Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2018/0332(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0169/2019

Előterjesztett szövegek :

A8-0169/2019

Viták :

PV 25/03/2019 - 15
CRE 25/03/2019 - 15

Szavazatok :

PV 26/03/2019 - 7.5
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0225

Elfogadott szövegek
PDF 193kWORD 59k
2019. március 26., Kedd - Strasbourg
Az évszakokhoz kapcsolódó óraátállítás megszüntetése ***I
P8_TA(2019)0225A8-0169/2019
Állásfoglalás
 Egységes szerkezetbe foglalt szöveg

Az Európai Parlament 2019. március 26-i jogalkotási állásfoglalása az évszakokhoz kapcsolódó óraátállítás megszüntetéséről és a 2000/84/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2018)0639 – C8-0408/2018 – 2018/0332(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0639),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0408/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a dán Parlament, a brit Alsóház és a brit Lordok Háza által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokolt véleményekre, amelyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 17-i véleményére(1),

–  tekintettel az Európai Bizottság által 2018. július 4. és 2018. augusztus 16. között folytatott online konzultáció eredményeire,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére, valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság, a Jogi Bizottság és a Petíciós Bizottság véleményeire (A8-0169/2019),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 62., 2019.2.15., 305. o.


Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 26-án került elfogadásra az évszakokhoz kapcsolódó óraátállítás megszüntetéséről és a 2000/84/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) …/... európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel
P8_TC1-COD(2018)0332

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(1),

rendes jogalkotási eljárás keretében(2),

mivel:

(1)  A tagállamok korábban úgy döntöttek, hogy nemzeti szinten a nyári időszámításra vonatkozó rendelkezéseket vezetnek be. A belső piac működéséhez ezért fontos volt, hogy a nyári időszámítás kezdetének és befejezésének napja és órája az Unió egészére vonatkozóan egységesen kerüljön rögzítésre kerüljön a tagállami óraátállítások összehangolása érdekében. A 2000/84/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel(3) összhangban jelenleg valamennyi tagállam nyári időszámítást évente kétszer az évszakokhoz kapcsolódó óraátállítást alkalmaz. A tagállamok a standard időszámításról március utolsó vasárnapjától vasárnapján átállnak a nyári időszámításra, amelyet ugyanazon év októberének utolsó vasárnapjáig alkalmaznak. [Mód. 1]

(2)  Számos petíció, polgári kezdeményezés és parlamenti kérdés alapján az Európai Parlament 2018. február 8-i állásfoglalásában az Európai Parlament felhívta a Bizottságot, hogy végezze el a nyári időszámításra vonatkozó, a 2000/84/EK irányelvben foglalt rendelkezések alapos értékelését, és amennyiben szükséges, terjesszen elő az irányelv felülvizsgálatára vonatkozó javaslatot. Az állásfoglalás azt is megerősítette, hogy alapvető fontosságú A fent nevezett állásfoglalás hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy az időszámítás megközelítése továbbra is Unióban mindenütt fennmaradjon az időszámításra vonatkozó harmonizált és koordinált megközelítés, és egységes uniós időszámítás legyen Unió-szerte érvényben. [Mód. 2]

(3)  A Bizottság megvizsgálta a rendelkezésre álló bizonyítékokat, és azok alapján fontos, hogy a kérdéses területet harmonizált uniós szabályok rendezzék annak érdekében, hogy biztosított legyen a belső piac megfelelő működése, kiszámíthatóság és hosszú távú bizonyosság alakuljon ki, és elkerülhetők legyenek egyebek mellett a szállítási műveletek ütemezését vagy az információs és kommunikációs rendszerek működését érintő zavarok, a határokon átnyúló kereskedelem költségeinek növekedése, illetve az árukhoz és szolgáltatásokhoz kapcsolódó termelékenység visszaesése. A bizonyítékok alapján nem egyértelmű, hogy a nyári időszámításra vonatkozó rendelkezések előnyei ellensúlyoznák az évi kétszeri óraátállításhoz kapcsolódó kellemetlenségeket. [Mód. 3]

(3a)   A nyári időszámításról szóló nyilvános vita nem újkeletű, és a nyári időszámítás bevezetése óta több kezdeményezés is született, amelyek célja e gyakorlat megszüntetése volt. Egyes tagállamok nemzeti konzultációt tartottak, és a vállalkozások és az érdekelt felek többsége e gyakorlat megszüntetését támogatta. Az Európai Bizottság által kezdeményezett konzultáció ugyanerre a következtetésre jutott. [Mód. 4]

(3b)  Ebben az összefüggésben az állattenyésztők helyzete példaként szolgálhat arra, hogy a nyári időszámításra vonatkozó rendelkezéseket eredetileg mennyire összeegyeztethetetlennek tartották a mezőgazdasági munkagyakorlatokkal, különösen azért, mert e gazdáknak már az új időszámítás előtt is rendkívül korán kezdődött a nap. A nyári időszámításra való féléves átállás emellett sokak szerint megnehezítette a termények vagy az állatok piacra juttatását is. És végezetül, a tehenek természetes fejési ütemben történő tejelésére tekintettel a tejhozam csökkenését is sokan vélelmezték. A korszerű mezőgazdasági berendezések és gyakorlatok forradalmasították a mezőgazdaságot, így az aggályok többsége ma már nem releváns, ugyanakkor azonban a bioritmussal és a mezőgazdasági termelők munkakörülményeivel kapcsolatos fenntartások továbbra is fennállnak. [Mód. 5]

(4)  A nyári időszámításról élénk nyilvános vita folyik. A Bizottság által lefolytatott konzultációban mintegy 4,6 millió polgár vett részt, ami a valaha a Bizottság által szervezett konzultációk során elért legnagyobb számú részvételt jelenti. Számos polgári kezdeményezés is kiemelte, hogy a polgárok aggályosnak találják a félévenkénti óraátállítást, és egyes tagállamok már kifejezésre juttatták, hogy szívesen megszüntetnék a vonatkozó rendelkezések nyári időszámítás alkalmazását. E fejlemények fényében továbbra is védelmezni szükséges a belső piac megfelelő működését, és el kell kerülni, hogy a tagállamok között a szóban forgó területen megfigyelhető különbségek miatt e működésben jelentős zavarok következzenek be. Indokolt tehát összehangolt koordinált és harmonizált módon megszüntetni a nyári időszámítás alkalmazását. [Mód. 6]

(4a)  A kronobiológia szerint az emberi test bioritmusára hatást gyakorol minden időváltozás, és ez károsan hathat az emberi egészségre. A legújabb tudományos bizonyítékok egyértelműen azt sugallják, hogy összefüggés van az óraátállítások és a szív- és érrendszeri betegségek között, amelyek az óraátállítások által a cirkadián ritmusban okozott zavarokhoz kapcsolódnak. Bizonyos csoportok – például a gyermekek és az idősek – különösen érzékenyen reagálnak. A közegészség védelme érdekében helyénvaló tehát megszüntetni az évszakokhoz kapcsolódó óraátállítást. [Mód. 7]

(4b)   Az Európai Unió tagállamainak területei a tagállamok tengerentúli területei kivételével három különböző időzónába vannak besorolva, ezek a GMT, a GMT+1 és a GMT+2. Az Európai Unió nagymértékű észak–déli kibővítése azt eredményezte, hogy a hivatalos idő nappali fényre gyakorolt hatása Unió-szerte jelentősen eltérő. Ennélfogva fontos, hogy a tagállamok időzónáik módosítása előtt figyelembe vegyék az idő, azaz a természetes időzónák és a földrajzi elhelyezkedés földrajzi szempontjait. A tagállamoknak konzultálniuk kell polgáraikkal és az érintettekkel, mielőtt megváltoztatnák időzónájukat. [Mód. 8]

(4c)  Több polgári kezdeményezés hívta fel a figyelmet arra, hogy a polgároknak aggályaik vannak a félévenkénti óraátállítással kapcsolatban, a tagállamok számára pedig időt és lehetőséget kell biztosítani saját nyilvános konzultációk és hatásvizsgálatok elvégzéséhez annak pontosabb megértése érdekében, hogy milyen következményekkel járna, ha az évszakokhoz kapcsolódó óraátállítás valamennyi régióban változásokon esne át. [Mód. 9]

(4d)  A nyári időszámítás lehetővé tette, hogy a nyári hónapok során később jöjjön el a napnyugta. Számos uniós polgár számára a nyár egyet jelent a késő estig rendelkezésre álló természetes fénnyel. A „standard” időhöz való visszatérés azt eredményezné, hogy a napnyugta nyáron egy órával korábban érkezne, és erősen lecsökkenne az az időszak, amikor késő este is van természetes fény. [Mód. 10]

(4e)  Számos tanulmány vizsgálta a nyári időszámításra való átállás és a szívinfarktus kockázata, a biológiai ritmus megszakadása, az alváshiány, a koncentráció és a figyelem hiánya, a balesetek kockázatának növekedése, az élettel való elégedettség alacsonyabb szintje és az öngyilkosságok száma közötti összefüggést. A hosszabb nappalok, a munkavégzést vagy iskolát követő kültéri tevékenységeknek és a napfénynek való kitettség azonban egyértelműen pozitív hosszú távú hatásokat gyakorol az általános jólétre. [Mód. 11]

(4f)  Az évszakokhoz kapcsolódó óraátállítások kedvezőtlen hatással vannak az állatok jólétére is, ami a mezőgazdaságban is nyilvánvaló, például a tehenek kevesebbet tejelnek. [Mód. 12]

(4g)  Széles körben feltételezik, hogy az évszakokhoz kapcsolódó óraátállítások energiamegtakarítást eredményeznek. A múlt században valóban ez volt az óraátállítás eredeti bevezetésének fő oka. A kutatások azonban azt mutatják, hogy míg az évszakokhoz kapcsolódó óraátállítás az Unió egészében elhanyagolható mértékben csökkentheti az energiafogyasztást, nem minden tagállamban ez a helyzet. A nyári időszámításra való átállás révén a világításon megtakarított energiamennyiséget ellensúlyozhatja a fűtési célú megnövekedett energiafogyasztás. Ráadásul az eredményeket nehéz értelmezni, mivel azokat külső tényezők, például a meteorológia, az energiafelhasználók magatartása és a folyamatban lévő energetikai átállás erősen befolyásolják. [Mód. 13]

(5)  Ez az irányelv nem sértheti az egyes tagállamok ahhoz való jogát, hogy döntsenek a joghatóságuk alá tartozó és a Szerződések területi hatálya alá eső területekre vonatkozó standard időről vagy időkről, valamint az ilyen időt vagy időket érintő további változásokról. Annak érdekében azonban, hogy ne zavarja meg a belső piac működését az, hogy csak néhány tagállam alkalmazza a nyári időszámításra vonatkozó rendelkezéseket, a tagállamoknak tartózkodniuk kell attól, hogy az évszakok váltakozásához kapcsolódó okokból változtassák meg a joghatóságuk alá tartozó bármely területen a standard időt, még akkor is, ha az adott változás egy másik időzónába való átlépésként jelenik meg. Emellett a – többek között a közlekedési, a kommunikációs és más érintett ágazatokban jelentkező – zavarok minimalizálása érdekében a tagállamoknak megfelelő időben be kell jelenteniük a Bizottságnak a standard idejük megváltoztatására irányuló szándékukat, és azt követően legkésőbb 2020. április 1-jéig be kell vezetniük a bejelentett változtatásokat. jelenteniük a Bizottságnaka szóban forgó bejelentés alapján tájékoztatnia kell a többi tagállamot, hogy azok megtehessék a szükséges intézkedéseket szándékukban áll legkésőbb 2021 októberének utolsó vasárnapjáig megváltoztatni standard idejüket. A Bizottságnak emellett az információ közzététele útján tájékoztatnia kell a nagyközönséget és az érdekelt feleket is. [Mód. 14]

(6)  Ezért meg kell szüntetni a nyári időszámításra vonatkozó, a 2000/84/EK irányelvben meghatározott rendelkezések által lefedett időszak harmonizációját, és olyan közös szabályokat kell bevezetni, amelyek megakadályozzák, hogy a tagállamok a standard idejük évenkénti többszöri megváltoztatása útján különböző, évszakoktól függő rendelkezéseket alkalmazzanak az időszámításra vonatkozóan, valamint amely szabályok kötelezővé teszik a standard időt érintő tervezett változtatások bejelentését. Az irányelv célja az, hogy meghatározó módon hozzájáruljon a belső piac zavartalan működéséhez, következésképpen az irányelvnek az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. cikkén kell alapulnia, az Európai Unió Bíróságának állandó ítélkezési gyakorlata szerinti értelmezésnek megfelelően. [Mód. 15]

(6a)   Azt a döntést, hogy az egyes tagállamokban melyik standard időt alkalmazzák, konzultációknak és tanulmányoknak kell megelőznie, amelyek figyelembe veszik a polgárok preferenciáit, a földrajzi eltéréseket, a regionális különbségeket, a standard munkaidőt és más olyan tényezőket, amelyek az adott tagállam szempontjából fontosak. Ezért a tagállamok számára elegendő időt kell biztosítani a javaslat hatásának elemzésére és a lakosságaikat legjobban szolgáló megoldás kiválasztására, figyelembe véve ugyanakkor a belső piac megfelelő működését is. [Mód. 16]

(6b)   Az évszakok változásától független óraátállítás átállási költségekkel jár, különösen a közlekedési és más ágazatok informatikai rendszerei esetében. Az átmeneti költségek jelentős csökkentése érdekében észszerű felkészülési időre van szükség ezen irányelv végrehajtásához. [Mód. 17]

(7)  Az irányelvet 2019 2021. április 1-jétől kell alkalmazni, hogy a 2000/84/EK irányelv szabályainak hatálya alá tartozó utolsó nyári időszámítási időszak valamennyi tagállamban 2019. március 31-én 2021. márciusának utolsó vasárnapján, az egyeztetett világidő szerint 1 órakor kezdődjön meg. Azoknak a tagállamoknak, amelyek az említett nyári időszámítási időszakot követően olyan standard időt kívánnak elfogadni, amely a 2000/84/EK irányelv szerint a téli időszakban alkalmazott időnek felel meg, 2019. október 27-én,2020. októberének utolsó vasárnapján, az egyeztetett világidő szerint 1 órakor kell megváltoztatniuk a standard idejüket, hogy a különböző tagállamokban végrehajtott hasonló, tartós változtatásokra azonos időben kerüljön sor. Kívánatos, hogy a tagállamok egymással egyeztetve döntsenek arról, hogy 2019 2021-től milyen standard időt fognak alkalmazni. [Mód. 18]

(7a)  Ezen irányelv összehangolt végrehajtásának biztosítása érdekében a tagállamoknak együtt kell működniük egymással, és az időszámítással kapcsolatban általuk tervezett rendszerre vonatkozó döntéseiket összehangolt és egyeztetett módon kell meghozniuk. Ezért koordinációs mechanizmust kell bevezetni, amely minden tagállam egy-egy kijelölt képviselőjéből és a Bizottság egy képviselőjéből áll. A jelentős zavarok elkerülése érdekében a koordinációs mechanizmus ekretében megvitatják és értékelik az egyes tagállamok bármely tervezett döntésének a belső piac működésére gyakorolt lehetséges hatását. [Mód. 19]

(7b)  A Bizottságnak értékelnie kell, hogy a különböző tagállamokban az időszámítással kapcsolatban tervezett intézkedések akadályozhatják-e jelentős mértékben és tartósan a belső piac megfelelő működését. Ha ezen értékelés következményeképpen a tagállamok nem vizsgálják felül az időszámítással kapcsolatban tervezett intézkedéseiket, akkor a Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy legfeljebb 12 hónappal elhalassza ezen irányelv alkalmazásának időpontját, és adott esetben jogalkotási javaslatot nyújtson be. Ezért, valamint az ezen irányelv megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni azzal a jogkörrel, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon ezen irányelv alkalmazásának legfeljebb 12 hónappal történő elhalasztására vonatkozóan. [Mód. 20]

(8)  Az irányelv végrehajtását nyomon kell követni. A nyomon követés eredményeit a Bizottságnak egy jelentésben kell ismertetnie az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal. A jelentésnek a tagállamok által a Bizottság rendelkezésére bocsátott információkon kell alapulnia, amelyeket megfelelő időben át kell adni ahhoz, hogy megtörténjen ahhoz, hogy a jelentést a meghatározott időpontban elő lehessen terjeszteni.

(9)  Mivel ezen irányelvnek az időszámításra vonatkozó harmonizált rendelkezéseket érintő célkitűzéseit tagállami szinten nem lehet kielégítően megvalósítani, és azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvnek megfelelően intézkedéseket hozhat. Az említett cikkben foglalt arányossági elvvel összhangban az irányelv nem lépi túl a szóban forgó célok eléréséhez szükséges mértéket.

(10)  Az időszámításra vonatkozó harmonizált rendelkezéseket az EUMSZ 355. cikkében meghatározott, a Szerződések területi hatályára vonatkozó rendelkezésekkel összhangban kell alkalmazni.

(11)  A 2000/84/EK irányelvet ezért hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

(1)  A tagállamok nem alkalmaznak az évszakokhoz kapcsolódó, a standard idejüket vagy időiket érintő változtatásokat.

(2)  Az (1) bekezdés ellenére bekezdéstől eltérve, a tagállamok végrehajthatnak egy, az évszakokhoz kapcsolódó, a standard idejüket vagy időiket érintő változtatást 2019-ben 2021-ben, amennyiben ezt 2019. október 27-én ugyanezen év utolsó vasárnapján, az egyeztetett világidő szerint 1 órakor teszik meg. A tagállamok a 2. cikknek megfelelően bejelentik ezt e rendelkezésekről legkésőbb 2020. április 1-jéig tájékoztatják a döntésüket Bizottságot. [Mód. 21]

2. cikk

(1)  Az 1. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül, amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy a joghatósága alá tartozó valamely területen megváltoztatja a standard időt, ezt a változás hatálybalépése előtt legalább 6 hónappal bejelenti a Bizottságnak. Ha egy tagállam ilyen bejelentést tett, és nem vonta azt vissza legalább 6 hónappal a tervezett változás dátuma előtt, akkor a tagállam köteles végrehajtani a változtatástKoordinációs mechanizmus jön létre azzal a céllal, hogy az egész Unióban harmonizált és összehangolt megközelítést biztosítson az időszámításra vonatkozó rendelkezések tekintetében. [Mód. 22]

(2)  A Bizottság a bejelentéstől számított 1 hónapon belül tájékoztatja arról a tagállamokat, és közzéteszi az információt az Európai Unió Hivatalos Lapjában koordinációs mechanizmus az egyes tagállamok egy-egy képviselőjéből és a Bizottság egy képviselőjéből áll. [Mód. 23]

(2a)  Ha valamely tagállam értesíti a Bizottságot az 1. cikk (2) bekezdése szerinti döntéséről, akkor a koordinációs mechanizmus működésbe lép, és a jelentős zavarok elkerülése érdekében megvitatják és értékelik a tervezett változtatásnak a belső piac működésére gyakorolt potenciális hatását. [Mód. 24]

(2b)  Amennyiben a (2a) bekezdésben említett értékelés alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a tervezett változtatás jelentős hatást gyakorol a belső piac megfelelő működését, erről tájékoztatja a bejelentést küldő tagállamot. [Mód. 25]

(2c)  A bejelentő tagállam legkésőbb 2020. október 31-ig határoz arról, hogy továbbra is kitart-e szándéka mellett. Amennyiben a bejelentő tagállam úgy dönt, hogy fenntartja a szándékát, részletes magyarázatot kell adnia arra, hogy miként fogja kezelni a változtatásnak a belső piac működésére gyakorolt negatív hatását. [Mód. 26]

3. cikk

(1)  A Bizottság legkésőbb 2024 2025. december 31-ig értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv alkalmazásáról és végrehajtásáról, szükség esetén – valamennyi releváns érdekelt fél bevonásával készített alapos hatásvizsgálat alapján – az irányelv felülvizsgálatra vonatkozó jogalkotási javaslattal együtt. [Mód. 27]

(2)  A tagállamok legkésőbb 2024 2025. április 30-ig a Bizottság rendelkezésére bocsátják a releváns információkat. [Mód. 28]

4. cikk

(1)  A tagállamok legkésőbb 2019 2021. április 1-jéig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.

Ezeket a rendelkezéseket 2019 2021. április 1-jétől alkalmazzák.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg. [Mód. 29]

(2)  A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

4a. cikk

(1)  A Bizottság a 2. cikkben említett koordinációs mechanizmussal szoros együttműködésben az egész Unióban szorosan nyomon követi az időszámításra vonatkozó tervezett intézkedéseket.

(2)  A Bizottságot felruházzák azzal a jogkörrel, hogy ha azt állapítja meg, hogy a tagállamok által a 1. cikk (2) bekezdés alapján bejelentett, az időszámításra vonatkozó intézkedések jelentős mértékben és tartósan akadályozhatják a belső piac megfelelő működését, akkor felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy legfeljebb 12 hónappal elhalassza ezen irányelv alkalmazásának időpontját, és adott esetben jogalkotási javaslatot nyújtson be. [Mód. 30]

4b. cikk

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)  A Bizottság számára megadott, a 4a. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó jogkör … [ezen irányelv hatálybalépésének időpontja]-tól [ezen irányelv alkalmazásának dátuma]-ig érvényes.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 4a. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásáról haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)  A 4a. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik. [Mód. 31]

5. cikk

A 2000/84/EK irányelv 2019 2021. április 1-jével hatályát veszti. [Mód. 32]

6. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

7. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt …, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1)HL C 62., 2019.2.15., 305. o.
(2) Az Európai Parlament 2019. március 26-i álláspontja.
(3)Az Európai Parlament és a Tanács 2000/84/EK irányelve (2001. január 19.) a nyári időszámításra vonatkozó rendelkezésekről (HL L 31., 2001.2.2., 21. o.).

Utolsó frissítés: 2020. április 20.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat