Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2018/2161(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0415/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0415/2018

Viták :

PV 16/01/2019 - 26
CRE 16/01/2019 - 26

Szavazatok :

PV 17/01/2019 - 10.13

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0043

Elfogadott szövegek
PDF 174kWORD 55k
2019. január 17., Csütörtök - Strasbourg
Éves jelentés az Európai Beruházási Bank pénzügyi tevékenységéről
P8_TA(2019)0043A8-0415/2018

Az Európai Parlament 2019. január 17-i állásfoglalása az Európai Beruházási Bank pénzügyi tevékenységeiről szóló éves jelentésről (2018/2161(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Beruházási Bank (EBB) 2017. évi, „A jövő formálása” című tevékenységi jelentésére,

–  tekintettel az EBB 2017. évi pénzügyi jelentésére és 2017. évi statisztikai jelentésére,

–  tekintettel az EBB 2018. évi, „Az EBB Európai Unión belüli tevékenysége 2017-ben: eredmények és hatások” című jelentésére,

–  tekintettel az EBB 2018. évi, „Az EBB az Európai Unión kívül – 2017: globális hatású finanszírozás” című jelentésére,

–  tekintettel az EBB-csoport 2017. évi fenntarthatósági jelentésére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 15., 126., 175., 177., 208., 209., 271., 308. és 309. cikkére, valamint a Szerződéshez csatolt, az EBB alapokmányáról szóló 5. jegyzőkönyvre,

–  tekintettel a Bizottság „Európai beruházási terv” című, 2014. november 26-i közleményére (COM(2014)0903),

–  tekintettel az EBB 2010. december 15-én közétett, az elégtelenül szabályozott, nem átlátható és nem együttműködő országokkal és területekkel szemben elfogadott politikájára, valamint annak 2014. április 8-án közétett kiegészítésére,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Bizottság és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság véleményeire (A8-0415/2018),

A.  mivel az EBB elsődleges célja, hogy hosszú távú finanszírozást, valamint szakértelemet biztosítson a projektekhez, és további beruházások mozgósításával hozzájáruljon az uniós célkitűzések megvalósításához;

B.  mivel az EBB az egyetlen olyan bank, amely az uniós tagállamok tulajdonában áll, és az uniós tagállamok érdekeit képviseli;

C.  mivel az EBB-re az EU pénzügyi szerveként, valamint az EU-n belüli köz- és magánberuházások fenntartásában kulcsfontosságú szerepet betöltő intézményként tekintenek, amelynek hitelezési tevékenységén belül az unióbeli hitelek több mint 90%-os részarányt képviselnek;

D.  mivel az EBB hitelezési tevékenységét elsősorban a nemzetközi tőkepiacokon végrehajtott kötvénykibocsátással finanszírozza;

E.  mivel az EBB éves támogatási programja mintegy 60 milliárd EUR költségvetésű;

F.  mivel az EBB 2017-ben kötvényeinek 33%-át, 2016-ban pedig 37%-át USA-dollárban bocsátotta ki;

G.  mivel az EBB-kötvények a legmagasabb hitelminőségi besorolásba tartoznak, és az EBB a három legjelentősebb hitelminősítő intézet szerint AAA minősítéssel rendelkezik, ami többek között a tagállami tulajdonlásnak és az óvatos kockázatkezelésnek köszönhető, amelyek olyan erős hitelállományt eredményeznek, amelyben a nemteljesítő hitelek aránya csupán 0,3%;

H.  mivel a pénzügyi eszközök és a költségvetési garanciák erősíthetik az uniós költségvetés hatását;

I.  mivel az EBB – a nemzeti, regionális és multilaterális pénzügyi intézményekkel szorosan együttműködve – az Unió természetes partnere a pénzügyi eszközök végrehajtásában;

J.  mivel az EBB a világ legnagyobb multilaterális hitelfelvevőjeként és hitelezőjeként az Unión kívül is fontos szerepet tölt be külső hitelezési tevékenyégei révén;

K.  mivel az EBB tovább erősíti az európai integrációt, és szerepvállalása a pénzügyi válság 2008-as kezdete óta még inkább nélkülözhetetlennek bizonyult;

L.  mivel a 2017–2019-es időszakra vonatkozó vállalati operatív tervben (COP) foglaltak szerint az EBB prioritásai az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó céljaira összpontosítanak az energiaügy, a közlekedés és mobilitás, az egészségügy, a vidéki infrastruktúrák fejlesztése és az agráripari társaságok támogatása, a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok, a környezetvédelem és az innováció területein;

M.  mivel az EBB-csoportnak üzleti modellje alapvető értékeként fenn kell tartania kiváló hitelképességét, valamint a magas minőségű, stabil eszközportfóliót, és az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA), valamint a portfóliójába tartozó valamennyi pénzügyi eszköz keretében stabil beruházási projekteket kell megvalósítania;

