Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2018/0247(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0174/2019

Előterjesztett szövegek :

A8-0174/2019

Viták :

PV 26/03/2019 - 20
CRE 26/03/2019 - 20

Szavazatok :

PV 27/03/2019 - 10.5
CRE 27/03/2019 - 10.5
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0299

Elfogadott szövegek
PDF 341kWORD 119k
2019. március 27., Szerda - Strasbourg Végleges kiadás
Az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III)***I
P8_TA(2019)0299A8-0174/2019
Állásfoglalás
 Egységes szerkezetbe foglalt szöveg

Az Európai Parlament 2019. március 27-i jogalkotási állásfoglalása az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III) létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0465 – C8-0274/2018 – 2018/0247(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0465),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 212. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0274/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. december 12-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottsága 2018. december 6-i véleményére(2),

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel az Külügyi Bizottság jelentésére, valamint a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, a Költségvetési Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság, valamint az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményeire (A8-0174/2019),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 110., 2019.3.22., 156. o.
(2) HL C 86., 2019.3.7., 8. o.


Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 27-én került elfogadásra az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III) létrehozásáról szóló (EU) …/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
P8_TC1-COD(2018)0247

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 212. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(2),

rendes jogalkotási eljárás keretében(3),

mivel:

(1)  A 231/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(4) 2020. december 31-én hatályát veszti. Az Unió külső tevékenysége eredményességének fenntartása érdekében fenn kell tartani a külső támogatás tervezésének és végrehajtásának a keretét.

(2)  Egy előcsatlakozási eszköz célkitűzései továbbra is lényegesen eltérnek célja az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek (a továbbiakban: „kedvezményezettek”) felkészítése jövőbeli uniós tagságukra, valamint a csatlakozási folyamatuk támogatása, összhangban az Unió külső tevékenységének általános célkitűzéseitől, mivel ezen eszköz célja az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek felkészítése jövőbeli uniós tagságukra célkitűzéseivel, valamint beleértve az alapvető jogok és elvek tiszteletben tartását, valamint az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság védelmét és előmozdítását az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 21. cikkében foglaltak szerint. csatlakozási folyamatuk támogatása. Ezért lényeges A csatlakozási folyamat sajátos jellege egy külön a bővítés támogatását szolgáló eszköz megléte eszközt indokol, annak egyidejű biztosításával, hogy az kiegészíti ugyanakkor ezen eszköz célkitűzéseinek és működésének összhangban kell lennie az Unió külső tevékenységének általános célkitűzéseit célkitűzéseivel és különösen a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközt Eszközzel (a továbbiakban: NDICI) és ki kell egészítenie azokat. [Mód. 1]

(3)  Az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: EUSZ) 49. cikke úgy rendelkezik, hogy bármely olyan európai állam kérheti felvételét az Unióba, amely támogatja az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékeit. Az uniós csatlakozás iránti kérelmet benyújtott európai állam csak akkor válhat az Unió tagjává, ha megerősítést nyert, hogy teljesíti az Európai Tanács 1993. júniusi koppenhágai ülésén megállapított kritériumokat (a továbbiakban: koppenhágai kritériumok), illetve amennyiben a csatlakozás nem haladja meg az Uniónak az új tag integrálásával kapcsolatos kapacitását. A koppenhágai kritériumok a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat, valamint a kisebbségek tiszteletben tartását és védelmét garantáló intézmények stabilitásával kapcsolatosak, továbbá a működő piacgazdaság meglétére és az Unión belüli verseny, illetve piaci erők által támasztott nyomás kezelésére, valamint a Szerződések szerinti jogok mellett az azokban meghatározott kötelezettségek – ideértve a politikai, gazdasági és monetáris unió céljaihoz való igazodást – vállalására való képességre vonatkoznak. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában. [Mód. 2]

(4)  A bővítési folyamat meghatározott kritériumokra, valamint szigorú és igazságos feltételrendszerre épül. Minden kedvezményezett értékelésére a saját érdemei alapján kerül sor. Az elért előrehaladás értékelése, valamint a hiányosságok azonosítása azt célozza, hogy ösztönzést és iránymutatást biztosítson az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek számára a szükséges messze ható reformok végrehajtásához. Ahhoz, hogy a bővítés kilátása reálissá válhasson, nagyon fontos ezután is az „alapvető feladatok elsődlegességének elve”(5) melletti szilárd elkötelezettség. A kétoldalú viták végleges, inkluzív és kötelező erejű megoldásán alapuló jószomszédi kapcsolatok és regionális együttműködés a bővítési folyamat alapvető elemei, és döntő fontosságúak az Unió egészének biztonsága és stabilitása szempontjából. A csatlakozás irányában irányába való előrehaladás annak függvénye, hogy az egyes, csatlakozni kívánó államok kívánók milyen mértékben tartják tiszteletben az uniós értékeket, és milyen mértékben képesek vállalni és végrehajtani a politikai, az intézményi, a jogi, a szociális, a közigazgatási és a gazdasági rendszereiknek az Unió szabályaihoz, normáihoz, szakpolitikáihoz és gyakorlatához való hozzáigazítása által megkövetelt reformokat. A tárgyalási keret követelményeket határoz meg, amelyek alapján értékelésre kerül az egyes tagjelölt országokkal folytatott csatlakozási tárgyalások előrehaladása. [Mód. 3]

(4a)  Az uniós csatlakozás iránti kérelmet benyújtott európai állam csak akkor válhat az Unió tagjává, ha megerősítést nyert, hogy maradéktalanul teljesíti az Európai Tanács 1993. júniusi koppenhágai ülésén megállapított csatlakozási kritériumokat (a továbbiakban: „koppenhágai kritériumok”), illetve amennyiben az Unió rendelkezik az új tag integrálásához szükséges kapacitással. A koppenhágai kritériumok a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat, valamint a kisebbségek tiszteletben tartását és védelmét garantáló intézmények stabilitásával kapcsolatosak, továbbá a működő piacgazdaság meglétére és az Unión belüli verseny, illetve piaci erők által támasztott nyomás kezelésére, valamint a Szerződések szerinti jogok mellett az azokban meghatározott kötelezettségek vállalására – ideértve a politikai, gazdasági és monetáris unió céljaira való törekvést – való képességre vonatkoznak. [Mód. 4]

(5)  Az A bővítési politika az Unió bővítési politikája befektetés Európa békéjébe külső tevékenységének szerves részét képezi és hozzájárul a békéhez, biztonságába a biztonsághoz, a jóléthez és stabilitásába a stabilitáshoz az Unió határain belül és azokon kívül is. Fokozott gazdasági és kereskedelmi lehetőséget teremt az Unió és a csatlakozni kívánó országok kölcsönös előnyére, ugyanakkor tiszteletben tartja a fokozatos integráció elvét annak érdekében, hogy a kedvezményezetteknél biztosítani lehessen a zökkenőmentes átmenetet. Az uniós tagság távlata kilátása erőteljes átalakító hatással bír, megszilárdítja megszilárdítva a pozitív demokratikus, politikai, gazdasági és társadalmi változásokat. [Mód. 5]

(6)  Az Európai Bizottság „Hiteles bővítési perspektíva a Nyugat-Balkánra vonatkozóan és fokozott uniós szerepvállalás a Nyugat-Balkánnal” című közleményében(6) ismételten megerősítette, hogy az érdemek alapján az uniós tagság szilárd perspektíváját kínálja a Nyugat-Balkán számára. Ez az egész Nyugat-Balkán számára erős bátorító üzenet, amely jelzi, hogy az EU elkötelezett a térség európai jövője mellett.

(7)  A támogatást továbbá az Unió által az I. mellékletben felsorolt kötött nemzetközi – többek között a kedvezményezettekkel kötött fennálló – megállapodásokkal összhangban kell nyújtani. A támogatásnak főleg arra kell összpontosulnia, hogy segítse az I. mellékletben felsorolt a kedvezményezetteket a demokratikus intézmények és a jogállamiság megerősítésében, az igazságszolgáltatási és a közigazgatási rendszer reformjában, az alapvető jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásában, valamint a nemek közötti egyenlőség, a tolerancia, a társadalmi befogadás, a munkavállalók jogaira vonatkozó nemzetközi munkaügyi normák tiszteletben tartása, valamint a kiszolgáltatott csoportokkal – többek között a gyermekekkel és a fogyatékossággal élő személyekkel – kapcsolatos megkülönböztetésmentesség előmozdításában. A támogatásnak elő kell segítenie továbbá azt, hogy a kedvezményezettek betartsák a szociális jogok európai pillérében(7) meghatározott kulcsfontosságú elveket és jogokat, is támogatnia kell ragaszkodjanak a szociális piacgazdasághoz és a társadalmi vívmányok irányába történő konvergenciához. A támogatásnak továbbra is elő kell segítenie a regionális, a makroregionális és a határokon átnyúló együttműködés, illetve a területfejlesztés előmozdítására irányuló erőfeszítéseik további támogatására kell irányulnia erőfeszítéseiket, többek között az Unió makroregionális stratégiáinak végrehajtása révén a jószomszédi kapcsolatok fejlesztése és a megbékélés előmozdítása érdekében. Ezenkívül elő kell segítenie mozdítania az ágazati regionális együttműködési struktúrákat és javítania kell azok gazdasági és társadalmi fejlődésüket fejlődését és gazdasági kormányzását, ösztönöznie kell az uniós egységes piaccal való gazdasági kormányzásukat integrációt, ideértve a vámügyi együttműködést is, és elő kell mozdítania a nyílt és tisztességes kereskedelmet, támogatva az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedési tervet, többek között a regionális fejlesztési, kohéziós és befogadási, mezőgazdasági és vidékfejlesztési, szociális és foglalkoztatási politikák végrehajtása, valamint a digitális gazdaság és társadalom fejlesztése révén, többek között A Nyugat-Balkánra vonatkozó digitális menetrend elnevezésű kiemelt kezdeményezéssel összhangban. [Mód. 6]

(7a)   Figyelembe véve a reformfolyamat átalakító jellegét a tagjelölt országokban zajló bővítési folyamat során, az Uniónak fokoznia kell erőfeszítéseit az uniós finanszírozás prioritást élvező kulcsterületeinek meghatározásakor, mint amilyen például az intézményfejlesztés és a biztonság kiépítése, és fokozottabban kell támogatnia a tagjelölt országokat a projektek végrehajtásában ezen tagjelölt országoknak a nem uniós befolyásokkal szembeni védelme céljából. [Mód. 7]

(7b)   A tagjelölt országokban zajló reformok előrehaladásának IPA-finanszírozással történő támogatására irányuló uniós erőfeszítésekről megfelelő tájékoztatást kell nyújtani a tagjelölt országokban és az uniós tagállamokban. Az Uniónak e tekintetben fokoznia kell kommunikációs és kampányerőfeszítéseit annak érdekében, hogy biztosítsa az IPA-finanszírozás láthatóságát, amely a bővítési térség békéjének és stabilitásának legfőbb uniós eszköze. [Mód. 8]

(7c)   A költségvetés támogatása és végrehajtása elismerten fontossággal bír az intézményfejlesztés tekintetében, amely viszont elő fogja segíteni az esetleges biztonsági problémák megelőzését, és megakadályozza a tagállamok felé irányuló esetleges jövőbeni illegális migrációs áramlásokat. [Mód. 9]

(8)  Az Uniónak a tagállamok tapasztalatai alapján támogatnia kell a csatlakozás felé történő átmenetnek az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek számára előnyös módon történő megvalósítását. Az együttműködésnek különösen a tagállamok által a reformfolyamatok során szerzett tapasztalatok átadására kell irányulnia.

(9)  Az Unió és az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek közötti, a biztonsággal kapcsolatos biztonsági és védelmi ágazat reformjára irányuló megerősített stratégiai és operatív együttműködés sarkalatos abból a szempontból, hogy hatékonyan és eredményesen lehessen kezelni a biztonsági biztonsággal, a szervezett bűnözéssel és a terrorizmussal kapcsolatos fenyegetéseket. [Mód. 10]

(9a)  Az e rendelettel létrehozott eszköz keretében megvalósuló tevékenységeknek ezenkívül segítséget kell nyújtaniuk a kedvezményezetteknek a közös kül- és biztonságpolitikához (KKBP) való fokozatos igazodásban, valamint a korlátozó intézkedéseknek és a tágabb értelemben vett uniós külpolitikának a nemzetközi intézményeknél és multilaterális fórumokon való végrehajtásában. A Bizottságnak ösztönöznie kell a kedvezményezetteket arra, hogy tartsanak fenn egy szabály- és értékalapú globális rendet, és működjenek együtt a multilateralizmus előmozdítása és a nemzetközi kereskedelmi rendszer további megerősítése – többek között a WTO-reformok – érdekében. [Mód. 11]

(10)  Alapvető fontosságú aA migrációval – ezen belül a határigazgatással és -ellenőrzéssel – kapcsolatos együttműködés fokozása, a nemzetközi védelemhez való jog biztosítása, a releváns információk megosztása, a migráció fejlesztési előnyeinek megerősítése, a legális és a munkaerő-migráció megkönnyítése, a határellenőrzés fokozása, az irreguláris és kényszerű migráció megelőzésére és visszaszorítására irányuló erőfeszítések, valamint az emberkereskedelem és a migránscsempészés az embercsempészés elleni küzdelem terén tett erőfeszítéseink folytatása az Unió és a kedvezményezettek közötti együttműködés fontos összetevőjét jelenti. [Mód. 12]

(11)  A jogállamiság megerősítése, – ideértve ezen belül az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupció, a pénzmosás és a szervezett bűnözés elleni harcot – küzdelem és a jó kormányzás – ideértve a közigazgatás reformját, az emberijog-védők támogatását és az átláthatósággal, a közbeszerzésekkel, a piaci versennyel, állami támogatásokkal, a szellemi tulajdonnal és a külföldi befektetésekkel kapcsolatos folyamatos harmonizációt – az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek többsége esetében továbbra is a legfontosabb feladatok közé tartozik, és alapvető fontossággal bír a kedvezményezetteknek az Unióhoz való közelítése, illetve később közeledése és az uniós tagsággal járó kötelezettségek teljes körű vállalása maradéktalan teljesítésére való felkészítése szempontjából. Tekintettel az e területeken folytatott reformok hosszabb távú jellegére, illetve a felmutatható eredmények elérésének a szükségességére, az e rendelet keretében nyújtott pénzügyi támogatásnak a lehető legkorábban az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettekkel szemben támasztott teljesítésére kell irányulnia támogatást oly módon kell programozni, hogy a lehető legkorábban kezelje ezeket a kérdéseket. [Mód. 13]

(12)  A parlamenti dimenzió továbbra is alapvető a csatlakozási folyamatban. Ezért a részvételi demokrácia elvével összhangban a Bizottságnak az I. mellékletben felsorolt minden egyes kedvezményezett esetében ösztönöznie elő kell mozdítania a parlamenti kapacitások erősítését, a parlamenti felügyeletet, a demokratikus eljárásokat és a méltányos képviseletet. [Mód. 14]

(13)  Az I. mellékletben felsorolt A kedvezményezetteknek felkészültebbeknek kell lenniük az olyan globális kihívások kezelésére, mint a fenntartható fejlődés és az éghajlatváltozás, és igazodniuk kell az Unió által ezen összetett kérdések kezelésére tett erőfeszítésekhez. Tekintettel az éghajlatváltozással kapcsolatos problémák kezelésének fontosságára, amit az Unió a Párizsi Megállapodásnak Megállapodás és a fenntartható fejlesztési céloknak a végrehajtását érintő kötelezettségvállalásai is tükröznek célok végrehajtására tett uniós kötelezettségvállalásokkal összhangban, ez a program hozzá fog járulni az éghajlatvédelmi intézkedések valamennyi szakpolitikára kiterjedő éghajlat-politikának az uniós szakpolitikákban történő érvényesítéséhez, valamint ahhoz, hogy az uniós költségvetés az összkiadásainak 25 %-ával támogassa az éghajlat-politikai célok elérését. Az e program keretében végrehajtott műveletek várhatóan 16 %-kal járulnak hozzá műveleteknél arra kell törekedni, hogy a program teljes pénzügyi keretösszege legalább 16 %-a erejéig éghajlat-politikai célkitűzéseket szolgáló teljes célkitűzésekhez járuljanak hozzá azon cél megvalósítása érdekében, hogy az éghajlattal kapcsolatos kiadások 2027-re elérjék a többéves pénzügyi keretösszegéhez keret kiadásainak 30 %-át. Elsőbbséget kell biztosítani a határokon átnyúló szennyezéssel foglalkozó környezetvédelmi projekteknek. A vonatkozó tevékenységek a program előkészítése és végrehajtása során kerülnek beazonosításra azonosításra, és a programból tett általános származó teljes hozzájárulásnak részét kell képeznie a vonatkozó értékeléseknek és felülvizsgálati eljárásoknak. [Mód. 15]

(14)  Az ezen eszköz keretében végzett tevékenységnek támogatnia kell az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjének végrehajtását, amely mellett az EU és tagállamai teljesen mértékben elkötelezettek, és amelyet az I. mellékletben felsorolt valamennyi kedvezményezett elfogadott.

(15)  Ez a rendelet pénzügyi keretösszeget állapít meg a program teljes időtartamára vonatkozóan, amely [a hivatkozást frissíteni kell az új intézményközi megállapodás szerint: a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás(8)], 17. pontja értelmében vett elsődleges referenciaösszeget jelent az éves költségvetési eljárás során az Európai Parlament és a Tanács számára.

(16)  A Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell a külső finanszírozási támogatás szabályszerűségét, koherenciáját, következetességét és kiegészítő jellegét, különösen a támogatási folyamat különböző fázisai során tartott rendszeres konzultációk és a vonatkozó információk gyakori megosztása révén. Meg kell tenni a szükséges lépéseket a többi donorral való jobb koordináció és kiegészítő jelleg biztosítása érdekében, többek között rendszeres konzultációk segítségével. A folyamatban érdemi szerepet kell játszaniuk a sokféle, független társadalmi szervezetnek és a különféle típusú és szintű helyi hatóságoknak. Az inkluzív partnerség elvével összhangban a társadalmi szervezeteknek részt kell venniük a kormányzati szerveken keresztül irányított programok kialakításában, végrehajtásában, nyomon követésében és értékelésében, és az uniós támogatás közvetlen kedvezményezettjeinek kell lenniük. [Mód. 16]

(17)  Az e rendelet keretében támogatandó megfelelő szakpolitikai területek célkitűzéseinek elérését célzó tevékenységekre vonatkozó prioritásokat a Bizottság által A megfelelő szakpolitikai területeken minden kedvezményezett számára meg kell határozni konkrét és mérhető célkitűzéseket, ezt követően pedig az Unió többéves pénzügyi keretének 2021–2027 közötti időtartamára vonatkozóan megállapított programozási keretben kell meghatározni, az I. mellékletben felsorolt e célkitűzések elérésére irányuló intézkedések fontossági sorrendjét egy, a Bizottság által felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján megállapított programozási keretben. A programozási keretet a kedvezményezettekkel partnerségben kell megállapítani, a bővítési menetrend és az egyedi igényeik alapján, az e rendeletben meghatározott általános és egyedi célkitűzésekkel és az Unió külső tevékenységének elveivel összhangban, kellő figyelmet szentelve a vonatkozó nemzeti stratégiáknak és az idevágó európai parlamenti állásfoglalásoknak. Ez a partnerség – adott esetben – magában foglalja az illetékes hatóságokat, valamint a társadalmi szervezeteket is. A Bizottságnak ösztönöznie kell az érintett szereplők együttműködését és a donorok közötti koordinációt. A programozási keretet a félidős értékelést követően felül kell vizsgálni. A programozási keretnek meg kell határoznia a támogatandó területeket, támogatási területekenként területenként indikatív allokációkkal, feltüntetve az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadások becsült értékét is. [Mód. 17]

(18)  Az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek A kedvezményezettek által az uniós tagság céljából a politikai, jogi és gazdasági rendszereik reformjára tett reform-erőfeszítéseinek erőfeszítések támogatása az Unió és a kedvezményezettek közös érdekében áll. A támogatás keretében kiemelt figyelmet kell fordítani az eredményekre kezelése során a teljesítményalapú megközelítéssel összhangban kell eljárni, és a források hatékonyabb és eredményesebb felhasználása érdekében jelentős ösztönzőket kell biztosítani azok számára, akik az előcsatlakozási támogatás eredményes hatékony végrehajtása és a tagsági kritériumok teljesítése felé vezető úton elért eredmények révén bizonyítják a reformok iránti elkötelezettségüket. A támogatást a „méltányos részesedés” elvével összhangban kell elosztani, az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása terén jelentkező súlyos visszaesés, illetve az előrelépés hiánya esetén életbe lépő egyértelmű következmények alkalmazása mellett. [Mód. 18]

(18a)   A Bizottságnak egyértelmű nyomonkövetési és értékelési mechanizmusokat kell létrehoznia annak biztosítása érdekében, hogy a különböző kedvezményezetteket érintő célkitűzések és tevékenységek továbbra is relevánsak és megvalósíthatók legyenek, valamint az előrehaladás rendszeres mérése céljából. Ennek érdekében minden célkitűzést egy vagy több teljesítménymutatónak kell kísérnie, amelyek értékelik a kedvezményezettek által elfogadott reformokat és azok konkrét végrehajtását. [Mód. 19]

(19)  Az előcsatlakozási alapoknak a alapok Bizottság általi közvetlen irányításáról az I. mellékletben felsorolt a kedvezményezettek általi közvetett irányítás felé irányításra való átmenetnek átállásnak fokozatosnak kell lennie, és igazodnia kell ezeknek a kedvezményezettek az egyedi kapacitásaihozsaját kapacitásaihoz. Az átállást vissza kell fordítani vagy fel kell függeszteni az adott szakpolitikai vagy programterületeken, amennyiben a kedvezményezettek nem teljesítik a vonatkozó kötelezettségeket, vagy az uniós forrásokat nem a megállapított szabályoknak, elveknek és célkitűzéseknek megfelelően kezelik. Az ilyen határozatnak megfelelően figyelembe kell vennie az esetleges negatív gazdasági és társadalmi következményeket. A támogatás keretében továbbra is igénybe kell venni az előcsatlakozási folyamat során bevált struktúrákat és eszközöket. [Mód. 20]

(20)  Az Uniónak a rendelkezésre álló források leghatékonyabb kihasználására kell törekednie külső tevékenysége hatásainak optimalizálása érdekében. Ezt az Unió külső tevékenységi finanszírozási eszközei közötti koherencia, következetesség és kiegészítő jelleg, valamint az eszközök és az egyéb uniós szakpolitikák és programok közötti szinergiák megteremtése révén kell elérni, a már létező egyéb külső finanszírozási eszközökkel való átfedés elkerülése érdekében. Ez adott esetben a makroszintű pénzügyi támogatással való koherenciát és kiegészítő jelleget is magában foglalja. [Mód. 21]

(21)  Annak érdekében, hogy maximalizálni lehessen a kombinált beavatkozások egy közös célkitűzés elérésével kapcsolatos hatását, e rendeletnek hozzá kell tudnia járulnia más programok alá tartozó intézkedésekhez, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik.

(21a)   A költségvetési eljárás és a kedvezményezettekkel kötött nemzetközi megállapodásokban foglalt, a támogatás felfüggesztésére vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet I. mellékletének az uniós támogatás felfüggesztése vagy részleges felfüggesztése tekintetében történő módosítására vonatkozóan. Ezt a hatáskört akkor kell alkalmazni, ha folyamatos visszaesés fordul elő egy vagy több koppenhágai kritérium tekintetében, vagy egy kedvezményezett nem tartja tiszteletben a demokrácia és a jogállamiság elveit, az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat, vagy megsérti az Unióval kötött vonatkozó megállapodásokban vállalt kötelezettségeket. Amennyiben a Bizottság úgy találja, hogy a támogatás felfüggesztését indokoló okok már nem állnak fenn, felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az uniós támogatás visszaállítása érdekében az I. melléklet módosítására vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el. [Mód. 22]

(22)  Az e rendeletből származó finanszírozást az Erasmus program nemzetközi dimenziójához tartozó intézkedések finanszírozására kell felhasználni, amelyeket az (EU) …/… rendelet (a továbbiakban: az Erasmus rendelet)(9) szerint kell végrehajtani.

(23)  Erre a rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok alkalmazandók. Ezek a szabályok az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletben(10) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) kerülnek meghatározásra, és különösen a költségvetés elkészítésére és – támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás, pénzügyi támogatás, költségvetés-támogatás, vagyonkezelői alapok, finanszírozási eszközök és költségvetési garanciák révén történő – végrehajtására vonatkozó eljárást határozzák meg, valamint előírják a pénzügyi szereplők felelősségének ellenőrzését. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok érintik emellett az uniós költségvetésnek a tagállamokban és harmadik országokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén történő védelmét, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint a hatékony uniós finanszírozás szempontjából.

(24)  Az e rendelet szerinti finanszírozási formákat és végrehajtási megvalósítási módokat annak alapján kell megválasztani, hogy mennyire alkalmasak a tevékenységek egyedi célkitűzéseinek megvalósítására és eredmények elérésére, figyelemmel különösen az ellenőrzések költségeire, az adminisztratív terhekre és a szabályok be nem tartásának várható kockázataira. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, az átalányfinanszírozás és az egységköltségek alkalmazását, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint. [Mód. 23]

(25)  Az Uniónak továbbra is közös szabályokat kell alkalmaznia a külső tevékenységek végrehajtására. Az Unió külső tevékenységei finanszírozására vonatkozó eszközeinek végrehajtására alkalmazására vonatkozó szabályokat és eljárásokat az (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: az NDICI-rendelet) határozza meg. További részletes rendelkezéseket kell meghatározni a specifikus helyzetekre, például a határokon átnyúló együttműködésre, a mezőgazdaságra és a vidékfejlesztési szakpolitika területére. [Mód. 24]

(26)  A külső tevékenységek végrehajtása gyakran rendkívül változékony környezetben történik, és folyamatos és gyors alkalmazkodást igényel az uniós partnerek alakuló szükségleteihez, illetőleg illetve az emberi jogokat, a demokráciát és a jó kormányzást, a biztonságot, a védelmet és a stabilitást, az éghajlatváltozást és a környezetet, a gazdasági protekcionizmust, valamint az irreguláris és kényszerű migrációt és annak kiváltó okait érintő globális kihívásokhoz. A kiszámíthatóság elvének és az új igényekre való gyors reagálás szükségességének összeegyeztetése következésképpen a programok pénzügyi végrehajtásának a változásokhoz való igazításával jár megvalósításának kiigazítását igényli. Az Unió előre nem látható szükségletekre való reagálási képességének növelése érdekében – tiszteletben tartva az uniós költségvetés évenkénti meghatározására vonatkozó elvet – e rendeletnek fenn kell tartania a költségvetési rendelet által más szakpolitikák számára már lehetővé tett rugalmassági mechanizmusok alkalmazásának – nevezetesen a lekötött pénzeszközök átvitelének és újbóli lekötésének – lehetőségét az e rendeletben meghatározott célok és célkitűzések tiszteletben tartása mellett annak érdekében, hogy biztosított legyen az uniós pénzeszközök hatékony felhasználása mind az uniós polgárok, mind az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek számára, így maximalizálva az Unió külső tevékenységi beavatkozásaihoz rendelkezésre álló uniós pénzeszközöket. Lehetővé kell tenni a rugalmasság egyéb formáit is, például a prioritások közötti újraelosztást, a projektek szakaszolását és a túlszerződést. [Mód. 25]

(27)  Az új Európai Fenntartható Fejlődési Alap Plusznak (a továbbiakban: EFFA+) sikeres elődjére építve olyan integrált pénzügyi csomagot kell alkotnia, amely vissza nem térítendő támogatások, költségvetési garanciák és finanszírozási eszközök formájában világszintű finanszírozási kapacitást biztosít az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek részére is. Az e rendelet keretében végrehajtott műveletek irányítását továbbra is a nyugat-balkáni beruházási keretnek kell biztosítania.

(28)  A külső tevékenységi garanciának támogatnia kell az EFFA+ műveleteket, és az IPA III-nak pedig hozzá kell járulnia az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek javát szolgáló műveletek tekintetében szükséges céltartalékokhoz, amelybe beletartoznak a makroszintű pénzügyi támogatási hitelekből származó feltöltési igények és kötelezettségek.

(29)  Fontos biztosítani, hogy a határokon átnyúló együttműködési programok végrehajtása a külső tevékenységi programokban és a területi együttműködési rendeletben meghatározott kerettel koherens módon történjék. Külön társfinanszírozási rendelkezéseket kell meghatározni ebben a rendeletben.

(29a)   A határokon átnyúló együttműködési programok az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz leginkább látható programjai és a polgárok körében is a legismertebbek. Ezért a határokon átnyúló együttműködési programok jelentősen növelhetik az uniós finanszírozású projektek láthatóságát a tagjelölt országokban. [Mód. 26]

(30)  A 8. cikkben említett éves vagy többéves cselekvési tervek és intézkedések a költségvetési rendelet szerinti munkaprogramnak minősülnek. Az éves vagy többéves cselekvési tervek több, egyetlen dokumentumba rendezett intézkedésből állnak.

(31)  A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel(11), a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel(12), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel(13) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel(14) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit hatékony és arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv(15) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más jogellenes tevékenységeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy jogalanynak, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, adott esetben az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak. Az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek haladéktalanul jelentik a Bizottságnak a közigazgatási vagy jogi szempontból első ténymegállapítás tárgyát képező feltételezett csalást és egyéb szabálytalanságokat is, és tájékoztatják utóbbit a közigazgatási és jogi eljárások alakulásáról. A tagállamok bevált gyakorlataihoz való igazodás céljából ennek a jelentéstételnek elektronikus úton kellene történnie, a Bizottság által kidolgozott szabálytalanságkezelő rendszer alkalmazásával.

(31a)   A pénzforrások e rendelet szerinti valamennyi elosztását átlátható, hatékony, elszámoltatható, politikától és megkülönböztetéstől mentes módon kell végrehajtani, többek között a régiók és a helyi önkormányzatok szükségleteit tükröző méltányos elosztás révén. A Bizottság, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (főképviselő/alelnök) és különösen az uniós küldöttségek szorosan nyomon követik e kritériumok teljesülését és azt, hogy a források elosztása során tiszteletben tartják-e az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a megkülönböztetésmentesség elvét. [Mód. 27]

(31b)   A Bizottság, a főképviselő/alelnök és különösen az uniós küldöttségek és a kedvezményezettek növelik az uniós előcsatlakozási támogatás láthatóságát annak érdekében, hogy tájékoztatást nyújtsanak az uniós támogatás hozzáadott értékéről. Az uniós finanszírozás kedvezményezettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és gondoskodnak annak megfelelő láthatóságáról. Az IPA-nak hozzá kell járulnia az uniós támogatás eredményeinek előmozdítására irányuló, a kedvezményezettek többféle közönségét célzó kommunikációs tevékenységek finanszírozásához. [Mód. 28]

(32)  A bővítési politika keretében bekövetkező változások vagy az I. mellékletben felsorolt kedvezményezetteknél előforduló jelentős fejlődés figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a támogatások II. és III. mellékletben felsorolt tematikus prioritásainak módosítására és frissítésére vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak(16) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(33)  E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni különösen az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettekkel való közvetett irányítás specifikus feltételei és struktúrája, valamint a vidékfejlesztési támogatás végrehajtása tekintetében. Ezeket a hatásköröket a [182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(17)] megfelelően kell gyakorolni. Az e rendelet végrehajtására vonatkozó egységes feltételek megállapítása során figyelembe kell venni a korábbi előcsatlakozási támogatások irányítással és végrehajtással kapcsolatos tapasztalatait. Ezeket az egységes feltételeket az esetleges fejlemények függvényében módosítani kell. [Mód. 29]

(34)  Az e rendelettel létrehozott bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie az 1085/2006/EK rendelet(18), a 231/2014/EU rendelet szerinti jogi aktusok és kötelezettségvállalások, valamint a 389/2006/EK tanácsi rendelet(19) 3. cikkének a végrehajtása tekintetében is. [Mód. 30]

(34a)   Az Európai Parlamentet teljes mértékben be kell vonni az eszközök tervezésébe, programozásába, nyomon követésébe és értékelésébe annak érdekében, hogy biztosítva legyen a külső tevékenységek terén az uniós finanszírozás politikai és demokratikus ellenőrzése, valamint elszámoltathatósága. Az intézmények között fokozott párbeszédet kell kialakítani annak biztosítása érdekében, hogy az Európai Parlament olyan helyzetben legyen, hogy rendszeresen és zökkenőmentesen gyakorolhasson politikai ellenőrzést e rendelet alkalmazása során, ezáltal növelve mind a hatékonyságot, mind pedig a legitimitást. [Mód. 31]

(35)  A meghozandó intézkedések azonnali alkalmazásának lehetővé tétele érdekében e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő [kevesebb mint húsz napon belül] hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet létrehozza az „Előcsatlakozási Támogatási Eszköz” (a továbbiakban: IPA III) programot.

A rendelet megállapítja a program célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós támogatás formáit, valamint az ilyen támogatás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)  „határokon átnyúló együttműködés”: az EU tagállamai és az e rendelet I. mellékletében felsorolt kedvezményezettek közötti, az említett mellékletben felsorolt két vagy több kedvezményezett közöttivagy az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek és az NDICI-rendelet I. mellékletében felsorolt országok és területek közötti együttműködés az Regulation (EU) .../... rendelet (a továbbiakban: az ETE-rendelet)(20) 3. cikke (1) bekezdésének b) pontjában szereplő hivatkozás szerint;

b)  „támogatás méltányos elosztásának elve”: a teljesítményalapú megközelítésnek egy korrekciós célú elosztási mechanizmussal történő kiegészítése azokban az esetekben, amikor a kedvezményezettnek nyújtott támogatás egyébként aránytalanul alacsony vagy magas lenne a többi kedvezményezetthez képest, figyelembe véve az érintett lakosság szükségleteit és a reformok terén a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez viszonyítva tett relatív előrelépést, illetve a csatlakozási tárgyalások során tett előrelépést. [Mód. 32]

3. cikk

Az IPA III célkitűzései

(1)  Az IPA III általános célja, hogy támogassa az I. mellékletben felsorolt a kedvezményezetteket azoknak a politikai, intézményi, jogi, közigazgatási, társadalmi és gazdasági reformoknak az elfogadásában és végrehajtásában, amelyekre ezeknek a kedvezményezetteknek az uniós tagság érdekében, az uniós értékeknek és vívmányoknak való megfelelésük, valamint az uniós szabályokhoz, normákhoz, szakpolitikákhoz és gyakorlathoz való fokozatos igazodásuk céljából szükségük van, és ezáltal hozzájárul e kedvezményezettek stabilitásához, biztonságához a békéhez, a stabilitáshoz, a biztonsághoz és jólétéhez a jóléthez, valamint az Unió stratégiai érdekeihez. [Mód. 33]

(2)  Az IPA III egyedi célkitűzései a következők:

a)  a jogállamiság, a demokrácia megerősítése, az emberi jogok – ezen belül a kisebbségekhez tartozók és a gyermekek jogainak – tiszteletben tartása, a nemek közötti egyenlőség, az alapvető jogok és a nemzetközi jog tiszteletben tartásának, a civil társadalom, a civil társadalomnak és tudományos élet szabadsága, a biztonságnak az erősítése béke és a biztonság, valamint a migráció szabályozásának, ezen belül pedig kulturális sokszínűség tiszteletben tartása, a határigazgatásnak megkülönböztetésmentesség és a javítása tolerancia erősítése; [Mód. 34]

aa)   a kényszerű és irreguláris migráció kezelése annak biztosításával, hogy a migráció biztonságos, rendezett és szabályos módon történjen, és a nemzetközi védelem hozzáférhető legyen; [Mód. 35]

b)  a közigazgatás hatékonyságának megerősítése, és az átláthatóság, valamint a strukturális reformok, és az igazságszolgáltatás függetlensége, a jó kormányzás megvalósítása korrupció elleni küzdelem, valamint a minden szinten – többek között a közbeszerzés, az állami támogatások, a piaci verseny, a külföldi befektetések és a szellemi tulajdon területén megvalósuló – jó kormányzás támogatása; [Mód. 36]

c)  Az I. mellékletben felsorolt a kedvezményezettek szabályainak, szabványainak normáinak, szakpolitikáinak és gyakorlatának az Unió szintjéhez való igazítása, többek között a KKBP területén, a szabályokon alapuló nemzetközi rend, a belső és külső megbékélés, a jószomszédi kapcsolatok, valamint a békeépítés és a jó szomszédi viszonyok konfliktusmegelőzés megerősítése többek között a bizalomépítés és a közvetítés, valamint az inkluzív és integrált oktatás, az emberek közötti kapcsolatok, a tömegtájékoztatás szabadsága és a kommunikáció megerősítése révén; [Mód. 37]

d)  a gazdasági, társadalmi és társadalmi területi fejlődés és kohézió megerősítése többek között a megnövekedett hálózati összekapcsoltság és regionális fejlesztési, mezőgazdasági és vidékfejlesztési, valamint szociális és foglalkoztatási politikák, révén, a szegénység és a környezetvédelem megerősítése regionális egyenlőtlenségek csökkentése, a szociális védelemnek és a befogadásnak az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia növelése állami szintű regionális együttműködési struktúrák, kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a karbonszegény gazdaságra való áttérés felgyorsítása, valamint közösségi alapú kezdeményezések kapacitásainak erősítése révén történő előmozdítása, a digitális gazdaság vidéki térségekbe irányuló beruházások támogatása, valamint az üzleti és társadalom fejlesztése befektetési környezet javítása révén; [Mód. 38]

da)  a környezetvédelem megerősítése, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia növelése, a karbonszegény gazdaságra való áttérés felgyorsítása, valamint a digitális gazdaság és társadalom fejlesztése, ezáltal pedig munkalehetőségek teremtése, különösen a fiatalok számára; [Mód. 39]

e)  a területi és a határokon átnyúló együttműködés támogatása, ideértve a tengeri határokat is, továbbá a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok javítása az Unióval fennálló megállapodások teljes körű végrehajtása és a regionális egyenlőtlenségek csökkentése révén.támogatása, ideértve a tengeri határokat is, továbbá a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok javítása az Unióval fennálló megállapodások teljes körű végrehajtása és a regionális egyenlőtlenségek csökkentése révén. [Mód. 40]

(3)  Az egyedi célkitűzésekkel összhangban az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek szükségleteinek és kapacitásainak megfelelő támogatás tematikus prioritásai a II. mellékletben találhatók. Az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek közötti határokon átnyúló együttműködésre vonatkozó tematikus prioritások a III. mellékletben találhatók. Minden egyes tematikus prioritás hozzájárulhat egynél több egyedi célkitűzés eléréséhez.

4. cikk

Költségvetés

(1)  Az IPA III 2021 és 2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg 2018. évi árakon 13 009 976 000 EUR (folyó áron 14 500 000 000 14 663 401 000 EUR). [Mód. 41]

(2)  Az (1) bekezdésben említett összeg felhasználható meghatározott százaléka a program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra kerül felhasználásra, így például ezen belül előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre, ideértve az intézmények megerősítésének és az igazgatási kapacitások kiépítésének támogatására, a vállalati információtechnológiai rendszereket is ideértve, és továbbá bármilyen, az előcsatlakozási támogatás utódprogramjához utódprogramjának előkészítéséhez kapcsolódó tevékenységet az [NDICI-rendelet] 20. cikkével összhangban tevékenységre. [Mód. 42]

5. cikk

Programokon átnyúló rendelkezések

(1)  E rendelet végrehajtása alkalmazása során koherenciát, szinergiákat és komplementaritást kell biztosítani az Unió külső tevékenységének egyéb területeivel és a többi érintett uniós szakpolitikával és programmal, valamint gondoskodni kell a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciáról. [Mód. 43]

(2)  Az e rendelet keretében végrehajtott tevékenységekre az NDICI-rendelet vonatkozik, amennyiben arra ebben a rendeletben utalás történik. [Mód. 44]

(3)  Az IPA III hozzájárul az Erasmus-rendelet alapján kialakított tevékenységekhez. E pénzeszközök felhasználására az Erasmus-rendeletet kell alkalmazni. Ebből a célból az IPA III-hoz való hozzájárulást bele kell foglalni az NDICI-rendelet 11. cikkének (7) bekezdésében említett, egységes indikatív programozási dokumentumokba, és azt az említett rendeletben meghatározott eljárások szerint kell elfogadni.

(4)  Az IPA III keretében nyújtandó támogatást az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és a Kohéziós Alap(21), az Európai Szociális Alap Plusz(22) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap(23) és a Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alap keretében meghatározott típusú tevékenységekre lehet nyújtani nemzeti szinten, valamint határokon átnyúló, transznacionális, régiók közötti vagy makroregionális vonatkozásban. [Mód. 45]

(4a)   A Bizottság az IPA III forrásainak meghatározott százalékát az I. mellékletben felsorolt kedvezményezetteknek az európai strukturális és beruházási alapokban (esb-alapok), különösen az Európai Szociális Alapban (ESZA) való részvételre történő felkészítésére különíti el. [Mód. 46]

(5)  Az ERFA hozzájárul az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek és a tagállamok a kedvezményezettek és egy vagy több tagállam közötti, határokon átnyúló együttműködési programokhoz vagy intézkedésekhez. Ezeket a programokat és intézkedéseket a Bizottság a 16. cikkel összhangban fogadja el. Az IPA–határokon IPA határokon átnyúló együttműködésből együttműködési programjaiból származó hozzájárulás összegének meghatározására az ETE-rendelet 10. cikkének (3) bekezdése alapján kerül sor, és az IPA III hozzájárulás legfelső határa 85%. Az IPA határokon átnyúló együttműködési programjainak irányítására az ETE-rendelettel összhangban kerül sor. [Mód. 47]

(6)  Az IPA III hozzájárulhat az ETE-rendelet rendelkezései értelmében létrehozott és végrehajtott azon transznacionális és régiók közötti együttműködési programokhoz vagy intézkedésekhez, amelyekben az e rendelet I. mellékletében felsorolt kedvezményezettek részt vesznek.

(7)  Adott esetben más uniós programok is hozzájárulhatnak az e rendelet keretében, a 8. cikkel összhangban létrehozott tevékenységekhez, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. E rendelet emellett hozzájárulhat más uniós programok keretében létrehozott intézkedésekhez, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. Ilyen esetekben az ezekre a tevékenységekre kiterjedő munkaprogramoknak meg kell határozniuk, melyik szabályrendszer alkalmazandó.

(8)  Kellően indokolt körülmények esetén, valamint az uniós finanszírozás koherenciájának és hatékonyságának biztosítása és a regionális együttműködés támogatása érdekében a Bizottság dönthet úgy, hogy a 8. cikk (1) bekezdése szerinti cselekvési programokban és intézkedésekben való részvételre nem csak azok az országok, területek és régiók jogosultak, amelyek az I. mellékletben szerepelnek, amennyiben a végrehajtandó az alkalmazandó program vagy intézkedés globális, regionális vagy határokon átnyúló jellegű. [Mód. 48]

II. FEJEZET

STRATÉGIAI TERVEZÉS

6. cikk

Szakpolitikai keret és általános elvek

(1)  Az e rendelet végrehajtására alkalmazására vonatkozó átfogó szakpolitikai keretet az Európai Tanács és a Tanács által meghatázotott meghatározott bővítéspolitikai keret, az I. mellékletben felsorolt a kedvezményezettekkel jogilag kötelező erejű kapcsolatot létrehozó megállapodások, valamint az Európai Parlament vonatkozó állásfoglalásai, a Bizottság közleményei, illetve a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének közös közleményei adják. A Bizottság gondoskodik a támogatás és az átfogó bővítéspolitikai keret közötti koherenciáról.

A főképviselő/alelnök és a Bizottság biztosítja az Unió külső tevékenysége és a bővítési politika közötti koordinációt a 3. cikkben meghatározott szakpolitikai célkitűzések keretei között.

Az e rendelet szerinti programozást a Bizottság koordinálja az EKSZ megfelelő bevonása mellett.

A támogatás nyújtásának alapját a bővítéspolitikai keret képezi. [Mód. 49]

(2)  Az e rendelet szerinti programok és tevékenységek érvényesítik az éghajlatváltozás, a környezetvédelem és a nemek közötti egyenlőség szempontjait, és adott esetben kezelik a fenntartható fejlesztési célok(24) közötti összefüggéseket, hogy előmozdítsák azokat az integrált tevékenységeket, amelyek járulékos előnyt teremthetnek és koherens módon többféle célkitűzést teljesíthetnek. Céljuk, hogy a teljes pénzügyi keretösszeg legalább 16 %-a az éghajlatpolitikai célkitűzésekhez járuljon hozzá. [Mód. 50]

(3)  A Bizottság és a tagállamok együttműködnek a koherencia biztosítása érdekében, valamint törekednek arra, hogy elkerüljék elkerülve az IPA III-ból, illetve az Unió, a tagállamok és az Európai Beruházási Bank által nyújtott egyéb támogatás közötti átfedéseket, összhangban a külső támogatás területén történő operatív koordináció erősítésére, valamint a szakpolitikák és az eljárások összehangolására vonatkozó, már kialakult elvekkel, és nevezetesen különösen a nemzetközi fejlesztéshatékonysági elvekkel(25). A koordináció magában foglalja a támogatási ciklus különböző szakaszaiban folytatott rendszeres konzultációkat, az információk gyakori cseréjét, a támogatás koordinációjára irányuló inkluzív üléseket, és a e koordináció kulcsfontosságú lépésnek számít az Unió és a tagállamok programozási eljárásaiban. A támogatás célja, hogy biztosítsa az összhangot az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó stratégiájával, az alapok hatékony és eredményes végrehajtásával, a partnerség elvére vonatkozó mechanizmusokkal és a területfejlesztés integrált megközelítésével. [Mód. 51]

(3a)  A Bizottság a kedvezményezettekkel partnerségben jár el. A partnerségbe adott esetben be kell vonni az illetékes nemzeti és helyi hatóságokat, valamint a társadalmi szervezeteket is, hogy ennek révén érdemi szerepet játszhassanak a kialakítási, végrehajtási és nyomonkövetési szakaszban.

A Bizottság ösztönzi az érintett szereplők közötti koordinációt. Az IPA III támogatás megerősíti a társadalmi szervezetek kapacitásait, amelyek adott esetben a támogatás közvetlen kedvezményezettjei. [Mód. 52]

(4)  A Bizottság a tagállamokkal kapcsolatot tartva megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy biztosítsa a megfelelő összehangolást és komplementaritást a multilaterális és regionális szervezetekkel és jogalanyokkal, úgymint nemzetközi szervezetekkel és pénzügyi intézményekkel, ügynökségekkel, valamint EU-n kívüli donorokkal.

III. FEJEZET

PROGRAMOZÁSI KERET ÉS VÉGREHAJTÁS [Mód. 53]

7. cikk

Az IPA programozási kerete

(1)  Az Ezt a rendeletet ki kell egészíteni egy IPA III keretében történő támogatás programozási kerettel, amely további rendelkezéseket állapít meg a 3. cikkben említett egyedi konkrét célkitűzések elérését szolgáló IPA programozási keretén fog alapulni megvalósításának módjáról. Az IPA programozási keretét keretet a Bizottság hozza létre az Unió többéves pénzügyi keretének időtartamára határozza meg felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján, e cikk 3. bekezdésének megfelelően.

A Bizottság a programozási időszak kezdete előtt kellő időben benyújtja az Európai Parlamentnek a vonatkozó programozási dokumentumokat. Ezek a dokumentumok rögzítik a tematikus keretenként, illetve – amennyiben rendelkezésre áll – országonként/régiónként előirányzott indikatív támogatásokat, a várható eredményeket és a kiválasztott támogatási módozatokat. [Mód. 54]

(1a)  Az éves előirányzatokat az Európai Parlament és a Tanács engedélyezi a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret határain belül. [Mód. 55]

(2)  Az IPA programozási keretének kerete kellően figyelembe vennie veszi a vonatkozó európai parlamenti állásfoglalásokat és álláspontokat, nemzeti stratégiákat és ágazati szakpolitikákat. [Mód. 56]

A támogatást az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek konkrét helyzetéhez kell igazítani, illetve céljait a szerint kell kialakítani, figyelembe véve a tagsági kritériumoknak való megfeleléshez szükséges további erőfeszítéseket, illetve e kedvezményezettek kapacitásait. A támogatásoknak a hatókör és az intenzitás tekintetében különbözniük kell a szükségletek, a reformok iránti elkötelezettség mértéke, valamint a reformok végrehajtásában elért eredmények szerint.

(3)  A E cikk (4) bekezdés bekezdésének sérelme nélkül az IPA programozási keretét végrehajtási – ideértve a méltányos részesedés megvalósítására irányuló rendelkezéseket – a 14. cikkel összhangban, felhatalmazáson alapuló jogi aktus aktusok útján a Bizottság fogadja el. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 16. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Az IPA programozási kerete legkésőbb 2025. június 30-án lejár. A Bizottság 2025. június 30-ig új IPA programozási keretet fogad el, amely a félidős értékelésen alapul, összhangban van az egyéb külső finanszírozási eszközökkel, és figyelembe veszi az Európai Parlament vonatkozó állásfoglalásait. A Bizottság szükség esetén felülvizsgálhatja az IPA programozási keret végrehajtásának hatékonyságát is, különösen a 6. cikkben említett szakpolitikai keret jelentős változása esetén, és figyelembe véve az Európai Parlament vonatkozó állásfoglalásait. [Mód. 57]

(4)  A tagállamokkal való határokon átnyúló együttműködés programozási keretét a Bizottság fogadja el az ETE-rendelet 10. cikkének (1) bekezdésével összhangban.

(5)  Az IPA programozási keretének az abban a IV. mellékletben megállapított egyértelmű és ellenőrizhető teljesítménymutatókon kell alapulnia, amelyek az ott meghatározott célok elérése terén tett előrehaladás értékelését lehetővé tevő mutatókat kell tartalmaznia. előrehaladást értékelik, többek között az alábbi területeken elért előrehaladást és eredményeket:

a)  demokrácia, jogállamiság, valamint független és hatékony igazságszolgáltatási rendszer;

b)  emberi jogok és alapvető szabadságok, ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek és a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok jogait;

c)  nemek közötti egyenlőség és a nők jogai;

d)  a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem;

e)  megbékélés, békeépítés, jószomszédi kapcsolatok;

f)  a tömegtájékoztatás szabadsága;

g)  az éghajlatváltozás kezelése, valamint a Párizsi Megállapodásban előírt kötelezettségeknek való megfelelés.

A Bizottság belefoglalja az említett mutatók tekintetében elért előrehaladást az éves jelentéseibe.

Az e rendeletben alkalmazott teljesítményalapú megközelítésről az Európai Parlamentben és a Tanácsban rendszeres véleménycserét kell tartani. [Mód. 123]

7a. cikk

Félidős felülvizsgálat és értékelés

(1)  A Bizottság a félidős értékelés alapján új IPA programozási keretet fogad el. Legkésőbb 2024. június 30-ig a Bizottság félidős értékelő jelentést nyújt be e rendelet alkalmazásáról. A félidős értékelő jelentés a 2021. január 1-jétől 2023. december 31-ig terjedő időszakra terjed ki, és az e rendelet célkitűzéseinek megvalósulásához való uniós hozzájárulást vizsgálja az elért eredmények mérésére szolgáló mutatók és a rendelet hatásával kapcsolatos bármely megállapítás és következtetés révén.

Ehhez az értékeléshez az Európai Parlament is hozzájárulhat. A Bizottság és az EKSZ konzultációt szervez a kiemelt érdekelt felekkel és kedvezményezettekkel, többek között civil társadalmi szervezetekkel; A Bizottság és az EKSZ különös figyelmet fordít a leginkább perifériára szorultak képviseletének biztosítására.

A Bizottság továbbá külső értékelések révén beavatkozási területenként értékeli tevékenységeinek hatását és eredményességét, valamint a programozás eredményességét. A Bizottság és az EKSZ figyelembe veszi az Európai Parlament és a Tanács független külső értékelésekre vonatkozó javaslatait és nézeteit. Az időközi értékelés értékeli az Unió teljesítményét az e rendelet által megállapított célértékek tekintetében.

(2)  A félidős értékelő jelentés kitér a hatékonyságra, a hozzáadott értékre, az egyszerűsített és észszerűsített külső finanszírozási struktúra működésére, a belső és külső koherenciára, valamint e rendelet célkitűzéseinek továbbra fennálló relevanciájára, a finanszírozott fellépések közötti kiegészítő jellegre és szinergiákra, az intézkedéseknek a következetes uniós külső fellépéshez való hozzájárulására, valamint arra, hogy a kedvezményezett országok lakossága adott esetben milyen mértékben tud az uniós pénzügyi támogatásról.

(3)  A félidős értékelő jelentést az uniós finanszírozás alkalmazásának javításának konkrét céljával kell elkészíteni. A jelentés információkkal szolgál az e rendelet keretében végrehajtott tevékenységi formák megújítása, módosítása vagy felfüggesztése kérdésében hozott határozatokhoz.

(4)  A félidős értékelő jelentésnek emellett tartalmaznia kell a vonatkozó éves jelentésekben szereplő, az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi támogatásról – így a külső címzett bevételekről és a vagyonkezelői alapokhoz való hozzájárulásokról – szóló összesített információkat, valamint a kiadások részletezését a kedvezményezett ország, a finanszírozási eszközök felhasználása, a kötelezettségvállalások és a kifizetések szerinti bontásban.

(5)  A Bizottság az értékelések következtetéseit és az azokkal kapcsolatos észrevételeit megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a tagállamoknak. Az eredményeket fel kell használni a programtervezés és a forráselosztás során.

(6)  A Bizottság minden érintett érdekelt felet – a társadalmi szervezeteket is beleértve – bevon az e rendelet szerint nyújtott uniós finanszírozás értékelésének folyamatába, és adott esetben törekedhet arra, hogy az uniós tagállamokkal közös értékelést készítsen, a kedvezményezettek szoros bevonásával.

(7)  A Bizottság benyújtja az e cikkben említett félidős értékelő jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, adott esetben az e rendelet szükséges módosításait meghatározó jogalkotási javaslatokkal együtt.

(8)  E rendelet alkalmazási időszakának végén, de legkésőbb az 1. cikkben meghatározott időszak lejártától számított három éven belül a Bizottság végleges értékelést készít a rendeletről, ugyanolyan feltételekkel, mint az e cikkben említett félidős értékelés esetében. [Mód. 124]

7b. cikk

A támogatás felfüggesztése

(1)  Amennyiben egy kedvezményezett nem tartja tiszteletben a demokrácia elvét, a jogállamiságot, a jó kormányzást, az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat vagy a nukleáris biztonsági előírásokat, vagy megszegi az Unióval kötött vonatkozó megállapodásokban vállalt kötelezettségeket, vagy egy vagy több koppenhágai kritérium tekintetében folyamatosan visszaesik, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 14. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet I. mellékletének az uniós támogatás felfüggesztése vagy részleges felfüggesztése céljából történő módosítására vonatkozóan. Részleges felfüggesztés esetén fel kell tüntetni azokat a programokat, amelyekre a felfüggesztés vonatkozik.

(2)  Amennyiben a Bizottság úgy találja, hogy a támogatás felfüggesztését indokoló okok már nem állnak fenn, felhatalmazást kap arra, hogy a 14. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. mellékletnek az uniós támogatás visszaállítása érdekében történő módosítására vonatkozóan.

(3)  Részleges felfüggesztési esetekben az uniós segítség elsősorban olyan civil társadalmi szervezetek és nem állami szereplők támogatására használható, amelyek az emberi jogok és alapvető szabadságjogok előmozdítására, valamint a demokratizálódás és a partnerországokban zajló párbeszédfolyamatok támogatására irányuló intézkedésekkel állnak összefüggésben.

(4)  Döntéshozatala során a Bizottságnak megfelelően figyelembe kell vennie az Európai Parlament vonatkozó állásfoglalásait. [Mód. 125]

7c. cikk

Irányítás

A Bizottság és az EKSZ megfelelő szervezeti egységeiből álló és az alelnök/főképviselő vagy e hivatal képviselőjének elnökletével működő horizontális irányítócsoport felel az irányítási cikluson során végig ezen eszköz irányításáért, koordinálásáért és kezeléséért az Unió minden külső finanszírozása következetességének, hatékonyságának, átláthatóságának és elszámoltathatóságának biztosítása érdekében. Az alelnök/főképviselő biztosítja az Unió külső tevékenységének átfogó politikai koordinációját. Az eszköz programozásának, tervezésének és alkalmazásának teljes ciklusa során az alelnöknek/főképviselőnek és az EKSZ-nek együtt kell működnie a Bizottság érintett tagjaival és szervezeti egységeivel a tervezett fellépés jellege és célkitűzései alapján, szakértelmükre építve. Valamennyi határozati javaslatot a főképviselő/alelnök, az EKSZ és a Bizottság készít elő a Bizottság eljárásaival összhangban és nyújtja be azokat elfogadás céljából.

Az Európai Parlamentet teljes mértékben be kell vonni a külső finanszírozási eszközök tervezési, programozási, nyomonkövetési és értékelési szakaszába annak érdekében, hogy a külső tevékenység terén biztosítva legyen az uniós finanszírozás politikai ellenőrzése, demokratikus ellenőrzése és elszámoltathatósága. [Mód. 126]

8. cikk

Végrehajtási intézkedések és módszerek

(1)  Az IPA III keretében nyújtandó támogatást közvetlen irányítással vagy közvetett irányítással, a költségvetési rendelettel összhangban kell végrehajtani az [NDICI-rendelet] II. címének III. fejezetében a IIIa. fejezetben említett éves vagy többéves cselekvési tervek és intézkedések útján. Erre a rendeletre – a 24. cikk (1) bekezdésének kivételével [részvételre jogosult személyek és jogalanyok] –az [NDICI-rendelet] II. címének III. fejezete alkalmazandó. [Mód. 63]

(1a)  A közvetett irányítás visszafordítható, amennyiben a kedvezményezett képtelen vagy nem hajlandó az odaítélt alapokat az e rendelet keretében megállapított szabályoknak, elveknek és célkitűzéseknek megfelelően kezelni. Ha a kedvezményezett elmulasztja betartani a demokrácia elveit, a jogállamiságot és tiszteletben tartani az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat, vagy megsérti az Unióval kötött vonatkozó megállapodásokban vállalt kötelezettségeket, a Bizottság – meghatározott szakpolitikai területeken vagy programokban – a kedvezményezettel való közvetett irányításról visszatérhet a kedvezményezettől eltérő megbízott szervezetek általi közvetett irányításra, vagy közvetlen irányításra. [Mód. 64]

(1b)  A Bizottság párbeszédet folytat az Európai Parlamenttel, és figyelembe veszi az Európai Parlament véleményét azokra a területekre vonatkozóan, ahol az utóbbi saját támogatási programokat valósít meg, így például a kapacitásépítés és a választási megfigyelés tekintetében. [Mód. 65]

(2)  E rendelet szerint a cselekvési terveket legfeljebb hét évig tartó időszakra lehet elfogadni.

(2a)  A Bizottság az e cikk szerinti intézkedések tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos kérdésekben – ideértve a tervezett lényeges változtatásokat vagy a források elosztását – az Európai Parlamentet teljes körűen bevonja. [Mód. 66]

(2b)  Az általános vagy ágazati költségvetési támogatás kifizetésének feltételéül kell szabni, hogy megfelelő előrelépés történjen az adott kedvezményezettel együtt elfogadott célkitűzések megvalósítása terén.

A Bizottság a költségvetés-támogatás feltételrendszerére vonatkozó, az NDICI-rendelet 23. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kritériumokat alkalmazza. Az irányítási és ellenőrzési rendszerekben észlelt rendszerszintű szabálytalanságok vagy a kedvezményezettel megállapított célkitűzések teljesítése terén tett nem kielégítő előrehaladás esetén a Bizottság lépéseket tesz költségvetési támogatás formájában nyújtott uniós finanszírozás csökkentésére vagy felfüggesztésére.

Az e cikkben említett felfüggesztést követően a támogatás Bizottság általi újbóli bevezetését a nemzeti ellenőrző hatóságok számára nyújtott célzott támogatásnak kell kísérnie. [Mód. 67]

IIIa. FEJEZET

Végrehajtás [Mód. 68]

8a. cikk

Cselekvési tervek és intézkedések

(1)  A Bizottság éves vagy többéves cselekvési terveket vagy intézkedéseket fogad el. Az intézkedések egyedi intézkedés, különleges intézkedés, kísérő intézkedés vagy rendkívüli támogatási intézkedés formáját ölthetik. A cselekvési tervek és intézkedések keretében minden egyes tevékenység tekintetében meg kell határozni a célkitűzéseket, az elvárt eredményeket és a főbb tevékenységeket, az alkalmazás módjait, a költségvetést és minden kapcsolódó működési kiadást.

(2)  A cselekvési tervek a programozási dokumentumokon alapulnak, kivéve a (3) és (4) bekezdésben hivatkozott esetekben.

Szükség esetén a tevékenységek a cselekvési tervek elfogadása előtt vagy után egyedi intézkedésként is elfogadhatók. Az egyedi intézkedések a programozási dokumentumokon alapulnak, kivéve a (3) bekezdésben hivatkozott és más kellően indokolt esetekben.

Előre nem látható szükségletek vagy körülmények felmerülése esetén, és ha a finanszírozás nem lehetséges megfelelőbb forrásokból, a Bizottság az NDICI-rendelet 34. cikkével összhangban olyan különleges intézkedéseket fogadhat el, amelyek nem a programozási dokumentumokon alapulnak.

(3)  Az NDICI-rendelet 4. cikke (4) bekezdésének b) pontjában említett gyorsreagálási tevékenységek végrehajtására éves vagy többéves cselekvési terveket és egyedi intézkedéseket lehet alkalmazni.

(4)  A Bizottság rendkívüli támogatási intézkedéseket fogadhat el az NDICI-rendelet 4. cikke (4) bekezdésének a) pontjában említett gyorsreagálási tevékenységekre vonatkozóan.

(5)  A 19. cikk (3) és (4) bekezdése értelmében tett intézkedések időtartama legfeljebb 18 hónap lehet, de az elvégzésüket hátráltató objektív és előre nem látható akadályok esetén ez az időtartam kétszer – alkalmanként legfeljebb hat hónappal – meghosszabbítható összesen legfeljebb 30 hónapra, feltéve, hogy nem emelik meg az adott intézkedés pénzügyi összegét.

Elhúzódó válság és konfliktus esetén a Bizottság egy második, legfeljebb 18 hónap időtartamú rendkívüli támogatási intézkedést is elfogadhat. Megfelelően indokolt esetekben további intézkedések is elfogadhatók, amennyiben az e bekezdés szerinti uniós tevékenység folytatása alapvető fontosságú, és egyéb eszközök útján nem biztosítható. [Mód. 69]

8b. cikk

A támogatási intézkedések

(1)  Az uniós finanszírozás fedezheti az eszköz végrehajtásával és célkitűzéseinek megvalósításával kapcsolatos működési kiadásokat, ideértve a végrehajtáshoz szükséges előkészítési, figyelemmel kísérési, nyomonkövetési, ellenőrzési és értékelési tevékenységekhez kapcsolódó igazgatási támogatás költségeit, valamint az Unió székhelyén és küldöttségeinél a programhoz szükséges igazgatási támogatás kapcsán felmerülő, valamint az e rendelet alapján finanszírozott műveletek igazgatásához kapcsolódó kiadásokat – ideértve az információs és kommunikációs tevékenységeket, valamint a szervezeti információtechnológiai rendszereket is.

(2)  Amennyiben a működési kiadásokat nem foglalták bele a 8c. cikkben hivatkozott cselekvési tervekbe vagy intézkedésekbe, a Bizottság adott esetben kísérő intézkedéseket fogadhat el. A kísérő intézkedések keretében történő uniós finanszírozás a következőkre terjedhet ki:

a)  tanulmányok, találkozók, tájékoztatás, figyelemfelkeltés, képzés, előkészítés, a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok megosztása, publikáció, továbbá bármilyen más igazgatási vagy technikai segítségnyújtási kiadás, amely a programozáshoz és a tevékenységek igazgatásához szükséges, a javadalmazott külső szakértőket is ideértve;

b)  a releváns kérdésekre vonatkozó kutatási és innovációs tevékenységek és tanulmányok, valamint azok terjesztése;

c)  tájékoztatás nyújtásához és kommunikációs tevékenységekhez, többek között a kommunikációs stratégiák kialakításához és az Unió politikai prioritásainak intézményi kommunikációjához és láthatóságához kapcsolódó kiadások. [Mód. 70]

8c. cikk

Cselekvési tervek és intézkedések elfogadása

(1)  A Bizottság a cselekvési terveket és intézkedéseket a költségvetési rendelettel összhangban bizottsági határozatban fogadja el.

(2)  Az Unió külső tevékenységeinek összhangja érdekében a Bizottság és az Európai Parlament az ilyen cselekvési tervek és intézkedések tervezése és alkalmazása során figyelembe veszi a Tanács és az Európai Parlament vonatkozó szakpolitikai megközelítését.

A Bizottság azonnal tájékoztatja az Európai Parlamentet az e cikk szerinti cselekvési tervek és intézkedések – többek között a tervezett pénzügyi összegek – tervezéséről, továbbá az említett támogatás jelentős módosításairól vagy hosszabbításairól is tájékoztatja az Európai Parlamentet. Egy intézkedés elfogadását vagy lényeges módosítását követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb egy hónapon belül a Bizottság jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak és áttekintést nyújt az elfogadott intézkedés jellegéről és indokolásáról, időtartamáról, költségvetéséről és tartalmáról, beleértve azt is, hogy az intézkedés mennyiben egészít ki egyéb folyamatban lévő, illetve tervezett uniós támogatást. Rendkívüli támogatási intézkedések esetén a Bizottság azt is jelzi, hogy milyen mértékben és hogyan fogja biztosítani az e rendelet alapján a közép- és hosszú távú támogatás keretében nyújtott rendkívüli támogatással végrehajtott politika folytonosságát.

(3)  A 8a. cikk (2) bekezdése szerinti programozási dokumentumokon alapuló cselekvési tervek és intézkedések elfogadását megelőzően – a 8a. cikk (3) és (4) bekezdésében ismertetett eseteken kívül – a Bizottság a 14. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el e rendelet kiegészítésére azáltal, hogy meghatározza a követendő konkrét célkitűzéseket, az elvárt eredményeket, a felhasználandó eszközöket, valamint e cselekvési tervek és intézkedések főbb fellépéseit és indikatív pénzügyi keretösszegeit.

(4)  A tevékenységek szintjén megfelelő előzetes emberi jogi, társadalmi és környezeti vizsgálatot kell végezni az alkalmazandó uniós jogalkotási aktusokkal, köztük a 2011/92/EU(26) európai parlamenti és tanácsi irányelvvel és a 85/337/EGK(27) tanácsi irányelvvel összhangban, többek között az éghajlatváltozási és biológiai sokféleséggel kapcsolatos hatások tekintetében, beleértve adott esetben a környezetvédelmi szempontból érzékeny tevékenységek, különösen a nagyobb új infrastruktúrák környezeti hatásvizsgálatát.

Emellett előzetes emberi jogi, nemi, társadalmi és munkaügyi hatásvizsgálatokat, valamint konfliktuselemzést és kockázatértékelést kell végezni.

Amennyiben szükséges, az ágazati programok végrehajtásakor emberi jogi, társadalmi és stratégiai környezeti vizsgálatot kell végezni. A Bizottság biztosítja az érdekelt feleknek a vizsgálatokba való bevonását és az ilyen vizsgálatok eredményeihez való nyilvános hozzáférést. [Mód. 127]

8d. cikk

Együttműködési módszerek

(1)  A jelen eszközből történő finanszírozást a költségvetési rendeletnek megfelelően a Bizottság hajtja végre, a Bizottság, az uniós küldöttségek és végrehajtó ügynökségek által közvetlenül, vagy a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában feltüntetett bármely jogalany által közvetetten.

(2)  A jelen eszközből történő finanszírozás nemzetközi, regionális vagy nemzeti alapokhoz, például az EBB, a tagállamok, a partnerországok és -régiók vagy nemzetközi szervezetek, illetve más donorok által létrehozott vagy igazgatott alapokhoz történő hozzájárulás útján is megvalósítható.

(3)  A költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában és az NDICI-rendelet 29. cikkének (1) bekezdésében felsorolt entitások évente eleget tesznek a költségvetési rendelet 155. cikke szerinti beszámolási kötelezettségüknek. Az említett jogalanyokra vonatkozó beszámolási kötelezettséget rögzíti a partnerségi keretmegállapodás, a hozzájárulási megállapodás, a költségvetési garanciákról szóló megállapodás vagy a finanszírozási megállapodás.

(4)  Ezen eszköz keretében finanszírozott tevékenységek végrehajthatók párhuzamos és közös társfinanszírozás útján is.

(5)  Párhuzamos társfinanszírozás esetén a tevékenységet több egyértelműen azonosítható részre osztják, amelyeket a társfinanszírozást nyújtó különböző partnerek egyenként finanszíroznak oly módon, hogy a finanszírozás végső felhasználása mindig azonosítható.

(6)  Közös társfinanszírozás esetén a tevékenység teljes költségét felosztják a társfinanszírozást nyújtó partnerek között, és a forrásokat úgy egyesítik, hogy a finanszírozás forrása a tevékenység részeként végzett intézkedések egyike esetében sem azonosítható.

(7)  Az Unió és a partnerei közötti együttműködés többek között a következő formákat öltheti:

a)  háromoldalú konstrukciók, amelyek keretében az Unió harmadik országokkal összehangolja a partnerországnak vagy -régiónak nyújtott támogatás finanszírozását;

b)  igazgatási együttműködési intézkedések, mint amilyen a tagállamok, valamint a partnerországok vagy -régiók közintézményei, helyi hatóságai, nemzeti közjogi szervei vagy közfeladatokat ellátó magánjogi szervezetei közötti ikerintézményi együttműködés, valamint olyan együttműködési intézkedések, amelyek keretében a tagállamok és a tagállamok regionális és helyi hatóságai közszférából érkező szakértőket küldenek ki;

c)  a köz- és magánszféra közötti partnerség kialakításához és igazgatásához szükséges költségekhez való hozzájárulás, beleértve a széles körű részvétel támogatását egy független, harmadik félként működő társadalmi szervezeti szerv felállításával, amelynek célja köz- és magánszféra közötti partnerségek értékelése és nyomon követése;

d)  ágazati szakpolitikai támogatási programok, amelyek keretében az Unió egy partnerország ágazati programjához nyújt támogatást;

e)  hozzájárulás az országok uniós ügynökségek és szervek, valamint az EUSZ V. címe alapján a közös kül- és biztonságpolitika konkrét tevékenységeinek végrehajtásával megbízott szervek vagy személyek által végrehajtott uniós programokban és tevékenységekben való részvételének költségeihez;

f)  kamattámogatások. [Mód. 72]

8e. cikk

Az uniós finanszírozás formái és alkalmazási módszerek

(1)  Az uniós finanszírozás a költségvetési rendeletben előirányzott finanszírozási formák útján nyújtható, különös tekintettel az alábbiakra:

a)  vissza nem térítendő támogatások;

b)  szolgáltatásokra, árukra vagy építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési szerződések;

c)  költségvetési támogatás;

d)  a Bizottság által létrehozott vagyonkezelői alapokhoz való hozzájárulás, a költségvetési rendelet 234. cikkével összhangban;

e)  finanszírozási eszközök;

f)  költségvetési garanciák;

g)  vegyes finanszírozás;

h)  nemzetközileg elfogadott adósságcsökkentő programok keretében történő adósságcsökkentés;

i)  pénzügyi támogatás;

j)  javadalmazott külső szakértők.

(2)  A partnerországokból származó érdekelt felekkel való együttműködés során a Bizottság a finanszírozás módozatainak, a hozzájárulás formájának, az odaítélés módozatainak, valamint a vissza nem térítendő támogatások kezelésére vonatkozó igazgatási rendelkezéseknek a megállapítása során szem előtt tartja egyedi adottságaikat, többek között igényeiket és a releváns körülményeket, hogy a támogatás a lehető legtöbb ilyen érdekelt félhez eljuthasson és szükségleteiket a lehető legjobban kielégítse. Ez az értékelés figyelembe veszi az összes érdekelt fél, különösen a helyi civil társadalom érdemi részvételének és bevonásának feltételeit. A költségvetési rendelettel összhangban bátorítandó az olyan egyedi módozatok alkalmazása, mint például a partnerségi megállapodások, a harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatás engedélyezése, a közvetlenül odaítélt szerződések vagy a korlátozott részvételi jogosultsággal közzétett ajánlattételi felhívások, illetve az egyösszegű átalány, az egységköltség és átalányfinanszírozás, továbbá a költségekkel kapcsolatban nem álló finanszírozás, a költségvetési rendelet 125. cikke (1) bekezdésének megfelelően. E különböző módozatoknak biztosítaniuk kell az átláthatóságot, a nyomonkövethetőséget és az innovációt. A helyi és nemzetközi nem kormányzati szervezetek közötti együttműködést elősegítik annak érdekében, hogy a helyi társadalmi szervezetek kapacitásai a fejlesztési programokban való teljes körű részvétel céljából megerősítésre kerüljenek.

(3)  A költségvetési rendelet 195. cikkében hivatkozott eseteken túlmenően a közvetlen odaítélési eljárás alkalmazható a következők érdekében:

a)  az emberijog-védőknek nyújtott kisebb értékű támogatások és a veszélyben lévő emberijog-védők védelmét szolgáló mechanizmusok, adott esetben társfinanszírozás nélkül finanszírozva a sürgős védelmi intézkedéseket, valamint a válsággal és fegyveres konfliktusokkal kapcsolatos párbeszédben, a konfliktusok rendezésében, a megbékélésben és a békeépítésben részt vevő közvetítők és egyéb civil társadalmi szereplők számára;

b)  vissza nem térítendő támogatások – adott esetben a társfinanszírozás szükségessége nélkül – a tevékenységek legnehezebb körülmények között történő finanszírozására, ahol nincs lehetőség pályázati felhívások közzétételére, többek között olyan helyzetekben, amelyekben súlyos problémát jelent az alapvető szabadságok hiánya, a demokratikus intézmények fenyegetettsége, a válság vagy a fegyveres konfliktus fokozódása, a leginkább veszélyben van a humánbiztonság vagy az emberi jogi szervezetek és emberijog-védők, közvetítők és egyéb, többek között válságokkal és fegyveres konfliktusokkal kapcsolatos párbeszédekkel, egyeztetésekkel és békéltetésekkel foglalkozó civil szereplők különösen nehéz körülmények között tevékenykednek. Az ilyen támogatások maximális összege legfeljebb 1 000 000 EUR, és időtartamuk legfeljebb 18 hónap lehet, amely az alkalmazásukat hátráltató objektív és előre nem látható akadályok esetén további 12 hónappal meghosszabbítható;

c)  vissza nem térítendő támogatások az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala, valamint a Global Campus, az emberi jogokkal és demokratizálódással foglalkozó Európai Egyetemközi Központ részére, amely az emberi jogok és a demokratizálódás területén szerezhető európai mesterfokozatot kínál, valamint az ahhoz kapcsolódó egyetemi hálózat részére, amely az emberi jogok terén szerezhető posztgraduális diplomákat ad ki, ideértve a harmadik országokból származó diákoknak, kutatóknak, tanároknak és emberijog-védőknek nyújtott ösztöndíjakat is;

d)  az NDICI-rendelet 23a. cikkében leírt kis projektek.

Az (1) bekezdés c) pontjában hivatkozott, akár ágazati reformra vonatkozó teljesítésszerződések formájában megvalósuló költségvetés-támogatás az országok felelősségvállalásán, kölcsönös elszámoltathatóságán és az egyetemes értékek, a demokrácia, az emberi jogok, a nemek közötti egyenlőség, a társadalmi befogadás és a humán fejlődés, valamint a jogállamiság iránti közös elkötelezettségen alapul, és célja az Unió és a partnerországok közötti partnerség erősítése. Kiterjed a megerősített szakpolitikai párbeszédre, a kapacitásépítésre és az irányítás javítására, kiegészítve a partnerek arra irányuló törekvéseit, hogy több forrást szedjenek be és azokat jobban költsék el a fenntartható, inkluzív és mindenki számára előnyös társadalmi-gazdasági fejlődés támogatása, a tisztességes munkahelyteremtés, különös figyelmet fordítva a fiatalokra, az egyenlőtlenségek csökkentése és a szegénység felszámolása érdekében, kellő figyelemmel a helyi gazdaságokra, a környezeti és szociális jogokra.

A költségvetés-támogatás nyújtására vonatkozó minden döntést az Unió által jóváhagyott költségvetés-támogatási politika, a jogosultság egyértelmű kritériumai, valamint a kockázatok és előnyök körültekintő elemzése alapján kell meghozni. E döntések meghozatala során az egyik legfontosabb tényező annak értékelése, hogy a partnerország mennyire elkötelezett a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság mellett, és milyen eredményeket mutat fel ezen a téren.

(4)  A költségvetés-támogatást oly módon kell differenciálni, hogy az instabil helyzeteket is szem előtt tartva jobban tudjon igazodni a partnerország politikai, gazdasági és társadalmi kereteihez.

A költségvetési rendelet 236. cikke szerint nyújtott költségvetés-támogatás során a Bizottság világosan meghatározza és nyomon követi a költségvetés-támogatás feltételrendszerét, ideértve a reformok és az átláthatóság terén elért haladást, valamint támogatja a parlamenti ellenőrzés, a nemzeti ellenőrzési kapacitások, a társadalmi szervezetek ellenőrzésekben való részvétele, a nagyobb átláthatóság és a nyilvánosság információhoz való hozzáférésének fejlődését, valamint olyan erős közbeszerzési rendszerek fejlődését, amelyek támogatják a helyi gazdaságfejlesztést és a helyi vállalkozásokat.

(5)  A költségvetés-támogatás kifizetése olyan mutatók alapján történik, amelyek szemléltetik, hogy megfelelő előrelépés történik az adott partnerországgal együtt elfogadott célkitűzések megvalósítása terén.

(6)  Az e rendelet által szabályozott pénzügyi eszközök különböző formákat ölthetnek, úgy mint kölcsönök, biztosítékok, tulajdonviszonyt, illetve részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések és részesedések, kockázatmegosztási eszközök, amennyiben lehetséges és a költségvetési rendelet 209. cikkének (1) bekezdésében rögzített elveknek megfelelően az EBB, valamely multilaterális európai pénzügyi intézmény (például az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank), illetve valamely bilaterális európai pénzügyi intézmény (például bilaterális fejlesztési bankok) vezetésével, lehetőség szerint további más formákat öltő, a tagállamoktól és harmadik felektől származó pénzügyi támogatásokkal összevonva.

Az e rendelet által szabályozott uniós finanszírozási eszközökhöz hozzájárulhatnak a tagállamok, vagy a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett bármely jogalany.

(7)  Az említett finanszírozási eszközök alkalmazási és jelentéstételi célból csoportosíthatók.

(8)  A Bizottság és az EKSZ nem kezd új műveleteket, illetve nem újítja meg műveleteit olyan országokban vagy területeken bejegyzett vagy letelepedett szervezettel, amely szerepel az adózási szempontból nem együttműködő országokra és területekre vonatkozó uniós szakpolitika keretében összeállított jegyzékben, vagy amely az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv(28) 9. cikkének (2) bekezdése értelmében kiemelt kockázatot jelentő harmadik országnak minősül, vagy amely nem tartja be ténylegesen az átláthatósággal és az információcserével kapcsolatos uniós vagy nemzetközileg elfogadott adóügyi standardokat.

(9)  Az uniós finanszírozás nem keletkeztethet különadókat, illetékeket és díjakat, és nem vezethet ezek beszedéséhez.

(10)  A partnerországok által kivetett adók, illetékek és díjak jogosultak lehetnek a jelen rendelet szerinti finanszírozásra. [Mód. 73]

8f. cikk

Átvitel, éves részletek, kötelezettségvállalási előirányzatok, visszafizetések és a finanszírozási eszközök által generált bevételek

(1)  A költségvetési rendelet 12. cikkének (2) bekezdésén túlmenően az e rendelet szerinti fel nem használt kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok átvitele automatikus, és azok a következő pénzügyi év december 31-ig leköthetők. A következő pénzügyi évben először az átvitt összeg használandó fel.

A Bizottság a költségvetési rendelet 12. cikkének (6) bekezdése szerint tájékoztatást nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz az automatikusan átvitt kötelezettségvállalási előirányzatokról, köztük az érintett összegekről.

(2)  (2) A költségvetési rendeletnek az előirányzatok újbóli rendelkezésre bocsátásáról szóló 15. cikkében szereplő szabályokon túlmenően a jelen rendelet szerinti tevékenységek teljes vagy részleges végre nem hajtásának eredményeképpen visszavont kötelezettségvállalások összegének megfelelő kötelezettségvállalási előirányzatok újra elérhetővé válnak az eredeti költségvetési tétel számára.

A többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 12. cikke (1) bekezdésének b) pontjában szereplő hivatkozások a költségvetési rendelet 15. cikkére úgy értendők, hogy e rendelet céljából a jelen bekezdésre való hivatkozást is tartalmazzák.

(3)  Az egy pénzügyi évnél hosszabb időszakon átívelő tevékenységek költségvetési kötelezettségvállalásai felbonthatók több évre esedékes éves részletekre a költségvetési rendelet 112. cikke (2) bekezdésének megfelelően.

A költségvetési rendelet 114. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése nem alkalmazandó az ilyen többéves tevékenységekre. A Bizottság automatikusan visszavonja a kötelezettségvállalást az adott tevékenységre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás bármely olyan része tekintetében, amely a költségvetési kötelezettségvállalást követő ötödik év december 31-ig nem került felhasználásra előfinanszírozásként vagy időközi kifizetésként, vagy amelyre vonatkozóan nem nyújtottak be igazolt költségnyilatkozatot vagy kifizetési kérelmet.

E cikk (2) bekezdése az éves részletekre is alkalmazandó.

(4)  A költségvetési rendelet 209. cikkének (3) bekezdésétől eltérve a visszafizetéseket és a valamely finanszírozási eszköz által generált bevételeket az igazgatási költségek és díjak levonását követően belső címzett bevételként az eredeti költségvetési tételhez kell jóváírni. A Bizottság ötévente megvizsgálja az uniós célkitűzések megvalósításához nyújtott hozzájárulást, továbbá a már meglévő pénzügyi eszközök hatékonyságát. [Mód. 74]

9. cikk

Határokon átnyúló együttműködés

(1)  A pénzügyi keretösszeg legfeljebb 3 %-át az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek és a tagállamok közötti, határokon átnyúló együttműködési programokra kell indikatívan elkülöníteni, szükségleteiknek és prioritásaiknak megfelelően.

(2)  Az uniós társfinanszírozási arány az egyes prioritások szintjén nem lehet magasabb a határokon átnyúló együttműködési program elszámolható kiadásának 85 %-nál. Technikai segítségnyújtás esetében az uniós társfinanszírozás aránya 100 %.

(3)  A tagállamokkal folytatott, határokon átnyúló együttműködés előfinanszírozásának szintjét a munkaprogramban határozzák meg az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek szükségleteinek megfelelően, és az előfinanszírozás meghaladhatja az ETE-rendelet 49. cikkében hivatkozott százalékos arányt.

(4)  Amennyiben a határokon átnyúló együttműködési programok az ETE-rendelet 12. cikkének megfelelően megszűnnek, a megszűnt program számára e rendeletből nyújtott támogatásból megmaradt, rendelkezésre álló források a rendeletből támogatható bármely más tevékenység finanszírozására felhasználhatók. Ilyen esetben, amennyiben a folyó évben nincsenek támogatható finanszírozandó tevékenységek, az előirányzatok a következő évre átvihetők. [Mód. 75]

IV. FEJEZET

JOGOSULTSÁG ÉS EGYÉB SPECIFIKUS RENDELKEZÉSEK

10. cikk

Finanszírozási jogosultság az IPA III keretében

(1)  A következő országokból származó ajánlattevők, pályázók és részvételre jelentkezők jogosultak támogatásra az IPA III keretében:

a)  a tagállamok, az e rendelet I. mellékletében felsorolt kedvezményezettek, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás szerződő felei, valamint az NDICI-rendelet I. mellékletében szereplő országok; valamint

b)  olyan országok, amelyek számára a Bizottság a külső támogatás kölcsönös igénybevételének lehetőségét biztosítja. Ez a kölcsönös igénybevételi lehetőség legalább egyéves, korlátozott időtartamra biztosítható, amennyiben egy ország egyenlő feltételek mellett részvételre jogosítja az Unió és az e rendelet alapján jogosult országok jogalanyait. A Bizottság az érintett kedvezményezett országgal vagy országokkal folytatott konzultációt követően határoz a kölcsönös igénybevételi lehetőségről.

V. FEJEZET

EFFA+ ÉS KÖLTSÉGVETÉSI GARANCIÁK

11. cikk

Finanszírozási eszközök és a külső tevékenységi garancia

(1)  Az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek jogosultak az Európai Fenntartható Fejlődési Alap Pluszra (EFFA+) és a külső tevékenységi garanciára az NDICI-rendelet II. címének IV. fejezetében meghatározottak szerint. Ebből a célból az IPA III-nak hozzá kell járulnia az NDICI-rendelet 26. cikkében hivatkozott külső tevékenységi garanciához kapcsolódó céltartalék képzéséhez, az e rendelet I. mellékletében felsorolt kedvezményezettek javára végzett beruházások arányában.

VI. FEJEZET

NYOMON KÖVETÉS, ÉS JELENTÉSTÉTEL, ÉRTÉKELÉS ÉS TÁJÉKOZTATÁS [Mód. 76]

12. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek nyomon követése, ellenőrzése, értékelése és védelme

(1)  Az NDICI-rendelet nyomon követéssel,jelentéstétellel és értékeléssel kapcsolatos II. címének V. fejezete alkalmazandó erre a rendeletre.

(2)  Az IPA III végrehajtásának, valamint a 3. cikkben meghatározott egyedi célkitűzéseinek megvalósítása felé tett előrelépések nyomon követéséhez használandó mutatók a jelen rendelet IV. mellékletében találhatók.

(3)  A tagállamokkal folytatott határokon átnyúló együttműködésre vonatkozó mutatókat az ETE-rendelet 33. cikke tartalmazza.

(4)  A IV. mellékletben említett mutatókon kívül a bővítési jelentéseket és a Bizottság gazdasági reformprogramokra vonatkozó értékeléseit is figyelembe kell venni az IPA III támogatás eredménykeretében. [Mód. 78]

(4a)   A Bizottság az NDICI-rendelet 32. cikkében említett időközi és végleges értékelő jelentéseket nyújt be és terjeszt elő az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentéseket a Bizottság közzéteszi. [Mód. 79]

(5)  A költségvetési rendelet Unió pénzügyi érdekeinek védelméről szóló 129. cikkén kívül, közvetett irányítás esetén az I. mellékletben felsorolt a kedvezményezettek haladéktalanul jelentik a Bizottságnak a közigazgatási vagy jogi szempontból első ténymegállapítás tárgyát képező feltételezett csalást és egyéb szabálytalanságokat is, és tájékoztatják utóbbit a közigazgatási és jogi eljárások alakulásáról. A jelentéstételnek elektronikus úton kell történnie, a Bizottság által kidolgozott szabálytalanságkezelő rendszer alkalmazásával. A Bizottság támogatja a parlamenti kontroll- és ellenőrzési kapacitások, valamint az átláthatóság és az információkhoz való fokozott nyilvános hozzáférés kialakítását a kedvezményezetteknél. A Bizottság, a főképviselő/alelnök és különösen a kedvezményezettek uniós küldöttségei biztosítják, hogy a közvetett irányítás alá tartozó összes támogatás elosztását átlátható, politikamentes és részrehajlás nélküli módon hajtják végre, többek között a méltányos elosztás révén, így tükrözve a régiók és a helyi önkormányzatok szükségleteit. [Mód. 80]

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

13. cikk

Felhatalmazás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 14. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet II., III. és IV. mellékletének módosítására vonatkozóan.

14. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)  A Bizottság felhatalmazást kap a 7. cikk (3) bekezdésében, a 7a. cikkben, 7b. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 8c. cikk (3) bekezdésében, valamint a 13. és a 15. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. [Mód. 128]

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 13. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az említett határozatban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)  A 13. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

14a. cikk

Demokratikus elszámoltathatóság

(1)   Az uniós intézmények és szervezeti egységek, különösen az Európai Parlament, a Bizottság és az EKSZ közötti párbeszéd fokozása, a külső finanszírozási eszközök átfogó koherenciájának fokozása, valamint a jogi aktusok és intézkedések Bizottság általi elfogadása során nagyobb átláthatóság, elszámoltathatóság és célszerűség biztosítása érdekében az Európai Parlament felkérheti a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy jelenjen meg előtte az e rendelet szerinti programozással kapcsolatos stratégiai irányvonalak és iránymutatások megvitatása céljából. Erre a párbeszédre a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és az éves költségvetési tervezet Bizottság általi elfogadását megelőzően, vagy az Európai Parlament, a Bizottság vagy az EKSZ kérésére eseti alapon, a főbb politikai fejlemények fényében kerülhet sor.

(2)   Amennyiben sor kerül az (1) bekezdésben említett párbeszédre, a Bizottság és az EKSZ benyújtja az Európai Parlamentnek az e párbeszéddel kapcsolatos valamennyi vonatkozó dokumentumot. Az éves költségvetéssel kapcsolatos párbeszéd esetében a 8c. cikkel összhangban elfogadott vagy tervezett összes cselekvési tervre és intézkedésre vonatkozó összesített információt, az országonként, régiónként és tematikus területenként folytatott együttműködésre, valamint a gyors reagálási tevékenységek használatára és a külső tevékenység-garanciára vonatkozó információkat biztosítják.

(3)   A Bizottság és az EKSZ a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi az Európai Parlament által képviselt álláspontot. Abban az esetben, ha a Bizottság vagy az EKSZ nem veszi figyelembe az Európai Parlament álláspontját, megfelelő indoklást kell adniuk.

(4)  A Bizottság és az EKSZ – különösen a 7c. cikk szerinti irányítócsoporton keresztül – felelős azért, hogy az Európai Parlament tájékoztatást kapjon e rendelet alkalmazásának mindenkori helyzetéről, különös tekintettel a folyamatban lévő intézkedésekre, fellépésekre és eredményekre. [Mód. 82]

15. cikk

További végrehajtási szabályok elfogadása [Mód. 83]

(1)  A 16. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban az e rendelet végrehajtásának egységes feltételeit meghatározó specifikus szabályokat kell elfogadni, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén különös tekintettel a csatlakozás előkészítése céljából létrehozandó struktúrákra és a vidékfejlesztési támogatásra. [Mód. 84]

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén A Bizottság a cselekvési terveket és intézkedéseket a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni költségvetési rendelettel összhangban határozatban fogadja el. [Mód. 85]

16. cikk

Bizottság

(1)  A Bizottság munkáját egy bizottság (az „előcsatlakozási támogatási eszköz bizottsága”) segíti. Ez a bizottság a [182/2011/EU rendelet] értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)  Ha a bizottságnak írásbeli eljárásban kell véleményt nyilvánítania, az ilyen eljárást eredmény nélkül lezárják, amennyiben a véleménynyilvánításra megállapított határidőn belül az elnök úgy határoz, vagy a bizottsági tagok egyszerű többsége ezt kéri.

(3)  Az EBB egy megfigyelője részt vesz a bizottságnak az EBB-t érintő kérdésekre vonatkozó eljárásaiban.

(4)  Az IPA III-bizottság a Bizottság munkáját segíti és hatáskörrel rendelkezik az 1085/2006/EK rendelet, a 231/2014/EU rendelet szerinti jogi aktusok és kötelezettségvállalások tekintetében és a 389/2006/EK rendelet 3. cikkének végrehajtása tekintetében is.

(5)  Az IPA III-bizottság nem illetékes az 5. cikk (3) bekezdésében részletezett Erasmus+ hozzájárulásaiért. [Mód. 86]

17. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció, láthatóság és közzététel [Mód. 87]

(1)  Az [NDICI-rendelet] 36. és 37. cikkét kell alkalmazni. Az e rendelet szerinti pénzügyi segítségnyújtás során a Bizottság, a alelnök/főképviselő, és különösen a kedvezményezettek uniós küldöttségei minden szükséges intézkedést megtesznek az uniós pénzügyi támogatás láthatóságának biztosítása érdekében, beleértve a kedvezményezettek e követelményeknek való megfelelésének nyomon követését. Az IPA-ból finanszírozott fellépésekre az Európai Unió külső tevékenységére vonatkozó kommunikációs és láthatósági kézikönyvben meghatározott követelményeket kell alkalmazni. A Bizottság az uniós finanszírozású projektek esetében minden egyes kedvezményezett számára a láthatósági és kommunikációs intézkedésekre vonatkozó iránymutatásokat fogad el. [Mód. 88]

(1a)  A Bizottság az uniós értékek megismertetése és az uniós támogatás hozzáadott értékének kiemelése érdekében a stratégiai tájékoztatást és a társadalmi diplomáciát megerősítő intézkedéseket hoz. [Mód. 89]

(1b)  Az uniós finanszírozás kedvezményezettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és gondoskodnak annak megfelelő láthatóságáról a következők révén:

a)  az Uniótól kapott támogatást kiemelő nyilatkozat feltüntetése jól látható módon a források felhasználásával kapcsolatos dokumentumokon és tájékoztató anyagokon, adott esetben a hivatalos weboldalon, amennyiben ilyen létezik; valamint

b)  az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítése következetes, hatékony és arányos célzott információk eljuttatásával többféle közönségnek, többek között a médiának és a nyilvánosságnak.

A Bizottság e rendelettel, valamint a rendeletben meghatározott fellépésekkel és eredményeikkel kapcsolatos tájékoztatási és kommunikációs fellépéseket hajt végre. A rendelethez allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amennyiben azok a kihívások közvetlenül kapcsolódnak a 3. cikkben, valamint a II. és III. mellékletben említett célkitűzésekhez. [Mód. 90]

18. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)  Ez a rendelet nem érinti az érintett tevékenységek lezárásig történő, a 231/2014 rendelet (IPA II) és az 1085/2006/EK rendelet (IPA) szerinti folytatását vagy módosítását, amely rendeletek továbbra is alkalmazandók az érintett tevékenységekre azok lezárásáig. Ezekre a tevékenységekre az NDICI-rendelet II. címének III. fejezete vonatkozik – ez korábban a 236/2014/EU rendeletben szerepelt, – a 24. cikk (1) bekezdésének kivételével.

(2)  Az IPA III pénzügyi keretösszegéből az IPA III és annak elődje, az IPA II alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások is fedezhetők.

(3)  A 2027-ig be nem fejezett tevékenységekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása céljából szükség esetén előirányzatok állíthatók be a 2027 utáni költségvetésbe a 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott kiadások fedezésére.

19. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő [huszadik] napon, […]-án/én lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől 2027. december 31-ig kell alkalmazni. [Mód. 91]

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt …, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

I. MELLÉKLET

Albánia

Bosznia-Hercegovina

Izland

Koszovó(29)

Montenegró

Szerbia

Törökország

Macedónia Volt Jugoszláv Észak-Macedón Köztársaság [Mód. 129]

II. MELLÉKLET

A támogatás tematikus prioritásai

A támogatás az adott esettől függően az alábbi tematikus prioritásokra irányulhat:

a)  A jogállamiság biztosításához szükséges intézmények létrehozása és helyes működésüknek a korai szakasztól való támogatása. Az ezen a területen történő beavatkozásnak a következőkre kell irányulnia: a hatalmi ágak szétválasztása, független, elszámoltatható és hatékony igazságszolgáltatási rendszerek kialakítása, beleértve az átlátható, érdemelvű munkaerő-felvételt és az igazságügyi együttműködés előmozdítását, értékelési és előléptetési rendszereket, valamint a jogsértések esetén alkalmazandó hatékony fegyelmi eljárásokat; szilárd megfelelő rendszerek létrehozásának biztosítása a határőrizet, a migrációs áramlások kezelése és a rászorulók számára történő menedék nyújtása érdekében; hatékony eszközök kifejlesztése a szervezett bűnözés, az emberkereskedelem, a migránscsempészés, a kábítószer-kereskedelem, a pénzmosás/a terrorizmus finanszírozása és a korrupció megelőzése, valamint az ellenük való küzdelem céljából; az emberi jogok – beleértve a gyermekek jogait és a nemek közötti egyenlőséget is – és a kisebbségekhez tartozók – köztük a romák, valamint a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális személyek – jogainak, az alapvető szabadságoknak, és ennek keretében a média szabadságának az előmozdítása és védelme, valamint adatvédelem; [Mód. 92]

b)  A közigazgatás reformja a közigazgatási elvekkel összhangban. A beavatkozásnak a következőkre kell irányulnia: a közigazgatási-reform keretének megerősítése; a stratégiai tervezés, valamint az inkluzív és ismeretalapú szakpolitika javítása, továbbá jogalkotási fejlesztések; a közszolgálat szakmaiságának erősítése és a politikától való elkülönítése az érdemelvűség beágyazása révén, az átláthatóság és elszámoltathatóság előmozdítása; a szolgáltatások minőségének és nyújtásának javítása, ideértve a megfelelő közigazgatási eljárásokat és az állampolgár-központú e-kormányzatot; az államháztartási gazdálkodás és a megbízható statisztikák előállításának megerősítése;

c)  A gazdasági kormányzás megerősítése: A beavatkozásnak a gazdasági reformprogramban való részvétel támogatására, valamint a nemzetközi pénzügyi intézményekkel a gazdaságpolitikai alapjai terén való szisztematikus együttműködés támogatására, továbbá multilaterális gazdasági intézmények erősítésére kell irányulnia. A makrogazdasági stabilitás és a társadalmi kohézió erősítését szolgáló képesség javítása, továbbá a fenntartható fejlődés és a működőképes – az Unión belüli verseny, illetve piaci erők által támasztott nyomás elviselésére képes – piacgazdaság irányába mutató fejlődés támogatása; [Mód. 93]

d)  Az Unió és partnerei kapacitásának megerősítése a konfliktusok megelőzése, a békeépítés, a jószomszédi viszonyok, valamint a válságok előtti és utáni állapotok kezelése érdekében, többek között a korai előrejelzés és a konfliktusérzékeny kockázatelemzés révén; az emberek közötti hálózatépítés, a megbékélés, az elszámoltathatóság, a nemzetközi igazságszolgáltatás, a béke- és bizalomépítéssel kapcsolatos intézkedések előmozdítása, többek között a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűncselekményeket és az emberi jogok megsértésének más súlyos eseteit vizsgáló regionális tényfeltáró bizottság (RECOM) felállítása, valamint a biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítési intézkedések támogatása, továbbá a stratégiai kommunikációs képességek megerősítése a szándékos félretájékoztatás módszeres felfedésének elősegítése érdekében; [Mód. 94]

e)  Az I. mellékletben felsorolt A kedvezményezetteknél a társadalmi szervezetek és a szociális partnerek szervezetei, köztük a szakmai szövetségek kapacitásainak, függetlenségének és pluralitásának erősítése, valamint az uniós székhelyű szervezetek és az I. mellékletben felsorolt a kedvezményezettek szervezetei közötti hálózatépítés ösztönzése minden szinten, lehetővé téve számukra, hogy hatékony párbeszédet folytassanak az állami és magánszereplőkkel. A támogatásnak törekednie kell arra, hogy a lehető legszélesebb körben hozzáférhető legyen a kedvezményezetteknél működő különféle szervezetek számára; [Mód. 95]

f)  A partnerországok szabályainak az EU szabályaihoz és előírásaihoz, szakpolitikáihoz és gyakorlatához – többek között a KBVP-hez –, ezen belül a közbeszerzési és az állami támogatási szabályokhoz való igazodásának előmozdítása; [Mód. 96]

g)  Az oktatáshoz, képzéshez és élethosszig tartó tanuláshoz való hozzáférés megerősítése minden szinten, valamint ezek minőségének javítása, továbbá támogatás nyújtása a kulturális és kreatív ágazatok, valamint a sport részére. Az ezen a területen történő beavatkozásnak a következőkre kell irányulnia: a színvonalas, inkluzív és közösségi alapú kisgyermekkori nevelésben és gondozásban, az alapfokú és középfokú oktatásban való egyenlő részvétel előmozdítása; az alapkészségek tanításának javítása; az iskolázottság növelése, a korai iskolaelhagyás csökkentése és a tanárok képzésének megerősítése; a gyermekek és fiatalok érvényesülésének elősegítése és annak lehetővé tétele, hogy teljes mértékben kibontakoztathassák a bennük rejlő lehetőségeket. A szakoktatási és szakképzési rendszerek fejlesztése, valamint a munkahelyi környezetben történő tanulás előmozdítása a munkaerőpiacra való bejutás megkönnyítése érdekében; a felsőoktatás minőségének és relevanciájának növelése; a volt diákok hálózati tevékenységének ösztönzése; az egész életen át tartó tanulásban és a testmozgásban való részvétel lehetőségének javítása, valamint az oktatási, képzési és képzési infrastruktúrába sportinfrastruktúrába irányuló, különösen olyan beruházások támogatása, amelyek célja a területi egyenlőtlenségek mérséklése és az integrált oktatás előmozdítása többek között a digitális technológiák alkalmazása révén; [Mód. 97]

h)  A minőségi foglalkoztatás és a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése Az ezen a területen történő beavatkozásnak a következőkre kell irányulnia: a magas munkanélküliség és az inaktivitás kezelése a fiatalok (különösen a foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben részt nem vevő fiatalok), a nők, a tartósan munkanélküli személyek és valamennyi alulreprezentált csoport fenntartható munkaerőpiaci integrációjának támogatása révén. Az intézkedéseknek ösztönözniük kell a minőségi munkahelyteremtést és támogatniuk kell a munkaügyi szabályok és a nemzetközileg elfogadott előírások hatékony végrehajtását a terület egészén, többek között a szociális jogok európai pillérében meghatározott kulcsfontosságú elvek és jogok betartásának ösztönzése révén. A beavatkozás egyéb kulcsterületei a következők: a nemek közötti egyenlőség, a foglalkoztathatóság és termelékenység előmozdítása, a munkavállalóknak és a vállalkozásoknak a változásokhoz való alkalmazkodásának, a fenntartható szociális párbeszéd kialakításának, valamint a munkaerőpiaci intézmények, mint például az állami foglalkoztatási szolgálatok és a munkaügyi felügyelőségek korszerűsítésének és megerősítésének támogatása; [Mód. 98]

i)  A szociális védelem és a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem. Az ezen a területen történő beavatkozásnak arra kell irányulnia, hogy korszerűsítse a szociális védelmi rendszereket annak érdekében, hogy hatékony, eredményes és megfelelő védelmet nyújtson az emberi élet valamennyi szakaszában, ösztönözze a társadalmi befogadást, mozdítsa elő az esélyegyenlőséget, keressen megoldást az egyenlőtlenség és szegénység megoldására, valamint mozdítsa elő az intézményi gondozásról a családi és közösségi alapú gondozásra való átállást. Az ezen a területen történő beavatkozásnak a következőkre is fókuszálnia kell: a marginalizálódott közösségek, például a romák integrációja; a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés elleni küzdelem; a megfizethető, fenntartható és magas színvonalú családi és közösségi alapú szolgáltatásokhoz, így például az inkluzív és integrált kisgyermekkori neveléshez és gondozáshoz, lakhatáshoz, egészségügyi ellátáshoz és az alapvető szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, többek között a szociális védelmi rendszerek korszerűsítése révén. Nem támogathatók azok a tevékenységek, amelyek hozzájárulnak a szegregáció vagy társadalmi kirekesztés bármely formájához; [Mód. 99]

j)  Az intelligens, fenntartható, inkluzív, biztonságos közlekedés előmozdítása, valamint a fő hálózati infrastruktúrákon a szűk keresztmetszetek felszámolása a jelentős európai többletértéket képviselő projektekbe való beruházás révén. A beruházásokat fontossági sorrendbe kell állítani a TEN-T hálózat Európai Unióval való összeköttetésének jelentősége, a transznacionális összeköttetések, a munkahelyteremtés, a fenntartható mobilitáshoz, a kibocsátáscsökkentéshez, a környezeti hatásokhoz és a biztonságos mobilitáshoz való hozzájárulásuk szerint, a Közlekedési Közösségről szóló szerződés által ösztönzött reformokkal kölcsönhatásban; [Mód. 100]

k)  A növekedés, a munkahelyteremtés és a kohézió fő motorjaiként a magánszektor működési környezetének és a vállalkozások, különösen a kkv-k versenyképességének javítása, ideértve az intelligens szakosodást is. Az üzleti környezetet javító, fenntartható projekteknek elsőbbséget kell biztosítani; [Mód. 101]

l)  A digitális technológiákhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, valamint a kutatás, technológiafejlesztés és innováció megerősítése a digitális összekapcsoltságba, a digitális bizalomba és biztonságba, a digitális készségekbe és a vállalkozói készségbe, valamint a kutatási infrastruktúrába és a megfelelő környezetbe történő beruházás révén, a hálózatépítés és az együttműködés egyidejű ösztönzésével;

m)  Hozzájárulás az élelmiszer-ellátás élelmiszer- és vízellátás biztonságához és az élelmiszer-biztonsághoz élelmiszer- és vízbiztonsághoz, valamint diverzifikált és életképes gazdálkodási rendszerek fenntartása a vidéki területeken, sokszínű vidéki közösségekben; [Mód. 102]

n)  A környezet minőségének védelme és javítása, a környezetkárosodás kezelése és a biodiverzitás csökkenésének megállítása, a szárazföldi és tengeri ökoszisztéma és a megújuló természeti erőforrások megőrzése és az azokkal való fenntartható gazdálkodás, az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, a fenntartható fogyasztás és termelés, valamint a zöld és körforgásos gazdaságra való áttérés támogatása, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséhez való hozzájárulás, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia növelése, valamint az éghajlat-politikai irányítás és az azzal kapcsolatos tájékoztatás, továbbá az energiahatékonyság ösztönzése. Az IPA III-nak elő kell mozdítania azokat a szakpolitikákat, amelyek az erőforrás-hatékony, biztonságos és fenntartható karbonszegény gazdaságra való átállást támogatják és megerősítik a katasztrófákkal szembeni ellenálló képességet, valamint a katasztrófamegelőzést, -felkészültséget és -reagálást. A programnak szintén elő kell mozdítania a magas szintű nukleáris biztonságot, a sugárvédelmet, valamint a nukleáris anyagokra vonatkozó eredményes és hatékony biztosítéki intézkedések alkalmazását harmadik országokban, valamint a nukleáris anyagokra vonatkozó eredményes és hatékony biztosítéki intézkedések alkalmazására vonatkozó keretelvek és módszerek kidolgozását;

o)  A legmagasabb nukleáris biztonsági szabványok előmozdítása, ideértve a nukleáris biztonsági kultúrát, a veszélyhelyzetre való felkészültséget, a kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok felelős és biztonságos kezelését, a régi nukleáris telephelyek és létesítmények leszerelését és kármentesítését; sugárvédelem, valamint a nukleáris anyagok számontartása és ellenőrzése;

p)  Az agrár-élelmiszeripari és halászati ágazat azon képességének javítása, hogy meg tudjon birkózni a verseny előidézte nyomással és a piaci erőkkel, továbbá, hogy fokozatosan hozzáigazodjon az uniós szabályokhoz és előírásokhoz az uniós piacra irányuló exportkapacitás bővítése érdekében, ugyanakkor a vidéki és tengerparti területek kiegyensúlyozott területi fejlődése keretében gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi célokat is kövessen; [Mód. 103]

pa)   tevékenységek előmozdítása, valamint hosszú távú stratégiák és politikák kidolgozása a radikalizálódás és az erőszakos szélsőségesség megelőzése és leküzdése céljából.[Mód. 104]

III. MELLÉKLET

A határokon átnyúló együttműködéshez nyújtott támogatás tematikus prioritásai

A határokon átnyúló együttműködéshez nyújtott támogatás az adott esettől függően az alábbi tematikus prioritásokra irányulhat:

a)  a foglalkoztatás, a munkavállalói mobilitás, valamint a társadalmi és kulturális befogadás határokon átnyúló előmozdítása, többek között az alábbiak révén: a határokon átnyúló munkaerőpiacok integrálása, ideértve a határokon átlépő mobilitást is; közös helyi foglalkoztatási kezdeményezések; információs és tanácsadó szolgáltatások és közös képzés; nemek közötti egyenlőség érvényesítése; esélyegyenlőség; a bevándorló csoportok és a kiszolgáltatott csoportok integrálása; az állami foglalkoztatási szolgálatokba történő beruházások; a közegészségügybe irányuló beruházások, valamint a családi és a közösségi alapú szociális szolgáltatásokba irányuló beruházások szolgáltatásokra való átállás támogatása; [Mód. 105]

b)  a környezet védelme és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásnak és az éghajlatváltozás mérséklésének, továbbá a kockázat-megelőzésnek és -kezelésnek az előmozdítása többek között az alábbiak révén: együttes környezetvédelmi fellépések; a természeti erőforrások fenntartható használatának, az összehangolt tengeri területrendezésnek, az erőforrás-hatékonyságnak és a körforgásos gazdaságnak, a megújuló energiaforrások használatának, valamint a biztonságos és fenntartható, karbonszegény, zöld gazdaságra történő átállásnak az előmozdítása; egyedi kockázatok kezelésére, a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség biztosítására és a katasztrófamegelőzésre, a felkészültségre és reagálásra irányuló beruházások elősegítése;

c)  a fenntartható közlekedés előmozdítása és a köztulajdonú infrastruktúrák fejlesztése többek között az alábbiak révén: az elszigeteltség csökkentése a közlekedési, a digitális hálózatokhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés javításával és beruházás a határokon átnyúló víz-, hulladék- és energiarendszerekbe és -létesítményekbe;

d)  a digitális gazdaság és társadalom előmozdítása többek között a digitális hálózati összekapcsoltság fejlesztése, az e-kormányzati szolgáltatások fejlesztése, a digitális bizalom és biztonság, valamint a digitális készségek és vállalkozói készségek fejlesztése révén;

da)   a kereskedelem előtt álló szükségtelen akadályok felszámolásának előmozdítása, beleértve a bürokratikus akadályokat, a vámokat és a nem vámjellegű akadályokat; [Mód. 106]

e)  a turizmus és a sport, továbbá a kulturális és természeti örökség védelmének ösztönzése; [Mód. 107]

f)  a fiatalokat, az oktatást és a készségfejlesztést célzó beruházások, többek között a készségek és a képesítések elismerésének biztosítása, közös oktatási, szakképzési és képzési programok fejlesztése és végrehajtása, valamint a közös ifjúságügyi tevékenységeket támogató infrastruktúrák fejlesztése; [Mód. 108]

g)  a helyi és regionális kormányzás előmozdítása, beleértve a hatóságok közötti, határokon átnyúló együttműködést a megbékélés és a békeépítés ösztönzése érdekében, valamint a helyi és regionális hatóságok tervezési és adminisztratív kapacitásának erősítése; [Mód. 109]

ga)   befektetés a civil társadalmi szervezetek kapacitásépítésébe; [Mód. 110]

gb)  a hatóságok közötti, határokon átnyúló együttműködés előmozdítása a megbékélés és a békeépítés ösztönzése érdekében, beleértve a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűncselekményeket és az emberi jogok megsértésének más súlyos eseteit vizsgáló regionális tényfeltáró bizottság (RECOM) felállítását; [Mód. 111]

h)  a versenyképesség és az üzleti környezet javítása, valamint a kis- és középvállalkozások, a kereskedelem és a beruházások fejlesztése többek között az alábbiak révén: vállalkozásösztönzés és -támogatás, különösen a kis- és középvállalkozások esetében, valamint a helyi határokon átnyúló piacok fejlesztése és a nemzetköziesedés erősítése;

i)  a kutatás, a technológiai fejlődés, az innováció és a digitális technológiák erősítése, többek között az emberi erőforrások, valamint a kutatási és technológiafejlesztési létesítmények megosztásának előmozdítása révén;

ia)   a határokon átnyúló rendőrségi és igazságügyi együttműködés és információcsere javítása a határokon átnyúló szervezett bűnözésre és az azzal összefüggő gazdasági és pénzügyi bűncselekményekre, valamint korrupcióra, emberkereskedelemre és embercsempészetre vonatkozó vizsgálatok és büntetőeljárások megkönnyítése érdekében. [Mód. 112]

IV. MELLÉKLET

A fő teljesítménymutatók listája

A fő teljesítménymutatók alábbi listáját, valamint azok éves alakulását kell használni az Unió egyedi célkitűzéseinek eléréséhez és a kedvezményezettek által elért eredményekhez való uniós hozzájárulás méréséhez: [Mód. 113]

1.  Összetett mutató(30), a bővítési országok felkészültségét méri a politikai csatlakozási kritériumok alapvető területein (ezen belül a demokrácia, a jogállamiság (igazságszolgáltatás, a korrupció elleni küzdelem, a szervezett bűnözés elleni küzdelem) és az emberi jogok) (forrás: Európai Bizottság);

1a.  Összetett mutató, amely a partnerek megbékéléssel, békeépítéssel, jószomszédi viszonyokkal és nemzetközi kötelezettségekkel, nemek közötti egyenlőséggel és a nők jogaival kapcsolatos erőfeszítéseit méri; [Mód. 114]

1b.  A konfliktust kiváltó okok (pl. politikai vagy gazdasági kirekesztés) csökkentésével összefüggésben értelmezett erőszakmentességi mutató, amelyet egy alapértékeléssel vetnek össze; [Mód. 115]

1c.  A kedvezményezett országok lakosságának azon aránya, akik úgy vélik, hogy jól tájékozottak az e rendelet szerinti uniós segítségnyújtással kapcsolatban (forrás: Európai Bizottság); [Mód. 116]

2.  A bővítési országok felkészültsége a közigazgatási reform terén (forrás: Európai Bizottság);

3.  Összetett mutató a tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek uniós vívmányokkal kapcsolatos felkészültségéről (forrás: Európai Bizottság);

3a.  A KKBP-vonatkozású döntésekhez és intézkedésekhez való igazodás mértéke és éves alakulása (forrás: EKSZ); [Mód. 117]

4.  Összetett mutató a tagjelölt országok és a potenciális tagjelölt országok felkészültségére vonatkozóan a gazdasági kritériumok terén (működő piacgazdaság és versenyképesség) (forrás: Európai Bizottság);

5.  A szociális biztonsági közkiadások (a GDP százalékában) (forrás:az ILO tájékoztatása szerint, egészségügyi kiadások, jövedelmi egyenlőtlenség, szegénységi arány, foglalkoztatási ráta (forrás: és munkanélküliségi ráta, a hivatalos nemzeti statisztikák alapján; [Mód. 118]

5a.  Egy kedvezményezett Gini-együtthatójának időbeli változása; [Mód. 119]

6.  Digitális szakadék a kedvezményezettek és az EU-átlag között (forrás: Európai Bizottság, DESI-index);

7.  Az élvonaltól való távolságra vonatkozó pontszám (Vállalkozásbarát környezet) (forrás: Világbank);

8.  A primer energia és a GDP alapján mért energiaintenzitás (forrás: EUROSTAT);

9.  Az uniós támogatás segítségével csökkentett vagy elkerült üvegházhatásúgáz-kibocsátás (kilotonna CO2 egyenérték);

10.  Az IPA-kedvezményezettek és az IPA/EU tagállamok között létrehozott és végrehajtott, határokon átnyúló együttműködési programok száma, (forrás: az Európai Bizottság tájékoztatása szerint; [Mód. 120]

10a.  A tevékenységekben és programokban az időszak során részt vevő új szervezetek száma; [Mód. 121]

A mutatók adott esetben alsó korhatár és nemek szerinti bontásban szerepelnek. [Mód. 122]

(1)HL C 110., 2019.3.22., 156. o.
(2)HL C 86., 2019.3.7., 8. o.
(3)Az Európai Parlament 2019. március 27-i álláspontja.
(4)Az Európai Parlament és a Tanács 231/2014/EU rendelete (2014. március 11.) az IPA II Előcsatlakozási Támogatási Eszköz létrehozásáról (HL L 77., 2014.3.15., 11. o.).
(5)Az „alapvető feladatok elsődlegességének elve” megközelítés a jogállamiság elvét és az alapvető jogokat kapcsolja össze a csatlakozási folyamat két másik kulcsfontosságú területével: gazdasági kormányzás – megerősített hangsúly a gazdasági fejlődésen és a versenyképesség javításán – és a demokratikus intézmények megerősítése és a közigazgatás reformja. Ezek közül mind a három alapvető feladat kulcsfontosságú jelentőséggel bír a tagjelölt országokban és a potenciális tagjelölteknél zajló reformfolyamatok szempontjából, valamint a polgárok legfőbb aggályaira keres megoldást.
(6)COM(2018)0065.
(7)A szociális jogok európai pillérét az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság ünnepélyesen, a tisztességes munkafeltételekről és a növekedésről szóló göteborgi szociális csúcstalálkozón kihirdette a szociális jogok európai pillérét hirdette ki ünnepélyesen (Göteborg, 2017. november 17.).
(8)HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(9)Az Európai Parlament és Tanács (EU) …/… rendelete (…) … (HL …).
(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet, továbbá az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).
(11)Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
(12)A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).
(13)A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).
(14)A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).
(15)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).
(16) Intézményközi megállapodás (2016. április 13.) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).
(17)Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(18)A Tanács 1085/2006/EK rendelete (2006. július 17.) egy előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról (HL L 210., 2006.7.31., 82. o.).
(19)A Tanács 389/2006/EK rendelete (2006. február 27.) a ciprusi török közösség gazdasági fejlődésének ösztönzését elősegítő pénzügyi támogatási keret létrehozásáról és az Európai Újjáépítési Ügynökségről szóló 2667/2000/EK rendelet módosításáról (HL L 65., 2006.3.7., 5. o.).
(20)COM(2018)0374 – Javaslat – az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alap és külső finanszírozási eszközök által támogatott európai területi együttműködési célkitűzésre (Interreg) vonatkozó egyedi rendelkezésekről.
(21)COM(2018)0372 – Javaslat – az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Kohéziós Alapról.
(22)COM(2018)0382 – Javaslat – az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Szociális Alap Pluszról (ESZA+).
(23)COM(2018)0392 – Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP-stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről.
(24)https://ec.europa.eu/europeaid/policies/sustainable-development-goals_en
(25)https://ec.europa.eu/europeaid/policies/eu-approach-aid-effectiveness_en
(26) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve (2011. december 13.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (kodifikált szöveg) (HL L 26., 2012.1.28., 1. o.).
(27) A Tanács 85/337/EGK irányelve (1985. június 27.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 175., 1985.7.5., 40. o.).
(28) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).
(29)*Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.
(30)A három összetett mutatót az Európai Bizottság dolgozta ki a bővítési jelentések alapján, amelyek szintén több, független forrást vettek alapul.

Utolsó frissítés: 2020. április 20.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat