Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2018/0203(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0477/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0477/2018

Viták :

Szavazatok :

PV 13/02/2019 - 16.1

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0103

Elfogadott szövegek
PDF 198kWORD 61k
2019. február 13., Szerda - Strasbourg Végleges kiadás
A polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai között együttműködés ***I
P8_TA(2019)0103A8-0477/2018
Állásfoglalás
 Egységes szerkezetbe foglalt szöveg

Az Európai Parlament 2019. február 13-i jogalkotási állásfoglalása a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködéséről szóló, 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0378 – C8-0242/2018 – 2018/0203(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0378),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 81. cikkére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0242/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 17-i véleményére(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0477/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 62., 2019.2.15., 56. o.


Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. február 13-án került elfogadásra a a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködéséről szóló, 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló (EU) .../... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
P8_TC1-COD(2018)0203

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 81. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(1),

rendes jogalkotási eljárás keretében(2),

mivel:

(1)  A belső piac megfelelő működésének biztosítása, valamint a kölcsönös bizalom és a határozatok kölcsönös elismerésének elve által vezérelt európai polgári igazságszolgáltatási terület kialakítása érdekében a bizonyításfelvétel tekintetében fejleszteni és gyorsítani kell a tagállami bíróságok közötti együttműködést. [Mód. 1]

(2)  A Tanács 1206/2001/EK rendelete(3) rögzíti a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködés szabályait.

(2a)   E rendelet alkalmazásában a „bíróság” fogalmának tág jelentéssel kell bírnia, hogy az ne csak a szó szigorú értelmében vett, igazságügyi feladatokat ellátó bíróságokat, hanem olyan egyéb szerveket vagy hatóságokat is lefedjen, amelyek a nemzeti jogszabályok értelmében hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy bizonyítékokat vegyenek fel e rendelettel összhangban, így például bizonyos tagállamokban és helyzetekben a végrehajtó hatóságokat vagy jegyzőket. [Mód. 2]

(2b)  Alapvető fontosságú, hogy hatékony eszközök álljanak rendelkezésre a bizonyítékok beszerzéséhez, megőrzéséhez és benyújtásához, valamint hogy megfelelően figyelembe vegyék a védelem jogait és a bizalmas információk védelmének szükségességét. Ebben az összefüggésben fontos a modern technológia használatának ösztönzése. [Mód. 3]

(3)  A kérelmek és tájékoztatások közvetlen és gyors továbbításának tényleges biztosítása érdekében minden megfelelő modern kommunikációs technológiát alkalmazni kell, és ezzel összefüggésben szem előtt kell tartani e technológiák folyamatos fejlődését. Ezért főszabály szerint valamennyi tájékoztatást és a dokumentumok cseréjét a nemzeti informatikai rendszerekből álló decentralizált informatikai rendszeren keresztül kell lebonyolítani. [Mód. 4]

(3a)   A decentralizált informatikai rendszernek az e-CODEX rendszerre kell épülnie, és azt a nagyméretű informatikai rendszerekkel foglalkozó ügynökségnek (eu-LISA) kell kezelnie. Megfelelő erőforrásokat kell az eu-LISA rendelkezésére bocsátani egy ilyen rendszer bevezetéséhez és működtetéséhez, valamint a rendszer működésével kapcsolatos problémák esetén a műszaki segítségnyújtáshoz. A Bizottságnak a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2019 vége előtt javaslatot kell benyújtania a bírósági eljárásokban a határokon átnyúló kommunikációról szóló rendeletre (e-CODEX).  [Mód. 5]

(4)  A digitális bizonyítékok kölcsönös elismerésének biztosítása érdekében a valamely tagállamban annak jogszabályaival összhangban felvett digitális bizonyítékok bizonyítékként való elismerését pusztán digitális jellegük miatt nem szabad megtagadni más tagállamokban. Ez nem érinti a bizonyíték minőségének és értékének a nemzeti jogszabályokkal összhangban történő, a bizonyíték digitális vagy nem digitális jellegétől független megállapítását. [Mód. 6]

(5)  Az 1206/2001/EK rendeletnek nem szabad érintenie a más uniós eszközök – például a 2201/2003/EK tanácsi rendelet(4) vagy a 4/2009/EK tanácsi rendelet(5) – által létrehozott rendszerek keretében folytatott, hatóságok közötti információcsere lehetőségét, még akkor se, ha az érintett információ bizonyító erővel bír, tehát a megkereső hatóságnak lehetővé kell tenni, hogy szabadon választhassa meg a legmegfelelőbb módszert.

(5a)   A bizonyíték felvételére, tárolására és bemutatására vonatkozó eljárásoknak az uniós szinten hatályos szabályokkal összhangban biztosítaniuk kell a felek eljárási jogainak tiszteletben tartását, valamint a személyes adatok és a magánélet védelmét, integritását és bizalmas jellegét. [Mód. 7]

(6)  Jelenleg nem használják ki teljes mértékben a modern kommunikációs technológiákat, különösen a videokonferencia lehetőségét, amely a bizonyításfelvétel egyszerűsítésének és felgyorsításának fontos és közvetlen eszköze. Amennyiben a bizonyítékot egy másik tagállamban lakóhellyel rendelkező tanú, fél vagy szakértő meghallgatása útján kell felvenni, a bíróságnak közvetlenül videokonferencia vagy bármely más alkalmas, amennyiben az adott bíróságok rendelkezésére áll – közvetlenül videokonferencia álló távközlési technológia útján kell a bizonyításfelvételt lefolytatnia, amennyiben kivéve ha úgy ítéli meg, hogy az ügy sajátos körülményei között az ilyen technológia használata nem megfelelő az eljárás méltányos lefolytatásáhozaz ügy sajátos körülményei között megfelelő. Az ilyen kommunikációs eszközök használatára vonatkozó szabályoknak technológiasemlegesnek kell lenniük, és figyelembe kell venniük a jövőbeli kommunikációs megoldásokat. Amennyiben az érintett tagállam nemzeti jogszabályai ezt előírják, az ilyen technológia alkalmazása csak a meghallgatandó személy hozzájárulásával lehetséges. [Mód. 8]

(7)  A diplomáciai személyzet vagy konzuli tisztviselők által végzett bizonyításfelvétel megkönnyítése érdekében az ilyen személyek az akkreditációjuk szerinti egy másik tagállam területén, a diplomáciai vagy konzuli képviseletük helyiségeiben és azon a területen, ahol hatáskörüket gyakorolják, előzetes megkeresés nélkül bizonyításfelvételt végezhetnek az általuk képviselt tagállam állampolgárainak az általuk képviselt tagállam bíróságai előtt folyamatban lévő eljárás keretében történő kényszer nélküli meghallgatása útján, amennyiben a meghallgatandó személy önként együttműködik a bizonyításfelvétel során. [Mód. 9]

(7a)   Fontos biztosítani, hogy e rendeletet az uniós adatvédelmi jognak megfelelően alkalmazzák, és tiszteletben tartsák a magánélet védelmét az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglaltak szerint. Fontos továbbá biztosítani, hogy a természetes személyek e rendelet szerinti személyes adatainak kezelése az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel(6) és a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel(7) összhangban történjen. Az e rendelet szerinti személyes adatok kezelésére kizárólag az e rendeletben meghatározott konkrét célok érdekében kerülhet sor. [Mód. 10]

(8)  Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és azok a bizonyításfelvétel megvalósítására vonatkozó kérelmek és tájékoztatások közvetlen, hatékony és gyors továbbítását biztosító egyszerűsített jogi keret létrehozása útján jobban megvalósíthatók uniós szinten, ezért az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a cél eléréséhez szükséges mértéket. [Mód. 11]

(8a)   E rendelet fejleszteni kívánja a bírósági eljárások hatékonyságát és gyorsaságát azáltal, hogy egyszerűsíti és észszerűsíti az együttműködési mechanizmusokat a határokon átnyúló eljárások során történő bizonyításfelvétel tekintetében, ugyanakkor hozzájárul a késedelmek és az egyének és vállalkozások költségeinek csökkentéséhez. Továbbá a fokozott jogbiztonság az egyszerűbb, észszerűbb és digitalizált eljárásokkal együtt ösztönözheti az egyéneket és a vállalkozásokat, hogy határon átnyúló ügyleteket vegyenek igénybe, és ezáltal erősítsék az Unión belüli kereskedelmet és így a belső piac működését is. [Mód. 12]

(9)  Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikkével és 4a. cikkének (1) bekezdésével összhangban az [Egyesült Királyság] [és] [Írország] [bejelentették, hogy részt kívánnak venni ennek a rendeletnek az elfogadásában és alkalmazásában] [nem vesznek részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rájuk nézve nem kötelező és nem alkalmazandó].

(10)  Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(11)  A decentralizált informatikai rendszer működésére vonatkozó részletes szabályok meghatározása és a videokonferencia használatára vonatkozó minimális technikai szabványok és -követelmények létrehozása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el. Az ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak garantálniuk kell a releváns információknak a decentralizált informatikai rendszeren keresztül történő hatékony, megbízható és zökkenőmentes továbbítását, és biztosítaniuk kell, hogy a videokonferencia kiváló minőségű kommunikációt és a valós idejű interakciót tegyen lehetővé. Ezen kívül a mellékletekben foglalt formanyomtatványok frissítése vagy e formanyomtatványok technikai jellegű módosítása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a mellékletek módosítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak(8) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. [Mód. 13]

(12)  A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdésével összhangban a Bizottságnak a rendelet tényleges hatásainak és a további intézkedések szükségességének felmérése érdekében értékelnie kell e rendeletet az egyedi nyomonkövetési intézkedések révén gyűjtött információk alapján.

(13)  Az 1206/2001/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1206/2001/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.  Az 1. cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki:"

„(4) E rendelet alkalmazásában a „bíróság” bármely olyan tagállami igazságügyi hatóság, amely az adott tagállam jogszabályai értelmében hatáskörrel rendelkezik az e rendelet szerinti bizonyításfelvételre.” [Mód. 14]

"

2.  A 6. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„6. cikk

Kérelmek és egyéb tájékoztatások továbbítása

(1)  Az e rendelet szerinti kérelmeket és tájékoztatásokat az alapvető jogok és szabadságok teljes tiszteletben tartásával a nemzeti informatikai rendszerekből álló decentralizált informatikai rendszeren keresztül kell továbbítani, amelyet a nemzeti informatikai rendszerek közötti védett, biztonságos és megbízható, akár valós időben történő, határon átnyúló információcserét lehetővé tevő kommunikációs infrastruktúra révén kapcsolnak össze. A decentralizált informatikai rendszernek az e-CODEX rendszeren kell alapulnia. [Mód. 15]

(2)  Az (1) bekezdésben említett decentralizált informatikai rendszeren keresztül továbbított kérelmekre és tájékoztatásokra a 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben(9) meghatározott, minősített bizalmi szolgáltatások igénybevételének általános jogi kerete alkalmazandó. [Mód. 16]

(3)  Amennyiben az (1) bekezdésben említett kérelmek és tájékoztatások bélyegzőt vagy kézzel írt aláírást írnak elő vagy alkalmaznak, ezek helyett a 910/2014/EU rendeletben meghatározott „minősített elektronikus bélyegzőt” és „minősített elektronikus aláírást” lehet használni, amennyiben teljes mértékben biztosított, hogy az érintett személyek kellő időben és jogszerű módon tudomást szereztek e dokumentumokról. [Mód. 17]

(3a)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 20. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából, amelyekben meghatározza a decentralizált informatikai rendszer működésére vonatkozó részletes szabályokat. E hatáskör gyakorlása során a Bizottság biztosítja, hogy a rendszer garantálja a vonatkozó információk hatékony, megbízható és zökkenőmentes cseréjét, valamint a továbbítás biztonságának magas szintjét, illetve a magánélet és a személyes adatok védelmét a (EU) 2016/679 rendelettel és a 2002/58/EK irányelvvel összhangban. [Mód. 18]

(4)  Ha a decentralizált informatikai rendszer előre nem látható és rendkívüli zavara miatt nem lehetséges az (1) bekezdés szerinti továbbítás, vagy ha más kivételes esetekben nem lehetséges az ilyen továbbítás, azt a lehető leggyorsabb, a megkeresett tagállam által elfogadhatónak jelzett módon kell elvégezni.” [Mód. 19]

"

3.  A 17. cikk a következőképpen módosul:

a)  a (2) bekezdést el kell hagyni;

b)  a (4) bekezdés harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„Amennyiben a megkeresést követő 30 napon belül a megkereső bíróság nem kap információt arról, hogy a kérelmet elfogadták-e, a kérelmet elfogadottnak kell tekinteni.”

"

4.  A szöveg a következő 17a. cikkel egészül ki:"

„17a. cikk

Közvetlen bizonyításfelvétel videokonferencia távközlési technológia útján [Mód. 20]

(1)  Amennyiben a bizonyítékot egy másik tagállamban lakóhellyel rendelkező tanú, fél vagy szakértő meghallgatása útján kell felvenni, és a bíróság nem kéri a másik tagállam illetékes bíróságát arra, hogy a bizonyításfelvételt az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontjának megfelelően végezze el, a bíróságnak a 17. cikk szerint – amennyiben az adott bíróságok rendelkezésére áll – közvetlenül videokonferencia vagy bármely más alkalmas távközlési technológia útján kell bizonyításfelvételt végeznie, hacsak amennyiben úgy ítéli meg, hogy az ilyen technológia használata az ügy sajátos körülményeire való tekintettel az ilyen technológiák használatát alkalmatlannak nem ítélik az eljárás méltányos lefolytatásához. [Mód. 21]

(1a)  Amennyiben a megkereső tagállam nemzeti jogszabályai ezt előírják, videokonferencia vagy bármely más alkalmas távközlési technológia alkalmazása csak a meghallgatandó személy hozzájárulásával lehetséges. [Mód. 22]

(2)  Videokonferencia vagy más alkalmas távközlési technológia útján történő közvetlen bizonyításfelvételre irányuló kérelem esetén a tárgyalást valamely bíróság helyiségeiben kell megtartani. A megkereső bíróság és a 3. cikk (3) bekezdésében említett központi szerv vagy hatáskörrel rendelkező hatóság, vagy az a bíróság, amelynek helyiségeiben a tárgyalást tartják, megállapodik a videokonferenciával kapcsolatos gyakorlati kérdésekről. E megállapodásoknak összhangban kell lenniük a videokonferencia használatára vonatkozó, a (3a) bekezdés szerint meghatározott minimális technikai szabványokkal és -követelményekkel. [Mód. 23]

(2a)  A bizonyításfelvételre szolgáló elektronikus rendszerek biztosítják a szakmai titoktartás és az ügyvédi titoktartási kötelezettség védelmét. [Mód. 24]

(3)  Amennyiben a bizonyításfelvételre videokonferencia vagy egyéb rendelkezésre álló kommunikációs technológia útján kerül sor: [Mód. 25]

a)  a megkeresett tagállamban a 3. cikk (3) bekezdésében említett központi szerv vagy a hatáskörrel rendelkező hatóság kijelölhet egy bíróságot arra, hogy vegyen részt a bizonyításfelvétel lefolytatásában, biztosítandó azt, hogy a megkeresett tagállam jogának alapvető elveit tiszteletben tartják;

b)  szükség esetén a megkereső bíróság, a meghallgatandó személy vagy a meghallgatáson részt vevő megkeresett tagállambeli bíró kérésére a 3. cikk (3) bekezdésében említett központi szerv vagy hatáskörrel rendelkező hatóság gondoskodik arról, hogy a meghallgatandó személyt vagy a bírót képesített tolmács segítse. [Mód. 26]

(3a)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 20. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából, amelyekben meghatározza a videokonferencia használatára vonatkozó részletes minimumszabványokat és -követelményeket.

E hatáskör gyakorlása során a Bizottság biztosítja, hogy a videokonferencia kiváló minőségű kommunikációt és a valós idejű interakciót garantáljon. A Bizottság az információ továbbítása tekintetében biztosítja továbbá a biztonság magas szintjét, illetve a magánélet és a személyes adatok védelmét az (EU) 2016/679 rendelettel és a 2002/58/EK irányelvvel összhangban. [Mód. 27]

(3b)  A bíróság értesíti a meghallgatandó személyt, a feleket, beleértve a jogi képviselőiket is, a videokonferencia vagy más alkalmas távközlési technológia útján történő meghallgatás napjáról, időpontjáról és helyéről, valamint a meghallgatáson való részvétel feltételeiről. Az érintett bíróság a felek és jogi képviselőik rendelkezésére bocsátja a dokumentumok vagy egyéb anyagok videokonferencia vagy más alkalmas távközlési technológia útján történő meghallgatás során való benyújtására vonatkozó eljárással kapcsolatos utasításokat.” [Mód. 28]

"

5.  A szöveg a következő 17b. cikkel egészül ki:"

„17b. cikk

A diplomáciai személyzet vagy konzuli tisztviselők által végzett bizonyításfelvétel [Mód. 29]

A tagállam diplomáciai személyzete vagy konzuli tisztviselői az akkreditációjuk szerinti egy másik tagállam területén, és azon a területen ahol hatáskörüket gyakorolják, a diplomáciai vagy konzuli képviseletük helyiségeiben a 17. cikk (1) bekezdésének megfelelően előzetes megkeresés nélkül bizonyításfelvételt végezhetnek az általuk képviselt tagállam állampolgárainak az általuk képviselt tagállam bíróságai előtt folyamatban lévő eljárás keretében történő kényszer nélküli meghallgatása útján. Ilyen bizonyításfelvétel csak a meghallgatandó személy önkéntes együttműködésével történhet. A bizonyításfelvételt a megkereső bíróság felügyelete alatt, annak nemzeti jogszabályaival összhangban végzik el.” [Mód. 30]

"

6.  A szöveg a 18. cikk után a következő 6. szakasszal egészül ki:"

„6. szakasz

Kölcsönös elismerés

18a. cikk

A valamely tagállamban annak saját jogszabályaival összhangban felvett bizonyítékok digitális jellege nem használható fel indokként más tagállamokban felvett bizonyítékok bizonyító erejét kizárólag azok digitális jellege miatt nem utasíthatják el más tagállamokban minőségének megkérdőjelezésére. A bizonyítékok minőségének és értékének meghatározásában nem játszik szerepet az, hogy a bizonyíték digitális vagy nem digitális jellegű.” [Mód. 31]

"

6a.  A szöveg a 18. cikk után a következő 6a. szakasszal egészül ki:"

„6a. szakasz

Személyes adatok feldolgozása

18b. cikk

Az e rendelet alapján kezelt személyes adatok feldolgozását és az illetékes hatóságok közötti cseréjét vagy továbbítását az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban kell megtenni. Az illetékes hatóságok közötti uniós szintű információcserét vagy információtovábbítást az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelettel* összhangban kell végrehajtani. Haladéktalanul törölni kell azokat a személyes adatokat, amelyek nem relevánsak egy adott ügy kezeléséhez. [Mód. 32]

_______________

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).”

"

7.  A 19. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 20. cikknek megfelelően a mellékleteket módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy aktualizálja a formanyomtatványokat, vagy azokon technikai módosításokat hajtson végre.”

"

8.  A 20. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„20. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)  A Bizottságnak a 6. cikk (3a) bekezdése, a 17a. cikk (3a) bekezdése és a 19. cikk (2) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól … [e rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal határozatlan időre szól. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 33]

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 6. cikk (3a) bekezdésében, a 17a. cikk (3a) bekezdésében és a 19. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A 19. cikk (2) bekezdése szerinti felhatalmazást az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. [Mód. 34]

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)  A 6. cikk (3a) bekezdése, a 17a. cikk (3a) bekezdése és a 19. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.” [Mód. 35]

"

9.  A rendelet az alábbi 22a. cikkel egészül ki:"

„22a. cikk

Nyomon követés

(1)  A Bizottság legkésőbb [két ... [egy évvel a hatálybalépést hatálybalépés időpontját követően]-ig részletes programot dolgoz ki e rendelet eredményeinek, kimeneteinek és hatásainak nyomon követésére. [Mód. 36]

(2)  A nyomonkövetési program meghatározza az adatok és egyéb szükséges bizonyítékok gyűjtésének eszközeit és gyakoriságát. Meghatározza a Bizottság és a tagállamok által az adatok és egyéb bizonyítékok gyűjtése és elemzése érdekében teendő intézkedéseket.

(3)  A tagállamok megküldik a Bizottságnak a nyomon követéshez szükséges adatokat és egyéb bizonyítékokat.”

"

10.  A 23. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„23. cikk

Értékelés

(1)  A Bizottság leghamarabb [öt legkésőbb ... [négy évvel a rendelet alkalmazásának kezdőnapját időpontját követően]-án/-én elvégzi e rendelet értékelését, és a főbb megállapításokról – adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében – jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak. [Mód. 37]

(2)  A tagállamok megküldik az e jelentés elkészítéséhez szükséges információkat a Bizottságnak.”

"

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet …-tól/-től kell alkalmazni.

Az 1. cikk 2. pontját azonban … [a hatálybalépést követő 24 hónap] -tól/-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1)HL C 62., 2019.2.15., 56. o.
(2) Az Európai Parlament 2019. február 13-i álláspontja.
(3)A Tanács 1206/2001/EK rendelete (2001. május 28.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről (HL L 174., 2001.6.27., 1. o.).
(4)A Tanács 2201/2003/EK rendelete (2003. november 27.) a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 338., 2003.12.23., 1. o.).
(5)A Tanács 4/2009/EK rendelete (2008. december 18.) a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről (HL L 7., 2009.1.10., 1. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet)  (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).
(8) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.
(9)Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 73. o.).

Utolsó frissítés: 2020. január 27.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat