(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0441),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 43. cikkének (2) bekezdésére, 168. cikke (4) bekezdésének b) pontjára, valamint 114., 173. és 338. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0254/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 17-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2018. december 5-i véleményére(2),

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére és a Gazdasági és Monetáris Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság és a Költségvetési Bizottság véleményére (A8-0052/2019),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 62., 2019.2.15., 40. o. (2) HL C 86., 2019.3.7., 259. o.

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére, 168. cikke (4) bekezdése b) pontjára, valamint 114., 173. és 338. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a tervezet nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(2),

rendes jogalkotási eljárás keretében(3),

mivel:

(1)  A belső piac az Unió egyik sarokköve. Megalakulása óta bebizonyította, hogy jelentősen hozzájárul a növekedéshez, a versenyképességhez és a foglalkoztatáshoz. Új lehetőségeket és méretgazdaságosságot teremtett az európai vállalkozások, különösen mindenekelőtt a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára és erősítette ipari versenyképességüket, és továbbra is egyenlő módon kell a polgárok érdekeit szolgálnia. A belső piac hozzájárult a munkahelyteremtéshez és a termékek és szolgáltatások terén nagyobb választékot diverzifikációt és jobb minőséget kínált a fogyasztók számára alacsonyabb áron. Emellett továbbra is egy integráltabb piac, erősebb, kiegyensúlyozottabb és tisztességesebb gazdaság építésének motorja. Ez az Unió egyik legfontosabb vívmánya és a legjobb eszköze az egyre inkább globalizálódó világban, és központi eleme az erőforrás- és energiatakarékos, fenntartható gazdasággá válásában, hogy választ tudjon adni az éghajlatváltozás növekvő nyomására. [Mód. 1]

(2)  A belső piacnak folyamatosan alkalmazkodnia kell a digitális forradalom és a globalizáció által jellemzett gyorsan változó környezethez. A digitális innováció új korszaka továbbra is lehetőséget teremt a vállalkozások és a magánszemélyek számára, illetve a gazdaság és a mindennapi élet hasznára válik, új termékeket és üzleti modelleket hoz létre, de ugyanakkor kihívást jelent a szabályozás és a végrehajtás számára, illetve a fogyasztóvédelemre és biztonságra. [Mód. 2]

(3)  Az uniós jogszabályok jelentős része a belső piac működésének támogatását szolgálja. Ez különösen a versenyképességre, a szabványosításra, a kölcsönös elismerésre, a fogyasztóvédelemre, a piacfelügyeletre és az élelmiszerlánc szabályozására vonatkozik, de az üzleti, kereskedelmi és pénzügyi tranzakciók szabályaira is, valamint a tisztességes verseny előmozdítására, amely a belső piac működéséhez elengedhetetlen egyenlő versenyfeltételeket teremti meg a fogyasztók és a vállalkozások javára. [Mód. 3]

(4)  Azonban a belső piac megfelelő működésének továbbra is vannak indokolatlan, diszkrimináns és aránytalan akadályai, és új akadályok is felmerülnek. A szabályok elfogadása csak az első lépés, de ugyanolyan fontos, hogy azok működjenek is. Működésük A meglévő szabályok nem megfelelő végrehajtása, a termékek és szolgáltatások szabad mozgásának akadályozása és a határokon átnyúló közbeszerzések alacsony szintje korlátozza a vállalkozások és a polgárok lehetőségeit. Ezen akadályok felszámolása végső soron attól függ, hogy a polgárok bíznak-e az Unióban, és abban, hogy képes képes-e előmozdítani a minőségi munkahelyteremtést és a növekedésrt növekedést, miközben védi a közérdeket. [Mód. 4]

(5)  Számos uniós cselekvési program létezik jelenleg a vállalkozások – köztük különösen a kkv-k mikro-, kis- és középvállalkozások – versenyképessége, a fogyasztóvédelem, a pénzügyi szolgáltatások fogyasztói és végfelhasználói, a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos szakpolitikai döntéshozatal és az élelmiszerlánc területén. Néhány további tevékenységet közvetlenül a belső piac költségvetési tételei finanszíroznak. A különböző intézkedések közötti szinergiák korszerűsítésre és kiaknázásra várnak, és létre kell hozni egy rugalmasabb, átláthatóbb, egyszerűbb és mozgékonyabb keretet az olyan tevékenységek finanszírozására, amelyek a jól működő és fenntartható belső piac megvalósítását célozzák a leginkább költséghatékony módon. Ezért új programot kell létrehozni, amely tartalmazza a korábban más programok és más vonatkozó költségvetési tételek által finanszírozott tevékenységeket, amelyek levonják a jelenlegi programok tanulságait. A javasolt programnak olyan új kezdeményezéseket is tartalmaznia kell, amelyek célja a belső piac működésének javítása, ugyanakkor el kell kerülnie a kapcsolódó uniós programokkal és cselekvésekkel való átfedéseket. [Mód. 5]

(6)  Az európai statisztikák fejlesztése, előállítása és közzététele a 99/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(4) által létrehozott külön európai statisztikai program hatálya alá tartozik. Az európai statisztikák előállításának és közzétételének folytonossága érdekében az új programnak az a meglévő európai statisztikai program által lefedett tevékenységekre is ki kell terjednie, és ennek érdekében keretet kell biztosítania az adatgyűjtéshez, valamint az európai statisztikák kidolgozásához, előállításához, megfelelő felhasználásához, alkalmazásához és közzétételéhez. Az új programnak létre kell hoznia az európai statisztikákra vonatkozó pénzügyi keretet annak érdekében, hogy az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikke szerinti összes uniós szakpolitika tervezéséhez, végrehajtásához, nyomon követéséhez és értékeléséhez magas színvonalú, összehasonlítható és megbízható európai statisztikákat nyújtson, Európa számára többek között olyan témákkal kapcsolatban, mint a kereskedelem és a migráció. [Mód. 6]

(7)  Ezért helyénvaló létrehozni egy egységes piaci programot, amely megerősíti a belső piacra, piacot és javítja annak működését a vállalkozások, köztük – és elsősorban a mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességére– versenyképessége és fenntarthatósága, a standardizáció, a piacfelügyelet, a fogyasztóvédelem, az élelmiszerellátási lánc és az európai statisztikákra vonatkozó programot program terén (a továbbiakban: program). A programot a 2021-től 2027-ig tartó hétéves időtartamra kell létrehozni. [Mód. 7]

(8)  A programnak támogatnia kell a belső piac megfelelő működését biztosító uniós jogszabályok kialakítását, végrehajtását és érvényesítését. A programnak elő kell segítenie, hogy a belső piac valamennyi szereplője – a vállalkozások, a polgárok, köztük a fogyasztók és a munkavállalók, a civil társadalom és a közigazgatási szervek – megfelelő feltételek mellett tevékenykedhessenek. Ennek érdekében a programnak törekednie kell a vállalkozások – különösen a kkv-k az egyebek mellett az idegenforgalomban tevékenykedő mikro-, kis- és középvállalkozások – versenyképességének és fenntarthatóságának biztosítására, és egyúttal a fogyasztóvédelmi és biztonsági szabályok, érvényesítésére, valamint – megfelelő eszközök, ismeretek és továbbá a környezetvédelmi és szociális szabványok érvényesítésével a magas szintű fogyasztóvédelem biztosítására, a megalapozott döntések meghozatalához, illetve az Unió szakpolitikai döntéshozatalában való részvételük erősítéséhez szükséges megfelelő információk és támogatás, tudás és kompetenciák biztosítása révén – a vállalkozások és a magánszemélyek tudatosságának növelésére. Ezenkívül a programnak törekednie kell a szabályozási és adminisztratív együttműködés fokozására, nevezetesen a képzési programok, a bevált gyakorlatok cseréje, a tudástárak és hatáskörök kiépítése révén, beleértve a stratégiai közbeszerzés alkalmazását is. A programnak továbbá olyan magas színvonalú nemzetközi szabványok kidolgozásának támogatására kell törekednie, amelyek segítik az uniós jogszabályok végrehajtását. Ez magában foglalja szabványok létrehozását is a pénzügyi beszámolás és a könyvvizsgálat terén, ezáltal hozzájárulva az Unió tőkepiacainak átláthatóságához és megfelelő működéséhez, valamint a befektetők védelmének fokozásához. A programnak támogatnia kell a jogszabályalkotást és a szabványok kialakítását is az érdekelt felek lehető legszélesebb körű bevonásával. A program céljául kell továbbá kitűzni az emberek, az állatok és a növények egészségének az élelmiszerláncon belüli magas szintű biztosítását szolgáló uniós jogszabályok végrehajtásának és érvényesítésének támogatását, valamint az állatjólét javítását. [Mód. 8]

(9)  A modern belső piac, amely a tisztességesség, az átláthatóság és a kölcsönös bizalom elvén alapul, előmozdítja a versenyt, és a fogyasztók, a vállalkozások és a munkavállalók javát szolgálja. A szolgáltatások folyamatosan fejlődő belső piacának jobb kiaknázása az európai vállalkozások számára lehetővé teszi a munkahelyteremtést és a határokon átnyúló növekedést, szélesebb szolgáltatási választékot kínál jobb áron és magas színvonalat tart fenn a fogyasztók és a munkavállalók számára. Ennek elérése érdekében a programnak hozzá kell járulnia a belső piaci fejlemények – többek között az új technológiai fejlesztések hatása és a fennmaradó indokolatlan, diszkriminatív és aránytalan akadályok megszüntetéséhez azonosítása és felszámolása – jobb nyomon követéséhez, és biztosítania kell az új innovatív üzleti modellekhez alkalmazkodó szabályozási keretet, ideértve a közösségi gazdasági modelleket és szociális vállalkozásokat is, biztosítva egyszersmind a magas szintű szociális védelmet, többek között a vállalkozók számára is. [Mód. 9]

(10)  A belső piac szabályozási akadályai – a megelőző mechanizmusok, közös szabályok és standardok elfogadása és ilyen uniós szabályozás hiányában a kölcsönös elismerés elve révén – számos ipari termék esetében már felszámolásra kerültek. Azokon a területeken, ahol nincs uniós jogszabály, a kölcsönös elismerés elve azt jelenti, hogy az egyik tagállamban jogszerűen forgalmazott áruk a szabad mozgáshoz való jogot élvezik és a többi tagállamban is értékesíthetők, kivéve, ha az érintett tagállamnak indoka van az áru forgalmazásának korlátozására, feltéve, hogy ez a korlátozás hátrányos megkülönböztetéstől mentes, és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 36. cikkében meghatározott vagy a Bíróság ítélkezési gyakorlatában elismert jogos közérdekű célok igazolják, és az elérni kívánt céllal arányos. A kölcsönös elismerés nem megfelelő, például indokolatlan vagy aránytalan korlátozások bevezetése révén történő alkalmazása azonban megnehezíti a vállalatok számára a más tagállamok piacaihoz való hozzáférést. Az árupiacok nagyfokú integrációja ellenére mindez elvesztegetett lehetőségeket jelent a gazdaság egésze számára. A kölcsönös elismerésről szóló (EU) xxx/2018 rendelet felülvizsgálata elő fogja segíteni ezen a területen a gazdasági előnyök növelését. A programnak ezért törekednie kell arra, hogy javítsa az áruk területén a kölcsönös elismerés alkalmazását, hogy a benne rejlő lehetőségeket maradéktalanul kihasználja és hogy a célzott tudatosságnövelés és képzés, a termékinformációs kapcsolattartó pontok támogatása, valamint az illetékes hatóságok közötti, a kölcsönös elismerés érdekében folytatott jobb együttműködés és a szigorúbb piacfelügyelet révén csökkentse a piacra kerülő illegális és nem szabványos áruk számát. [Mód. 10]

(11)  Az új szabályozási és végrehajtási kihívások szorosan kapcsolódnak a digitális forradalom gyorsan változó környezetéhez, és olyan kérdéseket érintenek, mint a számítógépes biztonság, az adatvédelmi politika és az adatvédelem, a tárgyak internete vagy a mesterséges intelligencia és az azokhoz kapcsolódó etikai normák. Amennyiben valamilyen kár következik be, a termékbiztonságra és a felelősségre vonatkozó szigorú szabályok, egyértelműség és szigorú végrehajtási szabályok elengedhetetlenek ahhoz, hogy olyan szakpolitikai választ lehessen biztosítani, amely lehetővé teszi az európai polgárok, így a fogyasztók és a vállalkozások számára is, hogy éljenek az ilyen szabályok előnyeivel. A programnak ezért hozzá kell járulnia az innováció elősegítését célzó uniós termékfelelősségi rendszer gyors alkalmazkodásához és jobb érvényesítéséhez, garantálva ugyanakkor a fogyasztók biztonságát. [Mód. 11]

(12)  Az uniós jognak meg nem felelő megfelelő termékek forgalomba hozatala egyrészt hátrányos helyzetbe hozza – függetlenül attól, hogy a szabályoknak termékeket hagyományos vagy elektronikus úton hozzák-e forgalomba, és attól, hogy azokat az Unióban gyártották-e vagy harmadik országból származnak-e – az európai polgárok és fogyasztók számára kockázatos. Az előírásoknak megfelelő termékeket, másrészt veszélyeztethetik a fogyasztókat. Számos vállalkozó értékesítő gazdasági szereplők hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek azon gazdasági szereplők miatt, amelyek figyelmen kívül hagyja hagyják a szabályokat vagy az ismeretek hiánya miatt, vagy szándékosan, versenyelőny szerzése érdekében. A piacfelügyeleti hatóságok gyakran alulfinanszírozottak és tevékenységüket a nemzeti határok korlátozzák, miközben a vállalkozók uniós vagy akár globális szinten kereskednek. A piacfelügyeleti hatóságok különösen az e-kereskedelem esetében küzdenek nagy nehézségekkel a harmadik országokból behozott nem megfelelő termékek nyomon követése és a joghatóságuk alá tartozó felelős szervezet megkeresése, vagy a kockázatértékelés és a biztonsági ellenőrzések terén, mivel a terméket nem tudják fizikai mivoltában megvizsgálni. A programnak ezért arra kell törekednie, hogy szigorítsa a vállalkozók piacfelügyeletet, a gazdasági szereplők részére megfelelő ösztönzőket nyújtson egyértelmű, átlátható és átfogó szabályokat alkosson, ismertebbé tegye a vonatkozó uniós termékbiztonsági szabályokat, megerősítse a megfelelőségi ellenőrzéseket – többek között a különböző forgalomba hozott termékek jelentős hányadát képviselő termékminták rendszeres ellenőrzésével és a piacfelügyeleti hatóságok által végzett próbavásárlásokkal –, és elősegítse a végrehajtó hatóságok közötti határokon átnyúló együttműködést, és ezáltal fokozza a termékek megfelelőségének megerősítésére megfelelőségét. A programnak hozzá kell továbbá járulnia a piacfelügyeleti tevékenységek meglévő keretének megszilárdításához, ösztönöznie kell a különböző tagállamok piacfelügyeleti hatóságainak együttes fellépését, javítania kell az információcserét és elő kell mozdítania a piacfelügyeleti tevékenységek konvergenciáját és szorosabb integrációját, elsősorban annak biztosítása révén, hogy az (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet(5) új rendelkezéseit a nem megfelelő termékek az európai polgárok számára való értékesítésének elkerülése érdekében szigorúan végrehajtsák. A programnak így az egész Unióban meg kell erősítenie a piacfelügyeleti hatóságok kapacitását, és hozzá kell járulnia a tagállamok közötti nagyobb homogenitáshoz, ami a gazdasági jólét és a fenntartható növekedés szempontjából egyformán előnyös a belső piac számára, miközben egyedi igényeiket testre szabott módon kezeli. [Mód. 12]

(13)  A termékbiztonsága közös problémát jelent. A megfelelőségértékelő szervezetek ellenőrzik, hogy a termékek megfelelnek-e a biztonsági követelményeknek a forgalomba hozatal előtt. Ezért rendkívül fontos, hogy a megfelelőségértékelő szervezetek megbízhatóak legyenek, és megfelelő szakértelemmel rendelkezzenek. Az Unió létrehozta a megfelelőségértékelő szervezetek akkreditálási rendszerét, amely ellenőrzi e szervezetek hatáskörét, pártatlanságát és függetlenségét. A 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet(6) azonban igen eltérően hajtották végre nemzeti szinten. Eltérések figyelhetők meg nem csupán a hatáskörök piacfelügyeleti hatóságok közötti megosztása, hanem a nemzeti szintű belső koordinációs mechanizmusok, a piacfelügyeletre fordított pénzügyi erőforrások szintje, a piacfelügyeleti stratégiák és megközelítések, valamint a nem megfelelő termékekre és a jogsértés esetén kiszabható bírságok mértékére vonatkozó hatáskörök tekintetében is, ami az uniós harmonizációs jogszabályok összehangolatlan végrehajtását eredményezi. Ez az összehangolatlanság ahhoz vezetett, hogy a piacfelügyelet egyes tagállamokban szigorúbb, mint másokban, és a szabályok visszatartó erejének esetleges gyengülését, egyes tagállamokban a vállalkozások közötti egyenlőtlen versenyfeltételeket, Unió-szerte pedig a termékbiztonság szintjében mutatkozó eltéréseket eredményezhet. A fő kihívás most az, hogy az akkreditációs rendszer összhangba kerüljön a legújabb helyzettel és biztosítani lehessen, hogy alkalmazása ugyanolyan szigorúsággal történjen az egész Unióban. A programnak ezért olyan intézkedéseket kell támogatnia, amelyek biztosítják, hogy a megfelelőségértékelő szervezetek továbbra is teljesítsék a szabályozási követelményeket, különösen a harmadik fél általi értékelés alkalmazásával a pártatlan és független eljárások fokozása érdekében, és javuljon az európai akkreditációs rendszer, különösen az új szakpolitikai területeken, támogatva az ellenőrzések és szankciók egységesítését és a 765/2008/EK rendelet 14. cikkében említett Európai Akkreditálási Együttműködést (EA). [Mód. 13]

(14)  Mivel Az e-kereskedelem fejlődése bizonyos kihívásokat támaszt a végfelhasználók egészségének és biztonságának a nem megfelelő termékekkel szembeni védelmét illetően. Mivel az online kereskedelem és az utazási szolgáltatások fejlődése nyomán a fogyasztói piacok ma már nem ismernek határokat, fontos annak biztosítása, hogy az Unióban lakóhellyel rendelkező fogyasztók megfelelő ugyanolyan védelmet élvezhessenek az áruk és szolgáltatások harmadik országból származó gazdasági szereplőktől való behozatalakor. A programnak ezért szükség esetén lehetővé kell tennie a fontos, harmadik országbeli uniós kereskedelmi partnerek megfelelő szerveivel való együttműködés támogatását a nem megfelelő termékekre vonatkozó információk cseréje, a legújabb tudományos fejlemények és az új technológiák, az újonnan felmerülő kockázatok és az ellenőrzési tevékenységekkel kapcsolatos egyéb szempontok tekintetében. [Mód. 14]

(15)  A közbeszerzést a közigazgatási szervek a célból alkalmazzák, hogy biztosítsák, hogy a közforrások felhasználása kedvező ár-érték arány mellett történjen, és hozzájáruljanak egy innovatívabb, fenntarthatóbb, inkluzívabb és versenyképesebb belső piachoz, többek között – amennyiben ez megfelel a vonatkozó uniós jognak – egyszerűen a legalacsonyabb ár vagy a költséghatékonyságtól eltérő kritérium alkalmazásával a minőségi, környezeti, a tisztességes kereskedelmi és a társadalmi szempontok figyelembe vételével és azzal, hogy a nagy infrastruktúrákra vonatkozó versenykiírásokat elemekre bontják. A 2014/23/EU(7), a 2014/24/EU(8) és a 2014/25/EU(9) európai parlamenti és tanácsi irányelv biztosítja a jogi kereteket az uniós bruttó hazai termék 14%-át képviselő közbeszerzési piacok integrációjához és hatékony működéséhez, ezzel is szolgálva a közigazgatási szervek, a vállalkozások és az állampolgárok, köztük a fogyasztók érdekeit. A megfelelően végrehajtott közbeszerzési szabályok az egységes piac megerősítését és az uniós vállalatok és az uniós munkahelyek számának növekedését elősegítő kulcsfontosságú eszközök. A programnak ezért olyan intézkedéseket kell támogatnia, amelyek biztosítják a stratégiai közbeszerzések szélesebb térnyerését, az állami beszerzők szakmai tudásának bővítését, a kkv-k és a mikrovállalkozások számára a közbeszerzési piacokhoz való jobb hozzáférést hozzáférés elősegítését és javítását, főként tanácsadási szolgáltatások és képzés révén, az átláthatóság növelését, az integritást és az adatminőség javítását, a beszerzések digitális átalakítását és a közös beszerzések előmozdítását: ez a tagállamokkal folytatott partnerségi megközelítés megerősítésével, az adatgyűjtés és az adatelemzés javításával, többek között célzott IT-eszközök fejlesztésével, a tapasztalatcserék és a bevált gyakorlatok cseréjének támogatásával, az európai és nemzetközi szabványok hivatkozásával, útmutatással, kedvező kereskedelmi megállapodások folytatásával, a nemzeti hatóságok közötti együttműködés megerősítésével és kísérleti projektek elindításával érhető el. [Mód. 15]

(16)  A program célkitűzéseinek elérése és a polgárok és a vállalkozások életének megkönnyítése érdekében magas színvonalú, felhasználóközpontú, egyre inkább digitalizált és teljesen hozzáférhető közszolgáltatásokat kell bevezetni, illetve ösztönözni kell az e-ügyintézési és e-kormányzati kezdeményezéseket, biztosítva az adatvédelmet és az adatbiztonságot. Ez azt jelenti, hogy a közigazgatásoknak új, innovatívabb módon kell elkezdeniük dolgozni, és hogy a továbbiakban nem szabad kezeljék összevontan kezelniük igazgatásaik különböző részeit, valamint hozzá kell fogniuk az ilyen közszolgáltatások többek között a polgárokkal és a vállalkozásokkal történő együttműködve hozzá kell fogniuk az ilyen közszolgáltatások együttes létrehozásához. Továbbá mivel a belső piacon a határokon átnyúló tevékenységek folyamatos és állandó növekedése figyelhető meg, naprakész, pontos és könnyen érthető információkat, valamint az adminisztratív formaságokra vonatkozó információkat kell rendelkezésre bocsátani a vállalkozások és a polgárok jogairól, valamint egyszerűsíteni kell azokat. Ezenkívül a jogi tanácsadás és a nemzeti szinteken felmerülő problémák megoldásának segítése is elengedhetetlen. Továbbá szükség van a nemzeti közigazgatások egyszerű és hatékony módon történő összekapcsolására, a hatóságok e cél elérésében való támogatására, valamint annak értékelésére, hogy a belső piac hogyan működik a gyakorlatban. A meglévő belső piaci felügyeleti eszközök már fontos szerepet játszanak e célkitűzések elérésének elősegítésében. E célból, valamint a technológiai és piaci fejleményeknek, illetve az új szabályozási és végrehajtási kihívásoknak való megfelelés érdekében a programnak támogatnia kell a belső piaci felügyeleti eszközök minőségét, ismertségét, átláthatóságát és megbízhatóságát. A programnak ezért egyebek mellett tehát támogatnia kell a következő már meglévő kormányzati eszközöket: az Európa Önökért portált, amelynek a jövőbeni egységes digitális portál gerincét kell képeznie, az Európa Önökért Tanácsadó Szolgálatot, a SOLVIT-et, a belső piaci információs rendszert és az egységes piaci eredménytáblát a polgárok mindennapi életének és a vállalkozások határokon átnyúló kereskedelemre való képességének javítása érdekében. [Mód. 16]

(17)  A programnak támogatnia kell az uniós szabályozási keret kialakítását a társasági jog és a vállalatirányítás, valamint a szerződési jog területén annak érdekében, hogy hatékonyabbá és versenyképesebbé tegye az üzleti tevékenységet, és különösen a kkv-kat, miközben védelmet nyújt a vállalat működésében érintett felek számára, és hogy reagáljon a felmerülő politikai kihívásokra. Biztosítania kell a releváns közösségi vívmányok megfelelő értékelését, végrehajtását és érvényesítését, az érdekelt felek tájékoztatását és segítését, valamint az információcsere ösztönzését is a területen. A programnak további támogatást kell nyújtania az adatgazdálkodás és az innováció világos és testre szabott jogi keretének kialakítását célzó bizottsági kezdeményezésekhez. Ezek a kezdeményezések szükségesek a szerződéses és szerződésen kívüli jog tekintetében a jogbiztonság növeléséhez, különös tekintettel a felelősségre és az etikára az olyan, feltörekvő technológiák összefüggésében, mint például a tárgyak internete, a mesterséges intelligencia, a robotika és a 3D nyomtatás. A programnak arra kell törekednie, hogy ösztönözze az adatvezérelt vállalkozások fejlődését, biztosítva eközben a magánélet védelmének magas szintjét, mivel ez döntő szerepet fog játszani az uniós gazdaság globális versenyben betöltött szerepe szempontjából. [Mód. 17]

(18)  A programnak elő kell segítenie a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó uniós jogi keret tagállamok általi helyes és teljes körű végrehajtását és alkalmazását, valamint az e terület új kihívásainak kezelésére szolgáló új szakpolitikák kidolgozását. Támogatnia kell az európai érdekű nemzetközi szervezetek – például az Európa Tanács pénzmosás elleni intézkedések értékelését és a terrorizmus finanszírozását vizsgáló szakértői bizottságának – vonatkozó tevékenységeit is.

(19)  A pénzügyi szolgáltatások, a pénzügyi stabilitás és az uniós tőkepiac területén, ezen belül a fenntartható finanszírozás területén a belső piac megvalósítása és fejlesztése nagymértékben függ a tényeken alapuló uniós politikai intézkedésektől. E cél elérése érdekében a Bizottságnak aktív szerepet kell vállalnia a pénzügyi piacok és a pénzügyi stabilitás folyamatos nyomon követésében, értékelve az uniós jogszabályok tagállamok általi végrehajtását, felmérve, hogy a meglévő jogszabályok alkalmasak-e a célokra, és új kockázatok felmerülése esetén – az érdekelt feleknek a szakpolitikai folyamatokba való folyamatos bevonásával – meg kell határoznia a lehetséges cselekvési területeket Az ilyen tevékenységek az elemzések, tanulmányok, képzési anyagok, felmérések, megfelelőségértékelések, értékelések és statisztikák készítésén alapulnak és azokat informatikai rendszerek és kommunikációs eszközök támogatják.

(20)  Tekintettel arra, hogy az Európai Unióról Unió működéséről szóló szerződés 3. cikkében meghatározott belső piac az EUMSZ olyan rendszert szabályrendszert tartalmaz, amely biztosítja, hogy a belső piacon ne torzuljon a verseny, a programnak támogatnia hozzá kell járulnia az Unió versenypolitikáját versenypolitikájának támogatásához, hálózatait azáltal, hogy javítja és megerősíti az Európai Versenyhatóságok Hálózatával és a nemzeti hatóságokkal és bíróságokkal való együttműködését együttműködést, többek között a nemzetközi együttműködés erősítése révén, valamint azáltal, hogy kifejti és elmagyarázza az érdekelt felek szélesebb csoportját uniós versenypolitikából eredő jogokat, előnyöket és kötelezettségeket. A programnak különösen segítenie kell megszólítania, a Bizottságot a piaci fejlemények elemzésének és értékelésének fokozásában, többek között az ágazati vizsgálatok széles körű alkalmazása, valamint az eredmények és tájékoztatnia a legjobb gyakorlatok Európai Versenyhatóságok Hálózatán belüli szisztematikus megosztása révén. Ennek nemzetközi szinten is hozzá kell őket járulnia a tisztességes verseny és az uniós versenypolitikából eredő jogokról, előnyökről és kötelezettségekről egyenlő versenyfeltételek biztosításához, valamint lehetővé kell tennie a vállalkozások, különösen a kkv-k, illetve a fogyasztók számára, hogy kiaknázzák az egységes piacból származó előnyöket. [Mód. 18]

(21)  A programnak ezen belül foglalkoznia kell a verseny és a belső piac működésével kapcsolatos, a gazdaság és az üzleti környezet folyamatos átalakulásából – és különösen az adatok exponenciális növekedéséből és felhasználásából – származó radikális változásokkal, figyelembe véve a mesterséges intelligencia, a nagy adathalmazok és algoritmusok és egyéb informatikai eszközök és a szakértelem vállalatok és tanácsadóik által egyre gyakoribb igénybevételét. Alapvető fontosságú az is, hogy a program támogassa a tagállami hatóságokkal és bíróságokkal létrejött hálózatokat és szélesebb körű és mélyenszántó együttműködést, figyelembe véve, hogy a torzulásmentes verseny és a belső piac működése rendkívüli mértékben függ az érintett szervezetek intézkedéseitől. Tekintettel az Unió határain túlmutató versenyellenes magatartás eredményeként megnyilvánuló belső piaci káros hatások megelőzésében a versenypolitika által játszott sajátos szerepre, a programnak adott esetben támogatnia kell a harmadik országok hatóságaival való együttműködést is. Végezetül, a tájékoztatási tevékenységek kibővítése szükséges ahhoz, hogy több polgár és vállalkozás élvezhesse a tisztességes verseny teljes előnyét a belső piacon. Különösen fontos bemutatni az Európai Unió versenypolitikájának kézzelfogható előnyeit az uniós polgárok számára a civil csoportok és a közvetlenül érintett felek közötti kapcsolat révén. Tekintettel arra, hogy a programban számos új kezdeményezés szerepel, és a program versenyre vonatkozó részét jelentősen befolyásolja a belső piaci versenyfeltételek dinamikus és gyors fejlődése, nevezetesen a digitális vívmányok, a mesterséges intelligencia, az algoritmusok, a nagy adathalmazok, a kiberbiztonság és a kriminalisztikai technológiák, amelyek ütemét és nagyságát nehéz megbecsülni, a program e részével kapcsolatosan felmerült igényekhez várhatóan rugalmasságra lesz szükség. [Mód. 19]

(22)  Az európai vállalkozások versenyképességének és fenntarthatóságának erősítése és a valóban egyenlő versenyfeltételek biztosítása, valamint a nyitott és versenyképes belső piac kiemelkedő fontosságú. A kkv-k az európai gazdaság motorjai, hiszen az összes európai vállalkozás 99%-át teszik ki, a munkahelyek kétharmadát biztosítják, és valamennyi ágazatban jelentős mértékben hozzájárulnak a regionális és helyi dimenziójú új munkahelyek teremtéséhez és ezáltal a társadalmi kohézió megteremtéséhez. A kkv-k fontos szerepet játszanak az energetikai átállásra törekvésben, valamint a Párizsi Megállapodásból fakadó uniós éghajlat-politikai célkitűzések megvalósításához való hozzájárulásban. A programnak ezért növelnie kell a környezetbarát, minőségi termékek és szolgáltatások kifejlesztésére irányuló képességüket, és támogatnia kell az erőforrás-hatékonyság növelését célzó erőfeszítéseiket, összhangban az energiahatékonyság elsődlegességének elvével. Ennek során a program hozzájárul az uniós kkv-k versenyképességének javításához is a globális piacon. [Mód. 20]

(23)  A kkv-k olyan közös kihívásokkal néznek szembe, amelyek a nagyvállalatokat nem érintik ugyanolyan mértékben: ilyen a finanszírozás szerzése, a képzett munkaerő felvétele, az adminisztratív terhek enyhítése, a kreativitás és az innováció serkentése, a piacokhoz való hozzáférés és a nemzetköziesítési tevékenységek elősegítése. A programnak az ilyen piaci hiányosságokat arányosan kell kezelnie, de eközben nem torzíthatja indokolatlanul a versenyt a belső piacon. A programnak különösen megfelelő feltételeket kell teremtenie a technológiai és szervezeti innovációk gyártási folyamatokba való bevezetéséhez, figyelmet fordítva a kkv-k sajátos formáira, például a mikrovállalkozásokra, a kézműipari tevékenységet folytató vállalkozásokra, az önfoglalkoztatókra, a szellemi szabadfoglalkozásúakra és a szociális vállalkozásokra. Figyelmet kell fordítani a potenciális, új, fiatal vállalkozókra és a vállalkozó nőkre, valamint más specifikus célcsoportokra, például az idősebb emberekre, a migránsokra és a hátrányos társadalmi helyzetben lévő vagy veszélyeztetett vállalkozókra, például a fogyatékossággal élőkre. [Mód. 21]

(23a)  A programnak az innovációs kultúrát kell támogatnia és előmozdítania, egy olyan ökoszisztémát kialakítva, amely elősegíti a vállalkozások, különösen azon innovatív mikrovállalkozások és kkv-k létrejöttét és bővülését, amelyek képesek szembenézni az egyre inkább versenyalapú és gyorsan változó környezet jelentette kihívásokkal. Az innovációs folyamatok jelentős átalakulása egy nyílt innovációs modell kifejlesztését teszi szükségessé, az együttműködésen alapuló kutatásnak és az ismeretek, valamint a szellemi tulajdon különböző szervezetek közötti megosztásának bővítésével. A programnak ezért az innovációs folyamat támogatására kell irányulnia, amely új, közösségi üzleti modelleket foglal magában, a hálózatok kialakítására és az ismereteknek és erőforrásoknak a szervezetek alkotta közösségen belüli integrálására összpontosít. [Mód. 22]

(23b)  A programnak a piac nem megfelelő működését arányosan kell kezelnie, különös figyelmet fordítva a közvetlenül a kkv-k és a vállalkozási hálózatok számára kedvező fellépésekre, a belső piaci versenyt indokolatlanul nem tor. [Mód. 23]

(24)  Számos uniós versenyképességi probléma származik abból, hogy a kkv-k nehézségekkel küzdenek a finanszírozáshoz való hozzáférés tekintetében, mert hiányos információkkal bírnak, a hitelképességük bizonyításáért harcolnak, elégtelen garanciáik vannak, vagy egyszerűen azért, mert a meglévő mechanizmusban csekély szintű a tudatosság tevekénységeik uniós, nemzeti vagy helyi szintű támogatásához. További finanszírozási kihívások merülnek fel a mikrovállalkozások kis méretéből és abból adódóan, hogy a kkv-k versenyképességének fenntartásához szükség van a digitalizációra, a nemzetköziesítésre, innovációs tevékenységekre és a munkavállalók kompetenciáinak növelésére. A finanszírozáshoz való korlátozott hozzáférés negatív hatást gyakorol a vállalkozások létrehozására, a növekedési és túlélési mutatókra, valamint az új vállalkozók azon készségére, hogy életképes vállalatokat vegyenek át üzleti örökség keretében. [Mód. 24]

(25)  E piaci hiányosságok leküzdésének és annak biztosítása érdekében, hogy a kkv-k továbbra is az uniós gazdaság versenyképességének alapját képezzék és a fenntartható gazdaság hajtóerői legyenek, a kis- és középvállalkozásoknak külön támogatásra van szükségük az [...] európai parlamenti és tanácsi rendelettel(10) létrehozandó InvestEU Alap kkv-keretének hitel- és tőkeeszközei révén. Az 1287/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(11) alapján a korábbi COSME program alatt bevezetett hitelgarancia-rendszer bizonyított hozzáadott értéket képvisel, és várhatóan pozitív hozzájárulást fog nyújtani legalább 500 000 kkv számára; jogutódját az InvestEU Alap kkv-keretében hozzák létre. Több figyelmet kell fordítani a jobb kommunikációra és a nyilvános kampányokra, a potenciális kedvezményezettjeinek a kkv-k számára rendelkezésre álló program elérhetőségével kapcsolatos tudatosságának növelése érdekében. Annak érdekében, hogy felhívjuk a figyelmet a kkv-kat támogató uniós intézkedésekre, a teljes egészében vagy részben – akár közvetítők révén – e program által finanszírozott tevékenységek során fel kell tüntetni az uniós emblémát (zászlót), és egy mondattal utalni kell a COSME programtól kapott támogatásra. [Mód. 25]

(26)  Az InvestEU Alap kkv-keret e pénzügyi eszközök és költségvetési garancia útján e program szakpolitikai célkitűzéseivel is foglalkozik majd Az InvestEU Alap kkv-keretének egy átfogó jellegű, központi ponttal kell rendelkeznie, amely tájékoztatást nyújt a programról minden egyes tagállamban annak érdekében, hogy növelje a kkv-k számára rendelkezésre álló források hozzáférhetőségét és az azzal kapcsolatos tudatosságot. A pénzügyi támogatást a piaci hiányosságok vagy az optimálisnál gyengébb befektetési helyzetek kezelésére kell felhasználni, arányos módon, és az intézkedéseknek nem szabad megkettőznie vagy kizárnia a magánfinanszírozást, illetve torzítania a versenyt a belső piacon, továbbá a többi európai program mellett egyértelmű addicionalitást és a szinergiák fokozását kell biztosítaniuk. A fellépéseknek világos európai hozzáadott értékkel kell rendelkezniük. [Mód. 26]

(26a)  Az InvestEU Alap által az uniós vagy tagállami részalap útján támogatott intézkedéseknek nem kettőzhetik meg és nem helyettesíthetik a magánfinanszírozást, illetve nem torzíthatják a versenyt a belső piacon, hanem elő kell segíteniük a már működő helyi köz- és magánbiztosítási rendszerekkel való integrációs folyamatokat, azzal az elsődleges célkitűzéssel, hogy felerősítsék és kibővítsék a kedvezményezetteket a 2003/361/EK bizottsági ajánlásban(12) meghatározott kkv-kat érintő pozitív hatásokat, ily módon biztosítva, hogy az intézkedések tényleges addicionalitást képviseljenek. [Mód. 27]

(26b)  A finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés mellett a készségekhez való hozzáférés is kulcsfontosságú, beleértve a vezetői készségeket és a tudást, amelyek a kkv-k számára kulcsfontosságú tényezők a meglévő alapokhoz, az innovációhoz, a versenyhez és a növekedéshez történő hozzáférésben. Ezért a pénzügyi eszközök nyújtását, amint azt az InvestEU Alap előirányozza, megfelelő mentorálási és tanácsadási programok kifejlesztésének és tudásalapú üzleti szolgáltatások nyújtásának kell kísérnie. [Mód. 28]

(27)  A programnak hatékony támogatást kell nyújtania a kkv-k számára egész életciklusukon át, amely támogatásnak a projektek előkészítésétől a kereskedelmi forgalmazáson át a piachoz való hozzáférésig és az üzleti vállalkozási hálózatok létrehozásának ösztönzéséig kell terjednie. A kkv-k és a gazdasági és vállalkozói ágazatok tekintetében kidolgozott speciális ismeretekre és szakértelemre, valamint az európai, nemzeti és regionális érdekelt felekkel folytatott munkában szerzett nagy tapasztalatra kell épülnie. E támogatásnak az Enterprise Europe Hálózat tapasztalatára kell épülnie, amely egyablakos ügyintézőhelyként szolgál a kkv-k versenyképességének javításához, valamint üzleti tevékenységüknek az egységes piacon és azon túli fejlesztéséhez. A Hálózat a továbbiakban is folytatni kívánja a más uniós programok, nevezetesen a Horizont 2020 program nevében, e programok pénzügyi forrásainak felhasználásával történő szolgáltatások nyújtását. Támogatnia kell a kkv-k képviseleti szervezeteinek az egységes piac megteremtésére irányuló, például a közbeszerzést, a szabványosítási folyamatokat és a szellemi tulajdonnal kapcsolatos rendszereket érintő politikai kezdeményezésben való, fokozott részvételét is. A Hálózatnak továbbá növelnie kell az intézkedések számát, célzottabb tanácsadást biztosítva a kkv-k számára a projektek kidolgozása során, valamint támogatva a hálózatépítést és a technológiai és szervezeti átmenetet. A Hálózatnak javítania kell a Digitális programban és az InvestEU Alapban a finanszírozáshoz való hozzáférés tekintetében meghatározott más tanácsadó platformokkal való együttműködést és kapcsolatot. A Hálózaton belül a kkv-ra irányuló intézkedéseknek Európa-szerte minőségi szolgáltatások nyújtására kell irányulniuk, különös figyelmet fordítva azon tevékenységi területekre és az Unió azon földrajzi területeire, amelyeken a Hálózat és a közvetítő érdekelt felek nem érik el a várt eredményeket. Az új vállalkozók sikeres mentori programjának – Erasmus fiatal vállalkozóknak – továbbra is olyan eszköznek kell maradnia, amely lehetővé teszi új vagy feltörekvő vállalkozók számára, hogy egy másik ország tapasztalt vállalkozójával való kapcsolatfelvétel révén üzleti és vezetői tapasztalatot szerezzenek, és ezáltal a vállalkozói tehetségek megerősödjenek. A programnak további erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy növelje és bővítse növelnie és bővítenie kell a földrajzi lefedettségét, és így szélesebb körű megfelelő lehetőséget biztosítson kell biztosítania a vállalkozóknak, adott esetben kiegészülve más uniós kezdeményezésekkel. A vállalkozói kezdeményezések előmozdítása által teremtett hozzáadott érték növelése érdekében különös figyelmet kell fordítani a mikrovállalkozásokra és azokra, akik a jelenlegi programból a legkevésbé részesültek, és akiknél a vállalkozói kultúra az alapvető szinten marad és több akadállyal néz szembe. Minden erőfeszítést meg kell tenni az alapok kiegyensúlyozott, észszerű módon történő földrajzi elosztásának elérése érdekében. [Mód. 29]

(27a)  Több erőfeszítésre van szükség az adminisztratív terhek csökkentésére és a programok hozzáférhetőségének növelésére a kkv-k és a mikrovállalkozások bonyolult pályázati eljárásokból és részvételi követelményekből eredő költségeinek csökkentése érdekében. A tagállamoknak egy egységes információs pont létrehozását is fontolóra kell venniük azon vállalkozások számára, amelyek az egyablakos ügyintézésként működő uniós alapok felhasználásában érdekeltek. Az értékelési eljárásnak a lehető legegyszerűbbnek és leggyorsabbnak kell lennie a program által nyújtott előnyök időben történő felhasználásának lehetővé tétele érdekében. [Mód. 30]

(28)  A klaszterek stratégiai eszközként szolgálnak a kkv-k versenyképességének és méretarányának növeléséhez, mivel kedvező üzleti környezetet kínálnak, fokozzák az ipar és a szolgáltatások fenntartható fejlődését, továbbá a minőségi munkahelyteremtés révén erősítik a régiók gazdasági fejlődését. A közös klaszter kezdeményezéseknek kritikus tömeget kell elérniük a kkv-k növekedésének felgyorsítása érdekében. A szakosodott ökorendszerek összekapcsolásával a klaszterek új üzleti lehetőségeket hoznak létre a kkv-k számára és jobban integrálják őket az európai és globális stratégiai értékláncokba. Az európai klaszteregyüttműködési platform támogatásával segíteni kell a nemzetközi partnerségi stratégiák kidolgozását és az együttes fellépések végrehajtását. A fenntartható partnerségeket oly módon kell ösztönözni, hogy a finanszírozás a teljesítmény és a részvétel mérföldköveinek elérése után is folytatódik. A kkv-kat a következő területeken kell klaszterszervezeteken keresztül közvetlenül támogatni: fejlett technológiákhoz, új üzleti modellekhez, kis szén-dioxid-kibocsátást eredményező és erőforrás-hatékony megoldásokhoz való hozzáférés, kreativitás és tervezés, készségfejlesztés, tehetséggondozás, vállalkozói szellem gyorsítása és nemzetköziesedés terjesztése. A kkv-k támogatására szakosodott egyéb szereplőket is be kell vonni a folyamatokba, így megkönnyítendő az ipar átalakulását és az intelligens specializációs stratégiák megvalósítását. A programnak program ily módon várhatóan hozzájárul a növekedéshez fenntartható gazdasági fejlődéshez, és kapcsolódási pontokat hoz létre az Unió (digitális) innovációs központjaival, valamint a kohéziós politika és a Horizont Európa keretében megvalósított beruházásokkal. Az Erasmus programmal való szinergiák is felfedezhetők. [Mód. 31]

(28a)  A program hozzájárulhat a mikro-, kis- és középvállalkozások egyetemekkel, kutatóközpontokkal és egyéb, a tudásteremtéssel és -terjesztéssel kapcsolatos intézménnyel való kapcsolatának erősítéséhez és/vagy javításához. Ez a kapcsolat hozzásegítheti a vállalkozásokat az új nemzetközi környezetből adódó stratégiai kihívások kezeléséhez szükséges képességeik javításához. [Mód. 32]

(28b)  A kkv-k kisebb méretükből eredően sajátos növekedési akadályokkal szembesülnek, és komoly nehézségeket tapasztalnak a növekedés és egyes üzleti tevékenységeik bővítése terén. Az Unió főként a kkv-támogató eszköz, illetve a közelmúltban a Horizont 2020 programon belül az Európai Innovációs Tanács kísérleti projektje révén nyújt támogatást a kutatást érintő innováció fokozása számára. A kkv-eszköz munkamódszerei és tapasztalatai alapján az egységes piac programjának támogatást kell nyújtania a kkv-k azon bővítési tevékenységei számára, amelyek kiegészítik az új Európai Innovációs Tanácsot, amely a Horizont Európa keretében különös hangsúlyt fektet az áttörést jelentő innovációra. Az e program keretében a kkv-kra vonatkozó bővítési tevékenységeknek például arra kell összpontosítaniuk, hogy hozzásegítsék a kkv-kat a piaci hasznosításon, a nemzetközivé váláson és a piacvezérelt lehetőségeken keresztüli bővüléshez. [Mód. 33]

(29)  A kreativitás és az innováció, a technológiai és szervezeti átalakulás, a termelési folyamatok terén a fokozott fenntarthatóság, különösen a fokozott erőforrás- és energiahatékonyság kulcsfontosságú az Unió ipari értékláncainak versenyképessége szempontjából. Katalizátorként szolgálnak az ipar üzleti és ipari ágazatok modernizációjához és hozzájárulnak az intelligens, inkluzív fenntartható növekedéshez. A kkv-k általi felhasználásukban azonban még mindig elmaradás mutatkozik. A programnak ezért támogatnia kell a kreativitás-vezérelt innovációval kapcsolatos célzott intézkedéseket, hálózatokat és partnerségeket számára az ipari értéklánc egészében. [Mód. 34]

(29a)  Elismerve, hogy a Horizont 2020 kkv-eszköze rendkívül sikeres volt a vállalkozók számára, mivel mind az első, mind a második fázisa előmozdította fejlődésüket és új üzleti elképzeléseik megvalósítását, valamint egy prototípus tesztelését és fejlesztését. Bár a kiválasztási folyamat már így is nagyon szigorú, a korlátozott pénzügyi források miatt még mindig sok nagyon jó projekt nem finanszírozható. A Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség (EASME) keretében történő megvalósítás nagyon hatékony. Habár a program a csúcstechnológiai projektekre összpontosít, a programnak ki kell terjesztenie a módszertanát mindenféle növekvő kkv-kra. [Mód. 35]

(29b)  A program a kkv-kra vonatkozó intézkedéseinek azokra az ágazatokra is kellene összpontosítaniuk, amelyeket jelentős növekedés és társadalmi potenciál jellemez, és amelyekben magas a kkv-k aránya. A turizmus az uniós gazdaság egyedülálló ágazata, amely jelentős mértékben hozzájárul az Unió GDP-jéhez, és főként kkv-k működtetik. Az Uniónak folytatnia és bővítenie kellene az ezen ágazat sajátosságait figyelembe vevő intézkedéseket. [Mód. 36]

(30)  Az európai szabványok fontos szerepet játszanak a belső piacon. Létfontosságúak a vállalkozások, különösen a kkv-k versenyképességéhez. Ezenkívül kulcsfontosságúak az uniós jogszabályok és szakpolitikák támogatásában számos olyan fő területen, mint például az energiaügy energiaátállás, az éghajlatváltozás és környezetvédelem, az információs és kommunikációs technológia, az erőforrások fenntartható használata és újrahasznosítása, az innováció, a termékbiztonság, a fogyasztóvédelem, a munkavállalók biztonsága és a munkavégzés körülményei, valamint a népesség elöregedése;, és így pozitívan befolyásolják a társadalom egészét. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy javítani kell a szabványok kidolgozásának gyorsaságát és időszerűségét, és több erőfeszítést kell tenni az összes érdekelt fél – köztük a fogyasztókat képviselő érdekeltek – jobb bevonása érdekében. [Mód. 37]

(31)  Az európai szabványosítási tevékenységeket az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(13) szabályozza, és azok a köz- és magánszféra közötti hosszú távú partnerségen keresztül valósulnak meg, amely alapvető fontosságú az említett rendeletben, valamint az általános és az ágazati uniós szabványosítási politikákban meghatározott célkitűzések elérése szempontjából.

(32)  A jól működő egységes pénzügyi beszámolási keret alapvető a belső piac, a tőkepiacok pénzügyi piacok hatékony működése és a pénzügyi szolgáltatások integrált uniós piacának megvalósítása szempontjából a bankunió és a tőkepiaci unió összefüggésében. [Mód. 38]

(33)  Az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(14) szerint a Nemzetközi Számviteli Standard Testület által elfogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokat (IFRS-eket) és az IFRS Értelmezési Bizottság vonatkozó értelmezéseit csak abban az esetben kell beilleszteni az uniós jogba, hogy azokat az uniós szabályozott piacokon jegyzett értékpapírokkal rendelkező vállalatok alkalmazzák, ha az IFRS-ek megfelelnek az említett rendeletben meghatározott kritériumoknak, többek között azon kriériumnak, hogy az elszámolások „megbízható és valós képet”adjanak a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(15) 4. cikke (3) bekezdésének megfelelően, és elősegítsék az európai közjót. Ezeket a nemzetközi számviteli standardokat átlátható és demokratikusan ellenőrizhető eljárás keretében kell kidolgozni. Az IFRS-ek ezért jelentős szerepet töltenek be a belső piac működésében és így az Uniónak közvetlen érdeke fűződik annak biztosításához, hogy az IFRS-ek kidolgozására és jóváhagyására irányuló folyamat olyan standardokat eredményezzen, amelyek összhangban állnak a belső piac jogi kereteinek követelményeivel. Ezért megfelelő finanszírozási megállapodásokat kell létrehozni az IFRS Alapítvány számára.

(34)  Figyelembe véve az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) által annak felmérése során játszott szerepet, hogy az IFRS-ek megfelelnek-e az uniós jogszabályoknak és politikának az 1606/2002/EK rendeletben meghatározott követelményeinek, fontos, hogy az stabil anyagi támogatást biztosítson az EFRAG számára, azaz hozzájáruljon annak finanszírozásához. Az EFRAG szakmai munkáját arra kell összpontosítani, hogy szakmai tanácsokat adjon a Bizottságnak az IFRS-ek jóváhagyására, valamint az IFRS-ek fejlesztési folyamatában való megfelelő részvételre vonatkozóan, és biztosítsa, hogy a nemzetközi standardalkotási folyamatban megfelelően figyelembe vegyék az Unió érdekeit. Ezen érdekek közé tartozik az „óvatosság” elve, a „megbízható és valós összképre” vonatkozó követelmény, amelyet a 2013/34/EU irányelv is tartalmaz, és az 1606/2002/EK rendeletben meghatározott európai közjó, figyelembe véve az IFRS-ek által a pénzügyi stabilitásra és a gazdaságra gyakorolt hatásokat. Az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) részeként létre kell hozni egy európai vállalati beszámolási laboratóriumot is, amely elősegíti az innovációt és a bevált gyakorlatok kialakítását a vállalati jelentésekben. Ebben a fórumban a vállalatok és a befektetők megoszthatják egymással a bevált gyakorlatokat, különösen a nem pénzügyi és fenntarthatósági jelentések területén.

(35)  A kötelező könyvvizsgálat területén a Megfigyelőcsoport – amely a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) irányítási reformjának felügyeletéért felelős nemzetközi szervezet – 2005-ben létrehozta a Közérdekű Felügyeleti Tanácsot (PIOB). A PIOB feladata, hogy felügyelje a nemzetközi könyvvizsgálati standardok (ISA-k) elfogadásához vezető folyamatot és az IFAC egyéb közérdekű tevékenységeit. Az Unión belüli alkalmazás céljából ISA-kat lehet elfogadni, feltéve, hogy azokat a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(16) 26. cikkében előírtak szerint, szabályszerű eljárásban, a nyilvános ellenőrzés és az átláthatóság biztosításával dolgozták ki. Figyelembe véve az ISA-k Unióban történő bevezetését és a PIOB kulcsfontosságú szerepét annak biztosításában, hogy az ISA-k teljesítsék a 2006/43/EK irányelvben meghatározott követelményeket, a PIOB számára megfelelő finanszírozási intézkedéseket kell biztosítani.

(36)  Az Unió azáltal, hogy támogatja és kiegészíti azokat a tagállami szakpolitikákat, amelyek célja, hogy fogyasztóként a polgárok maximálisan kihasználhassák a belső piacban rejlő lehetőségeket, és ennek során biztonságukat, illetve jogi és gazdasági érdekeiket konkrét intézkedések védjék, tásához, hozzájárul a magas szintű fogyasztóvédelem biztosításához, a fogyasztók lehetőségeinek kiszélesítéséhez és a belső piac középpontjába való helyezésükhöz. Az Uniónak azt is biztosítania kell, hogy a fogyasztói és termékbiztonsági jogszabályok megfelelően és azonos módon érvényesüljenek a gyakorlatban, és hogy a vállalkozások egyenlő versenyfeltételeket mellette tisztességes versenyben vehessenek részt a belső piacon. Ezenkívül ki kell szélesíteni a fogyasztók lehetőségeit, ösztönözni és segíteni kell őket a fenntartható és tájékozott döntések meghozatalában, mivel ez hozzájárul a fenntartható, energia- és erőforrás-hatékony és körkörös gazdasághoz. [Mód. 39]

(37)  A programnak arra kell törekednie, hogy tudatosítsa a fogyasztókban, a vállalkozásokban, a civil társadalomban és a hatóságokban az uniós fogyasztóvédelmi és biztonsági jogszabályokat, valamint megerősítse a fogyasztókat és képviseleti szervezeteiket nemzeti és uniós szinten, ennek keretében támogatni kell különösen a Bureau Europe de Consommateurs unions (BEUC) szervezetet, amely az összes releváns uniós szakpolitikához kapcsolódó fogyasztói érdekeket képviselő, régen létrehozott és elismert nem kormányzati szervezet, valamint az Európai Szövetség a Fogyasztók Képviseletének Összehangolására a Szabványosításban (ANEC) elnevezésű szervezetet, amely a szabványosítási kérdésekkel kapcsolatos fogyasztói érdekeket képviseli. Ennek során különös figyelmet kell fordítani az új piaci igényekre a fenntartható fogyasztás előmozdítása és – különös tekintettel azokra az intézkedésekre, amelyek kezelik a termékek tervezett elavulásának problémáját –, a sebezhetőségek megelőzése terén, valamint a gazdaság digitalizálása, az árukapcsolás, a dolgok internete, a mesterséges intelligencia, az algoritmusok vagy az új fogyasztási minták és üzleti modellek – különösen a szociális vállalkozások és az együttműködésen alapuló gazdaság – kifejlesztése által támasztott kihívások kapcsán. A programnak támogatnia kell a piachoz, ideértve az ellátási lánc során a termékek nyomon követhetőségének javítására irányuló intézkedésekhez, az uniós minőségi szabványokhoz, valamint a termékek kettős minősége kérdéséhez, a szakpolitikai kihívásokhoz, a felmerülő problémákhoz és viselkedési módokhoz kapcsolódó releváns információk és az egész Európai Unióra kiterjedő minőségi szabványok gyűjtését, valamint az uniós fogyasztói eredménytáblák közzétételét. [Mód. 40]

(38)  A programnak támogatnia kell az illetékes nemzeti hatóságokat, köztük a termékbiztonság felügyeletéért felelős hatóságokat is, akik különösen a veszélyes termékekre vonatkozó uniós gyors riasztási rendszeren keresztül működnek együtt. Támogatnia kell továbbá a 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(17) és a 765/2008/EK rendelet végrehajtását a fogyasztóvédelem és a termékbiztonság, valamint a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat és a harmadik országbeli és az uniós illetékes hatóságok közötti nemzetközi együttműködés tekintetében. A programnak továbbá arra is törekednie kell, hogy minden fogyasztónak és kereskedőnek a lehető legkisebb költségen hozzáférése legyen a minőségi peren kívüli vitarendezéshez és az online vitarendezéshez, valamint az együttes fellépésen alapuló jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó információkhoz. [Mód. 41]

(39)  Az A programnak támogatnia kell az Európai Fogyasztói Központok Hálózata Hálózatát is, amely segítséget nyújt a fogyasztóknak abban, hogy a belső piacon és az EGT-ben határokon átnyúló termék- vagy szolgáltatásvásárláskor – valósuljon az meg online vagy utazás közben – élhessenek az uniós fogyasztói jogokkal. A 30 központtal rendelkező erős hálózat, amelyet az uniós fogyasztói programok több mint tíz éve finanszíroznak közösen, bizonyította, hogy a fogyasztók és a kereskedők belső piacba vetett bizalmának megerősítése szempontjából hozzáadott értékkel bír. Évente több mint 100 000 fogyasztó kérésével foglalkozik, és több millió polgárt ér el sajtó-és online információs tevékenységein keresztül. Ez az Unió egyik legértékesebb polgári segítségnyújtási hálózata és központjainak többsége a belső piaci joggal, mint például a 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel(18) foglalkozó kapcsolattartó pontoknak ad otthont, és a hálózat működésének értékelése megerősítette, a működés folytatásának fontosságát. Az Európai Fogyasztói Központok Hálózata fontos információforrás lehet a fogyasztók helyi szinten tapasztalt, az uniós döntéshozatal és a fogyasztók érdekeinek védelme szempontjából releváns kihívásait és problémáit illetően. Ezért a fogyasztói érdekképviselet megerősítése érdekében a programnak lehetővé kell tennie a fogyasztói képviselet helyi és uniós szintű kialakítását és erősítését. A hálózat a harmadik országokban működő hasonló szervekkel való viszonossági megállapodások kialakítását is tervezi. [Mód. 42]

(40)  Az uniós fogyasztó- és marketingjognak 2017 májusában a Bizottság által végzett alkalmassági ellenőrzése feltárta, hogy azokban az esetekben, amikor a fogyasztókat hátrány éri a fogyasztóvédelmi jogszabályok megsértése miatt, javítani kell a szabályok érvényesítését és meg kell könnyíteni a jogorvoslatot. Ennek eredményeképpen a Bizottság 2018 áprilisában elfogadta az „Új megállapodás a fogyasztói érdekekért” című kezdeményezést, amelynek célja többek között az, hogy a határokon átnyúló tranzakciók – például nem megfelelő termékek értékesítése a gépjárműiparban –, a kettős minőségi szabványok, a nagyszámú járattörlések következtében ottrekedt utasok problémái, a tagállamok erősebb végrehajtási kapacitása, a fokozott termékbiztonság, a nemzetközi együttműködés fokozása és a jogorvoslat új lehetőségei tekintetében a fogyasztók egyenlő bánásmódot élvezzenek az egységes piacon, különösen a minősített szervezetek reprezentatív tevékenységei révén. A program célja többek között, hogy a tudatosság növelése és a tudásépítés, a kapacitásbővítés és a fogyasztói szervezetek és a fogyasztóvédelmi hatóságok bevált gyakorlatainak cseréje, hálózatok szervezése, a piaci információk fejlesztése, a fogyasztói belső piac tényeken alapuló értékelésének megerősítése, informatikai rendszerek és a kommunikációs eszközök révén támogassa a fogyasztóvédelmi politikát. [Mód. 43]

(41)  Az állampolgárokat különösen érinti a pénzügyi szolgáltatások piacának piacok működése, ezért további tájékoztatást kell nyújtani számukra a működése vonatkozó jogokról, kockázatokról és előnyökről. Ezek a belső piac kulcsfontosságú elemei és szilárd szabályozási és felügyeleti keretet igényelnek, amely nemcsak a pénzügyi stabilitást és a fenntartható gazdaságot biztosítja, hanem magas szintű védelmet biztosít a fogyasztók és más pénzügyi szolgáltatások végfelhasználói számára, beleértve a lakossági befektetőket, megtakarítókat, a biztosítókat, a nyugdíjalapok tagjait és a kedvezményezetteket, az egyéni részvényeseket, a hitelfelvevőket és a kkv-ket. Fontos, hogy növeljék A programnak hozzá kell járulnia a politikai döntéshozatalban való részvételi képességük fokozásához, többek között a pénzügyi ágazat politikai döntéshozatalban való részvételének képességét piacokon forgalmazott termékekre vonatkozó egyértelmű, teljes és felhasználóbarát információk kidolgozása és terjesztése révén. [Mód. 44]

(42)  A programnak ezért továbbra is támogatnia kell a 2017–2020-as kapacitásépítési program által lefedett egyedi tevékenységeket, amelyek erősítik a fogyasztók és más pénzügyi szolgáltatások végfelhasználói részvételét az uniós politikák kialakításában az (EU) 2017/826 európai parlamenti és tanácsi rendeletben(19) meghatározottak szerint, amely folytatta a 2012–2017-es évek kísérleti programját és előkészítő intézkedéseit. Erre azért van szükség, hogy a szakpolitikai döntéshozókhoz ne csak a pénzügyi szektorban dolgozó szakemberek nézetei is jussanak el, hanem más érdekelteké is, így biztosítható a fogyasztók és a más pénzügyi szolgáltatások végfelhasználói érdekeinek jobb képviselete. Ennek jobb A programnak folyamatosan fejlesztenie kell módszereit és legjobb gyakorlatait azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet növelni a fogyasztók és a pénzügyi szolgáltatási politikákat szolgáltatások végfelhasználóinak részvételét az uniós politikai döntéshozatal számára releváns kérdések azonosítása érdekében, valamint a pénzügyi szolgáltatások terén a fogyasztók érdekeinek biztosítása céljából. Ennek javítania kell eredményeznie a pénzügyi szolgáltatási politikákat, különösen a pénzügyi szabályozás kérdéseinek kérdései jobb nyilvános megértésének és a fejlett fejlettebb pénzügyi jártasságnak köszönhetően. E program közszférabeli forrásainak arra kell összpontosítaniuk, ami a végső felhasználók számára alapvető fontosságú, és el kell kerülniük a magánszektorbeli pénzügyi szereplők által javasolt kereskedelmi tevékenységek közvetlen vagy közvetett pénzügyi támogatását. [Mód. 45]

(43)  A 2012–2013 közötti kísérleti projekt, valamint a 2014 és 2016 közötti előkészítő intézkedés keretében a Bizottság két szervezetnek ítélt oda támogatást az éves nyílt pályázati felhívást követően. A két szervezet a Financial Watch, amelyet 2011-ben uniós támogatással hoztak létre nemzetközi non-profit szervezetként a belga jog szerint, és a Better Finance, amely a már létező európai szövetségek és részvényesek 2009. óta történt egymást követő átszervezésének és átnevezésének eredménye. Az (EU) 2017/826 rendelet alapján létrehozott kapacitásépítési program ugyanezt a két szervezetet azonosítja egyedüli kedvezményezettként. Ezért szükséges, hogy továbbra is társfinanszírozzák ezeket a szervezeteket a program keretében. Ezt a finanszírozást azonban felül kell vizsgálni. E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy amennyiben a kapacitásfejlesztési program és a megfelelő finanszírozás kiterjesztésre kerül a 2020 utáni időszakra, és egyéb lehetséges kedvezményezettek is megjelennek, a pályázati felhívásnak nyitottnak kell lennie a program feltételeit teljesítő és annak célkitűzéseihez hozzájáruló bármely egyéb szervezet számára, és ennek az (EU) 2017/826 rendelettel összhangban kell történnie. [Mód. 46]

(44)  Az élelmiszer-ellátási élelmiszer- és takarmányellátási lánc egészében magas szintű egészségvédelem szükséges a fogyasztók és a környezet védelmi érdekében, valamint ahhoz, hogy a belső piac hatékonyan és zökkenőmentesen működjön. A biztonságos és fenntartható mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási lánc a társadalom és a belső piac előfeltétele. Amint azt a közelmúltbeli incidensek, például 2017. évi, fipronillal szennyezett tojások esete és a 2013. évi lóhúsbotrány is alátámasztotta, a határokon átnyúló egészségügyi válságok, például a madárinfluenza és az afrikai sertésláz, valamint az élelmiszerekkel kapcsolatos riadalmak akadályozzák a belső piac működését a személyek és az áruk mozgásának korlátozása és a termelés megzavarása által. Rendkívül fontos, hogy megelőzzük a határokon átnyúló egészségügyi válságokat és élelmiszerellátási zavarokat. A programnak ezért konkrét intézkedéseket, például az állatok és a növények egészségére hatással lévő válságok és előre nem látható események esetén meghozandó sürgősségi intézkedéseket kell támogatnia, a válságtartalékhoz való közvetlen hozzáférést szolgáló mechanizmus bevezetése révén annak érdekében, hogy gyorsabban, eredményesebben és hatékonyabban lehessen kezelni a szükséghelyzeteket. [Mód. 47]

(45)  Az uniós jogszabályok általános célkitűzése az élelmiszerlánc területén a magas szintű emberi, állati és növényi előmozdítása egészség garantálása az élelmiszerláncon belül, az állatjólét javítása, a magas szintű védelem elősegítése és a fogyasztók tájékoztatása, valamint a környezet magas szintű védelme, ideértve a biológiai sokféleség megőrzését, mindeközben javítva az európai élelmiszer- és takarmánytermékek fenntarthatóságát, csökkentve az élelmiszer-pazarlást, növelve a minőségi termékminőségi előírásokat az Unióban, elősegítve az uniós élelmiszer- és takarmányipar versenyképességét és kedvezve a munkahelyteremtésnek. [Mód. 48]

(46)  Figyelembe véve az intézkedések sajátos jellegét az emberek, az állatok és a növények egészségének magas szintje tekintetében az élelmiszerláncon belül, ebben a rendeletben külön támogathatósági kritériumokat kell alkalmazni a vissza nem térítendő támogatások nyújtására és a közbeszerzések igénybevételére vonatkozóan. Különösen az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelettől(20) (a költségvetési rendelet) eltérve, a visszaható hatály tilalmának elve alóli kivételként a biztonsági intézkedések költségeinek sürgős és előre nem látható természetük miatt elszámolhatóknak kell lenniük, és magukban kell foglalniuk egy betegség vagy károsító feltételezett megjelenéséből eredő költségeket is, feltéve, hogy a megjelenést később megerősítik és értesítik a Bizottságot. A kapcsolódó költségvetési kötelezettségvállalások és az elszámolható kiadások kifizetése a Bizottságra hárul a jogi kötelezettségvállalások aláírását követően, és miután értékelte a tagállamok által benyújtott kifizetési kérelmeket. A költségeknek elszámolhatóknak kell lenniük olyan védőintézkedések esetében is, amikor az uniós egészségügyi helyzetet közvetlenül fenyegeti egy harmadik ország, egy tagállam vagy tengerentúli országok és területek területén bekövetkező esemény vagy fejlemény bizonyos állatbetegségek és zoonózisok eredményeképpen, illetve az Unióban található növények egészségi állapotának támogatására hozott védelmi intézkedések vagy egyéb releváns tevékenységek tekintetében. [Mód. 49]

(47)  A Az egyre globalizáltabb élelmiszerláncra való tekintettel a tagállamok által végzett hatósági ellenőrzések nélkülözhetetlen eszközök annak ellenőrzésére és nyomon követésére, hogy a vonatkozó uniós követelményeket hogyan alkalmazzák, tartják be és hajtják végre, különösen a harmadik országokból importált termékek tekintetében. A hatósági ellenőrzési rendszerek hatékonysága és eredményessége létfontosságú az élelmiszerláncon belül az emberek, állatok és növények magas szintű biztonságának biztonsága, valamint a fogyasztói bizalom fenntartása szempontjából, a környezet és az állatjólét magas szintű védelmével egyidejűleg. Az ilyen ellenőrzési intézkedésekre uniós pénzügyi támogatást kell nyújtani. Különösen fontos az uniós referencialaboratóriumoknak nyújtott pénzügyi hozzájárulás a Bizottság által jóváhagyott munkaprogramok végrehajtásából eredő költségek fedezése céljából. Továbbá, mivel a hatósági ellenőrzések eredményessége attól is függ, hogy az ellenőrző hatóságok személyzete jól képzett-e, és az uniós jogszabályokról megfelelő ismeretekkel rendelkezik-e, az Uniónak hozzá kell járulnia az illetékes hatóságok által szervezett képzésekhez és a kapcsolódó csereprogramokhoz. [Mód. 50]

(48)  Az európai statisztikai program keretében fejlesztett, előállított és közzétett magas színvonalú európai statisztikák elengedhetetlenek a bizonyítékokon alapuló döntéshozatalhoz; az európai statisztikáknak időben rendelkezésre kell állniuk, és hozzá kell járulniuk az Uniós szakpolitikák végrehajtásához – ahogyan az az EUMSZ-ben tükröződik –, azaz a megerősített és integrált gazdasági irányításhoz, a társadalmi, gazdasági és területi kohézióhoz, a fenntartható fejlődéshez, az agrárpolitikához, Európa szociális dimenziójához és a globalizációhoz.

(49)  Az európai statisztikák elengedhetetlenek az uniós döntéshozatalhoz, valamint az uniós kezdeményezések teljesítményének és hatásának méréséhez. Ezért biztosítani kell az európai statisztikák folyamatos rendelkezésre bocsátását és fejlesztését, figyelembe véve az uniós szintű megközelítést és a belső piac perspektíváján történő túlmutatást biztosítani kell az összes uniós tevékenység és szakpolitikai terület lefedése érdekében, beleértve a vállalkozások és a polgárok lehetőségeinek kiszélesítését a megalapozott döntések meghozatalához.

(50)  Horizontális jellege miatt az európai statisztikai programra egyedi követelmények vonatkoznak, nevezetesen a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben(21) megfogalmazottak, különös tekintettel a statisztikai elvek tiszteletben tartására, az európai statisztikai rendszer működésére és annak irányítására, beleértve az európai statisztikai rendszer bizottságához és a Bizottsághoz rendelt szerepeket és feladatokat, valamint a statisztikai tevékenységek programozásának megvalósítását.

(51)  A programot előzetes vizsgálat céljából benyújtották az Európai Statisztikai Rendszer Bizottsághoz a 223/2009/EK rendelettel összhangban, és tényleges parlamenti ellenőrzés biztosításával végre kell hajtani. [Mód. 51]

(52)  Az Unió és a tagállamok elkötelezettek amellett, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete 2030-as fenntartható fejlődési ütemtervének végrehajtása mellett tekintetében vezető szerepet vállaljanak. A 2030-as ütemterv eléréséhez való hozzájárulás révén az Unió és a tagállamok erősebb, fenntarthatóbb, befogadóbb, biztonságosabb és virágzóbb Európát fognak támogatni. A programnak hozzá kell járulnia a 2030-as ütemterv végrehajtásához, többek között a fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi és környezeti dimenzióinak kiegyensúlyozásával, egyértelmű és látható kötelezettségeket vállalva a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben erre, és általánosan érvényesítve a fenntartható fejlesztési célokat, ahogy ezt az Európai Parlament a többéves pénzügyi keretről szóló 2018. március 14-i és május 30-i állásfoglalásában kérte. [Mód. 52]

(53)  Tekintettel az éghajlatváltozás okozta problémák megoldásának szükségességére, és összhangban azzal, hogy az EU elkötelezte magát az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljai és a Párizsi Megállapodás végrehajtása mellett, ennek a programnak hozzá kell járulnia az éghajlati szempontok érvényesítéséhez és ahhoz az átfogó célkitűzéshez, hogy az uniós költségvetési kiadások 25 %-át éghajlat-politikai célok támogatására fordítsák. A program előkészítése és végrehajtása során meg kell határozni az alkalmazandó intézkedéseket és újra kell értékelni azokat a vonatkozó értékelések és felülvizsgálati folyamatok összefüggésében.

(54)  Ez a rendelet meghatározza a program pénzügyi keretösszegét, amely [az új intézményközi megállapodásnak megfelelően frissítendő hivatkozás: a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás(22) 17. pontja értelmében] az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.

(55)  Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás rendelkezik a program érintett területén egyrészről az Unió és tagállamai, másrészről az Európai Szabadkereskedelmi Társulás Európai Gazdasági Térségben részt vevő országai közötti együttműködésről. Rendelkezni kell arról is, hogy a program nyitott legyen más országok, beleértve az Unió szomszédságában fekvő, valamint az uniós tagságot kérelmező, tagjelölt vagy csatlakozó országok részvételére is. Ezenkívül az európai statisztikák terén a programnak nyitottnak kell lennie Svájc számára az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között a statisztikai együttműködés terén létrejött megállapodással összhangban(23).

(56)  Azok a harmadik országok, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai, részt vehetnek az uniós programokban az EGT-megállapodás alapján létrehozott együttműködés keretében, amely a programok végrehajtásáról e megállapodás alapján hozott döntés keretében rendelkezik. Harmadik országok is részt vehetnek más jogi eszközök alapján. E rendeletben külön rendelkezést kell bevezetni az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő szükséges jogainak és hozzáférésének biztosítására, valamint az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára, hogy teljes körűen gyakorolhassák hatásköreiket.

(57)  E programra a költségvetési rendelet alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra és a közbeszerzésre – vonatkozó szabályokat.

(58)  A megelőző programok és költségvetési tételek keretében végrehajtott intézkedések megfelelőnek bizonyultak, és megtartandók. Az e program keretében bevezetett új intézkedések célja különösen a jól működő belső piac megerősítése. Annak érdekében, hogy a program végrehajtása során egyszerűbbé és rugalmasabbá váljon, és ezáltal jobban teljesítse célkitűzéseit, az intézkedéseket csak átfogó, általános kategóriákban kell meghatározni. A versenyképesség és fogyasztóvédelem területén az egyedi célkitűzésekre vonatkozó indikatív tevékenységek listáját vagy a szabályozási követelményekből eredő konkrét tevékenységeket – például a szabványosítás, a piacfelügyelet, az élelmiszerlánc-szabályozás és az európai statisztikák területén – szintén bele kell foglalni a programba. [Mód. 53]

(59)  Meg kell határozni a finanszírozásra jogosult szervezetek bizonyos kategóriáit, valamint azokat a szervezeteket, amelyek pályázati felhívás nélkül jogosultak finanszírozásra.

(60)  Figyelemmel a világgazdaság, ezen belül a digitális gazdaság fokozódó összekapcsoltságára, a programnak továbbra is lehetőséget kell biztosítania bizonyos tevékenységek esetén külső szakértők, így harmadik országok tisztviselői, nemzetközi szervezetek képviselői vagy gazdasági szereplők bevonására. [Mód. 54]

(61)  A társfinanszírozási szabályok és az elszámolható költségek tekintetében külön kritériumokat kell feltüntetni.

(62)  „Az Uniós költségvetés felülvizsgálata” című, 2010. október 19-i közleményben(24) szereplő bizottsági kötelezettségvállalással összhangban, valamint a finanszírozási programok koherenciája és egyszerűsítése érdekében a forrásokat meg kell osztani más uniós finanszírozási eszközökkel, amennyiben a tervezett program szerinti intézkedések céljai több finanszírozási eszköz tekintetében közösek; a kettős finanszírozást ugyanakkor el kell kerülni.

(63)  E programnak hozzá kell járulnia a legkülső régiók sajátos szükségleteit kielégítő és a belső piacba történő integrációjukhoz történő átfogó támogatásához, amint azt a közelmúltban ismét megerősítette a Bizottság „Erősebb és megújult stratégiai partnerség az EU legkülső régióival”(25) közleménye.

(64)  A programnak elő kell mozdítania a szinergiák kiaknázását, miközben elkerüli a párhuzamosságokat a kapcsolódó uniós programokkal és intézkedésekkel. Az e program keretében végzett intézkedéseknek ki kell egészíteniük a (EU) [...] európai parlamenti és tanácsi rendelettel(26) és az (EU) [...] európai parlamenti és tanácsi rendelettel(27) létrehozott Vám és Fiscalis programok intézkedéseit, amelyeknek célja szintén a belső piac működésének támogatása és javítása. [Mód. 55]

(65)  A programnak elő kell mozdítania a szinergiákat, a komplementaritásokat és a komplementaritásokat az addicionalitást a kkv-k és a vállalkozói szellem támogatásával kapcsolatban az (EU) […] európai parlamenti és tanácsi rendelettel(28) létrehozott Európai Regionális Fejlesztési Alap keretében. Ezenkívül az (EU) [...] európai parlamenti és tanácsi rendelettel(29) létrehozott InvestEU Alap kkv-kerete garantálni fogja az adósság- és a tőketámogatást a kkv-k és mikrovállalkozások számára a finanszírozási lehetőségekhez történő hozzáférés és azok rendelkezésre állásának javítása érdekében. A program az (EU) […] európai parlamenti és tanácsi rendelettel(30) létrehozott űrprogrammal is szinergiákat szorgalmaz annak érdekében, hogy ösztönözze a kkv-kat, hogy előnyt szerezzenek az áttörést jelentő innovációból és az említett programok keretében kidolgozott egyéb megoldásokból. [Mód. 56]

(66)  Ennek a programnak elő kell mozdítania a szinergiát az (EU) […] európai parlamenti és tanácsi rendelettel(31) létrehozott Horizont Európa keretprogrammal, amelynek célja a kutatás és az innováció előmozdítása. Ennek különösen a kiegészítő jellegre kell összpontosítania a jövőbeli európai innovációs tanács intézkedéseivel az innovatív vállalkozások számára, valamint a kkv-k számára nyújtott szolgáltatásokkal.

(67)  A programnak elő kell mozdítania a szinergiákat és a komplementaritásokat az (EU) […] európai parlamenti és tanácsi rendelettel(32) létrehozott Digitális Európa programmal, amelynek célja az uniós gazdaság és a közszféra digitalizálása és a kiberbiztonság fokozása. [Mód. 57]

(68)  Ezenkívül a programnak szinergiákat kell keresnie az (EU) [...] európai parlamenti és tanácsi rendelettel(33) létrehozott Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alappal, amelynek célja egy európai igazságszolgáltatási térség további fejlődésének támogatása a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek hatékonysága érdekében, ami a tisztességes és költséghatékony európai gazdaság kulcsfontosságú előfeltétele.

(69)  Ezenkívül e programnak szinergiákat kell keresnie az (EU) [...] európai parlamenti és tanácsi rendelettel(34) létrehozott Erasmus programmal, az (EU) [... ] európai parlamenti és tanácsi rendelettel(35) létrehozott Európai Unió Szolidaritási Alapjával és az (EU) [... ] európai parlamenti és tanácsi rendelettel(36) létrehozott Európai Szociális Alap Plusszal a munkaerőpiac és az ifjúság mobilitásának területén, amely elengedhetetlen a jól működő belső piachoz.

(70)  Végül az állategészségügyi és növényegészségügyi válságok esetében az élelmiszerláncra vonatkozó intézkedéseket, mint például az állategészségügyi és növényegészségügyi intézkedéseket ki lehetne egészíteni az (EU) [...] európai parlamenti és tanácsi rendeletben(37) meghatározott uniós Közös Agrárpolitika (KAP) programozásban szereplő piacalapú beavatkozásokkal.

(71)  Adott esetben a program keretében megvalósuló intézkedéseknek a piaci hiányosságok, illetve az optimálistól eltérő befektetési helyzetek kezelésére kell szolgálniuk arányos módon A program intézkedéseinek egyértelmű európai hozzáadott értékkel kell rendelkezniük és arányos módon kezelniük kell a piaci hiányosságokat és az optimálistól elmaradó befektetési helyzeteket, elkerülve a magánfinanszírozás megkettőzését vagy kiszorítását, és egyértelmű uniós hozzáadott értéket kell képviselniük. [Mód. 58]

(72)  A végrehajtási hatásköröket a Bizottságra kell ruházni azon cselekvési programok elfogadásával kapcsolatban, amelyek az élelmiszerláncon belül az emberek, az állatok és a növények egészségének magas szintjét elősegítő intézkedések végrehajtását célozzák. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(38) megfelelően kell gyakorolni. [Mód. 59]

(73)  Az e rendelet szerinti finanszírozási formákat és a végrehajtási módszereket módokat annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek elérni az intézkedések mennyire alkalmasak a tevékenységek egyedi célkitűzéseit célkitűzéseinek megvalósítására és biztosítani az eredményeket eredmények elérésére, figyelembe véve figyelemmel különösen az ellenőrzési költségeket uniós hozzáadott-értékre, ellenőrzések költségeire, az adminisztratív terhekre terheket és a megfelelés hiányának kockázatát szabályok be nem tartásának várható kockázataira. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, az átalánydíjak és az egységköltség alkalmazását, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint. [Mód. 60]

(74)  A program hatékonysága és eredményessége terén való előrelépésre vonatkozó rendszeres nyomon követés és jelentéstétel biztosítása érdekében a program intézkedéseinek és eredményeinek nyomon követéséhez megfelelő keretet kell létrehozni a kezdetektől. Az ilyen nyomon követésnek és jelentéstételnek indikátorokon kell alapulnia, mérve a program keretében végzett intézkedéseknek az előre meghatározott kiindulási mutatókra gyakorolt hatását. [Mód. 61]

(75)  A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás(39) (22) és (23) bekezdése értelmében ezt a programot az egyedi nyomonkövetési követelmények alkalmazásával gyűjtött információk alapján kell értékelni, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket. Ezeknek a követelményeknek – adott esetben – mérhető mutatókat is tartalmazniuk kell a program gyakorlati hatásainak értékelése céljából. A Bizottságnak időközi értékelő jelentést kell készítenie a program keretében támogatott cselekvések célkitűzéseinek megvalósításáról, az eredményekről és a hatásokról, a források felhasználásának hatékonyságáról és uniós hozzáadott értékéről, valamint egy záró értékelő jelentést kell készítenie a hosszabb távú hatásokról, az eredmények és a tevékenységek fenntarthatóságáról, valamint a más programokkal fennálló szinergiákról. [Mód. 62]

(75a)  Ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítése érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a munkaprogram(ok) elfogadására vonatkozóan. [Mód. 63]

(76)  Az állatbetegségek és zoonózisok nyílt jegyzékét, amelyek a biztonsági intézkedések keretében történő finanszírozásra és a mentesítési, ellenőrzési és felügyeleti programok keretében történő finanszírozásra jogosultak, az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendelet(40) I. részének 2. fejezetében, a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben(41) és a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben(42) említett állatbetegségek alapján kell megállapítani. [Mód. 64]

(77)  Az állattenyésztésre vagy -kereskedelemre jelentős hatást gyakorló állatbetegségek helyzetének, valamint az emberekre veszélyt jelentő zoonózisok terjedésének, továbbá az új tudományos vagy járványügyi fejleményeknek, valamint az Unió számára valószínűleg új fenyegetést jelentő állatbetegségek figyelembevétele érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az állatbetegségek és zoonózisok jegyzékének módosítására vonatkozóan. Annak biztosítása érdekében, hogy hatékonyan lehessen értékelni a program által a célkitűzéseinek megvalósítása terén elért eredményeket, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az egyedi célkitűzések elérésének mérésére szolgáló indikátorok szükség szerinti felülvizsgálata vagy kiegészítése, valamint e rendeletnek a nyomonkövetési és értékelési keret létrehozására vonatkozó rendelkezésekkel való kiegészítése céljából. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. Az érdekelt felekkel és a fogyasztói szervezetekkel szintén konzultálni kell. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. [Mód. 65]

(78)  A [hivatkozás adott esetben a TOT-okra vonatkozó új határozat szerint frissítendő: 2013/755/EU tanácsi határozat(43) 94. cikke] értelmében a tengerentúli országokban és területeken letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik.

(79)  A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel(44), a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel(45), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel(46) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel(47) összhangban, az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja, és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv(48) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más bűncselekményeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(80)  A rendeletre alkalmazandók az Európai Parlament és a Tanács által az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok,. E szabályokat és különösen a költségvetési rendelet rögzíti, és azok meghatározzák különösen amely meghatározza a költségvetés elkészítésére és annak vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkezik rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről, amelyet emiatt alkalmazni kell az e program szerinti fellépésekre, az e rendeletben előírt egyes eltérésekre is figyelemmel. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelmére is vonatkoznak, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a hatékony uniós finanszírozás alapvető előfeltétele. [Mód. 66]

(81)  Az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet(49) szabályozza a személyes adatoknak a tagállamokban e rendelet keretében és a tagállamok illetékes hatóságai felügyelete mellett történő kezelését. A 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(50) szabályozza a személyes adatoknak a Bizottság által e rendelet keretében és az európai adatvédelmi biztos felügyelete mellett végzett kezelését. Az illetékes hatóságok általi információcserének vagy információtovábbításnak meg kell felelnie a személyes adatok továbbítására vonatkozóan az (EU) 2016/679 rendeletben és az XXX rendeletben [elektronikus hírközlési adatvédelmi rendelet] rögzített szabályoknak, továbbá a Bizottság általi információcserének vagy információtovábbításnak meg kell felelnie a személyes adatok továbbítására vonatkozóan a 45/2001/EK rendeletben rögzített szabályoknak. [Mód. 67]

(82)  Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani az érintett kérdéskörök határokon átnyúló jellege miatt, az Unió szintjén azonban az intézkedések hatékonyabb volta miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(83)  A program feladata az Unió belső piacának, a vállalkozások – köztük különösen a kkv-k mikro-, kis- és középvállalkozások – versenyképességének és fenntarthatóságának, valamint a polgárok, az üzleti vállalkozások és a közigazgatások felé irányuló európai statisztikai intézkedések jobb láthatóságának és koherenciájának biztosítása is. [Mód. 68]

(84)  A 99/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet, az 1287/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet, a 254/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet(51), a 258/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet(52), a 652/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet(53) és az (EU) 2017/826 európai parlamenti és tanácsi rendeletet 2021. január 1-jével hatályon kívül kell helyezni.

(85)  Helyénvaló megszakítás nélküli és zavartalan átmenetet biztosítani a vállalkozások és különösen a kkv-k mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképessége és fenntarthatósága, a fogyasztóvédelem, a pénzügyi szolgáltatások fogyasztói és végfelhasználói, a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos szakpolitikai döntéshozatal, az élelmiszerlánc és az európai statisztikák területén az 1287/2013/EU rendelettel, a 254/2014/EU rendelettel, az (EU) 2017/826 rendelettel, a 258/2014/EU rendelettel, a 652/2014/EU rendelettel, a 99/2013/EU rendelettel létrehozott programok és e program között, különös tekintettel a többéves intézkedések folytatására és a korábbi programok sikereinek értékelésére, [Mód. 69]

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet létrehozza létrehoz egy egységes piaci programot, amely megerősíti a belső piac működésének, valamint piacot és javítja annak működését a vállalkozások – ideértve és elsősorban a mikro-, kis- és középvállalkozások – versenyképességének javítását célzó programot versenyképessége és fenntarthatósága, a standardizáció, a fogyasztóvédelem, a piacfelügyelet, az élelmiszerellátási lánc terén, valamint létrehozza az európai statisztikák fejlesztésének, előállításának és közzétételének finanszírozási keretét a 223/2009/EK rendelet 13.cikke szerint (a továbbiakban: a program) [Mód. 70].

Meghatározza a program célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó költségvetést, az uniós finanszírozás formáit és az ilyen finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.  „vegyesfinanszírozási műveletek”: az uniós költségvetésből – többek között a költségvetési rendelet 2. cikkének (6) bekezdése szerinti vegyesfinanszírozási eszköz keretében – támogatott olyan tevékenységek, amelyek az uniós költségvetésből nyújtott nem visszafizetendő támogatási formákat és/vagy finanszírozási eszközöket ötvöznek fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézményektől, valamint kereskedelmi pénzügyi intézményektől és befektetőktől származó visszafizetendő támogatási formákkal;

2.  „európai statisztikák”: az EUSZ 3. cikkével és a 223/2009/EK rendelettel összhangban, uniós szinten és a tagállamokban fejlesztett, előállított és közzétett statisztikák; [Mód. 71]

3.  „jogalany”: minden olyan természetes személy, valamint a nemzeti jog, az uniós jog vagy a nemzetközi jog alapján létrehozott olyan jogi személy, amely jogi személyiséggel rendelkezik, és saját nevében jogokat gyakorolhat és kötelezettségeket vállalhat, illetve az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet („költségvetési rendelet”) költségvetési rendelet 197. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet; [Mód. 72]

4.  „mikro-, kis- és középvállalkozások”: a 2003/361/EK ajánlás 2003. május 6-i változatában meghatározott mikro-, kis- és középvállalkozások;

4a.  „szociális gazdasági vállalkozás”: olyan vállalkozás, amelynek elsődleges célkitűzése társadalmi hatás elérése, nem pedig nyereség termelése a tulajdonosok és a részvényesek számára, piaci értékesítésre szánt árukat és szolgáltatásokat nyújt, irányítása nyitott és felelős módon zajlik, bevonva különösen az alkalmazottakat, a fogyasztókat és az érdekelt feleket; [Mód. 73]

4b.  „helyi köztulajdonú vállalkozás”: kisebb, helyi köztulajdonú vállalkozás, amely megfelel a kkv-kra vonatkozó kritériumoknak, és a helyi közösségek számára fontos feladatot lát el; [Mód. 74]

4c.  „vállalkozási hálózatok”: vállalkozók egyesülése valamely közös projekt végrehajtása érdekében, amelyben két vagy több kkv közösen végez egy vagy több gazdasági tevékenységet piaci versenyképességének növelése céljából; [Mód. 75]

5.  „harmadik ország”: olyan ország, amely nem tagja az Uniónak.

3. cikk

A program célkitűzései

(1)  A program általános célkitűzései a következők:

a)  a belső piac működésének javítása és különösen a polgárok, a fogyasztók és a vállalkozások – különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) – védelme és erősítése az uniós jog jogi, szociális és környezetvédelmi keret érvényesítésével,; a piacra jutás megkönnyítésével és a finanszírozáshoz való hozzáférés elősegítésével, standardalkotással a vállalkozások közötti tisztességes verseny ösztönzésével, szabványok meghatározásával, a fogyasztóvédelem egységes és magas szintjének biztosításával, a piacfelügyelet szigorításával az emberi, állati és növényi egészség Unióban, a kölcsönös elismerés javításával, valamint az emberek, állatok és az állatjólét növények egészségének és jólétének előmozdításával; valamint a tagállamok illetékes hatóságai közötti, továbbá a tagállamok illetékes hatóságai, a Bizottság és a decentralizált uniós ügynökségek közötti együttműködés javításával; [Mód. 76]

b)  olyan magas színvonalú, összehasonlítható és megbízható európai statisztikák biztosítása Európa számára kidolgozása, előállítása és közzététele, amelyek alátámasztják az uniós szakpolitikák valamennyi uniós szakpolitika – többek között a kereskedelem- és a migrációs politika – tervezését, nyomon követését és értékelését alátámasztják, valamint segítik a polgárokat, a politikai döntéshozókat és a szabályozókat, a felügyeleti hatóságokat, a vállalkozásokat, a tudományos köröket, a polgárokat civil társadalmat és a médiát, hogy megalapozott döntéseket hozzanak, és aktívan részt vegyenek a demokratikus folyamatban. [Mód. 77]

(2)  A program egyedi célkitűzései a következők:

a)  a belső piac hatékonyabbá tétele,:

i.  az akadályok megelőzésének és megszüntetésének elősegítése, az uniós jog kidolgozásának, végrehajtásának és érvényesítésének támogatása a következő területeken: az áruk és szolgáltatások belső piaca, a közbeszerzés, a piacfelügyelet, valamint a társasági jog, a szerződéses és szerződésen kívüli jog, a pénzmosás elleni küzdelem, a tőke szabad mozgása, a pénzügyi szolgáltatások és a verseny, beleértve az irányítási eszközök fejlesztését;

ii.  a hatékony piacfelügyelet és termékbiztonság támogatása az Unió egészében és a termékhamisítással szembeni fellépés annak biztosítása érdekében, hogy csak biztonságos és előírásoknak megfelelő termékek álljanak rendelkezésre az uniós piacon, beleértve az online értékesítést is, illetve hogy a piacfelügyeleti hatóságok egységesebbek és hasonló kapacitásúak legyenek az Unió egészében; [Mód. 78]

b)  a vállalkozások versenyképességének és fenntarthatóságának javítása – különös tekintettel a kkv-kra – és az addicionalitás elérése olyan intézkedések biztosításával, amelyek különböző támogatási formákat nyújtanak a kkv-k számára, (a piacokhoz való hozzáférés biztosítása – beleértve a kkv-k nemzetközivé válását – kkv-kra vonatkozó célkitűzések) biztosításával, a kkv-k kedvező üzleti környezetének, az ágazatok versenyképességének, az ipar korszerűsítésének biztosítása és amelyek külön figyelmet fordítanak azok sajátos szükségleteire, a vállalkozói szellem ösztönzése; következők által:

i.  különböző támogatási formák biztosítása a kkv-k számára, elősegítve a kkv-k – és köztük a vállalkozási hálózatok – növekedését, előmozdítását és létrehozását, a vezetői készségek fejlesztése és olyan, a bővülést célzó intézkedések ösztönzése, amelyek számukra jobb hozzáférést tesznek lehetővé a piacokhoz és a nemzetköziesítési folyamatokhoz, valamint termékeik és szolgáltatások forgalmazásához;

ii.  kedvező üzleti környezet és keret előmozdítása a kkv-k számára, az adminisztratív terhek csökkentése, az ágazatok versenyképességének fokozása, biztosítva az ipar korszerűsítését, ideértve az ellenállóképes, energia- és erőforrás-hatékony gazdasághoz hozzájáruló digitális átalakulást;

iii.  a vállalkozói kultúra előmozdítása és hozzájárulás a kkv-k alkalmazottainak magas színvonalú képzéséhez;

iv.  új üzleti lehetőségek elősegítése azon kkv-k számára, amelyek célzott intézkedések révén strukturális változásokon estek át, valamint egyéb innovatív intézkedési formák, például a munkahelyteremtést megkönnyítő és a vállalkozás folytonosságát biztosító munkavállalói kivásárlások az e változások által érintett területeken. [Mód. 79]

c)  a belső piac hatékony működésének biztosítása olyan szabványosítási folyamatok révén, amelyek:

i.  lehetővé teszik az európai szabványosítás szabványosítási szervek finanszírozását és az összes érdekelt felek fél részvételét az európai szabványok létrehozásában; [Mód. 80]

ii.  támogatják a magas színvonalú nemzetközi pénzügyi beszámolási és könyvvizsgálati standardok kidolgozását, megkönnyítik az uniós jogba való integrálásukat, valamint és/vagy előmozdítják a vállalati jelentéstételben a bevált módszerek innovációját és fejlesztését a kis- és nagyvállalatok számára egyaránt; [Mód. 81]

d)  a fogyasztók érdekeinek előmozdítása, valamint a fogyasztóvédelem és a termékbiztonság egységes és magas szintjének biztosítása a következők révén: [Mód. 82]

i.  a fogyasztók, a vállalkozások és a civil társadalom lehetőségeinek növelése, segítése és oktatása; a magas szintű fogyasztóvédelem, a fenntartható fogyasztás biztosítása, különösen a legkiszolgáltatottabb fogyasztók számára az egységes piac méltányosságának, átláthatóságának és a termékbiztonság biztosítása belé vetett bizalomnak a megerősítése érdekében; az illetékes végrehajtó hatóságok és a fogyasztói képviseleti szervezetek, valamint az együttműködési intézkedések támogatásával; támogatása többek között a meglévő és a kialakulóban lévő technológiák által felvetett kérdések kezelésével, ideértve az ellátási lánc során a termékek nyomon követhetőségének javítására irányuló intézkedéseket is; minőségi szabványok az Unióban, valamint a termékek kettős minősége kérdésének megoldása; az uniós jog keretében a fogyasztókat megillető jogok tudatosítása, és annak biztosítása, hogy minden valamennyi fogyasztó hozzáférjen a jogorvoslathoz; hozzáférhessen hatékony jogorvoslati mechanizmusokhoz, valamint megfelelő tájékoztatás a piacokról és a fogyasztókról, akárcsak a fenntartható fogyasztás előmozdítása az áruk és szolgáltatások sajátos jellemzőire és környezetre gyakorolt hatására vonatkozó bővített tájékoztatás révén; [Mód. 83]

ii.  a fogyasztók, az egyéb pénzügyi szolgáltatások végfelhasználói és a civil társadalom részvételének előmozdítása a pénzügyi szolgáltatási szakpolitika kialakításában; a pénzügyi szféra és a kereskedelmi forgalomba hozott pénzügyi termékek különböző kategóriái jobb megértésének előmozdítása és a fogyasztók érdekeinek biztosítása a lakossági pénzügyi szolgáltatások terén; [Mód. 84]

e)  az emberek, az állatok és a növények magas szintű egészségvédelmének és biztonságának elősegítése az élelmiszerláncon a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncon belül és a kapcsolódó területeken, beleértve a betegségek és a károsítók megelőzése és felszámolása révén– az állatok vagy a növények egészségére kiható kiterjedt válságok vagy előre nem látható események esetén hozott sürgősségi intézkedéseket is beleértve –, valamint az állatjólét javítása javításának, illetve a fenntartható élelmiszer-termelés agrár-élelmiszeripari termelésnek és a megfizethető fenntartható fogyasztásnak a támogatása, továbbá a kutatásnak, az innovációnak és -fogyasztás az érintett szereplők között a bevált gyakorlatok megosztásának az ösztönzése; [Mód. 85]

f)  magas színvonalú európai statisztikák fejlesztése, készítése, közzététele és közlése Európáról kellő időben, pártatlanul és költséghatékony módon a 223/2009/EK rendelet 4. cikkében említett Európai Statisztikai Rendszeren belül megerősített partnerségek révén és az összes érintett külső féllel különféle adatforrások, fejlett adatelemzési módszerek, intelligens rendszerek és digitális technológiák használatának segítségével és nemzeti és – adott esetben – regionális bontásban. [Mód. 86]

4. cikk

Költségvetés

(1)  A program 2021–2027 közötti időszakban történő megvalósítására szánt pénzügyi keretösszeg folyó áron számítva 4 088 580 000 6 563 000 000 EUR. [Mód. 87]

(2)  Az (1) bekezdésben említett összegen belül az alábbi indikatív összegeket kell elkülöníteni a következő célkitűzések számára:

-a)  394 590 000 EUR a 3. cikk (2) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett célkitűzésre; [Mód. 88]

-aa)  396 200 000 EUR a 3. cikk (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett célkitűzésre; [Mód. 89]

a)  1 000 000 000 3 122 000 000 EUR a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett célkitűzésre; [Mód. 90]

aa)  220 510 000 EUR a 3. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett célkitűzésre; [Mód. 91]

b)  188 000 000 198 000 000 EUR a 3. cikk (2) bekezdése bekezdésének d) pontjának i. alpontjában pontjában említett célkitűzésre; [Mód. 92]

c)  1 680 000 000 EUR a 3. cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett célkitűzésre;

d)  552 000 000 EUR a 3. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett célkitűzésre.

(3)  Az (1) bekezdésben említett összeg felhasználható a program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, különösen az előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési tevékenységekre, továbbá az információk feldolgozására és cseréjére összpontosító IT-hálózatokra, valamint az intézményi IT-eszközök használatára és fejlesztésére. A program célkitűzései által érintett tevékenységek finanszírozására szolgáló program maximális elérhetőségének biztosítása érdekében az igazgatási és technikai támogatás teljes költsége nem haladhatja meg az (1) bekezdésben említett pénzügyi keretösszeg értékének 5% -át. [Mód. 93]

(4)  A 3. cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett célkitűzés esetében az egy pénzügyi évnél hosszabb időn átívelő költségvetési kötelezettségvállalások felbonthatók több évre esedékes éves részletekre.

(5)  A költségvetési rendelet 111. cikkének (2) bekezdésétől eltérve a Bizottság az e rendelet 3. cikke (2) bekezdésének e) pontjában említett egyedi célkitűzéshez kapcsolódó költségvetési kötelezettségvállalást tesz az állategészségügyi és növényegészségügyi biztonsági intézkedésekre odaítélt támogatásra, miután értékelte a tagállamok által benyújtott kifizetési kérelmeket.

(5a)  Külön mechanizmust kell bevezetni azért, hogy nagyobb szükséghelyzetek esetén az élelmiszer-ellátási lánc közvetlenül hozzáférjen a Bizottság válságtartalékához, a 3. cikk (2) bekezdésének e) pontja szerinti intézkedésekhez elegendő finanszírozás biztosítása érdekében. [Mód. 94]

(6)  A tagállamok részére megosztott irányítás keretében allokált források a tagállamok kérésére átcsoportosíthatók a programra. A Bizottság ezeket a forrásokat a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban közvetlenül vagy 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban közvetve hajtja végre. Ezeket a forrásokat lehetőség szerint az érintett tagállam javára kell felhasználni.

5. cikk

A programhoz társult harmadik országok

A program nyitva áll az alábbi harmadik országok számára:

a)  az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) azon tagjai, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai is, az EGT-megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban;

b)  csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban;

c)  az európai szomszédságpolitika hatálya alá tartozó országok, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban;

d)  harmadik országok, a harmadik ország uniós programokban való részvételét szabályozó egyedi megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban, feltéve, hogy a megállapodás:

i.  méltányos egyensúlyt biztosít az uniós programokban részt vevő harmadik ország hozzájárulásai és előnyei között;

ii.  meghatározza a programokban való részvétel feltételeit, beleértve az egyes programokhoz és azok adminisztratív költségeihez való pénzügyi hozzájárulás kiszámítását;

iii.  nem ruház a harmadik országra a programmal kapcsolatos döntéshozatali hatáskört;

iv.  garantálja az Uniónak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodáshoz, valamint pénzügyi érdekeinek védelméhez való jogát.

A ii. alpontban említett hozzájárulások a költségvetési rendelet [21. cikkének (5) bekezdésével] összhangban címzett bevételeknek minősülnek.

6. cikk

Az uniós finanszírozás végrehajtása és formái

(1)  A programot a költségvetési rendelettel összhangban közvetlen irányítással kell végrehajtani vagy közvetett irányítással a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett szervekkel.

(2)  A program a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában – különösen vissza nem térítendő támogatás, pénzdíj és közbeszerzés formájában – nyújthat finanszírozást. Vegyesfinanszírozási műveletek keretében finanszírozási eszköz formájában is nyújtható finanszírozás.

(3)  A kölcsönös biztosítási mechanizmusokhoz való hozzájárulások fedezhetik a címzettek által visszafizetendő pénzösszegek behajtásával kapcsolatos kockázatot, és a költségvetési rendelet értelmében elegendő garanciát jelentenek. A(z) XXX rendelet [a garanciaalapról szóló rendelet helyébe lépő rendelet] [X. cikkében] megállapított rendelkezések alkalmazandók(54).

II. FEJEZET

VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁSOK

7. cikk

Vissza nem térítendő támogatások

A program keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatások odaítélésére és kezelésére a költségvetési rendelet VIII. címével összhangban kerül sor.

8. cikk

Támogatható intézkedések

(1)  Kizárólag a 3. cikkben említett célkitűzéseket végrehajtó intézkedések finanszírozhatók.

(2)  Különösen a következő, a 3. cikkben említett célkitűzéseket végrehajtó intézkedések támogathatók:

a)  megfelelő feltételek megteremtése – átlátható tájékoztatás információmegosztás és figyelemfelkeltő kampányok, bevált gyakorlatok cseréje, különös tekintettel az alkalmazandó uniós szabályokra, a fogyasztók és a vállalkozók jogaira, a bevált gyakorlatok ösztönzése és innovatív megoldások megosztása, a szakértelem és a tudás cseréje és terjesztése, és illetve képzések szervezése révén a polgárok és a vállalkozások digitális ismereteinek bővítése céljából – a belső piac minden szereplője számára, a vállalkozásokat, a polgárokat és a fogyasztókat, a civil társadalmat és a hatóságokat is beleértve; [Mód. 95]

b)  mechanizmusok biztosítása a polgárok, a fogyasztók, a végfelhasználók, a civil társadalom, a szakszervezetek és a vállalkozások, különösen a kkv-k uniós képviselői számára a politikai megbeszélésekhez, szakpolitikákhoz és döntéshozatali eljárásokhoz való hozzájárulás érdekében, különösen a reprezentatív szervezetek nemzeti és uniós szintű működésének támogatásával; [Mód. 96]

c)  kapacitásépítés, a tagállamok közötti, valamint a tagállamok illetékes hatóságai, valamint a tagállamok illetékes hatóságai és a Bizottság, a decentralizált uniós ügynökségek és a harmadik országok hatóságai közötti együttes fellépések megkönnyítése és összehangolása, és különösen az európai uniós termékbiztonság megerősítését, a fogyasztóvédelmi szabályok érvényesítését és a termékek nyomonkövethetőségét célzó közös intézkedések; [Mód. 97]

d)  az uniós jogi keret tagállamok általi hatékony végrehajtásának és korszerűsítésének támogatása, valamint az állandóan változó környezethez való gyors hozzáigazítása, valamint a digitalizálás nyomán felmerült ügyek megoldása, többek között az adatok összegyűjtése és elemzése révén; tanulmányok, értékelések és szakpolitikai ajánlások; demonstrációs tevékenységek és kísérleti projektek szervezése; kommunikációs tevékenységek; a belső piac átlátható, tisztességes és hatékony működését biztosító célzott IT-megoldások kifejlesztése. [Mód. 98]

(2a)  A 3. cikk (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett, alábbi egyedi célkitűzéseket végrehajtó intézkedések finanszírozhatók:

a)  a piacfelügyeleti hatóságok és a tagállamok más érintett hatóságai közötti koordinálás és együttműködés, különösen az uniós termékmegfelelési hálózat révén;

b)  a piacfelügyelettel és a külső határok ellenőrzésével kapcsolatos információcserét szolgáló számítástechnikai eszközök fejlesztése és karbantartása;

c)  a termékbiztonság és a megfelelés területén tett közös fellépések és tesztelések kidolgozásához nyújtott támogatás az internetre csatlakozó termékek és az online értékesített termékek viszonylatában is;

d)  együttműködés, a bevált gyakorlatok cseréje és közös projektek a piacfelügyeleti hatóságok és harmadik országok releváns szervei között;

e)  támogatás a piacfelügyeleti hatóságok számára a piacfelügyeleti stratégiák, tudás- és hírgyarapítás, tesztelési képességek és eszközök, kiképzési programok, műszaki segítségnyújtás és kapacitásépítés terén;

f)  a gépjárművekre vonatkozó típus-jóváhagyási eljárások értékelése és a megfelelőség ellenőrzése a Bizottság által. [Mód. 99]

(3)  A következő, a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett egyedi célkitűzést végrehajtó intézkedések finanszírozhatók:

a)  támogatás nyújtása a kkv-k számára különféle formákban; [Mód. 100]

b)  a mikrovállalkozások, kkv-k és vállalkozási hálózatok piacra jutásának megkönnyítése – az Unión kívüli piacokat is beleértve –, a globális környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi kihívások, valamint az üzleti szempontból nemzetközivé válás általuk történő kezelésének támogatása, a teljes életciklusuk alatt a számukra nyújtott támogatás megkönnyítése, illetve az uniós vállalkozási és ipari vezető szerep megerősítése a globális értékláncokon belül, beleértve az Enterprise Europe Hálózatot is; [Mód. 101]

c)  a piaci akadályok és kezelése, az adminisztratív terhek kezelése mérséklése, többek között a vállalkozásalapítás és vállalatindítás előtt álló akadályok elhárítása, valamint a kedvező üzleti környezet megteremtése annak érdekében, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k kihasználhassák a belső piac előnyeit – a finanszírozáshoz való hozzáférést is ideértve – megfelelő útmutató, tanácsadó és mentorálási rendszerek felállításával tudásalapú üzleti szolgáltatások nyújtására; [Mód. 102]

d)  a fenntartható vállalkozások fejlesztésének és növekedésének elősegítése, beleértve a mikrovállalkozások és kkv-k uniós jogszabályokkal – többek között a készségfejlesztést környezetvédelmi és az ipar átalakítását energiaügyi uniós joggal – kapcsolatos tudatosságának növelése, készségeik és képesítéseik fejlesztésének javítása, valamint a gyártási és szolgáltatási ágazatokban ágazatok fenntartható ipari, technológiai és szervezeti átalakítását előmozdító új üzleti modellek és erőforrás-hatékony értékláncok kifejlesztése; [Mód. 103]

e)  a vállalkozások és a gazdaság egész ágazatai versenyképességének támogatása és fenntarthatóságának megerősítése, valamint a mikrovállalkozások és kkv-k támogatása az a technológiai, szervezeti és szociális innováció átvételében, az a vállalati társadalmi felelősségvállalás fokozása és értéklánc-együttműködés az ökoszisztémák és klaszterek stratégiai összekapcsolásával, beleértve különös figyelmet fordítva a közös klaszterkezdeményezést is klaszterkezdeményezésre; [Mód. 104]

f)  a vállalkozói üzleti környezet és a vállalkozói kultúra előmozdítása, beleértve az új vállalkozók mentori programját programjának bővítése, az induló vállalkozások támogatását, az üzleti fenntarthatóságot fenntarthatóság és a méretnövelést méretnövelés támogatása, különös figyelmet fordítva az új potenciális vállalkozókra (pl. fiatalok, nők), akárcsak az egyéb, olyan konkrét célcsoportokra, mint például szociálisan hátrányos helyzetű, kiszolgáltatottabb csoportokra. [Mód. 105]

(3a)  A 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett egyedi célkitűzés végrehajtása során a Bizottság az e cikk (3) bekezdésének a) – f) pontjaiban felsorolt fellépések mellett az alábbi konkrét cselekvéseket is támogathatja:

a)  a tanácsadó szolgáltatások Európai Vállalkozási Hálózat (Enterprise Europe Network) általi felgyorsítása, támogatása és kiterjesztése azzal a céllal, hogy egyablakos ügyintézés keretében vállalkozástámogatási szolgáltatást nyújtsanak azon uniós kkv-knak, amelyek a belső piacban és a harmadik országokban rejlő lehetőségek kiaknázására törekszenek, továbbá nyomon követéssel, azt biztosítandó, hogy az utóbbiak valamennyi tagállamban hasonló minőségi színvonalú szolgáltatást nyújtsanak;

b)  vállalkozási hálózatok létrehozásának támogatása;

c)  az új vállalkozók mobilitási programjainak („Erasmus fiatal vállalkozóknak”) támogatása és bővítése, hogy fejleszteni tudják vállalkozói szakismereteiket, készségeiket és hozzáállásukat, és javítani tudják technológiai kapacitásaikat és vállalkozásuk irányítását;

d)  a kkv-k bővítésének támogatása a piacvezérelt lehetőségeken alapuló jelentős üzleti bővítési projektek révén (kkv-k fellendítési eszköze);

e)  ágazatspecifikus tevékenységek támogatása a mikrovállalkozások és kkv-k magas aránya által jellemzett és az uniós GDP-hez nagymértékben hozzájáruló területeken, például a turisztikai ágazatban. [Mód. 106]

(3b)  Az Európai Vállalkozási Hálózat (Enterprise Europe Network) révén megvalósított, az e cikk (3a) bekezdésének a) pontjában említett fellépések többek között a következőket foglalhatják magukban:

a)  a kkv-k nemzetközivé válásának és a belső piaci üzleti partnerek azonosításának, a K+F-fel kapcsolatos, határokon átnyúló üzleti együttműködés, a technológia-, tudás- és innovációtranszfert célzó partnerségnek a megkönnyítése;

b)  tájékoztatás, iránymutatás és személyre szabott tanácsadás az uniós jogról, az uniós finanszírozási és támogatási lehetőségekről, valamint azokról az uniós kezdeményezésekről, amelyek hatással vannak a vállalkozásokra, ideértve az adóztatást, a tulajdonjogokat, a környezeti és energetikai kötelezettségeket, munkaügyi és a szociális biztonsággal kapcsolatos szempontokat;

c)  a kkv-k környezetvédelmi, éghajlati, energiahatékonysági és teljesítménybeli szakértelemhez való hozzáférésének megkönnyítése;

d)  a Hálózat bővítése az Unió és a tagállamok más tájékoztatási és tanácsadó hálózataival, különösen az EURES-szel, az uniós innovációs központokkal és az InvestEu tanácsadó platformmal.

A Hálózat által más uniós programok nevében nyújtott szolgáltatásokat az adott programoknak kell finanszírozniuk.

A Bizottságnak a Hálózat részeinek vagy elemeinek javítása érdekében olyan fellépéseket kell a Hálózaton belül előnyben részesítenie, amelyek nem felelnek meg a minimális előírásoknak, annak érdekében, hogy Unió-szerte egységes támogatást biztosítson a mikrovállalkozásoknak és a kkv-knak.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a Hálózat által az egyedi célkitűzésekre és a kkv-kra vonatkozó fellépések hatékonyságára gyakorolt hatások mérését szolgáló mutatók és minimumnormák megállapítása céljából.

E végrehajtási jogi aktusokat a 21. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 20. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a kkv-kra vonatkozó, e bekezdésben nem említett támogatási formák kiegészítése céljából. [Mód. 107]

(4)  Az 1025/2012/EU rendelet 15. és 16. cikkében meghatározott, az e rendelet 3. cikke (2) bekezdése c) pontjának i. alpontjában említett egyedi célkitűzést megvalósító intézkedések finanszírozhatók.

(5)  A pénzügyi beszámolás és a könyvvizsgálat területén a nemzetközi szabványok kidolgozását, alkalmazását, értékelését és nyomon követését célzó tevékenységeket támogató, valamint a szabványosítási folyamatokat felügyelő, és a 3. cikk (2) bekezdése c) pontjának ii. alpontjában említett egyedi célkitűzést megvalósító intézkedések finanszírozhatók.

(5a)  A következő, a 3. cikk (2) bekezdése d) pontjának i. alpontjában említett egyedi célkitűzéseket végrehajtó intézkedések finanszírozhatók:

a)  a fogyasztók saját jogaikkal kapcsolatos ismereteinek és tájékoztatásának javítása az EU fogyasztóvédelmi szabályairól szóló, egész életen át tartó tanulás révén , illetve a fogyasztók (köztük a kiszolgáltatottabb helyzetben lévő, speciális igényeket támasztó fogyasztók) pozíciójának erősítése a technológiai fejlődés és a digitalizálás nyomán felmerülő új kihívásokkal való szembenézés terén;

b)  hozzáférés biztosítása minden fogyasztónak és kereskedőnek a peren kívüli minőségi vitarendezéshez és az online vitarendezéshez, valamint a jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó információkhoz;

c)  a fogyasztóvédelmi jogszabályok erőteljesebb érvényesítésének támogatása különös figyelmet fordítva a határokon átnyúló ügyekre vagy a harmadik feleket érintő esetekre a nemzeti végrehajtó szervek közötti hatékony koordinációra és a harmadik országokkal folytatott végrehajtási együttműködésre;

d)  a fenntartható fogyasztás elősegítése a fogyasztói tudatosság növelésével a termék tartósságára, a környezeti hatásra, a környezetbarát tervezési jellemzőkre és a fogyasztói jogok előmozdítására vonatkozóan, és jogorvoslati lehetőséggel a termékek korai elromlása esetén; [Mód. 108]

(6)  Az I. mellékletben meghatározott, a 3. cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett egyedi célkitűzést megvalósító intézkedések finanszírozhatók.

(7)  A II. mellékletben meghatározott, a 3. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett egyedi célkitűzést megvalósító intézkedések finanszírozhatók.

9. cikk

Részvételre jogosult jogalanyok

(1)  A költségvetési rendelet 197. cikkében említett feltételeken túl az e cikk (2)–(7) bekezdésében foglalt részvételi feltételek alkalmazandók.

(2)  A (3)–(7) bekezdésben meghatározott részvételi feltételek mellett a program keretében a következő szervezetek támogathatók:

a)  az alábbi országok bármelyikében letelepedett jogalanyok:

i.  tagállam vagy hozzá kapcsolódó tengerentúli ország vagy terület;

ii.  a programhoz az 5. cikk szerint társult harmadik ország;

b)  bármely nemzetközi szervezet vagy az uniós jog alapján létrehozott bármely jogalany;

c)  a programhoz nem társult harmadik országban letelepedett jogalanyok kivételesen jogosultak a részvételre, amennyiben az intézkedés az Unió célkitűzéseit követi, és az Unión kívüli tevékenységek elősegítik azon tagállami területeken végrehajtott beavatkozások hatékonyságát, amelyekre a Szerződések vonatkoznak.

(3)  A Bizottság engedélyezheti, hogy a programhoz nem társult harmadik országban letelepedett jogalanyok is részt vegyenek a következő intézkedésekben vehetnek részt: [Mód. 109]

a)  a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett egyedi célkitűzést végrehajtó intézkedések;

b)  a 3. cikk (2) bekezdése d) pontjának i. alpontjában említett egyedi célkitűzést megvalósító, a fogyasztóvédelmet támogató intézkedések.

Az a) és b) pontokban említett intézkedésekben részt vevő jogalanyok nem jogosultak arra, hogy uniós pénzügyi hozzájárulásban részesüljenek (különösen, ha fennáll az innovatív technológia átvételének kockázata), hacsak kivéve, ha az – nélkülözhetetlen a programhoz, különösen az uniós vállalkozások versenyképessége és piacra jutása vagy az Unióban lakóhellyel rendelkező fogyasztók védelme tekintetében – nem nélkülözhetetlen a programhoz. E kivétel nem alkalmazható nyereségorientált szervezetek esetében. [Mód. 110]

(4)  E rendelet 3. cikke (2) bekezdése c) pontjának i. alpontjában említett egyedi célkitűzést megvalósító intézkedések esetében az 1025/2012/EU rendelet 15. és 16. cikkében meghatározott jogalanyok jogosultak részvételre.

(5)  A 3. cikk (2) bekezdése d) pontjának i. alpontjában említett, és az Európai Fogyasztói Központok Hálózatához kapcsolódó egyedi célkitűzés megvalósítását támogató intézkedések esetében a következő szervezetek jogosultak részvételre:

a)  valamely tagállam vagy az 5. cikkben említett harmadik ország által kijelölt olyan szerv, amely vagy közjogi szerv vagy egy átlátható eljárás keretében kiválasztott nonprofit szervezet;

b)  közjogi szervezet.

(6)  A programhoz társult vagy nem társult harmadik országok a 3. cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett egyedi célkitűzést megvalósító alábbi intézkedésekre jogosultak:

a)  védelmi intézkedések az uniós egészségügyi helyzetnek a III. mellékletben felsorolt állatbetegségek és zoonózisok, illetve a 16. cikkben említett munkaprogramban felsorolt növénykárosítók egyikének harmadik ország vagy valamely tagállam területén való előfordulása vagy kifejlődése következtében kialakuló közvetlen fenyegetettsége esetén;

b)  védelmi intézkedések vagy más releváns tevékenységek, amelyeket az Unióban található növények egészségügyi állapotának támogatására hoznak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 20. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a III. melléklet módosítására, amennyiben az szükséges az állattenyésztésre vagy -kereskedelemre jelentős hatást gyakorló állatbetegségek helyzetének, valamint az emberekre veszélyt jelentő zoonózisok terjedésének, továbbá az új tudományos vagy járványügyi fejleményeknek, valamint az olyan állatbetegségeknek a figyelembevétele érdekében, amelyek valószínűleg új veszélyt jelentenek az Unió számára.

Azon állati betegségek és növénykárosítók kivételével, amelyek jelentős hatást gyakorolnak az Unióra, a nem társult országoknak elvben saját maguknak kell finanszírozniuk az a) és b) pontban említett intézkedésekben való részvételüket.

(7)  Az e rendelet 3. cikke (2) bekezdésének f) pontjában említett egyedi célkitűzést megvalósító intézkedések esetében a következő jogi személyek jogosultak részvételre:

a)  a nemzeti statisztikai hivatalok és a 223/2009/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében említett egyéb nemzeti hatóságok;

b)  az együttműködési hálózatokat támogató intézkedések tekintetében a statisztika területén működő más szervek, amelyek nem az e bekezdés a) pontjában említett hatóságok;

c)  nem profitorientált szervezetek, amelyek függetlenek az ipari, kereskedelmi, üzleti és más összeférhetetlen érdekektől, és amelyek fő célkitűzésként és tevékenységként a 223/2009/EK rendelet 11. cikkében említett európai statisztikai gyakorlati kódex végrehajtását, valamint az európai statisztikák előállításának új, a hatékonyság uniós szintű növelésére és a minőség uniós szintű javítására irányuló módszereinek végrehajtását segítik elő és támogatják;

10. cikk

Kijelölt kedvezményezettek

A program keretében pályázati felhívás nélkül támogatásban részesülhetnek a következő szervezetek:

a)  a piacfelügyelet területén az e rendelet 3. cikke (2) bekezdésének bekezdése a) pontjában pontjának ii. alpontjában említett egyedi célkitűzést megvalósító intézkedések esetében a tagállamok piacfelügyeleti hatóságai a 765/2008/EK rendelet 17. cikkében, valamint a [Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a termékekre vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok betartására és érvényesítésére vonatkozó szabályok és eljárások megállapításáról](55) 11. cikkében említettek szerint; [Mód. 111]

b)  az e rendelet 3. cikke (2) bekezdésének bekezdése a) pontjában pontjának ii. alpontjában említett egyedi célkitűzést megvalósító akkreditációs és piacfelügyeleti intézkedések tekintetében a 765/2008/EK rendelet 14. cikke alapján elismert szervezet a 765/2008/EK rendelet 32. cikkében említett tevékenységek végrehajtására; [Mód. 112]

c)  az e rendelet 3. cikke (2) bekezdése c) pontjának i. alpontjában említett egyedi célkitűzést megvalósító intézkedések esetében az 1025/2012/EU rendelet 17. cikkében említett szervezetek;

d)  a 3. cikk (2) bekezdése c) pontjának ii. alpontjában említett egyedi célkitűzést megvalósító intézkedések esetében az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG), a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok alapítványa és a Közérdekű Felügyeleti Tanács (PIOB);

e)  a 3. cikk (2) bekezdése d) pontjának i. alpontjában említett egyedi célkitűzést megvalósító intézkedések esetében a fogyasztói érdekek uniós szinten történő képviseletével kapcsolatban a Bureau Européen des Unions de Consommateurs (Európai Fogyasztók Szervezete – BEUC) és az Európai Szövetség a Fogyasztók Képviseletének Összehangolására a Szabványosításban (ANEC), feltéve, hogy nincsenek ellentétes érdekeik és tagjaik révén az uniós fogyasztók érdekeit a tagállamok legalább kétharmadában képviselik;

f)  a 3. cikk (2) bekezdése d) pontjának ii. alpontjában említett egyedi célkitűzést megvalósító intézkedések esetében a Finance Watch és a Better Finance a következő feltételek mellett, amelyeket évente meg kell vizsgálni:

i.  a szervezetek nem kormányzatiak és nonprofitok maradnak, valamint függetlenek maradnak az ipartól, a kereskedelemtől vagy az üzlettől;

ii.  nem rendelkeznek semmilyen ellentétes érdekeltséggel, és tagjaikon keresztül az uniós fogyasztók és egyéb végfelhasználók érdekeit képviselik a pénzügyi szolgáltatások területén;

g)  e rendelet 3. cikke (2) bekezdésének e) pontjában említett egyedi célkitűzést megvalósító intézkedések esetében:

i.  az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet(56) 92., 95. és 97. cikkében említett tagállami illetékes hatóságok és kapcsolt jogalanyaik, az uniós referencialaboratóriumok és az Európai Unió referenciaközpontjai, valamint a nemzetközi szervezetek;

ii.  csak az e rendelet 9. cikke (6) bekezdésének a) és b) pontjában leírt intézkedések esetében a programhoz társult vagy nem társult harmadik országok;

h)  az e rendelet 3. cikke (2) bekezdésének f) pontjában említett egyedi célkitűzést megvalósító intézkedések esetében a 223/2009/EK rendelet (5) cikke (2) bekezdésében említett nemzeti statisztikai intézetek és más nemzeti hatóságok.

E cikk első bekezdésének e) pontja tekintetében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 20. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a program keretében – a 3. cikk (2) bekezdése d) pontjának i. alpontjában felsorolt konkrét célkitűzést megvalósító fellépésekért – támogatásra jogosultak listájának módosítására. [Mód. 113]

11. cikk

Értékelési és odaítélési szempontok

A 3. cikk (2) bekezdésében említett egyedi célkitűzés(eke)t megvalósító intézkedések értékelő bizottsága(i) részben vagy egészben külső szakértőkből állhat(nak). Az értékelő bizottság(ok) munkája az átláthatóság, az egyenlő bánásmód és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvére kell épülnie. [Mód. 114]

12. cikk

Társfinanszírozási szabályok

(1)  Az e rendelet 3. cikke (2) bekezdésének bekezdése a) pontjában pontjának ii. alpontjában említett egyedi célkitűzést megvalósító intézkedés tekintetében, a tagállamok és a programhoz társult harmadik országok piacfelügyeleti hatóságaira vonatkozóan, valamint a [Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a termékekre vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok betartására és érvényesítésére vonatkozó szabályok és eljárások megállapításáról] 20. cikkében említett uniós vizsgálóhelyekre vonatkozóan, a program az intézkedés elszámolható költségeinek legfeljebb 100 %-át finanszírozhatja, feltéve, hogy nem sérül a költségvetési rendeletben meghatározott társfinanszírozási elv. [Mód. 115]

(2)  A 3. cikk (2) bekezdése c) pontjának ii. alpontjában említett egyedi célkitűzést megvalósító Közérdekű Felügyeleti Tanácsnak (PIOB) odaítélt támogatások tekintetében ha a finanszírozás a Nemzetközi Könyvvizsgálói Szövetség (IFAC) által egy adott évben a teljes éves finanszírozás több mint kétharmadát érinti, az éves hozzájárulás az adott évre a 16. cikkben említett munkaprogramban meghatározott maximális összegre korlátozódik.

(3)  Az e rendelet 3. cikke (2) bekezdésének e) pontjában említett egyedi célkitűzést megvalósító intézkedések esetében a program az elszámolható költségek legfeljebb 100 %-át finanszírozhatja, feltéve, hogy a költségvetési rendelet 190. cikkében meghatározott társfinanszírozási elvet nem sértik meg.

(4)  Az e rendelet 3. cikke (2) bekezdésének f) pontjában említett egyedi célkitűzést megvalósító intézkedések esetében a program a 223/2009/EK rendelet 15. cikkében említett együttműködési hálózatokat támogató intézkedések elszámolható költségeinek legfeljebb 95 %-át finanszírozhatja.

13. cikk

Elszámolható költségek

A költségvetési rendelet 186. cikkében meghatározott feltételeken túl az alábbi költségelszámolhatósági feltételek alkalmazandók az e rendelet 3. cikke (2) bekezdésének e) pontjában említett egyedi célkitűzést megvalósító intézkedésekre:

a)  a költségvetési rendelet 193. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említettek szerint a költségek az intézkedés kezdő időpontja előtt elszámolhatók lesznek;

b)  az ilyen költségek szintén elszámolhatók lehetnek betegség feltételezett előfordulásával vagy károsítók feltételezett jelenlétével kapcsolatos intézkedések meghozatalának eredményeképpen, feltéve, hogy ezt az előfordulást vagy jelenlétet később megerősítik.

Az első bekezdés a) pontjában említett költségek a betegség előfordulásáról vagy a károsító jelenlétéről szóló értesítés Bizottsághoz történő beérkezésének napjától elszámolhatók.

14. cikk

Kumulatív, kiegészítő és kombinált finanszírozás

(1)  Egy másik uniós program keretében hozzájárulásban részesült intézkedés azzal a feltétellel kaphat hozzájárulást e programból is, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. Az egyes uniós programokból nyújtott hozzájárulásokra a megfelelő program szabályai alkalmazandók. A kumulatív finanszírozás összege nem haladhatja meg az intézkedés elszámolható költségeinek összegét, és a különböző uniós programokból nyújtott támogatás a támogatási feltételeket meghatározó dokumentumoknak megfelelően arányosan számítandó ki.

(2)  A kiválósági pecsétet elnyert intézkedések, valamint az alábbi, kumulatív, összehasonlító feltételeknek megfelelő intézkedések:

a)  a program keretében meghirdetett pályázati felhívás alapján értékelték őket;

b)  megfelelnek az adott pályázati felhívás minőségre vonatkozó minimumkövetelményeinek;

c)  a költségvetési korlátok miatt nem finanszírozhatók az adott pályázati felhívás keretében

támogatást kaphatnak az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, a Kohéziós Alapból, az Európai Szociális Alap Pluszból vagy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az (EU) XX rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] (EU) XX rendelet [67.] cikkének (5) bekezdésével és az (EU) XX [a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről szóló] (EU) XX rendelet [8.] cikkével vagy [a Digitális Európa program létrehozásáról szóló] (EU) XX rendelettel és különösen a korszerű digitális készségekre vonatkozó célkitűzéssel összhangban, feltéve, hogy az ilyen intézkedések összhangban állnak az érintett program célkitűzéseivel. A támogatást nyújtó Alap szabályait kell alkalmazni. [Mód. 116]

(3)  Egy művelet egy vagy több uniós programból kaphat támogatást. Ilyen esetekben a kifizetés iránti kérelemben bejelentett kiadásokat nem lehet bejelenteni egy másik programra vonatkozó kifizetési kérelemben.

(4)  Az adott kifizetés iránti kérelemben feltüntetendő kiadási összeget minden egyes érintett programra vonatkozóan arányosan lehet kiszámítani a támogatási feltételeket meghatározó dokumentummal összhangban.

III. FEJEZET

VEGYESFINANSZÍROZÁSI MŰVELETEK

15. cikk

Vegyesfinanszírozási műveletek

E program keretében a vegyesfinanszírozási műveleteket az [InvestEU rendelettel] és a költségvetési rendelet X. címével összhangban kell végrehajtani.

IV. FEJEZET

PROGRAMOZÁS, NYOMON KÖVETÉS, VÉGREHAJTÁS ÉS ELLENŐRZÉS

16. cikk

A program végrehajtása

(1)  A programot Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 20. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek a költségvetési rendelet 110. cikkében említett munkaprogram(ok)on keresztül cikkével összhangban munkaprogram(ok) elfogadásával egészítik ki ezt a rendeletet. A munkaprogramok éves vagy többéves jellegűek és különösen a követendő célkitűzéseket, a várt eredményeket, a végrehajtás módját és a terv finanszírozására fordított teljes összeget határozzák meg. Tartalmazniuk kell végrehajtani továbbá a finanszírozandó tevékenységek részletes leírását, az egyes tevékenységekre fordított összegek megjelölését, valamint végrehajtásuk tervezett menetrendjét. A munkaprogramok adott esetben meghatározzák a vegyesfinanszírozási műveletekre fenntartott teljes összeget. [Mód. 117]

(2)  A 3. cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett egyedi célkitűzést végrehajtó munkaprogramokat az I. mellékletben meghatározottak szerint a Bizottság fogadja el végrehajtási jogi aktusok útján. E végrehajtási jogi aktusokat a 21. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 20. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek a 3. cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett egyedi célkitűzést végrehajtó munkaprogramok elfogadásával egészítik ki ezt a rendeletet, az I. mellékletben meghatározottak szerint. [Mód. 118]

(3)  E cikk (1) bekezdésétől eltérve az e rendelet 3. cikke (2) bekezdésének f) pontjában említett egyedi célkitűzést megvalósító, az e rendelet II. mellékletében meghatározott intézkedéseket a 223/2009/EK rendelet 14. és 17. cikkével összhangban kell végrehajtani.

17. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1)  A 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott egyedi programcélkitűzések megvalósítása terén a hatékonyság és eredményesség szempontjából tett előrelépésekről történő jelentéstételhez használandó mutatókat a IV. melléklet tartalmazza. [Mód. 119]

(2)  A program célkitűzéseinek elérése érdekében tett előrelépések hatékony értékelésének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 20. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a IV. mellékletben szereplő mutatók felülvizsgálata vagy kiegészítése, továbbá e rendelet nyomonkövetési és értékelési keretre vonatkozó rendelkezésekkel való kiegészítése céljából, ahol azt szükségesnek ítéli.

(3)  A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire és adott esetben a tagállamokra vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

18. cikk

Értékelés

(1)  Az értékeléseket időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.

(2)  A Legkésőbb ... [a program időközi értékelését végrehajtásának kezdetétől számított négy éven belül] a Bizottság elkészíti a program végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy évvel a program végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni időközi értékelő jelentését a programból támogatott fellépések céljainak eléréséről, az eredményekről és hatásokról, az erőforrások felhasználásának hatékonyságáról és az uniós hozzáadott értékről. [Mód. 120]

(3)  A 3. cikk (2) bekezdése c) pontjának ii. alpontjában említett egyedi célkitűzést megvalósító intézkedésekkel kapcsolatban a Bizottság éves jelentést készít a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok alapítványának a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok, a PIOB és az EFRAG fejlesztésére irányuló tevékenységéről. A Bizottság a jelentést megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(4)  A 223/2009/EK rendelet 13. cikkével összhangban a Bizottság konzultál Az Európai Statisztikai Rendszer Bizottságával az értékelések azon részéről, amelyek az e rendelet 3. cikke (2) bekezdésének f) pontjában említett egyedi célkitűzést végrehajtó intézkedésekre vonatkoznak, mielőtt azokat elfogadja és benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(5)  A Legkésőbb ... [a program végrehajtásának végén, de legkésőbb négy évvel az 1. cikkben meghatározott időszak végét követően befejezése után három évvel] a Bizottság elkészíti a program végleges értékelő jelentését a program hosszú távú hatásairól, a Bizottság elvégzi a program végső értékelését fellépések fenntarthatóságáról és a különböző munkaprogramok közötti szinergiákról. [Mód. 121]

(6)  A Bizottság a (2) és az értékelések megállapításait (5) bekezdésben említett értékelő jelentéseket saját észrevételei következtetései kíséretében közli továbbítja az Európai Parlamenttel Parlament, a Tanáccsal Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal Bizottság és a Régiók Bizottságával Bizottsága részére, valamint közzéteszi azokat. A jelentésekhez adott esetben mellékelni kell a program módosítására vonatkozó javaslatokat is. [Mód. 122]

19. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

Ha egy harmadik ország nemzetközi megállapodás alapján elfogadott határozat vagy más jogi eszköz szerint részt vesz a programban, biztosítja, hogy az engedélyező tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék megkapják a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az OLAF esetében e jogok közé tartozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 883/2013/EU, Euratom rendeletben előírt vizsgálatok – köztük például helyszíni ellenőrzések és szemlék – lefolytatásához való jog is.

20. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételekkel felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(2)  A Bizottságnak a 8. cikk (3b) bekezdésében, a 9., 10., 16. és a 17. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2028. december 31-ig terjedő időszakra szól. [Mód. 123]

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja 8. cikk (3b) bekezdésében, a 9., 10., 16. és a 17. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. [Mód. 124]

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)  A 8. cikk (3b) bekezdése, a 9., a 10., a 16. és a 17. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik. [Mód. 125]

21. cikk

Bizottsági eljárás

(1)  A Bizottság munkáját a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(57) 58. cikkével létrehozott Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(58) értelmében vett bizottságnak minősül bizottság segíti. [Mód. 126]

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

Ha a bizottságnak írásbeli eljárás keretében kell véleményt nyilvánítania, az ilyen eljárást eredmény nélkül kell lezárni, amennyiben a véleménynyilvánításra megállapított határidőn belül a bizottság elnöke így határoz, vagy ha a bizottsági tagok egyszerű többsége ezt kéri.

V. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és közzététel

(1)  Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak átláthatóságáról és láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak. [Mód. 127]

(2)  A Bizottság tájékoztatási tájékoztató és kommunikációs tevékenységeket végez hajt végre felhasználóbarát módon annak érdekében, hogy felhívja a programhoz, valamint annak intézkedéseihez fogyasztók, polgárok, vállalatok, különösen a kkv-k és eredményeihez kapcsolódóan a közigazgatások figyelmét az e rendelet pénzügyi eszközei által nyújtott erőforrásokra, akárcsak annak intézkedéseire és eredményeire. A programhoz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez. [Mód. 128]

(3)  A Bizottság (EUROSTAT) végrehajtja a 3. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett egyedi célkitűzés megvalósításával, annak intézkedéseivel és eredményeivel – amennyiben azok az adatgyűjtésre, az európai statisztikák fejlesztésére, előállítására és közzétételére vonatkoznak, a 223/2009/EK rendeletben előírt statisztikai elvekkel összhangban – kapcsolatos tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket. [Mód. 129]

23. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 99/2013/EU, az 1287/2013/EU, a 254/2014/EU, a 258/2014/EU, a 652/2014/EU és az (EU) 2017/826 rendelet 2021. január 1-jével hatályát veszti.

24. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)  Ez a rendelet nem érinti a szóban forgó intézkedések lezárásig történő folytatását vagy módosítását a 99/2013/EU, az 1287/2013/EU, a 254/2014/EU, a 258/2014/EU, a 652/2014/EU és az (EU) 2017/826 rendelet szerint, amelyek továbbra is alkalmazandók az érintett intézkedésekre azok lezárásáig.

(2)  A program pénzügyi keretösszegéből a program és annak – az (1) bekezdésben felsorolt jogi aktusok által létrehozott – elődprogramjai keretében elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások is fedezhetők.

(3)  A 2027. december 31-ig be nem fejezett intézkedésekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása céljából szükség esetén előirányzatok állíthatók be a 2027 utáni költségvetésbe a 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott kiadások fedezésére.

25. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt ..., -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

I. MELLÉKLET

A 3. cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett egyedi célkitűzést végrehajtó támogatható intézkedések

A 3. cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett egyedi célkitűzést végrehajtó alábbi – elsősorban vissza nem térítendő támogatások és közbeszerzés révén végrehajtott − intézkedések finanszírozhatók:

1.  Állat- és növényegészségügyi biztonsági intézkedések

1.1.  Állat- és növényegészségügyi biztonsági intézkedések, amelyeket akkor kell alkalmazni, ha a III. mellékletben felsorolt egyik állatbetegség vagy zoonózis előfordulását vagy egy vagy több károsító megjelenését megerősítették, vagy ha közvetlen veszély fenyegeti az Unió humán-, állat- és növényegészségügyi helyzetét.

Az első bekezdésben említett intézkedéseket azonnal végre kell hajtani, és alkalmazásuknak meg kell felelnie a vonatkozó uniós jogszabályokban megállapított rendelkezéseknek.

1.2.  A növényegészségügyi veszélyhelyzetek tekintetében a tagállamok által végrehajtott, az adott területen először előforduló károsítók elleni intézkedések a következők:

a)  az uniós zárlati károsítók megelőzésére, elszigetelésére és/vagy felszámolására irányuló, valamely tagállam illetékes hatósága által az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet(59) 16. cikke alapján vagy az említett rendelet 28. cikkének (1) bekezdésével összhangban elfogadott uniós intézkedések alapján hozott intézkedések; [Mód. 130]

b)  az uniós zárlati károsítók jegyzékében nem szereplő olyan károsító megelőzésére, elszigetelésére és/vagy felszámolására irányuló, valamely tagállam illetékes hatósága által az (EU) 2016/2031 rendelet 29. cikke értelmében hozott intézkedések, amely uniós zárlati károsítónak minősülhet az említett rendelet említett cikkében vagy 30. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kritériumok szerint; [Mód. 131]

c)  olyan károsító elterjedésének megakadályozására hozott további védekező intézkedések, amely ellen az (EU) 2016/2031 rendelet 28. cikkének (1) bekezdése és 30. cikkének (1) bekezdése alapján az e pont a) alpontjában említett felszámolási és e pont b) alpontjában említett visszaszorítási intézkedésektől eltérő uniós intézkedéseket fogadtak el, amennyiben ezek az intézkedések az említett károsítónak az Unióban történő továbbterjedése elleni védelem érdekében elengedhetetlenek.szükség esetén a hordozók szabad mozgásának korlátozása a környező tagállamokban; [Mód. 132]

ca)  hirtelen megjelenő károsító felszámolására irányuló intézkedések, még abban az esetben is, ha nem uniós zárlati károsítóról van szó, hanem az valamely tagállamban bekövetkező szélsőséges éghajlati esemény vagy az éghajlatváltozás eredménye. [Mód. 133]

1.3.  Uniós finanszírozás nyújtható az alábbi intézkedésekre is:

1.3.1.  olyan védekező intézkedések, amelyek az Unió egészségügyi helyzetének közvetlen veszélyeztetésekor szükségesek, a III. mellékletben felsorolt állatbetegségek, illetve zoonózisok harmadik ország, tagállam vagy TOT területén való megjelenésének vagy elterjedésének következményeképpen, továbbá az Unió növényegészségügyi helyzetének támogatására hozott védekező intézkedések vagy egyéb releváns tevékenységek;

1.3.2.  e mellékletben említett olyan intézkedések, amelyeket két vagy több, a járvány megfékezése érdekében egymással szorosan együttműködő tagállam hajt végre;

1.3.3.  a III. mellékletben felsorolt állatbetegségek és zoonózisok megfékezésére szánt biológiai készítmények készleteinek létrehozása, amennyiben a Bizottság valamely tagállam kérésére úgy ítéli meg, hogy az adott tagállamban szükség van a készletek létrehozására;

1.3.4.  biológiai készítmények készleteinek létrehozása vagy oltóanyagok beszerzése, ha a III. mellékletben felsorolt állatbetegségek és zoonózisok egyikének egy harmadik országban vagy egy tagállamban történő előfordulása vagy terjedése veszélyt jelent az Unióra.

1.3.4a.  Az Unión belül és/vagy annak külső határain állatbetegség és/vagy károsító szervezetek megjelenésének gyanúja esetén komolyan meg kell erősíteni az ellenőrzéseket és a nyomon követést az Unió egész területén. [Mód. 134]

1.3.4b.   Intézkedések az ismert és a jelenleg ismeretlen károsítók és betegségek megjelenésének megfigyelésére. [Mód. 135]

2.  Éves és többéves állat- és növényegészségügyi programok

2.1.  A III. mellékletben felsorolt állatbetegségek és zoonózisok, valamint növénykárosítók megelőzését, felszámolását, megfékezését és felügyeletét célzó éves és többéves állat- és növényegészségügyi programokat a vonatkozó uniós jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően kell végrehajtani. [Mód. 136]

Az intézkedések finanszírozásra való jogosultságának feltételeit a 16. cikkben említett munkaprogramban kell meghatározni.

A programokat a tervezett végrehajtási időszakot megelőző év május 31-ig kell benyújtani a Bizottsághoz.

Miután a kedvezményezettek benyújtották az időközi pénzügyi jelentést, a Bizottság szükség esetén módosíthatja a támogatási megállapodásokat a teljes támogathatósági időszak vonatkozásában.

E programoknak tükrözniük kell az éghajlatváltozás által előidézett új helyzetet, illetve az európai szinten tapasztalható eltérő következményeket; emellett elő kell segíteniük az európai biodiverzitás csökkenésének megelőzését. [Mód. 137]

2.2.  Amennyiben a III mellékletben felsorolt állatbetegségek és zoonózisok egyikének előfordulása vagy terjedése valószínűleg veszélyeztetné az Unió egészségügyi helyzetét, valamint az adott betegség vagy zoonózis Unióban való megjelenése elleni védekezés érdekében, vagy ha az Unió növényegészségügyi helyzetének támogatásához védekező intézkedések szükségesek, a tagállamok nemzeti programjukba foglalhatnak olyan intézkedéseket, amelyeket harmadik országok területén, az adott országok hatóságaival együttműködve kell végrehajtani. Ugyanezen körülmények között és ugyanezen cél érdekében az uniós támogatások közvetlenül odaítélhetők harmadik országok illetékes hatóságainak.

2.3.  A növényegészségügyi programokat illetően a tagállamok az alábbi intézkedésekre kaphatnak uniós finanszírozást:

a)  adott időszak alatt végzett felmérések, amelyek legalább azt ellenőrzik, hogy jelen van-e valamely uniós zárlati károsító, és felfedezhetők-e az (EU) 2016/2031 rendelet 29. cikkében említett intézkedések vagy az említett rendelet 30. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedések hatálya alá tartozó károsító jelei vagy tünetei;

b)  adott időszak alatt végzett felmérések, amelyek legalább azt ellenőrzik, hogy jelen van-e valamely olyan, az a) pontban nem említett károsító, amely újonnan felmerülő kockázatot jelenthet az Unió számára, és amely megjelenése vagy elterjedése jelentős hatással lehet az Unió mezőgazdaságára vagy erdeire;

c)  egy uniós zárlati károsító megelőzésére, elszigetelésére vagy felszámolására irányuló, valamely tagállam illetékes hatósága által az (EU) 2016/2031 rendelet 17. cikke értelmében, vagy az említett rendelet 28. cikkének (1) bekezdésével összhangban elfogadott uniós intézkedések értelmében hozott intézkedések; [Mód. 138]

d)  az uniós zárlati károsítók jegyzékében nem szereplő olyan károsító megelőzésére, elszigetelésére vagy felszámolására irányuló, valamely tagállam illetékes hatósága által az (EU) 2016/2031 rendelet 29. cikke értelmében hozott intézkedések, amely uniós zárlati károsítónak minősülhet az említett rendelet említett cikkében vagy 30. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kritériumok szerint; [Mód. 139]

e)  olyan károsító elterjedésének megakadályozására hozott további védekezési intézkedések, amely ellen az (EU) 2016/2031 rendelet 28. cikkének (1) bekezdése és 30. cikkének (1) bekezdése alapján az e pont c) alpontjában említett felszámolási és az e pont d) alpontjában említett visszaszorítási intézkedésektől eltérő uniós intézkedéseket fogadtak el, amennyiben ezek az intézkedések az említett károsítónak az Unióban történő továbbterjedése elleni védelem érdekében elengedhetetlenek; [Mód. 140]

f)  olyan károsító visszaszorítására hozott intézkedések, amely ellen az (EU) 2016/2031 rendelet 28. cikkének (2) bekezdése vagy az említett rendelet 30. cikkének (3) bekezdése alapján uniós visszaszorítási intézkedéseket fogadtak el egy olyan fertőzött körzetre vonatkozóan, ahol nem lehet az adott zárlati károsítót felszámolni, amennyiben ezek az intézkedések elengedhetetlenek az Unió területének az adott zárlati károsító továbbterjedése elleni védelme érdekében.

A 16. cikkben említett munkaprogram meghatározza az ezen intézkedések hatálya alá tartozó növénykárosítók jegyzékét.

3.  Az állatjólét javításának támogatására vonatkozó tevékenységek, ideértve az állatjóléti normáknak és a nyomon követhetőségnek való megfelelést – az állatszállítás során is – biztosító intézkedéseket. [Mód. 141]

4.  Az (EU) 2017/625 rendelet 92., 95. és 97. cikkében említett európai uniós referencialaboratóriumok és európai uniós referenciaközpontok.

5.  Az (EU) 2017/625 rendelet 112. cikkében említett összehangolt ellenőrzési programok, információ- és adatgyűjtés.

6.  Az élelmiszer-pazarlás megelőzését és az élelmiszercsalás elleni küzdelmet célzó tevékenységek.

7.  A fenntartható élelmiszer-termelést környezetet és a biológiai sokféleséget nem károsító, az agroökológiai termelést és a fenntartható élelmiszer-fogyasztást támogató tevékenységek, valamint a közvetlen értékesítés és a rövid forgalmazási láncok elősegítése. [Mód. 142]

8.  A 3. cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett egyedi célkitűzéssel kapcsolatos jogszabályok hatékony és eredményes végrehajtásához szükséges és az Unió egésze számára bizonyítottan hozzáadott értéket képviselő adatbázisok és számítógépes információkezelési rendszerek; olyan új technológiák bevezetése, amelyek javítják a termékek nyomonkövethetőségét, mint például a termékek csomagolásán található QR-kódok. [Mód. 143]

9.  Képzés hatósági ellenőrzésekért felelős illetékes hatóságok alkalmazottai, valamint az állatbetegségek vagy növénykárosítók kezelésében és/vagy megelőzésében részt vevő egyéb felek számára az (EU) 2017/625 rendelet 130. cikkének megfelelően.

10.  A tagállamok szakértőinél abból adódóan felmerülő utazási, szállás- és napi tartózkodási kiadások, hogy a Bizottság kijelöli őket saját szakértőinek segítésére az (EU) 2017/625 rendelet 116. cikkének (4) bekezdésében és 120. cikkének (4) bekezdésében foglaltak szerint.

11.  Műszaki és tudományos munka, beleértve azokat a tanulmányokat és koordinációs tevékenységeket, amelyek az új és ismeretlen károsítók és betegségek megjelenésének megakadályozása érdekében, a 3. cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett egyedi célkitűzéssel kapcsolatos területen a jogszabályok megfelelő végrehajtásának biztosításához, valamint e jogszabályoknak a tudományos, technológiai és társadalmi fejlődéshez való igazításának biztosításához szükségesek. [Mód. 144]

12.  A tagállamok vagy a 3. cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett egyedi célkitűzés elérése érdekében működő nemzetközi szervezetek által végzett tevékenységek, az e célkitűzéssel kapcsolatos szabályok kidolgozásának és végrehajtásának támogatása érdekében.

13.  Olyan projektek, amelyeket egy vagy több tagállam szervezett azzal a céllal, hogy innovatív technikák és vizsgálati tervek alkalmazásával javítsa a 3. cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett egyedi célkitűzés hatékony végrehajtását.

14.  Az Unió és a tagállamok által indított tájékoztató és tudatosságnövelő kezdeményezések támogatása, amelyek célja a továbbfejlesztett, a szabályoknak megfelelő és fenntartható élelmiszer-termelés és -fogyasztás biztosítása, beleértve az élelmiszer-pazarlást és megelőző, ezáltal a körforgásos gazdaságot támogató, valamint az élelmiszercsalást megelőző tevékenységeket, a 3. cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett egyedi célkitűzés területére vonatkozó szabályok végrehajtása keretében. [Mód. 145]

15.  Az emberi és az állati egészség, valamint a növényegészségügy és az állatjólét védelmét célzó, egy harmadik országból az Unió határához érkező állatokra, állati termékekre, növényekre, növényi termékekre vonatkozó intézkedések.

II. MELLÉKLET

A 3. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett egyedi célkitűzést végrehajtó, támogatható intézkedések

Az uniós szakpolitikák végrehajtása az Unió gazdasági, társadalmi, területi és környezeti helyzetére vonatkozó, magas színvonalú, összehasonlítható és megbízható statisztikai információkat igényel. Ezenkívül az európai statisztikák lehetővé teszik, hogy az uniós polgárok megérthessék a demokratikus folyamatot, abban részt vehessenek, valamint, hogy vitát folytathassanak az Unió jelenéről és jövőjéről.

A program az európai statisztikáról szóló 223/2009/EK rendelettel együtt átfogó keretet biztosít a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó európai statisztikák fejlesztéséhez, előállításához és közzétételéhez. Az európai statisztikákat e keretben és az Európai statisztika gyakorlati kódexének elveivel összhangban, az európai statisztikai rendszerben (ESR) való szoros és összehangolt együttműködés révén fejlesztik, állítják elő és teszik közzé.

Az e keretben fejlesztett, előállított és közzétett európai statisztikák hozzájárulnak az EUMSZ-ben meghatározott uniós szakpolitikák végrehajtásához, és tükröződnek a Bizottság stratégiai prioritásaiban is.

A 3. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett egyedi célkitűzés megvalósítása során a következő intézkedéseket kell végrehajtani:

Gazdasági és monetáris unió, globalizáció és kereskedelem

–  magas színvonalú statisztikák biztosítása, amelyek megerősítik a túlzott hiány esetén követendő eljárást, a Reformtámogató programot és az Unió éves gazdasági nyomonkövetési és irányítási ciklusát;

–  az európai gazdasági főmutatók (PEEI-k) biztosítása és – ahol szükséges – javítása;

–  statisztikai és módszertani útmutatás biztosítása a gazdasági konvergenciát, a pénzügyi stabilitást és a munkahelyteremtést támogató beruházási és a költségvetési eszközök statisztikai kezeléséről;

–  statisztikák biztosítása a saját forrásokra, valamint az uniós alkalmazottak javadalmazására és nyugdíjára vonatkozóan;

–  a az áru- és szolgáltatáskereskedelemnek, a külföldi közvetlen befektetéseknek, a globális értékláncoknak és a globalizáció uniós gazdaságokra gyakorolt hatásának jobb mérése. [Mód. 146]

Egységes piac, innováció és digitális transzformáció

–  kiváló minőségű és megbízható statisztikák szolgáltatása az egységes piac, az európai védelmi cselekvési terv, valamint az innováció és a kutatás legfontosabb területei számára;

–  több és időszerűbb statisztika szolgáltatása a megosztásalapú gazdaságról, a digitalizáció európai vállalkozásokra és polgárokra gyakorolt hatásáról.

Európa szociális dimenziója

–  kiváló minőségű, időszerű és megbízható statisztikák szolgáltatása a szociális jogok európai pillérének és az uniós készségpolitika támogatására, beleértve – többek között, de nem kizárólag – a munkaerőpiacról, a foglalkoztatásról, az oktatásról és képzésről, a jövedelmekről, az életkörülményekről, a szegénységről, az egyenlőtlenségről, a szociális védelemről, a be nem jelentett munkavégzésről és a készségekkel kapcsolatos szatellitszámlákról szóló statisztikákat; [Mód. 147]

–  statisztikák szolgáltatása a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményhez kapcsolódóan;

–  a migrációval kapcsolatos statisztikák gyarapítása, különösen a migránsok helyzetére és integrációjára, valamint a menedékkérők oktatási igényeire és képzettségi szintjére vonatkozóan;

–  korszerűsített, 2021 utáni nép- és lakásszámlálási programok és népességi statisztikák kidolgozása;

–  népességi előrejelzések biztosítása, és azok éves frissítése.

Fenntartható fejlődés, természeti erőforrások és környezet

–  a fenntartható fejlesztési célok elérésében tapasztalt előrehaladás nyomon követése;

–  a statisztikák továbbfejlesztése az energiastratégia, a körforgásos gazdaság és a műanyagokra vonatkozó stratégia támogatása érdekében;

–  a legfontosabb környezeti statisztikák és mutatók biztosítása a hulladékra, a vízre, a biológiai sokféleségre, az erdőkre, a földhasználatra és a felszínborításra vonatkozóan, valamint éghajlattal kapcsolatos statisztikák és környezeti-gazdasági számlák szolgáltatása;

–  árufuvarozással és személyszállítással kapcsolatos statisztikák szolgáltatása az uniós szakpolitikák támogatása érdekében; valamint

–  további mutatók kidolgozása az intermodalitás és a környezetbarátabb közlekedési módokra történő modális váltás nyomon követésére;

–  időszerű és releváns adatok biztosítása a közös agrárpolitika, a közös halászati politika, valamint a környezettel, az élelmezésbiztonsággal és az állatjóléttel kapcsolatos szakpolitikák igényeinek megfelelően.

Gazdasági, társadalmi és területi kohézió

–  időszerű és átfogó statisztikai mutatók biztosítása régiókról – köztük az Unió legkülső régióiról –, városokról és vidéki területekről a területfejlesztési szakpolitikák hatékonyságának nyomon követéséhez és értékeléséhez, valamint az ágazati szakpolitikák területi hatásainak értékeléséhez;

–  a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre vonatkozó mutatók kidolgozásának támogatása; valamint rendőrségi és biztonsági statisztikák kidolgozása;

–  a térinformatikai adatok növekvő felhasználása, és a térinformatikai irányítás szisztematikus integrálása és érvényre juttatása a statisztika előállítása során.

Az európai statisztikák hatékonyabb kommunikációja és annak előmozdítása, hogy azok megbízható információforrásként szolgáljanak az online félretájékoztatás kezelésében

–  az európai statisztika mint megbízható bizonyíték szisztematikus előmozdítása, és használatának elősegítése a tényfeltárók, a kutatók és a hatóságok számára az online félretájékoztatás kezelésében;

–  a felhasználók számára a statisztikákhoz való hozzáférés egyszerűsítése és a statisztikák könnyebb megértésének biztosítása, többek között vonzó és interaktív megjelenítéssel, személyre szabottabb szolgáltatásokkal, például igény szerinti adatokkal és önkiszolgáló elemzésekkel;

–  az európai statisztikák minőségbiztosítási keretének továbbfejlesztése és nyomon követése, többek között a tagállamok az Európai statisztika gyakorlati kódexének való megfelelésének szakmai vizsgálata révén;

–  a mikroadatokhoz való hozzáférés biztosítása kutatási célokból, emellett a legmagasabb szintű szabványok biztosítása az adatvédelemben és a statisztikai adatok bizalmas kezelésében.

Az adatforradalom előnyeinek kihasználása, és áttérés a megbízható intelligens statisztikákra

–  az új digitális adatforrások kiaknázásának fokozása és a megbízható intelligens statisztikák alapjainak megteremtése új statisztikák közel valós időben, megbízható algoritmusokkal történő készítéséhez;

–  új megközelítések kidolgozása a magántulajdonban lévő adatok felhasználására az adatvédelmi számítási és a biztonságos, többszereplős számítási módszerek elfogadása révén;

–  a csúcstechnológiát képviselő kutatás és innováció támogatása a hivatalos statisztikák területén, többek között együttműködési hálózatok használatával és európai statisztikai képzési programok biztosításával.

Kibővített partnerség és statisztikai együttműködés

–  az ESR-partnerség és a Központi Bankok Európai Rendszerével való együttműködés megerősítése;

–  partnerség előmozdítása a köz- és magánadatok birtokosaival és a technológiai ágazattal az adatokhoz való statisztikai célú hozzáférésnek, a több forrásból származó adatok integrálásának és a legújabb technológiák alkalmazásának megkönnyítése érdekében;

–  a kutatási és tudományos körökkel való együttműködés fokozása, különösen az új adatforrások, adatelemzések használata és a statisztikai ismeretek növelése tekintetében;

–  együttműködés nemzetközi szervezetekkel és harmadik országokkal a globális hivatalos statisztikák érdekében.

III. MELLÉKLET

Az állatbetegségek és zoonózisok jegyzéke

1.  Afrikai lópestis

2.  Afrikai sertéspestis

3.  Lépfene

4.  Madárinfluenza (magas patogenitású)

5.  Madárinfluenza (alacsony patogenitású)

6.  Campylobacteriosis

7.  Klasszikus sertéspestis

8.  Ragadós száj- és körömfájás

9.  Kecskék fertőző tüdő- és mellhártya-gyulladása

10.  Takonykór

11.  Kéknyelv-betegséggel való fertőzöttség (1-24 szerotípus)

12.  Szarvasmarha-brucellózissal, B. melitensis-szel és B. suis-szal való fertőzöttség

13.  Epizootiás haemorrhagiás betegség vírusával való fertőzöttség

14.  Bőrcsomósodáskór vírusával való fertőzöttség

15.  Mycoplasma mycoidessubsp. mycoides SC -vel (szarvasmarhák ragadós tüdőlobja) fertőzöttség,

16.  Mycobacterium tuberculosis komplexszel (M. bovis, M. caprae és M. tuberculosis) való fertőzöttség

17.  Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség

18.  Kiskérődzők pestisének vírusával való fertőzöttség

19.  Veszettséggel való fertőzöttség

20.  Rift-völgyi láz vírusával való fertőzöttség

21.  Keleti marhavész vírusával való fertőzöttség

22.  Zoonózist okozó szalmonella szerotípussal való fertőzöttség

23.  Echinococcus spp-vel való fertőzöttség

24.  Listeriosis

25.  Juhhimlő és kecskehimlő

26.  Fertőző szivacsos agyvelőbántalom

27.  Izomférgesség (trichinellosis),

28.  Lovak venezuelai járványos agy- és gerincvelő-gyulladása

29.  Verotoxikus E. coli törzs

Az állatbetegségek és zoonózisok jegyzéke a következőket foglalja magában:

a)  a betegségeknek az (EU) 2016/429 rendelet 1. részének 2. fejezete értelmében összeállított jegyzéke;

b)  a szalmonella, valamint a 2160/2003/EK rendelet és a 2003/99/EK irányelv(60) hatálya alá tartozó zoonózisok és zoonózis-kórokozók;

c)  a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak. [Mód. 148]

IV. MELLÉKLET

MUTATÓK

[Mód. 149]

(1) HL C 62., 2019.2.15., 40. o. (2) HL C 86., 2019.3.7., 259. o. (3) Az Európai Parlament 2019. február 12-i álláspontja. (4) Az Európai Parlament és a Tanács 99/2013/EU rendelete (2013. január 15.) az európai statisztikai programról (2013–2017) (HL L 39., 2013.2.9., 12. o.). (5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/858 rendelete (2018. május 30.) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 151., 2018.6.14., 1. o.). (6) Az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.). (7) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/23/EU irányelve (2014. február 26.) a koncessziós szerződésekről (HL L 94., 2014.3.28., 1. o.). (8) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.). (9) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.). (10) COM(2018)0439. (11) Az Európai Parlament és a Tanács 1287/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a vállalkozások és a kis- és középvállalkozások versenyképességét segítő program (COSME) (2014–2020) létrehozásáról és az 1639/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 33. o.). (12) A Bizottság 2003. május 6-i ajánlása a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.). (13) Az Európai Parlament és a Tanács 1025/2012/EU rendelete (2012. október 25.) az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 316., 2012.11.14., 12. o.). (14) Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendelete (2002. július 19.) a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról (HL L 243., 2002.9.11., 1. o.). (15) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.). (16) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/43/EK irányelve (2006. május 17.) az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 157., 2006.6.9., 87. o.). (17) Az Európai Parlament és a Tanács 2001/95/EK irányelve (2001. december 3.) az általános termékbiztonságról (HL L 11., 2002.1.15., 4. o.). (18) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról (HL L 376., 2006.12.27., 36. o.). (19) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/826 rendelete (2017. május 17.) a fogyasztók és a pénzügyi szolgáltatások egyéb végfelhasználóinak a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó uniós szakpolitikai döntéshozatalba való bevonását ösztönző egyedi tevékenységeket támogató, a 2017–2020 közötti időszakra szóló uniós program létrehozásáról (HL L 129., 2017.5.19., 17. o.). (20) [kiegészítendő]Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.). (21) Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.). (22) HL C 373., 2013.12.20., 1. o. (23) HL L 90., 2006.3.28., 2. o. (24) COM(2010)0700. (25) COM(2017)0623. (26) COM(2018)0442. (27) COM(2018)0443. (28) COM(2018)0372. (29) COM(2018)0439. (30) COM(2018)0447. (31) COM(2018)0435. (32) COM(2018)0434. (33) COM(2018)0375. (34) COM(2018)0367. (35) COM(2018)0322, 10. cikk. (36) COM(2018)0382. (37) COM(2018)0393. (38) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.). (39) HL L 123., 2016.5.12., 1. o. (40) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/429 rendelete (2016. március 9.) a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről („Állategészségügyi rendelet”) (HL L 84., 2016.3.31., 1. o.). (41) Az Európai Parlament és a Tanács 2160/2003/EK (2003. november 17.) rendelete a szalmonella és egyéb meghatározott, élelmiszerből származó zoonózis-kórokozók ellenőrzéséről (HL L 325., 2003.12.12., 1. o.). (42) Az Európai Parlament és a Tanács 999/2001/EK rendelete (2001. május 22.) egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 147., 2001.5.31., 1. o.). (43) A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról („tengerentúli társulási határozat”) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.). (44) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.). (45) A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.). (46) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.). (47) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.). (48) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.). (49) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.). (50) Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.). (51) Az Európai Parlament és a Tanács 254/2014/EU rendelete (2014. február 26.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves fogyasztóvédelmi programról és az 1926/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 84., 2014.3.20., 42. o.). (52) Az Európai Parlament és a Tanács 258/2014/EU rendelete (2014. április 3.) a pénzügyi beszámolás és az audit területén meghatározott tevékenységeket támogató, a 2014–2020 közötti időszakra szóló uniós program létrehozásáról, és a 716/2009/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 105., 2014.4.8., 1. o.). (53) Az Európai Parlament és a Tanács 652/2014/EU rendelete (2014. május 15.) az élelmiszerlánccal, az állategészségüggyel és állatjóléttel, valamint a növényegészségüggyel és a növényi szaporítóanyagokkal kapcsolatos kiadások kezelésére vonatkozó rendelkezések megállapításáról, a 98/56/EK, a 2000/29/EK és a 2008/90/EK tanácsi irányelv, a 178/2002/EK, a 882/2004/EK és a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 66/399/EGK, a 76/894/EGK és a 2009/470/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 189., 2014.6.27., 1. o.). (54) [kiegészítendő] (55) COM(2017)0795. (56) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/625 rendelete (2017. március 15.) az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (a hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) (HL L 95., 2017.4.7., 1. o.). (57) Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.). (58) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.). (59) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2031 rendelete (2016. október 26.) a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről, a 228/2013/EU, a 652/2014/EU és az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 69/464/EGK, a 74/647/EGK, a 93/85/EGK, a 98/57/EK, a 2000/29/EK, a 2006/91/EK és a 2007/33/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 317., 2016.11.23., 4. o.). (60) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/99/EK irányelve (2003. november 17.) a zoonózisok és zoonózis-kórokozók monitoringjáról, a 90/424/EGK tanácsi határozat módosításáról és a 92/117/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 325., 2003.12.12., 31. o.).