Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2018/2107(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0090/2019

Előterjesztett szövegek :

A8-0090/2019

Viták :

PV 14/03/2019 - 7
CRE 14/03/2019 - 7

Szavazatok :

PV 14/03/2019 - 11.5
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0207

Elfogadott szövegek
PDF 165kWORD 54k
2019. március 14., Csütörtök - Strasbourg
Az általános tarifális preferenciák rendszerének alkalmazásáról szóló rendelet (GSP-rendelet) végrehajtása
P8_TA(2019)0207A8-0090/2019

Az Európai Parlament 2019. március 14-i állásfoglalása a 978/2012/EU GSP-rendelet végrehajtásáról (2018/2107(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az általános tarifális preferenciák rendszerének alkalmazásáról és a 732/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 978/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel a Mianmar/Burmától az általános tarifális preferenciák ideiglenes megvonásáról szóló 552/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 12-i 607/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2), valamint az általános tarifális preferenciák Mianmar/Burma számára történő visszaállításáról szóló, 2013. május 23-i európai parlamenti állásfoglalásra(3),

–  tekintettel a jelenlegi GSP-rendelet 2018. júliusi félidős értékelésére(4), és a 2018. október 4-i bizottsági szolgálati munkadokumentum(5) által kísért, a 978/2012/EU rendelet alkalmazásáról szóló bizottsági jelentésre(6),

–  tekintettel az általános vámkedvezmény-rendszerről szóló, a 2014–2015-ös(7) és a 2016–2017-es(8) időszakra vonatkozó 2016. január 28-i és 2018. január 19-i bizottsági jelentésekre, amelyekben a Bizottság értékelte a GSP hatásait, különös tekintettel a GSP+-kedvezményezettek teljesítményére,

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság (INTA) által 2016. február 16-án megrendezett, a GSP-ről szóló nyilvános meghallgatásra, a GSP+ Srí Lanka részére történő megadásáról folytatott, 2017. március 21-i eszmecserére és a GSP-rendelet végrehajtásáról folytatott, 2018. február 19-i eszmecserére,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. és 21. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 208. cikkére,

–  tekintettel az Európai Bizottság által az Európai Unió és Vietnam közötti szabadkereskedelmi megállapodás előzetes emberi jogi hatásvizsgálatának elmulasztásáról szóló 1409/2014/MHZ sz. ügyben az európai ombudsman által hozott határozatra(9),

–  tekintettel a szociális és környezetvédelmi normákról, az emberi jogokról és a vállalati felelősségvállalásról szóló 2010. évi parlamenti ajánlások végrehajtásáról szóló, 2016. július 5-i állásfoglalására(10),

–  tekintettel „Az emberi jogok és a demokrácia helyzete a világban” című 2017. évi éves jelentésről és az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikájáról szóló, 2018. december 12-i állásfoglalására(11),

–  tekintettel a ruházati ágazatra irányuló kiemelt uniós kezdeményezésről szóló, 2017. április 27-i állásfoglalására(12),

–  tekintettel „A fenntarthatósági paktum végrehajtásának aktuális állásáról Bangladesben” című, 2017. június 14-i állásfoglalására(13),

–  tekintettel az országspecifikus partnerségekre, például a bangladesi fenntarthatósági paktumra és a munkavállalói jogokra vonatkozó mianmari kezdeményezésre,

–  tekintettel az EU és tagállamai által 2007-ben elfogadott, „A kereskedelemösztönző támogatásra vonatkozó uniós stratégia: a fejlődő országok kereskedelemmel kapcsolatos szükségleteire irányuló uniós támogatás növelése” című közös stratégiára,

–  tekintettel az ENSZ 2030-ig szóló fenntartható fejlesztési céljaira,

–  tekintettel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) gyermekmunkáról, kényszermunkáról, hátrányos megkülönböztetésről, egyesülési szabadságról és a kollektív tárgyalásokról szóló alapvető egyezményeire,

–  tekintettel a Tanács EU-ról és felelős globális értékláncokról szóló, 2016. május 12-i következtetéseire,

–  tekintettel a nemzetközi kereskedelem és az uniós kereskedelmi politikák globális értékláncokra gyakorolt hatásáról szóló, 2017. szeptember 12-i állásfoglalására(14),

–  tekintettel eljárási szabályzatának 52. cikkére, továbbá az Elnökök Értekezlete saját kezdeményezésű jelentések készítésére vonatkozó engedélyezési eljárásról szóló, 2002. december 12-i határozata 1. cikke (1) bekezdésének e) pontjára, valamint 3. mellékletére(15),

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére és a Külügyi Bizottság és a Fejlesztési Bizottság véleményeire (A8-0090/2019),

A.  mivel 1971-ben az EU elsőként vezetett be GSP-rendszert az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) ajánlását követve, amely szerint az ipari országok általános, nem kölcsönös és nem diszkriminatív kedvezményeket nyújtanának a fejlődő országoknak, ezzel segítve őket abban, hogy a nemzetközi kereskedelemben való részvétellel nagyobb jövedelemre tegyenek szert, és ezáltal csökkenteni tudják a szegénységet, valamint elő tudják mozdítani a jó kormányzást és a fenntartható fejlődést;

B.  mivel az EUMSZ 207. cikke előírja, hogy az Unió kereskedelempolitikájának az Unió külpolitikájának elveire és célkitűzéseire kell épülnie, valamint hozzá kell járulnia az Unió által képviselt és az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében meghatározott értékek előmozdításához, valamint a 21. cikkben foglalt célok, többek között a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok, az alapvető szabadságok és jogok, az egyenlőség, az emberi méltóság tiszteletben tartása, valamint a környezet és a szociális jogok védelme megvalósításához;

C.  mivel az európai ombudsman következtetéseiben a következőket állapította meg: a jó közigazgatás az alapvető jogok betartását és tiszteletben tartását jelenti; ahol nem tartják tiszteletben az alapvető jogokat, ott nem lehet megfelelő a közigazgatás; az uniós intézményeknek és szerveknek mindig figyelembe kell venniük fellépéseik alapvető jogokkal való összhangját, és arra is törekedniük kell, hogy a partnerországokban előmozdítsák az emberi jogok ügyét;

D.  mivel a jelenlegi GSP-rendszert a 978/2012/EU rendelet hozta létre, amelyet az EUMSZ 207. cikke alapján, rendes jogalkotási eljárás keretében fogadtak el, amelynek során az Európai Parlament első ízben szerepelt társjogalkotóként GSP-rendelet elfogadásában;

E.  mivel a GSP-rendelet 40. cikke alapján a Bizottságnak a rendelet elfogadása után öt évvel jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a GSP-rendelet alkalmazásáról, amely kihat a 2022-ben elfogadandó, új GSP-rendelet kidolgozására; mivel ez a rendelet 2014. január 1-je óta van ténylegesen hatályban; mivel a jelenlegi rendelet működésének alapos, független értékelésére került sor a Bizottság által végzett felülvizsgálat tájékoztatása érdekében, és amely értékelés konkrét ajánlások listájával állt elő;

F.  mivel a rendszer három előírást tartalmaz: az általános GSP-rendszert, a GSP+ ösztönző rendszert és a „fegyvereken kívül mindent” elven (EBA) alapuló rendszert; mivel a standard-GSP-kedvezményezettek – jelenleg 18 ország – termékeire csökkentett vámtételek alkalmazandóak az összes uniós termékkategória 66 %-ában; mivel a nyolc GSP+-kedvezményezett az összes termékkategória körülbelül 66 %-ában vámmentesen exportálhat cserébe azért, hogy kötelezettséget vállal az emberi és a munkához kapcsolódó jogokra, a jó kormányzásra és a környezetvédelemre vonatkozó 27 alapvető nemzetközi egyezmény tényleges végrehajtására; mivel a GSP-rendszer EBA-előírásának hatálya alá tartozó 49 legkevésbé fejlett ország vámmentesen exportálhat az EU-ba minden termékkategóriában, a fegyverek és a lőszerek kivételével; mivel valamennyi kedvezményezett ország köteles betartani a GSP-rendelet szerinti, az emberi jogok és a munkavállalói jogok területén született nemzetközi egyezményeket, míg a GSP+-országok a nemzetközi környezetvédelmi és jó kormányzásra vonatkozó egyezményeket is kötelesek betartani; mivel csak a GSP+-rendszer írja elő a strukturált párbeszédet, amely az egyezmények kedvezményezett országok általi hatékony végrehajtását vizsgálja; mivel továbbá a GSP-kedvezményezett országoknak képesnek kell lenniük arra is, hogy végrehajtsák a nemzetközi szabványokat és normákat, ideértve a vonatkozó jogszabályok kidolgozását, végrehajtását és érvényre juttatását, különösen a jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem terén;

G.  mivel a GSP 2012. évi reformjának fő célkitűzései azok voltak, hogy a GSP jobban koncentráljon a szükséget szenvedő országokra, a legkevésbé fejlett országokra, valamint az egyéb alacsony és alacsonyabb jövedelemmel rendelkező országokra, még inkább előmozdítsa a fenntartható fejlődést és a jó kormányzást mint alapelveket, és növelje a stabilitást és a kiszámíthatóságot, valamint biztonságot a vállalatok számára;

H.  mivel számos nemzetközi megállapodás, iránymutatás és szabály célozza az emberi jogi visszaélések megakadályozását; mivel különösen a GSP-kedvezményezett országoknak kötelességük teljesíteni ezen iránymutatásokat, és megfelelő jogi és gazdasági feltételeket kell teremteniük a vállalkozások számára ahhoz, hogy működhessenek és megtalálják a helyüket a globális ellátási láncban;

I.  mivel az EU-nak hatékonyabban kell reagálnia a szociális és környezeti dömpingre és a tisztességtelen versenyre és kereskedelmi gyakorlatokra, azon túl, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosít;

J.  mivel számos országban az exportfeldolgozó övezetek mentesülnek a nemzeti munkaügyi jogszabályok alól, ezáltal akadályozzák a szakszervezeti tevékenységhez vagy a jogorvoslathoz való jog teljes körű gyakorlását; mivel a fenti gyakorlat az ILO alapvető normáinak megsértését jelenti, és az emberi jogokra gyakorolt további negatív hatásokhoz vezethet;

K.  mivel az EUMSZ 8. cikke egyértelműen kimondja, hogy az összes uniós politikában érvényesülnie kell a nemek közötti egyenlőségnek; mivel a kereskedelmi és beruházási megállapodások a nemek közötti egyenlőtlenség strukturális problémája miatt másféle hatást gyakorolnak a nőkre és a férfiakra; mivel az ILO szerint 2012-ben világszerte 21 millió ember (akik 55 %-a nő és lány) lett kényszermunka áldozata, akik 90 %-át a magángazdaságban zsákmányolták ki;

L.  mivel a GSP-rendelet 19. cikkének (6) bekezdése előírja, hogy a Bizottságnak „minden releváns információt” figyelembe kell vennie annak meghatározásakor, hogy a GSP-kedvezményezett országok megfelelően eleget tettek-e az emberi jogokkal kapcsolatos kötelezettségeiknek, beleértve a civil társadalom által rendelkezésre bocsátott információt; mivel a civil társadalom és a szociális partnereknek a GSP-rendszer végrehajtásába való bevonása erősítheti a közös uniós kereskedelempolitika legitimitását és eredményességét;

M.  mivel a GSP kereskedelmi kedvezményei lehetővé teszik az EU számára, hogy az emberi jogok megsértésének legsúlyosabb eseteiben felfüggessze a GSP szerinti kedvezményeket a GSP-rendelet V. fejezete 19. cikkének (1) bekezdésének a) pontja alapján, amely szerint a preferenciális elbánás bizonyos okok alapján ideiglenesen visszavonható – többek között a VIII. melléklet A. részében felsorolt egyezményekben megállapított alapelvek súlyos és rendszeres megsértése esetén;

N.  mivel a Bizottság Kambodzsa esetében elindította az eljárást, továbbá jelenleg indít vizsgálatot Mianmar esetében az emberi jogok megsértésével kapcsolatban, a „fegyver kivételével mindent” megállapodásoktól való potenciális visszalépés keretében;

Főbb következtetések és ajánlások

1.  üdvözli a jelenlegi GSP-rendelet alkalmazásáról szóló félidős értékelést, amely azt vizsgálja, hogy a jelentésben meghatározott célkitűzések valószínűleg teljesülnek-e; üdvözli, hogy az új rendelet a „fegyver kivételével mindent (Everything But Arms – EBA)” és a GSP+ megállapodások kedvezményezettjeitől származó kivitel növekedésével járt, ami fontos hozzájárulás a szegénység felszámolásához;

2.  megelégedéssel nyugtázza, hogy 2016-ban 62,6 milliárd EUR értékű import lépett be az az EU-ba GSP-kedvezményekkel (növekvő tendenciát mutatva), a következő bontásban: 31,6 milliárd EUR a standard GSP-kedvezményezett országokból, körülbelül 7,5 milliárd EUR a GSP+ kedvezményezettjeitől és 23,5 milliárd EUR az EBA-kedvezményezettektől (az Eurostat 2017. szeptemberi adatai);

3.  emlékeztet arra, hogy a GSP segítséget nyújt a fejlődő országok számára a kezdeti költségekkel összefüggésben az exportpiacokon tapasztalt nehézségek leküzdésében; emlékeztet arra, hogy az UNCTAD célkitűzéseinek megfelelően a GSP arra irányul, hogy növelje az exportbevételeket, elősegítse a fejlődő országok és így a legkevésbé fejlett országok iparosodását, valamint felgyorsítsa növekedésüket, a szegénység felszámolása érdekében;

4.  kiemeli, hogy a GSP+ kulcsfontosságú uniós kereskedelempolitikai eszköz, amely jobb piaci hozzáférést biztosít az emberi és munkavállalói jogok, a környezetvédelem és a jó kormányzás kiszolgáltatott fejlődő országokban való előmozdítását célzó, szigorú nyomon követési mechanizmusok révén;

5.  megjegyzi, hogy a jelenlegi GSP-rendelet három éve volt hatályban a félidős értékelési folyamat kezdetekor, amely folyamat már azonosította a következő GSP-rendeletben megreformálandó elemeket; üdvözli a végleges félidős értékelő jelentésben foglalt ajánlásokat;

6.  hangsúlyozza, hogy a GSP-nek az EU kereskedelempolitikája részeként az uniós külpolitika alapelveire (hatékonyság, átláthatóság és értékek) kell építeni, az EUSZ 21. cikkének megfelelően; mivel az EUMSZ 208. cikke rögzíti a politikák fejlesztési célú koherenciájának elvét, és a szegénység felszámolását tűzi ki fő céljául; hangsúlyozza, hogy a mindenki számára előnyös kereskedelemről szóló bizottsági közlemény megerősíti ezeket az alapelveket;

7.  elismeri, hogy a GSP+ fontos szerepet játszik a munkához kapcsolódó jogokra, az emberi jogokra, a jó kormányzásra és a környezetvédelemre vonatkozó nemzetközi normák előmozdításában a kedvezményezett országokban, nemcsak azáltal, hogy ösztönzőket nyújt az e normáknak való megfeleléshez, hanem azáltal is, hogy fórumot teremt az egyezmények keretébe tartozó területekkel kapcsolatos rendszeres párbeszédre, és előmozdítja az érdemi reformok iránti elkötelezettséget;

8.  elismeri, hogy a GSP-rendszer gazdasági előnyökkel jár a kedvezményezett országok és az EU számára is, mivel az EBA- és GSP+-kedvezményezettek esetében nőtt az EU-ba irányuló export és a kedvezmények kihasználtsági aránya; sürgeti az EU-t, hogy a rendszer még jobb kihasználása érdekében a kedvezményezett országokban tegye még ismertebbé a GSP-szabályokat; kéri a Bizottságot, hogy értékelje a nyereségek elosztását a GSP-rendszer tekintetében, amennyiben lehetséges, az adatok rendelkezésre állása alapján; megjegyzi, hogy egyes esetekben a megnövekedett export és a gazdasági lehetőségek az alapvető jogokra és a társadalmi fejlődésre gyakorolt, nem szándékolt negatív közvetett hatással is jártak, például a nagyarányú földszerzések vagy a munkavállalói jogok megszegése miatt; hangsúlyozza, hogy amennyiben a kereskedelmi preferenciákat reformoknak és a nemzetközi egyezmények végrehajtásának kell követnie annak megelőzése érdekében, hogy a GSP-programok esetleg magasabb szintű környezetvédelmi és társadalmi dömpinghez vezessenek;

9.  üdvözli az egyszerűsített GSP+ belépési mechanizmust, amely vonzóbbá teszi a GSP+-t a standard GSP-kedvezményezett országok számára; hangsúlyozza, hogy a GSP+ tagjelölt országai közül sokan ratifikáltak több olyan nemzetközi egyezményt, amely a GSP+-ba történő belépéshez szükséges; hangsúlyozza, hogy kiemelkedő fontosságú a végrehajtási folyamat jobb, állandó és módszeres nyomon követése, amely a szereplők közötti együttműködés fokozásával érhető el, mivel ezáltal javul az információgyűjtés és a részletes elemzés, a rendelkezésre álló valamennyi információ és forrás – például a nemzetközi ellenőrző szervek (köztük az ENSZ, az ILO, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)) jelentései – felhasználásának köszönhetően, valamint a civil társadalom és a szociális partnerek folyamatba való közvetlen bevonásával; emlékeztet arra, hogy a GSP+ rendszer a munkavállalói jogok helyzetének javítására, a nemek közötti egyenlőség előmozdítására, valamint a gyermekmunka és a kényszermunka eltörlésére irányuló teljes potenciáljának biztosítása érdekében hatékony módon végre kell hajtani a 27 egyezményt;