Az EBB elmúlt 60 évben elért eredményei

1.  gratulál az EBB-nek 60 éves múltra visszatekintő sikeres működéséhez, amely időszak alatt a világ legnagyobb multilaterális hitelfelvevőjeként és hitelezőjeként 1,1 billió EUR-t fordított beruházásokra és 160 országban összesen 11 800 projektet finanszírozott;

2.  üdvözli, hogy az EBB-csoport 2015–2016-os időszakban jóváhagyott unióbeli hitelnyújtási műveletei 544 milliárd EUR-val fogják támogatni a beruházásokat, 2,3%-os GDP-növekedést fognak eredményezni, illetve 2,25 millió új munkahelyet fognak teremteni 2020-ig; sürgeti az EBB-t, hogy fokozza szerepvállalását a hosszú távú és fenntartható növekedéshez való hozzájárulás terén;

3.  kiemeli, hogy az EBB-nek módjában áll az uniós szakpolitikai célkitűzéseknek megfelelően formálni a piacokat; elismeri, hogy az EBB képes anticiklikus beruházások révén megoldással szolgálni a pénzügyi válság, valamint a kkv-k és az innovatív projektek finanszírozáshoz jutása kapcsán felmerülő nehézségek miatti elmaradottságra és recesszióra;

4.  rámutat arra, hogy az EBB mint az egyetlen olyan nemzetközi pénzügyi intézmény, amely teljes mértékben az európai uniós tagállamok tulajdonában áll, és amelyet teljes mértékben az uniós politikák és normák vezérelnek, az EU bankjaként fontos szerepet tölt be;

5.  szorgalmazza az EBB tanácsadó tevékenységének megerősítését, valamint ennek érdekében azon rendszerszerű hiányosságoknak a – Bizottsággal, a tagállamokkal és a nemzeti hivatalos fejlesztési pénzintézetekkel együttes – kezelését, amelyek megakadályozzák, hogy egyes régiók vagy országok teljes mértékben részesülhessenek az EBB pénzügyi tevékenységéből származó előnyökből;

6.  hangsúlyozza, hogy a tervek szerint 700 000 kkv-nak kedvez majd a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés javítása, és megjegyzi, hogy az EBB gazdasági osztályának és a Bizottság Közös Kutatóközpontjának becslése szerint az ESBA-műveletek keretében támogatott munkahelyek száma már most is meghaladja a 750 000-t, 2020-ig pedig várhatóan 1,4 millióra fog nőni, valamint hogy a Juncker-tervnek köszönhetően már 0,6%-kal nőtt az uniós GDP, 2020-ig pedig további 1,3%-os növekedés várható;

7.  üdvözli, hogy az EBB elindította a gazdasági reziliencia fokozására irányuló kezdeményezést, amely a Nyugat-Balkán országai és az EU déli szomszédsága számára segítséget nyújt az irreguláris migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás jelentette kihívások kezelésére; a humanitárius fellépés, a munkahelyteremtés, a gazdasági növekedés és az infrastruktúrafejlesztés támogatása érdekében felhív e kezdeményezés fokozott finanszírozására, valamint az EBB e régiókbeli megerősített szerepvállalására; üdvözli e tekintetben az európai külső beruházási terv (EEIP) első projektjeinek jóváhagyását Afrikában, továbbá várakozással tekint az EBB szerepének megerősítésére;

8.  rámutat arra, hogy csak 2017-ben 901 – minden eddiginél több – projektet hagytak jóvá, többek között 78 milliárd EUR-t meghaladó összeget hagytak jóvá az innováció, a környezetvédelem, az infrastruktúra és a kis- és középvállalkozások tekintetében;

9.  hangsúlyozza az EBB gazdasági és társadalmi kohéziót támogató tevékenységét, amelynek keretében az elmúlt tíz évben több mint 200 milliárd EUR összegű finanszírozást biztosítottak a régiók számra;

Általános megjegyzések

10.  üdvözli az EBB-nek a beruházásai hatásának megfelelőbb módon történő mérését szolgáló, annak érdekében tett lépéseit, hogy adatszolgáltatása ne pusztán a finanszírozási volumen mennyiségi adataira korlátozódjon;

11.  emlékeztet arra, hogy az EBB tevékenységének jelentős kiterjesztésével reagált a válságra; meggyőződése, hogy az EBB pozitív szerepet játszott a beruházási hiány csökkentésében; sürgeti az EBB-t, hogy most, amikor folyamatban van a gazdasági környezet normalizálódása, fordítson nagyobb figyelmet a magánberuházások kiszorításának kockázatára;

12.  hangsúlyozza, hogy az EBB tevékenysége kulcsfontosságú volt a válságot követő fellendülés, valamint a tagállamok és régiók, illetve az ágazatok között továbbra is egyenlőtlen beruházási szintek javítása szempontjából; felszólítja az EBB-t, hogy hajtson végre további beruházásokat a tagállamokban, hogy ezzel hozzájáruljon gazdasági fellendülésükhöz; kiemeli, hogy különös hangsúlyt kell fektetni a rendkívül komoly beruházási hiánnyal küzdő innovációs és infrastrukturális ágazatok finanszírozására;

13.  megállapítja, hogy az EBB-finanszírozások közel harmada dolláralapú, ami a bank számára kitettséget jelent az esetleges USA-szankciókkal szemben; kéri az EBB-t, hogy kezdje el fokozatosan csökkenteni a dollárban történő finanszírozást;

14.  megállapítja, hogy az EBB-t az Európai Számvevőszék évente ellenőrzi; tudomásul veszi az EBB hitelezési tevékenysége feletti EKB-felügyelet esetleges bevezetéséről szóló vitát; figyelmeztet arra, hogy ez komoly hatással lehet az EBB jellegére, működésére és irányítására;

Innováció és készségfejlesztés

15.  elismeri, hogy a növekedés ösztönzése, valamint Európa hosszú távú versenyképességének biztosítása érdekében az EBB kiemelt területként kezeli az innovációt és a készségfejlesztést, amely területeken 2017-ben 13,9 milliárd EUR összegű hitelt nyújtott, többek között 7,4 millió szélessávú digitális kapcsolódási lehetőség kiépítéséhez és 36,8 millió intelligens fogyasztásmérő telepítéséhez;

Környezetvédelem és fenntarthatóság

16.  üdvözli, hogy 2017-ben az EBB 16,6 milliárd EUR összegben nyújtott hiteleket környezetpolitikai célkitűzései támogatására a környezetvédelem, a megújuló energia, az energiahatékonyság, a biológiai sokféleség, a tiszta levegő, a tiszta víz, a víz- és hulladékgazdálkodás, valamint a fenntartható közlekedés területére irányuló projektek finanszírozása révén, továbbá hogy szakpolitikai területei összességét tekintve hitelnyújtásán belül az éghajlathoz kapcsolódó hitelek több mint 25%-os –eredeti vállalásánál 3,2%-kal magasabb – részarányt képviseltek;

17.  hangsúlyozza, hogy az uniós intézményeknek példát kell mutatniuk a finanszírozás fenntarthatóvá tétele tekintetében; elismeri, hogy az EBB a világ legnagyobb zöldkötvény-kibocsátója, és hogy éghajlatvédelmi kötvényei a megújuló energiával és az energiahatékonysággal kapcsolatos, az EBB zöldkötvény-kibocsátásából származó bevételekből részesülő projektekhez átlátható kapcsolódási pontokat kínálnak a beruházók számára az EBB-nek a projektek éghajlati előnyeivel kapcsolatos jelentéstételi rendszere alapján, amely olyan hatásmutatókat vesz figyelembe, mint a ki nem bocsátott üvegházhatású gázok, az abszolút kibocsátási szintek, a fel nem használt energia és a további energiatermelési rendszerek telepítése;

18.  e tekintetben üdvözli az EBB első – 500 millió EUR értékű – fenntarthatóságikötvény-kibocsátását, amely kötvényeket az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak megvalósítását szolgáló nagy hatású projektekhez fognak felhasználni, és amelyek egyúttal a szigorú átláthatósági és piaci előírások jóvoltából a társadalmilag felelős beruházók bizalmát is biztosítják;

19.  üdvözli, hogy az EBB teljesítette az éghajlatváltozással kapcsolatos 25%-os finanszírozási célkitűzését; aggodalommal állapítja meg, hogy a Bizottság ezzel szemben nem érte el a 20%-os célt;

20.  üdvözli az „Intelligens finanszírozás – intelligens épületek” kezdeményezést, amelynek célja, hogy a lakossági épületek energiahatékonysági projektjei az uniós támogatások garanciaként való észszerű felhasználásával vonzóbbá váljanak a magánberuházók számára; üdvözli, hogy az EBB nemrég megkezdte a szociális lakásokba való beruházást;

21.  javasolja, hogy az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által összeállított, a globális felmelegedés iparosodás előtti szinthez viszonyított 1,5 Celsius-fokos növekedésével és a kapcsolódó globális üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulásával az éghajlatváltozás veszélyére, a fenntartható fejlődésre és a szegénység felszámolására irányuló erőfeszítésekre adott globális válasz megerősítésével összefüggésben foglalkozó jelentés kutatási eredményeit és ajánlásait figyelembe véve az EBB fogadjon el egy, a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel teljes mértékben összeegyeztethető energiastratégiát;

22.  felszólítja az EBB-t, hogy folytassa az európai energiapolitikai célokat támogató hitelezést;

23.  tekintve, hogy az EU a Párizsi Megállapodás aláírói közé tartozik, illetve emlékeztetve az EU azon kötelezettségvállalására, hogy kibocsátását 2030-ig legalább 40%-kal csökkenti, felhívja az EBB-t, hogy a továbbiakban is ösztönözze az éghajlatváltozáshoz és környezetvédelemhez kapcsolódó projekteket;

24.  kiemeli, hogy az EBB által nyújtott finanszírozás fontos szerepet tölt be a megújulóenergia-kapacitás fejlesztésében és az energiahatékonyság javításában az olyan ágazatokban, mint az ipar és a közlekedés;

25.  felhívja az EBB-t, hogy működjön együtt a kisebb piaci szereplőkkel és a közösségi szövetkezetekkel a megújuló energiával kapcsolatos kis léptékű projektek összefogása érdekében, hogy e projektek ily módon jogosultakká válhassanak az EBB általi finanszírozásra;

Infrastruktúra

26.  kiemeli az EBB szerepvállalását az energiaellátás, a közlekedés és a városi területek biztonságos és hatékony infrastruktúrájának támogatásában, amelyet az is szemléltet, hogy összesen 18 milliárd EUR értékű hitelszerződést kötött meg infrastrukturális szakpolitikai célkitűzéséhez kapcsolódóan, valamint több mint 22 milliárd EUR összegű hitelt nyújtott városi projektekhez 2017-ben;

27.  felszólítja az EBB-t, hogy folytassa az európai energiapolitikai célokat támogató hitelezést;

Kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalatok

28.  üdvözli, hogy az EBB-csoport erőteljesen, összesen 29,6 milliárd EUR értékű beruházással támogatja a kkv-kat és a közepes piaci tőkeértékű vállalatokat, ami 287 000 – összesen 3,9 millió főt foglalkoztató – vállalat esetében már éreztette kedvező hatását;

29.  emlékeztet arra, hogy az EBB szerint a nagyvállalkozásoknál kétszer akkora az innováció valószínűsége, mint a kkv-k esetében, míg az innovatív fiatal vállalkozások a többi vállalkozásnál 50%-kal nagyobb valószínűséggel csak korlátozott hitelfelvételi lehetőségekkel rendelkeznek; sürgeti az EBB-t, hogy az európai gazdaság szélesebb rétegére gyakorolt markánsabb hatás érdekében a kisebb vállalkozásokat támogassa kisebb összegű hitelekkel;

30.  a kkv-k kulcsfontosságú szerepét figyelembe véve úgy véli, hogy az EBB kkv-kra vonatkozó stratégiájába bele kell foglalni az EBB igazgatási és tanácsadási kapacitásának megerősítését a fejlesztéssel és a finanszírozás kérelmezésével kapcsolatos, kkv-knak szóló információnyújtással és technikai támogatással összefüggésben;

31.  üdvözli az EBB Környezet- és társadalompolitikai kézikönyvében meghatározott tíz normát, amelyek előfeltételét jelentik az EBB hitelnyújtási műveleteiben való részvételnek többek között a szennyezés megelőzése és csökkentése, a biológiai sokféleség és ökoszisztémák, az éghajlathoz kapcsolódó szabványok, a kulturális örökség, a kényszerű áttelepítés, a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok jogai és érdekei, a munkaügyi normák, a munkahelyi és közegészség védelme, illetve biztonsága, valamint az érdekelt felek részvétele területén;

Elszámoltathatóság, átláthatóság és kommunikáció

32.  sürgeti az EBB-t és partnereit, hogy fontolják meg az EBB irányításának demokratizálásához, átláthatóságának növeléséhez és műveletei fenntarthatóságához szükséges reformokat,

33.  felszólítja az EBB-t, hogy folytasson intenzívebb kommunikációs tevékenységet; meggyőződése, hogy alapvető fontosságú az uniós polgárokkal való kapcsolattartás annak érdekében, hogy az EBB hatékonyabban megismertethesse a politikáival elérendő célokat; e tekintetben úgy véli, hogy az EBB finanszírozási kapacitásának megerősítéséhez vitát kell kezdeményezni, többek között konkrétan bemutatva azokat a tényezőket, amelyekkel az EU hozzájárul az uniós polgárok mindennapi életéhez;

34.  aggodalommal állapítja meg, hogy az általános adminisztratív költségek – elősorban a személyzeti költségek növekedése miatt – folyamatosan emelkednek; figyelmeztet a veszélyre, amelyet a költség-bevétel arány további emelkedése jelent az EBB tőkehelyzetére nézve; felkéri az EBB-t, hogy tartsa fenn fegyelmezett költséggazdálkodását, és hogy irányítási struktúrája maradjon egyszerű és hatékony, valamint hogy előzze meg a magas vezetői arányú irányítási rendszerré való átalakulást;

35.  tudomásul veszi az EBB által az átláthatóság terén elért közelmúltbeli eredményeket, így például az igazgatótanácsi jegyzőkönyvek nyilvánosságra hozatalát, az ESBA-garancia által támogatott projektekre vonatkozó mutatókat ismertető eredménytáblának, valamint a független beruházási bizottság döntéseinek hátterében álló indokoknak – a felülvizsgált ESBA-rendeletnek megfelelő – közzétételét; tudomásul veszi, hogy egy bank nem tehet közzé bizalmas üzleti adatokat;

36.  emlékeztet arra, hogy az EBB-csoport átláthatósági politikája a nyilvánosságra hozatal elvére épül, és hogy az EBB-csoport dokumentumaihoz és információihoz mindenki hozzáférhet; felkéri az EBB-t, hogy javítsa tovább az átláthatóságot, például részletes jegyzőkönyvek közzétételével, valamint azáltal, hogy mind a belső érdekeltek, a Parlament és a többi intézmény számára, mind a nyilvánosságnak hozzáférést biztosít az információkhoz, különösen a szerződéskötési és az alvállalkozói rendszer, a belső vizsgálatok eredményei, valamint a tevékenységek és programok kiválasztása, nyomon követése és értékelése tekintetében;

37.  úgy véli, hogy az EBB előtt álló kihívások körén belül kritikus fontossággal bír a megfelelő felügyelet kérdése; meggyőződése, hogy a bank szerepéből és intézményi kialakításából adódóan szükség van felügyeleti struktúrára;

38.  tudomásul veszi az EBB panaszkezelési mechanizmusára vonatkozó politikájának és eljárásainak felülvizsgálatát; emlékeztet az EBB 2016. évi pénzügyi tevékenységeinek ellenőrzéséről szóló éves jelentésről szóló, 2018. május 3-i állásfoglalásában(1) az EBB panaszkezelési mechanizmusa kapcsán kifejtett álláspontjára; sürgeti az EBB-t, hogy erősítse meg panaszkezelési hivatalának függetlenségét és hatékonyságát, valamint hogy tegyen további lépéseket a bürokrácia csökkentése, a makroökonómiai elemzések elvégzésére szolgáló kapacitás bővítése, és a vezető tisztségekben a nemek kiegyensúlyozottabb jelenléte érdekében;

39.  üdvözli a tényt, hogy az uniós garanciával fedezett beruházási projektek eredménymérési adatlapjait immár kérésre a Parlament rendelkezésére kell bocsátani;

40.  hangsúlyozza az EBB által igénybe vett pénzügyi közvetítők tekintetében a magas szintű átláthatóság szükségességét (különösen a kereskedelmi bankok, de a mikrofinanszírozási intézmények és szövetkezetek esetében is), annak biztosítása érdekében, hogy a közvetített hitelekre ugyanazok az átláthatósági előírások vonatkozzanak mint az egyéb típusú hitelekre;

41.  üdvözli az EBB gazdasági reziliencia fokozására irányuló kezdeményezését, amely az EU migrációs és menekültügyi válságra adott közös válaszának részeként kifejezetten a migráció kiváltó okainak kezelését hivatott szolgálni; ragaszkodik ahhoz, hogy az EU külső beruházási tervével kialakított kapcsolatot a szoros koordináció, valamint a komplementer jellegű működés jellemezze; megjegyzi, hogy a gazdasági reziliencia fokozására irányuló kezdeményezés eddigi 26 projektje és 2,8 milliárd EUR értékű beruházása várhatóan 1 500-nál is több kisebb vállalkozást, illetve közepes piaci tőkeértékű vállalatot segít majd, és ezzel több mint 100 000 munkahely megtartásához járul hozzá;

42.  felszólítja az EBB-t, hogy az ESBA működése kapcsán szerzett tapasztalatok alapján tegyen meg minden szükséges lépést, valamint maximalizálja a jövőbeli InvestEU program eredményeit, kiemelt figyelmet fordítva a regionális és társadalmi egyenlőtlenségekre és a gazdasági válság által leginkább sújtott tagállamokra;

43.  üdvözli egyfelől, hogy a 2016 októberétől számított ötéves időszakban a kezdeményezés keretében – a már előirányzott 7,5 milliárd EUR-n felül – további 6 milliárd EUR áll rendelkezésre a déli szomszédság országaiban és a Nyugat-Balkánon végzett tevékenységek finanszírozásához, másfelől pedig a fenntartható és létfontosságú infrastruktúra középpontba állítását;

44.  hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy a befogadó és tranzitországokban a munkahelyteremtés, valamint a helyi, illetve a lakóhelyét elhagyni kényszerült lakosság számára szükséges infrastruktúra kiépítésének támogatásával meg kell erősíteni a gazdasági rezilienciát, üdvözli, hogy a menekült közösségek számára is elérhetők a lehetőségek, hogy fejlesszék önállóságukat és méltóságban élhessenek; hangsúlyozza, hogy a gazdasági reziliencia megerősítésére irányuló beruházásoknak hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a régiók felkészültebben reagálhassanak a jövőbeli külső sokkhatásokra, és elő kell segíteniük a sérülékeny helyzetű országok nagyobb fokú stabilitását;

45.  megjegyzi egyfelől, hogy az ESBA immár három éve működik, másfelől pedig elismeri az ESBA által elért eredményeket, üdvözölve, hogy a 28 tagállamban összesen 898 művelet jóváhagyásával az ESBA-rendelet (az (EU) 2015/1017 rendelet)(2) társjogalkotók általi elfogadása óta 335 milliárd EUR értékű beruházást mozgósítottak Unió-szerte, amelyek kétharmada – az eredeti, 2015-ben kitűzött 315 milliárd EUR -s célt meghaladva – magánforrásokból származott; felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Tanács és az Európai Parlament úgy döntött, hogy az ESBA időtartamát 2020 végéig meg kell hosszabbítani, kapacitását pedig 500 milliárd EUR-ra kell növelni;

46.  kiemeli, hogy fel kell gyorsítani a tőkepiaci unió kiépítését, hogy az EBB így valóban a piaci hiányosságok nyomán jelentkező hézagok megszüntetésére koncentrálhasson, illetve finanszírozást biztosíthasson a magas kockázatú projektekhez;

47.  ismételten elismeri az olyan, keresletvezérelt mechanizmusok folyamatos támogatásának szükségességét, mint amilyen például a reálgazdaságba irányuló hosszú távú beruházásokat támogató, magánberuházásokat mobilizáló, valamint érdemi makrogazdasági hatásokkal járó, és az Unió – a jelenlegi többéves pénzügyi kereten túli – jövője szempontjából fontos ágazatokban munkahelyeket teremtő ESBA;

48.  ösztönzi, hogy a szükséges folytonosság biztosítása érdekében időben hozzanak létre egy olyan, a 2020 utáni időszakra vonatkozó, kiegészítő kezdeményezést, amely felhasználja az ESBA kapcsán levont tanulságokat, továbbá megtartja a kulcsfontosságú sikertényezőket;

49.  úgy véli, hogy az EBB-csoport a kedvezményezettek és a közvetítők egyetlen tárgyalópartnereként, illetve végrehajtásban részt vevő egyetlen partnereként kulcsfontosságú szerepet játszott az ESBA sikereiben; úgy véli, hogy a jövőbeni InvestEU programokban – a megkettőzés elkerülése érdekében – a pénzügyi eszközök végrehajtásával kapcsolatos uniós banki feladatok ellátásához (pénzgazdálkodás, vagyonkezelés, kockázatkezelés) az EBB a természetes partner;

50.  felkéri az EBB-csoportot a nemzeti fejlesztési bankokkal való szorosabb együttműködésre, egyúttal felszólítja az EBB-t, hogy erősítse tovább a nemzeti fejlesztési bankokkal végzett munkáját, hogy az információk célba juttatásának biztosításával, valamint a tanácsadási tevékenységek és a technikai segítségnyújtás további fejlesztésével előmozdítsák a hosszú távú földrajzi egyensúlyt; megjegyzi, hogy az ESBA projektek kapcsán rendkívül változatosak a tapasztalatok; a fokozottabb gazdasági hatékonyság érdekében támogatja és ösztönzi a legjobb gyakorlatok EBB és tagállamok közötti cseréjének folytatását;

Az Európai Unión kívüli hitelezés

51.  üdvözli, hogy az EBB külső hitelezési tevékenységei révén fontos szerepet tölt be az EU-n kívüli finanszírozásokban; kiemeli, hogy az EBB hatékonyan kezeli külső hitelezési megbízatását, amit – elismerve az EBB jelentőségét és hatékonyságát az EU harmadik országok felé történő, az uniós költségvetés számára minimális költségekkel járó finanszírozási tevékenységének biztosításában – egy 2018 júniusi független értékelés is megerősít; felkéri az Európai Számvevőszéket, hogy készítsen különjelentést az EBB külső hitelezési tevékenységének eredményeiről, valamint az uniós politikákkal való összhangjáról;

52.  úgy véli, hogy az EBB-nek továbbra is vezető szerepet kell betöltenie a jövőbeni, harmadik országokra vonatkozó uniós finanszírozási mechanizmusok létrehozásában, biztosítva egyszersmind azt is, hogy hitelnyújtási döntései prioritásként kezeljék azon helyi vállalkozók érdekeit, akik azzal az elsődleges céllal, hogy hozzájáruljanak a helyi gazdasághoz, helyi, gyakran mikro- vagy kisvállalkozást kívánnak indítani;

53.  úgy véli, hogy az EBB-nek fenn kell tartania meglévő külpolitikai tevékenységeit, többek között olyan eszközök alkalmazásával, mint például a harmadik országoknak szóló hitelezési megbízatások; üdvözli az EBB-nek az – elsősorban a magánszféra fejlődését támogató projektek számára forrást biztosító – AKCS-beruházási keret kezelése tekintetében kifejtett tevékenységét; ezzel összefüggésben kiemeli annak alapvető fontosságát, hogy az EBB központi – az EU kétoldalú pénzügyi szerveként betöltött – szerepét az Unión kívüli finanszírozásokkal kapcsolatos, 2020 utáni időszakra vonatkozó rendszer határozottan megjelenítse;

54.  úgy véli, hogy az EBB tevékenységeit az EUMSZ 7. cikkének és az Európai Unió Alapjogi Chartájának megfelelően az Európai Unió egyéb szakpolitikáival és tevékenységeivel teljes összhangban kell végrehajtani;

55.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EBB az Unió külső fellépéseit vezérlő szakpolitikai koherencia elvének, az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjének, illetve a Párizsi Megállapodásnak való megfelelésre tekintettel éves jelentést készítsen az EU-n kívüli műveleteiről;

56.  emlékezteti az EBB-t, hogy a külső hitelezési megbízatás szerinti fejlesztési megbízatásával összhangban kell fellépnie annak biztosítása érdekében, hogy a fejlődő országokban a beruházások előteremtsék a helyi adóhatóságokat illető kellő bevételt;

57.  tudomásul veszi, hogy a mikrohitelezés ösztönzése érdekében az EBB által a külső hitelezési megbízatás keretében végzett összes hitelezési tevékenység fele helyi pénzügyi közvetítőkhöz kerül, és kéri az EBB-t, hogy a pénzügyi közvetítői által végzett továbbhitelezéssel kapcsolatban szolgáljon teljesebb és szisztematikusabb információkkal,

58.  emlékeztet arra, hogy az EBB tevékenységeinek tükrözniük kell az Unió belső és külső politikáit; hangsúlyozza, hogy az EBB hitelezési kondícióinak elő kell segíteniük a vonatkozó politikai célok elérését, különösen pedig – a növekedés és a foglalkoztatás előmozdításával – az Unió peremterületeinek fejlődését; felhívja az EBB-t, hogy a hozzáférhetőség javítása és az összes tagállam – különösen a jóváhagyott projektek esetében alacsonyabb sikerarányt mutatók – bevonása érdekében jelentősen erősítse meg a helyi és regionális hatóságok által még a projektjóváhagyás előtt igénybe vehető technikai segítségnyújtásra és pénzügyi szakértelemre vonatkozó intézkedéseket;

59.  felhívja az EBB-t, hogy hajtson végre jelentős beruházásokat a keleti szomszédság országain belüli környezetvédelmi átmenet érdekében;

60.  kéri egyfelől az EBB-t, hogy a nemzetközi finanszírozás keretében fokozza beruházásainak diverzifikálására irányuló erőfeszítéseit az energiahatékonyság, a megújuló energia és a körforgásos gazdaság területét illetően, mivel e területek kihívásai a nemzeti hatókörnél szélesebb körű választ tesznek szükségessé, amely különböző régiókat, kormányzati egységeket és kisebb vállalkozásokat is átfog, másfelől pedig felhívja az EBB-t arra, hogy vonja ki a forrásokat azokból a projektekből, amelyek súlyos kockázatot jelentenek a környezetre és a természeti erőforrásokra;

61.  hangsúlyozza az EBB keleti szomszédságban végzett finanszírozási tevékenységeinek fontosságát; kéri az EBB-t, hogy az Európai Unióval kötött társulási megállapodásokat végrehajtó országokban megvalósuló beruházások támogatása érdekében növelje a keleti szomszédság országaiba irányuló hitelezését;

Adózási fegyelem

62.  üdvözli az EBB által 2018 januárjában elfogadott, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet szolgáló keretszabályozást, amely az EBB-csoport működésére vonatkozóan megállapítja a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni küzdelemre irányadó kulcsfontosságú alapelveket, illetve a kapcsolódó feddhetetlenségi szempontokat;

63.  üdvözli, hogy az uniós szakpolitikák és előírások – például az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékének – teljes körű alkalmazása révén az EBB eredményeket ért el az adócsalás, az adókijátszás, a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás, valamint az adókikerülés és agresszív adótervezés megakadályozását szolgáló legszigorúbb normák elfogadása terén; e tekintetben felszólítja az EBB-t, hogy szüntesse meg együttműködését az említett jegyzékben szereplő közvetítőkkel, országokkal és területekkel; rámutat arra, hogy az EBB-nek feltétlenül folyamatosan ébernek kell maradnia, valamint hogy tevékenységeit a szóban forgó gyakorlatok állandóan változó mintáihoz kell igazítania;

64.  ösztönzi az EBB-t, hogy minden olyan művelet esetében, amelynél magasabb kockázatot jelző tényezőket, például a szabályokat be nem tartó országokkal és területekkel fennálló kapcsolatot, adóügyi kockázati mutatókat, illetve – a szabályokat be nem tartó országokkal, illetve területekkel való kapcsolat fennállásától függetlenül – több joghatósági struktúrát érintő komplex műveleteket azonosítottak, továbbra is mélyreható átvilágításokat végezzen;

65.  hangsúlyozza a végső kedvezményezettekre vonatkozó információk kiváló minőségének fontosságát, valamint annak jelentőségét, hogy ténylegesen meg kell akadályozni az olyan pénzügyi közvetítőkkel, például kereskedelmi bankokkal és befektetési vállalkozásokkal való együttműködést, amelyek kapcsán az átláthatóság, a csalás, a korrupció, a szervezett bűnözés és a pénzmosás tekintetében negatív tapasztalatokat szereztek;

66.  üdvözli, hogy az EBB figyelembe veszi a beruházásoknak otthont adó országokbeli adóhatást, illetve azt, hogy e beruházások miként járulnak hozzá a gazdasági fejlődéshez, a munkahelyteremtéshez és az egyenlőtlenségek mérsékléséhez;

67.  felszólítja az EBB-t, hogy folytasson intenzívebb kommunikációs tevékenységet; meggyőződése, hogy alapvető fontosságú az uniós polgárokkal való kapcsolattartás annak érdekében, hogy az EBB hatékonyabban megismertethesse a politikáival elérendő célokat, és ezáltal konkrétan bemutassa az EU polgárainak mindennapi életét gazdagító uniós hozadékokat;

68.  elvárja, hogy az EBB kiigazítsa belső politikáit – az adócsalás elleni fellépések mellett – az adókikerülés elleni küzdelem céljával újonnan elfogadott jogi környezetnek való megfelelés érdekében, amint azt az „Új követelmények az adókikerülés elleni uniós jogi szabályozásban, különös tekintettel a finanszírozási és beruházási műveletekre” című, 2018. március 21-i bizottsági közlemény (C(2018)1756) részletezi;

69.  ösztönzi, hogy az EBB működjön együtt az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) és a nemzeti hatóságokkal a csalás és a pénzmosás eseteinek megelőzése érdekében;

Brexit

70.  azzal a kéréssel fordul a brexit-tárgyalások résztvevőihez, hogy minél előbb állapodjanak meg az Egyesült Királyságnak az ország részvételével létrejött EBB-portfólióból való fokozatos kivezetéséről, az Egyesült Királyság által befizetett tőke visszatérítéséről, az EBB-re és egyesült királyságbeli eszközeire kiterjesztett biztosítékok fenntartásáról; hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépése nem befolyásolhatja az EBB AAA minősítését;

71.  felszólít arra, hogy méltányos módon rendezzék az EBB brit alkalmazottainak helyzetét;

72.  üdvözli a piaci rések és országspecifikus szükségletek kezelését szolgáló regionális beruházási platformok kialakítását;

73.  ismételten hangsúlyozza, hogy mérsékelni kell az EBB által nyújtott finanszírozás földrajzi eloszlásának egyenlőtlenségeit, tekintettel arra, hogy bár az EBB egyik célkitűzése az Unión belüli gazdasági és társadalmi kohézió megteremtése, 2017-ben e forrásoknak a 70%-át mégis hat tagállam között osztották el; ehelyett a projektek és a beruházások dinamikus, méltányos és átlátható földrajzi eloszlását szorgalmazza a tagállamok, különös tekintettel pedig a kevésbé fejlett régiók között;

o
o   o

74.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0198.
(2) HL L 169., 2015.7.1., 1. o.

Utolsó frissítés: 2019. december 13.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat