Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 8., 9., 10. és 19. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 35. cikkére,

–  tekintettel a rák elleni európai chartára, amelyet az első európai rákellenes csúcstalálkozón, 2000. február 4-én, Párizsban fogadtak el(1),

–  tekintettel a Tanács 2003. december 2-i ajánlására a rákszűrésről(2),

–  tekintettel a „Fellépés a rák ellen: európai partnerség” című, 2009. június 24-i bizottsági közleményre (COM(2009)0291),

–  tekintettel a „Fellépés a rák ellen: európai partnerség” című, 2009. június 24-i bizottsági közlemény végrehajtásáról szóló 2014. szeptember 23-i bizottsági jelentésre és második végrehajtási jelentésére a rákszűrésről szóló 2003. december 2-i 2003/878/EK tanácsi ajánlásról (COM(2014)0584),

–  tekintettel az Európai Unióban a mellrákról szóló, 2003. június 5-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel „A mellrák a kibővített Európai Unióban” című, 2006. október 25-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel 2008. április 10-i állásfoglalására a rák elleni küzdelemről a kibővített Európai Unióban(5),

–  tekintettel a „Fellépés a rák ellen: európai partnerség” című bizottsági közleményről szóló, 2010. május 6-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel a nők életkorhoz kapcsolódó betegségeinek megelőzéséről szóló, 2012. december 11-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel a nemek közötti egyenlőség előmozdításáról a mentális egészséggel kapcsolatos és klinikai kutatások terén tárgyú, 2017. február 14-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel az Európai Parlament és a Tanács az orvostechnikai eszközökről, a 2001/83/EK irányelv, a 178/2002/EK rendelet és az 1223/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 90/385/EGK és a 93/42/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. április 5-i (EU) 2017/745 rendeletére(9),

–  tekintettel a rák nyomon követésével foglalkozó közös fellépés (CanCon) 2017. évi, „European Guide on Quality Improvement in Comprehensive Cancer Control” (Európai útmutató az átfogó rákellenes ellenőrzés minőségi javításáról) című kiadványára,

–  tekintettel az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja „Jelentés az emlőrákosztályok létrehozásáról szóló európai felmérésről: Az ECIBC-t (az Európai Bizottság emlőrák elleni kezdeményezését) alátámasztó információk az emlőrákkal kapcsolatos politikák és kezdeményezések érdekében” (Report of a European Survey on the Implementation of Breast Units: ECIBC-supporting information for breast cancer care policies and initiatives) című 2017. évi kiadványára,

–  tekintettel 2012. június 14-i állásfoglalására a francia PIP vállalat által gyártott rossz minőségű szilikon mellimplantátumokról(10),

–  tekintettel az új és újonnan azonosított egészségügyi kockázatok tudományos bizottságának (ÚÚAKTB) a Poly Implant Prothèse (PIP) vállalat által gyártott szilikon mellimplantátumok biztonságáról szóló, 2012. február 1-jén közzétett véleményére(11),

–  tekintettel a szilikonimplantátumokkal kapcsolatos, elfogadhatónak nyilvánított petíciókról (0470/1998. és 0771/1998. számú petíciók) szóló, 2001. június 13-i állásfoglalására(12), különösen pedig a közelmúltban benyújtott 0663/2018. számú petícióra az emlőprotézisekről és azoknak a nők egészségére gyakorolt hatásairól,

–  tekintettel nőket érintő rákos megbetegedésekre és az ezekhez kapcsolódó komorbiditásokra irányuló szakpolitikai kihívásokról és stratégiákról szóló, a Bizottsághoz intézett kérdésre (O-000134/2018 – B8-0006/2019),

–  tekintettel a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság állásfoglalási indítványára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az Európai Unió Alapjogi Chartája elismeri, hogy mindenkinek joga van a megelőző egészségügyi ellátás igénybevételéhez, valamint az orvosi kezeléshez;

B.  mivel minden harmadik európait ér rákos megbetegedés élete során, és évente mintegy 1,3 millió ember hal meg rákban az EU-ban, ami az összes haláleset mintegy 26%-ának felel meg(13);

C.  mivel az EU-ban a rákos megbetegedések okozta halálozás vezető oka a tüdőrák, melyet a vastag- és végbélrák és az emlőrák követ;

D.  mivel a rák és más kapcsolódó komorbiditások egyaránt sújtják a nőket és a férfiakat, de az egyes nemekre jellemző ráktípusok és a diagnosztikai és megelőzési módszerek különböznek a nők és férfiak esetében, így célzott politikára van szükség;

E.  mivel a nőket érintő rákos megbetegedések főbb formái az emlőrák, a méhrák és a méhnyakrák; mivel az emlőrák a leggyakoribb rákos megbetegedés, amely végzetes következményekkel jár a női lakosság körében, nem csupán az EU-ban (16%), hanem világszerte is;

F.  mivel az adatok szerint az éjszakai műszakban dolgozó nők esetében 30%-kal nagyobb a kockázata az emlőrák kialakulásának;

G.  mivel az adatok azt mutatják, hogy a rákos megbetegedésekből adódó összes halálozás fele megelőzhető lenne(14), amennyiben a rákot időben felfedezik és megfelelően kezelik;

H.  mivel az emlőrák által érintett betegek túlélési aránya korai diagnózis és időben történő kezelés esetén a 80%-ot is elérheti;

I.  mivel a rákbeteg nőknek súlyos és gyakran alábecsült pszichológiai problémákkal kell szembenézniük, különösen ha masztektómiára (emlőeltávolításra) vagy hiszterektómiára (méheltávolításra) került sor;

J.  mivel a rák a nők számára termékenység szempontjából vagy fizikailag káros következményekkel – például fájdalommal, nyiroködémával stb. – járhat;

K.  mivel a rák kedvezőtlen hatással van a nők személyes, társadalmi és szakmai életére, és súlyos csapást mér önbizalmukra és önelfogadásukra;

L.  mivel különös figyelmet kell fordítani azon rákos megbetegedésben és kapcsolódó komorbiditásban szenvedő nőkre és férfiakra, akik sajátos kihívásokkal szembesülnek betegségük kapcsán, illetve gyermek, idős vagy fogyatékossággal élő személy gondozásához fűződő családi kötelezettségeikkel kapcsolatban;

M.  mivel minden rákbetegségben és kapcsolódó komorbiditásban szenvedő nőnek és férfinak egyenlő hozzáféréssel kell rendelkeznie a szűrésekhez, a kezelésekhez, valamint a kezelés utáni megfizethető és színvonalas támogatáshoz;

N.  mivel a rák orvosi vizsgálatok révén történő korai felismerése megmentheti az érintettek életét; mivel ezért rendkívül fontos az orvosi vizsgálatok révén elérhető megelőző intézkedésekhez való hozzáférés javítása;

O.  mivel az EU-t még ma is a tagállamokon belüli és azok közötti jelentős eltérések jellemzik magán és állami környezetben, vidéki és városi területeken, régiókban és városokban, még ugyanazon város kórházaiban is, ami a nyújtott kezelés minőségét illeti; mivel a tagállamok egészségügyi rendszerei és normái jelentősen eltérnek egymástól; mivel komoly szakadék áll fenn Közép- és Kelet-Európa és az európai átlag között az előfordulás és a halálozási arány tekintetében; mivel az egészségügyi rendszerek szervezéséért és a rákdiagnózisra és -kezelésre vonatkozó rendelkezésekért az egyes tagállamok felelnek; mivel az uniós szintű együttműködés és bevált gyakorlatok cseréje jelentős hozzáadott értéket képvisel;

P.  mivel a rák és a kapcsolódó komorbiditások sikeres gyógyításához vezető út során figyelembe kell venni a megelőzés és a rákbetegek kezelése, valamint a betegek, a rák túlélői, a családtagok és a gondozók, az egészségügyi személyzet és a tudósok közötti inkluzív kommunikáció szempontjából a nők és a férfiak sajátos igényeit, valamint a nők és férfiak között megfigyelt különbségeket;

Q.  mivel a rákos betegek holisztikus kezelése továbbra sem valósul meg, mivel a kezelés struktúrája gyakran túl merev és nem veszi figyelembe a nők, különösen a fiatal nők és az LMBTIQ+-személyek igényeit;

R.  mivel az érintett nők és férfiak számára hozzáférést kell biztosítani betegségük minden szakaszában a pontos információkhoz, valamint a megelőzéshez, magas színvonalú szűrővizsgálatokhoz, diagnózishoz, nyomon követéshez, illetve a felépülésüket követő kezeléshez és támogatáshoz;

S.  mivel a rák elleni kezelések komoly következményekkel járnak mind fizikailag, mind pszichológiailag, és mivel létfontosságú a betegek és családjuk jó életminőségének biztosítása azáltal, hogy megfelelő támogatást, valamint konkrét helyzetükre és sajátos igényeikre szabott segítséget nyújtanak nekik;

T.  mivel a rák emberi életre gyakorolt hatása és az emberi szenvedés mélyen felkavaró, és sokkal többet lehet tenni az emberéletek megmentése érdekében az erőforrások, a tudás és a meglévő technológiák egyesítése révén;

U.  mivel a nőket és a férfiakat különbözőképpen érinti a rák, és a rák női túlélői különös nehézségekbe ütköznek a foglalkoztatásba, az oktatásba és a családi életbe való visszatéréskor; mivel igazolást nyert, hogy a korai pszichoszociális beavatkozások pozitív hatással vannak a rák túlélőinek a foglalkoztatási problémákkal kapcsolatos támogatására; mivel a pszichoszociális és a szakmai rehabilitációt emberközpontú és a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő megközelítéssel kell kidolgozni;

V.  mivel minden évben több ezer nő kap emlőprotézist orvosi vagy esztétikai, vagy időnként e kettő kombinációjából eredő okból, anélkül, hogy tényleges figyelmet szentelnének a kockázatoknak, mielőtt ezeket az implantátumokat ajánlanák a betegek számára; mivel a PIP-ügy az összes figyelmet egy gyártóra irányította, anélkül, hogy a többi szereplőt szélesebb körű és alaposabb vizsgálatnak vetnék alá; mivel az emlőimplantátumok gyártói (a PIP-en kívüli gyártók) semmilyen információt nem szolgáltatnak a gyógyszeripar által ilyen célokra használt szilikongél összetételéről és kisebb vagy nagyobb káros hatásairól; mivel a gyártók nem tudják garantálni, hogy 100%-osan kohezív emlőprotézist készítenek, és a szivárgó protézisek kérdését sem oldották még meg; mivel a szilikon kiszakadásának aránya és invazív kockázata a szervezetben valós problémát jelent; mivel a sebészek feladata az lenne, hogy alternatívát kínáljanak a mellimplantátumok mellett, hiszen ez a sebészeti beavatkozás szinte visszafordíthatatlan formája, amely csonkolást eredményezhet és súlyos egészségügyi problémákat, többek között rákot és kapcsolódó komorbiditásokat okozhat a nők számára; mivel több jelentés is közvetlen összefüggést állapított meg a szilikonimplantátumok és az anaplasztikus nagysejtes limfóma (ALCL) között, amely a non-Hodgkin limfóma ritka fajtája, ami a feljegyzett több mint 409 esetből legalább 14 ember halálát okozta;

W.  mivel a környezeti tényezők hatással vannak az egészségre, és bizonyos ismert rákkeltő anyagok növelik a kockázatot a nők és a férfiak körében;

X.  mivel a várható élettartam növekedése a jövőben tudományos, demográfiai és egészségügyi kihívásokat fog hozni, és mivel a nők általában tovább élnek a férfiaknál;

Y.  mivel a rák kiváltó okaira és kezelésére vonatkozó minőségi kutatás kulcsfontosságú a megelőzés, a diagnosztika, a sikeres kezelés és a patológiai fejlemények kezelése szempontjából;

Z.  mivel egyes rákfajták esetében az elérhető legjobb kezelés szükségessé teheti a betegek régiók vagy tagállamok közötti utazását az életmentő eljárásokhoz való hozzáférés érdekében; mivel az Unión kívüli országokban kezelésre szoruló betegek komoly akadályokkal szembesülhetnek az eljárásokhoz időben történő hozzáférés tekintetében;

AA.  mivel egyes ágazatokban a munkaerő nagy részét nők teszik ki, és esetükben gyakran nagyobb a kockázata, hogy a rákkeltő anyagoknak való kitettség miatt foglalkozási eredetű rákos megbetegedések alakulnak ki;

1.  üdvözli a korai észlelési arány tekintetében elért eredményeket, amelyek javították az emlőrákban szenvedő betegek túlélési arányát, és rámutat arra, hogy valamennyi tagállamnak törekednie kell az egyéb ráktípusok – például a petefészek- vagy méhnyakrák és a kapcsolódó társuló betegségek – kezelésének javítására;

2.  rámutat arra, hogy az Unióban a nők körében az emlőrák a leggyakoribb halálos kimenetelű rákfajta, sorrendben a tüdő-, a vastagbél- és végbélrák, valamint a hasnyálmirigyrák előtt, a férfiak közében pedig továbbra is a prosztata- és a tüdőrák a leggyakoribb;

3.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy egészségügyi politikában továbbra is kezeljék kiemelten a rák elleni küzdelmet azáltal, hogy a rák és a kapcsolódó komorbiditások elleni küzdelem céljából átfogó uniós stratégiát és bizonyítékokon alapuló, költséghatékony szakpolitikákat dolgoznak ki és hajtanak végre; hangsúlyozza, hogy ezekben a rákkal kapcsolatos, pontos és átfogó előfordulási/túlélési arányok nemek szerint bontott adatainak gyűjtése révén figyelembe kell venni a nők és a férfiak sajátos szükségleteit a rákbetegekre irányuló egyedi intézkedések biztosításával, ugyanakkor kutatásokat kell végezni, egyes rákfajták ellen megelőző intézkedéseket kell kezdeményezni, valamint az orvosi ellátás garantálása érdekében hozzáférést kell biztosítani a pontos információkhoz, a szűrésekhez, a diagnózishoz, a nyomon követéshez, a kezeléshez és a kezelés utáni támogatáshoz;

4.  hangsúlyozza, hogy bár az egészségügyi ellátórendszerek és a hosszú távú egészségügyi ellátás megszervezése az egyes tagállamok hatáskörébe tartozik, az európai szintű együttműködés, valamint az uniós pénzeszközök hatékony felhasználása hozzájárulhat a rák és a kapcsolódó komorbiditások elleni hathatós uniós stratégia kialakításához a regionális és nemzeti szinten tett intézkedések támogatása és kiegészítése, valamint a tagállamok számára a közös kihívások kezeléséhez nyújtott segítség révén; felhívja ezért a Bizottságot, hogy működjön közre rákkezelési modellekkel és az egyedi helyzetekhez és pénzügyi képességekhez igazított rák elleni programokkal kapcsolatos bevált gyakorlatok tagállamok közötti megosztásának platformjaként a közös kihívások kezelése terén elérhető szinergiák kialakítása érdekében;

5.  felhívja a Bizottságot, hogy fokozza erőfeszítéseit a női rákfajták – az Unión belül igen széttagolt és sokszínű – kutatási területén belüli uniós szintű koordináció javítása céljából; felhívja a Bizottságot, hogy jobban használja ki a Rák Elleni Fellépés Innovatív Partnerségét (iPAAC) a koordináció javítása érdekében, különösen a petefészekrák tekintetében;

6.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki figyelemfelhívó kampányokat a nőket aránytalan mértékben érintő, nemhez kötődő rákfajtákra és a rák megelőzésére vonatkozóan, tájékoztatást nyújtva a megelőzést célzó, változtatható életmódbeli tényezőkről, például az étrend, az alkoholfogyasztás és a testmozgás átalakításáról; hangsúlyozza, hogy ezeknek arra is ösztönözniük kell a nőket, hogy vegyenek részt az emlő- és méhnyakrákszűrési programokban;

7.  arra ösztönzi a tagállamokat, hogy hozzanak létre olyan egészségügyi oktatási és műveltségi programokat és kampányokat, amelyek célja a nők és a lányok szerepvállalásának növelése és a nyilvános, átfogó és ingyenes egészségügyi szolgáltatások mellett az öngondozáshoz szükséges eszközök biztosítása az egészség minden területén;

8.  felhívja a tagállamokat, hogy működjenek együtt a rák megelőzésében az Európai Rákellenes Kódex(15) teljes körű végrehajtása révén;

9.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek határozott intézkedéseket annak érdekében, hogy a nők és férfiak rákkeltő, reprodukciót károsító és endokrin károsító anyagoknak való kitettségét a lehető legalacsonyabbra szorítsák;

10.  rámutat a férfiak, különösen az emlő- vagy méhrák által érintett transznemű férfiak sajátos helyzetére; arra ösztönzi a tagállamokat, hogy gondoskodjanak olyan mentális egészségügyi szolgáltatásokról, amelyek célja az e személyek által tapasztalt nehézségek kezelése; hangsúlyozza, hogy az orvosi és egyéb gyógyító tevékenységet végző személyzetet megfelelő képzés révén tájékoztatni kell az ilyen helyzetekről;

11.  ismételten hangsúlyozza, hogy specifikus és pontos anyagok terjesztésére van szükség, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy folytassanak tájékoztató kampányokat a különböző rákfajtákra és a betegek különböző csoportjaira – akár nőkre, akár férfiakra – vonatkozóan, figyelembe véve valamennyi fontos tényezőt, például a család kórtörténetét, az életkort, a társadalmi-gazdasági státuszt vagy a lakóhelyet;

12.  megállapítja, hogy a lakosság egyharmada – jobbára a legszűkösebb erőforrásokkal rendelkező és a legrosszabb egészségügyi állapotú régiókban – még mindig nem rendelkezik minőségi ráknyilvántartással; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák a ráknyilvántartások fejlesztésére irányuló erőfeszítéseiket;

13.  ismételten hangsúlyozza, hogy a rákszűrési tevékenységekkel kapcsolatos adatgyűjtést össze kell kapcsolni az Eurostat európai egészségfelmérésével (EHIS) és a nemzeti egészségfelmérésekkel annak érdekében, hogy pontosabb információk álljanak rendelkezésre a spontán és a szervezett szűréseken való részvételről és azok gyakoriságáról;

14.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kezdeményezzenek tájékoztatási és figyelemfelkeltő kampányokat a középiskolákban a humán papillomavírusról (HPV) a lányok és fiatal nők e fertőzésről való tájékoztatása céljából;

15.  bátorítja a tagállamokat, hogy segítsék elő olyan naprakész központok létrehozását, amelyekben a közbenső ellátás képesített szakemberei, pszichológusok és más egészségügyi szakemberek a pszichológiai támogatás különböző formái révén speciális pszichológiai segítséget nyújtanak az onkológiai betegeknek a kezelésük során felmerülő egyedi szükségleteik kielégítése érdekében; megjegyzi, hogy az orvostudomány területére jellemző, állandó technológiai fejlődés miatt az orvosi személyzetnek folyamatosan új ismeretekre kell szert tennie, ami alapvetően fontos a korai észlelés és a kezelés minősége szempontjából;

16.  arra ösztönzi a tagállamokat, hogy erősítsék meg a közösségi ellátás fejlesztését annak érdekében, hogy az a rákot túlélő és a krónikus betegségekben szenvedő személyek számára szélesebb körű szolgáltatásokat öleljen fel; hangsúlyozza, hogy a közösségi ellátást a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő módon kell fejleszteni a női rákokat túlélő személyek oktatásba és képzésbe, foglalkoztatásba és családi életbe való visszatérésekor felmerülő különleges szükségleteinek kielégítése céljából, figyelembe véve pszichoszociális szükségleteiket;

17.  üdvözli, hogy a Bizottság támogatja az emlőrákkal kapcsolatos szolgáltatások európai minőségbiztosítási rendszerének fejlesztését; úgy véli, hogy e rendszernek iránymutatással kell szolgálnia a rehabilitációra, a túlélésre és a palliatív ellátásra vonatkozóan, különös figyelmet fordítva a női rákbetegek és a kiszolgáltatott helyzetben lévő túlélők szükségleteire;

18.  felhívja a tagállamokat, hogy hatékonyabb finanszírozás és bővebb erőforrások révén javítsák az időben történő szűréshez való hozzáférést, valamint kezdeményezzenek figyelemfelkeltő kampányokat, valamennyi veszélyeztetett csoportot arra ösztönözve, hogy használják ki a korai orvosi vizsgálatokat;

19.  felhívja a tagállamokat, hogy használják ki az uniós forrásokat, többek között az európai strukturális és kohéziós alapokat és az Európai Beruházási Bank eszközeit a valamennyi beteg számára könnyen hozzáférhető, minőségileg ellenőrzött szűrési, megelőzési és kezelési központok létrehozása érdekében;

20.  felhívja a tagállamokat, hogy a Bizottság támogatásával és a különböző uniós finanszírozási lehetőségeket felhasználva finanszírozzák azokat a szolgáltatásokat, amelyek támogatást nyújtanak azon családok számára, amelyek valamely tagja rákbeteg, ideértve a rákbetegeknek és családjuknak szánt családi és termékenységi tanácsadást;

21.  nyomatékosan kéri a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket a méhnyakrák felszámolására irányuló WHO-stratégia teljes körű támogatása érdekében;

22.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy maradéktalanul hajtsák végre a meglévő jogi keretet, különösen a magas kockázatú orvostechnikai eszközök használatának felügyelete, megfigyelése és ellenőrzése és a nők egészségére gyakorolt hatásuk tekintetében; felhívja őket továbbá arra, hogy fejlesszék tovább a mellimplantátumok biztonságának garantálását célzó intézkedéseket; úgy véli, hogy sürgető szükség van az ezen implantátumokhoz kapcsolódó kockázatok mélyreható értékelésére, figyelembe véve különösen a nőknél előforduló rákfajták, kiemelten pedig az anaplasztikus nagysejtes limfóma (ALCL) eseteit;

23.  vizsgálóbizottság felállítását kéri a szilikonimplantátumok nők egészségére gyakorolt hatásának és különösen a rák egyes fajtáival és kapcsolódó komorbiditásokkal való esetleges összefüggés vizsgálata céljából;

24.  kéri, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet és több forrást a petefészekrák korai felismerésére és az azzal kapcsolatos alapkutatásra;

25.  nyomatékosan felhívja a Bizottságot, hogy kezelje kiemelten a Közép- és Kelet-Európa és az európai átlag között a petefészek- és méhnyakrák előfordulási és halálozási arány tekintetében fennálló különbség felszámolását azáltal, hogy hathatós és költséghatékony rákszűrési szolgáltatások megszervezése révén megszünteti az országok közötti strukturális egyenlőtlenségeket;

26.  felhívja a tagállamokat, hogy összpontosítsanak a rákban és a kapcsolódó társuló betegségekben szenvedő, gyógyíthatatlan nők és férfiak életminőségének javítására, például a hospice-mozgalom támogatása révén;

27.  üdvözli a munkavállalók és gondozók munkája és magánélete közötti egyensúly megteremtéséről szóló irányelvre irányuló bizottsági javaslatot; hangsúlyozza, hogy ennek olyan konkrét intézkedéseket is tartalmaznia kell, amelyek a rák kialakulása kockázatának csökkentését szolgálják az éjszakai műszakban dolgozó nők esetében; ezzel összefüggésben hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az egyéneknek joguk legyen szabadságra menni és rugalmas munkarendet kérni, ami hozzájárulhat a rákban és kapcsolódó komorbiditásokban szenvedő rokonukról gondoskodó, munkába járó szülők és/vagy gondozók előtt álló különös kihívások kezeléséhez;

28.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamok parlamentjeinek.

(1) https://unesdoc.unesco.org/ark:/48223/pf0000119111 (2) HL L 327., 2003.12.16., 34. o. (3) HL C 68. E, 2004.3.18., 611. o. (4) HL C 313. E, 2006.12.20., 273. o. (5) HL C 247. E, 2009.10.15., 11. o. (6) HL C 81. E, 2011.3.15., 95. o. (7) HL C 434., 2015.12.23., 38. o. (8) HL C 252., 2018.7.18., 99. o. (9) HL L 117., 2017.5.5., 1. o. (10) HL C 332. E, 2013.11.15., 89. o. (11) http://ec.europa.eu/health/scientific_committees/emerging/docs/scenihr_o_034.pdf (12) HL C 53. E, 2002.2.28., 231. o. (13) https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Cancer_statistics (14) http://cancer-code-europe.iarc.fr/index.php/hu/ (15) https://cancer-code-europe.iarc.fr/index.php/hu/