10.  sürgeti a Bizottságot, hogy foglalkozzon a civil társadalom szűkülő mozgásterével és az emberi jogok veszélynek kitett védői védelmével a GSP+ kedvezményezett országokkal folytatott párbeszédek során, valamint a „fegyvereken kívül mindent” elv szerinti fokozottabb szerepvállalás során, mivel ezek a kérdések közvetlenül kapcsolódnak a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya szerinti kötelezettségekhez és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alapvető egyezményeinek vonatkozó rendelkezéseihez, a mindenki számára előnyös kereskedelemről szóló bizottsági közleménnyel összhangban; kéri továbbá a Bizottságot, hogy tárjon fel további lehetőségeket a civil társadalom, a szakszervezetek képviselői és a magánszektor strukturált, formális és független részvételére, amelyek a nyomon követési folyamat megerősítésének lehetséges irányai lehetnek;

11.  kiemeli, hogy általában véve úgy tűnik, hogy a GSP+-rendszer ösztönöz a nemzetközi egyezmények megerősítésére, és ezért jobb keretet biztosít az előrelépéshez; hangsúlyozza az olyan alapos intézkedések bevezetésének fontosságát, amelyekkel biztosítható, hogy a GSP előmozdítsa a pozitív környezeti fejlődést; javasolja, hogy a GSP+-kedvezményezett országok által betartandó 27 nemzetközi alapegyezményt tartalmazó listát egészítsék ki a párizsi megállapodással; hangsúlyozza, hogy sokat kell tenni a kedvezményezett országokban a fenntartható fejlődési modell eléréséhez;

12.  elismeri a hatékony végrehajtás terén elért eredményeket, amelyek az EU és a kedvezményezett országok közötti intenzívebb ellenőrzésnek és párbeszédnek köszönhetők, különösen a 27 alapegyezmény végrehajtásának ellenőrzése során; hangsúlyozza a szorosabb koordináció szükségességét az EKSZ, az uniós küldöttségek, a tagállamok külképviseletei, a kedvezményezett országok kormányai, a nemzetközi szervezetek, a vállalkozások, a szociális partnerek és a civil társadalom között annak érdekében, hogy javuljon az információgyűjtés, és a nyomon követésről mélyrehatóbb elemzések szülessenek; amennyiben lehetséges, nagyobb átláthatóságot és a társjogalkotókkal és az érdekelt felekkel folytatott fokozott kommunikációt javasol a GSP visszavonási eljárásának keretében, nevezetesen a Bizottság vizsgálati eljárása során;

13.  elismeri, hogy a vonatkozó egyezmények ratifikálása és a hatékony végrehajtásuk terén elért eredmények fontos referenciamutatók a GPS-rendszerben szükséges előrehaladás eléréséhez; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a nemzetközi egyezményeknek a kedvezményezett országok általi hatékony végrehajtásának ellenőrzésére tett lépések teljes mértékben összhangban legyenek az országstratégiai dokumentumokkal, a szakpolitikai koherencia és következetesség, valamint az emberi jogok kereskedelmi politikába való beépítésének biztosítása érdekében;

14.  hangsúlyozza, hogy folyamatos elkötelezettségre és az átláthatóság további javítására van szükség a GSP+-rendszer nyomon követése terén, miközben biztosítani kell, hogy az EU megőrizhesse befolyását a kedvezményezett országokkal folytatott párbeszéd során, különösen az eseménytáblák vonatkozásában; felhívja a Bizottságot, hogy fontolja meg további lépések megtételét ezen a területen és a kedvezményezett országokkal folytatott párbeszéd terén a rendszer átláthatóságának, felügyeletének és hatékonyságának növelése érdekében;

15.  úgy véli, hogy a preferenciák felfüggesztésére vonatkozó bármely döntésnek teljes mértékben összhangban kell állnia a szegénység csökkentésére irányuló átfogó célkitűzéssel, és hangsúlyozza, hogy a másodlagos uniós jogi aktusokat az elsődleges uniós joggal és az uniós jog e tekintetben megfogalmazott általános elveivel összhangban kell kialakítani és értelmezni; ezért hangsúlyozza, hogy fenn kell tartani a preferenciák visszavonása terén a jelenlegi célzott megközelítést, és biztosítani kell, hogy a visszavonás meghatározott ágazatokra korlátozódjon, és úgy legyen megtervezve, hogy a lehető legkisebb legyen a helyi lakosságra gyakorolt negatív hatás; felszólítja a Bizottságot, hogy a megfelelő esetekben alkalmazza a kereskedelmi preferenciák fokozatos visszavonását vagy az egyéb, időhöz kötött visszavonási intézkedéseket; végül hangsúlyozza, hogy utolsó lehetőségként a kedvezményeket akkor kell visszavonni, ha az EBA-kedvezményezett nem tanúsít konkrét hajlandóságot és kellő elkötelezettséget a GSP-egyezmények tényleges végrehajtása terén tapasztalt súlyos hiányosságok kezelésére; hangsúlyozza ugyanakkor a rendszerek feltételekhez kötött jellegét, valamint azt, hogy a feltételességet az egyes rendszerek hitelességének megőrzésére kell felhasználni, és biztosítani kell a válaszlépéseket az egyezmények súlyos és rendszeres megsértése esetén;

16.  üdvözli a Bizottság közelmúltbeli határozatát, hogy elindítja a Kambodzsának nyújtott, a „fegyvereken kívül mindent” elv szerinti kedvezmények visszavonásának folyamatát, és sürgősségi, magas szintű uniós küldöttséget küld Mianmarba, válaszul a két országban tapasztalható emberi jogi helyzetre; elvárja, hogy a Bizottság folyamatosan tájékoztassa a Parlamentet, és bevonja a következő, többek között a kedvezmények felfüggesztésével kapcsolatos lépésekbe;

17.  megállapítja, hogy a részvételre való jogosultság kritériumainak megreformálása óta a kedvezményezett országok száma jelentősen csökkent, ami a termékek átsorolásával együtt ahhoz vezetett, hogy a GSP-országokból származó uniós import mennyisége alapvetően csökkent; elismeri, hogy e reformoknak köszönhetően a kedvezmények a leginkább rászoruló országokat célozzák; felkéri a Bizottságot, hogy a következő rendelet hatásvizsgálatában biztosítsa a GSP- és az FTA-rendszerek közötti koherenciát és konzisztenciát annak érdekében, hogy teljes mértékben meg lehessen őrizni a GSP fejlődő országok esetén játszott központi szerepét az EU kereskedelempolitikájában; e tekintetben megjegyzi, hogy az EBA-kedvezményezett országok a verseny egyre nagyobb nyomásával néznek szembe azon országok részéről, amelyek szabadkereskedelmi megállapodásokat kötöttek az EU-val; megjegyzi továbbá, hogy néhány korábban a GSP + rendszer felügyelete alá tartozó ország jelenleg szabadkereskedelmi megállapodások hatálya alá tartozik, amelyek kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezeteket foglalnak magukban, amelyeknek hatékonynak és végrehajthatónak kell lenniük;

18.  sajnálja, hogy a GSP-rendszer – különösen a 29 EBA-ország esetében – nem vezetett semmilyen változáshoz, és egyes esetekben az exportdiverzifikációs profiljuk romlását eredményezte a termékek szintjén; sajnálatát fejezi ki továbbá amiatt, hogy a GSP-rendszer nem járult hozzá elegendő mértékben a gazdasági diverzifikációhoz; további intézkedések meghozatalára szólít fel a GSP-országokból származó kivitel diverzifikációjának fokozása céljából; sajnálatosnak tartja, hogy a kedvezményezettek közötti diverzifikációt a jelek szerint gátolja az, hogy a GSP-rendszerben való részvételre már nem jogosult országokkal nem lehetséges a kumuláció, mivel ez utóbbiakra már nem alkalmazhatóak a GSP-kedvezményezettek esetében alkalmazott származási szabályok; határozottan kéri, hogy ezt a kumulációs lehetőséget ismét vezessék be, különösen a leginkább sebezhető országok esetében; megállapítja, hogy a standard-GSP-kedvezményezettek körében az export diverzifikációja valamennyi ágazati szinten jelentősen csökkent; felszólítja továbbá a Bizottságot, hogy vegye fontolóra a rendelet által lefedendő termékek listájának további reformját és bővítését, tekintettel a félkész- és késztermékekre, valamint szükség esetén a leginkább veszélyeztetett országok esetében a származási szabályok enyhítését; ösztönzi továbbá a GSP-kedvezményezett országokat, hogy vezessenek be a termékek diverzifikációjára irányuló hatékony intézkedéseket; e tekintetben hangsúlyozza a tudáshoz és technológiához való hozzáférés szükségességét a termékek diverzifikációja érdekében, hogy az export képes legyen fennmaradni a globális versenyben, különösen Európában;

19.  felszólítja a GSP-kedvezményezett országokat, hogy vezessék be és hatékonyan hajtsák végre a szellemi tulajdon védelmére irányuló jogi intézkedéseket;

20.  üdvözli, hogy az EBA-kedvezményezettek esetében magas a kedvezmény kihasználtsági aránya; hangsúlyozza a kapacitásépítés fontosságát a kedvezményezett országokban, mert ezáltal támogathatók abban, hogy a lehető legnagyobb mértékben részesüljenek a rendszerből; felszólít arra, hogy a kereskedelemösztönző támogatás keretében alkalmazott intézkedéseket hatékonyabban használják fel erre a célra; úgy véli, hogy a diverzifikáció erőteljesebb előmozdítása érdekében mérlegelni kell a következő GSP-rendeletnek a szolgáltatásokra való kiterjesztését; Hangsúlyozza továbbá e tekintetben a vállalatközi megközelítés jelentőségét; felszólít az ágazati, több érintett felet magában foglaló platformok és online rendszerek létrehozására, amelyek összehozzák a GSP-kedvezményezett országok exportáló vállalatait, az EU-n belüli importáló vállalatokat és a két oldalon az újonnan belépésre alkalmas vállalatokat, amelyek jelenleg nem exportálnak vagy importálnak, annak érdekében, hogy megosszák egymással a helyes gyakorlatokat, és felhívják a figyelmet a GSP szabályaira, feltételeire és az általa kínált gazdasági lehetőségekre;

21.  támogatja a rendelet alapján indított első védintézkedési vizsgálat lezárását, és úgy véli, hogy e rendelkezés valószínűleg biztosítja azt, hogy az EU meg tudja védeni pénzügyi, gazdasági és környezetvédelmi érdekeit; hangsúlyozza, hogy az érzékeny termékek preferenciáinak felkínálása esetén lehetővé kell tenni, hogy azok különleges bánásmódban részesülhessenek annak érdekében, hogy bizonyos ágazatok ne kerüljenek veszélybe;

22.  hangsúlyozza, hogy a kedvezményezett országok területének minden részére, beleértve az exportfeldolgozó övezeteket is, kiterjed a rendszer hatálya és a vonatkozó egyezmények ratifikálásából eredő kötelezettségek; felhívja a kedvezményezett országokat, hogy hatékonyan hajtsák végre a munkaügyi normákat, és sürgeti a Bizottságot, hogy lépjen fel az ILO-normák megsértésének eseteivel szemben, többek között a kollektív szerződésnek és az egyesülési szabadságnak a jelenlegi és a potenciális kedvezményezett országokban lévő exportfeldolgozó övezetekben előforduló megsértésével szemben, és gondoskodjon a kivételek megszüntetéséről; felszólítja a Bizottságot, hogy zárja ki az exportfeldolgozó övezeteket a GSP-rendszer kedvezményei alól, amennyiben felmentést kaptak a nemzeti jogszabályok alól, és megszegik a vonatkozó nemzetközi egyezményeket;

23.  kiemeli, hogy a GSP dinamikusabbá tette a vállalati szektort, bizonyos mértékben hozzájárult a nők gazdasági helyzetének megerősítéséhez, és elősegítette a munkaerőpiaci részvételüket, különösen az EU-val kereskedő országok exportágazataiban; hangsúlyozza e tekintetben, hogy fontos megfelelő üzleti környezetet teremteni a nők számára ahhoz, hogy megfelelően kiaknázzák ezeket az új készségeket és tapasztalatokat annak érdekében, hogy képesek legyenek feljebb lépni a vállalatok hierarchiájában, vagy létrehozni saját vállalkozásaikat; megjegyzi azonban, hogy a nőket továbbra is hátrányos megkülönböztetés éri, és aggódik a nők munkakörülményei miatt, különösen a textil- és ruházati ágazatban; emlékeztet a 2017. április 27-i állásfoglalására és felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon ezt a kérdést;

24.  üdvözli a GSP-nek a tisztább és biztonságosabb technológiák bevezetésére és az önkéntes vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó kezdeményezésekre gyakorolt hatását, amelyek közvetlen pozitív hatást gyakoroltak a munkavállalókra és a környezetre; úgy véli, hogy ki kell dolgozni olyan intézkedéseket, amelyekkel ez a fejlődés tovább ösztönözhető és megbízhatóan elemezhető; elismeri, hogy e tekintetben meg kell találni a vállalati kellő gondosságra vonatkozó megfelelő egyensúlyt a szabályozási és önkéntes fellépése között, és felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a kellő gondosságra vonatkozó kötelezettségek megállapításának módjait;

25.  úgy véli, hogy az EU-nak az uniós a politikák koherenciájának jegyében arra kell ösztönöznie az egyéb nemzetközi szereplőket, így például a multinacionális vállalatokat, hogy teljes mértékben vegyenek részt az emberi jogi, szociális jogi és környezetvédelmi normák világszerte történő javításában, többek között a gazdasági szereplők arra történő kötelezése által, hogy az üzleti és emberi jogokra vonatkozó irányadó ENSZ-alapelvekkel összhangban vezessenek be átvilágítási gyakorlatokat; felhívja a Bizottságot, hogy vállaljon vezető szerepet annak érdekében, hogy elérje az emberi jogok és a munkához kapcsolódó jogok teljes körű tiszteletben tartását a globális értékláncokban, és hogy készítsen jelentést a szociális és környezetvédelmi normákról, az emberi jogokról és a vállalati felelősségvállalásról szóló 2016. évi parlamenti ajánlások végrehajtásáról, ideértve azt a felhívását is, hogy a vállalati társadalmi felelősségvállalást építse be a GSP-rendeletbe, és dolgozza át a WTO-szabályok reformját az ellátási lánc átvilágítására és az átláthatóságra vonatkozó – az üzleti és emberi jogokra vonatkozó irányadó ENSZ-alapelveken nyugvó – követelmények tekintetében;

26.  emlékeztet arra, hogy a szakpolitikai koherencia nevében az EU-nak arra kell ösztönöznie más nemzetközi szereplőket, például a multinacionális vállalkozásokat, hogy a világon mindenhol teljes mértékben vegyenek részt az emberi jogok, a gyermekek jogai, a szociális jogok, a környezetvédelmi jogok tiszteletben tartása és a közegészségügyi kívánalmak javításában; felszólítja az EU-t, hogy a globális értékláncokban – azaz a teljes ellátási láncban – biztosítsa a munkajoggal kapcsolatos emberi jogok tiszteletben tartását;

27.  felhívja a Bizottságot, hogy a következő GSP-rendeletet illetően vizsgálja meg további vámtarifa-kedvezmények bevezetésének lehetőségét azon termékekre vonatkozóan, amelyek előállítása bizonyíthatóan fenntartható módon történik; úgy véli, hogy az árukat önkéntes alapon kellene a termelés fenntartható módjának igazolása érdekében előterjeszteni, és hogy erre vonatkozóan az EU-ba történő behozataluk során bizonyítékot is kellene szolgáltatni;

o
o   o

28.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 303., 2012.10.31., 1. o.
(2) HL L 181., 2013.6.29., 13. o.
(3) HL C 55., 2016.2.12., 112. o.
(4) http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2018/october/tradoc_157434.pdf
(5) SWD(2018)0430.
(6) COM(2018)0665.
(7) COM(2016)0029.
(8) COM(2018)0036.
(9) https://www.ombudsman.europa.eu/hu/decision/en/64308
(10) HL C 101., 2018.3.16., 19. o.
(11) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0515.
(12) HL C 298., 2018.8.23., 100. o.
(13) HL C 331., 2018.9.18., 100. o.
(14) HL C 337., 2018.9.20., 33. o.
(15) http://www.europarl.europa.eu/RegData/organes/conf_pres_groupes/proces_verbal/2002/12-12/CPG_PV(2002)12-12(ANN01)_EN.doc

Utolsó frissítés: 2020. január 27.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat