Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2018/2262(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0147/2019

Előterjesztett szövegek :

A8-0147/2019

Viták :

Szavazatok :

PV 26/03/2019 - 7.21
CRE 26/03/2019 - 7.21

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0241

Elfogadott szövegek
PDF 157kWORD 56k
2019. március 26., Kedd - Strasbourg Végleges kiadás
EU–Svájc intézményi keretmegállapodás
P8_TA(2019)0241A8-0147/2019

Az Európai Parlament 2019. március 26-i ajánlása a Tanácshoz, a Bizottsághoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez, az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti intézményi keretmegállapodásról (2018/2262(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikkére,

–  tekintettel a 2014. május 6-i tanácsi határozatra, amely az EU és Svájc közötti, a kétoldalú kapcsolatokat szabályozó intézményi keretről szóló megállapodásra irányuló tárgyalásokat engedélyezi, valamint a tárgyalások 2014. május 22-i megkezdésére,

–  tekintettel a Tanácsnak az EU Svájci Államszövetséggel fenntartott kapcsolatairól szóló, 2017. február 28-i következtetéseire,

–  tekintettel a Tanácsnak az EU EFTA-országokkal fenntartott kapcsolatairól szóló, 2010. december 14-i és 2012. december 20-i következtetéseire,

–  tekintettel az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló, 1994. január 1-jei megállapodásra(1),

–  tekintettel arra, hogy a svájci állampolgárok 1992 decemberében népszavazás keretében 50,3%-os arányban elutasították az EGT-ben való részvételt, a „Tárgyalások az uniós tagságról: döntsenek az emberek!” elnevezésű kezdeményezést pedig 1997 júniusában 74%-os, illetve az „Igen Európára!” elnevezésű kezdeményezést 2001 márciusában 77%-os arányban utasították el,

–  tekintettel az Európai Unió és a Svájci Államszövetség által 2017. november 23-án aláírt kibocsátáskereskedelmi megállapodásra(2),

–  tekintettel az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) és Svájc által 2012. március 16-án aláírt együttműködési keretre,

–  tekintettel a Svájc és az Eurojust közötti igazságügyi együttműködésről szóló, 2008. november 27-én aláírt és 2011. július 22-én hatályba lépett megállapodásra,

–  tekintettel a Svájc és az Europol által a súlyos és szervezett nemzetközi bűnözés és terrorizmus megelőzése és az ellene folytatott küzdelem terén a rendőri hatóságok által folytatott együttműködésről szóló, 2004. szeptember 24-én aláírt és 2006. március 1-jén hatályba lépett megállapodásra, valamint az alkalmazási terület 2008. január 1-i kiterjesztésére,

–  tekintettel az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség között létrejött, a személyek szabad mozgásáról szóló, 1999. június 21-i megállapodásra(3), és különösen annak a személyek szabad mozgásáról szóló I. mellékletére és a szakmai képesítések kölcsönös elismeréséről szóló III. mellékletére,

–  tekintettel az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség között létrejött, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodáshoz csatolt, a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozása következtében a megállapodásban szerződő félként való részvételéről szóló, 2008. május 27-i jegyzőkönyvre(4),

–  tekintettel az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, az árufuvarozáshoz kapcsolódó ellenőrzések és alakiságok egyszerűsítéséről, valamint a biztonsági vámintézkedésekről szóló, 2009. június 25-i megállapodásra(5),

–  tekintettel a 2014. február 9-i svájci szövetségi polgári kezdeményezésre, amelynek keretében a svájci nép 50,3%-a támogatta az Európai Unióból való bevándorlásra vonatkozó kvóták újbóli bevezetésére, az üres álláshelyek betöltésére vonatkozó nemzeti preferenciára, valamint a bevándorlók szociális ellátásokra való jogosultságának korlátozására irányuló javaslatokat,

–  tekintettel az EU és Svájc közötti, 1972. évi szabadkereskedelmi megállapodásra(6), amelyet az évek során kiigazítottak és aktualizáltak,

–  tekintettel a légi közlekedésről szóló, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött megállapodásra, amely 2002. június 1-jén lépett hatályba(7),

–  tekintettel a vasúti és közúti áru- és személyszállításról szóló, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött megállapodásra, amely 2002. június 1-jén lépett hatályba(8),

–  tekintettel az EU és a Svájci Államszövetség között a villamos energia, az élelmiszer-biztonság, termékbiztonság és a népegészségügy területén kötendő megállapodásokról szóló tárgyalásokra,

–  tekintettel a Svájc értéktőzsdékre vonatkozó jogi és felügyeleti keretrendszerének a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti egyenértékűségéről szóló, 2018. december 20-i (EU) 2018/2047 bizottsági végrehajtási határozatra(9),

–  tekintettel az EU és Svájc közötti 37. parlamentközi ülésre, amelyet 2018. július 4-én és 5-én tartottak Brüsszelben,

–  tekintettel a Svájccal kapcsolatos állásfoglalásaira, különösen tekintettel az „EGT–Svájc: A belső piac teljes körű megvalósításának akadályai” című, 2015. szeptember 9-i állásfoglalására(10), valamint a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság azonos témájú, 2018. április 24-i, állásfoglalásra irányuló indítványtervezetére,

–  tekintettel az egységes piac 2017-es európai szemeszter keretében történő irányításáról szóló éves jelentésről szóló, 2017. február 15-i állásfoglalására(11),

–  tekintettel eljárási szabályzata 108. cikkének (4) bekezdésére és 52. cikkére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére, valamint a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A8-0147/2019),

A.  mivel Svájc EU-val fennálló, jelenlegi kapcsolata mintegy 20 fő ágazati, kétoldalú megállapodáson és körülbelül 100 egyéb megállapodáson alapul; mivel Svájc csak részben vesz részt mind a négy alapszabadságban; mivel bár ezek a megállapodások a múltban elmélyítették az EU és Svájc közötti együttműködést a belső piac, a belső biztonság, a menekültügy, a közlekedés és az adóügyek területén, a jövőben ezen összetett megállapodások idejétmúlttá válhatnak, és végrehajtásuk veszt relevanciájából, kivéve, ha megállapodás születik egy átfogó keretről;

B.  mivel az Eurostat adatai szerint 2017-ben az áruk kivitele tekintetében Svájc volt a harmadik legnagyobb uniós partner, az áruk behozatala vonatkozásában pedig a negyedik legnagyobb partner;

C.  mivel a Tanács kijelentette, hogy egy Svájccal kötendő átfogó intézményi megállapodásnak a belső piac homogenitásának védelmére, valamint a hatóságok, a polgárok és a gazdasági szereplők számára a jogbiztonság biztosítására kell törekednie;

D.  mivel a Svájci Szövetségi Tanács olyan intézményi megállapodást kíván kötni az EU-val, amely jogbiztonságot nyújt a piacra jutás terén, és megőrzi a svájci prosperitást, függetlenséget és jogrendszert(12); mivel a Svájci Szövetségi Tanács bejelentette, hogy a tárgyalók által 2018. november 23-án elfogadott tervezet alapján konzultációt hirdet az érdekelt felek részére;

E.  mivel az európai gazdaság fellendítése érdekében – a fokozottan versenyképes szociális piacgazdaságon alapuló – jól működő és hatékony egységes piacra van szükség a növekedés és a versenyképesség élénkítéséhez és a munkahelyteremtéshez; mivel az egységes piacra vonatkozó jogszabályokat megfelelően át kell ültetni, alkalmazni kell és végre kell hajtatni, ha a tagállamok és Svájc teljes mértékben ki szeretnék aknázni az előnyöket;

F.  mivel Svájc kifejezte azon szándékát, hogy az állami támogatás vonatkozásában csak egy jövőbeni piacra jutási megállapodás keretében fogad el kötelező erejű anyagi rendelkezéseket, és hogy hozzá kíván férni a villamos energia egységes piacához;

G.  mivel 2018. szeptember 28-án a Szövetségi Tanács jóváhagyta az 1,3 milliárd CHF összegű – tízéves időszakra szóló – második svájci hozzájárulást több uniós tagállam számára, és jelenleg a Szövetségi Gyűlés pozitív határozatára vár;

H.  mivel Svájc tagja az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek;

I.  mivel Svájc ratifikálta a Galileo és az EGNOS európai műholdas navigációs programokban való részvételét;

J.  mivel Svájc részvétele az EU „Horizont 2020” kutatási keretprogramjában és – annak elődjében – a hetedik kutatási keretprogramban a javaslatok magas színvonala miatt valamennyi érintett fél számára értékes volt;

K.  mivel Svájc és az EU 2015. május 27-én egy, az adóügyi és a megtakarításokból származó jövedelemről szóló megállapodáshoz csatolt kiegészítő jegyzőkönyvet írt alá, amely előírja, hogy 2018 szeptemberétől mindkét fél automatikus információcserét alkalmaz egymás lakosainak pénzügyi számlái tekintetében; mivel az EU felvette Svájcot a 2017. december 5-i következtetéseihez csatolt, azokra az országokra vonatkozó II. mellékletbe, amelyek a jó adóügyi kormányzás elveinek végrehajtása érdekében kötelezettségeket vállaltak az átláthatósággal, a méltányos adóztatással, valamint az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás elleni intézkedésekkel kapcsolatos problémák kezelése céljából;

L.  mivel Svájc együttműködik a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) kiválasztott területein, és részt vett a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) polgári és katonai békefenntartó misszióiban, elsősorban Ukrajnában és Maliban; mivel a 2012. március 16-án aláírt EDA-Svájc együttműködési keret lehetővé teszi az információcserét, és a kutatási és a technológiai, valamint a hadi projektek és programok területén közös tevékenységekről rendelkezik;

M.  mivel Svájc a 2008 decemberében kezdődő svájci végrehajtás kezdete óta a schengeni térség része;

N.  mivel Svájc részt vesz a Schengeni Információs Rendszerben (SIS), a Vízuminformációs Rendszerben (VIS) és az Eurodac uniós menekültügyi ujjlenyomat-adatbázisban, valamint részt fog venni az EU külső határain történő átlépéseket rögzítő jövőbeli határregisztrációs rendszerben (EES) és az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerben (ETIAS), amelynek segítségével a vízummentességet élvező harmadik országbeli állampolgárok beutazása előtt meg lehet vizsgálni, hogy fennáll-e a biztonsági kockázat, illetve az illegális migráció veszélye;

O.  mivel Svájc a dublini társulási megállapodás alapján csatlakozott a menekültügyi uniós vívmányok egyes részeihez; mivel Svájc 2010 óta pénzügyi és operatív hozzájárulást nyújt a Frontex tekintetében;

P.  mivel 2017-ben a 8,48 milliónyi svájci lakosságból 2,13 millió fő külföldi állampolgár volt, akik közül 1,4 milliónyian az EU tagállamaiból és az Európai Szabadkereskedelmi Társulásból (EFTA) érkeztek; mivel naponta 320 000 uniós polgár ingázik Svájcba; mivel 750 000 svájci állampolgár él külföldön, közülük 450 000 fő az EU-ban;

Q.  mivel 2009-ben Svájc megállapodott a személyek szabad mozgásáról szóló, az EU és Svájc közötti 1999-es kétoldalú megállapodás folytatásában, amely a svájci és az uniós állampolgárokat egyaránt felruházza azzal a joggal, hogy a szerződő felek államterületén belül szabadon megválaszthassák munkavégzésük helyét és lakóhelyüket;

R.  mivel külföldi munkavállalók Svájcba történő kiküldetése esetén a külföldi vállalatoknak be kell tartaniuk a minimális svájci munkafeltételeket; mivel a fővállalkozó jogi felelősséggel tartozik annak biztosításáért, hogy az alvállalkozók betartsák a svájci munkaerőpiaci szabályokat;

S.  mivel Svájc 2002-ben kísérő intézkedéseket vezetett be azzal a deklarált céllal, hogy védje a svájci béreket, munkakörülményeket és szociális normákat, amely intézkedésekkel kapcsolatban az EU úgy véli, hogy azok nem állnak összhangban a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodással;

T.  mivel az uniós polgárok jogairól szóló 2004/38/EK irányelv végrehajtása és az uniós polgárok szociális jóléti juttatásokra vonatkozó jogai és letelepedési joga aggályokat okoztak Svájcban;

