(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0647),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 91. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0396/2017),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az ír parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján előterjesztett indokolt véleményre, amely szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. április 19-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(2),

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére (A8-0032/2019),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget léptet, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 262., 2018.7.25., 47. o. (2) HL C 387., 2018.10.25., 70. o.

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 91. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(2),

rendes jogalkotási eljárás keretében(3),

mivel:

(1)  Az 1073/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(4) alkalmazása során kiderült, hogy a nemzeti piacok egyes szereplői indokolatlan akadályokkal szembesülnek a az utasok javát szolgáló helyközi autóbusz-szolgáltatások fejlesztése terén. Ezen túlmenően a közúti személyszállítási szolgáltatások a rendelkezésre állás és a minőség tekintetében nem tartottak lépést a polgárok változó igényeivel, és a fenntartható közlekedési módoknak továbbra is alacsony a részesedése a közlekedési módok összességén belül. Ennek következtében a polgárok bizonyos csoportjai hátrányos helyzetbe kerülnek a személyszállítási szolgáltatások rendelkezésre állása tekintetében, és a személygépkocsik nagyobb mértékű használata miatt több a közúti baleset, a károsanyag-kibocsátás, a torlódás, illetve nőnek az infrastrukturális költségek. [Mód. 1]

(2)  Annak érdekében, hogy az autóbusszal végzett, menetrend szerinti helyközi személyszolgáltatások számára Unió-szerte egységes keret álljon rendelkezésre, az 1073/2009/EK rendeletet a menetrend szerinti járatokkal végzett valamennyi helyközi szállításra alkalmazni kell. A rendelet hatályát ezért ki kell terjeszteni, de azt nem szabad alkalmazni a városi vagy elővárosi központokra vagy a konurbációkra, és nem sértheti az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(5) rendelkezéseit. [Mód. 2]

(3)  A közúti személyszállítási piac megfelelő működésének biztosítása érdekében minden tagállamban tagállamnak független és pártatlan szabályozó szervet kell kijelölni, amelynek feladata, hogy kötelező erejű véleményeket adjon ki. Ez a testület más szabályozott ágazatokért – például a vasútért, az energiáért vagy a távközlésért – is felelős lehet. [Mód. 3]

(4)  A menetrend szerinti kereskedelmi üzemeltetés nem veszélyeztetheti a meglévő vagy odaítélt közszolgáltatási szerződések gazdasági egyensúlyát, összhangban az 1370/2007/EK rendelettel. Ezért a szabályozó szerv számára lehetővé kell tenni, hogy objektív gazdasági elemzést végezzen, és adott esetben hatáskört kell biztosítani számára az ahhoz szükséges intézkedésekre irányuló javaslatok megtételére, hogy megbizonyosodjon arról annak érdekében, hogy ez valóban így van. A menetrend szerinti kereskedelmi üzemeltetés nem versenyezhet azokkal a szállítási szolgáltatókkal, amelyek kizárólagos jogot kaptak arra, hogy valamely közszolgáltatási szerződés keretében közszolgáltatási kötelezettségek teljesítése fejében bizonyos személyszállítási közszolgáltatásokat nyújtsanak. [Mód. 4]

(5)  A kabotázs formájában megvalósuló menetrend szerinti járatok üzemeltetésének esetében feltételül kell szabni közösségi engedély birtoklását, és egy intelligens menetíró készülék használatát a 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(6) II. fejezetével összhangban. Annak megkönnyítése érdekében, hogy a végrehajtó hatóságok hatékonyan ellenőrizhessék e szolgáltatásokat, tisztázni kell a közösségi engedélyek kiadására vonatkozó szabályokat, és ki kell fejleszteni a kiküldési nyilatkozatok és elektronikus kérelmek küldésére szolgáló belső piaci információs rendszer (IMI) modult, lehetővé téve a közúti ellenőrzéseket végrehajtó ellenőrök számára a közúti fuvarozási vállalkozások európai nyilvántartásában (ERRU) és az IMI-ben tárolt adatokhoz és információkhoz való közvetlen és valós idejű hozzáférést, valamint biztosítva ezáltal, hogy a kiküldött autóbuszvezetők társadalombiztosítási járulékai ténylegesen befizetésre kerüljenek. [Mód. 5]

(6)  A tisztességes piaci verseny biztosítása érdekében a menetrend szerinti járatok üzemeltetői számára tisztességes, méltányos, megkülönböztetésmentes és átlátható feltételek mellett hozzáférési jogokat kell biztosítani az Unióban található buszpályaudvarokhoz. A buszpályaudvarok üzemeltetését valamely nemzeti hatóságnak jóvá kell hagynia, valamint ellenőriznie kell, hogy mely követelmények szükségesek, és melyeket kell teljesíteni. A hozzáférést elutasító vagy korlátozó határozatok elleni fellebbezéseket a szabályozó szervhez kell benyújtani. A tagállamok kizárhatják az üzemeltető tulajdonát képező olyan buszpályaudvarokat, amelyeket az üzemeltető kizárólag a saját közúti személyszállítási szolgáltatásai céljára használ. [Mód. 6]

(7)  A menetrend szerinti járatok engedélyezésének fenntartása mellett bizonyos, az engedélyezési eljárásra vonatkozó szabályokat módosítani kell.

(8)  A nemzeti és a nemzetközi menetrend szerinti járatokra vonatkozó engedélyek esetében egyaránt engedélyezési eljárást kell lefolytatni. Az engedélyeket meg kell adni, kivéve, ha a kérelem elutasítását a kérelmezőhöz kapcsolódó, egyértelmű indokok támasztják alá, vagy ha a szolgáltatás veszélyeztetné valamely közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlyát. A tagállamok által megállapított – a 100 kilométeres utazási távolságot semmi esetben sem meghaladó – távolsági küszöböt kell bevezetni annak biztosítása érdekében, hogy a menetrend szerinti kereskedelmi üzemeltetés ne veszélyeztesse a meglévő közszolgáltatási szerződések gazdasági egyensúlyát. Olyan útvonalak esetében, amelyeket már egynél több közszolgáltatási szerződés szolgál ki, lehetővé kell tenni e küszöbérték növelését. [Mód. 7]

(9)  A nem honos fuvarozók számára lehetővé kell tenni, hogy a belföldi menetrend szerinti járatokat a rezidens fuvarozókkal azonos feltételek mellett működtessék, amennyiben megfelelnek a nemzeti, uniós, illetve nemzetközi jogszabályok közúti közlekedésre vonatkozó vagy más releváns előírásainak. [Mód. 8]

(10)  A közigazgatási alaki követelményeket – amennyire csak lehet amennyiben lehetséges – egyszerűsíteni kell, ugyanakkor fenn kell tartani az 1073/2009/EK rendelet megfelelő alkalmazását és tényleges végrehajtását biztosító ellenőrzéseket és szankciókat. A menetlevél szükségtelen adminisztratív terhet jelent, ezért azt meg kell szüntetni. [Mód. 9]

(11)  A helyi kirándulások engedélyezett kabotázsnak minősülnek, és a kabotázsra vonatkozó általános szabályok hatálya alá tartoznak. A helyi kirándulásokról szóló cikket ezért törölni kell. [Mód. 10]

(12)  Tekintettel az 1073/2009/EK rendelet hatékony végrehajtásának fontosságára, módosítani kell a közúti és a vállalkozásoknál végzett ellenőrzésekre vonatkozó szabályokat, hogy azok tartalmazzák a kabotázst is.

(13)  Minthogy e rendelet harmonizálja a menetrend szerinti autóbusz-szolgáltatások, valamint a buszpályaudvarokhoz való hozzáférés nemzeti piacaira vonatkozó szabályokat, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani a céljait, nevezetesen a helyközi mobilitás előmozdítását és a fenntartható személyszállítási módok részarányának növelését. Ezért az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvnek megfelelően intézkedéseket hozhat. Az említett cikkben foglalt arányosság elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl a kitűzött célok eléréséhez szükséges mértéket.

(14)  A piaci fejlemények és a technikai fejlődés figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az 1073/2009/EK rendelet I. és II. mellékletének módosítására, valamint az említett rendeletnek a saját célú szállítási műveletekre vonatkozó bizonyítványok formátumát, az engedélyezési kérelmeknek és maguknak az engedélyeknek a formátumát, az annak meghatározására alkalmazandó eljárást és kritériumokat, hogy a javasolt szolgáltatás veszélyeztetné-e valamely közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlyát, valamint a tagállamok jelentéstételi kötelezettségeit érintő szabályokkal történő kiegészítésére. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak(7) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kézhez kell kapnia minden dokumentumot, és biztosítani kell, hogy az Európai Parlament és a Tanács szakértői rendszeresen részt vehessenek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. [Mód. 11]

(15)  A 1073/2009/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1073/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.  Az 1. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(4) Ezt a rendeletet az V. fejezetnek megfelelően alkalmazni kell az ellenszolgáltatás fejében belföldi helyközi közúti személyszállítási szolgáltatást végző, az adott tagállamban nem honos fuvarozókra, és nem sérti az 1370/2007/EK rendelet rendelkezéseit.” [Mód. 12]

2.  A 2. cikk a következőképpen módosul:

a)  a 2. pont helyébe a következő szöveg lép:"

„2. »menetrend szerinti járatok«: olyan járatok, amelyeken az utasok fuvarozása meghatározott időközönként, meghatározott útvonalon, akár köztes megállók nélkül, akár az utasokat előre meghatározott megállóhelyeken felvéve és kitéve történik;”;

b)  a 7. pont helyébe a következő szöveg lép:"

„7. »kabotázs«: a fogadó tagállamban ellenszolgáltatás fejében végzett belföldi közúti személyszállítási szolgáltatás;”; [Mód. 83]

c)  a cikk a következő 9–11b. ponttal egészül ki:"

„9. »buszpályaudvar«„buszpályaudvar”: olyan, legalább 600 m² alapterületű engedéllyel rendelkező létesítmény, amely utasok leszállítására és felvételére szolgáló parkolóhelyet biztosít autóbuszok részére; [Mód. 13]

10.  »buszpályaudvar-üzemeltető«: a buszpályaudvarhoz való hozzáférés megadásáért „buszpályaudvar-üzemeltető”: valamely tagállamban bármely, a buszpályaudvar kezeléséért felelős szervezet, amely megfelel a szakmai alkalmasságra és a pénzügyi kapacitásra vonatkozó követelményeknek; [Mód. 14]

11.  »lehetséges alternatíva« „lehetséges alternatíva”: olyan másik buszpályaudvar, amelyik gazdaságilag elfogadható a fuvarozó számára, és az eredeti kérelemben szereplő buszpályaudvaréval összehasonlítható infrastruktúrát és összeköttetéseket biztosít, lehetővé teszi az utasok számára az egyéb tömegközlekedési formákhoz való hozzáférést, valamint lehetővé teszi a fuvarozó számára, hogy az adott személyszállító járatot ahhoz hasonlóan üzemeltesse, ahogyan azt az eredeti kérelemben szereplő buszpályaudvaron tették; [Mód. 15]

11a.  „közszolgáltatási szerződés”: egy vagy több olyan jogilag kötelező erejű aktus, amely megerősíti az illetékes hatóság és a közszolgáltató közötti megállapodást, amelynek értelmében az említett közszolgáltatóra ruházzák a közszolgáltatási kötelezettségek hatálya alá tartozó személyszállítási közszolgáltatások kezelését és üzemeltetését; a szerződés – a tagállam jogszabályainak függvényében – az illetékes hatóság által hozott határozat is lehet, amely egyedi törvényi vagy rendeleti aktus formáját ölti, vagy tartalmazza azokat a feltételeket, amelyek esetén az illetékes hatóság maga nyújtja a szolgáltatásokat, vagy az ilyen szolgáltatások nyújtását belső szolgáltatóra bízza; [Mód. 16]

11b.  „alternatív útvonal”: valamely meglévő, menetrend szerinti járat által használt kiindulási és célállomás közötti, a meglévő helyett használható útvonal.” [Mód. 17]

3.  A II. fejezet elé a következő cikk kerül beillesztésre:"

„3a. cikk

Szabályozó szerv

(1)  Minden tagállam illetékes hatósága kijelöl egyetlen, egy a közúti személyszállítási ágazatért felelős nemzeti, állami szabályozó szervet. E szervezetnek egy pártatlan hatóságnak kell lennie, mely szervezeti, működési, hierarchikus és döntéshozatali tekintetben jogilag elkülönül, átlátható, és független minden egyéb állami vagy magán szervezettől. Függetlennek kell lennie a közszolgáltatási szerződések odaítélésében részt vevő bármely illetékes hatóságtól. [Mód. 18]

A szabályozó szerv felelős lehet más szabályozott ágazatokért szolgáltatásokért felelős, már meglévő szerv is. [Mód. 19]

(2)  A közúti személyszállítási ágazat szabályozó szervének rendelkeznie kell az emberi, pénzügyi és egyéb erőforrások tekintetében a feladatainak ellátásához szükséges szervezeti kapacitással, és annak arányosnak kell lennie az adott ágazatnak az érintett tagállamom belüli jelentőségével. [Mód. 20]

(2a)  A nemzeti versenyhatóságok hatásköreinek sérelme nélkül a szabályozó szervnek hatáskörrel kell rendelkeznie a menetrend szerinti közúti személyszállítás belföldi piacán a versenyhelyzet figyelemmel követésére annak érdekében, hogy megelőzhesse a hátrányos megkülönböztetést vagy az erőfölénnyel való visszaélést a piacon, ideértve az alvállalkozói szerződések révén történőt is. A szabályozó szerv véleményei kötelező erejűek. [Mód. 21]

(3)  A szabályozó szerv a következő feladatokat látja el:

(4)  A szabályozó szerv feladatainak gyakorlása során releváns információkat kérhet az más illetékes hatóságoktól, a buszpályaudvar-üzemeltetőktől, az engedélyek kérelmezőitől és az érintett tagállam területén működő bármely harmadik féltől. [Mód. 25]

A kért információkat a szabályozó szerv által meghatározott, legfeljebb egy hónapos észszerű határidőn belül be kell nyújtani, amely nem haladja meg az egy hónapot. Kellően indokolt esetben a szabályozó szerv legfeljebb két héttel meghosszabbíthatja az információk benyújtásának határidejét. A szabályozó szervnek rendelkeznie kell azzal a lehetőséggel, hogy információkéréseinek hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal érvényt szerezzen. [Mód. 26]

(5)  A tagállamok biztosítják, hogy a szabályozó szerv által hozott határozatok azonnali bírósági felülvizsgálatnak legyenek alávethetők. A felülvizsgálatnak csak akkor lehet halasztó hatálya, ha a szabályozó szerv határozatának azonnali hatálya visszafordíthatatlan vagy nyilvánvalóan túlzott kárt okozhat a fellebbező számára. E rendelkezés nem érinti a fellebbezést elbíráló bíróságnak az érintett tagállam alkotmányos joga által biztosított hatáskörét. [Mód. 27]

(6)  A szabályozó szerv által hozott határozatokat az elfogadásuktól számított két héten belül nyilvánosságra kell hozni.” [Mód. 28]

4.  A 4. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Az autóbusszal végzett nemzetközi személyszállítás és kabotázs a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai által kiállított közösségi engedélyhez kötött.”;

b)  a (2) bekezdés harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 26. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítás érdekében módosítsa az I. és a II. mellékletet.”

5.  Az 5. cikk a következőképpen módosul:

a)  a (3) bekezdés ötödik albekezdését el kell hagyni;

b)  az (5) bekezdés harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 26. cikknek megfelelően az igazolványok formátumát megállapító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.”

6.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:"

„5a. cikk

Hozzáférés a buszpályaudvarokhoz

(1)  A buszpályaudvar-üzemeltetők menetrend szerinti járatok üzemeltetése céljából tisztességes, méltányos, megkülönböztetésmentes és átlátható feltételek mellett biztosítják a személyszállítók számára a buszpályaudvarokhoz – ezen belül az adott buszpályaudvaron belüli valamennyi létesítményhez vagy szolgáltatáshoz – való hozzáférést.

(1a)  Amennyiben a buszpályaudvar-üzemeltetők hozzáférést biztosítanak, az autóbusz-üzemeltetőknek meg kell felelniük a buszpályaudvarra vonatkozó feltételeknek. [Mód. 29]

(2)  A buszpályaudvar-üzemeltetőknek a buszpályaudvarok optimális kihasználtságának biztosítása érdekében törekedniük kell valamennyi hozzáférési kérelem teljesítésére.

A buszpályaudvarokhoz való hozzáférés iránti kérelmet kérelmeket csak kapacitáshiány miatt a kapacitáshiányra vonatkozó kellően megindokolt megfontolások, a díjfizetési kötelezettség ismételt elmulasztása, az előírások a közúti fuvarozó által elkövetett, megfelelően dokumentált súlyos és ismétlődő megsértése, vagy egyéb nemzeti rendelkezések alapján lehet elutasítani, feltéve, hogy azokat következetesen alkalmazzák és nem alkalmaznak hátrányos megkülönböztetést sem a terminálhoz hozzáférést igénylő egyes fuvarozókkal, sem kapcsolódó üzleti modelljeikkel szemben. Valamely kérelem elutasítása esetén a buszpályaudvar-üzemeltető döntéséről tájékoztatja a szabályozó hatóságot. [Mód. 30]

Amennyiben a buszpályaudvar-üzemeltető elutasítja a hozzáférés iránti kérelmet, közölnie kell arra ösztönzik, hogy melyek a adja meg az általa ismert legjobb lehetséges alternatívák alternatívákat. [Mód. 31]

(3)  A buszpályaudvar-üzemeltetők a nemzeti nyelvükön, és az Unió két vagy több egy másik hivatalos nyelvén közzé teszik legalább a következő információkat: [Mód. 32]

Ezeket az információkat a buszpályaudvar-üzemeltetőnek és a szabályozó szervnek kérésre ingyen, elektronikus formában rendelkezésre kell bocsátania, és amennyiben rendelkeznek weboldalakkal, azokon közzé kel tenniük.

Az információkat naprakészen kell tartani, és szükség esetén módosítani kell.”

(3a)  A tagállamok kizárhatják e cikk alkalmazási köréből az üzemeltetőjük tulajdonát képező olyan buszpályaudvarokat, amelyeket az üzemeltető kizárólag a saját közúti személyszállítási szolgáltatásai céljára használ. Valamely kizárásra irányuló kérelem megfontolása során a szabályozó szerveknek figyelembe kell venniük az elérhető működőképes alternatívákat. [Mód. 34]

7.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:"

„5b. cikk

A buszpályaudvarokhoz való hozzáférés nyújtásához kapcsolódó eljárás

(1)  A buszpályaudvarokhoz való hozzáférést igénylő fuvarozónak kérelmet kell benyújtania a buszpályaudvar-üzemeltetőhöz.

(2)  Amennyiben a kérelemben leírtak szerint nem biztosítható a hozzáférés, a buszpályaudvar-üzemeltető a kérelem teljesítése céljából konzultációt kezdeményez valamennyi érdekelt fuvarozóval. [Mód. 35]

(3)  A buszpályaudvar-üzemeltetőnek haladéktalanul, a buszpályaudvarokhoz való hozzáférés iránti kérelem benyújtásától számított két számítva legkésőbb egy hónapon belül határoznia kell a fuvarozó kérelméről. Amennyiben a hozzáférésre vonatkozó döntéseket indokolni hozzáférés iránti kérelmet elutasítja, a buszpályaudvar-üzemeltetőnek meg kell indokolnia döntését. [Mód. 36]

(4)  A kérvényező a buszpályaudvar-üzemeltetők döntései ellen fellebbezhet. A fellebbezéseket a szabályozó szervhez kell benyújtani.

(5)  Amennyiben a szabályozó szerv a buszpályaudvar-üzemeltető határozata elleni fellebbezés ügyében jár el, meghatározott határidőn belül, de legkésőbb az összes vonatkozó információ kézhezvételétől számított három héten belül indokolással ellátott határozatot hoz.

A szabályozó szerv fellebbezésre vonatkozó határozata kötelező erejű, a bírósági felülvizsgálatra vonatkozó nemzeti jogi előírások hatálya alá tartozik. A szabályozó szervnek lehetősége van arra, hogy határozatainak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal érvényt szerezzen. [Mód. 37]

A határozatok kizárólag bírósági felülvizsgálat hatálya alá tartoznak.”

8.  A 6. cikk a következőképpen módosul:

a)  a (1) bekezdés első albekezdésének első mondata helyébe a következő szöveg lép:"

„A kiadott engedélyek névre szólóak, papíralapúak vagy elektronikus formátumúak és másra nem ruházhatók át.”;

b)  A (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(4) „A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 26. cikknek megfelelően az engedélyek formátumát megállapító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.”

9.  A 7. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) és (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A menetrend szerinti szolgáltatásokra vonatkozó engedély iránti kérelmeket papíron vagy elektronikus formátumban az engedélyező hatósághoz kell benyújtani.

(2)  „A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 26. cikknek megfelelően a kérelmek formátumát megállapító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.”

10.  A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„8. cikk

Engedélyezési eljárás légvonalban eljárások és az engedély felfüggesztése és visszavonása legfeljebb 100 kilométernél rövidebb kilométer utazási távolságra történő nemzetközi személyszállítás esetében [Mód. 38]

(1)  Az engedélyek kiadásához minden olyan tagállam illetékes hatóságainak hozzájárulása szükséges, amelynek területén az utasok légvonalban az egyes tagállamok által meghatározott, legfeljebb 100 kilométernél rövidebb kilométeres utazási távolságú szállítás esetén átutaznak, illetve fel-, illetve leszállhatnak. Az engedélyező hatóság a kérelem kézhezvételétől számított két héten belül megküldi e hatóságok számára – hozzájárulásukat kérve – a kérelem, valamint minden lényeges dokumentum másolatát. Ezzel egyidejűleg az engedélyező hatóság tájékoztatás céljából továbbítja e dokumentumokat azon többi tagállam illetékes hatóságainak, amelynek területén a járat áthalad. [Mód. 39]

(2)  A tagállamok azon illetékes hatóságai, amelyek hozzájárulását kérelmezték, határozatukról három két hónapon belül értesítik az engedélyező hatóságot. A határidőt a hozzájárulás iránti kérelem kézhezvételének az átvételi elismervényen feltüntetett dátumától kell számítani. Ha a tagállamok azon illetékes hatóságai, amelyek hozzájárulását kérelmezték, nem adják hozzájárulásukat, ezt indokolással kell alátámasztaniuk. [Mód. 40]

Amennyiben azon tagállamok illetékes hatóságai, amelyek hozzájárulását kérelmezték, nem válaszolnak az első albekezdésben megállapított határidőn belül, úgy kell tekinteni, hogy hozzájárulásukat adták.

(3)  Az engedélyező hatóságnak a kérelem fuvarozó általi benyújtásától számított négy három hónapon belül határoznia kell a kérelemről. [Mód. 41]

(4)  Az engedélyt meg kell adni, kivéve, ha annak elutasítása a 8c. cikk (2) bekezdésének a)–d) pontjában felsorolt, a közérdekhez kapcsolódó, objektív okok közül egy vagy több alapján igazolható. [Mód. 42]

(4a)  Amennyiben egy nemzetközi, menetrend szerinti autóbuszjárat valamely közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlyát olyan kivételes okok miatt veszélyeztette, amelyeket az engedély megadásakor nem lehetett előre látni, és amelyek nem tartoznak a közszolgáltatási szerződés szerződő hatóságának felelősségi körébe, az érintett tagállam a Bizottság egyetértésével a fuvarozó értesítése után hat hónappal felfüggesztheti vagy visszavonhatja a szolgáltatás nyújtására vonatkozó engedélyt. A fuvarozó számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a döntés ellen fellebbezést nyújthasson be. [Mód. 43]

(5)  Amennyiben az illetékes hatóságok egyike nem járul hozzá az engedélyhez, az ügyet a válasz kézhezvételétől számított két hónapon belül a Bizottság elé lehet terjeszteni.

(6)  A kérelmet elutasító illetékes hatóságok tagállamaival folytatott konzultációt követően a Bizottság legkésőbb két hónappal az engedélyező hatóságtól érkezett közlés kézhezvételét követő négy hónapon belül követően határozatot hoz. A határozat az arról az érintett tagállamok illetékes hatóságai részére küldött értesítéstől számított 30 nap elteltével lép hatályba. [Mód. 44]

(7)  A bizottsági határozat mindaddig alkalmazandó, amíg a tagállamok megállapodásra nem jutnak, és az engedélyező hatóság határozatot nem fogad el a kérelemről.ˮ

11.  A rendelet a következő cikkekkel egészül ki:"

„8a. cikk

Engedélyezési eljárás légvonalban legalább eljárások és az engedély felfüggesztése és visszavonása 100 kilométer kilométert meghaladó utazási távolságra történő nemzetközi személyszállítás esetében [Mód. 45]

(1)  Az engedélyező hatóságnak késlekedés nélkül és legkésőbb a kérelem fuvarozó általi benyújtásától számított két hónapon belül határoznia kell a kérelemről. [Mód. 46]

(2)  Az engedélyt meg kell adni, kivéve, ha annak elutasítása a 8c. cikk (2) bekezdésének a)–cca) pontjában felsorolt okok közül egy vagy több alapján igazolható. [Mód. 47]

(3)  Az engedélyező hatóság minden olyan tagállam illetékes hatóságai számára, amelynek területén az utasok fel-, illetve leszállhatnak, illetve azon tagállamok illetékes hatóságai számára, amelyek területén a járat utasok fel-leszállnak, a kérelem kézhezvételétől számított két héten belül megküldi a kérelem, valamint minden lényeges dokumentum másolatát, illetve leszállása nélkül áthalad, tájékoztatásul megküldi a kérelem, valamint minden lényeges dokumentum másolatát, illetve azok értékelését azok értékelését, és kéri az érintett tagállamok illetékes hatóságainak hozzájárulását. Az engedélyező hatóság tájékoztatás céljából továbbítja a vonatkozó dokumentumokat azon tagállamok illetékes hatóságainak is, amelyek területén az utasok fel- vagy leszállása nélkül haladnak át. [Mód. 48]

(3a)  Amennyiben azon tagállam illetékes hatóságainak egyike, amelynek területén utasok fel- és leszállnak, a (2) bekezdés szerinti valamelyik ok miatt nem járul hozzá az engedélyezéshez, az engedély elutasítható, de az ügyet az adott illetékes hatóság válaszának kézhezvételétől számított egy hónapon belül a Bizottság elé lehet terjeszteni. [Mód. 49]

(3b)  A kérelmet elutasító illetékes hatóságok tagállamaival folytatott konzultációt követően a Bizottság az engedélyező hatóságtól érkezett közlés kézhezvételét követő négy hónapon belül határozatot hoz. A határozat az arról az érintett tagállamok részére küldött értesítéstől számított 30 nap elteltével lép hatályba [Mód. 50]

(3c)  A bizottsági határozat mindaddig alkalmazandó, amíg a tagállamok megállapodásra nem jutnak, és az engedélyező hatóság határozatot nem fogad el a kérelemről. [Mód. 51]

8b. cikk

A menetrend szerinti belföldi járatokra vonatkozó engedélyezési eljárás

(1)  Az engedélyező hatóságnak legkésőbb két hónappal a kérelem fuvarozó általi benyújtásától számított két hónapon belül benyújtását követően határoznia kell a kérelemről. E határidő négy három hónapra meghosszabbítható, amennyiben a 8c. cikk (2) bekezdésének d) pontjával összhangban elemzést kérnek. [Mód. 52]

(2)  A belföldi menetrend szerinti járatokra vonatkozó engedélyt meg kell adni, kivéve, ha annak elutasítása a 8c. cikk (2) bekezdésének a)–cca) pontjában, illetve a légvonalban legfeljebb 100 kilométernél rövidebb kilométer utazási távolságra történő személyszállítás esetében a 8c. cikk (2) bekezdésének d) pontjában felsorolt okok közül egy vagy több alapján igazolható. [Mód. 53]

(3)  A (2) bekezdésben említett távolság 120 kilométerre növelhető abban az esetben, ha a bevezetendő menetrend szerinti járat olyan kiindulási pontot és célállomást szolgál ki, amelyet már egynél több közszolgáltatási szerződés szolgál ki. [Mód. 54]

8c. cikk

Az engedélyező hatóságok határozatai

(1)  A 8., 8a., vagy 8b. cikkben megállapított eljárást követve az engedélyező hatóság megadja az engedélyt, korlátozásokkal adja meg az engedélyt, vagy elutasítja a kérelmet. Az engedélyező hatóság határozatáról tájékoztatja a 8. cikk (1) bekezdésében említett összes hatóságot.

(2)  A kérelmet elutasító vagy korlátozott hozzáférést engedélyező, vagy az engedélyt felfüggesztő vagy visszavonó határozatokat indokolni kell, és azoknak adott esetben figyelembe kell venniük a szabályozó szerv elemzéseit. A kérelmező vagy az érintett szolgáltatást üzemeltető fuvarozó számára lehetőséget kell biztosítani az engedélyező hatóság határozatai elleni fellebbezésre. [Mód. 55]

Az engedélyező hatóságok nem utasíthatnak el egy kérelmet pusztán azon az alapon, hogy a az engedélyért folyamodó fuvarozó alacsonyabb árakat ajánl, mint más közúti fuvarozók, kivéve, ha a szabályozó hatóság vagy más illetékes nemzeti szerv azt állapítja meg, hogy a piacra belépni kívánó kérelmező hosszabb időn át a szokásos érték alatt tervez szolgáltatásokat nyújtani, és ennek során valószínűleg aláássa a tisztességes versenyt. Az engedélyező hatóságok nem utasíthatnak el kérelmet kizárólag arra a tényre tekintettel, hogy a szóban forgó kapcsolatot már más közúti fuvarozók üzemeltetik. [Mód. 60]

(3)  A tagállamok biztosítják, hogy az engedélyező hatóság által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatnak legyenek alávethetők. A felülvizsgálatnak csak akkor lehet halasztó hatálya, ha az engedélyező hatóság határozatának azonnali hatálya visszafordíthatatlan vagy nyilvánvalóan túlzott kárt okozhat a fellebbező számára. E rendelkezés nem érinti a fellebbezést elbíráló bíróságnak az érintett tagállam alkotmányos joga által biztosított hatáskörét.

8d. cikk

A hozzáférési jog korlátozása

(1)  A tagállamok a menetrend szerinti járatok autóbuszjáratok esetében korlátozhatják a nemzetközi és nemzeti piachoz való hozzáférési jogot, amennyiben a javasolt menetrend szerinti járat légvonalban legfeljebb 100 kilométernél rövidebb kilométeres utazási távolságon szállít utasokat, és ha a szolgáltatás veszélyeztetné valamely közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlyát, vagy bármely távolságon, ha az városi vagy elővárosi központban vagy konurbációban valósul meg, vagy ha megfelel a közte és a környező területek közötti szállítási igényeknek, vagy ha a kérelmező nem tartotta be a közúti fuvarozás vagy a nemzeti, uniós vagy nemzetközi jog egyéb vonatkozó rendelkezéseit. [Mód. 61]

(1a)  Amennyiben az illetékes hatóság kizárólagos jogokat biztosított olyan vállalkozás számára, amely az 1370/2007/EK rendelet 3. cikke szerinti közszolgáltatási szerződést hajt végre, a kizárólagos jogok védelme csak az ugyanazon az ugyanazon útvonalon vagy alternatív útvonalakon biztosított személyszállítási közszolgáltatások működtetésére vonatkozik. A kizárólagos jogok biztosítása nem zárja ki új menetrend szerinti járatok engedélyezését, amennyiben ezek a szolgáltatások nem állnak versenyben a közszolgáltatási szerződés keretében nyújtott szolgáltatással, vagy amennyiben más útvonalakon működnek. [Mód. 62]

(2)  A közszolgáltatási szerződést odaítélő illetékes hatóságok vagy a közszolgáltatási szerződést teljesítő közszolgáltatók kérhetik a szabályozó szervtől annak elemzését, hogy a közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlya sérülne-e.

Ilyen igény kézhezvételekor a szabályozó szerv megvizsgálja a kérelmet, és eldönti eldöntheti, hogy a 8c. cikk (2) bekezdése d) pontjának megfelelően elvégzi-e a gazdasági elemzést, kivéve, ha kivételes gyakorlati vagy egyéb okok indokolják az ennek mellőzéséről szóló döntést. Döntéséről tájékoztatja az érdekelt feleket. [Mód. 63]

(3)  Amennyiben a szabályozó szerv elvégzi a gazdasági elemzést, a lehető leghamarabb, és legkésőbb három hónappal az összes lényeges információ kézhezvételétől számított hat héten belül kézhezvételét követően tájékoztatja az érdekelt feleket az elemzés eredményeiről és következtetéseiről. A szabályozó szerv juthat olyan következtetésre, hogy az engedélyt meg kell adni, feltételekhez kötve kell megadni, vagy a kérelmet el kell utasítani. [Mód. 64]

A szabályozó szerv következtetései az engedélyező hatóságokra nézve kötelező erejűek.

(4)  Az illetékes hatóságok és a közszolgáltatók a szabályozó szerv rendelkezésére bocsátják a (2) és (3) bekezdés alkalmazásához szükséges információkat.

(5)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 26. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk alkalmazása során követendő eljárás és kritériumok meghatározására vonatkozóan, különös tekintettel a gazdasági elemzés elvégzésére. [Mód. 65]

(5a)  A tagállamok az engedélyezési eljárások és a kilométer-küszöbértékek tekintetében tovább liberalizálhatják a belföldi menetrend szerinti járatokra vonatkozó engedélyezési rendszert.” [Mód. 66]

12.  A 9. cikk első bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„A 8., 8a., 8b. és 8c. cikket értelemszerűen alkalmazni kell az engedélyek meghosszabbítására vagy az engedélyköteles járatok üzemeltetésére vonatkozó feltételek módosítására irányuló kérelmekre is.”

13.  A IV. fejezet címének helyébe a következő szöveg lép:"

„NEM ENGEDÉLYKÖTELES MENETREND SZERINTI KÜLÖNCÉLÚ JÁRATOK”

13a.  A 11. cikk a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:"

„(3a) A tagállam határozhat úgy, hogy a nem honos fuvarozó számára előírja, hogy tegyen eleget az 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben* meghatározott, a fogadó tagállambeli székhely követelményével kapcsolatos feltételeknek, miután engedélyt kapott egy nemzeti menetrend szerinti járat üzemeltetésére, és mielőtt a fuvarozó megkezdi az adott szolgáltatás működtetését. Az ilyen határozatokat indokolni kell. A határozat figyelembe veszi a nem honos fuvarozó fogadó tagállamban folytatott tevékenységének méretét és időtartamát. Ha a fogadó tagállam azt állapítja meg, hogy a nem honos fuvarozó nem felel meg a székhelyre vonatkozó követelménynek, visszavonhatja a fuvarozó részére a belföldi menetrend szerinti járatok üzemeltetésére kiadott, vonatkozó engedélyeket, vagy azokat visszavonhatja a követelmények teljesüléséig.

______________________

* Az Európai Parlament és a Tanács 1071/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 300., 2009.11.14., 51. o.).” [Mód. 67]

14.  A 12. cikk (1)–(5) bekezdését el kell hagyni.

15.  A 13. cikket el kell hagyni. [Mód. 68]

16.  A 15. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„15. cikk

Engedélyezett kabotázs

16a.  a 16. cikk (1) bekezdésének bevezető része helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A kabotázsra, amennyiben közösségi jogszabályok másként nem rendelkeznek, a 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv* és a fogadó tagállam hatályos törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései az irányadók a következők tekintetében:

___________________

* Az Európai Parlament és a Tanács 96/71/EK irányelve (1996. december 16.) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről (HL L 18., 1997.1.21., 1. o.ˮ [Mód. 72]

17.  A 17. cikket el kell hagyni. [Mód. 73]

17a.  A 17. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„17. cikk

Ellenőrző okmányok kabotázs esetén

(1)  A különjáratként végzett kabotázs a 12. cikkben említett papír alapú vagy digitális formátumú menetlevél alapján történik, amelyet a járművön kell tartani, és bármely, ellenőrzésre jogosult személy engedéllyel rendelkező ellenőr felszólítására be kell mutatni.

(2)  A menetlevélnek a következő információkat kell tartalmaznia:

(3)  A menetleveleket a 12. cikknek megfelelően tömbökben adják ki, amelyeket a székhely szerinti tagállamban illetékes hatóság vagy szerv hitelesít.

(4)  Menetrend szerinti különcélú járat esetén ellenőrző okmányként a fuvarozó és a szakmai irányító által megkötött szerződés vagy annak hitelesített másolata szolgál. A menetlevél kitöltése ilyen esetben havi nyilatkozat formájában történik.

A menetlevél kitöltése ilyen esetben havi nyilatkozat formájában történik.

(5)  A menetleveleket a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága Az ellenőrzések során lehetővé kell tenni a járművezető számára, hogy felvegye a kapcsolatot a központi irodával, a szállításszervezővel vagy szerve részére kell visszaküldeni az adott hatóság bármely más személlyel vagy szervvel, aki vagy szerv által megállapított eljárással összhangban amely rendelkezésre bocsáthatja a szükséges dokumentumokat.ˮ [Mód. 74]

18.  A 19. cikkben a (2) bekezdés első mondata helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) A kabotázsban vagy nemzetközi személyforgalomban autóbuszokat üzemeltető fuvarozóknak minden olyan ellenőrzést lehetővé kell tenniük, amely annak megállapítását szolgálja, hogy a személyszállítás – különösen a vezetési és a pihenőidő tekintetében – megfelelően történik-e.”

19.  A 20. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„20. cikk

Kölcsönös segítségnyújtás

(1)  A tagállamok kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak e rendelet alkalmazásában és figyelemmel kísérésében. Az 1071/2009/EK rendelet 18. cikke alapján létrehozott nemzeti kapcsolattartó pontokon keresztül információcserét folytatnak egymással.

(2)  A szabályozó szervek együttműködnek egymással annak gazdasági elemzése során, hogy a javasolt menetrend szerinti járatok veszélyeztetik-e a tömegközlekedési szolgáltatások nemzetközi üzemeltetésére vonatkozó közszolgáltatási szerződések valamelyikét. Az engedélyező hatóság konzultál az összes többi olyan tagállam szabályozó szerveivel, amelyeken az érintett nemzetközi menetrend szerinti járat áthalad, és – adott esetben – a döntés meghozatala előtt minden szükséges információt beszerez tőlük.”

20.  A 26. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„26. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)  A Bizottság … [e rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/-től határozatlan időre szóló felhatalmazást kap a 4. cikk (2) bekezdésében, az 5. cikk (5) bekezdésében, a 6. cikk (4) bekezdésében, a 7. cikk (2) bekezdésében, a 8d. cikk (5) bekezdésében, valamint a 28. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikk (2) bekezdésében, az 5. cikk (5) bekezdésében, a 6. cikk (4) bekezdésében, a 7. cikk (2) bekezdésében, a 8d. cikk (5) bekezdésében és a 28. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)  A 4. cikk (2) bekezdése, az 5. cikk (5) bekezdése, a 6. cikk (4) bekezdése, a 7. cikk (2) bekezdése, a 8d. cikk (5) bekezdése és a 28. cikk (3) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve, ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.”

21.  A 28. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„28. cikk

Jelentéstétel

(1)  A tagállamok illetékes hatóságai minden évben legkésőbb január 31-ig, első alkalommal [... a rendelet hatálybalépését követő első január] január 31-ig közlik a Bizottsággal az előző évben a menetrend szerinti járatokra kiadott engedélyek számát, valamint az adott év december 31-én érvényes, menetrend szerinti járatokra vonatkozó összes engedély számát. A tájékoztatást a menetrend szerinti járatok célpontjainak tagállamai szerinti bontásban kell megadni. A tagállamok szintén közlik a Bizottsággal a honos fuvarozók által az előző évben menetrend szerinti különcélú járatok és különjáratok formájában kabotázs keretében üzemeltetett járatok adatait. [Mód. 75]

(2)  Minden évben legkésőbb január 31-ig, és első alkalommal [... a rendelet hatálybalépését követő első január] január 31-ig a fogadó tagállam illetékes hatóságai a Bizottság rendelkezésére bocsátják a 15. cikk c) pontjában említett menetrend szerinti járat formájában az előző évben végzett kabotázshoz kiadott engedélyek számáról szóló statisztikai kimutatást.

(3)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 26. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (1) és (2) bekezdésben említett statisztikák és a szolgáltatandó adatok közléséhez használandó táblázat formátumának meghatározása céljából.

(4)  A tagállamok minden évben legkésőbb január 31-ig, első alkalommal [... a rendelet hatálybalépését követő első január] január 31-ig tájékoztatják a Bizottságot az előző év december 31-én közösségi engedéllyel rendelkező fuvarozók, valamint az akkor forgalomban lévő járművek számának megfelelő példányszámú hiteles másolatok számáról.

(5)  A Bizottság [please insert the date calculated 5 years after date of application of this Regulation évvel a rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően]-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról. A jelentés információkat tartalmaz arról, hogy ez a rendelet milyen mértékben járult hozzá a közúti személyszállítási piac rendszer működésének javításához, különösen az utasok, az autóbuszokat üzemeltető munkaerő és a környezet vonatkozásában.” [Mód. 76]

2. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet [XX]-tól/től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt ..., -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) HL C 262., 2018.7.25., 47 . o. (2) HL C 387., 2018.10.25., 70. o. (3) Az Európai Parlament 2019. február 14-i álláspontja. (4) Az Európai Parlament és a Tanács 1073/2009/EK rendelete (2009. október 21.) az autóbusszal végzett személyszállítás nemzetközi piacához való hozzáférés közös szabályairól és az 561/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 300., 2009.11.14., 88. o.). (5) Az Európai Parlament és a Tanács 1370/2007/EK rendelete (2007. október 23.) a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2007.12.3, 1. o.). (6) Az Európai Parlament és a Tanács 165/2014/EU rendelete (2014. február 4.) a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 60., 2014.2.28., 1. o.). (7) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.