Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2018/0230(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0079/2019

Előterjesztett szövegek :

A8-0079/2019

Viták :

PV 11/03/2019 - 18
CRE 11/03/2019 - 18

Szavazatok :

PV 12/03/2019 - 9.16
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0150

Elfogadott szövegek
PDF 337kWORD 116k
2019. március 12., Kedd - Strasbourg
Az Európai Szolidaritási Testület programja ***I
P8_TA(2019)0150A8-0079/2019
Állásfoglalás
 Egységes szerkezetbe foglalt szöveg

Az Európai Parlament 2019. március 12-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Szolidaritási Testület programjának létrehozásáról, valamint az [Európai Szolidaritási Testületről szóló rendelet] és a 375/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0440 – C8-0264/2018 – 2018/0230(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0440),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, valamint 165. cikkének (4) bekezdésére, 166. cikkének (4) bekezdésére és 214. cikkének (5) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0264/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 17-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottsága 2018. december 6-i véleményére(2),

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Költségvetési Bizottság, valamint a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményeire (A8-0079/2019),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 62., 2019.2.15., 201. o.
(2) HL C 86., 2019.3.7., 282. o.


Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 12-én került elfogadásra az Európai Szolidaritási Testület programjának létrehozásáról, valamint az [Európai Szolidaritási Testületről szóló rendelet] és a 375/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) …/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
P8_TC1-COD(2018)0230

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 165. cikke (4) bekezdésére, 166. cikke (4) bekezdésére és 214. cikke (5) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(2),

rendes jogalkotási eljárás keretében(3),

mivel:

(1)  Az Európai Unió alapköve az Uniós polgárok és a tagállamok közötti szolidaritás. Ez az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében foglalt közös érték vezérli a fellépéseit, biztosítja továbbá a jelenlegi és jövőbeli társadalmi kihívások leküzdéséhez szükséges egységet, amelyek megoldását a gyakorlatban is megnyilvánuló szolidaritásukkal a fiatalok is szeretnének elősegíteni. [Mód. 1]

(1a)   Mivel a világban jelentősen nőtt a humanitárius válságok és a szükséghelyzetek száma, elő kell segíteni a tagállamok közötti, valamint az ember okozta válságokkal vagy természeti katasztrófákkal sújtott harmadik országokkal vállalt szolidaritást, és emellett törekedni kell arra, hogy az uniós polgárok körében fokozzuk a szolidaritás népszerűsítését és a humanitárius segítségnyújtás láthatóságát. [Mód. 2]

(1b)  A humanitárius segítségnyújtás a pártatlanság, a semlegesség és a megkülönböztetésmentesség nemzetközi humanitárius törvényekben és uniós jogban foglalt elvein alapul. A humanitárius segítségnyújtás célja szükségleteken alapuló sürgősségi segély nyújtása az élet védelme, az emberi szenvedés megelőzése és enyhítése, valamint az emberi méltóság megőrzése, továbbá az ember okozta vagy természeti katasztrófák által sújtott sérülékeny csoportok védelme érdekében. A katasztrófakockázat-csökkentés és a felkészültség biztosítása a kapacitásépítés és az ellenálló képesség erősítése révén szintén alapvető elemei a humanitárius segítségnyújtásnak. [Mód. 3]

(2)  Az Unió helyzetéről szóló, 2016. szeptember 14-i beszédben a Bizottság felhívta a figyelmet a fiatalokba való befektetés szükségességére, továbbá bejelentette az Európai Szolidaritási Testület létrehozását, amelynek célja, hogy az egész Unióban lehetőségeket teremtsen a fiatalok számára a társadalom számára hasznos szerepvállaláshoz, a szolidaritás megnyilvánulásához és képességeik fejlesztéséhez, akik így nemcsak munkához jutnak, de felbecsülhetetlen emberi tapasztalatokhoz is.

(3)  „Az Európai Szolidaritási Testület” című 2016. december 7-i közleményében(4) a Bizottság hangsúlyozta annak szükségességét, hogy egész Európában meg kell erősíteni a szolidaritási munkát, a fiatalok számára több és jobb lehetőséget kell biztosítani a legkülönbözőbb területeket érintő szolidaritási tevékenységek folytatásához, illetve támogatni kell a nemzeti, regionális és helyi szereplők munkáját a különböző kihívások és válsághelyzetek megoldásában. A közlemény elindította az Európai Szolidaritási Testület első fázisát, amely számos különböző uniós programot hívott segítségül ahhoz, hogy önkéntességi, gyakornoki vagy álláslehetőségeket kínáljon a fiataloknak Unió-szerte. [Mód. 4]

(4)  Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke a szolidaritást az Európai Unió egyik alapvető elveként említi. Az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikkének (1) bekezdése szerint többek között erre az elvre épül az EU külső tevékenysége is.

(4a)  E rendelet összefüggésében a szolidaritás felelősségérzetként értelmezhető mindenki részéről mindenki irányába, a közjó iránti elkötelezettség érdekében, ami ellenszolgáltatás nélküli konkrét fellépésekben nyilvánul meg. [Mód. 5]

(4b)   A szolidaritás fontos kifejezésének minősül az Unión kívül élő olyan személyeknek és közösségeknek – a semlegesség, az emberiesség, a függetlenség és a pártatlanság alapelvei szellemében – biztosított segítségnyújtás, akiket katasztrófa sújtott, vagy akik különösen kiszolgáltatottak a katasztrófáknak és humanitárius segítségnyújtásra van szükségük. [Mód. 6]

(4c)   A részt vevő önkénteseknek és az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest keretében fellépő szervezeteknek el kell fogadniuk a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzusban lefektetett alapelveket. [Mód. 7]

(4d)  Tovább kell erősíteni a válságok és katasztrófák sújtotta harmadik országbeli áldozatok iránti szolidaritást, valamint fokozni kell a humanitárius segítségnyújtást és általában az önkéntességet mint egy egész életen át tartó tevékenységet érintő tudatosságot és láthatóságot az uniós polgárok körében. [Mód. 8]

(4e)  Az Unió és a tagállamok kötelezettséget vállaltak az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendje és annak fenntartható fejlesztési céljai belső és külső fellépések révén történő végrehajtására. [Mód. 9]

(4f)  A humanitárius és a fejlesztési törekvések gyakorlatban történő összekapcsolásáról szóló, 2017. május 19-i következtetéseiben a Tanács elismerte az ellenálló képességnek a humanitárius segítségnyújtás és a fejlesztési együttműködés jobb összekapcsolása révén történő megerősítésének, valamint a humanitárius segítségnyújtás, a fejlesztési együttműködés és a konfliktusmegelőzés egymást kiegészítő szempontjai közötti gyakorlati kapcsolatok további megerősítésének szükségességét. [Mód. 10]

(5)  A fiatalok számára a szolidaritási tevékenységekbe történő bekapcsolódáshoz könnyen elérhető, inkluzív és érdemi lehetőségeket kell biztosítani, amelyek lehetővé teszik, hogy a közösségek előnyére kifejezésre juttassák elkötelezettségüket, miközben személyes, tanulmányi, szociális, állampolgári és szakmai fejlődésük szempontjából is hasznos tapasztalatokra, képességekre és készségekre tesznek szert, ezáltal pedig javítják foglakoztatási lehetőségeiket. E tevékenységek a fiatal önkéntesek, gyakornokok és munkások mobilitását is ösztönzik, valamint támogatják a multikulturális párbeszédet. [Mód. 11]

(6)  A fiatalok számára kínált szolidaritási tevékenységeknek kiváló minőségűeknek kell lenniük,; vagyis választ kezelniük kell adniuk a kielégítetlen társadalmi igényekre igényeket, fokozniuk kell a szolidaritást, és hozzá kell járulniuk a közösségek és a demokratikus részvétel erősítéséhez. Lehetőségeket kell kínálniuk a fiataloknak, hogy értékes tudásra és készségekre tegyenek szert. Anyagilag is megfizethetőnek kell lenniük a fiatalok számára, illetve biztonságos, inkluzív és egészséges körülmények között kell megvalósulniuk. A társadalom kielégítetlen szükségleteinek lehető legjobb meghatározása és a szükségletekre összpontosító program biztosítása érdekében ösztönözni kell a helyi és regionális hatóságokkal és a sürgős szociális problémákra szakosodott európai hálózatokkal folytatott párbeszédet. A szolidaritási tevékenységek nem gyakorolhatnak negatív hatást a meglévő munkahelyekre és szakmai gyakorlatokra, és úgy kell hozzájárulniuk a vállalkozások vállalati társadalmi felelősségvállalás keretében tett kötelezettségvállalásainak erősítéséhez, hogy azokat nem váltják fel. [Mód. 12]

(7)  Az Európai Szolidaritási Testület egyablakos ügyintézést biztosít az Unión belül és kívül végzett szolidaritási tevékenységek tekintetében. Biztosítani kell a más vonatkozó uniós szakpolitikákkal és programokkal való összhangot és kiegészítő jelleget. Az Európai Szolidaritási Testület programja az elődprogramok és már működő programok, úgymint az európai önkéntes szolgálat(5) és az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés(6) erősségeire és szinergikus hatásaira épít. A program kiegészíti a tagállamok arra irányuló munkáját is, hogy olyan programok, mint az ifjúsági garancia keretében támogassák a fiatalokat és megkönnyítsék az iskolából vagy képzésből a munkába való átmenetüket, ezért a program az adott tagállamban vagy külföldön a szolidaritással kapcsolatos területeken gyakornoki vagy álláslehetőségek formájában további lehetőségeket biztosít számukra a munkaerőpiaci megjelenéshez. Az Európai Szolidaritási Testület keretében folyó tevékenységekhez kapcsolódó, már létező uniós szintű hálózatokkal, például az állami foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatával, valamint az EURES és az Eurodesk hálózattal és illetékes civil társadalmi szervezetekkel, többek között a szociális partnerekkel és a fiatalokat és az önkénteseket képviselő hálózatokkal biztosított a kiegészítő jelleg. Ezenkívül adott esetben a bevált gyakorlatokra is építve biztosítani kell, hogy kiegészítsék egymást a kapcsolódó, már működő rendszerek is, különösen a fiatalok érdekeit szolgáló nemzeti szolidaritási rendszerek, például az önkéntességi és civil szolgálatok és mobilitási rendszerek, illetve az Európai Szolidaritási Testület, továbbá biztosítani kell, hogy kölcsönösen erősítsék és fokozzák az ilyen rendszerek hatását és minőségét, és építsenek a bevált gyakorlatokra. Az Európai Szolidaritási Testület nem helyettesítheti a nemzeti rendszereket. Biztosítani kell, hogy minden fiatal részt vehessen a nemzeti szolidaritási tevékenységekben. A Bizottságnak gyakorlati iránymutatásokat kell kidolgoznia a program más uniós programokkal és finanszírozási forrásokkal való kiegészítő jellegére, a támogatási forrásokra, valamint a programok között lévő szinergiákra vonatkozóan. [Mód. 13]

(8)  A kapcsolódó jogszabályok uniós szintű értelmezése tekintetében mind az Európai Szolidaritási Testület keretében folyó határon átnyúló önkéntes tevékenységeket, mind pedig a továbbra is az 1288/2013/EU rendelet alapján támogatandó önkéntes tevékenységeket egyenértékűnek kell tekinteni az európai önkéntes szolgálat keretében folyó munkával.

(8a)  A küldő és a fogadó szervezeteknek a 375/2014/EU rendelettel összhangban elvégzett akkreditációja a program keretében nem kerül megismétlésre, és az akkreditáció egyenértékűségét az e rendelet 2021-től kezdődő végrehajtása során kell elismerni. [Mód. 14]

(9)  Az Európai Szolidaritási Testület új, nem formális és informális tanulási lehetőségeket nyit meg a fiatalok előtt, hogy a szolidaritási tevékenységek különböző területein önkéntes vagy gyakornoki munkát vállaljanak, illetve állásokat töltsenek be, továbbá a saját kezdeményezésük alapján szolidaritási projekteket tervezzenek és dolgozzanak ki. Ezek a lehetőségek hozzájárulnak személyes, tanulmányi, szociális, állampolgári és szakmai fejlődésükhöz. Az Európai Szolidaritási Testület támogatja továbbá az Európai Szolidaritási Testület résztvevői és szervezetei között a hálózatépítési tevékenységeket, illetve a támogatott tevékenységek minőségét biztosító, valamint a megszerzett ismeretek érvényesítését javító intézkedéseket. Ezáltal hozzájárul az európai együttműködés fiatalok számára releváns aspektusaihoz, és felhívja a figyelmet az együttműködés pozitív hatására. Hozzá kell járulnia továbbá a közösségek erősítéséhez, valamint a szolidaritási tevékenységeket végrehajtó, már meglévő szervezetek támogatásához és erősítéséhez is.. [Mód. 15]

(10)  E tevékenységeknek egyértelmű európai hozzáadott értékkel kell rendelkezniük, és a közösségek javát kell szolgálniuk, egyúttal előmozdítva az egyén személyes, szociális, állampolgári és szakmai fejlődését is. E tevékenységeknek a közösségek javát kell szolgálniuk, és önkéntes munka, szakmai gyakorlatok, állások, projektek és hálózatépítési tevékenységek formáját ölthetik többek között a következő területeken: oktatás és képzés, foglalkoztatás, nemek közötti egyenlőség, vállalkozások (különösen szociális vállalkozások), állampolgárság és demokratikus részvétel, interkulturális és vallásközi párbeszéd, társadalmi befogadás, a fogyatékossággal élő személyek befogadása, környezet- és természetvédelem, az éghajlatváltozással összefüggő tevékenységek, katasztrófavédelmi megelőzés, felkészültség és helyreállítás, mezőgazdaság és vidékfejlesztés, élelmiszerek és nem élelmiszer jellegű termékek biztosítása, egészség és jóllét, kreativitás és kultúra - többek között kulturális örökség –, kreativitás, testnevelés és sport, szociális segítségnyújtás és ellátás, harmadik országbeli állampolgárok befogadása és integrációja – összpontosítva a bevándorlókat érintő kihívások leküzdésére –, területi együttműködés és kohézió, határokon átnyúló együttműködés. E tevékenységeknek jelentős tanulmányi és képzési vetülettel is rendelkezniük kell, mivel a résztvevők a szolidaritási tevékenységet megelőzően, az alatt és azt követően is részt vehetnek egyéb releváns tevékenységekben. [Mód. 16]

(11)  Az önkéntes tevékenységek – függetlenül attól, hogy az Unión belül vagy harmadik országban zajlanak – bőséges tapasztalatszerzési lehetőségeket jelentenek, amelyekre nem formális és informális tanulmányi környezetben kerül sor; ez javítja a fiatalok személyes, szociális és szakmai fejlődését, tevékeny polgári szerepvállalását, demokratikus részvételét és foglalkoztatási lehetőségeit. Az önkéntességnek írásos önkéntességi megállapodáson kell alapulnia, és az önkéntes tevékenységek nem befolyásolhatják kedvezőtlenül a potenciális vagy már létező fizetett munkavégzést, és ezek pótlásának sem szabad tekinteni őket. A Bizottságnak és a tagállamoknak a nyitott koordinációs módszer keretében együtt kell működniük az ifjúsági önkéntességre vonatkozó szakpolitikák területén. [Mód. 17]

(12)  Szolidaritással kapcsolatos területeken a gyakornoki vagy álláslehetőségek további lehetőségeket kínálhatnak a fiatalok számára a munkaerőpiaci megjelenéshez, miközben égető társadalmi problémák megoldásához is hozzájárulnak. Elősegíthetik A könnyen elérhető szakmai gyakorlatokat és állásokat mind pénzügyi, mind szervezeti szempontból világosan el kell különíteni az önkéntességtől. A szakmai gyakorlatok soha nem vezethetnek az állások kiváltásához. A fizetett szakmai gyakorlatok és állások ugyanakkor ösztönző hatással lehetnek a hátrányos helyzetű és a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok számára azon szolidaritással összefüggő tevékenységekben való részvétel tekintetében, amelyekhez máskülönben nem lenne hozzáférésük, miközben egyértelmű európai hozzáadott értéket teremtenek az égető társadalmi problémák megoldásához való hozzájárulás és a helyi közösségek erősítése révén. A szakmai gyakorlatok megkönnyíthetik a fiatalok foglalkoztatási lehetőségeinek és termelékenységének javítását, miközben megkönnyíthetik a munkaerőpiaci lehetőségeik javítása szempontjából nagyon fontos átmenetet az oktatási rendszerből a munka világába. Az Európai Szolidaritási Testület keretében felkínált gyakornoki tevékenységekre a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerének létrehozásáról szóló tanácsi ajánlásban(7) meghatározott minőségi elveknek kell vonatkozniuk számára az oktatásból a foglalkoztatásba való belépést, és elősegíthetik a fiatalok foglalkoztathatóságát, ami kulcsfontosságú a fiatalok fenntartható munkaerőpiaci integrációja szempontjából. A felkínált szakmai gyakorlatok és állások ugródeszkát jelentenek a fiatalok számára a munkaerőpiacra történő belépéshez,. ezért a tevékenység lezárultával megfelelő támogatás is kapcsolódik hozzájuk Az Európai Szolidaritási Testület keretében felkínált szakmai gyakorlatokat és állásokat minden esetben a résztvevőt fogadó vagy foglalkoztató részt vevő szervezetnek kell fizetnie. A szakmai gyakorlatokat és állásokat az érintett munkaerőpiaci szereplők, elsősorban a köz- és magánfoglalkoztatási szolgálatok, a szociális partnerek és a kereskedelmi kamarák közvetítik, és finanszírozásukat a gyakorlatoknak írásbeli gyakornoki megállapodáson kell alapulniuk, adott esetben a szakmai gyakorlat végzésének helye szerinti ország alkalmazandó jogszabályainak megfelelően, és azoknak a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszeréről szóló, 2014. március 10-i tanácsi ajánlásban(8) meghatározott elveket kell követniük. Az állásoknak a munkavégzés helye szerinti részt vevő ország nemzeti jogával vagy az alkalmazandó kollektív szerződésekkel, vagy mindkettővel összhangban munkaszerződésen kell alapulniuk. A munkahelyeket kínáló részt vevő szervezetek biztosítják pénzügyi támogatásának időtartama nem haladhatja meg a tizenkét hónapot. A részt vevő szervezetek az Európai Szolidaritási Testület megfelelő végrehajtási szervezetén keresztül finanszírozási forrásokat igényelhetnek a fiatalok és a szolidaritási ágazatban szakmai gyakorlatokat és állásokat kínáló szervezetek közötti közvetítői feladatok ellátására. A szakmai gyakorlatokat és az állásokat megfelelően elő kell készíteni, azokat munkahelyi képzéssel és az elhelyezést követő támogatással kell kiegészíteni a résztvevő részvételével kapcsolatban. A szakmai gyakorlatokat és az állásokat az érintett munkaerőpiaci szereplők, elsősorban a köz- és magánfoglalkoztatási szolgálatok, a szociális partnerek és a kereskedelmi kamarák, valamint a határokon átnyúló tevékenységek esetében az (EU) 2016/589 európai parlamenti és tanácsi rendelettel(9) összhangban az EURES tagszervezetei közvetítik. [Mód. 18]

(12a)  Erőfeszítéseket kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a szakmai gyakorlatok és álláslehetőségek nyitottak legyenek minden fiatal részvétele előtt, különös tekintettel a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalokra, beleértve a fogyatékossággal élőket, a társadalmi vagy kulturális hátrányt szenvedőket, a bevándorlókat és az elszigetelt vidéki területen vagy az Unió legkülső régióiban élőket. [Mód. 19]

(13)  A fiatalok kezdeményező szelleme a társadalom és a munkaerőpiac számára is fontos érték. Az Európai Szolidaritási Testület hozzájárul ahhoz, hogy ezt az aspektust erősítve lehetőséget biztosítson a fiataloknak olyan saját projektek megtervezéséhez és végrehajtásához, amelyek a helyi közösségek előnyére konkrét problémák megoldását célozzák. Ezek a projektek lehetőséget biztosítanak ötletek kipróbálásához, valamint arra, hogy alulról szerveződő megközelítés révén innovatív megoldásokat dolgozzunk ki a közös kihívásokra, illetve támogatják a fiatalokat abban, hogy maguk is szolidaritási tevékenységek kezdeményezőivé váljanak. Emellett kiindulópontot adnak további szolidaritási tevékenységek végzéséhez, és az első ösztönző lépést jelenthetik az Európai Szolidaritási Testületben részt vevők számára önálló vállalkozások létrehozása,, hogy önkéntesként, gyakornokként vagy pedig munkavállalóként továbbra is aktív polgárok legyenek egyesületek, nem kormányzati szervezetek vagy más, a szolidaritási, a nonprofit és az ifjúsági ágazatban működő testületek megalakítása felé keretében. Az Európai Szolidaritási Testületnek alapvetően olyan légkört kell kialakítania, amelyben a fiatalok egyre motiváltabbak a szolidaritási tevékenységekben való részvételre és a közérdek szolgálatára. [Mód. 20]

(13a)  A megfelelően kiválasztott, kiképzett és kiküldésre felkészített önkéntesek hozzájárulhatnak a szükségleteken alapuló és elvek által vezérelt uniós humanitárius segítségnyújtási kapacitás erősítéséhez, valamint a humanitárius ágazat eredményességének fokozásához, amennyiben rendelkeznek azokkal a készségekkel és képességekkel, amelyek a rászorulók leghatékonyabb segítéséhez szükségesek, feltéve, hogy megfelelő támogatásra és felügyeletre számíthatnak az önkéntes tevékenység helyszínén. Ezért a magasan képzett, megfelelően kiképzett és tapasztalt helyszíni segítők vagy mentorok fontos szerepet töltenek be a humanitárius segítségnyújtás hatékonyságához való hozzájárulás és az önkéntesek támogatása szempontjából. [Mód. 21]

(14)  Az Európai Szolidaritási Testületben részt vevő fiataloknak és szervezeteknek érezniük kell, hogy egy olyan közösségéhez tartoznak, amelyben a részt vevő magán- és jogi személyek elkötelezettek az európai szolidaritás erősítése iránt. A részt vevő szervezeteknek ugyanakkor a lehetőségeik fejlesztéséhez támogatásra is szükségük van, hogy egyre több résztvevő számára tudjanak jó minőségű tevékenységeket kínálni. Az Európai Szolidaritási Testület támogatja a fiatalok és a részt vevő szervezetek közösségi szerepvállalásának erősítésére, az Európai Szolidaritási Testület szellemének előmozdítására, illetve a hasznos módszerek bevált gyakorlatok és a tapasztalatok cseréjének ösztönzésére irányuló hálózatépítési tevékenységeket. Ezek a tevékenységek hozzájárulnak továbbá a köz- és magánjogi szereplők körében az Európai Szolidaritási Testület ismertségének fokozásához, illetve a résztvevők és részt vevő szervezetek által az Európai Szolidaritási Testület megvalósításáról megvalósításának egyes szakaszairól adott részletes és érdemi visszajelzések összegyűjtéséhez. A visszajelzéseknek a program célkitűzéseivel kapcsolatos kérdéseket is tartalmazniuk kell annak érdekében, hogy jobban értékelni lehessen azok teljesítését. [Mód. 22]

(14a)  A program sikeres végrehajtása érdekében a láthatóság és a tudatosság fokozása, valamint a rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségek további támogatása szükséges, ami tájékoztató kampányok (többek között az Európai Szolidaritási Testületről szóló, évente megrendezésre kerülő tájékoztató nap) és dinamikus kommunikációs eszközök révén valósul meg, kiemelt hangsúlyt helyezve a közösségi médiára, amely a célcsoportok körében a lehető legnagyobb mértékű tájékozottságot biztosítja, az egyéneket és a szervezeteket is ideértve. [Mód. 23]

(15)  Különös figyelmet kell fordítani az Európai Szolidaritási Testület által kínált tevékenységek és egyéb lehetőségek minőségének, illetve a befogadás célkitűzése elérésének biztosítására, elsősorban a következők révén: a résztvevőknek nyújtott megfelelő online vagy offline képzések, nyelvi támogatás, észszerű alkalmazkodás biztosítás, egyszerűsített adminisztratív támogatás eljárások és a tevékenységeket megelőző és követő támogatás, illetve az Európai Szolidaritási Testület keretében szerzett ismeretek, képességek és készségek érvényesítése. Az önkéntesek A támogatási intézkedéseket ifjúsági szervezetekkel és más nonprofit és civil társadalmi szervezetekkel együttműködve kell kialakítani és biztosítani a gyakorlatban szerzett szakértelmük kiaknázása érdekében. A résztvevők és a tervezett kedvezményezettek biztonsága és védelme továbbra is elsődleges fontosságú,. ezért az önkéntesek Valamennyi tevékenységnek meg kell felelnie a „ne okozz kárt” elvnek. A résztvevők nem küldhetők ki nemzetközi és belső fegyveres konfliktusok helyszínén folytatott műveletekhez vagy olyan létesítményekhez, amelyek ellentétesek a nemzetközi emberi jogi normákkal. A gyermek mindenek felett álló érdeke elvének kell vezérelniük azokat a tevékenységeket, amelyekhez közvetlenül érintkezni kell a gyermekekkel, és azok végzését adott esetben a résztvevők háttérellenőrzéséhez vagy a gyermek védelmét biztosító egyéb intézkedésekhez kell kötni. [Mód. 24]

(15a)   A gyermekjogok előmozdításáról és védelméről szóló uniós iránymutatásokkal (2017) és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 9. cikkével összhangban az Uniónak és a tagállamoknak elő kell mozdítania és támogatnia kell a veszélyeztetett személyek, például a fogyatékossággal élő személyek és a gyermekek intézményben történő elhelyezése helyett a család- és közösségalapú gondozásukra történő átállást. Ezzel összefüggésben a program nem támogathat olyan intézkedéseket vagy kezdeményezéseket, amelyek akadályozzák az intézményi elhelyezés vagy a gyermekek vagy fogyatékossággal élő személyek számára káros elhelyezés megszüntetése iránti elkötelezettséget. [Mód. 25]

(15b)   A nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség uniós elveit maradéktalanul tiszteletben kell tartani a program végrehajtásának minden szakaszában, különösen a résztvevők és szervezetek beazonosításakor és kiválasztásakor. [Mód. 26]

(16)  Annak érdekében, hogy az Európai Szolidaritási Testület által kínált tevékenységek hatást gyakoroljanak a résztvevők személyes, tanulmányi, szociális, kulturális, állampolgári és szakmai fejlődésére, a tevékenységek tanulási eredményeiként jelentkező ismereteket, képességeket és készségeket a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló, 2012. december 20-i tanácsi ajánlásban(10) szereplő ajánlásokkal összhangban a nemzeti körülmények és sajátosságok figyelembevételével megfelelően fel kell tárni és dokumentálni kell. Annak biztosítása érdekében, hogy a regisztrált pályázóknak megfelelő szolidaritási tevékenységeket kínáljanak, a szolidaritási tevékenységek tanulási eredményeit hozzáférhetővé kell tenni számukra még azt megelőzően, hogy döntenének a részvételről. Ennek érdekében uniós és nemzeti szinten hatékony eszközöket kell használni a nem formális és informális tanulás elismerésére, például adott esetben ösztönözni kell a Youthpass és az Europass használatát. [Mód. 27]

(16a)  A nemzeti irodáknak ösztönözniük kell a fiatal önkénteseket arra, hogy a tapasztalataiknak az ifjúsági hálózatokon, oktatási intézményeken és workshopokon keresztül történő megosztása érdekében a program nagyköveteivé váljanak. A korábbi önkéntesek vagy nagykövetek szintén hozzájárulhatnak a jövőbeli jelöltek képzéséhez. [Mód. 28]

(17)  Minőségi védjeggyel kell garantálni, hogy jogaik és feladataik, illetve a biztonsági normák tekintetében a részt vevő szervezetek a szolidaritási tevékenység minden szakaszában, a tevékenység előtt és után is megfeleljenek az Unió értékeinek, elveinek és céljainak, továbbá az Európai Szolidaritási Testület alapelveinek és követelményeinek. A minőségi védjegy megszerzése a részvétel előfeltétele, de automatikusan nem eredményezheti az Európai Szolidaritási Testület keretében kapott finanszírozást. A minőségi védjegyeket a szolidaritási tevékenység típusai szerint kell megkülönböztetni. [Mód. 29]

(18)  Az Európai Szolidaritási Testületben részt venni kívánó minden jogalanynak minőségi védjegyet kell kiadni, amennyiben teljesíti a megfelelő feltételeket. Annak biztosítása érdekében, hogy a részt vevő szervezetek jogaik és kötelezettségeik tekintetében hatékonyan megfeleljenek az Európai Szolidaritási Testület elveinek és követelményeinek, külön minőségi védjegyeket kell bevezetni a szolidaritási tevékenységekben végzett önkéntes munka, a humanitárius segítségnyújtási műveleteket támogató önkéntes munka, illetve a szakmai gyakorlatok és az állások tekintetében, amelyek a részt vevő szervezet funkciójától függően eltérőek. A minőségi védjegy kiadását biztosító eljárást az Európai Szolidaritási Testület végrehajtó szervezeteinek kell folyamatos jelleggel működtetniük. A kiadott minőségi védjegyet rendszeresen újra kell értékelni, de és vissza is lehet kell vonni, ha az elvégzendő ellenőrzések során megállapítást nyer, hogy a kiadáshoz vezető feltételek már nem teljesülnek. A kisebb szervezetek eltántorításának elkerülése érdekében az adminisztratív terhet minimálisra kell csökkenteni. [Mód. 30]

(19)  Amennyiben egy jogalany az Európai Szolidaritási Testület keretében tevékenységek felkínálásához finanszírozási forrásokat kíván igényelni, először minőségi védjegyet kell szereznie. Ez a követelmény nem vonatkozik azokra a természetes személyekre, akik az Európai Szolidaritási Testület résztvevőinek nem hivatalos csoportját képviselve saját szolidaritási projektjeikhez kérnek pénzügyi támogatást.

(19a)   Főszabályként a támogatás iránti kérelmeket azon ország nemzeti hatóságához kell benyújtani, ahol a részt vevő szervezet székhelye található. Az európai vagy nemzetközi szervezetek által szervezett szolidaritási tevékenységekkel, az önkéntes csoportok európai szinten meghatározott kiemelt területeken végzett szolidaritási tevékenységekkel, valamint a harmadik országokban végzett humanitárius segítségnyújtási műveleteket támogató szolidaritási tevékenységekkel kapcsolatos támogatási kérelmeket a 2013/776/EU bizottsági végrehajtási határozattal(11) létrehozott Európai Bizottság Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökséghez kell benyújtani. [Mód. 31]

(20)  A részt vevő szervezetek különböző funkciókat tölthetnek be az Európai Szolidaritási Testület keretében. Fogadó szervezetként a résztvevők fogadásával kapcsolatos feladatokat látják el, így szükség szerint a tevékenységek szervezésével, valamint a szolidaritási tevékenységben részt vevők eligazításával és támogatásával kapcsolatos feladatokat végzik, illetve gondoskodnak a tevékenység utáni visszajelzésekről. Támogató funkcióban a szervezetek a résztvevők kiküldésével, valamint a szolidaritási tevékenységet megelőzően, az alatt és azt követően nyújtott felkészítésükkel kapcsolatos feladatokat látják el, beleértve a képzéseket és a résztvevők helyi szervezetekhez való átirányítását is egy lezárt tevékenységet követően, hogy fokozhatók legyenek a további szolidaritási tapasztalatokkal kapcsolatos lehetőségek. A nemzeti ügynökségeknek arra is ösztönözniük kell az önkénteseket, hogy a program nagyköveteivé váljanak, és az ifjúsági hálózatok és oktatási intézmények révén megosszák a személyes tapasztalataikat, hozzájárulva ezáltal a program előmozdításához. A nemzeti ügynökségek e célból támogatást nyújtanak az önkénteseknek. [Mód. 32]

(20a)  A fiatalok szolidaritási tevékenységeinek támogatása érdekében a részt vevő szervezeteknek köz- vagy magánszervezeteknek vagy nemzetközi, nonprofit vagy profitorientált szervezeteknek kell lenniük, és lehetnek köztük ifjúsági szervezetek, vallási intézmények és jótékonysági egyesületek, világi humanista szervezetek, nem kormányzati szervezetek vagy a civil társadalom egyéb szereplői. A program csak a részt vevő szervezetek nonprofit tevékenységeihez nyújthat finanszírozást. [Mód. 33]

(21)  Elő kell segíteni az Európai Szolidaritási Testület projektjeinek kiterjesztését. Ugyanakkor ezekről a lehetőségekről pontos és folyamatosan naprakész információkat kell biztosítani a potenciális kedvezményezetteknek. Konkrét intézkedéseket kell bevezetni, amelyek elősegítik, hogy az Európai Szolidaritási Testület projektjeinek gazdái támogatásokra pályázzanak vagy szinergiákat alakítsanak ki az európai strukturális és beruházási alapokból nyújtott támogatás, valamint a migrációval, biztonsággal, jogérvényesüléssel és uniós polgársággal, egészségüggyel és kultúrával kapcsolatos programok segítségével. [Mód. 34]

(22)  Az Európai Szolidaritási Testület Erőforrásközpontjainak támogatniuk kell az Európai Szolidaritási Testületben részt vevő végrehajtó szerveket, szervezeteket és fiatalokat az Európai Szolidaritási Testület tevékenységeinek magasabb színvonalú végrehajtása, valamint az ilyen tevékenységekben megszerzett készségek beazonosításának és érvényesítésének többek között a Youthpass tanúsítványok kiállításával történő javítása érdekében.

(23)  Az Európai Szolidaritási Testület portálját folyamatosan fejleszteni kell annak biztosítása érdekében, hogy az Európai Szolidaritási Testület könnyen, akadálymentesen és felhasználóbarát módon elérhető legyen, az (EU) 2016/2102 európai parlamenti és tanácsi irányelvben(12) megállapított normákkal összhangban. Az Európai Szolidaritási Testület az érdeklődő magánszemélyek és szervezetek számára egyaránt egyablakos ügyintézést biztosít egyebek mellett a regisztráció, a profilok és lehetőségek felderítése és megtalálása, a hálózatépítés és a virtuális cserekapcsolatok, az online képzés, a nyelvi támogatás és a tevékenységeket megelőző és követő támogatás, visszajelzési és értékelési mechanizmusok, illetve egyéb hasznos, a jövőben adott esetben felmerülő szolgáltatások tekintetében. Bár az egyablakos ügyintézésnek megvan az az előnye, hogy integrált hozzáférést nyújt különféle tevékenységekhez, a magánszemélyek fizikai, társadalmi és egyéb akadályokkal szembesülhetnek az Európai Szolidaritási Testület portáljához való hozzáférésben. A szóban forgó akadályok leküzdése érdekében a részt vevő szervezeteknek támogatást kell nyújtania a résztvevők számára a regisztrációban. [Mód. 35]

(24)  Az Európai Szolidaritási Testület portálját tovább kell fejleszteni, figyelembe véve a tagállamok és az Európai Gazdasági Térség más tagjai által nemzeti interoperabilitási kereteik révén végrehajtott európai interoperabilitási keretet(13), amely különleges iránymutatást nyújt az interoperábilis digitális közszolgáltatások létrehozásának módjáról. Az európai interoperabilitási keret 47 konkrét ajánlást fogalmaz meg a közigazgatási szervek számára arra vonatkozóan, hogy miként lehet javítani interoperabilitási tevékenységeik irányítását, kapcsolatokat létesíteni az egyes szervezetek között, egyszerűsíteni a végponttól végpontig tartó digitális szolgáltatásokat támogató folyamatokat, valamint biztosítani, hogy a meglévő és az új jogszabályok ne veszélyeztessék az interoperabilitásra irányuló erőfeszítéseket. Emellett a portált az (EU) 2016/2102 irányelvben megállapított normák szerint kell létrehozni. [Mód. 36]

(24a)  A végrehajtási folyamat átláthatóságának fokozása és a program hatékonyságának növelése érdekében a Bizottságnak rendszeresen konzultálnia kell a kulcsfontosságú érdekelt felekkel, köztük a részt vevő szervezetekkel a program végrehajtásáról. [Mód. 37]

(24b)  A program megfelelő működésének és az intézkedések időben történő végrehajtásának biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy olyan mechanizmusokat léptessenek életbe a program munkaprogramjain belül, amelyek biztosítják, hogy a regisztrált pályázók észszerű és viszonylag előre látható időn belül értesüljenek az ajánlatokról. Ezért az elérhető kiközvetítésekre és az aktívan részt vevő szervezetekre vonatkozóan rendszeres és frissített tájékoztatást kell küldeni a regisztrált pályázóknak, arra ösztönözve őket, hogy a regisztráció után aktívan vegyenek részt programban, illetve felkínálva nekik a lehetőséget arra is, hogy közvetlenül lépjenek kapcsolatba a szolidaritás területén mind nemzeti, mind pedig európai szinten tevékenykedő szereplőkkel. [Mód. 38]

(25)  Az említett programra az (EU, Euratom) [az új költségvetési rendelet száma] rendelet(14) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett végrehajtásra, a pénzügyi támogatásra, a finanszírozási eszközökre és a költségvetési garanciákra – vonatkozó szabályokat.

(26)  Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel(15) és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel(16) összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel(17) összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv(18) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más bűncselekményeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(27)  Az Európai Szolidaritási Testület tevékenységei 18 és 30 év közötti fiataloknak szólnak, akiknek a részvétel előtt regisztrálniuk kell az Európai Szolidaritási Testület portálján.

(27a)   Az esélyegyenlőség és a megkülönböztetésmentesség uniós elvei alapján az uniós polgárok és az Unióban huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek számára a hátterüktől és életkoruktól függetlenül lehetővé kell tenni, hogy aktív polgárként szerepet vállaljanak. Figyelembe véve a humanitárius terület sajátos kihívásait, az „EU segítségnyújtási önkéntesei” kezdeményezés résztvevőinek legalább 18 évesnek kell lenniük és a legkülönfélébb profilokat és nemzedékeket képviselhetik, amelyek készségei hasznosak az ilyen humanitárius műveletek sikerre viteléhez. [Mód. 39]

(28)  A program keretében különös Különös figyelmet kell fordítani arra annak biztosítására, hogy az Európai Szolidaritási Testület által támogatott tevékenységek minden fiatal, még a leghátrányosabb helyzetűek különösen az Erasmus+ program keretében kidolgozott és alkalmazott befogadásra és sokszínűségre vonatkozó stratégia keretében tovább részletezett, kevesebb lehetőséggel rendelkezők számára is hozzáférhetőek legyenek. Különleges intézkedéseket, például a szolidaritási tevékenységek és a személyre szabott segítségnyújtás megfelelő formáit kell bevezetni a társadalmi befogadásnak és a hátrányos helyzetű kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok részvételének elősegítése céljából, illetve annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni azokat a korlátokat, amelyeket számos vidéki régiónak, az Unió legtávolabbi régióinak, valamint a tengerentúli országoknak és területeknek a távoli fekvése jelent. E célból a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok számára – a teljes időben és a lakóhely szerinti országtól eltérő országban való részvétel lehetőségének sérelme nélkül – lehetőséget kell biztosítani a részidős vagy a tartózkodási hely szerinti országban való részvételre is, és részesülniük kell a programban való részvételük megkönnyítését célzó egyéb intézkedésekből. A részt vevő országoknak törekedniük kell továbbá arra, hogy elfogadják az Európai Szolidaritási Testület megfelelő működését gátló jogi és közigazgatási akadályok megszüntetéséhez szükséges valamennyi megfelelő intézkedést. Ezen intézkedések közé tartozik adott esetben – a schengeni vívmányok és a harmadik országbeli állampolgárok beutazása és tartózkodása tekintetében hatályos uniós jogszabályok sérelme nélkül – a vízumok és tartózkodási engedélyek megszerzését nehezítő adminisztratív kérdések rendezése, valamint az Európai Unión belüli, határokon átívelő tevékenységek esetében az európai egészségbiztosítási kártya kibocsátása. [Mód. 40]

(28a)  Külön figyelmet és támogatást kell biztosítani a harmadik országok fogadó szervezeteinek kapacitásépítéséhez, továbbá az önkéntesek tevékenységeinek a helyi körülményekhez való igazításához, valamint az önkéntesek és a helyi humanitárius szervezetek, a fogadó közösség és a civil társadalom között interakció elősegítéséhez. [Mód. 41]

(29)  Szem előtt tartva az éghajlatváltozás kezelésének fontosságát, összhangban az Unió által a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak elérése iránt vállalt kötelezettségekkel, ez a program hozzá fog járulni az éghajlati szempontok érvényesítéséhez és ahhoz, hogy a többéves pénzügyi keret 2021 és 2027 közötti időszakában összességében az uniós költségvetés kiadásainak legalább 25%-a és amint lehetséges, de legkésőbb 2027-re évente 30%-a támogassa az éghajlat-politikai célok elérését. A releváns tevékenységek meghatározására a program előkészítése és végrehajtása során, újbóli értékelésükre pedig a vonatkozó értékelések és felülvizsgálati folyamatok keretében kerül sor. [Mód. 42]

(30)  Ez a rendelet meghatározza a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keretösszeget, amely a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti intézményközi megállapodás(19) 17. pontja értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.

(30a)  A költségvetés megfelelő részét a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjére és az ifjúsági hálózatok fejlesztésére kell fordítani. [Mód. 43]

(31)  A rendelet keretében elérhető finanszírozási formákat és végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek elérni az intézkedések konkrét célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a szabályok be nem tartásának várható kockázatait. Vissza nem térítendő támogatások esetében ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékos átalány és az egységköltségek alkalmazását is.

(32)  Az Európai Gazdasági Térségben (EGT) tagsággal rendelkező harmadik országok az EGT-megállapodással – amely az uniós programoknak a megállapodás szerint meghozott határozattal történő végrehajtásáról rendelkezik – létrehozott együttműködés keretében részt vehetnek a programban. Más jogi eszközök alapján harmadik országok is részt vehetnek ezekben. E rendeletnek biztosítania kell az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal, valamint az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Harmadik országoknak a programban való teljes körű részvétele az érintett harmadik országnak a programban való részvételére vonatkozó külön megállapodásban meghatározott feltételekhez kötött. A teljes körű részvétel továbbá maga után vonja a nemzeti iroda létrehozására és a program bizonyos intézkedéseinek decentralizált irányítására vonatkozó kötelezettséget. A programhoz nem társult harmadik országok szervezetei és természetes személyei a munkaprogramban és a Bizottság által közzétett pályázati felhívásokban meghatározottak szerint vehetnek részt a program bizonyos intézkedéseiben.

(33)  Az Európai Szolidaritási Testület hatásának maximalizálása érdekében rendelkezéseket kell hozni, amelyek lehetővé teszik, hogy a részt vevő országok és más uniós programok az Európai Szolidaritási Testület szabályai szerint további finanszírozási forrásokat bocsássanak rendelkezésre.

(34)  A [TOT-ok társulásáról szóló új tanácsi határozat(20) 88. cikke] alapján a tengerentúli országokban és területeken letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik.

(35)  A „Szorosabb és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival” című bizottsági közleménnyel(21) összhangban a programnak tekintetbe kell vennie e régiók sajátos helyzetét. Intézkedésekre fog sor kerülni, hogy a legkülső régiók nagyobb mértékben vehessenek részt valamennyi tevékenységben, többek között a népszerűsítés fokozásában. Ezeket az intézkedéseket rendszeresen nyomon kell követni és értékelni kell. [Mód. 44]

(36)  A Mivel a programot hétéves időszak során hajtják végre, megfelelő rugalmasságról kell gondoskodni, hogy a program alkalmazkodhasson a változó körülményekhez és politikai prioritásokhoz a szolidaritási tevékenységek végrehajtását illetően. Így a rendelet nem határozza meg részletesen, hogyan tervezik meg a fellépéseket, és nem sérti a következő hét évre szóló politikai prioritásokat vagy kapcsolódó költségvetési rendelettel összhangban a Bizottságnak munkaprogramokat kell elfogadnia, és erről tájékoztatnia kell prioritásokat. Ehelyett a másodlagos szakpolitikai döntéseket és prioritásokat, többek között a különféle tevékenységek keretében végrehajtandó konkrét fellépésekre vonatkozó részleteket az (EU, Euratom) 2018/1046 európai Parlamentet parlamenti és a Tanácsot tanácsi rendelettel(22) (költségvetési rendelet) összhangban éves munkaprogram útján kell végrehajtani. A munkaprogramban meg kell határozni továbbá a végrehajtáshoz szükséges intézkedéseket a program általános és konkrét célkitűzéseinek megfelelően, a támogatásokra vonatkozó kiválasztási és odaítélési feltételeket, valamint az előírt összes többi elemet is. A munkaprogramokat és azok módosításait felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján kell elfogadni. A vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően végrehajtási felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében a Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján kell elfogadni előkészítése és szövegezése során megfelelő konzultációt végez az előkészítő munka folyamán, többek között szakértői szinten is, és gondoskodik a fontos dokumentumok Európai Parlamentnek és Tanácsnak történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról. [Mód. 45]

(37)  A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdése alapján a programot sajátos ellenőrzési követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket. E követelményeknek konkrét, mérhető és valós mutatókat kell magukban foglalniuk, amelyek időszakonként mérhetők, és alapul szolgálnak a program valós hatásainak értékeléséhez.

(38)  Európai, regionális, nemzeti és helyi szinten is biztosítani kell a program által támogatott tevékenységek megfelelő célba juttatását, hirdetését és terjesztését. A programot dinamikus kommunikációs eszközökkel kell előmozdítani, különös tekintettel a közösségi médiára, annak érdekében, hogy minél több potenciális pályázót el lehessen érni. Külön figyelmet kell fordítani a szociális vállalkozásokra, és ösztönözni kell őket az Európai Szolidaritási Testület tevékenységeiben való részvételre. A célba juttatással, hirdetéssel és terjesztéssel kapcsolatos tevékenységekhez igénybe kell venni a program valamennyi végrehajtó szervét a az Unió honlapjain, illetve a már az Európai Szolidaritási Testület keretébe tartozó uniós programok esetében, adott esetben más fontos érdekelt felek támogatásával is. [Mód. 46]

(39)  A program célkitűzéseinek jobb megvalósítása érdekében a Bizottságnak, a tagállamoknak és a nemzeti irodáknak lehetőleg szorosan együtt kell működniük, partnerségben a szolidaritási tevékenységek terén szakértelemmel rendelkező nem kormányzati szervezetekkel, szociális vállalkozásokkal, ifjúsági szervezetekkel, a fogyatékossággal élő személyeket képviselő szervezetekkel és helyi érdekeltekkel, többek között az önkéntes hálózatókkal és támogató ügynökségekkel, például az önkéntes központokkal. [Mód. 47]

(40)  A lakossági tájékoztatás magasabb szintű hatékonysága és a Bizottság kezdeményezésére végzett kommunikációs tevékenységek közötti erősebb szinergia biztosítása érdekében az e rendelet értelmében kommunikációs tevékenységekre elkülönített forrásoknak hozzá kell járulniuk az Unió politikai prioritásaira vonatkozó szervezeti kommunikáció akadálymentes módon való biztosításához is, feltéve, hogy az említett prioritások kapcsolódnak e rendelet általános célkitűzéseihez. [Mód. 48]

(41)  E rendelet hatékony és eredményes végrehajtásának biztosítása érdekében a programnak maximálisan alkalmaznia kell a már bevezetett irányítási intézkedéseket. A program végrehajtásával ezért már létező struktúrákat, így a Bizottságot és az [új Erasmus programról szóló rendelet] III. fejezetében említett tevékenységek irányítására kijelölt nemzeti irodákat kell megbízni. A Bizottságnak rendszeresen konzultálnia kell a fontos érdekelt felekkel – köztük a részt vevő szervezetekkel – az Európai Szolidaritási Testület programjának végrehajtásáról.

(42)  Annak érdekében, hogy minden részt vevő országban biztosított legyen a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, a költségoptimalizálás és a jogbiztonság, minden egyes nemzeti hatóságnak ki kell jelölnie egy független auditszervezetet. Ha megvalósítható, az eredményesség maximalizálása érdekében a független auditszervezet azonos lehet az [új Erasmus programról szóló rendelet] III. fejezetében említett tevékenységekhez kijelölt szervvel. [Mód. 49]

(43)  A tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy elfogadják a program megfelelő működését gátló jogi és közigazgatási akadályok megszüntetéséhez szükséges valamennyi megfelelő intézkedést. Idetartozik adott esetben – a harmadik országbeli állampolgárok beutazása és tartózkodása tekintetében az uniós jog sérelme nélkül – a vízumok és tartózkodási engedélyek megszerzését nehezítő adminisztratív kérdések, valamint a fiatalok programhoz való hozzáférését adott esetben megakadályozó egyéb jogi nehézségek rendezése. Az (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel(23) összhangban a tagállamoknak célszerű gyorsított eljárásokat létrehozniuk a beutazás és a tartózkodás engedélyezésére. [Mód. 50]

(44)  A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére és értékelésére vonatkozó adatokat hatékonyan, eredményesen, időben és kellő részletességgel összegyűjtsék. Ezeket az adatokat a vonatkozó adatvédelmi szabályoknak megfelelő módon közölni kell a Bizottsággal.

(45)  E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(24) megfelelően kell gyakorolni. [Mód. 51]

(46)  A kedvezményezettekre vonatkozó követelmények egyszerűsítése érdekében a lehető legnagyobb mértékben egyszerűsített támogatásokat kell alkalmazni egyösszegű átalány, egységköltség és százalékos átalány formájában. A program mobilitási intézkedéseihez nyújtott egyszerűsített támogatásoknak a Bizottság által meghatározottak szerint figyelembe kell venniük a fogadó országban szokványos megélhetési költségeket. A nemzeti joggal összhangban a tagállamokat ösztönözni kell arra is, hogy mentesítsék ezeket a támogatásokat az adók és járulékok alól. Ugyanennek a mentességnek vonatkoznia kell a pénzügyi támogatásokat az érintett személyeknek odaítélő köz- vagy magántestületekre is.

(47)  A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel, a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel(25), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel összhangban, az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok – köztük a csalás – megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. A program teljesítménymutatóinak felülvizsgálata és/vagy kiegészítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kézhez kell kapnia minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(48)  E rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és figyelembe veszi különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája(26) által elismert elveket. E rendelet különösen törekszik arra, hogy teljes mértékben tiszteletben tartsa a nők és a férfiak egyenlő bánásmódhoz való jogát, valamint a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon, illetve társadalmi-gazdasági háttéren alapuló megkülönböztetésmentességhez való jogot, és hogy előmozdítsa az Európai Unió Alapjogi Chartája 21. és 23. cikkének alkalmazását. [Mód. 52]

(49)  A rendeletre alkalmazandók az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok. E szabályokat a költségvetési rendelet rögzíti, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott szabályok a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelmére is vonatkoznak, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a hatékony uniós finanszírozás alapvető előfeltétele.

(50)  Mivel e rendelet célját – amely a fiatalok és a szervezetek elérhető és színvonalas szolidaritási tevékenységekben való részvételének fokozása – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e cél nagyságrendje és hatása miatt jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az ugyanezen cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(51)  Az [Európai Szolidaritási Testületről szóló rendelet] 2021. január 1-jével hatályát veszti.

(52)  A program alapján nyújtott finanszírozás folytonosságának biztosítása érdekében e rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet létrehozza az Európai Szolidaritási Testületet (a továbbiakban: a program).

A rendelet megállapítja a program célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.  „szolidaritási tevékenység”: olyan, az Európai Szolidaritási Testület céljainak megvalósításához hozzájáruló, magas színvonalú, ideiglenesen végzett inkluzív és megfelelően támogatott tevékenység, amely a közösség vagy az egész társadalom érdekében fontos társadalmi kihívásokkal foglalkozik, és különféle területeket érintő önkéntes munka, szakmai gyakorlat, állás, szolidaritási projekt vagy hálózatépítési tevékenység formáját öltheti, beleértve a 13. pontban említett tevékenységeket is, amennyiben biztosított európai hozzáadott értékük, valamint az egészségügyi és biztonsági előírásoknak és nemzetközi humanitárius normáknak való megfelelésük; [Mód. 53]

2.  „regisztrált jelölt”: olyan 17 és 30 év közötti magánszemély, aki jogszerűen tartózkodik egy részt vevő országban, és regisztrált az Európai Szolidaritási Testület portálján, hogy kifejezze érdeklődését valamely szolidaritási tevékenységben való részvétel iránt, de még nem vesz részt ilyenben; [Mód. 54]

3.  „résztvevő”: olyan 18 és 30 év közötti magánszemély, aki jogszerűen tartózkodik egy részt vevő országban, regisztrált az Európai Szolidaritási Testület portálján, és az Európai Szolidaritási Testület keretében részt vesz valamely szolidaritási tevékenységben; [Mód. 55]

4.  „kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok”: olyan fiatalok személyek, akiket gazdasági akiknek további támogatásra van szükségük különböző akadályok, társadalmi például fogyatékosság, egészségügyi problémák, tanulási nehézségek, migrációs háttér, kulturális különbségek, gazdasági, szociális és földrajzi vagy egészségügyi okokból, vagy például fogyatékosság helyzetük miatt felmerülő hátrányuk miatt, ide értve a marginalizált közösségekből származó vagy tanulási nehézségek miatt akadályok gátolnak abban, hogy ténylegesen hozzáférjenek a program által kínált lehetőségekhez az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikkében említett tényezők valamelyikén alapuló diszkrimináció kockázatával szembenéző személyeket is; [Mód. 56]

5.  „részt vevő szervezet”: olyan helyi, regionális, nemzeti vagy nemzetközi, nonprofit vagy profitorientált köz- vagy magánjogi jogalany, amely rendelkezik az Európai Szolidaritási Testület minőségi védjegyével, fogadó szervezetként lép fel és/vagy támogató szerepet tölt be, ami garancia arra, hogy a szervezet képes a program céljaival összhangban magas színvonalú szolidaritási tevékenységeket lebonyolítani; [Mód. 57]

6.  „önkéntes munka”: legfeljebb 12 hónapig tartó fakultatív szolidaritási tevékenység, nem fizetett önkéntes ami olyan közhasznú tevékenység formáját öltő szolidaritási tevékenység végzéséből áll, amely hozzájárul a közjólét eléréséhez, és amelyet az érintett résztvevő a szabadidejében saját akaratából végez, javadalmazás való jogosultság nélkül; [Mód. 58]

7.  „szakmai gyakorlat”: az Európai Szolidaritási Testület résztvevőjét fogadó részt vevő szervezet által kínált és finanszírozott, kettőtől háromtól hat hónapig terjedő időszakra szóló, gyakorlati munkavégzést magában foglaló, fizetett szolidaritási tevékenység, mely amely egy részt vevő szervezeten belül munkagyakorlat formájában valósul meg, amely időszak egy alkalommal és összesen legfeljebb 12 hónapra meghosszabbítható; [Mód. 59]

8.  „állás”: 2–12 hónapig terjedő időszakra szóló, tanulmányi és képzési elemmel rendelkező, írásos megállapodáson alapuló, az Európai Szolidaritási Testület résztvevőjét alkalmazó részt vevő szervezet által kínált és finanszírozott, megfelelően fizetett szolidaritási tevékenység, amely nem helyettesít vagy pótol semmilyen meglévő foglalkoztatási lehetőséget; [Mód. 60]

9.  „szolidaritási projekt”: olyan, legfeljebb 12 hónapig terjedő időszakra szóló, belföldi vagy határokon átnyúló szolidaritási tevékenység, amelyet az Európai Szolidaritási Testület résztvevőinek legalább ötfős csoportjai hajtanak végre azzal a céllal, hogy megoldják közösségeik legfontosabb problémáit, és egyértelmű uniós hozzáadott értéket hozzanak létre; [Mód. 61]

10.  „minőségi védjegy”: a kínált szolidaritási tevékenység típusától függő különböző konkrét követelmények alapján olyan részt vevő szervezet számára kiállított igazolás, amely fogadó szervezetként és/vagy támogatói funkcióban kész az Európai Szolidaritási Testület keretében szolidaritási tevékenységeket szervezni, amely tanúsítja, hogy a részt vevő szervezet a szolidaritási tevékenység minden szakaszában képes biztosítani a szolidaritási tevékenységek minőségét a program alapelveivel és célkitűzéseivel összhangban; [Mód. 62]

11.  „az Európai Szolidaritási Testület Erőforrásközpontjai”: az arra kijelölt nemzeti irodák által nyújtott, az Európai Szolidaritási Testület keretében végzett tevékenységek kialakítását, végrehajtását és minőségét, valamint a résztvevők által a szolidaritási tevékenységek során megszerzett készségek azonosítását támogató kiegészítő szolgáltatások;

12.  „az átláthatóságot és az elismerést támogató uniós eszközök”: olyan eszközök, amelyek Unió-szerte segítenek az érdekelt feleknek a nem formális és az informális tanulási eredmények megértésében, értékelésében és adott esetben elismerésében. Egy tevékenység befejezését követően valamennyi résztvevő igazolást kap – Youthpass vagy Europass formájában – a tevékenység során elért tanulási eredményekről és az elsajátított készségekről;

13.  „humanitárius segítségnyújtás”: harmadik országban végzett olyan tevékenység, amelynek célja a szükségleteken alapuló sürgősségi segély nyújtása az élet védelme, az emberi szenvedés megelőzése és enyhítése, valamint az emberi méltóság megőrzése az ember okozta válságok vagy természeti katasztrófák esetén, beleértve a humanitárius válságok vagy azok közvetlen hatásai miatt szükséges támogatási, segítségnyújtási és védelmi műveleteket, a rászorulók megközelíthetőségét biztosító és az akadálymentes segítségnyújtást elősegítő támogató intézkedéseket, továbbá az olyan fellépéseket is, amelyek célja a katasztrófákra való felkészülés megerősítése és a katasztrófakockázatok csökkentése, a segélyezés, a helyreállítás és a fejlesztés összekapcsolása, az ellenálló képesség erősítéséhez való hozzájárulás, valamint a válságkezelés és a válságokból való felépülés képességének javítása;

14.  „harmadik ország”: olyan ország, amely nem tagja az Uniónak;

15.  „a programhoz társult harmadik ország”: olyan harmadik ország, amely az Unióval kötött valamely megállapodás részes fele, ami lehetővé teszi a programban való részvételét, és amely teljesíti az e rendeletben a tagállamok tekintetében megállapított valamennyi kötelezettséget;

16.  „a programhoz nem társult harmadik ország”: olyan harmadik ország, amely nem vesz részt teljes körűen a programban, de amelynek jogalanyai az Unió érdekeit szolgáló, kellően indokolt esetekben kivételesen részesülhetnek a programmal járó előnyökből.

3. cikk

A program célkitűzései

(1)  A program általános célja, hogy előmozdítsa a szolidaritást mint értéket, főleg az önkéntesség útján, fokozza a fiatalok szolidaritási tevékenységekben nagyobb eséllyel részt vevő fiatal generáció és a különböző szervezetek részvételét az elérhető és színvonalas szolidaritási tevékenységekben, és ezzel hozzájáruljon a társadalmi kohézió, a szolidaritás és, a demokrácia, az európai identitás és a tevékeny polgári szerepvállalás erősítéséhez az Unión belül és kívül egyaránt, és elősegítse támogassa a közösségeket a társadalmi és humanitárius kihívások helyszíni kezelését kezelésében, különös figyelmet fordítva a társadalmi befogadás és az esélyegyenlőség előmozdítására. [Mód. 63]

(2)  A program konkrét célkitűzése, hogy könnyen hozzáférhető és befogadó lehetőségeket biztosítson a fiatalok – köztük a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok – számára, hogy bekapcsolódjanak a különböző európai és Európán kívül kívüli, pozitív változásokat előidéző szolidaritási tevékenységekbe, és egyúttal javítsa és megfelelően érvényesítse kompetenciáikat személyes, tanulmányi, társadalmi, kulturális, polgári és szakmai fejlődésük szempontjából, továbbá megkönnyítse tevékeny polgári szerepvállalásukat, foglalkoztathatóságukat és a munkaerőpiacra való belépésüket. [Mód. 64]

(2a)  A résztvevők és a részt vevő szervezetek által nyújtott visszajelzés magában foglalja a program célkitűzései teljesítésének értékelését is. [Mód. 65]

(3)  A program célkitűzéseit a következő programágak keretében kell végrehajtani:

a)  a fiatalok részvétele társadalmi kihívások enyhítését célzó szolidaritási tevékenységekben, és a fenntartható fejlesztési célok megvalósítása a 6. cikknek megfelelően; [Mód. 66]

b)  a fiatalok és a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos szolidaritási tevékenységekben már tapasztalatot szerzett személyek (Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest) részvétele a 10. cikknek megfelelően, továbbá a fogadó szervezetek humanitárius segítségnyújtási kapacitásának építésére szolgáló, az Unión belül és kívül folytatott tevékenységekben a 11. cikknek megfelelően. [Mód. 67]

(3a)   Az e cikk (3) bekezdésében említett programágak szerinti tevékenységek útján végrehajtandó intézkedések műveleti célkitűzéseit és megfelelő szakpolitikai prioritásait a 18. cikk szerint elfogadandó éves munkaprogramokban kell részletesen meghatározni. [Mód. 68]

II. FEJEZET

AZ EURÓPAI SZOLIDARITÁSI TESTÜLET INTÉZKEDÉSEI

4. cikk

Az Európai Szolidaritási Testület intézkedései

(1)  A program az alábbi intézkedéstípusokon keresztül valósítja meg a 3. cikkben meghatározott célkitűzéseit:

a)  önkéntes munka, a 7. és a 11. cikkben megállapítottak szerint;

b)  minőségi szakmai gyakorlatok és állások, a 8. cikkben megállapítottak szerint; [Mód. 69]

c)  szolidaritási projektek, a 9. cikkben megállapítottak szerint;

d)  hálózatépítési tevékenységek, az 5. cikkben megállapítottak szerint;

e)  minőségbiztosítási és támogatási intézkedések, az 5. cikkben megállapítottak szerint.

(2)  A program olyan szolidaritási tevékenységeket támogat, amelyek egyértelmű uniós hozzáadott értéket jelentenek, például abból adódóan, hogy

a)  transznacionális jellegűek, különösen a tanulási mobilitás és együttműködés tekintetében;

b)  képesek kiegészíteni más helyi, regionális, nemzeti, uniós és nemzetközi szintű programokat és szakpolitikákat;

c)  témáikat, céljaikat, megközelítéseiket, várható eredményeiket vagy más aspektusaikat európai dimenzió jellemzi;

d)  befogadást és különböző hátterű – köztük fogyatékossággal élő – fiatalok bevonására irányuló megközelítést valós képességet alkalmaznak; [Mód. 70]

e)  hozzájárulnak az átláthatóságot és az elismerést támogató uniós eszközök hatékony használatához.

(2a)   A 18. cikkel összhangban elfogadott éves munkaprogramok tartalmazzák azon tevékenységek jegyzékét, amelyek káros hatással lehetnek a résztvevőkre, a kedvezményezettekre és a társadalomra, vagy nem megfelelőek a résztvevők számára, amelyek nem végezhetők a program keretében, vagy amelyekhez előzetesen különleges képzésre, háttérellenőrzésekre vagy egyéb intézkedésekre van szükség. [Mód. 71]

(3)  A szolidaritási tevékenységeket a program keretében végzett egyes tevékenységtípusokra megállapított, az 5., 7., 8., 9. és 11. cikk szerinti konkrét követelményeknek, valamint a részt vevő országokban alkalmazandó jogszabályi keretnek megfelelően kell megvalósítani.

(4)  Az uniós jogszabályoknak az európai önkéntes szolgálatra történő hivatkozásait úgy kell értelmezni, hogy azokba mind az 1288/2013/EU rendelet, mind pedig az e rendelet alapján végzett önkéntes tevékenységek beletartoznak.

5. cikk

A mindkét programágban végrehajtott intézkedések

(1)  A 4. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett hálózatépítési tevékenységek célja a következő:

a)  erősíteni a részt vevő szervezetek azon képességét, hogy színvonalas, könnyen hozzáférhető és megfelelően finanszírozott projekteket kínáljanak az Európai Szolidaritási Testület egyre több résztvevője számára; [Mód. 72]

b)  új potenciális résztvevők – fiatalok, az „EU segítségnyújtási önkéntesei” kezdeményezés keretében bizonyos tapasztalattal rendelkező személyek és részt vevő szervezetek – érdeklődését felkelteni; [Mód. 73]

ba)  a fogyatékossággal élő személyek számára az összes felkínált tevékenységhez való hozzáférést megkönnyíteni; [Mód. 74]

c)  lehetőséget kínálni a szolidaritási tevékenységekkel kapcsolatos visszajelzések adására, valamint a program nagykövetként való népszerűsítésére; és [Mód. 75]

d)  hozzájárulni ahhoz, hogy az Európai Szolidaritási Testületben részt vevő személyek és szervezetek körében erősödjön a közösséghez tartozás érzése, és hogy azok meg tudják osztani egymással tapasztalataikat, elősegítve ezáltal a testület szélesebb körű pozitív hatását.

(2)  A 4. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett minőségbiztosítási és támogatási intézkedések a következőket foglalják magukban:

a)  az önkéntes munka, a szakmai gyakorlatok és az állások minőségének biztosítására irányuló intézkedések, ideértve a képzéseket, a nyelvi támogatást, a kiegészítő biztosításokat, a szolidaritási tevékenység előtt vagy után történő támogatást, a Youthpass további alkalmazását annak érdekében, hogy azzal igazolhatók és dokumentálhatók legyenek a résztvevők által a szolidaritási tevékenységek során elsajátított kompetenciák, továbbá ideértve a kapacitásépítést és a részt vevő szervezetek számára nyújtott adminisztratív támogatást;

aa)  a szolidaritási tevékenységek kedvezményezettjeinek védelmét szolgáló intézkedések, ideértve a veszélyeztetett csoportok – többek között a gyermekek – javára szolidaritási tevékenységet végző résztvevők célzott képzését, valamint a gyermekekkel foglalkozó résztvevők háttérellenőrzését; [Mód. 76]

ab)   a társadalmi befogadást és esélyegyenlőséget elősegítő intézkedések – különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok részvétele esetében – például a szolidaritási tevékenységek megfelelő formái és a személyre szabott képzés; [Mód. 77]

ac)  a részt vevő szervezetek kapacitásépítését és adminisztratív támogatását célzó intézkedések; [Mód. 78]

b)  minőségi védjegy kialakítása és fenntartása azon szervezetek számára, amelyek készek az Európai Szolidaritási Testület számára szolidaritási tevékenységeket végezni;

c)  az Európai Szolidaritási Testület Erőforrásközpontjainak az Európai Szolidaritási Testület intézkedéseinek végrehajtását támogató és minőségét javító, valamint az eredmények érvényesítését elősegítő tevékenységei;

d)  az Európai Szolidaritási Testület legalább az Unió egy hivatalos nyelvén hozzáférhető portáljának és más kapcsolódó online szolgáltatásoknak, illetve a szükséges informatikai kiszolgáló rendszereknek és webalapú eszközöknek a létrehozása, fenntartása és aktualizálása az (EU) 2016/2102 irányelvben foglalt akadálymentesítési követelményeknek megfelelően; [Mód. 80]

da)   olyan intézkedések, amelyek arra buzdítják a szociális vállalkozásokat, hogy támogassák a program tevékenységeit, vagy lehetővé tegyék az alkalmazottaik számára a program keretében megvalósuló önkéntes tevékenységekben való részvételt; [Mód. 81]

db)   a résztvevőknek és a részt vevő szervezeteknek szóló egyértelmű és részletes eljárás kidolgozása, amely megállapítja a szolidaritási tevékenységek valamennyi szakaszának lépéseit és időkeretét. [Mód. 82]

III. FEJEZET

A FIATALOK RÉSZVÉTELE TÁRSADALMI KIHÍVÁSOK ENYHÍTÉSÉT CÉLZÓ SZOLIDARITÁSI TEVÉKENYSÉGEKBEN

6. cikk

A tevékenységek célja, tevékenységtípusok

(1)  „A fiatalok részvétele társadalmi kihívások enyhítését célzó szolidaritási tevékenységekben” programág keretében megvalósuló tevékenységek célja, hogy erősítsék a kohéziót, a szolidaritást, a polgárságot és a demokráciát az Unión belül és kívül, mindeközben a társadalmi kihívásokra is reagálva és mindenekelőtt a társadalmi befogadás és az esélyegyenlőség előmozdítására törekedve. [Mód. 83]

(2)  A programág a 4. cikk (1) bekezdésének a), b), c), d) és e) pontjában említett tevékenységeket támogatja az alábbiak szerint:

a)  önkéntes munka, a 7. cikkben megállapítottak szerint;

b)  minőségi szakmai gyakorlatok és állások, a 8. cikkben megállapítottak szerint; [Mód. 84]

c)  szolidaritási projektek, a 9. cikkben megállapítottak szerint;

d)  hálózatépítési tevékenységek az e programágban részt vevő magánszemélyek és szervezetek számára, az 5. cikknek megfelelően;

e)  minőségbiztosítási és támogatási intézkedések, az 5. cikknek megfelelően.

7. cikk

Szolidaritási tevékenységek keretében végzett önkéntes munka

(1)  A 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett önkéntes munkának egy tanulmányi szilárd oktatási és képzési elemet tanulmányi dimenziót és a tevékenység előtt és alatt az adott tevékenységhez igazított online és offline képzést is kell tartalmaznia, a meghatározott közösségi igényekre gyakorolt egyértelmű hatásra kell törekednie, nem helyettesíthet szakmai gyakorlatot vagy állást, nem tekinthető egyenértékűnek munkaviszonnyal, és a vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban írásbeli megállapodáson kell alapulnia. A megállapodásnak biztosítania kell a résztvevő megfelelő jogi, társadalmi és pénzügyi védelmét. [Mód. 85]

(2)  Az önkéntes munka helyszíne lehet alapvetően a résztvevő tartózkodási országán kívüli más ország (határokon átnyúló tevékenység). vagy Az önkéntes munka helyszíne lehet a résztvevő tartózkodási ország országa (belföldi tevékenység), de csak a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok részvétele előtt áll nyitva, és magában foglalja a tevékenység helyszínéül szolgáló országtól eltérő országban lakóhellyel rendelkező résztvevők részvételét is. [Mód. 86]

8. cikk

Szakmai gyakorlatok és állások

(1)  A 4. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett szakmai gyakorlatnak egy tanulmányi gyakorlatért fizetés jár, és képzési elemet is kell tartalmaznia, továbbá annak a szakmai gyakorlat kezdetén kötött írásbeli megállapodáson kell alapulnia, adott esetben a gyakorlat végzésének helye szerinti ország alkalmazandó jogszabályi keretével összhangban. A szakmai gyakorlattal kapcsolatos megállapodásnak ki kell térnie az oktatási célokra, a munkakörülményekre, a szakmai gyakorlat időtartamára, a résztvevő javadalmazására és a felek jogaira és kötelezettségeire, és figyelembe véve kell vennie a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerének (HL C 88., 2014.3.27., 1. o.) elveit (2014/C 88/01). A szakmai gyakorlat nem helyettesítheti az állásban történő foglalkoztatást. [Mód. 87]

(2)  A 4. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett Az állásnak tanulmányi és képzési elemet is írásbeli munkaszerződésen kell tartalmaznia, és alapulnia, amely betartja a munkavégzés helye szerinti részt vevő ország országban érvényes nemzeti jogszabályi keretével összhangban álló munkaszerződésen kell alapulnia jogszabályok által megállapított valamennyi foglalkoztatási feltételt, alkalmazandó kollektív szerződést vagy mindkettőt. Amennyiben a munkaszerződés időtartama meghaladja a 12 tizenkét hónapot, az állást kínáló részt vevő szervezetnek legfeljebb 12 tizenkét hónapos időszakra nyújtható támogatás. [Mód. 88]

(3)  A szakmai gyakorlatoknak és állásoknak a tevékenység előtt és alatt egy tanulmányi határozott oktatási és képzési tanulmányi elemet is kell tartalmazniuk, hogy segítsék a résztvevőt személyes, tanulmányi, szociális, állampolgári és szakmai fejlődése szempontjából hasznos kompetenciák fejlesztése céljából releváns tapasztalatok szerzésében. [Mód. 89]

(4)  A szakmai gyakorlatok és állások helyszíne lehet alapvetően a résztvevő tartózkodási országán kívüli más ország (határokon átnyúló tevékenység). vagy A szakmai gyakorlatok és állások helyszíne lehet a résztvevő tartózkodási ország országa (belföldi tevékenység), de csak a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok részvétele előtt áll nyitva, és magában foglalja a tevékenység helyszínéül szolgáló országtól eltérő országban lakóhellyel rendelkező résztvevők részvételét is. [Mód. 90]

(4a)   Megfelelő költségvetést kell elkülöníteni az észszerű alkalmazkodás finanszírozására, lehetővé téve a fogyatékossággal élő személyek hatékony, másokkal azonos alapon történő részvételét a fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ-egyezménynek és a 2000/78/EK tanácsi irányelvnek(27) megfelelően. [Mód. 91]

9. cikk

Szolidaritási projektek

A 4. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett szolidaritási projektek nem helyettesíthetnek szakmai gyakorlatot és/vagy állást.

IV. FEJEZET

EURÓPAI ÖNKÉNTES HUMANITÁRIUS SEGÍTSÉGNYÚJTÁSI HADTEST

10. cikk

A tevékenységek célja, tevékenységtípusok

(1)  A Az „Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest” programág keretében megvalósuló tevékenységek célja mindenekelőtt, hogy hozzájáruljanak a szükségletalapú humanitárius segítségnyújtási kapacitás megerősítéséhez, amelynek célja az élet védelme, az emberi szenvedés megelőzése és enyhítése, az emberi méltóság megőrzése a természeti és az ember által okozott katasztrófákkal összefüggésben, valamint a kiszolgáltatott, sérülékeny vagy katasztrófa a természeti és az ember által okozott katasztrófák sújtotta közösségek lehetőségeinek és ellenálló képességének erősítése, továbbá a humanitárius segítségnyújtás irányából a hosszabb távú, fenntartható és inkluzív fejlődés felé történő átmenet elősegítése. [Mód. 92]

(2)  Az ebbe a fejezetbe tartozó tevékenységeket a humanitárius segítségnyújtásról szóló európai konszenzussal összhangban, az emberiesség, a semlegesség, a pártatlanság és a függetlenség alapvető humanitárius segítségnyújtási elveivel összhangban kell végezni, az Unió által a szükségleteken alapuló megkülönböztetés iránt tett szilárd kötelezettségvállalás megerősítésével, az érintett népességek közötti vagy azokon belüli megkülönböztetéstől mentesen, a nemzetközi jog tiszteletben tartásával. [Mód. 93]

(2a)  Az Unió olyan helyzetekben nyújt humanitárius segítséget, amelyekben a fejlesztési együttműködéshez, a válságkezeléshez és a polgári védelemhez kapcsolódó más eszközök is alkalmazásra kerülhetnek. Az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest következetes módon és kiegészítő jelleggel végzi tevékenységét, amelynek során elkerüli a releváns uniós szakpolitikákkal és eszközökkel, különösen az Unió humanitárius segítségnyújtási politikájával, a fejlesztési együttműködési politikával és az Unió polgári védelmi mechanizmusával való átfedéseket [Mód. 94]

(2b)  A humanitárius válságokra történő következetes nemzetközi reagálás elősegítése során az e fejezethez tartozó tevékenységeket az Egyesült Nemzetek Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatala által koordinált tevékenységekkel összhangban kell végrehajtani. [Mód. 95]

(2c)  Az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtestnek hozzá kell járulnia a nemek közötti egyenlőség szempontjának az uniós humanitárius segítségnyújtás során történő érvényesítéséhez, előmozdítva a nők egyedi szükségleteit figyelembe vevő humanitárius segítségnyújtást. Külön figyelmet kell fordítani a nők csoportjaival és hálózataival való együttműködésre annak érdekében, hogy fokozni lehessen a nők részvételét és vezető szerepvállalását a humanitárius segítségnyújtásban, valamint, hogy támaszkodni lehessen képességeikre és szakértelmükre a válság sújtotta közösségek újjáépítése, a béketeremtés, a katasztrófakockázatok csökkentése és az ellenálló képesség erősítése során. [Mód. 96]

(2d)  A kiküldetés konkrét feltételeit a fogadó szervezetekkel alaposan konzultálva, a küldő szervezet és az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest között létrejövő megállapodásban kell meghatározni, amely magában foglalja a jogokat és kötelezettségeket, a kiküldetés időtartamát és helyszínét, valamint az elvégzendő feladatokat. [Mód. 97]

(3)  A programág a 4. cikk (1) bekezdésének a), d) és e) pontjában említett tevékenységeket támogatja az alábbiak szerint:

a)  önkéntes munka, a 11. cikkben megállapítottak szerint;

aa)   szolidaritási projektek; [Mód. 98]

b)  hálózatépítési tevékenységek az e programágban részt vevő magánszemélyek és szervezetek számára, az 5. cikknek megfelelően;

c)  minőségbiztosítási és támogatási intézkedések az 5. cikknek megfelelően, különleges figyelmet fordítva a résztvevők biztonságát és védelmét biztosító intézkedésekre.

(3a)   E rendelet célja, hogy a helyi felkészültség növelése, a humanitárius válságok kezelése és az önkéntesek által a helyszínen végzett munka hatékonyságának és fenntarthatóságának biztosítása érdekében a harmadik országok szükségleteinek előzetes értékelése alapján támogassa a humanitárius segítségnyújtási kapacitások növelésére irányuló intézkedéseket, többek között a következőket:

a)  a katasztrófakockázatok kezelése, a katasztrófákra való felkészülés és válaszadás, coaching, az önkéntesek irányításával, valamint a fogadó szervezetek alkalmazottai és önkéntesei számára releváns más területekkel kapcsolatos képzés;

b)  a legjobban bevált gyakorlatok cseréje, technikai segítségnyújtás, ikerintézményi programok, valamint alkalmazottak és önkéntesek csereprogramjai, hálózatépítés és más megfelelő intézkedések. [Mód. 99]

(3b)   A Bizottság fenntartja, kezeli és naprakésszé teszi az EU segítségnyújtási önkénteseinek adatbázisát, szabályozza az ahhoz való hozzáférést és annak használatát, köztük az EU segítségnyújtási önkéntesek rendelkezésre állására és képességére vonatkozóan is, lehetővé téve a kiküldetésről visszatérő önkéntesek folyamatos részvételét. Az ezen adatbázisban, vagy adatbázis céljaira gyűjtött adatok feldolgozását adott esetben az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendeletének(28), valamint az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendeletének(29) megfelelően kell végezni. [Mód. 100]

11. cikk

A humanitárius segítségnyújtási műveleteket támogató önkéntes munka

(1)  A . cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, humanitárius segítségnyújtási műveleteket támogató önkéntes munkának egy többek között már az elhelyezés előtt megfelelő tanulmányi és képzési elemet szakaszt kell tartalmaznia, olyan projektekhez kell kapcsolódnia, amelyekben a fiatal önkéntesek részt vesznek, kellő hangsúlyt kell tartalmaznia helyeznie a 10. cikk (2) bekezdésében felsorolt humanitárius segítségnyújtási elvekre és a károkozás tilalmának elvére, továbbá nem helyettesíthet szakmai gyakorlatot vagy állást, és írásbeli megállapodáson kell alapulnia. [Mód. 101]

(1a)   Az „EU segítségnyújtási önkéntesei” kezdeményezésnek támogatnia kell a harmadik országok helyi önkénteseit. [Mód. 102]

(2)  Az ebbe a programágba tartozó önkéntes munka kizárólag olyan harmadik országban területen végezhető, amelyben [Mód. 103]

a)  humanitárius segítségnyújtási tevékenységeket és műveleteket folytatnak, és

b)  aktuálisan nem zajlanak nemzetközi vagy nem nemzetközi fegyveres összeütközések.

(2a)  A harmadik országok szükségleteinek a küldő és fogadó szervezetek, és egyéb érintett szereplők által végzett előzetes értékelése alapján az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest az alábbiakra irányuló tevékenységeket támogatja:

a)  a fogadó szervezetek harmadik országokban biztosított humanitárius segítségnyújtásra irányuló kapacitásának megerősítése a humanitárius válságokra való helyi felkészültség és reagálás fokozása, valamint az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest eredményes és fenntartható helyszíni munkájának a katasztrófakockázat-kezelés, a katasztrófákra való felkészültség és reagálás, a humanitárius segítségnyújtásból a fenntartható helyi fejlesztésbe történő átmenet, coaching, valamint az önkéntesek irányításával kapcsolatos képzés révén történő biztosítása érdekében;

b)  a bevált gyakorlatok megosztása, technikai segítségnyújtás, ikerintézményi programok, valamint alkalmazottak és önkéntesek csereprogramjai. [Mód. 104]

(2b)   Az önkéntesek biztonságát és védelmét érintő kockázatértékelés kiemelt fontosságú, különösen az instabil országokban vagy régiókban, vagy ott, ahol közvetlen fenyegetést jelentő veszélyek vannak. [Mód. 105]

(2c)   Az Európai Szolidaritási Testülettel kapcsolatos kommunikációs kampányokat elsősorban az EU területén kell végrehajtani, amikor azok az „EU segítségnyújtási önkéntesei” kezdeményezést érintik, és arra a munkára kell vonatkozniuk, amelyet az önkéntesek és a humanitárius szervezetek a tevékenységeiket vezérlő emberiesség, semlegesség, pártatlanság és függetlenség humanitárius elvei alapján végeznek. [Mód. 106]

(2d)   Az önkéntesség a fogadó szervezetek által helyi szinten feltárt tényleges hiányosságokat és szükségleteket elégít ki. [Mód. 107]

11a. cikk

Az önkéntes jelöltek beazonosítása és kiválasztása

(1)  A Bizottság a harmadik országok szükségleteinek előzetes értékelése alapján a nemzeti irodákkal és a fogadó szervezettekkel együttműködésben azonosítja be és választja ki a képzésben való részvételre hivatott önkéntes jelölteket.

(2)   Az önkéntes jelölteket a 14. cikknek megfelelően kell beazonosítani és kiválasztani a megkülönböztetésmentesség, a nemek közötti egyenlőség és az esélyegyenlőség elveinek tiszteletben tartása mellett.

(3)   A 2. és 15. cikkben említett korhatárok nem vonatkoznak az ezen cikk szerinti humanitárius segítségnyújtási műveletek támogatására irányuló önkéntességre. [Mód. 108]

11b. cikk

Az önkéntes jelöltek képzése

(1)  A Bizottság a humanitárius segítségnyújtási intézkedések támogatása és kiegészítése céljából a meglévő programok és eljárások alapján kidolgozza az önkéntes jelöltek felkészítésére szolgáló képzési programot.

(2)   A minősített szervezetek által végrehajtott képzési programokban a jelentkezési eljárással összhangban beazonosított és kiválasztott önkéntes jelöltek vehetnek részt. Az egyes önkéntes jelöltek által elvégzendő képzés időtartamát és tartalmát az akkreditált fogadó szervezettel konzultálva kell meghatározni az igények alapján, az önkéntes jelölt korábbi tapasztalata és a tervezett alkalmazási hely figyelembevételével.

(3)   A képzési program tartalmazza a humanitárius segítségnyújtási intézkedések támogatása és kiegészítése céljából alkalmazott és a helyszíni igények teljesítésére hivatott önkéntes jelöltek felkészültségének értékelését. [Mód. 109]

V. FEJEZET

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

12. cikk

Költségvetés

(1)  A programnak a 2021 és 2027 közötti időszakban történő megvalósítására szánt pénzügyi keretösszeg 2018. évi árakon 1 112 988 000 EUR [folyó áron 1 260 000 000 EUR]. [Mód. 110]

(2)  Az (1) bekezdésben említett összeg felhasználható a program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre, ideértve a szervezeti információtechnológiai rendszereket. A költségvetés megfelelő részét a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjére és az ifjúsági hálózatok fejlesztésére kell fordítani. [Mód. 111]

(2a)   A Bizottság a rugalmasság és a 12a. cikk szerinti tevékenységek szerinti indikatív költségvetési bontás kiigazítása érdekében a 29. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el. Az e cikk szerint elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok az új politikai prioritásokat a bontás újbóli kiigazításával tükrözik, tiszteletben tartva a legfeljebb 20%-os különbözetet. [Mód. 112]

(3)  A költségvetési rendelet sérelme nélkül az első munkaprogramban szereplő projektekből származó, intézkedési kiadások 2021. január 1-jétől számolhatók el.

(4)  A tagállamok részére megosztott irányítás keretében allokált források a tagállamok kérésére átcsoportosíthatók a programra. A Bizottság ezeket a forrásokat a költségvetési rendelet [62. cikke (1) bekezdésének a) pontjával] összhangban közvetlenül vagy [62. cikke (1) bekezdésének c) pontjával] összhangban közvetve hajtja végre. Ezeket a forrásokat lehetőség szerint az érintett tagállam javára kell felhasználni.

12a. cikk

A 7., 8., 9. és 11. cikk szerinti tevékenységekre szánt költségvetés bontása

A 7., 8., 9. és 11. cikk szerinti tevékenységekre szánt költségvetés indikatív bontása a következő:

a)  szolidaritási tevékenységekben és szolidaritási projektekben végzett önkéntes munkára, a 7. és 9. cikkben meghatározottak szerint: 86%;

b)  szakmai gyakorlatokra és állásokra, a 8. cikkben meghatározottak szerint: 8%; és

c)  humanitárius segítségnyújtási műveleteket támogató önkéntes munkára, a 11. cikkben meghatározottak szerint: 6%. [Mód. 113]

13. cikk

Az uniós finanszírozás formái és a végrehajtási módok

(1)  A programot a költségvetési rendelettel összhangban következetes módon, közvetlen irányítással kell végrehajtani, illetve közvetett irányítással a költségvetési rendelet [62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában] említett szervekkel.

(2)  A program a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában – különösen vissza nem térítendő támogatás, pénzdíj és közbeszerzés formájában – nyújthat finanszírozást. A kedvezményezettekre vonatkozó előírások egyszerűsítése érdekében minél nagyobb mértékben kell az egyösszegű átalányt, az egységköltséget és az átalányfinanszírozást alkalmazni. [Mód. 114]

(3)  A kölcsönös biztosítási mechanizmushoz való hozzájárulások fedezhetik a címzettek által visszafizetendő pénzösszegek behajtásával kapcsolatos kockázatot, és elegendő garanciát jelentenek a költségvetési rendelet értelmében. A(z) XXX rendelet [a garanciaalapról szóló rendelet helyébe lépő rendelet] [X. cikkében] megállapított rendelkezések alkalmazandók.

(4)  Az értékelő bizottság tagjai közvetlen és közvetett irányítás keretében történő kiválasztás esetén is lehetnek külső szakértők.

VI. FEJEZET

RÉSZVÉTEL AZ EURÓPAI SZOLIDARITÁSI TESTÜLETBEN

14. cikk

Részt vevő országok

(1)  Az 5., 7., 8., 9. és 11. cikkben említett önkéntes munka, szakmai gyakorlatok, állások, szolidaritási projektek, hálózatépítési tevékenységek, valamint minőségbiztosítási és támogatási intézkedések a tagállamok, valamint a tengerentúli országok és területek részvétele előtt állnak nyitva.

(2)  Az 5. és 7. cikkben említett önkéntes munka, hálózatépítési tevékenységek, valamint minőségbiztosítási és támogatási intézkedések emellett az alábbiak részvétele előtt is nyitva állnak:

a)  az Európai Szabadkereskedelmi Társulás olyan tagjai, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai is, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban;

b)  csatlakozó országok, tagjelöltek és potenciális tagjelöltek, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban;

c)  az európai szomszédságpolitika hatálya alá tartozó országok, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban;

d)  más harmadik országok, a harmadik ország uniós programokban való részvételét szabályozó egyedi megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban, feltéve, hogy a megállapodás:

–  méltányos egyensúlyt biztosít az uniós programokban részt vevő harmadik ország hozzájárulásai és a neki biztosított juttatások tekintetében;

–  meghatározza a programokban való részvétel feltételeit, beleértve az egyes programokhoz és azok adminisztratív költségeihez való pénzügyi hozzájárulás kiszámítását. Ezek a hozzájárulások a költségvetési rendelet [21. cikkének (5) bekezdésével] összhangban címzett bevételnek minősülnek;

–  nem ruház a harmadik országra döntéshozatali jogkört a programra vonatkozóan;

–  garantálja az Uniónak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához és a pénzügyi érdekeinek védelméhez való jogát.

(3)  A (2) bekezdésben említett országok csak akkor vehetnek részt teljes körűen a programban, ha teljesítik az e rendelet által a tagállamok számára előírt kötelezettségeket.

(3a)   A programról szóló éves vagy időközi jelentés részeként a harmadik országok által a programhoz tett és tőlük elvárt pénzügyi hozzájárulásról – miután elegendő információ áll rendelkezésre – jelentést kell tenni a költségvetési hatóság mindkét ága számára. [Mód. 115]

(4)  Az 5. és 7. cikkben említett önkéntes munka és hálózatépítési tevékenységek nyitva állhatnak bármely, a programhoz nem társult harmadik ország előtt, különösen ha az szomszédságpolitikai partnerország.

15. cikk

Magánszemélyek részvétele

(1)  Az Európai Szolidaritási Testületben részt venni kívánó 17 és 30 év közötti fiataloknak regisztrálniuk kell az Európai Szolidaritási Testület portálján. Az önkéntes munka, a szakmai gyakorlat, az állás vagy a szolidaritási projekt megkezdésének időpontjában azonban az érintett fiatalnak legalább 18 évesnek kell lennie, és nem lehet idősebb 30 évnél.

(1a)  A más országba költöző résztvevők számára nemcsak a sürgősségi ellátást, hanem a lakóhelyük szerinti uniós tagállamban őket megillető, teljes körű egészségügyi ellátást is garantálják. Az egészségügyi ellátást a tevékenység végzésének helye szerinti tagállam közegészségügyi szolgálatain keresztül, és ilyen szolgálatok hiányában, vagy ha az adott helyen nem felelnek meg a lakóhely szerinti tagállam minőségi előírásainak, akkor a tevékenység végzésének helye szerinti tagállamban magán egészségügyi szolgálatok révén kell biztosítani. [Mód. 116]

(1b)  A rendelet végrehajtása során a Bizottság, a tagállamok és a többi részt vevő ország biztosítják a társadalmi befogadás és az egyenlő hozzáférési feltételek, többek között a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok részvételének előmozdítását. [Mód. 117]

16. cikk

Részt vevő szervezetek

(1)  Az Európai Szolidaritási Testületben részt vehet bármely köz- vagy magánjogi vagy nemzetközi nonprofit vagy profitorientált szervezet – ideértve az ifjúsági szervezeteket, vallási intézményeket, jótékonysági egyesületeket, világi humanista szervezeteket, nem kormányzati szervezeteket és más civil társadalmi szereplőket –, amennyiben szolidaritási tevékenységeket folytat, a bejegyzése szerinti ország jogszabályai értelmében jogi személyiséggel rendelkezik, és amennyiben megkapta az Európai Szolidaritási Testület minőségi védjegyét. A minőségi védjegy igazolja, hogy a tevékenységek megfelelhetnek a 3. cikkben meghatározott célkitűzéseknek, és biztosítják a 4. cikk szerinti intézkedéseket. [Mód. 118]

(2)  Azon szervezetek kérelmét, amelyek az Európai Szolidaritási testület részt vevő szervezetévé kívánnak válni, az Európai Szolidaritási Testület illetékes végrehajtó szerve bírálja el a következő kritériumok alapján: egyenlő bánásmód; esélyegyenlőség és megkülönböztetésmentesség; az állásban történő foglalkoztatás helyettesítésének elkerülése; színvonalas, könnyen hozzáférhető és inkluzív tevékenységek biztosítása, amelyek a meghatározott közösségi igények tekintetében egyértelmű hozzáadott értékkel bírnak, a személyes, társadalmi-oktatási és szakmai fejlődést ösztönző tanulási dimenzióval rendelkeznek; a képzésre, munkavégzésre és önkéntességre vonatkozó megfelelő feltételek; biztonságos és tisztességes környezet és munkakörülmények; valamint a nyereségszerzés tilalmának elve a költségvetési rendeletnek megfelelően. A fenti elvek alapján bírálható el, hogy a szervezet tevékenységei megfelelnek-e az Európai Szolidaritási Testület követelményeinek és célkitűzéseinek. A minőségi védjegy kizárólag olyan szervezet számára állítható ki, amely kötelezettséget vállal ezen elvek betartására. [Mód. 119]

(3)  Az elbírálás eredményeként a szervezet megkaphatja az Európai Szolidaritási Testület minőségi védjegyét. A minőségi védjegy megszerzéséhez teljesítendő egyedi követelmények a szolidaritási tevékenység típusától és a szervezet funkciójától függően változnak. A megszerzett védjegyet rendszeresen újra kell értékelni és vissza is lehet azt a védjeggyel való visszaélés, vagy a (2) bekezdésben előírt elveknek való meg nem felelés esetén vissza kell vonni. Bármely, a tevékenységeit alapvetően megváltoztató szervezet értesíti az illetékes végrehajtó szervet az újbóli értékelés elvégzése érdekében. [Mód. 120]

(4)  Azok a szervezetek, amelyek megkapták az Európai Szolidaritási Testület minőségi védjegyét, fogadó szervezetként és/vagy támogató funkcióban hozzáférést kapnak az Európai Szolidaritási Testület portáljához, és a regisztrált jelöltek részére szolidaritási tevékenységekre vonatkozó ajánlatokat kínálhatnak fel.

(4a)  A minőségi védjeggyel rendelkező részt vevő szervezetek számára biztosítani kell a hozzáférést egy olyan platformhoz, amelyen felkutathatják az alkalmas jelölteket: ennek köszönhetően mind a résztvevők, mind a részt vevő szervezetek könnyebben vállalkozhatnak szolidaritási tevékenységekre. [Mód. 121]

(4b)  A részt vevő szervezetek elősegítik a program népszerűsítését azzal, hogy a korábbi résztvevők számára lehetőséget biztosítanak – hálózatépítés támogatása révén – tapasztalataik megosztására és nagykövetként való fellépésükre a program újabb lehetséges résztvevőinek körében. [Mód. 122]

(5)  Az Európai Szolidaritási Testület minőségi védjegye nem eredményezi automatikusan az Európai Szolidaritási Testület keretében történő finanszírozást.

(5a)  A részt vevő szervezetek különböző funkciókat töltenek be az Európai Szolidaritási Testület keretében. Fogadó szervezetként a regisztrált résztvevők számára szolidaritási tevékenységekkel kapcsolatos felhívások közzétételével és a résztvevők fogadásával kapcsolatos feladatokat látják el, így szükség szerint a tevékenységek szervezésével, valamint a szolidaritási tevékenység minden szakaszában a résztvevők eligazításával és támogatásával kapcsolatos feladatokat végzik, biztonságos és kényelmes munkakörnyezetet biztosítanak a résztvevők számára, illetve gondoskodnak a tevékenység után a részvevőknek adott visszajelzésekről. Támogató funkcióban a szervezetek a résztvevők kiküldésével, valamint a szolidaritási tevékenységet megelőzően, az alatt és azt követően nyújtott felkészítésükkel és támogatásukkal kapcsolatos feladatokat látják el, beleértve a képzéseket és a résztvevők helyi szervezetekhez való átirányítását is egy lezárt tevékenységet követően. A támogatási feladatokat ellátó szervezetek adminisztratív és logisztikai támogatást is nyújthatnak a szolidaritási projektek résztvevőinek. [Mód. 123]

(6)  A részt vevő szervezetek által kínált szolidaritási tevékenységek és kapcsolódó minőségbiztosítási és támogatási intézkedések finanszírozása történhet az Európai Szolidaritási Testület keretében vagy egyéb, az Unió költségvetésétől nem függő finanszírozási forrásokból.

(7)  A 11. cikkben említett tevékenységek tekintetében részt vevő szervezeteknek elsődleges hangsúlyt kell fektetniük az önkéntesek biztonságára és védelmére.

17. cikk

Hozzáférés az Európai Szolidaritási Testület finanszírozási forrásaihoz

Az Európai Szolidaritási Testülettől a részt vevő országokban létrehozott köz- vagy magánjogi szervezetek, illetve nemzetközi szervezetek igényelhetnek finanszírozási forrásokat. A 7., 8. és 11. cikkben említett tevékenységek esetében az Európai Szolidaritási Testület finanszírozási forrásaihoz való hozzáférés előfeltétele az, hogy a részt vevő szervezet megszerezze a minőségi védjegyet. A 9. cikkben említett szolidaritási projektek esetében az Európai Szolidaritási Testület résztvevőiből álló informális csoportok nevében magánszemélyek is igényelhetnek finanszírozási forrásokat. Főszabályként a támogatás iránti kérelmet azon ország nemzeti hatóságához kell benyújtani, ahol a szervezet székhelye található. Az európai vagy nemzetközi szervezetek által szervezett tevékenységekkel, az önkéntes csoportok európai szinten meghatározott kiemelt területeken végzett tevékenységekkel, valamint a harmadik országokban végzett humanitárius segítségnyújtási műveleteket támogató önkéntes tevékenységekkel kapcsolatos támogatási kérelmeket az EACEA-hoz kell benyújtani. [Mód. 124]

VII. FEJEZET

PROGRAMOZÁS, NYOMON KÖVETÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

18. cikk

Éves munkaprogram [Mód. 125]

A másodlagos szakpolitikai döntéseket és prioritásokat, többek között a 4–11. cikkben meghatározott konkrét intézkedések részleteit a költségvetési rendelet [110.] cikkében említett munkaprogram keretében, évente kell meghatározni. Az éves munkaprogramokban a program végrehajtásának részleteit is meg kell határozni. A munkaprogramok tartalmazzák továbbá az egyes cselekvésekhez elkülönített támogatási összegeket, valamint a nemzeti irodák által irányítandó tevékenységek számára a tagállamok és a programhoz társult harmadik országok között elosztott összegeket. A Bizottság a 29. cikkel összhangban felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítésére, a munkaprogramok elfogadásával. [Mód. 126]

A programot a költségvetési rendelet [110. cikkében] említett munkaprogramokon keresztül kell végrehajtani. A munkaprogramok tartalmazzák továbbá az egyes cselekvésekhez elkülönített támogatási összegeket, valamint a nemzeti irodák által irányítandó tevékenységek számára a tagállamok és a programhoz társult harmadik országok között elosztott összegeket. A munkaprogramot a Bizottság fogadja el végrehajtási jogi aktussal. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 30. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

19. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1)  A 3. cikkben meghatározott általános és egyedi programcélkitűzések megvalósítása terén tett előrelépésekről történő jelentéstételhez használandó mutatókat a melléklet tartalmazza.

(2)  Annak érdekében, hogy hatékonyan lehessen értékelni a program által a célkitűzéseinek megvalósítása terén elért eredményeket, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 29. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a mellékletnek a mutatók szükség szerinti felülvizsgálata vagy kiegészítése érdekében történő módosítása, valamint e rendeletnek a nyomonkövetési és értékelési keret létrehozására vonatkozó rendelkezésekkel történő kiegészítése céljából.

(3)  A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy az uniós pénzeszközöknek a költségvetési rendelet [2. cikkének 5. pontja] szerinti kedvezményezettjei hatékonyan, eredményesen, időben és kellő részletességgel összegyűjtsék a program végrehajtásának nyomon követésére és értékelésére vonatkozó adatokat. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök kedvezményezettjeire és a tagállamokra vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

20. cikk

Értékelés

(1)  Az értékeléseket időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.

(2)  A program időközi értékelését félidős felülvizsgálatát a program végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában kell elvégezni. , de A Bizottság legkésőbb négy évvel a program végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni 2024. június 30-ig benyújtja a félidős felülvizsgálatot az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához. Ehhez az elődprogram végleges értékelését is csatolni kell. [Mód. 127]

(3)  A IX. fejezetben meghatározott követelmények, valamint a nemzeti irodák 23. cikkben említett kötelezettségeinek sérelme nélkül a tagállamok 2024. április 30-ig jelentést nyújtanak be a Bizottságnak a program végrehajtásáról, illetve a területükön gyakorolt hatásáról.

(3a)   A Bizottság szükség esetén, továbbá a tagállamok által benyújtott félidős felülvizsgálat és végrehajtási jelentések alapján jogalkotási javaslatokat terjeszt elő a rendelet módosítására. A Bizottság az Európai Parlament illetékes szakbizottságai előtt jelentést tesz a félidős felülvizsgálatról, többek között az arra vonatkozó döntéséről, hogy szükség van-e a rendelet módosítására. [Mód. 128]

(4)  A program végrehajtásának végén, de legkésőbb négy évvel a(z) 1. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi a program végső értékelését.

(5)  A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.

VIII. FEJEZET

TÁJÉKOZTATÁS, KOMMUNIKÁCIÓ ÉS TERJESZTÉS

21. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és terjesztés

(1)  Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy időszerű, következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak. [Mód. 129]

(2)  A Bizottság a részt vevő országokban és a releváns uniós szintű hálózatokban a nemzeti hatóságokkal és a nemzeti irodákkal együttműködésben tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a programhoz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. A programhoz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez. [Mód. 130]

(3)  A 23. cikkben említett nemzeti irodák egységes stratégiát dolgoznak ki a program keretében irányított cselekvéseik által támogatott tevékenységek eredményeinek közlése, hatékony terjesztése, a potenciális kedvezményezettekkel való megismertetése és kiaknázása tekintetében, és támogatják a Bizottságot a programra és az eredményeire vonatkozó információk – köztük a nemzeti és uniós szinten irányított cselekvésekre és tevékenységekre vonatkozó információk – terjesztésében, illetve tájékoztatják az érintett célcsoportokat az országukban megvalósuló cselekvésekről. [Mód. 131]

(3a)   A részt vevő szervezetek a programmal kapcsolatos kommunikációs és információterjesztési célokra az „Európai Szolidaritási Testület” védjegyet használják. [Mód. 132]

IX. FEJEZET

IRÁNYÍTÁSI ÉS ELLENŐRZÉSI RENDSZER

22. cikk

Nemzeti hatóság

Az Európai Szolidaritási Testületben részt vevő egyes országokban az [új Erasmus programról szóló rendelet] III. fejezetében említett tevékenységek irányítására kijelölt nemzeti hatóságok az Európai Szolidaritási Testület keretében is nemzeti hatóságként működnek. Az [új Erasmus programról szóló rendelet] 23. cikkének (1), (2), (6), (7), (9), (10), (11), (12), (13) és (14) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó az Európai Szolidaritási Testületre.

23. cikk

Nemzeti iroda

(1)  Az Európai Szolidaritási Testületben részt vevő egyes országokban az [új Erasmus programról szóló rendelet] III. fejezetében említett tevékenységek irányítására kijelölt nemzeti irodák a saját országukban az Európai Szolidaritási Testület keretében is nemzeti irodaként működnek.

Az [új Erasmus programról szóló rendelet] 24. cikkének (1), (2), (3), (4), (5) és (6) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó az Európai Szolidaritási Testületre.

(2)  Az [új Erasmus programról szóló rendelet] 24. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül, a nemzeti iroda felel továbbá az Európai Szolidaritási Testület keretében végzett, a 18. cikkben említett végrehajtási jogi aktusokban felsorolt intézkedésekhez kapcsolódó projektek életciklusai valamennyi szakaszának irányításáért, összhangban a költségvetési rendelet [62. cikke (1) bekezdése c) pontjának v. és vi. alpontjával].

(3)  Az e rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében említett azon országok esetében, ahol még nem jelöltek ki az adott ország tekintetében illetékes nemzeti irodát, az [új Erasmus programról szóló rendelet] 24. cikkének (1), (3), (4), (5) és (6) bekezdésével összhangban létre kell hozni egy ilyen irodát.

(3a)   A nemzeti iroda rendszeres konzultációt folytat a program kedvezményezettjeivel (egyénekkel és szervezetekkel) a programról alkotott visszajelzésük begyűjtése érdekében, hogy a Bizottság útmutatásai alapján értékelje a tevékenység minőségét és alakulását, és nehézségek esetén, valamint a visszajelzésük és szakértelmük alapján a program nemzeti szintű végrehajtásának javítása érdekében támogatást nyújt a résztvevőknek. [Mód. 133]

24. cikk

Európai Bizottság

(1)  A Bizottság és a nemzeti iroda közötti jogviszonyt – az [új Erasmus programról szóló rendelet] 24. cikkében foglalt szabályoknak megfelelően – írásos dokumentumban kell szabályozni, amely:

a)  meghatározza az érintett nemzeti irodára vonatkozó belső ellenőrzési normákat és a nemzeti iroda által kezelt, támogatási célú uniós pénzeszközökre vonatkozó szabályokat, figyelembe véve az egyszerűsítési követelményeket, és ezáltal nem róva többletterheket a résztvevőkre és a részt vevő szervezetekre; [Mód. 134]

b)  tartalmazza a nemzeti iroda munkaprogramját, amely magában foglalja a nemzeti iroda azon irányítási feladatait, amelyekhez uniós támogatást kap;

ba)  tartalmazza a rendszeres ülések és képzések szervezésére vonatkozó követelményt a nemzeti irodák hálózatával és a részükre annak érdekében, hogy az összes részt vevő országban biztosítva legyen a program koherens megvalósítása; [Mód. 135]

c)  meghatározza a nemzeti irodára vonatkozó jelentéstételi követelményeket.

(1a)  A Bizottság rendszeres találkozókat szervez a program végrehajtásáról a fiatalokat és önkénteseket számban és típusban megfelelően képviselő hálózatokkal, valamint más érintett civil társadalmi szervezetekkel, többek között a program tevékenységei szempontjából fontos szociális partnerekkel és hálózatokkal. [Mód. 136]

(2)  A Bizottság évente a nemzeti iroda rendelkezésére bocsátja az alábbi pénzeszközöket:

a)  az Európai Szolidaritási Testület intézkedéseinek az érintett részt vevő országban való pénzügyi támogatására szolgáló pénzeszközök, amelyek kezelésével a nemzeti irodát megbízták;

b)  az [új Erasmus programról szóló rendelet] 25. cikke (3) bekezdésének b) pontjában ismertetett szabályoknak megfelelően meghatározott, a nemzeti iroda irányítási feladatait támogató pénzügyi hozzájárulás.

(3)  A Bizottság meghatározza a nemzeti iroda munkaprogramjára vonatkozó követelményeket. A Bizottság addig nem bocsátja a nemzeti iroda rendelkezésére az Európai Szolidaritási Testület pénzeszközeit, amíg hivatalosan jóvá nem hagyta az adott nemzeti iroda munkaprogramját.

(4)  Az [új Erasmus programról szóló rendelet] 23. cikkének (3) bekezdésében említett, a nemzeti irodákra vonatkozó megfelelőségi követelmények alapján a Bizottság felülvizsgálja a nemzeti irányítási és ellenőrző rendszereket, a nemzeti iroda vezetői nyilatkozatát és az erről adott, független auditszervezettől származó véleményt, kellő figyelmet fordítva a nemzeti hatóság által az Európai Szolidaritási Testülettel kapcsolatosan végzett nyomonkövetési és felügyeleti tevékenységekről benyújtott éves tájékoztatásra.

(5)  Az éves vezetői nyilatkozatnak és az erről adott, független auditszervezettől származó véleménynek az értékelése után a Bizottság elküldi véleményét és észrevételeit a nemzeti irodának és a nemzeti hatóságnak.

(5a)   Ha a Bizottság nem tudja elfogadni az éves vezetői nyilatkozatot vagy az arra vonatkozó független auditvéleményt, vagy ha a nemzeti iroda nem tesz eleget kielégítő mértékben a Bizottság észrevételeinek, a Bizottság bármilyen óvintézkedési és korrekciós intézkedést alkalmazhat, ha az a költségvetési rendelet 131. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összhangban az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez szükséges. [Mód. 137]

24a. cikk

Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség

Uniós szinten az EACEA feladata, hogy kezelje a programnak a 7. cikkben felsorolt, az Európa-szerte működő vagy platformszervezetek által benyújtott, a program projekttevékenységeire irányuló támogatások valamennyi szakaszát az európai szinten meghatározott kiemelt területeken működő önkéntes csoportok tevékenységei, valamint a harmadik országokban végzett humanitárius segítségnyújtási műveleteket támogató önkéntes tevékenységek tekintetében.

Az EACEA feladata továbbá az Európa-szerte működő vagy platformszervezetek, továbbá a nemzeti rendszereket vagy uniós megosztott irányítás alá tartozó alapok végrehajtásával megbízott szervezetek, illetve a humanitárius segítségnyújtási műveleteket támogató önkéntes tevékenységeket végezni kívánó szervezetek akkreditálása (minőségi védjegy) és nyomon követése. [Mód. 138]

25. cikk

Ellenőrzések

(1)  A költségvetési rendelet [127.] cikke] cikke szerinti általános megbízhatóság alapját az uniós hozzájárulás felhasználására vonatkozóan személyek vagy jogalanyok – köztük az uniós intézmények vagy szervek által felhatalmazottaktól eltérőek – által végzett ellenőrzések képezik, amelyeket azonos feltételek szerint kell végrehajtani minden tagállamban. [Mód. 139]

(2)  A nemzeti hatóság kijelöl egy független auditszervezetet. A független auditszervezet ellenőri véleményt bocsát ki a költségvetési rendelet [155. cikkének (1) bekezdésében] említett vezetői nyilatkozatról.

(3)  A független auditszervezet:

a)  rendelkezik a közigazgatási auditok elvégzéséhez szükséges szakmai kompetenciákkal;

b)  biztosítja, hogy az auditok során figyelembe vegyék a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardokat; és

c)  nincs összeférhetetlenségi helyzetben azzal a jogi személlyel, amelyhez a 23. cikkben említett nemzeti iroda tartozik, továbbá a feladatait tekintve független attól a jogi személytől, amelyhez a nemzeti iroda tartozik.

(4)  A független auditszervezet teljes hozzáférést ad a Bizottságnak és képviselőinek, valamint az Európai Számvevőszéknek az összes olyan dokumentumhoz és jelentéshez, amely alátámasztja a nemzeti irodára vonatkozó vezetői nyilatkozatával kapcsolatban kibocsátott ellenőri véleményét.

X. FEJEZET

KONTROLLRENDSZER

26. cikk

A kontrollrendszerre vonatkozó alapelvek

(1)  Az Európai Szolidaritási Testület nemzeti irodák által irányított fellépéseivel kapcsolatos felügyeleti ellenőrzésekért a Bizottság felel. A Bizottság meghatározza a nemzeti iroda és a független auditszervezet által végzett ellenőrzésekre vonatkozó minimumkövetelményeket.

(2)  A nemzeti irodák feladata a támogatások kedvezményezettjeinek elsődleges ellenőrzése az Európai Szolidaritási Testület azon intézkedései tekintetében, amelyekért ezek az irodák felelnek. Ezeknek az ellenőrzéseknek arányosaknak és megfelelőknek kell lenniük, és kellő biztosítékot kell szolgáltatniuk arra vonatkozóan, hogy az odaítélt támogatásokat rendeltetésszerűen és az alkalmazandó uniós szabályoknak megfelelően használják fel. [Mód. 140]

(3)  A nemzeti irodáknak átadott pénzeszközök tekintetében a Bizottság gondoskodik arról, hogy az egységes audit alapelvének megfelelően és a kockázatalapú elemzések alapján a tagállamokkal és a nemzeti irodákkal közösen koordinálja az ellenőrzéseit. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által végzett vizsgálatokra.

27. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

Amennyiben egy harmadik ország nemzetközi megállapodás vagy bármely más jogi eszköz értelmében részt vesz a programban, az érintett harmadik országnak biztosítania kell az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az OLAF esetében e jogok közé tartozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt vizsgálatok – köztük például helyszíni ellenőrzések és szemlék – lefolytatásához való jog is.

XI. FEJEZET

KIEGÉSZÍTŐ JELLEG

28. cikk

Az uniós fellépések kiegészítő jellege

(1)  Az Európai Szolidaritási Testület intézkedéseinek összhangban kell lenniük a releváns uniós szintű szakpolitikákkal, programokkal és eszközökkel, különösen az Erasmus programmal, az európai strukturális és beruházási alapokkal (esb-alapok) és a Jogok és Értékek programmal és az Európai Szolidaritási Testület tevékenységei szempontjából releváns uniós szintű hálózatokkal, és ki kell egészíteniük azokat. [Mód. 141]

(2)  Az Hasonlóképpen, az Európai Szolidaritási Testület intézkedéseinek összhangban kell állniuk továbbá intézkedései nem helyettesíthetik a részt vevő országok releváns nemzeti, regionális és helyi szintű szakpolitikáival szakpolitikáit, programjaival programjait és eszközeivel eszközeit, hanem összhangban kell állniuk velük és ki kell egészíteniük azokat. Ennek érdekében a Bizottság, a nemzeti hatóságok és a nemzeti irodák megosztják egymással azokat az információkat, amelyek egyrészt a szolidaritáshoz és az ifjúsághoz, másrészt pedig az Európai Szolidaritási Testület keretében folyó tevékenységekhez kapcsolódó meglévő nemzeti rendszereikre és prioritásaikra vonatkoznak, hogy tevékenységeiket a bevált gyakorlatokra alapozhassák, és a hatékonyság és eredményesség biztosított legyen. [Mód. 142]

(2a)  Az uniós finanszírozás hatékonyságának és a program hatásának maximalizálása érdekében az érintett hatóságok minden szinten törekednek arra, hogy az összes vonatkozó program között koherens módon szinergiákat alakítsanak ki. Az ilyen szinergiák nem eredményezhetik az e rendeletben meghatározottaktól eltérő célok elérésére szolgáló pénzeszközök felhasználását. A szinergiáknak és a kiegészítő jellegnek végrehajtási szinten egyszerűsített pályázati eljárásokat kell eredményezniük, amelyeket vonatkozó végrehajtási iránymutatások kísérnek. [Mód. 143]

(3)  Az Európai Szolidaritási Testület harmadik országokban végrehajtott, 11. cikkben említett intézkedéseinek összhangban kell állniuk különösen az Unió külső tevékenységeinek egyéb területeivel, elsősorban a humanitárius segítségnyújtási politikával, a fejlesztési együttműködési politikával, a biztonságpolitikával, a bővítési politikával, a szomszédságpolitikával és az uniós polgári védelmi mechanizmussal, és ki kell egészíteniük azokat. [Mód. 144]

(4)  A program keretében hozzájárulásban részesült intézkedés hozzájárulást kaphat bármely más uniós programból, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. Az egyes uniós programokból nyújtott hozzájárulásokra a megfelelő program szabályai alkalmazandók. A kumulatív finanszírozás összege nem haladhatja meg az intézkedés elszámolható költségeinek összegét, és a különböző uniós programokból nyújtott támogatás a támogatási feltételeket meghatározó dokumentumoknak megfelelően arányosan számítandó ki.

(5)  Amennyiben a program és a [közös rendelkezésekről szóló (EU)XX rendelet] 1. cikkében említett európai strukturális és beruházási alapok közösen nyújtanak pénzügyi támogatást egy bizonyos intézkedéshez, az érintett intézkedést az ebben a rendeletben meghatározott szabályoknak, többek között a jogosulatlanul kifizetett összegek behajtására vonatkozó szabályoknak megfelelően kell végrehajtani.

(6)  A program keretében támogatásra jogosult azon intézkedések, amelyeket a programra vonatkozó valamely pályázati felhívás során már értékeltek, és amelyek teljesítik az adott pályázati felhívás minimális minőségi követelményeit, de amelyek költségvetési megszorítások miatt nem részesülnek finanszírozásban, támogatásban részesülhetnek az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Szociális Alap+ vagy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap forrásaiból az (EU)XX [a közös rendelkezésekről szóló] rendelet [65]. cikkének (7) bekezdésével és az (EU)XX [a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról szóló] rendelet [8]. cikkével összhangban, amennyiben ezen intézkedések összhangban állnak az érintett program célkitűzéseivel. Ebben az esetben a támogatást nyújtó alap szabályai irányadóak.

XII. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

29. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)  A Bizottságnak a 12., 18. és 19. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a program időtartamára szól. [Mód. 145]

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 12., 18. és 19. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. [Mód. 146]

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)  A 12., 18. és 19. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik. [Mód. 147]

30. cikk

Bizottsági eljárás

(1)  A Bizottságot a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság segíti.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

31. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az (EU) [az Európai Szolidaritási Testületről szóló] rendelet és a 375/2014/EU rendelet 2021. január 1-jével hatályát veszti.

32. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)  Ez a rendelet nem érinti az [Európai Szolidaritási Testületről szóló rendelet] vagy a 375/2014/EU rendelet szerinti intézkedések lezárásig történő folytatását vagy módosítását. Az említett rendeletek továbbra is alkalmazandók az érintett intézkedésekre azok lezárásáig.

(2)  A program pénzügyi keretösszegéből az [Európai Szolidaritási Testületről szóló rendelet] vagy a 375/2014/EU rendelet alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások is fedezhetők.

(3)  A 2027. december 31-ig be nem fejezett intézkedésekkel és tevékenységekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása céljából szükség esetén előirányzatok állíthatók be a 2027 utáni költségvetésbe a 12. cikk (2) bekezdésében meghatározott kiadások fedezésére.

(4)  A tagállamok biztosítják, hogy az Európai Szolidaritási Testület programja (2018‒2020) keretében végrehajtott és az e program keretében végrehajtandó tevékenységek közötti átmenet nemzeti szinten zökkenőmentes legyen.

33. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő [huszadik] napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt …, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

MELLÉKLET

A program működését szorosan figyelemmel kell kísérni, hogy mérni lehessen a kitűzött általános célkitűzés és a konkrét célkitűzések megvalósításának mértékét, valamint hogy nyomon követéshez lehessen követni a teljesítményét, eredményeit és hatásait. E célból meghatározzák a mutatókra vonatkozó minimumkeretet, amely kiindulópontként szolgál a program teljesítményének, eredményeinek és hatásainak nyomon követésére szolgáló jövőbeli részletes programhoz, és amely tartalmazza a jelentéstételhez kapcsolódó minőségi és mennyiségi mutatók bővített készletét: [Mód. 148]

a)  a szolidaritási tevékenységekben részt vevők száma;

b)  a kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevők százalékos aránya; és [Mód. 149]

c)  az Európai Szolidaritási Testület minőségi védjegyével rendelkező szervezetek száma.; [Mód. 150]

ca)  a (belföldi és határokon átnyúló) állásokat betöltő résztvevők száma ország, életkor, nem, szakmai háttér és iskolai végzettség szerinti bontásban; [Mód. 151]

cb)   a szolidaritási projektek résztvevőinek száma ország, életkor, nem, szakmai háttér és iskolai végzettség szerinti bontásban; [Mód. 152]

cc)   a minőségi védjegyétől megfosztott szervezetek száma; [Mód. 153]

cd)  a minőségi védjeggyel rendelkező szervezetek száma ország és kapott finanszírozás szerinti bontásban; [Mód. 154]

ce)  a kevesebb lehetőséggel rendelkező, részt vevő fiatalok száma; [Mód. 155]

cf)  a pozitív tanulási eredményekről beszámoló résztvevők száma; [Mód. 156]

cg)  az Európai Szolidaritási Testületben való részvételükért oklevélben – például Youthpass – vagy egyéb hivatalos elismerésben részesült résztvevők százalékos aránya; [Mód. 157]

ch)  a tevékenységek minőségével kapcsolatos általános elégedettségi arány a résztvevők körében; és [Mód. 158]

ci)  a szolidaritási tevékenységeken keresztül közvetlenül vagy közvetett módon támogatott személyek száma. [Mód. 159]

(1)HL C ., ., . o.
(2)HL C ., ., . o.
(3)Az Európai Parlament 2019. március 12-i álláspontja.
(4)A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az Európai Szolidaritási Testület (COM(2016)0942).
(5)Az Európai Parlament és a Tanács 1288/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az „Erasmus+”: elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról, valamint az 1719/2006/EK, az 1720/2006/EK és az 1298/2008/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 50. o.).
(6)Az Európai Parlament és a Tanács 375/2014/EU rendelete (2014. április 3.) az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest létrehozásáról (az „EU segítségnyújtási önkéntesei” kezdeményezés) (HL L 122., 2014.4.24., 1. o.).
(7)A Tanács ajánlása (2018. március 15.) a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszeréről (HL C 153., 2018.5.2., 1. o.).
(8)A Tanács ajánlása (2014. március 10.) a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszeréről (HL C 88., 2014.3.27., 1. o.).
(9)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/589 rendelete (2016. április 13.) a foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatáról (EURES), a munkavállalók mobilitási szolgáltatásokhoz való hozzáféréséről és a munkaerőpiacok további integrációjáról, valamint a 492/2011/EU és az 1296/2013/EU rendeletek módosításáról (HL L 107., 2016.4.22., 1. o.).
(10)A Tanács ajánlása (2012. december 20.) a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről (HL C 398., 2012.12.22., 1. o.).
(11) A Bizottság 2013/776/EU végrehajtási határozata (2013. december 18.) az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség létrehozásáról és a 2009/336/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2013.12.19., 46. o.).
(12) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2102 irányelve (2016. október 26.) a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről (HL L 327., 2016.12.2., 1. o.).
(13)A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Európai interoperabilitási keret – Végrehajtási stratégia (COM(2017)0134).
(14)[Hivatkozás a költségvetési rendeletre].
(15)Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
(16)A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).
(17)A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).
(18)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).
(19)Intézményközi megállapodás (2016. április 13.) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).
(20)[Hivatkozás a TOT-ok társulásáról szóló új tanácsi határozatra].
(21)A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak – Szorosabb és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival (COM(2017)0623).
(22) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).
(23)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/801 irányelve (2016. május 11.) a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről (HL L 132., 2016.5.21., 21. o.).
(24)Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(25)A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).
(26)Az EU Alapjogi Chartája (HL C 326., 2012.10.26., 391. o.).
(27) A Tanács 2000/78/EK irányelve (2000. november 27.) foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról (HL L 303., 2000.12.2., 16. o.).
(28) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
(29) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

Utolsó frissítés: 2020. január 27.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat