Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(1),

–  tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2018)0521 – C8-0322/2018)(2),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2017-ben elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére,

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt(3),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára(4),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5) és különösen annak 55., 99., 164., 165. és 166. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6) és különösen annak 59., 118., 260., 261. és 262. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0097/2019),

1.  mentesítést ad a Számvevőszék főtitkára számára a Számvevőszék 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.  megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Számvevőszéknek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Unió Bíróságának, az európai ombudsmannak, az európai adatvédelmi biztosnak és az Európai Külügyi Szolgálatnak, továbbá hogy gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

(1) HL L 51., 2017.2.28. (2) HL C 348., 2018.9.28., 1. o. (3) HL C 357., 2018.10.4., 1. o. (4) HL C 357., 2018.10.4., 9. o. (5) HL L 298., 2012.10.26., 1. o. (6) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, V. szakasz – Számvevőszék,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0097/2019),

A.  mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozza, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén;

1.  megjegyzi, hogy a Számvevőszék éves beszámolóját független külső könyvvizsgáló ellenőrzi annak érdekében, hogy ugyanazon átláthatósági és elszámoltathatósági elvek vonatkozzanak a Számvevőszékre, mint az általa ellenőrzött szervekre; megállapítja, hogy a könyvvizsgálói vélemény szerint a Számvevőszék pénzügyi kimutatásai megbízható és valós képet adnak a Számvevőszék pénzügyi helyzetéről;

2.  megállapítja, hogy a Számvevőszék 2017-ben összesen 141 240 000 EUR összegű végleges előirányzattal rendelkezett (2016-ban 137 557 000 EUR-val), és hogy a költségvetés összesített végrehajtási aránya 97,73%-ot ért el (2016-ban 99%-ot);

3.  hangsúlyozza, hogy a Számvevőszék költségvetése kizárólag igazgatási jellegű, és jelentős részét az intézménynél dolgozó személyekkel kapcsolatos kiadások (1. cím), valamint az épületekkel, bútorokkal, berendezésekkel kapcsolatos, illetve egyéb működési költségek (2. cím) tekintetében használják fel; felhívja a Számvevőszéket, hogy a kifizetések tekintetében folytassa a végrehajtási arányok javítását, különösképpen a 2. cím esetében, ahol a kifizetések a végleges előirányzatok 55,75%-át és a kötelezettségvállalások 57,13%-át tették ki (2016-ban a kifizetési arányok 52,8%-os, illetve 53,8%-os szinteket értek el);

4.  megállapítja, hogy a személyzeti kiküldetésekhez rendelt előirányzatok aránya a végleges előirányzatok 87,98%-át tette ki (2016-ban ez 93,76% volt); üdvözli, hogy a Számvevőszék elkötelezett amellett, hogy minden szükséges intézkedést megtegyen annak érdekében, hogy a kiküldetési előirányzatokat a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elveivel összhangban használják fel;

5.  üdvözli, hogy a Számvevőszék részt vesz az integrált pénzügyi és tevékenységi tervezés intézményközi projektjében, amely az „eredményközpontú uniós költségvetés” elnevezésű kezdeményezés részeként az első lépést jelenti a teljesítményalapú költségvetés-tervezés megvalósítása felé; felhívja a Számvevőszéket, hogy a következő éves tevékenységi jelentés keretében számoljon be az elért eredményekről a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának;

6.  üdvözli a 29 legfőbb uniós ellenőrző intézmény és a tagállamok munkájáról, illetve szerepéről tájékoztatással szolgáló „Közpénzellenőrzés az Európai Unióban” internetes portál elindítását; felhívja a Számvevőszéket, hogy az internetes portálon tegyen közzé rövid tevékenységi jelentéseket, amelyek tényszerű adatokkal szolgálnak a Számvevőszék és a legfőbb ellenőrzési intézmények által készített elemzésekről, illetve a kézzelfogható eredményekről, többek között a költség-haszon elemzésekről és a beszedett összegekről;

7.  tudomásul veszi, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat megvizsgálta a Számvevőszék 2013–2017-es időszakra vonatkozó stratégiájának végrehajtását, valamint az Elnökségi Igazgatóság működési struktúráját többek között a szoftverlicencek használata, illetve a kockázatkezelés kérdéskörével összefüggésben; üdvözli, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat véleménye szerint az érvényben levő irányítási, kockázatkezelési és belsőkontroll-eljárások észszerű bizonyosságot nyújtanak a Számvevőszék céljainak elérése tekintetében;

8.  üdvözli, hogy a Számvevőszék – az előző mentesítés keretében megfogalmazott parlamenti ajánlással összhangban – 2018. március 31-ig közzétette végleges beszámolóját; arra ösztönzi a Számvevőszéket a mentesítési eljárás optimalizálása és gyorsítása érdekében, hogy eljárásainak egyszerűsítésével gondoskodjon arról, hogy éves tevékenységi jelentése is közzétételre kerüljön március 31-ig; javasolja, hogy a Számvevőszék következő véleményeiben vizsgálja meg, hogy a mentesítési eljárást milyen mértékben lehet lerövidíteni a javasolt intézkedések jóvoltából;

9.  sajnálatosnak tartja, hogy a Számvevőszék 2012 óta egyetlen különjelentést sem tett közzé az összeférhetetlenségek egyes uniós ügynökségeken belüli kezeléséről; sürgeti a Számvevőszéket, hogy tegyen közzé éves különjelentést az összeférhetetlenségeknek az ágazati együttműködést folytató uniós ügynökségeken – nevezetesen az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségen (EASA), az Európai Vegyianyag-ügynökségen (ECHA), az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságon (EFSA), valamint az Európai Gyógyszerügynökségen (EMA) – belüli kezelésről; megjegyzi, hogy a többi uniós ügynökséghez képest az ágazati együttműködést folytató uniós ügynökségek esetében magasabb az összeférhetetlenség kockázata;

10.  méltányolja a Számvevőszék és a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága közti együttműködést; üdvözli a munkaprogramnak a Parlament Bizottsági Elnökök Értekezlete előtti ismertetését, amelynek keretében a Parlament valamennyi állandó bizottsága felkérést kap arra, hogy ajánlásokat fogalmazzon meg a lehetséges ellenőrzési feladatokra vonatkozóan; üdvözli, hogy a Számvevőszék munkájára e javaslatok mintegy kétharmada hatást fog gyakorolni; megállapítja, hogy 60, Parlamentnek címzett előadást tartottak, és hogy számos kétoldalú találkozóra is sor került;

11.  megállapítja, hogy az igazgatási kiadások terén az ellenőrzési kockázat alacsony szintű, és hogy a becsült hibaarány több éve a lényegességi küszöb alatti; megjegyzi, hogy a Számvevőszék ennél fogva úgy véli, hogy a vizsgált ügyletek száma elegendő ahhoz, hogy ellenőrzése tekintetében következtetéseket lehessen levonni; sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy az éves jelentések „Igazgatás” címet viselő, 10. fejezetében szereplő megfontolások által lefedett területek csak igen korlátozott felülvizsgálatot tesznek lehetővé az egyes intézmények igazgatási kiadásait érintő hiányosságok esetében; sajnálatosnak tartja, hogy mivel a Számvevőszék 2017. évi ellenőrzése nem terjedt ki a Parlament és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság igazgatási kiadásainak vizsgálatára, az említett intézményeknek az „Igazgatás” területe kapcsán megfogalmazott 2014. évi ajánlásokhoz képest elért eredményeiről a Számvevőszék nem végzett elemzéseket; felhívja a Számvevőszéket, hogy mielőbb végezze el az említett ajánlások nyomon követését, a jövőben pedig a szóban forgó fejezetben megfogalmazott ajánlásokat gyorsabb ütemben kövesse nyomon;

12.  üdvözli a Számvevőszék más közintézményekkel és érdekeltekkel folytatott együttműködését; elismeréssel veszi tudomásul a legfőbb ellenőrzési intézmények vezetői közötti együttműködést, valamint hogy 2018-tól kezdődően közös munkaterv elfogadására kerül sor; támogatja továbbá, hogy a képzési kínáltának bővítését célzó politikájával összefüggésben a Számvevőszék partnerségi együttműködést alakított ki különböző egyetemekkel;

13.  üdvözli, hogy a Számvevőszék 2014-ben megfogalmazott ajánlásainak 92%-át 2017 végére végrehajtották, csakúgy mint a 2017-ben kibocsátott ajánlások 53%-át;

14.  megjegyzi, hogy a költségvetési rendelet értelmében a Számvevőszék köteles gondoskodni arról, hogy a különjelentések megfelelő – általában 13 hónapot meg nem haladó – időtartamon belül elkészüljenek és elfogadásra kerüljenek; megállapítja, hogy 2017-ben átlagosan 14,6 hónap telt el az ellenőrzési feladatok megkezdése és a különjelentések elfogadása között, továbbá hogy a különjelentések összeállítására célként előírt 13 hónapos időkeretet az előző évben is túllépték; sajnálattal veszi tudomásul, hogy a 2017-ben közzétett különjelentések közül mindössze nyolc (29%) esetében tartották be a célként kitűzött 13 hónapos határidőt; megállapítja, hogy a közzétételig számított idő átlagosan 16 hónap volt, ami mintegy két hónappal rövidebb a 2016-os időtartamnál, ennek alapján pedig felhívja a Számvevőszéket, hogy javítson teljesítményén, de anélkül, hogy veszélyeztetné a különjelentések minőségét és ajánlásainak célzott jellegét;

15.  érdeklődéssel veszi tudomásul, hogy a Számvevőszék egyre nagyobb mértékben vonja be fő tevékenységébe a fordítókat, további szinergiákat teremtve ezáltal az ellenőrökkel; megjegyzi, hogy a fordítók a különjelentések és az éves jelentés megszövegezésében, valamint 38 helyszíni ellenőrzés során nyújtottak segítséget az ellenőröknek;

16.  üdvözli a Számvevőszék „Egyértelmű üzenetek közvetítése célközönségeink felé” kommunikációs stratégiáját, valamint a Számvevőszéknek a láthatóság és a médiajelenlét növelését, többek között a közösségi médiában való jelenlétének növelését célzó kommunikációs tevékenységeit; üdvözli az átfogó közösségimédia-elemzések arra irányuló használatát, hogy megfelelőbb módon fel lehessen mérni, hogy milyen mértékben sikerül elérni a célcsoportokat, illetve hogy sikeresek voltak-e a médiakampányok; ösztönzi a Számvevőszéket, hogy továbbra is törekedjen a különböző kommunikációs csatornák legjobb kihasználására annak érdekében, hogy az uniós polgárok körében növelje az általa végzett munka ismertségét;

17.  üdvözli, hogy a szolgálati gépjárműveknek a Számvevőszék tagjai, valamint a főtitkár általi használatáról a Számvevőszék részletes – a használatot a gépjárműveket igénybe vevők, a megtett távolságok és a kifizetett költségek szerinti bontásban bemutató – áttekintéssel szolgált a 2017. évi mentesítési eljárás keretében; megállapítja, hogy más-más rendszer alkalmazandó a kiküldetési megbízáson alapuló utazások, illetve a hivatalos feladatok ellátása közbeni egyéb – évi 10 000 km visszatérítési felső határon belüli – utazások esetében; megjegyzi továbbá, hogy minden további utazás esetében a tagok, illetve a főtitkár köteles viselni a felmerülő egyéb kapcsolódó költségeket; megjegyzi, hogy a szolgálati gépjárművek teljes használatán belül 17%-os részarányt képvisel a nem szolgálati célokra történő igénybevétel; megállapítja, hogy – miként azt a Számvevőszék a 2017. évi mentesítési eljárás keretében kijelentette – a tagok hivatalos kiküldetései és protokolláris útjai során szolgálatot teljesítő gépkocsivezetők különböző adminisztratív feladatokat is ellátnak; felhívja a Számvevőszéket, hogy végezzen részletes elemzést a „hivatali feladatok ellátása közbeni egyéb utazások” kategóriájába tartozó utazásokról;

18.  üdvözli, hogy a 81–2016. számú határozat, amely a hivatalos feladatok ellátása közbeni utazások esetében 15 000 km-ről 10 000 km-re csökkentette a visszatérítések éves felső határát, hozzávetőlegesen 15%-os megtakarítást eredményezett; aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy az adminisztráció és a dokumentáció szempontjából a jelenlegi rendszer még mindig aránytalanul nagy terhet jelent; felhívja a Számvevőszéket, hogy tegyen lépéseket a további egyszerűsítés érdekében, egyúttal pedig javítsa az elszámolásokra szolgáló rendszer megbízhatóságát; javasolja, hogy a megtett távolságon alapuló jelenlegi rendszer alkalmazása helyett a Számvevőszék tagjai kapjanak havi, a szolgálati gépjárműveik listaárához viszonyítva arányosan kiszámított juttatást;

19.  megjegyzi, hogy egyes szolgálati gépjárművekhez biztosítanak üzemanyagkártyákat is, amelyeket a szóban forgó gépjárművek vezetői a kiküldetések során felhasználhatnak üzemanyag-vásárláshoz, illetve az autópályadíjak kifizetéséhez; megállapítja, hogy a Számvevőszék tagjai és a főtitkár saját diplomáciai gépjárműveik tekintetében is igényelhetnek üzemanyagkártyát, de ebben az esetben az üzemanyag teljes tényleges költségét ők maguk fizetik;

20.  megállapítja, hogy a Számvevőszéknek az intézmény és a személyzet biztonságának megerősítését célzó, folyamatban lévő projektje a terv szerint haladt; megjegyzi, hogy immár működik az új biztonsági ellenőrző központ, valamint a munkatársak és látogatók számára kiépített külső akkreditációs és beléptető központ;

21.  üdvözli, hogy a Számvevőszék megszerezte a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (ESMA) szerinti hitelesítést; üdvözli a Számvevőszéknek a hulladékgazdálkodása javítására, az energiahatékonysága növelésére és a karbonlábnyoma csökkentésére irányuló intézkedéseit, és ösztönzi, hogy e tekintetben tegyen további erőfeszítéseket; üdvözli az energiaköltségek tetemes csökkenését;

22.  megjegyzi, hogy a személyzet létszámát a 2013–2017 közötti időszakban az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásnak(1) megfelelően 5%-kal csökkentették, és ezzel a Számvevőszék hozzájárulása összességében elérte a 45 álláshelyet; megjegyzi, hogy a 2013–2017-es időszakra megállapított célkitűzéshez képest a Számvevőszék egy álláshellyel többet szüntetett meg; megállapítja, hogy a szerződéses alkalmazottak száma ugyanezen időszakban 59-ről 73-ra emelkedett, aminek hátterében elsősorban a Számvevőszék épületeiben alkalmazott biztonsági intézkedések megerősítése állt; megállapítja, hogy a Számvevőszék az informatikai eszközök használata és a digitalizáció révén, valamint azáltal, hogy több feladat ellátását is kiszervezte a Bizottság Személyi Juttatásokat Kezelő és Kifizető Hivatalához, egyszerűsítette az eljárásokat a létszámleépítési célok elérése érdekében;

23.  megjegyzi, hogy a Számvevőszék a Nemzetközi Könyvvizsgálói Szövetség által kiadott ajánlások teljesítése érdekében törekszik arra, hogy ellenőrei szakmai képzéséhez évente átlagosan 40 órát (öt napot) biztosítson; megállapítja, hogy 2017-ben – az ellenőrönkénti 6,7 napos átlaggal – a célt túlteljesítették;

24.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a személyzet által betegszabadságként kivett napok száma a 2015-ös (687 fős személyi állományra számított) összesen 8636 napról 2017-ben (a 677 főt tömörítő személyi állomány esetében) 10 327 napra nőtt; üdvözli, hogy a Számvevőszék az átláthatóság politikáját követi a 2017-es évben felmerült, munkavállalói kiégések száma kapcsán; felhívja a Számvevőszéket, hogy ismerje el ezt az aggasztó tendenciát, és készítsen cselekvési tervet a személyzet jóllétének javítása céljából, és ezzel fokozza az alkalmazottak jóllétének, illetve munkája és magánélete közötti egyensúly javítására irányuló erőfeszítéseit;

25.  megjegyzi, hogy a belépő szintű besorolási fokozatokban járó alacsony alapilletmény, valamint a luxemburgi szakmai előmeneteli lehetőségeknek a – Luxemburgban található intézmények alacsony száma miatti – korlátozottsága közvetlen hatással van a Számvevőszék felvételi eljárásaira; üdvözli, hogy 2017 novemberében intézményközi munkacsoportot hoztak létre, amely 24 ajánlást fogalmazott meg a karrierlehetőségek és a munkaerő-felvételi rugalmasság javítását, az országon belüli befogadási és letelepedési feltételek kedvezőbbé tételét, az intézmény személyzete helyi társadalomba való integrációjának, valamint a kommunikáció javítását érintően;

26.  üdvözli, hogy 2017-ben az ellenőrök és adminisztratív munkatársak körén belül a nők 43%-os részarányt képviseltek, és hogy az esélyegyenlőségi politika 2013–2017-es időszakra szóló cselekvési tervével összefüggésben az előléptetési eljárások esetében elérték a nemek közötti egyensúlyt; megjegyzi, hogy az ellenőrzési kamarákban vezetői tisztséget betöltő nők aránya a 2015. évi 7%-ról 2017-re közel 20%-ra bővült; sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy 2017-ben a 11 igazgatóból mindössze 2, a 29 kabinetvezetőből pedig csupán 7 volt nő; üdvözli a 2018–2020-as időszakra szóló esélyegyenlőségi cselekvési terv elfogadását, és felhívja a Számvevőszéket, hogy a vezetői testületek tekintetében folytassa a nemek közötti egyensúly javítása érdekében megkezdett munkáját;

27.  sajnálattal veszi tudomásul, hogy – a 2018. május 1-jei tényállás szerint – a 28 számvevőszéki tag közül mindössze 6 volt nő; emlékeztet arra, hogy „A Számvevőszék jövőbeli szerepéről – A Számvevőszék tagjainak kinevezési eljárása: konzultáció az Európai Parlamenttel” című, 2014. február 4-i európai parlamenti állásfoglalásban(2) a Parlament hangsúlyozta a nemek közötti egyensúly számvevőszéki tagságon belüli hiányának problémáját, továbbá sürgeti a tagállamokat, hogy a jövőben betöltendő álláshelyek tekintetében aktívabban ösztönözzék a nőket a tisztségek megpályázására; megismétli, hogy a kinevezési eljárás során a Tanácsnak legalább két jelölt – egy nő és egy férfi – nevét kell a Parlament elé terjesztenie;

28.  megállapítja, hogy 2017-ben nem jelentettek, vizsgáltak ki vagy zártak le zaklatási ügyet; üdvözli, hogy a Számvevőszék különböző intézkedéseket tesz – többek között képzéseket tart az új munkatársak számára – annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a munkahelyi zaklatással kapcsolatosan; elismeréssel nyugtázza, hogy eljárásokat és szankciókat terveznek a személyzet tagjaival és a számvevőszéki tagokkal szembeni panaszok nyomon követésére; ösztönzi a Számvevőszéket, hogy e tekintetben szorosan kövesse nyomon politikájának eredményességét, továbbra is hívja fel a figyelmet a munkahelyi zaklatásra, és mozdítsa elő a zéró tolerancia kultúráját a zaklatással szemben;

29.  megjegyzi, hogy 2017-ben nem voltak visszaélés bejelentésével kapcsolatos esetek; megjegyzi, hogy a visszaélést bejelentő – belső és külső – személyek tekintetében a Számvevőszék Jogi Szolgálata jár el mint közzétételi, tanácsadó és bejelentő szerv; megjegyzi továbbá, hogy működtetnek egy etikai tanácsadókból álló hálózatot a szabálytalanságokkal kapcsolatos információszolgáltatással összefüggő tanácsadás céljából, miként azt a Számvevőszék eljárási szabályzata is előírja; kiemeli, hogy a személyzet minden egyes tagja köteles mind a csalárd, mind a nem csalárd szabálytalanságokról jelentést tenni a Számvevőszék Jogi Szolgálatának; felhívja a Számvevőszéket, hogy a megfelelő vizsgálatok lehetővé tétele érdekében védje meg a szabálytalanságokat jelentő munkatársak személyazonosságát; felhívja a Számvevőszéket, hogy gondoskodjon arról, hogy a személyzet minden tagja megfelelő tájékoztatást kapjon – például az új alkalmazottaknak tartott eligazítások alkalmával – a jogairól; üdvözli a 2018 októberében közzétett számvevőszéki véleményt, amely az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló, 2018. április 23-án közzétett bizottsági irányelvjavaslatot követte; hangsúlyozza a személyzet körében végzett figyelemfelhívás és képzés fontosságát egy olyan pozitív és bizalmon alapuló környezet kialakításának eszközeként, ahol a visszaélések bejelentése a szervezeti kultúra elfogadott része;

30.  megjegyzi, hogy 2017-ben az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (a továbbiakban: OLAF) a Számvevőszék – szemben a 2016. évi 11-hez képest – 13 csalásgyanús, a 2016-os és 2017-es pénzügyi évekre irányuló megbízhatósági nyilatkozattal kapcsolatos tevékenységek, illetve más ellenőrzési feladatok elvégzése során észlelt esetet továbbított; üdvözli a Számvevőszék és az OLAF közötti folyamatban lévő, új igazgatási megállapodásról szóló tárgyalásokat; kéri, hogy továbbra is tájékoztassák az OLAF-fal kialakított kapcsolatok alakulásáról, valamint a tervezett Európai Ügyészséggel való együttműködés előkészítéséről;

31.  sajnálatosnak tartja, hogy a számvevőszéki tagok anélkül maradhatnak távol a Számvevőszéktől, hogy kötelesek lennének indokolással szolgálni, illetve egynapos vagy többnapos szabadságot kérelmezni; elismeréssel veszi tudomásul, hogy a Számvevőszék bevezette a jelenléti ív alkalmazását a tagjelenlét számvevőszéki, kamarai és bizottsági üléseken történő rögzítése érdekében; megjegyzi, hogy a Számvevőszék minden ilyen jellegű találkozó ülésnaptárát nyilvánosságra hozza honlapján; felhívja a Számvevőszéket, hogy alakítsa ki a tagok éves szabadságának, betegszabadságának, illetve egyéb okokra visszavezethető munkahelyi hiányzásának nyilvántartását szolgáló eljárásokat annak biztosítása érdekében, hogy a tagok által kivett valamennyi szabadság ténylegesen rögzítésre kerüljön; hangsúlyozza, hogy a jelenlegi gyakorlat gyengítheti az uniós polgároknak és intézményeknek a Számvevőszékbe vetett bizalmát;

32.  emlékeztet arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 285. cikke értelmében a Számvevőszék tagjai feladataik ellátása során teljes mértékben függetlenek, és kizárólag az Unió általános érdekében járnak el; aggodalmát fejezi ki annak kapcsán, hogy jelenleg önkéntes jellegű az e kritériumoknak való megfeleléssel kapcsolatos nyilatkozattétel, és sürgeti a Számvevőszéket, hogy a tagok külső tevékenységeit illetően alakítson ki szigorúbb ellenőrzést, továbbá hogy gondoskodjon arról, hogy a tagok az összeférhetetlenség hiányára vonatkozó nyilatkozatok helyett érdekeltségi nyilatkozatokat nyújtsanak be; hangsúlyozza, hogy a jelenlegi eljárásokat, beleértve az etikai bizottságot is, meg kell erősíteni, hogy ne álljon fenn összeférhetetlenség; üdvözli a Számvevőszék etikai keretrendszerének folyamatban lévő, külső szakértői értékelését, és kéri, hogy az értékelés eredményeiről folyamatosan tájékoztassák;

33.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a kiküldetési megbízásokban feltüntetendő információk a múltban nem voltak kellően tág körűek, ami nem tette lehetővé a Számvevőszék számára annak értékelését, hogy a számvevőszéki tagok által tervezett tevékenység a Számvevőszék számára releváns területhez tartozott-e; felhívja a Számvevőszéket, hogy az esetleges visszaélések megelőzése érdekében ennek megfelelően bővítse ki a feltüntetendő információk körét, és a végrehajtott változtatásokról számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak; megállapítja, hogy a tagok hivatalos kiküldetéseire irányadó szabályok(3) számvevőszéki felülvizsgálata nyomán a Számvevőszék negyedévente közzéteszi a tagok kiküldetéseivel kapcsolatos információkat;

34.  érdeklődéssel állapítja meg ugyanakkor, hogy a személygépkocsik és gépkocsivezetők – immár egy központi csoport által kezelt – igénybevételére vonatkozó új szabályok(4), a kiküldetési költségekre irányadó új szabályok(5), valamint a Számvevőszék tagjainak reprezentációs költségeire alkalmazandó új szabályok(6) elfogadásával, továbbá azáltal, hogy a Számvevőszék tagjainak kiküldetései kapcsán felmerülő kiadások tekintetében immár a főtitkár jár el mint megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő(7), és hogy ugyanazon rendszer alkalmazandó, mint az intézmény többi munkatársa kiküldetéseinek kezelése esetében, 2016 októbere óta a Számvevőszék megkezdte az utazási költségekkel és a szolgálati gépjárművek kezelésével kapcsolatos belső kontrollok és pénzügyi eljárások megerősítését;

35.  megjegyzi, hogy a Számvevőszék a 2012–2018-as időszakra vonatkozóan határozatot hozott, mely szerint átfogó belső ellenőrzést végez minden egyes számvevőszéki tag, a főtitkár és az igazgatók esetében a kiküldetések kapcsán felmerült költségek, valamint a szolgálati gépjárművek igénybevétele tekintetében az esetleges szabálytalanságok feltárása, valamint az ilyen jellegű szabálytalanságokkal érintett összegek beszedése érdekében; kéri, hogy az ellenőrzés befejezését követően haladéktalanul tájékoztassák az eredményekről, és felhívja a Számvevőszéket, hogy késedelem nélkül tegyen meg minden szükséges intézkedést az esetleges, e folyamat során azonosított hiányosságok orvoslása érdekében; felhívja továbbá a Számvevőszéket, hogy nyújtsa be a megvalósult kiküldetések éves jegyzékét, amely minden egyes kiküldetés esetében feltünteti a kiküldetés időpontját, összköltségét, valamint célját;

36.  emlékeztet a 2014. február 4-i parlamenti állásfoglalásban jóváhagyott, a Számvevőszék tagjainak tagállamok és Tanács általi kinevezésére vonatkozó, ajánlásként megfogalmazott kritériumrendszerre; kiemeli, hogy a magas szintű feddhetetlenség és erkölcsösség fontos kritérium, és hogy a jelöltek nem tölthetnek be választott tisztségeket, illetve nem láthatnak el politikai pártokhoz kapcsolódó feladatokat a kinevezés időpontjától kezdődően; meglátása szerint a kiválasztási eljárás további módosításra szorul annak biztosítása érdekében, hogy a jelöltek megfelelő képzettséggel rendelkezzenek és megfeleljenek a vonatkozó feltételeknek; javasolja, hogy a számvevőszéki tagok független előzetes kiválasztási eljárásához az Európai Bíróság bíráinak előzetes kiválasztási eljárása szolgáljon mintaként;

37.  megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésre vonatkozó döntése nem fog jelentős hatást gyakorolni a Számvevőszék szervezeti felépítésére és emberi erőforrásaira; üdvözli a Számvevőszék azon döntését, hogy eseti alapon mérlegeli a brit ideiglenes és szerződéses alkalmazottak szerződésének meghosszabbítását, és nem bocsátja el e munkatársait pusztán amiatt, hogy nem rendelkeznek tagállami állampolgársággal; felhívja a Számvevőszéket, hogy haladéktalanul dolgozzon ki koherens stratégiát, hogy az érintett személyek számára bizonyosságot tudjon nyújtani; megjegyzi továbbá, hogy a Számvevőszék egyesült királyságbeli tagja 2019. április 1-jével kilép a szolgálati kötelékből, és hogy – a mandátum lejárata előtti nyolc hónappal történő – távozásának költségvetési vonzata mintegy 108 000 EUR-t fog kitenni.

(1) HL C 373., 2013.12.20., 1. o. (2) HL C 93., 2017.3.24., 6. o. (3) A Számvevőszék tagjainak kiküldetési költségeiről szóló, 61–2017. számú 2017. december 14-i határozat. (4) Az igazgatási bizottság 2016. október 6-án, csütörtökön tartott, 218. ülésének jegyzőkönyve, 7. pont. (5) A Számvevőszék tagjainak kiküldetési költségeiről szóló, 61–2017. számú 2017. december 14-i határozat. (6) A tagok reprezentációs költségeinek igazgatási szabályairól szóló, 60–2017. számú december 14-i határozat. (7) A költségvetés végrehajtására vonatkozó belső rendelkezésekről szóló, 58–2017. számú 2017. december 14-i európai számvevőszéki határozat; a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő, valamint a közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők feladat- és felelősségi körét meghatározó alapszabályról szóló, 59–2017. számú 2017. december 14-i számvevőszéki határozat.