Index 
Elfogadott szövegek
2019. január 31., Csütörtök - BrüsszelVégleges kiadás
A Parlament eljárási szabályzatának módosítása
 Uniós Vámkódex: Campione d'Italia területének és a Luganói-tó olasz vizeinek belefoglalása az Unió vámterületébe ***I
 A közvetlen kifizetésekkel és a vidékfejlesztési támogatásokkal kapcsolatos egyes szabályok a 2019-es és 2020-as év vonatkozásában
 A Dominikai Köztársaság csatlakozása a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez *
 Ecuador és Ukrajna csatlakozása a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez *
 Honduras csatlakozása a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez *
 Belarusz és Üzbegisztán csatlakozása a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez *
 Az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek közötti, az egyrészről az EU, másrészről Grönland és Dánia közötti kapcsolatokat is magában foglaló társulás *
 2017. évi éves jelentés az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméről és a csalás elleni küzdelemről
 A .eu felső szintű domainnév bevezetése és működése ***I
 A piaci áron számított bruttó nemzeti jövedelem összehangolásáról (GNI-rendelet) ***I
 Géntechnológiával módosított Ms8, Rf3 és Ms8 × Rf3 olajrepce
 Géntechnológiával módosított 5307 (SYN-Ø53Ø7-1) kukorica
 Géntechnológiával módosított MON 87403 (MON-874Ø3-1) kukorica
 Géntechnológiával módosított GHB614 × LLCotton25 × MON 15985 gyapot
 A venezuelai helyzet
 Éves jelentés a versenypolitikáról

A Parlament eljárási szabályzatának módosítása
PDF 220kWORD 80k
Az Európai Parlament 2019. január 31-i határozata a Parlament eljárási szabályzatának következőket érintő módosításáról: az I. cím 1. és 4. fejezete; az V. cím 3. fejezete; a VII. cím 4. és 5. fejezete; a VIII. cím 1. fejezete; a XII. cím; a XIV. cím és a II. melléklet (2018/2170(REG))
P8_TA(2019)0046A8-0462/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel eljárási szabályzata 226. és 227. cikkére,

–  tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére (A8-0462/2018),

1.  úgy határoz, hogy az alábbiak szerint módosítja eljárási szabályzatát;

2.  úgy határoz, hogy a módosítások a következő plenáris ülés első napján lépnek hatályba, kivéve a 11. cikk (3e) bekezdésének második albekezdését és az Európai Parlament képviselőinek megfelelő munkahelyi magatartására vonatkozó kódex 6. és 7. pontját beillesztő módosítások, valamint a 196. és a 204. cikkhez fűzött módosítások, amelyek a 2019-ben tartandó európai parlamenti választásokat követő első plenáris ülés megnyitásakor lépnek hatályba;

3.  utasítja elnökét, hogy tájékoztatás céljából továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Hatályos szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
11 cikk – cím
A képviselők pénzügyi érdekeltségei és magatartási szabályok
Magatartási szabályok
Módosítás 2
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
11 cikk – 1 bekezdés
1.  A Parlament a képviselők pénzügyi érdekeltségeire vonatkozó átláthatósági szabályokat határoz meg az összes képviselő többségével elfogadott magatartási kódex formájában, amelyet mellékletként csatolni kell ezen eljárási szabályzathoz4.
törölve
Az említett szabályok más módon nem hátráltathatják vagy korlátozhatják a képviselőt hivatali tevékenysége, illetve bármely ehhez kapcsolódó politikai vagy egyéb tevékenysége gyakorlásában.
______________
4 Lásd az I. mellékletet.
Módosítás 3
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
11 cikk – 2 bekezdés
2.  A képviselőknek be kell vezetniük azt a következetes gyakorlatot, hogy csak az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti, az átláthatósági nyilvántartásról szóló megállapodással5 létrehozott átláthatósági nyilvántartásba felvett érdekképviselőkkel tárgyalnak.
törölve
______________
5 2014. április 16-i megállapodás az Európai Parlament és a Bizottság között az átláthatósági nyilvántartásról az Európai Unió politikáinak kialakításában és végrehajtásában közreműködő szervek és önfoglalkoztató személyek számára (HL L 277., 2014.9.19., 11. o.).
Módosítás 4
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
11 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés
A képviselők magatartását kölcsönös tiszteletnek kell jellemeznie, annak a Szerződésekben és különösen az Alapjogi Chartában meghatározott értékeken és elveken kell nyugodnia, és meg kell őriznie a Parlament méltóságát. Magatartásuk nem akadályozhatja továbbá a parlamenti munka zökkenőmentes végzését, a biztonság és rend fenntartását a Parlament épületeiben, vagy a Parlament berendezéseinek működését.
A képviselők magatartását kölcsönös tiszteletnek kell jellemeznie, annak a Szerződésekben és különösen az Alapjogi Chartában meghatározott értékeken és elveken kell nyugodnia. A képviselőknek tiszteletben kell tartaniuk a Parlament méltóságát, és nem sérthetik meg a Parlament hírnevét.
Módosítás 5
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
11 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés
A képviselők a parlamenti viták során nem használhatnak rágalmazó, rasszista vagy idegengyűlölő nyelvezetet és nem tanúsíthatnak ilyen magatartást, továbbá nem mutathatnak fel transzparenseket.
törölve
Módosítás 6
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
11 cikk – 3 bekezdés – 3 albekezdés
A képviselők betartják a bizalmas információk kezelésére vonatkozó parlamenti szabályokat.
törölve
Módosítás 7
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
11 cikk – 3 bekezdés – 4 albekezdés
A fenti normák és szabályok be nem tartása a 165., 166. és 167. cikknek megfelelő intézkedések alkalmazásához vezethet.
törölve
Módosítás 8
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
11 cikk – 3 a bekezdés (új)
3a.  A képviselők nem akadályozhatják a parlamenti munka zökkenőmentes végzését, a biztonság és rend fenntartását a Parlament épületeiben vagy a Parlament berendezéseinek működését.
Módosítás 9
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
11 cikk – 3 b bekezdés (új)
3b.  A képviselők nem zavarhatják meg a rendet az ülésteremben, és tartózkodniuk kell a nem megfelelő magatartástól. A képviselők nem mutathatnak fel transzparenseket.
Módosítás 10
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
11 cikk – 3 c bekezdés (új)
3c.  Az ülésteremben tartott parlamenti vitákban a képviselők nem használhatnak sértő nyelvezetet.
Módosítás 11
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
11 cikk – 3 c bekezdés (új) – értelmezés
Annak megítélésekor, hogy valamely képviselő által a parlamenti vitában használt nyelvezet sértő-e, figyelembe kell venni többek között a felszólaló azonosítható szándékait, a kijelentés nyilvánosság általi felfogását, a Parlament méltóságát és hírnevét ért sérelem mértékét, valamint az érintett képviselő szólásszabadságát. E cikk értelmében általában „sértő nyelvezetnek” minősülne például a becsületsértő szóhasználat, a „gyűlöletbeszéd” és a hátrányos – különösen az Alapjogi Charta 21. cikkében említett bármely indokon alapuló – megkülönböztetésre való uszítás.
Módosítás 12
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
11 cikk – 3 d bekezdés (új)
3d.  A képviselők betartják a bizalmas információk kezelésére vonatkozó parlamenti szabályokat.
Módosítás 13
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
11 cikk – 3 e bekezdés (új)
3e.  A képviselőknek tartózkodniuk kell a pszichológiai vagy szexuális zaklatás minden típusától, és feladataik ellátása során tiszteletben kell tartaniuk az Európai Parlament képviselőinek megfelelő magatartására vonatkozó, ezen eljárási szabályzathoz mellékletként csatolt kódexet1a.
Ha a képviselő nem írja alá az e kódexszel kapcsolatos nyilatkozatot, akkor nem választható meg a Parlament vagy annak bármely szerve valamely tisztségére, nem nevezhető ki előadónak, illetve nem vehet részt hivatalos küldöttségben vagy intézményközi tárgyalásokon.
____________________
1a A megfelelő magatartás kódexe az európai parlamenti képviselők számára, amelyet az Elnökség 2018. július 2-án fogadott el, e szabályzat mellékletét képezi.
Módosítás 14
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
11 cikk – 4 bekezdés
4.  E cikk alkalmazása egyéb módon nem korlátozhatja a parlamenti viták élénkségét, és a képviselők szólásszabadságát.
törölve
E cikk alkalmazása az Unió elsődleges joga és a képviselők statútuma szerinti képviselői előjogok teljes körű tiszteletben tartásán alapul.
E cikk alkalmazása az átláthatóság elvén alapul és garantálja, hogy a képviselők tudomására hozzák a tárgyban hozott intézkedéseket, és egyenként tájékoztassák őket jogaikról és kötelezettségeikről.
Módosítás 15
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
11 cikk – 5 bekezdés
5.  Ha valamely képviselő alkalmazásában álló személy, illetve más olyan személy, aki a képviselő közbenjárására kapott hozzáférést a Parlament épületeihez vagy berendezéseihez, megsérti a (3) bekezdésben foglalt magatartási szabályokat, a 166. cikkben meghatározott szankciók adott esetben az érintett képviselővel szemben is kiszabhatók.
5.  Ha valamely képviselőnek dolgozó személy, illetve más olyan személy, aki a képviselő közbenjárására kapott hozzáférést a Parlament épületeihez vagy berendezéseihez, megsérti az e cikkben foglalt magatartási szabályokat, akkor e magatartás adott esetben az érintett képviselőnek felróható.
Módosítás 16
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
11 cikk – 5 a bekezdés (új)
5a.  E cikk alkalmazása egyéb módon nem korlátozhatja a parlamenti viták élénkségét és a képviselők szólásszabadságát.
Módosítás 17
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
11 cikk – 5 b bekezdés (új)
5b.  E cikk értelemszerűen alkalmazandó a Parlament szerveire, bizottságaira és küldöttségeire is.
Módosítás 18
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
11 cikk – 6 bekezdés
6.  Az egyes képviselők által akkreditálható asszisztensek legmagasabb számát a quaestorok határozzák meg.
törölve
Módosítás 19
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
11 cikk – 7 bekezdés
7.  A magatartási kódexet, valamint a volt képviselők jogait és kiváltságait az Elnökség határozata állapítja meg. A volt képviselőkkel szemben nem alkalmazható megkülönböztető bánásmód.
törölve
Módosítás 20 és 75
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
11 a cikk (új)
11a. cikk
A képviselők pénzügyi érdekeltségei és átláthatósági nyilvántartás
1.  A Parlament a képviselők pénzügyi érdekeltségeire vonatkozó átláthatósági szabályokat állapít meg az összes képviselő többségével elfogadott magatartási kódex formájában, amelyet mellékletként csatolni kell ezen eljárási szabályzathoz1a.
Az említett szabályok más módon nem hátráltathatják vagy korlátozhatják a képviselőt hivatali tevékenysége, illetve bármely ehhez kapcsolódó politikai vagy egyéb tevékenysége gyakorlásában.
2.  A képviselőknek be kell vezetniük azt a következetes gyakorlatot, hogy csak az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti, az átláthatósági nyilvántartásról szóló megállapodással1b létrehozott átláthatósági nyilvántartásba felvett érdekképviselőkkel tárgyalnak.
3.  A képviselőknek az átláthatósági nyilvántartás alkalmazási körébe tartozó érdekképviselővel tervezett összes találkozójukat nyilvánosságra kell hozniuk az interneten. Az I. melléklet 4. cikke (6) bekezdésének sérelme nélkül, az előadók, az árnyékelőadók és a bizottsági elnökök minden jelentés esetében közzéteszik az átláthatósági nyilvántartás hatálya alá tartozó érdekképviselőkkel tervezett minden találkozót. Az Elnökség a Parlament weboldalán biztosítja az ehhez szükséges infrastruktúrát.
4.  Az Elnökség a Parlament weboldalán a képviselők személyes online oldalán biztosítja a szükséges infrastruktúrát azon képviselők számára, akik a képviselői statútumban és annak végrehajtási rendelkezéseiben foglalt alkalmazandó szabályoknak megfelelően közzé kívánják tenni az önkéntes ellenőrzés eredményét vagy a megerősítést arra vonatkozóan, hogy a számukra juttatott általános költségtérítés megfelel a képviselői statútumban és annak végrehajtási intézkedéseiben foglalt alkalmazandó szabályoknak.
(5)  E szabályok más módon nem hátráltathatják vagy korlátozhatják a képviselőt hivatali tevékenysége, illetve bármely ehhez kapcsolódó politikai vagy egyéb tevékenysége gyakorlásában.
6.  A magatartási kódexet, valamint a volt képviselők jogait és kiváltságait az Elnökség határozata állapítja meg. A volt képviselőkkel szemben nem alkalmazható megkülönböztető bánásmód.
__________________
1a Lásd az I. mellékletet.
1b 2014. április 16-i megállapodás az Európai Parlament és a Bizottság között az átláthatósági nyilvántartásról az Európai Unió politikáinak kialakításában és végrehajtásában közreműködő szervezetek s önfoglalkoztató személyek számára (HL L 277., 2014.9.19., 11. o.).
Módosítás 88
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
32 cikk – 5 bekezdés
5.   Az Elnököt nyilatkozatban kell értesíteni a képviselőcsoport létrehozásáról. A nyilatkozatban meg kell határozni a csoport nevét, valamint tagjainak és elnökségi tagjainak nevét. A nyilatkozatot a képviselőcsoport minden tagjának alá kell írnia.
5.  Az Elnököt nyilatkozatban kell értesíteni a képviselőcsoport létrehozásáról. A nyilatkozatban meg kell határozni:
–  a csoport nevét,
–  egy, a képviselőcsoport célját meghatározó politikai nyilatkozatot, valamint
–  a képviselőcsoport tagjainak és elnökségi tagjainak nevét.
A nyilatkozat mellékletében a képviselőcsoport minden tagjának írásban nyilatkoznia kell arról, hogy közös a politikai hovatartozásuk.
Módosítás 21
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
34 cikk – 1 a bekezdés (új)
1a.  A közös munkacsoportok és egyéb nem hivatalos csoportosulások fellépéseinek teljesen átláthatóknak kell lenniük, és nem végezhetnek olyan tevékenységet, amely összetéveszthető a Parlament és szervei hivatalos tevékenységeivel. Nem szervezhetnek olyan eseményeket harmadik országokban, amelyek egybeesnek valamely hivatalos parlamenti szerv, például hivatalos választási megfigyelő küldöttség kiküldetésével.
Módosítás 22
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
34 cikk – 2 bekezdés
2.  E csoportosulások fellépéseinek teljesen átláthatónak kell lenniük és nem végezhetnek olyan tevékenységet, amely a Parlament és szervei hivatalos tevékenységeivel összetéveszthető. A létrehozásukra vonatkozóan az Elnökség által elfogadott szabályok tiszteletben tartása mellett a képviselőcsoportok logisztikai támogatást nyújtva elősegíthetik tevékenységüket.
2.  Az ilyen csoportosulások létrehozására vonatkozó parlamenti belső szabályok tiszteletben tartása mellett egy képviselőcsoport logisztikai támogatást nyújtva elősegítheti azok tevékenységét.
Módosítás 23
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
34 cikk – 3 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
Egyéb nem hivatalos csoportosulások a következő hónap végéig ugyancsak kötelesek nyilatkozni bármely olyan – pénzbeli vagy természetbeni – támogatásról, amelyet a képviselők egyedileg, az I. melléklet szerinti kötelezettségeikkel összhangban nem jelentettek be.
Módosítás 24
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
34 cikk – 3 a bekezdés (új)
3a.  Csak az átláthatósági nyilvántartásba bejegyzett érdekképviselők vehetnek részt a közös munkacsoportok vagy egyéb nem hivatalos csoportosulások által az Európai Parlament épületeiben szervezett tevékenységekben, például látogathatják, támogathatják vagy társ-házigazdagént lebonyolíthatják a közös munkacsoportok vagy egyéb nem hivatalos csoportosulások üléseit vagy rendezvényeit.
Módosítás 25
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
34 cikk – 4 bekezdés
4.  A quaestorok nyilvántartást vezetnek a (3) bekezdésben említett nyilatkozatokról. A nyilvántartást közzé kell tenni a Parlament honlapján. A quaestorok megállapítják az e nyilatkozatokra vonatkozó részletes szabályokat és biztosítják e cikk tényleges végrehajtását.
4.  A quaestorok nyilvántartást vezetnek a (3) bekezdésben említett nyilatkozatokról. A quaestorok részletes szabályokat fogadnak el ezekre a nyilatkozatokra és azoknak a Parlament honlapján való közzétételére vonatkozóan.
Módosítás 26
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
34 cikk – 4 a bekezdés (új)
4a.  A quaestorok biztosítják e cikk hatékony végrehajtását.
Módosítás 27
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
128 cikk – 4 bekezdés
4.  A kérdést a plenáris ülésen a kérdésfeltevők egyike fejtheti ki. A kérdés címzettjének válaszolnia kell.
4.  A kérdést a plenáris ülésen a kérdésfeltevők által előzetesen kijelölt képviselőnek kell kifejtenie. Ha ez a képviselő nincs jelen, a kérdés érvényét veszti. A kérdés címzettjének válaszolnia kell.
Módosítás 28
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
130 cikk – 1 bekezdés
1.  Az Európai Tanács elnökének, a Tanácsnak, a Bizottságnak vagy a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének bármely képviselő tehet fel írásbeli választ igénylő kérdéseket a mellékletben rögzített feltételeknek megfelelően27. A kérdések tartalmáért teljes mértékben a kérdés megfogalmazója felelős.
1.  Az Európai Tanács elnökének, a Tanácsnak, a Bizottságnak vagy a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének bármely képviselő, képviselőcsoport vagy bizottság tehet fel írásbeli választ igénylő kérdéseket a mellékletben rögzített feltételeknek megfelelően27. A kérdések tartalmáért teljes mértékben a kérdés megfogalmazója felelős.
________________________
____________________
27 Lásd a II. mellékletet.
27 Lásd a II. mellékletet.
Módosítás 29
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
130 cikk – 2 bekezdés
2.  A kérdéseket az Elnökhöz kell benyújtani. A kérdés elfogadhatóságát érintő ügyekben az Elnök dönt. Az Elnök döntése nem kizárólag az (1) bekezdésben említett melléklet rendelkezésein, hanem általában ezen eljárási szabályzat rendelkezésein alapul. A kérdést benyújtó képviselőt értesíteni kell az Elnök döntéséről és annak indokairól.
2.  A kérdéseket elektronikus formában az Elnökhöz kell benyújtani. A kérdés elfogadhatóságát érintő ügyekben az Elnök dönt. Az Elnök döntése nem kizárólag az (1) bekezdésben említett melléklet rendelkezésein, hanem általában ezen eljárási szabályzat rendelkezésein alapul. A kérdést benyújtó képviselőt értesíteni kell az Elnök döntéséről és annak indokairól.
Módosítás 30
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
130 cikk – 3 bekezdés
3.  A kérdéseket elektronikus formátumban kell benyújtani. Minden képviselő három egymást követő hónap alatt legfeljebb húsz kérdést nyújthat be.
3.  Minden képviselő, képviselőcsoport vagy bizottság három egymást követő hónap alatt legfeljebb húsz kérdést nyújthat be. Főszabályként a kérdésre a címzettnek a kérdés részére való továbbításától számított hat héten belül kell válaszolnia. Ugyanakkor minden képviselő, képviselőcsoport vagy bizottság az általa feltett kérdések közül minden hónapban egyet „elsőbbségi kérdésként” jelölhet ki, és erre a címzettnek a kérdés részére való továbbításától számított három héten belül kell választ adnia.
Módosítás 31
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
130 cikk – 5 bekezdés
5.  Ha egy kérdést címzettje a neki való továbbítást követő (elsőbbséget élvező kérdés esetén) háromhetes, illetve (elsőbbséget nem élvező kérdés esetén) hathetes határidőn belül nem tud megválaszolni, a kérdést a megfogalmazó kérésére az illetékes bizottság következő ülésének napirendjére lehet tűzni.
5.  Ha egy kérdés címzettje a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem válaszol, akkor az illetékes bizottság dönthet úgy, hogy a kérdést a következő ülése napirendjére tűzi.
Módosítás 32
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
130 cikk – 6 bekezdés
6.  Egy képviselő havonta egy elsőbbséget élvező kérdést terjeszthet elő.
törölve
Módosítás 33
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
130 cikk – 7 bekezdés
7.  A kérdéseket és a válaszokat a válaszokhoz kapcsolódó mellékletekkel együtt közzé kell tenni a Parlament honlapján.
(A magyar változatot nem érinti.)
Módosítás 34
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
130a cikk
130a. cikk
törölve
Írásbeli választ igénylő kisebb interpellációk
1.   Bármely bizottság, képviselőcsoport vagy az összes képviselő legalább öt százaléka írásbeli választ igénylő kérdések formájában kisebb interpellációkat intézhet a Tanácshoz, a Bizottsághoz vagy a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez, amelyek kérhetik a Parlament tájékoztatását konkrétan megjelölt kérdésekben.
Ezeket a kérdéseket az Elnökhöz kell benyújtani, aki – amennyiben a kérdések általában összhangban vannak az eljárási szabályzattal, és megfelelnek az eljárási szabályzat mellékletében28 meghatározott feltételeknek – felkéri a címzettet, hogy két héten belül válaszoljon; az Elnök a kérdésfeltevővel egyeztetve meghosszabbíthatja ezt a határidőt.
2.  A kérdéseket és a válaszokat közzé kell tenni a Parlament honlapján.
_____________________
28 Lásd a II. mellékletet.
Módosítás 35
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
130b cikk – cím
Írásbeli választ igénylő nagyobb interpellációk vitával
Írásbeli választ igénylő nagyobb interpellációk
Módosítás 36
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
130b cikk – 1 bekezdés
1.  Bármely bizottság, képviselőcsoport vagy az összes képviselő legalább öt százaléka írásbeli választ igénylő kérdések formájában, amelyeket vita követ, nagyobb interpellációkat intézhet a Tanácshoz, a Bizottsághoz vagy a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez. A kérdésekhez rövid indokolást lehet fűzni.
1.  A nagyobb interpellációk írásbeli választ igénylő kérdésekből állnak, amelyeket egy képviselőcsoport a Tanácshoz, a Bizottsághoz vagy a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intéz.
Ezeket a kérdéseket az Elnökhöz kell benyújtani, aki – amennyiben a kérdések általában összhangban vannak az eljárási szabályzattal, és megfelelnek az eljárási szabályzat mellékletében29 meghatározott feltételeknek – haladéktalanul tájékoztatja a címzettet a kérdésről, és felkéri, hogy jelezze, megválaszolja-e a kérdést, és ha igen, mikor.
_____________________
29 Lásd a II. mellékletet.
Módosítás 37
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
130b cikk – 1 a bekezdés (új)
1a.   A nagyobb interpelláció általános érdeklődésre tart számot, és azt írásban kell benyújtani az Elnöknek. A nagyobb interpelláció terjedelme nem haladhatja meg az 500 szót. Amennyiben a nagyobb interpelláció általánosságban összhangban van az eljárási szabályzat rendelkezéseivel, az Elnök írásbeli válasz céljából haladéktalanul továbbítja azt a címzettnek.
Módosítás 38
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
130b cikk – 1 b bekezdés (új)
1b.   Évente legfeljebb 30 nagyobb interpellációra van lehetőség. Az Elnökök Értekezlete biztosítja az ilyen interpellációk méltányos elosztását a képviselőcsoportok között, és egyetlen képviselőcsoport sem nyújthat be havonta egynél többet.
Módosítás 39
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
130b cikk – 1 c bekezdés (új)
1c.  Ha a címzett a részére való megküldéstől számított hat héten belül nem válaszol a nagyobb interpellációra, az interpellációt a szerző kérésére a 149. cikkben előírt eljárással összhangban és a (3a) bekezdésre is tekintettel fel kell venni a Parlament végleges napirendtervezetébe.
Módosítás 40
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
130b cikk – 2 bekezdés
2.  Az írásbeli válasz kézhezvételekor a nagyobb interpellációt a 149. cikkben rögzített eljárásnak megfelelően fel kell venni a Parlament napirendtervezetébe. Amennyiben egy bizottság, képviselőcsoport vagy az összes képviselő legalább öt százaléka azt kéri, vitát kell tartani.
2.  Az írásbeli válasz kézhezvételekor, amennyiben legalább a közepes érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő vagy képviselőcsoport kéri, a nagyobb interpellációt a 149. cikkben rögzített eljárásnak megfelelően és a (3a) bekezdésre is tekintettel fel kell venni a Parlament végleges napirendtervezetébe.
Módosítás 41
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
130b cikk – 3 bekezdés
3.  Ha a címzett visszautasítja a kérdésre való válaszadást, vagy azt három héten belül nem válaszolja meg, a kérdést fel kell venni a napirendtervezetbe. Amennyiben egy bizottság, képviselőcsoport vagy az összes képviselő legalább öt százaléka azt kéri, vitát kell tartani. A vita előtt a kérdésfeltevők egyike engedélyt kaphat arra, hogy kiegészítő indokolást fűzzön a kérdéshez.
törölve
Módosítás 42
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
130b cikk – 3 a bekezdés
3a.  Az egyazon plenáris ülés során megvitatott nagyobb interpellációk száma nem haladhatja meg a hármat. Ha a vitákat egyazon plenáris ülés alkalmával több mint három nagyobb interpellációra vonatkozóan kérelmezik, akkor az Elnökök Értekezlete azokat a vita iránti kérelmek beérkezési sorrendjében veszi fel a végleges napirendtervezetbe.
Módosítás 43
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
130b cikk – 4 bekezdés
4.   A kérdést a plenáris ülésen a kérdésfeltevők egyike fejtheti ki. Az érintett intézmény egy tagja válaszol.
4.  A nagyobb interpellációt a plenáris ülésen a szerző által vagy a vitát a (2) bekezdéssel összhangban kérelmezők által előzetesen kijelölt képviselő fejti ki. Ha ez a képviselő nincs jelen, a nagyobb interpelláció érvényét veszti. A kérdés címzettjének válaszolnia kell.
A 123. cikk állásfoglalási indítványok előterjesztésére és a róluk tartott szavazásokra vonatkozó (2)–(5) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.
A 123. cikk állásfoglalási indítványok előterjesztésére és a róluk tartott szavazásokra vonatkozó (2)–(8) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.
Módosítás 44
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
130b cikk – 5 bekezdés
5.  Ezeket a kérdéseket és a rájuk adott válaszokat közzé kell tenni a Parlament honlapján.
5.  Ezeket az interpellációkat és a rájuk adott válaszokat közzé kell tenni a Parlament honlapján.
Módosítás 45
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
165 cikk – 1 bekezdés
1.  Az Elnök az ülés zavartalan lebonyolítását akadályozó vagy a 11. cikk vonatkozó rendelkezéseibe ütköző magatartást tanúsító képviselőt rendreutasítja.
1.  Az Elnök a 11. cikk (3b) vagy (3c) bekezdésében meghatározott magatartási szabályokat megsértő képviselőt rendreutasítja.
Módosítás 46
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
165 cikk – 2 bekezdés
2.  Ismételt rendzavarás esetén az Elnök a képviselőt ismét rendreutasítja, és a rendreutasítás ténye rögzítésre kerül az ülés jegyzőkönyvében.
2.  Ismételt szabálysértés esetén az Elnök a képviselőt ismét rendreutasítja, és a rendreutasítás ténye rögzítésre kerül az ülés jegyzőkönyvében.
Módosítás 47
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
165 cikk – 3 bekezdés
3.  További vagy folytatódó rendzavarás esetén az Elnök megvonhatja a képviselőtől a szót és az ülés hátralévő részére az ülésteremből kizárhatja. Különösen súlyos rendbontás esetén az Elnök azonnal, második rendreutasítás nélkül is kizárhatja az érintett képviselőt az ülésteremből az ülés hátralévő részére. E fegyelmi intézkedés végrehajtásáról a teremőrök, és szükség esetén a Parlament biztonsági szolgálata segítségével a főtitkár haladéktalanul gondoskodik.
3.  Ha a szabálysértés folytatódik, vagy ha újabb szabálysértésre kerül sor, akkor az Elnök megvonhatja a képviselőtől a szót és az ülés hátralévő részére az ülésteremből kizárhatja. Különösen súlyos rendbontás esetén az Elnök azonnal, második rendreutasítás nélkül is kizárhatja az érintett képviselőt az ülésteremből az ülés hátralévő részére. E fegyelmi intézkedés végrehajtásáról a teremőrök, és szükség esetén a Parlament biztonsági szolgálata segítségével a főtitkár haladéktalanul gondoskodik.
Módosítás 48
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
165 cikk – 5 bekezdés
5.  Az Elnök elrendelheti az ülés élő közvetítésének megszakítását, amennyiben egy képviselő becsületsértő, rasszista vagy idegengyűlölő nyelvezetet használ vagy magatartást tanúsít.
5.  Az Elnök elrendelheti az ülés élő közvetítésének megszakítását, amennyiben egy képviselő megérti a 11. cikk (3b) vagy (3c) bekezdésében meghatározott magatartási szabályokat.
Módosítás 49
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
165 cikk – 6 bekezdés – 1 albekezdés
Az Elnök elrendelheti, hogy a parlamenti ülésről készített hang- és képfelvételekből töröljék valamely képviselő felszólalásának becsületsértő, rasszista vagy idegengyűlölő nyelvezetet tartalmazó részeit.
Az Elnök elrendelheti, hogy a parlamenti ülésről készített hang- és képfelvételekből töröljék valamely képviselő felszólalásának a 11. cikk (3b) vagy (3c) bekezdésében meghatározott magatartási szabályokat sértő részeit.
Módosítás 50
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
166 cikk – 1 bekezdés
1.  Súlyos rendbontás vagy a parlamenti munka megzavarása esetén – amely sérti a 11. cikkben meghatározott elveket – az Elnök a szankciót megállapító, indoklással ellátott határozatot hoz.
1.  A 11. cikk (3a)–(5b) bekezdésének súlyos megsértése esetén az Elnök e cikknek megfelelően az érintett képviselőt sújtó megfelelő szankciót megállapító, indoklással ellátott határozatot hoz.
A 11. cikk (3b) vagy (3c) bekezdésével kapcsolatban az Elnök e cikk alapján indokolással ellátott határozatot fogadhat el, függetlenül attól, hogy a 165. cikk szerinti azonnali intézkedést az érintett képviselő esetében korábban elrendelték-e.
A 11. cikk (3e) bekezdésével kapcsolatban az Elnök e cikk alapján csak a zaklatásra és annak megelőzésére vonatkozó belső adminisztratív eljárással összhangban megállapított zaklatás esetén fogadhat el indokolással ellátott határozatot.
Az Elnök büntetést róhat ki egy képviselőre olyan esetekben, amikor ezen eljárási szabályzat vagy az Elnökség által a 25. cikk alapján elfogadott határozat e cikk alkalmazását írja elő.
Az érintett képviselőt az Elnök felkéri írásos észrevételek benyújtására a határozat meghozatala előtt. Kivételes esetekben az Elnök elrendelheti az érintett képviselő szóbeli meghallgatását.
A határozatról az érintett képviselőt ajánlott levél vagy sürgős esetekben kézbesítő révén értesíteni kell.
Az értesítést követően az érintett képviselővel szemben kiszabott szankciót az Elnök a plenáris ülésen bejelenti. Azon szervek, bizottságok és küldöttségek elnöki tisztségét betöltő személyeket, amelyeknek a képviselő tagja, tájékoztatni kell.
A szankciót jogerőssé válását követően a parlamenti ciklus végéig a Parlament honlapján jól láthatóan közzé kell tenni és szerepeltetni kell.
Módosítás 51
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
166 cikk – 1 a bekezdés (új)
1a.  Az Elnök az érintett képviselőt felkéri írásos észrevételek benyújtására a határozat meghozatala előtt. Ha az megfelelőbb, akkor az Elnök ehelyett szóbeli meghallgatást rendelhet el.
A szankciót megállapító határozatról az érintett képviselőt ajánlott levél, vagy sürgős esetekben kézbesítő révén értesíteni kell.
Az értesítést követően az érintett képviselővel szemben kiszabott szankciót az Elnök a plenáris ülésen bejelenti. Azon szervek, bizottságok és küldöttségek elnöki tisztségét betöltő személyeket, amelyeknek a képviselő tagja, tájékoztatni kell..
A szankciót jogerőssé válását követően a parlamenti ciklus végéig a Parlament honlapján jól láthatóan közzé kell tenni és szerepeltetni kell.
Módosítás 52
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
166 cikk – 2 bekezdés
2.  A tanúsított magatartás értékelésekor annak súlyossága mellett figyelembe kell venni annak egyszeri, visszatérő vagy pedig állandó jellegét.
2.  A tanúsított magatartás értékelésekor annak súlyossága mellett figyelembe kell venni annak egyszeri, visszatérő vagy pedig állandó jellegét. Adott esetben figyelembe kell venni a Parlament méltóságát és hírnevét ért esetleges károkat is.
Meg kell különböztetni egymástól a vizuális jellegű megnyilvánulásokat – amelyek abban az esetben tolerálhatók, ha nem sértők, becsületsértők, rasszisták vagy idegengyűlölők és ésszerű határok között maradnak – a parlamenti tevékenység tevékeny megzavarásától.
Módosítás 53
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
166 cikk – 4 bekezdés
4.  A (3) bekezdés b)–e) pontjában foglalt intézkedések megduplázhatóak ismételt szabályszegés esetén, illetve amennyiben a képviselő megtagadja a 165. cikk (3) bekezdése szerint hozott rendelkezés teljesítését.
(A magyar változatot nem érinti).
Módosítás 54
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
174 cikk – 7 bekezdés
7.  Az Elnök más módosításokat is együttes szavazásra bocsáthat, ha kölcsönösen kiegészítik egymást, kivéve, ha egy képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő külön vagy részenkénti szavazást kért. A módosítások megfogalmazói is javasolhatnak ilyen együttes szavazást, ha módosításaik kölcsönösen kiegészítik egymást.
7.  Az Elnök más módosításokat is együttes szavazásra bocsáthat, ha kölcsönösen kiegészítik egymást, kivéve, ha egy képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő külön vagy részenkénti szavazást kért. A módosítások megfogalmazói is javasolhatnak együttes szavazást módosításaikról.
Módosítás 55
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
174 cikk – 10 bekezdés
10.  Az olyan módosításokról, amelyekre név szerinti szavazást kértek, egyenként kell szavazni.
10.  Az olyan módosításokról, amelyekre név szerinti szavazást kértek, az egyéb módosításoktól elkülönítve kell szavazni.
Módosítás 56
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
177 cikk – értelmezés
E cikk megsértése a 166. cikk (1) bekezdésében említett súlyos rendbontásnak minősül, amely az abban a cikkben említett jogkövetkezményeket vonja maga után.
E cikk bármely megsértése a 11. cikk (3b) bekezdése súlyos megsértésének minősül.
Módosítás 57
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
196 cikk
196. cikk
196. cikk
Állandó bizottságok létrehozása
Állandó bizottságok létrehozása
Az Elnökök Értekezletének javaslatára a Parlament állandó bizottságokat hoz létre. Ezek feladatait az eljárási szabályzat mellékletében52 határozzák meg. E mellékletet a leadott szavazatok többségével kell elfogadni. A bizottságok tagjait a Parlament újraválasztását követő első ülésen, majd azt követően két és fél év elteltével nevezik ki.
Az Elnökök Értekezletének javaslatára a Parlament állandó bizottságokat hoz létre. Ezek feladatait az eljárási szabályzat mellékletében52 határozzák meg. E mellékletet a leadott szavazatok többségével kell elfogadni. A bizottságok tagjait a Parlament újraválasztását követő első ülésen jelölik ki.
Az állandó bizottságok feladatai a bizottság felállításának időpontjától eltérő időpontban is meghatározhatók.
Az állandó bizottságok feladatai a bizottság felállításának időpontjától eltérő időpontban is újra meghatározhatók.
_________________
_________________
52 Lásd az V. mellékletet.
52 Lásd az V. mellékletet.
Módosítás 58
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
204 cikk – 1 bekezdés
1.  A bizottsági tagok 199. cikk alapján történő kinevezését követő első bizottsági ülésen a bizottság külön választási fordulók során elnökséget választ, amely a rendes tagjai közül megválasztott elnökből és alelnökökből áll. A megválasztandó alelnökök számát a Parlament határozza meg az Elnökök Értekezletének javaslata alapján. A Parlament sokszínűségének minden bizottság elnökségének összetételében tükröződnie kell; nem megengedhető, hogy egy elnökség csak férfiakból vagy csak nőkből álljon, vagy hogy valamennyi alelnök ugyanabból a tagállamból származzon.
1.  A bizottsági tagok 199. cikk alapján történő kinevezését követő első bizottsági ülésen, majd két és fél év elteltével ismét a bizottság külön választási fordulók során elnökséget választ, amely a rendes tagjai közül megválasztott elnökből és alelnökökből áll. A megválasztandó alelnökök számát a Parlament határozza meg az Elnökök Értekezletének javaslata alapján. A Parlament sokszínűségének minden bizottság elnökségének összetételében tükröződnie kell; nem megengedhető, hogy egy elnökség csak férfiakból vagy csak nőkből álljon, vagy hogy valamennyi alelnök ugyanabból a tagállamból származzon.
Módosítás 59
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
210a cikk – cím
A Parlamenthez beérkező bizalmas információk parlamenti bizottsági vizsgálatára vonatkozó eljárás
A Parlamenthez beérkező bizalmas információk zárt bizottsági ülésen történő parlamenti bizottsági vizsgálatára vonatkozó eljárás
Módosítás 60
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
210a cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés
Ha a bizottság elnöke bizalmas eljárás alkalmazása mellett határozott, az ülésen csak a bizottság tagjai és az elnök által előre kijelölt azon tisztviselők és szakértők vehetnek részt, akiknek jelenléte szigorú értelemben véve szükséges.
Ha a bizottság elnöke bizalmas eljárás alkalmazása mellett határozott, akkor az ülést zárt ajtók mögött kell megtartani, és azon csak a bizottság tagjai és adott esetben póttagjai vehetnek részt. A bizottság az alkalmazandó intézményközi jogi kerettel összhangban dönthet úgy, hogy a 206. cikk (3) bekezdése értelmében más képviselők is részt vehetnek az ülésen. Az ülésen az elnök által előzetesen kijelölt olyan személyek is részt vehetnek, akiknek rendelkezniük kell a szükséges információkkal, a bizalmas információk Parlament általi kezelésére vonatkozó alkalmazandó szabályokból fakadó korlátozások kellő tiszteletben tartása mellett. A CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL és annál magasabb minősítésű adatok megtekintése tekintetében, illetve az intézményközi jogi keretből fakadó különleges hozzáférési korlátozások esetében további megszorítások is alkalmazhatók.
Módosítás 61
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
210a cikk – 4 bekezdés
4.  A bizalmas eljárást alkalmazó bizottságból legalább a közepes érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő vagy képviselőcsoport kérheti a titoktartási kötelezettség megsértésének vizsgálatát. E kérelem a következő bizottsági ülés napirendjére tűzhető. A bizottság tagjai többségével határozhat úgy, hogy a 11. és a 166. cikk értelmében az ügyet vizsgálat céljából az Elnök elé terjeszti.
4.  A titoktartási kötelezettség megszegésére általánosságban vonatkozó szabályok sérelme nélkül, a bizalmas eljárást alkalmazó bizottságból legalább a közepes érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő vagy képviselőcsoport kérheti a titoktartási kötelezettség megsértésének vizsgálatát. E kérelem a következő bizottsági ülés napirendjére tűzhető. A bizottság tagjai többségével határozhat úgy, hogy a 11. és a 166. cikk értelmében az ügyet vizsgálat céljából az Elnök elé terjeszti.
Módosítás 62
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
211 cikk – cím
A polgári kezdeményezésekkel kapcsolatos közmeghallgatások
A polgári kezdeményezésekkel kapcsolatos közmeghallgatások és viták
Módosítás 63
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
211 cikk – 7 a bekezdés (új)
7a.  A Parlament a 211/2011/EU rendelet 10. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban a vonatkozó nyilvántartásban közzétett polgári kezdeményezésről a nyilvános meghallgatást követő plenáris ülésen vitát tart, és már a vita napirendre tűzésekor határoz arról, hogy a vitát állásfoglalással zárja-e majd le. A Parlament nem zárja le állásfoglalással a vitát, ha ugyanezen vagy a következő plenáris ülés napirendjén azonos vagy hasonló tárgyú jelentés szerepel, kivéve, ha az Elnök kivételes indokok alapján más javaslatot tesz. Ha a Parlament úgy határoz, hogy a vitát állásfoglalással zárja le, akkor a téma szerint illetékes bizottság, egy képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő állásfoglalási indítványt terjeszthet be. A 123. cikk (3)–(8) bekezdése az állásfoglalási indítványok előterjesztéséről és a róluk tartott szavazásokról értelemszerűen alkalmazandó.
Módosítás 76
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
211 cikk – 8 bekezdés
(8)  Amennyiben a Bizottság nem terjeszt elő jogi aktusra irányuló javaslatot a hozzá a 211/2011/EU rendelet 9. cikke szerint benyújtott sikeres európai polgári kezdeményezésről tizenkét hónapon belül azt követően, hogy arról kedvező véleményt nyilvánított és közleményben jelezte az ezzel kapcsolatban meghozni kívánt intézkedéseit, a téma szerint illetékes bizottság a polgári kezdeményezés szervezőivel konzultálva meghallgatást kezdeményezhet, és szükség esetén elindíthatja a 46. cikkben meghatározott eljárást a Parlament azon jogának gyakorlása érdekében, hogy felkérje a Bizottságot megfelelő javaslat benyújtására.
(8)  A Bizottságnak az adott polgári kezdeményezéssel kapcsolatos jogi és politikai következtetéseit felvázoló közleményét követően, a Parlament értékeli a Bizottság által a közlemény eredményeként tett lépéseket. Amennyiben a Bizottság nem terjeszt elő megfelelő javaslatot a polgári kezdeményezésről, a téma szerint illetékes bizottság a polgári kezdeményezés szervezőivel konzultálva meghallgatást szervezhet. A Parlament ezen kívül dönthet arról, hogy tart-e plenáris vitát, és hogy a vitát állásfoglalással zárja-e le. A 211. cikk (7a) bekezdésben meghatározott eljárás értelemszerűen alkalmazandó. A Parlament dönthet úgy is, hogy él az Európai Unió működéséről szóló szerződés 225. cikke szerinti jogával, ezáltal elindítva az ezen eljárási szabályzat 46. cikkében meghatározott eljárást.
Módosítás 64
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
223a cikk – cím – lábjegyzet
61 A 223a. cikk csak az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 2. cikkének (3) és (4) bekezdése értelmében vett európai politikai pártokra és európai politikai alapítványokra alkalmazandó. Lásd még a 224. és a 225. cikkhez fűzött lábjegyzeteket.
61 A 223a. cikk csak az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 2. cikkének (3) és (4) bekezdése értelmében vett európai politikai pártokra és európai politikai alapítványokra alkalmazandó.
Módosítás 65
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
223a cikk – 2 a bekezdés (új)
2a.   Legalább 50 polgárból álló csoport a 1141/2014/EU, Euratom rendelet 10. cikke (3) bekezdésének első albekezdése alapján indokolással ellátott kérelmet nyújthat be, amelyben felkéri a Parlamentet a (2) bekezdésben említett ellenőrzés kérelmezésére. Ezt az indokolással ellátott kérelmet képviselők nem terjeszthetik be és nem írhatják alá. A kérelemnek alapos ténybeli bizonyítékot kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy a szóban forgó európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány nem felel meg a (2) bekezdésben említett feltételeknek.
Az Elnök a polgárok csoportjaitól származó elfogadható kérelmeket továbbítja a további vizsgálatért felelős bizottsághoz.
E vizsgálatot az Elnök általi továbbítástól számított négy hónapon belül le kell folytatni, és ezt követően az illetékes bizottság a tagjai többségével (akiknek legalább három képviselőcsoportot kell képviselniük) javaslatot terjeszthet elő a kérelemmel kapcsolatos további teendőkre vonatkozóan, és erről tájékoztatja az Elnököt.
A polgárok csoportját tájékoztatni kell a bizottság vizsgálatának eredményéről.
Az Elnök a bizottság javaslatának kézhezvétele után közleményben ismerteti a Parlamenttel a kérelmet.
E közleményt követően a Parlament a leadott szavazatok többségével határoz arról, hogy benyújt-e kérelmet az európai politikai pártokkal és európai politikai alapítványokkal foglalkozó hatósághoz.
A bizottság iránymutatást fogad el a polgárok csoportjaitól származó ilyen kérelmek kezelésére vonatkozóan.
Módosítás 89/rev
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
228 a cikk (új)
228a. cikk
A nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése
Az Elnökség elfogad egy, a nemek közötti egyenlőség szempontjait a Parlament valamennyi tevékenysége során, minden szinten és minden szakaszban érvényesítő cselekvési tervet. A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési tervet kétévente ellenőrizni kell és legalább ötévente felül kell vizsgálni.
Módosítás 66
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
229 cikk – 3 bekezdés
E rendelkezéseket a petíciókra és határozatot nem igénylő szövegekre nem kell alkalmazni.
E rendelkezéseket a petíciókra, polgári kezdeményezésekre és határozatot nem igénylő szövegekre nem kell alkalmazni.
Módosítás 67
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
II melléklet – cím
A 130., A 130A., A 130B., A 131. ÉS A 131A. CIKK SZERINTI, ÍRÁSBELI VÁLASZT IGÉNYLŐ KÉRDÉSEKRE ÉS INTERPELLÁCIÓKRA VONATKOZÓ FELTÉTELEK
A 130., A 131. ÉS A 131A. CIKK SZERINTI, ÍRÁSBELI VÁLASZT IGÉNYLŐ KÉRDÉSEKRE ÉS INTERPELLÁCIÓKRA VONATKOZÓ FELTÉTELEK

Uniós Vámkódex: Campione d'Italia területének és a Luganói-tó olasz vizeinek belefoglalása az Unió vámterületébe ***I
PDF 130kWORD 43k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2019. január 31-i jogalkotási állásfoglalása az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0259 – C8-0180/2018 – 2018/0123(COD))
P8_TA(2019)0047A8-0368/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0259),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, valamint 33., 114. és 207. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0180/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. július 12-i véleményére(1),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2018. december 12-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére (A8-0368/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. január 31-én került elfogadásra az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU rendelet módosításáról szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/474 rendelettel.)

(1) HL C 367., 2018.10.10., 39. o.


A közvetlen kifizetésekkel és a vidékfejlesztési támogatásokkal kapcsolatos egyes szabályok a 2019-es és 2020-as év vonatkozásában
PDF 128kWORD 44k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2019. január 31-i jogalkotási állásfoglalása az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendeletnek a közvetlen kifizetésekkel és a vidékfejlesztési támogatásokkal kapcsolatos egyes szabályok 2019-es és 2020-as év vonatkozásában történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2018)0817 – C8-0506/2018 – 2018/0414(COD))
P8_TA(2019)0048A8-0018/2019

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0817),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 42.cikkére és 43. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0506/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2019. január 14-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint elfogadja az Európai Parlament álláspontját, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére (A8-0018/2019),

A.  mivel sürgősségi okokból indokolt, hogy a szavazásra a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. sz. jegyzőkönyv 6. cikkében meghatározott nyolchetes határidő lejárta előtt kerüljön sor;

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. január 31-én került elfogadásra az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendeletnek a 2019-es és a 2020-as évre vonatkozó közvetlen kifizetésekkel és vidékfejlesztési támogatásokkal kapcsolatos egyes szabályok tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/288 rendelettel.)


A Dominikai Köztársaság csatlakozása a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez *
PDF 126kWORD 43k
Az Európai Parlament 2019. január 31-i jogalkotási állásfoglalása Ausztriának, Ciprusnak, Horvátországnak, Luxemburgnak, Portugáliának, Romániának és az Egyesült Királyságnak a Dominikai Köztársaság a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozásának az Európai Unió érdekében való elfogadására történő felhatalmazásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2018)0526 – C8-0376/2018 – 2018/0276(NLE))
P8_TA(2019)0049A8-0451/2018

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2018)0526),

–  tekintettel a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezmény 38. cikkének negyedik bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 81. cikke (3) bekezdésére, valamint 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének b) pontjára, amelyeknek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0376/2018),

–  tekintettel a Bíróság véleményére(1) az Európai Unió kizárólagos külső hatásköréről a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozást elfogadó nyilatkozat tekintetében,

–  tekintettel eljárási szabályzata 78c. cikkére és 108. cikkének (8) bekezdésére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0451/2018),

1.  jóváhagyja Ausztriának, Ciprusnak, Horvátországnak, Luxemburgnak, Portugáliának, Romániának és az Egyesült Királyságnak a Dominikai Köztársaság a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozásának az Európai Unió érdekében való elfogadására történő felhatalmazását;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia Állandó Hivatalának.

(1) A Bíróság 1/13. sz., 2014. október 14-i véleménye, ECLI:EU:C:2014:2303.


Ecuador és Ukrajna csatlakozása a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez *
PDF 122kWORD 42k
Az Európai Parlament 2019. január 31-i jogalkotási állásfoglalása Ausztriának az Ecuador és Ukrajna a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozásának az Európai Unió érdekében való elfogadására történő felhatalmazásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2018)0527 – C8-0375/2018 – 2018/0277(NLE))
P8_TA(2019)0050A8-0452/2018

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2018)0527),

–  tekintettel a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezmény 38. cikkének negyedik bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 81. cikkének (3) bekezdésére, valamint 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének b) pontjára, amelyeknek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0375/2018),

–  tekintettel a Bíróság véleményére(1) az Európai Unió kizárólagos külső hatásköréről a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozást elfogadó nyilatkozat tekintetében,

–  tekintettel eljárási szabályzata 78c. cikkére és 108. cikkének (8) bekezdésére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0452/2018),

1.  jóváhagyja Ausztriának az Ecuador és Ukrajna a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozásának az Európai Unió érdekében való elfogadására történő felhatalmazását;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia Állandó Hivatalának.

(1) A Bíróság 1/13. sz., 2014. október 14-i véleménye, ECLI:EU:C:2014:2303.


Honduras csatlakozása a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez *
PDF 123kWORD 42k
Az Európai Parlament 2019. január 31-i jogalkotási állásfoglalása Ausztriának és Romániának a Hondurasnak a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozásának az Európai Unió érdekében való elfogadására történő felhatalmazásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2018)0528 – C8-0377/2018 – 2018/0278(NLE))
P8_TA(2019)0051A8-0457/2018

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2018)0528),

–  tekintettel a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezmény 38. cikkének negyedik bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 81. cikkének (3) bekezdésére, valamint 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének b) pontjára, amelyeknek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0377/2018),

–  tekintettel a Bíróság véleményére(1) az Európai Unió kizárólagos külső hatásköréről a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozást elfogadó nyilatkozat tekintetében,

–  tekintettel eljárási szabályzata 78c. cikkére és 108. cikkének (8) bekezdésére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0457/2018),

1.  jóváhagyja Ausztriának és Romániának a Hondurasnak a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozásának az Európai Unió érdekében való elfogadására történő felhatalmazását;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia Állandó Hivatalának.

(1) A Bíróság 1/13. sz., 2014. október 14-i véleménye, ECLI:EU:C:2014:2303.


Belarusz és Üzbegisztán csatlakozása a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez *
PDF 125kWORD 42k
Az Európai Parlament 2019. január 31-i jogalkotási állásfoglalása az Ausztriának, Luxemburgnak és Romániának a Belarusz és Üzbegisztán a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozásának az Európai Unió érdekében való elfogadására történő felhatalmazásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2018)0530 – C8-0378/2018 – 2018/0279(NLE))
P8_TA(2019)0052A8-0458/2018

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2018)0530),

–  tekintettel a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezmény 38. cikkének negyedik bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 81. cikkének (3) bekezdésére, valamint 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének b) pontjára, amelyeknek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0378/2018),

–  tekintettel a Bíróság véleményére(1) az Európai Unió kizárólagos külső hatásköréről a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozást elfogadó nyilatkozat tekintetében,

–  tekintettel eljárási szabályzata 78c. cikkére és 108. cikkének (8) bekezdésére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0458/2018),

1.  jóváhagyja Ausztriának, Luxemburgnak és Romániának a Belarusz és Üzbegisztán a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozásának az Európai Unió érdekében való elfogadására történő felhatalmazását;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia Állandó Hivatalának.

(1) A Bíróság 1/13. sz., 2014. október 14-i véleménye, ECLI:EU:C:2014:2303.


Az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek közötti, az egyrészről az EU, másrészről Grönland és Dánia közötti kapcsolatokat is magában foglaló társulás *
PDF 279kWORD 95k
Az Európai Parlament 2019. január 31-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek közötti, az egyrészről az Európai Unió, másrészről Grönland és a Dán Királyság közötti kapcsolatokat is magában foglaló társulásról (tengerentúli társulási határozat) szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2018)0461 – C8-0379/2018 – 2018/0244(CNS))
P8_TA(2019)0053A8-0480/2018

(Különleges jogalkotási eljárás – konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0461),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 203. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0379/2018),

—  tekintettel eljárási szabályzata 78c. cikkére,

–  tekintettel a Fejlesztési Bizottság jelentésére (A8-0480/2018),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát annak módosított formájában;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa javaslatát, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 293. cikke (2) bekezdésének megfelelően;

3.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Határozatra irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)  Ezen új határozatnak hangsúlyoznia kell a Grönlanddal folytatott együttműködés sajátosságait, például az Unió, Grönland és Dánia közötti szoros és tartós kapcsolatok fenntartására irányuló célkitűzést, Grönland geostratégiai helyzetének elismerését, Grönland és az Unió közötti szakpolitikai párbeszéd fontosságát, az Unió és Grönland közötti halászati partnerségi megállapodás meglétét és az Északi-sarkvidékkel kapcsolatos kérdéseket érintő potenciális együttműködést. A határozatnak reagálnia kell a globális kihívásokra, lehetővé téve proaktív menetrend kidolgozását és a közös érdekek követését, különösen az éghajlatváltozásnak az emberi tevékenységre és a környezetre gyakorolt egyre növekvő hatása, a tengeri szállítás, a természeti erőforrások – ideértve a nyersanyagokat és halállományokat is –, valamint a kutatás és innováció tekintetében.
(6)  Ezen új határozatnak hangsúlyoznia kell a Grönlanddal folytatott együttműködés sajátosságait. A Tanács 2003-ban úgy döntött, hogy 2006 után átfogó, fenntartható fejlődési célú partnerségre alapozza az Unió és Grönland közötti jövőbeli kapcsolatokat, amely az ilyen megállapodások általános szabályai és elvei szerint tárgyalt különleges halászati megállapodást is magában foglal. Az egyrészről az Európai Unió, másrészről pedig Grönland kormánya és Dánia kormánya által 2015. március 19-én Brüsszelben aláírt, az Európai Unió és Grönland közötti kapcsolatokról szóló közös nyilatkozat emlékeztetett az Unió és Grönland közötti történelmi, politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatokra, valamint hangsúlyozta a kölcsönös érdekeken alapuló kapcsolatok és együttműködés megerősítésének szükségességét. Az új határozat alapján létrehozott partnerségnek törekednie kell az Unió, Grönland és Dánia közötti szoros és tartós kapcsolatok fenntartására, és lehetővé kell tennie a globális kihívások kezelését a dinamikus menetrend kialakításával és a kölcsönös érdekek felkutatásával. A határozatnak hangsúlyoznia kell a Grönlanddal való együttműködés jellemzőit, beleértve Grönland geostratégiai helyzetének elismerését, Grönland és az Unió közötti politikai párbeszéd fontosságát, az Unió és Grönland közötti halászati partnerségi megállapodás meglétét és az Északi-sarkvidékkel kapcsolatos kérdéseket érintő potenciális együttműködést. A határozatnak figyelembe kell vennie a különösen az éghajlatváltozásnak az emberi tevékenységre és a környezetre gyakorolt egyre növekvő hatását, a tengeri szállítást, a természeti erőforrásokat – ideértve a nyersanyagokat és halállományokat is –, valamint a kutatást és innovációt.
Módosítás 2
Határozatra irányuló javaslat
16 preambulumbekezdés
(16)  Figyelemmel az éghajlatváltozás okozta problémáknak a Párizsi Megállapodás és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljai kapcsán tett uniós kötelezettségvállalások szerinti kezelésének fontosságára, e program hozzájárul majd az éghajlati szempontok uniós szakpolitikákban történő érvényesítéséhez, valamint annak az átfogó célkitűzésnek a teljesítéséhez, hogy az uniós költségvetés kiadásainak 25 %-át éghajlat-politikai célkitűzések támogatására fordítsák. Az e program keretében végrehajtott intézkedések várhatóan 20 %-kal járulnak hozzá a program éghajlat-politikai célkitűzéseket szolgáló teljes pénzügyi keretösszegéhez. A vonatkozó tevékenységeket a program végrehajtása során azonosítják és újból értékelik a program félidős értékelésével és felülvizsgálati eljárásaival összefüggésben.
(16)  Figyelemmel az éghajlatváltozás okozta problémáknak a Párizsi Megállapodás és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljai kapcsán tett uniós kötelezettségvállalások szerinti kezelésének fontosságára, e program hozzájárul majd az éghajlati szempontok uniós szakpolitikákban történő érvényesítéséhez, valamint annak az átfogó célkitűzésnek a teljesítéséhez, hogy az uniós költségvetés kiadásainak 25%-át éghajlat-politikai célkitűzések támogatására fordítsák. Az e program keretében végrehajtott intézkedések várhatóan 30%-kal járulnak hozzá a program éghajlat-politikai célkitűzéseket szolgáló teljes pénzügyi keretösszegéhez. A vonatkozó tevékenységeket a program végrehajtása során azonosítják és újból értékelik a program félidős értékelésével és felülvizsgálati eljárásaival összefüggésben.
Módosítás 3
Határozatra irányuló javaslat
18 preambulumbekezdés
(18)  Az Unió és a TOT-ok elismerik az oktatás és a szakképzés által a TOT-ok fenntartható fejlődésének katalizátoraként betöltött szerep fontosságát.
(18)  Az Unió és a TOT-ok elismerik az oktatás és a szakképzés által a TOT-ok fenntartható fejlődésének katalizátoraként betöltött szerep fontosságát, különösen azokon a területeken, ahol a lakosság általános képzettségi szintje alacsonynak mondható.
Módosítás 4
Határozatra irányuló javaslat
19 preambulumbekezdés
(19)  Az Unió és a TOT-ok közötti társulásnak figyelembe kell vennie a TOT-ok kulturális sokszínűségét és identitását, valamint hozzá kell járulnia annak megőrzéséhez.
(19)  Az Unió és a TOT-ok közötti társulásnak figyelembe kell vennie a TOT-ok kulturális sokszínűségét és identitását, valamint hozzá kell járulnia annak megőrzéséhez. Külön figyelmet kell fordítania a TOT-ok őslakosainak jogaira is, valamint hozzá kell járulnia e jogok előmozdításához és tiszteletben tartásához.
Módosítás 5
Határozatra irányuló javaslat
20 preambulumbekezdés
(20)  Az Unió és a TOT-ok közötti kereskedelemnek és kereskedelemmel kapcsolatos együttműködésnek hozzá kell járulnia a fenntartható gazdasági fejlődés, a társadalmi fejlődés és a környezetvédelem célkitűzéséhez.
(20)  Az Unió és a TOT-ok közötti kereskedelemnek és kereskedelemmel kapcsolatos együttműködésnek hozzá kell járulnia a fenntartható gazdasági fejlődés, a társadalmi fejlődés és a környezetvédelem célkitűzéséhez, a fenntartható fejlesztési célok mintájára.
Módosítás 6
Határozatra irányuló javaslat
21 preambulumbekezdés
(21)  E határozat rugalmasabb származási szabályokat biztosít, ideértve a származási kumuláció új lehetőségeit is. A kumulációt nem csak a TOT-okkal és a gazdasági partnerségi megállapodást aláíró országokkal kell lehetővé tenni, hanem bizonyos feltételek mellett olyan országokból származó termékekre vonatkozóan is, amelyekkel az Unió szabadkereskedelmi megállapodást tart fenn, és – ugyancsak bizonyos feltételekre figyelemmel – olyan termékekre is, amelyek vám- és kvótamentesen lépnek be az Unióba az Unió általános preferenciarendszere keretében. E feltételekre a kereskedelem kijátszásának elkerülése, valamint a kumulációs megállapodások megfelelő működésének biztosítása érdekében van szükség.
(21)  E határozat rugalmasabb származási szabályokat biztosít, ideértve a származási kumuláció új lehetőségeit is. A kumulációt nem csak a TOT-okkal és a gazdasági partnerségi megállapodást aláíró országokkal kell lehetővé tenni, hanem bizonyos feltételek mellett olyan országokból származó termékekre vonatkozóan is, amelyekkel az Unió szabadkereskedelmi megállapodást tart fenn, és – ugyancsak bizonyos feltételekre figyelemmel – olyan termékekre is, amelyek vám- és kvótamentesen lépnek be az Unióba az Unió általános preferenciarendszere keretében. E feltételekre egy erőteljesebb kereskedelmi unió létrehozása érdekében van szükség, amely képes megakadályozni a kereskedelmi forgalom más irányba terelődését, valamint biztosítani a kumulációs megállapodások megfelelő működését.
Módosítás 7
Határozatra irányuló javaslat
25 preambulumbekezdés
(25)  A pénzügyi szolgáltatások területén az Unió és a TOT-ok között folytatott együttműködés várhatóan hozzájárul egy biztonságosabb, szilárdabb, átláthatóbb pénzügyi rendszer létrehozásához, amely elengedhetetlen a globális pénzügyi stabilitás előmozdítása és a fenntartható növekedés alátámasztása tekintetében. Az e területen tett igyekezeteknek a nemzetközi szinten elfogadott standardokkal való konvergenciára, valamint a TOT-jogszabályoknak a pénzügyi szolgáltatásokról szóló uniós vívmányokhoz való közelítésére kell összpontosulniuk. Kellő figyelmet kell fordítani a TOT-hatóságok igazgatási kapacitásának megerősítésére, többek között a felügyelet területén is.
(25)  A pénzügyi szolgáltatások területén az Unió és a TOT-ok között folytatott együttműködés várhatóan szembeszáll az adócsalással, az adókijátszással és az adóelkerüléssel, és ezzel hozzájárul egy biztonságosabb, szilárdabb, átláthatóbb pénzügyi rendszer létrehozásához, amely elengedhetetlen a globális pénzügyi stabilitás előmozdítása és a fenntartható növekedés alátámasztása tekintetében. Az e területen tett igyekezeteknek a nemzetközi szinten elfogadott standardokkal való konvergenciára, valamint a TOT-jogszabályoknak a pénzügyi szolgáltatásokról szóló uniós vívmányokhoz való közelítésére kell összpontosulniuk. Kellő figyelmet kell fordítani a TOT-hatóságok igazgatási kapacitásának megerősítésére, többek között a felügyelet területén is.
Módosítás 8
Határozatra irányuló javaslat
32 preambulumbekezdés
(32)  E határozatnak szükség esetén hivatkoznia kell az [NDICI-rendeletre] (Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz) az együttműködés végrehajtásának céljából, biztosítva ezáltal a koherenciát az eszközök irányítása során.
törölve
Módosítás 9
Határozatra irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés
(1)  Ez a határozat létrehozza a tengerentúli országok és területek (TOT-ok) Unióval való társulását (a továbbiakban: a társulás), amely az EUMSZ 198. cikkén alapuló, a TOT-ok fenntartható fejlődésének támogatását, valamint az Unió értékeinek és normáinak szélesebb világszinten történő előmozdítását célzó partnerség.
(1)  Ez a határozat létrehozza a tengerentúli országok és területek (TOT-ok) Unióval való társulását (a továbbiakban: a társulás), amely az EUMSZ 198. cikkén alapuló, a TOT-ok fenntartható fejlődésének támogatását, valamint az Unió értékeinek, elveinek és normáinak a világ többi részén történő előmozdítását célzó partnerség.
Módosítás 10
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az Unió és a TOT-ok közötti társulás a TOT-ok, a kapcsolódó tagállamok és az Unió által közösen osztott célkitűzéseken, elveken és értékeken alapul.
(1)  Az Unió és a TOT-ok közötti társulás a TOT-ok, a kapcsolódó tagállamok és az Unió által közösen osztott célkitűzéseken, elveken és értékeken alapul. A társulás hozzájárul a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendben meghatározott fenntartható fejlesztési célok megvalósításához, valamint a Párizsi Megállapodás végrehajtásához.
Módosítás 11
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 3 bekezdés
(3)  E határozat végrehajtása során a partnerek az átláthatóság, a szubszidiaritás és a hatékonyság igényének elvét tartják szem előtt, továbbá foglalkoznak a TOT-ok fenntartható fejlődésének három pillérével, azaz a gazdasági fejlődéssel, a társadalmi fejlődéssel és a környezetvédelemmel.
(3)  E határozat végrehajtása során a partnerek az átláthatóság, a szubszidiaritás és a hatékonyság igényének elvét tartják szem előtt, továbbá foglalkoznak a TOT-ok fenntartható fejlődésének három pillérével, azaz a gazdasági fejlődéssel, a társadalmi és kulturális fejlődéssel és a környezetvédelemmel.
Módosítás 12
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 4 bekezdés
(4)  E határozat általános célkitűzése a TOT-ok gazdasági és társadalmi fejlődésének előmozdítása, valamint szoros gazdasági kapcsolatok kialakítása köztük és az Európai Unió egésze között. A társulás ezt az általános célkitűzést követi a TOT-ok versenyképességének fokozásával, ellenálló képességük megerősítésével, gazdasági és környezeti sebezhetőségük csökkentésével, valamint a köztük és egyéb partnerek között folytatott együttműködés előmozdításával.
(4)  Az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikke (5) bekezdésének és 21. cikkének, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 198. cikkének megfelelően e határozat általános célkitűzése a TOT-ok gazdasági és társadalmi fejlődésének előmozdítása, valamint szoros gazdasági kapcsolatok kialakítása köztük és az Európai Unió egésze között.
Módosítás 13
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 5 bekezdés – a pont
a)  a TOT-okkal való együttműködés előmozdítása és támogatása;
törölve
Módosítás 14
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 5 bekezdés – b pont
b)  Grönland támogatása és a vele folytatott együttműködés olyan jelentős kihívások kezelése terén, mint az oktatási színvonal emelése, valamint a nemzeti szakpolitikák kidolgozása és végrehajtása érdekében hozzájárulás Grönland közigazgatási kapacitásához.
b)  a TOT-ok támogatása az előttük álló nagy kihívások kezelése terén, Grönland esetében ideértve az iskolázottság szintjét is;
Módosítás 15
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 5 bekezdés – b a pont (új)
ba)  a TOT-ok ellenállóképességének megerősítése a gazdasági és környezeti sebezhetőségük csökkentése révén;
Módosítás 16
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 5 bekezdés – b b pont (új)
bb)  a TOT-ok versenyképességének javítása, ideértve a szociális normákat is;
Módosítás 17
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 5 bekezdés – b c pont (új)
bc)  a TOT-ok egyéb partnerekkel folytatott együttműködésének előmozdítása.
Módosítás 18
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 6 bekezdés
(6)  E célkitűzések követése során a társulás tiszteletben tartja a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és alapvető szabadságok, a jogállamiság, a felelősségteljes kormányzás és a fenntartható fejlődés alapelveit, amelyeket a TOT-ok és a kapcsolódó tagállamok egytől egyig közösen osztanak.
(6)  E célkitűzések követése során a társulás tiszteletben tartja a demokrácia, a jogon alapuló megközelítés, amely minden emberi jogot és alapvető szabadságot felölel, a jogállamiság, a felelősségteljes kormányzás és a fenntartható fejlődés alapelveit, amelyeket a TOT-ok és a kapcsolódó tagállamok egytől egyig osztanak. Tiszteletben tartja továbbá a nemen a faji vagy etnikai hovatartozáson, a valláson, a fogyatékosságon, az életkoron vagy a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőség elvét.
Módosítás 19
Határozatra irányuló javaslat
4 cikk – 1 a albekezdés (új)
A Bizottság a programozási és a végrehajtási folyamat keretében, és különösen az iránymutatásai elfogadásakor kellő mértékben figyelembe veszi a TOT-ok korlátozott igazgatási és humánerőforrás-kapacitásait.
Módosítás 20
Határozatra irányuló javaslat
5 cikk – 2 bekezdés – a pont
a)  a TOT-gazdaságok gazdasági diverzifikációja, ideértve további integrálásukat a világgazdaságba és regionális gazdaságokba; Grönland különleges helyzetéből fakadóan munkaereje készségeinek fejlesztése;
a)  a TOT-gazdaságok fenntartható gazdasági diverzifikációja, ideértve további integrálásukat a világgazdaságba és regionális gazdaságokba; Grönland különleges helyzetéből fakadóan munkaereje készségeinek fejlesztése;
Módosítás 21
Határozatra irányuló javaslat
5 cikk – 2 bekezdés – a a pont (új)
aa)   a minőségi szociális modell előmozdítása;
Módosítás 22
Határozatra irányuló javaslat
5 cikk – 2 bekezdés – e pont
e)  a katasztrófakockázat-csökkentés előmozdítása;
e)  a katasztrófakockázat-csökkentés előmozdítása a 2015–2030-as időszakra szóló sendai katasztrófakockázat-csökkentési keretben meghatározott prioritások figyelembevétele mellett;
Módosítás 23
Határozatra irányuló javaslat
5 cikk – 2 bekezdés – h a pont (új)
ha)  a Karib-szigetekkel és a Csendes-óceánnal kapcsolatos kérdések.
Módosítás 24
Határozatra irányuló javaslat
7 cikk – 2 bekezdés
(2)  E célból az Unió és a TOT-ok információt cserélhetnek és megoszthatják bevett gyakorlataikat, valamint egyéb szoros együttműködési formákat és koordinációt alakíthatnak ki más partnerekkel, a TOT-ok regionális és nemzetközi szervezetekben – adott esetben nemzetközi megállapodások révén – történő részvételének összefüggésében.
(2)  E célból az Unió és a TOT-ok információt cserélhetnek és megoszthatják bevett gyakorlataikat, valamint egyéb szoros együttműködési formákat és koordinációt alakíthatnak ki más partnerekkel a TOT-ok regionális és nemzetközi szervezetekben való részvétele keretében – adott esetben nemzetközi megállapodások révén – annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a TOT-oknak az adott földrajzi környezetükbe való problémamentes integrációjához.
Módosítás 25
Határozatra irányuló javaslat
7 cikk – 3 bekezdés
(3)  A társulásnak az a célja, hogy támogassa a TOT-ok és egyéb partnerek közötti együttműködést az e határozat II. és III. részében meghatározott együttműködési területeken. E tekintetben a társulásnak az a célja, hogy előmozdítsa a TOT-ok és az EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régiók, valamint a szomszédos afrikai, karibi és csendes óceáni (AKCS) államok és a nem AKCS-államok és területek közötti együttműködést. E célkitűzés elérése érdekében az Uniónak javítania kell a vonatkozó uniós programok közötti koordinációt és szinergiáikat. Az Uniónak továbbá törekednie kell arra, hogy adott esetben bevonja a TOT-okat az azok szomszédos országaival – legyenek azok akár AKCS-államok, akár nem AKCS-államok vagy területek – és a legkülső régiókkal folytatott párbeszédeibe.
(3)  A társulásnak az a célja, hogy támogassa a TOT-ok és egyéb partnerek közötti együttműködést az e határozat II. és III. részében meghatározott együttműködési területeken. E tekintetben a társulásnak az a célja, hogy előmozdítsa a TOT-ok és az EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régiók, valamint a szomszédos afrikai, karibi és csendes óceáni (AKCS) államok és a nem AKCS-államok és területek közötti együttműködést. E célkitűzés elérése érdekében az Uniónak javítania kell a vonatkozó uniós programok közötti koordinációt és szinergiáikat. Az Uniónak be kell vonnia a TOT-okat az azok szomszédos országaival – legyenek azok akár AKCS-államok, akár nem AKCS-államok vagy területek – és a legkülső régiókkal folytatott párbeszédét koordináló szervekbe, adott esetben felajánlva részükre a megfigyelői státuszt.
Módosítás 26
Határozatra irányuló javaslat
7 cikk – 4 bekezdés – a a pont (új)
aa)  a TOT-ok kapacitásainak megerősítése azon regionális stratégiák elfogadásának befolyásolása érdekében, amelyek figyelembe veszik sajátosságaikat, lehetőségeiket, valamint a TOT-ok által képviselt európai perspektívát;
Módosítás 27
Határozatra irányuló javaslat
9 cikk – cím
Különleges bánásmód
Az elszigetelt TOT-okra vonatkozó különleges bánásmód
Módosítás 28
Határozatra irányuló javaslat
9 a cikk (új)
9a. cikk
A legkevésbé fejlett TOT-okra vonatkozó különleges bánásmód
(1)  A társulás figyelembe veszi a TOT-ok sokszínűségét a gazdasági fejlettségi szintjük és strukturális korlátaik tekintetében.
(2)  A legkevésbé fejlett TOT-ok számára különleges bánásmódot határoznak meg.
(3)  Annak érdekében, hogy a TOT-ok behozhassák lemaradásukat és leküzdhessék állandó strukturális korlátaikat, sajátosságaikat megfelelően figyelembe veszik a pénzügyi támogatás mértékének, valamint e támogatás feltételeinek meghatározásakor.
(4)  A legkevésbé fejlettnek tekintett TOT Wallis és Futuna.
Módosítás 29
Határozatra irányuló javaslat
10 cikk – 1 bekezdés
(1)  A társulást széles körű párbeszédre és konzultációra kell alapozni a TOT-okat, a velük kapcsolatban álló tagállamokat és a Bizottságot, valamint adott esetben az Európai Beruházási Bankot (EBB) kölcsönösen érintő kérdésekkel kapcsolatban.
(1)  A társulást széles körű párbeszédre és konzultációra kell alapozni a TOT-okat, a velük kapcsolatban álló tagállamokat, a Bizottságot és az Európai Parlamentet, valamint adott esetben az Európai Beruházási Bankot (EBB) kölcsönösen érintő kérdésekkel kapcsolatban.
Módosítás 30
Határozatra irányuló javaslat
12 cikk – cím
A nem kormányzati szereplők feladata
A civil társadalom és a nem kormányzati szereplők feladata
Módosítás 31
Határozatra irányuló javaslat
12 cikk – 1 bekezdés
(1)  A nem kormányzati szereplők szerepet játszhatnak az együttműködést érintő információcserében és konzultációkban, és különösen az együttműködési támogatás, projektek vagy programok előkészítésében és végrehajtásában. A nem kormányzati szereplőket az ilyen projektek vagy programok végrehajtásához – a helyi fejlesztési kezdeményezések támogatása céljából – pénzügyi igazgatási hatáskörökkel ruházhatják fel.
(1)  A civil társadalom, a magánszektor és a nem kormányzati szereplők szerepet játszhatnak az együttműködést érintő információcserében és konzultációkban, és különösen az együttműködési támogatás, projektek vagy programok előkészítésében és végrehajtásában. A nem kormányzati szereplőket az ilyen projektek vagy programok végrehajtásához – a helyi fejlesztési kezdeményezések támogatása céljából – pénzügyi igazgatási hatáskörökkel ruházhatják fel.
Módosítás 32
Határozatra irányuló javaslat
13 cikk – 3 bekezdés
(3)  A párbeszédnek lehetővé kell tennie, hogy a TOT-ok teljes mértékben részt vehessenek a társulás végrehajtásában.
(3)  A párbeszédnek lehetővé kell tennie, hogy a TOT-ok teljes mértékben részt vehessenek a társulás végrehajtásában, továbbá az Európai Unió regionális stratégiáinak meghatározásában és végrehajtásában is azon térségekben, ahol a TOT-ok találhatók.
Módosítás 33
Határozatra irányuló javaslat
13 cikk – 4 bekezdés
(4)  A párbeszéd középpontjában többek között a feleket kölcsönösen érintő konkrét vagy a társulás célkitűzéseinek elérése szempontjából általános jelentőségű politikai kérdések állnak.
(4)  A párbeszéd középpontjában többek között a feleket kölcsönösen érintő konkrét, vagy a társulás célkitűzései, illetve a fenntartható fejlesztési célok elérése szempontjából általános jelentőségű politikai kérdések állnak.
Módosítás 34
Határozatra irányuló javaslat
13 cikk – 5 bekezdés
(5)  A Grönlanddal folytatott párbeszéd mindenekelőtt alapot teremt az olyan területeken folytatott széles körű együttműködéshez és párbeszédhez, mint az energiaügy, az éghajlatváltozás és a környezet, a természeti erőforrások – ideértve a nyersanyagokat és halállományokat is –, a tengeri szállítás, a kutatás és innováció, valamint az említett kérdések Északi-sarkvidékre vonatkozó dimenziója.
(5)  A Grönlanddal folytatott párbeszéd mindenekelőtt alapot teremt az olyan területeken folytatott széles körű együttműködéshez és párbeszédhez, mint az oktatás, az energiaügy, az éghajlatváltozás és a környezet, a természet, a természeti erőforrások – ideértve a nyersanyagokat és halállományokat is –, a tengeri szállítás, a kutatás és innováció, valamint az említett kérdések Északi-sarkvidékre vonatkozó dimenziója.
Módosítás 35
Határozatra irányuló javaslat
13 cikk – 5 a bekezdés (új)
(5a)  A karibi TOT-okkal folytatott párbeszéd célja elsősorban az, hogy a karibi térségben megerősítse az európai stratégiát, és együttműködést alakítson ki a biológiai sokféleséget, az éghajlatváltozást, az erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodást, a katasztrófamegelőzést és a katasztrófakockázatok kezelését érintő kérdésekről, valamint előmozdítsa a felelősségteljes kormányzást, különösen az adóügyek és a szervezett bűnözés elleni fellépés területén.
Módosítás 36
Határozatra irányuló javaslat
13 cikk – 5 b bekezdés (új)
(5b)  A csendes-óceáni TOT-okkal folytatott párbeszéd célja elsősorban az, hogy az európai jelenlét megerősítése révén nagyra törő uniós stratégiát határozzanak meg és hajtsanak végre a csendes-óceáni térségben, és hogy együttműködést alakítsanak ki a többek között a szociális kérdések, a tengeri és szárazföldi erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, az éghajlatváltozás, az energia, a környezetvédelem és a kék gazdaság területén.
Módosítás 37
Határozatra irányuló javaslat
14 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  párbeszéd céljából évente összeül egy, a TOT hatóságait, a tagállamok képviselőit és a Bizottságot tömörítő TOT–EU fórum (a továbbiakban: a TOT–EU fórum). Adott esetben az Európai Parlament tagjai, az EBB képviselői, a legkülső régiók képviselői csatlakoznak a TOT–EU fórumhoz;
a)  politikai párbeszéd céljából évente összeül egy, a TOT hatóságait, a tagállamok képviselőit, a Bizottságot, a Tanács elnökségét és az Európai Parlamentet tömörítő TOT–EU fórum (a továbbiakban: a TOT–EU fórum). Indokolt esetben a TOT-ok társulása (OCTA), az EBB képviselői, a legkülső régiók képviselői és a harmadik országok vagy a TOT-okkal szomszédos területek képviselői csatlakoznak a TOT–EU fórumhoz;
Módosítás 38
Határozatra irányuló javaslat
14 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  a Bizottság, a TOT-ok és a velük kapcsolatban álló tagállamok rendszeresen háromoldalú konzultációkat tartanak. E konzultációkat évente legalább háromszor kell megrendezni a Bizottság kezdeményezésére, illetve a TOT-ok és a velük kapcsolatban álló tagállamok kérésére;
b)  a Bizottság, a TOT-ok és a velük kapcsolatban álló tagállamok rendszeresen háromoldalú konzultációkat tartanak. E konzultációkat évente legalább négyszer kell megrendezni a Bizottság kezdeményezésére, illetve a TOT-ok és a velük kapcsolatban álló tagállamok kérésére;
Módosítás 39
Határozatra irányuló javaslat
II rész – 1 fejezet – cím
KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDÉSEK, ÉGHAJLATVÁLTOZÁS, ÓCEÁNOK ÉS KATASZTRÓFAKOCKÁZAT-CSÖKKENTÉS
(A magyar változatot nem érinti.)
Módosítás 40
Határozatra irányuló javaslat
15 cikk – 1 albekezdés – bevezető rész
A társulás összefüggésében a környezetvédelem, az éghajlatváltozás és a katasztrófakockázat-csökkentés területén folytatott együttműködés az alábbiakat érintheti:
A társulás keretében a környezetvédelem, az éghajlatváltozás, a katasztrófakockázat-csökkentés és az ellenállóképesség növelése területén folytatott együttműködés az alábbiakat érintheti:
Módosítás 41
Határozatra irányuló javaslat
15 cikk – 1 albekezdés – c pont
c)  az erőforrások fenntartható felhasználásának és az erőforrás-hatékonyságnak az előmozdítása, valamint a gazdasági növekedés környezetkárosodástól való szétválasztásának ösztönzése; valamint
c)  az erőforrások fenntartható és hatékony felhasználásának előmozdítása a méltányos átmenetet célzó stratégiákon alapuló, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság megvalósítása érdekében; valamint
Módosítás 42
Határozatra irányuló javaslat
16 cikk – 1 albekezdés – e a pont (új)
ea)   a talajpusztulással összefüggő problémák – többek között a növekedő tengerszint és a talajszennyezés – elleni fellépés.
Módosítás 43
Határozatra irányuló javaslat
17 cikk – 1 albekezdés
A társulás összefüggésében a fenntartható erdőgazdálkodás területén folytatott együttműködés érintheti az erdők megőrzése és a fenntartható erdőgazdálkodás előmozdítását, ideértve az erdők környezetvédelmi, például a talajerózió elleni védelemben betöltött szerepének az előmozdítását is, továbbá az elsivatagosodás ellenőrzés alatt tartását, az erdőtelepítést, valamint a fakivitel igazgatását.
A társulás keretében a fenntartható erdőgazdálkodás területén folytatott együttműködés érintheti az erdők megőrzése és a fenntartható erdőgazdálkodás előmozdítását, ideértve az erdők környezetvédelmi, például a talajerózió elleni védelemben betöltött szerepének előmozdítását is, továbbá az elsivatagosodás megfékezését, az erdőtelepítést, valamint a fakivitel igazgatását és az illegális fakitermelés elleni küzdelmet.
Módosítás 44
Határozatra irányuló javaslat
18 cikk – 1 albekezdés – b pont
b)  a gazdasági és társadalmi tevékenységeknek – például halászat és akvakultúra, idegenforgalom, tengeri közlekedés és mezőgazdaság – a fenntartható energia és a nyersanyagok tekintetében a tengeri és tengerparti övezetekben rejlő lehetőségekkel való összeegyeztetése, az éghajlatváltozási hatások és az emberi tevékenységek figyelembevételével;
b)  a gazdasági és társadalmi tevékenységeknek – például halászat és akvakultúra, idegenforgalom, tengeri közlekedés és fenntartható mezőgazdaság – a tengeri és tengerparti övezetek által kínált, megújuló energiát és nyersanyagokat érintő lehetőségekkel való összeegyeztetése, az éghajlatváltozás hatásai és az emberi tevékenységek figyelembevételével;
Módosítás 45
Határozatra irányuló javaslat
23 cikk – 1 albekezdés – c pont
c)  a környezetvédelem fejlesztése és megerősítése;
c)  az emberi jogok, valamint a szociális védelem és a környezetvédelem fejlesztése és megerősítése;
Módosítás 46
Határozatra irányuló javaslat
24 cikk – 1 albekezdés – b pont
b)  a partnerországok erőfeszítéseihez való hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz kapcsolódóan tett kötelezettségvállalásaiknak az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodással összhangban történő teljesítése céljából;
b)  a partnerországok erőfeszítéseihez való hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz kapcsolódóan tett kötelezettségvállalásaiknak az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodással és a fenntartható fejlesztési célokkal összhangban történő teljesítése céljából;
Módosítás 47
Határozatra irányuló javaslat
II rész – 4 fejezet – cím
IFJÚSÁG, OKTATÁS, KÉPZÉS, EGÉSZSÉGÜGY, FOGLALKOZTATÁS, TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS, ÉLELMISZER-BIZTONSÁG ÉS ÉLELMEZÉSBIZTONSÁG
IFJÚSÁG, NŐK, OKTATÁS, KÉPZÉS, EGÉSZSÉGÜGY, FOGLALKOZTATÁS, TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS, ÉLELMISZER-BIZTONSÁG ÉS ÉLELMEZÉSBIZTONSÁG
Módosítás 48
Határozatra irányuló javaslat
32 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A fiatalok munkanélküliségének elkerülése érdekében az Unió és a TOT-ok együttműködnek a fiatalok aktív munkaerő-piaci szerepvállalásának biztosítása céljából.
Módosítás 49
Határozatra irányuló javaslat
32 a cikk (új)
32a. cikk
Nemek közötti egyenlőség
(1)  Az Unió biztosítja a TOT-okon élő férfiak és nők közötti egyenlőség és méltányosság előmozdítását, valamint a nők társadalmi szerepvállalásának növelését és a nők politikai és gazdasági esélyegyenlőségét.
(2)  A társulás célja, hogy megvédje a nők és a lányok jogait, többek között az erőszak minden formája ellen.
(3)  A társulás célja továbbá, hogy előmozdítsa a nők társadalmi szerepvállalását, többek között a fenntartható fejlődésben, valamint a gazdasági és pénzügyi környezetben játszott szerepüket illetően.
Minden kezdeményezésbe be kell építeni a nemek dimenzióját.
Módosítás 50
Határozatra irányuló javaslat
33 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  a TOT-ok támogatása az oktatási és szakképzési politikák kidolgozásában és végrehajtásában.
b)  a TOT-ok támogatása az oktatási és szakképzési politikák kidolgozásában és végrehajtásában; valamint
Módosítás 51
Határozatra irányuló javaslat
33 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)
ba)   a TOT-ok Erasmus+ programban való részvételének és ahhoz való hozzáférésének támogatása a potenciális kedvezményezettek TOT-okból történő kiutazásának és TOT-okba való eljutásának előmozdításával és e mobilitás növelésével;
Módosítás 52
Határozatra irányuló javaslat
38 cikk – cím
Előadóművészetek
Szépművészetek
Módosítás 53
Határozatra irányuló javaslat
38 cikk – 1 albekezdés – bevezető rész
A társulás összefüggésében az előadóművészetek területén folytatott együttműködés az alábbiakat érintheti:
A társulás keretében a szépművészetek területén folytatott együttműködés az alábbiakat érintheti:
Módosítás 54
Határozatra irányuló javaslat
38 cikk – 1 albekezdés – a pont
a)  az előadóművészek közötti fokozott kapcsolattartás elősegítése olyan területeken, mint például szakmai cserék és képzés, ideértve a meghallgatásokon való részvételt, a hálózatok fejlesztését és a hálózatépítés ösztönzését;
a)  a szépművészetek művelői közötti fokozott kapcsolattartás elősegítése olyan területeken, mint például szakmai cserék és képzés, ideértve a meghallgatásokon való részvételt, a hálózatok fejlesztését és a hálózatépítés ösztönzését megfelelő pénzügyi támogatás révén;
Módosítás 55
Határozatra irányuló javaslat
38 cikk – 1 albekezdés – a a pont (új)
aa)  a TOT-ok művészeti termékeinek előmozdítása az Unióban;
Módosítás 56
Határozatra irányuló javaslat
39 cikk – 1 albekezdés – bevezető rész
A társulás összefüggésében az anyagi és a szellemi kulturális örökség, valamint a történelmi műemlékek területén folytatott együttműködésnek az a célja, hogy előmozdítsa a szakértelem és a legjobb gyakorlatok megosztását az alábbiak révén:
A társulás keretében az anyagi és a szellemi kulturális örökség, valamint a történelmi műemlékek területén folytatott együttműködésnek az a célja, hogy előmozdítsa a szakértelem és a legjobb gyakorlatok megosztását, valamint a történelmi helyszínek fenntartható hasznosítását az alábbiak révén:
Módosítás 57
Határozatra irányuló javaslat
39 cikk – 1 albekezdés – d a pont (új)
da)  a TOT-ok tárgyi és szellemi kulturális öröksége ismertségének növelése, valamint annak megőrzése és hasznosítása.
Módosítás 58
Határozatra irányuló javaslat
II rész – 6 fejezet – cím
A SZERVEZETT BŰNÖZÉS ELLENI KÜZDELEM
A JOGÁLLAMISÁG ELŐMOZDÍTÁSA
Módosítás 59
Határozatra irányuló javaslat
40 a cikk (új)
40a. cikk
A jogállamiság előmozdítása
(1)  A társulás célja, hogy az Unió és a TOT-ok közötti párbeszéd és együttműködés révén előmozdítsa a demokrácia, valamint az ennek alapját képező jogállamiság, az emberi jogok és alapvető szabadságok iránti tisztelet alapelveit.
(2)  Az Unió előretolt állásaiként a TOT-ok vezető szerepet játszanak abban, hogy a saját régiójukban terjesszék az Európai Unió értékeit és elveit.
Módosítás 60
Határozatra irányuló javaslat
41 cikk – cím
A szervezett bűnözés, az emberkereskedelem, a gyermekek szexuális zaklatása és szexuális kizsákmányolása, a terrorizmus és a korrupció elleni küzdelem
A szervezett bűnözés, az emberkereskedelem, a gyermekek szexuális zaklatása és szexuális kizsákmányolása, a terrorizmus és a korrupció elleni küzdelem, valamint az ezek megelőzésére tett intézkedések
Módosítás 61
Határozatra irányuló javaslat
41 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)  A társulás összefüggésében a szervezett bűnözés területén folytatott együttműködés az alábbiakat érintheti:
(1)  A társulás keretében a szervezett bűnözés elleni küzdelem és megelőző fellépés területén folytatott együttműködés az alábbiakat érintheti:
Módosítás 62
Határozatra irányuló javaslat
42 a cikk (új)
42a. cikk
A harmadik országokkal kötendő kereskedelmi megállapodásokra irányuló tárgyalások
Ahol a harmadik országokkal folytatott kereskedelmi vagy halászati tárgyalások súlyos károkat okozhatnak a TOT-ok regionális integrációját vagy érzékeny ágazatait érintően, a Bizottság hatásvizsgálatot végez, melynek során figyelembe veszi e megállapodásoknak a TOT-ok gazdaságaira gyakorolt összesített hatását. A vizsgálat elvégzését követően a Bizottság az adott nemzetközi megállapodások megkötése előtt továbbítja a vizsgálat eredményeit az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a TOT-ok kormányzati és helyi hatóságainak.
Módosítás 63
Határozatra irányuló javaslat
53 cikk – 2 bekezdés
(2)  A kereskedelemmel kapcsolatos együttműködés célja, hogy támogassa az Egyesült Nemzetek éghajlat-változási keretegyezményének (UNFCCC) végső célkitűzéseit és a Párizsi Megállapodás végrehajtását. Ezenkívül kiterjesztheti az együttműködést más kereskedelemmel kapcsolatos, többoldalú környezetvédelmi megállapodásra is, például a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezményre.
(2)  A kereskedelemmel kapcsolatos együttműködés célja, hogy támogassa az Egyesült Nemzetek éghajlat-változási keretegyezményének (UNFCCC) végső célkitűzéseit, a Párizsi Megállapodás és a fenntartható fejlesztési célok végrehajtását. Ezenkívül kiterjesztheti az együttműködést más kereskedelemmel kapcsolatos, többoldalú környezetvédelmi megállapodásra is, például a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezményre.
Módosítás 64
Határozatra irányuló javaslat
59 cikk – 1 albekezdés – 4 bekezdés
(4)  valamely TOT által állami forrásból nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozások előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez jelentős negatív hatást gyakorol a kereskedelemre vagy a beruházásra.
törölve
Módosítás 65
Határozatra irányuló javaslat
70 cikk – 1 albekezdés
Az Unió és a TOT-ok a lehető legnagyobb mértékben törekednek annak biztosítására, hogy területükön végrehajtsák és alkalmazzák a pénzügyi szolgáltatások ágazatának szabályozására és felügyeletére, illetve az adókijátszások és adókikerülések elleni küzdelemre vonatkozó nemzetközileg elfogadott előírásokat. Ilyen nemzetközileg elfogadott előírások többek között a Bázeli Bizottság Hatékony bankfelügyeleti alapelve, a Biztosításfelügyeletek Nemzetközi Szövetségének Biztosítási alapelvei, az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezetének az értékpapír-szabályozás céljairól és alapelveiről szóló dokumentuma, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: OECD) adóügyekre vonatkozó információcseréről szóló megállapodása, a G20 csoport átláthatóságról és az adózási célú információcseréről tett nyilatkozata, valamint a Pénzügyi Stabilitási Tanács pénzügyi intézmények eredményes szanálási rendszereinek főbb sajátosságait meghatározó dokumentuma.
Az Unió és a TOT-ok a lehető legnagyobb mértékben törekednek annak biztosítására, hogy területükön végrehajtsák és alkalmazzák a pénzügyi szolgáltatások ágazatának szabályozására és felügyeletére, illetve az adócsalások, adókijátszások és adókikerülések elleni küzdelemre vonatkozó nemzetközileg elfogadott előírásokat. Ilyen nemzetközileg elfogadott előírások többek között a Bázeli Bizottság Hatékony bankfelügyeleti alapelve, a Biztosításfelügyeletek Nemzetközi Szövetségének Biztosítási alapelvei, az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezetének az értékpapír-szabályozás céljairól és alapelveiről szóló dokumentuma, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: OECD) adóügyekre vonatkozó információcseréről szóló megállapodása, a G20 csoport átláthatóságról és az adózási célú információcseréről tett nyilatkozata, valamint a Pénzügyi Stabilitási Tanács pénzügyi intézmények eredményes szanálási rendszereinek főbb sajátosságait meghatározó dokumentuma vagy az Egyesült Nemzetek nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezménye és az azt kiegészítő jegyzőkönyvek.
Módosítás 66
Határozatra irányuló javaslat
72 cikk – 1 albekezdés – a pont
a)  megfelelő pénzügyi források és technikai segítségnyújtás a TOT-ok stratégiai és szabályozó keretek kidolgozását és végrehajtását szolgáló kapacitásainak megerősítése céljából;
a)  e határozat keretében megfelelő pénzügyi források és technikai segítségnyújtás a TOT-ok stratégiai és szabályozó keretek kidolgozását és végrehajtását szolgáló kapacitásainak megerősítése céljából;
Módosítás 67
Határozatra irányuló javaslat
72 cikk – 1 albekezdés – b pont
b)  hosszú távú finanszírozás a privátszektor növekedésének előmozdítására;
b)  e határozat keretében hosszú távú finanszírozás a privátszektor növekedésének előmozdítására;
Módosítás 68
Határozatra irányuló javaslat
72 cikk – 1 albekezdés – c pont
c)  adott esetben más uniós programok is hozzájárulhatnak az e határozat keretében létrehozott tevékenységekhez, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. E határozat emellett hozzájárulhat más uniós programok keretében létrehozott intézkedésekhez, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. Ilyen esetekben az ezekre a tevékenységekre kiterjedő munkaprogramoknak meg kell határozniuk, melyik szabályrendszer alkalmazandó.
c)  kiegészítő finanszírozások más uniós programokon keresztül, amelyek lehetővé teszik az e határozat keretében létrehozott tevékenységekhez való hozzájárulást, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. Ilyen esetekben az ezekre a tevékenységekre kiterjedő munkaprogramoknak meg kell határozniuk, melyik szabályrendszer alkalmazandó.
Módosítás 69
Határozatra irányuló javaslat
72 cikk – 1 a albekezdés (új)
E határozat emellett hozzájárulhat más uniós programok keretében létrehozott intézkedésekhez, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. Ilyen esetekben az ezekre a tevékenységekre kiterjedő munkaprogramoknak meg kell határozniuk, melyik szabályrendszer alkalmazandó.
Módosítás 70
Határozatra irányuló javaslat
73 cikk – 1 bekezdés
(1)  A program 2021 és 2027 közötti időszakra szóló teljes pénzügyi keretösszege folyó áron 500 000 000 EUR.
(1)  A program 2021 és 2027 közötti időszakra szóló teljes pénzügyi keretösszege folyó áron 669 000 000 EUR.
Módosítás 71
Határozatra irányuló javaslat
74 cikk – 1 albekezdés – a pont
a)  „programozható támogatás”: a TOT-oknak nyújtott vissza nem térítendő támogatás a programozási dokumentumokban meghatározott területi, regionális és régióközi stratégiák és prioritások finanszírozása céljából;
a)  „programozható támogatás”: a TOT-oknak nyújtott vissza nem térítendő támogatás a programozási dokumentumokban adott esetben meghatározott területi, regionális és régióközi stratégiák és prioritások finanszírozása céljából;
Módosítás 72
Határozatra irányuló javaslat
74 cikk – 1 albekezdés – g pont
g)  „régióközi allokáció”: a regionális allokáción belül a programozható támogatás céljából odaítélt összeg, a legalább egy TOT-ot és az EUMSZ 349. cikkében említett egy vagy több legkülső régiót és/vagy egy vagy több AKCS-államot, és/vagy egy vagy több nem AKCS-államot vagy területet magában foglaló, régióközi együttműködési stratégiák és prioritások finanszírozása céljából.
g)  „régióközi allokáció”: a regionális allokáción belül a programozható támogatás céljából odaítélt összeg az e határozat 82. cikkében említett jogalanyokat érintő, régióközi együttműködési stratégiák és prioritások finanszírozása céljából.
Módosítás 73
Határozatra irányuló javaslat
74 a cikk (új)
74a. cikk
Általános elvek
Ha e határozat különös rendelkezései másként nem rendelkeznek, az uniós pénzügyi támogatást az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek1a (költségvetési rendelet), valamint e határozat céljainak és elveinek megfelelően kell végrehajtani.
___________________
1a. Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o).
Módosítás 74
Határozatra irányuló javaslat
75 cikk – 3 bekezdés – a pont
a)  végrehajtása során kellő figyelmet kell fordítani a TOT-ok földrajzi, társadalmi és kulturális jellemzőire, valamint konkrét potenciáljukra;
a)  végrehajtása során kellő figyelmet kell fordítani a TOT-ok demográfiai, földrajzi, gazdasági és pénzügyi, környezeti, társadalmi és kulturális jellemzőire, valamint konkrét potenciáljukra;
Módosítás 75
Határozatra irányuló javaslat
75 cikk – 4 a bekezdés (új)
(4a)  Az uniós finanszírozás a költségvetési rendeletben előirányzott finanszírozási formák, és különösen az alábbiak útján nyújtható:
a)  vissza nem térítendő támogatások;
b)  szolgáltatásokra, árukra vagy építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési szerződések;
c)  költségvetési támogatás;
d)  a Bizottság által létrehozott vagyonkezelői alapokhoz való hozzájárulás, a költségvetési rendelet 234. cikkével összhangban;
e)  finanszírozási eszközök;
f)  költségvetési garanciák;
g)  vegyes finanszírozása MEFben sincs;
h)  pénzügyi támogatás;
i)  javadalmazott külső szakértők.
A programozható támogatás keretében az uniós pénzügyi támogatást a TOT-ok esetében elsősorban költségvetés-támogatás formájában kell nyújtani.
Az Unió a költségvetési rendelettel összhangban nemzetközi, regionális vagy nemzeti pénzalapokhoz, például az EBB, a tagállamok vagy a partnerországok és -régiók vagy nemzetközi szervezetek által – több adományozótól származó közös finanszírozás vonzása céljából – létrehozott vagy kezelt pénzalapokhoz, vagy az egy vagy több adományozó által projektek közös végrehajtása céljából létrehozott pénzalapokhoz való hozzájárulás útján is nyújthat pénzügyi támogatást.
Az uniós pénzügyi támogatást a Bizottság a költségvetési rendelet rendelkezései szerint hajtja végre, közvetlenül a Bizottság szolgálatai, az uniós küldöttségek és végrehajtó ügynökségek útján, a tagállamokkal megosztott irányítás keretében, illetve közvetetten, a költségvetési rendeletben felsorolt szervekre ruházva a költségvetés-végrehajtási feladatokat. Az említett szervezeteknek gondoskodniuk kell az Unió külső tevékenységével való összhangról, továbbá – ugyanolyan feltételek mellett, mint amelyek a Bizottságra nézve is érvényesek – más szervezetekre ruházhatják a költségvetés-végrehajtási feladatokat.
A finanszírozott tevékenységek végrehajthatók párhuzamos vagy közös társfinanszírozással. Párhuzamos társfinanszírozás esetén a tevékenységet több egyértelműen azonosítható részre osztják, amelyeket a társfinanszírozást nyújtó különböző partnerek egyenként finanszíroznak oly módon, hogy a finanszírozás végső felhasználása mindig azonosítható. Közös társfinanszírozás esetén a tevékenység teljes költségét felosztják a társfinanszírozást nyújtó partnerek között, és a forrásokat úgy egyesítik, hogy a finanszírozás forrása a tevékenység részeként végzett intézkedések egyike esetében sem azonosítható. Ilyen esetekben a vissza nem térítendő támogatási és a közbeszerzési szerződések – a költségvetési rendelet 35. cikkében előírt – utólagos közzétételének összhangban kell állnia a megbízott szervezet esetleges szabályaival.
Az uniós finanszírozás nem keletkeztethet különadókat, illetékeket és díjakat, és nem vezethet ezek beszedéséhez.
Módosítás 76
Határozatra irányuló javaslat
75 a cikk (új)
75a. cikk
Átvitel, éves részletek, kötelezettségvállalási előirányzatok, visszafizetések és a finanszírozási eszközök által generált bevételek
(1)  A költségvetési rendelet 12. cikkének (2) bekezdésén túlmenően az e határozat szerinti fel nem használt kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok átvitele automatikus, és azok a következő pénzügyi év december 31-ig leköthetők. A következő pénzügyi évben először az átvitt összeg használandó fel. A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a költségvetési rendelet 12. cikkének (6) bekezdése szerint átvitt kötelezettségvállalási előirányzatokról.
(2)  A költségvetési rendeletnek az előirányzatok újbóli rendelkezésre bocsátásáról szóló 15. cikkében szereplő szabályokon túlmenően a jelen határozat szerinti tevékenységek teljes vagy részleges végre nem hajtásának eredményeképpen visszavont kötelezettségvállalások összegének megfelelő kötelezettségvállalási előirányzatok újra elérhetővé válnak az eredeti költségvetési tétel számára. A többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 12. cikke (1) bekezdésének b) pontjában szereplő hivatkozások a költségvetési rendelet 15. cikkére úgy értendők, hogy e határozat céljából a jelen bekezdésre való hivatkozást is tartalmazzák.
(3)  Az egy pénzügyi évnél hosszabb időszakon átívelő tevékenységek költségvetési kötelezettségvállalásai felbonthatók több évre esedékes éves részletekre a költségvetési rendelet 112. cikke (2) bekezdésének megfelelően.
A költségvetési rendelet 114. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése nem alkalmazandó az ilyen többéves tevékenységekre. A Bizottság automatikusan visszavonja a kötelezettségvállalást az adott tevékenységre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás bármely olyan része tekintetében, amely a költségvetési kötelezettségvállalást követő ötödik év december 31-ig nem került felhasználásra előfinanszírozásként vagy időközi kifizetésként, vagy amelyre vonatkozóan nem nyújtottak be igazolt költségnyilatkozatot vagy kifizetési kérelmet.
E cikk (2) bekezdése az éves részletekre is alkalmazandó.
Módosítás 77
Határozatra irányuló javaslat
76 cikk – 1 albekezdés – b pont
b)  intézményfejlesztés, kapacitásbővítés és a környezetvédelmi szempontok integrálása;
b)  intézményfejlesztés, kapacitásbővítés és a környezetvédelmi, a nemekkel és a felelősségteljes kormányzással kapcsolatos szempontok integrálása;
Módosítás 78
Határozatra irányuló javaslat
77 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az Unió támogatja a TOT-ok azon igyekezetét, hogy megbízható statisztikai adatokat fejlesszenek ki a fenti területeken.
(2)  Az Unió támogatja a TOT-ok azon igyekezetét, hogy nyilvánosan hozzáférhető, megbízható statisztikai adatokat fejlesszenek ki a fenti területeken.
Módosítás 79
Határozatra irányuló javaslat
77 cikk – 3 bekezdés
(3)  Az Unió támogathatja a TOT-ok arra irányuló törekvéseit, hogy javítsák a makrogazdasági mutatóik összehasonlíthatóságát.
(3)  Az Unió támogathatja a TOT-ok arra irányuló törekvéseit, hogy javítsák a makrogazdasági mutatóik összehasonlíthatóságát, többek között elősegítve a TOT-ok GDP-jének a vásárlóerő-paritás alapján történő elemzését, ha ez utóbbi rendelkezésre áll.
Módosítás 80
Határozatra irányuló javaslat
78 cikk – 1 bekezdés
(1)  A Bizottság kezdeményezésére az uniós finanszírozás fedezheti a határozat végrehajtásával és célkitűzéseinek megvalósításával kapcsolatos működési kiadásokat, ideértve a végrehajtáshoz szükséges előkészítési, figyelemmel kísérési, nyomonkövetési, ellenőrzési és értékelési tevékenységekhez kapcsolódó igazgatási támogatás költségeit, valamint az Unió székhelyén és küldöttségeinél a programhoz szükséges igazgatási támogatás kapcsán felmerülő, valamint az e határozat alapján finanszírozott műveletek igazgatásához kapcsolódó kiadásokat – ideértve az információs és kommunikációs tevékenységeket, valamint a szervezeti információs és technológiai rendszereket is.
(1)  A Bizottság kezdeményezésére az uniós finanszírozás fedezheti a határozat végrehajtásával és célkitűzéseinek megvalósításával kapcsolatos működési kiadásokat, ideértve a végrehajtáshoz szükséges előkészítési, figyelemmel kísérési, nyomonkövetési, ellenőrzési és értékelési tevékenységekhez kapcsolódó igazgatási támogatás költségeit.
Módosítás 81
Határozatra irányuló javaslat
79 cikk
79. cikk
törölve
Általános elvek
E határozat eltérő rendelkezése hiányában az uniós pénzügyi támogatás nyújtását e határozat, a költségvetési rendelet és az [NDICI-rendelet] célkitűzéseivel és elveivel összhangban, különösen a II. cím I. fejezetének megfelelően – annak 13. cikke, 14. cikke (1) és (4) bekezdése és 15. cikke, a III. fejezet 21. cikkének (1) bekezdése, 21. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja, valamint 21. cikkének (3) bekezdése, továbbá az V. fejezet 31. cikkének (1), (4), (6), (9) bekezdése és 32. cikkének (3) bekezdése kivételével – kell végrehajtani. Az e határozat 80. cikkében meghatározott eljárás nem alkalmazandó az [NDICI-rendelet] 21. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett esetekre.
Módosítás 82
Határozatra irányuló javaslat
79 a cikk (új)
79a. cikk
A programozási dokumentumok elfogadása
(1)  Az EU-TOT partnerség keretében a TOT-ok hatóságai felelősséget vállalnak az e határozat II. részében meghatározott főbb együttműködési területeken az ágazati politikák meghatározásáért és elfogadásáért, és biztosítják azok megfelelő nyomon követését.
Ennek alapján mindegyik TOT a területe fenntartható fejlődésére irányuló programozási dokumentumot dolgoz ki és nyújt be. A programozási dokumentum célja koherens keretet biztosítani az Unió és az érintett TOT közötti együttműködés számára, összhangban az Unió átfogó céljával és tevékenységi területeivel, célkitűzéseivel, elveivel és szakpolitikáival.
Mindegyik programozási dokumentum a következőket határozza meg:
–  a politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális és környezeti háttér rövid bemutatása;
–  a TOT (2030-ig tartó időszakra szóló menetrend szerinti) fenntartható fejlesztési stratégiájának rövid ismertetése, amely azonosítja a TOT prioritásait és azt, hogy milyen módon kíván hozzájárulni a fenntartható fejlesztési célok eléréséhez;
–  az uniós finanszírozásra kiválasztott kiemelt területek;
–  egyedi célkitűzések;
–  a várt eredmények;
–  egyértelmű és egyedi teljesítménymutatók;
–  indikatív pénzügyi előirányzatok mind átfogó szinten, mind pedig kiemelt területenként;
–  indikatív ütemterv.
(2)  A programozási dokumentumnak figyelembe kell vennie a korábbi tapasztalatokat és a bevált gyakorlatokat, és azt a civil társadalommal, a helyi hatóságokkal és más érdekelt felekkel való konzultációra és párbeszédre kell alapozni, biztosítva ezáltal e szereplők megfelelő szintű részvételét és az indikatív programozási dokumentum iránti utólagos elkötelezettségét.
(3)  A programozási dokumentum tervezetéről az egyes TOT-ok hatóságainak, a hovatartozásuk szerinti tagállamnak és a Bizottságnak véleménycserét kell folytatnia. A programozási dokumentum véglegesítése a TOT-ok hatóságainak feladata. A programozási dokumentumok gyors elfogadásának lehetővé tétele érdekében a Bizottság iránymutatásokban határozza meg a TOT-okra vonatkozó részletes programozási szabályokat.
(4)  A véglegesítést követően a Bizottság értékeli a programozási dokumentumot, megállapítja, hogy összhangban van-e e határozat céljaival és a vonatkozó uniós szakpolitikákkal, és tartalmaz e minden, az éves finanszírozási határozat elfogadásához szükséges elemet. Az említett értékeléshez a TOT-ok hatóságai minden szükséges információt rendelkezésre bocsátanak, ideértve az adott esetben rendelkezésre álló megvalósíthatósági tanulmányok eredményeit is.
(5)  A programozási dokumentumot az e határozat 88. cikkének (5) bekezdésében foglalt vizsgálóbizottsági eljárás szerint kell elfogadni.
Ugyanez az eljárás alkalmazandó azokra az érdemi felülvizsgálatokra is, amelyek a stratégia vagy a programozás jelentős módosítását eredményezik.
A vizsgálóbizottsági eljárás nem alkalmazandó az indikatív programozási dokumentum olyan nem érdemi módosításaira, mint a technikai kiigazítások, a források átcsoportosítása a prioritási területenkénti indikatív előirányzatokon belül, vagy az eredeti indikatív előirányzat kevesebb mint 20%-kal történő emelése vagy csökkentése, feltéve, hogy ezek a módosítások nem érintik az indikatív programozási dokumentumban meghatározott prioritási területeket és célokat. Ebben az esetben a Bizottságnak az ilyen nem érdemi módosításokról az Európai Parlamentet és a Tanácsot a vonatkozó határozat elfogadásától számított egy hónapon belül tájékoztatnia kell.
Módosítás 83
Határozatra irányuló javaslat
79 b cikk (új)
79b. cikk
Cselekvési tervek és intézkedések
(1)  A Bizottság éves vagy többéves cselekvési terveket vagy intézkedéseket fogad el. Az intézkedések egyedi intézkedés, különleges intézkedés, kísérő intézkedés vagy rendkívüli támogatási intézkedés formáját ölthetik. A cselekvési tervek és intézkedések keretében minden egyes tevékenység tekintetében meg kell határozni a célkitűzéseket, az elvárt eredményeket és a főbb tevékenységeket, a végrehajtás módjait, a költségvetést és minden kapcsolódó működési kiadást.
(2)  A cselekvési tervek a programozási dokumentumokon alapulnak.
(3)  Ezeket a cselekvési terveket és intézkedéseket az e határozat 88. cikkének (5) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Az (1) bekezdésben említett eljárást nem kell alkalmazni:
a)  az olyan cselekvési tervekre, egyedi intézkedésekre és kísérő intézkedésekre, amelyek esetében az uniós finanszírozás nem haladja meg a 10 millió eurót;
b)  a technikai módosításokra, feltéve, hogy az ilyen módosítások érdemben nem érintik az adott cselekvési terv vagy intézkedés célkitűzéseit, mint például:
i.  a végrehajtási módszer változása;
ii.  a forrásoknak az adott cselekvési tervben szereplő tevékenységek közötti átcsoportosítása;
iii.  a cselekvési tervek és intézkedések költségvetésének az eredeti költségvetés legfeljebb 20%-át érintő és 10 millió eurót meg nem haladó növelése vagy csökkentése.
Többéves cselekvési tervek és intézkedések esetében a (3) bekezdés a) pontjában és b) pontjának iii. alpontjában hivatkozott küszöbértékek éves alapon alkalmazandók. Az e bekezdés szerint elfogadott cselekvési tervekről és intézkedésekről – a rendkívüli támogatási intézkedések kivételével –, valamint a technikai módosításokról az elfogadásukat követő egy hónapon belül tájékoztatni kell az Európai Parlamentet és a tagállamokat.
(4)  A legfeljebb 20 millió EUR költségű rendkívüli támogatási intézkedések elfogadása vagy meghosszabbítása előtt a Bizottság tájékoztatja a Tanácsot az intézkedések jellegéről és céljairól, valamint a tervezett pénzösszegekről. A Bizottság tájékoztatja a Tanácsot azt megelőzően is, hogy a már elfogadott rendkívüli támogatási intézkedéseken jelentős tartalmi módosításokat hajtana végre. Az Unió külső tevékenységeinek összhangja érdekében a Bizottság az ilyen intézkedések tervezése és végrehajtása során egyaránt figyelembe veszi a Tanács vonatkozó szakpolitikai megközelítését. A Bizottság megfelelő módon, kellő időben tájékoztatja az Európai Parlamentet az e cikk szerinti rendkívüli támogatási intézkedések – többek között a tervezett pénzösszegek – tervezéséről és végrehajtásáról, továbbá az említett támogatás jelentős módosításairól vagy hosszabbításairól is tájékoztatja az Európai Parlamentet.
(5)  Kellően indokolt sürgős esetekben, mint a válságok, a természeti vagy ember okozta katasztrófák vagy a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat vagy az alapvető szabadságokat érintő közvetlen fenyegetések esetében a Bizottság a 88. cikk (5) bekezdésében említett eljárás szerint cselekvési terveket vagy intézkedéseket fogadhat el, vagy módosíthatja a meglévő cselekvési terveket és intézkedéseket.
Módosítás 84
Határozatra irányuló javaslat
80 cikk
80. cikk
törölve
A többéves indikatív programok, cselekvési tervek és intézkedések elfogadása
A Bizottság „egységes programozási dokumentumok” formájában az [NDICI-rendelet] 12. cikkében foglaltak alapján többéves indikatív programokat fogad el az [NDICI-rendelet] 19. cikkében említett megfelelő cselekvési tervekkel és intézkedésekkel együtt e határozat 88. cikke (5) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás szerint. Ez az eljárás alkalmazandó az [NDICI-rendelet] 14. cikkének (3) bekezdésében említett azon felülvizsgálatokra is, amelyek jelentősen módosítják a többéves indikatív program tartalmát.
Grönland esetében az [NDICI-rendelet] 19. cikkében említett cselekvési tervek és intézkedések a többéves indikatív programoktól külön is elfogadhatók.
Módosítás 85
Határozatra irányuló javaslat
81 cikk – 1 bekezdés
(1)  A TOT-ok hatóságai jogosultak az e határozatban előírt pénzügyi támogatásra.
(1)  Mindegyik TOT hatóságai jogosultak az e határozatban előírt pénzügyi támogatásra.
Módosítás 86
Határozatra irányuló javaslat
81 cikk – 2 bekezdés – e pont
e)  a TOT-ok és az Unió a decentralizált együttműködésben részt vevő és egyéb nem kormányzati szereplői, hogy az e határozat 12. cikkében említettek szerint a decentralizált együttműködés keretein belül képesek legyenek felvállalni a TOT-okban megvalósuló gazdasági, kulturális, társadalmi és oktatási projekteket és programokat.
e)  a TOT-ok és az Unió a decentralizált együttműködésben részt vevő és egyéb nem kormányzati szereplői, hogy az e határozat 12. cikkében említettek szerint a decentralizált együttműködés keretein belül képesek legyenek felvállalni a TOT-okban megvalósuló gazdasági, környezeti, kulturális, társadalmi és oktatási projekteket és programokat.
Módosítás 87
Határozatra irányuló javaslat
82 cikk – 1 bekezdés – c pont – iii alpont
iii.  egy vagy több regionális testület, amelynek a TOT-ok tagjai;
iii.  egy vagy több regionális testület, illetve egy vagy több társulás, amelynek a TOT-ok tagjai;
Módosítás 88
Határozatra irányuló javaslat
83 cikk – 1 bekezdés
(1)  A valamely TOT-ból származó, az 50. cikkben meghatározott természetes személyek és adott esetben valamely TOT vonatkozó állami és vagy magánszervei és intézményei jogosultak arra, hogy valamennyi uniós programban részt vegyenek, illetve azokból finanszírozásban részesüljenek, a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is figyelemmel, amelyhez a TOT kapcsolódik.
(1)  A valamely TOT-ból származó, az 50. cikkben meghatározott természetes személyek és adott esetben valamely TOT vonatkozó állami és vagy magánszervei és intézményei jogosultak arra, hogy valamennyi uniós programban részt vegyenek, beleértve az Unió szolidaritási alapját, illetve azokból finanszírozásban részesüljenek, a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is figyelemmel, amelyhez a TOT kapcsolódik.
Módosítás 89
Határozatra irányuló javaslat
83 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A Bizottság szükség esetén egyedi intézkedések előírásával biztosítja, hogy a TOT-ok ténylegesen és hatékony módon hozzáférjenek a más országokkal való együttműködést elősegítő összes uniós programhoz és eszközhöz.
Ezenfelül a Bizottság egy, a TOT-ok számára fenntartott, aktualizált portál révén biztosítja az információk átláthatóságát és a különböző uniós programok keretében kiírt pályázati felhívások láthatóságát.
Módosítás 90
Határozatra irányuló javaslat
83 cikk – 3 bekezdés
(3)  A TOT-ok 2022-től kezdődően évente jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az uniós programokban való részvételükről.
(3)  A TOT-ok által továbbított információk alapján a Bizottság éves jelentést készít a TOT-ok uniós programokban való részvételéről.
Módosítás 91
Határozatra irányuló javaslat
86 cikk – 2 albekezdés
Annak biztosítása érdekében, hogy hatékony értékelés készüljön az e határozatban foglalt célkitűzések megvalósításáról, a Bizottság felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a 87. cikknek megfelelően, az I. melléklet 3. cikkének módosítása céljából a szükségesnek tartott esetekben a mutatók felülvizsgálata vagy kiegészítése érdekében, továbbá e határozatnak a nyomonkövetési és értékelési keret kialakításáról szóló rendelkezésekkel való kiegészítése érdekében.
Annak biztosítása érdekében, hogy hatékony értékelés készüljön az e határozatban foglalt célkitűzések megvalósításáról, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. melléklet 3. cikkében meghatározott teljesítménymutatók megállapítása vagy a szükségesnek tartott esetekben azok felülvizsgálata vagy kiegészítése, továbbá e határozatnak a nyomonkövetési és értékelési keret kialakításáról szóló rendelkezésekkel való kiegészítése céljából.
Módosítás 92
Határozatra irányuló javaslat
87 cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottság 86. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2021. január 1-jén kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.
(2)  A Bizottság 86. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2021. január 1-jén kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra. A Tanács döntéséről tájékoztatja az Európai Parlamentet.
Módosítás 93
Határozatra irányuló javaslat
87 cikk – 4 bekezdés
(4)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul értesíti arról a Tanácsot.
(4)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul értesíti arról a Tanácsot és az Európai Parlamentet.
Módosítás 94
Határozatra irányuló javaslat
87 cikk – 5 bekezdés
(5)  A 86. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. A Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
(5)  A 86. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. A Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik. Ha a Tanács kifogást kíván emelni, a végső határozat meghozatala előtt ésszerű időben tájékoztatja erről az Európai Parlamentet, megjelölve azt a felhatalmazáson alapuló jogi aktust, amely ellen kifogást kíván emelni, és a kifogásai indokait.
Módosítás 95
Határozatra irányuló javaslat
90 cikk – 1 albekezdés
E határozat a 2010/427/EU tanácsi határozattal46 összhangban alkalmazandó.
Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője biztosítja az Unió külső tevékenységének átfogó koordinációját, biztosítva az Unió külső tevékenységének egységességét, összhangját és hatékonyságát.
__________________
46 A Tanács 2010/427/EU határozata (2010. július 26.) az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének megállapításáról (HL L 201., 2010.8.3., 30. o.).
Módosítás 96
Határozatra irányuló javaslat
92 cikk – 2 albekezdés
Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ezt a határozatot 2021. január 1-jétől kell alkalmazni, és 2027. december 31-én hatályát veszti.
Módosítás 97
Határozatra irányuló javaslat
I melléklet – 1 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)  E határozat alkalmazásában a 2021. január 1-jétől 2027. december 31-ig tartó hétéves időszakra az uniós pénzügyi támogatás 500 millió EUR-s teljes összegét a következőképpen kell felosztani:
(1)  E határozat alkalmazásában a 2021. január 1-jétől 2027. december 31-ig tartó hétéves időszakra az uniós pénzügyi támogatás 669 millió eurós teljes összegét a következőképpen kell felosztani:
Módosítás 98
Határozatra irányuló javaslat
I melléklet – 1 cikk – 1 bekezdés – a alpont
a)  159 millió EUR vissza nem térítendő támogatás formájában a TOT-ok (kivéve Grönlandot) hosszú távú fejlesztésére irányuló kétoldalú programozható támogatás céljára, különösen a programozási dokumentumban említett kezdeményezések finanszírozására. Ezt az összeget a TOT-ok szükségletei és teljesítménye alapján kell felosztani az alábbi kritériumok szerint: adott esetben a programozási dokumentum különös figyelmet fordít a kedvezményezett tengerentúli országok és területek kormányzása és intézményi kapacitása erősítésére irányuló tevékenységekre, és – amennyiben alkalmazandó –, a tervezett tevékenységek várható menetrendjére. Ezen összeg felosztásakor figyelembe kell venni a népesség számát, a bruttó hazai termék (GDP) szintjét, a korábbi juttatások szintjét, valamint a TOT-ok földrajzi elszigeteltség következtében kialakult korlátozottságát, az e határozat 9. cikkében említettek szerint.
a)  81% vissza nem térítendő támogatás formájában az összes TOT hosszú távú fejlesztésére irányuló kétoldalú programozható támogatás céljára, különösen a programozási dokumentumban említett kezdeményezések finanszírozására.
Ezt az összeget a TOT-ok szükségletei és teljesítménye alapján kell felosztani az alábbi kritériumok szerint: a népesség száma, a bruttó hazai termék (GDP) szintje − ha rendelkezésre áll − a vásárlóerő-paritáson számított GDP alapján, a korábbi juttatások szintje, a TOT-ok földrajzi elszigeteltségükből eredő korlátai az e határozat 9. cikkében említettek szerint, az e határozat 9b. cikkében említett TOT-ok alacsony fejlettségi szintje, a területek, valamint az éghajlati és környezetvédelmi kihívások nagysága.
4% Aruba számára;
1,5% Bonaire számára;
5% Curaçao számára;
48% Grönland számára;
10,75% Új-Kaledónia számára;
10,85% Francia Polinézia számára;
1,2% Saba számára;
2% Saint-Barthélemy számára;
0,8% Sint Eustatius számára;
7,5% Saint Pierre és Miquelon számára;
2,5% Sint Maarten számára;
0,4% a Francia Déli és Antarktiszi Területek számára;
5,5% Wallis és Futuna számára.
Módosítás 99
Határozatra irányuló javaslat
I melléklet – 1 cikk – 1 bekezdés – b alpont
b)  225 millió EUR vissza nem térítendő támogatás formájában Grönland hosszú távú fejlesztésére irányuló programozható támogatás céljára, különösen a programozási dokumentumban említett kezdeményezés finanszírozására.
törölve
Módosítás 100
Határozatra irányuló javaslat
I melléklet – 1 cikk – 1 bekezdés – c alpont
c)  81 millió EUR-t kitevő összeget különítenek el a TOT-ok regionális programjainak támogatására, amelyből 15 millió EUR a régióközi műveletek támogatására szolgálhat; Grönland kizárólag a régióközi műveletek tekintetében támogatható. Ez az együttműködés e határozat 7. cikkével összhangban valósul meg, különösen az e határozat 5. cikkében említett közös érdeket képviselő területek tekintetében, az EU–TOT partnerség e határozat 14. cikkében említett hatóságai útján folytatott konzultáció révén. Ennek célja az Unió egyéb releváns pénzügyi programjaival és eszközeivel való koordináció biztosítása, különös tekintettel az EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régiókra.
c)  12%-ot kitevő összeget különítenek el a TOT-ok regionális programjainak támogatására, amelyből 30 millió EUR a régióközi műveletek támogatására szolgálhat; Grönland kizárólag a régióközi műveletek tekintetében támogatható. Ez az együttműködés e határozat 7. cikkével összhangban valósul meg, különösen az e határozat 5. cikkében említett közös érdeket képviselő területek tekintetében, az EU–TOT partnerség e határozat 14. cikkében említett hatóságai útján folytatott konzultáció révén. Ennek célja az Unió egyéb releváns pénzügyi programjaival és eszközeivel való koordináció biztosítása, különös tekintettel az EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régiókra.
Módosítás 101
Határozatra irányuló javaslat
I melléklet – 1 cikk – 1 bekezdés – d alpont
d)  22 millió EUR tanulmányok vagy technikai segítségnyújtási intézkedések finanszírozására valamennyi TOT – köztük Grönland – javára, e határozat 78. cikkével összhangban49.
d)  3,5% tanulmányok vagy technikai segítségnyújtási intézkedések finanszírozására valamennyi TOT – köztük Grönland – javára, e határozat 78. cikkével összhangban.
__________________
49 Ebből az összegből 9 725 000 EUR-t fenntartanak a Bizottság számára az uniós programok és/vagy tevékenységek végrehajtásával, illetve a közvetett kutatással és a közvetlen kutatással kapcsolatos technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás és kiadások fedezésére.
Módosítás 102
Határozatra irányuló javaslat
I melléklet – 1 cikk – 1 bekezdés – e alpont – bevezető rész
e)  13 millió EUR felosztatlan forrás céljára valamennyi TOT – köztük Grönland – javára, többek között a következők céljára:
e)  3,5% felosztatlan forrás céljára valamennyi TOT – köztük Grönland – javára, többek között a következők céljára:
Módosítás 103
Határozatra irányuló javaslat
I melléklet – 1 cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottság felülvizsgálatot követően határozhat az e cikkben említett oda nem ítélt források odaítéléséről.
(2)  A Bizottság a 2025-ig elvégzendő felülvizsgálat után, a tagállamokkal és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően határozhat az e cikkben említett oda nem ítélt források odaítéléséről.
Módosítás 104
Határozatra irányuló javaslat
I melléklet – 3 cikk – 1 alpont – bevezető rész
A határozat 3. cikkének (5) bekezdésében foglalt célkitűzések elérése az alábbiak segítségével mérhető:
A fenntartható fejlesztési célokkal összhangban, a 86. cikkben meghatározott eljárás szerint kidolgozásra kerül a legfontosabb teljesítménymutatók jegyzéke, amely segítségként használható annak értékeléséhez, hogy az Unió milyen mértékben járult hozzá az e határozat 3. cikkének (5) bekezdésében foglalt célkitűzések eléréséhez.
Módosítás 105
Határozatra irányuló javaslat
I melléklet – 3 cikk – 1 alpont – 1 pont
(1)  a TOT-ok esetében (kivéve Grönlandot) az áruk és szolgáltatások exportja a GDP %-ában, valamint az államháztartás teljes bevétele a GDP %-ában;
törölve
Módosítás 106
Határozatra irányuló javaslat
I melléklet – 3 cikk – 1 alpont – 2 pont
(2)  Grönland esetében az áruk és szolgáltatások exportja a GDP %-ában, valamint a halászati ágazat százalékos aránya a teljes exporton belül.
törölve

2017. évi éves jelentés az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméről és a csalás elleni küzdelemről
PDF 192kWORD 63k
Az Európai Parlament 2019. január 31-i állásfoglalása az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 2017. évi bizottsági jelentésről – Csalás elleni küzdelem (2018/2152(INI))
P8_TA(2019)0054A8-0003/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 310. cikkének (6) bekezdésére és 325. cikkének (5) bekezdésére,

–  tekintettel a Bizottság és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) korábbi éves jelentéseiről szóló állásfoglalásaira,

–  tekintettel a „29. éves jelentés az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméről és a csalás elleni küzdelemről (2017)” című, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett 2018. szeptember 3-i bizottsági jelentésre (COM(2018)0553) és az azt kísérő dokumentumokra ((SWD(2018)0381), (SWD(2018)0382), (SWD(2018)0383), (SWD(2018)0384), (SWD(2018)0385) és (SWD(2018)0386)),

–  tekintettel az OLAF 2017. évi jelentésére(1) és az OLAF Felügyelő Bizottságának tevékenységi jelentésére,

–  tekintettel az Európai Számvevőszék 2018. november 22-i 8/2018. sz. véleményére a 883/2013/EU, Euratom rendeletnek (OLAF-rendelet) az Európai Ügyészséggel való együttműködés és az OLAF vizsgálatai hatékonysága tekintetében történő módosításáról szóló, 2018. május 23-i bizottsági javaslatról,

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt,

–  tekintettel az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2), valamint annak 2017. október 2-i, a Bizottság által 2017. október 2-án közzétett félidős felülvizsgálatára (COM(2017)0589),

–  tekintettel az Európai Parlament és a Tanács az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló, 2017. július 5-i (EU) 2017/1371 irányelvére(3) (PIF-irányelv),

–  tekintettel az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről szóló, 2017. október 12-i (EU) 2017/1939 tanácsi rendeletre(4),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5),

–  tekintettel a Bizottság által megrendelt, „A héabevétel-kiesés számszerűsítése és elemzése az uniós tagállamokban” című, 2015. évi jelentésre és a Bizottság 2016. április 7-i, „Úton egy egységes uniós héaövezet felé – új döntések szükségeltetnek” című közleményére (COM(2016)0148),

–  tekintettel a Bíróság által a C-105/14. számú, a Taricco és társai elleni büntetőeljárás ügyben hozott ítéletre(6),

–  tekintettel a Bíróság által a C-42/17. számú, M.A.S. és M.B elleni büntetőeljárás ügyben hozott ítéletre(7),

–  tekintettel „A visszaélést bejelentő személyek szerepéről az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében” című, 2017. február 14-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel a „Határozottabb fellépés a cigarettacsempészet és a dohánytermékek illegális kereskedelmének egyéb formái ellen – Átfogó uniós stratégia” című, 2013. június 6-i bizottsági közlemény (COM(2013)0324) végrehajtásáról készített, 2017. május 12-i előrehaladási jelentésre (COM(2017)0235),

–   tekintettel „A korrupció elleni küzdelem az Európai Unióban” című, 2011. június 6-i bizottsági közleményre (COM(2011)0308),

–  tekintettel az OLAF által koordinált „Közbeszerzési csalás – figyelmeztető jelzések és helyes gyakorlatok gyűjteménye” című, 2017. december 20-án közzétett jelentésre, valamint az OLAF 2017. évi, „A megosztott irányítású alapokkal kapcsolatos szabálytalanságokról szóló jelentéstételről” szóló kézikönyvére,

–   tekintettel az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/24/EU irányelvére(9) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről,

–   tekintettel „Az EU pénzügyi érdekeinek védelme – A csalás révén harmadik országokba került pénzek és vagyonok visszaszerzése” című, 2018. október 25-i állásfoglalására(10),

–   tekintettel a Bizottság „Az Európai Unió antikorrupciós jelentése” című, 2014. február 3-i jelentésére (COM(2014)0038),

–  tekintettel az Európai Számvevőszéknek az „Importeljárások: a jogszabályi keretek hiányosságai és a nem kellően eredményes végrehajtás hátrányos hatással vannak az Unió pénzügyi érdekeire” című 19/2017. sz. különjelentésére,

–   tekintettel a csalás elleni uniós program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló, 9/2018. sz. számvevőszéki véleményre,

–  tekintettel az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett „Modern költségvetés a polgárainak védelmet, biztonságot és lehetőségeket nyújtó Unió számára. A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret” című bizottsági közleményre (COM(2018)0321),

–  tekintettel a vámcsalások elleni küzdelemről és az Unió saját forrásainak védelméről szóló, 2018. október 4-i állásfoglalására(11),

–   tekintettel a Számvevőszék 26/2018. számú, „A vámügyi informatikai rendszerek sorozatos késedelmei: mi okozott problémát?” című, 2018. október 10-i különjelentésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0003/2019),

A.  mivel a tagállamok és a Bizottság de jure közösen felelősek az Unió 2017. évi költségvetése 74%-ának végrehajtásáért; mivel azonban de facto a tagállamok költik el ezeket a forrásokat, és ellenőrzési mechanizmusain keresztül a Bizottság felelős azok felügyeletéért;

B.  mivel az állami kiadások megfelelő kezelésének és az EU pénzügyi érdekei védelmének központi helyet kell elfoglalniuk az uniós politikában a polgárok bizalmának növelése érdekében, pénzük hatékony és eredményes felhasználásának biztosítása által;

C.  mivel az EUMSZ 310. cikkének (6) bekezdése kimondja, hogy „Az Unió és a tagállamok a 325. cikk rendelkezéseivel összhangban küzdenek a csalás és az Unió pénzügyi érdekeit sértő minden egyéb jogellenes tevékenység ellen”;

D.  mivel a jó teljesítmény egyszerűsítési folyamatok révén való eléréséhez a bemenetek, a kimenetek, az eredmények és a hatások rendszeres teljesítményértékelésére van szükség;

E.  mivel a tagállamok jogi és adminisztratív rendszereinek sokféleségét megfelelően kell kezelni a szabálytalanságok leküzdése és a csalás elleni küzdelem érdekében; mivel ezért a Bizottságnak fokoznia kell erőfeszítéseit annak biztosítása érdekében, hogy a csalás elleni küzdelem hatékonyabban valósuljon meg, valamint kézzelfoghatóbb és kielégítőbb eredményekkel járjon;

F.  mivel az EUMSZ 325. cikkének (2) bekezdése értelmében a „tagállamok az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás leküzdésére megteszik ugyanazokat az intézkedéseket, mint amelyeket a saját pénzügyi érdekeiket sértő csalás leküzdésére tesznek”;

G.  mivel az EU-nak általános joga van arra, hogy az EUMSZ által meghatározott kereteken belül fellépjen a korrupció elleni politikák terén; mivel az EUMSZ 67. cikke előírja, hogy az Unió, többek között a bűncselekmények megelőzése és leküzdése, illetve a büntető jogszabályok közelítése révén köteles garantálni a biztonság magas szintjét; mivel az EUMSZ 83. cikke a korrupciót is felsorolja a több államra kiterjedő vonatkozású, különösen súlyos bűncselekmények között;

H.  mivel az EUMSZ 325. cikkének (3) bekezdése kimondja, hogy „a tagállamok összehangolják az Unió pénzügyi érdekeinek csalással szembeni védelmét célzó tevékenységüket”, és hogy „a Bizottsággal együtt megszervezik a megfelelő hatáskörrel rendelkező hatóságaik közötti szoros és rendszeres együttműködést”;

I.  mivel a korrupció minden tagállamban elterjedt és súlyos veszélyt jelent az Unió pénzügyi érdekeire nézve, ami viszont veszélyezteti a közigazgatásba vetett bizalmat;

J.  mivel a héa a nemzeti költségvetések fontos bevételi forrása, és a héa-alapú saját források a 2017. évi teljes uniós költségvetési bevételek 12,1%-át tették ki;

K.  mivel a korrupció elleni átfogó uniós szakpolitikáról szóló, 2005. április 14-i 6902/05. sz. tanácsi állásfoglalás felkérte a Bizottságot, hogy mérlegeljen minden működőképes lehetőséget, mint például a GRECO-ban vagy – a közös értékelési és nyomonkövetési mechanizmus kialakítása kapcsán – egy az uniós eszközök értékelését és nyomon követését szolgáló mechanizmusban való részvétel;

L.  mivel a bizonyos tagállamokban előforduló rendszerszintű és intézményesített korrupciós esetek súlyosan sértik az EU pénzügyi érdekeit, miközben a demokráciát, a jogállamiságot és az alapjogokat is veszélyeztetik;

M.  mivel a korrupcióról szóló 2017. decemberi Eurobarométer 470. különjelentés szerint a korrupció érzékelése és az ahhoz való viszonyulás 2013-hoz képest általánosságban meglehetősen stabil, ami azt mutatja, hogy az uniós polgárok intézményeik iránti bizalmának növelése terén nem sikerült konkrét eredményeket felmutatni;

A szabálytalanságok feltárása és jelentése

1.  megelégedéssel nyugtázza, hogy a 2017-ben jelentett csalárd és nem csalárd szabálytalanságok teljes száma (15 213 eset) a 2016. évi adathoz (19 080 eset) képest 20,8%-kal csökkent, valamint hogy azok értéke 13%-kal, a 2016. évi 2,97 milliárd EUR-ról 2017-ben 2,58 milliárd EUR-ra csökkent;

2.  emlékeztet rá, hogy nem minden szabálytalanság csalárd jellegű, valamint hogy egyértelműen el kell különíteni a hibákat;

3.  tudomásul veszi a csalárdként jelentett szabálytalanságok számának 19,3 %-kos, az előző évihez képest jelentős csökkenését, ami a 2014-ben megindult tendenciát követi; reméli, hogy a csökkenés a csalások számának tényleges csökkenését tükrözi, és nem a feltárási hiányosságokból adódik;

4.  úgy véli, hogy az információcsere vonatkozásában a tagállamok közötti szorosabb együttműködésre van szükség annak érdekében, hogy mind az adatgyűjtés, mind az ellenőrzések hatékonysága javuljon;

5.  sajnálja, hogy a tagállamok több mint fele nem fogadott el csalás elleni nemzeti stratégiát; felkéri a Bizottságot, hogy ösztönözze ezeket a tagállamokat, hogy fogadjanak el csalás elleni nemzeti stratégiát;

6.  ismét felszólítja a Bizottságot, hogy hozzon létre egységes rendszert a tagállamokból származó, szabálytalanságokra és csalásokra vonatkozó összehasonlítható adatok gyűjtésére annak érdekében, hogy szabványosítsa a jelentéstételi eljárást és garantálja a szolgáltatott adatok minőségét és összehasonlíthatóságát;

7.  rámutat arra, hogy számos tagállamban nincsenek külön jogszabályok a szervezett bűnözéssel szemben, bár annak részvétele az EU pénzügyi érdekeit érintő, határokon átnyúló tevékenységekben és ágazatokban – ilyen például a csempészet és a pénzhamisítás – folyamatosan erősödik;

8.  aggodalmának ad hangot a közvetítők által kezelt pénzügyi eszközökkel kapcsolatos ellenőrzésekkel és a kedvezményezettek székhelyének ellenőrzése során feltárt hiányosságokkal kapcsolatban; hangsúlyozza, hogy a közvetlen és közvetett hitelek nyújtását az országonkénti adó- és számviteli adatok közzétételétől, illetve a kedvezményezettek és a finanszírozási műveletekbe bevont pénzügyi közvetítők tekintetében a tényleges tulajdonosra vonatkozó adatok felfedésétől kell függővé tenni;

Bevételek – saját források

9.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság statisztikái alapján a héabevétel-kiesés 2016-ban 147 milliárd EUR-t tett ki, ami a várható teljes héabevétel több mint 12%-át jelenti, és hogy a Bizottság becslése szerint a Közösségen belüli héacsalások esetei évi 50 milliárd EUR-ba kerülnek az Uniónak;

10.  üdvözli a Bizottság héára vonatkozó, 2016. április 7-i cselekvési tervét, amely a héa keretrendszerének reformjára irányul, valamint a Bizottság által 2016 decembere óta elfogadott 13 jogalkotási javaslatot, amelyek a végleges héaszabályozásra való átállással foglalkoznak, megszüntetik az e-kereskedelem előtt a héa terén fennálló akadályokat, felülvizsgálják a kkv-kra vonatkozó héaszabályozást, korszerűsítik a hozzáadottérték-adó mértékére vonatkozó politikát, és fellépnek a héabevétel-kieséssel szemben; megjegyzi, hogy a „végleges rendszerre” vonatkozó javaslat felszámolhatja a közösségen belüli, „eltűnő kereskedő” útján elkövetett csalást, azonban 2022 előtt nem lépne hatályba; felszólítja a tagállamokat, hogy rövid időn belül hajtsák végre a héarendszer reformját, és hozzanak azonnali intézkedéseket, hogy addig is megfékezzék a károkat, például az Eurofisc, az OLAF, az Europol és a jövőbeni Európai Ügyészség keretében;

11.  üdvözli a Bíróság által a C-42/17. számú M.A.S. ügyben hozott ítéletet, amely előírja a tagállamok számára, hogy az EUMSZ 325. cikke (1) és (2) bekezdésében előírt kötelezettségeiknek megfelelően gondoskodjanak arról, hogy hatékony és visszatartó erejű büntetőjogi szankciókkal sújtsák az Unió pénzügyi érdekeit sértő súlyos héacsalás eseteit;

12.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Egyesült Királyságban előfordult vámcsalásokkal kapcsolatos, 2017-ben lezárt OLAF-vizsgálat az Egyesült Királyságon keresztül zajló importtal kapcsolatban jelentős héakikerülést derített fel, amely a héafizetés felfüggesztésével kapcsolatos visszaélés, az úgynevezett 42-es eljáráskódú (CP42) vámeljárás révén valósult meg; üdvözli a Bizottság által az Egyesült Királyság ellen 2018 májusában indított előzetes kötelezettségszegési eljárást; emlékeztet arra, hogy ezen kiesések – amelyek az uniós költségvetés számára is kiesést jelentenek – teljes összege a becslések szerint 3,2 milliárd EUR-t tesz ki a 2013 és 2016 közötti időszakra; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről szóló, 2010. október 7-i 904/2010/EU rendeletnek(12) a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködés erősítését célzó intézkedésekre vonatkozó, újonnan elfogadott módosításai esetleg nem elegendőek ahhoz, hogy megakadályozzák a 42-es eljáráskódú vámeljárással kapcsolatos csalást, és felszólítja a Bizottságot, hogy gondoljon ki a 42-es eljáráskódú vámeljárás alá tartozó áruk EU-n belüli nyomon követését szolgáló új stratégiákat;

13.  üdvözli a 904/2010/EU tanácsi rendelet 2018. október 2-án elfogadott módosítását, és reméli, hogy a szorosabb együttműködés hatékonyan fogja szabályozni a Közösségen belül eltűnő kereskedő útján elkövetett csalásokhoz hasonló, az egységes piacon elkövetett határokon átnyúló csalások főbb aspektusait;

14.  üdvözli az Unió pénzügyi érdekeinek védelméről szóló irányelv1a elfogadását, amely tisztázza a tagállamok, az Eurojust, az Európai Ügyészség és a Bizottság közötti, a héacsalás kezelésével kapcsolatos határokon átnyúló együttműködés és kölcsönös jogsegély kérdéseit;

15.  ennek kapcsán hangsúlyozza a nem teljesített héa-kifizetésekből adódó csalások okozta jelenlegi helyzet súlyosságát, különös tekintettel az ún. „körhintacsalásokra”; felszólítja az összes tagállamot, hogy vegyen részt az Eurofisc hálózatban, annak minden tevékenységi területén, a csalás elleni küzdelem szempontjából hasznos információk cseréjének megkönnyítése érdekében;

16.  emlékeztet arra, hogy a Bíróság több alkalommal – így legutóbb a Taricco ügyben (C-105/14) – megerősítette, hogy a héa az Unió pénzügyi érdekét képviseli; megjegyzi azonban, hogy az OLAF eszközök híján nagyon ritkán folytat vizsgálatot a héát érintő szabálytalanságok kapcsán; felszólítja a tagállamokat, hogy hagyják jóvá a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy az OLAF a héával kapcsolatos esetek kezelése érdekében rendelkezzen például hozzáféréssel az Eurofischez, a héainformációcsere-rendszerhez vagy a bankszámla-információkhoz;

17.  tudomásul veszi a tradicionális saját forrásokhoz kapcsolódó csalárd és nem csalárd esetek bejelentett számának stagnálását (2016-ban 4 647, 2017-ben 4 636), valamint a szóban forgó összegeket (2016-ban 537 millió EUR, 2017-ben 502 millió EUR); megjegyzi azonban, hogy a szabálytalanságok a tagállamok között erősen megoszlanak: Görögország (7,17%), Spanyolország (4,31%) és Magyarország (3,35%) esetében a nem beszedett hagyományos saját források aránya messze az 1,96%-os uniós átlag felett van;

18.  mélységes aggodalommal állapítja meg, hogy az utóbbi években fokozódott az Unióba irányuló dohánycsempészet, és ez a becslések szerint évi 10 milliárd EUR-s bevételkiesést jelent az EU és a tagállamok költségvetései számára, és egyúttal a szervezett bűnözés, ezen belül a terrorizmus egyik jelentős forrása; úgy véli, hogy a tagállamoknak fokozniuk kell az említett jogellenes tevékenységek elleni küzdelmet, például azáltal, hogy javítják a tagállamok közti együttműködésre és információcserére szolgáló eljárásokat;

19.  úgy véli, hogy a különböző kimutatási módszerek (kifizetési ellenőrzések, a kifizetést követő ellenőrzések, a csalás elleni szolgálatok és más hatóságok általi ellenőrzések) kombinációja a leghatékonyabb a csalások feltárásához, és hogy az egyes módszerek hatékonysága az érintett tagállamtól, közigazgatásának hatékony összehangolásától és a tagállam releváns szolgálatainak az egymással való kommunikációra vonatkozó képességétől függ;

20.  aggasztónak tartja, hogy néhány tagállam rendszeresen nem jelent egyetlen csalási esetet sem; felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg ezt a helyzetet, mivel nem hiszi, hogy ezekben a tagállamokban egyáltalán nem fordul elő csalás; felszólítja a Bizottságot, hogy tartson véletlenszerű helyszíni ellenőrzéseket ezekben az országokban;

21.  megütközéssel veszi tudomásul, hogy az 1989–2017-es évek során bejelentett csalások esetében a behajtási arány csak 37%-os volt; felkéri a Bizottságot, hogy találjon megoldást e megdöbbentő helyzet javításár;

22.  ismételten kéri a Bizottságot, hogy évente számoljon be az OLAF által megfogalmazott ajánlások nyomán behajtott uniós saját források összegéről, valamint hogy ismertesse a még visszafizetendő összegeket;

Csalás elleni uniós program

23.  üdvözli a csalás elleni uniós program létrehozását, amelyet az OLAF közvetlen irányításban hajt majd végre (COM(2018)0386), és kéri, hogy a támogatásokat 2019 júniusától kezdődően a Bizottság e-támogatáskezelési rendszerének segítségével, elektronikus úton kezeljék;

Az Európai Ügyészség és jövőbeni kapcsolata az OLAF-fal

24.  örömmel fogadja 22 tagállam arra irányuló döntését, hogy megerősített együttműködés keretében folytatják az Európai Ügyészség létrehozását; felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze az eddig vonakodó tagállamokat az Európai Ügyészséghez való csatlakozásra;

25.  emlékeztet arra, hogy az OLAF és az Európai Ügyészség közötti együttműködési megállapodásoknak biztosítaniuk kell a kompetenciák egyértelmű elkülönítését annak érdekében, hogy az eljárások során elkerülhetőek legyenek az átfedési és késési problémák, valamint a joghézagok;

26.  üdvözli, hogy az Unió 2019. évi költségvetési tervezete első ízben tartalmaz előirányzatokat az Európai Ügyészségre, 4,9 millió EUR összegben, és rámutat annak fontosságára, hogy az Ügyészség megfelelő költségvetéssel és személyzettel rendelkezzen; megjegyzi, hogy csak 37 álláshelyet irányoztak elő, ami azt jelenti, hogy a 23 európai ügyész álláshelyeinek levonása után csak 14 álláshely jut az adminisztratív feladatokra; úgy véli, hogy mindez nem reális, különösen azon két további tagállam tekintetében, amelyek a közelmúltban úgy döntöttek, hogy csatlakoznak az Európai Ügyészséghez; ezért kéri a 2020-re tervezett személyzeti emelés előreütemezését annak érdekében, hogy az Európai Ügyészség 2020 végéig teljes mértékben működőképes legyen a rendeletben előírt módon;

27.  üdvözli a Bizottság célzott javaslatát a 883/2013/EU, Euratom rendelet felülvizsgálatára, amelynek oka eredetileg az Európai Ügyészség létrehozása volt; hangsúlyozza, hogy az OLAF és az Európai Ügyészség közötti jövőbeni együttműködésnek a szoros együttműködésen, a hatékony információcserén és a komplementaritáson kell alapulnia, elkerülve a párhuzamosságokat vagy a hatáskörbeli ütközéseket;

A korrupció elleni küzdelem

28.  üdvözli a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslatot; hangsúlyozza, hogy az objektív és módszeres értékelés biztosítása érdekében a Bizottságnak több különböző mutató és független jelentések alapján rendszeresen közzé kell tennie egy a jogállamiságot az egyes tagállamokban fenyegető veszélyekről, többek között a rendszerszintű korrupcióról szóló értékelést;

29.  hangsúlyozza, hogy az Európai Ügyészség létrehozása után az OLAF lesz az egyetlen hivatal, amely az EU pénzügyi érdekeinek védelméért felel azokban a tagállamokban, amelyek úgy döntöttek, hogy nem csatlakoznak az Európai Ügyészséghez; kiemeli, hogy a Számvevőszék 8/2018. számú véleménye szerint az OLAF-rendelet módosítására irányuló bizottsági javaslat nem nyújt megoldást az OLAF igazgatási vizsgálatainak alacsony hatékonyságára; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az OLAF továbbra is erős és teljes mértékben működőképes partner maradjon az Európai Ügyészség számára;

30.   sajnálja, hogy a Bizottság nem tartja szükségesnek a korrupcióellenes jelentés kiadását; sajnálattal veszi tudomásul, hogy a Bizottság úgy határozott, hogy a korrupcióellenes monitoringot az európai szemeszter gazdasági kormányzási folyamatába illeszti; úgy véli, hogy ez tovább csökkentette a Bizottság által végzett monitoringot, mivel az adatok csak nagyon kevés országnak állnak rendelkezésére; sajnálja továbbá, hogy ez a megközelítésbeli változás nagyrészt a korrupció gazdasági hatására összpontosul, és teljesen figyelmen kívül hagyja a korrupció egyéb vonatkozásait, mint amilyen például a polgárok bizalma a közigazgatás vagy akár a tagállamok demokratikus berendezkedése iránt; sürgeti ezért a Bizottságot, hogy továbbra is tegye közzé korrupcióellenes jelentéseit; ismételten felhívja a Bizottságot, hogy vegyen részt egy átfogóbb és következetesebb uniós korrupcióellenes politikában, ideértve az egyes tagállamok korrupcióellenes politikáinak mélyreható értékelését is;

31.  megismétli, hogy a „forgóajtó-jelenség” árthat az intézmények és az érdekképviselők közötti kapcsolatoknak; felhívja az uniós intézményeket, hogy e kihívás tekintetében dolgozzanak ki rendszerszintű és arányos megközelítést;

32.   sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság nem támogatta az EU részvételét a Korrupció Elleni Államok Csoportjában (GRECO); felhívja a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb indítsa újra a GRECO-val folytatott tárgyalásokat annak érdekében, hogy kellő időben értékelni tudja az Egyesült Nemzetek Korrupció elleni egyezményének (UNCAC) való megfelelést, és hozzon létre belső értékelési mechanizmust az uniós intézmények számára;

33.  ismételten felszólítja a Bizottságot, hogy a tagállamokban tapasztalható korrupció szintjének mérésére és a tagállamok korrupció elleni politikáinak értékelésére a stockholmi programban meghatározott követelmények alapján dolgozzon ki egy szigorú mutatórendszert és könnyen alkalmazható, egységes kritériumokat; felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki korrupciós indexet a tagállamok rangsorolása érdekében; úgy véli, hogy a korrupciós index olyan szilárd alapot biztosíthat, amelyre a Bizottság felépítheti országspecifikus ellenőrzési mechanizmusát az uniós források elköltésének ellenőrzése érdekében;

34.  emlékeztet arra, hogy a Bizottság nem fér hozzá a tagállamok között kicserélt információkhoz a közösségen belüli, „eltűnő kereskedő” útján elkövetett csalás, közismert nevén „körhintacsalás” megelőzése és visszaszorítása érdekében; véleménye szerint a tagállamok közötti adatcsere jobb ellenőrzése, értékelése és tökéletesítése érdekében hozzáférést kell biztosítani a Bizottság számára az Eurofisc mechanizmushoz; felhív minden tagállamot, hogy vegyenek részt az Eurofisc hálózatban annak minden tevékenységi területén annak érdekében, hogy az Európai Számvevőszék ajánlásával összhangban megkönnyítsék és felgyorsítsák az igazságügyi és bűnüldöző hatóságokkal, így az Europollal és az OLAF-fal folytatott információcserét; felhívja a tagállamokat és a Tanácsot, hogy az együttműködés elősegítése, az adatok megbízhatóságának javítása és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem érdekében biztosítsanak hozzáférést a Bizottság számára ezekhez az adatokhoz;

Közbeszerzés

Digitalizáció

35.  megjegyzi, hogy az állami beruházások jelentős része közbeszerzéseken keresztül valósul meg (évi 2 billió EUR); hangsúlyozza az e-közbeszerzés előnyeit a csalás elleni küzdelemben, úgymint a valamennyi fél számára előnyös megtakarításokat, a fokozott átláthatóságot, valamint a folyamatok egyszerűsödését és lerövidülését;

36.  felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy valamennyi tagállam által alkalmazandó keretet az uniós politikák végrehajtási folyamatának (pályázati felhívások, pályázás, értékelés, végrehajtás, kifizetések) digitalizálásához;

37.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy csak néhány tagállam használ új technológiákat a közbeszerzési folyamat valamennyi fontos lépésére (e-bejelentés, az ajánlattételi dokumentumokhoz való elektronikus hozzáférés, e-benyújtás, e-értékelés, e-díj, e-megrendelés, e-számlázás, elektronikus fizetés); felszólítja a tagállamokat, hogy 2019 júliusáig tegyék online elérhetővé – számítógéppel olvasható formátumban – a közbeszerzési eljárások valamennyi űrlapját, valamint a nyilvánosan hozzáférhető szerződésnyilvántartásokat;

38.  felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki ösztönzőket az ajánlatkérő szervek elektronikus profiljának létrehozására azon tagállamok esetében, ahol ezek még nem állnak rendelkezésre;

39.  üdvözli a Bizottságnak az elektronikus közbeszerzés Unión belüli kiépítésére vonatkozó ütemtervét, és felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon ezt a menetrendet;

A megelőzés ás a pályázati eljárás korai szakasza

40.  úgy véli, hogy a megelőző tevékenységek nagyon fontosak az uniós pénzek elköltése során elkövetett csalások mértékének csökkentéséhez, és hogy az e-közbeszerzésre való áttérés jelentős lépés a csalás megelőzése, valamint az integritás és az átláthatóság előmozdítása felé;

41.  üdvözli a korai felismerési és kizárási rendszer (EDES) létrehozását, és úgy véli, hogy a csalásmegelőzés terén a leghatékonyabb a projektek pályáztatásának korai szakaszában alkalmazott különböző felderítési módszerek (ellenőrzések) kombinációja, mivel lehetővé teszi a források más projektekhez való átcsoportosítását;

42.  üdvözli a csalások megelőzésének koordinációjával foglalkozó tanácsadó bizottság (COCOLAF) által készített, a közbeszerzésekkel, valamint a szabálytalanságok bejelentésével kapcsolatos figyelmeztető jelzésekről és bevált gyakorlatokról szóló útmutatást;

43.  üdvözli az EU általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályok egyszerűsítését, és úgy véli, hogy a további egyszerűsítés növeli a hatékonyságot; reméli, hogy az uniós források más kedvezményezettjei nagyobb mértékben fognak részesülni az egyszerűsített költségelszámolási lehetőségek előnyeiből;

Importálási eljárások

44.  megjegyzi, hogy a kirótt vámok az uniós költségvetés 14%-át teszik ki, és úgy véli, hogy azok nem hatékony alkalmazása és a harmonizált szabályok hiánya negatívan hat az EU pénzügyi érdekeire;

45.  megjegyzi, hogy a vámjogszabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében a különböző tagállamok vámszervei információt cserélnek a feltételezett csalásokról (kölcsönös segítségnyújtás); úgy véli, hogy az ilyen kommunikáció könnyebb azokban az esetekben, amikor a feladó feltüntetése a behozatali vámáru-nyilatkozaton (SAD) kötelező, és felszólítja a Bizottságot, hogy 2019 júliusáig ezt minden tagállamban tegye kötelezővé;

46.  aggodalmát fejezi ki a vámellenőrzésekkel és az uniós költségvetés saját forrásának minősülő adók ehhez kapcsolódó behajtásával kapcsolatban; rámutat arra, hogy a tagállamok vámhatóságai végzik el azokat az ellenőrzéseket, amelyek célja annak megállapítása, hogy az importőrök betartják-e a vámokra és a behozatalra vonatkozó jogszabályokat, és felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az EU határain végzett ellenőrzések megfelelőek és összehangoltak legyenek, ezáltal szavatolva az EU biztonságát, védelmét és gazdasági érdekeit, és hogy kötelezze el magát különösen az illegális és hamisított áruk elleni küzdelem mellett;

47.  sajnálja, hogy a vámunióra vonatkozó új informatikai rendszerek végrehajtása számos késedelmet szenvedett, ami azt jelenti, hogy néhány kulcsfontosságú rendszer nem lesz elérhető az Uniós Vámkódexben meghatározott 2020-es határidőkön belül; hangsúlyozza, hogy a papírmentes vámkörnyezetre való gyors áttérés kulcsfontosságú annak biztosításához, hogy a vámigazgatási szervek úgy dolgozzanak, mintha egyetlen egységet képeznének; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy járuljanak hozzá az EU váminformációs rendszerének elkészültéhez és pénzügyi fenntarthatóságához;

48.  üdvözli az OLAF 11 közös vámműveletét, amelyek sikeresen kezeltek különböző fenyegetéseket, mint a bevételi csalás, a jogellenes készpénzforgalom, a termékhamisítás, a cigarettacsempészet és a kábítószerek; üdvözli továbbá az OLAF által kiadott kölcsönös segítségnyújtási értesítések nyomán egyes szabálytalanságok, különösen a napelemekkel kapcsolatos csalások feltárását;

49.  hangsúlyozza, hogy szükséges továbbá harmonizált és szabványosított vámellenőrzési eljárások alkalmazása valamennyi belépési ponton, mivel ha egyes tagállamok vámellenőrzési teljesítménye elmarad a többihez képest, akkor az hátráltatja a vámunió hatékony működését;

Kiadások

50.  üdvözli, hogy a vidékfejlesztés terén csalárdként bejelentett esetek száma jelentősen csökkent (a 2016-os 272-ről 2017-ben 133-ra), és hogy ebből következően a csalás értéke 47 millió EUR-ról 20 millió EUR-ra esett vissza; megjegyzi azonban, hogy a mezőgazdaságnak nyújtott közvetlen támogatások esetén ez a trend ellentétes tendenciát mutat, mivel a csalárdként bejelentett szabálytalanságok értéke 11 millió EUR-ról 39 millió EUR-ra nőtt, és az átlagos pénzügyi érték 227% -kal nőtt; reméli, hogy ez nem marad így;

51.  arra számít, hogy az adminisztratív szabályok a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó közös rendelkezésekben tervezett egyszerűsítése lehetővé teszi a nem csalárd szabálytalanságok számának csökkentését, a csalárd szabálytalanságok észlelését és a kedvezményezettek uniós alapokhoz való hozzáférésének javítását;

52.  felkéri a Bizottságot, hogy folytassa erőfeszítéseit a kiadásokkal kapcsolatos hibák nómenklatúrájának szabványosítása érdekében, mivel az adatok azt mutatják, hogy a különböző tagállamok ugyanazon hibákat különböző kategóriákba sorolják (SWD(2018)0386);

53.  hangsúlyozza, hogy a feltárás kulcselem a csalás elleni küzdelemben, és az hozzájárul az uniós költségvetés védelmét szolgáló rendszer hatékonyságához és eredményességéhez; üdvözli ezért, hogy a potenciálisan csalárd szabálytalanságok feltárása és bejelentése terén a legaktívabb tagállamok Lengyelország, Románia, Magyarország, Olaszország és Bulgária voltak, amelyek a 2013 és 2017 közötti időszakban a közös agrárpolitika területén csalárdként bejelentett szabálytalanságok 73%-át jelentették; ennek kapcsán hangsúlyozza, hogy a bejelentések pusztán számokban kifejezett értékelése az ellenőrzések hatékonyságának hamis észleléséhez vezethet; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy továbbra is támogassa a tagállamokat abban, hogy az ellenőrzések száma növekedjen és minősége javuljon, továbbá arra hogy a csalás elleni küzdelem bevált gyakorlatai a tagállamok között megosztásra kerüljenek;

54.  megjegyzi, hogy a kohéziós és halászati politikában nem csalárdként bejelentett szabálytalanságok száma (2017-ben 5 129 eset) két év után visszatért a 2013-as és a 2014-es szintre (4 695, illetve 4 825 eset);

55.  rámutat, hogy alapvető fontosságú a kiadások elszámolásának teljes átláthatósága, különösen a közvetlenül uniós alapokból vagy pénzügyi eszközökkel finanszírozott infrastrukturális munkálatok esetében; felhívja a Bizottságot, hogy az uniós polgárok számára biztosítson teljes körű hozzáférést a társfinanszírozott projektekkel kapcsolatos információkhoz;

56.  tudomásul veszi, hogy a bejelentett szabálytalanságok száma 2017-ben tovább csökkent, és hogy az előcsatlakozási programok fokozatos megszüntetésével a csalárdként bejelentett szabálytalanságok száma majdnem nulla volt;

Azonosított problémák és szükséges intézkedések

Jobb ellenőrzések

57.  támogatja a Herkules III programot, amely a minden euró legjobb felhasználását célzó megközelítés jó példája; reméli, hogy a 2020 utáni utódprogram még hatékonyabb lesz;

58.  reméli, hogy az Integrált Határigazgatási Alap részét képező, a vámellenőrzési berendezések pénzügyi támogatását szolgáló eszköz létrehozására irányuló új európai parlamenti és tanácsi rendelet a jobb uniós szintű partnerség révén tovább fogja javítani a vámhatóságok és más bűnüldöző hatóságok közötti koordinációt, valamint a finanszírozási célú együttműködést;

Transznacionális csalás

59.  hangsúlyozza, hogy egy olyan rendszer, amely lehetővé teszi az illetékes hatóságok számára, hogy információt cseréljenek egymással, megkönnyítené a két vagy több tagállam között megvalósuló tranzakciókra vonatkozó számviteli nyilvántartások ellenőrzését, amelynek célja a strukturális és beruházási alapok tekintetében megvalósuló, határokon átnyúló csalások megelőzése, és ezáltal egy horizontális és teljes körű megközelítés kialakítása a tagállamok pénzügyi érdekeinek védelme terén; ismételten felkéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő jogalkotási javaslatot a kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról az európai finanszírozásnak azokon a területein, ahol erről nem született rendelkezés;

60.  aggasztónak tartja az OLAF által feltárt transznacionális csalások növekvő előfordulását és az ilyen csalások jelentette fenyegetés növekedését; üdvözli a csalás révén harmadik országokba került pénzek és vagyonok visszaszerzéséről szóló, 2018. október 25-i európai parlamenti jelentés elfogadását, valamint a Japánnal megkötött szabadkereskedelmi megállapodásba sikeresen belefoglalt csalás elleni záradékot; felhívja a Bizottságot, hogy tegye általánossá azt a gyakorlatot, miszerint az EU harmadik országokkal kötött megállapodásait csalás elleni záradékkal látják el;

A visszaélést bejelentő személyek

61.  üdvözli az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatot (COM(2018)0218); reméli, hogy jelentősen javítani fogja a visszaélést bejelentő személyek biztonságát az Unióban, ami az uniós pénzügyi védelem és a jogállamiság jelentős javulásához vezet majd; reméli, hogy az irányelv a közeli jövőben hatályba fog lépni; felszólítja az uniós intézményeket, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek legmagasabb szintű védelme érdekében a lehető leghamarabb hajtsák végre az irányelvben meghatározott előírásokat a saját belső politikáikban; arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a lehető legszélesebb alkalmazási körrel hajtsák végre az irányelvet nemzeti jogrendszereikben;

62.  hangsúlyozza a visszaélést bejelentő személyek szerepének fontosságát a csalások megelőzésében, felderítésében és jelentésében, és ragaszkodik ahhoz, hogy ezeket a személyeket meg kell védeni;

Oknyomozó újságírás

63.  úgy véli, hogy az oknyomozó újságírás kulcsszerepet játszik az Unióban és a tagállamokban a szükséges átláthatóság szintjének emelésében, valamint hogy azt jogi eszközökkel kell ösztönözni és támogatni mind a tagállamok, mind az Unió szintjén;

Dohánytermékek

64.  aggodalommal állapítja meg, hogy az OLAF becslései szerint a tiltott cigarettakereskedelem több mint 10 milliárd EUR éves pénzügyi veszteséget okoz az Unió és a tagállamok költségvetéseinek;

65.  üdvözli, hogy a 2018. június 27-i 41. ratifikálást követően 2018. szeptember 25-én hatályba lépett az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a dohánytermékek illegális kereskedelmének felszámolásáról szóló jegyzőkönyve; üdvözli, hogy 2018. október 8. és 10. között sor került a jegyzőkönyv részes feleinek első értekezletére; sürgeti azonban azokat a tagállamokat, amelyek még nem ratifikálták a jegyzőkönyvet, hogy ezt mielőbb tegyék meg; felhívja a Bizottságot, hogy játsszon aktív szerepet annak érdekében, hogy átfogó jelentést készíthessen, amely meghatározza a bevált gyakorlatokat, valamint a részes államok nyomonkövetési rendszereivel kapcsolatos kísérleteket; felhívja azokat a tagállamokat, amelyek aláírták a jegyzőkönyvet, de azt még nem ratifikálták, hogy tegyék ezt meg;

66.  emlékeztet a Bizottság azon döntésére, hogy nem újítja meg a 2016. július 9-én lejárt PMI-megállapodást; emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament 2016. március 9-én arra kérte a Bizottságot, hogy lejártát követően ne újítsa meg, ne hosszabbítsa meg, vagy tárgyalja újra a szóban forgó megállapodást; úgy véli, hogy a többi három megállapodást (BAT, JTI, ITL) nem kell megújítani, meghosszabbítani vagy újratárgyalni; felhívja a Bizottságot, hogy 2018 végéig terjesszen elő jelentést a három fennmaradó megállapodás leállításának megvalósíthatóságáról;

67.  felszólítja a Bizottságot, hogy mihamarabb terjessze elő a 2018 nyarának végére tervezett, az illegális dohánykereskedelem leküzdését célzó új cselekvési tervet és átfogó uniós stratégiát;

68.  felkéri az Európai Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy a nyomonkövetési rendszer és a biztonsági eszközök, amelyeket a tagállamoknak a cigaretta és a cigarettadohány esetében 2019. május 20-ig, minden egyéb dohánytermék (mint a szivar, a szivarka és a füst nélküli dohánytermékek) esetében pedig 2024. május 20-ig kell bevezetniük, megfeleljenek a WHO a dohánytermékek illegális kereskedelmének felszámolásáról szóló jegyzőkönyve függetlenségre vonatkozó iránymutatásainak, amelyeket az Európai Unió 2016. június 24-én ratifikált;

69.  felkéri az Európai Bizottságot, hogy előzze meg az egyedi jelzéseknek a dohányipar által a párhuzamos piac ellátása érdekében végzett titkos klónozásával kapcsolatos kockázatokat;

70.  aggodalommal állapítja meg, hogy az OLAF igazságügyi ajánlásait a tagállamok csak rendkívül korlátozott mértékben hajtották végre; úgy véli, hogy ez a helyzet elfogadhatatlan, ezért sürgeti a Bizottságot egyrészt annak biztosítására, hogy a tagállamok maradéktalanul végrehajtsák az OLAF ajánlásait, másrészt pedig az OLAF által feltárt bizonyítékok elfogadhatóságának megkönnyítésére irányuló szabályok megalkotására;

Vizsgálatok és az OLAF szerepe

71.  üdvözli a Bizottság javaslatát, hogy az OLAF rendelkezzen hatáskörrel a hozzáadottérték-adóval kapcsolatos ügyek kivizsgálására; felszólítja a Bizottságot, hogy teremtse meg az OLAF jelentéseinek és ajánlásainak bizonyos fokú átláthatóságát az európai és nemzeti eljárások lezárása után; úgy véli, hogy az OLAF-rendelet az Európai Ügyészség létrehozásával kapcsolatos szükséges változtatásainak elfogadása után a Bizottságnak elő kell készítenie az OLAF jogi keretének alaposabb és átfogóbb korszerűsítését;

72.  sajnálattal veszi tudomásul az OLAF-jelentések terminológiájának következetlenségét, mint például a lezárt és elvégzett vizsgálatok fogalmát; felszólítja a Bizottságot és az OLAF-ot, hogy hozzanak létre egységes terminológiát, hogy a csalással kapcsolatos esetekre vonatkozó jelentések és azok helyreállítása terén az évek folyamán biztosított legyen az összehasonlíthatóság;

73.  tudomásul veszi az OLAF új tartalomkezelési adatbázisával (OCM) kapcsolatos folyamatban lévő ügyeket; sajnálatát fejezi ki különösen amiatt, hogy egyes esetek elvesztek az új adatbázisban; üdvözli, hogy ezt a problémát kiemelt prioritásként kezelik; felkéri a Bizottságot, hogy készítse el a Parlament számára az OCM informatikai projekt mélyreható értékelését, különös tekintettel a projekttervezésre, a teljes költségre, a végrehajtásra, a felhasználói tapasztalatokra és a feltárt problémák jegyzékére, az OLAF Felügyelő Bizottságának ajánlásai szerint(13);

74.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy közösen biztosítsák, hogy az OLAF és a tagállamok vizsgálatai kiegészítsék egymást, hogy az OLAF egyenlő vizsgálati hatáskörrel rendelkezzen minden tagállamban, beleértve a bankszámlaadatokhoz való hozzáférést, és hogy az OLAF által gyűjtött bizonyítékok a bíróságok által elfogadható büntetőjogi bizonyítékoknak minősüljenek valamennyi tagállamban, mivel ez alapvető az OLAF-vizsgálatok hatékony nyomon követéséhez;

o
o   o

75.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Unió Bíróságának, az Európai Számvevőszéknek, az Európai Csalás Elleni Hivatalnak és az Európai Csalás Elleni Hivatal Felügyelő Bizottságának.

(1) OLAF 2018: „Az Európai Csalás Elleni Hivatal tizennyolcadik jelentése, 2017. január 1–december 31.”, 2018.10.5.
(2) HL L 248., 2013.9.18., 1. o.
(3) HL L 198., 2017.7.28., 29. o.
(4) HL L 283., 2017.10.31., 1. o.
(5) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(6) Az Európai Unió Bíróságának (nagytanács) 2015. szeptember 8-i ítélete a 105/14 sz. Ivo Taricco és társai elleni büntetőeljárásról (ECLI:EU:C:2015:555).
(7) Az Európai Unió Bíróságának (nagytanács) a 42/17. sz., M.A.S. és M.B elleni büntetőeljárás ügyben hozott 2017. december 5-i ítélete (ECLI:EU:C:2017:936).
(8) HL C 252., 2018.7.18., 56. o.
(9) HL L 94., 2014.3.28., 65. o.
(10) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0419.
(11) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0384.
(12) HL L 268., 2010.10.12., 1. o.
(13) Az OLAF Felügyelő Bizottságának 1/2018. számú véleménye az OLAF 2019. évi előzetes költségvetés-tervezetéről.


A .eu felső szintű domainnév bevezetése és működése ***I
PDF 146kWORD 43k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2019. január 31-i jogalkotási állásfoglalása a .eu felső szintű domain bevezetéséről és működéséről, valamint a 733/2002/EK rendelet és a 874/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0231 – C8-0170/2018 – 2018/0110(COD))
P8_TA(2019)0055A8-0394/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0231),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 172. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0170/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. július 11-i véleményére(1),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2018. december 19-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére (A8-0394/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. január 31-én került elfogadásra a .eu felső szintű domainnév bevezetéséről és működéséről, a 733/2002/EK rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint a 874/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/517 rendelettel.)

(1) HL C 367., 2018.10.10., 112. o.


A piaci áron számított bruttó nemzeti jövedelem összehangolásáról (GNI-rendelet) ***I
PDF 129kWORD 44k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2019. január 31-i jogalkotási állásfoglalása a piaci áron számított bruttó nemzeti jövedelem összehangolásáról (GNI-rendelet) és a 89/130/EGK, Euratom tanácsi irányelv és az 1287/2003/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2017)0329 – C8-0192/2017 – 2017/0134(COD))
P8_TA(2019)0056A8-0009/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0329),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 338. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0192/2017),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2018. december 5-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0009/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. január 31-én került elfogadásra a piaci áron számított bruttó nemzeti jövedelem összehangolásáról, valamint a 89/130/EGK, Euratom tanácsi irányelv és az 1287/2003/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (GNI-rendelet) szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/516 rendelettel.)


Géntechnológiával módosított Ms8, Rf3 és Ms8 × Rf3 olajrepce
PDF 150kWORD 51k
Az Európai Parlament 2019. január 31-i állásfoglalása a 2013/327/EU végrehajtási határozatnak a géntechnológiával módosított Ms8, Rf3 és Ms8 × Rf3 olajrepcét tartalmazó vagy abból álló takarmány forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezése megújításának tekintetében történő módosításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (D059688/02 – 2019/2521(RSP))
P8_TA(2019)0057B8-0073/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a 2013/327/EU végrehajtási határozatnak a géntechnológiával módosított Ms8, Rf3 és Ms8 × Rf3 olajrepcét tartalmazó vagy abból álló termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezése megújításának tekintetében történő módosításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetére (D059688/02),

–  tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 11. cikke (3) bekezdésére és 23. cikke (3) bekezdésére,

–  tekintettel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2018. december 3-i szavazására, ahol nem nyilvánítottak véleményt,

–  tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. és 13. cikkére(2),

–  tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által 2017. október 25-én elfogadott és 2017. november 28-án közzétett véleményre(3),

–  tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmus szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló 182/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. február 14-i európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2017)0085, COD(2017)0035),

–  tekintettel a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezését kifogásoló korábbi állásfoglalásaira(4),

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 106. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

A.  mivel a Bayer CropScience AG 2016. május 20-án az 1829/2003/EK rendelet 11. és 23. cikkének megfelelően kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz a 2007/232/EK bizottsági határozat(5) hatálya alá tartozó termékek forgalomba hozatalára vonatkozó engedély megújítása céljából (a továbbiakban: megújítási kérelem);

B.  mivel a 2007/232/EK határozat engedélyezte a géntechnológiával módosított Ms8, Rf3 és Ms8 × Rf3 olajrepcét tartalmazó vagy abból álló takarmány forgalomba hozatalát, és az engedély hatálya az Ms8, Rf3 és Ms8 × Rf3 olajrepcét tartalmazó vagy abból álló olyan termékek forgalomba hozatalára is kiterjedt, amelyeket – a termesztés kivételével – nem élelmezési vagy takarmányozási felhasználásra szánnak;

C.  mivel 2017. október 25-én az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) kedvező véleményt fogadott el a megújítási kérelemmel kapcsolatban, az 1829/2003/EK rendelet 6. és 18. cikkével összhangban;

D.  mivel a Bizottság a kérelmező kérésére úgy határozott, hogy úgy módosítja a korábbi 2013/327/EU bizottsági végrehajtási határozatot(6), hogy annak hatálya a 2007/232/EK határozat hatálya alá tartozó termékek körére is kiterjedjen; mivel a bizottsági végrehajtási határozat tervezete ily módon módosítja a 2013/327/EU végrehajtási határozatot, és hatályon kívül helyezi a 2007/232/EK határozatot; mivel e megközelítés jogszerűsége megkérdőjelezhető;

E.  mivel a három hónapos konzultációs időszak alatt az illetékes hatóságok számos kritikus észrevételt tettek(7); mivel a tagállamok többek között bírálták azt, hogy a kérelmező által alkalmazott nyomon követési megközelítés nem felelt meg a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv VII. mellékletében foglalt követelményeknek(8) vagy az EFSA útmutatásainak, hogy a kérelmező által benyújtott, a forgalomba hozatalt követő környezetvédelmi nyomon követési jelentések alapvető hiányosságokat tartalmaztak, és nem szolgáltattak olyan megbízható adatokat, amelyek alátámasztják azt a következtetést, hogy nem léptek fel a géntechnológiával módosított Ms8, Rf3 és Ms8 x Rf3 olajrepce behozatalával vagy felhasználásával kapcsolatba hozható káros egészségügyi vagy környezeti hatások;

F.  mivel a géntechnológiával módosított Ms8, Rf3 és Ms8 x Rf3 olajrepcét úgy alakították ki, hogy ellenálló legyen a glufozinát gyomirtó szer alkalmazásával szemben;

G.  mivel a gyomirtó szereknek ellenálló növények termesztése esetében kiegészítő gyomirtó szer alkalmazása a szokásos mezőgazdasági gyakorlat részét képezi, és ezért e növények várhatóan nagyobb és többszörös dózisnak vannak kitéve, ami nemcsak a betakarított növényekben és így az importált termékekben található maradékanyagok mennyiségének emelkedéséhez vezet, hanem a géntechnológiával módosított növény összetételét és agronómiai tulajdonságait is befolyásolhatja;

H.  mivel a glufozinát használata már nem engedélyezett az Unióban, mivel reprodukciót károsító anyagnak minősül, és így az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben(9) rögzített kizárási kritériumok alá tartozik;

I.  mivel a gyomirtó szerekkel való permetezésből származó maradékanyagok az EFSA géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó tudományos testületének hatáskörén kívül esnek; mivel a géntechnológiával módosított Ms8, Rf3 és Ms8 x Rf3 olajrepce glufozináttal való permetezésének hatását nem mérték fel; mivel a gyomirtó szerek és azok metabolitjainak maradékanyag-szintjére vonatkozó információk alapvető fontosságúak a gyomirtó szereknek ellenálló, géntechnológiával módosított növények alapos kockázatelemzéséhez;

J.  mivel a tagállamokat semmi sem kötelezi arra, hogy az Unió 2019., 2020. és 2021. évi többéves összehangolt ellenőrzési programja keretében a maradékanyag-határértékeknek való megfelelés érdekében mérjék a glufozinát-maradványok mennyiségét a behozott olajrepce tekintetében(10);

K.  mivel amellett, hogy az Unióban élő állatok és emberek esetleg továbbra is ki lesznek téve a géntechnológiával módosított olajrepcében jelen lévő glufozinát magas maradékanyag-szintjének, az illetékes hatóság szakértője aggályokat vetett fel az N-acetil-glufozinát nevű metabolit kapcsán is, amely a géntechnológiával módosított Ms8xRf3 olajrepcében keletkezik, de géntechnológiával nem módosított megfelelőjében nem(11); mivel annak ellenére, hogy egy 2013. évi tanulmány szerint a N-acetil-glufozinát neurotoxikus hatást fejthet ki, az EFSA értékelése erre nem tért ki;

L.  mivel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2018. december 3-i szavazása során nem nyilvánítottak véleményt, ezért az engedélyezést a tagállamok többsége nem támogatta;

M.  mivel a Bizottság az 1829/2003/EK rendeletnek a tagállamok számára a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok területükön való felhasználásának korlátozására, illetve megtiltására biztosított lehetőség tekintetében történő módosításáról szóló, 2015. április 22-i jogalkotási javaslata és a 182/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. február 14-i jogalkotási javaslata indokolásában egyaránt sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az 1829/2003/EK rendelet hatálybalépése óta az engedélyezésre vonatkozó határozatokat a Bizottság a tagállami bizottságok támogató véleménye nélkül fogadta el, és hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok engedélyezéséről való határozathozatal tekintetében teljesen bevett gyakorlattá vált a dosszié visszaküldése a Bizottsághoz a jogerős határozat meghozatala céljából, noha ez egyébként csupán a kivétel lehetne az eljárás egésze szempontjából; mivel Juncker elnök úr is több alkalommal sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy ez a gyakorlat nem demokratikus(12);

N.  mivel az 1829/2003/EK rendelet módosításáról szóló, 2015. április 22-i jogalkotási javaslatot a Parlament 2015. október 28-án első olvasatban(13) elutasította, továbbá felkérte a Bizottságot, hogy vonja vissza és nyújtson be új javaslatot;

1.  úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat tervezete túllépi az 1829/2003/EK rendeletben meghatározott végrehajtási hatásköröket;

2.  úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat nem felel meg az uniós jognak, mivel nem egyeztethető össze az 1829/2003/EK rendelet egyik célkitűzésével, azaz a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben(14) meghatározott általános alapelvekkel összhangban azzal, hogy alapul szolgáljon az emberi élet és egészség, az állati egészség és jólét, a környezet és a géntechnológiával módosított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó fogyasztói érdekek magas szintű védelméhez, miközben biztosítja a belső piac hatékony működését;

3.  felkéri a Bizottságot, hogy vonja vissza végrehajtási határozata tervezetét;

4.  felszólítja a Bizottságot, hogy ne engedélyezze semmiféle olyan, géntechnológiával módosított növény élelmiszer- vagy takarmánycélú behozatalát, amelyet az Unióban nem engedélyezett gyomirtó szernek – ebben az esetben a glufozinátnak – ellenállóvá tettek;

5.  felhívja a Bizottságot, hogy a kiegészítő gyomirtó szerekkel való permetezésből, a metabolitokból és a termesztés helye szerinti országban alkalmazott kereskedelmi készítményekből származó maradékanyagok teljes körű értékelése nélkül ne engedélyezzen semmilyen, a gyomirtó szereknek ellenálló géntechnológiával módosított növényt;

6.  felhívja a Bizottságot, hogy a kiegészítő gyomirtó szerek használatának és a gyomirtó szerek maradványainak kockázatértékelését teljes mértékben integrálja a gyomirtó szernek ellenálló géntechnológiával módosított növények kockázatértékelésébe, függetlenül attól, hogy a géntechnológiával módosított növényt az Unión belüli termesztésre vagy élelmiszer és takarmány célú behozatalra szánják;

7.  ismételten hangsúlyozza elkötelezettségét a 182/2011/EU rendelet módosítására irányuló bizottsági javaslattal összefüggő munka előmozdítása iránt; felszólítja a Tanácsot, hogy haladéktalanul tegyen előrelépéseket az e bizottsági javaslattal kapcsolatos munkájában;

8.  felszólítja a Bizottságot, hogy függesszen fel minden, a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezése iránti kérelemre vonatkozó végrehajtási határozatot mindaddig, amíg az engedélyezési eljárást oly módon nem vizsgálják felül, hogy az kezelni tudja az elégtelennek bizonyult jelenlegi eljárás hiányosságait;

9.  felkéri a Bizottságot, hogy vonja vissza a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezésére irányuló javaslatokat – függetlenül attól, hogy emberi fogyasztásra, takarmányozásra vagy termesztésre irányulnak-e –, amennyiben azokról az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság nem nyilvánít véleményt;

10.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 268., 2003.10.18., 1. o.
(2) HL L 55., 2011.2.28., 13. o.
(3) A géntechnológiával módosított Ms8, Rf3 és Ms8 × Rf3 olajrepce értékelése az 1829/2003/EK rendelet szerinti engedélyezésének megújítása céljából (EFSA-GMO-RX-004 kérelem), https://efsa.onlinelibrary.wiley.com/doi/epdf/10.2903/j.efsa.2017.5067
(4)––––––––––––––––––––––––––– 2014 . január 16-i állásfoglalás a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szembeni ellenálló képesség érdekében géntechnológiával módosított kukoricakészítménynek (Zea mays L., 1507 vonal) a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti termesztés céljából történő forgalomba hozataláról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (HL C 482., 2016.12.23., 110. o.).2015. december 16-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított NK603 × T25 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló, 2015. december 4-i (EU) 2015/2279 bizottsági végrehajtási határozatról (HL C 399., 2017.11.24., 71. o.).2016 . február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87705 × MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 35., 2018.1.31., 19. o.).2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87708 x MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 35., 2018.1.31., 17. o.).2016 . február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított FG72 (MST-FGØ72-2) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 35., 2018.1.31., 15. o.).2016. június 8-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × MIR604 × GA21 kukoricát, vagy két vagy három ilyen eseményt ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricákat tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 86., 2018.3.6., 108. o.).2016. június 8-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított szegfű (Dianthus caryophyllus L., SHD-27531-4-es vonal) forgalomba hozataláról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 86., 2018.3.6., 111. o.).2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 810 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalára vonatkozó engedély megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 76. o.).2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 810 kukoricatermékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 80. o.).2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 70. o.).2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 1507 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 73. o.).2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 281-24-236 × 3006-210-23 × MON 88913 gyapotot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 83. o.).2017. április 5-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 × 59122 × MIR604 × 1507 × GA21 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek, valamint a Bt11, 59122, MIR604, 1507 és GA21 genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricák forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 298., 2018.8.23., 34. o.).2017. május 17-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-40278-9 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 307., 2018.8.30., 71. o.).2017. május 17-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított GHB119 gyapotot (BCS-GHØØ5-8) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 307., 2018.8.30., 67. o.).2017. szeptember 13-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-68416-4 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 337., 2018.9.20., 54. o.).2017. október 4-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított FG72 × A5547-127 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 55. o.).2017. október 4-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-44406-6 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 60. o.).2017. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 1507 (DAS-Ø15Ø7-1) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 122. o.).2017. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 305423 × 40-3-2 (DP-3Ø5423-1 × MON-Ø4Ø32-6) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 127. o.).2017. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 88302 × Ms8 × Rf3 (MON-883Ø2-9 × ACSBNØØ5-8 × ACS-BNØØ3-6), MON 88302 × Ms8 (MON-883Ø2-9 × ACSBNØØ5-8) és MON 88302 × Rf3 (MON-883Ø2-9 × ACS-BNØØ3-6) olajrepcét tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 133. o.).2018. március 1-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 59122 (DAS-59122-7) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0051).2018. március 1-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × NK603 (MON-87427-7 × MON-89Ø34-3 × MON-ØØ6Ø3-6 kukoricát, valamint MON 87427, MON 89034 és NK603 genetikai eseményekből kettőt ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricákat tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről, és a 2010/420/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0052).2018. május 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított H7-1 cukorrépából (KM-ØØØH71-4) előállított élelmiszerek és takarmányok forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0197).2018. május 30-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított GA21 (MON-ØØØ21-9) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0221).2018. május 30-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 1507 × 59122 × MON 810 × NK603 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek, valamint a 1507, 59122, MON 810 és az NK603 genetikai eseményekből kettőt vagy hármat ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricák forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről és a 2009/815/EK, a 2010/428/EU és a 2010/432/EU határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0222).2018. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított NK603 × MON 810 ((MON-ØØ6Ø3-6 × MON-ØØ81Ø-6) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0416).2018. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × 1507 × MON 88017 × 59122 kukoricát, valamint a MON 87427, MON 89034, 1507, MON 88017 és 59122 egyszeres genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről, és a 2011/366/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0417).
(5) A Bizottság 2007/232/EK határozata (2007. március 26.) a glufozinát-ammónium gyomirtó szerrel szembeni tűrőképességre géntechnológiával módosított olajrepce (Brassica napus L., Ms8, Rf3 és Ms8 × Rf3 vonal) termékeknek a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban történő forgalomba hozataláról (HL L 100., 2007.4.17., 20. o.).
(6) A Bizottság 2013/327/EU végrehajtási határozata (2013. június 25.) a géntechnológiával módosított Ms8, Rf3 és Ms8 × Rf3 olajrepcét tartalmazó vagy abból álló élelmiszerek, vagy az ezekből a géntechnológiával módosított szervezetekből előállított élelmiszerek és takarmányok forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről (HL L 175., 2013.6.27., 57. o.).
(7) Tagállami észrevételek, G. melléklet http://registerofquestions.efsa.europa.eu/roqFrontend/questionLoader?question=EFSA-Q-2016-00569
(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2001/18/EK irányelve (2001. március 12.) a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 106., 2001.4.17., 1. o.).
(9) Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).
(10) A Bizottság (EU) 2018/555 végrehajtási rendelete (2018. április 9.) a 2019., 2020. és 2021. évre vonatkozó, a növényi és állati eredetű élelmiszerekben, illetve azok felületén található növényvédőszer-maradékok határértékeinek való megfelelés biztosítására, valamint a fogyasztók ilyen növényvédőszer-maradékokból eredő expozíciójának értékelésére irányuló, többéves összehangolt uniós ellenőrzési programról (HL L 92., 2018.4.10., 6. o.).
(11) Tagállami észrevételek, G. melléklet, 18. o. http://registerofquestions.efsa.europa.eu/roqFrontend/questionLoader?question=EFSA-Q-2016-00569
(12) Például az Európai Parlament plenáris ülésszakának megnyitásakor, 2014. július 15-én elmondott, később az új Európai Bizottság politikai iránymutatásaiba beillesztett beszédében és az Unió helyzetéről szóló, 2016. szeptember 14-én tartott beszédében.
(13) HL C 355., 2017.10.20., 165. o.
(14) Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.)


Géntechnológiával módosított 5307 (SYN-Ø53Ø7-1) kukorica
PDF 152kWORD 51k
Az Európai Parlament 2019. január 31-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított 5307 (SYN-Ø53Ø7-1) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (D059689/02 – 2019/2522(RSP))
P8_TA(2019)0058B8-0074/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a géntechnológiával módosított 5307 (SYN-Ø53Ø7-1) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetére (D059689/02),

–  tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére és 19. cikke (3) bekezdésére,

–  tekintettel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2018. december 3-i szavazására, ahol nem nyilvánítottak véleményt,

–  tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. és 13. cikkére(2),

–  tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2015. április 16-án elfogadott és 2015. május 5-én közzétett véleményére(3), valamint az EFSA Syngenta Crop Protection AG EFSA-GMO-DE-2011-95 számú, a géntechnológiával módosított 5307 fajtájú kukorica élelmiszerként és takarmányként való felhasználás céljából történő forgalomba hozatalára, behozatalára és feldolgozására vonatkozó, 1829/2003/EK rendelet szerinti kérelméről szóló tudományos szakvéleményéhez csatolt, az EFSA által 2018. március 7-én elfogadott és 2018. április 11-én közzétett kiegészítő toxikológiai tanulmányt figyelembe vevő kiegészítő nyilatkozatra(4),

–  tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmus szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló 182/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. február 14-i európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2017)0085,2017/0035(COD)),

–  tekintettel a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezését kifogásoló korábbi állásfoglalásaira(5),

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 106. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

A.  mivel a Syngenta Crop Protection AG Syngenta Crop Protection NV/SA kapcsolt vállalkozásán keresztül 2011. április 7-én az 1829/2003/EK rendelet 5. és 17. cikkének egfelelően kérelmet nyújtott be a németországi illetékes nemzeti hatósághoz a géntechnológiával módosított 5307 fajtájú kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevőkre és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozóan (a továbbiakban: „a kérelem”); mivel a kérelem a géntechnológiával módosított 5307 fajtájú kukoricát tartalmazó vagy abból álló olyan termékek forgalomba hozatalára is kiterjedt, amelyeket – a termesztés kivételével – nem élelmezési vagy takarmányozási felhasználásra szánnak;

B.  mivel a géntechnológiával módosított 5307 fajtájú kukorica egy új rovarölő fehérjét (eCry3.1Ab) termel, amely mérgező egyes bogarakra és gabonaférgekre, és amely a Bacillus thuringiensis (Bt) talajbaktériumokban természetes módon előforduló toxinok fúziójából és átrendezéséből származik; mivel a géntechnológiával módosított 5307 fajtájú kukorica a foszfomannóz izomeráz (PMI) fehérjét expresszálja, amelyet szelekciós markerként használnak;

C.  mivel az EFSA 2015-ös véleményében megállapította, hogy a kérelmező által benyújtott 28 napos toxicitási vizsgálat hiányosságai miatt nem tudta elvégezni az élelmiszerre/takarmányra vonatkozó kockázatértékelést, elsősorban amiatt, hogy az adatsorok két különböző kísérletből származtak, és nem használtak elégséges számú állatot(6);

D.  mivel a kérelmező később egy új 28 napos toxicitási vizsgálatot nyújtott be; mivel azonban a második vizsgálat nem felelt meg az EFSA által kért módon a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) rágcsálókon végzett ismételt dózisú 28 napos orális toxicitási vizsgálatokról szóló iránymutatásai(7) valamennyi követelményének;

E.  mivel 2018-as nyilatkozatában az EFSA kedvező véleményt fogadott el a kérelemmel kapcsolatban;

F.  mivel annak ellenére, hogy a Cry-fehérjék (Bt-toxinok) elismerten adjuváns tulajdonságokkal rendelkeznek, azaz erősíthetik más élelmiszerek allergén tulajdonságait, ezt az EFSA nem vizsgálta; mivel ez problémás, miután a Bt-toxinok az élelmiszerekben és takarmányokban, például a szójababban lévő allergénekkel keveredhetnek;

G.  mivel az EFSA által elfogadott 28 napos toxicitási vizsgálat során csak az izolált fehérjét vizsgálták; mivel azonban a Bt-toxinok toxicitása bizonyítottan fokozható más vegyületekkel, például növényi enzimekkel, más Bt-toxinokkal vagy gyomirtókkal történő permetezéssel való kölcsönhatás révén; mivel a Bt-toxin önmagában, izolált formában történő vizsgálata ezért nem teszi lehetővé annak megállapítását, hogy a fogyasztást követően milyen hatást gyakorol az egészségre(8);

H.  mivel az EFSA megállapította, hogy a kérelmező lényeges hasonlóságokat jelzett az eCry3.1Ab és a parasporinok aminosav-szekvenciája között, és ez utóbbiak citotoxikus fehérjékként hathatnak az emlősök sejtjeire(9); mivel EFSA ezt a kérdést tovább nem vizsgálta;

I.  mivel a három hónapos konzultációs időszak alatt a tagállamok illetékes hatóságai számos kritikus észrevételt tettek(10);

J.  mivel az illetékes hatóságok egyike szerint(11) a géntechnológiával módosított 5307 fajtájú kukorica magvaiban expresszált eCry3.1Ab szint túllépi a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben(12) megengedett legnagyobb maradványszintet (0,01 mg/kg);

K.  mivel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2018. december 3-i szavazása során nem nyilvánítottak véleményt, ami azt jelenti, hogy az engedélyezést a tagállamok többsége nem támogatta;

L.  mivel az 1829/2003/EK rendeletnek a tagállamok számára a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok területükön való felhasználásának korlátozására, illetve megtiltására biztosított lehetőség tekintetében történő módosításáról szóló, 2015. április 22-i jogalkotási javaslata indokolásában, valamint a 182/2011/EU rendelet módosítására irányuló, 2017. február 14-i jogalkotási javaslatának indokolásában a Bizottság sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az 1829/2003/EK rendelet hatálybalépése óta az engedélyezésre vonatkozó határozatokat a Bizottság a tagállami bizottságok támogató véleménye nélkül fogadta el, és hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok engedélyezéséről való határozathozatal tekintetében teljesen bevett gyakorlattá vált a dosszié visszaküldése a Bizottsághoz a jogerős határozat meghozatala céljából, noha ez egyébként csupán a kivétel lehetne az eljárás egésze szempontjából; mivel Juncker elnök úr is több alkalommal sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy ez a gyakorlat nem demokratikus(13);

M.  mivel az 1829/2003/EK rendelet módosításáról szóló, 2015. április 22-i jogalkotási javaslatot a Parlament 2015. október 28-án első olvasatban(14) elutasította, továbbá felkérte a Bizottságot, hogy vonja vissza, és nyújtson be új javaslatot;

1.  úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat tervezete túllépi az 1829/2003/EK rendeletben meghatározott végrehajtási hatásköröket;

2.  úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozattervezet nem felel meg az uniós jognak, mivel az nem egyeztethető össze az 1829/2003/EK rendelet célkitűzésével, azaz a 178/2002/EK rendeletben(15) meghatározott általános alapelvekkel összhangban azzal, hogy alapul szolgáljon az emberi élet és egészség, az állati egészség és jólét, a környezet és a géntechnológiával módosított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó fogyasztói érdekek magas szintű védelméhez, miközben biztosítja a belső piac hatékony működését;

3.  felkéri a Bizottságot, hogy vonja vissza végrehajtási határozata tervezetét;

4.  ismételten hangsúlyozza elkötelezettségét a 182/2011/EU rendelet módosítására irányuló bizottsági javaslattal összefüggő munka előmozdítása iránt; felszólítja a Tanácsot, hogy haladéktalanul tegyen előrelépéseket az e bizottsági javaslattal kapcsolatos munkájában;

5.  felszólítja a Bizottságot, hogy függesszen fel minden, a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezése iránti kérelemre vonatkozó végrehajtási határozatot mindaddig, amíg az engedélyezési eljárást oly módon nem vizsgálják felül, hogy az kezelni tudja az elégtelennek bizonyult jelenlegi eljárás hiányosságait;

6.  felkéri a Bizottságot, hogy vonja vissza a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezésére irányuló javaslatokat – függetlenül attól, hogy emberi fogyasztásra, takarmányozásra vagy termesztésre irányulnak-e –, amennyiben azokról az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság nem nyilvánít véleményt;

7.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 268., 2003.10.18., 1. o.
(2) HL L 55., 2011.2.28., 13. o.
(3) Tudományos szakvélemény a Syngenta Crop Protection AG EFSA-GMO-DE-2011-95 számú, a géntechnológiával módosított 5307 fajtájú kukorica élelmiszerként és takarmányként való felhasználás céljából történő forgalomba hozatalára, behozatalára és feldolgozására vonatkozó, 1829/2003/EK rendelet szerinti kérelméről, https://efsa.onlinelibrary.wiley.com/doi/epdf/10.2903/j.efsa.2015.4083
(4) Kiegészítő nyilatkozat az EFSA tudományos szakvéleményéhez a Syngenta Crop Protection AG EFSA-GMO-DE-2011-95 számú, a géntechnológiával módosított 5307 fajtájú kukorica élelmiszerként és takarmányként való felhasználás céljából történő forgalomba hozatalára, behozatalára és feldolgozására vonatkozó, 1829/2003/EK rendelet szerinti kérelméről, figyelembe véve egy kiegészítő toxikológiai tanulmányt, https://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/5233
(5)––––––––––––––––––––––––––– – 2014. január 16-i állásfoglalás a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szembeni ellenálló képesség érdekében géntechnológiával módosított kukoricakészítménynek (Zea mays L., 1507 vonal) a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti termesztés céljából történő forgalomba hozataláról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (HL C 482., 2016.12.23., 110. o.).2015. december 16-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított NK603 × T25 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló, 2015. december 4-i (EU) 2015/2279 bizottsági végrehajtási határozatról (HL C 399., 2017.11.24., 71. o.).2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87705 × MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 35., 2018.1.31., 19. o.).2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87708 × MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 35., 2018.1.31, 17. o.).2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított FG72 (MST-FGØ72-2) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 35., 2018.1.31., 15. o.).2016. június 8-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × MIR604 × GA21 kukoricát, vagy két vagy három ilyen eseményt ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricákat tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 86., 2018.3.6., 108. o.).2016. június 8-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított szegfű (Dianthus caryophyllus L., SHD-27531-4-es vonal) forgalomba hozataláról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 86., 2018.3.6., 111. o.).2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 810 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalára vonatkozó engedély megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 76. o.).2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 810 kukoricatermékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 80. o.).2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 70. o.).2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 1507 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 73. o.).2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 281-24-236 × 3006-210-23 × MON 88913 gyapotot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 83. o.).2017. április 5-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 × 59122 × MIR604 × 1507 × GA21 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek, valamint a Bt11, 59122, MIR604, 1507 és GA21 genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricák forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 298., 2018.8.23., 34. o.).2017. május 17-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-40278-9 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 307., 2018.8.30., 71. o.).2017. május 17-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított GHB119 gyapotot (BCS-GHØØ5-8) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 307., 2018.8.30., 67. o.).2017. szeptember 13-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-68416-4 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 337., 2018.9.20., 54. o.).2017. október 4-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított FG72 × A5547-127 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 55. o.).2017. október 4-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-44406-6 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 60. o.).2017. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 1507 (DAS-Ø15Ø7-1) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 122. o.).2017. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 305423 × 40-3-2 (DP-3Ø5423-1 × MON-Ø4Ø32-6) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 127. o.).2017. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 88302 × Ms8 × Rf3 (MON-883Ø2-9 × ACSBNØØ5-8 × ACS-BNØØ3-6), MON 88302 × Ms8 (MON-883Ø2-9 × ACSBNØØ5-8) és MON 88302 × Rf3 (MON-883Ø2-9 × ACS-BNØØ3-6) olajrepcét tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 133. o.).2018. március 1-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 59122 (DAS-59122-7) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0051).2018. március 1-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × NK603 (MON-87427-7 × MON-89Ø34-3 × MON-ØØ6Ø3-6 kukoricát, valamint MON 87427, MON 89034 és NK603 genetikai eseményekből kettőt ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricákat tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről, és a 2010/420/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0052).2018. május 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított H7-1 cukorrépából (KM-ØØØH71-4) előállított élelmiszerek és takarmányok forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0197).2018. május 30-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított GA21 (MON-ØØØ21-9) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0221).2018. május 30-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 1507 × 59122 × MON 810 × NK603 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek, valamint a 1507, 59122, MON 810 és az NK603 genetikai eseményekből kettőt vagy hármat ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricák forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről és a 2009/815/EK, a 2010/428/EU és a 2010/432/EU határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0222).2018. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított NK603 × MON 810 ((MON-ØØ6Ø3-6 × MON-ØØ81Ø-6) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0416).2018. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × 1507 × MON 88017 × 59122 kukoricát, valamint a MON 87427, MON 89034, 1507, MON 88017 és 59122 egyszeres genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről, és a 2011/366/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0417).
(6) Az EFSA 2015-ös véleménye, 15. o., https://efsa.onlinelibrary.wiley.com/doi/epdf/10.2903/j.efsa.2015.4083
(7) Az EFSA 2018-as nyilatkozata, 4. o., https://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/5233
(8) További részletekért lásd az Institute for Independent Impact Assessment in Biotechnology, TESTBIOTECH, elemzését a 3. oldalon: https://www.testbiotech.org/sites/default/files/Testbiotech_Comment_Maize%205307.pdf
(9) Az EFSA 2015-ös véleménye, 9. o., https://efsa.onlinelibrary.wiley.com/doi/epdf/10.2903/j.efsa.2015.4083
(10) vö. G. melléklet – Tagállami észrevételek, http://registerofquestions.efsa.europa.eu/roqFrontend/questionLoader?question=EFSA-Q-2011-00310
(11) Tagállami észrevételek, 95. o.
(12) Az Európai Parlament és a Tanács 396/2005/EK rendelete (2005. február 23.) a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 70., 2005.3.16., 1. o.).
(13) Például az Európai Parlament plenáris ülésszakának megnyitásakor elmondott, az új Európai Bizottság politikai iránymutatásairól szóló beszédében (2014. július 15., Strasbourg) és az Unió helyzetéről szóló beszédében (2016. szeptember 14., Strasbourg).
(14) HL C 355., 2017.10.20., 165. o.
(15) HL L 31., 2002.2.1., 1. o.


Géntechnológiával módosított MON 87403 (MON-874Ø3-1) kukorica
PDF 163kWORD 51k
Az Európai Parlament 2019. január 31-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított MON 87403 (MON-874Ø3-1) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (D059691/02 – 2019/2523(RSP))
P8_TA(2019)0059B8-0075/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a géntechnológiával módosított MON 87403 (MON-874Ø3-1) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetére (D059691/02),

–  tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére és 19. cikke (3) bekezdésére,

–  tekintettel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2018. december 3-i szavazására, ahol nem nyilvánítottak véleményt,

–  tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(2) 11. és 13. cikkére,

–  tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által 2018. március 8-án elfogadott és 2018. március 28-án közzétett véleményre(3),

–  tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmus szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló 182/2011/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2017)0085, COD(2017)0035),

–  tekintettel a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezését kifogásoló korábbi állásfoglalásaira(4),

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 106. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

A.  mivel 2015. június 26-án a Monsanto Europe S.A./NV a Monsanto vállalat (Egyesült Államok) nevében az 1829/2003/EK rendelet 5. és 17. cikkével összhangban kérelmet nyújtott be Belgium illetékes nemzeti hatóságához a géntechnológiával módosított MON 87403 (GM) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevők és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozóan, és mivel a kérelem a termesztés kivételével kiterjed a géntechnológiával módosított MON 87403 kukoricát tartalmazó vagy abból álló termékek nem élelmiszerként és takarmányként történő forgalomba hozatalára is;

B.  mivel a MON 87403 kukorica géntechnológiával módosított a (betakarítás idejére csöves kukoricává növő) kukoricacsövek biomasszájának és hozamának – egy másik növényfajtól (Arabidopsis thaliana) származó, csonkított génszekvencia beépítésén keresztüli – növelése érdekében; mivel ez egy fehérje (ATHB17Δ113) olyan kifejezéséhez vezet, amelynek célja, hogy olyan hasonló természetes fehérjékkel versenyezzen, amelyek a gének szabályozását és a növények növekedését kontrollálják;

C.  mivel a három hónapos konzultációs időszak alatt az illetékes hatóságok számos kritikus észrevételt tettek(5); mivel e megjegyzések többek között tartalmazzák azokat az észrevételeket, amelyek szerint a kísérleti adatok nem támasztották alá a géntechnológiával módosított MON 87403 kukorica magasabb hozamával kapcsolatos azon állítást, hogy nem lehet megállapítani a teljes élelmiszerre és/vagy takarmányra hosszú távon gyakorolt szaporodási vagy fejlődési hatások biztonságát, hogy a kérelmező környezeti nyomonkövetési tervre irányuló javaslata nem felel meg a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(6) VII. mellékletében meghatározott célkitűzéseknek, és különösen, hogy a benyújtott bizonyítékok nem bizonyultak elégségesnek a fogyasztók megnyugtatására a MON 87403 géntechnológiával módosított kukorica biztonságosságával kapcsolatban;

D.  mivel annak ellenére, hogy az EFSA zöld utat adott a géntechnológiával módosított MON 87403 kukorica biztonságosságát illetően, az EFSA értékelésének független elemzése azt mutatja, hogy továbbra is rosszul értelmezik az ATHH17Δ113 kifejeződésben részt vevő pontos molekuláris mechanizmusokat, valamint a várt hatások és a lehetséges mellékhatások jelentkezési módját, és további kutatásokra van szükség(7); mivel a genetikai módosítás átfogó megértése nélkül nem lehetséges a kapcsolódó kockázatok teljes körű értékelése;

E.  mivel a kérelmező által végzett terepvizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a kialakítani kívánt jellemzők megfigyelt hatásai – azaz a biomassza és a csövek növekedése – nem csak nagyon kis mértékűek, de ellentmondásosak is voltak; mivel az EFSA géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó tudományos testülete (a továbbiakban: EFSA GMO-testület) elismerte, hogy „kiderült, hogy a kialakítani kívánt jellemzőknek betudható változások korlátozott mértékűek ..., ami arra utal, hogy a jellemző megnyilvánulása a terepvizsgálatok környezeti feltételeitől függhet”(8);

F.  mivel terepvizsgálatokra csak az Egyesült Államokban került sor; mivel az Unióba való behozatal engedélyezése esetén a géntechnológiával módosított MON 87403 kukoricát a kukoricatermesztő országok széles körében lehet majd termeszteni, jelentősen eltérő éghajlati és agronómiai feltételek, illetve további stresszorok – például vízkorlátozás vagy aszály – mellett; mivel ezért nem kezelték megfelelően e stresszorok és körülmények hatását, amelyek az EFSA GMO-testülete szerint is hatással lehetnek a kívánt jellemző megjelenési módjára (és ezért a nem kívánt hatásokra is);

G.  mivel – paradox módon – az EFSA GMO-testülete ugyan arra a következtetésre jutott, hogy az összetétel-elemzés (a géntechnológiával módosított MON 87403 kukorica összetételének összehasonlítása a terepvizsgálatok eredményei alapján végzett, géntechnológiával nem módosított kukorica összetételével) „nem azonosított be olyan kérdéseket, amelyek további értékelést igényelnek az élelmiszer- és takarmánybiztonsággal és annak környezeti hatásával kapcsolatban”, a vizsgálóbizottság azt is megkérdőjelezte, hogy „a terepvizsgálatokból nyert összetételi adatok lehetővé tesznek-e egy alapos kockázatértékelést”;

H.  mivel az EFSA GMO-testülete nem vizsgálta megfelelően e géntechnológiával módosított kukorica által az emberi és állati egészségre, valamint a környezetre jelentett potenciális kockázatokat; mivel elfogadhatatlan, hogy a Bizottság az EFSA véleménye alapján tegyen javaslatot a géntechnológiával módosított kukorica engedélyezésére;

I.  mivel az EFSA véleményében hivatkozott egyik tanulmány az EFSA GMO-testületének tagja és egy, a Syngenta-nak dolgozó kutató által közösen készített tanulmány(9); mivel megállapítást nyert, hogy az erre a tanulmányra való hivatkozásokat később törölték az EFSA véleményéből, míg az EFSA megjegyezte, hogy e törlés „nem befolyásolja lényegesen a vélemény tartalmát vagy eredményét”(10);

J.  mivel a Parlament üdvözli, hogy az EFSA ügyvezető igazgatója kötelezettséget vállalt annak biztosítására, hogy a jövőben az EFSA alkalmazottai ne legyenek tudományos publikációk társszerzői a vállalatokhoz kapcsolódó tudósok mellett, annak érdekében, hogy ne lehessen túlságos közelséget feltételezni az ágazathoz, és hogy növekedjen az uniós élelmiszer-biztonsági rendszerbe vetett fogyasztói bizalom(11); mivel rendkívül fontos, hogy az EFSA által a munkája során használt összes tanulmányra egyértelműen hivatkozzanak;

K.  mivel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2018. december 3-i szavazása során nem nyilvánítottak véleményt, ami azt jelenti, hogy az engedélyezést a tagállamok többsége nem támogatta;

L.  mivel az 1829/2003/EK rendeletnek a tagállamok számára a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok területükön való felhasználásának korlátozására, illetve megtiltására biztosított lehetőség tekintetében történő módosításáról szóló, 2015. április 22-i jogalkotási javaslata indokolásában, valamint a 182/2011/EU rendelet módosítására irányuló, 2017. február 14-i jogalkotási javaslatának indokolásában a Bizottság sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az 1829/2003/EK rendelet hatálybalépése óta az engedélyezésre vonatkozó határozatokat a Bizottság a tagállami bizottságok támogató véleménye nélkül fogadta el, és hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok engedélyezéséről való határozathozatal tekintetében teljesen bevett gyakorlattá vált a dosszié visszaküldése a Bizottsághoz a jogerős határozat meghozatala céljából, noha ez egyébként csupán a kivétel lehetne az eljárás egésze szempontjából; mivel Juncker elnök úr is több alkalommal sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy ez a gyakorlat nem demokratikus(12);

M.  mivel az 1829/2003/EK rendelet módosításáról szóló, 2015. április 22-i jogalkotási javaslatot a Parlament 2015. október 28-án első olvasatban elutasította(13), továbbá felkérte a Bizottságot, hogy vonja vissza és nyújtson be új javaslatot;

1.  úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat tervezete túllépi az 1829/2003/EK rendeletben meghatározott végrehajtási hatásköröket;

2.  úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat nem felel meg az uniós jognak, mivel nem egyeztethető össze az 1829/2003/EK rendelet célkitűzésével, azaz a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben(14) meghatározott általános alapelvekkel összhangban azzal, hogy alapul szolgáljon az emberi élet és egészség, az állati egészség és jólét, a környezet és a géntechnológiával módosított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó fogyasztói érdekek magas szintű védelméhez, miközben biztosítja a belső piac hatékony működését;

3.  felkéri a Bizottságot, hogy vonja vissza végrehajtási határozata tervezetét;

4.  ismételten hangsúlyozza elkötelezettségét a 182/2011/EU rendelet módosítására irányuló bizottsági javaslattal összefüggő munka előmozdítása iránt; felszólítja a Tanácsot, hogy haladéktalanul tegyen előrelépéseket az e bizottsági javaslattal kapcsolatos munkájában;

5.  felszólítja a Bizottságot, hogy függesszen fel minden, a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezése iránti kérelemre vonatkozó végrehajtási határozatot mindaddig, amíg az engedélyezési eljárást oly módon nem vizsgálják felül, hogy az kezelni tudja az elégtelennek bizonyult jelenlegi eljárás hiányosságait;

6.  felkéri a Bizottságot, hogy vonja vissza a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezésére irányuló javaslatokat – függetlenül attól, hogy emberi fogyasztásra, takarmányozásra vagy termesztésre irányulnak-e –, amennyiben azokról az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság nem nyilvánít véleményt;

7.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 268., 2003.10.18., 1. o.
(2) HL L 55., 2011.2.28., 13. o.
(3) Assessment of genetically modified maize MON 87403 for food and feed uses, import and processing, under Regulation (EC) No 1829/2003 (application EFSA‐GMO‐BE‐2015‐125), https://efsa.onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.2903/j.efsa.2018.5225
(4)––––––––––––––––––––––––––– – 2014. január 16-i állásfoglalás a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szembeni ellenálló képesség érdekében géntechnológiával módosított kukoricakészítménynek (Zea mays L., 1507 vonal) a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti termesztés céljából történő forgalomba hozataláról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (HL C 482., 2016.12.23., 110. o.).2015. december 16-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított NK603 × T25 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló, 2015. december 4-i (EU) 2015/2279 bizottsági végrehajtási határozatról (HL C 399., 2017.11.24., 71. o.).2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87705 × MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 35., 2018.1.31., 19. o.).2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87708 × MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről(HL C 35., 2018.1.31, 17. o.).2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított FG72 (MST-FGØ72-2) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 35., 2018.1.31., 15. o.).2016. június 8-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × MIR604 × GA21 kukoricát, vagy két vagy három ilyen eseményt ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricákat tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 86., 2018.3.6., 108. o.).2016. június 8-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított szegfű (Dianthus caryophyllus L., SHD-27531-4-es vonal) forgalomba hozataláról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 86., 2018.3.6., 111. o.).2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 810 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalára vonatkozó engedély megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 76. o.).2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 810 kukoricatermékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 80. o.).2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 70. o.).2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 1507 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 73. o.).2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 281-24-236 × 3006-210-23 × MON 88913 gyapotot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 83. o.).2017. április 5-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 × 59122 × MIR604 × 1507 × GA21 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek, valamint a Bt11, 59122, MIR604, 1507 és GA21 genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricák forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 298., 2018.8.23., 34. o.).2017. május 17-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-40278-9 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 307., 2018.8.30., 71. o.).2017. május 17-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított GHB119 gyapotot (BCS-GHØØ5-8) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 307., 2018.8.30., 67. o.).2017. szeptember 13-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-68416-4 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 337., 2018.9.20., 54. o.).2017. október 4-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított FG72 × A5547-127 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 55. o.).2017. október 4-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-44406-6 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 60. o.).2017. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 1507 (DAS-Ø15Ø7-1) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 122. o.).2017. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 305423 × 40-3-2 (DP-3Ø5423-1 × MON-Ø4Ø32-6) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 127. o.).2017. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 88302 × Ms8 × Rf3 (MON-883Ø2-9 × ACSBNØØ5-8 × ACS-BNØØ3-6), MON 88302 × Ms8 (MON-883Ø2-9 × ACSBNØØ5-8) és MON 88302 × Rf3 (MON-883Ø2-9 × ACS-BNØØ3-6) olajrepcét tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 133. o.).2018. március 1-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 59122 (DAS-59122-7) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0051).2018. március 1-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × NK603 (MON-87427-7 × MON-89Ø34-3 × MON-ØØ6Ø3-6 kukoricát, valamint MON 87427, MON 89034 és NK603 genetikai eseményekből kettőt ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricákat tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről, és a 2010/420/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0052).2018. május 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított H7-1 cukorrépából (KM-ØØØH71-4) előállított élelmiszerek és takarmányok forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0197).2018. május 30-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított GA21 (MON-ØØØ21-9) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0221).2018. május 30-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 1507 × 59122 × MON 810 × NK603 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek, valamint a 1507, 59122, MON 810 és az NK603 genetikai eseményekből kettőt vagy hármat ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricák forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről és a 2009/815/EK, a 2010/428/EU és a 2010/432/EU határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0222).2018. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított NK603 × MON 810 ((MON-ØØ6Ø3-6 × MON-ØØ81Ø-6) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0416).2018. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × 1507 × MON 88017 × 59122 kukoricát, valamint a MON 87427, MON 89034, 1507, MON 88017 és 59122 egyszeres genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről, és a 2011/366/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0417).
(5) A tagállamok észrevételei: http://registerofquestions.efsa.europa.eu/roqFrontend/questionDocumentsLoader?question=EFSA-Q-2018-00222
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2001/18/EK irányelve (2001. március 12.) a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 106., 2001.4.17., 1. o.).
(7) A Testbiotech megjegyzése az EFSA GMO-testülete számára (2018), tudományos szakvélemény a Monsanto által géntechnológiával módosított MON 87403 kukorica élelmiszerként és takarmányként való felhasználásáról, behozataláról és feldolgozásáról: https://www.testbiotech.org/node/2210
(8) Az EFSA véleménye, 3. o.: https://efsa.onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.2903/j.efsa.2018.5225
(9) További részletekért lásd a Testbiotech megjegyzését az EFSA GMO-testülete számára (2018), tudományos szakvélemény a Monsanto által géntechnológiával módosított MON 87403 kukorica élelmiszerként és takarmányként való felhasználásáról, behozataláról és feldolgozásáról: https://www.testbiotech.org/node/2210
(10) Lásd az EFSA véleményét, 2. o.: https://efsa.onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.2903/j.efsa.2018.5225
(11) Azt EFSA 2018. júliusi levele a Testbiotech-nek: http://www.testbiotech.org/sites/default/files/EFSA_letter_Testbiotech_July_2018%20.pdf
(12) Lásd például az Európai Parlament plenáris ülésszakának megnyitásakor elmondott, az új Európai Bizottság politikai iránymutatásairól szóló beszédét (2014. július 15., Strasbourg) és az Unió helyzetéről szóló beszédét (2016. szeptember 14., Strasbourg).
(13) HL C 355., 2017.10.20., 165. o.
(14) HL L 31., 2002.2.1., 1. o.


Géntechnológiával módosított GHB614 × LLCotton25 × MON 15985 gyapot
PDF 182kWORD 56k
Az Európai Parlament 2019. január 31-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított GHB614 × LLCotton25 × MON 15985 gyapotot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (D059692/02 – 2019/2524(RSP))
P8_TA(2019)0060B8-0076/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a géntechnológiával módosított GHB614 × LLCotton25 × MON 15985 gyapotot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetére (D059692/02),

–  tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére és 19. cikke (3) bekezdésére,

–  tekintettel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2018. december 3-i szavazására, ahol nem nyilvánítottak véleményt,

–  tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(2) 11. és 13. cikkére,

–  tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által 2018. március 7-én elfogadott és 2018. április 20-án közzétett véleményre(3),

–  tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmus szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló 182/2011/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2017)0085, COD(2017)0035),

–  tekintettel a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezését kifogásoló korábbi állásfoglalásaira(4),

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 106. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

A.  mivel a Bayer CropScience AG 2011. február 11-én az 1829/2003/EK rendelet 5. és 17. cikkének megfelelően kérelmet nyújtott be az illetékes holland nemzeti hatósághoz a GHB614 × LLCotton25 × MON 15985 gyapotot és az LLCotton25 × MON 15985 alkombinációt tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevők és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozóan (a továbbiakban: „a kérelem”); mivel a kérelem kiterjedt a géntechnológiával módosított GHB614 × LLCotton25 × MON 15985 gyapot és az LLCotton25 × MON 15985 alkombináció olyan termékekben való forgalomba hozatalára is, amelyek nem élelmiszerként és takarmányként való felhasználás céljából ezeket tartalmazzák vagy ezekből állnak, a termesztést kivéve;

B.  mivel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2018. március 7-én kedvező véleményt fogadott el a kérelemmel kapcsolatban;

C.  mivel a géntechnológiával módosított GHB614 × LLCotton25 × MON 15985 gyapot a glifozátot tartalmazó gyomirtó szereknek való ellenállást biztosító 2mEPSPS fehérjét, a glufozinát-ammónium-alapú gyomirtó szereknek való ellenállást biztosító PAT fehérjét, valamint a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szemben védelmet biztosító Cry1Ac és Cry1Ab2 fehérjét expresszál; mivel ezenkívül a növény olyan fehérjéket (NPTII és AAD) is előállít, amelyek rezisztenssé teszik az antibiotikumokkal szemben;

D.  mivel annak ellenére, hogy a gyapotmagolaj emberi fogyasztása Európában viszonylag korlátozott, számos különböző élelmiszer-ipari termékben megtalálható, például egyes salátaöntetekben, majonézekben, finompékárukban, kenhető csokoládétermékekben és burgonyaszirmokban(5);

E.  mivel a gyapotot elsősorban gyapotmagpogácsa, gyapotmagliszt vagy teljes zsírtartalmú gyapotmag formájában adják az állatoknak(6);

A kiegészítő gyomirtó szerek maradékai és összetevői

F.  mivel a gyomirtó szereknek ellenálló növények termesztése esetében a kiegészítő gyomirtó szerek – ebben az esetben a glifozát és a glufozinát – alkalmazása a szokásos mezőgazdasági gyakorlat részét képezi, és ezért e növények várhatóan nagyobb és többszörös dózisnak vannak kitéve, ami nemcsak a betakarított növényekben és így az importált termékekben található maradékanyagok mennyiségének emelkedéséhez vezet, hanem a géntechnológiával módosított növény összetételét és agronómiai tulajdonságait is befolyásolhatja;

G.  mivel a glufozinát használata 2018. augusztus 1. óta nem engedélyezett az Unióban, mivel reprodukciót károsító anyagnak minősül, és így az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben(7) rögzített kizárási kritériumok közé tartozik;

H.  mivel továbbra is vannak nyitott kérdések a glifozát rákkeltő hatásával kapcsolatban; mivel az EFSA 2015. novemberben arra a következtetésre jutott, hogy nem valószínű, hogy a glifozát rákkeltő hatású, és az Európai Vegyianyag-ügynökség 2017. márciusban arra a következtetésre jutott, hogy veszélyes/rákkeltő anyagként való besorolása nem indokolt; mivel ezzel ellentétben az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége a glifozátot az emberekre nézve valószínűleg rákkeltő hatásúnak minősítette;

I.  mivel az EFSA növényvédő szerekkel és azok maradványaival foglalkozó tudományos testülete szerint általában nem vonhatók le következtetések a géntechnológiával módosított növények glifozátkészítménnyel való permetezéséből származó maradványanyagok biztonságával kapcsolatban(8); mivel a kereskedelmi forgalomban kapható, a glifozáttal való permetezésre használt készítményekben található adalékanyagok és azok keverékei magasabb toxicitást mutathatnak, mint a hatóanyag maga(9);

J.  mivel az Unió a toxicitásával kapcsolatos aggályok miatt már kivonta a forgalomból a polietoxilált faggyúamin elnevezésű glifozátos adalékanyagot; mivel azonban továbbra is előfordulhat, hogy azokban az országokban, ahol a géntechnológiával módosított gyapotot termesztik (jelenleg Japánban), aggályos adalékanyagokat és keverékeket engedélyeznek ;

K.  mivel a gyomirtó szerek és azok metabolitjainak maradékanyag-szintjére vonatkozó információk alapvető fontosságúak a gyomirtó szereknek ellenálló géntechnológiával módosított növények alapos kockázatelemzéséhez; mivel a gyomirtó szerekkel való permetezésből származó maradékanyagok az EFSA géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó tudományos testületének hatáskörén kívül esnek; mivel a géntechnológiával módosított gyapot gyomirtó szerekkel való permetezésének hatásait, valamint a glifozáttal és a glufozináttal való permetezés halmozott hatását nem értékelték;

L.  mivel a tagállamokat jogilag semmi sem kötelezi arra, hogy az Unió 2019., 2020. és 2021. évi többéves összehangolt ellenőrzési programja keretében a maradékanyag-határértékeknek való megfelelés érdekében mérjék a glifozát vagy glufozinát-maradványok mennyiségét a behozott gyapot tekintetében(10); mivel az élelmiszerekben előforduló növényvédőszer-maradványokról szóló, az összehangolt többéves program és az egyes tagállami programok eredményei alapján az EFSA által összeállított legfrissebb uniós jelentés nem tér ki a gyapotnak az egyes növényvédő szerekre vonatkozó maradékanyag-határértékeknek való megfelelésére(11); mivel ezért a legfrissebb adatok alapján nem ismeretes, hogy a géntechnológiával módosított GHB614 × LLCotton25 × MON 15985 gyapoton található glifozát- vagy glufozinátmaradványok megfelelnek-e az uniós maradékanyag-határértékeknek;

A mérgező gosszipol jelenléte

M.  mivel a gosszipol a gyapot természetes előfordulású mérgező összetevője; mivel az EPSPS fehérje jelenléte növelheti a gosszipoltartalmat az ilyen fehérjét tartalmazó, géntechnológiával módosított növényekben(12) az EFSA géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó tudományos testülete megállapította, hogy a géntechnológiával módosított GHB614 × LLCotton25 gyapot nyers magjában több (7200 mg/kg) szabad gosszipol található, mint a géntechnológiával nem módosított referencianövényben (6000 mg/kg)(13), és mindkét arány magasabb, mint a 2002/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben a takarmányokra vonatkozóan meghatározott, 5000 mg/kg-os határérték(14);

N.  mivel „A gyapotmagtermékekben található gosszipol toxicitása” című 2014-es tanulmány szerint az állatokra gyakorolt leggyakoribb mérgező hatás a hím és női reprodukció károsítása, ami komoly gazdasági veszteségekhez vezet az állattenyésztési ágazatban, valamint az immunrendszerre gyakorolt hatás, amely csökkenti az állatok fertőzésekkel szembeni ellenálló képességét, és csökkenti az oltóanyagok hatékonyságát(15); mivel az EFSA élelmiszerláncba bekerülő szennyező anyagokkal foglalkozó tudományos testülete a gosszipolt a takarmányokban előforduló nemkívánatos anyagnak nevezte(16);

O.  mivel az EFSA géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó tudományos testülete megállapította, hogy az, hogy a géntechnológiával módosított GHB614 × LLcotton25 × MON15985 gyapotból származó gyapotmag a géntechnológiával nem módosított referencianövénynél nagyobb mennyiségű gosszipolt tartalmaz, „nem jelent biztonsági kockázatot az állatok és az emberek számára a gyakorlatban, mert i) a szabad gosszipol maximális mennyiségét az európai jogszabályok szabályozzák, és ii) a fehérített és finomított gyapotmagolaj és a gyapotmagból előállított liszt, melyeket az emberek közvetlenül fogyaszthatnak, lényegében gosszipolmentesek”(17); mivel az OECD új gyapotfajták összetételéről szóló konszenzusos dokumentumának ajánlásai ellenére az EFSA nem értékelte sem az emberi fogyasztásra szánt gyapotolajat, sem az állati takarmányként használt gyapotmaglisztet; mivel az a megállapítás, hogy a gosszipolra az uniós jogszabályok alapján jogi korlátozások vonatkoznak, nem nyújt elegendő biztosítékot arra, hogy a géntechnológiával módosított GHB614 × LLcotton25 × MON15985 biztonságosan fogyasztható;

Cry-fehérjék és az allergiás reakciókkal való kapcsolat

P.  mivel a GHB614 × LLcotton25 × MON15985 gyapot két Bt-toxint expresszál (a Cry1Ac és a Cry1Ab2 fehérjéket), amelyek védelmet biztosítanak a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szemben; mivel annak ellenére, hogy a Cry1-fehérjék elismerten adjuváns tulajdonságokkal rendelkeznek, azaz erősíthetik más élelmiszerek allergén tulajdonságait, ezt az EFSA nem vizsgálta;

Q.  mivel az egyik, a Bt-toxinoknak és a kiegészítő gyomirtó szerekkel való permetezés maradékanyagainak lehetséges egészségügyi hatásairól szóló 2017. évi tudományos tanulmány megállapítja, hogy különös figyelmet kell fordítani a gyomirtó szerek maradékanyagaira és ezek Bt-toxinokkal való kölcsönhatására(18); mivel ezt az EFSA nem vizsgálta;

Antibiotikumnak való ellenállás

R.  mivel a GHB614 × LLcotton25 × MON15985 gyapot olyan fehérjéket (NPTII és AAD) is előállít, amelyek rezisztenssé teszik az antibiotikumokkal szemben; mivel az NPT11 ellenállást biztosít a neomicinnel és a kanamicinnel szemben; mivel az AAD ellenállást biztosít a sztreptomicinnel szemen; mivel a WHO ezeket az antimikrobiális szereket „kritikus fontosságúnak” minősítette(19);

S.  mivel a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(20) 4. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy azon GMO-kat, amelyek orvosi vagy állatorvosi kezelésre használt antibiotikumokkal szembeni rezisztenciát mutató géneket tartalmaznak, különös figyelemmel kísérjék a környezeti kockázatértékelés során, valamint hogy az általános cél az, hogy meghatározzák és fokozatosan kivonják a GMO-kban található azon antibiotikumrezisztencia-markereket, amelyek káros hatással lehetnek az emberi egészségre és a környezetre;

T.  mivel az EFSA géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó tudományos testülete egy 2004-es véleményében megvizsgálta az antibiotikumrezisztencia-markerek alkalmazását a növényekben előforduló transzgénikus események kiválasztása során, mivel aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy e markergének használata a géntechnológiával módosított növényekből a baktériumokra történő génátvitel következtében az emberek és az állatok antibiotikumokkal szembeni fokozott rezisztenciájához vezethet;

U.  mivel e 2004. évi vélemény szerint az AAD gén az antibiotikum-rezisztenciagének II. csoportjába tartozik, amelynek „használatát a helyszíni vizsgálatokra kell korlátozni, és amelynek nem szabad jelen lennie a forgalomba hozandó GM-növényekben”(21);

A tagállami illetékes hatóságok észrevételei

V.  mivel a három hónapos konzultációs időszak alatt az illetékes hatóságok számos kritikus észrevételt tettek többek között – de nem kizárólag – a fentiekben ismertetett kérdésekben(22);

A demokrácia hiánya a döntéshozatali folyamatban

W.  mivel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2018. december 3-i szavazása során nem nyilvánítottak véleményt, ami azt jelenti, hogy az engedélyezést a tagállamok többsége nem támogatta;

X.  mivel az 1829/2003/EK rendeletnek a tagállamok számára a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok területükön való felhasználásának korlátozására, illetve megtiltására biztosított lehetőség tekintetében történő módosításáról szóló, 2015. április 22-i jogalkotási javaslata indokolásában, valamint a 182/2011/EU rendelet módosítására irányuló, 2017. február 14-i jogalkotási javaslatának indokolásában a Bizottság sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az 1829/2003/EK rendelet hatálybalépése óta az engedélyezésre vonatkozó határozatokat a Bizottság a tagállami bizottságok támogató véleménye nélkül fogadta el, és hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok engedélyezéséről való határozathozatal tekintetében teljesen bevett gyakorlattá vált a dosszié visszaküldése a Bizottsághoz a jogerős határozat meghozatala céljából, noha ez egyébként csupán a kivétel lehetne az eljárás egésze szempontjából; mivel Juncker elnök úr is több alkalommal sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy ez a gyakorlat nem demokratikus(23);

Y.  mivel az 1829/2003/EK rendelet módosításáról szóló, 2015. április 22-i jogalkotási javaslatot a Parlament 2015. október 28-án első olvasatban elutasította(24), továbbá felkérte a Bizottságot, hogy vonja vissza és nyújtson be új javaslatot;

1.  úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat tervezete túllépi az 1829/2003/EK rendeletben meghatározott végrehajtási hatásköröket;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy vonja vissza végrehajtási határozata tervezetét;

3.  felszólítja a Bizottságot, hogy ne engedélyezze semmiféle olyan, géntechnológiával módosított növény élelmiszer- vagy takarmánycélú behozatalát, amelyet az Unióban nem engedélyezett gyomirtó szernek – ebben az esetben a glufozinátnak – ellenállóvá tettek;

4.  felhívja a Bizottságot, hogy a termesztés helye szerinti országban alkalmazott kiegészítő gyomirtó szerekkel, metabolitokkal és kereskedelmi készítményekkel való permetezés maradékanyagainak teljes körű értékelése nélkül ne engedélyezzen semmilyen, a gyomirtó szereknek ellenálló géntechnológiával módosított növényt;

5.  felhívja a Bizottságot, hogy a kiegészítő gyomirtó szerek használatának és a gyomirtó szerek maradványainak kockázatértékelését teljes mértékben integrálja a gyomirtó szernek ellenálló géntechnológiával módosított növények kockázatértékelésébe, függetlenül attól, hogy a géntechnológiával módosított növényt az Unión belüli termesztésre vagy élelmiszer és takarmány célú behozatalra szánják;

6.  felszólítja a Bizottságot, hogy ne engedélyezzen olyan, géntechnológiával módosított növényeket, amelyek az antimikrobiális szerekkel szemben rezisztens géneket tartalmaznak;

7.  ismételten hangsúlyozza elkötelezettségét a 182/2011/EU rendelet módosítására irányuló bizottsági javaslattal összefüggő munka előmozdítása iránt; felszólítja a Tanácsot, hogy haladéktalanul tegyen előrelépéseket az e bizottsági javaslattal kapcsolatos munkájában;

8.  felszólítja a Bizottságot, hogy függesszen fel minden, a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezése iránti kérelemre vonatkozó végrehajtási határozatot mindaddig, amíg az engedélyezési eljárást oly módon nem vizsgálják felül, hogy az kezelni tudja az elégtelennek bizonyult jelenlegi eljárás hiányosságait;

9.  felkéri a Bizottságot, hogy vonja vissza a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezésére irányuló javaslatokat – függetlenül attól, hogy emberi fogyasztásra, takarmányozásra vagy termesztésre irányulnak-e –, amennyiben azokról az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság nem nyilvánít véleményt;

10.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 268., 2003.10.18., 1. o.
(2) HL L 55., 2011.2.28., 13. o.
(3) A géntechnológiával módosított GHB614 × LLCotton25 × MON 15985 gyapot élelmiszerként és takarmányként való felhasználás céljából történő értékelése az 1829/2003/EK rendelet alapján (kérelem: EFSA-GMO-NL-2011–94),https://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/5213
(4)––––––––––––––––––––––––––– – 2014 . január 16-i állásfoglalás a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szembeni ellenálló képesség érdekében géntechnológiával módosított kukoricakészítménynek (Zea mays L., 1507 vonal) a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti termesztés céljából történő forgalomba hozataláról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (HL C 482., 2016.12.23., 110. o.).2015. december 16-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított NK603 × T25 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló, 2015. december 4-i (EU) 2015/2279 bizottsági végrehajtási határozatról (HL C 399., 2017.11.24., 71. o.).2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87705 × MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 35., 2018.1.31., 19. o.).2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87708 × MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 35., 2018.1.31, 17. o.).2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított FG72 (MST-FGØ72-2) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 35., 2018.1.31., 15. o.).2016. június 8-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × MIR604 × GA21 kukoricát, vagy két vagy három ilyen eseményt ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricákat tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 86., 2018.3.6., 108. o.).2016. június 8-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított szegfű (Dianthus caryophyllus L., SHD-27531-4-es vonal) forgalomba hozataláról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 86., 2018.3.6., 111. o.).2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 810 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalára vonatkozó engedély megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 76. o.).2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 810 kukoricatermékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 80. o.).2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 70. o.).2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 1507 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 73. o.).2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 281-24-236 × 3006-210-23 × MON 88913 gyapotot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 83. o.).2017. április 5-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 × 59122 × MIR604 × 1507 × GA21 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek, valamint a Bt11, 59122, MIR604, 1507 és GA21 genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricák forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 298., 2018.8.23., 34. o.).2017. május 17-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-40278-9 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 307., 2018.8.30., 71. o.).2017. május 17-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított GHB119 gyapotot (BCS-GHØØ5-8) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 307., 2018.8.30., 67. o.).2017. szeptember 13-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-68416-4 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 337., 2018.9.20., 54. o.).2017. október 4-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított FG72 × A5547-127 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 55. o.).2017. október 4-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-44406-6 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 60. o.).2017. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 1507 (DAS-Ø15Ø7-1) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 122. o.).2017. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 305423 × 40-3-2 (DP-3Ø5423-1 × MON-Ø4Ø32-6) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 127. o.).2017. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 88302 × Ms8 × Rf3 (MON-883Ø2-9 × ACSBNØØ5-8 × ACS-BNØØ3-6), MON 88302 × Ms8 (MON-883Ø2-9 × ACSBNØØ5-8) és MON 88302 × Rf3 (MON-883Ø2-9 × ACS-BNØØ3-6) olajrepcét tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 133. o.).2018. március 1-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 59122 (DAS-59122-7) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0051).2018. március 1-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × NK603 (MON-87427-7 × MON-89Ø34-3 × MON-ØØ6Ø3-6 kukoricát, valamint MON 87427, MON 89034 és NK603 genetikai eseményekből kettőt ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricákat tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről, és a 2010/420/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0052).2018. május 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított H7-1 cukorrépából (KM-ØØØH71-4) előállított élelmiszerek és takarmányok forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0197).2018. május 30-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított GA21 (MON-ØØØ21-9) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0221).2018. május 30-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 1507 × 59122 × MON 810 × NK603 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek, valamint a 1507, 59122, MON 810 és az NK603 genetikai eseményekből kettőt vagy hármat ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricák forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről és a 2009/815/EK, a 2010/428/EU és a 2010/432/EU határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0222).2018. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított NK603 × MON 810 (MON-ØØ6Ø3-6 × MON-ØØ81Ø-6) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0416).2018. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × 1507 × MON 88017 × 59122 kukoricát, valamint a MON 87427, MON 89034, 1507, MON 88017 és 59122 egyszeres genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről, és a 2011/366/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0417).
(5) Az EFSA véleménye, 17. o. https://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/5213
(6) Az EFSA véleménye, 18. o.https://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/5213
(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. október 21-i 1107/2009/EK rendelete a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).
(8) Az EFSA által a glifozát hatóanyagú növényvédő szereknél felmerülő kockázatok értékelésének szakértői vizsgálatából levont következtetés. EFSA Journal 2015;13 (11):4302, http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.2903/j.efsa.2015.4302/epdf
(9) https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3955666
(10) A Bizottság (EU) 2018/555 végrehajtási rendelete (2018. április 9.) a 2019., 2020. és 2021. évre vonatkozó, a növényi és állati eredetű élelmiszerekben, illetve azok felületén található növényvédőszer-maradékok határértékeinek való megfelelés biztosítására, valamint a fogyasztók ilyen növényvédőszer-maradékokból eredő expozíciójának értékelésére irányuló, többéves összehangolt uniós ellenőrzési programról (HL L 92., 2018.4.10., 6. o.).
(11) Az Európai Unió 2016. évi jelentése az élelmiszerekben található növényvédőszer-maradékokról,https://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/5348
(12) https://www.testbiotech.org/node/2209 2. o.
(13) Az EFSA véleménye, 14. o.,https://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/5213
(14) Az Európai Parlament és a Tanács a takarmányban előforduló nemkívánatos anyagokról szóló, 2002. május 7-i 2002/32/EK irányelve (HL L 140., 2002.5.30., 10. o.) 5000 mg/kg-os határértéket állapít meg a gyapotmagban (mint takarmányban) található gosszipol tekintetében, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:02002L0032-20131227&from=ES
(15) https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4033412/
(16) Az EFSA véleménye, 15. o.,https://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/5213
(17) Az EFSA véleménye, 15. o.,https://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/5213
(18) https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5236067/
(19) 21. o. http://apps.who.int/iris/bitstream/handle/10665/255027/9789241512220-eng.pdf;jsessionid=11933F77EEEE4D6E7BD574889996C4E6?sequence=1
(20) Az Európai Parlament és a Tanács 2001. március 12-i 2001/18/EK irányelve a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 106., 2001.4.17., 1. o.).
(21) https://efsa.onlinelibrary.wiley.com/doi/epdf/10.2903/j.efsa.2004.48
(22) v.ö. G. melléklet, a tagállami észrevételei, http://registerofquestions.efsa.europa.eu/roqFrontend/questionDocumentsLoader?question=EFSA-Q-2018-00147
(23) Lásd például az Európai Parlament plenáris ülésszakának megnyitásakor elmondott, az új Európai Bizottság politikai iránymutatásairól szóló beszédét (2014. július 15., Strasbourg) és az Unió helyzetéről szóló beszédét (2016. szeptember 14., Strasbourg).
(24) HL C 355., 2017.10.20., 165. o.


A venezuelai helyzet
PDF 126kWORD 41k
Az Európai Parlament 2019. január 31-i állásfoglalása a venezuelai helyzetről (2019/2543(RSP))
P8_TA(2019)0061RC-B8-0082/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Venezueláról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a venezuelai választásokról szóló, 2018. május 3-i(1), a Venezuelában, illetve Venezuela Kolumbiával és Brazíliával közös szárazföldi határain kialakult migrációs válságról és humanitárius helyzetről szóló, 2018. július 5-i(2) és a venezuelai helyzetről szóló, 2018. október 25-i(3) állásfoglalására,

–  tekintettel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (alelnök/főképviselő) venezuelai helyzetről szóló, az EU nevében tett, 2019. január 26-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az alelnök/főképviselőnek az EU nevében tett, 2019. január 10-i nyilatkozatára,

–  tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumára,

–  tekintettel Venezuela alkotmányára és különösen annak 233. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel a 2018. május 20-án tartott választások lebonyolítása nem felelt meg a hiteles választási folyamatra vonatkozó nemzetközi minimumszabályoknak, és annak során nem tartották be a politikai pluralizmus, a demokrácia, az átláthatóság és a jogállamiság elveit; mivel az EU és más regionális szervezetek és demokratikus országok sem a választásokat, sem az ezen illegitim eljárás révén létrehozott hatóságokat nem ismerték el;

B.  mivel 2019. január 10-én Nicolás Maduro jogellenesen és az alkotmányos rend megsértésével megszerezte az elnöki hatalmat a Legfelsőbb Bíróság előtt;

C.  mivel 2019. január 23-án Juan Guaidó, a nemzetgyűlés legitim módon és demokratikusan megválasztott elnöke a venezuelai alkotmány 233. cikkével összhangban felesküdött Venezuela ideiglenes elnökének;

D.  mivel az elmúlt néhány napban utcai tüntetésekre és tömeges megmozdulásokra került sor; mivel a tüntetésekkel és zavargásokkal összefüggésben több tucat halálesetet és több száz sérülést jelentettek; mivel továbbra is sérülések és súlyos emberi jogi jogsértések fordulnak elő, amelyek forrása a társadalmi tiltakozással szembeni és annak elfojtására irányuló erőszakos fellépés, a jogellenes razziák, az önkényes letartóztatások, többek között 70 kiskorút érintően, valamint az ellenzéki aktivisták megbélyegzése és üldözése; mivel az elmúlt héten újabb tiltakozásokra szólítottak fel;

E.  mivel az Európai Unió ismételten felszólított arra, hogy hiteles politikai folyamat révén állítsák helyre Venezuelában a demokráciát és a jogállamiságot;

F.  mivel 2017-ben az Európai Parlament a gondolatszabadságért adományozott Szaharov-díjat a venezuelai demokratikus ellenzéknek és politikai foglyoknak ítélte oda;

G.  mivel a venezuelai lakosság példa nélküli társadalmi, gazdasági és demokratikus válsággal néz szembe: több mint 3 millióan vándoroltak el, és az infláció mértéke meghaladja az 1 650 000%-ot;

H.  mivel a nemzetközi és regionális partnerek, többek az EU elkötelezték magukat egy békés, hiteles és inkluzív politikai folyamathoz szükséges feltételek megteremtésének elősegítése mellett az érintett venezuelai szereplők körében; mivel az EU ismételten hangsúlyozta, hogy a továbbiakban is nyitott marad a kommunikáció folytatására;

I.  mivel Nicolás Maduro nyilvánosan elutasította az új elnökválasztás megtartásának lehetőségét, válaszul az alelnöknek/főképviselőnek az EU nevében tett arra irányuló kérésére, hogy haladéktalanul rendezzenek szabad, átlátható és hiteles elnökválasztásokat;

1.  elismeri Guaidó urat a Venezuelai Bolivári Köztársaság legitim ideiglenes elnökének, a venezuelai alkotmány 233. cikkével összhangban, és teljes mértékben támogatja ütemtervét;

2.  felkéri az alelnököt/főképviselőt, hogy a tagállamokkal együtt fogadjon el egy határozott és egységes álláspontot, és hogy ismerje el Juan Guaidót az ország egyetlen legitim ideiglenes elnökének addig, amíg nem írnak ki új szabad, átlátható és hiteles elnökválasztásokat a demokrácia helyreállítása érdekében; üdvözli, hogy több demokratikus állam már elismerte az új ideiglenes elnökséget;

3.  kéri az EU-t és tagállamait, hogy amennyiben ezt a határozatot elfogadják, e tekintetben járjanak el, és akkreditálják a legitim hatóságok által kinevezendő képviselőket;

4.  határozottan elítéli a gyilkosságokat és sebesüléseket eredményező erőszakos elnyomást és erőszakot; együttérzéséről biztosítja az venezuelai embereket, és őszinte részvétét nyilvánítja az áldozatok családjainak és barátainak; sürgeti a tényleges venezuelai hatóságokat, hogy vessenek véget az emberi jogok mindennemű megsértésének, vonják felelősségre ennek felelőseit, és biztosítsák valamennyi alapvető szabadság és emberi jog maradéktalan tiszteletben tartását;

5.  elítéli több, a Venezuelában uralkodó helyzetről tudósító újságíró fogvatartását és kéri ezen személyek azonnali szabadon bocsátását;

6.  elutasít minden olyan, a válság megoldására irányuló javaslatot vagy kísérletet, amely erőszak alkalmazását vonhatja magával;

7.  ismételten teljes támogatásáról biztosítja a nemzetgyűlést, Venezuela egyetlen legitim demokratikus testületét, amelynek hatásköreit helyre kell állítani és tiszteletben kell tartani, beleértve többek között a nemzetgyűlés tagjainak előjogait és biztonságát;

8.  határozottan támogatja az ENSZ főtitkárának arra irányuló felhívását, hogy végezzenek független és teljes körű vizsgálatot a bekövetkezett gyilkosságokra vonatkozóan, a korábban elfogadott állásfoglalásaival összhangban;

9.  felszólítja az alelnököt/főképviselőt, hogy a 2018. október 15-i tanácsi következtetésekben foglaltaknak megfelelően működjön együtt a régió országaival és minden más kulcsfontosságú szereplővel egy kapcsolattartó csoport létrehozása céljából, amely közvetíteni tudna a szabad, átlátható és hiteles elnökválasztások kitűzésére irányuló megállapodás kialakításában egy megállapodás szerinti menetrend, az összes szereplőre vonatkozó egyenlő feltételek, az átláthatóság és a nemzetközi megfigyelés alapján;

10.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Venezuelai Bolivári Köztársaság és nemzetgyűlése legitim ideiglenes elnökének, a Lima-csoport kormányainak és parlamentjeinek, az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlésnek, valamint az Amerikai Államok Szervezete főtitkárának.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0199.
(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0313.
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0436.


Éves jelentés a versenypolitikáról
PDF 180kWORD 64k
Az Európai Parlament 2019. január 31-i állásfoglalása a versenypolitikáról szóló éves jelentésről (2018/2102(INI))
P8_TA(2019)0062A8-0474/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ) és különösen annak 7., 8., 9., 11., 12., 39., 42., 101–109. és 174. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára, különösen annak 35., 37. és 38. cikkére,

–  tekintettel a Bizottság 2017. évi versenypolitikáról szóló, 2018. június 18-i jelentésére (COM(2018)0482) és a hozzá csatolt, ugyanazon napon kiadott bizottsági szolgálati munkadokumentumra,

–  tekintettel a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendeletre(1),

–  tekintettel a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendeletre(2) (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete),

–  tekintettel a Bizottság „A vállalkozások közötti összefonódások uniós ellenőrzésének javítása” című, 2014. július 9-i fehér könyvére (COM(2014)0449),

–  tekintettel a tagállami versenyhatóságok helyzetének a hatékonyabb jogalkalmazás és a belső piac megfelelő működésének biztosítása céljából történő megerősítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló, 2017. március 22-i bizottsági javaslatra (COM(2017)0142) (ECN+ irányelv),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében említett állami támogatás fogalmáról szóló, 2016. július 19-i bizottsági közleményre (C(2016)2946),

–  tekintettel „A versenypolitika végrehajtásáról szóló európai uniós együttműködési megállapodásokról – a következő lépések” című, 2014. február 5-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a versenyképesség témájára vonatkozó bizottsági szabályokra, iránymutatásokra, határozatokra, állásfoglalásokra, közleményekre és dokumentumokra,

–  tekintettel a 2017-es és 2016-os uniós versenypolitikai éves jelentésekről szóló, 2018. április 19-i(4) és 2017. február 14-i állásfoglalásaira(5),

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság versenyjogi munkacsoportjának megbízásából készült „Competition issues in the Area of Financial Technology (Fin Tech)” [Versenyjogi kérdések a pénzügyi technológia területén] című, 2018. júliusi tanulmányára,

–  tekintettel a Bizottság által az E-000344-16., az E-002666-16. és az E-002112-16. számú, írásbeli választ igénylő kérdésekre adott válaszokra,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a 2017. évi versenypolitikáról szóló, 2018. június 18-i bizottsági jelentésről szóló, 2018. december 12-i véleményére;

–  tekintettel a Bizottság e-kereskedelmi ágazati vizsgálatról szóló, 2017. május 10-i végső jelentésére (COM(2017)0229),

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére, valamint a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményeire (A8-0474/2018),

A.  mivel versenypolitika immár több mint hatvan éve létezik, és az európai projektnek mindig is az erős és eredményes uniós versenypolitika volt a sarokköve;

B.  mivel az adókijátszás és az adókikerülés tisztességtelen versenyt teremt, ami különösen a kis- és középvállalkozásokat érinti (kkv-k);

C.  mivel a pénzmosás, az adókikerülés és az adókijátszás veszélyezteti a tagállamokban az adóbevételek tisztességes elosztását, és ezért torzítja a belső piaci versenyt;

D.  mivel a nagy vagyonnal rendelkező magánszemélyek és vállalkozások nagyszabású adókikerülése nem csak az átlagos adózókat, valamint az állam- és társadalombiztosítási kasszát károsítja meg, hanem negatív hatással van a jó kormányzásra, a makrogazdasági stabilitásra, a társadalmi kohézióra és az uniós, illetve a tagállami intézményekbe vetett közbizalomra is;

E.  mivel egyes kormányok és országok – köztük az Európai Unión belül is – arra specializálódtak vagy részt vesznek abban, hogy olyan kedvezményes adórendszereket alakítanak ki, amelyek a multinacionális vállalatok és a vagyonos magánszemélyek javára torzítják a versenyt, amelyek/akik tekintetében ezekben az országokban valójában nincsen szó gazdasági tartalomról, hanem csupán fedőcégek képviselik őket;

1.  úgy ítéli meg, hogy a valamennyi ágazatban egyenlő versenyfeltételekre irányuló versenypolitika az európai szociális piacgazdaság alapköve, és kulcstényező a belső piac megfelelő működésének biztosításában; üdvözli a Bizottság versenypolitikáról szóló 2017-es jelentését, valamint a versenyszabályok Unión belüli hatékony érvényesítésére irányuló erőfeszítéseit és tevékenységeit, amelyek valamennyi uniós polgár – különösen a fogyasztóként kedvezőtlenebb helyzetben lévő polgárok – javát szolgálják; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy továbbra is biztosítsa az uniós versenyszabályok teljes körű végrehajtását, különös figyelmet fordítva a kkv-k nehézségeire, és kerülje el azok egyenlőtlen alkalmazását a tagállamokban;

2.  üdvözli és továbbra is ösztönzi a versenypolitikáért felelős biztossal folytatott strukturált párbeszédet és a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy szoros együttműködést folytasson a Parlament illetékes bizottságának tagjaival és versenypolitikával foglalkozó munkacsoportjával; úgy véli, hogy a Bizottság versenypolitikáról szóló éves jelentése a demokratikus ellenőrzés elengedhetetlen eleme; emlékeztet arra, hogy az elmúlt években a Parlament a rendes jogalkotási eljáráson belül vett részt a versenyszabályok kereteinek kialakításában, például a javasolt ECN+ irányelv vonatkozásában; megjegyzi, hogy a Parlament számára együttdöntési jogkört kell biztosítani a versenyszabályok kereteinek kialakításához, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az uniós politika e területének demokratikus dimenzióját a legutóbbi szerződésbeli módosítások nem erősítették meg;

3.  üdvözli és továbbra is támogatja a Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának ambiciózus menetrendjét és prioritásait, ugyanakkor megjegyzi, hogy továbbra is jelentős kihívásokkal kell szembenézni, például az egyesülések ellenőrzése terén, ahol a egyesülések nagy száma kihívást jelent; megjegyzi, hogy az egyesülésekről, a trösztellenes és az állami támogatásokról szóló bizottsági határozatok gyakran politikai vita tárgyát képezik, és hangsúlyozza, hogy bár a jelentés néhány példát tartalmaz a közelmúltbeli döntésekre, az átfogó kép szélesebb, és hogy a Parlament szándéka nem az egyedi esetekkel kapcsolatos álláspont kialakítása, mivel a Bizottság feladata eldönteni, hogy mikor nem tartják be a versenyjogot;

4.  kéri a Bizottságot, hogy elemezze a Siemens és az Alstom javasolt összeolvadása által az európai vasúti piac versenyképességére kifejtett jelentős potenciális káros hatást, valamint a vasúthasználókra gyakorolt kedvezőtlen hatásokat;

5.  megállapítja, hogy az Európai Bizottság 2018-ban jogalkotási javaslatot tett a páneurópai magánnyugdíjtermék (PEPP) létrehozására, és ez magánnyugdíjalap lesz;

6.  hangsúlyozza, hogy az európai belső piacon működő hatékony verseny elsősorban a fogyasztók érdekeit szolgálja;

7.  üdvözli a tehergépjármű-kartell vizsgálatát; örömmel veszi tudomásul, hogy a Bizottság nem csupán megvizsgálta a nagy tehergépjármű-gyártók közötti kartell tehergépjárművek árára gyakorolt hatását, hanem azt a tényt is szankcionálta, hogy összefogtak a környezetkímélőbb tehergépjárművek bevezetésének késleltetése érdekében;

8.  hangsúlyozza, hogy a versenyszabályok a Szerződéseken alapulnak, és az EUMSZ 7. cikkében foglaltak szerint a szociális ügyekre, a szociális piacgazdaságra, a környezetvédelmi előírásokra, az éghajlat-politikára és a fogyasztóvédelemre vonatkozó uniós jogszabályok alapját képező tágabb európai értékek fényében értelmezendők; úgy véli, hogy az uniós versenyjog alkalmazásának valamennyi piaci torzulást kezelnie kell, beleértve azokat is, amelyeket negatív társadalmi és környezeti externáliák idéznek elő;

9.  úgy véli, hogy a versenypolitikának elő kell mozdítania az energetikai átállást az egész EU-ban, ösztönöznie kell a gazdasági és társadalmi integrációt Európában, támogatnia kell az ökológiailag fenntartható mezőgazdasági tevékenységeket, és korlátoznia kell a nagy energetikai vállalatok azon lehetőségét, hogy növeljék az energiaszolgáltatás árait;

10.  rámutat arra, hogy a fogyasztók még az ingyenesen – elsősorban a digitális gazdaságban – rendelkezésre bocsátott termékek vagy szolgáltatások esetén is szembesülhetnek méltánytalan viselkedéssel, például a minőség, a választék és az innováció csökkenésével vagy zsaroló magatartással; nézete szerint az uniós versenyjogi szabályoknak és jogérvényesítésnek az árközpontú megközelítéseken túlmutató szempontokra is ki kell terjedniük, és szélesebb körű megfontolásokat – például a termékek vagy szolgáltatások minőségét – kell figyelembe venniük, a polgárok magánéletére való tekintettel is;

11.  rámutat arra, hogy a folyamatos technológiai fejlődés miatt a piacok hatalmas változásokon mennek át, és ez lehetőségeket és kihívásokat is teremt; hangsúlyozza e tekintetben, hogy a versenypolitika döntő jelentőséggel bír a digitális egységes piac továbbfejlesztésében; hangsúlyozza, hogy sürgős szükség van egy olyan keretre, amely miközben előmozdítja az az innovációt az adatok területén, valamint az új üzleti modelleket, hatékonyan kezeli az adatközpontú és algoritmusalapú gazdaság kihívásait; hangsúlyozza különösen, hogy a folyamatosan növekvő adatáramlásokhoz való hozzáférésre és azok ellenőrzésére alkalmas számos digitális platform méretgazdaságosságot és jelentős hálózati externáliákat eredményezhet, és a piaci erővel történő visszaélésből eredően a túlzott koncentráció és a nyereség kivonása révén piaci hiányosságokhoz vezethet; üdvözli e tekintetben, hogy a digitalizáció versenyjogot érintő jövőbeli kihívásai területén különleges tanácsadókat neveztek ki a biztos mellé, és érdeklődéssel várja megállapításaikat és az intézkedésekre vonatkozó ajánlásaikat; hangsúlyozza, hogy e kérdésekben közös uniós megközelítésre van szükség;

12.  kiemeli, hogy a felhasználók gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy adataikat milyen mértékben használják, illetve adják tovább harmadik feleknek marketing vagy kereskedelmi célból; felszólítja a Bizottságot, hogy az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(6) (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) 5. cikkének (3) bekezdésével összhangban gondoskodjon arról, hogy a digitális vállalatok csak azt követően használják a személyes adatokat, hogy az érintett előfizető vagy felhasználó kifejezetten hozzájárult ehhez, és hogy e hozzájárulás nélkül az adatok nem továbbíthatók olyan harmadik felek számára, amelyekkel a társaság vagy platform megállapodást kötött; úgy véli ezért, hogy a digitális piacokat multidiszciplináris szempontból kell értékelni, mivel a versenyellenes magatartás más jogterületek, például az adatvédelemi és a fogyasztóvédelmi jogszabályok megsértésével is járhat; hangsúlyozza, hogy a megfelelő végrehajtási válasz szükségessé tenné a különböző illetékes hatóságok – különösen a verseny-, a fogyasztóvédelmi és az adatvédelmi hatóságok – együttműködését, ahogyan azt az európai adatvédelmi biztos digitális elszámolóház létrehozására irányuló kezdeményezése javasolja(7);

13.  kéri az Európai Bizottságot, hogy szervezzen meghallgatást a technológiai vállalatok részvételével, és kérje fel a Google, a Facebook és az Apple elnök-vezérigazgatóit különösen annak megvitatására, hogy miképpen gyűjtik és használják fel a fogyasztók személyes adatait harmadik országok; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a szabályozók és néha még az alkalmazások fejlesztői és hirdetői sem tudják, hogy az okostelefonokról milyen mértékben jutnak el adatok digitális hirdetési csoportokhoz és egyéb harmadik felekhez; megjegyzi, hogy a harmadik felek által okostelefonos alkalmazások útján összegyűjtött adatok bármit tartalmazhatnak a profilinformációktól – pl. életkor és nem – a helymeghatározási – köztük a közeli mobiltelefon-tornyokra vagy wifi routerekre vonatkozó – adatokig, valamint a telefonon található minden egyéb alkalmazásra vonatkozó információkig; úgy véli, hogy az EU-nak lehetővé kell tennie, hogy a magánszemélyek megismerjék a szóban forgó nyomkövető vállalkozásokkal kapcsolatban felmerülő, monopóliumokból és összefonódásokból eredő problémákat;

14.  felhívja e tekintetben a Bizottságot, hogy a szolgáltatások létrehozásához és nyújtásához szükséges adatok feletti ellenőrzést többek között az EUMSZ 102. cikkére vonatkozó iránymutatása szerint tekintse a piaci erő megléte bizonyítékának, továbbá követelje meg az interoperabilitást az online platformok és a közösségi hálózatok szolgáltatói között; rámutat az öntanuló algoritmusok és a mesterséges intelligencia fejlődésére is, különösen azokban az esetekben, amikor ezeket a vállalkozások számára harmadik felek biztosítják, továbbá ennek a kartelltevékenység jellegére kifejtett hatására; kéri, hogy a Bizottság versenypolitikáról szóló következő éves jelentésében részletesen tájékoztasson ezekről a kérdésekről;

15.  fontosnak tartja biztosítani az Unió kollektív jogorvoslati mechanizmusainak megfelelő működését, amelyek célja annak garantálása, hogy a versenyellenes gyakorlatok tekintetében érintett fogyasztók megfelelő kártérítést kapjanak;

16.  szükségesnek tartja a határokon átnyúló hordozhatósághoz való jog biztosítását annak megakadályozása érdekében, hogy szóban forgó jogot érintő meglévő korlátozások ne minősüljenek legitim piaci gyakorlatnak; másrészt fontosnak tartja a földrajzi alapú korlátozások visszaélésszerű és indokolatlan használatának megszüntetését, amelyek révén a szellemi tulajdonjogok feltételezett védelme eltérő mértékben valósul meg;

17.  véleménye szerint azok a joghatósági küszöbértékek, amelyek alapján az összeolvadás tekintetében uniós vizsgálat indulhat, és amelyek a célvállalat, illetve az akviráló vállalat üzleti forgalmán alapulnak, nem mindig felelnek meg a digitális gazdaság szempontjából, mert ott az értéket – hirdetési szempontok miatt– gyakran egy internetes honlap látogatóinak száma képviseli; javasolja ezen küszöbértékek felülvizsgálatát és kiigazítását annak érdekében, hogy olyan szempontok is érvényesüljenek, mint az összeolvadások által érintett fogyasztók száma és a kapcsolódó tranzakciók értéke;

18.  hangsúlyozza, hogy a digitális gazdaság egyes területeire való belépés korlátai egyre inkább áthághatatlanná válnak, mivel minél hosszabb ideig áll fenn egy méltánytalan gyakorlat, annál nehezebb kiküszöbölni versenyt hátráltató hatásait; úgy ítéli meg, hogy az ideiglenes intézkedések hasznosak lehetnek annak biztosításában, hogy egy folyamatban lévő vizsgálat idején ne sérüljön a verseny; megerősíti e tekintetben, hogy a Bizottságnak hatékony ideiglenes intézkedésekkel kellene élnie, mindeközben garantálva az eljárás megfelelőségét és a vizsgálat által célba vett vállalkozások védelemhez való jogát; üdvözli a Bizottság azon kötelezettségvállalását, hogy az ECN+ irányelv átültetésének napjától számított két éven belül elemzi, milyen lehetőségek állnak rendlelkezésre az ideiglenes intézkedések elfogadásának egyszerűsítésére; ajánlja e tekintetben, hogy a Bizottság vonja le más országok bevált gyakorlatainak tanulságait;

19.  felhívja a Bizottságot, hogy tegyen ambiciózusabb lépéseket az online verseny útjában álló jogszerűtlen akadályok felszámolására annak érdekében, hogy biztosítsa az akadálymentes online vásárlást az Unión belül, nyomon kövesse az árplafonokat az olyan ágazatokban, mint a szállásokkal és idegenforgalommal kapcsolatos online platformok, és biztosítsa, hogy a fogyasztók versenyképes árakon, határokon átnyúló hozzáféréssel rendelkezzenek az online áruk és szolgáltatások széles köréhez; kéri a Bizottságot, hogy végezzen ágazati vizsgálatot a hirdetési piacon, hogy jobban megérthesse az online hirdetési piac dinamikáját, és azonosíthassa azokat a versenyellenes gyakorlatokat, amelyekkel a versenyjog végrehajtása keretében foglalkozni kell, mint ahogyan ezt egyes nemzeti hatóságok már megtették;

20.  hangsúlyozza, hogy a modern gazdaság digitalizációja a hagyományos gazdasági logikában bekövetkező változásokhoz vezet; hangsúlyozza ezért, hogy minden adózási rendszernek figyelembe kell vennie, hogy a digitalizáció gazdaságunk minden részének új realitása; tudomásul veszi a Bizottság javaslatát(8), amely szabályokat határoz meg a digitális gazdaság megadóztatásával kapcsolatban; hangsúlyozza, hogy a digitális gazdaság adóztatásának kezelnie kell a hagyományos gazdaság és az új, digitális alapú gazdasági gyakorlatok közötti aszimmetriákat, és el kell kerülnie a digitalizáció és az innováció akadályozását, illetve a gazdaság területén a mesterséges határok kialakulását; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy nemzetközi megoldásokat és közös adózási megközelítéseket találjanak a digitális gazdaságban; felhívja a Bizottságot, hogy az ilyen jellegű megállapodások kialakítása érdekében továbbra is tegyen erőfeszítéseket a nemzetközi fórumokon, különösen az OECD-ben;

21.  üdvözli a Bizottság digitális szolgáltatási adóról szóló javaslatát (COM(2018)0148), mivel ez kulcsfontosságú intézkedés annak biztosítására, hogy a digitális szektor megfizeti az adókból ráeső méltányos részt egy tartós megoldás elfogadásáig, amely lehetővé teszi, hogy a nyereséget az értékteremtés helyén adóztassák meg;

22.  ismét hangsúlyozza, hogy a távközlési ágazatban a verseny alapvető fontosságú annak érdekében, hogy ösztönözze az innovációt és a hálózatokba való beruházást, valamint kiemeli azt, hogy támogatni kell a megfizethető árakat és a fogyasztók számára biztosított, szolgáltatások közötti választási lehetőséget; úgy véli, hogy az EU-n belüli hívások továbbra is nagy terhet jelentenek a vállalkozások és a fogyasztók számára, és hogy az Unión belüli barangolás fogyasztói díjainak megszüntetésére irányuló lépések nem elegendőek az egységes piac további elmélyítéséhez; elismeri, hogy ösztönzőket kell bevezetni annak érdekében, hogy az Unión belüli hívások díja a helyi hívásokkal megegyező szintű legyen, elősegítve a teljesen európai vagy közös hálózatba való beruházásokat; véleménye szerint a szakpolitikáknak előnyben kell részesítenie az új hálózatokba történő hatékony beruházásokat, és figyelembe kell vennie a fogyasztókra gyakorolt hatást, ezzel pedig meg kell akadályoznia a magas és az alacsony jövedelmű háztartások közötti új digitális szakadékot; felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze a széles sáv bevezetését a magas szintű verseny előmozdításával, valamint biztosítsa az EU-n belül az összekapcsoltság magas szintjét és az 5G gyors elterjedését az egész Unióban, hogy biztosítható legyen az Unió globális versenyképessége, és idevonzhatók legyenek a beruházások; úgy véli, hogy az említett feladat megvalósítása során fontos, hogy a versenypolitika figyelembe vegye a szélessávú internet vidéki területeken történő bevezetésének sajátosságait, annak érdekében, hogy a közérdeket szolgálja, és megfordítsa a hozzáférés terén a vidéki és városi területek közötti növekvő technológiai aszimmetriát mutató tendenciát;

23.  úgy véli, hogy a folyószámláknak és a takarékbetét-számláknak nem szabad a felhasználó által fizetendő díjakat keletkeztetnie, kivéve, ha azok konkrét szolgáltatásokhoz kapcsolódnak;

24.  üdvözli a Bizottság antitröszthatározatát, amely alapján 4,34 milliárd EUR bírsággal sújtják a Google-t az Android mobileszközökkel kapcsolatos jogellenes gyakorlatok miatt, amelyek a Google keresőmotorja dominanciájának megerősítését szolgálják; felhívja a Bizottságot, hogy 2019-ben zárja le a nyolc évvel ezelőtt, 2010 novemberében indított Google Shopping antitrösztügyet; emlékezteti a Bizottságot arra, hogy le kell zárni azt a vizsgálatot, amely a Google egyéb saját speciális keresési szolgáltatásainak keresési eredményeivel való bánásmódjával kapcsolatos, többek között a helyi kereséssel kapcsolatos problémákat, amelyeket a Yelp legutóbbi panaszában felvetett; azt ajánlja, hogy a Versenypolitikai Főigazgatóság vitassa meg a digitális antitrösztügyek terjedelmét, valamint azt, hogy mi lehet a legmegfelelőbb eszköz ezek kezelésére; kéri különösen a Bizottságot, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy az antitrösztügyekkel kapcsolatban határidőket határozzon meg, ahogyan azt az összeolvadási ügyekre vonatkozóan teszi;

25.  hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak figyelembe kell vennie a digitális technológiával foglalkozó monopóliumok teljes szerkezeti szétválasztásának lehetőségét is, mivel ez megoldás lehet a verseny és az egyenlő versenyfeltételek helyreállítására az európai digitális piacon belül;

26.  hangsúlyozza, hogy a versenyjog végrehajtásának eredményessége a korrekciós intézkedések megfelelő megtervezésétől és tesztelésétől függ; kiemeli, hogy a fogyasztóközpontú álló korrekciós intézkedések fontosak ahhoz, hogy a versenyképességet helyre lehessen állítani egy piacon azáltal, hogy a fogyasztókat segítik a megalapozott döntések meghozatalában, valamint a status quo-ból eredő asszimetriák kezelésében; véleménye szerint a Bizottságnak a magatartási korrekciós intézkedések megtervezésekor figyelembe kell vennie a viselkedés-gazdaságtant mint támogató tudományágat, ahogyan azt egyes nemzeti hatóságok az elmúlt években megtették;

27.  megjegyzi, hogy a Bizottság elnöke kötelezettséget vállalt arra, hogy javaslatokat tesz arra vonatkozóan, hogy az adóügyekkel kapcsolatos csoportos kérelmek megválaszolásához kapcsolódó kötelezettség révén előmozdítja a tagállamok közötti adóügyi együttműködést annak érdekében, hogy egy tagállam minden olyan információt megadhasson a többi tagállamnak, amely alapján büntetőeljárást indíthatnak a határokon átnyúló adócsalást elkövetők ellen, megjegyzi, hogy amennyiben egy tagállam intézkedései torzítják a versenyt a belső piacon, a Parlament és a Tanács bizonyos körülmények között és az EUMSZ 116. cikkében körvonalazottak szerint irányelveket adhat ki a torzulás kiküszöbölésére;

28.  elismeri a Bizottság arra vonatkozó következtetését, hogy Luxemburg hozzávetőlegesen 120 millió EUR indokolatlan adóelőnyt nyújtott az Engie-nek, valamint hogy még mindig folyamatban van a beszedési eljárás; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a luxemburgi kormány úgy határozott, hogy fellebbez a Bizottság határozatával szemben;

29.  tudomásul veszi Margrethe Vestager versenyügyi biztos határozatát a McDonald’s-nak juttatott állami támogatással kapcsolatos vizsgálatról, amely szerint a McDonald’s egyes luxemburgi nyereségei megadóztatásának elmulasztása nem minősül jogellenes állami támogatásnak; úgy véli, hogy a jelenlegi uniós szabályozás alkalmatlan arra, hogy hatékonyan lépjen fel a kettős nem adóztatással szemben, és leállítsa le a társaságiadó-mértékkel kapcsolatos negatív versenyt;

30.  rámutat, hogy két újabb esetben – az Egységes Szanálási Testület (ESZT) következtetései dacára, amelyek szerint a szanálás közérdekkel nem volt alátámasztható – a Bizottság jóváhagyta az állami támogatást azon az alapon, hogy az regionális szinten enyhíteni fogja a gazdasági zavarokat, és ez a közérdek két eltérő értelmezésére ad példát; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a felszámolási támogatás tekintetében az állami támogatásokra vonatkozó szabályok és a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv szerinti szanálási rendszer közötti ellentmondásokat, és ezt követően ennek megfelelően módosítsa a 2013-as, bankokról szóló közleményét;

31.  megállapítja, hogy több tanulmány(9) is igazolta a rejtett társadalmi költséget és a termékek csökkenő versenyét a horizontális tulajdonosi koncentráció magasabb szintjével összefüggésben; felhívja ezért a Bizottságot, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy ebben az értelemben felülvizsgálja az összefonódásról szóló rendeletet, és iránymutatásokat adjon az EUMSZ 101. és 102. cikkének ilyen esetekben történő használatáról;

32.  megjegyzi, hogy a pénzügyi ágazatban a globális pénzügyi rendszer stabilizálásához a szanálási eszközök hiányában szükségesek lehettek az ideiglenes állami támogatások, de most felül kell vizsgálni és meg kell szüntetni őket; sajnálatát fejezi ki a felülvizsgálat elégtelen volta miatt; újfent kéri ezért a Bizottságot annak megvizsgálására, hogy a pénzintézetek a válság kezdete óta részesültek-e rejtett juttatásokban és állami támogatásban a központi bankok által nyújtott likviditási támogatás formájában; emlékeztet a Vestager biztos által a Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottságával 2017. novemberben folytatott strukturált párbeszéd során tett kötelezettségvállalásra, mely szerint áttekintik az EKB vállalati eszközvásárlási programjából eredő esetleges versenytorzulásokat, és a kérdésben kvalitatív szempontú válasszal fog szolgálni; hangsúlyozza ezzel kapcsolatban, hogy az állami támogatások terén a szelektivitás fogalma alapvető kritériumot jelent, amelyet mélyrehatóan meg kell vizsgálni, e tekintetben rámutat továbbá az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (3) bekezdésére, amely az úgynevezett lojális együttműködés elvét tartalmazza;

33.  úgy véli, hogy prioritást élvez annak biztosítása, hogy a jövőbeli bankválságok kezelésénél szigorúan és pártatlanul betartsák az állami támogatási szabályokat, hogy az adófizetőket megvédjék a bankok megmentésével járó terhektől;

34.  üdvözli, hogy a Bizottság olyan anonim visszaélés-bejelentési eszközt vezetett be, amely lehetővé teszi a kartellek vagy más típusú jogellenes, versenyellenes gyakorlatok bejelentését, és ezzel fokozza annak valószínűségét, hogy ezeket feltárják és büntetőeljárás alá vonják; megállapítja, hogy az eszköz használatának első hónapjai után a számadatok ígéretesek;

35.  aggodalmát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a pénzügyi szektor fokozódó koncentrációja csökkentheti a verseny mértékét az ágazatban, valamint aggódik a valódi belső bankpiac hiánya és a nemzeti piacok széttöredezettségének fennmaradása miatt;

36.  hangsúlyozza, hogy Európának erős, harmonizált keretre van szüksége a multinacionális vállalatokra vonatkozó jelentéstétel és társasági adózás tekintetében, amely nyilvános országonkénti jelentéstételt és közös összevont társaságiadó-alapot (KÖTA) foglal magában; emlékeztet arra, hogy a cégek és a tagállamok adóhatóságai által viselt költségek csökkentése mellett a szóban forgó intézkedések elfogadása megoldaná a transzferárazás kérdését, és igazságosabb versenyt biztosítana az egységes piacon;

37.  felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is értékelje a tagállamok káros adóintézkedéseit az európai szemeszter keretében, és teljes körűen vizsgálja meg a verseny torzítását, valamint a más országokra kiterjedő tovagyűrűző hatásokat;

38.  felhívja a Bizottságot, hogy folytassa és bővítse erőfeszítéseit az Európai Unióban a fogyasztók kárára történő, piaci erőfölénnyel való visszaélések kivizsgálása vonatkozásában; kéri a Bizottságot, hogy ezzel egyidejűleg a túlzott versenytorzulás megakadályozása érdekében kövesse nyomon a meglévő állami monopóliumokat és a koncessziós tenderek jogszerűségét;

39.  hangsúlyozza, hogy az állami támogatás versenytorzító hatást gyakorolhat a belső piac működésére; emlékeztet az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alkalmazására vonatkozó szigorú követelményekre; megállapítja, hogy az antitrösztproblémákkal és az állami támogatással kapcsolatos legtöbb döntést nemzeti szinten hozzák meg; úgy véli tehát, hogy a Bizottságnak nyomon kell követnie és meg kell hoznia a belső piacon belüli következetes szakpolitika biztosításához szükséges intézkedéseket; felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre ütemtervet a célzottabb állami támogatás érdekében; üdvözli a Bizottság által folyamatosan tett erőfeszítéseket az állami támogatás fogalommeghatározása különféle szempontjainak egyértelműsítése érdekében, ahogy azt az állami támogatás EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerinti fogalmáról szóló közleményben alátámasztották; kiemeli különösen az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy tisztázzák a „vállalkozás” és a „gazdasági tevékenység” fogalmát; mindazonáltal megállapítja, hogy továbbra is nehézségekbe ütközik a gazdasági és nem gazdasági tevékenységek között határvonal meghúzása; rámutat továbbá arra, hogy a Bíróság feladata biztosítani a Szerződés megfelelő értelmezését; felhívja a Bizottságot, hogy az uniós állami támogatási szabályok alkalmazásakor továbbra is szenteljen különös figyelmet az általános gazdasági érdekű szolgáltatások megvalósításának, ideértve az energia, a közlekedés és a távközlés területét is, különösen az Unió elszigetelt, távoli vagy peremterületeinek szánt állami támogatás összefüggésében; hangsúlyozza, hogy az általános érdekű szolgáltatások előmozdítása érdekében nyújtott állami támogatások alkalmazásakor a fogyasztók és a polgárok érdekeit, nem pedig az egyedi érdekek megerősítését kell szolgálni;

40.  hangsúlyozza, hogy a Tanácsban érvényes egyhangúság miatt az adózás elsősorban nemzeti hatáskörbe tartozik, továbbá hogy a szakpolitika megválasztása ezért az adott tagállam nemzeti kormányának és parlamentjének politikai nézeteitől és orientációjától függ; megállapítja ugyanakkor, hogy az adózás eszköze felhasználható arra, hogy a vállalkozások burkolt állami támogatásban részesüljenek, ami egyenlőtlen belső piaci feltételeket teremthet; hangsúlyozza ezért, hogy biztosítani kell, hogy a nemzeti adópolitikák ne torzítsák a tisztességes versenyt, és ezáltal az adó- és versenypolitikát következetesen alkalmazzák a belső piacon; üdvözli a tényt, hogy az adókedvezmény formáját öltő állami támogatással foglalkozó munkacsoport állandó testületté válik; felszólít arra, hogy a munkacsoportot megfelelően lássák el emberi erőforrásokkal és vizsgálati eszközökkel; felszólít arra, hogy tisztázzák az állami támogatásokra irányuló, ilyen jellegű vizsgálatok helyzetét, többek között a vizsgált ügyek számát; hangsúlyozza, hogy a belső piacon belül az agresszív adózási gyakorlatot nem folytató új belépőket és vállalkozásokat – köztük a kkv-kat – büntetik; üdvözli a Bizottság részletes vizsgálatait az olyan versenyellenes gyakorlatokkal kapcsolatban, mint a szelektív adókedvezmények vagy a többletnyereségadó-megállapítási rendszerek; üdvözli az adómegállapítással kapcsolatos állami támogatás fogalmáról szóló bizottsági közleményben foglalt iránymutatást; felszólítja a tagállamokat, hogy hagyjanak fel az olyan tisztességtelen versenyjogi gyakorlatokkal, amelyek indokolatlan adókedvezményeken alapulnak; felszólítja a Tanácsot, hogy fogadja el a KÖTA-ra irányuló javaslatot; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az állami támogatásokra vonatkozó uniós jogszabályok szerint a törvénytelen adóügyi támogatások kedvezményezettjeitől visszakövetelt és behajtott adók azt az országot illetik meg, amely a támogatást adta felhívja a Bizottságot, hogy dolgozza ki e probléma megoldását; hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királysággal folytatott jövőbeli tárgyalásoknak ki kell terjednie a tisztességes verseny tiszteletben tartására, valamint annak garantálására, hogy az Egyesült Királyság ne tudjon állami támogatást adni egyedi, különösen kedvezményes adójogi megállapodások alapján;

41.  felhívja a figyelmet az élelmiszer-ellátási lánc messze ható – a világ vetőmagpiacán és növényvédő-piacán oligopóliumot alkotó néhány vállalat kezében való – koncentrációjára, amely a fogyasztók, a gazdálkodók, a környezetvédelem, illetve a biológiai sokféleség kárára válik; rámutat, hogy egy ilyen struktúra növelni fogja a mezőgazdasági termelőknek néhány globálisan integrált, egyablakos platformtól való technológiai és gazdasági függőségét, korlátozott vetőmag-választékot fog eredményezni, az innovációs tevékenységet el fogja téríteni attól, hogy a környezetet és a biológiai sokféleséget tiszteletben tartó termelési modelleket fogadjanak el, végezetül pedig a kisebb verseny miatt az innováció csökkenéséhez, valamint a végtermékek alacsonyabb minőségéhez fog vezetni; felhívja a Bizottságot, hogy figyelembe véve a – különösen a kistermelői – mezőgazdasági jövedelmek csökkenését, erőfeszítései irányuljanak a mezőgazdasági termelők – különösen a kis- és középvállalkozók – tisztességes jövedelmének biztosítására;

42.  úgy véli, hogy alapvető fontosságú, hogy a Bizottság átfogóbban ellenőrizze a szabadalmak mezőgazdasági felhasználását;

43.  üdvözli az olyan kezdeményezéseket, mint amilyen az intelligens falvak keret, amely arra ösztönzi a településeket, hogy legyenek agilisabbak, használják fel jobban erőforrásaikat, és aktívabban vegyenek részt az egységes piac versenyében, továbbá javítsák vonzerejüket és a vidéki lakosok életminőségét;

44.  elismeri, hogy a blokklánc-technológiában lehetőségek rejlenek a pénzügyi szolgáltatásokat illetően; figyelmeztet ugyanakkor arra, hogy e technológia forrásgyűjtése történő felhasználását szabályozni kell, hogy elkerülhető legyen a szabályozott pénzügyi piacokat érintő dömping, a befektetői kockázat és a pénzmosás kockázata; felhívja a Bizottságot e tekintetben, hogy tegyen javaslatot az ICO-kibocsátások szabályozási keretére;

45.  aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a Bizottság nemrég jóváhagyta a Bayer és a Monsanto összeolvadását, és azt, hogy a Bizottság elismerte, hogy határozatában figyelmen kívül hagyta az EUMSZ-ben foglalt célokat, konkrétan az élelmiszer-biztonságot, valamint a fogyasztók, a környezet és az éghajlat védelmét;

46.  úgy véli, hogy fontos intézkedéseket hozni azokkal a vállalatokkal szemben, amelyek a mezőgazdasági termelési lánc marketing- és forgalmazási szakaszaiban tevékenykednek, és a mezőgazdasági jövedelmek és a fogyasztói árak rovására torzítják a mezőgazdasági piacot;

47.  üdvözli a Bizottság által alkalmazott megközelítést, amely alapján a horizontális összeolvadások vizsgálata során egyre inkább az innovációs versenyre kerül a hangsúly, különösen a K+F-igényes piacokat érintő összeolvadások esetében, és megjegyzi, hogy az összeolvadásokat a teljes belső piac szempontjából kell értékelni; kéri a Bizottságot, hogy terjessze elő az EK összefonódás-ellenőrzési rendeletének felülvizsgálatát, és elemezze, hogy milyen mértékben kaphat hatáskört intézkedések elfogadására – ahogyan ez számos tagállam esetében jelenleg fennáll – az európai közrend, valamint az EUMSZ-ben és az EU Alapjogi Chartájában foglalt jogok és elvek védelme érdekében, beleértve a környezet védelmét is;

48.  ismét hangsúlyozza a Bizottság azon előzetes következtetését, hogy a Google keresőmotorja tekintetében erőfölényével visszaélve jogellenesen előnyben részesítette saját termékeit; hangsúlyozza, hogy a szóban forgó visszaélés megszüntetéséhez arra van szükség, hogy teljes körűen, strukturálisan szétválasszák a vállalat általános és szakosodott keresési szolgáltatásait;

49.  megállapítja, hogy az Európai Bíróság az EUMSZ 101. cikkét a Szerződések különféle céljait figyelembe véve értelmezi; hangsúlyozza azonban, hogy az EUMSZ 101. cikkének a Bizottság horizontális iránymutatásai általi szűk értelmezése egyre inkább akadályozza a kisebb piaci szereplők fokozottabb együttműködését a szigorúbb környezetvédelmi és szociális normák elfogadása tekintetében; úgy véli, hogy a Bizottságnak jogbiztonságot kell teremtenie azon feltételek tekintetében, amelyek alapján a termelői szervezetek – többek között a szövetkezetek, azok szövetségei és az ágazatközi szervezetek – által az élelmiszer-ellátási lánc egészében a fenntarthatóság és a tisztességes munkaügyi normák céljából kötött kollektív megállapodásokat a versenyjog alapján értékelik, és ösztönzi az ilyen kezdeményezéseket a versenypolitikán belül; hangsúlyozza, hogy egy ilyen megközelítés nem akadályozhatja meg alacsonyabb árú termékek előállítását, különösen azokban az ágazatokban, ahol a fogyasztók árérzékenyebbek; hangsúlyozza az arányosság elvének fontosságát is, vagyis hogy a verseny korlátozása nem lépheti túl az általános érdek megvalósításához szükséges mértéket;

50.  hangsúlyozza az energiaunió közösen elfogadott céljait és célkitűzéseit, és különösen kiemeli a biztonságra, a gazdaság dekarbonizációjára, a szolidaritásra és a bizalomra vonatkozó dimenziókat; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy az európai energiapiacok a jogállamiságra, a versenyre, az energiaforrások és -szolgáltatók sokféleségére, a kiszámíthatóságra és az átláthatóságra alapuljanak, továbbá hogy meg kell akadályozni, hogy bármely – az Unióban vagy harmadik országban letelepedett – piaci szereplő kihasználja erőfölényét versenytársai és a fogyasztók kárára; e tekintetben kéri a szóban forgó piaci szereplők fokozott ellenőrzését, szükség esetén pedig velük szembeni intézkedések és kötelezettségek előírását; megjegyzi különösen, hogy megfelelően kell foglalkozni bizonyos energiavállalatoknak az uniós gázpiac felosztására irányuló stratégiájával és ebből adódóan az uniós antritröszt-szabályok potenciális megsértésével; elismeri továbbá, hogy a tagállamok által a Párizsi Megállapodás részeként vállalt jogi erejű kötelezettségek nem teljesíthetők az olyan konkrét állami intézkedések hiányában, amelyek elősegítenék, ösztönzőket teremtenének és lehetővé tennék a megújuló energiák termelését és felhasználását; tudomásul veszi az állami támogatásokról és az energiáról szóló iránymutatások tervbe vett felülvizsgálatát, amelyek a jövőben kiterjednek majd az állami támogatásokból leginkább részesülő két ágazatra, nevezetesen a nukleáris energiára és a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésére is, és nagyobb rugalmasságot fog eredményezni a fogyasztók által termelt megújuló energia tekintetében; hangsúlyozza, hogy az energiauniót a piacok integrálása útján kell kiteljesíteni, különösen szükség esetén a rendszerösszekötőkbe történő beruházásokkal, továbbá a piaci feltételek és a kereskedelmi potenciál alapján, illetve a kereskedelemképes kapacitás meglévő összeköttetésekben való növelésével; hangsúlyozza ezért, hogy a kapacitásmechanizmusokra vonatkozó állami támogatások jóváhagyását szigorú szükségességi vizsgálatnak kell alávetni, amely magában foglalja az alternatív intézkedések vizsgálatát, nevezetesen a meglévő rendszerösszekötők hatékonyabb felhasználását; hangsúlyozza, hogy a kapacitásmechanizmusok gyakran jelentős költségeket jelentenek a fogyasztók számára, és „rejtett támogatásnak” minősülnek, illetve veszteséges és szennyező erőműveket támogatnak, ami szükségessé teszi annak biztosítását, hogy ezek a rendszerek ne legyenek nyitottak a leginkább szennyező létesítmények részére a nekik nyújtott állami támogatás jóváhagyásakor;

51.  hangsúlyozza, hogy fokozott átláthatóságra van szükség abban az esetben, ha köz- és magánszféra közötti partnerségeket terveznek, annak megelőzésére, hogy ezeket a magánszektorbeli partnerek a versenytársaikkal szembeni versenyelőny megszerzésére használják fel;

52.  üdvözli, hogy a Bizottság megvizsgálja az életmentő gyógyszerek árképzési gyakorlatait, különösen az Aspent is érintő ügyben;

53.  hangsúlyozza, hogy fontos ugyanolyan jogokat biztosítani minden légi fuvarozónak az Unióba érkező vagy az Unióból induló járatok esetében; szomorúan ismeri el, hogy ez nincs mindig így az Unión kívül működő uniós légitársaságok esetében, amelyek tisztességtelen versenygyakorlatokkal szembesülnek; felhívja a Bizottságot, hogy kezelje a fogyasztóvédelmi jogszabályokat is aláaknázó versenyellenes gyakorlatokat; ismételten hangsúlyozza az uniós légi fuvarozók és a harmadik országbeli légi fuvarozók közötti tisztességes verseny biztosításának jelentőségét;

54.  hangsúlyozza a versenyképes közlekedési ágazat fontosságát; megállapítja, hogy az egységes közlekedési piacot még ki kell teljesíteni, és a vasúti szektor a leginkább széttöredezett; üdvözli a Bizottság által a közúti utasszállítási belső piac kiteljesítése és jobb működése előmozdítása érdekében tett lépéseket;

55.  ismét megerősíti, hogy az új infrastruktúrával kapcsolatos projektek, többek között azok, amelyek tagállamot kötnek össze harmadik országgal, az uniós jogszabályok, különösen a szétválasztásra és a piaci árképzésre vonatkozó szabályok hatálya alá tartoznak majd;

56.  hangsúlyozza a megfelelő pénzügyi és emberi erőforrások fontosságát és szükségességét a Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságán és az illetékes nemzeti hatóságoknál, valamint az adatközpontú és algoritmusalapú gazdaság által támasztott kihívások kezeléséhez szükséges informatikai és digitális szakértelmet; támogatja ezzel összefüggésben a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret kapcsán az egységes piac programjának versennyel kapcsolatos dimenziójára irányuló javaslatot;

57.  hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak a versenyjogi döntések meghozatalakor nem több független helyi vagy nemzeti piacként, hanem egyetlen piacként kell a belső piacra tekintenie;

58.  hangsúlyozza, hogy a globalizáció korában a versenyjogi elvek hatékony végrehajtásához elengedhetetlen a nemzetközi együttműködés, valamint a korrekciós intézkedésekből és a végrehajtási intézkedések eredményeiből eredő következetlenségek megelőzése; úgy véli, hogy a versenyszabályok és versenygyakorlatok világszerte történő javításának legjobb módját a tisztességes és átlátható viták folytatása jelenti; támogatja a Bizottság, valamint a nemzeti és adott esetben a regionális versenyhatóságok Nemzetközi Versenyügyi Hálózatban való aktív részvételét;

59.  üdvözli az ECN+ irányelvet, amely jelentős mértékben elő fogja segíteni az uniós versenyjog eredményes és következetes alkalmazását az egész Unióban, mivel biztosítja, hogy a nemzeti versenyhatóságok megfelelő eszközökkel, erőforrásokkal és biztosítékokkal rendelkezzenek a függetlenség tekintetében, beleértve a választás átlátható folyamatát vagy a vezetők kinevezését, és lehetővé teszi a számukra, hogy visszatartó erejű bírságokat szabjanak ki a versenyjogi szabályok megsértése esetén; értékeli a Bizottság által a tagállamoknak ezen irányelv végrehajtása összefüggésében nyújtott korai segítségnyújtást;

60.  felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy valamennyi jövőbeli kereskedelmi megállapodás egyenlő esélyeket nyújtson, különösen a verseny és az állami támogatás tekintetében; hangsúlyozza, hogy a piaci verseny torzulásának elkerülése érdekében állami támogatást csak törvényi úton szabályozott, kivételes és indokolt esetben szabad engedélyezni, ugyanakkor az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás céljainak eléréséből származó kivételeknek és indokolásoknak helyt kell adni; emlékeztet arra, hogy „a globálissá váló vállalatokat a versenyhatóságoknak is követniük kell ezen az úton” – nem utolsósorban azért, mert az információs és kommunikációs technológiák (IKT) elterjedése és a digitális gazdaság megjelenése egyes ágazatokban túlzott piaci és erőkoncentrációt eredményezett; úgy véli, hogy a verseny globális szabályozása és a versenyhatóságok közötti legmagasabb szintű együttműködés – beleértve a versenyeljárások során végrehajtott információcserét is – alapfeltételei a tisztességes globális kereskedelem fejlődésének;

61.  emlékeztet arra, hogy a nemzetközi kereskedelmi és beruházási megállapodásoknak konkrét és határozott versenyügyi fejezetet kellene tartalmazniuk;

62.  felszólítja a Bizottságot, hogy fokozza erőfeszítéseit, és lépjen fel ambiciózusan a nemzetközi közbeszerzési piacok megnyitása tekintetében, valamint az európai vállalatok harmadik országbeli köz-magán társulásokhoz való hozzáférésének javítása kapcsán; úgy véli, hogy csökkenteni kell a közbeszerzési szerződésekhez való hozzáférés tekintetében az uniós és harmadik országok, nevezetesen az Egyesült Államok és Kína között fennálló aszimmetriákat; felszólítja az uniós kereskedelmi partnereket, hogy közbeszerzési piacaikhoz biztosítsanak megkülönböztetésmentes hozzáférést az európai vállalatok és munkavállalók számára; üdvözli a nemzetközi közbeszerzési eszközről szóló megújított vitát, az ugyanis megteremti a szükséges kölcsönösséget azokban az esetekben, amelyekben a kereskedelmi partnerek korlátozzák a beszerzési piacaikhoz való hozzáférést, és felszólítja az Európai Tanácsot annak gyors elfogadására; támogatja a Bizottságnak a harmadik országok közbeszerzési piacainak kétoldalú kereskedelmi partnerségeken keresztül történő megnyitására irányuló erőfeszítéseit; emlékeztet arra, hogy a nem piaci feltételek mellett működő és geopolitikai megfontolások által vezérelt vállalatok gyakorlatilag minden versenytársat legyőzhetnek az európai közbeszerzési pályázatokon; felszólítja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon a közbeszerzési pályázatokat, és akadályozza meg, hogy az európai vállalkozások és munkavállalók az állam által irányított vállalatoktól származó tisztességtelen verseny áldozataivá váljanak;

63.  rámutat arra, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni – a versenypolitikát is felhasználó – küzdelemre szükség van a globálisan egyenlő feltételek biztosításához, ami haszonnal járna a munkavállalók, a fogyasztók és a vállalkozások számára, továbbá az Unió kereskedelmi stratégiájának prioritásai közé tartozik; hangsúlyozza, hogy a globalizáció kiaknázásáról szóló vitaanyag szerint az Uniónak lépéseket kell tennie a tisztességes versenyfeltételek helyreállítása érdekében; üdvözli, hogy a Japánnal kötött gazdasági partnerségi megállapodás és a Kanadával kötött átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás versenypolitikára vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz; sajnálja ugyanakkor, hogy ezek a rendelkezések továbbra is korlátozott hatókörűek, és nem rendelkeznek a hatékony végrehajtásról és vitarendezésről; felhívja a figyelmet arra, hogy a tisztességes szabályok biztosítása érdekében fontos a versenyre vonatkozó ambiciózus rendelkezések beillesztése valamennyi kereskedelmi megállapodásba, valamint végrehajtásuk kikényszerítése;

64.  üdvözli a közvetlen külföldi befektetések átvilágítására vonatkozó európai keret létrehozására irányuló javaslatot; hasznos eszköznek tartja egyrészt a stratégiai jelentőségű európai vállalkozások olyan tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni megvédésében, amelyek károsíthatják a biztonságot és a közrendet, másrészt a tisztességes versenyre vonatkozó elvek Unión belüli tiszteletben tartásának biztosításában;

65.  hangsúlyozza a szubvencióellenes eszköz fontosságát a tisztességtelen globális verseny kezelésében, valamint kiemeli, hogy az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok segítségével egyenlő versenyfeltételeket kell teremteni; ezzel összefüggésben sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy 2017-ben az európai vállalkozásokkal és munkavállalókkal szembeni legtöbb új kereskedelmi akadályt ismét a Kínai Népköztársaság állította fel, valamint hogy a szubvencióellenes európai ügyek többségében Kína is érintett volt;

66.  aggodalmának ad hangot az Egyesült Államok vámpolitikájával, valamint annak az európai vállalatok versenyképességére gyakorolt hatásával kapcsolatban; hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelem egyensúlyának visszaállítására irányuló erőfeszítéseknek határozottaknak, ugyanakkor kiegyensúlyozottaknak, arányosaknak és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) elveivel összeegyeztethetőknek kell lenniük;

67.  felszólítja a Bizottságot, hogy erőfeszítéseit fokozva többek között a WTO, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferencia (UNCTAD), a G20 és a Világbank keretein belül a többi országgal folytatott szorosabb együttműködés révén mozdítsa elő a tisztességes versenyt a globális piacon, többek között oly módon, hogy harcol a vámjellegű akadályok és a támogatások indokolatlan alkalmazása ellen; emlékeztet a WTO-ban 1996 és 2004 között végzett munkára a kereskedelem- és a versenypolitika kölcsönhatásait illetően, és sajnálja, hogy ez a kérdés azóta nem szerepelt a WTO munkaprogramjában; hangsúlyozza, hogy a WTO-megállapodások rendelkezései – például a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) IX. cikke – alapot teremtenek a WTO-tagok közötti jövőbeli együttműködéshez a versenypolitikai kérdések terén; szorgalmazza ezért, hogy a WTO 12. miniszteri konferenciáján tegyenek újabb előrelépéseket a tisztességes nemzetközi verseny biztosítása érdekében;

68.  aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a WTO állítólag nem képes kezelni a nem piaci jellegű gazdaságokat és megbirkózni a támogatások és állami beavatkozás által előidézett versenytorzulásokkal, ugyanakkor határozottan hisz a WTO alapvető szerepében; üdvözli az USA, Japán és az EU háromoldalú fellépését a szervezet ennek megfelelő megreformálására;

69.  felszólítja a Bizottságot, hogy fokozza az uniós kkv-k nyújtott támogatását, hogy azok a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok, például dömping és nem uniós országok általi támogatás esetén meg tudják védeni és érvényesíteni tudják jogaikat; ezzel összefüggésben elismeri a tisztességtelen verseny elleni küzdelem terén a nagy horderejű esetekben, jól ismert vállalatokkal szemben tett bizottsági erőfeszítéseket, ám hangsúlyozza, hogy a tisztességes verseny érvényre juttatása a kkv-k esetében is a legnagyobb fontossággal bír;

70.  hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi megállapodások fenntartható fejlesztési rendelkezéseinek hatékony végrehajtása fontos a partnerországokban fennálló életkörülmények javítása, valamint az európai vállalkozások tisztességtelen versennyel szembeni védelme szempontjából; üdvözli a környezetvédelmi és szociális kritériumok bevezetését a támogatás- és dömpingellenes intézkedések reformja során.

71.  rámutat arra, hogy az uniós versenypolitika nem éri el a kívánt eredményeket, mivel annak ellenére, hogy azt a belső piac valamennyi szereplője közötti tisztességes verseny védelme érdekében alkalmazzák, különös tekintettel a fogyasztók érdekeire, a valóság az, hogy az élelmiszer-ellátási láncon belüli egyenlőtlenségek miatt a mezőgazdasági termelőkre elfogadhatatlan mértékű nyomás nehezedik; úgy véli, hogy a fogyasztók és a mezőgazdasági termelők érdekeinek azonos alapon kell nyugodniuk;

72.  úgy véli, hogy a mezőgazdasági tevékenységek sajátos jellege elengedhetetlenné teszi a közös szervezeteket az elsődleges termelők élelmiszerláncon belüli helyzetének megerősítése, valamint az EUMSZ 39. cikkében meghatározott KAP-célkitűzések elérése érdekében, és hogy ennélfogva a termelői szervezetek és szövetségeik által folytatott kollektív tevékenységeket – beleértve a termelés tervezését, az értékesítési tárgyalásokat és a szerződéses megállapodásokat – az EUMSZ 101. cikkében rögzítettekkel összeegyeztethetőknek kell tekinteni; hangsúlyozza, hogy a mezőgazdasági termelők termelői szervezetekbe tömörülése megerősíti az ellátási láncban elfoglalt pozíciójukat;

73.  úgy véli, hogy a szakmaközi szervezeti modell az ágazatirányítás sikeres szerveződési formája, mivel struktúrát biztosít egy adott ágazat összes – a struktúrán belül méltányosan képviselt – szereplője számára – és szervezett keretet nyújt a közöttük zajló egyeztetésekhez – azáltal, hogy lehetővé teszi gazdasági és technikai információk átadását, a piaci átláthatóság fokozását, illetve a kockázatviselés és az előnyök jobb elosztását; úgy véli, hogy az európai szintű szakmaközi szervezetek létrehozásának megkönnyítése érdekében a KAP-nak elő kell segítenie a különböző, megfelelően strukturált együttműködési modelleket, például a jelenlegi modellt;

74.  úgy véli, hogy a jelenlegi tendenciának megfelelően tovább kell erősíteni a termelői és a szakmaközi szervezetek hatásköreit annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők alkupozíciója egyensúlyban legyen az élelmiszer-ellátási láncban részt vevő kiskereskedők tárgyalási pozíciójával; úgy véli, hogy az e szervezetek létrehozására és működésére irányuló uniós társfinanszírozást növelni kell;

75.  felhívja a Bizottságot, hogy válság esetén segítse elő a kollektív piacirányítási eszközök alkalmazását, olyan eszközöket felhasználva, amelyek nem igényelnek közpénzeket, például az élelmiszerlánc szereplői közötti megállapodások révén történő termékkivonást; rámutat, hogy ilyen jellegű intézkedést maguk a szakmaközi szervezetek alkalmazhatnak;

76.  úgy véli, hogy az európai termelőket tisztességtelen versenyhelyzetbe hozza az olyan harmadik országokból származó termékeknek az európai piacra való bekerülése, amelyek nem felelnek meg az uniós szociális, egészségügyi és környezetvédelmi előírásoknak; következésképpen azt kéri, hogy az érzékeny helyzetben levő ágazatokat védjék, és hogy a mezőgazdasági termékek tekintetében a jövőbeli és a folyamatban lévő kereskedelmi tárgyalások során alkalmazzák rendszeres jelleggel a kölcsönösség és a megfelelőség elvét; felszólítja a Bizottságot, hogy a brexitről szóló tárgyalásokba is építse be ezt a szempontot;

77.  hangsúlyozza, hogy az EU belső piacához való hozzáférést az egészségügyi, növény-egészségügyi és környezetvédelmi előírásoknak való megfelelés feltételéhez kell kötni; kéri a Bizottságot, hogy a tisztességes verseny biztosítása érdekében mozdítsa elő a környezetvédelmi és élelmiszer-biztonsági előírások terén a harmadik országok és az Európai Unió közötti intézkedések és ellenőrzések egyenértékűségét; megjegyzi, hogy a legszigorúbb környezetvédelmi és állatjóléti szabványok magasabb költségeket jelenthetnek, és ezért az előírások lazítása versenyellenes magatartást eredményezhet;

78.  rámutat arra, hogy a mezőgazdasági termelőket érintő éghajlati katasztrófák hatással vannak a piacra és gyengítik a mezőgazdasági termelők élelmiszer-ellátási láncban elfoglalt pozícióját; emlékeztet arra, hogy a többek között a mezőgazdasági ágazatban alkalmazandó uniós dömpingellenes szabályok(10) szerint a környezeti dömping tisztességtelen versenyhez vezet; kéri, hogy vegyék figyelembe a fenntartható és környezetbarát társadalmat követelő európai polgárok érdekeit; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy az egységes piac működését és a társadalom egészének javát szem előtt tartva a fenntarthatósági kezdeményezésekkel összefüggésben a horizontális és vertikális együttműködés megkönnyítése érdekében biztosítson mentességet a versenyszabályok alól;

79.  hangsúlyozza, hogy a „méltányos ár” nem tekinthető a lehető legalacsonyabb árnak a fogyasztó számára, hanem ehelyett észszerűnek kell lennie, és tisztességes javadalmazást kell lehetővé tennie az élelmiszer-ellátási lánc minden szereplője részére; hangsúlyozza, hogy a fogyasztókat nem pusztán az alacsony árak érdeklik, hanem azon túlmenően többek között az állatjólét, a környezeti fenntarthatóság, a vidékfejlesztés, valamint az antibiotikumok használatának csökkentésére és az antimikrobiális rezisztencia felszámolására irányuló kezdeményezések;

80.  üdvözli, hogy a salátarendelet(11) olyan eljárást hoz létre, amelynek keretében a mezőgazdasági termelők egy csoportja nem kötelező erejű véleményt kérhet a Bizottságtól arról, hogy a kollektív fellépés összeegyeztethető-e a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (egységes közös piacszervezés rendelet) 209. cikkében említett versenyszabályoktól való általános eltéréssel; felszólítja a Bizottságot arra, hogy a mezőgazdasági piacokkal foglalkozó munkacsoport ajánlására tekintettel tegye egyértelművé az általános mezőgazdasági eltérés hatályát és annak a 149. és 152. cikkben foglalt eltérésekkel való átfedését, és így pontosabban határozza meg a kivételeket, annak érdekében, hogy az EUMSZ 101. cikk alkalmazásának minden szükséges felfüggesztését alkalmazhatóvá és megvalósíthatóvá tegye;

81.  rámutat arra, hogy a mezőgazdasági ágazatban a csekély összegű támogatások egyéni felső határát 2013-ban a kétszeresére emelték (7 500 EUR-ról 15 000 EUR-ra) annak érdekében, hogy segítsenek megbirkózni az éghajlati, egészségügyi és gazdasági válsággal; rámutat arra, hogy ugyanakkor a nemzeti „de minimis” felső határt csak kismértékben igazították ki (a nemzeti mezőgazdasági termelés értékének 0,75%-áról annak 1%-ára), ami csökkentette az államok arra vonatkozó hatáskörét, hogy segítséget nyújtsanak a nehéz helyzetben lévő gazdaságoknak; következésképpen támogatja a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy a mezőgazdasági „de minimis” szabályok keretében biztosítsanak nagyobb rugalmasságot a tagállamoknak és a régióknak;

82.  üdvözli a salátarendeletben bevezetett változtatásokat, amelyek arra irányulnak, hogy az egységes mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló rendelet 222. cikkében foglalt, a versenyjog területén alkalmazható ideiglenes eltérésekre vonatkozó rendelkezések alkalmazását elősegítsék; felhívja mindazonáltal a Bizottságot, hogy tisztázza az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet 219. és 222. cikkének a piaci zavarok és a súlyos piaci egyensúlyhiány esetén teendő lépések tekintetében történő alkalmazását, mivel a jelenleg mindkét cikket övező jogbizonytalanság azt jelenti, hogy senki sem alkalmazza őket attól való félelmében, hogy nem tud a tagállamok versenyhatóságai által megállapított szabályoknak megfelelni;

83.  emlékeztet arra, hogy jelentős horizontális és vertikális szerkezetátalakításra került sor, amely a már koncentrált vetőmag-, agrokémiai, műtrágya-, állatgenetikai és mezőgazdasági gépipari ágazatokban, valamint a feldolgozás és a kiskereskedelem terén további konszolidációt eredményezett; felhívja a Bizottságot, hogy ebben az összefüggésben, valamint azt követően, hogy a Bayer csoport felvásárolta a Monsanto vállalatot – amelyek így együttesen a globális növényvédőszer-piac mintegy 24%-át és a globális vetőmagpiac 29%-át uralják –, biztosítsa, hogy az uniós mezőgazdasági termelők, a polgárok és a környezet érdekei védelemben részesüljenek;

84.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok nemzeti és – adott esetben – regionális versenyhatóságainak és a tagállamok nemzeti parlamentjeinek.

(1) HL L 187., 2014.6.26., 1. o.
(2) HL L 24., 2004.1.29., 1. o.
(3) HL C 93., 2017.3.24., 71. o.
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0187.
(5) HL C 252., 2018.7.18., 78. o.
(6) HL L 201., 2002.7.31., 37. o.
(7) ‘Privacy and competitiveness in the age of big data: The interplay between data protection, competition law and consumer protection in the Digital Economy [Az adatvédelem és a versenyképesség az óriás méretű adathalmazok korában: Az adatvédelem, a versenyjog és a fogyasztóvédelem közötti kölcsönhatás a digitális gazdaságban], az európai adatvédelmi biztos előzetes véleménye (2014. március). https://edps.europa.eu/sites/edp/files/publication/14-03-26_competitition_law_big_data_en.pdf
(8) COM(2018)0147, COM(2018)0148 és C(2018)1650.
(9) Common Ownership by Institutional Investors and its Impact on Competition [Az intézményi befektetők közös tulajdonjoga és ennek hatása a versenyre], OECD, 2017. december 5–6.
(10) COM(2013)0192.
(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2393 rendelete (2017. december 13.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1305/2013/EU, a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról szóló 1306/2013/EU, a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 1307/2013/EU, a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló 1308/2013/EU és az élelmiszerlánccal, az állategészségüggyel és állatjóléttel, valamint a növényegészségüggyel és a növényi szaporítóanyagokkal kapcsolatos kiadások kezelésére vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 652/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 350., 2017.12.29., 15. o.).

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat