Index 
Elfogadott szövegek
2018. december 13., Csütörtök - StrasbourgVégleges kiadás
A kereskedelmi jogviták gyorsított rendezése
 Az Unió űrprogramjának és az Európai Unió Űrprogramügynökségének létrehozása ***I
 A Digitális Európa programnak a 2021–2027 közötti időszakra történő létrehozása ***I
 USA–EU megállapodás a polgári repülés biztonságának szabályozásában történő együttműködésről ***
 Az egyes digitális szolgáltatások nyújtásából származó bevételek után fizetendő digitális szolgáltatási adó közös rendszere
 A jelentős digitális jelenlétre kivetendő társasági adó *
 Irán, nevezetesen Naszrín Szotúdeh ügye
 Egyiptom, nevezetesen az emberi jogok védelmezőinek helyzete
 Tanzánia
 Blokklánc: előretekintő kereskedelempolitika
 A személyes adatok Japán által biztosított védelmének megfelelősége
 Összeférhetetlenség és az uniós költségvetés védelme a Cseh Köztársaságban
 Az európai ombudsman 2017. évi tevékenységei
 A Petíciós Bizottság 2017. évi tanácskozásai

A kereskedelmi jogviták gyorsított rendezése
PDF 161kWORD 52k
Állásfoglalás
Függelék
Az Európai Parlament 2018. december 13-i állásfoglalása a kereskedelmi jogviták gyorsított rendezésére vonatkozó, a Bizottsághoz intézett ajánlásokkal (2018/2079(INL))
P8_TA(2018)0519A8-0396/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 225. cikkére,

–  tekintettel az EUMSZ 67. cikkének (4) bekezdésére, valamint 81. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (az EUSZ) 19. cikkének (1) bekezdésére, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: a Charta) 47. cikkére,

–  tekintettel „A kereskedelmi jogi ismeretek bővítése a tagállamokban” című, a Belső Politikák Főigazgatósága által készített tanulmányra,

–  tekintettel a 2018. évi uniós igazságügyi eredménytáblára,

–  tekintettel az Európai Igazságügyi Képzési Hálózatra (EJTN) 2016. évi „Igazságügyi képzési elveire”(1),

–  tekintettel a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén született uniós vívmányokra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 46. és 52. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0396/2018),

A.  mivel a Charta 47. cikkében és az emberi jogok európai egyezményének 6. cikkében említett, az észszerű időn belüli, tisztességes és nyilvános meghallgatáshoz való jog a jogállamiság és a demokrácia alapvető garanciáinak egyike, és a polgári eljárás egészének szerves része;

B.  mivel a gyorsított európai polgári eljárás az eredményes és hatékony igazságszolgáltatási rendszerek révén hozzájárulhatnak a nemzeti eljárások korszerűsítéséhez, a vállalkozások egyenlő versenyfeltételeihez és a nagyobb gazdasági növekedéshez, eközben megkönnyítve az Unióban az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, továbbá elősegítve az alapvető szabadságok érvényesülését;

C.  mivel az igazságszolgáltatásról készült 2018-as eredménytábla szerint a költségmentesség és a bírósági illetékek mértéke különösen a szegénységben élő polgárok esetében alapvetően befolyásolja az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést.

D.  mivel az igazságügyi együttműködést számos másodlagos uniós eljárási jogi aktus, köztük a kis értékű követelésekről szóló rendelet, a költségmentességről szóló irányelv, a bizonyításfelvételről szóló rendelet és a dokumentumok kézbesítéséről szóló rendelet is elősegíti, alátámasztja és ösztönzi;

E.  mivel a tagállamok közötti igazságügyi együttműködés céljai többek között a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog biztosítása a határokon átnyúló esetekben, ugyancsak ezekben az esetekben az eredményes és zökkenőmentes bírósági eljárások garantálása és az igazságszolgáltatási rendszerekbe vetett kölcsönös bizalom megteremtése, amely az ítéletek Unión belüli kölcsönös elismerésének alapját képezi;

F.  mivel a polgári igazságszolgáltatás területén az eljárási joggal kapcsolatos számos kérdés nemzeti szinten szabályozott, így az eljárási jog e területen tagállamonként eltérő, ami összhangban áll a szubszidiaritás és az arányosság elvével; mivel a gyorsított eljárás elvezethet az uniós eljárási rendszerek szükséges közelítéséhez;

G.  mivel fokozni kell a tagállami hatóságok és az uniós szintű igazságszolgáltatási rendszerek közötti megerősített együttműködést annak érdekében, hogy elháruljon az igazságszolgáltatási és közigazgatási rendszerek közötti összeférhetetlenségekből fakadó minden akadály;

H.  mivel a Brüsszel I. rendelet megállapítja a határokon átnyúló polgári és kereskedelmi ügyek joghatóságra, elismerésére és végrehajtására vonatkozó alapvető szabályokat az Unióban; mivel a 2015 óta hatályos átdolgozott változat (Brüsszel Ia.) számos fontos kiigazítást vezetett be a határokon átnyúló uniós jogviták rendezése érdekében, időt és pénzt megtakarítva a vállalkozások és az egyének számára;

I.  mivel a Róma I. rendelet megállapítja a polgári és kereskedelmi ügyekben a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jog szabályait;

J.  mivel az eljárási szabályoknak mind a felek jogainak védelmét, mind a jogviták gyors rendezését garantálniuk kell;

K.  mivel a tagállamokban általában lassú a kereskedelmi ügyek bírósági rendezése, valamint nem felel meg a kereskedelmi jogvitákban érintett felek elvárásainak, és ez indokolta a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetését, ami a fogyasztói jogviták lényegesen gyorsabb rendezését eredményezte; mivel az információs és kommunikációs technikák a bíróságokon történő alkalmazása hozzájárul az eljárások gyorsításához és a költségek csökkentéséhez;

L.  mivel az Unión belüli kereskedelmi jogviták lassú rendezése arra késztetheti a kereskedelmi feleket, hogy alternatív vitarendezési eljárást folytassanak le, vagy a harmadik országokban vitarendezést folytassanak, és úgy dönthetnek, hogy elfogadják a harmadik országok nemzeti jogát;

M.  mivel a kereskedelmi jogviták magas színvonalú rendezése a bíróságokon a bírák és ügyvédek és jogászok magas szintű szakértelmétől és tapasztalatától függ;

N.  mivel a tagállamok legtöbb tapasztalattal rendelkező és legjobban képzett bírái és ügyvédei által lefolytatott gyors és költséghatékony gyorsított eljárás rendelkezésre állása nagyobb valószínűséggel tenné lehetővé egy tagállam nemzeti jogának alkalmazását, és ezáltal gazdagítaná a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben szerzett szakértelmet;

O.  mivel a különböző nyelvi rendszerek tekintetében megfelelő megoldást kell találni, amely valamennyi uniós nyelven elérhető, összehangolt formanyomtatványokat jelenthetne;

P.  mivel a kereskedelmi ügyekre szakosodott bíróságok és kamarák magasabb szintű szakértelmet és függetlenséget biztosítanának ilyen ügyekben, és ezáltal az ilyen ügyeket a tagállamok bíróságaihoz vonzanák;

1.  rámutat, hogy a kereskedelmi ügyek rendezése a szükségesnél sokkal lassúbb, átlagosan 3–4 évig tart, és ez jelentős veszteségeket eredményez a vállalkozások számára, nemcsak gazdasági szempontból, hanem az idő, az energia ás más erőforrások tekintetében is, amelyeket másra fordíthatnának;

2.  hangsúlyozza, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglaltaknak megfelelően biztosítani kell a felek hatékony jogorvoslathoz és tisztességes eljáráshoz való jogának teljes tiszteletben tartását, és a kereskedelmi ügyekben garantálni kell az igazságügyi eljárások magas színvonalát;

3.  kiemeli a kis értékű követelések európai eljárásának sikeres végrehajtását, amely a kis összegekkel kapcsolatos fogyasztói és egyéb határokon átnyúló jogviták gyors és költséghatékony megoldását biztosította az Unión belül, biztosítva ugyanakkor a felek jogainak védelmét;

4.  hangsúlyozza, hogy a kölcsönös bizalom összetett kérdés, és hogy sok tényező játszik szerepet ennek a bizalomnak a felépítésében, például az igazságügyi oktatás és továbbképzés, a határokon átnyúló igazságügyi együttműködés, valamint a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréje a bírák között;

5.  hangsúlyozza, hogy a tisztességes eljáráshoz és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés tekintetében az igazságügyi együttműködést és információcserét javító együttműködési hálózatokat és adatbázisokat fenn kell tartani és bővíteni kell, beleértve az Európai Igazságügyi Hálózatot és az európai igazságügyi portált, amely utóbbi egyablakos ügyintézési hellyé kíván válni az Unió területén;

6.  az a véleménye, hogy a kis értékű követelések európai eljárásához hasonló, a gyorsított európai polgári eljárásra irányuló, a határokon átnyúló kereskedelmi jogvitákra alkalmazandó rendelet lenne a legjobb módja a kereskedelmi jogviták elhúzódásának orvoslására az Unióban, ami feltehetően nagy megtakarításokat eredményezne az európai vállalkozások számára és mobilizálná a felhasználatlan tőkét;

7.  azt állítja, hogy a kereskedelmi feleknek így jobb lehetőségük lenne arra, hogy a ügyvédet fogadjanak és felkészüljenek a bírósági eljárásra, és így jogaikat jobban meg tudják védeni, gyorsabb eljárás keretében;

8.  megállapítja, hogy egy ilyen eljárás a felek által az eljárás megindítása előtt végzett alapos előkészületekre vonatkozó követelményekre, szigorú határidőkre, a tények vagy bizonyítékok az eljárás során történő kiegészítésének visszaszorítására, valamint az eljárási határozatokra vonatkozó külön fellebbezés megszüntetésére épülhetne, és így gyorsított eljárást eredményezne;

9.  azon a véleményen van, hogy egy ilyen szigorú eljárási rendszer összeegyeztethető lenne a felek jogainak védelmével, feltéve, hogy az önkéntes alapon működne, és csak akkor lenne alkalmazandó,

   ha a jogvita felmerülését követően a felek ebben megállapodnak, vagy
   ha az alperes elfogadja az eljárást, miután a felperes a gyorsított európai polgári eljárás keretében keresetet nyújt be, feltéve, hogy az alperesnek elég idő áll rendelkezésére ahhoz, hogy az eljárás kezdetére megfelelően felkészüljön;

10.  úgy véli, hogy a gyorsított európai polgári eljárás csak akkor lehet érvényes, ha a feleket előre megfelelően tájékoztatják az említett eljárásba történő beleegyezésük következményeiről; úgy véli, hogy a gyorsított európai polgári eljárás költségei a felek számára nem lehetnek túl magasak az igazságszolgáltatáshoz való hozzáféréshez fűződő jog tiszteletben tartásának garantálása érdekében;

11.  hangsúlyozza, hogy a jogvitában részt vevő felek gyakran csak akkor egyeznek meg peren kívül, ha a körülmények és az érvek teljes mértékben tisztázottak, ami azt jelenti, hogy egy olyan eljárási rendszerben, amely a feleket a körülmények kivizsgálására és az érvek kidolgozására még az eljárás megkezdése előtt kötelezi, több vitát lehetne már a korai szakaszban rendezni;

12.  megállapítja, hogy az Unión belüli kereskedelmi jogviták gyorsított és költséghatékonyabb rendezésére irányuló cél nem valósítható meg pusztán egy harmonizált gyorsított eljárás bevezetésével; egy ilyen eljárási rendszer hatékonyságának biztosításához a kereskedelmi jog és a nemzetközi magánjog terén magas szintű tapasztalattal és ismeretekkel rendelkező bíróságokra, birkára, ügyvédekre és jogászokra van szükség;

13.  hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi szerződéseket illetően a különböző európai joghatóságok közötti jogválasztás jelenlegi megoszlása nem egyenletes a tagállamokban;

14.  megállapítja, hogy az alkalmazandó jog megválasztása gyakran összetett megfontolásokon alapul, és egy külföldi jog és bíróság választása gyakran jelentős anyagi kockázatnak teszi ki a feleket, és hogy ez a választás kifejezetten megkérdőjelezhető, ha standard szerződési feltételként állapodnak meg benne, vagy ha a felek egyike nem, vagy csak kevéssé tudja befolyásolni a megállapodást e tekintetben;

15.  úgy véli, hogy a nyelvi akadályok további nehézséget jelenthetnek, és így újabb indokot szolgáltatnak arra, hogy az egyik és ne a másik jog alkalmazása mellett döntsenek;

16.  hangsúlyozza, hogy az egységes, standard, minden uniós hivatalos nyelven rendelkezésre álló formanyomtatványok elérhetősége megkönnyítené a hozzáférést a gyorsított európai polgári eljáráshoz;

17.  azt javasolja, hogy az egységes standard formanyomtatványok biztosításához végrehajtási jogkört kell ruházni a Bizottságra, amelyet a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglaltaknak megfelelően gyakorol;

18.  kéri a Bizottságot annak mérlegelésére, hogy szükség van-e a Róma I. és a Róma II. rendelet felülvizsgálatára annak érdekében, hogy fokozott védelmet biztosítsanak a gyengébb feleknek a vállalkozások közötti kapcsolatokban és szerződésekben, és e helyzetekben megerősítsék a szerződések célja és tárgya és a választott jog közötti kapcsolatot;

19.  hangsúlyozza, hogy a jogalkotási intézkedések önmagukban nem rendezhetik ezeket a kérdéseket, és hogy a bíróságok és az ügyvédek szakértelmének növelésére irányuló olyan gyakorlati intézkedésekre van szükség, mint a kereskedelmi ügyek terén nyújtott jobb képzés, az uniós és a tagállami nemzeti jog, különösen az ítélkezési gyakorlat jobb hozzáférhetősége;

20.  megjegyzik, hogy a kereskedelmi és a nemzetközi magánjog olyan területek, amelyek kevésbé kodifikáltak, mint más jogi területek, ezért az tudományos kutatásnak nagyobb szerep jut, így a tagállamokban a kereskedelmi ügyeket illető szakértelem megerősítésére irányuló intézkedések egyikeként bővíteni kell az e területen folytatott kutatáshoz rendelkezésre álló forrásokat;

21.  üdvözli ezért az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN) közgyűlése által 2016-ban elfogadott kilenc igazságügyi képzési alapelvet, amely közös alapot és keretet ad az európai bírói és igazságügyi képzési intézmények számára;

22.  hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi ügyekre alkalmazandó jog kiforrottsága és az, hogy mennyire lehet azt a kereskedelmi terület gyakorlataihoz és fejlődéséhez igazítani, rendkívül fontos;

23.  az EUMSZ 225. cikke értelmében ezért felkéri a Bizottságot, hogy az EUMSZ 81. cikkének (2) bekezdése alapján 2020. január 1-ig nyújtson be jogalkotási aktusra irányuló javaslatot a gyorsított európai polgári eljárásról, valamint a mellékletben foglalt ajánlásoknak megfelelően és kellő mérlegelést követően tegyen javaslatot a Róma I. és a Róma II. rendelet, továbbá szükség esetén a Brüsszel Ia.-rendelet módosítására;

24.  felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy egészítsék ki ezeket a javaslatokat más, a kereskedelmi jog és a nemzetközi magánjog területén a tagállamokban a szakértelmet növelő intézkedésekkel;

25.  megerősíti, hogy az ehhez az állásfoglaláshoz csatolt ajánlások tiszteletben tartják az alapvető jogokat, a nemzeti eljárási autonómia elvét, valamint a szubszidiaritás és az arányosság elvét;

26.  úgy véli, hogy a javaslat pénzügyi vonatkozásait – így különösen a gyorsított európai polgári eljárás keretében lefolytatott eljárások költségeit – ellentételeznék az elért megtakarítások, mivel egy ilyen eljárás valószínűleg lényegesen költséghatékonyabb lenne, mint a tagállamok rendes eljárásai, és mivel az ilyen jogviták nem kerülnének be az érintett tagállam általános eljárási rendszerébe;

27.  hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi jog csak egyike azon területeknek, ahol további olyan uniós szintű fellépésekre van szükség, amelyek az igazságszolgáltatáshoz való jobb hozzáférést, magasabb színvonalú eljárásokat, a felek számára erősebb biztosítékokat és gyorsabb vitarendezést biztosítanak;

28.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és az azt kísérő ajánlásokat a Bizottságnak, a Tanácsnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

MELLÉKLET AZ ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

A GYORSÍTOTT EURÓPAI POLGÁRI ELJÁRÁS BEVEZETÉSÉRE ÉS TÁMOGATÁSÁRA IRÁNYULÓ INTÉZKEDÉSEKRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

A JAVASLAT ALAPELVEI ÉS CÉLKITŰZÉSEI

I.  Gyorsított európai polgári eljárás

Az alábbi javaslat fő célja egy önkéntes gyorsított európai polgári eljárás bevezetése annak érdekében, hogy az európai vállalkozások ésszerű időn belül egyezségre jussanak a kizárólag vállalkozások közötti, határokon átnyúló kereskedelmi jogviták során.

A gyorsított európai polgári eljárás a következő elvekre épülhetne:

1.  a kis értékű követelések európai eljárásának hatálya alá nem tartozó, határokon átnyúló kereskedelmi jogviták esetében lenne alkalmazandó;

2.  akkor kellene alkalmazni, ha a felek a jogvita felmerülése után erről megállapodnak, vagy ha a felperes ezen eljárás keretében nyújt be keresetet, és az alperes elfogadja azt;

3.  csak akkor kellene alkalmazni, ha a feleket előre megfelelően tájékoztatják az említett eljárásba történő beleegyezésük következményeiről;

4.  a feleknek a bírósághoz fordulás előtt mindenre kiterjedően ki kell dolgozniuk elvárásaikat; ez párosuljon az új tények vagy új bizonyítékok bírósághoz történő beterjesztésére vonatkozó lehetőség korai kizárásával;

5.  az eljárási határozatok ellen nem lehet fellebbezést benyújtani;

6.  elvileg írásbeli eljárás lehetne, a felek legalább egyikének kérésére a szóbeli meghallgatás lehetőségével;

7.  kiindulási pontként az eljárás nagyon rövid határidővel folyna, ám a bíróság a felek beleegyezése mellett nagyobb komplexitású esetekben hosszabb határidőket is alkalmazhatna;

8.  ösztönözné a határokon átnyúló kereskedelmi jogviták – többek között közvetítés útján történő – peren belüli vagy kívüli megállapodásos rendezését;

9.  a szóbeli meghallgatások, a bizonyításfelvétel és a dokumentumok kézbesítése során ösztönözné a modern technológiák használatát;

10.  az eljárás költségeit korlátozni kell az igazságszolgáltatáshoz való hozzáféréshez fűződő jog tiszteletben tartásának garantálása érdekében;

11.  lehetővé tenné a jogerős ítélet elismerését és végrehajtását az uniós jog szerint rendelkezésre álló legegyszerűbb és legfelhasználóbarátabb módon.

II.  A Róma I., a Róma II. és a Brüsszel Ia. esetleges módosítása

A gyorsított európai polgári eljárásról szóló javaslatot a Róma I., a Róma II. és a Brüsszel Ia. rendelet módosítására irányuló javaslatnak kell támogatnia, hogy szorosabb kapcsolat jöjjön létre a megállapodások célja és az Unión belül választott jog között, és hogy a pusztán kereskedelmi jellegű ügyekben nagyobb védelmet kapjanak a gyengébb felek.

A Róma I. rendelet módosításai a következőkre terjedhetnének ki:

1.  a választott jog és a szerződés tartalma és célja, illetve a felek szándéka közötti kapcsolat megerősítése;

2.  a jogválasztás érvényességére vonatkozó szabályok újraértékelése, amelyet a szerződésre alkalmazandó mulasztási jog alapján kell mérlegelni.

III.  A kereskedelmi jogvitákra vonatkozó szakértelem bővítésére irányuló intézkedések a tagállamokban

1.  Ezeket a javaslatokat a Bizottság és a tagállamok fellépéseinek kell alátámasztania a kereskedelmi jogvitákra vonatkozó szakértelem kiépítése érdekében, például:

a)  a bírák és ügyvédek, valamint jogászok képzése kereskedelmi ügyekben;

b)  egyszerűsített és fokozott hozzáférés az uniós és a tagállami nemzeti joghoz, beleértve az ítélkezési gyakorlatot is;

c)  a jogi oktatás területén a kereskedelmi jog és a nemzetközi magánjog fokozottabb előtérbe helyezése;

d)  további források a kereskedelmi jog és a nemzetközi magánjog területén folytatott tudományos kutatás számára; továbbá

e)  valamely idegen nyelvnek és jogi terminológiájának magas szintű elsajátítása;

2.  Ezen túlmenően a tagállamoknak kellene gondoskodniuk arról, hogy a gyorsított európai polgári eljárást alkalmazó bíróságok a kereskedelmi jog területén különleges szakértelemmel rendelkezzenek, például a meglévő kereskedelmi bíróságok vagy kamarák kijelölése vagy megerősítése révén.

3.  A Bizottságot emellett felkérjük, hogy vizsgálja meg egy Európai Kereskedelmi Bíróság létrehozásának lehetőségét a tagállamok bíróságainak kiegészítése céljából, valamint hogy a kereskedelmi jogviták rendezésére szakosodott új nemzetközi fórumot kínáljon a peres feleknek.

4.  Legutolsó intézkedésként felkérjük a tagállamokat, hogy vizsgálják felül a vállalkozások közötti helyzetekben a kereskedelmi ügyekre alkalmazandó jogszabályaikat, mivel a jogválasztás egyik legfontosabb tényezője az ország kereskedelmi jogának hatékonysága és színvonala.

(1) http://www.ejtn.eu/PageFiles/15756/Judicial%20Training%20Principles_HU.pdf


Az Unió űrprogramjának és az Európai Unió Űrprogramügynökségének létrehozása ***I
PDF 371kWORD 114k
Az Európai Parlament 2018. december 13-án elfogadott módosításai az Unió űrprogramjának és az Európai Unió Űrprogramügynökségének a létrehozásáról, valamint a 912/2010/EU, az 1285/2013/EU és a 377/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2018)0447 – C8-0258/2018 – 2018/0236(COD))(1)
P8_TA(2018)0520A8-0405/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Jogalkotási állásfoglalás-tervezet   Módosítás
Módosítás 1
Jogalkotási állásfoglalás-tervezet
5 a bevezető hivatkozás (új)
–  tekintettel „Az összekapcsoltság a versenyképes digitális egységes piac szolgálatában: Úton a gigabitalapú európai információs társadalom felé” című, 2016. szeptember 14-i európai bizottsági közleményre (COM(2016)0587) és a közleményt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2016)0300),
Módosítás 2
Jogalkotási állásfoglalás-tervezet
5 b bevezető hivatkozás (új)
–  tekintettel az „5G Európa számára: cselekvési terv” című, 2016. szeptember 14-i európai bizottsági közleményre (COM(2016)0588) és a közleményt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2016)0306),
Módosítás 3
Rendeletre irányuló javaslat
1 preambulumbekezdés
(1)  A világűrhöz kapcsolódó technológia, adatok és szolgáltatások nélkülözhetetlen elemeivé váltak az európaiak mindennapjainak, és alapvető szerepet játszanak számos stratégiai érdek védelmében. Versenyképességét tekintve az Unió űripara már ma is a legjobbak között van a világon. Az új szereplők és az új műszaki megoldások megjelenése azonban forradalmi változásokat idéz elő a hagyományos ipari modellekben. Ezért létfontosságú, hogy az Unió továbbra is vezető szerepet töltsön be világviszonylatban és nagy fokú szabadsággal rendelkezzen a világűr területén való fellépésben, ösztönözze a tudományos és a műszaki haladást, és előmozdítsa a világűrhöz kötődő uniós gazdasági ágazatokban, különösen pedig a kis- és középvállalkozások, az induló vállalkozások és az innovatív vállalkozások körében a versenyképességet és az innovációs készséget.
(1)  A világűrhöz kapcsolódó technológia, adatok és szolgáltatások nélkülözhetetlen elemeivé váltak az európaiak mindennapjainak, és alapvető szerepet játszanak számos stratégiai érdek védelmében. Versenyképességét tekintve az Unió űripara már ma is a legjobbak között van a világon. Az új szereplők és az új műszaki megoldások megjelenése azonban forradalmi változásokat idéz elő a hagyományos ipari modellekben. Ezért létfontosságú, hogy az Unió továbbra is vezető szerepet töltsön be világviszonylatban és nagy fokú szabadsággal rendelkezzen a világűr területén való fellépésben, ösztönözze a tudományos és a műszaki haladást, és előmozdítsa a világűrhöz kötődő uniós gazdasági ágazatokban, különösen pedig a kis- és középvállalkozások, az induló vállalkozások és az innovatív vállalkozások körében a versenyképességet és az innovációs készséget. Ugyanakkor meg kell teremteni a megfelelő körülményeket ahhoz, hogy világszinten egyenlő versenyfeltételek legyenek biztosítottak az űripari vállalkozások számára.
Módosítás 4
Rendeletre irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés
(2)  Az űrágazat fejlődése hagyományosan a biztonság kérdésköréhez igazodott. Az űrágazatban használatos berendezések, alkatrészek és műszerek gyakran kettős felhasználású termékek. Ezért gondoskodni kell az Unió és az uniós tagállamok biztonsága szempontjából a világűrben rejlő lehetőségek kihasználásáról.
(2)  Az űrágazat fejlődése hagyományosan a biztonság kérdésköréhez igazodott. Az űrágazatban használatos berendezések, alkatrészek és műszerek gyakran kettős felhasználású termékek. Ezért gondoskodni kell az Unió és az uniós tagállamok biztonsága és függetlensége szempontjából a világűrben és a világűrhöz való önálló hozzáférésben rejlő lehetőségek kihasználásáról.
Módosítás 5
Rendeletre irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)  Az Unió már az 1990-es évek végétől kezdve létrehozott saját kezdeményezéseket és programokat a világűr területén – előbb az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatást (EGNOS), majd a Galileo és a Kopernikusz programot –, amelyek az Unió polgárainak szükségleteit és a közpolitikai igényeket egyaránt kielégítik. Nemcsak a továbbvitelét kell biztosítani ezeknek a kezdeményezéseknek, hanem továbbfejlesztésükről is gondoskodni kell ahhoz, hogy továbbra is élharcosai legyenek az új műszaki megoldások kifejlesztésének és a digitális ágazatban, illetve az informatikai és a kommunikációs technológia területén zajló átalakulásoknak, képesek legyenek kielégíteni a felhasználók új igényeit, és szolgálni tudják a kiemelt szakpolitikai célokat egyebek mellett az éghajlatváltozás – és különösen az Északi-sarkvidéken zajló változások figyelemmel kísérése –, a biztonság és a katonai védelem területén.
(3)  Az Unió már az 1990-es évek végétől kezdve létrehozott saját kezdeményezéseket és programokat a világűr területén – előbb az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatást (EGNOS), majd a Galileo és a Kopernikusz programot –, amelyek az Unió polgárainak szükségleteit és a közpolitikai igényeket egyaránt kielégítik. Nemcsak a továbbvitelét, illetve elterjedését és használatát kell biztosítani ezeknek a kezdeményezéseknek, hanem továbbfejlesztésükről is gondoskodni kell ahhoz, hogy továbbra is élharcosai legyenek az új műszaki megoldások kifejlesztésének és a digitális ágazatban, illetve az informatikai és a kommunikációs technológia területén zajló átalakulásoknak, képesek legyenek kielégíteni a felhasználók új igényeit, és szolgálni tudják a kiemelt szakpolitikai célokat. A programnak elő kell mozdítania az űripari szolgáltatásokat annak érdekében is, hogy valamennyi tagállam és polgáraik teljes mértékben kihasználhassák a program előnyeit.
Módosítás 6
Rendeletre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  Az Uniónak biztosítania kell, hogy szabadon, autonóm módon férjen hozzá a világűrhöz, és azt biztonságosan igénybe vehesse. Ezért – figyelemmel különösen a kritikus infrastruktúrára és technológiára, a közbiztonságra, valamint az Unió és az uniós tagállamok biztonságára – alapvetően fontos, hogy az Unió autonóm, megbízható és költséghatékony módon férjen hozzá a világűrhöz. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a Bizottság a felbocsátási szolgáltatásokat – a Szerződés 189. cikkének (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően – egyesítse európai szinten mind saját célú felhasználásra, mind pedig a mások céljaira való igény szerinti felhasználásra, ideértve a tagállamok általi felhasználást is. Kulcsfontosságú továbbá, hogy az Unió továbbra is modern, hatékony és rugalmas felbocsátási infrastruktúrával rendelkezzen. A tagállamok és az Európai Űrügynökség intézkedésein túlmenően a Bizottságnak meg kell fontolnia ezen infrastruktúra támogatásának lehetőségeit. Ezen belül lehetővé kell tenni, hogy azokban az esetekben, amikor egyértelműen megállapítható az európai uniós hozzáadott érték, a program szükségleteivel összhangban végzett felbocsátásokhoz szükséges földi űrinfrastruktúra karbantartása és korszerűsítése a program keretében – a költségvetési rendelettel összhangban – részleges finanszírozásban részesüljön, és ezáltal javuljon a program költséghatékonysága.
(4)  Az Uniónak biztosítania kell, hogy szabadon, autonóm módon férjen hozzá a világűrhöz, és azt biztonságosan igénybe vehesse. Ezért – figyelemmel különösen a kritikus infrastruktúrára és technológiára, a közbiztonságra, valamint az Unió és az uniós tagállamok biztonságára – alapvetően fontos, hogy az Unió autonóm, megbízható és költséghatékony módon férjen hozzá a világűrhöz, ideértve az alternatív felbocsátási technológiákat, illetve az innovatív rendszereket vagy szolgáltatásokat is. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a Bizottság a felbocsátási szolgáltatásokat – a Szerződés 189. cikkének (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően – egyesítse európai szinten mind saját célú felhasználásra, mind pedig a mások céljaira való igény szerinti felhasználásra, ideértve a tagállamok általi felhasználást is. Kulcsfontosságú továbbá, hogy az Unió továbbra is modern, hatékony és rugalmas felbocsátási infrastruktúrával rendelkezzen. A tagállamok és az Európai Űrügynökség intézkedésein túlmenően a Bizottságnak meg kell fontolnia ezen infrastruktúra támogatásának lehetőségeit. Ezen belül lehetővé kell tenni, hogy azokban az esetekben, amikor egyértelműen megállapítható az európai uniós hozzáadott érték, a program szükségleteivel összhangban végzett felbocsátásokhoz szükséges földi űrinfrastruktúra karbantartása és korszerűsítése a program keretében – a költségvetési rendelettel összhangban – részleges finanszírozásban részesüljön, és ezáltal javuljon a program költséghatékonysága.
Módosítás 7
Rendeletre irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
(5)  Az uniós űrágazat versenyképességének megerősítése és a saját rendszerek tervezésére, építésére és üzemeltetésére való képesség kialakítása érdekében az Uniónak támogatnia kell a teljes űrágazat létrehozását, növekedését és fejlődését. A vállalkozás- és innovációbarát modell kialakulását európai, regionális és nemzeti szinten az űrtechnológiai, a digitális és a felhasználói ágazatok együttműködését lehetővé tévő űrtechnológiai központok létrehozásával kell támogatni. Az Uniónak helyénvaló előmozdítania az Unióban működő űrtechnológiai vállalatok bővülését és sikerességét, és ennek érdekében – mivel az Unióban az űrágazatban működő induló vállalkozásoknak szűkek a lehetőségeik megfelelő módon magántőkéhez jutni – indokolt többek között támogatnia a kockázatfinanszírozáshoz jutást, valamint innovációs partnerségeket létrehoznia (az „első szerződés” elve).
(5)  Az uniós űrágazat versenyképességének megerősítése és a saját rendszerek tervezésére, építésére és üzemeltetésére való képesség kialakítása érdekében az Uniónak támogatnia kell a teljes űrágazat létrehozását, növekedését és fejlődését. A vállalkozás- és innovációbarát modell kialakulását európai, regionális és nemzeti szinten olyan kezdeményezésekkel kell támogatni, mint például az űrtechnológiai, a digitális és a felhasználói ágazatok együttműködését lehetővé tévő űrtechnológiai központok. Az űrtechnológiai központoknak a digitális innovációs központokkal együttműködve kell előmozdítaniuk a vállalkozó kedvet és a vállalkozói készségeket. Az Uniónak helyénvaló előmozdítania az Unióban működő űrtechnológiai vállalatok létrehozását, bővülését és sikerességét, és ennek érdekében – mivel az Unióban az űrágazatban működő induló vállalkozásoknak szűkek a lehetőségeik megfelelő módon magántőkéhez jutni – indokolt többek között támogatnia a kockázatfinanszírozáshoz jutást, valamint innovációs partnerségeket létrehoznia (az „első szerződés” elve).
Módosítás 8
Rendeletre irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)  Földrajzi kiterjedése és a globális kihívások kezelésében való hasznossága miatt az Unió űrprogramja (a továbbiakban: program) hangsúlyos nemzetközi vetülettel is rendelkezik. Ezért lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy az Unió nevében irányítsa és koordinálja az Unió nemzetközi tevékenységét, különösen azért, mert ily módon megvédhetné az Unió és az uniós tagállamok érdekeit a nemzetközi fórumokon, ideértve a frekvencia területét is, előmozdíthatná az uniós technológia és ipar ügyét, és ösztönözhetné az együttműködést a képzés területén, figyelemmel annak szükségességére is, hogy a felek jogai és kötelezettségei tekintetében viszonosság álljon fenn. Különösen fontos, hogy az Unió a Bizottságon keresztül képviseltetve legyen a Nemzetközi Cospas-Sarsat Program szerveiben, az ENSZ kapcsolódó ágazati szerveiben, ideértve az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetet is, valamint a Meteorológiai Világszervezetben.
(6)  Földrajzi kiterjedése és a globális kihívások kezelésében való hasznossága miatt az Unió űrprogramja (a továbbiakban: program) hangsúlyos nemzetközi vetülettel is rendelkezik. Ezért lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy az Unió nevében irányítsa és koordinálja az Unió nemzetközi tevékenységét, különösen azért, mert ily módon megvédhetné az Unió és az uniós tagállamok érdekeit a nemzetközi fórumokon, ideértve a frekvencia területét is. A Bizottságnak meg kell erősítenie a gazdasági diplomáciát, hogy ezáltal előmozdítsa az uniós technológia és ipar ügyét, és ösztönözze az együttműködést a képzés területén, figyelemmel annak szükségességére is, hogy a felek jogai és kötelezettségei tekintetében viszonosság álljon fenn, és nemzetközi szinten biztosított legyen a tisztességes verseny. Különösen fontos, hogy az Unió a Bizottságon keresztül képviseltetve legyen a Nemzetközi Cospas-Sarsat Program szerveiben, az ENSZ kapcsolódó ágazati szerveiben, ideértve az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetet is, valamint a Meteorológiai Világszervezetben.
Módosítás 9
Rendeletre irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
(7)  A Bizottságnak a tagállamokkal és a főképviselővel közösen elő kell mozdítania a világűr minden szegmensében a felelős magatartást, és fontolóra kell vennie az ezzel a kérdéskörrel foglalkozó ENSZ-egyezményekhez való csatlakozás lehetőségét.
(7)  A Bizottságnak a tagállamokkal és a főképviselővel közösen elő kell mozdítania a világűr minden szegmensében a felelős magatartást, különösen oly módon, hogy megoldásokat keres az űrszemét képződése ellen, és fontolóra kell vennie az ezzel a kérdéskörrel foglalkozó ENSZ-egyezményekhez való csatlakozás lehetőségét, ideértve a világűr kutatása és felhasználása terén – beleértve a Holdat és más égitesteket – az államok tevékenységét szabályozó elvekről szóló szerződést (a Világűr-egyezmény) is.
Módosítás 10
Rendeletre irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
(8)  A program céljai hasonlóak más uniós programok, nevezetesen a Horizont Európa, az InvestEU Alap, az Európai Védelmi Alap és az (EU) ... rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] hatálya alá tartozó alapok céljaihoz. Ezért elő kell irányozni, hogy azokban az esetekben, amikor valóban ugyanazon költségelemek finanszírozására irányulnak, ezek a programok együttesen nyújtsanak finanszírozást, és ennek érdekében különösen – ott, ahol erre az irányítási módszerek lehetőséget adnak – lehetővé kell tenni az uniós programokból való kiegészítő finanszírozást, akár úgy, hogy a különböző források egymást követik, akár úgy, hogy egymást váltják, illetőleg az együttes forrásfelhasználást, ideértve a fellépések közös finanszírozását, valamint a lehetőségek szabta keretek között az innovációs partnerségek és a vegyesfinanszírozási műveletek eszközének igénybevételét is. Ezért a program végrehajtása során a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy ösztönözze a szinergiák kialakítását más kapcsolódó uniós programokkal, ami a lehetőségek szabta keretek között lehetővé teszi a kockázatfinanszírozáshoz jutást, az innovációs partnerségek létrehozását, valamint a halmozott vagy a vegyes finanszírozást.
(8)  A program céljai hasonlóak más uniós programok, nevezetesen a Horizont Európa, az InvestEU Alap, az Európai Védelmi Alap és az (EU) ... rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] hatálya alá tartozó alapok céljaihoz. Ezért elő kell irányozni, hogy azokban az esetekben, amikor valóban ugyanazon költségek finanszírozására irányulnak, ezek a programok együttesen nyújtsanak finanszírozást, és ennek érdekében különösen – ott, ahol erre az irányítási módszerek lehetőséget adnak – lehetővé kell tenni az uniós programokból való kiegészítő finanszírozást, akár úgy, hogy a különböző források egymást követik, akár úgy, hogy egymást váltják, illetőleg az együttes forrásfelhasználást, ideértve a fellépések közös finanszírozását, valamint a lehetőségek szabta keretek között az innovációs partnerségek és a vegyesfinanszírozási műveletek eszközének igénybevételét is. Ezért a program végrehajtása során a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy ösztönözze a szinergiák kialakítását más kapcsolódó uniós programokkal, ami a lehetőségek szabta keretek között lehetővé teszi a kockázatfinanszírozáshoz jutást, az innovációs partnerségek létrehozását, valamint a halmozott vagy a vegyes finanszírozást. Fontos biztosítani az Európai horizont és más uniós programok révén kidolgozott megoldások és a program komponensei közötti folytonosságot.
Módosítás 11
Rendeletre irányuló javaslat
10 a preambulumbekezdés (új)
(10a)  Az uniós űrágazat mintegy 200 000 szakembert foglalkoztat. Ezért elengedhetetlen a legkorszerűbb infrastruktúra fejlesztésének folytatása ebben az ágazatban, ösztönözve ezáltal az upstream és downstream gazdasági tevékenységeket. Emellett az uniós űrágazat jövőbeni versenyképességének biztosítása céljából a programnak támogatnia kell a magas szintű készségek fejlesztését a világűrrel kapcsolatos területeken, valamint az oktatási és képzési tevékenységeket, különös tekintettel a lányokra és a nőkre, az e téren az uniós polgárokban rejlő lehetőségek maradéktalan kibontakoztatása érdekében.
Módosítás 12
Rendeletre irányuló javaslat
13 a preambulumbekezdés (új)
(13a)   A programnak ki kell aknáznia az űripari és a szállítási ágazat szinergiáit, figyelembe véve, hogy az űrtechnológiák stratégiai szerepet játszanak a szárazföldi, tengeri, légi és űrszállítás intelligensebbé, hatékonyabbá, biztonságosabbá, megbízhatóbbá, fenntarthatóbbá és integráltabbá tételében, ugyanakkor egy növekvő, innovatív szállítási ágazat növeli az innovatív és korszerű űrtechnológiák iránti igényt.
Módosítás 13
Rendeletre irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
(14)  Az Unió által előzetesen végrehajtott beruházások részleges kompenzálása érdekében a program által generált bevételeknek az Uniót kell illetniük, és ezeket a bevételeket a program célkitűzéseinek támogatására kell felhasználni. Ugyanebből a megfontolásból lehetségesnek kell lennie annak is, hogy a magánszektorbeli jogalanyokkal kötött szerződések rendelkezzenek a bevételek megosztásának mechanizmusáról.
(14)  Az Unió által előzetesen végrehajtott beruházások részleges kompenzálása érdekében a program összetevői által generált bevételeknek az Uniót kell illetniük, és ezeket a bevételeket a program célkitűzései megvalósításának támogatására kell felhasználni. Ugyanebből a megfontolásból lehetségesnek kell lennie annak is, hogy a magánszektorbeli jogalanyokkal kötött szerződések rendelkezzenek a bevételek megosztásának mechanizmusáról.
Módosítás 14
Rendeletre irányuló javaslat
16 preambulumbekezdés
(16)  A program műszaki háttere összetett és folyamatosan változik. Ebből a műszaki háttérből bizonytalanságok és kockázatok fakadnak a program keretében kötött közbeszerzési szerződések tekintetében, annál is inkább, mert ezek a közbeszerzések hosszú távú kötelezettségvállalásokat keletkeztetnek az érintett berendezések vagy szolgáltatások kapcsán. Emiatt a közbeszerzési szerződések területén speciális, a költségvetési rendeletben foglalt szabályokon túlmutató intézkedésekre van szükség. Lehetővé kell például tenni az ajánlatkérő szerv számára, hogy feltételhez kötött sávos szerződés formájában ítéljen oda szerződést, a szerződés teljesítése során bizonyos feltételek fennállása esetén módosítsa a szerződést, vagy előírja az alvállalkozásba adás minimális mértékét. Végezetül a program egyes komponenseit jellemző műszaki bizonytalanságok miatt a közbeszerzési árak nem mindig jelezhetők előre pontosan, ezért lehetőséget kell biztosítani olyan szerződések kötésére, amelyek egyfelől nem határoznak meg végleges rögzített árat, másfelől pedig olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek biztosítják az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét.
(16)  A program műszaki háttere összetett és folyamatosan változik. Ebből a műszaki háttérből bizonytalanságok és kockázatok fakadnak a program keretében kötött közbeszerzési szerződések tekintetében, annál is inkább, mert ezek a közbeszerzések hosszú távú kötelezettségvállalásokat keletkeztetnek az érintett berendezések vagy szolgáltatások kapcsán. Emiatt a közbeszerzési szerződések területén speciális, a költségvetési rendeletben foglalt szabályokon túlmutató intézkedésekre van szükség. Lehetővé kell például tenni az ajánlatkérő szerv számára, hogy feltételhez kötött sávos szerződés formájában ítéljen oda szerződést, a szerződés teljesítése során bizonyos feltételek fennállása esetén módosítsa a szerződést, vagy előírja az alvállalkozásba adás minimális mértékét, különösen a kis- és középvállalkozások, valamint az induló vállalkozások számára. Végezetül a program egyes komponenseit jellemző műszaki bizonytalanságok miatt a közbeszerzési árak nem mindig jelezhetők előre pontosan, ezért lehetőséget kell biztosítani olyan szerződések kötésére, amelyek egyfelől nem határoznak meg végleges rögzített árat, másfelől pedig olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek biztosítják az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét.
Módosítás 15
Rendeletre irányuló javaslat
25 preambulumbekezdés
(25)  A program felelősségteljes központi irányítása szükségessé teszi, hogy az átfedések, valamint a költségtúllépések és a késedelmek elkerülése érdekében szigorú felelősség- és feladatmegosztás érvényesüljön a különböző érintett jogalanyok között.
(25)  A program felelősségteljes központi irányítása szükségessé teszi, hogy az átfedések, valamint a költségtúllépések és a késedelmek elkerülése érdekében szigorú felelősség- és feladatmegosztás érvényesüljön a különböző érintett jogalanyok között, és célul kell kitűznie a meglévő európai infrastruktúra használatának, valamint az európai szakmai és ipari ágazatok fejlesztésének előtérbe helyezését.
Módosítás 16
Rendeletre irányuló javaslat
25 a preambulumbekezdés (új)
(25a)  Az űrprogramok felhasználó-központúak, ezért a felhasználók képviselőinek folyamatos és hatékony bevonására van szükség a programok végrehajtása és fejlesztése érdekében.
Módosítás 17
Rendeletre irányuló javaslat
26 preambulumbekezdés
(26)  A tagállamok régóta aktívan foglalkoznak a világűrrel. Rendszereket, infrastruktúrát, nemzeti ügynökségeket és szerveket hoztak létre a világűr területén. Ezért nagyban hozzájárulhatnak a programhoz és különösen annak végrehajtásához, és arra kell őket kötelezni, hogy teljes mértékben együttműködjenek az Unióval a program szolgáltatásainak és alkalmazásainak előbbre vitelében. A Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy mozgósítsa a tagállamok eszközeit, nem szabályozási jellegű feladatokat bízzon a tagállamokra a program végrehajtásában, és igénybe vegye segítségüket. Továbbá az érintett tagállamoknak minden olyan intézkedést meg kell hozniuk, amely szükséges ahhoz, hogy biztosítsák a területükön létesített földi állomások védelmét. Emellett a tagállamoknak és a Bizottságnak együtt kell működniük egymással és a megfelelő nemzetközi szervekkel és szabályozó hatóságokkal annak érdekében, hogy a program céljaira szükséges frekvenciák rendelkezésre álljanak és védettek legyenek, és ezáltal az egy többéves rádióspektrum-politikai program létrehozásáról szóló, 2012. március 14-i 243/2012/EU európai parlamenti és tanácsi határozattal összhangban maradéktalanul lehetővé váljék a kínált szolgáltatásokon alapuló alkalmazások fejlesztése és üzemeltetése15.
(26)  A tagállamok régóta aktívan foglalkoznak a világűrrel. Rendszereket, infrastruktúrát, nemzeti ügynökségeket és szerveket hoztak létre a világűr területén. Ezért nagyban hozzájárulhatnak a programhoz és különösen annak végrehajtásához, és arra kell őket kötelezni, hogy teljes mértékben együttműködjenek az Unióval a program szolgáltatásainak és alkalmazásainak előbbre vitelében. A Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy mozgósítsa a tagállamok eszközeit, nem szabályozási jellegű feladatokat bízzon a tagállamokra a program végrehajtásában, és igénybe vegye segítségüket. Továbbá az érintett tagállamoknak minden olyan intézkedést meg kell hozniuk, amely szükséges ahhoz, hogy biztosítsák a területükön létesített földi állomások védelmét. Emellett a tagállamoknak és a Bizottságnak együtt kell működniük egymással és a megfelelő nemzetközi szervekkel és szabályozó hatóságokkal annak érdekében, hogy a program céljaira szükséges frekvenciák rendelkezésre álljanak és megfelelő védelemben részesüljenek, és ezáltal az egy többéves rádióspektrum-politikai program létrehozásáról szóló, 2012. március 14-i 243/2012/EU európai parlamenti és tanácsi határozattal15 összhangban maradéktalanul lehetővé váljék a kínált szolgáltatásokon alapuló alkalmazások fejlesztése és üzemeltetése.
__________________
__________________
15 Az Európai Parlament és a Tanács 243/2012/EU határozata (2012. március 14.) egy többéves rádióspektrum-politikai program létrehozásáról (HL L 81., 2012.3.21., 7. o.).
15 Az Európai Parlament és a Tanács 243/2012/EU határozata (2012. március 14.) egy többéves rádióspektrum-politikai program létrehozásáról (HL L 81., 2012.3.21., 7. o.).
Módosítás 18
Rendeletre irányuló javaslat
27 preambulumbekezdés
(27)  Az Unió általános érdekének védelmezőjeként a Bizottságra hárul az a feladat, hogy végrehajtsa a programot, általános szinten viselje a felelősséget a programért, és előmozdítsa igénybevételét. A különböző érdekeltek erőforrásainak és szakértelmének optimális kihasználása érdekében lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy egyes feladatokat más jogalanyokra ruházzon. Továbbá a Bizottság van a legjobb helyzetben ahhoz, hogy meghatározza a rendszerek megvalósításához és a szolgáltatások fejlődéséhez szükséges fő műszaki és operatív előírásokat.
(27)  Az Unió általános érdekének védelmezőjeként a Bizottságra hárul az a feladat, hogy felügyelje a program végrehajtását, általános szinten viselje a felelősséget a programért, és előmozdítsa igénybevételét. A különböző érdekeltek erőforrásainak és szakértelmének optimális kihasználása érdekében lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy egyes feladatokat más jogalanyokra ruházzon. Továbbá a Bizottság van a legjobb helyzetben ahhoz, hogy meghatározza a rendszerek megvalósításához és a szolgáltatások fejlődéséhez szükséges fő követelményeket.
Módosítás 19
Rendeletre irányuló javaslat
28 preambulumbekezdés
(28)  A 912/2010/EU rendelettel létrehozott Európai GNSS Ügynökség helyett annak jogutódjaként létrejövő Az Európai Unió Űrprogramügynöksége (a továbbiakban: Ügynökség) feladata, hogy – különösen a biztonság területén – hozzájáruljon a program megvalósításához. Egyes, a biztonsággal és a program promóciójával összefüggő feladatokkal ezért az Ügynökséget indokolt megbízni. A biztonság területén különösen – figyelemmel az ezen a területen szerzett tapasztalataira – az Ügynökségnek indokolt viselnie a felelősséget az űrágazatban végrehajtott összes uniós fellépés biztonsági akkreditációjával összefüggő feladatokért. Emellett az Ügynökségnek el kell látnia mindazokat a feladatokat, amelyeket a Bizottság egy vagy több, a programmal kapcsolatos további konkrét feladatokat meghatározó hozzájárulási megállapodással átad neki.
(28)  A 912/2010/EU rendelettel létrehozott Európai GNSS Ügynökség helyett annak jogutódjaként létrejövő Az Európai Unió Űrprogramügynöksége (a továbbiakban: Ügynökség) feladata, hogy – különösen a biztonság, a kiberbiztonság, valamint a szolgáltatások és a downstream ágazat előmozdítása területén – hozzájáruljon a program megvalósításához. Az ezekhez a területekhez kapcsolódó feladatokkal ezért az Ügynökséget indokolt megbízni. A biztonság területén különösen – figyelemmel az ezen a területen szerzett tapasztalataira – az Ügynökségnek indokolt viselnie a felelősséget az űrágazatban végrehajtott összes uniós fellépés biztonsági akkreditációjával összefüggő feladatokért. Emellett – a Galileo és az EGNOS felhasználók körében és piacon való elterjedésének előmozdítása terén elért kedvező eredményeire építve, valamint a programok csomagként történő népszerűsítése érdekében – az Ügynökséget kell megbízni a Kopernikuszra vonatkozó népszerűsítési és értékesítési tevékenységekkel. Emellett az Ügynökségnek el kell látnia mindazokat a feladatokat, amelyeket a Bizottság egy vagy több, a programmal kapcsolatos további konkrét feladatokat meghatározó hozzájárulási megállapodással átad neki.
Módosítás 20
Rendeletre irányuló javaslat
29 preambulumbekezdés
(29)  Az Európai Űrügynökség egy, a világűr területén széles körű szakértelemmel rendelkező nemzetközi szervezet, amely 2004-ben keretmegállapodást kötött az Európai Közösséggel. Ebből kifolyólag fontos partner a program végrehajtásában, és minden megfelelő kapcsolatot ki kell vele alakítani. Ezzel összefüggésben fontos, hogy az Unió a költségvetési rendeletnek megfelelően olyan pénzügyi partnerségi keretmegállapodást kössön az Európai Űrügynökséggel, amely a Bizottság, az Ügynökség és az Európai Űrügynökség közötti összes pénzügyi kapcsolatot szabályozza, biztosítja azok koherenciáját, és megfelel az Európai Űrügynökséggel kötött keretmegállapodásnak és különösen annak 5. cikkének. Mivel azonban az Európai Űrügynökség nem uniós szerv és nem áll az uniós jog hatálya alatt, az Unió és az uniós tagállamok érdekeinek védelme érdekében a megállapodás megkötésének feltételéül kell szabni, hogy az Európai Űrügynökség megfelelő működési szabályokat vezessen be. A megállapodásnak továbbá tartalmaznia kell mindazokat a rendelkezéseket, amelyeket az Unió pénzügyi érdekeinek védelme megkíván.
(29)  Az Európai Űrügynökség egy, a világűr területén széles körű szakértelemmel rendelkező nemzetközi szervezet, amely 2004-ben keretmegállapodást kötött az Európai Közösséggel. Ebből kifolyólag fontos partner a program végrehajtásában, és minden megfelelő kapcsolatot ki kell vele alakítani. Ezzel összefüggésben fontos, hogy az Unió a költségvetési rendeletnek megfelelően olyan pénzügyi partnerségi keretmegállapodást kössön az Európai Űrügynökséggel, amely a Bizottság, az Ügynökség és az Európai Űrügynökség közötti összes pénzügyi kapcsolatot szabályozza, biztosítja azok koherenciáját, és megfelel az Európai Űrügynökséggel kötött keretmegállapodásnak és különösen annak 5. cikkének. Mivel az Európai Űrügynökség nem uniós szerv és nem áll az uniós jog hatálya alatt, az Unió és az uniós tagállamok érdekeinek védelme érdekében a megállapodásnak megfelelő követelményeket kell tartalmaznia az Európai Űrügynökség működési szabályai tekintetében. A megállapodásnak továbbá tartalmaznia kell mindazokat a rendelkezéseket, amelyeket az Unió pénzügyi érdekeinek védelme megkíván.
Módosítás 21
Rendeletre irányuló javaslat
31 preambulumbekezdés
(31)  Annak érdekében, hogy a Govsatcom irányításában strukturálisan biztosított legyen a felhasználók képviselete és a felhasználói igényeknek és elvárásoknak a tagállamokon, illetve a polgári és a katonai szakterületeken átívelő egysége, a felhasználókhoz szoros szálakkal kötődő uniós szervezeteknek, például az Európai Védelmi Ügynökségnek, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek, az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökségnek, az Európai Halászati Ellenőrző Hivatalnak, A Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségének, a Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálatnak / Polgári Tervezési és Végrehajtási Szolgálatnak és a Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központnak meghatározott felhasználói csoportokkal kapcsolatban koordinációs feladatokat kell ellátniuk. Összesített szinten az Ügynökségnek és az Európai Védelmi Ügynökségnek kell képviselnie a polgári, illetve a katonai felhasználói közösségeket, és nyomonkövetési feladatokat láthatnak el az operatív felhasználás, az igények, az elvárásoknak való megfelelés, valamint az igények és az elvárások változásai területén.
(31)  Annak érdekében, hogy a GOVSATCOM irányításában strukturálisan biztosított legyen a felhasználók képviselete és a felhasználói igényeknek és elvárásoknak a tagállamokon átívelő egysége, a felhasználókhoz szoros szálakkal kötődő uniós szervezeteknek, például az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek, az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökségnek, az Európai Halászati Ellenőrző Hivatalnak, A Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségének, a Polgári Tervezési és Végrehajtási Szolgálatnak és a Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központnak meghatározott felhasználói csoportokkal kapcsolatban koordinációs feladatokat kell ellátniuk. Összesített szinten az Ügynökségnek kell képviselnie a felhasználói közösséget, és nyomonkövetési feladatokat láthatnak el az operatív felhasználás, az igények, az elvárásoknak való megfelelés, valamint az igények és az elvárások változásai területén.
Módosítás 22
Rendeletre irányuló javaslat
36 preambulumbekezdés
(36)  A biztonságos információáramlás biztosítása érdekében megfelelő szabályokat kell megállapítani annak biztosítására, hogy a program végrehajtásában részt vevő különböző köz- és magánszektorbeli jogalanyok és természetes személyek egymáshoz képest egyenértékű biztonsági szabályozások hatálya alá tartozzanak.
(36)  A biztonságos információáramlás biztosítása érdekében megfelelő szabályokat kell megállapítani annak biztosítására, hogy a program végrehajtásában részt vevő különböző köz- és magánszektorbeli jogalanyok és természetes személyek egymáshoz képest egyenértékű biztonsági szabályozások hatálya alá tartozzanak; ez az információkhoz való hozzáférés többszintű rendszerének létrehozásával, és következésképpen az információkhoz való hozzáférés biztonságának garantálásával valósulhat meg.
Módosítás 23
Rendeletre irányuló javaslat
36 a preambulumbekezdés (új)
(36a)  Az európai – földi és világűrbe telepített – űrinfrastruktúra kibervédelme kulcsfontosságú szerepet játszik a rendszerek folyamatos működésének biztosításában, valamint azok folyamatos feladatvégzésre és az előírt szolgáltatások nyújtására vonatkozó képességének fenntartásában.
Módosítás 24
Rendeletre irányuló javaslat
38 preambulumbekezdés
(38)  A műholdas navigációs rendszereket egyre több kulcsfontosságú gazdasági ágazat – köztük kiemelten a közlekedés, a távközlés, a mezőgazdaság és az energiaágazat – veszi igénybe egyre nagyobb mértékben, és fontosak az Unió és az uniós tagállamok biztonságához és katonai védelméhez kapcsolódó tevékenységekkel fennálló szinergiák is. A műholdas navigáció feletti teljes körű ellenőrzés ezért garancia az Unió technológiai függetlenségére – ideértve hosszabb távon az infrastruktúrát alkotó berendezések komponenseivel kapcsolatos függetlenséget is –, és biztosítéka az Unió stratégiai autonómiájának.
(38)  A műholdas navigációs rendszereket egyre több kulcsfontosságú gazdasági ágazat – köztük kiemelten a közlekedés, a távközlés, a mezőgazdaság és az energiaágazat – veszi igénybe egyre nagyobb mértékben. A műholdas navigációnak az Unió és az uniós tagállamok biztonsága tekintetében is szerepe van. A műholdas navigáció feletti teljes körű ellenőrzés ezért garancia az Unió technológiai függetlenségére – ideértve hosszabb távon az infrastruktúrát alkotó berendezések komponenseivel kapcsolatos függetlenséget is –, és biztosítéka az Unió stratégiai autonómiájának.
Módosítás 25
Rendeletre irányuló javaslat
40 preambulumbekezdés
(40)  Az EGNOS célja a meglévő globális navigációs műholdrendszerek, különösen pedig a Galileo rendszer által a nyilvános szolgáltatás keretében sugárzott jelek minőségének javítása. Az EGNOS által nyújtott szolgáltatásoknak elsősorban a tagállamok földrajzilag Európában fekvő területeit kell lefedniük, ideértve ebben az összefüggésben az Azori-szigetek, a Kanári-szigetek és Madeira területét is; a cél az, hogy e területek lefedése 2025 végéig megtörténjék. Az EGNOS szolgáltatásainak földrajzi lefedettsége a műszaki kötöttségek szabta határokon belül – az életbiztonsági szolgáltatás esetében nemzetközi megállapodások alapján – kiterjeszthető lehet a világ más területeire is. Az (EU) [2018/XXX] rendelet [EASA-rendelet] és a Galileo által nyújtott szolgáltatások minőségére vonatkozóan a légi közlekedés szempontjából szükséges ellenőrzések sérelme nélkül megjegyzendő, hogy noha a Galileo által kibocsátott jelek valóban segíthetik a légi járművek helyzetének meghatározását, légiforgalmi szolgáltatásnak (ATM) és léginavigációs szolgáltatásnak (ANS) csak a helyi vagy regionális kiegészítő (pontosító) rendszerek, mint például Európában az EGNOS szolgáltatásai tekinthetők.
(40)  Az EGNOS célja a meglévő globális navigációs műholdrendszerek, különösen pedig a Galileo rendszer által a nyilvános szolgáltatás keretében sugárzott jelek minőségének javítása. Az EGNOS által nyújtott szolgáltatásoknak elsősorban a tagállamok földrajzilag Európában fekvő területeit kell lefedniük, ideértve ebben az összefüggésben az Azori-szigetek, a Kanári-szigetek és Madeira területét is; a cél az, hogy e területek lefedése 2025 végéig megtörténjék. Az EGNOS szolgáltatásainak földrajzi lefedettsége a műszaki kötöttségek szabta határokon belül – az életbiztonsági szolgáltatás esetében nemzetközi megállapodások alapján – kiterjeszthető lehet a világ más területeire is. Az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet1a és a Galileo által nyújtott szolgáltatások minőségére és biztonsági teljesítményére vonatkozóan a légi közlekedés szempontjából szükséges ellenőrzések sérelme nélkül megjegyzendő, hogy noha a Galileo által kibocsátott jelek valóban segíthetik a légi járművek helyzetének meghatározását, légiforgalmi szolgáltatásnak (ATM) és léginavigációs szolgáltatásnak (ANS) csak a helyi vagy regionális kiegészítő (pontosító) rendszerek, mint például Európában az EGNOS szolgáltatásai tekinthetők.
_________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1139 rendelete (2018. július 4.) a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 212., 2018.8.22., 1. o.).
Módosítás 26
Rendeletre irányuló javaslat
40 a preambulumbekezdés (új)
(40a)   Az EGNOS segítséget nyújthat a precíziós mezőgazdaságban, az európai termelők hulladékgazdálkodásában, a műtrágyák és gyomirtók túlzott használatának csökkentésében és a terményhozam optimalizálásában. Már létezik egy komoly EGNOS felhasználói közösség, de a navigációs technológiával kompatibilis mezőgazdasági gépek száma még korlátozott. Ezt a problémát kezelni kell.
Módosítás 27
Rendeletre irányuló javaslat
41 preambulumbekezdés
(41)  Különösen fontos biztosítani a Galileo és az EGNOS rendszer által nyújtott szolgáltatások folyamatosságát, fenntarthatóságát és jövőbeni rendelkezésre állását. Változó világunkban, a gyors piaci fejlődés mellett ugyanakkor ezeket a rendszereket tovább is kell fejleszteni, újabb generációjukat elő kell készíteni.
(41)  Különösen fontos biztosítani a Galileo és az EGNOS rendszer által nyújtott szolgáltatások folyamatosságát, fenntarthatóságát, biztonságát, megbízhatóságát, pontosságát és jövőbeni rendelkezésre állását. Változó világunkban, a gyors piaci fejlődés mellett ugyanakkor ezeket a rendszereket tovább is kell fejleszteni, újabb generációjukat elő kell készíteni.
Módosítás 28
Rendeletre irányuló javaslat
44 a preambulumbekezdés (új)
(44a)   A Galileo és az EGNOS szolgáltatásai kihasználásának támogatása, valamint a downstream szolgáltatások elősegítése érdekében – különös tekintettel szállítási ágazatra – az illetékes hatóságoknak nemzetközi szinten egységes szabványokat és tanúsítási rendszereket kell kidolgozniuk.
Módosítás 29
Rendeletre irányuló javaslat
45 preambulumbekezdés
(45)  A földi infrastruktúrának a Galileo és az EGNOS szempontjából vett jelentősége és a Galileo és az EGNOS biztonságára gyakorolt hatása miatt indokolt, hogy az infrastruktúra helyét a Bizottság határozza meg. A rendszerek földi infrastruktúráját továbbra is nyílt, átlátható folyamat keretében kell kiépíteni.
törölve
Módosítás 30
Rendeletre irányuló javaslat
46 preambulumbekezdés
(46)  A Galileo és az EGNOS által – különösen a biztonság területén – kínált társadalmi-gazdasági előnyök minél nagyobb kihasználása érdekében azokban az esetekben, amikor az indokolt és előnyös, elő kell mozdítani az EGNOS és a Galileo által kínált szolgáltatások igénybevételét az Unió más szakpolitikáiban.
(46)  A Galileo és az EGNOS által – különösen a biztonság területén – kínált társadalmi-gazdasági előnyök minél nagyobb kihasználása érdekében az EGNOS és a Galileo által kínált szolgáltatások igénybevételét lehetőség szerint integrálni kell az Unió más szakpolitikáiba. További fontos lépés emellett az említett szolgáltatások igénybevételének valamennyi tagállamban történő ösztönzése.
Módosítás 31
Rendeletre irányuló javaslat
47 preambulumbekezdés
(47)  A Kopernikusz célja, hogy önálló hozzáférést biztosítson a környezeti ismeretekhez és biztosítsa a Föld-megfigyelési és a geoinformációs szolgáltatások legfontosabb technológiáit, ezáltal pedig lehetővé tegye az Unió számára a független döntéshozatalt és fellépést egyebek mellett olyan területeken, mint a környezetvédelem, az éghajlatváltozás, a polgári védelem, a biztonság és a digitális gazdaság.
(47)  A Kopernikusz célja, hogy önálló hozzáférést biztosítson a környezeti ismeretekhez és biztosítsa a Föld-megfigyelési és a geoinformációs szolgáltatások legfontosabb technológiáit, ezáltal pedig lehetővé tegye az Unió számára a független döntéshozatalt és fellépést egyebek mellett olyan területeken, mint a környezetvédelem és azon belül a mezőgazdaság, a biodiverzitás, a földhasználat, az erdőgazdálkodás, a vidékfejlesztés és a halászat, az éghajlatváltozás, a kulturális örökség helyszínei, a polgári védelem, a biztonság – beleértve az infrastruktúrák biztonságát – és a digitális gazdaság.
Módosítás 32
Rendeletre irányuló javaslat
48 preambulumbekezdés
(48)  A Kopernikusznak a folytonosság biztosítása mellett – a Föld-megfigyeléssel kapcsolatos kutatás, műszaki eredmények és innováció legújabb tendenciái, valamint a nagy adathalmazok elemzése és a mesterséges intelligencia területén bekövetkezett fejlemények és az azokkal kapcsolatos uniós szintű stratégiák és kezdeményezések figyelembevételével – tovább kell vinnie az uniós Föld-megfigyelési programot (Kopernikusz) létrehozó 377/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet17, illetőleg a Kopernikusz elődprogramját, a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés programját (GMES) létrehozó és az annak kezdeti működésére irányadó végrehajtási szabályokról rendelkező, az európai Föld-megfigyelési programról18 (GMES) és annak kezdeti működéséről szóló 911/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet19 alapján végzett tevékenységet és annak eredményeit. A lehető legnagyobb mértékben ki kell használnia a tagállamoknak, az Európai Űrügynökségnek, az Eumetsatnak20 és más szervezeteknek a világűrből végzett megfigyeléssel kapcsolatos kapacitásait, egy életképes európai kereskedelmi űrágazat kialakulásának elősegítése érdekében ideértve az európai kereskedelmi kezdeményezések ilyen jellegű kapacitásait is. Azokban az esetekben, amikor az lehetséges és helyénvaló, fel kell használnia továbbá az elsősorban a tagállamok által a 2007/2/EK irányelv alapján szolgáltatott, hozzáférhető lokális és kiegészítő adatokat is21. Annak érdekében, hogy biztosítsa a helyszíni adatkészletekhez a Kopernikusz céljaira történő hatékony hozzáférést és az érintett adatok hatékony felhasználását, a Bizottságnak együttműködést kell folytatnia a tagállamokkal és az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel.
(48)  Építeni kell a meglévő kapacitásokra, és azokat új, esetlegesen a felelős szervezetek által közösen fejlesztett eszközökkel kell kiegészíteni. E célból a Bizottságnak szorosan együtt kell működnie az Európai Űrügynökséggel, a tagállamokkal és adott esetben a releváns, űrben elhelyezett és lokális eszközökkel rendelkező egyéb szervezetekkel. A Kopernikusznak a folytonosság biztosítása mellett – a Föld-megfigyeléssel kapcsolatos kutatás, műszaki eredmények és innováció legújabb tendenciái, valamint a nagy adathalmazok elemzése és a mesterséges intelligencia területén bekövetkezett fejlemények és az azokkal kapcsolatos uniós szintű stratégiák és kezdeményezések figyelembevételével – tovább kell vinnie az uniós Föld-megfigyelési programot (Kopernikusz) létrehozó 377/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet17, illetőleg a Kopernikusz elődprogramját, a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés programját (GMES) létrehozó és az annak kezdeti működésére irányadó végrehajtási szabályokról rendelkező, az európai Föld-megfigyelési programról18 (GMES) és annak kezdeti működéséről szóló 911/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet19 alapján végzett tevékenységet és annak eredményeit. A lehető legnagyobb mértékben ki kell használnia a tagállamoknak, az Európai Űrügynökségnek, az Eumetsatnak20 és más szervezeteknek a világűrből végzett megfigyeléssel kapcsolatos kapacitásait, egy életképes európai kereskedelmi űrágazat kialakulásának elősegítése érdekében ideértve az európai kereskedelmi kezdeményezések ilyen jellegű kapacitásait is. Azokban az esetekben, amikor az lehetséges és helyénvaló, fel kell használnia továbbá az elsősorban a tagállamok által a 2007/2/EK irányelv alapján szolgáltatott, hozzáférhető lokális és kiegészítő adatokat is21. Annak érdekében, hogy biztosítsa a helyszíni adatkészletekhez a Kopernikusz céljaira történő hatékony hozzáférést és az érintett adatok hatékony felhasználását, a Bizottságnak együttműködést kell folytatnia a tagállamokkal és az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel.
__________________
__________________
17 Az Európai Parlament és a Tanács 377/2014/EU rendelete (2014. április 3.) a Kopernikusz program létrehozásáról és a 911/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 122., 2014.4.24., 44. o.).
17 Az Európai Parlament és a Tanács 377/2014/EU rendelete (2014. április 3.) a Kopernikusz program létrehozásáról és a 911/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 122., 2014.4.24., 44. o.).
18 Az Európai Parlament és a Tanács 911/2010/EU rendelete (2010. szeptember 22.) az európai Föld-megfigyelési programról (GMES) és annak kezdeti működéséről (2011–2013) (HL L 276., 2010.10.20., 1. o.). A Bizottság közleménye:
18 Az Európai Parlament és a Tanács 911/2010/EU rendelete (2010. szeptember 22.) az európai Föld-megfigyelési programról (GMES) és annak kezdeti működéséről (2011–2013) (HL L 276., 2010.10.20., 1. o.). A Bizottság közleménye:
19 „Mesterséges intelligencia Európa számára” (COM(2018)0237); a Bizottság közleménye: „A közös európai adattér kialakítása felé” (COM(2018)0232); javaslat: a Tanács rendelete az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás létrehozásáról (COM(2018)0008).
19 „Mesterséges intelligencia Európa számára” (COM(2018)0237); a Bizottság közleménye: „A közös európai adattér kialakítása felé” (COM(2018)0232); javaslat: a Tanács rendelete az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás létrehozásáról (COM(2018)0008).
20 A Meteorológiai Műholdak Hasznosításának Európai Szervezete.
20 A Meteorológiai Műholdak Hasznosításának Európai Szervezete.
21 Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról.
21 Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról.
Módosítás 33
Rendeletre irányuló javaslat
49 a preambulumbekezdés (új)
(49a)  Az uniós társadalom és gazdaság tekintetében a Kopernikuszban rejlő lehetőségeket a közvetlen kedvezményezetteken túlmenően teljes körűen fel kell szabadítani, fokozva a felhasználók körében történő elterjedésre irányuló intézkedéseket, amihez további intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy az adatokat nem szakemberek is használni tudják, ösztönözve ezáltal a növekedést, a munkahelyteremtést és a tudástranszfert.
Módosítás 34
Rendeletre irányuló javaslat
52 preambulumbekezdés
(52)  Az adatbeszerzés területén a Kopernikusz keretében végzett tevékenység számára azt a célt kell kitűzni, hogy kiegészítse és fenntartsa a meglévő világűr-infrastruktúrát, előkészítse a műholdak hosszú távú élettartam végi lecserélését, továbbá új megfigyelési rendszerekkel kapcsolatos új küldetéseket kezdeményezzen a globális éghajlatváltozással összefüggő kihívások kezelésének támogatása (például az emberi tevékenységből eredő szén-dioxid-kibocsátás és más üvegházhatásúgáz-kibocsátások nyomon követése) céljából. A Kopernikusz keretében végzett tevékenységnek ki kell terjesztenie a globális megfigyelést a sarkvidéki területekre, továbbá támogatnia kell a környezetvédelmi szabályok betartatását, a jogszabályokon alapuló környezetvédelmi nyomon követést és jelentéstételt és az innovatív környezeti alkalmazásokat (például növénytermesztési hozammonitoring, vízgazdálkodási alkalmazások és korszerű tűzvédelmi megfigyelés). Ennek keretében a Kopernikusznak a lehető legnagyobb mértékben ki kell használnia az előző finanszírozási időszakban (2014–2020) rendelkezésére bocsátott eszközöket és élnie kell azok multiplikátorhatásával, miközben kapacitásainak további kiegészítése céljából új működési és üzleti modellekkel is kísérleteznie kell. A biztonság területén jelentkező változó felhasználói igények kielégítése érdekében a Kopernikusznak a tagállamokkal meglévő sikeres partnerségek kihasználásával és megfelelő irányítási mechanizmusok alkalmazásával tovább kell fejlesztenie biztonsági dimenzióját.
(52)  Az adatbeszerzés területén a Kopernikusz keretében végzett tevékenység számára azt a célt kell kitűzni, hogy kiegészítse és fenntartsa a meglévő világűr-infrastruktúrát, előkészítse a műholdak hosszú távú élettartam végi lecserélését, továbbá új megfigyelési rendszerekkel kapcsolatos új küldetéseket kezdeményezzen a globális éghajlatváltozással összefüggő kihívások kezelésének támogatása (például az emberi tevékenységből eredő szén-dioxid-kibocsátás és más üvegházhatásúgáz-kibocsátások nyomon követése) céljából, amely küldetések megvalósíthatóságát az Európai Űrügynökség jelenleg vizsgálja. A Kopernikusz keretében végzett tevékenységnek ki kell terjesztenie a globális megfigyelést a sarkvidéki területekre, továbbá támogatnia kell a környezetvédelmi szabályok betartatását, a jogszabályokon alapuló környezetvédelmi nyomon követést és jelentéstételt és az innovatív környezeti alkalmazásokat (például növénytermesztési hozammonitoring, vízgazdálkodási alkalmazások és korszerű tűzvédelmi megfigyelés). Ennek keretében a Kopernikusznak a lehető legnagyobb mértékben ki kell használnia az előző finanszírozási időszakban (2014–2020) rendelkezésére bocsátott eszközöket és élnie kell azok multiplikátorhatásával, miközben kapacitásainak további kiegészítése céljából új működési és üzleti modellekkel is kísérleteznie kell. A biztonság területén jelentkező változó felhasználói igények kielégítése érdekében a Kopernikusznak a tagállamokkal meglévő sikeres partnerségek kihasználásával és megfelelő irányítási mechanizmusok alkalmazásával tovább kell fejlesztenie biztonsági dimenzióját.
Módosítás 35
Rendeletre irányuló javaslat
53 preambulumbekezdés
(53)  Az adat- és információfeldolgozás területén a Kopernikusznak biztosítania kell a Kopernikusz alapszolgáltatásainak hosszú távú fenntarthatóságát és továbbfejlesztését, a közszektorban jelentkező és az Unió nemzetközi kötelezettségeiből fakadó igények kielégítése érdekében folytatott információszolgáltatást, valamint a kereskedelmi hasznosítás lehetőségeinek maximalizálását. A Kopernikusznak helyi, nemzeti, európai és globális léptékben egyaránt információkat kell szolgáltatnia különösen a légkör állapotáról; az óceánok állapotáról; a helyi, a nemzeti és az uniós szakpolitikák végrehajtását elősegítő szárazföld-monitoring céljaira; az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése céljaira; valamint a többek között a megelőzés révén megvalósuló veszélyhelyzet-kezelést, a környezetvédelmi szabályok betartatását, valamint a polgári biztonságot és az Unió ilyen irányú külső tevékenységét szolgáló térinformatikai információk körében. A Bizottságnak azonosítania kell a szolgáltatásnyújtás fenntarthatóságát elősegítő megfelelő szerződéses megállapodásokat.
(53)  Az adat- és információfeldolgozás területén a Kopernikusznak biztosítania kell a Kopernikusz alapszolgáltatásainak hosszú távú fenntarthatóságát és továbbfejlesztését, a közszektorban jelentkező és az Unió nemzetközi kötelezettségeiből fakadó igények kielégítése érdekében folytatott információszolgáltatást, valamint a kereskedelmi hasznosítás lehetőségeinek maximalizálását. A Kopernikusznak helyi, nemzeti, európai és globális léptékben egyaránt információkat kell szolgáltatnia különösen a légkör állapotáról és azon belül a levegőminőségről; az óceánok állapotáról; a helyi, a nemzeti és az uniós szakpolitikák végrehajtását elősegítő szárazföld-monitoring céljaira; az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése céljaira; valamint a többek között a megelőzés révén megvalósuló veszélyhelyzet-kezelést, a környezetvédelmi szabályok betartatását, valamint a polgári biztonságot és az Unió ilyen irányú külső tevékenységét szolgáló térinformatikai információk körében. A Bizottságnak azonosítania kell a szolgáltatásnyújtás fenntarthatóságát elősegítő megfelelő szerződéses megállapodásokat.
Módosítás 36
Rendeletre irányuló javaslat
54 a preambulumbekezdés (új)
(54a)  A Kopernikusz célkitűzéseinek fenntartható alapon történő elérése érdekében egy bizottságot (a Kopernikusz albizottságot) lehetne létrehozni, hogy segítse a Bizottságot az Unió, a felhasználói fórumok, a tagállamok és a kormányközi szervezetek, valamint a magánszektor által a Kopernikuszhoz nyújtott hozzájárulások összehangolásának biztosításában, a lehető legjobban kihasználva a meglévő kapacitásokat és azonosítva az uniós szinten kezelendő hiányosságokat.
Módosítás 37
Rendeletre irányuló javaslat
55 preambulumbekezdés
(55)  A várakozások szerint a Kopernikusz szolgáltatásainak valóra váltása elő fogja segíteni, hogy ezek a szolgáltatások elterjedjenek a felhasználók körében, tekintettel arra, hogy a felhasználók előre tisztában lesznek a szolgáltatások elérhetőségével és fejlődési irányával, továbbá elő fogja mozdítani a tagállamokkal és más felekkel való együttműködést. Ehhez a Bizottságnak és a hozzá tartozó, szolgáltatásokat nyújtó megbízott szervezeteknek – a változó közszektorbeli elvárások és szakpolitikai igények kielégítése és ezzel együtt a Föld-megfigyelési adatok minél szélesebb körű felhasználása érdekében – szorosan együtt kell működniük Európa-szerte a különböző felhasználói közösségekkel a Kopernikusz szolgáltatásai és az általa szolgáltatott információk továbbfejlesztésében. A Bizottságnak és a tagállamoknak együttműködést kell folytatniuk egymással annak érdekében, hogy kialakítsák a Kopernikusz lokális komponensét, és a továbbfejlesztett Kopernikusz-szolgáltatások céljaira elősegítsék a helyszíni adatkészleteknek a világűrből származó adatkészletekkel való integrációját.
(55)  A várakozások szerint a Kopernikusz szolgáltatásainak valóra váltása elő fogja segíteni, hogy ezek a szolgáltatások elterjedjenek a felhasználók körében, tekintettel arra, hogy a felhasználók előre tisztában lesznek a szolgáltatások elérhetőségével és fejlődési irányával, továbbá elő fogja mozdítani a tagállamokkal és más felekkel való együttműködést. Ehhez az Ügynökségnek és a Kopernikusz megbízott szervezeteinek – a változó közszektorbeli elvárások és szakpolitikai igények kielégítése és ezzel együtt a Föld-megfigyelési adatok az európai polgárok érdekében történő minél szélesebb körű felhasználása érdekében – szorosan együtt kell működniük Európa-szerte a különböző felhasználói közösségekkel a Kopernikusz szolgáltatásai és az általa szolgáltatott információk továbbfejlesztésében. A Bizottságnak és a tagállamoknak együttműködést kell folytatniuk egymással annak érdekében, hogy kialakítsák a Kopernikusz lokális komponensét, és a továbbfejlesztett Kopernikusz-szolgáltatások céljaira elősegítsék a helyszíni adatkészleteknek a világűrből származó adatkészletekkel való integrációját.
Módosítás 38
Rendeletre irányuló javaslat
56 a preambulumbekezdés (új)
(56a)  A tagállamoknak, a Bizottságnak és a felelős szervezeteknek rendszeres időközönként a Kopernikusz program előnyeiről szóló tájékoztató kampányokat kellene folytatniuk, hozzáférést biztosítva valamennyi lehetséges felhasználó számára a releváns információkhoz és adatokhoz.
Módosítás 39
Rendeletre irányuló javaslat
57 a preambulumbekezdés (új)
(57a)  A Kopernikusz éghajlatváltozással kapcsolatos szolgáltatásai – bár még a működést megelőző szakaszban vannak – már jó úton haladnak, mivel a felhasználók száma 2015 és 2016 között megkétszereződött. Valamennyi éghajlatváltozással kapcsolatos szolgáltatásnak mielőbb teljes mértékben működőképessé kell válnia, és ezáltal biztosítania kell az éghajlatváltozás enyhítésére és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló hatékony fellépésekhez szükséges folyamatos adatáramlást.
Módosítás 40
Rendeletre irányuló javaslat
59 preambulumbekezdés
(59)  Annak elősegítése és megkönnyítése érdekében, hogy a Föld-megfigyelési adatokat és technológiákat a helyi hatóságok, a kis- és középvállalkozások, valamint a tudományos szakemberek és a kutatók egyaránt felhasználják, a felhasználókat célzó intézkedések révén ösztönözni kell a Kopernikusz-adatok terjesztését szolgáló, a nemzeti és a regionális szerveket is magukban foglaló célzott hálózatok kialakítását. Ebből a célból a Bizottságnak és a tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy szorosabb kapcsolatokat alakítsanak ki a Kopernikusz, valamint az uniós és a nemzeti szakpolitikák között, és ezáltal ösztönözzék a kereslet bővülését a kereskedelmi alkalmazások és szolgáltatások iránt, lehetővé tegyék a vállalkozások, különösen pedig a kis- és középvállalkozások és az induló vállalkozások számára a Kopernikusz-adatokon és a Kopernikusz-információkon alapuló alkalmazások kifejlesztését, végső soron pedig versenyképes ökoszisztémát alakítsanak ki Európában a Föld-megfigyelési adatok számára.
(59)  Annak elősegítése és megkönnyítése érdekében, hogy a Föld-megfigyelési adatokat és technológiákat a helyi és regionális hatóságok, a kis- és középvállalkozások, valamint a tudományos szakemberek és a kutatók egyaránt felhasználják, a felhasználókat célzó intézkedések révén ösztönözni kell a Kopernikusz-adatok terjesztését szolgáló, a nemzeti és a regionális szerveket is magukban foglaló célzott hálózatok kialakítását. Ebből a célból a Bizottságnak és a tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy szorosabb kapcsolatokat alakítsanak ki a Kopernikusz, valamint az uniós és a nemzeti szakpolitikák között, és ezáltal ösztönözzék a kereslet bővülését a kereskedelmi alkalmazások és szolgáltatások iránt, lehetővé tegyék a vállalkozások, különösen pedig a kis- és középvállalkozások és az induló vállalkozások számára a Kopernikusz-adatokon és a Kopernikusz-információkon alapuló alkalmazások kifejlesztését, végső soron pedig versenyképes ökoszisztémát alakítsanak ki Európában a Föld-megfigyelési adatok számára.
Módosítás 41
Rendeletre irányuló javaslat
59 a preambulumbekezdés (új)
(59a)   Tekintettel arra, hogy a műholdképek, amelyek például megbízható és időszerű információkat biztosítanak a növény- és a talajviszonyokról, nagy potenciállal rendelkeznek a fenntartható és hatékony erőforrás-gazdálkodás terén, ezt a szolgáltatást tovább kell fejleszteni a végfelhasználói igények kielégítése és az adatkapcsolat biztosítása érdekében.
Módosítás 42
Rendeletre irányuló javaslat
62 preambulumbekezdés
(62)  Az Európai Parlament és a Tanács többszöri felkérése nyomán az Unió az űrmegfigyelést és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követését támogató keret létrehozásáról szóló, 2014. április 16-i 541/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozattal keretet hozott létre az űrmegfigyelés és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követése (a továbbiakban: SST) támogatására24. Az űrszemét ma már komolyan veszélyezteti a világűrrel kapcsolatos tevékenység biztonságát és fenntarthatóságát. Ezért az SST létfontosságú a program komponensei és az azok által az uniós szakpolitikák számára nyújtott támogatás fenntartásához. Azzal, hogy elősegíti az űrszemét képződésének megelőzését, az SST hozzájárul annak biztosításához, hogy a világűrhöz fenntartható és garantált módon lehessen hozzáférni és azt fenntartható és garantált módon lehessen hasznosítani, amihez világszinten is közös érdek fűződik.
(62)  Az Európai Parlament és a Tanács többszöri felkérése nyomán az Unió az 541/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozattal24 keretet hozott létre az űrmegfigyelés és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követése (a továbbiakban: SST) támogatására. Az űrszemét ma már komolyan veszélyezteti a világűrrel kapcsolatos tevékenység biztonságát és fenntarthatóságát. Ezért az SST létfontosságú a program komponensei és az azok által az uniós szakpolitikák számára nyújtott támogatás fenntartásához. Azzal, hogy elősegíti az űrszemét képződésének megelőzését, az SST hozzájárul annak biztosításához, hogy a világűrhöz fenntartható és garantált módon lehessen hozzáférni és azt fenntartható és garantált módon lehessen hasznosítani, amihez világszinten is közös érdek fűződik. Az SST célja a Föld körüli pályán mozgó űrszemét „takarítását” célzó projektek előkészítésének elősegítése is.
__________________
__________________
24 HL L 158., 2014.5.27, 227. o.
24 Az Európai Parlament és a Tanács 541/2014/EU határozata (2014. április 16.) az űrmegfigyelést és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követését támogató keret létrehozásáról (HL L 158., 2014.5.27., 227. o.).
Módosítás 43
Rendeletre irányuló javaslat
63 preambulumbekezdés
(63)  Az SST-nek javítania kell az SST-képességek műszaki paramétereit és autonómiáját. Ebből a célból azt kell eredményeznie, hogy az SST-érzékelők hálózata által előállított adatokra támaszkodva létrejöjjön egy autonóm európai jegyzék az űrobjektumokról. Emellett az SST-nek továbbra is támogatnia kell az SST-szolgáltatások megvalósítását és fenntartását. Mivel az SST felhasználó-központú rendszer, megfelelő mechanizmusokat kell kialakítani a felhasználói igények összegyűjtésére, ideértve a biztonsággal kapcsolatos igényeket is.
(63)  Az SST-nek javítania kell az SST-képességek műszaki paramétereit és autonómiáját. Ebből a célból azt kell eredményeznie, hogy az SST-érzékelők hálózata által előállított adatokra támaszkodva létrejöjjön egy autonóm európai jegyzék az űrobjektumokról. A jegyzék követhetné az egyéb, űriparral rendelkező nemzetek példáját, és egyes adatait elérhetővé tehetné nem kereskedelmi, illetve kutatási célokra. Emellett az SST-nek továbbra is támogatnia kell az SST-szolgáltatások megvalósítását és fenntartását. Mivel az SST felhasználó-központú rendszer, megfelelő mechanizmusokat kell kialakítani a felhasználói igények összegyűjtésére, ideértve a biztonsággal, és a releváns információk közintézmények számára és közintézményektől történő, a rendszer hatékonyságának fokozását célzó továbbításával kapcsolatos igényeket is.
Módosítás 44
Rendeletre irányuló javaslat
67 preambulumbekezdés
(67)  Emellett az SST tevékenységének – a világűrben folytatott tevékenység biztonságának és fenntarthatóságának biztosítása érdekében – ki kell egészítenie a meglévő enyhítő intézkedéseket, köztük az ENSZ Világűrbizottságának (COPUOS) az űrszemét csökkentéséről szóló iránymutatását, a világűrben folytatott tevékenység hosszú távú fenntarthatóságáról szóló iránymutatást és más kezdeményezéseket. Az összeütközések kockázatának csökkentése érdekében az SST-nek emellett törekednie kell a szinergiák kialakítására az űrszemét aktív eltávolítását és semlegesítését célzó kezdeményezésekkel. Az SST-nek hozzá kell járulnia a világűr békés célú igénybevételének és megismerésének biztosításához. A világűrben végzett tevékenység intenzívebbé válása kihathat a világűrbeli közlekedés szervezésével kapcsolatos nemzetközi kezdeményezésekre. Az Uniónak figyelemmel kell kísérnie az ilyen irányú fejleményeket, és szükség esetén figyelembe veheti őket a jelenlegi többéves pénzügyi keret félidei értékelésében.
(67)  Emellett az SST tevékenységének – a világűrben folytatott tevékenység biztonságának és fenntarthatóságának biztosítása érdekében – ki kell egészítenie a meglévő enyhítő intézkedéseket, köztük az ENSZ Világűrbizottságának (COPUOS) az űrszemét csökkentéséről szóló iránymutatását, a világűrben folytatott tevékenység hosszú távú fenntarthatóságáról szóló iránymutatást és más kezdeményezéseket. Az összeütközések kockázatának csökkentése érdekében az SST-nek emellett törekednie kell a szinergiák kialakítására az olyan kezdeményezésekkel, amelyek célja az űrszemét aktív eltávolítására szolgáló technológiai rendszerek kifejlesztésének és bevezetésének előmozdítása. Az SST-nek hozzá kell járulnia a világűr békés célú igénybevételének és megismerésének biztosításához. A világűrben végzett tevékenység intenzívebbé válása kihathat a világűrbeli közlekedés szervezésével kapcsolatos nemzetközi kezdeményezésekre. Az Uniónak figyelemmel kell kísérnie az ilyen irányú fejleményeket, és szükség esetén figyelembe veheti őket a jelenlegi többéves pénzügyi keret félidei értékelésében.
Módosítás 45
Rendeletre irányuló javaslat
70 preambulumbekezdés
(70)  Az űridőjárás szélsőséges és intenzívebb eseményei veszélyeztethetik a polgárok biztonságát, és zavart idézhetnek elő a világűrbe telepített és a földi infrastruktúra működésében. Ezért a program részeként létre kell hozni egy, az űridőjárással foglalkozó funkciót, amelynek célja az űridőjárással kapcsolatos kockázatok és a kapcsolódó felhasználói igények értékelése, az űridőjárás jelenségeivel kapcsolatos tudatosságnövelés, az űridőjárással összefüggő felhasználó-központú szolgáltatások megvalósításának biztosítása, valamint a tagállami képességek javítása az űrmeteorológiai szolgáltatások területén. A Bizottságnak a felhasználói igények, a kockázatok és a műszaki felkészültség figyelembevételével meg kell határoznia, mely ágazatok élveznek előnyt az űridőjárással kapcsolatos operatív szolgáltatások igénybevételében. Hosszú távon más ágazatok igényei is kielégíthetők lehetnek. A szolgáltatásoknak a felhasználók igényeihez igazodó uniós szintű megvalósítása célzott, koordinált, folyamatos kutatási-fejlesztési tevékenységet igényel az űrmeteorológiai szolgáltatások fejlődésének támogatása területén. Az űrmeteorológiai szolgáltatások megvalósításának a meglévő nemzeti és uniós képességeken kell alapulnia, és lehetővé kell tennie a tagállamok széles körű részvételét, valamint a magánszektornak a folyamatba való bekapcsolódását.
(70)  Az űridőjárás szélsőséges és intenzívebb eseményei veszélyeztethetik a polgárok biztonságát, és zavart idézhetnek elő a világűrbe telepített és a földi infrastruktúra működésében. Ezért a program részeként létre kell hozni egy, az űridőjárással foglalkozó funkciót, amelynek célja az űridőjárással kapcsolatos kockázatok és a kapcsolódó felhasználói igények értékelése, az űridőjárás jelenségeivel kapcsolatos tudatosságnövelés, az űridőjárással összefüggő felhasználó-központú szolgáltatások megvalósításának biztosítása, valamint a tagállami képességek javítása az űrmeteorológiai szolgáltatások területén. A Bizottságnak a felhasználói igények, a kockázatok és a műszaki felkészültség figyelembevételével meg kell határoznia, mely ágazatok élveznek előnyt az űridőjárással kapcsolatos operatív szolgáltatások igénybevételében. Hosszú távon más ágazatok igényei is kielégíthetők lehetnek. A szolgáltatásoknak a felhasználók igényeihez igazodó uniós szintű megvalósítása célzott, koordinált, folyamatos kutatási-fejlesztési tevékenységet igényel az űrmeteorológiai szolgáltatások fejlődésének támogatása területén. Az űrmeteorológiai szolgáltatások megvalósításának a meglévő nemzeti és uniós képességeken kell alapulnia, és lehetővé kell tennie a tagállamok, nemzetközi szervezetek széles körű részvételét, valamint a magánszektornak a folyamatba való bekapcsolódását.
Módosítás 46
Rendeletre irányuló javaslat
73 preambulumbekezdés
(73)  A Govsatcom hangsúlyos biztonsági vonatkozásokkal rendelkező, felhasználó-központú program. Igénybevételének esetei három fő csoportra tagolhatók: válságkezelés, amely a közös biztonság- és védelempolitika hatálya alá tartozó polgári és katonai missziókra és műveletekre, a természeti katasztrófákra és az ember által előidézett katasztrófahelyzetekre, a humanitárius válsághelyzetekre, valamint a tengeri veszélyhelyzetekre terjedhet ki; térfigyelés, amely a határőrizetre, a határövezetek felügyeletére, a tengeri határőrizetre, a tengerfelügyeletre és az illegális kereskedelem felügyeletére terjedhet ki; kulcsfontosságú infrastruktúra, amely a diplomáciai hálózatokra, a rendőrség által folytatott kommunikációra, a kritikus infrastruktúrára (például energia, közlekedés, gátak) és a világűrbe telepített infrastruktúrára terjedhet ki.
(73)  A Govsatcom hangsúlyos biztonsági vonatkozásokkal rendelkező, felhasználó-központú program. Igénybevételének esetei három fő csoportra tagolhatók: válságkezelés, természeti és ember okozta katasztrófák, humanitárius válságok és tengeri vészhelyzetek; térfigyelés, amely a határőrizetre, a határövezetek felügyeletére, a tengeri határőrizetre, a tengerfelügyeletre és az illegális kereskedelem felügyeletére terjedhet ki; kulcsfontosságú infrastruktúra, amely a diplomáciai hálózatokra, a rendőrség által folytatott kommunikációra, a digitális infrastruktúrára (például adatközpontok, szerverek), a kritikus infrastruktúrára (például energia, közlekedés, vízzárók, így gátak) és a világűrbe telepített infrastruktúrákra terjedhet ki.
Módosítás 47
Rendeletre irányuló javaslat
78 preambulumbekezdés
(78)  A műholdas kommunikáció igénybevevői számára a legfontosabb üzemi interfész a felhasználói berendezés. Az EU által a Govsatcom kapcsán alkalmazott megközelítésből következően a legtöbb felhasználó a Govsatcom-szolgáltatások igénybevételére a meglévő felhasználói berendezéseit használhatja, amennyiben azok uniós technológián alapulnak.
(78)  A műholdas kommunikáció igénybevevői számára a legfontosabb üzemi interfész a felhasználói berendezés. Az EU által a Govsatcom kapcsán alkalmazott megközelítésnek lehetővé kell tennie a felhasználók számára, hogy a Govsatcom-szolgáltatások igénybevételére a meglévő felhasználói berendezéseiket használják.
Módosítás 48
Rendeletre irányuló javaslat
86 preambulumbekezdés
(86)  A programhoz rendelt infrastruktúra további kutatást és innovációt tehet szükségessé, amelynek támogatása a Horizont Európa keretprogram keretei között történhet, és amelynek során törekedni kell az Európai Űrügynökség által e területen folytatott tevékenységgel való koherenciára. A Horizont Európa keretprogrammal fennálló szinergiáknak biztosítaniuk kell, hogy a stratégiai kutatás- és innovációtervezési folyamat keretében azonosításra és meghatározásra kerüljenek az űrágazat kutatási és innovációs igényei. A program által térítésmentesen rendelkezésre bocsátott űradatok és szolgáltatások segítségével áttörést jelentő megoldások születhetnek a kutatás és az innováció keretében, ideértve a Horizont Európa keretprogramot is, egyebek mellett a fenntartható élelmezés és a fenntartható természeti erőforrások, az éghajlati változások nyomon követése, az intelligens városok, az automatizált járművek, a biztonság és a katasztrófavédelem területén. A Horizont Európa keretprogram stratégiai tervezési folyamata azonosítani fogja azokat a kutatási és innovációs tevékenységeket, amelyek igénybe vehetik az Unió tulajdonában lévő infrastruktúrát, ezen belül a Galileo, az EGNOS és a Kopernikusz infrastruktúráját is. A kutatási infrastruktúra, különösen pedig a lokális figyelőhálózatok alapvető elemét fogják képezni a Kopernikusz-szolgáltatásokat megalapozó lokális megfigyelési infrastruktúrának.
(86)  A programhoz rendelt infrastruktúra további kutatást és innovációt tehet szükségessé, amelynek támogatása a Horizont Európa keretprogram keretei között történhet, és amelynek során törekedni kell az Európai Űrügynökség által e területen folytatott tevékenységgel való koherenciára. A Horizont Európa keretprogrammal fennálló szinergiáknak biztosítaniuk kell, hogy a stratégiai kutatás- és innovációtervezési folyamat keretében azonosításra és meghatározásra kerüljenek az űrágazat kutatási és innovációs igényei. Fontos biztosítani az Horizont Európa révén kifejlesztett megoldások és a program komponenseinek műveletei közötti folytonosságot. A program által térítésmentesen rendelkezésre bocsátott űradatok és szolgáltatások segítségével a fő európai politikákkal kapcsolatban áttörést jelentő megoldások születhetnek a kutatás és az innováció keretében, ideértve a Horizont Európa keretprogramot is. A Horizont Európa keretprogram stratégiai tervezési folyamata azonosítani fogja azokat a kutatási és innovációs tevékenységeket, amelyek igénybe vehetik az Unió tulajdonában lévő infrastruktúrát, ezen belül a Galileo, az EGNOS és a Kopernikusz infrastruktúráját is. A kutatási infrastruktúra, különösen pedig a lokális figyelőhálózatok alapvető elemét fogják képezni a Kopernikusz-szolgáltatásokat megalapozó lokális megfigyelési infrastruktúrának.
Módosítás 49
Rendeletre irányuló javaslat
87 preambulumbekezdés
(87)  A 912/2010/EU rendelet a Galileo és az EGNOS műholdas navigációs programok egyes aspektusaival kapcsolatos igazgatási feladatok ellátására létrehozott egy uniós ügynökséget, az Európai GNSS Ügynökséget. E rendelet rendelkezik különösen arról, hogy az Európai GNSS Ügynökség új feladatokat kap, éspedig nemcsak a Galileo és az EGNOS rendszereivel, hanem a program más komponenseivel összefüggésben is, különösen a biztonsági akkreditáció területén. Ezért az Európai GNSS Ügynökség elnevezését, feladatait és szervezeti felépítését megfelelő módon módosítani kell.
(87)  A 912/2010/EU rendelet a Galileo és az EGNOS műholdas navigációs programok egyes aspektusaival kapcsolatos igazgatási feladatok ellátására létrehozott egy uniós ügynökséget, az Európai GNSS Ügynökséget. E rendelet rendelkezik különösen arról, hogy az Európai GNSS Ügynökség új feladatokat kap, éspedig nemcsak a Galileo és az EGNOS rendszereivel, hanem a program más komponenseivel összefüggésben is, különösen a biztonsági akkreditáció és a kiberbiztonság területén. Ezért az Európai GNSS Ügynökség elnevezését, feladatait és szervezeti felépítését megfelelő módon módosítani kell.
Módosítás 50
Rendeletre irányuló javaslat
88 preambulumbekezdés
(88)  Feladatainak kiterjesztésére való tekintettel, amelyek a jövőben nem csupán a Galileo és az EGNOS rendszereihez kapcsolódnak, az Európai GNSS Ügynökséget át kell alakítani. Ugyanakkor azonban az Ügynökség keretében biztosítani kell az Európai GNSS Ügynökség tevékenységének folytonosságát, ideértve a jogok és a kötelezettségek, a személyi állomány, valamint valamennyi már meghozott döntés érvényessége folytonosságát is.
(88)  Feladatainak kiterjesztésére való tekintettel, amelyek a jövőben nem csupán a Galileo és az EGNOS rendszereihez kapcsolódnak, az Európai GNSS Ügynökséget át kell alakítani. Az Ügynökség feladatokkal történő megbízása esetén a Bizottságnak a feladatok irányításához és végrehajtásához gondoskodnia kell a megfelelő finanszírozásról, beleértve a megfelelő emberi és pénzügyi erőforrásokat is. Ugyanakkor azonban az Ügynökség keretében biztosítani kell az Európai GNSS Ügynökség tevékenységének folytonosságát, ideértve a jogok és a kötelezettségek, a személyi állomány, valamint valamennyi már meghozott döntés érvényessége folytonosságát is.
Módosítás 51
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
2.  „az űridőjárás eseményei”: a Nap és a Föld közötti világűrbeli környezet természetes változásai, ideértve egyebek mellett a napkitöréseket, a Napból érkező nagy energiájú részecskéket, a napszelet, valamint azokat a koronakidobódásokat, amelyek a Földre potenciálisan kiható napviharokat (geomágneses viharokat, szoláris sugárviharokat és ionoszféra-zavarokat) okozhatnak;
2.  „az űridőjárás eseményei”: a Nap és a Föld közötti világűrbeli környezet természetes változásai, ideértve egyebek mellett a napkitöréseket, a Napból érkező nagy energiájú részecskéket, a napszelet, valamint azokat a koronakidobódásokat, amelyek a Földre vagy a világűrbe telepített infrastruktúrára potenciálisan kiható napviharokat (geomágneses viharokat, szoláris sugárviharokat és ionoszféra-zavarokat) okozhatnak;
Módosítás 52
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 5 pont
5.  „világűr-megfigyelés”, „SSA”: olyan holisztikus megközelítés a világűrben rejlő legfontosabb kockázati tényezőkkel kapcsolatban, amely kiterjed a műholdak űrszeméttel való ütközésére, az űridőjárás jelenségeire és a Föld-közeli objektumokra;
5.  „világűr-megfigyelés”, „SSA”: a világűrben rejlő legfontosabb kockázati tényezők átfogó ismerete és megértése, amely kiterjed a műholdak űrszeméttel való ütközésére, az űridőjárás jelenségeire és a Föld-közeli objektumokra;
Módosítás 53
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 6 pont
6.  „vegyesfinanszírozási műveletek”: az uniós költségvetésből – többek között a költségvetési rendelet 2. cikkének (6) bekezdése szerinti vegyesfinanszírozási eszköz keretében – támogatott olyan tevékenységek, amelyek az uniós költségvetésből nyújtott nem visszafizetendő támogatási formákat és/vagy finanszírozási eszközöket ötvöznek fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézményektől, valamint kereskedelmi pénzügyi intézményektől és befektetőktől származó visszafizetendő támogatási formákkal;
6.  „vegyesfinanszírozási műveletek”: az uniós költségvetésből – többek között a költségvetési rendelet 2. cikkének (6) bekezdése szerinti vegyesfinanszírozási eszköz keretében – támogatott olyan tevékenységek, amelyek az uniós költségvetésből nyújtott nem visszafizetendő támogatási formákat és/vagy finanszírozási eszközöket és/vagy költségvetési garanciákat ötvöznek fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézményektől, valamint kereskedelmi pénzügyi intézményektől és befektetőktől származó visszafizetendő támogatási formákkal;
Módosítás 54
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 10 pont
10.  „SST-adat”: az „űrmegfigyelés és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követése” (SST) komponens keretében az űrobjektumoknak az SST-érzékelők által rögzített fizikai paraméterei és az űrobjektumok keringési pályájára vonatkozóan az SST-érzékelők által észlelt adatok alapján meghatározott paraméterek;
10.  „SST-adat”: az „űrmegfigyelés és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követése” (SST) komponens keretében az űrobjektumoknak, így az űrszemétnek az SST-érzékelők által rögzített fizikai paraméterei és az űrobjektumok keringési pályájára vonatkozóan az SST-érzékelők által észlelt adatok alapján meghatározott paraméterek;
Módosítás 55
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 14 a pont (új)
14a.   „harmadik felektől származó Kopernikusz-információk”: a Kopernikusz-Sentieneleken kívüli forrásból származó olyan információk, amelyeket Kopernikusz-tevékenységek keretében történő felhasználás céljára engedélyeztek és biztosítottak;
Módosítás 56
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 23 pont – 1 albekezdés
a „Kopernikusz-alapfelhasználók”, azaz azok a felhasználók, amelyek élvezik a Kopernikusz-adatok és a Kopernikusz-információk előnyeit, és emellett szerepet játszanak a Kopernikusz fejlődési irányának meghatározásában; a Kopernikusz-alapfelhasználók az Unió azon intézményei és szervei és azok az európai nemzeti és regionális állami és önkormányzati szervek, amelyek közszolgálati feladataik keretében a környezetvédelmi politika, a polgári védelmi politika vagy a biztonságpolitika területén a szakpolitika meghatározásával, végrehajtásával, érvényesítésével vagy nyomon követésével vannak megbízva;
a „Kopernikusz-alapfelhasználók”, azaz azok a felhasználók, amelyek élvezik a Kopernikusz-adatok és a Kopernikusz-információk előnyeit, és emellett szerepet játszanak a Kopernikusz fejlődési irányának meghatározásában; a Kopernikusz-alapfelhasználók az Unió azon intézményei és szervei és azok az európai nemzeti és regionális állami és önkormányzati szervek, amelyek közszolgálati feladataik keretében a környezetvédelmi politika, a polgári védelmi politika vagy a biztonságpolitika – és azon belül az infrastruktúra biztonsága – területén a szakpolitika meghatározásával, végrehajtásával, érvényesítésével vagy nyomon követésével vannak megbízva;
Módosítás 57
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 23 pont – 2 a albekezdés (új)
„Kopernikusz-alapszolgáltatások”: az adat- és információfeldolgozási komponensben vagy a szolgáltatási komponensben összpontosuló, a tagállamok és az Unió általános és közös érdekeit szolgáló operatív szolgáltatások;
Módosítás 58
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 23 a pont (új)
23a.  „űrágazat”:
az „upstream ágazat” egy operatív űrrendszerhez vezető tevékenységeket és az űrkutatást foglalja magában;
a „downstream ágazat” a műholdas adatok hasznosításával kapcsolatos tevékenységeket foglalja magában, melyek célja a világűrrel kapcsolatos termékek és szolgáltatások végfelhasználók számára történő kifejlesztése.
Módosítás 59
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  egy polgári irányítás alatt álló, önálló, polgári célú globális navigációs műholdrendszer (GNSS), amely műholdak konstellációját, valamint több központot és földi állomások globális hálózatát foglalja magában, és amely – a biztonsági elvárások és előírások teljes körű integrációja mellett – helymeghatározási, navigációs és időmérési szolgáltatásokat nyújt (a továbbiakban: Galileo);
a)  egy polgári irányítás alatt álló, önálló, polgári célú globális navigációs műholdrendszer (GNSS), amely műholdak konstellációját, valamint több központot és földi állomások globális hálózatát foglalja magában, és amely – adott esetben a biztonsági elvárások és előírások integrációja mellett – helymeghatározási, navigációs és időmérési szolgáltatásokat nyújt (a továbbiakban: Galileo);
Módosítás 60
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  egy geoinformációs adatokat és szolgáltatásokat nyújtó, önálló, felhasználó-központú, polgári irányítás alatt álló Föld-megfigyelési rendszer, amely műholdakból, földi infrastruktúrából, adat- és információfeldolgozási létesítményekből, valamint elosztási infrastruktúrából áll, és a biztonsági elvárásokat és előírásokat teljeskörűen integrálja (a továbbiakban: Kopernikusz);
c)  egy ingyenes és nyílt adatokra irányuló politikán alapuló, geoinformációs adatokat és szolgáltatásokat nyújtó, önálló, felhasználó-központú, polgári irányítás alatt álló Föld-megfigyelési rendszer, amely műholdakból, földi infrastruktúrából, adat- és információfeldolgozási létesítményekből, valamint elosztási infrastruktúrából áll, és a biztonsági elvárásokat és előírásokat teljes körűen integrálja (a továbbiakban: Kopernikusz);
Módosítás 61
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – d pont
d)  űrmegfigyelésre és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követésére szolgáló olyan rendszer, amely a Föld körüli pályán haladó aktív és inaktív űreszközök, rakétafokozatok, űrszemét és űrszeméttörmelék megfigyelésével és nyomon követésével kapcsolatban hivatott adatokat, információkat és szolgáltatásokat biztosítani, illetve fejleszteni és ellátni; kiegészítve mindezt az űridőjárási jelenségek megfigyelési paramétereivel és a Földet megközelítő objektumok kockázatának nyomon követésével (a továbbiakban: SST);
d)  űrmegfigyelésre és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követésére szolgáló olyan rendszer, amely a Föld körüli pályán haladó aktív és inaktív űreszközök és űrszemét megfigyelésével és nyomon követésével kapcsolatban hivatott adatokat, információkat és szolgáltatásokat biztosítani, illetve fejleszteni és ellátni; kiegészítve mindezt az űridőjárási jelenségek megfigyelési paramétereivel és a Földet megközelítő objektumok kockázatának nyomon követésével (a továbbiakban: SST);
Módosítás 62
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés
Emellett a program olyan intézkedéseket is magában foglal, amelyek hatékony hozzáférést biztosítanak a világűrhöz a program számára, és támogatják az űrszektorban zajló innovációt.
Emellett a program olyan intézkedéseket is magában foglal, amelyek célja a világűrhöz való önálló hozzáférés biztosítása, a kiberfenyegetések kezelése, a versenyképes és innovatív űrszektor – upstream és downstream – előmozdítása, valamint az űrdiplomácia támogatása.
Módosítás 63
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)  A program általános célkitűzései a következők:
(A magyar változatot nem érinti).
Módosítás 64
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  jó minőségű, aktuális és adott esetben biztonságos, űrrel kapcsolatos adatok, információk és szolgáltatások megszakítás nélküli nyújtása, lehetőleg globális szinten, vagy az ehhez való hozzájárulás, a meglévő és az újonnan kialakuló igényeket kielégítve, valamint az Unió politikai prioritásainak, köztük az éghajlatváltozással és a biztonsággal és védelemmel kapcsolatos prioritások teljesítése;
a)  jó minőségű, aktuális és adott esetben biztonságos, űrrel kapcsolatos adatok, információk és szolgáltatások megszakítás nélküli nyújtása, lehetőleg globális szinten, vagy az ehhez való hozzájárulás, a meglévő és az újonnan kialakuló igényeket kielégítve, valamint az Unió politikai prioritásainak, köztük az éghajlatváltozással kapcsolatos prioritás teljesítése; továbbá az Unió és a tagállamok tényeken alapuló és független döntéshozatalra való képességének támogatása;
Módosítás 65
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  a társadalmi-gazdasági előnyök maximális kiaknázása, ideértve a program komponensei által biztosított adatok, információk és szolgáltatások lehető legszélesebb körű felhasználásának előmozdítását;
b)  a társadalmi-gazdasági előnyök maximális kiaknázása, különösen az európai downstream ágazat erősítése révén, lehetővé téve ezáltal az Unión belüli növekedést és munkahelyteremtést, és előmozdítva a program komponensei által biztosított adatok, információk és szolgáltatások lehető legszélesebb körű felhasználását és az említett szolgáltatások elterjedését az Unión belül és kívül;
Módosítás 66
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  az Unió és tagállamai biztonságának, valamint az Unió cselekvési szabadságának és stratégiai autonómiájának garantálása, különösen a technológiákat és a tényeken alapuló döntéshozatalt illetően;
c)  az Unió és tagállamai biztonságának, így és kiberbiztonságának fokozása, valamint stratégiai autonómiájának megerősítése, különösen ipari és technológiai szempontból;
Módosítás 67
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)
ca)  az európai ipari és tudományos ökoszisztéma megerősítése az űrágazatban egy olyan koherens keret meghatározása révén, amely egyesíti az európai képzés és szaktudás kiválóságát, a magas szintű tervezési, gyártási képességek fejlesztését, valamint az egyre fokozódó verseny által jellemzett ágazatban szükséges stratégiai jövőképet;
Módosítás 68
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – d pont
d)  az Unió űrágazatban betöltött vezető szerepének támogatása a nemzetközi porondon, megerősítve a globális kihívásokkal való megküzdésben és a globális kezdeményezések támogatásában vállalt szerepét, többek között az éghajlatváltozás és a fenntartható fejlődés területén.
d)  az Unió űrágazatban betöltött vezető szerepének előmozdítása a nemzetközi porondon, megerősítve a globális kihívások kezelésében és a globális kezdeményezések támogatásában vállalt szerepét, többek között a fenntartható fejlődés tekintetében;
Módosítás 69
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – d a pont (új)
da)  erősítse az Unió űrdiplomáciai tevékenységét, és ösztönözze a nemzetközi együttműködést az űr mint az emberiség közös örökségének tudatosítása érdekében;
Módosítás 70
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – d b pont (új)
db)  az uniós technológia és ipar előmozdítása, valamint a viszonosság és a tisztességes verseny elvének nemzetközi szinten való érvényre juttatása;
Módosítás 71
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – d c pont (új)
dc)  az Unió és annak tagállamai biztonságának fokozása számos területen, különösen a szállítás (légiforgalom, ideértve a pilóta nélküli légi járműveket, vasúti szállítás, navigáció, közúti szállítás, önvezető járművek), az infrastruktúra fejlesztése és ellenőrzése, a szárazföld-monitoring és környezetvédelem terén.
Módosítás 72
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 2 bekezdés – a pont
a)  Galileo és EGNOS: a lehető legkorszerűbb és adott esetben biztonságos helymeghatározási, navigációs és időmeghatározási szolgáltatások nyújtása;
a)  Galileo és EGNOS: hosszú távú és folyamatos, a lehető legkorszerűbb és adott esetben biztonságos helymeghatározási, navigációs és időmeghatározási szolgáltatások nyújtása;
Módosítás 73
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  Kopernikusz: pontos és megbízható Föld-megfigyelési adatok és információk hosszú távon és fenntartható módon történő biztosítása – a környezettel, az éghajlatváltozással, a mezőgazdasággal és vidékfejlesztéssel, a polgári védelemmel, a biztonsággal és védelemmel, csakúgy mint a digitális gazdasággal kapcsolatos uniós és tagállami szakpolitikák végrehajtásának és nyomon követésének támogatása érdekében;
b)  Kopernikusz: pontos és megbízható Föld-megfigyelési adatok és információk hosszú távon történő biztosítása az uniós és tagállami felhasználóközpontú szakpolitikák és fellépések végrehajtásának és nyomon követésének támogatása érdekében;
Módosítás 74
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 2 bekezdés – c pont
c)  a világűr-megfigyelés vonatkozásában: az űrobjektumok megfigyelésére, nyomon követésére és azonosítására irányuló SST-képességek javítása, továbbá az űridőjárás megfigyelése és a tagállamok Föld-közeli objektumokkal kapcsolatos kapacitásainak feltérképezése és hálózatba szervezése;
c)  a világűr-megfigyelés vonatkozásában: az űrobjektumok és az űrszemét megfigyelésére, nyomon követésére és azonosítására irányuló SST-képességek javítása, továbbá az űridőjárás megfigyelése és a tagállamok Föld-közeli objektumokkal kapcsolatos kapacitásainak feltérképezése és hálózatba szervezése;
Módosítás 75
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 2 bekezdés – e pont
e)  hozzájárulás a világűrhöz való önálló, biztonságos és költséghatékony hozzáférés képességéhez, amennyiben a program szükségletei igénylik;
e)  a világűrhöz való önálló, biztonságos és költséghatékony hozzáférés képességének biztosítása;
Módosítás 76
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 2 bekezdés – f pont
f)  az ágazatban már tevékeny vagy aktív szerepvállalásra készülő, az Unióban letelepedett vagy lakhellyel rendelkező jogi és természetes személyek versenyképességének, vállalkozó kedvének, készségeinek, továbbá innovációs képességének támogatása és megerősítése, különös tekintettel a kis- és középvállalkozások, valamint az induló vállalkozások helyzetére és szükségleteire.
f)  az erős és versenyképes uniós űrgazdaság kialakításának előmozdítása, valamint a különféle méretű uniós vállalkozások és valamennyi uniós régió lehetőségeinek maximalizálása.
Módosítás 77
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A program a következőket támogatja:
A program — az egyéb uniós és európai űrügynökségi programokkal és finanszírozási rendszerekkel szinergiában – támogatja a következőket:
Módosítás 78
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  felbocsátási szolgáltatások nyújtása a program szükségleteinek ellátása érdekében;
a)  felbocsátási szolgáltatások nyújtása a programhoz, ideértve az együttes felbocsátási szolgáltatásokat az Unió és egyéb szervezetek számára, kérésre és figyelembe véve az Unió alapvető biztonsági érdekeit, összhangban a 25. cikkel, az európai hordozórakéták és iparágak globális piaci versenyképességének fokozása érdekében;
Módosítás 79
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  a világűrhöz való önálló, megbízható és költséghatékony hozzáféréssel kapcsolatos tevékenységek fejlesztése;
b)  a világűrhöz való önálló, megbízható és költséghatékony hozzáféréssel kapcsolatos fejlesztési tevékenységek, beleértve az alternatív felbocsátási technológiákat és innovatív rendszereket vagy szolgáltatásokat, figyelembe véve az Unió és tagállamai alapvető biztonsági érdekeit, a 25. cikkben foglaltaknak megfelelően;
Módosítás 80
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  a földi űrinfrastruktúra szükséges kiigazításai, amennyiben a program szükségletei ezt igénylik.
c)  amennyiben a program célkitűzéseihez ez szükséges, a földi űrinfrastruktúra — különösen a meglévő infrastruktúrák, rakétakilövő állomások és kutatóközpontok – karbantartásához, kiigazításához és fejlesztéséhez szükséges támogatás.
Módosítás 81
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – cím
Az uniós űrágazat innovációját támogató fellépések
Az uniós űrágazat innovációját és versenyképességét támogató fellépések
Módosítás 82
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  az űrtechnológiák, -infrastruktúrák vagy -szolgáltatások lehető legjobb felhasználására irányuló innovációs tevékenységek;
a)  az űrtechnológiák, -infrastruktúrák vagy -szolgáltatások fejlesztésére és lehető legjobb felhasználására irányuló innovációs tevékenységek;
Módosítás 83
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)
aa)  megfelelő intézkedések a kutatási és innovációs tevékenységekből származó innovatív megoldások alkalmazásának megkönnyítésére, különösen a más uniós alapokkal – például a Horizont Európával és az InvestEU-val – való szinergiák révén, a program összes komponense downstream ágazatainak fejlesztésének támogatása érdekében;
Módosítás 84
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – a b pont (új)
ab)  az európai űrágazat megerősítése az exportpiacon;
Módosítás 85
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  a világűrrel kapcsolatos innovációs partnerségek létrehozása innovatív termékek vagy szolgáltatások kifejlesztése, majd a létrejött áruk vagy szolgáltatások beszerzése érdekében;
b)  a világűrrel kapcsolatos innovációs partnerségek létrehozása innovatív termékek vagy szolgáltatások kifejlesztése, majd a létrejött termékek vagy szolgáltatások – a program igényeit szolgáló – beszerzése érdekében;
Módosítás 86
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)
ba)  adatvezérelt interoperábilis űrmegoldások tervezése, tesztelése, bevezetése és elterjesztése a közszolgáltatások számára, ösztönözve az innovációt és közös kereteket kialakítva a közigazgatások által a polgárok és a vállalkozások számára nyújtott szolgáltatások teljes potenciáljának kihasználása érdekében;
Módosítás 87
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  vállalkozó kedv, a kezdetektől a növekedési szakaszig a 21. cikknek, valamint a III. cím I. fejezetének 18. cikkében említett, a finanszírozási eszközökhöz való egyéb hozzáféréssel kapcsolatos rendelkezéseknek megfelelően;
c)  vállalkozó kedv, beleértve a kezdetektől a növekedési szakaszig terjedő időszakot a 21. cikknek megfelelően, a III. cím I. fejezetének 18. cikkében említett, a finanszírozási eszközökhöz való egyéb hozzáféréssel kapcsolatos rendelkezésekre támaszkodva;
Módosítás 88
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – d pont
d)  vállalkozások közötti együttműködés űrtechnológiai központok formájában, amelyek regionális és nemzeti szinten összehozzák az űrtechnológiai és a digitális ágazatot, továbbá a felhasználókat, valamint támogatást nyújtanak a polgároknak és a vállalkozásoknak a vállalkozó kedv és a vállalkozói készségek előmozdításához;
d)  együttműködés űrtechnológiai központok hálózata formájában, amelyek különösen regionális és nemzeti szinten összehozzák az űrtechnológiai és a digitális ágazat szereplőit, továbbá a felhasználókat, valamint támogatást, létesítményeket és szolgáltatásokat biztosítanak a polgároknak és a vállalkozásoknak a vállalkozó kedv és a vállalkozói készségek előmozdításához; az űrtechnológiai központok és a Digitális Európa programban létrehozott digitális innovációs központok közötti együttműködés előmozdítása;
Módosítás 89
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – d a pont (új)
da)  az „első szerződés” elvén alapuló stratégia lehetséges kialakítása az összes érintett köz- és magánszektorbeli szereplővel az induló űrtechnológiai vállalkozások fejlődésének támogatása céljából;
Módosítás 90
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – d b pont (új)
db)  szinergiák a közlekedési ágazat, az űrágazat és a digitális ágazat között az új technológiák (például az elektronikus hívás, a digitális menetíró készülék, a forgalmi felügyelet és irányítás, az autonóm vezetés, a vezető nélküli járművek és a drónok) szélesebb körű használatának előmozdítása, valamint a biztonságos és zökkenőmentes összekapcsoltsággal, a megbízható helymeghatározással, az intermodalitással és az interoperabilitással kapcsolatos szükségletek kielégítése érdekében, ezáltal fokozva a közlekedési szolgáltatások és ipar versenyképességét;
Módosítás 91
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – e pont
e)  oktatási és képzési tevékenységek biztosítása;
e)  oktatási és képzési tevékenységek biztosítása a fejlett űrtechnológiai készségek kialakítása érdekében;
Módosítás 92
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – f pont
f)  hozzáférés a feldolgozó és vizsgáló létesítményekhez;
f)  hozzáférés a feldolgozó és vizsgáló létesítményekhez a magán- és közszektorbeli szakemberek, egyetemi hallgatók és vállalkozók számára;
Módosítás 93
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 2 bekezdés – c pont
c)  nem ruház a harmadik országra vagy a nemzetközi szervezetre döntéshozatali jogkört a programra vonatkozóan,
c)  nem ruház a harmadik országra vagy a nemzetközi szervezetre döntéshozatali jogkört a programra vonatkozóan, vagy, adott esetben nem biztosít számukra hozzáférést érzékeny vagy minősített adatokhoz;
Módosítás 94
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 2 bekezdés – d a pont (új)
da)  adott esetben valamennyi érintett területen fenntartja az Unió stratégiai és szuverén érdekeit, ideértve az európai technológiai vagy ipari stratégiai önállóságot;
Módosítás 95
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 3 bekezdés
(3)  A Bizottság megteszi az annak biztosításához szükséges lépéseket, hogy az (1) bekezdésben említett tevékenységekkel kapcsolatos szerződések, megállapodások és egyéb egyezmények tartalmazzanak olyan rendelkezéseket, amelyek meghatározzák a szóban forgó eszközök és javak megfelelő tulajdonjogi rendszerét, valamint a c) pontot illetően az Unió szabadon használhassa a PRS-vevőkészülékeket az 1104/2011/EU határozatnak megfelelően.
(3)  A Bizottság megteszi az annak biztosításához szükséges lépéseket, hogy a második bekezdésben említett tevékenységekkel kapcsolatos szerződések, megállapodások és egyéb egyezmények tartalmazzanak olyan rendelkezéseket, amelyek meghatározzák a szóban forgó eszközök és javak megfelelő tulajdonjogi és használati rendszerét, valamint hogy a c) pontot illetően az Unió szabadon használhassa a PRS-vevőkészülékeket és engedélyezhesse azok használatát az 1104/2011/EU határozatnak megfelelően.
Módosítás 96
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 1 bekezdés
A program komponensei által nyújtott szolgáltatások, adatok és információk minőségére, pontosságára, elérhetőségére, megbízhatóságára, sebességére és bármilyen célra való alkalmasságára nem adható sem kifejezett, sem hallgatólagos garancia. E célból a Bizottság megteszi az annak biztosításához szükséges lépéseket, hogy a szóban forgó szolgáltatások, adatok és információk felhasználói megfelelő tájékoztatásban részesüljenek az említett garancia hiányáról.
A program komponensei által nyújtott szolgáltatások, adatok és információk minőségére, pontosságára, elérhetőségére, megbízhatóságára, sebességére és bármilyen célra való alkalmasságára nem adható sem kifejezett, sem hallgatólagos garancia, kivéve ha a vonatkozó uniós jogszabályok az érintett szolgáltatások nyújtásához ilyen garanciát írnak elő. E célból a Bizottság megteszi az annak biztosításához szükséges lépéseket, hogy a szóban forgó szolgáltatások, adatok és információk felhasználói megfelelő tájékoztatásban részesüljenek az említett garancia hiányáról.
Módosítás 97
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A programnak a 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg folyó áron [16] milliárd EUR.
A programnak a 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg folyó áron [16,9] milliárd EUR.
Módosítás 98
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – b pont
b)  Kopernikusz: [5,8] milliárd EUR
b)  Kopernikusz: [6] milliárd EUR;
Módosítás 99
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – c pont
c)  Világűr-megfigyelés/Govsatcom: [0,5] milliárd EUR.
c)  Világűr-megfigyelés/Govsatcom: [1,2] milliárd EUR.
Módosítás 100
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 2 bekezdés
(2)  A 3. cikk által előirányzott, több területet érintő tevékenységek a program komponenseinek finanszírozásából részesülnek.
(2)  A 3., 5. és 6. cikk által előirányzott, több területet érintő tevékenységek a program komponenseinek finanszírozásából részesülnek.
Módosítás 101
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  valamennyi tagállamban a teljes ellátási láncban elősegítik, hogy az induló vállalkozások, az új belépők, a kis- és középvállalkozások és egyéb gazdasági szereplők a lehető legnagyobb mértékben és legnyíltabb módon részt vegyenek az eljárásban, ideértve azt az előírást is, hogy az ajánlattevők alkalmazzanak alvállalkozókat;
a)  az egész Unióban és a teljes ellátási láncban elősegítik, hogy valamennyi gazdasági szereplő, különösen az induló vállalkozások, az új belépők, a kis- és középvállalkozások a lehető legnagyobb mértékben és legnyíltabb módon részt vegyenek az eljárásban, ideértve azt az előírást is, hogy az ajánlattevők alkalmazzanak alvállalkozókat;
Módosítás 102
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 1 bekezdés – d pont
d)  erősítik az Unió autonómiáját, különösen technológiai vonatkozásban;
d)  az értéklánc egészében erősítik az Unió stratégiai autonómiáját, különösen ipari és technológiai vonatkozásban;
Módosítás 103
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 1 bekezdés – d a pont (új)
da)  a teljes iparági beszállítói láncban követni kell a nyílt hozzáférés és a tisztességes verseny elvét, a pályázati kiírásnak átlátható és időszerű információkat kell tartalmaznia, világos tájékoztatást kell nyújtani a közbeszerzési eljárás során alkalmazandó szabályokról, a kiválasztás és odaítélés kritériumairól, továbbá meg kell adni minden olyan információt, amelynek révén minden lehetséges ajánlattevő egyenlő esélyekkel indulhat pályázaton;
Módosítás 104
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az új belépők, a kis- és középvállalkozások és az induló vállalkozások ösztönzése, a lehető legszélesebb földrajzi lefedettség biztosítása és ezzel egyidejűleg az Unió stratégiai autonómiájának védelme érdekében az ajánlatkérő szerv kérheti, hogy az ajánlattevő a szerződés egy részét versenyeztetés keretében adja ki megfelelő szintű alvállalkozásba olyan vállalatoknak, amelyek nem tartoznak az ajánlattevő vállalatcsoportjához.
(1)  Az új belépők, különösen a kis- és középvállalkozások és az induló vállalkozások ösztönzése, a lehető legszélesebb földrajzi lefedettség biztosítása és ezzel egyidejűleg az Unió stratégiai autonómiájának védelme érdekében az ajánlatkérő szerv törekszik annak előírására, hogy az ajánlattevő a szerződés egy részét versenyeztetés keretében adja ki megfelelő szintű alvállalkozásba olyan vállalatoknak, amelyek nem tartoznak az ajánlattevő vállalatcsoportjához.
Módosítás 105
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az ajánlatkérő szerv a szerződés alvállalkozásba adandó részét egy minimum- és egy maximumarányt tartalmazó, százalékban kifejezett tartomány formájában adja meg.
(2)  Az ajánlatkérő szerv a szerződésnek az ipar számára, annak bármely szintjén alvállalkozásba adandó részét az (1) bekezdésnek megfelelően egy minimum- és egy maximumarányt tartalmazó, százalékban kifejezett tartomány formájában adja meg.
Módosítás 106
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 3 bekezdés
(3)  Az (1) bekezdésnek megfelelő kéréstől való bármely eltérést az ajánlattevőnek meg kell indokolnia.
(3)  Az (1) bekezdésnek megfelelő kéréstől való bármely eltérést az ajánlattevőnek meg kell indokolnia, az ajánlatkérő szervnek pedig értékelnie kell.
Módosítás 107
Rendeletre irányuló javaslat
19 cikk – 2 bekezdés
Közös pályázati felhívások esetében az ajánlatok kiválasztására és értékelésére közös eljárásokat kell kidolgozni. Az eljárásokban részt kell vennie egy, a felek által kinevezett szakértőkből álló, kiegyensúlyozott összetételű csoportnak is.
Közös pályázati felhívások esetében az ajánlatok kiválasztására és értékelésére közös eljárásokat kell kidolgozni. Az eljárásokban részt kell vennie egy, a felek által kinevezett szakértőkből álló, kiegyensúlyozott összetételű csoportnak is. E szakértők nem értékelhetnek olyan ügyeket, illetve nem nyújthatnak tanácsadást vagy segítséget olyan ügyekben, amelyek tekintetében részükről összeférhetetlenség áll fenn.
Módosítás 108
Rendeletre irányuló javaslat
24 cikk – 1 bekezdés
(1)  A költségvetési rendelet [165. cikkének] rendelkezésein túlmenően a Bizottság és az Ügynökség az Európai Űrügynökséggel vagy a program komponenseinek végrehajtásában részt vevő más nemzetközi szervezetekkel közös közbeszerzési eljárásokat is végezhet.
(1)  A költségvetési rendelet [165. cikkének] rendelkezésein túlmenően a Bizottság vagy az Ügynökség az Európai Űrügynökséggel vagy a program komponenseinek végrehajtásában részt vevő más nemzetközi szervezetekkel közös közbeszerzési eljárásokat is végezhet.
Módosítás 110
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  a program végrehajtásában részt vevő szervezetek, különösen a tagállamok, a Bizottság, az Ügynökség és az Európai Űrügynökség közötti szigorú feladat- és felelősségmegosztás;
a)  a program végrehajtásában részt vevő szervezetek, különösen a tagállamok, a Bizottság, az Ügynökség és az Európai Űrügynökség közötti szigorú feladat- és felelősségmegosztás az egyes szervezetek hatáskörei alapján, az átláthatóság, a hatékonyság és a költséghatékonyság javítása és a tevékenységek közötti átfedések elkerülése céljából;
Módosítás 111
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  a program alapos ellenőrzése, amely arra is kiterjed, hogy a részt vevő szervezetek mindegyike szigorúan betartja-e a költségeket és az ütemtervet az e rendelet szerinti felelősségi köréhez tartozó területeken;
b)  a program alapos ellenőrzése, amely arra is kiterjed, hogy a részt vevő szervezetek mindegyike szigorúan betartja-e a költségeket, illetve hogy milyen műszaki teljesítményt nyújt az e rendelet szerinti felelősségi köréhez tartozó területeken;
Módosítás 112
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 1 bekezdés – d pont
d)  szisztematikus figyelembevétele annak, hogy a program komponensei által nyújtott szolgáltatások felhasználói mit igényelnek, és e szolgáltatásokkal kapcsolatban milyen tudományos és technológiai fejlemények zajlanak;
d)  szisztematikus figyelembevétele annak, hogy a program komponensei által nyújtott szolgáltatások felhasználói mit igényelnek, és e szolgáltatásokkal kapcsolatban milyen tudományos és technológiai fejlemények zajlanak, többek között a nemzeti és uniós szintű felhasználói tanácsadó fórumokkal folytatott konzultáció révén;
Módosítás 113
Rendeletre irányuló javaslat
28 cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottság, illetve a 30. cikkben említett feladatok tekintetében az Ügynökség meghatározott feladatokkal megbízhatja a tagállamokat vagy a nemzeti ügynökségeket, illetve a tagállamok vagy nemzeti ügynökségek csoportját. A tagállamok meghoznak minden szükséges intézkedést a program zökkenőmentes működésének biztosítása és használatának előmozdítása érdekében, beleértve a programhoz szükséges frekvenciák védelméhez való hozzájárulást.
(2)  A Bizottság, illetve a 30. cikkben említett feladatok tekintetében az Ügynökség az adott esettől függő különmegállapodás alapján meghatározott feladatokkal megbízhatja a tagállamokat vagy a tagállamok csoportját. A tagállamok meghoznak minden szükséges intézkedést a program zökkenőmentes működésének biztosítása és használatának előmozdítása érdekében, beleértve a programhoz szükséges frekvenciák megfelelő szintű védelméhez való hozzájárulást.
Módosítás 114
Rendeletre irányuló javaslat
28 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A tagállamok proaktív és összehangolt konzultációt folytatnak – többek között tanácsadó felhasználói fórumokon – a végfelhasználói közösségekkel, különösen a Galileo, az EGNOS és a Kopernikusz tekintetében.
Módosítás 115
Rendeletre irányuló javaslat
29 cikk – 1 bekezdés
(1)  A program – többek között a biztonság területén történő – végrehajtásáért a Bizottságot terheli általános felelősség. E rendeletnek megfelelően meghatározza a program prioritásait és hosszú távú fejlődési irányát, valamint felügyeli annak végrehajtását a többi uniós szakpolitikákra gyakorolt hatásának kellő figyelembevételével.
(1)  A program végrehajtásáért, valamint a biztonság terén a program 30. cikke alapján az Ügynökségre át nem ruházható programkomponensekért a Bizottságot terheli általános felelősség. E rendeletnek megfelelően meghatározza a program prioritásait és hosszú távú fejlődési irányát, valamint felügyeli annak végrehajtását a többi uniós szakpolitikákra gyakorolt hatásának kellő figyelembevételével.
Módosítás 116
Rendeletre irányuló javaslat
29 cikk – 2 bekezdés
(2)  A program azon komponenseinek irányítását, amelyek irányítása nem lett más jogalanyra bízva, a Bizottság végzi.
(2)  A program azon komponenseinek irányítását, amelyek irányítása nem lett a 30., 31. és 32. cikkben említett más jogalanyokra bízva, a Bizottság végzi.
Módosítás 117
Rendeletre irányuló javaslat
29 cikk – 3 bekezdés
(3)  A Bizottság gondoskodik a programban részt vevő különféle szervezetek közötti egyértelmű feladatmegosztásról, és koordinálja e szervezetek tevékenységeit.
(3)  A Bizottság gondoskodik a programban részt vevő különféle szervezetek közötti egyértelmű feladatmegosztásról, és koordinálja e szervezetek tevékenységeit, valamint biztosítja az Unió érdekeinek teljes körű védelmét, pénzeszközeinek megfelelő kezelését és (különösen a beszerzésekre vonatkozó) jogszabályainak alkalmazását. A Bizottság ezért az Ügynökséggel és az Európai Űrügynökséggel az e két szervezetre bízott, a 31a. cikkben említett feladatokkal kapcsolatos pénzügyi partnerségi keretmegállapodást köt.
Módosítás 118
Rendeletre irányuló javaslat
29 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  A Bizottság a 105. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el az űrbéli időjárásnak a NEO és GOVSATCOM működtetésére és irányítására gyakorolt hatásaira vonatkozóan.
Módosítás 119
Rendeletre irányuló javaslat
29 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés
Amennyiben az a program zökkenőmentes működéséhez és a program komponensei általi zavartalan szolgáltatásnyújtáshoz szükséges, a Bizottság – a felhasználókkal és az összes többi releváns érdekelt féllel való konzultációt követően – végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a szóban forgó komponensek és az általuk nyújtott szolgáltatások végrehajtásához és továbbfejlesztéséhez szükséges műszaki és üzemeltetési előírásokat. A műszaki és üzemeltetési előírások meghatározása során a Bizottság óvakodik attól, hogy csökkentse az általános biztonság szintjét, és eleget tesz a visszamenőleges kompatibilitás követelményének.
Amennyiben az a program zökkenőmentes működéséhez és a program komponensei általi zavartalan szolgáltatásnyújtáshoz szükséges, a Bizottság – a felhasználókkal és az összes többi releváns érdekelt féllel való konzultációt követően – felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján meghatározza a szóban forgó komponensek és az általuk nyújtott szolgáltatások végrehajtásához és továbbfejlesztéséhez magas szintű műszaki és üzemeltetési előírásokat, többek között a downstream ágazatra vonatkozóan is. A magas szintű követelmények meghatározása során a Bizottság óvakodik attól, hogy csökkentse az általános biztonság szintjét, és eleget tesz a visszamenőleges kompatibilitás követelményének.
Módosítás 120
Rendeletre irányuló javaslat
29 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés
Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 107cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással kell elfogadni.
E felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a 21cikknek megfelelően kerül sor.
Módosítás 121
Rendeletre irányuló javaslat
29 cikk – 5 bekezdés
(5)  A Bizottság mind a köz-, mind a magánszektorban elősegíti és biztosítja a program komponensei által nyújtott adatok és szolgáltatások elterjedését és használatát, többek között azáltal, hogy támogatja a szóban forgó szolgáltatások megfelelő fejlesztését, és erősíti a hosszú távú környezet stabilitását. A program egyes komponenseinek alkalmazásai között szinergiák teremtésére törekszik. Biztosítja, hogy a program és az egyéb uniós fellépések és programok kiegészítsék egymást, összhangban legyenek, valamint szinergiákat és a kapcsolódási pontokat hoz létre közöttük.
(5)  A Bizottság biztosítja, hogy a program és az egyéb uniós fellépések és programok kiegészítsék egymást, összhangban legyenek, valamint szinergiákat és kapcsolódási pontokat hoz létre közöttük. A Bizottság az Ügynökséggel és adott esetben az Európai Űrügynökséggel, valamint a Kopernikusz program keretében megbízott szervezetekkel szoros együttműködésben támogatást nyújt és hozzájárul a következőkhöz:
–  a program komponensei által nyújtott adatok és szolgáltatások köz- és magánszférában történő terjesztésével és használatával kapcsolatos tevékenységek;
–  az alkalmazások közötti szinergiák teremtésével kapcsolatos tevékenységek;
–  a szóban forgó szolgáltatások megfelelő fejlesztése;
–  a stabil, hosszú távú környezet megerősítése.
Módosítás 122
Rendeletre irányuló javaslat
29 cikk – 6 bekezdés
(6)  Szükség esetén az uniós, nemzeti és nemzetközi szinten az űrágazatban folytatott tevékenységekkel való koordinációról is gondoskodik. Ösztönzi a tagállamok közötti együttműködést, és előmozdítja technológiai képességeik és az űrágazatban zajló fejlesztések konvergenciáját.
(6)  Adott esetben az Ügynökséggel és az Európai Űrügynökséggel együttműködve, az uniós, nemzeti és nemzetközi szinten az űrágazatban folytatott tevékenységekkel való koordinációról is gondoskodik. Ösztönzi a tagállamok közötti együttműködést, és előmozdítja technológiai képességeik és az űrágazatban zajló fejlesztések konvergenciáját.
Módosítás 123
Rendeletre irányuló javaslat
30 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)
ba)  elősegíti és biztosítja a program komponensei által nyújtott adatok és szolgáltatások elterjedését és használatát, beleértve a program komponensein alapuló downstream alkalmazások és szolgáltatások kifejlesztését;
Módosítás 124
Rendeletre irányuló javaslat
30 cikk – 1 bekezdés – b b pont (új)
bb)  intézkedéseket vezet be az innovatív uniós űrágazat támogatása érdekében, a 6. cikkel összhangban;
Módosítás 125
Rendeletre irányuló javaslat
30 cikk – 1 bekezdés – b c pont (új)
bc)  támogatja a finanszírozáshoz való hozzáférést a III. cím szerint és az InvestEU keretében biztosított pénzügyi eszközök igénybe vételével, valamint az EBB-vel együttműködve az általa létrehozott, különösen a kkv-kat célzó pénzügyi eszközök révén;
Módosítás 126
Rendeletre irányuló javaslat
30 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  kommunikációs és promóciós tevékenységeket, valamint a Galileo és az EGNOS által nyújtott szolgáltatások kereskedelmi hasznosításával kapcsolatos tevékenységeket folytat;
c)  kommunikációs és promóciós tevékenységeket, valamint különösen a Galileo, az EGNOS és a Kopernikusz által nyújtott szolgáltatások kereskedelmi hasznosításával kapcsolatos tevékenységeket folytat;
Módosítás 127
Rendeletre irányuló javaslat
30 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)
ca)  a Galileóval és az EGNOS-szal kapcsolatban: irányítja a Galileo és az EGNOS programokat, a 43. cikkben foglaltaknak megfelelően;
Módosítás 128
Rendeletre irányuló javaslat
30 cikk – 1 bekezdés – d pont
d)  szakértelmével segíti a Bizottságot.
d)  szakértelmével segíti a Bizottságot, elkerülve az átfedéseket a 27. és 31. cikkben említett, az európai felügyeleti hatóságra ruházott feladatokkal.
Módosítás 129
Rendeletre irányuló javaslat
30 cikk – 2 bekezdés – a pont
a)  az EGNOS és a Galileo hasznosításának irányítása, amint azt a 43. cikk említi;
törölve
Módosítás 130
Rendeletre irányuló javaslat
30 cikk – 2 bekezdés – b a pont (új)
ba)  ajánlásokat fogalmaz meg a Bizottság számára a Horizont Európa program világűrrel kapcsolatos prioritásai tekintetében, és részt vesz e program végrehajtásában;
Módosítás 131
Rendeletre irányuló javaslat
30 cikk – 2 bekezdés – c pont
c)  a program komponensein alapuló downstream alkalmazásokkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos végrehajtási tevékenységek;
törölve
Módosítás 132
Rendeletre irányuló javaslat
30 cikk – 3 bekezdés
(3)  A Bizottság más feladatokkal is megbízhatja az Ügynökséget, ideértve a kommunikációt, a promóciót, valamint az adatok és információs tevékenységek marketingjét, csakúgy mint a program Galileón és EGNOS-on kívüli komponenseinek a felhasználók körében való elterjesztésével kapcsolatos egyéb tevékenységeket.
(3)  A Bizottság más feladatokkal is megbízhatja az Ügynökséget, elkerülve az átfedéseket, és amennyiben ez fokozza a programban kitűzött célok megvalósításának hatékonyságát.
Módosítás 133
Rendeletre irányuló javaslat
30 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  Az Ügynökség a nemzeti űrügynökségekkel, a nemzeti űrügynökségek egy csoportjával vagy más szervezetekkel a feladatainak teljesítése érdekében partnerségi megállapodásokat vagy egyéb szerződéseket írhat alá.
Módosítás 134
Rendeletre irányuló javaslat
30 cikk – 4 bekezdés
(4)  A Bizottság a (2) és (3) bekezdésben említett feladatokat a költségvetési rendelet [2. cikke (18) bekezdésének] és [VI. címének] megfelelően hozzájárulási megállapodás keretében bízza az Ügynökségre.
(4)  A Bizottság a (2) és (3) bekezdésben említett feladatokat a költségvetési rendelet [2. cikke (18) bekezdésének] és [VI. címének] megfelelően hozzájárulási megállapodás keretében bízza az Ügynökségre, és e feladatokat e rendelet 102. cikkének (6) bekezdésével összhangban felül kell vizsgálni, különösen a Kopernikusz komponenst illetően.
Módosítás 135
Rendeletre irányuló javaslat
30 cikk – 4 a bekezdés (új)
(4a)  A Bizottság csak úgy bízhat feladatokat az Ügynökségre, ha gondoskodik az azok irányítását és teljesítését biztosító megfelelő finanszírozásról, ideértve a megfelelő emberi és adminisztratív erőforrásokat is.
Módosítás 136
Rendeletre irányuló javaslat
31 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  a Kopernikusszal kapcsolatban: a Kopernikusz űrinfrastruktúrájának kialakítása, tervezése és megépítése, ideértve az adott infrastruktúra üzemeltetését is;
a)  a Kopernikusszal kapcsolatban: a Kopernikusz űrinfrastruktúrájának és földi infrastruktúrájának kialakítása, tervezése és megépítése, ideértve az adott infrastruktúra üzemeltetését is;
Módosítás 137
Rendeletre irányuló javaslat
31 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  a Galileóval és az EGNOS-szal kapcsolatban: rendszerfejlesztés, a földi szegmens kialakítása, valamint a műholdak tervezése és kialakítása;
b)  a Galileóval és az EGNOS-szal kapcsolatban: az Ügynökség támogatása alapvető feladatainak végrehajtásában. Amennyiben az Ügynökség és az Európai Űrügynökség között kötött egyedi megállapodások úgy rendelkeznek, a rendszerfejlesztéssel, a földi szegmens kialakításával, valamint a műholdak tervezésével és kialakításával, valamint az űrszegmens tervezésével és kialakításával kapcsolatos beszerzési tevékenység az Ügynökség nevében és javára;
Módosítás 138
Rendeletre irányuló javaslat
31 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  a program valamennyi komponensével kapcsolatban: kutatási-fejlesztési tevékenységek az Európai Űrügynökség szakterületén.
c)  a program valamennyi komponensével kapcsolatban: kutatási-fejlesztési tevékenységek a programkomponensek infrastruktúrájával kapcsolatban.
Módosítás 139
Rendeletre irányuló javaslat
31 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)
ca)  a tagállamok közötti együttműködés ösztönzése, valamint a konvergencia előmozdítása technológiai felkészültségük és az űrszegmens fejleményei között.
Módosítás 140
Rendeletre irányuló javaslat
31 cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottság a költségvetési rendelet [130. cikkének] megfelelően pénzügyi partnerségi keretmegállapodásokat köt az Ügynökséggel és az Európai Űrügynökséggel. A pénzügyi partnerségi keretmegállapodásban:
törölve
–  egyértelműen meg kell határozni az Európai Űrügynökségnek a program tekintetében fennálló felelősségét és kötelezettségeit;
–  elő kell írni az Európai Űrügynökség számára, hogy tartsa be az uniós program biztonsági szabályait, különös tekintettel a minősített információk feldolgozására;
–  le kell fektetni az Európai Űrügynökségre bízott alapok kezelésének feltételeit, különös tekintettel a közbeszerzésre, az irányítóbizottsági eljárásokra, a teljesítménymutatókkal mért várható eredményekre, a szerződéseknek a költségek, az ütemterv és az eredmények tekintetében hiányos vagy csalárd teljesítése esetén alkalmazandó intézkedésekre, a kommunikációs stratégiára, valamint a tárgyi eszközökkel és immateriális javakkal kapcsolatos tulajdonjogi szabályokra; e feltételeknek összhangban kell lenniük e rendelet III. és V. címével, valamint a költségvetési rendelettel;
–  elő kell írni, hogy a Bizottság és adott esetben az Ügynökség részt vegyenek az Európai Űrügynökség Tenderértékelő Tanácsának azon ülésein, amelyek a programot érintik;
–  meg kell állapítani a nyomonkövetési és ellenőrző intézkedéseket, melyek különösen a következőket foglalják magukban: előzetes költségbecslési rendszer, amelyen keresztül a Bizottság vagy adott esetben az Ügynökség rendszeres tájékoztatásban részesül a költségek és az ütemterv alakulásáról; valamint abban ez esetben, ha a költségvetési előirányzat, a teljesítmény és az ütemterv és között eltérés van, az odaítélt költségvetések korlátain belül a tevékenységek megvalósítását biztosító korrigáló intézkedések és az Európai Űrügynökség elleni szankciók, amennyiben az említett eltérés közvetlenül neki tulajdonítható;
–  meg kell állapítani az Európai Űrügynökség javadalmazásának elveit, amelynek arányosnak kell lennie az elvégzendő feladatok nehézségi fokával, összhangban kell lennie a piaci árakkal és a feladatok elvégzésében részt vevő egyéb szervezetek, köztük az Unió által felszámított díjakkal, és megállapítása adott esetben teljesítménymutatók alapján is történhet; az említett díjak nem foglalhatnak magukban olyan általános költségeket, amelyek nem függenek össze az Unió által az Európai Űrügynökségre ruházott tevékenységekkel.
Módosítás 141
Rendeletre irányuló javaslat
31 cikk – 3 bekezdés
(3)  A (2) bekezdésben említett pénzügyi keretpartnerségi megállapodás megkötése attól függ, hogy az Európai Űrügynökségen belül létrehozzák-e azokat a belső struktúrákat és egy olyan működési módszert – különösen a döntéshozatal, az irányítási módszerek és a felelősség tekintetében –, amelyek lehetővé teszik az Unió érdekeinek maximális védelmét és az Unió döntéseinek való megfelelést, beleértve az Európai Űrügynökség által finanszírozott azon tevékenységeket is, amelyek hatással vannak a programra.
törölve
Módosítás 142
Rendeletre irányuló javaslat
31 cikk – 4 bekezdés
(4)  A (4) bekezdésben említett pénzügyi keretpartnerségi megállapodás sérelme nélkül a Bizottság vagy az Ügynökség felkérheti az Európai Űrügynökséget, hogy lássa el őket az e rendelet által rájuk ruházott feladatok elvégzéséhez szükséges műszaki szakértelemmel és információkkal.
törölve
Módosítás 143
Rendeletre irányuló javaslat
31 a cikk (új)
31a. cikk
A pénzügyi partnerségi keretmegállapodás
(1)  A Bizottság a költségvetési rendelet [130. cikkének] megfelelően pénzügyi partnerségi keretmegállapodást köt az Ügynökséggel és az Európai Űrügynökséggel. A pénzügyi partnerségi keretmegállapodásban:
a)  egyértelműen meg kell határozni a Bizottság, az Ügynökség és az Európai Űrügynökség programmal kapcsolatos szerepét, felelősségeit és kötelezettségeit;
b)  egyértelműen meg kell határozni a programkomponensek összehangolására, valamint a végrehajtás ellenőrzésére szolgáló eszközöket, figyelembe véve a programkomponensek átfogó összehangolásának megvalósítása során a Bizottságra háruló szerepet és felelősségeket;
c)  elő kell írni az Európai Űrügynökség számára, hogy tartsa be az uniós program biztonsági szabályait, különös tekintettel a minősített információk feldolgozására;
d)  le kell fektetni az Európai Űrügynökségre bízott alapok kezelésének feltételeit, ideértve az Unió részéről és nevében történő beszerzéskor az uniós közbeszerzési szabályok alkalmazását, az irányítóbizottsági eljárásokat, a teljesítménymutatókkal mérhető várható eredményeket, a szerződéseknek a költségek, az ütemterv és az eredmények tekintetében hiányos vagy csalárd teljesítése esetén alkalmazandó intézkedéseket, a kommunikációs stratégiát, valamint a tárgyi eszközökkel és immateriális javakkal kapcsolatos tulajdonjogi szabályokat; e feltételeknek összhangban kell lenniük e rendelet III. és V. címével, valamint a költségvetési rendelettel;
e)  elő kell írni, hogy a Bizottság és ha szükséges, akkor az Ügynökség is részt vegyen az Európai Űrügynökség Tenderértékelő Tanácsának azon ülésein, amelyek a programot érintik, amennyiben az Európai Űrügynökség az (1a) bekezdés alapján az Unió részéről és nevében végez beszerzést;
f)  meg kell állapítani a nyomonkövetési és ellenőrző intézkedéseket, melyek különösen a következőket foglalják magukban: előzetes költségbecslési rendszer, amelyen keresztül a Bizottság vagy adott esetben az Ügynökség rendszeres tájékoztatásban részesül a költségek és az ütemterv alakulásáról; valamint abban ez esetben, ha a költségvetési előirányzat, a teljesítmény és az ütemterv és között eltérés van, az odaítélt költségvetések korlátain belül a tevékenységek megvalósítását biztosító korrigáló intézkedések és az Európai Űrügynökség elleni szankciók, amennyiben az említett eltérés közvetlenül neki tulajdonítható;
g)  meg kell állapítani az Európai Űrügynökség javadalmazásának elveit, figyelembe véve közintézményi költségmodelljét, amelynek arányosnak kell lennie az elvégzendő feladatok nehézségi fokával, összhangban kell állnia a piaci árakkal és a feladatok elvégzésében részt vevő egyéb szervezetek, köztük az Unió által felszámított díjakkal, és megállapítása adott esetben teljesítménymutatók alapján is történhet; az említett díjak nem foglalhatnak magukban általános költségeket, amelyek nem függenek össze az Unió által az Európai Űrügynökségre ruházott tevékenységekkel.
h)  elő kell írni, hogy az Európai Űrügynökség biztosítsa az Unió érdekeinek és határozatainak teljes körű védelmét, ami azt is maga után vonhatja, hogy az Európai Űrügynökségnek ehhez kell igazítania döntéshozatali és irányítási módszereit és felelősségi rendelkezéseit;
(2)  A (4) bekezdésben említett pénzügyi partnerségi keretmegállapodás sérelme nélkül a Bizottság vagy az Ügynökség felkérheti az Európai Űrügynökséget, hogy lássa el őket az e rendelet által rájuk ruházott feladatok elvégzéséhez szükséges műszaki szakértelemmel és információkkal. Az ilyen felkérések feltételeiről és végrehajtásukról kölcsönösen meg kell állapodni.
Módosítás 144
Rendeletre irányuló javaslat
32 cikk – cím
Az egyéb szervezetek szerepe
Az EUMETSAT és egyéb szervezetek szerepe
Módosítás 145
Rendeletre irányuló javaslat
32 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)  A Bizottság hozzájárulási megállapodásokkal a 30. és 31. cikkben említettektől eltérő szervezeteket is megbízhat a program komponenseinek – részben vagy egészben történő – végrehajtásával, beleértve a következőket:
(1)  A Bizottság hozzájárulási megállapodásokkal a 30. és 31. cikkben említettektől eltérő szervezeteket is megbízhat a következő feladatok – részben vagy egészben történő – végrehajtásával, beleértve a következőket:
Módosítás 146
Rendeletre irányuló javaslat
32 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  az EUMETSAT megbízása a Kopernikusz űrinfrastruktúrájának vagy részeinek üzemeltetésével;
a)  az EUMETSAT megbízása a Kopernikusz űrinfrastruktúrájának vagy részeinek korszerűsítésével és üzemeltetésével;
Módosítás 147
Rendeletre irányuló javaslat
32 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  megfelelő ügynökségek, szervek vagy szervezetek megbízása a Kopernikusz-szolgáltatások vagy részeinek végrehajtásával.
b)  megfelelő ügynökségek, szervek vagy szervezetek megbízása a Kopernikusz-szolgáltatások vagy részeinek végrehajtásával, ezenkívül harmadik felektől származó érdemleges adatok beszerzésének lebonyolításával.
Módosítás 148
Rendeletre irányuló javaslat
32 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A Bizottság a program végrehajtásakor figyelembe veszi a Közös Kutatóközpont tudományos és műszaki tanácsait.
Módosítás 149
Rendeletre irányuló javaslat
33 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A program biztonsága a következő elveken alapul:
(A magyar változatot nem érinti.)
Módosítás 150
Rendeletre irányuló javaslat
33 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  a tagállamok biztonsági területén szerzett tapasztalatainak figyelembevétele és legjobban bevált módszereik kamatoztatása;
a)  a tagállamok biztonsági területén szerzett tapasztalatainak figyelembevétele, valamint legjobban bevált módszereik és nemzeti jogszabályaik kamatoztatása;
Módosítás 151
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)
aa)  a Galileo, az EGNOS és a Kopernikusz működése során szerzett tapasztalatok figyelembe vétele;
Módosítás 152
Rendeletre irányuló javaslat
34 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész
A Bizottság a hatáskörébe tartozó területen magas fokú biztonságról gondoskodik, különösen a következők tekintetében:
A Bizottság és az Ügynökség a hatásköreikbe tartozó területen magas fokú biztonságról gondoskodnak, különösen a következők tekintetében:
Módosítás 153
Rendeletre irányuló javaslat
34 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság e célból gondoskodik arról, hogy a program minden komponensére vonatkozóan kockázat- és fenyegetettségelemzésre kerüljön sor. E kockázat- és fenyegetettségelemzés alapján a Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza a program egyes komponenseire vonatkozó általános biztonsági követelményeket. Ennek során a Bizottság figyelembe veszi azt is, hogy az említett követelmények milyen hatást gyakorolnak az adott komponens zökkenőmentes működésére, különösen a költségek, a kockázatkezelés és az ütemterv tekintetében, és gondoskodik arról, hogy se az általános biztonsági szint ne csökkenjen, se az adott komponensen alapuló meglévő berendezések működése ne szenvedjen zavart. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 107. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással kell elfogadni.
A Bizottság e célból a tagállamokban működő végfelhasználókkal és az adott programkomponens végrehajtását irányító érintett szervezetekkel konzultálva kockázat- és fenyegetettségelemzést végez a Kopernikusz, az SST és a GOVSATCOM programkomponensekre vonatkozóan. Az Ügynökség kockázat- és fenyegetettségelemzést végez a Galileo és az EGNOS programkomponensekre vonatkozóan. E kockázat- és fenyegetettségelemzések alapján a Bizottság a tagállamokban lévő végfelhasználókkal és az adott programkomponens végrehajtását irányító megfelelő szervezetekkel konzultálva, végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza a program egyes komponenseire vonatkozó általános biztonsági követelményeket. Ennek során a Bizottság figyelembe veszi azt is, hogy az említett követelmények milyen hatást gyakorolnak az adott komponens zökkenőmentes működésére, különösen a költségek, a kockázatkezelés és az ütemterv tekintetében, és gondoskodik arról, hogy se az általános biztonsági szint ne csökkenjen, se az adott komponensen alapuló meglévő berendezések működése ne szenvedjen zavart. Minden olyan esetben, amikor egy komponens üzemeltetése veszélyeztetheti az Unió vagy tagállamainak biztonságát, a követendő eljárásokat az általános biztonsági előírások alapján kell meghatározni. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 107. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással kell elfogadni.
Módosítás 154
Rendeletre irányuló javaslat
34 cikk – 2 bekezdés
(2)  A program egy adott komponensének irányításáért felelős jogalany felel az adott komponens biztonsággal kapcsolatos irányításáért, és e célból kockázat- és fenyegetettségelemzést készít, valamint elvégez minden olyan tevékenységet, amelyre az adott komponens biztonságának szavatolásához és nyomon követéséhez szükség van, különös tekintettel a műszaki előírások és az üzemeltetési eljárások meghatározására, és figyelemmel kíséri, hogy azok megfelelnek-e az (1) bekezdésben említett általános biztonsági követelményeknek.
(2)  A Bizottság felelős a Kopernikusz, az SSA és a GOVSATCOM komponensek biztonsággal kapcsolatos irányításáért. Az Ügynökség felelős a Galileo és az EGNOS komponensek biztonsággal kapcsolatos irányításáért. A Bizottság és az Ügynökség e célból elvégeznek minden olyan tevékenységet, amelyre a felelősségi körükbe tartozó komponens biztonságának szavatolásához és nyomon követéséhez szükség van, különös tekintettel a műszaki előírások és az üzemeltetési eljárások meghatározására, és figyelemmel kísérik, hogy azok megfelelnek-e az (1) bekezdés harmadik albekezdésében említett általános biztonsági követelményeknek.
Módosítás 155
Rendeletre irányuló javaslat
34 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész
(3)  Az Ügynökség:
(3)  Az Ügynökség továbbá:
Módosítás 156
Rendeletre irányuló javaslat
34 cikk – 3 bekezdés – d a pont (új)
da)  biztosítja a program kiberbiztonságát;
Módosítás 157
Rendeletre irányuló javaslat
34 cikk – 4 bekezdés – a pont
a)  a program szerves részét képező és a területükön található földi infrastruktúra helyi védelmének biztosítása érdekében azokkal az intézkedésekkel legalább egyenértékű intézkedéseket hoznak, amelyekre az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről szóló, 2008. december 8-i 2008/114/EK tanácsi irányelv29 értelmében vett, európai kritikus infrastruktúrák és a saját nemzeti kritikus infrastruktúráik védelméhez szükség van;
a)  a program szerves részét képező földi infrastruktúra helyi védelmének biztosítása érdekében azokkal az intézkedésekkel legalább egyenértékű intézkedéseket hoznak, amelyekre az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről szóló, 2008. december 8-i 2008/114/EK tanácsi irányelv29 értelmében vett, európai kritikus infrastruktúrák és a saját nemzeti kritikus infrastruktúráik védelméhez szükség van;
__________________
__________________
29 HL L 345., 2008.12.23., 75. o.
29 HL L 345., 2008.12.23., 75. o.
Módosítás 158
Rendeletre irányuló javaslat
34 cikk – 5 bekezdés
(5)  A programban részt vevő szervezetek minden szükséges intézkedést meghoznak a program biztonsága érdekében.
(5)  A programban részt vevő szervezetek minden szükséges intézkedést meghoznak a program biztonsága érdekében, többek között a kockázatelemzésben azonosított problémák tekintetében is.
Módosítás 159
Rendeletre irányuló javaslat
38 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az Európai Űrügynökség egy képviselője meghívást kap a Biztonsági Akkreditációs Tanács ülésein megfigyelői minőségben való részvételre. Kivételes esetben uniós ügynökségek, harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek képviselői is meghívást kaphatnak arra, hogy megfigyelői minőségben részt vegyenek ezeken az üléseken az e harmadik országokat vagy nemzetközi szervezeteket közvetlenül érintő kérdésekben, különösen akkor, ha a tulajdonukat képező vagy a területükön létrehozott infrastruktúráról van szó. A harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek képviselői részvételének szabályait és annak feltételeit megfelelő megállapodásokban kell rögzíteni, és azoknak meg kell felelniük a Biztonsági Akkreditációs Tanács eljárási szabályzatának.
(2)  Az Európai Űrügynökség egy képviselője meghívást kap a Biztonsági Akkreditációs Tanács ülésein megfigyelői minőségben való részvételre. Uniós ügynökségek, harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek képviselői is meghívást kaphatnak arra, hogy megfigyelői minőségben részt vegyenek ezeken az üléseken, különösen akkor, ha a tulajdonukat képező vagy a területükön létrehozott infrastruktúráról van szó. A harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek képviselői részvételének szabályait és annak feltételeit ezért megfelelő megállapodásokban kell rögzíteni, és azoknak meg kell felelniük a Biztonsági Akkreditációs Tanács eljárási szabályzatának.
Módosítás 160
Rendeletre irányuló javaslat
43 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  a földi infrastruktúra – különösen a hálózatok, létesítmények és támogató eszközök – irányítása, karbantartása, folyamatos tökéletesítése, fejlesztése és védelme, ideértve a korszerűsítéseket és az elavulás kezelését;
b)  a földi infrastruktúra – különösen a hálózatok, létesítmények és támogató eszközök – irányítása, karbantartása, folyamatos tökéletesítése, fejlesztése és védelme, ideértve az Unió területén kívüli, de a tagállamok Európában fekvő területek Galileo és EGNOS általi teljes lefedettségének biztosításához szükséges földi infrastruktúrát is;
Módosítás 161
Rendeletre irányuló javaslat
43 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  a rendszerek jövőbeli generációinak kifejlesztése, valamint a Galileo és az EGNOS által nyújtott szolgáltatások továbbfejlesztése, az Unió pénzügyi tervével kapcsolatos jövőbeli finanszírozási határozatok sérelme nélkül;
c)  a rendszerek jövőbeli generációinak kifejlesztése, valamint a Galileo és az EGNOS által nyújtott szolgáltatások továbbfejlesztése, az Unió pénzügyi tervével kapcsolatos jövőbeli finanszírozási határozatok sérelme nélkül, a releváns érdekelt felek igényeinek figyelembevételével;
Módosítás 162
Rendeletre irányuló javaslat
43 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)
ca)  támogatja az alapvető technológiai elemek, például a Galileo-jeleket használó lapkakészletek és vevőkészülékek kialakítását és fejlesztését;
Módosítás 163
Rendeletre irányuló javaslat
43 cikk – 1 bekezdés – c b pont (új)
cb)  támogatja a Galileo és EGNOS downstream alkalmazásokat, valamint az EGNOS és Galileo szolgáltatásait egyaránt felhasználó integrált downstream alkalmazásokat;
Módosítás 164
Rendeletre irányuló javaslat
43 cikk – 1 bekezdés – e pont
e)  a Galileo és az EGNOS által nyújtott szolgáltatások rendelkezésre bocsátása és e szolgáltatások piacának fejlesztése;
e)  a Galileo és az EGNOS által nyújtott szolgáltatások rendelkezésre bocsátása és e szolgáltatások piacának fejlesztése, különösen a 4. cikk (1) bekezdésében említett társadalmi-gazdasági előnyök maximális kiaknázása érdekében;
Módosítás 165
Rendeletre irányuló javaslat
45 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  életbiztonsági (safety-of-life – SoL) szolgáltatás: mentes a közvetlen használati díjaktól, helymeghatározási és szinkronizációs adatokat nyújt nagy fokú folytonosság, rendelkezésre állás és pontosság mellett, beleértve egy integritásüzenetet is, amely figyelmezteti a felhasználókat, amennyiben a Galileo és más, a lefedett területen e szolgáltatás által pontosított GNSS-rendszerekben meghibásodásra vagy az ezek által kibocsátott jelekben a tűréshatár túllépésére kerül sor, elsősorban olyan felhasználók részére, akik számára a biztonság alapvetően fontos, különösen a polgári repülés ágazatában és a léginavigációs szolgáltatások céljára.
c)  életbiztonsági (safety-of-life – SoL) szolgáltatás: mentes a közvetlen használati díjaktól, helymeghatározási és időszinkronizációs adatokat nyújt nagy fokú folytonosság, rendelkezésre állás, pontosság és integritás mellett. Ezt a szolgáltatást az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségről szóló rendelettel összhangban, a repülésbiztonsági követelmények teljesülésének biztosítása céljával nyújtják, beleértve egy integritásüzenetet is, amely figyelmezteti a felhasználókat, amennyiben a Galileo és más, a lefedett területen e szolgáltatás által pontosított GNSS-rendszerekben meghibásodásra vagy az ezek által kibocsátott jelekben a tűréshatár túllépésére kerül sor, elsősorban olyan felhasználók részére, akik számára a biztonság alapvetően fontos, különösen a polgári repülés ágazatában és a léginavigációs szolgáltatások céljára.
Módosítás 166
Rendeletre irányuló javaslat
45 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
Az (1) bekezdésben említett szolgáltatásokat elsősorban a tagállamok földrajzilag Európában található területein biztosítják.
Az (1) bekezdésben említett szolgáltatásokat elsősorban a tagállamok földrajzilag Európában található területein biztosítják azzal a céllal, hogy 2023 végére a kontinentális területek, 2025 végére pedig valamennyi terület lefedettsége biztosított legyen.
Módosítás 167
Rendeletre irányuló javaslat
45 cikk – 3 bekezdés
(3)  Az ezzel kapcsolatos költségek – ideértve az ezekre a régiókra jellemző, kapcsolódó üzemeltetési költségeket – a 11. cikkben említett költségvetésből nem fedezhetők. A földrajzi lefedettség kiterjesztése nem késleltetheti az (1) bekezdésben említett szolgáltatások nyújtását a tagállamok földrajzilag Európában található területein.
(3)  Az ezzel kapcsolatos költségek – ideértve az ezekre a régiókra jellemző, kapcsolódó üzemeltetési költségeket – a 11. cikkben említett költségvetésből nem fedezhetők, de a Bizottság fontolóra partnerségi programok és megállapodások kihasználását, valamint adott esetben az e területeket támogató egyedi pénzügyi eszközök kialakítását. A földrajzi lefedettség kiterjesztése nem késleltetheti az (1) bekezdésben említett szolgáltatások nyújtását a tagállamok földrajzilag Európában található területein.
Módosítás 168
Rendeletre irányuló javaslat
47 cikk – cím
Kompatibilitás és interoperabilitás
Kompatibilitás, interoperabilitás és szabványosítás
Módosítás 169
Rendeletre irányuló javaslat
47 cikk – 2 bekezdés
2.  A Galileónak és az EGNOS-nak, valamint az általuk nyújtott szolgáltatásoknak kompatibilisnek és interoperábilisnak kell lenniük más műholdas rádiónavigációs rendszerekkel és a hagyományos rádiónavigációs eszközökkel, amennyiben a szükséges kompatibilitási és interoperabilitási követelményeket nemzetközi megállapodások írják elő.
(2)   A Galileónak és az EGNOS-nak, valamint az általuk nyújtott szolgáltatásoknak egymással kölcsönösen kompatibilisnek, valamint más műholdas rádiónavigációs rendszerekkel és a hagyományos rádiónavigációs eszközökkel interoperábilisnak kell lenniük, amennyiben a szükséges kompatibilitási és interoperabilitási követelményeket nemzetközi megállapodások írják elő.
Módosítás 170
Rendeletre irányuló javaslat
47 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A Galileo-nak és az EGNOS-nak törekednie kell arra, hogy megfeleljen a nemzetközi szabványoknak és tanúsításoknak.
Módosítás 171
Rendeletre irányuló javaslat
48 cikk – 1 bekezdés
(1)  A Kopernikusz végrehajtására előzetes uniós beruházások felhasználásával kerül sor, adott esetben a tagállamok nemzeti vagy regionális kapacitásaira építve és az összehasonlítható adatok és információk kereskedelmi szolgáltatóinak kapacitását, valamint a verseny és a piaci fejlődés előmozdításának szükségességét is figyelembe véve.
(1)  A Kopernikusz végrehajtására az Unió, az Európai Űrügynökség és az EUMETSAT előzetes beruházásainak felhasználásával kerül sor, adott esetben a tagállamok nemzeti vagy regionális kapacitásaira építve és az összehasonlítható adatok és információk kereskedelmi szolgáltatóinak kapacitását, valamint a verseny és a piaci fejlődés előmozdításának szükségességét is figyelembe véve.
Módosítás 172
Rendeletre irányuló javaslat
48 cikk – 2 bekezdés
2.   A Kopernikusz a teljes körű, ingyenes és nyílt adatpolitika szellemében szolgáltat adatokat és információkat.
(2)   A Kopernikusz teljes körű, ingyenes és nyílt adatpolitika alapján szolgáltat adatokat és információkat.
Módosítás 173
Rendeletre irányuló javaslat
48 cikk – 3 bekezdés – a pont – 1 franciabekezdés
–  a Kopernikusz-Sentinelek kifejlesztése és üzemeltetése;
–  a Kopernikusz-Sentinel műholdak kifejlesztése és üzemeltetése;
Módosítás 174
Rendeletre irányuló javaslat
48 cikk – 3 bekezdés – c pont
c)  adathozzáférési és -elosztási komponens, amely a Kopernikusz-adatok és -információk keresését, megtekintését, hozzáférhetőségét, terjesztését és hasznosítását biztosító infrastruktúrát és szolgáltatásokat foglal magában;
c)  adathozzáférési és -elosztási komponens, amely a Kopernikusz-adatok és -információk keresését, megtekintését, hosszú távú archiválását, hozzáférhetőségét, terjesztését és hasznosítását biztosító infrastruktúrát és szolgáltatásokat foglal magában, felhasználóbarát módon;
Módosítás 175
Rendeletre irányuló javaslat
48 cikk – 3 bekezdés – d pont
d)  a 29. cikk (5) bekezdése szerint a felhasználók körében való elterjesztéssel és a piacfejlesztéssel kapcsolatos komponens, amely az arra irányuló releváns tevékenységeket, erőforrásokat és szolgáltatásokat foglalja magában, melyek célja, hogy a 4. cikk (1) bekezdésében említett társadalmi-gazdasági előnyök maximális kiaknázása érdekében minden szinten előmozdítsák a Kopernikuszt, valamint annak adatait és szolgáltatásait.
d)  a 29. cikk (5) bekezdése szerint a felhasználók körében való elterjesztéssel, a kapacitásépítéssel és a piacfejlesztéssel kapcsolatos komponens, amely az arra irányuló releváns tevékenységeket, erőforrásokat és szolgáltatásokat foglalja magában, melyek célja, hogy a 4. cikk (1) bekezdésében említett társadalmi-gazdasági előnyök maximális kiaknázása érdekében minden szinten előmozdítsák a Kopernikuszt, valamint annak adatait és szolgáltatásait.
Módosítás 176
Rendeletre irányuló javaslat
48 cikk – 4 bekezdés
(4)  A Kopernikusz előmozdítja a megfigyelési rendszerek és a kapcsolódó adatcsere nemzetközi koordinációját, hogy erősödjön globális dimenziója és kiegészítő jellege, miközben tiszteletben tartja a meglévő nemzetközi megállapodásokat és koordinálási eljárásokat.
(4)  A Kopernikusz előmozdítja a megfigyelési rendszerek és a kapcsolódó adatcsere nemzetközi koordinációját, hogy erősödjön globális dimenziója és kiegészítő jellege, miközben tiszteletben tartja a meglévő és a jövőbeni nemzetközi megállapodásokat és koordinálási eljárásokat.
Módosítás 177
Rendeletre irányuló javaslat
49 cikk – cím
Adatbeszerzés
Támogatható intézkedések
Módosítás 178
Rendeletre irányuló javaslat
49 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  a már meglévő Sentinel programok folytonosságának fenntartására, valamint a megfigyelés körének kibővítése érdekében további Sentinelek kifejlesztésére, felbocsátására, fenntartására és üzemeltetésére irányuló intézkedések, a következő prioritásokkal: az emberi eredetű CO2 és egyéb üvegházhatású gázok kibocsátásának nyomon követését szolgáló megfigyelési kapacitások, a sarkköri lefedettség és innovatív környezetvédelmi alkalmazások lehetővé tétele a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a vízgazdálkodásban;
a)  a már meglévő Sentinel programok folytonosságának fenntartására, valamint a megfigyelés körének kibővítése érdekében további Sentinelek kifejlesztésére, felbocsátására, fenntartására és üzemeltetésére irányuló intézkedések, többek között: az emberi eredetű CO2 és egyéb üvegházhatású gázok kibocsátásának nyomon követését szolgáló megfigyelési kapacitások, a sarkköri lefedettség és innovatív környezetvédelmi alkalmazások lehetővé tétele a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a vízgazdálkodásban;
Módosítás 179
Rendeletre irányuló javaslat
49 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  a harmadik felektől származó azon adatokhoz való hozzáférést biztosító intézkedések, amelyekre Kopernikusz-szolgáltatások létrehozásához van szükség, vagy amelyeket uniós intézmények, ügynökségek és decentralizált szolgálatok kívánnak felhasználni;
b)  a harmadik felektől származó azon adatokhoz való hozzáférést biztosító intézkedések, amelyekre Kopernikusz-szolgáltatások létrehozásához vagy az alapfelhasználók általi használathoz van szükség, prioritást adva a tagállamok állami szervei, például nemzeti ügynökségek által szolgáltatott és/vagy finanszírozott adatoknak;
Módosítás 180
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)
ca)  támogatja a Kopernikusz vonatkozó downstream alkalmazásainak és szolgáltatásainak kifejlesztését;
Módosítás 181
Rendeletre irányuló javaslat
50 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A Kopernikusz a következő szolgáltatások támogatására szolgáló intézkedéseket foglal magában:
A Kopernikusz a következő alapszolgáltatások támogatására szolgáló intézkedéseket foglal magában:
Módosítás 182
Rendeletre irányuló javaslat
50 cikk – 1 bekezdés – a pont – 3 franciabekezdés
–  szárazföld-monitoring a felszínborításra, a földhasználatra és a földhasználat megváltozására, a városi területekre, a szárazföldi víz mennyiségére és minőségére, az erdőkre, a mezőgazdaságra és egyéb természeti erőforrásokra, a biológiai sokféleségre és a krioszférára vonatkozó információk szolgáltatása érdekében;
–  szárazföld- és mezőgazdaságiterület-monitoring a felszínborításra, a földhasználatra és a földhasználat megváltozására, a talajminőségre, az elsivatagosodásra, a kulturális örökségnek minősített helyszínekre, a szárazföldi víz mennyiségére és minőségére, az erdőkre – különös tekintettel az erdőirtásra –, a mezőgazdaságra és egyéb természeti erőforrásokra, a biológiai sokféleségre és a krioszférára vonatkozó információk szolgáltatása érdekében; a tagállamok felhasználhatják majd a mezőgazdasági területeknek a felszínborítás fokára és a mezőgazdasági hasznosításra vonatkozó monitoringjából származó információkat és adatokat, így tovább csökkenthetik a mezőgazdasági támogatások odaítélésével kapcsolatos adminisztratív kiadásaikat;
Módosítás 183
Rendeletre irányuló javaslat
50 cikk – 1 bekezdés – a pont – 4 a franciabekezdés (új)
–  az öntözést igénylő mezőgazdasági területek feltérképezése, a betakarítással kapcsolatos rendelkezések és a talajpusztulás, valamint jobb élelmiszerminőség és -biztonság garantálása, a környezet védelme mellett;
Módosítás 184
Rendeletre irányuló javaslat
50 cikk – 1 bekezdés – a pont – 4 b franciabekezdés (új)
–  a halászathoz kötődő tevékenységek nyomon követése, a környezet védelme mellett biztosítva az élelmiszer-minőség és -biztonság javulását;
Módosítás 185
Rendeletre irányuló javaslat
50 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)
aa)  Monitoring támogatás az uniós szakpolitikák végrehajtásához;
Módosítás 186
Rendeletre irányuló javaslat
53 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
Az SST komponens a következő tevékenységeket támogatja:
Az SST-program célja, hogy az Uniót fokozatosan felvértezze önálló SST-képességekkel.
Az SST komponens a következő tevékenységeket támogatja:
Módosítás 187
Rendeletre irányuló javaslat
53 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  a tagállamok földi és/vagy világűrbe telepített érzékelőiből álló hálózat létrehozása, fejlesztése és üzemeltetése, ideértve az Európai Űrügynökség által vagy nemzeti szinten működtetett uniós érzékelőket is, az objektumok feltérképezése és nyomon követése, valamint az űrobjektumok olyan európai jegyzékének létrehozása céljából, amely figyelembe veszi az 55. cikkben említett felhasználók igényeit;
a)  a tagállamok vagy az Unió földi és/vagy világűrbe telepített érzékelőiből álló hálózat létrehozása, fejlesztése és üzemeltetése, ideértve az Európai Űrügynökség által vagy nemzeti szinten működtetett uniós érzékelőket is, az objektumok feltérképezése és nyomon követése, valamint az űrobjektumok olyan európai jegyzékének létrehozása céljából, amely figyelembe veszi az 55. cikkben említett felhasználók igényeit;
Módosítás 188
Rendeletre irányuló javaslat
56 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész
Azok a tagállamok, amelyek részt kívánnak venni az 54. cikkben említett SST-szolgáltatások nyújtásában, együttes javaslatot nyújtanak be a Bizottsághoz, amelyben igazolják a következő feltételek teljesülését:
Azok a tagállamok, amelyek részt kívánnak venni az 54. cikkben említett SST-szolgáltatások nyújtásában, egyetlen vagy együttes javaslatot nyújtanak be a Bizottsághoz, amelyben igazolják a következő feltételek teljesülését:
Módosítás 189
Rendeletre irányuló javaslat
57 cikk – 8 bekezdés
(8)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján részletes szabályokat fogad el a tagállamok SST-ben való részvétele szervezeti keretének működéséről. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 107. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással kell elfogadni.
(8)  A Bizottság a 105. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a tagállamok SST-ben való részvétele szervezeti keretének működésére vonatkozó különös rendelkezések ás részletes szabályok tekintetében. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 107. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással kell elfogadni.
Módosítás 190
Rendeletre irányuló javaslat
58 a cikk (új)
58a. cikk
Az SST-kínálat és -kereslet nyomon követése
A Bizottság 2024. december 31. előtt értékeli az SST komponens végrehajtását, különösen a földi és világűrbe telepített érzékelőkapacitásokkal kapcsolatos felhasználói igények alakulása tekintetében, és befejezi a 53. cikk (1a) bekezdésében előírt európai katalógus elkészítését.
Az értékelés során különösen meg kell vizsgálni, hogy szükséges-e a világűrbe telepített és földi infrastruktúra bővítése.
Az értékelést szükség esetén az SST komponensen belüli további, világűrbe telepítendő és földi infrastruktúra kifejlesztésére irányuló javaslatnak kell kísérnie.
Módosítás 191
Rendeletre irányuló javaslat
60 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)
ca)  a földközeli objektumok európai katalógusának létrehozása;
Módosítás 192
Rendeletre irányuló javaslat
61 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A Govsatcom komponens keretében a műholdas kommunikációs kapacitások és szolgáltatások uniós szinten összevonásra kerülnek, az ilyen kapacitásokból és szolgáltatásokból közös uniós eszköztárat alakítanak ki. Ez a komponens a következőkre terjed ki:
A Govsatcom komponens keretében a műholdas kommunikációs kapacitások és szolgáltatások megfelelő biztonsági követelmények mellett uniós szinten összevonásra kerülnek, az ilyen kapacitásokból és szolgáltatásokból közös uniós eszköztárat alakítanak ki. Ez a komponens a következőkre terjedhet ki:
Módosítás 193
Rendeletre irányuló javaslat
61 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  a földi szegmenst alkotó infrastruktúra fejlesztése, kiépítése és üzemeltetése;
a)  a földi szegmenst és az űrszegmenst alkotó infrastruktúra fejlesztése, kiépítése és üzemeltetése;
Módosítás 194
Rendeletre irányuló javaslat
62 cikk – 3 bekezdés
(3)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja a Govsatcom keretében nyújtott szolgáltatások szolgáltatásportfólióját, amely a műholdas kommunikációs kapacitások és szolgáltatások, valamint azok attribútumai kategóriáinak listáját tartalmazza, beleértve a földrajzi lefedettséget, a frekvenciát, a sávszélességet, a felhasználói berendezéseket és a biztonsági elemeket. Ezeknek az intézkedéseknek az (1) bekezdésben említett működési és biztonsági követelményeken kell alapulniuk, és a felhasználók számára uniós szinten nyújtott szolgáltatásoknak elsőbbséget kell biztosítaniuk. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 107. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással kell elfogadni.
(3)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja a Govsatcom keretében nyújtott szolgáltatások szolgáltatásportfólióját, amely a műholdas kommunikációs kapacitások és szolgáltatások, valamint azok attribútumai kategóriáinak listáját tartalmazza, beleértve a földrajzi lefedettséget, a frekvenciát, a sávszélességet, a felhasználói berendezéseket és a biztonsági elemeket. Ezeknek az intézkedéseknek az (1) bekezdésben említett működési és biztonsági követelményeken kell alapulniuk. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 107. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással kell elfogadni.
Módosítás 195
Rendeletre irányuló javaslat
62 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  A belső piaci verseny torzulásának elkerülése érdekében a (3) bekezdésben említett szolgáltatási portfólió keretében figyelembe kell venni a jelenleg elérhető kereskedelmi szolgáltatásokat is.
Módosítás 196
Rendeletre irányuló javaslat
63 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  azok a jogi személyek, amelyeket műholdas kapacitások vagy szolgáltatások nyújtására megfelelően akkreditáltak a 36. cikkben említett biztonsági akkreditációs eljárás szerint, a 34. cikk (1) bekezdésében említett, a Govsatcom komponensre vonatkozó különleges biztonsági követelmények alapján.
b)  azok a jogi személyek, amelyeket műholdas kapacitások vagy szolgáltatások nyújtására megfelelően akkreditáltak a 36. cikkben említett biztonsági akkreditációs eljárás szerint;
Módosítás 197
Rendeletre irányuló javaslat
63 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)
ba)  Az e komponens keretében műholdas kommunikációs kapacitásokat és szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak meg kell felelniük a GOVSATCOM komponensre vonatkozó, a 34. cikk (1) bekezdéssel összhangban meghatározott egyedi biztonsági követelményeknek.
Módosítás 198
Rendeletre irányuló javaslat
65 cikk – 1 bekezdés
(1)  A közös műholdas kommunikációs kapacitások, szolgáltatások és felhasználói berendezések Govsatcom-résztvevők közötti megosztását és az idevágó elsőbbségi szabályokat a felhasználók uniós és tagállami szintű biztonsági kockázatainak elemzése alapján kell megállapítani. A megosztás és az elsőbbségi szabályok az uniós szintű felhasználókat részesítik előnyben.
(1)  A közös műholdas kommunikációs kapacitások, szolgáltatások és felhasználói berendezések Govsatcom-résztvevők közötti megosztását és az idevágó elsőbbségi szabályokat a felhasználók uniós és tagállami szintű biztonsági kockázatainak elemzése alapján kell megállapítani.
Módosítás 199
Rendeletre irányuló javaslat
66 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  A belső piaci verseny torzulásának elkerülése érdekében a GOVSATCOM központoknak figyelembe kell venniük a már elérhető kereskedelmi szolgáltatásokat.
Módosítás 200
Rendeletre irányuló javaslat
69 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság 2024 végéig értékeli a Govsatcom komponens végrehajtását, különösen a műholdas kommunikációs kapacitásokkal kapcsolatos felhasználói igények alakulása tekintetében. Az értékelésnek különösen arra kell kiterjednie, hogy van-e igény további űrinfrastruktúrára. Az értékelést szükség esetén a Govsatcom komponensen belüli további űrinfrastruktúra kifejlesztésére irányuló javaslatnak kell kísérnie.
A Bizottság az illetékes testületekkel együttműködve 2024 végéig értékeli a Govsatcom komponens végrehajtását, különösen a műholdas kommunikációs kapacitásokkal kapcsolatos felhasználói igények alakulása tekintetében. Az értékelésnek különösen arra kell kiterjednie, hogy van-e igény további űrinfrastruktúrára. Az értékelést szükség esetén a Govsatcom komponensen belüli további űrinfrastruktúra kifejlesztésére irányuló javaslatnak kell kísérnie.
Módosítás 201
Rendeletre irányuló javaslat
71 cikk – 1 bekezdés
Az Ügynökség székhelye Prága (Cseh Köztársaság).
Az Ügynökség székhelye Prága (Cseh Köztársaság). A program szükségletei szerint a 79. cikk (2) bekezdésének megfelelően az Ügynökség helyi irodákat állíthat fel.
Módosítás 202
Rendeletre irányuló javaslat
73 cikk – 4 bekezdés
(4)  Az Igazgatótanács tagjait és póttagjait az Ügynökség alapvető feladatai terén meglévő tudásuk alapján kell kinevezni, a megfelelő vezetői, igazgatási és költségvetési készségeik figyelembevételével. Az Igazgatótanács tevékenységei folytonosságának biztosítása érdekében az Európai Parlament, a Bizottság és a tagállamok törekednek képviselőik Igazgatótanácson belüli cserélődésének korlátozására. Valamennyi félnek törekednie kell a férfi és női képviselők kiegyensúlyozott arányára az Igazgatótanácsban.
(4)  Az Igazgatótanács tagjait és póttagjait az Ügynökség alapvető feladatai terén meglévő tudásuk alapján kell kinevezni, a megfelelő vezetői, igazgatási és költségvetési készségeik figyelembevételével. Az Igazgatótanács tevékenységei folytonosságának biztosítása érdekében az Európai Parlament, a Bizottság és a tagállamok törekednek képviselőik Igazgatótanácson belüli cserélődésének korlátozására. Valamennyi félnek törekednie kell a férfi és női képviselők kiegyensúlyozott arányára az Igazgatótanácsban.
Módosítás 203
Rendeletre irányuló javaslat
73 cikk – 5 bekezdés
(5)  Az Igazgatótanács tagjainak és póttagjainak megbízatása négy évre szól, és egyszer megújítható.
(5)  Az Igazgatótanács tagjainak és póttagjainak megbízatása négy évre szól, és megújítható.
Módosítás 204
Rendeletre irányuló javaslat
75 cikk – 3 bekezdés
(3)  Az Igazgatótanács évente két rendes ülést tart. Az Igazgatótanács az elnök kezdeményezésére vagy tagjai egyharmadának kérésére is összeül.
(3)  Az Igazgatótanács évente legalább két rendes ülést tart. Az Igazgatótanács az elnök kezdeményezésére vagy tagjai egyharmadának kérésére is összeül.
Módosítás 205
Rendeletre irányuló javaslat
75 cikk – 5 bekezdés
(5)  [A program bármely olyan komponense esetében, amely érzékeny nemzeti infrastruktúra használatát igényli, csak az ilyen infrastruktúrával rendelkező tagállamok képviselői, valamint a Bizottság képviselője vehet részt az Igazgatótanács ülésein és tanácskozásain, és csak ők szavazhatnak. Abban az esetben, ha az Igazgatótanács elnöke nem az ilyen infrastruktúrával rendelkező tagállamok valamelyikének képviselője, akkor az ilyen infrastruktúrával rendelkező tagállamok képviselői helyettesítik.]
(5)  [A program bármely olyan komponense esetében, amely érzékeny nemzeti infrastruktúra használatát igényli, a tagállamok képviselői, valamint a Bizottság képviselője részt vehetnek az Igazgatótanács ülésein és tanácskozásain, a szavazásban azonban csak az ilyen infrastruktúrával rendelkező tagállamok képviselői vehetnek részt. Abban az esetben, ha az Igazgatótanács elnöke nem az ilyen infrastruktúrával rendelkező tagállamok valamelyikének képviselője, akkor az ilyen infrastruktúrával rendelkező tagállamok képviselői helyettesítik.]
Módosítás 206
Rendeletre irányuló javaslat
77 cikk – 2 bekezdés – a a pont (új)
aa)  legkésőbb az Európai Unió működéséről szóló szerződés 312. cikkében meghatározott többéves pénzügyi keret első évének június 30-áig – a Biztonsági Akkreditációs Tanács által a 80. cikk a) pontjának megfelelően kidolgozott rész változatlan formában való beillesztését és a Bizottság véleményének kézhezvételét követően – elfogadja az Ügynökségnek az e többéves pénzügyi keret időszakára vonatkozó többéves munkaprogramját. A többéves munkaprogramról az Európai Parlamenttel konzultálni kell;
Módosítás 207
Rendeletre irányuló javaslat
77 cikk – 2 bekezdés – d a pont (új)
da)  az iparági szerződésekre vonatkozó átláthatósági szabályokat fogad el, és azokról rendszeres tájékoztatást kap az ügyvezető igazgatótól;
Módosítás 208
Rendeletre irányuló javaslat
79 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)
ca)  betartja az iparági szerződésekre vonatkozó átláthatósági szabályokat, és tájékoztatja az Igazgatótanácsot;
Módosítás 209
Rendeletre irányuló javaslat
79 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az ügyvezető igazgató dönt arról, hogy az Ügynökség feladatainak hatékony és eredményes végrehajtása céljából szükséges-e egy vagy több munkatársat egy vagy több tagállamba kihelyezni. A helyi irodára vonatkozó döntést megelőzően az ügyvezető igazgató megszerzi a Bizottság, az Igazgatótanács és az érintett tagállam(ok) előzetes jóváhagyását. Az idevágó határozatban oly módon kell megállapítani a helyi iroda által ellátandó tevékenységek körét, hogy megelőzhetők legyenek a szükségtelen költségek és az Ügynökségen belüli igazgatási feladatkörök közötti indokolatlan átfedések. Az érintett tagállammal (tagállamokkal) székhely-megállapodás megkötésére lehet szükség.
(2)  Az ügyvezető igazgató dönt arról, hogy az Ügynökség feladatainak hatékony és eredményes végrehajtása céljából szükséges-e egy vagy több munkatársat egy vagy több tagállamba kihelyezni. A helyi irodára vonatkozó döntést megelőzően az ügyvezető igazgató megszerzi az Igazgatótanács és az érintett tagállam(ok) előzetes jóváhagyását. Az idevágó határozatban oly módon kell megállapítani a helyi iroda által ellátandó tevékenységek körét, hogy megelőzhetők legyenek a szükségtelen költségek és az Ügynökségen belüli igazgatási feladatkörök közötti indokolatlan átfedések. Az érintett tagállammal (tagállamokkal) székhely-megállapodás megkötésére lehet szükség. Amennyiben lehetséges, az emberi erőforrásokra és a költségvetésre gyakorolt hatást be kell építeni az éves munkaprogramba, és e projektet minden esetben, a 84. cikk (11) bekezdésének megfelelően be kell jelenteni a költségvetési hatóságnak.
Módosítás 210
Rendeletre irányuló javaslat
88 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  Az Ügynökség személyzetének javadalmazását az Ügynökség saját forrásaiból fizetik, amennyiben pedig ez az Ügynökségre átruházott feladatok teljesítéséhez szükséges, úgy a Bizottság által átruházott költségvetés felhasználásával.
Módosítás 211
Rendeletre irányuló javaslat
89 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
Az ügyvezető igazgatót az Igazgatótanács nevezi ki érdemei, dokumentált igazgatási és vezetői készségei, valamint az érintett területen szerzett szakértelme és tapasztalata alapján egy, az Európai Unió Hivatalos Lapjában vagy másutt közzétett pályázati felhívást követően megrendezett nyílt és átlátható versenyvizsga eredményei alapján a Bizottság által javasolt jelöltek közül.
Az ügyvezető igazgatót az Igazgatótanács nevezi ki érdemei, dokumentált igazgatási és vezetői készségei, valamint az érintett területen szerzett szakértelme és tapasztalata alapján egy, az Európai Unió Hivatalos Lapjában vagy másutt közzétett pályázati felhívást követően megrendezett nyílt és átlátható versenyvizsga eredményei alapján a Bizottság által javasolt legalább három jelölt közül.
Módosítás 212
Rendeletre irányuló javaslat
89 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés
Az Igazgatótanács – a Bizottság javaslata alapján és az első albekezdésben említett értékelés figyelembevételével – az ügyvezető igazgató hivatali idejét egy alkalommal legfeljebb négy évre meghosszabbíthatja.
Az Igazgatótanács – a Bizottság javaslata alapján és az első albekezdésben említett értékelés figyelembevételével – az ügyvezető igazgató hivatali idejét egy alkalommal legfeljebb öt évre meghosszabbíthatja.
Módosítás 213
Rendeletre irányuló javaslat
92 cikk – cím
Székhely-megállapodás és működési feltételek
A székhelyekre és a helyi irodákra vonatkozó megállapodás, valamint működési feltételek
Módosítás 214
Rendeletre irányuló javaslat
92 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az Ügynökség fogadó tagállambeli elhelyezéséhez szükséges rendelkezéseket, a fogadó tagállam által rendelkezésre bocsátandó létesítményekre vonatkozóan szükséges rendelkezéseket, továbbá az ügyvezető igazgatóra, az Igazgatótanács tagjaira, valamint az Ügynökség személyi állományára és családtagjaikra a fogadó tagállamban alkalmazandó konkrét szabályokat az Ügynökség és a fogadó tagállam által – az Igazgatótanács jóváhagyásának megszerzése után – megkötött székhely-megállapodás rögzíti.
(1)  Az Ügynökség fogadó tagállambeli elhelyezéséhez szükséges rendelkezéseket, a fogadó tagállamok által rendelkezésre bocsátandó létesítményekre vonatkozóan szükséges rendelkezéseket, továbbá az ügyvezető igazgatóra, az Igazgatótanács tagjaira, valamint az Ügynökség személyi állományára és családtagjaikra a fogadó tagállamban alkalmazandó konkrét szabályokat az Ügynökség és a székhelyeknek és a helyi infrastruktúrának helyet adó tagállam által – az Igazgatótanács jóváhagyásának megszerzése után – megkötött, a székhelyekre és a helyi irodákra vonatkozó megállapodás rögzíti.
Módosítás 215
Rendeletre irányuló javaslat
98 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az Ügynökség nyitott azon harmadik országok részvételére, amelyek ebből a célból megállapodást kötöttek az Unióval.
(1)  Az Ügynökség nyitott azon harmadik országok és nemzetközi szervezetek részvételére, amelyek ebből a célból megállapodást kötöttek az Unióval.
Módosítás 216
Rendeletre irányuló javaslat
101 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)   A Bizottság módszertant határoz meg olyan minőségügyi mutatók kidolgozására, amelyek biztosítják a 4. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában meghatározott általános célkitűzések elérése tekintetében tett előrehaladás pontos értékelését. A Bizottság e módszertan alapján legkésőbb 2021. január 1-jéig kiegészíti a mellékletet.
Módosítás 217
Rendeletre irányuló javaslat
102 cikk – 2 bekezdés
(2)  A program időközi értékelését a program végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb a program végrehajtásának kezdetét követő négy évvel kell elvégezni.
(2)  A program időközi értékelését a program végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb a program végrehajtásának kezdetét követő három évvel kell elvégezni. Az értékelés egyik külön fejezetének a program irányításáról kell szólnia, tájékoztatást nyújtva arról, hogy szükség van-e a program különböző szereplőire ruházott feladatok és hatáskörök módosítására.
Módosítás 218
Rendeletre irányuló javaslat
102 cikk – 4 bekezdés
(4)  A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.
(4)  A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával, és adott esetben az értékelés kíséretében új jogalkotási javaslatot terjeszthet elő.
Módosítás 219
Rendeletre irányuló javaslat
102 cikk – 6 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság 2024. június 30-ig, majd azt követően ötévente értékeli az Ügynökség teljesítményét célkitűzései, megbízatása, feladatai és helyszíne fényében, a Bizottság iránymutatásaival összhangban. Az értékelésben ki kell térni arra, hogy szükség van-e az Ügynökség megbízatásának esetleges módosítására, és arra, hogy az milyen pénzügyi következményekkel járna. Az értékelésben ki kell térni az Ügynökség összeférhetetlenségi politikájára, valamint a Biztonsági Akkreditációs Tanács függetlenségére és önállóságára is.
A Bizottság 2024. június 30-ig, majd azt követően háromévente értékeli az Ügynökség teljesítményét célkitűzései, megbízatása, feladatai és helyszíne fényében, a Bizottság iránymutatásaival összhangban. Az értékelés során foglalkozni kell különösen az Ügynökség megbízatásának adott esetben szükségesnek mutatkozó módosításával – különösen további feladatokkal a 30. cikknek megfelelően történő kiegészítésének lehetőségével – és az ilyen jellegű módosítások pénzügyi következményeivel. Az értékelésben ki kell térni az Ügynökség összeférhetetlenségi politikájára, valamint a Biztonsági Akkreditációs Tanács függetlenségére és önállóságára is.
Módosítás 220
Rendeletre irányuló javaslat
105 cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottságnak az 52. és a 101. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása 2028. december 31-ig érvényes és meghatározatlan időszakra szól.
(2)  A Bizottságnak az 52. és a 101. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2028. december 31-ig érvényes.
Módosítás 221
Rendeletre irányuló javaslat
107 cikk – 1 bekezdés
(1)  A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.
(1)  A Bizottságot egy bizottság segíti, amely a program egyes fő komponenseire (Galileo és EGNOS, Kopernikusz, SSA, GOVSATCOM) szabott összetételben/albizottságokban ülésezik. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.
Módosítás 222
Rendeletre irányuló javaslat
107 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  Az Unió által kötött nemzetközi megállapodások a bizottság eljárási szabályzatában meghatározott feltételek teljesülése esetén rendelkezhetnek úgy, hogy az Unió biztonságára tekintettel harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek képviselői is részt vehetnek a bizottság munkájában.

(1) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A8-0405/2018).


A Digitális Európa programnak a 2021–2027 közötti időszakra történő létrehozása ***I
PDF 350kWORD 111k
Az Európai Parlament 2018. december 13-án elfogadott módosításai a Digitális Európa programnak a 2021–2027 közötti időszakra történő létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2018)0434 – C8-0256/2018 – 2018/0227(COD))(1)
P8_TA(2018)0521A8-0408/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Jogalkotási állásfoglalás-tervezet   Módosítás
Módosítás 1
Jogalkotási állásfoglalás-tervezet
3 a bevezető hivatkozás (új)
–   tekintettel a pénzügyi technológiáról (FinTech) – a technológiának a pénzügyi szektor jövőjére gyakorolt hatásáról szóló 2017. május 17-i európai parlamenti állásfoglalásra,
Módosítás 2
Rendeletre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  A [a hivatkozást naprakésszé kell tenni adott esetben a TOT-okra vonatkozó új döntés szerint: A / /EU tanácsi határozat53 88. cikke] alapján a tengerentúli országokban és területeken (TOT-ok) letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik.
(4)  A [a hivatkozást naprakésszé kell tenni adott esetben a TOT-okra vonatkozó új döntés szerint: A / /EU tanácsi határozat53 88. cikke] alapján a tengerentúli országokban és területeken (TOT-ok) letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik. A tengerentúli országok vagy területek részvételéből eredő korlátokat figyelembe kell venni a program végrehajtása során, a programban való tényleges részvételüket pedig nyomon kell követni és rendszeresen értékelni kell.
_________________
_________________
53 / /EU tanácsi határozat.
53 / /EU tanácsi határozat.
Módosítás 3
Rendeletre irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
(5)  A jobb jogalkotásról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodás54 (22) és (23) bekezdése értelmében e programot meghatározott nyomon követésre vonatkozó követelmények alapján begyűjtött információk alapján kell értékelni, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket. Adott esetben e követelmények mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak, amelyek alapján adatok gyűjthetők a jogszabály tényleges hatásáról.
(5)  A jobb jogalkotásról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodás54 (22) és (23) bekezdése értelmében e programot meghatározott nyomon követésre vonatkozó követelmények alapján begyűjtött, a meglévő szükségletekkel összefüggő és (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek54a megfelelő információk alapján kell értékelni, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és a kedvezményezettekre háruló adminisztratív terheket, főként a tagállamokra és a kkv-kra nehezedőket. Adott esetben e követelményeknek mérhető kvantitatív és kvalitatív mutatókat is magukban kell foglalniuk, amelyek alapján értékelni lehet a programnak a helyszínen kifejtett tényleges hatását.
__________________
__________________
54 Intézményközi megállapodás (2016. április 13.) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról; HL L 123., 2016.5.12., 1. o.
54 Intézményközi megállapodás (2016. április 13.) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról; HL L 123., 2016.5.12., 1. o.
54a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
Módosítás 4
Rendeletre irányuló javaslat
5 a preambulumbekezdés (új)
(5a)  A programnak a lehető legnagyobb mértékű átláthatóságot, elszámoltathatóságot és demokratikus ellenőrzést kell biztosítania az uniós költségvetés támogatásával létrehozott innovatív pénzügyi eszközöket és mechanizmusokat illetően, különös tekintettel ezeknek az uniós célkitűzések eléréséhez való hozzájárulására, mind az eredeti várakozások, mind az elért végeredmények vonatkozásában.
Módosítás 5
Rendeletre irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)  A 2017 szeptemberében rendezett tallinni digitális csúcstalálkozó55 és az Európai Tanács 2017. október 19-i következtetései56 jelezték, hogy Európának be kell fektetnie gazdaságaink digitalizálásába és a szakemberhiány leküzdésébe ahhoz, hogy megőrizze és javítsa versenyképességét, életminőségünket és a társadalmi szerkezetet. Az Európai Tanács arra a következtetésre jutott, hogy a digitális átalakulás hatalmas lehetőségeket tartogat az innováció, a növekedés és a foglalkoztatás tekintetében, hozzájárul globális versenyképességünkhöz és növeli kreatív és kulturális sokszínűségünket. Ahhoz, hogy ezeket a lehetőségeket meg tudjuk ragadni, egyes, a digitális átalakulásból fakadó kihívásokra közösen kell megoldást találnunk, illetve meg kell vizsgálnunk mindazokat a szakpolitikákat, amelyekre a digitális átalakulás hatással van.
(6)  A 2017 szeptemberében rendezett tallinni digitális csúcstalálkozó55 és az Európai Tanács 2017. október 19-i következtetései56 jelezték, hogy Európának be kell fektetnie gazdaságaink hatékony digitalizálásába és a szakemberhiány leküzdésébe ahhoz, hogy megőrizze és javítsa versenyképességét és az innovációt, az életminőségünket és a társadalmi szerkezetet. Az Európai Tanács arra a következtetésre jutott, hogy a digitális átalakulás hatalmas lehetőségeket tartogat az innováció, a növekedés és a foglalkoztatás tekintetében, hozzájárul globális versenyképességünkhöz és növeli kreatív és kulturális sokszínűségünket. Ahhoz, hogy ezeket a lehetőségeket meg tudjuk ragadni, a digitális átalakulásból fakadó kihívásokra közösen kell megoldást találnunk, többek között biztosítva azokat az alapvető elemeket, amelyekre az új technológiák támaszkodnak, hatékony és könnyen végrehajtható jogi szabályozást alakítva ki, felülvizsgálva a digitális átalakulás hatásainak kitett szakpolitikákat, valamint olyan környezetet kialakítva, amely ösztöni az innovációt, és ahol teljes körűen védik a felhasználók érdekeit. Optimális esetben az – európai szintű erőfeszítések eredményeként létrejött – program pénzügyi keretét jelentős magánforrásokból származó finanszírozással és tagállami hozzájárulással kell növelni.
__________________
__________________
55 https://www.eu2017.ee/news/insights/conclusions-after-tallinn-digital-summit
55 https://www.eu2017.ee/news/insights/conclusions-after-tallinn-digital-summit
56 https://www.consilium.europa.eu/media/21620/19-euco-final-conclusions-en.pdf
56 https://www.consilium.europa.eu/media/21620/19-euco-final-conclusions-en.pdf
Módosítás 6
Rendeletre irányuló javaslat
6 a preambulumbekezdés (új)
(6a)  Az európai társadalom és az európai gazdaság jövője erősen fog függni egy harmonizált és következetes rádióspektrum-politikától és az 5G infrastruktúrától, amely tekintetében egy, a nagyon nagy kapacitású hálózatokkal kapcsolatos infrastrukturális célkitűzést kell majd követni annak érdekében, hogy színvonalas és gyorsabb kommunikációs szolgáltatást lehessen nyújtani; ez a jelen program helyes végrehajtásának előfeltétele. E tekintetben a program számára előnyös lesz az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz és különösen a Wif4EU kezdeményezés helyes végrehajtása, amelynek célja, hogy az uniós közterületeken előmozdítsa az összekapcsoltságot a polgárok számára; e két program együttesen maximalizálni fogja az eredményeket és segít majd teljesíteni az arra irányuló uniós célokat, hogy Unió-szerte biztosított legyen a megbízható és konzisztens nagy sebességű hálózati lefedettség.
Módosítás 7
Rendeletre irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
(7)  Az Európai Tanács különösen azt a következtetést vonta le, hogy az Uniónak sürgősen foglalkoznia kell az új tendenciákkal: ebbe beletartoznak az olyan kérdések, mint a mesterséges intelligencia és a megosztott könyvelési technológiák (pl. blokklánc), ugyanakkor biztosítani kell az adatvédelem, a digitális jogok és az etikai követelmények magas szintjét is. Az Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy 2018 elejéig terjesszen elő javaslatot a mesterséges intelligencia európai megközelítésére vonatkozóan, és felszólította a Bizottságot, hogy nyújtsa be a keretfeltételek megerősítéséhez szükséges kezdeményezéseket annak céljából, hogy az EU kockázatalapú radikális innovációk révén új piacokat tárhasson fel és megerősíthesse iparának vezető szerepét.
(7)  Az Európai Tanács különösen azt a következtetést vonta le, hogy az Uniónak sürgősen foglalkoznia kell az új tendenciákkal: ebbe beletartoznak az olyan kérdések, mint a digitális szakadék és a mesterséges intelligencia, ugyanakkor biztosítva az (EU) 2016/679 rendeletnek teljes mértékben megfelelő adatvédelem, a digitális jogok, az alapvető jogok és az etikai követelmények magas szintjét is. Az Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy 2018 elejéig terjesszen elő javaslatot a mesterséges intelligencia európai megközelítésére vonatkozóan, és felszólította a Bizottságot, hogy nyújtsa be a keretfeltételek megerősítéséhez szükséges kezdeményezéseket annak céljából, hogy az EU kockázatalapú radikális innovációk révén új piacokat tárhasson fel és megerősíthesse iparának vezető szerepét.
Módosítás 8
Rendeletre irányuló javaslat
7 a preambulumbekezdés (új)
(7a)   2018. április 10-én a tagállamok együttműködési megállapodások aláírásával fejezték ki támogatásukat és együttműködési szándékukat a mesterséges intelligenciára és a megosztott könyvelési technológiákra (pl. blokklánc) épülő infrastrukturális szolgáltatásokra vonatkozó kezdeményezések kapcsán.
Módosítás 9
Rendeletre irányuló javaslat
7 b preambulumbekezdés (új)
(7b)   E program sikeres végrehajtásához a tendenciák követésénél többre van szükség. Az autonóm digitális társadalom elősegítése érdekében az Uniónak elkötelezettnek kell lennie a magánélet védelmét lehetővé tevő technológiák (például a kriptográfia és a decentralizált alkalmazások), valamint az időtálló infrastruktúrába (száloptikás hálózat) történő beruházások növelése mellett.
Módosítás 10
Rendeletre irányuló javaslat
7 c preambulumbekezdés (új)
(7c)   Európának döntő beruházásokat kell megvalósítania a jövője érdekében, és stratégiai digitális kapacitásokat kell kiépítenie, hogy élvezhesse a digitális forradalom előnyeit. Jelentős költségvetést (legalább 9,2 milliárd eurót) kell biztosítani uniós szinten erre a célra, amelyet nagy arányú nemzeti és regionális szintű beruházásoknak kell kiegészíteniük, azaz következetes és kiegészítő jellegű kapcsolatot kell biztosítani a strukturális és kohéziós alapokkal.
Módosítás 11
Rendeletre irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
(8)  A Bizottság közleménye „Az Európai Unió új, korszerű többéves pénzügyi kerete a 2020 utáni prioritások megvalósításának hatékony szolgálatában”57 a jövőbeli pénzügyi keretek lehetőségei között többek között felvázol egy programot Európa digitális átalakulására, melynek eredményeként „az intelligens növekedés hatékony folyamatai jönnek létre olyan területeken, mint a csúcsminőségű adatinfrastruktúra, az összekapcsolhatóság és a kiberbiztonság”. Célja Európa vezető szerepének biztosítása a szuper-számítástechnika, a következő generációs internet, a mesterséges intelligencia, a robotika és a nagy adathalmazok terén. Megerősítené az európai ipar és a kereskedelmi vállalkozások versenyhelyzetét a digitalizált gazdaság egészében és jelentős hatással lenne az Unióban tapasztalható szakemberhiány leküzdésére.
(8)  A Bizottság közleménye „Az Európai Unió új, korszerű többéves pénzügyi kerete a 2020 utáni prioritások megvalósításának hatékony szolgálatában”57 a jövőbeli pénzügyi keretek lehetőségei között többek között felvázol egy programot Európa digitális átalakulására, amely „erőteljes előrelépést jelentene az intelligens növekedés irányába az olyan területeken, mint a magas színvonalú adatinfrastruktúra, a konnektivitás és a kiberbiztonság”, valamint a közigazgatás digitalizálása. Célja Európa vezető szerepének biztosítása a szuper-számítástechnika, a következő generációs internet, a mesterséges intelligencia, a robotika és a nagy adathalmazok terén. Megerősítené az európai ipar és a vállalkozások versenyhelyzetét a digitalizált gazdaság egészében és jelentős hatással lenne az Unióban tapasztalható szakemberhiány áthidalására és leküzdésére, biztosítva, hogy az európai polgárok rendelkezzenek a digitális átalakulással való szembenézéshez szükséges készségekkel, kompetenciákkal és tudással.
__________________
__________________
57 COM(2018)0098.
57 COM(2018)0098.
Módosítás 12
Rendeletre irányuló javaslat
8 a preambulumbekezdés (új)
(8a)   mivel az Unió stratégiai digitális képességeinek fejlesztésében mutatkozó késedelmekre és az ezek orvoslására irányuló erőfeszítésekre való tekintettel a program törekvéseivel arányos, legalább 9,2 milliárd eurós költségvetést kellene biztosítani,
Módosítás 13
Rendeletre irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
(9)  Az „Egy közös európai adattér felé” című közlemény58 azzal a kulcsfontosságú lépésként elfogadandó új intézkedéssel foglalkozik, amely az uniós közös adattér – azaz egy egységes digitális terület létrehozására irányul, amelynek nagysága lehetővé teszi új, adatokon alapuló termékek és szolgáltatások kifejlesztését.
(9)  Az „Egy közös európai adattér felé” című közlemény58 azzal a kulcsfontosságú lépésként elfogadandó új intézkedéssel foglalkozik, amely az uniós közös adattér – azaz egy egységes digitális terület létrehozására irányul, amelynek nagysága lehetővé teszi új, adatokon alapuló termékek és szolgáltatások kifejlesztését és innovációját.
_________________
_________________
58 COM(2018)0125.
58 COM(2018)0125.
Módosítás 14
Rendeletre irányuló javaslat
9 a preambulumbekezdés (új)
(9a)   Az Európai Bizottság által 2017-ben útjára indított Újgenerációs Internet kezdeményezés egyben a program végrehajtásának alapjául is fog szolgálni, hiszen célja a jobb szolgáltatásokat nyújtó, intelligensebb és nyitottabb internet megteremtése, amely nagyobb beleszólást és részvételt biztosít, valamint foglalkozik a különféle kutatási területeken elért eredményekből fakadó technológiai lehetőségekkel, amelyek az új hálózati architektúráktól és szoftveralapú infrastruktúráktól a szolgáltatásokra és alkalmazásokra vonatkozó új elképzelésekig terjednek.
Módosítás 15
Rendeletre irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés
(10)  A program általános célkitűzése, hogy az Unió egészében támogassa az ipar digitális átalakulását és az üzleti vállalkozások és polgárok érdekében elősegítse az innovációs, kutatási és technológiafejlesztési szakpolitikák ipari felhasználhatóságának jobb kiaknázását. A program öt, kulcsfontosságú szakpolitikai területnek megfelelő egyedi célkitűzés köré szerveződik, nevezetesen: nagy teljesítményű számítástechnika, kiberbiztonság, mesterséges intelligencia, korszerű digitális készségek és a digitális kapacitások telepítése, legjobb felhasználása és interoperabilitása. Mindezen területeken a program célja az uniós, tagállami és regionális szakpolitikák jobb összehangolása, valamint a magánszférabeli és ágazati erőforrások egyesítése a beruházások növelése és szorosabb szinergiák kialakítása céljából.
(10)  A program általános célkitűzése, hogy az Unió egészében támogassa az ipar digitális átalakulását, és az üzleti vállalkozások, különösen a kkv-k és polgárok érdekében elősegítse az innovációs, kutatási és technológiafejlesztési szakpolitikák ipari felhasználhatóságának jobb kiaknázását, valamint hogy korszerűsítsen konkrét közérdekű ágazatokat. Ezen túlmenően a programnak erősítenie kell az Unió versenyképességét és gazdaságának ellenálló képességét.
Módosítás 16
Rendeletre irányuló javaslat
10 a preambulumbekezdés (új)
(10a)   Prioritást biztosító módon kell támogatni azokat a kkv-ket, amelyek fel akarják használni termelési folyamataikban a digitális átalakulást. A digitális ágazatban folyó kutatás és innováció lehetővé teszi a kkv-k számára, hogy az erőforrások hatékony felhasználásával hozzájáruljanak az európai gazdaság növekedéséhez.
Módosítás 17
Rendeletre irányuló javaslat
10 b preambulumbekezdés (új)
(10b)  A program öt kulcsfontosságú szakpolitikai területet tükröző egyedi célkitűzés köré szerveződik, nevezetesen: a) nagy teljesítményű számítástechnika, b) mesterséges intelligencia és megosztott könyvelési technológiák, c) kiberbiztonság, d) korszerű digitális készségek, valamint e) a digitális kapacitások telepítése, legjobb felhasználása és az interoperabilitás. Mindezen területeken a program célja az uniós, tagállami és regionális szakpolitikák jobb összehangolása, valamint a magánszférabeli és ágazati erőforrások egyesítése a beruházások növelése és szorosabb szinergiák kialakítása céljából.
Módosítás 18
Rendeletre irányuló javaslat
10 c preambulumbekezdés (új)
(10c)  A digitális átalakulás általános célkitűzése mellett a programnak hozzá kell járulnia a hosszú távú stratégiai biztonsági célkitűzések biztosításához is az Unión belüli kapacitások és képességek kiépítése révén, elsőbbséget biztosítva azoknak az intézkedéseknek, amelyek növelik a stratégiai potenciált és korlátozzák a harmadik országbeli szállítóktól és termékektől való függést, ezáltal biztosítva az Unió gazdasági és innovációs versenyképességét.
Módosítás 19
Rendeletre irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
(11)  A program végrehajtása során központi szerepet játszanak a digitális innovációs központok, melyek feladata a fejlett digitális technológiák széles körű elterjesztése a vállalkozások, állami szervek és a tudományos élet körében. A digitális innovációs központok hálózatának a lehető legnagyobb földrajzi lefedettséget kell elérnie Európában59. A digitális innovációs központok első csoportja a tagállamok javaslatai alapján kerül kiválasztásra, azután pedig a hálózat bővítése nyílt versenyeljárásban történik. A digitális innovációs központok a legújabb digitális kapacitásokhoz, így a nagy teljesítményű számítógépekhez (HPC), mesterséges intelligenciához, kiberbiztonsághoz, valamint más innovatív technológiákhoz, például a kulcsfontosságú alaptechnológiákhoz való hozzáférési pontokként működnek, melyek a fablabekben és városi laboratóriumokban (city lab) is elérhetők. Emellett egyablakos hozzáférési pontként is működnek a tesztelt és validált technológiákhoz és támogatják a nyitott innovációt. Emellett a korszerű digitális készségek területén is támogatást nyújtanak. A digitális innovációs központok hálózatának emellett támogatnia kell a legkülső régiók részvételét a digitális egységes piacban.
(11)  A program végrehajtása során központi szerepet játszanak az európai digitális innovációs központok, melyek feladata a fejlett digitális technológiák széles körű elterjesztése a vállalkozások, többek között a kkv-k, az állami szervek és a tudományos élet körében. Az európai digitális innovációs központok hálózatának a lehető legnagyobb földrajzi lefedettséget kell elérnie Európában59. Az európai digitális innovációs központok első csoportja a tagállamok javaslatai alapján kerül kiválasztásra, azután pedig a hálózat bővítése nyílt és átlátható versenyeljárásban történik. Az európai digitális innovációs központok a legújabb digitális kapacitásokhoz, így a nagy teljesítményű számítógépekhez (HPC), mesterséges intelligenciához, kiberbiztonsághoz, valamint más innovatív technológiákhoz, például a kulcsfontosságú alaptechnológiákhoz való hozzáférési pontokként működnek, melyek a fabrikációs műhelyekben (fab lab) és városi műhelyekben (city lab) is elérhetőek. Emellett egyablakos ügyintézőhelyként is működnek a tesztelt és validált technológiákhoz való hozzáférés tekintetében, és támogatják a nyílt innovációt. Emellett a korszerű digitális készségek területén is támogatást nyújtanak. Az európai digitális innovációs központok hálózatának ezenkívül támogatnia kell a legkülső régiók részvételét a digitális egységes piacban, és a tengerentúli országokban és területeken támogatnia kell a digitális átállást.
__________________
__________________
59 „Az európai ipar digitalizálása, a digitális egységes piac előnyeinek teljes körű kiaknázása” című közlemény (COM(2016)0180) szerint
59 „Az európai ipar digitalizálása, a digitális egységes piac előnyeinek teljes körű kiaknázása” című közlemény (COM(2016)0180) szerint.
Módosítás 20
Rendeletre irányuló javaslat
11 a preambulumbekezdés (új)
(11a)  Annak érdekében, hogy szinergiák jöjjenek létre az e program keretében megvalósuló beruházások és az Unió kutatásra és fejlesztésre irányuló beruházásai, különösen az Európai horizont program beruházásai között, az európai digitális innovációs központoknak olyan platformként kell működniük, amely összehozza az egyik oldalon az új technológiai megoldásokat igénylő iparágakat, vállalkozásokat és adminisztrációt azokkal a vállalatokkal, többek között induló innovatív vállalkozásokkal és kkv-kkel, amelyek a másik oldalon piacérett megoldásokkal rendelkeznek.
Módosítás 21
Rendeletre irányuló javaslat
11 b preambulumbekezdés (új)
(11b)  A program keretében a tervezés, fejlesztés és beszerzés az Unió közép- és hosszú távú kapacitásainak és versenyképességének fokozása céljából történik. Prioritásként kell kezelni azon intézkedéseket, amelyek növelik az Unió stratégiai potenciálját és versenyképességét, annak érdekében, hogy korlátozzák a harmadik országbeli szállítóktól és termékektől való függőséget. A program egyedi célkitűzéseiben a harmadik országok részvételének ezért attól kell függenie, hogy ezek az országok hogyan járulnak hozzá az Unió céljaihoz.
Módosítás 22
Rendeletre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
(12)  A programot az alapvető digitális kapacitások és azok széles körű felhasználásának megerősítését szolgáló projektek révén kell megvalósítani. Ebben szerepelni kell a tagállamokkal és szükség esetén a magánszektorral közösen megvalósított beruházásoknak is. Ehhez szükség van különösen arra, hogy a közbeszerzésben kritikus tömeget biztosítsunk, így jobb ár/érték arányt érjünk el és garantálhassuk, hogy az európai beszállítók a technológiai fejlődés élvonalában maradjanak.
(12)  A programot az alapvető digitális kapacitások és az Unió stratégiai autonómiájának megerősítését szolgáló projektek révén kell megvalósítani. Ennek érdekében a programnak legalább 9,2 milliárd eurós uniós költségvetést kell biztosítania, amely a tagállamokkal és/vagy a magánszektorral közösen megvalósított beruházásokkal egészül ki. Ehhez szükség van különösen arra, hogy a közbeszerzésben kritikus tömeget biztosítsunk, így jobb ár/érték arányt érjünk el és garantálhassuk, hogy az európai beszállítók a technológiai fejlődés élvonalába érjenek.
Módosítás 23
Rendeletre irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
(14)  A program intézkedéseit a piaci hiányosságok és az optimálistól elmaradó befektetési helyzetek arányos mértékű kezelésére kell felhasználni, és a fellépések nem kétszerezhetik meg és nem szoríthatják ki a magánfinanszírozást, valamint nem torzíthatják a versenyt a belső piacon.
(14)  A program intézkedéseit az Unió digitális bázisának megerősítésére és kiszélesítésére, a fő társadalmi kihívások kezelésére, az Unió digitális iparági kompetenciáinak további növelésére, valamint a piaci hiányosságok és az optimálistól elmaradó befektetési helyzetek arányos mértékű kezelésére kell felhasználni, és a fellépések nem kétszerezhetik meg és nem szoríthatják ki a magánfinanszírozást, valamint egyértelmű európai hozzáadott értékkel kell rendelkezniük.
Módosítás 24
Rendeletre irányuló javaslat
15 preambulumbekezdés
(15)  Annak érdekében, hogy a program élettartama alatt maximális rugalmasságot biztosítsunk és szinergiákat fejlesszünk ki a komponensek között, minden egyedi célkitűzés megvalósításához felhasználható a költségvetési rendelet szerint rendelkezésre álló valamennyi eszköz. Az alkalmazandó végrehajtási mechanizmusok a közvetlen irányítás és közvetett irányítás, amikor az uniós finanszírozást más finanszírozási forrásokkal kell párosítani, vagy amikor a végrehajtáshoz közösen irányított struktúrák létrehozására van szükség.
(15)  Annak érdekében, hogy a program élettartama alatt maximális rugalmasságot biztosítsunk és szinergiákat fejlesszünk ki a komponensek között, minden egyedi célkitűzés megvalósításához felhasználható a költségvetési rendelet szerint rendelkezésre álló valamennyi eszköz. Az alkalmazandó végrehajtási mechanizmusok a közvetlen irányítás és közvetett irányítás, amikor az uniós finanszírozást más finanszírozási forrásokkal kell párosítani, vagy amikor a végrehajtáshoz közösen irányított struktúrák létrehozására van szükség. Közvetett irányítás esetén a Bizottság feladata annak garantálása, hogy a program közvetlen irányítása során elvárt minőségi és biztonsági szabványok érvényesüljenek és azokat tiszteletben tartsák.
Módosítás 25
Rendeletre irányuló javaslat
16 preambulumbekezdés
(16)  A nagy teljesítményű számítástechnikának és a kapcsolódó uniós adatfeldolgozási kapacitásoknak biztosítaniuk kell, hogy a nagy teljesítményű számítástechnikát szélesebb körben használja az ipar és általában a közérdekű területek, annak érdekében, hogy kihasználhatók legyenek a szuperszámítógépek által a társadalom számára kínált egyedi lehetőségek az egészségügy, a környezetvédelem és a biztonság, valamint az ipari vállalatok, nevezetesen a kis- és középvállalkozások versenyképessége terén.
(16)  A nagy teljesítményű számítástechnikának és a kapcsolódó uniós adatfeldolgozási és -tárolási kapacitásoknak biztosítaniuk kell, hogy a nagy teljesítményű számítástechnikát szélesebb körben használja az ipar és általában a közérdekű területek, annak érdekében, hogy kihasználhatók legyenek a szuperszámítógépek által a társadalom számára kínált egyedi lehetőségek az egészségügy, a környezetvédelem és a biztonság, valamint az ipari vállalatok, nevezetesen a kis- és középvállalkozások versenyképessége terén. Az Uniónak világszínvonalú szuperszámítógépeket kell beszereznie, biztosítania kell ellátórendszerét, valamint szimulációs, vizualizációs és prototipizálási szolgáltatásokat kell bevezetnie, továbbá biztosítania kell a HPC-rendszert, az uniós értékekkel és elvekkel összhangban.
Módosítás 26
Rendeletre irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
(17)  Az Unió beavatkozását ezen a területen támogatásáról biztosította a Tanács60 és az Európai Parlament61 is. Emellett 2017-ben kilenc tagállam írta alá az EuroHPC Nyilatkozatot62, egy kormányok közötti megállapodást, melynek keretében a kormányok vállalják, hogy a Bizottsággal együttműködve hoznak létre és telepítenek legmodernebb HPC és adatinfrastruktúrákat Európában, és ezek az egész Unióban elérhetők a tudományos világ, állami és magán partnerek számára.
(17)  Az Unió beavatkozását ezen a területen támogatásáról biztosította a Tanács60 és az Európai Parlament61 is. Emellett 2017-ben kilenc tagállam aláírta az EuroHPC Nyilatkozatot62, egy kormányok közötti megállapodást, melynek keretében a kormányok vállalják, hogy az Európai Bizottsággal együttműködve kiépítik és telepítik a legmodernebb HPC- és adatinfrastruktúrákat Európában, és ezek az egész Unióban elérhetőek lesznek a tudományos világ, az állami és a magán partnerek számára, továbbá növelik az uniós hozzáadott értéket.
__________________
__________________
60
60
61
61
62
62
Módosítás 27
Rendeletre irányuló javaslat
18 preambulumbekezdés
(18)  A nagy teljesítményű számítástechnikára vonatkozó egyedi célkitűzés megvalósítására egy közös vállalkozás tekinthető a legalkalmasabb végrehajtási mechanizmusnak, amelynek feladata különösen a nemzeti és európai uniós stratégiák, valamint a nagy teljesítményű számítástechnikai infrastruktúra és a kutatás-fejlesztés terén végzett beruházások koordinálása, az állami és magánforrások egyesítése, valamint az Unió gazdasági és stratégiai érdekeinek védelme63. Továbbá, a tagállamokban lévő nagy teljesítményű számítástechnikai kompetenciaközpontok nagy teljesítményű számítástechnikai szolgáltatásokat kínálnak a vállalkozások, egyetemek és közigazgatási szervek számára.
(18)  A nagy teljesítményű számítástechnikára vonatkozó egyedi célkitűzés megvalósítására egy közös vállalkozás tekinthető a legalkalmasabb végrehajtási mechanizmusnak, amelynek feladata különösen a nemzeti és európai uniós stratégiák, valamint a nagy teljesítményű számítástechnikai infrastruktúra és a kutatás-fejlesztés terén végzett beruházások koordinálása, az állami és magánforrások egyesítése, valamint az Unió gazdasági és stratégiai érdekeinek védelme63. Továbbá, a tagállamokban lévő nagy teljesítményű számítástechnikai kompetenciaközpontok nagy teljesítményű számítástechnikai szolgáltatásokat kínálnak az Unióban letelepedett vállalkozások – ideértve a kkv-kat és az induló innovatív vállalkozásokat is –, egyetemek és közigazgatási szervek számára.
__________________
__________________
63 „Az EuroHPC Közös Vállalkozás létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre vonatkozó javaslat” című dokumentumhoz csatolt hatásvizsgálat (https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/news/proposal-council-regulation-establishing-eurohpc-joint-undertaking-impact-assessment)
63 „Az EuroHPC Közös Vállalkozás létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre vonatkozó javaslat” című dokumentumhoz csatolt hatásvizsgálat (https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/news/proposal-council-regulation-establishing-eurohpc-joint-undertaking-impact-assessment).
Módosítás 28
Rendeletre irányuló javaslat
19 preambulumbekezdés
(19)  A mesterséges intelligenciához kapcsolódó kapacitások fejlesztése alapvető hajtóereje az ipar és a közszféra digitális átalakulásának. Egyre önállóbb robotokat használnak a gyárakban, mélytengeri alkalmazásokban, otthonokban, városokban és kórházakban. A kereskedelmi mesterségesintelligencia-platformok a tesztfázisból továbbléptek és valódi alkalmazásokká váltak az egészségügyben és környezetvédelemben; minden jelentős autógyártó önvezető autókat fejleszt, és a gépi tanulási technikák valamennyi fontos webes platform és nagy adathalmazokon alapuló alkalmazás központi elemévé váltak.
(19)  A mesterséges intelligenciához kapcsolódó kapacitások fejlesztése alapvető hajtóereje az ipar és a közszféra digitális átalakulásának. Egyre önállóbb robotokat használnak a gyárakban, mélytengeri alkalmazásokban, otthonokban, városokban és kórházakban. A kereskedelmi mesterségesintelligencia-platformok a tesztfázisból továbbléptek és valódi alkalmazásokká váltak az egészségügyben és környezetvédelemben; minden jelentős autógyártó önvezető autókat fejleszt, és a gépi tanulási technikák valamennyi fontos webes platform és nagy adathalmazokon alapuló alkalmazás központi elemévé váltak. Az ezen új technológiák Európán belüli előmozdításához szükséges legjobb keretfeltételek megteremtése érdekében az Uniónak ki kell egészíteni szakpolitikai döntéshozatali folyamatát az innováció elvével.
Módosítás 29
Rendeletre irányuló javaslat
19 a preambulumbekezdés (új)
(19a)   Az európai ipar digitalizációjára vonatkozó, 2017. június 1-jei állásfoglalásában az Európai Parlament rámutatott a nyelvi korlátok iparra és annak digitalizálójára gyakorolt hatására. Ezzel összefüggésben a mesterséges intelligencián alapuló nagyszabású nyelvi technológiák – például a gépi fordítás, a beszédfelismerés, a nagy adathalmazokon alapuló szövegelemzés, a párbeszédrendszerek és a kérdésmegválaszoló rendszerek – kifejlesztése elengedhetetlen a nyelvi sokszínűség megőrzéséhez, az inkluzivitás biztosításához, valamint az emberek közötti és az emberek és gépek közötti kommunikáció elősegítéséhez.
Módosítás 30
Rendeletre irányuló javaslat
19 b preambulumbekezdés (új)
(19b)  Az önállóan tanuló robotok és a mesterséges intelligencia egyre gyorsabb fejlődése, valamint azon képességük, hogy másodpercek alatt megsokszorozzák a tudást és tananyagot, nehézzé teszi annak megjóslását, hogy fejlődésük a program 2027-es megszűnésekor milyen szakaszban lesz. Következésképp a Bizottságnak különös figyelmet kell fordítania erre a gyorsan fejlődő digitális trendre, és adott esetben a munkaprogram célkitűzéseit gyorsan ki kell igazítania a fejlődésnek megfelelően.
Módosítás 31
Rendeletre irányuló javaslat
19 c preambulumbekezdés (új)
(19c)  Figyelemmel az európai ipar növekvő keresletére a mesterséges intelligenciát alkalmazó robotikai megoldások iránt, és annak fontosságára, hogy ne alakuljon ki jelentős beruházási hiány ezen a területen, a program mesterséges intelligenciára vonatkozó célkitűzéseinek ki kell terjedniük a mesterséges intelligencia által vezérelt robotikára.
Módosítás 32
Rendeletre irányuló javaslat
19 d preambulumbekezdés (új)
(19d)  A mesterséges intelligencián alapuló termékeknek és szolgáltatásoknak felhasználóbarátnak, alapértelmezés szerint jogszerűeknek kell lenniük, valamint több választási lehetőséget és több információt kell nyújtaniuk a fogyasztók számára, különösen a termékek vagy szolgáltatások minőségéről.
Módosítás 33
Rendeletre irányuló javaslat
20 preambulumbekezdés
(20)  A széles körű adathalmazok, tesztelési és kísérleti létesítmények rendelkezésre állása nagy jelentőséggel bír a mesterséges intelligencia fejlesztésében.
(20)  A széles körű adathalmazok, tesztelési és kísérleti létesítmények rendelkezésre állása, amelyek a belső piac biztosításához szükségesek, ahol mesterséges intelligenciát használnak, valamint a szöveg- és adatbányászathoz való hozzáférés nagy jelentőséggel bír a mesterséges intelligencia, többek között a nyelvi technológiák fejlesztésében.
Módosítás 34
Rendeletre irányuló javaslat
20 a preambulumbekezdés (új)
(20a)   2018. április 25-én a Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy európai megközelítést javasol a mesterséges intelligenciára vonatkozó iránymutatások tervezetének kidolgozására, a mesterséges intelligenciával foglalkozó szövetséghez tartozó érdekelt felekkel, valamint egy szakértői csoporttal való együttműködésben, a mesterséges intelligencián alapuló európai alkalmazások és vállalkozások erősítése érdekében.
Módosítás 35
Rendeletre irányuló javaslat
21 preambulumbekezdés
(21)  Az európai ipar digitalizációjáról szóló 2017. június 1-jei állásfoglalásában64 az Európai Parlament kiemelte a közös európai kiberbiztonsági megközelítés jelentőségét, elismerte a tudatosság növelésének szükségességét és a kibertámadásokkal szembeni ellenálló képességet az üzleti vezetők és a nemzeti és európai ipari biztonság szakpolitikai döntéshozóinak alapvető feladatának nyilvánította.
(21)  Az európai ipar digitalizációjáról szóló 2017. június 1-jei állásfoglalásában64 az Európai Parlament kiemelte a közös európai kiberbiztonsági megközelítés fontosságát, elismerte a tudatosság növelésének szükségességét, továbbá a kibertámadásokkal szembeni ellenálló képességet, valamint az alapértelmezett és beépített biztonság és adatvédelem megvalósítását az üzleti vezetők és a nemzeti és európai ipari biztonság szakpolitikai döntéshozói alapvető feladatának nyilvánította.
__________________
__________________
64 Az A8-0183/2017 hivatkozási számú dokumentum elérhető a következő címen: http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P8-TA-2017-0240+0+DOC+XML+V0//HU
64 Az A8-0183/2017 hivatkozási számú dokumentum elérhető a következő címen: http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P8-TA-2017-0240+0+DOC+XML+V0//HU
Módosítás 36
Rendeletre irányuló javaslat
22 preambulumbekezdés
(22)  A kiberbiztonság az Unió egésze számára kihívás, amelyet nem lehet továbbra is kizárólag szétaprózott nemzeti kezdeményezések révén kezelni. Európa kiberbiztonsági kapacitásait meg kell erősíteni annak érdekében, hogy Európát felruházzuk a polgárai és vállalkozásai kibertámadások elleni védelméhez szükséges kapacitásokkal. Emellett a fogyasztókat is védeni kell, amikor olyan hálózatba kapcsolt termékeket használnak, melyek feltörhetők és biztonságukat veszélyeztethetik. Ezt a tagállamokkal és a magánszektorral közösen kell elérni Európa kiberbiztonsági kapacitásait megerősítő projektek kidolgozása és összehangolása révén, valamint azáltal, hogy biztosítjuk a legújabb kiberbiztonsági megoldások széles körű elterjedését a gazdaságban és a kritikus tömeg és a kiválóság biztosítására egyesítjük a területen meglévő kompetenciákat.
(22)  A kiberbiztonság az Unió egésze számára kihívás, amelyet nem lehet továbbra is kizárólag szétaprózott nemzeti kezdeményezések révén kezelni. Európa kiberbiztonsági kapacitásait meg kell erősíteni annak érdekében, hogy Európát felruházzuk a polgárok, a közigazgatások és a vállalkozások kibertámadások elleni védelméhez szükséges kapacitásokkal. Emellett a fogyasztókat is védeni kell, amikor olyan hálózatba kapcsolt termékeket használnak, melyek feltörhetők és biztonságukat veszélyeztethetik. Ezt a tagállamokkal és a magánszektorral közösen kell elérni Európa kiberbiztonsági kapacitásait megerősítő projektek kidolgozása és összehangolása révén, valamint azáltal, hogy biztosítjuk a legújabb kiberbiztonsági megoldások széles körű elterjedését a gazdaságban és a kritikus tömeg és a kiválóság biztosítására egyesítjük a területen meglévő kompetenciákat.
Módosítás 37
Rendeletre irányuló javaslat
23 preambulumbekezdés
(23)  2017 szeptemberében a Bizottság egy kezdeményezéscsomagot65 terjesztett elő, amelyben egy egységes uniós kiberbiztonsági megközelítést vázolt fel azzal a céllal, hogy megerősítse Európa kibertámadások és fenyegetések kezelésére alkalmas kapacitásait és a terület technológiai és ipari kapacitásait.
(23)  2017 szeptemberében a Bizottság egy kezdeményezéscsomagot65 terjesztett elő, amelyben egy átfogó uniós kiberbiztonsági megközelítést vázolt fel azzal a céllal, hogy megerősítse Európa kibertámadások és fenyegetések kezelésére alkalmas kapacitásait, a kibertámadásokkal szembeni ellenálló képességet, és a terület technológiai és ipari kapacitásait.
_________________
_________________
65 https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/policies/cybersecurity
65 https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/policies/cybersecurity
Módosítás 38
Rendeletre irányuló javaslat
23 a preambulumbekezdés (új)
(23a)  Főszabályként a kiberbiztonsági megoldásoknak alapvető tervezési paraméterként védelmi és biztonsági előírásokat kell tartalmazniuk a rendelkezésre álló, legmodernebb technológiáknak és a „beépített biztonság”, valamint az „alapértelmezett biztonság” elveinek megfelelően.
Módosítás 39
Rendeletre irányuló javaslat
24 preambulumbekezdés
(24)  Ez elengedhetetlen a digitális egységes piac működéséhez. A kiberbiztonsági technológiák, mint a digitális azonosító, a kriptográfia vagy a behatolásérzékelés, valamint ezek alkalmazása olyan területeken, min a pénzügyek, az ipar 4.0, az energetika, a közlekedés, az egészségügy vagy az e-kormányzat, alapvető szerepet játszanak a polgárok, a közigazgatási szervek és a vállalkozások online tevékenységének és tranzakcióinak biztonságában és a bizalom fenntartásában.
(24)  Ez elengedhetetlen a digitális egységes piac működéséhez. A kiberbiztonsági technológiák, mint például a megosztott könyvelési technológiák, a digitális azonosító, a kriptográfia, a titkosítás vagy a behatolásérzékelés, valamint ezek alkalmazása olyan területeken, mint a pénzügyek, az ipar 4.0, a logisztika, az energetika, a közlekedés, az idegenforgalom, az egészségügy vagy az e-kormányzat, alapvető szerepet játszanak a polgárok, a közigazgatási szervek és a vállalkozások – többek között az 5G platformokon kifejtett – online tevékenységének és tranzakcióinak biztonságában, átláthatóságában és a bizalom fenntartásában.
Módosítás 40
Rendeletre irányuló javaslat
25 preambulumbekezdés
(25)  2017. október 19-i következtetéseiben az Európai Tanács hangsúlyozta, hogy a digitális Európa sikeres létrehozásához az Unióban szükség van különösen olyan munkaerőpiacokra, képzési és oktatási rendszerekre, amelyek felkészültek a digitális korszakra, és be kell fektetni a digitális készségekbe azért, hogy minden európai polgár tudatosságát és felkészültségét növeljük.
(25)  2017. október 19-i következtetéseiben az Európai Tanács hangsúlyozta, hogy a Digitális Európa sikeres létrehozásához az Unióban szükség van különösen olyan munkaerőpiacokra, valamint képzési és oktatási rendszerekre, amelyek felkészültek a digitális korszakra, és be kell fektetni a digitális készségek fejlesztésébe és a digitális jártasság javításába azért, hogy növeljük minden európai polgár tudatosságát és felkészültségét, egy integrált megközelítés révén.
Módosítás 41
Rendeletre irányuló javaslat
26 a preambulumbekezdés (új)
(26a)   Figyelembe véve a holisztikus megközelítés szükségességét, a programnak tekintetbe kell vennie a befogadás, a képesítés, a képzés és a specializáció azon területeit is, amelyek a haladó digitális kompetenciák mellett a hozzáadott érték létrehozásának meghatározó forrásai a tudásalapú társadalomban.
Módosítás 42
Rendeletre irányuló javaslat
27 preambulumbekezdés
(27)  Az európai ipar digitalizációjára vonatkozó, 2017. június 1-jei állásfoglalásában67 az Európai Parlament leszögezte, hogy az oktatás, képzés és egész életen át tartó tanulás a társadalmi kohézió alapkövét képezi a digitális társadalomban.
(27)  Az európai ipar digitalizációjára vonatkozó, 2017. június 1-jei állásfoglalásában67 az Európai Parlament leszögezte, hogy az oktatás, képzés és egész életen át tartó tanulás a társadalmi kohézió alapkövét képezi a digitális társadalomban. Ezenkívül kérte, hogy a nemi dimenzió kerüljön bele valamennyi digitális kezdeményezésbe, és hangsúlyozta az IKT-ágazaton belül a nemek között tapasztalható jelentős különbségek kezelésének szükségességét, mivel ez alapvetően fontos Európa hosszú távú növekedése és jóléte szempontjából;
__________________
__________________
67 Az A8-0183/2017 hivatkozási számú dokumentum elérhető a következő címen: http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P8-TA-2017-0240+0+DOC+XML+V0//HU
67 Az A8-0183/2017 hivatkozási számú dokumentum elérhető a következő címen: http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P8-TA-2017-0240+0+DOC+XML+V0//HU
Módosítás 43
Rendeletre irányuló javaslat
27 a preambulumbekezdés (új)
(27a)  A nemek közötti egyenlőségről és a nők jogainak erősítéséről a digitális korban című 2016. április 28-i állásfoglalásában az Európai Parlament hangsúlyozta annak szükségességét, hogy az IKT használatáról a nemek tekintetében alábontott adatokat kell gyűjteni, valamint célokat, mutatókat és referenciamutatókat kell kidolgozni a nők IKT-hoz való hozzáférése fejlődésének nyomon követése és a helyes gyakorlatok vállalkozások körében történő előmozdítása érdekében;
Módosítás 44
Rendeletre irányuló javaslat
27 b preambulumbekezdés (új)
(27b)  A digitális egységes piaci intézkedéscsomag megvalósítása felé című 2016. január 19-i állásfoglalásában az Európai Parlament teljes mértékben támogatta és ösztönözte a nők digitális vállalkozási kultúráját, valamint az információs társadalomba való beilleszkedésüket és abban való részvételüket.
Módosítás 45
Rendeletre irányuló javaslat
28 preambulumbekezdés
(28)  Az e program által finanszírozott korszerű digitális technológiák, például a nagy teljesítményű számítástechnika, kiberbiztonság és mesterséges intelligencia már elég kiforrottak ahhoz, hogy a kutatási szakaszból továbblépjenek az uniós szintű telepítés, bevezetés és bővítés szakaszába. Ahogy e technológiák bevezetése, ugyanúgy a készségek fejlesztése is uniós választ igényel. Szükséges a korszerű digitális készségek terén elérhető képzési lehetőségek bővítése, növelése és elérhetővé tétele az egész Unióban. Ha ez nem történik meg, az hátráltathatja a fejlett digitális technológiák zökkenőmentes bevezetését és alááshatja az uniós gazdaság általános versenyképességét. Az e program keretében támogatott intézkedések kiegészítik az ESZA, az ERFA és a Horizont Európa programok keretében támogatott intézkedéseket.
(28)  Az e program által finanszírozott korszerű digitális technológiák, például a nagy teljesítményű számítástechnika, a kiberbiztonság, a felhőalapú számítástechnika, az adatvédelem és az információkezelés, valamint a mesterséges intelligencia már elég kiforrottak ahhoz, hogy a kutatási szakaszból továbblépjenek az uniós szintű telepítés, bevezetés és bővítés szakaszába. Ahogy e technológiák bevezetése, ugyanúgy a készségek fejlesztése is uniós választ igényel. Szükséges a korszerű digitális készségek terén elérhető tanulási és képzési lehetőségek bővítése, növelése és elérhetővé tétele az egész Unióban. Ha ez nem történik meg, az hátráltathatja a fejlett digitális technológiák zökkenőmentes bevezetését és alááshatja az uniós gazdaság általános versenyképességét. Az e program keretében támogatott intézkedések kiegészítik az ESZA, az ERFA, az Erasmus és a Horizont Európa programok keretében támogatott intézkedéseket.
Módosítás 46
Rendeletre irányuló javaslat
29 preambulumbekezdés
(29)  A közigazgatás és közszolgáltatások digitális eszközökkel történő modernizálása kulcsfontosságú a vállalkozások és polgárok adminisztratív terheinek csökkentéséhez, azáltal, hogy az állami hatóságokkal történő érintkezésüket gyorsabbá, kényelmesebbé és olcsóbbá teszi, valamint javítja a polgároknak és üzleti vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások hatékonyságát és minőségét. Mivel több közérdekű szolgáltatás már most is európai dimenzióval rendelkezik, ezek uniós szintű végrehajtásához és telepítéséhez adott támogatás biztosítja, hogy a polgárok és üzleti vállalkozások Európa-szerte kihasználhassák a minőségi digitális szolgáltatásokhoz való hozzáférés előnyeit.
(29)  A közigazgatás és közszolgáltatások digitális eszközökkel történő modernizálása kulcsfontosságú a polgárok és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentéséhez, azáltal, hogy az állami hatóságokkal történő érintkezésüket gyorsabbá, kényelmesebbé és olcsóbbá teszi, valamint javítja a polgároknak és üzleti vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások hatékonyságát, átláthatóságát és minőségét, egyszersmind fokozva a közkiadások hatékonyságát is. Mivel több közérdekű szolgáltatás már most is európai dimenzióval rendelkezik, az ezek uniós szintű végrehajtásához és telepítéséhez adott támogatás biztosítja, hogy a polgárok és üzleti vállalkozások Európa-szerte kihasználhassák a minőségi, többnyelvű digitális szolgáltatásokhoz való hozzáférés előnyeit. Fontos továbbá, hogy e szolgáltatások a fogyatékossággal élő személyek számára is hozzáférhetők legyenek.
Módosítás 47
Rendeletre irányuló javaslat
29 a preambulumbekezdés (új)
(29a)   A digitalizáció megkönnyítheti és javíthatja az akadálymentes hozzáférést mindenki számára, ideértve az időseket, a csökkent mozgásképességű vagy fogyatékossággal élő személyeket, valamint a távoli vagy vidéki területeken élőket.
Módosítás 48
Rendeletre irányuló javaslat
30 preambulumbekezdés
(30)  Az olyan közérdekű területeken végrehajtott digitális átalakulás, mint az egészségügy68, a mobilitás, az igazságügy, a Föld/környezetvédelmi megfigyelések, az oktatás és a kultúra, szükségessé teszi a digitális szolgáltatási infrastruktúrák továbbépítését és bővítését, ami lehetővé teszi a határokon átnyúló biztonságos adatcserét és ösztönzi a nemzeti fejlesztéseket. Az e rendelet szerinti koordináció a legalkalmasabb eszköz a szinergiákban rejlő lehetőségek kihasználására.
(30)  Az olyan közérdekű területeken végrehajtott digitális átalakulás, mint az egészségügy68, a mobilitás, az igazságügy, a Föld/környezetvédelmi megfigyelések, a biztonság, a szén-dioxid-kibocsátások csökkentése, az energiainfrastruktúra, az oktatás és képzés, valamint a kultúra, szükségessé teszi a digitális szolgáltatási infrastruktúrák továbbépítését, fejlesztését és bővítését, ami lehetővé teszi a határokon átnyúló és több nyelven történő biztonságos adat- és információcserét és ösztönzi a nemzeti fejlesztéseket. Az e rendelet szerinti koordináció a legalkalmasabb eszköz a szinergiákban rejlő lehetőségek kihasználására és a kiegészítő jelleg biztosítására. A digitális átalakulásnak mindazonáltal figyelembe kell vennie, hogy egyes polgárok – különböző okok miatt – nem vesznek részt benne, és támogatni kell azokat a hálózatokat, amelyek továbbra is tájékoztatják ezeket a polgárokat, és elősegítik, hogy továbbra is jogaik teljes birtokában legyenek és valamennyi társadalmi és állampolgári kötelességüket teljesíteni tudják.
_________________
_________________
68 http://ec.europa.eu/newsroom/dae/document.cfm?doc_id=51628
68 http://ec.europa.eu/newsroom/dae/document.cfm?doc_id=51628
Módosítás 49
Rendeletre irányuló javaslat
30 a preambulumbekezdés (új)
(30a)   Az ebben az ágazatban végrehajtott digitális átalakulásnak minden körülmények között lehetővé kell tennie az európai polgárok számára, hogy határokon átnyúló módon és biztonságosan hozzáférhessenek személyes adataikhoz, használhassák és kezelhessék azokat, függetlenül attól, hogy fizikailag hol vannak a polgárok, illetve az adatok.
Módosítás 50
Rendeletre irányuló javaslat
30 b preambulumbekezdés (új)
(30b)   A fejlett technológiáknak a közérdeket szolgáló területeken, például az oktatásban történő bevezetése és az ezekhez való hozzáférés biztosítása szintén olyan szakképzést igényel, amellyel megszerezhetők az e technológiák használatához szükséges készségek. Ezért a 8. sz. egyedi célkitűzéshez tartozó céloknak az olyan képzési programokra is ki kell terjedniük, amelyek a fejlett technológiák felhasználóinak szólnak.
Módosítás 51
Rendeletre irányuló javaslat
32 preambulumbekezdés
(32)  Az európai közigazgatások modernizálása a digitális egységes piac sikeres megvalósításához szükséges egyik fő prioritás. A stratégia félidős értékelése kiemelte, hogy szükség van a közigazgatások átalakulásának erősítésére és biztosítani kell a polgárok egyszerű, bizalmat ébresztő és zökkenőmentes hozzáférését a közszolgáltatásokhoz.
(32)  Az európai közigazgatások modernizálása a digitális egységes piac sikeres megvalósításához szükséges egyik fő prioritás. A stratégia félidős értékelése kiemelte, hogy szükség van a közigazgatások átalakulásának erősítésére és biztosítani kell a polgárok egyszerű, megbízható, biztonságos, zökkenőmentes és inkluzív hozzáférését a közszolgáltatásokhoz.
Módosítás 52
Rendeletre irányuló javaslat
33 preambulumbekezdés
(33)  A Bizottság 2017. évi éves növekedési jelentése69 rámutat, hogy az európai közigazgatások működésének színvonala közvetlen hatást gyakorol a gazdasági környezetre, és ezáltal fontos szerepe van a termelékenység, a versenyképesség, a gazdasági együttműködés, a növekedés és a foglalkoztatás előmozdításában. A hatékony és átlátható közigazgatás, valamint a hatékony igazságügyi rendszer megléte nélkülözhetetlen a gazdasági növekedés fellendítéséhez és a minőségi szolgáltatásnyújtáshoz a vállalkozások és a polgárok számára.
(33)  A Bizottság 2017. évi éves növekedési jelentése69 rámutat, hogy az európai közigazgatások működésének színvonala közvetlen hatást gyakorol a gazdasági környezetre, és ezáltal fontos szerepe van a termelékenység, a versenyképesség, a gazdasági együttműködés, a fenntartható növekedés, a foglalkoztatás és a magas színvonalú munkavégzés előmozdításában. A hatékony és átlátható közigazgatás, valamint a hatékony igazságügyi rendszer megléte nélkülözhetetlen a gazdasági növekedés fellendítéséhez és a minőségi szolgáltatásnyújtáshoz a vállalkozások és a polgárok számára.
__________________
__________________
69 COM(2016)0725
69 COM(2016)0725.
Módosítás 53
Rendeletre irányuló javaslat
34 preambulumbekezdés
(34)  Az európai közszolgáltatások interoperabilitása az igazgatás minden szintjét érinti: az uniós, nemzeti, regionális és helyi szinteket egyaránt. A működőképes egységes piac előtt álló akadályok lebontásán túl az interoperabilitás elősegíti a szakpolitikák sikeres megvalósítását és komoly lehetőségeket kínál a határokon átnyúló elektronikus akadályok felszámolására, tovább erősítve egyrészt új, uniós szintű közös közszolgáltatások létrejöttét, másrészt a meglévők megszilárdítását. Az európai szolgáltatások széttöredezettségének megszüntetése, az alapvető szabadságjogok és az operatív kölcsönös elismerés unión belüli biztosítása érdekében az interoperabilitás holisztikus, ágazatközi és határokon átnyúló megközelítését a leghatékonyabb és a végfelhasználók igényeire legjobban válaszoló módon kell támogatni. Ez azt feltételezi, hogy az interoperabilitást átfogóan kell értelmezni, a műszaki szinttől a jogi szintig és a terület valamennyi szakpolitikai elemére kiterjedően. Ennek megfelelően a tevékenységek köre túlmutat a megoldások szokásos életciklusán és beletartozik minden beavatkozási elem, amely általánosságban támogatja a folyamatos interoperabilitás szükséges keretfeltételeit.
(34)  Az európai közszolgáltatások interoperabilitása az igazgatás minden szintjét érinti: az uniós, nemzeti, regionális és helyi szinteket egyaránt. A működőképes egységes piac előtt álló akadályok lebontásán túl az interoperabilitás elősegíti a határokon átnyúló együttműködést, a közös előírások összehangolását és a szakpolitikák sikeres megvalósítását, és komoly lehetőségeket kínál a határokon átnyúló elektronikus és nyelvi akadályok felszámolására, valamint a bürokrácia visszaszorítására, tovább erősítve egyrészt az új, uniós szintű közös közszolgáltatások létrejöttét, másrészt a meglévők megszilárdítását és fejlesztését, megelőzve a szükségtelen kettős tárolást. Az európai szolgáltatások széttöredezettségének megszüntetése, az alapvető szabadságjogok és az operatív kölcsönös elismerés unión belüli biztosítása érdekében az interoperabilitás holisztikus, technológiasemleges, ágazatközi és határokon átnyúló megközelítését a leghatékonyabb, a végfelhasználók igényeire legjobban válaszoló módon kell támogatni, biztosítva a magas szintű adatvédelmet. Ez azt feltételezi, hogy az interoperabilitást átfogóan kell értelmezni, a műszaki szinttől a jogi szintig és a terület valamennyi szakpolitikai elemére kiterjedően. Ennek megfelelően a tevékenységek köre túlmutat a megoldások szokásos életciklusán és beletartozik minden beavatkozási elem, amely általánosságban támogatja a folyamatos interoperabilitás szükséges keretfeltételeit.
Módosítás 54
Rendeletre irányuló javaslat
34 a preambulumbekezdés (új)
(34a)  2017. október 6-án az uniós tagállamok miniszterei Tallinnban kijelentették, hogy az európai digitális stratégiának az együttműködésen és az interoperabilitáson kell alapulnia, ideértve a nyílt engedélyek és a nyílt szabványok politikáját is. A programnak ezért ösztönöznie kell a nyílt forráskódú megoldásokat az újrafelhasználás lehetővé tétele, a bizalom növelése és az átláthatóság biztosítása érdekében. Ez pozitív hatással lesz a finanszírozott projektek fenntarthatóságára.
Módosítás 55
Rendeletre irányuló javaslat
37 preambulumbekezdés
(37)  2016 áprilisában a Bizottság elfogadta az Európai Ipar Digitalizálása kezdeményezést annak érdekében, hogy „Európában minden vállalkozás, legyen nagy vagy kicsi, helyezkedjen el bárhol és működjön bármely ágazatban, teljes mértékben ki tudja használni a digitális innovációk előnyeit”71.
(37)  2016 áprilisában a Bizottság elfogadta az Európai Ipar Digitalizálása kezdeményezést annak érdekében, hogy „Európában minden vállalkozás, legyen nagy vagy kicsi, helyezkedjen el bárhol és működjön bármely ágazatban, teljes mértékben ki tudja használni a digitális innovációk előnyeit”. Ez különös jelentőséggel bír a kulturális és kreatív ágazatokban működő kis- és középvállalkozások számára.
__________________
71 null
Módosítás 56
Rendeletre irányuló javaslat
39 preambulumbekezdés
(39)  A kitűzött célok eléréséhez szükség lehet az egymást kiegészítő technológiák lehetőségeinek kiaknázására a hálózati és számítástechnikai területeken, amint az az európai ipar digitalizálásáról szóló közlemény73 leszögezi, és a „a világszínvonalú hálózati és felhőalapú infrastruktúra elérhetősége” az ipar digitalizálásának elengedhetetlen feltételének minősül.
(39)  A kitűzött célok eléréséhez szükség lehet az egymást kiegészítő technológiák lehetőségeinek kiaknázására a hálózati és számítástechnikai területeken, amint azt az európai ipar digitalizálásáról szóló közlemény73 leszögezi, amely elismeri, hogy „a világszínvonalú hálózati és felhőalapú infrastruktúra elérhetősége” az ipar digitalizálásának elengedhetetlen összetevője.
__________________
__________________
73 COM(2016)0180: Az európai ipar digitalizálása, a digitális egységes piac előnyeinek teljes körű kiaknázása.
73 COM(2016)0180: Az európai ipar digitalizálása, a digitális egységes piac előnyeinek teljes körű kiaknázása.
Módosítás 57
Rendeletre irányuló javaslat
40 preambulumbekezdés
(40)  A 2018 májusától alkalmazandó általános adatvédelmi rendelet a tagállamok jogrendjében közvetlenül alkalmazandó egységes szabályrendszer meghatározása révén garantálja a személyes adatok szabad áramlását a tagállamok között és megerősíti a magánszemélyek bizalmát és biztonságát, amelyek a tényleges digitális egységes piac elengedhetetlen elemei. Ezért az e program keretében végrehajtott fellépéseknek, ha személyes adatok feldolgozásával járnak, támogatniuk kell az adatvédelmi rendelet alkalmazását például a mesterséges intelligencia és a blokklánc-technológia területén.
(40)  Az (EU) 2016/679 rendelet a tagállamok jogrendjében közvetlenül alkalmazandó egységes szabályrendszer meghatározása révén garantálja a személyes adatok szabad áramlását a tagállamok között és megerősíti a magánszemélyek bizalmát és biztonságát, amelyek a tényleges digitális egységes piac elengedhetetlen elemei. Ezért az e program keretében végrehajtott valamennyi fellépésnek, amennyiben személyes adatok feldolgozásával jár, teljes mértékben be kell tartania az említett rendeletet. A fellépéseknek támogatniuk kell különösen az olyan digitális technológiák fejlesztését, amelyek megfelelnek a beépített adatvédelemre vonatkozóan az említett rendelet által kötelezően előírt követelményeknek, és amennyiben a feldolgozás elektronikus hírközlési adatokat tartalmaz, megfelelően be kell tartani a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet1a.
_________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).
Módosítás 58
Rendeletre irányuló javaslat
41 preambulumbekezdés
(41)  A programot a szellemi tulajdonjogok végelmének és érvényesítésének nemzetközi és uniós kereteinek teljes körű tiszteletben tartásával kell végrehajtani. A szellemi tulajdon hatékony védelme kulcsszerepet játszik az innovációban, tehát szükséges a program hatékony végrehajtásához.
(41)  A programot a szellemi tulajdonjogok védelme és érvényesítése nemzetközi és uniós kereteinek teljes körű tiszteletben tartásával kell végrehajtani. A szellemi tulajdon hatékony védelme kulcsszerepet játszik az innovációban és az európai hozzáadott érték megőrzésében, tehát szükséges a program eredményes végrehajtásához.
Módosítás 59
Rendeletre irányuló javaslat
42 preambulumbekezdés
(42)  Az e programot végrehajtó szerveknek be kell tartaniuk az uniós intézményekre vonatkozó rendelkezéseket, valamint az információk – különösen a nem minősített bizalmas adatok és az EU-minősített adatok – kezelésére vonatkozó nemzeti jogszabályokat is.
(42)  Amennyiben az e programot végrehajtó szervek nem minősített érzékeny adatokat vagy EU-minősített adatokat kezelnek, be kell tartaniuk az alkalmazandó uniós vagy nemzeti jogszabályokban rögzített adatkezelési rendelkezéseket.
Módosítás 60
Rendeletre irányuló javaslat
43 preambulumbekezdés
(43)  A klímaváltozás elleni küzdelem fontosságának jelzésére, az Uniónak a Párizsi Megállapodás és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljai iránti elkötelezettségével összhangban ez a program hozzájárul a főbb éghajlat-politikai intézkedésekhez és ahhoz, hogy összességében az uniós költségvetési kiadások legalább 25 %-a járuljon hozzá az éghajlat-politikai célkitűzések teljesítéséhez74. A vonatkozó fellépések a program előkészítése és végrehajtása során kerülnek meghatározásra és a megfelelő értékelések és felülvizsgálatok keretében ismételt megvizsgálásra.
(43)  A klímaváltozás elleni küzdelem fontosságának megfelelően, az Uniónak a Párizsi Megállapodás és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak végrehajtásával kapcsolatos kötelezettségeivel összhangban ez a program hozzájárul az éghajlat-politikai intézkedések általános érvényesítéséhez és elősegíti, hogy összességében az uniós költségvetési kiadások 25%-a járuljon hozzá az éghajlat-politikai célkitűzések teljesítéséhez74. A megfelelő fellépések meghatározása a program előkészítése és végrehajtása során történik, és a vonatkozó értékelések és felülvizsgálatok keretében újraértékelik őket az említett kötelezettségvállalásoknak való teljes mértékű megfelelés biztosítása érdekében.
_________________
_________________
74 COM(2018)0321, 1. o.
74 COM(2018)0321, 1. o.
Módosítás 61
Rendeletre irányuló javaslat
44 preambulumbekezdés
(44)  E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni a munkaprogramok elfogadására, annak érdekében, hogy a program célkitűzései az Unió és a tagállamok prioritásaival összhangban teljesüljenek, ugyanakkor az Unió és a tagállamok közös fellépésének következetessége, átláthatósága és folyamatossága ne csorbuljon. Ezeket a hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló 182/2011/EU rendelet75 4. cikkében hivatkozott tanácsadói eljárással összhangban kell gyakorolni.
törölve
__________________
75 Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
Módosítás 62
Rendeletre irányuló javaslat
45 preambulumbekezdés
(45)  A munkaprogramokat elméletben, általában kétévente, többéves munkaprogramként vagy, amennyiben a program végrehajtásához kapcsolódó igények ezt indokolják, éves munkaprogramkén kell elfogadni. Az e rendelet szerinti finanszírozási formákat és a végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek elérni a tevékenységek egyedi célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen a kontrollok költségeit, az adminisztratív terheket és meg nem felelés várható kockázatát. Ennek részét képezi az egyösszegű átalányok, átalánydíjak és egységköltségek, valamint a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében hivatkozott költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazásának a mérlegelése.
(45)  A munkaprogramokat úgy kell elfogadni, hogy az Unió és a tagállamok prioritásaival összhangban teljesüljenek a program célkitűzései, ugyanakkor az Unió és a tagállamok közös fellépésének következetessége, átláthatósága és folyamatossága ne csorbuljon. A munkaprogramokat elvben kétévente vagy, amennyiben a program végrehajtásához kapcsolódó igények ezt indokolják, évente kell elfogadni. Az e rendelet szerinti finanszírozási formákat és a végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek elérni a tevékenységek egyedi célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen a kontrollok költségeit, az adminisztratív terheket és a meg nem felelés várható kockázatát. Ennek részét képezi az egyösszegű átalányok, átalánydíjak és egységköltségek, valamint a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében hivatkozott költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazásának a mérlegelése.
Módosítás 63
Rendeletre irányuló javaslat
46 preambulumbekezdés
(46)  a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a II. melléklet módosítására vonatkozóan a mutatók felülvizsgálata és/vagy kiegészítése céljából. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
(46)  A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az I. és a II. melléklet módosítására vonatkozóan a mutatók felülvizsgálata és/vagy kiegészítése céljából. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
Módosítás 64
Rendeletre irányuló javaslat
46 a preambulumbekezdés (új)
(46a)   A Digitális Európa program hosszú távú finanszírozásának biztosítása, fenntartása és fejlesztése érdekében egyértelmű közös uniós szabályokra van szükség, amelyek a beruházások és az innováció előmozdítása, valamint a megfizethetőség megőrzése érdekében jövőorientáltak és serkentik a versenyt.
Módosítás 65
Rendeletre irányuló javaslat
47 preambulumbekezdés
(47)  Ez a rendelet tiszteletben tartja az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert alapvető jogokat és szem előtt tartja az abban rögzített elveket, nevezetesen a [8], [11], [16], [21], [35], [38] és [47] cikkekben foglalt személyes adatok védelméhez való jogot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságának jogát, a vállalkozás szabadságát, a megkülönböztetés tilalmát, az egészségügyet, fogyasztóvédelmet és a hatékony jogorvoslathoz való jogot és a tisztességes tárgyaláshoz való jogot. A tagállamoknak e jogok és elvek tiszteletben tartásával kell alkalmazniuk ezt a rendeletet.
(47)  A program hatálya alá tartozó intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert alapvető jogokat és szem előtt kell tartaniuk az abban rögzített elveket, nevezetesen a [8], [11], [16], [21], [22], [35], [38], [41] és [47] cikkekben foglalt, a személyes adatok védelméhez való jogot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságának jogát, a vállalkozás szabadságát, a megkülönböztetés tilalmát, a nyelvi sokszínűséget és az uniós nyelvek bármelyikén történő kommunikációhoz való jogot, az egészségügyet, a fogyasztóvédelmet, valamint a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes tárgyaláshoz való jogot. Ezen intézkedéseknek összhangban kell lenniük a jogszabályi kötelezettségekkel – ideértve a nemzetközi jogi kötelezettségeket is –, a vonatkozó európai bizottsági határozatokkal, valamint az etikai elvekkel, amelyek a kutatási integritás bárminemű megsértésének elkerülését is magukban foglalják.
Módosítás 66
Rendeletre irányuló javaslat
47 a preambulumbekezdés (új)
(47a)  Az Európai Bizottság 2018. áprilisi közleményében1a kötelezettséget vállalt arra, hogy keretrendszert hoz létre az érdekelt felek és a szakértők számára annak érdekében, hogy a tudomány és az új technológiák etikai kérdéseit vizsgáló európai csoporttal együttműködésben kidolgozzák a mesterséges intelligenciára vonatkozó iránymutatások tervezetét. Az Európai Bizottság támogatni fogja a nemzeti és uniós szintű fogyasztói szervezeteket és adatvédelmi felügyeleti hatóságokat, hogy az Európai Fogyasztói Tanácsadó Csoport és az Európai Adatvédelmi Testület bevonásával elősegítsék a mesterséges intelligencián alapuló alkalmazások megértését.
__________________
1a A Mesterséges intelligencia Európa számára című 2018. április 25-i közlemény (COM(2018)0237) elérhető a következő címen: http://www.europarl.europa.eu/RegData/docs_autres_institutions/commission_europeenne/com/2018/0237/COM_COM(2018)0237_HU.pdf
Módosítás 67
Rendeletre irányuló javaslat
48 preambulumbekezdés
(48)  Azok a harmadik országok, melyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai, részt vehetnek az uniós programokban az EGT-megállapodás meghatározott együttműködés keretében, amennyiben a megállapodás alapján hozott határozat rendelkezik a programok végrehajtásáról. E rendeletnek konkrét rendelkezést kell tartalmaznia az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogok és hozzáférés biztosításáról.
törölve
Módosítás 68
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés
Ez a rendelet létrehozza a Digitális Európa programot (a továbbiakban: a program).
Ez a rendelet létrehozza a Digitális Európa programot (a továbbiakban: a program), amelyet a 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakra vonatkozóan kell végrehajtani.
Módosítás 69
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – e pont
e)  „Digitális innovációs központ”: a program keretében feladatok elvégzésére kijelölt vagy nyílt versenyeljárásban kiválasztott jogi személy, amely az ipar digitális átalakulásának elősegítése érdekében különösen a technológiai szakértelemhez és a kísérleti létesítményekhez – mint például a berendezések és szoftvereszközök – biztosít hozzáférést.
e)  „Európai digitális innovációs központ”: a program keretében feladatok elvégzésére kijelölt vagy nyílt és átlátható versenyeljárásban kiválasztott, meglévő vagy új jogi személy vagy jogi személyek alkotta konzorcium, amely az ipar digitális átalakulásának elősegítése érdekében különösen a technológiai szakértelemhez és a kísérleti létesítményekhez – mint például a berendezések és szoftvereszközök – biztosít hozzáférést, és megkönnyíti a finanszírozáshoz való hozzáférést. Az európai digitális innovációs központoknak nyitottaknak kell lenniük minden vállalkozás előtt, azok formájától és méretétől függetlenül, különösen a kkv-k, a felfutóban lévő innovatív vállalkozások és a közigazgatási szervek előtt az Unió egészében.
Az európai digitális innovációs központok egyablakos ügyintézőhelyként működnek, ahol a vállalkozások – különösen a kkv-k, az induló innovatív vállalkozások és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok – segítséget kaphatnak vállalkozásuk, termelési folyamataik, termékeik és szolgáltatásaik digitális technológia révén történő tökéletesítéséhez, ami hozzáadott értéket eredményezhet. A központok Unió-szerte létrehoznak egy decentralizált hálózatot, amely támogatást nyújt a vállalkozásoknak ahhoz, hogy biztosítani tudják, hogy munkavállalóik készségei megfeleljenek a rendelkezésre álló digitális technológiák kezeléséhez szükséges szaktudásnak. A központok koordinációt folytatnak az oktatási szolgáltatókkal is annak érdekében, hogy támogassák a hallgatók képzését és a munkavállalók munkahelyi képzését.
Módosítás 70
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – f a pont (új)
fa)   „médiaműveltség”: azoknak az analitikai készségeknek az összessége, amelyek szükségesek a digitális világban való eligazodáshoz.
Módosítás 71
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – f b pont (új)
fb)  „Európai partnerség”: olyan kezdeményezés, amelynek keretében az Unió magán és/vagy közszektorbeli partnerekkel (például ipari szereplőkkel, kutatószervezetekkel, helyi, regionális, nemzeti vagy nemzetközi szintű, közfeladatot ellátó szervekkel, illetve civil társadalmi szervezetekkel, köztük alapítványokkal és kkv-k érdekképviseleti szervezeteivel) együtt vállalja a digitális innovációval és a technológiai telepítéssel kapcsolatos tevékenységek – többek között a piaci bevezetéshez, valamint a jogszabályokban vagy a szakpolitikákban való megjelenéshez kapcsolódó tevékenységek – fejlesztésének és végrehajtásának közös támogatását;
Módosítás 72
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – f c pont (új)
fc)  „kis- és középvállalkozás” vagy „kkv”: a 2003/361/EK európai bizottsági ajánlás mellékletének 2. cikkében meghatározottak szerinti kis- és középvállalkozás;
Módosítás 73
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – f d pont (új)
fd)  „konzorcium”: együttműködő vállalkozások olyan csoportja, amely az e program szerinti valamely tevékenység céljára jött létre.
Módosítás 74
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)  A program általános célkitűzése a következő: az európai gazdaság és társadalom digitális átalakulásának támogatása és az ebből fakadó előnyök eljuttatása az európai polgárokhoz és vállalkozásokhoz. A program:
(1)  A program általános célkitűzése a következő: az európai gazdaság, ipar és társadalom digitális átalakulásának támogatása és felgyorsítása, és az ebből fakadó előnyök eljuttatása az európai polgárokhoz, a közigazgatási szervekhez és a vállalkozásokhoz, valamint az Európai Unió stratégiai autonómiájának és kohéziójának megszilárdítása, továbbá a versenyképesség biztosítása és a digitális szakadék csökkentése. A program:
Módosítás 75
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  növeli hozzáférhetőségüket és elterjedtségüket a közérdekű területeken és a magánszektorban.
b)  növeli hozzáférhetőségüket és elterjedtségüket a magánszektorban és a közérdekű területeken, támogatva a digitális átalakulást és biztosítva a technológiákhoz való hozzáférést;
Módosítás 76
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  integrált, világszínvonalú, exaszintű76 szuperszámítógépes és adat-infrastruktúra telepítése, uniós szintű összehangolása és működtetése az Unióban, amely állami és magánfelhasználók számára, valamint állami finanszírozású kutatások céljaira nem kereskedelmi alapon lesz hozzáférhető;
a)  interoperábilis, világszínvonalú, exaszintű77 szuperszámítógépes és adat-infrastruktúra telepítése, uniós szintű összehangolása és működtetése az Unióban, amely állami és magánfelhasználók számára, valamint állami és magánfinanszírozású kutatások céljaira lesz hozzáférhető;
__________________
__________________
77 Másodpercenként sok milliárd lebegőpontos művelet
77 Másodpercenként sok milliárd lebegőpontos művelet
Módosítás 77
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  kutatás és innováció révén előálló, felhasználásra kész/működőképes technológiák telepítése annak érdekében, hogy Uniós szinten integrált nagy teljesítményű számítógépes ökoszisztéma jöjjön létre, amely lefedi a tudományos és ipari értéklánc valamennyi szegmensét, beleértve a hardvert, a szoftvert, az alkalmazásokat, a szolgáltatásokat, az összekapcsolásokat és a digitális készségeket;
b)  kutatás és innováció révén előálló, felhasználásra kész/működőképes technológiák telepítése annak érdekében, hogy Uniós szinten integrált nagy teljesítményű számítógépes ökoszisztéma jöjjön létre, amely lefedi a tudományos és ipari értéklánc valamennyi szegmensét, beleértve a hardvert, a szoftvert, az alkalmazásokat, a szolgáltatásokat, az összekapcsolásokat és a digitális készségeket, és amely ugyanakkor garantálja az adatok nagy fokú biztonságát és védelmét;
Módosítás 78
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  az exa utáni szintű78 infrastruktúra telepítése és működtetése, ideértve a kvantum-számítástechnikai technológiákkal való integrációt, valamint a számítástechnika számára új kutatási infrastruktúrák kifejlesztése.
c)  az exa utáni szintű78 infrastruktúra telepítése és működtetése, ideértve a kvantum-számítástechnikai technológiákkal való integrációt, valamint új kutatási infrastruktúrák kifejlesztése; a számítástechnika számára az ilyen telepítéshez szükséges hardverek és szoftverek unióbeli fejlesztések ösztönzése.
__________________
__________________
78 Ezerszer gyorsabb, mint az exa szintű
78 Ezerszer gyorsabb, mint az exa szintű
Módosítás 79
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  Az 1. sz. egyedi célkitűzés szerinti intézkedéseket elsősorban az Európai Bizottság által javasolt és a Miniszterek Tanácsa által 2018. június 25-én jóváhagyott közös vállalkozáson keresztül kell végrehajtani, az (EU) .../... európai parlamenti és tanácsi rendelettel1a összhangban.
__________________
1a Rendelet az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás létrehozásáról 10594/18. Brüsszel, 2018. szeptember 18. (OR. en). http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-10594-2018-INIT/hu/pdf
Módosítás 80
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  a mesterséges intelligencia alapvető kapacitásainak, többek között az adatvédelmi jogszabályokkal összhangban lévő adatforrásoknak és algoritmuskönyvtáraknak a kiépítése és megerősítése az Unióban;
a)  a mesterséges intelligencia alapvető kapacitásainak, többek között az adatvédelmi jogszabályokkal összhangban lévő adatforrásoknak és algoritmuskönyvtáraknak a kiépítése és megerősítése az Unióban. Az adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően a mesterséges intelligencián alapuló megoldásoknak és rendelkezésre bocsátott forrásoknak be kell tartaniuk a beépített adatvédelem és -biztonság elvét; valamint garantálniuk kell, hogy továbbra is az emberek állnak majd a mesterséges intelligencia fejlesztésének és telepítésének középpontjában,
Módosítás 81
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  az ilyen kapacitásokhoz hozzáférés biztosítása valamennyi üzleti vállalkozás és közigazgatási szerv számára;
b)  az ilyen kapacitásokhoz hozzáférés biztosítása valamennyi üzleti vállalkozás, különösen a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások, valamint a közigazgatási szervek, többek között a nonprofit szervezetek, a kutatóintézetek és az egyetemek számára,
Módosítás 82
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)
ca)  az ipari alkalmazások és a termelési rendszerek fejlesztése és megerősítése, a technológiák értékláncokba való integrálásának elősegítése, innovatív üzleti modellek kifejlesztése, valamint az innováció és az ipari felhasználás között eltelt idő lerövidítése; továbbá a mesterséges intelligencián alapuló megoldások bevezetésének előmozdítása a közérdekű területeken és a társadalomban;
Módosítás 83
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 a bekezdés (új)
A mesterséges intelligenciára vonatkozó ezen egyedi célkitűzés szerinti intézkedéseket kizárólag az Európai Bizottság vagy egy végrehajtó ügynökség közvetlen irányításával, költség-haszon elemzés alapján kell végrehajtani.
Módosítás 84
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 b bekezdés (új)
A 2. egyedi célkitűzés keretében végrehajtott intézkedéseknek összhangban kell állniuk az etikai alapelvekkel és a vonatkozó nemzeti, uniós és nemzetközi szabályozással, ideértve az Európai Unió Alapjogi Chartáját, valamint az emberi jogok európai egyezményét és annak kiegészítő jegyzőkönyveit is. A Bizottság a mesterséges intelligenciával foglalkozó magas szintű szakértői csoport ajánlásainak figyelembevételével részletezni fogja a 2. egyedi célkitűzéshez kapcsolódóan megfogalmazott munkaprogramok etikai kérdéseire vonatkozó feltételeket. A felhívások vagy támogatási megállapodások tartalmazni fogják a munkaprogramokban megfogalmazottak szerinti vonatkozó feltételeket. Az egyes intézkedések értékelése során el fogják végezni az egyes projektek etikai felülvizsgálatát, és azok az intézkedések, amelyek etikailag nem elfogadhatóak vagy nem felelnek meg a megállapodás szerinti feltételeknek, nem lesznek jogosultak támogatásra.
Módosítás 85
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  a tagállamokkal együtt a fejlett kiberbiztonsági berendezések, eszközök és adatinfrastruktúrák beszerzésének támogatása az adatvédelmi jogszabályok teljes körű tiszteletben tartásával;
a)  a tagállamokkal együtt a fejlett kiberbiztonsági berendezések, eszközök és adatinfrastruktúrák beszerzésének támogatása az európai szinten megvalósítandó egységesen magas szintű kiberbiztonság elérése érdekében, az adatvédelmi jogszabályok és az alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartásával, az Európai Unió stratégiai autonómiájának biztosítása mellett.
Módosítás 86
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  a kiberbiztonsághoz kapcsolódó európai ismeretek, kapacitások és készségek legjobb felhasználásának támogatása;
b)  a kiberbiztonsághoz kapcsolódó európai ismeretek, kapacitások és készségek legjobb felhasználásának és fokozásának támogatása; valamint a legjobb gyakorlatok megosztása és elterjesztése;
Módosítás 87
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  a legújabb kiberbiztonsági megoldások széles körű bevezetésének támogatása a gazdaságban;
c)  a legújabb kiberbiztonsági megoldások széles körű bevezetésének támogatása a gazdaságban; különös figyelmet fordítva a közszolgáltatásokra és az alapvető gazdasági szereplőkre, például a kkv-kra;
Módosítás 88
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – d pont
d)  a tagállamok és a magánszektor megerősítése annak érdekében, hogy megfeleljenek a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló, 2016. július 6-i (EU) 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek79.
d)  a tagállamok és a magánszektor képességeinek megerősítése annak elősegítése érdekében, hogy megfeleljenek a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló, 2016. július 6-i (EU) 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek79, többek között a szervezeteken belüli kiberbiztonsági kultúra fejlesztését célzó intézkedések révén.
__________________
__________________
79 HL L 194., 2016.7.19., 1. o.
79 HL L 194., 2016.7.19., 1. o.
Módosítás 89
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – d a pont (új)
da)  a kibertámadásokkal szembeni reziliencia erősítése, a kockázattudatosság és az alapvető biztonsági folyamatok ismeretének növelése a felhasználók, különösen a közigazgatási szervek, a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások körében, annak biztosítása, hogy a vállalkozások megfeleljenek az alapvető biztonsági követelményeknek például az adatok és a kommunikáció végponttól végpontig terjedő titkosítása és a szoftverfrissítések tekintetében, valamint az alapvető biztonsági folyamatokkal és a kiberhigiéniával kapcsolatos, a beépített és alapértelmezett biztonságra vonatkozó ismeretek használatának ösztönzése;
Módosítás 90
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 a bekezdés (új)
A kiberbiztonságra és bizalomra vonatkozó 3. egyedi célkitűzés szerinti intézkedéseket elsősorban az Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközponton és a Kiberbiztonsági Kompetenciahálózaton keresztül kell végrehajtani az [(EU) .../... európai parlamenti és tanácsi rendeletnek1a] megfelelően.
__________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) .../... rendelete az Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpont és a nemzeti koordinációs központok hálózatának létrehozásáról.
Módosítás 91
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
Az Unió pénzügyi beavatkozása az 4. sz. egyedi célkitűzés alapján. A „korszerű digitális készségek” támogatást biztosít a korszerű digitális készségek fejlesztéséhez a program keretében támogatott területeken, ezzel hozzájárul az Európában rendelkezésre álló tehetség bővítéséhez és előmozdítja a szakmai hozzáértés bővülését, különösen a nagy teljesítményű számítástechnika, nagy adathalmazok elemzése, a kiberbiztonság, a megosztott főkönyvi technológiák, a robotika és a mesterséges intelligencia területén. A pénzügyi beavatkozás célja a következő működési célkitűzések megvalósítása:
Az Unió pénzügyi beavatkozása a 4. sz. egyedi célkitűzés alapján. A „Korszerű digitális készségek” támogatást biztosít a korszerű digitális készségek fejlesztéséhez a program keretében támogatott területeken, ezzel hozzájárul az Unióban rendelkezésre álló tehetség bővítéséhez és a digitális szakadék csökkentéséhez, és előmozdítja a szakmai hozzáértés bővülését, a nemek szempontjából kiegyensúlyozott módon, különösen a nagy teljesítményű számítástechnika, a nagy adathalmazok elemzése, a kiberbiztonság, a megosztott könyvelési technológiák, a robotika, a mesterséges intelligencia, a felhőalapú számítástechnika, a kommunikációs rendszerek és hálózatok és az adatvédelmi kompetenciák területén. A digitális technológiák és alkalmazások terén a munkaerőpiac és a szakosodás ösztönzése és javítása érdekében a pénzügyi beavatkozás célja a következő működési célkitűzések megvalósítása:
Módosítás 92
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  hosszú távú képzések és tanfolyamok tervezésének és megtartásának támogatása diákok, informatikai szakemberek és munkavállalók számára;
a)  magas színvonalú hosszú távú képzések – többek között vegyes tanulás – tervezésének és megtartásának támogatása diákok, tanárok, oktatók, informatikai szakemberek, kutatók és munkavállalók – többek között köztisztviselők és közalkalmazottak – számára, iskolákkal, egyetemekkel és kutatóközpontokkal együttműködve;
Módosítás 93
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  rövid távú képzések és tanfolyamok tervezésének és megtartásának támogatása vállalkozók, üzleti vezetők és munkavállalók számára;
b)  magas színvonalú rövid távú képzések és tanfolyamok – többek között vegyes tanulás – tervezésének és megtartásának támogatása, a vállalkozók, a kisvállalkozások és az induló innovatív vállalkozások vezetői, a munkavállalók – többek között köztisztviselők és közalkalmazottak – és az önfoglalkoztatók számára;
Módosítás 94
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  munkahelyi gyakorlati képzés és szakmai gyakorlatok támogatása diákok, fiatal vállalkozók és diplomások számára.
c)  magas színvonalú munkahelyi gyakorlati képzés – többek között vegyes tanulás – és szakmai gyakorlatok támogatása diákok, fiatal vállalkozók és diplomások számára.
Módosítás 95
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 1 a bekezdés (új)
A korszerű digitális készségekre vonatkozó 4. sz. egyedi célkitűzés szerinti intézkedéseket elsősorban az Európai Bizottság közvetlen irányításával kell végrehajtani. Az európai digitális innovációs központok közvetítő szerepet tölthetnek be a képzési lehetőségek, a vállalatoknak nyújtandó tanácsadás és a tekintetben, hogy kapcsolatot tartanak a megfelelő kompetenciaközpontokkal annak érdekében, hogy biztosítsák a lehető legszélesebb körű földrajzi lefedettséget Unió-szerte.
Módosítás 96
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
Az Unió pénzügyi beavatkozása az 5. sz. egyedi célkitűzés alapján. A telepítés, a digitális kapacitások legjobb felhasználása és interoperabilitás az alábbi operatív célkitűzések elérését szolgálja:
Az Unió pénzügyi beavatkozása az 5. sz. egyedi célkitűzés alapján. A Telepítés, a digitális kapacitások legjobb felhasználása és az interoperabilitás az alábbi operatív célkitűzések elérését szolgálja, kiegészítve a digitális infrastruktúrára vonatkozó intézkedéseket, a digitális szakadék csökkentése érdekében:
Módosítás 97
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  annak biztosítása, hogy a közszféra és a közérdekű területek, mint például az egészségügy és a gondozás, az oktatás, az igazságszolgáltatás, a közlekedés, az energia, a kulturális és kreatív ágazatok, a legmodernebb digitális technológiákat tudják telepíteni és elérni, különösen a nagy teljesítményű számítástechnika, a mesterséges intelligencia és a kiberbiztonság terén;
a)  annak biztosítása, hogy a közszféra és a közérdekű területek mint például az egészségügy és a gondozás, az oktatás, az igazságszolgáltatás, a közlekedés, a kommunikáció, az energia, a környezetvédelem, a kulturális és kreatív ágazatok, valamint az Unióban letelepedett vállalkozások a legmodernebb digitális technológiákat hatékonyan tudják telepíteni, elérni, és hogy az ilyen technológiák használatához szükséges készségeket képzések révén meg tudják szerezni különösen a nagy teljesítményű számítástechnika, a nyelvtechnológia, a mesterséges intelligencia és a kiberbiztonság terén;
Módosítás 98
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  nemzeti és regionális fellépésekkel egymást kiegészítve transzeurópai interoperábilis digitális szolgáltatási infrastruktúrák (ideértve a kapcsolódó szolgáltatásokat) telepítése, működtetése és fenntartása;
b)  nemzeti és regionális fellépésekkel egymást kiegészítve a legmodernebb transzeurópai interoperábilis digitális szolgáltatási infrastruktúrák (ideértve a kapcsolódó szolgáltatásokat is) telepítése, működtetése és fenntartása az Unió egészében;
Módosítás 99
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  megoldások és keretek európai közigazgatások, üzleti vállalkozások és polgárok általi kifejlesztésének, aktualizálásának és felhasználásának támogatása, ideértve az interoperabilitási megoldások és keretek újbóli felhasználását;
c)  megoldások és keretek európai közigazgatások, üzleti vállalkozások és polgárok általi kifejlesztésének, aktualizálásának és felhasználásának támogatása, ideértve a nyílt forráskódú megoldások felhasználását és az interoperabilitási megoldások és keretek újbóli felhasználását;
Módosítás 100
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés – d pont
d)  hozzáférés nyújtása közigazgatási szervek számára a digitális technológiák teszteléséhez és kísérleti üzemeltetéséhez, ideértve ezek határokon átnyúló felhasználását;
d)  hozzáférés nyújtása közigazgatási szervek számára a digitális technológiák teszteléséhez, kísérleti üzemeltetéséhez és kiterjesztéséhez, ideértve ezek határokon átnyúló felhasználását is;
Módosítás 101
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés – e pont
e)  a fejlett digitális és kapcsolódó technológiák, ideértve különösen a nagy teljesítményű számítástechnikát, a mesterséges intelligenciát, a kiberbiztonságot és a jövőben megjelenő technológiákat, elterjedésének támogatása az uniós vállalkozások, nevezetesen KKV-k körében;
e)  a fejlett digitális és kapcsolódó technológiák ideértve különösen a nagy teljesítményű számítástechnikát, a mesterséges intelligenciát, a megosztott könyvelési technológiákat, a kiberbiztonságot, az adatvédelmet, a felhőalapú számítástechnikát és az információkezelést, valamint a jövőben megjelenő technológiákat, elterjedésének támogatása az uniós vállalkozások, többek között a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások körében;
Módosítás 102
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés – f pont
f)  interoperábilis digitális szolgáltatások tervezésének, tesztelésének, végrehajtásának és telepítésének támogatása az adatvezérelt újrahasznosítható megoldási platformok révén nyújtott uniós szintű közszolgáltatások terén, az innováció előmozdítása és közös keretek létrehozása annak érdekében, hogy az európai polgárok és üzleti vállalkozások számára a közigazgatási szolgáltatások teljes potenciálja rendelkezésre álljon;
f)  interoperábilis digitális szolgáltatások tervezésének, karbantartásának, tesztelésének, végrehajtásának és telepítésének támogatása az adatvezérelt újrahasznosítható megoldási platformok révén nyújtott uniós szintű közszolgáltatások terén, az innováció előmozdítása és közös keretek létrehozása annak érdekében, hogy az európai polgárok és üzleti vállalkozások számára a közigazgatási szolgáltatások teljes potenciálja rendelkezésre álljon;
Módosítás 103
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés – g pont
g)  az Unió szintjén folyamatos kapacitás biztosítása a gyorsan változó digitális trendek megfigyelésére, elemzésére és a hozzájuk történő alkalmazkodásra, valamint a legjobb gyakorlatok megosztása és elterjesztése;
g)  az Unió szintjén folyamatos kapacitás biztosítása, hogy a digitális fejlődés élére állhassunk, továbbá a gyorsan változó digitális trendek megfigyelésére, elemzésére és a hozzájuk történő alkalmazkodásra, valamint a legjobb gyakorlatok megosztása és elterjesztése, továbbá a különböző nemzeti kezdeményezések közötti tapasztalatcsere elősegítése, ami az uniós szinten érintett valamennyi szereplő közötti állandó együttműködésnek köszönhetően a digitális társadalom fejlődéséhez vezet;
Módosítás 104
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés – h pont
h)  az együttműködés támogatása a megbízható infrastruktúrák európai ökoszisztémájának létrehozásában megosztott főkönyvi (pl. blokklánc) szolgáltatások és alkalmazások felhasználásával, ideértve az interoperabilitás és szabványosítás támogatását, valamint a határokon átnyúló uniós alkalmazások telepítésének szorgalmazását;
h)  az együttműködés támogatása többek között a megbízható infrastruktúrák európai ökoszisztémájának létrehozásában megosztott főkönyvi (pl. blokklánc) szolgáltatások és alkalmazások felhasználásával, ideértve az interoperabilitás és szabványosítás támogatását, valamint az adatokvédelmet és a fogyasztók biztonságát garantáló beépített biztonságon és adatvédelmen alapuló, határokon átnyúló uniós alkalmazások telepítésének szorgalmazását;
Módosítás 105
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 1 a bekezdés (új)
A digitális kapacitások legjobb felhasználására és az interoperabilitásra vonatkozó 5. sz. egyedi célkitűzés szerinti intézkedéseket elsősorban az Európai Bizottság közvetlen irányításával kell végrehajtani. Az európai digitális innovációs és kompetenciaközpontok közvetítő szerepet tölthetnek be.
Módosítás 106
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 1 bekezdés
(1)  A programnak a 2021 és 2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg folyó áron 9 194 000 000 EUR.
(1)  A programnak a 2021 és 2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg 2018. évi árakon 8 192 391 000 EUR (folyó áron 9 194 000 000 EUR).
Módosítás 107
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 2 bekezdés – a pont
a)  legfeljebb 2 698 240 000 EUR az 1 sz. egyedi célkitűzésre: nagy teljesítményű számítástechnika
a)  2018. évi árakon legfeljebb 2 404 289 438 EUR (folyó áron 2 698 240 000 EUR) az 1. sz. egyedi célkitűzésre: nagy teljesítményű számítástechnika
Módosítás 108
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  legfeljebb 2 498 369 000 EUR a 2. sz. egyedi célkitűzésre: mesterséges intelligencia
b)  2018. évi árakon legfeljebb 2 226 192 703 EUR (folyó áron 2 498 369 000 EUR) a 2. sz. egyedi célkitűzésre: mesterséges intelligencia
Módosítás 109
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 2 bekezdés – c pont
c)  legfeljebb 1 998 696 000 EUR a 3. sz. egyedi célkitűzésre: kiberbiztonság és bizalom
c)  2018. évi árakon legfeljebb 1 780 954 875 EUR (folyó áron 1 998 696 000 EUR) a 3. sz. egyedi célkitűzésre: kiberbiztonság és bizalom
Módosítás 110
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 2 bekezdés – d pont
d)  legfeljebb 699 543 000 EUR a 4. sz. egyedi célkitűzésre: korszerű digitális készségek
d)  2018. évi árakon legfeljebb 623 333 672 EUR (folyó áron 699 543 000 EUR) a 4. sz. egyedi célkitűzésre: korszerű digitális készségek
Módosítás 111
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 2 bekezdés – e pont
e)  legfeljebb 1 299 152 000 EUR az 5. sz. egyedi célkitűzésre: telepítés, a digitális kapacitások legjobb felhasználása és interoperabilitás
e)  2018. évi árakon legfeljebb 1 157 620 312 EUR (folyó áron 1 299 152 000 EUR) az 5. sz. egyedi célkitűzésre: a digitális kapacitások legjobb felhasználása és interoperabilitás
Módosítás 112
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 5 bekezdés
(5)  A tagállamok részére megosztott irányítás keretében allokált források a tagállamok kérésére átcsoportosíthatók a programra. A Bizottság ezeket a forrásokat a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban közvetlenül vagy 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban közvetve hajtja végre Ezeket a forrásokat lehetőség szerint az érintett tagállam javára kell felhasználni.
(5)  A tagállamok részére megosztott irányítás keretében allokált források a tagállamok kérésére átcsoportosíthatók a programra. A Bizottság ezeket a forrásokat a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban közvetlenül vagy 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban közvetve hajtja végre Ezeket a forrásokat lehetőség szerint a lehető legnagyobb mértékben az érintett tagállam javára kell felhasználni.
Módosítás 113
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A program nyitott az alábbiak részvételére:
törölve
Módosítás 114
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 1 bekezdés – 1 pont
(1)  azon Európai Szabadkereskedelmi Társuláshoz tartozó országok, amelyek az Európai Gazdasági Térség tagjai, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban megállapított feltételeknek megfelelően;
(1)  A program azon Európai Szabadkereskedelmi Társuláshoz tartozó országok számára áll nyitva, amelyek az Európai Gazdasági Térség tagjai, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban megállapított feltételeknek megfelelően;
Módosítás 115
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
(2)  Csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban;
(2)  A programhoz az (1) bekezdésben nem említett harmadik országok teljes vagy részleges társulásának az egyedi célkitűzések eseti értékelésén kell alapulnia, a harmadik ország bármely uniós programban való részvételét szabályozó egyedi megállapodásban meghatározott feltételeknek megfelelően, feltéve, hogy ez az egyedi megállapodás teljes mértékben tiszteletben tartja a következő kritériumokat:
–  a harmadik ország részvétele az Unió érdekében áll;
–  a részvétel hozzájárul a 3. cikkben megállapított célkitűzések teljesítéséhez;
–  a részvétel nem vet fel biztonsági aggályokat, és teljes mértékben tiszteletben tartja a 12. cikkben megállapított vonatkozó biztonsági követelményeket;
–  a megállapodás méltányos egyensúlyt biztosít az uniós programokban részt vevő harmadik ország hozzájárulásai és a neki biztosított juttatások tekintetében;
–  a megállapodás meghatározza a programokban való részvétel feltételeit, beleértve az egyes programokhoz és azok adminisztratív költségeihez való pénzügyi hozzájárulás kiszámítását. Ezek a hozzájárulások [az új költségvetési rendelet] [21. cikkének (5) bekezdésével] összhangban címzett bevételt képeznek;
–  a megállapodás nem ruház a harmadik országra semmilyen, a programmal kapcsolatos döntéshozatali hatáskört;
–  a megállapodás garantálja az Uniónak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához és pénzügyi érdekeinek védelméhez való jogát.
Módosítás 116
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 1 bekezdés – 2 a pont (új)
2a.  A munkaprogramok kidolgozása során az Európai Bizottság vagy más érintett végrehajtó szervek eseti alapon értékelik, hogy a munkaprogramokban szereplő intézkedések tekintetében teljesülnek-e a megállapodásban meghatározott és a (2) bekezdésben említett feltételek.
Módosítás 117
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 1 bekezdés – 3 pont
3.  Az európai szomszédságpolitika hatálya alá tartozó országok, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban;
törölve
Módosítás 118
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
4.  Harmadik országok, a harmadik ország valamely uniós programban való részvételére vonatkozó egyedi megállapodásban meghatározott feltételekkel, feltéve, hogy a megállapodás:
törölve
–  az uniós programokban részt vevő harmadik ország tekintetében a hozzájárulások és az előnyök méltányos egyensúlyát biztosítja;
–  meghatározza a programokban való részvétel feltételeit, beleértve az egyes programokhoz és azok adminisztratív költségeihez való pénzügyi hozzájárulás kiszámítását. Ezek a hozzájárulások [az új költségvetési rendelet] [21. cikkének (5) bekezdésével] összhangban címzett bevételt képeznek;
–  a megállapodás nem ruház a harmadik országra semmilyen, a programmal kapcsolatos döntéshozatali hatáskört;
–  garantálja az Uniónak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodáshoz, valamint pénzügyi érdekeinek védelméhez való jogát.
Módosítás 119
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 2 bekezdés
(2)  A 3. sz. egyedi célkitűzés (Kiberbiztonság és bizalom) 1. bekezdésében említett harmadik országokkal és szervezetekkel való együttműködés a [12]. cikk hatálya alá tartozik.
(2)  Az 1. sz. egyedi célkitűzés (Nagy teljesítményű számítástechnika) 1. bekezdésében, a 2. sz egyedi célkitűzésben (Mesterséges intelligencia) és a 3. sz. egyedi célkitűzésben (Kiberbiztonság és bizalom) említett harmadik országokkal és szervezetekkel való együttműködés a [12] cikk hatálya alá tartozik.
Módosítás 120
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 5 bekezdés
(5)  A munkaprogram rendelkezhet úgy, hogy a társult országokban letelepedett jogi személyek és az EU-ban letelepedett, de harmadik országból irányított jogi személyek biztonsági okokból nem jogosultak részvételre a 3. sz. egyedi célkitűzés intézkedéseinek egy részében vagy mindegyikében. Ilyen esetben az ajánlati vagy pályázati felhívások olyan jogalanyokra korlátozódnak, melyek valamely tagállamban telepedtek le vagy ilyennek minősülnek és tagállamok és/vagy tagállamok polgárai irányítása alatt állnak.
(5)  A munkaprogram rendelkezhet úgy, hogy a társult országokban letelepedett jogi személyek és az EU-ban letelepedett, de harmadik országból irányított jogi személyek stratégiai és biztonsági okokból nem jogosultak részvételre az 1., 2. és 3. sz. egyedi célkitűzések intézkedéseinek egy részében vagy mindegyikében. Ilyen esetben az ajánlati vagy pályázati felhívások olyan jogalanyokra korlátozódnak, melyek valamely tagállamban telepedtek le vagy ilyennek minősülnek és tagállamok és/vagy tagállamok polgárai irányítása alatt állnak.
Módosítás 121
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 5 a bekezdés (új)
(5a)  Az Unión kívüli technológiatranszfert magukban foglaló intézkedések nem engedélyezettek. A hosszú távú stratégiai biztonsági célkitűzések biztosítása érdekében meg kell vizsgálni az Unión kívüli székhellyel rendelkező jogalanyok részvételének lehetőségét.
Módosítás 122
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 5 b bekezdés (új)
(5b)  Adott esetben a Bizottság vagy a finanszírozó szerv biztonsági ellenőrzéseket végezhet, és a biztonsági szabályoknak meg nem felelő intézkedések bármikor kizárhatók vagy megszüntethetők.
Módosítás 123
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – 1 bekezdés
(1)  A program felépítésénél fogva a más uniós finanszírozási programokkal fennálló szinergiák kihasználásával hajtandó végre, amint az a III. melléklet részletesen ismerteti, különösen az EU programokból származó kiegészítő finanszírozási megoldások révén ott, ahol ezt az irányítási módszerek megengedik; vagy egymás után, vagy egymást váltva, vagy a források egyesítésével, ideértve a fellépések közös finanszírozását is.
(1)  A program felépítésénél fogva a más uniós finanszírozási programokkal fennálló szinergiák kihasználásával hajtandó végre, amint az a III. melléklet részletesen ismerteti, különösen az EU programokból származó kiegészítő finanszírozási megoldások révén ott, ahol ezt az irányítási módszerek megengedik; vagy egymás után, vagy egymást váltva, vagy a források egyesítésével, ideértve a fellépések közös finanszírozását is. A Bizottság biztosítja, hogy a program más európai finanszírozási programokkal, különösen az európai strukturális és beruházási alapokkal, az Európai Regionális Fejlesztési Alappal (ERFA), az Európai horizonttal és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközzel (CEF-2), az invest EU-val, az Erasmus programmal, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alappal (EMVA) való kiegészítő jellege ne akadályozza az 1–5. sz. egyedi célkitűzés megvalósulását.
A Bizottság tanulmányozza azokat a lehetőségeket, amelyek fokozhatják a digitalizáció területén forrást nyújtó programok együttes hatékonyságát.
Módosítás 124
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az illetékes hatóságok közötti koordináció megfelelő mechanizmusai és megfelelő nyomonkövetési eszközök létrehozása szükséges annak érdekében, hogy szisztematikusan biztosítani lehessen a program és más vonatkozó uniós finanszírozási eszközök közötti szinergiák kihasználását. A megoldásoknak támogatniuk kell a párhuzamosságok elkerülését és a kiadások hatásának maximalizálását.
(2)  Az illetékes hatóságok közötti, valamint a hatóságok és az Európai Bizottság közötti koordináció megfelelő mechanizmusai és megfelelő nyomonkövetési eszközök létrehozása szükséges annak érdekében, hogy szisztematikusan biztosítani lehessen a program és más vonatkozó uniós finanszírozási eszközök közötti szinergiák kihasználását. A megoldásoknak támogatniuk kell a párhuzamosságok elkerülését és a kiadások hatásának maximalizálását.
Módosítás 125
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 2 bekezdés
(2)  A program keretében a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában biztosítható finanszírozás, ideértve a közbeszerzést mint elsődleges formát, valamint a vissza nem térítendő támogatásokat és a pénzdíjakat. Vegyesfinanszírozási műveletek keretében finanszírozási eszköz formájában is nyújtható finanszírozás.
(2)  A program keretében a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában biztosítható finanszírozás, ideértve a Bizottság vagy egy finanszírozó szerv, egy kedvezményezett vagy több kedvezményezett általi közbeszerzést mint az intézkedés elsődleges formáját, valamint a vissza nem térítendő támogatásokat és a pénzdíjakat. A beszerzések során ugyanazon eljárás keretében több szerződés odaítélése is engedélyezhető, és az alkalmazandó nemzetközi közbeszerzési megállapodásokkal összhangban a teljesítés helyszíne is előírható. A program vegyesfinanszírozási műveletek keretében finanszírozási eszköz formájában is nyújthat finanszírozást.
Módosítás 126
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 1 bekezdés
A program európai partnerségek keretében is végrehajtható. Ide tartoznak különösen az EUMSZ 187. cikke alapján, közös vállalkozás formájában létrejött köz- és magánszféra közötti meglévő vagy új partnerségek. Ezekre a hozzájárulásokra a [Horizont Európa rendelet, hivatkozással kiegészítendő] szerint az európai partnerségekre vonatkozó rendelkezések alkalmazandók.
A program a Bizottság és a tagállamok közötti stratégiai programozási folyamat keretében elfogadott európai partnerségek keretében is végrehajtható. Ide tartoznak különösen az EUMSZ 187. cikke alapján, közös vállalkozás formájában létrejött köz- és magánszféra közötti meglévő vagy új partnerségek. Ezekre a hozzájárulásokra a [Horizont Európa rendelet, hivatkozással kiegészítendő] szerint az európai partnerségekre vonatkozó rendelkezések alkalmazandók.
Módosítás 127
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 1 a bekezdés (új)
Az európai partnerségek:
a)  olyan esetben hozandók létre, amikor hatékonyabban érik el a Digitális Európa Program célkitűzéseit, mint az Unió önmagában;
b)  alapját az uniós hozzáadott érték, az átláthatóság, a nyíltság, a hatás, a multiplikátorhatás, a résztvevő felek hosszú távú pénzügyi kötelezettségvállalása, a rugalmasság, valamint az uniós, helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi kezdeményezésekkel fennálló összhang és kiegészítő jelleg elve képezi;
c)  időben korlátozottak, és tartalmaznak a programból nyújtott finanszírozás fokozatos kivezetésére vonatkozó feltételeket.
Módosítás 128
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 1 b bekezdés (új)
A kiválasztásra, végrehajtásra, nyomon követésre, értékelésre és fokozatos kivezetésre vonatkozó rendelkezéseket és kritériumokat a (hivatkozás beillesztése) tartalmazza.
Módosítás 129
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – cím
Digitális innovációs központok
Európai digitális innovációs központok
Módosítás 130
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 1 bekezdés
(1)  A program végrehajtásának első éve során létrehozandó a digitális innovációs központok induló hálózata.
(1)  A program végrehajtásának első éve során kell a meglévő infrastruktúrára alapozva az európai digitális innovációs központok induló hálózatát létrehozni, és tagállamonként legalább egy európai digitális innovációs központot létesíteni.
Módosítás 131
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész
(2)  Az 1. bekezdésben említett hálózat létrehozásának céljaira minden tagállam nyílt versenyeljárásban jelöl részvételre jelentkező jogalanyokat, a következő kritériumok alapján:
(2)  Az 1. bekezdésben említett hálózat létrehozásának céljaira minden tagállam nyílt, átlátható és inkluzív versenyeljárásban jelöl részvételre jelentkező jogalanyokat, a következő kritériumok alapján:
Módosítás 132
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 2 bekezdés – a pont
a)  megfelelő kompetenciák a digitális innovációs központok feladataihoz kapcsolódóan;
a)  megfelelő kompetenciák az európai digitális innovációs központok feladataihoz kapcsolódóan;
Módosítás 133
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  megfelelő irányítási kapacitások, személyi állomány és infrastruktúra;
b)  megfelelő irányítási kapacitások, személyi állomány, infrastruktúra és készségek;
Módosítás 134
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 2 bekezdés – d a pont (új)
da)  az 1–5. sz. egyedi célkitűzés szerinti beavatkozások piaci relevanciájának biztosítása érdekében a magánszférával folytatott bizonyított együttműködés;
Módosítás 135
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 2 bekezdés – d b pont (új)
db)  kapcsolatok a Horizont 2020 kezdeményezés keretében létrehozott, meglévő ikt-központokkal, az InvestEU Platformmal és az Európai Vállalkozói Hálózattal;
Módosítás 136
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  Az „Európai Digitális Innovációs Központnak” való kijelölés érdekében teljesítendő részletes feltételeket és a végrehajtandó feladatokat harmonizálni kell és kellő időben közzé kell tenni, hogy megfelelően elő lehessen készíteni és végre lehessen hajtani a fellépéseket.
Módosítás 137
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész
(3)  A Bizottság határozatot hoz az induló hálózatot alkotó jogalanyok kiválasztásáról. Ezeket a jogalanyokat a Bizottság a tagállamok által kijelölt részvételre jelentkezők közül választja ki a 2. bekezdésben meghatározott kritériumok és az alábbi további kritériumok alapján:
(3)  A Bizottság határozatot hoz az induló hálózatot alkotó jogalanyok kiválasztásáról. Ezeket a jogalanyokat a Bizottság a tagállamok által kijelölt részvételre jelentkezők közül választja ki és határozza meg egyértelműen a 2. bekezdésben meghatározott kritériumok és az alábbi további kritériumok alapján:
Módosítás 138
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 3 bekezdés – b pont
b)  az az igény, hogy az induló hálózat révén biztosítva legyen az ipar szükségleteinek és a közérdekű területeknek a lefedettsége, valamint a teljes körű és kiegyensúlyozott földrajzi lefedettség.
b)  az az igény, hogy az induló hálózat révén biztosítva legyen az ipar szükségleteinek és a közérdekű területeknek a lefedettsége, valamint a teljes körű és kiegyensúlyozott földrajzi lefedettség, javítva a konvergenciát és elősegítve a kohéziós országok és a többi tagállam közötti szakadék áthidalását annak érdekében, hogy a földrajzi értelemben vett digitális szakadékok ne mélyüljenek tovább.
Módosítás 139
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 4 bekezdés
(4)  A további digitális innovációs központok kiválasztása nyílt versenyeljárásban történik oly módon, hogy Európa-szerte a lehető legszélesebb földrajzi lefedettséget biztosítsák. A hálózatban részt vevő jogalanyok számának arányban kell állnia az adott tagállam lakosságával, és tagállamonként legalább egy digitális innovációs központ létesül. Az EU legkülső régióinak konkrét korlátainak kezelésére külön jogalanyok kijelölésére kerülhet sor e régiók igényeinek lefedésére.
(4)  A további európai digitális innovációs központok kiválasztása nyílt, átlátható versenyeljárásban történik oly módon, hogy Európa-szerte a lehető legszélesebb földrajzi lefedettséget biztosítsák. A hálózatban részt vevő jogalanyok számának arányban kell állnia az adott tagállam lakosságával. Az EU legkülső régióinak konkrét korlátainak kezelésére e régiókban további innovációs központok kijelölésére kerülhet sor.
Módosítás 140
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 5 bekezdés
(5)  A digitális innovációs központok finanszírozásban vissza nem térítendő támogatás formájában részesülhetnek.
(5)  Az európai digitális innovációs központokat speciális jelölés segítségével egyértelműen azonosítani kell, és finanszírozásban vissza nem térítendő támogatás formájában részesülnek.
Módosítás 141
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 6 bekezdés – bevezető rész
(6)  A finanszírozásban részesült digitális innovációs központokat bevonják a program végrehajtásába, az alábbi célokból:
(6)  A finanszírozásban részesült európai digitális innovációs központokat bevonják a program végrehajtásába, az alábbi célokból:
Módosítás 142
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 6 bekezdés – a pont
a)  KKV-knak és közepes kapitalizációjú társaságoknak szánt digitális átalakulási szolgáltatások nyújtása, ideértve a tesztelési és kísérleti létesítményeket is, olyan ágazatokban is, ahol lassú a digitális és kapcsolódó technológiák elterjedése;
a)   Induló vállalkozásoknak, kkv-knak és közepes kapitalizációjú társaságoknak szánt digitális átalakulási szolgáltatások és technológiai szakértelem nyújtása, ideértve a tesztelési és kísérleti létesítményeket is, olyan ágazatokban is, ahol lassú a digitális és kapcsolódó technológiák elterjedése;
Módosítás 143
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 6 bekezdés – a a pont (új)
aa)  vállalkozások, különösen kkv-k és induló vállalkozások, szervezetek és közigazgatások támogatása annak érdekében, hogy a program keretében támogatott új technológiák használata révén versenyképesebbé váljanak, és üzleti modelljüket javítsák;
Módosítás 144
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 6 bekezdés – b pont
b)  szakértelem és know-how régiók közötti átadása, különösen az egy régióban letelepedett KKV-k és közepes kapitalizációjú társaságok olyan másik régiókban létrejött digitális innovációs központokkal történő összekapcsolása, melyek a legalkalmasabbak a vonatkozó szolgáltatások nyújtására;
b)  szakértelem és know-how régiók közötti átadása, különösen az egy régióban letelepedett kkv-k, induló vállalkozások és közepes kapitalizációjú társaságok olyan másik régiókban létrejött európai digitális innovációs központokkal történő összekapcsolása, melyek a legalkalmasabbak a vonatkozó szolgáltatások nyújtására; a készségek, a közös kezdeményezések és a bevált gyakorlatok cseréjének ösztönzése;
Módosítás 145
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 6 bekezdés – c pont
c)  tematikus szolgáltatások nyújtása, ideértve a mesterséges intelligenciához, nagy teljesítményű számítástechnikához és kiberbiztonsághoz és bizalomhoz kapcsolódó szolgáltatásokat, az igazgatási szervek, közszférabeli szervezetek, KKV-k és közepes kapitalizációjú társaságok számára. Az egyes digitális innovációs központok szakosodhatnak konkrét tematikus szolgáltatásokra és nem szükséges az e bekezdésben említett valamennyi tematikus szolgáltatás nyújtaniuk.
c)  tematikus szolgáltatások nyújtása, ideértve a mesterséges intelligenciához, nagy teljesítményű számítástechnikához és kiberbiztonsághoz és bizalomhoz kapcsolódó szolgáltatásokat az igazgatási szervek, közszférabeli szervezetek, KKV-k, induló vállalkozások és közepes kapitalizációjú társaságok számára. Az egyes európai digitális innovációs központok szakosodhatnak konkrét tematikus szolgáltatásokra és nem szükséges az e bekezdésben említett valamennyi tematikus szolgáltatás nyújtaniuk.
Módosítás 146
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 6 a bekezdés (új)
(6a)  Az európai digitális innovációs központok az Európai Innovációs és Technológiai Intézettel, különösen az EIT-Digitálissal és a Horizont 2020 kezdeményezés keretében létrehozott digitális innovációs központokkal is együttműködhetnek.
Módosítás 147
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 6 b bekezdés (új)
(6b)  Az európai digitális innovációs központok – ideértve az EIT Digital innovációs központjait is – elláthatják a kutatási és innovációs keretprogramok keretében létrehozott digitális innovációs központok tevékenységeit.
Módosítás 148
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 1 bekezdés
(1)  Kizárólag az [3.] cikkben és a(z) [4.]-[8.] cikkben említett célkitűzéseket végrehajtó intézkedések finanszírozhatók.
(1)  Kizárólag a [3.] cikkben és a [4.]-[8.] cikkben említett célkitűzéseket végrehajtó intézkedések finanszírozhatók az 1. mellékletben meghatározott általános célkitűzéseknek megfelelően.
Módosítás 149
Rendeletre irányuló javaslat
18 cikk – 2 bekezdés – a pont – ii pont
ii.  a programhoz társult harmadik országban;
ii.  a 10. és 12. cikkel összhangban a programhoz társult harmadik országban;
Módosítás 150
Rendeletre irányuló javaslat
18 cikk – 3 bekezdés
(3)  A programhoz nem társult harmadik országban letelepedett jogalanyok kivételesen jogosultak egyes intézkedésekben való részvételre, amennyiben ez a program célkitűzéseinek eléréséhez szükséges.
(3)  A programhoz nem társult harmadik országban letelepedett jogalanyok kivételesen jogosultak egyes intézkedésekben való részvételre, amennyiben ez a program célkitűzéseinek eléréséhez szükséges, és ha ez az Unió számára nem jelent további biztonsági kockázatokat, illetve nem kérdőjelezi meg az Unió stratégiai autonómiáját.
Módosítás 151
Rendeletre irányuló javaslat
18 cikk – 4 bekezdés
(4)  Természetes személyek nem támogathatók, kivéve a 4. sz. egyedi célkitűzés alapján megítélt támogatásokat. Korszerű digitális készségek.
(4)  Természetes személyek a 4. sz. egyedi célkitűzés alapján megítélt támogatások tekintetében támogathatók. Korszerű digitális készségek. A harmadik országbeli állampolgárok akkor jogosultak támogatásra, ha az Unió területén lakóhellyel rendelkeznek.
Módosítás 152
Rendeletre irányuló javaslat
19 cikk – 1 bekezdés
A program keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatások odaítélésére és kezelésére a költségvetési rendelet VIII. címével összhangban kerül sor.
A program keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatások odaítélésére és kezelésére a költségvetési rendelet VIII. címével összhangban kerül sor és a társfinanszírozási elv sérelme nélkül, kellően indokolt esetekben a támogatható költségek 100%-át fedezhetik. valamint összhangban az egyes célkitűzések keretében meghatározott feltételekkel.
Módosítás 153
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)  Az odaítélési feltételek a munkaprogramokban és az ajánlati felhívásokban kerülnek meghatározásra, legalább az alábbi elemek figyelembevételével:
(1)  Az odaítélési feltételek a munkaprogramokban és az ajánlati felhívásokban kerülnek meghatározásra, legalább az alábbi elemek figyelembevételével:
Módosítás 154
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk – 1 bekezdés – e pont
e)  a gazdasági, társadalmi, éghajlatváltozási és környezeti hatás, valamint az akadálymentes hozzáférés, amikor alkalmazható;
e)  a gazdasági, éghajlatváltozási, környezeti és társadalmi hatás, különösen az akadálymentes hozzáférés és az egyenlő oktatási és szakmai lehetőségek előmozdítása, amikor alkalmazható;
Módosítás 155
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk – 1 bekezdés – g pont
g)  kiegyensúlyozott földrajzi eloszlás az Unióban, ideértve a legkülső régiókat is, amikor alkalmazható;
g)  kiegyensúlyozott földrajzi eloszlás az Unióban, ideértve a legkülső régiókat is, többek között a tengerentúli országokban és területeken, amikor alkalmazható;
Módosítás 156
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk – 1 bekezdés – h a pont (új)
ha)  a projekteredmények újrafelhasználásának és adaptálásának szabadsága, amikor alkalmazható;
Módosítás 157
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk – 1 bekezdés – h b pont (új)
hb)  a közérdek, amikor alkalmazható;
Módosítás 158
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk – 1 bekezdés – h c pont (új)
hc)  a régiók, polgárok és vállalkozások közötti digitális szakadék csökkentése, amikor alkalmazható;
Módosítás 159
Rendeletre irányuló javaslat
21 cikk – 1 bekezdés
Az e program keretében meghatározott vegyesfinanszírozási műveleteket az [InvestEU rendelettel] és a költségvetési rendelet X. címével összhangban kell végrehajtani.
Az e program keretében meghatározott vegyesfinanszírozási műveleteket az [InvestEU rendelettel] és a költségvetési rendelet X. címével összhangban kell végrehajtani. Az e programból származó, pénzügyi eszközzel ötvözendő kiadási összeg vissza nem térítendő.
Módosítás 160
Rendeletre irányuló javaslat
22 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  Amennyiben egy intézkedésnek már hozzájárulást ítéltek oda vagy hozzájárulásban részesült más uniós programból, vagy támogatást kapott uniós alapból, ezt a hozzájárulást vagy támogatást fel kell sorolni a program keretében történő hozzájárulás iránti kérelemben.
Módosítás 161
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 3 bekezdés
(3)  Az első többéves munkaprogramnak a mellékletben meghatározott tevékenységekre kell összpontosítania és biztosítania kell, hogy az általa támogatott fellépések ne szorítsák ki a magánfinanszírozást. Az azt követő programok tartalmazhatnak a mellékletben meg nem jelölt tevékenységeket is, feltéve, hogy azok összhangban állnak e rendelet [4. – 8.] cikkében foglalt célkitűzésekkel.
(3)  A munkaprogramoknak az I.mellékletben meghatározott tevékenységekre kell összpontosítaniuk és biztosítaniuk kell, hogy az általuk támogatott fellépések ne szorítsák ki a magánfinanszírozást.
Módosítás 162
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  A Bizottság felhatalmazással rendelkezik arra, hogy a 27. cikknek megfelelően több felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el, felülvizsgálja vagy kiegészítse az abban meghatározott tevékenységeket e rendelet célkitűzéseivel összhangban, a 4–8. cikkben foglaltaknak megfelelően.
Módosítás 163
Rendeletre irányuló javaslat
24 cikk – 1 bekezdés
(1)  A Program 3. cikkben meghatározott általános és egyedi programcélkitűzések megvalósítása terén tett előrelépéseinek nyomon követéséhez használandó mutatókat a II. melléklet tartalmazza.
(1)  A Program 3. cikkben meghatározott általános és egyedi programcélkitűzések megvalósítása terén tett előrelépéseinek nyomon követéséhez használandó, mérhető mutatókat a II. melléklet tartalmazza.
Módosítás 164
Rendeletre irányuló javaslat
24 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  A Bizottság meghatározza azon mérhető mutatók kialakításának módszertanát, amelyek pontosan értékelik a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott általános célkitűzések elérése tekintetében elért haladást. E módszertan alapján a Bizottság legkésőbb 2021. január 1-ig kiegészíti a III. mellékletet.
Módosítás 165
Rendeletre irányuló javaslat
24 cikk – 2 bekezdés
(2)  Annak érdekében, hogy a program végrehajtásának alakulását hatékonyan lehessen értékelni, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 27. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. melléklet módosítására vonatkozóan a mutatók felülvizsgálata és/vagy kiegészítése céljából, amikor azt szükségesnek ítéli, valamint hogy kiegészítse ezt a rendeletet a monitoring és értékelési keretelvek kidolgozására vonatkozó rendelkezésekkel.
(2)  Annak érdekében, hogy a program végrehajtásának alakulását hatékonyan lehessen értékelni, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 27. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. melléklet módosítására vonatkozóan a mérhető mutatók felülvizsgálata és/vagy kiegészítése céljából, amikor azt szükségesnek ítéli, valamint hogy kiegészítse ezt a rendeletet a monitoring és értékelési keretelvek kidolgozására vonatkozó rendelkezésekkel.
Módosítás 166
Rendeletre irányuló javaslat
24 cikk – 3 bekezdés
(3)  A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire és a tagállamokra vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.
(3)  A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatok és az eredmények megfelelőek legyenek az elért előrehaladás és a tapasztalt nehézségek alapos elemzéséhez, valamint hogy az adatokat és eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire és a tagállamokra vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.
Módosítás 167
Rendeletre irányuló javaslat
24 cikk – 4 bekezdés
(4)  A lehető legnagyobb mértékben fel kell használni a hivatalos uniós statisztikákat, mint például a rendszeres IKT statisztikai felméréseket. A nemzeti statisztikai intézetekkel konzultációt kell folytatni és az Eurostattal együtt be kell őket a vonni program végrehajtásának és a digitális átalakulás előrehaladásának nyomon követéséhez használt statisztikai mutatók előzetes megtervezésébe és későbbi továbbfejlesztésébe.
(4)  A lehető leghatékonyabb módon fel kell használni a hivatalos uniós statisztikákat, mint például a rendszeres IKT statisztikai felméréseket, valamint a DESI (a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató) adatkészletek gyűjtésére van szükség a NUTS-2 szinten a digitális Európával kapcsolatos adatok hiányának kezelése érdekében. A nemzeti statisztikai intézetekkel konzultációt kell folytatni és az Eurostattal együtt be kell őket a vonni program végrehajtásának és a digitális átalakulás előrehaladásának nyomon követéséhez használt statisztikai mutatók előzetes megtervezésébe és későbbi továbbfejlesztésébe.
Módosítás 168
Rendeletre irányuló javaslat
25 cikk – cím
Értékelés
Programértékelés
Módosítás 169
Rendeletre irányuló javaslat
25 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az értékeléseket időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.
(1)  A Bizottságnak biztosítania kell a program rendszeres ellenőrzését és külső értékelését, elsősorban a 24. cikk (3) bekezdésében említett teljesítményjelentési rendszer alapján. Az értékelés során minőségi szempontok alapján értékelni kell a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott általános célkitűzések elérésében történt előrehaladást.
Módosítás 170
Rendeletre irányuló javaslat
25 cikk – 2 bekezdés
(2)  A program időközi értékelését a program végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy évvel a program végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni.
(2)  A program rendszeres ellenőrzésén felül a Bizottság legkésőbb 2024. december 31-ig időközi értékelő jelentést készít és nyújt be a programról az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának. Az időközi értékelés bemutatja azokat a megállapításokat, amelyek szükségesek a program 2027 utáni nyomon követéséről és annak céljairól szóló döntés meghozatalához.
Az időközi értékelést az Európai Parlamentnek kell benyújtani.
Módosítás 171
Rendeletre irányuló javaslat
25 cikk – 3 bekezdés
(3)  A program végrehajtásának végén, de legkésőbb négy évvel a(z) [1.] cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi a program végső értékelését.
(3)  Egy végső, külső, független értékelés alapján a Bizottság végső értékelő jelentést készít a programról, amely felméri annak hosszú távú hatásait és fenntarthatóságát.
Módosítás 172
Rendeletre irányuló javaslat
25 cikk – 4 a bekezdés (új)
(4a)  A Bizottság a (3) bekezdésben említett, végső értékelő jelentést legkésőbb 2030. december 31-ig benyújtja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának.
Módosítás 173
Rendeletre irányuló javaslat
25 cikk – 5 bekezdés
(5)  A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.
törölve
Módosítás 174
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 4 bekezdés
(4)  A kontrollrendszer részeként az ellenőrzési stratégia alapulhat a kiadások reprezentatív mintájának pénzügyi ellenőrzésén. A reprezentatív mintát ki kell egészíteni a kiadásokhoz kapcsolódó kockázat értékelése alapján történő mintavétellel.
(4)  A kontrollrendszer részeként az ellenőrzési stratégia legalább a kiadások reprezentatív mintájának pénzügyi ellenőrzésén alapul. A reprezentatív mintát ki kell egészíteni a kiadásokhoz kapcsolódó kockázat értékelése alapján történő mintavétellel.
Módosítás 175
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottságnak a 24. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2028. december 31-ig terjedő időszakra szól.
(2)  Az Európai Bizottságnak a 23. és 24. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2028. december 31-ig terjedő időszakra szól.
Módosítás 176
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 3 bekezdés
(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 24. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 23. és 24. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
Módosítás 177
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 6 bekezdés
(6)  A 24. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
(6)  A 23. cikk és 24. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
Módosítás 178
Rendeletre irányuló javaslat
29 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.
(1)  Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hiteles, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.
Módosítás 179
Rendeletre irányuló javaslat
29 cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a programhoz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. A programhoz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a [3.] cikkben említett célkitűzésekhez.
(2)  A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a programhoz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. Emellett biztosítja az uniós forrásokra a digitális ágazatban potenciálisan pályázók számára az integrált tájékoztatást és hozzáférést. A programhoz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a [3.] cikkben említett célkitűzésekhez.
Módosítás 180
Rendeletre irányuló javaslat
1 melléklet – 1 rész – 2 bekezdés – 1 pont
(1)  Közös közbeszerzési keretrendszer egy világszínvonalú integrált HPC-hálózatra, ideértve az exaszintű képességekkel rendelkező szuper-számítástechnikai és adatinfrastruktúrát. Ez nem gazdasági alapon lesz hozzáférhető állami és magánfelhasználók számára és állami finanszírozású kutatások céljaira.
(1)  Közös közbeszerzési keretrendszer egy világszínvonalú integrált HPC-hálózatra, ideértve az exaszintű képességekkel rendelkező szuper-számítástechnikai és adatinfrastruktúrát. Ez nem gazdasági alapon lesz hozzáférhető valamennyi vállalkozás és közigazgatási szerv, állami és magánfelhasználók számára és állami finanszírozású kutatások céljaira.
Módosítás 181
Rendeletre irányuló javaslat
1 melléklet – 1 rész – 2 bekezdés – 6 pont
(6)  Felhasználásra kész/működő technológia telepítése: a szuper-számítástechnika mint a kutatás-fejlesztésből előálló szolgáltatás egy Uniós szinten integrált nagy teljesítményű számítógépes ökoszisztéma létrehozására, amely lefedi a tudományos és ipari értéklánc valamennyi szegmensét (hardver, szoftver, alkalmazások, szolgáltatások, összeköttetések és korszerű digitális készségek).
(6)  Felhasználásra kész/működő technológia telepítése: a szuper-számítástechnika mint a kutatás-fejlesztésből előálló szolgáltatás – különösen korábban uniós finanszírozásban részesült vagy jelenleg abban részesülő technológiák – egy uniós szinten integrált nagy teljesítményű számítógépes ökoszisztéma létrehozására, amely lefedi a tudományos és ipari értéklánc valamennyi szegmensét (hardver, szoftver, alkalmazások, szolgáltatások, összeköttetések és korszerű digitális készségek).
Módosítás 182
Rendeletre irányuló javaslat
1 melléklet – 2 rész – 1 bekezdés
A program alapvető mesterséges intelligenciához kapcsolódó kapacitásokat hoz létre és erősít meg Európában, beleértve az adatforrásokat és az algoritmus-tárházakat is, amelyeket minden vállalkozás és közigazgatási szerv számára hozzáférhetővé tesz, valamint megerősíti és hálózatba szervezi a tagállamokban meglévő mesterségesintelligencia-tesztelési és kísérleti létesítményeket.
A program mesterséges intelligenciához és megosztott könyvelési technológiákhoz kapcsolódó alapvető kapacitásokat hoz létre és erősít meg Európában, beleértve az adatforrásokat és az algoritmus-tárházakat is, amelyeket minden vállalkozás és közigazgatási szerv számára hozzáférhetővé tesz, valamint megerősíti és hálózatba szervezi a tagállamokban meglévő mesterségesintelligencia-tesztelési és kísérleti létesítményeket.
Módosítás 183
Rendeletre irányuló javaslat
1 melléklet – 4 rész – 1 bekezdés
A program támogatja a jelenlegi és jövőbeni munkaerő egyszerű hozzáférését a korszerű digitális készségekhez, amilyenek például a HPC, a mesterséges intelligencia, a megosztott könyvelés (pl. blokklánc) és a kiberbiztonság, oly módon, hogy a diákok, a friss diplomások és a jelenlegi munkavállalók, bárhol legyenek is, meg tudják szerezni és tovább tudják fejleszteni ezeket a készségeket.
A program támogatja a jelenlegi és jövőbeni munkaerő egyszerű hozzáférését és képzési lehetőségeit a korszerű digitális készségek területén, amilyenek például a HPC, a mesterséges intelligencia, a megosztott könyvelés (pl. blokklánc) és a kiberbiztonság, oly módon, hogy a diákok, a friss diplomások, illetve a továbbképzést igénylő, bármely életkorú polgárok, a munkakeresők és a jelenlegi munkavállalók, bárhol legyenek is, meg tudják szerezni és tovább tudják fejleszteni ezeket a készségeket.
Módosítás 184
Rendeletre irányuló javaslat
1 melléklet – 4 rész – 2 bekezdés – 1 pont
1.  Hozzáférés munkahelyi képzésekhez a kompetencia-központokban és a magas szintű technológiákat telepítő vállalkozásoknál kínált szakmai gyakorlatok révén.
1.  Hozzáférés munkahelyi képzésekhez és a vegyes tanulási lehetőségekhez a kompetencia-központokban és a magas szintű technológiákat telepítő vállalkozásoknál kínált szakmai gyakorlatok révén.
Módosítás 185
Rendeletre irányuló javaslat
1 melléklet – 4 rész – 4 bekezdés
Minden beavatkozás tervezése és végrehajtása elsősorban a 15. cikkben meghatározott digitális innovációs központok révén történik.
Minden beavatkozás tervezése és végrehajtása elsősorban a 16. cikkben meghatározott digitális innovációs központok révén történik.
Módosítás 186
Rendeletre irányuló javaslat
1 melléklet – 5 rész – I alrész – 1 pont – 1.2. pont
1.2.  Határokon átnyúló digitális szolgáltatási infrastruktúrák összefüggő ökoszisztémájának tervezéséhez, kísérleti üzemeltetéséhez, telepítéséhez, karbantartásához és népszerűsítéséhez adott támogatás, valamint a közigazgatásban egységes, végpontok közötti, biztonságos, interoperábilis, többnyelvű, határokon és ágazatokon átívelő megoldások és közös keretrendszerek létrehozásának elősegítése. A hatások és az előnyök értékelésére szolgáló módszertanok szintén itt szerepelnek.
1.2.  Határokon átnyúló digitális szolgáltatási infrastruktúrák összefüggő ökoszisztémájának tervezéséhez, kísérleti üzemeltetéséhez, telepítéséhez, karbantartásához, bővítéséhez és népszerűsítéséhez adott támogatás, valamint a közigazgatásban egységes, végpontok közötti, biztonságos, interoperábilis, többnyelvű, határokon és ágazatokon átívelő megoldások és közös keretrendszerek létrehozásának elősegítése. A hatások és az előnyök értékelésére szolgáló módszertanok szintén itt szerepelnek.
Módosítás 187
Rendeletre irányuló javaslat
1 melléklet – 5 rész – I alrész – 2 pont – 2.1. pont
2.1.  Az EU polgárai számára biztosítani személyes egészségügyi adataik határokon átnyúló biztonságos hozzáférését, megosztását, használatát és kezelését, függetlenül a polgárok vagy adataik elhelyezkedésétől. Az e-egészségügyi digitális infrastruktúra megvalósítása és kiterjesztése új digitális szolgáltatások révén, az elektronikus egészségügyi nyilvántartások európai adatcsere-formátuma bevezetésének támogatása.
2.1.  Az EU polgárai számára biztosítani személyes egészségügyi adataik határokon átnyúló, az adatvédelmet garantáló biztonságos hozzáférését, megosztását, használatát és kezelését, függetlenül a polgárok vagy adataik elhelyezkedésétől. Az e-egészségügyi digitális infrastruktúra megvalósítása és kiterjesztése új digitális szolgáltatások révén, az elektronikus egészségügyi nyilvántartások európai adatcsere-formátuma bevezetésének támogatása.
Módosítás 188
Rendeletre irányuló javaslat
1 melléklet – 5 rész – I alrész – 3 pont
3.  Igazságszolgáltatás: Egységes és biztonságos határokon átnyúló elektronikus kommunikáció lehetővé tétele az igazságszolgáltatáson belül, illetve az igazságszolgáltatás és más illetékes szervek között a polgári és a büntető igazságszolgáltatás területén. Az igazságszolgáltatáshoz, igazságügyi információkhoz és eljárásokhoz való hozzáférés javítása minden polgár, vállalkozás, gyakorló jogász és az igazságszolgáltatás számára a nemzeti adatbázisokhoz és nyilvántartásokhoz kialakított szemantikailag interoperábilis összeköttetések révén, valamint az online peren kívüli vitarendezés lehetőségének megteremtése. Innovatív technológiák fejlesztésének és bevezetésének támogatása a bíróságok és a gyakorló jogászok számára mesterséges intelligenciát használó megoldások alapján, amelyek valószínűsíthetően egyszerűsítik és felgyorsítják az eljárásokat (például „legal tech” alkalmazások).
(3)   Igazságszolgáltatás: Egységes és biztonságos határokon átnyúló elektronikus kommunikáció lehetővé tétele az igazságszolgáltatáson belül, illetve az igazságszolgáltatás és más illetékes szervek között a polgári és a büntető igazságszolgáltatás területén. Az igazságszolgáltatáshoz, igazságügyi információkhoz és eljárásokhoz való hozzáférés javítása minden polgár, vállalkozás, gyakorló jogász és az igazságszolgáltatás számára az adatbázisokhoz és nyilvántartásokhoz kialakított szemantikailag interoperábilis összeköttetések révén, valamint az online peren kívüli vitarendezés lehetőségének megteremtése. Innovatív technológiák fejlesztésének és bevezetésének támogatása a bíróságok és a gyakorló jogászok számára mesterséges intelligenciát használó megoldások alapján, amelyek valószínűsíthetően egyszerűsítik és felgyorsítják az eljárásokat (például „legal tech” alkalmazások).
Módosítás 189
Rendeletre irányuló javaslat
1 melléklet – 5 rész – I alrész – 4 pont
4.  Közlekedés, energia és környezetvédelem: A nagyléptékű digitális alkalmazásokhoz, például az intelligens városokhoz illetve az intelligens vidéki területekhez szükséges decentralizált megoldások és infrastruktúrák telepítése a közlekedési, energia- és környezetvédelmi politikák támogatására.
(4)   Közlekedés, energia és környezetvédelem: A nagyléptékű digitális alkalmazásokhoz, például az intelligens városokhoz illetve az intelligens vidéki területekhez vagy legkülső régiókhoz szükséges decentralizált megoldások és infrastruktúrák telepítése a közlekedési, energia- és környezetvédelmi politikák támogatására.
Módosítás 190
Rendeletre irányuló javaslat
1 melléklet – 5 rész – II alrész – cím
II. Az ipar digitalizálásához kapcsolódó induló tevékenységek:
II. Az ipar digitalizálásához kapcsolódó induló tevékenységek:
Módosítás 191
Rendeletre irányuló javaslat
2 melléklet – 2 rész – 2.2. pont
2.2.  A mesterséges intelligenciát használó vállalkozások és szervezetek száma
2.2.  A mesterséges intelligenciát tesztelő és azzal a digitális innovációs központokkal együttműködésben kísérleteket folytató vállalkozások és szervezetek száma
Módosítás 192
Rendeletre irányuló javaslat
2 melléklet – 2 rész – 2.2. a pont (új)
2.2.a.  A program által támogatott, mesterséges intelligencián alapuló olyan konkrét alkalmazások száma, amelyeket most bocsátanak kereskedelmi forgalomba.
Módosítás 193
Rendeletre irányuló javaslat
2 melléklet – 4 rész – 4.1. pont
4.1.  A kiképzett és munkába állt IKT szakemberek száma
4.1.  A kiképzett és munkába állt IKT szakemberek száma évente az Unióban
Módosítás 194
Rendeletre irányuló javaslat
2 melléklet – 4 rész – 4.2. pont
4.2.  Az IKT szakemberek felvétele terén nehézségeket tapasztaló vállalkozások száma
4.2.  Az IKT szakemberek felvétele terén nehézségeket tapasztaló vállalkozások száma évente az Unióban
Módosítás 195
Rendeletre irányuló javaslat
2 melléklet – 4 rész – 4.2. b pont (új)
4.2.b.  Az olyan diákok, frissen végzett diplomások és munkanélküliek száma, akiknek javult a helyzete a program keretében kínált képzés elvégzése után.
Módosítás 196
Rendeletre irányuló javaslat
2 melléklet – 5 rész – 5.1. pont
5.1.  A digitális közszolgáltatások elterjedtsége
5.1.  A digitális közszolgáltatások elterjedtségének gyakorisága
Módosítás 197
Rendeletre irányuló javaslat
2 melléklet – 5 rész – 5.2. pont
5.2.  Magas digitálisintenzitás-pontszámmal rendelkező vállalkozások
5.2.  Magas digitálisintenzitás-pontszámmal rendelkező vállalkozások száma
Módosítás 198
Rendeletre irányuló javaslat
2 melléklet – 5 rész – 5.3. pont
5.3.  A nemzeti interoperabilitási keret összehangolása az európai interoperabilitási kerettel
5.3.  A nemzeti interoperabilitási keret összehangolásának mértéke az európai interoperabilitási kerettel
Módosítás 199
Rendeletre irányuló javaslat
3 melléklet – 1 pont – b a pont (új)
ba)   A Digitális Európa Programnak aktívan kell törekednie az Európai horizont programmal való szinergiák megteremtésére a kutatási projektekből eredő adatok fenntarthatósága tekintetében;
Módosítás 200
Rendeletre irányuló javaslat
3 melléklet – 1 pont – c pont
c)  A Digitális Európa program beruházási területei a következők: i. nagy teljesítményű számítástechnika, mesterséges intelligencia, kiberbiztonság és korszerű digitális készségek; valamint ii. nemzeti és regionális szintű telepítés a digitális kapacitások és a legújabb digitális technológiák területén a közérdekű területeken (mint például az egészségügy és a gondozás, a közigazgatás, az igazságügy és az oktatás), illetve a piaci hiányosságok (például a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások digitalizálásának) területe;
c)  A Digitális Európa program beruházási területei a következők: i. nagy teljesítményű számítástechnika, mesterséges intelligencia, kiberbiztonság és korszerű digitális készségek; valamint ii. nemzeti, regionális és helyi szintű telepítés a digitális kapacitások és a legújabb digitális technológiák területén a közérdekű területeken (mint például az egészségügy és a gondozás, a közigazgatás, az igazságügy és az oktatás), illetve a piaci hiányosságok (például a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások digitalizálásának) területe;
Módosítás 201
Rendeletre irányuló javaslat
3 melléklet – 3 pont – c pont
c)  A Digitális Európa program beruházási területei a következők: i. nagy teljesítményű számítástechnika, mesterséges intelligencia, kiberbiztonság és korszerű digitális készségek; valamint ii. nemzeti és regionális szintű telepítés a digitális kapacitások és a legújabb digitális technológiák területén a közérdekű területeken (mint például az egészségügy és a gondozás, a közigazgatás, az igazságügy és az oktatás), illetve a piaci hiányosságok (például a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások digitalizálásának) területe;
c)  A Digitális Európa program beruházási területei a következők: i. nagy teljesítményű számítástechnika, mesterséges intelligencia, megosztott könyvelési technológia, kiberbiztonság és korszerű digitális készségek; valamint ii. nemzeti és regionális szintű telepítés a digitális kapacitások és a legújabb digitális technológiák területén a közérdekű területeken (mint például az egészségügy és a gondozás, a közigazgatás, az igazságügy és az oktatás), illetve a piaci hiányosságok (például a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások digitalizálásának) területe;

(1) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A8-0408/2018).


USA–EU megállapodás a polgári repülés biztonságának szabályozásában történő együttműködésről ***
PDF 119kWORD 42k
Az Európai Parlament 2018. december 13-i jogalkotási állásfoglalása az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Közösség közötti, a polgári repülés biztonságának szabályozásában történő együttműködésről szóló megállapodás módosításának az Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről (07482/2018 – C8-0157/2018 – 2016/0343(NLE))
P8_TA(2018)0522A8-0432/2018

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (07482/2018),

–  tekintettel az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Közösség közötti, a polgári repülés biztonságának szabályozásában történő együttműködésről szóló megállapodás 1. módosításának tervezetére (07236/2017),

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 100. cikke (2) bekezdésével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0157/2018),

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikke (1) és (4) bekezdésére és 108. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság ajánlására (A8-0432/2018),

1.  egyetért a megállapodás megkötésével;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve az Amerikai Egyesült Államok kormányának és parlamentjének.


Az egyes digitális szolgáltatások nyújtásából származó bevételek után fizetendő digitális szolgáltatási adó közös rendszere
PDF 218kWORD 72k
Az Európai Parlament 2018. december 13-i jogalkotási állásfoglalása az egyes digitális szolgáltatások nyújtásából származó bevételek után fizetendő digitális szolgáltatási adó közös rendszeréről szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2018)0148 – C8-0137/2018 – 2018/0073(CNS))
P8_TA(2018)0523A8-0428/2018

(Különleges jogalkotási eljárás – konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0148),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 113. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0137/2018),

–  tekintettel a dán parlament, az ír parlament, a máltai parlament és a holland alsóház által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján előterjesztett indokolt véleményekre, amelyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel eljárási szabályzata 78c. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0428/2018),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát annak módosított formájában;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa javaslatát, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 293. cikke (2) bekezdésének megfelelően;

3.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Irányelvre irányuló javaslat
1 preambulumbekezdés
(1)  A világgazdaság viharos gyorsasággal digitalizálódik, és ennek eredményeképpen az üzleti tevékenység új formái jelennek meg. A digitális vállalkozásokat meghatározza, hogy működésük szorosan kötődik az internethez. A digitális üzleti modellek szempontjából nagy jelentősége van a tevékenységek távolról, korlátozott fizikai jelenléttel vagy fizikai jelenlét nélkül történő végzésének, a végfelhasználók értékteremtéshez való hozzájárulásának, valamint az immateriális eszközöknek.
(1)  A világgazdaság viharos gyorsasággal digitalizálódik, és ennek eredményeképpen az üzleti tevékenység új formái jelennek meg. A digitális vállalkozásokat meghatározza, hogy működésük szorosan kötődik az internethez. A digitális üzleti modellek szempontjából nagy jelentősége van a tevékenységek adott országban távolról, korlátozott fizikai jelenléttel vagy fizikai, illetve adóztatható jelenlét nélkül történő végzésének, a végfelhasználók értékteremtéshez való hozzájárulásának, valamint az immateriális eszközöknek.
Módosítás 2
Irányelvre irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés
(2)  A jelenlegi társasági adózási szabályokat nagyrészt a XX. században dolgozták ki a hagyományos vállalkozásokhoz igazodva. Alapjukat az az elgondolás képezi, hogy az adóztatásnak az értékteremtés helyén kell történnie. A jelenlegi szabályoknak a digitális gazdaságra való alkalmazása azonban a nyereség megadóztatásának helye és az értékteremtés helye közötti eltéréshez vezetett, különösen a felhasználói részvételtől erősen függő üzleti modellek esetében. Ezért nyilvánvalóvá vált, hogy a jelenlegi társasági adózási szabályok nem megfelelőek a digitális gazdaságból származó nyereség megadóztatása szempontjából, ezért felül kell vizsgálni őket.
(2)  A jelenlegi társasági adózási szabályokat nagyrészt a XX. században dolgozták ki a hagyományos vállalkozásokhoz igazodva. Alapjukat az az elgondolás képezi, hogy az adóztatásnak az értékteremtés helyén kell történnie. A jelenlegi szabályoknak a digitális gazdaságra való alkalmazása azonban a nyereség megadóztatásának helye és az értékteremtés helye közötti eltéréshez vezetett, különösen a felhasználói részvételtől erősen függő üzleti modellek esetében. A digitalizáció megváltoztatta a felhasználók szerepét, lehetővé téve számukra az értékteremtő folyamatban való növekvő mértékű részvételt. Ezért nyilvánvalóvá vált, hogy a jelenlegi társasági adózási szabályok nem veszik figyelembe ezt az új tényezőt a digitális gazdaságból származó nyereség megadóztatása szempontjából, ezért sürgősen felül kell vizsgálni őket.
Módosítás 3
Irányelvre irányuló javaslat
2 a preambulumbekezdés (új)
(2a)   A célkitűzés a digitális jövedelem és a hagyományos jövedelem adózása közötti szakadék megszüntetése. Jelenleg a digitális vállalkozások adójának tényleges, átlagos mértéke csak 9,5%, szemben a hagyományos üzleti modellekben alkalmazott 23,2%-os mértékkel1a. Az adózási rendszernek méltányosnak, és a társadalom egésze számára kedvezőnek kell lennie. Azonos feltételeket kell biztosítani az egységes piacon működő valamennyi vállalat számára.
_________________
1a Forrás: Az Európai Bizottság hatásértékelésének számításai a ZEW tanulmányai (2016, 2017), valamint a ZEW és mások tanulmányai (2017) alapján.
Módosítás 4
Irányelvre irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)  Ez a felülvizsgálat a digitális egységes piac3 lényeges részét képezi, tekintettel arra, hogy a digitális egységes piac szempontjából korszerű és megbízható adózási keretre van szükség ahhoz, hogy a digitális gazdaságban ösztönözni lehessen az innovációt, kezelni lehessen a piac széttöredezettségét és lehetővé lehessen tenni valamennyi szereplő számára, hogy tisztességes és kiegyensúlyozott feltételek mellett saját javára fordíthassa az új piaci dinamikát.
(3)  Ez a felülvizsgálat a digitális egységes piac3 lényeges részét képezi, tekintettel arra, hogy a digitális egységes piac szempontjából tisztességes, korszerű és megbízható adózási keretre van szükség ahhoz, hogy a digitalizált gazdaságban ösztönözni lehessen az innovációt és az inkluzív növekedést, kezelni lehessen a piac széttöredezettségét és lehetővé lehessen tenni valamennyi szereplő számára, hogy tisztességes és kiegyensúlyozott feltételek mellett saját javára fordíthassa az új piaci dinamikát. A digitalizáció az egész gazdaságot érinti, és nem csupán a digitális szolgáltatások megadóztatását vonja maga után; ezért ezeket az adószabályokat meg kell változtatni. Az ebben az irányelvben szereplő ad hoc jellegű intézkedések nem késleltethetik a jelentős digitális jelenlét adóztatására és az ilyen jellegű adóztatásnak a közös összevont társaságiadó-alap körébe történő bevonására irányuló munkát.
__________________
__________________
3 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Európai digitális egységes piaci stratégia (COM(2015)0192, 2015.5.6.).
3 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Európai digitális egységes piaci stratégia (COM(2015)0192, 2015.5.6.).
Módosítás 5
Irányelvre irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
(5)  Mivel a digitális gazdaság megadóztatásának problémája globális jellegű, az ideális megközelítés egy többoldalú nemzetközi megoldás megtalálása lenne. Ezért a Bizottság aktívan részt vesz a nemzetközi szintű tárgyalásokban. Az OECD keretében jelenleg folyik az ezzel kapcsolatos munka. Ugyanakkor nemzetközi szinten kihívást jelent előrelépni. Ezért intézkedések kerülnek elfogadásra a társasági adózás szabályainak uniós szinten való kiigazítása6 és a nem uniós joghatóságokkal kötött megállapodások ösztönzése7 érdekében, hogy a társasági adózási keretet hozzá lehessen igazítani az új digitális üzleti modellekhez.
(5)  Mivel a digitális gazdaság megadóztatásának problémája globális jellegű, az ideális megközelítés egy többoldalú nemzetközi megoldás megtalálása lenne. Ezért a Bizottság aktívan részt vesz a nemzetközi szintű tárgyalásokban. Az OECD, valamint az adóügyi együttműködési platformot alkotó Nemzetközi Valutaalap (IMF), Egyesült Nemzetek (ENSZ) és Világbank Csoport (WBG) keretében jelenleg folyik az ezzel kapcsolatos munka. Ugyanakkor nemzetközi szinten kihívást jelent előrelépni. Ezért intézkedések kerülnek elfogadásra a társasági adózás szabályainak uniós szinten való kiigazítása6 és a nem uniós joghatóságokkal kötött megállapodások ösztönzése7 érdekében, hogy a társasági adózási keretet hozzá lehessen igazítani az új digitális üzleti modellekhez. Biztosítani kell az összhangot az adóalap-erózióról és nyereségátcsoportosításról (BEPS) szóló átfogó kerettel annak garantálása érdekében, hogy ne történjen eltérés a nemzetközi szabványoktól, illetve elkerülhető legyen a sokszoros komplexitás.
__________________
__________________
6 Javaslat – A Tanács irányelve a jelentős digitális jelenlétre kivetendő társasági adóra vonatkozó szabályok megállapításáról (COM(2018)0147).
6 Javaslat – A Tanács irányelve a jelentős digitális jelenlétre kivetendő társasági adóra vonatkozó szabályok megállapításáról (COM(2018)0147).
7 A Bizottság ajánlása a jelentős digitális jelenlétre kivetendő társasági adóról (C(2018)1650).
7 A Bizottság ajánlása a jelentős digitális jelenlétre kivetendő társasági adóról (C(2018)1650).
Módosítás 6
Irányelvre irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)  A megoldás megszületéséig – amelynek elfogadása és végrehajtása időbe telhet – a tagállamokra nyomás nehezedik, hogy intézkedést hozzanak e területen, tekintettel annak kockázatára, hogy társasági adóalapjuk időközben jelentősen romlik. A tagállamok által egyénileg hozott és nem összehangolt intézkedések az egységes piac széttöredezettséget és a verseny torzulását okozhatják, akadályozhatják az új digitális megoldások kifejlesztését és visszafoghatják az Unió egészének versenyképességét. Ezért egy olyan átmeneti megoldásra irányuló összehangolt megközelítés elfogadására van szükség, amely az átfogó megoldás megszületéséig célzott módon kezeli a problémát.
(6)  A megoldás megszületéséig – amelynek elfogadása és végrehajtása időbe telhet – a tagállamokra nyomás nehezedik, hogy intézkedést hozzanak e területen, tekintettel annak kockázatára, hogy társasági adóalapjuk időközben jelentősen romlik. A tagállamok által egyénileg hozott és nem összehangolt intézkedések az egységes piac széttöredezettséget és a verseny torzulását okozhatják, akadályozhatják az új digitális megoldások kifejlesztését és visszafoghatják az Unió egészének versenyképességét. Ezért egy olyan átmeneti megoldásra irányuló összehangolt megközelítés elfogadására van szükség, amely az átfogó megoldás megszületéséig célzott módon kezeli a problémát. Az átmeneti megoldást ideiglenesen korlátozni szükséges, hogy még véletlenül se válhasson állandóvá. Ezért a hatályvesztés időpontjára vonatkozó rendelkezést kell bevezetni, amelynek eredményeképpen ezen irányelv rendelkezéseinek alkalmazása átfogó – lehetőleg nemzetközi szintű – megoldás kidolgozása esetén automatikusan megszűnik. Ha 2020. december 31-ig nem születik megegyezés az átmeneti megoldásról, akkor a Bizottságnak az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 116. cikke alapján javaslatot kell benyújtania, míg az Európai Parlament és a Tanács a rendes jogalkotási eljárással összhangban jár el. Ez alapvető fontosságú annak érdekében, hogy késedelem nélkül megállapodásra lehessen jutni, és elejét lehessen venni annak, hogy a tagállamok egymás után nemzeti szintű digitális adókat vezessenek be.
Módosítás 7
Irányelvre irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
(7)  A szóban forgó átmeneti megoldásnak meg kell határoznia az egyes jogalanyoknak a bizonyos digitális szolgáltatások nyújtásából származó bevételei után fizetendő digitális szolgáltatási adó (a továbbiakban: „dsza”) közös rendszerét. Könnyen végrehajtható intézkedésnek kell lennie, amely a digitális szolgáltatások nyújtásából származó bevételeket célozza abban az esetben, amikor a felhasználók jelentős mértékben hozzájárulnak az értékteremtés folyamatához. Ez a tényező (a felhasználó általi értékteremtés) szolgál alapul a társasági adózásra vonatkozó szabályokkal kapcsolatos fellépéshez is, ahogy az az (5) preambulumbekezdésben szerepel.
(7)  A szóban forgó átmeneti megoldásnak meg kell határoznia az egyes jogalanyoknak a bizonyos digitális szolgáltatások – beleértve az online tartalmakat – nyújtásából származó bevételei után fizetendő digitális szolgáltatási adó (a továbbiakban: „dsza”) közös rendszerét. Könnyen végrehajtható intézkedésnek kell lennie, amely a digitális szolgáltatások nyújtásából származó bevételeket célozza abban az esetben, amikor a felhasználók és az immateriális eszközök jelentős mértékben hozzájárulnak az értékteremtés folyamatához. Ez a tényező (a felhasználó általi értékteremtés és az immateriális eszközöktől való fokozott függés) szolgál alapul a társasági adózásra vonatkozó szabályokkal kapcsolatos fellépéshez is, ahogy az az (5) preambulumbekezdésben szerepel.
Módosítás 8
Irányelvre irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
(9)  A dszát csak a bizonyos digitális szolgáltatások nyújtásából származó bevételekre indokolt alkalmazni. Azok a digitális szolgáltatások tartoznak ide, amelyek nagy részben a felhasználó általi értékteremtéstől függenek, valamint a nyereség adóztatásának helye és a felhasználók tartózkodási helye közötti eltérés problematikája jellemzően súlyosabb. Az adót a felhasználói input feldolgozásából származó bevételekre, nem pedig magára a felhasználói részvételre kell kivetni.
(9)  A dszát olyan digitális szolgáltatások nyújtásából származó bevételekre indokolt alkalmazni, amelyek nagy részben a felhasználó általi értékteremtéstől, továbbá a felhasználó azon képességétől függenek, hogy a szolgáltatásokat fizikai jelenlét nélkül vagy nagyon korlátozott fizikai jelenlét mellett képes nyújtani. Ezekben az esetekben a nyereség adóztatásának helye és a felhasználók tartózkodási helye közötti eltérés problematikája jellemzően súlyosabb.
Módosítás 9
Irányelvre irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés
(10)  Az adó hatálya alá az alábbi szolgáltatások nyújtásából származó bevételeknek kell tartozniuk: i. digitális interfészen hirdetés elhelyezése a szóban forgó interfész felhasználóit célzó hirdetés céljára; ii. olyan többoldalú digitális interfészek felhasználók számára történő rendelkezésre bocsátása – más kifejezéssel „közvetítési szolgáltatások” –, amelyek lehetővé teszik a felhasználó számára, hogy megtaláljanak más felhasználókat és kapcsolatba lépjenek velük, valamint amelyek megkönnyíthetik a kapcsolódó termékek és szolgáltatások felhasználók közötti közvetlen értékesítését, illetve nyújtását; valamint iii.a digitális interfészek felhasználóinak tevékenységéből származó, e felhasználókról gyűjtött adatok továbbítása. Amennyiben az említett szolgáltatások nyújtásából nem származik bevétel, nem keletkezik dsza-fizetési kötelezettség sem. Az említett szolgáltatásokat nyújtó jogalanyok nem közvetlenül az ilyen szolgáltatásokból származó bevételei szintén kívül esnek az adó hatályán.
(10)  Az adó hatálya alá különösen az alábbi digitális szolgáltatások nyújtásából származó bevételeknek kell tartozniuk: i. digitális interfészen hirdetés elhelyezése a szóban forgó interfész felhasználóit célzó hirdetés céljára; ii. olyan többoldalú digitális interfészek felhasználók számára történő rendelkezésre bocsátása – más kifejezéssel „közvetítési szolgáltatások” –, amelyek lehetővé teszik a felhasználó számára, hogy megtaláljanak más felhasználókat és kapcsolatba lépjenek velük, valamint amelyek megkönnyíthetik a kapcsolódó termékek és szolgáltatások felhasználók közötti közvetlen értékesítését, illetve nyújtását; iii.a digitális interfészek felhasználóinak tevékenységéből származó, e felhasználókról gyűjtött adatok kinyerése, továbbítása és értékesítése; és iv. digitális tartalmak, például videók, hanganyagok, játékok vagy szövegek szolgáltatása. Amennyiben az említett tartalmak, áruk és szolgáltatások nyújtásából nem származik bevétel, nem keletkezik dsza-fizetési kötelezettség sem. Az említett szolgáltatásokat nyújtó jogalanyok nem közvetlenül az ilyen szolgáltatásokból származó bevételei szintén kívül esnek az adó hatályán.
Módosítás 10
Irányelvre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
(13)  Az olyan többoldalú digitális interfészek esetében, amelyek az említett interfész felhasználói között megkönnyítik a kapcsolódó termékek vagy szolgáltatások közvetlen értékesítését, indokolt úgy rendelkezni, hogy a kapcsolódó ügyletek és a felhasználók ilyen ügyletekből származó bevétele ne tartozzon az adó hatálya alá. Amennyiben a szolgáltató nem végez közvetítési tevékenységet, a termékforgalmazó vagy a szolgáltató weboldalán keresztül az interneten megrendelt termékek vagy szolgáltatások értékesítéséből álló kiskereskedelmi tevékenységekből származó bevételeknek szintén indokolt a dsza hatályán kívül esnie, mivel a kiskereskedő számára az értékteremtés az értékesített termékekhez vagy szolgáltatásokhoz kapcsolódik, a digitális interfész pedig egyszerűen kommunikációs célokat szolgál. Azt, hogy a szolgáltató az interneten saját maga értékesít termékeket vagy szolgáltatásokat, vagy közvetítési szolgáltatásokat nyújt, az érintett felek közötti megállapodások alapján az ügylet jogi és gazdasági tartalmának figyelembevételével kell meghatározni. Például egy olyan digitális interfész szolgáltatója esetében, amelyen keresztül harmadik féltől származó árukat bocsátanak rendelkezésre, tekinthető úgy, hogy közvetítési szolgáltatás nyújtása (azaz többoldalú digitális interfész rendelkezésre bocsátása) történik, amennyiben a vállalt készletkockázat nem jelentős, vagy ha a szóban forgó áruk árát ténylegesen a harmadik fél határozza meg.
(13)  Az olyan többoldalú digitális interfészek esetében, amelyek az említett interfész felhasználói között megkönnyítik a kapcsolódó termékek vagy szolgáltatások közvetlen értékesítését, indokolt úgy rendelkezni, hogy a kapcsolódó ügyletek és a felhasználók ilyen ügyletekből származó bevétele ne tartozzon az adó hatálya alá. Amennyiben a szolgáltató nem végez közvetítési tevékenységet, a termékforgalmazó vagy a szolgáltató weboldalán keresztül az interneten megrendelt termékek vagy szolgáltatások értékesítéséből álló kiskereskedelmi tevékenységekből származó bevételnek szintén indokolt a dsza hatályán kívül esniük. Azonban mivel lehetőség van a felhasználói adatok digitális interfészen keresztüli feldolgozására, így az ügyletből további érték létrehozására amellett, hogy a fizikai jelenlét hiánya alapot adhat az agresszív adótervezésre, e szolgáltatások körének kiterjesztését az irányelv felülvizsgálata során tekintetbe kell venni.
Módosítás 11
Irányelvre irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
(14)  Azokat a szolgáltatásokat, amelyek keretében egy jogalany digitális interfészen keresztül digitális tartalmat bocsát rendelkezésre, ki kell zárni az adó hatálya alól, függetlenül attól, hogy a szóban forgó digitális tartalom e jogalany tulajdonát képezi, vagy arra vonatkozóan terjesztési joggal rendelkezik. Annak ellenére, hogy a szóban forgó digitális tartalom címzettjei között bizonyos fokú interakció megvalósulhat, és ezáltal az ilyen szolgáltatások nyújtója többoldalú digitális interfész rendelkezésre bocsátójának minősülhet, kevésbé egyértelmű, hogy a felhasználó központi szerepet játszik a digitális tartalmat szolgáltató vállalkozás értékteremtése szempontjából. Ehelyett az értékteremtés szempontjából a középpontban maga a jogalany által elérhetővé tett digitális tartalom áll. Ezért az ilyen szolgáltatásokból származó bevételeknek az adó hatályán kívül kell esniük.
(14)  Azokat a szolgáltatásokat, amelyek keretében egy jogalany digitális interfészen keresztül digitális tartalmat bocsát rendelkezésre, be kell vonni az adó hatálya alá, függetlenül attól, hogy a szóban forgó digitális tartalom e jogalany tulajdonát képezi, vagy arra vonatkozóan terjesztési joggal rendelkezik. Az ilyen szolgáltatásokból származó bevételeket a Bizottságnak az irányelv hatálybalépésétől számított ... [két éven belül] értékelnie kell.
Módosítás 12
Irányelvre irányuló javaslat
15 preambulumbekezdés
(15)  A digitális tartalmat digitális formában rendelkezésre bocsátott és magától a digitális interfészt alkotó adatoktól eltérő adatként – például számítógépes program, alkalmazás, játék, zene, videó vagy szöveg – kell meghatározni, függetlenül attól, hogy ezeknek az adatoknak az elérése letöltés vagy közvetítés útján történik. Erre a felhasználók által megvásárolt digitális tartalmak különböző formáinak lefedése érdekében van szükség, ami azonban nem változtat azon a tényen, hogy a felhasználó szemszögéből az egyetlen és elsődleges célt a digitális tartalom megvásárlása jelenti.
(15)  A digitális tartalmat digitális formában rendelkezésre bocsátott és magától a digitális interfészt alkotó adatoktól eltérő adatként – például számítógépes program, alkalmazás, játék, zene, videó vagy szöveg – kell meghatározni, függetlenül attól, hogy ezeknek az adatoknak az elérése letöltés vagy közvetítés útján történik.
Módosítás 13
Irányelvre irányuló javaslat
15 a preambulumbekezdés (új)
(15a)   A digitális vállalkozások hajlamosak kevesebbet beruházni épületekbe és gépekbe, mint a hagyományos vállalatok.
Módosítás 14
Irányelvre irányuló javaslat
16 preambulumbekezdés
(16)   A (14) preambulumbekezdésben leírt szolgáltatásokat meg kell különböztetni az olyan többoldalú digitális interfészek rendelkezésre bocsátásából álló szolgáltatástól, amelyeken keresztül a felhasználók digitális tartalmat tölthetnek fel és oszthatnak meg egyéb felhasználókkal, vagy az olyan interfészek rendelkezésre bocsátásától, amelyek a felhasználók között megkönnyítik a kapcsolódó digitális tartalmak közvetlen szolgáltatását. Az utóbbi szolgáltatások – a kapcsolódó ügyletek jellegétől függetlenül – közvetítési szolgáltatásoknak minősülnek, következésképpen a dsza hatálya alá kell esniük.
törölve
Módosítás 15
Irányelvre irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
(17)  A felhasználókról gyűjtött adatok továbbításából álló adóköteles szolgáltatások csak azokra az adatokra terjedhetnek ki, amelyek a felhasználók digitális interfészeken végzett tevékenységéből származnak, azokra viszont nem, amelyeket szenzorok vagy egyéb eszközök állítanak elő, és amelyek gyűjtése digitális úton történik. Ennek az az oka, hogy a dsza hatálya alá azoknak a szolgáltatásoknak kell tartozniuk, amelyek a digitális interfészeket pénzzé tehető felhasználói input szerzésére használják, nem pedig azoknak a szolgáltatásoknak, amelyek az interfészeket csupán a más módon előállított adatok továbbítására használják. Következésképpen a dsza nem lehet a vállalkozások adatgyűjtési tevékenységére vagy a gyűjtött adatok vállalkozáson belüli célokból való felhasználására, illetve a vállalkozások által gyűjtött adatok egyéb felekkel való ingyenes megosztására kivetett adó. A dszának azokra a bevételekre kell kiterjednie, amelyek egy konkrétan meghatározott tevékenységből (a felhasználók digitális interfészeken folytatott tevékenységéből) származó adatok továbbításából származnak.
(17)  A felhasználókról gyűjtött adatok kinyeréséből, továbbításából vagy értékesítéséből álló adóköteles szolgáltatások azokra az adatokra terjedhetnek ki, amelyek a felhasználók digitális interfészeken végzett tevékenységéből származnak. Ezen adóköteles szolgáltatások közé azoknak a szolgáltatásoknak kell tartozniuk, amelyek a digitális interfészeket pénzzé tehető felhasználói input szerzésére használják. A dsza nem az ilyen adatgyűjtésre kivetett adó. A dszának azokra a bevételekre kell kiterjednie, amelyek egy konkrétan meghatározott tevékenységből (a felhasználók digitális interfészeken folytatott tevékenységéből) származó ezen adatok feldolgozásából, harmadik fél részére történő értékesítéséből vagy továbbításából származnak.
Módosítás 16
Irányelvre irányuló javaslat
22 preambulumbekezdés
(22)  A dsza alkalmazásában csak bizonyos jogalanyok minősülhetnek adóalanynak, és függetlenül attól, hogy valamely tagállamban vagy nem uniós joghatóság területén rendelkeznek-e székhellyel. Egy jogalany csak akkor minősülhet adóalanynak, ha az alábbi két feltételnek egyaránt eleget tesz: i. az adóalany által a pénzügyi kimutatással alátámasztható legutóbbi teljes pénzügyi évre vonatkozóan bejelentett összes világszintű bevétel meghaladja a 750 000 000 EUR-t; és ii. az adóalany által az említett pénzügyi év folyamán az EU-ban szerzett adóköteles összbevétel meghaladja az 50 000 000 EUR-t.
(22)  A dsza alkalmazásában csak bizonyos jogalanyok minősülhetnek adóalanynak, és függetlenül attól, hogy valamely tagállamban vagy nem uniós joghatóság területén rendelkeznek-e székhellyel. Egy jogalany csak akkor minősülhet adóalanynak, ha az alábbi két feltételnek egyaránt eleget tesz: i. az adóalany által a pénzügyi kimutatással alátámasztható legutóbbi teljes pénzügyi évre vonatkozóan bejelentett összes világszintű bevétel meghaladja a 750 000 000 EUR-t; és ii. az adóalany által az említett pénzügyi év folyamán az EU-ban szerzett adóköteles összbevétel meghaladja a 40 000 000 EUR-t.
Módosítás 17
Irányelvre irányuló javaslat
23 preambulumbekezdés
(23)  Az első küszöb (világszintű éves összbevétel) a dsza alkalmazását olyan, bizonyos nagyságú társaságokra hivatott korlátozni, amelyek elsősorban képesek olyan digitális szolgáltatások nyújtására, amelyek tekintetében a felhasználói hozzájárulás alapvető szerepet játszik, és amelyek jelentős mértékben támaszkodnak a széles körű felhasználói hálózatokra, a nagy volumenű felhasználói forgalomra és az erős piaci pozíció kiaknázására. Az ilyen üzleti modellek – amelyek esetében a bevételszerzés a felhasználó általi értékteremtéstől függ, és csak bizonyos méretű vállalatok esetében életképesek – azok, amelyek esetében nagyobb az eltérés a nyereség adóztatásának helye és az értékteremtés helye között. Ráadásul a nagyobb vállalatok esetében nagyobb a kockázata annak, hogy élni tudnak az agresszív adótervezés lehetőségével. Ez az oka annak, hogy más uniós kezdeményezések is ugyanezt a küszöböt javasolták9. Egy ilyen küszöbérték továbbá a jogbiztonság megteremtésére szolgál, mivel megkönnyíti és költségkímélőbbé teszi a vállalkozások és az adóhatóságok számára annak meghatározását, hogy egy jogalany dsza-köteles-e. A küszöbérték ezenkívül kizárja azokat a kisvállalkozásokat és induló vállalkozásokat, amelyek esetében az új adó betartásával járó terhek hatása valószínűleg aránytalan lenne.
(23)  Az első küszöb (világszintű éves összbevétel) a dsza alkalmazását olyan, bizonyos nagyságú társaságokra hivatott korlátozni, amelyek elsősorban képesek olyan túlnyomóan mobil, immateriális és/vagy digitális javakra támaszkodó digitális szolgáltatások nyújtására, amelyek tekintetében a felhasználói hozzájárulás alapvető szerepet játszik, és amelyek jelentős mértékben támaszkodnak a széles körű felhasználói hálózatokra, a nagy volumenű felhasználói forgalomra és az erős piaci pozíció kiaknázására. Az ilyen üzleti modellek – amelyek esetében a bevételszerzés a felhasználó általi értékteremtéstől függ, és csak bizonyos méretű vállalatok esetében életképesek – azok, amelyek esetében nagyobb az eltérés a nyereség adóztatásának helye és az értékteremtés helye között. Ráadásul a nagyobb vállalatok esetében nagyobb a kockázata annak, hogy élni tudnak az agresszív adótervezés lehetőségével. A küszöbérték továbbá a jogbiztonság megteremtésére szolgál, mivel megkönnyíti és költségkímélőbbé teszi a vállalkozások és az adóhatóságok számára annak meghatározását, hogy egy jogalany dsza-köteles-e. A küszöbérték ezenkívül kizárja azokat a kisvállalkozásokat és induló vállalkozásokat, amelyek esetében az új adó betartásával járó terhek hatása valószínűleg aránytalan lenne.
__________________
9 Lásd a közös összevont társaságiadó-alapról (KÖTA) szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslat (COM(2016)0683) 2. cikkét.
Módosítás 18
Irányelvre irányuló javaslat
27 preambulumbekezdés
(27)  A kettős adóztatás lehetséges eseteinek enyhítése érdekében, amennyiben ugyanazon bevételek után társasági adó és dsza is fizetendő, a tagállamoknak lehetővé kell tenniük a vállalkozások számára, hogy a területükön a társaságiadó-alapból költségként levonják a kifizetett dszát, függetlenül attól, hogy a két adó megfizetésére ugyanabban a tagállamban vagy eltérő tagállamokban kerül-e sor.
(27)  A kettős adóztatás lehetséges eseteinek enyhítése érdekében, amennyiben ugyanazon bevételek után társasági adó és dsza is fizetendő, a jövőben olyan uniós szintű, közös megoldást kell találni, amely lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy a területükön a társaságiadó-alapból költségként levonják a kifizetett dszát, függetlenül attól, hogy a két adó megfizetésére ugyanabban a tagállamban vagy eltérő tagállamokban kerül-e sor.
Módosítás 19
Irányelvre irányuló javaslat
29 preambulumbekezdés
(29)  Ha az adóköteles szolgáltatást igénybe vevő felhasználók különböző tagállamokban vagy nem uniós joghatóságok területén tartózkodnak, akkor a szolgáltatás nyújtásából származó adóköteles bevételeket bizonyos meghatározott elosztási kulcsok szerint arányosan kell felosztani az egyes tagállamok között. Ezeknek az elosztási kulcsoknak a meghatározásakor figyelembe kell venni az egyes adóköteles szolgáltatások jellegét, valamint azokat a sajátos elemeket, amelyek a szolgáltató számára kiváltják a bevételek szerzését.
(29)  Ha az adóköteles szolgáltatást igénybe vevő felhasználók különböző tagállamokban vagy nem uniós joghatóságok területén tartózkodnak, akkor a szolgáltatás nyújtásából származó adóköteles bevételeket bizonyos meghatározott elosztási kulcsok szerint arányosan kell felosztani az egyes tagállamok között. Ezeknek az elosztási kulcsoknak a meghatározásakor figyelembe kell venni az egyes adóköteles szolgáltatások jellegét, valamint azokat a sajátos elemeket, amelyek a szolgáltató számára kiváltják a bevételek szerzését. Amennyiben a képlet kiegyensúlyozatlan felosztáshoz vezet, amely nem tükrözi a valós gazdasági tevékenységet, e helyzetet egy vitarendezési mechanizmus orvosolhatja. A fentiek alapján a Bizottságnak meg kell vizsgálnia egy vitarendezési mechanizmus esetleges létrehozását annak érdekében, hogy biztosítsa a különböző tagállamok közötti viták megfelelő rendezését.
Módosítás 20
Irányelvre irányuló javaslat
30 preambulumbekezdés
(30)  A hirdetések digitális interfészen való elhelyezéséből álló adóköteles szolgáltatások esetében a tagállamra az adott adómegállapítási időszakban jutó adóköteles bevételek arányának meghatározása annak alapján történik, hogy az adott tagállamban az adott adómegállapítási időszakban hány alkalommal jelent meg egy hirdetés a felhasználók eszközein.
(30)  A hirdetések digitális interfészen való elhelyezéséből vagy a tartalmak digitális interfészen való szolgáltatásából álló adóköteles szolgáltatások esetében a tagállamra az adott adómegállapítási időszakban jutó adóköteles bevételek arányának meghatározása annak alapján történik, hogy az adott tagállamban az adott adómegállapítási időszakban hány alkalommal jelent meg egy hirdetés vagy a digitális tartalom a felhasználók eszközein.
Módosítás 22
Irányelvre irányuló javaslat
32 preambulumbekezdés
(32)  A felhasználókról gyűjtött adatok továbbításának tekintetében az adott adómegállapítási időszakban elért adóköteles bevételek tagállamokhoz rendelése azoknak a felhasználóknak a száma alapján történik, akikre vonatkozóan az adott adómegállapítási időszakban olyan adatokat továbbítottak, amelyek megszerzésére annak nyomán került sor, hogy ezek a felhasználók egy eszközt használtak az adott tagállamban.
(32)  A felhasználókról gyűjtött adatok kezelésének, értékesítésének vagy továbbításának tekintetében az adott adómegállapítási időszakban elért adóköteles bevételek tagállamokhoz rendelése azoknak a felhasználóknak a száma alapján történik, akikre vonatkozóan az adott adómegállapítási időszakban olyan adatokat nyertek ki, értékesítettek vagy továbbítottak, amelyek megszerzésére annak nyomán került sor, hogy ezek a felhasználók egy eszközt használtak az adott tagállamban.
Módosítás 23
Irányelvre irányuló javaslat
34 preambulumbekezdés
(34)  A személyes adatok dszával összefüggésben történő feldolgozását az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel10 összhangban kell végezni, beleértve az IP-címekkel vagy a földrajzi helymeghatározás egyéb eszközeivel kapcsolatban szükséges személyesadat-feldolgozást is. Figyelmet kell fordítani különösen arra, hogy megfelelő technikai és szervezési intézkedések álljanak rendelkezésre az adatfeldolgozási tevékenységek jogszerűségére és biztonságára, a tájékoztatásra és az érintettek jogaira vonatkozó szabályok betartása érdekében. Amennyiben lehetséges, a személyes adatokat anonimizálni kell.
(34)  A személyes adatok dszával összefüggésben történő feldolgozását az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel10 összhangban kell végezni, beleértve az IP-címekkel vagy a földrajzi helymeghatározás egyéb eszközeivel kapcsolatban szükséges személyesadat-feldolgozást is, a felhasználók azonosításának lehetővé tétele nélkül. A tagállam adóhatóságát tájékoztatni kell a felhasználók helyének meghatározására alkalmazott módszerről. Figyelmet kell fordítani különösen arra, hogy megfelelő technikai és szervezési intézkedések álljanak rendelkezésre az adatfeldolgozási tevékenységek jogszerűségére és biztonságára – különös tekintettel a szükségesség és az arányosság elveire –, a tájékoztatásra és az érintettek jogaira vonatkozó szabályok betartása érdekében. Amennyiben lehetséges, a személyes adatokat anonimizálni kell.
_________________
_________________
10 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
10 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
Módosítás 24
Irányelvre irányuló javaslat
35 preambulumbekezdés
(35)  Az adóköteles bevételnek az adóalany által – a hozzáadottérték-adó és más hasonló adók levonása után – elért teljes bruttó bevételnek kell lennie. Úgy kell tekinteni, hogy az adóalany az adóköteles bevételeket az esedékesség időpontjában megkapta, függetlenül attól, hogy az összegek kifizetése ténylegesen megtörtént-e. A dsza kivetését egy adott tagállamban az abban a tagállamban az adómegállapítási időszak alatt az adóalany által szerzett adóköteles bevételetekkel arányosan kell végezni, kiszámításához pedig a dsza-kulcsot kell alkalmazni erre az arányos összegre. Az egységes piacon belüli torzulások elkerülése érdekében az egész Unió terültén egységes dsza-kulcs alkalmazására van szükség. A dsza-kulcsot 3 %-ban célszerű megállapítani, mivel ez megfelelő egyensúlyt teremt az adóbevételek és a dsza bevezetésének nyomán a különböző haszonkulcsokat alkalmazó vállalkozásokat érő eltérő hatások között.
(35)  Az adóköteles bevételnek az adóalany által – a hozzáadottérték-adó és más hasonló adók levonása után – elért teljes bruttó bevételnek kell lennie. Úgy kell tekinteni, hogy az adóalany az adóköteles bevételeket az esedékesség időpontjában megkapta, függetlenül attól, hogy az összegek kifizetése ténylegesen megtörtént-e. A dsza kivetését egy adott tagállamban az abban a tagállamban az adómegállapítási időszak alatt az adóalany által szerzett adóköteles bevételetekkel arányosan kell végezni, kiszámításához pedig a dsza-kulcsot kell alkalmazni erre az arányos összegre. Az egységes piacon belüli torzulások elkerülése érdekében az egész Unió terültén egységes dsza-kulcs alkalmazására van szükség. A dsza-kulcsot 3%-ban célszerű megállapítani, mivel ez megfelelő egyensúlyt teremt az adóbevételek és a dsza bevezetésének nyomán a különböző haszonkulcsokat alkalmazó vállalkozásokat érő eltérő hatások között.
Módosítás 26
Irányelvre irányuló javaslat
37 preambulumbekezdés
(37)  Indokolt előírni, hogy a tagállamok képesek legyenek számviteli, nyilvántartási vagy egyéb kötelezettségeket előírni annak biztosítása céljából, hogy a fizetendő dsza ténylegesen befizetésre kerüljön, továbbá egyéb intézkedéseket az adócsalás, az adókikerülés és a adóvisszaélések megelőzése céljából.
(37)  Indokolt előírni, hogy a tagállamok képesek legyenek számviteli, nyilvántartási vagy egyéb kötelezettségeket előírni annak biztosítása céljából, hogy a fizetendő dsza ténylegesen befizetésre kerüljön, továbbá egyéb intézkedéseket – ideértve a bírságokat és szankciókat is – az adócsalás, az adókikerülés és az adóvisszaélések megelőzése céljából.
Módosítás 27
Irányelvre irányuló javaslat
37 a preambulumbekezdés (új)
(37a)   Az adóalanyok által tagállamonként fizetett dsza teljes összegének az országonkénti jelentési rendszer részét kell képeznie.
Módosítás 28
Irányelvre irányuló javaslat
38 a preambulumbekezdés (új)
(38a)  Amennyiben valamely adóköteles személy egynél több tagállamban is dsza-fizetési kötelezettség hatálya alá tartozik, a Bizottságnak háromévente ellenőriznie kell az azonosítót kiadó tagállamban benyújtott dsza-bevallást.
Módosítás 29
Irányelvre irányuló javaslat
40 a preambulumbekezdés (új)
(40a)  A dsza az állandó megoldásig tartó átmeneti intézkedés, amely semmi esetre sem késleltetheti egy állandó megoldás hatálybalépését. Ez az irányelv vagy a jelentős digitális jelenlétre kivetendő társasági adóra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló tanácsi irányelv, vagy a közös társasági adóalapról szóló tanácsi irányelv és a közös összevont társasági adóalapról szóló tanácsi irányelv elfogadásával – amelyik korábban bekövetkezik –, vagy egy nemzetközi fórumon – OECD vagy ENSZ – elért politikai megállapodást végrehajtó irányelv elfogadásával hatályát veszti, és a közös összevont társaságiadó-alapról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról, valamint a közös társaságiadó-alapról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról szóló 2018. március 15-i európai parlamenti jogalkotási állásfoglalásokban javasoltaknak megfelelően tartalmazza a digitális állandó telephely fogalommeghatározását.
Módosítás 30
Irányelvre irányuló javaslat
40 b preambulumbekezdés (új)
(40b)   A tagállamok rendszeresen jelentést készítenek a Bizottság számára a jogalanyok szerinti dsza-fizetésekről, az egyablakos ügyintézés működéséről, valamint az adóbeszedés és -fizetés tekintetében a többi tagállammal folytatott együttműködésről.
Módosítás 31
Irányelvre irányuló javaslat
40 c preambulumbekezdés (új)
(40c)   A Bizottságnak … [ezen irányelv hatálybalépésének napja] után két évvel értékelnie kell ezen irányelv alkalmazását, és jelentést kell benyújtania az Európai Parlament és a Tanács részére, indokolt esetben az irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslatokkal együtt, a digitális ágazat tisztességes adóztatásának elvével összhangban.
Módosítás 32
Irányelvre irányuló javaslat
41 preambulumbekezdés
(41)  Ennek az irányelvnek a célja az egységes piac integritásának védelme, megfelelő működésének biztosítása és a verseny torzulásának megelőzése. Mivel természetüknél fogva ezeket a célkitűzéseket a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és azok inkább uniós szinten megvalósíthatók meg jobban, az Unió az Európai Unióról szóló Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelő intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.
(41)  Ennek az irányelvnek a célja az egységes piac integritásának védelme, tisztességes és megfelelő működésének biztosítása és a verseny torzulásának megelőzése. Mivel természetüknél fogva ezeket a célkitűzéseket a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és azok inkább uniós szinten megvalósíthatók meg jobban, az Unió az Európai Unióról szóló Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelő intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.
Módosítás 33
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 7 a pont (új)
7a.  „adatkezelés”: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közléstovábbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés.
Módosítás 34
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  a digitális interfészek felhasználóinak tevékenységéből származó, e felhasználókról gyűjtött adatok továbbítása.
c)  a digitális interfészek felhasználóinak tevékenységéből származó, e felhasználókról gyűjtött adatok kezelése és továbbítása;
Módosítás 35
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)
ca)  tartalmak, például videók, hanganyagok, játékok vagy szöveg rendelkezésre bocsátása a felhasználók számára digitális interfész alkalmazásával.
Módosítás 36
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 4 bekezdés – a pont
a)  olyan digitális interfész rendelkezésre bocsátása, amelynek esetében a rendelkezésre bocsátó jogalany számára az egyetlen vagy fő cél a felhasználók digitális tartalommal való ellátása, vagy a felhasználók részére kommunikációs szolgáltatások nyújtása vagy a felhasználók részére pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása;
a)  olyan digitális interfész rendelkezésre bocsátása, amelynek esetében a rendelkezésre bocsátó jogalany számára az egyetlen vagy fő cél a felhasználók részére kommunikációs szolgáltatások nyújtása vagy a felhasználók részére pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása, amennyiben a felhasználói adatok kinyeréséből, továbbításából vagy értékesítéséből nem keletkezik további bevétel;
Módosítás 37
Irányelvre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  az adóalany által az adott pénzügyi év folyamán az EU-ban szerzett adóköteles összbevétel meghaladja az 50 000 000 EUR-t.
b)  az adóalany által az adott pénzügyi év folyamán az EU-ban szerzett adóköteles összbevétel meghaladja a 40 000 000 EUR-t.
Módosítás 38
Irányelvre irányuló javaslat
5 cikk – 2 bekezdés – c a pont (új)
ca)  a 3. cikk (1) bekezdése ca) pontjának hatálya alá tartozó szolgáltatás esetében a szóban forgó digitális tartalom megjelenik a felhasználó eszközén akkor, amikor a felhasználó az eszközt az adott tagállamban az adott adómegállapítási időszakban a digitális interfészhez való hozzáféréshez használja.
Módosítás 39
Irányelvre irányuló javaslat
5 cikk – 6 bekezdés
(6)  Az ezen irányelv alkalmazása során a felhasználótól gyűjtött adatok összegyűjtését olyan adatokra kell korlátozni, amelyek jelzik a felhasználó tartózkodási helye szerinti tagállamot, azonban nem teszik lehetővé a felhasználó azonosítását.
(6)  Az ezen irányelv alkalmazása során a felhasználótól gyűjtött adatok összegyűjtését olyan adatokra kell korlátozni, amelyek jelzik a felhasználó tartózkodási helye szerinti tagállamot, azonban nem teszik lehetővé a felhasználó azonosítását. A személyes adatok dszával összefüggésben történő feldolgozását az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban kell végezni, beleértve az IP-címekkel vagy a földrajzi helymeghatározás egyéb eszközeivel kapcsolatban szükséges személyesadat-feldolgozást is.
Módosítás 40
Irányelvre irányuló javaslat
5 cikk – 6 a bekezdés (új)
(6a)   A Bizottság megvizsgálja, hogy egy vitarendezési mechanizmus létrehozása tovább növelné-e a tagállamok közötti viták rendezésének eredményességét és hatékonyságát. A Bizottság erről adott esetben jogalkotási javaslatot is tartalmazó jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
Módosítás 41
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés
A digitális szolgáltatási adó kulcsa 3%.
A digitális szolgáltatási adó kulcsát 3%-ban kell meghatározni.
Módosítás 42
Irányelvre irányuló javaslat
10 cikk – 3 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
Ahol e bekezdés b) pontja alkalmazandó, a Bizottság háromévente elvégzi az azonosítót kiadó tagállamhoz benyújtott dsza-bevallás ellenőrzését.
Módosítás 43
Irányelvre irányuló javaslat
13 cikk – 2 bekezdés
(2)  Ha azonban az adóalanynak a 10. cikk (3) bekezdésének b) pontja alkalmazásában kiválasztott, azonosítót kiadó tagállamban megszűnik a dsza-fizetési kötelezettsége, akkor az azonosítót kiadó tagállamot a 10. cikk követelményeinek megfelelően köteles módosítani.
(2)  Ha azonban az adóalanynak a 10. cikk (3) bekezdésének b) pontja alkalmazásában kiválasztott, azonosítót kiadó tagállamban megszűnik a dsza-fizetési kötelezettsége, akkor – a (2a) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül – az azonosítót kiadó tagállamot a 10. cikk követelményeinek megfelelően köteles módosítani.
Módosítás 44
Irányelvre irányuló javaslat
13 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)   Ha az adóalanynak a 10. cikk (3) bekezdése b) pontjának alkalmazásában kiválasztott, azonosítót kiadó tagállamban megszűnik a dsza-fizetési kötelezettsége, akkor az adóalany megtarthatja az azonosítót kiadó, eredetileg kiválasztott tagállamot, mivel a jogalany a következő adómegállapítási időszakban ugyanabban a tagállamban ismét a dsza-fizetési kötelezettség hatálya alá kerülhet. Ha azonban az adóalanynak az adott tagállamban több mint két egymást követő adómegállapítási időszakban nincs dsza-fizetési kötelezettsége, akkor az azonosítót kiadó tagállamot a 10. cikk követelményeinek megfelelően köteles módosítani.
Módosítás 45
Irányelvre irányuló javaslat
17 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az (1) bekezdésben említett módosításokat az eredeti bevallás benyújtása esedékességének időpontjától számított három évig terjedő időszakon belül kell elektronikus úton eljuttatni az azonosítót kiadó tagállamnak. E határidőt követően a módosításokra azoknak a tagállamoknak a szabályai és eljárásai szerint kerül sor, amelyben a jogalany dsza-fizetésre köteles.
(2)  Az (1) bekezdésben említett módosításokat az eredeti bevallás benyújtása esedékességének időpontjától számított két évig terjedő időszakon belül kell elektronikus úton eljuttatni az azonosítót kiadó tagállamnak. E határidőt követően a módosításokra azoknak a tagállamoknak a szabályai és eljárásai szerint kerül sor, amelyben a jogalany dsza-fizetésre köteles.
Módosítás 46
Irányelvre irányuló javaslat
18 cikk – 3 bekezdés
(3)  A tagállamok intézkedéseket fogadhatnak el a dszával kapcsolatos adókijátszások, adókikerülések és adóvisszaélések megelőzése céljából.
(3)  A tagállamok intézkedéseket – ideértve a bírságokat és szankciókat is – fogadnak el a dszával kapcsolatos adókijátszások, adókikerülések és adóvisszaélések megelőzése céljából.
Módosítás 47
Irányelvre irányuló javaslat
18 cikk – 5 a bekezdés (új)
(5a)   Ezen irányelv elfogadása után a Bizottság olyan jogalkotásra irányuló javaslatot tesz, amelynek értelmében a 2013/34/EU irányelv azzal a rendelkezéssel egészül ki, hogy a kötelező országonkénti beszámolási standardok listáját ki kell egészíteni az egyes vállalkozások és ágazatok szerinti jövedelemadóra vonatkozó információk közzétételével, amelynek keretében meg kell adni a jogalanyok által a különböző tagállamokban befizetett dsza teljes összegét.
Módosítás 48
Irányelvre irányuló javaslat
4 fejezet – cím
IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS
IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS KÖTELEZŐ INFORMÁCIÓCSERE
Módosítás 49
Irányelvre irányuló javaslat
-20 cikk (új)
-20. cikk
Automatikus és kötelező információcsere
Annak érdekében, hogy az adóhatóságok megfelelően mérjék fel a befizetendő adókat, valamint az ezen irányelvben foglalt rendelkezések megfelelő és egységes alkalmazásának biztosítása érdekében, az adóügyi információkat a 2011/16/EU tanácsi irányelvben előírtaknak megfelelően automatikusan és kötelezően meg kell osztani. A tagállamok ezen irányelv teljes körű végrehajtásának biztosítása érdekében megfelelő személyzettel, szakértelemmel és költségvetési forrásokkal látják el nemzeti adóhatóságaikat, továbbá forrásokat biztosítanak az adóhatósági személyzet határon átnyúló adóügyi együttműködésre és automatikus információcserére irányuló képzésére.
Módosítás 50
Irányelvre irányuló javaslat
24 a cikk (új)
24a. cikk
Jelentéstétel és felülvizsgálat
A Bizottságnak … [ezen irányelv hatálybalépésének napja] után két évvel értékelnie kell ezen irányelv alkalmazását, és jelentést kell benyújtania az Európai Parlament és a Tanács részére, indokolt esetben az irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslatokkal együtt, a digitális ágazat tisztességes adóztatásának elvével összhangban.
A Bizottság megvizsgálja különösen:
a)  a dsza kulcsának 3%-ról 5%-ra történő emelését, együtt a megfelelő adókedvezménnyel a hagyományos és a digitális vállalkozások között a tényleges adókulcsokban mutatkozó különbség csökkentése céljából;
b)  a dsza hatókörét, beleértve annak bővítését is az olyan áruk vagy szolgáltatások bevonása érdekében, amelyek kapcsán digitális interfészen keresztül online szerződéskötés történk;
c)  az egyes tagállamokban befizetett adók összegét;
d)  az irányelv hatálya alá tartozó digitális tevékenységek típusát;
e)  a jogalanyok által a dsza-fizetés elkerülése érdekében alkalmazott potenciális adótervezési gyakorlatokat;
f)  az egyablakos rendszer működését, a tagállamok közötti együttműködést; valamint
g)  a belső piacra gyakorolt általános hatást, figyelembe véve a verseny potenciális torzulását.
Módosítás 51
Irányelvre irányuló javaslat
24 b cikk (új)
24b. cikk
Jelentéstételi kötelezettségek
A tagállamok évente jelentést készítenek a Bizottság számára a jogalanyok szerinti dsza-fizetési adatokról és információkról, az egyablakos ügyintézés működéséről, valamint az adóbeszedés és -fizetés tekintetében a többi tagállammal folytatott együttműködésről.
Módosítás 52
Irányelvre irányuló javaslat
25 a cikk (új)
25a. cikk
Hatályvesztés időpontjára vonatkozó rendelkezés a tartós intézkedések függvényében
A dsza a tartós megoldás megszületéséig hatályban lévő ideiglenes intézkedés, ezért ezen irányelv hatályát veszti és megszűnik, amikor az alábbiak valamelyikét elfogadják (amelyik a legkorábban bekövetkezik):
a)  a Tanács irányelve a jelentős digitális jelenlétre kivetendő társasági adóra vonatkozó szabályok megállapításáról;
b)  a Tanács irányelve a közös összevont társaságiadó-alapról, amely a közös összevont társaságiadó-alapról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról1, valamint a közös társaságiadó-alapról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról2 szóló 2018. március 15-i európai parlamenti jogalkotási állásfoglalásokban javasoltaknak megfelelően tartalmazza a digitális állandó telephely fogalommeghatározását; vagy
c)  egy nemzetközi fórumon – például OECD vagy ENSZ – elért politikai megállapodást végrehajtó irányelv.

A jelentős digitális jelenlétre kivetendő társasági adó *
PDF 195kWORD 56k
Az Európai Parlament 2018. december 13-i jogalkotási állásfoglalása a jelentős digitális jelenlétre kivetendő társasági adóra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2018)0147 – C8-0138/2018 – 2018/0072(CNS))
P8_TA(2018)0524A8-0426/2018

(Különleges jogalkotási eljárás – konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0147),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 115. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0138/2018),

–  tekintettel a dán parlament, az ír parlament, a máltai parlament és a holland alsóház által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján előterjesztett indokolt véleményre, amelyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel eljárási szabályzata 78c. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0426/2018),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát annak módosított formájában;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa javaslatát, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 293. cikkének (2) bekezdésének megfelelően;

3.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Irányelvre irányuló javaslat
1 preambulumbekezdés
(1)  A globális gazdaságnak a digitalizálás eredményeképpen történő gyors átalakulása uniós és nemzetközi szinten is új kihívások elé állítja a társaságiadó-rendszereket, és felmerül az igény, hogy megállapítható legyen, hogy a digitális vállalkozásoknak hol és mennyi adót kell fizetniük. Bár a társaságiadó-szabályok digitális gazdasághoz való hozzáigazításának szükségességét a G20-csoport és a hozzá hasonló szervezetek nemzetközi szinten elismerik, várhatóan nem lesz könnyű globális szintű megállapodást elérni.
(1)  A globális gazdaságnak a digitalizálás eredményeképpen történő gyors átalakulása uniós és nemzetközi szinten is új kihívások elé állítja a társaságiadó-rendszereket, és felmerül az igény, hogy megállapítható legyen, hogy a digitális vállalkozásoknak hol és mennyi adót kell fizetniük. Bár a társaságiadó-szabályok digitális gazdasághoz való hozzáigazításának szükségességét a G20-csoport és a hozzá hasonló szervezetek nemzetközi szinten elismerik, a globális szintű megállapodás elérése várhatóan nem lesz könnyű, és ilyen megoldás a közeljövőben nem születik meg.
Módosítás 2
Irányelvre irányuló javaslat
1 a preambulumbekezdés (új)
(1a)   Digitális korunkban az adatok a munkaerő és a múltbeli hagyományos erőforrások mellett új gazdasági erőforrássá váltak, és túl gyakran fordul elő, hogy a digitális tevékenységekre nagy mértékben támaszkodó multinacionális vállalatok az adózás elkerülését vagy megkerülését lehetővé tevő megállapodásokhoz folyamodnak, ezért új megközelítést kell kidolgozni annak érdekében, hogy tisztességes és fenntartható digitális adóztatási rendszer jöjjön létre, amely biztosítja, hogy a digitális vállalatok ott fizessenek adót, ahol gazdasági tevékenységeiket ténylegesen folytatják.
Módosítás 3
Irányelvre irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés
(2)  Az OECD adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással foglalkozó (BEPS) cselekvési tervének 1. fellépéséről szóló, 2015 októberében kiadott, „A digitális gazdaság adóügyi kihívásainak kezelése” című jelentés különböző megközelítéseket határozott meg a digitális gazdaság adóztatása céljából, amelyek megközelítéseket az OECD „A digitalizációból eredő adóügyi kihívások – 2018. évi időközi jelentés” című dokumentumában mélyrehatóbban is megvizsgált. A gazdaság digitális átalakulásának felgyorsulása nyomán egyre nagyobb igény mutatkozik azoknak a megoldásoknak a megtalálására, amelyek lehetővé teszik a digitális vállalkozások méltányos és hatékony adóztatását.
(2)  Az OECD adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással foglalkozó (BEPS) cselekvési tervének 1. fellépéséről szóló, 2015 októberében kiadott, „A digitális gazdaság adóügyi kihívásainak kezelése” című jelentés különböző megközelítéseket határozott meg a digitális gazdaság adóztatása céljából, amelyek megközelítéseket az OECD „A digitalizációból eredő adóügyi kihívások – 2018. évi időközi jelentés” című dokumentumában mélyrehatóbban is megvizsgált. A gazdaság digitális átalakulásának felgyorsulása nyomán egyre nagyobb és sürgetőbb igény mutatkozik azoknak a megoldásoknak a megtalálására, amelyek lehetővé teszik a digitális vállalkozások méltányos és hatékony adóztatását. Az OECD által a digitális gazdaság megadóztatásával kapcsolatban végzett munka azonban még nem hozott kielégítő eredményt, ami azt mutatja, hogy uniós szinten kell előmozdítani e kérdést. A globális megállapodás elérésének nehézségétől, valamint az ezen irányelvben előirányzott uniós fellépéstől függetlenül egy ilyen megállapodás megkötésére komoly erőfeszítéseket mozgósítva törekedni kell. Közös uniós megközelítés hiányában azonban a tagállamok egyoldalú megoldásokat fogadnának el, ami szabályozási bizonytalansághoz vezetne, és nehézségeket okozna mind a határokon átnyúló tevékenységet folytató vállalatok, mind pedig az adóhatóságok számára. Miként arra a Parlament pénzmosással, adókikerüléssel és adókijátszási ügyekkel foglalkozó vizsgálóbizottsága (PANA), valamint a feltételes adómegállapításokkal és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekkel foglalkozó különbizottsága (TAXE2) már felszólított, felhatalmazással rendelkező ENSZ-adószervet kell felállítani, amely a globális megállapodásról, valamint a nemzetközi adórendszerrel kapcsolatos egyéb kérdésekről folytatott viták és tárgyalások fórumaként szolgál.
Módosítás 4
Irányelvre irányuló javaslat
3 a preambulumbekezdés (új)
(3a)  Az Európai Parlament pénzmosással, adókikerüléssel és adókijátszási ügyekkel foglalkozó vizsgálóbizottsága (PANA), valamint a feltételes adómegállapításokkal és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekkel foglalkozó különbizottsága (TAXE2) végleges jelentéseikben egyaránt megállapították, hogy a digitális gazdasággal kapcsolatos adóügyi kihívásokkal foglalkozni kell.
Módosítás 5
Irányelvre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  Az Európai Tanács 2017. október 19-i következtetéseiben hangsúlyozta, hogy hatékony és méltányos, a digitális kornak megfelelő adózási rendszerre van szükség, továbbá jelezte, hogy várakozással tekint az e témában 2018 elejéig benyújtandó bizottsági javaslatok elé15. Az ECOFIN Tanács 2017. december 5-i következtetéseiben hangsúlyozta, hogy az állandó telephely általánosan elfogadott fogalmának, valamint az ahhoz kapcsolódó transzferárazási és nyereségfelosztási szabályoknak szintén központi szerepet kell játszaniuk a digitális gazdaságból származó nyereségek adóztatásával kapcsolatos kihívások kezelésében, és kijelentette, hogy szoros együttműködést ösztönöz az EU, az OECD és más nemzetközi partnerek között a digitális gazdaság által termelt nyereség adóztatása jelentette kihívásokra való reagálás terén16. Ebben a tekintetben indokolt előírni, hogy a tagállamok nemzeti társaságiadó-rendszereikbe az adóztatási jogaik gyakorlásához szükséges szabályokat építsenek be. Következésképpen szükség van a tagállamokban alkalmazott különböző társasági adók egyértelműsítésére. E szabályok révén ki kell bővíteniük az állandó telephely fogalommeghatározását, és joghatóságukon belül gondoskodniuk kell a jelentős digitális jelenléttel járó adókötelezettségről. Ezenkívül indokolt megállapítani azokat az általános elveket, amelyek alapján meg lehet állapítani a digitális jelenlétnek tulajdonítható adóköteles nyereséget. Elvben ezeknek a szabályoknak az összes társasági adóalanyra alkalmazandóaknak kell lenniük, függetlenül attól hogy az Unióban vagy máshol rendelkeznek adóügyi illetőséggel.
(4)  Az Európai Tanács 2017. október 19-i következtetéseiben hangsúlyozta, hogy hatékony és méltányos, a digitális kornak megfelelő adózási rendszerre van szükség, továbbá jelezte, hogy várakozással tekint az e témában 2018 elejéig benyújtandó bizottsági javaslatok elé15. Az ECOFIN Tanács 2017. december 5-i következtetéseiben hangsúlyozta, hogy az állandó telephely általánosan elfogadott fogalmának, valamint az ahhoz kapcsolódó transzferárazási és nyereségfelosztási szabályoknak szintén központi szerepet kell játszaniuk a digitális gazdaságból származó nyereségek adóztatásával kapcsolatos kihívások kezelésében, és kijelentette, hogy szoros együttműködést ösztönöz az EU, az OECD és más nemzetközi partnerek között a digitális gazdaság által termelt nyereség adóztatása jelentette kihívásokra való reagálás terén16.Ebben a tekintetben indokolt előírni, hogy a tagállamok nemzeti társaságiadó-rendszereikbe az adóztatási jogaik gyakorlásához szükséges szabályokat építsenek be. Következésképpen szükség van a tagállamokban alkalmazott különböző társasági adók egyértelműsítésére. E szabályok révén ki kell bővíteniük az állandó telephely fogalommeghatározását, és joghatóságukon belül gondoskodniuk kell a jelentős digitális jelenléttel járó adókötelezettségről. Ezenkívül indokolt megállapítani azokat az általános elveket, amelyek alapján meg lehet állapítani a digitális jelenlétnek tulajdonítható adóköteles nyereséget. Elvben ezeknek a szabályoknak az összes társasági adóalanyra alkalmazandóaknak kell lenniük, függetlenül a méretüktől és attól, hogy az Unióban vagy máshol rendelkeznek adóügyi illetőséggel. Ezen kívül, az ezen irányelvben meghatározott közös szabályok alapján az Unióban a társasági adóalap szélesebb körű, valamennyi vállalatra kiterjedő harmonizációjára van szükség. Ez az irányelv tehát nem akadályozhatja és nem késleltetheti a közös konszolidált társaságiadó-alapra irányuló javaslattal kapcsolatos munkát.
_________________
_________________
15 Az Európai Tanács ülése (2017. október 19.) – Következtetések (EUCO 14/17).
15 Az Európai Tanács ülése (2017. október 19.) – Következtetések (EUCO 14/17).
16 A Tanács következtetései (2017. december 5.) – A digitális gazdaság által termelt nyereség adóztatásának kihívásaira való reagálásról (FISC 346 ECOFIN 1092).
16 A Tanács következtetései (2017. december 5.) – A digitális gazdaság által termelt nyereség adóztatásának kihívásaira való reagálásról (FISC 346 ECOFIN 1092).
Módosítás 6
Irányelvre irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
(5)  Ugyanakkor célszerű, hogy a szabályok ne legyenek alkalmazandók azokra a jogalanyokra, amelyek egy nem uniós joghatóság területén rendelkeznek adóügyi illetőséggel, amennyiben az adott joghatóság és a jelentős digitális jelenlét által érintett tagállam között a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezmény van érvényben, kivéve ha ez az egyezmény jelentős digitális jelenlétre vonatkozóan olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek az adott nem uniós joghatósággal kapcsolatban hasonló jogokat és kötelezettségeket határoznak meg, mint ez az irányelv. Ennek célja a nem uniós joghatóságokkal a kettős adóztatás elkerülése céljából megkötött egyezménnyel való ellentmondások elkerülése, tekintettel arra, hogy a nem uniós joghatóságokat általában nem kötik az uniós jogszabályok.
(5)  Ugyanakkor célszerű, hogy a szabályok ne legyenek alkalmazandók azokra a jogalanyokra, amelyek egy nem uniós joghatóság területén rendelkeznek adóügyi illetőséggel, amennyiben az adott joghatóság és a jelentős digitális jelenlét által érintett tagállam között a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezmény van érvényben, kivéve ha ez az egyezmény jelentős digitális jelenlétre vonatkozóan olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek az adott nem uniós joghatósággal kapcsolatban hasonló jogokat és kötelezettségeket hoznak létre, mint ez az irányelv. Ennek célja a nem uniós joghatóságokkal a kettős adóztatás elkerülése céljából megkötött egyezménnyel való ellentmondások elkerülése, tekintettel arra, hogy a nem uniós joghatóságokat általában nem kötik az uniós jogszabályok. Mindazonáltal, az ezen irányelvben foglalt rendelkezések teljes hatékonyságának biztosítása érdekében a tagállamoknak nyomatékos felhívást kell kapniuk arra, hogy ha szükséges, a kettős adóztatásról szóló, jelenleg hatályos egyezményeiket kiigazítsák azzal a céllal, hogy a jelentős digitális jelenlétre vonatkozó rendelkezések beillesztésével az ezen irányelv által a nem uniós joghatósággal kapcsolatban megállapított jogokhoz és kötelezettségekhez hasonló jogokat és kötelezettségeket hozzanak létre. A Bizottság javaslatot tehet az adóügyi megállapodásokat módosító uniós modell bevezetésére, amelynek rendeltetése az egyes tagállamok által kötött. összesen több ezer kétoldalú megállapodás kiigazítása.
Módosítás 9
Irányelvre irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
(8)  Az irányelv egyik alapvető célkitűzése az egész belső piac ellenálló képességének javítása annak érdekében, hogy meg lehessen felelni a digitalizált gazdaság megadóztatásával kapcsolatos kihívásoknak. Ez a célkitűzés a tagállamok önálló fellépésével nem valósítható meg kielégítő módon, mert a digitális vállalkozások egy adott joghatóság területén való fizikai jelenlét nélkül is képesek határokon átnyúló tevékenységet folytatni, ezért olyan szabályokra van szükség, amelyek biztosítják, hogy azon joghatóságok területén adózzanak, ahol a nyereségre szert tesznek. Ebből a határokon átnyúló dimenzióból adódóan az uniós szintű kezdeményezés hozzáadott értéket jelent a különböző nemzeti intézkedésekhez képest. A jelentős digitális jelenlétre vonatkozó szabályok Unión belüli összehangolt alkalmazásának biztosítása érdekében a teljes belső piacra kiterjedő közös kezdeményezésre van szükség. A tagállamok egyoldalú és különböző megközelítései hatástalanok lehetnek, és a nemzeti politikák közötti ellentmondások, a piactorzulások és az uniós vállalkozások elé gördített adóügyi akadályok következtében az egységes piac fragmentációjához vezethetnek. Mivel az irányelv célkitűzései uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvével összhangban ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.
(8)  Az irányelv egyik alapvető célkitűzése az egész belső piac ellenálló képességének javítása annak érdekében, hogy meg lehessen felelni a digitalizált gazdaság megadóztatásával kapcsolatos kihívásoknak, tiszteletben tartva ennek során nemcsak az adósemlegesség elvét, hanem a szolgáltatások szabad mozgását is az egységes európai piacon, anélkül, hogy az uniós és a nem uniós válallkozások között megkülönböztetésre kerülne sor. Ez a célkitűzés a tagállamok önálló fellépésével nem valósítható meg kielégítő módon, mert a digitális vállalkozások egy adott joghatóság területén való fizikai jelenlét nélkül vagy csupán csekély fizikai jelenlét mellett is képesek határokon átnyúló tevékenységet folytatni, ezért olyan szabályokra van szükség, amelyek biztosítják, hogy azon joghatóságok területén adózzanak, ahol a nyereségre szert tesznek. Ebből a határokon átnyúló dimenzióból adódóan az uniós szintű kezdeményezés hozzáadott értéket jelent a különböző nemzeti intézkedésekhez képest. A jelentős digitális jelenlétre vonatkozó szabályok Unión belüli összehangolt alkalmazásának biztosítása érdekében a teljes belső piacra kiterjedő közös kezdeményezésre van szükség. A tagállamok egyoldalú és különböző megközelítései hatástalanok lehetnek, és a nemzeti politikák közötti ellentmondások, a piactorzulások és az uniós vállalkozások elé gördített adóügyi akadályok következtében az egységes piac fragmentációjához vezethetnek. Ezért külön figyelmet kell fordítani annak biztosítására, hogy az uniós megközelítés méltányos legyen, és ne kerüljön sor megkülönböztetésre egyetlen tagállammal szemben sem. Mivel az irányelv célkitűzései uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvével összhangban ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.
Módosítás 10
Irányelvre irányuló javaslat
8 a preambulumbekezdés (új)
(8a)  Annak érdekében, hogy a társasági adóalap tekintetében egységes és következetes keret jöjjön létre, a jelentős digitális jelenléttel kapcsolatos elképzelést és az ezen irányelvben foglalt megoldásokat szervesen be kell építeni a közös társaságiadó-alapról szóló tanácsi irányelvbe és a közös konszolidált társaságiadó-alapról szóló tanácsi irányelvbe is.
Módosítás 40
Irányelvre irányuló javaslat
8 b preambulumbekezdés (új)
(8b)  Ha e javaslat eredményeképpen nem születik megállapodás, és ennélfogva nem szünteti meg a vállalkozások verseny- és adóakadályait az Unióban, akkor a Bizottságnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 116. cikke alapján új javaslatot kell kibocsátania, majd ezt követően az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadja a szükséges irányelveket.
Módosítás 11
Irányelvre irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
(9)  A személyes adatok ezen irányelvvel összefüggésben történő feldolgozását az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendeletével17 összhangban kell végezni, beleértve az olyan megfelelő technikai és szervezeti intézkedéseknek a biztosítását, amelyek lehetővé teszik az említett rendeletben előírt kötelezettségek teljesítését, különösen ami a feldolgozás jogszerűségét, a feldolgozási tevékenységek biztonságát, az érintettek tájékoztatását és jogait, valamint a beépített adatvédelmet és az alapértelmezett adatvédelmet illeti. Amennyiben lehetséges, a személyes adatokat anonimizálni kell.
(9)  A személyes adatok ezen irányelvvel összefüggésben történő feldolgozását az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel17 összhangban kell végezni, beleértve az olyan megfelelő technikai és szervezeti intézkedéseknek a biztosítását, amelyek lehetővé teszik az említett rendeletben előírt kötelezettségek teljesítését, különösen ami a feldolgozás jogszerűségét, a feldolgozási tevékenységek biztonságát, az érintettek tájékoztatását és jogait, valamint a beépített adatvédelmet és az alapértelmezett adatvédelmet illeti, kellő figyelmet fordítva a szükségesség és az arányosság elveire. Amennyiben lehetséges, a személyes adatokat anonimizálni kell. Az ezen irányelv alkalmazása céljából adott esetben a felhasználóktól gyűjtött adatok körét szigorúan azon adatokra kell korlátozni, amelyek feltüntetik a felhasználó tartózkodási helye szerinti tagállamot, de a felhasználó azonosítását nem teszik lehetővé.
__________________
__________________
17 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
17 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
Módosítás 12
Irányelvre irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés
(10)  Indokolt, hogy a Bizottság ezen irányelv hatálybalépése után öt évvel értékelje az irányelv végrehajtását, és arról jelentést tegyen a Tanácsnak. A tagállamoknak közölniük kell a Bizottsággal minden olyan információt, amely szükséges a szóban forgó értékeléshez. Indokolt felállítani a DigiTax tanácsadó bizottságot, melynek feladata az irányelv alkalmazásával kapcsolatos kérdések vizsgálata.
(10)  A Bizottságnak .... -ig [három évvel ezen irányelv hatálybalépése után] értékelnie kell ezen irányelv végrehajtását, és jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a végrehajtásról, feltárva többek között a vállalatokra és különösen a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) háruló adminisztratív terheket és többletköltségeket, valamint az ezen irányelvben meghatározott adózási rendszer hatásait a tagállamok bevételeire, a felhasználók személyes adataira és az egységes piac egészére, különös tekintettel az ezen irányelvben megállapított új szabályok hatálya alá tartozó vállalatok közötti verseny lehetséges torzulására. A felülvizsgálat során azt is meg kell vizsgálni, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó szolgáltatástípusokat vagy a jelentős digitális jelenlét fogalmát meg kell-e változtatni. A tagállamoknak közölniük kell a Bizottsággal minden olyan információt, amely szükséges a szóban forgó értékeléshez. Indokolt felállítani a DigiTax tanácsadó bizottságot, melynek feladata az irányelv alkalmazásával kapcsolatos kérdések vizsgálata. Az említett bizottságnak közzé kell tennie a napirendjeit, és már a kiválasztást megelőzően biztosítani kell, hogy a bizottság tagjai ne álljanak semmilyen összeférhetetlenségi helyzetben. Az Európai Parlament megfigyelőjét a bizottság üléseire meg kell hívni.
Módosítás 13
Irányelvre irányuló javaslat
10 a preambulumbekezdés (új)
(10a)  A jelentős digitális jelenléttel kapcsolatos adminisztratív költségekre tekintettel biztosítani kell, hogy a kkv-k ne tartozzanak szándékolatlanul ezen irányelv hatálya alá. A Bizottságnak a felülvizsgálati folyamat részeként meg kell vizsgálnia, hogy ezen irányelv milyen mértékben érinti hátrányosan a kkv-kat.
Módosítás 14
Irányelvre irányuló javaslat
12 a preambulumbekezdés (új)
(12a)   Mivel az ezen irányelvben megállapított rendelkezések célja, hogy állandó és átfogó megoldást biztosítsanak a digitális adózás kérdésére, az egyes digitális szolgáltatások nyújtásából származó bevételekre kivetett digitális szolgáltatási adó közös rendszeréről szóló irányelvben a digitális szolgáltatási adóra vonatkozóan előírt átmeneti megoldás automatikusan megszűnik, mihelyt az ezen irányelvben megállapított rendelkezések alkalmazandóvá válnak.
Módosítás 15
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés
Ez az irányelv a jogalanyokra a társasági adó szempontjából vett illetőségüktől függetlenül alkalmazandó, vagyis függetlenül attól, hogy tagállamban vagy harmadik országban rendelkeznek adóilletőséggel.
Ez az irányelv a jogalanyokra a méretüktől és a társasági adó szempontjából vett illetőségüktől függetlenül alkalmazandó, vagyis függetlenül attól, hogy tagállamban vagy harmadik országban rendelkeznek adóilletőséggel.
Módosítás 19
Irányelvre irányuló javaslat
4 cikk – 6 bekezdés
(6)  Annak a tagállamnak a meghatározása, amelyben a felhasználó az eszközt használta, az eszköz internetprotokoll-címére (IP-címére), illetve – amennyiben az pontosabb – a földrajzi helymeghatározás más módszerére történő hivatkozással történik.
(6)  Annak a tagállamnak a meghatározása, amelyben a felhasználó az eszközt használta, az eszköz internetprotokoll-címére (IP-címére), illetve – amennyiben az pontosabb – a földrajzi helymeghatározás más módszerére történő hivatkozással történik, az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban oly módon, hogy a felhasználható azonosítása ne legyen lehetséges. A tagállamok adóhatóságát tájékoztatni kell a felhasználók helyének meghatározására alkalmazott módszerről.
Módosítás 21
Irányelvre irányuló javaslat
4 cikk – 7 a bekezdés (új)
(7a)   Az adóalanynak a jelentős digitális jelenlét e cikkel összhangban történő meghatározása szempontjából érdemleges minden információt közölnie kell az adóhatósággal.
Módosítás 23
Irányelvre irányuló javaslat
5 cikk – 5 bekezdés – a pont
a)  felhasználói szintű adatok gyűjtése, tárolása, feldolgozása, elemzése, felhasználása és értékesítése;
a)  felhasználói szintű adatok gyűjtése, tárolása, kezelése, elemzése, hasznosítása, továbbítása, telepítése és értékesítése;
Módosítás 25
Irányelvre irányuló javaslat
5 cikk – 6 a bekezdés (új)
(6a)   A tagállamok nemzeti adóhatóságaikat megfelelő személyzettel, szakértelemmel és költségvetési forrásokkal látják el, valamint képzési forrásokat biztosításával felkészítik a személyzetet, hogy a nyereséget az állandó telephelyhez kössék, és így az adó mértékét a szóban forgó tagállamban ténylegesen folytatott digitális tevékenységekhez igazítsák.
Módosítás 26
Irányelvre irányuló javaslat
5 a cikk (új)
5a. cikk
(1)  A Bizottság … [ezen irányelv hatálybalépésének napja]-ig iránymutatásokat bocsát ki az adóhatóságok számára arról, hogy miként kell meghatározni, mérni és megadóztatni a jelentős digitális jelenlétet és a digitális szolgáltatásokat. E szabályokat az Unió egész területén össze kell hangolni, és az Unió valamennyi hivatalos nyelvén ki kell bocsátani.
(2)  A Bizottság az első bekezdésben említett iránymutatások alapján egyértelmű módszertannal ellátott iránymutatásokat dolgoz ki a vállalatok számára is annak érdekében, hogy a vállalatok maguk is felmérhessék, tevékenységeik közül melyek számítanak jelentős digitális jelenlétnek. Ezeket az iránymutatásokat az Unió valamennyi hivatalos nyelvén ki kell bocsátani és a Bizottság honlapján hozzáférhetővé kell tenni.
Módosítás 27
Irányelvre irányuló javaslat
5 b cikk (új)
5b. cikk
Igazgatási együttműködés
Az irányelvben foglalt Európai Unióban történő egységes alkalmazásának biztosítása érdekében az adóügyi információkat a 2011/16/EU tanácsi irányelvben előírtaknak megfelelően automatikusan és kötelezően meg kell osztani.
Módosítás 28
Irányelvre irányuló javaslat
6 cikk – cím
Felülvizsgálat
Végrehajtási jelentés és felülvizsgálat
Módosítás 29
Irányelvre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés
(1)  A Bizottság ezen irányelv hatálybalépése után öt évvel értékeli az irányelv végrehajtását, és jelentést tesz arról a Tanácsnak.
(1)  A Bizottságnak ... [három évvel ezen irányelv hatálybalépése után]-ig értékelnie kell ezen irányelv végrehajtását, és jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a végrehajtásról. A jelentésben különösen ki kell emelni a vállalatokra és különösen a kkv-kra háruló adminisztratív terheket és többletköltségeket, valamint az ezen irányelvben meghatározott adózási rendszer hatásait a tagállamok bevételeire, a felhasználók személyes adataira és az egységes piac egészére, különös tekintettel az ezen irányelvben megállapított új szabályok hatálya alá tartozó vállalatok közötti verseny lehetséges torzulására. A jelentésben azt is meg kell vizsgálni, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó szolgáltatástípusokat vagy a jelentős digitális jelenlét fogalmát meg kell-e változtatni.
Módosítás 30
Irányelvre irányuló javaslat
6 a cikk (új)
6a. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2)  A Bizottság az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól, amelynek kezdete ... [ezen irányelv hatálybalépésének napja].
(3)  A Tanács bármikor visszavonhatja az említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4)  Ha a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el, erről haladéktalanul értesíti a Tanácsot.
(5)  Az elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az azt követő két hónapon belül, hogy a Bizottság tájékoztatta a jogi aktusról, a Tanács nem emel ellene kifogást, illetve ha a Tanács ezt az időpontot megelőzően arról tájékoztatja a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. A Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
Módosítás 31
Irányelvre irányuló javaslat
6 b cikk (új)
6b. cikk
Fellebbezés
A vállalatok – uniós és nem uniós vállalatok egyaránt – fellebbezhetnek azon határozat ellen, amely szerint az általuk nyújtott szolgáltatások a nemzeti jognak megfelelően digitális szolgáltatásoknak minősülnek.
Módosítás 32
Irányelvre irányuló javaslat
6 c cikk (új)
6c. cikk
Az Európai Parlament tájékoztatása
Az Európai Parlamentet tájékoztatni kell arról, ha a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadott el, ha a Tanács a jogi aktussal kapcsolatban kifogást emelt vagy ha a hatáskörök átruházását visszavonta.
Módosítás 33
Irányelvre irányuló javaslat
6 d cikk (új)
6d. cikk
Az Európai Bizottság felhatalmazása arra, hogy harmadik országokkal adóügyi megállapodások megkötése céljából tárgyalásokat folytathasson
A tagállamok felruházzák a Bizottságot azzal a hatáskörrel, hogy a nevükben harmadik országokkal tárgyalásokat folytasson, amelyek célja már megkötött adóegyezmények felülvizsgálata vagy új adóegyezmények megkötése az ezen irányelvben meghatározott szabályokkal összhangban, különösen a „jelentős digitális jelenlét” meghatározásának beillesztése tekintetében.
Módosítás 34
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 2 bekezdés
(2)  A DigiTax bizottság a tagállamok és a Bizottság képviselőiből áll. A DigiTax bizottság elnöke a Bizottság egyik képviselője. A titkársági szolgálatot a bizottság részére a Bizottság biztosítja.
(2)  A DigiTax bizottság a tagállamok és a Bizottság képviselőiből, valamint az Európai Parlament egy megfigyelőjéből áll. A DigiTax bizottság elnöke a Bizottság egyik képviselője. A titkársági szolgálatot a bizottság részére a Bizottság biztosítja. Az említett bizottságnak közzé kell tennie a napirendjeit, és már a kiválasztást megelőzően biztosítani kell, hogy a bizottság tagjai ne álljanak semmilyen összeférhetetlenségi helyzetben. Az érdekelt felek, közöttük szociális partnerek megfigyelőként részt vehetnek az érintett üléseken.
Módosítás 35
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 4 bekezdés
(4)  A DigiTax bizottság az elnöke által saját kezdeményezésből vagy az egyik tagállam képviselőjének kérésére ezen irányelv alkalmazásával kapcsolatban felvetett kérdéseket vizsgálja, és következtetéseiről tájékoztatja a Bizottságot.
(4)  A DigiTax bizottság az elnöke által saját kezdeményezésből, illetve az Európai Parlament vagy egy tagállam képviselőjének kérésére megvizsgálja az ezen irányelv alkalmazásával kapcsolatban felvetett kérdéseket , és következtetéseiről tájékoztatja a Bizottságot.
Módosítás 36
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 4 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
A DigiTax bizottság éves jelentést készít tevékenységeiről és megállapításairól, és e jelentést eljuttatja a Parlamenthez, a Tanácshoz és a Bizottsághoz.
Módosítás 37
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 4 a bekezdés (új)
(4a)  A DigiTax bizottság ellenőrzi és felügyeli ezen irányelv vállalatok általi helyes végrehajtását. A DigiTax bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy a nemzeti adóhatóságoktól összegyűjtött adatokat felhasználja a jelentős digitális jelenléttel kapcsolatos szabályok megfelelő végrehajtásának megvizsgálására, és hogy a nemzeti adóhatóságok közötti együttműködést elősegítő szervként szolgáljon annak érdekében, hogy a kettős adóztatás és az adóztatás kettős elmaradásának lehetősége a lehető legkisebbre csökkenjen.
Módosítás 38
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés
Az ezen irányelv alkalmazása során adott esetben a felhasználótól gyűjtött adatok körét olyan adatokra kell korlátozni, amelyek jelzik a felhasználó tartózkodási helye szerinti tagállamot, azonban nem teszik lehetővé a felhasználó azonosítását.
Az ezen irányelv alkalmazása során adott esetben a felhasználótól gyűjtött adatok körét olyan adatokra kell korlátozni, amelyek jelzik a felhasználó tartózkodási helye szerinti tagállamot, azonban nem teszik lehetővé a felhasználó azonosítását. Személyes adatok ezen irányelv alkalmazása céljából végzett bármely kezelése során maradéktalanul meg kell felelni az (EU) 2016/679 rendeletben foglalt rendelkezéseknek.
Módosítás 39
Irányelvre irányuló javaslat
9 a cikk (új)
9a. cikk
Kapcsolat a bevételek után fizetendő digitális szolgáltatási adóval
Amint ezen irányelv alkalmazandóvá válik, az egyes digitális szolgáltatások nyújtásából származó bevételek után fizetendő digitális szolgáltatási adó közös rendszeréről szóló tanácsi irányelv automatikusan hatályát veszti.

Irán, nevezetesen Naszrín Szotúdeh ügye
PDF 135kWORD 47k
Az Európai Parlament 2018. december 13-i állásfoglalása Iránról, különösen Naszrín Szotúdeh ügyéről (2018/2967(RSP))
P8_TA(2018)0525RC-B8-0562/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Iránról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel az emberijog-védők helyzetével foglalkozó különleges előadó, a bírák és az ügyvédek függetlenségével foglalkozó különleges előadó, az önkényes fogva tartással foglalkozó munkacsoport elnök-előadója, a jogszabályokban és a gyakorlatban a nőkkel szemben alkalmazott diszkrimináció kérdésével foglalkozó munkacsoport elnöke, valamint az Iráni Iszlám Köztársaság emberi jogi helyzetével foglalkozó különleges előadó által 2018. november 29-én kibocsátott, Iránról szóló nyilatkozatra,

–  tekintettel a halálbüntetésről, a kínzásról és egyéb kegyetlen bánásmódról, az online és offline véleménynyilvánítás szabadságáról és az emberi jogok védelmezőiről szóló uniós iránymutatásokra,

–  tekintettel az Iráni Iszlám Köztársaság emberi jogi helyzetével foglalkozó különleges előadó 2018. szeptember 27-i jelentésére,

–  tekintettel arra, hogy 2012-ben Naszrín Szotúdehnek ítélték oda a gondolatszabadságért járó Szaharov-díjat,

–  tekintettel az Emberi Jogok 1948. évi Egyetemes Nyilatkozatára,

–  tekintettel a polgári és politikai jogok 1966. évi nemzetközi egyezségokmányára, valamint a gazdasági, szociális és kulturális jogok 1966. évi nemzetközi egyezségokmányára, amelyeknek Irán is részes fele,

–  tekintettel az iráni elnök polgári jogokról szóló chartájára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel 2018. június 13-án letartóztatták Naszrín Szotúdehet, a neves iráni emberi jogi ügyvédet, miután egy olyan nőt képviselt, aki a hidzsáb kötelező viselését előíró iráni törvény ellen békésen, annak nyilvános körben történő levételével tiltakozott; mivel letartóztatása óta Naszrín Szotúdeh az evini börtön női részlegén tartózkodik, és 2018. november 26-án harmadszor is éhségsztrájkba kezdett, így tiltakozva az ellen, hogy az iráni hatóságok nem engedik, hogy Farhad Mejszami kórházi ellátásban részesüljön;

B.  mivel Naszrín Szotúdeh azt a tájékoztatást kapta, hogy letartóztatásának oka a Forradalmi Bíróság egyik bírája által 2015-ben a távollétében rá kiszabott ötéves börtönbüntetés; mivel az ellene felhozott vád „kémkedés és bujkálás” volt;

C.  mivel 2012-ben – távollétében – Naszrín Szotúdeh kapta meg a gondolatszabadságért járó Szaharov-díjat, az emberi jogok érdekében folytatott munkájáért és az e jogok iránti elkötelezettségéért; mivel Naszrín Szotúdeh régóta és fáradhatatlanul kampányol Iránban az emberi jogokért, és erőfeszítései miatt már több évet töltött börtönben; mivel az ellene indított eljárás és az ellene felhozott vádak megmutatják, milyen súlyos mértékben kriminalizálja az iráni igazságszolgáltatás az emberi jogi aktivisták tevékenységét;

D.  mivel Naszrín Szotúdeh számos alkalommal felszólalt a nyilvánosság előtt az iráni jogállamisággal kapcsolatos hiányosságokról, valamint az ország igazságszolgáltatásának elégtelenségéről; mivel Naszrín Szotúdeh letartóztatása része azoknak a kemény intézkedéseknek, amelyeket a nőjogi jogvédők ellen indítottak Iránban; mivel azokkal a nőjogi jogvédőkkel szemben, akik aktívan kampányoltak a nők szerepének és jogainak erősítése érdekében, zaklatással, önkényes letartóztatással és fogva tartással léptek fel, és megsértették a tisztességes tárgyaláshoz és jogszerű eljáráshoz való jogukat;

E.  mivel Szotúdeh férjét, Reza Khandant 2018 szeptemberében letartóztatták, miközben békésen demonstrált felesége szabadon bocsátásáért, és többek között azzal vádolták, hogy „rendszerellenes propagandát terjeszt”, valamint „népszerűsíti a nyilvánosság előtt kendő nélkül való megjelenés gyakorlatát”;

F.  mivel Iránban egyre gyakoribbá válnak a szegénység, az infláció, a korrupció és a politikai tekintélyelvűség elleni, civil társadalmi tiltakozások, és ezeket az iráni hatóságok kemény intézkedésekkel fojtják el; mivel az iráni hírszerző szolgálat fokozta a civil társadalmi aktivisták és az emberijog-védők, ügyvédek, környezetvédelmi aktivisták, nőjogi jogvédők, diákok, tanárok, tehergépjármű-vezetők és békés aktivisták elleni fellépését; mivel az iráni hatóságok 2018-ban még keményebben léptek fel azok ellen, akik békésen kívánták érvényesíteni a véleménynyilvánításhoz, az egyesüléshez és a békés gyülekezéshez való jogukat, és tágan és homályosan megfogalmazott nemzetbiztonsági vádak alapján több száz embert zártak börtönbe;

G.  mivel az ENSZ emberi jogi szakértői felszólították Iránt, hogy garantálja a hidzsáb kötelező viselése elleni iráni tiltakozások nyilvános támogatása miatt bebörtönzött emberijog-védők és ügyvédek jogait;

H.  mivel az Iráni Iszlám Köztársaság emberi jogi helyzetével foglalkozó különleges előadó ismételten hangsúlyozta az ENSZ főtitkára, az ENSZ emberi jogi főbiztosa, valamint annak elődje által azzal kapcsolatban kifejezett súlyos aggályokat, hogy Iránban folytatódik a fiatalkorú elkövetők kivégzése;

I.  mivel az Iráni Iszlám Köztársaság emberi jogi helyzetével foglalkozó különleges előadó és az ENSZ főtitkára által közzétett jelentések beszámolnak az iráni vallási és etnikai kisebbségek jogainak jelentős megsértéséről, beleértve a vallási kisebbségekkel, többek között a keresztényekkel és a bahá’í vallást követőkkel szembeni állítólagos megkülönböztetés eseteit is;

J.  mivel az iráni bíróságok nem biztosítanak jogszerű eljárást és tisztességes tárgyalást, és megtagadják a jogi tanácsadáshoz való hozzáférést, különösen a vizsgálati időszak alatt, valamint nem engedélyezik a konzuli, ENSZ- vagy humanitárius szervezetek általi látogatást; mivel az iráni bírói kar által hozott ítéletek gyakran homályos vagy nem meghatározott nemzetbiztonsági és kémkedési vádakon alapulnak;

K.  mivel számos jelentés született a börtönökben uralkodó embertelen és megalázó körülményekről, valamint az őrizet alatt az orvosi ellátáshoz való megfelelő hozzáférés megtagadásáról, amelynek célja a fogva tartott személyek megfélemlítése, megbüntetése vagy kényszerítése, megsértve az ENSZ fogvatartottakkal való bánásmódra vonatkozó minimumszabályait;

L.  mivel 2018. április 12-én a Tanács 2019. április 13-ig meghosszabbította az emberi jogok súlyos, Irán általi megsértésére válaszként bevezetett korlátozó intézkedéseit, beleértve az emberi jogok súlyos megsértéséért felelős személyek vagyoni eszközeinek befagyasztását és az őket érintő vízumtilalmat, valamint az esetlegesen belső elnyomásra felhasználható vagy a távközlés figyelemmel kísérésére alkalmas berendezések Iránba történő kivitelére vonatkozó tilalmat is;

M.  mivel az EU és Irán 2018. november 26-án Brüsszelben tartotta a magas szintű politikai párbeszéd negyedik ülését; mivel az EU és Irán közötti politikai párbeszéd szerves részeként, valamint a 2017 novemberében és 2016 februárjában tartott rendszeres eszmecserék folytatásaként az emberi jogokról szóló megbeszéléseket tartottak;

N.  mivel a polgári jogokról szóló charta tényleges végrehajtása egy lépést jelentene az iráni nép polgári jogainak javítása felé;

1.  felszólítja az iráni kormányt Naszrín Szotúdeh haladéktalan és feltétel nélküli szabadon bocsátására; elismerését fejezi ki Naszrín Szotúdeh számára bátorságáért és elkötelezettségéért; sürgeti az iráni igazságszolgáltatási rendszert, hogy tartsa tiszteletben a tisztességes tárgyaláshoz és jogszerű eljáráshoz való jogot, és adjon tájékoztatást a Naszrín Szotúdeh elleni vádakról;

2.  felszólítja az iráni hatóságokat annak biztosítására, hogy a Naszrín Szotúdeh fogva tartása során alkalmazott bánásmód tekintetében tartsák be a bármely formában fogva tartott vagy börtönbüntetésüket töltő személyek védelméről szóló ENSZ-elveket, melyeket az ENSZ Közgyűlése 1988. december 9-én fogadott el a 43/173. számú határozattal; hangsúlyozza, hogy az iráni hatóságoknak az őrizet során garantálniuk kell a fogva tartott személyek biztonságát és jóllétét, többek között megfelelő orvosi ellátás biztosítása révén; felszólítja az iráni hatóságokat, hogy vizsgálják ki a fogva tartott személyekkel szembeni rossz bánásmódra vonatkozó állításokat, és a felelősöket állítsák bíróság elé; elítéli az iráni börtönökben rendszeresen alkalmazott kínzást, és felszólít arra, hogy haladéktalanul hagyjanak fel a foglyok kínzásának és bántalmazásának valamennyi formájával; felszólítja Iránt annak jogi és gyakorlati biztosítására, hogy senkit ne vessenek kínzásnak vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek;

3.  felszólítja az iráni kormányt, hogy tartsa tiszteletben az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat, többek között a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás szabadságát; felszólít a gyülekezéshez, véleményalkotáshoz és véleménynyilvánításhoz való jog békés gyakorlása miatt letartóztatott személyek, többek között Reza Khandan, valamint az egyéb emberijog-védők, környezetvédők, szakszervezeti aktivisták, nőjogi aktivisták és meggyőződésük miatt bebörtönzöttek szabadon bocsátására; felszólítja az iráni hatóságokat, hogy teljes mértékben tartsák tiszteletben minden ember egyetemes emberi jogait, különös tekintettel az online és offline véleménynyilvánítás szabadságára; felszólítja az iráni hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben és védelmezzék a békés gyülekezéshez való jogot, és a nem békés gyülekezések feloszlatása esetén tartózkodjanak az erőszak alkalmazásától;

4.  együttérzéséről és szolidaritásáról biztosítja az ország kötelező öltözködési kódexe elleni kampányt; elítéli azon nők fogva tartását, akik a kampány részeként levették a fejkendőjüket, és felszólít azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátásukra;

5.  szolidaritásáról biztosítja azokat az irániakat, akik társadalmi és gazdasági helyzetük javítása érdekében tüntetnek, valamint szociális és gazdasági jogaikat kívánják érvényesíteni;

6.  súlyos aggodalmának ad hangot az uniós/iráni kettős állampolgárok Iránba való belépéskor történő letartóztatása miatt; hangsúlyozza, hogy ezek a letartóztatások akadályozzák az emberek közötti kapcsolatok lehetőségeit, és felszólítja az iráni hatóságokat, hogy tegyék lehetővé valamennyi iráninak, hogy biztonságosan beutazhasson születési országába;

7.  felszólítja az iráni hatóságokat, hogy a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya értelmében Irán által tett nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban biztosítsák, hogy valamennyi vádlott választása szerint, indokolatlan korlátozások nélkül bármilyen bírósági ügyben jogi tanácsadásért folyamodhasson, és tisztességes tárgyaláshoz való joga ne sérüljön; felszólítja az iráni kormányt, hogy biztosítsa az Iránban fogva tartott valamennyi polgár jogszerű eljáráshoz való jogát, és biztosítsa számukra a tisztességes tárgyalást;

8.  felszólítja az iráni hatóságokat, hogy az iráni alkotmánnyal és nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban garantálják a vallásszabadságot, és vessenek véget a vallási kisebbségek és a nem hívők elleni hátrányos megkülönböztetésnek; elítéli a bahá’í kisebbség szisztematikus üldözését; felszólítja továbbá az iráni hatóságokat annak biztosítására, hogy az országban lakóhellyel rendelkező személyek a törvény előtt – etnikai hovatartozástól, vallástól vagy meggyőződéstől függetlenül – egyenlő védelemben részesüljenek;

9.  felszólítja az iráni hatóságokat, hogy minden körülmények között garantálják, hogy Iránban minden emberijog-védő úgy tudja végezni jogszerű emberi jogi tevékenységét, hogy nem kell tartania a megtorlástól és semmilyen korlátozástól, ideértve a szabadságvesztéssel járó büntetést, a megfélemlítést és a bírósági zaklatást; felszólítja az iráni hatóságokat, hogy vessenek véget az emberijog-védők ellen irányuló minden megfélemlítésnek és megtorlásnak, akkor is, ha az Unió vagy az ENSZ tisztviselőivel és a független emberi jogi szervezetekkel kommunikálnak;

10.  felszólítja az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ) és a Bizottságot, hogy fokozzák a veszélyben lévő Szaharov-díjasok támogatására irányuló erőfeszítéseiket, beleértve Naszrín Szotúdehet és másokat, akiket vagy letartóztattak vagy elítéltek, vagy akiknek halálbüntetéssel vagy harmadik országokban nyilvánvalóan tisztességtelen bírósági eljárással kell szembenézniük;

11.  felszólítja a helyszínen diplomáciai képviselettel rendelkező uniós tagállamokat, hogy teljes körűen hajtsák végre az emberi jogok védelmezőiről szóló uniós iránymutatást, és nyújtsanak megfelelő támogatást Naszrín Szotúdeh és más emberijog-védők számára, ideértve a börtönlátogatásokat, a tárgyalások nyomon követését és a jogi vagy egyéb esetlegesen szükséges segítségnyújtást;

12.  határozottan elítéli a halálbüntetés alkalmazását, ideértve annak a fiatalkorú elkövetők elleni alkalmazását is, és felszólítja az iráni hatóságokat, hogy a halálbüntetés eltörlése felé tett lépésként vezessenek be azonnali moratóriumot annak alkalmazására; tudomásul veszi a kábítószer-kereskedelemről szóló törvény módosítását, amely várhatóam csökkenti a halálbüntetés alkalmazását;

13.  ismételten felhívja Iránt, hogy mélyítse el a nemzetközi emberi jogi mechanizmusok iránti kötelezettségvállalását a különleges előadókkal és a különleges mechanizmusokkal való együttműködés révén, ideértve a megbízottak országba való bejutás iránti kérelmeinek jóváhagyását is; hangsúlyozza, hogy szorosabb együttműködésre van szükség az Emberi Jogi Tanáccsal;

14.  felszólítja az Uniót, többek között a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, valamint a tagállamokat, hogy az iráni hatóságokkal a két- és többoldalú fórumokon a gazdasági és politikai kapcsolatok terén történő további előrelépés alapvető feltételeként rendszeresen vessék fel emberi jogi aggályaikat, többek között a politikai foglyok és az emberijog-védők helyzetével, a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadságával kapcsolatban; támogatását fejezi ki az emberi jogokról szóló viták iránt; hangsúlyozza azonban, hogy az Unió és Irán között hivatalos, egyetemes emberi jogi párbeszédre van szükség;

15.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ főtitkárának, valamint Irán kormányának és parlamentjének.


Egyiptom, nevezetesen az emberi jogok védelmezőinek helyzete
PDF 150kWORD 55k
Az Európai Parlament 2018. december 13-i állásfoglalása Egyiptomról, különösen az emberijog-védők helyzetéről (2018/2968(RSP))
P8_TA(2018)0526RC-B8-0568/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Egyiptomról szóló korábbi állásfoglalásaira, elsősorban az egyiptomi kivégzésekről szóló 2018. február 8-i(1), az Egyiptomról, különösen Giulio Regeni ügyéről szóló 2016. március 10-i(2), az Ibrahim Halawa lehetséges halálbüntetéséről szóló 2015. december 17-i(3) és az egyiptomi helyzetről szóló 2015. január 15-i(4) állásfoglalására,

–  tekintettel a halálbüntetésről, a kínzásról, a véleménynyilvánítás szabadságáról és az emberi jogok védelmezőiről szóló uniós iránymutatásokra,

–  tekintettel az EU Külügyek Tanácsának Egyiptomról szóló, 2013. augusztusi és 2014. februári következtetéseire,

–  tekintettel az EU és Egyiptom közötti 2001. évi társulási megállapodásra, amely 2004-ben lépett hatályba, és amelyet a 2007. évi cselekvési terv megerősített, tekintettel a 2017. július 25-én elfogadott, 2017–2020 közötti időszakra szóló EU–Egyiptom partnerségi prioritásokra, az 2017. évi EU–Egyiptom Társulási Tanácsot követően kiadott együttes nyilatkozatra, a politikai ügyekkel, emberi jogokkal és demokráciával foglalkozó EU–Egyiptom albizottság 5. ülését követően kiadott 2018. januári együttes nyilatkozatra;

–  tekintettel a Federica Mogherini, a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (alelnök/főképviselő) és az Európa Tanács főtitkára által a Halálbüntetés Elleni Európai és Világnap alkalmából kiadott, 2017. október 10-i együttes nyilatkozatra, valamint az EKSZ szóvivőjének a kopt keresztény zarándokok ellen Egyiptomban elkövetett támadásról szóló, 2018. november 2-i nyilatkozatára;

–  tekintettel az ENSZ szakértői, többek között Nils Melzer, kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódok vagy büntetések elleni küzdelemmel foglalkozó különleges előadó 2018. január 26-i együttes nyilatkozatára, amely sürgette az egyiptomi hatóságokat a küszöbön álló kivégzések leállítására, Leilani Farha, az ENSZ megfelelő lakhatással foglalkozó különleges előadója és Michel Forst, az ENSZ emberijog-védők helyzetével foglalkozó különleges előadója 2018. december 4-i nyilatkozatára, valamint Michelle Bachelet, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa 2018. szeptember 9-i nyilatkozatára, amely elítélte 75 személy tömeges halálra ítélését,

–  tekintettel Egyiptom alkotmányára, különösen annak a kínzás valamennyi formájának és típusának tiltásáról szóló 52. cikkére, a gyülekezés szabadságáról szóló 73. cikkére és a nemzetközi humanitárius jog kötelező voltáról szóló 93. cikkére,

–  tekintettel az emberi jogok európai egyezményének 6. és 13. jegyzőkönyvére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 2. cikkére,

–  tekintettel a tisztességes eljáráshoz és a jogi segítséghez való jogra vonatkozó afrikai alapelvekre és iránymutatásokra, amelyek minden körülmények között tiltják polgári személyek katonai törvényszék elé állítását,

–  tekintettel az emberi jogokra vonatkozó új uniós stratégiai keretre és cselekvési tervre, amely az uniós szakpolitikák középpontjába kívánja helyezni az emberi jogok védelmét és felügyeletét,

–  tekintettel a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni egyezményre, a gyermek jogairól szóló egyezményre, valamint az Emberi Jogok Arab Chartájára, amelyeket Egyiptom is ratifikált,

–  tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, amelynek Egyiptom is részes fele, és különösen annak 14. és 18. cikkére, valamint a halálbüntetésről szóló második fakultatív jegyzőkönyvére,

–  tekintettel az olasz parlament alsóháza, a Képviselőház határozatára, amely a Giulio Regeni olasz diák halálának kivizsgálásával kapcsolatos előrehaladás hiánya miatt felfüggesztette kapcsolatát az egyiptomi parlamenttel,

–  tekintettel a Szaúd-Arábia, Egyiptom, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek által Katar ellen 2017 júniusában bevezetett szankciók emberi jogi hatására az országon belül és regionálisan egyaránt, valamint az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala (OHCHR) által 2017 decemberében kiadott, az Öböl-válság emberi jogi hatásáról szóló jelentésre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel az egyiptomi kormány fokozta a civil társadalmi szervezetek, emberijog-védők, békés aktivisták, jogászok, bloggerek, újságírók, munkajogi aktivisták, szakszervezeti szereplők elleni fellépését, többek között többeket letartóztatva és eltüntetve közülük, és a terrorizmus elleni és szükségállapotra vonatkozó jogszabályokat egyre gyakrabban alkalmazva; mivel 2018. október vége óta legalább 40 emberijog-védőt, jogászt és politikai aktivistát tartóztattak le, és egyeseket közülük erőszakkal ismeretlen helyre hurcoltak; mivel az emberijog-védő nők és az LGBTIQ személyek jogait védelmező aktivisták – különösen rágalmazó kampányok és bíróság elé állítás révén – továbbra is az államilag irányított zaklatás különböző formáival szembesülnek;

B.  mivel Ezzat Ghoneim emberi jogokkal foglalkozó jogász, a Jogok és Szabadságok Egyiptomi Koordinációja (ECRF) vezetője 2018 márciusa óta előzetes letartóztatásban van, „emberi jogi terrorizmus” vádjával; mivel hollétéről nincs információ 2018. szeptember 4. óta, amikor egy bíróság elrendelte szabadlábra helyezését; mivel Ibrahim Metváli Hegázit, emberi jogokkal foglalkozó jogászt, az Eltűntek Hozzátartozóinak Ligája társalapítóját erőszakkal ismeretlen helyre hurcolták, megkínozták, majd önkényesen megelőző jelleggel őrizetbe vették, és továbbra is magánzárkában tartják; mivel az en-Nadím Központot 2017-ben erőszakkal bezárták;

C.  mivel Amal Fathi emberijog-védőt 2018 szeptemberében kétéves börtönbüntetésre ítélték az egyiptomi állammal szembeni károkozás céljából elkövetett „hamis hírek terjesztése”, valamint „közszeméremsértés” vádjával, amiért a kormányzat nemi erőszak elleni fellépés terén elkövetett mulasztásait bíráló videót tett közzé a közösségi médiában; mivel Amal Fathit a nemzetbiztonsággal összefüggő újabb vádak miatt indított nyomozás lezárulásáig előzetes letartóztatásban tartják;

D.  mivel Ola al-Kardavi katari állampolgárt és férjét, Hoszán Khalaf egyiptomi állampolgárt 2017. június 30. óta borzalmas körülmények között tartják fogva Egyiptomban anélkül, hogy bármilyen vádat megfogalmaztak volna velük szemben; mivel 2018 júniusában az ENSZ önkényes fogva tartással foglalkozó munkacsoportja megállapította, hogy kínzásnak minősíthető kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmódot alkalmaztak velük szemben, fogva tartásukat önkényesnek minősítették, és felszólították az egyiptomi kormányt, hogy helyezze őket szabadlábra;

E.  mivel 2016. február 2-án megtalálták a január 25-én Kairóban eltűnt Giulio Regeni holttestét, amely szörnyű kínzás és erőszakos halál nyomait viselte magán; mivel az egyiptomi hatóságok még mindig nem közölték az igazságot halálával kapcsolatban, és nem állították az összes elkövetőt bíróság elé; mivel Egyiptom ismét elutasította az olasz ügyészség azon kérését, hogy azonosítsa a Regeni eltűnésében és halálában részt vevő ügynököket;

F.  mivel a Riporterek Határok Nélkül legalább 38 olyan médiamunkást dokumentált, akiket munkájuk miatt, politikai alapú vádemelés alapján és a tisztességes eljárás többszörös megsértésével jelenleg őrizetben tartanak Egyiptomban; mivel a külföldi médiamunkások is célkeresztben vannak, számos nemzetközi médiatudósítót deportáltak, illetve megtagadták tőlük az Egyiptomba való belépést; mivel Mahmúd „Savkan” Abu Zeid fotóriportert jogszerű szakmai tevékenységéért ötéves börtönbüntetésre ítélték, és jelenleg egy jelentős pénzbüntetés ki nem fizetése miatt kiszabott további hathónapos börtönbüntetését tölti; mivel Iszmáil al-Iszkandarani közismert újságírót és a Sinai-félszigeten elkövetett emberijog-sértésekről beszámoló kevés újságíró egyikét 2015 novemberében őrizetbe vették, és 2018 májusában egy katonai bíróság tízéves börtönbüntetésre ítélte;

G.  mivel 2018 júliusában új médiatörvényt fogadtak el, amely kiterjesztette a média fogalmát minden 5 000 követőnél többel rendelkező közösségimédia-fiókra, így ezekkel szemben vádat lehet emelni „hamis hírek” terjesztése vagy bármilyen, törvénysértésre való uszításnak ítélt cselekmény miatt; mivel a polgári szabadságok – ezen belül a véleménynyilvánítás szabadsága és a médiaszabadság – tiszteletben tartása a demokratikus társadalom alapjainak elengedhetetlen része, és az újságíróknak szabadon, a vádemeléstől vagy a börtönbüntetéstől való félelem nélkül kell gyakorolniuk hivatásukat;

H.  mivel számos uniós tagállamban székhellyel rendelkező vállalat továbbra is megfigyelési technológiákat exportál Egyiptomba, megkönnyítve a számítógépes betöréseket és a rosszindulatú szoftverek alkalmazását, valamint az emberijog-védőkkel és a civil társadalmi aktivistákkal szemben a közösségi médiában indított támadás más formáit; mivel ez az online véleménynyilvánítás szabadságának elnyomásához vezetett;

I.  mivel az elmúlt évben Egyiptom jogi támadást indított a nem kormányzati szervezetek ellen egy olyan jogszabály révén, amely értelmében az állambiztonsági hivataloknak kell jóváhagyniuk e szervezetek – külföldi vagy belföldi – finanszírozását, így gyakorlatilag betiltották őket; mivel 2018. november 15-én asz-Szíszi elnök felhívott a nem kormányzati szervezetekről szóló törvény felülvizsgálatára annak „kiegyensúlyozottabbá” tétele érdekében, és megbízta a parlamentet, hogy vizsgálja felül a törvényt; mivel a 173/2011 sz. „külföldi finanszírozási ügy” 16 vádlottja perének újratárgyalását 2018. december 20-ára tervezik, és a vád velük szemben nemzetközi szervezetek helyi kirendeltségeinek létrehozása és működtetése a kormányzat engedélye nélkül;

J.  mivel Egyiptomban 2017 áprilisa óta szükségállapot van érvényben, és azt 2018. október 21-től fogva három hónapra meghosszabbították; mivel az állami média szerint a szükségállapotot a „terrorizmus veszélyeinek és finanszírozásának” leküzdése érdekében vezették be; mivel az elnök és a nevében eljáró személyek jogosultak arra, hogy a három hónapos időszak alatt polgári személyeket szükségállapot idején létrehozott állambiztonsági bíróságok elé utaljanak; mivel az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Michelle Bachelet kritizálta azokat a kísérleteket, amelyek a biztonsági erők tagjai által állítólagosan elkövetett bűncselekmények miatti bírósági eljárás alóli mentességre irányulnak, mivel e kísérletek aláássák az egyiptomi nép bizalmát aziránt, hogy kormánya képes mindenki számára igazságot szolgáltatni;

K.  mivel Egyiptom 2015-ös terrorizmus elleni törvénye a terrorizmus széles körű meghatározását tartalmazza, amely magában foglalja „a közrend megsértését, a biztonság, az érdekek vagy a társadalom biztonságának veszélyeztetését, az alkotmány és a jog rendelkezéseinek akadályozását, a nemzeti egység, a szociális béke vagy a nemzetbiztonság károsítását”, ami a békés másként gondolkodókat, demokráciapárti aktivistákat és emberijog-védőket kiteszi annak a kockázatnak, hogy terroristáknak bélyegezik és halálra ítélik őket;

L.  mivel asz-Szíszi elnök uralma alatt az egyiptomi bíróságok legalább 2 443, előzetes halálbüntetést szabott ki, köztük legalább tizenkettőt gyermekek esetében, és legalább 1 451 halálos ítéletet erősített meg; mivel a megerősített halálbüntetések közül legalább 926 olyan tömeges perek eredménye, amelyek 15 vagy több személy ellen folytak egyszerre ; mivel ugyanezen időszak alatt Egyiptom legalább 144 kivégzést hajtott végre; mivel a halálbüntetést, különösen a tömeges perekben, gyakran alkalmazták az alapvető jogaikat, többek között a gyülekezési szabadságot gyakorló személyek ellen;

M.  mivel augusztusban egy egyiptomi bíróság több mint 739 személy büntetését erősítette meg a 2013-as puccs után a Rabaa téren tartott tüntetésekkel kapcsolatban; mivel a bíróság 75 halálos ítéletet és további 47 fő esetében életfogytiglani szabadságvesztésről szóló ítéletet erősített meg; mivel a tárgyalás során számos szabálytalanságra derült fény, és mivel az ENSZ emberi jogi főbiztosa azt az igazságszolgáltatás súlyos tévedéseként jellemezte;

N.  mivel november végén Egyiptom bejelentette egy „állandó emberi jogi főbizottság” létrehozását, amely a hírek szerint azért jött létre, hogy reagáljon az Egyiptom emberi jogi fellépésére vonatkozó állításokra, továbbá „egységes egyiptomi víziót alakítson ki”; mivel e bizottság fő tagjai a kül- és belügyminisztériumok, a katonaság és a hírszerző szolgálatok képviselői;

O.  mivel annak ellenére, hogy a kopt kultúrát az alkotmány az ország „pilléreként” ismeri el, 2011 óta nőtt a kopt származású egyiptomiak elleni erőszak és megkülönböztetés, akik Egyiptom kilencmillió keresztényének többségét alkotják; mivel a főként muszlim vallású egyiptomi lakosság mintegy 10%-át kitevő kopt keresztényeket sújtja a szektariánus erőszak legnagyobb része; mivel 2018. november 2-án Minjában iszlám szélsőségesek támadtak meg egy kopt keresztény zarándokokat szállító buszt, amely támadás során hét személy meghalt és 19-en megsebesültek, és mivel ebből is látható, hogy Egyiptom milyen biztonsági kihívásokkal néz szembe;

P.  mivel az EU–Egyiptom Társulási Tanács 2018. december 20-án ül össze; mivel az Európai Parlament Emberi Jogi Albizottsága küldöttségének egyiptomi látogatására a Társulási Tanács ülése előtt kerül sor; mivel Egyiptom nem küldött hivatalos meghívót a küldöttségnek;

Q.  mivel a 2011-es forradalom óta számos súlyos fejlemény következett be Egyiptomban, és a nemzetközi közösség támogatja az országot gazdasági, politikai és biztonsági kihívásainak leküzdésében; mivel Egyiptomban komoly biztonsági kihívásokkal kell szembenézni, különösen a Sínai-félszigeten, ahol terrorista csoportok biztonsági erők elleni támadásokat hajtottak végre; mivel Egyiptomban több pusztító terrorista támadásra került sor;

R.  mivel a 2017–2020 közötti időszakra szóló EU–Egyiptom közötti, 2017 júliusában elfogadott új partnerségi prioritások a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának egyetemes értékei melletti közös elkötelezettséget fogalmaztak meg, valamint a politikai szerepvállalás és a megerősített együttműködés megújított keretét képezik, többek között a biztonság, az igazságügyi reform és a terrorizmus elleni küzdelem tekintetében, az emberi jogok és az alapvető szabadságok kellő tiszteletben tartása alapján; mivel az Egyiptom és az Európai Unió közötti társulási megállapodás szerinti, politikai kérdésekkel, emberi jogokkal és demokráciával, nemzetközi és regionális kérdésekkel foglalkozó albizottság 2018. január 10–11-én tartotta ötödik ülését Kairóban, amely az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság területén folytatott együttműködéssel foglalkozott; mivel az EU-Egyiptom Társulási Bizottság 6. ülésére 2018. november 8-án került sor;

S.  mivel az EU Egyiptom első számú gazdasági partnere és a külföldi beruházások fő forrása; mivel az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz 2017–2020 közötti keretében az Egyiptomnak nyújtott uniós kétoldalú támogatás mintegy 500 millió EUR-t tesz ki; mivel a Külügyek Tanácsa 2013. augusztus 21-én megbízta a főképviselőt az Egyiptomnak nyújtott uniós támogatás felülvizsgálatának feladatával; mivel e Tanács úgy határozott, hogy az EU Egyiptommal való együttműködését a helyszínen bekövetkezett eseményeknek megfelelően ki fogják igazítani;

T.  mivel a 2018. évi elnökválasztás folyamata során megszüntették a békés politikai ellenzéki tevékenység lehetőségeit, az egyiptomi szavazók politikai részvételhez való jogának tömeges megtagadása révén;

U.  mivel a Külügyek Tanácsának 2013. augusztus 21-i következtetései szerint „A tagállamok továbbá arról is megállapodtak, hogy felfüggesztik a belső elnyomásra alkalmas eszközök Egyiptomba irányuló kivitelére vonatkozó engedélyeket, áttekintik a 2008/944/KKBP közös álláspont hatálya alá tartozó eszközökre vonatkozó kiviteli engedélyeket, valamint felülvizsgálják az Egyiptom számára biztosított biztonsági segítségnyújtásukat”; mivel a Külügyek Tanácsa 2014 februárjában megerősítette e következtetéseket; mivel az alelnök/főképviselő 2015. október 27-i írásbeli válaszában megerősítette, hogy e következtetések „politikai kötelezettségvállalást jelentenek az Egyiptomnak nyújtott bármilyen katonai támogatás ellen”;

1.  határozottan elítéli az alapvető demokratikus jogok, különösen az online és offline véleménynyilvánítás szabadsága, az egyesülés és gyülekezés szabadsága, a politikai pluralizmus és a jogállamiság folyamatos korlátozását Egyiptomban; felszólít arra, hogy szüntessék meg az emberijog-védők, ügyvédek, tüntetők, újságírók, bloggerek, szakszervezeti tagok, diákok, nőjogi aktivisták, LMBTI-személyek, civil társadalmi szervezetek, nem kormányzati szervezetek, politikai ellenfelek és kisebbségek (beleértve a núbiaiakat) elleni erőszakot, felbujtást, gyűlöletbeszédet, zaklatást, megfélemlítést, erőszakos eltüntetéseket és cenzúrát az állami hatóságok, a biztonsági erők és szolgálatok, valamint más csoportok részéről Egyiptomban; elítéli a tiltakozók elleni túlzott erőszakot; felszólít az összes emberi jogi jogsértés független és átlátható kivizsgálására, valamint a felelősök felelősségre vonására;

2.  felszólítja az egyiptomi kormányt, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül bocsássa szabadon Ahmad Amasa, Hanan Badr el-Din, Amal Fathi, Ezzat Goveim, Ibrahim Metvalli Hegazi, valamint Azzuz Mahgub emberijog-védőket, továbbá a médiában dolgozó Mahmúd „Savkan” Abu Zeidet, Hisam Dzsafart, Mohamed „Oxigén” Ibrahimot, Iszmáíl Iszkandaranit, Adel Szabrit, Ahmed Tarek Ibrahim Ziadát, Alaa Abdelfattahot, Sadi Abu Zaidot, Musztafa al-Ászart, Hasszán al-Bannaandot és Moataz Vadnant, valamint az összes többi fogva tartottat, akiket Egyiptom alkotmányának és nemzetközi kötelezettségeinek megsértésével a véleménynyilvánítás szabadságához való joguk békés gyakorlása miatt tartanak fogva; felszólítja Egyiptomot, hogy szabadon bocsátásukig engedélyezze számukra a családjukhoz, az általuk választott ügyvédekhez és a megfelelő orvosi ellátáshoz való teljes körű hozzáférését, valamint hogy folytasson le hiteles vizsgálatokat a rossz bánásmódra vagy kínzásra vonatkozó állítások ügyében; felszólítja az EU-t, hogy maradéktalanul hajtsa végre Egyiptomra vonatkozóan az exportellenőrzést azokra az árukra tekintettel, amelyeket kínzáshoz vagy halálbüntetés végrehajtásához lehet felhasználni;

3.  emlékezteti az egyiptomi kormányt arra, hogy Egyiptom és lakosságának hosszú távú jóléte az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartásával, illetve a polgárok alapvető jogainak védelmét is ellátó demokratikus és átlátható intézmények kialakításával és megszilárdításával jár kéz a kézben; ebből adódóan felszólítja az egyiptomi hatóságokat, hogy maradéktalanul hajtsák végre azon nemzetközi egyezmények alapelveit, amelyekhez Egyiptom csatlakozott;

4.  felszólítja az egyiptomi hatóságokat, hogy szüntessék meg a folyamatban lévő, nem kormányzati szervekkel szembeni összes alaptalan bűnügyi nyomozást, többek között a „külföldi finanszírozási” ügyben végzett nyomozást is, valamint helyezzék hatályon kívül a nem kormányzati szervezetekről szóló, rendkívül szigorú törvényt; ösztönzi, hogy az egyesülés szabadságának érdekében egy olyan új jogi kerettel váltsák fel az említett törvényt, amelynek kialakítására az egyiptomi nemzeti, illetve a nemzetközi kötelezettségekkel összhangban, a társadalmi szervezetekkel folytatott valódi egyeztetés során kerül sor;

5.  súlyos aggodalmának ad hangot az egyiptomi bíróságokon tárgyalt tömeges perek és az e perek során nagy számban kiszabott halálos ítéletek, valamint börtönben letöltendő hosszú szabadságvesztések miatt; felszólítja az egyiptomi igazságügyi hatóságokat, hogy hagyjanak fel a halálbüntetés intézményének magánszemélyekkel szembeni alkalmazásával, többek között azon személyek esetében is, akik az állítólagos bűncselekmény elkövetésekor még nem töltötték be 18. életévüket, valamint hogy támogassák és tartsák tiszteletben a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, amelynek Egyiptom részes fele, különösen pedig az Egyezségokmánynak a vádlottak egyértelmű vádak alapján történő, tisztességes és kellő időben lebonyolított eljáráshoz való jogáról szóló 14. cikkét, amely biztosítja a vádlottak jogainak tiszteletben tartását;

6.  ismételten felszólítja Egyiptomot, hogy írja alá és erősítse meg a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának a halálbüntetés eltörlésére irányuló Második Fakultatív Jegyzőkönyvét, valamint a minden egyénnek az erőszakos eltüntetéssel szembeni védelméről szóló nemzetközi ENSZ-egyezményt; arra ösztönzi az egyiptomi kormányt, hogy intézzen nyílt felkérést az ENSZ érintett különleges előadóihoz, hogy tegyenek látogatást az országban;

7.  felszólítja az egyiptomi parlamentet, hogy vizsgálja felül az egyiptomi büntető törvénykönyvet, a büntetőeljárásról szóló törvényt, a terrorizmus elleni jogszabályokat és a katonai törvénykönyvet; felhívja az egyiptomi hatóságokat, hogy vessenek véget a civilek katonai bíróságok elé vitelének;

8.  súlyos aggodalmának ad hangot a nemzetközi emberi jogi szervezetekkel vagy az ENSZ emberi jogi szerveivel együttműködő, illetve együttműködésre törekvő személyekkel szembeni – legutóbb például az ENSZ-nek a megfelelő lakhatásért felelős különleges előadójával kapcsolatos – megtorlások miatt; emlékezteti az egyiptomi hatóságokat arra, hogy ENSZ-tagként az ország köteles tartózkodni az ilyen cselekményektől;

9.  elítéli az Egyiptomban élő kisebbségek folyamatos üldözését; újfent amelletti elkötelezettségének ad hangot, hogy Egyiptomban érvényesüljön a lelkiismereti és vallásszabadság, felszólít továbbá a nemzetközi együttműködés előmozdítására, többek között az egyiptomi kopt keresztények helyzetének értékelését célzó független ENSZ-vizsgálattal összefüggésben; felszólítja Egyiptomot, hogy vizsgálja felül az istenkáromlásról szóló törvényeit, valamint szavatolja a vallási kisebbségek védelmét;

10.  sürgeti az egyiptomi kormányt, hogy a katari állampolgárokkal szemben 2017 júniusát követően bevezetett összes diszkriminatív intézkedést szüntesse meg, konkrét példaként említve Ola al-Qaradawi és férje, Hosam Khalaf ügyét;

11.  támogatja az egyiptomi nép többségének törekvéseit, akik olyan szabad, stabil, virágzó, inkluzív és demokratikus országot kívánnak létrehozni, amely tiszteletben tartja az emberi jogokkal és alapvető szabadságokkal kapcsolatos nemzeti és nemzetközi kötelezettségvállalásait; emlékeztet arra, hogy fontos tényező a békés véleménynyilvánítás, illetve a bíráló gondolatok békés kinyilvánításának tiszteletben tartása;

12.  őszinte részvétét fejezi ki a terrorizmus áldozatai családjainak; szolidaritását fejezi ki az egyiptomi néppel, és megerősíti elkötelezettségét a radikális ideológiák és terrorista csoportok elterjedése elleni küzdelem iránt;

13.  sürgeti az egyiptomi kormányt, hogy a Sínai-félszigeten valamennyi műveletet a nemzetközi emberi jogi normákkal összhangban hajtsanak végre és minden visszaélést alaposan vizsgáljanak ki, továbbá hogy haladéktalanul nyissa meg a Sínai-félsziget északi részét a független megfigyelők és újságírók előtt, gondoskodjon a lakosok alapvető szükségleteinek kielégítéséről, valamint hogy tegye lehetővé a független segélyszervezetek számára, hogy segélyekkel segítsék a rászorulókat;

14.  felszólítja a főképviselőt/alelnököt, hogy kezelje prioritásként az emberijog-védők egyiptomi helyzetét, és ítélje el az országban kialakult aggasztó emberi jogi helyzetet, többek között a halálbüntetés alkalmazását; sürgeti az EKSZ-t, hogy foglalkozzon az egyiptomi közelmúltbeli fejleményekkel és valamennyi befolyását latba vetve helyezzen nyomást Egyiptomra az emberi jogi helyzet javítása, valamint a küszöbön álló kivégzések feltartóztatása érdekében, továbbá hogy szólítsa fel Egyiptomot az őrizetbe vettek azonnali szabadon bocsátására, illetve hogy buzdítsa az egyiptomi hatóságokat a nemzetközi normák és jogszabályok betartására;

15.  hangsúlyozza, hogy az EU nagy jelentőséget tulajdonít a fontos szomszédnak és partnernek tekintett Egyiptommal való együttműködésnek; nyomatékosan sürgeti tehát Egyiptomot, hogy alkotmányával és a nemzetközi normákkal összhangban tartsa tiszteletben a demokrácia, az alapvető szabadságok és az emberi jogok előmozdítása érdekében 2017. július 27-én elfogadott EU–Egyiptom partnerségi prioritásokban vállalt kötelezettségeit; hangsúlyozza, hogy az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság területén tapasztalt folyamatos visszalépések ellenére került sor 2017-ben a partnerségi prioritások megkötésére Egyiptommal; sürgeti a főképviselőt/alelnököt és a tagállamokat, hogy az Egyiptommal folytatandó további együttműködést kössék az emberi jogok tiszteletben tartásához, valamint hogy az egyiptomi hatóságokkal folytatott valamennyi megbeszélés során központi kérdésként jelenítsék meg az emberi jogokkal kapcsolatos aggályokat, különösen ami a három rögzített prioritást illeti; ismételten kiemeli, hogy a migrációkezelés vagy a terrorizmus elleni fellépések nem áshatják alá az emberi jogokat;

16.  emlékezteti az egyiptomi hatóságokat arra, hogy az EU Egyiptommal kapcsolatos szerepvállalásának az európai szomszédságpolitika „többért többet” elvével összhangban ösztönzőkön kell alapulnia, és a demokratikus intézmények, a jogállamiság és az emberi jogok terén elért reformoktól kell függenie;

17.  sürgeti az alelnököt/főképviselőt és a tagállamokat, hogy képviseljenek határozott és egységes álláspontot az EU emberi jogokkal kapcsolatos álláspontját illetően az EU–Egyiptom Társulási Tanács 2018. december 20-i ülésén, csakúgy, mint az összes emberi jogi fórumon, valamint két- és többoldalú találkozón, továbbá egyértelműen fogalmazzák meg, hogy milyen következményekkel néz szembe az egyiptomi kormány, amennyiben nem állítja le a visszaéléseket, például az emberi jogi jogsértések elkövetőivel szembeni célzott szankciók alkalmazása révén; felhívja továbbá az EU-t, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának következő ülésén tegyen közzé határozott hangú nyilatkozatot az ENSZ 2019. évi időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelésére vonatkozó ajánlások tekintetében is;

18.  ismételten felháborodását fejezi ki Giulio Regeni olasz kutató megkínzása és meggyilkolása miatt; hangsúlyozza, hogy mindaddig nyomást fog gyakorolni az uniós hatóságokra az egyiptomi partnereikkel való együttműködés tekintetében, amíg ki nem derül az igazság az ügyben és az elkövetőket felelősségre nem vonják; emlékezteti az egyiptomi hatóságokat a Giulio Regeni ügyét vizsgáló olasz és egyiptomi jogi csapat biztonságával kapcsolatos felelősségükre;

19.  újfent felhívja a tagállamokat, hogy állítsák le az Egyiptomba irányuló olyan megfigyelési technológiai és biztonsági felszerelések kivitelét, amelyek elősegíthetik az emberijog-védők és civil társadalmi aktivisták – többek között a közösségi média – elleni támadásokat;

20.  rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy az egyiptomi hatóságok nem mutattak hajlandóságot arra, hogy megszervezzék az emberi jogokkal foglalkozó parlamenti albizottság kairói látogatását; elvárja, hogy az EU hívja fel a figyelmet arra a problémára, hogy az egyiptomi hatóságok folyamatosan elutasítják a látogatás engedélyezését;

21.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint Egyiptom kormányának és parlamentjének.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0035.
(2) HL C 50., 2018.2.9., 42. o.
(3) HL C 399., 2017.11.24., 130. o.
(4) HL C 300., 2016.8.18., 34. o.


Tanzánia
PDF 131kWORD 47k
Az Európai Parlament 2018. december 13-i állásfoglalása Tanzániáról (2018/2969(RSP))
P8_TA(2018)0527RC-B8-0570/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Tanzániáról szóló korábbi állásfoglalásaira, többek között a 2015. március 12-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel Federica Mogherini főképviselő által az EU nevében tett, az EU és Tanzánia kapcsolatairól szóló, 2018. november 15-i nyilatkozatra,

–  tekintettel a tanzániai politikai vonatkozású erőszak és megfélemlítés fokozódásáról szóló, 2018. február 23-i helyi uniós nyilatkozatra,

–  tekintettel a Tanács LMBTI-személyek egyenlőségéről szóló, 2016. június 16-i következtetéseire,

–  tekintettel Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosának (OHCHR) 2018. november 2-i, a Tanzániában az LMBT-személyek ellen indított büntetőeljárásról és letartóztatásokról szóló nyilatkozatára,

–  tekintettel az EU Tanácsa által kidolgozott, a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LMBT) személyek emberi jogai maradéktalan érvényesítésének elősegítését és védelmét szolgáló eszköztárra (LMBT eszköztár),

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, valamint a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezményre,

–  tekintettel a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezményre,

–  tekintettel az emberi jogok és a népek jogainak afrikai chartájára,

–  tekintettel az AKCS–EU partnerségi megállapodásra (a továbbiakban: Cotonoui Megállapodás),

–  tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel Tanzánia elnökének, John Pombe Magufulinak 2015. évi megválasztása óta elnyomó törvények és rendeletek révén aláásták az ország alapvető jogait; mivel a kritikus újságírók, ellenzéki politikusok és szókimondó civil társadalmi aktivisták fenyegetésekkel, önkényes fogva tartással és zaklatással szembesülnek;

B.  mivel az elmúlt két évben az országban fokozódott az LMBTI-személyek elleni megbélyegzés, erőszak és nőtt a célzott letartóztatások száma; mivel a tanzániai jogszabályok értelmében az azonos nemű személyek közötti párkapcsolat bűncselekménynek minősül, amely 30 évtől életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő; mivel a homoszexualitás ellen irányuló tanzániai jogszabályok a legszigorúbbak közé tartoznak a világon;

C.  mivel a feltételezett melegeket Tanzániában végbélvizsgálatra kényszerítik, ami a homoszexuális magatartás „bizonyításának” kétes értékű módja, és amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezete és az Emberi Jogok és a Népek Jogainak Afrikai Bizottsága kínzásnak minősített;

D.  mivel Paul Makonda, a Dar es-Salaam regionális biztosa az elnyomás ismert szószólója; mivel a 2018. október 31-i sajtótájékoztatón bejelentette, hogy munkacsoportot hoz létre a homoszexuális férfiak, a prostituáltak és a közösségi médiában csalárd adománygyűjtést folytató személyek felkutatására; mivel felszólította a lakosságot, hogy jelentse a hatóságoknak, ha egy személyről azt gyanítja, hogy homoszexuális;

E.  mivel az egészségügyi minisztérium közösségi szinten ideiglenesen felfüggesztette a HIV-vel és az AIDS-szel kapcsolatos szolgáltatások nyújtását, és bezárta a lakosság leginkább érintett csoportjait– többek között a meleg férfiakat – szolgáló járóbeteg központokat; mivel 2017. február 17-én 40 egészségügyi központot zárt be, amiért állítólag bátorították a homoszexualitást; mivel számos szervezet arról számolt be, hogy az LMBTI-közösség elleni erőszakos fellépés oda vezetett, hogy a HIV-pozitív férfiak nem férnek hozzá az antiretrovirális kezeléshez, míg mások felhagytak a tesztelési és megelőző szolgáltatások igénybevételével;

F.  mivel 2018 novemberében letartóztattak tíz férfit Zanzibárban, amiért állítólag azonos neműek közötti házasságot bonyolítottak le; mivel 2018. október 17-én letartóztattak13 egészségügyi és emberi jogi aktivistát, mivel részt vettek azon a találkozón, ahol megvitatták az LMBTI-személyek egyes egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférését korlátozó törvényt;

G.  mivel sok gyermek és serdülő, különösen a lányok emberi jogi visszaéléseknek és ártalmas gyakorlatoknak vannak kitéve, beleértve a széles körben elterjedt nemi erőszakot, a testi fenyítést, a gyermekházasságot és a serdülőkori terhességet, amelyek megnehezítik vagy lehetetlenné teszik az iskoláztatást; mivel a tanzániai kormány akadályozza a szexuális és reproduktív egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést, és megfélemlíti az ilyen szolgáltatásokról tájékoztatást nyújtó szervezeteket;

H.  mivel 2018. június 22-én Magufuli elnök nyilatkozatot adott ki, amelyben megtiltja, hogy a terhes lányok iskolába járjanak; mivel a hatóságok megfélemlítik azokat a civil társadalmi szervezeteket, amelyek a terhes lányok azon jogait védik, hogy visszatérjenek az iskolába;

I.  mivel Tanzánia emberi jogokkal és jó kormányzással foglalkozó bizottsága egy ideje nem működik; mivel Magufuli elnök nem nevezte ki a bizottság biztosait vagy más tisztségviselőit;

J.  mivel a kormány bezárt vagy megfenyegetett magántulajdonban lévő rádióállomásokat és napilapokat, és véget vetett a parlamenti viták élő közvetítéseinek; mivel bezárták a helyi csatornákat és a helyi csatornákat közvetítő dekódereket;

K.  mivel a tanzániai nemzetgyűlés 2015-ben elfogadta a kiberbűnözésről szóló jogszabályt és 2018 szeptemberében az online tartalmakra vonatkozó előírásokat azzal a céllal, hogy ellenőrzés alatt tartsa a közösségi médiában használt tartalmakat; mivel a 2015-ben elfogadott statisztikai törvény kimondja, hogy bizonyos, a kormány által közölt statisztikák megvitatása és megkérdőjelezése nem megengedett;

L.  mivel az ellenzék vezető tagjait rendszeresen letartóztatják olyan vádak alapján, mint az elnök állítólagos megsértése vagy hamis tájékoztatás, vagy akár lázadás; mivel 2018 júliusában Tanzánia fő ellenzéki pártjának 20 tagját tartóztatták le azzal az állítással, hogy zavargást szítottak; mivel 2018 eleje óta a politikai ellenzék számos tagját és parlamenti képviselőjét brutálisan megtámadták, sőt meggyilkolták; mivel 2018. február 22-én Godfrey Luenát, Tanzánia fő ellenzéki pártja, a Chama Cha Demokrasia na Maendeleo (CHADEMA) nevű párt parlamenti képviselőjét és a földtulajdonhoz fűződő jogok elszánt védőjét otthona előtt bozótvágóval megölték; mivel 2018 novemberében az újságírók védelmére létrehozott bizottság (CPJ) programkoordinátorát, Africa Angela Quintalt és kollégáját, Muthoki Mumót letartóztatták, és csak a nemzetközi intézmények nyomására engedték szabadon;

M.  mivel az elmúlt években a turizmus fejlődése fokozta az aktivitást, különösen a maszájok lakta Serengeti régióban; mivel a szántóföldek vagy a szűkösen rendelkezésre álló területek spekulatív céllal történő ellenőrzése komoly feszültségekhez vezetett a térségben;

N.  mivel a Roeland van de Geer uniós küldöttségvezető arra kényszerült, hogy elhagyja az országot, miután a tanzániai hatóságok egyre nagyobb nyomást gyakoroltak rá; mivel Magufuli elnök megválasztása óta a UN Women vezetőjét, az UNDP vezetőjét és az UNESCO vezetőjét is kiutasították Tanzániából;

O.  mivel Federica Mogherini, az Unió főképviselője bejelentette az Unió Tanzániával fenntartott kapcsolatainak átfogó felülvizsgálatát;

1.  aggodalmát fejezi ki a Tanzániában egyre romló politikai helyzet miatt, amelyet a nyilvános tér zsugorodása jellemez a civil társadalmi szervezeteket, az emberijog-védőket, a médiát és számos politikai pártot sújtó korlátozások szigorítása következtében; mély aggodalommal tölti el az LMBTI-személyek helyzetének romlása;

2.  elítéli a szexuális irányultságon alapuló gyűlöletkeltést és erőszakot; sürgeti a tanzániai hatóságokat, biztosítsák, hogy Paul Makonda véget vessen az LMBTI-közösség elleni provokációnak, és hogy felelősségre vonják az erőszakra való felbujtásért;

3.  kéri, hogy indítsanak független vizsgálatokat az újságírók, az LMBTI-személyek, az emberijog-védők és az ellenzéki pártok tagjai elleni támadások és erőszak ügyében annak érdekében, hogy az elkövetőket bíróság elé állíthassák;

4.  emlékezteti a tanzániai kormányt a többek között a Cotonoui Megállapodás keretében vállalt azon kötelezettségeire, hogy minden körülmények között megvédi valamennyi polgára jogait, méltóságát és testi épségét;

5.  felszólítja Tanzániát, hogy helyezze hatályon kívül a homoszexualitást kriminalizáló jogszabályokat;

6.  szorgalmazza, hogy az EU és tagállamai teljes mértékben alkalmazzák az LMBT eszköztárt, bátorítva a harmadik országokat a homoszexualitás büntethetőségének megszüntetésére, segítve az erőszak és a hátrányos megkülönböztetés csökkentését és védve az LMBTI-személyek emberi jogainak védelmezéséért síkra szálló személyeket;

7.  felszólítja a tanzániai hatóságokat, hogy módosítsák a kiberbűnözésről, az elektronikus és postai hírközlésről (online tartalom) és a médiaszolgáltatásokról szóló jogszabályok valamennyi korlátozó rendelkezését, és azokat olyan rendelkezésekkel váltsák fel, amelyek a nemzetközi emberi jogi normákkal összhangban garantálják a véleménynyilvánítás és a média szabadságát;

8.  felszólítja a tanzániai hatóságokat, hogy helyezzék hatályon kívül az olyan szolgáltatásokat és információkat érintő jogszabályokat, politikákat és egyéb akadályokat, amelyekre a nőknek, a lányoknak és a fiatal anyáknak szükségük van ahhoz, hogy egészséges életet élhessenek, vonják vissza elsősorban Magufuli elnök nyilatkozatát arról, hogy a gyermeket világra hozó lányok nem térhetnek vissza az iskolába, ideértve azon rendeleteket is, amelyek jogszerűvé teszik a várandós lányoknak az iskolából való kiutasítását;

9.  sürgeti Tanzánia elnökét, hogy a lehető leghamarabb tegye működőképessé az ország emberi jogi bizottságát, és nevezze ki az emberi jogok megsértésének eseteit nyomon követő biztosokat, továbbá tegyen lépéseket a külföldön élő háztartási alkalmazottak támogatása érdekében;

10.  felszólítja a tanzániai hatóságokat, hogy valamennyi politikai foglyot bocsássák szabadon;

11.  komoly aggodalmának ad hangot a tanzániai kormány által Roeland van de Geer uniós küldöttségvezetőre gyakorolt nyomás miatt; üdvözli az Európai Unió és tagállamai arra vonatkozó döntését, hogy átfogó felülvizsgálatot végeznek a Tanzániával kapcsolatos uniós politikákról; kitart amellett, hogy a politikai párbeszéd fontos szerepet játszik abban, hogy a tanzániai hatóságok konkrét kötelezettségeket vállaljanak a civil társadalom, a politikai pártok és a média működését lehetővé tevő környezet kialakítására; felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a 2020 utáni AKCS–EU partnerségi megállapodásba illesszenek be egy kifejezetten a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetésmentességre való hivatkozást;

12.  aggodalmát fejezi ki a maszájok helyzete miatt; elítéli a hatóságok és a biztonsági erők részéről alkalmazott erőszakot;

13.  felszólítja a tanzániai hatóságokat, hogy határozottan lépjenek fel a civil társadalmi szervezetek, az emberijog-védők, az újságírók, az egészségügyi dolgozók és a politikai aktivisták jogainak védelme érdekében, összhangban a tanzániai alkotmánnyal, az emberi jogok és a népek jogainak afrikai chartájával, valamint az ország nemzetközi és regionális kötelezettségeivel és vállalásaival;

14.  felszólítja az EU-t, hogy továbbra is szorosan kövesse nyomon a tanzániai emberi jogi helyzetet, különösen küldöttségének rendszeres jelentéstétele révén; felszólítja az Európai Unió küldöttségét és a tagállamokat, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy vészhelyzet esetén védelmet és támogatást nyújtsanak a veszélyben lévő emberijog-védők számára;

15.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Európai Unió emberi jogokkal foglalkozó különleges képviselőjének, az AKCS–EU Tanácsának, az Afrikai Unió intézményeinek, a Kelet-afrikai Közösség intézményeinek, valamint Tanzánia, elnökének, kormányának és parlamentjének.

(1) HL C 316., 2016.8.30., 122. o.


Blokklánc: előretekintő kereskedelempolitika
PDF 177kWORD 57k
Az Európai Parlament 2018. december 13-i állásfoglalása a blokkláncról: előretekintő kereskedelempolitika (2018/2085(INI))
P8_TA(2018)0528A8-0407/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 207. cikkének (3) bekezdésére és 218. cikkére,

–  tekintettel a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezményre,

–  tekintettel a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) információtechnológiai megállapodására,

–  tekintettel a WTO e-kereskedelemre vonatkozó munkaprogramjára,

–  tekintettel a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló WTO-megállapodásra,

–  tekintettel a Vámigazgatások Világszervezete által átdolgozott Kiotói Egyezményre,

–  tekintettel a virtuális fizetőeszközökről szóló, 2016. május 26-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a kereskedelem és beruházás új, előretekintő és innovatív jövőbeli stratégiájáról szóló, 2016. július 5-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel „A digitális kereskedelmi stratégia felé” című, 2017. december 12-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a vámhatóságok teljesítménye és igazgatása mint a kereskedelem elősegítése és az illegális kereskedelem elleni harc egyik eszköze külső vonatkozásainak értékeléséről szóló, 2017. május 16-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a nemzetközi kereskedelem és az uniós kereskedelmi politikák globális értékláncokra gyakorolt hatásáról szóló, 2017. szeptember 12-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel a WTO 2017 decemberében, Buenos Airesben megrendezett miniszteri konferenciáján elfogadott, a kereskedelemről és a nők gazdasági szerepvállalásának erősítéséről szóló közös nyilatkozatra(6),

–  tekintettel a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (az általános adatvédelmi rendelet vagy GDPR)(7),

–  tekintettel az adatok határokon átnyúló áramlására és a személyes adatoknak az uniós kereskedelmi és beruházási megállapodások során történő védelmére vonatkozó horizontális rendelkezésekre irányuló bizottsági javaslatra,

–  tekintettel az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, „»A mindenki számára előnyös kereskedelem« elnevezésű stratégia végrehajtásáról: Progresszív kereskedelempolitika kialakítása a globalizáció előnyünkre fordítása érdekében” című bizottsági jelentésre (COM(2017)0491),

–  tekintettel az Egyesült Királyság tudományért felelős kormányhivatalának (Government Office for Science) tudományos főtanácsadója által 2016-ban kiadott, „Distributed Ledger Technology: beyond blockchain” („Megosztott könyvelési technológia: a blokkláncon túl”) című jelentésre(8),

–  tekintettel az ENSZ által létrehozott, a kereskedelem elősegítésével és elektronikus üzletvitellel foglalkozó központ (UN/CEFACT) a blokklánc műszaki alkalmazásáról szóló 2018-as Fehér könyvére,

–  tekintettel az európai blokklánc-partnerség létrehozásáról szóló, 21 tagállam és Norvégia által 2018. április 10-én aláírt nyilatkozatra(9), amelyet követően további öt tagállam csatlakozott a partnerséghez, így összesen 27-re nőtt az aláíró országok száma,

–  tekintettel a Bizottság által 2018. február 1-jén útjára indított Uniós Blokklánc Megfigyelőközpontra és Fórumra(10),

–  tekintettel a Tanács 2017. október 19-i következtetéseire(11),

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére, és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményeire (A8-0407/2018),

A.  mivel ebben a jelentésben – eltérő rendelkezés hiányában – a blokklánc egy privát, engedélyeken alapuló megosztott főkönyvi technológiát (DLT) jelent, amely a hálózatüzemeltetők jóváhagyásával hozzáadott, egymást követő adatblokkokból felépülő adatbázist foglal magában;

B.  mivel a magán/állami, engedélyezett/engedély nélküli blokkláncok ötvözetének más-más a haszna a különféle esettanulmányok és iparágak számára;

C.  mivel a blokkláncon belül minden egyes blokk tartalmaz egy kivonatot, amely az előző blokk adatainak ellenőrzésére szolgál, ezáltal a különálló felek számára olyan tranzakciókban való részvételt téve lehetővé, amelyekre fokozottabb bizalom és elszámoltathatóság jellemző, tekintettel arra, hogy a főkönyvben tárolt adatok nehezen hamisíthatók;

D.  mivel a nyílt forráskódú blokklánc-technológia világszerte az engedélyezett blokkláncok növekedésének alapját jelenti, amely elősegíti a résztvevőknek egy adott üzleti hálózatba vetett bizalmának növekedését;

E.  mivel a blokklánc lehetővé teheti bizonyos rendszergazdák számára, hogy egyértelműen meghatározzák a résztvevők szerepét, felelősségi köreit, hozzáférési szintjeit és érvényesítési jogait;

F.  mivel a globális kereskedelem a becslések szerint 16 billió EUR értékű ellátásilánc-ágazaton alapul, amelyben a magas tranzakciós költségek és a terhet jelentő papírmunka bonyolult folyamatokhoz és hibára hajlamos rendszerekhez vezet;

G.  mivel a szállítási költségek csökkentésére, az ipar környezetbarátabbá tételére és a gazdasági teljesítmény fellendítésére ígéretes potenciállal rendelkező kísérleti kezdeményezések elindítására került sor;

H.  mivel világszerte legalább 202 kormányzati blokklánc-kezdeményezés indult el 45 országban, és különösen az ázsiai és csendes-óceáni, az amerikai és a közel-keleti régiók gazdaságai ruháznak be a kereskedelem terén a blokklánc-technológiákba;

I.  mivel a blokklánc megerősítheti és javíthatja az EU kereskedelempolitikáját, például a szabadkereskedelmi megállapodások, különösen az engedélyezett gazdálkodók közötti kölcsönös elismerési egyezmények, a megfelelőségi határozatok és a piacvédelmi intézkedések területén;

J.  mivel a blokklánc óriási lehetőséget rejt az átláthatóságnak és a nyomonkövethetőségnek a teljes ellátási láncon keresztül történő növelésére, az adott hálózaton belül a résztvevők bizalmának növelésére, a vámellenőrzések és a jogszabályoknak való megfelelés leegyszerűsítésére, a tranzakciós költségek csökkentésére, az adatok megváltoztathatatlanságának és biztonságának megerősítésére, valamint, hogy a korrupció elleni küzdelem eszközévé váljon; mivel az esetleges előnyökhöz számos – többek között a kiberbiztonsággal összefüggő – kihívás is társul;

K.  mivel a blokklánc biztosíthatja az ellátási láncon belüli átláthatóságot, csökkentheti a korrupciót, leleplezheti az adókijátszást, lehetővé teheti a jogellenes kifizetések nyomon követését és megbirkózhat a kereskedelmi alapú pénzmosással; mivel az engedély nélküli blokklánc-alkalmazásokhoz bűncselekményekkel kapcsolatos kockázatok társulnak, ideértve az adókijátszást, az adókikerülést és a kereskedelmi alapú pénzmosást; mivel ezeket a problémákat a Bizottságnak és a tagállamoknak sürgősen meg kell vizsgálniuk és kezelniük kell;

L.  mivel a nemzetközi kereskedelem terén a blokklánc még mindig fejlesztés alatt áll, ezért egy innovációbarát, rugalmas és ösztönző megközelítésre van szükség, amely jogbiztonságot nyújt, ugyanakkor előmozdítja a fogyasztók, a beruházók és a környezet védelmét, növeli a technológia társadalmi értékét, csökkenti a digitális szakadékot, valamint fejleszti a polgárok digitális készségeit;

M.  mivel a blokklánc-technológia a kereskedelemben érintett minden – magán- és állami – fél számára állandó, valós idejű hozzáférést biztosíthat egy megváltoztathatatlan, időbélyegzővel ellátott adatbázishoz, amely a tranzakciókhoz kapcsolódó dokumentumokat tárolja, elősegítve ezáltal a bizalom kiépítését, a megfeleléssel kapcsolatos problémák elkerülését, a hamisított áruk vagy hamis dokumentumok használatának leküzdését;

N.  mivel az EU néhány regionális és nagyvárosi térsége konkrét projekteken és programokon keresztül, saját jellegzetességeiket véve alapul már elkezdte kifejleszteni e technológiát és létrehozni a bevált gyakorlatok terjesztésére szolgáló hálózatokat;

Az Európai Unió kereskedelempolitikája

1.  elismeri, hogy a korábbi kereskedelmi sikerek ellenére az uniós szabadkereskedelmi megállapodások óriási kiaknázatlan lehetőségeket rejtenek, és még nem használták ki őket teljes mértékben, hiszen átlagosan csak az uniós exportőrök 67%-a, illetve az uniós importőrök 90%-a használja ki a preferenciális tarifákat mind az EU-ban, mind az uniós partnerországokban vagy -régiókban, és támogatja olyan technikai megoldások megvizsgálását, amelyek növelhetik a szabadkereskedelmi megállapodások kiaknázását és fokozhatják az exportot; megállapítja, hogy az exportőrök minden dokumentumukat fel tudnák tölteni egy, a blokkláncon alapuló közigazgatási alkalmazásba, és igazolhatnák egy szabadkereskedelmi megállapodás által nyújtott preferenciális elbánásnak való megfelelésüket, ideértve például a preferenciális származási szabályokra, az állat- és növényegészségügyi szabályokra, és a kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló rendelkezésekre való jogosultságot; úgy véli, hogy a blokklánc megerősítheti a szabadkereskedelmi megállapodásokban szereplő kumulációs rendelkezéseket;

2.  véleménye szerint a vállalkozások számára a preferenciális és nem preferenciális származási szabályok esetében egyaránt költséges és bonyodalmas a tanúsítványok megszerzésével kapcsolatos eljárás; úgy véli, hogy a preferenciális szabályok esetében a blokklánc segítségével létre lehetne hozni az áru gazdasági nemzeti hovatartozását; úgy véli továbbá, hogy a nem preferenciális szabályok esetében az európai piacra belépő áruk származásának átláthatóvá tételével és a beáramló importok áttekintésével a blokklánc támogatni tudja az EU arányosan alkalmazott piacvédelmi eszközeit, hogy a vállalkozások részére egyenlőbb versenyfeltételeket biztosítson;

3.  hangsúlyozza, hogy a nyersanyagok és áruk származásával kapcsolatos bizalom megteremtésével, az átlátható termelési eljárások és ellátási láncok és azok munkaügyi, szociális és környezetvédelmi jogokkal kapcsolatos nemzetközi szabályoknak való megfelelésének biztosításával a blokklánc képes a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre irányuló menetrend támogatására, figyelembe véve a konfliktusövezetekből származó ásványkincsekkel, a kulturális javak jogellenes kereskedelmével, az exportellenőrzéssel és a korrupcióval kapcsolatos kiemelkedő relevanciájukat; hangsúlyozza, hogy a blokklánc hozzájárulhat a vállalatok működésének fenntarthatóságához és előmozdíthatja a felelős üzleti magatartást;

4.  úgy véli, hogy az engedélyezett gazdálkodók kölcsönös elismerési egyezményei a határátlépési vámeljárásokhoz kapcsolódó időráfordítás és költségek csökkentése révén lehetővé teszik a vállalkozások számára az ellátási láncaik diverzifikálását; megjegyzi, hogy vannak a végrehajtással kapcsolatos, megoldásra váró kérdések; úgy véli, hogy a blokklánc a zökkenőmentes adatcsere biztosítása révén lehetőséget nyújt az engedélyezett gazdálkodók kölcsönös elismerési egyezményeivel összefüggő bizonytalanság csökkentésére;

A vámügyi és a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésének külső aspektusai

5.  határozottan üdvözli a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodást; úgy véli, hogy a megállapodás a WTO-tagok számára alapot képez ahhoz, hogy feltárják a kereskedelmi eljárások többek között a blokklánc révén történő megkönnyítésének további módjait; üdvözli az EU által a WTO fenntartására és megerősítésére tett erőfeszítéseket és a szabályokon alapuló kereskedelmi rendszerre irányuló kötelezettségvállalást, amelynek célja az egyenlő versenyfeltételek biztosítása és a globális kereskedelmi szabályok megerősítése;

6.  úgy véli, hogy a blokklánc lehetővé teheti a vámhatóságok számára az árunyilatkozathoz szükséges információk automatikus megszerzését, a manuális hitelesítés és papíralapú eljárások szükségességének csökkentését, és ezzel egyidejűleg minden érintett fél számára az EU-ba belépő áruk státuszára és jellemzőire vonatkozó pontos és naprakész adatok biztosítását, ezáltal javítva a nyomonkövethetőséggel kapcsolatos kapacitásokat és az átláthatóságot;

7.  megítélése szerint a digitalizáció lehetővé fogja tenni a hatékonyabb és átláthatóbb információcserét; úgy véli, hogy a blokklánc lehetővé teheti a gyártók, a laboratóriumok, a logisztikai szereplők, a szabályozó szervek és a fogyasztók számára, hogy minden szükséges – többek között a származási helyre, a tesztelésre, a tanúsításra és az engedélyezésre vonatkozó – információhoz hozzáférjenek és azokat megosszák; megjegyzi, hogy a blokklánc az e-tanúsítványok megfelelő kiadásához is segítséget nyújthat; úgy ítéli meg, hogy a digitalizáció és az alkalmazások ellátási láncokon belüli használata az előfeltétele és egyben kiegészítő eleme annak, hogy a blokklánc teljes mértékben működőképes legyen; megjegyzi, hogy a digitalizálás terén jelentős különbségek vannak a tagállamok között;

8.  úgy véli, hogy a blokklánc-technológiáknak a teljes ellátási láncban történő alkalmazása a nemzetközi tranzakciókhoz kapcsolódó költségek csökkentése és a vállalkozások új kereskedelmi partnerek megtalálásában való segítése révén felgyorsíthatja a globális kereskedelmet, illetve növelheti annak hatékonyságát és volumenét, és a digitális kereskedelembe vetett fogyasztói bizalom erősödéséhez vezethet;

9.  kiemeli a blokklánc alkalmazhatóságát az alábbiakra:

   a) az áruk származásával és az árukhoz fűződő szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos bizonyosság fokozása, ezáltal csökkentve a tiltott áruk, köztük a hamis és hamisított áruk ellátási láncba való bekerülésének kockázatát,
   b) pontos információk biztosítása a hatóságok részére azzal kapcsolatban, hogy az ellátási láncon belül egy áru mikor sérülhetett meg vagy mikor manipulálhatták,
   c) az átláthatóság és a nyomonkövethetőség fokozása azáltal, hogy minden résztvevő fél számára lehetővé válik ügyleteinek nyilvántartásba vétele és ezen információ hálózaton keresztüli megosztása,
   d) a fogyasztóvédelem és a fogyasztói bizalom fenntartása a fogyasztók számára az árukra vonatkozó részletes információk biztosításával és a vállalkozások fenntarthatósági tevékenységéhez való hozzájárulással,
   e) az ellátási lánc irányítási költségeinek csökkentése a közvetítők szükségességének és a kapcsolódó költségeknek, valamint a papír alapú dokumentáció előállításával, továbbításával és feldolgozásával kapcsolatos fizikai követelménynek a megszüntetésével,
   f) a helyes vám- és héafizetések, valamint a bevételek beszedésének javítása a kereskedelempolitikán belül, valamint
   g) az árutovábbítási eljárás teljes idejének csökkentése a tipikusan manuálisan végzett feladatok automatizálás révén; tudomásul veszi a kapcsolódó – különösen a jól időzített ellátási láncok számára mind a költség csökkentés, mind pedig a logisztikai ágazat szénlábnyomának csökkentése terén kínált – előnyöket;

10.  megjegyzi, hogy a bűnözők a tiltott tevékenységeik, többek között a kereskedelmi alapú pénzmosás elrejtése céljából a szükséges dokumentumok hamis adatszolgáltatás – például az érintett áruk felül- vagy alulértékelési – révén történő meghamisításával manipulál hatják a jogszerű kereskedelmet; úgy véli, hogy a blokklánc lehetővé teheti a fogyasztók és más hatóságok számára, hogy időben, gyorsan és összehangolt módon megtegyék a szükséges intézkedéseket a tiltott pénzmozgások felfedése céljából;

Határokon átnyúló adatáramlás és adatvédelem

11.  elismeri, hogy az adatok határokon átnyúló áramlása a nemzetközi áru- és szolgáltatás kereskedelem és a blokklánc-architektúra kialakításának szerves részét képezi;

12.  kiemeli, hogy a blokklánc hozzáférési szinteket és érvényesítési eljárásokat határoz meg a résztvevőkre vonatkozóan, ezáltal képes a tranzakcióknak a teljes nemzetközi ellátási láncban történő helyettesítésére;

13.  megállapítja a blokklánc és adatok határokon átnyúló áramlása közötti összefüggést a kereskedelem tekintetében; megállapítja, hogy a több forrásból származó adatok integrálásával egy privát, engedélyeken alapuló, főkönyvek közötti hálózat bizalmat építhet ki a platformok között; elismeri a határokon átnyúló adatáramlás jelentőségét a növekedés és a munkahelyteremtés szempontjából; kiemeli, hogy különbséget kell tenni a blokkláncon belüli személyes és nem személyes adatok között;

14.  elismeri a blokklánc és az általános adatvédelmi rendelet végrehajtása közötti összefüggés által támasztott kihívást; kiemeli, hogy a blokklánc megvalósításának összhangban kell állnia valamennyi meglévő és jövőbeli uniós adatvédelmi jogszabállyal és adatvédelmi szabállyal; hangsúlyozza, hogy a blokklánc-technológia megoldásokat kínálhat az általános adatvédelmi rendeletben foglalt, beépített adatvédelemmel kapcsolatos rendelkezések végrehajtására a biztonságos és az egyén által szabályozott adatok biztosításának közös alapelvei alapján; hangsúlyozza, hogy az általános adatvédelmi rendelet korlátozott hatással van a kereskedelmi tranzakciókra, mivel a privát, engedélyeken alapuló blokkláncok nem tárolnak személyes adatokat; elismeri azonban, hogy szükség van a megfelelő biztosítékokra és szabályozási felügyeletre; hangsúlyozza, hogy az általános adatvédelmi rendelet csak akkor alkalmazandó, ha személyes adatokról van szó; felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg mélyrehatóbban ezt a kérdést;

15.  elismeri, hogy a blokkláncokat a személyes adatok tárolásának megszüntetéséhez való joggal összhangban kell megtervezni, és megjegyzi, hogy a hitelesített blokklánc-felhasználóknak és a blokklánc-alkalmazásoknak hozzáférési jogaiknak megfelelően mindig hozzá kell tudniuk férni az olyan tranzakciókhoz kapcsolódó minden adathoz, amelyekben részt vettek;

16.  ismételten felszólít a digitális ökoszisztéma teljes körű működését lehetővé tevő rendelkezések bevezetésére, és a határokon átnyúló adatáramlás előmozdítására a szabadkereskedelmi megállapodásokban; e tekintetben megjegyzi, hogy a megfelelőségi határozatok nem segítik elő a nem személyes adatok szabad áramlását; ezért felhívja a Bizottságot, hogy a szabadkereskedelmi megállapodásokban állapodjon meg kötelező erejű és kikényszeríthető adattovábbítási kötelezettségvállalásokról, ideértve a nem személyes adatokat is;

17.  hangsúlyozza, hogy a blokklánc az adattárolás és -kezelés új paradigmáját képviseli, képes decentralizálni az emberi interakció, a piacok, a banki tevékenységek és a nemzetközi kereskedelem formáit; hangsúlyozza, hogy a blokklánc-technológia felemelkedése lehetőségeket és kihívásokat is teremt az adatvédelem, az átláthatóság és a pénzügyi bűnözés szempontjából, mivel az adatok bevitelük és a résztvevő felekkel történő megosztásukat követően nem módosíthatók, ami biztosítja biztonságukat és sérthetetlenségüket; kéri, hogy többek között nemzeti szinten is tegyenek meg mindent a technológia meghamisíthatatlan és módosíthatatlan jellegének és annak biztosítására, hogy az adatvédelemhez való alapvető jog nem kerül veszélybe;

18.  elismeri a blokklánc-technológiák és az uniós adatvédelmi keret, nevezetesen az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) végrehajtása közötti kapcsolat által felvetett kihívást, és emlékeztet arra, hogy ennek eredményeként ez a kapcsolat összeütközéseket fedhet fel egyfelől az alapvető jogok védelme, másfelől az innováció előmozdítása között; javasolja annak biztosítását, hogy a blokklánc teljes mértékben feleljen meg az uniós adatvédelmi keretnek és teljes mértékben tartsa tiszteletben az uniós jogban lefektetett elveket, különösen a személyes adatok feldolgozására vonatkozóakat, mivel ez az Európai Unió Alapjogi Chartája 8. cikkének (1) bekezdése és az EUMSZ 16. cikkének (1) bekezdése szerint alapvető jog;

19.  hangsúlyozza továbbá, hogy részben a fent leírt összeütközésből eredően a blokkláncok egyáltalán nem támogatják automatikusan az adatszuverenitást, ezért azokat szándékosan kell úgy kialakítani, tekintettel arra, hogy a blokkláncok is jelenthetnek adatvédelmi kockázatokat;

20.  kiemeli, hogy megfelelő kialakítás esetén a blokklánc-technológia megfelelhet a beépített adatvédelem elvének, melynek célja, hogy az érintettek az általános adatvédelmi rendelettel összhangban nagyobb ellenőrzést kapjanak adataik felett; kiemeli továbbá azt is, hogy a blokkláncban előforduló személyes adatok általában nem anonimak, ezáltal bevonja azokat az általános adatvédelmi rendelet hatálya alá; kitart amellett, hogy a blokkláncokat teljes mértékben össze kell egyeztetni az uniós joggal, abban az esetben is, amikor személyes adatok feldolgozására használják azokat; e tekintetben javasolja, hogy a blokkláncok és alkalmazásaik tartalmazzanak olyan mechanizmusokat, melyek biztosíthatják az adatok teljes mértékű anonimitását, ezáltal garantálva, hogy csak olyan adatokat tároljanak, melyek nem azonosított vagy nem azonosítható természetes személyekre vonatkoznak;

21.  hangsúlyozza, hogy a blokklánc-technológián alapuló jövőbeli alkalmazásoknak olyan mechanizmusokat kell alkalmazniuk, amelyek megvédik a személyes adatokat és lehetővé teszik, hogy az adatok teljes mértékben névtelenek legyenek; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy finanszírozzák az általános adatvédelmi rendelettel összeegyeztethető és a beépített adatvédelem elvén alapuló, új blokklánc-technológiákkal, például a zk-SNARK-kal (zero-knowledge succinct non-interactive arguments of knowledge) kapcsolatos kutatást, különösen a tudományos kutatást, és innovációt;

22.  véleménye szerint a személyes adatok védelméhez kapcsolódó alapjog megsértésének megelőzése érdekében a blokklánc-technológiát addig nem szabad személyes adatok feldolgozására használni, amíg az érintett felhasználó szervezet olyan helyzetbe nem kerül, hogy biztosítani tudja az általános adatvédelmi rendeletnek való megfelelést, és konkrétan biztosítani nem tudja az adatok törléséhez és helyesbítéséhez való jog tiszteletben tartását;

23.  kiemeli, hogy a blokkláncok felhasználói egyszerre lehetnek a nyilvántartási rendszerbe általuk feltöltött személyes adatok ellenőrei és a nyilvántartási rendszer egészének a saját számítógépükön történő tárolása miatt adatfeldolgozók is;

24.  megjegyzi, hogy egyes blokklánc-technológiák – amennyiben a blokklánc személyes adatokat tartalmaz – megváltoztathatatlan jellege összeegyeztethetetlen lehet az általános adatvédelmi rendelet 17. cikkében rögzített, törléshez való joggal;

25.  aggodalommal jegyzi meg, hogy a blokkláncbeli adatok másolatainak elburjánzása – amennyiben a blokklánc személyes adatokat tartalmaz – összeegyeztethetetlen lehet az általános adatvédelmi rendelet 5. cikkében rögzített, az adatminimalizálásra vonatkozó elvvel;

26.  felszólítja az Európai Adatvédelmi Testületet, hogy adjon ki iránymutatást és ajánlásokat a blokklánc-technológiák uniós joggal való összeegyeztethetőségének biztosítása érdekében;

27.  aggodalommal állapítja meg, hogy sehol nem említik a blokklánc-technológia alkalmazási módjának komoly következményeit, különösen olyan területeken, mint a pénzmosás, az adókijátszás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem; úgy véli, hogy a blokklánc-technológiák mindenféle használatára fel kell készülni, és el kell különíteni, hogy mit tárolnak majd a láncban, és mit azon kívül (a személyes adatokat a láncon kívül kell tárolni);

Kis- és középvállalkozások (kkv-k)

28.  úgy véli, hogy a fogyasztókkal, a vámhatóságokkal, a nemzetközi és belföldi szabályozó szervekkel és az ellátási láncban részt vevő többi vállalkozással való interakció megkönnyítésével a blokklánccal kapcsolatos innováció és promóció gazdasági lehetőségeket teremthet a kkv-k számára a nemzetközivé válásra és az exportálással kapcsolatos költségek leküzdésére; hozzáteszi, hogy a blokklánc-infrastruktúra segítheti a termékek és szolgáltatások gyors és olcsó piacra juttatását;

29.  kiemeli, hogy a partnerek közötti azonos szintű kommunikáció, az együttműködésen alapuló eszközök és biztonságos kifizetések, az üzleti tevékenység megkönnyítése, a nemfizetés kockázatának csökkentése, valamint a szerződés teljesítéséhez kapcsolódó jogi eljárási költségek intelligens szerződések alkalmazásával történő csökkentése révén a blokklánc számos előnyt nyújthat a kkv-k számára; elismeri, hogy biztosítani kell, hogy a nemzetközi kereskedelemben használt blokklánc fejlesztésébe a kkv-kat is bevonják; hangsúlyozza, hogy az intelligens szerződések jelen pillanatban még nem feltétlenül kellően kiforrottak ahhoz, hogy ágazati szabályozások keretében biztosítani lehessen jogilag kötelező érvényesíthetőségüket, valamint hogy további kockázatelemzéseket kell végezni;

30.  elismeri, hogy a blokklánc-technológia uniós kereskedelempolitika részeként történő bevezetése lehetőségeket teremthet, többek között a kkv-k számára, ami egyéb előnyök mellett alacsonyabb tranzakciós költségeket és nagyobb hatékonyságot eredményezhet; elismeri továbbá, hogy a blokklánc-technológia lehetőséget nyújt a jelenlegi kereskedelmi rendszerbe vetett bizalom javítására azáltal, hogy a tranzakciók megmásíthatatlan nyilvántartását kínálja; elismeri azonban, hogy az Unió kereskedelempolitikájának hatókörén kívül eső ügyekben e technológia alkalmazása felvetheti a pénzmosás kockázatát és elősegítheti a szervezett bűnözés finanszírozását;

Kölcsönös átjárhatóság, méretezhetőség és a kapcsolódó technológiákkal való kölcsönhatások

31.  figyelembe veszi a blokklánc-rendszerek végrehajtásával kapcsolatos méretezhetőségi kihívásokat a bővülő nemzetközi kereskedelmi hálózatok összefüggésében;

32.  megállapítja, hogy elterjedtek az egy adott tranzakcióhoz tartozó adatokat különálló privát és nyilvános főkönyvekbe rögzítő különböző blokkláncok, elismeri, hogy a rendszerek, többek között örökölt operációs rendszerek, kölcsönös átjárhatóságának ösztönzése érdekében egyre nagyobb szükség van olyan kölcsönös átjárhatóságra vonatkozó globális előírások kifejlesztésére, amelyek egy adott tételnek az ellátási láncban történő mozgása alapján integrálják a tranzakciókat a blokkláncokban; felhívja a Bizottságot, hogy fokozza az együttműködést az ISO-val és más illetékes szabványügyi szervekkel;

33.  úgy véli, hogy a blokklánc-technológiák kölcsönhatást válthatnak ki más nemzetközi kereskedelmi innovációkkal; hangsúlyozza, hogy meg kell vizsgálni a blokklánc-technológiák fejlődésével kapcsolatos lehetőségeket és kihívásokat; szorgalmazza – mindenekelőtt a Digitális Európa program keretében – az e technológiáknak a nemzetközi kereskedelem és a közszektor digitális átalakításában és automatizálásában való alkalmazhatóságára irányuló további kutatásokat;

Következtetések

34.  felhívja a Bizottságot a blokklánc területén végbemenő fejlemények figyelemmel kísérésére, különös tekintettel a nemzetközi ellátási láncban zajló kísérleti projektekre / kezdeményezésekre és a vámüggyel és a szabályozási folyamatokkal kapcsolatos külső szempontokra; felhívja a Bizottságot, hogy valamennyi érintett főigazgatóság bevonásával dolgozzon ki a blokklánc-technológiáknak a kereskedelem és az ellátási lánc irányításában, valamint a szellemi tulajdon és különösen a hamisítás elleni küzdelem terén való alkalmazásáról szóló horizontális stratégiai dokumentumot; felkéri a Bizottságot, hogy értékelje a blokklánc igazságszolgáltatási és kormányzási szempontjait, valamint azt, hogy a blokklánc jobb megoldásokat kínál-e az uniós kereskedelempolitika jelenlegi kihívásait kezelni képes, meglévő és kialakulóban lévő technológiákhoz képest; felhívja a Bizottságot a blokklánc területén végbemenő fejlemények figyelemmel kísérésére, különös tekintettel a nemzetközi ellátási láncban zajló kísérleti projektekre/kezdeményezésekre; felhívja a Bizottságot a blokklánc-technológiáknak a kereskedelem és az ellátási lánc irányításában való alkalmazásáról szóló stratégiai dokumentum kidolgozására; véleménye szerint a cél az, hogy a nemzetközi ellátási láncokon belüli projektekbe és kezdeményezésekbe a blokklánc területéről különböző szereplőket vonjanak be és közös projekteket valósítsanak meg, amelyek keretében a különböző partnerek többek között a személyazonosság, a származás és az adattárolás területét is figyelembe veszik;

35.  felhívja a Bizottságot a nemzetközi kereskedelemre irányuló blokklánc-alkalmazásokra vonatkozó irányadó elvek kidolgozására annak érdekében, hogy az iparág, valamint vámügyi és szabályozó hatóságok számára olyan elégséges jogbiztonsági szintet biztosítson, amely e területen ösztönzi a blokklánc használatát és az innovációt; hangsúlyozza, hogy az alkalmazások alapját alkotó technológia szabályozása mind az innovációt, mind az új alkalmazások fejlesztését korlátok közé szorítaná; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EU – és különösen az uniós iparág – vezető szerepet játsszon és elkötelezettséget mutasson a blokklánc-technológiák terén, valamint a globális verseny tekintetében, illetve a fejlesztés és szabályozási környezet terén egyenlő versenyfeltételeket biztosítson; kiemeli a párbeszéd folytatásának, a gyakorlatok cseréjének, valamint a kompetenciák és a digitális készségek kialakításának fontosságát; felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve indítson el és felügyeljen egy blokklánc technológiát alkalmazó nemzetközi kereskedelmi kísérleti projektet, hogy megvizsgálja annak előnyeit;

36.  ösztönzi a Bizottságot, hogy a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséhez kapcsolódó információáramlás megfelelő információs és kommunikációs technológiák alkalmazása és egyéb intézkedések révén történő leegyszerűsítése és fokozása céljából működjön együtt a tagállamokkal;

37.  felhívja a Bizottságot, hogy a Kereskedelmi Főigazgatóságon belül hozzon létre egy blokklánccal foglalkozó tanácsadó csoportot, valamint a vámhatóságok és a határellenőrzési hatóságok bevonásával dolgozzon ki a blokkláncnak az ellátási láncban végponttól végpontig történő használatára irányuló, a szellemitulajdon-jogokat és a hamisítás elleni küzdelmet szem előtt tartó privát, engedélyeken alapuló kísérleti projektekről szóló vitaanyagot; elismeri, hogy a blokklánc-technológia ugyan még mindig korai fejlesztési szakaszban tart, de már szükség van a blokklánc hatékony végrehajtására vonatkozó ágazati stratégiára;

38.  kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, miként támogathatná a blokklánc a kereskedelmet és a fenntartható fejlődést; emlékeztet a Parlament azon álláspontjára, hogy a digitális kereskedelmi stratégiát támogató intézkedéseknek teljes mértékben összhangban kell állniuk a fenntartható fejlesztési célokkal és hozzá kell járulniuk azok megvalósításához, ideértve a nemek közötti egyenlőség megteremtésére és a nők társadalmi szerepvállalásának erősítésére vonatkozó 5. fenntartható fejlesztési célt is; emlékeztet a Parlament álláspontjára, miszerint fontos előmozdítani a nők részvételét a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok területén, valamint az új technológiákhoz való hozzáférés és azok használata terén fontos megszüntetni a nemek közötti különbségeket;

39.  kéri a Bizottságot, hogy szakpolitikai szempontból vizsgálja meg, hogy a blokklánc hogyan korszerűsítheti az Unió piacvédelmi politikáit, hogy megerősítse azok legitimitását és végrehajtását;

40.  felhívja a Bizottságot annak vizsgálatára, hogy a blokklánc-architektúra alkalmas-e a személyes adatoknak a láncból történő kizárására;

41.  kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogy hogyan fokozható a blokklánc-technológia segítségével a kereskedelem előmozdítása és a biztonság, ideértve többek között az engedélyezett gazdálkodókkal kapcsolatos elképzelést is;

42.  ösztönzi a Bizottságot, hogy működjön együtt a nemzetközi szervezetekkel és járuljon hozzá a nemzetközi szervezetek munkájához, és támogassa a blokklánc használatának elősegítését célzó szabályozás alapjául szolgáló szabványok és alapelvek kidolgozására irányuló jelenlegi projekteket;

43.  felhívja az Európai Uniót és tagállamait, hogy játsszon vezető szerepet a blokklánc szabványosításának és biztonságossá tételének folyamatában, és működjön együtt az összes érintett szereplővel és iparággal a blokkláncra vonatkozó szabványok kidolgozásában, többek között a terminológia, a biztonság, a fejlesztés tekintetében, valamint a technológia kereskedelemben és az ellátási lánc irányításában való alkalmazása tekintetében; hangsúlyozza, hogy a kiberbiztonság alapvető jelentőséggel bír a blokklánc-technológián alapuló alkalmazások, többek között a nemzetközi kereskedelemben használt alkalmazások szempontjából; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a biztonsági kihívásokat, mérje fel a technológiai kockázatokat, többek között a kvantum-számítástechnika kapcsán, és tegyen lépéseket ezek kezelésére;

44.  felhívja a Bizottságot, hogy működjön együtt az érdekelt felekkel a blokklánc-rendszerek közötti kölcsönös átjárhatósággal és kompatibilitással összefüggő kihívások kezelésére irányuló keretrendszer felülvizsgálata és kidolgozása céljából;

45.  üdvözli az „Uniós Blokklánc Megfigyelőközpont és Fórum” elnevezésű kezdeményezés életre hívását, amelyet a nemzetközi kereskedelem előmozdítását szolgáló alkalmazások tanulmányozására ösztönöz; felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az Uniós Blokklánc Megfigyelőközpont és Fórum megbízatásának kiterjesztésére rendelkezésre álló lehetőségeket, valamint vonja be az érintett helyi és nemzetközi érdekelteket a jövőbeni kihívások megválaszolása, illetve a döntéshozók további támogatása érdekében;

46.  felszólítja a Bizottságot, hogy vállaljon vezető szerepet a blokklánc-technológiák értékelésében és továbbfejlesztésében, többek között olyan konkrét ágazatokban, melyek az uniós kereskedelempolitika alá tartoznak, és állítson fel egy blokkláncokkal foglalkozó tanácsadó csoportot, melynek tagjai között lennének a pénzmosás elleni küzdelem, az adókijátszás, az adatvédelem és a szervezett bűnözés szakértői is.

47.  emlékezteti a Bizottságot, hogy az Európai Uniónak lehetősége van arra, hogy a blokklánc és a nemzetközi kereskedelem terén vezető szereplővé váljon, továbbá az Uniónak befolyásos szereplővé kell válnia annak nemzetközi partnerekkel közösen történő globális fejlődésének alakításában;

o
o   o

48.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és az Európai Bizottságnak, valamint az Európai Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és az EKSZ-nek.

(1) HL C 76., 2018.2.28., 76. o.
(2) HL C 101., 2018.3.16., 30. o.
(3) HL C 369., 2018.10.11., 22. o.
(4) HL C 307., 2018.8.30., 44. o.
(5) HL C 337., 2018.9.20., 33. o.
(6) https://www.wto.org/english/thewto_e/minist_e/mc11_e/genderdeclarationmc11_e.pdf
(7) HL L 119., 2016.5.4., 1. o.
(8) https://www.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attachment_data/file/492972/gs-16-1-distributed-ledger-technology.pdf
(9) https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/news/european-countries-join-blockchain-partnership
(10) http://europa.eu/rapid/press-release_IP-18-521_en.htm
(11) http://www.consilium.europa.eu/media/21620/19-euco-final-conclusions-en.pdf


A személyes adatok Japán által biztosított védelmének megfelelősége
PDF 163kWORD 54k
Az Európai Parlament 2018. december 13-i állásfoglalása a személyes adatok Japán által biztosított védelmének megfelelőségéről (2018/2979(RSP))
P8_TA(2018)0529B8-0561/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre, az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 6., 7., 8., 11., 16., 47. és 52. cikkére,

–  tekintettel a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (általános adatvédelmi rendelet)(1), és egyéb vonatkozó uniós adatvédelmi vívmányokra,

–  tekintettel a Bíróság által a C-362/14. sz. Maximillian Schrems kontra adatvédelmi biztos ügyben hozott, 2015. október 6-i ítéletre(2),

–  tekintettel a Bíróság által a C-203/15. sz. Tele2 Sverige AB kontra Post- och telestyrelsen és a C-698/15. sz. Secretary of State for the Home Department kontra Tom Watson és társai egyesített ügyekben hozott, 2016. december 21-i ítéletre(3),

–  tekintettel „A digitális kereskedelmi stratégia felé” című, 2017. december 12-i állásfoglalására(4)

–  tekintettel a 29. cikk szerinti munkacsoport „Megfelelőségi referencia” című, 2018. február 6-i dokumentumára(5), amely iránymutatást nyújt a Bizottság és az Európai Adatvédelmi Testület számára az általános adatvédelmi rendelet keretében a harmadik országokban és nemzetközi szervezetekben biztosított adatvédelem szintjének értékeléséhez,

–  tekintettel az Európai Adatvédelmi Testület az EU–Japán közötti megfelelőségi határozat tervezetéről szóló, 2018. december 5-i véleményére,

–  tekintettel a személyes adatok Japán által biztosított megfelelő védelméről szóló (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti bizottsági végrehajtási határozatra irányuló tervezetre (COM(2018)XXXX),

–  tekintettel a 2017. októberben az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság eseti küldöttsége által Japánban tett látogatás megállapításaira, amelyet a megfelelőségi tárgyalások keretében az érintett japán hatóságokkal és az érdekelt felekkel való találkozás céljából szerveztek azokkal az alapvető elemekkel kapcsolatban, amelyeket a Bizottságnak a megfelelőségi határozat elfogadásakor figyelembe kell vennie,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az általános adatvédelmi rendeletet 2018. május 25. óta kell alkalmazni; mivel az általános adatvédelmi rendelet 45. cikkének (2) bekezdése meghatározza azokat az elemeket, amelyeket a Bizottságnak figyelembe kell vennie a harmadik ország vagy nemzetközi szervezet által nyújtott védelem szintje megfelelőségének értékelése során;

B.  mivel a Bizottságnak különösen figyelembe kell vennie a jogállamiságot, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartását, a vonatkozó – mind általános, mind ágazati – jogszabályokat, beleértve a közbiztonságra, a védelemre, a nemzetbiztonságra, a büntetőjogra és a közigazgatási szervek személyes adatokhoz való hozzáférésére vonatkozó jogszabályokat, az egy vagy több független felügyeleti hatóság meglétét és hatékony működését, valamint a harmadik ország vagy nemzetközi szervezet által vállalt nemzetközi kötelezettségeket;

C.  mivel a Bíróság által a C-362/14. sz. Maximillian Schrems kontra adatvédelmi biztos ügyben hozott, 2015. október 6-i ítéletében világossá tette, hogy a valamely harmadik országban biztosított, megfelelő szintű védelmet úgy kell értelmezni, hogy az „lényegében egyenértékű” az Európai Unióban a Chartával összefüggésben értelmezett 95/46/EK irányelv értelmében biztosított védelemmel;

D.  mivel Japán az EU egyik fő kereskedelmi partnere, amellyel a közelmúltban gazdasági partnerségi megállapodást (GPM) kötött, amely rögzíti a közös értékeket és elveket, miközben mindkét védelmet biztosít az érzékeny területek számára mindkét partner vonatkozásában; mivel az alapvető jogok – többek között a magánélet védelme és az adatvédelem – közös elismerése fontos a megfelelőségi határozat megalapozásához, amely jogi alapot biztosít majd az EU-ból Japánba továbbított személyes adatok esetében;

E.  mivel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság Japánba indított eseti küldöttsége figyelmét felhívták arra, hogy a japán hatóságok és az érdekelt felek nem csupán az általános adatvédelmi rendelet új előírásainak alkalmazása iránt érdeklődnek, hanem az EU és Japán közötti olyan biztos és magas szintű személyesadat-továbbítási mechanizmus iránt is, amely a védelmi szint vonatkozásában megfelelne az uniós jogi keret által meghatározott feltételeknek, amelyet lényegében egyenértékűnek tekintenek az uniós adatvédelmi jogszabályok által biztosított védelmi szinttel;

F.  mivel a személyes adatok EU és Japán közötti, kereskedelmi célú átadása az EU–Japán kapcsolatok fontos eleme a globális gazdaság egyre növekvő digitalizációja fényében; mivel az ilyen adattovábbításnak a személyes adatok védelméhez való jog és a magánélethez való jog maradéktalan tiszteletben tartása mellett kell történnie; mivel az EU egyik alapvető célkitűzése az alapvető jogok védelme az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglaltaknak megfelelően;

G.  mivel az EU és Japán 2017 januárjában kezdett tárgyalásokat annak érdekében, hogy világszerte páratlan módon „kölcsönös megfelelőségi megállapítás” révén előmozdítsa a személyes adatok kereskedelmi célú továbbítását; mivel a Parlament „A digitális kereskedelmi stratégia felé” című 2017. december 12-i állásfoglalásában kifejezetten „elismeri, hogy a megfelelőségi határozatok [...] alapvető mechanizmusát képezik a személyes adatok Unióból harmadik országba történő átadásának”;

H.  mivel a személyes adatok Japánba történő továbbítására vonatkozó megfelelőségi határozat az első ilyen határozat lenne, amelyet az általános adatvédelmi rendelet új és szigorúbb szabályai alapján fogadtak el;

I.  mivel Japán a közelmúltban korszerűsítette és megerősítette az adatvédelmi jogszabályait annak érdekében, hogy összhangba hozza azokat a nemzetközi normákkal, különösen az új európai adatvédelmi jogszabályi keretben foglalt biztosítékokkal és személyhez fűződő jogokkal; mivel a japán adatvédelmi jogi keret különböző pillérekből áll, ahol a személyes információk védelméről szóló jogi aktus (APPI) a jogszabályok központi elemét képezi;

J.  mivel a japán kabinet 2018. június 12-én kabineti rendeletet fogadott el, amelynek értelmében a személyes információk védelmével foglalkozó bizottságot (PPC), mint az APPI igazgatásáért és végrehajtásáért felelős hatóságot azzal a jogkörrel ruházza fel, hogy a jogi aktus 6. cikke alapján megtegye a szükséges lépéseket a Japán és az érintett külföldi ország rendszerei és műveletei közötti különbségek áthidalására, az ezen országtól kapott személyes információk megfelelő kezelésének biztosítása céljából”; mivel ez a rendelet megállapítja, hogy mindez magában foglalja azt a jogkört, hogy a személyes információk védelméről szóló jogi aktusban és a kabineti rendeletben meghatározottakat kiegészítő és meghaladó, szigorúbb szabályok elfogadásával a személyes információk védelmével foglalkozó bizottság fokozott védelmet hozzon létre; mivel e rendelet értelmében ezek a szigorúbb szabályok a japán üzleti szereplők tekintetében kötelező érvényűvé és végrehajthatóvá válnak;

K.  mivel a személyes adatok Japán által biztosított megfelelő védelméről szóló bizottsági végrehajtási határozatra irányuló tervezethez az I. mellékletében csatolták a PPC által 2018. június 15-én elfogadott kiegészítő szabályokat, amelyek az APPI 6. cikkén alapulnak, amely kifejezetten lehetővé teszi a PPC számára, hogy szigorúbb szabályokat fogadjon el, többek között a nemzetközi adattovábbítások előmozdítása céljából; mivel a kiegészítő szabályok nyilvánosan még nem elérhetők;

L.  mivel e kiegészítő szabályok célja a japán és az uniós adatvédelmi jog közötti releváns különbségek kezelése annak érdekében, hogy biztosítsák az EU-tól kapott személyes adatok megfelelő kezelését a megfelelőségi határozat alapján, különös tekintettel a különleges gondosságot igénylő személyes adatokra (érzékeny adatok), a megőrzött személyes adatokra, meghatározva a felhasználás célját, továbbá a felhasználási célból fakadó korlátozásra, a harmadik fél számára más országban történő rendelkezésre bocsátás korlátozására, valamint a névtelenül feldolgozott információkra;

M.  mivel a kiegészítő szabályok jogilag kötelező érvényűek lennének a személyes információkat kezelő minden olyan üzleti szereplőre nézve, amely az EU-ból megfelelőségi határozat alapján továbbított személyes adatokat kap, és ezért meg kell felelnie az említett szabályoknak és tiszteletben kell tartania minden kapcsolódó jogot és kötelezettséget, valamint hogy e szabályok mind a PPC, mind pedig a japán bíróságok által érvényesíthetők lennének;

N.  mivel annak érdekében, hogy az EU-ból Japánba továbbított személyes adatok lényegében azonos szintű védelme biztosított legyen, a kiegészítő szabályok szigorúbb feltételek vagy korlátozások alapján további védelmet teremtenek az EU-ból továbbított személyes adatok feldolgozása tekintetében, így például a különleges gondosságot igénylő személyes információk, az adattovábbítás, az anonim adatok és a célhoz kötöttség esetében;

O.  mivel a japán adatvédelmi jogi keret különbséget tesz a „személyes információ” és a „személyes adat” között, és bizonyos esetekben a személyes adatok egy speciális kategóriájára, nevezetesen a „megőrzött személyes adatokra” utal;

P.  mivel az APPI 2. cikkének (1) bekezdése szerint a „személyes információ” fogalma magában foglal minden olyan, élő személyre vonatkozó információt, amely lehetővé teszi az adott személy azonosítását; mivel a meghatározás különbséget tesz a személyes adatok két kategóriája, nevezetesen i) az egyedi azonosító kódok és ii) az egyéb személyes adatok között, amelyek alapján egy adott személyt azonosítani lehet; mivel ez utóbbi kategória olyan információkat tartalmaz, amelyek önmagukban nem teszik lehetővé az azonosítást, de más információkkal összeillesztve lehetővé teszik egy adott személy azonosítását;

Q.  mivel az APPI 2. cikkének (4) bekezdése szerint a „személyes adatok” alatt többek között a személyes információs adatbázist alkotó személyes információkat kell érteni; mivel az APPI 2. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy az ilyen adatbázisokban szereplő információk rendszerezettek, ami hasonlatos az általános adatvédelmi rendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerinti nyilvántartási rendszer koncepciójához; mivel az általános adatvédelmi rendelet 4. cikke (1) bekezdésének megfelelően a „személyes adat” alatt azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó bármely információ értendő; mivel az a természetes személy minősül azonosíthatónak, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, azonosító szám, helymeghatározó adat vagy online azonosító, valamint a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző egy vagy több tényező alapján azonosítható; mivel egy természetes személy azonosíthatóságának meghatározásakor minden olyan módszert figyelembe kell venni – ideértve például a megjelölést –, amelyről észszerűen feltételezhető, hogy az adatkezelő vagy más személy a természetes személy közvetlen vagy közvetett azonosítására felhasználhatja;

R.  mivel az APPI 2. cikkének (7) bekezdése szerint a „megőrzött személyes adat” olyan személyes adat, amelyet egy személyes információkat kezelő üzleti szereplőnek jogában áll közzétenni, helyesbíteni, kiegészíteni vagy tartalmát eltávolítani, felhasználását megszüntetni, törölni, harmadik fél rendelkezésére bocsátását megszüntetni, és nem lehet olyan adat, amely kabineti rendelet szerint sértheti a köz- vagy egyéb érdekeket, amennyiben létezésére vagy hiányára fény derül, sem olyan, amelyet kabineti rendelet értelmében legfeljebb egy éven belül törölni kell; mivel a kiegészítő szabályok a „megőrzött személyes adatok” fogalmát hozzáigazítják a „személyes adatok” fogalmához annak biztosítása érdekében, hogy az előbbihez kapcsolódó, személyhez fűződő jogok bizonyos korlátozásai ne vonatkozzanak az EU-ból továbbított adatokra;

S.  mivel a japán adatvédelmi jogszabály, amely a végrehajtási határozatra irányuló tervezet tárgya, több ágazatot kizár a hatálya alól abban az esetben, ha a személyes adatokat meghatározott célból dolgozzák fel; mivel a végrehajtási határozat tervezete nem vonatkozik a személyes adatoknak az Unióból egy olyan címzett részére történő továbbítására, amely a japán adatvédelmi jog által előírt, fent említett kivételek közé tartozik;

T.  mivel az uniós személyes adatok Japánból harmadik országok részére történő továbbítása tekintetében a végrehajtási határozat tervezete kizárja a japán adatátadó és a harmadik országbeli adatátvevő közötti jogilag kötelező érvényű kapcsolat kialakítását nem biztosító, és a megkövetelt védelmi szintet nem garantáló átviteli eszközök ilyen típusú adattovábbításkor történő alkalmazását; mivel ez a helyzet állna fenn például az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés határokon átnyúló adatvédelmi szabályrendszere (APEC CBPR) tekintetében, amelyben Japán gazdasága is részt vesz, mivel ebben a rendszerben a védelem nem az adatátadó és az adatátvevő között kétoldalú kapcsolat keretében létrejött jogilag kötelező erejű rendelkezésekből fakad, és egyértelműen alacsonyabb szintű mint az APPI és a kiegészítő szabályok együttes alkalmazásával biztosított védelem;

U.  mivel 2018. december 5-i véleményében az Európai Adatvédelmi Testület az Európai Bizottság által rendelkezésére bocsátott dokumentumok alapján értékeli, hogy a japán adatvédelmi jogi keretben rendelkezésre állnak-e kielégítő biztosítékok az egyének megfelelő adatvédelmi szintjének biztosításához; mivel az Európai Adatvédelmi Testület üdvözli az Európai Bizottság és a japán PPC által tett, a személyes adatok továbbításának elősegítése céljából a japán és az uniós jogi keret közötti konvergencia fokozására irányuló erőfeszítéseket; mivel az Európai Adatvédelmi Testület elismeri, hogy a kiegészítő szabályokban foglalt, a két jogi keret közötti különbségek áthidalását célzó kiigazítások kiemelkedő jelentőségűek és megfelelő fogadtatásban részesültek; mivel megjegyzi, hogy számos aggodalomra adó részlet maradt, többek között az EU-ból Japánba továbbított személyes adatok teljes életciklusuk során való védelme tekintetében, és ajánlja az Európai Bizottságnak, hogy nyújtson be további bizonyítékot és magyarázatot a felvetett kérdések kapcsán, és szorosan kövesse figyelemmel a gyakorlati alkalmazást.

V.  mivel a végrehajtási határozat tervezetét a tervezet II. mellékletében csatolt, az igazságügyi miniszter 2018. szeptember 14-i levele is kíséri, amelyben említést tesznek egy, – a japán közigazgatási szervek által bűnüldözési és nemzetbiztonsági célból gyűjtött és felhasznált személyes adatokról szóló – az Igazságügyi Minisztérium, valamint több minisztérium és ügynökség által készített dokumentumról, amelyben áttekintést adnak az alkalmazandó jogi keretről, és a legmagasabb miniszteri és ügynökségi szinten aláírt hivatalos nyilatkozatokat, ígéreteket és kötelezettségvállalásokat tesznek a Bizottság felé;

1.  tudomásul veszi a Bizottság által a megfelelőségi végrehajtási határozat tervezetében megadott részletes elemzést a kereskedelmi szereplők által végzett adatfeldolgozásra, valamint a japán állami hatóságok adatokhoz való hozzáférésére vonatkozó biztosítékokkal – köztük a felügyeleti és jogorvoslati mechanizmusokkal – kapcsolatban, különösen a bűnüldözés és a nemzetbiztonság területén;

2.  tudomásul veszi, hogy Japán egyidejűleg készíti elő a Japánból az EU-ba továbbított személyes adatok védelmi szintjének elismerését az APPI 23. cikkének megfelelően, amely az első kölcsönös megfelelőségi megállapítást eredményezné világszerte, és a szabad és biztonságos adatáramlás világszerte legnagyobb térségének létrehozásához vezetne;

3.  üdvözli ezt a fejleményt, amely a magas adatvédelmi színvonal globális elterjedésének kifejeződése; rámutat azonban arra, hogy ez az EU megfelelőségi határozataiban semmilyen módon nem vezethet arányos viszonosságon alapuló megközelítés alkalmazásához; emlékeztet arra, hogy az általános adatvédelmi rendelet szerinti megfelelőségi határozat esetében a Bizottságnak objektíven értékelnie kell a harmadik ország, a terület, az ágazat vagy a nemzetközi szervezet jogi és tényleges helyzetét;

4.  rámutat arra, hogy az Európai Unió Bírósága ítéletében kimondta, hogy a „megfelelő védelmi szint” fogalma nem követel meg az EU-ban biztosított védelmi szinttel megegyező védelmi szintet, ugyanakkor azt úgy kell érteni, mint amely megköveteli, hogy e harmadik ország – belföldi joga, vagy vállalt nemzetközi kötelezettségei alapján – az Unióban a Chartával összefüggésben értelmezett általános adatvédelmi rendelet által biztosított védelmi szinttel lényegében azonos védelmi szintet biztosítson ténylegesen az alapvető jogok és szabadságok számára;

5.  megjegyzi, hogy a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való jog mind Japánban, mind pedig az EU-ban alkotmányos szinten garantált, azonban az EU és Japán szabályainak teljes körű összehangolása nem lehetséges az alkotmányos szerkezet és a kultúra közötti különbségek miatt;

6.  tudomásul veszi az APPI 2017. május 30-án hatályba lépett módosításait; üdvözli az érdemi javításokat;

7.  megjegyzi, hogy az üzleti és feldolgozási tevékenységek azon kategóriáit, amelyek nem tartoznak az APPI tárgyi hatálya alá, kifejezetten kizárták a megfelelőségi megállapítás hatálya alól;

8.  úgy véli, hogy a módosított APPI és az általános adatvédelmi rendelet 2016. évi elfogadását követően a japán és az uniós adatvédelmi rendszerek az elvek, a biztosítékok és a személyhez fűződő jogok, valamint a felügyeleti és végrehajtási mechanizmusok tekintetében magas fokú konvergenciát mutatnak; különösen kiemeli, hogy az APPI módosításával létrehoztak egy független felügyeleti hatóságot, a PPC-t;

9.  megjegyzi azonban, hogy maga a PPC jut arra következtetésre, hogy „a két rendszer közötti nagyfokú konvergencia ellenére jelentős különbségek mutatkoznak”; megjegyzi továbbá, hogy az EU-ból továbbított személyes adatok magasabb szintű védelme érdekében a PPC 2018. június 15-én kiegészítő szabályokat fogadott el;

10.  üdvözli a kiegészítő szabályok fontos pontosításait, többek között az APPI-ban foglalt „anonimizált személyes információk” fogalmának összhangba hozását az általános adatvédelmi rendeletben szereplő „anonim információ” fogalommeghatározásával;

11.  úgy véli, hogy a kiegészítő szabályok kiegészítő védelme csak a megfelelőségi határozatok alapján történő adattovábbításokat fedi le; emlékeztet arra, hogy tekintettel a megfelelőségi határozat hatályára, bizonyos adattovábbításokra a szóban forgó egyéb mechanizmusok keretében fog sor kerülni;

12.  elismeri, hogy a kiegészítő szabályokban foglalt kiegészítő védelem az Európából továbbított személyes adatokra korlátozódik, ezért a japán és európai személyes adatokat egyidejűleg feldolgozó üzleti szereplőknek eleget kell tenniük a kiegészítő szabályoknak, többek között technikai („címkézés”) vagy szervezeti módszerek (pl. célzott adatbázisban való tárolás) alkalmazásával annak érdekében, hogy az ilyen személyes adatokat egész „életciklusuk” alatt azonosítani tudják; felhívja a Bizottságot, hogy kísérje figyelemmel a helyzetet az esetleges joghézagok megelőzése érdekében, amelyek révén a piaci szereplők megkerülhetnék a kiegészítő szabályokban megállapított kötelezettségeket azáltal, hogy harmadik országokon keresztül továbbítják az adatokat;

13.  megjegyzi, hogy a „személyes adat” APPI-ban foglalt meghatározása nem tartalmazza azokat az adatokat, amelyekről kabineti rendelet mondja ki, hogy felhasználási módjuk miatt kevéssé valószínű, hogy sértik az egyén jogait és érdekeit; sürgeti a Bizottságot annak értékelésére, hogy ez a káralapú megközelítés összhangban áll-e az uniós megközelítéssel, amely szerint a személyes adatok bármilyen feldolgozása az adatvédelmi jog hatálya alá tartozik; megjegyzi ugyanakkor azt is, hogy e megközelítést nagyon kevés esetben kellene alkalmazni;

14.  megjegyzi továbbá, hogy a „személyes információ” APPI-ban foglalt meghatározása csak az olyan információra korlátozódik, „amely alapján egy adott személy azonosítható”; megjegyzi továbbá, hogy ez a meghatározás nem foglalja magában az általános adatvédelmi rendelet által nyújtott pontosítást, amely szerint a személyes információkat akkor is személyes adatnak kell tekinteni, ha az pusztán egy személy „kiválasztására” használható fel, ahogy azt az Európai Bíróság egyértelműen megállapítja;

15.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a „személyes adat” APPI-ban foglalt szűkebb (a „személyes információ” meghatározásán alapuló) meghatározása esetleg nem felel meg az általános adatvédelmi rendelet „lényegi egyenértékűségi” előírásának és az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatának; ezért megkérdőjelezi a végrehajtási határozat tervezetében szereplő megállapítást, miszerint az uniós adatok mindig az APPI szerinti „személyes adatok” kategóriájába fognak tartozni; felhívja a Bizottságot, hogy a megfelelőségi határozat alkalmazása és időszakos felülvizsgálata során szorosan kövesse nyomon a különböző elképzelések gyakorlati vonatkozásait;

16.  felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson be további pontosításokat, és szükség esetén kérje fel a japán hatóságokat további kötelező erejű kiegészítő szabályok létrehozására annak biztosítása érdekében, hogy az általános adatvédelmi rendelet értelmében vett valamennyi személyes adat védelemben részesüljön, amikor azokat Japánba továbbítják;

17.  aggodalommal jegyzi meg, hogy az automatizált döntéshozatalt és a profilalkotást illetően az uniós jogtól eltérő módon sem az APPI, sem a PPC iránymutatásai nem tartalmaznak jogi rendelkezéseket, és csak bizonyos ágazati szabályok foglalkoznak ezzel a kérdéssel, anélkül, hogy átfogó, általános jogi keretet és egyben alapvető és erős védelmet biztosítanának az automatizált döntéshozatallal és profilalkotással szemben; felhívja a Bizottságot annak bemutatására, hogy a japán adatvédelmi keretrendszer hogyan kezeli mindezt úgy, hogy egyúttal egyenértékű védelmi szintet biztosít; úgy véli, hogy ez különösen fontos, tekintettel a Facebook/Cambridge Analytica legújabb profilalkotási eseteire;

18.  úgy véli, hogy az Európai Adatvédelmi Testület Megfelelőségi referenciájának fényében, mivel az APPI nem tartalmaz konkrét rendelkezéseket, további mélyreható pontosítások szükségesek a direkt marketing kapcsán, annak érdekében, hogy bizonyítani lehessen, hogy Japánban egyenértékű a személyes adatok védelmi szintje;

19.  tudomásul veszi az Európai Adatvédelmi Testület véleményét, amelyben számos problémás kérdést határoz meg, többek között az EU-ból Japánba továbbított személyes adatok teljes életciklusuk során való védelme tekintetében; felhívja a Bizottságot, hogy megfelelően orvosolja a kérdést, és a végrehajtási határozatban terjesszen elő további bizonyítékot és magyarázatot a megfelelő biztosítékok meglétének alátámasztására;

20.  felhívja a Bizottságot annak tisztázására, hogy a harmadik fél számára történő adattovábbítások tekintetében a kiegészítő szabályokban foglalt megoldásból, amely az uniós érintett előzetes hozzájárulását követeli meg a más országban található harmadik fél részére történő adattovábbítás esetén, hiányoznak olyan lényeges elemek, amelyek lehetővé tennék az érintettek számára hozzájárulásuk megadását, mivel nem határozza meg egyértelműen, hogy az általános adatvédelmi rendelet 13. cikkével összhangban mi tartozik „az érintett hozzájárulására vonatkozó döntéséhez szükséges, az adattovábbítás körülményeire vonatkozó információk” fogalmába, például az adattovábbítás rendeltetési helye szerinti harmadik ország; felhívja a Bizottságot annak további pontosítására, hogy az érintett számára milyen következményekkel jár, ha megtagadja a személyes adatainak továbbításához szükséges hozzájárulás megadását;

21.  sajnálja, hogy az APPI eredményes végrehajtása tekintetében a büntetőhatóságok által kiszabott esetleges bírságok szintje nem elegendő a jogszabály betartásának eredményes biztosításához, mivel nem tűnik arányosnak, hatékonynak vagy visszatartó erejűnek a jogsértés súlyához mérten; megjegyzi azonban, hogy az APPI büntetőjogi szankciók, többek között szabadságvesztés kiszabását is előírja; felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson tájékoztatást a közigazgatási bírságok és büntetőjogi szankciók múltbeli tényleges alkalmazásáról;

22.  megjegyzi, hogy a PPC nem felügyeli a bűnüldözési ágazat adatfeldolgozási tevékenységeit, ugyanakkor léteznek más felügyeleti mechanizmusok, többek között a független, közbiztonsággal foglalkozó prefektusi bizottság által gyakorolt felügyelet; megjegyzi, hogy az információk közzétételével és a személyes információk védelmével foglalkozó felülvizsgálati testület rendelkezik bizonyos hatáskörökkel ezen a téren, ideértve többek között a hozzáférési kérelmek felülvizsgálatát és a vélemények közzétételét, rámutat azonban, hogy ezek a hatáskörök jogilag nem kötelező erejűek; üdvözli, hogy az EU és Japán megállapodtak abban, hogy konkrét jogorvoslati mechanizmust hoznak létre, amelyet a PPC irányít és felügyel, és amely a személyes adatoknak a bűnüldözés és a nemzetbiztonság területén történő feldolgozására alkalmazandó;

23.  megjegyzi, hogy az igazgatási szervek birtokában lévő személyes adatok védelméről szóló japán jogszabály (APPIHAO) értelmében a gazdasági szereplők „önkéntes alapon” is szolgáltathatnak adatokat a bűnüldöző hatóságok számára; rámutat arra, hogy erről nem rendelkezik az általános adatvédelmi rendelet vagy a rendőrségi irányelv, és felhívja a Bizottságot annak értékelésére, hogy ez megfelel-e annak az előírásnak, amely „lényegi egyenértékűséget” ír elő az általános adatvédelmi rendelettel;

24.  tisztában van a jelfelderítéssel foglalkozó japán igazgatóságról (DFS) szóló sajtóbeszámolókkal, amely mintegy 1 700 embert foglalkoztat, és legalább hat olyan felderítő létesítménnyel rendelkezik, amelyek a nap 24 órájában a telefonhívások, az e-mailek és más kommunikációs formák lehallgatását végzik(6); aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a válogatás nélküli tömeges megfigyelés ezen elemét még csak meg sem említik a végrehajtási határozat tervezetében; felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson be több információt a Japánban folyó tömeges megfigyelésről; súlyos aggodalmának ad hangot amiatt, hogy ez a tömeges megfigyelés nem felel meg az Európai Bíróság Schrems-ügyben hozott ítéletében (C-362/14.) megállapított kritériumoknak;

25.  sajnálja, hogy a japán közigazgatási szervek által bűnüldözési és nemzetbiztonsági célból gyűjtött és felhasznált személyes adatokról szóló dokumentum, amely a végrehajtási határozat tervezetének II. mellékletét képezi, nem rendelkezik a kiegészítő szabályokéval megegyező jogilag kötelező erővel;

Következtetések

26.  felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő további bizonyítékokat és magyarázatot a fent említett – többek között az Európai Adatvédelmi Testület 2018. december 5-i véleményében meghatározott – ügyekkel kapcsolatban annak bizonyítására, hogy a japán adatvédelmi jogi keret az európai adatvédelmi jogi keretben biztosítottal lényegében egyenértékű, megfelelő szintű védelmet biztosít;

27.  meggyőződése, hogy ez a megfelelőségi határozat erőteljes jelzést küldhet a világ országai számára arról, hogy az EU magas szintű adatvédelmi normáival való konvergencia rendkívül kézzelfogható eredményeket kínál; hangsúlyozza e tekintetben az említett megfelelőségi határozat fontosságát, mivel az precedensként szolgálhat jövőbeli partnerségekhez olyan további országokkal, amelyekben korszerű adatvédelmi jogszabályok vannak érvényben;

28.  utasítja az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot, hogy továbbra is kövesse nyomon az e téren történt fejleményeket, köztük a Bíróság elé vitt ügyeket, és kövesse nyomon az ezen állásfoglalásban megfogalmazott ajánlások megvalósítását;

o
o   o

29.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európai Adatvédelmi Testületnek, az európai adatvédelmi biztosnak, az általános adatvédelmi rendelet 93. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottságnak, az Európa Tanácsnak és Japán kormányának.

(1) HL L 119., 2016.5.4., 1. o.
(2) ECLI:EU:C:2015:650.
(3) ECLI:EU:C:2016:970.
(4) HL C 369., 2018.10.11., 22. o.
(5) http://ec.europa.eu/newsroom/article29/item-detail.cfm?item_id=614108; amelyet az Európai Adatvédelmi Testület első plenáris ülésén hagyott jóvá.
(6) Ryan Gallagher, ‘The Untold Story of Japan’s Secret Spy Agency’ [A japán titkos hírszerzés eddig ismeretlen története], The Intercept, 2018. május 19., https://theintercept.com/2018/05/19/japan-dfs-surveillance-agency/


Összeférhetetlenség és az uniós költségvetés védelme a Cseh Köztársaságban
PDF 172kWORD 48k
Az Európai Parlament 2018. december 13-i állásfoglalása az összeférhetetlenségről és az uniós költségvetés védelméről a Cseh Köztársaságban (2018/2975(RSP))
P8_TA(2018)0530RC-B8-0582/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel korábbi határozataira és állásfoglalásaira a Bizottság 2014-es, 2015-ös és 2016-os évre vonatkozó mentesítéséről(1),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2) (az új költségvetési rendelet) és különösen annak az összeférhetetlenségről szóló 61. cikkére,

–  tekintettel a cseh Kalóz Párt Bizottsághoz intézett, 2018. augusztus 2-i kérdéseire,

–  tekintettel a Transparency International Cseh Köztársaság által a Bizottsághoz 2018. szeptember 19-én benyújtott hivatalos panaszra,

–  tekintettel a Bizottság Jogi Szolgálatának „A költségvetési rendelet (összeférhetetlenségről szóló) 61. cikkének hatása az európai strukturális és beruházási alapokból (esb-alapok) származó kifizetésekre” című, 2018. november 19-i véleményére,

–  tekintettel a Bizottság Költségvetési Főigazgatósága által 2018. november 20-án „Összeférhetetlenségi szabályok a 2018. évi költségvetési rendeletben” címmel a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának tartott előadására,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel a 2012. évi költségvetési rendelet összeférhetetlenségről szóló rendelkezése nem vonatkozott kifejezetten a megosztott irányításra, de a tagállamoknak biztosítaniuk kellett az eredményes belső ellenőrzést, többek között az összeférhetetlenség elkerülését is;

B.  mivel a közbeszerzési szabályok (a 2014/24/EU irányelv 24. cikke(3)) az összeférhetetlenség – többek között a közvetlen vagy közvetett személyes érdekek – elkerülésére kötelezik a tagállamokat, és az összeférhetetlenségnek vagy a megosztott irányítás alá tartozó speciális kötelezettségeknek tekintett helyzetek tekintetében már léteznek szabályok (például az 1303/2013/EU rendelet(4));

C.  mivel a Tanács 2018. július 16-án elfogadta álláspontját az új költségvetési rendeletről, és a végleges jogi aktus aláírására 2018. július 18-án került sor; mivel a költségvetési rendelet összeférhetetlenséget kizáró 61. cikke 2018. augusztus 2-án hatályba lépett;

D.  mivel a költségvetési rendelet 61. cikkének (1) bekezdése (a 61. cikk (3) bekezdésével együtt) a következőket rögzíti:

   i. a pénzügyi szereplők számára előírja azt a negatív kötelezettséget, hogy előzzék meg az uniós költségvetéssel kapcsolatosan összeférhetetlenséget okozó helyzeteket;
   ii. a pénzügyi szereplőkre számára előírja azt a pozitív kötelezettséget, hogy hozzanak megfelelő intézkedéseket a felelősségi körükbe tartozó feladatok ellátása során az összeférhetetlenség megakadályozása érdekében, és kezeljék az objektíven összeférhetetlenségnek tekinthető helyzeteket;

E.  mivel az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata szerint(5) „az összeférhetetlenség objektíven és önmagában is súlyos szabálytalanság anélkül, hogy azt az érintett felek szándékára tekintettel kellene minősíteni, és függetlenül attól, hogy jóhiszeműen vagy rosszhiszeműen jártak el”; mivel a Bizottság kénytelen felfüggeszteni az uniós támogatások kifizetését olyan esetekben, amikor az irányítási és ellenőrzési rendszerek működésében súlyos hiányosság tapasztalható, és ha az összeférhetetlenséggel kapcsolatban jelentős feltáratlan, be nem jelentett és korrigálatlan szabálytalanságok kerültek napvilágra;

F.  mivel 2018. szeptember 19-én a Transparency International Cseh Köztársaság hivatalos panaszt nyújtott be a Bizottsághoz, azt állítva, hogy Andrej Babiš cseh miniszterelnök folyamatosan megsértette az összeférhetetlenségre vonatkozó uniós és cseh jogszabályokat;

G.  mivel kiderült, hogy Babiš úr az Agrofert – az egyebek mellett több jelentős cseh médiaorgánumot magában foglaló Agrofert-csoport anyavállalata – tényleges tulajdonosa az AB I és AB II vagyonkezelői alapokon keresztül, amelyeket ő alapított és amelyeknek egyúttal egyedüli kedvezményezettje is;

H.  mivel Babiš úr az európai strukturális és beruházási alapok cseh tanácsának elnöke is;

I.  mivel az Agrofert-csoporthoz tartozó vállalatok részt vesznek a Cseh Köztársaság vidékfejlesztési programja által támogatott projektekben, amelyet pedig az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap finanszíroz;

J.  mivel az Agrofert-csoporthoz tartozó vállalatok a 2014–2020 közötti időszakban jelentős összegeket kaptak az európai strukturális és beruházási alapokból, kezdve a 2013-as 42 millió EUR-s összegtől egészen a 2017-ben kapott 82 millió EUR-ig;

K.  mivel a Bizottság Jogi Szolgálatának véleménye megállapítja, hogy a cseh köztisztviselők jövedelemnyilatkozata szerint Andrej Babišnak 2018 első hat hónapjában 3,5 millió EUR-s jövedelme keletkezett vagyonkezelői alapjain keresztül az Agrofert-csoportból;

L.  mivel a Parlament a mentesítésről szóló jelentéseiben ismételten felszólította a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel az annak érdekében indított szabályszerűségi záróelszámolási eljárást, hogy információkat szerezzen a Cseh Köztársaság állami mezőgazdasági intervenciós alapját érintő összeférhetetlenségi kockázatokról; és mivel a Parlament hangsúlyozta, hogy az összeférhetetlenség megelőzéséhez szükséges intézkedések elmaradása a cseh hatóságot a kifizető ügynökség akkreditációjának visszavonására kötelezheti, a Bizottságot pedig pénzügyi korrekciók végrehajtására sarkallhatja;

M.  mivel 2018. szeptemberben a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága úgy határozott, hogy ezzel a kérdéssel az éves mentesítési eljárás keretében – nevezetesen a leginkább érintett biztosok meghallgatása során – foglalkozik;

N.  mivel e meghallgatások nem adtak egyértelmű és elégséges választ az EP-képviselőknek a cseh miniszterelnök lehetséges összeférhetetlensége tekintetében;

O.  mivel 2018. december 1-jén olyan európai médiaorgánumok, mint a The Guardian, a Le Monde, a De Standaard és a Süddeutsche Zeitung beszámoltak a Bizottság Jogi Szolgálata által kiadott jogi véleményéről, amely megerősítette Andrej Babiš összeférhetetlenségét;

1.  mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Cseh Köztársaság a cseh miniszterelnök összeférhetetlensége és az Agrofert-csoporttal való kapcsolata következtében nem felel meg a költségvetési rendelet 61. cikke (1) bekezdésének;

2.  elítél minden olyan összeférhetetlenséget, amely veszélyeztetheti az uniós költségvetés végrehajtását és alááshatja az uniós polgárok abba vetett bizalmát, hogy az uniós adófizetők pénze jó kezekben van; felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy kettős mérce nélküli, zéró tolerancián alapuló politikát alkalmazzanak minden uniós politikus összeférhetetlensége tekintetében, és hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelme során ne találjanak mentséget a késedelmekre;

3.  emlékeztet a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről szóló, 2017. április 27-i állásfoglalására(6), amelyben „megjegyzi, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) igazgatási vizsgálatokat indított, [...] a cseh köztársaságbeli, „Gólyafészek” nevű projekt ügyében az állítólagos szabálytalanságok miatt”, és „felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul tájékoztassa a Parlament illetékes bizottságát, amikor a vizsgálatok lezárulnak”; emlékeztet a 2016-ös pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről szóló, 2018. április 18-i állásfoglalására(7), amelyben „üdvözli, hogy az OLAF befejezte a cseh „gólyafészek” projekttel kapcsolatban indított igazgatási vizsgálatot”, és „sajnálattal veszi tudomásul, hogy az OLAF súlyos szabálytalanságokat tárt fel”;

4.  tudomásul veszi, hogy a 2017. évi mentesítési eljárás során Oettinger biztos 2018. november 29-én választ adott az 51. írásbeli kérdésre, amelyben arról tájékoztatta a Parlamentet, hogy az OLAF által 2017 decemberében elfogadott, a „Gólyafészek” projekttel kapcsolatos ügyről szóló ajánlással összhangban a cseh hatóságok kivonták a közép-csehországi regionális operatív programra vonatkozó végleges kifizetési igények közül az OLAF által vizsgált projektet, és hogy erre a műveletre nem fizettek ki uniós forrásokat; megjegyzi továbbá, hogy az OLAF azt javasolta a nemzeti igazságügyi hatóságoknak, hogy az OLAF vizsgálata által feltárt ügyekben indítsanak bűnügyi nyomozást, és hogy most ők az illetékes hatóságok ebben az ügyben;

5.  hangsúlyozza, hogy tekintettel a költségvetési rendelet összeférhetetlenségről szóló 61. cikke (1) bekezdésének közvetlen alkalmazhatóságára, az uniós költségvetés végrehajtásában részt vevő valamennyi szereplő – beleértve a kormányfőket is – felelős az összeférhetetlenség megelőzésére vonatkozó kötelezettség betartásáért és az olyan helyzetek kiigazításáért, amelyek objektíven összeférhetetlennek tekinthetők;

6.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság hosszú ideig tétlen maradt annak ellenére, hogy 2014 óta határozott jelek utaltak arra, hogy Babiš úr pénzügyminiszterként és később miniszterelnökként is összeférhetetlenségi helyzetben volt;

7.  emlékeztet a nemzeti hatóságok azon kötelezettségére, hogy az összeférhetetlenségről szóló uniós jogszabályokat minden esetben és minden személyre alkalmazzák;

8.  felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre ellenőrzési mechanizmust a tagállamokban felmerülő összeférhetetlenségek kezelésére, és az összeférhetetlenség aktív kiküszöbölését egyik prioritásaként határozza meg; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen határozott lépéseket, különösen abban az esetben, ha a nemzeti hatóságok nem lépnek fel a legmagasabb szintű képviselőik összeférhetetlenségének megelőzése érdekében;

9.  felszólítja a Bizottságot, hogy a Transparency International Cseh Köztársaság által benyújtott panaszt követően Jogi Szolgálata által megfogalmazott véleménye alapján haladéktalanul tegyen lépéseket az ügyben, és hajtsa végre az esetleges jogellenes állapotok kiigazítására irányuló szükséges korrekciós intézkedéseket és eljárásokat, többek között egy olyan intézkedést, amely az Agrofert-csoport számára mindaddig felfüggeszti az uniós finanszírozást, amíg nem kerül sor az összeférhetetlenség teljes körű kivizsgálására és megoldására;

10.  felszólít minden nemzeti hatóságot és kormánytisztviselőt, hogy proaktív módon alkalmazzák az új költségvetési rendeletet, különösen az összeférhetetlenségről szóló 61. cikket annak érdekében, hogy megelőzzék az Unió és a tagállamok jó hírnevét, valamint a demokráciát és az uniós pénzügyi érdekeket sértő helyzeteket, és a személyes haszon helyett a közjó érdekében végzett munkának állítsanak példát;

11.  felszólítja a tagállamok nemzeti parlamentjeit, hogy gondoskodjanak arról, hogy az összeférhetetlenség megelőzésére vonatkozó egyetlen nemzeti jogszabály se legyen ellentétes az új költségvetési rendelet betűjével és szellemével;

12.  tudomásul veszi a Bizottság Jogi Szolgálatának véleményét, mely szerint Andrej Babiš, jelenlegi cseh miniszterelnök 2014-ben, pénzügyminiszteri tisztségében összeférhetetlenségi helyzetben lehetett; kéri, hogy a Bizottság teljes körűen vizsgálja meg az Agrofert csoport számára Andrej Babiš kormányzati szerepvállalása óta kifizetett valamennyi uniós támogatás jogszerűségét, figyelembe véve az előző, 2018. augusztus 2. előtt alkalmazott költségvetési rendeletet és annak összeférhetetlenségre vonatkozó szakaszát;

13.  kéri, hogy a Bizottság tegye közzé a cseh miniszterelnök és a mezőgazdasági miniszter esetleges összeférhetetlenségével kapcsolatos valamennyi birtokában lévő dokumentumot, és fejtse ki, milyen lépéseket kíván tenni a helyzet orvoslása érdekében;

14.  sürgeti a Bizottságot, hogy fizettessen vissza minden olyan pénzt, amelyet illegálisan vagy szabálytalanul fizettek ki;

15.  ragaszkodik a Babiš úr és az Agrofert-csoport közötti kapcsolatok teljes átvilágításához, és nyomatékosítja, hogy ezek nem befolyásolhatják a Cseh Köztársaság miniszterelnökeként végzett feladatait;

16.  felhívja a Tanácsot, hogy a költségvetési rendelet 61. cikkének (1) bekezdésével összhangban a jövőbeli uniós költségvetésről és a következő többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások keretében tegyen meg minden szükséges és megfelelő intézkedést az összeférhetetlenség megelőzése érdekében;

17.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, valamint a Cseh Köztársaság kormányának és parlamentjének.

(1) HL L 246., 2016.9.14., 1. o., HL L 252., 2017.9.29., 1. o. és HL L 248., 2018.10.3., 1. o.
(2) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(3) HL L 94., 2014.3.28., 65. o.
(4) HL L 347., 2013.12.20., 320. o.
(5) Az Ismeri Europa Srl kontra Számvevőszék ügyben 1999.6.15-én hozott ítélet, T-277/97, ECLI:EU:T:1999:124.
(6) HL L 252., 2017.9.29., 28. o.
(7) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0121.


Az európai ombudsman 2017. évi tevékenységei
PDF 165kWORD 58k
Az Európai Parlament 2018. december 13-i állásfoglalása az európai ombudsman 2017. évi tevékenységéről szóló éves jelentésről (2018/2105(INI))
P8_TA(2018)0531A8-0411/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az európai ombudsman 2017. évi tevékenységéről szóló éves jelentésre,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 9., 11., 15., 24. és 228. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartája 11., 35., 37., 41. 42. és 43. cikkére,

–  tekintettel a Szerződésekhez csatolt, a nemzeti parlamentek Európai Unióban betöltött szerepéről szóló 1. jegyzőkönyvre,

–  tekintettel a Szerződésekhez csatolt, a szubszidiaritás és arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyvre,

–  tekintettel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményre,

–  tekintettel az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó rendelkezésekről és általános feltételekről szóló, 1994. március 9-i 94/262/ESZAK, EK, Euratom európai parlamenti határozatra(1),

–  tekintettel a helyes hivatali magatartás európai kódexére, annak a Parlament által 2001. szeptember 6-án elfogadott formájában,

–  tekintettel a Parlament és az európai ombudsman között 2006. március 15-én kötött együttműködési keretmegállapodásra, amely 2006. április 1-jén lépett hatályba,

–  tekintettel az európai ombudsman tevékenységéről szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére és 220. cikkének (1) bekezdésére,

–  tekintettel a Petíciós Bizottság jelentésére (A8-0411/2018),

A.  mivel az európai ombudsman 2017. évi tevékenységeire vonatkozó éves jelentést 2018. május 22-én hivatalosan benyújtották a Parlament elnökéhez, és mivel az ombudsman, Emily O’Reilly jelentését 2018. május 16-án Brüsszelben ismertette a Petíciós Bizottság előtt;

B.  mivel az EUMSZ 24. és 228. cikke felhatalmazza az európai ombudsmant az uniós intézmények, szervek vagy hivatalok – kivéve az igazságszolgáltatási hatáskörében eljáró Európai Unió Bíróságát – tevékenysége során felmerülő hivatali visszásságokra vonatkozó panaszok átvételére;

C.  mivel az Európai Unióról szóló szerződés 10. cikkének (3) bekezdése értelmében minden polgárnak joga van ahhoz, hogy részt vegyen az Unió demokratikus életében, és a döntéseket a lehető legnyilvánosabban és a polgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten kell meghozni;

D.  mivel az EUMSZ 15. cikke kimondja, hogy „a jó kormányzás előmozdítása és a civil társadalom részvételének biztosítása céljából az Unió intézményei, szervei és hivatalai munkájuk során a nyitottság elvének lehető legnagyobb mértékű tiszteletben tartásával járnak el”, továbbá „bármely uniós polgár, valamint valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy jogosult az Unió intézményeinek, szerveinek és hivatalainak dokumentumaihoz hozzáférni”;

E.  mivel az Alapjogi Charta a megfelelő ügyintézéshez való jogról szóló 41. cikke kimondja többek között, hogy „mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit az Unió intézményei, szervei, hivatalai és ügynökségei részrehajlás nélkül, tisztességes módon és észszerű határidőn belül intézzék”;

F.  mivel az Alapjogi Charta 43. cikke kimondja, hogy „bármely uniós polgár, valamint valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerint székhellyel rendelkező bármely természetes vagy jogi személy jogosult az európai ombudsmanhoz fordulni az Unió intézményeinek, szerveinek, hivatalainak vagy ügynökségeinek – kivéve az igazságszolgáltatási hatáskörében eljáró Európai Unió Bíróságát – tevékenysége során felmerülő hivatali visszásságok esetén”;

G.  mivel az EUMSZ 298. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy „feladataik ellátása során az Unió intézményei, szervei, hivatalai és ügynökségei egy nyitott, hatékony és független európai igazgatásra támaszkodnak”;

H.  mivel az ombudsman 2017-ben 447 vizsgálatot indított (ezekből 433 alapult panaszon és 14 volt hivatalból indított vizsgálat) és 363 vizsgálatot zárt le (ebből 348 panasz alapján és 15 hivatalból indított vizsgálatot); mivel a vizsgálatok többsége a Bizottságot érintette (256 vizsgálat, illetve 57,3%), nyomában az uniós ügynökségekkel (35 vizsgálat, illetve 7,8%), az Európai Személyzeti Felvételi Hivatallal (EPSO) (34 vizsgálat, illetve 7,6%), a Parlamenttel (22 vizsgálat, illetve 4,9%), az Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ) (17 vizsgálat, illetve 3,8%), az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) (16 vizsgálat, illetve 3,6%) és az egyéb intézményekkel (67 vizsgálat, illetve 15%);

I.  mivel az ombudsman által 2017-ben lezárt vizsgálatok által leginkább érintett három probléma a következő volt: átláthatóság, elszámoltathatóság, valamint az információkhoz és a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés (20,6%); szolgáltatási kultúra (16,8%) és az eljárási jogok tiszteletben tartása (16,5%); mivel ezeken túl a problémák között szerepeltek még a következők: etikai kérdések, az uniós döntéshozatali folyamatokban való nyilvános részvétel, a mérlegelési jogkör megfelelő gyakorlása többek között a kötelezettségszegési eljárásokban, az uniós ajánlati felhívásokkal, támogatásokkal és szerződésekkel kapcsolatos hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, a munkaerő-felvétel, valamint az uniós személyzeti ügyek megfelelő kezelése;

J.  mivel 2017-ben végzett stratégiai munkája keretében az ombudsmani hivatal négy stratégiai vizsgálatot zárt le és négy újat nyitott meg a Tanács átláthatóságával, a volt európai biztosokat érintő „forgóajtó-jelenséggel”, a Bizottság weboldalainak a fogyatékossággal élő személyek számára történő akadálymentesítésével és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által végzett gyógyszerértékelésekkel összefüggő, a kérelmek benyújtását megelőző tevékenységekkel kapcsolatban; mivel 2017-ben az ombudsman nyolc stratégiai kezdeményezést indított el, többek között az Európai Tanács lobbitevékenységének átláthatóságával, az európai polgári kezdeményezés fejlesztésével, valamint a különböző uniós intézményeknél és szerveknél alkalmazandó, a „forgóajtó-jelenségre” vonatkozó szabályokkal kapcsolatban, továbbá hat stratégiai kezdeményezést zárt le;

K.  mivel az EU továbbra is megalapítása óta a legsúlyosabb gazdasági, szociális és politikai válsággal néz szembe; mivel az EU megítélését még inkább rontja, hogy az uniós intézmények ‒ az egyéb jelentős belső etikai problémák mellett ‒ nem képesek eredményesen kezelni az átláthatóság hiányát az uniós döntéshozatali eljárás és a lobbitevékenységek terén;

L.  mivel 2017-ben továbbra is az uniós dokumentumokhoz való hozzáférés megtagadása és a kapcsolódó átláthatósági problémák tették ki az európai ombudsman vizsgálatainak legnagyobb hányadát;

M.  mivel a dokumentumokhoz való hozzáférésre irányuló kérések gyakran időérzékenyek, az ombudsman elindította egy gyorsított eljárás kísérleti fázisát;

N.  mivel az ombudsman döntő szerepet játszik az uniós intézmények elszámoltathatóságának, valamint az uniós igazgatási és döntéshozatali folyamatok lehető legnagyobb átláthatóságának és pártatlanságának biztosításában, a polgárok jogainak sikeres védelme érdekében, így növelve az Unióba vetett bizalmukat, illetve az Unió demokratikus életében való szerepvállalásukat és részvételüket;

O.  mivel az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy a nyilvánosság és az átláthatóság elve elválaszthatatlan az uniós jogalkotási eljárásoktól, és hogy a jogalkotási eljárás hatékonysága és integritása nem gyengítheti a nyilvánosságnak és átláthatóságnak az említett eljárás alapjául szolgáló elvét; mivel az Európai Unió Bírósága egyértelmű útmutatást adott ebben a kérdésben, például a T-540/15. sz. ügyben hozott 2018. március 22-i ítéletében;

P.  mivel az ombudsman panaszon alapuló egyéves vizsgálatot végzett az EKB elnökének a G30-csoportban (G30-ak) való tagságával kapcsolatban, amely magánszervezet tagjai közé olyan bankok képviselői tartoznak, amelyek közvetlen vagy közvetett felügyeletét az EKB látja el; mivel az ombudsman azt ajánlotta, hogy az EKB elnöke szüntesse meg a G30-csoportban való tagságát;

Q.  mivel az ombudsman megvizsgálta az azzal kapcsolatos panaszokat, hogy a Bizottság hogyan kezeli a korábbi biztosok megbízatásukat követő foglalkoztatását; mivel az ombudsman már megállapította, hogy hivatali visszásságnak minősül, hogy a Bizottság nem hozott konkrét határozatot a Bizottság korábbi elnöke, José Manuel Barroso ügyében; mivel az Etikai Bizottság a Barroso-ügyben arra a következtetésre jutott, hogy nincs elegendő alap a jogi kötelezettségek megsértésének megállapítására, tekintetbe véve a korábbi bizottsági elnök írásbeli nyilatkozatát, miszerint nem kapott megbízást arra, hogy a Goldman Sachs érdekében lobbizzon és ez nem is állt szándékában;

R.  mivel a pénzügyi válság gazdasági és szociális válságot is magával hozott, kétségeket támasztva az európai intézményekkel szemben;

S.  mivel 2017. október 25-én a Bizottság korábbi elnöke, José Manuel Barroso és a Bizottság jelenlegi alelnöke között találkozóra került sor, amely a Goldman Sachs befektetési bankkal való hivatalos találkozóként került nyilvántartásba; mivel az ombudsman megjegyezte, hogy nem világos a találkozó pontos jellege; mivel az ombudsman kiemelte, hogy érthetőek az azzal kapcsolatos aggályok, hogy a korábbi elnök előző pozícióját és volt kollégáival való kapcsolatait befolyás gyakorlására és információszerzésre használja fel; mivel ez az ügy rendszerszintű problémákat vet fel a Bizottságnak az ilyen esetek kapcsán alkalmazott általános megközelítése és az Etikai Bizottság függetlenségének mértéke tekintetében; ezért kiemeli, hogy uniós szinten szigorúbb szabályokra van szükség az uniós ügynökségek közötti érdekellentétek megakadályozása és szankcionálása céljából;

T.  mivel az ombudsman 2017 márciusában stratégiai vizsgálatot indított a Tanács nyitottságával és elszámoltathatóságával kapcsolatban; mivel az ombudsman hivatali visszásságot állapított meg azzal kapcsolatban, hogy a Tanács nem tünteti fel azon tagállamok kilétét, amelyek állást foglalnak egy adott jogalkotási eljárásban, és nem biztosít átláthatóságot a jogalkotási dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés tekintetében, például azáltal, hogy aránytalanul sok dokumentumot lát el a „LIMITE” (nem terjeszthető) megjelöléssel; mivel 2018. május 17-én az ombudsman különjelentést küldött a Parlamentnek a Tanács jogalkotási munkája elszámoltathatóságának és átláthatóságának javításáról szóló vizsgálatáról;

U.  mivel a nemzeti kormányok álláspontja iránti nagyobb nyitottság segíthet a „Brüsszel hibáztatása” jelenség mérséklésében, amely torz képet mutat az uniós jogszabályok elfogadásának módjáról, és erősíti az euroszkepticizmust és az EU-ellenes érzéseket”;

V.  mivel az ombudsman vizsgálatot folytatott azzal kapcsolatban, hogy az EBB által a dokumentumokhoz való hozzáférés tekintetében alkalmazott átláthatósági politika nem felel meg az uniós és nemzetközi szabályoknak;

W.  mivel az uniós intézmények, ügynökségek és szervek közötti érdekellentétek megfelelő megelőzése létfontosságú a megfelelő ügyintézés garantálásához, valamint a polgárok uniós döntéshozatalba vetett bizalmának erősítéséhez; mivel az ombudsman stratégiai vizsgálatot indított arra vonatkozóan, hogy a Bizottság miként ellenőrzi, hogy különleges tanácsadói nincsenek-e összeférhetetlenségi helyzetben, hiszen gyakran egyidejűleg dolgoznak magánszektorbeli ügyfeleknek is;

X.  mivel az ombudsman megvizsgálta a polgárok panaszait, amelyekben kifogásolták, hogy a Bizottság nem hoz időben határozatot a határozott idejű munkaszerződések visszaélésszerű igénybevételével kapcsolatos jogsértési ügyekben; mivel az évek során számos tagállamban lényegesen megnövekedett az atipikus és ideiglenes foglalkoztatási szerződések száma, ami kérdésessé teszi az európai munkajog végrehajtását és az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatát;

Y.  mivel az uniós intézményeknek, ügynökségeknek és hivataloknak különösen polgár- és szolgáltatásközpontú szemléletmódot kell alkalmazniuk az emberi egészség védelmével és az emberek, az állatok és a növények biztonságával kapcsolatos határozatok tekintetében, és megfelelően kell kezelniük a nyilvánosságnak a tudományos adatok gyűjtése és értékelése terén a teljes átláthatósággal, függetlenséggel és pontossággal kapcsolatban felmerülő aggályait; mivel az uniós szinten felhasznált tudományos adatok és az alkalmazott eljárások ‒ amelyek többek között géntechnológiával módosított szervezetek, peszticidek és glifozát engedélyezéséhez vezettek ‒ jelentős kritikákat és széles körű nyilvános vitát váltottak ki;

Z.  mivel a Bizottság eddig még nem hajtotta végre az ombudsmannak a dohányiparral való megállapodásaira vonatkozó ajánlásait, ilyen módon nem biztosítja a dohányzás visszaszorításáról szóló WHO-keretegyezmény szerinti kötelezettségeivel összhangban álló teljes átláthatóságot;

AA.  mivel az ombudsman világos gyakorlati ajánlásokat tett közzé a köztisztviselők lobbistákkal való kapcsolattartására vonatkozóan, és törekedett arra, hogy ezeket az ajánlásokat jobban megismerjék a Tanácson és a Bizottságon belül;

AB.  mivel az ombudsman hivatala a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (CPRD) végrehajtására létrehozott uniós keret részét képezi, amelynek feladata az egyezmény uniós intézmények szintjén történő végrehajtásának védelme, előmozdítása és ellenőrzése;

AC.  mivel az ombudsman vizsgálatot végzett arról, hogy hogyan történt Martin Selmayr kinevezése a Bizottság főtitkárává, aki akkor a Tanács elnökének kabinetfőnöke volt; mivel az ombudsman hangsúlyozta, hogy a Bizottság úgy tett, mintha sürgősen szükség lenne a főtitkári pozíció betöltésére, és ezzel indokolta, hogy nem tett közzé álláshirdetést, főtitkárhelyettes-kiválasztási eljárást pedig nem a szerepkör betöltése érdekében szervezett, hanem hogy Martin Selmayr gyorsan, kétlépéses kinevezéssel főtitkár lehessen; mivel Martin Selmayr kinevezésével kapcsolatban az ombudsman négy rendbeli hivatali visszásságot talált abból eredően, hogy a Bizottság nem követte megfelelően az alkalmazandó szabályokat, azok tartalmától és szellemétől is eltérve;

AD.  mivel az uniós ombudsman munkája tökéletesen kiegészíti a különböző nemzeti és regionális ombudsmanok munkáját; mivel az Ombudsmanok Európai Hálózatán belül az európai ombudsman felügyelete alatt folytatott eszmecsere és munkájuk összehangolása nagyon pozitív törekvés annak biztosítására, hogy minden uniós polgár és lakos valamennyi szinten jogosult legyen a megfelelő ügyintézéshez;

AE.  mivel az európai ombudsman jelenlegi alapokmányát legutóbb a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése előtt frissítették; mivel azóta új elvárások fogalmazódtak meg az uniós polgárok körében a megfelelő ügyintézést és az ombudsman szerepét illetően, különösen a dokumentumokhoz való hozzáférés, a visszaélések bejelentése és a zaklatás tekintetében, valamint annak biztosítása terén, hogy a Bizottság méltányosan és pártatlanul kezelje az európai polgári kezdeményezések elfogadhatóságát;

1.  jóváhagyja az európai ombudsman által a 2017-es évre előterjesztett éves jelentést; megállapítja, hogy világos és könnyen érthető stílusban kiemeli az ombudsman 2017-es munkájával kapcsolatos legfontosabb tényeket és adatokat;

2.  gratulál Emily O’Reillynek az uniós igazgatás minőségének, valamint a polgároknak nyújtott szolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének javítására irányuló kiváló munkájához és konstruktív erőfeszítéseihez; megerősíti, hogy határozottan támogatja a polgárok és az európai demokrácia érdekében az ombudsman által végzett tevékenységeket;

3.  üdvözli az ombudsman „A következő lépések 2019-ig” elnevezésű ötéves stratégiáját, amelynek célja az ombudsmani hivatal hatásának és láthatóságának a növelése, valamint szoros kapcsolatok kiépítése az Unió intézményeivel, ügynökségeivel és szervezeteivel, a polgárok érdekeinek jobb képviselete érdekében;

4.  nagy aggodalommal állapítja meg, hogy az ombudsman által 2017-ben kezelt ügyek legnagyobb hányadát még mindig az átláthatósággal és elszámoltathatósággal kapcsolatos vizsgálatok, többek között az információkhoz és dokumentumokhoz való hozzáférésre irányuló vizsgálatok tették ki, melyeket az uniós ügynökségekkel és egyéb szervekkel kapcsolatos panaszok követtek;

5.  üdvözli az ombudsman arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az uniós intézmények dolgozóit kitüntesse a 2017. évi „Gondos ügyintézés” díjjal, különösen az Európai Bizottság Egészségügyi Főigazgatóságát a ritka betegségekben szenvedő betegekért végzett tevékenységéért;

6.  hangsúlyozza a maximális átláthatóság és nyilvános hozzáférés fontosságát az uniós intézmények dokumentumai tekintetében; kiemeli az ombudsman módszeres munkáját, melynek során eseti megközelítés alapján, és a saját kezdeményezésű vizsgálatok számának növelésével derítette fel a visszásságokat;

7.  megköszöni az ombudsmannak és munkatársainak a Petíciós Bizottsággal való jó együttműködését, amelyet megbecsülés és tartalmi pontosság jellemzett;

8.  kiemeli, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló uniós jogszabály frissítésre szorul; ismételten szorgalmazza az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(2) felülvizsgálatát annak érdekében is, hogy az ombudsman könnyebben ellenőrizni tudja, hogy a Parlament, a Tanács és a Bizottság biztosítja-e a dokumentumaikhoz való hozzáférést; üdvözli az ombudsman által bevezetett, a dokumentum-hozzáférési kérésekkel kapcsolatos gyorsított panaszkezelési eljárást;

9.  hangsúlyozza, hogy demokratikus jogaik teljes körű gyakorlása érdekében a polgároknak lehetőséget kell biztosítani az Unió demokratikus életében való részvételre, az uniós intézmények döntéshozatali eljárásainak részletes nyomon követésére, valamint az összes releváns információhoz való hozzáférésre;

10.  hangsúlyozza, hogy az ombudsman fontos szerepet tölt be az uniós jogalkotási eljárások jobb átláthatóságának és elszámoltathatóságának biztosításában, a polgárok bizalmának növelése érdekében, nemcsak az egyes jogi aktusok jogszerűsége, hanem a döntéshozatali eljárás egészének legitimitása tekintetében is;

11.  kéri, hogy vizsgálják felül a Tanács „LIMITE” megjelöléssel ellátott dokumentumokra vonatkozó belső iránymutatásait, amelyek nem rendelkeznek szilárd jogalappal, hogy megfeleljenek annak az elvnek, amely szerint „LIMITE” megjelöléssel kizárólag azok a dokumentumok láthatók el, amelyeknek még nincs szerzőjük és nincsenek kihatással a jogalkotási eljárásra;

12.  elismeri, hogy a lehető legnagyobb átláthatóságra van szükség az uniós döntéshozatali eljárás során, és üdvözli, hogy az ombudsman vizsgálja a három fő uniós intézmény közötti informális tárgyalások („háromoldalú egyeztetések”) szokásos gyakorlatát; támogatja a háromoldalú egyeztetések valamennyi dokumentumának közzétételét, az Európai Unió Bírósága döntéseinek megfelelően;

13.  határozottan úgy véli, hogy további késedelem nélkül végre kell hajtani az ombudsmannak az EBB átláthatósági politikájára vonatkozó ajánlásait; emlékeztet arra, hogy ez a politika a nyilvánosságra hozatal elvére épül, és ennek keretében mindenki hozzáférhet az EBB csoport dokumentumaihoz és információihoz;

14.  kéri, hogy az Európai Beruházási Bank (EBB) csoport tájékoztatáspolitikai irányelvei biztosítsanak egyre magasabb szintű átláthatóságot az árképzési politikájával és az irányító szerveivel kapcsolatos irányadó elvek tekintetében; kéri, hogy tegyék közzé az EBB csoport irányító bizottsága üléseiről készült jegyzőkönyveket;

15.  hangsúlyozza, hogy az uniós jogalkotási eljárás során rögzíteni kell, valamint időben és hozzáférhető módon nyilvánossá kell tenni a tagállamok álláspontjait a Tanácson belül, mivel a demokratikus legitimitás elvén alapuló rendszerben a társjogalkotóknak felelniük kell tetteikért a nyilvánosság előtt; úgy véli, hogy a nemzeti kormányok uniós jogszabályokra vonatkozó álláspontját illetően a Tanács nagyobb elszámoltathatósága, többek között a jogalkotási dokumentumok nyilvánosságra bocsátása a jogalkotási folyamat során, elősegítené a döntéshozatali folyamat átláthatóságának hiányával kapcsolatos problémák kezelését és a „Brüsszel hibáztatása” jelenség mérséklését olyan döntésekkel kapcsolatban, amelyeket végsősoron maguk a tagállamok hoztak; határozottan kéri, hogy a Tanács az EUMSZ 15. cikk (3) bekezdésének értelmében vizsgálja felül a bizalmas kezelésre vonatkozó politikáját annak érdekében, hogy munkája során a legmagasabb szintű átláthatóságot biztosítsa;

16.  felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a lehető legnagyobb átláthatóságot és a dokumentumokhoz és információkhoz való teljes hozzáférést, különös tekintettel a beérkezett petíciókkal kapcsolatos EU Pilot eljárásokra, valamint biztosítson teljes átláthatóságot és teljes hozzáférést a már lezárt EU Pilot, illetve kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatban;

17.  sürgeti az ombudsmant, hogy folytassa a bizottsági szakértői csoportok rendszerével kapcsolatos reform végrehajtásának ellenőrzését annak biztosítása érdekében, hogy a szakértői csoportok valamennyi tevékenységük elvégzése során maradéktalanul betartsák a jogilag kötelező erejű szabályokat és biztosítsanak maximális átláthatóságot, valamint jelentsék be és vizsgálják ki az összeférhetetlenség lehetséges eseteit; úgy véli, hogy függetlenségük mértékének felméréséhez az összes csoport alapos értékelésére és ismeretére van szükség a közérdek szolgálata, illetve az uniós döntéshozatali folyamatok hozzáadott értékének biztosítása érdekében; úgy gondolja, hogy a szakértői csoportok összes tagjának szerepelnie kell az átláthatósági nyilvántartásban;

18.  ismételten kéri egy központi átláthatósági platform létrehozását minden uniós intézmény és ügynökség számára;

19.  támogatja az ombudsman arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy javítsa az uniós lobbitevékenységek átláthatóságát; hangsúlyozza, hogy megfelelő jogalkotási aktust kell elfogadni annak érdekében, hogy az uniós átláthatósági nyilvántartás kötelező legyen és jogilag kötelező érvényűvé váljon valamennyi uniós intézmény, ügynökség és érdekvédelmi képviselő számára, ezáltal biztosítva a lobbizás teljes körű átláthatóságát;

20.  hangsúlyozza, hogy rendszeresen frissíteni, és nagymértékben javítani kell az uniós átláthatósági nyilvántartásban szereplő adatok pontosságát, beleértve a lobbitevékenységet folytató ügyvédi irodák arra vonatkozó kötelezettségét, hogy minden ügyfelüket be kell jelenteniük; hangsúlyozza, hogy a lobbisták befolyására vonatkozó valamennyi információt ingyenesen, közérthető és könnyen hozzáférhető formában kell a nyilvánosság rendelkezésére bocsátani; úgy gondolja, hogy biztosítani kell valamennyi érdekképviselő finanszírozásának teljes átláthatóságát; szorgalmazza minden olyan szervezet kizárását az átláthatósági nyilvántartásból, amely megsérti a „forgóajtó-jelenségre” vonatkozó szabályokat;

21.  kiemeli az ombudsman azon megállapításait, amelyek szerint az EKB elnökének a G30-as csoportban fenntartott tagsága hivatali visszásságnak minősül, mivel az EKB magánpénzügyi érdekektől való függetlensége sérülhet; hangsúlyozza, hogy az EKB Igazgatóságának tagjai elvileg nem lehetnek egyszerre olyan fórumok vagy más szervezetek tagjai, amelyekben az EKB által felügyelt bankok igazgatósági tagjai is részt vesznek. tudomásul veszi az ombudsman 2018. január 15-i ajánlásait az EKB elnökének és döntéshozó szerveinek a G30-csoportban való részvételéről, és sürgeti az EKB-t, hogy módosítsa a vonatkozó szabályokat annak biztosítása érdekében, hogy a gyakorlatban a legszigorúbb etikai és elszámoltathatósági normákat alkalmazzák;

22.  úgy véli, hogy a Bizottság nem tartotta tiszteletben az átláthatóság, az etika és a jogállamiság elveit Martin Selmayr új bizottsági főtitkárrá történő kinevezésére szolgáló eljárás során; erősen nehezményezi a Bizottság azon döntését, hogy megerősítette Martin Selmayr kinevezését új főtitkárként, és ezzel figyelmen kívül hagyta az unió polgárainak kiterjedt és széles körű kritikáit, valamint azt, hogy ez az Európai Unió egészének hírnevét csorbította; hangsúlyozza, hogy Martin Selmayrnek le kell mondania a Bizottság főtitkári posztjáról, és felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki új eljárást a főtitkári kinevezéshez, amely biztosítja az átláthatóság, az etika és a jogállamiság legmagasabb szintű normáinak betartását;

23.  felhívja az ombudsmant, hogy folytassa az uniós intézményeken belüli etikai szabályok szigorítására irányuló munkáját a „forgóajtó-jelenség” problémájának megoldása, valamint az összes kapcsolódó információ teljes átláthatóságának garantálása érdekében, ideértve az összes érintett uniós vezető tisztviselő nevének gyors közzétételét; érdeklődve várja az ombudsman azzal kapcsolatos vizsgálatát, hogyan hajtja végre a Bizottság a „forgóajtó-jelenség” esetei kezelésének javítására vonatkozó iránymutatásait és javaslatait, beleértve az ilyen helyzetek és a lehetséges visszaélések megelőzését és szankcionálását célzó törvényi szabályozások elfogadásának lehetőségét;

24.  határozottan úgy véli, hogy az uniós intézményekben, ügynökségekben és szervezetekben szigorúbb, egyértelmű és könnyen alkalmazható erkölcsi és etikai szabályokat és normákat kell alkalmazni a tisztességes és körültekintő magatartásra vonatkozó kötelezettség tiszteletben tartása, valamint a magánszektorral való összeférhetetlenség kizárásának biztosítása érdekében; úgy véli, hogy ezeket a szabályokat és normákat jogalkotási aktusokra kellene alapozni; tudomásul veszi a biztosokra vonatkozó frissített magatartási kódexet, amely 2018 februárjában lépett érvénybe, és szigorúbb várakozási időszakokat vezetett be; úgy véli azonban, hogy a hivatali időszakot követő értesítési időszakokat növelni kell;

25.  hangsúlyozza, hogy sürgősen szükség van a helyes hivatali magatartás jelenlegi kódexének tényleges korszerűsítésére, egy erre vonatkozó, kötelező erejű rendelet elfogadása révén;

26.  úgy gondolja, hogy a Bizottság korábbi elnöke, José Manuel Barroso és a Bizottság jelenlegi alelnöke közötti, a Goldman Sachs-szal való hivatalos találkozóként nyilvántartásba vett találkozó is azt bizonyítja, hogy mindenképpen felül kell vizsgálni a jelenlegi szabályokat és gyakorlatokat a biztosokra a megbízatásuk alatt és után egyaránt vonatkozó feddhetetlenségi követelmények szigorítása érdekében;

27.  ismét felhívja a Bizottságot, hogy garantálja a korábbi biztosok által a hivatali idejüket követően betöltött állások proaktív közzétételét és teljes átláthatóságát; felhívja a Bizottságot az Etikai Bizottság teljesen független elszámoltathatóságának biztosítására, és arra ösztönzi az ombudsmant, hogy továbbra is állapítsa meg és jelentse be az Etikai Bizottság tagjai körében előforduló összeférhetetlenség lehetséges eseteit;

28.  gratulál az ombudsmannak a Tanács jogalkotási folyamatáról szóló stratégiai vizsgálatáért (OI/2/2017/TE), és sajnálja, hogy a Tanács nem reagált annak eredményeire a határidőn belül; megállapítja, hogy ez sajnos visszatérő téma, amely folyamatosan megjelenik az ombudsmannak benyújtott panaszokban is; úgy véli azonban, hogy az Unió demokratikus élete és a szerte a kontinensen élő polgárok hatékony részvétele szempontjából komolyan kell venni ezt a problémát, mert hátráltatja az alkotmányszerződések és az Alapjogi Charta végrehajtását; tudomásul veszi ezzel kapcsolatban az ombudsman egy közelmúltbeli ügyben (1272/2017/LP – a Tanács nem hajlandó hozzáférést biztosítani a Jogi Szolgálat véleményéhez az átláthatósági nyilvántartásról szóló intézményközi megállapodás tekintetében) tett megállapításait, melyekben arra utalt, hogy a kérdés az intézményi egyensúly elvét veszélyezteti, és sérti a jóhiszemű, kölcsönös együttműködés alapvető gyakorlatát; rámutat arra, hogy a kérelem elutasítása után nem lehet eseti alapon utólagos ellenőrzéseket végezni;

29.  kiemeli, hogy jelentős változtatásokat kell elfogadni a különleges tanácsadókra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok tekintetében; konkrétan arra is felkéri a Bizottságot, hogy teljes mértékben hajtsa végre az ombudsman ajánlásait azáltal, hogy teljes átláthatóságot és proaktív megközelítést alkalmaz a különleges tanácsadók kinevezése előtti és utáni esetleges összeférhetetlenség értékelésével kapcsolatban, valamint gondoskodjon róla, hogy a polgárok teljes mértékben hozzáférjenek a különleges tanácsadókra vonatkozó valamennyi fontos információhoz;

30.  örül, hogy az ombudsman folyamatosan érdeklődik az intézmények személyzetével kapcsolatos problémák iránt, és kiemeli a megkülönböztetett állapotból származó diszkrimináció csökkentésének a fontosságát; ismételten kiemeli az ombudsmannak az EKSZ uniós delegációiban alkalmazott fizetetlen gyakornokokról szóló megállapításainak fontosságát (454/2014/PMC eset), valamint az ajánlást, hogy a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének megfelelően megfelelő juttatást kell fizetni a gyakornokoknak; sajnálatosnak tartja, hogy más uniós intézmények is ugyanezt, a fizetetlen gyakornokokat alkalmazó jogellenes gyakorlatot követik, amely nem biztosít tisztességes lehetőségeket a fiatalok számára, noha a munka megegyezik egy alkalmazottéval, így a fiatal szakemberek a munkájukért kapott megfelelő díjazás hiányában nem rendelkeznek elegendő pénzügyi forrással saját maguk fenntartásához, és nem részesülnek megfelelő díjazásban szolgálataikért; felhívja a figyelmet arra, hogy a gyakornokok helyzetével kapcsolatos hiányosságok más területen is tapasztalhatók, pl. nincsenek szexuális zaklatás jelentésére szolgáló rendszerek az Unió ügynökségeinél; ezért felhívja az ombudsmant, hogy kezdeményezzen általános stratégiai vizsgálatot a gyakornokok helyzetére vonatkozóan;

31.  sürgeti a Bizottságot, hogy munkáját tegye teljes mértékben átláthatóvá azáltal, hogy a dohánylobbistákkal vagy jogi képviselőikkel való találkozóiról az interneten közzétesz minden adatot, valamint a találkozókról készített minden jegyzőkönyvet, összhangban a dohányzás visszaszorításáról szóló WHO-keretegyezmény szerinti kötelezettségeivel;

32.  ösztönzi az ombudsmant, hogy kövesse nyomon az uniós tisztviselők érdekképviselőkkel való kapcsolattartására vonatkozó ajánlások végrehajtását, valamint képzések, szemináriumok és kapcsolódó támogató intézkedések révén továbbra is gondoskodjon arról, hogy az uniós személyzet tagjai valamennyi uniós intézményben megismerjék ezeket az ajánlásokat;

33.  rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy a Bizottság a határozott idejű munkaszerződések magán- és állami szektorban egyaránt tapasztalható visszaélésszerű igénybevételével kapcsolatos kötelezettségszegési eljárások terén késedelmeket halmozott fel, ami állandósította a munkavállalói jogok megsértését a tagállamokban; felhívja az ombudsmant, hogy kövesse nyomon a szóban forgó ügyet annak érdekében, hogy hatékonyan érvényesítsék a polgárok jogait;

34.  támogatja az ombudsman szerepét abban, hogy proaktív és átlátható politika alakuljon ki valamennyi uniós ügynökségnél; ösztönzi az ombudsmant, hogy továbbra is kísérjen figyelemmel minden uniós ügynökséget annak biztosítása érdekében, hogy az átláthatóság tekintetében megfeleljenek a legszigorúbb normáknak és garantálják a nyilvánosság dokumentumokhoz és információkhoz való hozzáférését, különös tekintettel az emberi egészség védelmével kapcsolatos eljárásokra és tevékenységekre;

35.  sürgeti az ombudsmant, hogy indítson stratégiai vizsgálatot annak megállapítása érdekében, hogy az uniós szervek és hivatalok, úgymint az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA), az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA), biztosítják-e, hogy a tudományos adatok gyűjtése, vizsgálata és közzététele teljes mértékben független, átlátható, pártatlan, pontos és összeférhetetlenségtől mentes legyen, és hogy megfelelő politikákat és eljárási biztosítékokat alkalmaznak-e, különösen a géntechnológiával módosított szervezetek, a glifozát, a peszticidek, a növényegészségügyi és biocid termékek és a gyógyszerek esetében; ennek tekintetében további vizsgálatot javasol a tudományos bizottságok és testületek összetételéről és kiválasztási eljárásairól a teljes függetlenségük biztosítása érdekében, valamint javasolja a legszigorúbb rendszerek bevezetését a potenciális összeférhetetlenségek megakadályozása érdekében;

36.  üdvözli az ombudsman azzal kapcsolatos stratégiai vizsgálatait, hogy a fogyatékossággal élő személyek milyen bánásmódban részesülnek a Bizottság közös betegségbiztosítási rendszerének keretében, valamint hogyan biztosítják a Bizottság weboldalainak és online eszközeinek akadálymentesítését a fogyatékossággal élők számára; arra ösztönzi az ombudsmant, hogy tegyen meg mindent annak biztosítása érdekében, hogy az uniós igazgatás teljes mértékben és következetesen végrehajtsa a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt;

37.  üdvözli, hogy az uniós ombudsman elkötelezett a nyitottság és átláthatóság felé a brexit-tárgyalások során; kiemeli, hogy az uniós ombudsman kedvező visszajelzést kapott mind a Tanácstól, mind pedig a Bizottságtól, a Bizottság pedig elismerte az átláthatóság fontosságát; felhívja az Egyesült Királyság kormányzatát, hogy vállaljon hasonló kötelezettséget;

38.  arra bátorítja az ombudsmant, hogy folytassa az együttműködést a nemzeti ombudsmanokkal az Ombudsmanok Európai Hálózatán keresztül;

39.  felhívja a Nemzeti Ombudsmanok Európai Hálózatát, hogy tanúsítsanak nagyobb éberséget annak figyelemmel kísérésében, hogy a hatóságok azonnal fellépnek-e a rendőri brutalitás, a rasszizmus és az antiszemitizmus ügyében az emberi jogok és a demokratikus kormányzás tiszteletben tartása érdekében;

40.  kéri, hogy biztosítsanak további pénzügyi és emberi erőforrásokat az ombudsman hivatala számára, hogy az képes legyen megbirkózni a jelenlegi és jövőbeli munkateherrel annak érdekében, hogy eleget tehessen azon döntő fontosságú feladatának, hogy javítja az Unión belüli megfelelő ügyintézési gyakorlatokat, ami létfontosságú az Unió polgárai számára;

41.  üdvözli az európai ombudsmanok hálózatának éves konferenciáját, amelyet 2017. június 19-én tartottak, és amely a brexit és az Európában növekvő populizmus polgári jogokra gyakorolt káros hatásairól szólt;

42.  üdvözli az ombudsman megfelelő ügyintézésért járó díját, amely elismeri az uniós közszolgálatok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy innovatív módokat találjanak a polgárbarát politikák végrehajtására;

43.  megismétli, hogy kész az európai ombudsman alapokmányának(3), illetve az uniós vívmányok ahhoz kapcsolódó részeinek aktualizálására annak érdekében, hogy az ombudsman szerepe megfeleljen az uniós polgárok megfelelő ügyintézéssel kapcsolatos jelenlegi igényeinek és elvárásainak;

44.  hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a társadalmi párbeszédet;

45.  hangsúlyozza, hogy a polgárok és az intézmények közötti bizalom kiemelkedő jelentőséggel bír a jelenlegi gazdasági nehézségek közepette;

46.  hangsúlyozza, hogy az európai ombudsmannak meg kell vizsgálnia, hogy milyen érdekellentét áll fenn a Bizottságnak a trojkában betöltött szerepe, illetve a Szerződések és a közösségi vívmányok őreként betöltött szerepe között;

47.  felhívja az ombudsmant annak biztosítására, hogy a Bizottság segítse elő az európai polgári kezdeményezésekkel kapcsolatos jogi tanácsadást szolgáló infrastruktúra, továbbá egy olyan jogi keret létrehozását, amely védi az európai polgári kezdeményezésben részt vevő feleket;

48.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és a Petíciós Bizottság jelentését a Tanácsnak, a Bizottságnak, az európai ombudsmannak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint ombudsmanjainak vagy ennek megfelelő intézményeinek.

(1) HL L 113., 1994.5.4., 15. o.
(2) HL L 145., 2001.5.31., 43. o.
(3) Az Európai Parlament határozattervezete, amely 2008. április 22-én került elfogadásra az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről szóló, 1994. március 9-i 94/262/ESZAK, EK, Euratom határozat módosítására tekintettel (HL C 259. E, 2009.10.29., 116. o.).


A Petíciós Bizottság 2017. évi tanácskozásai
PDF 164kWORD 56k
Az Európai Parlament 2018. december 13-i állásfoglalása a Petíciós Bizottság 2017-es év során folytatott tanácskozásairól (2018/2104(INI))
P8_TA(2018)0532A8-0404/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Petíciós Bizottság tanácskozásainak eredményeiről szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 10. és 11. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 24. és 227. cikkére, amelyek tükrözik a Szerződések által az európai uniós polgárok és lakosok azon jogának tulajdonított jelentőséget, hogy aggodalmaikra felhívhatják a Parlament figyelmét,

–  tekintettel az EUMSZ 228. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának az Európai Parlamenthez benyújtható petícióhoz való jogról szóló 44. cikkére,

–  tekintettel az EUMSZ kötelezettségszegési eljárásra vonatkozó rendelkezéseire és különösen 258. és 260. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52., 215. és 216. cikkére,

–  tekintettel a Petíciós Bizottság jelentésére (A8-0404/2018),

A.  mivel 2017-ben 1 271 petíció érkezett (a 2016-ban kapott 1 569-hez viszonyítva), amelyekből 776 (vagyis 60,2%-uk) minősült elfogadhatónak;

B.  mivel 2017-ben a Parlament petíciós portáljának 15 540 felhasználója támogatott egy vagy több petíciót (2015-ben számuk 902, 2016-ban pedig 6 132 volt); mivel a petíciókat támogató összes kattintás száma 21 955 volt a 2016-os 18 810-hez és a 2015-ös 1 329-hez képest; mivel a már benyújtott petíciókkal kapcsolatos polgári részvétel ezen új formája egyre elterjedtebb, és nem szabad figyelmen kívül hagyni;

C.  mivel a 2017-ben három különböző témával kapcsolatban benyújtott azonos vagy nagyon hasonló közel 250 petíciót témánként csoportosítva együtt kezelték;

D.  mivel a 2017-ben benyújtott petíciók közül 67-et egy vagy több polgár, 25-öt több mint 100 polgár, 10-et több mint 10 000 polgár és kettőt több mint 100 000 polgár írt alá;

E.  mivel a beérkezett petíciók száma az Európai Unió összlakosságához viszonyítva szerény volt; mivel ez azt jelezheti hogy az uniós polgárok és lakosok nagy része ismeretek hiányában nem él petíciós jogával, annak ellenére, hogy a különböző uniós fellépésekkel kapcsolatban számos potenciális aggály vagy elvárás merülhet fel; mivel további erőfeszítésekre van szükség az Európai Parlamenthez benyújtható petícióhoz való jog előmozdítására;

F.  mivel csupán csekély számú uniós polgárnak és lakosnak van tudomása a petíció benyújtásához való jogról, ami megerősíti, hogy a polgárok ezzel kapcsolatos tudatosságának növelése, illetve az e jog gyakorlásával kapcsolatos jelentős előrelépések érdekében nagyobb erőfeszítések és megfelelő intézkedések szükségesek;

G.  mivel a petíciók (az EUMSZ 227. cikke és a Parlament eljárási szabályzatának 215. cikke szerinti) elfogadhatósági feltételei előírják, hogy a petícióknak eleget kell tenniük az elfogadhatóságra vonatkozó formai feltételeknek, vagyis annak, hogy a benyújtó személyt, aki uniós polgár vagy lakos, érintsen egy, az Európai Unió tevékenységi körébe tartozó ügy; mivel 495 petíciót nyilvánítottak elfogadhatatlannak azért, mert nem feleltek meg az elfogadhatósági követelményeknek;

H.  mivel a Parlamenthez benyújtható petícióhoz való jog lehetővé teszi az uniós polgárok és lakosok számára, hogy hivatalos formában forduljanak közvetlenül megválasztott képviselőikhez; mivel a petíciós jog mindenképpen az uniós polgárok és lakosok uniós tevékenységekben való aktív részvételének alapvető elemét képezi, és ezért azt a lehető leghatékonyabb módon kell érvényesíteni; mivel a petícióhoz való jog teljes körű érvényesítéséhez az is szükséges, hogy az uniós intézmények és tagállamok lépéseket tegyenek a polgárok által a petíciók révén felvetett problémák azonnali és hatékony megoldásáért, biztosítva a polgárok alapvető jogainak maradéktalan védelmét;

I.  mivel a Parlament már régóta az élen jár a petíciós eljárás nemzetközi fejlesztésében, és Európa legnyíltabb és legátláthatóbb petíciós eljárásával rendelkezik, amely lehetővé teszi a petíciók benyújtóinak teljes részvételét az Európai Unió tevékenységeiben;

J.  mivel az aktív részvétel kizárólag olyan demokratikus és átlátható folyamat alapján lehetséges, amely lehetővé teszi a Parlament és a Petíciós Bizottság számára, hogy polgárbarát és érdemi munkát végezzenek; mivel ehhez – többek között a friss technológiai fejleményeket figyelemmel követve és kihasználva – a petíciós portálon keresztül folyamatosan javítani kell a petíciók benyújtóival, valamint a többi érintett polgárral és lakossal, például a petíciók támogatóival folytatott kommunikációt;

K.  mivel a petíciók értékes eszköznek bizonyulnak az uniós jog megsértésének és az uniós jog hiányosságainak, következetlenségeinek és esetleges kiskapuinak felderítéséhez azon célkitűzések tekintetében, amelyek minden állampolgár számára garantálni szeretnék a lehető legmagasabb szintű társadalmi igazságosságot és az alapvető jogok teljes körű védelmét; mivel a petícióknak köszönhetően a Parlament és más európai uniós intézmények felmérhetik az uniós jog átültetését és alkalmazását, valamint azt, hogy ténylegesen milyen hatással van e jog nem megfelelő végrehajtása az EU polgáraira és lakosaira; mivel a petíciók ezenkívül rámutatnak azon tevékenységi körök szabályozási hiányosságaira is, amelyekben az Unió jogszabályokat alkothat;

L.  mivel a petíciók a Bizottsághoz közvetlenül benyújtott panaszokhoz képest extra garanciát jelentenek az uniós polgárok és lakosok számára, ugyanis bevonják a Parlamentet a folyamatba, lehetővé teszik a Bizottság kivizsgálási kötelezettségei ellátásának szorosabb ellenőrzését, valamint a petíciók benyújtói, az Európai Parlament képviselői és a Bizottság, illetve adott esetben bármilyen más érintett hatóság jelenlétében lefolytatott, átlátható vitára is lehetőséget nyújtanak;

M.  mivel a petíciók gyakran hasznos információkat nyújtanak különböző uniós szakpolitikai területeken más parlamenti bizottságok számára, akár jogalkotási tevékenységeikkel kapcsolatban is; mivel cserébe elvárható, hogy az adott petíció témája tekintetében illetékes bizottságok szakértelmükkel hozzájáruljanak az eljáráshoz, hogy a petíciót megfelelő módon lehessen kezelni, lehetővé téve a Parlament érdemi válaszadását; mivel az alapvető petíciós jognak a petíciók megfelelő kezelésén keresztül történő biztosítása a Parlament egészének felelőssége;

N.  mivel minden egyes petíciót körültekintően kellene megvizsgálni és kezelni; mivel a petíció benyújtójának joga van egyrészt ahhoz, hogy tájékoztatást kapjon a Petíciós Bizottság által a petíció elfogadhatóságáról hozott határozatról, másrészt ahhoz, hogy a bizottság a problémájával kimerítően foglalkozzon, mindkettőt észszerű határidőn belül;

O.  mivel jelentős számú petíció megtárgyalására nyilvánosan kerül sor a Petíciós Bizottság ülésein; mivel a petíciók benyújtóinak joguk van petíciójuk ismertetéséhez, és gyakran teljes mértékben részt vesznek a vitákon, ezáltal aktívan hozzájárulva a Petíciós Bizottság munkájához; mivel 2017-ben 248 petíciót vitattak meg a bizottsági üléseken, amelyeken 208 petíció benyújtó volt jelen, és 59-en felszólalásukkal aktívan részt is vettek az üléseken;

P.  mivel a polgárok és lakosok által a petíciókban és a bizottsági üléseken nyújtott információk – az Európai Bizottság, a tagállamok és más szervek szakértelméve kiegészítve – alapvető fontosságúak a Petíciós Bizottság munkája során; mivel a társadalmi-gazdasági megkülönböztetés elkerülése érdekében a petíciók azon benyújtói számára, akiknek ügyét nyilvános bizottsági ülésen vitatják meg, és akik hajlandóak részt venni a vitában, észszerű keretek között meg kell téríteni kapcsolódó költségeiket;

Q.  mivel a petíciókban 2017-ben felvetett fő témák sok más tevékenységi terület mellett a környezeti ügyekre (különösen a víz- és hulladékgazdálkodással és a megőrzéssel összefüggő kérdésekre), az alapvető jogokra (különösen a szavazati jogokra és a gyermekek jogaira), az elrabolt csecsemők ügyére, a személyek szabad mozgására, szociális ügyekre (munkakörülményekre) és a megkülönböztetés és a bevándorlás különböző formáira vonatkoztak;

R.  mivel a Parlament eljárási szabályzata felülvizsgálatának a petíciós eljárás javulását kell eredményeznie, és mivel a vonatkozó szabályoknak optimalizálniuk kell a Petíciós Bizottság polgárok által felvetett problémákra irányuló vizsgálati képességét, biztosítva ezzel a petícióhoz való jog teljes körű védelmét és hatékonyabb érvényesítését;

S.  mivel a 2017-ben érkezett petíciók 69,1%-át (878 petíciót) a Parlament petíciós portálján keresztül nyújtották be, míg 2016-ban 68%-ot (1 067 petíciót) nyújtottak be így; mivel e formátum túlsúlya és előrelátható elterjedése lehetővé teheti a petíciók kezdeti kezelésének felgyorsítását;

T.  mivel a petíciók összefoglalói jelenleg már hamarabb feltölthetők a portálra – körülbelül egy héttel azután, hogy a Petíciós Bizottság határozatot hoz az elfogadhatóságról; mivel 2017 végén bevezették az ülések napirendjének, jegyzőkönyveinek és az Európai Bizottság petíciókra adott válaszainak automatikus feltöltését, ami nyilvánosan hozzáférhetővé tette ezeket a dokumentumokat, és növelte a Petíciós Bizottság munkájának átláthatóságát; mivel e fejlesztések mindegyike a Parlament azon cél melletti elkötelezettségét tükrözi, hogy interaktívabb élményt nyújtson petíciók benyújtói számára, és valós idejű kommunikációt tegyen lehetővé velük; mivel felülvizsgálták a gyakran ismételt kérdéseket (GYIK) és az adatvédelmi nyilatkozatra vonatkozó beállításokat, hogy tükrözzék az eljárási szabályzat titoktartási rendelkezéseiben bekövetkezett változásokat; mivel technikai fejlesztésekre is sor került, ideértve a keresőfunkció továbbfejlesztését és a petíció benyújtását megelőző „előzetes tájékoztatás” oldal bevezetését, amely információkkal és tanácsokkal szolgál a petíciók benyújtói számára; mivel nagyszámú egyéni segítségkérést sikeresen kezeltek;

U.  mivel a Petíciós Bizottság véleménye szerint az európai polgári kezdeményezés a közvetlen és részvételi demokrácia fontos eszköze, amelynek – ha komolyan veszik – lehetővé kellene tennie a polgárok számára, hogy tevőlegesen részt vegyenek az európai politikák és jogszabályok alakításában;

V.  mivel 2017-ben négy, az eljárási szabályzat 216a. cikke szerinti tényfeltáró látogatásra került sor: egyre Svédországban azzal ka