U.  mivel Svájc 1960 óta tagja az EFTA-nak, 2002 óta pedig az Egyesült Nemzeteknek;

V.  mivel 2018. november 25-én az („önrendelkezési kezdeményezés” néven ismert) „Idegen bírák helyett svájci jogot” polgári kezdeményezést népszavazás keretében a polgárok 66%-a és az összes kanton elutasította;

W.  mivel Svájc elkötelezett a politikai semlegesség mellett, és így számos olyan nemzetközi tárgyalás házigazdája volt, amelyek célja a világszerte zajló fegyveres konfliktusok békés megoldása;

X.  mivel a Bizottság 2018 végén hat hónappal meghosszabbította azt a döntését, hogy elismeri, hogy a svájci kereskedési helyszínek felhasználhatók a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelvben (2004/39/EK) és rendeletben (600/2014/EU) meghatározott, részvényekre vonatkozó kereskedési kötelezettség teljesítéséhez;

Y.  mivel az Interparlamentáris Unió (IPU) székhelye Genf;

Z.  mivel 25 nagy nemzetközi szervezetnek és konferenciának Svájcban – többnyire Genfben – van a világszintű központja;

AA.  mivel több száz olyan nemzetközi nem kormányzati szervezetnek Svájcban van a székhelye, amelyek az ENSZ-nek és más nem kormányzati szervezeteknek nyújtanak tanácsadást;

AB.  mivel Svájc 2019. október 20-án tervezi megtartani a szövetségi választásokat;

1.  a következő ajánlásokat fogalmazza meg a Tanács, a Bizottság és a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője felé:

   a) kiemeli, hogy Svájc és az EU szoros, széles körű és átfogó kapcsolatokat ápol, amelyek kölcsönösen előnyösek a felek számára és a közös kulturális-történelmi gyökereken, illetve a közös értékeken alapulnak, és hogy a gazdasági, politikai, társadalmi, környezeti, tudományos és emberi kötelékek és kapcsolatok példamutatóak, valamint emlékeztet a két fél közötti egyedülálló kulturális és földrajzi közelségre;
   b) hangsúlyozza, hogy Svájc szorosan kapcsolódik az EU-hoz, hasonló beállítottságú partner, és osztozik az EU-val az európai regionális és globális kihívásokban; üdvözli azt a svájci nyilatkozatot, miszerint érdekükben áll, hogy megújítsák és megszilárdítsák a kétoldalú megközelítést, és egyre szorosabb kapcsolatot alakítsanak ki;
   c) megjegyzi, hogy az EU Svájc fő kereskedelmi partnere, ahova exportjának 52%-a irányul, és ahonnan importjának több mint 71%-a érkezik, valamint hogy a jelenlegi kétoldalú kereskedelmi megállapodások keretében folytatott árukereskedelem értéke nem kevesebb, mint napi 1 milliárd CHF(13); miközben Svájc az EU harmadik legjelentősebb kereskedelmi partnere, amellyel kereskedelmének 7%-át bonyolítja le; úgy véli, hogy a gazdasági növekedés szempontjából kulcsfontosságú tényező, hogy Svájc jelentős mértékben integrálódott az EU belső piacába, így az EU Svájc legfontosabb gazdasági és kereskedelmi partnerévé vált;
   d) kiemeli, hogy az EU nagyfokú rugalmasságot tanúsított az intézményi keretmegállapodással kapcsolatos tárgyalások során, és hogy ezt valamennyi érintett félnek el kell ismernie;
   e) sürgeti a kétoldalú intézményi keretmegállapodás mielőbbi megkötését azzal a céllal, hogy összhangot teremtsen a meglévő összetett kétoldalú megállapodások között, ideértve vitarendezési mechanizmus létrehozását is; üdvözli, hogy a tárgyalók megegyeztek a megállapodás végleges szövegéről; felszólítja a Svájci Szövetségi Tanácsot, hogy hozzon határozatot a megállapodás megkötéséről, amint az érdekelt felekkel folytatott konzultáció e tekintetben pozitív eredménnyel zárult;
   f) emlékeztet arra, hogy a meglévő és jövőbeli megállapodások közös intézményi keretének létrehozása – amely a homogenitás biztosítása, valamint a jogbiztonság polgárok és vállalkozások számára történő érvényesítése érdekében lehetővé teszi Svájc részvételét az EU egységes piacán – továbbra is előfeltétele az ágazati megközelítés továbbfejlesztésének; hangsúlyozza, hogy elérkezett az idő arra, hogy négy év tárgyalást követően megkössék az intézményi keretmegállapodást; úgy véli, hogy a megállapodás megkötése lehetővé fogja tenni, hogy az EU és Svájc közötti átfogó partnerség teljes mértékben kibontakoztassa a benne rejlő lehetőségeket;
   g) elismeri az intézményi keretmegállapodás szükségességét, mivel az EU és Svájc kapcsolata egy – 120 ágazatspecifikus megállapodáson alapuló – összetett rendszeren alapul, továbbá a még nagyobb koherencia és jogbiztonság valamennyi fél számára előnyös lenne;
   h) felszólítja a feleket, hogy a lehető leghamarabb szervezzenek parlamentközi ülést mind uniós, mind pedig svájci jogalkotók részvételével annak érdekében, hogy a megállapodással kapcsolatos minden témát megvitathassanak;
   i) sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság csak 2019. február 6-án továbbította a Külügyi Bizottságnak és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságnak az EU és Svájc közötti intézményi keretmegállapodás megtárgyalt szövegét, annak ellenére, hogy azt már 2018 novemberében véglegesítették;
   j) elismeri, hogy az EU és Svájc között kialakult erős kapcsolatok túlmutatnak a gazdasági integráción, illetve az egységes piac kiterjesztésén, és valamennyi polgár és vállalkozás – köztük a kis- és középvállalkozások (kkv-k) – javát szolgálva járulnak hozzá a stabilitáshoz és a jóléthez; az egyenlő versenyfeltételek megteremtése és a munkahelyek létrehozása érdekében hangsúlyozza az egységes piac megfelelő működése biztosításának jelentőségét;
   k) úgy véli, hogy a Svájccal kötendő intézményi keretmegállapodás nagy jelentőséggel bír, mivel Svájc és az EU számára egyaránt garantálná a jogbiztonságot, biztosítaná az uniós vívmányok dinamikus beillesztését, a belső piachoz való megerősített, mindkét fél javát szolgáló svájci hozzáférést, valamint az Európai Unió Bíróságának joghatóságát az intézményi keretmegállapodás alkalmazásával vagy értelmezésével kapcsolatos megoldatlan viták esetében;
   l) üdvözli, hogy a Bizottság 2018. december 20-i határozata elismeri a svájci kereskedési helyszínek megfelelőségét a pénzügyi eszközök piacairól szóló MiFID II irányelv(14) és MiFIR rendelet(15) által meghatározott, részvényekre vonatkozó kereskedési kötelezettség tekintetében; hangsúlyozza, hogy ezen egyenértékűség időbeli korlátja 2019. június 30-ig tart, de meghosszabbítható, azzal a feltétellel, hogy előrelépés történik egy olyan megállapodás aláírása irányában, amely létrehozza a szóban forgó közös intézményi keretet;
   m) a Tanáccsal egyetértésben hangsúlyozza, hogy a személyek szabad mozgása az uniós politika és a belső piac nem alkuképes alappillére, és a belső piachoz tartozó négy szabadság nem választható el egymástól; sajnálatát fejezi ki a 2004 óta hatályos, aránytalan, egyoldalú svájci kísérő intézkedések miatt; felkéri a kísérő intézkedéseket fontosnak tartó Svájcot, hogy olyan megoldást találjon, amely teljes mértékben összeegyeztethető a vonatkozó uniós eszközökkel; kéri a svájci hatóságokat, hogy tekintettel a személyek EU és Svájc közötti szabad mozgásának gazdasági előnyeire szintén vegyék fontolóra az átmeneti intézkedések alkalmazási idejének lerövidítését a Horvátországból érkező munkavállalók vonatkozásában;
   n) tudomásul veszi az „enyhített belföldi preferencia” kezdeményezés végrehajtását és azt, hogy a Tanács véleménye szerint az ennek eredményeként született és a Svájci Szövetségi Gyűlés által 2016. december 16-án elfogadott szöveget akkor lehet az uniós polgárok jogaival összeegyeztethető módon, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás keretében végrehajtani, ha a szükséges végrehajtási rendelet tisztázza a még lezáratlan kérdéseket, így például a megüresedő álláshelyekkel kapcsolatos tájékoztatáshoz való jogot, valamint a határ menti ingázó munkavállalók jogainak tiszteletben tartását; emlékeztet azonban, hogy a harmadik országokból származó polgárok migrációjának kérdését nem szabad összekeverni a személyeknek az uniós Szerződésekben rögzített szabad mozgásával; hangsúlyozza, hogy szorosan figyelemmel kell kísérni a rendelet végrehajtását annak érdekében, hogy értékelni lehessen, megfelel-e a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodásnak;
   o) hangsúlyozza, hogy Svájc számára nagy előnyökkel jár a szomszédságában található európai országokban végbemenő demokratikus fejlődés és az ottani gazdasági versenykörülmények fejődése, és ezért saját érdekében áll, hogy pénzügyileg hozzájáruljon az olyan programokhoz, mint a Kohéziós Alap, és a pénzügyi hozzájárulást folytatni kell, valamint üdvözli a hozzájárulásban részesülő tagállamokban megfigyelhető pozitív eredményeket; emlékeztet arra, hogy Svájcnak jelentős előnyöket hoz az egységes piacon való részvétel; hangsúlyozza, hogy Svájc jövőbeli uniós kohéziós hozzájárulása alapvető fontosságú, és azt az EGT/Norvégia példájának megfelelően számottevő mértékben kell növelni;
   p) üdvözli a Svájcban folyó, intenzív belső vitát az Unióval való együttműködésről; javasolja ugyanakkor, hogy Svájc még jobban kommunikálja a polgárainak azokat a kézzel fogható előnyöket, amelyek a belső piachoz való hozzáféréssel és az EU-val való szorosabb együttműködéssel járnak;
   q) sürgeti, hogy az intézményi keretmegállapodást megkötése után haladéktalanul nyújtsák be az Európai Parlamentnek, a tagállamoknak és a svájci parlamentnek jóváhagyás céljából, valamint a svájci alkotmánynak megfelelően népszavazás keretein belül terjesszék a svájci választópolgárok elé;
   r) megjegyzi, hogy 1,4 millió uniós polgár él Svájcban, ugyanakkor több mint 450 000 svájci állampolgár él az Unióban;
   s) emlékeztet arra, hogy a 2014. február 9-i népszavazást követően a szövetségi alkotmány 121a. cikkének végrehajtása érdekében a svájci parlament 2016-ban 2018. július 1-jei hatállyal elfogadta a külföldiek állampolgárságáról szóló törvény módosítását; hangsúlyozza annak alapvető jelentőségét, hogy a Szövetségi Tanács gondos figyelmet fordítson a 121a. cikk végrehajtására annak érdekében, hogy az uniós polgárok szabad mozgáshoz való joga ne kerüljön veszélybe;
   t) sajnálja minden olyan kantoni és nemzeti szintű kezdeményezés következményeit, amely az uniós munkavállalók, különösen a határ menti ingázók számára leszűkítheti a svájci munkaerőpiacra való belépést, aláásva az uniós polgároknak a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodásban rögzített jogait, valamint az EU és Svájc közötti együttműködést;
   u) határozottan üdvözli a közbeszerzésről szóló megállapodás és az EU és Svájc közötti, 1972-es szabadkereskedelmi megállapodás modernizálására irányuló politikai szándéknyilatkozatot, valamint támogatja egy átdolgozott kereskedelmi partnerségre való törekvést, amely olyan területekre is kiterjed, mint az intézményi keretmegállapodás által nem érintett és a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás által csak részben lefedett szolgáltatások, ideértve a digitális szempontokat, a szellemitulajdon-jogokat, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítését, a megfelelőségértékelések kölcsönös elismerését és a közbeszerzéseket, egy kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló fejezet mellett; további együttműködést kér a földrajzi jelzések jobb védelme, valamint az intézményi keretmegállapodás tervezetében foglalt korszerű és megbízható, államok közötti vitarendezési mechanizmus kiterjesztése érdekében, hogy az lefedje a jövőbeli kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokat és hatékonyan kezelje a felek közötti kereskedelmet gátló akadályokat;
   v) tisztában van azzal, hogy nincs érvényben a szolgáltatásokra vonatkozó átfogó megállapodás az EU és Svájc között, és hogy a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás csak részben fedi le a szolgáltatásokat, ami azt mutatja, hogy van lehetőség a kapcsolatok további fejlesztésére;
   w) tudomásul veszi a 2017-ben Ticino kantonban elfogadott, közbeszerzésekről szóló, felülvizsgált jogszabályt, amelynek meg kell felelnie a közbeszerzésről szóló WTO-megállapodásnak és a 2002-ben hatályba lépett, az EU és Svájc közötti vonatkozó ágazati megállapodásnak; határozottan ösztönzi az ajánlatkérő szerveket, hogy megkülönböztetésmentesen kezeljék az uniós beszállítókat és szolgáltatókat, még a küszöbértéket el nem érő közbeszerzési szerződések esetében is;
   x) nyomatékosan kéri, hogy az EU tagállamaiban működő taxitársaságok a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően továbbra is megszorítások nélkül nyújthassák Svájcban szolgáltatásaikat, mivel ez régóta hozzájárul a svájci határrégiók fejlődéséhez, és kölcsönösen előnyös mindkét fél számára;
   y) véleménye szerint kölcsönösségre és tisztességes hozzáállásra van szükség mind az EGT, mind pedig Svájc részéről ahhoz, hogy az egységes piac előnyeit mindkét fél élvezhesse;
   z) megjegyzi, hogy általában véve kielégítő az EU és Svájc közötti, a megfelelőségértékelés kölcsönös elismeréséről szóló megállapodás keretei között folyó együttműködés; üdvözli a megfelelőségértékelés kölcsönös elismeréséről szóló megállapodás 2017-ben elvégzett legutóbbi aktualizálását, és reményét fejezi ki, hogy a jövőbeli aktualizálásokat gördülékenyen végre lehet majd hajtani, miután a jövőbeli intézményi keretmegállapodásban rejlő lehetőségeket a lehető legnagyobb mértékben kiaknázták;
   aa) üdvözli az új adózási jogszabályt, amely korlátozni fogja a kedvezményes adórendszereket és jobban közelíti majd a gyakorlatokat a nemzetközi normákhoz, és reményeit fejezi ki a közelgő svájci népszavazás eredményességét illetően; hangsúlyozza, hogy az adókikerülés elleni harc és a méltányos adózás erősítése érdekében az együttműködés további fejlesztésére van szükség;
   ab) felszólítja Svájcot, hogy folytassa a „Digitális Svájc” stratégiával kapcsolatos munkát azzal a céllal, hogy a stratégia összhangba kerüljön az EU digitális egységes piacával;
   ac) elismeri, hogy az EU és Svájc közötti szoros partnerséghez hozzájárulnak azok a kétoldalú ágazati megállapodások, amelyek a személyek szabad mozgása, a nyugdíjak, a környezet, a statisztika, az igazságügyi és rendőrségi együttműködés, a schengeni térség, a menedékjog (Dublin), a KKBP/KBVP, a műholdas navigáció, a kutatás, a polgári repülés, a szárazföldi szállítás, az elfogadott áruk és szolgáltatások tekintetében biztosított kölcsönös piaci hozzáférés, a feldolgozott mezőgazdasági termékek, a jogharmonizáció, a kölcsönös elismerés, a csalás elleni küzdelem, valamint az adózás és a megtakarítások terén jöttek létre; sürgeti azonban, hogy itt a legfőbb ideje, hogy elmélyüljön a partnerség, valamint a partnerségi keretmegállapodás mielőbbi megkötése révén sokkal átfogóbb és jelentősebb előrelépés történjen a kétoldalú kapcsolatokban;
   ad) üdvözli, hogy a béke előmozdítása, a békeközvetítés és a békés konfliktusmegoldás nagyon hosszú ideje a svájci külpolitika fontos részét képezi; üdvözli, hogy Svájc fontos szerepet játszik a békeépítésben és részt vesz a válságokkal kapcsolatos megoldáskeresésben, a párbeszéd megkönnyítésében és a bizalomerősítő intézkedések kidolgozásában, valamint a megbékélés előmozdításában; üdvözli Svájc támogató szerepét az összetett szövetségi struktúrák és a szabadságon alapuló, alkotmányos berendezkedés bevezetésében a különböző etnikai hátterű emberek békés egymás mellett élésének elősegítése érdekében;
   ae) üdvözli, hogy Svájc részt vesz – például az EUFOR Althaia, az EULEX Koszovó, az EUTM Mali és az EUBAM Líbia elnevezésű – uniós biztonsági és védelmi missziókban, és támogatja ezeket, valamint hogy részt vesz az Európai Védelmi Ügynökség munkájában; üdvözli a Svájccal a humanitárius segítségnyújtás, a polgári védelem, a terrorizmus elleni küzdelem és az éghajlatváltozás terén folytatott szoros együttműködést;
   af) elismeri a schengeni térségbe irányuló tömeges migráció és az európai migrációs stratégia végrehajtása terén a svájci hozzájárulást és együttműködést; arra ösztönzi Svájcot, hogy csatlakozzon a migrációról szóló globális megállapodáshoz, és reméli, hogy a svájci parlamentben lezajlott vitát követően sor kerül erre;
   ag) felhívja Svájcot, hogy szociális védelme jelenlegi szintjének és a fizetések szintjének fenntartása érdekében alkalmazza a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás tekintetében a vonatkozó uniós irányelveket;
   ah) kiemeli annak jelentőségét, hogy az EU és Svájc közötti intézményi keretmegállapodás jó adóügyi kormányzásra vonatkozó záradékot is tartalmazzon, beleértve az adókedvezmény formájában nyújtott állami támogatásra vonatkozó egyedi szabályokat, az adózásra és a tényleges tulajdonlásra vonatkozó automatikus információcserével kapcsolatos átláthatósági követelményeket, valamint a pénzmosás elleni rendelkezéseket;
   ai) üdvözli Svájc azon döntését, hogy a nemzetközi számítástechnikai fenyegetések elleni küzdelme terén tett proaktív lépésként 2018 áprilisában csatlakozott az Europolon belül működő Számítástechnikai Bűnözés Elleni Közös Akció Munkacsoporthoz (J-CAT);
   aj) üdvözli, hogy Svájc a „Horizont 2020” keretprogram egészéhez csatlakozott, és bízik a jövőbeni kutatási programokban való további együttműködésben;
   ak) sürgeti Svájcot, hogy folytasson tárgyalásokat az Erasmus+ programhoz való csatlakozásáról;
   al) üdvözli „New Railway Link through the Alps” (NRLA/NEAT) elnevezésű, az Alpokon áthaladó vasúti összeköttetés építése terén elért előrehaladást, amely projekt olyan svájci finanszírozású beruházás, amely az Unió számára is előnyös;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az ajánlást a Tanácsnak, a Bizottságnak és az Európai Bizottság alelnökének/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, valamint a Svájci Államszövetség Szövetségi Gyűlésének és Szövetségi Tanácsának.

(1) HL L 1., 1994.1.3., 3. o.
(2) HL L 322., 2017.12.7., 3. o.
(3) HL L 114., 2002.4.30., 6. o.
(4) HL L 124., 2009.5.20., 53. o.
(5) HL L 199., 2009.7.31., 24. o.
(6) HL L 300., 1972.12.31., 189. o.
(7) HL L 114., 2002.4.30., 73. o.
(8) HL L 114., 2002.4.30., 91. o.
(9) HL L 327., 2018.12.21., 77. o.
(10) HL C 316., 2017.9.22., 192. o.
(11) HL C 252., 2018.7.18., 164. o.
(12) https://www.eda.admin.ch/dam/dea/en/documents/fs/11-FS-Institutionelle-Fragen_en.pdf
(13) https://www.eda.admin.ch/dam/dea/en/documents/abkommen/InstA-Wichtigste-in-Kuerze_en.pdf
(14) HL L 173., 2014.6.12., 349. o.
(15) HL L 173., 2014.6.12., 84. o.

Utolsó frissítés: 2020. április 20.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat