Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2018/0229(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0482/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0482/2018

Viták :

PV 15/01/2019 - 16
CRE 15/01/2019 - 16
PV 17/04/2019 - 26
CRE 17/04/2019 - 26

Szavazatok :

PV 16/01/2019 - 21.3
CRE 16/01/2019 - 21.3
A szavazatok indokolása
PV 18/04/2019 - 10.13
CRE 18/04/2019 - 10.13

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0026
P8_TA(2019)0433

Elfogadott szövegek
PDF 412kWORD 126k
2019. január 16., Szerda - Strasbourg Végleges kiadás
Az InvestEU program létrehozása ***I
P8_TA(2019)0026A8-0482/2018
Szöveg
 Egységes szerkezetbe foglalt szöveg

Az Európai Parlament 2019. január 16-án elfogadott módosításai az InvestEU program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2018)0439 – C8-0257/2018 – 2018/0229(COD))(1)
AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI(2)
a Bizottság javaslatához
---------------------------------------------------------

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(1) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottságokhoz intézményközi tárgyalások céljából (A8-0482/2018).
(2)* Módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▌jel mutatja.


Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
az InvestEU program létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 173. cikkére, valamint 175. cikke harmadik bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(2),

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(-1)  Az Európai Stratégiai Beruházási Alap értékes eszköznek bizonyult a magánbefektetéseknek az uniós garancia és az EBB-csoport saját forrásai felhasználásával történő mobilizálásához.

(1)  Az infrastrukturális beruházási tevékenységek a 2009. évi GDP-arányosan 2,2%-os szintről 2016-ra 1,8%-ra csökkentek az Unióban, amely 20 %-kal alacsonyabb a globális pénzügyi válság előtti beruházási rátáknál. A beruházások GDP-hez viszonyított aránya ma már javul az Unióban, de még mindig elmarad a gazdasági fellendülés időszakában elvárhatótól, és nem tudja ellensúlyozni a több éven át tartó beruházási hiányt. Ennél is fontosabb, hogy a jelenlegi állami és magánberuházási szintek és beruházási előrejelzések a technológiai változás és a globális versenyképesség fényében nem felelnek meg az Unió – többek között az innovációra, a készségfejlesztésre, az infrastruktúrára és a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) irányuló – hosszú távú növekedés fenntartásához szükséges strukturális beruházási igényeinek, és nem elegendők az olyan kulcsfontosságú társadalmi kihívások kezeléséhez, mint a fenntarthatóság vagy a népesség elöregedése. Következésképpen a piaci hiányosságok és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezeléséhez további támogatásra van szükség annak érdekében, hogy a célágazatokban csökkenjen a beruházási hiány és megvalósíthatók legyenek az Unió szakpolitikai célkitűzései.

(2)  Az értékelések kiemelték, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerethez kapcsolódó finanszírozási eszközök sokfélesége átfedéseket eredményezett. Ez a közvetítők és a végső kedvezményezettek számára is összetett helyzeteket teremtett azáltal, hogy különböző támogathatósági és jelentéstételi szabályoknak kellett megfelelniük. A szabályok összehangolatlansága megakadályozta a különböző uniós források ötvözését is, pedig ez észszerű lett volna a különböző finanszírozási formákat igénylő projektek támogatásához. Ezért van szükség egyetlen alap – az InvestEU Alap – létrehozására, amelyen keresztül a finanszírozási lehetőségek egyetlen költségvetési garanciamechanizmusba történő integrálása és egyszerűsítése révén a végső kedvezményezettek számára hatékonyabban működő támogatást lehet biztosítani, ezáltal fokozva az uniós beavatkozás hatását az uniós költségvetésre háruló költségek csökkentése mellett.

(3)  Az elmúlt években az Unió ambiciózus stratégiákat fogadott el az egységes piac kiteljesítése, valamint a fenntartható és inkluzív növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzése céljából: ilyen az Európa 2020 stratégia, a tőkepiaci unió, a digitális egységes piaci stratégia, az európai kulturális menetrend, a „Tiszta energia minden európainak” kezdeményezéscsomag, a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv, az alacsony kibocsátású mobilitás stratégiája, ▌az európai űrstratégia és a szociális jogok európai pillére. . Az InvestEU Alap a beruházások és a finanszírozáshoz jutás támogatásával várhatóan kiaknázza és fokozza az említett egymást is erősítő stratégiák közötti szinergiákat.

(4)  Uniós szinten a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere szolgál a kiemelt reformok meghatározásának és a reformvégrehajtás nyomon követésének kereteként. Az említett reformprioritások támogatása érdekében a tagállamok a helyi és regionális önkormányzatokkal együttműködésben kidolgozzák saját többéves nemzeti beruházási stratégiáikat. A stratégiákat az éves nemzeti reformprogramokkal együtt kell bemutatni a nemzeti és/vagy uniós finanszírozásban részesülő kiemelt beruházási projektek ismertetése és koordinálása céljából. A stratégiák emellett azt a célt is szolgálják, hogy az uniós finanszírozást koherens módon és a kapott pénzügyi támogatás hozzáadott értékét maximalizálva használják fel, különösen az európai strukturális és beruházási alapok, az európai beruházásstabilizáló funkció vagy adott esetben az InvestEU Alap keretében támogatott programokból származó pénzügyi támogatás esetében.

(5)  Az InvestEU Alapnak hozzá kell járulnia az Unió versenyképességének és társadalmi-gazdasági konvergenciájának javításához, többek között az innováció, a digitalizáció és az erőforrásoknak a körforgásos gazdasággal összhangban történő hatékony felhasználása területén, az uniós gazdasági növekedés fenntarthatóságához és inkluzivitásához, valamint a társadalom ellenálló képességéhez ▌és az uniós tőkepiacok integrációjához, beleértve a széttagoltságuk kezelését és az uniós vállalkozások finanszírozási forrásainak diverzifikálását célzó megoldásokat. Ez ellenállóbbá tenné az Unió gazdaságát és a pénzügyi rendszert, továbbá növelné a ciklikus visszaesésekre való reagálási képességét. Ennek érdekében az InvestEU Alapnak technikai ▌,gazdasági és társadalmi szempontból életképes projekteket kell támogatnia egy olyan keret létrehozásával, amely lehetővé teszi a hitelviszonyt megtestesítő, kockázatmegosztási és tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok használatát az uniós költségvetésből biztosított garancia mellett és adott esetben a végrehajtó partnerektől származó pénzügyi hozzájárulásokkal. Az InvestEU Alapból nyújtott támogatásnak a felmerülő igényekhez kell igazodnia, ugyanakkor arra kell összpontosítania, hogy stratégiai, hosszú távú előnyöket biztosítson az egyébként nem finanszírozott vagy nem kellőképpen finanszírozott főbb uniós szakpolitikai területeken, ily módon hozzájárulva az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek eléréséhez.

(5a)  A Bizottságnak és a végrehajtó partnereknek biztosítaniuk kell, hogy az InvestEU program az általa támogatott szakpolitikai területeken, más uniós programok – úgy mint az Európai horizont, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, a Digitális Európa program, az egységes piac program, az európai űrprogram, az Európai Szociális Alap+, a Kreatív Európa és a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) – célkitűzéseivel összhangban kiaknázza a vissza nem térítendő támogatásokkal való finanszírozással és egyéb fellépésekkel kapcsolatban fennálló kiegészítő jelleget és szinergiákat.

(5b)  A kulturális és kreatív ágazat az európai gazdaság rugalmas és gyorsan növekvő ágazatai, amelyek szellemi tulajdonból és az egyéni kreativitásból hoznak létre gazdasági és kulturális értéket. Ezen ágazatokat immateriális javak jellemzik, ami viszont korlátozza hozzáférésüket a beruházásokhoz, a növekedéshez és a nemzetközi szintű versenyhez elengedhetetlenül szükséges magánfinanszírozáshoz. A Kreatív Európa keretében létrehozott célzott garanciaeszköz sikeresen megszilárdította a kulturális és kreatív ágazatban működő vállalkozások pénzügyi kapacitását és versenyképességét. Az InvestEU programnak ezért továbbra is meg kell könnyítenie a kulturális és kreatív ágazaton belül működő kkv-k és szervezetek forráshoz jutását.

(6)  Az InvestEU Alap keretében tárgyi eszközökre és immateriális javakra – beleértve a kulturális örökséget – irányuló beruházásokat kell támogatni a fenntartható és inkluzív növekedés, a beruházások és a foglalkoztatás előmozdítása érdekében, ezáltal hozzájárulva a jólét fokozásához, a méltányosabb jövedelemelosztáshoz és a nagyobb gazdasági, társadalmi és területi kohézióhoz az Unióban. Az InvestEU Alapból támogatott projekteknek meg kell felelniük az olyan uniós társadalmi és környezeti normáknak, mint a munkavállalói jogok tiszteletben tartása, továbbá az éghajlatbarát energiafelhasználás és hulladékgazdálkodás. Az InvestEU Alapon keresztül végrehajtott beavatkozásnak ki kell egészítenie a vissza nem térítendő támogatás útján biztosított uniós támogatást.

(7)  Az Unió jóváhagyta az ENSZ 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendjében meghatározott célokat és fenntartható fejlesztési céljait, valamint a 2015. évi Párizsi Megállapodást és a 2015–2030-as időszakra szóló sendai katasztrófakockázat-csökkentési keretet. Az elfogadott célkitűzések – többek között az Unió környezetvédelmi szakpolitikáiba ágyazott célok – elérése érdekében jelentősen meg kell erősíteni a fenntartható fejlődésre irányuló intézkedéseket. Ezért az InvestEU Alap kialakítása során a fenntartható fejlődés és a biztonság elveit kell alapul venni, és nem szabad támogatni a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos beruházásokat, kivéve olyan kellően indokolt esetekben, amikor a beruházás hozzájárul az energiaunió célkitűzéseihez.

(8)  Az InvestEU programnak hozzá kell járulnia egy olyan fenntartható uniós pénzügyi rendszer kiépítéséhez, amely – a fenntartható növekedés finanszírozásáról szóló bizottsági cselekvési tervben(3) meghatározott célkitűzésekkel összhangban – támogatja a magántőke átirányítását a szociális és fenntartható beruházások felé.

(8a)   A hosszú távú finanszírozás és a fenntartható növekedés előmozdításának szellemében a biztosítók hosszú távú befektetési stratégiáit ösztönözni kell azzal, hogy felülvizsgálat tárgyává teszik az uniós garanciával fedezett beruházási projektek finanszírozására az InvestEU program keretén belül nyújtott pénzügyi hozzájárulásokra vonatkozó szavatolótőke-követelményeket. A biztosítókat célzó ösztönzőknek a hosszú távon fenntartható növekedésre irányuló uniós célkitűzés elérése érdekében történő kiigazítása, és az InvestEU program keretében végrehajtott beruházások előtti akadályok felszámolása érdekében a Bizottságnak fontolóra kell vennie, hogy a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(4) 77f. cikkének (3) bekezdésében említett felülvizsgálat részeként elvégezze az említett felülvizsgálatot.

(9)  Szem előtt tartva az éghajlatváltozás kezelésének fontosságát, összhangban az Unió által a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak megvalósítása érdekében vállalt kötelezettségekkel, az InvestEU program hozzá fog járulni az éghajlati intézkedések uniós szakpolitikákban történő érvényesítéséhez, valamint annak az átfogó célkitűzésnek a teljesítéséhez, hogy a többéves pénzügyi keret 2021 és 2027 közötti időszakában az uniós költségvetés kiadásainak 25%-át és amint lehetséges, de legkésőbb 2027-re évente 30%-át éghajlat-politikai célkitűzések támogatására fordítsák. Az InvestEU program keretében végrehajtott intézkedések várhatóan a program teljes pénzügyi keretösszegének legalább 40%-át fordítják éghajlat-politikai célkitűzésekre. A megfelelő intézkedések az InvestEU program előkészítése és végrehajtása során kerülnek meghatározásra, majd ezeket a kapcsolódó értékelések és felülvizsgálatok során újból megvizsgálják.

(10)  Az InvestEU Alap éghajlat-politikai célok, valamint a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretben foglalt ágazati célok eléréséhez való hozzájárulásának nyomon követése a Bizottság által a végrehajtó partnerekkel együttműködésben kidolgozott uniós éghajlat-politikai teljesítménykövetési rendszeren keresztül történik majd, megfelelő módon felhasználva az [a fenntartható beruházást elősegítő keret létrehozásáról szóló rendelet](5) által előírt kritériumokat annak meghatározására, hogy egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntartható-e. Az InvestEU programnak a fenntartható fejlesztési célok más dimenzióinak végrehajtásához is hozzá kell járulnia.

(11)  A Világgazdasági Fórum globális kockázatokról szóló 2018. évi jelentése szerint a világgazdaságot fenyegető tíz legfontosabb kockázat fele a környezethez kapcsolódik. E kockázatok közé tartozik a levegő, a talaj, a szárazföldi vizek és az óceánok szennyezése, a szélsőséges időjárási események, a biológiai sokféleség csökkenése és az éghajlatváltozás mérséklésének és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásnak a hiányosságai. A környezetvédelmi elvek szorosan beágyazódnak a Szerződésekbe és számos uniós szakpolitikába. Ezért az InvestEU Alaphoz kapcsolódó műveletek során elő kell mozdítani a környezetvédelmi célkitűzések érvényesítését. A környezetvédelmet és a kapcsolódó kockázatmegelőzést és -kezelést be kell építeni a beruházások előkészítésébe és végrehajtásába. Az EU-nak nyomon kell követnie továbbá a biológiai sokféleséggel és a légszennyezés ellenőrzésével kapcsolatos kiadásait a biológiai sokféleségről szóló egyezmény és az (EU) 2016/2284 európai parlamenti és tanácsi irányelv(6) szerinti jelentéstételi kötelezettségek betartása érdekében. Következésképpen a környezetvédelmi fenntarthatóság célkitűzéséhez kapcsolódó beruházások nyomon követését olyan egységes módszertan alapján kell végrehajtani, amely összhangban van más uniós programok keretében kidolgozott, az éghajlat, a biológiai sokféleség és a légszennyezés kezelésére alkalmazott módszerekkel, hogy lehetővé tegye a beruházások által a természeti tőke alapvető elemeire, többek között a levegőre, a vízre, a talajra és a biológiai sokféleségre gyakorolt egyedi és együttes hatások értékelését.

(12)  A jelentős uniós támogatásban részesülő, mindenekelőtt az infrastruktúrára irányuló beruházási projekteket fenntarthatósági vizsgálatnak kell alávetni egy olyan iránymutatás alapján, amelyet a Bizottságnak az InvestEU program keretében a végrehajtó partnerekkel szorosegyüttműködésben kell kidolgoznia nyilvános konzultáció lefolytatását követően, és amely megfelelő módon felhasználja a [a fenntartható beruházást elősegítő keret létrehozásáról szóló rendelet] által megállapított kritériumokat annak meghatározásához, hogy a gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntartható-e, továbbá összeegyeztethető-e a más uniós programokhoz kidolgozott iránymutatásokkal. Ennek az iránymutatásnak az arányosság elvével összhangban megfelelő rendelkezéseket kell tartalmaznia az indokolatlan adminisztratív terhek elkerülésére, és az iránymutatásban meghatározott bizonyos nagyságrend alatti projekteket ki kell zárni a fenntarthatósági vizsgálatból.

(13)  A pénzügyi válság időszakában visszaesett az infrastrukturális beruházások szintje, ami meggyengítette az Unió képességét a fenntartható növekedés, a versenyképesség és a konvergencia fellendítésére. Az európai infrastruktúrára fordított jelentős beruházások, különösen az összeköttetések és az energiahatékonyság, valamint az egységes európai közlekedési térség kialakítása tekintetében, elengedhetetlenek az Unió fenntarthatósági céljai, többek között a fenntartható fejlesztési célokkal kapcsolatos uniós kötelezettségvállalások, valamint a 2030-ra elérendő energiaügyi és éghajlat-politikai célok teljesítéséhez. Ennek megfelelően az InvestEU Alapból nyújtott támogatásnak a közlekedésre, az energiaügyre, többek között az energiahatékonyságra és a megújuló energiára, környezetvédelmi, éghajlat-politikai intézkedésekre, valamint a tengeri és a digitális infrastruktúrára irányuló beruházásokat kell megcéloznia, támogatva például az intelligens közlekedési rendszerek fejlesztését és megvalósítását. Az InvestEU program keretében prioritásként kell kezelni a beruházásokat leginkább nélkülöző, valamint a kiegészítő beruházásokra szoruló területeket, beleértve a fenntartható mobilitást, az energiahatékonyságot, valamint a 2030-as és a hosszú távú éghajlat- és energiapolitikai célok eléréséhez hozzájáruló fellépéseket. Az uniós finanszírozási támogatás hatásának és hozzáadott értékének maximalizálása érdekében helyénvaló egy olyan egyszerűsített beruházási eljárást bevezetni, amely lehetővé teszi a beruházási projektportfólió-tervek láthatóságát és a vonatkozó uniós programokkal való szinergiájának maximalizálását olyan területeken mint a közlekedés, energetika és digitalizálás. A biztonsági fenyegetésekre tekintettel az uniós támogatásban részesülő beruházási projekteknek figyelembe kell venniük a polgárok közterületeken történő védelmére vonatkozó elveket. Ennek ki kell egészítenie azokat az erőfeszítéseket, amelyek más uniós alapokból, például az Európai Regionális Fejlesztési Alapból a közterületekre, közlekedésre, energiára és más kritikus infrastruktúrára irányuló beruházások biztonsági elemeihez nyújtanak támogatást.

(13a)   Az InvestEU programnak lehetőségeket kell biztosítania azoknak a polgároknak és közösségeknek, akik és amelyek egy fenntarthatóbb, dekarbonizált társadalomban kívánnak befektetni, ideértve az energetikai átállást is. Mivel a [megújuló energiaforrásokról szóló felülvizsgált irányelv] és [a villamos energiáról szóló felülvizsgált irányelv] immár elismeri és támogatja a megújuló és a polgárok által létrehozott energiaközösségeket, valamint a saját megújulóenergia-fogyasztókat, mint az Unió energetikai átállásának alapvető szereplőit, az InvestEU-nak elő kell segítenie e szereplők piaci részvételét. [Mód. 3]

(13b)  Az InvestEU programnak adott esetben hozzá kell járulnia a [felülvizsgált megújulóenergia-irányelv] és az [irányítási rendelet] célkitűzéseihez, valamint elő kell mozdítania az energiahatékonyság szempontját a beruházási döntések során. Hozzá kell járulnia továbbá azon hosszú távú épületfelújítási stratégiához, amelyet a tagállamoknak az [épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv] értelmében kell kidolgozniuk. A programnak meg kell erősítenie a digitális egységes piacot, és hozzá kell járulnia a digitális szakadék csökkentéséhez a lefedettség és a konnektivitás növelése mellett Unió-szerte.

(13c)   A közúti közlekedésben részt vevők biztonságának biztosítása nagy kihívást jelent a közlekedési ágazat fejlődése szempontjából, és a megtett intézkedések és beruházások csak korlátozott mértékben járulnak hozzá ahhoz, hogy csökkentsék azoknak a számát, akik életüket veszítik vagy súlyos sérüléseket szenvednek az utakon. Az InvestEU program várhatóan segíteni fogja az olyan technológiák tervezésére és alkalmazására irányuló erőfeszítéseknek a fokozását, amelyek hozzájárulnak a járművek és a közúti infrastruktúra biztonságának javításához.

(13d)   A valódi multimodalitás lehetőséget nyújt egy hatékony és környezetbarát közlekedési hálózat létrehozására, amely teljes mértékben kihasználja valamennyi közlekedési mód előnyeit és szinergiát alakít ki közöttük. Az InvestEU program fontos eszköz lehet a multimodális közlekedési csomópontokba való beruházás támogatásához, amelyek – a bennük rejlő jelentős gazdasági lehetőségek és üzleti célok ellenére – jelentős kockázatot jelentenek a magánbefektetők számára.

(14)  Miközben a beruházások szintje összességében emelkedőben van az Unióban, a magasabb kockázattal járó tevékenységekbe, például a kutatásba és innovációba való beruházás még mindig elégtelen. Tekintettel arra, hogy a kutatási és innovációs tevékenységek közfinanszírozása ösztönzi a termelékenység növekedését és kulcsfontosságú a kutatási és innovációs magántevékenységek előmozdítása szempontjából, az ebből eredő beruházási hiány a kutatás és innováció terén káros hatással van az Unió ágazati és gazdasági versenyképességére, valamint polgárai életminőségére. Az InvestEU Alapnak megfelelő pénzügyi termékeket kell biztosítania az innovációs ciklus különböző szakaszaiban és az érdekeltek széles köre számára, és lehetővé kell tennie mindenekelőtt az ilyen megoldások kereskedelmi léptékű bevezetését és elterjesztését az uniós piacon annak érdekében, hogy azok a világpiacon is versenyképessé váljanak, valamint hogy globális szinten elő lehessen mozdítani az Unió kiválóságát a fenntartható technológiák területén. A magasabb kockázattal járó tevékenységekbe – például a kutatásba és az innovációba – történő beruházás támogatásának szükségessége miatt elengedhetetlen, hogy az Európai horizont – és különösen az Európai Innovációs Tanács (EIC) – az InvestEU program keretein belül bevezetendő pénzügyi termékekkel szinergiában működjön. Emellett az innovatív kkv-k és induló vállalkozások nehezen férnek hozzá a finanszírozáshoz – különösen az immateriális javakkal kapcsolatos finanszírozáshoz –, és ezért arra van szükség, hogy az EIC és az InvestEU program célzott pénzügyi termékei szorosan egymást kiegészítve működjenek, biztosítva ezzel az érintett kkv-knak nyújtott támogatás folytonosságát. Ennek kapcsán a Horizont 2020 keretében alkalmazott pénzügyi eszközökről – például az InnovFinről és a kkv-k részére a COSME keretében nyújtott hitelgaranciáról – gyűjtött tapasztalatoknak szilárd alapul kell majd szolgálniuk e célzott támogatás végrehajtásához.

(14a)  A turizmus az uniós gazdaság fontos ágazata, és az InvestEU-nak hozzá kell járulnia az ágazat hosszú távú versenyképességének megerősítéséhez azáltal, hogy támogatja a fenntartható, innovatív és digitális turizmusra való áttérést.

(15)  Mihamarabb jelentős erőfeszítésekre van szükség a digitális transzformációba történő beruházások, valamint e transzformáció fellendítése tekintetében, amelynek előnyeit minden uniós polgár és vállalkozás számára elérhetővé kell tenni a városi és vidéki térségekben. A digitális egységes piaci stratégia szilárd szakpolitikai keretéhez most hasonlóan ambiciózus beruházásokat kell biztosítani, többek között a mesterséges intelligencia terén, a Digitális Európa programmal összhangban, különös tekintettel az etikára, a gépi tanulásra, a dolgok internetére, a biotechnológiára és a pénzügyi technológiára, melyek növelhetik a vállalkozások számára a tőke mobilizációjának hatékonyságát.

(16)  A ▌kkv-k teszik ki az Unióban a vállalkozások több mint 99%-át, gazdasági értékük jelentős és alapvető fontosságú. Nehezen jutnak azonban finanszírozáshoz a befektetők által feltételezett nagy kockázat vagy a megfelelő biztosíték hiánya miatt. További kihívást jelent, hogy a kkv-knak és a szociális vállalkozásoknak versenyképesnek kell maradniuk és ennek érdekében intézkedéseket kell tenniük a digitalizálás, a körforgásos gazdaság logikájának megfelelő átalakulás, a nemzetköziesedés, a marketing és az innováció terén, és fokozniuk kell alkalmazottaik készségszintjét. Emellett a nagyobb vállalkozásokkal összehasonlítva finanszírozási források szűkebb köréhez férnek hozzá: jellemzően nem bocsátanak ki kötvényeket, és csak korlátozottan férnek hozzá a tőzsdékhez vagy a nagy intézményi befektetőkhöz. A kkv-k tőkéhez való hozzáférésének hiányát tovább fokozza az uniós magántőke- és kockázatitőke-ágazat viszonylagos gyengesége. Azon kkv-k esetében, amelyek tevékenysége immateriális javakra összpontosul, még nagyobb problémát jelent a finanszírozáshoz jutás. Az uniós kkv-k nagymértékben támaszkodnak a bankokra és a folyószámlahitelek, banki hitelek vagy lízing formáját öltő adósságfinanszírozásra. A fenti kihívásokkal szembesülő kkv-k – finanszírozáshoz való hozzáférésük egyszerűsítése révén történő – támogatására és diverzifikáltabb finanszírozási források biztosítására van szükség ahhoz, hogy a kkv-k finanszírozni tudják a vállalkozás létrehozásával, növekedésével, az innovációval és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos költségeket, biztosítani tudják versenyképességüket, talpon tudjanak maradni gazdasági visszaesés esetén, továbbá így biztosítható, hogy a gazdaság és a pénzügyi rendszer recesszió vagy sokkhatások esetén rugalmasabb legyen, és képes legyen munkahelyek és a társadalmi jólét megteremtésére. Ez kiegészíti a tőkepiaci unió keretében már elindított kezdeményezéseket is. A kkv-k számára fontosak a COSME-hoz hasonló programok, mivel a kkv-k életciklusának minden szakaszában elősegítették a forráshoz jutást, és ehhez hozzájárult az ESBA is, amelyet a kkv-k gyorsan igénybe vettek. Az InvestEU Alapnak tehát e sikerekre kell építenie, és működő tőkét és beruházásokat kell biztosítania a vállalat számára teljes életciklusa során, biztosítania kell a lízing tranzakciók finanszírozását és lehetőséget kell biztosítania a konkrét, célzottabb pénzügyi termékekre való összpontosításra.

(16a)   Az általános érdekű szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások alapvető és stratégiai szerepet játszanak a nagy hálózatokat működtető iparágak kulcsfontosságú ágazataiban (az energia-, a vízügyi, a hulladék- és a környezetvédelmi ágazatban, a postai szolgáltatásokban, a közlekedésben és a távközlési ágazatban), valamint az egészségügyi, oktatási és szociális szolgáltatások területén. Ezeknek a vállalkozásoknak a támogatásával az Unió gondoskodik a polgárai jóllétéről, és demokratikus választási lehetőségeket biztosít, többek között a szolgáltatások minősége tekintetében.

(17)  Ahogy az az Európa szociális dimenziójáról(7), valamint a szociális jogok európai pilléréről(8) és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény uniós keretéről szóló vitaanyagban megállapításra került, a befogadóbb és méltányosabb Unió létrehozását kiemelt feladatként kell kezelni, hogy Európában meg lehessen szüntetni az egyenlőtlenséget és elő lehessen mozdítani a társadalmi befogadásra irányuló szakpolitikákat. Az esélyegyenlőtlenség mindenekelőtt az oktatáshoz, képzéshez, kultúrához, foglalkoztatáshoz, egészségügyi ellátáshoz és a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférést érinti. A társadalmi tőkére, készségekre és humántőkére épülő gazdaságra, valamint a kiszolgáltatott csoportok társadalomba való integrálására irányuló beruházások – különösen ha uniós szinten összehangoltak – megerősíthetik a gazdasági lehetőségeket. Az InvestEU Alapot fel kell használni az oktatásba és képzésbe való beruházások támogatására – beleértve a munkavállalók átképzését és továbbképzését is, többek között a nagy szén-dioxid-kibocsátású gazdaságtól függő régiókban, valamint a karbonszegény gazdaságra való strukturális átállás által érintett régiókban –, a foglalkoztatás növelésére – különösen a szakképzetlen és tartósan munkanélküli személyek körében –, valamint a helyzet javítására a nemek közötti egyenlőség, az esélyegyenlőség, a nemzedékek közötti szolidaritás, az egészségügyi és a szociális szolgáltatási ágazat, a szociális lakások, a hajléktalanság, a digitális inkluzivitás, a közösségfejlesztés, a fiatalok társadalmi szerepe és helye, valamint a kiszolgáltatott személyek, köztük a harmadik országbeli állampolgárok tekintetében. Az InvestEU programnak hozzá kell járulnia az európai kultúra és kreativitás támogatásához is. Az uniós társadalmak és a munkaerőpiac következő évtizedben várható mélyreható átalakulásának figyelembevétele érdekében szükség van a humán tőkébe, a szociális infrastruktúrába, a fenntartható és szociális finanszírozásba, a mikrofinanszírozásba, a szociális vállalkozások finanszírozásába és új szociális gazdasági üzleti modellekbe való beruházásokra, beleértve a szociális hatású beruházásokat és az eredményorientált szociális közbeszerzést. Az InvestEU programnak meg kell erősítenie a kialakulóban lévő szociális piaci ökoszisztémát, és a leginkább rászorulók finanszírozási szükségletének kielégítése érdekében növelnie kell a mikro- és szociális vállalkozások és a szolidaritási célú szociális intézmények rendelkezésére álló források kínálatát. Az európai szociális infrastruktúrára irányuló beruházásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoport jelentése(9) rávilágított a szociális infrastruktúra és szolgáltatások, többek között az oktatás, a képzés, az egészségügy és a lakhatás terén jellemző összesen legalább 1,5 billió eurónyi beruházási hiányra a 2018 és 2030 közötti időszakban, és megállapította, hogy támogatásra van szükség, többek között uniós szinten is. Ezért ki kell aknázni az állami, vállalati és karitatív tőke együttes potenciálját, valamint az alternatív típusú pénzügyi szolgáltatóktól, például az etikus, a szociális és fenntartható szereplőktől, valamint az alapítványoktól származó támogatást a szociális piaci értéklánc fejlesztésének és az Unió ellenálló képességének előmozdításához.

(18)  Az InvestEU Alap négy szakpolitikai keret alapján működik majd, amelyek megfelelnek a kulcsfontosságú uniós szakpolitikai prioritásoknak, ezek: a fenntartható infrastruktúra, a kutatás, innováció és digitalizáció, valamint a szociális beruházás és készségfejlesztés.

(19)  Az egyes szakpolitikai keretekhez két komponens kapcsolódik: az uniós komponens és a tagállami komponens. Az uniós komponens az egész Unióra vagy egy tagállamra kiterjedő piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó – többek között az uniós politikai célkitűzésekkel kapcsolatos – beruházási helyzetek kezelésére szolgál. A tagállami komponens az egy vagy több tagállamban felmerülő piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére szolgál. Emellett lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy garanciák vagy készpénz formájában hozzájárulhassanak a tagállami komponenshez. Az uniós és tagállami komponenseket adott esetben egymást kiegészítve kell felhasználni finanszírozási vagy beruházási művelet támogatására, beleértve a mindkét komponensből származó támogatások kombinálását. A regionális hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy a tagállamokon keresztül az InvestEU Alapba utalják át a megosztott irányítás alá tartozó, általuk kezelt források egy részét, amelyet az ugyanazon régión belüli InvestEU projektekre különítenének el. Az InvestEU Alap uniós vagy tagállami komponenséből nyújtott támogatásnak el kell kerülnie a magánfinanszírozás megkettőzését, illetve annak kiszorítását, valamint a versenytorzítást a belső piacon.

(20)  A tagállami komponenst kifejezetten úgy kell kialakítani, hogy lehetővé tegye a megosztott irányítás alá tartozó alapok felhasználását az Unió által biztosított garancia feltöltéséhez. Ez a lehetőség növelné az Unió által támogatott költségvetési garancia hozzáadott értékét azáltal, hogy azt a pénzügyi kedvezményezettek és projektek szélesebb köre számára biztosítaná, valamint diverzifikálná a megosztott irányítás alá tartozó alapok célkitűzéseinek elérését szolgáló eszközöket, miközben biztosítja a függő kötelezettségek következetes kockázatkezelését azáltal, hogy a Bizottság által nyújtott garanciát közvetett irányítás mellett használja fel. Az Uniónak garanciát kell nyújtania a Bizottság és a végrehajtó partnerek között a tagállami komponens keretében kötött garanciamegállapodásokban előirányzott finanszírozási és beruházási műveletekre, a garancia feltöltését a megosztott irányítás alá tartozó alapoknak kell biztosítaniuk a Bizottság által a műveletek jellege és az ebből eredő várható veszteségek alapján – a tagállammal egyetértésben – meghatározott feltöltési rátának megfelelően, a tagállamnak és/vagy a végrehajtó partnereknek vagy magánbefektetőknek pedig a várható veszteségeket meghaladó veszteségre back-to-back garanciát kell vállalnia az Unió javára. Ezeket a követelményeket az egyes – a lehetőséget önként választó – tagállamokkal kötött átfogó hozzájárulási megállapodásban kell meghatározni. A hozzájárulási megállapodásnak tartalmaznia kell az érintett tagállamban végrehajtandó összes – egy vagy több – egyedi garanciamegállapodást. A feltöltési ráta eseti alapon történő meghatározásához szükség van az XXXX (EU, Euratom) rendelet(10) (a költségvetési rendelet) [211. cikkének (1) bekezdésétől] való eltérésre. Ez a megoldás továbbá olyan egységes szabályrendszert biztosít a központilag irányított alapokból vagy megosztott irányítás alá tartozó alapokból támogatott költségvetési garanciákra, ami megkönnyíti kombinációjukat.

(21)  Az InvestEU Alapnak nyitva kell állnia az Európai Szabadkereskedelmi Társulásban részes harmadik országok, a csatlakozó országok, a tagjelöltek és potenciális tagjelöltek, az európai szomszédságpolitika alá tartozó országok és más országok hozzájárulása előtt, az Unió és ezen országok által megállapított feltételek mellett. Ennek adott esetben lehetővé kell tennie az együttműködés folytatását az érintett országokkal, különösen a kutatás és innováció, valamint a kkv-k terén.

(22)  Ez a rendelet meghatározza az InvestEU programnak az uniós garancia feltöltésére nem vonatkozó pénzügyi keretösszegét, amely [a hivatkozás szükség szerint frissítendő az új intézményközi megállapodásnak megfelelően: a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás(11) 17. pontja értelmében] az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.

(23)  A (folyó áron) 40 817 500 000 EUR összegű uniós garancia várhatóan több mint 698 194 079 000  EUR összegű további beruházást mozgósít uniós szinten, és ▌felosztásra kerül a szakpolitikai keretek között.

(23a)  A tagállamok garanciák vagy készpénz formájában hozzájárulhatnak a tagállami komponenshez. A Tanácsnak a Stabilitási és Növekedési Paktum végrehajtása tekintetében fennálló előjogainak sérelme nélkül, a tagállamoknak a tagállami komponenshez való, garanciák vagy készpénz formájában nyújtott egyszeri hozzájárulásai, vagy egy tagállam vagy az államháztartási szektorba sorolt vagy valamely tagállam nevében eljáró nemzeti fejlesztési bank befektetési platformokhoz való hozzájárulásai elvben az 1466/97/EK tanácsi rendelet(12) 5. cikke és az 1467/97/EK tanácsi rendelet(13) 3. cikke értelmében egyszeri intézkedéseknek minősülnek.

(24)  Az InvestEU Alapot alátámasztó uniós garanciát a Bizottságnak közvetett módon, a végső közvetítőket és adott esetben a végső kedvezményezetteket elérő végrehajtó partnerekre támaszkodva kell végrehajtania. A végrehajtó partnereket átlátható és összeférhetetlenségtől mentes módon kell kiválasztani. A Bizottságnak minden egyes végrehajtó partnerrel garanciamegállapodást kell kötnie, amelyben meghatározza az InvestEU Alapból biztosított garancia összegét, a végrehajtó partner által végrehajtott – az InvestEU Alap célkitűzéseinek és a támogathatósági kritériumoknak megfelelő – finanszírozási és beruházási műveletek támogatásához. A garanciával kapcsolatos kockázatkezelés nem akadályozhatja a végrehajtó partnereknek a garanciához való közvetlen hozzáférését. Amint sor kerül a garancia nyújtására a végrehajtó partnerek számára az uniós komponens keretében, teljes felelősséget kell vállalniuk a teljes befektetési folyamatért és a finanszírozási vagy beruházási műveletek átvilágításáért. Az InvestEU Alapnak olyan projekteket kell támogatnia, amelyek kockázati profilja tipikusan magasabb mint a végrehajtó partnerek rendes működése körében támogatott projekteké, és amelyek lebonyolítása nem, vagy nem ugyanolyan mértékben lett volna lehetséges a végrehajtó partnerek számára az InvestEU támogatása nélkül abban az időszakban, amelyben az uniós garancia felhasználható.

(24a)  Az InvestEU Alapnak megfelelő irányítási struktúrával kell rendelkeznie, amely funkciójának arányban kell állnia azzal a kizárólagos céljával, hogy biztosítsa az uniós garancia megfelelő felhasználását, összhangban a beruházási döntések politikai függetlenségének biztosításával és adott esetben az InvestEU Alap piacvezérelt jellegének elvével. Az irányítási struktúra elemei az irányítóbizottság, a tanácsadó testület és egy teljes mértékben független beruházási bizottság. A Bizottságnak értékelnie kell a végrehajtó partnerek által javasolt beruházási és finanszírozási műveleteknek az uniós joggal és szakpolitikákkal való összeegyeztethetőségét, a finanszírozási és beruházási műveletekre vonatkozó döntéseket pedig végső soron a végrehajtó partnernek kell meghoznia. Az irányítási struktúra összetételében összességében biztosítani kell a nemek közötti egyensúlyt.

(25)  Létre kell hozni egy a Bizottság, az Európai Beruházási Bank (EBB) Csoport, a végrehajtó partnerek és a tagállamok képviselőiből, valamint a négy szakpolitikai keretnek az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság által kijelölt egy-egy szakértőjéből és a Régiók Bizottsága által kijelölt egy szakértőből álló tanácsadó testületet, amelynek célja az InvestEU Alap keretében bevezetett pénzügyi termékek igénybevételére vonatkozó információ- és adatcsere, valamint a felmerülő új igények és termékek megvitatása, beleértve az egyes területeken jelentkező konkrét piaci hiányosságokat.

(26)  Az irányítóbizottságnak meg kell határoznia az InvestEU Alap stratégiai irányvonalait és a működéséhez szükséges, valamint a beruházási platformokkal kapcsolatos műveletekre vonatkozó szabályokat. Az irányítóbizottság hat tagból áll, az alábbiak szerint: három tagot a Bizottság nevez ki, egy tagot az Európai Beruházási Bank nevez ki, egy tagot a tanácsadó testület nevez ki a végrehajtó partnerek képviselői közül, aki nem lehet az EBB csoport képviselője, egy szakértőt pedig az Európai Parlament nevez ki, aki nem kérhet, és nem fogadhat el utasításokat az uniós intézményektől, szervektől vagy hivataloktól, bármely tagállami kormányzattól vagy bármely más köz- vagy magánszervezettől, és teljesen függetlenül kell eljárnia. A szakértőnek feladatait pártatlanul és az InvestEU Alap érdekeit szem előtt tartva kell ellátnia. Az irányítóbizottság üléseinek részletes jegyzőkönyveit az irányítóbizottság általi jóváhagyásukat követően haladéktalanul közzé kell tenni, és a jegyzőkönyvek közzétételéről az Európai Parlamentet haladéktalanul értesíteni kell.

(27)  A projekteknek a beruházási bizottság elé terjesztése előtt egy, a Bizottság által működtetett titkárság, amely a beruházási bizottság elnökének tartozik elszámolással, ellenőrzi a végrehajtó partnerek által benyújtott dokumentáció teljességét, és segíti a Bizottságot a beruházási és finanszírozási műveletek uniós joggal és szakpolitikákkal való összeegyeztethetőségének értékelésében. A titkárság az irányítóbizottság számára is segítséget nyújt.

(28)  A támogathatósági kritériumoknak megfelelő finanszírozási és beruházási műveletekhez az uniós garancia keretében nyújtandó támogatásról a független szakértőkből álló beruházási bizottságnak kell döntenie, ezáltal külső szakértelmet biztosítva a projektek beruházási értékeléséhez. A különböző szakpolitikai területek és az ágazatok lehető legteljesebb figyelembevétele érdekében a beruházási bizottságnak különböző formációkban kell üléseznie.

(29)  A Bizottságnak az InvestEU Alap végrehajtó partnereinek kiválasztásakor figyelembe kell vennie, hogy a partnerek milyen mértékben képesek hozzájárulni az InvestEU Alap célkitűzéseihez és e célból ahhoz hozzájárulni a megfelelő földrajzi lefedettség és diverzifikáció biztosítása, a magánbefektetők bevonása és a kockázatok megfelelő diverzifikálása, valamint a piaci hiányosságok és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére szolgáló új megoldások kialakítása, valamint a gazdasági, társadalmi és területi kohézió biztosítása érdekében. Tekintettel a Szerződésekben meghatározott szerepére, tagállamokon átívelő működésére, valamint a jelenlegi finanszírozási eszközökről és az ESBA-ról szerzett tapasztalataira, indokolt, hogy az InvestEU uniós komponense keretében továbbra is az EBB csoport maradjon a Bizottság fő végrehajtó partnere. Az EBB csoport mellett a nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények számára célszerű lehetővé tenni, hogy kiegészítő pénzügyi termékeket kínáljanak, mivel a regionális szinten szerzett tapasztalataik és képességeik jól felhasználhatók a közszektorbeli források által az Unió teljes területén gyakorolt hatás maximalizálásához, biztosítva továbbá a projektek földrajzi egyensúlyát, hozzájárulva ezáltal a regionális különbségek csökkentéséhez. A nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények InvestEU programban való részvételére vonatkozó szabályoknak figyelembe kell venniük az arányosság elvét az érintett végrehajtó partnerek összetettsége, mérete és kockázata tekintetében annak érdekében, hogy a kisebb és fiatalabb fejlesztési bankok vagy intézmények számára egyenlő versenyfeltételeket teremtsenek. Emellett lehetővé kell tenni más nemzetközi pénzügyi intézmények végrehajtó partnerként való bevonását különösen akkor, ha szakértelem és tapasztalat tekintetében egyes tagállamokban komparatív előnyt jelentenek. Lehetővé kell tenni továbbá, hogy a költségvetési rendeletben meghatározott feltételeket teljesítő egyéb szervezetek végrehajtó partnerként járjanak el.

(29a)  Adott esetben a beruházási platformoknak uniós, nemzeti és regionális szinten össze kell fogniuk a társberuházókat, a hatóságokat, a szakértőket, az oktatási, képzési és kutatási intézményeket, az érintett szociális partnereket és a civil társadalom képviselőit, valamint a többi érintett szereplőt.

(30)  Annak biztosítása érdekében, hogy az InvestEU Alap uniós komponense keretében végrehajtott beavatkozások az uniós szinten jelentkező piaci hiányosságokra és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetekre összpontosuljanak, ugyanakkor azonban megfeleljenek a lehető legszélesebb földrajzi hatókör célkitűzésének, az uniós garanciát olyan végrehajtó partnereknek kell allokálni, amelyek – önmagukban vagy más végrehajtó partnerekkel együtt – egy vagy több tagállamot le tudnak fedni. Utóbbi esetben a végrehajtó partnerek szerződéses felelősségét az egyes végrehajtó partnerek nemzeti megbízatásai korlátozzák. A fokozott földrajzi diverzifikáció előmozdítása érdekében a tagállamok érdekelt csoportjaira összpontosító, célzott regionális beruházási platformok hozhatók létre, amelyek kombinálják a pillérértékelésnek alávetett pénzügyi intézmények és a pénzügyi instrumentumok felhasználása terén korlátozott tapasztalattal rendelkező nemzeti fejlesztési bankok erőfeszítéseit és szakértelmét. Az ilyen struktúrákat ösztönözni kell, többek között az InvestEU Tanácsadó Platform keretében rendelkezésre álló támogatás révén. Az uniós komponenshez kapcsolódó uniós garancia legalább 75%-ának az EBB csoporthoz kell kerülnie. Az EBB csoport rendelkezésére bocsáthatók az uniós garancia 75%-át meghaladó összegek is, amennyiben a nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények a garancia fennmaradó részét nem tudják teljes mértékben felhasználni. Hasonló módon, amennyiben az EBB csoport a garancia rá eső részét nem tudja teljes mértékben felhasználni, az uniós garancia 25%-át meghaladó összegek egyéb végrehajtó partnerek rendelkezésére bocsáthatók. A nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények akkor is teljes mértékben kihasználhatják az uniós garanciát, ha ahhoz az EBB csoporton vagy az Európai Beruházási Alapon keresztül kívánnak hozzáférni.

(31)  A tagállami komponenshez tartozó uniós garanciát olyan végrehajtó partnerekhez kell allokálni, amelyek a [költségvetési rendelet] [62. cikke (1) bekezdésének c) pontja] értelmében támogathatók, beleértve a nemzeti vagy regionális fejlesztési bankokat vagy intézményeket, az EBB-t, az Európai Beruházási Alapot és más multilaterális fejlesztési bankokat. A tagállami komponenshez kapcsolódó végrehajtó partnerek kiválasztásakor a Bizottságnak figyelembe kell vennie az egyes tagállamok javaslatait. A [költségvetési rendelet] [154. cikkének] megfelelően a Bizottságnak el kell végeznie a végrehajtó partner szabályainak és eljárásainak értékelését annak megállapítása érdekében, hogy azok biztosítják-e az Unió pénzügyi érdekeinek a Bizottság által nyújtottal egyenértékű védelmét.

(32)  A finanszírozási és beruházási műveletekről végső soron a végrehajtó partner dönt saját nevében, és azokat saját belső szabályainak és eljárásainak megfelelően hajtja végre és saját pénzügyi kimutatásaiban számolja el. Következésképpen a Bizottság kizárólag az uniós garanciából eredő pénzügyi kötelezettségeket mutatja ki és a garancia maximális összegét hozza nyilvánosságra, beleértve a nyújtott garanciával kapcsolatos valamennyi lényeges információt.

(33)  Az InvestEU Alapnak adott esetben lehetővé kell tennie e garanciának az uniós költségvetésből vagy más alapokból, például az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer innovációs alapjából finanszírozott vissza nem térítendő támogatásokkal és/vagy finanszírozási eszközökkel való zökkenőmentes és hatékony ötvözését, amennyiben meghatározott piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére irányuló beruházások megerősítéséhez arra szükség van.

(34)  A végrehajtó partnerek által az InvestEU Alapból nyújtott támogatás igénylése céljából benyújtott olyan projekteknek, amelyek más uniós programokból származó támogatás ötvözésével valósulnának meg, teljességükben meg kell felelniük a releváns uniós programok célkitűzéseinek és támogathatósági kritériumainak. Az uniós garancia igénybevételéről az InvestEU program szabályai szerint kell döntést hozni.

(35)  Az InvestEU Tanácsadó Platform célja, hogy segítse az egyes szakpolitikai keretekhez kapcsolódóan stabil beruházási projektportfólió-tervek kialakítását, gondoskodva a földrajzi diverzifikáció hatékony megvalósításáról azzal a céllal, hogy hozzájáruljanak a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra vonatkozó uniós célkitűzéshez és a regionális egyenlőtlenségek csökkentéséhez. A Tanácsadó Platformnak különös figyelmet kell fordítania arra, hogy a kis projekteket nagyobb portfóliókba kell összevonni. A Bizottságnak megállapodásokat kell aláírnia az EBB-csoporttal és más végrehajtó partnerekkel, hogy a Tanácsadó Platformban partnerként vegyenek részt. A Bizottságnak, az EBB-csoportnak és a többi végrehajtó partnernek szorosan együtt kell működnie annak érdekében, hogy az egész Unióban biztosítsák a támogatás hatékonyságát, a szinergiákat és a kellő földrajzi lefedettséget, figyelembe véve a helyi végrehajtó partnerek szakértelmét és helyi kapacitásait, valamint a meglévő struktúrákat, például az Európai Beruházási Tanácsadó Platformot. Emellett az InvestEU program keretében ágazatközi funkciójának létrehozásával egyablakos ügyintézési pontot és a szakpolitikákon átívelő projektfejlesztési tanácsadást kell biztosítani a központi irányítású uniós programokhoz biztosítandó. [Mód. 5]

(36)  Annak biztosításához, hogy a tanácsadási szolgáltatások földrajzi kiterjesztése minél szélesebb legyen az Unión belül, valamint az InvestEU Alappal kapcsolatos helyi ismereteket sikeresen ki lehessen aknázni, a meglévő támogatási rendszerek kiegészítésével és a helyi partnerek jelenlétével szükség szerint biztosítani kell az InvestEU Tanácsadó Platform helyi jelenlétét abból a célból, hogy kézzelfogható, proaktív és testre szabott helyszíni támogatást lehessen nyújtani. A helyi tanácsadói támogatás nyújtásának megkönnyítése és az uniós szintű hatékonyság, szinergiák és kellő földrajzi lefedettség biztosítása érdekében az InvestEU Tanácsadó Platformnak együtt kell működnie a nemzeti fejlesztési bankokkal vagy intézményekkel, valamint az európai strukturális és beruházási alapok irányító hatóságaival annak érdekében, hogy kihasználhassák szakértelmüket és élvezhessék annak előnyeit. Azokban a tagállamokban, ahol nem léteznek fejlesztési bankok vagy intézmények, az InvestEU Tanácsadó Platformnak – adott esetben és az érintett tagállam kérésére – proaktív tanácsadási támogatást kell nyújtania létrehozásukhoz.

(36a)  Az InvestEU Tanácsadó Platformnak kisebb projekteknek és induló vállalkozások projektjeinek tanácsadói támogatást kell nyújtania, különösen abban az esetben, ha az induló vállalkozások kutatási és innovációs beruházásaikat szellemitulajdonjog-címekkel, például szabadalmak megszerzésével kívánják megvédeni.

(37)  Az InvestEU Alapból nyújtott projektfejlesztési és kapacitásépítési támogatásnak hozzá kell járulnia a minőségi projektek kezdeményezéséhez szükséges szervezeti kapacitás és árjegyzési tevékenységek kialakításához. További cél olyan feltételek megteremtése, amelyek segítik a támogatható kedvezményezettek potenciális számának növelését a kialakulóban lévő piaci és helyi szegmensekben, különösen abban az esetben, ha egyes projektek kis mérete miatt jelentős ügyleti többletköltségekkel kellene számolni, mint például a szociális finanszírozási ökoszisztéma esetében. A kapacitásépítési támogatásnak ezért ki kell egészítenie a konkrét szakpolitikai területre irányuló más uniós programok keretében végrehajtott intézkedéseket. Erőfeszítést kell tenni az esetleges projektgazdák, különösen a helyi szolgáltatói szervezetek és hatóságok kapacitásbővítésének támogatására.

(38)  Az InvestEU Portál létrehozásával könnyen hozzáférhető és felhasználóbarát projektadatbázist kell biztosítani a végrehajtó partnerek számára, ezzel növelve a finanszírozási lehetőségeket kereső beruházási projektek láthatóságát, és fokozottan elősegítve az uniós joggal és szakpolitikákkal összhangban levő lehetséges beruházási projektportfólió-tervek kialakítását.

(39)  A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás(14) (22) és (23) bekezdésének megfelelően az InvestEU programot konkrét nyomonkövetési követelmények révén gyűjtött információk alapján kell értékelni, elkerülve ugyanakkor a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, különösen a tagállamok tekintetében. Ezek a követelmények adott esetben – az InvestEU program gyakorlati hatásai értékelésének alapjaként – mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak.

(40)  Az uniós célkitűzések megvalósítása terén elért haladás nyomon követése érdekében teljesítmény-, eredmény- és hatásmutatókon alapuló stabil nyomonkövetési keretrendszert kell alkalmazni. Az európai polgárok felé történő elszámoltathatóságot biztosítandó a Bizottságnak és az irányítóbizottságnak évente jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az InvestEU program terén elért haladásról, annak hatásairól és műveleteiről.

(41)  A rendeletre alkalmazandók az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok. E szabályokat a költségvetési rendelet rögzíti, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok érintik emellett az uniós költségvetésnek a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén történő védelmét, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak.

(42)  Az InvestEU programra az (EU, Euratom)...rendelet [az új költségvetési rendelet] alkalmazandó. A rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a költségvetési garanciákra – vonatkozó szabályokat.

(43)  A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel(15), a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel(16), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel(17) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel(18) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK rendelettel összhangban igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más bűncselekményeket(19). A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(44)  Az Európai Gazdasági Térségben (EGT) tagsággal rendelkező harmadik országok az EGT-megállapodással – amely a programoknak a megállapodás szerint meghozott határozattal történő végrehajtásáról rendelkezik – létrehozott együttműködés keretében részt vehetnek uniós programokban. Harmadik országok részvételére más jogi eszközök alapján is lehetőség van. E rendeletbe külön rendelkezést kell bevezetni az offshore vállalatok és a „nem együttműködő” országokban székhellyel rendelkező vállalatok kizárása, valamint annak érdekében, hogy biztosítva legyenek az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük teljes körű gyakorlásához szükséges jogok és hozzáférés, továbbá amely garantálja az Uniónak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához és pénzügyi érdekeinek védelméhez való jogát.

(45)  [A hivatkozást adott esetben a TOT-okról szóló új határozatnak megfelelően naprakésszé kell tenni: A 2013/755/EU tanácsi határozat 88. cikke] alapján a tengerentúli országokban és területeken (TOT) letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel az InvestEU program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik.

(46)  E rendelet egyes nem alapvető rendelkezéseinek olyan beruházási iránymutatással való kiegészítése céljából, amelyet a Bizottságnak a végrehajtó partnerekkel szoros együttműködésben kell kidolgoznia konzultációk lefolytatását követően, és amelynek a finanszírozási és beruházási műveleteknek meg kell felelniük, a teljesítménymutatók haladéktalan és rugalmas kiigazítása, valamint a feltöltési ráta módosítása céljából a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a különböző szakpolitikai keretekhez tartozó finanszírozási és beruházási műveletekre vonatkozó beruházási iránymutatás kidolgozása, e rendelet III. mellékletének a mutatók felülvizsgálata vagy kiegészítése céljából történő módosítása és a feltöltési ráta kiigazítása céljából. Az arányosság elvével összhangban ezeknek a beruházási iránymutatásoknak megfelelő rendelkezéseket kell tartalmazniuk az indokolatlan adminisztratív terhek elkerülésére. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(47)  Az InvestEU programnak uniós szintű és/vagy tagállam-specifikus piaci hiányosságokat vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzeteket kell kezelnie, és biztosítania kell – új vagy összetett piaci hiányosságokra irányuló – innovatív pénzügyi termékek uniós piacokon történő tesztelését, valamint az elterjesztésüket lehetővé tevő rendszert. Következésképpen uniós szintű intézkedésre van szükség,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet létrehozza az InvestEU Alapot, amely uniós garanciát nyújt a végrehajtó partnerek által – az Unió belső politikáinak támogatása céljából – végrehajtott finanszírozási és beruházási műveletekhez.

A rendelet létrehoz továbbá egy tanácsadói támogatási mechanizmust a befektetésre alkalmas és fenntartható projektek fejlesztésének, a finanszírozáshoz való hozzáférésnek, valamint a kapcsolódó kapacitásépítésnek a támogatásához (a továbbiakban: InvestEU Tanácsadó Platform). Emellett létrehoz egy olyan adatbázist, amely biztosítja azoknak a projekteknek a láthatóságát, amelyekhez a projektgazdák finanszírozást keresnek, és amely tájékoztatást nyújt a befektetőknek a befektetési lehetőségekről (InvestEU Portál).

A rendelet megállapítja az InvestEU program célkitűzéseit, az uniós garancia forrásait és összegét a 2021 és 2027 közötti időszakra, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

-1.  „addicionalitás”: az e rendelet 7a. cikkében meghatározott és a költségvetési rendelet 209. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett addicionalitás;

-1a.  „Tanácsadó Platform partner”: jogosult partner, akivel a Bizottság az InvestEU Tanácsadó Platform által nyújtott szolgáltatás végrehajtására vonatkozó megállapodást ír alá;

1.  „vegyesfinanszírozási műveletek”: az uniós költségvetésből támogatott olyan tevékenységek, amelyek az uniós költségvetésből nyújtott nem visszafizetendő támogatási formákat és/vagy visszafizetendő támogatásokat ötvöznek fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézményektől, valamint kereskedelmi pénzügyi intézményektől és befektetőktől származó visszafizetendő támogatási formákkal; e fogalommeghatározás alkalmazásában az uniós költségvetésen kívüli forrásokból – például az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer innovációs alapjából –finanszírozott uniós programok megfeleltethetők az uniós költségvetésből finanszírozott uniós programoknak.

1a.  „hozzájárulásról szóló megállapodás”: jogi eszköz, amely alapján a Bizottság és a tagállamok a 9. cikkben meghatározott feltételek szerint meghatározzák az uniós garancia feltételeit a tagállami komponensben;

1b.  „EBB csoport”: az Európai Beruházási Bank és leányvállalatai;

2.  „uniós garancia”: az uniós költségvetés által nyújtott olyan általános garancia, amelynek keretében a [költségvetési rendelet] [219. cikkének (1) bekezdése] szerinti költségvetési garanciák a végrehajtó partnerekkel kötött egyedi garanciamegállapodások aláírása révén lépnek hatályba;

2a.  „pénzügyi hozzájárulás”: a végrehajtó partner hozzájárulása saját kockázatvállalási kapacitásának formájában és/vagy az e rendelet hatálya alá tartozó művelethez történő pénzügyi hozzájárulás;

3.  „pénzügyi termék”: a Bizottság és a végrehajtó partner közötti olyan finanszírozási mechanizmus vagy megállapodás, amelynek értelmében a végrehajtó partner a 13. cikk szerinti bármely formában közvetlen vagy közvetített finanszírozást nyújt végső kedvezményezetteknek;

4.  „finanszírozási és/vagy beruházási műveletek”: a végső kedvezményezetteknek pénzügyi termékek formájában közvetlenül vagy közvetve finanszírozást biztosító műveletek, amelyeket a végrehajtó partnerek saját nevükben, saját belső szabályaiknak megfelelően hajtanak végre, és saját pénzügyi kimutatásaikban számolnak el;

5.  „megosztott irányítás alatt álló alapok”: azok az alapok, amelyekből meghatározott összeg a költségvetési garancia feltöltésére fordítható az InvestEU Alap tagállami komponenséhez kapcsolódóan, nevezetesen az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap+ (ESZA+), a Kohéziós Alap, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA);

6.  „garanciamegállapodás”: olyan jogi eszköz, amelyben a Bizottság és egy végrehajtó partner meghatározza a finanszírozási vagy beruházási műveletek uniós garanciával való fedezés céljából történő előterjesztésének, a szóban forgó műveletekre vonatkozó költségvetési garancia nyújtásának, valamint a műveletek e rendelet rendelkezései szerinti végrehajtásának feltételeit;

7.  „végrehajtó partner”: olyan támogatható partner, például pénzügyi intézmény vagy más közvetítő, amellyel a Bizottság garanciamegállapodást ír alá ▌;

8.  „InvestEU Tanácsadó Platform” a 20. cikkben meghatározott technikai segítségnyújtást végző platform;

9.  „InvestEU Portál”: a 21. cikkben meghatározott adatbázis;

10.  „InvestEU program”: az InvestEU Alap, az InvestEU Tanácsadó Platform, az InvestEU Portál és a vegyesfinanszírozási műveletek együttesen;

10a.  „beruházási iránymutatások”: az e rendeletben az általános célkitűzések, a támogathatósági kritérium és az elismerhető instrumentumok tekintetében megállapított elveken alapuló kritériumok, amelyeket a beruházási bizottság az uniós garancia felhasználására átláthatóan és függetlenül használ fel;

10b.  „beruházási platformok”: különleges célú gazdasági egységek, kezelt számlák, szerződésen alapuló társfinanszírozási vagy kockázatmegosztási mechanizmusok, vagy bármilyen más módon létrehozott mechanizmusok, amelyeken keresztül szervezetek pénzügyi hozzájárulást nyújtanak több beruházási projekt finanszírozása céljából, és amelyek magukba foglalhatják az alábbiakat:

a)  nemzeti vagy nemzetinél alacsonyabb szintű platformok, amelyek egy adott tagállam területén végrehajtott több beruházási projektet fognak össze;

b)  több országot érintő vagy regionális platformok, amelyek egy adott földrajzi térségben végrehajtott projektekben érdekelt több tagállamból vagy harmadik országból származó partnereket fognak össze;

c)  tematikus platformok, amelyek egy adott ágazat beruházási projektjeit fogják össze;

11.  „mikrofinanszírozás”: az [[ESZA+] rendelet száma] rendeletben meghatározott mikrofinanszírozás;

12.  „közepes piaci tőkeértékű vállalatok”: olyan, legfeljebb 3 000 alkalmazottat foglalkoztató szervezetek, amelyek nem kkv-k, és nem kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok;

13.  „nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények”: hivatásos alapon pénzügyi tevékenységeket folytató jogi személyek, amelyek valamely tagállamtól vagy valamely központi, regionális vagy helyi szintű szervezettől megbízást kapnak arra, hogy fejlesztési tevékenységeket végezzenek;

14.  „kis- és középvállalkozások (kkv-k)”: a 2003/361/EK bizottsági ajánlás mellékletében meghatározottak szerinti mikro-, kis- és középvállalkozások(20);

15.  „kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok”: olyan, legfeljebb 499 alkalmazottat foglalkoztató szervezetek, amelyek nem kkv-k;

16.  „szociális vállalkozás”: az [szám] [[ESZA+] rendelet] rendeletben meghatározott szociális vállalkozás;

16a.  „fenntartható finanszírozás”: a környezeti és szociális megfontolások befektetési döntéshozatalban való kellő figyelembevételének folyamata, amely a hosszabb távú és fenntartható tevékenységekbe történő beruházások növekedéséhez vezet;

17.  „harmadik ország”: olyan ország, amely nem tagja az Uniónak.

3. cikk

Az InvestEU program célkitűzései

(1)  Az InvestEU program általános célkitűzése az Unió szakpolitikai céljainak támogatása olyan finanszírozási és beruházási műveletek révén, amelyek hozzájárulnak:

a)  az Unió versenyképességéhez, ideértve a kutatást, az innovációt és a digitalizálást;

aa)  az uniós foglalkoztatási ráta növeléséhez és magas színvonalú munkahelyek teremtéséhez az Unióban;

b)  az Unió gazdaságának növekedéséhez és fenntarthatóságához, lehetővé téve az Unió számára, hogy elérje a fenntartható fejlesztési célokat és az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás célkitűzéseit;

c)  az Unió társadalmi innovációjához, ellenálló képességéhez és inkluzivitásához;

ca)  a tudományos és technológiai fejlődés, a kultúra, az oktatás és a képzés előmozdításához;

cb)  a gazdasági, területi és társadalmi kohézióhoz;

d)  az uniós tőkepiacok integrációjához és az egységes piac megerősítéséhez, beleértve az uniós tőkepiacok széttagoltságának kezelését, az uniós vállalkozásokra irányuló finanszírozási források diverzifikálását és a fenntartható finanszírozás előmozdítását célzó megoldásokat.

(2)  Az InvestEU program egyedi célkitűzései a következők:

a)  a fenntartható infrastruktúrára irányuló finanszírozási és beruházási műveletek támogatása a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott területeken;

b)  finanszírozási és beruházási műveletek támogatása a kutatás, innováció és digitalizáció terén valamennyi szakpolitikai keretben, ideértve az innovatív vállalkozások növekedésének, valamint a technológiák piacra juttatásának támogatását is;

c)  az innovatív induló vállalkozások, a kkv-k, azokon belül a mikrovállalkozások, valamint – kellően indokolt esetekben – a kis méretű közepes piaci tőkeértékű vállalatok finanszírozáshoz jutásának és a finanszírozás rendelkezésre állásának bővítése és egyszerűsítése, valamint globális versenyképességük javítása;

d)  a mikrofinanszírozáshoz és finanszírozáshoz jutásnak, illetve a mikrofinanszírozás és a finanszírozás rendelkezésre állásának bővítése a kkv-k, a szociális vállalkozások, a kulturális, kreatív és oktatási ágazatok esetében, a szociális beruházásokra, kompetenciákra és készségfejlesztésre irányuló finanszírozási és beruházási műveletek támogatása, valamint a szociális beruházási piacok fejlesztése és konszolidálása a 7. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett területeken.

4. cikk

Az uniós garancia költségvetése és összege

(1)  A 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett uniós komponens céljára biztosított uniós garancia összege (folyó áron) 40 817 500 000 EUR. Az uniós garancia feltöltési rátája 40%.

A 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti tagállami komponens céljára az érintett összegek tekintetében további uniós garancia biztosítható, amennyiben az egyes tagállamok allokálják a megfelelő összegeket az [[szám] CPR rendelet](21) [10. cikkének (1) bekezdése] és az [[szám] KAP-tervre vonatkozó rendelet] [75. cikkének (1) bekezdése] szerint(22).

A (2) bekezdésben említett hozzájárulás mellett a tagállamok garanciák vagy készpénz formájában hozzájárulhatnak a tagállami komponenshez.

Az első albekezdésben említett uniós garancia összege növelhető az 5. cikkben említett harmadik országoktól származó hozzájárulásokkal is, azok teljes pénzösszegét feltöltve a [költségvetési rendelet] [218. cikke (2) bekezdésének] megfelelően.

(2)  Az e cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett összeg ▌felosztását az I. melléklet tartalmazza. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 26. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy kiegészítse ezt a rendeletet – adott esetben – az ▌ I. mellékletben meghatározott összegek szakpolitikai keretenként legfeljebb 15%-os módosításával.

(3)  Az V. és a VI. fejezetben előírt intézkedések végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg (folyó árakon) 525 000 000 EUR.

(4)  A (3) bekezdésben említett összeg felhasználható továbbá az InvestEU program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre, ideértve az intézményi információtechnológiai rendszereket is.

5. cikk

Az InvestEU Alaphoz társult harmadik országok

A következő harmadik országok egyes pénzügyi termékekben való részvétel céljából hozzájárulhatnak az InvestEU Alap 8. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett uniós komponenshez, valamint a 7. cikk (1) bekezdésében említett egyes szakpolitikai keretekhez a [költségvetési rendelet] [218. cikke (2) bekezdésének] értelmében:

a)  az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) olyan tagjai, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai is, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban;

b)  csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek, az uniós programokban való részvételüknek a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban;

c)  az európai szomszédságpolitika hatálya alá tartozó országok, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban;

d)  harmadik országok, a harmadik ország uniós programokban való részvételét szabályozó egyedi megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban, feltéve, hogy a megállapodás:

i.  méltányos egyensúlyt biztosít az uniós programokban részt vevő harmadik ország hozzájárulásai és a neki biztosított juttatások tekintetében;

ii.  meghatározza a programokban való részvétel feltételeit, beleértve az egyedi programokhoz való pénzügyi hozzájárulások és azok igazgatási költségeinek kiszámítását. Ezek a hozzájárulások a [költségvetési rendelet] [21. cikkének (5) bekezdésével] összhangban címzett bevételnek minősülnek,

iii.  nem ruház a harmadik országra döntéshozatali jogkört a programra vonatkozóan,

iv.  garantálja az Uniónak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához és pénzügyi érdekeinek védelméhez való jogát.

6. cikk

Az uniós finanszírozás végrehajtása és formái

(1)  Az uniós garancia nyújtása közvetett irányítással történik a [költségvetési rendelet] [62. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii–vii. alpontjában] említett szervekkel. Az e rendelet szerinti uniós finanszírozás egyéb formáit közvetlen vagy közvetett irányítással kell végrehajtani a [költségvetési rendeletnek] megfelelően, ideértve a rendelet [VIII. címével] összhangban nyújtott vissza nem térítendő támogatásokat.

(2)  Az uniós garancia által fedezett olyan finanszírozási és beruházási műveletek, amelyek az e rendelet szerinti támogatásokat egy vagy több más uniós program keretében nyújtott támogatással vagy az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer innovációs alapja által nyújtott támogatásokkal ötvöző vegyesfinanszírozási műveletek:

a)  összhangban vannak a szakpolitikai célkitűzésekkel és megfelelnek azon uniós program vonatkozó szakpolitikai célkitűzéseinek és támogathatósági kritériumainak, amelynek keretében a támogatást nyújtják;

b)  megfelelnek ennek a rendeletnek.

(2a)  Az e rendelet alapján a támogatásokat ötvöző vegyesfinanszírozási műveleteket a lehető legzökkenőmentesebben kell lebonyolítani.

(3)  Az olyan vegyesfinanszírozási műveleteknek, amelyek teljes mértékben más uniós program vagy az ETS innovációs alap által finanszírozott, az e rendelet szerinti uniós garancia által nem fedezett finanszírozási eszközt tartalmaznak, meg kell felelniük azon uniós program vonatkozó szakpolitikai célkitűzéseinek és támogathatósági kritériumainak, amelynek keretében a támogatást nyújtják.

(4)  A 6. cikk (2) bekezdésének megfelelően a (2) és (3) bekezdés szerinti vegyesfinanszírozási művelet részét képező, az uniós költségvetésből nyújtott, nem visszafizetendő támogatási formákról és/vagy finanszírozási eszközökről a megfelelő uniós program szabályai szerint kell döntést hozni, és azokat a vegyesfinanszírozási művelet keretében e rendelettel és a [a költségvetési rendelet] [X. címével] összhangban kell végrehajtani.

A jelentéstételnek ki kell terjednie az azon uniós program szakpolitikai célkitűzéseivel és támogathatósági kritériumaival való összhangra, amelynek keretében a támogatást odaítélik, valamint az e rendeletnek való megfelelésre is.

II. FEJEZET

Az InvestEU Alap

7. cikk

Szakpolitikai keretek

(1)  Az InvestEU Alap a következő négy szakpolitikai keret alapján működik, amelyek meghatározott hatókörén belül kezelni kell a piaci hiányosságokat és/vagy az optimálistól eltérő beruházási helyzeteket:

a)  a fenntartható infrastruktúrára vonatkozó szakpolitikai keret: magában foglalja a közlekedés, azon belül a multimodális közlekedés, a közúti biztonság, a vasúti és közúti infrastruktúra felújítása és karbantartása, az idegenforgalom, az energiaügy – különösen a megújuló energia nagyobb mértékű alkalmazása –, a 2030-ra és 2050-re vonatkozó energiapolitikai keretprogramokkal összhangban az energiahatékonyság, az energiamegtakarítást és az épületek összekapcsolt energiaellátási, -tárolási, digitális és közlekedési rendszerekbe való integrálását célzó épületfelújítási projektek, az összekapcsolási szint javítása, a digitális összekapcsoltság és különösen a vidéki térségekben megvalósuló hozzáférés, a nyersanyagellátás és -feldolgozás, a világűr, az óceánok, a belvizek, a hulladékkeletkezés megelőzése és a körforgásos gazdaság, a természeti és más környezetvédelmi infrastruktúra, a berendezések, továbbá a mobil eszközök területére és az Unió környezetvédelmi és/vagy társadalmi fenntarthatósági célkitűzéseihez hozzájáruló, valamint a környezetvédelmi vagy társadalmi fenntarthatósági előírásainak megfelelő innovatív technológiák telepítésére irányuló fenntartható beruházásokat;

b)  a kutatásra, innovációra és digitalizációra vonatkozó szakpolitikai keret: magában foglalja a kutatási, termékfejlesztési és innovációs tevékenységeket, a technológiák és kutatási eredmények piaci hasznosítását, a piaci kulcsszereplők támogatását és a vállalkozások közötti együttműködés előmozdítását, az innovatív megoldások bemutatását és bevezetését, valamint az induló vállalkozásokat és a kkv-kat is magában foglaló innovatív vállalkozások növekedéséhez nyújtott támogatást, továbbá az uniós gazdasági ágazat digitalizálását, különösen az InnovFin kapcsán gyűjtött tapasztalatok alapján;

c)  a kkv-kra vonatkozó szakpolitikai keret: magában foglalja az induló vállalkozások, a kkv-k, köztük az innovatív vállalkozások és – kellően indokolt esetekben – a kis méretű közepes piaci tőkeértékű vállalatok számára biztosított finanszírozáshoz való egyszerűsített hozzáférést és e finanszírozás rendelkezésre állását, elsősorban a globális versenyképesség, az innováció, a digitalizáció és a fenntarthatóság fejlesztése érdekében;

d)  a szociális beruházásra és készségfejlesztésre vonatkozó szakpolitikai keret: magában foglalja az etikus és fenntartható finanszírozást, a mikrofinanszírozást, a munkavállalói kivásárlást, a szociális vállalkozások finanszírozását és a szociális gazdaságot, továbbá a nemek közötti egyenlőséget, valamint a nők és kiszolgáltatott csoportok aktív részvételét támogató intézkedéseket; a készségfejlesztést, oktatást, képzést és a kapcsolódó szolgáltatásokat, a szociális infrastruktúrát (többek között a szociális lakásokat és a diákszállásokat), a szociális innovációt, az egészségügyet és a tartós ápolás-gondozást a befogadást és hozzáférhetőséget, a társadalmi célú kulturális tevékenységek; a kultúrák közötti párbeszédet folytató, társadalmi kohéziós célokkal rendelkező kulturális és kreatív ágazatokat; a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek, többek között a harmadik országbeli állampolgárok beilleszkedését.

(2)  Amennyiben a 19. cikkben említett beruházási bizottságnak előterjesztett finanszírozási vagy beruházási művelet egynél több szakpolitikai kerethez tartozik, azt fő célkitűzése, illetőleg alprojektjei többségének fő célkitűzése alapján kell a megfelelő kerethez rendelni, kivéve, ha a beruházási iránymutatás másként rendelkezik.

(3)  Az (1) bekezdésben ▌említett ▌szakpolitikai keretekhez tartozó finanszírozási és beruházási műveleteket adott esetben éghajlat-politikai, környezetvédelmi és társadalmi fenntarthatósági vizsgálatnak kell alávetni a káros hatások minimalizálása és az éghajlat-politikai, környezetvédelmi és szociális vonatkozású előnyök maximalizálása érdekében. E célból a támogatást igénylő projektgazdáknak megfelelő tájékoztatást kell nyújtaniuk a Bizottság iránymutatása alapján, melyet a Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktus formájában, a [fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról szóló EU/.../... rendelet (COM(2018)0353)] által előírt, a gazdasági tevékenység környezeti szempontú fenntarthatóságának meghatározására szolgáló kritériumok figyelembevételével kell kidolgoznia. Az iránymutatásban meghatározott méretkorlát alatti projekteket adott esetben fel lehet menteni a vizsgálat alól.

A Bizottság iránymutatásának lehetővé kell tennie a következőket:

a)  az alkalmazkodást illetően: az éghajlatváltozás esetleges kedvezőtlen hatásaival szembeni ellenálló képességnek az éghajlattal szembeni kiszolgáltatottság értékelése és az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok értékelése révén való biztosítása, többek között releváns alkalmazkodási intézkedések végrehajtásával; az éghajlatváltozás hatásainak enyhítését illetően: az üvegházhatásúgáz-kibocsátás költségeinek és az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló intézkedések kedvező hatásának figyelembevétele a költség-haszon elemzésben és az uniós környezetvédelmi célkitűzéseknek és szabványoknak való megfelelés biztosítása;

b)  a projekt által a természeti tőke alapvető elemeire, a levegőre, vízre, talajra és a biológiai sokféleségre gyakorolt összhatás figyelembevétele;

ba)  a foglalkoztatásra és a minőségi munkahelyek teremtésére gyakorolt hatásokkal kapcsolatos becslések végzése;

c)  a társadalmi befogadásra gyakorolt hatás felmérése egyes területek vagy népességcsoportok esetében.

(4)  A végrehajtó partnerek rendelkezésre bocsátják az Unió éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzéseinek megvalósításához hozzájáruló beruházások nyomon követéséhez szükséges információkat a Bizottság által adott iránymutatás alapján, és adott esetben értékelik, hogy a műveletek megfelelnek-e a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról szóló EU/.../... rendeletnek;

(4a)  A kkv-kra vonatkozó szakpolitikai keret az InvestEU keretében összevont különböző uniós garanciaeszközök, különösen a Kreatív Európa program kulturális és kreatív ágazati garanciaeszköze révén támogatott kedvezményezettek számára is támogatást nyújt.

(5)  A végrehajtó partnereknek az alábbiakra kell törekedniük:

a)   a Párizsi Megállapodással összhangban a fenntartható infrastruktúrára vonatkozó szakpolitikai kereten belüli beruházások legalább 65%-a az Unió éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzéseinek eléréséhez járuljon hozzá jelentős mértékben;

b)  a közlekedés területén a fenntartható infrastruktúrára vonatkozó szakpolitikai keret alá tartozó beruházások legalább 10% -a hozzájárul a halálos kimenetelű közúti balesetek és súlyos sérülések 2050-ig történő felszámolására, valamint a vasúti és közúti hidak és alagutak biztonsági felújítására irányuló uniós célkitűzés teljesítéséhez;

c)  a kutatásra, innovációra és digitalizációra vonatkozó szakpolitikai kereten belüli beruházások legalább 35%-a a Horizont Európa célkitűzéseinek eléréséhez járuljon hozzá;

d)  a kkv-kra irányuló szakpolitikai keretbe tartozó, kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalkozások részére kínált garanciák jelentős része az innovatív kkv-kat támogatja.

A Bizottság a végrehajtó partnerekkel együtt arra törekszik, hogy a költségvetési garancia a fenntartható befektetésekre fordított részének elosztása során ügyeljenek a különböző területekre vonatkozó intézkedések közötti egyensúly megteremtésére.

(6)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 26. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az egyes szakpolitikai keretekre vonatkozó beruházási iránymutatás meghatározásához.

(6a)  Amennyiben a Bizottság tájékoztatást ad a beruházási iránymutatások értelmezéséről, ezt az információt hozzáférhetővé teszi a végrehajtó partnerek, a beruházási bizottság és az InvestEU Tanácsadó Platform számára.

7a. cikk

Addicionalitás

E rendelet alkalmazásában az „addicionalitás” jelentése: az InvestEU Alap által olyan uniós szintű és/vagy tagállam-specifikus műveletekhez nyújtott támogatás, amelyek piaci hiányosságok vagy nem optimális beruházási feltételek kezelésére irányulnak, és amelyeket a végrehajtó partnerek az InvestEU Alap nyújtotta támogatás nélkül nem tudtak volna végrehajtani azon időszak alatt, amely alatt az uniós garancia igénybe vehető, vagy nem tudtak volna ugyanolyan mértékben végrehajtani.

8. cikk

Komponensek

(1)  A 7. cikk (1) bekezdése szerinti szakpolitikai keretek két komponensből állnak, amelyekkel ▌piaci hiányosságokat vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzeteket kell kezelni az alábbiak szerint:

a)  Az uniós komponens intézkedései a következő helyzetekre irányulnak:

i.  az uniós szakpolitikai prioritásokhoz kapcsolódó piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek ▌;

ii.  az egész Unióra és/vagy egy tagállamra kiterjedő piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek; vagy

iii.  olyan új vagy összetett piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek, amelyekhez új pénzügyi megoldások és piaci struktúrák kidolgozására van szükség;

b)  a tagállami komponens intézkedései egy vagy több tagállamban felmerülő konkrét piaci hiányosságokra vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetekre irányulnak, és céljuk a megosztott irányítás alá tartozó, a támogatásba bevont alapok célkitűzéseinek megvalósítása.

(2)  Az (1) bekezdésben említett komponensek adott esetben egymást kiegészítve is használandók egy finanszírozási vagy beruházási művelet támogatására, beleértve a két komponenshez kapcsolódó támogatás kombinálását.

9. cikk

A tagállami komponensre alkalmazandó egyedi rendelkezések

(1)  Az egyes tagállamok által az [szám] [CPR] rendelet [10. cikkének (1) bekezdése] szerint vagy az [szám] [KAP-tervre vonatkozó] rendelet [75. cikkének (1) bekezdése] szerint allokált összegeket a tagállami komponenshez tartozó uniós garancia azon részének feltöltésére kell felhasználni, amely az érintett tagállamban végrehajtott finanszírozási és beruházási műveletek fedezésére szolgál.

(1a)  A tagállamok garanciák vagy készpénz formájában is hozzájárulhatnak a tagállami komponenshez. Ezek a hozzájárulások csak a 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerinti finanszírozást követő garancialehívások kifizetésére igényelhetők.

(2)  A tagállami komponenshez tartozó uniós garancia adott részének létrehozásához a tagállam és a Bizottság közötti hozzájárulási megállapodásra van szükség.

Két vagy több tagállam közös hozzájárulási megállapodást köthet a Bizottsággal.

A [költségvetési rendelet] [211. cikkének (1) bekezdésétől] eltérve, a tagállami komponenshez tartozó uniós garancia feltöltési rátáját 40 %-ban kell meghatározni, és az a felhasználandó pénzügyi termékek kockázatainak figyelembevétele céljából az egyes hozzájárulási megállapodásokban lefelé vagy felfelé módosítható.

(3)  A hozzájárulási megállapodás legalább a következő elemeket tartalmazza:

a)  a tagállami komponenshez tartozó uniós garancia adott tagállamra vonatkozó részének teljes összege, a garanciarész feltöltési rátája, a megosztott irányítás alá tartozó alapokból származó hozzájárulás összege, a feltöltési szakasz időtartama az éves pénzügyi tervnek megfelelően, valamint az ebből eredő függő kötelezettség összege, amelyet az érintett tagállam által biztosított back-to-back garanciával és/vagy végrehajtó partnerekkel vagy magánbefektetőkkel kell fedezni;

b)  a pénzügyi termékeket és azok minimális multiplikátorhatását, a földrajzi lefedettséget, a beruházási időszakot és adott esetben a végső kedvezményezettek és a támogatható közvetítők kategóriáit tartalmazó stratégia;

c)  a tagállamokkal egyetértésben kiválasztott végrehajtó partner(ek);

d)  a megosztott irányítás alá tartozó alapokból a beruházási platformoknak és az InvestEU Tanácsadó Platformhoz nyújtott esetleges hozzájárulás;

e)  a tagállammal szemben fennálló éves jelentéstételi kötelezettségek, beleértve a hozzájárulási megállapodásban meghatározott mutatókat tartalmazó jelentést;

f)  a tagállami komponenshez tartozó uniós garanciarészhez kapcsolódó díjazásra vonatkozó rendelkezések;

g)  az uniós komponenshez tartozó forrásokkal való lehetséges ötvözés a 8. cikk (2) bekezdésének megfelelően, ideértve egy többrétegű struktúra kialakítását a kockázatok jobb fedezése érdekében.

A megosztott irányítás alá tartozó alapokból származó hozzájárulások a tagállamok döntése alapján a végrehajtó partnerekkel egyetértésben felhasználhatók a strukturált pénzügyi eszközök minden ügyletrészsorozatának garantálásához.

(4)  A hozzájárulási megállapodásokat a Bizottság hajtja végre a végrehajtó partnerekkel aláírt, 14. cikk szerinti garanciamegállapodások útján.

Amennyiben a hozzájárulási megállapodás aláírásától számított kilenc hónapon belül nem kerül sor garanciamegállapodás megkötésére, vagy a hozzájárulási megállapodás szerinti összeget nem kötik le teljes mértékben egy vagy több garanciamegállapodás keretében, az első esetben a hozzájárulási megállapodást meg kell szüntetni, illetőleg a második esetben megfelelően módosítani kell, és a feltöltés fel nem használt összegét újra fel kell használni az [szám] [CPR-rendelet] rendelet [10. cikkének (5) bekezdése] és az [szám] [KAP-terv] rendelet] [75. cikkének (5) bekezdése] szerint.

Amennyiben a garanciamegállapodás az [szám] [CPR-rendelet] rendelet [10. cikkének (6) bekezdésében] vagy az [szám] [KAP-terv] rendelet] [75. cikkének (6) bekezdésében] meghatározott időtartamon belül nem kerül végrehajtásra, a hozzájárulási megállapodást módosítani kell, és a feltöltés fel nem használt összegét újra fel kell használni az [szám] [CPR-rendelet] rendelet [10. cikke (6) bekezdésének] vagy az [szám] [KAP-terv] rendelet] [75. cikke (6) bekezdésének] megfelelően.

(5)  A tagállami komponenshez tartozó uniós garancia hozzájárulási megállapodásban meghatározott részének feltöltésére a következő szabályok alkalmazandók:

a)  Az e cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett feltöltési szakaszt követően a feltöltés adott évben fennmaradó többletét (amelynek kiszámítása a feltöltési rátának megfelelő összeg és a tényleges feltöltés összegének összehasonlításával történik) újra fel kell használni az [CPR-rendelet] rendelet [10. cikke (6) bekezdésének] vagy az [szám] [KAP-terv] rendelet [75. cikke (6) bekezdésének] megfelelően;

b)  a [költségvetési rendelet] [213. cikkének (4) bekezdésétől] eltérve, az e cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett feltöltési szakaszt követően a tagállami komponenshez tartozó uniós garancia adott részének rendelkezésre állása során nem kerül sor évente feltöltésre;

c)  a Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamot, amennyiben a tagállami komponenshez tartozó uniós garancia adott részére vonatkozó lehívások eredményeként az e részhez kapcsolódó feltöltés szintje az eredeti feltöltés 20 %-a alá süllyed;

d)  ▌

III. FEJEZET

Az uniós garancia

10. cikk

Az uniós garancia

(1)  Az InvestEU Alap keretében uniós garanciában a végrehajtó partnerek részesülnek a [költségvetési rendelet] [219. cikkének (1) bekezdésével] összhangban, és a garancia kezelése a [költségvetési rendelet] [X. címének] megfelelően történik. Az uniós garancia visszavonhatatlan, feltétlen és első kérésre igénybe vehető a támogatható partnerek számára az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és befektetési műveletekre, és árazása kizárólag az alapul szolgáló műveletek jellemzőihez és kockázati profiljához van kötve, figyelembe véve az alapul szolgáló műveletek természetét és a megcélzott politikai célok elérését, beleértve a koncessziós feltételek és ösztönzők szükség szerinti alkalmazását, különösen:

a)  olyan helyzetekben, amikor a feszült pénzügyi piaci viszonyok megakadályoznák egy életképes projekt megvalósítását;

b)  szükség esetén a befektetési platformok létrehozásának elősegítése vagy a jelentős piaci hiányosságokkal rendelkező és/vagy nem optimális befektetési helyzetű ágazatok vagy területek projektjeinek finanszírozása;

Ezenkívül az uniós garanciának biztosítania kell:

a)  egy mechanizmust a gyors kihasználás érdekében;

b)  a végső kedvezményezett által rendezendő utolsó követelés végső esedékességének megfelelő időtartamot;

c)  egy megfelelő kockázat- és garanciaportfólió-ellenőrzést;

d)  igénybevétele esetén egy megbízható módszert a várható cash-flow megbecsléséhez;

e)  a kockázatkezelési döntésekkel kapcsolatos megfelelő dokumentációt;

f)  a garancia használatával kapcsolatos megfelelő rugalmasságot, lehetővé téve a végrehajtó partnerek számára, hogy szükség esetén közvetlenül részesülhessenek a garanciából, különösen egy kiegészítő garanciarendszer hiánya esetén;

g)  az illetékes szabályozói felügyelet által kért összes további követelmény teljesítését, amennyiben az hatékony, teljes körű kockázatcsökkentésnek tekinthető.

(1a)  Az uniós komponenshez kapcsolódó uniós garanciát a végrehajtó partnerek részére kell elkülöníteni. Az uniós komponenshez kapcsolódó uniós garancia legalább 75%-ának az EBB csoporthoz kell kerülnie. Az EBB csoport rendelkezésére bocsáthatók az uniós garancia 75%-át meghaladó összegek is, amennyiben a nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények a garancia fennmaradó részét nem tudják teljes mértékben felhasználni. Hasonló módon, amennyiben az EBB csoport a garancia rá eső részét nem tudja teljes mértékben felhasználni, az uniós garancia 25%-át meghaladó összegek egyéb végrehajtó partnerek rendelkezésére bocsáthatók. A nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények akkor is teljes mértékben kihasználhatják az uniós garanciát, ha ahhoz az EBB csoporton vagy az Európai Beruházási Alapon keresztül kívánnak hozzáférni.

(2)  Az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletekhez uniós garancia formájában biztosított támogatás a 2027. december 31-ig tartó beruházási időszakra nyújtható. A végrehajtó partner és a végső kedvezményezett, illetve a pénzügyi közvetítő vagy a 13. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett egyéb szervezet közötti szerződéseket 2028. december 31-ig kell aláírni.

11. cikk

Támogatható finanszírozási és beruházási műveletek

(1)  Az InvestEU Alapból csak olyan közszférabeli és magánfinanszírozási és beruházási műveletek támogathatók, amelyek:

a)  megfelelnek a [költségvetési rendelet] [209. cikke (2) bekezdésének a)–e) pontjában] meghatározott feltételeknek, különösen▌ az e rendelet 7a. cikke szerinti addicionalitási követelménynek, és adott esetben maximalizálják a magánbefektetéseket a [költségvetési rendelet] [209. cikke (2) bekezdése d) pontjának] megfelelően;

b)  hozzájárulnak az uniós szakpolitikai célkitűzésekhez, kiegészítik azokat és összhangban vannak azokkal, és e rendelet II. mellékletével összhangban a megfelelő kerethez tartozó finanszírozási és beruházási műveletekre jogosult területek hatálya alá tartoznak; valamint

c)  összhangban vannak a beruházási iránymutatással.

(2)  Az Unión belüli projektek mellett az InvestEU Alapból a következő projektekhez és műveletekhez lehet támogatást nyújtani finanszírozási és beruházási műveletek révén:

a)  egy vagy több tagállamban található vagy ott letelepedett jogalanyok között létrejött ▌projektek, amelyek egy vagy több harmadik országot érintenek, ideértve a csatlakozó országokat, a tagjelölt országokat és potenciális tagjelölteket, az európai szomszédságpolitika, az Európai Gazdasági Térség vagy az Európai Szabadkereskedelmi Társulás hatálya alá tartozó országokat, illetőleg az EUMSZ II. mellékletében meghatározott valamely tengerentúli országot vagy területet vagy a társult harmadik országokat, függetlenül attól, hogy az említett harmadik országokban, illetve tengerentúli országokban vagy területeken található-e partner;

b)  az 5. cikkben említett, egy adott pénzügyi termékhez már hozzájárult országokban végrehajtott finanszírozási és beruházási műveletek.

(3)  Az InvestEU Alapból támogatás nyújtható olyan finanszírozási és beruházási műveletekhez, amelyek a következő országok valamelyikében letelepedett jogi személy kedvezményezetteknek biztosítanak finanszírozást:

a)  tagállam vagy hozzá kapcsolódó tengerentúli ország vagy terület;

b)  az InvestEU programhoz kapcsolódó harmadik ország vagy terület az 5. cikknek megfelelően;

c)  adott esetben a (2) bekezdés a) pontjában említett harmadik ország;

d)  egyéb országok, amennyiben erre egy az a)–c) pontban említett országban vagy területen végrehajtandó projekt finanszírozásához szükség van.

12. cikk

A végrehajtó partnerek kiválasztása

(1)  A Bizottság a [költségvetési rendelet] [154. cikkével] összhangban kiválasztja a támogatható partnerek közül a végrehajtó partnereket vagy azok egy csoportját az e bekezdés második albekezdésében meghatározottaknak megfelelően.

Az uniós komponens esetében a támogatható partnereknek ki kell nyilvánítaniuk érdeklődésüket, és képesnek kell lenniük arra, hogy egy vagy több tagállamban vagy régióban fedezzék a finanszírozási és beruházási műveleteket. A végrehajtó partnerek csoportot létrehozva együttesen is végrehajthatnak finanszírozási és beruházási műveleteket egy vagy több tagállamban, illetve régióban. A végrehajtó partnerek, akiknek a szerződéses felelőssége a nemzeti mandátumuk által korlátozott, a piaci hiányosságokat vagy a nem optimális beruházási helyzeteket is kezelhetik megfelelő, helyileg alkalmazható, összehasonlítható eszközökkel.

A projekt érettségi szintje alapján a piaci igényeknek történő hatékony megfelelés érdekében a végrehajtó partnerek csoportja bármikor és különféle konfigurációkkal is kialakítható.

A tagállami komponens esetében az érintett tagállam a 9. cikk (3) bekezdésének c) pontja szerint jelentkező szervezetek közül javaslatot tehet egy vagy több támogatható partner végrehajtó partnerként való kiválasztására.

Amennyiben az érintett tagállam nem javasol végrehajtó partnert, a Bizottság az e bekezdés második albekezdésének megfelelő eljárás szerint választ azon végrehajtó partnerek közül, amelyek az érintett földrajzi területeken fedezni tudják a finanszírozási és beruházási műveleteket.

(2)  A végrehajtó partnerek kiválasztásakor a Bizottság biztosítja, hogy az InvestEU Alaphoz tartozó pénzügyi termékek portfóliója:

a)  a 3. cikkben meghatározott célkitűzések lehető legszélesebb körére terjedjen ki;

b)  a végrehajtó partner által lekötött saját források révén maximalizálja az uniós garancia hatását;

c)  adott esetben maximalizálja a magánbefektetéseket;

d)  biztosítsa a földrajzi diverzifikációt, és lehetővé teszi kisebb projektek finanszírozását;

e)  biztosítsa a megfelelő kockázati diverzifikációt;

f)  mozdítsa elő a piaci hiányosságok és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére szolgáló innovatív pénzügyi és kockázati megoldásokat;

fa)  érjen el addicionalitást.

(3)  Emellett a végrehajtó partnerek kiválasztásakor a Bizottság figyelembe veszi:

a)  az uniós költségvetést érintő esetleges költségeket és díjazást;

b)  a végrehajtó partner azon képességét, hogy teljes mértékben megfeleljen a [költségvetési rendelet] [155. cikkének (2) és (3) bekezdésében] foglalt, az adókikerüléshez, az adócsaláshoz, az adókijátszáshoz, a pénzmosáshoz, a terrorizmusfinanszírozáshoz és a nem együttműködő joghatóságokhoz kapcsolódó követelményeknek.

ba)  a végrehajtó partner azon képességét, hogy értékelje a nemzetközileg elismert társadalmi besorolási szabvány szerinti finanszírozási és befektetési műveleteket, különös tekintettel a társadalmi és környezeti hatásokra;

bb)  a végrehajtó partner azon képességét, hogy nyilvánosan biztosítsa az átláthatóságot és az információkhoz való hozzáférést az egyes finanszírozási és beruházási műveletet illetően;

bc)  adott esetben a végrehajtó partner azon képességét, hogy a pénzügyi eszközöket a múltbeli pénzügyi eszközökkel és irányító hatóságokkal szerzett tapasztalatok alapján, az Európai Parlament és a Tanács 2018/1046/EU (EU, Euratom) rendeletében(23) említettek szerint kezelje.

(4)  Végrehajtó partnerként kiválaszthatók nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények, amennyiben teljesítik az e cikkben és a 14. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott követelményeket.

13. cikk

Támogatható finanszírozástípusok

(1)  Az uniós garancia felhasználható a végrehajtó partnerek által nyújtott alábbi típusú finanszírozások kockázatainak fedezésére:

a)  hitelek, garanciák, viszontgaranciák, tőkepiaci eszközök, bármely más finanszírozási forma vagy hitelminőség-javítás, beleértve az alárendelt kölcsönöket, valamint sajáttőke- vagy kvázisajáttőke-részesedések, amelyeket pénzügyi közvetítők, alapok, befektetési platformok vagy más szervezetek közvetlenül vagy közvetve biztosítanak és amelyek továbbítandók a végső kedvezményezettekhez;

b)  végrehajtó partner által más pénzügyi intézménynek nyújtott finanszírozás vagy garancia, amely az utóbbi számára lehetővé teszi az a) pontban említett finanszírozási tevékenységek végrehajtását.

Ahhoz, hogy az uniós garancia keretében fedezhető legyen, az e bekezdés első albekezdésének a) és b) pontjában említett finanszírozást a 11. cikk (1) bekezdésében említett finanszírozási vagy beruházási műveletek céljából kell nyújtani, megszerezni vagy kibocsátani, és a végrehajtó partner általi finanszírozást a Bizottság és a végrehajtó partner közötti garanciamegállapodás aláírását követően a végrehajtó partner által aláírt vagy kötött – még hatályban lévő vagy nem megszűnt – finanszírozási megállapodás vagy ügylet alapján kell nyújtani.

(2)  Az alapok vagy más közbenső struktúrák révén megvalósuló finanszírozási és beruházási műveletek a beruházási iránymutatásban meghatározandó rendelkezéseknek megfelelően még akkor is fedezhetők uniós garanciával, ha az említett struktúra által befektetett összegnek egy kis része az Unión kívülre és a 11. cikk (2) bekezdése szerinti országokba, illetőleg olyan eszközökre irányul, amelyek e rendelet alapján nem támogathatók.

14. cikk

Garanciamegállapodások

(1)  A Bizottság e rendelet követelményeivel összhangban minden egyes végrehajtó partnerrel garanciamegállapodást köt a Bizottság által meghatározandó összeget fedező uniós garancia nyújtásáról.

Amennyiben a végrehajtó partnerek a 12. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett csoportot alkotnak, a Bizottság egyetlen garanciamegállapodást köt, amelyet a csoport részéről minden egyes végrehajtó partner vagy a csoportot képviselő végrehajtó partner ír alá.

(2)  A garanciamegállapodás mindenekelőtt a következőkre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz:

a)  a végrehajtó partner által nyújtandó pénzügyi hozzájárulás összege és feltételei;

b)  adott esetben a végrehajtó partner által a végrehajtásban részt vevő másik jogi személynek nyújtandó finanszírozás vagy garancia feltételei;

c)  a 16. cikknek megfelelően az uniós garancia nyújtására vonatkozó részletes szabályok, beleértve a meghatározott típusú eszközök portfólióinak fedezetét és az uniós garancia lehetséges lehívását kiváltó eseményeket;

d)  a kockázatvállalásért járó díjazás, amelyet az Unió és a végrehajtó partner kockázatvállalásának arányában kell felosztani;

e)  a fizetési feltételek;

f)  a végrehajtó partner arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy elfogadja a Bizottság és a beruházási bizottság által a javasolt finanszírozási vagy beruházási művelet fedezésére felhasználandó uniós garanciára vonatkozó határozatokat, a végrehajtó partner által hozott olyan döntések sérelme nélkül, amelyek uniós garancia nélküli javasolt műveletre vonatkoznak;

g)  az olyan követelések behajtására vonatkozó rendelkezések és eljárások, amivel a végrehajtó partnert bízták meg;

h)  az uniós garanciával fedezett műveletekre vonatkozó pénzügyi és operatív jelentéstétel és nyomon követés;

i)  fő teljesítménymutatók, különösen az uniós garancia felhasználása, a 3., a 7. és 11. cikkben meghatározott célkitűzések és kritériumok teljesítése, valamint a magántőke mozgósítása tekintetében;

j)  adott esetben a vegyesfinanszírozási műveletekre vonatkozó rendelkezések és eljárások;

k)  egyéb releváns rendelkezések a [költségvetési rendelet] [X. címe] szerinti követelményeknek megfelelően.

(3)  A garanciamegállapodásnak azt is biztosítania kell, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletekből eredő, az Uniót illető díjazás az uniós garancia lehívásakor esedékes kifizetések levonása után kerüljön kifizetésre.

(4)  Ezenkívül a garanciamegállapodásnak biztosítania kell, hogy az uniós garanciához kapcsolódóan a végrehajtó partnernek fizetendő bármely összeg levonásra kerüljön az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletekből eredően a végrehajtó partner által az Uniónak fizetendő díjazás, bevételek és visszafizetések teljes összegéből. Amennyiben ez az összeg nem elegendő a 15. cikk (3) bekezdésének megfelelően a végrehajtó partnernek járó összeg fedezésére, a fennmaradó összeget az uniós garancia feltöltésével kell biztosítani.

(5)  Amennyiben a garanciamegállapodás megkötésére a tagállami komponens keretében kerül sor, a megállapodás előírhatja az érintett tagállam vagy régiók képviselőinek a garanciamegállapodás végrehajtásának nyomon követésében való részvételét.

15. cikk

Az uniós garancia felhasználására vonatkozó követelmények

(1)  Az uniós garancia nyújtásának feltétele az érintett végrehajtó partnerrel kötött garanciamegállapodás hatálybalépése.

(2)  Egy finanszírozási vagy beruházási művelet csak akkor fedezhető az uniós garanciával, ha teljesíti az e rendeletben és a vonatkozó beruházási iránymutatásban meghatározott kritériumokat, és ha a beruházási bizottság megállapította, hogy teljesíti az uniós garancia által nyújtandó támogatás igénybevételére vonatkozó követelményeket. A végrehajtó partnerek a későbbiekben is felelősek annak biztosításáért, hogy a finanszírozási és beruházási műveletek megfeleljenek e rendeletnek és a vonatkozó beruházási iránymutatásnak.

(3)  A végrehajtó partner nem számíthat fel igazgatási költségeket vagy díjakat a Bizottság felé az uniós garancia alá tartozó finanszírozási vagy beruházási műveletek végrehajtásával kapcsolatban, kivéve, ha a felhasználandó pénzügyi termék révén megvalósítandó szakpolitikai célkitűzések jellegéből következően a végrehajtó partner igazolni tudja a kivétel szükségességét. A garanciamegállapodásban meg kell határozni az említett költségek fedezetét, és annak meg kell felelnie a [költségvetési rendelet] [209. cikke (2) bekezdése g) pontjának].

(4)  Emellett a végrehajtó partner felhasználhatja az uniós garanciát a behajtással kapcsolatos költségek megfelelő részének fedezésére, kivéve, ha ez az összeg a 14. cikk (4) bekezdésével összhangban levonásra kerül a behajtott bevételből.

16. cikk

Az uniós garancia fedezete és feltételei

(1)  A kockázatvállalásért járó díjazást a finanszírozási és beruházási műveletek portfóliójában, illetve adott esetben az egyedi műveletekben és az alapul szolgáló műveletek jellemzőivel és kockázati profiljával kifejezett összefüggésben vállalt kockázat arányában kell felosztani az Unió és a végrehajtó partner között. A végrehajtó partnernek az uniós garancia által fedezett finanszírozási és beruházási műveleteket érintő megfelelő mértékű saját kockázatot jelentő kitettséggel kell rendelkeznie, kivéve, ha kivételes esetben a pénzügyi termék révén megvalósítandó szakpolitikai célkitűzések olyan jellegűek, hogy a végrehajtó partner észszerűen nem tudna saját kockázatvállalási kapacitásával azokhoz hozzájárulni.

(2)  Az uniós garancia a következőkre terjed ki:

a)  A 13. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok:

i.  a tőkeösszeg és a végrehajtó partnert illető, de a nemteljesítés időpontjáig ki nem fizetett kamat és más összegek a finanszírozási műveletek feltételeinek megfelelően; az alárendelt kölcsönök esetében a halasztás, a csökkentés vagy az előírt exit nemteljesítési eseménynek tekintendő;

ii.  adósságátütemezésből eredő veszteségek;

iii.  az eurótól eltérő pénznemek árfolyam-ingadozásaiból eredő veszteségek olyan piacokon, ahol korlátozottak a lehetőségek hosszú futamidejű fedezeti ügyletekre;

b)  a 13. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett sajáttőke-, illetve kvázisajáttőke-befektetések esetében: a befektetett összegek és a kapcsolódó finanszírozási költségek és az eurótól eltérő pénznemek árfolyam-ingadozásaiból eredő veszteségek;

c)  egy végrehajtó partner által a 13. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett másik jogi személynek nyújtott finanszírozás vagy garancia esetében a felhasznált összegek és a kapcsolódó finanszírozási költségek.

(3)  Amennyiben az Unió az uniós garancia lehívásakor kifizetést teljesít a végrehajtó partnernek, a végrehajtó partner bármely, uniós garanciával fedezett finanszírozási vagy beruházási műveletével kapcsolatos jogai – további fennmaradásuk esetén – átszállnak az Unióra.

A végrehajtó partner gondoskodik az engedményezett összegekre vonatkozó követeléseknek az Unió nevében történő behajtásáról, és a behajtott összegekből visszatérítést teljesít az Unió felé.

IV. FEJEZET

IRÁNYÍTÁS

16a. cikk

Irányítóbizottság

(1)  Az InvestEU Alap irányítását Irányítóbizottság látja el, amely az uniós garancia felhasználásának érdekében a 3. cikkben meghatározott általános célkitűzésekkel összhangban határozza meg:

a)  az InvestEU Alap stratégiai orientációját;

b)  az InvestEU Alap működéséhez szükséges működési szabályokat és eljárásokat;

c)  a beruházási platformokkal kapcsolatos műveletekre vonatkozó szabályokat.

(2)  Az Irányítóbizottság:

a)  hat tagból áll, az alábbiak szerint:

i.  három tagot a Bizottság nevez ki;

ii.  egy tagot az EBB-csoport nevez ki;

iii.  egy tagot a végrehajtó partnerek képviselői közül a tanácsadó testület nevez ki; ez a tag nem lehet az EBB-csoport képviselője;

iv.  egy szakértőt az Európai Parlament nevez ki. Ez a szakértő nem kérhet vagy fogadhat el utasításokat uniós intézményektől, szervektől, hivataloktól vagy ügynökségektől, a tagállamok kormányaitól, vagy bármely egyéb közjogi vagy magánjogi szervezettől, és teljesen függetlenül kell eljárnia. A szakértőnek feladatait pártatlanul és az InvestEU Alap érdekeit szem előtt tartva kell ellátnia;

b)  a Bizottság által kinevezett három tag közül megválasztja az elnököt egy hároméves, egy alkalommal megújítható időszakra;

c)  valamennyi tag álláspontját megvitatja és a lehető legjobban figyelembe veszi. Abban az esetben, ha a tagok álláspontja nem egyezik, az Irányítóbizottság a tagjainak többségével hozza meg határozatát. Az Irányítóbizottság üléseinek jegyzőkönyvében részletesen rögzíteni kell az összes tag álláspontját.

(3)  Az Irányítóbizottság javasolja a Bizottságnak az I. mellékletben említett összegek elosztásának módosítását.

(4)  Az Irányítóbizottság rendszeresen konzultációt szervez a megfelelő érdekelt felekkel – különösen a társberuházókkal, a hatóságokkal, a szakértőkkel, az oktatási, képzési és kutatási intézményekkel, a karitatív szervezetekkel, az illetékes szociális partnerekkel és a civil társadalom képviselőivel – az e rendelet értelmében folytatott beruházási politika irányáról és végrehajtásáról.

(5)  Az Irányítóbizottság üléseinek részletes jegyzőkönyvét az Irányítóbizottság általi jóváhagyásukat követően a lehető leghamarabb közzéteszik.

17. cikk

Tanácsadó testület

(1)  A Bizottságot és az Irányítóbizottságot egy tanácsadó testület segíti▌.

(1a)  A tanácsadó testület törekszik a nemek közötti egyensúly biztosítására, és tagjainak összetétele a következő:

a)  a végrehajtó partnerek egy-egy képviselője;

b)  a tagállamok egy-egy képviselője;

c)  az EIB-csoport egy képviselője;

d)  a Bizottság egy képviselője;

e)  az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság által kinevezett, a szakpolitikai keretek egy-egy szakértője;

f)  a Régiók Bizottsága által kijelölt szakértő.

(2)  ▌

(3)  ▌

(4)  A▌ tanácsadó testület üléseinek elnöki teendőit a Bizottság képviselője látja el. Az EIB-csoport által kijelölt képviselő az alelnök.

A tanácsadó testület rendszeresen, de legalább évente kétszer ülésezik az elnök kérésére. ▌

A tanácsadó bizottság üléseinek részletes jegyzőkönyvét a tanácsadó bizottság általi jóváhagyásukat követően a lehető leghamarabb közzéteszik.

A Bizottság megállapítja a tanácsadó testületre vonatkozó működési szabályokat és eljárásokat, és irányítja a tanácsadó testület titkárságát.

(5)  A tanácsadó testület:

a)   tanácsadást nyújt az e rendelet szerint végrehajtandó pénzügyi termékek kialakításához;

b)   tanácsot ad a Bizottságnak és az irányítóbizottságnak a piaci hiányosságokkal és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetekkel, valamint a piaci feltételekkel kapcsolatban;

c)   tájékoztatja a tagállamokat az InvestEU Alap egyes szakpolitikai kereteken belüli végrehajtásáról;

d)   megvitatja a tagállamokkal a piac alakulását és megosztja a bevált gyakorlatokat.

17a. cikk

Kockázatértékelési módszertan

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 26. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, hogy kiegészítse e rendeletet egy kockázatértékelési módszer kidolgozásával. Az ilyen kockázatértékelési módszertant az EBB csoporttal és a többi végrehajtó partnerrel szoros együttműködésben kell kidolgozni, és annak a következőket kell tartalmaznia:

a)  egy kockázatminősítési besorolást, a közvetítő intézménytől független összes művelet következetes és standard kezelése érdekében;

b)  egy egyértelmű statisztikai módszereken alapuló a kockáztatott érték és a nemteljesítési valószínűség értékelésére szolgáló módszert, beleértve a környezeti, társadalmi és irányítási kritériumokat is;

c)  egy nemteljesítéskori kitettség és a nemteljesítéskori veszteségráta értékelésére szolgáló módszert, figyelembe véve a finanszírozás értékét, a projekt kockázatát, a visszafizetési feltételeket, a biztosítékokat és egyéb releváns mutatókat.

17b. cikk

Eredménytábla

(1)  Minden végrehajtó partner az indikátorok eredménytábláját („az eredménytáblát”) használja az uniós garancia által potenciálisan támogatott beruházások minőségének és megbízhatóságának értékeléséhez. Az eredménytábla az uniós garancia lehetséges és tényleges felhasználásának független, átlátható és harmonizált értékelését biztosítja.

(2)  Az eredménytáblát a javasolt finanszírozási és befektetési műveleteikről minden végrehajtó partnernek ki kell töltenie. Amennyiben a beruházási műveletet több végrehajtó partner javasolja, az eredménytáblát az érintett végrehajtó partnerek közösen töltik ki.

(3)  Az eredménytábla tartalmazza mindenekelőtt a következők értékelését:

a)  a javasolt finanszírozási és befektetési műveletek kockázati profilját a 17a. cikkben említett kockázatértékelési módszertan alkalmazásával;

b)  a végső kedvezményezettek számára biztosított előnyök,

c)  az ENSZ fenntartható fejlesztési céljai, a klímaváltozásról szóló Párizsi Megállapodás, a szociális jogok európai pillére és az Alapjogi Charta tekintetében tett uniós kötelezettségvállalásoknak való megfelelést;

d)  a támogathatósági feltételek betartását;

e)  a fenntartható növekedés és foglalkoztatás befektetési műveletének minőségét és hozzájárulását;

f)  a befektetési művelet hozzájárulását az InvestEU program célkitűzéseinek megvalósításához;

g)  a projekthez való szakmai és pénzügyi hozzájárulást;

h)  hogy a javasolt művelet az azonosított piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó befektetési műveletek kezelésére irányul-e.

(4)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 26. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek a végrehajtó partnerek által alkalmazandó eredménytáblára vonatkozó részletes szabályok kidolgozásával történő kiegészítésére.

(5)  A Bizottság szükség esetén segítséget nyújthat a végrehajtó partnereknek a kockázatértékelési módszertan alkalmazásában és az eredménytábla összeállításában. Biztosítania kell, hogy a pontozási módszert megfelelően alkalmazzák, és hogy a Beruházási bizottságnak bemutatott eredménytáblák jó minőségűek.

18. cikk

19. cikk

Beruházási bizottság

(1)  Létre kell hozni egy teljesen független Beruházási bizottságot. A bizottság:

a)  megvizsgálja a végrehajtó partnerek által az uniós garancia igénybevétele céljából benyújtott, finanszírozási és beruházási műveletekre vonatkozó javaslatokat, amelyeknek az uniós jognak és politikáknak való megfelelését a Bizottság ellenőrizte;

b)  ellenőrzi, hogy a javaslatok megfelelnek-e ennek a rendeletnek és a vonatkozó beruházási iránymutatásnak, különös figyelmet fordítva az e rendelet 7a. cikkében említett addicionalitási követelményre, valamint adott esetben a [költségvetési rendelet] [209. cikke (2) bekezdésének d) pontjában] említett, a magánbefektetések bevonására vonatkozó követelményre; valamint

c)  ellenőrzi, hogy az uniós garancia formájában támogatásból részesülő finanszírozási és beruházási műveletek megfelelnek-e valamennyi vonatkozó követelménynek.

(2)  A beruházási bizottság négy különböző, a 7. cikk (1) bekezdésében említett szakpolitikai kereteknek megfelelő formációban ülésezik.

A beruházási bizottság minden egyes formációban hat, javadalmazásban részesülő külső szakértőből áll. A Bizottság a [költségvetési rendelet] [237. cikkének] megfelelően kiválasztja, és legfeljebb négy évig tartó meghatározott időtartamra kinevezi a szakértőket. Megbízatásuk megújítható, azonban a megbízatás időtartama összességében nem haladhatja meg a hét évet. Az Irányítóbizottság határozatával a Beruházási bizottság hivatalban lévő tagjának megbízatását az e bekezdésben megállapított eljárás igénybevétele nélkül is megújíthatja.

A szakértőknek jelentős és releváns piaci szakértelemmel kell rendelkezniük a projektstrukturálás és a projektfinanszírozás, vagy a kkv-, illetőleg vállalati finanszírozás területén.

A beruházási bizottság összetétele révén biztosítani kell, hogy a bizottság széleskörű ismeretekkel rendelkezzen a 7. cikk (1) bekezdésében említett szakpolitikai keretekhez tartozó ágazatokról és az Unión belüli földrajzi piacokról, valamint hogy a bizottságban összességében biztosított legyen a nemek egyensúlya.

A beruházási bizottság mind a négy formációjában négy tagnak állandó tagnak kell lennie. Emellett mind a négy formációban lennie kell két olyan szakértőnek, aki tapasztalattal rendelkezik a megfelelő szakpolitikai kerethez tartozó ágazatokhoz kapcsolódó beruházások terén. Legalább egy állandó tagnak rendelkeznie kell a fenntartható beruházásokra vonatkozó ismeretekkel. A Beruházási bizottság tagjait az Irányítóbizottság nevezi ki a megfelelő formációba vagy formációkba. A beruházási bizottság az állandó tagok közül választ elnököt.

A Bizottság elfogadja a Beruházási bizottságra vonatkozó eljárási szabályzatot és a saját szervezetén belül működteti a Beruházási bizottság titkárságát. A titkárság az Irányítóbizottságot is támogatja.

(3)  A beruházási bizottság tagjainak a bizottság tevékenységében való részvételük során pártatlanul és az InvestEU Alap kizárólagos érdekét szem előtt tartva kell végezniük a munkájukat. A tagok nem kérhetnek, és nem fogadhatnak el utasításokat a végrehajtó partnerektől, az uniós intézményektől, a tagállamoktól, vagy bármely más köz- vagy magánszervezettől.

A beruházási bizottság minden egyes tagjának önéletrajzát és érdekeltségi nyilatkozatát nyilvánosságra kell hozni, és folyamatosan aktualizálni kell. A Beruházási bizottság tagjai késedelem nélkül közlik a Bizottsággal és az Irányítóbizottsággal az összeférhetetlenség folyamatos ellenőrzéséhez szükséges információkat.

Az Irányítóbizottság felmentheti a tagot tisztségéből, amennyiben az nem tartja be az e bekezdésben meghatározott követelményeket, vagy más kellően indokolt okból.

(4)  Az e cikk szerinti tevékenysége során a Beruházási bizottság a Bizottság szervezeti keretében működő, és az Beruházási bizottság elnökének felelős titkárságra támaszkodik. A titkárság ellenőrzi a végrehajtó partnerek által benyújtott dokumentumok, többek között a szabványosított kérelem űrlap, az eredménytábla, illetve bármely egyéb olyan dokumentáció teljességét, amelyet a Beruházási bizottság relevánsnak tart. A Beruházási bizottság pontosítást kérhet a végrehajtó partnerektől vagy a bizottsági üléseken vagy olyan további információk igénylése formájában, amelyeket a következő ülésen kell benyújtani. A végrehajtó partner által elvégzett projektértékelés nem jelent kötelezettséget a beruházási bizottság számára abban a tekintetben, hogy egy finanszírozási vagy beruházási művelet uniós garanciában részesüljön-e.

A beruházási bizottság a javaslatok értékelése és ellenőrzése során alkalmazza a 17b. cikkben említett, mutatókat tartalmazó eredménytáblát.

(5)  A beruházási bizottság következtetéseit a tagok egyszerű többségi szavazásával fogadja el, amennyiben ez az egyszerű többség legalább egy szakértőt magában foglal. Szavazategyenlőség esetén a beruházási bizottság elnökének szavazata dönt.

A beruházási bizottság által az uniós garancia keretében támogatandó finanszírozási vagy beruházási műveletre vonatkozóan adott jóváhagyást a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni, és annak indokolást is kell tartalmaznia. A határozatokban utalni kell az eredménytáblán alapuló globális értékelésre is. Adott esetben a beruházási bizottság az uniós garancia támogatását jóváhagyó megállapítások jegyzékében szerepeltet a műveletekre – különösen leírásukra –, a projektgazdákra vagy pénzügyi közvetítők személyére és a projekt célkitűzéseire vonatkozó információkat. A nyilvánosságra hozott információk nem tartalmazhatnak bizalmas üzleti adatokat. Üzleti szempontból érzékeny határozatok esetében a beruházási bizottság e határozatokat és a projektgazdákra vagy pénzügyi közvetítőkre vonatkozó információkat az adott finanszírozás lezárása után vagy korábban, az üzleti érzékenység megszűntekor közzéteszi.

Az eredménytáblát a finanszírozás vagy beruházási művelet vagy ▌az alprojekt aláírása előtt nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. A közzététel nem tartalmazhat olyan bizalmas üzleti adatokat vagy olyan személyes adatokat, amelyek az uniós adatvédelmi szabályok alapján nem hozhatók nyilvánosságra.

A beruházási bizottság az összes következtetését tartalamzó listát, valamint a döntésekhez kapcsolódó eredménytáblákat évente kétszer▌ benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A benyújtásraszigorú titoktartási követelményekvonatkoznak.

A Befektetési Bizottság uniós garancia felhasználására vonatkozó elutasító következtetéseit kellő időben hozzáférhetővé kell tenni az érintett végrehajtó partner számára.

(6)  Amennyiben a beruházási bizottságnak olyan finanszírozási vagy beruházási művelet esetében kell jóváhagynia az uniós garancia felhasználását, amely alprojekteket tartalmazó eszköz, program vagy struktúra, a jóváhagyásnak ki kell terjednie az alprojektekre, kivéve, ha a beruházási bizottság – kellően indokolt esetekben –fenntartja magának a jogot, hogy azokat külön hagyja jóvá.

(6a)  A beruházási bizottság, ha szükségesnek tartja, javaslatokat tehet a Bizottságnak a beruházási iránymutatások módosítására.

V. FEJEZET

InvestEU Tanácsadó Platform

20. cikk

InvestEU Tanácsadó Platform

(1)  Az InvestEU Tanácsadó Platform tanácsadással segíti a beruházási projektek meghatározását, előkészítését, fejlesztését, strukturálását, az azokkal kapcsolatos beszerzést és végrehajtásukat, illetőleg erősíti a projektgazdák és a pénzügyi közvetítők finanszírozási és beruházási műveletek végrehajtására irányuló képességét. A platform által biztosított támogatás kiterjedhet adott esetben a projekt életciklusának vagy egy támogatott szervezet finanszírozásának bármely szakaszára.

A Bizottság megállapodásokat köt az EBB-csoporttal és más végrehajtó partnerekkel annak érdekében, hogy Tanácsadó Platform partnerekként jelöljék ki őket, és az előző albekezdésben említett tanácsadási támogatással, valamint a (2) bekezdésben említett szolgáltatásokkal bízza meg őket. A Bizottság az InvestEU Tanácsadó Platformhoz egységes hozzáférési pontot hoz létre, és a tanácsadási támogatás iránti kérelmeket a Tanácsadó Platform megfelelő partnerére osztja. A Bizottságnak, az EBB-csoportnak és a többi végrehajtó partnernek szorosan együtt kell működnie annak érdekében, hogy az egész Unióban biztosítsák a támogatás hatékonyságát, a szinergiákat és a kellő földrajzi lefedettséget, megfelelően figyelembe véve a meglévő struktúrákat és az eddig végzett munkát.

Az InvestEU Tanácsadó Platform a 7. cikk (1) bekezdése szerinti minden egyes szakpolitikai keret elemeként rendelkezésre áll, és az adott kerethez tartozó valamennyi ágazatot lefedi. Emellett ágazatközi és kapacitásépítőitanácsadási szolgáltatást is nyújt.

(2)  Az InvestEU Tanácsadó Platform mindenekelőtt a következő szolgáltatásokat nyújtja:

a)  egyablakos ügyintézés biztosítása a hatóságok és a projektgazdák számára a központi irányítású uniós programokból nyújtott projektfejlesztési támogatás igénybevételéhez;

aa)  a hatóságok és a projektgazdák számára a beruházási iránymutatásokra és azok értelmezésére vonatkozó valamennyi elérhető kiegészítő információ rendelkezésre bocsátása;

b)  adott esetben a projektgazdák segítése projektjeik kidolgozásában a 3., 7. és 11. cikkben meghatározott célkitűzések és támogathatósági kritériumok teljesítése érdekében, valamint kisebb projektek együttes fejlesztésének megkönnyítése; mindazonáltal az említett segítségnyújtás nem előlegezi meg a beruházási bizottság azon döntését, hogy az adott projekt részesül-e az uniós garancia által biztosított támogatásban;

ba)  a kis méretű projektek – többek között beruházási platformokon keresztüli – vonzásában és finanszírozásában rejlő lehetőségek kihasználása;

c)  intézkedések támogatása és a helyi ismeretek igénybevétele az InvestEU Alap általi támogatás Unió-szerte történő elősegítése érdekében, és ahol lehetséges, hozzájárulás az InvestEU Alap ágazati és földrajzi diverzifikációra irányuló célkitűzéséhez, támogatva a végrehajtó partnereket lehetséges finanszírozási és beruházási műveletek kezdeményezésében és kidolgozásában;

d)  együttműködési platformok létrehozásának elősegítése szakértői tapasztalatcseréhez, valamint adatok, know-how és a bevált gyakorlatok megosztásához a beruházási projektportfólió-terv kidolgozásának és az ágazati fejlesztésnek a támogatása érdekében, ideértve egyrészt a karitatív szervezetek, másrészt az egyéb potenciális befektetők és projektgazdák közötti együttműködés előmozdítását, különösen a szociális beruházási és készségfejlesztési szakpolitikai kerethez kapcsolódóan;

e)  szükség esetén helyi jelenléttel proaktív tanácsadási támogatás nyújtása beruházási platformok – főként kis és közepes méretű projekteket egy vagy több tagállamban témák vagy régiók szerint összefogó határokon átnyúló és makroregionális beruházási platformok – létrehozásához;

ea)   elősegíti és támogatja a támogatások útján vagy az uniós költségvetésből, illetve más forrásokból finanszírozott finanszírozási eszközök segítségével megvalósuló vegyes finanszírozást az uniós eszközök közötti szinergiák és kiegészítő jelleg megerősítése, valamint az InvestEU program maximális mobilizálása és hatása érdekében;

f)  a következőkhöz kapcsolódó intézkedések támogatása: szervezeti kapacitás, készségek és folyamatok fejlesztésére irányuló kapacitásépítés, valamint a szervezetek beruházásra való felkészültségének megerősítése annak érdekében, hogy a projektgazdák és a hatóságok képesek legyenek a beruházási projektportfólió-tervek kialakítására, pénzügyi eszközök és beruházási platformok fejlesztésére és a projektirányításra, valamint – többek között a kockázatértékelési kapacitás vagy az ágazatspecifikus ismeretek fejlesztésének támogatása révén – a pénzügyi közvetítők olyan finanszírozási és beruházási műveleteinek előmozdítása, amelyek segítik a finanszírozáshoz jutás terén nehézségekkel küzdő szervezeteket, különösen a kulturális és kreatív ágazatok tekintetében;

fa)  proaktív tanácsadói támogatás nyújtása az induló vállalkozások számára, különösen, ha kutatási és innovációs beruházásaikat szellemi tulajdonjog-címekkel, például szabadalmak megszerzésével kívánják megvédeni.

(3)  Az InvestEU Tanácsadó Platform köz- és magánszektorbeli projektgazdák – többek között nemzeti fejlesztési bankok, beruházási platformok, kkv-k és induló vállalkozások – valamint az állami hatóságok, valamint a pénzügyi és egyéb közvetítők rendelkezésére áll.

(4)  A (2) bekezdésben említett szolgáltatásokért díj számítható fel a szóban forgó szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos költségek részbeni fedezésére, kivéve az állami projektgazdák és a nonprofit intézmények számára nyújtott szolgáltatásokat, amelyek díjmentesek. A (2) bekezdésben említett szolgáltatások díjaként a nyújtott szolgáltatások költségének egyharmada számítható fel.

(5)  Az (1) bekezdésben említett célkitűzés megvalósítása és a tanácsadási támogatás megkönnyítése érdekében az InvestEU Tanácsadó Platformnak fel kell használnia a Bizottság, az EBB csoport és a többi végrehajtó partner szakértelmét.

(6)  Szükség esetén biztosítani kell az InvestEU Tanácsadó Platform helyi jelenlétét. Ezt különösen azokban a tagállamokban vagy régiókban kell biztosítani, amelyek nehézségekkel szembesülnek az InvestEU Alaphoz kapcsolódó projektek fejlesztése során. Az InvestEU Tanácsadó Platform segíti a regionális és helyi szintű tudástranszfert az (1) bekezdésben említett támogatással összefüggő regionális és helyi kapacitás és szakértelem folyamatos kiépítése és a kisebb projektek végrehajtása és alkalmazása céljából.

(6a)  Az (1) bekezdésben említett tanácsadási támogatás és a helyi szinten történő tanácsadási támogatás nyújtásának megkönnyítése érdekében az InvestEU Tanácsadó Platformnak fel kell használnia a nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények szakértelmét, illetve együtt kell működnie velük. Az Invest EU Tanácsadó Platform és egy nemzeti fejlesztési bank vagy intézmény közötti együttműködés szerződéses partnerség formájában valósulhat meg. Az InvestEU Tanácsadó Platform arra törekszik, hogy tagállamonként legalább egy nemzeti fejlesztési bankkal vagy intézménnyel együttműködési megállapodást kössön. Azokban a tagállamokban, ahol nem léteznek fejlesztési bankok vagy intézmények, az InvestEU Tanácsadó Platform – adott esetben és az érintett tagállam kérésére – proaktív tanácsadási támogatást nyújthat a létrehozásukhoz.

(7)  A végrehajtó partnerek ösztönzik a finanszírozást igénylő projektgazdákat arra, hogy – különösen a kisebb projektek tekintetében – projektjeikhez kérjék az InvestEU Tanácsadó Platform támogatását, adott esetben projektjeik előkészítésének előmozdítása és annak vizsgálata céljából, hogy van-e lehetőség projektek összevonására.

Emellett a végrehajtó partnerek adott esetben tájékoztatják a projektgazdákat arról a lehetőségről, hogy projektjeiket szerepeltethetik a 21. cikkben említett InvestEU Portálon.

VI. FEJEZET

21. cikk

Az InvestEU Portál

(1)  A Bizottság létrehozza az InvestEU Portált. Ez egy könnyen hozzáférhető és felhasználóbarát projektadatbázis, amely releváns információkat tartalmaz az egyes projektekről.

(2)  Az InvestEU Portál olyan csatornát biztosít a projektgazdák számára, amely segítségével bemutathatják finanszírozást igénylő projektjeiket, és tájékoztatást nyújthatnak azokról a befektetők számára. A projektek InvestEU Portálon való szerepeltetése nem befolyásolhatja az arra vonatkozó döntéseket, hogy mely végső projekteket választják ki az e rendelet szerinti vagy bármely egyéb uniós eszköz keretében történő támogatásra vagy közfinanszírozásra.

(3)  A portálon csak olyan projektek jelenhetnek meg, amelyek összeegyeztethetők az uniós joggal és szakpolitikákkal.

(4)  A (3) bekezdésben meghatározott feltételeket teljesítő projekteket a Bizottság továbbítja a megfelelő végrehajtó partnereknek és adott esetben az InvestEU Tanácsadó Platformnak.

(5)  A végrehajtó partnerek megvizsgálják a földrajzi és tevékenységi körükbe tartozó projekteket.

VII. FEJEZET

ELSZÁMOLTATHATÓSÁG, nyomon követés és jelentéstétel, értékelés és kontroll

21a. cikk

Elszámoltathatóság

(1)  Az Európai Parlament vagy a Tanács kérésére az irányítóbizottság elnöke beszámol az InvestEU Alap teljesítményéről az ezt kérő intézménynek, többek között az Európai Parlamentben tartott meghallgatáson való részvétele keretében is.

(2)  Az irányítóbizottság elnöke ‒ szóban vagy írásban ‒ válaszol az Európai Parlament vagy a Tanács által az InvestEU Alaphoz címzett kérdésekre, minden esetben a kérdés kézhezvételének napjától számított öt héten belül.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács kérésére a Bizottság jelentést nyújt be e rendelet alkalmazásáról.

22. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1)  A 3. cikkben meghatározott, az általános és egyedi célkitűzések megvalósítása terén az InvestEU program végrehajtásában tett haladásra vonatkozó jelentéstételhez használandó mutatókat e rendelet III. melléklete tartalmazza.

(2)  Annak érdekében, hogy az InvestEU program célkitűzéseinek teljesülését hatékonyan lehessen értékelni, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 26. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet III. mellékletének módosítására vonatkozóan a mutatók felülvizsgálata és/vagy kiegészítése céljából, amennyiben azt szükségesnek ítéli, valamint hogy kiegészítse ezt a rendeletet a monitoring és értékelési keretelvek kidolgozására vonatkozó rendelkezésekkel.

(3)  A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a végrehajtás és az eredmények nyomon követésére vonatkozó adatokat hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében a végrehajtó partnerekre és adott esetben az uniós pénzeszközök egyéb kedvezményezettjeire vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

(4)  A Bizottság a [költségvetési rendelet] [241. és 250. cikkének] megfelelően jelentést készít az InvestEU program végrehajtásáról. E célból az EBB csoport és a végrehajtó partnerek évente megadják az ahhoz szükséges információkat – ideértve a garancia működésére vonatkozókat –, hogy a Bizottság eleget tehessen jelentéstételi kötelezettségeinek.

(5)  Emellett a végrehajtó partnerek hathavonta jelentést nyújtanak be az Európai Parlamentnek és a Bizottságnak az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletekről az uniós komponensre és – adott esetben tagállam szerinti bontásban – a tagállami komponensre lebontva. A jelentésnek tartalmaznia kell az uniós garancia igénybevételére vonatkozó követelményeknek és az e rendelet III. mellékletében meghatározott fő teljesítménymutatóknak való megfelelés értékelését. A jelentésnek – a lehető legrészletesebben, ugyanakkor biztosítva a magánjellegű és az üzleti szempontból érzékeny adatok védelmét – tartalmaznia kell továbbá működési, statisztikai, pénzügyi és számviteli adatokat az egyes finanszírozási és beruházási műveletekre vonatkozóan, valamint a komponensek, szakpolitikai keretek, továbbá az InvestEU Alap szintjén. Az egyik jelentésnek tartalmaznia kell a végrehajtó partnerek által a [költségvetési rendelet] [155. cikke (1) bekezdésének a) pontja] szerint rendelkezésre bocsátott információkat. A Bizottság összegyűjti és értékeli a végrehajtó partnerek jelentéseit, és nyilvános éves jelentések formájában összegzést terjeszt elő azokról, amelyben a program céljainak és teljesítménymutatóinak tükrében tájékoztatást ad a program végrehajtási szintjéről, rámutatva az InvestEU program által támogatott finanszírozási és beruházási műveletekben rejlő kockázatokra és lehetőségekre.

23. cikk

Értékelés

(1)  Az értékeléseket időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.

(2)  2024. szeptember 30-ig a Bizottság elvégzi az InvestEU program, és mindenekelőtt az uniós garancia felhasználásának időközi értékelését.

(3)  Az InvestEU program végrehajtásának végén, de legkésőbb két évvel az 1. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi az InvestEU program és mindenekelőtt az uniós garancia felhasználásának végső értékelését.

(4)  A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.

(5)  A végrehajtó partnerek hozzájárulnak az (1) és a (2) bekezdésben említett értékelések elvégzéséhez, és biztosítják az azokhoz szükséges információkat a Bizottság számára.

(6)  A Bizottság a [költségvetési rendelet] [211. cikke (1) bekezdésének] megfelelően háromévente belefoglalja a [költségvetési rendelet] [250. cikkében] említett éves jelentésbe az e rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltöltési ráta megfelelőségének vizsgálatát az uniós garancia által fedezett finanszírozási és beruházási műveletek tényleges kockázati profiljának figyelembevételével. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 26. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy e vizsgálat alapján legfeljebb 15%-kal kiigazítsa az e rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében megállapított feltöltési rátát.

24. cikk

Ellenőrzések

A [költségvetési rendelet] [127. cikke] szerinti általános megbízhatóság alapját az uniós finanszírozás felhasználására vonatkozóan az Európai Számvevőszék által, valamint a személyek vagy jogalanyok – köztük az uniós intézmények vagy szervek által felhatalmazottaktól eltérőek – által végzett ellenőrzések képezik.

25. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

Amennyiben egy harmadik ország nemzetközi megállapodás vagy bármely más jogi eszköz alapján részt vesz az InvestEU programban, az érintett harmadik országnak biztosítania kell az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az említett jogok az OLAF esetében magukban foglalják az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti vizsgálatok – többek között helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok – végrehajtására való jogot.

26. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg. A végrehajtó partnerek által végrehajtott, illetve a részvételükkel megvalósuló tevékenységekre vonatkozó felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat az érintett végrehajtó partnerekkel folytatott intenzív párbeszéd keretében kell kidolgozni.

(2)  A Bizottság [e rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től számított öt évre felhatalmazást kap a 4. cikk (2) bekezdésében, a 7. cikk (3) és (6) bekezdésében, a 17a. cikkben, a 17b. cikkben, a 22. cikk (2) bekezdésében, valamint a 23. cikk (6) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az említett ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazás gyakorlásáról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikk (2) bekezdésében, a 7. cikk (3) és (6) bekezdésében, a 17a. cikkben, a 17b. cikkben, a 22. cikk (2) bekezdésében és a 23. cikk (6) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)  A 4. cikk (2) bekezdése, a 7. cikk (3) és (6) bekezdése, a 17a. cikk, a 17b. cikk, a 22. cikk (2) bekezdése és a 23. cikk (6) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

VIII. FEJEZET

Átláthatóság és láthatóság

27. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és közzététel

(1)  A végrehajtó partnerek elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak, összpontosítva a társadalmi és a környezeti hatásokra is.

(2)  A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez az InvestEU programhoz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. Az InvestEU programhoz allokált pénzügyi forrásoknak ezenfelül az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeihez is hozzá kell járulniuk, amennyiben azok kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez.

IX. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

28. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)  Az e rendelet IV. mellékletében említett programok által létrehozott finanszírozási eszközökből származó bevételek, visszafizetések és visszafizettetett összegek felhasználhatók az e rendelet szerinti uniós garancia feltöltésére.

(2)  Az (EU) 2015/1017 rendelettel létrehozott uniós garanciához kapcsolódó bevételek, visszafizetések és visszafizettetett összegek felhasználhatók az e rendelet szerinti uniós garancia feltöltésére, kivéve, ha azok az (EU) 2015/1017 rendelet 4., 9. és 12. cikkében említett célokra kerülnek felhasználásra.

29. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt ...,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

I. MELLÉKLET

Összegek egyedi célkitűzésenként

A finanszírozási és beruházási műveletekre irányuló, a 4. cikk (2) bekezdésében említett ▌felosztás a következő:

a)  ▌11 500 000 000 EUR a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott célkitűzésekre;

b)  ▌11 250 000 000 EUR a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott célkitűzésekre;

c)  ▌12 500 000 000 EUR a 3. cikk (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott célkitűzésekre;

d)  ▌5 567 500 000 EUR a 3. cikk (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott célkitűzésekre.

II. MELLÉKLET

Finanszírozási és beruházási műveletekre jogosult területek

A finanszírozási és beruházási műveletek a következő területek közül egy vagy több alá tartozhatnak:

(1)  Az energetikai ágazat fejlesztése az energiaunió prioritásaival, többek között az energiaellátás biztonságával, valamint a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend és a Párizsi Megállapodás keretében vállalt kötelezettségekkel összhangban, különösen a következők révén:

a)  a tiszta és fenntartható, megújuló energián alapuló megoldások kialakításának bővítése, kiépítésének, ellátásának vagy végrehajtásának felgyorsítása;

b)  energiahatékonyság, energetikai átállás és energiamegtakarítás (a kereslet csökkentésére összpontosítva a keresletoldali szabályozás és az épületek felújítása révén);

c)  a fenntartható energetikai infrastruktúra fejlesztése, intelligenssé tétele és korszerűsítése (átviteli és elosztói szint, tárolási technológiák, intelligens hálózatok); valamint a tagállamok közötti villamosenergia-összeköttetés szintjének növelése;

d)  megújuló/karbonsemleges forrásokból fenntartható szintetikus üzemanyagok, illetve alternatív üzemanyagok előállítása és kínálata valamennyi közlekedési mód számára a [megújuló energiáról szóló 2009/28/EK irányelv] rendelkezéseivel összhangban;

e)  szén-dioxid-leválasztási és az ipari folyamatokban a szén-dioxid-tárolását célzó infrastruktúra, bioenergia-létesítmények és gyártólétesítmények az energetikai átállás érdekében.

(2)  Fenntartható és biztonságos közlekedési infrastruktúrák és mobilitási megoldások, valamint berendezések és innovatív technológiák fejlesztése az uniós közlekedési prioritásokkal, valamint a Párizsi Megállapodás keretében vállalt kötelezettségekkel összhangban, különösen a következők révén:

a)  a TEN-T infrastruktúra fejlesztését támogató projektek, beleértve annak városi csomópontjait, tengeri és belvízi kikötőit, reptereit, multimodális termináljait és azok fő hálózatokkal való összeköttetéseit, valamint az 1315/2013/EU rendeletben foglalt telematikai alkalmazásokat;

aa)  legalább két különböző közlekedési mód használatát biztosító TEN-T infrastrukturális projektek, különösen multimodális áruszállítási terminálok és személyszállítási csomópontok;

b)  intelligens és fenntartható városi mobilitással kapcsolatos projektek, a belvízi és a légi közlekedést is beleértve (az alacsony kibocsátású városi közlekedési módokkal, a megkülönböztetésmentes hozzáférhetőséggel, a légszennyezéssel és a zajjal, az energiafogyasztással és a – többek közt a kerékpáros és gyalogos közlekedést érintő – nagyobb biztonsággal összefüggésben);

c)  a közlekedési mobil eszközök felújításának és utólagos átalakításának támogatása az alacsony kibocsátású mobilitási megoldások bevezetése céljából, beleértve az alternatív üzemanyagok és a megújuló/szénsemleges forrásokból származó szintetikus üzemanyagok használatát valamennyi közlekedési mód esetében;

d)  vasúti infrastruktúra, egyéb vasúti projektek, belvízi útvonalak infrastruktúrája, tengeri kikötők és tengeri gyorsforgalmi utak;

e)  alternatívüzemanyag-infrastruktúra valamennyi közlekedési mód számára, beleértve az elektromos töltésre szolgáló infrastruktúrát;

ea)  intelligens és fenntartható mobilitási projektek, a következő célterületeken:

i.  közúti biztonság (beleértve a vezető és az utasok biztonságának javítását, valamint a halálos kimenetelű balesetek és a súlyos sérüléseket szenvedett személyek számának csökkentését),

ii.  akadálymentesség (beleértve a vidéki területeket),

iii.  kibocsátáscsökkentés,

iv.  az új közlekedési technológiák és szolgáltatások fejlesztése és alkalmazása, különösen a kkv-k által megvalósított projektek, és az összekapcsolt és autonóm közlekedési módokkal, valamint az integrált jegyrendszerrel összefüggésben;

eb)  a meglévő közlekedési infrastruktúra karbantartására vagy korszerűsítésére irányuló projektek, beleértve a TEN-T hálózat autópályáit, amennyiben szükséges a közúti közlekedésbiztonság fejlesztése, fenntartása vagy javítása, az ITS-szolgáltatások fejlesztése vagy az infrastruktúra integritásának és szabványainak biztosítása, különös tekintettel a biztonságos parkolóhelyekre és -létesítményekre alternatív üzemanyagállomásokra és elektromos töltőrendszerekre;

ec)  közúti közlekedési infrastruktúra a kohéziós országok, a kevésbé fejlett régiók vagy a határokon átnyúló közlekedési projektek területén;

(3)  Környezetvédelem és erőforrások, különösen a következők révén:

a)  víz, beleértve az ellátást és az elvezetést, valamint a part menti infrastruktúrákat és más vízzel kapcsolatos zöld infrastruktúrákat;

b)  hulladékgazdálkodási infrastruktúra;

c)  projektek és vállalkozások a környezeti erőforrás-gazdálkodás és a fenntartható technológiák területén;

d)  az ökoszisztémák és szolgáltatásaik megerősítése és helyreállítása;

e)  fenntartható város-, vidék- és part menti fejlesztés és megújulás;

f)  éghajlatváltozással kapcsolatos fellépések, beleértve természeti veszélyek és katasztrófák kockázatának csökkentését, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és a változások hatásainak mérséklését;

g)  körforgásos gazdaságot végrehajtó projektek és vállalkozások, amelyek az erőforrás-hatékonysági szempontokat integrálják a termelésbe és a termékéletciklusba, beleértve az elsődleges és másodlagos nyersanyagok fenntartható kínálatát;

h)  az energiaintenzív ágazatok dekarbonizációja és kibocsátásának jelentős csökkentése, beleértve az innovatív alacsony kibocsátású technológiák nagy léptékű demonstrációját és alkalmazását;

ha)  a fenntartható kulturális örökséget, különösen az európai kulturális örökség védelmének tárgyi és immateriális stratégiáit és eszközeit támogató projektek.

(4)  A digitális hálózati infrastruktúra fejlesztése, különösen a nagyon nagy kapacitású digitális hálózatok, az 5G kapcsolat telepítését támogató projektek révén, valamint a digitális összekapcsoltság és a hozzáférés javítása, különösen a vidéki térségek és a periferikus régiók esetében.

(5)  Kutatás, fejlesztés és innováció, különösen a következők révén:

a)  a kutatási infrastruktúra, illetve a Horizont Európa valamennyi tematikus területéhez tartozó és abban meghatározott, valamint annak célkitűzéseihez hozzájáruló kutatási és innovációs projektek támogatása;

b)  vállalati projektek, ideértve a képzést és a klaszterek és vállalkozási hálózatok kialakításának előmozdítását;

c)  demonstrációs projektek és programok, valamint kapcsolódó infrastruktúrák, technológiák és folyamatok bevezetése;

d)  a tudományos élet, a kutatási és innovációs szervezetek és az ipar közötti együttműködésen alapuló kutatási és innovációs projektek; a köz- és magánszféra közötti partnerségek és a civil társadalmi szervezetek;

e)  tudás- és technológiaátadás;

f)  új, hatékony és hozzáférhető gyógyászati termékek, beleértve a gyógyszereket, az orvostechnikai eszközöket, a diagnosztikát és a fejlett terápiás gyógyszerkészítményeket, új antimikrobiális szereket, továbbá innovatív fejlesztési eljárások, amelyek során nem alkalmaznak állatkísérleteket.

(6)  Digitális technológiák és szolgáltatások fejlesztése, telepítése és bővítése, különösen a következők révén:

a)  mesterséges intelligencia, összhangban a Digitális Európa programmal, különösen az etikára való tekintettel;

aa)  kvantumtechnológia;

b)  kiberbiztonsági és hálózatvédelmi infrastruktúrák;

c)  a dolgok internete;

d)  blokklánc és egyéb megosztott könyvelési technológiák;

e)  korszerű digitális készségek;

f)  az uniós ipar digitalizálásához hozzájáruló egyéb korszerű digitális technológiák és szolgáltatások, valamint a digitális technológiák, szolgáltatások és készségek integrációja az Unió közlekedési ágazatában;

fa)  robotika és automatizálás.

(7)  Pénzügyi támogatás a legfeljebb 3000 alkalmazottat foglalkoztató szervezetek számára. A kkv-keret kizárólag a kkv-kra és a kisméretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra, valamint a kkv-méretű szociális vállalkozásokra összpontosít, különösen a következők révén:

a)  működő tőke és beruházás biztosítása, különösen azon tevékenységek kapcsán, amelyek előmozdítják a vállalkozói kultúrát és környezetet, valamint segítik a mikro-, kis- és középvállalkozások létrejöttét és növekedését;

b)  kockázatfinanszírozás biztosítása az alapítástól a terjeszkedési szakaszig a technológiai vezető szerep biztosítása érdekében az innovatív és fenntartható ágazatokban – ideértve digitalizációs és innovációs kapacitásuk növelését –, valamint ezek globális versenyképességének biztosítása érdekében.

(8)  Kulturális és kreatív ágazatok; média, audiovizuális ágazat és újságírás, különösen, de nem kizárólagosan, az alábbiak révén:

a)  új technológiák, például a kulturális és kreatív termékekre és szolgáltatásokra alkalmazott segédtechnológiák;

b)  a digitális technológiák használata az európai tárgyi és szellemi kulturális örökség megőrzésére és helyreállítására;

c)  kulturális és kreatív iparágak és ágazatok, például kiterjesztett valóság/virtuális valóság, immerzív környezetek, ember-számítógép interfészek, internetprotokoll- és felhőinfrastruktúrák, 5G hálózatok, új médiumok;

d)  a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok technológiai kezelése.

(9)  Turisztikai ágazat.

(10)  Fenntartható mezőgazdaság, erdészet, halászat, akvakultúra és a tágabb értelemben vett fenntartható biogazdaság egyéb területei.

(11)  Szociális beruházások, beleértve a szociális jogok európai pillérének végrehajtását támogató beruházásokat, különösen a következők révén:

a)  etikus és fenntartható finanszírozás, mikrofinanszírozás, szociális vállalkozások finanszírozása és szociális gazdaság;

b)  készségkereslet és -kínálat;

c)  oktatás, szakképzés és a kapcsolódó szolgáltatások;

d)  szociális infrastruktúra, különösen:

i.  oktatás és képzés, beleértve a koragyermekkori nevelést és gondozást, az oktatási létesítményeket, a diákszállásokat és a digitális felszerelést;

ii.  szociális lakhatás;

iii.  egészségügy és tartós ápolás-gondozás, beleértve a klinikákat, kórházakat, az alapellátást, az otthoni ápolás-gondozást és a közösségi alapú szolgáltatásokat;

e)  szociális innováció, beleértve az innovatív szociális megoldásokat és programokat, amelyek célja az ebben a pontban említett területeken a szociális hatások és eredmények előmozdítása;

f)  a társadalmi célú kulturális tevékenységek;

fa)  a nemek közötti egyenlőséget és a nők aktív részvételét előmozdító intézkedések;

g)  a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek, többek között a harmadik országbeli állampolgárok beilleszkedése;

h)  innovatív egészségügyi megoldások, beleértve az e-egészségügyet, az egészségügyi szolgáltatásokat és az új ápolási-gondozási modelleket;

i.  fogyatékossággal élő személyek befogadása és akadálymentes hozzáférése.

(12)  A védelmi ipar fejlesztése, ezáltal megerősítve az Unió stratégiai autonómiáját, különösen a következők támogatása révén:

a)  az Unió védelmi ipari ellátási lánca, különösen a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalkozások pénzügyi támogatása révén;

b)  a védelmi ágazatban forradalmi innovációs projektekben részt vevő társaságok és szorosan kapcsolódó kettős felhasználású technológiák;

c)  a védelmi ágazat ellátási lánca az együttműködésen alapuló védelmi kutatásokban és fejlesztési projektekben való részvétel során, beleértve az Európai Védelmi Alap által támogatottakat;

d)  védelmi kutatási és képzési infrastruktúra.

(13)  Világűr, különösen az űrágazat űrstratégiai célkitűzésekkel összhangban történő fejlesztése révén:

a)  az uniós társadalom és gazdaság számára jelentett előnyök maximalizálása;

b)  az űrrendszerek és -technológiák versenyképességének előmozdítása, mindenekelőtt az ellátási láncok függetlenségének kezelésével;

c)  az űrrel kapcsolatos vállalkozói készség alátámasztása, többek között a downstream fejlesztéseken belül is;

d)  az űrhöz való biztonságos és védett hozzáférés szempontjából az Unió autonómiájának előmozdítása, beleértve a kettős felhasználás szempontjait.

13a.  Tengerek és óceánok, a fenntartható kék gazdaság fejlesztése által, összhangban az integrált tengerpolitika célkitűzéseivel, különösen az alábbiak révén:

a)  tengeri vállalkozási tevékenységek;

b)  innovatív és versenyképes tengerészeti ágazat;

c)  az óceánokkal kapcsolatos ismeretterjesztés és „kék pályák”;

d)  a fenntartható fejlesztési célok, különösen a 14. cél (Óceánok és tengerek védelme) megvalósítása.

e)  megújuló tengeri energia és körforgásos gazdaság. [Mód. 2 és 16/rev]

III. MELLÉKLET

Fő teljesítménymutatók

1.  Az InvestEU keretében végrehajtott finanszírozás volumene (a II. mellékletben meghatározott finanszírozási és beruházási műveletekre jogosult területek pontjai és alpontjai szerinti bontásban)

1.1  Aláírt műveletek volumene

1.2  Mozgósított befektetések

1.3  A mozgósított magánfinanszírozás összege

1.4  Az elért tőkeáttételi hatás és multiplikátorhatás

1.4a  Más uniós programokkal való szinergiák

2.  Az InvestEU keretében végrehajtott finanszírozás földrajzi lefedettsége (a II. mellékletben meghatározott finanszírozási és beruházási műveletekre jogosult területek pontjai és alpontjai szerinti bontásban)

2.1  Projektországok száma

2.1a  A projektek által lefedett régiók száma

2.1b  A műveletek száma és volumene tagállamonként és régiónként

3.  Az InvestEU keretében végrehajtott finanszírozás hatása

3.1  A létrehozott vagy támogatott munkahelyek száma

3.2  Az energetikai és éghajlat-politikai célkitűzések teljesítését támogató beruházások, adott esetben szakpolitikai keretek és kategóriák, valamint az éghajlat-politikai relevancia mértéke szerint részletezve

3.3  A digitalizációt támogató beruházások

3.3a  A társadalmi célkitűzések teljesítését támogató beruházások

4.  Fenntartható infrastruktúra

4.1  Energia: telepített megújulóenergia-termelési többletkapacitás (MW) forrásonként

4.2  Energia: A jobb energiafogyasztási osztályba sorolt háztartások, közcélú és üzleti létesítmények száma, beleértve a besorolás javulásának mértékét vagy hasonló számadatokat, vagy a „közel nulla energiaigényű épületekre” vagy a passzívházakra vonatkozó szabványnak megfelelően felújított lakóegységek száma

4.3  Digitalizáció: legalább 100 Mb/s sebességű, gigabites sebességre fejleszthető széles sávú internetkapcsolattal rendelkező további háztartások, üzleti és/vagy közcélú épületek száma, vagy a létrehozott WiFi-hotspotok száma

4.4  Közlekedés: a TEN-T keretében mozgósított beruházás, ebből: ▌

–  törzshálózat és globális hálózat a [XXX rendelet, insert reference to new Connecting Europe Facility] mellékletében meghatározott alkotóelemek esetében;

–  multimodális infrastruktúra;

–  innovatív megoldások az egyes közlekedési módok kiegyensúlyozott modelljéhez való hozzájárulás érdekében, beleértve a belvízi utak és a légi közlekedés megoldásait;

–  az alternatívüzemanyag-infrastruktúra kiépített pontjainak száma

4.5  Környezetvédelem: a levegőminőséghez, víz- és hulladékgazdálkodáshoz és természethez kapcsolódó uniós környezetvédelmi jogszabályokban előírt tervek és programok végrehajtásához hozzájáruló beruházások

4.5a  Az alternatívüzemanyag-infrastruktúra kiépített pontjainak száma

4.6  Kibocsátáscsökkentés: a CO2-kibocsátáscsökkentés mennyisége

5.  Kutatás, innováció és digitalizáció

5.1  Hozzájárulás az uniós GDP 3%-ának megfelelő összegű kutatási, fejlesztési és innovációs célú, a program során végrehajtott beruházásra vonatkozó célkitűzés megvalósításához

5.2  A program során kutatási és innovációs projekteket végrehajtó támogatott vállalkozások száma

5.2a  Azon projektek száma, amelyek korábban a Horizont Európa és/vagy a Digitális Európa program keretében részesültek támogatásban.

6.  Kkv-k

6.1  Támogatott vállalkozások száma méret szerinti bontásban (mikro-, kis-, középvállalkozások és kisebb közepes piaci tőkeértékű vállalkozások)

6.2  Támogatott vállalkozások, különösen az innovatív kkv-k száma fejlődési szakasz szerinti bontásban (korai szakaszban lévő, növekedő/bővülő)

6.3  A támogatott vállalatok száma ágazatonkénti bontásban

7.  Szociális beruházás és készségfejlesztés

7.1  Szociális infrastruktúra: a támogatott szociális infrastruktúra kapacitása és beavatkozási képessége ágazatonként: lakhatás, oktatás, egészségügy, egyéb

7.2  Mikrofinanszírozás és szociális vállalkozásoknak nyújtott finanszírozás:  támogatott szociális gazdasági vállalkozások száma

7.2a  Mikrofinanszírozás és szociális vállalkozásoknak nyújtott finanszírozás: Létrehozott szociális vállalkozások száma

7.2b  Mikrofinanszírozás és szociális vállalkozásoknak nyújtott finanszírozás: A szociális vállalkozások száma szakaszok szerint (korai, növekedési/bővítési)

7.5  Készségfejlesztés: új készségeket elsajátító vagy készségeket validáló személyek száma: iskolarendszerű, informális és nem formális oktatásban és szakképzés során szerzett képesítés

IV. MELLÉKLET

Az InvestEU program elődjének számító eszközök

A.  Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok:

—  Európai Technológiai Hitelkeret (ETF98): A Tanács 98/347/EK határozata (1998. május 19.) az innovatív és munkahelyteremtő kis- és középvállalkozások (kkv-k) pénzügyi támogatásához szükséges intézkedésekről (a növekedési és foglalkoztatási kezdeményezés) (HL L 155., 1998.5.29., 43. o.).

—  TTP: A Bizottság C(2007) 531 határozata a Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság „Belső árupiac és ágazati politikák” tevékenységhez tartozó 2007. évi intézkedéseinek finanszírozására vonatkozó kiegészítő finanszírozási határozat elfogadásáról, valamint a Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság „Az EU elfoglalja helyét a globalizált világban” elnevezésű előkészítő intézkedés, továbbá négy kísérleti projekt („Erasmus fiatal vállalkozóknak”, „A mikro-, kis- és középvállalkozások közötti együttműködés és partnerségek előmozdítását szolgáló intézkedések”, a „Technológiatranszfer” és a „Kiemelt európai turisztikai célterületek”) 2007. évi finanszírozására vonatkozó kerethatározat elfogadásáról.

—  Európai Technológiai Hitelkeret (ETF01): A Tanács 2000/819/EK határozata (2000. december 20.) a vállalkozásokra és különösen a kis- és középvállalkozásokra (kkv-kre) vonatkozó többéves programról (2001-től 2005-ig) (HL L 333., 2000.12.29., 84. o.).

—  A gyorsan növekvő és innovatív kkv-k támogatására létrehozott eszköz (GIF): Az Európai Parlament és a Tanács 1639/2006/EK határozata (2006. október 24.) a versenyképességi és innovációs keretprogram (2007–2013) létrehozásáról (HL L 310., 2006.11.9., 15. o.).

—  Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF): Az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról (az Európai Stratégiai Beruházási Alap) szóló, 2015. június 25-i (EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 169., 2015.7.1., 1. o.) módosított 2013. december 11-i 1316/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról és a 680/2007/EK és 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 129. o.).

—  A COSME Növekedésösztönző Tőkefinanszírozási Eszköze (COSME EFG): Az Európai Parlament és a Tanács 1287/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (COSME) (2014–2020) létrehozásáról és az 1639/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 33. o.).

—  InnovFin tőkefinanszírozási eszköz:

–  Az Európai Parlament és a Tanács 1291/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.);

–  Az Európai Parlament és a Tanács 1290/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, valamint az 1906/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 81. o.);

–  A Tanács 2013/743/EU határozata (2013. december 3.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról és a 2006/971/EK, a 2006/972/EK, a 2006/973/EK, a 2006/974/EK és a 2006/975/EK határozatok hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 965. o.).

—  Az EaSI (foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja) kapacitásépítési beruházási keret: Az Európai Parlament és a Tanács 1296/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az Európai Unió foglalkoztatás és társadalmi innováció programjáról és a foglalkoztatási és társadalmi befogadási célú európai Progress mikrofinanszírozási eszköz létrehozásáról szóló 283/2010/EU európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról (HL L 347., 2013.12.20., 238. o.).

B.  Garanciaeszközök:

—  Kkv-garanciakeret '98 (SMEG98): A Tanács 98/347/EK határozata (1998. május 19.) az innovatív és munkahelyteremtő kis- és középvállalkozások (kkv-k) pénzügyi támogatásához szükséges intézkedésekről (a növekedési és foglalkoztatási kezdeményezés) (HL L 155., 1998.5.29., 43. o.).

—  Kkv-garanciakeret '01 (SMEG01): A Tanács 2000/819/EK határozata (2000. december 20.) a vállalkozásokra és különösen a kis- és középvállalkozásokra (kkv-kre) vonatkozó többéves programról (2001-től 2005-ig) (HL L 333., 2000.12.29., 84. o.).

—  Kkv-garanciakeret '07 (SMEG07): Az Európai Parlament és a Tanács 1639/2006/EK határozata (2006. október 24.) a versenyképességi és innovációs keretprogram (2007–2013) létrehozásáról (HL L 310., 2006.11.9., 15. o.).

—  Európai Progress mikrofinanszírozási eszköz – Garancia (EPMF-G): Az Európai Parlament és a Tanács 283/2010/EU határozata (2010. március 25.) a foglalkoztatási és társadalmi befogadási célú európai Progress mikrofinanszírozási eszköz létrehozásáról (HL L 87., 2010.4.7., 1. o.).

—  Kockázatmegosztási eszköz:

–  Az Európai Parlament és a Tanács 1982/2006/EK határozata (2006. december 18.) az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013), a Bizottság nyilatkozatai (HL L 412., 2006.12.30., 1. o.);

–  A Tanács 2006/971/EK határozata (2006. december 19.) az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) végrehajtására irányuló „Együttműködés” egyedi programról (HL L 400., 2006.12.30., 86. o.);

–  A Tanács 2006/974/EK határozata (2006. december 19.) az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) végrehajtására irányuló „Kapacitások” egyedi programról (HL L 400., 2006.12.30., 299. o.).

—  Az EaSI (a foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja) garanciafinanszírozási eszköz: Az Európai Parlament és a Tanács 1296/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az Európai Unió foglalkoztatás és társadalmi innováció programjáról és a foglalkoztatási és társadalmi befogadási célú európai Progress mikrofinanszírozási eszköz létrehozásáról szóló 283/2010/EU európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról (HL L 347., 2013.12.20., 238. o.).

—  COSME hitelgarancia-eszköz (COSME LGF): Az Európai Parlament és a Tanács 1287/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (COSME) (2014–2020) létrehozásáról és az 1639/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 33. o.).

—  Hitel- és garancianyújtási szolgáltatás (InnovFin Debt):

–  Az Európai Parlament és a Tanács 1290/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, valamint az 1906/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 81. o.);

–  Az Európai Parlament és a Tanács 1291/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.);

–  A Tanács 2013/743/EU határozata (2013. december 3.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról és a 2006/971/EK, a 2006/972/EK, a 2006/973/EK, a 2006/974/EK és a 2006/975/EK határozatok hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 965. o.).

—  A kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszköze (CCS GF): Az Európai Parlament és a Tanács 1295/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a Kreatív Európa program (2014–2020) létrehozásáról és az 1718/2006/EK, az 1855/2006/EK és az 1041/2009/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 221. o.).

—  Diákhitelgarancia-eszköz (SLGF): Az Európai Parlament és a Tanács 1288/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az „Erasmus+”: elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról, valamint az 1719/2006/EK, az 1720/2006/EK és az 1298/2008/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 50. o.).

—  Energiahatékonysági magánfinanszírozási eszköz (PF4EE): Az Európai Parlament és a Tanács 1293/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és a 614/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 185. o.).

C.  Kockázatmegosztási eszközök:

—  Kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus (RSFF): Az Európai Parlament és a Tanács 1982/2006/EK határozata (2006. december 18.) az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013); a Bizottság nyilatkozatai (HL L 412., 2006.12.30., 1. o.).

—  InnovFin:

–  Az Európai Parlament és a Tanács 1290/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, valamint az 1906/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 81. o.);

–  Az Európai Parlament és a Tanács 1291/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.).

—  Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz hitelfinanszírozási eszköze (CEF DI): Az Európai Parlament és a Tanács 1316/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról és a 680/2007/EK és 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 129. o.).

—  Természetitőke-finanszírozási Eszköz (NCFF): Az Európai Parlament és a Tanács 1293/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és a 614/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 185. o.).

D.  Különleges célú befektetési eszközök:

—  Európai Progress mikrofinanszírozási eszköz – Fonds commun de placements – fonds d'investissements spécialisés (EPMF FCP-FIS): Az Európai Parlament és a Tanács 283/2010/EU határozata (2010. március 25.) a foglalkoztatási és társadalmi befogadási célú európai Progress mikrofinanszírozási eszköz létrehozásáról (HL L 87., 2010.4.7., 1. o.).

—  Marguerite:

–  Az Európai Parlament és a Tanács 680/2007/EK rendelete (2007. június 20.) a transzeurópai közlekedési és energiahálózatok területén történő közösségi pénzügyi támogatás nyújtásának általános szabályairól (HL L 162., 2007.6.22., 1. o.);

–  A Bizottság C(2010)0941 határozata (2010. február 25.) az Európai Uniónak a 2020-as energiaügyi, éghajlat-változási és infrastrukturális európai alapban (Marguerite Alap) való részvételéről.

—  Európai Energiahatékonysági Alap (EEEF): Az Európai Parlament és a Tanács 1233/2010/EU rendelete (2010. december 15.) az energiaágazatbeli projektek közösségi pénzügyi támogatásán alapuló gazdaságélénkítő program létrehozásáról szóló 663/2009/EK rendelet módosításáról (HL L 346., 2010.12.30., 5. o.).

(1) HL C […], […], […] o.
(2) HL C […], […], […] o.
(3) COM(2018)0097.
(4)1a Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.).
(5) COM(2018)0353.
(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2284 irányelve (2016. december 14.) egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről, a 2003/35/EK irányelv módosításáról, valamint a 2001/81/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 344., 2016.12.17., 1. o.).
(7) COM(2017)0206.
(8) COM(2017)0250.
(9) Közzétéve: European Economy Discussion Paper 74. szám, 2018. január.
(10)
(11) Frissítendő hivatkozás: HL C 373., 2013.12.20., 1. o. A megállapodás a következő címen érhető el: http://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=uriserv:OJ.C_.2013.373.01.0001.01.ENG&toc=OJ:C:2013:373:TOC
(12)1a A Tanács 1466/97/EK rendelete (1997. július 7.) a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról (HL L 209., 1997.8.2., 1. o.).
(13)1b A Tanács 1467/97/EK rendelete (1997. július 7.) a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról (HL L 209., 1997.8.2., 6. o.).
(14) Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról, 2016. április 13. (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).
(15) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
(16) A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).
(17) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).
(18) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).
(19) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).
(20) A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, a kis- és a középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).
(21)
(22)
(23)1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

Utolsó frissítés: 2019. december 13.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat