Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2018/0152(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0078/2019

Előterjesztett szövegek :

A8-0078/2019

Viták :

PV 12/03/2019 - 25
CRE 12/03/2019 - 25

Szavazatok :

PV 13/03/2019 - 11.10
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0174

Elfogadott szövegek
PDF 566kWORD 194k
2019. március 13., Szerda - Strasbourg Végleges kiadás
Vízuminformációs Rendszer ***I
P8_TA(2019)0174A8-0078/2019
Állásfoglalás
 Egységes szerkezetbe foglalt szöveg

Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása a 767/2008/EK rendelet, a 810/2009/EK rendelet, az (EU) 2017/2226 rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, a(z) XX/2018 rendelet [interoperabilitási rendelet], valamint a 2004/512/EK határozat módosításáról és a 2008/633/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0302 – C8-0185/2018 – 2018/0152(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0302),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 16. cikkének (2) bekezdésére, 77. cikke (2) bekezdésének a), b), d) és e) pontjára, 78. cikke (2) bekezdésének d), e) és g) pontjára, 79. cikke (2) bekezdésének c) és d) pontjára, 87. cikke (2) bekezdésének a) pontjára és 88. cikke (2) bekezdésének a) pontjára, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0185/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére (A8-0078/2019),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.


Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra a Vízuminformációs Rendszernek a 767/2008/EK rendelet, a 810/2009/EK rendelet, az (EU) 2017/2226 rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, a(z) XX/2018 rendelet [interoperabilitási rendelet], módosításával történő megreformálásáról, valamint a 2004/512/EK határozat módosításáról és a 2008/633/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) .../... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel [Mód. 1]
P8_TC1-COD(2018)0152

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 16. cikkének (2) bekezdésére, 77. cikke (2) bekezdésének a), b), d) és e) pontjára, 78. cikke (2) bekezdésének d), e) és g) pontjára, 79. cikke (2) bekezdésének c) és d) pontjára, 87. cikke (2) bekezdésének a) pontjára, valamint 88. cikke (2) bekezdésének a) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a tervezet nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(2),

rendes jogalkotási eljárás keretében(3),

mivel:

(1)  A 2004/512/EK tanácsi határozat(4) a Vízuminformációs Rendszert (VIS) a tagállamok közötti vízumadatok cseréjére szolgáló technológiai megoldásként hozta létre. A 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(5) meghatározta a VIS célját, működőképességét és feladatait, továbbá megállapította a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok cseréjére vonatkozó feltételeket és eljárásokat annak érdekében, hogy megkönnyítsék a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok iránti kérelmek elbírálását és a kapcsolódó határozatokat. A 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(6) meghatározta a biometrikus azonosítók VIS-ben történő nyilvántartásba vételének szabályait. A 2008/633/IB tanácsi határozat(7) pedig lefektette azokat a feltételeket, amelyek mellett a tagállamok kijelölt hatóságai és az Europol betekintés céljából hozzáférhetnek a VIS-hez a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében. A VIS 2011. október 11-én(8) kezdte meg működését, és 2011 októbere és 2016 februárja között fokozatosan vezették be világszerte minden tagállam konzulátusain. [Mód. 2]

(2)  A VIS átfogó célkitűzése, hogy a kérelmekkel és az ezekhez kapcsolódó határozatokkal kapcsolatos adatok tagállamok közötti cseréjének megkönnyítése révén javítsa a közös vízumpolitika végrehajtását, a konzuli együttműködést és a központi vízumhatóságok közötti konzultációt az alábbiak érdekében: a vízumkérelmezési eljárás megkönnyítése; a „vízum-shopping” megakadályozása; a személyazonossággal való visszaélés elleni küzdelem megkönnyítése; a külső határátkelőhelyeken és a tagállamok területén belüli ellenőrzések megkönnyítése; segítségnyújtás az olyan személyek azonosításában, akik esetleg nem, vagy már nem teljesítik a tagállamok területére történő beutazásra, az ott-tartózkodásra vagy letelepedésre vonatkozó feltételeket; a 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(9) végrehajtásának megkönnyítése és hozzájárulás a bármely tagállam belső biztonságát fenyegető veszélyek megelőzéséhez.

(3)  A Bizottság „A határigazgatás és a biztonság erősítését szolgáló, szilárd és intelligens információs rendszerek” című, 2016. április 6-i közleménye(10) kiemelte, hogy az Uniónak meg kell erősítenie és javítania kell IT-rendszereit, adatstruktúráját és az információcserét a határigazgatás, a bűnüldözés, valamint a terrorizmus elleni küzdelem terén, és hangsúlyozta az IT-rendszerek interoperabilitása javításának szükségességét. A közlemény emellett rávilágított a többek között hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgárokkal kapcsolatos információs hiányosságok kezelésének szükségességére is, mivel a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 21. cikke a Megállapodás részes államai által kiadott tartózkodási engedélyek és hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok kölcsönös elismerésével jogot biztosít az ezen államok területén bármely 180 napos időszakban legfeljebb 90 napig történő szabad mozgáshoz. A Bizottság ezért két tanulmányt készített: az első megvalósíthatósági tanulmány(11) megállapította, hogy az adattár kialakítása technikailag megvalósítható, és a VIS-struktúra újrahasznosítása lenne a legmegfelelőbb műszaki megoldás, míg a második tanulmány46b(12) a szükségességi és arányossági elemzést végezte el, és megállapította, hogy a VIS hatályának fenti dokumentumokra való kiterjesztése szükséges és arányos. [Mód. 3]

(4)  2016. június 10-én a Tanács az információcsere és információkezelés javítására szolgáló ütemtervet(13) fogadott el. A harmadik országbeli állampolgárok számára kiállított okmányokkal kapcsolatban fennálló információs hiányosságok kezelése érdekében a Tanács felkérte a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a tagállamok által kiadott tartózkodási engedélyekre és a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó, az ezen okmányokra – többek között azok lejárati dátumára és esetleges visszavonására – vonatkozó információk tárolására szolgáló központi adattár létrehozásának lehetőségét. A Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 21. cikke a Megállapodás részes államai által kiadott tartózkodási engedélyek és hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok kölcsönös elismerésével jogot biztosít az ezen államok területén bármely180 napos időszakban legfeljebb 90 napig történő szabad mozgáshoz. [Mód. 4]

(5)  Az információcsere javítását és az uniós információs rendszerek interoperabilitásának biztosítását célzó további lépésekről szóló, 2017. június 9-i következtetéseiben(14) a Tanács elismerte, hogy új intézkedésekre lehet szükség a határigazgatással és bűnüldözéssel kapcsolatos jelenlegi információs hiányosságok megszüntetése érdekében a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és tartózkodási engedélyek birtokosainak határátlépésével összefüggésben. A Tanács felkérte a Bizottságot, hogy kezelje prioritásként a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra, a tartózkodási engedélyekre és a tartózkodási kártyákra vonatkozó információkat tartalmazó központi uniós adattárra vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány elvégzését. Ez alapján a Bizottság két tanulmányt végzett: az első megvalósíthatósági tanulmány(15) megállapította, hogy az adattár kialakítása technikailag megvalósítható, és a VIS-struktúra újrahasznosítása lenne a legmegfelelőbb műszaki megoldás, míg a második tanulmány(16) a szükségességi és arányossági elemzést végezte el, és megállapította, hogy a VIS hatályának fenti dokumentumokra való kiterjesztése szükséges és arányos. [Mód. 5]

(6)  „Az európai migrációs stratégia végrehajtásáról” szóló, 2017. szeptember 27-i bizottsági közlemény(17) megállapította, hogy az EU közös vízumpolitikája nemcsak a turizmus és az üzleti tevékenység előmozdításának nélkülözhetetlen eszköze, hanem egyúttal az EU-t érintő biztonsági kockázatok és az irreguláris migrációhoz fűződő kockázatok megelőzésében is kulcsszerepet játszik. A közlemény elismerte annak szükségességét, hogy a közös vízumpolitikát még inkább hozzá kell igazítani a jelenlegi kihívásokhoz, figyelembe véve az új informatikai megoldásokat és megfelelő egyensúlyt teremtve egyrészt a könnyített vízumköteles utazás előnyei, másrészt a migráció, a biztonság és a határigazgatás jobb kezelése között. A közlemény emellett megállapította, hogy a Vízuminformációs Rendszer (VIS) jogi keretét felül kell vizsgálni – az adatvédelmi vonatkozásokat és a bűnüldöző hatóságok számára biztosított hozzáférést is beleértve –, hogy a VIS használatát új adatkategóriákra is ki lehessen terjeszteni, új adatfelhasználási módokat lehessen bevezetni, valamint maradéktalanul ki lehessen aknázni az eszközök közötti interoperabilitást.

(7)  A közös uniós vízumpolitika új kihívásokhoz való hozzáigazításáról szóló, 2018. március 14-i bizottsági közlemény(18) megerősítette, hogy a VIS jogi kerete az információs rendszerek interoperabilitását tükröző szélesebb folyamat részeként felülvizsgálatra kerül.

(8)  A 810/2009/EK rendelet elfogadásakor felismerésre került annak kérdése is, hogy a 12 év alatti gyermekek ujjlenyomata kellően megbízható-e azonosítás és ellenőrzés céljára, továbbá – a Bizottság égisze alatt végzett tanulmány eredményei alapján – különösen annak kérdése, hogy az ujjlenyomat hogyan változik a korral, amivel egy későbbi időpontban kell foglalkozni. Egy 2013-ban a Közös Kutatóközpont által végzett tanulmány(19) megállapította, hogy a 6 és 12 év közötti gyermekek ujjnyomat-felismerése ujjlenyomat-felismerése bizonyos feltételek mellett megfelelő szintű pontossággal elvégezhető. A második tanulmány(20) 2017 decemberében megerősítette ezeket az eredményeket, és további információkat szolgáltatott az öregedés ujjlenyomat-minőségre gyakorolt hatására vonatkozóan. Ezek alapján a Bizottság 2017-ben további tanulmányt végzett, amely a vízumeljárásokban a gyermekek ujjlenyomat-vételi korhatára 6 évre csökkentésének szükségességét és arányosságát vizsgálta. E tanulmány(21) eredményei szerint az ujjlenyomat-vételi korhatár csökkentése hozzájárulna a VIS célkitűzéséinek hatékonyabb megvalósításához, különösen a személyazonossággal való visszaélés elleni küzdelem megkönnyítése és a külső határátkelőhelyeken végzett ellenőrzések elősegítése terén, és a gyermekek jogainak megsértése elleni küzdelem és a jogsértések megelőzésének megerősítése által további előnyökkel is jár, különösen azáltal, hogy lehetővé teszi a schengeni térségben olyan helyzetben megtalált harmadik országbeli állampolgár gyermekek személyazonosságának megállapítását / ellenőrzését, amelyben a jogaik sérülhetnek vagy már megsérültek (pl. az emberkereskedelem gyermek áldozatai, eltűnt gyermekek és a menedékjogot kérelmező kísérő nélküli kiskorúak). Ugyanakkor a gyermekek különösen kiszolgáltatott csoportot alkotnak, és a különleges adatkategóriák, például az ujjlenyomatok tőlük való begyűjtésére szigorúbb biztosítékokat kell alkalmazni, valamint azokra a helyzetekere kell korlátozni ezen adatok felhasználását, amelyekben az a gyermek mindenek felett álló érdekét szolgálja, többek között az adatok megőrzési idejének korlátozása révén. A második tanulmány rámutatott a 70 év feletti személyek ujjlenyomatainak alacsony minőségére és közepes pontosságára is. A Bizottságnak és a tagállamoknak együtt kell működniük a bevált gyakorlatok megosztásában és a hiányosságok orvoslásában. [Mód. 6]

(9)  Az e rendeletben előírt valamennyi eljárás során a tagállamoknak mindenekelőtt a gyermek mindenek felett álló érdekét kell szem előtt tartaniuk. A gyermek jólétét, biztonságát, valamint a gyermek véleményét a gyermek életkorának és érettségi fokának megfelelő súllyal figyelembe kell venni. A VIS különösen fontos olyan helyzetekben, amelyekben fennáll a veszélye annak, hogy a gyermek emberkereskedelem áldozatává válik.

(10)  A rövid távú tartózkodásra jogosító vízumot kérelmező személy által szolgáltatott személyes adatokat a VIS-nek kell kezelnie annak érdekében, hogy megvizsgálja, hogy a kérelmező Unió területére való belépése veszélyt jelent-e a közbiztonságra vagy a közegészségügyre az Unióban, illetve hogy megvizsgálja a kérelmező irreguláris migrációjának kockázatát. A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok tekintetében ezen ellenőrzéseknek kizárólag a dokumentum birtokosa személyazonosságának, a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély hitelességének és érvényességének megállapítására, valamint az ahhoz való hozzájárulásra kell kiterjednie, hogy a harmadik országbeli állampolgár Unió területére való belépése veszélyt jelent-e a közbiztonságra vagy a közegészségügyre az Unióban. Ez nem lehet hatással a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra vagy tartózkodási engedélyekre vonatkozó döntésekre. [Mód. 7]

(11)  Az ilyen kockázatok értékelésére nem kerülhet sor a személy személyazonosságára, úti okmányára, illetve adott esetben költségviselőjére vagy, ha a kérelmező kiskorú, az érte felelős személy személyazonosságára vonatkozó személyes adatok kezelése nélkül. A kérelmekben foglalt személyes adatok minden egyes elemét össze kell hasonlítani az információs rendszerekben (a Schengeni Információs Rendszer Rendszerben (SIS), a Vízuminformációs Rendszer Rendszerben (VIS), az Europol adataibanadatai, az Interpol ellopott vagy elveszett úti okmányokat tartalmazó adatbázisa (SLTD), a határregisztrációs rendszer rendszerben (EES), az EurodacbanEurodac, a terrorista bűncselekmények vagy az egyéb súlyos bűncselekmények tekintetében az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) harmadik ország állampolgáraira vonatkozó adatbázisa, illetve az Interpol figyelmeztető jelzésekkel társított úti okmányokat tartalmazó adatbázisa (Interpol TDAWN) rögzített adatrekordban, fájlban vagy figyelmeztető jelzésben szereplő adatokkal, vagy az ETIASa figyelőlistával, illetve az egyedi kockázati mutatókkal. Az összehasonlításhoz használt személyes adatok kategóriáit a lekérdezett információs rendszerekben, a figyelőlistában, illetve az egyedi kockázati mutatókban szereplő adatkategóriákra kell korlátozni. [Mód. 8]

(12)  Az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitást [az interoperabilitásról (határok és vízumok) szóló (EU) XX rendelet] hozta létre, ennek megfelelően az uniós információs rendszerek és azok adatai kiegészítik egymást tekintettel a külső határok igazgatásának javításajavítására, hozzájárulnak az illegális migráció megelőzéséhez és az az elleni küzdelemhez való hozzájárulás, valamint magas biztonsági szintet biztosítanak a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének uniós térségén belül magas biztonsági szint biztosítása érdekében, beleértve a közbiztonság és közrend fenntartását és a biztonság védelmét is a tagállamok területén. [Mód. 9] E módosítás a teljes szövegre vonatkozik.]

(13)  Az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás lehetővé teszi a rendszerek számára, hogy elősegítsék kiegészítsék egymást a személyek személyazonosságának megállapítását, hozzájáruljanakmegállapítása, a személyazonossággal való visszaélés elleni küzdelem elősegítése küzdelemhez, javítsák és harmonizálják , a megfelelő uniós információs rendszerekre vonatkozó adatminőséggel kapcsolatos előírások javítása és harmonizálásaelőírásokat, elősegítsék, a hatályos és jövőbeli uniós információs rendszerek technikai és működési végrehajtásának elősegítése végrehajtását, megerősítsék, harmonizálják és egyszerűsítsék, a megfelelő uniós információs rendszereket vezérlő adatbiztonsági és adatvédelmi biztosítékok megerősítése és egyszerűsítésebiztosítékokat, egyszerűsítsék, a bűnüldözésnek az EES, a VIS, az [ETIAS]ETIAS és az Eurodac rendszerekhez való hozzáférésének egyszerűsítéseellenőrzött hozzáférését, valamint támogassák az EESEES-t, a VIS VIS-t,, az [ETIAS] ETIAS-t, az Eurodac Eurodacot, a SIS SIS-t és az [ECRIS-TCN rendszerek] ECRIS-TCN rendszereket.támogatása terén. [Mód. 10]

(14)  Az interoperabilitási elemek jellemzik az EES, a VIS, az [ETIAS] ETIAS, az Eurodac, a SIS, valamint az [ECRIS-TCN rendszereket] ECRIS-TCN rendszereket és az Europol-adatokat annak érdekében, hogy abban ezekkel az uniós információs rendszerekkel párhuzamosan lehessen kereséseket lefolytatni, ezért indokolt ezen elemek alkalmazása az automatizált ellenőrzések lefolytatása, illetve a VIS-hez való bűnüldözési célú hozzáférés érdekében. Az európai keresőportált (EKP) kell erre a célra alkalmazni az uniós információs rendszerekhez, valamint a feladatok elvégzéséhez szükséges Europol-adatokhoz és Interpol-adatbázishoz való gyors, pontos, hatékony, szisztematikus és kontrollált hozzáférés érdekében, a hozzáférési jogosultságoknak megfelelően, a VIS célkitűzéseinek támogatása céljából. [Mód. 11]

(15)  A többi adatbázissal való összehasonlításnak automatikusnak kell lennie. Amennyiben az összehasonlítás szerint a kérelemben szereplő személyes adatok vagy azok kombinációja és a fenti információs rendszerekben szereplő nyilvántartás, fájl vagy figyelmeztető jelzés, illetve a figyelőlistán szereplő személyes adatok között van kapcsolat („találat”), és a találatot a VIS nem tudja automatikusan megerősíteni, a kérelmet az illetékes hatóság tisztviselőjének manuálisan kell feldolgoznia. A találatot eredményező adat típusától függően a találatot vagy konzulátusnak vagy valamely nemzeti egységes kapcsolattartó pontnak kell értékelnie, az utóbbi pedig különösen a bűnüldöző hatóságok adatbázisaiban vagy rendszereiben megjelenő találatokért felel. A felelős hatóság által végzett értékelésnek kell megalapoznia a rövid távú tartózkodásra jogosító vízum kiadására vagy a kérelem elutasítására vonatkozó határozatot. [Mód. 12]

(16)  A rövid távú tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem nem alapulhat kizárólag a kérelemben szereplő személyes adatok automatikus feldolgozásán.

(17)  Azok a kérelmezők, akiknek a rövid távú tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelme a VIS-feldolgozás során felderített információ alapján került elutasításra, jogorvoslattal élhetnek. A jogorvoslati eljárást a kérelemről szóló határozatot meghozó tagállamban, e tagállam nemzeti jogának megfelelően kell lefolytatni. A 767/2008/EK rendelet hatályos biztosítékai és jogorvoslatra vonatkozó szabályai alkalmazandók.

(18)  A korábban azonosított biztonsági, irreguláris migrációs vagy közegészségügyi magas járványügyi kockázatokhoz kapcsolódó egyedi kockázati mutatókat kell alkalmazni a rövid távú tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem vizsgálata során. Az egyedi kockázati mutatók meghatározása során alkalmazott kritériumok semmilyen körülmények között nem alapulhatnak kizárólag a személy nemén vagy életkorán. Azok emellett semmilyen körülmények között nem alapulhatnak a személy faján, bőrszínén, etnikai vagy társadalmi származásán, genetikai tulajdonságain, nyelvén, politikai vagy egyéb nézetein, vallásán vagy filozófiai meggyőződésén, szakszervezeti tagságán, nemzeti kisebbséghez való tartozásán, tulajdonán, születésén, fogyatékosságán vagy szexuális irányultságán. [Mód. 13]

(19)  A biztonsági fenyegetések kockázatok új formáinak, valamint az irreguláris migráció és a közegészségügyi veszélyek magas járványügyi kockázatok új mintáinak folyamatos megjelenése hatékony válaszokat igényel, és ezek ellen modern eszközök segítségével kell felvenni a harcot. Mivel ezek az eszközök jelentős mennyiségű személyes adat feldolgozásával járnak, megfelelő biztosítékokat kell bevezetni annak érdekében, hogy a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához, valamint a személyes adatokhoz való jogba történő beavatkozás olyan mértékűre korlátozódjon, ami egy demokratikus társadalomban szükséges és arányos. [Mód. 14]

(20)  Biztosítani kell, hogy legalább ugyanolyan mértékű ellenőrzések vonatkoznak a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumot kérelmező személyekre, illetve a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárokra, mint a vízummentességet élvező harmadik országbeli állampolgárokra. Ennek érdekében kialakításra kerül egy figyelőlista, amely a súlyos bűncselekmény vagy terrorizmus elkövetésével gyanúsított személyekre, illetve azokra a személyekre vonatkozó információt tartalmazza, akik tekintetében tényszerű bizonyítékok vagy megalapozott indokok alapozzák meg azt a feltételezést, hogy súlyos bűncselekményt vagy terrorista cselekményt fognak elkövetni, és e harmadik országbeli állampolgárok tekintetében e figyelőlistát is alkalmazni kell az ellenőrzések során.

(21)  Annak érdekében, hogy teljesíteni tudják a a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény szerinti kötelezettségeiket, a nemzetközi fuvarozóknak képesnek kell lenniük annak ellenőrzésére a VIS-nek küldött lekérdezés útján ellenőrizniük kell, hogy a rövid távú tartózkodásra jogosító vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok rendelkeznek-e a szükséges érvényes úti okmányokkal. Az ellenőrzést a VIS-adatok külön csak megtekintésre jogosító adatbázisba való napi lehívásával kell lehetővé tenni, amelynek segítségével lehívhatóak az ok/not ok válaszhoz vezető keresést lehetővé tevő minimálisan szükséges adatok. Maga a kérelemfájl nem lehet hozzáférhető a fuvarozók számára. A VIS-hez a fuvarozói portálon keresztül való hozzáférésre vonatkozó műszaki előírásoknak a lehető legkisebbre kell korlátozniuk az utasforgalomra és a fuvarozókra gyakorolt hatást. Ennek érdekében fontolóra kell venni az EES és az ETIAS integrálását. [Mód. 15]

(21a)  Annak érdekében, hogy az e rendeletben foglalt kötelezettségek a szárazföldön, távolsági autóbuszokkal csoportokat szállító nemzetközi fuvarozást végző fuvarozókra minél kisebb hatást gyakoroljanak, felhasználóbarát mobil megoldásokat kell rendelkezésre bocsátani. [Mód. 16]

(21b)  Az e rendelet alkalmazásának megkezdését követő két éven belül a Bizottságnak értékelnie kell, hogy a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 26. cikkében említett rendelkezések megfelelnek-e a VIS keretében a távolsági autóbuszokkal végzett szárazföldi szállításra alkalmazandó rendelkezések céljaira, illetve összeegyeztethetők és összhangban állnak-e velük. Ennek során figyelembe kell venni, hogy a legutóbbi időkben hogyan alakult a távolsági autóbuszokkal végzett szárazföldi szállítás. Fontolóra kell majd venni, hogy szükséges-e módosítani a távolsági autóbuszokkal végzett szárazföldi szállításra vonatkozó, említett egyezmény 26. cikkében, illetve az e rendeletben említett rendelkezéseket. [Mód. 17]

(22)  E rendeletnek meg kell határoznia azokat a tagállami hatóságokat, amelyek számára – a VIS konkrét céljai érdekében, valamint a feladataik elvégzéséhez szükséges mértékben – a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra és a tartózkodási engedélyekre vonatkozó adatbevitel, -módosítás, -törlés vagy -lekérdezés céljából engedélyezhető a VIS-hez való hozzáférés.

(23)  A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra és tartózkodási engedélyekre vonatkozó VIS-adatok feldolgozásának a kitűzött célokkal arányosnak és az illetékes hatóságok feladatainak elvégzéséhez szükséges mértékűnek kell lennie. A VIS használatakor az illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell azon személyek emberi méltóságának és sérthetetlenségének tiszteletben tartását, akiknek adatait lekérik, továbbá e személyek nem különböztethetők meg nem, bőrszín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonságok, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más nézetek, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, tulajdon, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján.

(23a)  A biometrikus adatok – amelyek e rendelet összefüggésében magukban foglalják az ujjlenyomatokat és az arcképmásokat – egyedülállóak és ezért sokkal megbízhatóbbak egy személy azonosítására, mint az alfanumerikus adatok. A biometrikus adatok azonban különleges adatoknak minősülnek. E rendelet ezért meghatározza az ilyen adatok – kizárólag az érintett személyek azonosítása céljából megengedett – kezelésének alapjait és az arra vonatkozó biztosítékokat. [Mód. 18]

(24)  Okvetlenül szükséges, hogy a bűnüldöző hatóságok rendelkezzenek a legfrissebb információval, ha a feladataikat a terrorista bűncselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények elleni küzdelem érdekében végzik. A tagállamok bűnüldöző hatóságainak és az Europolnak a VIS-hez való hozzáférését a 2008/633/IB tanácsi határozat alakította ki. E határozat tartalmát integrálni kell a VIS-rendeletbe annak érdekében, hogy azt összhangba lehessen hozni a hatályos szerződéses kerettel.

(25)  Már bebizonyosodott, hogy a VIS-adatokhoz bűnüldözési célokból történő hozzáférés jól használható az erőszakos halált halt személyek személyazonosságának megállapításához, illetve érdemben képes elősegíteni a nyomozók munkáját az emberkereskedelemhez, a terrorizmushoz vagy a kábítószer-kereskedelemhez kapcsolódó esetekben. Ezért a VIS-ben tárolt, a hosszú távú tartózkodásra vonatkozó adatokat – az e rendeletben meghatározott feltételek mellett – hozzáférhetővé kell tenni a tagállamok kijelölt hatóságai és az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) számára is.

(26)  Az Europol kulcsszerepet játszik a tagállamok hatóságai között a határokon átnyúló bűncselekmények felderítése terén folytatott együttműködésben azáltal, hogy az Unió egész területén hozzájárul a bűncselekmények megelőzéséhez, elemzéséhez és kivizsgálásához. Az Europol VIS-hez való, feladatai elvégzéséhez szükséges mértékű jelenlegi hozzáférését kodifikálni és egyszerűsíteni kell, figyelembe véve a jogi keret közelmúltbeli fejleményeit is, amilyen például az (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelet(22).

(27)  A VIS-hez való hozzáférés a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy nyomozása céljából a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához, illetve a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméhez fűződő alapvető jogba történő beavatkozásnak minősül az olyan természetes személyek tekintetében, akiknek a személyes adatait a VIS-ben kezelik. E beavatkozásnak összhangban kell állnia a jogszabályoknak, amelyeket megfelelő pontossággal kell megfogalmazni ahhoz, hogy lehetővé tegyék az egyének számára az alkalmazkodást, védeniük kell az egyéneket az önkényességgel szemben, továbbá megfelelő egyértelműséggel kell megjelölniük, hogy az illetékes hatóságok milyen mértékű mérlegelési jogkört gyakorolhatnak, és milyen módon. Egy demokratikus társadalomban bármilyen beavatkozásnak szükségszerű módon jogos és arányos érdek védelmét kell szolgálnia, és arányosnak kell lennie az elérni kívánt jogos céllal.

(28)  [Az interoperabilitásról (határok és vízumok) szóló 2018/XX rendelet] lehetővé teszi az erre nemzeti jogi rendelkezésekkel feljogosított tagállami rendőrségek számára, hogy a személyeket a személyazonosság-ellenőrzés során vett biometrikus adatok alapján azonosítsák. Felmerülhetnek azonban olyan körülmények, amelyek esetén a személy azonosítása a személy saját érdekében szükséges. Ilyen eset például, ha a személyt az eltűnését, elrablását követően megtalálják, vagy a személyt emberkereskedelem áldozataként azonosítják. Kizárólag ilyen esetekben a bűnüldöző hatóságok számára biztosítani kell a VIS-adatokhoz való gyors hozzáférést annak érdekében, hogy lehetséges legyen a személyek gyors és megbízható azonosítása anélkül, hogy a bűnüldözési hozzáféréshez bármilyen előfeltételnek vagy további biztosítéknak meg kellene felelni. [Mód. 19]

(29)  A rendőrségi együttműködés terén alapvető fontosságú a bűncselekmény helyszínén talált daktiloszkópiai nyom, azaz látens ujjnyomat ujjlenyomat alapján történő adat-összehasonlítás. Az olyan esetekben, amikor indokoltan feltételezhető, hogy az elkövetőt vagy az áldozatot nyilvántartják a VIS-ben, a látens ujjnyomatok ujjlenyomatok és a VIS-ben tárolt ujjlenyomatadatok összehasonlításának lehetősége a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzését, felderítését vagy kivizsgálását elősegítő rendkívül értékes eszközként szolgálhat a 2008/615/IB tanácsi határozat(23)a szerinti előzetes keresés után a tagállami bűnüldöző hatóságok számára például akkor, ha a bűncselekmény helyszínén a látens ujjnyomatokon ujjlenyomatokon kívül nem található más bizonyíték. [Mód. 20]

(30)  Ki kell jelölni a tagállamok illetékes hatóságait és azt a központi hozzáférési pontot, amelyen keresztül kérelmezhető a VIS-ben tárolt adatokhoz való hozzáférés, valamint listát kell vezetni a kijelölt hatóságok azon operatív egységeiről, amelyek terrorista bűncselekmények, illetve egyéb súlyos bűncselekmények megelőzésének, felderítésének vagy kivizsgálásának konkrét céljából kérelmezhetnek ilyen hozzáférést.

(31)  A központi rendszerben tárolt adatokhoz való hozzáférésre irányuló kérelmeket a kijelölt hatóságok operatív egységei indokolás kíséretében eljuttatják a központi hozzáférési ponthoz. A kijelölt hatóságokon belül a VIS-ben tárolt adatokhoz való hozzáférés kérelmezésére jogosult operatív egységek nem járnak el ellenőrző hatóságként. A központi hozzáférési pontok a kijelölt hatóságoktól függetlenül járnak el, és feladatuk, hogy független módon biztosítsák az e rendeletben meghatározott hozzáférési feltételek szigorú betartását. Rendkívül sürgős esetekben, amikor terrorista bűncselekmény vagy egyéb súlyos bűncselekmény konkrét és tényleges veszélye miatt gyors hozzáférésre van szükség, a központi hozzáférési pontnak képesnek kell lennie a kérelem haladéktalan feldolgozására, és az ellenőrzést csak ezt követően kell elvégeznie.

(32)  A személyes adatok védelme és a bűnüldözés általi szisztematikus keresések kizárása érdekében a VIS adatait csak egyedi esetekben és kizárólag akkor lehet kezelni, amikor ez terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy nyomozása céljából szükséges. A kijelölt hatóságok és az Europol kizárólag akkor kérhetnek hozzáférést a VIS-hez, ha alapos okkal feltételezik, hogy ennek révén olyan információkhoz fognak jutni, amelyek érdemben segítik majd őket egy terrorista bűncselekmény vagy egyéb súlyos bűncselekmény megelőzésében, felderítésében vagy kivizsgálásában és a 2008/615/IB tanácsi határozat szerinti előzetes keresés után. [Mód. 21]

(32a)  A tagállamok végfelhasználóinak főszabály szerint az európai adatbázisokból való lekérdezés előtt vagy azzal párhuzamosan keresést kell végezniük a megfelelő nemzeti adatbázisokban. [Mód. 22]

(33)  A hosszú távú tartózkodásra jogosító dokumentumok vízumok birtokosaira vonatkozó, VIS-ben tárolt személyes adatok csak addig őrizhetők meg, amíg az a VIS céljai érdekében szükséges. A harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó adatokat öt évig indokolt megőrizni annak érdekében, hogy az adatok figyelembe vehetők legyenek a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumkérelem elbírálásához, illetve hogy felderíthető legyen a tartózkodás túllépése az érvényességi időt követően, valamint annak érdekében, hogy az azokat megszerző harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó biztonsági ellenőrzéseket le lehessen folytatni. A dokumentum korábbi alkalmazására vonatkozó adatok elősegíthetik a jövőbeli rövid idejű tartózkodásra jogosító vízumok kibocsátását. Ennél rövidebb tárolási időszak nem elegendő ezen célok elérésének biztosításához. Az adatokat az ötéves időszak elteltével törölni kell, kivéve, ha azok korábbi törlése indokolt. [Mód. 23]

(34)  Az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletet(24) alkalmazni kell akkor, amikor a tagállamok személyes adatokat kezelnek e rendelet alkalmazása során. A személyes adatoknak a bűnüldöző hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelését az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv(25) szabályozza.

(35)  Az európai határ- és partvédelmi (Frontex) csapatok tagjai, valamint a visszaküldéssel kapcsolatos feladatokat ellátó csapatok tagjai az (EU) 2016/1624 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint a fogadó tagállam hatóságának felügyelete alatt jogosultak hozzáférni az európai adatbázisokhoz, ha arra a határforgalom-ellenőrzésre, határőrizetre és visszaküldésre vonatkozó műveleti tervben meghatározott műveleti feladatok teljesítése érdekében szükség van. A konzultáció megkönnyítése és a csapatoknak a VIS-ben szereplő adatokhoz való hatékony hozzáférés érdekében a Frontexnek hozzáférést kell kapni a VIS-hez. Ezt a hozzáférést a VIS-hez való hozzáférésre meghatározott illetékes tagállami hatóságokra vonatkozó hozzáférési feltételek és korlátok szerint lehet megadni. [Mód. 24]

(36)  A tagállamba való, 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(26) szerinti beutazási, tartózkodási vagy letelepedési feltételeknek meg nem felelő vagy már meg nem felelő harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése alapvető fontosságú eleme az irreguláris migráció elleni átfogó küzdelemnek és fontos alapvető közérdeknek minősül.

(37)  A visszatérőket fogadó harmadik országokra gyakran nem vonatkoznak a Bizottság által az (EU) 2016/679 rendelet 45. cikke szerint vagy az (EU) 2016/680 irányelv 36. cikkének átültetése érdekében elfogadott nemzeti jogszabályok szerint meghozott megfelelőségi határozatok. Emellett az Unió széles körű erőfeszítései a visszatérési kötelezettséggel terhelt jogellenesen tartózkodó Az e rendelet alapján a tagállam által megszerzett személyes adatok nem továbbíthatók, illetve nem tehetők hozzáférhetővé semmilyen harmadik ország, nemzetközi szervezet vagy az Unióban vagy azon kívül letelepedett, magánjog hatálya alá tartozó szervezet részére. E szabálytól eltérően ugyanakkor, az ilyen személyes adatok harmadik országbeli állampolgár származási országával való együttműködés terén nem tudták biztosítani a ország vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítását lehetővé kell tenni, ha az ilyen adatok továbbítása szigorú feltételekhez van kötve és egyedi esetekben szükséges, annak érdekében, hogy harmadik országok saját állampolgáraik visszafogadására vonatkozó, nemzetközi jog által bevezetett kötelezettségeinek szisztematikus teljesítését. Az Unió vagy a tagállamok által megkötött vagy megkötés alatt álló, a harmadik országok számára az (EU) 2016/679 rendelet 46. cikke vagy országbeli állampolgár visszaküldése kapcsán személyazonosítását elősegítse. Az (EU) 2016/680 irányelv 679 rendelet 37. cikkét átültető nemzeti jogszabály szerinti végrehajtási jogi aktusban meghatározott megfelelőségi határozat vagy az adattovábbításra vonatkozó ugyanazon rendelet szerinti megfelelő garanciák hiányában visszaküldés céljából a VIS adatait egy adatátadás megfelelő biztosítékait szabályozó visszafogadási megállapodások csak korlátozott számú harmadik ország vagy nemzetközi szervezet részére kivételesen csak akkor lehet továbbítani, ha ez az ugyanazon rendeletben említett fontos közérdek miatt szükséges.országra alkalmazhatók, és az új megállapodások megkötése továbbra is bizonytalan. Ezekben a helyzetekben a személyes adatokat a harmadik országok hatóságai e rendelet alapján is kezelhetik az Unió visszatérési politikájának végrehajtása céljából, feltéve, hogy az (EU) 2016/679 rendelet 49. cikke (1) bekezdésének d) pontjában vagy az (EU) 2016/680 irányelv 38. vagy 39. cikkét átültető nemzeti jogszabályban támasztott feltételek teljesülnek. [Mód. 25]

(38)  A tagállamoknak a VIS-ben kezelt megfelelő személyes adatokat az alkalmazandó adatvédelmi szabályok szerint – és amennyiben a konkrét esetben az (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendeletben(27) [az uniós áttelepítési keretről szóló rendelet] szereplő feladatok ellátásához szükséges, ez egyedi esetekben – az [Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége], valamint a nemzetközi szervezetek – például az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosa, a Nemzetközi Migrációs Szervezet és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának menekültügyi és letelepedési osztálya – számára elérhetővé kell tennie az általuk az (EU) …/… rendelet [az uniós áttelepítési keretről szóló rendelet] végrehajtása során a tagállamokba küldött harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek vonatkozásában. [Mód. 26]

(39)  A VIS üzemeltetési igazgatásáért felelős félként eljáró uniós intézmények és szervek tevékenységére a 45/2001/EK az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet(28) alkalmazandó. [Mód. 27]

(40)  Az európai adatvédelmi biztossal a 45/2001/EK rendelet 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultációt folytattak konzultációra került sor, és a biztos […]-án/2018. december 12-én véleményt nyilvánított véleményt. [Mód. 28]

(41)  A harmadik országok irreguláris migránsok visszafogadásával kapcsolatos együttműködésének megerősítése és az olyan illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésének megkönnyítése érdekében, akiknek az adatai a VIS-ben szerepelhetnek, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumot kérelmező személyek úti okmányainak másolatát a VIS-ben kell tárolni. A VIS-ből kinyert információval ellentétben az úti okmányok másolatai a harmadik országok által széles körben elismert igazolásai az állampolgárságnak.

(42)  A külső határok átlépésére jogosító és vízummal ellátható úti okmányok 1105/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozattal(29) létrehozott listájába való betekintés kötelező eleme a vízum vizsgálatára vonatkozó eljárásnak. A vízumhatóságok kötelesek szisztematikusan végrehajtani e kötelezettséget, ennek megfelelően e listát a VIS részévé kell tenni annak érdekében, hogy automatizálni lehessen a kérelmező úti okmánya elismerésének ellenőrzését.

(43)  A VIS-ben rögzített adatok pontosságáért viselt tagállami felelősség sérelme nélkül, az eu-LISA felel az adatminőség új adatminőség-ellenőrzési eszköz bevezetésével, karbantartásával és folyamatos frissítésével történő javításáért, valamint a tagállamoknak történő rendszeres időközönkénti jelentéstételért. [Mód. 29]

(44)  Az eu-LISA-nak képesnek kell lennie arra, hogy az adatok sértetlenségének veszélyeztetése nélkül kapacitást dolgozzon ki a tagállamoknak, a Bizottságnak és a az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek szóló statisztikai jelentéstétel tekintetében, hogy lehetővé tegye a VIS használatának megfelelőbb figyelemmel kísérését a migrációs nyomással és a határigazgatással kapcsolatos tendenciák elemzése céljából. Ezért központi az eu-LISA-nak bizonyos statisztikai adatbázist adatokat kell létrehozni tárolnia a központi adatbázisban [az interoperabilitásról (határok és vízumok) szóló (EU) 2018/XX rendelet]-nek megfelelő jelentéstétel és statisztikák céljából. Az elkészített statisztikák egyike sem tartalmazhat személyes adatot. [Mód. 30]

(45)  Ez a rendelet nem érinti a 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(30) alkalmazását.

(46)  Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és azok ehelyett – a közös vízumpolitika végrehajtásának, a belső határellenőrzések nélküli térség biztonságának magas szintje és a külső határok integrált határigazgatási rendszerének fokozatos kialakításának biztosítására vonatkozó szükség következtében – uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritási elv szerint intézkedéseket hozhat. Az ugyanezen cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket.

(47)  E rendelet szigorú szabályokat állapít meg a VIS-hez való hozzáférés tekintetében, és meghatározza a szükséges biztosítékokat. Ezen túlmenően az egyének számára biztosítja a hozzáféréshez, helyesbítéshez, törléshez és jogorvoslathoz – különösen a bírósági jogorvoslathoz – való jogot, valamint rendelkezik az adatkezelési műveletek független hatóságok általi felügyeletéről. E rendelet további biztosítékokat vezet be annak érdekében, hogy választ adjon az adatok VIS által kezelendő új kategóriáinak különleges igényeire. E rendelet tehát tiszteletben tartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott alapvető jogokat és elveket, különösen az emberi méltósághoz való jogot, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jogot, a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelmét, a menedékjogot és a visszaküldés tilalmának elvének védelmét, a kitoloncolással, a kiutasítással és a kiadatással szembeni védelmet, a megkülönböztetésmentességhez való jogot, a gyermekek jogait, valamint a hatékony jogorvoslathoz való jogot.

(47a)  Ez a rendelet nem érinti az 1967. január 31-i New York-i jegyzőkönyvvel módosított, a menekültek helyzetéről szóló 1951. július 28-i Genfi Egyezményből fakadó kötelezettségeket és az Unió és annak tagállamai által vállalt nemzetközi kötelezettségek egészét. [Mód. 31]

(48)  Azon vízumköteles harmadik országbeli állampolgárokra, akik az 2004/38/EK irányelv hatálya alá tartozó uniós polgárok családtagjai, illetve akik a szabad mozgás uniós jogával rendelkező harmadik országbeli állampolgárok családtagjai, akik nem rendelkeznek a 2004/38/EK irányelvben említett tartózkodási kártyával, külön rendelkezések vonatkoznak. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 21. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy minden uniós polgárnak joga van a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz a Szerződésekben és a végrehajtásukra hozott intézkedésekben megállapított korlátozások és feltételek betartása mellett. A megfelelő korlátok és feltételek a 2004/38/EK irányelvben találhatók.

(49)  Amint az Európai Unió Bírósága is megerősítette, e családtagok nem csupán arra jogosultak, hogy beutazzanak a tagállam területére, hanem arra is, hogy ebből a célból beutazóvízumot állítsanak ki a számukra. A tagállamoknak minden eszközt biztosítaniuk e személyek számára a szükséges vízumok megszerzéséhez, amelyeket ingyenesen, a lehető legrövidebb időn belül, gyorsított eljárással kell kiadni.

(50)  A vízum megszerzésének joga azonban nem feltétlen, mivel annak kiadása elutasítható azon családtagok esetében, akik a 2004/38/EK irányelv értelmében veszélyt jelentenek a közrendre, a közbiztonságra vagy a közegészségügyre. Ennek fényében a családtagok személyes adatai kizárólag abban az esetben ellenőrizhetők, ha azok az azonosításukhoz szükségesek és a jogállásukkal kapcsolatosak, de csak amennyiben ezek szükségesek az általuk esetlegesen jelentett biztonsági fenyegetés értékeléséhez. Vízumkérelmeik vizsgálatának valójában kizárólag a biztonsági megfontolásokra és nem a migrációs kockázatokra kell kiterjednie.

(51)  Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló (22.) jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel ez a rendelet a schengeni vívmányokon alapul, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az e rendeletről szóló tanácsi döntést követő hat hónapos időszakon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e.

(52)  Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben az Egyesült Királyság a 2000/365/EK tanácsi határozatnak(31) megfelelően nem vesz részt; ennélfogva az Egyesült Királyság nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(53)  Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben Írország a 2002/192/EK tanácsi határozattal(32) összhangban nem vesz részt; ennélfogva Írország nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(54)  Izland és Norvégia tekintetében ez a rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében a schengeni vívmányok(33) azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat(34) 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak.

(55)  Svájc tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás értelmében a schengeni vívmányok(35) azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozatnak a 2008/146/EK tanácsi határozat(36) 3. cikkével és a 2008/149/IB tanácsi határozat(37) 3. cikkével összefüggésben értelmezett 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak.

(56)  Liechtenstein tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról aláírt jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok(38) azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozatnak a 2011/350/EU tanácsi határozat(39) 3. cikkével és a 2011/349/EU tanácsi határozat(40) 3. cikkével összefüggésben értelmezett 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak.

(57)  Ez a rendelet a 22r. cikk kivételével a 2003. évi csatlakozási okmány 3. cikkének (2) bekezdése, a 2005. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdése, illetve a 2011. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdése értelmében, a Bulgáriára és Romániára vonatkozóan az (EU) 2017/1908 tanácsi határozat(41) által alkalmazni rendelt rendelkezések kivételével a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 767/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

-1.  A cím helyébe a következő szöveg lép:"

Az Európai Parlament és a Tanács 767/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra, a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra és a tartózkodási engedélyekre vonatkozó információk tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet)” [Mód. 32]

"

1.  az 1. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:"

„Ez a rendelet meghatározza továbbá a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokkal és a tartózkodási engedélyekkel – ideértve a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokkal és a tartózkodási engedélyekkel kapcsolatos egyes határozatokat is – kapcsolatos információk tagállamok közötti cseréjére vonatkozó eljárást.

A VIS azáltal, hogy a 2018/XX európai parlamenti és tanácsi rendelet* [az interoperabilitásról (határok és vízumok) szóló 2018/XX rendelet] 17. cikke által létrehozott közös személyazonosítóadat-tárban (CIR) a személyazonosságra és az úti okmányokra vonatkozó adatokat, valamint biometrikus adatokat tárol, hozzájárul a VIS-ben nyilvántartott személyek helyes azonosításának megkönnyítéséhez és segítéséhez.”

______

* Az Európai Parlament és a Tanács 2018/XX rendelete* [az interoperabilitásról (határok és vízumok) szóló 2018/XX rendelet] (HL L).”;

"

2.  a 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„2. cikk

A VIS célja

(1)  A VIS célja, hogy a kérelmekkel és az ezekhez kapcsolódó határozatokkal kapcsolatos adatok tagállamok közötti cseréjének megkönnyítése révén javítsa rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó a közös vízumpolitika végrehajtását, a konzuli együttműködést és a központi vízumhatóságok közötti konzultációt az alábbiak érdekében: [Mód. 33]

   a) a vízumkérelmezési eljárás megkönnyítése és felgyorsítása; [Mód. 34]
   b) annak megelőzése, hogy a kérelem elbírálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó kritériumok kikerülhetők legyenek;
   c) a csalás elleni küzdelem megkönnyítése;
   d) a külső határátkelőhelyeken és a tagállamok területén belüli ellenőrzések megkönnyítése;
   e) segítségnyújtás az olyan személyek azonosításában és visszaküldésében, akik esetleg nem, vagy már nem teljesítik a tagállamok területére történő beutazásra, az ott-tartózkodásra vagy letelepedésre vonatkozó feltételeket;
   f) segítségnyújtás a 22o. cikkben említett az eltűnt személyek azonosításában; [Mód. 35]
   g) a 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet*, valamint a 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv** végrehajtásának megkönnyítése;
   h) hozzájárulás bármelyik tagállam belső biztonságát fenyegető veszélyek megelőzéséhez, nevezetesena terrorista bűncselekmények vagy – megfelelő és szigorúan meghatározott körülmények között – egyéb súlyos bűncselekmények megelőzéséhez, felderítéséhez megelőzésén, felderítésén és nyomozásához nyomozásán keresztül; [Mód. 36]
   i) hozzájárulás a bármely tagállam belső biztonságát fenyegető veszélyek megelőzéséhez; [Mód. 37]
   j) a személyek helyes személyazonosságának megállapítása;
   k) a Schengeni Információs Rendszernek (SIS) a beléptetés megtagadásának hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgárokkal, letartóztatás, átadás vagy kiadatás céljából körözött személyekkel, eltűnt személyekkel, bírósági eljárásban való segítségnyújtás céljából keresett személyekkel, valamint rejtett vagy célzott ellenőrzés céljából keresett személyekkel kapcsolatos figyelmeztető jelzésekre vonatkozó célkitűzéseinek támogatása.

(2)  A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és tartózkodási engedélyek tekintetében a VIS célja, hogy megkönnyítse az ezekhez kapcsolódó határozatokkal kapcsolatos adatok tagállamok közötti cseréjét az alábbiak érdekében:

   a) a biztonság magas szintjének támogatása a kérelmező külső határátkelőhelyre történő megérkezését megelőző azon valamennyi tagállamban az annak értékeléséhez való hozzájárulás révén, hogy a kérelmező vagy a dokumentum birtokosa veszélyt jelent-e a közrendre vagy a belső biztonságra vagy a közegészségre; [Mód. 38]
   b) a határforgalom-ellenőrzések külső határátkelőhelyeken és a tagállamok területén végrehajtott ellenőrzések hatékonyságának megkönnyítése és hatékonyságuk növelése; [Mód. 39]
   c) hozzájárulás bármelyik tagállam belső biztonságát fenyegető veszélyek megelőzéséhez, nevezetesen a terrorista bűncselekmények vagy – megfelelő és szigorúan meghatározott körülmények között – egyéb súlyos bűncselekmények megelőzésén, felderítésén megelőzéséhez, felderítéséhez és nyomozásán keresztül nyomozásához; [Mód. 40]
   d) a személyek helyes személyazonosságának megállapítása;
   da) segítségnyújtás a 22o. cikkben említett eltűnt személyek azonosításában; [Mód. 41]
   e) az 604/2013/EU rendelet és a 2013/32/EU irányelv végrehajtásának megkönnyítése;
   f) a Schengeni Információs Rendszernek (SIS) a beléptetés megtagadásának hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgárokkal, letartóztatás, átadás vagy kiadatás céljából körözött személyekkel, eltűnt személyekkel, bírósági eljárásban való segítségnyújtás céljából keresett személyekkel, valamint rejtett vagy célzott ellenőrzés céljából keresett személyekkel kapcsolatos figyelmeztető jelzésekre vonatkozó célkitűzéseinek támogatása.

______________

* Az Európai Parlament és a Tanács 604/2013/EU rendelete (2013. június 26.) egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (HL L 180., 2013.6.29., 31. o.).

** Az Európai Parlament és a Tanács 2013/32/EU irányelve (2013. június 26.) a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról (HL L 180., 2013.6.29., 60. o.).”;

"

2a.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:"

„2a. cikk

Felépítés

(1)  A VIS egy centralizált architektúrán alapul, és a következőkből áll:

   a) [az interoperabilitásról szóló (határok és vízumok) 2018/XX rendelet 17. cikke (2) bekezdésének a) pontja] által létrehozott közös személyazonosítóadat-tár;
   b) központi információs rendszer („a VIS központi rendszere”);
   c) a tagállamok megfelelő illetékes központi nemzeti hatóságaival kapcsolatot biztosító tagállami interfészek (a továbbiakban: nemzeti interfész vagy NI-VIS), vagy minden tagállam saját nemzeti egységes interfésze, amely közös műszaki előírásokon alapul és valamennyi tagállamban azonos, továbbá lehetővé teszi a VIS központi rendszerének a tagállamok nemzeti infrastruktúráival való összekapcsolását;
   d) a VIS központi rendszere és a nemzeti egységes interfészek közötti kommunikációs infrastruktúra;
   e) a VIS központi rendszere és az EES központi rendszere közötti biztonságos kommunikációs csatorna;
   f) a VIS központi rendszere és [az interoperabilitásról szóló (határok és vízumok) 2018/XX rendelet 6. cikke] által létrehozott európai keresőportál központi infrastruktúrái, [az interoperabilitásról szóló (határok és vízumok) 2018/XX rendelet 12. cikke] által létrehozott közös biometrikus megfeleltetési szolgáltatás, [az interoperabilitásról szóló (határok és vízumok) 2018/XX rendelet 17. cikke] által létrehozott közös személyazonosítóadat-tár, valamint [az interoperabilitásról szóló (határok és vízumok) 2018/XX rendelet 25. cikke] által létrehozott, a többszörös személyazonosságot felismerő rendszer;
   g) a központi vízumhatóságok közötti, a kérelmekkel kapcsolatos konzultációra és az információcserére szolgáló mechanizmus (»VISMail«);
   h) egy fuvarozói portál;
   i) egy biztonságos webes szolgáltatás, amely lehetővé teszi a VIS központi rendszere és a fuvarozói portál, valamint a nemzetközi rendszerek közötti kommunikációt;
   j) egy jelentéstételi és statisztikai célokat szolgáló adattár;
   k) egy olyan eszköz, amelynek segítségével a kérelmező hozzájárulását adhatja vagy visszavonhatja hozzájárulását a kérelemfájl megőrzési időszakának meghosszabbításához.

A VIS központi rendszere, a nemzeti egységes interfészek, a webes szolgáltatás, a fuvarozói portál, és a VIS kommunikációs infrastruktúrája – amennyire csak technikailag lehetséges – megosztottan használják és újrahasznosítják a határregisztrációs rendszer központi rendszerének, a határregisztrációs rendszer nemzeti egységes interfészeinek, az ETIAS fuvarozói portáljának, a határregisztrációs rendszer webes szolgáltatásának, valamint a határregisztrációs rendszer kommunikációs infrastruktúrájának hardver- és szoftverelemeit).

(2)  A NI-VIS a következőkből áll:

   a) tagállamonként egy helyi nemzeti interfész (LNI), amely fizikailag összeköti a tagállamot a biztonságos kommunikációs hálózattal, és tartalmazza a VIS számára fenntartott titkosítási eszközöket. Az LNI a tagállamok telephelyén helyezkedik el;
   b) egy tartalék helyi nemzeti interfész (BLNI), amely ugyanazon tartalommal és funkciókkal rendelkezik, mint az LNI.

(3)  Az LNI és a BLNI kizárólag a VIS-re alkalmazandó uniós jogszabályokban meghatározott célokra használható.

(4)  A központosított szolgáltatásokat két különböző helyszínen kell párhuzamosan elhelyezni, nevezetesen a franciaországi Strasbourgban, ahol az elsődleges VIS központi rendszert és központi egységet (CU) helyezik el, valamint az ausztriai St. Johann im Pongauban, ahol a tartalék VIS központi rendszert és a tartalék központi egységet (BCU) helyezik el. Az elsődleges VIS központi rendszer és a tartalék VIS központi rendszer közötti kapcsolatnak lehetővé kell tennie a CU és a BCU közötti folyamatos szinkronizálást. A kommunikációs infrastruktúrának támogatnia kell a VIS folyamatos rendelkezésre állásának biztosítását és ahhoz hozzá kell járulnia. Redundáns és különálló útvonalakat kell tartalmaznia a VIS központi rendszer és a tartalék VIS központi rendszer közötti kapcsolatok számára, továbbá redundáns és különálló útvonalakat kell tartalmaznia az egyes nemzeti interfészek és a VIS központi rendszer és tartalék VIS központi rendszer közötti kapcsolatok számára is. A kommunikációs infrastruktúra titkosított, virtuális magánhálózatot biztosít kizárólag a VIS-adatok, valamint a tagállamok közötti és a tagállamok és a VIS központi rendszerének üzemeltetési igazgatásáért felelős hatóság közötti kommunikáció számára.”[Mód. 42]

"

3.  a 3. cikket el kell hagyni;

4.  a 4. cikk a következőképpen módosul:

a)  a szöveg a következő ponttal egészül ki:"

3a. „központi hatóság”: a tagállamok által a 810/2009/EK rendelet alkalmazásában létrehozott hatóság; [Mód. 43]

"

b)  a szöveg a következő pontokkal egészül ki:"

(12) »VIS-adatok«: a VIS központi rendszerében és a CIR-ben tárolt összes adat, a 9–14. és 22c–22f. cikkel összhangban;

   (13) »személyazonosító adatok«: a 9. cikk (4) bekezdésének a) és aa) pontjában említett adatok;
   (14) »ujjlenyomatadatok«: a VIS-fájlban tárolt, ujjnyomatokra vonatkozó adatok;
   (15) »arcképmás«„arcképmás”: az arcról készített, az automatizált biometrikus megfeleltetés céljára kielégítő felbontású és minőségű készült digitális felvétel; [Mód. 44]
   (16) »Europol-adatok«: az Europol által az (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelet* 18. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett célból kezelt személyes adatok;
   (17) »tartózkodási engedély«: a 1030/2002/EK tanácsi rendeletben** megállapított egységes formátum szerint a tagállamok által kiadott valamennyi tartózkodási engedély és az (EU) 2016/399 rendelet 2. cikke 16. pontjának b) alpontjában említett minden egyéb okmány;
   (18) »hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum«: a tagállamok által a Schengeni Egyezmény 18. cikke szerint kiadott engedély;
   (19) »nemzeti felügyeleti hatóság«»felügyeleti hatóságok«: az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet 51. cikkének (1) bekezdésében említett felügyeleti hatóságok, valamint a bűnüldözési célok tekintetében az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv*** 41. cikkével összhangban létrehozott cikkében említett felügyeleti hatóság hatóságok; [Mód. 45]
   (19a) «találat«: olyan egyezőség fennállása, amely egy, a VIS-ben tárolt kérelemfájlban rögzített vonatkozó adatok és a VIS-ben, a Schengeni Információs Rendszerben, az EES-ben, az ETIAS-ban, az Eurodacban, az Europol adataiban vagy az Interpol SLTD adatbázisában nyilvántartásba vett adatrekordban, fájlban vagy figyelmeztető jelzésben lévő vonatkozó adatok összehasonlítása eredményeként került megállapításra; [Mód. 46]
   (20) »bűnüldözés«:»bűnüldözés«: terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy nyomozása egy szigorúan meghatározott keretben; [Mód. 47]
   (21) »terrorista bűncselekmények«: azok»terrorista bűncselekmények«: az (EU) 2017/541 európai parlamenti és tanácsi irányelv**** 3–14. cikkében említett, a nemzeti jog szerinti bűncselekmények, amelyek azonosak vagy egyenértékűek az (EU) 2017/541 európai parlamenti és tanácsi irányelvben**** említett bűncselekményekkelvagy azon tagállamok esetében, amelyekre nézve ez az irányelv nem kötelező, az említett bűncselekmények egyikével egyenértékű bűncselekmények; [Mód. 48]
   (22) »súlyos bűncselekmények«: azok a bűncselekmények, amelyek azonosak vagy egyenértékűek a 2002/584/IB tanácsi kerethatározat***** 2. cikkének (2) bekezdésében említett bűncselekményekkel, amennyiben esetükben a nemzeti jog alapján kiszabható büntetési tétel felső határa legalább háromévi szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés.

________________

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 53. o.).

** Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.). [Mód. 49]

*** A Tanács 1030/2002/EK rendelete (2002. június 13.) a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról (HL L 157., 2002.6.15. 1. o.).

**** Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).

***** Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/541 irányelve (2017. március 15.) a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 88., 2017.3.31., 6. o.).

****** A Tanács 2002/584/IB kerethatározata (2002. június 13.) az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról (HL L 190., 2002.7.18., 1. o.).”;

"

5.  az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„5. cikk

Adatkategóriák

(1)  Csak a következő kategóriájú adatokat kell a VIS-ben rögzíteni:

   a) a 9. cikk (1)–(4) bekezdésében és a 10–14. cikkekben említett alfanumerikus adatok a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumot kérelmezőről, valamint az igényelt, a kiállított, a visszautasított, a törölt, a visszavont vagy a meghosszabbított vízumról, a 22c., 22d., 22e. és 22f. cikkben említett alfanumerikus adatok az igényelt, a kiállított, a visszautasított, a törölt, a visszavont vagy a meghosszabbított hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumról és tartózkodási engedélyről, valamint a 9a. és 22b. cikkben említett találatokkal kapcsolatos és a 9c. cikk (6) bekezdésében említett ellenőrzések eredményével kapcsolatos információk;
   b) a 9. cikk (5) bekezdésében és a 22c. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett arcképmások;
   c) a 9. cikk (6) bekezdésében és a 22c. cikk (2) bekezdésének g) pontjában és 22d. cikkének g) pontjában említett ujjlenyomatadatok; [Mód. 50]
   ca) a 9. cikk (7) bekezdésében említett úti okmány személyazonosító adatokat tartalmazó oldalának szkennelt másolata; [Mód. 51]
   d) a 8. cikk (3) és (4) bekezdésében, valamint a 22a. cikk (3) bekezdésében említett kapcsolódás más kérelmekhez.

(2)  A 16. cikkben, a 24. cikk (2) bekezdésében és a 25. cikk (2) bekezdésében említett, a VIS által átvitt üzeneteket nem kell a VIS-ben rögzíteni, a 34. cikk szerinti adatfeldolgozási műveletek rögzítésének sérelme nélkül.

(3)  A CIR a 9. cikk (4) bekezdésének a)–cc) pontjában, a 9. cikk (5) és (6) bekezdésében, a 22c. cikk (2) bekezdésének a)–cc), f) és g) pontjában, valamint a 22d. cikk a)–cc) –c), f) és g) pontjában említett adatokat tartalmazza. A fennmaradó VIS-adatokat a VIS központi rendszerében kell tárolni.” [Mód. 52]

"

6.  a szöveg a következő 5a. cikkel egészül ki:"

„5a. cikk

Az elismert úti okmányok listája

(1) A külső határok átlépésére jogosító és vízummal ellátható úti okmányok 1105/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozat* által létrehozott listáját integrálni kell a VIS-be. [Mód. 53]

(2) A VIS-nek ellátja az elismert úti okmányok listájának központi igazgatására és az 1105/2011/EU határozat 4. cikke szerinti, a listán szereplő úti okmányok elismeréséről vagy el nem ismeréséről szóló értesítésre vonatkozó funkciót. [Mód. 54]

(3) A (2) bekezdésben említett funkció ellátására vonatkozó részletes szabályokat végrehajtási jogi aktusok állapítják meg. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 49. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. [Mód. 55]

_________________

* Az Európai Parlament és a Tanács 1105/2011/EU határozata (2011. október 25.) a külső határok átlépésére jogosító és vízummal ellátható úti okmányok listájáról, valamint az e lista összeállítására irányuló eljárás meghatározásáról (HL L 287., 2011.11.4., 9. o.).”

"

7.  a 6. cikk a következőképpen módosul:

-a)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

(1) A 22a. cikk sérelme nélkül az 5. cikk (1) bekezdésében említett, a VIS-hez az adatok bevitele, módosítása vagy törlése céljából való hozzáférés ezen rendelettel összhangban kizárólag a vízumhatóságok hivatalosan meghatalmazott alkalmazottjai számára van fenntartva. A hivatalosan meghatalmazott alkalmazottak számát szigorúan korlátozni kell szolgáltatásaik tényleges szükségességének fényében.”; [Mód. 56]

"

a)  a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) A VIS-hez az adatokba való betekintés céljából való hozzáférés kizárólag a tagállamok azon nemzeti hatóságainak és azon uniós szervek megfelelő felhatalmazással rendelkező személyi állománya számára van fenntartva, amelyek a 15–22. cikkben, a 22c–22f. cikkben, a 22g–22jl. cikkben, valamint [az interoperabilitásról szóló (határok és vízumok) 2018/XX rendelet] 20. és 21. cikkében meghatározott feladatokra hatáskörrel rendelkeznek.

Az VIS-ből való lekérdezésre és az ahhoz való hozzáférésre a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és nyomozása céljából jogosult hatóságokat a IIIb. fejezet rendelkezéseivel összhangban kell kijelölni.

A hozzáférésnek olyan mértékűnek kell lennie, amit az említett hatóságok, illetve szervek felhasználási céllal összhangban lévő feladatainak ellátása megkövetel, és ami a kitűzött célokkal arányos.”; [Mód. 57]

"

aa)  a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) Minden tagállam kijelöli azokat az illetékes hatóságokat, amelyek megfelelő felhatalmazással rendelkező személyi állománya adatoknak a VIS-be történő bevitele, módosítása, törlése, vagy az adatok lekérdezése céljából hozzáféréssel rendelkeznek. A hatóságok – többek között a 29. cikk (3a) bekezdésében említett hatóságok – listáját és annak módosításait minden tagállam haladéktalanul közli az eu-LISA-val. Ez a lista az egyes hatóságok tekintetében meghatározza, hogy mely adatokat és milyen célra kérdezhetnek le.

Az eu-LISA gondoskodik a lista és a kijelölt hatóságok 22k. cikk (2) bekezdésében említett listájának, valamint a központi hozzáférési pontok 22k. cikk (4) bekezdésében említett listájának évenkénti, az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételéről. Az eu-LISA weboldalán folyamatosan frissíti a listát, amely tartalmazza az éves közzétételek között a tagállamok által küldött változásokat. [Mód. 58]

"

b)  a cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki:"

„(4) A VIS látja el az említett lista központi igazgatására vonatkozó funkciót.”;

"

c)  a cikk a következő (5) bekezdéssel egészül ki:"

„(5) A (3) bekezdésben említett lista központi igazgatására vonatkozó funkció ellátására vonatkozó részletes szabályokat végrehajtási jogi aktusok állapítják meg. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 49. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni Bizottság a 48a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a (3) bekezdésben említett lista központi igazgatására vonatkozó funkció ellátására vonatkozó részletes szabályok megállapítása céljából.” [Mód. 59]

"

7a.  A 7. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) A személyes adatoknak a VIS-ben történő, bármely illetékes hatóság által végzett kezelése nem eredményezhet a kérelmezőkkel, a vízum birtokosaival, illetve a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és a tartózkodási engedélyek kérelmezőivel és birtokosaival szembeni, nemi hovatartozás, faj, bőrszín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai jellemzők, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez való tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, életkor vagy szexuális irányultság alapján való hátrányos megkülönböztetést. A személyes adatok kezelése során teljes mértékben tiszteletben kell tartani az emberi méltóságot és sérthetetlenséget, valamint az alapvető jogokat, továbbá az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elveket, többek között a magánélet tiszteletben tartására és a személyes adatok védelmére vonatkozó jogot. Különös figyelmet kell fordítani a gyermekekre, az idősekre, a fogyatékkal élő és a nemzetközi védelemre szoruló személyekre. A gyermek mindenek felett álló érdekeire kiemelt figyelmet kell fordítani.” [Mód. 60]

"

8.  a 7. cikk a következő (3) bekezdésekkel egészül ki:"

„(3) Az e rendeletben előírt valamennyi eljárás során a tagállamoknak mindenekelőtt a gyermek mindenek felett álló érdekét minden egyéb megfontolásnál előbbre kell sorolniuk, teljes körűen tiszteletben tartva a gyermekek jogairól szóló nemzetközi egyezményt.szem előtt tartaniuk. A gyermek jólétét, biztonságát –különösen különösen, ha fennáll a veszélye annak, hogy a gyermek emberkereskedelem áldozatává válik –, valamint a gyermek véleményét a gyermek életkorának és érettségi fokának megfelelő súllyal figyelembe kell venni. [Mód. 61]

(3a)  A tagállamok az Európai Unió Alapjogi Chartájával teljes összhangban hajtják végre a rendeletet, különös tekintettel az emberi méltósághoz való jogra, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jogra, a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogra, a személyes adatok védelmére, a menedékjogra és a visszaküldés tilalmának elvének védelmére, a kitoloncolással, a kiutasítással és a kiadatással szembeni védelemre, a megkülönböztetésmentességhez való jogra, a gyermekek jogaira, valamint a hatékony jogorvoslathoz való jogra.” [Mód. 62]

"

8a.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:"

„7a. cikk

Gyermekek ujjlenyomatadatai

(1)  A 22c. cikk (2) bekezdésének g) pontjából eltérve a 6. életévüket be nem töltött gyermekek ujjlenyomatát nem kell bevinni a VIS-be.

(2)  A hatodik életévüket betöltött kiskorúak biometrikus adatainak felvételét a kifejezetten a kiskorúak biometrikus adatainak gyermekbarát és gyermekek szempontjából érzékeny módon történő rögzítésére kiképzett tisztviselőknek kell végezniük, teljes mértékben tiszteletben tartva a gyermek mindenek felett álló érdekét és az ENSZ gyermekjogi egyezményében megállapított biztosítékokat.

A kiskorút biometrikus adatainak felvételekor valamely felnőtt családjának el kell kísérnie, amennyiben jelen van. A kísérő nélküli kiskorút biometrikus adatainak felvételekor gyámnak, képviselőnek vagy – amennyiben nem jelöltek ki képviselőt – olyan személynek kell kísérnie, aki a kiskorú mindenek felett álló érdekének és általános jólétének biztosítására képesítéssel rendelkezik. E képesítéssel rendelkező személy nem lehet a biometrikus adatok felvételéért felelős tisztviselő, függetlenül kell eljárnia, és nem fogadhat el utasítást sem a biometrikus adatok felvételéért felelős tisztviselőtől, sem az azért felelős szolgálattól. A biometrikus adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettség teljesítésére semmilyen erőszak nem alkalmazható a kiskorúakkal szemben.

(3)  A 810/2009/EK rendelet 13. cikkének (2) bekezdésétől eltérve a konzulátusok nem kérhetik, hogy a 6 és 12 év közötti gyermekek személyesen megjelenjenek a konzulátuson a biometrikus azonosítók felvétele céljából, amennyiben ez túlzott terhet és költségeket jelentene a családok számára. Ilyen esetekben a biometrikus azonosítókat a külső határokon kell felvenni, és különös figyelmet kell fordítani a gyermekkereskedelem elkerülésére.

(4)  A II., III., IIIa. és IIIb. fejezetekben foglalt, az adatok felhasználására vonatkozó rendelkezésektől eltérve a gyermekek ujjlenyomatadataihoz kizárólag az alábbi célokból lehet hozzáférni:

   a) a gyermek személyazonosságának ellenőrzése a 15. cikkel összhangban a vízumkérelmezési eljárás során, illetve a 18. cikkel és a 22g. cikkel összhangban a külső határokon; valamint
   b) a IIIb. fejezet értelmében a gyermekek jogaival való visszaélések megelőzéséhez és az azok elleni küzdelemhez való hozzájárulás, feltéve, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
   i. a hozzáférés szükséges a gyermekkereskedelem megelőzése, felderítése vagy kivizsgálása céljából;
   ii. a hozzáférés egyedi esetben szükséges;
   iii. az azonosítás a gyermek mindenek felett álló érdekét szolgálja.” [Mód. 63]

"

9.  a II. fejezet címe helyébe a következő szöveg lép:"

„A RÖVID TÁVÚ TARTÓZKODÁSRA JOGOSÍTÓ VÍZUMOKRA VONATKOZÓ ADATOK VÍZUMHATÓSÁGOK ÁLTAL TÖRTÉNŐ BEVITELE ÉS HASZNÁLATA” [Mód. 64]

"

10.  a 8. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Amennyiben a kérelem a 810/2009/EK rendelet 19. cikke értelmében befogadható, a vízumhatóság a 9. cikkben említett adatok bevitelével – amennyiben a kérelmezőnek ezeket az adatokat meg kell adnia – két munkanapon belül nélkül létrehozza a kérelemfájlt a VIS-ben.”;

"

b)  a cikk a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:"

„(1a) A kérelemfájl létrehozását követően a VIS automatikusan elindítja a 9a. cikk szerinti lekérdezést, és közli annak eredményeit.”;

"

c)  az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(5) Ha egyes adatokat jogi okokból nem kell megadni vagy azok tényszerűen nem adhatók meg, az érintett adatmező(k)be a »nem alkalmazható« megjegyzést kell írni. Az ujjnyomatok hiányát a »VIS0« szöveg feltüntetésével kell jelezni; ezenkívül a rendszernek meg kell engednie a 810/2009/EK rendelet 13. cikke (7) bekezdésének a)–d) pontja szerinti esetek megkülönböztetését.”;

"

11.  a 9. cikk a következőképpen módosul:

a)  a 4. pont a), b) és c) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„a) vezetéknév (családi név); utónév vagy utónevek (keresztnevek); születési idő; állampolgárság vagy állampolgárságok; nem;

   aa) születéskori vezetéknév (korábbi vezetéknév [nevek]); születési hely és ország; születéskori állampolgárság;
   b) az úti okmány vagy okmányok típusa és száma, valamint az úti okmányt vagy okmányokat kiállító ország három betűből álló kódja;
   c) az úti okmány vagy okmányok érvényességének lejárati dátuma;
   cc) az úti okmányt kiállító hatóság, valamint az úti okmány kiállításának időpontja;”

"

b)  az 5. pont helyébe a következő szöveg lép:"

„5. a kérelmező arcképmása, a 810/2009/EK rendelet 13. cikke (1) bekezdésének cikkének megfelelően;” [Mód. 65]

"

ba)  a 6. pont helyébe a következő szöveg lép:"

„6. a kérelmező ujjlenyomata a 810/2009/EK rendelet 13. cikke szerint.”; [Mód. 66]

"

c)  a cikk a következő 7. ponttal egészül ki:"

„7. a személyazonosító adatokat tartalmazó oldal szkennelt másolata.”;

"

d)  a cikk a következő két bekezdéssel egészül ki:"

„8. A harmadik országbeli állampolgár első bekezdés 5. pontjában említett arcképmásának az automatizált biometrikus összehasonlítás céljára kielégítő képfelbontásúnak és minőségűnek kell lennie. Amennyiben az arcképmás nem kielégítő minőségű, az nem használható automatikus megfeleltetésre. [Mód. 67]

A második Az első bekezdéstől eltérve, kivételes esetekben, amikor a helyben rögzített arcképmások VIS-be történő regisztrálására meghatározott, a minőségre és a felbontásra vonatkozó előírásokat nem lehet teljesíteni, az arcképmást elektronikusan le lehet hívni a géppel olvasható, elektronikus úti okmány (a továbbiakban: eMRTD) chipjéről. Ilyen esetekben az arcképmást csak annak az elektronikus ellenőrzését követően kell bevinni az egyéni aktába, hogy a géppel olvasható, elektronikus úti okmány chipjén rögzített arcképmás megegyezik-e az érintett harmadik országbeli állampolgár helyben rögzített arcképmásával.” [Mód. 68]

"

12.  a rendelet a következő 9a–9d. cikkel egészül ki:"

„9a. cikk

A más rendszerekre vonatkozó lekérdezések

(1)  A VIS automatikusan feldolgozza a kérelemfájlokat találatok azonosítása érdekében. A VIS minden egyes kérelemfájlt egyedileg vizsgál meg.

(2)  A kérelem létrehozásakor vagy a vízum kiállításakor a VIS az elismert úti okmányok 5a. cikkben említett listájával való automatikus összevetés révén ellenőrzi, hogy a kérelemhez kapcsolódó úti okmányt elismerik-e az 1105/2011/EU határozat értelmében, és közli az eredményt. [Mód. 69]

(3)  A 810/2009/EK rendelet 21. cikkének (1) bekezdésében, valamint 21. cikke (3) bekezdésének a), c) és d) c) pontjában említett ellenőrzések céljából a VIS [az interoperabilitásról (határok és vízumok) szóló rendelet] 6. cikkének (1) bekezdésében meghatározott európai keresőportál segítségével lekérdezést indít annak érdekében, hogy összehasonlítsa az e rendelet 9. cikkének 4. pontjában említett megfelelő adatokat a VIS-ben, a Schengeni Információs Rendszerben (SIS), a határregisztrációs rendszerben (EES), az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerben (ETIAS) – ideértve az [Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer létrehozásáról szóló] (EU) 2018/XX rendelet 29. cikkében említett figyelőlistát, az Eurodac-ot, [a terrorista bűncselekményekre és a súlyos bűncselekmények egyéb formáira vonatkozó büntetőítéletek tekintetében az ECRIS-TCN rendszert], az Europol-adatokat, az Interpol ellopott és elvesztett úti okmányokat tartalmazó adatbázisát (SLTD), valamint az az Interpol figyelmeztető jelzésekkel társított úti okmányokat tartalmazó adatbázisát (Interpol TDAWN) is – megtalálható nyilvántartásban, fájlban vagy figyelmeztető jelzésben szereplő adatokkal. cikke (4), (5) és (6) bekezdésében említett megfelelő adatokat. A VIS ellenőrzi, hogy:

   a) a kérelem benyújtásához használt úti okmány egyezik-e bármely olyan úti okmánnyal, amelyet a SIS-ben elveszett, ellopott, jogellenesen használt vagy érvénytelenített úti okmányként tartanak nyilván;
   b) a kérelem benyújtásához használt úti okmány egyezik-e bármely olyan úti okmánnyal, amelyet az SLTD adatbázisban elveszett, ellopott vagy érvénytelenített úti okmányként tartanak nyilván;
   c) a kérelmezőre vonatkozik-e beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés a SIS-ben;
   d) a kérelmező tekintetében kibocsátásra került-e európai elfogatóparancs alapján átadási letartóztatás céljából körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés, illetve kiadatási letartóztatás céljából körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés a SIS-ben;
   e) a kérelmező, illetve úti okmánya szerepel-e valamely, az ETIAS központi rendszerében tárolt elutasított, illetve visszavont vagy megsemmisített utazási engedélyben;
   f) a kérelmező, illetve úti okmánya szerepel-e az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet* 34. cikkében említett figyelőlistán;
   g) a kérelmezőre vonatkozóan rögzítettek-e már adatokat a VIS-ben;
   h) a kérelemben az úti okmány kapcsán megadott adatok egyeznek-e egy másik vízumkérelemmel, amelyhez eltérő személyi azonosító adatok társulnak;
   i) a kérelmező a határregisztrációs rendszerben jelenleg túltartózkodó személyként szerepel-e, vagy a múltban túltartózkodó személyként szerepelt-e;
   j) a kérelmezőt a határregisztrációs rendszerben nyilvántartják-e olyan személyként, akinek belépését korábban megtagadták;
   k) született-e valaha a kérelmező vonatkozásában a VIS-ben rögzített, rövid távú tartózkodásra jogosító vízum megtagadásáról, megsemmisítéséről vagy visszavonásáról szóló határozat;
   l) született-e valaha a kérelmező vonatkozásában a VIS-ben rögzített, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély megtagadásáról, megsemmisítéséről vagy visszavonásáról szóló határozat;
   m) szerepelnek-e az Europol nyilvántartásában a kérelmező személyazonosságára vonatkozó adatok;
   n) a rövid idejű tartózkodásra jogosító vízum kérelmezőjét nyilvántartják-e az Eurodac-ban;
   o) ha a kérelmező kiskorú, azt, hogy a kérelmező felett szülői felügyeletet gyakorló vagy a gyámságot ellátó személy tekintetében fennállnak-e a következők:
   i. európai elfogatóparancs alapján átadási letartóztatás céljából körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés, illetve kiadatási letartóztatás céljából körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés vonatkozik rá a SIS-ben;
   ii. bevittek-e beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzést a SIS-be.
   iii. olyan úti okmánnyal rendelkezik, amely szerepel az (EU) 2018/1240 rendelet 34. cikkében említett figyelőlistán. [Mód. 70]

(3a)  Az SLTD-adatbázisban végrehajtott keresés során az európai keresőportál felhasználói által indított lekérdezéshez használt adatokat nem szabad megosztani az Interpol adatainak tulajdonosaival. [Mód. 71]

(4)  A VIS hozzáad a kérelemfájlhoz egy hivatkozást a (3) bekezdés alapján előforduló bármely találat esetén. Emellett a VIS – adott esetben – azonosítja a találato(ka)t kiváltó adatokat bevivő vagy szolgáltató tagállamo(ka)t vagy az Europol-t, és ezt feljegyezi a kérelemfájlban. Az esetleges találatra és az adatok kibocsátójára vonatkozó hivatkozáson kívül semmilyen információt nem szabad rögzíteni. [Mód. 72]

(5)  A 2. cikk (1) bekezdése k) pontjának alkalmazásában, az e cikk (3) bekezdése alapján lefolytatott lekérdezések összehasonlítják a 15. cikk (2) bekezdésében említett releváns adatokat és a SIS-ben szereplő adatokat, annak megállapítása érdekében, hogy a kérelmező nem áll-e az alábbi figyelmeztető jelzések egyikének hatálya alatt:

   a) átadás vagy kiadatás céljából letartóztatandó személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés;
   b) eltűnt személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés;
   c) bírósági eljárásban való részvételük érdekében keresett személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés;
   d) személyekre és tárgyakra vonatkozóan rejtett ellenőrzés, célzott ellenőrzés vagy információkérő célzott ellenőrzés céljából kiadott figyelmeztető jelzés. [Mód. 73]

(5a)  A 9a. cikk (3) bekezdésének a), b), c), e), g), h), i), j), k), l) és n) pontja szerinti lekérdezések találatait az a konzulátus értékeli, amelyhez a vízumkérelmet benyújtották, szükség esetén a központi hatóság általi, a 9c. cikk szerinti ellenőrzést követően. [Mód. 74]

(5b)  A 9a. cikk (3) bekezdésének d), f), m) és o) pontja szerinti lekérdezések találatait azon tagállamok egységes kapcsolattartó pontjainak kell szükség esetén ellenőrizniük, illetve azokhoz hozzáférniük, amelyek a 9ca. cikkel összhangban bevitték vagy szolgáltatták a találatokat eredményező adatokat. [Mód. 75]

(5c)  A SIS-ben jelzett találatokat is automatikusan közölni kell annak a tagállamnak a SIRENE-irodájával, amely létrehozta a találatot eredményező figyelmeztető jelzést. [Mód. 76]

(5d)  A tagállam SIRENE-irodájának vagy a figyelmeztető jelzést rögzítő egységes kapcsolattartó pontnak továbbított közlésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

   a) vezetéknév (vagy vezetéknevek), utónév (vagy utónevek) és adott esetben álnév (vagy álnevek);
   b) születési hely és idő;
   c) nem;
   d) állampolgárság és adott esetben egyéb állampolgárságok;
   e) az első tervezett tartózkodás helye szerinti tagállam, és ha ismert, az első tervezett tartózkodás alatti cím;
   f) a kérelmező lakóhelye, vagy ha ez nem ismert, akkor a tartózkodási helye szerinti város és ország;
   g) a kapott találat(ok)ra való hivatkozás, a találat dátumát és időpontját is feltüntetve. [Mód. 77]

(5e)  E cikk nem akadályozhatja a menedékjog iránti kérelem bármilyen okból történő benyújtását. Az olyan, a költségviselő által elkövetett erőszakos bűncselekmények áldozata által benyújtott vízumkérelem esetében, mint a családon belüli erőszak vagy emberkereskedelem, a VIS-hez benyújtott aktát az áldozatok további kockázatoktól való védelme érdekében el kell különíteni az költségviselő aktájától. [Mód. 78]

___________________

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1240 rendelete (2018. szeptember 12.) az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról (HL L 236., 2018.9.19., 1. o.).

9b. cikk

Az uniós polgárok vagy a szabad mozgás uniós jogával rendelkező harmadik országbeli állampolgárok családtagjaival kapcsolatos, más rendszerekre vonatkozó lekérdezésekre alkalmazandó különös rendelkezések

(1)  A 2004/38/EK irányelv hatálya alá tartozó uniós polgárok harmadik országbeli állampolgár családtagjai tekintetében és az olyan harmadik országbeli állampolgár családtagjai tekintetében, aki az egyrészt az Unió és tagállamai, másrészt az adott harmadik ország között létrejött megállapodás alapján a szabad mozgás tekintetében az uniós polgárokéval egyenértékű jogokat élvez, a 9a. cikk (3) bekezdésében említett automatizált ellenőrzéseket kizárólag annak ellenőrzése céljából lehet elvégezni, hogy nem léteznek olyan tényszerű bizonyítékok vagy tényszerű bizonyítékokon alapuló megalapozott indokok, melyek alapján megállapítható, hogy az adott személy jelenléte a tagállamok területén a 2004/38/EK irányelv értelmében biztonsági vagy magas járványügyi kockázatot jelentene. [Mód. 79]

(2)  A VIS nem ellenőrzi, hogy:

   a) a kérelmező jelenleg az engedélyezett tartózkodási idejét túllépő személyként szerepel-e, vagy a múltban az engedélyezett tartózkodási idejét túllépő személyként jelentették-e az EES-ben elvégzett lekérdezés útján;
   b) a kérelmező egyezik-e egy olyan személlyel, akinek az adatai rögzítésre kerültek az Eurodac-ban.

(3)  Amennyiben a kérelem 9a. cikk (3) bekezdésében említett automatizált feldolgozása az 1987/2006/EK rendelet (EU) 2018/1861 rendelet 24. cikkében említett, a beutazás vagy tartózkodás megtagadására vonatkozó figyelmeztető jelzésre vonatkozó találattal járt, a vízumhatóság ellenőrzi az e figyelmeztető jelzés SIS-be történő bevitelének alapjául szolgáló határozat indokát. Amennyiben ezen indok az illegális bevándorlás kockázatához kapcsolódik, a figyelmeztető jelzés nem vehető figyelembe a kérelem elbírálása során. A vízumhatóság a SIS II az (EU) 2018/1861 rendelet 25. 26 cikkének (2) bekezdése szerint jár el. [Mód. 80]

9c. cikk

A központi hatóságok és a nemzeti egységes kapcsolattartó pont általi ellenőrzés [Mód. 81]

(1)  A 9a. cikk (3) bekezdése szerint lefolytatott lekérdezések lekérdezéseknek a 9a. cikk (5b) bekezdésében említett találatait, amelyeket a VIS nem tud automatikusan visszaigazolni, a kérelmet feldolgozó nemzeti egységes kapcsolattartó pontnak manuálisan kell ellenőriznie találatait a kérelmet feldolgozó tagállam központi hatósága manuálisan ellenőrzi hatóságát értesíteni kell. [Mód. 82]

(2)  A 9a. cikk (3) bekezdése szerint lefolytatott lekérdezéseknek a 9a. cikk (5b) bekezdésében említett találatait, amelyeket a VIS nem tud automatikusan visszaigazolni, a központi hatóságnak manuálisan kell ellenőriznie. A találatok manuális ellenőrzése során, a központi hatóság számára hozzáférést kell biztosítani a kérelemfájlhoz és az ahhoz kapcsolt kérelemfájlokhoz, valamint a 9a. cikk (3) (5a) bekezdése szerinti automatizált feldolgozás során előforduló összes találathoz. [Mód. 83]

(3)  A központi hatóság ellenőrzi, hogy a kérelmező kérelemfájlban szereplő személyazonossága megegyezik-e a VIS-ben vagy a vizsgált adatbázisok valamelyikében szereplő adatokkal.

(4)  Amennyiben a személyes adatok nem egyeznek, és a 9a. cikk (3) bekezdése szerinti automatizált feldolgozás során nem merült fel több találat, a központi hatóság törli a helytelen találatot a kérelemfájlból.

(5)  Amennyiben a kérelmező személyazonosságára vonatkozó adatok megegyeznek, vagy azzal kapcsolatban továbbra is kétségek állnak fenn, a kérelmet feldolgozó központi vízumhatóság indokolt esetekben értesíti a találatot a 9a. cikk (3) bekezdése értelmében kiváltó adatot bevivő vagy szolgáltató tagállamként azonosított másik tagállam(ok) központi hatóságát. Amennyiben egy vagy több tagállam került azonosításra a találatot kiváltó adatot bevivő vagy szolgáltató tagállamként, a központi hatóság a 16. cikk (2) bekezdése szerinti eljárásban egyeztet a másik tagállam(ok) központi hatóságaival. Kétség esetén a kétely a kérelmezőnek kedvez. [Mód. 84]

(6)  A másik tagállamok központi hatóságai által lefolytatott ellenőrzések eredményét be kell jegyezni a kérelemfájlba.

(7)  Az (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben a 9a. cikk (5) bekezdése szerinti összehasonlítás találatot vagy találatokat hoz, a VIS automatizált értesítést küld a lekérdezést elindító tagállam központi hatóságának, hogy az meghozhassa a megfelelő további intézkedéseket. [Mód. 85]

(8)  Amennyiben egy találatot a 9a. cikk (3) bekezdése értelmében kiváltó adat szolgáltatójaként az Europol kerül azonosításra, a felelős tagállam központi hatósága egyeztet az Europol nemzeti egységével az (EU) 2016/794 rendelet és különösen annak IV. fejezete szerinti további intézkedések meghozatala érdekében.[Mód. 86]

9ca. cikk

Az egységes kapcsolattartó pont által végzett ellenőrzés és értékelés

(1)  Minden tagállam kijelöl egy, a hét minden napján, a nap 24 órájában működő nemzeti hatóságot (a továbbiakban: egységes kapcsolattartó pont), amely e rendelet alkalmazásában biztosítja a találatok manuális ellenőrzését és értékelését. Az egységes kapcsolattartó pontnak a SIRENE-irodának, az Interpol nemzeti központi irodáinak, az Europol nemzeti központi szervének, az ETIAS nemzeti egységének és minden érintett nemzeti bűnüldöző hatóság összekötő tisztviselőiből kell állnia. A tagállamok gondoskodnak az elégséges személyzetről, hogy az egységes kapcsolattartó pont a 810/2009/EK rendelet 23. cikkében előírt határidőket figyelembe véve ellenőrizni tudja az e rendelet értelmében közölt találatokat.

(2)  Az egységes kapcsolattartó pont manuálisan ellenőrzi a neki küldött találatokat. A 9c. cikk (2)–(6) bekezdésében foglalt eljárás alkalmazandó.

(3)  Amennyiben az e cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzés után az adatok egyeznek, és megerősítik a találatot, az egységes kapcsolattartó pont szükség esetén felveszi a kapcsolatot azokkal a felelős hatóságokkal, köztük az Europollal, amelyek továbbították a találatot eredményező adatot. Ezt követően értékeli a találatot. Az egységes kapcsolattartó pont indokolással ellátott véleményt nyilvánít a 810/2009/EK rendelet 23. cikke értelmében a kérelemmel kapcsolatban hozandó határozat céljából. Ezt az indokolással ellátott véleményt csatolni kell a kérelemfájlhoz. [Mód. 87]

9cb. cikk

Kézikönyv

A Bizottság a 48a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el, hogy meghatározza a 9a. cikk (3) bekezdésével összhangban a többi rendszerből való lekérdezések során összehasonlítandó adatokat és a 9a–9ca. cikkben előírt lekérdezésekhez, ellenőrzésekhez és értékelésekhez szükséges szabályok és eljárások kézikönyvét. E felhatalmazáson alapuló jogi aktus magában foglalja azon adatkategóriák kombinációját, amelyek alapján a 9a. cikkel összhangban az egyes rendszerekből való lekérdezés történik. [Mód. 88]

9d. cikk

Az Europol felelősségi körei

Az Europol módosítja az információs rendszerét annak biztosítása érdekében, hogy a 9a. cikk (3) bekezdésében és a 22b. cikk (2) bekezdésében említett lekérdezések automatikusan feldolgozhatók legyenek.”

"

13.  a 13. cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki:"

„(4) A kérelemfájl (1) és (2) bekezdésnek megfelelő frissülése esetén a VIS értesíti a vízumot kiállító tagállamot a vízum törlésére vagy visszavonására vonatkozó indokolással ellátott határozatról. Ezen értesítést a központi rendszer automatikusan hozza létre, és azt a 16. cikk szerinti mechanizmus útján kell továbbítani.” [Mód. 89]

"

14.  a 15. cikk a következőképpen módosul:

a)  a (2) bekezdés a következő ea) ponttal egészül ki:"

„ea) arcképmás;”

"

b)  a cikk a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:"

„(2a) A (2) bekezdés ea) pontjában említett arcképmás nem lehet az egyedüli keresési kritérium.”

"

15.  a 16. cikk (2) és (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) A VIS-ben egyes harmadik országok olyan állampolgáraira vagy ilyen állampolgárok bizonyos olyan kategóriáira vonatkozóan létrehozott kérelemfájlok esetében, akikkel, illetve amelyekkel kapcsolatban a 810/2009/EK rendelet 22. cikke szerint előzetes egyeztetésre van szükség, a VIS automatikusan továbbítja az egyeztetésre irányuló megkeresést a megjelölt tagállamnak vagy tagállamoknak.

Az egyeztetésre felkért tagállam vagy tagállamok a választ a VIS-hez továbbítják, amely a választ a kérelmet létrehozó tagállamhoz továbbítja.

Kizárólag az egyeztetési eljárás lefolytatása céljából azon tagállamok listáját, amelyek a 810/2009/EK rendelet 22. cikke alapján megkövetelik, hogy más tagállamok központi hatóságai egyeztetést folytassanak az ő központi hatóságaikkal egyes harmadik országbeli állampolgárok vagy ilyen állampolgárok bizonyos kategóriái által benyújtott, egységes vízumokra irányuló vízumkérelmek vizsgálatakor, valamint az érintett harmadik országbeli állampolgárok listáját integrálni kell a VIS-be. [Mód. 90]

(3)  A (2) bekezdésben meghatározott eljárást kell alkalmazni a következőkre is:

   a) a 810/2009/EK e rendelet 25. cikkének (4) bekezdése szerinti korlátozott területi érvényességű vízumok kiadására, 24. cikkének (2) bekezdése szerinti adatmódosításokra és a 810/2009/EK rendelet 31. cikke szerinti utólagos értesítésekre vonatkozó információ továbbítására; [Mód. 91]
   b) a VIS-ben rögzített vagy azokhoz kapcsolódó személyes adatok továbbításával járó konzuli együttműködéssel összefüggő minden egyéb üzenetre, az illetékes vízumhatóságokhoz érkező, a 9. cikk 7. pontja szerinti úti okmányok és más, a kérelmet alátámasztó okmányok másolatainak továbbítására vonatkozó megkeresések továbbítására és e dokumentumok elektronikus másolatainak továbbítására, valamint a 9c. cikk és a 38. cikk (3) bekezdése szerinti megkeresésekre. Az illetékes vízumhatóságok két munkanapon belül válaszolnak az ilyen megkeresésekre.” [Mód. 92]

"

16.  a 17. cikket el kell hagyni;

17.  a III. fejezet címe helyébe a következő szöveg lép:"

„MÁS HATÓSÁGOK HOZZÁFÉRÉSE A RÖVID TÁVÚ TARTÓZKODÁSRA JOGOSÍTÓ VÍZUMOKRA VONATKOZÓ ADATOKHOZ”;

"

18.  a 18. cikk (6) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„Az olyan határokon, ahol az EES-t működtetik, a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóság a vízumbirtokos ujjlenyomatait a VIS-ben rögzített ujjlenyomatokkal összehasonlítva ellenőrzi. Az olyan vízumbirtokosok tekintetében, akiknek az ujjlenyomatai nem használhatók, az (1) bekezdésben említett keresést az (1) bekezdésben foglalt alfanumerikus adatok és az arcképmás alapján kell elvégezni.”;

"

18a.  A 18a. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„18a. cikk

A VIS-adatok lekérése a vízumbirtokos belépési, illetve kilépési adatrekordjának vagy a beléptetés megtagadására vonatkozó adatrekordjának az EES-ben történő létrehozása vagy frissítése céljából

Kizárólag a vízumbirtokos belépési, illetve kilépési adatrekordjának vagy a beléptetés megtagadására vonatkozó adatrekordjának az EES-ben történő, az (EU) 2017/2226 rendelet 14. cikke (2) bekezdésének, valamint 16. és 18. cikkének megfelelő létrehozásakor vagy frissítésekor az olyan határokon, ahol az EES-t működtetik, a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóság számára hozzáférést kell biztosítani a VIS-hez, hogy a VIS-ben tárolt, az említett rendelet 16. cikke (1) bekezdésének d) pontjában és 16. cikke (2) bekezdésének c)–f) pontjában felsorolt adatokat lekérje és azokat az EES-be importálja.” [Mód. 93]

"

19.  a szöveg a következő 20a. cikkel egészül ki:"

„20a. cikk

A VIS-adatok alkalmazása az eltűnt személyekre vagy az olyan kiszolgáltatott személyekre vonatkozó SIS figyelmeztető jelzések bevitele, akiknek utazását meg kell akadályozni, és az ezen adatokhoz való későbbi hozzáférés érdekében [Mód. 94]

(1)  A VIS-ben tárolt ujjlenyomatadatok és arcképmások felhasználhatók az eltűnt személyekre, a gyermekrablás kockázatának kitett gyermekekre vagy olyan kiszolgáltatott személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés bevitelére az (EU) … európai parlamenti és tanácsi rendelet* [a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról szóló (EU) rendelet] 32. cikkének (2) bekezdésével cikkével összhangban, akiknek utazását meg kell akadályozni. Ezekben az esetekben az ujjlenyomatadatok és arcképmásokcseréjére az adatokkal rendelkező tagállam SIRENE-irodája biztonságos eszközeinek segítségével kell sort keríteni. [Mód. 95]

(2)  Amennyiben a SIS figyelmeztetés a VIS-ben tárolt ujjlenyomatadatok és arcképmások felhasználása alapján az (1) bekezdés szerinti találatot jelez, a gyermekvédelmi hatóságok és az (EU) … rendelet [COM(2016)0883 final – SIS LE] 43. (rendőrségi együttműködés)] 44. cikkében említett, többek között büntetőeljárásban a közvád emelésére és vádemelés előtti igazságügyi vizsgálatra illetékes nemzeti igazságügyi hatóságok, valamint koordinációs hatóságaik valamely, a VIS-hez hozzáféréssel rendelkező hatóságtól kérhetik a VIS-ben rögzített adatokhoz feladataik gyakorlása során való hozzáférést. Erre az uniós és nemzeti jogban rögzített feltételek alkalmazandók. A tagállamok biztosítják az adatok továbbításának biztonságosságát. [Mód. 96]

__________

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) […] rendelete a […] (HL L [...]. [...] o.).”;

"

20.  A 22. cikk (1) és (2)  bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A 343/2003/EK rendelet 21. cikkével összhangban, kizárólag a menedékjog iránti kérelem elbírálásának céljából, az illetékes menekültügyi hatóságok a menedékjogot kérő ujjlenyomata alapján történő keresés céljából rendelkeznek hozzáférési joggal. Amennyiben az adott személy ujjlenyomata nem használható fel vagy az ujjlenyomattal végzett keresés eredménytelen, a keresést a 9. cikk (4) bekezdésének a) és/vagy b)–cc) pontjában említett adatok alapján végzik el; ez a keresés a 9. cikk (4) bekezdésének aa) pontjában említett adatokkal együtt is elvégezhető. [Mód. 97]

(2)  Amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt adatokkal végzett keresés azt mutatja, hogy a VIS tartalmaz a nemzetközi védelmet kérelmező személyre vonatkozó adatot, az illetékes menekültügyi hatóság – kizárólag az (1) bekezdésben említett célokból – az alábbi adatok lekérdezése érdekében betekinthet a kérelemfájlba, valamint a 8. cikk (3) bekezdése szerint kapcsolódó kérelemfájl(ok)ba:

   a) a kérelem azonosító száma;
   b) az igénylőlapról átvett, a 9. cikk (4), (5) és (7) bekezdésében említett adatok;
   c) fényképek arcképmások; [Mód. 98]
   d) a 10., 13. és 14. cikkben említett, a kiállított, törölt, visszavont vagy meghosszabbított érvényességi idejű vízumokkal kapcsolatban rögzített adatok;
   e) a 8. cikk (4) bekezdése szerinti kapcsolódó kérelemfájlok 9. cikk (4) és (5) bekezdésében említett adatai.” [Mód. 99]

"

21.  a 23. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„23. cikk

Az adatok megőrzésének ideje

(1)  Minden fájlt kérelemfájlt legfeljebb öt évig kell megőrizni a VIS-ben, a 24. és a 25. cikkben említett törlés és a 34. cikkben említett nyilvántartások tárolásának sérelme nélkül. [Mód. 100]

Ezen időszak kezdete:

   a) a vízum, a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy a tartózkodási engedély lejáratának dátuma, ha egy vízum, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély kiadásra került;
   b) az új vízum vagy hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély lejáratának dátuma, ha a vízumot vagy hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot vagy tartózkodási engedélyt meghosszabbították; [Mód. 101]
   c) a kérelemfájl VIS-ben történő létrehozásának dátuma, ha a kérelmet visszavonták, lezárták vagy megszüntették;
   d) a felelős hatóság határozatának napján, – az esettől függően – a vízum, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély elutasítása, törlése, lerövidítése vagy visszavonása esetén.

(2)  Az (1) bekezdésben említett időszak lejárta után a VIS automatikusan törli a fájlt, valamint a 8. cikk (3) és (4) bekezdése és a 22a. cikk (3) és (5) bekezdése szerint a fájlhoz kapcsolódó fájlokat.” [Mód. 102]

(2a)  Az (1) bekezdéstől eltérően:

   a) a tartózkodási engedélyhez kapcsolódó kérelemfájlokat legfeljebb 10 éves időszak után törölni kell;
   b) a 12. életévét be nem töltött gyermekre vonatkozó kérelemfájlokat a gyermek schengeni térségből való kilépésekor törölni kell. [Mód. 103]

(2b)  Az (1) bekezdéstől eltérve az új kérelem benyújtásának megkönnyítése érdekében az említett kérelemfájlt a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély érvényességének lejártától számított legfeljebb további három évig meg lehet őrizni, de csak abban az esetben, ha ahhoz a kérelmező a hozzájárulás iránti kérelem nyomán egy nyilatkozat aláírásával önként és kifejezetten hozzájárul. A hozzájárulás iránti kérelmeket az (EU) 2016/679 rendelet 7. cikkének megfelelően az egyéb kérdésektől egyértelműen megkülönböztethető módon kell előadni, érthető és könnyen hozzáférhető formában, valamint világos és egyszerű nyelvezettel. Az (EU) 2016/679 rendelet 7. cikkének (3) bekezdésével összhangban a kérelmező a hozzájárulását bármikor visszavonhatja. Amennyiben a kérelmező visszavonja a hozzájárulását, a kérelemfájlt automatikusan törölni kell a VIS-ből.

Az eu-LISA-nak létre kell hoznia egy olyan eszközt, amelynek segítségével a kérelmező hozzájárulását adhatja és visszavonhatja.

A Bizottság a 48a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el abból a célból, hogy részletesen meghatározza a kérelmezők által hozzájárulásuk megadásához és visszavonásához használandó eszközt. [Mód. 104]

"

22.  a 24. cikk (2) és (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) Ha egy tagállam bizonyítani tudja, hogy a VIS-ben feldolgozott adat nem helytálló, vagy az adat a VIS-ben ezen rendelettel ellentétesen került feldolgozásra, azonnal értesíti a felelős tagállamot. Az ilyen üzenetet a 16. cikk (3) bekezdésében rögzített eljárásnak megfelelően kell továbbítani.

Amennyiben a nem helytálló adat a 8. cikk (3) vagy (4) bekezdése, illetve a 22a. cikk (3) bekezdése szerint létrehozott kapcsolódó fájlokra mutat, a felelős tagállam elvégzi a megfelelő ellenőrzéseket, 48 órán belül választ ad, és adott esetben helyesbíti a kapcsolódó fájlt. Amennyiben a meghatározott határidőn belül nem érkezik válasz, a megkereső tagállam helyesbíti a kapcsolódó fájlt, és a VISMail révén értesíti a helyesbítésről a felelős tagállamot.

(3)  A felelős tagállam a lehető leghamarabb ellenőrzi az érintett adatot, és ha szükséges, azonnal javítja vagy törli azt.” [Mód. 105]

"

23.  a 25. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Amennyiben a 23. cikk (1) bekezdésében említett határidő lejárta előtt a kérelmező megszerezte egy tagállam állampolgárságát, a kérelemfájlokat, a fájlokat, valamint a 8. cikk (3) és (4) bekezdése, illetve és a 22a. cikk (3) bekezdése szerint a fájlhoz kapcsolódó és a kérelmezőre vonatkozó fájlokat az érintett kérelemfájlt és a kapcsolódó fájlokat létrehozó tagállam haladéktalanul törli a VIS-ből.”; [Mód. 106]

"

b)  a (2) bekezdésben a „VIS infrastruktúráján” szöveg helyébe a „VISMail-en” szöveg lép;

23a.  A 26. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) és a (2)  bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Az eu-LISA felel a VIS és annak a 2a. cikkben meghatározott elemeinek az üzemeltetési igazgatásáért. A tagállamokkal együttműködésben biztosítja, hogy – költség-haszon elemzésre is figyelemmel – mindenkor a rendelkezésre álló legjobb technológiát alkalmazzák ezekre az elemekre. [Mód. 107]

(2)  A VIS üzemeltetési igazgatása magában foglalja a VIS-nek a hét minden napján, napi 24 órában történő, e rendeletnek megfelelő működtetéséhez szükséges valamennyi feladatot, különösen azokat a karbantartási munkákat és műszaki fejlesztéseket, amelyek a VIS kielégítő minőségű, a műszaki előírásoknak megfelelő működéséhez szükségesek, mindenekelőtt a VIS központi adatbázisban történő, a konzuli képviseletek és a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok által elvégzett lekérdezések válaszideje tekintetében. A reagálási időnek a lehető legrövidebbnek kell lennie.”; [Mód. 108]

"

b)  a (3)–(8) bekezdést el kell hagyni. [Mód. 109]

24.  a 26. cikk a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:"

„(8a) Az eu-LISA számára engedélyezni kell, hogy a VIS-rendszerből származó, anonimizált valódi személyes adatokat használjon fel tesztelés céljából a következő esetekben:

   a) diagnózis és javítás, amennyiben a központi rendszerben hibát fedeznek fel;
   b) a központi rendszer teljesítményének javításához vagy az adatok abba való átviteléhez szükséges új technológiák és technikák tesztelése.

Ezekben az esetekben a tesztelési környezet biztonsági intézkedéseinek, belépési ellenőrzésének és a tevékenységek nyilvántartásának azonosnak kell lenniük a VIS-rendszer jellemzőivel. A tesztelés céljából alkalmazott valódi személyes adatokat olyan módon kell anonimizálni, aminek eredményeképpen az érintett a továbbiakban nem azonosítható.”; [Mód. 110]

"

c)  a szöveg a következő bekezdésekkel egészül ki:"

„(9a) Amennyiben az eu-LISA a VIS-feladatokat külső vállalkozókkal együttműködésben látja el, azok tevékenységeit szorosan figyelemmel kell kísérnie, hogy biztosítsa az e rendeletnek való megfelelést, különösen biztonsági, titoktartási és adatvédelmi területen.

(9b)  A VIS központi rendszerének üzemeltetési igazgatásával nem bízhatók meg sem magánvállalkozások, sem magánszervezetek.” [Mód. 111]

"

25.  a 27. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„27. cikk

A központi vízuminformációs rendszer helye

A technikai felügyeletet és igazgatást ellátó központi VIS Strasbourgban (Franciaország), az elsődleges központi VIS minden funkcióját biztosítani képes tartalék VIS pedig Sankt Johann im Pongauban (Ausztria) található.

Az eu-LISA technikai megoldásokat vezet be a VIS folyamatos rendelkezésre állásánakaktív működésének biztosítása érdekében, mégpedig vagy a VIS központi rendszerének folyamatos üzemeltetésén keresztül, mindkét helyszínt párhuzamosan is lehet használni, feltéve, hogy a másodlagos helyszín tartalék VIS központi rendszer képes marad a működés biztosítására a VIS központi rendszer meghibásodása esetén, vagy pedig a rendszer vagy annak elemeinek megkettőzésén keresztül.” [Mód. 112]

"

26.  a 29. cikk a következőképpen módosul:

a)  a cím helyébe a következő szöveg lép:"

„Az adatok felhasználásáért és minőségéért való felelősség”;

"

b)  az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i.   a c) pont helyébe a következő szöveg lép:"

„c) az adat a VIS-be való átvitelkor helyes, naprakész és megfelelő minőségű, valamint megfelelő mértékben teljes.”;

"

ii.  a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:"

„E célból a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a konzulátusok személyzete vagy annak a külső szolgáltatónak a személyzete, amelyekkel a 810/2009/EK rendelet 43. cikkében említettek szerint együttműködnek, rendszeres adatminőségi képzésben részesüljön.”; [Mód. 113]

"

c)  a (2) bekezdés a) pontjában a „VIS” szöveg helyébe a „VIS vagy CIR” szöveg lép mindkét helyen, ahol előfordul;

d)  a szöveg a következő bekezdésekkel egészül ki:"

(2a) Az igazgató hatóságeu-LISA a Bizottsággal közösen az adatminőség ellenőrzésére irányuló automatizált mechanizmusokat és eljárásokat dolgoz ki, tart fenn és frissít folyamatosan a VIS-ben rögzített adatok minőségének ellenőrzése érdekében, és rendszeresen jelentést tesz a tagállamoknak. Az igazgató hatóság eu-LISA biztosítja a szakmailag képzett személyzet megfelelő szintű munkáját az adatminőség-ellenőrzési mechanizmusok működtetéséhez szükséges műszaki innovációk és fejlesztések végrehajtásához. Az eu-LISA rendszeresen jelentést tesz a tagállamoknak és a Bizottságnak az adatminőségre vonatkozó ellenőrzések tekintetében. A Bizottság az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak rendszeres jelentést tesz a feltárt adatminőségi problémákról és azok kezelésének módjáról. [Mód. 114]

E mechanizmust, az adatminőségi megfelelés eljárásait és értelmezését a 49. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelő végrehajtási intézkedés révén kell megállapítani.”;

(2b)  A Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az arcképmások személyazonosság megállapítása céljából történő felhasználásához szükséges technológia megvalósíthatóságáról, rendelkezésre állásáról, készenlétéről és megbízhatóságáról.”; [Mód. 115]

"

da)  a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(3a) A személyes adatoknak az VIS-ben történő kezelése tekintetében valamennyi tagállam kijelöli azt a hatóságot, amely az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 7. pontjával összhangban adatkezelőnek tekintendő, és amely ennek a tagállamnak az adatkezeléséért központilag felelős. Minden tagállam értesíti a Bizottságot a kijelölésről.” [Mód. 116]

"

27.  a szöveg a következő 29a. cikkel egészül ki:"

„29a. cikk

Az adatok bevitelére vonatkozó különös szabályok

(1)  A 9., 22c. és 22d. cikkben említett adatok a következő előfeltételek mellett vihetők be a VIS-be:

   a) a 9., 22c. és 22d. cikk, valamint a 6. cikk (4) bekezdése szerinti adatok csak a felelős nemzeti hatóságok által elvégzett minőségellenőrzést minőség-ellenőrzést követően küldhetők meg a a VIS-nek vihetők be a VIS-be; [Mód. 117]
   b) a 9., 22c. és 22d. cikk, valamint a 6. cikk (4) bekezdése szerinti adatokat a VIS az általa a (2) bekezdés szerint elvégzett minőségellenőrzést követően dolgozza fel.

(2)  A VIS az alábbiak szerint végzi el a minőségellenőrzést:

   a) a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó kérelemfájlok vagy fájlok VIS-ben való létrehozása során a 9., 22c. és 22d. cikkben említett adatokra vonatkozó minőségellenőrzést kell végezni; amennyiben ezen ellenőrzések eredményeként megállapításra kerül, hogy az adatok nem felelnek meg a minőségi feltételeknek, a VIS automatikusan értesíti a felelős hatóságo(ka)t;
   b) a 9a. cikk (3) bekezdése és a 22b. cikk (2) bekezdése szerinti automatizált eljárásokat a VIS kizárólag az e cikk szerinti, általa lefolytatott minőségellenőrzést követően indíthatja meg; amennyiben ezen ellenőrzések eredményeként megállapításra kerül, hogy az adatok nem felelnek meg a minőségi feltételeknek, a VIS automatikusan értesíti a felelős hatóságo(ka)t; [Mód. 118]
   c) arcképmások és daktiloszkópiai adatok minőségellenőrzését a harmadik országbeli állampolgárok kérelemfájljainak VIS-ben való létrehozásakor kell elvégezni a biometrikus megfeleltetést lehetővé tevő minimális adatminőségi előírások teljesülésének biztosítása érdekében; [Mód. 119]
   d) a 6. cikk (4) bekezdése szerinti adatok minőségellenőrzését a kijelölt nemzeti hatóságokra vonatkozó információk VIS-ben való tárolásakor kell elvégezni.

(3)  Meg kell határozni az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett adatok tárolására vonatkozó minőségi előírásokat. Ezen előírások leírását végrehajtási jogi aktusokban kell meghatározni. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 49. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.” [Mód. 120]

"

28.  A 31. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Az (EU) 2016/679 rendelet sérelme nélkül a 9. cikk (4) bekezdésének a), b), c), k) és m) pontjában; a 9. cikk (6) bekezdésében és a 9. cikk (7) bekezdésében említett adatok a mellékletben felsorolt harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek számára csak akkor továbbíthatók vagy számukra csak akkor bocsáthatók rendelkezésre, ha arra egyedi esetekben harmadik országok állampolgárai személyazonosságának igazolásához szükség van, és kizárólag a 2008/115/EK irányelv szerinti visszatérés vagy a … rendelet [az áttelepítési keretről szóló rendelet] szerinti áttelepítés céljából, feltéve, hogy az adatot a VIS-be bevivő tagállam ezt jóváhagyta.”; [Mód. 121]

"

28a.  A 31. cikk a következőképpen módosul:

a)  a (2) és a (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) E cikk (1) bekezdésétől eltérve, a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok vagy a bevándorlási hatóságok az e rendelet 9. cikk (4) bekezdésének a), aa), b), c), cc), k) és m) pontjában, valamint (6) és (7) bekezdésében említett adatokat továbbíthatják az e rendelet mellékletében felsorolt harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek részére, amennyiben arra egyedi esetekben, a harmadik országbeli állampolgárok személyazonosságának bizonyításához van szükség, kizárólag e személyek visszaküldése céljából, és csak a következő feltételek valamelyikének teljesülése esetén:

   a) a Bizottság az (EU) 2016/679 rendelet 45. cikkének (3) bekezdésével összhangban határozatot fogadott el arról, hogy az adott harmadik országban a személyes adatok védelme megfelelő;
   b) az (EU) 2016/679 rendelet 49. cikke szerinti megfelelő garanciákról rendelkeztek például az Unió vagy egy tagállam és az adott harmadik ország közötti, hatályos visszafogadási megállapodás útján; vagy
   c) az (EU) 2016/679 rendelet 49. cikke (1) bekezdésének d) pontja alkalmazandó.” [Mód. 122]

(3)  A 9. cikk (4) bekezdésének a), b), c), k) és m) pontjában, valamint (6) és (7) bekezdésében említett adatok e cikk (2) bekezdésének megfelelően csak akkor továbbíthatók, ha a következő feltételek közül valamennyi teljesül:

   a) az adatok továbbítása az uniós jog vonatkozó rendelkezéseinek, különösen az adatvédelmi rendelkezéseknek – az (EU) 2016/679 rendelet V. fejezetét is ideértve – valamint a visszafogadási megállapodásokban foglaltaknak, és az adatok továbbítását végző tagállam nemzeti jogának megfelelően történik;
   b) az a tagállam, amely az adatokat a VIS-be bevitte, hozzájárulását adta;
   c) a harmadik ország vagy nemzetközi szervezet vállalta, hogy az adatokat kizárólag olyan célokból kezeli, amelyekre azokat a rendelkezésére bocsátották; valamint
   d) az érintett harmadik országbeli állampolgárra vonatkozóan a 2008/115/EK irányelv alapján elfogadott kiutasítási határozatot adtak ki, feltéve, hogy annak végrehajtását nem függesztették fel és ellene nem nyújtottak be olyan fellebbezést, amely a kiutasítási határozat végrehajtásának felfüggesztését eredményezheti.”; [Mód. 123]

"

b)  a szöveg a következő bekezdésekkel egészül ki:"

„(3a) A személyes adatok harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek részére történő, a (2) bekezdés szerinti továbbítása nem sértheti a nemzetközi védelmet kérelmező vagy nemzetközi védelemben részesülő személyek jogait, különösen ami a visszaküldés tilalmát illeti.

(3b)  A VIS-ből valamely tagállam vagy az Europol által bűnüldözési célból megszerzett személyes adatok nem továbbíthatók vagy bocsáthatók rendelkezésre harmadik ország, nemzetközi szervezet vagy az Unióban vagy azon kívül letelepedett magánfél számára. A tilalmat akkor is alkalmazni kell, ha az adatok nemzeti szinten vagy a tagállamok között az (EU) 2016/680 irányelv alapján további adatkezelés tárgyát képezik.” [Mód. 124]

"

28b.  A 32. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:

a)   a bekezdés a következő ponttal egészül ki:"

„ea) megakadályozza az automatizált adatkezelő rendszerek jogosulatlan személyek általi, adatátviteli berendezés útján történő használatát;” [Mód. 125]

"

b)  a bekezdés a következő pontokkal egészül ki:"

„ja) biztosítsa, hogy üzemzavar esetén helyreállítható legyen a telepített rendszerek normál működése;

   jb) garantálja a megbízhatóságot annak biztosításával, hogy a VIS működése során fellépő hibákat minden esetben megfelelően bejelentsék, és életbe léptessék az annak biztosításához szükséges technikai intézkedéseket, hogy a VIS meghibásodása miatti adatsérülés esetén a személyes adatokat helyre lehessen állítani;” [Mód. 126]

"

28c.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:"

„32a. cikk

Biztonsági incidensek

(1)   Biztonsági incidensnek tekintendő minden olyan esemény, amely veszélyezteti vagy veszélyeztetheti a VIS biztonságát, vagy kárt vagy veszteséget okozhat a VIS-adatokban, különösen akkor, ha jogszerűtlen hozzáférés történhetett az adatokhoz, vagy az adatok rendelkezésre állása, sértetlensége és bizalmas jellege kárt szenvedett vagy szenvedhetett.

(2)   A biztonsági incidenseket gyors, hatékony és megfelelő reagálást biztosító módon kell kezelni.

(3)   Az adatvédelmi incidenseknek az (EU) 2016/679 rendelet 33. cikke, illetve az (EU) 2016/680 irányelv 30. cikke szerinti bejelentésének és közlésének sérelme nélkül a tagállamok, az Europol és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség haladéktalanul értesítik a Bizottságot, az eu-LISA-t, az illetékes felügyeleti hatóságot és az európai adatvédelmi biztost a biztonsági incidensekről. Az eu-LISA haladéktalanul értesíti a Bizottságot és az európai adatvédelmi biztost a VIS központi rendszerét érintő minden biztonsági incidensről.

(4)   A tagállamok számára haladéktalanul információkat kell adni, és az eu-LISA által biztosított incidens-kezelési tervnek megfelelően be kell számolni azokról a biztonsági incidensekről, amelyek hatással voltak vagy lehettek a VIS egy tagállambeli vagy az eu-LISA-n belüli működésére, vagy a többi tagállam által rögzített vagy küldött adatok elérhetőségére, sértetlenségére és bizalmas jellegére.

(5)   A tagállamok és az eu-LISA a biztonsági események bekövetkezte esetén együttműködnek.

(6)   A Bizottság a súlyos incidenseket haladéktalanul jelenti az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Ezeket a jelentéseket az alkalmazandó biztonsági szabályoknak megfelelően EU RESTRICTED/RESTREINT UE minősítéssel kell ellátni.

(7)   Amennyiben egy biztonsági incidens oka adatokkal való visszaélés, a tagállamok, az Europol és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség gondoskodnak arról, hogy az 36. cikkel összhangban szankciók kiszabására kerüljön sor.” [Mód. 127]

"

28d.  A 33. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„33. cikk

Felelősség

(1)   Az adatkezelő vagy adatfeldolgozó által nyújtandókártérítéshez való jog, valamint az adatkezelő vagy adatfeldolgozó az (EU) 2016/679 rendelet, az (EU) 2016/680 irányelv és az (EU) 2018/1726 rendelet értelmében fennálló felelősségének sérelme nélkül:

   a) minden olyan személy vagy tagállam, aki, illetve amely jogszerűtlen személyesadat-kezelési műveletből vagy bármilyen egyéb, e rendelettel összeegyeztethetetlen tagállami intézkedésből adódóan vagyoni kárt szenvedett, az elszenvedett kárért az adott tagállamtól kártérítésre jogosult;
   b) minden olyan személy vagy tagállam, aki, illetve amely az Europol, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség vagy az eu-LISA e rendelettel összeegyeztethetetlen intézkedéséből adódóan vagyoni vagy nem vagyoni kárt szenvedett, az elszenvedett kárért kártérítésre jogosult az adott ügynökségtől.

Az érintett tagállam, az Europol, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség vagy az eu-LISA részben vagy egészben mentesül az első albekezdés szerinti felelősség alól, amennyiben bizonyítja, hogy nem felelős azért az eseményért, amely a kárt okozta.

(2)  Ha egy tagállam bármely kötelezettsége nem teljesítésével kárt okoz a VIS központi rendszerében, annak a tagállamnak viselnie kell a felelősséget az okozott kárért, hacsak és amennyiben az eu-LISA vagy egy másik, a VIS központi rendszerében részt vevő tagállam elmulasztotta meghozni a kár bekövetkezését megelőző vagy a kár hatásának minimalizálását célzó szükséges intézkedéseket.

(3)  A tagállammal szembeni, az (1) és (2) bekezdésben említett kártérítési igényre az adott tagállam nemzeti joga az irányadó. Az adatkezelővel, az Europollal, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel vagy az eu-LISA-val szemben az (1) és (2) bekezdésben említett károk tekintetében fennálló kártérítési igényekre a Szerződésekben előírt feltételek alkalmazandók. [Mód. 128]

"

29.  a 34. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„34. cikk

Naplóvezetés

(1)  Minden tagállam, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és az igazgató hatóság eu-LISA a VIS-ben végzett összes adatkezelési műveletről naplót vezet. Ezek a naplók mutatják a 6. cikk (1) bekezdésében, a 20a. cikk (1) bekezdésében, a 22k. cikk (1) bekezdésében, valamint a 15–22. cikkben és a 22g–22j. cikkben említett hozzáférési célokat, a művelet dátumát és az időpontját, a továbbított adatok típusait a 9–14. cikkben és a 22c–22f. cikkben említettek szerint, a lekérdezéshez használt adatok típusát a 15. cikk (2) bekezdésében, a 18. cikkben, a 19. cikk (1) bekezdésében, a 20. cikk (1) bekezdésében, a 21. cikk (1) bekezdésében, a 22. cikk (1) bekezdésében, a 22g. cikkben, a 22h. cikkben, a 22i cikkben, a 22j. cikkben, a 45a. cikkben, valamint a 45d. cikkben említettek szerint, továbbá az adatbevitelt vagy adatlekérdezést végző hatóság megnevezését. Emellett minden tagállam naplót vezet az adatbevitelre vagy adatlekérdezésre megfelelő felhatalmazással rendelkező személyi állományról. [Mód. 129]

(2)  A 45b. cikkben felsorolt műveleteket illetően a VIS-ben és az EES-ben végzett minden egyes adatkezelési műveletről naplót kell vezetni e az említett cikkel és a határregisztrációs rendszer (EES) létrehozásáról szóló (EU) 2017/2226 rendelet 41. cikkével 46. cikkével összhangban. A 17a. cikkben felsorolt műveleteket illetően a VIS-ben és az EES-ben végzett minden egyes adatkezelési műveletről nyilvántartást kell vezetni e cikkel és az (EU) 2017/2226 rendelet 46. cikkével összhangban. [Mód. 130]

(3)  Ezeket a naplókat csak az adatfeldolgozás elfogadhatóságát kimutató adatvédelemhez és az adatbiztonság biztosításához lehet felhasználni. A naplókat a nem engedélyezett hozzáféréstől megfelelő intézkedésekkel kell védeni és a 23. cikk (1) bekezdésében említett visszatartási időszak lejárta után egy évvel törölni kell azokat, ha azok nem szükségesek egy már éppen megkezdett figyelemmel kísérési eljáráshoz.”;

"

29a.  A 35. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„35. cikk

Önellenőrzés

A tagállamok biztosítják, hogy a VIS-adatokhoz való hozzáférésre jogosult valamennyi hatóság megtegye a szükséges intézkedéseket az e rendeletnek való megfelelés érdekében, valamint hogy együttműködjön a nemzeti felügyeleti hatósággal.” [Mód. 131]

"

29b.  A 36. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„36. cikk

Szankciók

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a VIS-be bevitt adatokkal való visszaélés vagy ezen adatok e rendelettel ellentétes kezelése szankciókkal büntetendő legyen, ideértve a hatékony, arányos és visszatartó erejű, a nemzeti joggal összhangban lévő közigazgatási és/vagy büntetőjogi szankciókat is.” [Mód. 132]

"

30.  a 37. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i.   bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Az (EU) 2018/1725 rendelet 15. és 16. cikkében, az (EU) 2016/679 rendelet 13. és 14. cikkében és az (EU) 2016/680 irányelv 13. cikkében említett, információhoz való jog sérelme nélkül a harmadik országbeli állampolgárokat és a 9. cikk (4) bekezdésének f) pontjában, a 22c. cikk (2) bekezdésének e) pontjában vagy a 22d. cikk e) pontjában említett személyeket a felelős tagállam tájékoztatja a következőkről:”; [Mód. 133]

"

ii.  az f) pont helyébe a következő szöveg lép:"

f) a rájuk vonatkozó adatokhoz való hozzáférési jogosultság, a rájuk vonatkozó téves adatok helyesbítésére vagy a rájuk vonatkozó, jogszerűtlenül feldolgozott adatok törlésére irányuló kérelem joga, beleértve az említett jogok gyakorlására vonatkozó eljárásokról szóló tájékoztatás jogát, valamint az európai adatvédelmi biztos és a 41. cikk (1) bekezdésében említett adatok összegyűjtéséért felelős tagállam azon nemzeti felügyeleti hatóságainak elérhetőségét, amelyek fogadják a személyes adatok védelmével kapcsolatos bejelentéseket;” [Mód. 134]

"

iii.   a szöveg a következő ponttal egészül ki:"

„fa) az a tény, hogy a tagállamok és az Europol bűnüldözési célból hozzáférhetnek a VIS-hez.”; [Mód. 135]

"

b)  a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) Az (1) bekezdésben említett tájékoztatást a 9. cikk 4., 5. és 6. pontjában, a 22c. cikk (2) bekezdésében, valamint a 22d. cikk a)–g) pontjában említett adatok, fényképek arcképmások és ujjlenyomatadatok felvétele során írásban, és szükség esetén szóban egyértelműen, tömören és pontosan, írásban kell megadni a harmadik országbeli állampolgárnak olyan nyelven és módon, hogy az érintett azt megértse, vagy észszerűen feltételezhető, hogy megérti. A gyermekeket az életkoruknak megfelelő módon kell tájékoztatni tájékoztató füzetek és/vagy infografikák és/vagy az ujjnyomatvételi eljárást ismertető bemutatók segítségével.”; [Mód. 136]

"

c)  a (3) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„Az e személyek által aláírt nyomtatvány hiányában ezt a tájékoztatást az (EU) 2016/679 rendelet 14. cikkének megfelelően kell megadni.”;

"

31.  a 38. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: "

„(3) Ha egy tagállamhoz, amely nem a felelős tagállam, a (2) bekezdésben előírtaknak megfelelő kérelem érkezik, annak a tagállamnak a hatóságai, amelyhez a kérelmet benyújtották, hét napos határidőn belül kapcsolatba lépnek a felelős tagállam hatóságaival. A felelős tagállam egy hónapos határidőn belül ellenőrzi az adatok pontosságát és annak a VIS-ben való jogszerű feldolgozását.”; [Mód. 137]

"

31a.  A 38. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„38. cikk

A személyes adatokhoz való hozzáférés joga, valamint az ilyen adatok helyesbítéséhez, kiegészítéséhez, törléséhez, és a kezelésük korlátozásához való jog

(1)  A tájékoztatáshoz való, az (EU) 2018/1725 rendelet 15. és 16. cikke szerinti jog sérelme nélkül, azokat a kérelmezőket, illetve hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok vagy tartózkodási engedélyek birtokosait, akiknek az adatait a VIS-ben tárolják, az adataik felvételekor tájékoztatni kell az (EU) 2018/1725 rendelet 17–20. cikke, valamint az (EU) 2016/679 rendelet 15–18. cikke szerinti jogaik gyakorlására vonatkozó eljárásokról. Ezzel egyidejűleg ezeknek a személyeknek meg kell adni az európai adatvédelmi biztos elérhetőségét.

(2)  Az (EU) 2018/1725 rendelet 17–20. cikke és az (EU) 2016/679 rendelet 15–18. cikke szerinti jogok gyakorlása érdekében az (1) bekezdésben említett személyeknek jogukban áll ahhoz a tagállamhoz fordulni, amely bevitte az adataikat a VIS-be. Az ilyen kérelmet kapó tagállam a lehető leghamarabb, de legkésőbb 30 napon belül megvizsgálja és megválaszolja azt. Amennyiben valamely kérelem nyomán kiderül, hogy a VIS-ben tárolt adatok ténylegesen pontatlanok vagy azokat jogellenesen rögzítették, a felelős tagállam haladéktalanul – és az (EU) 2016/679 rendelet 12. cikkének (3) és (4) pontjával összhangban legkésőbb a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül – helyesbíti vagy törli ezeket az adatokat a VIS-ben. Ha a kérelmet a felelős tagállamtól eltérő tagállamhoz nyújtják be, annak a tagállamnak a hatóságai, amelyhez a kérelmet benyújtották, hétnapos határidőn belül kapcsolatba lépnek a felelős tagállam hatóságaival. A felelős tagállam egy hónapon belül ellenőrzi az adatok pontosságát, valamint a VIS-ben való feldolgozásuk jogszerűségét. Az a tagállam, amely kapcsolatba lépett a felelős tagállam hatóságával, tájékoztatja az érintett személyeket kérelmük továbbításáról, valamint a további eljárásról.

(3)  Ha a felelős tagállam nem ért egyet azzal az állítással, hogy a VIS-ben rögzített adat ténylegesen pontatlan vagy jogellenesen került rögzítésre, haladéktalanul közigazgatási határozatot fogad el, írásban megmagyarázva az érintett személynek, hogy miért nem kívánja helyesbíteni vagy törölni a rá vonatkozó adatot.

(4)  E határozatban tájékoztatni kell az érintett személyt arról is, hogy a (2) bekezdésben említett kérelem tárgyában hozott határozattal szemben lehetősége van kifogással élni, valamint adott esetben arról, hogyan nyújthat be keresetet vagy panaszt az illetékes hatóságokhoz vagy bíróságokhoz, és hogy ehhez – többek között az illetékes nemzeti felügyeleti hatóságoktól – az adott személy hogyan vehet igénybe segítséget.

(5)  A (2) bekezdés szerint benyújtott kérelmeknek tartalmazniuk kell az érintett személy személyazonosságának megállapításához szükséges információkat. Ezek az információk kizárólag a (2) bekezdésben említett jogok gyakorlásának lehetővé tételére használhatók fel.

(6)  A felelős tagállam írásos dokumentum formájában feljegyzést készít a (2) bekezdésben említett kérelem benyújtásáról és kezelésének módjáról. Ezt a dokumentumot haladéktalanul, de legkésőbb a (2) bekezdés második albekezdésében említett, az adatok helyesbítésére vagy törlésére vonatkozó határozat, illetve a (3) bekezdésben említett határozat időpontjától számított hét napon belül az nemzeti adatvédelmi felügyeleti hatóságok rendelkezésére bocsátja. [Mód. 138]

"

31b.  A 39. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„39. cikk

Együttműködés az adatvédelemi jogok biztosítására

(1)  A tagállamok illetékes hatóságai aktívan együttműködnek a 38. cikkben meghatározott jogok betartásában.

(2)  Az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikke (1) bekezdésében említett felügyeleti hatóság kérésre minden tagállamban segítséget és tanácsot nyújt az érintett számára azon jogának a gyakorlásában, hogy a rá vonatkozó személyes adatokat az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban helyesbítsék, kiegészítsék vagy töröljék, illetve kezelésüket korlátozzák.

Az első albekezdésben említett célok elérése érdekében az adatokat továbbító felelős tagállam felügyeleti hatósága és annak a tagállamnak a felügyeleti hatósága, amelyhez a kérelmet intézték, együttműködnek egymással.” [Mód. 139]

"

31c.  A 40. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„40. cikk

Szankciók

(1)  Az (EU) 2016/679 rendelet 77. és 79. cikkének sérelme nélkül minden tagállamban bármely személynek joga van kereset benyújtására vagy panasztételre azon tagállam illetékes hatóságai vagy bírósága előtt, amely visszautasította az e rendelet 38. cikkében meghatározott, a rá vonatkozó adatokhoz való hozzáférési jogot vagy az ilyen adatra vonatkozó helyesbítési, kiegészítési, illetve törlési jogot. A keresetindítás vagy panasztétel joga azokban az esetekben is fennáll, amikor a hozzáférés, helyesbítés, kiegészítés vagy törlés iránti kérelemre a 38. cikkben előírt határidőkön belül nem érkezett válasz, illetve amikor az adatkezelő egyáltalán nem foglalkozott a kérelemmel.

(2)  Az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkének (1) bekezdésében említett felügyeleti hatóság által nyújtott segítség a teljes eljárás folyamán igénybe vehető.” [Mód. 140]

"

31d.  A 41. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„41. cikk

A nemzeti felügyeleti hatóság által gyakorolt felügyelet

(1)  Minden tagállam biztosítja, hogy az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkének (1) bekezdésében említett felügyeleti hatóság független módon figyelemmel kísérje a személyes adatok adott tagállam általi, e rendelet szerinti kezelésének jogszerűségét.

(2)  Az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkének (1) bekezdésében említett felügyeleti hatóság vagy hatóságok biztosítják a felelős nemzeti hatóságok által végzett adatkezelési műveleteknek a vonatkozó nemzetközi ellenőrzési előírásoknak megfelelő, legalább háromévente történő ellenőrzését. Az ellenőrzés eredményét figyelembe lehet venni az 1053/2013/EU tanácsi rendelettel létrehozott mechanizmus keretében végzett értékelések során. Az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkének (1) bekezdésében említett felügyeleti hatóság évente közzéteszi az adatok helyesbítésére, kiegészítésére vagy törlésére, vagy az adatkezelés korlátozására irányuló kérelmek számát, a kérelmek nyomán hozott intézkedéseket, valamint az érintettek kérelme nyomán végzett helyesbítések, kiegészítések, törlések és az adatkezelés korlátozásainak számát.

(3)  A tagállamok biztosítják, hogy felügyeleti hatóságuk rendelkezzen az e rendelet alapján ráruházott feladatok ellátásához szükséges erőforrásokkal, valamint hogy tanácsadási céllal e hatóság rendelkezésére álljanak olyan személyek, akik a biometrikus adatokkal kapcsolatban megfelelő ismeretekkel rendelkeznek.

(4)  A tagállamok az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkének (1) bekezdésében említett felügyeleti hatóság rendelkezésére bocsátják a kért információkat, különösen az e rendeletben meghatározott felelősségi körének megfelelően folytatott tevékenységekre vonatkozó információkat. A tagállamok biztosítják az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott felügyeleti hatóság számára a naplóikhoz való hozzáférést, valamint mindenkor lehetővé teszik számára az interoperabilitással összefüggésbe hozható létesítményeikbe történő bejutást. [Mód. 141]

"

31e.  A 42. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„42. cikk

Az európai adatvédelmi biztos által gyakorolt felügyelet

(1)  Az európai adatvédelmi biztos felelős az eu-LISA, az Europol és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által az e rendelet alapján végzett személyesadat-kezelési tevékenységek felügyeletéért és annak biztosításáért, hogy az ilyen tevékenységeket az (EU) 2018/1725 rendelettel és e rendelettel összhangban végezzék.

(2)  Az európai adatvédelmi biztos biztosítja az eu-LISA által folytatott, a személyes adatok feldolgozását érintő tevékenységek legalább háromévente történő, a vonatkozó nemzetközi ellenőrzési előírásoknak megfelelő ellenőrzését. Az ellenőrzésről készült jelentést meg kell küldeni az Európai Parlament, a Tanács, az eu-LISA, a Bizottság és a tagállamok számára. Az eu-LISA a jelentések elfogadása előtt lehetőséget kap észrevételeinek megtételére.

(3)  Az eu-LISA megadja az európai adatvédelmi biztos által kért információt, hozzáférést biztosít számára minden dokumentumhoz és azoknak a 22r., 34. és 45b. cikkben említett naplóihoz, valamint megengedi az európai adatvédelmi biztos számára, hogy bármely időben, valamennyi létesítményébe bejusson.” [Mód. 142]

"

32.  a 43. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: "

„(1) Az európai adatvédelmi biztos nemzeti részvételt igénylő sajátos kérdésekben szoros együttműködést folytat a nemzeti ellenőrző szervekkel, különösen akkor, ha az európai adatvédelmi biztos vagy egy nemzeti ellenőrző szerv súlyos eltéréseket talál a tagállamok gyakorlatai között, vagy az interoperabilitási elemek kommunikációs csatornáin zajló, potenciálisan jogszerűtlen adattovábbítást tár fel, illetőleg az egy vagy több nemzeti ellenőrző szerv által e rendelet végrehajtásával és értelmezésével kapcsolatban feltett kérdésekkel összefüggésben.

(2)  Az (1) bekezdésben említett esetekben az (EU) XXXX/2018 rendelet [a felülvizsgált 45/2001/EK rendelet] 62. cikkével összhangban összehangolt felügyeletet kell biztosítani.”; [Mód. 143]

"

32a.  A 43. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„43. cikk

A nemzeti felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos közötti együttműködés

(1)  A felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos – hatáskörük keretein belül eljárva – aktívan együttműködnek egymással, hogy biztosítsák az interoperabilitási elemek és az e rendelet egyéb rendelkezéseinek összehangolt felügyeletét.

(2)  Az európai adatvédelmi biztos és a felügyeleti hatóságok egymással megosztják a releváns információkat, segítik egymást az ellenőrzések és vizsgálatok lefolytatása során, megvizsgálják az e rendelet értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerült nehézségeket, felmérik a független felügyelet gyakorlása vagy az érintett jogainak gyakorlása kapcsán felmerülő problémákat, összehangolt javaslatokat dolgoznak ki a problémák közös megoldására, és szükség szerint terjesztik az adatvédelmi jogokkal kapcsolatos ismereteket.

(3)  A (2) bekezdés céljából a felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos évente legalább kétszer üléseznek az Európai Adatvédelmi Testület keretében. E találkozók költségei és azok megszervezése az Európai Adatvédelmi Testületet terheli. Az első találkozó alkalmával eljárási szabályzatot kell elfogadni. A további munkamódszereket szükség esetén közösen kell kidolgozniuk.

(4)  A tevékenységekről készített együttes jelentést az Európai Adatvédelmi Testületnek kétévente meg kell küldenie az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, az Europol, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és az eu-LISA számára. A jelentésben valamennyi tagállamra vonatkozóan szerepelnie kell egy, az adott tagállam felügyeleti hatósága által összeállított fejezetnek.” [Mód. 144]

"

32b.  A 44. cikket el kell hagyni. [Mód. 145]

33.  A 45. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:"

„(2a) A VIS központi rendszere, a tagállamokban megtalálható nemzeti interfészek, valamint a VIS központi rendszere és a nemzeti interfészek közötti kommunikációs infrastruktúra fejlesztéséhez szükséges, a következő kérdéseket érintő intézkedéseket az 49. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni:

   a) a rendszer fizikai architektúrájának megtervezése, ideértve a kommunikációs hálózatot is;
   b) azok a technikai szempontok, amelyek a személyes adatok védelmével kapcsolatos vonatkozással bírnak;
   c) azok a technikai szempontok, amelyek komoly pénzügyi hatással bírnak a tagállamok költségvetésére, vagy komoly technikai hatással bírnak a tagállamok nemzeti rendszereire;
   d) a biztonsági követelmények kidolgozása, beleértve a biometriai szempontokat is. [Mód. 146]

(3)  A VIS-ben történő biometrikus ellenőrzésre és azonosításra szolgáló ujjnyomatok és arcképmások minőségére, felbontására és felhasználására vonatkozó műszaki előírásokat végrehajtási jogi aktusokban kell meghatározni. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 49. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”

"

34.  a szöveg a következő 45a. cikkel egészül ki:"

„45a. cikk

Az adatok felhasználása jelentésekhez és statisztikákhoz

(1)  A tagállamok illetékes hatóságai, a Bizottság, az eu-LISA és az (EU) 2016/1624 rendelettel létrehozott Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség kellően felhatalmazott személyzete kizárólag jelentések és statisztikák összeállítása céljából, az adatok teljes mértékben anonimizált jellege következtében az egyéni személyazonosítás lehetősége nélkül hozzáférést kapnak a következő adatokhoz: [Mód. 147]

   a) jogállásra vonatkozó információ;
   b) az illetékes hatóság, beleértve annak székhelyét is;
   c) a kérelmező neme, születési ideje éve és jelenlegi állampolgársága; [Mód. 148]
   d) a rövid idejű tartózkodásra jogosító vízumok tekintetében az első beutazás szerinti tagállam;
   e) a kérelem, valamint a kérelemre vonatkozó határozat (kiállítás vagy elutasítás) helye és ideje;
   f) a kiállított dokumentum típusa, vagyis hogy az repülőtéri tranzitvízum, egységes vagy korlátozott területi érvényességű vízum, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély-e;
   g) az úti okmány típusa és a kiállító ország három betűből álló kódja, kizárólag a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok tekintetében;
   h) a dokumentummal vagy a kérelemmel kapcsolatos határozatok rövid távú tartózkodásra jogosító vízumot elutasító határozat megjelölt indokai, kizárólag a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok tekintetében; a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és tartózkodási engedélyek tekintetében a kérelemre vonatkozó határozat (a kérelem elfogadása vagy elutasítása és annak indokai) beleértve a lekérdezett uniós információs rendszerekben, az Europol és Interpol adataiban, az (EU) 2018/1240 rendelet 29. cikkében említett figyelőlistán vagy az egyedi kockázati mutatókban megjelent találatok megemlítését is; [Mód. 149]
   ha) egy dokumentumot elutasító határozat megjelölt indokai, beleértve a lekérdezett uniós információs rendszerekben, az Europol és Interpol adataiban, az (EU) 2018/1240 rendelet 34. cikkében említett figyelőlistán vagy az egyedi kockázati mutatókban megjelent találatok megemlítését is; [Mód. 150]
   i) a kérelmet elutasító illetékes hatóság – beleértve annak székhelyét is – és az elutasítás időpontja, kizárólag a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok tekintetében;
   j) azon esetek, amikor ugyanaz a kérelmező több vízumhatósághoz nyújtott be rövid távú tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmet, ezen vízumhatóságok, azok székhelye és az elutasítások időpontjai feltüntetésével, kizárólag a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok tekintetében;
   k) a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok tekintetében az utazás fő célja(i) a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és tartózkodási engedélyek tekintetében a kérelem célja; [Mód. 151]
   l) a visszavont, törölt vagy meghosszabbított érvényességű tartózkodással vízumdokumentummal kapcsolatosan bevitt adatok, az esettől függően; [Mód. 152]
   m) adott esetben a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély lejárati időpontja;
   n) a 810/2009/EK rendelet 13. cikkének (7) bekezdése értelmében az ujjlenyomat-adási kötelezettség alól mentesülő személyek száma;
   o) azon esetek, amikor a 9. cikk 6. pontjában említett adatok a 8. cikk (5) bekezdésének második mondatával összhangban tényszerűen nem adhatók meg;
   p) azon esetek, amikor a 9. cikk 6. pontjában említett adatok a 8. cikk (5) bekezdésének második mondatával összhangban jogi okokból nem adhatók meg;
   q) azon esetek, amikor elutasították azon személy vízumát, aki a 8. cikk (5) bekezdésének második mondatával összhangban tényszerűen nem tudta megadni a 9. cikk 6. pontjában említett adatokat.

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség megfelelő felhatalmazással rendelkező személyi állománya lekérdezés céljából hozzáférhet az első albekezdésben szereplő adatokhoz az (EU) 2016/1624 rendelet 11. és 13. cikke szerinti kockázatelemzések és sebezhetőségi értékelések elvégzése céljából.

(2)  E cikk (1) bekezdésének alkalmazásában az eu‑LISA az (1) bekezdésben említett adatokat a[z interoperabilitásról (határok és vízumok) szóló] 2018/XX rendelet 39. cikkében említett, a jelentések és statisztikák központi adattárában tárolja.

(3)  Az eu-LISA által a VIS működésének nyomon követése érdekében bevezetett, az 50. cikk (1) bekezdésében említett eljárások magukban foglalják az e nyomon követést biztosító rendszeres időközönkénti statisztikák készítésének lehetőségét is.

(4)  Az eu-LISA negyedévente összeállítja a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó VIS-adatok alapján elkészített statisztikákat, amelyek a vízumkérelmek benyújtásának helyszínei szerint mutatják be különösen a következőket:

   a) az összes igényelt repülőtéri tranzitvízum, ideértve a a többszöri beutazásra jogosító repülőtéri tranzitvízumokat;
   b) az összes kiállított vízum, ideértve a többszöri beutazásra jogosító »A« vízumokat;
   c) az összes kiállított, többszöri beutazásra jogosító vízum;
   d) az összes nem kiállított vízum, ideértve a többszöri beutazásra jogosító »A« vízumokat;
   e) az összes igényelt egységes vízum, ideértve a többszöri beutazásra jogosító egységes vízumokat;
   f) az összes kiállított vízum, ideértve a többszöri beutazásra jogosító vízumokat;
   g) az összes kiállított, többszöri beutazásra jogosító vízum, azok érvényességi ideje szerint felosztva (6 hónapnál kevesebb, 1 év, 2 év, 3 év, 4 év, 5 év);
   h) az összes nem kiállított egységes vízum, ideértve a többszöri beutazásra jogosító vízumokat;
   i) az összes kiállított korlátozott területi érvényességű vízum.

A napi statisztikákat a jelentések és statisztikák központi adattárában kell tárolni.

(5)  Az eu-LISA negyedévente összeállítja a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra és tartózkodási engedélyekre vonatkozó VIS-adatok alapján elkészített statisztikákat, amelyek a helyszínek szerint mutatják be különösen a következőket:

   a) az összes igényelt, kiállított, elutasított, meghosszabbított és visszavont hosszú idejű tartózkodásra jogosító vízum;
   b) az összes igényelt, kiállított, elutasított, meghosszabbított és visszavont tartózkodási engedély.

(6)  A statisztikai adatokból minden év végén összeállítják az adott évre vonatkozó negyedéves statisztikákat éves jelentést. A statisztikáknak tagállamok szerinti bontásban kell tartalmazniuk az adatokat. A jelentést közzé kell tenni és továbbítani kell az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek, az európai adatvédelmi biztosnak és a nemzeti felügyeleti hatóságoknak. [Mód. 153]

(7)  Az eu-LISA a Bizottság kérésére annak rendelkezésére bocsátja a közös vízumpolitika vagy a migrációs politika végrehajtásához kapcsolódó konkrét szempontok – ideértve az 1053/2013/EU rendelet alkalmazásával kapcsolatos szempontokat is – alapján készített statisztikákat.”;

"

35.  a szöveg a következő 45b., 45c., 45d. és 45e. cikkel egészül ki:"

„45b. cikk

A fuvarozók ellenőrzési célú hozzáférése az adatokhoz

(1)  A Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 26. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti kötelezettségeik teljesítése céljából a légi fuvarozók, a tengeri fuvarozók és a menetrend szerinti távolsági autóbuszokkal csoportokat szállító nemzetközi fuvarozók lekérdezést küldenek a VIS-nek annak ellenőrzésére, hogy a rövid távú tartózkodásra jogosító vízummal, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok rendelkeznek-e érvényes rövid távú tartózkodásra jogosító vízummal, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal vagy tartózkodási engedéllyel. Ennek érdekében a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok tekintetében a fuvarozóknak – az esettől függően – meg kell adniuk az e rendelet 9. cikke (4) bekezdésének a), b) és c) pontjában, valamint a 22c. cikkben felsorolt adatokat. Amennyiben egy VIS-ben elvégzett lekérdezés miatt nem engedik beszállni az utasokat, a fuvarozónak tájékoztatnia kell erről az utasokat, és rendelkezésükre kell bocsátania a VIS-ben tárolt adatokhoz való hozzáféréshez, valamint az ilyen adatok helyesbítéséhez és törléséhez való jogaik gyakorlásához szükséges eszközöket. [Mód. 154]

(2)  Az (1) bekezdés végrehajtásának vagy az annak alkalmazásával összefüggésben felmerülő esetleges viták rendezésének céljára, az eu-LISA a fuvarozók által a fuvarozók által használatos internetes átjárón keresztül végzett minden adatkezelési műveletről naplót vezet. Ezekben a naplókban fel kell tüntetni minden egyes művelet dátumát és időpontját, a lekérdezésre felhasznált adatokat, a fuvarozók által használatos internetes átjáró által továbbított adatokat és a kérdéses fuvarozó nevét.

A naplókat két évig meg kell őrizni. A naplókat megfelelő intézkedésekkel a jogosulatlan hozzáféréstől védeni kell.

(3)  Az e rendelettel módosított 2004/512/EK határozat 1. cikke (2) bekezdésének A 2a. cikk h) pontjában említett mobil műszaki megoldások használatát is lehetővé tevő – fuvarozói portálhoz, a fuvarozók által használatos internetes átjáróhoz való biztonságos hozzáférés lehetővé teszi a fuvarozók számára, hogy az utas felszállását megelőzően elvégezzék az (1) bekezdés szerinti lekérdezést. E célból a fuvarozók A fuvarozóknak meg kell adniuk az úti okmány géppel olvasható területén szereplő adatok segítségével lekérdezést hajthatnak végre az VIS-ben vizsgálati zónájában található adatokat, és meg kell jelölniük a beutazás helye szerinti tagállamot. Ettől eltérve repülőtéri tranzit esetében a fuvarozó nem köteles ellenőrizni, hogy a harmadik országbeli állampolgár rendelkezik-e érvényes, rövid távú tartózkodásra jogosító vízummal, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal vagy adott esetben tartózkodási engedéllyel. [Mód. 155]

(4)  A VIS annak megjelölésével jelzésével válaszol, hogy a személy rendelkezik-e érvényes rövid távú tartózkodásra jogosító vízummal, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal vagy adott esetben tartózkodási engedéllyel, és OK/NOT OK válaszüzenetet küld a fuvarozóknak. Abban az esetben, ha a 810/2009/EK rendelet 25. cikkének megfelelően korlátozott területi érvényességű, rövid távú tartózkodásra jogosító vízum került kiadásra, a VIS által küldött válasznak egyrészt figyelemmel kell lennie arra, hogy a vízum mely tagállam(ok)ra érvényes, másrészt a fuvarozó által megjelölt, a beutazás helye szerinti tagállamra. A fuvarozók az elküldött információt és a kapott választ az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően tárolhatják. Az OK/NOT OK válaszüzenet nem tekinthető a belépés (EU) 2016/399 rendelet szerinti engedélyezésére vagy megtagadására vonatkozó döntésnek. A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén részletes szabályokat fogad el a fuvarozói portál üzemeltetési feltételeire, valamint az alkalmazandó adatvédelmi és biztonsági szabályokra vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 49. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. [Mód. 156]

(5)  Létre kell hozni egy kizárólag fuvarozók számára elérhető hitelesítési rendszert annak érdekében, hogy a (2) bekezdés alkalmazásában a fuvarozók kellően felhatalmazott alkalmazottai hozzáférjenek a fuvarozók számára fenntartott internetes átjáróhoz. A hitelesítési rendszer kialakításakor figyelemmel kell lenni az információbiztonsági kockázatkezelésre, valamint a beépített és az alapértelmezett adatvédelem elveire. A hitelesítési rendszer elfogadását a Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén végzi, összhangban a 49. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással. [Mód. 157]

(5a)  A fuvarozói portálnak egy olyan különálló, csak olvasható adatbázist kell használnia, amelyet a VIS-ben tárolt adatok minimálisan szükséges részhalmazának egyirányú lehívása útján naponta frissítenek. Az eu-LISA felel a fuvarozói portál és az abban található személyes adatok biztonságáért, továbbá azért a folyamatért, amelynek során a személyes adatokat a különálló, csak olvasható adatbázisba lekérik. [Mód. 158]

(5b)  Az e cikk (1) bekezdésében említett fuvarozókra alkalmazni kell a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határokon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i schengeni megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény (a továbbiakban: a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény) 26. cikkének (2) bekezdésével és a 2001/51/EK tanácsi irányelv 4. cikkével összhangban megállapított szankciókat abban az esetben, amikor olyan harmadik országbeli állampolgárokat fuvaroznak, akik annak ellenére, hogy kötelesek vízumot beszerezni, nem rendelkeznek érvényes vízummal. [Mód. 159]

(5c)  Abban az esetben, ha harmadik országbeli állampolgárok beléptetését megtagadják, az őket légi, tengeri vagy szárazföldi úton a külső határokhoz szállító fuvarozók haladéktalanul kötelesek ismét felelősséget vállalni értük. A határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok felszólítására a fuvarozók kötelesek visszaszállítani a harmadik országbeli állampolgárokat vagy abba a harmadik országba, amelyből odaszállították őket, vagy abba a harmadik országba, amely kiállította az utazáshoz használt úti okmányukat vagy bármely más olyan harmadik országba, amelybe biztosan beengedik őket. [Mód. 160]

(5d)  Az (1) bekezdéstől eltérve, a szárazföldön, távolsági autóbuszokkal csoportokat szállító fuvarozók számára az e rendelet alkalmazásának megkezdésétől számított első három évben az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés opcionális, az (5b) bekezdésben említett rendelkezések pedig ebben az időszakban nem alkalmazandók rájuk. [Mód. 161]

45c. cikk

A fuvarozók adatokhoz való hozzáférésének technikai kivitelezhetetlensége esetén alkalmazandó tartalékeljárások

(1)  Amennyiben a 45b. cikk (1) bekezdésében említett lekérdezés lefolytatása technikailag lehetetlen a VIS bármely részének meghibásodása vagy egyéb, a fuvarozókon kívül álló okok miatt, a fuvarozók mentesülnek azon kötelezettség alól, hogy a fuvarozók számára fenntartott internetes átjárón fuvarozói portálon keresztül ellenőrizniük kelljen az érvényes vízum vagy úti okmányok rendelkezésre állását. Amennyiben az igazgató hatóság eu-LISA ilyen hibát észlel, értesíti a fuvarozókat. Emellett a hiba elhárításáról is értesíti a fuvarozókat. Amennyiben az ilyen hibát a fuvarozók észlelik, értesíthetik az igazgató hatóságot eu-LISA-t. [Mód. 162]

(1a)  Az e cikk (1) bekezdésében említett esetekben a 45b. cikk (5b) bekezdésében említett szankciók nem szabhatók ki a fuvarozókra. [Mód. 163]

(1b)  Amennyiben a 45b. cikk (1) bekezdésében említett lekérdezés lefolytatása a VIS bármely részének meghibásodásától eltérő okok miatt hosszabb időn keresztül technikailag lehetetlen a fuvarozó számára, a fuvarozó tájékoztatja az eu-LISA-t. [Mód. 164]

(2)  A tartalékeljárások részleteit végrehajtási jogi aktusban kell megállapítani, melyet a 49. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

45d. cikk

Az Európai Határ- és Parti Őrség csapatainak hozzáférése a VIS-adatokhoz

(1)  Az (EU) 2016/1624 európai parlamenti és tanácsi rendelet* 40. cikkének (1) bekezdésében említett feladatok elvégzése és hatáskörök gyakorlása érdekében és az ugyanezen rendelet 40. cikkének (8) bekezdésében biztosított hozzáférésen túl az európai határ- és partvédelmi csapatok tagjai, valamint a visszaküldési műveletekben közreműködő személyzetből álló csapatok tagjai megbízatásuk keretei között jogosultak hozzáférni a VIS-ben rögzített adatokhoz és lekérdezni azokat. [Mód. 165]

(2)  Az (1) bekezdésben említett hozzáférés biztosítása érdekében az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek megfelelő felhatalmazással rendelkező európai határ- és partvédelmi tisztviselőkből álló speciális egységet kell kijelölnie központi hozzáférési pontként. A központi hozzáférési pontnak ellenőriznie kell, hogy a VIS-hez való hozzáférés kérelmezésére vonatkozó, a 45e. cikkben foglalt feltételek teljesülnek-e.

__________

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1624 rendelete (2016. szeptember 14.) az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 251., 2016.9.16., 1. o.).

45e. cikk

Az Európai Határ- és Parti Őrség csapatainak a VIS-adatokhoz való hozzáférésére vonatkozó feltételek és eljárás

(1)  A 45d. cikk (1) bekezdésében említett hozzáférésre tekintettel az európai határ- és partvédelmi csapatok a 45d. cikk (2) bekezdésében említett központi hozzáférési ponttól kérelmezhetik a VIS-ben tárolt összes adathoz vagy adatok egy konkrét csoportjához való hozzáférést. A kérelemben hivatkozni kell a kérelem alapjául szolgáló tagállam határforgalom-ellenőrzésre és határőrizetre és/vagy visszaküldésre vonatkozó műveleti tervére. A hozzáférési kérelem kézhezvételét követően az Európai Határ- és Parti Őrség központi hozzáférési pontja ellenőrzi, hogy teljesülnek-e az (2) bekezdésben előírt hozzáférési feltételek. Amennyiben valamennyi feltétel teljesül, a központi hozzáférési pont kellően felhatalmazott személyzete feldolgozza a kérelmet. Azokat a VIS-adatokat, amelyekbe betekintettek, az adatbiztonságot nem veszélyeztető módon továbbítják a csapatnak. [Mód. 166]

(2)  A hozzáférés megszerzését illetően az alábbi feltételek alkalmazandók:

   a) a fogadó tagállam engedélyezi a csapat tagjai számára a VIS-be való betekintést annak érdekében, hogy teljesíthessék a határforgalom-ellenőrzésre, határőrizetre és visszaküldésre vonatkozó műveleti tervben meghatározott műveleti célokat, és [Mód. 167]
   b) a VIS-be való betekintés a fogadó tagállam által a csapatra ruházott konkrét feladatok ellátásához szükséges.

(3)  Az (EU) 2016/1624 rendelet 40. cikkének (3) bekezdése szerint a csapatok tagjai, valamint a visszaküldési műveletekben közreműködő személyzetből álló csapatok tagjai csak a működési helyük szerinti fogadó tagállam határőreinek vagy a visszaküldési feladatokban közreműködő személyzetének utasítására és – főszabályként – azok jelenlétében járhatnak el a VIS-ből származó információra reagálva. A fogadó tagállam felhatalmazhatja a csapatok tagjait arra, hogy a nevében eljárjanak. [Mód. 168]

(4)  Kétség esetén vagy ha a vízum, a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy a tartózkodási engedély birtokosa személyazonosságának ellenőrzése sikertelen, az európai határ- és partvédelmi csapat tagja átadja a személyt a fogadó tagállam határőrének.

(5)  A csapatok tagjai VIS-adatokba való betekintésének a következőképpen kell történnie:

   a) az (EU) 2016/399 rendelet szerinti határforgalom-ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok ellátása során a csapatok tagjai e rendelet 18., illetve 22g. cikkével összhangban hozzáférhetnek a VIS-adatokhoz a külső határátkelőhelyen való ellenőrzések céljából;
   b) annak ellenőrzése során, hogy a tagállamok területére történő beutazásra, az ott-tartózkodásra vagy letelepedésre vonatkozó feltételek teljesülnek-e, a csapatok tagjai e rendelet 19., illetve 22h. cikkével összhangban hozzáférhetnek a VIS-adatokhoz harmadik országbeli állampolgároknak a tagállam területén történő ellenőrzése céljából;
   c) az olyan személyek azonosítása során, akik esetleg nem, vagy már nem teljesítik a tagállamok területére történő beutazásra, az ott-tartózkodásra vagy letelepedésre vonatkozó feltételeket, a csapatok tagjai e rendelet 20. cikkével összhangban hozzáférhetnek a VIS-adatokhoz személyazonosítás céljából.

(6)  Amennyiben az ilyen hozzáférés és keresés a VIS-ben találatot eredményez, arról értesíteni kell a fogadó tagállamot.

(7)  Az európai határ- és partvédelmi csapatok vagy a visszaküldési műveletekben közreműködő személyzetből álló csapatok valamely tagja által a VIS-ben végzett adatkezelési műveletekre vonatkozó minden naplót az igazgató hatóság vezet a 34. cikk rendelkezéseinek megfelelően. [Mód. 169]

(8)  Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség csapatai által végzett minden egyes hozzáférést és minden lekérdezést naplózni kell a 34. cikk rendelkezéseinek megfelelően, valamint rögzíteni kell minden alkalmat, amikor felhasználják azokat az adatokat, amelyekhez az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség hozzáfért. [Mód. 170]

(9)  Tilos a VIS bármely részét adatgyűjtés és -kezelés céljából összekapcsolni bármilyen, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által vagy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnél üzemeltetett számítógépes rendszerrel, valamint tilos átküldeni egy ilyen rendszerbe azokat a VIS-ben foglalt adatokat, amelyekhez az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség hozzáfér, kivéve ha az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról szóló rendelet alkalmazásában erre a feladatok ellátása céljából van szükség. Tilos a VIS bármely részét letölteni. A hozzáférések és lekérdezések naplózása nem minősülhet a VIS-adatok jogellenes letöltésének vagy másolásának. [Mód. 171]

(10)  Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek az adatok biztonságának 32. cikkben előírt biztosítására irányuló intézkedéseket kell elfogadnia és alkalmaznia.”;

"

35a.  A 46., a 47. és a 48. cikket el kell hagyni. [Mód. 172, 173 és 174]

35b.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:"

„48a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)   A Bizottságnak a 9cb. cikk és a 23. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól [e rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 9cb. és a 23. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásáról haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)   A 9cb. cikk és a 23. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.” [Mód. 175]

"

36.  a 49. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„49. cikk

Bizottsági eljárás

(1)  A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet* értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

____________

* Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).”;

"

37.  a szöveg a következő 49a. cikkel egészül ki:"

„49a. cikk

Tanácsadó csoport

Az eu-LISA tanácsadó csoportot hoz létre, amely biztosítja az eu-LISA számára a VIS-szel kapcsolatos szakértelmet, különösen az ügynökség éves munkaprogramjának és éves tevékenységi jelentésének elkészítésével összefüggésben.” ;

"

38.  a 50. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„50. cikk

Az alapvető jogokra gyakorolt hatás nyomon követés követése és értékelése értékelés [Mód. 176]

(1)  Az igazgató hatóság eu-LISA gondoskodik olyan eljárásokról, amelyek ellenőrzik a VIS működését a teljesítménnyel, a költséghatékonysággal, a biztonsággal és a szolgáltatás minőségével kapcsolatban megállapított célkitűzések tekintetében ellenőrzik, és amelyek ellenőrzik az alapvető jogoknak, többek között a személyes adatok védelme jogának, a megkülönböztetésmentességhez való jognak, a gyermek jogának és a hatékony jogorvoslathoz való jognak a biztosítását. [Mód. 177]

(2)  A műszaki karbantartás céljából az igazgató hatóság hozzáféréssel rendelkezik eu-LISA hozzáférést kap a VIS-ben végzett feldolgozási kezelési műveletekkel kapcsolatos szükséges információkhoz. [Mód. 178]

(3)  Az eu-LISA kétévente jelentést készít nyújt beaz Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak a VIS műszaki működéséről, beleértve annak biztonságosságát és költségeit is. E jelentés magában foglalja a projekt és a kapcsolódó költségek jelenlegi alakulásának és előrehaladásának áttekintését, a pénzügyi hatások értékelését, valamint a rendszer általános költségeit befolyásoló esetleges technikai problémákkal és kockázatokkal kapcsolatos tájékoztatást. [Mód. 179]

(3a)  A fejlesztési folyamat késedelme esetén eu-LISA a lehető leghamarabb tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a késedelem okairól, valamint időbeli és pénzügyi következményeiről. [Mód. 180]

(4)  A különleges információk közzétételére irányadó nemzeti jogszabályok rendelkezéseinek betartása mellett minden tagállam és az Europol éves jelentést készít a VIS-adatokhoz való bűnüldözési célú hozzáférés hatékonyságáról, amely információkat és statisztikákat tartalmaz az alábbiakról:

   a) a lekérdezés pontos célja, beleértve a terrorcselekmény vagy egyéb súlyos bűncselekmény típusát, valamint a 12 év alatti gyermekek adataihoz való hozzáféréseket; [Mód. 181]
   b) azon megalapozott gyanú alapos indokai, miszerint a gyanúsított, az elkövető vagy az áldozat e rendelet hatálya alá tartozik;
   c) a VIS-hez való bűnüldözési célú hozzáférés iránti kérelmek száma;
   ca) azoknak az eseteknek a száma és típusa, amelyekben az 22m. cikk (2) bekezdésében említett sürgősségi eljárás alkalmazására került sor, beleértve azokat az eseteket is, amikor a központi hozzáférési pont az utólagos ellenőrzés során nem találta indokoltnak a sürgős eljárást; [Mód. 182]
   d) a sikeres személyazonosítást eredményező esetek száma és típusa.
   da) a gyermekkereskedelemre vonatkozó statisztikák, beleértve a sikeres személyazonosítások eseteit is. [Mód. 183]

A tagállamok és az Europol éves jelentéseit a következő év június 30-ig kell eljuttatni a Bizottsághoz. A Bizottság egy átfogó jelentésben foglalja össze az éves jelentéseket, amelyet ugyanezen év december 30-ig kell közzétenni. [Mód. 184]

(5)  A Bizottság négyévente kétévente átfogó értékelést készít a VIS-ről. Ez az átfogó értékelés tartalmazza az elért eredményeknek a célkitűzések és a viselt költségek fényében történő vizsgálatát, annak felülvizsgálatát, hogy az alapul szolgáló megfontolások továbbra is érvényesek-e, valamint azoknak az alapvető jogokra gyakorolt hatását, e rendelet VIS-re való alkalmazásának és a VIS biztonságának vizsgálatát, a 31. cikkben említett rendelkezések alkalmazását, valamint a jövőbeni működésre vonatkozó esetleges következtetéseket. A Bizottság az értékelést megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. [Mód. 185]

(6)  A tagállamok az igazgató hatóság és a Bizottság rendelkezésére bocsátják a (3), (4) és (5) bekezdésben említett jelentések elkészítéséhez szükséges információkat.

(7)  Az igazgató hatóság a Bizottság rendelkezésére bocsátja a (5) bekezdésben említett átfogó értékeléshez szükséges információkat.”;

"

39.  az 1. melléklet címe helyébe a következő szöveg lép:"

„A 31. cikk (1) bekezdésében említett nemzetközi szervezetek listája”; [Mód. 186]

"

40.  a szöveg a 22. cikk után a következő IIIa. és IIIb. fejezettel egészül ki:"

„IIIa. FEJEZET

A HOSSZÚ TÁVÚ TARTÓZKODÁSRA JOGOSÍTÓ VÍZUMOKRA ÉS A TARTÓZKODÁSI ENGEDÉLYEKRE VONATKOZÓ ADATOK BEVITELE ÉS HASZNÁLATA

22a. cikk

A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély iránti kérelemre vonatkozó határozat alapján történő adatbeviteli eljárás

(1)  A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély iránti kérelemről hozott határozat alapján a határozatot hozó hatóság a 22c. vagy 22d. cikkben említett adatok bevitelével késedelem nélkül létrehozza az egyéni aktát a VIS-ben.

(1a)  A határozat kiadására hatáskörrel rendelkező hatóság a határozat kibocsátása előtt egyéni aktát hoz létre. [Mód. 187]

(2)  Az egyéni akta létrehozását követően a VIS automatikusan elindítja a 22b. cikk szerinti lekérdezést.

(3)  Amennyiben a jogosult egy csoport tagjaként vagy családtagjával együtt nyújtotta be kérelmét, a hatóság a csoportba tartozó minden személy tekintetében külön egyéni aktát hoz létre, és összekapcsolja a kérelmet közösen benyújtó, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot vagy tartózkodási engedélyt szerző személyek aktáit. A szülők vagy a törvényes gondviselők kérelmeit nem szabd különválasztani gyermekeikétől. [Mód. 188]

(4)  Ha egyes adatokat az uniós vagy nemzeti jogszabályok szerint nem kell megadni vagy azok tényszerűen nem adhatók meg, az érintett adatmező(k)be a »nem alkalmazható« megjegyzést kell írni. Az ujjlenyomatok esetében a rendszer megengedi, hogy megkülönböztessék azokat az eseteket, amikor az uniós vagy nemzeti jogszabályok szerint nem kell megadni az ujjlenyomatot, valamint azokat, amikor azok tényszerűen nem adhatók meg.

22b. cikk

A más rendszerekre vonatkozó lekérdezések

(1)  Kizárólag annak vizsgálata céljából, hogy az adott személy az (EU) 2016/399 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének e) pontja értelmében veszélyt jelenthet-e a tagállamok közrendjére vagy belső biztonságára vagy közegészségügyére, a VIS automatikusan feldolgozza az aktákat egy vagy több esetleges találat azonosítása érdekében. A VIS minden egyes aktát egyedileg vizsgál meg. [Mód. 189]

(2)  Minden alkalommal, amikor a 22d. 22c. cikk alapján hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély kiállítására vagy elutasítására vonatkozó engedéllyel kapcsolatos egyéni akta létrehozására kerül sor, a VIS [az interoperabilitásról (határok és vízumok) szóló rendelet] 6. cikkének (1) bekezdésében meghatározott európai keresőportál segítségével lekérdezést indít annak érdekében, hogy összehasonlítsa az e rendelet 22c. cikke (2) bekezdésének a), b), c), f) és g) pontjában említett megfelelő adatokat a VIS-ben, a Schengeni Információs Rendszerben (SIS), a határregisztrációs rendszerben (EES), az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerben (ETIAS) – ideértve az [Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer létrehozásáról szóló] (EU) 2018/XX rendelet 29. cikkében említett figyelőlistát, [a terrorista bűncselekményekre és a súlyos bűncselekmények egyéb formáira vonatkozó büntetőítéletek tekintetében az ECRIS-TCN rendszert], az Europol-adatokat, az Interpol ellopott és elvesztett úti okmányokat tartalmazó adatbázisát (SLTD), valamint az az Interpol figyelmeztető jelzésekkel társított úti okmányokat tartalmazó adatbázisát (Interpol TDAWN) is – megtalálható nyilvántartásban, fájlban vagy figyelmeztető jelzésben szereplő megfelelő adatokkal. A VIS ellenőrzi, hogy:

   a) a kérelem benyújtásához használt úti okmány egyezik-e bármely olyan úti okmánnyal, amelyet a SIS-ben elveszett, ellopott, jogellenesen használt vagy érvénytelenített úti okmányként tartanak nyilván;
   b) a kérelem benyújtásához használt úti okmány egyezik-e bármely olyan úti okmánnyal, amelyet az SLTD adatbázisban elveszett, ellopott vagy érvénytelenített úti okmányként tartanak nyilván;
   c) a kérelmező vonatkozásában bevittek-e beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzést a SIS-be;
   d) a kérelmező tekintetében kibocsátásra került-e európai elfogatóparancs alapján átadási letartóztatás céljából körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés, illetve kiadatási letartóztatás céljából körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés a SIS-ben;
   e) a kérelmező, illetve úti okmánya szerepel-e valamely, az ETIAS központi rendszerében tárolt elutasított, visszavont vagy megsemmisített utazási engedélyben;
   f) a kérelmező, illetve úti okmánya szerepel-e az (EU) 2018/1240 rendelet 34. cikkében említett figyelőlistán;
   g) a kérelmező adatait ugyanazon személy vonatkozásában már rögzítették-e a VIS-ben;
   h) a kérelemben az úti okmány kapcsán megadott adatok egyeznek-e egy másik hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély iránti kérelemmel, amelyhez eltérő személyi azonosító adatok társulnak;
   i) a kérelmező a határregisztrációs rendszerben jelenleg túltartózkodó személyként szerepel-e, vagy a múltban túltartózkodó személyként szerepelt-e;
   j) a kérelmezőt a határregisztrációs rendszerben nyilvántartják-e olyan személyként, akinek belépését korábban megtagadták;
   k) született-e valaha a kérelmező vonatkozásában a VIS-ben rögzített, rövid távú tartózkodásra jogosító vízum megtagadásáról, megsemmisítéséről vagy visszavonásáról szóló határozat;
   l) született-e valaha a kérelmező vonatkozásában a VIS-ben rögzített, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély megtagadásáról, megsemmisítéséről vagy visszavonásáról szóló határozat;
   m) szerepelnek-e az Europol nyilvántartásában a kérelmező személyazonosságára vonatkozó adatok;
   n) ha a kérelmező kiskorú, azt, hogy a kérelmező felett szülői felügyeletet gyakorló vagy a gyámságot ellátó személy tekintetében fennállnak-e a következők:
   i. európai elfogatóparancs alapján átadási letartóztatás céljából körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés, illetve kiadatási letartóztatás céljából körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés vonatkozik rá a SIS-ben;
   ii. beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés vonatkozik rá a SIS-ben;
   iii. olyan úti okmánnyal rendelkezik, amely szerepel az (EU) 2018/1240 rendelet 34. cikkében említett figyelőlistán.

E bekezdés nem akadályozhatja a menedékjog iránti kérelem bármilyen okból történő benyújtását. Az olyan, a költségviselő által elkövetett erőszakos bűncselekmények áldozata által benyújtott vízumkérelem esetében, mint a családon belüli erőszak vagy emberkereskedelem, a VIS-hez benyújtott aktát az áldozat további kockázatoktól való védelme érdekében el kell különíteni az költségviselő aktájától.

A hibás találatok kockázatának elkerülése érdekében egy biometrikus adatokkal foglalkozó szakértőnek manuálisan ellenőriznie kell minden olyan, 14 évnél fiatalabb gyermekre vagy 75 évnél idősebb személyre vonatkozó lekérést, amely az egyezést megelőzően több mint öt évvel rögzített biometrikus azonosítókon alapul, illetve amely nem erősíti meg a harmadik ország állampolgárának személyazonosságát. [Mód. 190]

(3)  A VIS hozzáad az egyéni aktához egy hivatkozást a (2) és (5) bekezdés alapján előforduló bármely találat esetén. Emellett a VIS – adott esetben – azonosítja a találato(ka)t kiváltó adatokat bevivő vagy szolgáltató tagállamo(ka)t vagy az Europol-t, és ezt feljegyezi az egyéni aktában. Az esetleges találatra és az adatok kibocsátójára vonatkozó hivatkozáson kívül semmilyen információt nem szabad rögzíteni. [Mód. 191]

(3a)  Az SLTD-adatbázisban végrehajtott keresés során az európai keresőportál felhasználói által indított lekérdezéshez használt adatokat nem szabad megosztani az Interpol adatainak tulajdonosaival. [Mód. 192]

(4)  A 2. cikk (2) bekezdése f) pontjának alkalmazásában a hosszú távú tartózkodásra jogosító kiállított vagy meghosszabbított vízumok tekintetében a 22b. az e cikk (2) bekezdése alapján lefolytatott lekérdezések összehasonlítják a 22c. cikk (2) bekezdésében említett releváns adatokat és a SIS-ben szereplő adatokat, annak megállapítása érdekében, hogy a birtokos nem áll-e az alábbi figyelmeztető jelzések egyikének hatálya alatt: [Mód. 193]

   a) átadás vagy kiadatás céljából letartóztatandó személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés;
   b) eltűnt személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés;
   c) bírósági eljárásban való részvételük érdekében keresett személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés;
   d) személyekre és tárgyakra vonatkozóan rejtett ellenőrzés, vagy célzott ellenőrzés vagy információkérő ellenőrzés céljából kiadott figyelmeztető jelzés. [Mód. 194]

Amennyiben az e bekezdés szerinti összehasonlítás egy vagy több találatot hoz, a VIS automatizált értesítést küld a lekérdezést elindító tagállam központi hatóságának és meghozza a megfelelő további intézkedéseket. A 9a. cikk (5a), (5b), (5c) és (5d) bekezdését, valamint a 9c., 9ca. és 9cb. cikkeket értelemszerűen kell alkalmazni, az alábbi különös rendelkezéseknek megfelelően. [Mód. 195]

(5)  Az EES-, ETIAS- és VIS-adatok (2) bekezdés szerinti összehasonlítása tekintetében a találatokat az utazási engedély, a beutazás vagy a vízum biztonsági okokból történő elutasítására kell korlátozni.

(6)  Amennyiben a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot vagy a tartózkodási engedélyt egy tagállam konzuli hatósága bocsátotta ki vagy hosszabbította meg, a 9a. cikket kell alkalmazni. [Mód. 196]

(7)  Amennyiben a tartózkodási engedélyt a tagállam területén lévő hatóság bocsátotta ki vagy hosszabbította meg, illetve a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot a tagállam területén lévő hatóság hosszabbította meg, a következőket kell alkalmazni:

   a) e hatóság ellenőrzi, hogy az egyéni aktában szereplő adatok megegyeznek-e a VIS-ben vagy az igénybe vett (2) bekezdés szerinti más uniós információs rendszerben/adatbázisban, az Europol-adatokban vagy az Interpol-adatbázisban található adatokkal;
   b) amennyiben a (2) bekezdés szerinti találat az Europol-adathoz kapcsolódik, további intézkedések céljából értesíteni kell az Europol nemzeti egységét;
   c) amennyiben az adatok nem egyeznek, és a (2) és (3) bekezdés szerinti automatikus feldolgozás nem hozott egyéb találatokat, a hatóságnak törölnie kell a valótlan találatot a kérelemfájlból;
   d) amennyiben a kérelmező személyazonosságára vonatkozó adatok megegyeznek, vagy azzal kapcsolatban továbbra is kétségek állnak fenn, a hatóság a (4) bekezdés szerint az uniós és a nemzeti jogszabályokban meghatározott eljárásoknak, feltételeknek és kritériumoknak megfelelően intézkedik a találatot hozó adatra vonatkozóan. [Mód. 197]

22c. cikk

A kiállított hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra vagy tartózkodási engedélyekre vonatkozó egyéni akták elkészítése

A 22a. cikk (1) bekezdése szerinti egyéni aktának az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

   1) a dokumentumot kiállító hatóság, ideértve annak székhelyét is;
   2) a birtokosra vonatkozó következő adatok:
   a) vezetéknév (családnév); utónevek; születési idő év; jelenlegi állampolgárság vagy állampolgárságok; nem; születési idő, hely és ország; [Mód. 198]
   b) az úti okmány típusa és száma, valamint az úti okmányt kiállító ország három betűből álló kódja;
   c) az úti okmány érvényességének lejárati dátuma;
   cc) az úti okmányt kiállító hatóság;
   d) kiskorúak esetén a birtokos szülői felügyeletet gyakorló személyének vagy törvényes gyámjának vezetékneve és utóneve(i);
   e) a kérelem alapjául szolgáló természetes személy vezetékneve, utóneve és címe, vagy a kérelem alapjául szolgáló munkáltató vagy egyéb szervezet neve és címe;
   f) a jogosult arcképmása, lehetőleg helyben elkészítve; [Mód. 199]
   g) a dokumentum birtokosának két ujjlenyomata, a megfelelő uniós és nemzeti jogszabályoknak megfelelően;
   3) a kiállított hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra vagy tartózkodási engedélyekre vonatkozó következő adatok:
   a) a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély kiállítására vonatkozó státusinformáció;
   b) a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy a tartózkodási engedély kiállításáról szóló döntés meghozatalának helye és ideje;
   c) a kiállított dokumentum típusa (hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély);
   d) a kiállított hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély száma;
   e) a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély lejárati időpontja.

22d. cikk

A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély elutasításának egyes eseteiben létrehozandó egyéni akták

Amennyiben a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély elutasítására irányuló határozat meghozatalára azért került sor, mert a kérelmező a közrendre vagy a belső biztonságra vagy a közegészségügyre veszélyt jelentő személynek minősül, vagy a kérelmező olyan dokumentumokat nyújtott be, amelyeket csalárd módon szereztek, meghamisítottak vagy megmásítottak, a kérelmet elutasító hatóság késedelem nélkül köteles elkészíteni a következő adatokat tartalmazó egyéni aktát: [Mód. 200]

   a) vezetéknév, születéskori vezetéknév (korábbi vezetéknév [nevek]); utónevek; nem; születési idő, hely és ország;
   b) jelenlegi állampolgárság és születéskori állampolgárság;
   c) az úti okmány típusa és száma, a kiállító hatóság, valamint a kiállítás és a lejárat időpontja;
   d) kiskorúak esetén a kérelmező szülői felügyeletet gyakorló személyének vagy törvényes gyámjának vezetékneve és utóneve(i);
   e) a kérelem alapjául szolgáló természetes személy vezetékneve, utóneve és címe;
   f) a kérelmező arcképmása, lehetőleg helyben elkészítve; [Mód. 202]
   g) a kérelmező két ujjlenyomata, a megfelelő uniós és nemzeti jogszabályoknak megfelelően;
   h) arra vonatkozó információ, hogy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély elutasítására azért került sor, mert a kérelmező a közrendre vagy a belső biztonságra vagy a közegészségügyre veszélyt jelentő személynek minősül, vagy a kérelmező olyan dokumentumokat nyújtott be, amelyeket csalárd módon szereztek, meghamisítottak vagy megmásítottak; [Mód. 203]
   i) a hatóság, amely elutasította a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot vagy tartózkodási engedélyt, beleértve annak székhelyét is;
   j) a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy a tartózkodási engedély elutasításáról szóló döntés meghozatalának helye és ideje.

22e. cikk

Kiegészítő adatok a visszavont hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumhoz vagy tartózkodási engedélyhez

(1)  A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély visszavonásáról vagy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum érvényességi idejének lerövidítéséről szóló határozat meghozatalakor a határozatot hozó vízumhatóság a következő adatokkal egészíti ki az egyéni aktát:

   a) a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély visszavonására vagy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum érvényességi idejének lerövidítésére vonatkozó státusinformáció;
   b) a hatóság, amely visszavonta a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot vagy tartózkodási engedélyt, vagy lerövidítette a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum érvényességi idejét, beleértve annak székhelyét is;
   c) a határozat meghozatalának helye és ideje;
   d) a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum érvényessége lejáratának új időpontja, ha szükséges;
   e) a vízumbélyeg száma, amennyiben az érvényesség lerövidítése új vízumbélyeg kiadásával jár.

(2)  Az egyéni akta tartalmazza a 22d. cikk h) pontjával összhangban a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély visszavonásának vagy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum érvényességi ideje lerövidítésének okát (okait) is.

22f. cikk

Kiegészítő adatok a meghosszabbított hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumhoz vagy tartózkodási engedélyhez

Amennyiben a tartózkodási engedély vagy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum meghosszabbításáról határoztak, a vízumot meghosszabbító hatóság a következő adatokkal egészíti ki az egyéni aktát:

   a) a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély meghosszabbítására vonatkozó státusinformáció;
   b) a hatóság, amely meghosszabbította a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot vagy tartózkodási engedélyt, beleértve annak székhelyét is;
   c) a határozat meghozatalának helye és ideje;
   d) a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum esetén a vízumbélyeg száma, ha a vízum meghosszabbítása új vízumbélyeg formájában történik;
   e) a meghosszabbított érvényességi idő lejárata.

22g. cikk

Az adatokhoz való hozzáférés a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és tartózkodási engedélyek külső határátkelőhelyeken történő ellenőrzéshez

(1)  A dokumentum birtokosa személyazonosságának és/vagy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély hitelességének és érvényességének, valamint annak ellenőrzésének kizárólagos céljából, hogy a személy az (EU) 2016/399 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének e) pontja szerint nem jelent veszélyt a tagállamok közrendjére vagy belső biztonságára vagy közegészségügyére, a külső határátkelőhelyeken lefolytatott ellenőrzések tekintetében a rendelet szerint illetékes hatóság a dokumentum számának segítségével kereséseket folytathat le az e rendelet 22c. cikke (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett adatok között. [Mód. 204]

(2)  Ha az (1) bekezdésben felsorolt adatokkal végzett keresés azt jelzi, hogy a dokumentum birtokosáról van a VIS-ben rögzített adat, az illetékes határellenőrző hatóság kizárólag az (1) bekezdésben említett célokból tekinthet bele az egyéni akta következő adataiba:

   a) a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély kiállítására, visszavonására vagy meghosszabbítására vonatkozó státusinformáció;
   b) a 22c. cikk (3) bekezdésének c), d) és e) pontjában említett adatok;
   c) adott esetben a 22e. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontjában említett adatok;
   d) adott esetben a 22f. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontjában említett adatok;
   e) a 22c. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett fényképek arcképmások. [Mód. 205]

22h. cikk

Az adatokhoz való hozzáférés a tagállamok területén végzett ellenőrzés céljából

(1)  A tagállamok területén a tagállamok területére történő beutazásra, ott-tartózkodásra és letelepedésre vonatkozó feltételek teljesülését ellenőrző illetékes hatóságok és –adott esetben – a rendőrség kizárólag a dokumentum birtokosa személyazonosságának és/vagy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély hitelességének és érvényességének ellenőrzése , valamint annak ellenőrzésének céljából hozzáférnek hogy a személy nem jelent veszélyt a tagállamok közrendjére, belső biztonságára vagy közegészségügyére, a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély száma alapján az e rendelet 22c. cikke (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett adatokkal együtt történő kereséshez férnek hozzá. [Mód. 206]

(2)  Amennyiben a (1) bekezdésben felsorolt adatokkal végzett keresés azt mutatja, hogy a VIS tartalmaz a birtokosra vonatkozó adatot, az illetékes hatóság – kizárólag az (1) bekezdésben említett célokból – az alábbi adatok lekérdezése érdekében betekinthet az egyéni aktába, valamint – adott esetben – a 22a. cikk (4) bekezdése szerint kapcsolódó aktá(k)ba:

   a) a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély kiállítására, visszavonására vagy meghosszabbítására vonatkozó státusinformáció;
   b) a 22c. cikk (3) bekezdésének c), d) és e) pontjában említett adatok;
   c) adott esetben a 22e. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontjában említett adatok;
   d) adott esetben a 22f. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontjában említett adatok;
   e) a 22c. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett fényképek arcképmások. [Mód. 207]

22i. cikk

Az adatokhoz való hozzáférés a nemzetközi védelem iránti kérelem elbírálásáért való felelősség megállapításához

(1)  A 604/2013/EU rendelet 12. cikkével összhangban, kizárólag a nemzetközi védelem iránti kérelem elbírálásáért felelős tagállam meghatározásának céljából az illetékes menekültügyi hatóságok a nemzetközi védelmet kérelmező személy ujjlenyomatával történő kereséshez férnek hozzá.

Amennyiben a nemzetközi védelmet kérelmező személy ujjlenyomata nem használható vagy az ujjnyomattal végzett keresés eredménytelen, a keresést a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély számának segítségével kell lefolytatni a 22c. cikk (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett adatokkal együtt.

(2)  Amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt adatokkal végzett keresés azt mutatja, hogy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy a tartózkodási engedély szerepel a VIS-ben, az illetékes menekültügyi hatóság – kizárólag az (1) bekezdésben említett célokból – az alábbi adatok lekérdezése érdekében betekinthet a kérelemfájlba, valamint a g) pontban felsorolt adatok tekintetében a 22a. cikk (4) bekezdésével összhangban a házastársak és gyermekek kapcsolódó kérelemfájljába (kérelemfájljaiba).

   a) a hatóság, amely kiállította vagy meghosszabbította a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot vagy tartózkodási engedélyt;
   b) a 22c. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett adatok;
   c) a dokumentum típusa;
   d) a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély érvényességi ideje;
   e) a 22c. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett fényképek;
   f) a házastársra és a gyermekekre vonatkozó kapcsolódó kérelemfájl(ok)ban szereplő, a 22c. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett adatok.

(3)  A VIS-be az e cikk (1) és (2) bekezdése szerint történő betekintést kizárólag a 603/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet* 27. cikkében említett, kijelölt nemzeti hatóságok végezhetik.

22j. cikk

Az adatokhoz való hozzáférés a nemzetközi védelem iránti kérelem elbírálásához

(1)  A 603/2013/EU rendelet 27. cikkével összhangban, kizárólag a nemzetközi védelem iránti kérelem elbírálásának céljából, az illetékes menekültügyi hatóságok a nemzetközi védelmet kérelmező személy ujjlenyomata alapján történő keresés céljából rendelkeznek hozzáférési joggal.

Amennyiben a nemzetközi védelmet kérelmező személy ujjlenyomata nem használható vagy az ujjnyomattal való keresés sikertelen, a keresést a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodásra jogosító engedély számának segítségével kell lefolytatni a 22c. cikk (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában vagy a 22d. cikk a), b), c) és f) pontjában említett adatokkal együtt.

(2)  Amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt adatokkal végzett keresés azt mutatja, hogy a VIS tartalmaz a nemzetközi védelmet kérelmező személyre vonatkozó adatot, az illetékes menekültügyi hatóság – kizárólag az (1) bekezdésben említett célokból – betekinthet a kérelmező 22c., 22d., 22e. és 22f. cikkben említett kiállított, elutasított, visszavont vagy meghosszabbított hosszú távú tartózkodásra jogosító vízuma vagy tartózkodási engedélye tekintetében bejegyzett adatokba, valamint a 22a. cikk (3) bekezdése szerint a kapcsolódó kérelemfájl(ok)ban szereplő adatokba.

(3)  A VIS-be az e cikk (1) és (2) bekezdése szerint történő betekintést kizárólag a 603/2013/EU rendelet 27. cikkében említett, kijelölt nemzeti hatóságok végezhetik.

IIIb. FEJEZET

A VIS-hez való bűnüldözési célú hozzáférésre vonatkozó eljárás és feltételek

22k. cikk

A tagállamok kijelölt hatóságai

(1)  A tagállamok kijelölik azokat a hatóságokat, amelyek terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása céljából a 22n. cikkben említett megfelelő és szigorúan meghatározott körülmények között hozzáférhetnek a VIS-ben tárolt adatokhoz. Az említett hatóságoknak kizárólag az eltűnt, valamint a súlyos bűncselekmények áldozatául esett gyermekek védelme céljából szabad betekintenie a 12 év alatti gyermekek adataiba. [Mód. 208]

(2)  Minden tagállam szigorúan korlátozott listát vezet a kijelölt hatóságokról. Minden tagállam értesíti az eu-LISA-t és a Bizottságot a kijelölt hatóságairól, és ezt az értesítést bármikor módosíthatja vagy felválthatja. [Mód. 209]

(3)  Minden tagállam kijelöl egy központi hozzáférési pontot, amely hozzáféréssel rendelkezik a VIS-hez. A központi hozzáférési pontnak ellenőriznie kell, hogy a VIS-hez való hozzáférés kérelmezésére vonatkozó, a 22n. cikkben foglalt feltételek teljesülnek-e.A kijelölt hatóság és a központi hozzáférési pont tartozhat ugyanazon szervezethez – amennyiben ezt a nemzeti jog megengedi –, azonban a központi hozzáférési pontnak az e rendelet szerinti feladatai elvégzése során a kijelölt hatóságoktól teljesen függetlenül kell eljárnia.

A központi hozzáférési pontnak a kijelölt hatóságoktól el kell különülnie, és az általa függetlenül elvégzendő ellenőrzés kimenetelét illetően nem fogadhat el tőlük utasításokat.

A tagállamok egynél több központi hozzáférési pontot is kijelölhetnek, hogy szervezeti és közigazgatási struktúrájukat tükrözzék alkotmányos vagy jogi kötelezettségeik teljesítése során.

(4)  Minden tagállam értesíti az eu-LISA-t és a Bizottságot a központi hozzáférési pontjáról, és ezt az értesítést bármikor módosíthatja vagy felválthatja.

(5)  Nemzeti szinten valamennyi tagállam jegyzékbe veszi a kijelölt hatóságok azon operatív egységeit, amelyek a központi hozzáférési pont(ok)on keresztül kérelmezhetik a VIS-ben tárolt adatokhoz való hozzáférést.

(6)  A VIS-hez való hozzáférés kizárólag a központi hozzáférési pont(ok) kellően felhatalmazott személyzete számára engedélyezhető, a 22m. és a 22n. cikkel összhangban.

22l. cikk

Az Europol

(1)  Az Europol az egyik operatív egységét kijelöli az »Europol kijelölt hatóságaként«, amelyet felhatalmaz arra, hogy a (2) bekezdésben említett, a VIS céljára kijelölt központi hozzáférési ponton keresztül kérelmezze a VIS-hez való hozzáférést a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzésére, felderítésére és nyomozására irányuló tagállami fellépések támogatása és megerősítése érdekében.

(2)  Az Europol kellően felhatalmazott Europol-tisztviselőkből álló speciális egységet jelöl ki központi hozzáférési pontként. A központi hozzáférési pontnak ellenőriznie kell, hogy a VIS-hez való hozzáférés kérelmezésére vonatkozó, a 22p. cikkben foglalt feltételek teljesülnek-e.

A központi hozzáférési pont az e rendelet szerinti feladatai teljesítése során teljesen függetlenül jár el, és az ellenőrzés kimenetelét illetően nem fogad el utasításokat az (1) bekezdésben említett kijelölt Europol-hatóságtól. [Mód. 210]

22m. cikk

A VIS-hez való bűnüldözési célú hozzáférésre vonatkozó eljárás

(1)  A 22k. cikk (5) bekezdésében említett operatív egységek a VIS-ben tárolt adatokhoz való hozzáférés céljából indokolással ellátott elektronikus vagy írásbeli kérelmet nyújtanak be a 22k. cikk (3) bekezdésében említett központi hozzáférési pontokhoz. A hozzáférési kérelem kézhezvételét követően a központi hozzáférési pont(ok) ellenőrzi(k), hogy teljesülnek-e a 22n. cikkben előírt hozzáférési feltételek. Amennyiben a hozzáférési feltételek teljesülnek, a központi hozzáférési pont(ok)nak fel kell dolgoznia (dolgozniuk) a kérelmeket. A VIS-ben tárolt azon adatokat, amelyekbe betekintettek, az adatbiztonságot nem veszélyeztető módon továbbítják a 22k. cikk (5) bekezdésében említett operatív egységeknek.

(2)  Kivételesen sürgős esetben, amikor terrorista bűncselekménnyel vagy egyéb súlyos bűncselekménnyel összefüggésbe hozható, természetes személy életét fenyegető közvetlen veszélyt kell elhárítani, a központi hozzáférési pont(ok)nak azonnal fel kell dolgoznia (dolgozniuk) a kérelmet, és csak utólagosan kell ellenőriznie (ellenőrizniük), hogy teljesült-e a 22n. cikkben foglalt valamennyi feltétel, ideértve a sürgős eset tényleges fennállását is. Az utólagos ellenőrzést a kérelem feldolgozását követően indokolatlan késedelem nélkül, de minden esetben legkésőbb 7 munkanapon belül el kell végezni.

(3)  Amennyiben az utólagos ellenőrzés során megállapítják, hogy a VIS-ben tárolt adatokhoz való hozzáférés indokolatlan volt, minden olyan hatóság, amely hozzáfért ezekhez az adatokhoz, haladéktalanul törli a VIS-ből származó információkat, és értesíti a törlés tényéről a központi hozzáférési pontokat. [Mód. 211]

22n. cikk

A tagállamok kijelölt hatóságainak a VIS-adatokhoz való hozzáférésének feltételei

(1)  Az [interoperabilitásról (határok és vízumok) szóló] 2018/XX rendelet 22. cikkének sérelme nélkül a A kijelölt hatóságok a következő feltételek mindegyikének teljesülése esetén férhetnek hozzá lekérdezés céljából a VIS-hez: [Mód. 212]

   a) a lekérdezés céljából történő hozzáférés terrorista bűncselekmény vagy egyéb súlyos bűncselekmény megelőzése, felderítése vagy nyomozása céljából szükséges és arányos;
   b) a lekérdezés céljából történő hozzáférés egyedi esetben szükséges és arányos;
   c) alapos okkal feltételezhető, hogy a VIS-ben tárolt adatok lekérdezése érdemben hozzájárul a szóban forgó bűncselekmények valamelyikének megelőzéséhez, felderítéséhez vagy kivizsgálásához, különösen, ha fennáll annak a megalapozott gyanúja, hogy a terrorista bűncselekmény vagy egyéb súlyos bűncselekmény gyanúsítottja, elkövetője vagy áldozata e rendelet hatálya alá tartozik;
   (ca) az ujjlenyomatok alapján végzett keresés esetében – amennyiben az ujjlenyomatok összehasonlítása technikailag lehetséges – a 2008/615/IB határozat szerint előzetes keresést indítottak a többi tagállam automatikus ujjlenyomat-azonosító rendszerében, és a keresést vagy teljes egészében elvégezték, vagy az indításától számított 24 órán belül nem végezték el teljes egészében. [Mód. 213]
   d) amennyiben a CIR-ben való lekérdezés elindítására [az interoperabilitásról (határok és vízumok) szóló] 2018/XX rendelet 22. cikke szerint került sor, [az interoperabilitásról (határok és vízumok) szóló 2018/XX rendelet 22. cikkének] rendelet 22. cikkének (5) bekezdése szerint megkapott válaszból kiderül, hogy az adat tárolása a VIS-ben történik. [Mód. 214]

(2)  Az (1) bekezdés d) pontjában említett feltételnek nem kell eleget tenni olyan helyzetekben, amelyekben a VIS-hez mint eszközhöz való hozzáférést terrorista bűncselekmény, illetve egyéb súlyos bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személynek, az ilyen bűncselekmény elkövetőjének, vagy ilyen bűncselekmény feltételezett áldozatának korábbi vízumaira vagy a tagállamok területén való engedélyezett tartózkodásának időszakaira vonatkozó adatok felderítése céljából szükséges.

(3)  A VIS-be való betekintésre kizárólag a kérelemben vagy az egyéni aktában szereplő következő adatok valamelyikével végzett keresés útján kerülhet sor: [Mód. 215]

   a) vezetéknév vagy vezetéknevek (családi név); utónév vagy utónevek (keresztnevek); születési év idő; állampolgárság vagy állampolgárságok és/vagy nem; [Mód. 216]
   b) az úti okmány vagy okmányok típusa és száma, a kiállító ország három betűből álló kódja, az úti okmány érvényességének lejárati ideje;
   c) a vízumbélyeg-száma, illetve a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély száma, valamint adott esetben a vízum, a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy a tartózkodási okmány érvényességének lejárati ideje;
   d) ujjlenyomatok, ideértve a látens ujjlenyomatokat is;
   e) arcképmás.

(3a)  A Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az arcképmások személyazonosság megállapítása céljából történő felhasználásához szükséges technológia megvalósíthatóságáról, rendelkezésre állásáról, készenlétéről és megbízhatóságáról. [Mód. 217]

(3b)  A (3) bekezdés e) pontjában említett arcképmás nem lehet az egyedüli keresési kritérium. [Mód. 218]

(4)  Eredményes keresés esetén a VIS-ben végzett lekérdezés nyomán az e bekezdésben cikk (3) bekezdésében felsorolt összes adat, valamint a kérelemben vagy az egyéni aktában rögzített bármely más adat is hozzáférhetővé válik, beleértve bármely dokumentum kiállítására, elutasítására, törlésére, visszavonására vagy meghosszabbítására vonatkozó adatokat. A 9. cikk 4. pontjának l) alpontjában említett, kérelemfájlban rögzített adatokhoz való hozzáférés kizárólag akkor adható meg, ha az adatba való betekintés indokolt, azt kifejezett kérelemben kérték és az független ellenőrzéssel jóváhagyásra került. [Mód. 219]

22o. cikk

A VIS-hez való hozzáférés a meghatározott különös helyzetben lévő személyek személyazonosságának megállapítása érdekében

A 22n. cikk (1) bekezdésétől eltérve, a kijelölt hatóságoknak nem kell az abban a bekezdésben szereplő feltételeket teljesíteniük ahhoz, hogy hozzáférhessenek a VIS-hez az olyan személyek, különösen gyermekek személyazonosságának megállapítása céljából, akik eltűntek, akiket elraboltak, vagy akiket emberkereskedelem áldozataként azonosítottak, illetve az olyan személyek tekintetében, akikre vonatkozóan akik kapcsán alapos okkal feltételezhető,okok állnak fenn a tekintetben, hogy a VIS adatok megismerése elősegíti a személyazonosságuk megállapítását és/vagy hozzájárul az emberkereskedelem konkrét eseteire vonatkozó nyomozáshoz. Ilyen esetekben a kijelölt hatóságok e személyek ujjlenyomatai segítségével végezhetnek kereséseket a VIS-ben. [Mód. 220]

Amennyiben az adott személy ujjlenyomata nem használható fel vagy az ujjnyomattal végzett keresés eredménytelen, a keresést a 9. cikk (4) bekezdésének a) és b) pontjában vagy a 22c. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett adatok alapján végzik el. [Mód. 221]

Találat esetén a VIS hozzáférést biztosít valamennyi, a 9. cikkben , a 22c. cikkben vagy a 22d. cikkben felsorolt adathoz, valamint a 8. cikk (3) és (4) bekezdésében, vagy a 22a. cikk (3) bekezdésében említett adatokhoz. [Mód. 222]

22p. cikk

Az Europol VIS-adatokhoz való hozzáférésére vonatkozó eljárás és feltételek

(1)  Az Europol az VIS-hez lekérdezés céljából a következő feltételek mindegyikének teljesülése esetén férhet hozzá:

   a) a lekérdezés az Europol hatáskörébe tartozó terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzésére, felderítésére vagy nyomozására irányuló tagállami fellépések támogatása és megerősítése érdekében szükséges és arányos;
   b) a lekérdezés egyedi esetben szükséges és arányos;
   c) alapos okkal feltételezhető, hogy a VIS-ben tárolt adatok lekérdezése érdemben hozzájárul a szóban forgó bűncselekmények valamelyikének megelőzéséhez, felderítéséhez vagy kivizsgálásához, különösen, ha fennáll annak a megalapozott gyanúja, hogy a terrorista bűncselekmény vagy egyéb súlyos bűncselekmény gyanúsítottja, elkövetője vagy áldozata e rendelet hatálya alá tartozik;
   d) amennyiben a CIR-ben való lekérdezés elindítására [az interoperabilitásról (határok és vízumok) szóló] 2018/XX rendelet 22. cikke szerint került sor, az említett rendelet 22. cikkének (3) bekezdése szerint megkapott válaszból kiderül, hogy az adat tárolása a VIS-ben történik.

(2)  A 22n. cikk (2), (3) és (4) bekezdésében foglalt feltételeket értelemszerűen alkalmazni kell.

(3)  Az Europol kijelölt hatósága a VIS-ben tárolt valamennyi adat vagy egy konkrét adathalmaz lekérdezése céljából indokolással ellátott elektronikus kérelmet nyújt be az Europol 22k. cikk (3) 22l. cikk (2) bekezdésében említett központi hozzáférési pontjához. A hozzáférési kérelem kézhezvételét követően az Europol központi hozzáférési pontja ellenőrzi, hogy teljesülnek-e az (1) és (2) bekezdésben előírt hozzáférési feltételek. Amennyiben valamennyi feltétel teljesül, a központi hozzáférési pont(ok) kellően felhatalmazott személyzete feldolgozza a kérelmet. Azokat a VIS-adatokat, amelyekbe betekintettek, az adatbiztonságot nem veszélyeztető módon továbbítják a 22l. cikk (1) bekezdésében említett operatív egységeknek. [Mód. 223]

(4)  A VIS-ben tárolt adatok lekérdezése során az Europol által megszerzett információk feldolgozásához a származási tagállam engedélyére van szükség. Az ilyen engedélyt az adott tagállam Europol nemzeti egységén keresztül kell beszerezni.

22q. cikk

Naplózás és dokumentáció

(1)  Minden tagállam és az Europol biztosítja, hogy a IIIc. IIIb fejezettel összhangban a VIS adataihoz való hozzáférés iránti kérelmekből származó összes adatkezelési műveletet naplózzák nyilvántartásba vegyék vagy dokumentálják a kérelem elfogadhatóságának ellenőrzése, az adatkezelés jogszerűségének, az adatok sértetlenségének és biztonságának, valamint az alapvető jogokra gyakorolt esetleges hatásainak nyomon követése, valamint önellenőrzés céljaiból.

A nyilvántartásokat vagy dokumentációkat megfelelő intézkedésekkel kell védeni a jogosulatlan hozzáféréstől, és azokat a létrehozataluk után két évvel törölni kell, kivéve, ha egy már megkezdett ellenőrzési eljáráshoz szükség van rájuk. [Mód. 224]

(2)  A napló vagy dokumentáció minden esetben tartalmazza:

   a) az VIS adataihoz való hozzáférés iránti kérelem pontos célját – beleértve a vonatkozó terrorista bűncselekményt vagy egyéb súlyos bűncselekményt –, az Europol tekintetében pedig a hozzáférési kérelem pontos célját;
   b) a nemzeti ügyiratszámot;
   c) a központi hozzáférési pont által az VIS központi rendszerébe továbbított hozzáférési kérelem dátumát és pontos időpontját;
   d) a hatóság megnevezését, amely a hozzáférést lekérdezés céljából kérte;
   e) adott esetben az utólagos ellenőrzés kapcsán hozott határozatot;
   f) a lekérdezéshez használt adatokat;
   g) a nemzeti szabályoknak vagy az (EU) 2016/794 rendeletnek vagy – adott esetben – az (EU) 2018/1725 rendeletnek megfelelően a keresést végrehajtó tisztviselő, valamint a keresést elrendelő tisztviselő egyedi felhasználó-azonosítóját. [Mód. 225]

(3)  A napló és a dokumentáció csak az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzésére, az alapvető jogokra gyakorolt hatás nyomon követésére,valamint az adatok sértetlenségének és biztonságának nyomon követésére biztosítására használható. Az e rendelet 50. cikkében említett nyomon követés és értékelés céljából kizárólag olyan naplók használhatók fel, amelyek személyes adatokat nem tartalmaznak. Az (EU) 2016/680 irányelv 41. cikkének (1) bekezdésével összhangban létrehozott, a kérelem elfogadhatóságának ellenőrzéséért, valamint az adatkezelés jogszerűségének és az adatok sértetlenségének és biztonságának nyomon követéséért felelős felügyeleti hatóság számára feladatai ellátása céljából, saját kérésére ezekhez a naplókhoz hozzáférést kell biztosítani. [Mód. 226]

22r. cikk

A VIS-adatokhoz való hozzáférés feltételei azon tagállam kijelölt hatóságai számára, amelynek vonatkozásában e rendeletet még nem alkalmazzák

(1)  Azon tagállam kijelölt hatóságai, amelynek vonatkozásában e rendeletet még nem alkalmazzák, betekintés céljából az alábbi feltételek mellett férhetnek hozzá a VIS-hez:

   a) a hozzáférés a hatáskörükön belül történik;
   b) a 22n. cikk (1) bekezdésében említett feltételeket kell alkalmazni a hozzáférésre;
   c) a hozzáférést egy olyan tagállam kijelölt hatóságához benyújtott, megfelelő indokolással ellátott, írásos vagy elektronikus úton továbbított kérelemnek kell megelőznie, amelyre e rendelet alkalmazandó; ezután az adott hatóság a nemzeti központi hozzáférési pont(ok)tól kérelmezi a VIS-be való betekintést.

(2)  Az a tagállam, amelynek vonatkozásában e rendeletet még nem alkalmazzák, megfelelő indokolással ellátott, írásos vagy elektronikus úton továbbított kérelem alapján, a 22n. cikk (1) bekezdésében megállapított feltételek teljesülése esetén rendelkezésre bocsátja a vízuminformációit azon tagállamok részére, amelyekre e rendelet alkalmazandó.

_____________

* Az Európai Parlament és a Tanács 603/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség létrehozásáról szóló 1077/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 180., 2013.6.29., 1. o.).”

22ra. cikk

Azon személyes adatok védelme, amelyekhez a IIIb. fejezettel összhangban fértek hozzá

(1)   Minden tagállam biztosítja, hogy az (EU) 2016/680 irányelv alapján elfogadott nemzeti jogszabályok, rendeletek és közigazgatási rendelkezések alkalmazása kiterjedjen nemzeti hatóságaik VIS-hez való, e fejezet szerinti hozzáférésére is, az olyan személyek jogaival összefüggésben is, akiknek az adataihoz ilyen módon fértek hozzá.

(2)   Az (EU) 2016/680 irányelv 41. cikkének (1) bekezdésében említett felügyeleti hatóság nyomon követi a személyes adatokhoz való, az e fejezettel összhangban történő, tagállamok általi hozzáférés jogszerűségét, ideértve a VIS-be és a VIS-ből való adattovábbítást is. E rendelet 41. cikkének (3) és (4) bekezdése ennek megfelelően alkalmazandó.

(3)   Az Europol a személyes adatoknak az e rendelet alapján végzett kezelését az (EU) 2016/794 rendeletnek megfelelően, az európai adatvédelmi biztos felügyelete mellett végzi.

(4)   Azon személyes adatok, amelyekhez a VIS-ben e fejezettel összhangban fértek hozzá, kizárólag olyan konkrét eset megelőzése, felderítése vagy nyomozása céljából kezelhetők, amelyek tekintetében valamely tagállam vagy az Europol az adatokat kikérte.

(5)   Az eu-LISA, a kijelölt hatóságok, a központi hozzáférési pontok és az Europol a 22q. cikkben említettek szerint naplót vezetnek a keresésekről, abból a célból, hogy az (EU) 2016/680 irányelv 41. cikkének (1) bekezdésében említett felügyeleti hatóság és az európai adatvédelmi biztos számára lehetővé tegyék annak nyomon követését, hogy az adatkezelés az uniós és a nemzeti adatvédelmi szabályoknak megfelelően történt-e. Az e célból tárolt adatok kivételével a személyes adatokat és a keresésre vonatkozó bejegyzést 30 nap elteltével valamennyi nemzeti aktából és Europol-aktából törölni kell, kivéve, ha az adatokra és a nyilvántartásra azon konkrét, folyamatban lévő bűnügyi nyomozás kapcsán van szükség, amelynek céljából egy tagállam vagy az Europol a hozzáférést kérelmezte. [Mód. 227]

"

2. cikk

A 2004/512/EK határozat módosítása hatályon kívül helyezése [Mód. 228]

A 2004/512/EK határozat 1. cikkének 2. bekezdése helyébe a következő szöveg lép: A 2004/512/EK határozat hatályát veszti. Az erre a határozatra történő hivatkozásokat a 767/2008/EK rendeletre történő hivatkozásnak kell tekinteni, és a 2. mellékletben szereplő megfelelési táblázat szerint kell értelmezni."

„2. A Vízuminformációs Rendszer egy centralizált architektúrán alapul, és a következőkből áll:

   a) [az interoperabilitásról szóló 2018/XX rendelet 17. cikke (2) bekezdésének a) pontjában] említett közös személyazonosítóadat-tár;
   b) egy központi információs rendszer (a továbbiakban: központi vízuminformációs rendszer – VIS);
   c) a tagállamok megfelelő illetékes központi nemzeti hatóságaival kapcsolatot biztosító tagállami interfészek (a továbbiakban: nemzeti interfész – NI-VIS), vagy minden tagállam saját nemzeti egységes interfésze, amely közös műszaki előírásokon alapul és valamennyi tagállamban azonos, továbbá lehetővé teszi a központi rendszernek a tagállamok nemzeti infrastruktúráival való összekapcsolását;
   d) a VIS és a nemzeti interfészek közötti kommunikációs infrastruktúra;
   e) a VIS és az EES központi rendszere közötti biztonságos kommunikációs csatorna;
   f) a VIS központi rendszere és [az interoperabilitásról szóló 2017/XX rendelet 6. cikke] által létrehozott európai keresőportál központi infrastruktúrái, [az interoperabilitásról szóló 2017/XX rendelet 12. cikke] által létrehozott közös biometrikus megfeleltetési szolgáltatás, [az interoperabilitásról szóló 2017/XX rendelet 17. cikke] által létrehozott közös személyazonosítóadat-tár, valamint [az interoperabilitásról szóló 2017/XX rendelet 25. cikke] által létrehozott, többszörös személyazonosságot felismerő rendszer (MID);
   g) a központi vízumhatóságok közötti, a kérelmekkel kapcsolatos konzultációra és az információcserére szolgáló mechanizmus (»VISMail«);
   h) egy fuvarozói portál);
   i) egy biztonságos webes szolgáltatás, amely lehetővé teszi a VIS és a fuvarozói portál, valamint a nemzetközi rendszerek (Interpol-rendszerek/adatbázisok) közötti kommunikációt;
   j) a jelentésekre és statisztikákra vonatkozó adattár.

A központi rendszer, a nemzeti egységes interfészek, a webes szolgáltatás, a fuvarozói portál, és a VIS kommunikációs infrastruktúrája – amennyire csak technikailag lehetséges – megosztottan használják és újrahasznosítják a határregisztrációs rendszer központi rendszerének, a határregisztrációs rendszer nemzeti egységes interfészeinek, az ETIAS fuvarozói portáljának, a határregisztrációs rendszer webes szolgáltatásának, valamint a határregisztrációs rendszer kommunikációs infrastruktúrájának hardver és szoftver elemeit).”. [Mód. 229]

"

3. cikk

A 810/2009/EK rendelet módosítása

A 810/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.  a 10. cikk (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„c) az 1683/95/EK rendeletben meghatározott előírásoknak megfelelő vagy az első kérelem benyújtásakor és azt követően 59 havonta lehetővé teszi az e rendelet 13. cikkében meghatározott előírásoknak megfelelő arcképmás elkészítésétfényképet nyújt be;. [Mód. 230]

"

2.  a 13. cikk a következőképpen módosul:

a)  a (2) bekezdés első francia bekezdése helyébe a következő szöveg lép:."

„– helyben készített és a kérelem benyújtásakor helyben készített arcképmásdigitálisan begyűjtött fénykép;” [Mód. 231]

"

b)  a (3) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„Amennyiben a kérelmezőtől egy korábbi kérelem kapcsán vett ujjlenyomatok és megfelelő minőségű helyben készített fénykép első alkalommal az új kérelem időpontjánál kevesebb mint 59 hónappal korábban kerültek be a VIS-be, ezen [adatokat] ezeket át lehet kell másolni a későbbi kérelembe.”; [Mód. 232]

"

c)  a (7) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„a) a 6 év alatti gyermekek és a 70 év feletti személyek; [Mód. 253]

"

d)  a (8) bekezdést el kell hagyni;

3.  a 21. cikk a következőképpen módosul:

a)  a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) Valamennyi kérelem esetében keresést kell végrehajtani a VIS-ben a 767/2008/EK rendelet 8. cikkének (2) bekezdésével, 15. cikkével és 9a. cikkével összhangban. A téves elutasítások és azonosítások elkerülése érdekében a tagállamok biztosítják az e cikkekben szereplő összes keresési kritérium teljes körű alkalmazását.”;

"

b)  a cikk a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:"

„(3a) A (3) bekezdésben említett beutazási feltételek értékelése céljából a konzulátusnak figyelembe kell vennie a 767/2008/EK rendelet 9c. cikke szerinti, következő adatbázisokban végzett ellenőrzések eredményét:

   a) a SIS és az SLTD annak ellenőrzése céljából, hogy a kérelemben használt úti okmány megegyezik-e egy bejelentett elvesztett, ellopott vagy érvénytelenített úti okmánnyal, illetve hogy a kérelemben használt úti okmány megegyezik-e az Interpol TDAWN rendszerében található fájlban rögzített úti okmánnyal; [Mód. 233]
   b) az ETIAS központi rendszer annak ellenőrzése céljából, hogy a kérelem megegyezik-e egy elutasított, visszavont vagy törölt utazási engedélyre irányuló kérelemmel;
   c) a VIS annak ellenőrzése céljából, hogy a kérelemben szereplő, az úti okmányokra vonatkozó adatok megegyeznek-e egy más személyazonosságra vonatkozó adatokat tartalmazó vízum iránti kérelemmel, illetve hogy a kérelmező rövid távú tartózkodásra jogosító vízum elutasítására, visszavonására vagy törlésére irányuló határozat hatálya alatt áll-e;
   d) az EES annak ellenőrzése céljából, hogy a kérelmezőt jelenleg túltartózkodó személyként tartják-e nyilván, őt a múltban túltartózkodó személyként tartották-e nyilván vagy a kérelmezőtől korábban megtagadták-e a beutazást;
   e) az Eurodac annak ellenőrzése céljából, hogy a kérelmező nemzetközi védelem iránti kérelmét visszavonták vagy elutasították-e;
   f) az Europol-adatok annak ellenőrzése céljából, hogy a kérelemben benyújtott adatok megegyeznek-e az adatbázisában található adatokkal;
   g) az ECRIS-TCN rendszer annak ellenőrzése céljából, hogy a kérelmező megegyezik-e egy olyan személlyel, akinek az adatait a terrorista bűncselekményekre vagy más súlyos bűncselekményekre vonatkozó adatbázisban tárolják; [Mód. 234]
   h) a SIS annak ellenőrzése céljából, hogy a kérelmező tekintetében kibocsátásra került-e egy európai elfogatóparancs alapján átadás céljából letartóztatandó személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés, illetve kiadatás céljából letartóztatandó személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés.

A konzulátus számára hozzáférést kell biztosítani a kérelemfájlhoz, és az ahhoz kapcsolt egy vagy több kérelemfájlhoz (ha van ilyen), valamint a 767/2008/EK rendelet 9c. cikke szerint lefolytatott ellenőrzések összes eredményéhez.

(3b)  A vízumhatóságnak igénybe kell vennie a többszörös személyazonosságot felismerő rendszert [az interoperabilitásról (határok és vízumok) szóló] 2018/XX rendelet 4. cikkének 37. bekezdésében említett közös személyazonosítóadat-tárral együtt, a SIS-t, vagy mindkettőt annak érdekében, hogy megvizsgálja a kapcsolt személyazonosságok közötti különbségeket, és a kapcsolat státuszára és jellegére, valamint az érintett személy számára a vízum kiállítására vagy elutasítására vonatkozó határozat meghozatalához szükséges további ellenőrzéseket kell lefolytatnia.

[Az interoperabilitásról (határok és vízumok) szóló] 2018/XX rendelet 59. cikkének (1) bekezdésével összhangban ezt a bekezdést csak a többszörös személyazonosságot felismerő rendszer működésének megkezdése után kell alkalmazni.”;

"

c)  a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(4) A konzulátus az EES-ből kinyert információk segítségével meggyőződik arról, hogy a kérelmező nem fog tovább tartózkodni a tagállamok területén a tervezettnél vagy az engedélyezett maximális időtartamnál, függetlenül a más tagállam által kiadott, hosszú távú tartózkodásra jogosító nemzeti vízummal vagy tartózkodási engedéllyel engedélyezett lehetséges tartózkodásoktól.”;

"

4.  a szöveg a következő 21a. cikkel egészül ki:"

„21a. cikk

Egyedi kockázati mutatók

(-1)  Az egyedi kockázati mutató olyan algoritmus, amely lehetővé teszi az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 4. pontjában meghatározott profilalkotást a valamely kérelemben rögzített adatok és a biztonsági, illegális bevándorlással kapcsolatos vagy magas járványügyi kockázatokra utaló egyedi kockázati mutatók összehasonlításával. Az egyedi kockázati mutatókat nyilvántartásba kell venni a VIS-ben. [Mód. 235]

(1)  A Bizottság az 51a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a biztonsági, illegális bevándorlási és magas járványügyi kockázatok értékelésére az alábbiak alapján kerül sor: [Mód. 236]

   a) a határregisztrációs rendszer által előállított statisztikák, melyek a vízummal rendelkező utazók egy meghatározott csoportja esetében az engedélyezett tartózkodási időt túllépő személyek és az elutasított beléptetések rendellenes arányát jelzik;
   b) a VIS által a 45a. cikkel összhangban előállított statisztikák, melyek az utazók egy meghatározott csoportjához egy adott kérelmezőhöz fűződő irreguláris migrációval kapcsolatos vagy biztonsági vagy közegészségügyi kockázat miatt elutasított vízumkérelmek rendellenes arányát jelzik; [Mód. 237]
   c) a VIS által a 45a. cikkel összhangban előállított statisztikák és a határregisztrációs rendszer által előállított statisztikák, melyek összefüggést mutatnak az ETIAS kérelmi formanyomtatványon keresztül gyűjtött információk, valamint az engedélyezett tartózkodási idő túllépése vagy a beléptetések elutasítása között;
   d) a tagállamok által nyújtott, ténybeli és bizonyítékokon alapuló, az egyedi biztonsági kockázati mutatókra vagy a tagállam által azonosított veszélyekre vonatkozó információk;
   e) a tagállamok által nyújtott, ténybeli és bizonyítékokon alapuló, az adott tagállam tekintetében az utazók egy meghatározott csoportja esetében az engedélyezett tartózkodási időt túllépő személyek és az elutasított beléptetések rendellenes arányára vonatkozó információk;
   f) a tagállamok által nyújtott, meghatározott magas járványügyi kockázatokra vonatkozó információk, valamint epidemiológiai adatgyűjtésből származó információk, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) által végzett kockázatelemzések és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által jelentett járványkitörések.

(2)  A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján meghatározza az (1) bekezdésben említett kockázatokat. Az ilyen végrehajtási jogi aktust az 52. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. [Mód. 238]

(3)  A (2) bekezdéssel Az ezzel a rendelettel és az (1) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktussal összhangban meghatározott kockázatok alapján egyedi kockázati mutatókat kell létrehozni, amelyek a következő vagy következők valamelyikét magába foglaló adatkombinációból állnak: [Mód. 239]

   a) korosztály, nem, állampolgárság;
   b) lakóhely szerinti ország és város;
   c) úti cél szerinti tagállam(ok);
   d) az első beutazás tagállama;
   e) az utazás célja;
   f) jelenlegi foglalkozás.

(4)  Az egyedi kockázati mutatók célzottak és arányosak kell, hogy legyenek. Azok semmilyen körülmények között nem alapulhatnak kizárólag a személy nemén vagy életkorán. Azok emellett semmilyen körülmények között nem alapulhatnak a személy faján, bőrszínén, etnikai vagy társadalmi származásán, genetikai tulajdonságain, nyelvén, politikai vagy egyéb nézetein, vallásán vagy filozófiai meggyőződésén, szakszervezeti tagságán, nemzeti kisebbséghez való tartozásán, tulajdonán, születésén, fogyatékosságán vagy szexuális irányultságán.

(5)  A Bizottság végrehajtási jogi aktus elfogadásával határozza meg az egyedi kockázati mutatókat. Az ilyen végrehajtási jogi aktust az 52. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(6)  Az egyedi kockázati mutatókat a vízumhatóságok annak értékelése során alkalmazzák, hogy a kérelmező jelent-e a 21. cikk (1) bekezdése értelmében illegális bevándorlással vagybevándorlási kockázatot, a tagállamok biztonságával kapcsolatos kockázatot vagy magas járványügyi kockázatot. [Mód. 240]

(7)  A Bizottság és az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége rendszeresen felülvizsgálja az egyedi kockázatokat és az egyedi kockázati mutatókat.” [Mód. 241]

"

4a.  A 39. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„39. cikk

A személyzet magatartása és az alapvető jogok tiszteletben tartása

(1)  A tagállamok konzulátusai biztosítják, hogy a kérelmezők udvarias bánásmódban részesüljenek. Feladatai ellátása során a konzulátusi személyzet teljes mértékben tiszteletben tartja az emberi méltóságot.

(2)  Feladatai ellátása során a konzulátusi személyzet teljes mértékben tiszteletben tartja az alapvető jogokat, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket. Valamennyi intézkedés arányos az ilyen intézkedések által elérni kívánt célkitűzésekkel.

(3)  Feladatai ellátása során a konzulátusi személyzet senkivel szemben nem alkalmazhat semmilyen megkülönböztetést, például neme, faji vagy etnikai származása, bőrszíne, társadalmi származása, genetikai tulajdonságai, nyelve, politikai vagy más véleménye, nemzeti kisebbséghez való tartozása, tulajdona, születése, vallása vagy meggyőződése, fogyatékossága, kora vagy szexuális irányultsága alapján. A gyermek mindenek felett álló érdekeire kiemelt figyelmet kell fordítani.” [Mód. 242]

"

4b.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:"

„39a. cikk

Alapvető jogok

E rendelet alkalmazásakor a tagállamok a vonatkozó uniós jog, többek között az Európai Unió Alapjogi Chartája, a vonatkozó nemzetközi jog, többek között a menekültek helyzetéről szóló, 1951. július 28-án Genfben megkötött egyezmény, a nemzetközi védelem biztosításával kapcsolatos kötelezettségek, különösen a visszaküldés tilalmának elve, valamint az alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartásával járnak el. Az uniós jog általános elveivel összhangban az e rendelet alapján meghozott határozatokat eseti alapon kell meghozni. A gyermek mindenek felett álló érdekeire kiemelt figyelmet kell fordítani.” [Mód. 243]

"

5.  a 46. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„46. cikk

Statisztikák készítése

A Bizottság legkésőbb minden év március 1-jéig közzéteszi a vízumokra vonatkozó következő statisztikákat konzulátusonként és olyan határátkelőhelyenként, ahol az egyes tagállamok vízumkérelmeket dolgoznak fel:

   a) igényelt, kiállított és elutasított repülőtéri tranzitvízumok száma;
   b) igényelt, kiállított (érvényességi idő hossza szerinti bontásban: 1, 2, 3, 4 és 5 év) és elutasított egységes, egyszeri beutazásra vagy többszöri beutazásra jogosító vízumok száma;
   c) kiállított korlátozott területi érvényességű vízumok száma.

E statisztikákat a 767/2008/EK rendelet 17. cikkével összhangban a VIS-adatok központi adattára által generált jelentések alapján kell elkészíteni.”

"

5a.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:"

„51a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)   A Bizottságnak a 21a. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása öt éves időtartamra szól [e rendelet hatálybalépésének napja] kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 21a. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásáról haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)   A 21a. cikk alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az aktusról szóló értesítést követő két hónapos időtartamon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel ellene kifogást, vagy ha az említett időtartam leteltét megelőzően az Európai Parlament és a Tanács egyaránt tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.” [Mód. 244]

"

6.  az 57. cikk (3) és (4) bekezdését el kell hagyni.

4. cikk

Az (EU) 2017/2226 rendelet módosítása

Az (EU) 2017/2226 rendelet a következőképpen módosul:

1.  a 9. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:"

„Az EES látja el az említett lista központi igazgatására vonatkozó funkciót. Az e funkció ellátására vonatkozó részletes szabályokat végrehajtási jogi aktusok állapítják meg. E végrehajtási jogi aktusokat az e rendelet 68. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”

"

2.  a 13. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) A Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 26. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti kötelezettségeik teljesítése céljából a fuvarozóknak igénybe kell venniük a webes szolgáltatást annak ellenőrzésére, hogy a rövid távú tartózkodásra jogosító vízum érvényes-e, ideértve azt is, ha a megengedett beutazások száma már felhasználásra került, vagy ha a jogosult elérte az engedélyezett tartózkodás maximális időtartamát, vagy – adott esetben – ha a vízum az utazás célországának kikötőjére érvényes. A fuvarozóknak meg kell adniuk az e rendelet 16. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában felsorolt adatokat. A webes szolgáltatás ennek alapján OK/NOT OK válaszüzenetet küld a fuvarozóknak. A fuvarozók az elküldött információt és a kapott választ az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően tárolhatják. A fuvarozók hitelesítési rendszert hoznak létre annak biztosítására, hogy a webes szolgáltatáshoz csak az erre felhatalmazott személyzet férhessen hozzá. Az OK/NOT OK válaszüzenet nem tekinthető a belépés (EU) 2016/399 rendelet szerinti engedélyezésére vagy megtagadására vonatkozó döntésnek. Amennyiben egy VIS-ben elvégzett lekérdezés miatt nem engedik beszállni az utasokat, a fuvarozónak tájékoztatnia kell őket erről, és rendelkezésükre kell bocsátania a VIS-ben tárolt adatokhoz való hozzáféréshez, valamint az ilyen adatok helyesbítéséhez és törléséhez való jogaik gyakorlásához szükséges eszközöket.” [Mód. 245]

"

2a.  A 14. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) Amennyiben egy vízumbirtokos belépési, illetve kilépési adatrekordjába adatokat kell bevinni vagy az abban szereplő adatokat frissíteni kell, a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok – e rendelet 8. cikkével és a 767/2008/EK rendelet 18a. cikkével összhangban – közvetlenül a VIS-ből kérhetik le és az EES-be importálhatják az e rendelet 16. cikke (1) bekezdésének d) pontja és 16. cikke (2) bekezdésének c–f) pontjában meghatározott adatokat.” [Mód. 246]

"

2b.  Az 15. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Amennyiben egyéni aktát kell létrehozni vagy frissíteni kell a 17. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett arcképmást, az arcképmást helyben kell rögzíteni.” [Mód. 247]

"

b)  a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(1a) A 16. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett arcképmás lekérhető a VIS-ből, és az EES-be importálható.” [Mód. 248]

"

c)  az (5) bekezdést el kell hagyni. [Mód. 249]

3.  a 35. cikk (4) bekezdésében az „ a VIS infrastruktúráján keresztül” kifejezést el kell hagyni.

5. cikk

Az (EU) 2016/399 rendelet módosítása

Az (EU) 2016/399 rendelet a következőképpen módosul:

1.  a 8. cikk (3) bekezdése a következő ba) ponttal egészül ki:"

„ba) amennyiben a harmadik országbeli állampolgár hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik, a beutazáskor végzett alapos ellenőrzéseknek magukban kell foglalniuk a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély birtokosa személyazonosságának és a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély eredetiségének a 767/2008/EK rendelet 22g. cikke szerinti, vízuminformációs rendszerben történő vizsgálatát;

amennyiben a dokumentum birtokosának vagy a dokumentumnak az említett rendelet 22g. cikke szerinti ellenőrzése eredménytelen, vagy kétség merül fel a dokumentum birtokosának személyazonosságát, a dokumentum és/vagy az úti okmány hitelességét illetően, az említett illetékes hatóságok kellően felhatalmazott személyi állománya elvégzi a dokumentum chipjének ellenőrzését.”;

"

2.  a 8. cikk (3) bekezdésének c)–f) pontját el kell hagyni.

7. cikk

Az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról (határok és vízumügy) szóló (EU) XXX rendelet [interoperabilitási rendelet] módosítása

Az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról (határok és vízumügy) szóló (EU) XXX rendelet [interoperabilitási rendelet] a következőképpen módosul:

1.  a 13. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„b) a 767/2008/EK rendelet 9. cikkének (6) bekezdésében, 22c. cikke (2) bekezdésének f) és g) pontjában, valamint 22d. cikkének f) és g) pontjában szereplő adatok;”;

"

2.  a 18. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„b) a 767/2008/EK rendelet 9. cikke (4) bekezdésének a), b) és c)–cc) pontjában, 9. cikkének (5) és (6) bekezdésében, 22c. cikke (2) bekezdésének a)–cc), f) és g) pontjában, valamint 22d. cikkének a), b), c), f) és g) pontjában szereplő adatok;” [Mód. 250]

"

3.  a 26. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„(b) a 767/2008/EK rendelet 6. cikkének (1) és (2) bekezdésében szereplő illetékes hatóságok, amikor a 767/2008/EK rendelet 8. vagy 22a. cikkével összhangban a VIS-ben létrehozzák vagy frissítik a kérelemfájlt vagy az egyéni aktát;”;

"

4.  a 27. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„b) a 767/2008/EK rendelet 8. vagy 22a. cikkének megfelelően a VIS-ben kérelemfájlt vagy egyéni aktát hoznak létre vagy frissítenek;”;

"

b)  a (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„b) vezetéknév (családnév); utónév(nevek) (keresztnév(nevek) születési idő, nem és állampolgárság(ok) a 767/2008/EK rendelet 9. cikke (4) bekezdésének a) pontjában, 22c. cikke (2) bekezdésének a) pontjában és 22d. cikkének a) pontjában foglaltak szerint;”;

"

5.  a 29. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„b) a 767/2008/EK rendelet 6. cikkének (1) és (2) bekezdésében szereplő illetékes hatóságok a kérelemfájlnak vagy egyéni aktának a 767/2008/EK rendelet 8. vagy 22a. cikke szerinti létrehozásakor vagy frissítésekor bekövetkezett találatok vonatkozásában;”.

"

8. cikk

A 2008/633/IB határozat hatályon kívül helyezése

A 2008/633/IB határozat hatályát veszti. A 2008/633/IB határozatra történő hivatkozásokat a 767/2008/EK rendeletre történő hivatkozásnak kell tekinteni, és a 2. mellékletben szereplő megfelelési táblázat szerint kell értelmezni.

9. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet … [a hatálybalépés időpontja után két évvel]-tól/-től kell alkalmazni, kivéve az 1. cikk 6., 7., 26., 27., 33. és 35. pontjában, a 3. cikk 4. pontjában és a 4. cikk 1. pontjában említett végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat, amelyeket e rendelet hatálybalépésének időpontjától kell alkalmazni.

A Bizottság … [e rendelet hatálybalépésétől számított egy év]-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet teljes körű végrehajtása előkészítésének állásáról. Ennek a jelentésnek ezenkívül részletes információkat kell tartalmaznia a felmerült költségekről, valamint minden olyan kockázatról, amely hatással lehet az összköltségre. [Mód. 251]

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

elnök elnök

1. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

2008/633/IB tanácsi határozat

767/2008/EK rendelet

1. cikk

Tárgy és hatály

1. cikk

A rendelet tárgya és hatálya

2. cikk

Fogalommeghatározások

4. cikk

Fogalommeghatározások

3. cikk

Kijelölt hatóságok és központi hozzáférési pontok

22k. cikk

A tagállamok kijelölt hatóságai

22l. cikk

Az Europol

4. cikk

A VIS-hez való hozzáférésre vonatkozó eljárás

22m. cikk

A VIS-hez való bűnüldözési célú hozzáférésre vonatkozó eljárás

5. cikk

A tagállamok kijelölt hatóságainak a VIS-adatokhoz való hozzáférésének feltételei

22n. cikk

A tagállamok kijelölt hatóságainak a VIS-adatokhoz való hozzáférésének feltételei

6. cikk

A VIS-adatokhoz való hozzáférés feltételei azon tagállam kijelölt hatóságai számára, amelynek vonatkozásában a 767/2008/EK rendeletet még nem alkalmazzák

22r. cikk

A VIS-adatokhoz való hozzáférés feltételei azon tagállam kijelölt hatóságai számára, amelynek vonatkozásában e rendeletet még nem alkalmazzák

7. cikk

Az Europol VIS-adatokhoz való hozzáférésének feltételei

22p. cikk

Az Europol VIS-adatokhoz való hozzáférésére vonatkozó eljárás és feltételek

8. cikk

A személyes adatok védelme

VI. fejezet

Az adatvédelemre vonatkozó jogok és azok ellenőrzése

9. cikk

Adatbiztonság

32. cikk

Adatbiztonság

10. cikk

Felelősség

33. cikk

Felelősség

11. cikk

Önellenőrzés

35. cikk

Önellenőrzés

12. cikk

Szankciók

36. cikk

Szankciók

13. cikk

A VIS-adatok nemzeti adatfájlokban való tárolása

30. cikk

A VIS-adatok megőrzése a nemzeti fájlokban

14. cikk

Az adatokhoz való hozzáférés, azok kijavításának és törlésének joga

38. cikk

Hozzáférési, kijavítási és törlési jog

15. cikk

Költségek

Tárgytalan

16. cikk

A nyilvántartások vezetése

22q. cikk

Naplózás és dokumentáció

17. cikk

Figyelemmel kísérés és értékelés

50. cikk

Figyelemmel kísérés és értékelés

(1)HL C […], […], […] o.
(2)HL C […], […], […] o.
(3) Az Európai Parlament 2019. március 13-i álláspontja.
(4)A Tanács 2004/512/EK határozata (2004. június 8.) a Vízuminformációs Rendszer létrehozásáról (VIS) létrehozásáról (HL L 213., 2004.6.15., 5. o.).
(5)Az Európai Parlament és a Tanács 767/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) (HL L 218., 2008.8.13., 60. o.).
(6)Az Európai Parlament és a Tanács 810/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) (HL L 243., 2009.9.15., 1. o.).
(7)A Tanács 2008/633/IB határozata (2008. június 23.) a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről (HL L 218., 2008.8.13., 129. o.).
(8) A Bizottság 2011/636/EU végrehajtási határozata (2011. szeptember 21.) a vízuminformációs rendszer (VIS) működésének az első régióban történő megkezdése tekintetében az időpont meghatározásáról (HL L 249., 2011.9.27., 18. o.).
(9)Az Európai Parlament és a Tanács 604/2013/EU rendelete (2013. június 26.) egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (HL L 180., 2013.6.29., 31. o.).
(10)COM(2016)0205 végleges.
(11) „Integrált határigazgatás (IBM) – A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra, a tartózkodási és kishatárforgalmi engedélyekre vonatkozó dokumentumok egy adattárba történő felvételéről szóló megvalósíthatósági tanulmány” (2017).
(12) „A Vízuminformációs Rendszer (VIS) hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra és a tartózkodási engedélyekre való kiterjesztésének szükségességére és arányosságára vonatkozó jogi elemzés” (2018).
(13)Ütemterv a bel- és igazságügyi területen alkalmazott információcsere és információkezelés javítására, beleértve az interoperabilitást biztosító megoldásokat is (9368/1/16 REV 1).
(14)A Tanács következtetései az információcsere javítását és az uniós információs rendszerek interoperabilitásának biztosítását célzó további lépésekről (10151/17).
(15)„Integrált határigazgatás (IBM) – A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra, a tartózkodási és kishatárforgalmi engedélyekre vonatkozó dokumentumok egy adattárba történő felvételéről szóló megvalósíthatósági tanulmány” (2017).
(16)„A Vízuminformációs Rendszer (VIS) hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra és a tartózkodási engedélyekre való kiterjesztésének szükségességére és arányosságára vonatkozó jogi elemzés” (2018).
(17)COM(2017)0558 végleges, 15. o.
(18)COM(2018)0251 végleges.
(19)Ujjnyomat-felismerés Ujjlenyomat-felismerés gyermekek esetében (2013 – EUR 26193).
(20)„Automatizált ujjlenyomat-felismerés ujjnyomat-felismerés: a gyermekkortól az időskorig” (2018 – JRC).
(21)„A gyermekek ujjlenyomat-vételi korhatára csökkentésének megvalósíthatóságáról és hatásairól, valamint a vízumkérelmező úti okmánya szkennelt másolatának Vízuminformációs Rendszerben (VIS) való tárolásáról” (2018).
(22)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 53. o.).
(23) A Tanács 2008/615/IB határozata (2008. június 23.) a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről (HL L 210., 2008.8.6., 1. o.).
(24)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
(25)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).
(26)Az Európai Parlament és a Tanács 2008/115/EK irányelve (2008. december 16.) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról (HL L 348., 2008.12.24., 98. o.).
(27)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) …/… rendelete a [...] (HL L [...]…,…, [...] o.).
(28)Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK (EU) 2018/1725 rendelete (2000. december 18.) (2018. október 23.) a személyes adatok közösségi uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése szervek által történő feldolgozása tekintetében való az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.295., 2018.11.21., 39.o.).
(29)Az Európai Parlament és a Tanács 1105/2011/EU határozata (2011. október 25.) a külső határok átlépésére jogosító és vízummal ellátható úti okmányok listájáról, valamint az e lista összeállítására irányuló eljárás meghatározásáról (HL L 287., 2011.11.4., 9. o.).
(30)Az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2004.4.30., 77. o.).
(31)A Tanács 2000/365/EK határozata (2000. május 29.) Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 131., 2000.6.1., 43. o.).
(32)A Tanács 2002/192/EK határozata (2002. február 28.) Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 64., 2002.3.7., 20. o.).
(33)HL L 176., 1999.7.10., 36. o.
(34)A Tanács 1999/437/EK határozata (1999. május 17.) az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról (HL L 176., 1999.7.10., 31. o.).
(35)HL L 53., 2008.2.27., 52. o.
(36)A Tanács 2008/146/EK határozata (2008. január 28.) az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő megkötéséről (HL L 53., 2008.2.27., 1. o.).
(37)A Tanács 2008/149/IB határozata (2008. január 28.) az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 53., 2008.2.27., 50. o.).
(38)HL L 160., 2011.6.18., 21. o.
(39)A Tanács 2011/350/EU határozata (2011. március 7.) az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló, különösen a belső határokon történő ellenőrzés megszüntetéséhez és a személyek mozgásához kapcsolódó társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 160., 2011.6.18., 19. o.).
(40)A Tanács 2011/349/EU határozata (2011. március 7.) az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló, különösen a bűnügyi igazságügyi és rendőrségi együttműködéshez kapcsolódó társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 160., 2011.6.18., 1. o.).
(41)A Tanács (EU) 2017/1908 határozata (2017. október 12.) a schengeni vívmányok Vízuminformációs Rendszerre vonatkozó egyes rendelkezéseinek a Bolgár Köztársaságban és Romániában való hatályba léptetéséről (HL L 269., 2017.10.19., 39. o.).

Utolsó frissítés: 2020. április 14.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat