(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0277),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 172. cikkére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0192/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a cseh szenátus, a német Bundestag, az ír parlament, valamint a svéd parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján előterjesztett, indokolt véleményekre, melyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A8-0015/2019),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 172. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(2),

rendes jogalkotási eljárás keretében(3),

mivel:

(1)  Az 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(4) közös keretet határoz meg a belső piac fejlesztését szolgáló korszerű, interoperábilis hálózatok létrehozására, vonatkozóan amelyek kettős szintű struktúrát alkotnak az Unióban a polgárok szolgálatában, a belső piac fejlesztéséért, valamint az Unió társadalmi, gazdasági és területi kohéziójáért. A transzeurópai közlekedési hálózatok (TEN-T) szerkezete kétrétegű: a törzshálózat a hálózatnak az Unió szempontjából legfontosabb stratégiai jelentőségű elemeiből áll, míg az átfogó hálózat biztosítja az Unió valamennyi régiójának összeköttetését., míg A törzshálózat a hálózatnak az Unió szempontjából legfontosabb stratégiai jelentőségű elemeiből áll törzshálózatnak határokon átnyúló és multimodális akcelerátorként kell szolgálnia az egységes európai közlekedési és mobilitási területhez. Az 1315/2013/EU rendelet a megvalósításra vonatkozó kötelező megvalósítási célokat határoz meg a törzshálózat 2030-ig és az átfogó hálózat 2050-ig történő befejezésének előírásával. Emellett az 1315/2013/EU rendelet a határokon átnyúló kapcsolatokra összpontosít, amelyek javítják a különböző közlekedési módok közötti interoperabilitást és hozzájárulnak az uniós közlekedés multimodális integrációjához, és figyelembe kell vennie a közlekedési ágazat és az új technológiák jövőbeli fejlesztési dinamikáját. [Mód. 1]

(2)  A szükségesség és a kötelező határidők ellenére a tapasztalatok azt mutatták, hogy a TEN-T megvalósítására irányuló beruházások közül sok szembesül sokrétű, lassú, érthetetlen és bonyolult engedélyezési eljárásokkal, határokon átnyúló közbeszerzési eljárásokkal és egyéb eljárásokkal. E helyzet veszélyezteti a projektek időben történő végrehajtását és sok esetben jelentős késedelmet és költségnövekedést okoz, E problémák orvoslása valamint bizonytalanságot a projektgazdák és potenciális magánbefektetők számára, és azt is előidézheti, hogy projektek szűnnek meg a folyamat közben. Ilyen körülmények között az Európai Parlament és a TEN-T szinkronizált megvalósításának lehetővé tétele érdekében Tanács 1315/2013/EU rendelete által előírt határidőn belül a TEN-T szinkronizált megvalósításához összehangolt fellépésre van szükség uniós szinten. Továbbá a tagállamoknak nemzeti infrastrukturális terveikről a TEN-T célkitűzéseinek megfelelően kell dönteniük. [Mód. 2]

(2a)  E rendelet csak azokra az uniós projektekre alkalmazandó, amelyeket az 1315/2013/EU rendelet értelmében a transzeurópai közlekedési hálózat törzshálózatával kapcsolatos közös érdekű projektként ismernek el. A tagállamok dönthetnek úgy is, hogy kiterjesztik az alkalmazási kört az átfogó hálózatra. [Mód. 3]

(3)  Számos tagállam jogi keretrendszere rendszere elsőbbséget biztosít bizonyos projektkategóriáknak azok gazdaság szempontjából uniós szempontból betöltött stratégiai jelentősége alapján. Az elsőbbségi elbánást rövidebb határidők, párhuzamos és/vagy egyszerűsített eljárások vagy korlátozott fellebbezési határidők jellemzik az engedélyezési eljárás lefolytatását vagy a fellebbezéseket illetően, biztosítva ugyanakkor, hogy az egyéb horizontális szakpolitikák célkitűzései szintén megvalósuljanak. Az elsőbbségi elbánásra vonatkozó ilyen keret szabályok nemzeti jogi keretrendszeren belüli fennállása esetén annak azoknak automatikusan alkalmazandónak kell lennie lenniük az 1315/2013/EU rendelet alapján közös érdekű projektekként elismert uniós projektekre. Azon tagállamoknak, amelyek nem rendelkeznek szabályokkal az elsőbbségi elbánásra, el kell fogadniuk ilyen szabályokat. [Mód. 4]

