Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2018/0248(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0106/2019

Előterjesztett szövegek :

A8-0106/2019

Viták :

PV 12/03/2019 - 26
CRE 12/03/2019 - 26

Szavazatok :

PV 13/03/2019 - 11.11
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0175

Elfogadott szövegek
PDF 468kWORD 142k
2019. március 13., Szerda - Strasbourg Végleges kiadás
Menekültügyi és Migrációs Alap ***I
P8_TA(2019)0175A8-0106/2019
Állásfoglalás
 Egységes szerkezetbe foglalt szöveg

Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása a Menekültügyi és Migrációs Alap létrehozásáról szóló európai parlamenti és a tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0471 – C8-0271/2018 – 2018/0248(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0471),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 78. cikke (2) bekezdésére, 79. cikke (2) bekezdésére, valamint (4) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0271/2018),

–  tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. és 39. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére, valamint a Fejlesztési Bizottság és a Költségvetési Bizottság véleményére (A8-0106/2019),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.


Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra a Menekültügyi, és Migrációs és Integrációs Alap létrehozásáról szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel [Mód. 1]
P8_TC1-COD(2018)0248

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 78. cikke (2) bekezdésére, valamint 79. cikke (2) és (4) bekezdésére, valamint 80. cikkére, [Mód. 2]

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(2),

rendes jogalkotási eljárás keretében(3),

mivel:

(1)  Azon változó migrációs kihívások összefüggésében, amelyek a tagállamok erős befogadási, menekültügyi, integrációs és migrációs rendszerei támogatásának szükségességéből erednek, a tagállamok menekültügyi kritikus helyzetek megelőzése és megfelelő, szolidáris módon történő kezelése integrációs rendszerei, valamint a szabálytalan és nem biztonságos érkezések felváltása a legális és biztonságos útvonalakkal, a hatékony és összehangolt migrációkezelés az Unióban kulcsfontosságú az Európai Unió működéséről szóló szerződés 67. cikk (2) bekezdés szerinti, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozására irányuló uniós célkitűzés megvalósításához. [Mód. 3]

(2)  Az Unió és a tagállamok összehangolt megközelítésének fontosságát a 2015. májusi európai migrációs stratégia tükrözi, amely hangsúlyozta, hogy következetes és világos közös politikára van szükség, amely a szolidaritás és a felelősség tagállamok közötti igazságos megosztása elvének megfelelően – az Európai Unió működéséről szóló szerződés 80.cikke értelmében – a migráció kezelésére és a felelősség igazságos megosztására irányuló európai és nemzeti erőfeszítések hatékony európai és nemzeti szintű összefogására irányul, és amelyet a 2017. szeptemberi félidős felülvizsgálat valamint a 2018. májusi és márciusi eredményjelentés is megerősített. [Mód. 4]

(3)  2017. október 19-i következtetéseiben az Európai Tanács újólag megerősítette, hogy a migrációkezelés terén átfogó, pragmatikus és határozott megközelítést kell követni, amelynek célja a külső határok ellenőrzésének helyreállítása, a szabálytalan érkezések és a tengeren bekövetkező halálesetek számának csökkentése, valamint az összes rendelkezésre álló uniós és tagállami eszköz rugalmas és összehangolt felhasználása. Az Európai Tanács továbbá felkérte a tagállamokat, hogy mind uniós, mind tagállami szinten jelentősen növeljék a visszatérések hatékonyságát, például a hatékony visszafogadási megállapodások és megállapodások révén. Az Európai Tanács továbbá önkéntes áttelepítési programok végrehajtására és kidolgozására szólított fel. [Mód. 5]

(4)  A tagállamok és az uniós intézmények közötti kölcsönös bizalmon, szolidaritáson és felelősségmegosztáson alapuló, a migráció kezelésére vonatkozó átfogó megközelítés biztosítására irányuló erőfeszítések támogatása érdekében a tagállamokat megfelelő pénzügyi forrásokkal kell segíteni a Menekültügyi, és Migrációs és Integrációs Alap (a továbbiakban: az Alap) formájában. [Mód. 6]

(4a)   Az alapnak teljes mértékben tiszteletben kell tartania az emberi jogokat, teljesítenie kell a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendet, az EUMSZ 208. cikkében foglalt fejlesztési politikai koherencia elvét, valamint a migrációval és a menekültüggyel kapcsolatos nemzetközi szintű kötelezettségvállalásokat, nevezetesen a menekültekről szóló globális megállapodást és a biztonságos, rendezett és szabályos migrációra vonatkozó globális megállapodást. [Mód. 7]

(4b)   Az alap fejlesztési szempontú kezelésekor figyelembe kell venni a migráció alapvető okait, mint a konfliktusok, a szegénység, a mezőgazdasági kapacitás hiánya, az oktatás és az egyenlőtlenség. [Mód. 8]

(5)  Az alapot alap által támogatott fellépéseket az Európai Unió alapjogi Chartájában szereplő jogok és alapvető elvek, többek között a személyes adatok védelméhez való jog, valamint az Unió alapvető jogokra irányuló nemzetközi kötelezettségei – köztük a gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (UNCRC), és a menekültek helyzetére vonatkozó, az 1967. január 31-i jegyzőkönyvvel kiegészített, 1951. július 28-i Genfi Egyezmény – maradéktalan tiszteletben tartásával kell végrehajtani. [Mód. 9]

(5a)  Az alap végrehajtása során tiszteletben kell tartani és elő kell mozdítani a nemek közötti egyenlőség és a diszkriminációmentesség elveit, amelyek az Unió alapvető értékei. Az alap nem támogathat olyan tevékenységeket, amelyek hozzájárulnak a szegregáció vagy a társadalmi kirekesztés bármely formájához. [Mód. 10]

(5b)  Az alap végrehajtása során előnyben kell részesíteni azokat a fellépéseket, amelyek a korai azonosítás és a regisztráció révén a kísérő nélküli és elválasztott kiskorúak helyzetét kezelik, valamint a gyermekek érdekében végzett fellépéseket. [Mód. 11]

(6)  Helyénvaló, hogy az alap az alábbi jogelődei által elért eredményekre és eszközölt beruházásokra épüljön: az 573/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal létrehozott Európai Menekültügyi Alap, a 2007/435/EK tanácsi határozat létrehozott, a harmadik országok állampolgárainak beilleszkedését segítő európai alap, az 575/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal a 2007–2013 közötti időszakra létrehozott Európai Visszatérési Alap, valamint az 516/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel a 2014–2020-as időszakra létrehozott Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap. Az alapnak ugyanakkor figyelembe kell vennie az összes vonatkozó új fejleményt.

(7)  Az alapnak támogatnia kell a tagállamok közötti szolidaritást és a migrációs áramlások hatékony kezelését, többek között a menekültügy területén hozott közös intézkedések előmozdítása révén, ideértve a nemzetközi védelemre szoruló személyek tagállamok általi letelepítését, humanitárius befogadását és a nemzetközi védelmet kérelmező személyek tagállamok közötti áthelyezését, a kiszolgáltatott menedékkérők, mint a gyermekek védelmének növelését, az integrációs stratégiák támogatásával és a legális migrációs politika hatékonyabbá tételével kapcsolatos erőfeszítéseit, valamint az Unióba vezető biztonságos és jogszerű útvonalak létrehozását, amelyek segítik az Unió hosszú távú versenyképességének és a szociális modell jövőjének biztosítása érdekében biztosítását, valamint a fenntartható migrációs és visszafogadási politika révén az irreguláris migráció ösztönzőinek csökkentését is. A belső uniós politika eszközeként és az egyetlen uniós szintű menekültügyi és migrációs finanszírozási eszközként az alapnak elsősorban az Unión belüli menekültüggyel és migrációval kapcsolatos fellépéseket kell támogatnia. Meghatározott határokon belül és megfelelő garanciák függvényében azonbancsökkentése érdekében. Az az alapnak támogatnia kell a harmadik országokkal folytatott együttműködés megerősítését a menedékjogot vagy más nemzetközi védelmet kérelmező személyek áramlásának kezelése, a legális migrációra vonatkozó lehetőségek kialakítása, valamint az irreguláris migráció és az embercsempészek és emberkereskedők hálózata elleni küzdelem megerősítése, illetve a harmadik országokba való biztonságos és méltó visszatérések fenntarthatóságának és visszafogadások hatékonyságának az újbóli integráció biztosítása érdekében. [Mód. 12]

(8)  A migrációs válság és az elmúlt években a Földközi-tengeri halálesetek számának növekedése rávilágított arra, hogy szükség van a közös európai menekültügyi rendszer reformjára és méltányosabb és hatékonyabb rendszer létrehozására a tagállamok felelősségének meghatározására annak érdekében, hogy biztosítsák a hatékony menekültügyi eljárásokat a másodlagos migrációs mozgások megelőzése, a nemzetközi védelmet kérelmezők esetében, valamint a tagállamok általi letelepítést és humanitárius befogadást célzó erőfeszítések keretének kialakítására az áttelepítéshez rendelkezésre álló helyek teljes számának növelése egységes és megfelelő befogadási feltételeinek biztosítása, a nemzetközi védelmet biztosító egységes előírások, valamint a nemzetközi védelemben részesülő személyek számára biztosított megfelelő jogok és előnyök biztosítása érdekében. Ugyanakkor a A reformra ugyanakkor azért volt van szükség, hogy biztosítsák a hatékony méltányosabb és jogszerű hatékonyabb rendszert hozzanak létre a tagállamok menekültügyi eljárások bevezetését és hozzáférhetőségét, és garantálják a és nemzetközi védelmet kérelmezők egységes és megfelelő befogadási feltételeit, a nemzetközi védelmet biztosító egységes előírásokat, a nemzetközi védelemben részesülő személyek megfelelő jogait és előnyeit felelősségének meghatározására, valamint a hatékony és eredményes visszatérési eljárásokat az irreguláris migránsok esetében.a tagállamok áttelepítési erőfeszítéseinek uniós keretrendszerére. Ezért helyénvaló az alapnak fokozott támogatást nyújtani a megreformált közös európai menekültügyi rendszer teljes körű és megfelelő végrehajtására irányuló tagállami erőfeszítésekhez. [Mód. 13]

(9)  Az alapnak ki kell egészítenie és meg kell erősítenie az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége (EUAA) Támogatási Hivatal által az (EU) .../... rendelettel létrehozott tevékenységeket. [EUAA rendelet](4) a közös európai menekültügyi rendszer működésének megkönnyítése és javítása, a tagállamok közötti gyakorlati együttműködés és információcsere összehangolása erősítése a menekültügy és erősítése különösen a bevált gyakorlatok terén, az uniós és a nemzetközi jog előmozdítása, hozzájárulás és a menekültügyre vonatkozó uniós jogszabályok egységes végrehajtásához releváns iránymutatások, többek között operatív normák révén operatív normák előmozdítása annak érdekében, hogy magas szintű védelmi normákra alapozva védelmet biztosítson a nemzetközi védelem iránti kérelmek, a befogadási feltételek és a védelmi igények értékelése terén az egész Unióban, lehetővé téve a nemzetközi védelem iránti kérelmek fenntartható és méltányos elosztását, elosztásának lehetővé tétele tegye a nemzetközi védelem iránti kérelmek fenntartható és méltányos elosztását, elősegítse a nemzetközi védelem iránti kérelmek fenntartható és méltányos elosztását, támogassa a nemzetközi védelem iránti kérelmek uniós szintű értékelését, támogassa uniós szintű értékelésében a konvergencia elősegítése, a tagállamok áttelepítési erőfeszítéseit, erőfeszítéseinek támogatása és operatív és technikai segítségnyújtás érdekében segítséget nyújtson a tagállamoknak menekültügyi és befogadási rendszereik kezeléséhez, különösen azokat azoknak, amelyek rendszerei aránytalan nyomásnak vannak kitéve. [Mód. 14]

(9a)  Az alapnak támogatnia kell az Unió és a tagállamok azzal kapcsolatos erőfeszítéseit, hogy a fennálló uniós jog szerinti kötelezettségeikre figyelemmel javítsák a tagállamoknak a menekültügyi politikáik fejlesztésével, nyomon követésével és értékelésével kapcsolatos kapacitását. [Mód. 15]

(10)  Az alapnak támogatnia kell az Unió Uniót és a tagállamokat tagállamok azzal kapcsolatos erőfeszítéseit, hogy a fennálló uniós jog végrehajtásában, biztosítva az alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartását, különös tekintettel szerinti kötelezettségeikre figyelemmel javítsák a tagállamoknak a 2013/33/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(5) (a befogadási feltételekről szóló irányelv), a 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(6) (menekültügyi eljárásokról szóló irányelv), a 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(7) (elismerési irányelv) politikáik fejlesztésével, nyomonkövetésével és a 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(8) (visszatérési irányelv), valamint a 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(9) (dublini rendelet). értékelésével kapcsolatos kapacitását. [Mód. 16]

(11)  A menedékjogot vagy a nemzetközi védelem más formáját kérelmező személyek beáramlása hatékony kezelésének biztosítása érdekében harmadik országokkal folytatott partnerség és együttműködés az uniós menekültügyi politika lényeges összetevője. A nemzetközi védelemre szoruló harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek jogszerű és biztonságos érkezésével kapcsolatos nem biztonságos és szabálytalan érkezések helyettesítése céljából, szolidaritást fejezve ki azon országok között, ahol a nemzetközi védelemre szoruló személyek nagy száma az említett országokra nehezedő nyomás enyhítése révén lakóhelyüket elhagyni kényszerült, az Unió migrációs politikai célkitűzéseinek elérése érdekében, valamint a nemzetközi fórumokon és harmadik országokkal folytatott, egységes álláspontot képviselő globális áttelepítési kezdeményezésekhez való hozzájárulás révén, az alapnak pénzügyi ösztönzőket kell biztosítania az uniós áttelepítési [és humanitárius befogadási] keretrendszer végrehajtásához. [Mód. 17]

(11a)  Az alapnak támogatnia kell a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy területükön nemzetközi védelmet és tartós megoldást nyújtsanak a letelepítésre vagy humanitárius befogadásra jogosultnak minősített menekültek és lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek számára a nemzeti humanitárius befogadási rendszerek keretében, amelyeknek figyelembe kell venniük a világszintű áttelepítési szükségletekre vonatkozó UNHCR-előrejelzést. Az ambiciózus és hatékony hozzájárulás érdekében az alapnak pénzügyi ösztönzők formájában célzott segítséget kell nyújtania minden befogadott vagy áttelepített személy számára. [Mód. 18]

(12)  Tekintettel az elmúlt években az Unióba irányuló migrációs áramlások magas szintjére és társadalmaink kohéziójának fontosságára, elengedhetetlen a legálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok korai integrációjára vonatkozó tagállami politikák támogatása, ideértve a harmadik országok állampolgárainak beilleszkedésére vonatkozó, a Bizottság által 2016-ban elfogadott cselekvési tervben meghatározott kiemelt területeket is. [Mód. 19]

(13)  Annak érdekében, hogy biztosítható legyen a harmadik országok állampolgárai beilleszkedésének az Unió általi következetes kezelése, az alapból finanszírozott tevékenységeknek célirányosnak kell lenniük, és ki kell egészíteniük az Európai Szociális alap Plusz (ESZA+) és az Európai Regionális Fejlesztési alap (ERFA) uniós strukturális alapok által finanszírozott tevékenységeket. Az ezen alapból finanszírozott intézkedéseknek olyan intézkedéseket kell támogatniuk, amelyek a harmadik országok állampolgárainak az integráció korai szakaszában szakaszaiban általában végrehajtott igényeihez igazodnak, és a tagállamok beilleszkedési kapacitásait támogató horizontális intézkedéseket, mígkiegészítve a harmadik országbeli állampolgárokra irányuló, hosszabb távú hatást gyakorló beavatkozásokat az ERFA és az ESZA+ állampolgárok társadalmi és gazdasági befogadását előmozdító, a strukturális alapok keretében finanszírozott beavatkozásokkalkell finanszírozni. [Mód. 20]

(13a)   Az integrációs intézkedések alkalmazási körének ki kell terjednie a nemzetközi védelemben részesülő személyekre is, az integráció tekintetében alkalmazott átfogó megközelítés biztosítása érdekében, figyelembe véve a célcsoport sajátosságait. Amennyiben a beilleszkedést segítő intézkedéseket fogadással ötvözik, a fellépéseknek adott esetben lehetővé kell tenniük a menedékkérők fogadását is. [Mód. 21]

(14)  Ebben az összefüggésben az alap végrehajtásáért felelős tagállami hatóságok kötelesek együttműködni és koordinációs mechanizmusokat létrehozni a tagállamok által az ESZA+ és az ERFA a strukturális alapok beavatkozásainak kezelése céljából meghatározott hatóságokkal, valamint szükség esetén az irányító hatóságokkal és a harmadik országbeli állampolgárok integrációjához hozzájáruló egyéb uniós alapok irányító hatóságaival. E koordinációs mechanizmusok révén a Bizottságnak értékelnie kell az alapok közötti koherenciát és kiegészítő jelleget, valamint azt, hogy az egyes alapokból végrehajtott intézkedések milyen mértékben járulnak hozzá a harmadik országbeli állampolgárok integrációjához. [Mód. 22]

(15)  Az alap e területen történő végrehajtásának összhangban kell lennie az integráció közös uniós alapelveivel, a közös integrációs programban meghatározottak szerint.

(16)  Ezért helyénvaló engedélyezni az ilyen szándékkal élő tagállamok számára, hogy nemzeti programjukban előírhassák, hogy az integrációs intézkedések a harmadik országbeli állampolgárok közvetlen hozzátartozóira is kiterjedhetnek, ezáltal támogatva a gyermekek érdekét szolgáló családegyesítést, amennyiben ez a szóban forgó tevékenységek hatékony végrehajtása érdekében szükségesnek bizonyul. A „közvetlen hozzátartozó” kifejezés alatt értendő a házastárs/élettárs, illetve bármely, az integrációs tevékenység által érintett harmadik országbeli állampolgárral felmenő vagy lemenő ágon közvetlen családi kapcsolatban álló személy, aki egyébként nem esne az Alap hatálya alá. [Mód. 23]

(17)  Tekintettel arra, hogy a helyi és regionális hatóságok és képviseleti szervezeteik, valamint a civil társadalmi szervezetek kulcsszerepet játszanak az integráció terén, és e szervezetek uniós szintű finanszírozáshoz való közvetlen hozzáférésének megkönnyítése céljából az alapnak elő kell segítenie a helyi és regionális hatóságok vagy civil társadalmi szervezetek integrációra irányuló tevékenységének gyakorlását, többek között e fellépések magasabb társfinanszírozási aránya és a tematikus eszköz erre a célra kijelölt komponensének használata és e fellépések magasabb társfinanszírozási aránya révén révén, ahol a helyi és regionális hatóságok rendelkeznek az integrációs intézkedések végrehajtásához szükséges hatáskörrel. [Mód. 24]

(18)  Tekintettel az Unió előtt álló hosszú távú gazdasági és demográfiai kihívásokra és a migráció egyre inkább globális jellegére, elengedhetetlen az Unióba vezető jól működő legális migrációs csatornák létrehozása annak érdekében, hogy az Unió továbbra is vonzó célpontként szolgáljon a jogszerű migráció migránsok számára, a tagállamok gazdasági és társadalmi igényeivel összhangban, valamint, hogy biztosított legyen a jóléti rendszerek fenntarthatósága és az uniós gazdaság növekedése, ugyanakkor a migráns munkavállalók védelme a munkaerő-kizsákmányolással szemben. [Mód. 25]

(19)  Az alapnak továbbá támogatnia kell a tagállamokat a legális migráció migrációs útvonalak szervezésére és bővítésére irányuló stratégiák kialakításában, és azon kapacitásuk továbbfejlesztésében, amely a harmadik országbeli állampolgárok legális tartózkodására vonatkozó bevándorlási és integrációs stratégiáik, politikáik és intézkedéseik – beleértve az különösen a jogszerű migrációra vonatkozó uniós jogi eszközöket is – kidolgozására, végrehajtására, nyomon követésére és értékelésére irányul. Az alapnak emellett támogatnia kell az információcserét, a bevált gyakorlatok cseréjét, valamint a közigazgatás különböző területei közötti, illetve a más tagállamokkal folytatott együttműködést. [Mód. 26]

(20)  A hatékony és méltóságteljes visszaküldési politika szerves része az Unió és tagállamai átfogó migrációs megközelítésének. Az alapnak támogatnia és ösztönöznie kell a tagállamok erőfeszítéseit a visszatérésre vonatkozó közös előírások hatékony végrehajtása és továbbfejlesztése érdekében, az önkéntes visszatérésre helyezve a hangsúlyt, különösen a 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben(10) meghatározottak szerint, valamint a visszaküldések igazgatására irányuló integrált és összehangolt megközelítés végrehajtása és továbbfejlesztése érdekében. A fenntartható visszaküldési politikák esetében az Az alapnak a harmadik országokban is támogatnia kell a kapcsolódó intézkedéseket, például a visszatérők reintegrációjáthogy megkönnyítse és garantálja a biztonságos és méltóságteljes visszatérést és visszafogadást, valamint a fenntartható reintegrációt, a menekültekről szóló globális megállapodásban foglaltak szerint. [Mód. 27]

(21)  A tagállamokat a ténylegesen tagállamoknak előnyben kell részesíteniük az önkéntes visszatérést, és biztosítaniuk kell az irreguláris migránsok hatékony, biztonságos és méltóságteljes visszatérését. Ezért az alapnak kiemelten kell támogatnia előnyben részesíteniük. Az önkéntes visszatéréssel kapcsolatos fellépéseket. Ennek visszatérés előmozdítása érdekében a tagállamoknak olyan ösztönzőket kell előirányozniuk, mint elő kell irányozni az ilyen visszatérők ösztönzését, például a magasabb szintű visszatérési támogatás formájában biztosított kedvezőbb bánásmód és a hosszú távú reintegrációs támogatás. Az megteremtésével. A önkéntes visszatérés ilyen formája a visszatérőknek, illetve a költséghatékonyságra tekintettel a hatóságoknak is kedvez. A migráns gyermekeket érintő valamennyi fellépésben vagy határozatban – többek között a visszaküldések során – a gyermek mindenek felett álló érdekét kell szem előtt tartani, teljes mértékben figyelembe véve a gyermek azon jogát, hogy véleményt nyilvánítson. [Mód. 28]

(22)  Az Míg az önkéntes visszatérést előnyben kell részesíteni és a kényszerű visszatéréssel szemben, ezek visszatérés mindazonáltal kölcsönösen erősítik egymást, ezért a tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy erősítsék meg a két visszatérési forma egymást kiegészítő jellegét. A kitoloncolás lehetősége fontos eleme a menekültügyi és a legális migrációs rendszerek integritásának. Az alapnak tehát adott esetben támogatnia kell és végre kell hajtania az uniós jogban foglalt előírásoknak megfelelő kitoloncolás megkönnyítésére irányuló tagállami intézkedéseket, a visszatérők alapvető jogainak és méltóságának teljes mértékű tiszteletben tartása mellett. Az alapnak csak akkor szabad támogatnia a gyermekek visszatérésével kapcsolatos fellépéseket, ha a visszatérés a gyermek érdekeinek pozitív értékelésén alapszik. [Mód. 29]

(23)  A tagállamokban és a visszatérési országokban alkalmazott, a visszatérők érdekeit szolgáló, a humanitárius és védelmi igényeikre külön figyelmet fordító különleges támogatási intézkedések javíthatják a visszatérés feltételeit, és felgyorsíthatják a visszailleszkedésüket. Különös figyelmet kell fordítani a kiszolgáltatott csoportokra. A kiutasítási határozatokat a származási országokban fennálló helyzet, többek között a helyi szintű abszorpciós kapacitás átfogó és körültekintő értékelése alapján kell meghozni. A származási országokat, és különösen a kiszolgáltatott személyeket támogató különleges intézkedések és fellépések hozzájárulnak a visszatérések fenntarthatóságához, biztonságához és hatékonyságához. Az ilyen intézkedéseket a helyi hatóságok, a civil társadalom és a diaszpórák aktív részvételével kell végrehajtani. [Mód. 30]

(24)  A visszafogadási egyezmények és egyéb hivatalos visszafogadási megállapodások szerves és kulcsfontosságú részét képezik az Unió visszatérési politikájának, és központi eszközei a migrációs áramlások hatékony kezelésének, mivel megkönnyítik az illegális migránsok gyors visszatérését. Ezek az egyezmények és a megállapodások az Európai Unió és az illegális migránsok származási vagy tranzitországait képező harmadik országok közötti párbeszéd és együttműködés egyik fontos elemét jelentik, biztonságos és méltóságteljes és a visszatérésre vonatkozó hatékony nemzeti és uniós szakpolitikák érdekében az alapnak a meghatározott korlátok és a megfelelő garanciák függvényében támogatniatámogatni kell ezen megállapodások végrehajtását a harmadik országokban. [Mód. 31]

(25)  A személyek visszatérésének e rendelet szerintiharmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek tagállami integrációjának támogatása mellett az alapnak az illegális bevándorlás elleni küzdelmet a migránscsempészés, az irreguláris migrációt ösztönző tényezők visszaszorítását, illetve a legális jogszerű migrációra vonatkozó szabályok hatályos kidolgozásának ösztönzését és elősegítését megkerülése elleni küzdelmet célzó egyéb intézkedéseket is támogatnia kell, ezáltal őrizve a származási országokban a tagállamok bevándorlási rendszerének rendszerek integritását, teljes mértékben összhangban a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia elvével. [Mód. 32]

(26)  Az illegális migránsok foglalkoztatása bevándorlásra ösztönző tényezőt jelent az illegális migráció számára, és aláássa a legális migrációs rendszerekre épülő munkavállalói mobilitási szakpolitika kialakítását és veszélyezteti a migráns munkavállalók jogait, ezáltal jogsértések és visszaélések célpontjává téve őket. Az alapnak ezért közvetlenül vagy közvetve támogatnia kell a tagállamokat a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatását tiltó 2009/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(11) végrehajtásában, amely megtiltja a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatását, a kizsákmányolt munkavállalók számára panasztételi és bér-visszakövetelési mechanizmust ír elő és szankciókról kell rendelkeznie a tilalmat megsértő munkáltatókkal szemben szembeni szankciókról rendelkezik. [Mód. 33]

(26a)   A tagállamoknak támogatniuk kell a civil társadalom és a munkavállalói szervezetek kéréseit, például a női és férfi munkavállalók európai befogadó hálózatának létrehozását, hogy kapcsolatot teremtsenek azon európai munkvállalók között, akik a migrációs folyamatban az emberhez méltó befogadás elősegítése, a migráció emberi jogokon alapuló megközelítése, valamint a befogadás és munkahelyi integráció jó gyakorlatainak cseréje érdekében tevékenykednek. [Mód. 34]

(27)  Az alapnak ezért közvetlenül vagy közvetve támogatnia kell a tagállamokat az emberkereskedelem áldozatai részére nyújtandó segítségre, támogatásra és védelemre vonatkozó rendelkezéseket megállapító 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(12) végrehajtásában. Ezeknek az intézkedéseknek figyelembe kell venniük az emberkereskedelem nemi alapú jellegét. Az alap végrehajtása során a tagállamoknak figyelembe kell venniük, hogy azon személyek, akik arra kényszerülnek, hogy az életükre vagy életkörülményeikre negatív hatással lévő, hirtelen vagy folyamatos éghajlatváltozás miatt hagyják el otthonukat, nagyobb eséllyel esnek az emberkereskedelem áldozataivá. [Mód. 35]

(27a)  Az alapnak támogatnia kell különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő menedékkérők – például a kísérő nélküli kiskorúak, a kínzás vagy az erőszak más súlyos formáinak áldozatai – beazonosítását és az igényeik kezelését célzó intézkedéseket, az Unió menekültügyi vívmányaiban meghatározottak szerint. [Mód. 36]

(27b)  Az erőforrásoknak az alap célkitűzései közötti tisztességes és átlátható elosztásának megvalósítása érdekében minimális ráfordítási szintet kell biztosítani bizonyos célkitűzések esetében, akár közvetlen, közvetett vagy megosztott kezelés alatt állnak. [Mód. 37]

(28)  Az alapnak ki kell egészítenie és meg kell erősítenie az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által az (EU) 2016/1624 európai parlamenti és tanácsi rendelettel(13) létrehozott Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által a visszatérés területén vállalt tevékenységeket, hozzájárulva ezáltal az említett rendelet 4. cikk meghatározott hatékony európai integrált határigazgatás megvalósításához.anélkül, hogy kiegészítő finanszírozási csatornát biztosítana az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség számára, amely esetében a költségvetési hatóság határozza meg a feladatai ellátásához elegendő éves költségvetést. [Mód. 38]

(29)  Törekedni kell a más uniós alapokkal való szinergiákra, következetességre, komplementaritásra és a hatékonyságra, valamint el kell kerülni az intézkedések közötti átfedéseket vagy ellentmondásokat. [Mód. 39]

(30)  Az Ezen alap keretében prioritásként kell kezelni az Unió területén végrehajtott intézkedések finanszírozását. Az alap finanszírozhat révén támogatott harmadik országbeli vagy azzal összefüggő intézkedéseket, amelyeknek pénzügyi értelemben korlátozottnak kell lenniük, ugyanakkor megfelelőnek az alap e rendelet 3. cikkében meghatározott célkitűzéseinek eléréséhez, valamint megfelelő biztosítékokhoz kell kötni azokat. Az ilyen intézkedéseket az egyéb – földrajzi és tematikus – uniós külső segítségnyújtási eszközök által támogatott, Unión kívüli intézkedésekkel összhangban kell meghozni. Az ilyen intézkedések végrehajtása során mindenekelőtt teljes összhangra és komplementaritásra kell törekedni az Unió külső tevékenységeinek alapelveivel és általános célkitűzéseivel, valamint a szóban forgó országgal vagy régióval kapcsolatos külpolitikával. A külső dimenzió tekintetében az alapnak a harmadik országokkal folytatott együttműködés fokozására, valamint a migrációkezelés kulcselemeinek megerősítésére kell irányítania a támogatást az uniós migrációs politika érdekeltségi területein fejlesztési politikáról kialakított európai konszenzus 35. pontjában foglaltaknak megfelelően tiszteletben kell tartani a politikák fejlesztési célú koherenciájának elvét. A sürgősségi segély végrehajtása során biztosítani kell a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzusban megállapított humanitárius elvekkel való összhangot. [Mód. 40]

(31)  Az Uniós költségvetésből származó finanszírozásnak olyan tevékenységekre kell koncentrálnia, amelyeknél az uniós fellépés hozzáadott értéket eredményez a tagállamok által egyedül tett intézkedéshez képest. Az e rendelet alapján nyújtott pénzügyi támogatásnak különösen a tagállamok között – az EUMSZ 80. cikkével összhangban – a menekültügy és a migráció terén fennálló szolidaritáshoz, valamint a menekültügy és a migráció területére vonatkozó nemzeti és uniós kapacitásokhoz kell hozzájárulnia. [Mód. 41]

(32)  Úgy tekinthető, hogy egy adott tagállam nem felel meg a vonatkozó uniós vívmányoknak, ideértve az ezen Alapból nyújtott működési támogatás felhasználását, ha nem teljesítette a Szerződések alapján a menekültügy és a visszaküldés területén fennálló kötelezettségeit, ha fennáll annak az egyértelmű kockázata, hogy a tagállam súlyosan megsérti az Unió értékeit a menekültügy és a visszaküldés terén alkalmazandó uniós vívmányok végrehajtása során, vagy ha a schengeni, vagy az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége által alkalmazott értékelési és monitoringmechanizmus keretében született értékelési jelentés hiányosságokat tárt fel az érintett területen.

(33)  Az e rendeletben meghatározott szakpolitikai, és a konkrét célok teljesítése érdekében az alapnak figyelembe kell vennie a fokozott rugalmasságra és egyszerűsítésre mutatkozó igényt, ugyanakkor tiszteletben kell tartania a kiszámíthatóságra vonatkozó követelményeket és biztosítania kell a források tisztességes és átlátható elosztását. Az alap végrehajtását a hatékonyság, az eredményesség és a kiadások minősége elvének kell irányítania. Emellett az alap végrehajtásának a lehető leginkább felhasználóbarátnak kell lennie. [Mód. 43]

(34)  E rendelet megállapítja a tagállamok számára biztosított kezdeti összegeket, amelyek egy fix összegből és az I. mellékletben foglalt kritériumok alapján kiszámított összegből tevődnek össze, amelyek tükrözik a különböző tagállamok által a menekültügy, a migráció, az integráció és a visszaküldés területén tapasztalt szükségleteket és nyomást. Különös figyelmet kell szentelni az aránytalan migrációs kihívásokkal szembenéző, elszigetelt társadalmaknak. [Mód. 44]

(35)  Ennek a kezdeti összegnek a tagállamok hosszú távú befektetéseinek alapját kell képeznie. A migrációs áramlások változásainak figyelembevétele, valamint a menekültügyi és befogadási rendszerek igazgatása során felmerülő igények kezelése, valamint a jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok integrációja , a jogszerű migráció kialakítása és a hatékony, jogszerű és fenntartható visszatérési politika révén az irreguláris migráció elleni fellépés érdekében a tagállamok részére középtávon további összeget kell allokálni, figyelembe véve az abszorpciós rátákat. Ennek az összegnek az I. mellékletben meghatározott legfrissebb statisztikai adatokon kell alapulnia, a tagállamok kiindulási helyzetében bekövetkezett változások tükrözése érdekében. [Mód. 45]

(36)  Az Alap szakpolitikai célkitűzésének megvalósításához való hozzájárulás érdekében a tagállamoknak és a Bizottságnak biztosítaniuk kell, hogy programjaik a tagállamok programjai olyan intézkedéseket tartalmazzanak, amelyek hozzájárulnak e rendelet a jelen rendeletben meghatározott egyedi célkitűzéseinek megvalósításához. Biztosítaniuk kell továbbá, hogy a konkrét célkitűzésekhez rendelt források elosztása a lehető legjobb módon és a legfrissebb igények alapján történjen, hogy a programok tartalmazzák az e célkitűzésekhez kapcsolódó kiadások minimális szintjét, hogy az erőforrások célkitűzésekhez igazítása arányos legyen a kihívásokkal,célkitűzésekre irányuló intézkedéseket, és hogy a prioritásokat a II. mellékletbe foglalt végrehajtási intézkedéseknek megfelelően válasszák ki, valamint hogy a célkitűzések és intézkedések közötti forráselosztás biztosítsa az átfogó szakpolitikai célkitűzés megvalósulását. [Mód. 36]

(37)  Mivel a migráció terén folyamatosan változnak a kihívások, a finanszírozás elosztását hozzá kell igazítani a migrációs áramlásokhoz. A Tematikus Eszközön keresztül a finanszírozás egy részét időszakonként egyedi intézkedésekre, uniós intézkedésekre, a helyi és regionális hatóságok intézkedéseire és a szükséghelyzeti támogatásra, áttelepítésre fogják fordítani, hogy reagáljanak a sürgető igényekre, valamint a szakpolitika és az uniós prioritások változásaira, továbbá hogy az Unió számára magas szintű hozzáadott értéket képviselő intézkedések felé irányítsák a finanszírozást. [Mód. 47]

(38)  Ösztönözni kell a tagállamokat, hogy programjaik forrásainak egy részét fordítsák a IV. mellékletben felsorolt, magasabb uniós hozzájárulással támogatott intézkedések finanszírozására.

(38a)  Az alapnak támogatnia kell a tagállamok által az uniós menekültügyi vívmányok teljes körű és megfelelő végrehajtása, beleértve a nemzetközi védelmet kérelmezők és azok kedvezményezettjei számára a megfelelő befogadási feltételek biztosítását, a státusz helyes, a 2011/95/EU irányelv megfelelően történő meghatározása, a tisztességes és hatékony menekültügyi eljárások alkalmazásat erén tett erőfeszítéseket, különösen akkor, ha ezek az erőfeszítések a kísérő nélküli kiskorúakra irányulnak, akik esetében magasabbak a költségek. A tagállamoknak ezért átalányösszegben kell részesülniük minden olyan, kísérő nélküli kiskorú számára, aki nemzetközi védelemben részesül, azonban ezt az átalányösszeget nem szabad az e rendelet szerinti áttelepítési program keretében nyújtott kiegészítő finanszírozásba beszámítani. [Mód. 48]

(39)  Az alap keretében rendelkezésre álló források egy részét a tagállami programok számára is el lehetne osztani, hogy azok kezdeti előirányzaton felül egyedi intézkedéseket hajtsanak végre. Az említett egyedi intézkedéseket uniós szinten kell meg meghatározni, és helyénvaló, hogy olyan intézkedésekre vonatkozzanak, amelyek együttműködési erőfeszítést igényelnek, vagy pedig olyanokra, amelyekre az Unión belüli olyan fejlemények kezeléséhez van szükség, amelyek pótlólagos finanszírozás rendelkezésre bocsátását teszik szükségessé egy vagy több tagállamban.

(40)  Az alapnak hozzá kell járulnia a menekültüggyel és a visszaküldésekkel bevándorlással kapcsolatos működési költségek támogatásához, és lehetővé kell tennie a tagállamok számára, hogy fenntartsák az Uniós egésze számára végzett szolgáltatáshoz létfontosságú kapacitásaikat. Az ilyen támogatás az alap hatálya alá tartozó célkitűzésekhez kapcsolódó egyedi költségek teljes körű visszatérítéséből áll, és a tagállami programok szerves részét kell képeznie. [Mód. 49]

(41)  Az alapnak az uniós szintű intézkedésekhez is támogatást kell nyújtania, hogy kiegészítse ezen alap szakpolitikai célkitűzésének tagállami programok révén történő nemzeti szintű végrehajtását. Az ilyen intézkedések a szakpolitikai elemzéssel és innovációval, a transznacionális kölcsönös tanulással és partnerséggel, valamint az új kezdeményezések és intézkedések uniós szintű tesztelésével kapcsolatos, az alap beavatkozásainak hatókörén belüli átfogó stratégiai célokat szolgálnak, miközben tiszteletben tartják az alap célkitűzéseinek eléréséhez megfelelő, méltányos és átlátható módon történő finanszírozás szükségességét. Ezen intézkedések révén biztosítani kell az alapvető jogok védelmét az alap végrehajtása során. [Mód. 50]

(42)  Az Unió azon képességének erősítése érdekében, hogy az előre nem látható vagy aránytalan hosszú távú migrációs nyomást azonnal kezelje egy vagy több olyan tagállamban, amelyet a harmadik országok állampolgárainak nagy előre nem látható vagy aránytalan beáramlását beáramlása jellemez, és amely jelentős és sürgős igényeket támaszt az említett tagállamok befogadási és idegenrendészeti létesítményei, menekültügyi és migrációkezelési rendszerei és eljárásai tekintetében, vagy migrációs kihívásokat vagy jelentős letelepítési szükségleteket a harmadik országokban a , a harmadik országokban a harmadik országokban tapasztalható súlyos migrációs nyomás miatt politikai fejlemények, konfliktusok vagy természeti katasztrófák konfliktusok miatt, lehetővé kell tenni sürgősségi segély nyújtását az e rendeletben meghatározott keretnek megfelelően. [Mód. 51]

(43)  E rendeletnek pénzügyi támogatást kell biztosítania a 2008/381/EK tanácsi határozattal(14) létrehozott Európai Migrációs Hálózat tevékenységeihez, annak célkitűzéseivel és feladataival összhangban.

(44)  Ezen alap szakpolitikai célkitűzését az InvestEU szakpolitikai kereteihez tartozó pénzügyi eszközökkel és költségvetési garanciákkal is támogatni kell. A pénzügyi támogatást a piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére kell – arányos mértékben – felhasználni, kerülve az intézkedések megkettőzését vagy a magánfinanszírozás kiszorítását, illetve a torzított versenyt a belső piacon. Az intézkedéseknek egyértelmű uniós hozzáadott értéket kell képviselniük. [Mód. 52]

(45)  Ez a rendelet meghatározza a Menekültügyi és Migrációs Alap teljes pénzügyi keretösszegét, amely [a hivatkozást aktualizálni kell az új intézményközi megállapodásnak megfelelően: a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás(15) 17. pontja értelmében] az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.

(46)  Erre az Alapra az (EU) …/… rendelet [a költségvetési rendelet] alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett végrehajtásra, a pénzügyi támogatásra, a finanszírozási eszközökre és a költségvetési garanciákra – vonatkozó szabályokat.

(47)  Az intézkedések megosztott irányítás alapján történő végrehajtása céljából, az alap az e rendeletből, a költségvetési rendeletből és az (EU) …/2021 rendeletből [a közös rendelkezésekről szóló rendelet ] álló koherens keret részét képezi. Egymásnak ellentmondó rendelkezések esetén az (EU) X rendelettel [CPR] szemben e rendelet élvez elsőbbséget. [Mód. 53]

(48)  Az (EU) …/2021 rendelet [közös rendelkezésekről szóló új rendelet ] keretet biztosít az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap + (ESZA+), a Kohéziós Alap, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA), a Menekültügyi és Migrációs Alap (MMA), a Belső Biztonsági Alap (BBA), valamint az Integrált Határigazgatási Alap részét képező határigazgatási és vízumügyi eszköz (HAVE) intézkedései számára, továbbá megállapítja mindenekelőtt a megosztott irányítás szerint végrehajtott uniós alapok programozására, nyomon követésére és értékelésére, irányítására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat. Ezért A több uniós alapra – többek között a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra (AMIF ) – vonatkozó pénzügyi szabályok keretrendszerén túl meg kell határozni az AMIF a Menekültügyi és Migrációs Alap célkitűzéseit, és meg kell állapítani az ezen alapból AMIF által finanszírozható tevékenységekre vonatkozó különös rendelkezéseket. [Mód. 54]

(49)  Az e rendelet keretében elérhető finanszírozási formákat és végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek elérni az intézkedések egyedi célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen az ellenőrzések költségeit, az adminisztratív terheket és a szabályok be nem tartásának várható kockázatait. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékos átalányok és az egységköltségek, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint.

(50)  A költségvetési rendelettel(16), a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel(17), a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel(18), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel(19) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel(20) összhangban, az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási és/vagy büntetőjogi szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más bűncselekmény, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv(21) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más jogellenes tevékenységeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak. A tagállamoknak teljeskörűen együtt kell működniük és minden szükséges segítséget meg kell adniuk az uniós intézményeknek, ügynökségeknek és szerveknek az Unió pénzügyi érdekeinek védelme keretében. Az alappal kapcsolatos szabálytalanságok vagy csalások kivizsgálásának eredményeit az Európai Parlament rendelkezésére kell bocsátani. [Mód. 55]

(51)  Az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok alkalmazandók erre a rendeletre. E szabályokat a költségvetési rendelet rögzíti, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelmére is vonatkoznak, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a hatékony uniós finanszírozás alapvető előfeltétele.

(51a)  Abban az esetben, ha egyértelmű bizonyíték van arra, hogy a Bizottság által az EUMSZ 258. cikke szerinti kötelezettségszegés tekintetében kiadott, indokolással ellátott véleménye alapján a projektek jogszerűsége, vagy a finanszírozás jogszerűsége és szabályszerűsége, illetve a projektek végrehajtása kétséges, a Bizottságnak biztosítania kell, hogy e projektekhez ne álljon rendelkezésre finanszírozás. [Mód. 56]

(52)  A 2013/755/EU tanácsi határozat(22) 94. cikke alapján a tengerentúli országokban és területeken (TOT-ok) letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel az alap szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik.

(53)  Az EUMSZ 349. cikke értelmében, valamint a Tanács által a 2018. április 12-i következtetéseiben támogatott „Szorosabb és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival” című bizottsági közleménynek(23) megfelelően, az érintett tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy nemzeti stratégiájuk és programjaik foglalkozzanak a migráció kezelése terén a legkülső régiókat érintő különleges kihívásokkal. Az alap ezeket a tagállamokat megfelelő forrásokkal támogatja annak érdekében, hogy segítse őket a migráció fenntartható kezelésében és az esetleges kritikus helyzetek kezelésében.

(53a)   A tagállamokban és a harmadik országokban az alap programjainak tervezési, végrehajtási és értékelési folyamata során konzultációt kell folytatni a civil társadalom szervezeteivel, a helyi és regionális hatóságokkal, valamint a nemzeti parlamentekkel. [Mód. 57]

(54)  A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdése értelmében ezt az alapot az egyedi nyomonkövetési követelmények alkalmazásával gyűjtött információk alapján kell értékelni, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket. Adott esetben e követelmények mérhető, minőségi és mennyiségi mutatókat is magukban foglalhatnak, amelyek alapján értékelhetők az alap tényleges hatásai. Az Alap valamennyi egyedi célkitűzésére vonatkozóan közös mutatókat kell kialakítani az alap eredményeinek mérése céljából. E közös mutatók és a pénzügyi beszámolók révén a Bizottság és a tagállamok figyelemmel kísérik az alap végrehajtását az (EU) …/2021 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a közös rendelkezésekről szóló új rendelet] és e rendelet vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően. Felügyeleti szerepének megfelelő ellátása érdekében a Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy megállapítsa az alapból ténylegesen elköltött összegeket egy adott évben. Amikor a tagállamok jelentést nyújtanak be a Bizottságnak nemzeti programjuk éves beszámolójáról, különbséget kell tenniük a visszatérítések, a végső kedvezményezettek részére történő előfinanszírozási kifizetések és a ténylegesen felmerült kiadások megtérítései között. Az alap végrehajtása ellenőrzésének és nyomon követésének elősegítése érdekében a Bizottságnak ezeket az összegeket be kell építenie az alap éves végrehajtási jelentésébe, valamint nyomon kell követnie az alap helyi, regionális, nemzeti és uniós szintű fellépéseinek eredményeit és végrehajtását, beleértve a konkrét projekteket és partnereket is. A Bizottságnak évente összefoglalót kell benyújtania az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz az elfogadott éves teljesítményjelentésekről. A tagállami és uniós szintű, az alap szerinti intézkedések nyomon követési eredményeit és végrehajtását ismertető jelentéseket nyilvánosan elérhetővé kell tenni, és be kell mutatni az Európai Parlamentnek. [Mód. 58]

(55)  Szem előtt tartva az éghajlatváltozás kezelésének fontosságát, összhangban az Unió által a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak megvalósítása érdekében vállalt kötelezettségekkel, ez az alap hozzá fog járulni az éghajlati intézkedések általános érvényesítéséhez az uniós szakpolitikákban és ahhoz, hogy összességében az uniós költségvetési kiadások 25 %-a támogassa az éghajlat-politikai célok elérését a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret időszakában és amint lehetséges, de legkésőbb 2027-re évente 30%-a. A releváns tevékenységek meghatározására az alap előkészítése és végrehajtása során, újbóli értékelésükre pedig a releváns értékelések és felülvizsgálatok keretében kerül sor. [Mód. 59]

(56)  Az e rendeletben szereplő rendelkezések kiegészítése és egyes, nem alapvető fontosságú elemeinek módosítása érdekében a Bizottságot olyan hatáskörrel kell felruházni, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadhasson el a tematikus eszközre vonatkozó munkaprogramok, a III. mellékletben felsorolt, az eszközből támogatásra jogosult fellépések jegyzéke, a IV. mellékletben felsorolt, magasabb társfinanszírozásra jogosult intézkedések jegyzéke és a , a VII. mellékletben meghatározott működési támogatás tekintetében, valamint a közös nyomonkövetési és értékelési keret továbbfejlesztése érdekében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, valamint civil társadalmi szervezetekkel, beleértve a migráns és a menekültügyi szervezeteket, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. [Mód. 60]

(57)  E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(24) megfelelően kell gyakorolni. A tagállamok közös kötelezettségeit és különösen a Bizottság tájékoztatására vonatkozó rendelkezéseket meghatározó végrehajtási jogi aktusok esetében a vizsgálóbizottsági eljárást, a programozás és a jelentésétel keretében a Bizottság tájékoztatásának módozataira vonatkozó végrehajtási jogi aktusok elfogadására pedig – tisztán technikai természetük miatt – a tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni.

(58)  Mivel e rendelet célját céljait – nevezetesen a tagállamok közötti szolidaritás fokozását, a migrációs áramlások hatékony kezeléséhez, valamint a közös menekültügyi politika, a kiegészítő védelem, az átmeneti védelem és a közös migrációs politika végrehajtásához, megerősítéséhez és fejlesztéséhez való hozzájárulást a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket. [Mód. 61]

(59)  Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló jegyzőkönyv 3. cikkével összhangban és e jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, Írország [nem vesz részt e rendelet elfogadásában, így az rá nem kötelező és nem alkalmazandó / bejelentette, hogy részt kíván venni ennek a rendeletnek az elfogadásában és alkalmazásában].

(60)  Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt e rendelet elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(61)  Helyénvaló összhangba hozni e rendelet alkalmazási időszakát az (EU, Euratom) .../2021 tanácsi rendeletével [a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet].

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1)  E rendelet létrehozza a Menekültügyi, és Migrációs és Integrációs Alapot (a továbbiakban: az Alap). [Mód. 62]

(2)  E rendelet megállapítja az Alap célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

a)  „nemzetközi védelmet kérelmező személy”: az (EU).../... a 2013/32/EU rendelet [a menekültügyi eljárásról szóló rendelet]30 2. cikkének c) [x] pontjában meghatározott kérelmező; [Mód. 63]

b)  „nemzetközi védelemben részesülő személy”: az (EU).../... rendelet [a kvalifikációs rendelet](25) [2.] a 2011/95/EU irányelv 2. cikkének 2b) pontjában meghatározott személy; [Mód. 64]

c)  „vegyesfinanszírozási műveletek”: az uniós költségvetésből – többek között a költségvetési rendelet 2. cikkének (6) bekezdése szerinti vegyesfinanszírozási eszköz keretében – támogatott olyan tevékenységek, amelyek az uniós költségvetésből nyújtott nem visszafizetendő támogatási formákat és/vagy finanszírozási eszközöket ötvöznek fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézményektől, valamint kereskedelmi pénzügyi intézményektől és befektetőktől származó visszafizetendő támogatási formákkal.

d)  „családtag”: minden olyan harmadik országbeli állampolgár, aki megfelel az Alap keretében támogatott tevékenységekkel kapcsolatos szakpolitikai területre vonatkozó releváns uniós jogszabályban szereplő fogalommeghatározásnak;

e)  „humanitárius befogadás”: az (EU).../... rendelet [az uniós áttelepítési és humanitárius befogadási keretről szóló rendelet](26) [2.] cikke értelmében; rendszer”: olyan harmadik országbeli állampolgároknak vagy hontalan személyeknek a tagállamok területére olyan harmadik országból történő befogadása – amennyiben egy tagállam azt kéri, az UNHCR vagy más releváns nemzetközi szervezet ajánlása alapján –, ahová menekülni kényszerültek, akik nemzetközi védelemben részesülnek, vagy a 2011/95/EU irányelv 20–32. és 34. cikkében a kiegészítő védelemben részesülők számára biztosított megfelelő jogokat és kötelezettségeket előíró nemzeti jog alapján humanitárius okból megadott védelemben részesülnek; [Mód. 65]

f)  „kitoloncolás”: a 2008/115/EK irányelv 3. cikkének 5) pontjában meghatározott „kitoloncolás”;

g)  „áttelepítés”: az (EU).../... rendelet [az uniós áttelepítési és humanitárius befogadási keretről szóló rendelet] [2.] cikkében meghatározott „áttelepítés”; olyan harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek befogadása az ENSZ menekültügyi főbiztosának (a továbbiakban: UNHCR) ajánlása alapján a tagállamok területére egy harmadik országból, ahova menekülni kényszerültek, továbbá akiket nemzetközi védelemben részesítenek, és az uniós jog, illetve nemzeti jog értelmében valamilyen tartós megoldást vehetnek igénybe; [Mód. 66]

h)  „kiutasítás”: a 2008/115/EK irányelv 3. cikk (3) pontjában meghatározott „kiutasítás”;

i)  „harmadik országbeli állampolgár”: bármely olyan személy, aki az EUMSZ 20. cikkének (1) bekezdése értelmében nem uniós polgár. A harmadik országbeli állampolgárokra való hivatkozást úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja a hontalan személyeket és azon személyeket is, akik állampolgársága nem megállapítható;

j)  „sérülékeny személy”: bármely olyan harmadik országbeli állampolgár, aki az Alap keretében támogatott tevékenységekkel kapcsolatos szakpolitikai területre vonatkozó uniós jogszabályok értelmében megfelel a fogalommeghatározásnak;

ja)  „kísérő nélküli kiskorú”: olyan kiskorú, aki jogszabály vagy az érintett tagállam gyakorlata alapján érte felelős nagykorú személy kísérete nélkül lépett a tagállamok területére, mindaddig, amíg ilyen személy tényleges felügyelete alá nem kerül; ide tartozik azon kiskorú is, aki a tagállamok területére történt belépést követően maradt felügyelet nélkül; [Mód. 67]

3. cikk

Az alap célkitűzései

(1)  Az alap szakpolitikai célkitűzése a közös európai menekültügyi politikának az EUMSZ 78. cikke szerinti és a közös európai migrációs áramlások hatékony kezeléséhez politikának az EUMSZ 79. cikke szerinti végrehajtásához, megerősítéséhez és fejlesztéséhez való hozzájárulás a szolidaritás és a felelősség igazságos megosztása elvének megfelelően, az Unió és a tagállamok nemzetközi jogszabályok vonatkozó uniós vívmányokkal összhangban és az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt jogok és elvek szerinti kötelezettségeinek teljes körű tiszteletben tartása mellett. alapvető jogokra vonatkozó kötelezettségvállalásainak megfelelően. [Mód. 68]

(2)  Az (1) bekezdésben meghatározott szakpolitikai célkitűzés keretei között, az alap elősegíti a következő egyedi célkitűzéseket:

a)  a közös európai menekültügyi rendszer valamennyi vonatkozásának megerősítése és fejlesztése, beleértve annak külső dimenzióját is;

b)  a tagállamokba irányuló legális migráció támogatása és a harmadik országbeli állampolgárok integrációs folyamatára; migrációs politikák európai és nemzeti szinten történő megerősítése és kialakítása a tagállamok gazdasági és társadalmi igényeivel összhangban; [Mód. 69]

c)  hozzájárulás az illegális migráció megakadályozásához és a harmadik országokba való tényleges visszaküldés és visszafogadás biztosításához. a harmadik országbeli állampolgárok hatékony integrációjához és társadalmi befogadásához való hozzájárulás és ennek elősegítése, egyéb uniós alapokkal kiegészülve; [Mód. 70]

ca)  hozzájárulás az illegális migráció megakadályozásához és a harmadik országokba való tényleges, biztonságos és méltóságteljes visszaküldés, visszafogadás és visszailleszkedés biztosításához; [Mód. 71]

cb)  a tagállamok közötti szolidaritás és méltányos felelősségmegosztás előmozdítása többek között gyakorlati együttműködés révén, különösen azon tagállamok felé irányulóan, amelyeket a leginkább érintenek a migráció okozta kihívások. [Mód. 72]

(3)  A (2) bekezdésbe foglalt egyedi célkitűzések keretei között, a II. mellékletben felsorolt intézkedések végrehajtása révén kell megvalósítani az alapot.

3a. cikk

Partnerség

Ezen alap esetében a partnerségeknek legalább a helyi és regionális hatóságokra vagy az azokat képviselő szervezetekre, az érintett nemzetközi szervezetekre, nem kormányzati szervezetekre, elsősorban a menekült és migráns szervezetekre, a nemzeti emberi jogi intézményekre és az egyenlőséggel foglalkozó szervekre, valamint a szociális partnerekre kell kiterjedniük.

Ezeket a partnereket érdemi módon be kell vonni a programok előkészítésébe, végrehajtásába, nyomon követésébe és értékelésébe. [Mód. 73]

4. cikk

A támogatás köre

(1)  A 3. cikkben említett célkitűzések keretei között, és a II. mellékletben felsorolt végrehajtási intézkedéseknek megfelelően, az alap azokhoz az intézkedésekhez nyújt támogatást, amelyek hozzájárulnak a 3. cikkben említett és különösen a III. mellékletben felsorolt célkitűzések eléréséhez. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a III. mellékletben felsorolt, az alapból támogatható intézkedések módosítására vonatkozóanintézkedésekhez nyújt támogatást. [Mód. 74]

(2)  E Az e rendelet 3. cikkében említett célkitűzések célkitűzéseinek elérése érdekében az alap kivételes esetekben, meghatározott korlátok között és megfelelő biztosítékok mellett adott esetben harmadik országokban vagy azok tekintetében is támogathatja a III. mellékletben említett uniós prioritásoknak megfelelő intézkedéseket az 5. és 6. cikkel összhangban. [Mód. 75]

(2a)  A 16. cikkben szereplő rendelkezések sérelme nélkül a harmadik országokban vagy azokkal kapcsolatban végzett támogató intézkedéseknek a 9. cikkel összhangban lévő tematikus eszközön keresztüli finanszírozására szánt teljes összeg nem haladhatja meg a 8. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerint a tematikus eszköz számára kiosztott teljes összeg 5%-át. [Mód. 76]

(2b)  A 16. cikkben szereplő rendelkezések sérelme nélkül a harmadik országokban vagy azokkal kapcsolatban végzett támogató intézkedéseknek a 13. cikkel összhangban lévő tagállami programokon keresztüli finanszírozására szánt teljes összeg nem haladhatja meg a 8. cikk (2) bekezdésének a) pontja, a 11. cikk (1) bekezdése és az I. melléklet szerint a tagállamok számára kiosztott teljes összeg 5%-át. [Mód. 77]

(2c)  Az e bekezdés szerint támogatott intézkedéseknek teljes mértékben koherensnek kell lenniük az Unió külső finanszírozási eszközein keresztül támogatott intézkedésekkel, valamint az Unió külső tevékenységének általános elveivel és általános céljaival. [Mód. 78]

(3)  E rendelet célkitűzései az Európai Unió működéséről szóló szerződés 78. és 79. cikkének hatálya alá tartozó egy vagy több célcsoportra összpontosító fellépéseket támogatnak.

4a. cikk

A nemek közötti egyenlőség és megkülönböztetésmentesség

A Bizottság és a tagállamok biztosítják, hogy a nemek közötti egyenlőség elve és a nemi dimenzió szempontjainak érvényesítése szerves részét képezze az alap végrehajtása egyes szakaszainak, és azt a végrehajtás szakaszai során előmozdítsák. A Bizottság és a tagállamok megtesznek minden megfelelő lépést a nem, faj, bőrszín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai jellemzők, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy egyéb vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, tulajdon, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történő bárminemű megkülönböztetés megakadályozására az alaphoz való hozzáférés tekintetében és az alap végrehajtásának egyes szakaszai során. [Mód. 79]

5. cikk

A programhoz társult harmadik országok

Az alap nyitva áll a schengeni társult harmadik országok előtt, a harmadik országnak a Menekültügyi és Migrációs alapban való részvételére vonatkozó, az EUMSZ 218. cikkével összhangban bevezetendő, egyedi megállapodásban meghatározott feltételekkel, feltéve, hogy a megállapodás: [Mód. 80]

–  méltányos egyensúlyt biztosít az Alapban részt vevő harmadik ország hozzájárulása és a részvételből fakadó előnyei között;

–  meghatározza az alapban való részvétel feltételeit, többek között az alaphoz nyújtott pénzügyi hozzájárulások és ezek adminisztratív költségeinek kiszámítását. Ezek a hozzájárulások a költségvetési rendelet [21. cikkének (5) bekezdésével] összhangban címzett bevételnek minősülnek;

–  nem ruház a harmadik országra döntéshozatali jogkört az Alapra vonatkozóan;

–  garantálja az Unió jogát a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához és a pénzügyi érdekeinek védelméhez.

Az e cikkben hivatkozott egyedi megállapodás kialakításakor a Bizottság konzultál az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével, különösen a megállapodás alapvető jogokkal kapcsolatos aspektusai tekintetében. [Mód. 81]

6. cikk

Részvételre jogosult jogalanyok

(1)  Az alábbi jogalanyok lehetnek jogosultak a részvételre:

a)  az alábbi országok bármelyikében letelepedett jogalanyok:

(1)  tagállam vagy hozzá kapcsolódó tengerentúli ország vagy terület;

(2)  az Alaphoz társult harmadik ország;

(3)  a munkaprogramban felsorolt harmadik ország, az abban előírt feltételek szerint, és azzal a feltétellel, hogy a harmadik ország által, a harmadik országban vagy a vele kapcsolatban végrehajtott összes intézkedés teljes mértékben tiszteletben tartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített jogokat és elveket és az Unió és a tagállamok nemzetközi kötelezettségeit; [Mód. 82]

b)  bármely releváns nemzetközi szervezet vagy az uniós jog alapján létrehozott bármely jogalany. [Mód. 83]

(2)  Természetes személyek nem jogosultak részvételre.

(3)  Harmadik országban letelepedett jogalanyok kivételesen jogosultak a részvételre, amennyiben ez egy adott intézkedés célkitűzéseinek eléréséhez szükséges, [Mód. 84]

(4)  Jogosultak a részvételre a legalább két olyan független szervezetből álló konzorcium tagját képező jogalanyok, amelyek különböző tagállamokban vagy azokhoz kapcsolódó tengerentúli országokban vagy területeken vagy harmadik országokban telepedtek le, ha ez hozzájárul az alap e rendelet 3. cikkében meghatározott célkitűzéseinek megvalósításához. [Mód. 85]

II. FEJEZET

A PÉNZÜGYI ÉS VÉGREHAJTÁSI KERET

1. szakasz

Közös rendelkezések

7. cikk

Általános elvek

(1)  Az e rendelet szerint nyújtott támogatás kiegészíti a nemzeti, regionális és helyi beavatkozásokat, és arra összpontosít, hogy uniós hozzáadott értéket nyújtson e rendelet célkitűzéseihez. [Mód. 86]

(2)  A Bizottság és a tagállamok biztosítják, hogy az e rendelet szerint és a tagállamok által nyújtott támogatás összhangban álljon az Unió vonatkozó tevékenységeivel, politikáival és prioritásaival, és kiegészítse és összehangolja a nemzeti eszközöket és az egyéb uniós eszközöket az egyéb uniós eszközöket, valamint az egyéb uniós alapokból, elsősorban a strukturális alapokból és az Unió külső finanszírozási eszközeiből finanszírozott intézkedéseket. [Mód. 87]

(3)  Az alap végrehajtása a [költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének a), b) és c)] pontja értelmében megosztott, közvetlen vagy közvetett irányítás útján történik.

8. cikk

Költségvetés

(1)  Az alapnak a 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg 2018. évi árakon 9 204 957 000 EUR (folyó áron 10 415 000 000 EUR). [Mód. 88]

(2)  A pénzügyi erőforrások az alábbiak szerint kerülnek felhasználásra:

a)  5 522 974 EUR-t 2018. évi árakon (folyó áron 6 249 000 000 EUR-t) a megosztott irányítás útján végrehajtott programok számára kell elkülöníteni. [Mód. 89]

b)  3 681 982 800 EUR-t 2018. évi árakon (folyó áron 4 166 000 000 EUR-t) a Tematikus Eszköz számára kell elkülöníteni. [Mód. 90]

(3)  A pénzügyi keretösszeg legfeljebb 0,42 %-át kell elkülöníteni a Bizottság kezdeményezésére az alap végrehajtása céljából történő technikai segítségnyújtásra kell fordítani, az EU ../.. rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] 29. cikkének megfelelően. [Mód. 91]

9. cikk

A Tematikus Eszköz végrehajtására vonatkozó általános rendelkezések

(1)  A 8. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett pénzügyi keretösszeget a Tematikus Eszközön keresztül, rugalmasan kell felosztani, a munkaprogramokban foglaltak szerint megosztott, közvetlen vagy közvetett irányítás útján. A Tematikus Eszközből származó finanszírozást annak alábbi elemeire kell fordítani:

a)  egyedi intézkedések;

b)  uniós intézkedések;

c)  szükséghelyzeti támogatás;

d)  áttelepítés;

e)  a szolidaritási és felelősségvállalási erőfeszítésekhez hozzájáruló tagállamoknak, többek között a helyi és regionális hatóságoknak és a nemzetközi és nem kormányzati szervezeteknek nyújtott támogatás; valamint [Mód. 92]

f)  az Európai Migrációs Hálózat.

A Bizottság kezdeményezésére történő technikai segítségnyújtás szintén támogatható a Tematikus Eszköz pénzügyi keretösszegéből.

(2)  A Tematikus Eszközből származó finanszírozás az Unió számára nagy hozzáadott értékkel bíró prioritásokat kezeli vagy azt sürgős szükségletekre történő reagálására kell felhasználni a II. mellékletben körvonalazott, elfogadott uniós prioritásoknak megfelelően és a III. mellékletben felsorolt támogatható intézkedések révén. A Bizottság a munkaprogramok előkészítése, végrehajtása nyomon követése és értékelése során biztosítja a civil társadalmi szervezetekkel történő rendszeres együttműködést.

A Tematikus Eszközből származó finanszírozási összeg legalább 20%-át a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett egyedi célkitűzésekre kell elkülöníteni.

A Tematikus Eszközből származó finanszírozási összeg legalább 10%-át a 3. cikk (2) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett egyedi célkitűzésekre kell elkülöníteni.

A Tematikus Eszközből származó finanszírozási összeg legalább 10%-át a 3. cikk (2) bekezdése első albekezdésének c) pontjában említett egyedi célkitűzésekre kell elkülöníteni.

A Tematikus Eszközből származó finanszírozási összeg legalább 10%-át a 3. cikk (2) bekezdése első albekezdésének cb) pontjában említett egyedi célkitűzésekre kell elkülöníteni. [Mód. 93]

(3)  Ha a Tematikus Eszközből származó finanszírozást közvetlen vagy közvetett irányítás keretében nyújtják a tagállamoknak, gondoskodni kell arról, hogy a Bizottság által, az EUMSZ 258. cikke szerinti kötelezettségszegés tekintetében kiadott, indokolással ellátott vélemények ne érintsék a kiválasztott projekteket, ami veszélyeztetné a kiadások jogszerűségét és szabályszerűségét vagy a projektek teljesítését nem állhat rendelkezésre finanszírozás olyan projektek számára, amelyek esetében egyértelmű bizonyíték van arra, hogy e projektek jogszerűsége, vagy a finanszírozás jogszerűsége és szabályszerűsége, vagy e projektek teljesítése a Bizottság által az EUMSZ 258. cikke szerinti kötelezettségszegés tekintetében kiadott, indokolással ellátott vélemény alapján megkérdőjelezhető. [Mód. 94]

(4)  Ha a Tematikus Eszközből származó finanszírozást megosztott irányítás keretében hajtják végre, a Bizottság az (EU) ../.. rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] 18. cikke és 19. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában megvizsgálja, hogy a tervezett intézkedéseket nem érintik-e biztosítja, hogy ne álljon rendelkezésre finanszírozás olyan projektek számára, amelyek esetében egyértelmű bizonyíték van arra, hogy e projektek jogszerűsége, vagy a finanszírozás jogszerűsége és szabályszerűsége, vagy e projektek teljesítése a Bizottság által, az EUMSZ 258. cikke szerinti kötelezettségszegés tekintetében kiadott, indokolással ellátott vélemények, ami veszélyeztetné a kiadások jogszerűségét és szabályszerűségét vagy a műveletek teljesítését vélemény alapján megkérdőjelezhető. [Mód. 95]

(5)  A Bizottság megállapítja az uniós költségvetés éves előirányzatai keretében a Tematikus Eszköz számára rendelkezésre bocsátott teljes összeget. A Bizottság a költségvetési rendelet [110.] cikkében említettek szerint elfogadja a finanszírozási határozatokat 32. cikkel összhangban a munkaprogramok megállapítása érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a Tematikus Eszköz vonatkozásában, ennek során azonosítja a támogatandó célkitűzéseket és intézkedéseket, valamint az (1) bekezdésben említett elemek mindegyike esetében megállapítja az összegeket. A finanszírozási határozatok adott esetben meghatározzák a vegyesfinanszírozási műveletekre fenntartott teljes összeget. A munkaprogramokat a nyilvánosság számára elérhetővé kell tenni. [Mód. 96]

(6)  A Tematikus Eszköz különösen a II. melléklet 2. cikkének b) pontjában említett végrehajtási intézkedés körébe tartozó, a helyi és regionális hatóságok vagy civil társadalmi szervezetek által végrehajtott intézkedéseket támogatja. E tekintetben a Tematikus Eszköz pénzügyi keretének legalább 5%-át kell közvetett vagy közvetlen irányítás keretében az integrációs intézkedéseket végrehajtó helyi és regionális hatóságok rendelkezésére bocsátani. [Mód. 97]

(7)  Az (5) bekezdésben említett finanszírozási határozatok munkaprogramok elfogadását követően a Bizottság ennek megfelelően módosíthatja a megosztott irányítás szerint végrehajtott programokat. [Mód. 98]

(8)  Ezek a finanszírozási határozatok munkaprogramok egy vagy több évre, és a Tematikus Eszköz egy vagy több elemére terjedhetnek ki. [Mód. 99]

2. SZAKASZ

A MEGOSZTOTT IRÁNYÍTÁS SZERINTI TÁMOGATÁS ÉS VÉGREHAJTÁS

10. cikk

Hatály

(1)  Ez a szakasz a pénzügyi keretösszegnek a 8. cikk (2) bekezdése a) pontjában említett részére vonatkozik, valamint azokra a pótlólagos forrásokra, amelyeket a 9. cikkben említett, a Tematikus Eszközre vonatkozó bizottsági határozatnak megfelelően megosztott irányítás keretében kell felhasználni.

(2)  Az e szakasz szerinti támogatást a költségvetési rendelet [63.] cikkével, és az (EU) ../.. rendelettel [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] a számos uniós alapra vonatkozó, pénzügyi szabályokat létrehozó keretrendszerrel összhangban megosztott irányítás keretében kell végrehajtani. [Mód. 100]

11. cikk

Költségvetési források

(1)  A 8. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett forrásokat a tagállamok által megosztott irányítás keretében végrehajtott nemzeti programokhoz (a továbbiakban: programok) kell hozzárendelni, indikatív jelleggel az alábbiak szerint:

a)  5 207 500 000 EUR-t a tagállamok részére az I. mellékletnek megfelelően;

b)  1 041 500 000 EUR-t a tagállamok részére a 14. cikk (1) bekezdésében említett programok előirányzatainak kiigazítására.

(2)  Ha az (1) bekezdés b) pontjában említett összeget nem osztották ki, a fennmaradó összeggel ki lehet egészíteni a 8. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett összeget.

12. cikk

Társfinanszírozási arányok

(1)  Az uniós költségvetésből származó hozzájárulás nem haladhatja meg a projekt összes támogatható kiadásának 75 %-át. A tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy az alapból támogatott tevékenységekhez megfelelő társfinanszírozási forrásokat biztosítsanak. [Mód. 101]

(2)  Az uniós költségvetésből származó hozzájárulás a teljes elszámolható kiadás 90 %-ára növelhető az egyedi intézkedések keretében végrehajtott projektek esetében.

(3)  Az uniós költségvetésből származó hozzájárulás a teljes elszámolható kiadás 90 %-ára növelhető hozzájárulást legalább 80%-kal kell növelni, és az a IV. mellékletben felsorolt intézkedések esetében a teljes elszámolható kiadás 90%-ára növelhető. [Mód. 102]

(4)  Az uniós költségvetésből származó hozzájárulás a működési támogatásra fordított teljes elszámolható kiadás 100 %-ára növelhető.

(5)  Az uniós költségvetésből származó hozzájárulás a szükséghelyzeti támogatásra fordított teljes elszámolható kiadás 100 %-ára növelhető.

(6)  A programokat jóváhagyó bizottsági határozat meghatározza a társfinanszírozási arányt és az alapból nyújtható támogatás maximális összegét az (1)–(5) bekezdésben említett intézkedéstípusok esetében.

(7)  A Bizottság határozata minden egyes egyedi célkitűzés esetében meghatározza, hogy az egyedi célkitűzésre vonatkozó társfinanszírozási arány melyikre vonatkozik az alábbiak közül:

a)  a teljes hozzájárulás, a közpénzből és a magánpénzből történő hozzájárulást is beleértve, vagy

b)  kizárólag a közpénzből történő hozzájárulás.

13. cikk

Programok

(1)  Minden tagállam és a Bizottság gondoskodik arról, hogy a programjában nemzeti programban kezelt prioritások összhangban állnak a menekültügy és a migrációkezelés terén meglévő uniós prioritásokkal és kihívásokkal, és reagálnak azokra, valamint hogy teljes mértékben megfelelnek az uniós vívmányoknak, és az elfogadott uniós prioritásoknakvalamint az Unió és a tagállamok azon nemzetközi eszközökből – különösen a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezményből – eredő nemzetközi kötelezettségeinek, amelyeknek részes felei. Programjaik prioritásainak meghatározásakor a tagállamok gondoskodnak arról, hogy megfelelően foglalkoznak a II. mellékletben szereplő végrehajtási intézkedésekkel. E tekintetben a tagállamoknak a számukra kiosztott finanszírozás legalább 20%-át a 3. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett egyedi célkitűzésre kell fordítaniuk.

A tagállamoknak a számukra kiosztott finanszírozás legalább 10%-át a 3. cikk (2) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett egyedi célkitűzésekre kell fordítaniuk.

A tagállamoknak a számukra kiosztott finanszírozás legalább 10%-át a 3. cikk (2) bekezdése első albekezdésének c) pontjában említett egyedi célkitűzésekre kell fordítaniuk.

A tagállamoknak a számukra kiosztott finanszírozás legalább 10%-át a 3. cikk (2) bekezdése első albekezdésének cb) pontjában említett egyedi célkitűzésre kell fordítaniuk. [Mód. 103]

(1a)  A tagállamok ezenkívül gondoskodnak arról, hogy programjaik tartalmazzanak az alap valamennyi, a 3. cikk (2) bekezdésében megfogalmazott egyedi célkitűzésére vonatkozó intézkedéseket, és hogy a források e célkitűzések közötti elosztása biztosítsa, hogy a célkitűzések megvalósíthatók legyenek. A tagállami programok értékelésekor a Bizottság biztosítja, hogy ne álljon rendelkezésre finanszírozás olyan projektek számára, amelyek esetében egyértelmű bizonyíték van arra, hogy e projektek jogszerűsége, vagy a finanszírozás jogszerűsége és szabályszerűsége, vagy e projektek teljesítése a Bizottság által az EUMSZ 258. cikke szerinti kötelezettségszegési eljárás tekintetében kiadott, indokolással ellátott vélemény alapján megkérdőjelezhető. [Mód. 104]

(2)  A Bizottság biztosítja, hogy az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalt, az Európai Unió Alapjogi Menekültügyi Ügynökségét és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget saját működési területeiken bevonják a programok kialakításába ennek korai szakaszában. A Bizottság konzultál az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével és az Európai Unó Menekültügyi Támogatási Hivatallal Ügynökségével a programtervezetekről annak érdekében, hogy biztosítsa az ügynökségek és a tagállamok intézkedéseinek összhangját és egymást kiegészítő jellegét. [Mód. 105]

(3)  A Bizottság bevonhatja az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalt, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségét, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget és az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségét UNHCR-t az 5. szakaszban említett nyomonkövetési és értékelési feladataiba, mindenekelőtt annak biztosítása céljából, hogy az alap támogatásával végrehajtott intézkedések összhangban álljanak a releváns uniós vívmányokkal és az elfogadott uniós prioritásokkal. [Mód. 106]

(4)  Az (EU) [ ../..] rendelettel [az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségéről szóló rendelet] összhangban végzett Bármely nyomonkövetési eljárást, vagy az 1053/2013/EU rendelet szerinti, a jelen rendelet hatálya alá tartozó ajánlások elfogadását követően az érintett tagállam a Bizottsággal és adott esetben az Európai Menekültügyi Hivatallal, az Európai Unió Alapjogi Menekültügyi Ügynökségével és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel együtt áttekinti a megállapításokra adandó lehetséges válaszintézkedéseket, ideértve a hiányosságok vagy a kapacitásbeli és felkészültségi problémák kezelését, és a programja keretében végrehajtja az ajánlásokat. [Mód. 107]

(5)  Szükség esetén a kérdéses programot módosítani kell, hogy figyelembe vegye a (4) bekezdésben említett ajánlásokat, valamint a részcélok és célértékek elérése terén elért – a 30. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett éves teljesítményjelentésekben értékelt – előrehaladást. A kiigazítás hatásától függően, a Bizottság jóváhagyhatja a felülvizsgált programot. [Mód. 108]

(6)  A (4) bekezdésben említett, pénzügyi vonatkozású ajánlások teljesítése céljából a tagállam a Bizottsággal, és adott esetben a megfelelő ügynökséggel folytatott együttműködés és konzultáció keretében átcsoportosítja a programja keretében előirányzott forrásokat.

(7)  A tagállamok különösen a IV. mellékletben felsorolt uniós stratégiai prioritásokat követik. Előre nem látható vagy új körülmények kezelése, illetve a finanszírozás hatékony végrehajtása céljából, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a IV. mellékletben felsorolt, a magasabb társfinanszírozásra jogosult intézkedések jegyzékének módosítása céljából.

(7a)  A nemzeti programok lehetővé tehetik, hogy a III. melléklet 3a) pontjában említett intézkedések kiterjedjenek az ugyanazon pontban említett célcsoportba tartozó személyek közvetlen hozzátartozóira is, amennyiben ez az említett intézkedések hatékony végrehajtásához szükséges. [Mód. 109]

(8)  Ha A 4. cikk (2) bekezdése második albekezdésének sérelme nélkül, ha a tagállamok úgy döntenek, hogy valamely harmadik országban vagy azzal együtt az alap támogatásával hajtanak végre projekteket, az érintett tagállam a projekt megkezdése előtt konzultációt folytat a Bizottsággal. kéri a Bizottság jóváhagyását. A Bizottság biztosítja, hogy a tervezett projektek az érintett harmadik országban vagy azzal kapcsolatban hozott egyéb uniós és tagállami intézkedéseket kiegészítsék és azokkal koherensek legyenek, és ellenőrzi a 6. cikk (1) bekezdése a) pontjának (3) alpontjában meghatározott feltételek teljesülését. [Mód. 110]

(9)  Az (EU) …/2021 rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] 17. cikkének (5) bekezdésében említett programozásnak a VI. melléklet 1. táblázatába foglalt beavatkozási típusokon kell alapulnia. Mindegyik programnak meg kell határoznia valamennyi egyedi célkitűzés tekintetében a VI. melléklet 1. táblázata szerinti beavatkozástípusokat, valamint a programozott források beavatkozási típusok vagy támogatási területek szerinti indikatív bontását. [Mód. 111]

(9a)  Az egyes tagállamok jelentéseiket egy külön erre a célra létrehozott weboldalon teszik közzé, és továbbítják azokat az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Ez a weboldal ismerteti a program végrehajtása során támogatott intézkedéseket és a kedvezményezettek listáját. A weboldalt rendszeresen frissíteni kell, azonban legalább a 30. cikkben említett éves teljesítményjelentés közzétételekor. [Mód. 112]

14. cikk

Félidős felülvizsgálat

(-1)  A programokat e rendelet 29. cikkének megfelelően félidős felülvizsgálatnak és értékelésnek kell alávetni. [Mód. 113]

(1)  2024-ben végéig és az Európai Parlament tájékoztatását követően a Bizottság az I. melléklet (1) b) – (5) bekezdésében említett kritériumoknak megfelelően hozzárendeli az érintett tagállamok programjaihoz a 11. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett kiegészítő összeget. A finanszírozást a 2025-ös naptári évvel kezdődő időszakra kell biztosítani. [Mód. 114]

(2)  Ha az (EU) …/2021 rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] [85.] cikkével összhangban benyújtott a kifizetési kérelmek nem fedik le a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett program kezdeti előirányzatának legalább 1030 %-át, az érintett tagállam nem jogosult arra, hogy kiegészítő előirányzatban részesüljön az (1) bekezdésben említett program tekintetében. [Mód. 115]

(3)  A Tematikus Eszközből 2025-től juttatott forráselosztás adott esetben figyelembe veszi az (EU) …/2021 [közös rendelkezésekről szóló rendelet] [12.] cikkében említett a teljesítménykeret mérföldköveinek megvalósítása terén elért eredményeket és a feltárt végrehajtási hiányosságokat. [Mód. 116]

15. cikk

Egyedi intézkedések

(1)  Az egyedi intézkedések e rendelet célkitűzéseinek megfelelő, uniós hozzáadott értéket nyújtó transznacionális vagy nemzeti projektek, amelyekre tekintettel egy, több vagy valamennyi tagállam a programját kiegészítő előirányzatban részesülhet. [Mód. 117]

(2)  A tagállamok – a 11. cikk (1) bekezdése szerint kiszámított előirányzatuk mellett – egyedi intézkedésekre vonatkozó kiegészítő összegben részesülnek, feltéve, hogy az a programon belül következetesen ilyen címzett előirányzatként szerepel és arra fordítják, hogy elősegítse e rendelet célkitűzéseinek megvalósítását.

(3)  A finanszírozás nem fordítható a program más intézkedéseire, kivéve megfelelően indokolt esetben és a Bizottságnak a program módosításával adott jóváhagyása esetén.

16. cikk

Az uniós áttelepítési [és humanitárius befogadási] keret forrásai

(1)  A tagállamok a 11. cikk (1) bekezdésének megfelelően kiszámított előirányzatuk mellett a célzott uniós áttelepítési programmal összhangban 10 000 EUR hozzájárulást kapnak minden egyes áttelepített személy után. Ez a hozzájárulás a költségvetési rendelet [125.] cikkével összhangban költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás formáját ölti.

(2)  Az (1) bekezdésben említett összeg a tagállamok között a programjaik módosítása útján kerül elosztásra, feltéve, hogy azt a személyt, akire tekintettel a hozzájárulás odaítélésre kerül, az uniós áttelepítési [és humanitárius befogadási] kerettel összhangban ténylegesen áttelepítették.

(3)  A finanszírozás nem fordítható a program más intézkedéseire, kivéve megfelelően indokolt esetben és a Bizottságnak a program módosításával adott jóváhagyása esetén.

(4)  A tagállamok megőrzik az áttelepített személyek megfelelő azonosításához, valamint az áttelepítés időpontjának meghatározásához szükséges információkat. [Mód. 118]

16a. cikk

A letelepítésre és a humanitárius befogadásra szolgáló források

(1)  A tagállamok a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban kiszámított összeg mellett kétévente kiegészítő összeget kapnak, melynek átalányösszege áttelepítés révén befogadott személyenként 10 000 EUR.

(2)  A tagállamok a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban kiszámított összeg mellett kétévente kiegészítő összeget kapnak, melynek átalányösszege humanitárius rendszeren keresztül befogadott személyenként 6000 EUR.

(3)  A család egységének biztosítása érdekében adott esetben a tagállamok az (1) bekezdésben említett személyek családtagjai után is jogosultak lehetnek az átalányösszegre.

(4)  Az (1) és (2) bekezdés szerinti kiegészítő összeget kétévente a tagállamok részére – első alkalommal a nemzeti programjukat jóváhagyó egyedi finanszírozási határozatok, később pedig a nemzeti programjukat jóváhagyó határozathoz csatolandó finanszírozási határozat keretében – kell kiutalni.

(5)  Figyelembe véve az infláció aktuális mértékét, az áttelepítés terén bekövetkező releváns fejleményeket, valamint azokat a tényezőket, amelyek optimálissá tehetik az átalányösszeg formájában kínált pénzügyi ösztönző alkalmazását, valamint a rendelkezésre álló források keretein belül a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy megfelelőnek ítélt esetben az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett átalányösszeget kiigazítsa. [Mód. 119]

17. cikk

A ../.. rendelet [dublini rendelet] végrehajtásához szükséges erőforrások

(1)  A tagállamok a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban kiszámított előirányzatukon felül [10 000] EUR összegű hozzájárulást kapnak minden nemzetközi védelmet kérelmező személy után, akinek vonatkozásában az adott tagállam válik a felelős tagállammá, attól az időponttól kezdve, amikortól az adott tagállam a(z) .../.../EU rendeletben [dublini rendelet] meghatározott rendkívül nehéz helyzetben van.

(2)  A tagállamok a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban kiszámított előirányzatukon felül [10 000] EUR összegű hozzájárulást kaphatnak minden olyan, az adott tagállamhoz elosztott nemzetközi védelmet kérelmező személy után, aki a kedvezményezett tagállamra méltányosan eső részen felül van.

(3)  Az (1) és (2) bekezdésben említett tagállamok az integrációs intézkedések végrehajtása érdekében további [10 000] EUR összegű hozzájárulást kapnak minden olyan kérelmező után, aki nemzetközi védelemben részesült.

(4)  Az (1) és (2) bekezdésben említett tagállamok további [10 000] EUR összegű hozzájárulást kapnak minden olyan személy után, akinek vonatkozásában a tagállam a(z) .../... rendelet [Eurodac-rendelet] 11. cikkének d) pontjában említett adathalmaz naprakésszé tétele alapján bizonyítani tudja, hogy az illető személy kiutasítási határozat vagy kitoloncolási végzés alapján, és annak megfelelően kitoloncolás útján vagy önként, elhagyta a tagállam területét.

(5)  A tagállamok a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban kiszámított előirányzatukon felül [500] EUR összegű hozzájárulást kapnak minden olyan, nemzetközi védelmet kérelmező személy után, akit egyik tagállamból valamely másikba helyeztek át, minden, a(z) .../.../EU rendelet [dublini rendelet] 34i. cikke első bekezdésének c) pontja alapján áthelyezett személy után, valamint adott esetben a(z) .../.../EU rendelet [dublini rendelet] 34j. cikkének g) pontja alapján áthelyezett személy után.

(6)  A jelen cikkben szereplő összegek a költségvetési rendelet [125.] cikkével összhangban költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás formáját öltik.

(7)  Az (1)–(5) bekezdésben említett további összegek a tagállamok részére a programjaik keretében kerülnek kiosztásra, feltéve, hogy az a személy, akire tekintettel a hozzájárulás előirányozták, ténylegesen áthelyezésre került valamely tagállamba, visszaküldése ténylegesen megtörtént, vagy kérelmezőként ténylegesen nyilvántartásba vették a(z) .../.../EU rendelet [dublini rendelet] alapján felelős tagállamban.

(8)  E finanszírozás nem fordítható a program más intézkedéseire, kivéve megfelelően indokolt esetben és a Bizottságnak a program módosításával adott jóváhagyása esetén. [Mód. 120]

17a. cikk

A 604/2013/EU rendelet végrehajtásához szükséges erőforrások

(1)  A felelős tagállamot meghatározó tagállam az e rendelet 11. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban kiszámított előirányzatán felül visszatérítésként megkapja a nemzetközi védelmet kérelmező személy fogadásával kapcsolatos költségek összegét a kérelem időpontjától kezdve addig az időpontig, amikor a kérelmező személyt áthelyezik a felelős tagállamba, vagy amikor a felelős tagállamot meghatározó tagállam a 604/2013/EU rendeletnek megfelelően felelősséget vállal a kérelmező személyért.

(2)  Az átadó tagállam az e rendelet 11. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban kiszámított előirányzatán felül visszatérítésként megkapja a 604/2013/EU rendelet 18. cikke (1) bekezdésének c) és d) pontjában említett kérelmező vagy más személy átadásához szükséges költségeket.

(3)  Minden tagállam az e rendelet 11. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban kiszámított összeg mellett 10 000 EUR átalányösszegben részesül minden kísérő nélküli kiskorú után, aki az adott tagállamban nemzetközi védelmet élvez, feltéve, hogy az adott tagállam a 16. cikk (1) bekezdése értelmében nem jogosult az adott kísérő nélküli kiskorú tekintetében átalányösszeg kifizetésére.

(4)  A jelen cikkben szereplő visszatérítés a költségvetési rendelet 125. cikkével összhangban finanszírozás formáját ölti.

(5)  A (2) bekezdésben említett visszatérítés a tagállamok részére a programjaik keretében kerül kifizetésre, feltéve, hogy az a személy, akire tekintettel a visszatérítést előirányozták, a 604/2013/EU rendelet alapján ténylegesen áthelyezésre került valamely tagállamba. [Mód. 121]

17b. cikk

A nemzetközi védelmet kérelmező vagy a nemzetközi védelemben részesülő személyek átszállítására szolgáló források

(1)  A szolidaritás és az igazságos felelősségmegosztás elvének érvényesítése céljából a tagállamok a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban kiszámított összeg mellett kiegészítő összeget kapnak, amelynek átalányösszege más tagállamból átszállított, nemzetközi védelmet kérelmező vagy védelemben részesülő személyenként 10 000 EUR.

(2)  Adott esetben a tagállamok az (1) bekezdésben említett személyek családtagjai után is jogosultak lehetnek az átalányösszegre, amennyiben az említett családtagok átszállítására e rendeletnek megfelelően került sor.

(3)  Az (1) bekezdés szerinti kiegészítő összegeket az érintett tagállamok részére első alkalommal a nemzeti programjukat jóváhagyó egyedi finanszírozási határozat, később pedig a nemzeti programjukat jóváhagyó határozathoz csatolandó finanszírozási határozat keretében kell kiutalni. E finanszírozás nem fordítható a program más intézkedéseire, kivéve megfelelően indokolt esetben és a Bizottságnak a program módosításával adott jóváhagyása esetén.

(4)  A tagállamok közötti szolidaritással és felelősségmegosztással kapcsolatos, az EUMSZ 80. cikkében említett célkitűzések hatékony megvalósítása érdekében, és figyelembe véve különösen az infláció aktuális mértékét, a nemzetközi védelemben részesülő személyek egyik tagállamból egy másikba való átszállítása, áttelepítése és más humanitárius befogadási lehetőségek terén bekövetkező releváns fejleményeket, továbbá azokat a tényezőket, amelyek optimálissá tehetik az átalányösszeg formájában kínált pénzügyi ösztönző alkalmazását, valamint a rendelkezésre álló források keretein belül, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy megfelelőnek ítélt esetben az e cikk (1) bekezdésében említett átalányösszeget kiigazítsa. [Mód. 122]

18. cikk

Működési támogatás

(1)  A működési támogatás a tagállami előirányzatnak az a része, amelyet a tagállamok az Unió számára közszolgáltatást jelentő feladatok és szolgáltatások ellátásáért felelős hatóságok támogatására fordíthatnak;

(2)  Az egyes tagállamok az alap keretében nemzeti programjaik számára elkülönített összeg 10 %-át használhatják fel a 3. cikk (2) bekezdése a) és c) pontja szerinti célok keretében történő ellátásáért felelős hatóságok számára nyújtott működési támogatás finanszírozására. [Mód. 123]

(3)  A működési támogatást használó tagállamoknak meg kell felelniük a menekültügy és a bevándorlás visszatérés terén érvényben lévő uniós vívmányoknak, és teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt jogokat és elveket. [Mód. 124]

(4)  A tagállamoknak programjukban és a 30. cikkben említett éves teljesítményjelentésben meg kell indokolniuk, hogy miért használnak működési támogatást e rendelet célkitűzéseinek elérésére. A program jóváhagyását megelőzően a Bizottság az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatallal, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel a 13. cikknek megfelelően értékeli az alaphelyzetet azokban a tagállamokban, amelyek jelezték működési támogatás igénybevételére vonatkozó szándékukat. A Bizottság figyelembe veszi az említett tagállamok által szolgáltatott információkat és adott esetben az (EU) ../.. rendelet [az Európai Unió Menekültügyi Támogatási Hivatal által alkalmazott Ügynökségéről szóló rendelet] és az 1053/2013/EU rendelet szerinti, e rendelet hatálya alá tartozó nyomonkövetési eljárások fényében rendelkezésre álló információkat. [Mód. 125]

(5)  A működési támogatást a VII. mellékletben megállapított konkrét feladatokra és szolgáltatásokra támogatható intézkedésekre kell fordítani. [Mód. 126]

(6)  Az előre nem látható vagy új körülmények kezelése, illetve a finanszírozás hatékony végrehajtása céljából, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VII. mellékletben szereplő konkrét feladatok és szolgáltatások listájának módosítása támogatható intézkedések listájának módosítása céljából. [Mód. 127]

3. SZAKASZ

A KÖZVETLEN ÉS KÖZVETETT IRÁNYÍTÁS SZERINTI TÁMOGATÁS ÉS VÉGREHAJTÁS

19. cikk

Hatály

Az e szakasz szerinti támogatás végrehajtása közvetlenül a Bizottság által történik a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban, vagy közvetve az említett cikk c) pontjának megfelelően.

20. cikk

Uniós intézkedések

(1)  Az uniós intézkedések transznacionális projektek vagy az Unió számára különösen fontos projektek, e rendelet célkitűzéseinek megfelelően végrehajtva.

(2)  A Bizottság kezdeményezésére az alap felhasználható e rendeletnek a 3. cikkben említett célkitűzéseire vonatkozó uniós intézkedések finanszírozására, a III. melléklettel összhangban.

(3)  Az uniós intézkedések a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában – különösen vissza nem térítendő támogatás, pénzdíj és közbeszerzés formájában – nyújthatnak finanszírozást. Finanszírozást biztosíthatnak vegyesfinanszírozási műveletek keretében finanszírozási eszköz formájában is.

(4)  A közvetlen és közvetett irányítás szerint megvalósított vissza nem térítendő támogatások odaítélésére és kezelésére a költségvetési rendelet [VIII. címével] összhangban kerül sor. [Mód. 128]

(4a)  A Bizottság gondoskodik a 3. cikk (2) bekezdésében említett célok közötti rugalmas, tisztességes és átlátható forráselosztásról. [Mód. 129]

(5)  A javaslatokat vizsgáló értékelő bizottság állhat külső szakértőkből.

(6)  A kölcsönös biztosítási mechanizmushoz való hozzájárulások fedezhetik a címzettek által visszafizetendő pénzösszegek behajtásával kapcsolatos kockázatot, és elegendő garanciát jelentenek a költségvetési rendelet értelmében. Az (EU) ../.. rendelet [a garanciaalapról szóló rendelet helyébe lépő rendelet] [X. cikkében] megállapított rendelkezések alkalmazandók. [Mód. 130]

21. cikk

Az Európai Migrációs Hálózat

(1)  Az alap támogatja az Európai Migrációs Hálózatot, és biztosítja a tevékenységéhez, valamint jövőbeli fejlesztéséhez szükséges pénzügyi támogatást.

(2)  Az Európai Migrációs Hálózat részére az alap éves előirányzataiban elérhetővé tett összeget, valamint a tevékenységeinek prioritásait meghatározó munkaprogramot a Bizottság fogadja el azt követően, hogy azt az irányítóbizottság a módosított 2008/381/EK határozat 4. cikke (5) bekezdésének a) pontjával összhangban jóváhagyta. A költségvetési rendelet [110.] cikke értelmében a Bizottság határozata finanszírozási határozatnak minősül. Az erőforrások időben történő rendelkezésre állásának biztosítása érdekében a Bizottság külön finanszírozási határozatban fogadhatja el az Európai Migrációs Hálózat munkaprogramját. [Mód. 131]

(3)  Az Európai Migrációs Hálózat tevékenységeihez biztosított pénzügyi támogatás a 2008/381/EK határozat 3. cikkében említett nemzeti kapcsolattartó pontoknak nyújtott vissza nem térítendő támogatás és adott esetben közbeszerzési szerződések odaítélése formájában valósul meg, a költségvetési rendelettel összhangban.

21a. cikk

A 2008/381/EK határozat módosítása

A 2008/381/EK irányelv 5. cikkének (5) bekezdése a következő ponttal egészül ki:"

„da) kapcsolattartó pontként szolgál a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapról szóló rendelet szerinti finanszírozás potenciális kedvezményezettjei számára, és pártatlan útmutatást, gyakorlati információkat és segítséget nyújt az alap minden vonatkozásában, többek között az érintett nemzeti program vagy a Tematikus Eszköz szerinti finanszírozás iránti kérelmekkel kapcsolatban is.” [Mód. 132]

"

22. cikk

Vegyesfinanszírozási műveletek

Ezen Alap alap keretében a 2. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett vegyesfinanszírozási műveleteket az [InvestEu rendelettel] és a költségvetési rendelet X. címével összhangban kell végrehajtani. [Mód. 133]

23. cikk

Technikai segítségnyújtás a Bizottság kezdeményezésére

Az alap támogathatja Bizottság kezdeményezésére vagy nevében végrehajtott technikai segítségnyújtási intézkedéseket. Ezeknek az intézkedések 100 %-os finanszírozási aránya engedélyezett.

24. cikk

Ellenőrzések

Az (EU) rendelet [az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló rendelet] 127. cikke szerinti általános megbízhatóság alapját az uniós hozzájárulás felhasználására vonatkozóan személyek vagy jogalanyok – köztük az uniós intézmények vagy szervek által felhatalmazottaktól eltérőek – által végzett ellenőrzések képezik.

25. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és közzététel

(1)  Az uniós finanszírozás címzettjei népszerűsítik elismerik az uniós finanszírozás eredetét, intézkedéseket és azok eredményeit azáltal, hogy a megfelelő nyelven következetes, hatékony és érdemi információkat juttatnak el többféle releváns közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak. Az uniós finanszírozás láthatóságának biztosítása érdekében az uniós finanszírozás címzettjei az intézkedéssel kapcsolatos kommunikáció során hivatkoznak a finanszírozás eredetére. A címzettek e célból gondoskodnak arról, hogy különösen az intézkedések és azok eredményeinek a népszerűsítésekor gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak szánt minden kommunikációs anyag feltüntesse az Unió emblémáját, és kifejezetten megemlítse az Unió pénzügyi támogatását. [Mód. 34]

(2)  A Bizottság a lehető legszélesebb közönség elérése érdekében tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez az alaphoz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. Nevezetesen, a Bizottságnak információkat kell közzétennie a tematikus eszköz éves és többéves programjainak kidolgozásáról. A Bizottság a Tematikus Eszközből történő támogatásra kiválasztott műveletek listáját is közzéteszi egy nyilvánosan elérhető honlapon, és ezt a listát legalább háromhavonta frissíti. Az alaphoz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira prioritásainak végrehajtására vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek e rendelet célkitűzéseihez kapcsolódnak. Nevezetesen a Bizottság támogathatja a legjobb gyakorlatokat és az információk cseréjét az eszköz végrehajtása tekintetében. [Mód. 135]

(2a)  A Bizottság a (2) és a (3) bekezdésben említett adatokat nyílt, géppel olvasható formátumokban közzéteszi a 2003/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikke (1) bekezdésében(27) foglaltaknak megfelelően, amely lehetővé teszi az adatok sorba rendezését, keresését, kivonatolását, összehasonlítását és újrafelhasználását. Az adatokat prioritás, egyedi célkitűzés, a műveletek teljes támogatható költsége, a projektek teljes költségvetése, a közbeszerzési eljárások költségei, a kedvezményezettek neve és a szerződő fél neve alapján sorba lehet rendezni. [Mód. 136]

4. szakasz

A megosztott, közvetlen és közvetett irányítás szerinti támogatás és végrehajtás

26. cikk

Szükséghelyzeti támogatás

(1)  Az alap A Bizottság határozhat úgy, hogy sürgős és egyedi szükségletek megoldására nyújt pénzügyi támogatást nyújt az alábbi körülmények valamelyike vagy mindegyike miatt keletkezett szükséghelyzet esetén: [Mód. 137]

a)  súlyos migrációs nyomás egy vagy több tagállamban, amelyet harmadik országbeli állampolgárok harmadik országbeli állampolgárok előre nem látható jelentős vagy aránytalan beáramlása egy vagy több tagállambajellemez, ami jelentős és sürgős igényeket támaszt a befogadásukat és az idegenrendészeti őrizetet szolgáló létesítmények, a gyermekvédelmi rendszerek, valamint a menekültügyi és migrációkezelési rendszerek és eljárások tekintetében; [Mód. 138]

aa)  önkéntes áthelyezés; [Mód. 139]

b)  a 2001/55/EK irányelv(28) értelmében vett átmeneti védelmi mechanizmus végrehajtása;

c)  személyek előre nem látható jelentős vagy aránytalan beáramlása súlyos migrációs nyomás harmadik országokbaországokban, többek között ahol – politikai fejlemények, vagy konfliktusok vagy természeti katasztrófák miatt – védelemre szoruló személyek rekedhetnek, különösen, ha az hatással lehet ez EU felé irányuló irreguláris migrációs áramlatokra. [Mód. 140]

(1a)  Az e cikknek megfelelően harmadik országokban végrehajtott intézkedéseknek összhangban kell állniuk az Unió humanitárius politikájával és adott esetben azt ki kell egészíteniük, valamint tiszteletben kell tartaniuk a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos konszenzusban megállapított humanitárius elveket. [Mód. 141]

(1b)  Az e cikk (1) bekezdésének a), aa), b) és c) pontjában említett esetekben a Bizottság haladéktalanul tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot. [Mód. 142]

(2)  A szükséghelyzeti támogatás közvetlenül az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalnak, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa Hivatalának és harmadik országbeli állampolgárok előre nem látható jelentős vagy aránytalan beáramlásának kitett helyi és regionális hatóságoknak a decentralizált ügynökségeknek nyújtott vissza nem térítendő támogatása támogatás formáját öltheti, különös tekintettel azokra a helyi és regionális hatóságokra, amelyek felelősségi körébe tartozik a kísérő nélküli kiskorúak befogadása és integrációja. [Mód. 143]

(3)  A szükséghelyzeti támogatás a tagállami programok számára különíthető el, a tagállamok számára a 11. cikk (1) bekezdésének és az I. mellékletnek megfelelően kiszámított előirányzatuk mellett, feltéve, hogy az a programon belül ilyen címzett előirányzatként szerepel. E finanszírozás nem fordítható a program más intézkedéseire, kivéve megfelelően indokolt esetben és a Bizottságnak a program módosításával adott jóváhagyása esetén.

(4)  A közvetlen irányítás szerint megvalósított vissza nem térítendő támogatások odaítélésére és kezelésére a költségvetési rendelet [VIII. címével] rendelettel összhangban kerül sor. [Mód. 144]

(4a)  Amennyiben az intézkedés végrehajtása érdekében szükséges, a sürgősségi segéllyel olyan kiadások is fedezhetők, amelyek a támogatás iránti kérelem vagy a segítségnyújtás iránti kérelem benyújtásának időpontját megelőzően, de legkorábban 2021. január 1-jén merültek fel. [Mód. 145]

27. cikk

Kumulatív, kiegészítő és kombinált finanszírozás

(1)  Az alap keretében hozzájárulásban részesült intézkedésművelet hozzájárulást kaphat bármely bármilyen más uniós programból is, ideértve, így a megosztott irányítású alapokból is, irányítás alá eső programokat, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. A Bizottság által ismertetett programoknak együtt kell működniük egymással, és ki kell egészíteniük egymást, továbbá azokat a megkettőzések elkerülése végett a szükséges mértékű átláthatóság mellett kell kidolgozni. Az egyes uniós programokból a művelethez nyújtott hozzájárulásokra a megfelelő program szabályai alkalmazandók. A kumulatív finanszírozás összege nem haladhatja meg az intézkedés a művelet elszámolható költségeit, és a különböző uniós programokból nyújtott támogatások arányosan számíthatók ki a támogatási feltételeket tartalmazó dokumentumoknak megfelelően. [Mód. 146]

(2)  A kiválósági pecsétet elnyert intézkedések műveletek, illetve az alábbi, kumulatív, összehasonlítható feltételeknek megfelelő intézkedések: [Mód. 147]

a)  az eszköz keretében meghirdetett pályázati felhívás alapján értékelték őket;

b)  megfelelnek az adott pályázati felhívás minőségre vonatkozó minimumkövetelményeinek;

c)  a költségvetési korlátok miatt nem támogathatók az adott pályázati felhívás keretében.

az (EU) ../.. rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] [67.] cikke (5) bekezdésének és az (EU) ../.. rendelet [a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról szóló rendelet] [8.] cikkének megfelelően támogatásban részesülhetnek az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, a Kohéziós Alapból, az Európai Szociális Alap+-ból vagy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, amennyiben a szóban forgó cselekvések összhangban állnak az érintett program célkitűzéseivel. A támogatást nyújtó alap szabályai irányadóak.

5. szakasz

Nyomon követés, jelentéstétel és értékelés

1. alszakasz

Közös rendelkezések

28. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1)  A költségvetési rendelet [43. cikke (3) bekezdése h) pontjának i. és iii. alpontja] szerinti jelentéstételi követelményeknek megfelelően, a Bizottság az V. mellékletnek megfelelően legalább évente az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti a teljesítményre vonatkozó információkat. [Mód. 148]

(2)  A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az V. melléklet módosítására abból a célból, hogy elvégezze az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a teljesítményre vonatkozóan szolgáltatandó információk szükséges kiigazításait.

(3)  Az e rendelet célkitűzéseinek megvalósítása terén az alap előrelépéseiről történő jelentéstételhez használandó mutatókat a VIII. melléklet tartalmazza. A teljesítménymutatók esetében a kiindulási értéket nullában kell meghatározni. A 2024-re meghatározott részcélok és a 2029-re meghatározott célok kumulatívak. Kérésre a Bizottsághoz beérkezett, a teljesítmény- és eredménymutatókra vonatkozó adatokat az Európai Parlament és a Tanács számára elérhetővé kell tenni. [Mód. 149]

(4)  A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire és – adott esetben – a tagállamokra vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

(5)  Az alap által a célkitűzéseinek megvalósítása tekintetében elért előrehaladás hatékony értékelése érdekében, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VIII. melléklet módosítása céljából, hogy szükség esetén felülvizsgálja és kiegészítse a mutatókat, valamint hogy a nyomonkövetési és értékelési keret létrehozására, így a tagállamok által a projektekkel kapcsolatosan szolgáltatandó információkra vonatkozó rendelkezésekkel egészítse ki ezt a rendeletet.

29. cikk

Értékelés

(1)  A Bizottság elvégzi e rendelet – így az Alap keretében végrehajtott intézkedések – félidős és visszamenőleges értékelését.

(2)  A félidős és a visszamenőleges értékelést időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek. [Mód. 150]

29a. cikk

Értékelés

(1)  A Bizottság 2024. december 31-ig bemutatja a rendelet végrehajtásával kapcsolatos félidős értékelést. A félidős értékelésnek meg kell vizsgálnia az alap hatékonyságát, eredményességét, egyszerűsítését és rugalmasságát. Az értékelésnek konkrétabban az alábbiakra kell kiterjednie:

a)  az e rendelet célkitűzéseinek elérése felé tett előrehaladást, figyelembe véve a rendelkezésre álló összes releváns információt, különösen a tagállamok által a 30. cikk szerint benyújtott éves teljesítményjelentéseket és a VIII. mellékletben meghatározott kimeneti és eredménymutatókat;

b)  az Unió ezen alap keretében végrehajtott fellépéseinek és műveleteinek hozzáadott értékét;

c)  a menekültüggyel és a migrációval kapcsolatos uniós szolidaritáshoz való hozzájárulást;

d)  a II. mellékletben meghatározott végrehajtási intézkedések és a III. mellékletben meghatározott fellépések további relevanciája;

e)  az alap keretében támogatott intézkedések és a más uniós alapokból – például a strukturális alapokból és az Unió külső finanszírozási eszközeiből – nyújtott támogatás közötti kiegészítő jelleg, koordináció és koherencia;

f)  az alap hosszabb távú és fenntarthatósági hatásai.

A középidős értékelés figyelembe veszi a korábbi alap – a 2014–2020 közötti Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap – hosszú távú hatásáról szóló visszamenőleges értékelési eredményeket, és adott esetben az e rendelet felülvizsgálatára irányuló jogalkotási javaslat kíséri.

(2)  2030. január 31-ig a Bizottság visszamenőleges értékelést végez. Ugyanezen dátumig a Bizottság benyújtja az értékelési jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A visszamenőleges értékelés részét képezi az (1) bekezdésben meghatározott elemek értékelése. Az alap hosszabb távú eredményei és hatásainak fenntarthatósága is értékelésre kerül, hogy az értékelés eredménye felhasználható legyen egy későbbi alap esetleges megújításával vagy módosításával kapcsolatos döntés során.

Az első bekezdésben és az e bekezdés első albekezdésében hivatkozott félidős és visszamenőleges értékeléseket a 3a. cikkben foglalt partnerségi elvvel összhangban a szociális partnerek, a civil szervezetek – köztük a migráns- és menekültszervezetek–, az egyenlőséggel foglalkozó szervek, a nemzeti emberi jogi intézmények és más érintett szervezetek érdemi részvétele mellett kell elvégezni.

3.  Félidős és visszamenőleges értékelése során a Bizottság különös figyelmet fordít a harmadik országok által, a harmadik országokban vagy ezekkel kapcsolatban végrehajtott intézkedéseknek az 5. cikk és a 13. cikk (8) bekezdése alapján végzett értékelésére. [Mód. 151]

2. alszakasz

A megosztott irányításra vonatkozó szabályok

30. cikk

Éves teljesítményjelentés

(1)  A tagállamok 2023. február 15-ig és azt követően 2031-ig bezárólag minden évben ugyaneddig az időpontig benyújtják a Bizottságnak az (EU) …/2021 rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] 36. cikkének (6) bekezdésében említett éves teljesítményjelentést. A 2023-ban benyújtandó jelentés a program 2022. június 30-ig történő végrehajtását fedi le. A tagállamok e jelentéseket egy külön erre a célra létrehozott weboldalon teszik közzé, és továbbítják azokat az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. [Mód. 152]

(2)  Az éves teljesítményjelentés különösen az alábbiakra vonatkozó információkat tartalmaz:

a)  eredmények a program végrehajtása, valamint a mérföldkövek és a célok elérése terén, figyelembe véve az (EU) …/2021 rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] [37.] cikkében előírt legfrissebb a Bizottsághoz továbbított halmozott adatokat; [Mód. 153]

aa)  a nemzeti program éves pénzügyi kimutatásainak a visszafizetett összegek, a végső kedvezményezettek javára történő előfinanszírozás és a ténylegesen felmerült kiadások szerinti bontása; [Mód. 154]

b)  a program teljesítését érintő problémák, valamint az azok kezelése céljából hozott intézkedések, beleértve a Bizottság által az EUMSZ 258. cikke szerinti jogsértési eljárásnak megfelelően kiadott indokolással ellátott véleményeket is; [Mód. 155]

c)  az alapból alap keretében támogatott intézkedések és a más uniós alapokból – különösen a harmadik országokban meglévő vagy azokkal kapcsolatos alapokból például a strukturális alapokból és az Unió külső finanszírozási eszközeiből – nyújtott támogatás közötti kiegészítő jelleg, koordináció és koherencia; [Mód. 156]

d)  a program hozzájárulása a vonatkozó uniós vívmányok és cselekvési tervek megvalósításához, valamint a menekültügy területén a tagállamok közötti együttműködéshez és szolidaritáshoz; [Mód. 157]

da)  az alapjogi követelmények tiszteletben tartása; [Mód. 158]

e)  a kommunikációs és láthatósági intézkedések végrehajtása;

f)  az előtámogató feltételek teljesítése és azok alkalmazása a programozási időszak folyamán;

g)  az alap segítségével áttelepített vagy befogadott személyek száma a 16. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti összegekkel összhangban; [Mód. 159]

h)  a nemzetközi védelmet kérelmezett vagy abban részesülő olyan személyek száma, akiket a 17. 17b. cikkel összhangban valamely tagállamból egy másikba szállítottak át. [Mód. 160]

ha)  a programon keresztül segítségnyújtásban részesített, különleges bánásmódot igénylő személyek száma, a gyermekeket és a nemzetközi védelemben részesített személyeket is beleértve; [Mód. 161]

(3)  A Bizottság a teljesítményjelentés benyújtásának időpontjától számított két hónapon belül megteszi az arra vonatkozó észrevételeit. Amennyiben a Bizottság e határidőn belül nem tesz észrevételt, a jelentést elfogadottnak kell tekinteni. A Bizottság – az éves teljesítményjelentések összefoglalójának elfogadását követően – azokat az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére bocsátja, és egy erre a célra létrehozott weboldalon közzéteszi. Amennyiben a tagállamok nem továbbítják az (1) bekezdésnek megfelelően az éves teljesítményjelentés teljes szövegét, úgy azt kérésre az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére kell bocsátani. [Mód. 162]

(4)  Az e cikk végrehajtására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében, a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el, amely létrehozza az éves teljesítményjelentés sablonját. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 33. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

31. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1)  Az (EU) …/… [a közös rendelkezésekről szóló új rendelet] IV. címe szerinti nyomon követésnek és értékelésnek a VI. melléklet 1., 2. és 3. táblázatába foglalt beavatkozási típusokon kell alapulnia. Az előre nem látható vagy új körülmények kezelése, illetve a finanszírozás hatékony végrehajtása céljából a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a beavatkozási típusoknak a 32. cikkel összhangban történő módosítása céljából.

(2)  E közös mutatókat az (EU) …/2021 [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] 12. cikkének (1) bekezdése, 17. és 37. cikke szerint kell használni.

III. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

32. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)  A Bizottságnak a 4., 9., 13., 16., 17b., 18, 28. és 31. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2028. december 31-ig terjedő időszakra szól. [Mód. 163]

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4., 9., 13., 16., 17b.,18., 28. és 31. bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. [Mód. 164]

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)  A 4., 9. 13., 16., 17b.,18., 28. és 31. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus kizárólag akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, vagy ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik. [Mód. 165]

33. cikk

Bizottsági eljárás

(1)  A Bizottságot a Menekültügyi és Migrációs Alappal, a Belső Biztonsági Alappal, valamint a határigazgatási és vízumügyi eszközzel foglalkozó koordinációs bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)  E bekezdésre való hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet  4. cikkét kell alkalmazni.

(3)  Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadja el a végrehajtási aktus tervezetét. Ez nem vonatkozik a 30. cikk (4) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusra.

34. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)  E rendelet nem érinti a vonatkozó intézkedések folytatását vagy módosítását az 516/2014/EU rendelettel létrehozott, a 2014–2020-as időszakra vonatkozó Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap alapján, amelyet továbbra is alkalmazni kell az említett intézkedésekre azok lezárásáig.

(2)  Az alap pénzügyi keretösszegéből az alap és annak elődje, az 516/2014/EU rendelet alapján létrehozott Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások is fedezhetők.

35. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

I. MELLÉKLET

A megosztott irányítás szerinti programok pénzügyi keretösszegének felosztására vonatkozó kritériumok

1.  A 11. cikkben említett, rendelkezésre álló források a tagállamok között az alábbi módon kerülnek bontásra:

a)  Kizárólag a programozási időszak kezdetén, mindegyik tagállam 5 000 000 10 000 000 EUR átalányösszeget kap az alapból; [Mód. 166]

b)  A 11. cikkben említett, fennmaradó forrásokat a következő kritériumok alapján kell elosztani:

–  30 % a menekültügy számára;

–  30 % a legális migráció és az integráció számára;

–  40 % az irreguláris migráció elleni küzdelem számára, a visszaküldéseket is ideértve.

2.  Az irreguláris migráció elleni küzdelem területén a következő kritériumokat érvényesülnek, és azokat a következőképpen kell súlyozni:

a)  30 % azon személyek számának arányában, akik az alábbi kategóriák valamelyikébe tartoznak:

–  bármely harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy, aki a genfi egyezményben meghatározott státuszt kapott;

–  bármely harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy, aki az átdolgozott 2011/95/EU irányelv(29) szerinti kiegészítő védelmet élvez;

–  bármely harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy, aki a 2001/55/EK irányelv(30) értelmében átmeneti védelmet élvez.

b)  60 % a nemzetközi védelmet kérelmező harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek számának arányában.

c)  10 % azon nemzetközi védelmet kérelmező harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek számának arányában, akiket áttelepítettek vagy áttelepítenek valamely tagállamba.

3.  A legális migráció területén a következő kritériumok érvényesülnek, és azokat a következőképpen kell súlyozni:

a)  40 % a tagállamban legálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok teljes számának arányában.

b)  60 % az első tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok számának arányában.

c)  A (3) bekezdés b) pontjában szereplő számítás során azonban az alábbi személyek kategóriái nem vehetők figyelembe:

–  harmadik országbeli állampolgárok, akik munkavállalásra tekintettel kaptak 12 hónapnál rövidebb ideig érvényes első tartózkodási engedélyt;

–  tanulmányok, diákcsere, fizetés nélküli gyakornoki állás vagy önkéntes szolgálat céljából befogadott harmadik országok állampolgárai a 2004/114/EK tanácsi irányelvvel(31), vagy adott esetben az (EU) 2016/801 irányelvvel(32) összhangban;

–  tudományos kutatás céljából befogadott harmadik országok állampolgárai a 2005/71/EK tanácsi irányelvvel(33), vagy adott esetben az (EU) 2016/801 irányelvvel összhangban;

4.  Az illegális migráció elleni küzdelem területén – a visszaküldéseket is ideértve – a következő kritériumok érvényesülnek, és azokat a következőképpen kritérium érvényesülkell súlyozni: [Mód. 167]

a)  50 % azon Azon harmadik országbeli állampolgárok számának arányában száma, akik nem agy már nem teljesítik a tagállamba történő belépés és tartózkodás feltételeit, és akikre nemzeti és/vagy közösségi uniós jog alapján, azaz igazgatási vagy bírósági határozat vagy törvény alapján olyan végleges visszatérési határozat vonatkozik, amely megállapítja vagy kimondja a tartózkodás jogellenes voltát, és visszatérési kötelezettséget állapít meg; [Mód. 168]

b)  50 % azon harmadik országbeli állampolgárok száma arányában, akik az elmúlt három évben közigazgatási vagy bírósági távozást elrendelő végzés alapján önkéntesen vagy kényszerített módon ténylegesen elhagyták a tagállam területét. [Mód. 169]

5.  A kezdeti felosztás céljából a referenciaszámok a tagállamok által az e rendelet alkalmazhatóságának időpontjában az uniós jognak megfelelően szolgáltatott adatok alapján a Bizottság (Eurostat) által az előző három naptári évre vonatkozóan készített legfrissebb éves statisztikai adatok. Az adatokat – ideértve a gyermekek adatait – életkor és nem, az egyedi sebezhetőségek és a menekültügyi státusz szerinti bontásban kell szerepeltetni. A félidős értékeléshez a referenciaadatok a Bizottság (Eurostat) által az előző három naptári évre vonatkozóan a 2024. évi félidős felülvizsgálat idején rendelkezésre álló, a tagállamok által az uniós jognak megfelelően szolgáltatott adatok alapján készített legfrissebb éves statisztikai adatok. Amennyiben a tagállamok nem juttatták el a Bizottsághoz (Eurostat) az érintett statisztikát, úgy a lehető leghamarabb ideiglenes adatokkal kell szolgálniuk. [Mód. 170]

6.  Mielőtt a Bizottság (Eurostat) ezeket az adatokat referenciaadatként elfogadná, a szokásos operatív eljárásoknak megfelelően értékeli a statisztikai információ minőségét, összehasonlíthatóságát és teljességét. A Bizottság (Eurostat) kérésére a tagállamok megküldik a Bizottságnak az ehhez szükséges valamennyi információt.

II. MELLÉKLET

Végrehajtási intézkedések

1.  Az alap a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéshez azáltal járul hozzá, hogy a következő végrehajtási intézkedésekre összpontosít:

a)  Az uniós vívmányok és a közös európai menekültügyi rendszerhez kapcsolódó prioritások egységes alkalmazásának biztosítása;

b)  szükség esetén a tagállamok menekültügyi rendszerei – többek között helyi és regionális szintű – kapacitásának támogatása az infrastruktúra, mint például – különösen a kiskorúak fogadására vonatkozó – megfelelő fogadási feltételek,infrastruktúrák és a szolgáltatások– például a jogi segítségnyújtás és képviselet, valamint a tolmácsolás – tekintetében; [Mód. 171]

c)  a tagállamok közötti szolidaritás és felelősségmegosztás támogatása, különösen a migrációs áramlások által leginkább érintett tagállamok javára, valamint a szolidaritási erőfeszítésekhez hozzájáruló tagállamok támogatása; [Mód. 172]

d)  a migrációs áramlások által érintett azon harmadik országokkal való szolidaritás és együttműködés fokozása, amelyekbe nemzetközi védelemre szoruló személyek nagy száma érkezett, többek között a befogadási feltételek és nemzetközi védelmi feltételek javítására való képességük megerősítéséhez való hozzájárulás révén, valamint áttelepítés és az Unión belüli védelemhez jutás egyéb legális lehetőségei révén, különösen az olyan kiszolgáltatott csoportok részére, mint a gyermekek és a kamaszok, akik az Unióban a védelem tekintetében kockázatnak vannak kitéve, továbbá valamint a migráció kezelése céljából harmadik országokkal folytatott partnerség és együttműködés. [Mód. 173]

da)  technikai és operatív segítségnyújtás végrehajtása egy vagy több más tagállam részére az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatallal együttműködésben. [Mód. 174]

2.  Az alap a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéshez azáltal járul hozzá, hogy a következő végrehajtási intézkedésekre összpontosít:

a)  a legális migrációt előmozdító szakpolitikák kidolgozásának és végrehajtásának támogatása, beleértve a családok újraegyesítését, valamint a legális migrációra vonatkozó uniós vívmányok végrehajtása, különös tekintettel a migrációról és a migráns munkavállalók védelméről szóló hatályos nemzetközi szabványokkal összhangban lévő legális munkaügyi migrációs eszközökre; [Mód. 175]

aa)  az Unióba való szabályos belépést és az uniós tartózkodást megkönnyítő strukturális és támogató intézkedések előmozdítása és kidolgozása; [Mód. 176]

ab)  a migrációs áramlások által érintett harmadik országokkal való partnerség és együttműködés fokozása, többek között az Unióba való legális belépési útvonalak révén a migrációs területen mutatott globális együttműködési erőfeszítések céljából; [Mód. 177]

b)  a harmadik országbeli állampolgárok társadalmi és gazdasági befogadását célzó korai integrációs intézkedések előmozdítása, aktív részvételük és a befogadó társadalom általi elfogadásuk előkészítése, különösen helyi vagy regionális hatóságok és társadalmi szervezetek bevonásával. [Mód. 178]

2a.  Az alap a 3. cikk (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéshez azáltal járul hozzá, hogy a következő végrehajtási intézkedésekre összpontosít:

a)  a harmadik országbeli állampolgárok társadalmi és gazdasági befogadását célzó korai integrációs intézkedések előmozdítása, a családegyesítések megkönnyítése, aktív részvételük és a befogadó társadalom általi elfogadásuk előkészítése, különösen helyi vagy regionális hatóságok, nem kormányzati szervezetek – köztük a menekült- és migránsszervezetek – és szociális partnerek bevonásával; valamint

b)  a kiszolgáltatott személyek számára az integrációs intézkedések tekintetében nyújtott védelmi intézkedések előmozdítása és végrehajtása. [Mód. 179]

3.  Az alap a 3. cikk (2) bekezdésének cca) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéshez azáltal járul hozzá, hogy a következő végrehajtási intézkedésekre összpontosít: [Mód. 180]

a)  az infrastruktúrára, eljárásokra és szolgáltatásokra vonatkozó uniós vívmányok és szakpolitikai prioritások egységes alkalmazásának biztosítása;

b)  összehangolt uniós illetve tagállami szintű megközelítés támogatása a visszaküldések igazgatása, a hatékony, méltóságteljes és fenntartható visszatérési kapacitás fejlesztése és az irreguláris migráció ösztönzőinek csökkentése terén; [Mód. 181]

c)  a támogatott önkéntes visszatérés, a családok nyomon követése és a reintegráció elősegítése a kiskorúak érdekeinek tiszteletben tartásával; [Mód. 182]

d)  a harmadik országokkal való együttműködés megerősítése, valamint a visszafogadási megállapodások és egyéb megállapodások – többek között a reintegráció – végrehajtására irányuló kapacitásaik erősítése és a fenntartható visszatérés lehetővé tétele. [Mód. 183]

3a.  Az alap a 3. cikk (2) bekezdésének cb) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéshez azáltal járul hozzá, hogy a következő végrehajtási intézkedésekre összpontosít:

a)  a nemzetközi jog és az Európai Unió alapvető jogokról szóló chartája betartásának előmozdítása és végrehajtása a migrációs politikák és intézkedések során;

b)  a tagállamok közötti szolidaritás és felelősségmegosztás támogatása, különösen a migrációs áramlások által leginkább érintett tagállamok iránti szolidaritás, valamint a tagállamok központi regionális és helyi szintű támogatása, a nemzetközi szervezetek, a nem kormányzati szervezetek és a szociális partnerek támogatása szolidaritási erőfeszítéseik során;

c)  a nemzetközi védelmet kérelmezett vagy abban részesülő személyek egyik tagállamból a másikba való átszállításának támogatása. [Mód. 184]

III. MELLÉKLET

A támogatás köre

Az eszköz által – a 3. cikknek megfelelően – támogatható intézkedések [Mód. 185]

1.  A 3. cikk (1) bekezdésében említett szakpolitikai célkitűzés keretei között az alap különösen az alábbiakat támogatja: [Mód. 186]

a)  nemzeti, regionális és helyi stratégiák kidolgozása és fejlesztése a menekültügy, a legális migráció, az integráció, különösen a helyi integrációs stratégiák, a visszatérés és az irreguláris migráció terén elért uniós vívmányok végrehajtása érdekében; [Mód. 187]

b)  igazgatási struktúrák, rendszerek és eszközök, valamint a személyzet és a megfelelő hatóságok és más releváns érdekelt felek részére nyújtandó képzések kialakítása és fejlesztése, adott esetben az illetékes uniós ügynökségekkel együttműködésben; [Mód. 188]

c)  szakpolitikák és eljárások kidolgozása, nyomon követése és értékelése, beleértve az a migrációra információ- és a nemzetközi védelemre vonatkozó adatok és statisztikák kidolgozását, gyűjtését, elemzését és terjesztésétadatcserét, valamint a közös statisztikai eszközök, módszerek és mutatók kidolgozását és alkalmazását az előrehaladás mérése és a szakpolitikai fejlemények értékelése céljából; [Mód. 189]

d)  információcsere, bevált gyakorlatok és stratégiák, kölcsönös tanulás, tanulmányok és kutatás, közös fellépések és műveletek kidolgozása és végrehajtása, valamint transznacionális együttműködési hálózatok létrehozása;

e)  a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő, az érintett személyek jogállásával és szükségleteivel összhangban lévő segítségnyújtási és támogatási szolgáltatások, különös tekintettel a kiszolgáltatott csoportokra személyekre; [Mód. 190]

ea)  a migráns gyermekek hatékony védelme, beleértve a gyermek mindenek felett álló érdekére vonatkozó értékelés végrehajtását a döntések meghozatala előtt, a migráns gyermekek védelméről szóló 2017. április 12-i bizottsági közleményben felsorolt összes intézkedés, például a megfelelő lakhatás biztosítása, valamint a kísérő nélküli kiskorúak részére gyámok megfelelő időben történő kinevezése, a Gyámügyi Intézmények Európai Hálózatának támogatása, valamint a gyermekek védelmét szolgáló politikák és eljárások kidolgozása, figyelemmel kísérése és értékelése, beleértve a gyermekek jogain alapuló, megfelelő mechanizmust; [Mód. 191]

f)  az érdekeltek és a nyilvánosság körében a menekültügy, az integráció, a legális migráció és a visszatérési politikák tudatosítására irányuló intézkedések, különös figyelemmel a kiszolgáltatott csoportokra, ezen belül a kiskorúakra; [Mód. 192]

2.  A 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett egyedi célkitűzés keretei között az alap különösen az alábbi intézkedéseket támogatja: [Mód. 193]

a)  anyagi támogatás nyújtása, ideértve a határon történő segítségnyújtást, a gyermekbarát és a nemi szempontokat figyelembe vevő létesítményeket, a helyi hatóságok által biztosított sürgősségi szolgáltatásokat, az oktatást, a képzést, a támogató szolgáltatásokat, a jogi segítségnyújtást és képviseletet és az egészségügyi és pszichológiai ellátást; [Mód. 194]

b)  menekültügyi eljárások lefolytatása, többek között családtagok felkutatása és jogi segítséghez és képviselethez, valamint tolmácsoláshoz való hozzáférés biztosítása a menedékkérők számára az eljárás minden szakaszában; [Mód. 195]

c)  a különleges eljárási vagy befogadási igényekkel rendelkező kérelmezők korai azonosítása, beleértve az emberkereskedelem áldozatainak, a kiskorúaknak és egyéb kiszolgáltatott személyeknek, például kínzás és nemi alapú erőszak áldozatainak az azonosítását, és speciális szolgálatokhoz történő átirányítását; [Mód. 196]

ca)  pszichoszociális és rehabilitációs szakszolgáltatások nyújtása az erőszak – többek között nemi alapú erőszak – és kínzás áldozatai számára; [Mód. 197]

d)  befogadási szálláshelyek, például a kisgyermekes családok igényeinek megfelelő kis lakóegységek és kis léptékű infrastruktúrák kialakítása vagy javítása, beleértve a helyi és a regionális hatóságok által kínált létesítményeket, illetve az ilyen létesítmények több tagállam általi közös használatának lehetőségét; [Mód. 198]

da)  a meglévő nemzeti gyermekvédelmi rendszerekbe beépített alternatív gondozási formák biztosítása és a gyermekek szükségleteinek kezelése a nemzetközi normákkal összhangban; [Mód. 199]

e)  a származási országgal kapcsolatos információk gyűjtésével, elemzésével és terjesztésével egymás közötti megosztásával kapcsolatos tagállami kapacitások fejleszté kapcsolatos tagállami kapacitások fejlesztése; [Mód. 200]

f)  az uniós a nemzeti áttelepítési [és humanitárius befogadási] keretrendszer, programok vagy humanitárius befogadási keretrendszerek az uniós áttelepítési kerettel összeegyeztethető nemzeti áttelepítési programok végrehajtására irányuló eljárásokhoz kapcsolódó intézkedések, az e rendeletben meghatározottak szerint; [Mód. 201]

g)  nemzetközi védelmet kérelmező, illetve nemzetközi védelemben részesülő személyek átszállítása; [Mód. 202]

h)  a harmadik országok kapacitásainak növelése a védelemre szoruló személyek védelmének javítása érdekében, többek között a harmadik országok gyermekvédelmi mechanizmusai fejlesztésének támogatásával, biztosítva, hogy a gyermekek minden területen védve legyenek az erőszakkal, a visszaélésekkel és az elhanyagolással szemben, illetve hozzáférjenek az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz; [Mód. 203]

i)  az őrizet és az intézményi ellátás hatékony alternatíváinak létrehozása, fejlesztése és javítása, különösen a kísérő nélküli kiskorúakkal, illetve a családdal érkező gyermekekkel és családokkal kapcsolatban, összhangban a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel. [Mód. 204]

3.  A 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett egyedi célkitűzés keretei között az alap különösen az alábbiakat támogatja: [Mód. 205]

a)  információs csomagok és kampányok, amelyek célja, hogy felhívják a figyelmet az Unióba irányuló legális migrációs csatornákra, és a legális migrációra vonatkozó uniós vívmányokra;

b)  az Unióba irányuló olyan mobilitási programok kidolgozása, ideértve – de nem kizárólag – mint a körkörös vagy ideiglenes migrációs rendszereket, ezen belül a szakképzést ésrendszerek, ideértve a foglalkoztathatóságot fokozó egyéb képzéseket képzéseket is; [Mód. 206]

c)  a harmadik országok munkaerő-toborzó ügynökségei valamint a tagállamok foglalkoztatási és bevándorlási szolgálatai közötti együttműködés;

d)  a harmadik országban megszerzett készségek és képesítések értékelése és elismerése, ideértve a szakmai tapasztalatot is, valamint azok átláthatóságának, és a tagállamokban megszerzett készségeknek és képesítéseknek való megfeleltethetősége megfeleltethetőségének értékelése, valamint a közös értékelési standardok kialakítása; [Mód. 207]

e)  a 2003/86/EK tanácsi irányelv(34) értelmében vett harmonizált végrehajtásának biztosítása érdekében a családegyesítési kérelmekkel kapcsolatos segítségnyújtás. [Mód. 208]

f)  a valamely tagállamban már jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok jogállásának megváltozásával kapcsolatos segítségnyújtás – beleértve a jogi segítségnyújtást és képviseletet –, különösen az uniós szinten meghatározott jogszerű tartózkodás jogállás megszerzésével kapcsolatban; [Mód. 209]

fa)  segítségnyújtás az Unióban legálisan tartózkodó, harmadik országbeli polgárok jogainak gyakorlásával kapcsolatban, nevezetesen az Unión belüli mobilitás és a foglalkoztatáshoz való hozzáférés terén; [Mód. 210]

g)  korai integrációs intézkedések, például a harmadik országbeli állampolgárok igényeinek megfelelő testre szabott támogatás, valamint az oktatásra, nyelvtanfolyamokra és egyéb képzésre összpontosító integrációs programok, például állampolgári ismeretek oktatása és szakmai tanácsadás; [Mód. 211]

h)  a harmadik országbeli állampolgárok számára az egyenlőséget és a köz- és magánszolgáltatásokhoz való hozzáférés és azok nyújtása terén egyenlőséget előmozdító intézkedések, ideértve azoknak a célcsoport igényeihez való igazítását; [Mód. 212]

i)  a kormányzati és nem kormányzati szervek közötti integrált együttműködés, többek között összehangolt integrációs támogató központok, például egyablakos ügyintézés révén; [Mód. 213]

j)  olyan intézkedések, amelyek révén a harmadik országok állampolgárait bevezetik a fogadó társadalomba, és amelyek lehetővé teszik számukra az aktív részvételt, valamint a fogadó társadalom általi elfogadást előmozdító intézkedések; [Mód. 214]

k)  a harmadik országok állampolgárai, a fogadó társadalom és a hatóságok közötti cserék és párbeszéd előmozdítása, többek között a harmadik országbeli állampolgárokkal folytatott konzultáció, valamint a kultúrák és vallások közötti párbeszéd révén. [Mód. 215]

3a.  A 3. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett egyedi célkitűzés keretei között az eszköz különösen az alábbiakat támogatja:

a)  integrációs intézkedések, például a harmadik országbeli állampolgárok igényeinek megfelelő testre szabott támogatás, valamint az inkluzív oktatásra és gondozásra, nyelvtanfolyamokra, tanácsadásra, szakképzésre és egyéb képzésre összpontosító integrációs programok, például állampolgári ismeretek oktatása és szakmai tanácsadás;

b)  a helyi hatóságok által nyújtott integrációs szolgáltatások kapacitásának kiépítése;

c)  a harmadik országbeli állampolgárok számára az egyenlőséget és a köz- és magánszolgáltatásokhoz való hozzáférés és azok nyújtása terén egyenlőséget előmozdító intézkedések, ideértve az oktatást, az egészségügyi ellátást és a pszichoszociális támogatást;

d)  a kormányzati és nem kormányzati szervek közötti integrált együttműködés, többek között összehangolt integrációs támogató központok, például egyablakos ügyintézés révén;

e)  olyan intézkedések, amelyek révén a harmadik országok állampolgárait bevezetik a fogadó társadalomba, és amelyek lehetővé teszik számukra az aktív részvételt, valamint a fogadó társadalom általi elfogadást előmozdító intézkedések;

f)  a harmadik országok állampolgárai, a fogadó társadalom és a hatóságok közötti cserék és párbeszéd előmozdítása, többek között a harmadik országbeli állampolgárokkal folytatott konzultáció, valamint a kultúrák és vallások közötti párbeszéd révén. [Mód. 216]

4.  A 3. cikk (2) bekezdésének cca) pontjában említett egyedi célkitűzés keretei között az eszköz különösen alap az alábbiakat támogatja: [Mód. 217]

a)  befogadássala nyitott befogadással kapcsolatos infrastruktúra fejlesztése és az őrizettel kapcsolatos meglévő infrastruktúra fejlesztésekialakítása, beleértve az ilyen létesítmények több tagállam általi közös használatának lehetőségét; [Mód. 218]

b)  az őrizet hatékony alternatíváinak bevezetése, fejlesztése, megvalósítása és javítása a közösségen belüli esetkezelés alapján, különösen a kísérő nélküli kiskorúakkal és családokkal kapcsolatban; [Mód. 219]

ba)  az emberkereskedelem áldozatainak azonosítása és fogadása a 2011/36/EU irányelvvel és a 2004/81/EK tanácsi irányelvvel összhangban(35); [Mód. 220]

c)  a 2008/115/EK irányelv(36) 8. cikkének (6) bekezdésében meghatározott, kitoloncolást ellenőrző független és hatékony rendszerek bevezetése és végrehajtása;

d)  az irreguláris migrációval kapcsolatos ösztönzők – többek között az irreguláris migránsok foglalkoztatása –csökkentése elleni küzdelem hatékony és megfelelő ellenőrzések, kockázatértékelés, a személyzet képzése, és olyan mechanizmusok létrehozása és végrehajtása révén, amelyeken keresztül az illegális migránsok kifizetéseket igényelhetnek vissza és panaszt nyújthatnak be munkaadójuk ellen, illetve tájékoztatási és tudatosságnövelő kampányok révén a munkáltatók és az irreguláris migránsok tájékoztatása céljából a 2009/52/EK irányelv(37) szerinti jogaik és kötelezettségeik vonatkozásában; [Mód. 221]

e)  a visszatérési műveletek előkészítése, többek között kiutasítási határozatok kibocsátásához vezető, harmadik országbeli állampolgárok azonosításával, úti okmányok kiállításával és családtagok felkutatásával kapcsolatos intézkedések;

f)  együttműködés a harmadik országok konzuli hatóságaival és bevándorlási vagy egyéb érintett hatóságaival és szolgálataival úti okmányok beszerzése, a visszatérés megkönnyítése és a visszafogadás biztosítása céljából, többek között harmadik országok összekötő tisztviselőinek kiküldése révén;

g)  visszatérési segítségnyújtás, különösen támogatott önkéntes visszatérés és a támogatott önkéntes visszatérési programokra vonatkozó információk, többek között a gyermekeknek a visszatérési eljárás során nyújtott speciális útmutatás, valamint a gyermekek jogain alapuló rugalmas segítő mechanizmusok révén; [Mód. 222]

h)  a kitoloncolást célzó műveletek a kapcsolódó intézkedésekkel együtt, az uniós jogban meghatározott normáknak megfelelően, a kényszerítő eszközök kivételével;

i)  a visszatérésre kötelezett személy tartós visszatérését és visszailleszkedését támogató intézkedések;

j)  harmadik országokban található, az érkezéskor megfelelő átmeneti szállást és befogadást biztosító létesítmények és támogató szolgáltatások, többek között a kísérő nélküli kiskorúak és más veszélyeztetett csoportok számára, a nemzetközi normákkal összhangban valamint gyors átállás a közösségi alapú szállások kialakítására; [Mód. 223]

k)  együttműködés harmadik országokkal az irreguláris migráció elleni küzdelem valamint a hatékony visszatérés és visszafogadás terén, többek között a visszafogadási megállapodások és egyéb megállapodások végrehajtása keretében; [Mód. 224]

l)  olyan intézkedések, amelyek célja, hogy felhívják a figyelmet a bevándorlás migráció jogszerű csatornáira és az illegálisirreguláris bevándorlás kockázataira; [Mód. 225]

m)  harmadik országokban végzett, többek között az infrastruktúrát és felszerelést érintő intézkedések és egyéb intézkedések támogatása, amennyiben azok hozzájárulnak a harmadik országok és az Unió és tagállamai közötti hatékony együttműködés fokozásához a visszatérés és visszafogadás tekintetében. [Mód. 226]

4a.  A 3. cikk (2) bekezdésének cb) pontjában említett egyedi célkitűzés keretei között az alap az alábbi intézkedéseket támogatja:

a)  a nemzetközi védelmet kérelmező személyek vagy a nemzetközi védelemben részesülő személyek egyik tagállamból a másikba történő átszállításának végrehajtása, beleértve az e rendelet 17b. cikkében említett intézkedéseket is;

b)  kirendelt személyzet vagy pénzügyi támogatás formájában nyújtott operatív támogatás az egyik tagállam részéről egy másik, a migrációs kihívások által érintett tagállam számára;

c)  a nemzeti áttelepítési programok vagy humanitárius befogadási keretrendszerek végrehajtására irányuló eljárásokhoz kapcsolódó intézkedések. [Mód. 227]

IV. MELLÉKLET

A magasabb társfinanszírozásra jogosult intézkedések a 12. cikk (2) bekezdésével és a 13. cikk (7) bekezdésével összhangban

–  A helyi és regionális hatóságok és a társadalmi szervezetek, többek között a menekült- és migránsszervezetek által végrehajtott integrációs intézkedések; [Mód. 228]

–  Az őrizet és az intézményi ellátás hatékony alternatíváinak kidolgozására és végrehajtására irányuló intézkedések; [Mód. 229]

–  Támogatott önkéntes visszatérési és reintegrációs programok és ezekhez kapcsolódó tevékenységek;

–  A kiszolgáltatott személyeket és a különleges befogadási és/vagy eljárási igényekkel rendelkező, nemzetközi védelmet kérelmező személyeket célzó intézkedések, ideértve a migráns gyermekek, különösen a kísérő nélküli kiskorúak hatékony védelmét biztosító intézkedéseket. [Mód. 230]

V. MELLÉKLET

A 28. cikk (1) bekezdésében említett alapvető teljesítménymutatók

1. egyedi célkitűzés: A közös európai menekültügyi rendszer valamennyi vonatkozásának megerősítése és fejlesztése, beleértve annak külső dimenzióját:

-1.  Az alábbiakban felsorolt valamennyi fő teljesítménymutatót nem és kor alapján kell szétbontani. [Mód. 231]

1.  Az alap felhasználása révén áttelepített személyek száma.

1a.  a humanitárius befogadási rendszerek keretében befogadott személyek száma; [Mód. 232]

2.  A befogadási rendszerben lévő személyek száma a menedékkérők számához viszonyítva.

3.  Az azonos országból származó, védelemben részesített menedékkérők arányának konvergenciája.

3a.  A nemzetközi védelmet kérelmezett személyek száma, akiknek az egyik tagállamból egy másikba történő átszállítását az alapból finanszírozták; [Mód. 233]

3b.  A nemzetközi védelmet élvező személyek száma, akiknek az egyik tagállamból egy másikba történő átszállítását az alapból finanszírozták; [Mód. 234]

1a. egyedi célkitűzés: A tagállamokba irányuló legális migráció támogatása:

1.  Az alap felhasználása révén kiadott kék kártyák száma.

2.  Az alap támogatásával vállalaton belül áthelyezetti státuszt kapott személyek.

3.  A család-újraegyesítésre jelentkezők és az alap támogatásával a családjukkal ténylegesen újraegyesültek száma.

4.  Az alap támogatásával hosszú távú tartózkodási engedélyt kapott, harmadik országbeli polgárok száma. [Mód. 235]

2. egyedi célkitűzés: A tagállamokba irányuló legális migráció támogatása, ideértve a harmadik országbeli állampolgárok integrációjához való hozzájárulás hozzájárulást: [Mód. 236]

1.  Azon személyek száma, akik részt vettek az alap által támogatott, kivándorlást előkészítő intézkedésekben.

2.  Azon személyek száma, akik részt vettek az alap által támogatott integrációs intézkedésekben., és akik arról számoltak be, hogy az intézkedések kedvező hatást gyakoroltak a korai integrációjukra, az alap által támogatott integrációs intézkedésekben részt vevő személyek teljes számához viszonyítva; [Mód. 237]

2a.  Azon személyek száma, akik részt vettek az alap által támogatott integrációs intézkedésekben, és akik később állást szereztek. [Mód. 238]

2b.  Azon személyek száma, akik részt vettek az alap által támogatott integrációs intézkedésekben, és képesítéseiket elismerték vagy diplomát szereztek valamely tagállamban. [Mód. 239]

3. egyedi célkitűzés: Hozzájárulás az illegális migráció megakadályozásához és a harmadik országokba való tényleges visszaküldés és visszafogadás biztosításához:

1.  Az ország területének elhagyására felszólító határozatot követő, az alap által támogatott visszatérések száma az ország területének elhagyására felszólított harmadik országbeli állampolgárok számához viszonyítva. [Mód. 240]

2.  Az alapból társfinanszírozott, visszatérést megelőző vagy visszatérést követő visszailleszkedési támogatásban részesült visszatérő személyek száma az alap által támogatott visszatérések teljes számához viszonyítva.

3a. egyedi célkitűzés: Szolidaritás és a felelősség méltányos megosztásának biztosítása

1.  A nemzetközi védelmet kérelmezők az e rendelet 17b. cikke szerint elvégzett átszállításainak száma.

1a.  A nemzetközi védelemben részesülők az e rendelet 17b. cikke szerint elvégzett átszállításainak száma.

2.  A migrációs kihívásoknak kitett tagállamok számára biztosított kirendelt személyzet vagy pénzügyi támogatások száma.

3.  Az alap felhasználása révén a humanitárius rendszerek keretében áttelepített vagy befogadott személyek száma. [Mód. 241]

VI. MELLÉKLET

A beavatkozás típusai

1. TÁBLÁZAT: A BEAVATKOZÁSI TERÜLET DIMENZIÓRA VONATKOZÓ KÓDOK

I.  KEMR

001

Befogadási feltételek

002

Menekültügyi eljárások

003

Az uniós vívmányok végrehajtása

004

Migráns gyermekek

005

Különleges befogadási és eljárási igényekkel rendelkező személyek

006

Áttelepítés

007

Tagállamok közötti szolidaritási erőfeszítések

008

Működési támogatás

II.  Legális migráció és integráció

001

Integrációs stratégiák kidolgozása

002

Emberkereskedelem áldozatai

003

Integrációs intézkedések – tájékoztatás és orientáció, egyablakos ügyintézés

004

Integrációs intézkedések – nyelvoktatás

005

Integrációs intézkedések – állampolgári ismeretek oktatása és egyéb képzés

006

Integrációs intézkedések – Bevezető ismeretek, részvétel, információcsere a befogadó társadalommal

007

Integrációs intézkedések – alapvető szükségletek

008

Kivándorlást előkészítő intézkedések

009

Mobilitási programok

010

Jogszerű tartózkodási státusz megszerzése

III.  Visszaküldés

001

Az őrizet alternatívái

002

A befogadás/őrizet feltételei

003

Kiutasítási eljárások

004

Támogatott önkéntes visszatérés

005

Visszailleszkedési támogatás

006

Kiutasítási/visszatérési műveletek

007

Kitoloncolást ellenőrző rendszer

008

Kiszolgáltatott személyek/kísérő nélküli kiskorúak

009

Az irreguláris migráció kiváltó okainak kezelésére szolgáló intézkedések

010

Működési támogatás

 

IV.  Technikai segítségnyújtás

001

Tájékoztatás és kommunikáció

002

Előkészítés, végrehajtás, nyomon követés és ellenőrzés

003

Értékelés és tanulmányok, adatgyűjtés

004

Kapacitásépítés

2. TÁBLÁZAT: KÓDOK AZ INTÉZKEDÉSTÍPUS DIMENZIÓJA ALAPJÁN

001

Nemzeti stratégiák kidolgozása

002

Kapacitásépítés

003

Harmadik országbeli állampolgárok oktatása és képzése

004

Statisztikai eszközök, módszerek és mutatók kidolgozása

005

Az információk és bevált módszerek cseréje

006

Együttes fellépések/műveletek (tagállamok között)

007

Információs kampányok és tájékoztatás

008

Szakértők cseréje és kiküldése

009

Tanulmányok, kísérleti projektek, kockázatértékelések

010

Előkészítő, nyomonkövetési, igazgatási és technikai tevékenységek

011

Segítségnyújtás és támogató szolgáltatások harmadik országbeli állampolgárok számára

012

Infrastruktúra

013

Felszerelés

3. TÁBLÁZAT: KÓDOK A VÉGREHAJTÁSI MÓDOZATOK DIMENZIÓJA ALAPJÁN

001

Konkrét intézkedés

002

Szükséghelyzeti támogatás

003

Együttműködés harmadik országokkal

004

Harmadik országokban végrehajtott intézkedések

005

A IV. mellékletben felsorolt intézkedések

VII. MELLÉKLET

Működési támogatásra jogosult intézkedések

A közös európai menekültügyi rendszer valamennyi vonatkozásának – beleértve annak külső dimenzióját is – megerősítésére és fejlesztésére irányuló egyedi célkitűzésen belül, valamint az illegális migráció elleni küzdelemhez való hozzájárulásra, valamint a harmadik országokban a visszatérés és a visszafogadás hatékonyságának biztosítására irányuló célkitűzésen belül a működési támogatás a következőkre terjed ki:

–  személyzeti költségek;

–  szolgáltatási költségek, például a berendezések karbantartása vagy cseréje;

–  szolgáltatási költségek, például az infrastruktúra karbantartása vagy cseréje.

VIII. MELLÉKLET

A 28. cikk (3) bekezdésében említett eredmény- és teljesítménymutatók

-1.  Az alábbiakban felsorolt valamennyi fő teljesítménymutatót nem és kor alapján kell szétbontani. [Mód. 242]

1. egyedi célkitűzés: A közös európai menekültügyi rendszer valamennyi vonatkozásának megerősítése és fejlesztése, beleértve annak külső dimenzióját:

1.  Az alap támogatásával segítséget kapott célcsoportok száma:

a)  Azon célcsoportba tartozó személyek száma, akik a menekültügyi eljárások során tájékoztatásban és segítségnyújtásban részesültek;

b)  Azon célcsoportba tartozó személyek száma, akik jogi segítséget kaptak és jogi képviseletben részesültek;

c)  Azon kiszolgáltatott személyek, emberkereskedelem áldozatául esett személyek és kísérő nélküli kiskorúak száma, akik speciális segítségnyújtásban részesültek;

2.  Az alap által támogatott projektek keretében, az uniós vívmányok szerinti befogadási feltételek közös szabályainak megfelelően kialakított új befogadó állomások kapacitása, illetve az alap által támogatott projektek keretében, ugyanezen követelmények szerint korszerűsített, már meglévő befogadó állomások kapacitása (férőhelyek száma), valamint százalékos részarányuk a teljes befogadó kapacitáshoz képest;

3.  Az alapból támogatott kísérő nélküli kiskorúak szükségleteihez igazított férőhelyek száma, a kísérő nélküli kiskorúak számára kialakított helyek teljes számához viszonyítva;

4.  Azon személyek száma, akik az alap segítségével menekültügyi témákkal kapcsolatos képzésben részesültek, valamint az ilyen témákkal kapcsolatos képzésben részesült személyzet teljes létszámához viszonyított százalékos részarányuk;

5.  A nemzetközi védelmet kérelmezett személyek száma, akiknek az egyik tagállamból egy másikba történő átszállítását az alapból finanszírozták;

6.  Az alap felhasználása révén áttelepített személyek száma.

1a. egyedi célkitűzés: A tagállamokba irányuló legális migráció támogatása:

1.  Az alap felhasználása révén kiadott kék kártyák száma.

2.  Az alap támogatásával vállalaton belül áthelyezetti státuszt kapott személyek.

3.  A család-újraegyesítésre jelentkezők és az alap támogatásával a családjukkal ténylegesen újraegyesültek száma.

4.  Az alap támogatásával hosszú távú tartózkodási engedélyt kapott, harmadik országbeli polgárok. [Mód. 243]

2. egyedi célkitűzés: A tagállamokba irányuló legális migráció támogatása, ideértve a harmadik országbeli állampolgárok integrációjához való hozzájárulást hozzájárulás: [Mód. 244]

1.  Azon személyek száma, akik részt vettek az alap által támogatott, kivándorlást előkészítő intézkedésekben.

2.  Azon helyi és regionális hatóságok száma, amelyek az alap támogatásával integrációs intézkedéseket hajtottak végre.

2a.  Azon személyek száma, akik részt vettek az alap által támogatott integrációs intézkedésekben, és akik később állást szereztek. [Mód. 245]

2b.  Azon személyek száma, akik részt vettek az alap által támogatott integrációs intézkedésekben, és akik később diplomát szereztek valamely tagállamban. [Mód. 246]

3.  Azon személyek száma, akik részt vettek az alap által támogatott, az alábbiakra összpontosító intézkedésekben:

a)  oktatás és képzés;

b)  munkaerőpiaci integráció;

c)  alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés; valamint

d)  aktív részvétel és társadalmi befogadás.

4.  Azon személyek száma, akik részt vettek az alap által támogatott integrációs intézkedésekben, és akik arról számoltak be, hogy az intézkedések kedvező hatást gyakoroltak a korai integrációjukra, az alap által támogatott integrációs intézkedésekben részt vevő személyek teljes számához viszonyítva;

4a.  Azon harmadik országbeli polgárok száma, akik az alap segítségével sikeresen teljesítették a tagállamban az alapfokú, középfokú vagy felsőfokú tanulmányokat. [Mód. 247]

3. egyedi célkitűzés: Hozzájárulás az illegális migráció megakadályozásához és a harmadik országokba való tényleges visszaküldés és visszafogadás biztosításához:

1.  Az alap támogatásával létrehozott/felújított idegenrendészeti fogdák férőhelyeinek száma, az idegenrendészeti fogdákban létrehozott/felújított férőhelyek teljes számához viszonyítva.

2.  A visszatéréssel kapcsolatos kérdéseket illetően az alap segítségével képzésben részesült személyek száma.

3.  Azon visszatérők száma, akiknek a visszatérését az alap társfinanszírozta, az ország területének elhagyására felszólító határozatot követő visszatérések teljes számához képest:

a)  önkéntesen visszatért személyek;

b)  kitoloncolt személyek.

4.  Az alapból társfinanszírozott, visszatérést megelőző vagy visszatérést követő visszailleszkedési támogatásban részesült visszatérő személyek száma az alap által támogatott önkéntes visszatérések teljes számához viszonyítva:

a)  önkéntesen visszatért személyek;

b)  kitoloncolt személyek. [Mód. 248]

3a. egyedi célkitűzés: Szolidaritás és a felelősség méltányos megosztásának biztosítása

1.  A nemzetközi védelmet kérelmezők az e rendelet 17b. cikke szerint elvégzett átszállításainak száma.

1a.  A nemzetközi védelemben részesülők az e rendelet 17b. cikke szerint elvégzett átszállításainak száma.

2.  A migrációs kihívásoknak kitett tagállamok számára biztosított kirendelt személyzet vagy pénzügyi támogatás száma.

3.  Az alap felhasználása révén áttelepített személyek száma. [Mód. 249]

(1)HL C […]., […]., […]. o.
(2)HL C […]., […]., […]. o.
(3) Az Európai Parlament 2019. március 13-i álláspontja.
(4)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) ../.. rendelete [dátum] [az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségéről szóló rendelet] (HL L [...], [...], [...] o.).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/33/EU irányelve (2013. június 26.) a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 180., 2013.6.29., 31. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/32/EU irányelve (2013. június 26.) a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról (HL L 180., 2013.6.29., 60. o.).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/95/EU irányelve (2011. december 13.) a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról (HL L 337., 2011.12.20., 9. o.).
(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/115/EK irányelve (2008. december 16.) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról (HL L 348., 2008.12.24., 98. o.).
(9) Az Európai Parlament és a Tanács 604/2013/EU rendelete (2013. június 26.) egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (HL L 180., 2013.6.29., 13. o.).
(10)Az Európai Parlament és a Tanács 2008/115/EK irányelve (2008. december 16.) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról (HL L 348., 2008.12.24., 98. o.).
(11)Az Európai Parlament és a Tanács 2009/52/EK irányelve (2009. június 18.) az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról (HL L 168., 2009.6.30., 24. o.).
(12)Az Európai Parlament és a Tanács 2011/36/EU irányelve (2011. április 5.) az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 101., 2011.4.15., 1. o.).
(13)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1624 rendelete (2016. szeptember 14.) az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 251., 2016.9.16., 1. o.).
(14)A Tanács 2008/381/EK határozata (2008. május 14.) az Európai Migrációs Hálózat létrehozásáról (HL L 131., 2008.5.21., 7. o.).
(15)HL C 373., 2013.12.20., 1. o.;http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?qid=1527150770376&uri=CELEX:32013Q1220(01)
(16)HL C […]., […]., […]. o.
(17)HL C […]., […]., […]. o.
(18)A Tanács 2988/95/Euratom, EK rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).
(19)HL C […]., […]., […]. o.
(20)A Tanács (EU) 2017/1371 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).
(21)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).
(22)A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).
(23)COM(2017)0623.
(24)Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(25)HL C […]., […]., […]. o.
(26)HL C […]., […]., […]. o.
(27) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/98/EK irányelve (2003. november 17.) a közszféra információinak további felhasználásáról (HL L 345., 2003.12.31., 90.o.).
(28)A Tanács 2001/55/EK irányelve (2001. július 20.) a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről (HL L 212., 2001.8.7., 12. o.).
(29)Az Európai Parlament és a Tanács 2011/95/EU irányelve (2011. december 13.) a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról (HL L 337., 2011.12.20., 9. o.).
(30)Kizárólag a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről szóló, 2001. július 20-i 2001/55/EK tanácsi irányelv (HL L 212., 2001.8.7., 12. o.) aktiválása esetén figyelembe veendő adatok.
(31)A Tanács 2004/114/EK irányelve (2004. december 13.) a harmadik országok állampolgárai tanulmányok folytatása, diákcsere, javadalmazás nélküli gyakorlat, illetve önkéntes szolgálat céljából történő beutazásának feltételeiről (HL L 375., 2004.12.23., 12. o.).
(32)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/801 irányelve (2016. május 11.) a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről (HL L 132., 2016.5.21., 21. o.).
(33)A Tanács 2005/71/EK irányelve (2005. október 12.) a harmadik országbeli állampolgároknak az Európai Közösség területén folytatott tudományos kutatás céljából való fogadására vonatkozó külön eljárásról (HL L 289., 2005.11.3., 15. o.).
(34)A Tanács 2003/86/EK irányelve (2003. szeptember 22.) a családegyesítési jogról (HL L 251., 2003.10.3., 12. o.).
(35) A Tanács 2004/81/EK irányelve (2004. április 29.) a harmadik országok emberkereskedelem áldozatává vált vagy az illegális bevándorlás megkönnyítésére irányuló cselekményektől érintett, a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal együttműködő állampolgárai részére kiállított tartózkodási engedélyről (HL L 261., 2004.8.6., 19. o.).
(36)Az Európai Parlament és a Tanács 2008/115/EK irányelve (2008. december 16.) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról (HL L 348., 2008.12.24., 98. o.).
(37)Az Európai Parlament és a Tanács 2009/52/EK irányelve (2009. június 18.) az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról (HL L 168., 2009.6.30., 24. o.).

Utolsó frissítés: 2020. március 25.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat