(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0379),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 81. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0243/2018),

—  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 17-i véleményére(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0001/2019),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 62., 2019.2.15., 56. o.

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 81. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(1),

rendes jogalkotási eljárás keretében(2),

mivel:

(1)  A belső piac megfelelő működése és az Unión belüli polgári igazságügyi térség létrehozása érdekében polgári és kereskedelmi ügyekben tovább kell javítani és gyorsítani a bírósági és bíróságon kívüli iratok tagállamok közötti továbbítását és kézbesítését, egyben garantálni kell az ilyen iratok továbbításának magas szintű biztonságát és védelmét a címzett jogainak védelme, illetve a magánélet és a személyes adatok védelme érdekében. [Mód. 1]

(2)  Az 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(3) állapítja meg a bírósági és bíróságon kívüli iratok tagállamok közötti kézbesítésére vonatkozó szabályokat polgári és kereskedelmi ügyekben.

(3)  A tagállamok növekvő igazságügyi integrációja, amely során a végrehajthatóvá nyilvánítási (közbenső eljárás) eljárás eltörlése vált főszabállyá, világossá tette az 1393/2007/EK rendelet szabályainak korlátait.

(4)  Annak tényleges biztosítása érdekében, hogy az iratokat gyorsan továbbítsák más tagállamokba ottani kézbesítés céljából, valamennyi megfelelő modern hírközlési technológiai eszközt fel kell használni, amennyiben teljesülnek az átvett irat sértetlenségével és megbízhatóságával kapcsolatos egyes feltételek, valamint garantált az eljárási jogok tiszteletben tartása, az ilyen iratok továbbításának magas szintű biztonsága, illetve a magánélet és a személyes adatok védelme. E célból a tagállamok által kijelölt intézmények és szervek közötti valamennyi kommunikációt és iratcserét a nemzeti informatikai rendszerekből álló decentralizált informatikai rendszer útján kell végezni. [Mód. 2]

(4a)  A 1393/2007/EK rendelet alapján létrehozandó decentralizált informatikai rendszernek az e-CODEX rendszeren kell alapulnia, és azt az eu-LISA-nak kell kezelnie. Egy ilyen rendszer bevezetéséhez és működtetéséhez megfelelő forrásokat kell az eu-LISA rendelkezésre bocsátani, valamint a rendszer működése során felmerülő problémák esetén technikai segítséget kell nyújtani az áttevő és átvevő intézményeknek és központi szerveknek. A Bizottságnak a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2019 vége előtt javaslatot kell benyújtania a bírósági eljárásokban a határokon átnyúló kommunikációról szóló rendeletre (e-CODEX). [Mód. 3]

(4b)  Amennyiben az eljárást megindító iratot már kézbesítették az alperesnek, és az alperes nem utasította el az irat átvételét, az eljáró bíróság helye szerinti tagállam joga lehetőséget kell hogy biztosítson a másik tagállamban lakóhellyel rendelkező felek számára arra, hogy jelöljenek ki képviselőt az eljáró bíróság országában számukra történő iratkézbesítés céljából, feltéve, hogy az érintett felet megfelelően tájékoztatták a választás következményeiről, és az érintett fél kifejezetten elfogadta ezt a lehetőséget. [Mód. 4]

(5)  Az átvevő intézménynek minden körülmények között, és ezzel kapcsolatos mérlegelési mozgástér nélkül kellő időben, írásban, szabványos formanyomtatványt használva tájékoztatnia kell a címzettet arról, hogy megtagadhatja a kézbesítendő irat átvételét, ha azt nem általa megértett nyelven vagy a kézbesítés helye szerinti egyik hivatalos nyelven állították ki. Ha a címzett élt az átvétel megtagadásához való jogával, akkor helyénvaló, hogy ez a szabály bármely ismételt kézbesítésre is vonatkozzon. Az átvétel megtagadásához való jog a diplomáciai vagy konzuli kézbesítés, valamint a postai szolgáltatás vagy futárszolgálat útján történő kézbesítés és a közvetlen kézbesítés tekintetében is alkalmazandó. Lehetővé kell tenni, hogy az irat hivatalos fordításának a címzett részére történő kézbesítésével kijavítsák azt az iratkézbesítést, amely esetén megtagadták az átvételt. [Mód. 5]

(6)  Ha a címzett megtagadta az irat átvételét, az abban az ügyben eljáró bíróságnak vagy hatóságnak, amelyben a kézbesítés szükségessé vált, ellenőriznie kell, hogy indokolt volt-e az átvétel megtagadása. E célból e bíróságnak vagy hatóságnak figyelembe kell vennie az ügyiratra vonatkozó vagy rendelkezésére álló valamennyi releváns információt annak érdekében, hogy megállapítsa a címzett tényleges nyelvi készségeit. A címzett nyelvi készségeinek értékelésekor a bíróság olyan tényszerű elemeket vehet figyelembe, mint a címzett által az érintett nyelven írt dokumentumok, az, hogy a címzett foglalkozása feltétez-e ilyen nyelvi készségeket (például tanár vagy tolmács), valamint az, hogy a címzett a bírósági eljárás helye szerinti tagállam állampolgára-e, vagy az, hogy a címzett korábban lakott-e egy hosszabb ideig abban a tagállamban. Nem kerül sor ilyen értékelésre, ha az iratot a kézbesítés helye szerinti hivatalos nyelven vagy hivatalos nyelvek egyikén készítették el vagy lefordították arra. [Mód. 6]

(7)  A határon átnyúló bírósági eljárások hatékonysága és gyorsasága szükségessé teszi a más tagállamokban élő személyek számára történő közvetlen, gyorsított és biztonságos iratkézbesítési csatornákat. Ennek megfelelően Lehetővé kell tenni, hogy a bírósági eljárásban érdekelt személy vagy az ügyben eljáró bíróság vagy hatóság elektronikus eszközök segítségével közvetlenül a másik tagállamban lakó címzett digitális felhasználói fiókjába címzettnek kézbesítse az iratokat. Az ilyen típusú közvetlen elektronikus kézbesítés alkalmazására vonatkozó feltételeknek biztosítaniuk kell, hogy az elektronikus felhasználói fiókokat azonban kizárólag akkor engedélyezhető használják iratkézbesítés céljára, ha megfelelő biztosítékok szavatolják a címzettek érdekeinek védelmét, többek között magas szintű műszaki szabványok vagy és a címzett kifejezett hozzájárulása formájában. Amennyiben az iratok elektronikus úton kerülnek kézbesítésre vagy továbbításra, lehetőséget kell biztosítani átvételi elismervény rendelkezésre bocsátására. [Mód. 7]

(8)  Javítani Tekintettel arra, hogy a határokon átnyúló interoperabilitás növelése és a polgárokkal való interakció megkönnyítése érdekében az Unió igazságügyi együttműködésére vonatkozó keretszabályok javítására és a közigazgatási hatósági eljárások frissítésére van szükség, javítani kell a már meglévő közvetlen irattovábbítási és -kézbesítési csatornákat, hogy azok gyors, megbízható, biztonságosabb és általánosan elérhető alternatívákat nyújtsanak az átvevő intézményeken keresztül történő hagyományos továbbításhoz képest. E célból a postai szolgáltatóknak egyedi átvételi elismervényt kell használniuk az 1393/2007/EK rendelet 14. cikke szerint postai kézbesítés során. Hasonlóan lehetővé kell tenni, hogy a bírósági eljárásban érdekelt személyek vagy az ügyben eljáró bíróságok vagy hatóságok az iratokat minden tagállam területén közvetlenül az átvevő tagállam bírósági tisztviselőjén, köztisztviselőjén vagy más illetékes személyén keresztül kézbesíthessék. [Mód. 8]

(8a)  Amennyiben az alperes nem jelenik meg, és a bíróság nem kapott igazolást a kézbesítésről vagy az átadásról, a bíró bizonyos korlátozások mellett és feltéve, hogy az alperes érdekeinek védelmére vonatkozó különböző követelmények teljesülnek, továbbra is hozhat határozatot. Ezekben az esetekben alapvető fontosságú annak biztosítása, hogy minden ésszerű erőfeszítést megtegyenek arra, hogy az alperest tájékoztassák arról, hogy bírósági eljárást indítottak vele szemben. E célból a bíróságnak minden rendelkezésre álló ismert kommunikációs csatornán keresztül – többek között például az adott személy telefonszámán, e-mail címén vagy személyes közösségimédia-fiókján keresztül – kizárólag a címzett számára hozzáférhető figyelmeztető üzenetet kell küldenie. [Mód. 9]

(9)  E rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és tekintettel van különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elvekre. E rendelet célja mindenekelőtt annak biztosítása, hogy maradéktalanul tiszteletben tartsák a címzettek védelemhez való jogát, ami az Alapjogi Charta 47. cikkébe foglalt tisztességes eljáráshoz való jogból ered. Hasonlóképpen, az igazságszolgáltatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása révén a rendelet előmozdítja a megkülönböztetésmentességet (EUMSZ 18. cikk) és tiszteletben tartja a személyes adatok védelmével és a magánélet védelmével kapcsolatos meglévő uniós szabályokat. [Mód. 10]

(9a)  Fontos biztosítani, hogy e rendeletet az uniós adatvédelmi jognak megfelelően alkalmazzák, és tiszteletben tartsák a magánélet védelmét az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglaltak szerint. Fontos továbbá biztosítani, hogy a természetes személyek e rendelet szerinti személyes adatainak kezelése az (EU) 2016/679 rendelettel és a 2002/58/EK irányelvvel összhangban történjen. Az e rendelet szerint rendelkezésre bocsátott személyes adatok kezelésére kizárólag az e rendeletben meghatározott konkrét célok érdekében kerülhet sor. [Mód. 11]

(10)  A tagállamok által kijelölt ügynökségek és szervek közötti kommunikáció és iratcsere decentralizált informatikai rendszerének működésére vonatkozó részletes szabályok meghatározása, valamint a dokumentumok elektronikus úton történő kézbesítése céljából használt minősített elektronikus kézbesítési szolgáltatások működésére vonatkozó részletes szabályok meghatározása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikk megfelelően jogi aktusokat fogadjon el. Az ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak biztosítaniuk kell a vonatkozó adatok hatékony, megbízható és zökkenőmentes továbbítását, valamint a továbbítás magas szintű biztonságát, a magánélet és a személyes adatok védelmét, valamint az elektronikus iratkézbesítés tekintetében a fogyatékossággal élő személyek egyenlő hozzáférését. Továbbá Annak annak érdekében, hogy lehetővé váljon az 1393/2007/EK rendelet mellékleteinek gyors kiigazítása, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el e rendelet I., II. és IV. mellékletének módosítása tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak(4) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. [Mód. 12]

(11)  A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) pontja értelmében, a Bizottságnak értékelnie kell e rendeletet a konkrét nyomonkövetési szabályozás keretében gyűjtött információk alapján annak érdekében, hogy felmérje a rendelet tényleges hatásait és bármely további intézkedés szükségességét.

(12)  Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és azok a bírósági és bíróságon kívüli iratok tagállamok közötti gyors és hatékony továbbítását és kézbesítését biztosító jogi keret létrehozása miatt uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a cél eléréséhez szükséges mértéket,

(12a)   E rendelet a bírósági eljárások hatékonyságának és gyorsaságának javítására törekszik a bírósági és bíróságon kívüli iratok uniós szintű értesítésére vagy továbbítására vonatkozó eljárások egyszerűsítése és ésszerűsítése révén, miközben csökkenti a magánszemélyek és a vállalkozások késedelmeit és költségeit. Továbbá a fokozott jogbiztonság az egyszerűbb, észszerűbb és digitalizált eljárásokkal együtt ösztönözheti az egyéneket és a vállalkozásokat, hogy határon átnyúló ügyleteket vegyenek igénybe, és ezáltal erősítsék az Unión belüli kereskedelmet és így a belső piac működését is. [Mód. 13]

(13)  Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikkével és 4a. cikkének (1) bekezdésével összhangban az [Egyesült Királyság] [és] [Írország] [bejelentette/bejelentették, hogy részt kíván(nak) venni ennek a rendeletnek az elfogadásában és alkalmazásában] [nem vesz(nek) részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá(juk) nézve nem kötelező és nem alkalmazandó].

(14)  Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendelet elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(15)  A 1393/2007/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1393/2007/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.  Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„1. cikk

Hatály és fogalommeghatározások

(1)  Ezt a rendeletet polgári és kereskedelmi ügyekben kell alkalmazni az alábbi iratok kézbesítésére:

E rendelet nem terjed ki különösen az adó-, vám- vagy közigazgatási ügyekre, illetve a közhatalom gyakorlásával összefüggő cselekményekért és mulasztásokért („acta iure imperii”) fennálló állami felelősségre.

(2)  A 3c. cikk kivételével, e rendeletet nem alkalmazható, ha az irat címzettjének címe ismeretlen.

(3)  E rendelet nem vonatkozik az eljárás helye szerinti tagállamban a fél meghatalmazott képviselője részére történő iratkézbesítésre, függetlenül a fél lakóhelyétől. [Mód. 14]

(4)  E rendelet alkalmazásában:

2.  A 2. cikk (4) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„c) az iratok átvételének számukra rendelkezésre álló módjai a 3a. cikk (6) (4) bekezdésében szereplő esetekben;”. [Mód. 15]

3.  A rendelet a következő 3a., 3b. és 3c. cikkel egészül ki:"

„3a. cikk

Az áttevő és átvevő intézmények, valamint a központi szervek által használandó kommunikációs eszközök

(1)  Az iratokat, kérelmeket – többek között az I. mellékletben foglalt szabványos formanyomtatványok felhasználásával készült kérelmeket – , visszaigazolásokat, átvételi elismervényeket, tanúsítványokat, valamint az áttevő intézmények és az átvevő intézmények közötti, ezen intézmények és a központi szervek közötti, vagy különböző tagállamok központi szervei közötti, az I. mellékletbe foglalt szabványos formanyomtatvány alapján történő bármely közlést a nemzeti informatikai rendszerek közötti biztonságos, megbízható és megbízható valós idejű határon átnyúló információcserét lehetővé tévő kommunikációs infrastruktúrával összekapcsolt nemzeti informatikai rendszerekből álló decentralizált informatikai rendszer révén kell továbbítani. A decentralizált informatikai rendszernek az e-CODEX rendszeren kell alapulnia, és uniós finanszírozásban kell részesülnie. [Mód. 16]

(2)  A 910/2014/EU tanácsi rendeletben* meghatározott, a minősített bizalmi szolgáltatások igénybevételére vonatkozó általános jogi keret alkalmazandó az iratokra, kérelmekre, visszaigazolásokra, átvételi elismervényekre, tanúsítványokra és az (1) bekezdésben említett, decentralizált informatikai rendszer révén továbbított bármely közlésre. [Mód. 17]

(3)  Ha az iratok, kérelmek, visszaigazolások, átvételi elismervények, tanúsítványok és az (1) bekezdésben említett egyéb közlés bélyegzőt vagy kézírásos aláírást tartalmaznak vagy tesznek szükségessé, azok helyett a 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott, a megfelelő „minősített elektronikus bélyegző” és „minősített elektronikus aláírás” is alkalmazható, feltéve, hogy teljes mértékben biztosított, hogy a fent említett iratok leendő címzettje időben és jogszerű tájékoztatást kapjon. [Mód. 18]

(4)  Ha az (1) bekezdés szerinti továbbítás a decentralizált informatikai rendszer előre nem látható körülmények vagy a decentralizált informatikai rendszer és kivételes zavara miatt nem lehetséges, a továbbítást a leggyorsabb lehetséges alternatív eszközzel kell végezni, biztosítva az ugyanolyan magas szintű hatékonyságot, megbízhatóságot, biztonságot és a személyes adatok és a magánélet védelmét. [Mód. 19]

(4a)  Minden érintett alapvető jogait és szabadságát, különösen a személyes adatok védelméhez és a magánélethez való jogát teljes körűen be kell tartani és tiszteletben kell tartani. [Mód. 20]

(4b)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából, amelyekben meghatározza a decentralizált informatikai rendszer működésére vonatkozó részletes szabályokat. E hatáskör gyakorlása során a Bizottság biztosítja, hogy a rendszer garantálja a vonatkozó információk hatékony, megbízható és zökkenőmentes cseréjét, valamint a továbbítás biztonságának magas szintjét, illetve a magánélet és a személyes adatok védelmét az (EU) 2016/679 rendelettel és a 2002/58/EK irányelvvel összhangban. [Mód. 21]

3b. cikk

A decentralizált informatikai rendszer költségei

(1)  Minden tagállam viseli a 3a. cikkben említett, decentralizált informatikai rendszer keretében a nemzeti informatikai rendszerrel összeköttetést teremtő kommunikációs infrastruktúrája hozzáférési pontjának telepítésével, üzemeltetésével és karbantartásával kapcsolatos költségeket.

(2)  Minden tagállam viseli nemzeti informatikai rendszerének létrehozásával és abból a célból történő módosításával kapcsolatos költségeket, hogy interoperábilissá tegye azt a kommunikációs infrastruktúrával, valamint e rendszerek igazgatásának, üzemeltetésének és karbantartásának költségeit.

(3)  Az (1) és (2) bekezdés nem érinti annak lehetőségét, hogy az uniós finanszírozási programok keretében vissza nem térítendő támogatást igényeljenek az e bekezdésekben említett tevékenységek támogatásához.

3c. cikk

A címkereséshez történő segítségnyújtás

(1)  Ha nem ismert annak a személynek a címe, akiknek a számára a bírósági vagy bíróságon kívüli iratot kézbesíteni kell a másik tagállamban, a tagállamok az alábbi egy vagy több eszköz révén indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb 10 napon belül segítséget nyújtanak: [Mód. 22]

(2)  Minden tagállam megküldi a Bizottságnak a következő információkat:

A tagállamok értesítik a Bizottságot az ezen információkban bekövetkező későbbi változásokról.

----------------------------------------

* Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 73. o.).”

4.  A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„4. cikk

Az iratok továbbítása

(1)  A bírósági iratokat közvetlenül és a lehető legrövidebb időn belül továbbítani kell a 2. cikk szerint kijelölt intézmények között.

(2)  A továbbítandó irathoz az I. mellékletben található formanyomtatvány felhasználásával kiállított kérelmet kell csatolni. A formanyomtatványt az átvevő tagállam hivatalos nyelvén kell kitölteni, vagy amennyiben annak a tagállamnak több hivatalos nyelve is van, akkor a kézbesítés helyének hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelveinek egyikén, vagy az adott tagállam által elfogadhatónak megjelölt más nyelven. Minden tagállam megjelöli az Uniónak a sajátján kívüli olyan hivatalos nyelvét vagy nyelveit, amelye(ke)t a formanyomtatvány kitöltéséhez elfogad.

(3)  E rendelet nem érinti az iratok pontosságára, valódiságára és megfelelő jogi formájára vonatkozó nemzeti jog szerinti követelményeket. A 3a. cikkben említett, decentralizált informatikai rendszer révén továbbított iratok joghatása és a bírósági eljárásban bizonyítékként való elfogadhatósága nem tagadható meg pusztán azzal az indokkal, hogy azok elektronikus formátumúak. Ha a decentralizált informatikai rendszer révén történő továbbítása céljából papíralapú iratokat iratot elektronikus formátumúvá alakítanak át, az elektronikus másolatok másolat vagy azok annak nyomtatott változatai változata az eredeti iratokkal irattal azonos hatással rendelkeznek, kivéve, ha az iratot átvevő tagállam nemzeti joga úgy rendelkezik, hogy az iratot eredeti és papíralapú formában kell kézbesíteni. Ebben az esetben az átvevő intézmény papíralapú formában állítja ki az elektronikus formában átvett iratot. Amennyiben az eredeti iratok pecséttel vagy kézírásos aláírással rendelkeznek, a kiállított iratnak pecséttel vagy kézírásos aláírással kell rendelkeznie. Az átvevő intézmény által kiállított irat joghatása megegyezik az eredeti dokumentuméval.” [Mód. 25]

5.  A 6. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„6. cikk

Iratok átvétele az átvevő intézmény által

(1)  Az iratok átvételekor automatikus átvételi elismervény küldenek közvetlenül az áttevő intézménynek a 3a. cikkben említett, decentralizált informatikai rendszer útján. [Mód. 26]

(2)  Amennyiben a kézbesítési kérelem a továbbított információk vagy iratok alapján nem teljesíthető, az átvevő intézmény azonnal, de legkésőbb négy munkanapon belül érintkezésbe lép az áttevő intézménnyel a hiányzó információk vagy iratok beszerzése érdekében. [Mód. 27]

(3)  Ha a kérelmezett kézbesítés nyilvánvalóan nem tartozik e rendelet hatálya alá, vagy ha az előírt alaki feltételek teljesítésének elmulasztása lehetetlenné teszi a kézbesítést, a kérelmet és a továbbított iratokat az átvételt követően azonnal, de legkésőbb négy munkanapon belül vissza kell küldeni az áttevő intézményhez a visszaküldésről szóló értesítéssel együtt az I. mellékletben található formanyomtatvány felhasználásával. [Mód. 28]

(4)  Ha az átvevő intézmény olyan iratot kap kézbesítésre, amelynek a kézbesítésére nem illetékes, az iratot a kérelemmel együtt a 3a. cikkben említett, decentralizált informatikai rendszer révén azonnal, de legkésőbb négy munkanapon belül továbbítja az ugyanabban a tagállamban illetékes átvevő intézménynek, amennyiben a kérelem megfelel a 4. cikk (2) bekezdésében megállapított feltételeknek, és ezzel egyidejűleg erről tájékoztatja az áttevő intézményt az I. mellékletben szereplő formanyomtatvány felhasználásával. Az irat átvételekor és az ugyanezen tagállamban illetékes átvevő intézmény kérésére azonnal automatikus átvételi elismervényt küldenek az áttevő intézménynek a 3a. cikkben említett, decentralizált informatikai rendszer útján. [Mód. 29]

(4a)  Az (1)–(4) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó a 3a. cikk (4) bekezdésében említett helyzetekre. Ezekben az esetekben azonban az e cikk (1)–(4) bekezdésében meghatározott határidőket nem kell alkalmazni, azonban az adott műveleteket a lehető leghamarabb el kell végezni.” [Mód. 30]

6.  A szöveg a következő 7a. cikkel egészül ki:"

„7a. cikk

A kézbesítés céljából az eljáró bíróság országában képviselő kijelölésére vonatkozó kötelezettség kijelölése [Mód. 31]

(1)  Ha Amennyiben az eljárást megindító iratot kézbesítettek már kézbesítették az alperesnek, és az alperes a 8. cikkel összhangban nem utasította el az irat átvételét, az eljáró bíróság országa helye szerinti jog arra kötelezheti tagállam joga lehetőséget kell hogy biztosítson a más másik tagállamban lakó feleket lakóhellyel rendelkező felek számára arra, hogy jelöljenek ki képviselőt az eljáró bíróság országában számukra történő iratkézbesítés céljából. Amennyiben az érintett felet megfelelően tájékoztatták e lehetőség igénybe vételének következményeiről, és az érintett fél kifejezetten azt választotta, az iratokat kézbesítik a szerződő fél meghatalmazott képviselője részére az eljáró bíróság helye szerinti tagállamban, az eljárás helye szerinti tagállam jogszabályainak és gyakorlatának megfelelően. [Mód. 32]

(2)  Ha valamely fél nem teljesíti az (1) bekezdés szerinti, képviselő kijelölésére vonatkozó kötelezettséget, és nem adta hozzájárulását elektronikus cím felhasználói fiók használatához a 15a. cikk b) pontja szerinti kézbesítés érdekében, az eljáró bíróság országa szerinti jog szerint megengedett bármely kézbesítési módszer alkalmazható az eljárás során történő iratkézbesítéshez, amennyiben az érintett felet az eljárást megindító irat kézbesítéséig megfelelően tájékoztatták ennek következményéről.” [Mód. 33]

7.  A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„8. cikk

Az irat átvételének megtagadása

(1)  Az átvevő intézmény a II. mellékletben szereplő formanyomtatvány használatával tájékoztatja a címzettet arról, hogy megtagadhatja a kézbesítendő irat átvételét, ha az nem a következő nyelvek olyan nyelven egyikén került megszövegezésre, és nem csatoltak hozzá hivatalos fordítást olyan nyelven, fordítást ezen nyelvek egyikén:

(2)  A címzett ésszerű indokok alapján megtagadhatja az irat átvételét a kézbesítés alkalmával, illetve két héten belül a II. mellékletben szereplő formanyomtatványnak az átvevő intézmény számára történő visszaküldésével. [Mód. 35]

(3)  Amennyiben az átvevő intézményt arról tájékoztatják, hogy a címzett az (1) és (2) bekezdésnek megfelelően megtagadja az irat átvételét, a 10. cikkben előírt igazolással azonnal tájékoztatja az áttevő intézményt, valamint visszaküldi a kérelmet és az iratot, amellyel kapcsolatban a fordítási igény felmerült. [Mód. 36]

(4)  Ha a címzett az (1) és a (2) bekezdésnek megfelelően megtagadta az irat átvételét, az abban az ügyben eljáró bíróság vagy hatóság, amelyben a kézbesítést végezték, a lehető leghamarabb ellenőrzi, hogy megalapozott volt-e az átvétel megtagadása. [Mód. 37]

(5)  Az iratkézbesítés orvosolható az (1) bekezdésben meghatározott valamely nyelven készült hivatalos fordítással ellátott irat kézbesítésével a címzett részére e rendelet rendelkezéseinek megfelelően. Ebben az esetben az irat kézbesítésének időpontja az a nap, amikor a hivatalos fordítással ellátott iratot az átvevő tagállam jogának megfelelően kézbesítik. Ha azonban valamely tagállam joga szerint az iratot meghatározott időtartamon belül kell kézbesíteni, akkor a kérelmező tekintetében az eredeti irat kézbesítésének a 9. cikk (2) bekezdése szerint meghatározott időpontját kell figyelembe venni. [Mód. 38]

(6)  Az (1)–(5) bekezdést alkalmazni kell a bírósági iratoknak a 2. szakasz szerinti egyéb továbbítási és kézbesítési módjaira.

(7)  Az (1) bekezdés alkalmazásában, amennyiben a kézbesítés a 13. cikk szerint történik, az eljáró diplomáciai vagy konzuli képviselet, illetve amennyiben a kézbesítés a 14. vagy a 15a. cikk szerint történik, a hatóság vagy személy tájékoztatja a címzettet arról, hogy megtagadhatja az irat átvételét, és hogy a visszautasított iratot az említett intézményekhez, illetve hatósághoz vagy személyhez kell azonnal visszajuttatni.” [Mód. 39]

8.  A 10. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Ha az irat kézbesítésével kapcsolatos eljárásokat befejezték, erről az I. mellékletben található formanyomtatványon igazolást állítanak ki, és azt megküldik az áttevő intézménynek.”

9.  A 14. és a 15. cikk helyébe az alábbi szöveg lép:"

„14. cikk

Postai szolgáltatások vagy futárszolgálat útján történő kézbesítés [Mód. 40]

(1)  A bírósági iratok más tagállamban lakóhellyel rendelkező személyeknek közvetlenül postai szolgáltatás vagy futárszolgálat útján, tértivevényes ajánlott levélben vagy csomagban kézbesíthetők. [Mód. 41]

(2)  E cikk alkalmazásában, a postai szolgáltatást úton vagy futárszolgálat által történő kézbesítést a IV. mellékletben található egyedi átvételi elismervény használatával kell végezni. [Mód. 42]

(3)  A származási tagállam jogától függetlenül érvényesnek tekinthető a postai úton vagy futárszolgálat által történő kézbesítés, ha az iratot a címzett lakcímén olyan nagykorú személyeknek adták át, akik a címzettel azonos háztartásban élnek vagy ott a címzett alkalmazásában állnak, és akik képesek és hajlandóak az irat átvételére. [Mód. 43]

15. cikk

Közvetlen kézbesítés

(1)  A bírósági iratok más tagállamban lakóhellyel rendelkező személyeknek közvetlenül az átvevő tagállam bírósági tisztviselőjén, köztisztviselőjén vagy más illetékes személyén keresztül kézbesíthetők.

(2)  Minden tagállam tájékoztatja a Bizottságot azokról a foglalkozás-típusokról vagy illetékes személyekről, akik/amelyek e cikk alapján kézbesítést végezhetnek a területén. Ezt az információt online elérhetővé kell tenni.” [Mód. 44]

10.  A rendelet a következő 15a. cikkel egészül ki:"

„15a. cikk

Elektronikus kézbesítés

(1a)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából, amelyekben meghatározza bírósági iratok elektronikus úton történő kézbesítése céljából alkalmazandó, minősített elektronikus kézbesítési szolgáltatások működésére vonatkozó részletes szabályokat. E hatáskör gyakorlása során a Bizottság biztosítja, hogy a szolgáltatások garantálják az adott iratok hatékony, megbízható és zökkenőmentes továbbítását, valamint a továbbítás biztonságának magas szintjét, illetve a magánélet és a személyes adatok védelmét az (EU) 2016/679 rendelettel és a 2002/58/EK irányelvvel összhangban.” [Mód. 48]

11.  A 17. és a 18. cikk helyébe az alábbi szöveg lép:"

„17. cikk

A mellékletek módosítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I., a II. és a IV. mellékletet módosítására vonatkozóan, abból a célból, hogy aktualizálja a formanyomtatványokat, és azokon technikai módosításokat hajtson végre.

18. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)  A Bizottságnak a 17. cikk szerinti 3a. cikkben, a 15a. cikkben és a 17. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól [e rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től határozatlan időre kap felhatalmazást.időpontjától] kezdődő hatállyal. [Mód. 49]

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 17. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban* foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)  A 3a., a 15a. vagy a 17. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik. [Mód. 50]

______________________

* HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(12)  a rendelet a következő 18a. és 18b. cikkel egészül ki:"

„18a. cikk

A decentralizált informatikai rendszer létrehozása

A Bizottság elfogadja a 3a. cikkben említett, decentralizált informatikai rendszert létrehozó végrehajtási jogi aktusokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 18b. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. [Mód. 51]

18b. cikk

Bizottsági eljárás

(1)  A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.”; [Mód. 52]

13.  A 19. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„19. cikk

A megjelenést elmulasztó alperes

(1)  Ha az eljárást megindító iratot e rendelet rendelkezései alapján kézbesítés céljából egy másik tagállamba kellett továbbítani, és az alperes nem jelent meg, határozat addig nem hozható, amíg megállapítást nem nyer, hogy a kézbesítés vagy átadás megfelelő időben és jogszerűen történt ahhoz, hogy az alperes védekezést terjeszthessen elő, valamint hogy: [Mód. 53]

(2)  Az (1) bekezdés rendelkezéseitől eltérve, a bíróság akkor is hozhat határozatot, ha nem kapott igazolást a kézbesítésről vagy az átadásról, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

(3)  Ha a (2) bekezdésben szereplő feltételek teljesülnek, észszerű erőfeszítéseket kell tenni arra, hogy a rendelkezésre álló csatornákon valamennyi csatornán keresztül, többek között modern távoli hírközlési technológiai eszközökkel tájékoztassák az alperest, akiknek a címe vagy felhasználói fiókja elektronikus címe ismert az eljáró bíróság számára, hogy bírósági eljárást indítottak vele szemben. [Mód. 55]

(4)  Az (1) és a (2) bekezdéstől eltérve, a bíróság indokoltan sürgős esetekben esetben ideiglenes vagy biztosítási intézkedést rendelhet el. [Mód. 56]

(5)  Amennyiben e rendelet rendelkezései alapján eljárást megindító iratot kézbesítés céljából egy másik tagállamba kellett továbbítani, és határozatot hoztak olyan alperessel szemben, aki nem jelent meg, a bíróság mentesítheti az alperest a jogorvoslati határidő elmulasztásának következményei alól, amennyiben mindkét alábbi feltétel teljesül:

Mentesítésre irányuló kérelmet az alperes csak a határozatról történő tudomásszerzéstől számított észszerű időn belül nyújthat be.

E kérelmet elutasítják, ha nem a határozat keltétől számított két éven belül nyújtják be.

(6)  A (2) bekezdésben említett határozat keltétől számított két éven belüli határidő lejárta után, a fellebbezési határidő lejártának joghatásával szembeni rendkívüli jogorvoslatot lehetővé tévő nemzeti jogi rendelkezések nem alkalmazhatók e határozat másik tagállamban történő elismerésével és végrehajtásával kapcsolatosan.

(7)  Az (5) és a (6) bekezdés nem alkalmazható a személyállapot tárgyában hozott határozatokra.”

13a.  A 22. cikk a következő bekezdéssel egészül ki az (1) bekezdés előtt:"

„(-1) A személyes adatok e rendelet szerinti kezelése az (EU) 2016/679 rendelettel és a 2002/58/EK irányelvvel összhangban történik.” [Mód. 58]

13b.  A 22. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Az e rendelet alapján továbbított információkat, beleértve különösen a személyes adatokat, az áttevő és átvevő intézmények, valamint a központi szervek kizárólag az e rendeletben meghatározott célokra használhatják. Haladéktalanul törölni kell azokat a személyes adatokat, amelyek nem relevánsak az e rendeletben meghatározott célok szempontjából.” [Mód. 59]

13c.  A 22. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) Az áttevő és átvevő intézmény nemzeti jogának megfelelően biztosítja intézmények, valamint a központi szervek biztosítják az ilyen információk bizalmas kezelését, az uniós és a nemzeti joggal összhangban.” [Mód. 60]

13d.  A 22. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) Az (1) és a (2) bekezdés nem érinti azon uniós és nemzeti jogszabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy az érintettek tájékozódjanak az e rendelet alapján továbbított információk felhasználásáról.” [Mód. 61]

13e.  A 22. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(4) Az uniós intézmények és szervek által e rendelet nem érinti a 95/46/EK és a 2002/58/EK irányelvet keretében végzett bármely adatkezelést az (EU) 2018/1725 rendelettel összhangban kell végrehajtani.” [Mód. 62]

14.  A 23. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A tagállamok megküldik a Bizottságnak a 2., 3., 3c., 4., 10., 11., 13. és a 15. cikkben említett tájékoztatást. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot, ha – jogszabályaiknak megfelelően – egy iratot a 8. cikk (3) bekezdésében és a 9. cikk (2) bekezdésében említett meghatározott időtartamon belül kell kézbesíteni.”

15.  A rendelet a következő 23a. cikkel egészül ki:"

„23a. cikk

Nyomon követés

(1)  A Bizottság legkésőbb ... [egy[két évvel az alkalmazás kezdőnapját a hatálybalépés időpontját követően]-ig részletes programot dolgoz ki e rendelet eredményeinek, kimeneteinek és hatásainak nyomon követésére. [Mód. 63]

(2)  A nyomonkövetési program meghatározza az adatok és egyéb szükséges bizonyítékok gyűjtésének eszközeit és gyakoriságát. Meghatározza a Bizottság és a tagállamok által az adatok és egyéb bizonyítékok gyűjtése és elemzése érdekében teendő intézkedéseket.

(3)  A tagállamok szolgáltatják a Bizottság részére a nyomon követéshez szükséges adatokat és egyéb bizonyítékokat.”

16.  A 24. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„24. cikk

Értékelés

(1)  A Bizottság leghamarabb [öt évvel legkésőbb ... [négy évvel a rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően]-án/-én elvégzi e rendelet értékelését, és a főbb megállapításokról – adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében – jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak. [Mód. 64]

(2)  A tagállamok megküldik a jelentés elkészítéséhez szükséges információkat a Bizottságnak.”

17.  A rendelet az e rendelet mellékletében szereplő IV. melléklettel egészül ki.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

E rendelet [18 hónappal a rendelet hatálybalépését követően]-tól/-től alkalmazandó.

Azonban:

a)  az 1. cikk 14. pontja [12 hónappal a rendelet hatálybalépését követően]-tól/-től alkalmazandó, valamint

b)  az 1. cikk 3., 4. és 5. pontja [24 hónappal a rendelet hatálybalépését követően]-tól/-től alkalmazandó.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt ...,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

MELLÉKLET

„IV. MELLÉKLET

A 14. cikk szerinti postai kézbesítéshez használandó átvételi elismervény

”

(1) HL C 62., 2019.2.15., 56. o. (2) Az Európai Parlament 2019. február 13-i álláspontja. (3) Az Európai Parlament és a Tanács 1393/2007/EK rendelete (2007. november 13.) a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről („iratkézbesítés”), és az 1348/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 324., 2007.12.10., 79. o.). (4) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.