(4)  A környezeti hatásvizsgálatok hatékonyságának javítása és a döntéshozatali folyamat egyszerűsítése érdekében azokra az esetekre vonatkozóan, amelyekkel összefüggésben a törzshálózati projektek környezeti kérdéséivel kapcsolatos vizsgálatot a 2014/52/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel(5) módosított 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(6) és más uniós jogszabályok, mint például a 92/43/EGK tanácsi irányelv(7), a 2009/147/EK(8), a 2000/60/EK(9), a 2008/98/EK(10), a 2010/75/EU(11) és a 2012/18/EU(12) európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2011/42/EU tanácsi végrehajtási irányelv(13) egyidejűleg teszik kötelezővé, a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy olyan összevont eljárást írjanak elő, amely kielégíti az említett irányelvekben foglalt követelményeket. Ezen túlmenően a környezeti hatások korai felmérése és az illetékes hatósággal a környezeti vizsgálatok tartalmáról folytatott korai megbeszélés csökkentheti az engedélyezési szakaszban bekövetkező késedelmeket, és általában javíthatja az értékelések minőségét. [Mód. 5]

(4a)  A számos európai irányelvben vagy a nemzeti szabályokban előírt, a TEN-T törzshálózat közös érdekű projektjeinek engedélyezéséhez szükséges környezeti értékelések nagy számára tekintettel, kívánatos lenne, hogy az Unió – ezen irányelvek követelményeinek megfelelő – egyszerűsített és központosított eljárást hozzon létre annak érdekében, hogy hozzájáruljon az e rendelet által az intézkedések fokozottabb ésszerűsítése terén elérni kívánt célkitűzésekhez. [Mód. 6]

(5)  A törzshálózati projekteket összevont engedélyezési eljárásokkal kell elősegíteni, hogy lehetővé váljon az eljárás egészének zökkenőmentes lebonyolítása, és hogy a beruházók egyablakos ügyintézési lehetőséghez jussanak. A tagállamoknak egy hatáskörrel rendelkező egyedüli hatóságot kell kijelölniük nemzeti jogi keretrendszerükkel és közigazgatási szerkezetükkel összhangban annak biztosítása érdekében, hogy a törzshálózat projektjei összevont engedélyezési eljárásokból részesülhessenek és a beruházók egyablakos ügyintézési lehetőséghez jussanak, lehetővé téve az átfogó eljárás hatékony és egyértelmű irányítását. Szükség esetén a kizárólagos hatáskörrel rendelkező hatóság a megfelelő regionális, helyi vagy egyéb közigazgatási szinten átruházhatja felelősségét, kötelezettségeit és feladatait egy másik hatóságra. [Mód. 7]

(6)  Egy valamennyi engedélyezési eljárást összefogó, kizárólagos hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság létrehozása (egyablakos ügyintézési rendszer) várhatóan egyszerűsíti az eljárásokat, fokozza hatékonyságukat és a koordinációt, növeli átláthatóságukat, valamint felgyorsítja az eljárásokat és a határozatok elfogadását. Ez adott esetben várhatóan a tagállamok közötti szorosabb együttműködést is kialakít. Az eljárásoknak elő kell mozdítaniuk a beruházók és a kizárólagos hatáskörrel rendelkező hatóság közötti valódi együttműködést, és ezért lehetővé kell tenniük a tárgykijelölést az engedélyezési eljárás kérelem benyújtását megelőző szakaszában. E tárgykijelölésnek a részletes kérelmezési vázlat részét kell képeznie, és a 2014/52/EU irányelvvel módosított 2011/92/EU irányelv 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárást kell alkalmaznia. [Mód. 8]

(6a)  Amennyiben a közös érdekű projektek kiemelt fontosságú uniós projekteknek minősülnek, az e rendeletből eredő kötelezettségek teljesítése érdekében két vagy több tagállam, illetve a tagállamok és harmadik országok illetékes hatóságai közötti megállapodás alapján közös illetékes hatóság hozható létre. [Mód. 9]

(7)  Az e rendeletben meghatározott eljárás nem érinti a nemzetközi és uniós jogban meghatározott követelmények teljesítését, ideértve a környezet és az emberi egészség védelmével kapcsolatos rendelkezéseket is.

(8)  Tekintettel a TEN-T törzshálózat 2030-ra történő befejezésének sürgető jellegére, az engedélyezési eljárások egyszerűsítése mellett meg kell határozni azt a határidőt, amelyen belül a hatáskörrel rendelkező felelős hatóságoknak meg kell hozniuk a projekt építésével kapcsolatos átfogó határozatot. E határidő, amelynek célja, hogy az eljárások hatékonyabb lebonyolítására ösztönözzön lebonyolítását biztosítsa, semmiféleképpen nem korlátozhatja a környezetvédelemre, az átláthatóságra és a lakossági részvételre vonatkozó szigorú uniós előírásokat. A projekteket az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz által megállapított, a projektkiválasztás futamidőre vonatkozó kritériumai alapján kell értékelni. Az e rendeletben meghatározott határidők betartását ezen értékelések végrehajtásakor figyelembe kell venni. [Mód. 10]

(9)  A tagállamoknak törekedniük kell annak biztosítására, hogy az átfogó határozat érdemi vagy eljárásbeli jogszerűségét vitató fellebbezéseket a lehető leghatékonyabb módon kezeljék.

(10)  A határokon átnyúló TEN-T infrastrukturális projektek különös kihívásokkal néznek szembe az engedélyezési eljárások koordinációját illetően. Az 1315/2013/EU rendelet 45. cikkében említett európai koordinátorokat fel kell hatalmazni ezen eljárások nyomon követésére és azok szinkronizálásának és befejezésének elősegítésére az e rendeletben meghatározott határidők betartása érdekében. [Mód. 11]

(11)  A határokon átnyúló közös érdekű projektek keretében a közbeszerzést a Szerződéssel, valamint a 2014/25/EU(14) és/vagy a 2014/24/EU(15) európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban kell lefolytatni. A határokon átnyúló közös érdekű törzshálózati projektek hatékony megvalósításának biztosítása érdekében a közös jogalany által lefolytatott közbeszerzésnek egyetlen nemzeti jogi szabályozás hatálya alá kell tartoznia. Az Unió közbeszerzési jogszabályaitól eltérve főszabály szerint azon tagállam nemzeti szabályainak kell alkalmazandónak lenniük, amelyben a közös jogalany székhelye található. Lehetségesnek kell maradnia, hogy az alkalmazandó jogi szabályozást kormányközi megállapodás határozza meg.

(12)  A Bizottság nem vesz részt szisztematikusan az egyes projektek engedélyezésében. Egyes esetekben azonban a projekt-előkészítés bizonyos vonatkozásai uniós szintű engedélyezést igényelnek. Ha a Bizottság részt vesz az eljárásban, elsőbbséget biztosít a közös érdekű uniós projekteket, és biztonságot nyújt a projektgazdák számára. Egyes esetekben az állami támogatás jóváhagyására lehet szükség. Az e rendeletben rögzített határidők sérelme nélkül és az állami támogatások ellenőrzési eljárásainak lefolytatására alkalmazott bevált gyakorlatok kódexével összhangban a tagállamok kérhetik számára lehetővé kell tenni, hogy felkérjék a Bizottságot, hogy a TEN-T törzshálózatával kapcsolatos, általuk prioritásnak tekintett közös érdekű projektekkel kiszámíthatóbb határidőkkel foglalkozzon az ügyportfólió-megközelítés vagy a kölcsönösen elfogadott tervezés alapján. [Mód. 12]

(13)  A TEN-T törzshálózattal kapcsolatos infrastrukturális projektek végrehajtását olyan bizottsági iránymutatásokkal is elő kell segíteni, amelyek nagyobb egyértelműséget biztosítanak bizonyos típusú projektek végrehajtását illetően, tiszteletben tartva ugyanakkor az uniós vívmányokat. A Cselekvési terv a természetért, az emberekért és a gazdaságért(16) például ilyen iránymutatást ír elő, hogy az nagyobb egyértelműséget teremtsen a madárvédelmi és élőhelyvédelmi irányelv tiszteletben tartására figyelemmel. A közös érdekű projektek számára elérhetővé kell tenni a közbeszerzéssel kapcsolatos közvetlen támogatást a külső költségek minimalizálásának és a közpénzek gazdaságilag legelőnyösebb elköltésének biztosítása érdekében(17). Emellett megfelelő technikai segítségnyújtást kell biztosítani a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret számára a közös érdekű TEN-T projektek pénzügyi támogatása céljából kidolgozott mechanizmusok keretében. [Mód. 13]

(14)  Mivel e rendelet célkitűzéseit a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani és azok így e célkitűzések összehangolásának szükségessége miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az ugyanezen cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket.

(15)  A jogbiztonság érdekében az e rendelet hatálybalépését megelőzően indult közigazgatási eljárásokra e rendelet rendelkezései nem alkalmazandók, hacsak az érintettekkel megállapodva másképp nem határoznak. [Mód. 14]

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

E rendelet a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai által a transzeurópai közlekedési hálózat törzshálózatával kapcsolatos valamennyi közös érdekű projekt engedélyezésével és végrehajtásával kapcsolatban alkalmazott közigazgatási eljárásokra alkalmazandó követelményeket határozza meg az 1315/2013/EU rendelet összefüggésében, beleértve az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (2021–2027) létrehozásáról szóló rendelet mellékletének III. részében felsorolt, előre kiválasztott projekteket. [Mód. 15]

A tagállamok határozhatnak úgy, hogy e rendelet valamennyi rendelkezésének alkalmazását a transzeurópai közlekedési hálózat átfogó hálózatára vonatkozó közös érdekű projektekre is kiterjesztik. [Mód. 16]

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az 1315/2013/EU rendeletben szereplő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni. Ezenkívül a következő fogalommeghatározásokat is alkalmazni kell:

a)  „átfogó határozat”: egy tagállam egyedüli illetékes hatósága vagy hatóságai és adott esetben a közös illetékes hatóság – kivéve a bíróságokat és törvényszékeket – által hozott valamely határozat vagy határozatok együttese, amely eldönti, hogy a projektgazda számára engedélyezi-e a valamely projekt megvalósításához szükséges közlekedési infrastruktúra kiépítését, a közigazgatási fellebbezési eljárás keretében hozott bármely határozat sérelme nélkül; [Mód. 17]

b)  „engedélyezési eljárások”: a valamely tagállam illetékes hatóságai előtt az uniós vagy nemzeti jog alapján minden annak érdekében alkalmazandó eljárás vagy megteendő lépés, hogy a projektgazda végrehajthassa a projektet, és amelyek kezdete az a nap, amikor a tagállam egyedüli illetékes hatósága aláírja a kérelemről szóló értesítést; [Mód. 18]

c)  „projektgazda”: egy magánprojektre vonatkozó engedély kérelmezője, vagy egy projektet kezdeményező állami hatóság bármely természetes vagy köz- vagy magánjogi jogi személy, aki egy projekt kezdeményezésére engedélyt kér; [Mód. 19]

d)  „kizárólagos hatáskörrel rendelkező hatóság”: az a hatóság, amelyet a tagállam nemzeti jogszabályainak megfelelően az ebből a rendeletből következő feladatok teljesítéséért felelős hatóságként kijelöl; [Mód. 20]

e)  „határokon átnyúló közös érdekű projekt”: az 1315/2013/EU rendelet 7. cikke szerinti olyan közös érdekű projekt, amely az említett rendelet 3. cikkének m) pontjában meghatározott határokon átnyúló szakaszra vonatkozik, és amelyet egy közös jogalany hajt végre;

ea)  „közös illetékes hatóság”: az a hatóság, amelyet két vagy több tagállam, illetve egy vagy több tagállam, illetve egy vagy több harmadik ország illetékes hatóságai közötti megállapodás alapján hoztak létre, és amelynek feladata a határokon átnyúló közös érdekű projektekhez kapcsolódó engedélyezési eljárások megkönnyítése. [Mód. 21]

II. FEJEZET

ENGEDÉLYEZÉS

3. cikk

A közös érdekű projektek „elsőbbségi státusza”

(1)  A TEN-T törzshálózattal kapcsolatos minden egyes közös érdekű projektre – beleértve az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról szóló rendelet mellékletének III. részében szereplő, előre meghatározott szakaszokat – az egyes tagállamok által az 5. és 6. cikkel összhangban kijelölt, kizárólagos hatáskörrel rendelkező hatóság által lebonyolított összevont engedélyezési eljárás alkalmazandó. [Mód. 22]

(2)  Amennyiben a nemzeti jog szerint elsőbbségi státusz létezik, a közös érdekű projekteknek a lehető legnagyobb jelentőséget kell tulajdonítani nemzeti szinten, és az engedélyezési eljárások során ennek megfelelően kell kezelni azokat, annyiban és oly módon, amennyiben és ahogyan a megfelelő típusú közlekedési infrastruktúrákra alkalmazandó nemzeti jogszabályok ilyen elbánásról rendelkeznek.

(3)  A közös érdekű projektekhez kapcsolódó hatékony és eredményes közigazgatási eljárások biztosítása érdekében a projektgazdák és valamennyi érintett hatóság gondoskodik arról, hogy e projektek – a projektkiválasztási kritériumok értékelése és az odaítélt források tekintetében is – a jogilag lehetséges leggyorsabb elbánásban részesüljenek. [Mód. 23]

4. cikk

Az engedélyezési eljárások összevonása

(1)  A 6. cikkben meghatározott határidők betartása és a közös érdekű projektek megvalósításával kapcsolatos adminisztratív terhek csökkentése érdekében az alkalmazandó a nemzeti és uniós szinten alkalmazandó jog, többek között a releváns környezeti hatásvizsgálatok alapján lefolytatandó valamennyi közigazgatási engedélyezési eljárást össze kell vonni, és azokban egyetlen átfogó határozatot kell hozni, az átláthatóságra, a nyilvánosság részvételére, a környezetvédelemre és a biztonságra vonatkozó uniós követelmények sérelme nélkül. [Mód. 24]

(2)  Azokra Az e rendelet 6. cikkében meghatározott határidők sérelme nélkül, azokra a közös érdekű projektekre vonatkozóan, amelyekkel összefüggésben a környezetre gyakorolt hatások vizsgálatát a 2011/92/EU irányelv és más uniós jogszabályok egyidejűleg teszik kötelezővé, a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a 2011/92/EU irányelv 2. cikkének (3) bekezdése értelmében vett összevont eljárásokat írjanak elő. [Mód. 25]

5. cikk

A kizárólagos hatáskörrel rendelkező engedélyező hatóság

(1)  ... [e rendelet hatálybalépésétől számított egy év)]-ig, de legkésőbb 2020. december 31-ig minden tagállam kijelöl egyetlen, kizárólagos hatáskörrel rendelkező hatóságot, amely felel az átfogó határozat meghozatalához szükséges engedélyezési eljárás eljárások megkönnyítéséért, ideértve az átfogó határozat meghozatalát is e cikk (3) bekezdése értelmében. [Mód. 26]

(2)  Az egyes közös érdekű projektek vagy a közös érdekű projektek kategóriái tekintetében az (1) bekezdésben említett, kizárólagos hatáskörrel rendelkező hatóság kezdeményezésére felelősségi köre, kötelezettségei és/vagy az azzal összefüggő feladatok a tagállam beleegyezésével átruházhatók a megfelelő regionális, helyi vagy egyéb közigazgatási szintű más hatóságra és elvégezhetők megfelelő közigazgatási szintű más hatóság által, kivéve az e cikk (3) bekezdésében említett átfogó határozat meghozatalát, az alábbi feltételek mellett: [Mód. 27]

a)  egy-egy minden egyes közös érdekű projekt esetében csak egyetlen illetékes hatóság viseli a felelősséget; [Mód. 28]

b)  a projektgazda számára a az illetékes hatóság az egyetlen kapcsolattartó az adott közös érdekű projektre vonatkozó átfogó határozathoz vezető eljárás során; és [Mód. 29]

c)  a az illetékes hatóság hangolja össze valamennyi vonatkozó dokumentum és információ benyújtását. [Mód. 30]

A kizárólagos hatáskörrel rendelkező hatóság jogosult lehet határidők megállapítására, a 6. cikkel összhangban meghatározott határidők sérelme nélkül.

(3)  A kizárólagos hatáskörrel rendelkező hatóság a 6. cikkben meghatározott határidőkön belül bocsátja ki az átfogó határozatot. Az átfogó határozatot összevont eljárásban kell kibocsátani.

A kizárólagos hatáskörrel rendelkező hatóság által kibocsátott átfogó határozat a jogszabályban előírt az engedélyezési eljárásból származó egyetlen jogilag kötelező erejű döntés. Az e rendelet 6. cikkében meghatározott határidők sérelme nélkül a projektben érintett más hatóságok az eljárásban való közreműködésük részeként a nemzeti jogszabályoknak megfelelően véleményt nyilváníthatnak. A kizárólagos hatáskörrel rendelkező hatóság hatóságnak figyelembe veszi e véleményt kell vennie az ilyen véleményeket, különösen ha azok a 2014/52/EU és a 92/43/EGK irányelvben megállapított követelményekre vonatkoznak. [Mód. 31]

(4)  Az átfogó határozat meghozatala során a kizárólagos hatáskörrel rendelkező hatóság meggyőződik arról, hogy teljesülnek a nemzetközi és uniós jog vonatkozó követelményei, és döntését megfelelően megindokolja az alkalmazandó jogi rendelkezések alapján. [Mód. 32]

(5)  Amennyiben egy közös érdekű projektre vonatkozóan két vagy több tagállamban, illetve egy vagy több tagállamban és egy vagy több harmadik országban kell határozatot hozni, az egyes hatáskörrel rendelkező hatóságok megteszik az egymás közötti hatékony és eredményes együttműködéshez és koordinációhoz szükséges valamennyi lépést, vagy egy közös illetékes hatóságot hozhatnak létre az engedélyezési eljárás megkönnyítésére a 6. cikkben meghatározott határidők sérelme nélkül. Az alkalmazandó uniós és nemzetközi jogból fakadó kötelezettségek sérelme nélkül a tagállamoknak, különösen a környezeti hatásvizsgálatok tekintetében, törekedniük kell összevont eljárások biztosítására. [Mód. 33]

(5a)  E rendelet – és különösen a 6a. cikk – hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében, a kizárólagos hatáskörrel rendelkező hatóság közli a Bizottsággal az engedélyezési eljárás megkezdésének és az átfogó határozat időpontját, a 6. cikkben meghatározottak szerint. [Mód. 34]

6. cikk

Az engedélyezési eljárás időtartama és végrehajtása

(1)  Az engedélyezési eljárás a kérelem benyújtását megelőző szakaszból és a kérelem megvizsgálásának szakaszából, valamint a kizárólagos hatáskörrel rendelkező hatóság általi döntéshozatalból áll.

(2)  A kérelem benyújtását megelőző szakasz, amely az engedélyezési eljárás kezdetétől a teljes kérelemnek a kizárólagos hatáskörrel rendelkező hatósághoz történő benyújtásáig terjedő időszakot foglalja magában, főszabály szerint nem haladja meg a két évet 18 hónapot. [Mód. 35]

(3)  Az engedélyezési eljárás megindítása érdekében a projektgazda írásban értesíti a projekttel érintett tagállamok kizárólagos hatáskörrel rendelkező hatóságát vagy adott esetben a közös illetékes hatóságot, mellékelve a projekt részletes leírását. A kizárólagos hatáskörrel rendelkező hatóság legkésőbb a fent említett értesítés kézhezvételének napjától számított két egy hónapon belül írásban tudomásul veszi elfogadja vagy, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a projekt állapota alapján az engedélyezési eljárás még nem indítható el, elutasítja az értesítést. Ha a kizárólagos hatáskörrel rendelkező hatóság úgy dönt, hogy elutasítja az értesítést, döntését megindokolja. Az engedélyezési eljárás kezdete az a nap, amikor a hatáskörrel rendelkező hatóság tudomásul veszi az értesítést. Két vagy több érintett tagállam esetében az engedélyezési eljárás kezdete az a nap, amikor az utolsó hatáskörrel rendelkező hatóság is elfogadja az értesítést. [Mód. 36]

(4)  Az engedélyezési eljárás kezdetétől számított három két hónapon belül a kizárólagos hatáskörrel rendelkező hatóság – vagy adott esetben a közös illetékes hatóság – a projektgazdával és más érintett hatóságokkal szoros együttműködésben, valamint a projektgazda által a (3) bekezdésben említett értesítés alapján benyújtott információkra is figyelemmel, az alábbiakat tartalmazó részletes kérelmezési vázlatot készít és közöl a projektgazdával: [Mód. 37]

-a)  a felelős illetékes hatóság a megfelelő közigazgatási szinten, a kizárólagos hatáskörrel rendelkező hatóság által az 5. cikk (2) bekezdésével összhangban történő átruházás esetén; [Mód. 38]

a)  a projektgazda által az átfogó határozatra irányuló kérelem részeként benyújtandó információk tárgyát és részletességét;

b)  az engedélyezési eljárás részletes legalább a következőket azonosító ütemtervét:

i.  a meghozandó határozatokat, engedélyeket, véleményeket és értékeléseket; [Mód. 39]

ii.  a várhatóan érintett és/vagy megkérdezett hatóságokat, érdekelt feleket és lakossági csoportokat; [Mód. 40]

iii.  az eljárás egyes szakaszait és azok időtartamát;

iv.  a főbb elérendő eredményeket és ezek határidejét, tekintettel a meghozandó átfogó határozatra, valamint a teljes ütemezett időkeretet; [Mód. 41]

v.  a hatóságok által tervezett forrásokat és az esetleges további forrásigényeket.

(5)  Annak biztosítása érdekében, hogy a kérelem teljes és megfelelő színvonalú legyen, a projektgazda a kérelem benyújtását megelőző eljárás során a lehető legkorábban kikéri kérelméről a kizárólagos hatáskörrel rendelkező hatóság véleményét. A projektgazda a határidők betartása és a (4) bekezdésben meghatározott részletes kérelmezési vázlatnak való megfelelés érdekében mindenben együttműködik a kizárólagos hatáskörrel rendelkező hatósággal.

(6)  A projektgazda a részletes kérelmezési vázlat alapján az annak kézhezvételétől számított 21 15 hónapon belül benyújtja a kérelmet. Ezen időtartam lejártát követően a részletes kérelmezési vázlat a továbbiakban nem alkalmazható, kivéve, ha a kizárólagos hatáskörrel rendelkező hatóság ezen időtartam legfeljebb 6 hónappal történő meghosszabbítása mellett dönt saját kezdeményezésére vagy a projektgazda indokolt kérése alapján. [Mód. 42]

(7)  A hatáskörrel rendelkező hatóság legkésőbb a teljes kérelem benyújtásának napjától számított két hónapon belül írásban tudomásul veszi, hogy a kérelem teljes, és közli azt a projektgazdával. A projektgazda által benyújtott kérelmet teljesnek kell tekinteni, kivéve, ha a benyújtás napjától számított két hónapon belül a hatáskörrel rendelkező hatóság kéri a projektgazdától a hiányzó információk pótlását. E kérésnek a tárgy és a részletesség tekintetében a részletes kérelmezési vázlatban azonosított elemekre kell korlátozódnia. Minden további információkérés csak kivételes és előre nem látható új körülményeken alapulhat, és azt a kizárólagos hatáskörrel rendelkező hatóságnak megfelelően meg kell indokolnia.

(8)  A kizárólagos hatáskörrel rendelkező hatóság megvizsgálja a kérelmet, és a teljes kérelem (7) bekezdés szerinti benyújtásának napjától számított egy éven 6 hónapon belül átfogó, kötelező erejű határozatot hoz, kivéve, ha a kizárólagos hatáskörrel rendelkező hatóság ezen időtartam legfeljebb 3 hónappal történő meghosszabbítása mellett dönt saját kezdeményezésére, megindokolva döntését. A tagállamok indokolt esetben rövidebb időtartamot is megállapíthatnak. [Mód. 43]

(9)  A fenti rendelkezésekben foglalt határidők nem érintik az uniós és nemzetközi jogi aktusokból fakadó kötelezettségeket, és nincsenek a közigazgatási fellebbezési eljárások és a bírósági vagy törvényszéki jogorvoslati lehetőségek sérelmére.

6a. cikk

Engedélyezési eljárás és pénzügyi támogatás az EU-tól

(1)  Az e rendelet 6. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően a projekt előrehaladását figyelembe kell venni a projekteknek az [Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról szóló] (EU).../... rendelet 13. cikkében meghatározott feltételek szerinti értékelésekor.

(2)  A 6. cikkben meghatározott lépések és határidők tekintetében bekövetkezett késedelmek alapot adnak a projekt előrehaladásának felülvizsgálatára és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében az Unió által adott pénzügyi támogatás felülvizsgálatára, az (EU).../... rendelet 17. cikkének (1) bekezdésében meghatározottak szerint, és a pénzügyi támogatás csökkentéséhez vagy megszüntetéséhez vezethetnek. [Mód. 44]

7. cikk

A határokon átnyúló engedélyezési eljárás koordinációja

(1)  A két vagy több tagállam, illetve egy vagy több tagállam és egy vagy több harmadik ország által végrehajtott projektek esetében az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai összehangolják menetrendjüket és megállapodnak egy közös ütemtervben. [Mód. 45]

(1a)  Ezekben az esetekben az engedélyezési eljárás megkönnyítése érdekében két vagy több tagállam, illetve egy vagy több tagállam és egy vagy több harmadik ország kizárólagos hatáskörrel rendelkező hatóságai közös megegyezéssel létrehozhatnak egy közös illetékes hatóságot, ahogy azt az 5. cikk (5) bekezdése előírja. [Mód. 46]

(2)  Az 1315/2013/EU rendelet 45. cikkében említett európai koordinátort fel kell hatalmazni a határokon átnyúló közös érdekű projektekre vonatkozó engedélyezési eljárás szoros nyomon követésére és a hatáskörrel rendelkező érintett hatóságok közötti, vagy adott esetben a közös illetékes hatósággal való kapcsolattartás és együttműködés elősegítésére. [Mód. 47]

(3)  Az e rendelet szerinti határidők betartására vonatkozó kötelezettség sérelme nélkül az átfogó határozat meghozatalára vonatkozó határidő be nem tartása esetén a kizárólagos hatáskörrel rendelkező hatóság haladéktalanul értesíti a Bizottságot, és adott esetben az érintett európai koordinátort az engedélyezési eljárás lehető leghamarabb történő befejezése érdekében meghozott vagy meghozandó intézkedésekről. A Bizottság, és adott esetben az európai koordinátor kérheti a kizárólagos hatáskörrel rendelkező hatóságot, hogy rendszeresen számoljon be az elért eredményekről. [Mód. 48]

III. FEJEZET

KÖZBESZERZÉS

8. cikk

Közbeszerzés a határokon átnyúló közös érdekű projektek keretében

(1)  A határokon átnyúló közös érdekű projektek keretében a közbeszerzést a Szerződéssel, valamint a 2014/25/EU irányelvvel és/vagy a 2014/24/EU irányelvvel összhangban kell lefolytatni.

(2)  Ha a közbeszerzési eljárásokat a részt vevő tagállamok által létrehozott közös jogalany folytatja le, e jogalany – valamint adott esetben leányvállalatai – a részt vevő tagállamok egyikének nemzeti rendelkezéseit alkalmazza, és – az említett irányelvektől eltérve – e rendelkezések a 2014/25/EU irányelv 57. cikke (5) bekezdésének a) pontjával vagy adott esetben a 2014/24/EU irányelv 39. cikke (5) bekezdésének a) pontjával összhangban meghatározott rendelkezések, kivéve, ha a részt vevő tagállamok között létrejött megállapodás ettől eltérően rendelkezik. Az említett megállapodásnak minden esetben egyetlen nemzeti jogi szabályozás alkalmazását kell előírnia a közbeszerzési eljárások közös jogalany általi – valamint adott esetben leányvállalatai –általi lefolytatásának esetére, a teljes projekt vonatkozásában. [Mód. 49]

IV. FEJEZET

TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

9. cikk

Technikai segítségnyújtás

Egy projektgazda vagy tagállam kérésére az Unió a vonatkozó uniós finanszírozási programokkal összhangban és a többéves pénzügyi keret sérelme nélkül technikai segítségnyújtást, tanácsadást és pénzügyi támogatást biztosít e rendelet végrehajtásához és a közös érdekű projektek végrehajtásának megkönnyítéséhez a folyamat minden egyes szakaszában. [Mód. 50]

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

10. cikk

Átmeneti rendelkezések

Ez a rendelet nem alkalmazandó a hatálybalépését megelőzően indult közigazgatási eljárásokra.

11. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Azonban a 4., 5., 6. és 7. cikket egy adott tagállamban attól a naptól kell alkalmazni, amikor az adott tagállam a 5. cikk (1) bekezdésének megfelelően kijelölte a kizárólagos hatáskörrel rendelkező hatóságot.

A Bizottság a Hivatalos Lapban közleményt tesz közzé, amikor e rendelkezések valamely tagállamban alkalmazandóvá válnak. [Mód. 51]

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt ..., -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) 2018. október 17-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). (2) 2019. február 7-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). (3) Az Európai Parlament ...-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács ...-i határozata (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). (4) Az Európai Parlament és a Tanács 1315/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 1. o.). (5) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/52/EU irányelve (2014. április 16.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2011/92/EU irányelv módosításáról (HL L 124., 2014.4.25., 1. o.). (6) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve (2011. december 13.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 26., 2012.1.28., 1. o.). (7) A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.). (8) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.). (9) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.). (10) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.). (11) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/75/EU irányelve (2010. november 24.) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) (HL L 334., 2010.12.17., 17. o.). (12) Az Európai Parlament és a Tanács 2012/18/EU irányelve (2012. július 4.) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről, valamint a 96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról és későbbi hatályon kívül helyezéséről (HL L 197., 2012.7.24., 1. o.). (13) A Bizottság 2011/42/EU végrehajtási irányelve (2011. április 11.) a 91/414/EGK tanácsi irányelvnek a flutriafol hatóanyag felvétele céljából történő módosításáról és a 2008/934/EK bizottsági határozat módosításáról (HL L 97., 2011.4.12., 42. o.). (14) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.). (15) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.). (16) COM(2017)0198. (17) COM(2017)0573.