(Rendes jogalkotási eljárás – átdolgozás)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0864),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 194. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0495/2016),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a magyar Országgyűlés, az osztrák szövetségi tanács és a lengyel szenátus által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokolt véleményekre, amelyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. május 31-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2017. július 13-i véleményére(2),

–  tekintettel a jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra(3),

–  tekintettel az eljárási szabályzata 104. cikkének (3) bekezdése alapján a Jogi Bizottság által az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottsághoz küldött, 2017. szeptember 7-i levélre,

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. január 18-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 104. és 59. cikkére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0044/2018),

A.  mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport szerint a Bizottság javaslata a benne akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz, és mivel a meglévő jogi aktusok változatlanul hagyott rendelkezései és e módosítások egységes szerkezetbe foglalása tekintetében a javaslat a meglévő jogi aktusok érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza,

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot, figyelembe véve az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásait;

2.  tudomásul veszi a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatait;

3.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 288., 2017.8.31., 91. o. (2) HL C 342., 2017.10.12., 79. o. (3) HL C 77., 2002.3.28., 1. o.

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/944 irányelvvel.)

A BIZOTTSÁG NYILATKOZATA A RENDSZERÖSSZEKÖTŐ FOGALOMMEGHATÁROZÁSÁRÓL

A Bizottság tudomásul veszi a társjogalkotóknak az átdolgozott villamosenergia-irányelvvel és az átdolgozott villamosenergia-rendelettel kapcsolatos azon megállapodását, miszerint visszatérnek a „rendszerösszekötő” fogalmának a 2009/72/EK irányelvben és a 714/2009/EK rendeletben használt meghatározásához. A Bizottság egyetért azzal, hogy a villamosenergia-piacok különböznek az olyan egyéb piacoktól, mint a földgázpiac, például azért, mert olyan termékekkel kereskednek, amelyeket jelenleg nem lehet könnyen tárolni, és amelyeket termelőlétesítmények széles köre állít elő, ideértve az elosztás szintjén működő létesítményeket is. Következésképpen a villamosenergia- és a gázágazat között jelentős különbségek vannak a harmadik országokkal való összeköttetések szerepét illetően is, és különböző szabályozási megközelítések választhatók.

A Bizottság tovább fogja vizsgálni e megállapodás hatását, és szükség esetén iránymutatást fog adni a jogszabályok alkalmazására vonatkozóan.

A jogi egyértelműség érdekében a Bizottság az alábbiakat kívánja kiemelni:

A villamosenergia-irányelvben a rendszerösszekötő közösen elfogadott fogalommeghatározása a villamosenergia-rendszereket összekapcsoló berendezésre utal. Ez a megfogalmazás nem tesz különbséget a különböző keretszabályozások vagy technikai körülmények között, és így alkalmazási köre elvileg kiterjed a harmadik országokkal való valamennyi villamosenergia-összeköttetésre. A rendszerösszekötő fogalmának a villamosenergia-rendeletben elfogadott meghatározását illetően a Bizottság hangsúlyozza, hogy a villamosenergia-piacok integrációja magas fokú együttműködést követel a rendszerüzemeltetők, a piaci szereplők és a szabályozók közötti. Bár az alkalmazandó szabályok hatálya a belső villamosenergia-piaccal való integráció fokától függően változhat, a harmadik országoknak a belső villamosenergia-piacba való – például a piac-összekapcsolási projektekben való részvétel révén megvalósuló – szoros integrációjának olyan megállapodásokon kell alapulnia, amelyek megkövetelik a vonatkozó uniós jog alkalmazását.

A BIZOTTSÁG NYILATKOZATA AZ ALTERNATÍV VITARENDEZÉSRŐL

A Bizottság tudomásul veszi a társjogalkotóknak a 26. cikkel kapcsolatos azon megállapodását, miszerint uniós szintű szabályozással kell kötelezővé tenni az energetikai szolgáltatók részvételét az alternatív vitarendezésben. A Bizottság sajnálatát fejezi ki e döntéssel kapcsolatban, mivel javaslatában ezt a választási lehetőséget – a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről szóló 2013/11/EU irányelvben (fogyasztói alternatív vitarendezési irányelv) elfogadott megközelítéssel összhangban, valamint a szubszidiaritás és az arányosság elvének szem előtt tartásával – a tagállamokra hagyta.

Bizottságnak nem feladata összehasonlító értékeléseket végezni a tagállamok által bevezetett egyes alternatív vitarendezési modellekről. A Bizottság ezért az uniós jog átültetésének és hatékony alkalmazásának nyomon követésére vonatkozó általános kötelezettsége keretében fogja figyelembe venni a nemzeti alternatív vitarendezési rendszerek általános hatékonyságát.