Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Petíciós Bizottság tanácskozásainak eredményéről szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 10. és 11. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 24. és 227. cikkére, amelyek tükrözik a Szerződés által az európai uniós polgárok és lakosok azon jogának tulajdonított jelentőséget, hogy aggodalmaikra felhívhatják az Európai Parlament figyelmét,

–  tekintettel az EUMSZ 228. cikkére az európai ombudsman szerepéről és feladatairól,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának az Európai Parlamenthez benyújtható petícióhoz való jogról szóló 44. cikkére,

–  tekintettel az EUMSZ kötelezettségszegési eljárásra vonatkozó rendelkezéseire és különösen 258. és 260. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére és 216. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel a Petíciós Bizottság jelentésére (A8-0024/2019),

A.  mivel a petíciós jog nyílt, demokratikus és átlátható mechanizmussal szolgál az emberek számára ahhoz, hogy nem peres úton orvosolhassák a közvetlenül megválasztott képviselőiknek címzett hivatalos panaszaikat, különösképpen, ha azok az Európai Unió tevékenységi körébe tartozó ügyekkel kapcsolatosak;

B.  mivel a petíciós jognak a részvételi demokrácia egyik döntő fontosságú elemének kell lennie, amelyben hatékonyan védik valamennyi polgár jogát arra, hogy közvetlenül részt vehessen az Unió demokratikus életében; mivel a petíciós jognak fogékonyabbá kellene tennie az Európai Parlamentet az európai uniós polgárok és lakosok felvetéseire; mivel a valódi demokráciának biztosítania kell az átláthatóságot, az alapvető jogok hatékony védelmét és a személyek döntéshozatali folyamatokban való gyakorlati részvételét;;

C.  mivel minden egyes petíció körültekintő vizsgálat és mérlegelés tárgyát képezi; mivel a petíciók minden egyes benyújtójának joga van ahhoz, hogy észszerű határidőn belül, anyanyelvén, illetve a petíció nyelvén érdemi választ, valamint tájékoztatást kapjon a Petíciós Bizottságnak a petíció elfogadhatóságáról hozott határozatáról;

D.  mivel a Petíciós Bizottság tevékenységei a petíciók benyújtóitól kapott információkon és hozzászólásokon alapulnak;

E.  mivel a Petíciós Bizottság az európai polgári kezdeményezést a közvetlen és részvételi demokrácia szempontjából rendkívül fontos eszköznek tartja, amely lehetővé teszi a polgárok számára, hogy tevőlegesen részt vegyenek az európai jogszabályok alakításában;

F.  mivel a petíciók jelentős részét megvitatják a bizottsági üléseken, amelyek nyilvánosak (és amelyeket közvetítenek az interneten); mivel a petíciók benyújtói gyakran élnek azon jogukkal, hogy maguk ismertessék petícióikat, és így közvetlenül tájékoztassák a bizottság tagjait, valamint – jelenlétük esetén – az Európai Bizottságot, illetve a tagállamok képviselőit, amivel aktívan hozzájárulnak a Petíciós Bizottság munkájához; mivel 2018-ban a petíciókat benyújtók közül 187-en vettek részt bizottsági ülésen azzal a céllal, hogy hozzászóljanak a petíciókról folytatott vitákhoz;

G.  mivel a közvetlenül a Bizottsághoz intézett panaszokhoz képest a petíciók további biztosítékot jelentenek az uniós polgárok és lakosok számára, tekintve, hogy a folyamatban részt vesz a Parlament, ami lehetővé teszi a tények alaposabb ellenőrzését, valamint az adott témáról a petíciók benyújtói, az Európai Parlament képviselői és a Bizottság, illetve adott esetben bármilyen más érintett hatóság jelenlétében folytatott átlátható vitákat;

H.  mivel a petíciók benyújtóitól származó részletes információk, továbbá az Európai Bizottság, a tagállamok és más szervek szakértelme alapvető fontosságúak a Petíciós Bizottság munkája és hitelessége szempontjából;

I.  mivel az Európai Parlament már régóta az élen jár nemzetközi szinten a petíciós eljárás fejlesztésében, és figyelemreméltóan nyílt és átlátható petíciós eljárással rendelkezik, amely lehetővé teszi a petíciók benyújtóinak tevőleges részvételét a tevékenységeiben;

J.  mivel 2018-ban négy, az eljárási szabályzat 216a. cikke szerinti tényfeltáró látogatásra került sor: egyre Lausitzban (Németország) a lignitbányászat helyi lakosságra, mindenekelőtt a szorb közösségre gyakorolt hatásával, valamint a Spree folyó és a szomszédos vizek szennyezésével kapcsolatban; egyre Famagustában (Ciprus) a megszállt Famagusta város lezárt területének az eredeti lakosok számára történő visszaadásával kapcsolatban; egyre Doñanában (Spanyolország) a környezeti helyzettel, illetve a Doñana Nemzeti Park védett területének esetleges pusztulásával kapcsolatban, amelynek oka egy gáztárolási projekt, valamint a föld alatti vízkészletek túlzott kiaknázása; egyre pedig Valledorában (Olaszország) a hulladéklerakó helyek és kőbányák okozta környezeti károkkal kapcsolatban;

K.  mivel az USA adójogszabályok külföldi számlával rendelkező adóalanyok általi betartásáról szóló törvényének (FATCA) uniós polgárokra és különösen az „amerikainak tekinthető” személyekre gyakorolt kedvezőtlen hatásáról szóló, 2018. július 5-i állásfoglalásában(1) felhívta a Bizottságot és a Tanácsot, hogy nyújtsanak be közös uniós megközelítést a FATCA vonatkozásában, amely megfelelően védi az európai polgárok jogait (különösen az „amerikainak tekinthető” személyekét), és javítja a kölcsönösséget az Egyesült Államokkal folytatott automatikus adatcsere terén;

L.  mivel az elfogadható petíciók gyakran értékes hozadékkal szolgálnak az egyes parlamenti bizottságok munkájához, mivel rámutatnak az uniós jogszabályok állítólagos megsértéseire;

M.  mivel a petíciók hasznos eszközöknek bizonyulnak az uniós jogot érintő jogsértések feltárásában, és lehetővé teszik a Parlament és más uniós intézmények számára az uniós jog átültetésének és alkalmazásának, valamint az uniós polgárokra és lakosokra gyakorolt hatásának értékelését;

N.  mivel az eljárási szabályzat alapján a Petíciós Bizottság felelős az európai ombudsmannal való kapcsolattartásért, aki kivizsgálja az Európai Unió intézményeinél és szerveinél elkövetett hivatali visszásságokkal kapcsolatban benyújtott panaszokat; mivel a jelenlegi európai ombudsman, Emily O’Reilly a Petíciós Bizottság 2018. május 16-i ülésén ismertette a 2017. évre vonatkozóan készített éves jelentését, és a Petíciós Bizottság éves jelentése részben az ombudsman éves jelentésén alapul;

O.  mivel a Petíciós Bizottság tagja az Ombudsmanok Európai Hálózatának, amelynek az európai ombudsman, illetve a tagállamok, a tagjelölt országok és az Európai Gazdasági Térség más országainak nemzeti és regionális ombudsmanjai, valamint hasonló szervei is tagjai, és amely az európai uniós jogra és szakpolitikákra vonatkozó információk cseréjének előmozdítására és a bevált gyakorlatok megosztására törekszik;

P.  mivel a petíciós portál felhasználóbarát jellegének megerősítése érdekében, valamint azért, hogy a portál hozzáférhetőbbé váljon a polgárok számára, több technikai fejlesztést is végrehajtottak, így például egyfelől továbbfejlesztették a keresőfunkciót, amivel nőtt a megjelenített találatok száma és lehetővé vált, hogy a felhasználók a petíciók címének és összefoglalásának szövegében kiemelt kulcsszavak segítségével azonosítsák a keresett petíciót, másfelől kialakították a felhasználók anyanyelvén megjelenő, célzottabb értesítések rendszerét; mivel 2018 második felétől immár rendelkezésre állnak a portálra vonatkozó statisztikák, amelyek hasznos adatokkal szolgálnak a weboldal forgalmáról, illetve a felhasználói szokásokról; mivel a további technikai fejlesztések jóvoltából több más, az adminisztrációs modult érintő fejlesztés mellett bevezetésre került egy új, a gyakran ismétlődő kérdésekhez (GYIK) alkalmazandó szerkesztőprogram; mivel nagyszámú egyéni segítségkérést sikeresen kezeltek; mivel még nem sikerült teljes mértékben megvalósítani egyes olyan funkciókat, amelyek révén a portál interaktívabbá válik, és mind a petíciók benyújtói, mind a támogatók számára valós idejű információforrásul szolgál majd;

1.  hangsúlyozza, hogy a Petíciós Bizottság jelentős szerepet tölt be az uniós polgárok és lakosok jogainak hatáskörén belül történő védelmében és érvényre juttatásában, gondoskodva arról, hogy a petíciók benyújtói által megfogalmazott aggályok figyelmet kapjanak, és hogy a jogos sérelmeikre – amikor csak lehet – időben és hatékony módon megoldás szülessen a petíciós eljárás keretében; emlékeztet a Bizottság és a tagállami hatóságok azon felelősségére, hogy együttműködjenek a Petíciós Bizottsággal, különösen ami a releváns információk cseréjére vonatkozó megfelelő visszajelzést illeti; ragaszkodik ahhoz, hogy ez az együttműködés alapvető fontosságú a petíciók benyújtói igényeinek a Szerződésekkel és az Európai Unió Alapjogi Chartájával összhangban történő kezelése érdekében;

2.  hangsúlyozza, hogy a petíciók lehetőséget biztosítanak az Európai Parlament és a többi uniós intézmény számára, hogy párbeszédet kezdeményezzenek azokkal az uniós polgárokkal, akiket érint az uniós jog alkalmazása; kiemeli, hogy intenzívebbé kell tenni az uniós intézmények és szervek együttműködését a nemzeti, regionális és helyi hatóságokkal az uniós jog alkalmazásával kapcsolatos kérdések terén; felhívja az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a polgárok petícióhoz való jogát, és hívják fel a közvélemény figyelmét az uniós hatáskörökre, valamint a lehetséges jogorvoslati lehetőségekre, amelyekkel az Európai Parlament szolgálhat a petíciók feldolgozása keretében;

3.  emlékeztet arra, hogy a petíciókat az EUMSZ 227. cikkével összhangban vizsgálják meg, amely kimondja, hogy bármely uniós polgár, valamint valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy egyénileg vagy más polgárokkal közösen petíciót nyújthat be az Európai Parlamenthez az Unió tevékenységi területére tartozó ügyekben;

4.  ismételten felhívja a figyelmet az Unió tevékenységi területéről, annak korlátairól és jövőjéről folytatott folyamatos nyilvános vita szükségességére annak biztosítása érdekében, hogy a polgárok jól tájékozottak legyenek a döntéshozói szinteket illetően, és hogy egyes felelőtlen tagállamok ne alkalmazhassák tovább a „hibáztasd Brüsszelt” stratégiát; kéri, hogy az európai polgárok körében komoly aggodalomra okot adó kérdésekkel foglalkozó petíciókról a Petíciós Bizottság és a nemzeti parlamentek petíciós bizottságainak tagjai folytassanak félévenkénti rendszerességgel intenzívebb és strukturáltabb párbeszédet, valódi vitát ösztönözve az európai parlamenti képviselők és a nemzeti parlamentek képviselői között, amelynek középpontjában olyan petíciók állnak, amelyek még inkább felhívják a figyelmet az uniós politikákra és egyértelműbbé teszik az EU és a tagállamok hatásköreit;

5.  sürgeti a Bizottságot, hogy megfelelően használja fel a Szerződések őreként betöltött szerepéből származó hatásköreit, hiszen e szerepkör a polgárok és az európai jogalkotók szempontjából elengedhetetlen az EU működéséhez; kéri a kötelezettségszegési eljárások kellő időben történő lefolytatását, hogy késlekedés nélkül fel lehessen számolni azokat a helyzeteket, amelyekben az uniós jogot nem tartják tiszteletben;

6.  kéri a Bizottságot, hogy gondoskodjon az átláthatóságról, valamint a dokumentumokhoz és információkhoz való hozzáférésről a beérkezett petíciókkal kapcsolatos EU Pilot eljárások, továbbá a már lezárt EU Pilot és kötelezettségszegési eljárások keretében;

7.  emlékezteti a Bizottságot, hogy a petíciók kivételes megoldást kínálnak az uniós jogot megsértő esetek felderítésére, valamint az Európai Parlament általi politikai ellenőrzés révén e helyzetek kivizsgálására;

8.  kiemel négy nyilvános, különböző kérdéskörök kapcsán tartott meghallgatást, nevezetesen a 2018. február 1-jei – az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsággal, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottsággal közös – „A polgárok jogai a brexit után” című, a 2018. február 21-i – az Alkotmányügyi Bizottsággal közös – az „Európai polgári kezdeményezés – a rendelet felülvizsgálata” című, a 2018. március 22-i – a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsággal közös – „Az endokrin károsító anyagok egészségügyi hatása” című, valamint a 2018. október 9-i „A fogyatékossággal élő személyek jogai” című meghallgatást; emlékezteti a bizottság tagjait a bizottság által kért és szervezett nyilvános meghallgatásokon való részvétel fontosságára; felhívja a petíciós hálózatot, hogy tegyen javaslatokat olyan konkrét nyilvános meghallgatásokra, valamint az európai parlamenti tanulmányok és állásfoglalások témáira vonatkozóan, amelyek tükrözik a folyamatban lévő jogalkotási munka és a Parlament politikai ellenőrzési hatásköre, valamint az európai polgárok körében komoly aggodalomra okot adó kérdésekkel foglalkozó petíciók közötti összefüggést; hangsúlyozza, hogy a petíciós hálózat a megfelelő fórum a közös kezdeményezések petíciókként történő kezelését célzó előterjesztésére, amely teljeskörűen kifejezésre juttathatja az Európai Parlamentnek az európai polgárok petícióihoz való hozzájárulását;

9.  felhívja a figyelmet arra, hogy a Petíciós Bizottság tagjaiból álló küldöttség 2018. február 15-én és 16-án látogatást tett Limában (Peru) az Európai Parlament és annak Demokráciatámogatási és Választási Koordinációs Csoportja által biztosított demokráciatámogatás keretében, hogy eszmecserét folytasson a petíciós eljárások során alkalmazott bevált gyakorlatokról a perui parlament alkotmányügyi bizottságával;

10.  megerősíti, hogy meg kell szilárdítani a nemzeti parlamentek illetékes bizottságaival kialakított politikai és szakmai párbeszédet; üdvözli, hogy a közös érdeklődésre számot tartó kérdések felvetése és a vonatkozó petíciók megvitatása céljából a németországi Bundestag petíciós bizottsága részt vett a 2018. október 9-i bizottsági ülésen; kiemeli az Ombudsmanok Európai Hálózatával együttműködésben és a Jogi Bizottsággal közösen szervezett, a nemzeti parlamentek részvételével tartott 2018. november 27-i parlamentközi bizottsági ülést, amely az uniós jog végrehajtásának és alkalmazásának témájával, továbbá különösen ennek kapcsán a parlamenteknek címzett petíciók szerepével foglalkozott;

11.  bízik abban, hogy a petíciós hálózat eszközként szolgál ahhoz, hogy a Parlament többi bizottságának munkájában láthatóbbá és relevánsabbá váljon a Petíciós Bizottság, és ily módon nagyobb figyelem összpontosuljon a petíciókra a jogalkotási munka során; ismét hangsúlyozza abbéli meggyőződését, hogy a petíciós hálózat ülései a hálózat tagjai közötti információcsere, valamint a bevált gyakorlatok példáinak megosztása révén alapvető szerepet töltenek be a parlamenti bizottságok közötti együttműködés megerősítésében;

12.  kiemeli, hogy a Petíciós Bizottság célként tűzte ki, hogy a plenáris ülések kínálta lehetőségeket kihasználja a polgárok aggályainak tudatosítására; felhívja a figyelmet a szavazati jogtól való, Unión belüli megfosztásról szóló, a 2018. október 2-i plenáris ülésen megvitatott szóbeli választ igénylő kérdésre, továbbá a fogyatékossággal élő személyeknek az európai parlamenti választásokon való részvételéről szóló, a bizottságban 2018. március 21-én elfogadott szóbeli választ igénylő kérdésre, valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsággal közösen benyújtott, a Natura 2000 hálózathoz tartozó védett területeknek a beérkezett petíciók tanúsága szerint aggodalomra okot adó helyzetéről szóló, a bizottságban 2018. november 21-én elfogadott szóbeli választ igénylő kérdésre; felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a petíciókon alapuló állásfoglalásaira – azok elfogadásától számított 6 hónapon belül – utólagos plenáris vita keretében reagáljanak, hogy az európai polgárok aktuális és célravezető válaszokat kapjanak konkrét aggályaikra;

13.  felhívja a figyelmet a bizottság által beterjesztett és plenáris ülésen elfogadott, az eljárási szabályzat 128. cikkének (5) bekezdése és 216. cikkének (2) bekezdése szerinti állásfoglalási indítványokra, mindenekelőtt az uniós tagállamokban élő kisebbségek védelméről és megkülönböztetésmentességéről(2) szóló, a határozott idejű szerződések bizonytalanságának és visszaélésszerű alkalmazásának kezelésével kapcsolatos petíciókra való reagálásról(3) szóló, az USA adójogszabályok külföldi számlával rendelkező adóalanyok általi betartásáról szóló törvényének (FATCA) uniós polgárokra és különösen az „amerikainak tekinthető” személyekre gyakorolt kedvezőtlen hatásáról(4) szóló, valamint a német gyermek- és ifjúságvédelmi jóléti hivatal (Jugendamt) határokon átnyúló családjogi vitákban játszott szerepéről(5) szóló állásfoglalási indítványra;

14.  megjegyzi, hogy az Egyesült Államok FATCA keretrendszerét az Egyesült Államok és az egyes tagállamok között létrejött kétoldalú kormányközi megállapodások útján hajtják végre az Unióban; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a tagállamok nem tettek lépéseket azon problémák megoldása érdekében, amelyekről a FATCA alkalmazásával érintett polgárok beszámoltak; hangsúlyozza az Unió szerepét, amelyet az adatvédelmi szabályok hatékony végrehajtásának szavatolásában betölt annak érdekében, hogy a kapcsolódó alapvető jogok tekintetében biztosított legyen az uniós polgárok magas szintű védelme; felkéri a Bizottságot, hogy a nemzeti adatvédelmi hatóságokkal szoros együttműködésben segítse elő a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogszabályok esetleges megsértésével kapcsolatosan a tagállamokban fennálló helyzet tisztázását célzó tényfeltáró munkát; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy az Európai Adatvédelmi Testülettel együttműködve készítsen országalapú tanulmányt annak értékelése érdekében, hogy a FATCA-ra vonatkozó kormányközi megállapodások tekintetbe veszik-e az uniós polgároknak a magánélet tiszteletben tartásához való jogát, és ha igen, milyen mértékben; hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak meg kell akadályozniuk az Unióban jogszerűen tartózkodó fogyasztókkal szembeni hátrányos megkülönböztetést, függetlenül attól, hogy e fogyasztók „egyesült államokbeli személyeknek” tekintendők-e vagy sem, illetve hogy – ha annak tekintendők – milyen jelentőségű gazdasági és személyes kapcsolatok fűzik őket az Egyesült Államokhoz;

15.  felhívja a figyelmet a ciprusi Famagustába 2018. május 7-én és 8-án tett tényfeltáró látogatásra, amelynek célja az volt, hogy a bizottság előző tényfeltáró látogatása után 10 évvel újra értékelje, valamint aktualizálja – a Famagustai Menekültmozgalom nevében Loizos Afxentiou által benyújtott 733/2004. számú petíció kapcsán – az információkat, amelyek Famagusta, különösen pedig annak Varosha elnevezésű elzárt városrészének helyzetéről a bizottság rendelkezésére állnak; ismételten megerősíti, hogy támogatja a küldöttségi jelentésben megfogalmazott ajánlást, amely felhívja a Bizottságot, a külügyi és biztonságpolitikai főképviselőt, a Tanácsot és az Európai Unió tagállamait, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában szorgalmazzák egy olyan új határozat elfogadását, amely politikai és gazdasági szankciókat helyez kilátásba Törökország ellen a Földközi-tenger keleti részén tanúsított agressziója, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsa 550 (1984). és 789 (1992). számú határozatának be nem tartása miatt;

16.  emlékeztet arra, hogy a parlamenti jelentésekhez kapcsolódóan a Petíciós Bizottság a petíciókban felvetett problémák széles köréről fogadott el véleményeket, többek között az uniós jog 2016. évi alkalmazásának ellenőrzéséről(6), a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról(7), az európai polgári kezdeményezésről(8), az állatoknak az EU-n belüli és azon kívüli szállítás közbeni védelméről szóló 2005/1/EK rendeletre vonatkozó végrehajtási jelentésről(9), az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről szóló, 1994. március 9-i 94/262/ESZAK, EK, Euratom parlamenti határozat módosítására irányuló javaslatról(10), valamint a Szerződés uniós polgárságot érintő rendelkezéseinek végrehajtásáról(11); hangsúlyozza, hogy e parlamenti ciklus kezdete óta a Petíciós Bizottság több véleményt adott ki a folyamatban lévő uniós jogalkotás szövegeiről;

17.  kiemeli a Parlament európai ombudsmannal folytatott gyümölcsöző együttműködését, valamint részvételét az Ombudsmanok Európai Hálózatában; kiemeli az ombudsman és a Petíciós Bizottság között az intézményi kereteken belül kialakított kiváló kapcsolatokat; különösen méltányolja, hogy az ombudsman az egész év folyamán rendszeresen közreműködik a Petíciós Bizottság munkájában; szilárd meggyőződése, hogy az uniós intézményeknek, szerveknek és ügynökségeknek biztosítaniuk kell az ombudsman ajánlásainak következetes és hatékony nyomon követését;

18.  hangsúlyozza a Petíciós Bizottságnak a fogyatékoságokkal összefüggő kérdések kapcsán végzett munkáját, valamint a bizottság védelmező szerepét a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményre vonatkozó uniós kereten belül; emlékeztet arra, hogy 2018 júniusában valamennyi tagállam állandó képviseletét megkeresték levélben a fogyatékossággal élő személyeket segítő akadálymentesítés konkrét intézkedéseire vonatkozó kérdésekkel; megjegyzi, hogy a tagállamok némelyike átfogó válaszokkal szolgált; újfent felkéri a tagállamokat, hogy hajtsák végre a minőségi élet egyik fő zálogának számító akadálymentesítéshez szükséges intézkedéseket;

19.  üdvözli az Európai Számvevőszék új megközelítését, amely szerint rendkívül szoros együttműködést folytat a parlamenti bizottságokkal, továbbá hogy jelentéseiről beszámol a parlamenti bizottságok előtt; felhívja a figyelmet a Petíciós Bizottság 2018. október 8-i ülése alkalmával tartott, az uniós jog végrehajtásáról szóló számvevőszéki jelentésről szóló beszámolóra; üdvözli a jelentés következtetéseit és ajánlásait; kiemeli az uniós joggal összefüggésben benyújtott azon petíciók magas számát, amelyeket a tagállamokban egyelőre nem vettek teljes mértékben vagy megfelelően figyelembe;

20.  rámutat arra, hogy a Parlament emberi jogi hetéhez kapcsolódóan a Petíciós Bizottság számos, emberi jogi kérdésekkel összefüggő petíciót áttekintett, továbbá bemutatta a segítségnyújtási irányelvről, valamint az irreguláris migránsoknak nyújtott humanitárius segítség kriminalizálásáról szóló frissített tanulmányt; felkéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a 2002. november 28-i 2002/90/EK tanácsi irányelv(12) 1. cikke (2) bekezdésének módosítására, hogy a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás meghatározása a bűncselekménnyé nyilvánítás alóli kötelező kivételként jelölje meg a be-, átutazás vagy tartózkodás során biztosított humanitárius segítségnyújtást;

21.  meggyőződése, hogy a Petíciós Bizottság Titkársága a bizottság iránymutatásaival, és a petícióknak az Európai Parlament igazgatásán belüli életciklusával összhangban hatékony módon és körültekintő gondossággal kezeli a petíciókat; a legújabb technológiai fejlesztések feltérképezésével további innovációkat szorgalmaz a petíciók kezelése terén annak érdekében, hogy a folyamat egésze egyértelműbb és átláthatóbb legyen az európai polgárok számára;

22.  kiemeli a petíciós portálnak a petíciók zökkenőmentes és átlátható átfogó kezelésében betöltött jelentős szerepét; rámutat arra, hogy a következő időszak egyik sürgős prioritása a petíciók benyújtóival és támogatóival való, internetes profiljukon keresztül történő kapcsolattartás javítása, hogy ily módon csökkenjenek az adminisztratív terhek, illetve gyorsabbá váljon a petíciók feldolgozása; újfent felhívja a figyelmet arra, hogy folytatni kell a portál műszaki fejlesztését annak érdekében, hogy az megfeleljen a Parlament honlapjával szemben támasztott követelményeknek, illetve ismertebbé váljon mind az Európai Parlament szervezetén belül, mind a polgárok körében; hangsúlyozza, hogy továbbra is törekedni kell a portálnak a felhasználók, különösen a fogyatékossággal élő felhasználók számára való hozzáférhetőbbé tételére;

23.  hangsúlyozza a SOLVIT-hálózat fontos szerepét, amely lehetővé teszi a polgárok és a vállalkozások számára, hogy hangot adjanak aggályaiknak az európai uniós jog más tagállambeli hatóságok általi esetleges megsértésével kapcsolatban; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat a SOLVIT népszerűsítésére, hogy ily módon az még hasznosabb és ismertebb legyen a polgárok számára; e tekintetben üdvözli a SOLVIT-hálózat megerősítésére irányuló, a Bizottság által 2017 májusában közzétett cselekvési tervet; felhívja a Bizottságot, hogy számoljon be az Európai Parlamentnek a SOLVIT-hálózat megerősítését célzó, a Bizottság által 2017 májusában közzétett cselekvési terv eredményeiről;

24.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és a Petíciós Bizottság jelentését a Tanácsnak, a Bizottságnak, az európai ombudsmannak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a tagállamok petíciós bizottságainak és nemzeti ombudsmanjainak, illetve hasonló illetékes szerveinek.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0316. (2) HL C 463., 2018.12.21., 21. o. (3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0242. (4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0316. (5) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0476. (6) A 2018. március 21-én elfogadott vélemény. (7) A 2018. április 24-én elfogadott vélemény. (8) A 2018. május 16-án elfogadott vélemény. (9) A 2018. október 9-én elfogadott vélemény. (10) A 2018. november 21-én elfogadott vélemény. (11) A 2018. november 21-én elfogadott vélemény. (12) HL L 328., 2002.12.5., 17. o.