Az Európai Parlament határozata az (EU) 2017/1799 felhatalmazáson alapuló rendeletnek a Bank of England 600/2014/EU rendelet szerinti kereskedés előtti és utáni átláthatósági követelmények alóli mentessége tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. január 30-i felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szembeni kifogás mellőzésére (C(2019)00793 – 2019/2546(DEA))

P8_TA(2019)0159 B8-0143/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (C(2019)00793),

–  tekintettel a Bizottság 2019. január 30-i levelére, amelyben kéri az Európai Parlamenttől annak kinyilvánítását, hogy nem emel kifogást a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság által a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnökéhez intézett 2019. február 21-i levélre,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkére,

–  tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 1. cikke (9) bekezdésére és 50. cikke (5) bekezdésére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság határozatra vonatkozó ajánlására,

–  tekintettel eljárási szabályzata 105. cikkének (6) bekezdésére,

A.  mivel a felhatalmazáson alapuló módosító jogi aktus fontos módosításokat tartalmaz annak biztosítása érdekében, hogy a Bank of England az Egyesült Királyság jogállásának harmadik országra való minősítését követően továbbra is részesüljön a 600/2014/EU rendelet 1. cikkének (9) bekezdése szerinti mentességből;

B.  mivel a Parlament elismeri e jogi aktus gyors elfogadásának fontosságát annak érdekében, hogy biztosítsa az Európai Unió felkészültségét az Egyesült Királyságnak az Unióból kilépési megállapodás nélküli kilépése esetén;

1.  kijelenti, hogy a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben nem emel kifogást;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 173., 2014.6.12., 84. o.

Az Európai Parlament határozata az (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a mentesített szervezetek jegyzéke tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. január 30-i felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szembeni kifogás mellőzésére (C(2019)00794 – 2019/2547(DEA))

P8_TA(2019)0160 B8-0144/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (C(2019)00794),

–  tekintettel a Bizottság 2019. január 30-i levelére, amelyben kéri az Európai Parlamenttől annak kinyilvánítását, hogy nem emel kifogást a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság által a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnökéhez intézett, 2019. február 21-i levélre,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkére,

–  tekintettel az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 2. cikke (4) bekezdésére és 30. cikke (5) bekezdésére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság határozatra vonatkozó ajánlására,

–  tekintettel eljárási szabályzata 105. cikkének (6) bekezdésére,

A.  mivel a felhatalmazáson alapuló jogi aktus fontos módosításokat tartalmaz annak biztosítása érdekében, hogy az Egyesült Királyság központi bankja és az államadósság kezelésével megbízott vagy abban részt vevő állami szervek mentesüljenek az (EU) 2015/2365 rendelet 4. cikke szerinti bejelentési kötelezettség és 15. cikke szerinti, az újrafelhasználásra vonatkozó átláthatósági követelmények alól;

B.  mivel a Parlament elismeri e jogi aktus gyors elfogadásának fontosságát annak érdekében, hogy biztosítsa az Európai Unió felkészültségét az Egyesült Királyságnak az Unióból kilépési megállapodás nélküli kilépése esetén;

1.  kijelenti, hogy a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben nem emel kifogást;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 337., 2015.12.23., 1. o.

Az Európai Parlament határozata az (EU) 648/2012 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a mentesített szervezetek jegyzéke tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. január 30-i felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szembeni kifogás mellőzésére (C(2019)00791 – 2019/2549(DEA))

P8_TA(2019)0161 B8-0145/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (C(2019)00791),

–  tekintettel a Bizottság 2019. január 30-i levelére, amelyben kéri az Európai Parlamenttől annak kinyilvánítását, hogy nem emel kifogást a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság által a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnökéhez intézett, 2019. február 21-i levélre,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkére,

–  tekintettel a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 1. cikke (6) bekezdésére és 82. cikke (6) bekezdésére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság határozatra vonatkozó ajánlására,

–  tekintettel eljárási szabályzata 105. cikkének (6) bekezdésére,

A.  mivel a felhatalmazáson alapuló jogi aktus fontos módosításokat tartalmaz annak biztosítása érdekében, hogy az Egyesült Királyság központi bankja és az államadósság kezelésével megbízott vagy abban részt vevő állami szervek mentesüljenek a 648/2012/EU rendeletben megállapított elszámolási és jelentéstételi követelmények, valamint a nem elszámolt ügyletekre vonatkozó kockázatcsökkentési technikák alkalmazásának kötelezettsége alól;

B.  mivel a Parlament elismeri e jogi aktus gyors elfogadásának fontosságát annak érdekében, hogy biztosítsa az Európai Unió felkészültségét az Egyesült Királyságnak az Unióból kilépési megállapodás nélküli kilépése esetén;

1.  kijelenti, hogy a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben nem emel kifogást;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 201., 2012.7.27., 1. o.

Az Európai Parlament határozata az (EU) 2016/522 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Egyesült Királyság Központi Bankja (Bank of England) és az Egyesült Királyság Adósságkezelő Központja (United Kingdom Debt Management Office) az (EU) 596/2014 rendelet hatálya alóli mentesítése tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. január 30-i felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szembeni kifogás mellőzésére (C(2019)00792 – 2019/2550(DEA))

P8_TA(2019)0162 B8-0146/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (C(2019)00792),

–  tekintettel a Bizottság 2019. január 30-i levelére, amelyben kéri az Európai Parlamenttől annak kinyilvánítását, hogy nem emel kifogást a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság által a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnökéhez intézett, 2019. február 21-i levélre,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkére,

–  tekintettel a piaci visszaélésekről, valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) (piaci visszaélésekről szóló rendelet) és különösen annak 6. cikke (5) bekezdésére és 35. cikke (5) bekezdésére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság határozatra vonatkozó ajánlására,

–  tekintettel eljárási szabályzata 105. cikkének (6) bekezdésére,

A.  mivel a felhatalmazáson alapuló jogi aktus fontos módosításokat tartalmaz annak biztosítása érdekében, hogy az Egyesült Királyság központi bankja és az Egyesült Királyság Adósságkezelő Központja továbbra is élvezzék a jelenlegi mentességet az (EU) 596/2014 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének megfelelően azt követően, hogy az Egyesült Királyság tagállamból harmadik országgá válik;

B.  mivel a Parlament elismeri e jogi aktus gyors elfogadásának fontosságát annak érdekében, hogy biztosítsa az Európai Unió felkészültségét arra az esetre, ha az Egyesült Királyság kilépési megállapodás nélkül lép ki az Unióból;

1.  kijelenti, hogy a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben nem emel kifogást;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 173., 2014.6.12., 1. o.

Az Európai Parlament határozata az (EU) 2017/588 felhatalmazáson alapuló rendeletet egy az Unión kívüli kereskedési helyszínen legnagyobb forgalmat elért részvény esetében a részvény átlagos napi ügyletszámának kiigazítási lehetősége tekintetében módosító, 2019. február 13-i (EU) 2017/588 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szembeni kifogás mellőzésére (C(2019)00904 – 2019/2579(DEA))

P8_TA(2019)0163 B8-0149/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (C(2019)00904),

–  tekintettel a Bizottság 2019. február 21-i levelére, amelyben kéri az Európai Parlamenttől annak kinyilvánítását, hogy nem emel kifogást a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság által a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnökéhez intézett, 2019. március 4-i levélre,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkére,

–  tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(1) és különösen annak 49. cikke (3) bekezdésére,

–  tekintettel az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(2) 10. cikkének (1) bekezdésére, és 13. cikkére,

–  tekintettel az Európai Értékpapírpiaci Hatóság által 2018. november 8-án, a 2014/65/EU irányelv 49. cikkének (3) bekezdése alapján benyújtott, az (EU) 2017/588 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (RTS 11) módosításáról szóló szabályozástechnikai standardtervezetre,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság határozatra vonatkozó ajánlására,

–  tekintettel eljárási szabályzata 105. cikkének (6) bekezdésére,

A.  mivel a felhatalmazáson alapuló jogi aktus fontos módosításokat tartalmaz azon uniós kereskedési helyszínek versenyképességének megőrzése érdekében, amelyek lehetővé teszik az Unióban és harmadik országban egyidejűleg forgalmazható vagy forgalmazott részvényekkel való kereskedést, és ahol az adott részvényekkel legnagyobb forgalmat lebonyolító kereskedési helyszín az Unión kívül található;

B.  mivel a Parlament elismeri e jogi aktus gyors elfogadásának fontosságát annak érdekében, hogy biztosítsa az Európai Unió felkészültségét arra az esetre, ha az Egyesült Királyság kilépési megállapodás nélkül lép ki az Unióból;

C.  mivel a Parlament úgy véli, hogy az elfogadott szabályozástechnikai standardok „nem azonosak” az Európai Értékpapírpiaci hatóság által benyújtott szabályozástechnikai standardtervezetekkel, hiszen a Bizottság módosításokat eszközölt a tervezetben, és úgy véli, hogy három hónap (a felülvizsgálati időszak) áll a rendelkezésére ahhoz, hogy kifogást emeljen a szabályozástechnikai standardokkal szemben; mivel a Parlament arra ösztönzi a Bizottságot, hogy csak azokban az esetekben adjon meg egy hónapos felülvizsgálati időszakot, amikor a Bizottság módosítások nélkül fogadta el az európai felügyeleti hatóságok tervezetét, vagyis ha a szabályozástechnikai standardok tervezete és elfogadott változata „azonos”;

1.  kijelenti, hogy a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben nem emel kifogást;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 173., 2014.6.12., 349. o. (2) HL L 331., 2010.12.15., 84. o.

Az Európai Parlament 2019. március 13-i határozata a kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslatra a bizottságban leadott szavazatok többségének nem megszerzéséről (az eljárási szabályzat 171. cikke (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjának értelmezése) (2019/2011(REG))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel Alkotmányügyi Bizottsága elnökének 2019. március 7-i levelére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 226. cikkére,

1.  úgy határoz, hogy az eljárási szabályzat 171. cikke (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjához az alábbi értelmezést csatolja"„Ha egy kötelező erejű jogi aktusra irányuló, akár módosított, akár nem módosított javaslat nem szerzi meg a bizottságban leadott szavazatok többségét, a bizottság a jogalkotási aktus elutasítását javasolja a Parlamentnek.”"

2.  utasítja elnökét, hogy tájékoztatás céljából továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása a 428/2009/EK tanácsi rendeletnek az Unióból Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságába kivitt egyes kettős felhasználású termékekre vonatkozó uniós általános exportengedély megadása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0891 – C8-0513/2018 – 2018/0435(COD))

P8_TA(2019)0165 A8-0071/2019

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0891),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 207. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0513/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2019. március 6-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére és a Külügyi Bizottság véleményére (A8-0071/2019),

1.  elfogadja első olvasatbeli álláspontját, megegyezően a Bizottság javaslatával;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra a 428/2009/EK tanácsi rendeletnek az Unióból az Egyesült Királyságba kivitt egyes kettős felhasználású termékekre vonatkozó uniós általános exportengedély megadása tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/496 rendelettel.)

Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésére tekintettel a PEACE IV (Írország–Egyesült Királyság) és az Egyesült Királyság–Írország (Írország–Észak-Írország–Skócia) területi együttműködési programok folyamatosságának lehetővé tételéről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0892 – C8-0512/2018 – 2018/0432(COD))

P8_TA(2019)0166 A8-0021/2019

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0892),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 178. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8‑0512/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2019. február 20-i véleményére(1),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére (A8-0021/2019),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra a az Egyesült Királyság Unióból való kilépésére tekintettel a PEACE IV (Írország–Egyesült Királyság) és az Egyesült Királyság–Írország (Írország–Észak-Írország–Skócia) területi együttműködési programok folyamatosságának lehetővé tételéről szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/491 rendelettel.)

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának (Egyesült Királyság) az Európai Unióból való kilépésére tekintettel az Erasmus+ program keretében folyamatban lévő tanulási célú mobilitási tevékenységek folytatására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2019)0065 – C8-0040/2019 – 2019/0030(COD))

P8_TA(2019)0167 A8-0082/2019

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2019)0065),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 165. cikke (4) bekezdésére és 166. cikke (4) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0040/2019),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal 2019. február 20-i véleményére(1),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2019. február 20-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére (A8-0082/2019),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra az Egyesült Királyság Unióból való kilépésére tekintettel az 1288/2013/EU rendelettel létrehozott Erasmus+ program keretében folyamatban lévő tanulási célú mobilitási tevékenységek folytatására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/499 rendelettel.)

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása a légi közlekedés biztonságának egyes, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Unióból történő kilépésével összefüggő vonatkozásairól szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0894 – C8-0514/2018 – 2018/0434(COD))

P8_TA(2019)0168 A8-0061/2019

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0894),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 100. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0514/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2019. február 20-i véleményére(1),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2019. február 22-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére (A8-0061/2019),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra a légi közlekedés biztonságának egyes, a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának Unióból történő kilépésével összefüggő vonatkozásairól szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/494 rendelettel.)

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről az Afgán Iszlám Köztársaság közötti partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről (15093/2016 – C8-0107/2018 – 2015/0302(NLE))

P8_TA(2019)0169 A8-0026/2019

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (15093/2016),

–  tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről az Afgán Iszlám Köztársaság közötti partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodás tervezetére (05385/2015),

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. cikkével, 209. cikkével, 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének a) pontjával és 218. cikke (8) bekezdésének második albekezdésével összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0107/2018),

–  tekintettel a határozattervezetről szóló, 2019. március 13-i nem jogalkotási állásfoglalására(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (1) és (4) bekezdésére és 108. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság ajánlására és a Fejlesztési Bizottság véleményére (A8-0026/2019),

1.  egyetért a megállapodás megkötésével;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok és az Afgán Iszlám Köztársaság kormányainak és parlamentjeinek.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA-PROV(2019)0170.

Az Európai Parlament 2019. március 13-i nem jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről az Afgán Iszlám Köztársaság közötti partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről (15093/2016 – C8-0107/2018 – 2015/0302M(NLE))

P8_TA(2019)0170 A8-0058/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (15093/2016),

–  tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről(1) az Afgán Iszlám Köztársaság közötti, a partnerségről és a fejlesztésről szóló, a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (alelnök/főképviselő) által 2017. február 18-én aláírt együttműködési megállapodásra,

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 37. cikkével, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 207. és 209. cikkével, 218. cikke (6) bekezdése a) pontjának második albekezdésével és 218. cikke (8) bekezdésének második albekezdésével összhangban 2018. február 6-án előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0107/2018),

–  tekintettel a tanácsi határozatra vonatkozó javaslatról szóló, 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalására(2),

–  tekintettel a partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodás (CAPD) egyes részeinek az EU kizárólagos hatáskörébe tartozó, 2017. december 1-jei ideiglenes alkalmazására,

–  tekintettel az Európai Unió és Afganisztán között megkötendő partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodásra irányuló tárgyalásokról szóló, 2013. június 13-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az Afganisztánnal kapcsolatos korábbi állásfoglalásaira, különösen az új afganisztáni stratégiáról szóló 2010. december 16-i állásfoglalására(4), az EU Afganisztánnak nyújtott pénzügyi támogatásának költségvetési ellenőrzéséről szóló 2011. december 15-i állásfoglalására(5), a Pakisztánnak a régióban betöltött szerepére és az Unióhoz fűződő politikai kapcsolatairól szóló 2014. március 12-i(6), a halálbüntetésről szóló 2015. október 8-i állásfoglalására(7), az Afganisztánról, elsősorban a Zábul tartományban elkövetett gyilkosságokról szóló 2015. november 26-i állásfoglalására(8), a kórházak és iskolák elleni, a nemzetközi humanitárius jog megsértésének minősülő támadásokról szóló 2016. április 28-i állásfoglalására(9), a menekült- és migránsáramlatok kezeléséről: az EU külső tevékenységének szerepéről szóló 2017. április 5-i állásfoglalására(10), az EU Indiával fennálló politikai kapcsolatairól szóló 2017. szeptember 13-i állásfoglalására(11), az afganisztáni helyzetről szóló, 2017. december 14-i állásfoglalására(12),

–  tekintettel a Tanács Afganisztánról szóló, 2018. november 19-i és 2017. október 16-i következtetéseire,

–  tekintettel az alelnök/főképviselő és a Bizottság Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett, az Afganisztánra vonatkozó uniós stratégia elemeiről szóló, 2017. július 24-i közös közleményére (JOIN(2017)0031),

–  tekintettel az Unió fejlesztési együttműködési eszközének keretében megvalósítandó, az EU Afganisztánra vonatkozó, a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló többéves indikatív programjára,

–  tekintettel az afganisztáni civil társadalommal való együttműködésnek a 2018 és 2020 közötti időszakra szóló uniós ütemtervére,

—  tekintettel az Európai Unió afganisztáni rendfenntartó missziójának (EUPOL Afganisztán) 2016. évi lezárására,

–  tekintettel az ENSZ főtitkárának az afganisztáni helyzetről és ennek a nemzetközi békével és biztonsággal kapcsolatos vonatkozásairól szóló, 2018. szeptember 10-i jelentésére,

—  tekintettel a 2016. október 2-i EU–Afganisztán közös migrációügyi koncepcióra,

—  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2210(2015) és 2344(2017) sz. határozatára és az ENSZ afganisztáni segítségnyújtási missziójára (UNAMA) vonatkozó megbízatásra,

–  tekintettel az ENSZ belső menekültek emberi jogaival foglalkozó különleges előadójának afganisztáni kiküldetéséről szóló, 2017. április 12-i jelentésére,

–  tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze, Fatou Bensouda 2017. november 3-i azon kérésére, hogy indítsanak vizsgálatot az Afganisztánban 2003. május 1-je óta állítólagosan elkövetett háborús bűncselekmények és emberiesség elleni bűncselekmények ügyében,

–  tekintettel a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezményre,

–  tekintettel az Afganisztánról szóló, 2018. november 27–28-i genfi miniszteri konferenciára,

—  tekintettel az Afganisztánnal foglalkozó, 2016. október 5-i, az Európai Unió társelnökletével megtartott brüsszeli nemzetközi konferencia eredményeire, valamint az Afganisztánról 2011. december 5-én Bonnban, 2012. július 8-án Tokióban és 2014. december 4-én Londonban tartott nemzetközi konferenciákon tett kölcsönös kötelezettségvállalásokra,

–  tekintettel az Afganisztánról szóló, 2018. március 26–27-i taskenti konferenciára,

—  tekintettel a 2011. november 2-án Isztambulban elindított „Ázsia szíve” folyamatra,

—  tekintettel a jószomszédi viszonyról szóló, 2002. december 22-i kabuli nyilatkozatra,

–  tekintettel a NATO által vezetett, az ENSZ által megbízott Nemzetközi Biztonsági Támogató Erőre (ISAF) (2003–2014) és a 2017. május 25–24-én Brüsszelben tartott NATO-csúcstalálkozó következtetéseire, tekintettel a „Határozott támogatás” elnevezésű (2014-től napjainkig tartó) képzési, tanácsadói és segítségnyújtási missziójára,

–  tekintettel az Afganisztán 2018–2021 közötti időszakra vonatkozó humanitárius reagálási tervére,

–  tekintettel az Afganisztánról szóló, 2016. október 4–5-i brüsszeli konferencián elfogadott, a kölcsönös elszámoltathatóságon keresztül megvalósítandó önállóságra vonatkozó keretszerződésre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság, a Külügyi Bizottság véleményére, valamint a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság módosítások formájában megfogalmazott véleményére (A8-0058/2019),

A.  mivel 2011. november 10-én a Tanács határozatot fogadott el, melyben felhatalmazta a Bizottságot, hogy tárgyalásokat folytasson az Európai Unió és az Afgán Iszlám Köztársaság közötti partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodásról (CAPD) (13); mivel CAPD ideiglenes és részleges alkalmazása 2017. december 1-jén megkezdődött, mielőtt az Európai Parlament ahhoz egyetértését adta volna;

B.  mivel 2016. január 13-án az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a Bizottság az Európai Unió és Afganisztán közötti („kizárólag uniós”) megállapodás formájában a Tanács elé terjesztette a partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodás aláírásáról és megkötéséről szóló tanácsi határozatokra irányuló együttes javaslatot;

C.  mivel a tagállamok, bár a megállapodás lényegével egyetértettek, jelezték, hogy inkább egy ideiglenes alkalmazású „vegyes” megállapodást részesítenének előnyben, és ezért felkérték a Bizottságot és a főképviselőt/alelnököt, hogy a javaslatokat a vegyes jelleg és az ideiglenes alkalmazás figyelembevétele érdekében vizsgálják felül;

D.  mivel a megállapodást 2017. február 18-án írták alá;

E.  mivel a következő tíz évben az EU és Afganisztán közötti kapcsolatok alapját a CAPD fogja jelenteni, amelyet ötéves időszakokra automatikusan meg lehet hosszabbítani;

F.  mivel a Parlamentet a tárgyalások során nem tájékoztatták teljes körűen, csak részlegesen; mivel a Parlament az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) számára kidolgozott tanácsi tárgyalási irányelveket 2011 novembere helyett csak 2018. március 16-án kapta meg, amikor a Parlamentet tájékoztatták a tárgyalások megkezdésére vonatkozó határozatról;

G.  mivel e jogi keret az Afganisztánra vonatkozó jelenlegi uniós stratégiára és az EU kiterjedt külső pénzügyi támogatására épül;

H.  mivel a CAPD lesz az első olyan szerződéses viszony az EU és Afganisztán között, amely megerősíti az EU elkötelezettségét Afganisztán jövőbeli fejlődése iránt az „átalakulás évtizede” (2014–2024) során, szorosabbá fonva a két fél közötti történelmi, politikai és gazdasági kapcsolatokat;

I.  mivel a CAPD (annak I. és II. címe) az EU és Afganisztán közötti jövőbeli kapcsolatok alapját képező elveket és feltételeket tükrözi, beleértve az emberi jogokra és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozására vonatkozó rendelkezéseket, amelyek a megállapodás lényeges elemeit jelentik; mivel a CAPD számos területen biztosítja az együttműködés lehetőségét, például a fejlesztés (III. cím), a kereskedelem és beruházás (IV. cím) és az igazságügy és a jogállamiság (V. cím) területén – beleértve a szervezett bűnözés, a pénzmosás és a kábítószerek elleni küzdelmet, a migráció kérdésében való együttműködést és egy esetleges jövőbeli visszafogadási megállapodást –, továbbá az ágazati együttműködés területén (VI. cím);

J.  mivel a partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodásnak köszönhetően az EU és Afganisztán közösen tud fellépni az olyan globális kihívásokkal szemben, mint a nukleáris védettség, a nonproliferáció és az éghajlatváltozás;

K.  mivel Afganisztán fordulóponthoz ért, azaz amennyiben nem tesznek további erőfeszítéseket, akkor fennáll a veszélye annak, hogy az Afganisztán fejlődése érdekében tett eddigi összes erőfeszítés, előrelépés és áldozat kárba vész;

L.  mivel a Dáishoz kapcsolódó, Iszlám Állam–Koraszán tartományként (IS-KP) ismert csoport általi terrorfenyegetés megjelenése nagymértékben hozzájárult a biztonsági helyzet további romlásához; mivel 2018 májusában az afgán kormány ellenőrzése az ország körzeteinek 56%-ára, területének 56%-ára és lakosságának 65%-ára terjedt ki, a körzetek 32%-ának ellenőrzése vitatott volt, 12%-a pedig a felkelők kezében volt(14) (15);

M.  mivel 2002 óta az Afganisztán és polgárai számára nyújtott adományok legnagyobb részét az Európai Unió és tagállamai együttesen biztosítják, több mint 3,66 milliárd EUR összegű, a fejlesztés és a humanitárius segítségnyújtás terére irányuló összeggel; mivel az Afganisztánra vonatkozó, 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves indikatív program szerint a 2014–2020 közötti időszakra 1,4 milliárd EUR-s új fejlesztési alapot különítettek el; mivel Afganisztán GDP-je jelenleg 20 milliárd USD, és 2014 óta a növekedés üteme csökkent; és mivel az afgán gazdaság még mindig számos kihívással küzd, úgymint a korrupció, az állami jövedelmek behajtásának sikertelensége, a gyenge infrastruktúra és az alacsony hatásfokú munkahelyteremtés;

N.  mivel 2001 óta sok uniós tagállam, NATO-partner és szövetséges ország járult hozzá katonai és polgári erőforrásaival Afganisztán stabilizációjához és fejlődéséhez, és ennek során emberéletben és anyagiakban is veszteségeket szenvedtek el; mivel a NATO-nak, az EU-nak és a tagállamoknak még mindig alapvető biztonsági érdeke egy olyan stabil és független Afganisztán megteremtése, amely képes magát fenntartani, és meg tudja óvni magát attól, hogy terrorista csoportok fészkévé váljon; mivel az uniós tagállamok haderejéből még mindig több mint 3 000 fő állomásozik Afganisztánban a NATO „Határozott támogatás” művelete keretében;

O.  mivel 2,5 millió nyilvántartott menekült és 2–3 millió nem nyilvántartott afgán él Iránban és Pakisztánban; mivel több mint 2 millió belső menekült van Afganisztánban, akik közül 300 000 ember 2018-ban kényszerült elhagyni otthonát; mivel e személyek közül sokan szenvednek az élelmiszer-ellátás bizonytalansága, a nem megfelelő szállás, a megfelelő higiénés körülményekhez és az egészségügyi létesítményekhez való elégtelen hozzáférés, valamint a védelem hiánya miatt, és mivel sokan közülük a gyermekmunka, a szexuális erőszak vagy a bűnözői csoportok esetleges toborzása szempontjából különösen veszélyeztetett gyermekek; mivel 2018 eleje óta több mint 450 000 afgán tért vissza Afganisztánba vagy Iránból való kitoloncolása miatt kénytelen volt oda visszatérni; mivel a pakisztáni kormány bejelentette, hogy a Pakisztánban nyilvántartott 1,7 millió afgán menekültnek kötelező visszatérnie Afganisztánba;

P.  mivel az ENSZ szerint az afganisztáni korrupció aláássa az állam legitimitását, mert súlyos fenyegetést jelent a jó kormányzásra és a fenntartható fejlődésre azáltal, hogy megakadályozza „a valódi gazdaság létrejöttét”;

Q.  mivel Afganisztán alacsony jövedelmű, a konfliktus utóhatásaitól szenvedő és tengeri kijárattal nem rendelkező ország, amely különleges kihívást jelent a nemzetközi közösség és intézményei számára;

R.  mivel a globális alkalmazkodási index szerint Afganisztán egyike a világ azon országainak, amelyek a legjobban ki vannak szolgáltatva az éghajlatváltozásnak;

S.  mivel az új fenyegetések és nemzetközi válságok elterelik az emberek figyelmét az afganisztáni helyzetről, így támogatásuk és aggodalmuk más irányba fordul;

T.  mivel becslések szerint az afgán nők 87%-a szenved el nemi alapú erőszakot; mivel az ENSZ által létrehozott, a nemek közötti egyenlőtlenségeket jelző 2017. évi index szerint Afganisztán 160 ország között a 153. helyen áll;

U.  mivel Afganisztánban az ópiumtermesztés 2017-ben 2016-hoz képest 63%-kal nőtt, és ezzel rekordszintre emelkedett; mivel az opiátok illegális kereskedelme tovább növeli az instabilitást, táptalajul szolgál a fegyveres felkelésnek, és finanszírozási forrást jelent a terrorista csoportoknak Afganisztánban;

V.  mivel az afgán költségvetés 2018-ban első ízben követi az előrejelzések és az elszámolás tekintetében a nemzetközi standardokat;

W.  mivel az EU afganisztáni rendőrségi missziója 2016-ban kilenc évnyi, előrelépést hozó működés után lezárult;

Politikai és stratégiai szempontok

1.  továbbra is elkötelezett amellett, hogy támogassa az afgán kormány arra irányuló erőfeszítéseit, hogy biztonságos és stabil jövőt építsen ki Afganisztán lakossága számára azáltal, hogy kulcsfontosságú reformokat hajt végre a kormányzás és a jogállamiság javítása, a terrorizmus és a szélsőségesség elleni küzdelem, a tartós béke és a fenntartható fejlődés elérése, a legitim, demokratikus intézmények kiépítése, a nemzeti és regionális biztonsági kihívásokkal szembeni ellenálló képesség erősítése, az emberi jogok – köztük a nők, a gyermekek, valamint az etnikai és vallási kisebbségek jogai – iránti tisztelet előmozdítása, a korrupció elleni küzdelem, a kábítószer elleni küzdelem, a költségvetési fenntarthatóság javítása, valamint az inkluzív és fenntartható gazdasági növekedés, a szociális fejlesztés és a vidékfejlesztés előmozdítása érdekében, jobb jövőt kínálva a fiataloknak, akik a lakosság kétharmadát teszik ki; hangsúlyozza, hogy szükség van az afganisztáni konfliktus békés úton történő rendezésére, és hogy mindent meg kell tenni e rendkívül sürgető cél érdekében;

2.  hangsúlyozza, hogy Afganisztán hosszú távú fejlődése az elszámoltathatóságtól, a jó kormányzástól, az emberi biztonság fenntartható biztosításától függ, beleértve a szegénység csökkentését és a munkahelyteremtést, a szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést, az oktatást, valamint az alapvető szabadságok és az emberi jogok, köztük a nők és a kisebbségek jogainak védelmét; hangsúlyozza, hogy az inkluzív gazdasági növekedést és az afganisztáni nép javát szolgáló, fenntartható külföldi befektetések kedvező feltételeinek biztosítására kell törekedni, a szociális, környezetvédelmi és munkaügyi normák teljes körű tiszteletben tartása mellett;

3.  aggodalmát fejezi ki az instabil központi kormányzat, illetve amiatt, hogy az ország nagy részére nem terjed ki az ellenőrzése, ami súlyosbítja a konfliktus polgári lakosságra gyakorolt hatását; felszólítja az EU-t és a nemzetközi közösséget, hogy segítse elő a közvetítést többek között a választást követően kialakult megoldatlan kérdésekben;

4.  felszólítja az EU-t, hogy támogassa a hosszú múltra visszatekintő és a központi hatalmat gyengítő etnikai feszültségek felszámolására irányuló törekvéseket, valamint támogassa az afgán társadalom etnikai sokszínűségének fennmaradását;

5.  hangsúlyozza, hogy hosszú távon támogatja a nemzetközi normáknak megfelelő, hiteles, szabad, tisztességes és átlátható választásokat, továbbá támogatja az országban folytatott uniós választási megfigyelő missziókat, beleértve a 2019. évi elnökválasztás megfigyelését is; hangsúlyozza, hogy az állandó politikai viszályok miatt e választások eredménye rendkívül nagy hatással lesz az afgán kormány jövőbeli stabilitására;

6.  hangsúlyozza, hogy Afganisztán földrajzi fekvéséből, valamint emberi és természeti erőforrásaiból fakadóan hatalmas gazdasági potenciállal rendelkezik;

7.  hangsúlyozza, hogy az EU jelentős pénzügyi és politikai támogatást nyújt Afganisztán társadalmi és gazdasági fejlődéséhez, humanitárius segélyezéséhez és régiós kapcsolatainak fejlesztéséhez; további erőfeszítéseket sürget az EU és a tagállamok közötti közös programozás érdekében;

8.  hangsúlyozza e tekintetben az Unió és az USA közötti fokozott szakpolitikai koordináció és párbeszéd szükségességét Afganisztán és a régió kérdésében;

9.  üdvözli az ENSZ által 2018. november 27–28-án Genfben rendezett, Afganisztánról szóló miniszteri konferencián elfogadott közös közleményt, amelyet az Afganisztánról szóló 2016. évi brüsszeli konferencián tett kötelezettségvállalásokra figyelemmel fogadtak el;

A regionális szereplők feladata és felelőssége

10.  emlékeztet arra, hogy Afganisztán tenger nélküli ország, amely Ázsia és a Közel-Kelet találkozásánál fekszik, és elismeri, hogy a szomszédos országok és a regionális hatalmak – különösen Kína, Irán, India, Oroszország és Pakisztán – támogatása és pozitív együttműködése elengedhetetlen Afganisztán stabilizálásához, fejlődéséhez és ahhoz, hogy gazdaságilag életképes legyen; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a stabil és sikeres Afganisztán nem minden esetben a végső cél e regionális szereplők számára, és hangsúlyozza, hogy ezek az országok kulcsfontosságú szerepet töltenek be a stabilizációs és békefolyamatban; kéri a szomszédos országokat, hogy a jövőben tartózkodjanak az afgán export akadályozásától, amint az a múltban előfordult;

11.  hangsúlyozza, hogy az Afganisztánban és Pakisztánban működő terrorista hálózatok mobilitása és nem szűnő aktivitása hozzájárul az egész régió helyzetének instabilitásához;

12.  hangsúlyozza, hogy Afganisztán gyakran ki van téve a regionális hatalmak egymással összebékíthetetlen törekvéseinek; sürgeti a regionális hatalmakat, hogy teljes mértékben támogassák az afganisztáni béketörekvéseket; támogatja a regionális együttműködési fórumokat, ugyanakkor aggodalommal tölti el Afganisztán egyes szomszédjainak a konfliktusba való ezzel egyidejű közvetett beavatkozása, ami aláássa a békére irányuló erőfeszítéseket; felszólítja ezeket a szomszédos országokat, hogy tartózkodjanak a konfliktusba való közvetett beavatkozástól, és sürgeti mind a szomszédos országokat, mind pedig a regionális hatalmakat, hogy teljes mértékben működjenek együtt a tartós és fenntartható afganisztáni béke elérése érdekében;

13.  sürgeti az EU-t, hogy törekedjen jobban a párbeszédre és az együttműködésre a regionális partnerekkel a kábítószer-kereskedelem, a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása és az embercsempészet elleni küzdelem érdekében;

14.  hangsúlyozza, hogy a Közép-Ázsia és Dél-Ázsia közötti kereskedelem és összeköttetések fejlesztéséhez, illetve a régió stabilitásához alapvető fontosságú az infrastruktúra és a regionális fejlesztés Afganisztánban;

15.  felszólítja az EU-t, hogy az EU és Afganisztán közötti együttműködéssel kapcsolatos szempontokat vegye fel a Közép- és Dél-Ázsiára vonatkozó stratégiáiba;

Biztonság és békeépítés

16.  továbbra is komoly aggodalommal tölti el az afganisztáni biztonsági helyzet folyamatos romlása, valamint a tálibok és különböző terrorista csoportok, például az IS-KP térnyerése, amelyet a jelek szerint a külföldi harcosok jelenléte erősít; határozottan elítéli az afgán polgári személyek, biztonsági erők, intézmények és a civil társadalom ellen elkövetett támadásokat; megismétli, hogy teljes mértékben elkötelezett a terrorizmus minden formája elleni küzdelem mellett, és tisztelettel adózik minden olyan koalíció, afgán erő és civil előtt, akik életükkel fizettek egy demokratikus, inkluzív, virágzó, biztonságos és stabil Afganisztán megteremtéséért; megállapítja, hogy a 2018-ban elkövetett kormányellenes támadások több mint felét az IS-KP-nak tulajdonítják, amely a megbékélés és a békefolyamat megzavarására és zátonyra futtatására törekszik; aggodalommal állapítja meg, hogy a jelenlegi dzsihádista szervezetek, mint például az IS-KP, az al-Kaida és különböző alcsoportjaik sikeresen alkalmazkodtak és gyökeret eresztettek, és súlyos biztonsági kihívást jelentenek Afganisztán, a régió és Európa számára;

17.  hangsúlyozza, hogy az EU továbbra is támogatja az inkluzív afgán vezetéssel és szerepvállalással zajló béke- és megbékélési folyamatot, beleértve a Hezb-e-Islami-val (Iszlám Párt) kötött békemegállapodás végrehajtását; kész az összes megfelelő uniós eszköz segítségével támogatni ezt, amint elindul egy érdemi békefolyamat; felszólítja a tálibokat, hogy ítéljék el az erőszakot, csatlakozzanak a békefolyamathoz és fogadják el az afgán alkotmányt; hangsúlyozza, hogy támogatja azt az átfogó békejavaslatot, amelyet a kormány több ízben is felajánlott a táliboknak; felszólítja a civil társadalmat, hogy teljes mértékben vegyen részt ezekben a tárgyalásokban; elismeri, hogy mérlegelni kell a hosszú távú, egyesített nemzetközi biztonsági jelenlét kérdését annak érdekében, hogy támogassák az afgán biztonsági erőket az ország stabilizációjában és annak megakadályozásában, hogy újból terrorista csoportok fészkévé és a régió stabilitását veszélyeztető tényezővé váljon; felszólítja a konfliktusban szemben álló összes felet a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartására;

18.  üdvözli a tűzszüneti időszakot, amely az első a 2001. évi Eid al-Fitr ünnep óta, és amely megmutatta az afgán nép széles tömegeinek békevágyát; felszólítja a tálibokat, hogy tegyenek eleget az afgán elnök új tűzszüneti időszakra vonatkozó felhívásainak;

19.  hangsúlyozza, hogy a négy évtizednyi háború és konfliktus – amely Afganisztán 1979-es szovjet inváziójával kezdődött – tehető felelőssé számos olyan megoldatlan problémáért, amellyel ma Afganisztánnak szembesülnie kell; ezzel kapcsolatban elismeri a fiatalok és az afgán diaszpóra szerepét az ország biztonságosabb és jobb jövőjének építésében; felszólítja az EU-t, hogy támogassa az erőszak áldozatainak átmeneti igazságszolgáltatásban való részesülését;

20.  megállapítja, hogy miután 2016 decemberében lezárult az EUPOL Afganisztán közös biztonság- és védelempolitikai misszió, amely speciális képzést és szaktanácsadást nyújtott az afgán nemzeti rendőrségnek és az afgán belügyminisztériumnak, az Unió az Európai Unió külső finanszírozási eszközein – például a megbékélést elősegítő tevékenységeket is magában foglaló, a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszközön (IcSP) – keresztül továbbra is együttműködik az afgán rendőrséggel;

21.  megállapítja, hogy a Nemzetközi Biztonsági Támogató Erő missziója (ISAF-misszió) a semmiből hozta létre az ütőképes, 352 000 fős katonákból és rendőrökből álló Afgán Nemzeti Biztonsági Erőket, amely rendelkezik gyalogsággal, katonai rendőrséggel, hírszerzéssel, útfelderítési, harctámogatási, orvosi és logisztikai képességgel, valamint légierővel, melyek révén fel tudja venni a küzdelmet a felkelőkkel az országban;

22.  megállapítja, hogy az ISAF biztonságos környezetet teremtett a kormányzás javításához és a gazdasági fejlődéshez, amelyeknek köszönhetően az alapvető egészségügyi és egyéb fejlődési mutatók terén Afganisztán produkálta a legnagyobb arányú fejlődést; megállapítja, hogy az ISAF sikeres tevékenységének köszönhetően életerős média alakult ki, és ma már afgánok milliói élnek szavazati jogukkal;

23.  továbbra is arra ösztönzi a NATO „Határozott támogatás” misszióját, hogy folytassa az afgán hadsereg képzését és felügyeletét; ösztönzi a tagállamokat, hogy nyújtsanak polgári válságkezelésre irányuló képzést Afganisztán nemzeti és helyi önkormányzatai számára;

24.  arra ösztönzi a NATO-t és az EU-t, hogy működjenek együtt az Afganisztánt fenyegető felkelő csoportokra irányuló hírszerzésben, és közösen hangolják össze az afgán biztonsági erőknek szóló szakpolitikai ajánlásokat;

25.  rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy a tálibok és más felkelő csoportok az európai uniós és nemzetközi jelenlétet propagandacélokra használják fel, azt terjesztve, hogy idegen megszállók beavatkoznak Afganisztán működésébe és az afgánok életmódjába; arra ösztönzi az EU-t és Afganisztán kormányát, hogy lépjen fel az ilyen propagandával szemben;

26.  hangsúlyozza, hogy a terrorizmusfinanszírozás elleni fellépés kulcsfontosságú egy olyan környezet létrehozásához, amely elősegíti a biztonság megteremtését Afganisztánban; minden érintett partnert sürget, hogy fokozzák a terrorizmusfinanszírozási hálózatok felszámolására irányuló erőfeszítéseiket, így többek között vessenek véget a hawala-hálózatokkal és a nemzetközi adományokkal való visszaélésnek, a radikalizmus, a szélsőségesség és a toborzáshoz használt azon eszközök elleni fellépés érdekében, amelyekre folyamatosan támaszkodnak az afgán terrorista csoportok;

27.  sürgeti az afgán kormányt, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a szélsőséges ideológiák terjedésének megelőzése és az ellenük való küzdelem a legfontosabb prioritásai között szerepeljen;

28.  támogatja az afgán béke- és újrabeilleszkedési programot, amely reintegrálja a társadalomba azokat a tálibokat, akik megadják magukat és lemondanak az erőszakról; dicséretesnek tartja, hogy az Egyesült Királyság már 9 millió GBP összeggel járult hozzá e programhoz;

29.  felszólítja Afganisztán kormányát, hogy teljes körűen hajtsa végre az ENSZ Biztonsági Tanácsának a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló határozatait, és biztosítsa a nők részvételét, védelmét és jogait a konfliktus valamennyi szakaszában, a konfliktusmegelőzéstől kezdve a konfliktus utáni újjáépítésig;

30.  arra ösztönzi az afgán kormányt, hogy alakítson ki hatékony ellenintézkedéseket a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) fenyegetéssel szemben; sürgeti az EU-t, hogy nyújtson műveleti, műszaki és pénzügyi támogatást a CBRN-kapacitásépítéshez;

31.  arra ösztönzi az afgán kormányt, hogy fokozza a kézi- és könnyűfegyverek kiterjedt forgalmának – az érvényes nemzetközi normákkal összhangban történő – felszámolását célzó belföldi ellenőrzési rendszerek hatékonyságát;

Államépítés

32.  hangsúlyozza, hogy az afgán kormánynak és a nemzetközi közösségnek fokozniuk kell erőfeszítéseiket az országban tapasztalható korrupció felszámolása érdekében, valamint meg kell erősíteniük az igényekre reagáló és inkluzív intézményeket, és javítaniuk kell a helyi kormányzás hatékonyságát, mert ezek kulcsfontosságú lépések egy stabil és legitim, a konfliktusokat és a felkelést megakadályozni képes állam kiépítésében; felhívja az afgán kormányt, hogy növelje nemzeti kapacitását annak érdekében, hogy visszaszerezze az ellopott javakat, például olyan programok révén, mint a Világbank-csoport és az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala által működtetett, az ellopott javak visszaszerzésére irányuló kezdeményezés;

33.  felszólítja Afganisztán kormányát a politikai inkluzivitás és az elszámoltathatóság növelésére, valamint a korrupció elleni aktív küzdelemre;

34.  hangsúlyozza, hogy át kell hidalni az Afganisztánban működő nemzeti, illetve helyi kormányok közötti szakadékot; elismeri, hogy ezt a problémát enyhítheti, ha az afgán kormány gondoskodik a regionális kormányzók saját képviselt területükön való jelenlétéről szóló törvény betartásáról;

35.  felhívja az EU-t annak biztosítására, hogy az uniós forrásokat olyan projektekbe fektessék be, amelyek segítik az afgán lakosságot, illetve hogy a települések megfelelő támogatásban részesüljenek az alapvető szolgáltatások nyújtása és a helyi kormányzás kialakítása során, a lakosság alapvető életkörülményeinek biztosítása, a központi hatóságok és a helyi önkormányzatok közötti koordináció biztosítása érdekében, a civil társadalom, nevezetesen az emberi jogi jogvédők támogatása és különösen az olyan projektek finanszírozásának előtérbe helyezése érdekében, amelyek támogatják az elszámoltathatóságot, az emberi jogokat és a demokratikus alapelveket előmozdító szereplőket, és amelyek elősegítik a helyi beágyazottságú párbeszéd- és konfliktusrendezési mechanizmusokat;

36.  felszólítja az EU-t, hogy az EUPOL-misszió lezárását követően folytassa a fokozatos megszüntetésre irányuló tervét, amely magában foglalja a tevékenységeknek az EUPOL helyi és nemzetközi partnereire való fenntartható átruházásának biztosítását; sürgeti a feleket, hogy folytassák az afgán nemzeti rendőrség professzionális rendvédelmi szervvé válását, illetve a bűnüldöző intézmények megerősítését célzó erőfeszítéseiket, különös tekintettel az igazságügyi rendszer függetlenségére, a rendőrségre és az afgán börtönök állapotának javítására, valamint a fogvatartottak jogainak tiszteletben tartására;

37.  sajnálatosnak tartja, hogy az Afganisztánban indított kábítószer-ellenes kampányok rendre kudarcba fulladnak, és nem történtek hathatós lépések a tálib kábítószer-laboratóriumok és a nemzetközi szervezett bűnözői hálózatok felszámolására, amelyek a kábítószer-kereskedelem középpontjában állnak, és finanszírozást biztosítanak a táliboknak, illetve a terrorista akciókhoz; támogatja és jóváhagyja az afgán kormánynak az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala (UNODC) által támogatott új, kábítószer-ellenes stratégiáját; aggodalmának ad hangot az afganisztáni ópiumtermesztés növekedése miatt(16), és felszólítja Afganisztán kormányát, hogy alakítson ki célzott politikákat ennek a tendenciának a megfordítására; megállapítja, hogy kulcsfontosságú feladat valódi és fenntartható alternatívákat teremteni a máktermesztéssel szemben, és ezeket hozzáférhetővé tenni a termelők számára;

38.  kiemeli, hogy a tálibok fő bevételi forrása az illegális bányászat és az ópiumtermesztés; megállapítja, hogy jelenlegi becslések szerint a tálibok évente 200–300 millió euró bevételre tesznek szert illegális bányászati tevékenységekből;

39.  felszólít a megfelelő fékek és ellensúlyok rendszerének bevezetésére, valamint az átláthatóság növelésére a közigazgatás hatékonyságának biztosítása érdekében, beleértve a pénzgazdálkodást is, valamint a külföldi vagy fejlesztési segélyekkel való visszaélés megelőzését, a segélyhatékonyságról szóló párizsi nyilatkozattal összhangban;

40.  üdvözli, hogy az EU 2016-ban aláírt egy államépítési szerződést Afganisztánnal, amelynek alapján két év során 200 millió EÚR-s költségvetési támogatást különít el a kormányzati intézmények megerősítésére és olyan fejlesztési prioritásokra szánt források növelése céljából, mint például a gazdasági növekedés serkentése, a szegénység csökkentése és a korrupció elleni küzdelem; hangsúlyozza, hogy a forrásokat hatékonyan kell felhasználni;

41.  megjegyzi, hogy a szerződés az Afganisztán által a kulcsfontosságú reformterületeken elért eredmények általában véve pozitív értékelésére támaszkodik; elismeri az államépítési szerződésben megfogalmazott célok és a finanszírozási feltételek körvonalazásának fontosságát; hangsúlyozza továbbá a felügyelet és a rendszeres ellenőrzés fontosságát a visszaélések megelőzése érdekében; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az afgán kormány a fejlődésre és a stabilitásra összpontosítson; felhívja a Bizottságot, hogy rendszeresen tájékoztassa a Parlamentet az államépítési szerződés végrehajtásáról, és hangsúlyozza, hogy az arra vonatkozó megállapításait fel kell használni a 2018–2021 közötti időszakra vonatkozó költségvetés-támogatási művelet folytatásának előkészítésére.

Civil társadalom és emberi jogok

42.  üdvözli, hogy az EU és Afganisztán közti partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodás (CAPD) kiemeli az emberi jogi kérdésekről – különösen a nők, a gyermekek, valamint az etnikai és vallási kisebbségek jogairól – folytatott párbeszéd fontosságát annak érdekében, hogy biztosítsák az erőforrásokhoz való hozzáférést, és támogassák alapvető jogaik teljes körű gyakorlását, többek között azáltal, hogy több nőt foglalkoztatnak Afganisztán kormányzati struktúráiban, illetve a biztonsági és igazságszolgáltatási rendszerekben; felszólítja Afganisztánt, hogy törekedjen a nők és lányok elleni erőszak és megkülönböztetés minden formájának felszámolására; hangsúlyozza, hogy nagyobb erőfeszítésekre van szükség az I. és a II. címben megállapított CAPD rendelkezések végrehajtása terén;

43.  ragaszkodik ahhoz, hogy az EU továbbra is határozott álláspontot képviseljen az emberi jogok érvényesítése vonatkozásában, valamint hangsúlyozza, hogy a demokratikus elvek, az emberi jogok, a nők és kisebbségek jogainak, illetve a jogállamiság tiszteletben tartása a megállapodás lényeges elemeit képezik; ragaszkodik ahhoz, hogy az EU hozzon konkrét intézkedéseket, amennyiben az afganisztáni kormány megsérti a megállapodás alapvető elemeit;

44.  emlékeztet arra, hogy az EU külön hangsúlyt helyez a nők, a gyermekek, a fogyatékossággal élők és a szegénységben élők körülményeinek javítására, valamint hogy ezek a csoportok különösen segítségre szorulnak, többek között az egészségügy és az oktatás területén;

45.  üdvözli, hogy a nemek közötti egyenlőség és a kapcsolódó szakpolitikák rendkívül kiemelkedő helyet kaptak a megállapodásban, üdvözli továbbá, hogy a megállapodás komoly hangsúlyt helyez a civil társadalom fejlesztésére; felszólítja az EU-t, hogy fejlesztési tevékenységei révén továbbra is mozdítsa elő a nők és férfiak közötti egyenlőséget, valamint a nők társadalmi szerepvállalásának megerősödését, szem előtt tartva, hogy a nők társadalmi-gazdasági szerepével kapcsolatos társadalmi attitűdök megváltoztatásához megfelelő tájékoztatásra, oktatásra és a szabályozási keret reformjára van szükség;

46.  kiemeli a fenyegetésnek vagy támadásnak kitett etnikai és vallási kisebbségek védelmének szükségességét; megállapítja, hogy a síita hazara etnikai csoport gyakrabban lesz a támadások célpontja, mint a többi csoport, ezért megkülönböztetett figyelmet érdemel;

47.  felszólít az afganisztáni nemzeti és szubnacionális emberi jogi intézmények, társadalmi szervezetek és tudományos körök megerősítésére és támogatására; sürgeti a nemzetközi partnerintézményeket és -szervezeteket, hogy ösztönözzék a szorosabb együttműködést ezen afgán intézményekkel és szervezetekkel;

48.  támogatja a Nemzetközi Büntetőbíróság azon törekvéseit, hogy a 2003 májusa óta elkövetett háborús bűnök és az emberiesség elleni bűncselekmények elkövetői felelősségre vonhatóak legyenek;

49.  aggodalommal tölti el, hogy egyre több és egyre erőszakosabb, szándékos támadást követnek el az egészségügyi létesítmények és egészségügyi dolgozók ellen, és a polgári infrastruktúrát is célba veszik; sürgeti az összes részt vevő felet, hogy a nemzetközi emberi jogi előírások és a nemzetközi humanitárius jog szerinti kötelezettségeiknek eleget téve akadályozzák meg a polgári személyek és a polgári infrastruktúra elleni támadásokat;

50.  felszólítja az afgán kormányt, hogy a teljes eltörlés felé vezető út első lépéseként vezessenek be azonnali moratóriumot a halálbüntetés alkalmazására;

Fejlesztés és kereskedelem

51.  elismeri, hogy az Afganisztánnak nyújtott uniós támogatás végső célja, hogy a belső fejlesztés, a regionális együttműködés, valamint a külkereskedelem és beruházások révén segítse az ország kormányát és gazdaságát a szegénység eltörlése, a függetlenség és a növekedés elérésében, annak érdekében, hogy Afganisztán társadalmi, gazdasági és környezeti fejlődésének elősegítése révén csökkenjen a külföldi segélyektől való túlzott függőség;

52.  megjegyzi, hogy Afganisztán a fejlesztési támogatások egyik legfőbb kedvezményezettje, és hogy az uniós intézmények 2002 és 2016 között 3,6 milliárd EUR-t különítettek el az ország megsegítésére; sajnálatosnak tartja, hogy a szegénységben élő afgánok aránya 38%-ról (2012) 55%-ra nőtt (2017), és rávilágít arra, hogy az ország 2014 óta lassú növekedést mutat a nemzetközi biztonsági erők kivonása, ebből következően a nemzetközi támogatások csökkentése, valamint a romló biztonsági helyzet miatt;

53.  hangsúlyozza, hogy az ország békéje és stabilitása érdekében kezelni kell a nagyarányú munkanélküliséget, és küzdeni kell a szegénység ellen;

54.  hangsúlyozza, hogy a mezőgazdasági termelésen és a közigazgatáson kívül más munkalehetőségekre is szükség van annak megelőzése érdekében, hogy a fiatal férfiak a tálibok vagy más felkelők soraihoz csatlakozzanak;

55.  üdvözli a 2016-os afgán nemzeti béke- és fejlesztési keretet és a kölcsönös elszámoltathatóságról szóló keretszerződést, amelyeket az afgán kormány elfogadott; felszólítja az Uniót és a tagállamait, hogy CAPD-on keresztül továbbra is támogassák az afgán felelősségvállalással megvalósítandó fejlesztési prioritásokat a fejlesztéshatékonysági alapelvekkel összhangban;

56.  felszólítja a főképviselőt/alelnököt és az Európai Bizottságot, hogy pontos mennyiségi és minőség mutatók alapján rendszeresen értékelje az Afganisztánban végrehajtott összes uniós intézkedést, különösen a fejlesztési segély, a jó kormányzás – az igazságügyet is beleértve –, az emberi jogok tiszteletben tartása és a biztonság tekintetében; ezzel összefüggésben felszólít az uniós intézkedések által az ország általános helyzetére gyakorolt relatív hatások értékelésére, valamint az uniós szereplők és egyéb nemzetközi missziók és intézkedések közötti koordináció szintjének értékelésére, és kéri, hogy az értékelések eredményét és az esetleges ajánlásokat tegyék közzé, és számoljanak be mindezekről a Parlamentnek;

57.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a jelentős külföldi segélyek ellenére a hatás elenyésző maradt; felkéri az Európai Számvevőszéket, hogy dolgozzon ki különjelentést az elmúlt évtizedben Afganisztánnak nyújtott uniós támogatás hatékonyságáról;

58.  arra ösztönzi az EU-t és az Afganisztán fejlesztésében részt vevő többi nemzetközi szervezetet, hogy működjön együtt az afgán médiával annak érdekében, hogy biztosítsa a fejlesztési erőfeszítések, forrásaik, céljuk és hatásuk stratégiai kommunikációját az afgán emberek felé;

59.  emlékeztet arra, hogy jelenleg hiány van polgári szakértőkből Afganisztánban; arra ösztönzi az EU-t és a tagállamait, hogy alkalmazzanak és megfelelően képezzenek ki olyan polgári szakértőket, akik a gazdasági fejlődés és a kábítószerellenes küzdelem szempontjából kulcsfontosságú területeken segítenék az afgán tisztviselőket és a helyieket, és képzést nyújtanának számukra;

60.  hangsúlyozza, hogy támogatni kell az afgán oktatási rendszert, hogy az iskolába járó gyermekek száma minden szinten növekedjen;

61.  üdvözli, hogy az iskolai beiratkozás 2001 óta megtízszereződött, és a tanulók 39%-a lány;

62.  sürgeti, hogy fordítsanak különös figyelmet a fiatalokra, és az Erasmus+, a Horizont 2020 és a hasonló programok teljes körű kiaknázására szólít fel annak érdekében, hogy kapcsolatokat építsenek ki az oktatási intézmények, a tudományos körök, a kutatási ágazatok és a kis- és középvállalkozások (kkv-k) között;

63.  támogatja azokat az uniós és tagállami intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak az Afganisztán újjáépítésére létrehozott, a Világbank és az afgán pénzügyminisztérium közös irányítása alatt álló vagyonkezelői alaphoz, amelynek célja az alapvető szolgáltatások biztosítása, különösen az egészségügy és az oktatás terén;

64.  üdvözli, hogy 2016-ban Afganisztán csatlakozott a WTO-hoz, és elismeri, hogy a kereskedelem és a közvetlen külföldi befektetések hozzáadott értéket biztosítanak majd Afganisztán számára; elismeri, hogy a WTO-tagság pozitív szerepet játszhat Afganisztán világgazdaságba történő integrálása tekintetében;

65.  megjegyzi, hogy az ország 2016-os WTO-csatlakozását követően, amelynek köszönhetően Afganisztán jobban bekapcsolódott a globális gazdaság vérkeringésébe, az EU vám- és kvótamentes piaci hozzáférést biztosított Afganisztánnak az uniós piachoz, ugyanakkor elismeri, hogy további konkrét intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy a magánszektor ki tudja használni e rendszer előnyeit, és felgyorsítsa belső fejlődését;

66.  hangsúlyozza, hogy az afgán hatóságoknak olyan fenntartható gazdasági modellt kell kialakítaniuk, amelynek középpontjában az újraelosztás elve áll; felszólítja az EU-t, hogy támogassa Afganisztánt a környezeti fejlődésben és az energetikai átállásban, mivel a tiszta és fenntartható energiára vonatkozó rendelkezések kulcsfontosságúak a fenntartható fejlődési célok végrehajtásának felgyorsításához;

67.  hangsúlyozza, hogy további erőfeszítésekre van szükség annak érdekében, hogy a kormányzati intézmények nagyobb kapacitással rendelkezzenek kereskedelmi stratégiák és politikák kidolgozására és végrehajtására, az áruk határon átnyúló forgalmának javítására, valamint a termékek minőségének javítására, hogy azok megfeleljenek a nemzetközi normáknak;

68.  szorgalmazza az uniós székhelyű vállalkozások és az afgán magánszektorban működő vállalkozások közötti kapcsolatok erősítését; a kkv-k fejlesztése szempontjából kedvező feltételek bevezetésére ösztönöz;

69.  támogat és üdvözöl egy olyan, az EU, a tagállamok vagy a nemzetközi közösség bármely tagja által indítandó fejlesztési programot, amely segít a kisvállalkozások tulajdonosainak és az vállalkozóknak eligazodni a jogi költségekkel, a szabályozással és a termelés egyéb olyan akadályaival kapcsolatban, amelyek elriaszthatják a vállalkozásokat a piacra lépéstől és/vagy a piaci növekedéstől;

70.  elismeri, hogy Afganisztán ásványkincsei olyan gazdasági lehetőséget jelentenek, amely bevételt és munkahelyeket teremthet az ország számára; megjegyzi, hogy Kína érdeklődést mutat ezen ásványkincsek, különösen a ritkaföldfémek iránt;

Migráció

71.  elismeri, hogy a migráció folyamatos kihívást jelent Afganisztán számára, ami a szomszédos országok és az uniós tagállamok számára problémákat okoz; aggodalmának ad hangot az elsősorban Pakisztánból és Iránból, és kisebb mértékben Európából visszatérő migránsok minden eddiginél nagyobb száma miatt; elismeri, hogy az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyekkel és a menekültekkel kapcsolatos problémák az afganisztáni lázadó csoportok erőszakos fenyegetésének, valamint gazdasági és környezeti tényezőknek tudhatók be; hangsúlyozza, hogy az EU-nak és a nemzetközi közösségnek a tömeges migráció kiváltó okainak megelőzésére kell törekednie; üdvözli a visszatérések kezelésére irányuló afgán nemzeti stratégiát; aggasztónak tartja ugyanakkor, hogy az afgán hatóságok nem rendelkeznek a jelenlegi visszatérőket segítő állandó integrációs politikákkal; meggyőződése, hogy a visszatérők – különösen a gyermekek, akik számára garantálni kell az alap- és középfokú oktatáshoz való hozzáférést – megfelelő reintegrációja alapvető fontosságú az ország stabilitása érdekében, csakúgy, mint annak biztosítása, hogy a visszatérésre kötelezett személyeket a visszatérési eljárások során ne érje erőszak vagy kényszer;

72.  hangsúlyozza, hogy az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatala (OCHA) szerint 5,5 millió embernek van szüksége humanitárius segélye Afganisztánban, beleértve a konfliktus vagy aszály következtében lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeket, és hangsúlyozza, hogy az aszály következtében több mint 250 000 ember kényszerült lakóhelye elhagyására az ország északi és nyugati részén; megjegyzi, hogy a humanitárius reagálási terv csak 33,5%-os finanszírozásban részesül, és ezért sürgeti az EU-t és tagállamait, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a legfontosabb humanitárius kihívások és emberi szükségletek kezelése érdekében, és fordítsanak különös figyelmet a kiszolgáltatott emberekre, köztük a nehezen elérhető területeken élőkre;

73.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodás 28. cikkének (4) bekezdése ellenére, amely megállapítja, hogy a feleknek visszafogadási megállapodást kell kötniük, nem sikerült hivatalos megállapodást kötni, csupán egy nem hivatalos megállapodás, a közös migrációügyi koncepció született; fontosnak tartja, hogy a demokratikus elszámoltathatóság biztosítása érdekében minden visszafogadási megállapodást hivatalossá kell tenni; sajnálja, hogy hiányzik a parlamenti felügyelet és a demokratikus ellenőrzés a közös migrációügyi koncepció megkötése tekintetében, és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy folytassanak folyamatos párbeszédet az érintett szereplőkkel annak érdekében, hogy fenntartható megoldást találjanak az afgán menekültek regionális dimenziójú problémájára;

74.  sajnálatosnak tartja az Afganisztánból Nyugatra irányuló migrációs hullámot, különösen a képzettek és a fiatalok elvándorlását az országban uralkodó kilátástalanság elől; felhívja a figyelmet az EU által az afgán emigránsok részére Pakisztánban és Iránban folyósított támogatásra; felszólítja ezeket az országokat, hogy ne toloncolják ki ezeket a személyeket, mert az súlyos következményekkel járna Afganisztán stabilitására és gazdaságára nézve; felszólít arra, hogy a menekültek otthonukba való visszatérése biztonságosan, rendezetten és önkéntes alapon történjen;

75.  elismeréssel adózik az Európai Bizottságnak azért a 2016-ban létrehozott jelentős projektért, amelynek célja az Afganisztánba, Bangladesbe és Pakisztánba visszatérő migránsok újbóli beilleszkedésének elősegítése, és amelynek keretében 72 millió eurót különítettek el Afganisztán számára a 2016 és 2020 közötti időszakra;

76.  hangsúlyozza, hogy az Afganisztánnak nyújtott uniós fejlesztési támogatást nem szabad kizárólag a migrációs és határigazgatási célok szempontjából nézni, és úgy véli, hogy a fejlesztési támogatásnak hatékonyan kell kezelnie a migráció kiváltó okait;

Ágazati együttműködés

77.  sürgeti a Bizottságot, hogy nyújtson be átfogó stratégiákat minden egyes ágazatra vonatkozóan, hogy az Afganisztánnal folytatott együttműködés valamennyi területén biztosítsa a széles körű fejlődést;

78.  kéri, hogy tegyenek erőfeszítéseket a kapacitásépítés, a közigazgatás és a közszolgálat reformja terén szerzett uniós tapasztalatok felhasználása érdekében; hangsúlyozza, hogy az adózás területén sürgősen javítani kell az irányítást; felszólít a civil társadalmi szervezetek támogatására, különböző etnikai, vallási, társadalmi vagy politikai hátterük teljes körű tiszteletben tartása mellett;

79.  hangsúlyozza, hogy az afgán népesség bevételének 50%-át és a GDP negyedét a mezőgazdaság adja; megállapítja, hogy az EU kötelezettséget vállalt arra, hogy 2014 és 2020 között 1,4 milliárd EUR összeget költ a vidéki területeken végrehajtandó fejlesztési projektekre; megállapítja továbbá, hogy ezeknek a projekteknek kulcsszerepük van abban, hogy a mezőgazdasági termelők ne térjenek vissza a feketegazdaságba;

80.  megállapítja, hogy az afgán népesség 80%-a önellátó mezőgazdasági termelést folytat a mezőgazdaságnak nem kedvező környezetben, és fejletlen öntözési módszereket alkalmaz; támogatja az élelmiszerbiztonság garantálására irányuló erőfeszítések fokozását;

81.  aggodalommal veszi tudomásul az Afganisztánt jelenleg sújtó aszályt, amely évtizedek óta a legsúlyosabb, és az embereket, az állatállományt és a mezőgazdaságot egyaránt fenyegeti; aggodalmának ad hangot továbbá a gyakori természeti katasztrófák, például a villámárvizek, földrengések, földcsuszamlások és a kemény telek miatt;

82.  aggodalommal állapítja meg, hogy a mezőgazdasági termékek, például a búza károsodása a lakóhely elhagyásához, szegénységhez, éhezéshez és egyes esetekben a feketepiac igénybe vételéhez vezethet, valamint hogy hárommillió embert nagyon súlyosan fenyeget az élelmiszer-ellátás bizonytalanságának és a megélhetésük elvesztésének veszélye;

83.  elismeri, hogy ha az élelmiszergyártási értékláncnak a jelenleginél több fázisa kerülne vissza Afganisztánba, akkor növekedne a családok jövedelme és az élelmezésbiztonság, csökkenne az élelmiszerek költsége, és további munkahelyek jönnének létre;

84.  arra ösztönzi az EU-t, hogy folytassa az afganisztáni egészségügyi ellátás javítására irányuló erőfeszítéseit, és kiemeli annak fontosságát, hogy mindenki hozzájusson a védőoltásokhoz, különösen a betegségekre fogékonyabb csoportok, például a gyermekek;

85.  üdvözli, hogy az elsődleges egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés 9%-ról több mint 57%-ra emelkedett, és a várható élettartam 44 évről 60 évre nőtt, valamint hogy ezeket az eredményeket az EU-tól, a tagállamoktól és a nemzetközi közösségtől származó hozzájárulások tették lehetővé; elismeri, hogy mindezen eredmények dacára még többet kell tenni a várható élettartam növelése, illetve a szülő nők és az újszülöttek halálozási arányának csökkentése érdekében;

86.  határozottan elítéli az afgán egészségügyi rendszer korrupt gyakorlatait, például az illegális gyógyszerek behozatalát, és sürgeti az EU-t, hogy továbbra is gyakoroljon nyomást az afgán kormányra abból a célból, hogy lépjen fel határozottabban az ilyen korrupt gyakorlatok megakadályozása érdekében;

87.  ismételten leszögezi, hogy szakképzett egészségügyi dolgozókra van szükség Afganisztánban, és arra ösztönzi az EU-t és a tagállamokat, hogy továbbra is küldjenek egészségügyi szakembereket Afganisztánba a helyi orvosok és egészségügyi dolgozók kiképzésére;

88.  megállapítja, hogy az emberkereskedelem és a migránsok csempészése mindkét fél számára, de különösen az afgán társadalom számára káros; felszólít a már meglévő megállapodások gyors végrehajtására, többek között az információcsere tekintetében, az instabilitást és az intézmények gyengeségét kihasználó transznacionális bűnözői hálózatok felszámolása érdekében;

A partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodás végrehajtása

89.  üdvözli a partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodást mint az EU és Afganisztán közötti első szerződéses kapcsolatot;

90.  megállapítja, hogy CAPD számos területen megteremti az alapot a kapcsolatok fejlesztéséhez, úgymint a jogállamiság, az egészségügy, a vidékfejlesztés, az oktatás, a tudomány és a technológia, a korrupció elleni küzdelem, a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása, a szervezett bűnözés és a kábítószerek, a migráció, a nukleáris biztonság, a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása és az éghajlatváltozás terén;

91.  üdvözli a közös együttműködési szervek végrehajtási szinten történő létrehozását, kiemelve a politikai kérdésekről, többek között az emberi jogokról, különösen a nők és gyermekek jogairól folytatott rendszeres párbeszéd fontosságát, amelyek e megállapodás lényeges elemeit képezik, és amely párbeszéd a kihívások kezelésére és a szorosabb partneri viszony kialakítására is lehetőséget ad;

92.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodás nem rendelkezik a végrehajtás közös parlamenti ellenőrzéséről; támogatja az Európai Parlament, a tagállamok parlamentjei és az afgán parlament partnerségi és fejlesztési együttműködési program végrehajtásának nyomon követésében betöltött szerepét;

93.  tudomásul veszi, hogy 2017 szeptemberétől az EU afganisztáni különleges képviselőjét különmegbízott váltotta fel, az EKSZ struktúrájába illeszkedve;

94.  sajnálja, hogy a Tanács úgy határozott, hogy a Parlament jóváhagyását igénylő területeken ideiglenes alkalmazásról szóló határozatot hoz, nevezetesen a kereskedelmi és beruházási ügyekben való együttműködésről szóló fejezetet, amely az EU kizárólagos hatáskörébe tartozik, ahelyett, hogy még a folyamat korai szakaszában, e lépés meghozatala előtt kérte volna a ratifikációt; úgy ítéli meg, hogy ez a határozat ellentmond az EUSZ 4. cikkének (3) bekezdésében foglalt lojális együttműködés elvének, és aláássa a Parlament jogait és felelősségeit;

o
o   o

95.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az EU afganisztáni különmegbízottjának, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az Afgán Iszlám Köztársaság kormányának és parlamentjének.

(1) HL L 67., 2017.3.14., 3. o. (2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0169. (3) HL C 65., 2016.2.19., 133. o. (4) HL C 169. E, 2012.6.15., 108. o. (5) HL C 168. E, 2013.6.14., 55. o.. (6) HL C 378., 2017.11.9., 73. o. (7) HL C 349., 2017.10.17., 41. o. (8) HL C 366., 2017.10.27., 129. o. (9) HL C 66., 2018.2.21., 17. o. (10) HL C 298., 2018.8.23., 39. o. (11) HL C 337., 2018.9.20., 48. o. (12) HL C 369., 2018.10.11., 85. o. (13) A 2011. november 10-i tanácsi határozatok (16146/11 és 16147/11). (14) Az afganisztáni biztonsági helyzettel kapcsolatos, származási országokról szóló EASO-jelentés – Frissítés, 2018. május, https://coi.easo.europa.eu/administration/easo/PLib/Afghanistan-security_situation_2018.pdf (15) Az USA Afganisztán újjáépítéséért felelős különleges főfelügyelőjének (SIGAR) az Egyesült Államok Kongresszusához intézett negyedéves jelentése, 2018. október 30., https://www.sigar.mil/pdf/quarterlyreports/2018-10-30qr.pdf (16) https://www.unodc.org/unodc/en/frontpage/2018/May/last-years-record-opium-production-in-afghanistan-threatens-sustainable-development--latest-survey-reveals.html

Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Unió, másrészről a Norvég Királyság, az Izlandi Köztársaság, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, ezen országoknak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökségben való részvételéről szóló megállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről (15832/2018 – C8-0035/2019 – 2018/0316(NLE))

P8_TA(2019)0171 A8-0081/2019

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (15832/2018),

–  tekintettel az Európai Unió, a Norvég Királyság, az Izlandi Köztársaság, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti megállapodás tervezetére (12367/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 74. cikke, 77. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja, 78. cikke (2) bekezdésének e) pontja, 79. cikke (2) bekezdésének c) pontja, 82. cikke (1) bekezdésének d) pontja, 85. cikkének (1) bekezdése, 87. cikke (2) bekezdésének a) pontja, 88. cikkének (2) bekezdése, valamint 218. cikke (6) bekezdésének második albekezdése a) pontjának v. alpontja értelmében a Tanács által benyújtott, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0035/2018),

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikke (1) és (4) bekezdésére és 108. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság ajánlására (A8-0081/2019),

1.  egyetért a megállapodás megkötésével;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, a Norvég Királyság, az Izlandi Köztársaság, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség kormányainak és parlamentjeinek.

Az Európai Parlament 2019. március 13-i ajánlása az Európai Parlament a Tanácshoz, a Bizottsághoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett, az EU különleges képviselőinek hatásköréről és megbízatásáról szóló ajánlásáról (2018/2116(INI))

P8_TA(2019)0172 A8-0171/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 2., 3., 6., 21., 33. és 36. cikkére,

–  tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének megállapításáról szóló, 2010. július 26-i tanácsi határozatra(1),

–  tekintettel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (alelnök/főképviselő) által a politikai elszámoltathatóságról tett nyilatkozatra(2),

–  tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének az Európai Parlamenthez címzett, a közös kül- és biztonságpolitika végrehajtásáról szóló 2009. évi éves jelentésére,

–  tekintettel az EU éves jelentéseire az emberi jogokról és a demokrácia helyzetéről a világban,

–  tekintettel az Európai Parlamentnek a biztonság- és védelempolitika területével kapcsolatos minősített tanácsi információkhoz való hozzáféréséről 2002. november 20-án, az Európai Parlament és a Tanács között létrejött intézményközi megállapodásra,

–  tekintettel az EU különleges képviselőinek kinevezésére, megbízatására és finanszírozására vonatkozó, 2007. július 9-i iránymutatásokra, valamint a Tanács 2014. március 11-i 7510/14 sz. feljegyzésére;

–  tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének meghatározásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról szóló, 2010. július 8-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az alelnök/főképviselő által 2016. június 28-án előterjesztett, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájára vonatkozó globális stratégiára és az azt követő végrehajtási jelentésekre,

–  tekintettel a Tanács által 2013-ban elfogadott, a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTI) személyek emberi jogai maradéktalan érvényesítésének előmozdítására és védelmére vonatkozó uniós iránymutatásokra,

–  tekintettel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet 1975. évi Helsinki Záróokmányára ‒ mint az európai és a tágabb regionális biztonsági rend sarkalatos dokumentumára ‒ és annak valamennyi elvére,

–  tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének az Európai Parlamenthez címzett, a közös kül- és biztonságpolitika végrehajtásáról szóló éves jelentéseiről szóló állásfoglalásaira,

–  tekintettel az emberi jogok és a demokrácia világbeli helyzetéről szóló éves uniós jelentésekről szóló állásfoglalásaira,

–  tekintettel a 2017. novemberi csúcstalálkozó előkészítéseként a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az EKSZ-hez intézett, a keleti partnerségről szóló, 2017. november 15-i ajánlására(4),

–  tekintettel az emberi jogoknak a háborús bűncselekmények és emberiesség elleni bűncselekmények, többek között népirtás során elkövetett megsértése elleni fellépésről szóló, 2017. július 4-i állásfoglalására(5);

–  tekintettel az Ukrajnáról szóló állásfoglalásaira, amelyek a Krímmel és a Donyec-medencével foglalkozó uniós különleges képviselő kinevezésére szólítanak fel,

–  tekintettel az EU emberi jogokkal foglalkozó különleges képviselőjével kapcsolatban a Tanácsnak tett, 2012. június 13-i ajánlására(6),

–  tekintettel eljárási szabályzata 110. és 113. cikkére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A8-0171/2019),

A.  mivel az EU törekszik arra, hogy erősebb globális szereplővé váljon nemcsak gazdasági, hanem politikai téren is, arra törekedve, hogy fellépései és politikái hozzájáruljanak a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához, valamint a szabályokon alapuló világrend fenntartásához;

B.  mivel az EU különleges képviselőit (EUKK-k) a Tanács nevezi ki az alelnök/főképviselő javaslata alapján, és megbízatásuk egyes tematikus vagy földrajzilag meghatározott politikai vagy biztonsági jellegű célok előmozdítására vonatkozik; mivel bizonyították, hogy az uniós diplomáciában értékes és rugalmas eszközként szolgálnak azáltal, hogy kulcsfontosságú helyzetekben az EU-t minden tagállam támogatásával megszemélyesítik és képviselik; mivel az Európai Unió különleges képviselői megbízatásuk rugalmassága révén olyan operatív eszközt jelentenek, amely gyorsan bevethető, ha bizonyos országokban vagy bizonyos témákban aggályok merülnek fel;

C.  mivel a gyakori helyszíni jelenlétüknek köszönhetően az EUKK-k kiváltságos helyzetben vannak a tekintetben, hogy párbeszédet alakítsanak ki a civil társadalommal és a helyi szereplőkkel, valamint hogy kutatásokat végezzenek a helyszínen; mivel ez a közvetlen tapasztalat lehetővé teszi számukra, hogy konstruktívan hozzájáruljanak a szakpolitikák és a stratégiák kialakításához;

D.  mivel jelenleg öt regionális uniós különleges képviselő (az Afrika szarváért felelős, a Száhel-övezetért felelős, a Közép-Ázsiáért felelős, a közel-keleti békefolyamathoz rendelt és a dél-kaukázusi és a grúziai válság ügyével megbízott különleges képviselők), két országspecifikus uniós különleges képviselő (a koszovói és a bosznia-hercegovinai különleges képviselő), valamint egy, az emberi jogokért felelős tematikus uniós különleges képviselő létezik;

E.  mivel jelenleg a különleges képviselők közül csak kettő nő;

F.  mivel a meghatározott országokra vonatkozó megbízatásokkal rendelkező különleges képviselők esetében az, hogy ők az ottani uniós küldöttségek vezetői is egyben, hozzájárult az EU külföldi jelenlétének koherenciájához és hatékonyságához; mivel további országspecifikus különleges képviselők alkalmazásának összhangban kell állnia a külső fellépésre vonatkozó uniós stratégiákkal, mivel a Lisszaboni Szerződés megerősítette az uniós küldöttségeket, amely révén az ő felelősségükké vált az összes helyszíni uniós fellépés – köztük a közös kül- és biztonságpolitikával kapcsolatos politikák – összehangolása;

G.  mivel vannak más olyan prioritást képező területek és konfliktusok – többek között az EU közvetlen szomszédságában –, amelyekre különleges figyelmet kell fordítani, és amelyek tekintetében nagyobb mértékű részvételre és az EU jobb láthatóságára van szükség, mint például az ukrajnai orosz agresszió és a Krím illegális elfoglalása esetében;

H.  mivel a különleges képviselők hasznosnak bizonyultak, különösen a magas szintű politikai párbeszédek folytatása és a magas szintű partnerek nagyon érzékeny politikai környezetben való elérése terén;

I.  mivel az EU különleges képviselőit a Parlament által közösen meghatározott KKBP-költségvetésből finanszírozzák, és a költségvetés végrehajtásával kapcsolatban elszámoltathatók a Bizottsággal szemben;

J.  mivel az alelnök/főképviselő elkötelezte magát amellett, hogy pozitív választ ad az Európai Parlament arra irányuló kéréseire, hogy az újonnan kinevezett különleges képviselőket a hivatalba lépésüket megelőzően meghallgathassa, és hogy a különleges képviselők által a Parlamenthez intézett rendszeres tájékoztatásokat megkönnyítse;

K.  mivel a különleges képviselőket az országukban vagy nemzetközi szervezetekben korábban vezető beosztású diplomáciai vagy politikai tisztséget betöltő személyek közül választják ki; mivel jelentős mértékű rugalmassággal és mérlegelési jogkörrel rendelkeznek megbízatásuk végrehajtásával kapcsolatban, ami elősegítheti a kitűzött célok elérését és a stratégiák végrehajtását, továbbá hozzáadott értéket biztosít az EU számára;

L.  mivel az EUKK-k kulcsfontosságú szerepe az, hogy hozzájáruljanak az EU külső tevékenységének és képviseletének egységességéhez, összhangjához, koherenciájához és hatékonyságához; mivel kifejezésre juttatják az EU érdeklődését egy adott ország, régió vagy tematikus terület iránt, és erősítik ennek láthatóságát, valamint hozzájárulnak egy adott uniós stratégia vagy politika végrehajtásához a megbízatásuk szerinti ország, régió vagy tematikus kérdés tekintetében;

1.  a következő ajánlásokat fogalmazza meg a Tanács, a Bizottság és a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője felé:

2.  javasolja, hogy a következő Európai Parlament kérjen az új alelnök/főképviselőtől kötelezettségvállalást arra, hogy megbízatásának első hat hónapjában kidolgoz egy stratégiai elgondolást az Európai Unió különleges képviselőinek alkalmazásáról a globális stratégia végrehajtásával összefüggésben és a fent említett elvek és ajánlások mentén;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az ajánlást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és az EU különleges képviselőinek.

(1) HL L 201., 2010.8.3., 30. o. (2) HL C 210., 2010.8.3., 1. o. (3) HL C 351. E, 2011.12.2., 454. o. (4) HL C 356., 2018.10.4., 130. o. (5) HL C 334., 2018.9.19., 69. o. (6) HL C 332. E, 2013.11.15., 114. o.

Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása a termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés követelményeire vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2015)0615 – C8-0387/2015 – 2015/0278(COD))

P8_TA(2019)0173 A8-0188/2017

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2015)0615),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0387/2015),

–  tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2016. május 25-i véleményére(1),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2018. december 19-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. és 39. cikkére,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság, a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság és a Petíciós Bizottság véleményére (A8-0188/2017),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot(2);

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/882 irányelvvel.)

(1) HL C 303., 2016.8.19., 103. o. (2) Ez az álláspont lép a 2017. szeptember 14-én elfogadott módosítások helyébe (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0347).

Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása a 767/2008/EK rendelet, a 810/2009/EK rendelet, az (EU) 2017/2226 rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, a(z) XX/2018 rendelet [interoperabilitási rendelet], valamint a 2004/512/EK határozat módosításáról és a 2008/633/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0302 – C8-0185/2018 – 2018/0152(COD))

P8_TA(2019)0174 A8-0078/2019

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0302),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 16. cikkének (2) bekezdésére, 77. cikke (2) bekezdésének a), b), d) és e) pontjára, 78. cikke (2) bekezdésének d), e) és g) pontjára, 79. cikke (2) bekezdésének c) és d) pontjára, 87. cikke (2) bekezdésének a) pontjára és 88. cikke (2) bekezdésének a) pontjára, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0185/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére (A8-0078/2019),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra a Vízuminformációs Rendszernek a 767/2008/EK rendelet, a 810/2009/EK rendelet, az (EU) 2017/2226 rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, a(z) XX/2018 rendelet [interoperabilitási rendelet], módosításával történő megreformálásáról, valamint a 2004/512/EK határozat módosításáról és a 2008/633/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) .../... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel [Mód. 1]

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 16. cikkének (2) bekezdésére, 77. cikke (2) bekezdésének a), b), d) és e) pontjára, 78. cikke (2) bekezdésének d), e) és g) pontjára, 79. cikke (2) bekezdésének c) és d) pontjára, 87. cikke (2) bekezdésének a) pontjára, valamint 88. cikke (2) bekezdésének a) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a tervezet nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(2),

rendes jogalkotási eljárás keretében(3),

mivel:

(1)  A 2004/512/EK tanácsi határozat(4) a Vízuminformációs Rendszert (VIS) a tagállamok közötti vízumadatok cseréjére szolgáló technológiai megoldásként hozta létre. A 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(5) meghatározta a VIS célját, működőképességét és feladatait, továbbá megállapította a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok cseréjére vonatkozó feltételeket és eljárásokat annak érdekében, hogy megkönnyítsék a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok iránti kérelmek elbírálását és a kapcsolódó határozatokat. A 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(6) meghatározta a biometrikus azonosítók VIS-ben történő nyilvántartásba vételének szabályait. A 2008/633/IB tanácsi határozat(7) pedig lefektette azokat a feltételeket, amelyek mellett a tagállamok kijelölt hatóságai és az Europol betekintés céljából hozzáférhetnek a VIS-hez a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében. A VIS 2011. október 11-én(8) kezdte meg működését, és 2011 októbere és 2016 februárja között fokozatosan vezették be világszerte minden tagállam konzulátusain. [Mód. 2]

(2)  A VIS átfogó célkitűzése, hogy a kérelmekkel és az ezekhez kapcsolódó határozatokkal kapcsolatos adatok tagállamok közötti cseréjének megkönnyítése révén javítsa a közös vízumpolitika végrehajtását, a konzuli együttműködést és a központi vízumhatóságok közötti konzultációt az alábbiak érdekében: a vízumkérelmezési eljárás megkönnyítése; a „vízum-shopping” megakadályozása; a személyazonossággal való visszaélés elleni küzdelem megkönnyítése; a külső határátkelőhelyeken és a tagállamok területén belüli ellenőrzések megkönnyítése; segítségnyújtás az olyan személyek azonosításában, akik esetleg nem, vagy már nem teljesítik a tagállamok területére történő beutazásra, az ott-tartózkodásra vagy letelepedésre vonatkozó feltételeket; a 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(9) végrehajtásának megkönnyítése és hozzájárulás a bármely tagállam belső biztonságát fenyegető veszélyek megelőzéséhez.

(3)  A Bizottság „A határigazgatás és a biztonság erősítését szolgáló, szilárd és intelligens információs rendszerek” című, 2016. április 6-i közleménye(10) kiemelte, hogy az Uniónak meg kell erősítenie és javítania kell IT-rendszereit, adatstruktúráját és az információcserét a határigazgatás, a bűnüldözés, valamint a terrorizmus elleni küzdelem terén, és hangsúlyozta az IT-rendszerek interoperabilitása javításának szükségességét. A közlemény emellett rávilágított a többek között hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgárokkal kapcsolatos információs hiányosságok kezelésének szükségességére is, mivel a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 21. cikke a Megállapodás részes államai által kiadott tartózkodási engedélyek és hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok kölcsönös elismerésével jogot biztosít az ezen államok területén bármely 180 napos időszakban legfeljebb 90 napig történő szabad mozgáshoz. A Bizottság ezért két tanulmányt készített: az első megvalósíthatósági tanulmány(11) megállapította, hogy az adattár kialakítása technikailag megvalósítható, és a VIS-struktúra újrahasznosítása lenne a legmegfelelőbb műszaki megoldás, míg a második tanulmány46b(12) a szükségességi és arányossági elemzést végezte el, és megállapította, hogy a VIS hatályának fenti dokumentumokra való kiterjesztése szükséges és arányos. [Mód. 3]

(4)  2016. június 10-én a Tanács az információcsere és információkezelés javítására szolgáló ütemtervet(13) fogadott el. A harmadik országbeli állampolgárok számára kiállított okmányokkal kapcsolatban fennálló információs hiányosságok kezelése érdekében a Tanács felkérte a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a tagállamok által kiadott tartózkodási engedélyekre és a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó, az ezen okmányokra – többek között azok lejárati dátumára és esetleges visszavonására – vonatkozó információk tárolására szolgáló központi adattár létrehozásának lehetőségét. A Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 21. cikke a Megállapodás részes államai által kiadott tartózkodási engedélyek és hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok kölcsönös elismerésével jogot biztosít az ezen államok területén bármely180 napos időszakban legfeljebb 90 napig történő szabad mozgáshoz. [Mód. 4]

(5)  Az információcsere javítását és az uniós információs rendszerek interoperabilitásának biztosítását célzó további lépésekről szóló, 2017. június 9-i következtetéseiben(14) a Tanács elismerte, hogy új intézkedésekre lehet szükség a határigazgatással és bűnüldözéssel kapcsolatos jelenlegi információs hiányosságok megszüntetése érdekében a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és tartózkodási engedélyek birtokosainak határátlépésével összefüggésben. A Tanács felkérte a Bizottságot, hogy kezelje prioritásként a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra, a tartózkodási engedélyekre és a tartózkodási kártyákra vonatkozó információkat tartalmazó központi uniós adattárra vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány elvégzését. Ez alapján a Bizottság két tanulmányt végzett: az első megvalósíthatósági tanulmány(15) megállapította, hogy az adattár kialakítása technikailag megvalósítható, és a VIS-struktúra újrahasznosítása lenne a legmegfelelőbb műszaki megoldás, míg a második tanulmány(16) a szükségességi és arányossági elemzést végezte el, és megállapította, hogy a VIS hatályának fenti dokumentumokra való kiterjesztése szükséges és arányos. [Mód. 5]

(6)  „Az európai migrációs stratégia végrehajtásáról” szóló, 2017. szeptember 27-i bizottsági közlemény(17) megállapította, hogy az EU közös vízumpolitikája nemcsak a turizmus és az üzleti tevékenység előmozdításának nélkülözhetetlen eszköze, hanem egyúttal az EU-t érintő biztonsági kockázatok és az irreguláris migrációhoz fűződő kockázatok megelőzésében is kulcsszerepet játszik. A közlemény elismerte annak szükségességét, hogy a közös vízumpolitikát még inkább hozzá kell igazítani a jelenlegi kihívásokhoz, figyelembe véve az új informatikai megoldásokat és megfelelő egyensúlyt teremtve egyrészt a könnyített vízumköteles utazás előnyei, másrészt a migráció, a biztonság és a határigazgatás jobb kezelése között. A közlemény emellett megállapította, hogy a Vízuminformációs Rendszer (VIS) jogi keretét felül kell vizsgálni – az adatvédelmi vonatkozásokat és a bűnüldöző hatóságok számára biztosított hozzáférést is beleértve –, hogy a VIS használatát új adatkategóriákra is ki lehessen terjeszteni, új adatfelhasználási módokat lehessen bevezetni, valamint maradéktalanul ki lehessen aknázni az eszközök közötti interoperabilitást.

(7)  A közös uniós vízumpolitika új kihívásokhoz való hozzáigazításáról szóló, 2018. március 14-i bizottsági közlemény(18) megerősítette, hogy a VIS jogi kerete az információs rendszerek interoperabilitását tükröző szélesebb folyamat részeként felülvizsgálatra kerül.

(8)  A 810/2009/EK rendelet elfogadásakor felismerésre került annak kérdése is, hogy a 12 év alatti gyermekek ujjlenyomata kellően megbízható-e azonosítás és ellenőrzés céljára, továbbá – a Bizottság égisze alatt végzett tanulmány eredményei alapján – különösen annak kérdése, hogy az ujjlenyomat hogyan változik a korral, amivel egy későbbi időpontban kell foglalkozni. Egy 2013-ban a Közös Kutatóközpont által végzett tanulmány(19) megállapította, hogy a 6 és 12 év közötti gyermekek ujjnyomat-felismerése ujjlenyomat-felismerése bizonyos feltételek mellett megfelelő szintű pontossággal elvégezhető. A második tanulmány(20) 2017 decemberében megerősítette ezeket az eredményeket, és további információkat szolgáltatott az öregedés ujjlenyomat-minőségre gyakorolt hatására vonatkozóan. Ezek alapján a Bizottság 2017-ben további tanulmányt végzett, amely a vízumeljárásokban a gyermekek ujjlenyomat-vételi korhatára 6 évre csökkentésének szükségességét és arányosságát vizsgálta. E tanulmány(21) eredményei szerint az ujjlenyomat-vételi korhatár csökkentése hozzájárulna a VIS célkitűzéséinek hatékonyabb megvalósításához, különösen a személyazonossággal való visszaélés elleni küzdelem megkönnyítése és a külső határátkelőhelyeken végzett ellenőrzések elősegítése terén, és a gyermekek jogainak megsértése elleni küzdelem és a jogsértések megelőzésének megerősítése által további előnyökkel is jár, különösen azáltal, hogy lehetővé teszi a schengeni térségben olyan helyzetben megtalált harmadik országbeli állampolgár gyermekek személyazonosságának megállapítását / ellenőrzését, amelyben a jogaik sérülhetnek vagy már megsérültek (pl. az emberkereskedelem gyermek áldozatai, eltűnt gyermekek és a menedékjogot kérelmező kísérő nélküli kiskorúak). Ugyanakkor a gyermekek különösen kiszolgáltatott csoportot alkotnak, és a különleges adatkategóriák, például az ujjlenyomatok tőlük való begyűjtésére szigorúbb biztosítékokat kell alkalmazni, valamint azokra a helyzetekere kell korlátozni ezen adatok felhasználását, amelyekben az a gyermek mindenek felett álló érdekét szolgálja, többek között az adatok megőrzési idejének korlátozása révén. A második tanulmány rámutatott a 70 év feletti személyek ujjlenyomatainak alacsony minőségére és közepes pontosságára is. A Bizottságnak és a tagállamoknak együtt kell működniük a bevált gyakorlatok megosztásában és a hiányosságok orvoslásában. [Mód. 6]

(9)  Az e rendeletben előírt valamennyi eljárás során a tagállamoknak mindenekelőtt a gyermek mindenek felett álló érdekét kell szem előtt tartaniuk. A gyermek jólétét, biztonságát, valamint a gyermek véleményét a gyermek életkorának és érettségi fokának megfelelő súllyal figyelembe kell venni. A VIS különösen fontos olyan helyzetekben, amelyekben fennáll a veszélye annak, hogy a gyermek emberkereskedelem áldozatává válik.

(10)  A rövid távú tartózkodásra jogosító vízumot kérelmező személy által szolgáltatott személyes adatokat a VIS-nek kell kezelnie annak érdekében, hogy megvizsgálja, hogy a kérelmező Unió területére való belépése veszélyt jelent-e a közbiztonságra vagy a közegészségügyre az Unióban, illetve hogy megvizsgálja a kérelmező irreguláris migrációjának kockázatát. A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok tekintetében ezen ellenőrzéseknek kizárólag a dokumentum birtokosa személyazonosságának, a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély hitelességének és érvényességének megállapítására, valamint az ahhoz való hozzájárulásra kell kiterjednie, hogy a harmadik országbeli állampolgár Unió területére való belépése veszélyt jelent-e a közbiztonságra vagy a közegészségügyre az Unióban. Ez nem lehet hatással a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra vagy tartózkodási engedélyekre vonatkozó döntésekre. [Mód. 7]

(11)  Az ilyen kockázatok értékelésére nem kerülhet sor a személy személyazonosságára, úti okmányára, illetve adott esetben költségviselőjére vagy, ha a kérelmező kiskorú, az érte felelős személy személyazonosságára vonatkozó személyes adatok kezelése nélkül. A kérelmekben foglalt személyes adatok minden egyes elemét össze kell hasonlítani az információs rendszerekben (a Schengeni Információs Rendszer Rendszerben (SIS), a Vízuminformációs Rendszer Rendszerben (VIS), az Europol adataibanadatai, az Interpol ellopott vagy elveszett úti okmányokat tartalmazó adatbázisa (SLTD), a határregisztrációs rendszer rendszerben (EES), az EurodacbanEurodac, a terrorista bűncselekmények vagy az egyéb súlyos bűncselekmények tekintetében az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) harmadik ország állampolgáraira vonatkozó adatbázisa, illetve az Interpol figyelmeztető jelzésekkel társított úti okmányokat tartalmazó adatbázisa (Interpol TDAWN) rögzített adatrekordban, fájlban vagy figyelmeztető jelzésben szereplő adatokkal, vagy az ETIASa figyelőlistával, illetve az egyedi kockázati mutatókkal. Az összehasonlításhoz használt személyes adatok kategóriáit a lekérdezett információs rendszerekben, a figyelőlistában, illetve az egyedi kockázati mutatókban szereplő adatkategóriákra kell korlátozni. [Mód. 8]

(12)  Az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitást [az interoperabilitásról (határok és vízumok) szóló (EU) XX rendelet] hozta létre, ennek megfelelően az uniós információs rendszerek és azok adatai kiegészítik egymást tekintettel a külső határok igazgatásának javításajavítására, hozzájárulnak az illegális migráció megelőzéséhez és az az elleni küzdelemhez való hozzájárulás, valamint magas biztonsági szintet biztosítanak a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének uniós térségén belül magas biztonsági szint biztosítása érdekében, beleértve a közbiztonság és közrend fenntartását és a biztonság védelmét is a tagállamok területén. [Mód. 9] E módosítás a teljes szövegre vonatkozik.]

(13)  Az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás lehetővé teszi a rendszerek számára, hogy elősegítsék kiegészítsék egymást a személyek személyazonosságának megállapítását, hozzájáruljanakmegállapítása, a személyazonossággal való visszaélés elleni küzdelem elősegítése küzdelemhez, javítsák és harmonizálják , a megfelelő uniós információs rendszerekre vonatkozó adatminőséggel kapcsolatos előírások javítása és harmonizálásaelőírásokat, elősegítsék, a hatályos és jövőbeli uniós információs rendszerek technikai és működési végrehajtásának elősegítése végrehajtását, megerősítsék, harmonizálják és egyszerűsítsék, a megfelelő uniós információs rendszereket vezérlő adatbiztonsági és adatvédelmi biztosítékok megerősítése és egyszerűsítésebiztosítékokat, egyszerűsítsék, a bűnüldözésnek az EES, a VIS, az [ETIAS]ETIAS és az Eurodac rendszerekhez való hozzáférésének egyszerűsítéseellenőrzött hozzáférését, valamint támogassák az EESEES-t, a VIS VIS-t,, az [ETIAS] ETIAS-t, az Eurodac Eurodacot, a SIS SIS-t és az [ECRIS-TCN rendszerek] ECRIS-TCN rendszereket.támogatása terén. [Mód. 10]

(14)  Az interoperabilitási elemek jellemzik az EES, a VIS, az [ETIAS] ETIAS, az Eurodac, a SIS, valamint az [ECRIS-TCN rendszereket] ECRIS-TCN rendszereket és az Europol-adatokat annak érdekében, hogy abban ezekkel az uniós információs rendszerekkel párhuzamosan lehessen kereséseket lefolytatni, ezért indokolt ezen elemek alkalmazása az automatizált ellenőrzések lefolytatása, illetve a VIS-hez való bűnüldözési célú hozzáférés érdekében. Az európai keresőportált (EKP) kell erre a célra alkalmazni az uniós információs rendszerekhez, valamint a feladatok elvégzéséhez szükséges Europol-adatokhoz és Interpol-adatbázishoz való gyors, pontos, hatékony, szisztematikus és kontrollált hozzáférés érdekében, a hozzáférési jogosultságoknak megfelelően, a VIS célkitűzéseinek támogatása céljából. [Mód. 11]

(15)  A többi adatbázissal való összehasonlításnak automatikusnak kell lennie. Amennyiben az összehasonlítás szerint a kérelemben szereplő személyes adatok vagy azok kombinációja és a fenti információs rendszerekben szereplő nyilvántartás, fájl vagy figyelmeztető jelzés, illetve a figyelőlistán szereplő személyes adatok között van kapcsolat („találat”), és a találatot a VIS nem tudja automatikusan megerősíteni, a kérelmet az illetékes hatóság tisztviselőjének manuálisan kell feldolgoznia. A találatot eredményező adat típusától függően a találatot vagy konzulátusnak vagy valamely nemzeti egységes kapcsolattartó pontnak kell értékelnie, az utóbbi pedig különösen a bűnüldöző hatóságok adatbázisaiban vagy rendszereiben megjelenő találatokért felel. A felelős hatóság által végzett értékelésnek kell megalapoznia a rövid távú tartózkodásra jogosító vízum kiadására vagy a kérelem elutasítására vonatkozó határozatot. [Mód. 12]

(16)  A rövid távú tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem nem alapulhat kizárólag a kérelemben szereplő személyes adatok automatikus feldolgozásán.

(17)  Azok a kérelmezők, akiknek a rövid távú tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelme a VIS-feldolgozás során felderített információ alapján került elutasításra, jogorvoslattal élhetnek. A jogorvoslati eljárást a kérelemről szóló határozatot meghozó tagállamban, e tagállam nemzeti jogának megfelelően kell lefolytatni. A 767/2008/EK rendelet hatályos biztosítékai és jogorvoslatra vonatkozó szabályai alkalmazandók.

(18)  A korábban azonosított biztonsági, irreguláris migrációs vagy közegészségügyi magas járványügyi kockázatokhoz kapcsolódó egyedi kockázati mutatókat kell alkalmazni a rövid távú tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem vizsgálata során. Az egyedi kockázati mutatók meghatározása során alkalmazott kritériumok semmilyen körülmények között nem alapulhatnak kizárólag a személy nemén vagy életkorán. Azok emellett semmilyen körülmények között nem alapulhatnak a személy faján, bőrszínén, etnikai vagy társadalmi származásán, genetikai tulajdonságain, nyelvén, politikai vagy egyéb nézetein, vallásán vagy filozófiai meggyőződésén, szakszervezeti tagságán, nemzeti kisebbséghez való tartozásán, tulajdonán, születésén, fogyatékosságán vagy szexuális irányultságán. [Mód. 13]

(19)  A biztonsági fenyegetések kockázatok új formáinak, valamint az irreguláris migráció és a közegészségügyi veszélyek magas járványügyi kockázatok új mintáinak folyamatos megjelenése hatékony válaszokat igényel, és ezek ellen modern eszközök segítségével kell felvenni a harcot. Mivel ezek az eszközök jelentős mennyiségű személyes adat feldolgozásával járnak, megfelelő biztosítékokat kell bevezetni annak érdekében, hogy a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához, valamint a személyes adatokhoz való jogba történő beavatkozás olyan mértékűre korlátozódjon, ami egy demokratikus társadalomban szükséges és arányos. [Mód. 14]

(20)  Biztosítani kell, hogy legalább ugyanolyan mértékű ellenőrzések vonatkoznak a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumot kérelmező személyekre, illetve a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárokra, mint a vízummentességet élvező harmadik országbeli állampolgárokra. Ennek érdekében kialakításra kerül egy figyelőlista, amely a súlyos bűncselekmény vagy terrorizmus elkövetésével gyanúsított személyekre, illetve azokra a személyekre vonatkozó információt tartalmazza, akik tekintetében tényszerű bizonyítékok vagy megalapozott indokok alapozzák meg azt a feltételezést, hogy súlyos bűncselekményt vagy terrorista cselekményt fognak elkövetni, és e harmadik országbeli állampolgárok tekintetében e figyelőlistát is alkalmazni kell az ellenőrzések során.

(21)  Annak érdekében, hogy teljesíteni tudják a a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény szerinti kötelezettségeiket, a nemzetközi fuvarozóknak képesnek kell lenniük annak ellenőrzésére a VIS-nek küldött lekérdezés útján ellenőrizniük kell, hogy a rövid távú tartózkodásra jogosító vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok rendelkeznek-e a szükséges érvényes úti okmányokkal. Az ellenőrzést a VIS-adatok külön csak megtekintésre jogosító adatbázisba való napi lehívásával kell lehetővé tenni, amelynek segítségével lehívhatóak az ok/not ok válaszhoz vezető keresést lehetővé tevő minimálisan szükséges adatok. Maga a kérelemfájl nem lehet hozzáférhető a fuvarozók számára. A VIS-hez a fuvarozói portálon keresztül való hozzáférésre vonatkozó műszaki előírásoknak a lehető legkisebbre kell korlátozniuk az utasforgalomra és a fuvarozókra gyakorolt hatást. Ennek érdekében fontolóra kell venni az EES és az ETIAS integrálását. [Mód. 15]

(21a)  Annak érdekében, hogy az e rendeletben foglalt kötelezettségek a szárazföldön, távolsági autóbuszokkal csoportokat szállító nemzetközi fuvarozást végző fuvarozókra minél kisebb hatást gyakoroljanak, felhasználóbarát mobil megoldásokat kell rendelkezésre bocsátani. [Mód. 16]

(21b)  Az e rendelet alkalmazásának megkezdését követő két éven belül a Bizottságnak értékelnie kell, hogy a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 26. cikkében említett rendelkezések megfelelnek-e a VIS keretében a távolsági autóbuszokkal végzett szárazföldi szállításra alkalmazandó rendelkezések céljaira, illetve összeegyeztethetők és összhangban állnak-e velük. Ennek során figyelembe kell venni, hogy a legutóbbi időkben hogyan alakult a távolsági autóbuszokkal végzett szárazföldi szállítás. Fontolóra kell majd venni, hogy szükséges-e módosítani a távolsági autóbuszokkal végzett szárazföldi szállításra vonatkozó, említett egyezmény 26. cikkében, illetve az e rendeletben említett rendelkezéseket. [Mód. 17]

(22)  E rendeletnek meg kell határoznia azokat a tagállami hatóságokat, amelyek számára – a VIS konkrét céljai érdekében, valamint a feladataik elvégzéséhez szükséges mértékben – a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra és a tartózkodási engedélyekre vonatkozó adatbevitel, -módosítás, -törlés vagy -lekérdezés céljából engedélyezhető a VIS-hez való hozzáférés.

(23)  A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra és tartózkodási engedélyekre vonatkozó VIS-adatok feldolgozásának a kitűzött célokkal arányosnak és az illetékes hatóságok feladatainak elvégzéséhez szükséges mértékűnek kell lennie. A VIS használatakor az illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell azon személyek emberi méltóságának és sérthetetlenségének tiszteletben tartását, akiknek adatait lekérik, továbbá e személyek nem különböztethetők meg nem, bőrszín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonságok, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más nézetek, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, tulajdon, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján.

(23a)  A biometrikus adatok – amelyek e rendelet összefüggésében magukban foglalják az ujjlenyomatokat és az arcképmásokat – egyedülállóak és ezért sokkal megbízhatóbbak egy személy azonosítására, mint az alfanumerikus adatok. A biometrikus adatok azonban különleges adatoknak minősülnek. E rendelet ezért meghatározza az ilyen adatok – kizárólag az érintett személyek azonosítása céljából megengedett – kezelésének alapjait és az arra vonatkozó biztosítékokat. [Mód. 18]

(24)  Okvetlenül szükséges, hogy a bűnüldöző hatóságok rendelkezzenek a legfrissebb információval, ha a feladataikat a terrorista bűncselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények elleni küzdelem érdekében végzik. A tagállamok bűnüldöző hatóságainak és az Europolnak a VIS-hez való hozzáférését a 2008/633/IB tanácsi határozat alakította ki. E határozat tartalmát integrálni kell a VIS-rendeletbe annak érdekében, hogy azt összhangba lehessen hozni a hatályos szerződéses kerettel.

(25)  Már bebizonyosodott, hogy a VIS-adatokhoz bűnüldözési célokból történő hozzáférés jól használható az erőszakos halált halt személyek személyazonosságának megállapításához, illetve érdemben képes elősegíteni a nyomozók munkáját az emberkereskedelemhez, a terrorizmushoz vagy a kábítószer-kereskedelemhez kapcsolódó esetekben. Ezért a VIS-ben tárolt, a hosszú távú tartózkodásra vonatkozó adatokat – az e rendeletben meghatározott feltételek mellett – hozzáférhetővé kell tenni a tagállamok kijelölt hatóságai és az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) számára is.

(26)  Az Europol kulcsszerepet játszik a tagállamok hatóságai között a határokon átnyúló bűncselekmények felderítése terén folytatott együttműködésben azáltal, hogy az Unió egész területén hozzájárul a bűncselekmények megelőzéséhez, elemzéséhez és kivizsgálásához. Az Europol VIS-hez való, feladatai elvégzéséhez szükséges mértékű jelenlegi hozzáférését kodifikálni és egyszerűsíteni kell, figyelembe véve a jogi keret közelmúltbeli fejleményeit is, amilyen például az (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelet(22).

(27)  A VIS-hez való hozzáférés a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy nyomozása céljából a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához, illetve a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméhez fűződő alapvető jogba történő beavatkozásnak minősül az olyan természetes személyek tekintetében, akiknek a személyes adatait a VIS-ben kezelik. E beavatkozásnak összhangban kell állnia a jogszabályoknak, amelyeket megfelelő pontossággal kell megfogalmazni ahhoz, hogy lehetővé tegyék az egyének számára az alkalmazkodást, védeniük kell az egyéneket az önkényességgel szemben, továbbá megfelelő egyértelműséggel kell megjelölniük, hogy az illetékes hatóságok milyen mértékű mérlegelési jogkört gyakorolhatnak, és milyen módon. Egy demokratikus társadalomban bármilyen beavatkozásnak szükségszerű módon jogos és arányos érdek védelmét kell szolgálnia, és arányosnak kell lennie az elérni kívánt jogos céllal.

(28)  [Az interoperabilitásról (határok és vízumok) szóló 2018/XX rendelet] lehetővé teszi az erre nemzeti jogi rendelkezésekkel feljogosított tagállami rendőrségek számára, hogy a személyeket a személyazonosság-ellenőrzés során vett biometrikus adatok alapján azonosítsák. Felmerülhetnek azonban olyan körülmények, amelyek esetén a személy azonosítása a személy saját érdekében szükséges. Ilyen eset például, ha a személyt az eltűnését, elrablását követően megtalálják, vagy a személyt emberkereskedelem áldozataként azonosítják. Kizárólag ilyen esetekben a bűnüldöző hatóságok számára biztosítani kell a VIS-adatokhoz való gyors hozzáférést annak érdekében, hogy lehetséges legyen a személyek gyors és megbízható azonosítása anélkül, hogy a bűnüldözési hozzáféréshez bármilyen előfeltételnek vagy további biztosítéknak meg kellene felelni. [Mód. 19]

(29)  A rendőrségi együttműködés terén alapvető fontosságú a bűncselekmény helyszínén talált daktiloszkópiai nyom, azaz látens ujjnyomat ujjlenyomat alapján történő adat-összehasonlítás. Az olyan esetekben, amikor indokoltan feltételezhető, hogy az elkövetőt vagy az áldozatot nyilvántartják a VIS-ben, a látens ujjnyomatok ujjlenyomatok és a VIS-ben tárolt ujjlenyomatadatok összehasonlításának lehetősége a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzését, felderítését vagy kivizsgálását elősegítő rendkívül értékes eszközként szolgálhat a 2008/615/IB tanácsi határozat(23)a szerinti előzetes keresés után a tagállami bűnüldöző hatóságok számára például akkor, ha a bűncselekmény helyszínén a látens ujjnyomatokon ujjlenyomatokon kívül nem található más bizonyíték. [Mód. 20]

(30)  Ki kell jelölni a tagállamok illetékes hatóságait és azt a központi hozzáférési pontot, amelyen keresztül kérelmezhető a VIS-ben tárolt adatokhoz való hozzáférés, valamint listát kell vezetni a kijelölt hatóságok azon operatív egységeiről, amelyek terrorista bűncselekmények, illetve egyéb súlyos bűncselekmények megelőzésének, felderítésének vagy kivizsgálásának konkrét céljából kérelmezhetnek ilyen hozzáférést.

(31)  A központi rendszerben tárolt adatokhoz való hozzáférésre irányuló kérelmeket a kijelölt hatóságok operatív egységei indokolás kíséretében eljuttatják a központi hozzáférési ponthoz. A kijelölt hatóságokon belül a VIS-ben tárolt adatokhoz való hozzáférés kérelmezésére jogosult operatív egységek nem járnak el ellenőrző hatóságként. A központi hozzáférési pontok a kijelölt hatóságoktól függetlenül járnak el, és feladatuk, hogy független módon biztosítsák az e rendeletben meghatározott hozzáférési feltételek szigorú betartását. Rendkívül sürgős esetekben, amikor terrorista bűncselekmény vagy egyéb súlyos bűncselekmény konkrét és tényleges veszélye miatt gyors hozzáférésre van szükség, a központi hozzáférési pontnak képesnek kell lennie a kérelem haladéktalan feldolgozására, és az ellenőrzést csak ezt követően kell elvégeznie.

(32)  A személyes adatok védelme és a bűnüldözés általi szisztematikus keresések kizárása érdekében a VIS adatait csak egyedi esetekben és kizárólag akkor lehet kezelni, amikor ez terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy nyomozása céljából szükséges. A kijelölt hatóságok és az Europol kizárólag akkor kérhetnek hozzáférést a VIS-hez, ha alapos okkal feltételezik, hogy ennek révén olyan információkhoz fognak jutni, amelyek érdemben segítik majd őket egy terrorista bűncselekmény vagy egyéb súlyos bűncselekmény megelőzésében, felderítésében vagy kivizsgálásában és a 2008/615/IB tanácsi határozat szerinti előzetes keresés után. [Mód. 21]

(32a)  A tagállamok végfelhasználóinak főszabály szerint az európai adatbázisokból való lekérdezés előtt vagy azzal párhuzamosan keresést kell végezniük a megfelelő nemzeti adatbázisokban. [Mód. 22]

(33)  A hosszú távú tartózkodásra jogosító dokumentumok vízumok birtokosaira vonatkozó, VIS-ben tárolt személyes adatok csak addig őrizhetők meg, amíg az a VIS céljai érdekében szükséges. A harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó adatokat öt évig indokolt megőrizni annak érdekében, hogy az adatok figyelembe vehetők legyenek a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumkérelem elbírálásához, illetve hogy felderíthető legyen a tartózkodás túllépése az érvényességi időt követően, valamint annak érdekében, hogy az azokat megszerző harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó biztonsági ellenőrzéseket le lehessen folytatni. A dokumentum korábbi alkalmazására vonatkozó adatok elősegíthetik a jövőbeli rövid idejű tartózkodásra jogosító vízumok kibocsátását. Ennél rövidebb tárolási időszak nem elegendő ezen célok elérésének biztosításához. Az adatokat az ötéves időszak elteltével törölni kell, kivéve, ha azok korábbi törlése indokolt. [Mód. 23]

(34)  Az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletet(24) alkalmazni kell akkor, amikor a tagállamok személyes adatokat kezelnek e rendelet alkalmazása során. A személyes adatoknak a bűnüldöző hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelését az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv(25) szabályozza.

(35)  Az európai határ- és partvédelmi (Frontex) csapatok tagjai, valamint a visszaküldéssel kapcsolatos feladatokat ellátó csapatok tagjai az (EU) 2016/1624 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint a fogadó tagállam hatóságának felügyelete alatt jogosultak hozzáférni az európai adatbázisokhoz, ha arra a határforgalom-ellenőrzésre, határőrizetre és visszaküldésre vonatkozó műveleti tervben meghatározott műveleti feladatok teljesítése érdekében szükség van. A konzultáció megkönnyítése és a csapatoknak a VIS-ben szereplő adatokhoz való hatékony hozzáférés érdekében a Frontexnek hozzáférést kell kapni a VIS-hez. Ezt a hozzáférést a VIS-hez való hozzáférésre meghatározott illetékes tagállami hatóságokra vonatkozó hozzáférési feltételek és korlátok szerint lehet megadni. [Mód. 24]

(36)  A tagállamba való, 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(26) szerinti beutazási, tartózkodási vagy letelepedési feltételeknek meg nem felelő vagy már meg nem felelő harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése alapvető fontosságú eleme az irreguláris migráció elleni átfogó küzdelemnek és fontos alapvető közérdeknek minősül.

(37)  A visszatérőket fogadó harmadik országokra gyakran nem vonatkoznak a Bizottság által az (EU) 2016/679 rendelet 45. cikke szerint vagy az (EU) 2016/680 irányelv 36. cikkének átültetése érdekében elfogadott nemzeti jogszabályok szerint meghozott megfelelőségi határozatok. Emellett az Unió széles körű erőfeszítései a visszatérési kötelezettséggel terhelt jogellenesen tartózkodó Az e rendelet alapján a tagállam által megszerzett személyes adatok nem továbbíthatók, illetve nem tehetők hozzáférhetővé semmilyen harmadik ország, nemzetközi szervezet vagy az Unióban vagy azon kívül letelepedett, magánjog hatálya alá tartozó szervezet részére. E szabálytól eltérően ugyanakkor, az ilyen személyes adatok harmadik országbeli állampolgár származási országával való együttműködés terén nem tudták biztosítani a ország vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítását lehetővé kell tenni, ha az ilyen adatok továbbítása szigorú feltételekhez van kötve és egyedi esetekben szükséges, annak érdekében, hogy harmadik országok saját állampolgáraik visszafogadására vonatkozó, nemzetközi jog által bevezetett kötelezettségeinek szisztematikus teljesítését. Az Unió vagy a tagállamok által megkötött vagy megkötés alatt álló, a harmadik országok számára az (EU) 2016/679 rendelet 46. cikke vagy országbeli állampolgár visszaküldése kapcsán személyazonosítását elősegítse. Az (EU) 2016/680 irányelv 679 rendelet 37. cikkét átültető nemzeti jogszabály szerinti végrehajtási jogi aktusban meghatározott megfelelőségi határozat vagy az adattovábbításra vonatkozó ugyanazon rendelet szerinti megfelelő garanciák hiányában visszaküldés céljából a VIS adatait egy adatátadás megfelelő biztosítékait szabályozó visszafogadási megállapodások csak korlátozott számú harmadik ország vagy nemzetközi szervezet részére kivételesen csak akkor lehet továbbítani, ha ez az ugyanazon rendeletben említett fontos közérdek miatt szükséges.országra alkalmazhatók, és az új megállapodások megkötése továbbra is bizonytalan. Ezekben a helyzetekben a személyes adatokat a harmadik országok hatóságai e rendelet alapján is kezelhetik az Unió visszatérési politikájának végrehajtása céljából, feltéve, hogy az (EU) 2016/679 rendelet 49. cikke (1) bekezdésének d) pontjában vagy az (EU) 2016/680 irányelv 38. vagy 39. cikkét átültető nemzeti jogszabályban támasztott feltételek teljesülnek. [Mód. 25]

(38)  A tagállamoknak a VIS-ben kezelt megfelelő személyes adatokat az alkalmazandó adatvédelmi szabályok szerint – és amennyiben a konkrét esetben az (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendeletben(27) [az uniós áttelepítési keretről szóló rendelet] szereplő feladatok ellátásához szükséges, ez egyedi esetekben – az [Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége], valamint a nemzetközi szervezetek – például az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosa, a Nemzetközi Migrációs Szervezet és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának menekültügyi és letelepedési osztálya – számára elérhetővé kell tennie az általuk az (EU) …/… rendelet [az uniós áttelepítési keretről szóló rendelet] végrehajtása során a tagállamokba küldött harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek vonatkozásában. [Mód. 26]

(39)  A VIS üzemeltetési igazgatásáért felelős félként eljáró uniós intézmények és szervek tevékenységére a 45/2001/EK az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet(28) alkalmazandó. [Mód. 27]

(40)  Az európai adatvédelmi biztossal a 45/2001/EK rendelet 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultációt folytattak konzultációra került sor, és a biztos […]-án/2018. december 12-én véleményt nyilvánított véleményt. [Mód. 28]

(41)  A harmadik országok irreguláris migránsok visszafogadásával kapcsolatos együttműködésének megerősítése és az olyan illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésének megkönnyítése érdekében, akiknek az adatai a VIS-ben szerepelhetnek, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumot kérelmező személyek úti okmányainak másolatát a VIS-ben kell tárolni. A VIS-ből kinyert információval ellentétben az úti okmányok másolatai a harmadik országok által széles körben elismert igazolásai az állampolgárságnak.

(42)  A külső határok átlépésére jogosító és vízummal ellátható úti okmányok 1105/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozattal(29) létrehozott listájába való betekintés kötelező eleme a vízum vizsgálatára vonatkozó eljárásnak. A vízumhatóságok kötelesek szisztematikusan végrehajtani e kötelezettséget, ennek megfelelően e listát a VIS részévé kell tenni annak érdekében, hogy automatizálni lehessen a kérelmező úti okmánya elismerésének ellenőrzését.

(43)  A VIS-ben rögzített adatok pontosságáért viselt tagállami felelősség sérelme nélkül, az eu-LISA felel az adatminőség új adatminőség-ellenőrzési eszköz bevezetésével, karbantartásával és folyamatos frissítésével történő javításáért, valamint a tagállamoknak történő rendszeres időközönkénti jelentéstételért. [Mód. 29]

(44)  Az eu-LISA-nak képesnek kell lennie arra, hogy az adatok sértetlenségének veszélyeztetése nélkül kapacitást dolgozzon ki a tagállamoknak, a Bizottságnak és a az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek szóló statisztikai jelentéstétel tekintetében, hogy lehetővé tegye a VIS használatának megfelelőbb figyelemmel kísérését a migrációs nyomással és a határigazgatással kapcsolatos tendenciák elemzése céljából. Ezért központi az eu-LISA-nak bizonyos statisztikai adatbázist adatokat kell létrehozni tárolnia a központi adatbázisban [az interoperabilitásról (határok és vízumok) szóló (EU) 2018/XX rendelet]-nek megfelelő jelentéstétel és statisztikák céljából. Az elkészített statisztikák egyike sem tartalmazhat személyes adatot. [Mód. 30]

(45)  Ez a rendelet nem érinti a 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(30) alkalmazását.

(46)  Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és azok ehelyett – a közös vízumpolitika végrehajtásának, a belső határellenőrzések nélküli térség biztonságának magas szintje és a külső határok integrált határigazgatási rendszerének fokozatos kialakításának biztosítására vonatkozó szükség következtében – uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritási elv szerint intézkedéseket hozhat. Az ugyanezen cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket.

(47)  E rendelet szigorú szabályokat állapít meg a VIS-hez való hozzáférés tekintetében, és meghatározza a szükséges biztosítékokat. Ezen túlmenően az egyének számára biztosítja a hozzáféréshez, helyesbítéshez, törléshez és jogorvoslathoz – különösen a bírósági jogorvoslathoz – való jogot, valamint rendelkezik az adatkezelési műveletek független hatóságok általi felügyeletéről. E rendelet további biztosítékokat vezet be annak érdekében, hogy választ adjon az adatok VIS által kezelendő új kategóriáinak különleges igényeire. E rendelet tehát tiszteletben tartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott alapvető jogokat és elveket, különösen az emberi méltósághoz való jogot, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jogot, a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelmét, a menedékjogot és a visszaküldés tilalmának elvének védelmét, a kitoloncolással, a kiutasítással és a kiadatással szembeni védelmet, a megkülönböztetésmentességhez való jogot, a gyermekek jogait, valamint a hatékony jogorvoslathoz való jogot.

(47a)  Ez a rendelet nem érinti az 1967. január 31-i New York-i jegyzőkönyvvel módosított, a menekültek helyzetéről szóló 1951. július 28-i Genfi Egyezményből fakadó kötelezettségeket és az Unió és annak tagállamai által vállalt nemzetközi kötelezettségek egészét. [Mód. 31]

(48)  Azon vízumköteles harmadik országbeli állampolgárokra, akik az 2004/38/EK irányelv hatálya alá tartozó uniós polgárok családtagjai, illetve akik a szabad mozgás uniós jogával rendelkező harmadik országbeli állampolgárok családtagjai, akik nem rendelkeznek a 2004/38/EK irányelvben említett tartózkodási kártyával, külön rendelkezések vonatkoznak. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 21. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy minden uniós polgárnak joga van a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz a Szerződésekben és a végrehajtásukra hozott intézkedésekben megállapított korlátozások és feltételek betartása mellett. A megfelelő korlátok és feltételek a 2004/38/EK irányelvben találhatók.

(49)  Amint az Európai Unió Bírósága is megerősítette, e családtagok nem csupán arra jogosultak, hogy beutazzanak a tagállam területére, hanem arra is, hogy ebből a célból beutazóvízumot állítsanak ki a számukra. A tagállamoknak minden eszközt biztosítaniuk e személyek számára a szükséges vízumok megszerzéséhez, amelyeket ingyenesen, a lehető legrövidebb időn belül, gyorsított eljárással kell kiadni.

(50)  A vízum megszerzésének joga azonban nem feltétlen, mivel annak kiadása elutasítható azon családtagok esetében, akik a 2004/38/EK irányelv értelmében veszélyt jelentenek a közrendre, a közbiztonságra vagy a közegészségügyre. Ennek fényében a családtagok személyes adatai kizárólag abban az esetben ellenőrizhetők, ha azok az azonosításukhoz szükségesek és a jogállásukkal kapcsolatosak, de csak amennyiben ezek szükségesek az általuk esetlegesen jelentett biztonsági fenyegetés értékeléséhez. Vízumkérelmeik vizsgálatának valójában kizárólag a biztonsági megfontolásokra és nem a migrációs kockázatokra kell kiterjednie.

(51)  Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló (22.) jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel ez a rendelet a schengeni vívmányokon alapul, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az e rendeletről szóló tanácsi döntést követő hat hónapos időszakon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e.

(52)  Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben az Egyesült Királyság a 2000/365/EK tanácsi határozatnak(31) megfelelően nem vesz részt; ennélfogva az Egyesült Királyság nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(53)  Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben Írország a 2002/192/EK tanácsi határozattal(32) összhangban nem vesz részt; ennélfogva Írország nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(54)  Izland és Norvégia tekintetében ez a rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében a schengeni vívmányok(33) azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat(34) 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak.

(55)  Svájc tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás értelmében a schengeni vívmányok(35) azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozatnak a 2008/146/EK tanácsi határozat(36) 3. cikkével és a 2008/149/IB tanácsi határozat(37) 3. cikkével összefüggésben értelmezett 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak.

(56)  Liechtenstein tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról aláírt jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok(38) azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozatnak a 2011/350/EU tanácsi határozat(39) 3. cikkével és a 2011/349/EU tanácsi határozat(40) 3. cikkével összefüggésben értelmezett 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak.

(57)  Ez a rendelet a 22r. cikk kivételével a 2003. évi csatlakozási okmány 3. cikkének (2) bekezdése, a 2005. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdése, illetve a 2011. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdése értelmében, a Bulgáriára és Romániára vonatkozóan az (EU) 2017/1908 tanácsi határozat(41) által alkalmazni rendelt rendelkezések kivételével a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 767/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

-1.  A cím helyébe a következő szöveg lép:"

„Az Európai Parlament és a Tanács 767/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra, a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra és a tartózkodási engedélyekre vonatkozó információk tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet)” [Mód. 32]

1.  az 1. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:"

„Ez a rendelet meghatározza továbbá a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokkal és a tartózkodási engedélyekkel – ideértve a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokkal és a tartózkodási engedélyekkel kapcsolatos egyes határozatokat is – kapcsolatos információk tagállamok közötti cseréjére vonatkozó eljárást.

A VIS azáltal, hogy a 2018/XX európai parlamenti és tanácsi rendelet* [az interoperabilitásról (határok és vízumok) szóló 2018/XX rendelet] 17. cikke által létrehozott közös személyazonosítóadat-tárban (CIR) a személyazonosságra és az úti okmányokra vonatkozó adatokat, valamint biometrikus adatokat tárol, hozzájárul a VIS-ben nyilvántartott személyek helyes azonosításának megkönnyítéséhez és segítéséhez.”

______

* Az Európai Parlament és a Tanács 2018/XX rendelete* [az interoperabilitásról (határok és vízumok) szóló 2018/XX rendelet] (HL L).”;

2.  a 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„2. cikk

A VIS célja

(1)  A VIS célja, hogy a kérelmekkel és az ezekhez kapcsolódó határozatokkal kapcsolatos adatok tagállamok közötti cseréjének megkönnyítése révén javítsa rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó a közös vízumpolitika végrehajtását, a konzuli együttműködést és a központi vízumhatóságok közötti konzultációt az alábbiak érdekében: [Mód. 33]

(2)  A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és tartózkodási engedélyek tekintetében a VIS célja, hogy megkönnyítse az ezekhez kapcsolódó határozatokkal kapcsolatos adatok tagállamok közötti cseréjét az alábbiak érdekében:

______________

* Az Európai Parlament és a Tanács 604/2013/EU rendelete (2013. június 26.) egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (HL L 180., 2013.6.29., 31. o.).

** Az Európai Parlament és a Tanács 2013/32/EU irányelve (2013. június 26.) a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról (HL L 180., 2013.6.29., 60. o.).”;

2a.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:"

„2a. cikk

Felépítés

(1)  A VIS egy centralizált architektúrán alapul, és a következőkből áll:

A VIS központi rendszere, a nemzeti egységes interfészek, a webes szolgáltatás, a fuvarozói portál, és a VIS kommunikációs infrastruktúrája – amennyire csak technikailag lehetséges – megosztottan használják és újrahasznosítják a határregisztrációs rendszer központi rendszerének, a határregisztrációs rendszer nemzeti egységes interfészeinek, az ETIAS fuvarozói portáljának, a határregisztrációs rendszer webes szolgáltatásának, valamint a határregisztrációs rendszer kommunikációs infrastruktúrájának hardver- és szoftverelemeit).

(2)  A NI-VIS a következőkből áll:

(3)  Az LNI és a BLNI kizárólag a VIS-re alkalmazandó uniós jogszabályokban meghatározott célokra használható.

(4)  A központosított szolgáltatásokat két különböző helyszínen kell párhuzamosan elhelyezni, nevezetesen a franciaországi Strasbourgban, ahol az elsődleges VIS központi rendszert és központi egységet (CU) helyezik el, valamint az ausztriai St. Johann im Pongauban, ahol a tartalék VIS központi rendszert és a tartalék központi egységet (BCU) helyezik el. Az elsődleges VIS központi rendszer és a tartalék VIS központi rendszer közötti kapcsolatnak lehetővé kell tennie a CU és a BCU közötti folyamatos szinkronizálást. A kommunikációs infrastruktúrának támogatnia kell a VIS folyamatos rendelkezésre állásának biztosítását és ahhoz hozzá kell járulnia. Redundáns és különálló útvonalakat kell tartalmaznia a VIS központi rendszer és a tartalék VIS központi rendszer közötti kapcsolatok számára, továbbá redundáns és különálló útvonalakat kell tartalmaznia az egyes nemzeti interfészek és a VIS központi rendszer és tartalék VIS központi rendszer közötti kapcsolatok számára is. A kommunikációs infrastruktúra titkosított, virtuális magánhálózatot biztosít kizárólag a VIS-adatok, valamint a tagállamok közötti és a tagállamok és a VIS központi rendszerének üzemeltetési igazgatásáért felelős hatóság közötti kommunikáció számára.”[Mód. 42]

3.  a 3. cikket el kell hagyni;

4.  a 4. cikk a következőképpen módosul:

a)  a szöveg a következő ponttal egészül ki:"

3a. „központi hatóság”: a tagállamok által a 810/2009/EK rendelet alkalmazásában létrehozott hatóság; [Mód. 43]

b)  a szöveg a következő pontokkal egészül ki:"

________________

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 53. o.).

** Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.). [Mód. 49]

*** A Tanács 1030/2002/EK rendelete (2002. június 13.) a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról (HL L 157., 2002.6.15. 1. o.).

**** Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).

***** Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/541 irányelve (2017. március 15.) a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 88., 2017.3.31., 6. o.).

****** A Tanács 2002/584/IB kerethatározata (2002. június 13.) az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról (HL L 190., 2002.7.18., 1. o.).”;

5.  az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„5. cikk

Adatkategóriák

(1)  Csak a következő kategóriájú adatokat kell a VIS-ben rögzíteni:

(2)  A 16. cikkben, a 24. cikk (2) bekezdésében és a 25. cikk (2) bekezdésében említett, a VIS által átvitt üzeneteket nem kell a VIS-ben rögzíteni, a 34. cikk szerinti adatfeldolgozási műveletek rögzítésének sérelme nélkül.

(3)  A CIR a 9. cikk (4) bekezdésének a)–cc) pontjában, a 9. cikk (5) és (6) bekezdésében, a 22c. cikk (2) bekezdésének a)–cc), f) és g) pontjában, valamint a 22d. cikk a)–cc) –c), f) és g) pontjában említett adatokat tartalmazza. A fennmaradó VIS-adatokat a VIS központi rendszerében kell tárolni.” [Mód. 52]

6.  a szöveg a következő 5a. cikkel egészül ki:"

„5a. cikk

Az elismert úti okmányok listája

(1) A külső határok átlépésére jogosító és vízummal ellátható úti okmányok 1105/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozat* által létrehozott listáját integrálni kell a VIS-be. [Mód. 53]

(2) A VIS-nek ellátja az elismert úti okmányok listájának központi igazgatására és az 1105/2011/EU határozat 4. cikke szerinti, a listán szereplő úti okmányok elismeréséről vagy el nem ismeréséről szóló értesítésre vonatkozó funkciót. [Mód. 54]

(3) A (2) bekezdésben említett funkció ellátására vonatkozó részletes szabályokat végrehajtási jogi aktusok állapítják meg. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 49. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. [Mód. 55]

_________________

* Az Európai Parlament és a Tanács 1105/2011/EU határozata (2011. október 25.) a külső határok átlépésére jogosító és vízummal ellátható úti okmányok listájáról, valamint az e lista összeállítására irányuló eljárás meghatározásáról (HL L 287., 2011.11.4., 9. o.).”

7.  a 6. cikk a következőképpen módosul:

-a)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

(1) A 22a. cikk sérelme nélkül az 5. cikk (1) bekezdésében említett, a VIS-hez az adatok bevitele, módosítása vagy törlése céljából való hozzáférés ezen rendelettel összhangban kizárólag a vízumhatóságok hivatalosan meghatalmazott alkalmazottjai számára van fenntartva. A hivatalosan meghatalmazott alkalmazottak számát szigorúan korlátozni kell szolgáltatásaik tényleges szükségességének fényében.”; [Mód. 56]

a)  a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) A VIS-hez az adatokba való betekintés céljából való hozzáférés kizárólag a tagállamok azon nemzeti hatóságainak és azon uniós szervek megfelelő felhatalmazással rendelkező személyi állománya számára van fenntartva, amelyek a 15–22. cikkben, a 22c–22f. cikkben, a 22g–22jl. cikkben, valamint [az interoperabilitásról szóló (határok és vízumok) 2018/XX rendelet] 20. és 21. cikkében meghatározott feladatokra hatáskörrel rendelkeznek.

Az VIS-ből való lekérdezésre és az ahhoz való hozzáférésre a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és nyomozása céljából jogosult hatóságokat a IIIb. fejezet rendelkezéseivel összhangban kell kijelölni.

A hozzáférésnek olyan mértékűnek kell lennie, amit az említett hatóságok, illetve szervek felhasználási céllal összhangban lévő feladatainak ellátása megkövetel, és ami a kitűzött célokkal arányos.”; [Mód. 57]

aa)  a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) Minden tagállam kijelöli azokat az illetékes hatóságokat, amelyek megfelelő felhatalmazással rendelkező személyi állománya adatoknak a VIS-be történő bevitele, módosítása, törlése, vagy az adatok lekérdezése céljából hozzáféréssel rendelkeznek. A hatóságok – többek között a 29. cikk (3a) bekezdésében említett hatóságok – listáját és annak módosításait minden tagállam haladéktalanul közli az eu-LISA-val. Ez a lista az egyes hatóságok tekintetében meghatározza, hogy mely adatokat és milyen célra kérdezhetnek le.

Az eu-LISA gondoskodik a lista és a kijelölt hatóságok 22k. cikk (2) bekezdésében említett listájának, valamint a központi hozzáférési pontok 22k. cikk (4) bekezdésében említett listájának évenkénti, az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételéről. Az eu-LISA weboldalán folyamatosan frissíti a listát, amely tartalmazza az éves közzétételek között a tagállamok által küldött változásokat. [Mód. 58]

b)  a cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki:"

„(4) A VIS látja el az említett lista központi igazgatására vonatkozó funkciót.”;

c)  a cikk a következő (5) bekezdéssel egészül ki:"

„(5) A (3) bekezdésben említett lista központi igazgatására vonatkozó funkció ellátására vonatkozó részletes szabályokat végrehajtási jogi aktusok állapítják meg. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 49. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni Bizottság a 48a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a (3) bekezdésben említett lista központi igazgatására vonatkozó funkció ellátására vonatkozó részletes szabályok megállapítása céljából.” [Mód. 59]

7a.  A 7. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) A személyes adatoknak a VIS-ben történő, bármely illetékes hatóság által végzett kezelése nem eredményezhet a kérelmezőkkel, a vízum birtokosaival, illetve a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és a tartózkodási engedélyek kérelmezőivel és birtokosaival szembeni, nemi hovatartozás, faj, bőrszín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai jellemzők, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez való tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, életkor vagy szexuális irányultság alapján való hátrányos megkülönböztetést. A személyes adatok kezelése során teljes mértékben tiszteletben kell tartani az emberi méltóságot és sérthetetlenséget, valamint az alapvető jogokat, továbbá az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elveket, többek között a magánélet tiszteletben tartására és a személyes adatok védelmére vonatkozó jogot. Különös figyelmet kell fordítani a gyermekekre, az idősekre, a fogyatékkal élő és a nemzetközi védelemre szoruló személyekre. A gyermek mindenek felett álló érdekeire kiemelt figyelmet kell fordítani.” [Mód. 60]

8.  a 7. cikk a következő (3) bekezdésekkel egészül ki:"

„(3) Az e rendeletben előírt valamennyi eljárás során a tagállamoknak mindenekelőtt a gyermek mindenek felett álló érdekét minden egyéb megfontolásnál előbbre kell sorolniuk, teljes körűen tiszteletben tartva a gyermekek jogairól szóló nemzetközi egyezményt.szem előtt tartaniuk. A gyermek jólétét, biztonságát –különösen különösen, ha fennáll a veszélye annak, hogy a gyermek emberkereskedelem áldozatává válik –, valamint a gyermek véleményét a gyermek életkorának és érettségi fokának megfelelő súllyal figyelembe kell venni. [Mód. 61]

(3a)  A tagállamok az Európai Unió Alapjogi Chartájával teljes összhangban hajtják végre a rendeletet, különös tekintettel az emberi méltósághoz való jogra, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jogra, a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogra, a személyes adatok védelmére, a menedékjogra és a visszaküldés tilalmának elvének védelmére, a kitoloncolással, a kiutasítással és a kiadatással szembeni védelemre, a megkülönböztetésmentességhez való jogra, a gyermekek jogaira, valamint a hatékony jogorvoslathoz való jogra.” [Mód. 62]

8a.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:"

„7a. cikk

Gyermekek ujjlenyomatadatai

(1)  A 22c. cikk (2) bekezdésének g) pontjából eltérve a 6. életévüket be nem töltött gyermekek ujjlenyomatát nem kell bevinni a VIS-be.

(2)  A hatodik életévüket betöltött kiskorúak biometrikus adatainak felvételét a kifejezetten a kiskorúak biometrikus adatainak gyermekbarát és gyermekek szempontjából érzékeny módon történő rögzítésére kiképzett tisztviselőknek kell végezniük, teljes mértékben tiszteletben tartva a gyermek mindenek felett álló érdekét és az ENSZ gyermekjogi egyezményében megállapított biztosítékokat.

A kiskorút biometrikus adatainak felvételekor valamely felnőtt családjának el kell kísérnie, amennyiben jelen van. A kísérő nélküli kiskorút biometrikus adatainak felvételekor gyámnak, képviselőnek vagy – amennyiben nem jelöltek ki képviselőt – olyan személynek kell kísérnie, aki a kiskorú mindenek felett álló érdekének és általános jólétének biztosítására képesítéssel rendelkezik. E képesítéssel rendelkező személy nem lehet a biometrikus adatok felvételéért felelős tisztviselő, függetlenül kell eljárnia, és nem fogadhat el utasítást sem a biometrikus adatok felvételéért felelős tisztviselőtől, sem az azért felelős szolgálattól. A biometrikus adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettség teljesítésére semmilyen erőszak nem alkalmazható a kiskorúakkal szemben.

(3)  A 810/2009/EK rendelet 13. cikkének (2) bekezdésétől eltérve a konzulátusok nem kérhetik, hogy a 6 és 12 év közötti gyermekek személyesen megjelenjenek a konzulátuson a biometrikus azonosítók felvétele céljából, amennyiben ez túlzott terhet és költségeket jelentene a családok számára. Ilyen esetekben a biometrikus azonosítókat a külső határokon kell felvenni, és különös figyelmet kell fordítani a gyermekkereskedelem elkerülésére.

(4)  A II., III., IIIa. és IIIb. fejezetekben foglalt, az adatok felhasználására vonatkozó rendelkezésektől eltérve a gyermekek ujjlenyomatadataihoz kizárólag az alábbi célokból lehet hozzáférni:

9.  a II. fejezet címe helyébe a következő szöveg lép:"

„A RÖVID TÁVÚ TARTÓZKODÁSRA JOGOSÍTÓ VÍZUMOKRA VONATKOZÓ ADATOK VÍZUMHATÓSÁGOK ÁLTAL TÖRTÉNŐ BEVITELE ÉS HASZNÁLATA” [Mód. 64]

10.  a 8. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Amennyiben a kérelem a 810/2009/EK rendelet 19. cikke értelmében befogadható, a vízumhatóság a 9. cikkben említett adatok bevitelével – amennyiben a kérelmezőnek ezeket az adatokat meg kell adnia – két munkanapon belül nélkül létrehozza a kérelemfájlt a VIS-ben.”;

b)  a cikk a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:"

„(1a) A kérelemfájl létrehozását követően a VIS automatikusan elindítja a 9a. cikk szerinti lekérdezést, és közli annak eredményeit.”;

c)  az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(5) Ha egyes adatokat jogi okokból nem kell megadni vagy azok tényszerűen nem adhatók meg, az érintett adatmező(k)be a »nem alkalmazható« megjegyzést kell írni. Az ujjnyomatok hiányát a »VIS0« szöveg feltüntetésével kell jelezni; ezenkívül a rendszernek meg kell engednie a 810/2009/EK rendelet 13. cikke (7) bekezdésének a)–d) pontja szerinti esetek megkülönböztetését.”;

11.  a 9. cikk a következőképpen módosul:

a)  a 4. pont a), b) és c) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

b)  az 5. pont helyébe a következő szöveg lép:"

„5. a kérelmező arcképmása, a 810/2009/EK rendelet 13. cikke (1) bekezdésének cikkének megfelelően;” [Mód. 65]

ba)  a 6. pont helyébe a következő szöveg lép:"

„6. a kérelmező ujjlenyomata a 810/2009/EK rendelet 13. cikke szerint.”; [Mód. 66]

c)  a cikk a következő 7. ponttal egészül ki:"

„7. a személyazonosító adatokat tartalmazó oldal szkennelt másolata.”;

d)  a cikk a következő két bekezdéssel egészül ki:"

„8. A harmadik országbeli állampolgár első bekezdés 5. pontjában említett arcképmásának az automatizált biometrikus összehasonlítás céljára kielégítő képfelbontásúnak és minőségűnek kell lennie. Amennyiben az arcképmás nem kielégítő minőségű, az nem használható automatikus megfeleltetésre. [Mód. 67]

A második Az első bekezdéstől eltérve, kivételes esetekben, amikor a helyben rögzített arcképmások VIS-be történő regisztrálására meghatározott, a minőségre és a felbontásra vonatkozó előírásokat nem lehet teljesíteni, az arcképmást elektronikusan le lehet hívni a géppel olvasható, elektronikus úti okmány (a továbbiakban: eMRTD) chipjéről. Ilyen esetekben az arcképmást csak annak az elektronikus ellenőrzését követően kell bevinni az egyéni aktába, hogy a géppel olvasható, elektronikus úti okmány chipjén rögzített arcképmás megegyezik-e az érintett harmadik országbeli állampolgár helyben rögzített arcképmásával.” [Mód. 68]

12.  a rendelet a következő 9a–9d. cikkel egészül ki:"

„9a. cikk

A más rendszerekre vonatkozó lekérdezések

(1)  A VIS automatikusan feldolgozza a kérelemfájlokat találatok azonosítása érdekében. A VIS minden egyes kérelemfájlt egyedileg vizsgál meg.

(2)  A kérelem létrehozásakor vagy a vízum kiállításakor a VIS az elismert úti okmányok 5a. cikkben említett listájával való automatikus összevetés révén ellenőrzi, hogy a kérelemhez kapcsolódó úti okmányt elismerik-e az 1105/2011/EU határozat értelmében, és közli az eredményt. [Mód. 69]

(3)  A 810/2009/EK rendelet 21. cikkének (1) bekezdésében, valamint 21. cikke (3) bekezdésének a), c) és d) c) pontjában említett ellenőrzések céljából a VIS [az interoperabilitásról (határok és vízumok) szóló rendelet] 6. cikkének (1) bekezdésében meghatározott európai keresőportál segítségével lekérdezést indít annak érdekében, hogy összehasonlítsa az e rendelet 9. cikkének 4. pontjában említett megfelelő adatokat a VIS-ben, a Schengeni Információs Rendszerben (SIS), a határregisztrációs rendszerben (EES), az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerben (ETIAS) – ideértve az [Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer létrehozásáról szóló] (EU) 2018/XX rendelet 29. cikkében említett figyelőlistát, az Eurodac-ot, [a terrorista bűncselekményekre és a súlyos bűncselekmények egyéb formáira vonatkozó büntetőítéletek tekintetében az ECRIS-TCN rendszert], az Europol-adatokat, az Interpol ellopott és elvesztett úti okmányokat tartalmazó adatbázisát (SLTD), valamint az az Interpol figyelmeztető jelzésekkel társított úti okmányokat tartalmazó adatbázisát (Interpol TDAWN) is – megtalálható nyilvántartásban, fájlban vagy figyelmeztető jelzésben szereplő adatokkal. cikke (4), (5) és (6) bekezdésében említett megfelelő adatokat. A VIS ellenőrzi, hogy:

(3a)  Az SLTD-adatbázisban végrehajtott keresés során az európai keresőportál felhasználói által indított lekérdezéshez használt adatokat nem szabad megosztani az Interpol adatainak tulajdonosaival. [Mód. 71]

(4)  A VIS hozzáad a kérelemfájlhoz egy hivatkozást a (3) bekezdés alapján előforduló bármely találat esetén. Emellett a VIS – adott esetben – azonosítja a találato(ka)t kiváltó adatokat bevivő vagy szolgáltató tagállamo(ka)t vagy az Europol-t, és ezt feljegyezi a kérelemfájlban. Az esetleges találatra és az adatok kibocsátójára vonatkozó hivatkozáson kívül semmilyen információt nem szabad rögzíteni. [Mód. 72]

(5)  A 2. cikk (1) bekezdése k) pontjának alkalmazásában, az e cikk (3) bekezdése alapján lefolytatott lekérdezések összehasonlítják a 15. cikk (2) bekezdésében említett releváns adatokat és a SIS-ben szereplő adatokat, annak megállapítása érdekében, hogy a kérelmező nem áll-e az alábbi figyelmeztető jelzések egyikének hatálya alatt:

(5a)  A 9a. cikk (3) bekezdésének a), b), c), e), g), h), i), j), k), l) és n) pontja szerinti lekérdezések találatait az a konzulátus értékeli, amelyhez a vízumkérelmet benyújtották, szükség esetén a központi hatóság általi, a 9c. cikk szerinti ellenőrzést követően. [Mód. 74]

(5b)  A 9a. cikk (3) bekezdésének d), f), m) és o) pontja szerinti lekérdezések találatait azon tagállamok egységes kapcsolattartó pontjainak kell szükség esetén ellenőrizniük, illetve azokhoz hozzáférniük, amelyek a 9ca. cikkel összhangban bevitték vagy szolgáltatták a találatokat eredményező adatokat. [Mód. 75]

(5c)  A SIS-ben jelzett találatokat is automatikusan közölni kell annak a tagállamnak a SIRENE-irodájával, amely létrehozta a találatot eredményező figyelmeztető jelzést. [Mód. 76]

(5d)  A tagállam SIRENE-irodájának vagy a figyelmeztető jelzést rögzítő egységes kapcsolattartó pontnak továbbított közlésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

(5e)  E cikk nem akadályozhatja a menedékjog iránti kérelem bármilyen okból történő benyújtását. Az olyan, a költségviselő által elkövetett erőszakos bűncselekmények áldozata által benyújtott vízumkérelem esetében, mint a családon belüli erőszak vagy emberkereskedelem, a VIS-hez benyújtott aktát az áldozatok további kockázatoktól való védelme érdekében el kell különíteni az költségviselő aktájától. [Mód. 78]

___________________

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1240 rendelete (2018. szeptember 12.) az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról (HL L 236., 2018.9.19., 1. o.).

9b. cikk

Az uniós polgárok vagy a szabad mozgás uniós jogával rendelkező harmadik országbeli állampolgárok családtagjaival kapcsolatos, más rendszerekre vonatkozó lekérdezésekre alkalmazandó különös rendelkezések

(1)  A 2004/38/EK irányelv hatálya alá tartozó uniós polgárok harmadik országbeli állampolgár családtagjai tekintetében és az olyan harmadik országbeli állampolgár családtagjai tekintetében, aki az egyrészt az Unió és tagállamai, másrészt az adott harmadik ország között létrejött megállapodás alapján a szabad mozgás tekintetében az uniós polgárokéval egyenértékű jogokat élvez, a 9a. cikk (3) bekezdésében említett automatizált ellenőrzéseket kizárólag annak ellenőrzése céljából lehet elvégezni, hogy nem léteznek olyan tényszerű bizonyítékok vagy tényszerű bizonyítékokon alapuló megalapozott indokok, melyek alapján megállapítható, hogy az adott személy jelenléte a tagállamok területén a 2004/38/EK irányelv értelmében biztonsági vagy magas járványügyi kockázatot jelentene. [Mód. 79]

(2)  A VIS nem ellenőrzi, hogy:

(3)  Amennyiben a kérelem 9a. cikk (3) bekezdésében említett automatizált feldolgozása az 1987/2006/EK rendelet (EU) 2018/1861 rendelet 24. cikkében említett, a beutazás vagy tartózkodás megtagadására vonatkozó figyelmeztető jelzésre vonatkozó találattal járt, a vízumhatóság ellenőrzi az e figyelmeztető jelzés SIS-be történő bevitelének alapjául szolgáló határozat indokát. Amennyiben ezen indok az illegális bevándorlás kockázatához kapcsolódik, a figyelmeztető jelzés nem vehető figyelembe a kérelem elbírálása során. A vízumhatóság a SIS II az (EU) 2018/1861 rendelet 25. 26 cikkének (2) bekezdése szerint jár el. [Mód. 80]

9c. cikk

A központi hatóságok és a nemzeti egységes kapcsolattartó pont általi ellenőrzés [Mód. 81]

(1)  A 9a. cikk (3) bekezdése szerint lefolytatott lekérdezések lekérdezéseknek a 9a. cikk (5b) bekezdésében említett találatait, amelyeket a VIS nem tud automatikusan visszaigazolni, a kérelmet feldolgozó nemzeti egységes kapcsolattartó pontnak manuálisan kell ellenőriznie találatait a kérelmet feldolgozó tagállam központi hatósága manuálisan ellenőrzi hatóságát értesíteni kell. [Mód. 82]

(2)  A 9a. cikk (3) bekezdése szerint lefolytatott lekérdezéseknek a 9a. cikk (5b) bekezdésében említett találatait, amelyeket a VIS nem tud automatikusan visszaigazolni, a központi hatóságnak manuálisan kell ellenőriznie. A találatok manuális ellenőrzése során, a központi hatóság számára hozzáférést kell biztosítani a kérelemfájlhoz és az ahhoz kapcsolt kérelemfájlokhoz, valamint a 9a. cikk (3) (5a) bekezdése szerinti automatizált feldolgozás során előforduló összes találathoz. [Mód. 83]

(3)  A központi hatóság ellenőrzi, hogy a kérelmező kérelemfájlban szereplő személyazonossága megegyezik-e a VIS-ben vagy a vizsgált adatbázisok valamelyikében szereplő adatokkal.

(4)  Amennyiben a személyes adatok nem egyeznek, és a 9a. cikk (3) bekezdése szerinti automatizált feldolgozás során nem merült fel több találat, a központi hatóság törli a helytelen találatot a kérelemfájlból.

(5)  Amennyiben a kérelmező személyazonosságára vonatkozó adatok megegyeznek, vagy azzal kapcsolatban továbbra is kétségek állnak fenn, a kérelmet feldolgozó központi vízumhatóság indokolt esetekben értesíti a találatot a 9a. cikk (3) bekezdése értelmében kiváltó adatot bevivő vagy szolgáltató tagállamként azonosított másik tagállam(ok) központi hatóságát. Amennyiben egy vagy több tagállam került azonosításra a találatot kiváltó adatot bevivő vagy szolgáltató tagállamként, a központi hatóság a 16. cikk (2) bekezdése szerinti eljárásban egyeztet a másik tagállam(ok) központi hatóságaival. Kétség esetén a kétely a kérelmezőnek kedvez. [Mód. 84]

(6)  A másik tagállamok központi hatóságai által lefolytatott ellenőrzések eredményét be kell jegyezni a kérelemfájlba.

(7)  Az (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben a 9a. cikk (5) bekezdése szerinti összehasonlítás találatot vagy találatokat hoz, a VIS automatizált értesítést küld a lekérdezést elindító tagállam központi hatóságának, hogy az meghozhassa a megfelelő további intézkedéseket. [Mód. 85]

(8)  Amennyiben egy találatot a 9a. cikk (3) bekezdése értelmében kiváltó adat szolgáltatójaként az Europol kerül azonosításra, a felelős tagállam központi hatósága egyeztet az Europol nemzeti egységével az (EU) 2016/794 rendelet és különösen annak IV. fejezete szerinti további intézkedések meghozatala érdekében.[Mód. 86]

9ca. cikk

Az egységes kapcsolattartó pont által végzett ellenőrzés és értékelés

(1)  Minden tagállam kijelöl egy, a hét minden napján, a nap 24 órájában működő nemzeti hatóságot (a továbbiakban: egységes kapcsolattartó pont), amely e rendelet alkalmazásában biztosítja a találatok manuális ellenőrzését és értékelését. Az egységes kapcsolattartó pontnak a SIRENE-irodának, az Interpol nemzeti központi irodáinak, az Europol nemzeti központi szervének, az ETIAS nemzeti egységének és minden érintett nemzeti bűnüldöző hatóság összekötő tisztviselőiből kell állnia. A tagállamok gondoskodnak az elégséges személyzetről, hogy az egységes kapcsolattartó pont a 810/2009/EK rendelet 23. cikkében előírt határidőket figyelembe véve ellenőrizni tudja az e rendelet értelmében közölt találatokat.

(2)  Az egységes kapcsolattartó pont manuálisan ellenőrzi a neki küldött találatokat. A 9c. cikk (2)–(6) bekezdésében foglalt eljárás alkalmazandó.

(3)  Amennyiben az e cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzés után az adatok egyeznek, és megerősítik a találatot, az egységes kapcsolattartó pont szükség esetén felveszi a kapcsolatot azokkal a felelős hatóságokkal, köztük az Europollal, amelyek továbbították a találatot eredményező adatot. Ezt követően értékeli a találatot. Az egységes kapcsolattartó pont indokolással ellátott véleményt nyilvánít a 810/2009/EK rendelet 23. cikke értelmében a kérelemmel kapcsolatban hozandó határozat céljából. Ezt az indokolással ellátott véleményt csatolni kell a kérelemfájlhoz. [Mód. 87]

9cb. cikk

Kézikönyv

A Bizottság a 48a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el, hogy meghatározza a 9a. cikk (3) bekezdésével összhangban a többi rendszerből való lekérdezések során összehasonlítandó adatokat és a 9a–9ca. cikkben előírt lekérdezésekhez, ellenőrzésekhez és értékelésekhez szükséges szabályok és eljárások kézikönyvét. E felhatalmazáson alapuló jogi aktus magában foglalja azon adatkategóriák kombinációját, amelyek alapján a 9a. cikkel összhangban az egyes rendszerekből való lekérdezés történik. [Mód. 88]

9d. cikk

Az Europol felelősségi körei

Az Europol módosítja az információs rendszerét annak biztosítása érdekében, hogy a 9a. cikk (3) bekezdésében és a 22b. cikk (2) bekezdésében említett lekérdezések automatikusan feldolgozhatók legyenek.”

13.  a 13. cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki:"

„(4) A kérelemfájl (1) és (2) bekezdésnek megfelelő frissülése esetén a VIS értesíti a vízumot kiállító tagállamot a vízum törlésére vagy visszavonására vonatkozó indokolással ellátott határozatról. Ezen értesítést a központi rendszer automatikusan hozza létre, és azt a 16. cikk szerinti mechanizmus útján kell továbbítani.” [Mód. 89]

14.  a 15. cikk a következőképpen módosul:

a)  a (2) bekezdés a következő ea) ponttal egészül ki:"

„ea) arcképmás;”

b)  a cikk a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:"

„(2a) A (2) bekezdés ea) pontjában említett arcképmás nem lehet az egyedüli keresési kritérium.”

15.  a 16. cikk (2) és (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) A VIS-ben egyes harmadik országok olyan állampolgáraira vagy ilyen állampolgárok bizonyos olyan kategóriáira vonatkozóan létrehozott kérelemfájlok esetében, akikkel, illetve amelyekkel kapcsolatban a 810/2009/EK rendelet 22. cikke szerint előzetes egyeztetésre van szükség, a VIS automatikusan továbbítja az egyeztetésre irányuló megkeresést a megjelölt tagállamnak vagy tagállamoknak.

Az egyeztetésre felkért tagállam vagy tagállamok a választ a VIS-hez továbbítják, amely a választ a kérelmet létrehozó tagállamhoz továbbítja.

Kizárólag az egyeztetési eljárás lefolytatása céljából azon tagállamok listáját, amelyek a 810/2009/EK rendelet 22. cikke alapján megkövetelik, hogy más tagállamok központi hatóságai egyeztetést folytassanak az ő központi hatóságaikkal egyes harmadik országbeli állampolgárok vagy ilyen állampolgárok bizonyos kategóriái által benyújtott, egységes vízumokra irányuló vízumkérelmek vizsgálatakor, valamint az érintett harmadik országbeli állampolgárok listáját integrálni kell a VIS-be. [Mód. 90]

(3)  A (2) bekezdésben meghatározott eljárást kell alkalmazni a következőkre is:

16.  a 17. cikket el kell hagyni;

17.  a III. fejezet címe helyébe a következő szöveg lép:"

„MÁS HATÓSÁGOK HOZZÁFÉRÉSE A RÖVID TÁVÚ TARTÓZKODÁSRA JOGOSÍTÓ VÍZUMOKRA VONATKOZÓ ADATOKHOZ”;

18.  a 18. cikk (6) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„Az olyan határokon, ahol az EES-t működtetik, a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóság a vízumbirtokos ujjlenyomatait a VIS-ben rögzített ujjlenyomatokkal összehasonlítva ellenőrzi. Az olyan vízumbirtokosok tekintetében, akiknek az ujjlenyomatai nem használhatók, az (1) bekezdésben említett keresést az (1) bekezdésben foglalt alfanumerikus adatok és az arcképmás alapján kell elvégezni.”;

18a.  A 18a. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„18a. cikk

A VIS-adatok lekérése a vízumbirtokos belépési, illetve kilépési adatrekordjának vagy a beléptetés megtagadására vonatkozó adatrekordjának az EES-ben történő létrehozása vagy frissítése céljából

Kizárólag a vízumbirtokos belépési, illetve kilépési adatrekordjának vagy a beléptetés megtagadására vonatkozó adatrekordjának az EES-ben történő, az (EU) 2017/2226 rendelet 14. cikke (2) bekezdésének, valamint 16. és 18. cikkének megfelelő létrehozásakor vagy frissítésekor az olyan határokon, ahol az EES-t működtetik, a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóság számára hozzáférést kell biztosítani a VIS-hez, hogy a VIS-ben tárolt, az említett rendelet 16. cikke (1) bekezdésének d) pontjában és 16. cikke (2) bekezdésének c)–f) pontjában felsorolt adatokat lekérje és azokat az EES-be importálja.” [Mód. 93]

19.  a szöveg a következő 20a. cikkel egészül ki:"

„20a. cikk

A VIS-adatok alkalmazása az eltűnt személyekre vagy az olyan kiszolgáltatott személyekre vonatkozó SIS figyelmeztető jelzések bevitele, akiknek utazását meg kell akadályozni, és az ezen adatokhoz való későbbi hozzáférés érdekében [Mód. 94]

(1)  A VIS-ben tárolt ujjlenyomatadatok és arcképmások felhasználhatók az eltűnt személyekre, a gyermekrablás kockázatának kitett gyermekekre vagy olyan kiszolgáltatott személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés bevitelére az (EU) … európai parlamenti és tanácsi rendelet* [a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról szóló (EU) rendelet] 32. cikkének (2) bekezdésével cikkével összhangban, akiknek utazását meg kell akadályozni. Ezekben az esetekben az ujjlenyomatadatok és arcképmásokcseréjére az adatokkal rendelkező tagállam SIRENE-irodája biztonságos eszközeinek segítségével kell sort keríteni. [Mód. 95]

(2)  Amennyiben a SIS figyelmeztetés a VIS-ben tárolt ujjlenyomatadatok és arcképmások felhasználása alapján az (1) bekezdés szerinti találatot jelez, a gyermekvédelmi hatóságok és az (EU) … rendelet [COM(2016)0883 final – SIS LE] 43. (rendőrségi együttműködés)] 44. cikkében említett, többek között büntetőeljárásban a közvád emelésére és vádemelés előtti igazságügyi vizsgálatra illetékes nemzeti igazságügyi hatóságok, valamint koordinációs hatóságaik valamely, a VIS-hez hozzáféréssel rendelkező hatóságtól kérhetik a VIS-ben rögzített adatokhoz feladataik gyakorlása során való hozzáférést. Erre az uniós és nemzeti jogban rögzített feltételek alkalmazandók. A tagállamok biztosítják az adatok továbbításának biztonságosságát.” [Mód. 96]

__________

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) […] rendelete a […] (HL L [...]. [...] o.).”;

20.  A 22. cikk (1) és (2)  bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A 343/2003/EK rendelet 21. cikkével összhangban, kizárólag a menedékjog iránti kérelem elbírálásának céljából, az illetékes menekültügyi hatóságok a menedékjogot kérő ujjlenyomata alapján történő keresés céljából rendelkeznek hozzáférési joggal. Amennyiben az adott személy ujjlenyomata nem használható fel vagy az ujjlenyomattal végzett keresés eredménytelen, a keresést a 9. cikk (4) bekezdésének a) és/vagy b)–cc) pontjában említett adatok alapján végzik el; ez a keresés a 9. cikk (4) bekezdésének aa) pontjában említett adatokkal együtt is elvégezhető. [Mód. 97]

(2)  Amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt adatokkal végzett keresés azt mutatja, hogy a VIS tartalmaz a nemzetközi védelmet kérelmező személyre vonatkozó adatot, az illetékes menekültügyi hatóság – kizárólag az (1) bekezdésben említett célokból – az alábbi adatok lekérdezése érdekében betekinthet a kérelemfájlba, valamint a 8. cikk (3) bekezdése szerint kapcsolódó kérelemfájl(ok)ba:

21.  a 23. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„23. cikk

Az adatok megőrzésének ideje

(1)  Minden fájlt kérelemfájlt legfeljebb öt évig kell megőrizni a VIS-ben, a 24. és a 25. cikkben említett törlés és a 34. cikkben említett nyilvántartások tárolásának sérelme nélkül. [Mód. 100]

(2)  Az (1) bekezdésben említett időszak lejárta után a VIS automatikusan törli a fájlt, valamint a 8. cikk (3) és (4) bekezdése és a 22a. cikk (3) és (5) bekezdése szerint a fájlhoz kapcsolódó fájlokat.” [Mód. 102]

(2a)  Az (1) bekezdéstől eltérően:

(2b)  Az (1) bekezdéstől eltérve az új kérelem benyújtásának megkönnyítése érdekében az említett kérelemfájlt a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély érvényességének lejártától számított legfeljebb további három évig meg lehet őrizni, de csak abban az esetben, ha ahhoz a kérelmező a hozzájárulás iránti kérelem nyomán egy nyilatkozat aláírásával önként és kifejezetten hozzájárul. A hozzájárulás iránti kérelmeket az (EU) 2016/679 rendelet 7. cikkének megfelelően az egyéb kérdésektől egyértelműen megkülönböztethető módon kell előadni, érthető és könnyen hozzáférhető formában, valamint világos és egyszerű nyelvezettel. Az (EU) 2016/679 rendelet 7. cikkének (3) bekezdésével összhangban a kérelmező a hozzájárulását bármikor visszavonhatja. Amennyiben a kérelmező visszavonja a hozzájárulását, a kérelemfájlt automatikusan törölni kell a VIS-ből.

Az eu-LISA-nak létre kell hoznia egy olyan eszközt, amelynek segítségével a kérelmező hozzájárulását adhatja és visszavonhatja.

A Bizottság a 48a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el abból a célból, hogy részletesen meghatározza a kérelmezők által hozzájárulásuk megadásához és visszavonásához használandó eszközt. [Mód. 104]

22.  a 24. cikk (2) és (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) Ha egy tagállam bizonyítani tudja, hogy a VIS-ben feldolgozott adat nem helytálló, vagy az adat a VIS-ben ezen rendelettel ellentétesen került feldolgozásra, azonnal értesíti a felelős tagállamot. Az ilyen üzenetet a 16. cikk (3) bekezdésében rögzített eljárásnak megfelelően kell továbbítani.

Amennyiben a nem helytálló adat a 8. cikk (3) vagy (4) bekezdése, illetve a 22a. cikk (3) bekezdése szerint létrehozott kapcsolódó fájlokra mutat, a felelős tagállam elvégzi a megfelelő ellenőrzéseket, 48 órán belül választ ad, és adott esetben helyesbíti a kapcsolódó fájlt. Amennyiben a meghatározott határidőn belül nem érkezik válasz, a megkereső tagállam helyesbíti a kapcsolódó fájlt, és a VISMail révén értesíti a helyesbítésről a felelős tagállamot.

(3)  A felelős tagállam a lehető leghamarabb ellenőrzi az érintett adatot, és ha szükséges, azonnal javítja vagy törli azt.” [Mód. 105]

23.  a 25. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Amennyiben a 23. cikk (1) bekezdésében említett határidő lejárta előtt a kérelmező megszerezte egy tagállam állampolgárságát, a kérelemfájlokat, a fájlokat, valamint a 8. cikk (3) és (4) bekezdése, illetve és a 22a. cikk (3) bekezdése szerint a fájlhoz kapcsolódó és a kérelmezőre vonatkozó fájlokat az érintett kérelemfájlt és a kapcsolódó fájlokat létrehozó tagállam haladéktalanul törli a VIS-ből.”; [Mód. 106]

b)  a (2) bekezdésben a „VIS infrastruktúráján” szöveg helyébe a „VISMail-en” szöveg lép;

23a.  A 26. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) és a (2)  bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Az eu-LISA felel a VIS és annak a 2a. cikkben meghatározott elemeinek az üzemeltetési igazgatásáért. A tagállamokkal együttműködésben biztosítja, hogy – költség-haszon elemzésre is figyelemmel – mindenkor a rendelkezésre álló legjobb technológiát alkalmazzák ezekre az elemekre. [Mód. 107]

(2)  A VIS üzemeltetési igazgatása magában foglalja a VIS-nek a hét minden napján, napi 24 órában történő, e rendeletnek megfelelő működtetéséhez szükséges valamennyi feladatot, különösen azokat a karbantartási munkákat és műszaki fejlesztéseket, amelyek a VIS kielégítő minőségű, a műszaki előírásoknak megfelelő működéséhez szükségesek, mindenekelőtt a VIS központi adatbázisban történő, a konzuli képviseletek és a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok által elvégzett lekérdezések válaszideje tekintetében. A reagálási időnek a lehető legrövidebbnek kell lennie.”; [Mód. 108]

b)  a (3)–(8) bekezdést el kell hagyni. [Mód. 109]

24.  a 26. cikk a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:"

Ezekben az esetekben a tesztelési környezet biztonsági intézkedéseinek, belépési ellenőrzésének és a tevékenységek nyilvántartásának azonosnak kell lenniük a VIS-rendszer jellemzőivel. A tesztelés céljából alkalmazott valódi személyes adatokat olyan módon kell anonimizálni, aminek eredményeképpen az érintett a továbbiakban nem azonosítható.”; [Mód. 110]

c)  a szöveg a következő bekezdésekkel egészül ki:"

„(9a) Amennyiben az eu-LISA a VIS-feladatokat külső vállalkozókkal együttműködésben látja el, azok tevékenységeit szorosan figyelemmel kell kísérnie, hogy biztosítsa az e rendeletnek való megfelelést, különösen biztonsági, titoktartási és adatvédelmi területen.

(9b)  A VIS központi rendszerének üzemeltetési igazgatásával nem bízhatók meg sem magánvállalkozások, sem magánszervezetek.” [Mód. 111]

25.  a 27. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„27. cikk

A központi vízuminformációs rendszer helye

A technikai felügyeletet és igazgatást ellátó központi VIS Strasbourgban (Franciaország), az elsődleges központi VIS minden funkcióját biztosítani képes tartalék VIS pedig Sankt Johann im Pongauban (Ausztria) található.

Az eu-LISA technikai megoldásokat vezet be a VIS folyamatos rendelkezésre állásánakaktív működésének biztosítása érdekében, mégpedig vagy a VIS központi rendszerének folyamatos üzemeltetésén keresztül, mindkét helyszínt párhuzamosan is lehet használni, feltéve, hogy a másodlagos helyszín tartalék VIS központi rendszer képes marad a működés biztosítására a VIS központi rendszer meghibásodása esetén, vagy pedig a rendszer vagy annak elemeinek megkettőzésén keresztül.” [Mód. 112]

26.  a 29. cikk a következőképpen módosul:

a)  a cím helyébe a következő szöveg lép:"

„Az adatok felhasználásáért és minőségéért való felelősség”;

b)  az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i.   a c) pont helyébe a következő szöveg lép:"

„c) az adat a VIS-be való átvitelkor helyes, naprakész és megfelelő minőségű, valamint megfelelő mértékben teljes.”;

ii.  a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:"

„E célból a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a konzulátusok személyzete vagy annak a külső szolgáltatónak a személyzete, amelyekkel a 810/2009/EK rendelet 43. cikkében említettek szerint együttműködnek, rendszeres adatminőségi képzésben részesüljön.”; [Mód. 113]

c)  a (2) bekezdés a) pontjában a „VIS” szöveg helyébe a „VIS vagy CIR” szöveg lép mindkét helyen, ahol előfordul;

d)  a szöveg a következő bekezdésekkel egészül ki:"

(2a) Az igazgató hatóságeu-LISA a Bizottsággal közösen az adatminőség ellenőrzésére irányuló automatizált mechanizmusokat és eljárásokat dolgoz ki, tart fenn és frissít folyamatosan a VIS-ben rögzített adatok minőségének ellenőrzése érdekében, és rendszeresen jelentést tesz a tagállamoknak. Az igazgató hatóság eu-LISA biztosítja a szakmailag képzett személyzet megfelelő szintű munkáját az adatminőség-ellenőrzési mechanizmusok működtetéséhez szükséges műszaki innovációk és fejlesztések végrehajtásához. Az eu-LISA rendszeresen jelentést tesz a tagállamoknak és a Bizottságnak az adatminőségre vonatkozó ellenőrzések tekintetében. A Bizottság az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak rendszeres jelentést tesz a feltárt adatminőségi problémákról és azok kezelésének módjáról. [Mód. 114]

E mechanizmust, az adatminőségi megfelelés eljárásait és értelmezését a 49. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelő végrehajtási intézkedés révén kell megállapítani.”;

(2b)  A Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az arcképmások személyazonosság megállapítása céljából történő felhasználásához szükséges technológia megvalósíthatóságáról, rendelkezésre állásáról, készenlétéről és megbízhatóságáról.”; [Mód. 115]

da)  a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(3a) A személyes adatoknak az VIS-ben történő kezelése tekintetében valamennyi tagállam kijelöli azt a hatóságot, amely az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 7. pontjával összhangban adatkezelőnek tekintendő, és amely ennek a tagállamnak az adatkezeléséért központilag felelős. Minden tagállam értesíti a Bizottságot a kijelölésről.” [Mód. 116]

27.  a szöveg a következő 29a. cikkel egészül ki:"

„29a. cikk

Az adatok bevitelére vonatkozó különös szabályok

(1)  A 9., 22c. és 22d. cikkben említett adatok a következő előfeltételek mellett vihetők be a VIS-be:

(2)  A VIS az alábbiak szerint végzi el a minőségellenőrzést:

(3)  Meg kell határozni az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett adatok tárolására vonatkozó minőségi előírásokat. Ezen előírások leírását végrehajtási jogi aktusokban kell meghatározni. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 49. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.” [Mód. 120]

28.  A 31. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Az (EU) 2016/679 rendelet sérelme nélkül a 9. cikk (4) bekezdésének a), b), c), k) és m) pontjában; a 9. cikk (6) bekezdésében és a 9. cikk (7) bekezdésében említett adatok a mellékletben felsorolt harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek számára csak akkor továbbíthatók vagy számukra csak akkor bocsáthatók rendelkezésre, ha arra egyedi esetekben harmadik országok állampolgárai személyazonosságának igazolásához szükség van, és kizárólag a 2008/115/EK irányelv szerinti visszatérés vagy a … rendelet [az áttelepítési keretről szóló rendelet] szerinti áttelepítés céljából, feltéve, hogy az adatot a VIS-be bevivő tagállam ezt jóváhagyta.”; [Mód. 121]

28a.  A 31. cikk a következőképpen módosul:

a)  a (2) és a (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

(3)  A 9. cikk (4) bekezdésének a), b), c), k) és m) pontjában, valamint (6) és (7) bekezdésében említett adatok e cikk (2) bekezdésének megfelelően csak akkor továbbíthatók, ha a következő feltételek közül valamennyi teljesül:

b)  a szöveg a következő bekezdésekkel egészül ki:"

„(3a) A személyes adatok harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek részére történő, a (2) bekezdés szerinti továbbítása nem sértheti a nemzetközi védelmet kérelmező vagy nemzetközi védelemben részesülő személyek jogait, különösen ami a visszaküldés tilalmát illeti.

(3b)  A VIS-ből valamely tagállam vagy az Europol által bűnüldözési célból megszerzett személyes adatok nem továbbíthatók vagy bocsáthatók rendelkezésre harmadik ország, nemzetközi szervezet vagy az Unióban vagy azon kívül letelepedett magánfél számára. A tilalmat akkor is alkalmazni kell, ha az adatok nemzeti szinten vagy a tagállamok között az (EU) 2016/680 irányelv alapján további adatkezelés tárgyát képezik.” [Mód. 124]

28b.  A 32. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:

a)   a bekezdés a következő ponttal egészül ki:"

„ea) megakadályozza az automatizált adatkezelő rendszerek jogosulatlan személyek általi, adatátviteli berendezés útján történő használatát;” [Mód. 125]

b)  a bekezdés a következő pontokkal egészül ki:"

28c.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:"

„32a. cikk

Biztonsági incidensek

(1)   Biztonsági incidensnek tekintendő minden olyan esemény, amely veszélyezteti vagy veszélyeztetheti a VIS biztonságát, vagy kárt vagy veszteséget okozhat a VIS-adatokban, különösen akkor, ha jogszerűtlen hozzáférés történhetett az adatokhoz, vagy az adatok rendelkezésre állása, sértetlensége és bizalmas jellege kárt szenvedett vagy szenvedhetett.

(2)   A biztonsági incidenseket gyors, hatékony és megfelelő reagálást biztosító módon kell kezelni.

(3)   Az adatvédelmi incidenseknek az (EU) 2016/679 rendelet 33. cikke, illetve az (EU) 2016/680 irányelv 30. cikke szerinti bejelentésének és közlésének sérelme nélkül a tagállamok, az Europol és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség haladéktalanul értesítik a Bizottságot, az eu-LISA-t, az illetékes felügyeleti hatóságot és az európai adatvédelmi biztost a biztonsági incidensekről. Az eu-LISA haladéktalanul értesíti a Bizottságot és az európai adatvédelmi biztost a VIS központi rendszerét érintő minden biztonsági incidensről.

(4)   A tagállamok számára haladéktalanul információkat kell adni, és az eu-LISA által biztosított incidens-kezelési tervnek megfelelően be kell számolni azokról a biztonsági incidensekről, amelyek hatással voltak vagy lehettek a VIS egy tagállambeli vagy az eu-LISA-n belüli működésére, vagy a többi tagállam által rögzített vagy küldött adatok elérhetőségére, sértetlenségére és bizalmas jellegére.

(5)   A tagállamok és az eu-LISA a biztonsági események bekövetkezte esetén együttműködnek.

(6)   A Bizottság a súlyos incidenseket haladéktalanul jelenti az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Ezeket a jelentéseket az alkalmazandó biztonsági szabályoknak megfelelően EU RESTRICTED/RESTREINT UE minősítéssel kell ellátni.

(7)   Amennyiben egy biztonsági incidens oka adatokkal való visszaélés, a tagállamok, az Europol és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség gondoskodnak arról, hogy az 36. cikkel összhangban szankciók kiszabására kerüljön sor.” [Mód. 127]

28d.  A 33. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„33. cikk

Felelősség

(1)   Az adatkezelő vagy adatfeldolgozó által nyújtandókártérítéshez való jog, valamint az adatkezelő vagy adatfeldolgozó az (EU) 2016/679 rendelet, az (EU) 2016/680 irányelv és az (EU) 2018/1726 rendelet értelmében fennálló felelősségének sérelme nélkül:

Az érintett tagállam, az Europol, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség vagy az eu-LISA részben vagy egészben mentesül az első albekezdés szerinti felelősség alól, amennyiben bizonyítja, hogy nem felelős azért az eseményért, amely a kárt okozta.

(2)  Ha egy tagállam bármely kötelezettsége nem teljesítésével kárt okoz a VIS központi rendszerében, annak a tagállamnak viselnie kell a felelősséget az okozott kárért, hacsak és amennyiben az eu-LISA vagy egy másik, a VIS központi rendszerében részt vevő tagállam elmulasztotta meghozni a kár bekövetkezését megelőző vagy a kár hatásának minimalizálását célzó szükséges intézkedéseket.

(3)  A tagállammal szembeni, az (1) és (2) bekezdésben említett kártérítési igényre az adott tagállam nemzeti joga az irányadó. Az adatkezelővel, az Europollal, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel vagy az eu-LISA-val szemben az (1) és (2) bekezdésben említett károk tekintetében fennálló kártérítési igényekre a Szerződésekben előírt feltételek alkalmazandók.” [Mód. 128]

29.  a 34. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„34. cikk

Naplóvezetés

(1)  Minden tagállam, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és az igazgató hatóság eu-LISA a VIS-ben végzett összes adatkezelési műveletről naplót vezet. Ezek a naplók mutatják a 6. cikk (1) bekezdésében, a 20a. cikk (1) bekezdésében, a 22k. cikk (1) bekezdésében, valamint a 15–22. cikkben és a 22g–22j. cikkben említett hozzáférési célokat, a művelet dátumát és az időpontját, a továbbított adatok típusait a 9–14. cikkben és a 22c–22f. cikkben említettek szerint, a lekérdezéshez használt adatok típusát a 15. cikk (2) bekezdésében, a 18. cikkben, a 19. cikk (1) bekezdésében, a 20. cikk (1) bekezdésében, a 21. cikk (1) bekezdésében, a 22. cikk (1) bekezdésében, a 22g. cikkben, a 22h. cikkben, a 22i cikkben, a 22j. cikkben, a 45a. cikkben, valamint a 45d. cikkben említettek szerint, továbbá az adatbevitelt vagy adatlekérdezést végző hatóság megnevezését. Emellett minden tagállam naplót vezet az adatbevitelre vagy adatlekérdezésre megfelelő felhatalmazással rendelkező személyi állományról. [Mód. 129]

(2)  A 45b. cikkben felsorolt műveleteket illetően a VIS-ben és az EES-ben végzett minden egyes adatkezelési műveletről naplót kell vezetni e az említett cikkel és a határregisztrációs rendszer (EES) létrehozásáról szóló (EU) 2017/2226 rendelet 41. cikkével 46. cikkével összhangban. A 17a. cikkben felsorolt műveleteket illetően a VIS-ben és az EES-ben végzett minden egyes adatkezelési műveletről nyilvántartást kell vezetni e cikkel és az (EU) 2017/2226 rendelet 46. cikkével összhangban. [Mód. 130]

(3)  Ezeket a naplókat csak az adatfeldolgozás elfogadhatóságát kimutató adatvédelemhez és az adatbiztonság biztosításához lehet felhasználni. A naplókat a nem engedélyezett hozzáféréstől megfelelő intézkedésekkel kell védeni és a 23. cikk (1) bekezdésében említett visszatartási időszak lejárta után egy évvel törölni kell azokat, ha azok nem szükségesek egy már éppen megkezdett figyelemmel kísérési eljáráshoz.”;

29a.  A 35. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„35. cikk

Önellenőrzés

A tagállamok biztosítják, hogy a VIS-adatokhoz való hozzáférésre jogosult valamennyi hatóság megtegye a szükséges intézkedéseket az e rendeletnek való megfelelés érdekében, valamint hogy együttműködjön a nemzeti felügyeleti hatósággal.” [Mód. 131]

29b.  A 36. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„36. cikk

Szankciók

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a VIS-be bevitt adatokkal való visszaélés vagy ezen adatok e rendelettel ellentétes kezelése szankciókkal büntetendő legyen, ideértve a hatékony, arányos és visszatartó erejű, a nemzeti joggal összhangban lévő közigazgatási és/vagy büntetőjogi szankciókat is.” [Mód. 132]

30.  a 37. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i.   bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Az (EU) 2018/1725 rendelet 15. és 16. cikkében, az (EU) 2016/679 rendelet 13. és 14. cikkében és az (EU) 2016/680 irányelv 13. cikkében említett, információhoz való jog sérelme nélkül a harmadik országbeli állampolgárokat és a 9. cikk (4) bekezdésének f) pontjában, a 22c. cikk (2) bekezdésének e) pontjában vagy a 22d. cikk e) pontjában említett személyeket a felelős tagállam tájékoztatja a következőkről:”; [Mód. 133]

ii.  az f) pont helyébe a következő szöveg lép:"

„f) a rájuk vonatkozó adatokhoz való hozzáférési jogosultság, a rájuk vonatkozó téves adatok helyesbítésére vagy a rájuk vonatkozó, jogszerűtlenül feldolgozott adatok törlésére irányuló kérelem joga, beleértve az említett jogok gyakorlására vonatkozó eljárásokról szóló tájékoztatás jogát, valamint az európai adatvédelmi biztos és a 41. cikk (1) bekezdésében említett adatok összegyűjtéséért felelős tagállam azon nemzeti felügyeleti hatóságainak elérhetőségét, amelyek fogadják a személyes adatok védelmével kapcsolatos bejelentéseket;” [Mód. 134]

iii.   a szöveg a következő ponttal egészül ki:"

„fa) az a tény, hogy a tagállamok és az Europol bűnüldözési célból hozzáférhetnek a VIS-hez.”; [Mód. 135]

b)  a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) Az (1) bekezdésben említett tájékoztatást a 9. cikk 4., 5. és 6. pontjában, a 22c. cikk (2) bekezdésében, valamint a 22d. cikk a)–g) pontjában említett adatok, fényképek arcképmások és ujjlenyomatadatok felvétele során írásban, és szükség esetén szóban egyértelműen, tömören és pontosan, írásban kell megadni a harmadik országbeli állampolgárnak olyan nyelven és módon, hogy az érintett azt megértse, vagy észszerűen feltételezhető, hogy megérti. A gyermekeket az életkoruknak megfelelő módon kell tájékoztatni tájékoztató füzetek és/vagy infografikák és/vagy az ujjnyomatvételi eljárást ismertető bemutatók segítségével.”; [Mód. 136]

c)  a (3) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„Az e személyek által aláírt nyomtatvány hiányában ezt a tájékoztatást az (EU) 2016/679 rendelet 14. cikkének megfelelően kell megadni.”;

31.  a 38. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: "

„(3) Ha egy tagállamhoz, amely nem a felelős tagállam, a (2) bekezdésben előírtaknak megfelelő kérelem érkezik, annak a tagállamnak a hatóságai, amelyhez a kérelmet benyújtották, hét napos határidőn belül kapcsolatba lépnek a felelős tagállam hatóságaival. A felelős tagállam egy hónapos határidőn belül ellenőrzi az adatok pontosságát és annak a VIS-ben való jogszerű feldolgozását.”; [Mód. 137]

31a.  A 38. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„38. cikk

A személyes adatokhoz való hozzáférés joga, valamint az ilyen adatok helyesbítéséhez, kiegészítéséhez, törléséhez, és a kezelésük korlátozásához való jog

(1)  A tájékoztatáshoz való, az (EU) 2018/1725 rendelet 15. és 16. cikke szerinti jog sérelme nélkül, azokat a kérelmezőket, illetve hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok vagy tartózkodási engedélyek birtokosait, akiknek az adatait a VIS-ben tárolják, az adataik felvételekor tájékoztatni kell az (EU) 2018/1725 rendelet 17–20. cikke, valamint az (EU) 2016/679 rendelet 15–18. cikke szerinti jogaik gyakorlására vonatkozó eljárásokról. Ezzel egyidejűleg ezeknek a személyeknek meg kell adni az európai adatvédelmi biztos elérhetőségét.

(2)  Az (EU) 2018/1725 rendelet 17–20. cikke és az (EU) 2016/679 rendelet 15–18. cikke szerinti jogok gyakorlása érdekében az (1) bekezdésben említett személyeknek jogukban áll ahhoz a tagállamhoz fordulni, amely bevitte az adataikat a VIS-be. Az ilyen kérelmet kapó tagállam a lehető leghamarabb, de legkésőbb 30 napon belül megvizsgálja és megválaszolja azt. Amennyiben valamely kérelem nyomán kiderül, hogy a VIS-ben tárolt adatok ténylegesen pontatlanok vagy azokat jogellenesen rögzítették, a felelős tagállam haladéktalanul – és az (EU) 2016/679 rendelet 12. cikkének (3) és (4) pontjával összhangban legkésőbb a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül – helyesbíti vagy törli ezeket az adatokat a VIS-ben. Ha a kérelmet a felelős tagállamtól eltérő tagállamhoz nyújtják be, annak a tagállamnak a hatóságai, amelyhez a kérelmet benyújtották, hétnapos határidőn belül kapcsolatba lépnek a felelős tagállam hatóságaival. A felelős tagállam egy hónapon belül ellenőrzi az adatok pontosságát, valamint a VIS-ben való feldolgozásuk jogszerűségét. Az a tagállam, amely kapcsolatba lépett a felelős tagállam hatóságával, tájékoztatja az érintett személyeket kérelmük továbbításáról, valamint a további eljárásról.

(3)  Ha a felelős tagállam nem ért egyet azzal az állítással, hogy a VIS-ben rögzített adat ténylegesen pontatlan vagy jogellenesen került rögzítésre, haladéktalanul közigazgatási határozatot fogad el, írásban megmagyarázva az érintett személynek, hogy miért nem kívánja helyesbíteni vagy törölni a rá vonatkozó adatot.

(4)  E határozatban tájékoztatni kell az érintett személyt arról is, hogy a (2) bekezdésben említett kérelem tárgyában hozott határozattal szemben lehetősége van kifogással élni, valamint adott esetben arról, hogyan nyújthat be keresetet vagy panaszt az illetékes hatóságokhoz vagy bíróságokhoz, és hogy ehhez – többek között az illetékes nemzeti felügyeleti hatóságoktól – az adott személy hogyan vehet igénybe segítséget.

(5)  A (2) bekezdés szerint benyújtott kérelmeknek tartalmazniuk kell az érintett személy személyazonosságának megállapításához szükséges információkat. Ezek az információk kizárólag a (2) bekezdésben említett jogok gyakorlásának lehetővé tételére használhatók fel.

(6)  A felelős tagállam írásos dokumentum formájában feljegyzést készít a (2) bekezdésben említett kérelem benyújtásáról és kezelésének módjáról. Ezt a dokumentumot haladéktalanul, de legkésőbb a (2) bekezdés második albekezdésében említett, az adatok helyesbítésére vagy törlésére vonatkozó határozat, illetve a (3) bekezdésben említett határozat időpontjától számított hét napon belül az nemzeti adatvédelmi felügyeleti hatóságok rendelkezésére bocsátja.” [Mód. 138]

31b.  A 39. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„39. cikk

Együttműködés az adatvédelemi jogok biztosítására

(1)  A tagállamok illetékes hatóságai aktívan együttműködnek a 38. cikkben meghatározott jogok betartásában.

(2)  Az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikke (1) bekezdésében említett felügyeleti hatóság kérésre minden tagállamban segítséget és tanácsot nyújt az érintett számára azon jogának a gyakorlásában, hogy a rá vonatkozó személyes adatokat az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban helyesbítsék, kiegészítsék vagy töröljék, illetve kezelésüket korlátozzák.

Az első albekezdésben említett célok elérése érdekében az adatokat továbbító felelős tagállam felügyeleti hatósága és annak a tagállamnak a felügyeleti hatósága, amelyhez a kérelmet intézték, együttműködnek egymással.” [Mód. 139]

31c.  A 40. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„40. cikk

Szankciók

(1)  Az (EU) 2016/679 rendelet 77. és 79. cikkének sérelme nélkül minden tagállamban bármely személynek joga van kereset benyújtására vagy panasztételre azon tagállam illetékes hatóságai vagy bírósága előtt, amely visszautasította az e rendelet 38. cikkében meghatározott, a rá vonatkozó adatokhoz való hozzáférési jogot vagy az ilyen adatra vonatkozó helyesbítési, kiegészítési, illetve törlési jogot. A keresetindítás vagy panasztétel joga azokban az esetekben is fennáll, amikor a hozzáférés, helyesbítés, kiegészítés vagy törlés iránti kérelemre a 38. cikkben előírt határidőkön belül nem érkezett válasz, illetve amikor az adatkezelő egyáltalán nem foglalkozott a kérelemmel.

(2)  Az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkének (1) bekezdésében említett felügyeleti hatóság által nyújtott segítség a teljes eljárás folyamán igénybe vehető.” [Mód. 140]

31d.  A 41. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„41. cikk

A nemzeti felügyeleti hatóság által gyakorolt felügyelet

(1)  Minden tagállam biztosítja, hogy az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkének (1) bekezdésében említett felügyeleti hatóság független módon figyelemmel kísérje a személyes adatok adott tagállam általi, e rendelet szerinti kezelésének jogszerűségét.

(2)  Az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkének (1) bekezdésében említett felügyeleti hatóság vagy hatóságok biztosítják a felelős nemzeti hatóságok által végzett adatkezelési műveleteknek a vonatkozó nemzetközi ellenőrzési előírásoknak megfelelő, legalább háromévente történő ellenőrzését. Az ellenőrzés eredményét figyelembe lehet venni az 1053/2013/EU tanácsi rendelettel létrehozott mechanizmus keretében végzett értékelések során. Az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkének (1) bekezdésében említett felügyeleti hatóság évente közzéteszi az adatok helyesbítésére, kiegészítésére vagy törlésére, vagy az adatkezelés korlátozására irányuló kérelmek számát, a kérelmek nyomán hozott intézkedéseket, valamint az érintettek kérelme nyomán végzett helyesbítések, kiegészítések, törlések és az adatkezelés korlátozásainak számát.

(3)  A tagállamok biztosítják, hogy felügyeleti hatóságuk rendelkezzen az e rendelet alapján ráruházott feladatok ellátásához szükséges erőforrásokkal, valamint hogy tanácsadási céllal e hatóság rendelkezésére álljanak olyan személyek, akik a biometrikus adatokkal kapcsolatban megfelelő ismeretekkel rendelkeznek.

(4)  A tagállamok az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkének (1) bekezdésében említett felügyeleti hatóság rendelkezésére bocsátják a kért információkat, különösen az e rendeletben meghatározott felelősségi körének megfelelően folytatott tevékenységekre vonatkozó információkat. A tagállamok biztosítják az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott felügyeleti hatóság számára a naplóikhoz való hozzáférést, valamint mindenkor lehetővé teszik számára az interoperabilitással összefüggésbe hozható létesítményeikbe történő bejutást.” [Mód. 141]

31e.  A 42. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„42. cikk

Az európai adatvédelmi biztos által gyakorolt felügyelet

(1)  Az európai adatvédelmi biztos felelős az eu-LISA, az Europol és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által az e rendelet alapján végzett személyesadat-kezelési tevékenységek felügyeletéért és annak biztosításáért, hogy az ilyen tevékenységeket az (EU) 2018/1725 rendelettel és e rendelettel összhangban végezzék.

(2)  Az európai adatvédelmi biztos biztosítja az eu-LISA által folytatott, a személyes adatok feldolgozását érintő tevékenységek legalább háromévente történő, a vonatkozó nemzetközi ellenőrzési előírásoknak megfelelő ellenőrzését. Az ellenőrzésről készült jelentést meg kell küldeni az Európai Parlament, a Tanács, az eu-LISA, a Bizottság és a tagállamok számára. Az eu-LISA a jelentések elfogadása előtt lehetőséget kap észrevételeinek megtételére.

(3)  Az eu-LISA megadja az európai adatvédelmi biztos által kért információt, hozzáférést biztosít számára minden dokumentumhoz és azoknak a 22r., 34. és 45b. cikkben említett naplóihoz, valamint megengedi az európai adatvédelmi biztos számára, hogy bármely időben, valamennyi létesítményébe bejusson.” [Mód. 142]

32.  a 43. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: "

„(1) Az európai adatvédelmi biztos nemzeti részvételt igénylő sajátos kérdésekben szoros együttműködést folytat a nemzeti ellenőrző szervekkel, különösen akkor, ha az európai adatvédelmi biztos vagy egy nemzeti ellenőrző szerv súlyos eltéréseket talál a tagállamok gyakorlatai között, vagy az interoperabilitási elemek kommunikációs csatornáin zajló, potenciálisan jogszerűtlen adattovábbítást tár fel, illetőleg az egy vagy több nemzeti ellenőrző szerv által e rendelet végrehajtásával és értelmezésével kapcsolatban feltett kérdésekkel összefüggésben.

(2)  Az (1) bekezdésben említett esetekben az (EU) XXXX/2018 rendelet [a felülvizsgált 45/2001/EK rendelet] 62. cikkével összhangban összehangolt felügyeletet kell biztosítani.”; [Mód. 143]

32a.  A 43. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„43. cikk

A nemzeti felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos közötti együttműködés

(1)  A felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos – hatáskörük keretein belül eljárva – aktívan együttműködnek egymással, hogy biztosítsák az interoperabilitási elemek és az e rendelet egyéb rendelkezéseinek összehangolt felügyeletét.

(2)  Az európai adatvédelmi biztos és a felügyeleti hatóságok egymással megosztják a releváns információkat, segítik egymást az ellenőrzések és vizsgálatok lefolytatása során, megvizsgálják az e rendelet értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerült nehézségeket, felmérik a független felügyelet gyakorlása vagy az érintett jogainak gyakorlása kapcsán felmerülő problémákat, összehangolt javaslatokat dolgoznak ki a problémák közös megoldására, és szükség szerint terjesztik az adatvédelmi jogokkal kapcsolatos ismereteket.

(3)  A (2) bekezdés céljából a felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos évente legalább kétszer üléseznek az Európai Adatvédelmi Testület keretében. E találkozók költségei és azok megszervezése az Európai Adatvédelmi Testületet terheli. Az első találkozó alkalmával eljárási szabályzatot kell elfogadni. A további munkamódszereket szükség esetén közösen kell kidolgozniuk.

(4)  A tevékenységekről készített együttes jelentést az Európai Adatvédelmi Testületnek kétévente meg kell küldenie az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, az Europol, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és az eu-LISA számára. A jelentésben valamennyi tagállamra vonatkozóan szerepelnie kell egy, az adott tagállam felügyeleti hatósága által összeállított fejezetnek.” [Mód. 144]

32b.  A 44. cikket el kell hagyni. [Mód. 145]

33.  A 45. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:"

(3)  A VIS-ben történő biometrikus ellenőrzésre és azonosításra szolgáló ujjnyomatok és arcképmások minőségére, felbontására és felhasználására vonatkozó műszaki előírásokat végrehajtási jogi aktusokban kell meghatározni. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 49. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”

34.  a szöveg a következő 45a. cikkel egészül ki:"

„45a. cikk

Az adatok felhasználása jelentésekhez és statisztikákhoz

(1)  A tagállamok illetékes hatóságai, a Bizottság, az eu-LISA és az (EU) 2016/1624 rendelettel létrehozott Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség kellően felhatalmazott személyzete kizárólag jelentések és statisztikák összeállítása céljából, az adatok teljes mértékben anonimizált jellege következtében az egyéni személyazonosítás lehetősége nélkül hozzáférést kapnak a következő adatokhoz: [Mód. 147]

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség megfelelő felhatalmazással rendelkező személyi állománya lekérdezés céljából hozzáférhet az első albekezdésben szereplő adatokhoz az (EU) 2016/1624 rendelet 11. és 13. cikke szerinti kockázatelemzések és sebezhetőségi értékelések elvégzése céljából.

(2)  E cikk (1) bekezdésének alkalmazásában az eu‑LISA az (1) bekezdésben említett adatokat a[z interoperabilitásról (határok és vízumok) szóló] 2018/XX rendelet 39. cikkében említett, a jelentések és statisztikák központi adattárában tárolja.

(3)  Az eu-LISA által a VIS működésének nyomon követése érdekében bevezetett, az 50. cikk (1) bekezdésében említett eljárások magukban foglalják az e nyomon követést biztosító rendszeres időközönkénti statisztikák készítésének lehetőségét is.

(4)  Az eu-LISA negyedévente összeállítja a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó VIS-adatok alapján elkészített statisztikákat, amelyek a vízumkérelmek benyújtásának helyszínei szerint mutatják be különösen a következőket:

A napi statisztikákat a jelentések és statisztikák központi adattárában kell tárolni.

(5)  Az eu-LISA negyedévente összeállítja a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra és tartózkodási engedélyekre vonatkozó VIS-adatok alapján elkészített statisztikákat, amelyek a helyszínek szerint mutatják be különösen a következőket:

(6)  A statisztikai adatokból minden év végén összeállítják az adott évre vonatkozó negyedéves statisztikákat éves jelentést. A statisztikáknak tagállamok szerinti bontásban kell tartalmazniuk az adatokat. A jelentést közzé kell tenni és továbbítani kell az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek, az európai adatvédelmi biztosnak és a nemzeti felügyeleti hatóságoknak. [Mód. 153]

(7)  Az eu-LISA a Bizottság kérésére annak rendelkezésére bocsátja a közös vízumpolitika vagy a migrációs politika végrehajtásához kapcsolódó konkrét szempontok – ideértve az 1053/2013/EU rendelet alkalmazásával kapcsolatos szempontokat is – alapján készített statisztikákat.”;

35.  a szöveg a következő 45b., 45c., 45d. és 45e. cikkel egészül ki:"

„45b. cikk

A fuvarozók ellenőrzési célú hozzáférése az adatokhoz

(1)  A Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 26. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti kötelezettségeik teljesítése céljából a légi fuvarozók, a tengeri fuvarozók és a menetrend szerinti távolsági autóbuszokkal csoportokat szállító nemzetközi fuvarozók lekérdezést küldenek a VIS-nek annak ellenőrzésére, hogy a rövid távú tartózkodásra jogosító vízummal, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok rendelkeznek-e érvényes rövid távú tartózkodásra jogosító vízummal, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal vagy tartózkodási engedéllyel. Ennek érdekében a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok tekintetében a fuvarozóknak – az esettől függően – meg kell adniuk az e rendelet 9. cikke (4) bekezdésének a), b) és c) pontjában, valamint a 22c. cikkben felsorolt adatokat. Amennyiben egy VIS-ben elvégzett lekérdezés miatt nem engedik beszállni az utasokat, a fuvarozónak tájékoztatnia kell erről az utasokat, és rendelkezésükre kell bocsátania a VIS-ben tárolt adatokhoz való hozzáféréshez, valamint az ilyen adatok helyesbítéséhez és törléséhez való jogaik gyakorlásához szükséges eszközöket. [Mód. 154]

(2)  Az (1) bekezdés végrehajtásának vagy az annak alkalmazásával összefüggésben felmerülő esetleges viták rendezésének céljára, az eu-LISA a fuvarozók által a fuvarozók által használatos internetes átjárón keresztül végzett minden adatkezelési műveletről naplót vezet. Ezekben a naplókban fel kell tüntetni minden egyes művelet dátumát és időpontját, a lekérdezésre felhasznált adatokat, a fuvarozók által használatos internetes átjáró által továbbított adatokat és a kérdéses fuvarozó nevét.

A naplókat két évig meg kell őrizni. A naplókat megfelelő intézkedésekkel a jogosulatlan hozzáféréstől védeni kell.

(3)  Az e rendelettel módosított 2004/512/EK határozat 1. cikke (2) bekezdésének A 2a. cikk h) pontjában említett mobil műszaki megoldások használatát is lehetővé tevő – fuvarozói portálhoz, a fuvarozók által használatos internetes átjáróhoz való biztonságos hozzáférés lehetővé teszi a fuvarozók számára, hogy az utas felszállását megelőzően elvégezzék az (1) bekezdés szerinti lekérdezést. E célból a fuvarozók A fuvarozóknak meg kell adniuk az úti okmány géppel olvasható területén szereplő adatok segítségével lekérdezést hajthatnak végre az VIS-ben vizsgálati zónájában található adatokat, és meg kell jelölniük a beutazás helye szerinti tagállamot. Ettől eltérve repülőtéri tranzit esetében a fuvarozó nem köteles ellenőrizni, hogy a harmadik országbeli állampolgár rendelkezik-e érvényes, rövid távú tartózkodásra jogosító vízummal, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal vagy adott esetben tartózkodási engedéllyel. [Mód. 155]

(4)  A VIS annak megjelölésével jelzésével válaszol, hogy a személy rendelkezik-e érvényes rövid távú tartózkodásra jogosító vízummal, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal vagy adott esetben tartózkodási engedéllyel, és OK/NOT OK válaszüzenetet küld a fuvarozóknak. Abban az esetben, ha a 810/2009/EK rendelet 25. cikkének megfelelően korlátozott területi érvényességű, rövid távú tartózkodásra jogosító vízum került kiadásra, a VIS által küldött válasznak egyrészt figyelemmel kell lennie arra, hogy a vízum mely tagállam(ok)ra érvényes, másrészt a fuvarozó által megjelölt, a beutazás helye szerinti tagállamra. A fuvarozók az elküldött információt és a kapott választ az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően tárolhatják. Az OK/NOT OK válaszüzenet nem tekinthető a belépés (EU) 2016/399 rendelet szerinti engedélyezésére vagy megtagadására vonatkozó döntésnek. A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén részletes szabályokat fogad el a fuvarozói portál üzemeltetési feltételeire, valamint az alkalmazandó adatvédelmi és biztonsági szabályokra vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 49. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. [Mód. 156]

(5)  Létre kell hozni egy kizárólag fuvarozók számára elérhető hitelesítési rendszert annak érdekében, hogy a (2) bekezdés alkalmazásában a fuvarozók kellően felhatalmazott alkalmazottai hozzáférjenek a fuvarozók számára fenntartott internetes átjáróhoz. A hitelesítési rendszer kialakításakor figyelemmel kell lenni az információbiztonsági kockázatkezelésre, valamint a beépített és az alapértelmezett adatvédelem elveire. A hitelesítési rendszer elfogadását a Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén végzi, összhangban a 49. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással. [Mód. 157]

(5a)  A fuvarozói portálnak egy olyan különálló, csak olvasható adatbázist kell használnia, amelyet a VIS-ben tárolt adatok minimálisan szükséges részhalmazának egyirányú lehívása útján naponta frissítenek. Az eu-LISA felel a fuvarozói portál és az abban található személyes adatok biztonságáért, továbbá azért a folyamatért, amelynek során a személyes adatokat a különálló, csak olvasható adatbázisba lekérik. [Mód. 158]

(5b)  Az e cikk (1) bekezdésében említett fuvarozókra alkalmazni kell a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határokon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i schengeni megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény (a továbbiakban: a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény) 26. cikkének (2) bekezdésével és a 2001/51/EK tanácsi irányelv 4. cikkével összhangban megállapított szankciókat abban az esetben, amikor olyan harmadik országbeli állampolgárokat fuvaroznak, akik annak ellenére, hogy kötelesek vízumot beszerezni, nem rendelkeznek érvényes vízummal. [Mód. 159]

(5c)  Abban az esetben, ha harmadik országbeli állampolgárok beléptetését megtagadják, az őket légi, tengeri vagy szárazföldi úton a külső határokhoz szállító fuvarozók haladéktalanul kötelesek ismét felelősséget vállalni értük. A határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok felszólítására a fuvarozók kötelesek visszaszállítani a harmadik országbeli állampolgárokat vagy abba a harmadik országba, amelyből odaszállították őket, vagy abba a harmadik országba, amely kiállította az utazáshoz használt úti okmányukat vagy bármely más olyan harmadik országba, amelybe biztosan beengedik őket. [Mód. 160]

(5d)  Az (1) bekezdéstől eltérve, a szárazföldön, távolsági autóbuszokkal csoportokat szállító fuvarozók számára az e rendelet alkalmazásának megkezdésétől számított első három évben az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés opcionális, az (5b) bekezdésben említett rendelkezések pedig ebben az időszakban nem alkalmazandók rájuk. [Mód. 161]

45c. cikk

A fuvarozók adatokhoz való hozzáférésének technikai kivitelezhetetlensége esetén alkalmazandó tartalékeljárások

(1)  Amennyiben a 45b. cikk (1) bekezdésében említett lekérdezés lefolytatása technikailag lehetetlen a VIS bármely részének meghibásodása vagy egyéb, a fuvarozókon kívül álló okok miatt, a fuvarozók mentesülnek azon kötelezettség alól, hogy a fuvarozók számára fenntartott internetes átjárón fuvarozói portálon keresztül ellenőrizniük kelljen az érvényes vízum vagy úti okmányok rendelkezésre állását. Amennyiben az igazgató hatóság eu-LISA ilyen hibát észlel, értesíti a fuvarozókat. Emellett a hiba elhárításáról is értesíti a fuvarozókat. Amennyiben az ilyen hibát a fuvarozók észlelik, értesíthetik az igazgató hatóságot eu-LISA-t. [Mód. 162]

(1a)  Az e cikk (1) bekezdésében említett esetekben a 45b. cikk (5b) bekezdésében említett szankciók nem szabhatók ki a fuvarozókra. [Mód. 163]

(1b)  Amennyiben a 45b. cikk (1) bekezdésében említett lekérdezés lefolytatása a VIS bármely részének meghibásodásától eltérő okok miatt hosszabb időn keresztül technikailag lehetetlen a fuvarozó számára, a fuvarozó tájékoztatja az eu-LISA-t. [Mód. 164]

(2)  A tartalékeljárások részleteit végrehajtási jogi aktusban kell megállapítani, melyet a 49. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

45d. cikk

Az Európai Határ- és Parti Őrség csapatainak hozzáférése a VIS-adatokhoz

(1)  Az (EU) 2016/1624 európai parlamenti és tanácsi rendelet* 40. cikkének (1) bekezdésében említett feladatok elvégzése és hatáskörök gyakorlása érdekében és az ugyanezen rendelet 40. cikkének (8) bekezdésében biztosított hozzáférésen túl az európai határ- és partvédelmi csapatok tagjai, valamint a visszaküldési műveletekben közreműködő személyzetből álló csapatok tagjai megbízatásuk keretei között jogosultak hozzáférni a VIS-ben rögzített adatokhoz és lekérdezni azokat. [Mód. 165]

(2)  Az (1) bekezdésben említett hozzáférés biztosítása érdekében az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek megfelelő felhatalmazással rendelkező európai határ- és partvédelmi tisztviselőkből álló speciális egységet kell kijelölnie központi hozzáférési pontként. A központi hozzáférési pontnak ellenőriznie kell, hogy a VIS-hez való hozzáférés kérelmezésére vonatkozó, a 45e. cikkben foglalt feltételek teljesülnek-e.

__________

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1624 rendelete (2016. szeptember 14.) az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 251., 2016.9.16., 1. o.).

45e. cikk

Az Európai Határ- és Parti Őrség csapatainak a VIS-adatokhoz való hozzáférésére vonatkozó feltételek és eljárás

(1)  A 45d. cikk (1) bekezdésében említett hozzáférésre tekintettel az európai határ- és partvédelmi csapatok a 45d. cikk (2) bekezdésében említett központi hozzáférési ponttól kérelmezhetik a VIS-ben tárolt összes adathoz vagy adatok egy konkrét csoportjához való hozzáférést. A kérelemben hivatkozni kell a kérelem alapjául szolgáló tagállam határforgalom-ellenőrzésre és határőrizetre és/vagy visszaküldésre vonatkozó műveleti tervére. A hozzáférési kérelem kézhezvételét követően az Európai Határ- és Parti Őrség központi hozzáférési pontja ellenőrzi, hogy teljesülnek-e az (2) bekezdésben előírt hozzáférési feltételek. Amennyiben valamennyi feltétel teljesül, a központi hozzáférési pont kellően felhatalmazott személyzete feldolgozza a kérelmet. Azokat a VIS-adatokat, amelyekbe betekintettek, az adatbiztonságot nem veszélyeztető módon továbbítják a csapatnak. [Mód. 166]

(2)  A hozzáférés megszerzését illetően az alábbi feltételek alkalmazandók:

(3)  Az (EU) 2016/1624 rendelet 40. cikkének (3) bekezdése szerint a csapatok tagjai, valamint a visszaküldési műveletekben közreműködő személyzetből álló csapatok tagjai csak a működési helyük szerinti fogadó tagállam határőreinek vagy a visszaküldési feladatokban közreműködő személyzetének utasítására és – főszabályként – azok jelenlétében járhatnak el a VIS-ből származó információra reagálva. A fogadó tagállam felhatalmazhatja a csapatok tagjait arra, hogy a nevében eljárjanak. [Mód. 168]

(4)  Kétség esetén vagy ha a vízum, a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy a tartózkodási engedély birtokosa személyazonosságának ellenőrzése sikertelen, az európai határ- és partvédelmi csapat tagja átadja a személyt a fogadó tagállam határőrének.

(5)  A csapatok tagjai VIS-adatokba való betekintésének a következőképpen kell történnie:

(6)  Amennyiben az ilyen hozzáférés és keresés a VIS-ben találatot eredményez, arról értesíteni kell a fogadó tagállamot.

(7)  Az európai határ- és partvédelmi csapatok vagy a visszaküldési műveletekben közreműködő személyzetből álló csapatok valamely tagja által a VIS-ben végzett adatkezelési műveletekre vonatkozó minden naplót az igazgató hatóság vezet a 34. cikk rendelkezéseinek megfelelően. [Mód. 169]

(8)  Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség csapatai által végzett minden egyes hozzáférést és minden lekérdezést naplózni kell a 34. cikk rendelkezéseinek megfelelően, valamint rögzíteni kell minden alkalmat, amikor felhasználják azokat az adatokat, amelyekhez az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség hozzáfért. [Mód. 170]

(9)  Tilos a VIS bármely részét adatgyűjtés és -kezelés céljából összekapcsolni bármilyen, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által vagy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnél üzemeltetett számítógépes rendszerrel, valamint tilos átküldeni egy ilyen rendszerbe azokat a VIS-ben foglalt adatokat, amelyekhez az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség hozzáfér, kivéve ha az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról szóló rendelet alkalmazásában erre a feladatok ellátása céljából van szükség. Tilos a VIS bármely részét letölteni. A hozzáférések és lekérdezések naplózása nem minősülhet a VIS-adatok jogellenes letöltésének vagy másolásának. [Mód. 171]

(10)  Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek az adatok biztonságának 32. cikkben előírt biztosítására irányuló intézkedéseket kell elfogadnia és alkalmaznia.”;

35a.  A 46., a 47. és a 48. cikket el kell hagyni. [Mód. 172, 173 és 174]

35b.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:"

„48a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)   A Bizottságnak a 9cb. cikk és a 23. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól [e rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 9cb. és a 23. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásáról haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)   A 9cb. cikk és a 23. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.” [Mód. 175]

36.  a 49. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„49. cikk

Bizottsági eljárás

(1)  A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet* értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

____________

* Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).”;

37.  a szöveg a következő 49a. cikkel egészül ki:"

„49a. cikk

Tanácsadó csoport

Az eu-LISA tanácsadó csoportot hoz létre, amely biztosítja az eu-LISA számára a VIS-szel kapcsolatos szakértelmet, különösen az ügynökség éves munkaprogramjának és éves tevékenységi jelentésének elkészítésével összefüggésben.” ;

38.  a 50. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„50. cikk

Az alapvető jogokra gyakorolt hatás nyomon követés követése és értékelése értékelés [Mód. 176]

(1)  Az igazgató hatóság eu-LISA gondoskodik olyan eljárásokról, amelyek ellenőrzik a VIS működését a teljesítménnyel, a költséghatékonysággal, a biztonsággal és a szolgáltatás minőségével kapcsolatban megállapított célkitűzések tekintetében ellenőrzik, és amelyek ellenőrzik az alapvető jogoknak, többek között a személyes adatok védelme jogának, a megkülönböztetésmentességhez való jognak, a gyermek jogának és a hatékony jogorvoslathoz való jognak a biztosítását. [Mód. 177]

(2)  A műszaki karbantartás céljából az igazgató hatóság hozzáféréssel rendelkezik eu-LISA hozzáférést kap a VIS-ben végzett feldolgozási kezelési műveletekkel kapcsolatos szükséges információkhoz. [Mód. 178]

(3)  Az eu-LISA kétévente jelentést készít nyújt beaz Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak a VIS műszaki működéséről, beleértve annak biztonságosságát és költségeit is. E jelentés magában foglalja a projekt és a kapcsolódó költségek jelenlegi alakulásának és előrehaladásának áttekintését, a pénzügyi hatások értékelését, valamint a rendszer általános költségeit befolyásoló esetleges technikai problémákkal és kockázatokkal kapcsolatos tájékoztatást. [Mód. 179]

(3a)  A fejlesztési folyamat késedelme esetén eu-LISA a lehető leghamarabb tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a késedelem okairól, valamint időbeli és pénzügyi következményeiről. [Mód. 180]

(4)  A különleges információk közzétételére irányadó nemzeti jogszabályok rendelkezéseinek betartása mellett minden tagállam és az Europol éves jelentést készít a VIS-adatokhoz való bűnüldözési célú hozzáférés hatékonyságáról, amely információkat és statisztikákat tartalmaz az alábbiakról:

A tagállamok és az Europol éves jelentéseit a következő év június 30-ig kell eljuttatni a Bizottsághoz. A Bizottság egy átfogó jelentésben foglalja össze az éves jelentéseket, amelyet ugyanezen év december 30-ig kell közzétenni. [Mód. 184]

(5)  A Bizottság négyévente kétévente átfogó értékelést készít a VIS-ről. Ez az átfogó értékelés tartalmazza az elért eredményeknek a célkitűzések és a viselt költségek fényében történő vizsgálatát, annak felülvizsgálatát, hogy az alapul szolgáló megfontolások továbbra is érvényesek-e, valamint azoknak az alapvető jogokra gyakorolt hatását, e rendelet VIS-re való alkalmazásának és a VIS biztonságának vizsgálatát, a 31. cikkben említett rendelkezések alkalmazását, valamint a jövőbeni működésre vonatkozó esetleges következtetéseket. A Bizottság az értékelést megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. [Mód. 185]

(6)  A tagállamok az igazgató hatóság és a Bizottság rendelkezésére bocsátják a (3), (4) és (5) bekezdésben említett jelentések elkészítéséhez szükséges információkat.

(7)  Az igazgató hatóság a Bizottság rendelkezésére bocsátja a (5) bekezdésben említett átfogó értékeléshez szükséges információkat.”;

39.  az 1. melléklet címe helyébe a következő szöveg lép:"

„A 31. cikk (1) bekezdésében említett nemzetközi szervezetek listája”; [Mód. 186]

40.  a szöveg a 22. cikk után a következő IIIa. és IIIb. fejezettel egészül ki:"

„IIIa. FEJEZET

A HOSSZÚ TÁVÚ TARTÓZKODÁSRA JOGOSÍTÓ VÍZUMOKRA ÉS A TARTÓZKODÁSI ENGEDÉLYEKRE VONATKOZÓ ADATOK BEVITELE ÉS HASZNÁLATA

22a. cikk

A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély iránti kérelemre vonatkozó határozat alapján történő adatbeviteli eljárás

(1)  A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély iránti kérelemről hozott határozat alapján a határozatot hozó hatóság a 22c. vagy 22d. cikkben említett adatok bevitelével késedelem nélkül létrehozza az egyéni aktát a VIS-ben.

(1a)  A határozat kiadására hatáskörrel rendelkező hatóság a határozat kibocsátása előtt egyéni aktát hoz létre. [Mód. 187]

(2)  Az egyéni akta létrehozását követően a VIS automatikusan elindítja a 22b. cikk szerinti lekérdezést.

(3)  Amennyiben a jogosult egy csoport tagjaként vagy családtagjával együtt nyújtotta be kérelmét, a hatóság a csoportba tartozó minden személy tekintetében külön egyéni aktát hoz létre, és összekapcsolja a kérelmet közösen benyújtó, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot vagy tartózkodási engedélyt szerző személyek aktáit. A szülők vagy a törvényes gondviselők kérelmeit nem szabd különválasztani gyermekeikétől. [Mód. 188]

(4)  Ha egyes adatokat az uniós vagy nemzeti jogszabályok szerint nem kell megadni vagy azok tényszerűen nem adhatók meg, az érintett adatmező(k)be a »nem alkalmazható« megjegyzést kell írni. Az ujjlenyomatok esetében a rendszer megengedi, hogy megkülönböztessék azokat az eseteket, amikor az uniós vagy nemzeti jogszabályok szerint nem kell megadni az ujjlenyomatot, valamint azokat, amikor azok tényszerűen nem adhatók meg.

22b. cikk

A más rendszerekre vonatkozó lekérdezések

(1)  Kizárólag annak vizsgálata céljából, hogy az adott személy az (EU) 2016/399 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének e) pontja értelmében veszélyt jelenthet-e a tagállamok közrendjére vagy belső biztonságára vagy közegészségügyére, a VIS automatikusan feldolgozza az aktákat egy vagy több esetleges találat azonosítása érdekében. A VIS minden egyes aktát egyedileg vizsgál meg. [Mód. 189]

(2)  Minden alkalommal, amikor a 22d. 22c. cikk alapján hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély kiállítására vagy elutasítására vonatkozó engedéllyel kapcsolatos egyéni akta létrehozására kerül sor, a VIS [az interoperabilitásról (határok és vízumok) szóló rendelet] 6. cikkének (1) bekezdésében meghatározott európai keresőportál segítségével lekérdezést indít annak érdekében, hogy összehasonlítsa az e rendelet 22c. cikke (2) bekezdésének a), b), c), f) és g) pontjában említett megfelelő adatokat a VIS-ben, a Schengeni Információs Rendszerben (SIS), a határregisztrációs rendszerben (EES), az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerben (ETIAS) – ideértve az [Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer létrehozásáról szóló] (EU) 2018/XX rendelet 29. cikkében említett figyelőlistát, [a terrorista bűncselekményekre és a súlyos bűncselekmények egyéb formáira vonatkozó büntetőítéletek tekintetében az ECRIS-TCN rendszert], az Europol-adatokat, az Interpol ellopott és elvesztett úti okmányokat tartalmazó adatbázisát (SLTD), valamint az az Interpol figyelmeztető jelzésekkel társított úti okmányokat tartalmazó adatbázisát (Interpol TDAWN) is – megtalálható nyilvántartásban, fájlban vagy figyelmeztető jelzésben szereplő megfelelő adatokkal. A VIS ellenőrzi, hogy:

E bekezdés nem akadályozhatja a menedékjog iránti kérelem bármilyen okból történő benyújtását. Az olyan, a költségviselő által elkövetett erőszakos bűncselekmények áldozata által benyújtott vízumkérelem esetében, mint a családon belüli erőszak vagy emberkereskedelem, a VIS-hez benyújtott aktát az áldozat további kockázatoktól való védelme érdekében el kell különíteni az költségviselő aktájától.

A hibás találatok kockázatának elkerülése érdekében egy biometrikus adatokkal foglalkozó szakértőnek manuálisan ellenőriznie kell minden olyan, 14 évnél fiatalabb gyermekre vagy 75 évnél idősebb személyre vonatkozó lekérést, amely az egyezést megelőzően több mint öt évvel rögzített biometrikus azonosítókon alapul, illetve amely nem erősíti meg a harmadik ország állampolgárának személyazonosságát. [Mód. 190]

(3)  A VIS hozzáad az egyéni aktához egy hivatkozást a (2) és (5) bekezdés alapján előforduló bármely találat esetén. Emellett a VIS – adott esetben – azonosítja a találato(ka)t kiváltó adatokat bevivő vagy szolgáltató tagállamo(ka)t vagy az Europol-t, és ezt feljegyezi az egyéni aktában. Az esetleges találatra és az adatok kibocsátójára vonatkozó hivatkozáson kívül semmilyen információt nem szabad rögzíteni. [Mód. 191]

(3a)  Az SLTD-adatbázisban végrehajtott keresés során az európai keresőportál felhasználói által indított lekérdezéshez használt adatokat nem szabad megosztani az Interpol adatainak tulajdonosaival. [Mód. 192]

(4)  A 2. cikk (2) bekezdése f) pontjának alkalmazásában a hosszú távú tartózkodásra jogosító kiállított vagy meghosszabbított vízumok tekintetében a 22b. az e cikk (2) bekezdése alapján lefolytatott lekérdezések összehasonlítják a 22c. cikk (2) bekezdésében említett releváns adatokat és a SIS-ben szereplő adatokat, annak megállapítása érdekében, hogy a birtokos nem áll-e az alábbi figyelmeztető jelzések egyikének hatálya alatt: [Mód. 193]

Amennyiben az e bekezdés szerinti összehasonlítás egy vagy több találatot hoz, a VIS automatizált értesítést küld a lekérdezést elindító tagállam központi hatóságának és meghozza a megfelelő további intézkedéseket. A 9a. cikk (5a), (5b), (5c) és (5d) bekezdését, valamint a 9c., 9ca. és 9cb. cikkeket értelemszerűen kell alkalmazni, az alábbi különös rendelkezéseknek megfelelően. [Mód. 195]

(5)  Az EES-, ETIAS- és VIS-adatok (2) bekezdés szerinti összehasonlítása tekintetében a találatokat az utazási engedély, a beutazás vagy a vízum biztonsági okokból történő elutasítására kell korlátozni.

(6)  Amennyiben a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot vagy a tartózkodási engedélyt egy tagállam konzuli hatósága bocsátotta ki vagy hosszabbította meg, a 9a. cikket kell alkalmazni. [Mód. 196]

(7)  Amennyiben a tartózkodási engedélyt a tagállam területén lévő hatóság bocsátotta ki vagy hosszabbította meg, illetve a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot a tagállam területén lévő hatóság hosszabbította meg, a következőket kell alkalmazni:

22c. cikk

A kiállított hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra vagy tartózkodási engedélyekre vonatkozó egyéni akták elkészítése

22d. cikk

A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély elutasításának egyes eseteiben létrehozandó egyéni akták

22e. cikk

Kiegészítő adatok a visszavont hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumhoz vagy tartózkodási engedélyhez

(1)  A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély visszavonásáról vagy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum érvényességi idejének lerövidítéséről szóló határozat meghozatalakor a határozatot hozó vízumhatóság a következő adatokkal egészíti ki az egyéni aktát:

(2)  Az egyéni akta tartalmazza a 22d. cikk h) pontjával összhangban a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély visszavonásának vagy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum érvényességi ideje lerövidítésének okát (okait) is.

22f. cikk

Kiegészítő adatok a meghosszabbított hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumhoz vagy tartózkodási engedélyhez

22g. cikk

Az adatokhoz való hozzáférés a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és tartózkodási engedélyek külső határátkelőhelyeken történő ellenőrzéshez

(1)  A dokumentum birtokosa személyazonosságának és/vagy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély hitelességének és érvényességének, valamint annak ellenőrzésének kizárólagos céljából, hogy a személy az (EU) 2016/399 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének e) pontja szerint nem jelent veszélyt a tagállamok közrendjére vagy belső biztonságára vagy közegészségügyére, a külső határátkelőhelyeken lefolytatott ellenőrzések tekintetében a rendelet szerint illetékes hatóság a dokumentum számának segítségével kereséseket folytathat le az e rendelet 22c. cikke (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett adatok között. [Mód. 204]

(2)  Ha az (1) bekezdésben felsorolt adatokkal végzett keresés azt jelzi, hogy a dokumentum birtokosáról van a VIS-ben rögzített adat, az illetékes határellenőrző hatóság kizárólag az (1) bekezdésben említett célokból tekinthet bele az egyéni akta következő adataiba:

22h. cikk

Az adatokhoz való hozzáférés a tagállamok területén végzett ellenőrzés céljából

(1)  A tagállamok területén a tagállamok területére történő beutazásra, ott-tartózkodásra és letelepedésre vonatkozó feltételek teljesülését ellenőrző illetékes hatóságok és –adott esetben – a rendőrség kizárólag a dokumentum birtokosa személyazonosságának és/vagy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély hitelességének és érvényességének ellenőrzése , valamint annak ellenőrzésének céljából hozzáférnek hogy a személy nem jelent veszélyt a tagállamok közrendjére, belső biztonságára vagy közegészségügyére, a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély száma alapján az e rendelet 22c. cikke (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett adatokkal együtt történő kereséshez férnek hozzá. [Mód. 206]

(2)  Amennyiben a (1) bekezdésben felsorolt adatokkal végzett keresés azt mutatja, hogy a VIS tartalmaz a birtokosra vonatkozó adatot, az illetékes hatóság – kizárólag az (1) bekezdésben említett célokból – az alábbi adatok lekérdezése érdekében betekinthet az egyéni aktába, valamint – adott esetben – a 22a. cikk (4) bekezdése szerint kapcsolódó aktá(k)ba:

22i. cikk

Az adatokhoz való hozzáférés a nemzetközi védelem iránti kérelem elbírálásáért való felelősség megállapításához

(1)  A 604/2013/EU rendelet 12. cikkével összhangban, kizárólag a nemzetközi védelem iránti kérelem elbírálásáért felelős tagállam meghatározásának céljából az illetékes menekültügyi hatóságok a nemzetközi védelmet kérelmező személy ujjlenyomatával történő kereséshez férnek hozzá.

Amennyiben a nemzetközi védelmet kérelmező személy ujjlenyomata nem használható vagy az ujjnyomattal végzett keresés eredménytelen, a keresést a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély számának segítségével kell lefolytatni a 22c. cikk (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett adatokkal együtt.

(2)  Amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt adatokkal végzett keresés azt mutatja, hogy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy a tartózkodási engedély szerepel a VIS-ben, az illetékes menekültügyi hatóság – kizárólag az (1) bekezdésben említett célokból – az alábbi adatok lekérdezése érdekében betekinthet a kérelemfájlba, valamint a g) pontban felsorolt adatok tekintetében a 22a. cikk (4) bekezdésével összhangban a házastársak és gyermekek kapcsolódó kérelemfájljába (kérelemfájljaiba).

(3)  A VIS-be az e cikk (1) és (2) bekezdése szerint történő betekintést kizárólag a 603/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet* 27. cikkében említett, kijelölt nemzeti hatóságok végezhetik.

22j. cikk

Az adatokhoz való hozzáférés a nemzetközi védelem iránti kérelem elbírálásához

(1)  A 603/2013/EU rendelet 27. cikkével összhangban, kizárólag a nemzetközi védelem iránti kérelem elbírálásának céljából, az illetékes menekültügyi hatóságok a nemzetközi védelmet kérelmező személy ujjlenyomata alapján történő keresés céljából rendelkeznek hozzáférési joggal.

Amennyiben a nemzetközi védelmet kérelmező személy ujjlenyomata nem használható vagy az ujjnyomattal való keresés sikertelen, a keresést a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodásra jogosító engedély számának segítségével kell lefolytatni a 22c. cikk (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában vagy a 22d. cikk a), b), c) és f) pontjában említett adatokkal együtt.

(2)  Amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt adatokkal végzett keresés azt mutatja, hogy a VIS tartalmaz a nemzetközi védelmet kérelmező személyre vonatkozó adatot, az illetékes menekültügyi hatóság – kizárólag az (1) bekezdésben említett célokból – betekinthet a kérelmező 22c., 22d., 22e. és 22f. cikkben említett kiállított, elutasított, visszavont vagy meghosszabbított hosszú távú tartózkodásra jogosító vízuma vagy tartózkodási engedélye tekintetében bejegyzett adatokba, valamint a 22a. cikk (3) bekezdése szerint a kapcsolódó kérelemfájl(ok)ban szereplő adatokba.

(3)  A VIS-be az e cikk (1) és (2) bekezdése szerint történő betekintést kizárólag a 603/2013/EU rendelet 27. cikkében említett, kijelölt nemzeti hatóságok végezhetik.

IIIb. FEJEZET

A VIS-hez való bűnüldözési célú hozzáférésre vonatkozó eljárás és feltételek

22k. cikk

A tagállamok kijelölt hatóságai

(1)  A tagállamok kijelölik azokat a hatóságokat, amelyek terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása céljából a 22n. cikkben említett megfelelő és szigorúan meghatározott körülmények között hozzáférhetnek a VIS-ben tárolt adatokhoz. Az említett hatóságoknak kizárólag az eltűnt, valamint a súlyos bűncselekmények áldozatául esett gyermekek védelme céljából szabad betekintenie a 12 év alatti gyermekek adataiba. [Mód. 208]

(2)  Minden tagállam szigorúan korlátozott listát vezet a kijelölt hatóságokról. Minden tagállam értesíti az eu-LISA-t és a Bizottságot a kijelölt hatóságairól, és ezt az értesítést bármikor módosíthatja vagy felválthatja. [Mód. 209]

(3)  Minden tagállam kijelöl egy központi hozzáférési pontot, amely hozzáféréssel rendelkezik a VIS-hez. A központi hozzáférési pontnak ellenőriznie kell, hogy a VIS-hez való hozzáférés kérelmezésére vonatkozó, a 22n. cikkben foglalt feltételek teljesülnek-e.A kijelölt hatóság és a központi hozzáférési pont tartozhat ugyanazon szervezethez – amennyiben ezt a nemzeti jog megengedi –, azonban a központi hozzáférési pontnak az e rendelet szerinti feladatai elvégzése során a kijelölt hatóságoktól teljesen függetlenül kell eljárnia.

A központi hozzáférési pontnak a kijelölt hatóságoktól el kell különülnie, és az általa függetlenül elvégzendő ellenőrzés kimenetelét illetően nem fogadhat el tőlük utasításokat.

A tagállamok egynél több központi hozzáférési pontot is kijelölhetnek, hogy szervezeti és közigazgatási struktúrájukat tükrözzék alkotmányos vagy jogi kötelezettségeik teljesítése során.

(4)  Minden tagállam értesíti az eu-LISA-t és a Bizottságot a központi hozzáférési pontjáról, és ezt az értesítést bármikor módosíthatja vagy felválthatja.

(5)  Nemzeti szinten valamennyi tagállam jegyzékbe veszi a kijelölt hatóságok azon operatív egységeit, amelyek a központi hozzáférési pont(ok)on keresztül kérelmezhetik a VIS-ben tárolt adatokhoz való hozzáférést.

(6)  A VIS-hez való hozzáférés kizárólag a központi hozzáférési pont(ok) kellően felhatalmazott személyzete számára engedélyezhető, a 22m. és a 22n. cikkel összhangban.

22l. cikk

Az Europol

(1)  Az Europol az egyik operatív egységét kijelöli az »Europol kijelölt hatóságaként«, amelyet felhatalmaz arra, hogy a (2) bekezdésben említett, a VIS céljára kijelölt központi hozzáférési ponton keresztül kérelmezze a VIS-hez való hozzáférést a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzésére, felderítésére és nyomozására irányuló tagállami fellépések támogatása és megerősítése érdekében.

(2)  Az Europol kellően felhatalmazott Europol-tisztviselőkből álló speciális egységet jelöl ki központi hozzáférési pontként. A központi hozzáférési pontnak ellenőriznie kell, hogy a VIS-hez való hozzáférés kérelmezésére vonatkozó, a 22p. cikkben foglalt feltételek teljesülnek-e.

A központi hozzáférési pont az e rendelet szerinti feladatai teljesítése során teljesen függetlenül jár el, és az ellenőrzés kimenetelét illetően nem fogad el utasításokat az (1) bekezdésben említett kijelölt Europol-hatóságtól. [Mód. 210]

22m. cikk

A VIS-hez való bűnüldözési célú hozzáférésre vonatkozó eljárás

(1)  A 22k. cikk (5) bekezdésében említett operatív egységek a VIS-ben tárolt adatokhoz való hozzáférés céljából indokolással ellátott elektronikus vagy írásbeli kérelmet nyújtanak be a 22k. cikk (3) bekezdésében említett központi hozzáférési pontokhoz. A hozzáférési kérelem kézhezvételét követően a központi hozzáférési pont(ok) ellenőrzi(k), hogy teljesülnek-e a 22n. cikkben előírt hozzáférési feltételek. Amennyiben a hozzáférési feltételek teljesülnek, a központi hozzáférési pont(ok)nak fel kell dolgoznia (dolgozniuk) a kérelmeket. A VIS-ben tárolt azon adatokat, amelyekbe betekintettek, az adatbiztonságot nem veszélyeztető módon továbbítják a 22k. cikk (5) bekezdésében említett operatív egységeknek.

(2)  Kivételesen sürgős esetben, amikor terrorista bűncselekménnyel vagy egyéb súlyos bűncselekménnyel összefüggésbe hozható, természetes személy életét fenyegető közvetlen veszélyt kell elhárítani, a központi hozzáférési pont(ok)nak azonnal fel kell dolgoznia (dolgozniuk) a kérelmet, és csak utólagosan kell ellenőriznie (ellenőrizniük), hogy teljesült-e a 22n. cikkben foglalt valamennyi feltétel, ideértve a sürgős eset tényleges fennállását is. Az utólagos ellenőrzést a kérelem feldolgozását követően indokolatlan késedelem nélkül, de minden esetben legkésőbb 7 munkanapon belül el kell végezni.

(3)  Amennyiben az utólagos ellenőrzés során megállapítják, hogy a VIS-ben tárolt adatokhoz való hozzáférés indokolatlan volt, minden olyan hatóság, amely hozzáfért ezekhez az adatokhoz, haladéktalanul törli a VIS-ből származó információkat, és értesíti a törlés tényéről a központi hozzáférési pontokat. [Mód. 211]

22n. cikk

A tagállamok kijelölt hatóságainak a VIS-adatokhoz való hozzáférésének feltételei

(1)  Az [interoperabilitásról (határok és vízumok) szóló] 2018/XX rendelet 22. cikkének sérelme nélkül a A kijelölt hatóságok a következő feltételek mindegyikének teljesülése esetén férhetnek hozzá lekérdezés céljából a VIS-hez: [Mód. 212]

(2)  Az (1) bekezdés d) pontjában említett feltételnek nem kell eleget tenni olyan helyzetekben, amelyekben a VIS-hez mint eszközhöz való hozzáférést terrorista bűncselekmény, illetve egyéb súlyos bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személynek, az ilyen bűncselekmény elkövetőjének, vagy ilyen bűncselekmény feltételezett áldozatának korábbi vízumaira vagy a tagállamok területén való engedélyezett tartózkodásának időszakaira vonatkozó adatok felderítése céljából szükséges.

(3)  A VIS-be való betekintésre kizárólag a kérelemben vagy az egyéni aktában szereplő következő adatok valamelyikével végzett keresés útján kerülhet sor: [Mód. 215]

(3a)  A Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az arcképmások személyazonosság megállapítása céljából történő felhasználásához szükséges technológia megvalósíthatóságáról, rendelkezésre állásáról, készenlétéről és megbízhatóságáról. [Mód. 217]

(3b)  A (3) bekezdés e) pontjában említett arcképmás nem lehet az egyedüli keresési kritérium. [Mód. 218]

(4)  Eredményes keresés esetén a VIS-ben végzett lekérdezés nyomán az e bekezdésben cikk (3) bekezdésében felsorolt összes adat, valamint a kérelemben vagy az egyéni aktában rögzített bármely más adat is hozzáférhetővé válik, beleértve bármely dokumentum kiállítására, elutasítására, törlésére, visszavonására vagy meghosszabbítására vonatkozó adatokat. A 9. cikk 4. pontjának l) alpontjában említett, kérelemfájlban rögzített adatokhoz való hozzáférés kizárólag akkor adható meg, ha az adatba való betekintés indokolt, azt kifejezett kérelemben kérték és az független ellenőrzéssel jóváhagyásra került. [Mód. 219]

22o. cikk

A VIS-hez való hozzáférés a meghatározott különös helyzetben lévő személyek személyazonosságának megállapítása érdekében

A 22n. cikk (1) bekezdésétől eltérve, a kijelölt hatóságoknak nem kell az abban a bekezdésben szereplő feltételeket teljesíteniük ahhoz, hogy hozzáférhessenek a VIS-hez az olyan személyek, különösen gyermekek személyazonosságának megállapítása céljából, akik eltűntek, akiket elraboltak, vagy akiket emberkereskedelem áldozataként azonosítottak, illetve az olyan személyek tekintetében, akikre vonatkozóan akik kapcsán alapos okkal feltételezhető,okok állnak fenn a tekintetben, hogy a VIS adatok megismerése elősegíti a személyazonosságuk megállapítását és/vagy hozzájárul az emberkereskedelem konkrét eseteire vonatkozó nyomozáshoz. Ilyen esetekben a kijelölt hatóságok e személyek ujjlenyomatai segítségével végezhetnek kereséseket a VIS-ben. [Mód. 220]

Amennyiben az adott személy ujjlenyomata nem használható fel vagy az ujjnyomattal végzett keresés eredménytelen, a keresést a 9. cikk (4) bekezdésének a) és b) pontjában vagy a 22c. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett adatok alapján végzik el. [Mód. 221]

Találat esetén a VIS hozzáférést biztosít valamennyi, a 9. cikkben , a 22c. cikkben vagy a 22d. cikkben felsorolt adathoz, valamint a 8. cikk (3) és (4) bekezdésében, vagy a 22a. cikk (3) bekezdésében említett adatokhoz. [Mód. 222]

22p. cikk

Az Europol VIS-adatokhoz való hozzáférésére vonatkozó eljárás és feltételek

(1)  Az Europol az VIS-hez lekérdezés céljából a következő feltételek mindegyikének teljesülése esetén férhet hozzá:

(2)  A 22n. cikk (2), (3) és (4) bekezdésében foglalt feltételeket értelemszerűen alkalmazni kell.

(3)  Az Europol kijelölt hatósága a VIS-ben tárolt valamennyi adat vagy egy konkrét adathalmaz lekérdezése céljából indokolással ellátott elektronikus kérelmet nyújt be az Europol 22k. cikk (3) 22l. cikk (2) bekezdésében említett központi hozzáférési pontjához. A hozzáférési kérelem kézhezvételét követően az Europol központi hozzáférési pontja ellenőrzi, hogy teljesülnek-e az (1) és (2) bekezdésben előírt hozzáférési feltételek. Amennyiben valamennyi feltétel teljesül, a központi hozzáférési pont(ok) kellően felhatalmazott személyzete feldolgozza a kérelmet. Azokat a VIS-adatokat, amelyekbe betekintettek, az adatbiztonságot nem veszélyeztető módon továbbítják a 22l. cikk (1) bekezdésében említett operatív egységeknek. [Mód. 223]

(4)  A VIS-ben tárolt adatok lekérdezése során az Europol által megszerzett információk feldolgozásához a származási tagállam engedélyére van szükség. Az ilyen engedélyt az adott tagállam Europol nemzeti egységén keresztül kell beszerezni.

22q. cikk

Naplózás és dokumentáció

(1)  Minden tagállam és az Europol biztosítja, hogy a IIIc. IIIb fejezettel összhangban a VIS adataihoz való hozzáférés iránti kérelmekből származó összes adatkezelési műveletet naplózzák nyilvántartásba vegyék vagy dokumentálják a kérelem elfogadhatóságának ellenőrzése, az adatkezelés jogszerűségének, az adatok sértetlenségének és biztonságának, valamint az alapvető jogokra gyakorolt esetleges hatásainak nyomon követése, valamint önellenőrzés céljaiból.

A nyilvántartásokat vagy dokumentációkat megfelelő intézkedésekkel kell védeni a jogosulatlan hozzáféréstől, és azokat a létrehozataluk után két évvel törölni kell, kivéve, ha egy már megkezdett ellenőrzési eljáráshoz szükség van rájuk. [Mód. 224]

(2)  A napló vagy dokumentáció minden esetben tartalmazza:

(3)  A napló és a dokumentáció csak az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzésére, az alapvető jogokra gyakorolt hatás nyomon követésére,valamint az adatok sértetlenségének és biztonságának nyomon követésére biztosítására használható. Az e rendelet 50. cikkében említett nyomon követés és értékelés céljából kizárólag olyan naplók használhatók fel, amelyek személyes adatokat nem tartalmaznak. Az (EU) 2016/680 irányelv 41. cikkének (1) bekezdésével összhangban létrehozott, a kérelem elfogadhatóságának ellenőrzéséért, valamint az adatkezelés jogszerűségének és az adatok sértetlenségének és biztonságának nyomon követéséért felelős felügyeleti hatóság számára feladatai ellátása céljából, saját kérésére ezekhez a naplókhoz hozzáférést kell biztosítani. [Mód. 226]

22r. cikk

A VIS-adatokhoz való hozzáférés feltételei azon tagállam kijelölt hatóságai számára, amelynek vonatkozásában e rendeletet még nem alkalmazzák

(1)  Azon tagállam kijelölt hatóságai, amelynek vonatkozásában e rendeletet még nem alkalmazzák, betekintés céljából az alábbi feltételek mellett férhetnek hozzá a VIS-hez:

(2)  Az a tagállam, amelynek vonatkozásában e rendeletet még nem alkalmazzák, megfelelő indokolással ellátott, írásos vagy elektronikus úton továbbított kérelem alapján, a 22n. cikk (1) bekezdésében megállapított feltételek teljesülése esetén rendelkezésre bocsátja a vízuminformációit azon tagállamok részére, amelyekre e rendelet alkalmazandó.

_____________

* Az Európai Parlament és a Tanács 603/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség létrehozásáról szóló 1077/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 180., 2013.6.29., 1. o.).”

22ra. cikk

Azon személyes adatok védelme, amelyekhez a IIIb. fejezettel összhangban fértek hozzá

(1)   Minden tagállam biztosítja, hogy az (EU) 2016/680 irányelv alapján elfogadott nemzeti jogszabályok, rendeletek és közigazgatási rendelkezések alkalmazása kiterjedjen nemzeti hatóságaik VIS-hez való, e fejezet szerinti hozzáférésére is, az olyan személyek jogaival összefüggésben is, akiknek az adataihoz ilyen módon fértek hozzá.

(2)   Az (EU) 2016/680 irányelv 41. cikkének (1) bekezdésében említett felügyeleti hatóság nyomon követi a személyes adatokhoz való, az e fejezettel összhangban történő, tagállamok általi hozzáférés jogszerűségét, ideértve a VIS-be és a VIS-ből való adattovábbítást is. E rendelet 41. cikkének (3) és (4) bekezdése ennek megfelelően alkalmazandó.

(3)   Az Europol a személyes adatoknak az e rendelet alapján végzett kezelését az (EU) 2016/794 rendeletnek megfelelően, az európai adatvédelmi biztos felügyelete mellett végzi.

(4)   Azon személyes adatok, amelyekhez a VIS-ben e fejezettel összhangban fértek hozzá, kizárólag olyan konkrét eset megelőzése, felderítése vagy nyomozása céljából kezelhetők, amelyek tekintetében valamely tagállam vagy az Europol az adatokat kikérte.

(5)   Az eu-LISA, a kijelölt hatóságok, a központi hozzáférési pontok és az Europol a 22q. cikkben említettek szerint naplót vezetnek a keresésekről, abból a célból, hogy az (EU) 2016/680 irányelv 41. cikkének (1) bekezdésében említett felügyeleti hatóság és az európai adatvédelmi biztos számára lehetővé tegyék annak nyomon követését, hogy az adatkezelés az uniós és a nemzeti adatvédelmi szabályoknak megfelelően történt-e. Az e célból tárolt adatok kivételével a személyes adatokat és a keresésre vonatkozó bejegyzést 30 nap elteltével valamennyi nemzeti aktából és Europol-aktából törölni kell, kivéve, ha az adatokra és a nyilvántartásra azon konkrét, folyamatban lévő bűnügyi nyomozás kapcsán van szükség, amelynek céljából egy tagállam vagy az Europol a hozzáférést kérelmezte. [Mód. 227]

2. cikk

A 2004/512/EK határozat módosítása hatályon kívül helyezése [Mód. 228]

A 2004/512/EK határozat 1. cikkének 2. bekezdése helyébe a következő szöveg lép: A 2004/512/EK határozat hatályát veszti. Az erre a határozatra történő hivatkozásokat a 767/2008/EK rendeletre történő hivatkozásnak kell tekinteni, és a 2. mellékletben szereplő megfelelési táblázat szerint kell értelmezni."

A központi rendszer, a nemzeti egységes interfészek, a webes szolgáltatás, a fuvarozói portál, és a VIS kommunikációs infrastruktúrája – amennyire csak technikailag lehetséges – megosztottan használják és újrahasznosítják a határregisztrációs rendszer központi rendszerének, a határregisztrációs rendszer nemzeti egységes interfészeinek, az ETIAS fuvarozói portáljának, a határregisztrációs rendszer webes szolgáltatásának, valamint a határregisztrációs rendszer kommunikációs infrastruktúrájának hardver és szoftver elemeit).”. [Mód. 229]

3. cikk

A 810/2009/EK rendelet módosítása

A 810/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.  a 10. cikk (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„c) az 1683/95/EK rendeletben meghatározott előírásoknak megfelelő vagy az első kérelem benyújtásakor és azt követően 59 havonta lehetővé teszi az e rendelet 13. cikkében meghatározott előírásoknak megfelelő arcképmás elkészítésétfényképet nyújt be;.” [Mód. 230]

2.  a 13. cikk a következőképpen módosul:

a)  a (2) bekezdés első francia bekezdése helyébe a következő szöveg lép:."

„– helyben készített és a kérelem benyújtásakor helyben készített arcképmásdigitálisan begyűjtött fénykép;” [Mód. 231]

b)  a (3) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„Amennyiben a kérelmezőtől egy korábbi kérelem kapcsán vett ujjlenyomatok és megfelelő minőségű helyben készített fénykép első alkalommal az új kérelem időpontjánál kevesebb mint 59 hónappal korábban kerültek be a VIS-be, ezen [adatokat] ezeket át lehet kell másolni a későbbi kérelembe.”; [Mód. 232]

c)  a (7) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„a) a 6 év alatti gyermekek és a 70 év feletti személyek;” [Mód. 253]

d)  a (8) bekezdést el kell hagyni;

3.  a 21. cikk a következőképpen módosul:

a)  a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) Valamennyi kérelem esetében keresést kell végrehajtani a VIS-ben a 767/2008/EK rendelet 8. cikkének (2) bekezdésével, 15. cikkével és 9a. cikkével összhangban. A téves elutasítások és azonosítások elkerülése érdekében a tagállamok biztosítják az e cikkekben szereplő összes keresési kritérium teljes körű alkalmazását.”;

b)  a cikk a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:"

A konzulátus számára hozzáférést kell biztosítani a kérelemfájlhoz, és az ahhoz kapcsolt egy vagy több kérelemfájlhoz (ha van ilyen), valamint a 767/2008/EK rendelet 9c. cikke szerint lefolytatott ellenőrzések összes eredményéhez.

(3b)  A vízumhatóságnak igénybe kell vennie a többszörös személyazonosságot felismerő rendszert [az interoperabilitásról (határok és vízumok) szóló] 2018/XX rendelet 4. cikkének 37. bekezdésében említett közös személyazonosítóadat-tárral együtt, a SIS-t, vagy mindkettőt annak érdekében, hogy megvizsgálja a kapcsolt személyazonosságok közötti különbségeket, és a kapcsolat státuszára és jellegére, valamint az érintett személy számára a vízum kiállítására vagy elutasítására vonatkozó határozat meghozatalához szükséges további ellenőrzéseket kell lefolytatnia.

[Az interoperabilitásról (határok és vízumok) szóló] 2018/XX rendelet 59. cikkének (1) bekezdésével összhangban ezt a bekezdést csak a többszörös személyazonosságot felismerő rendszer működésének megkezdése után kell alkalmazni.”;

c)  a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(4) A konzulátus az EES-ből kinyert információk segítségével meggyőződik arról, hogy a kérelmező nem fog tovább tartózkodni a tagállamok területén a tervezettnél vagy az engedélyezett maximális időtartamnál, függetlenül a más tagállam által kiadott, hosszú távú tartózkodásra jogosító nemzeti vízummal vagy tartózkodási engedéllyel engedélyezett lehetséges tartózkodásoktól.”;

4.  a szöveg a következő 21a. cikkel egészül ki:"

„21a. cikk

Egyedi kockázati mutatók

(-1)  Az egyedi kockázati mutató olyan algoritmus, amely lehetővé teszi az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 4. pontjában meghatározott profilalkotást a valamely kérelemben rögzített adatok és a biztonsági, illegális bevándorlással kapcsolatos vagy magas járványügyi kockázatokra utaló egyedi kockázati mutatók összehasonlításával. Az egyedi kockázati mutatókat nyilvántartásba kell venni a VIS-ben. [Mód. 235]

(1)  A Bizottság az 51a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a biztonsági, illegális bevándorlási és magas járványügyi kockázatok értékelésére az alábbiak alapján kerül sor: [Mód. 236]

(2)  A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján meghatározza az (1) bekezdésben említett kockázatokat. Az ilyen végrehajtási jogi aktust az 52. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. [Mód. 238]

(3)  A (2) bekezdéssel Az ezzel a rendelettel és az (1) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktussal összhangban meghatározott kockázatok alapján egyedi kockázati mutatókat kell létrehozni, amelyek a következő vagy következők valamelyikét magába foglaló adatkombinációból állnak: [Mód. 239]

(4)  Az egyedi kockázati mutatók célzottak és arányosak kell, hogy legyenek. Azok semmilyen körülmények között nem alapulhatnak kizárólag a személy nemén vagy életkorán. Azok emellett semmilyen körülmények között nem alapulhatnak a személy faján, bőrszínén, etnikai vagy társadalmi származásán, genetikai tulajdonságain, nyelvén, politikai vagy egyéb nézetein, vallásán vagy filozófiai meggyőződésén, szakszervezeti tagságán, nemzeti kisebbséghez való tartozásán, tulajdonán, születésén, fogyatékosságán vagy szexuális irányultságán.

(5)  A Bizottság végrehajtási jogi aktus elfogadásával határozza meg az egyedi kockázati mutatókat. Az ilyen végrehajtási jogi aktust az 52. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(6)  Az egyedi kockázati mutatókat a vízumhatóságok annak értékelése során alkalmazzák, hogy a kérelmező jelent-e a 21. cikk (1) bekezdése értelmében illegális bevándorlással vagybevándorlási kockázatot, a tagállamok biztonságával kapcsolatos kockázatot vagy magas járványügyi kockázatot. [Mód. 240]

(7)  A Bizottság és az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége rendszeresen felülvizsgálja az egyedi kockázatokat és az egyedi kockázati mutatókat.” [Mód. 241]

4a.  A 39. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„39. cikk

A személyzet magatartása és az alapvető jogok tiszteletben tartása

(1)  A tagállamok konzulátusai biztosítják, hogy a kérelmezők udvarias bánásmódban részesüljenek. Feladatai ellátása során a konzulátusi személyzet teljes mértékben tiszteletben tartja az emberi méltóságot.

(2)  Feladatai ellátása során a konzulátusi személyzet teljes mértékben tiszteletben tartja az alapvető jogokat, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket. Valamennyi intézkedés arányos az ilyen intézkedések által elérni kívánt célkitűzésekkel.

(3)  Feladatai ellátása során a konzulátusi személyzet senkivel szemben nem alkalmazhat semmilyen megkülönböztetést, például neme, faji vagy etnikai származása, bőrszíne, társadalmi származása, genetikai tulajdonságai, nyelve, politikai vagy más véleménye, nemzeti kisebbséghez való tartozása, tulajdona, születése, vallása vagy meggyőződése, fogyatékossága, kora vagy szexuális irányultsága alapján. A gyermek mindenek felett álló érdekeire kiemelt figyelmet kell fordítani.” [Mód. 242]

4b.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:"

„39a. cikk

Alapvető jogok

E rendelet alkalmazásakor a tagállamok a vonatkozó uniós jog, többek között az Európai Unió Alapjogi Chartája, a vonatkozó nemzetközi jog, többek között a menekültek helyzetéről szóló, 1951. július 28-án Genfben megkötött egyezmény, a nemzetközi védelem biztosításával kapcsolatos kötelezettségek, különösen a visszaküldés tilalmának elve, valamint az alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartásával járnak el. Az uniós jog általános elveivel összhangban az e rendelet alapján meghozott határozatokat eseti alapon kell meghozni. A gyermek mindenek felett álló érdekeire kiemelt figyelmet kell fordítani.” [Mód. 243]

5.  a 46. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„46. cikk

Statisztikák készítése

E statisztikákat a 767/2008/EK rendelet 17. cikkével összhangban a VIS-adatok központi adattára által generált jelentések alapján kell elkészíteni.”

5a.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:"

„51a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)   A Bizottságnak a 21a. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása öt éves időtartamra szól [e rendelet hatálybalépésének napja] kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 21a. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásáról haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)   A 21a. cikk alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az aktusról szóló értesítést követő két hónapos időtartamon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel ellene kifogást, vagy ha az említett időtartam leteltét megelőzően az Európai Parlament és a Tanács egyaránt tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.” [Mód. 244]

6.  az 57. cikk (3) és (4) bekezdését el kell hagyni.

4. cikk

Az (EU) 2017/2226 rendelet módosítása

Az (EU) 2017/2226 rendelet a következőképpen módosul:

1.  a 9. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:"

„Az EES látja el az említett lista központi igazgatására vonatkozó funkciót. Az e funkció ellátására vonatkozó részletes szabályokat végrehajtási jogi aktusok állapítják meg. E végrehajtási jogi aktusokat az e rendelet 68. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”

2.  a 13. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) A Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 26. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti kötelezettségeik teljesítése céljából a fuvarozóknak igénybe kell venniük a webes szolgáltatást annak ellenőrzésére, hogy a rövid távú tartózkodásra jogosító vízum érvényes-e, ideértve azt is, ha a megengedett beutazások száma már felhasználásra került, vagy ha a jogosult elérte az engedélyezett tartózkodás maximális időtartamát, vagy – adott esetben – ha a vízum az utazás célországának kikötőjére érvényes. A fuvarozóknak meg kell adniuk az e rendelet 16. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában felsorolt adatokat. A webes szolgáltatás ennek alapján OK/NOT OK válaszüzenetet küld a fuvarozóknak. A fuvarozók az elküldött információt és a kapott választ az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően tárolhatják. A fuvarozók hitelesítési rendszert hoznak létre annak biztosítására, hogy a webes szolgáltatáshoz csak az erre felhatalmazott személyzet férhessen hozzá. Az OK/NOT OK válaszüzenet nem tekinthető a belépés (EU) 2016/399 rendelet szerinti engedélyezésére vagy megtagadására vonatkozó döntésnek. Amennyiben egy VIS-ben elvégzett lekérdezés miatt nem engedik beszállni az utasokat, a fuvarozónak tájékoztatnia kell őket erről, és rendelkezésükre kell bocsátania a VIS-ben tárolt adatokhoz való hozzáféréshez, valamint az ilyen adatok helyesbítéséhez és törléséhez való jogaik gyakorlásához szükséges eszközöket.” [Mód. 245]

2a.  A 14. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) Amennyiben egy vízumbirtokos belépési, illetve kilépési adatrekordjába adatokat kell bevinni vagy az abban szereplő adatokat frissíteni kell, a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok – e rendelet 8. cikkével és a 767/2008/EK rendelet 18a. cikkével összhangban – közvetlenül a VIS-ből kérhetik le és az EES-be importálhatják az e rendelet 16. cikke (1) bekezdésének d) pontja és 16. cikke (2) bekezdésének c–f) pontjában meghatározott adatokat.” [Mód. 246]

2b.  Az 15. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Amennyiben egyéni aktát kell létrehozni vagy frissíteni kell a 17. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett arcképmást, az arcképmást helyben kell rögzíteni.” [Mód. 247]

b)  a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(1a) A 16. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett arcképmás lekérhető a VIS-ből, és az EES-be importálható.” [Mód. 248]

c)  az (5) bekezdést el kell hagyni. [Mód. 249]

3.  a 35. cikk (4) bekezdésében az „ a VIS infrastruktúráján keresztül” kifejezést el kell hagyni.

5. cikk

Az (EU) 2016/399 rendelet módosítása

Az (EU) 2016/399 rendelet a következőképpen módosul:

1.  a 8. cikk (3) bekezdése a következő ba) ponttal egészül ki:"

„ba) amennyiben a harmadik országbeli állampolgár hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik, a beutazáskor végzett alapos ellenőrzéseknek magukban kell foglalniuk a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély birtokosa személyazonosságának és a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély eredetiségének a 767/2008/EK rendelet 22g. cikke szerinti, vízuminformációs rendszerben történő vizsgálatát;

amennyiben a dokumentum birtokosának vagy a dokumentumnak az említett rendelet 22g. cikke szerinti ellenőrzése eredménytelen, vagy kétség merül fel a dokumentum birtokosának személyazonosságát, a dokumentum és/vagy az úti okmány hitelességét illetően, az említett illetékes hatóságok kellően felhatalmazott személyi állománya elvégzi a dokumentum chipjének ellenőrzését.”;

2.  a 8. cikk (3) bekezdésének c)–f) pontját el kell hagyni.

7. cikk

Az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról (határok és vízumügy) szóló (EU) XXX rendelet [interoperabilitási rendelet] módosítása

Az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról (határok és vízumügy) szóló (EU) XXX rendelet [interoperabilitási rendelet] a következőképpen módosul:

1.  a 13. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„b) a 767/2008/EK rendelet 9. cikkének (6) bekezdésében, 22c. cikke (2) bekezdésének f) és g) pontjában, valamint 22d. cikkének f) és g) pontjában szereplő adatok;”;

2.  a 18. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„b) a 767/2008/EK rendelet 9. cikke (4) bekezdésének a), b) és c)–cc) pontjában, 9. cikkének (5) és (6) bekezdésében, 22c. cikke (2) bekezdésének a)–cc), f) és g) pontjában, valamint 22d. cikkének a), b), c), f) és g) pontjában szereplő adatok;” [Mód. 250]

3.  a 26. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„(b) a 767/2008/EK rendelet 6. cikkének (1) és (2) bekezdésében szereplő illetékes hatóságok, amikor a 767/2008/EK rendelet 8. vagy 22a. cikkével összhangban a VIS-ben létrehozzák vagy frissítik a kérelemfájlt vagy az egyéni aktát;”;

4.  a 27. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„b) a 767/2008/EK rendelet 8. vagy 22a. cikkének megfelelően a VIS-ben kérelemfájlt vagy egyéni aktát hoznak létre vagy frissítenek;”;

b)  a (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„b) vezetéknév (családnév); utónév(nevek) (keresztnév(nevek) születési idő, nem és állampolgárság(ok) a 767/2008/EK rendelet 9. cikke (4) bekezdésének a) pontjában, 22c. cikke (2) bekezdésének a) pontjában és 22d. cikkének a) pontjában foglaltak szerint;”;

5.  a 29. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„b) a 767/2008/EK rendelet 6. cikkének (1) és (2) bekezdésében szereplő illetékes hatóságok a kérelemfájlnak vagy egyéni aktának a 767/2008/EK rendelet 8. vagy 22a. cikke szerinti létrehozásakor vagy frissítésekor bekövetkezett találatok vonatkozásában;”.

8. cikk

A 2008/633/IB határozat hatályon kívül helyezése

A 2008/633/IB határozat hatályát veszti. A 2008/633/IB határozatra történő hivatkozásokat a 767/2008/EK rendeletre történő hivatkozásnak kell tekinteni, és a 2. mellékletben szereplő megfelelési táblázat szerint kell értelmezni.

9. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet … [a hatálybalépés időpontja után két évvel]-tól/-től kell alkalmazni, kivéve az 1. cikk 6., 7., 26., 27., 33. és 35. pontjában, a 3. cikk 4. pontjában és a 4. cikk 1. pontjában említett végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat, amelyeket e rendelet hatálybalépésének időpontjától kell alkalmazni.

A Bizottság … [e rendelet hatálybalépésétől számított egy év]-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet teljes körű végrehajtása előkészítésének állásáról. Ennek a jelentésnek ezenkívül részletes információkat kell tartalmaznia a felmerült költségekről, valamint minden olyan kockázatról, amely hatással lehet az összköltségre. [Mód. 251]

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

elnök elnök

1. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

(1) HL C […], […], […] o. (2) HL C […], […], […] o. (3) Az Európai Parlament 2019. március 13-i álláspontja. (4) A Tanács 2004/512/EK határozata (2004. június 8.) a Vízuminformációs Rendszer létrehozásáról (VIS) létrehozásáról (HL L 213., 2004.6.15., 5. o.). (5) Az Európai Parlament és a Tanács 767/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) (HL L 218., 2008.8.13., 60. o.). (6) Az Európai Parlament és a Tanács 810/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) (HL L 243., 2009.9.15., 1. o.). (7) A Tanács 2008/633/IB határozata (2008. június 23.) a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről (HL L 218., 2008.8.13., 129. o.). (8) A Bizottság 2011/636/EU végrehajtási határozata (2011. szeptember 21.) a vízuminformációs rendszer (VIS) működésének az első régióban történő megkezdése tekintetében az időpont meghatározásáról (HL L 249., 2011.9.27., 18. o.). (9) Az Európai Parlament és a Tanács 604/2013/EU rendelete (2013. június 26.) egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (HL L 180., 2013.6.29., 31. o.). (10) COM(2016)0205 végleges. (11) „Integrált határigazgatás (IBM) – A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra, a tartózkodási és kishatárforgalmi engedélyekre vonatkozó dokumentumok egy adattárba történő felvételéről szóló megvalósíthatósági tanulmány” (2017). (12) „A Vízuminformációs Rendszer (VIS) hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra és a tartózkodási engedélyekre való kiterjesztésének szükségességére és arányosságára vonatkozó jogi elemzés” (2018). (13) Ütemterv a bel- és igazságügyi területen alkalmazott információcsere és információkezelés javítására, beleértve az interoperabilitást biztosító megoldásokat is (9368/1/16 REV 1). (14) A Tanács következtetései az információcsere javítását és az uniós információs rendszerek interoperabilitásának biztosítását célzó további lépésekről (10151/17). (15) „Integrált határigazgatás (IBM) – A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra, a tartózkodási és kishatárforgalmi engedélyekre vonatkozó dokumentumok egy adattárba történő felvételéről szóló megvalósíthatósági tanulmány” (2017). (16) „A Vízuminformációs Rendszer (VIS) hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra és a tartózkodási engedélyekre való kiterjesztésének szükségességére és arányosságára vonatkozó jogi elemzés” (2018). (17) COM(2017)0558 végleges, 15. o. (18) COM(2018)0251 végleges. (19) Ujjnyomat-felismerés Ujjlenyomat-felismerés gyermekek esetében (2013 – EUR 26193). (20) „Automatizált ujjlenyomat-felismerés ujjnyomat-felismerés: a gyermekkortól az időskorig” (2018 – JRC). (21) „A gyermekek ujjlenyomat-vételi korhatára csökkentésének megvalósíthatóságáról és hatásairól, valamint a vízumkérelmező úti okmánya szkennelt másolatának Vízuminformációs Rendszerben (VIS) való tárolásáról” (2018). (22) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 53. o.). (23) A Tanács 2008/615/IB határozata (2008. június 23.) a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről (HL L 210., 2008.8.6., 1. o.). (24) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.). (25) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.). (26) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/115/EK irányelve (2008. december 16.) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról (HL L 348., 2008.12.24., 98. o.). (27) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) …/… rendelete a [...] (HL L [...]…,…, [...] o.). (28) Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK (EU) 2018/1725 rendelete (2000. december 18.) (2018. október 23.) a személyes adatok közösségi uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése szervek által történő feldolgozása tekintetében való az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.295., 2018.11.21., 39.o.). (29) Az Európai Parlament és a Tanács 1105/2011/EU határozata (2011. október 25.) a külső határok átlépésére jogosító és vízummal ellátható úti okmányok listájáról, valamint az e lista összeállítására irányuló eljárás meghatározásáról (HL L 287., 2011.11.4., 9. o.). (30) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2004.4.30., 77. o.). (31) A Tanács 2000/365/EK határozata (2000. május 29.) Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 131., 2000.6.1., 43. o.). (32) A Tanács 2002/192/EK határozata (2002. február 28.) Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 64., 2002.3.7., 20. o.). (33) HL L 176., 1999.7.10., 36. o. (34) A Tanács 1999/437/EK határozata (1999. május 17.) az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról (HL L 176., 1999.7.10., 31. o.). (35) HL L 53., 2008.2.27., 52. o. (36) A Tanács 2008/146/EK határozata (2008. január 28.) az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő megkötéséről (HL L 53., 2008.2.27., 1. o.). (37) A Tanács 2008/149/IB határozata (2008. január 28.) az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 53., 2008.2.27., 50. o.). (38) HL L 160., 2011.6.18., 21. o. (39) A Tanács 2011/350/EU határozata (2011. március 7.) az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló, különösen a belső határokon történő ellenőrzés megszüntetéséhez és a személyek mozgásához kapcsolódó társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 160., 2011.6.18., 19. o.). (40) A Tanács 2011/349/EU határozata (2011. március 7.) az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló, különösen a bűnügyi igazságügyi és rendőrségi együttműködéshez kapcsolódó társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 160., 2011.6.18., 1. o.). (41) A Tanács (EU) 2017/1908 határozata (2017. október 12.) a schengeni vívmányok Vízuminformációs Rendszerre vonatkozó egyes rendelkezéseinek a Bolgár Köztársaságban és Romániában való hatályba léptetéséről (HL L 269., 2017.10.19., 39. o.).

Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása a Menekültügyi és Migrációs Alap létrehozásáról szóló európai parlamenti és a tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0471 – C8-0271/2018 – 2018/0248(COD))

P8_TA(2019)0175 A8-0106/2019

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0471),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 78. cikke (2) bekezdésére, 79. cikke (2) bekezdésére, valamint (4) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0271/2018),

–  tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. és 39. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére, valamint a Fejlesztési Bizottság és a Költségvetési Bizottság véleményére (A8-0106/2019),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra a Menekültügyi, és Migrációs és Integrációs Alap létrehozásáról szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel [Mód. 1]

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 78. cikke (2) bekezdésére, valamint 79. cikke (2) és (4) bekezdésére, valamint 80. cikkére, [Mód. 2]

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(2),

rendes jogalkotási eljárás keretében(3),

mivel:

(1)  Azon változó migrációs kihívások összefüggésében, amelyek a tagállamok erős befogadási, menekültügyi, integrációs és migrációs rendszerei támogatásának szükségességéből erednek, a tagállamok menekültügyi kritikus helyzetek megelőzése és megfelelő, szolidáris módon történő kezelése integrációs rendszerei, valamint a szabálytalan és nem biztonságos érkezések felváltása a legális és biztonságos útvonalakkal, a hatékony és összehangolt migrációkezelés az Unióban kulcsfontosságú az Európai Unió működéséről szóló szerződés 67. cikk (2) bekezdés szerinti, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozására irányuló uniós célkitűzés megvalósításához. [Mód. 3]

(2)  Az Unió és a tagállamok összehangolt megközelítésének fontosságát a 2015. májusi európai migrációs stratégia tükrözi, amely hangsúlyozta, hogy következetes és világos közös politikára van szükség, amely a szolidaritás és a felelősség tagállamok közötti igazságos megosztása elvének megfelelően – az Európai Unió működéséről szóló szerződés 80.cikke értelmében – a migráció kezelésére és a felelősség igazságos megosztására irányuló európai és nemzeti erőfeszítések hatékony európai és nemzeti szintű összefogására irányul, és amelyet a 2017. szeptemberi félidős felülvizsgálat valamint a 2018. májusi és márciusi eredményjelentés is megerősített. [Mód. 4]

(3)  2017. október 19-i következtetéseiben az Európai Tanács újólag megerősítette, hogy a migrációkezelés terén átfogó, pragmatikus és határozott megközelítést kell követni, amelynek célja a külső határok ellenőrzésének helyreállítása, a szabálytalan érkezések és a tengeren bekövetkező halálesetek számának csökkentése, valamint az összes rendelkezésre álló uniós és tagállami eszköz rugalmas és összehangolt felhasználása. Az Európai Tanács továbbá felkérte a tagállamokat, hogy mind uniós, mind tagállami szinten jelentősen növeljék a visszatérések hatékonyságát, például a hatékony visszafogadási megállapodások és megállapodások révén. Az Európai Tanács továbbá önkéntes áttelepítési programok végrehajtására és kidolgozására szólított fel. [Mód. 5]

(4)  A tagállamok és az uniós intézmények közötti kölcsönös bizalmon, szolidaritáson és felelősségmegosztáson alapuló, a migráció kezelésére vonatkozó átfogó megközelítés biztosítására irányuló erőfeszítések támogatása érdekében a tagállamokat megfelelő pénzügyi forrásokkal kell segíteni a Menekültügyi, és Migrációs és Integrációs Alap (a továbbiakban: az Alap) formájában. [Mód. 6]

(4a)   Az alapnak teljes mértékben tiszteletben kell tartania az emberi jogokat, teljesítenie kell a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendet, az EUMSZ 208. cikkében foglalt fejlesztési politikai koherencia elvét, valamint a migrációval és a menekültüggyel kapcsolatos nemzetközi szintű kötelezettségvállalásokat, nevezetesen a menekültekről szóló globális megállapodást és a biztonságos, rendezett és szabályos migrációra vonatkozó globális megállapodást. [Mód. 7]

(4b)   Az alap fejlesztési szempontú kezelésekor figyelembe kell venni a migráció alapvető okait, mint a konfliktusok, a szegénység, a mezőgazdasági kapacitás hiánya, az oktatás és az egyenlőtlenség. [Mód. 8]

(5)  Az alapot alap által támogatott fellépéseket az Európai Unió alapjogi Chartájában szereplő jogok és alapvető elvek, többek között a személyes adatok védelméhez való jog, valamint az Unió alapvető jogokra irányuló nemzetközi kötelezettségei – köztük a gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (UNCRC), és a menekültek helyzetére vonatkozó, az 1967. január 31-i jegyzőkönyvvel kiegészített, 1951. július 28-i Genfi Egyezmény – maradéktalan tiszteletben tartásával kell végrehajtani. [Mód. 9]

(5a)  Az alap végrehajtása során tiszteletben kell tartani és elő kell mozdítani a nemek közötti egyenlőség és a diszkriminációmentesség elveit, amelyek az Unió alapvető értékei. Az alap nem támogathat olyan tevékenységeket, amelyek hozzájárulnak a szegregáció vagy a társadalmi kirekesztés bármely formájához. [Mód. 10]

(5b)  Az alap végrehajtása során előnyben kell részesíteni azokat a fellépéseket, amelyek a korai azonosítás és a regisztráció révén a kísérő nélküli és elválasztott kiskorúak helyzetét kezelik, valamint a gyermekek érdekében végzett fellépéseket. [Mód. 11]

(6)  Helyénvaló, hogy az alap az alábbi jogelődei által elért eredményekre és eszközölt beruházásokra épüljön: az 573/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal létrehozott Európai Menekültügyi Alap, a 2007/435/EK tanácsi határozat létrehozott, a harmadik országok állampolgárainak beilleszkedését segítő európai alap, az 575/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal a 2007–2013 közötti időszakra létrehozott Európai Visszatérési Alap, valamint az 516/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel a 2014–2020-as időszakra létrehozott Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap. Az alapnak ugyanakkor figyelembe kell vennie az összes vonatkozó új fejleményt.

(7)  Az alapnak támogatnia kell a tagállamok közötti szolidaritást és a migrációs áramlások hatékony kezelését, többek között a menekültügy területén hozott közös intézkedések előmozdítása révén, ideértve a nemzetközi védelemre szoruló személyek tagállamok általi letelepítését, humanitárius befogadását és a nemzetközi védelmet kérelmező személyek tagállamok közötti áthelyezését, a kiszolgáltatott menedékkérők, mint a gyermekek védelmének növelését, az integrációs stratégiák támogatásával és a legális migrációs politika hatékonyabbá tételével kapcsolatos erőfeszítéseit, valamint az Unióba vezető biztonságos és jogszerű útvonalak létrehozását, amelyek segítik az Unió hosszú távú versenyképességének és a szociális modell jövőjének biztosítása érdekében biztosítását, valamint a fenntartható migrációs és visszafogadási politika révén az irreguláris migráció ösztönzőinek csökkentését is. A belső uniós politika eszközeként és az egyetlen uniós szintű menekültügyi és migrációs finanszírozási eszközként az alapnak elsősorban az Unión belüli menekültüggyel és migrációval kapcsolatos fellépéseket kell támogatnia. Meghatározott határokon belül és megfelelő garanciák függvényében azonbancsökkentése érdekében. Az az alapnak támogatnia kell a harmadik országokkal folytatott együttműködés megerősítését a menedékjogot vagy más nemzetközi védelmet kérelmező személyek áramlásának kezelése, a legális migrációra vonatkozó lehetőségek kialakítása, valamint az irreguláris migráció és az embercsempészek és emberkereskedők hálózata elleni küzdelem megerősítése, illetve a harmadik országokba való biztonságos és méltó visszatérések fenntarthatóságának és visszafogadások hatékonyságának az újbóli integráció biztosítása érdekében. [Mód. 12]

(8)  A migrációs válság és az elmúlt években a Földközi-tengeri halálesetek számának növekedése rávilágított arra, hogy szükség van a közös európai menekültügyi rendszer reformjára és méltányosabb és hatékonyabb rendszer létrehozására a tagállamok felelősségének meghatározására annak érdekében, hogy biztosítsák a hatékony menekültügyi eljárásokat a másodlagos migrációs mozgások megelőzése, a nemzetközi védelmet kérelmezők esetében, valamint a tagállamok általi letelepítést és humanitárius befogadást célzó erőfeszítések keretének kialakítására az áttelepítéshez rendelkezésre álló helyek teljes számának növelése egységes és megfelelő befogadási feltételeinek biztosítása, a nemzetközi védelmet biztosító egységes előírások, valamint a nemzetközi védelemben részesülő személyek számára biztosított megfelelő jogok és előnyök biztosítása érdekében. Ugyanakkor a A reformra ugyanakkor azért volt van szükség, hogy biztosítsák a hatékony méltányosabb és jogszerű hatékonyabb rendszert hozzanak létre a tagállamok menekültügyi eljárások bevezetését és hozzáférhetőségét, és garantálják a és nemzetközi védelmet kérelmezők egységes és megfelelő befogadási feltételeit, a nemzetközi védelmet biztosító egységes előírásokat, a nemzetközi védelemben részesülő személyek megfelelő jogait és előnyeit felelősségének meghatározására, valamint a hatékony és eredményes visszatérési eljárásokat az irreguláris migránsok esetében.a tagállamok áttelepítési erőfeszítéseinek uniós keretrendszerére. Ezért helyénvaló az alapnak fokozott támogatást nyújtani a megreformált közös európai menekültügyi rendszer teljes körű és megfelelő végrehajtására irányuló tagállami erőfeszítésekhez. [Mód. 13]

(9)  Az alapnak ki kell egészítenie és meg kell erősítenie az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége (EUAA) Támogatási Hivatal által az (EU) .../... rendelettel létrehozott tevékenységeket. [EUAA rendelet](4) a közös európai menekültügyi rendszer működésének megkönnyítése és javítása, a tagállamok közötti gyakorlati együttműködés és információcsere összehangolása erősítése a menekültügy és erősítése különösen a bevált gyakorlatok terén, az uniós és a nemzetközi jog előmozdítása, hozzájárulás és a menekültügyre vonatkozó uniós jogszabályok egységes végrehajtásához releváns iránymutatások, többek között operatív normák révén operatív normák előmozdítása annak érdekében, hogy magas szintű védelmi normákra alapozva védelmet biztosítson a nemzetközi védelem iránti kérelmek, a befogadási feltételek és a védelmi igények értékelése terén az egész Unióban, lehetővé téve a nemzetközi védelem iránti kérelmek fenntartható és méltányos elosztását, elosztásának lehetővé tétele tegye a nemzetközi védelem iránti kérelmek fenntartható és méltányos elosztását, elősegítse a nemzetközi védelem iránti kérelmek fenntartható és méltányos elosztását, támogassa a nemzetközi védelem iránti kérelmek uniós szintű értékelését, támogassa uniós szintű értékelésében a konvergencia elősegítése, a tagállamok áttelepítési erőfeszítéseit, erőfeszítéseinek támogatása és operatív és technikai segítségnyújtás érdekében segítséget nyújtson a tagállamoknak menekültügyi és befogadási rendszereik kezeléséhez, különösen azokat azoknak, amelyek rendszerei aránytalan nyomásnak vannak kitéve. [Mód. 14]

(9a)  Az alapnak támogatnia kell az Unió és a tagállamok azzal kapcsolatos erőfeszítéseit, hogy a fennálló uniós jog szerinti kötelezettségeikre figyelemmel javítsák a tagállamoknak a menekültügyi politikáik fejlesztésével, nyomon követésével és értékelésével kapcsolatos kapacitását. [Mód. 15]

(10)  Az alapnak támogatnia kell az Unió Uniót és a tagállamokat tagállamok azzal kapcsolatos erőfeszítéseit, hogy a fennálló uniós jog végrehajtásában, biztosítva az alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartását, különös tekintettel szerinti kötelezettségeikre figyelemmel javítsák a tagállamoknak a 2013/33/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(5) (a befogadási feltételekről szóló irányelv), a 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(6) (menekültügyi eljárásokról szóló irányelv), a 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(7) (elismerési irányelv) politikáik fejlesztésével, nyomonkövetésével és a 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(8) (visszatérési irányelv), valamint a 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(9) (dublini rendelet). értékelésével kapcsolatos kapacitását. [Mód. 16]

(11)  A menedékjogot vagy a nemzetközi védelem más formáját kérelmező személyek beáramlása hatékony kezelésének biztosítása érdekében harmadik országokkal folytatott partnerség és együttműködés az uniós menekültügyi politika lényeges összetevője. A nemzetközi védelemre szoruló harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek jogszerű és biztonságos érkezésével kapcsolatos nem biztonságos és szabálytalan érkezések helyettesítése céljából, szolidaritást fejezve ki azon országok között, ahol a nemzetközi védelemre szoruló személyek nagy száma az említett országokra nehezedő nyomás enyhítése révén lakóhelyüket elhagyni kényszerült, az Unió migrációs politikai célkitűzéseinek elérése érdekében, valamint a nemzetközi fórumokon és harmadik országokkal folytatott, egységes álláspontot képviselő globális áttelepítési kezdeményezésekhez való hozzájárulás révén, az alapnak pénzügyi ösztönzőket kell biztosítania az uniós áttelepítési [és humanitárius befogadási] keretrendszer végrehajtásához. [Mód. 17]

(11a)  Az alapnak támogatnia kell a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy területükön nemzetközi védelmet és tartós megoldást nyújtsanak a letelepítésre vagy humanitárius befogadásra jogosultnak minősített menekültek és lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek számára a nemzeti humanitárius befogadási rendszerek keretében, amelyeknek figyelembe kell venniük a világszintű áttelepítési szükségletekre vonatkozó UNHCR-előrejelzést. Az ambiciózus és hatékony hozzájárulás érdekében az alapnak pénzügyi ösztönzők formájában célzott segítséget kell nyújtania minden befogadott vagy áttelepített személy számára. [Mód. 18]

(12)  Tekintettel az elmúlt években az Unióba irányuló migrációs áramlások magas szintjére és társadalmaink kohéziójának fontosságára, elengedhetetlen a legálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok korai integrációjára vonatkozó tagállami politikák támogatása, ideértve a harmadik országok állampolgárainak beilleszkedésére vonatkozó, a Bizottság által 2016-ban elfogadott cselekvési tervben meghatározott kiemelt területeket is. [Mód. 19]

(13)  Annak érdekében, hogy biztosítható legyen a harmadik országok állampolgárai beilleszkedésének az Unió általi következetes kezelése, az alapból finanszírozott tevékenységeknek célirányosnak kell lenniük, és ki kell egészíteniük az Európai Szociális alap Plusz (ESZA+) és az Európai Regionális Fejlesztési alap (ERFA) uniós strukturális alapok által finanszírozott tevékenységeket. Az ezen alapból finanszírozott intézkedéseknek olyan intézkedéseket kell támogatniuk, amelyek a harmadik országok állampolgárainak az integráció korai szakaszában szakaszaiban általában végrehajtott igényeihez igazodnak, és a tagállamok beilleszkedési kapacitásait támogató horizontális intézkedéseket, mígkiegészítve a harmadik országbeli állampolgárokra irányuló, hosszabb távú hatást gyakorló beavatkozásokat az ERFA és az ESZA+ állampolgárok társadalmi és gazdasági befogadását előmozdító, a strukturális alapok keretében finanszírozott beavatkozásokkalkell finanszírozni. [Mód. 20]

(13a)   Az integrációs intézkedések alkalmazási körének ki kell terjednie a nemzetközi védelemben részesülő személyekre is, az integráció tekintetében alkalmazott átfogó megközelítés biztosítása érdekében, figyelembe véve a célcsoport sajátosságait. Amennyiben a beilleszkedést segítő intézkedéseket fogadással ötvözik, a fellépéseknek adott esetben lehetővé kell tenniük a menedékkérők fogadását is. [Mód. 21]

(14)  Ebben az összefüggésben az alap végrehajtásáért felelős tagállami hatóságok kötelesek együttműködni és koordinációs mechanizmusokat létrehozni a tagállamok által az ESZA+ és az ERFA a strukturális alapok beavatkozásainak kezelése céljából meghatározott hatóságokkal, valamint szükség esetén az irányító hatóságokkal és a harmadik országbeli állampolgárok integrációjához hozzájáruló egyéb uniós alapok irányító hatóságaival. E koordinációs mechanizmusok révén a Bizottságnak értékelnie kell az alapok közötti koherenciát és kiegészítő jelleget, valamint azt, hogy az egyes alapokból végrehajtott intézkedések milyen mértékben járulnak hozzá a harmadik országbeli állampolgárok integrációjához. [Mód. 22]

(15)  Az alap e területen történő végrehajtásának összhangban kell lennie az integráció közös uniós alapelveivel, a közös integrációs programban meghatározottak szerint.

(16)  Ezért helyénvaló engedélyezni az ilyen szándékkal élő tagállamok számára, hogy nemzeti programjukban előírhassák, hogy az integrációs intézkedések a harmadik országbeli állampolgárok közvetlen hozzátartozóira is kiterjedhetnek, ezáltal támogatva a gyermekek érdekét szolgáló családegyesítést, amennyiben ez a szóban forgó tevékenységek hatékony végrehajtása érdekében szükségesnek bizonyul. A „közvetlen hozzátartozó” kifejezés alatt értendő a házastárs/élettárs, illetve bármely, az integrációs tevékenység által érintett harmadik országbeli állampolgárral felmenő vagy lemenő ágon közvetlen családi kapcsolatban álló személy, aki egyébként nem esne az Alap hatálya alá. [Mód. 23]

(17)  Tekintettel arra, hogy a helyi és regionális hatóságok és képviseleti szervezeteik, valamint a civil társadalmi szervezetek kulcsszerepet játszanak az integráció terén, és e szervezetek uniós szintű finanszírozáshoz való közvetlen hozzáférésének megkönnyítése céljából az alapnak elő kell segítenie a helyi és regionális hatóságok vagy civil társadalmi szervezetek integrációra irányuló tevékenységének gyakorlását, többek között e fellépések magasabb társfinanszírozási aránya és a tematikus eszköz erre a célra kijelölt komponensének használata és e fellépések magasabb társfinanszírozási aránya révén révén, ahol a helyi és regionális hatóságok rendelkeznek az integrációs intézkedések végrehajtásához szükséges hatáskörrel. [Mód. 24]

(18)  Tekintettel az Unió előtt álló hosszú távú gazdasági és demográfiai kihívásokra és a migráció egyre inkább globális jellegére, elengedhetetlen az Unióba vezető jól működő legális migrációs csatornák létrehozása annak érdekében, hogy az Unió továbbra is vonzó célpontként szolgáljon a jogszerű migráció migránsok számára, a tagállamok gazdasági és társadalmi igényeivel összhangban, valamint, hogy biztosított legyen a jóléti rendszerek fenntarthatósága és az uniós gazdaság növekedése, ugyanakkor a migráns munkavállalók védelme a munkaerő-kizsákmányolással szemben. [Mód. 25]

(19)  Az alapnak továbbá támogatnia kell a tagállamokat a legális migráció migrációs útvonalak szervezésére és bővítésére irányuló stratégiák kialakításában, és azon kapacitásuk továbbfejlesztésében, amely a harmadik országbeli állampolgárok legális tartózkodására vonatkozó bevándorlási és integrációs stratégiáik, politikáik és intézkedéseik – beleértve az különösen a jogszerű migrációra vonatkozó uniós jogi eszközöket is – kidolgozására, végrehajtására, nyomon követésére és értékelésére irányul. Az alapnak emellett támogatnia kell az információcserét, a bevált gyakorlatok cseréjét, valamint a közigazgatás különböző területei közötti, illetve a más tagállamokkal folytatott együttműködést. [Mód. 26]

(20)  A hatékony és méltóságteljes visszaküldési politika szerves része az Unió és tagállamai átfogó migrációs megközelítésének. Az alapnak támogatnia és ösztönöznie kell a tagállamok erőfeszítéseit a visszatérésre vonatkozó közös előírások hatékony végrehajtása és továbbfejlesztése érdekében, az önkéntes visszatérésre helyezve a hangsúlyt, különösen a 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben(10) meghatározottak szerint, valamint a visszaküldések igazgatására irányuló integrált és összehangolt megközelítés végrehajtása és továbbfejlesztése érdekében. A fenntartható visszaküldési politikák esetében az Az alapnak a harmadik országokban is támogatnia kell a kapcsolódó intézkedéseket, például a visszatérők reintegrációjáthogy megkönnyítse és garantálja a biztonságos és méltóságteljes visszatérést és visszafogadást, valamint a fenntartható reintegrációt, a menekültekről szóló globális megállapodásban foglaltak szerint. [Mód. 27]

(21)  A tagállamokat a ténylegesen tagállamoknak előnyben kell részesíteniük az önkéntes visszatérést, és biztosítaniuk kell az irreguláris migránsok hatékony, biztonságos és méltóságteljes visszatérését. Ezért az alapnak kiemelten kell támogatnia előnyben részesíteniük. Az önkéntes visszatéréssel kapcsolatos fellépéseket. Ennek visszatérés előmozdítása érdekében a tagállamoknak olyan ösztönzőket kell előirányozniuk, mint elő kell irányozni az ilyen visszatérők ösztönzését, például a magasabb szintű visszatérési támogatás formájában biztosított kedvezőbb bánásmód és a hosszú távú reintegrációs támogatás. Az megteremtésével. A önkéntes visszatérés ilyen formája a visszatérőknek, illetve a költséghatékonyságra tekintettel a hatóságoknak is kedvez. A migráns gyermekeket érintő valamennyi fellépésben vagy határozatban – többek között a visszaküldések során – a gyermek mindenek felett álló érdekét kell szem előtt tartani, teljes mértékben figyelembe véve a gyermek azon jogát, hogy véleményt nyilvánítson. [Mód. 28]

(22)  Az Míg az önkéntes visszatérést előnyben kell részesíteni és a kényszerű visszatéréssel szemben, ezek visszatérés mindazonáltal kölcsönösen erősítik egymást, ezért a tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy erősítsék meg a két visszatérési forma egymást kiegészítő jellegét. A kitoloncolás lehetősége fontos eleme a menekültügyi és a legális migrációs rendszerek integritásának. Az alapnak tehát adott esetben támogatnia kell és végre kell hajtania az uniós jogban foglalt előírásoknak megfelelő kitoloncolás megkönnyítésére irányuló tagállami intézkedéseket, a visszatérők alapvető jogainak és méltóságának teljes mértékű tiszteletben tartása mellett. Az alapnak csak akkor szabad támogatnia a gyermekek visszatérésével kapcsolatos fellépéseket, ha a visszatérés a gyermek érdekeinek pozitív értékelésén alapszik. [Mód. 29]

(23)  A tagállamokban és a visszatérési országokban alkalmazott, a visszatérők érdekeit szolgáló, a humanitárius és védelmi igényeikre külön figyelmet fordító különleges támogatási intézkedések javíthatják a visszatérés feltételeit, és felgyorsíthatják a visszailleszkedésüket. Különös figyelmet kell fordítani a kiszolgáltatott csoportokra. A kiutasítási határozatokat a származási országokban fennálló helyzet, többek között a helyi szintű abszorpciós kapacitás átfogó és körültekintő értékelése alapján kell meghozni. A származási országokat, és különösen a kiszolgáltatott személyeket támogató különleges intézkedések és fellépések hozzájárulnak a visszatérések fenntarthatóságához, biztonságához és hatékonyságához. Az ilyen intézkedéseket a helyi hatóságok, a civil társadalom és a diaszpórák aktív részvételével kell végrehajtani. [Mód. 30]

(24)  A visszafogadási egyezmények és egyéb hivatalos visszafogadási megállapodások szerves és kulcsfontosságú részét képezik az Unió visszatérési politikájának, és központi eszközei a migrációs áramlások hatékony kezelésének, mivel megkönnyítik az illegális migránsok gyors visszatérését. Ezek az egyezmények és a megállapodások az Európai Unió és az illegális migránsok származási vagy tranzitországait képező harmadik országok közötti párbeszéd és együttműködés egyik fontos elemét jelentik, biztonságos és méltóságteljes és a visszatérésre vonatkozó hatékony nemzeti és uniós szakpolitikák érdekében az alapnak a meghatározott korlátok és a megfelelő garanciák függvényében támogatniatámogatni kell ezen megállapodások végrehajtását a harmadik országokban. [Mód. 31]

(25)  A személyek visszatérésének e rendelet szerintiharmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek tagállami integrációjának támogatása mellett az alapnak az illegális bevándorlás elleni küzdelmet a migránscsempészés, az irreguláris migrációt ösztönző tényezők visszaszorítását, illetve a legális jogszerű migrációra vonatkozó szabályok hatályos kidolgozásának ösztönzését és elősegítését megkerülése elleni küzdelmet célzó egyéb intézkedéseket is támogatnia kell, ezáltal őrizve a származási országokban a tagállamok bevándorlási rendszerének rendszerek integritását, teljes mértékben összhangban a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia elvével. [Mód. 32]

(26)  Az illegális migránsok foglalkoztatása bevándorlásra ösztönző tényezőt jelent az illegális migráció számára, és aláássa a legális migrációs rendszerekre épülő munkavállalói mobilitási szakpolitika kialakítását és veszélyezteti a migráns munkavállalók jogait, ezáltal jogsértések és visszaélések célpontjává téve őket. Az alapnak ezért közvetlenül vagy közvetve támogatnia kell a tagállamokat a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatását tiltó 2009/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(11) végrehajtásában, amely megtiltja a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatását, a kizsákmányolt munkavállalók számára panasztételi és bér-visszakövetelési mechanizmust ír elő és szankciókról kell rendelkeznie a tilalmat megsértő munkáltatókkal szemben szembeni szankciókról rendelkezik. [Mód. 33]

(26a)   A tagállamoknak támogatniuk kell a civil társadalom és a munkavállalói szervezetek kéréseit, például a női és férfi munkavállalók európai befogadó hálózatának létrehozását, hogy kapcsolatot teremtsenek azon európai munkvállalók között, akik a migrációs folyamatban az emberhez méltó befogadás elősegítése, a migráció emberi jogokon alapuló megközelítése, valamint a befogadás és munkahelyi integráció jó gyakorlatainak cseréje érdekében tevékenykednek. [Mód. 34]

(27)  Az alapnak ezért közvetlenül vagy közvetve támogatnia kell a tagállamokat az emberkereskedelem áldozatai részére nyújtandó segítségre, támogatásra és védelemre vonatkozó rendelkezéseket megállapító 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(12) végrehajtásában. Ezeknek az intézkedéseknek figyelembe kell venniük az emberkereskedelem nemi alapú jellegét. Az alap végrehajtása során a tagállamoknak figyelembe kell venniük, hogy azon személyek, akik arra kényszerülnek, hogy az életükre vagy életkörülményeikre negatív hatással lévő, hirtelen vagy folyamatos éghajlatváltozás miatt hagyják el otthonukat, nagyobb eséllyel esnek az emberkereskedelem áldozataivá. [Mód. 35]

(27a)  Az alapnak támogatnia kell különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő menedékkérők – például a kísérő nélküli kiskorúak, a kínzás vagy az erőszak más súlyos formáinak áldozatai – beazonosítását és az igényeik kezelését célzó intézkedéseket, az Unió menekültügyi vívmányaiban meghatározottak szerint. [Mód. 36]

(27b)  Az erőforrásoknak az alap célkitűzései közötti tisztességes és átlátható elosztásának megvalósítása érdekében minimális ráfordítási szintet kell biztosítani bizonyos célkitűzések esetében, akár közvetlen, közvetett vagy megosztott kezelés alatt állnak. [Mód. 37]

(28)  Az alapnak ki kell egészítenie és meg kell erősítenie az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által az (EU) 2016/1624 európai parlamenti és tanácsi rendelettel(13) létrehozott Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által a visszatérés területén vállalt tevékenységeket, hozzájárulva ezáltal az említett rendelet 4. cikk meghatározott hatékony európai integrált határigazgatás megvalósításához.anélkül, hogy kiegészítő finanszírozási csatornát biztosítana az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség számára, amely esetében a költségvetési hatóság határozza meg a feladatai ellátásához elegendő éves költségvetést. [Mód. 38]

(29)  Törekedni kell a más uniós alapokkal való szinergiákra, következetességre, komplementaritásra és a hatékonyságra, valamint el kell kerülni az intézkedések közötti átfedéseket vagy ellentmondásokat. [Mód. 39]

(30)  Az Ezen alap keretében prioritásként kell kezelni az Unió területén végrehajtott intézkedések finanszírozását. Az alap finanszírozhat révén támogatott harmadik országbeli vagy azzal összefüggő intézkedéseket, amelyeknek pénzügyi értelemben korlátozottnak kell lenniük, ugyanakkor megfelelőnek az alap e rendelet 3. cikkében meghatározott célkitűzéseinek eléréséhez, valamint megfelelő biztosítékokhoz kell kötni azokat. Az ilyen intézkedéseket az egyéb – földrajzi és tematikus – uniós külső segítségnyújtási eszközök által támogatott, Unión kívüli intézkedésekkel összhangban kell meghozni. Az ilyen intézkedések végrehajtása során mindenekelőtt teljes összhangra és komplementaritásra kell törekedni az Unió külső tevékenységeinek alapelveivel és általános célkitűzéseivel, valamint a szóban forgó országgal vagy régióval kapcsolatos külpolitikával. A külső dimenzió tekintetében az alapnak a harmadik országokkal folytatott együttműködés fokozására, valamint a migrációkezelés kulcselemeinek megerősítésére kell irányítania a támogatást az uniós migrációs politika érdekeltségi területein fejlesztési politikáról kialakított európai konszenzus 35. pontjában foglaltaknak megfelelően tiszteletben kell tartani a politikák fejlesztési célú koherenciájának elvét. A sürgősségi segély végrehajtása során biztosítani kell a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzusban megállapított humanitárius elvekkel való összhangot. [Mód. 40]

(31)  Az Uniós költségvetésből származó finanszírozásnak olyan tevékenységekre kell koncentrálnia, amelyeknél az uniós fellépés hozzáadott értéket eredményez a tagállamok által egyedül tett intézkedéshez képest. Az e rendelet alapján nyújtott pénzügyi támogatásnak különösen a tagállamok között – az EUMSZ 80. cikkével összhangban – a menekültügy és a migráció terén fennálló szolidaritáshoz, valamint a menekültügy és a migráció területére vonatkozó nemzeti és uniós kapacitásokhoz kell hozzájárulnia. [Mód. 41]

(32)  Úgy tekinthető, hogy egy adott tagállam nem felel meg a vonatkozó uniós vívmányoknak, ideértve az ezen Alapból nyújtott működési támogatás felhasználását, ha nem teljesítette a Szerződések alapján a menekültügy és a visszaküldés területén fennálló kötelezettségeit, ha fennáll annak az egyértelmű kockázata, hogy a tagállam súlyosan megsérti az Unió értékeit a menekültügy és a visszaküldés terén alkalmazandó uniós vívmányok végrehajtása során, vagy ha a schengeni, vagy az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége által alkalmazott értékelési és monitoringmechanizmus keretében született értékelési jelentés hiányosságokat tárt fel az érintett területen.

(33)  Az e rendeletben meghatározott szakpolitikai, és a konkrét célok teljesítése érdekében az alapnak figyelembe kell vennie a fokozott rugalmasságra és egyszerűsítésre mutatkozó igényt, ugyanakkor tiszteletben kell tartania a kiszámíthatóságra vonatkozó követelményeket és biztosítania kell a források tisztességes és átlátható elosztását. Az alap végrehajtását a hatékonyság, az eredményesség és a kiadások minősége elvének kell irányítania. Emellett az alap végrehajtásának a lehető leginkább felhasználóbarátnak kell lennie. [Mód. 43]

(34)  E rendelet megállapítja a tagállamok számára biztosított kezdeti összegeket, amelyek egy fix összegből és az I. mellékletben foglalt kritériumok alapján kiszámított összegből tevődnek össze, amelyek tükrözik a különböző tagállamok által a menekültügy, a migráció, az integráció és a visszaküldés területén tapasztalt szükségleteket és nyomást. Különös figyelmet kell szentelni az aránytalan migrációs kihívásokkal szembenéző, elszigetelt társadalmaknak. [Mód. 44]

(35)  Ennek a kezdeti összegnek a tagállamok hosszú távú befektetéseinek alapját kell képeznie. A migrációs áramlások változásainak figyelembevétele, valamint a menekültügyi és befogadási rendszerek igazgatása során felmerülő igények kezelése, valamint a jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok integrációja , a jogszerű migráció kialakítása és a hatékony, jogszerű és fenntartható visszatérési politika révén az irreguláris migráció elleni fellépés érdekében a tagállamok részére középtávon további összeget kell allokálni, figyelembe véve az abszorpciós rátákat. Ennek az összegnek az I. mellékletben meghatározott legfrissebb statisztikai adatokon kell alapulnia, a tagállamok kiindulási helyzetében bekövetkezett változások tükrözése érdekében. [Mód. 45]

(36)  Az Alap szakpolitikai célkitűzésének megvalósításához való hozzájárulás érdekében a tagállamoknak és a Bizottságnak biztosítaniuk kell, hogy programjaik a tagállamok programjai olyan intézkedéseket tartalmazzanak, amelyek hozzájárulnak e rendelet a jelen rendeletben meghatározott egyedi célkitűzéseinek megvalósításához. Biztosítaniuk kell továbbá, hogy a konkrét célkitűzésekhez rendelt források elosztása a lehető legjobb módon és a legfrissebb igények alapján történjen, hogy a programok tartalmazzák az e célkitűzésekhez kapcsolódó kiadások minimális szintjét, hogy az erőforrások célkitűzésekhez igazítása arányos legyen a kihívásokkal,célkitűzésekre irányuló intézkedéseket, és hogy a prioritásokat a II. mellékletbe foglalt végrehajtási intézkedéseknek megfelelően válasszák ki, valamint hogy a célkitűzések és intézkedések közötti forráselosztás biztosítsa az átfogó szakpolitikai célkitűzés megvalósulását. [Mód. 36]

(37)  Mivel a migráció terén folyamatosan változnak a kihívások, a finanszírozás elosztását hozzá kell igazítani a migrációs áramlásokhoz. A Tematikus Eszközön keresztül a finanszírozás egy részét időszakonként egyedi intézkedésekre, uniós intézkedésekre, a helyi és regionális hatóságok intézkedéseire és a szükséghelyzeti támogatásra, áttelepítésre fogják fordítani, hogy reagáljanak a sürgető igényekre, valamint a szakpolitika és az uniós prioritások változásaira, továbbá hogy az Unió számára magas szintű hozzáadott értéket képviselő intézkedések felé irányítsák a finanszírozást. [Mód. 47]

(38)  Ösztönözni kell a tagállamokat, hogy programjaik forrásainak egy részét fordítsák a IV. mellékletben felsorolt, magasabb uniós hozzájárulással támogatott intézkedések finanszírozására.

(38a)  Az alapnak támogatnia kell a tagállamok által az uniós menekültügyi vívmányok teljes körű és megfelelő végrehajtása, beleértve a nemzetközi védelmet kérelmezők és azok kedvezményezettjei számára a megfelelő befogadási feltételek biztosítását, a státusz helyes, a 2011/95/EU irányelv megfelelően történő meghatározása, a tisztességes és hatékony menekültügyi eljárások alkalmazásat erén tett erőfeszítéseket, különösen akkor, ha ezek az erőfeszítések a kísérő nélküli kiskorúakra irányulnak, akik esetében magasabbak a költségek. A tagállamoknak ezért átalányösszegben kell részesülniük minden olyan, kísérő nélküli kiskorú számára, aki nemzetközi védelemben részesül, azonban ezt az átalányösszeget nem szabad az e rendelet szerinti áttelepítési program keretében nyújtott kiegészítő finanszírozásba beszámítani. [Mód. 48]

(39)  Az alap keretében rendelkezésre álló források egy részét a tagállami programok számára is el lehetne osztani, hogy azok kezdeti előirányzaton felül egyedi intézkedéseket hajtsanak végre. Az említett egyedi intézkedéseket uniós szinten kell meg meghatározni, és helyénvaló, hogy olyan intézkedésekre vonatkozzanak, amelyek együttműködési erőfeszítést igényelnek, vagy pedig olyanokra, amelyekre az Unión belüli olyan fejlemények kezeléséhez van szükség, amelyek pótlólagos finanszírozás rendelkezésre bocsátását teszik szükségessé egy vagy több tagállamban.

(40)  Az alapnak hozzá kell járulnia a menekültüggyel és a visszaküldésekkel bevándorlással kapcsolatos működési költségek támogatásához, és lehetővé kell tennie a tagállamok számára, hogy fenntartsák az Uniós egésze számára végzett szolgáltatáshoz létfontosságú kapacitásaikat. Az ilyen támogatás az alap hatálya alá tartozó célkitűzésekhez kapcsolódó egyedi költségek teljes körű visszatérítéséből áll, és a tagállami programok szerves részét kell képeznie. [Mód. 49]

(41)  Az alapnak az uniós szintű intézkedésekhez is támogatást kell nyújtania, hogy kiegészítse ezen alap szakpolitikai célkitűzésének tagállami programok révén történő nemzeti szintű végrehajtását. Az ilyen intézkedések a szakpolitikai elemzéssel és innovációval, a transznacionális kölcsönös tanulással és partnerséggel, valamint az új kezdeményezések és intézkedések uniós szintű tesztelésével kapcsolatos, az alap beavatkozásainak hatókörén belüli átfogó stratégiai célokat szolgálnak, miközben tiszteletben tartják az alap célkitűzéseinek eléréséhez megfelelő, méltányos és átlátható módon történő finanszírozás szükségességét. Ezen intézkedések révén biztosítani kell az alapvető jogok védelmét az alap végrehajtása során. [Mód. 50]

(42)  Az Unió azon képességének erősítése érdekében, hogy az előre nem látható vagy aránytalan hosszú távú migrációs nyomást azonnal kezelje egy vagy több olyan tagállamban, amelyet a harmadik országok állampolgárainak nagy előre nem látható vagy aránytalan beáramlását beáramlása jellemez, és amely jelentős és sürgős igényeket támaszt az említett tagállamok befogadási és idegenrendészeti létesítményei, menekültügyi és migrációkezelési rendszerei és eljárásai tekintetében, vagy migrációs kihívásokat vagy jelentős letelepítési szükségleteket a harmadik országokban a , a harmadik országokban a harmadik országokban tapasztalható súlyos migrációs nyomás miatt politikai fejlemények, konfliktusok vagy természeti katasztrófák konfliktusok miatt, lehetővé kell tenni sürgősségi segély nyújtását az e rendeletben meghatározott keretnek megfelelően. [Mód. 51]

(43)  E rendeletnek pénzügyi támogatást kell biztosítania a 2008/381/EK tanácsi határozattal(14) létrehozott Európai Migrációs Hálózat tevékenységeihez, annak célkitűzéseivel és feladataival összhangban.

(44)  Ezen alap szakpolitikai célkitűzését az InvestEU szakpolitikai kereteihez tartozó pénzügyi eszközökkel és költségvetési garanciákkal is támogatni kell. A pénzügyi támogatást a piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére kell – arányos mértékben – felhasználni, kerülve az intézkedések megkettőzését vagy a magánfinanszírozás kiszorítását, illetve a torzított versenyt a belső piacon. Az intézkedéseknek egyértelmű uniós hozzáadott értéket kell képviselniük. [Mód. 52]

(45)  Ez a rendelet meghatározza a Menekültügyi és Migrációs Alap teljes pénzügyi keretösszegét, amely [a hivatkozást aktualizálni kell az új intézményközi megállapodásnak megfelelően: a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás(15) 17. pontja értelmében] az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.

(46)  Erre az Alapra az (EU) …/… rendelet [a költségvetési rendelet] alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett végrehajtásra, a pénzügyi támogatásra, a finanszírozási eszközökre és a költségvetési garanciákra – vonatkozó szabályokat.

(47)  Az intézkedések megosztott irányítás alapján történő végrehajtása céljából, az alap az e rendeletből, a költségvetési rendeletből és az (EU) …/2021 rendeletből [a közös rendelkezésekről szóló rendelet ] álló koherens keret részét képezi. Egymásnak ellentmondó rendelkezések esetén az (EU) X rendelettel [CPR] szemben e rendelet élvez elsőbbséget. [Mód. 53]

(48)  Az (EU) …/2021 rendelet [közös rendelkezésekről szóló új rendelet ] keretet biztosít az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap + (ESZA+), a Kohéziós Alap, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA), a Menekültügyi és Migrációs Alap (MMA), a Belső Biztonsági Alap (BBA), valamint az Integrált Határigazgatási Alap részét képező határigazgatási és vízumügyi eszköz (HAVE) intézkedései számára, továbbá megállapítja mindenekelőtt a megosztott irányítás szerint végrehajtott uniós alapok programozására, nyomon követésére és értékelésére, irányítására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat. Ezért A több uniós alapra – többek között a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra (AMIF ) – vonatkozó pénzügyi szabályok keretrendszerén túl meg kell határozni az AMIF a Menekültügyi és Migrációs Alap célkitűzéseit, és meg kell állapítani az ezen alapból AMIF által finanszírozható tevékenységekre vonatkozó különös rendelkezéseket. [Mód. 54]

(49)  Az e rendelet keretében elérhető finanszírozási formákat és végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek elérni az intézkedések egyedi célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen az ellenőrzések költségeit, az adminisztratív terheket és a szabályok be nem tartásának várható kockázatait. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékos átalányok és az egységköltségek, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint.

(50)  A költségvetési rendelettel(16), a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel(17), a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel(18), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel(19) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel(20) összhangban, az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási és/vagy büntetőjogi szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más bűncselekmény, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv(21) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más jogellenes tevékenységeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak. A tagállamoknak teljeskörűen együtt kell működniük és minden szükséges segítséget meg kell adniuk az uniós intézményeknek, ügynökségeknek és szerveknek az Unió pénzügyi érdekeinek védelme keretében. Az alappal kapcsolatos szabálytalanságok vagy csalások kivizsgálásának eredményeit az Európai Parlament rendelkezésére kell bocsátani. [Mód. 55]

(51)  Az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok alkalmazandók erre a rendeletre. E szabályokat a költségvetési rendelet rögzíti, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelmére is vonatkoznak, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a hatékony uniós finanszírozás alapvető előfeltétele.

(51a)  Abban az esetben, ha egyértelmű bizonyíték van arra, hogy a Bizottság által az EUMSZ 258. cikke szerinti kötelezettségszegés tekintetében kiadott, indokolással ellátott véleménye alapján a projektek jogszerűsége, vagy a finanszírozás jogszerűsége és szabályszerűsége, illetve a projektek végrehajtása kétséges, a Bizottságnak biztosítania kell, hogy e projektekhez ne álljon rendelkezésre finanszírozás. [Mód. 56]

(52)  A 2013/755/EU tanácsi határozat(22) 94. cikke alapján a tengerentúli országokban és területeken (TOT-ok) letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel az alap szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik.

(53)  Az EUMSZ 349. cikke értelmében, valamint a Tanács által a 2018. április 12-i következtetéseiben támogatott „Szorosabb és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival” című bizottsági közleménynek(23) megfelelően, az érintett tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy nemzeti stratégiájuk és programjaik foglalkozzanak a migráció kezelése terén a legkülső régiókat érintő különleges kihívásokkal. Az alap ezeket a tagállamokat megfelelő forrásokkal támogatja annak érdekében, hogy segítse őket a migráció fenntartható kezelésében és az esetleges kritikus helyzetek kezelésében.

(53a)   A tagállamokban és a harmadik országokban az alap programjainak tervezési, végrehajtási és értékelési folyamata során konzultációt kell folytatni a civil társadalom szervezeteivel, a helyi és regionális hatóságokkal, valamint a nemzeti parlamentekkel. [Mód. 57]

(54)  A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdése értelmében ezt az alapot az egyedi nyomonkövetési követelmények alkalmazásával gyűjtött információk alapján kell értékelni, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket. Adott esetben e követelmények mérhető, minőségi és mennyiségi mutatókat is magukban foglalhatnak, amelyek alapján értékelhetők az alap tényleges hatásai. Az Alap valamennyi egyedi célkitűzésére vonatkozóan közös mutatókat kell kialakítani az alap eredményeinek mérése céljából. E közös mutatók és a pénzügyi beszámolók révén a Bizottság és a tagállamok figyelemmel kísérik az alap végrehajtását az (EU) …/2021 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a közös rendelkezésekről szóló új rendelet] és e rendelet vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően. Felügyeleti szerepének megfelelő ellátása érdekében a Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy megállapítsa az alapból ténylegesen elköltött összegeket egy adott évben. Amikor a tagállamok jelentést nyújtanak be a Bizottságnak nemzeti programjuk éves beszámolójáról, különbséget kell tenniük a visszatérítések, a végső kedvezményezettek részére történő előfinanszírozási kifizetések és a ténylegesen felmerült kiadások megtérítései között. Az alap végrehajtása ellenőrzésének és nyomon követésének elősegítése érdekében a Bizottságnak ezeket az összegeket be kell építenie az alap éves végrehajtási jelentésébe, valamint nyomon kell követnie az alap helyi, regionális, nemzeti és uniós szintű fellépéseinek eredményeit és végrehajtását, beleértve a konkrét projekteket és partnereket is. A Bizottságnak évente összefoglalót kell benyújtania az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz az elfogadott éves teljesítményjelentésekről. A tagállami és uniós szintű, az alap szerinti intézkedések nyomon követési eredményeit és végrehajtását ismertető jelentéseket nyilvánosan elérhetővé kell tenni, és be kell mutatni az Európai Parlamentnek. [Mód. 58]

(55)  Szem előtt tartva az éghajlatváltozás kezelésének fontosságát, összhangban az Unió által a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak megvalósítása érdekében vállalt kötelezettségekkel, ez az alap hozzá fog járulni az éghajlati intézkedések általános érvényesítéséhez az uniós szakpolitikákban és ahhoz, hogy összességében az uniós költségvetési kiadások 25 %-a támogassa az éghajlat-politikai célok elérését a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret időszakában és amint lehetséges, de legkésőbb 2027-re évente 30%-a. A releváns tevékenységek meghatározására az alap előkészítése és végrehajtása során, újbóli értékelésükre pedig a releváns értékelések és felülvizsgálatok keretében kerül sor. [Mód. 59]

(56)  Az e rendeletben szereplő rendelkezések kiegészítése és egyes, nem alapvető fontosságú elemeinek módosítása érdekében a Bizottságot olyan hatáskörrel kell felruházni, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadhasson el a tematikus eszközre vonatkozó munkaprogramok, a III. mellékletben felsorolt, az eszközből támogatásra jogosult fellépések jegyzéke, a IV. mellékletben felsorolt, magasabb társfinanszírozásra jogosult intézkedések jegyzéke és a , a VII. mellékletben meghatározott működési támogatás tekintetében, valamint a közös nyomonkövetési és értékelési keret továbbfejlesztése érdekében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, valamint civil társadalmi szervezetekkel, beleértve a migráns és a menekültügyi szervezeteket, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. [Mód. 60]

(57)  E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(24) megfelelően kell gyakorolni. A tagállamok közös kötelezettségeit és különösen a Bizottság tájékoztatására vonatkozó rendelkezéseket meghatározó végrehajtási jogi aktusok esetében a vizsgálóbizottsági eljárást, a programozás és a jelentésétel keretében a Bizottság tájékoztatásának módozataira vonatkozó végrehajtási jogi aktusok elfogadására pedig – tisztán technikai természetük miatt – a tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni.

(58)  Mivel e rendelet célját céljait – nevezetesen a tagállamok közötti szolidaritás fokozását, a migrációs áramlások hatékony kezeléséhez, valamint a közös menekültügyi politika, a kiegészítő védelem, az átmeneti védelem és a közös migrációs politika végrehajtásához, megerősítéséhez és fejlesztéséhez való hozzájárulást a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket. [Mód. 61]

(59)  Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló jegyzőkönyv 3. cikkével összhangban és e jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, Írország [nem vesz részt e rendelet elfogadásában, így az rá nem kötelező és nem alkalmazandó / bejelentette, hogy részt kíván venni ennek a rendeletnek az elfogadásában és alkalmazásában].

(60)  Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt e rendelet elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(61)  Helyénvaló összhangba hozni e rendelet alkalmazási időszakát az (EU, Euratom) .../2021 tanácsi rendeletével [a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet].

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1)  E rendelet létrehozza a Menekültügyi, és Migrációs és Integrációs Alapot (a továbbiakban: az Alap). [Mód. 62]

(2)  E rendelet megállapítja az Alap célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

a)  „nemzetközi védelmet kérelmező személy”: az (EU).../... a 2013/32/EU rendelet [a menekültügyi eljárásról szóló rendelet]30 2. cikkének c) [x] pontjában meghatározott kérelmező; [Mód. 63]

b)  „nemzetközi védelemben részesülő személy”: az (EU).../... rendelet [a kvalifikációs rendelet](25) [2.] a 2011/95/EU irányelv 2. cikkének 2b) pontjában meghatározott személy; [Mód. 64]

c)  „vegyesfinanszírozási műveletek”: az uniós költségvetésből – többek között a költségvetési rendelet 2. cikkének (6) bekezdése szerinti vegyesfinanszírozási eszköz keretében – támogatott olyan tevékenységek, amelyek az uniós költségvetésből nyújtott nem visszafizetendő támogatási formákat és/vagy finanszírozási eszközöket ötvöznek fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézményektől, valamint kereskedelmi pénzügyi intézményektől és befektetőktől származó visszafizetendő támogatási formákkal.

d)  „családtag”: minden olyan harmadik országbeli állampolgár, aki megfelel az Alap keretében támogatott tevékenységekkel kapcsolatos szakpolitikai területre vonatkozó releváns uniós jogszabályban szereplő fogalommeghatározásnak;

e)  „humanitárius befogadás”: az (EU).../... rendelet [az uniós áttelepítési és humanitárius befogadási keretről szóló rendelet](26) [2.] cikke értelmében; rendszer”: olyan harmadik országbeli állampolgároknak vagy hontalan személyeknek a tagállamok területére olyan harmadik országból történő befogadása – amennyiben egy tagállam azt kéri, az UNHCR vagy más releváns nemzetközi szervezet ajánlása alapján –, ahová menekülni kényszerültek, akik nemzetközi védelemben részesülnek, vagy a 2011/95/EU irányelv 20–32. és 34. cikkében a kiegészítő védelemben részesülők számára biztosított megfelelő jogokat és kötelezettségeket előíró nemzeti jog alapján humanitárius okból megadott védelemben részesülnek; [Mód. 65]

f)  „kitoloncolás”: a 2008/115/EK irányelv 3. cikkének 5) pontjában meghatározott „kitoloncolás”;

g)  „áttelepítés”: az (EU).../... rendelet [az uniós áttelepítési és humanitárius befogadási keretről szóló rendelet] [2.] cikkében meghatározott „áttelepítés”; olyan harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek befogadása az ENSZ menekültügyi főbiztosának (a továbbiakban: UNHCR) ajánlása alapján a tagállamok területére egy harmadik országból, ahova menekülni kényszerültek, továbbá akiket nemzetközi védelemben részesítenek, és az uniós jog, illetve nemzeti jog értelmében valamilyen tartós megoldást vehetnek igénybe; [Mód. 66]

h)  „kiutasítás”: a 2008/115/EK irányelv 3. cikk (3) pontjában meghatározott „kiutasítás”;

i)  „harmadik országbeli állampolgár”: bármely olyan személy, aki az EUMSZ 20. cikkének (1) bekezdése értelmében nem uniós polgár. A harmadik országbeli állampolgárokra való hivatkozást úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja a hontalan személyeket és azon személyeket is, akik állampolgársága nem megállapítható;

j)  „sérülékeny személy”: bármely olyan harmadik országbeli állampolgár, aki az Alap keretében támogatott tevékenységekkel kapcsolatos szakpolitikai területre vonatkozó uniós jogszabályok értelmében megfelel a fogalommeghatározásnak;

ja)  „kísérő nélküli kiskorú”: olyan kiskorú, aki jogszabály vagy az érintett tagállam gyakorlata alapján érte felelős nagykorú személy kísérete nélkül lépett a tagállamok területére, mindaddig, amíg ilyen személy tényleges felügyelete alá nem kerül; ide tartozik azon kiskorú is, aki a tagállamok területére történt belépést követően maradt felügyelet nélkül; [Mód. 67]

3. cikk

Az alap célkitűzései

(1)  Az alap szakpolitikai célkitűzése a közös európai menekültügyi politikának az EUMSZ 78. cikke szerinti és a közös európai migrációs áramlások hatékony kezeléséhez politikának az EUMSZ 79. cikke szerinti végrehajtásához, megerősítéséhez és fejlesztéséhez való hozzájárulás a szolidaritás és a felelősség igazságos megosztása elvének megfelelően, az Unió és a tagállamok nemzetközi jogszabályok vonatkozó uniós vívmányokkal összhangban és az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt jogok és elvek szerinti kötelezettségeinek teljes körű tiszteletben tartása mellett. alapvető jogokra vonatkozó kötelezettségvállalásainak megfelelően. [Mód. 68]

(2)  Az (1) bekezdésben meghatározott szakpolitikai célkitűzés keretei között, az alap elősegíti a következő egyedi célkitűzéseket:

a)  a közös európai menekültügyi rendszer valamennyi vonatkozásának megerősítése és fejlesztése, beleértve annak külső dimenzióját is;

b)  a tagállamokba irányuló legális migráció támogatása és a harmadik országbeli állampolgárok integrációs folyamatára; migrációs politikák európai és nemzeti szinten történő megerősítése és kialakítása a tagállamok gazdasági és társadalmi igényeivel összhangban; [Mód. 69]

c)  hozzájárulás az illegális migráció megakadályozásához és a harmadik országokba való tényleges visszaküldés és visszafogadás biztosításához. a harmadik országbeli állampolgárok hatékony integrációjához és társadalmi befogadásához való hozzájárulás és ennek elősegítése, egyéb uniós alapokkal kiegészülve; [Mód. 70]

ca)  hozzájárulás az illegális migráció megakadályozásához és a harmadik országokba való tényleges, biztonságos és méltóságteljes visszaküldés, visszafogadás és visszailleszkedés biztosításához; [Mód. 71]

cb)  a tagállamok közötti szolidaritás és méltányos felelősségmegosztás előmozdítása többek között gyakorlati együttműködés révén, különösen azon tagállamok felé irányulóan, amelyeket a leginkább érintenek a migráció okozta kihívások. [Mód. 72]

(3)  A (2) bekezdésbe foglalt egyedi célkitűzések keretei között, a II. mellékletben felsorolt intézkedések végrehajtása révén kell megvalósítani az alapot.

3a. cikk

Partnerség

Ezen alap esetében a partnerségeknek legalább a helyi és regionális hatóságokra vagy az azokat képviselő szervezetekre, az érintett nemzetközi szervezetekre, nem kormányzati szervezetekre, elsősorban a menekült és migráns szervezetekre, a nemzeti emberi jogi intézményekre és az egyenlőséggel foglalkozó szervekre, valamint a szociális partnerekre kell kiterjedniük.

Ezeket a partnereket érdemi módon be kell vonni a programok előkészítésébe, végrehajtásába, nyomon követésébe és értékelésébe. [Mód. 73]

4. cikk

A támogatás köre

(1)  A 3. cikkben említett célkitűzések keretei között, és a II. mellékletben felsorolt végrehajtási intézkedéseknek megfelelően, az alap azokhoz az intézkedésekhez nyújt támogatást, amelyek hozzájárulnak a 3. cikkben említett és különösen a III. mellékletben felsorolt célkitűzések eléréséhez. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a III. mellékletben felsorolt, az alapból támogatható intézkedések módosítására vonatkozóanintézkedésekhez nyújt támogatást. [Mód. 74]

(2)  E Az e rendelet 3. cikkében említett célkitűzések célkitűzéseinek elérése érdekében az alap kivételes esetekben, meghatározott korlátok között és megfelelő biztosítékok mellett adott esetben harmadik országokban vagy azok tekintetében is támogathatja a III. mellékletben említett uniós prioritásoknak megfelelő intézkedéseket az 5. és 6. cikkel összhangban. [Mód. 75]

(2a)  A 16. cikkben szereplő rendelkezések sérelme nélkül a harmadik országokban vagy azokkal kapcsolatban végzett támogató intézkedéseknek a 9. cikkel összhangban lévő tematikus eszközön keresztüli finanszírozására szánt teljes összeg nem haladhatja meg a 8. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerint a tematikus eszköz számára kiosztott teljes összeg 5%-át. [Mód. 76]

(2b)  A 16. cikkben szereplő rendelkezések sérelme nélkül a harmadik országokban vagy azokkal kapcsolatban végzett támogató intézkedéseknek a 13. cikkel összhangban lévő tagállami programokon keresztüli finanszírozására szánt teljes összeg nem haladhatja meg a 8. cikk (2) bekezdésének a) pontja, a 11. cikk (1) bekezdése és az I. melléklet szerint a tagállamok számára kiosztott teljes összeg 5%-át. [Mód. 77]

(2c)  Az e bekezdés szerint támogatott intézkedéseknek teljes mértékben koherensnek kell lenniük az Unió külső finanszírozási eszközein keresztül támogatott intézkedésekkel, valamint az Unió külső tevékenységének általános elveivel és általános céljaival. [Mód. 78]

(3)  E rendelet célkitűzései az Európai Unió működéséről szóló szerződés 78. és 79. cikkének hatálya alá tartozó egy vagy több célcsoportra összpontosító fellépéseket támogatnak.

4a. cikk

A nemek közötti egyenlőség és megkülönböztetésmentesség

A Bizottság és a tagállamok biztosítják, hogy a nemek közötti egyenlőség elve és a nemi dimenzió szempontjainak érvényesítése szerves részét képezze az alap végrehajtása egyes szakaszainak, és azt a végrehajtás szakaszai során előmozdítsák. A Bizottság és a tagállamok megtesznek minden megfelelő lépést a nem, faj, bőrszín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai jellemzők, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy egyéb vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, tulajdon, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történő bárminemű megkülönböztetés megakadályozására az alaphoz való hozzáférés tekintetében és az alap végrehajtásának egyes szakaszai során. [Mód. 79]

5. cikk

A programhoz társult harmadik országok

Az alap nyitva áll a schengeni társult harmadik országok előtt, a harmadik országnak a Menekültügyi és Migrációs alapban való részvételére vonatkozó, az EUMSZ 218. cikkével összhangban bevezetendő, egyedi megállapodásban meghatározott feltételekkel, feltéve, hogy a megállapodás: [Mód. 80]

–  méltányos egyensúlyt biztosít az Alapban részt vevő harmadik ország hozzájárulása és a részvételből fakadó előnyei között;

–  meghatározza az alapban való részvétel feltételeit, többek között az alaphoz nyújtott pénzügyi hozzájárulások és ezek adminisztratív költségeinek kiszámítását. Ezek a hozzájárulások a költségvetési rendelet [21. cikkének (5) bekezdésével] összhangban címzett bevételnek minősülnek;

–  nem ruház a harmadik országra döntéshozatali jogkört az Alapra vonatkozóan;

–  garantálja az Unió jogát a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához és a pénzügyi érdekeinek védelméhez.

Az e cikkben hivatkozott egyedi megállapodás kialakításakor a Bizottság konzultál az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével, különösen a megállapodás alapvető jogokkal kapcsolatos aspektusai tekintetében. [Mód. 81]

6. cikk

Részvételre jogosult jogalanyok

(1)  Az alábbi jogalanyok lehetnek jogosultak a részvételre:

a)  az alábbi országok bármelyikében letelepedett jogalanyok:

(1)  tagállam vagy hozzá kapcsolódó tengerentúli ország vagy terület;

(2)  az Alaphoz társult harmadik ország;

(3)  a munkaprogramban felsorolt harmadik ország, az abban előírt feltételek szerint, és azzal a feltétellel, hogy a harmadik ország által, a harmadik országban vagy a vele kapcsolatban végrehajtott összes intézkedés teljes mértékben tiszteletben tartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített jogokat és elveket és az Unió és a tagállamok nemzetközi kötelezettségeit; [Mód. 82]

b)  bármely releváns nemzetközi szervezet vagy az uniós jog alapján létrehozott bármely jogalany. [Mód. 83]

(2)  Természetes személyek nem jogosultak részvételre.

(3)  Harmadik országban letelepedett jogalanyok kivételesen jogosultak a részvételre, amennyiben ez egy adott intézkedés célkitűzéseinek eléréséhez szükséges, [Mód. 84]

(4)  Jogosultak a részvételre a legalább két olyan független szervezetből álló konzorcium tagját képező jogalanyok, amelyek különböző tagállamokban vagy azokhoz kapcsolódó tengerentúli országokban vagy területeken vagy harmadik országokban telepedtek le, ha ez hozzájárul az alap e rendelet 3. cikkében meghatározott célkitűzéseinek megvalósításához. [Mód. 85]

II. FEJEZET

A PÉNZÜGYI ÉS VÉGREHAJTÁSI KERET

1. szakasz

Közös rendelkezések

7. cikk

Általános elvek

(1)  Az e rendelet szerint nyújtott támogatás kiegészíti a nemzeti, regionális és helyi beavatkozásokat, és arra összpontosít, hogy uniós hozzáadott értéket nyújtson e rendelet célkitűzéseihez. [Mód. 86]

(2)  A Bizottság és a tagállamok biztosítják, hogy az e rendelet szerint és a tagállamok által nyújtott támogatás összhangban álljon az Unió vonatkozó tevékenységeivel, politikáival és prioritásaival, és kiegészítse és összehangolja a nemzeti eszközöket és az egyéb uniós eszközöket az egyéb uniós eszközöket, valamint az egyéb uniós alapokból, elsősorban a strukturális alapokból és az Unió külső finanszírozási eszközeiből finanszírozott intézkedéseket. [Mód. 87]

(3)  Az alap végrehajtása a [költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének a), b) és c)] pontja értelmében megosztott, közvetlen vagy közvetett irányítás útján történik.

8. cikk

Költségvetés

(1)  Az alapnak a 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg 2018. évi árakon 9 204 957 000 EUR (folyó áron 10 415 000 000 EUR). [Mód. 88]

(2)  A pénzügyi erőforrások az alábbiak szerint kerülnek felhasználásra:

a)  5 522 974 EUR-t 2018. évi árakon (folyó áron 6 249 000 000 EUR-t) a megosztott irányítás útján végrehajtott programok számára kell elkülöníteni. [Mód. 89]

b)  3 681 982 800 EUR-t 2018. évi árakon (folyó áron 4 166 000 000 EUR-t) a Tematikus Eszköz számára kell elkülöníteni. [Mód. 90]

(3)  A pénzügyi keretösszeg legfeljebb 0,42 %-át kell elkülöníteni a Bizottság kezdeményezésére az alap végrehajtása céljából történő technikai segítségnyújtásra kell fordítani, az EU ../.. rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] 29. cikkének megfelelően. [Mód. 91]

9. cikk

A Tematikus Eszköz végrehajtására vonatkozó általános rendelkezések

(1)  A 8. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett pénzügyi keretösszeget a Tematikus Eszközön keresztül, rugalmasan kell felosztani, a munkaprogramokban foglaltak szerint megosztott, közvetlen vagy közvetett irányítás útján. A Tematikus Eszközből származó finanszírozást annak alábbi elemeire kell fordítani:

a)  egyedi intézkedések;

b)  uniós intézkedések;

c)  szükséghelyzeti támogatás;

d)  áttelepítés;

e)  a szolidaritási és felelősségvállalási erőfeszítésekhez hozzájáruló tagállamoknak, többek között a helyi és regionális hatóságoknak és a nemzetközi és nem kormányzati szervezeteknek nyújtott támogatás; valamint [Mód. 92]

f)  az Európai Migrációs Hálózat.

A Bizottság kezdeményezésére történő technikai segítségnyújtás szintén támogatható a Tematikus Eszköz pénzügyi keretösszegéből.

(2)  A Tematikus Eszközből származó finanszírozás az Unió számára nagy hozzáadott értékkel bíró prioritásokat kezeli vagy azt sürgős szükségletekre történő reagálására kell felhasználni a II. mellékletben körvonalazott, elfogadott uniós prioritásoknak megfelelően és a III. mellékletben felsorolt támogatható intézkedések révén. A Bizottság a munkaprogramok előkészítése, végrehajtása nyomon követése és értékelése során biztosítja a civil társadalmi szervezetekkel történő rendszeres együttműködést.

A Tematikus Eszközből származó finanszírozási összeg legalább 20%-át a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett egyedi célkitűzésekre kell elkülöníteni.

A Tematikus Eszközből származó finanszírozási összeg legalább 10%-át a 3. cikk (2) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett egyedi célkitűzésekre kell elkülöníteni.

A Tematikus Eszközből származó finanszírozási összeg legalább 10%-át a 3. cikk (2) bekezdése első albekezdésének c) pontjában említett egyedi célkitűzésekre kell elkülöníteni.

A Tematikus Eszközből származó finanszírozási összeg legalább 10%-át a 3. cikk (2) bekezdése első albekezdésének cb) pontjában említett egyedi célkitűzésekre kell elkülöníteni. [Mód. 93]

(3)  Ha a Tematikus Eszközből származó finanszírozást közvetlen vagy közvetett irányítás keretében nyújtják a tagállamoknak, gondoskodni kell arról, hogy a Bizottság által, az EUMSZ 258. cikke szerinti kötelezettségszegés tekintetében kiadott, indokolással ellátott vélemények ne érintsék a kiválasztott projekteket, ami veszélyeztetné a kiadások jogszerűségét és szabályszerűségét vagy a projektek teljesítését nem állhat rendelkezésre finanszírozás olyan projektek számára, amelyek esetében egyértelmű bizonyíték van arra, hogy e projektek jogszerűsége, vagy a finanszírozás jogszerűsége és szabályszerűsége, vagy e projektek teljesítése a Bizottság által az EUMSZ 258. cikke szerinti kötelezettségszegés tekintetében kiadott, indokolással ellátott vélemény alapján megkérdőjelezhető. [Mód. 94]

(4)  Ha a Tematikus Eszközből származó finanszírozást megosztott irányítás keretében hajtják végre, a Bizottság az (EU) ../.. rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] 18. cikke és 19. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában megvizsgálja, hogy a tervezett intézkedéseket nem érintik-e biztosítja, hogy ne álljon rendelkezésre finanszírozás olyan projektek számára, amelyek esetében egyértelmű bizonyíték van arra, hogy e projektek jogszerűsége, vagy a finanszírozás jogszerűsége és szabályszerűsége, vagy e projektek teljesítése a Bizottság által, az EUMSZ 258. cikke szerinti kötelezettségszegés tekintetében kiadott, indokolással ellátott vélemények, ami veszélyeztetné a kiadások jogszerűségét és szabályszerűségét vagy a műveletek teljesítését vélemény alapján megkérdőjelezhető. [Mód. 95]

(5)  A Bizottság megállapítja az uniós költségvetés éves előirányzatai keretében a Tematikus Eszköz számára rendelkezésre bocsátott teljes összeget. A Bizottság a költségvetési rendelet [110.] cikkében említettek szerint elfogadja a finanszírozási határozatokat 32. cikkel összhangban a munkaprogramok megállapítása érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a Tematikus Eszköz vonatkozásában, ennek során azonosítja a támogatandó célkitűzéseket és intézkedéseket, valamint az (1) bekezdésben említett elemek mindegyike esetében megállapítja az összegeket. A finanszírozási határozatok adott esetben meghatározzák a vegyesfinanszírozási műveletekre fenntartott teljes összeget. A munkaprogramokat a nyilvánosság számára elérhetővé kell tenni. [Mód. 96]

(6)  A Tematikus Eszköz különösen a II. melléklet 2. cikkének b) pontjában említett végrehajtási intézkedés körébe tartozó, a helyi és regionális hatóságok vagy civil társadalmi szervezetek által végrehajtott intézkedéseket támogatja. E tekintetben a Tematikus Eszköz pénzügyi keretének legalább 5%-át kell közvetett vagy közvetlen irányítás keretében az integrációs intézkedéseket végrehajtó helyi és regionális hatóságok rendelkezésére bocsátani. [Mód. 97]

(7)  Az (5) bekezdésben említett finanszírozási határozatok munkaprogramok elfogadását követően a Bizottság ennek megfelelően módosíthatja a megosztott irányítás szerint végrehajtott programokat. [Mód. 98]

(8)  Ezek a finanszírozási határozatok munkaprogramok egy vagy több évre, és a Tematikus Eszköz egy vagy több elemére terjedhetnek ki. [Mód. 99]

2. SZAKASZ

A MEGOSZTOTT IRÁNYÍTÁS SZERINTI TÁMOGATÁS ÉS VÉGREHAJTÁS

10. cikk

Hatály

(1)  Ez a szakasz a pénzügyi keretösszegnek a 8. cikk (2) bekezdése a) pontjában említett részére vonatkozik, valamint azokra a pótlólagos forrásokra, amelyeket a 9. cikkben említett, a Tematikus Eszközre vonatkozó bizottsági határozatnak megfelelően megosztott irányítás keretében kell felhasználni.

(2)  Az e szakasz szerinti támogatást a költségvetési rendelet [63.] cikkével, és az (EU) ../.. rendelettel [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] a számos uniós alapra vonatkozó, pénzügyi szabályokat létrehozó keretrendszerrel összhangban megosztott irányítás keretében kell végrehajtani. [Mód. 100]