Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozatra irányuló javaslatra (07979/2018),

–  tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Szingapúri Köztársaság közötti beruházásvédelmi megállapodás tervezetére (07980/2018),

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 207. cikke (4) bekezdésével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának v. alpontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0447/2018),

–  tekintettel a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) tagállamaival kötendő szabadkereskedelmi megállapodásra irányuló, 2007. április 23-án elfogadott tárgyalási irányelvekre,

–  tekintettel a 2009. december 22-i tanácsi határozatra, amelynek értelmében kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásra irányuló tárgyalásokat kell indítani az ASEAN egyes tagállamaival, Szingapúrral kezdve,

–  tekintettel a jövőbeni európai nemzetközi beruházási politikáról szóló, 2011. április 6-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az eredeti tárgyalási irányelvek 2011. szeptember 12-i módosításaira, melyek célja, hogy felhatalmazzák a Bizottságot a beruházásokról szóló tárgyalásra,

–  tekintettel a tagállamok és harmadik országok közötti kétoldalú beruházási megállapodások tekintetében átmeneti rendelkezések megállapításáról szóló, 2012. december 12-i 1219/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel a kereskedelem és beruházás új, előretekintő és innovatív jövőbeli stratégiájáról szóló, 2016. július 5-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel „A mindenki számára előnyös kereskedelem – A felelősebb kereskedelem- és beruházáspolitika felé” című, 2015. október 14-i bizottsági közleményre (COM(2015)0497),

–  tekintettel a Bíróság által 2017. május 16-án kiadott, a 2/15. sz. ügyben(4) az Európai Bizottság által az EUMSZ 218. cikkének (11) bekezdése szerint 2015. július 10-én kért véleményére,

–  tekintettel az Unió által a transznacionális vállalatokra és egyéb transznacionális jellegű üzleti vállalkozásokra az emberi jogokat illetően vonatkozó kötelező ENSZ-eszközhöz nyújtott hozzájárulásról szóló, 2018. október 4-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága (UNCITRAL) által kiadott, a beruházó és állam közötti, szerződésen alapuló választottbírósági eljárás átláthatóságáról szóló szabályokra,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak az Unió külső tevékenységéről szóló V. címére,

–  tekintettel az EUMSZ-re, különösen ötödik részének I., II. és V. címére, konkrétabban a 218. cikk (6) bekezdése a) pontja v. alpontjának összefüggésében a 207. cikkre,

–  tekintettel a határozat tervezetéről szóló, 2019. február 13-i jogalkotási állásfoglalására(6),

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére (A8-0049/2019),

A.  mivel az Uniónak és Szingapúrnak közösek az alapvető értékei, például a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok tiszteletben tartása, a kulturális és nyelvi sokszínűség, valamint a multilaterális kereskedelmi rendszeren belüli, szabályokon alapuló kereskedelem melletti erős elkötelezettség;

B.  mivel az Unió világszerte a közvetlen külföldi befektetések legfőbb haszonélvezője és legnagyobb forrása is egyben;

C.  mivel Szingapúr az Unió közvetlen külföldi befektetéseinek nyolcadik legnagyobb célállomása, az ASEAN-régión belül pedig az első;

D.  mivel Szingapúr messze az Unió legjelentősebb délkelet-ázsiai partnere, ugyanis az ország az áruk és szolgáltatások EU és ASEAN közötti kereskedelmének közel egyharmadáért és a két térség között zajló valamennyi beruházás mintegy kétharmadáért felel; mivel több mint 10 000 európai vállalatnak van regionális irodája Szingapúrban, és ezek rendes körülmények között, biztonságos és kiszámítható jogi környezetben működnek;

E.  mivel Szingapúr az Ázsiába irányuló európai beruházások legfontosabb célországa, a kétoldalú beruházások összértéke ugyanis 2016-ban elérte a 256 milliárd EUR-t;

F.  mivel jelenleg több mint 3 000 nemzetközi beruházási szerződés van érvényben, és az uniós tagállamok mintegy 1 400-nak részes felei;

G.  mivel ez az első olyan, kizárólag a beruházásvédelmet szolgáló megállapodás, amely a Bíróság 2017. május 16-i 2/15. sz. véleménye alapján az uniós szabadkereskedelmi megállapodások új struktúrájáról folytatott intézményi megbeszéléseket követően az Unió és egy harmadik ország között létrejött;

H.  mivel a beruházásvédelemre vonatkozó új uniós megközelítés és hozzá tartozó végrehajtási mechanizmus, azaz a beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszer fényében Szingapúr 2017-ben vállalta, hogy felülvizsgálja a 2014-ben megtárgyalt beruházásvédelmi rendelkezéseket, ily módon újra megnyitva a lezárt megállapodást;

I.  mivel a megállapodás az EU és Kanada közötti, a Parlament által 2017. február 15-én ratifikált átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodásban (CETA) szereplő beruházásvédelmi rendelkezésekre épül;

J.  mivel 2017. szeptember 6-án Belgium kikérte az Európai Bíróság véleményét arról, hogy a CETA beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszerének rendelkezései összeegyeztethetők-e az uniós szerződésekkel;

K.  mivel a megfelelően működő igazságszolgáltatással rendelkező, fejlett gazdaságokban nem annyira jelentős a beruházó és az állam közötti vitarendezési mechanizmusok szükségessége, bár e mechanizmusok biztosíthatják a jogviták gyorsabb rendezését; mivel ugyanakkor egy beruházási vitákkal foglalkozó, független multilaterális bíróság felállítása fokozná a rendszerbe vetett bizalmat és a jogbiztonságot;

L.  mivel a megállapodás a 13 uniós tagállam és Szingapúr közötti, már meglévő kétoldalú beruházási szerződések helyébe lép, amelyek nem tartalmazzák a beruházásvédelemre vonatkozó új uniós megközelítést és a hozzá tartozó végrehajtási mechanizmust;

M.  mivel a felek kötelezettséget vállaltak egy, a beruházási viták rendezésével foglalkozó multilaterális bíróság felállítására, és ezt a kezdeményezést a Parlament határozottan támogatja;

N.  mivel 2018. március 20-án a Tanács elfogadta azokat a tárgyalási irányelveket, amelyekben felhatalmazta a Bizottságot, hogy az Unió nevében tárgyalásokat folytasson a beruházási viták rendezésével foglalkozó multilaterális bíróság létrehozásáról szóló egyezményről; mivel ezeket a tárgyalási irányelveket nyilvánosságra hozták;

O.  mivel az Unió hasonló beruházásvédelmi megállapodást kötött Vietnammal, melyet a Bizottság 2018. október 17-én fogadott el;

1.  üdvözli a beruházásvédelemre vonatkozó új uniós megközelítést és az ahhoz tartozó végrehajtási mechanizmust, amelyek felváltották egyrészt a vitatott, beruházó és állam közötti vitarendezést, orvosolva annak néhány eljárási hibáját, másrészt az uniós tagállamok által a meglévő kétoldalú beruházási megállapodásokban követett egyéni megközelítéseket;

2.  alapvető fontosságúnak tartja, hogy a megállapodás magas szintű beruházásvédelmet, átláthatóságot és beruházásvédelmet biztosít, és egyúttal megőrzi a szabályozáshoz való jogot valamennyi kormányzati szinten, illetve mindkét fél számára garantálja a legitim közpolitikai célok követéséhez fűződő jogot, többek között a közegészségügy és a környezetvédelem terén; hangsúlyozza, hogy ha valamely fél olyan módon szabályoz, hogy az hátrányosan érinti valamely beruházást vagy valamely beruházó várható profitját, az nem minősül a beruházásvédelmi előírások megsértésének, és ezért nem igényel semmilyen kompenzációt; hangsúlyozza, hogy a megállapodás semmilyen módon nem korlátozhatja a szociális partnerek autonómiáját és a szakszervezeti jogokat;

3.  hangsúlyozza, hogy a megállapodás garantálja, hogy a szingapúri uniós befektetőket ne érje hátrányos megkülönböztetés a szingapúri befektetőkkel szemben, és megfelelően megvédi őket a jogellenes kisajátítástól;

4.  emlékeztet arra, hogy a beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszer keretében egy beruházásokkal foglalkozó állandó elsőfokú bíróság és egy fellebbviteli bíróság létrehozását is tervezik, melyek tagjainak a Nemzetközi Bíróság bíráiéihoz hasonló képesítésekkel kell rendelkezniük, ideértve a kereskedelmi jog mellett a nemzetközi közjog terén szerzett jártasságot is, valamint az összeférhetetlenség megelőzését szolgáló, kötelezően alkalmazandó magatartási kódex révén a függetlenség, a feddhetetlenség és az etikus magatartás terén szigorú szabályoknak kell megfelelniük;

5.  üdvözli, hogy a bíróságok előtti eljárásokra átláthatósági szabályok vonatkoznak majd, az üggyel kapcsolatos dokumentumokat közzéteszik, a meghallgatások pedig nyilvánosak lesznek; úgy véli, hogy a fokozott átláthatóság hozzájárul majd a rendszerbe vetett közbizalom megalapozásához; ezenkívül üdvözli annak egyértelmű meghatározását, hogy milyen indokokkal nyújthat be keresetet egy beruházó, ami további átláthatóságot és tisztességességet biztosít a folyamat számára;

6.  hangsúlyozza, hogy a harmadik felek, például a munkaügyi és környezetvédelmi szervezetek nem rendelkeznek jogképességgel a bíróságok előtt, és így nem vehetnek részt érintett felekként a beruházók kötelezettségeinek érvényesítése érdekében, hanem amicus curiae leveleken keresztül járulhatnak hozzá a beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszer eljárásaihoz; hangsúlyozza, hogy a beruházási ügyekkel foglalkozó bíróság továbbra is különálló rendszernek tekinthető, amely kizárólag a külföldi beruházókkal foglalkozik;

7.  hangsúlyozza, hogy nem szabad lehetőséget biztosítani a legkedvezőbb igazságszolgáltatási fórum kiválasztására, és hogy el kell kerülni a többszörös vagy párhuzamos eljárásokat;

8.  emlékeztet arra, hogy a megállapodás jelentős mértékben épít a CETA beruházásvédelmi rendelkezéseire, ugyanis rendelkezéseket tartalmaz a korábbi bírák kötelezettségeire vonatkozóan, részét képezi egy, az összeférhetetlenség megelőzését szolgáló magatartási kódex, valamint rendelkezik arról, hogy megkötésekor már álljon egy teljes körűen működőképes fellebbviteli bíróság;

9.  üdvözli Szingapúr elkötelezettségét a beruházási viták rendezésével foglalkozó multilaterális bíróság létrehozása mellett, amely egy olyan nyilvános és független nemzetközi bíróság, amely felhatalmazást kap arra, hogy meghallgatásokat tartson a beruházók, valamint a kétoldalú beruházási szerződéseik tekintetében e bíróság joghatóságát elfogadó államok közötti, beruházásokkal kapcsolatos vitákban, és amelynek végső célja a jelenlegi kiegyensúlyozatlan, költséges és széttagolt beruházásvédelmi rendszer megreformálása és felváltása; úgy véli, hogy a megállapodás döntő fontosságú mérföldkő e cél elérése irányában; ösztönzi a Bizottságot, hogy folytassa arra irányuló erőfeszítéseit, hogy meggyőzze a harmadik országokat a beruházási viták rendezésével foglalkozó multilaterális bíróság mihamarabbi felállításáról;

10.  üdvözli a Tanács arra irányuló döntését, hogy nyilvánosságra hozza a beruházási viták rendezésével foglalkozó multilaterális bíróságról szóló, 2018. március 20-i tárgyalási irányelvet, és felszólítja a Tanácsot, hogy az átláthatóság és a nyilvános ellenőrzés fokozása érdekében közvetlenül elfogadásukat követően tegye közzé az összes korábbi és jövőbeli kereskedelmi és beruházási megállapodással kapcsolatos tárgyalási irányelvet;

11.  felhívja a figyelmet arra, hogy a megállapodás a 13 uniós tagállam és Szingapúr közötti, már meglévő kétoldalú beruházási szerződések helyébe lép, ezzel nagyobb koherenciát biztosítva e kétoldalú beruházási szerződésekhez képest, amelyek idejétmúlt beruházásvédelmi rendelkezéseken alapulnak, és még tartalmazzák a beruházó és állam közötti vitarendezést; hangsúlyozza, hogy a megállapodás a fennmaradó 15 tagállamban is új jogokat határoz meg a befektetői követelések tekintetében; hangsúlyozza, hogy a működőképes nemzeti bíróságok jelentik az első lehetőséget a beruházási viták rendezésére, de úgy véli, hogy a megállapodás fontos lépést jelent a beruházásvédelemre és a vitarendezésre vonatkozó globális szabályok reformja terén;

12.  sajnálatát fejezi ki a befektetői felelősségre vonatkozó rendelkezések hiánya miatt, és ezzel összefüggésben kiemeli a vállalati társadalmi felelősségvállalás jelentőségét; felszólítja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra a konfliktusövezetből származó ásványokra és a faanyagokra vonatkozókhoz hasonló jogszabályok bevezetését, például a ruhaipar tekintetében; emlékeztet az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveire és az üzleti és emberi jogokra vonatkozó irányadó ENSZ-alapelvekre;

13.  megállapítja, hogy hiányzik a vállalatok emberi jogi jogszabályoknak való megfelelésével kapcsolatos globális megközelítés, és jogorvoslati mechanizmusok sem állnak rendelkezésre; tudomásul veszi az ENSZ keretében a transznacionális vállalatokkal és egyéb üzleti vállalkozásokkal emberi jogi szempontból foglalkozó nyitott kormányközi munkacsoport által kezdeményezett, egy kötelező erejű ENSZ-eszköz létrehozását célzó munkát; ösztönzi a Bizottságot és az Unió tagállamait, hogy konstruktív módon vegyenek részt e kezdeményezésben;

14.  ösztönzi a Bizottságot arra, hogy folytassa a beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszer hozzáférhetőbbé tételét célzó munkáját, különösen a kkv-k és a kisebb vállalatok számára;

15.  felszólítja a Bizottságot és Szingapúrt, hogy fogadjanak el szigorúbb szankciókat abban az esetben, ha a bíróságok valamely tagja nem felel meg a magatartási kódexnek, és gondoskodjanak arról, hogy e bíróságok a megállapodás hatálybalépésének időpontjában már álljanak;

16.  úgy véli, hogy e megállapodás elfogadása nagyobb befolyást biztosít az Unió számára ahhoz, hogy az ASEAN egyéb tagországaival hasonló megállapodásokra irányuló tárgyalásokat tudjon folytatni, és így régió-szerte hasonló beruházásvédelmi szabályokat tudjon bevezetni;

17.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Európai Külügyi Szolgálatnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a Szingapúri Köztársaság kormányának és parlamentjének.

(1) HL C 296. E, 2012.10.2., 34. o. (2) HL L 351., 2012.12.20., 40. o. (3) HL C 101., 2018.3.16., 30. o. (4) A Bíróság 2017. május 16-i véleménye, 2/15, ECLI:EU:C:2017:376. (5) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0382. (6) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0090.