Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2018/0208(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0068/2019

Előterjesztett szövegek :

A8-0068/2019

Viták :

Szavazatok :

PV 13/02/2019 - 8.15
CRE 13/02/2019 - 8.15
PV 17/04/2019 - 8.14
CRE 17/04/2019 - 8.14

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0097
P8_TA(2019)0406

Elfogadott szövegek
PDF 265kWORD 76k
2019. február 13., Szerda - Strasbourg
Jogérvényesülés program ***I
P8_TA(2019)0097A8-0068/2019

Az Európai Parlament 2019. február 13-án elfogadott módosításai a Jogérvényesülés program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2018)0384 – C8-0235/2018 – 2018/0208(COD))(1)

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Rendeletre irányuló javaslat
1 preambulumbekezdés
(1)  Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke szerint „az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.” A 3. cikk továbbá kifejti, hogy az „Unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása”, és hogy – egyebek mellett – az Unió „tiszteletben tartja saját kulturális és nyelvi sokféleségét, továbbá biztosítja Európa kulturális örökségének megőrzését és további gyarapítását”. Ezeket az értékeket az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: a Charta) rögzített jogok, szabadságok és alapelvek még határozottabban megerősítették és rögzítették.
 (1)  Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke szerint „az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.” A 3. cikk továbbá kifejti, hogy az „Unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása”, és hogy – egyebek mellett – az Unió „tiszteletben tartja saját kulturális és nyelvi sokféleségét, továbbá biztosítja Európa kulturális örökségének megőrzését és további gyarapítását”. Az EUMSZ 8. cikke továbbá kimondja, hogy az Unió politikáinak és tevékenységeinek meghatározása és végrehajtása során – valamennyi tevékenységén keresztül – törekszik az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, a nemek közötti egyenlőség előmozdítására, valamint a megkülönböztetés elleni küzdelemre; Ezeket az értékeket az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: a Charta) és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményben rögzített jogok, szabadságok és alapelvek még határozottabban megerősítették és rögzítették.
Módosítás 2
Rendeletre irányuló javaslat
1 a preambulumbekezdés (új)
(1a)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 8. és 10. cikkével összhangban a Jogérvényesülés programnak minden tevékenységében támogatnia kell a nemek közötti egyenlőség érvényesítését, beleértve a nemi szempontú költségvetés-tervezést és a megkülönböztetés tilalmával kapcsolatos célkitűzések érvényesítését.
Módosítás 3
Rendeletre irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés
(2)  Ezeket a jogokat és értékeket továbbra is elő kell mozdítani és érvényesíteni kell, megosztani az uniós polgárok és az Unióban tartózkodó emberek között, és az európai kultúrákban központi szerepet kell számukra biztosítani. Ezért az uniós költségvetésben létre kell hozni egy új Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alapot, amely a Jogok és értékek programból, valamint a Jogérvényesülés programból áll. Amikor az európai társadalmak a szélsőségesség, a radikalizálódás és a megosztottság terheivel szembesülnek, minden korábbinál lényegesebb, hogy előmozdítsuk, megerősítsük és megvédjük a jogérvényesülést, a jogokat és az európai értékeket: az emberi jogokat, az emberi méltóság tiszteletben tartását, a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget, a jogállamiság elvét. Ez mélyreható és közvetlen következményekkel jár az Unió politikai, társadalmi, kulturális, jogi és gazdasági életére nézve. Az új alap részeként a Jogok és értékek program az 1381/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel10 a 2014–2020 közötti időszakra létrehozott Jogok, egyenlőség és polgárság programot, valamint a 390/2014/EU rendelettel létrehozott Európa a polgárokért programot11 egyesíti majd. A Jogérvényesülés program (a továbbiakban: a program) továbbra is a jog érvényesülésén alapuló, integrált európai térség és határon átnyúló együttműködés fejlesztését támogatja az 1381/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel a 2014–2020 közötti időszakra létrehozott Jogérvényesülés program12 (a továbbiakban: az elődprogram) folytatásaként.
 (2)  Ezeket a jogokat és értékeket az Uniónak és a tagállamoknak politikáikban következetes módon továbbra is aktívan ápolniuk és védeniük kell, elő kell mozdítaniuk, valamint érvényesíteniük kell és meg kell osztaniuk az uniós polgárok és az Unióban tartózkodó emberek között, és az európai kultúrákban központi szerepet kell számukra biztosítani. Ugyanakkor a jog érvényesülésén alapuló, jól működő európai térség és a hatékony, független és minőségi nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek, valamint a fokozott kölcsönös bizalom kiemelkedően fontosak a virágzó belső piac és az Unió közös értékeinek megőrzése szempontjából. Ezért az uniós költségvetésben létre kell hozni egy új Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alapot, amely a Jogok és értékek programból, valamint a Jogérvényesülés programból áll. Amikor az európai társadalmak a szélsőségesség, a radikalizálódás és a megosztottság terheivel szembesülnek, valamint a jogállamiság rendszerszintű megsértése miatt az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke szerinti eljárások és a jogállamisággal kapcsolatos kérdésekre vonatkozó kötelezettségszegési eljárások vannak folyamatban, minden korábbinál lényegesebb, hogy előmozdítsuk, megerősítsük és megvédjük a jogérvényesülést, a jogokat és az európai értékeket: az emberi jogokat, az alapvető jogokat, az emberi méltóság tiszteletben tartását, a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget, ideértve a nemek közötti egyenlőséget is, a megkülönböztetésmentességet és a jogállamiság elvét, mivel e jogok és értékek bármely tagállamban történő romlása káros hatással lehet az Unió egészére. Ez mélyreható és közvetlen következményekkel jár az Unió politikai, társadalmi, kulturális, jogi és gazdasági életére nézve. Az új alap részeként a Jogok és értékek program az 1381/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel10 a 2014–2020 közötti időszakra létrehozott Jogok, egyenlőség és polgárság programot, valamint a 390/2014/EU rendelettel11 létrehozott Európa a polgárokért programot egyesíti majd. A Jogérvényesülés program (a továbbiakban: a program) továbbra is a jog érvényesülésén alapuló, integrált európai térség és határon átnyúló együttműködés fejlesztését támogatja az 1381/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel a 2014–2020 közötti időszakra létrehozott Jogérvényesülés program12 (a továbbiakban: az elődprogram) folytatásaként.
__________________
 __________________
10 Az Európai Parlament és a Tanács 1381/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Jogok, egyenlőség és polgárság program létrehozásáról (HL L 354., 2013.12.28., 62. o.).
 10 Az Európai Parlament és a Tanács 1381/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Jogok, egyenlőség és polgárság program létrehozásáról (HL L 354., 2013.12.28., 62. o.).
11 A Tanács 390/2014/EU rendelete (2014. április 14.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó „Európa a polgárokért” program létrehozásáról (HL L 115., 2014.4.17., 3. o.).
 11 A Tanács 390/2014/EU rendelete (2014. április 14.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó „Európa a polgárokért” program létrehozásáról (HL L 115., 2014.4.17., 3. o.).
12 Az Európai Parlament és a Tanács 1381/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Jogok, egyenlőség és polgárság program létrehozásáról (HL L 354., 2013.12.28., 62. o.).
 12 Az Európai Parlament és a Tanács 1381/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Jogok, egyenlőség és polgárság program létrehozásáról (HL L 354., 2013.12.28., 62. o.).
Módosítás 4
Rendeletre irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)  A Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alap, valamint két mögöttes programja elsősorban a közös értékeinkhez, jogainkhoz és gazdag sokszínűségünkhöz azok életben tartásával és élénkítésével hozzájáruló személyekre és szervezetekre összpontosít. A végső cél a jogokra épülő, egyenlő, inkluzív és demokratikus társadalmaink gazdagítása és fenntartása. Ez magában foglal egy virágzó civil társadalmat, az emberek demokratikus, civil és társadalmi részvételének bátorítását, valamint a közös történelmünkön és emlékezetünkön alapuló európai társadalom gazdag sokszínűségének előmozdítását. Az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikke szerint az intézmények a megfelelő eszközökkel biztosítják, hogy a polgárok és az érdekképviseleti szervezetek az Unió bármely tevékenységéről véleményt nyilváníthassanak, és azokat nyilvánosan megvitathassák.
 (3)  A Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alap, valamint két mögöttes programja elsősorban a közös értékeinkhez, jogainkhoz és gazdag sokszínűségünkhöz azok életben tartásával és élénkítésével hozzájáruló személyekre és szervezetekre összpontosít. A végső cél a jogokra épülő, egyenlő, nyitott, inkluzív és demokratikus társadalmaink gazdagítása és fenntartása különösen olyan tevékenységek finanszírozása révén, amelyek egy virágzó, jól fejlett, ellenállóképes és működőképes civil társadalmat mozdítanak elő, lehetővé téve az emberek demokratikus, civil és társadalmi részvételét, az emberi és alapvető jogok megfelelő alkalmazását és végrehajtását, valamint támogatva a közös történelmünkön és emlékezetünkön alapuló európai társadalom gazdag sokszínűségét. Az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikke megköveteli, hogy az intézmények nyitott, átlátható és rendszeres párbeszédet folytassanak a civil társadalommal és a megfelelő eszközökkel biztosítsák, hogy a polgárok és az érdekképviseleti szervezetek az Unió bármely tevékenységéről véleményt nyilváníthassanak, és azokat nyilvánosan megvitathassák. Ez különösen fontos annak fényében, hogy számos tagállamban egyre szűkül a független civil társadalom mozgástere.
Módosítás 5
Rendeletre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) egy, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megteremtéséről rendelkezik, amelyben tiszteletben tartják az alapvető jogokat és a tagállamok eltérő jogrendszereit és jogi hagyományait. Ezért az Unió intézkedéseket fogadhat el a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés kialakítása céljából, valamint a bűnmegelőzés terén tett tagállami intézkedések előmozdítása és támogatása érdekében. A jog érvényesülésén alapuló európai térség továbbfejlesztése során biztosítani kell az alapvető jogok, valamint közös alapelvek és értékek tiszteletben tartását, ideértve például a megkülönböztetés tilalmát, a nemek közötti egyenlőséget, az igazságszolgáltatáshoz mindenki számára biztosított tényleges jogot, a jogállamiságot és a jól működő, független igazságszolgáltatási rendszert.
 (4)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) egy, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megteremtéséről rendelkezik, amelyben tiszteletben tartják az alapvető jogokat és a tagállamok eltérő jogrendszereit és jogi hagyományait. A jogállamiság, az alapvető jogok és a demokrácia Unión belüli tiszteletben tartása és előmozdítása a Szerződésekben foglalt valamennyi jog és kötelezettség fenntartásának, valamint az emberek Unióba vetett bizalmának előfeltétele. A jogállamiság tagállami szintű végrehajtásának módja kulcsszerepet játszik a tagállamok és jogrendszereik közötti kölcsönös bizalom biztosításában. Ezért az Unió intézkedéseket fogadhat el a polgári és büntetőügyekben és adott esetben igazgatási ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés kialakítása céljából, valamint a bűnmegelőzés terén tett tagállami intézkedések előmozdítása és támogatása érdekében, különös hangsúlyt helyezve a súlyos, határokon átnyúló bűncselekményekre, a pénzügyi bűncselekményekre, a környezetvédelmi bűncselekményekre, a terrorizmusra és az alapvető jogok megsértésére, például az emberkereskedelemre, valamint az áldozatok jogainak védelmére. A jog érvényesülésén alapuló európai térség továbbfejlesztése során helyi, regionális és nemzeti szinten biztosítani kell és elő kell mozdítani az emberi és az alapvető jogok, valamint közös alapelvek és értékek tiszteletben tartását, ideértve például a megkülönböztetés tilalmát, a szolidaritást, az egyenlő bánásmódot a Charta 21. cikkében felsorolt indokok alapján, az igazságszolgáltatáshoz mindenki számára biztosított tényleges jogot, a jogállamiságot, a demokráciát és a jól működő, független igazságszolgáltatási rendszert.
Módosítás 6
Rendeletre irányuló javaslat
4 a preambulumbekezdés (új)
(4a)   Az EUMSZ 81. cikke kifejezetten előírja, hogy az Unió jogi aktusokat fogadhat el a tagállamok jogszabályainak közelítése érdekében. A Szerződés értelmében ilyen aktusok elfogadhatók többek között a következők érdekében: a bírósági és bíróságon kívüli határozatok tagállamok közötti kölcsönös elismerése és végrehajtása; a bírósági és bíróságon kívüli iratok határokon túlra történő kézbesítése; a kollíziós, illetve joghatóságra vonatkozóan a tagállamokban alkalmazandó nemzetközi magánjogi szabályok összeegyeztethetősége; együttműködés a bizonyításfelvétel terén; az igazságszolgáltatáshoz való tényleges hozzáférés; a polgári, büntető- és közigazgatási eljárások zökkenőmentes lefolytatását gátló akadályok megszüntetése, szükség esetén a nemzeti bírósági eljárások összeegyeztethetőségének előmozdításával; az alternatív vitarendezési módok (ADR) továbbfejlesztése; valamint a bírák, ügyészek és az igazságszolgáltatási alkalmazottak képzésének támogatása.
Módosítás 7
Rendeletre irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
(5)  A finanszírozás továbbra is a Szerződések által meghatározott ambiciózus célok sikeres megvalósításának egyik legfontosabb eszköze. E célkitűzéseket többek között egy rugalmas és hatékony Jogérvényesülés program létrehozása révén kell megvalósítani, amelynek elő kell segítenie e célok tervezését és végrehajtását.
 (5)  A finanszírozás a Szerződések által meghatározott ambiciózus célok sikeres megvalósításának egyik legfontosabb eszköze. E célkitűzéseket többek között egy rugalmas és hatékony Jogérvényesülés program létrehozása révén kell megvalósítani, amelynek elő kell segítenie e célok tervezését és végrehajtását, figyelembe véve – lehetőség szerint a fő teljesítménymutatókat alkalmazva –, hogy mely tevékenységek járnak a legnagyobb uniós hozzáadott értékkel.
Módosítás 8
Rendeletre irányuló javaslat
5 a preambulumbekezdés (új)
(5a)  A program célja, hogy növelje a források rugalmasságát és hozzáférhetőségét, és ugyanolyan finanszírozási lehetőségeket és feltételeket biztosítson a civil társadalmi szervezetek számára az Unión belül és kívül egyaránt.
Módosítás 9
Rendeletre irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)  A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség fokozatos megvalósítása érdekében az Unió a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos intézkedéseket fogad el az ítéletek és bírósági határozatok kölcsönös elismerésének elvére alapozva, amely az 1999. október 15–16-i tamperei Európai Tanács óta az Unión belüli igazságügyi együttműködés sarokköve. A kölcsönös elismerés a tagállamok között a kölcsönös bizalom magas szintjét igényli. Több területen a tagállamok jogszabályainak közelítésére irányuló intézkedéseket fogadtak el a kölcsönös elismerés megkönnyítése és a kölcsönös bizalom növelése céljából. A gazdasági növekedés biztosításához is kulcsfontosságú a jog érvényesülésén alapuló, jól működő térség kialakítása, felszámolva azokat az akadályokat, amelyek megnehezítik a határon átnyúló bírósági eljárásokat, valamint a több tagállamot érintő helyzetekben az igazságszolgáltatás igénybevételét.
 (6)  A mindenki számára elérhető szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség fokozatos megvalósítása érdekében az Unió a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos intézkedéseket fogad el az ítéletek és bírósági határozatok kölcsönös elismerésének elvére alapozva, amely az 1999. október 15–16-i tamperei Európai Tanács óta az Unión belüli igazságügyi együttműködés sarokköve. A kölcsönös elismerés a tagállamok között a kölcsönös bizalom magas szintjét igényli. Több területen a tagállamok jogszabályainak közelítésére irányuló intézkedéseket fogadtak el a kölcsönös elismerés megkönnyítése és a kölcsönös bizalom növelése céljából. A gazdasági növekedés biztosításához és a további integrációhoz is kulcsfontosságú a jog érvényesülésén alapuló, jól működő térség kialakítása, felszámolva azokat az akadályokat, amelyek megnehezítik a határon átnyúló bírósági eljárásokat, valamint a több tagállamot érintő helyzetekben az igazságszolgáltatás igénybevételét.
Módosítás 10
Rendeletre irányuló javaslat
6 a preambulumbekezdés (új)
(6a)   Amint arra az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatában1a emlékeztet, a bírói függetlenség a tisztességes tárgyaláshoz való alapvető jog lényegi eleme, és a kölcsönös bizalom és a kölcsönös elismerés alapját alkotja.
_________________
1a EUB, nagytanács, 2018. február 27., C-64/16, Asociação Sindical dos Juízes Portugueses, ECLI:EU:C:2018:117; EUB, nagytanács, 2018. július 25., C-216/18 PPU, L.M., ECLI:EU:C:2018:586.
Módosítás 11
Rendeletre irányuló javaslat
6 b preambulumbekezdés (új)
(6b)   Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésnek magában kell foglalnia különösen a bírósághoz fordulás lehetőségét, a jogviták rendezésére szolgáló alternatív módszerek igénybevételének a lehetőségét, valamint az olyan köztisztviselőkhöz fordulás lehetőségét, akiket jogszabály kötelez arra, hogy a feleknek független és pártatlan jogi tanácsadást nyújtsanak.
Módosítás 12
Rendeletre irányuló javaslat
6 c preambulumbekezdés (új)
(6c)  A nemi szempontok beépítését az igazságszolgáltatási rendszerekbe az európai igazságügyi térség elmélyítését szolgáló fontos célnak kell tekinteni. Az igazságszolgáltatási rendszerben jelen levő interszekcionális megkülönböztetés még mindig a nők igazságszolgáltatáshoz való egyenlő jogának egyik legfőbb akadályát képezi. A programnak ezért aktívan elő kell segítenie megkülönböztetés minden formájának, továbbá a kisebbségek, a fogyatékossággal élő személyek, a bevándorlók, a menedékkérők, az idősek, a távoli területeken élők és minden olyan kiszolgáltatott csoport előtti összes korlát felszámolását, amelyek akadályokba ütköznek az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés során, és támogatnia kell az áldozatbarát és a nemi szempontokat figyelembe vevő eljárásokat és határozatokat az igazságügyi rendszerekben.
Módosítás 13
Rendeletre irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
(7)  A jogállamiság tiszteletben tartása lényeges a bel- és igazságügy terén kialakítandó magas szintű kölcsönös bizalom, különösen a kölcsönös elismerésre épülő, polgári és büntetőügyekben folytatott hatékony igazságügyi együttműködés szempontjából. A jogállamiság elve az EUSZ 2. cikkébe foglalt közös értékek egyike. Az EUSZ 19. cikke (1) bekezdésében és az Alapjogi Charta 47. cikkében szereplő hatékony bírói jogvédelem pedig a jogállamiság elvének konkrét kifejezése. A jogállamiság előmozdítása a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek függetlenségének, minőségének és hatékonyságának javítására irányuló erőfeszítések támogatásával fokozza a kölcsönös bizalmat, amely elengedhetetlenül fontos a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéshez.
 (7)  A jogállamiság maradéktalan tiszteletben tartása és előmozdítása lényeges a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség és a belügyek terén kialakítandó magas szintű kölcsönös bizalom, különösen a kölcsönös elismerésre épülő, polgári és büntetőügyekben folytatott hatékony igazságügyi együttműködés szempontjából. A jogállamiság elve az EUSZ 2. cikkébe foglalt közös értékek egyike. Az EUSZ 19. cikke (1) bekezdésében és az Alapjogi Charta 47. cikkében szereplő hatékony bírói jogvédelem pedig a jogállamiság elvének konkrét kifejezése. A jogállamiság előmozdítása a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek függetlenségének, átláthatóságának, elszámoltathatóságának, minőségének és hatékonyságának javítására irányuló erőfeszítések támogatásával fokozza a kölcsönös bizalmat, amely elengedhetetlenül fontos a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéshez.
Módosítás 14
Rendeletre irányuló javaslat
7 a preambulumbekezdés (új)
(7a)   Fontos emlékeztetni arra, hogy az igazságszolgáltatás megerősíti a jogállamiság társadalmi szerepét, és mindenki számára biztosítja a jogot a független és pártatlan bíróság előtti tisztességes eljáráshoz az európai értékek védelme érdekében.
Módosítás 15
Rendeletre irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
(8)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 81. cikke (2) bekezdésének h) pontja, valamint a 82. cikk (1) bekezdésének c) pontja értelmében az Unió támogatja a bírák, ügyészek és az igazságügyi alkalmazottak képzését az ítéletek és bírósági határozatok kölcsönös elismerésének elvén alapuló polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés javításának eszközeként. Az igazságügyi szakemberek képzése fontos eszközt jelent abban, hogy közös értelmezés jöjjön létre a jogállamiság érvényesítésének legmegfelelőbb módjáról. Hozzájárul továbbá a jog érvényesülésén alapuló európai térség kiépítéséhez azáltal, hogy közös igazságügyi kultúrát teremt a tagállami igazságügyi szakemberek között. Alapvetően fontos a jog helyes és egységes alkalmazásának elősegítése az Unióban, valamint a határon átnyúló eljárásokban az igazságügyi szakemberek közötti kölcsönös bizalom biztosítása. A program által támogatott képzési tevékenységeknek a képzési szükségletek egyértelmű felmérésein kell alapulniuk, magas szintű képzési módszertant kell alkalmazniuk, ki kell terjedniük a különböző tagállamok igazságügyi szakembereit összegyűjtő határon átnyúló eseményekre, aktív tanulást és hálózatépítési elemeket kell magukban foglalniuk, valamint fenntarthatóaknak kell lenniük.
 (8)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 81. cikke (2) bekezdésének h) pontja, valamint a 82. cikk (1) bekezdésének c) pontja értelmében az Unió támogatja a bírák, ügyészek és az igazságügyi alkalmazottak képzését az ítéletek és bírósági határozatok kölcsönös elismerésének elvén alapuló polgári és büntetőügyekben, illetve adott esetben igazgatási ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés javításának eszközeként. Az igazságügyi szakemberek képzése fontos eszközt jelent abban, hogy közös értelmezés jöjjön létre a jogállamiság és az alapvető jogok végrehajtásának és érvényesítésének legmegfelelőbb módjáról. Hozzájárul továbbá a jog érvényesülésén alapuló európai térség kiépítéséhez azáltal, hogy közös igazságügyi kultúrát teremt a tagállami igazságügyi szakemberek között. Alapvetően fontos a jog megkülönböztetéstől mentes, helyes és egységes alkalmazásának elősegítése az Unióban, valamint a határon átnyúló eljárásokban az igazságügyi szakemberek közötti kölcsönös bizalom és egyetértés biztosítása. A program által támogatott képzési tevékenységeknek a képzési szükségletek egyértelmű felmérésein kell alapulniuk, magas szintű képzési módszertant kell alkalmazniuk, ki kell terjedniük a különböző tagállamok igazságügyi szakembereit, köztük a civil társadalmi szervezetek számára dolgozó szakembereket összegyűjtő határon átnyúló eseményekre, aktív tanulást és hálózatépítési elemeket kell magukban foglalniuk, valamint fenntarthatóaknak kell lenniük. E képzéseknek ki kell terjedniük a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek – többek között a gyermekek, az etnikai kisebbségek, az LMBTI-személyek, a fogyatékossággal élő személyek, a nemi alapú erőszak és a személyes erőszak egyéb formáinak áldozatai, valamint az emberkereskedelem áldozatai – előtt álló kihívásokkal és akadályokkal foglalkozó, a bírák, az ügyvédek, az ügyészek és a rendőrség számára kínált képzésekre, valamint arra, hogy miként biztosítható a bűncselekmények áldozatainak megfelelő védelme. E képzési tanfolyamokat az ilyen személyek és az őket képviselő vagy segítő szervezetek közvetlen bevonásával kell megszervezni.
Módosítás 16
Rendeletre irányuló javaslat
8 a preambulumbekezdés (új)
(8a)   Az eljárások észszerű időkeretei a jogbiztonságot szolgálják, amely a jogállamiság szempontjából alapvető követelmény.
Módosítás 17
Rendeletre irányuló javaslat
8 b preambulumbekezdés (új)
(8b)  Az Európa Tanács a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezményének a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos kérdések tekintetében az Európai Unió nevében történő aláírásáról szóló 2017. május 11-i (EU) 2017/865 tanácsi határozat értelmében a programnak támogatnia kell a bírák, ügyészek és az igazságügyi alkalmazottak képzését az egyezményre vonatkozó ismeretek terjesztése és gyakorlati alkalmazásának előmozdítása érdekében e hatályon belül a nők és lányok elleni erőszak áldozatainak jobb védelme érdekében az egész Unióban.
Módosítás 18
Rendeletre irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
(9)  Az igazságügyi képzésben különféle szereplők lehetnek érintettek, így például a tagállamok jogi, igazságügyi és közigazgatási hatóságai, a tudományos intézmények, az igazságügyi képzésért felelős nemzeti szervek, az európai szintű képzési szervezetek vagy hálózatok, illetve az uniós jogra szakosodott bírósági koordinátorok hálózatai. A bírák és ügyészek képzése területén valamilyen általános európai érdekű cél elérésére törekvő szerveknek és szervezeteknek – ilyen például az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN), az Európai Jogi Akadémia (ERA), az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ), az Európai Unió Államtanácsainak és Legfelső Közigazgatási Bíróságainak Szövetsége (ACA-Europe), az Európai Unió Legfelsőbb Bíróságai Elnökeinek Hálózata (RPCSJUE) és az Európai Közigazgatási Intézet (EIPA) – továbbra is szerepet kell játszaniuk a bíráknak, ügyészeknek és igazságügyi alkalmazottaknak szóló, valóban európai vonatkozású képzési programok előmozdításában, és ennélfogva a Bizottság által e rendelet alapján elfogadott éves munkaprogramokban meghatározott eljárásokkal és kritériumokkal összhangban megfelelő pénzügyi támogatás nyújtható számukra.
 (9)  Az igazságügyi képzésben különféle szereplők lehetnek érintettek, így például a tagállamok jogi, igazságügyi és közigazgatási hatóságai, a tudományos intézmények, az igazságügyi képzésért felelős nemzeti szervek, az európai szintű képzési szervezetek vagy hálózatok, illetve az uniós jogra szakosodott bírósági koordinátorok és a többek között képviseleti feladatokat ellátó releváns civil társadalmi szervezetek hálózatai. A bírák és ügyészek képzése területén valamilyen általános európai érdekű cél elérésére törekvő szerveknek és szervezeteknek – ilyen például az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN), az Európai Jogi Akadémia (ERA), az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ), az Európai Unió Államtanácsainak és Legfelső Közigazgatási Bíróságainak Szövetsége (ACA-Europe), az Európai Unió Legfelsőbb Bíróságai Elnökeinek Hálózata (RPCSJUE) és az Európai Közigazgatási Intézet (EIPA) – továbbra is szerepet kell játszaniuk a bíráknak, ügyészeknek és igazságügyi alkalmazottaknak szóló, valóban európai vonatkozású képzési programok előmozdításában, és ennélfogva a Bizottság által e rendelet alapján elfogadott éves munkaprogramokban meghatározott eljárásokkal és kritériumokkal összhangban megfelelő pénzügyi támogatás nyújtható számukra. Ezen túlmenően az alapvető jogok területén működő szervezetek, valamint az erőszak áldozataival foglalkozó szakemberek és szakosodott felsőoktatási intézmények is hozzájárulhatnak az ilyen képzési programokhoz, ezért adott esetben be kell őket vonni. Figyelembe véve, hogy a női bírák alulreprezentáltak a vezető beosztásokban, ösztönözni kell a női bírákat, ügyészeket és egyéb jogi szakembereket a képzési tevékenységekben való részvételre.
Módosítás 19
Rendeletre irányuló javaslat
9 a preambulumbekezdés (új)
(9a)   Több forrást kell fordítaniuk a tagállamoknak az igazságügyi képzésekre és a bírák továbbképzésére, mivel az ilyen tevékenységek képezik a hatékony, független és pártatlan igazságszolgáltatási rendszer alapját.
Módosítás 20
Rendeletre irányuló javaslat
10 a preambulumbekezdés (új)
(10a)  A programnak támogatnia kell továbbá a bevált gyakorlatok kifejezetten nemi alapú erőszakkal foglalkozó bíróságok közötti cseréjét, valamint a közös erőforrások és a bíráknak, az államügyészeknek, ügyvédeknek, rendőröknek és a nemi alapú erőszak áldozataival kapcsolatba kerülő más szakembereknek szóló, nemi alapú erőszakkal foglalkozó képzési anyagok cseréjét.
Módosítás 21
Rendeletre irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
(11)  A program keretében teendő intézkedéseknek támogatniuk kell a bírósági határozatok és ítéleteket bővített kölcsönös elismerésének elvét, valamint azon jogszabályok közelítését, amelyek megkönnyítik az illetékes hatóságok – többek között a pénzügyi információs egységek – közötti együttműködést, továbbá a polgári és kereskedelmi ügyekben az egyéni jogok bírói védelmét. A programnak elő kell továbbá mozdítania a határon átnyúló ügyekben az eljárásjogi jogszabályokat, valamint a polgári jog területén a nagyobb fokú közelítést, amely elősegíti majd – a polgári jogviták valamennyi fele számára előnyös módon – a jól és hatékonyan működő bírósági és bíróságon kívüli eljárások akadályainak felszámolását. Végezetül a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre vonatkozó uniós jog hatékony végrehajtásának és gyakorlati alkalmazásának támogatása érdekében a programnak támogatnia kell a 2001/470/EK tanácsi határozattal létrehozott, polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat működését.
 (11)  A program keretében teendő intézkedéseknek támogatniuk kell a bírósági határozatok és ítéleteket bővített kölcsönös elismerésének elvét, a tagállamok közötti kölcsönös bizalmat, valamint azon jogszabályok közelítését, amelyek megkönnyítik az illetékes hatóságok – többek között a pénzügyi információs egységek – közötti együttműködést, továbbá a polgári és kereskedelmi ügyekben az egyéni jogok bírói védelmét. A programnak elő kell továbbá mozdítania a határon átnyúló ügyekben az eljárásjogi jogszabályokat, köztük a közvetítési eljárást, különösen az igazságszolgáltatáshoz való, mindenki számára megkülönböztetés nélküli hozzáférés megkönnyítésére összpontosítva, valamint különösen a polgári jog területén a nagyobb fokú közelítést, amely elősegíti majd – a polgári jogviták valamennyi fele számára előnyös módon – a jól és hatékonyan működő bírósági és bíróságon kívüli eljárások akadályainak felszámolását. Végezetül a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre vonatkozó uniós jog hatékony végrehajtásának és gyakorlati alkalmazásának támogatása érdekében a programnak támogatnia kell a 2001/470/EK tanácsi határozattal létrehozott, polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat működését.
Módosítás 22
Rendeletre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
(12)  Az EUMSZ 3. cikke (3) bekezdésének, a Charta 24. cikkének, és a gyermekek jogairól szóló 1989. évi ENSZ-egyezménynek megfelelően a programnak támogatnia kell a gyermekek jogainak védelmét, továbbá a benne foglalt intézkedések végrehajtása során előtérbe kell helyeznie a gyermekek jogainak előmozdítását.
 (12)  Az EUMSZ 3. cikke (3) bekezdésének, a Charta 24. cikkének, és a gyermekek jogairól szóló 1989. évi ENSZ-egyezménynek megfelelően a programnak támogatnia kell a gyermekek jogainak védelmét, továbbá a benne foglalt intézkedések végrehajtása során előtérbe kell helyeznie a gyermekek jogainak előmozdítását. Ennek érdekében a büntető és polgári igazságszolgáltatás keretein belül kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermekek jogainak védelmét célzó intézkedésekre, beleértve a fogva tartott szülőket kísérő gyermekek, illetve a bebörtönzött szülők gyermekeinek védelmét is. Továbbá mérlegelni kell az olyan képzési tevékenységek megfelelő támogatását, amelyek a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló (EU) 2016/800 irányelv helyes végrehajtását célozzák.
Módosítás 23
Rendeletre irányuló javaslat
12 a preambulumbekezdés (új)
(12a)  Az EUSZ 3. cikke (3) bekezdésének, a Charta 23. cikkének, valamint a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló 2011. évi egyezménynek (isztambuli egyezmény) megfelelően a programnak támogatnia kell a nők jogainak védelmét, továbbá a benne foglalt valamennyi intézkedés végrehajtása során előtérbe kell helyeznie a nemek közötti egyenlőséghez kapcsolódó kérdések előmozdítását. A nemi alapú erőszak eseteiben a nők és lányok igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésének biztosítása és megerősítése érdekében a tagállamoknak ratifikálniuk kell az isztambuli egyezményt és átfogó jogszabályokat kell elfogadniuk az Unióban elkövetett nemi alapú erőszak ellen.
Módosítás 24
Rendeletre irányuló javaslat
12 b preambulumbekezdés (új)
(12b)   A személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelv értelmében a programnak támogatnia kell a faji vagy etnikai kisebbséghez tartozó személyek, például a romák védelmét, és valamennyi intézkedésének végrehajtásában érvényre kell juttatnia jogaik előmozdítását, különösen a megkülönböztetésellenes intézkedések megerősítése révén.
Módosítás 25
Rendeletre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
(13)  A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó program lehetővé tette az uniós joggal – különösen a Charta hatályával és alkalmazásával – kapcsolatos képzési tevékenységeket, amelyek a bírákat és más jogi szakembereket célozták. A Charta 2016. évi alkalmazásáról szóló, 2017. október 12-i következtetéseiben a Tanács felidézte a Charta alkalmazásával kapcsolatos tudatosságnövelés jelentőségét, többek között a politikai döntéshozók, a jogi szakemberek és maguk a jogosultak körében, nemzeti és uniós szinten egyaránt. Ezért az alapvető jogok következetes módon történő általános érvényesítése érdekében a pénzügyi támogatást ki kell terjeszteni a tudatosságot növelő tevékenységekre az igazságügyi hatóságoktól és jogi szakemberektől eltérő más közigazgatási szervek vonatkozásában.
 (13)  A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó program lehetővé tette az uniós joggal – különösen a Charta hatályával és alkalmazásával – kapcsolatos képzési tevékenységeket, amelyek a bírákat és más jogi szakembereket célozták. A Charta 2016. évi alkalmazásáról szóló, 2017. október 12-i következtetéseiben a Tanács felidézte a Charta alkalmazásával kapcsolatos tudatosságnövelés jelentőségét, többek között a politikai döntéshozók, a jogi szakemberek és maguk a jogosultak körében, nemzeti és uniós szinten egyaránt. Ezért az alapvető jogok következetes módon történő általános érvényesítése érdekében a pénzügyi támogatást ki kell terjeszteni a tudatosságot növelő tevékenységekre az igazságügyi hatóságoktól és jogi szakemberektől eltérő más közigazgatási szervek, valamint az ezt a feladatot ellátó nem kormányzati szervezetek vonatkozásában.
Módosítás 26
Rendeletre irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
(14)  Az EUMSZ 67. cikkének megfelelően az Unió a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget alkot, amelyben tiszteletben tartják az alapvető jogokat és amelyben az igazságszolgáltatáshoz való jog kulcsfontosságú. Az igazságszolgáltatáshoz való jog hatékony érvényesülésének megkönnyítése érdekében, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megfelelő működéséhez elengedhetetlen kölcsönös bizalom előmozdítása céljával, alapvető fontosságú, hogy az igazságügyi hatóságoktól és jogi szakemberekről eltérő egyéb hatóságok, továbbá az e célokhoz hozzájáruló társadalmi szervezetek tevékenységére is kiterjedjen a pénzügyi támogatás.
 (14)  Az EUMSZ 67. cikkének megfelelően az Unió a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget alkot, amelyben tiszteletben tartják az alapvető jogokat, amihez elengedhetetlen az igazságszolgáltatáshoz való megkülönböztetésmentes hozzáférés jogának biztosítása mindenki számára. Az igazságszolgáltatáshoz való jog hatékony érvényesülésének megkönnyítése érdekében, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megfelelő működéséhez elengedhetetlen kölcsönös bizalom előmozdítása céljával, alapvető fontosságú, hogy a nemzeti, regionális és helyi szintű igazságügyi hatóságoktól és jogi szakemberekről eltérő egyéb hatóságok, továbbá az e célokhoz hozzájáruló civil társadalmi szervezetek, köztük a bűncselekmények áldozatainak jogait képviselő szervezetek tevékenységére is kiterjedjen a pénzügyi támogatás. Annak érdekében, hogy mindenki hozzáférjen az igazságszolgáltatáshoz, támogatni kell különösen azokat a tevékenységeket, amelyek elősegítik – tartózkodási jogállásuktól függetlenül – a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek, például a gyermekek, az etnikai kisebbségek, az LMBTI személyek, a fogyatékossággal élő személyek, a nemi alapú erőszak és a személyek közötti erőszak egyéb formáinak áldozatai, valamint az emberkereskedelem áldozatai és a migránsok igazságszolgáltatáshoz való tényleges és egyenlő hozzáférését.
Módosítás 27
Rendeletre irányuló javaslat
15 preambulumbekezdés
(15)  Az EUMSZ 8. és 10. cikke alapján a programnak valamennyi tevékenységében támogatnia kell a nemek közötti egyenlőséggel és a megkülönböztetés tilalmával kapcsolatos célkitűzések érvényesítését is.
 (15)  Az EUMSZ 8. és 10. cikke alapján a programnak horizontális megközelítést kell kialakítania a nemek közötti egyenlőség előmozdítására, a nemek közötti egyenlőség érvényesítésével, a jogegyenlőséggel és a megkülönböztetés tilalmával kapcsolatos célkitűzések támogatására valamennyi tevékenységében. E célkitűzésekkel a program tevékenységei során rendszeres monitoring és értékelés keretében kell foglalkozni.
Módosítás 28
Rendeletre irányuló javaslat
16 preambulumbekezdés
(16)  Az e rendelet hatálya alá tartozó intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a jog érvényesülésén alapuló európai térség létrehozásához, a határon átnyúló együttműködés és hálózatépítés fokozásához, valamint az uniós jog helyes, koherens és következetes alkalmazásához. A finanszírozási tevékenységeknek hozzá kell járulniuk az uniós értékekről, a jogállamiságról létrejött közös megállapodáshoz, az uniós jog és szakpolitikák jobb ismeretéhez, az igazságügyi együttműködési eszközök valamennyi érdekelt általi használata terén a know-how és a bevált módszerek megosztásához, valamint a zökkenőmentes és hatékony határon átnyúló együttműködést megerősítő interoperábilis digitális megoldások elterjedéséhez, és szilárd elemzési alapot kell biztosítaniuk az uniós jog és szakpolitikák kidolgozásához, végrehajtásához és megfelelő átültetéséhez. Az uniós beavatkozás lehetővé teszi, hogy az említett intézkedéseket Unió-szerte következetesen, és a méretgazdaságosság kihasználásával hajtsák végre. Ezenfelül az Unió a tagállamokhoz képest kedvezőbb helyzetben van a határokon átnyúló helyzetek kezeléséhez, és ahhoz, hogy európai fórumot biztosítson az egymástól való tanuláshoz.
 (16)  Az e rendelet hatálya alá tartozó intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a jog érvényesülésén alapuló európai térség létrehozásához, a jogrendszer függetlenségének és hatékonyságának előmozdításához, a határon átnyúló együttműködés és hálózatépítés fokozásához, a tagállamok igazságszolgáltatási hatóságai közötti kölcsönös bizalom megerősítéséhez, valamint az uniós jog helyes, koherens és következetes alkalmazásához. Különös figyelmet kell fordítani az uniós esélyegyenlőségi jogszabályok alkalmazására, valamint az áldozatok védelmét szolgáló különböző uniós eszközök jobb végrehajtására és összehangolására. A finanszírozási tevékenységeknek hozzá kell járulniuk az uniós értékekről, a jogállamiságról létrejött közös megállapodáshoz, az uniós jog és szakpolitikák jobb ismeretéhez, az igazságügyi együttműködési eszközök valamennyi érdekelt általi használata terén a know-how és a bevált módszerek megosztásához, valamint a zökkenőmentes és hatékony határon átnyúló együttműködést megerősítő interoperábilis digitális megoldások elterjedéséhez és előmozdításához, és szilárd elemzési alapot kell biztosítaniuk az uniós jog és szakpolitikák kidolgozásához, végrehajtásához, illetve megfelelő megértéséhez és átültetéséhez. Az uniós beavatkozás lehetővé teszi, hogy az említett intézkedéseket Unió-szerte következetesen, és a méretgazdaságosság kihasználásával hajtsák végre. Ezenfelül az Unió a tagállamokhoz képest kedvezőbb helyzetben van a határokon átnyúló helyzetek kezeléséhez és ahhoz, hogy európai fórumot biztosítson az egymástól való tanuláshoz és a bevált gyakorlatok megosztásához.
Módosítás 29
Rendeletre irányuló javaslat
16 a preambulumbekezdés (új)
(16a)  A programnak hozzá kell járulnia a harmadik országokkal folytatott együttműködés fokozásához is – amennyiben az uniós jog területen kívüli alkalmazásáról van szó –, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javítása és az igazságügyi és eljárási kihívások kezelésének megkönnyítése érdekében, különösen az emberkereskedelem, valamint az éghajlatváltozással és a vállalati üzleti felelősséggel kapcsolatos ügyekben.
Módosítás 30
Rendeletre irányuló javaslat
16 b preambulumbekezdés (új)
(16b)   Ahogyan azt az Európai Parlament az Európai Bizottság 2017. évi uniós igazságügyi eredménytáblájáról szóló jelentésében hangsúlyozta, a nemek között továbbra is jelentős egyenlőtlenségek állnak fenn a tagállamok igazságszolgáltatási és bírósági állományában, különösen (de nem kizárólagosan) a következő szempontokkal összefüggésben: a női bírák aránya az igazságszolgáltatás magasabb szintjein, a kinevezések átláthatósága, a munkahelyi és a munkahelyen kívüli kötelezettségek összeegyeztetése, valamint a mentorálási gyakorlatok megléte. A programnak ezért támogatnia kell e különbségek felszámolására irányuló képzési tevékenységeket. E tevékenységeket például a tagállamok igazságszolgáltatási és bírósági állományán belül dolgozó női szakemberekhez lehetne igazítani, illetve adott esetben a női és férfi szakemberekre egyaránt irányulhatnak, a személyi állomány összes érintett tagja tudatosságának növelése céljából.
Módosítás 31
Rendeletre irányuló javaslat
16 c preambulumbekezdés (új)
(16c)  Az Unió igazságszolgáltatási rendszere nem biztosít megfelelő igazságszolgáltatást és védelmet a nők és lányok számára, következésképpen a nemi alapú erőszak áldozatai nem kapják meg a szükséges támogatást. Ide tartozik a védelem és támogatás hiánya is a szexkereskedelem áldozatai, a menekült és migráns nők, az LMBTIQ-személyek és a fogyatékossággal élő személyek tekintetében.
Módosítás 32
Rendeletre irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
(17)  A Bizottságnak biztosítani kell az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek – például az EUROJUST, az eu-LISA és az európai ügyészség – munkájával való átfogó következetességet, kiegészítő jelleget és szinergiákat, és számba kell vennie a program által az alkalmazási körébe tartozó területeken más nemzeti és nemzetközi szereplők által végzett munkát.
 (17)  A Bizottságnak biztosítani kell az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek – például az EUROJUST, a FRA, az OLAF, az eu-LISA és az európai ügyészség – munkájával való átfogó következetességet, kiegészítő jelleget és szinergiákat, azzal a céllal, hogy számba vegye a program által az alkalmazási körébe tartozó területeken más nemzeti és nemzetközi szereplők által végzett munkát és szükség esetén fejlesztéseket javasoljon.
Módosítás 33
Rendeletre irányuló javaslat
18 preambulumbekezdés
(18)  Biztosítani kell, hogy a program keretében végrehajtott valamennyi intézkedés és tevékenység európai hozzáadott értéket képviseljen, kiegészítse a tagállamok tevékenységét, és törekedni kell a más uniós tevékenységekkel való összhangjukra. Az Unió általános költségvetéséből származó pénzeszközök hatékony elosztása érdekében következetességre, a kiegészítő jelleg elérésére és szinergiákra kell törekedni az egymáshoz szorosan kapcsolódó szakpolitikai területeket támogató finanszírozási programok között, különösen a Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alapon belül – és így a Jogok és értékek programmal –, valamint a program és az Egységes piac program, a Határigazgatás és biztonság között, különösen a Menekültügyi és Migrációs Alap (AMIF) és a Belső Biztonsági Alapok, a stratégiai infrastruktúra különösen a Digitális Európa programban, az Erasmus+ program, a kutatási és innovációs keretprogram, az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz, valamint a LIFE-rendelet vonatkozásában13.
 (18)  Biztosítani kell, hogy a Jogérvényesülés program keretében végrehajtott valamennyi intézkedés és tevékenység végrehajtása során érvényesüljön az életképesség, a láthatóság európai hozzáadott érték alapvető elve, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az intézkedések és tevékenységek kiegészítsék a tagállamok tevékenységét, és összhangban álljanak az egyéb uniós tevékenységekkel. Az Unió általános költségvetéséből származó pénzeszközök hatékony és teljesítményalapú elosztása érdekében következetességre, a kiegészítő jelleg elérésére és szinergiákra kell törekedni az egymáshoz szorosan kapcsolódó szakpolitikai területeket támogató finanszírozási programok között, különösen a Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alapon belül – és így a Jogok és értékek programmal –, valamint a program és az Egységes piac program, a Határigazgatás és biztonság között, különösen a Menekültügyi és Migrációs Alap (AMIF) és a Belső Biztonsági Alapok, a stratégiai infrastruktúra különösen a Digitális Európa program, az Európai Szociális Alap+ program, az Erasmus+ program, a kutatási és innovációs keretprogram, az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz, valamint a LIFE-rendelet13 vonatkozásában. A Jogérvényesülés programot az uniós költségvetésnek a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén történő védelmével kapcsolatos uniós jogszabályok és szakpolitikák sérelme nélkül és azokat kiegészítve kell végrehajtani.
__________________
 __________________
13 Az Európai Parlament és a Tanács 1293/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és a 614/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről EGT-vonatkozású szöveg.
 13 Az Európai Parlament és a Tanács 1293/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és a 614/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 185. o.).
Módosítás 34
Rendeletre irányuló javaslat
19 a preambulumbekezdés (új)
(19a)   Tovább kell finomítani az uniós finanszírozási politikák és az uniós értékek közötti kapcsolatot biztosító mechanizmusokat, lehetővé téve a Bizottság számára, hogy javaslatot tegyen a Tanácsnak, amelynek értelmében a valamely tagállam részére megosztott irányítás keretében allokált forrásokat átcsoportosítják a programra, ha az adott tagállamot az uniós értékekkel kapcsolatos eljárások alá vetették. Egy, a demokráciára, jogállamiságra és az alapvető jogokra irányuló, átfogó uniós mechanizmusnak gondoskodnia kell valamennyi tagállam rendszeres és egyenlő vizsgálatáról, biztosítva a tagállamokban az uniós értékek tekintetében fennálló, általános hiányosságokkal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához szükséges információkat. Az egységes végrehajtás biztosítása érdekében, valamint az alkalmazott intézkedések pénzügyi hatásainak jelentőségére tekintettel a végrehajtási hatásköröket a Tanácsra kell ruházni, amelynek a Bizottság javaslata alapján kell eljárnia. A hatékony intézkedések biztosításához szükséges határozatok meghozatalának elősegítése érdekében fordított minősített többségi szavazást kell alkalmazni.
Módosítás 35
Rendeletre irányuló javaslat
19 b preambulumbekezdés (új)
(19b)  Fontos gondoskodni a program hatékony és eredményes pénzgazdálkodásáról, valamint a lehető leghatékonyabb és leginkább felhasználóbarát végrehajtásáról, biztosítva emellett a jogbiztonságot, valamint azt, hogy a programhoz minden résztvevő hozzáférhessen.
Módosítás 36
Rendeletre irányuló javaslat
19 c preambulumbekezdés (új)
(19c)  A program célkitűzéseinek megvalósítása során vezérelvnek kell tekinteni a kiadási oldal végrehajtásának és minőségének javítását, biztosítva egyúttal a pénzügyi források optimális felhasználását.
Módosítás 37
Rendeletre irányuló javaslat
20 preambulumbekezdés
(20)  Az említett programra az (EU, Euratom) rendelet [az új költségvetési rendelet] (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja a költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett végrehajtásra, a finanszírozási eszközökre és a költségvetési garanciákra – vonatkozó szabályokat.
 (20)  Az említett programra az (EU, Euratom) rendelet [az új költségvetési rendelet] (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja a költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett végrehajtásra, a pénzügyi támogatásra, a finanszírozási eszközökre és a költségvetési garanciákra – vonatkozó szabályokat, és teljes átláthatóságot követel meg az erőforrások felhasználása, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a körültekintő erőforrás-felhasználás terén. Különösen a helyi, regionális, nemzeti és transznacionális civil társadalmi szervezetek többéves működési támogatások, lépcsőzetes támogatások, gyors és rugalmas támogatási eljárásokat biztosító rendelkezések – például a kétlépcsős jelentkezési eljárás –, felhasználóbarát jelentkezési és jelentési eljárások révén történő finanszírozási lehetőségeire vonatkozó szabályokat kell működőképessé tenni és tovább erősíteni e program végrehajtásának részeként. A társfinanszírozási kritériumoknak figyelembe kell venniük az önkéntes munkát.
Módosítás 38
Rendeletre irányuló javaslat
21 preambulumbekezdés
(21)  A rendeletben szereplő finanszírozási formákat és a végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek elérni a tevékenységek egyedi célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a szabályok be nem tartásának várható kockázatát. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékos átalányok és az egységköltségek, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint.
 (21)  Az e rendelet szerinti finanszírozási formákat és végrehajtási módokat annak alapján kell megválasztani, hogy mennyire alkalmasak a tevékenységek egyedi célkitűzéseinek megvalósítására és a kívánt eredmények elérésére, figyelemmel különösen az ellenőrzések költségeire, az adminisztratív terhekre, az érintett érdekelt felek és megcélzott kedvezményezettek méretére és kapacitására, és a szabályok be nem tartásának várható kockázataira. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékos átalány, az egységköltség és a lépcsőzetes támogatások alkalmazását, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint.
Módosítás 39
Rendeletre irányuló javaslat
22 preambulumbekezdés
(22)  A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel15, a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel16, a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel17 és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel18 összhangban, az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv19 szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalásokat és más bűncselekményeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.
 (22)  A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel15, a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel16, a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel17 és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel18 összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a program finanszírozási és kiválasztási eljárásainak teljes átláthatóságát, a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végez annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalásokat és más bűncselekményeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.
_________________
 _________________
15 Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
 15 Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
16 A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).
 16 A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).
17 A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).
 17 A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).
18 A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).
 18 A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).
19 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).
 19 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).
Módosítás 40
Rendeletre irányuló javaslat
23 preambulumbekezdés
(23)  EGT-tag harmadik országok részt vehetnek uniós programokban az EGT-megállapodásban meghatározott együttműködés keretében, amennyiben a megállapodás alapján hozott határozat rendelkezik a programok végrehajtásáról. Más jogi eszközök alapján harmadik országok is részt vehetnek ezekben. E rendeletnek konkrét rendelkezést kell tartalmaznia az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogok és hozzáférés biztosításáról.
 (23)  EGT-tag harmadik országok részt vehetnek uniós programokban az EGT-megállapodásban meghatározott együttműködés keretében, amennyiben a megállapodás alapján hozott határozat rendelkezik a programok végrehajtásáról. Más jogi eszközök alapján harmadik országok is részt vehetnek ezekben. E rendeletnek konkrét rendelkezést kell tartalmaznia az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az emberi jogi szervek és hálózatok – beleértve az egyes tagállamokban az emberi jogok védelméért felelős nemzeti intézményeket, a megkülönböztetésmentességért és az egyenlőséggel kapcsolatos politikáért felelős szerveket és hálózatokat –, az ombudsmanok, az Európai Alapjogi Ügynökség (FRA) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogok és hozzáférés biztosításáról, valamint a szinergiájuk és együttműködésük fokozásáról. Lehetővé kell tenni harmadik országok részvételét is – különösen amennyiben bevonásuk elősegíti a program céljait – a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel összhangban.
Módosítás 41
Rendeletre irányuló javaslat
24 a preambulumbekezdés (új)
(24a)  A tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat célja eszközt adni az Uniónak arra, hogy jobban tudja védelmezni költségvetését, amikor a jogállamiság terén mutatkozó gyengeségek hátrányosan befolyásolják vagy veszélyeztetik a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Unió pénzügyi érdekeit. Ki kell egészítenie a Jogérvényesülés programot, amelynek szerepe eltérő, nevezetesen a jogállamiság és a kölcsönös bizalom elvén alapuló európai igazságszolgáltatási térség fejlesztésének további támogatása, valamint az emberek jogainak biztosítása.
Módosítás 42
Rendeletre irányuló javaslat
25 preambulumbekezdés
(25)  A [2013/755/EU tanácsi határozat1 94. cikke] alapján a tengerentúli országokban és területeken letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik.
 (25)  A [2013/755/EU tanácsi határozat1 94. cikke] alapján a tengerentúli országokban és területeken letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik. A programnak biztosítania kell, hogy az ilyen személyek és szervezetek megfelelő tájékoztatást kapjanak a finanszírozásra való jogosultságukról.
__________________
 __________________
1 A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).
 1 A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).
Módosítás 43
Rendeletre irányuló javaslat
25 a preambulumbekezdés (új)
(25a)   A programnak hozzá kell járulnia a fenntartható fejlesztési célok teljesítésére irányuló uniós és tagállami kötelezettségvállalások eléréséhez, azok fontossága és relevanciája alapján.
Módosítás 44
Rendeletre irányuló javaslat
27 preambulumbekezdés
(27)  A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdése alapján a programot sajátos ellenőrzési követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket. Adott esetben e követelmények mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak, amelyek alapján értékelhetők a program tényleges hatásai.
 (27)  A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdése alapján a programot sajátos ellenőrzési követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a program kedvezményezettjeire nehezedőeket. Ezeknek a követelményeknek – lehetőség szerint – mérhető mutatókat is tartalmazniuk kell a program gyakorlati hatásainak értékelése céljából.
Módosítás 45
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 2 bekezdés
A rendelet megállapítja a program célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.
 A rendelet megállapítja a program célkitűzéseit, a 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.
Módosítás 46
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont
1.  „bírák, ügyészek és igazságügyi alkalmazottak”: bírák, ügyészek és bírósági tisztviselők, valamint más, az igazságüggyel kapcsolatban tevékenykedő jogi szakemberek, így például ügyvédek, közjegyzők, bírósági végrehajtók vagy végrehajtási tisztviselők, fizetésképtelenségi szakértők, közvetítők, bírósági tolmácsok és fordítók, bírósági szakértők, büntetés-végrehajtási alkalmazottak és pártfogó felügyelők.
 1.  „bírák, ügyészek és igazságügyi alkalmazottak”: bírák, ügyészek és bírósági tisztviselők, valamint más, az igazságüggyel kapcsolatban tevékenykedő jogi szakemberek, így például védőügyvédek és ügyészek, közjegyzők, bírósági végrehajtók vagy végrehajtási tisztviselők, fizetésképtelenségi szakértők, közvetítők, bírósági tolmácsok és fordítók, bírósági szakértők, büntetés-végrehajtási alkalmazottak és pártfogó felügyelők.
Módosítás 47
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés
(1)  A program általános célkitűzése a hozzájárulás a jog érvényesülésén alapuló európai térség továbbfejlesztéséhez, amely a jogállamiságra, a kölcsönös elismerésre és bizalomra épül;
 (1)  A program általános célkitűzése a hozzájárulás a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló európai térség továbbfejlesztéséhez, amely a jogállamiságra, többek között a bírák függetlenségére és az igazságszolgáltatás pártatlanságára, a kölcsönös elismerésre és bizalomra, valamint a határokon átnyúló együttműködésre épül, és ezáltal hozzájárul a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok fejlesztéséhez is;
Módosítás 48
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész
(2)  a program – az I. mellékletben részletezett – alábbi egyedi célkitűzésekkel bír:
 (2)  A program egyedi célkitűzései a következők:
Módosítás 49
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – a pont
a)  a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés megkönnyítése és támogatása, valamint a jogállamiság előmozdítása többek között a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek és a határozatok végrehajtása hatékonyságának javítására irányuló erőfeszítések támogatásával;
 a)  a demokrácia és az alapvető jogok tiszteletben tartása keretében a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés megkönnyítése és támogatása, ideértve az Unió határain túli együttműködést az uniós jog területen kívüli alkalmazása esetén, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés természetes és jogi személyek számára történő megerősítése, valamint a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlenségének előmozdítása többek között a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságának javítására, a bírósági határozatok megfelelő végrehajtására és az áldozatok védelmére irányuló erőfeszítések támogatásával;
Módosítás 50
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  az igazságügyi képzés támogatása és ösztönzése azzal a céllal, hogy közös jogi, bírósági és jogállamisági kultúrát mozdítson elő;
 b)  a nemzeti és nemzetközi igazságügyi képzés – többek között a jogi terminológiai képzés – támogatása és ösztönzése azzal a céllal, hogy közös jogi, bírósági és jogállamisági kultúrát mozdítson elő, valamint hogy támogassa a kölcsönös elismerésre és az eljárási biztosítékokra irányuló uniós jogi eszközök következetes és hatékony végrehajtását. E képzésnek figyelembe kell vennie a nemek közötti egyenlőséget, a gyermekek és a fogyatékossággal élő személyek sajátos szükségleteit, adott esetben áldozatorientáltnak kell lennie, és ki kell terjednie különösen a polgári és a büntetőjogra, illetve adott esetben a közigazgatási jogra, az alapvető jogokra, továbbá a terrorizmus és a radikalizálódás elleni küzdelemre;
Módosítás 51
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – c pont
c)  megkönnyítse mindenki számára az igazságszolgáltatáshoz való hatékony hozzáférést és a hatékony jogorvoslatokat, többek között ezek elektronikus úton történő elérésével, azáltal, hogy hatékony polgári és büntetőeljárásokat ösztönöz, tovább előmozdítja és támogatja a bűncselekmények áldozatainak jogait, valamint a büntetőeljárásban a gyanúsítottak és vádlottak eljárási jogait.
 c)  az igazságszolgáltatáshoz való hatékony és megkülönböztetésmentes hozzáférés megkönnyítése mindenki számára – az egyenlőtlenségekre és a bármilyen alapon, például a Charta 21. cikkében felsorolt indokok alapján történő megkülönböztetésre helyezve a hangsúlyt – és a hatékony jogorvoslat megkönnyítése, többek között elektronikus úton (e-igazságszolgáltatás), a hatékony polgári és büntető-, illetve adott esetben közigazgatási eljárások ösztönzése, valamint a bűncselekmények valamennyi áldozata jogainak, valamint a büntetőeljárásban a gyanúsítottak és vádlottak eljárási jogainak előmozdítása és támogatása révén, különös figyelmet fordítva a gyermekekre és a nőkre.
Módosítás 52
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – c a pont (új)
ca)   a kábítószerekkel kapcsolatos kutatás gyakorlati alkalmazásának előmozdítása, a civil társadalmi szervezetek támogatása, valamint a tudásbázis növelése és az új pszichoaktív anyagok és az emberkereskedelem és árucsempészés jelenségének kezelésére szolgáló innovatív módszerek kidolgozása.
Módosítás 53
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A program valamennyi tevékenységének végrehajtása során horizontális célkitűzésként arra törekszik, hogy támogassa és előmozdítsa az egyenlő jogok védelmét és a megkülönböztetésmentességnek a Charta 21. cikkében rögzített elvét.
Módosítás 54
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés
(1)  A programnak a 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg folyó áron [305 000 000] EUR.
 (1)  A hivatkozás szükség szerint aktualizálandó az új intézményközi megállapodásnak megfelelően: a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 17. pontja értelmében a programnak a 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg, amely a költségvetési hatóság számára az elsődleges referenciaösszeget jelenti az éves költségvetési eljárás során, 2018. évi áron 316 000 000 EUR (folyó áron 356 000 000 EUR).
Módosítás 55
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A nemek közötti egyenlőség előmozdításához kapcsolódó tevékenységekre elkülönített költségkeretet évente fel kell tüntetni;
Módosítás 56
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 4 bekezdés
(4)  A tagállamok részére megosztott irányítás keretében allokált források a tagállamok kérésére átcsoportosíthatók a programra. A Bizottság ezeket a forrásokat a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban közvetlenül vagy a 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban közvetve hajtja végre. Ezeket a forrásokat lehetőség szerint az érintett tagállam javára kell felhasználni.
 (4)  A tagállamok részére megosztott irányítás keretében allokált források a tagállamok vagy a Bizottság kérésére átcsoportosíthatók a programra. A Bizottság ezeket a forrásokat a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban közvetlenül hajtja végre. Ezeket a forrásokat lehetőség szerint az érintett tagállam javára kell felhasználni.
Módosítás 58
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 2 bekezdés
(2)  A program a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában nyújthat finanszírozást.
 (2)  A program a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában – elsősorban tevékenységi támogatások, valamint éves és többéves működési támogatások formájában – nyújthat finanszírozást. E finanszírozásnak hatékony és eredményes pénzgazdálkodást, a közpénzek körültekintő felhasználását, a program kezelője és kedvezményezettjei számára alacsonyabb adminisztratív terhet, valamint a potenciális kedvezményezettek számára a program pénzeszközeihez való hozzáférést kell biztosítania. Alkalmazhatóak egyösszegű átalányok, egységköltségek, átalányfinanszírozás és lépcsőzetes támogatások, valamint harmadik felek pénzügyi támogatása. A társfinanszírozást természetben kell elfogadni, és attól a korlátozott kiegészítő finanszírozás esetében el lehet tekinteni.
Módosítás 59
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk
7. cikk
 7. cikk
Intézkedéstípusok
 Intézkedéstípusok
A 3. cikkben meghatározott egyedi célkitűzés megvalósításához hozzájáruló intézkedések részesülhetnek támogatásban e rendelet keretében. Különösen az I. mellékletben felsorolt tevékenységek finanszírozhatók.
 A 3. cikkben meghatározott egyedi célkitűzés megvalósításához hozzájáruló intézkedések részesülhetnek támogatásban e rendelet keretében. Különösen a következő tevékenységek finanszírozhatók:
(1)   tudatosságnövelés, információterjesztés az uniós szakpolitikák és az uniós jog ismeretének javítása érdekében, beleértve az anyagi és eljárási jogot, az igazságügyi együttműködési eszközöket, az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát, valamint az összehasonlító jogot és az európai és nemzetközi normákat, különös hangsúlyt fektetve a több szakterületet érintő, az egymást keresztező és interdiszciplináris jogi területek – mint például a kereskedelem és az emberi jogok – megértésének növelésére, valamint a területen kívüli jogviták megkönnyítésére;
(2)  kölcsönös tanulás a bevált gyakorlatok cseréje révén az érdekelt felek – köztük a civil társadalmi szervezetek – között a tagállami polgári és büntetőjogi szabályozások, valamint a jog- és igazságszolgáltatási rendszerek ismeretének és kölcsönös megértésének javítása érdekében, beleértve a jogállamiságot és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, valamint a kölcsönös bizalom erősítése, továbbá a gyermekbarát igazságszolgáltatással, illetve a nemi szempontok igazságszolgáltatási rendszer egészében való előmozdításával és érvényesítésével kapcsolatos bevált gyakorlatok megosztása révén;
(3)  képzési tanfolyamok a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek – többek között a gyermekek, az etnikai kisebbségek, az LMBTI-személyek, a fogyatékossággal élő személyek, a nemi alapú erőszak és a személyes erőszak egyéb formáinak áldozatai, valamint az emberkereskedelem áldozatai – előtt álló kihívásokkal és akadályokkal foglalkozó bírák, ügyvédek, ügyészek, rendőrök és az igazságszolgáltatásban dolgozó egyéb szakemberek számára, valamint arra vonatkozó képzés, hogy miként biztosítható a bűncselekmények áldozatainak megfelelő védelme;
(4)  elemzési és monitoringtevékenységek a jog érvényesülésén alapuló európai térség zavartalan működését akadályozó lehetséges akadályok megismerésének és megértésének, valamint az uniós jog és politikák tagállami végrehajtásának javítására, figyelembe véve az uniós jog harmadik országokra gyakorolt hatásait is;
(5)  tevékenységek az európai igazságszolgáltatási térség zavartalan működésének javítására, többek között a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok tagállamokban történő nyomon követése, valamint arra irányuló kutatás, hogy miként lehet felszámolni az igazságszolgáltatáshoz való egyetemes, megkülönböztetésmentes és hatékony hozzáférés előtt álló akadályokat;
(6)  a tagállamok igazságszolgáltatási és bírósági állományában tapasztalható nemek közötti egyenlőtlenségek kezelését célzó kezdeményezések a női szakemberekhez igazított képzések, illetve mind a női, mind pedig a férfi szakembereket célzó képzések révén, szemléletformálás olyan kérdések kapcsán, mint a női bírák alacsony aránya az igazságszolgáltatás magasabb szintjein, illetve az átláthatóság és az objektív kritériumok szükségessége a kinevezési eljárások során;
(7)  az érdekelt felek, köztük a bűncselekmények áldozatainak védelmével és jogorvoslati keresetek benyújtásával foglalkozó civil társadalmi szervezetek képzése az uniós szakpolitikák és az uniós jog ismeretének javítása, ideértve az anyagi és az eljárásjogot, az alapvető jogokat, a bűncselekmények áldozatainak támogatását és védelmét, a kollektív jogorvoslatot és az egyetemes joghatóság alkalmazását, az uniós igazságügyi együttműködési eszközök használatát, az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát, a jogi szaknyelvet, valamint az összehasonlító jogot;
(8)  az igazságügyi szakemberek és az egyéb érdekelt felek multidiszciplináris képzése a büntetés-végrehajtási jog, a fogva tartás és a börtönök irányítása terén a bevált gyakorlatok terjesztésének elősegítése;
(9)  az igazságügyi szakemberek és az egyéb érdekelt felek multidiszciplináris képzése a fiatalkorúakra vonatkozó igazságszolgáltatás terén, a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló (EU) 2016/800 irányelv helyes végrehajtásának előkészítése és előmozdítása érdekében;
(10)  az információs és kommunikációs technológia (IKT), valamint az e-igazságszolgáltatás eszközeinek fejlesztése és karbantartása az igazságszolgáltatási rendszerek, valamint ezek együttműködése hatékonyságának javítása érdekében, információs és kommunikációs technológia révén, beleértve a rendszerek és alkalmazások határon átnyúló interoperabilitását, a magánélet védelmét és az adatvédelmet is;
(11)  a kulcsfontosságú európai szintű hálózatok és az európai igazságügyi hálózatok – köztük az uniós jog által létrehozott hálózatok – kapacitásának fejlesztése az uniós jog hatékony alkalmazásának és érvényesítésének biztosítása, a program területén az uniós jog, a szakpolitikai célok és stratégiák előmozdítása és továbbfejlesztése;
(12)  a civil társadalmi szervezetek és a program hatálya alá tartozó területeken tevékenykedő egyéb érdekelt felek strukturális támogatása, valamint az e szervezetek, valamint e szervezetek bizonyos tevékenységei – többek között az érdekképviselet, hálózatépítési tevékenységek, a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok megsértésével kapcsolatos viták rendezése, a nyilvánosság mozgósítása és oktatása, valamint a vonatkozó szolgáltatások nyújtása – számára munkát végző jogi szakértők kapacitásépítése és képzése;
(13)  a program ismertségének, eredményei terjesztésének, átültethetőségének és átláthatóságának, valamint a polgárok bevonásának elősegítése, többek között független programirodák és nemzeti kapcsolattartó hálózat létrehozásával és támogatásával;
(14)  referenciatanulmányok, kutatás, elemzések és felmérések, értékelések, hatásvizsgálatok, valamint útmutatók, jelentések és oktatási anyagok kidolgozása és közzététele.
Módosítás 60
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 1 bekezdés
(1)  A program keretében hozzájárulásban részesült intézkedés hozzájárulást kaphat bármilyen más uniós programból is, ideértve a közös irányítás alá eső programokat, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. [A kumulatív finanszírozás összege nem haladhatja meg a fellépés elszámolható költségeit, és a különböző uniós programokból nyújtott támogatások arányosan számíthatók ki].
 (1)  A program keretében hozzájárulásban részesülő intézkedés hozzájárulást kaphat bármilyen más uniós programból is, ideértve a megosztott irányítás alá tartozó alapokat, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik, és az egyes kiadási kategóriák finanszírozási forrásainak egyértelmű feltüntetése révén elkerülhető az alapokból való kettős finanszírozás, összhangban a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével. [A kumulatív finanszírozás összege nem haladhatja meg az intézkedés elszámolható költségeit, és a különböző uniós programokból nyújtott támogatások arányosan számíthatók ki.]
Módosítás 61
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés – a pont
a)  a program keretében meghirdetett pályázati felhívás alapján értékelték őket;
 a)  a program keretében meghirdetett pályázati felhívás alapján megfelelően értékelték őket;
Módosítás 62
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 3 bekezdés
(3)  Az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat részére pályázati felhívás nélkül odaítélhető működési támogatás az állandó munkaprogrammal kapcsolatos kiadásai fedezésére.
 (3)  Az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat részére pályázati felhívás nélkül működési támogatást kell odaítélni az állandó munkaprogrammal kapcsolatos kiadásai fedezésére.
Módosítás 63
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 2 bekezdés
(2)  A munkaprogramot a Bizottság fogadja el végrehajtási jogi aktussal. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 17. cikkben említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
 (2)  A munkaprogramot a Bizottság fogadja el felhatalmazáson alapuló jogi aktussal. Ezt a felhatalmazáson alapuló jogi aktust a 14. cikknek megfelelően kell elfogadni.
Módosítás 65
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 1 bekezdés
(1)  A 3. cikkben meghatározott egyedi programcélkitűzések megvalósítása terén tett előrelépésekről történő jelentéstételhez használandó mutatókat a II. melléklet tartalmazza.
 (1)  A 3. cikkben meghatározott egyedi programcélkitűzések megvalósítása terén tett előrelépésekről történő jelentéstételhez használandó mutatókat a melléklet tartalmazza. A nyomon követés és jelentéstétel céljából gyűjtött adatokat adott esetben nem, kor és személyzeti besorolás szerint kell bontani.
Módosítás 66
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A nyomon követés során azt is fel kell mérni, hogy a program tevékenységein keresztül milyen módon foglalkoztak a nemek közötti egyenlőséggel és a megkülönböztetés tilalmával.
Módosítás 67
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 3 bekezdés
(3)  A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire és a tagállamokra vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.
 (3)  A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó, helyes adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen, pontosan és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire és a tagállamokra vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani. A Bizottság felhasználóbarát formátumokat tesz elérhetővé és kifejezetten azon pályázóknak és kedvezményezetteknek szóló orientációt és támogatást biztosít, akik esetleg nem rendelkeznek megfelelő erőforrásokkal és személyzettel a jelentéstételi követelményeknek való megfeleléshez.
Módosítás 68
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az értékeléseket időben el kell végezni ahhoz, hogy azok eredményei a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.
 (1)  Az értékeléseket időben el kell végezni és megfelelően dokumentálni kell ahhoz, hogy azok eredményei a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek, a program keretében elvégzett tevékenységek végrehajtása, továbbá a 3. cikkben meghatározott célkitűzések elérése nyomon követhető legyen. Minden értékelésnek figyelembe kell vennie a nemi szempontokat, és részletes elemzést kell tartalmaznia a program nemek közötti egyenlőség előmozdításához kapcsolódó tevékenységekre elkülönített költségkeretéről.
Módosítás 69
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – 2 bekezdés
(2)  A program időközi értékelését a program végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy évvel a program végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni.
 (2)  A program időközi értékelését a program végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb három évvel a program végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni.
Módosítás 70
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – 3 bekezdés
(3)  A program végrehajtásának végén, de legkésőbb négy évvel az 1. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi a program végső értékelését.
 (3)  A program végrehajtásának végén, de legkésőbb három évvel az 1. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi a program végső értékelését.
Módosítás 71
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  A program időközi és záró értékelésében értékelni kell többek között:
a)  a programnak az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre gyakorolt érzékelhető hatását uniós szinten gyűjtött minőségi és mennyiségi adatok alapján;
b)  a program által finanszírozott intézkedések révén kialakított eszközök számát és minőségét;
c)  a program európai hozzáadott értékét;
d)  a finanszírozás mértékét az elért eredményekhez képest;
e)  a program zökkenőmentesebb, hatékonyabb és eredményesebb végrehajtását esetlegesen akadályozó adminisztratív, szervezési és/vagy strukturális tényezőket.
Módosítás 72
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 4 bekezdés
(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
 (4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel. A szakértői csoport, amelynek véleményét a Bizottság kikéri, kiegyensúlyozott nemi képviselettel kell, hogy rendelkezzen.
Módosítás 73
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.
 (1)  Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon a program európai hozzáadott értékére vonatkozó, célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak, ezzel is megmutatva az Unió hozzáadott értékét és támogatva a Bizottság által a költségvetés átláthatóságának fokozása érdekében tett adatgyűjtési erőfeszítéseket.
Módosítás 74
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 1 bekezdés
(1)  A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.
 (1)  A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül, munkáját pedig a releváns civil társadalmi és emberi jogi szervezeteknek kell támogatniuk. A bizottságban biztosítani kell a nemek közötti egyensúlyt, valamint a kisebbségi és más kirekesztett csoportok megfelelő képviseletét.
Módosítás 75
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet
I. melléklet
 törölve
A program tevékenységei
A program 3. cikk (2) bekezdésben említett konkrét célkitűzései különösen a következő tevékenységekhez nyújtott támogatással kerülnek megvalósításra:
(1)  tudatosságnövelés, információterjesztés az uniós szakpolitikák és az uniós jog ismeretének javítása érdekében, beleértve az anyagi és eljárási jogot, az igazságügyi együttműködési eszközöket, az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát, valamint az összehasonlító jogot és az európai és nemzetközi normákat;
(2)  kölcsönös tanulás a bevált gyakorlatok cseréje révén az érdekelt felek között a tagállami polgári és büntetőjogi szabályozások, valamint a jog- és igazságszolgáltatási rendszerek ismeretének és kölcsönös megértésének javítása érdekében, beleértve a jogállamiságot, valamint a kölcsönös bizalom erősítését;
(3)  elemzési és monitoring tevékenységek25 a jog érvényesülésén alapuló európai térség zavartalan működését akadályozó lehetséges akadályok megismerésének és megértésének, valamint az uniós jog és politikák tagállami végrehajtásának javítására;
(4)  az érdekelt felek képzése az uniós szakpolitikák és az uniós jog ismeretének javítása érdekében, beleértve többek között az anyagi és eljárási jogot, az uniós igazságügyi együttműködési eszközök használatát, az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát, a jogi szaknyelvet, valamint az összehasonlító jogot.
(5)  információs és kommunikációs technológiai (IKT) eszközök fejlesztése és karbantartása az igazságszolgáltatási rendszerek, valamint ezek együttműködése hatékonyságának javítása érdekében, információs és kommunikációs technológia révén, beleértve a rendszerek és alkalmazások határon átnyúló interoperabilitását is.
(6)  a kulcsfontosságú európai szintű hálózatok és az európai igazságügyi hálózatok – köztük az uniós jog által létrehozott hálózatok – kapacitásának fejlesztése az uniós jog hatékony alkalmazásának és érvényesítésének biztosítása, a program területén az uniós jog, a szakpolitikai célok és stratégiák előmozdítása és továbbfejlesztése, valamint a program által lefedett területeken tevékenykedő társadalmi szervezetek támogatása érdekében.
(7)  a program ismeretének, eredményei terjesztésének és átültethetőségének, valamint a polgárok bevonásának elősegítése, többek között programirodák és nemzeti kapcsolattartó hálózat létrehozásával és támogatásával.
__________________
25 E tevékenységek közé tartozik például az adatok és statisztikák gyűjtése; közös módszerek és adott esetben mutatók vagy referenciaértékek kidolgozása; tanulmányok, kutatások, elemzések és felmérések; értékelések; hatásvizsgálatok; iránymutatások, jelentések és oktatási anyagok kidolgozása és közzététele.
Módosítás 76
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – 1 bekezdés – bevezető rész
II. Melléklet
 Melléklet
Mutatók
 Mutatók
Az igazgatási terhek és költségek csökkentése céljából a program ellenőrzésére a program általános és konkrét célkitűzései megvalósítási szintjének mérésére irányuló mutatók alapján kerül sor. Ezért az alábbi kulcsfontosságú mutatók tekintetében adatot kell gyűjteni:
 Az igazgatási terhek és költségek csökkentése és az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságának maximalizálása céljából a program ellenőrzésére a program általános és konkrét célkitűzései megvalósítási szintjének mérésére irányuló kvalitatív és kvantitatív mutatók alapján kerül sor. Ezért a magánélethez és az adatvédelemhez való jogok tiszteletben tartása mellett az adatok gyűjtésére és adott esetben az alábbi kulcsfontosságú mutatók tekintetében nem, életkor és személyzeti kategória szerinti bontására kerül sor:
Módosítás 77
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – 1 alcím – táblázat
A program által – az EJTN működési támogatása révén is –finanszírozott képzési tevékenységekben (beleértve a személyzeti csereprogramokat, tanulmányutakat, műhelytalálkozókat és szemináriumokat) részt vevő bírák, ügyészek és igazságügyi alkalmazottak száma
 A program által – az EJTN működési támogatása révén is –finanszírozott képzési tevékenységekben (beleértve a személyzeti csereprogramokat, tanulmányutakat, műhelytalálkozókat és szemináriumokat) részt vevő bírák, ügyészek és igazságügyi alkalmazottak száma
A képzési tevékenységekben részt vevő alkalmazottak és civil szervezeti tagok száma
Az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszerben (ECRIS) folytatott információcserék száma
 Az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszerben (ECRIS) folytatott információcserék száma
A határokon átnyúló együttműködésre példaként szolgáló esetek és tevékenységek száma és eredményeik szintje, beleértve az információtechnológiai eszközök és az uniós szinten létrehozott eljárások révén való együttműködést
Az e-igazságügyi portál /a határon átnyúló polgári ügyekre vonatkozó információk iránti igényt kielégítő oldalak látogatóinak száma
A következőkkel elért személyek száma:
 A következőkkel elért személyek száma:
i.   i. egymástól való tanulás és a bevált gyakorlatok cseréje;
 i.   i. egymástól való tanulás és a bevált gyakorlatok cseréje;
ii.   tudatosságnövelés, tájékoztató és terjesztési tevékenységek.
 ii.   tudatosságnövelés, tájékoztató és terjesztési tevékenységek.
iia.  a civil társadalmi szervezeteket célzó kapacitásépítő tevékenységek;
iib.  tájékoztatási tevékenységek az igazságszolgáltatáshoz való hozzáféréssel kapcsolatosan;
iic.  tevékenységek bírák számára a bonyolult peres ügyekkel kapcsolatban, valamint nemzetközi magánjog és az uniós jog határokon átnyúló/multidiszciplináris ügyekben történő alkalmazásának módjáról;
iid.  a program által finanszírozott tájékoztatási tevékenységek.
A program által finanszírozott tevékenységek földrajzi kiterjedése
Az, hogy a résztvevők hogyan értékelik azokat a tevékenységeket, amelyekben részt vettek, valamint ezek várható fenntarthatóságát

(1) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottságokhoz intézményközi tárgyalások céljából (A8-0068/2019).

Utolsó frissítés: 2020. január 27.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat