Index 
Elfogadott szövegek
2019. március 13., Szerda - StrasbourgVégleges kiadás
Felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogás mellőzése: a Bank of England 600/2014/EU rendelet szerinti kereskedés előtti és utáni átláthatósági követelmények alóli mentessége
 Felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogás mellőzése: az (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a mentesített szervezetek jegyzéke tekintetében történő módosítása
 Felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogás mellőzése: az (EU) 648/2012 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a mentesített szervezetek jegyzéke tekintetében történő módosítása
 Felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogás mellőzése: a Bank of England és az Egyesült Királyság Adósságkezelő Központja (EU) 596/2014 rendelet hatálya alóli mentesítése
 Felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogás mellőzése: az Unión kívüli kereskedési helyszínen legnagyobb forgalmat elért részvény esetében a részvény átlagos napi ügyletszámának kiigazítási lehetősége
 A kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslatra a bizottságban leadott szavazatok többségének nem megszerzése(az eljárási szabályzat 171. cikke (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjának értelmezése)
 Az Unióból Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságába kivitt egyes kettős felhasználású termékekre vonatkozó uniós általános exportengedély ***I
 A szeszes italok meghatározása, kiszerelése és címkézése, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalma ***I
 Az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésére tekintettel az Erasmus+ program keretében folyamatban lévő tanulási célú mobilitási tevékenységek folytatása ***I
 Az Egyesült Királyság Unióból történő kilépésével összefüggésben a légi közlekedés biztonsága ***I
 Partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodás az EU és Afganisztán között ***
 Partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodás az EU és Afganisztán között (állásfoglalás)
 Norvégiának, Izlandnak, Svájcnak és Liechtensteinnek az eu-LISA-ban való részvétele***
 Az EU különleges képviselőinek hatásköre és megbízatása
 A termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelmények ***I
 Vízuminformációs Rendszer ***I
 Menekültügyi és Migrációs Alap ***I
 A határigazgatás és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz***I
 Belső Biztonsági Alap ***I
 A szeszes italok meghatározása, megjelenítése és jelölése, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalma ***I
 Az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló 3. jegyzőkönyv javasolt módosításai ***I
 A szociális biztonsági rendszerek koordinálása területén az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépését követő rendkívüli intézkedések bevezetése ***I
 Az Egyesült Királyság Unióból történő kilépésével összefüggésben az alapszintű közúti árufuvarozási összeköttetést biztosító közös szabályok ***I
 Az Egyesült Királyság Unióból történő kilépésével összefüggésben az alapszintű légi összeköttetést biztosító közös szabályok ***I
 Az Egyesült Királyság Unióból való kilépését követően az Európai Tengerügyi és Halászati Alappal kapcsolatos bizonyos szabályok tekintetében történő módosítása ***I
 Az uniós halászhajókra vonatkozó halászati engedélyek és az Egyesült Királyság halászhajói által az uniós vizeken végzett halászati műveletek ***I
 A vasútbiztonság és a vasúti összeköttetés egyes, az Egyesült Királyság Unióból történő kilépésével összefüggő vonatkozásai ***I
 Védelmet nyújtó Európa: Tiszta levegőt mindenkinek!
 A harmadik felek által kifejtett EU-ellenes propaganda elleni fellépést szolgáló uniós stratégiai kommunikációról szóló parlamenti jelentést követően két évvel az EKSZ által végzett nyomon követés
 Az EU és Monaco, Andorra, valamint San Marino közötti társulási megállapodás
 Az Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpont és a nemzetikoordinációs központok hálózata ***I
 A 391/2009/EK rendeletnek az Egyesült Királyság Unióból való kilépésére figyelemmel történő módosítása ***I
 Az 1316/2013/EU rendeletnek az Egyesült Királyság Unióból való kilépésére figyelemmel történő módosítása ***I
 A hajókról származó hulladékok leadására alkalmas kikötői fogadólétesítmények ***I
 Az Uniós Vámkódexben előírt elektronikus adatfeldolgozási eljárásoktól eltérő eszközök átmeneti alkalmazásának meghosszabbítása ***I
 A készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel összefüggő csalás és hamisítás elleni küzdelem ***I
 Végrehajtási jogi aktussal szembeni kifogás: Megengedett szermaradékanyag-határértékek, többek között a klotianidin tekintetében
 Géntechnológiával módosított 4114 (DP-ØØ4114-3) kukorica
 Géntechnológiával módosított MON 87411 (MON-87411-9) kukorica
 Géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × 1507 × GA21 kukorica, valamint Bt11 × MIR162 × 1507, MIR162 × 1507 × GA21 és MIR162 × 1507 alkombináció
 Hatóanyagok, többek között a tiakloprid
 ATörökországról szóló, 2018. évi jelentés
 A gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere: a 2019. évi éves növekedési jelentés
 A gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere: a 2019. évi éves növekedési jelentés foglalkoztatási és szociális vonatkozásai

Felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogás mellőzése: a Bank of England 600/2014/EU rendelet szerinti kereskedés előtti és utáni átláthatósági követelmények alóli mentessége
PDF 120kWORD 42k
Az Európai Parlament határozata az (EU) 2017/1799 felhatalmazáson alapuló rendeletnek a Bank of England 600/2014/EU rendelet szerinti kereskedés előtti és utáni átláthatósági követelmények alóli mentessége tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. január 30-i felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szembeni kifogás mellőzésére (C(2019)00793 – 2019/2546(DEA))
P8_TA(2019)0159B8-0143/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (C(2019)00793),

–  tekintettel a Bizottság 2019. január 30-i levelére, amelyben kéri az Európai Parlamenttől annak kinyilvánítását, hogy nem emel kifogást a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság által a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnökéhez intézett 2019. február 21-i levélre,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkére,

–  tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 1. cikke (9) bekezdésére és 50. cikke (5) bekezdésére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság határozatra vonatkozó ajánlására,

–  tekintettel eljárási szabályzata 105. cikkének (6) bekezdésére,

A.  mivel a felhatalmazáson alapuló módosító jogi aktus fontos módosításokat tartalmaz annak biztosítása érdekében, hogy a Bank of England az Egyesült Királyság jogállásának harmadik országra való minősítését követően továbbra is részesüljön a 600/2014/EU rendelet 1. cikkének (9) bekezdése szerinti mentességből;

B.  mivel a Parlament elismeri e jogi aktus gyors elfogadásának fontosságát annak érdekében, hogy biztosítsa az Európai Unió felkészültségét az Egyesült Királyságnak az Unióból kilépési megállapodás nélküli kilépése esetén;

1.  kijelenti, hogy a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben nem emel kifogást;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 173., 2014.6.12., 84. o.


Felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogás mellőzése: az (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a mentesített szervezetek jegyzéke tekintetében történő módosítása
PDF 120kWORD 43k
Az Európai Parlament határozata az (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a mentesített szervezetek jegyzéke tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. január 30-i felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szembeni kifogás mellőzésére (C(2019)00794 – 2019/2547(DEA))
P8_TA(2019)0160B8-0144/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (C(2019)00794),

–  tekintettel a Bizottság 2019. január 30-i levelére, amelyben kéri az Európai Parlamenttől annak kinyilvánítását, hogy nem emel kifogást a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság által a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnökéhez intézett, 2019. február 21-i levélre,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkére,

–  tekintettel az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 2. cikke (4) bekezdésére és 30. cikke (5) bekezdésére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság határozatra vonatkozó ajánlására,

–  tekintettel eljárási szabályzata 105. cikkének (6) bekezdésére,

A.  mivel a felhatalmazáson alapuló jogi aktus fontos módosításokat tartalmaz annak biztosítása érdekében, hogy az Egyesült Királyság központi bankja és az államadósság kezelésével megbízott vagy abban részt vevő állami szervek mentesüljenek az (EU) 2015/2365 rendelet 4. cikke szerinti bejelentési kötelezettség és 15. cikke szerinti, az újrafelhasználásra vonatkozó átláthatósági követelmények alól;

B.  mivel a Parlament elismeri e jogi aktus gyors elfogadásának fontosságát annak érdekében, hogy biztosítsa az Európai Unió felkészültségét az Egyesült Királyságnak az Unióból kilépési megállapodás nélküli kilépése esetén;

1.  kijelenti, hogy a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben nem emel kifogást;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 337., 2015.12.23., 1. o.


Felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogás mellőzése: az (EU) 648/2012 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a mentesített szervezetek jegyzéke tekintetében történő módosítása
PDF 121kWORD 43k
Az Európai Parlament határozata az (EU) 648/2012 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a mentesített szervezetek jegyzéke tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. január 30-i felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szembeni kifogás mellőzésére (C(2019)00791 – 2019/2549(DEA))
P8_TA(2019)0161B8-0145/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (C(2019)00791),

–  tekintettel a Bizottság 2019. január 30-i levelére, amelyben kéri az Európai Parlamenttől annak kinyilvánítását, hogy nem emel kifogást a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság által a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnökéhez intézett, 2019. február 21-i levélre,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkére,

–  tekintettel a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 1. cikke (6) bekezdésére és 82. cikke (6) bekezdésére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság határozatra vonatkozó ajánlására,

–  tekintettel eljárási szabályzata 105. cikkének (6) bekezdésére,

A.  mivel a felhatalmazáson alapuló jogi aktus fontos módosításokat tartalmaz annak biztosítása érdekében, hogy az Egyesült Királyság központi bankja és az államadósság kezelésével megbízott vagy abban részt vevő állami szervek mentesüljenek a 648/2012/EU rendeletben megállapított elszámolási és jelentéstételi követelmények, valamint a nem elszámolt ügyletekre vonatkozó kockázatcsökkentési technikák alkalmazásának kötelezettsége alól;

B.  mivel a Parlament elismeri e jogi aktus gyors elfogadásának fontosságát annak érdekében, hogy biztosítsa az Európai Unió felkészültségét az Egyesült Királyságnak az Unióból kilépési megállapodás nélküli kilépése esetén;

1.  kijelenti, hogy a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben nem emel kifogást;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 201., 2012.7.27., 1. o.


Felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogás mellőzése: a Bank of England és az Egyesült Királyság Adósságkezelő Központja (EU) 596/2014 rendelet hatálya alóli mentesítése
PDF 122kWORD 43k
Az Európai Parlament határozata az (EU) 2016/522 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Egyesült Királyság Központi Bankja (Bank of England) és az Egyesült Királyság Adósságkezelő Központja (United Kingdom Debt Management Office) az (EU) 596/2014 rendelet hatálya alóli mentesítése tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. január 30-i felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szembeni kifogás mellőzésére (C(2019)00792 – 2019/2550(DEA))
P8_TA(2019)0162B8-0146/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (C(2019)00792),

–  tekintettel a Bizottság 2019. január 30-i levelére, amelyben kéri az Európai Parlamenttől annak kinyilvánítását, hogy nem emel kifogást a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság által a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnökéhez intézett, 2019. február 21-i levélre,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkére,

–  tekintettel a piaci visszaélésekről, valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) (piaci visszaélésekről szóló rendelet) és különösen annak 6. cikke (5) bekezdésére és 35. cikke (5) bekezdésére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság határozatra vonatkozó ajánlására,

–  tekintettel eljárási szabályzata 105. cikkének (6) bekezdésére,

A.  mivel a felhatalmazáson alapuló jogi aktus fontos módosításokat tartalmaz annak biztosítása érdekében, hogy az Egyesült Királyság központi bankja és az Egyesült Királyság Adósságkezelő Központja továbbra is élvezzék a jelenlegi mentességet az (EU) 596/2014 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének megfelelően azt követően, hogy az Egyesült Királyság tagállamból harmadik országgá válik;

B.  mivel a Parlament elismeri e jogi aktus gyors elfogadásának fontosságát annak érdekében, hogy biztosítsa az Európai Unió felkészültségét arra az esetre, ha az Egyesült Királyság kilépési megállapodás nélkül lép ki az Unióból;

1.  kijelenti, hogy a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben nem emel kifogást;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 173., 2014.6.12., 1. o.


Felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogás mellőzése: az Unión kívüli kereskedési helyszínen legnagyobb forgalmat elért részvény esetében a részvény átlagos napi ügyletszámának kiigazítási lehetősége
PDF 123kWORD 44k
Az Európai Parlament határozata az (EU) 2017/588 felhatalmazáson alapuló rendeletet egy az Unión kívüli kereskedési helyszínen legnagyobb forgalmat elért részvény esetében a részvény átlagos napi ügyletszámának kiigazítási lehetősége tekintetében módosító, 2019. február 13-i (EU) 2017/588 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szembeni kifogás mellőzésére (C(2019)00904 – 2019/2579(DEA))
P8_TA(2019)0163B8-0149/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (C(2019)00904),

–  tekintettel a Bizottság 2019. február 21-i levelére, amelyben kéri az Európai Parlamenttől annak kinyilvánítását, hogy nem emel kifogást a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság által a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnökéhez intézett, 2019. március 4-i levélre,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkére,

–  tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(1) és különösen annak 49. cikke (3) bekezdésére,

–  tekintettel az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(2) 10. cikkének (1) bekezdésére, és 13. cikkére,

–  tekintettel az Európai Értékpapírpiaci Hatóság által 2018. november 8-án, a 2014/65/EU irányelv 49. cikkének (3) bekezdése alapján benyújtott, az (EU) 2017/588 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (RTS 11) módosításáról szóló szabályozástechnikai standardtervezetre,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság határozatra vonatkozó ajánlására,

–  tekintettel eljárási szabályzata 105. cikkének (6) bekezdésére,

A.  mivel a felhatalmazáson alapuló jogi aktus fontos módosításokat tartalmaz azon uniós kereskedési helyszínek versenyképességének megőrzése érdekében, amelyek lehetővé teszik az Unióban és harmadik országban egyidejűleg forgalmazható vagy forgalmazott részvényekkel való kereskedést, és ahol az adott részvényekkel legnagyobb forgalmat lebonyolító kereskedési helyszín az Unión kívül található;

B.  mivel a Parlament elismeri e jogi aktus gyors elfogadásának fontosságát annak érdekében, hogy biztosítsa az Európai Unió felkészültségét arra az esetre, ha az Egyesült Királyság kilépési megállapodás nélkül lép ki az Unióból;

C.  mivel a Parlament úgy véli, hogy az elfogadott szabályozástechnikai standardok „nem azonosak” az Európai Értékpapírpiaci hatóság által benyújtott szabályozástechnikai standardtervezetekkel, hiszen a Bizottság módosításokat eszközölt a tervezetben, és úgy véli, hogy három hónap (a felülvizsgálati időszak) áll a rendelkezésére ahhoz, hogy kifogást emeljen a szabályozástechnikai standardokkal szemben; mivel a Parlament arra ösztönzi a Bizottságot, hogy csak azokban az esetekben adjon meg egy hónapos felülvizsgálati időszakot, amikor a Bizottság módosítások nélkül fogadta el az európai felügyeleti hatóságok tervezetét, vagyis ha a szabályozástechnikai standardok tervezete és elfogadott változata „azonos”;

1.  kijelenti, hogy a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben nem emel kifogást;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 173., 2014.6.12., 349. o.
(2) HL L 331., 2010.12.15., 84. o.


A kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslatra a bizottságban leadott szavazatok többségének nem megszerzése(az eljárási szabályzat 171. cikke (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjának értelmezése)
PDF 113kWORD 42k
Az Európai Parlament 2019. március 13-i határozata a kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslatra a bizottságban leadott szavazatok többségének nem megszerzéséről (az eljárási szabályzat 171. cikke (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjának értelmezése) (2019/2011(REG))
P8_TA(2019)0164

Az Európai Parlament,

–  tekintettel Alkotmányügyi Bizottsága elnökének 2019. március 7-i levelére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 226. cikkére,

1.  úgy határoz, hogy az eljárási szabályzat 171. cikke (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjához az alábbi értelmezést csatolja"„Ha egy kötelező erejű jogi aktusra irányuló, akár módosított, akár nem módosított javaslat nem szerzi meg a bizottságban leadott szavazatok többségét, a bizottság a jogalkotási aktus elutasítását javasolja a Parlamentnek.”"

2.  utasítja elnökét, hogy tájékoztatás céljából továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.


Az Unióból Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságába kivitt egyes kettős felhasználású termékekre vonatkozó uniós általános exportengedély ***I
PDF 130kWORD 43k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása a 428/2009/EK tanácsi rendeletnek az Unióból Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságába kivitt egyes kettős felhasználású termékekre vonatkozó uniós általános exportengedély megadása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0891 – C8-0513/2018 – 2018/0435(COD))
P8_TA(2019)0165A8-0071/2019

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0891),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 207. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0513/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2019. március 6-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére és a Külügyi Bizottság véleményére (A8-0071/2019),

1.  elfogadja első olvasatbeli álláspontját, megegyezően a Bizottság javaslatával;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra a 428/2009/EK tanácsi rendeletnek az Unióból az Egyesült Királyságba kivitt egyes kettős felhasználású termékekre vonatkozó uniós általános exportengedély megadása tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P8_TC1-COD(2018)0435


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/496 rendelettel.)


A szeszes italok meghatározása, kiszerelése és címkézése, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalma ***I
PDF 130kWORD 44k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésére tekintettel a PEACE IV (Írország–Egyesült Királyság) és az Egyesült Királyság–Írország (Írország–Észak-Írország–Skócia) területi együttműködési programok folyamatosságának lehetővé tételéről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0892 – C8-0512/2018 – 2018/0432(COD))
P8_TA(2019)0166A8-0021/2019

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0892),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 178. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8‑0512/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2019. február 20-i véleményére(1),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére (A8-0021/2019),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra a az Egyesült Királyság Unióból való kilépésére tekintettel a PEACE IV (Írország–Egyesült Királyság) és az Egyesült Királyság–Írország (Írország–Észak-Írország–Skócia) területi együttműködési programok folyamatosságának lehetővé tételéről szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P8_TC1-COD(2018)0432


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/491 rendelettel.)

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.


Az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésére tekintettel az Erasmus+ program keretében folyamatban lévő tanulási célú mobilitási tevékenységek folytatása ***I
PDF 131kWORD 45k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának (Egyesült Királyság) az Európai Unióból való kilépésére tekintettel az Erasmus+ program keretében folyamatban lévő tanulási célú mobilitási tevékenységek folytatására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2019)0065 – C8-0040/2019 – 2019/0030(COD))
P8_TA(2019)0167A8-0082/2019

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2019)0065),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 165. cikke (4) bekezdésére és 166. cikke (4) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0040/2019),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal 2019. február 20-i véleményére(1),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2019. február 20-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére (A8-0082/2019),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra az Egyesült Királyság Unióból való kilépésére tekintettel az 1288/2013/EU rendelettel létrehozott Erasmus+ program keretében folyamatban lévő tanulási célú mobilitási tevékenységek folytatására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P8_TC1-COD(2019)0030


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/499 rendelettel.)

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.


Az Egyesült Királyság Unióból történő kilépésével összefüggésben a légi közlekedés biztonsága ***I
PDF 130kWORD 43k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása a légi közlekedés biztonságának egyes, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Unióból történő kilépésével összefüggő vonatkozásairól szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0894 – C8-0514/2018 – 2018/0434(COD))
P8_TA(2019)0168A8-0061/2019

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0894),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 100. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0514/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2019. február 20-i véleményére(1),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2019. február 22-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére (A8-0061/2019),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra a légi közlekedés biztonságának egyes, a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának Unióból történő kilépésével összefüggő vonatkozásairól szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P8_TC1-COD(2018)0434


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/494 rendelettel.)

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.


Partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodás az EU és Afganisztán között ***
PDF 120kWORD 42k
Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről az Afgán Iszlám Köztársaság közötti partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről (15093/2016 – C8-0107/2018 – 2015/0302(NLE))
P8_TA(2019)0169A8-0026/2019

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (15093/2016),

–  tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről az Afgán Iszlám Köztársaság közötti partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodás tervezetére (05385/2015),

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. cikkével, 209. cikkével, 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének a) pontjával és 218. cikke (8) bekezdésének második albekezdésével összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0107/2018),

–  tekintettel a határozattervezetről szóló, 2019. március 13-i nem jogalkotási állásfoglalására(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (1) és (4) bekezdésére és 108. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság ajánlására és a Fejlesztési Bizottság véleményére (A8-0026/2019),

1.  egyetért a megállapodás megkötésével;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok és az Afgán Iszlám Köztársaság kormányainak és parlamentjeinek.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA-PROV(2019)0170.


Partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodás az EU és Afganisztán között (állásfoglalás)
PDF 205kWORD 62k
Az Európai Parlament 2019. március 13-i nem jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről az Afgán Iszlám Köztársaság közötti partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről (15093/2016 – C8-0107/2018 – 2015/0302M(NLE))
P8_TA(2019)0170A8-0058/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (15093/2016),

–  tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről(1) az Afgán Iszlám Köztársaság közötti, a partnerségről és a fejlesztésről szóló, a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (alelnök/főképviselő) által 2017. február 18-én aláírt együttműködési megállapodásra,

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 37. cikkével, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 207. és 209. cikkével, 218. cikke (6) bekezdése a) pontjának második albekezdésével és 218. cikke (8) bekezdésének második albekezdésével összhangban 2018. február 6-án előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0107/2018),

–  tekintettel a tanácsi határozatra vonatkozó javaslatról szóló, 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalására(2),

–  tekintettel a partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodás (CAPD) egyes részeinek az EU kizárólagos hatáskörébe tartozó, 2017. december 1-jei ideiglenes alkalmazására,

–  tekintettel az Európai Unió és Afganisztán között megkötendő partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodásra irányuló tárgyalásokról szóló, 2013. június 13-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az Afganisztánnal kapcsolatos korábbi állásfoglalásaira, különösen az új afganisztáni stratégiáról szóló 2010. december 16-i állásfoglalására(4), az EU Afganisztánnak nyújtott pénzügyi támogatásának költségvetési ellenőrzéséről szóló 2011. december 15-i állásfoglalására(5), a Pakisztánnak a régióban betöltött szerepére és az Unióhoz fűződő politikai kapcsolatairól szóló 2014. március 12-i(6), a halálbüntetésről szóló 2015. október 8-i állásfoglalására(7), az Afganisztánról, elsősorban a Zábul tartományban elkövetett gyilkosságokról szóló 2015. november 26-i állásfoglalására(8), a kórházak és iskolák elleni, a nemzetközi humanitárius jog megsértésének minősülő támadásokról szóló 2016. április 28-i állásfoglalására(9), a menekült- és migránsáramlatok kezeléséről: az EU külső tevékenységének szerepéről szóló 2017. április 5-i állásfoglalására(10), az EU Indiával fennálló politikai kapcsolatairól szóló 2017. szeptember 13-i állásfoglalására(11), az afganisztáni helyzetről szóló, 2017. december 14-i állásfoglalására(12),

–  tekintettel a Tanács Afganisztánról szóló, 2018. november 19-i és 2017. október 16-i következtetéseire,

–  tekintettel az alelnök/főképviselő és a Bizottság Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett, az Afganisztánra vonatkozó uniós stratégia elemeiről szóló, 2017. július 24-i közös közleményére (JOIN(2017)0031),

–  tekintettel az Unió fejlesztési együttműködési eszközének keretében megvalósítandó, az EU Afganisztánra vonatkozó, a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló többéves indikatív programjára,

–  tekintettel az afganisztáni civil társadalommal való együttműködésnek a 2018 és 2020 közötti időszakra szóló uniós ütemtervére,

—  tekintettel az Európai Unió afganisztáni rendfenntartó missziójának (EUPOL Afganisztán) 2016. évi lezárására,

–  tekintettel az ENSZ főtitkárának az afganisztáni helyzetről és ennek a nemzetközi békével és biztonsággal kapcsolatos vonatkozásairól szóló, 2018. szeptember 10-i jelentésére,

—  tekintettel a 2016. október 2-i EU–Afganisztán közös migrációügyi koncepcióra,

—  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2210(2015) és 2344(2017) sz. határozatára és az ENSZ afganisztáni segítségnyújtási missziójára (UNAMA) vonatkozó megbízatásra,

–  tekintettel az ENSZ belső menekültek emberi jogaival foglalkozó különleges előadójának afganisztáni kiküldetéséről szóló, 2017. április 12-i jelentésére,

–  tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze, Fatou Bensouda 2017. november 3-i azon kérésére, hogy indítsanak vizsgálatot az Afganisztánban 2003. május 1-je óta állítólagosan elkövetett háborús bűncselekmények és emberiesség elleni bűncselekmények ügyében,

–  tekintettel a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezményre,

–  tekintettel az Afganisztánról szóló, 2018. november 27–28-i genfi miniszteri konferenciára,

—  tekintettel az Afganisztánnal foglalkozó, 2016. október 5-i, az Európai Unió társelnökletével megtartott brüsszeli nemzetközi konferencia eredményeire, valamint az Afganisztánról 2011. december 5-én Bonnban, 2012. július 8-án Tokióban és 2014. december 4-én Londonban tartott nemzetközi konferenciákon tett kölcsönös kötelezettségvállalásokra,

–  tekintettel az Afganisztánról szóló, 2018. március 26–27-i taskenti konferenciára,

—  tekintettel a 2011. november 2-án Isztambulban elindított „Ázsia szíve” folyamatra,

—  tekintettel a jószomszédi viszonyról szóló, 2002. december 22-i kabuli nyilatkozatra,

–  tekintettel a NATO által vezetett, az ENSZ által megbízott Nemzetközi Biztonsági Támogató Erőre (ISAF) (2003–2014) és a 2017. május 25–24-én Brüsszelben tartott NATO-csúcstalálkozó következtetéseire, tekintettel a „Határozott támogatás” elnevezésű (2014-től napjainkig tartó) képzési, tanácsadói és segítségnyújtási missziójára,

–  tekintettel az Afganisztán 2018–2021 közötti időszakra vonatkozó humanitárius reagálási tervére,

–  tekintettel az Afganisztánról szóló, 2016. október 4–5-i brüsszeli konferencián elfogadott, a kölcsönös elszámoltathatóságon keresztül megvalósítandó önállóságra vonatkozó keretszerződésre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság, a Külügyi Bizottság véleményére, valamint a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság módosítások formájában megfogalmazott véleményére (A8-0058/2019),

A.  mivel 2011. november 10-én a Tanács határozatot fogadott el, melyben felhatalmazta a Bizottságot, hogy tárgyalásokat folytasson az Európai Unió és az Afgán Iszlám Köztársaság közötti partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodásról (CAPD) (13); mivel CAPD ideiglenes és részleges alkalmazása 2017. december 1-jén megkezdődött, mielőtt az Európai Parlament ahhoz egyetértését adta volna;

B.  mivel 2016. január 13-án az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a Bizottság az Európai Unió és Afganisztán közötti („kizárólag uniós”) megállapodás formájában a Tanács elé terjesztette a partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodás aláírásáról és megkötéséről szóló tanácsi határozatokra irányuló együttes javaslatot;

C.  mivel a tagállamok, bár a megállapodás lényegével egyetértettek, jelezték, hogy inkább egy ideiglenes alkalmazású „vegyes” megállapodást részesítenének előnyben, és ezért felkérték a Bizottságot és a főképviselőt/alelnököt, hogy a javaslatokat a vegyes jelleg és az ideiglenes alkalmazás figyelembevétele érdekében vizsgálják felül;

D.  mivel a megállapodást 2017. február 18-án írták alá;

E.  mivel a következő tíz évben az EU és Afganisztán közötti kapcsolatok alapját a CAPD fogja jelenteni, amelyet ötéves időszakokra automatikusan meg lehet hosszabbítani;

F.  mivel a Parlamentet a tárgyalások során nem tájékoztatták teljes körűen, csak részlegesen; mivel a Parlament az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) számára kidolgozott tanácsi tárgyalási irányelveket 2011 novembere helyett csak 2018. március 16-án kapta meg, amikor a Parlamentet tájékoztatták a tárgyalások megkezdésére vonatkozó határozatról;

G.  mivel e jogi keret az Afganisztánra vonatkozó jelenlegi uniós stratégiára és az EU kiterjedt külső pénzügyi támogatására épül;

H.  mivel a CAPD lesz az első olyan szerződéses viszony az EU és Afganisztán között, amely megerősíti az EU elkötelezettségét Afganisztán jövőbeli fejlődése iránt az „átalakulás évtizede” (2014–2024) során, szorosabbá fonva a két fél közötti történelmi, politikai és gazdasági kapcsolatokat;

I.  mivel a CAPD (annak I. és II. címe) az EU és Afganisztán közötti jövőbeli kapcsolatok alapját képező elveket és feltételeket tükrözi, beleértve az emberi jogokra és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozására vonatkozó rendelkezéseket, amelyek a megállapodás lényeges elemeit jelentik; mivel a CAPD számos területen biztosítja az együttműködés lehetőségét, például a fejlesztés (III. cím), a kereskedelem és beruházás (IV. cím) és az igazságügy és a jogállamiság (V. cím) területén – beleértve a szervezett bűnözés, a pénzmosás és a kábítószerek elleni küzdelmet, a migráció kérdésében való együttműködést és egy esetleges jövőbeli visszafogadási megállapodást –, továbbá az ágazati együttműködés területén (VI. cím);

J.  mivel a partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodásnak köszönhetően az EU és Afganisztán közösen tud fellépni az olyan globális kihívásokkal szemben, mint a nukleáris védettség, a nonproliferáció és az éghajlatváltozás;

K.  mivel Afganisztán fordulóponthoz ért, azaz amennyiben nem tesznek további erőfeszítéseket, akkor fennáll a veszélye annak, hogy az Afganisztán fejlődése érdekében tett eddigi összes erőfeszítés, előrelépés és áldozat kárba vész;

L.  mivel a Dáishoz kapcsolódó, Iszlám Állam–Koraszán tartományként (IS-KP) ismert csoport általi terrorfenyegetés megjelenése nagymértékben hozzájárult a biztonsági helyzet további romlásához; mivel 2018 májusában az afgán kormány ellenőrzése az ország körzeteinek 56%-ára, területének 56%-ára és lakosságának 65%-ára terjedt ki, a körzetek 32%-ának ellenőrzése vitatott volt, 12%-a pedig a felkelők kezében volt(14) (15);

M.  mivel 2002 óta az Afganisztán és polgárai számára nyújtott adományok legnagyobb részét az Európai Unió és tagállamai együttesen biztosítják, több mint 3,66 milliárd EUR összegű, a fejlesztés és a humanitárius segítségnyújtás terére irányuló összeggel; mivel az Afganisztánra vonatkozó, 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves indikatív program szerint a 2014–2020 közötti időszakra 1,4 milliárd EUR-s új fejlesztési alapot különítettek el; mivel Afganisztán GDP-je jelenleg 20 milliárd USD, és 2014 óta a növekedés üteme csökkent; és mivel az afgán gazdaság még mindig számos kihívással küzd, úgymint a korrupció, az állami jövedelmek behajtásának sikertelensége, a gyenge infrastruktúra és az alacsony hatásfokú munkahelyteremtés;

N.  mivel 2001 óta sok uniós tagállam, NATO-partner és szövetséges ország járult hozzá katonai és polgári erőforrásaival Afganisztán stabilizációjához és fejlődéséhez, és ennek során emberéletben és anyagiakban is veszteségeket szenvedtek el; mivel a NATO-nak, az EU-nak és a tagállamoknak még mindig alapvető biztonsági érdeke egy olyan stabil és független Afganisztán megteremtése, amely képes magát fenntartani, és meg tudja óvni magát attól, hogy terrorista csoportok fészkévé váljon; mivel az uniós tagállamok haderejéből még mindig több mint 3 000 fő állomásozik Afganisztánban a NATO „Határozott támogatás” művelete keretében;

O.  mivel 2,5 millió nyilvántartott menekült és 2–3 millió nem nyilvántartott afgán él Iránban és Pakisztánban; mivel több mint 2 millió belső menekült van Afganisztánban, akik közül 300 000 ember 2018-ban kényszerült elhagyni otthonát; mivel e személyek közül sokan szenvednek az élelmiszer-ellátás bizonytalansága, a nem megfelelő szállás, a megfelelő higiénés körülményekhez és az egészségügyi létesítményekhez való elégtelen hozzáférés, valamint a védelem hiánya miatt, és mivel sokan közülük a gyermekmunka, a szexuális erőszak vagy a bűnözői csoportok esetleges toborzása szempontjából különösen veszélyeztetett gyermekek; mivel 2018 eleje óta több mint 450 000 afgán tért vissza Afganisztánba vagy Iránból való kitoloncolása miatt kénytelen volt oda visszatérni; mivel a pakisztáni kormány bejelentette, hogy a Pakisztánban nyilvántartott 1,7 millió afgán menekültnek kötelező visszatérnie Afganisztánba;

P.  mivel az ENSZ szerint az afganisztáni korrupció aláássa az állam legitimitását, mert súlyos fenyegetést jelent a jó kormányzásra és a fenntartható fejlődésre azáltal, hogy megakadályozza „a valódi gazdaság létrejöttét”;

Q.  mivel Afganisztán alacsony jövedelmű, a konfliktus utóhatásaitól szenvedő és tengeri kijárattal nem rendelkező ország, amely különleges kihívást jelent a nemzetközi közösség és intézményei számára;

R.  mivel a globális alkalmazkodási index szerint Afganisztán egyike a világ azon országainak, amelyek a legjobban ki vannak szolgáltatva az éghajlatváltozásnak;

S.  mivel az új fenyegetések és nemzetközi válságok elterelik az emberek figyelmét az afganisztáni helyzetről, így támogatásuk és aggodalmuk más irányba fordul;

T.  mivel becslések szerint az afgán nők 87%-a szenved el nemi alapú erőszakot; mivel az ENSZ által létrehozott, a nemek közötti egyenlőtlenségeket jelző 2017. évi index szerint Afganisztán 160 ország között a 153. helyen áll;

U.  mivel Afganisztánban az ópiumtermesztés 2017-ben 2016-hoz képest 63%-kal nőtt, és ezzel rekordszintre emelkedett; mivel az opiátok illegális kereskedelme tovább növeli az instabilitást, táptalajul szolgál a fegyveres felkelésnek, és finanszírozási forrást jelent a terrorista csoportoknak Afganisztánban;

V.  mivel az afgán költségvetés 2018-ban első ízben követi az előrejelzések és az elszámolás tekintetében a nemzetközi standardokat;

W.  mivel az EU afganisztáni rendőrségi missziója 2016-ban kilenc évnyi, előrelépést hozó működés után lezárult;

Politikai és stratégiai szempontok

1.  továbbra is elkötelezett amellett, hogy támogassa az afgán kormány arra irányuló erőfeszítéseit, hogy biztonságos és stabil jövőt építsen ki Afganisztán lakossága számára azáltal, hogy kulcsfontosságú reformokat hajt végre a kormányzás és a jogállamiság javítása, a terrorizmus és a szélsőségesség elleni küzdelem, a tartós béke és a fenntartható fejlődés elérése, a legitim, demokratikus intézmények kiépítése, a nemzeti és regionális biztonsági kihívásokkal szembeni ellenálló képesség erősítése, az emberi jogok – köztük a nők, a gyermekek, valamint az etnikai és vallási kisebbségek jogai – iránti tisztelet előmozdítása, a korrupció elleni küzdelem, a kábítószer elleni küzdelem, a költségvetési fenntarthatóság javítása, valamint az inkluzív és fenntartható gazdasági növekedés, a szociális fejlesztés és a vidékfejlesztés előmozdítása érdekében, jobb jövőt kínálva a fiataloknak, akik a lakosság kétharmadát teszik ki; hangsúlyozza, hogy szükség van az afganisztáni konfliktus békés úton történő rendezésére, és hogy mindent meg kell tenni e rendkívül sürgető cél érdekében;

2.  hangsúlyozza, hogy Afganisztán hosszú távú fejlődése az elszámoltathatóságtól, a jó kormányzástól, az emberi biztonság fenntartható biztosításától függ, beleértve a szegénység csökkentését és a munkahelyteremtést, a szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést, az oktatást, valamint az alapvető szabadságok és az emberi jogok, köztük a nők és a kisebbségek jogainak védelmét; hangsúlyozza, hogy az inkluzív gazdasági növekedést és az afganisztáni nép javát szolgáló, fenntartható külföldi befektetések kedvező feltételeinek biztosítására kell törekedni, a szociális, környezetvédelmi és munkaügyi normák teljes körű tiszteletben tartása mellett;

3.  aggodalmát fejezi ki az instabil központi kormányzat, illetve amiatt, hogy az ország nagy részére nem terjed ki az ellenőrzése, ami súlyosbítja a konfliktus polgári lakosságra gyakorolt hatását; felszólítja az EU-t és a nemzetközi közösséget, hogy segítse elő a közvetítést többek között a választást követően kialakult megoldatlan kérdésekben;

4.  felszólítja az EU-t, hogy támogassa a hosszú múltra visszatekintő és a központi hatalmat gyengítő etnikai feszültségek felszámolására irányuló törekvéseket, valamint támogassa az afgán társadalom etnikai sokszínűségének fennmaradását;

5.  hangsúlyozza, hogy hosszú távon támogatja a nemzetközi normáknak megfelelő, hiteles, szabad, tisztességes és átlátható választásokat, továbbá támogatja az országban folytatott uniós választási megfigyelő missziókat, beleértve a 2019. évi elnökválasztás megfigyelését is; hangsúlyozza, hogy az állandó politikai viszályok miatt e választások eredménye rendkívül nagy hatással lesz az afgán kormány jövőbeli stabilitására;

6.  hangsúlyozza, hogy Afganisztán földrajzi fekvéséből, valamint emberi és természeti erőforrásaiból fakadóan hatalmas gazdasági potenciállal rendelkezik;

7.  hangsúlyozza, hogy az EU jelentős pénzügyi és politikai támogatást nyújt Afganisztán társadalmi és gazdasági fejlődéséhez, humanitárius segélyezéséhez és régiós kapcsolatainak fejlesztéséhez; további erőfeszítéseket sürget az EU és a tagállamok közötti közös programozás érdekében;

8.  hangsúlyozza e tekintetben az Unió és az USA közötti fokozott szakpolitikai koordináció és párbeszéd szükségességét Afganisztán és a régió kérdésében;

9.  üdvözli az ENSZ által 2018. november 27–28-án Genfben rendezett, Afganisztánról szóló miniszteri konferencián elfogadott közös közleményt, amelyet az Afganisztánról szóló 2016. évi brüsszeli konferencián tett kötelezettségvállalásokra figyelemmel fogadtak el;

A regionális szereplők feladata és felelőssége

10.  emlékeztet arra, hogy Afganisztán tenger nélküli ország, amely Ázsia és a Közel-Kelet találkozásánál fekszik, és elismeri, hogy a szomszédos országok és a regionális hatalmak – különösen Kína, Irán, India, Oroszország és Pakisztán – támogatása és pozitív együttműködése elengedhetetlen Afganisztán stabilizálásához, fejlődéséhez és ahhoz, hogy gazdaságilag életképes legyen; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a stabil és sikeres Afganisztán nem minden esetben a végső cél e regionális szereplők számára, és hangsúlyozza, hogy ezek az országok kulcsfontosságú szerepet töltenek be a stabilizációs és békefolyamatban; kéri a szomszédos országokat, hogy a jövőben tartózkodjanak az afgán export akadályozásától, amint az a múltban előfordult;

11.  hangsúlyozza, hogy az Afganisztánban és Pakisztánban működő terrorista hálózatok mobilitása és nem szűnő aktivitása hozzájárul az egész régió helyzetének instabilitásához;

12.  hangsúlyozza, hogy Afganisztán gyakran ki van téve a regionális hatalmak egymással összebékíthetetlen törekvéseinek; sürgeti a regionális hatalmakat, hogy teljes mértékben támogassák az afganisztáni béketörekvéseket; támogatja a regionális együttműködési fórumokat, ugyanakkor aggodalommal tölti el Afganisztán egyes szomszédjainak a konfliktusba való ezzel egyidejű közvetett beavatkozása, ami aláássa a békére irányuló erőfeszítéseket; felszólítja ezeket a szomszédos országokat, hogy tartózkodjanak a konfliktusba való közvetett beavatkozástól, és sürgeti mind a szomszédos országokat, mind pedig a regionális hatalmakat, hogy teljes mértékben működjenek együtt a tartós és fenntartható afganisztáni béke elérése érdekében;

13.  sürgeti az EU-t, hogy törekedjen jobban a párbeszédre és az együttműködésre a regionális partnerekkel a kábítószer-kereskedelem, a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása és az embercsempészet elleni küzdelem érdekében;

14.  hangsúlyozza, hogy a Közép-Ázsia és Dél-Ázsia közötti kereskedelem és összeköttetések fejlesztéséhez, illetve a régió stabilitásához alapvető fontosságú az infrastruktúra és a regionális fejlesztés Afganisztánban;

15.  felszólítja az EU-t, hogy az EU és Afganisztán közötti együttműködéssel kapcsolatos szempontokat vegye fel a Közép- és Dél-Ázsiára vonatkozó stratégiáiba;

Biztonság és békeépítés

16.  továbbra is komoly aggodalommal tölti el az afganisztáni biztonsági helyzet folyamatos romlása, valamint a tálibok és különböző terrorista csoportok, például az IS-KP térnyerése, amelyet a jelek szerint a külföldi harcosok jelenléte erősít; határozottan elítéli az afgán polgári személyek, biztonsági erők, intézmények és a civil társadalom ellen elkövetett támadásokat; megismétli, hogy teljes mértékben elkötelezett a terrorizmus minden formája elleni küzdelem mellett, és tisztelettel adózik minden olyan koalíció, afgán erő és civil előtt, akik életükkel fizettek egy demokratikus, inkluzív, virágzó, biztonságos és stabil Afganisztán megteremtéséért; megállapítja, hogy a 2018-ban elkövetett kormányellenes támadások több mint felét az IS-KP-nak tulajdonítják, amely a megbékélés és a békefolyamat megzavarására és zátonyra futtatására törekszik; aggodalommal állapítja meg, hogy a jelenlegi dzsihádista szervezetek, mint például az IS-KP, az al-Kaida és különböző alcsoportjaik sikeresen alkalmazkodtak és gyökeret eresztettek, és súlyos biztonsági kihívást jelentenek Afganisztán, a régió és Európa számára;

17.  hangsúlyozza, hogy az EU továbbra is támogatja az inkluzív afgán vezetéssel és szerepvállalással zajló béke- és megbékélési folyamatot, beleértve a Hezb-e-Islami-val (Iszlám Párt) kötött békemegállapodás végrehajtását; kész az összes megfelelő uniós eszköz segítségével támogatni ezt, amint elindul egy érdemi békefolyamat; felszólítja a tálibokat, hogy ítéljék el az erőszakot, csatlakozzanak a békefolyamathoz és fogadják el az afgán alkotmányt; hangsúlyozza, hogy támogatja azt az átfogó békejavaslatot, amelyet a kormány több ízben is felajánlott a táliboknak; felszólítja a civil társadalmat, hogy teljes mértékben vegyen részt ezekben a tárgyalásokban; elismeri, hogy mérlegelni kell a hosszú távú, egyesített nemzetközi biztonsági jelenlét kérdését annak érdekében, hogy támogassák az afgán biztonsági erőket az ország stabilizációjában és annak megakadályozásában, hogy újból terrorista csoportok fészkévé és a régió stabilitását veszélyeztető tényezővé váljon; felszólítja a konfliktusban szemben álló összes felet a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartására;

18.  üdvözli a tűzszüneti időszakot, amely az első a 2001. évi Eid al-Fitr ünnep óta, és amely megmutatta az afgán nép széles tömegeinek békevágyát; felszólítja a tálibokat, hogy tegyenek eleget az afgán elnök új tűzszüneti időszakra vonatkozó felhívásainak;

19.  hangsúlyozza, hogy a négy évtizednyi háború és konfliktus – amely Afganisztán 1979-es szovjet inváziójával kezdődött – tehető felelőssé számos olyan megoldatlan problémáért, amellyel ma Afganisztánnak szembesülnie kell; ezzel kapcsolatban elismeri a fiatalok és az afgán diaszpóra szerepét az ország biztonságosabb és jobb jövőjének építésében; felszólítja az EU-t, hogy támogassa az erőszak áldozatainak átmeneti igazságszolgáltatásban való részesülését;

20.  megállapítja, hogy miután 2016 decemberében lezárult az EUPOL Afganisztán közös biztonság- és védelempolitikai misszió, amely speciális képzést és szaktanácsadást nyújtott az afgán nemzeti rendőrségnek és az afgán belügyminisztériumnak, az Unió az Európai Unió külső finanszírozási eszközein – például a megbékélést elősegítő tevékenységeket is magában foglaló, a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszközön (IcSP) – keresztül továbbra is együttműködik az afgán rendőrséggel;

21.  megállapítja, hogy a Nemzetközi Biztonsági Támogató Erő missziója (ISAF-misszió) a semmiből hozta létre az ütőképes, 352 000 fős katonákból és rendőrökből álló Afgán Nemzeti Biztonsági Erőket, amely rendelkezik gyalogsággal, katonai rendőrséggel, hírszerzéssel, útfelderítési, harctámogatási, orvosi és logisztikai képességgel, valamint légierővel, melyek révén fel tudja venni a küzdelmet a felkelőkkel az országban;

22.  megállapítja, hogy az ISAF biztonságos környezetet teremtett a kormányzás javításához és a gazdasági fejlődéshez, amelyeknek köszönhetően az alapvető egészségügyi és egyéb fejlődési mutatók terén Afganisztán produkálta a legnagyobb arányú fejlődést; megállapítja, hogy az ISAF sikeres tevékenységének köszönhetően életerős média alakult ki, és ma már afgánok milliói élnek szavazati jogukkal;

23.  továbbra is arra ösztönzi a NATO „Határozott támogatás” misszióját, hogy folytassa az afgán hadsereg képzését és felügyeletét; ösztönzi a tagállamokat, hogy nyújtsanak polgári válságkezelésre irányuló képzést Afganisztán nemzeti és helyi önkormányzatai számára;

24.  arra ösztönzi a NATO-t és az EU-t, hogy működjenek együtt az Afganisztánt fenyegető felkelő csoportokra irányuló hírszerzésben, és közösen hangolják össze az afgán biztonsági erőknek szóló szakpolitikai ajánlásokat;

25.  rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy a tálibok és más felkelő csoportok az európai uniós és nemzetközi jelenlétet propagandacélokra használják fel, azt terjesztve, hogy idegen megszállók beavatkoznak Afganisztán működésébe és az afgánok életmódjába; arra ösztönzi az EU-t és Afganisztán kormányát, hogy lépjen fel az ilyen propagandával szemben;

26.  hangsúlyozza, hogy a terrorizmusfinanszírozás elleni fellépés kulcsfontosságú egy olyan környezet létrehozásához, amely elősegíti a biztonság megteremtését Afganisztánban; minden érintett partnert sürget, hogy fokozzák a terrorizmusfinanszírozási hálózatok felszámolására irányuló erőfeszítéseiket, így többek között vessenek véget a hawala-hálózatokkal és a nemzetközi adományokkal való visszaélésnek, a radikalizmus, a szélsőségesség és a toborzáshoz használt azon eszközök elleni fellépés érdekében, amelyekre folyamatosan támaszkodnak az afgán terrorista csoportok;

27.  sürgeti az afgán kormányt, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a szélsőséges ideológiák terjedésének megelőzése és az ellenük való küzdelem a legfontosabb prioritásai között szerepeljen;

28.  támogatja az afgán béke- és újrabeilleszkedési programot, amely reintegrálja a társadalomba azokat a tálibokat, akik megadják magukat és lemondanak az erőszakról; dicséretesnek tartja, hogy az Egyesült Királyság már 9 millió GBP összeggel járult hozzá e programhoz;

29.  felszólítja Afganisztán kormányát, hogy teljes körűen hajtsa végre az ENSZ Biztonsági Tanácsának a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló határozatait, és biztosítsa a nők részvételét, védelmét és jogait a konfliktus valamennyi szakaszában, a konfliktusmegelőzéstől kezdve a konfliktus utáni újjáépítésig;

30.  arra ösztönzi az afgán kormányt, hogy alakítson ki hatékony ellenintézkedéseket a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) fenyegetéssel szemben; sürgeti az EU-t, hogy nyújtson műveleti, műszaki és pénzügyi támogatást a CBRN-kapacitásépítéshez;

31.  arra ösztönzi az afgán kormányt, hogy fokozza a kézi- és könnyűfegyverek kiterjedt forgalmának – az érvényes nemzetközi normákkal összhangban történő – felszámolását célzó belföldi ellenőrzési rendszerek hatékonyságát;

Államépítés

32.  hangsúlyozza, hogy az afgán kormánynak és a nemzetközi közösségnek fokozniuk kell erőfeszítéseiket az országban tapasztalható korrupció felszámolása érdekében, valamint meg kell erősíteniük az igényekre reagáló és inkluzív intézményeket, és javítaniuk kell a helyi kormányzás hatékonyságát, mert ezek kulcsfontosságú lépések egy stabil és legitim, a konfliktusokat és a felkelést megakadályozni képes állam kiépítésében; felhívja az afgán kormányt, hogy növelje nemzeti kapacitását annak érdekében, hogy visszaszerezze az ellopott javakat, például olyan programok révén, mint a Világbank-csoport és az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala által működtetett, az ellopott javak visszaszerzésére irányuló kezdeményezés;

33.  felszólítja Afganisztán kormányát a politikai inkluzivitás és az elszámoltathatóság növelésére, valamint a korrupció elleni aktív küzdelemre;

34.  hangsúlyozza, hogy át kell hidalni az Afganisztánban működő nemzeti, illetve helyi kormányok közötti szakadékot; elismeri, hogy ezt a problémát enyhítheti, ha az afgán kormány gondoskodik a regionális kormányzók saját képviselt területükön való jelenlétéről szóló törvény betartásáról;

35.  felhívja az EU-t annak biztosítására, hogy az uniós forrásokat olyan projektekbe fektessék be, amelyek segítik az afgán lakosságot, illetve hogy a települések megfelelő támogatásban részesüljenek az alapvető szolgáltatások nyújtása és a helyi kormányzás kialakítása során, a lakosság alapvető életkörülményeinek biztosítása, a központi hatóságok és a helyi önkormányzatok közötti koordináció biztosítása érdekében, a civil társadalom, nevezetesen az emberi jogi jogvédők támogatása és különösen az olyan projektek finanszírozásának előtérbe helyezése érdekében, amelyek támogatják az elszámoltathatóságot, az emberi jogokat és a demokratikus alapelveket előmozdító szereplőket, és amelyek elősegítik a helyi beágyazottságú párbeszéd- és konfliktusrendezési mechanizmusokat;

36.  felszólítja az EU-t, hogy az EUPOL-misszió lezárását követően folytassa a fokozatos megszüntetésre irányuló tervét, amely magában foglalja a tevékenységeknek az EUPOL helyi és nemzetközi partnereire való fenntartható átruházásának biztosítását; sürgeti a feleket, hogy folytassák az afgán nemzeti rendőrség professzionális rendvédelmi szervvé válását, illetve a bűnüldöző intézmények megerősítését célzó erőfeszítéseiket, különös tekintettel az igazságügyi rendszer függetlenségére, a rendőrségre és az afgán börtönök állapotának javítására, valamint a fogvatartottak jogainak tiszteletben tartására;

37.  sajnálatosnak tartja, hogy az Afganisztánban indított kábítószer-ellenes kampányok rendre kudarcba fulladnak, és nem történtek hathatós lépések a tálib kábítószer-laboratóriumok és a nemzetközi szervezett bűnözői hálózatok felszámolására, amelyek a kábítószer-kereskedelem középpontjában állnak, és finanszírozást biztosítanak a táliboknak, illetve a terrorista akciókhoz; támogatja és jóváhagyja az afgán kormánynak az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala (UNODC) által támogatott új, kábítószer-ellenes stratégiáját; aggodalmának ad hangot az afganisztáni ópiumtermesztés növekedése miatt(16), és felszólítja Afganisztán kormányát, hogy alakítson ki célzott politikákat ennek a tendenciának a megfordítására; megállapítja, hogy kulcsfontosságú feladat valódi és fenntartható alternatívákat teremteni a máktermesztéssel szemben, és ezeket hozzáférhetővé tenni a termelők számára;

38.  kiemeli, hogy a tálibok fő bevételi forrása az illegális bányászat és az ópiumtermesztés; megállapítja, hogy jelenlegi becslések szerint a tálibok évente 200–300 millió euró bevételre tesznek szert illegális bányászati tevékenységekből;

39.  felszólít a megfelelő fékek és ellensúlyok rendszerének bevezetésére, valamint az átláthatóság növelésére a közigazgatás hatékonyságának biztosítása érdekében, beleértve a pénzgazdálkodást is, valamint a külföldi vagy fejlesztési segélyekkel való visszaélés megelőzését, a segélyhatékonyságról szóló párizsi nyilatkozattal összhangban;

40.  üdvözli, hogy az EU 2016-ban aláírt egy államépítési szerződést Afganisztánnal, amelynek alapján két év során 200 millió EÚR-s költségvetési támogatást különít el a kormányzati intézmények megerősítésére és olyan fejlesztési prioritásokra szánt források növelése céljából, mint például a gazdasági növekedés serkentése, a szegénység csökkentése és a korrupció elleni küzdelem; hangsúlyozza, hogy a forrásokat hatékonyan kell felhasználni;

41.  megjegyzi, hogy a szerződés az Afganisztán által a kulcsfontosságú reformterületeken elért eredmények általában véve pozitív értékelésére támaszkodik; elismeri az államépítési szerződésben megfogalmazott célok és a finanszírozási feltételek körvonalazásának fontosságát; hangsúlyozza továbbá a felügyelet és a rendszeres ellenőrzés fontosságát a visszaélések megelőzése érdekében; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az afgán kormány a fejlődésre és a stabilitásra összpontosítson; felhívja a Bizottságot, hogy rendszeresen tájékoztassa a Parlamentet az államépítési szerződés végrehajtásáról, és hangsúlyozza, hogy az arra vonatkozó megállapításait fel kell használni a 2018–2021 közötti időszakra vonatkozó költségvetés-támogatási művelet folytatásának előkészítésére.

Civil társadalom és emberi jogok

42.  üdvözli, hogy az EU és Afganisztán közti partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodás (CAPD) kiemeli az emberi jogi kérdésekről – különösen a nők, a gyermekek, valamint az etnikai és vallási kisebbségek jogairól – folytatott párbeszéd fontosságát annak érdekében, hogy biztosítsák az erőforrásokhoz való hozzáférést, és támogassák alapvető jogaik teljes körű gyakorlását, többek között azáltal, hogy több nőt foglalkoztatnak Afganisztán kormányzati struktúráiban, illetve a biztonsági és igazságszolgáltatási rendszerekben; felszólítja Afganisztánt, hogy törekedjen a nők és lányok elleni erőszak és megkülönböztetés minden formájának felszámolására; hangsúlyozza, hogy nagyobb erőfeszítésekre van szükség az I. és a II. címben megállapított CAPD rendelkezések végrehajtása terén;

43.  ragaszkodik ahhoz, hogy az EU továbbra is határozott álláspontot képviseljen az emberi jogok érvényesítése vonatkozásában, valamint hangsúlyozza, hogy a demokratikus elvek, az emberi jogok, a nők és kisebbségek jogainak, illetve a jogállamiság tiszteletben tartása a megállapodás lényeges elemeit képezik; ragaszkodik ahhoz, hogy az EU hozzon konkrét intézkedéseket, amennyiben az afganisztáni kormány megsérti a megállapodás alapvető elemeit;

44.  emlékeztet arra, hogy az EU külön hangsúlyt helyez a nők, a gyermekek, a fogyatékossággal élők és a szegénységben élők körülményeinek javítására, valamint hogy ezek a csoportok különösen segítségre szorulnak, többek között az egészségügy és az oktatás területén;

45.  üdvözli, hogy a nemek közötti egyenlőség és a kapcsolódó szakpolitikák rendkívül kiemelkedő helyet kaptak a megállapodásban, üdvözli továbbá, hogy a megállapodás komoly hangsúlyt helyez a civil társadalom fejlesztésére; felszólítja az EU-t, hogy fejlesztési tevékenységei révén továbbra is mozdítsa elő a nők és férfiak közötti egyenlőséget, valamint a nők társadalmi szerepvállalásának megerősödését, szem előtt tartva, hogy a nők társadalmi-gazdasági szerepével kapcsolatos társadalmi attitűdök megváltoztatásához megfelelő tájékoztatásra, oktatásra és a szabályozási keret reformjára van szükség;

46.  kiemeli a fenyegetésnek vagy támadásnak kitett etnikai és vallási kisebbségek védelmének szükségességét; megállapítja, hogy a síita hazara etnikai csoport gyakrabban lesz a támadások célpontja, mint a többi csoport, ezért megkülönböztetett figyelmet érdemel;

47.  felszólít az afganisztáni nemzeti és szubnacionális emberi jogi intézmények, társadalmi szervezetek és tudományos körök megerősítésére és támogatására; sürgeti a nemzetközi partnerintézményeket és -szervezeteket, hogy ösztönözzék a szorosabb együttműködést ezen afgán intézményekkel és szervezetekkel;

48.  támogatja a Nemzetközi Büntetőbíróság azon törekvéseit, hogy a 2003 májusa óta elkövetett háborús bűnök és az emberiesség elleni bűncselekmények elkövetői felelősségre vonhatóak legyenek;

49.  aggodalommal tölti el, hogy egyre több és egyre erőszakosabb, szándékos támadást követnek el az egészségügyi létesítmények és egészségügyi dolgozók ellen, és a polgári infrastruktúrát is célba veszik; sürgeti az összes részt vevő felet, hogy a nemzetközi emberi jogi előírások és a nemzetközi humanitárius jog szerinti kötelezettségeiknek eleget téve akadályozzák meg a polgári személyek és a polgári infrastruktúra elleni támadásokat;

50.  felszólítja az afgán kormányt, hogy a teljes eltörlés felé vezető út első lépéseként vezessenek be azonnali moratóriumot a halálbüntetés alkalmazására;

Fejlesztés és kereskedelem

51.  elismeri, hogy az Afganisztánnak nyújtott uniós támogatás végső célja, hogy a belső fejlesztés, a regionális együttműködés, valamint a külkereskedelem és beruházások révén segítse az ország kormányát és gazdaságát a szegénység eltörlése, a függetlenség és a növekedés elérésében, annak érdekében, hogy Afganisztán társadalmi, gazdasági és környezeti fejlődésének elősegítése révén csökkenjen a külföldi segélyektől való túlzott függőség;

52.  megjegyzi, hogy Afganisztán a fejlesztési támogatások egyik legfőbb kedvezményezettje, és hogy az uniós intézmények 2002 és 2016 között 3,6 milliárd EUR-t különítettek el az ország megsegítésére; sajnálatosnak tartja, hogy a szegénységben élő afgánok aránya 38%-ról (2012) 55%-ra nőtt (2017), és rávilágít arra, hogy az ország 2014 óta lassú növekedést mutat a nemzetközi biztonsági erők kivonása, ebből következően a nemzetközi támogatások csökkentése, valamint a romló biztonsági helyzet miatt;

53.  hangsúlyozza, hogy az ország békéje és stabilitása érdekében kezelni kell a nagyarányú munkanélküliséget, és küzdeni kell a szegénység ellen;

54.  hangsúlyozza, hogy a mezőgazdasági termelésen és a közigazgatáson kívül más munkalehetőségekre is szükség van annak megelőzése érdekében, hogy a fiatal férfiak a tálibok vagy más felkelők soraihoz csatlakozzanak;

55.  üdvözli a 2016-os afgán nemzeti béke- és fejlesztési keretet és a kölcsönös elszámoltathatóságról szóló keretszerződést, amelyeket az afgán kormány elfogadott; felszólítja az Uniót és a tagállamait, hogy CAPD-on keresztül továbbra is támogassák az afgán felelősségvállalással megvalósítandó fejlesztési prioritásokat a fejlesztéshatékonysági alapelvekkel összhangban;

56.  felszólítja a főképviselőt/alelnököt és az Európai Bizottságot, hogy pontos mennyiségi és minőség mutatók alapján rendszeresen értékelje az Afganisztánban végrehajtott összes uniós intézkedést, különösen a fejlesztési segély, a jó kormányzás – az igazságügyet is beleértve –, az emberi jogok tiszteletben tartása és a biztonság tekintetében; ezzel összefüggésben felszólít az uniós intézkedések által az ország általános helyzetére gyakorolt relatív hatások értékelésére, valamint az uniós szereplők és egyéb nemzetközi missziók és intézkedések közötti koordináció szintjének értékelésére, és kéri, hogy az értékelések eredményét és az esetleges ajánlásokat tegyék közzé, és számoljanak be mindezekről a Parlamentnek;

57.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a jelentős külföldi segélyek ellenére a hatás elenyésző maradt; felkéri az Európai Számvevőszéket, hogy dolgozzon ki különjelentést az elmúlt évtizedben Afganisztánnak nyújtott uniós támogatás hatékonyságáról;

58.  arra ösztönzi az EU-t és az Afganisztán fejlesztésében részt vevő többi nemzetközi szervezetet, hogy működjön együtt az afgán médiával annak érdekében, hogy biztosítsa a fejlesztési erőfeszítések, forrásaik, céljuk és hatásuk stratégiai kommunikációját az afgán emberek felé;

59.  emlékeztet arra, hogy jelenleg hiány van polgári szakértőkből Afganisztánban; arra ösztönzi az EU-t és a tagállamait, hogy alkalmazzanak és megfelelően képezzenek ki olyan polgári szakértőket, akik a gazdasági fejlődés és a kábítószerellenes küzdelem szempontjából kulcsfontosságú területeken segítenék az afgán tisztviselőket és a helyieket, és képzést nyújtanának számukra;

60.  hangsúlyozza, hogy támogatni kell az afgán oktatási rendszert, hogy az iskolába járó gyermekek száma minden szinten növekedjen;

61.  üdvözli, hogy az iskolai beiratkozás 2001 óta megtízszereződött, és a tanulók 39%-a lány;

62.  sürgeti, hogy fordítsanak különös figyelmet a fiatalokra, és az Erasmus+, a Horizont 2020 és a hasonló programok teljes körű kiaknázására szólít fel annak érdekében, hogy kapcsolatokat építsenek ki az oktatási intézmények, a tudományos körök, a kutatási ágazatok és a kis- és középvállalkozások (kkv-k) között;

63.  támogatja azokat az uniós és tagállami intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak az Afganisztán újjáépítésére létrehozott, a Világbank és az afgán pénzügyminisztérium közös irányítása alatt álló vagyonkezelői alaphoz, amelynek célja az alapvető szolgáltatások biztosítása, különösen az egészségügy és az oktatás terén;

64.  üdvözli, hogy 2016-ban Afganisztán csatlakozott a WTO-hoz, és elismeri, hogy a kereskedelem és a közvetlen külföldi befektetések hozzáadott értéket biztosítanak majd Afganisztán számára; elismeri, hogy a WTO-tagság pozitív szerepet játszhat Afganisztán világgazdaságba történő integrálása tekintetében;

65.  megjegyzi, hogy az ország 2016-os WTO-csatlakozását követően, amelynek köszönhetően Afganisztán jobban bekapcsolódott a globális gazdaság vérkeringésébe, az EU vám- és kvótamentes piaci hozzáférést biztosított Afganisztánnak az uniós piachoz, ugyanakkor elismeri, hogy további konkrét intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy a magánszektor ki tudja használni e rendszer előnyeit, és felgyorsítsa belső fejlődését;

66.  hangsúlyozza, hogy az afgán hatóságoknak olyan fenntartható gazdasági modellt kell kialakítaniuk, amelynek középpontjában az újraelosztás elve áll; felszólítja az EU-t, hogy támogassa Afganisztánt a környezeti fejlődésben és az energetikai átállásban, mivel a tiszta és fenntartható energiára vonatkozó rendelkezések kulcsfontosságúak a fenntartható fejlődési célok végrehajtásának felgyorsításához;

67.  hangsúlyozza, hogy további erőfeszítésekre van szükség annak érdekében, hogy a kormányzati intézmények nagyobb kapacitással rendelkezzenek kereskedelmi stratégiák és politikák kidolgozására és végrehajtására, az áruk határon átnyúló forgalmának javítására, valamint a termékek minőségének javítására, hogy azok megfeleljenek a nemzetközi normáknak;

68.  szorgalmazza az uniós székhelyű vállalkozások és az afgán magánszektorban működő vállalkozások közötti kapcsolatok erősítését; a kkv-k fejlesztése szempontjából kedvező feltételek bevezetésére ösztönöz;

69.  támogat és üdvözöl egy olyan, az EU, a tagállamok vagy a nemzetközi közösség bármely tagja által indítandó fejlesztési programot, amely segít a kisvállalkozások tulajdonosainak és az vállalkozóknak eligazodni a jogi költségekkel, a szabályozással és a termelés egyéb olyan akadályaival kapcsolatban, amelyek elriaszthatják a vállalkozásokat a piacra lépéstől és/vagy a piaci növekedéstől;

70.  elismeri, hogy Afganisztán ásványkincsei olyan gazdasági lehetőséget jelentenek, amely bevételt és munkahelyeket teremthet az ország számára; megjegyzi, hogy Kína érdeklődést mutat ezen ásványkincsek, különösen a ritkaföldfémek iránt;

Migráció

71.  elismeri, hogy a migráció folyamatos kihívást jelent Afganisztán számára, ami a szomszédos országok és az uniós tagállamok számára problémákat okoz; aggodalmának ad hangot az elsősorban Pakisztánból és Iránból, és kisebb mértékben Európából visszatérő migránsok minden eddiginél nagyobb száma miatt; elismeri, hogy az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyekkel és a menekültekkel kapcsolatos problémák az afganisztáni lázadó csoportok erőszakos fenyegetésének, valamint gazdasági és környezeti tényezőknek tudhatók be; hangsúlyozza, hogy az EU-nak és a nemzetközi közösségnek a tömeges migráció kiváltó okainak megelőzésére kell törekednie; üdvözli a visszatérések kezelésére irányuló afgán nemzeti stratégiát; aggasztónak tartja ugyanakkor, hogy az afgán hatóságok nem rendelkeznek a jelenlegi visszatérőket segítő állandó integrációs politikákkal; meggyőződése, hogy a visszatérők – különösen a gyermekek, akik számára garantálni kell az alap- és középfokú oktatáshoz való hozzáférést – megfelelő reintegrációja alapvető fontosságú az ország stabilitása érdekében, csakúgy, mint annak biztosítása, hogy a visszatérésre kötelezett személyeket a visszatérési eljárások során ne érje erőszak vagy kényszer;

72.  hangsúlyozza, hogy az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatala (OCHA) szerint 5,5 millió embernek van szüksége humanitárius segélye Afganisztánban, beleértve a konfliktus vagy aszály következtében lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeket, és hangsúlyozza, hogy az aszály következtében több mint 250 000 ember kényszerült lakóhelye elhagyására az ország északi és nyugati részén; megjegyzi, hogy a humanitárius reagálási terv csak 33,5%-os finanszírozásban részesül, és ezért sürgeti az EU-t és tagállamait, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a legfontosabb humanitárius kihívások és emberi szükségletek kezelése érdekében, és fordítsanak különös figyelmet a kiszolgáltatott emberekre, köztük a nehezen elérhető területeken élőkre;

73.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodás 28. cikkének (4) bekezdése ellenére, amely megállapítja, hogy a feleknek visszafogadási megállapodást kell kötniük, nem sikerült hivatalos megállapodást kötni, csupán egy nem hivatalos megállapodás, a közös migrációügyi koncepció született; fontosnak tartja, hogy a demokratikus elszámoltathatóság biztosítása érdekében minden visszafogadási megállapodást hivatalossá kell tenni; sajnálja, hogy hiányzik a parlamenti felügyelet és a demokratikus ellenőrzés a közös migrációügyi koncepció megkötése tekintetében, és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy folytassanak folyamatos párbeszédet az érintett szereplőkkel annak érdekében, hogy fenntartható megoldást találjanak az afgán menekültek regionális dimenziójú problémájára;

74.  sajnálatosnak tartja az Afganisztánból Nyugatra irányuló migrációs hullámot, különösen a képzettek és a fiatalok elvándorlását az országban uralkodó kilátástalanság elől; felhívja a figyelmet az EU által az afgán emigránsok részére Pakisztánban és Iránban folyósított támogatásra; felszólítja ezeket az országokat, hogy ne toloncolják ki ezeket a személyeket, mert az súlyos következményekkel járna Afganisztán stabilitására és gazdaságára nézve; felszólít arra, hogy a menekültek otthonukba való visszatérése biztonságosan, rendezetten és önkéntes alapon történjen;

75.  elismeréssel adózik az Európai Bizottságnak azért a 2016-ban létrehozott jelentős projektért, amelynek célja az Afganisztánba, Bangladesbe és Pakisztánba visszatérő migránsok újbóli beilleszkedésének elősegítése, és amelynek keretében 72 millió eurót különítettek el Afganisztán számára a 2016 és 2020 közötti időszakra;

76.  hangsúlyozza, hogy az Afganisztánnak nyújtott uniós fejlesztési támogatást nem szabad kizárólag a migrációs és határigazgatási célok szempontjából nézni, és úgy véli, hogy a fejlesztési támogatásnak hatékonyan kell kezelnie a migráció kiváltó okait;

Ágazati együttműködés

77.  sürgeti a Bizottságot, hogy nyújtson be átfogó stratégiákat minden egyes ágazatra vonatkozóan, hogy az Afganisztánnal folytatott együttműködés valamennyi területén biztosítsa a széles körű fejlődést;

78.  kéri, hogy tegyenek erőfeszítéseket a kapacitásépítés, a közigazgatás és a közszolgálat reformja terén szerzett uniós tapasztalatok felhasználása érdekében; hangsúlyozza, hogy az adózás területén sürgősen javítani kell az irányítást; felszólít a civil társadalmi szervezetek támogatására, különböző etnikai, vallási, társadalmi vagy politikai hátterük teljes körű tiszteletben tartása mellett;

79.  hangsúlyozza, hogy az afgán népesség bevételének 50%-át és a GDP negyedét a mezőgazdaság adja; megállapítja, hogy az EU kötelezettséget vállalt arra, hogy 2014 és 2020 között 1,4 milliárd EUR összeget költ a vidéki területeken végrehajtandó fejlesztési projektekre; megállapítja továbbá, hogy ezeknek a projekteknek kulcsszerepük van abban, hogy a mezőgazdasági termelők ne térjenek vissza a feketegazdaságba;

80.  megállapítja, hogy az afgán népesség 80%-a önellátó mezőgazdasági termelést folytat a mezőgazdaságnak nem kedvező környezetben, és fejletlen öntözési módszereket alkalmaz; támogatja az élelmiszerbiztonság garantálására irányuló erőfeszítések fokozását;

81.  aggodalommal veszi tudomásul az Afganisztánt jelenleg sújtó aszályt, amely évtizedek óta a legsúlyosabb, és az embereket, az állatállományt és a mezőgazdaságot egyaránt fenyegeti; aggodalmának ad hangot továbbá a gyakori természeti katasztrófák, például a villámárvizek, földrengések, földcsuszamlások és a kemény telek miatt;

82.  aggodalommal állapítja meg, hogy a mezőgazdasági termékek, például a búza károsodása a lakóhely elhagyásához, szegénységhez, éhezéshez és egyes esetekben a feketepiac igénybe vételéhez vezethet, valamint hogy hárommillió embert nagyon súlyosan fenyeget az élelmiszer-ellátás bizonytalanságának és a megélhetésük elvesztésének veszélye;

83.  elismeri, hogy ha az élelmiszergyártási értékláncnak a jelenleginél több fázisa kerülne vissza Afganisztánba, akkor növekedne a családok jövedelme és az élelmezésbiztonság, csökkenne az élelmiszerek költsége, és további munkahelyek jönnének létre;

84.  arra ösztönzi az EU-t, hogy folytassa az afganisztáni egészségügyi ellátás javítására irányuló erőfeszítéseit, és kiemeli annak fontosságát, hogy mindenki hozzájusson a védőoltásokhoz, különösen a betegségekre fogékonyabb csoportok, például a gyermekek;

85.  üdvözli, hogy az elsődleges egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés 9%-ról több mint 57%-ra emelkedett, és a várható élettartam 44 évről 60 évre nőtt, valamint hogy ezeket az eredményeket az EU-tól, a tagállamoktól és a nemzetközi közösségtől származó hozzájárulások tették lehetővé; elismeri, hogy mindezen eredmények dacára még többet kell tenni a várható élettartam növelése, illetve a szülő nők és az újszülöttek halálozási arányának csökkentése érdekében;

86.  határozottan elítéli az afgán egészségügyi rendszer korrupt gyakorlatait, például az illegális gyógyszerek behozatalát, és sürgeti az EU-t, hogy továbbra is gyakoroljon nyomást az afgán kormányra abból a célból, hogy lépjen fel határozottabban az ilyen korrupt gyakorlatok megakadályozása érdekében;

87.  ismételten leszögezi, hogy szakképzett egészségügyi dolgozókra van szükség Afganisztánban, és arra ösztönzi az EU-t és a tagállamokat, hogy továbbra is küldjenek egészségügyi szakembereket Afganisztánba a helyi orvosok és egészségügyi dolgozók kiképzésére;

88.  megállapítja, hogy az emberkereskedelem és a migránsok csempészése mindkét fél számára, de különösen az afgán társadalom számára káros; felszólít a már meglévő megállapodások gyors végrehajtására, többek között az információcsere tekintetében, az instabilitást és az intézmények gyengeségét kihasználó transznacionális bűnözői hálózatok felszámolása érdekében;

A partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodás végrehajtása

89.  üdvözli a partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodást mint az EU és Afganisztán közötti első szerződéses kapcsolatot;

90.  megállapítja, hogy CAPD számos területen megteremti az alapot a kapcsolatok fejlesztéséhez, úgymint a jogállamiság, az egészségügy, a vidékfejlesztés, az oktatás, a tudomány és a technológia, a korrupció elleni küzdelem, a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása, a szervezett bűnözés és a kábítószerek, a migráció, a nukleáris biztonság, a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása és az éghajlatváltozás terén;

91.  üdvözli a közös együttműködési szervek végrehajtási szinten történő létrehozását, kiemelve a politikai kérdésekről, többek között az emberi jogokról, különösen a nők és gyermekek jogairól folytatott rendszeres párbeszéd fontosságát, amelyek e megállapodás lényeges elemeit képezik, és amely párbeszéd a kihívások kezelésére és a szorosabb partneri viszony kialakítására is lehetőséget ad;

92.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodás nem rendelkezik a végrehajtás közös parlamenti ellenőrzéséről; támogatja az Európai Parlament, a tagállamok parlamentjei és az afgán parlament partnerségi és fejlesztési együttműködési program végrehajtásának nyomon követésében betöltött szerepét;

93.  tudomásul veszi, hogy 2017 szeptemberétől az EU afganisztáni különleges képviselőjét különmegbízott váltotta fel, az EKSZ struktúrájába illeszkedve;

94.  sajnálja, hogy a Tanács úgy határozott, hogy a Parlament jóváhagyását igénylő területeken ideiglenes alkalmazásról szóló határozatot hoz, nevezetesen a kereskedelmi és beruházási ügyekben való együttműködésről szóló fejezetet, amely az EU kizárólagos hatáskörébe tartozik, ahelyett, hogy még a folyamat korai szakaszában, e lépés meghozatala előtt kérte volna a ratifikációt; úgy ítéli meg, hogy ez a határozat ellentmond az EUSZ 4. cikkének (3) bekezdésében foglalt lojális együttműködés elvének, és aláássa a Parlament jogait és felelősségeit;

o
o   o

95.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az EU afganisztáni különmegbízottjának, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az Afgán Iszlám Köztársaság kormányának és parlamentjének.

(1) HL L 67., 2017.3.14., 3. o.
(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0169.
(3) HL C 65., 2016.2.19., 133. o.
(4) HL C 169. E, 2012.6.15., 108. o.
(5) HL C 168. E, 2013.6.14., 55. o..
(6) HL C 378., 2017.11.9., 73. o.
(7) HL C 349., 2017.10.17., 41. o.
(8) HL C 366., 2017.10.27., 129. o.
(9) HL C 66., 2018.2.21., 17. o.
(10) HL C 298., 2018.8.23., 39. o.
(11) HL C 337., 2018.9.20., 48. o.
(12) HL C 369., 2018.10.11., 85. o.
(13) A 2011. november 10-i tanácsi határozatok (16146/11 és 16147/11).
(14) Az afganisztáni biztonsági helyzettel kapcsolatos, származási országokról szóló EASO-jelentés – Frissítés, 2018. május, https://coi.easo.europa.eu/administration/easo/PLib/Afghanistan-security_situation_2018.pdf
(15) Az USA Afganisztán újjáépítéséért felelős különleges főfelügyelőjének (SIGAR) az Egyesült Államok Kongresszusához intézett negyedéves jelentése, 2018. október 30., https://www.sigar.mil/pdf/quarterlyreports/2018-10-30qr.pdf
(16) https://www.unodc.org/unodc/en/frontpage/2018/May/last-years-record-opium-production-in-afghanistan-threatens-sustainable-development--latest-survey-reveals.html


Norvégiának, Izlandnak, Svájcnak és Liechtensteinnek az eu-LISA-ban való részvétele***
PDF 121kWORD 42k
Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Unió, másrészről a Norvég Királyság, az Izlandi Köztársaság, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, ezen országoknak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökségben való részvételéről szóló megállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről (15832/2018 – C8-0035/2019 – 2018/0316(NLE))
P8_TA(2019)0171A8-0081/2019

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (15832/2018),

–  tekintettel az Európai Unió, a Norvég Királyság, az Izlandi Köztársaság, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti megállapodás tervezetére (12367/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 74. cikke, 77. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja, 78. cikke (2) bekezdésének e) pontja, 79. cikke (2) bekezdésének c) pontja, 82. cikke (1) bekezdésének d) pontja, 85. cikkének (1) bekezdése, 87. cikke (2) bekezdésének a) pontja, 88. cikkének (2) bekezdése, valamint 218. cikke (6) bekezdésének második albekezdése a) pontjának v. alpontja értelmében a Tanács által benyújtott, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0035/2018),

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikke (1) és (4) bekezdésére és 108. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság ajánlására (A8-0081/2019),

1.  egyetért a megállapodás megkötésével;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, a Norvég Királyság, az Izlandi Köztársaság, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség kormányainak és parlamentjeinek.


Az EU különleges képviselőinek hatásköre és megbízatása
PDF 159kWORD 49k
Az Európai Parlament 2019. március 13-i ajánlása az Európai Parlament a Tanácshoz, a Bizottsághoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett, az EU különleges képviselőinek hatásköréről és megbízatásáról szóló ajánlásáról (2018/2116(INI))
P8_TA(2019)0172A8-0171/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 2., 3., 6., 21., 33. és 36. cikkére,

–  tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének megállapításáról szóló, 2010. július 26-i tanácsi határozatra(1),

–  tekintettel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (alelnök/főképviselő) által a politikai elszámoltathatóságról tett nyilatkozatra(2),

–  tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének az Európai Parlamenthez címzett, a közös kül- és biztonságpolitika végrehajtásáról szóló 2009. évi éves jelentésére,

–  tekintettel az EU éves jelentéseire az emberi jogokról és a demokrácia helyzetéről a világban,

–  tekintettel az Európai Parlamentnek a biztonság- és védelempolitika területével kapcsolatos minősített tanácsi információkhoz való hozzáféréséről 2002. november 20-án, az Európai Parlament és a Tanács között létrejött intézményközi megállapodásra,

–  tekintettel az EU különleges képviselőinek kinevezésére, megbízatására és finanszírozására vonatkozó, 2007. július 9-i iránymutatásokra, valamint a Tanács 2014. március 11-i 7510/14 sz. feljegyzésére;

–  tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének meghatározásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról szóló, 2010. július 8-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az alelnök/főképviselő által 2016. június 28-án előterjesztett, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájára vonatkozó globális stratégiára és az azt követő végrehajtási jelentésekre,

–  tekintettel a Tanács által 2013-ban elfogadott, a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTI) személyek emberi jogai maradéktalan érvényesítésének előmozdítására és védelmére vonatkozó uniós iránymutatásokra,

–  tekintettel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet 1975. évi Helsinki Záróokmányára ‒ mint az európai és a tágabb regionális biztonsági rend sarkalatos dokumentumára ‒ és annak valamennyi elvére,

–  tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének az Európai Parlamenthez címzett, a közös kül- és biztonságpolitika végrehajtásáról szóló éves jelentéseiről szóló állásfoglalásaira,

–  tekintettel az emberi jogok és a demokrácia világbeli helyzetéről szóló éves uniós jelentésekről szóló állásfoglalásaira,

–  tekintettel a 2017. novemberi csúcstalálkozó előkészítéseként a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az EKSZ-hez intézett, a keleti partnerségről szóló, 2017. november 15-i ajánlására(4),

–  tekintettel az emberi jogoknak a háborús bűncselekmények és emberiesség elleni bűncselekmények, többek között népirtás során elkövetett megsértése elleni fellépésről szóló, 2017. július 4-i állásfoglalására(5);

–  tekintettel az Ukrajnáról szóló állásfoglalásaira, amelyek a Krímmel és a Donyec-medencével foglalkozó uniós különleges képviselő kinevezésére szólítanak fel,

–  tekintettel az EU emberi jogokkal foglalkozó különleges képviselőjével kapcsolatban a Tanácsnak tett, 2012. június 13-i ajánlására(6),

–  tekintettel eljárási szabályzata 110. és 113. cikkére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A8-0171/2019),

A.  mivel az EU törekszik arra, hogy erősebb globális szereplővé váljon nemcsak gazdasági, hanem politikai téren is, arra törekedve, hogy fellépései és politikái hozzájáruljanak a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához, valamint a szabályokon alapuló világrend fenntartásához;

B.  mivel az EU különleges képviselőit (EUKK-k) a Tanács nevezi ki az alelnök/főképviselő javaslata alapján, és megbízatásuk egyes tematikus vagy földrajzilag meghatározott politikai vagy biztonsági jellegű célok előmozdítására vonatkozik; mivel bizonyították, hogy az uniós diplomáciában értékes és rugalmas eszközként szolgálnak azáltal, hogy kulcsfontosságú helyzetekben az EU-t minden tagállam támogatásával megszemélyesítik és képviselik; mivel az Európai Unió különleges képviselői megbízatásuk rugalmassága révén olyan operatív eszközt jelentenek, amely gyorsan bevethető, ha bizonyos országokban vagy bizonyos témákban aggályok merülnek fel;

C.  mivel a gyakori helyszíni jelenlétüknek köszönhetően az EUKK-k kiváltságos helyzetben vannak a tekintetben, hogy párbeszédet alakítsanak ki a civil társadalommal és a helyi szereplőkkel, valamint hogy kutatásokat végezzenek a helyszínen; mivel ez a közvetlen tapasztalat lehetővé teszi számukra, hogy konstruktívan hozzájáruljanak a szakpolitikák és a stratégiák kialakításához;

D.  mivel jelenleg öt regionális uniós különleges képviselő (az Afrika szarváért felelős, a Száhel-övezetért felelős, a Közép-Ázsiáért felelős, a közel-keleti békefolyamathoz rendelt és a dél-kaukázusi és a grúziai válság ügyével megbízott különleges képviselők), két országspecifikus uniós különleges képviselő (a koszovói és a bosznia-hercegovinai különleges képviselő), valamint egy, az emberi jogokért felelős tematikus uniós különleges képviselő létezik;

E.  mivel jelenleg a különleges képviselők közül csak kettő nő;

F.  mivel a meghatározott országokra vonatkozó megbízatásokkal rendelkező különleges képviselők esetében az, hogy ők az ottani uniós küldöttségek vezetői is egyben, hozzájárult az EU külföldi jelenlétének koherenciájához és hatékonyságához; mivel további országspecifikus különleges képviselők alkalmazásának összhangban kell állnia a külső fellépésre vonatkozó uniós stratégiákkal, mivel a Lisszaboni Szerződés megerősítette az uniós küldöttségeket, amely révén az ő felelősségükké vált az összes helyszíni uniós fellépés – köztük a közös kül- és biztonságpolitikával kapcsolatos politikák – összehangolása;

G.  mivel vannak más olyan prioritást képező területek és konfliktusok – többek között az EU közvetlen szomszédságában –, amelyekre különleges figyelmet kell fordítani, és amelyek tekintetében nagyobb mértékű részvételre és az EU jobb láthatóságára van szükség, mint például az ukrajnai orosz agresszió és a Krím illegális elfoglalása esetében;

H.  mivel a különleges képviselők hasznosnak bizonyultak, különösen a magas szintű politikai párbeszédek folytatása és a magas szintű partnerek nagyon érzékeny politikai környezetben való elérése terén;

I.  mivel az EU különleges képviselőit a Parlament által közösen meghatározott KKBP-költségvetésből finanszírozzák, és a költségvetés végrehajtásával kapcsolatban elszámoltathatók a Bizottsággal szemben;

J.  mivel az alelnök/főképviselő elkötelezte magát amellett, hogy pozitív választ ad az Európai Parlament arra irányuló kéréseire, hogy az újonnan kinevezett különleges képviselőket a hivatalba lépésüket megelőzően meghallgathassa, és hogy a különleges képviselők által a Parlamenthez intézett rendszeres tájékoztatásokat megkönnyítse;

K.  mivel a különleges képviselőket az országukban vagy nemzetközi szervezetekben korábban vezető beosztású diplomáciai vagy politikai tisztséget betöltő személyek közül választják ki; mivel jelentős mértékű rugalmassággal és mérlegelési jogkörrel rendelkeznek megbízatásuk végrehajtásával kapcsolatban, ami elősegítheti a kitűzött célok elérését és a stratégiák végrehajtását, továbbá hozzáadott értéket biztosít az EU számára;

L.  mivel az EUKK-k kulcsfontosságú szerepe az, hogy hozzájáruljanak az EU külső tevékenységének és képviseletének egységességéhez, összhangjához, koherenciájához és hatékonyságához; mivel kifejezésre juttatják az EU érdeklődését egy adott ország, régió vagy tematikus terület iránt, és erősítik ennek láthatóságát, valamint hozzájárulnak egy adott uniós stratégia vagy politika végrehajtásához a megbízatásuk szerinti ország, régió vagy tematikus kérdés tekintetében;

1.  a következő ajánlásokat fogalmazza meg a Tanács, a Bizottság és a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője felé:

A mandátumról

Az eszközökről

A személyi profilról

Az érintett területekről

A kapcsolatokról és az együttműködésről

   a) mutassanak be stratégiai elképzeléseket a különleges képviselők alkalmazásáról, szerepéről, megbízatásáról és hozzájárulásáról az uniós globális stratégia végrehajtása szempontjából;
   b) biztosítsák, hogy uniós különleges képviselő csak akkor kerüljön kinevezésre, ha ez az eszköz egyértelműen hozzáadott értéket képvisel, azaz ha feladataik az EKSZ már meglévő struktúráin, így például az uniós küldöttségeken vagy a Bizottságon belül hatékonyan nem láthatók el;
   c) biztosítsák, hogy az uniós különleges képviselőket elsősorban az EU konfliktusmegelőzéssel és -rendezéssel, továbbá az uniós stratégiák végrehajtásával kapcsolatos, különösen közvetítésre vagy a párbeszéd elősegítésére irányuló erőfeszítéseinek fokozására vagy a külkapcsolatok területéhez tartozó konkrét tematikus területekre vonatkozó uniós szakpolitikai célkitűzések előmozdítására és a nemzetközi jog betartatására használják fel;
   d) kerüljék el továbbá az uniós különleges képviselők számának túlzott növekedését és megbízatásaik elaprózódását, ami a többi uniós intézménnyel való átfedéseket és a koordinációs költségek növekedését eredményezné;
   e) biztosítsák, hogy az uniós különleges képviselők megbízatása és az általuk a regionális biztonság, illetve a konfliktusok megelőzése, a közvetítés és konfliktusok rendezése kapcsán tett lépések kövessék a nemzetközi jognak az 1975. évi Helsinki Záróokmány és más alapvető nemzetközi jogi normák szerinti elveit, valamint az európai biztonsági rend kulcsfontosságú elemét jelentő és az EU globális stratégiájában hangsúlyozott békés vitarendezés elvét; biztosítsák továbbá, hogy az uniós különleges képviselők megfeleljenek a megbízatásuk szerinti régió vagy konfliktus tekintetében elfogadott valamennyi uniós szabálynak és politikának;
   f) fontolják meg minden lehetséges módját annak, hogy megerősítsék a hatékony külpolitikai eszközt jelentő uniós különleges képviselők szerepét, akik képesek az uniós külpolitikai kezdeményezések fejlesztésére és előmozdítására, valamint a szinergiák elősegítésére, többek között annak biztosítása révén, hogy a különleges képviselők a feladataik hatékony ellátása érdekében szabadon utazhatnak a megbízatásuk körébe tartozó területen, akár a konfliktusövezetekben is;
   g) biztosítsák az EUKK-k munkájának átláthatóbbá és láthatóbbá tételét, többek között az országlátogatásokról, a munkaprogramokról és a prioritásokról szóló nyilvános jelentéstétel, valamint egyedi weboldalak létrehozása útján, hogy lehetővé váljon tevékenységük nyilvános ellenőrzése;
   h) erősítsék meg azokat az előnyös tulajdonságokat, amelyekben az uniós különleges képviselők hozzáadott értéke rejlik – az alelnök/főképviselő és a tagállamok támogatásán alapuló legitimitást, a valamely országgal/régióval/témával kapcsolatos feladatokat, a politikai súlyt, a rugalmasságot és azt, hogy arcot adnak az uniós diplomáciai fellépéseknek, valamint hogy fokozzák az EU jelenlétét és láthatóságát a partnerországokban, ezáltal erősítve az EU mint hatékony nemzetközi szereplő profilját;
   i) engedjenek meg egy olyan perspektívát kínáló, megfelelő hosszúságú megbízatást, amely lehetővé teszi képzett vezető személyzet felvételét és a megbízatás végrehajtását, valamint a partnerek közötti bizalomépítést, hálózatok kiépítését és a folyamatok befolyásolását; biztosítsanak rendszeres felülvizsgálatot az érintett ország/régió vagy téma fejleményeinek megfelelően, lehetővé téve a megbízás meghosszabbítását is, amennyiben azt a körülmények megkövetelik;
   j) járuljanak hozzá az uniós szakpolitika vagy stratégia végrehajtásához a megbízatás szerinti területen, továbbá a stratégiák és politikák kialakításához vagy felülvizsgálatához;
   k) biztosítsák, hogy a konfliktusmegelőzés és -megoldás, a közvetítés és a párbeszéd megkönnyítése, valamint az alapvető jogok, az emberi jogok, a demokrácia, a jogállamiság és a nemek közötti egyenlőség kérdése horizontális prioritást jelentsenek, és ezért a különleges képviselők megbízatásának központi elemeit képezzék, valamint biztosítsák az e területeken tett lépésekről szóló megfelelő jelentéstételt;
   l) írjanak elő értékelési és nyomon követési eljárásokat az elért eredmények, a felmerült akadályok, a legfontosabb kihívások jelzése, a szakpolitikák kialakításához való hozzájárulás, valamint a különleges képviselő és a más uniós szereplők tevékenysége közötti összhang értékelése, a bevált gyakorlatok különleges képviselők közötti megosztása, továbbá a különleges képviselő teljesítményének értékelése, illetve megbízatásának megújítása és felülvizsgálata tekintetében;
   m) biztosítsák a közép-ázsiai megbízatás összhangját a a Közép-Ázsiára vonatkozó 2007. évi uniós stratégiával, amelyet 2015-ben felülvizsgáltak annak érdekében, hogy növeljék az Unió hatékonyságát és láthatóságát a régióban;
   n) vezessenek be az Európai Unió különleges képviselőire vonatkozóan egy hosszabb „gondolkodási időt”, hogy az összeférhetetlenség eseteit illetően a lehető legmagasabb szintű etikai normák érvényesülését lehessen biztosítani;
   o) biztosítsák, hogy az Európai Parlament Külügyi Bizottsága részt vegyen a különleges képviselők új és kibővített megbízatásának kidolgozásában;
   p) tartsák fenn azt a rugalmasságot és autonómiát, amelyet a különleges képviselők jelenleg külön finanszírozási forrással rendelkező és a Tanáccsal kiváltságos kapcsolatot fenntartó KKBP-eszközként élveznek; ugyanakkor azonban erősítsék meg a koordinációs és jelentéstételi kapcsolatokat az EKSZ kapcsolódó (regionális, tematikus, KBVP- és válságreagálási) igazgatóságaival és a Bizottság kapcsolódó főigazgatóságaival; biztosítsák a jelölési és megerősítési eljárás gyorsaságát és átláthatóságát;
   q) foglalkozzanak azokkal a hiányosságokkal, amelyek az intézményi tudásállomány fenntartása és a távozó és az érkező EUKK-k közötti folytonosság terén jelentkeznek, azáltal, hogy megerősítik az EKSZ-től kapott logisztikai és adminisztratív támogatást, beleértve az archiválást, továbbá azáltal, hogy elsősorban az EKSZ-től és más uniós intézményektől rendelnek ki megfelelő szakpolitikai tanácsadókat a különleges képviselők alá tartozó csoportokba;
   r) különleges képviselővé olyan személyek kerüljenek kinevezésre, akik kiterjedt diplomáciai és politikai szakértelemmel és megfelelő profillal rendelkeznek, biztosítva különösen azt, hogy rendelkezzenek az ahhoz szükséges politikai erővel, hogy kapcsolatokat és kölcsönös bizalmat alakítsanak ki a magas szintű partnerekkel; e tekintetben használják ki a politikai és diplomáciai tapasztalattal rendelkező személyek meglévő állományát az Unió egészében; tartsák tiszteletben a nemek közötti és a földrajzi egyensúlyt; biztosítsák, hogy a valamely adott személy kijelölésére vonatkozó döntést átlátható módon hozzák meg, és csak azt követően, hogy megerősítették a jelölt alkalmasságát, különös tekintettel az esetleges összeférhetetlenségekre, továbbá hogy a jelölt megfelel az etikai normáknak;
   s) biztosítsák, hogy bármely EUKK kinevezését csak az Európai Parlament Külügyi Bizottságának pozitív értékelését követően erősítsék meg;
   t) biztosítsanak szabadabban hozzáférhető információkat és indokolást a kiválasztott jelöltekkel kapcsolatban;
   u) az EU különleges képviselőinek megbízatását összpontosítsák a regionális biztonság megerősítésére, valamint a konfliktusmegelőzésre és -megoldásra, különösen a párbeszéd elősegítése és közvetítés révén, amelyek tekintetében az uniós szerepvállalás hozzáadott értéket teremthet; biztosítsák, hogy tematikus fókusz esetében az EUKK kinevezése ne kettőzze meg vagy ássa alá a Bizottság és az EKSZ szerepét;
   v) az EU külső fellépésének sajátos diplomáciai eszközeiként az uniós különleges képviselők által betöltött szerepet figyelembe véve, továbbá felismerve az európai szomszédságpolitika stabilitásának fontosságát, ösztönözzék az uniós különleges képviselőket szorosabb kapcsolatos kialakítására az elhúzódó konfliktusok által érintett országokkal, hangsúlyozva annak fontosságát, hogy az uniós különleges képviselők hozzájáruljanak a konfliktusok békés rendezéséhez az EU szomszédságában;
   w) üdvözöljék új emberi jogi uniós különleges képviselő kinevezését, és ismerjék el a korábbi különleges képviselő munkáját, aki sikeresen betöltötte azon szerepét, hogy növelje az EU emberi jogi politikájának hatékonyságát és láthatóságát; megjegyzi, hogy a kiterjesztették a feladatkört, amely immár magában foglalja a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartásának és a nemzetközi büntető igazságszolgáltatás támogatásának előmozdítását is;
   x) erősítsék meg az EU emberi jogokért felelős különleges képviselője kapacitását és szerepét, szem előtt tartva, hogy ez a szerep az egész világra kiterjedő megbízatással jár, amely ezért a harmadik országokkal, az érintett partnerekkel, a vállalkozásokkal, a civil társadalommal, valamint a nemzetközi és regionális szervezetekkel folytatott politikai párbeszédet, valamint a vonatkozó nemzetközi fórumokon való fellépést követel meg és foglal magában;
   y) ügyelve arra, hogy ne növekedjen jelentősen az EU különleges képviselőinek száma, hogy ne sérüljön e tisztség különleges jellege, fokozatosan szüntessék meg a meglévő országspecifikus különleges képviselők megbízatását, és a következő Bizottság és az EKSZ közötti felelősségmegosztás függvényében fontolják meg regionális különleges képviselők kinevezését; fontolják meg az éghajlatváltozás elleni küzdelem nemzetközi koordinációjáért, a nemzetközi humanitárius jogért és a nemzetközi igazságszolgáltatásért, továbbá a leszerelésért és a nonproliferációért felelős tematikus különleges képviselők kinevezését, az utóbbi esetében a kérdéskörrel foglalkozó jelenlegi uniós különmegbízott feladatainak átvételével;
   z) nevezzenek ki egy új ukrajnai EUKK-t, aki elsősorban a Krímre és a Donyec-medencére összpontosítana, és a megszállt területeken fennálló emberi jogi helyzet nyomon követéséért, a minszki megállapodások végrehajtásáért, az Azovi-tengeren a helyzet enyhítésért és a belső menekültek jogaiért lenne felelős, amint azt az Európai Parlament már korábban is kérte állásfoglalásaiban;
   aa) erősítsék meg a különleges képviselők kapcsolatait és együttműködését a különböző intézményekkel, civil szervezetekkel és a tagállamokkal a lehető legnagyobb mértékű szinergia és minden szereplő koherens elköteleződésének biztosítása érdekében; fokozottabban vonják be az Európai Unió különleges képviselőit az EU korai konfliktus-előrejelző rendszerébe; biztosítsák, hogy ne legyenek átfedések más magas szintű diplomáciai szereplőkkel, például az uniós különmegbízottakkal; biztosítsák az együttműködést más hasonlóan gondolkodó partnerekkel és követekkel, köztük az ENSZ, a NATO és az USA által kinevezett szereplőkkel;
   ab) mivel az Európai Parlament a Külpolitikai Eszközökért Felelős Szolgálat (FPI) által kezelt KKBP-költségvetés civil részét érintően társjogalkotóként jár el, erősítsék meg az Európai Parlament által az EUKK-k tevékenysége felett gyakorolt felügyeletet, valamint fokozzák elszámoltathatóságuk mértékét és munkájuk átláthatóságát, emlékeztetve arra, hogy ez a cél azáltal érhető el, hogy rendszeresen megosztják az információkat a különleges képviselők megbízatásának végrehajtásáról, munkájukról, eredményeikről és az előttük álló kihívásokról, az EUKK-k és az Európai Parlament szervei – különösen a Külügyi Bizottság és annak Emberi Jogi Albizottsága és Biztonság- és Védelempolitikai Albizottsága – közötti rendszeres, legalább évenkénti gyakoriságú találkozók és eszmecserék, valamint az Európai Unió különleges képviselői által a Tanács Politikai és Biztonsági Bizottságnak (PBB) és az EKSZ-nek küldött jelentések és országstratégiák EP-vel való szisztematikus megosztása révén; ennek érdekében ragaszkodik ahhoz, hogy ezek a dokumentumok szerepeljenek a KKBP területére vonatkozó intézményközi megállapodásban;
   ac) a preventív diplomácia és a közvetítési folyamatok részeként, valamint az EU láthatóságának érdekében is ösztönözzék az interakciót, illetve segítsék elő a párbeszédet a civil társadalommal és a polgárokkal az EUKK által lefedett régióban; biztosítsák különösen azt, hogy az EU különleges képviselői proaktív módon elkötelezzék magukat a helyi hatóságok által esetlegesen fenyegetett vagy célba vett civil társadalmi szereplők, emberi jogi jogvédők vagy eltérő véleményeknek hangot adó személyek mellett;

2.  javasolja, hogy a következő Európai Parlament kérjen az új alelnök/főképviselőtől kötelezettségvállalást arra, hogy megbízatásának első hat hónapjában kidolgoz egy stratégiai elgondolást az Európai Unió különleges képviselőinek alkalmazásáról a globális stratégia végrehajtásával összefüggésben és a fent említett elvek és ajánlások mentén;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az ajánlást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és az EU különleges képviselőinek.

(1) HL L 201., 2010.8.3., 30. o.
(2) HL C 210., 2010.8.3., 1. o.
(3) HL C 351. E, 2011.12.2., 454. o.
(4) HL C 356., 2018.10.4., 130. o.
(5) HL C 334., 2018.9.19., 69. o.
(6) HL C 332. E, 2013.11.15., 114. o.


A termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelmények ***I
PDF 131kWORD 56k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása a termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés követelményeire vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2015)0615 – C8-0387/2015 – 2015/0278(COD))
P8_TA(2019)0173A8-0188/2017

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2015)0615),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0387/2015),

–  tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2016. május 25-i véleményére(1),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2018. december 19-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. és 39. cikkére,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság, a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság és a Petíciós Bizottság véleményére (A8-0188/2017),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot(2);

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

P8_TC1-COD(2015)0278


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/882 irányelvvel.)

(1) HL C 303., 2016.8.19., 103. o.
(2) Ez az álláspont lép a 2017. szeptember 14-én elfogadott módosítások helyébe (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0347).


Vízuminformációs Rendszer ***I
PDF 566kWORD 194k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása a 767/2008/EK rendelet, a 810/2009/EK rendelet, az (EU) 2017/2226 rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, a(z) XX/2018 rendelet [interoperabilitási rendelet], valamint a 2004/512/EK határozat módosításáról és a 2008/633/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0302 – C8-0185/2018 – 2018/0152(COD))
P8_TA(2019)0174A8-0078/2019

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0302),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 16. cikkének (2) bekezdésére, 77. cikke (2) bekezdésének a), b), d) és e) pontjára, 78. cikke (2) bekezdésének d), e) és g) pontjára, 79. cikke (2) bekezdésének c) és d) pontjára, 87. cikke (2) bekezdésének a) pontjára és 88. cikke (2) bekezdésének a) pontjára, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0185/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére (A8-0078/2019),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra a Vízuminformációs Rendszernek a 767/2008/EK rendelet, a 810/2009/EK rendelet, az (EU) 2017/2226 rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, a(z) XX/2018 rendelet [interoperabilitási rendelet], módosításával történő megreformálásáról, valamint a 2004/512/EK határozat módosításáról és a 2008/633/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) .../... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel [Mód. 1]

P8_TC1-COD(2018)0152


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 16. cikkének (2) bekezdésére, 77. cikke (2) bekezdésének a), b), d) és e) pontjára, 78. cikke (2) bekezdésének d), e) és g) pontjára, 79. cikke (2) bekezdésének c) és d) pontjára, 87. cikke (2) bekezdésének a) pontjára, valamint 88. cikke (2) bekezdésének a) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a tervezet nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(2),

rendes jogalkotási eljárás keretében(3),

mivel:

(1)  A 2004/512/EK tanácsi határozat(4) a Vízuminformációs Rendszert (VIS) a tagállamok közötti vízumadatok cseréjére szolgáló technológiai megoldásként hozta létre. A 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(5) meghatározta a VIS célját, működőképességét és feladatait, továbbá megállapította a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok cseréjére vonatkozó feltételeket és eljárásokat annak érdekében, hogy megkönnyítsék a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok iránti kérelmek elbírálását és a kapcsolódó határozatokat. A 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(6) meghatározta a biometrikus azonosítók VIS-ben történő nyilvántartásba vételének szabályait. A 2008/633/IB tanácsi határozat(7) pedig lefektette azokat a feltételeket, amelyek mellett a tagállamok kijelölt hatóságai és az Europol betekintés céljából hozzáférhetnek a VIS-hez a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében. A VIS 2011. október 11-én(8) kezdte meg működését, és 2011 októbere és 2016 februárja között fokozatosan vezették be világszerte minden tagállam konzulátusain. [Mód. 2]

(2)  A VIS átfogó célkitűzése, hogy a kérelmekkel és az ezekhez kapcsolódó határozatokkal kapcsolatos adatok tagállamok közötti cseréjének megkönnyítése révén javítsa a közös vízumpolitika végrehajtását, a konzuli együttműködést és a központi vízumhatóságok közötti konzultációt az alábbiak érdekében: a vízumkérelmezési eljárás megkönnyítése; a „vízum-shopping” megakadályozása; a személyazonossággal való visszaélés elleni küzdelem megkönnyítése; a külső határátkelőhelyeken és a tagállamok területén belüli ellenőrzések megkönnyítése; segítségnyújtás az olyan személyek azonosításában, akik esetleg nem, vagy már nem teljesítik a tagállamok területére történő beutazásra, az ott-tartózkodásra vagy letelepedésre vonatkozó feltételeket; a 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(9) végrehajtásának megkönnyítése és hozzájárulás a bármely tagállam belső biztonságát fenyegető veszélyek megelőzéséhez.

(3)  A Bizottság „A határigazgatás és a biztonság erősítését szolgáló, szilárd és intelligens információs rendszerek” című, 2016. április 6-i közleménye(10) kiemelte, hogy az Uniónak meg kell erősítenie és javítania kell IT-rendszereit, adatstruktúráját és az információcserét a határigazgatás, a bűnüldözés, valamint a terrorizmus elleni küzdelem terén, és hangsúlyozta az IT-rendszerek interoperabilitása javításának szükségességét. A közlemény emellett rávilágított a többek között hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgárokkal kapcsolatos információs hiányosságok kezelésének szükségességére is, mivel a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 21. cikke a Megállapodás részes államai által kiadott tartózkodási engedélyek és hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok kölcsönös elismerésével jogot biztosít az ezen államok területén bármely 180 napos időszakban legfeljebb 90 napig történő szabad mozgáshoz. A Bizottság ezért két tanulmányt készített: az első megvalósíthatósági tanulmány(11) megállapította, hogy az adattár kialakítása technikailag megvalósítható, és a VIS-struktúra újrahasznosítása lenne a legmegfelelőbb műszaki megoldás, míg a második tanulmány46b(12) a szükségességi és arányossági elemzést végezte el, és megállapította, hogy a VIS hatályának fenti dokumentumokra való kiterjesztése szükséges és arányos. [Mód. 3]

(4)  2016. június 10-én a Tanács az információcsere és információkezelés javítására szolgáló ütemtervet(13) fogadott el. A harmadik országbeli állampolgárok számára kiállított okmányokkal kapcsolatban fennálló információs hiányosságok kezelése érdekében a Tanács felkérte a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a tagállamok által kiadott tartózkodási engedélyekre és a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó, az ezen okmányokra – többek között azok lejárati dátumára és esetleges visszavonására – vonatkozó információk tárolására szolgáló központi adattár létrehozásának lehetőségét. A Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 21. cikke a Megállapodás részes államai által kiadott tartózkodási engedélyek és hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok kölcsönös elismerésével jogot biztosít az ezen államok területén bármely180 napos időszakban legfeljebb 90 napig történő szabad mozgáshoz. [Mód. 4]

(5)  Az információcsere javítását és az uniós információs rendszerek interoperabilitásának biztosítását célzó további lépésekről szóló, 2017. június 9-i következtetéseiben(14) a Tanács elismerte, hogy új intézkedésekre lehet szükség a határigazgatással és bűnüldözéssel kapcsolatos jelenlegi információs hiányosságok megszüntetése érdekében a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és tartózkodási engedélyek birtokosainak határátlépésével összefüggésben. A Tanács felkérte a Bizottságot, hogy kezelje prioritásként a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra, a tartózkodási engedélyekre és a tartózkodási kártyákra vonatkozó információkat tartalmazó központi uniós adattárra vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány elvégzését. Ez alapján a Bizottság két tanulmányt végzett: az első megvalósíthatósági tanulmány(15) megállapította, hogy az adattár kialakítása technikailag megvalósítható, és a VIS-struktúra újrahasznosítása lenne a legmegfelelőbb műszaki megoldás, míg a második tanulmány(16) a szükségességi és arányossági elemzést végezte el, és megállapította, hogy a VIS hatályának fenti dokumentumokra való kiterjesztése szükséges és arányos. [Mód. 5]

(6)  „Az európai migrációs stratégia végrehajtásáról” szóló, 2017. szeptember 27-i bizottsági közlemény(17) megállapította, hogy az EU közös vízumpolitikája nemcsak a turizmus és az üzleti tevékenység előmozdításának nélkülözhetetlen eszköze, hanem egyúttal az EU-t érintő biztonsági kockázatok és az irreguláris migrációhoz fűződő kockázatok megelőzésében is kulcsszerepet játszik. A közlemény elismerte annak szükségességét, hogy a közös vízumpolitikát még inkább hozzá kell igazítani a jelenlegi kihívásokhoz, figyelembe véve az új informatikai megoldásokat és megfelelő egyensúlyt teremtve egyrészt a könnyített vízumköteles utazás előnyei, másrészt a migráció, a biztonság és a határigazgatás jobb kezelése között. A közlemény emellett megállapította, hogy a Vízuminformációs Rendszer (VIS) jogi keretét felül kell vizsgálni – az adatvédelmi vonatkozásokat és a bűnüldöző hatóságok számára biztosított hozzáférést is beleértve –, hogy a VIS használatát új adatkategóriákra is ki lehessen terjeszteni, új adatfelhasználási módokat lehessen bevezetni, valamint maradéktalanul ki lehessen aknázni az eszközök közötti interoperabilitást.

(7)  A közös uniós vízumpolitika új kihívásokhoz való hozzáigazításáról szóló, 2018. március 14-i bizottsági közlemény(18) megerősítette, hogy a VIS jogi kerete az információs rendszerek interoperabilitását tükröző szélesebb folyamat részeként felülvizsgálatra kerül.

(8)  A 810/2009/EK rendelet elfogadásakor felismerésre került annak kérdése is, hogy a 12 év alatti gyermekek ujjlenyomata kellően megbízható-e azonosítás és ellenőrzés céljára, továbbá – a Bizottság égisze alatt végzett tanulmány eredményei alapján – különösen annak kérdése, hogy az ujjlenyomat hogyan változik a korral, amivel egy későbbi időpontban kell foglalkozni. Egy 2013-ban a Közös Kutatóközpont által végzett tanulmány(19) megállapította, hogy a 6 és 12 év közötti gyermekek ujjnyomat-felismerése ujjlenyomat-felismerése bizonyos feltételek mellett megfelelő szintű pontossággal elvégezhető. A második tanulmány(20) 2017 decemberében megerősítette ezeket az eredményeket, és további információkat szolgáltatott az öregedés ujjlenyomat-minőségre gyakorolt hatására vonatkozóan. Ezek alapján a Bizottság 2017-ben további tanulmányt végzett, amely a vízumeljárásokban a gyermekek ujjlenyomat-vételi korhatára 6 évre csökkentésének szükségességét és arányosságát vizsgálta. E tanulmány(21) eredményei szerint az ujjlenyomat-vételi korhatár csökkentése hozzájárulna a VIS célkitűzéséinek hatékonyabb megvalósításához, különösen a személyazonossággal való visszaélés elleni küzdelem megkönnyítése és a külső határátkelőhelyeken végzett ellenőrzések elősegítése terén, és a gyermekek jogainak megsértése elleni küzdelem és a jogsértések megelőzésének megerősítése által további előnyökkel is jár, különösen azáltal, hogy lehetővé teszi a schengeni térségben olyan helyzetben megtalált harmadik országbeli állampolgár gyermekek személyazonosságának megállapítását / ellenőrzését, amelyben a jogaik sérülhetnek vagy már megsérültek (pl. az emberkereskedelem gyermek áldozatai, eltűnt gyermekek és a menedékjogot kérelmező kísérő nélküli kiskorúak). Ugyanakkor a gyermekek különösen kiszolgáltatott csoportot alkotnak, és a különleges adatkategóriák, például az ujjlenyomatok tőlük való begyűjtésére szigorúbb biztosítékokat kell alkalmazni, valamint azokra a helyzetekere kell korlátozni ezen adatok felhasználását, amelyekben az a gyermek mindenek felett álló érdekét szolgálja, többek között az adatok megőrzési idejének korlátozása révén. A második tanulmány rámutatott a 70 év feletti személyek ujjlenyomatainak alacsony minőségére és közepes pontosságára is. A Bizottságnak és a tagállamoknak együtt kell működniük a bevált gyakorlatok megosztásában és a hiányosságok orvoslásában. [Mód. 6]

(9)  Az e rendeletben előírt valamennyi eljárás során a tagállamoknak mindenekelőtt a gyermek mindenek felett álló érdekét kell szem előtt tartaniuk. A gyermek jólétét, biztonságát, valamint a gyermek véleményét a gyermek életkorának és érettségi fokának megfelelő súllyal figyelembe kell venni. A VIS különösen fontos olyan helyzetekben, amelyekben fennáll a veszélye annak, hogy a gyermek emberkereskedelem áldozatává válik.

(10)  A rövid távú tartózkodásra jogosító vízumot kérelmező személy által szolgáltatott személyes adatokat a VIS-nek kell kezelnie annak érdekében, hogy megvizsgálja, hogy a kérelmező Unió területére való belépése veszélyt jelent-e a közbiztonságra vagy a közegészségügyre az Unióban, illetve hogy megvizsgálja a kérelmező irreguláris migrációjának kockázatát. A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok tekintetében ezen ellenőrzéseknek kizárólag a dokumentum birtokosa személyazonosságának, a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély hitelességének és érvényességének megállapítására, valamint az ahhoz való hozzájárulásra kell kiterjednie, hogy a harmadik országbeli állampolgár Unió területére való belépése veszélyt jelent-e a közbiztonságra vagy a közegészségügyre az Unióban. Ez nem lehet hatással a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra vagy tartózkodási engedélyekre vonatkozó döntésekre. [Mód. 7]

(11)  Az ilyen kockázatok értékelésére nem kerülhet sor a személy személyazonosságára, úti okmányára, illetve adott esetben költségviselőjére vagy, ha a kérelmező kiskorú, az érte felelős személy személyazonosságára vonatkozó személyes adatok kezelése nélkül. A kérelmekben foglalt személyes adatok minden egyes elemét össze kell hasonlítani az információs rendszerekben (a Schengeni Információs Rendszer Rendszerben (SIS), a Vízuminformációs Rendszer Rendszerben (VIS), az Europol adataibanadatai, az Interpol ellopott vagy elveszett úti okmányokat tartalmazó adatbázisa (SLTD), a határregisztrációs rendszer rendszerben (EES), az EurodacbanEurodac, a terrorista bűncselekmények vagy az egyéb súlyos bűncselekmények tekintetében az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) harmadik ország állampolgáraira vonatkozó adatbázisa, illetve az Interpol figyelmeztető jelzésekkel társított úti okmányokat tartalmazó adatbázisa (Interpol TDAWN) rögzített adatrekordban, fájlban vagy figyelmeztető jelzésben szereplő adatokkal, vagy az ETIASa figyelőlistával, illetve az egyedi kockázati mutatókkal. Az összehasonlításhoz használt személyes adatok kategóriáit a lekérdezett információs rendszerekben, a figyelőlistában, illetve az egyedi kockázati mutatókban szereplő adatkategóriákra kell korlátozni. [Mód. 8]

(12)  Az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitást [az interoperabilitásról (határok és vízumok) szóló (EU) XX rendelet] hozta létre, ennek megfelelően az uniós információs rendszerek és azok adatai kiegészítik egymást tekintettel a külső határok igazgatásának javításajavítására, hozzájárulnak az illegális migráció megelőzéséhez és az az elleni küzdelemhez való hozzájárulás, valamint magas biztonsági szintet biztosítanak a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének uniós térségén belül magas biztonsági szint biztosítása érdekében, beleértve a közbiztonság és közrend fenntartását és a biztonság védelmét is a tagállamok területén. [Mód. 9] E módosítás a teljes szövegre vonatkozik.]

(13)  Az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás lehetővé teszi a rendszerek számára, hogy elősegítsék kiegészítsék egymást a személyek személyazonosságának megállapítását, hozzájáruljanakmegállapítása, a személyazonossággal való visszaélés elleni küzdelem elősegítése küzdelemhez, javítsák és harmonizálják , a megfelelő uniós információs rendszerekre vonatkozó adatminőséggel kapcsolatos előírások javítása és harmonizálásaelőírásokat, elősegítsék, a hatályos és jövőbeli uniós információs rendszerek technikai és működési végrehajtásának elősegítése végrehajtását, megerősítsék, harmonizálják és egyszerűsítsék, a megfelelő uniós információs rendszereket vezérlő adatbiztonsági és adatvédelmi biztosítékok megerősítése és egyszerűsítésebiztosítékokat, egyszerűsítsék, a bűnüldözésnek az EES, a VIS, az [ETIAS]ETIAS és az Eurodac rendszerekhez való hozzáférésének egyszerűsítéseellenőrzött hozzáférését, valamint támogassák az EESEES-t, a VIS VIS-t,, az [ETIAS] ETIAS-t, az Eurodac Eurodacot, a SIS SIS-t és az [ECRIS-TCN rendszerek] ECRIS-TCN rendszereket.támogatása terén. [Mód. 10]

(14)  Az interoperabilitási elemek jellemzik az EES, a VIS, az [ETIAS] ETIAS, az Eurodac, a SIS, valamint az [ECRIS-TCN rendszereket] ECRIS-TCN rendszereket és az Europol-adatokat annak érdekében, hogy abban ezekkel az uniós információs rendszerekkel párhuzamosan lehessen kereséseket lefolytatni, ezért indokolt ezen elemek alkalmazása az automatizált ellenőrzések lefolytatása, illetve a VIS-hez való bűnüldözési célú hozzáférés érdekében. Az európai keresőportált (EKP) kell erre a célra alkalmazni az uniós információs rendszerekhez, valamint a feladatok elvégzéséhez szükséges Europol-adatokhoz és Interpol-adatbázishoz való gyors, pontos, hatékony, szisztematikus és kontrollált hozzáférés érdekében, a hozzáférési jogosultságoknak megfelelően, a VIS célkitűzéseinek támogatása céljából. [Mód. 11]

(15)  A többi adatbázissal való összehasonlításnak automatikusnak kell lennie. Amennyiben az összehasonlítás szerint a kérelemben szereplő személyes adatok vagy azok kombinációja és a fenti információs rendszerekben szereplő nyilvántartás, fájl vagy figyelmeztető jelzés, illetve a figyelőlistán szereplő személyes adatok között van kapcsolat („találat”), és a találatot a VIS nem tudja automatikusan megerősíteni, a kérelmet az illetékes hatóság tisztviselőjének manuálisan kell feldolgoznia. A találatot eredményező adat típusától függően a találatot vagy konzulátusnak vagy valamely nemzeti egységes kapcsolattartó pontnak kell értékelnie, az utóbbi pedig különösen a bűnüldöző hatóságok adatbázisaiban vagy rendszereiben megjelenő találatokért felel. A felelős hatóság által végzett értékelésnek kell megalapoznia a rövid távú tartózkodásra jogosító vízum kiadására vagy a kérelem elutasítására vonatkozó határozatot. [Mód. 12]

(16)  A rövid távú tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem nem alapulhat kizárólag a kérelemben szereplő személyes adatok automatikus feldolgozásán.

(17)  Azok a kérelmezők, akiknek a rövid távú tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelme a VIS-feldolgozás során felderített információ alapján került elutasításra, jogorvoslattal élhetnek. A jogorvoslati eljárást a kérelemről szóló határozatot meghozó tagállamban, e tagállam nemzeti jogának megfelelően kell lefolytatni. A 767/2008/EK rendelet hatályos biztosítékai és jogorvoslatra vonatkozó szabályai alkalmazandók.

(18)  A korábban azonosított biztonsági, irreguláris migrációs vagy közegészségügyi magas járványügyi kockázatokhoz kapcsolódó egyedi kockázati mutatókat kell alkalmazni a rövid távú tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem vizsgálata során. Az egyedi kockázati mutatók meghatározása során alkalmazott kritériumok semmilyen körülmények között nem alapulhatnak kizárólag a személy nemén vagy életkorán. Azok emellett semmilyen körülmények között nem alapulhatnak a személy faján, bőrszínén, etnikai vagy társadalmi származásán, genetikai tulajdonságain, nyelvén, politikai vagy egyéb nézetein, vallásán vagy filozófiai meggyőződésén, szakszervezeti tagságán, nemzeti kisebbséghez való tartozásán, tulajdonán, születésén, fogyatékosságán vagy szexuális irányultságán. [Mód. 13]

(19)  A biztonsági fenyegetések kockázatok új formáinak, valamint az irreguláris migráció és a közegészségügyi veszélyek magas járványügyi kockázatok új mintáinak folyamatos megjelenése hatékony válaszokat igényel, és ezek ellen modern eszközök segítségével kell felvenni a harcot. Mivel ezek az eszközök jelentős mennyiségű személyes adat feldolgozásával járnak, megfelelő biztosítékokat kell bevezetni annak érdekében, hogy a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához, valamint a személyes adatokhoz való jogba történő beavatkozás olyan mértékűre korlátozódjon, ami egy demokratikus társadalomban szükséges és arányos. [Mód. 14]

(20)  Biztosítani kell, hogy legalább ugyanolyan mértékű ellenőrzések vonatkoznak a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumot kérelmező személyekre, illetve a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárokra, mint a vízummentességet élvező harmadik országbeli állampolgárokra. Ennek érdekében kialakításra kerül egy figyelőlista, amely a súlyos bűncselekmény vagy terrorizmus elkövetésével gyanúsított személyekre, illetve azokra a személyekre vonatkozó információt tartalmazza, akik tekintetében tényszerű bizonyítékok vagy megalapozott indokok alapozzák meg azt a feltételezést, hogy súlyos bűncselekményt vagy terrorista cselekményt fognak elkövetni, és e harmadik országbeli állampolgárok tekintetében e figyelőlistát is alkalmazni kell az ellenőrzések során.

(21)  Annak érdekében, hogy teljesíteni tudják a a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény szerinti kötelezettségeiket, a nemzetközi fuvarozóknak képesnek kell lenniük annak ellenőrzésére a VIS-nek küldött lekérdezés útján ellenőrizniük kell, hogy a rövid távú tartózkodásra jogosító vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok rendelkeznek-e a szükséges érvényes úti okmányokkal. Az ellenőrzést a VIS-adatok külön csak megtekintésre jogosító adatbázisba való napi lehívásával kell lehetővé tenni, amelynek segítségével lehívhatóak az ok/not ok válaszhoz vezető keresést lehetővé tevő minimálisan szükséges adatok. Maga a kérelemfájl nem lehet hozzáférhető a fuvarozók számára. A VIS-hez a fuvarozói portálon keresztül való hozzáférésre vonatkozó műszaki előírásoknak a lehető legkisebbre kell korlátozniuk az utasforgalomra és a fuvarozókra gyakorolt hatást. Ennek érdekében fontolóra kell venni az EES és az ETIAS integrálását. [Mód. 15]

(21a)  Annak érdekében, hogy az e rendeletben foglalt kötelezettségek a szárazföldön, távolsági autóbuszokkal csoportokat szállító nemzetközi fuvarozást végző fuvarozókra minél kisebb hatást gyakoroljanak, felhasználóbarát mobil megoldásokat kell rendelkezésre bocsátani. [Mód. 16]

(21b)  Az e rendelet alkalmazásának megkezdését követő két éven belül a Bizottságnak értékelnie kell, hogy a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 26. cikkében említett rendelkezések megfelelnek-e a VIS keretében a távolsági autóbuszokkal végzett szárazföldi szállításra alkalmazandó rendelkezések céljaira, illetve összeegyeztethetők és összhangban állnak-e velük. Ennek során figyelembe kell venni, hogy a legutóbbi időkben hogyan alakult a távolsági autóbuszokkal végzett szárazföldi szállítás. Fontolóra kell majd venni, hogy szükséges-e módosítani a távolsági autóbuszokkal végzett szárazföldi szállításra vonatkozó, említett egyezmény 26. cikkében, illetve az e rendeletben említett rendelkezéseket. [Mód. 17]

(22)  E rendeletnek meg kell határoznia azokat a tagállami hatóságokat, amelyek számára – a VIS konkrét céljai érdekében, valamint a feladataik elvégzéséhez szükséges mértékben – a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra és a tartózkodási engedélyekre vonatkozó adatbevitel, -módosítás, -törlés vagy -lekérdezés céljából engedélyezhető a VIS-hez való hozzáférés.

(23)  A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra és tartózkodási engedélyekre vonatkozó VIS-adatok feldolgozásának a kitűzött célokkal arányosnak és az illetékes hatóságok feladatainak elvégzéséhez szükséges mértékűnek kell lennie. A VIS használatakor az illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell azon személyek emberi méltóságának és sérthetetlenségének tiszteletben tartását, akiknek adatait lekérik, továbbá e személyek nem különböztethetők meg nem, bőrszín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonságok, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más nézetek, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, tulajdon, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján.

(23a)  A biometrikus adatok – amelyek e rendelet összefüggésében magukban foglalják az ujjlenyomatokat és az arcképmásokat – egyedülállóak és ezért sokkal megbízhatóbbak egy személy azonosítására, mint az alfanumerikus adatok. A biometrikus adatok azonban különleges adatoknak minősülnek. E rendelet ezért meghatározza az ilyen adatok – kizárólag az érintett személyek azonosítása céljából megengedett – kezelésének alapjait és az arra vonatkozó biztosítékokat. [Mód. 18]

(24)  Okvetlenül szükséges, hogy a bűnüldöző hatóságok rendelkezzenek a legfrissebb információval, ha a feladataikat a terrorista bűncselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények elleni küzdelem érdekében végzik. A tagállamok bűnüldöző hatóságainak és az Europolnak a VIS-hez való hozzáférését a 2008/633/IB tanácsi határozat alakította ki. E határozat tartalmát integrálni kell a VIS-rendeletbe annak érdekében, hogy azt összhangba lehessen hozni a hatályos szerződéses kerettel.

(25)  Már bebizonyosodott, hogy a VIS-adatokhoz bűnüldözési célokból történő hozzáférés jól használható az erőszakos halált halt személyek személyazonosságának megállapításához, illetve érdemben képes elősegíteni a nyomozók munkáját az emberkereskedelemhez, a terrorizmushoz vagy a kábítószer-kereskedelemhez kapcsolódó esetekben. Ezért a VIS-ben tárolt, a hosszú távú tartózkodásra vonatkozó adatokat – az e rendeletben meghatározott feltételek mellett – hozzáférhetővé kell tenni a tagállamok kijelölt hatóságai és az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) számára is.

(26)  Az Europol kulcsszerepet játszik a tagállamok hatóságai között a határokon átnyúló bűncselekmények felderítése terén folytatott együttműködésben azáltal, hogy az Unió egész területén hozzájárul a bűncselekmények megelőzéséhez, elemzéséhez és kivizsgálásához. Az Europol VIS-hez való, feladatai elvégzéséhez szükséges mértékű jelenlegi hozzáférését kodifikálni és egyszerűsíteni kell, figyelembe véve a jogi keret közelmúltbeli fejleményeit is, amilyen például az (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelet(22).

(27)  A VIS-hez való hozzáférés a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy nyomozása céljából a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához, illetve a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméhez fűződő alapvető jogba történő beavatkozásnak minősül az olyan természetes személyek tekintetében, akiknek a személyes adatait a VIS-ben kezelik. E beavatkozásnak összhangban kell állnia a jogszabályoknak, amelyeket megfelelő pontossággal kell megfogalmazni ahhoz, hogy lehetővé tegyék az egyének számára az alkalmazkodást, védeniük kell az egyéneket az önkényességgel szemben, továbbá megfelelő egyértelműséggel kell megjelölniük, hogy az illetékes hatóságok milyen mértékű mérlegelési jogkört gyakorolhatnak, és milyen módon. Egy demokratikus társadalomban bármilyen beavatkozásnak szükségszerű módon jogos és arányos érdek védelmét kell szolgálnia, és arányosnak kell lennie az elérni kívánt jogos céllal.

(28)  [Az interoperabilitásról (határok és vízumok) szóló 2018/XX rendelet] lehetővé teszi az erre nemzeti jogi rendelkezésekkel feljogosított tagállami rendőrségek számára, hogy a személyeket a személyazonosság-ellenőrzés során vett biometrikus adatok alapján azonosítsák. Felmerülhetnek azonban olyan körülmények, amelyek esetén a személy azonosítása a személy saját érdekében szükséges. Ilyen eset például, ha a személyt az eltűnését, elrablását követően megtalálják, vagy a személyt emberkereskedelem áldozataként azonosítják. Kizárólag ilyen esetekben a bűnüldöző hatóságok számára biztosítani kell a VIS-adatokhoz való gyors hozzáférést annak érdekében, hogy lehetséges legyen a személyek gyors és megbízható azonosítása anélkül, hogy a bűnüldözési hozzáféréshez bármilyen előfeltételnek vagy további biztosítéknak meg kellene felelni. [Mód. 19]

(29)  A rendőrségi együttműködés terén alapvető fontosságú a bűncselekmény helyszínén talált daktiloszkópiai nyom, azaz látens ujjnyomat ujjlenyomat alapján történő adat-összehasonlítás. Az olyan esetekben, amikor indokoltan feltételezhető, hogy az elkövetőt vagy az áldozatot nyilvántartják a VIS-ben, a látens ujjnyomatok ujjlenyomatok és a VIS-ben tárolt ujjlenyomatadatok összehasonlításának lehetősége a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzését, felderítését vagy kivizsgálását elősegítő rendkívül értékes eszközként szolgálhat a 2008/615/IB tanácsi határozat(23)a szerinti előzetes keresés után a tagállami bűnüldöző hatóságok számára például akkor, ha a bűncselekmény helyszínén a látens ujjnyomatokon ujjlenyomatokon kívül nem található más bizonyíték. [Mód. 20]

(30)  Ki kell jelölni a tagállamok illetékes hatóságait és azt a központi hozzáférési pontot, amelyen keresztül kérelmezhető a VIS-ben tárolt adatokhoz való hozzáférés, valamint listát kell vezetni a kijelölt hatóságok azon operatív egységeiről, amelyek terrorista bűncselekmények, illetve egyéb súlyos bűncselekmények megelőzésének, felderítésének vagy kivizsgálásának konkrét céljából kérelmezhetnek ilyen hozzáférést.

(31)  A központi rendszerben tárolt adatokhoz való hozzáférésre irányuló kérelmeket a kijelölt hatóságok operatív egységei indokolás kíséretében eljuttatják a központi hozzáférési ponthoz. A kijelölt hatóságokon belül a VIS-ben tárolt adatokhoz való hozzáférés kérelmezésére jogosult operatív egységek nem járnak el ellenőrző hatóságként. A központi hozzáférési pontok a kijelölt hatóságoktól függetlenül járnak el, és feladatuk, hogy független módon biztosítsák az e rendeletben meghatározott hozzáférési feltételek szigorú betartását. Rendkívül sürgős esetekben, amikor terrorista bűncselekmény vagy egyéb súlyos bűncselekmény konkrét és tényleges veszélye miatt gyors hozzáférésre van szükség, a központi hozzáférési pontnak képesnek kell lennie a kérelem haladéktalan feldolgozására, és az ellenőrzést csak ezt követően kell elvégeznie.

(32)  A személyes adatok védelme és a bűnüldözés általi szisztematikus keresések kizárása érdekében a VIS adatait csak egyedi esetekben és kizárólag akkor lehet kezelni, amikor ez terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy nyomozása céljából szükséges. A kijelölt hatóságok és az Europol kizárólag akkor kérhetnek hozzáférést a VIS-hez, ha alapos okkal feltételezik, hogy ennek révén olyan információkhoz fognak jutni, amelyek érdemben segítik majd őket egy terrorista bűncselekmény vagy egyéb súlyos bűncselekmény megelőzésében, felderítésében vagy kivizsgálásában és a 2008/615/IB tanácsi határozat szerinti előzetes keresés után. [Mód. 21]

(32a)  A tagállamok végfelhasználóinak főszabály szerint az európai adatbázisokból való lekérdezés előtt vagy azzal párhuzamosan keresést kell végezniük a megfelelő nemzeti adatbázisokban. [Mód. 22]

(33)  A hosszú távú tartózkodásra jogosító dokumentumok vízumok birtokosaira vonatkozó, VIS-ben tárolt személyes adatok csak addig őrizhetők meg, amíg az a VIS céljai érdekében szükséges. A harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó adatokat öt évig indokolt megőrizni annak érdekében, hogy az adatok figyelembe vehetők legyenek a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumkérelem elbírálásához, illetve hogy felderíthető legyen a tartózkodás túllépése az érvényességi időt követően, valamint annak érdekében, hogy az azokat megszerző harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó biztonsági ellenőrzéseket le lehessen folytatni. A dokumentum korábbi alkalmazására vonatkozó adatok elősegíthetik a jövőbeli rövid idejű tartózkodásra jogosító vízumok kibocsátását. Ennél rövidebb tárolási időszak nem elegendő ezen célok elérésének biztosításához. Az adatokat az ötéves időszak elteltével törölni kell, kivéve, ha azok korábbi törlése indokolt. [Mód. 23]

(34)  Az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletet(24) alkalmazni kell akkor, amikor a tagállamok személyes adatokat kezelnek e rendelet alkalmazása során. A személyes adatoknak a bűnüldöző hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelését az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv(25) szabályozza.

(35)  Az európai határ- és partvédelmi (Frontex) csapatok tagjai, valamint a visszaküldéssel kapcsolatos feladatokat ellátó csapatok tagjai az (EU) 2016/1624 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint a fogadó tagállam hatóságának felügyelete alatt jogosultak hozzáférni az európai adatbázisokhoz, ha arra a határforgalom-ellenőrzésre, határőrizetre és visszaküldésre vonatkozó műveleti tervben meghatározott műveleti feladatok teljesítése érdekében szükség van. A konzultáció megkönnyítése és a csapatoknak a VIS-ben szereplő adatokhoz való hatékony hozzáférés érdekében a Frontexnek hozzáférést kell kapni a VIS-hez. Ezt a hozzáférést a VIS-hez való hozzáférésre meghatározott illetékes tagállami hatóságokra vonatkozó hozzáférési feltételek és korlátok szerint lehet megadni. [Mód. 24]

(36)  A tagállamba való, 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(26) szerinti beutazási, tartózkodási vagy letelepedési feltételeknek meg nem felelő vagy már meg nem felelő harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése alapvető fontosságú eleme az irreguláris migráció elleni átfogó küzdelemnek és fontos alapvető közérdeknek minősül.

(37)  A visszatérőket fogadó harmadik országokra gyakran nem vonatkoznak a Bizottság által az (EU) 2016/679 rendelet 45. cikke szerint vagy az (EU) 2016/680 irányelv 36. cikkének átültetése érdekében elfogadott nemzeti jogszabályok szerint meghozott megfelelőségi határozatok. Emellett az Unió széles körű erőfeszítései a visszatérési kötelezettséggel terhelt jogellenesen tartózkodó Az e rendelet alapján a tagállam által megszerzett személyes adatok nem továbbíthatók, illetve nem tehetők hozzáférhetővé semmilyen harmadik ország, nemzetközi szervezet vagy az Unióban vagy azon kívül letelepedett, magánjog hatálya alá tartozó szervezet részére. E szabálytól eltérően ugyanakkor, az ilyen személyes adatok harmadik országbeli állampolgár származási országával való együttműködés terén nem tudták biztosítani a ország vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítását lehetővé kell tenni, ha az ilyen adatok továbbítása szigorú feltételekhez van kötve és egyedi esetekben szükséges, annak érdekében, hogy harmadik országok saját állampolgáraik visszafogadására vonatkozó, nemzetközi jog által bevezetett kötelezettségeinek szisztematikus teljesítését. Az Unió vagy a tagállamok által megkötött vagy megkötés alatt álló, a harmadik országok számára az (EU) 2016/679 rendelet 46. cikke vagy országbeli állampolgár visszaküldése kapcsán személyazonosítását elősegítse. Az (EU) 2016/680 irányelv 679 rendelet 37. cikkét átültető nemzeti jogszabály szerinti végrehajtási jogi aktusban meghatározott megfelelőségi határozat vagy az adattovábbításra vonatkozó ugyanazon rendelet szerinti megfelelő garanciák hiányában visszaküldés céljából a VIS adatait egy adatátadás megfelelő biztosítékait szabályozó visszafogadási megállapodások csak korlátozott számú harmadik ország vagy nemzetközi szervezet részére kivételesen csak akkor lehet továbbítani, ha ez az ugyanazon rendeletben említett fontos közérdek miatt szükséges.országra alkalmazhatók, és az új megállapodások megkötése továbbra is bizonytalan. Ezekben a helyzetekben a személyes adatokat a harmadik országok hatóságai e rendelet alapján is kezelhetik az Unió visszatérési politikájának végrehajtása céljából, feltéve, hogy az (EU) 2016/679 rendelet 49. cikke (1) bekezdésének d) pontjában vagy az (EU) 2016/680 irányelv 38. vagy 39. cikkét átültető nemzeti jogszabályban támasztott feltételek teljesülnek. [Mód. 25]

(38)  A tagállamoknak a VIS-ben kezelt megfelelő személyes adatokat az alkalmazandó adatvédelmi szabályok szerint – és amennyiben a konkrét esetben az (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendeletben(27) [az uniós áttelepítési keretről szóló rendelet] szereplő feladatok ellátásához szükséges, ez egyedi esetekben – az [Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége], valamint a nemzetközi szervezetek – például az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosa, a Nemzetközi Migrációs Szervezet és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának menekültügyi és letelepedési osztálya – számára elérhetővé kell tennie az általuk az (EU) …/… rendelet [az uniós áttelepítési keretről szóló rendelet] végrehajtása során a tagállamokba küldött harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek vonatkozásában. [Mód. 26]

(39)  A VIS üzemeltetési igazgatásáért felelős félként eljáró uniós intézmények és szervek tevékenységére a 45/2001/EK az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet(28) alkalmazandó. [Mód. 27]

(40)  Az európai adatvédelmi biztossal a 45/2001/EK rendelet 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultációt folytattak konzultációra került sor, és a biztos […]-án/2018. december 12-én véleményt nyilvánított véleményt. [Mód. 28]

(41)  A harmadik országok irreguláris migránsok visszafogadásával kapcsolatos együttműködésének megerősítése és az olyan illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésének megkönnyítése érdekében, akiknek az adatai a VIS-ben szerepelhetnek, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumot kérelmező személyek úti okmányainak másolatát a VIS-ben kell tárolni. A VIS-ből kinyert információval ellentétben az úti okmányok másolatai a harmadik országok által széles körben elismert igazolásai az állampolgárságnak.

(42)  A külső határok átlépésére jogosító és vízummal ellátható úti okmányok 1105/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozattal(29) létrehozott listájába való betekintés kötelező eleme a vízum vizsgálatára vonatkozó eljárásnak. A vízumhatóságok kötelesek szisztematikusan végrehajtani e kötelezettséget, ennek megfelelően e listát a VIS részévé kell tenni annak érdekében, hogy automatizálni lehessen a kérelmező úti okmánya elismerésének ellenőrzését.

(43)  A VIS-ben rögzített adatok pontosságáért viselt tagállami felelősség sérelme nélkül, az eu-LISA felel az adatminőség új adatminőség-ellenőrzési eszköz bevezetésével, karbantartásával és folyamatos frissítésével történő javításáért, valamint a tagállamoknak történő rendszeres időközönkénti jelentéstételért. [Mód. 29]

(44)  Az eu-LISA-nak képesnek kell lennie arra, hogy az adatok sértetlenségének veszélyeztetése nélkül kapacitást dolgozzon ki a tagállamoknak, a Bizottságnak és a az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek szóló statisztikai jelentéstétel tekintetében, hogy lehetővé tegye a VIS használatának megfelelőbb figyelemmel kísérését a migrációs nyomással és a határigazgatással kapcsolatos tendenciák elemzése céljából. Ezért központi az eu-LISA-nak bizonyos statisztikai adatbázist adatokat kell létrehozni tárolnia a központi adatbázisban [az interoperabilitásról (határok és vízumok) szóló (EU) 2018/XX rendelet]-nek megfelelő jelentéstétel és statisztikák céljából. Az elkészített statisztikák egyike sem tartalmazhat személyes adatot. [Mód. 30]

(45)  Ez a rendelet nem érinti a 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(30) alkalmazását.

(46)  Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és azok ehelyett – a közös vízumpolitika végrehajtásának, a belső határellenőrzések nélküli térség biztonságának magas szintje és a külső határok integrált határigazgatási rendszerének fokozatos kialakításának biztosítására vonatkozó szükség következtében – uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritási elv szerint intézkedéseket hozhat. Az ugyanezen cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket.

(47)  E rendelet szigorú szabályokat állapít meg a VIS-hez való hozzáférés tekintetében, és meghatározza a szükséges biztosítékokat. Ezen túlmenően az egyének számára biztosítja a hozzáféréshez, helyesbítéshez, törléshez és jogorvoslathoz – különösen a bírósági jogorvoslathoz – való jogot, valamint rendelkezik az adatkezelési műveletek független hatóságok általi felügyeletéről. E rendelet további biztosítékokat vezet be annak érdekében, hogy választ adjon az adatok VIS által kezelendő új kategóriáinak különleges igényeire. E rendelet tehát tiszteletben tartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott alapvető jogokat és elveket, különösen az emberi méltósághoz való jogot, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jogot, a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelmét, a menedékjogot és a visszaküldés tilalmának elvének védelmét, a kitoloncolással, a kiutasítással és a kiadatással szembeni védelmet, a megkülönböztetésmentességhez való jogot, a gyermekek jogait, valamint a hatékony jogorvoslathoz való jogot.

(47a)  Ez a rendelet nem érinti az 1967. január 31-i New York-i jegyzőkönyvvel módosított, a menekültek helyzetéről szóló 1951. július 28-i Genfi Egyezményből fakadó kötelezettségeket és az Unió és annak tagállamai által vállalt nemzetközi kötelezettségek egészét. [Mód. 31]

(48)  Azon vízumköteles harmadik országbeli állampolgárokra, akik az 2004/38/EK irányelv hatálya alá tartozó uniós polgárok családtagjai, illetve akik a szabad mozgás uniós jogával rendelkező harmadik országbeli állampolgárok családtagjai, akik nem rendelkeznek a 2004/38/EK irányelvben említett tartózkodási kártyával, külön rendelkezések vonatkoznak. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 21. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy minden uniós polgárnak joga van a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz a Szerződésekben és a végrehajtásukra hozott intézkedésekben megállapított korlátozások és feltételek betartása mellett. A megfelelő korlátok és feltételek a 2004/38/EK irányelvben találhatók.

(49)  Amint az Európai Unió Bírósága is megerősítette, e családtagok nem csupán arra jogosultak, hogy beutazzanak a tagállam területére, hanem arra is, hogy ebből a célból beutazóvízumot állítsanak ki a számukra. A tagállamoknak minden eszközt biztosítaniuk e személyek számára a szükséges vízumok megszerzéséhez, amelyeket ingyenesen, a lehető legrövidebb időn belül, gyorsított eljárással kell kiadni.

(50)  A vízum megszerzésének joga azonban nem feltétlen, mivel annak kiadása elutasítható azon családtagok esetében, akik a 2004/38/EK irányelv értelmében veszélyt jelentenek a közrendre, a közbiztonságra vagy a közegészségügyre. Ennek fényében a családtagok személyes adatai kizárólag abban az esetben ellenőrizhetők, ha azok az azonosításukhoz szükségesek és a jogállásukkal kapcsolatosak, de csak amennyiben ezek szükségesek az általuk esetlegesen jelentett biztonsági fenyegetés értékeléséhez. Vízumkérelmeik vizsgálatának valójában kizárólag a biztonsági megfontolásokra és nem a migrációs kockázatokra kell kiterjednie.

(51)  Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló (22.) jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel ez a rendelet a schengeni vívmányokon alapul, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az e rendeletről szóló tanácsi döntést követő hat hónapos időszakon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e.

(52)  Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben az Egyesült Királyság a 2000/365/EK tanácsi határozatnak(31) megfelelően nem vesz részt; ennélfogva az Egyesült Királyság nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(53)  Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben Írország a 2002/192/EK tanácsi határozattal(32) összhangban nem vesz részt; ennélfogva Írország nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(54)  Izland és Norvégia tekintetében ez a rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében a schengeni vívmányok(33) azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat(34) 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak.

(55)  Svájc tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás értelmében a schengeni vívmányok(35) azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozatnak a 2008/146/EK tanácsi határozat(36) 3. cikkével és a 2008/149/IB tanácsi határozat(37) 3. cikkével összefüggésben értelmezett 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak.

(56)  Liechtenstein tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról aláírt jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok(38) azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozatnak a 2011/350/EU tanácsi határozat(39) 3. cikkével és a 2011/349/EU tanácsi határozat(40) 3. cikkével összefüggésben értelmezett 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak.

(57)  Ez a rendelet a 22r. cikk kivételével a 2003. évi csatlakozási okmány 3. cikkének (2) bekezdése, a 2005. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdése, illetve a 2011. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdése értelmében, a Bulgáriára és Romániára vonatkozóan az (EU) 2017/1908 tanácsi határozat(41) által alkalmazni rendelt rendelkezések kivételével a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 767/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

-1.  A cím helyébe a következő szöveg lép:"

Az Európai Parlament és a Tanács 767/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra, a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra és a tartózkodási engedélyekre vonatkozó információk tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet)” [Mód. 32]

"

1.  az 1. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:"

„Ez a rendelet meghatározza továbbá a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokkal és a tartózkodási engedélyekkel – ideértve a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokkal és a tartózkodási engedélyekkel kapcsolatos egyes határozatokat is – kapcsolatos információk tagállamok közötti cseréjére vonatkozó eljárást.

A VIS azáltal, hogy a 2018/XX európai parlamenti és tanácsi rendelet* [az interoperabilitásról (határok és vízumok) szóló 2018/XX rendelet] 17. cikke által létrehozott közös személyazonosítóadat-tárban (CIR) a személyazonosságra és az úti okmányokra vonatkozó adatokat, valamint biometrikus adatokat tárol, hozzájárul a VIS-ben nyilvántartott személyek helyes azonosításának megkönnyítéséhez és segítéséhez.”

______

* Az Európai Parlament és a Tanács 2018/XX rendelete* [az interoperabilitásról (határok és vízumok) szóló 2018/XX rendelet] (HL L).”;

"

2.  a 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„2. cikk

A VIS célja

(1)  A VIS célja, hogy a kérelmekkel és az ezekhez kapcsolódó határozatokkal kapcsolatos adatok tagállamok közötti cseréjének megkönnyítése révén javítsa rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó a közös vízumpolitika végrehajtását, a konzuli együttműködést és a központi vízumhatóságok közötti konzultációt az alábbiak érdekében: [Mód. 33]

   a) a vízumkérelmezési eljárás megkönnyítése és felgyorsítása; [Mód. 34]
   b) annak megelőzése, hogy a kérelem elbírálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó kritériumok kikerülhetők legyenek;
   c) a csalás elleni küzdelem megkönnyítése;
   d) a külső határátkelőhelyeken és a tagállamok területén belüli ellenőrzések megkönnyítése;
   e) segítségnyújtás az olyan személyek azonosításában és visszaküldésében, akik esetleg nem, vagy már nem teljesítik a tagállamok területére történő beutazásra, az ott-tartózkodásra vagy letelepedésre vonatkozó feltételeket;
   f) segítségnyújtás a 22o. cikkben említett az eltűnt személyek azonosításában; [Mód. 35]
   g) a 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet*, valamint a 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv** végrehajtásának megkönnyítése;
   h) hozzájárulás bármelyik tagállam belső biztonságát fenyegető veszélyek megelőzéséhez, nevezetesena terrorista bűncselekmények vagy – megfelelő és szigorúan meghatározott körülmények között – egyéb súlyos bűncselekmények megelőzéséhez, felderítéséhez megelőzésén, felderítésén és nyomozásához nyomozásán keresztül; [Mód. 36]
   i) hozzájárulás a bármely tagállam belső biztonságát fenyegető veszélyek megelőzéséhez; [Mód. 37]
   j) a személyek helyes személyazonosságának megállapítása;
   k) a Schengeni Információs Rendszernek (SIS) a beléptetés megtagadásának hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgárokkal, letartóztatás, átadás vagy kiadatás céljából körözött személyekkel, eltűnt személyekkel, bírósági eljárásban való segítségnyújtás céljából keresett személyekkel, valamint rejtett vagy célzott ellenőrzés céljából keresett személyekkel kapcsolatos figyelmeztető jelzésekre vonatkozó célkitűzéseinek támogatása.

(2)  A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és tartózkodási engedélyek tekintetében a VIS célja, hogy megkönnyítse az ezekhez kapcsolódó határozatokkal kapcsolatos adatok tagállamok közötti cseréjét az alábbiak érdekében:

   a) a biztonság magas szintjének támogatása a kérelmező külső határátkelőhelyre történő megérkezését megelőző azon valamennyi tagállamban az annak értékeléséhez való hozzájárulás révén, hogy a kérelmező vagy a dokumentum birtokosa veszélyt jelent-e a közrendre vagy a belső biztonságra vagy a közegészségre; [Mód. 38]
   b) a határforgalom-ellenőrzések külső határátkelőhelyeken és a tagállamok területén végrehajtott ellenőrzések hatékonyságának megkönnyítése és hatékonyságuk növelése; [Mód. 39]
   c) hozzájárulás bármelyik tagállam belső biztonságát fenyegető veszélyek megelőzéséhez, nevezetesen a terrorista bűncselekmények vagy – megfelelő és szigorúan meghatározott körülmények között – egyéb súlyos bűncselekmények megelőzésén, felderítésén megelőzéséhez, felderítéséhez és nyomozásán keresztül nyomozásához; [Mód. 40]
   d) a személyek helyes személyazonosságának megállapítása;
   da) segítségnyújtás a 22o. cikkben említett eltűnt személyek azonosításában; [Mód. 41]
   e) az 604/2013/EU rendelet és a 2013/32/EU irányelv végrehajtásának megkönnyítése;
   f) a Schengeni Információs Rendszernek (SIS) a beléptetés megtagadásának hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgárokkal, letartóztatás, átadás vagy kiadatás céljából körözött személyekkel, eltűnt személyekkel, bírósági eljárásban való segítségnyújtás céljából keresett személyekkel, valamint rejtett vagy célzott ellenőrzés céljából keresett személyekkel kapcsolatos figyelmeztető jelzésekre vonatkozó célkitűzéseinek támogatása.

______________

* Az Európai Parlament és a Tanács 604/2013/EU rendelete (2013. június 26.) egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (HL L 180., 2013.6.29., 31. o.).

** Az Európai Parlament és a Tanács 2013/32/EU irányelve (2013. június 26.) a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról (HL L 180., 2013.6.29., 60. o.).”;

"

2a.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:"

„2a. cikk

Felépítés

(1)  A VIS egy centralizált architektúrán alapul, és a következőkből áll:

   a) [az interoperabilitásról szóló (határok és vízumok) 2018/XX rendelet 17. cikke (2) bekezdésének a) pontja] által létrehozott közös személyazonosítóadat-tár;
   b) központi információs rendszer („a VIS központi rendszere”);
   c) a tagállamok megfelelő illetékes központi nemzeti hatóságaival kapcsolatot biztosító tagállami interfészek (a továbbiakban: nemzeti interfész vagy NI-VIS), vagy minden tagállam saját nemzeti egységes interfésze, amely közös műszaki előírásokon alapul és valamennyi tagállamban azonos, továbbá lehetővé teszi a VIS központi rendszerének a tagállamok nemzeti infrastruktúráival való összekapcsolását;
   d) a VIS központi rendszere és a nemzeti egységes interfészek közötti kommunikációs infrastruktúra;
   e) a VIS központi rendszere és az EES központi rendszere közötti biztonságos kommunikációs csatorna;
   f) a VIS központi rendszere és [az interoperabilitásról szóló (határok és vízumok) 2018/XX rendelet 6. cikke] által létrehozott európai keresőportál központi infrastruktúrái, [az interoperabilitásról szóló (határok és vízumok) 2018/XX rendelet 12. cikke] által létrehozott közös biometrikus megfeleltetési szolgáltatás, [az interoperabilitásról szóló (határok és vízumok) 2018/XX rendelet 17. cikke] által létrehozott közös személyazonosítóadat-tár, valamint [az interoperabilitásról szóló (határok és vízumok) 2018/XX rendelet 25. cikke] által létrehozott, a többszörös személyazonosságot felismerő rendszer;
   g) a központi vízumhatóságok közötti, a kérelmekkel kapcsolatos konzultációra és az információcserére szolgáló mechanizmus (»VISMail«);
   h) egy fuvarozói portál;
   i) egy biztonságos webes szolgáltatás, amely lehetővé teszi a VIS központi rendszere és a fuvarozói portál, valamint a nemzetközi rendszerek közötti kommunikációt;
   j) egy jelentéstételi és statisztikai célokat szolgáló adattár;
   k) egy olyan eszköz, amelynek segítségével a kérelmező hozzájárulását adhatja vagy visszavonhatja hozzájárulását a kérelemfájl megőrzési időszakának meghosszabbításához.

A VIS központi rendszere, a nemzeti egységes interfészek, a webes szolgáltatás, a fuvarozói portál, és a VIS kommunikációs infrastruktúrája – amennyire csak technikailag lehetséges – megosztottan használják és újrahasznosítják a határregisztrációs rendszer központi rendszerének, a határregisztrációs rendszer nemzeti egységes interfészeinek, az ETIAS fuvarozói portáljának, a határregisztrációs rendszer webes szolgáltatásának, valamint a határregisztrációs rendszer kommunikációs infrastruktúrájának hardver- és szoftverelemeit).

(2)  A NI-VIS a következőkből áll:

   a) tagállamonként egy helyi nemzeti interfész (LNI), amely fizikailag összeköti a tagállamot a biztonságos kommunikációs hálózattal, és tartalmazza a VIS számára fenntartott titkosítási eszközöket. Az LNI a tagállamok telephelyén helyezkedik el;
   b) egy tartalék helyi nemzeti interfész (BLNI), amely ugyanazon tartalommal és funkciókkal rendelkezik, mint az LNI.

(3)  Az LNI és a BLNI kizárólag a VIS-re alkalmazandó uniós jogszabályokban meghatározott célokra használható.

(4)  A központosított szolgáltatásokat két különböző helyszínen kell párhuzamosan elhelyezni, nevezetesen a franciaországi Strasbourgban, ahol az elsődleges VIS központi rendszert és központi egységet (CU) helyezik el, valamint az ausztriai St. Johann im Pongauban, ahol a tartalék VIS központi rendszert és a tartalék központi egységet (BCU) helyezik el. Az elsődleges VIS központi rendszer és a tartalék VIS központi rendszer közötti kapcsolatnak lehetővé kell tennie a CU és a BCU közötti folyamatos szinkronizálást. A kommunikációs infrastruktúrának támogatnia kell a VIS folyamatos rendelkezésre állásának biztosítását és ahhoz hozzá kell járulnia. Redundáns és különálló útvonalakat kell tartalmaznia a VIS központi rendszer és a tartalék VIS központi rendszer közötti kapcsolatok számára, továbbá redundáns és különálló útvonalakat kell tartalmaznia az egyes nemzeti interfészek és a VIS központi rendszer és tartalék VIS központi rendszer közötti kapcsolatok számára is. A kommunikációs infrastruktúra titkosított, virtuális magánhálózatot biztosít kizárólag a VIS-adatok, valamint a tagállamok közötti és a tagállamok és a VIS központi rendszerének üzemeltetési igazgatásáért felelős hatóság közötti kommunikáció számára.”[Mód. 42]

"

3.  a 3. cikket el kell hagyni;

4.  a 4. cikk a következőképpen módosul:

a)  a szöveg a következő ponttal egészül ki:"

3a. „központi hatóság”: a tagállamok által a 810/2009/EK rendelet alkalmazásában létrehozott hatóság; [Mód. 43]

"

b)  a szöveg a következő pontokkal egészül ki:"

(12) »VIS-adatok«: a VIS központi rendszerében és a CIR-ben tárolt összes adat, a 9–14. és 22c–22f. cikkel összhangban;

   (13) »személyazonosító adatok«: a 9. cikk (4) bekezdésének a) és aa) pontjában említett adatok;
   (14) »ujjlenyomatadatok«: a VIS-fájlban tárolt, ujjnyomatokra vonatkozó adatok;
   (15) »arcképmás«„arcképmás”: az arcról készített, az automatizált biometrikus megfeleltetés céljára kielégítő felbontású és minőségű készült digitális felvétel; [Mód. 44]
   (16) »Europol-adatok«: az Europol által az (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelet* 18. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett célból kezelt személyes adatok;
   (17) »tartózkodási engedély«: a 1030/2002/EK tanácsi rendeletben** megállapított egységes formátum szerint a tagállamok által kiadott valamennyi tartózkodási engedély és az (EU) 2016/399 rendelet 2. cikke 16. pontjának b) alpontjában említett minden egyéb okmány;
   (18) »hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum«: a tagállamok által a Schengeni Egyezmény 18. cikke szerint kiadott engedély;
   (19) »nemzeti felügyeleti hatóság«»felügyeleti hatóságok«: az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet 51. cikkének (1) bekezdésében említett felügyeleti hatóságok, valamint a bűnüldözési célok tekintetében az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv*** 41. cikkével összhangban létrehozott cikkében említett felügyeleti hatóság hatóságok; [Mód. 45]
   (19a) «találat«: olyan egyezőség fennállása, amely egy, a VIS-ben tárolt kérelemfájlban rögzített vonatkozó adatok és a VIS-ben, a Schengeni Információs Rendszerben, az EES-ben, az ETIAS-ban, az Eurodacban, az Europol adataiban vagy az Interpol SLTD adatbázisában nyilvántartásba vett adatrekordban, fájlban vagy figyelmeztető jelzésben lévő vonatkozó adatok összehasonlítása eredményeként került megállapításra; [Mód. 46]
   (20) »bűnüldözés«:»bűnüldözés«: terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy nyomozása egy szigorúan meghatározott keretben; [Mód. 47]
   (21) »terrorista bűncselekmények«: azok»terrorista bűncselekmények«: az (EU) 2017/541 európai parlamenti és tanácsi irányelv**** 3–14. cikkében említett, a nemzeti jog szerinti bűncselekmények, amelyek azonosak vagy egyenértékűek az (EU) 2017/541 európai parlamenti és tanácsi irányelvben**** említett bűncselekményekkelvagy azon tagállamok esetében, amelyekre nézve ez az irányelv nem kötelező, az említett bűncselekmények egyikével egyenértékű bűncselekmények; [Mód. 48]
   (22) »súlyos bűncselekmények«: azok a bűncselekmények, amelyek azonosak vagy egyenértékűek a 2002/584/IB tanácsi kerethatározat***** 2. cikkének (2) bekezdésében említett bűncselekményekkel, amennyiben esetükben a nemzeti jog alapján kiszabható büntetési tétel felső határa legalább háromévi szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés.

________________

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 53. o.).

** Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.). [Mód. 49]

*** A Tanács 1030/2002/EK rendelete (2002. június 13.) a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról (HL L 157., 2002.6.15. 1. o.).

**** Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).

***** Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/541 irányelve (2017. március 15.) a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 88., 2017.3.31., 6. o.).

****** A Tanács 2002/584/IB kerethatározata (2002. június 13.) az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról (HL L 190., 2002.7.18., 1. o.).”;

"

5.  az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„5. cikk

Adatkategóriák

(1)  Csak a következő kategóriájú adatokat kell a VIS-ben rögzíteni:

   a) a 9. cikk (1)–(4) bekezdésében és a 10–14. cikkekben említett alfanumerikus adatok a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumot kérelmezőről, valamint az igényelt, a kiállított, a visszautasított, a törölt, a visszavont vagy a meghosszabbított vízumról, a 22c., 22d., 22e. és 22f. cikkben említett alfanumerikus adatok az igényelt, a kiállított, a visszautasított, a törölt, a visszavont vagy a meghosszabbított hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumról és tartózkodási engedélyről, valamint a 9a. és 22b. cikkben említett találatokkal kapcsolatos és a 9c. cikk (6) bekezdésében említett ellenőrzések eredményével kapcsolatos információk;
   b) a 9. cikk (5) bekezdésében és a 22c. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett arcképmások;
   c) a 9. cikk (6) bekezdésében és a 22c. cikk (2) bekezdésének g) pontjában és 22d. cikkének g) pontjában említett ujjlenyomatadatok; [Mód. 50]
   ca) a 9. cikk (7) bekezdésében említett úti okmány személyazonosító adatokat tartalmazó oldalának szkennelt másolata; [Mód. 51]
   d) a 8. cikk (3) és (4) bekezdésében, valamint a 22a. cikk (3) bekezdésében említett kapcsolódás más kérelmekhez.

(2)  A 16. cikkben, a 24. cikk (2) bekezdésében és a 25. cikk (2) bekezdésében említett, a VIS által átvitt üzeneteket nem kell a VIS-ben rögzíteni, a 34. cikk szerinti adatfeldolgozási műveletek rögzítésének sérelme nélkül.

(3)  A CIR a 9. cikk (4) bekezdésének a)–cc) pontjában, a 9. cikk (5) és (6) bekezdésében, a 22c. cikk (2) bekezdésének a)–cc), f) és g) pontjában, valamint a 22d. cikk a)–cc) –c), f) és g) pontjában említett adatokat tartalmazza. A fennmaradó VIS-adatokat a VIS központi rendszerében kell tárolni.” [Mód. 52]

"

6.  a szöveg a következő 5a. cikkel egészül ki:"

„5a. cikk

Az elismert úti okmányok listája

(1) A külső határok átlépésére jogosító és vízummal ellátható úti okmányok 1105/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozat* által létrehozott listáját integrálni kell a VIS-be. [Mód. 53]

(2) A VIS-nek ellátja az elismert úti okmányok listájának központi igazgatására és az 1105/2011/EU határozat 4. cikke szerinti, a listán szereplő úti okmányok elismeréséről vagy el nem ismeréséről szóló értesítésre vonatkozó funkciót. [Mód. 54]

(3) A (2) bekezdésben említett funkció ellátására vonatkozó részletes szabályokat végrehajtási jogi aktusok állapítják meg. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 49. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. [Mód. 55]

_________________

* Az Európai Parlament és a Tanács 1105/2011/EU határozata (2011. október 25.) a külső határok átlépésére jogosító és vízummal ellátható úti okmányok listájáról, valamint az e lista összeállítására irányuló eljárás meghatározásáról (HL L 287., 2011.11.4., 9. o.).”

"

7.  a 6. cikk a következőképpen módosul:

-a)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

(1) A 22a. cikk sérelme nélkül az 5. cikk (1) bekezdésében említett, a VIS-hez az adatok bevitele, módosítása vagy törlése céljából való hozzáférés ezen rendelettel összhangban kizárólag a vízumhatóságok hivatalosan meghatalmazott alkalmazottjai számára van fenntartva. A hivatalosan meghatalmazott alkalmazottak számát szigorúan korlátozni kell szolgáltatásaik tényleges szükségességének fényében.”; [Mód. 56]

"

a)  a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) A VIS-hez az adatokba való betekintés céljából való hozzáférés kizárólag a tagállamok azon nemzeti hatóságainak és azon uniós szervek megfelelő felhatalmazással rendelkező személyi állománya számára van fenntartva, amelyek a 15–22. cikkben, a 22c–22f. cikkben, a 22g–22jl. cikkben, valamint [az interoperabilitásról szóló (határok és vízumok) 2018/XX rendelet] 20. és 21. cikkében meghatározott feladatokra hatáskörrel rendelkeznek.

Az VIS-ből való lekérdezésre és az ahhoz való hozzáférésre a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és nyomozása céljából jogosult hatóságokat a IIIb. fejezet rendelkezéseivel összhangban kell kijelölni.

A hozzáférésnek olyan mértékűnek kell lennie, amit az említett hatóságok, illetve szervek felhasználási céllal összhangban lévő feladatainak ellátása megkövetel, és ami a kitűzött célokkal arányos.”; [Mód. 57]

"

aa)  a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) Minden tagállam kijelöli azokat az illetékes hatóságokat, amelyek megfelelő felhatalmazással rendelkező személyi állománya adatoknak a VIS-be történő bevitele, módosítása, törlése, vagy az adatok lekérdezése céljából hozzáféréssel rendelkeznek. A hatóságok – többek között a 29. cikk (3a) bekezdésében említett hatóságok – listáját és annak módosításait minden tagállam haladéktalanul közli az eu-LISA-val. Ez a lista az egyes hatóságok tekintetében meghatározza, hogy mely adatokat és milyen célra kérdezhetnek le.

Az eu-LISA gondoskodik a lista és a kijelölt hatóságok 22k. cikk (2) bekezdésében említett listájának, valamint a központi hozzáférési pontok 22k. cikk (4) bekezdésében említett listájának évenkénti, az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételéről. Az eu-LISA weboldalán folyamatosan frissíti a listát, amely tartalmazza az éves közzétételek között a tagállamok által küldött változásokat. [Mód. 58]

"

b)  a cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki:"

„(4) A VIS látja el az említett lista központi igazgatására vonatkozó funkciót.”;

"

c)  a cikk a következő (5) bekezdéssel egészül ki:"

„(5) A (3) bekezdésben említett lista központi igazgatására vonatkozó funkció ellátására vonatkozó részletes szabályokat végrehajtási jogi aktusok állapítják meg. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 49. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni Bizottság a 48a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a (3) bekezdésben említett lista központi igazgatására vonatkozó funkció ellátására vonatkozó részletes szabályok megállapítása céljából.” [Mód. 59]

"

7a.  A 7. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) A személyes adatoknak a VIS-ben történő, bármely illetékes hatóság által végzett kezelése nem eredményezhet a kérelmezőkkel, a vízum birtokosaival, illetve a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és a tartózkodási engedélyek kérelmezőivel és birtokosaival szembeni, nemi hovatartozás, faj, bőrszín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai jellemzők, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez való tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, életkor vagy szexuális irányultság alapján való hátrányos megkülönböztetést. A személyes adatok kezelése során teljes mértékben tiszteletben kell tartani az emberi méltóságot és sérthetetlenséget, valamint az alapvető jogokat, továbbá az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elveket, többek között a magánélet tiszteletben tartására és a személyes adatok védelmére vonatkozó jogot. Különös figyelmet kell fordítani a gyermekekre, az idősekre, a fogyatékkal élő és a nemzetközi védelemre szoruló személyekre. A gyermek mindenek felett álló érdekeire kiemelt figyelmet kell fordítani.” [Mód. 60]

"

8.  a 7. cikk a következő (3) bekezdésekkel egészül ki:"

„(3) Az e rendeletben előírt valamennyi eljárás során a tagállamoknak mindenekelőtt a gyermek mindenek felett álló érdekét minden egyéb megfontolásnál előbbre kell sorolniuk, teljes körűen tiszteletben tartva a gyermekek jogairól szóló nemzetközi egyezményt.szem előtt tartaniuk. A gyermek jólétét, biztonságát –különösen különösen, ha fennáll a veszélye annak, hogy a gyermek emberkereskedelem áldozatává válik –, valamint a gyermek véleményét a gyermek életkorának és érettségi fokának megfelelő súllyal figyelembe kell venni. [Mód. 61]

(3a)  A tagállamok az Európai Unió Alapjogi Chartájával teljes összhangban hajtják végre a rendeletet, különös tekintettel az emberi méltósághoz való jogra, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jogra, a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogra, a személyes adatok védelmére, a menedékjogra és a visszaküldés tilalmának elvének védelmére, a kitoloncolással, a kiutasítással és a kiadatással szembeni védelemre, a megkülönböztetésmentességhez való jogra, a gyermekek jogaira, valamint a hatékony jogorvoslathoz való jogra.” [Mód. 62]

"

8a.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:"

„7a. cikk

Gyermekek ujjlenyomatadatai

(1)  A 22c. cikk (2) bekezdésének g) pontjából eltérve a 6. életévüket be nem töltött gyermekek ujjlenyomatát nem kell bevinni a VIS-be.

(2)  A hatodik életévüket betöltött kiskorúak biometrikus adatainak felvételét a kifejezetten a kiskorúak biometrikus adatainak gyermekbarát és gyermekek szempontjából érzékeny módon történő rögzítésére kiképzett tisztviselőknek kell végezniük, teljes mértékben tiszteletben tartva a gyermek mindenek felett álló érdekét és az ENSZ gyermekjogi egyezményében megállapított biztosítékokat.

A kiskorút biometrikus adatainak felvételekor valamely felnőtt családjának el kell kísérnie, amennyiben jelen van. A kísérő nélküli kiskorút biometrikus adatainak felvételekor gyámnak, képviselőnek vagy – amennyiben nem jelöltek ki képviselőt – olyan személynek kell kísérnie, aki a kiskorú mindenek felett álló érdekének és általános jólétének biztosítására képesítéssel rendelkezik. E képesítéssel rendelkező személy nem lehet a biometrikus adatok felvételéért felelős tisztviselő, függetlenül kell eljárnia, és nem fogadhat el utasítást sem a biometrikus adatok felvételéért felelős tisztviselőtől, sem az azért felelős szolgálattól. A biometrikus adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettség teljesítésére semmilyen erőszak nem alkalmazható a kiskorúakkal szemben.

(3)  A 810/2009/EK rendelet 13. cikkének (2) bekezdésétől eltérve a konzulátusok nem kérhetik, hogy a 6 és 12 év közötti gyermekek személyesen megjelenjenek a konzulátuson a biometrikus azonosítók felvétele céljából, amennyiben ez túlzott terhet és költségeket jelentene a családok számára. Ilyen esetekben a biometrikus azonosítókat a külső határokon kell felvenni, és különös figyelmet kell fordítani a gyermekkereskedelem elkerülésére.

(4)  A II., III., IIIa. és IIIb. fejezetekben foglalt, az adatok felhasználására vonatkozó rendelkezésektől eltérve a gyermekek ujjlenyomatadataihoz kizárólag az alábbi célokból lehet hozzáférni:

   a) a gyermek személyazonosságának ellenőrzése a 15. cikkel összhangban a vízumkérelmezési eljárás során, illetve a 18. cikkel és a 22g. cikkel összhangban a külső határokon; valamint
   b) a IIIb. fejezet értelmében a gyermekek jogaival való visszaélések megelőzéséhez és az azok elleni küzdelemhez való hozzájárulás, feltéve, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
   i. a hozzáférés szükséges a gyermekkereskedelem megelőzése, felderítése vagy kivizsgálása céljából;
   ii. a hozzáférés egyedi esetben szükséges;
   iii. az azonosítás a gyermek mindenek felett álló érdekét szolgálja.” [Mód. 63]

"

9.  a II. fejezet címe helyébe a következő szöveg lép:"

„A RÖVID TÁVÚ TARTÓZKODÁSRA JOGOSÍTÓ VÍZUMOKRA VONATKOZÓ ADATOK VÍZUMHATÓSÁGOK ÁLTAL TÖRTÉNŐ BEVITELE ÉS HASZNÁLATA” [Mód. 64]

"

10.  a 8. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Amennyiben a kérelem a 810/2009/EK rendelet 19. cikke értelmében befogadható, a vízumhatóság a 9. cikkben említett adatok bevitelével – amennyiben a kérelmezőnek ezeket az adatokat meg kell adnia – két munkanapon belül nélkül létrehozza a kérelemfájlt a VIS-ben.”;

"

b)  a cikk a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:"

„(1a) A kérelemfájl létrehozását követően a VIS automatikusan elindítja a 9a. cikk szerinti lekérdezést, és közli annak eredményeit.”;

"

c)  az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(5) Ha egyes adatokat jogi okokból nem kell megadni vagy azok tényszerűen nem adhatók meg, az érintett adatmező(k)be a »nem alkalmazható« megjegyzést kell írni. Az ujjnyomatok hiányát a »VIS0« szöveg feltüntetésével kell jelezni; ezenkívül a rendszernek meg kell engednie a 810/2009/EK rendelet 13. cikke (7) bekezdésének a)–d) pontja szerinti esetek megkülönböztetését.”;

"

11.  a 9. cikk a következőképpen módosul:

a)  a 4. pont a), b) és c) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„a) vezetéknév (családi név); utónév vagy utónevek (keresztnevek); születési idő; állampolgárság vagy állampolgárságok; nem;

   aa) születéskori vezetéknév (korábbi vezetéknév [nevek]); születési hely és ország; születéskori állampolgárság;
   b) az úti okmány vagy okmányok típusa és száma, valamint az úti okmányt vagy okmányokat kiállító ország három betűből álló kódja;
   c) az úti okmány vagy okmányok érvényességének lejárati dátuma;
   cc) az úti okmányt kiállító hatóság, valamint az úti okmány kiállításának időpontja;”

"

b)  az 5. pont helyébe a következő szöveg lép:"

„5. a kérelmező arcképmása, a 810/2009/EK rendelet 13. cikke (1) bekezdésének cikkének megfelelően;” [Mód. 65]

"

ba)  a 6. pont helyébe a következő szöveg lép:"

„6. a kérelmező ujjlenyomata a 810/2009/EK rendelet 13. cikke szerint.”; [Mód. 66]

"

c)  a cikk a következő 7. ponttal egészül ki:"

„7. a személyazonosító adatokat tartalmazó oldal szkennelt másolata.”;

"

d)  a cikk a következő két bekezdéssel egészül ki:"

„8. A harmadik országbeli állampolgár első bekezdés 5. pontjában említett arcképmásának az automatizált biometrikus összehasonlítás céljára kielégítő képfelbontásúnak és minőségűnek kell lennie. Amennyiben az arcképmás nem kielégítő minőségű, az nem használható automatikus megfeleltetésre. [Mód. 67]

A második Az első bekezdéstől eltérve, kivételes esetekben, amikor a helyben rögzített arcképmások VIS-be történő regisztrálására meghatározott, a minőségre és a felbontásra vonatkozó előírásokat nem lehet teljesíteni, az arcképmást elektronikusan le lehet hívni a géppel olvasható, elektronikus úti okmány (a továbbiakban: eMRTD) chipjéről. Ilyen esetekben az arcképmást csak annak az elektronikus ellenőrzését követően kell bevinni az egyéni aktába, hogy a géppel olvasható, elektronikus úti okmány chipjén rögzített arcképmás megegyezik-e az érintett harmadik országbeli állampolgár helyben rögzített arcképmásával.” [Mód. 68]

"

12.  a rendelet a következő 9a–9d. cikkel egészül ki:"

„9a. cikk

A más rendszerekre vonatkozó lekérdezések

(1)  A VIS automatikusan feldolgozza a kérelemfájlokat találatok azonosítása érdekében. A VIS minden egyes kérelemfájlt egyedileg vizsgál meg.

(2)  A kérelem létrehozásakor vagy a vízum kiállításakor a VIS az elismert úti okmányok 5a. cikkben említett listájával való automatikus összevetés révén ellenőrzi, hogy a kérelemhez kapcsolódó úti okmányt elismerik-e az 1105/2011/EU határozat értelmében, és közli az eredményt. [Mód. 69]

(3)  A 810/2009/EK rendelet 21. cikkének (1) bekezdésében, valamint 21. cikke (3) bekezdésének a), c) és d) c) pontjában említett ellenőrzések céljából a VIS [az interoperabilitásról (határok és vízumok) szóló rendelet] 6. cikkének (1) bekezdésében meghatározott európai keresőportál segítségével lekérdezést indít annak érdekében, hogy összehasonlítsa az e rendelet 9. cikkének 4. pontjában említett megfelelő adatokat a VIS-ben, a Schengeni Információs Rendszerben (SIS), a határregisztrációs rendszerben (EES), az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerben (ETIAS) – ideértve az [Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer létrehozásáról szóló] (EU) 2018/XX rendelet 29. cikkében említett figyelőlistát, az Eurodac-ot, [a terrorista bűncselekményekre és a súlyos bűncselekmények egyéb formáira vonatkozó büntetőítéletek tekintetében az ECRIS-TCN rendszert], az Europol-adatokat, az Interpol ellopott és elvesztett úti okmányokat tartalmazó adatbázisát (SLTD), valamint az az Interpol figyelmeztető jelzésekkel társított úti okmányokat tartalmazó adatbázisát (Interpol TDAWN) is – megtalálható nyilvántartásban, fájlban vagy figyelmeztető jelzésben szereplő adatokkal. cikke (4), (5) és (6) bekezdésében említett megfelelő adatokat. A VIS ellenőrzi, hogy:

   a) a kérelem benyújtásához használt úti okmány egyezik-e bármely olyan úti okmánnyal, amelyet a SIS-ben elveszett, ellopott, jogellenesen használt vagy érvénytelenített úti okmányként tartanak nyilván;
   b) a kérelem benyújtásához használt úti okmány egyezik-e bármely olyan úti okmánnyal, amelyet az SLTD adatbázisban elveszett, ellopott vagy érvénytelenített úti okmányként tartanak nyilván;
   c) a kérelmezőre vonatkozik-e beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés a SIS-ben;
   d) a kérelmező tekintetében kibocsátásra került-e európai elfogatóparancs alapján átadási letartóztatás céljából körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés, illetve kiadatási letartóztatás céljából körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés a SIS-ben;
   e) a kérelmező, illetve úti okmánya szerepel-e valamely, az ETIAS központi rendszerében tárolt elutasított, illetve visszavont vagy megsemmisített utazási engedélyben;
   f) a kérelmező, illetve úti okmánya szerepel-e az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet* 34. cikkében említett figyelőlistán;
   g) a kérelmezőre vonatkozóan rögzítettek-e már adatokat a VIS-ben;
   h) a kérelemben az úti okmány kapcsán megadott adatok egyeznek-e egy másik vízumkérelemmel, amelyhez eltérő személyi azonosító adatok társulnak;
   i) a kérelmező a határregisztrációs rendszerben jelenleg túltartózkodó személyként szerepel-e, vagy a múltban túltartózkodó személyként szerepelt-e;
   j) a kérelmezőt a határregisztrációs rendszerben nyilvántartják-e olyan személyként, akinek belépését korábban megtagadták;
   k) született-e valaha a kérelmező vonatkozásában a VIS-ben rögzített, rövid távú tartózkodásra jogosító vízum megtagadásáról, megsemmisítéséről vagy visszavonásáról szóló határozat;
   l) született-e valaha a kérelmező vonatkozásában a VIS-ben rögzített, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély megtagadásáról, megsemmisítéséről vagy visszavonásáról szóló határozat;
   m) szerepelnek-e az Europol nyilvántartásában a kérelmező személyazonosságára vonatkozó adatok;
   n) a rövid idejű tartózkodásra jogosító vízum kérelmezőjét nyilvántartják-e az Eurodac-ban;
   o) ha a kérelmező kiskorú, azt, hogy a kérelmező felett szülői felügyeletet gyakorló vagy a gyámságot ellátó személy tekintetében fennállnak-e a következők:
   i. európai elfogatóparancs alapján átadási letartóztatás céljából körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés, illetve kiadatási letartóztatás céljából körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés vonatkozik rá a SIS-ben;
   ii. bevittek-e beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzést a SIS-be.
   iii. olyan úti okmánnyal rendelkezik, amely szerepel az (EU) 2018/1240 rendelet 34. cikkében említett figyelőlistán. [Mód. 70]

(3a)  Az SLTD-adatbázisban végrehajtott keresés során az európai keresőportál felhasználói által indított lekérdezéshez használt adatokat nem szabad megosztani az Interpol adatainak tulajdonosaival. [Mód. 71]

(4)  A VIS hozzáad a kérelemfájlhoz egy hivatkozást a (3) bekezdés alapján előforduló bármely találat esetén. Emellett a VIS – adott esetben – azonosítja a találato(ka)t kiváltó adatokat bevivő vagy szolgáltató tagállamo(ka)t vagy az Europol-t, és ezt feljegyezi a kérelemfájlban. Az esetleges találatra és az adatok kibocsátójára vonatkozó hivatkozáson kívül semmilyen információt nem szabad rögzíteni. [Mód. 72]

(5)  A 2. cikk (1) bekezdése k) pontjának alkalmazásában, az e cikk (3) bekezdése alapján lefolytatott lekérdezések összehasonlítják a 15. cikk (2) bekezdésében említett releváns adatokat és a SIS-ben szereplő adatokat, annak megállapítása érdekében, hogy a kérelmező nem áll-e az alábbi figyelmeztető jelzések egyikének hatálya alatt:

   a) átadás vagy kiadatás céljából letartóztatandó személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés;
   b) eltűnt személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés;
   c) bírósági eljárásban való részvételük érdekében keresett személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés;
   d) személyekre és tárgyakra vonatkozóan rejtett ellenőrzés, célzott ellenőrzés vagy információkérő célzott ellenőrzés céljából kiadott figyelmeztető jelzés. [Mód. 73]

(5a)  A 9a. cikk (3) bekezdésének a), b), c), e), g), h), i), j), k), l) és n) pontja szerinti lekérdezések találatait az a konzulátus értékeli, amelyhez a vízumkérelmet benyújtották, szükség esetén a központi hatóság általi, a 9c. cikk szerinti ellenőrzést követően. [Mód. 74]

(5b)  A 9a. cikk (3) bekezdésének d), f), m) és o) pontja szerinti lekérdezések találatait azon tagállamok egységes kapcsolattartó pontjainak kell szükség esetén ellenőrizniük, illetve azokhoz hozzáférniük, amelyek a 9ca. cikkel összhangban bevitték vagy szolgáltatták a találatokat eredményező adatokat. [Mód. 75]

(5c)  A SIS-ben jelzett találatokat is automatikusan közölni kell annak a tagállamnak a SIRENE-irodájával, amely létrehozta a találatot eredményező figyelmeztető jelzést. [Mód. 76]

(5d)  A tagállam SIRENE-irodájának vagy a figyelmeztető jelzést rögzítő egységes kapcsolattartó pontnak továbbított közlésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

   a) vezetéknév (vagy vezetéknevek), utónév (vagy utónevek) és adott esetben álnév (vagy álnevek);
   b) születési hely és idő;
   c) nem;
   d) állampolgárság és adott esetben egyéb állampolgárságok;
   e) az első tervezett tartózkodás helye szerinti tagállam, és ha ismert, az első tervezett tartózkodás alatti cím;
   f) a kérelmező lakóhelye, vagy ha ez nem ismert, akkor a tartózkodási helye szerinti város és ország;
   g) a kapott találat(ok)ra való hivatkozás, a találat dátumát és időpontját is feltüntetve. [Mód. 77]

(5e)  E cikk nem akadályozhatja a menedékjog iránti kérelem bármilyen okból történő benyújtását. Az olyan, a költségviselő által elkövetett erőszakos bűncselekmények áldozata által benyújtott vízumkérelem esetében, mint a családon belüli erőszak vagy emberkereskedelem, a VIS-hez benyújtott aktát az áldozatok további kockázatoktól való védelme érdekében el kell különíteni az költségviselő aktájától. [Mód. 78]

___________________

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1240 rendelete (2018. szeptember 12.) az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról (HL L 236., 2018.9.19., 1. o.).

9b. cikk

Az uniós polgárok vagy a szabad mozgás uniós jogával rendelkező harmadik országbeli állampolgárok családtagjaival kapcsolatos, más rendszerekre vonatkozó lekérdezésekre alkalmazandó különös rendelkezések

(1)  A 2004/38/EK irányelv hatálya alá tartozó uniós polgárok harmadik országbeli állampolgár családtagjai tekintetében és az olyan harmadik országbeli állampolgár családtagjai tekintetében, aki az egyrészt az Unió és tagállamai, másrészt az adott harmadik ország között létrejött megállapodás alapján a szabad mozgás tekintetében az uniós polgárokéval egyenértékű jogokat élvez, a 9a. cikk (3) bekezdésében említett automatizált ellenőrzéseket kizárólag annak ellenőrzése céljából lehet elvégezni, hogy nem léteznek olyan tényszerű bizonyítékok vagy tényszerű bizonyítékokon alapuló megalapozott indokok, melyek alapján megállapítható, hogy az adott személy jelenléte a tagállamok területén a 2004/38/EK irányelv értelmében biztonsági vagy magas járványügyi kockázatot jelentene. [Mód. 79]

(2)  A VIS nem ellenőrzi, hogy:

   a) a kérelmező jelenleg az engedélyezett tartózkodási idejét túllépő személyként szerepel-e, vagy a múltban az engedélyezett tartózkodási idejét túllépő személyként jelentették-e az EES-ben elvégzett lekérdezés útján;
   b) a kérelmező egyezik-e egy olyan személlyel, akinek az adatai rögzítésre kerültek az Eurodac-ban.

(3)  Amennyiben a kérelem 9a. cikk (3) bekezdésében említett automatizált feldolgozása az 1987/2006/EK rendelet (EU) 2018/1861 rendelet 24. cikkében említett, a beutazás vagy tartózkodás megtagadására vonatkozó figyelmeztető jelzésre vonatkozó találattal járt, a vízumhatóság ellenőrzi az e figyelmeztető jelzés SIS-be történő bevitelének alapjául szolgáló határozat indokát. Amennyiben ezen indok az illegális bevándorlás kockázatához kapcsolódik, a figyelmeztető jelzés nem vehető figyelembe a kérelem elbírálása során. A vízumhatóság a SIS II az (EU) 2018/1861 rendelet 25. 26 cikkének (2) bekezdése szerint jár el. [Mód. 80]

9c. cikk

A központi hatóságok és a nemzeti egységes kapcsolattartó pont általi ellenőrzés [Mód. 81]

(1)  A 9a. cikk (3) bekezdése szerint lefolytatott lekérdezések lekérdezéseknek a 9a. cikk (5b) bekezdésében említett találatait, amelyeket a VIS nem tud automatikusan visszaigazolni, a kérelmet feldolgozó nemzeti egységes kapcsolattartó pontnak manuálisan kell ellenőriznie találatait a kérelmet feldolgozó tagállam központi hatósága manuálisan ellenőrzi hatóságát értesíteni kell. [Mód. 82]

(2)  A 9a. cikk (3) bekezdése szerint lefolytatott lekérdezéseknek a 9a. cikk (5b) bekezdésében említett találatait, amelyeket a VIS nem tud automatikusan visszaigazolni, a központi hatóságnak manuálisan kell ellenőriznie. A találatok manuális ellenőrzése során, a központi hatóság számára hozzáférést kell biztosítani a kérelemfájlhoz és az ahhoz kapcsolt kérelemfájlokhoz, valamint a 9a. cikk (3) (5a) bekezdése szerinti automatizált feldolgozás során előforduló összes találathoz. [Mód. 83]

(3)  A központi hatóság ellenőrzi, hogy a kérelmező kérelemfájlban szereplő személyazonossága megegyezik-e a VIS-ben vagy a vizsgált adatbázisok valamelyikében szereplő adatokkal.

(4)  Amennyiben a személyes adatok nem egyeznek, és a 9a. cikk (3) bekezdése szerinti automatizált feldolgozás során nem merült fel több találat, a központi hatóság törli a helytelen találatot a kérelemfájlból.

(5)  Amennyiben a kérelmező személyazonosságára vonatkozó adatok megegyeznek, vagy azzal kapcsolatban továbbra is kétségek állnak fenn, a kérelmet feldolgozó központi vízumhatóság indokolt esetekben értesíti a találatot a 9a. cikk (3) bekezdése értelmében kiváltó adatot bevivő vagy szolgáltató tagállamként azonosított másik tagállam(ok) központi hatóságát. Amennyiben egy vagy több tagállam került azonosításra a találatot kiváltó adatot bevivő vagy szolgáltató tagállamként, a központi hatóság a 16. cikk (2) bekezdése szerinti eljárásban egyeztet a másik tagállam(ok) központi hatóságaival. Kétség esetén a kétely a kérelmezőnek kedvez. [Mód. 84]

(6)  A másik tagállamok központi hatóságai által lefolytatott ellenőrzések eredményét be kell jegyezni a kérelemfájlba.

(7)  Az (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben a 9a. cikk (5) bekezdése szerinti összehasonlítás találatot vagy találatokat hoz, a VIS automatizált értesítést küld a lekérdezést elindító tagállam központi hatóságának, hogy az meghozhassa a megfelelő további intézkedéseket. [Mód. 85]

(8)  Amennyiben egy találatot a 9a. cikk (3) bekezdése értelmében kiváltó adat szolgáltatójaként az Europol kerül azonosításra, a felelős tagállam központi hatósága egyeztet az Europol nemzeti egységével az (EU) 2016/794 rendelet és különösen annak IV. fejezete szerinti további intézkedések meghozatala érdekében.[Mód. 86]

9ca. cikk

Az egységes kapcsolattartó pont által végzett ellenőrzés és értékelés

(1)  Minden tagállam kijelöl egy, a hét minden napján, a nap 24 órájában működő nemzeti hatóságot (a továbbiakban: egységes kapcsolattartó pont), amely e rendelet alkalmazásában biztosítja a találatok manuális ellenőrzését és értékelését. Az egységes kapcsolattartó pontnak a SIRENE-irodának, az Interpol nemzeti központi irodáinak, az Europol nemzeti központi szervének, az ETIAS nemzeti egységének és minden érintett nemzeti bűnüldöző hatóság összekötő tisztviselőiből kell állnia. A tagállamok gondoskodnak az elégséges személyzetről, hogy az egységes kapcsolattartó pont a 810/2009/EK rendelet 23. cikkében előírt határidőket figyelembe véve ellenőrizni tudja az e rendelet értelmében közölt találatokat.

(2)  Az egységes kapcsolattartó pont manuálisan ellenőrzi a neki küldött találatokat. A 9c. cikk (2)–(6) bekezdésében foglalt eljárás alkalmazandó.

(3)  Amennyiben az e cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzés után az adatok egyeznek, és megerősítik a találatot, az egységes kapcsolattartó pont szükség esetén felveszi a kapcsolatot azokkal a felelős hatóságokkal, köztük az Europollal, amelyek továbbították a találatot eredményező adatot. Ezt követően értékeli a találatot. Az egységes kapcsolattartó pont indokolással ellátott véleményt nyilvánít a 810/2009/EK rendelet 23. cikke értelmében a kérelemmel kapcsolatban hozandó határozat céljából. Ezt az indokolással ellátott véleményt csatolni kell a kérelemfájlhoz. [Mód. 87]

9cb. cikk

Kézikönyv

A Bizottság a 48a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el, hogy meghatározza a 9a. cikk (3) bekezdésével összhangban a többi rendszerből való lekérdezések során összehasonlítandó adatokat és a 9a–9ca. cikkben előírt lekérdezésekhez, ellenőrzésekhez és értékelésekhez szükséges szabályok és eljárások kézikönyvét. E felhatalmazáson alapuló jogi aktus magában foglalja azon adatkategóriák kombinációját, amelyek alapján a 9a. cikkel összhangban az egyes rendszerekből való lekérdezés történik. [Mód. 88]

9d. cikk

Az Europol felelősségi körei

Az Europol módosítja az információs rendszerét annak biztosítása érdekében, hogy a 9a. cikk (3) bekezdésében és a 22b. cikk (2) bekezdésében említett lekérdezések automatikusan feldolgozhatók legyenek.”

"

13.  a 13. cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki:"

„(4) A kérelemfájl (1) és (2) bekezdésnek megfelelő frissülése esetén a VIS értesíti a vízumot kiállító tagállamot a vízum törlésére vagy visszavonására vonatkozó indokolással ellátott határozatról. Ezen értesítést a központi rendszer automatikusan hozza létre, és azt a 16. cikk szerinti mechanizmus útján kell továbbítani.” [Mód. 89]

"

14.  a 15. cikk a következőképpen módosul:

a)  a (2) bekezdés a következő ea) ponttal egészül ki:"

„ea) arcképmás;”

"

b)  a cikk a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:"

„(2a) A (2) bekezdés ea) pontjában említett arcképmás nem lehet az egyedüli keresési kritérium.”

"

15.  a 16. cikk (2) és (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) A VIS-ben egyes harmadik országok olyan állampolgáraira vagy ilyen állampolgárok bizonyos olyan kategóriáira vonatkozóan létrehozott kérelemfájlok esetében, akikkel, illetve amelyekkel kapcsolatban a 810/2009/EK rendelet 22. cikke szerint előzetes egyeztetésre van szükség, a VIS automatikusan továbbítja az egyeztetésre irányuló megkeresést a megjelölt tagállamnak vagy tagállamoknak.

Az egyeztetésre felkért tagállam vagy tagállamok a választ a VIS-hez továbbítják, amely a választ a kérelmet létrehozó tagállamhoz továbbítja.

Kizárólag az egyeztetési eljárás lefolytatása céljából azon tagállamok listáját, amelyek a 810/2009/EK rendelet 22. cikke alapján megkövetelik, hogy más tagállamok központi hatóságai egyeztetést folytassanak az ő központi hatóságaikkal egyes harmadik országbeli állampolgárok vagy ilyen állampolgárok bizonyos kategóriái által benyújtott, egységes vízumokra irányuló vízumkérelmek vizsgálatakor, valamint az érintett harmadik országbeli állampolgárok listáját integrálni kell a VIS-be. [Mód. 90]

(3)  A (2) bekezdésben meghatározott eljárást kell alkalmazni a következőkre is:

   a) a 810/2009/EK e rendelet 25. cikkének (4) bekezdése szerinti korlátozott területi érvényességű vízumok kiadására, 24. cikkének (2) bekezdése szerinti adatmódosításokra és a 810/2009/EK rendelet 31. cikke szerinti utólagos értesítésekre vonatkozó információ továbbítására; [Mód. 91]
   b) a VIS-ben rögzített vagy azokhoz kapcsolódó személyes adatok továbbításával járó konzuli együttműködéssel összefüggő minden egyéb üzenetre, az illetékes vízumhatóságokhoz érkező, a 9. cikk 7. pontja szerinti úti okmányok és más, a kérelmet alátámasztó okmányok másolatainak továbbítására vonatkozó megkeresések továbbítására és e dokumentumok elektronikus másolatainak továbbítására, valamint a 9c. cikk és a 38. cikk (3) bekezdése szerinti megkeresésekre. Az illetékes vízumhatóságok két munkanapon belül válaszolnak az ilyen megkeresésekre.” [Mód. 92]

"

16.  a 17. cikket el kell hagyni;

17.  a III. fejezet címe helyébe a következő szöveg lép:"

„MÁS HATÓSÁGOK HOZZÁFÉRÉSE A RÖVID TÁVÚ TARTÓZKODÁSRA JOGOSÍTÓ VÍZUMOKRA VONATKOZÓ ADATOKHOZ”;

"

18.  a 18. cikk (6) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„Az olyan határokon, ahol az EES-t működtetik, a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóság a vízumbirtokos ujjlenyomatait a VIS-ben rögzített ujjlenyomatokkal összehasonlítva ellenőrzi. Az olyan vízumbirtokosok tekintetében, akiknek az ujjlenyomatai nem használhatók, az (1) bekezdésben említett keresést az (1) bekezdésben foglalt alfanumerikus adatok és az arcképmás alapján kell elvégezni.”;

"

18a.  A 18a. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„18a. cikk

A VIS-adatok lekérése a vízumbirtokos belépési, illetve kilépési adatrekordjának vagy a beléptetés megtagadására vonatkozó adatrekordjának az EES-ben történő létrehozása vagy frissítése céljából

Kizárólag a vízumbirtokos belépési, illetve kilépési adatrekordjának vagy a beléptetés megtagadására vonatkozó adatrekordjának az EES-ben történő, az (EU) 2017/2226 rendelet 14. cikke (2) bekezdésének, valamint 16. és 18. cikkének megfelelő létrehozásakor vagy frissítésekor az olyan határokon, ahol az EES-t működtetik, a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóság számára hozzáférést kell biztosítani a VIS-hez, hogy a VIS-ben tárolt, az említett rendelet 16. cikke (1) bekezdésének d) pontjában és 16. cikke (2) bekezdésének c)–f) pontjában felsorolt adatokat lekérje és azokat az EES-be importálja.” [Mód. 93]

"

19.  a szöveg a következő 20a. cikkel egészül ki:"

„20a. cikk

A VIS-adatok alkalmazása az eltűnt személyekre vagy az olyan kiszolgáltatott személyekre vonatkozó SIS figyelmeztető jelzések bevitele, akiknek utazását meg kell akadályozni, és az ezen adatokhoz való későbbi hozzáférés érdekében [Mód. 94]

(1)  A VIS-ben tárolt ujjlenyomatadatok és arcképmások felhasználhatók az eltűnt személyekre, a gyermekrablás kockázatának kitett gyermekekre vagy olyan kiszolgáltatott személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés bevitelére az (EU) … európai parlamenti és tanácsi rendelet* [a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról szóló (EU) rendelet] 32. cikkének (2) bekezdésével cikkével összhangban, akiknek utazását meg kell akadályozni. Ezekben az esetekben az ujjlenyomatadatok és arcképmásokcseréjére az adatokkal rendelkező tagállam SIRENE-irodája biztonságos eszközeinek segítségével kell sort keríteni. [Mód. 95]

(2)  Amennyiben a SIS figyelmeztetés a VIS-ben tárolt ujjlenyomatadatok és arcképmások felhasználása alapján az (1) bekezdés szerinti találatot jelez, a gyermekvédelmi hatóságok és az (EU) … rendelet [COM(2016)0883 final – SIS LE] 43. (rendőrségi együttműködés)] 44. cikkében említett, többek között büntetőeljárásban a közvád emelésére és vádemelés előtti igazságügyi vizsgálatra illetékes nemzeti igazságügyi hatóságok, valamint koordinációs hatóságaik valamely, a VIS-hez hozzáféréssel rendelkező hatóságtól kérhetik a VIS-ben rögzített adatokhoz feladataik gyakorlása során való hozzáférést. Erre az uniós és nemzeti jogban rögzített feltételek alkalmazandók. A tagállamok biztosítják az adatok továbbításának biztonságosságát. [Mód. 96]

__________

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) […] rendelete a […] (HL L [...]. [...] o.).”;

"

20.  A 22. cikk (1) és (2)  bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A 343/2003/EK rendelet 21. cikkével összhangban, kizárólag a menedékjog iránti kérelem elbírálásának céljából, az illetékes menekültügyi hatóságok a menedékjogot kérő ujjlenyomata alapján történő keresés céljából rendelkeznek hozzáférési joggal. Amennyiben az adott személy ujjlenyomata nem használható fel vagy az ujjlenyomattal végzett keresés eredménytelen, a keresést a 9. cikk (4) bekezdésének a) és/vagy b)–cc) pontjában említett adatok alapján végzik el; ez a keresés a 9. cikk (4) bekezdésének aa) pontjában említett adatokkal együtt is elvégezhető. [Mód. 97]

(2)  Amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt adatokkal végzett keresés azt mutatja, hogy a VIS tartalmaz a nemzetközi védelmet kérelmező személyre vonatkozó adatot, az illetékes menekültügyi hatóság – kizárólag az (1) bekezdésben említett célokból – az alábbi adatok lekérdezése érdekében betekinthet a kérelemfájlba, valamint a 8. cikk (3) bekezdése szerint kapcsolódó kérelemfájl(ok)ba:

   a) a kérelem azonosító száma;
   b) az igénylőlapról átvett, a 9. cikk (4), (5) és (7) bekezdésében említett adatok;
   c) fényképek arcképmások; [Mód. 98]
   d) a 10., 13. és 14. cikkben említett, a kiállított, törölt, visszavont vagy meghosszabbított érvényességi idejű vízumokkal kapcsolatban rögzített adatok;
   e) a 8. cikk (4) bekezdése szerinti kapcsolódó kérelemfájlok 9. cikk (4) és (5) bekezdésében említett adatai.” [Mód. 99]

"

21.  a 23. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„23. cikk

Az adatok megőrzésének ideje

(1)  Minden fájlt kérelemfájlt legfeljebb öt évig kell megőrizni a VIS-ben, a 24. és a 25. cikkben említett törlés és a 34. cikkben említett nyilvántartások tárolásának sérelme nélkül. [Mód. 100]

Ezen időszak kezdete:

   a) a vízum, a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy a tartózkodási engedély lejáratának dátuma, ha egy vízum, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély kiadásra került;
   b) az új vízum vagy hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély lejáratának dátuma, ha a vízumot vagy hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot vagy tartózkodási engedélyt meghosszabbították; [Mód. 101]
   c) a kérelemfájl VIS-ben történő létrehozásának dátuma, ha a kérelmet visszavonták, lezárták vagy megszüntették;
   d) a felelős hatóság határozatának napján, – az esettől függően – a vízum, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély elutasítása, törlése, lerövidítése vagy visszavonása esetén.

(2)  Az (1) bekezdésben említett időszak lejárta után a VIS automatikusan törli a fájlt, valamint a 8. cikk (3) és (4) bekezdése és a 22a. cikk (3) és (5) bekezdése szerint a fájlhoz kapcsolódó fájlokat.” [Mód. 102]

(2a)  Az (1) bekezdéstől eltérően:

   a) a tartózkodási engedélyhez kapcsolódó kérelemfájlokat legfeljebb 10 éves időszak után törölni kell;
   b) a 12. életévét be nem töltött gyermekre vonatkozó kérelemfájlokat a gyermek schengeni térségből való kilépésekor törölni kell. [Mód. 103]

(2b)  Az (1) bekezdéstől eltérve az új kérelem benyújtásának megkönnyítése érdekében az említett kérelemfájlt a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély érvényességének lejártától számított legfeljebb további három évig meg lehet őrizni, de csak abban az esetben, ha ahhoz a kérelmező a hozzájárulás iránti kérelem nyomán egy nyilatkozat aláírásával önként és kifejezetten hozzájárul. A hozzájárulás iránti kérelmeket az (EU) 2016/679 rendelet 7. cikkének megfelelően az egyéb kérdésektől egyértelműen megkülönböztethető módon kell előadni, érthető és könnyen hozzáférhető formában, valamint világos és egyszerű nyelvezettel. Az (EU) 2016/679 rendelet 7. cikkének (3) bekezdésével összhangban a kérelmező a hozzájárulását bármikor visszavonhatja. Amennyiben a kérelmező visszavonja a hozzájárulását, a kérelemfájlt automatikusan törölni kell a VIS-ből.

Az eu-LISA-nak létre kell hoznia egy olyan eszközt, amelynek segítségével a kérelmező hozzájárulását adhatja és visszavonhatja.

A Bizottság a 48a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el abból a célból, hogy részletesen meghatározza a kérelmezők által hozzájárulásuk megadásához és visszavonásához használandó eszközt. [Mód. 104]

"

22.  a 24. cikk (2) és (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) Ha egy tagállam bizonyítani tudja, hogy a VIS-ben feldolgozott adat nem helytálló, vagy az adat a VIS-ben ezen rendelettel ellentétesen került feldolgozásra, azonnal értesíti a felelős tagállamot. Az ilyen üzenetet a 16. cikk (3) bekezdésében rögzített eljárásnak megfelelően kell továbbítani.

Amennyiben a nem helytálló adat a 8. cikk (3) vagy (4) bekezdése, illetve a 22a. cikk (3) bekezdése szerint létrehozott kapcsolódó fájlokra mutat, a felelős tagállam elvégzi a megfelelő ellenőrzéseket, 48 órán belül választ ad, és adott esetben helyesbíti a kapcsolódó fájlt. Amennyiben a meghatározott határidőn belül nem érkezik válasz, a megkereső tagállam helyesbíti a kapcsolódó fájlt, és a VISMail révén értesíti a helyesbítésről a felelős tagállamot.

(3)  A felelős tagállam a lehető leghamarabb ellenőrzi az érintett adatot, és ha szükséges, azonnal javítja vagy törli azt.” [Mód. 105]

"

23.  a 25. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Amennyiben a 23. cikk (1) bekezdésében említett határidő lejárta előtt a kérelmező megszerezte egy tagállam állampolgárságát, a kérelemfájlokat, a fájlokat, valamint a 8. cikk (3) és (4) bekezdése, illetve és a 22a. cikk (3) bekezdése szerint a fájlhoz kapcsolódó és a kérelmezőre vonatkozó fájlokat az érintett kérelemfájlt és a kapcsolódó fájlokat létrehozó tagállam haladéktalanul törli a VIS-ből.”; [Mód. 106]

"

b)  a (2) bekezdésben a „VIS infrastruktúráján” szöveg helyébe a „VISMail-en” szöveg lép;

23a.  A 26. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) és a (2)  bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Az eu-LISA felel a VIS és annak a 2a. cikkben meghatározott elemeinek az üzemeltetési igazgatásáért. A tagállamokkal együttműködésben biztosítja, hogy – költség-haszon elemzésre is figyelemmel – mindenkor a rendelkezésre álló legjobb technológiát alkalmazzák ezekre az elemekre. [Mód. 107]

(2)  A VIS üzemeltetési igazgatása magában foglalja a VIS-nek a hét minden napján, napi 24 órában történő, e rendeletnek megfelelő működtetéséhez szükséges valamennyi feladatot, különösen azokat a karbantartási munkákat és műszaki fejlesztéseket, amelyek a VIS kielégítő minőségű, a műszaki előírásoknak megfelelő működéséhez szükségesek, mindenekelőtt a VIS központi adatbázisban történő, a konzuli képviseletek és a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok által elvégzett lekérdezések válaszideje tekintetében. A reagálási időnek a lehető legrövidebbnek kell lennie.”; [Mód. 108]

"

b)  a (3)–(8) bekezdést el kell hagyni. [Mód. 109]

24.  a 26. cikk a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:"

„(8a) Az eu-LISA számára engedélyezni kell, hogy a VIS-rendszerből származó, anonimizált valódi személyes adatokat használjon fel tesztelés céljából a következő esetekben:

   a) diagnózis és javítás, amennyiben a központi rendszerben hibát fedeznek fel;
   b) a központi rendszer teljesítményének javításához vagy az adatok abba való átviteléhez szükséges új technológiák és technikák tesztelése.

Ezekben az esetekben a tesztelési környezet biztonsági intézkedéseinek, belépési ellenőrzésének és a tevékenységek nyilvántartásának azonosnak kell lenniük a VIS-rendszer jellemzőivel. A tesztelés céljából alkalmazott valódi személyes adatokat olyan módon kell anonimizálni, aminek eredményeképpen az érintett a továbbiakban nem azonosítható.”; [Mód. 110]

"

c)  a szöveg a következő bekezdésekkel egészül ki:"

„(9a) Amennyiben az eu-LISA a VIS-feladatokat külső vállalkozókkal együttműködésben látja el, azok tevékenységeit szorosan figyelemmel kell kísérnie, hogy biztosítsa az e rendeletnek való megfelelést, különösen biztonsági, titoktartási és adatvédelmi területen.

(9b)  A VIS központi rendszerének üzemeltetési igazgatásával nem bízhatók meg sem magánvállalkozások, sem magánszervezetek.” [Mód. 111]

"

25.  a 27. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„27. cikk

A központi vízuminformációs rendszer helye

A technikai felügyeletet és igazgatást ellátó központi VIS Strasbourgban (Franciaország), az elsődleges központi VIS minden funkcióját biztosítani képes tartalék VIS pedig Sankt Johann im Pongauban (Ausztria) található.

Az eu-LISA technikai megoldásokat vezet be a VIS folyamatos rendelkezésre állásánakaktív működésének biztosítása érdekében, mégpedig vagy a VIS központi rendszerének folyamatos üzemeltetésén keresztül, mindkét helyszínt párhuzamosan is lehet használni, feltéve, hogy a másodlagos helyszín tartalék VIS központi rendszer képes marad a működés biztosítására a VIS központi rendszer meghibásodása esetén, vagy pedig a rendszer vagy annak elemeinek megkettőzésén keresztül.” [Mód. 112]

"

26.  a 29. cikk a következőképpen módosul:

a)  a cím helyébe a következő szöveg lép:"

„Az adatok felhasználásáért és minőségéért való felelősség”;

"

b)  az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i.   a c) pont helyébe a következő szöveg lép:"

„c) az adat a VIS-be való átvitelkor helyes, naprakész és megfelelő minőségű, valamint megfelelő mértékben teljes.”;

"

ii.  a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:"

„E célból a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a konzulátusok személyzete vagy annak a külső szolgáltatónak a személyzete, amelyekkel a 810/2009/EK rendelet 43. cikkében említettek szerint együttműködnek, rendszeres adatminőségi képzésben részesüljön.”; [Mód. 113]

"

c)  a (2) bekezdés a) pontjában a „VIS” szöveg helyébe a „VIS vagy CIR” szöveg lép mindkét helyen, ahol előfordul;

d)  a szöveg a következő bekezdésekkel egészül ki:"

(2a) Az igazgató hatóságeu-LISA a Bizottsággal közösen az adatminőség ellenőrzésére irányuló automatizált mechanizmusokat és eljárásokat dolgoz ki, tart fenn és frissít folyamatosan a VIS-ben rögzített adatok minőségének ellenőrzése érdekében, és rendszeresen jelentést tesz a tagállamoknak. Az igazgató hatóság eu-LISA biztosítja a szakmailag képzett személyzet megfelelő szintű munkáját az adatminőség-ellenőrzési mechanizmusok működtetéséhez szükséges műszaki innovációk és fejlesztések végrehajtásához. Az eu-LISA rendszeresen jelentést tesz a tagállamoknak és a Bizottságnak az adatminőségre vonatkozó ellenőrzések tekintetében. A Bizottság az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak rendszeres jelentést tesz a feltárt adatminőségi problémákról és azok kezelésének módjáról. [Mód. 114]

E mechanizmust, az adatminőségi megfelelés eljárásait és értelmezését a 49. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelő végrehajtási intézkedés révén kell megállapítani.”;

(2b)  A Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az arcképmások személyazonosság megállapítása céljából történő felhasználásához szükséges technológia megvalósíthatóságáról, rendelkezésre állásáról, készenlétéről és megbízhatóságáról.”; [Mód. 115]

"

da)  a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(3a) A személyes adatoknak az VIS-ben történő kezelése tekintetében valamennyi tagállam kijelöli azt a hatóságot, amely az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 7. pontjával összhangban adatkezelőnek tekintendő, és amely ennek a tagállamnak az adatkezeléséért központilag felelős. Minden tagállam értesíti a Bizottságot a kijelölésről.” [Mód. 116]

"

27.  a szöveg a következő 29a. cikkel egészül ki:"

„29a. cikk

Az adatok bevitelére vonatkozó különös szabályok

(1)  A 9., 22c. és 22d. cikkben említett adatok a következő előfeltételek mellett vihetők be a VIS-be:

   a) a 9., 22c. és 22d. cikk, valamint a 6. cikk (4) bekezdése szerinti adatok csak a felelős nemzeti hatóságok által elvégzett minőségellenőrzést minőség-ellenőrzést követően küldhetők meg a a VIS-nek vihetők be a VIS-be; [Mód. 117]
   b) a 9., 22c. és 22d. cikk, valamint a 6. cikk (4) bekezdése szerinti adatokat a VIS az általa a (2) bekezdés szerint elvégzett minőségellenőrzést követően dolgozza fel.

(2)  A VIS az alábbiak szerint végzi el a minőségellenőrzést:

   a) a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó kérelemfájlok vagy fájlok VIS-ben való létrehozása során a 9., 22c. és 22d. cikkben említett adatokra vonatkozó minőségellenőrzést kell végezni; amennyiben ezen ellenőrzések eredményeként megállapításra kerül, hogy az adatok nem felelnek meg a minőségi feltételeknek, a VIS automatikusan értesíti a felelős hatóságo(ka)t;
   b) a 9a. cikk (3) bekezdése és a 22b. cikk (2) bekezdése szerinti automatizált eljárásokat a VIS kizárólag az e cikk szerinti, általa lefolytatott minőségellenőrzést követően indíthatja meg; amennyiben ezen ellenőrzések eredményeként megállapításra kerül, hogy az adatok nem felelnek meg a minőségi feltételeknek, a VIS automatikusan értesíti a felelős hatóságo(ka)t; [Mód. 118]
   c) arcképmások és daktiloszkópiai adatok minőségellenőrzését a harmadik országbeli állampolgárok kérelemfájljainak VIS-ben való létrehozásakor kell elvégezni a biometrikus megfeleltetést lehetővé tevő minimális adatminőségi előírások teljesülésének biztosítása érdekében; [Mód. 119]
   d) a 6. cikk (4) bekezdése szerinti adatok minőségellenőrzését a kijelölt nemzeti hatóságokra vonatkozó információk VIS-ben való tárolásakor kell elvégezni.

(3)  Meg kell határozni az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett adatok tárolására vonatkozó minőségi előírásokat. Ezen előírások leírását végrehajtási jogi aktusokban kell meghatározni. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 49. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.” [Mód. 120]

"

28.  A 31. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Az (EU) 2016/679 rendelet sérelme nélkül a 9. cikk (4) bekezdésének a), b), c), k) és m) pontjában; a 9. cikk (6) bekezdésében és a 9. cikk (7) bekezdésében említett adatok a mellékletben felsorolt harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek számára csak akkor továbbíthatók vagy számukra csak akkor bocsáthatók rendelkezésre, ha arra egyedi esetekben harmadik országok állampolgárai személyazonosságának igazolásához szükség van, és kizárólag a 2008/115/EK irányelv szerinti visszatérés vagy a … rendelet [az áttelepítési keretről szóló rendelet] szerinti áttelepítés céljából, feltéve, hogy az adatot a VIS-be bevivő tagállam ezt jóváhagyta.”; [Mód. 121]

"

28a.  A 31. cikk a következőképpen módosul:

a)  a (2) és a (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) E cikk (1) bekezdésétől eltérve, a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok vagy a bevándorlási hatóságok az e rendelet 9. cikk (4) bekezdésének a), aa), b), c), cc), k) és m) pontjában, valamint (6) és (7) bekezdésében említett adatokat továbbíthatják az e rendelet mellékletében felsorolt harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek részére, amennyiben arra egyedi esetekben, a harmadik országbeli állampolgárok személyazonosságának bizonyításához van szükség, kizárólag e személyek visszaküldése céljából, és csak a következő feltételek valamelyikének teljesülése esetén:

   a) a Bizottság az (EU) 2016/679 rendelet 45. cikkének (3) bekezdésével összhangban határozatot fogadott el arról, hogy az adott harmadik országban a személyes adatok védelme megfelelő;
   b) az (EU) 2016/679 rendelet 49. cikke szerinti megfelelő garanciákról rendelkeztek például az Unió vagy egy tagállam és az adott harmadik ország közötti, hatályos visszafogadási megállapodás útján; vagy
   c) az (EU) 2016/679 rendelet 49. cikke (1) bekezdésének d) pontja alkalmazandó.” [Mód. 122]

(3)  A 9. cikk (4) bekezdésének a), b), c), k) és m) pontjában, valamint (6) és (7) bekezdésében említett adatok e cikk (2) bekezdésének megfelelően csak akkor továbbíthatók, ha a következő feltételek közül valamennyi teljesül:

   a) az adatok továbbítása az uniós jog vonatkozó rendelkezéseinek, különösen az adatvédelmi rendelkezéseknek – az (EU) 2016/679 rendelet V. fejezetét is ideértve – valamint a visszafogadási megállapodásokban foglaltaknak, és az adatok továbbítását végző tagállam nemzeti jogának megfelelően történik;
   b) az a tagállam, amely az adatokat a VIS-be bevitte, hozzájárulását adta;
   c) a harmadik ország vagy nemzetközi szervezet vállalta, hogy az adatokat kizárólag olyan célokból kezeli, amelyekre azokat a rendelkezésére bocsátották; valamint
   d) az érintett harmadik országbeli állampolgárra vonatkozóan a 2008/115/EK irányelv alapján elfogadott kiutasítási határozatot adtak ki, feltéve, hogy annak végrehajtását nem függesztették fel és ellene nem nyújtottak be olyan fellebbezést, amely a kiutasítási határozat végrehajtásának felfüggesztését eredményezheti.”; [Mód. 123]

"

b)  a szöveg a következő bekezdésekkel egészül ki:"

„(3a) A személyes adatok harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek részére történő, a (2) bekezdés szerinti továbbítása nem sértheti a nemzetközi védelmet kérelmező vagy nemzetközi védelemben részesülő személyek jogait, különösen ami a visszaküldés tilalmát illeti.

(3b)  A VIS-ből valamely tagállam vagy az Europol által bűnüldözési célból megszerzett személyes adatok nem továbbíthatók vagy bocsáthatók rendelkezésre harmadik ország, nemzetközi szervezet vagy az Unióban vagy azon kívül letelepedett magánfél számára. A tilalmat akkor is alkalmazni kell, ha az adatok nemzeti szinten vagy a tagállamok között az (EU) 2016/680 irányelv alapján további adatkezelés tárgyát képezik.” [Mód. 124]

"

28b.  A 32. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:

a)   a bekezdés a következő ponttal egészül ki:"

„ea) megakadályozza az automatizált adatkezelő rendszerek jogosulatlan személyek általi, adatátviteli berendezés útján történő használatát;” [Mód. 125]

"

b)  a bekezdés a következő pontokkal egészül ki:"

„ja) biztosítsa, hogy üzemzavar esetén helyreállítható legyen a telepített rendszerek normál működése;

   jb) garantálja a megbízhatóságot annak biztosításával, hogy a VIS működése során fellépő hibákat minden esetben megfelelően bejelentsék, és életbe léptessék az annak biztosításához szükséges technikai intézkedéseket, hogy a VIS meghibásodása miatti adatsérülés esetén a személyes adatokat helyre lehessen állítani;” [Mód. 126]

"

28c.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:"

„32a. cikk

Biztonsági incidensek

(1)   Biztonsági incidensnek tekintendő minden olyan esemény, amely veszélyezteti vagy veszélyeztetheti a VIS biztonságát, vagy kárt vagy veszteséget okozhat a VIS-adatokban, különösen akkor, ha jogszerűtlen hozzáférés történhetett az adatokhoz, vagy az adatok rendelkezésre állása, sértetlensége és bizalmas jellege kárt szenvedett vagy szenvedhetett.

(2)   A biztonsági incidenseket gyors, hatékony és megfelelő reagálást biztosító módon kell kezelni.

(3)   Az adatvédelmi incidenseknek az (EU) 2016/679 rendelet 33. cikke, illetve az (EU) 2016/680 irányelv 30. cikke szerinti bejelentésének és közlésének sérelme nélkül a tagállamok, az Europol és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség haladéktalanul értesítik a Bizottságot, az eu-LISA-t, az illetékes felügyeleti hatóságot és az európai adatvédelmi biztost a biztonsági incidensekről. Az eu-LISA haladéktalanul értesíti a Bizottságot és az európai adatvédelmi biztost a VIS központi rendszerét érintő minden biztonsági incidensről.

(4)   A tagállamok számára haladéktalanul információkat kell adni, és az eu-LISA által biztosított incidens-kezelési tervnek megfelelően be kell számolni azokról a biztonsági incidensekről, amelyek hatással voltak vagy lehettek a VIS egy tagállambeli vagy az eu-LISA-n belüli működésére, vagy a többi tagállam által rögzített vagy küldött adatok elérhetőségére, sértetlenségére és bizalmas jellegére.

(5)   A tagállamok és az eu-LISA a biztonsági események bekövetkezte esetén együttműködnek.

(6)   A Bizottság a súlyos incidenseket haladéktalanul jelenti az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Ezeket a jelentéseket az alkalmazandó biztonsági szabályoknak megfelelően EU RESTRICTED/RESTREINT UE minősítéssel kell ellátni.

(7)   Amennyiben egy biztonsági incidens oka adatokkal való visszaélés, a tagállamok, az Europol és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség gondoskodnak arról, hogy az 36. cikkel összhangban szankciók kiszabására kerüljön sor.” [Mód. 127]

"

28d.  A 33. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„33. cikk

Felelősség

(1)   Az adatkezelő vagy adatfeldolgozó által nyújtandókártérítéshez való jog, valamint az adatkezelő vagy adatfeldolgozó az (EU) 2016/679 rendelet, az (EU) 2016/680 irányelv és az (EU) 2018/1726 rendelet értelmében fennálló felelősségének sérelme nélkül:

   a) minden olyan személy vagy tagállam, aki, illetve amely jogszerűtlen személyesadat-kezelési műveletből vagy bármilyen egyéb, e rendelettel összeegyeztethetetlen tagállami intézkedésből adódóan vagyoni kárt szenvedett, az elszenvedett kárért az adott tagállamtól kártérítésre jogosult;
   b) minden olyan személy vagy tagállam, aki, illetve amely az Europol, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség vagy az eu-LISA e rendelettel összeegyeztethetetlen intézkedéséből adódóan vagyoni vagy nem vagyoni kárt szenvedett, az elszenvedett kárért kártérítésre jogosult az adott ügynökségtől.

Az érintett tagállam, az Europol, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség vagy az eu-LISA részben vagy egészben mentesül az első albekezdés szerinti felelősség alól, amennyiben bizonyítja, hogy nem felelős azért az eseményért, amely a kárt okozta.

(2)  Ha egy tagállam bármely kötelezettsége nem teljesítésével kárt okoz a VIS központi rendszerében, annak a tagállamnak viselnie kell a felelősséget az okozott kárért, hacsak és amennyiben az eu-LISA vagy egy másik, a VIS központi rendszerében részt vevő tagállam elmulasztotta meghozni a kár bekövetkezését megelőző vagy a kár hatásának minimalizálását célzó szükséges intézkedéseket.

(3)  A tagállammal szembeni, az (1) és (2) bekezdésben említett kártérítési igényre az adott tagállam nemzeti joga az irányadó. Az adatkezelővel, az Europollal, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel vagy az eu-LISA-val szemben az (1) és (2) bekezdésben említett károk tekintetében fennálló kártérítési igényekre a Szerződésekben előírt feltételek alkalmazandók. [Mód. 128]

"

29.  a 34. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„34. cikk

Naplóvezetés

(1)  Minden tagállam, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és az igazgató hatóság eu-LISA a VIS-ben végzett összes adatkezelési műveletről naplót vezet. Ezek a naplók mutatják a 6. cikk (1) bekezdésében, a 20a. cikk (1) bekezdésében, a 22k. cikk (1) bekezdésében, valamint a 15–22. cikkben és a 22g–22j. cikkben említett hozzáférési célokat, a művelet dátumát és az időpontját, a továbbított adatok típusait a 9–14. cikkben és a 22c–22f. cikkben említettek szerint, a lekérdezéshez használt adatok típusát a 15. cikk (2) bekezdésében, a 18. cikkben, a 19. cikk (1) bekezdésében, a 20. cikk (1) bekezdésében, a 21. cikk (1) bekezdésében, a 22. cikk (1) bekezdésében, a 22g. cikkben, a 22h. cikkben, a 22i cikkben, a 22j. cikkben, a 45a. cikkben, valamint a 45d. cikkben említettek szerint, továbbá az adatbevitelt vagy adatlekérdezést végző hatóság megnevezését. Emellett minden tagállam naplót vezet az adatbevitelre vagy adatlekérdezésre megfelelő felhatalmazással rendelkező személyi állományról. [Mód. 129]

(2)  A 45b. cikkben felsorolt műveleteket illetően a VIS-ben és az EES-ben végzett minden egyes adatkezelési műveletről naplót kell vezetni e az említett cikkel és a határregisztrációs rendszer (EES) létrehozásáról szóló (EU) 2017/2226 rendelet 41. cikkével 46. cikkével összhangban. A 17a. cikkben felsorolt műveleteket illetően a VIS-ben és az EES-ben végzett minden egyes adatkezelési műveletről nyilvántartást kell vezetni e cikkel és az (EU) 2017/2226 rendelet 46. cikkével összhangban. [Mód. 130]

(3)  Ezeket a naplókat csak az adatfeldolgozás elfogadhatóságát kimutató adatvédelemhez és az adatbiztonság biztosításához lehet felhasználni. A naplókat a nem engedélyezett hozzáféréstől megfelelő intézkedésekkel kell védeni és a 23. cikk (1) bekezdésében említett visszatartási időszak lejárta után egy évvel törölni kell azokat, ha azok nem szükségesek egy már éppen megkezdett figyelemmel kísérési eljáráshoz.”;

"

29a.  A 35. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„35. cikk

Önellenőrzés

A tagállamok biztosítják, hogy a VIS-adatokhoz való hozzáférésre jogosult valamennyi hatóság megtegye a szükséges intézkedéseket az e rendeletnek való megfelelés érdekében, valamint hogy együttműködjön a nemzeti felügyeleti hatósággal.” [Mód. 131]

"

29b.  A 36. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„36. cikk

Szankciók

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a VIS-be bevitt adatokkal való visszaélés vagy ezen adatok e rendelettel ellentétes kezelése szankciókkal büntetendő legyen, ideértve a hatékony, arányos és visszatartó erejű, a nemzeti joggal összhangban lévő közigazgatási és/vagy büntetőjogi szankciókat is.” [Mód. 132]

"

30.  a 37. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i.   bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Az (EU) 2018/1725 rendelet 15. és 16. cikkében, az (EU) 2016/679 rendelet 13. és 14. cikkében és az (EU) 2016/680 irányelv 13. cikkében említett, információhoz való jog sérelme nélkül a harmadik országbeli állampolgárokat és a 9. cikk (4) bekezdésének f) pontjában, a 22c. cikk (2) bekezdésének e) pontjában vagy a 22d. cikk e) pontjában említett személyeket a felelős tagállam tájékoztatja a következőkről:”; [Mód. 133]

"

ii.  az f) pont helyébe a következő szöveg lép:"

f) a rájuk vonatkozó adatokhoz való hozzáférési jogosultság, a rájuk vonatkozó téves adatok helyesbítésére vagy a rájuk vonatkozó, jogszerűtlenül feldolgozott adatok törlésére irányuló kérelem joga, beleértve az említett jogok gyakorlására vonatkozó eljárásokról szóló tájékoztatás jogát, valamint az európai adatvédelmi biztos és a 41. cikk (1) bekezdésében említett adatok összegyűjtéséért felelős tagállam azon nemzeti felügyeleti hatóságainak elérhetőségét, amelyek fogadják a személyes adatok védelmével kapcsolatos bejelentéseket;” [Mód. 134]

"

iii.   a szöveg a következő ponttal egészül ki:"

„fa) az a tény, hogy a tagállamok és az Europol bűnüldözési célból hozzáférhetnek a VIS-hez.”; [Mód. 135]

"

b)  a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) Az (1) bekezdésben említett tájékoztatást a 9. cikk 4., 5. és 6. pontjában, a 22c. cikk (2) bekezdésében, valamint a 22d. cikk a)–g) pontjában említett adatok, fényképek arcképmások és ujjlenyomatadatok felvétele során írásban, és szükség esetén szóban egyértelműen, tömören és pontosan, írásban kell megadni a harmadik országbeli állampolgárnak olyan nyelven és módon, hogy az érintett azt megértse, vagy észszerűen feltételezhető, hogy megérti. A gyermekeket az életkoruknak megfelelő módon kell tájékoztatni tájékoztató füzetek és/vagy infografikák és/vagy az ujjnyomatvételi eljárást ismertető bemutatók segítségével.”; [Mód. 136]

"

c)  a (3) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„Az e személyek által aláírt nyomtatvány hiányában ezt a tájékoztatást az (EU) 2016/679 rendelet 14. cikkének megfelelően kell megadni.”;

"

31.  a 38. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: "

„(3) Ha egy tagállamhoz, amely nem a felelős tagállam, a (2) bekezdésben előírtaknak megfelelő kérelem érkezik, annak a tagállamnak a hatóságai, amelyhez a kérelmet benyújtották, hét napos határidőn belül kapcsolatba lépnek a felelős tagállam hatóságaival. A felelős tagállam egy hónapos határidőn belül ellenőrzi az adatok pontosságát és annak a VIS-ben való jogszerű feldolgozását.”; [Mód. 137]

"

31a.  A 38. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„38. cikk

A személyes adatokhoz való hozzáférés joga, valamint az ilyen adatok helyesbítéséhez, kiegészítéséhez, törléséhez, és a kezelésük korlátozásához való jog

(1)  A tájékoztatáshoz való, az (EU) 2018/1725 rendelet 15. és 16. cikke szerinti jog sérelme nélkül, azokat a kérelmezőket, illetve hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok vagy tartózkodási engedélyek birtokosait, akiknek az adatait a VIS-ben tárolják, az adataik felvételekor tájékoztatni kell az (EU) 2018/1725 rendelet 17–20. cikke, valamint az (EU) 2016/679 rendelet 15–18. cikke szerinti jogaik gyakorlására vonatkozó eljárásokról. Ezzel egyidejűleg ezeknek a személyeknek meg kell adni az európai adatvédelmi biztos elérhetőségét.

(2)  Az (EU) 2018/1725 rendelet 17–20. cikke és az (EU) 2016/679 rendelet 15–18. cikke szerinti jogok gyakorlása érdekében az (1) bekezdésben említett személyeknek jogukban áll ahhoz a tagállamhoz fordulni, amely bevitte az adataikat a VIS-be. Az ilyen kérelmet kapó tagállam a lehető leghamarabb, de legkésőbb 30 napon belül megvizsgálja és megválaszolja azt. Amennyiben valamely kérelem nyomán kiderül, hogy a VIS-ben tárolt adatok ténylegesen pontatlanok vagy azokat jogellenesen rögzítették, a felelős tagállam haladéktalanul – és az (EU) 2016/679 rendelet 12. cikkének (3) és (4) pontjával összhangban legkésőbb a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül – helyesbíti vagy törli ezeket az adatokat a VIS-ben. Ha a kérelmet a felelős tagállamtól eltérő tagállamhoz nyújtják be, annak a tagállamnak a hatóságai, amelyhez a kérelmet benyújtották, hétnapos határidőn belül kapcsolatba lépnek a felelős tagállam hatóságaival. A felelős tagállam egy hónapon belül ellenőrzi az adatok pontosságát, valamint a VIS-ben való feldolgozásuk jogszerűségét. Az a tagállam, amely kapcsolatba lépett a felelős tagállam hatóságával, tájékoztatja az érintett személyeket kérelmük továbbításáról, valamint a további eljárásról.

(3)  Ha a felelős tagállam nem ért egyet azzal az állítással, hogy a VIS-ben rögzített adat ténylegesen pontatlan vagy jogellenesen került rögzítésre, haladéktalanul közigazgatási határozatot fogad el, írásban megmagyarázva az érintett személynek, hogy miért nem kívánja helyesbíteni vagy törölni a rá vonatkozó adatot.

(4)  E határozatban tájékoztatni kell az érintett személyt arról is, hogy a (2) bekezdésben említett kérelem tárgyában hozott határozattal szemben lehetősége van kifogással élni, valamint adott esetben arról, hogyan nyújthat be keresetet vagy panaszt az illetékes hatóságokhoz vagy bíróságokhoz, és hogy ehhez – többek között az illetékes nemzeti felügyeleti hatóságoktól – az adott személy hogyan vehet igénybe segítséget.

(5)  A (2) bekezdés szerint benyújtott kérelmeknek tartalmazniuk kell az érintett személy személyazonosságának megállapításához szükséges információkat. Ezek az információk kizárólag a (2) bekezdésben említett jogok gyakorlásának lehetővé tételére használhatók fel.

(6)  A felelős tagállam írásos dokumentum formájában feljegyzést készít a (2) bekezdésben említett kérelem benyújtásáról és kezelésének módjáról. Ezt a dokumentumot haladéktalanul, de legkésőbb a (2) bekezdés második albekezdésében említett, az adatok helyesbítésére vagy törlésére vonatkozó határozat, illetve a (3) bekezdésben említett határozat időpontjától számított hét napon belül az nemzeti adatvédelmi felügyeleti hatóságok rendelkezésére bocsátja. [Mód. 138]

"

31b.  A 39. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„39. cikk

Együttműködés az adatvédelemi jogok biztosítására

(1)  A tagállamok illetékes hatóságai aktívan együttműködnek a 38. cikkben meghatározott jogok betartásában.

(2)  Az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikke (1) bekezdésében említett felügyeleti hatóság kérésre minden tagállamban segítséget és tanácsot nyújt az érintett számára azon jogának a gyakorlásában, hogy a rá vonatkozó személyes adatokat az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban helyesbítsék, kiegészítsék vagy töröljék, illetve kezelésüket korlátozzák.

Az első albekezdésben említett célok elérése érdekében az adatokat továbbító felelős tagállam felügyeleti hatósága és annak a tagállamnak a felügyeleti hatósága, amelyhez a kérelmet intézték, együttműködnek egymással.” [Mód. 139]

"

31c.  A 40. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„40. cikk

Szankciók

(1)  Az (EU) 2016/679 rendelet 77. és 79. cikkének sérelme nélkül minden tagállamban bármely személynek joga van kereset benyújtására vagy panasztételre azon tagállam illetékes hatóságai vagy bírósága előtt, amely visszautasította az e rendelet 38. cikkében meghatározott, a rá vonatkozó adatokhoz való hozzáférési jogot vagy az ilyen adatra vonatkozó helyesbítési, kiegészítési, illetve törlési jogot. A keresetindítás vagy panasztétel joga azokban az esetekben is fennáll, amikor a hozzáférés, helyesbítés, kiegészítés vagy törlés iránti kérelemre a 38. cikkben előírt határidőkön belül nem érkezett válasz, illetve amikor az adatkezelő egyáltalán nem foglalkozott a kérelemmel.

(2)  Az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkének (1) bekezdésében említett felügyeleti hatóság által nyújtott segítség a teljes eljárás folyamán igénybe vehető.” [Mód. 140]

"

31d.  A 41. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„41. cikk

A nemzeti felügyeleti hatóság által gyakorolt felügyelet

(1)  Minden tagállam biztosítja, hogy az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkének (1) bekezdésében említett felügyeleti hatóság független módon figyelemmel kísérje a személyes adatok adott tagállam általi, e rendelet szerinti kezelésének jogszerűségét.

(2)  Az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkének (1) bekezdésében említett felügyeleti hatóság vagy hatóságok biztosítják a felelős nemzeti hatóságok által végzett adatkezelési műveleteknek a vonatkozó nemzetközi ellenőrzési előírásoknak megfelelő, legalább háromévente történő ellenőrzését. Az ellenőrzés eredményét figyelembe lehet venni az 1053/2013/EU tanácsi rendelettel létrehozott mechanizmus keretében végzett értékelések során. Az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkének (1) bekezdésében említett felügyeleti hatóság évente közzéteszi az adatok helyesbítésére, kiegészítésére vagy törlésére, vagy az adatkezelés korlátozására irányuló kérelmek számát, a kérelmek nyomán hozott intézkedéseket, valamint az érintettek kérelme nyomán végzett helyesbítések, kiegészítések, törlések és az adatkezelés korlátozásainak számát.

(3)  A tagállamok biztosítják, hogy felügyeleti hatóságuk rendelkezzen az e rendelet alapján ráruházott feladatok ellátásához szükséges erőforrásokkal, valamint hogy tanácsadási céllal e hatóság rendelkezésére álljanak olyan személyek, akik a biometrikus adatokkal kapcsolatban megfelelő ismeretekkel rendelkeznek.

(4)  A tagállamok az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkének (1) bekezdésében említett felügyeleti hatóság rendelkezésére bocsátják a kért információkat, különösen az e rendeletben meghatározott felelősségi körének megfelelően folytatott tevékenységekre vonatkozó információkat. A tagállamok biztosítják az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott felügyeleti hatóság számára a naplóikhoz való hozzáférést, valamint mindenkor lehetővé teszik számára az interoperabilitással összefüggésbe hozható létesítményeikbe történő bejutást. [Mód. 141]

"

31e.  A 42. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„42. cikk

Az európai adatvédelmi biztos által gyakorolt felügyelet

(1)  Az európai adatvédelmi biztos felelős az eu-LISA, az Europol és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által az e rendelet alapján végzett személyesadat-kezelési tevékenységek felügyeletéért és annak biztosításáért, hogy az ilyen tevékenységeket az (EU) 2018/1725 rendelettel és e rendelettel összhangban végezzék.

(2)  Az európai adatvédelmi biztos biztosítja az eu-LISA által folytatott, a személyes adatok feldolgozását érintő tevékenységek legalább háromévente történő, a vonatkozó nemzetközi ellenőrzési előírásoknak megfelelő ellenőrzését. Az ellenőrzésről készült jelentést meg kell küldeni az Európai Parlament, a Tanács, az eu-LISA, a Bizottság és a tagállamok számára. Az eu-LISA a jelentések elfogadása előtt lehetőséget kap észrevételeinek megtételére.

(3)  Az eu-LISA megadja az európai adatvédelmi biztos által kért információt, hozzáférést biztosít számára minden dokumentumhoz és azoknak a 22r., 34. és 45b. cikkben említett naplóihoz, valamint megengedi az európai adatvédelmi biztos számára, hogy bármely időben, valamennyi létesítményébe bejusson.” [Mód. 142]

"

32.  a 43. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: "

„(1) Az európai adatvédelmi biztos nemzeti részvételt igénylő sajátos kérdésekben szoros együttműködést folytat a nemzeti ellenőrző szervekkel, különösen akkor, ha az európai adatvédelmi biztos vagy egy nemzeti ellenőrző szerv súlyos eltéréseket talál a tagállamok gyakorlatai között, vagy az interoperabilitási elemek kommunikációs csatornáin zajló, potenciálisan jogszerűtlen adattovábbítást tár fel, illetőleg az egy vagy több nemzeti ellenőrző szerv által e rendelet végrehajtásával és értelmezésével kapcsolatban feltett kérdésekkel összefüggésben.

(2)  Az (1) bekezdésben említett esetekben az (EU) XXXX/2018 rendelet [a felülvizsgált 45/2001/EK rendelet] 62. cikkével összhangban összehangolt felügyeletet kell biztosítani.”; [Mód. 143]

"

32a.  A 43. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„43. cikk

A nemzeti felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos közötti együttműködés

(1)  A felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos – hatáskörük keretein belül eljárva – aktívan együttműködnek egymással, hogy biztosítsák az interoperabilitási elemek és az e rendelet egyéb rendelkezéseinek összehangolt felügyeletét.

(2)  Az európai adatvédelmi biztos és a felügyeleti hatóságok egymással megosztják a releváns információkat, segítik egymást az ellenőrzések és vizsgálatok lefolytatása során, megvizsgálják az e rendelet értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerült nehézségeket, felmérik a független felügyelet gyakorlása vagy az érintett jogainak gyakorlása kapcsán felmerülő problémákat, összehangolt javaslatokat dolgoznak ki a problémák közös megoldására, és szükség szerint terjesztik az adatvédelmi jogokkal kapcsolatos ismereteket.

(3)  A (2) bekezdés céljából a felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos évente legalább kétszer üléseznek az Európai Adatvédelmi Testület keretében. E találkozók költségei és azok megszervezése az Európai Adatvédelmi Testületet terheli. Az első találkozó alkalmával eljárási szabályzatot kell elfogadni. A további munkamódszereket szükség esetén közösen kell kidolgozniuk.

(4)  A tevékenységekről készített együttes jelentést az Európai Adatvédelmi Testületnek kétévente meg kell küldenie az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, az Europol, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és az eu-LISA számára. A jelentésben valamennyi tagállamra vonatkozóan szerepelnie kell egy, az adott tagállam felügyeleti hatósága által összeállított fejezetnek.” [Mód. 144]

"

32b.  A 44. cikket el kell hagyni. [Mód. 145]

33.  A 45. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:"

„(2a) A VIS központi rendszere, a tagállamokban megtalálható nemzeti interfészek, valamint a VIS központi rendszere és a nemzeti interfészek közötti kommunikációs infrastruktúra fejlesztéséhez szükséges, a következő kérdéseket érintő intézkedéseket az 49. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni:

   a) a rendszer fizikai architektúrájának megtervezése, ideértve a kommunikációs hálózatot is;
   b) azok a technikai szempontok, amelyek a személyes adatok védelmével kapcsolatos vonatkozással bírnak;
   c) azok a technikai szempontok, amelyek komoly pénzügyi hatással bírnak a tagállamok költségvetésére, vagy komoly technikai hatással bírnak a tagállamok nemzeti rendszereire;
   d) a biztonsági követelmények kidolgozása, beleértve a biometriai szempontokat is. [Mód. 146]

(3)  A VIS-ben történő biometrikus ellenőrzésre és azonosításra szolgáló ujjnyomatok és arcképmások minőségére, felbontására és felhasználására vonatkozó műszaki előírásokat végrehajtási jogi aktusokban kell meghatározni. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 49. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”

"

34.  a szöveg a következő 45a. cikkel egészül ki:"

„45a. cikk

Az adatok felhasználása jelentésekhez és statisztikákhoz

(1)  A tagállamok illetékes hatóságai, a Bizottság, az eu-LISA és az (EU) 2016/1624 rendelettel létrehozott Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség kellően felhatalmazott személyzete kizárólag jelentések és statisztikák összeállítása céljából, az adatok teljes mértékben anonimizált jellege következtében az egyéni személyazonosítás lehetősége nélkül hozzáférést kapnak a következő adatokhoz: [Mód. 147]

   a) jogállásra vonatkozó információ;
   b) az illetékes hatóság, beleértve annak székhelyét is;
   c) a kérelmező neme, születési ideje éve és jelenlegi állampolgársága; [Mód. 148]
   d) a rövid idejű tartózkodásra jogosító vízumok tekintetében az első beutazás szerinti tagállam;
   e) a kérelem, valamint a kérelemre vonatkozó határozat (kiállítás vagy elutasítás) helye és ideje;
   f) a kiállított dokumentum típusa, vagyis hogy az repülőtéri tranzitvízum, egységes vagy korlátozott területi érvényességű vízum, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély-e;
   g) az úti okmány típusa és a kiállító ország három betűből álló kódja, kizárólag a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok tekintetében;
   h) a dokumentummal vagy a kérelemmel kapcsolatos határozatok rövid távú tartózkodásra jogosító vízumot elutasító határozat megjelölt indokai, kizárólag a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok tekintetében; a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és tartózkodási engedélyek tekintetében a kérelemre vonatkozó határozat (a kérelem elfogadása vagy elutasítása és annak indokai) beleértve a lekérdezett uniós információs rendszerekben, az Europol és Interpol adataiban, az (EU) 2018/1240 rendelet 29. cikkében említett figyelőlistán vagy az egyedi kockázati mutatókban megjelent találatok megemlítését is; [Mód. 149]
   ha) egy dokumentumot elutasító határozat megjelölt indokai, beleértve a lekérdezett uniós információs rendszerekben, az Europol és Interpol adataiban, az (EU) 2018/1240 rendelet 34. cikkében említett figyelőlistán vagy az egyedi kockázati mutatókban megjelent találatok megemlítését is; [Mód. 150]
   i) a kérelmet elutasító illetékes hatóság – beleértve annak székhelyét is – és az elutasítás időpontja, kizárólag a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok tekintetében;
   j) azon esetek, amikor ugyanaz a kérelmező több vízumhatósághoz nyújtott be rövid távú tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmet, ezen vízumhatóságok, azok székhelye és az elutasítások időpontjai feltüntetésével, kizárólag a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok tekintetében;
   k) a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok tekintetében az utazás fő célja(i) a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és tartózkodási engedélyek tekintetében a kérelem célja; [Mód. 151]
   l) a visszavont, törölt vagy meghosszabbított érvényességű tartózkodással vízumdokumentummal kapcsolatosan bevitt adatok, az esettől függően; [Mód. 152]
   m) adott esetben a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély lejárati időpontja;
   n) a 810/2009/EK rendelet 13. cikkének (7) bekezdése értelmében az ujjlenyomat-adási kötelezettség alól mentesülő személyek száma;
   o) azon esetek, amikor a 9. cikk 6. pontjában említett adatok a 8. cikk (5) bekezdésének második mondatával összhangban tényszerűen nem adhatók meg;
   p) azon esetek, amikor a 9. cikk 6. pontjában említett adatok a 8. cikk (5) bekezdésének második mondatával összhangban jogi okokból nem adhatók meg;
   q) azon esetek, amikor elutasították azon személy vízumát, aki a 8. cikk (5) bekezdésének második mondatával összhangban tényszerűen nem tudta megadni a 9. cikk 6. pontjában említett adatokat.

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség megfelelő felhatalmazással rendelkező személyi állománya lekérdezés céljából hozzáférhet az első albekezdésben szereplő adatokhoz az (EU) 2016/1624 rendelet 11. és 13. cikke szerinti kockázatelemzések és sebezhetőségi értékelések elvégzése céljából.

(2)  E cikk (1) bekezdésének alkalmazásában az eu‑LISA az (1) bekezdésben említett adatokat a[z interoperabilitásról (határok és vízumok) szóló] 2018/XX rendelet 39. cikkében említett, a jelentések és statisztikák központi adattárában tárolja.

(3)  Az eu-LISA által a VIS működésének nyomon követése érdekében bevezetett, az 50. cikk (1) bekezdésében említett eljárások magukban foglalják az e nyomon követést biztosító rendszeres időközönkénti statisztikák készítésének lehetőségét is.

(4)  Az eu-LISA negyedévente összeállítja a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó VIS-adatok alapján elkészített statisztikákat, amelyek a vízumkérelmek benyújtásának helyszínei szerint mutatják be különösen a következőket:

   a) az összes igényelt repülőtéri tranzitvízum, ideértve a a többszöri beutazásra jogosító repülőtéri tranzitvízumokat;
   b) az összes kiállított vízum, ideértve a többszöri beutazásra jogosító »A« vízumokat;
   c) az összes kiállított, többszöri beutazásra jogosító vízum;
   d) az összes nem kiállított vízum, ideértve a többszöri beutazásra jogosító »A« vízumokat;
   e) az összes igényelt egységes vízum, ideértve a többszöri beutazásra jogosító egységes vízumokat;
   f) az összes kiállított vízum, ideértve a többszöri beutazásra jogosító vízumokat;
   g) az összes kiállított, többszöri beutazásra jogosító vízum, azok érvényességi ideje szerint felosztva (6 hónapnál kevesebb, 1 év, 2 év, 3 év, 4 év, 5 év);
   h) az összes nem kiállított egységes vízum, ideértve a többszöri beutazásra jogosító vízumokat;
   i) az összes kiállított korlátozott területi érvényességű vízum.

A napi statisztikákat a jelentések és statisztikák központi adattárában kell tárolni.

(5)  Az eu-LISA negyedévente összeállítja a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra és tartózkodási engedélyekre vonatkozó VIS-adatok alapján elkészített statisztikákat, amelyek a helyszínek szerint mutatják be különösen a következőket:

   a) az összes igényelt, kiállított, elutasított, meghosszabbított és visszavont hosszú idejű tartózkodásra jogosító vízum;
   b) az összes igényelt, kiállított, elutasított, meghosszabbított és visszavont tartózkodási engedély.

(6)  A statisztikai adatokból minden év végén összeállítják az adott évre vonatkozó negyedéves statisztikákat éves jelentést. A statisztikáknak tagállamok szerinti bontásban kell tartalmazniuk az adatokat. A jelentést közzé kell tenni és továbbítani kell az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek, az európai adatvédelmi biztosnak és a nemzeti felügyeleti hatóságoknak. [Mód. 153]

(7)  Az eu-LISA a Bizottság kérésére annak rendelkezésére bocsátja a közös vízumpolitika vagy a migrációs politika végrehajtásához kapcsolódó konkrét szempontok – ideértve az 1053/2013/EU rendelet alkalmazásával kapcsolatos szempontokat is – alapján készített statisztikákat.”;

"

35.  a szöveg a következő 45b., 45c., 45d. és 45e. cikkel egészül ki:"

„45b. cikk

A fuvarozók ellenőrzési célú hozzáférése az adatokhoz

(1)  A Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 26. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti kötelezettségeik teljesítése céljából a légi fuvarozók, a tengeri fuvarozók és a menetrend szerinti távolsági autóbuszokkal csoportokat szállító nemzetközi fuvarozók lekérdezést küldenek a VIS-nek annak ellenőrzésére, hogy a rövid távú tartózkodásra jogosító vízummal, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok rendelkeznek-e érvényes rövid távú tartózkodásra jogosító vízummal, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal vagy tartózkodási engedéllyel. Ennek érdekében a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok tekintetében a fuvarozóknak – az esettől függően – meg kell adniuk az e rendelet 9. cikke (4) bekezdésének a), b) és c) pontjában, valamint a 22c. cikkben felsorolt adatokat. Amennyiben egy VIS-ben elvégzett lekérdezés miatt nem engedik beszállni az utasokat, a fuvarozónak tájékoztatnia kell erről az utasokat, és rendelkezésükre kell bocsátania a VIS-ben tárolt adatokhoz való hozzáféréshez, valamint az ilyen adatok helyesbítéséhez és törléséhez való jogaik gyakorlásához szükséges eszközöket. [Mód. 154]

(2)  Az (1) bekezdés végrehajtásának vagy az annak alkalmazásával összefüggésben felmerülő esetleges viták rendezésének céljára, az eu-LISA a fuvarozók által a fuvarozók által használatos internetes átjárón keresztül végzett minden adatkezelési műveletről naplót vezet. Ezekben a naplókban fel kell tüntetni minden egyes művelet dátumát és időpontját, a lekérdezésre felhasznált adatokat, a fuvarozók által használatos internetes átjáró által továbbított adatokat és a kérdéses fuvarozó nevét.

A naplókat két évig meg kell őrizni. A naplókat megfelelő intézkedésekkel a jogosulatlan hozzáféréstől védeni kell.

(3)  Az e rendelettel módosított 2004/512/EK határozat 1. cikke (2) bekezdésének A 2a. cikk h) pontjában említett mobil műszaki megoldások használatát is lehetővé tevő – fuvarozói portálhoz, a fuvarozók által használatos internetes átjáróhoz való biztonságos hozzáférés lehetővé teszi a fuvarozók számára, hogy az utas felszállását megelőzően elvégezzék az (1) bekezdés szerinti lekérdezést. E célból a fuvarozók A fuvarozóknak meg kell adniuk az úti okmány géppel olvasható területén szereplő adatok segítségével lekérdezést hajthatnak végre az VIS-ben vizsgálati zónájában található adatokat, és meg kell jelölniük a beutazás helye szerinti tagállamot. Ettől eltérve repülőtéri tranzit esetében a fuvarozó nem köteles ellenőrizni, hogy a harmadik országbeli állampolgár rendelkezik-e érvényes, rövid távú tartózkodásra jogosító vízummal, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal vagy adott esetben tartózkodási engedéllyel. [Mód. 155]

(4)  A VIS annak megjelölésével jelzésével válaszol, hogy a személy rendelkezik-e érvényes rövid távú tartózkodásra jogosító vízummal, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal vagy adott esetben tartózkodási engedéllyel, és OK/NOT OK válaszüzenetet küld a fuvarozóknak. Abban az esetben, ha a 810/2009/EK rendelet 25. cikkének megfelelően korlátozott területi érvényességű, rövid távú tartózkodásra jogosító vízum került kiadásra, a VIS által küldött válasznak egyrészt figyelemmel kell lennie arra, hogy a vízum mely tagállam(ok)ra érvényes, másrészt a fuvarozó által megjelölt, a beutazás helye szerinti tagállamra. A fuvarozók az elküldött információt és a kapott választ az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően tárolhatják. Az OK/NOT OK válaszüzenet nem tekinthető a belépés (EU) 2016/399 rendelet szerinti engedélyezésére vagy megtagadására vonatkozó döntésnek. A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén részletes szabályokat fogad el a fuvarozói portál üzemeltetési feltételeire, valamint az alkalmazandó adatvédelmi és biztonsági szabályokra vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 49. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. [Mód. 156]

(5)  Létre kell hozni egy kizárólag fuvarozók számára elérhető hitelesítési rendszert annak érdekében, hogy a (2) bekezdés alkalmazásában a fuvarozók kellően felhatalmazott alkalmazottai hozzáférjenek a fuvarozók számára fenntartott internetes átjáróhoz. A hitelesítési rendszer kialakításakor figyelemmel kell lenni az információbiztonsági kockázatkezelésre, valamint a beépített és az alapértelmezett adatvédelem elveire. A hitelesítési rendszer elfogadását a Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén végzi, összhangban a 49. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással. [Mód. 157]

(5a)  A fuvarozói portálnak egy olyan különálló, csak olvasható adatbázist kell használnia, amelyet a VIS-ben tárolt adatok minimálisan szükséges részhalmazának egyirányú lehívása útján naponta frissítenek. Az eu-LISA felel a fuvarozói portál és az abban található személyes adatok biztonságáért, továbbá azért a folyamatért, amelynek során a személyes adatokat a különálló, csak olvasható adatbázisba lekérik. [Mód. 158]

(5b)  Az e cikk (1) bekezdésében említett fuvarozókra alkalmazni kell a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határokon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i schengeni megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény (a továbbiakban: a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény) 26. cikkének (2) bekezdésével és a 2001/51/EK tanácsi irányelv 4. cikkével összhangban megállapított szankciókat abban az esetben, amikor olyan harmadik országbeli állampolgárokat fuvaroznak, akik annak ellenére, hogy kötelesek vízumot beszerezni, nem rendelkeznek érvényes vízummal. [Mód. 159]

(5c)  Abban az esetben, ha harmadik országbeli állampolgárok beléptetését megtagadják, az őket légi, tengeri vagy szárazföldi úton a külső határokhoz szállító fuvarozók haladéktalanul kötelesek ismét felelősséget vállalni értük. A határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok felszólítására a fuvarozók kötelesek visszaszállítani a harmadik országbeli állampolgárokat vagy abba a harmadik országba, amelyből odaszállították őket, vagy abba a harmadik országba, amely kiállította az utazáshoz használt úti okmányukat vagy bármely más olyan harmadik országba, amelybe biztosan beengedik őket. [Mód. 160]

(5d)  Az (1) bekezdéstől eltérve, a szárazföldön, távolsági autóbuszokkal csoportokat szállító fuvarozók számára az e rendelet alkalmazásának megkezdésétől számított első három évben az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés opcionális, az (5b) bekezdésben említett rendelkezések pedig ebben az időszakban nem alkalmazandók rájuk. [Mód. 161]

45c. cikk

A fuvarozók adatokhoz való hozzáférésének technikai kivitelezhetetlensége esetén alkalmazandó tartalékeljárások

(1)  Amennyiben a 45b. cikk (1) bekezdésében említett lekérdezés lefolytatása technikailag lehetetlen a VIS bármely részének meghibásodása vagy egyéb, a fuvarozókon kívül álló okok miatt, a fuvarozók mentesülnek azon kötelezettség alól, hogy a fuvarozók számára fenntartott internetes átjárón fuvarozói portálon keresztül ellenőrizniük kelljen az érvényes vízum vagy úti okmányok rendelkezésre állását. Amennyiben az igazgató hatóság eu-LISA ilyen hibát észlel, értesíti a fuvarozókat. Emellett a hiba elhárításáról is értesíti a fuvarozókat. Amennyiben az ilyen hibát a fuvarozók észlelik, értesíthetik az igazgató hatóságot eu-LISA-t. [Mód. 162]

(1a)  Az e cikk (1) bekezdésében említett esetekben a 45b. cikk (5b) bekezdésében említett szankciók nem szabhatók ki a fuvarozókra. [Mód. 163]

(1b)  Amennyiben a 45b. cikk (1) bekezdésében említett lekérdezés lefolytatása a VIS bármely részének meghibásodásától eltérő okok miatt hosszabb időn keresztül technikailag lehetetlen a fuvarozó számára, a fuvarozó tájékoztatja az eu-LISA-t. [Mód. 164]

(2)  A tartalékeljárások részleteit végrehajtási jogi aktusban kell megállapítani, melyet a 49. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

45d. cikk

Az Európai Határ- és Parti Őrség csapatainak hozzáférése a VIS-adatokhoz

(1)  Az (EU) 2016/1624 európai parlamenti és tanácsi rendelet* 40. cikkének (1) bekezdésében említett feladatok elvégzése és hatáskörök gyakorlása érdekében és az ugyanezen rendelet 40. cikkének (8) bekezdésében biztosított hozzáférésen túl az európai határ- és partvédelmi csapatok tagjai, valamint a visszaküldési műveletekben közreműködő személyzetből álló csapatok tagjai megbízatásuk keretei között jogosultak hozzáférni a VIS-ben rögzített adatokhoz és lekérdezni azokat. [Mód. 165]

(2)  Az (1) bekezdésben említett hozzáférés biztosítása érdekében az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek megfelelő felhatalmazással rendelkező európai határ- és partvédelmi tisztviselőkből álló speciális egységet kell kijelölnie központi hozzáférési pontként. A központi hozzáférési pontnak ellenőriznie kell, hogy a VIS-hez való hozzáférés kérelmezésére vonatkozó, a 45e. cikkben foglalt feltételek teljesülnek-e.

__________

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1624 rendelete (2016. szeptember 14.) az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 251., 2016.9.16., 1. o.).

45e. cikk

Az Európai Határ- és Parti Őrség csapatainak a VIS-adatokhoz való hozzáférésére vonatkozó feltételek és eljárás

(1)  A 45d. cikk (1) bekezdésében említett hozzáférésre tekintettel az európai határ- és partvédelmi csapatok a 45d. cikk (2) bekezdésében említett központi hozzáférési ponttól kérelmezhetik a VIS-ben tárolt összes adathoz vagy adatok egy konkrét csoportjához való hozzáférést. A kérelemben hivatkozni kell a kérelem alapjául szolgáló tagállam határforgalom-ellenőrzésre és határőrizetre és/vagy visszaküldésre vonatkozó műveleti tervére. A hozzáférési kérelem kézhezvételét követően az Európai Határ- és Parti Őrség központi hozzáférési pontja ellenőrzi, hogy teljesülnek-e az (2) bekezdésben előírt hozzáférési feltételek. Amennyiben valamennyi feltétel teljesül, a központi hozzáférési pont kellően felhatalmazott személyzete feldolgozza a kérelmet. Azokat a VIS-adatokat, amelyekbe betekintettek, az adatbiztonságot nem veszélyeztető módon továbbítják a csapatnak. [Mód. 166]

(2)  A hozzáférés megszerzését illetően az alábbi feltételek alkalmazandók:

   a) a fogadó tagállam engedélyezi a csapat tagjai számára a VIS-be való betekintést annak érdekében, hogy teljesíthessék a határforgalom-ellenőrzésre, határőrizetre és visszaküldésre vonatkozó műveleti tervben meghatározott műveleti célokat, és [Mód. 167]
   b) a VIS-be való betekintés a fogadó tagállam által a csapatra ruházott konkrét feladatok ellátásához szükséges.

(3)  Az (EU) 2016/1624 rendelet 40. cikkének (3) bekezdése szerint a csapatok tagjai, valamint a visszaküldési műveletekben közreműködő személyzetből álló csapatok tagjai csak a működési helyük szerinti fogadó tagállam határőreinek vagy a visszaküldési feladatokban közreműködő személyzetének utasítására és – főszabályként – azok jelenlétében járhatnak el a VIS-ből származó információra reagálva. A fogadó tagállam felhatalmazhatja a csapatok tagjait arra, hogy a nevében eljárjanak. [Mód. 168]

(4)  Kétség esetén vagy ha a vízum, a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy a tartózkodási engedély birtokosa személyazonosságának ellenőrzése sikertelen, az európai határ- és partvédelmi csapat tagja átadja a személyt a fogadó tagállam határőrének.

(5)  A csapatok tagjai VIS-adatokba való betekintésének a következőképpen kell történnie:

   a) az (EU) 2016/399 rendelet szerinti határforgalom-ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok ellátása során a csapatok tagjai e rendelet 18., illetve 22g. cikkével összhangban hozzáférhetnek a VIS-adatokhoz a külső határátkelőhelyen való ellenőrzések céljából;
   b) annak ellenőrzése során, hogy a tagállamok területére történő beutazásra, az ott-tartózkodásra vagy letelepedésre vonatkozó feltételek teljesülnek-e, a csapatok tagjai e rendelet 19., illetve 22h. cikkével összhangban hozzáférhetnek a VIS-adatokhoz harmadik országbeli állampolgároknak a tagállam területén történő ellenőrzése céljából;
   c) az olyan személyek azonosítása során, akik esetleg nem, vagy már nem teljesítik a tagállamok területére történő beutazásra, az ott-tartózkodásra vagy letelepedésre vonatkozó feltételeket, a csapatok tagjai e rendelet 20. cikkével összhangban hozzáférhetnek a VIS-adatokhoz személyazonosítás céljából.

(6)  Amennyiben az ilyen hozzáférés és keresés a VIS-ben találatot eredményez, arról értesíteni kell a fogadó tagállamot.

(7)  Az európai határ- és partvédelmi csapatok vagy a visszaküldési műveletekben közreműködő személyzetből álló csapatok valamely tagja által a VIS-ben végzett adatkezelési műveletekre vonatkozó minden naplót az igazgató hatóság vezet a 34. cikk rendelkezéseinek megfelelően. [Mód. 169]

(8)  Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség csapatai által végzett minden egyes hozzáférést és minden lekérdezést naplózni kell a 34. cikk rendelkezéseinek megfelelően, valamint rögzíteni kell minden alkalmat, amikor felhasználják azokat az adatokat, amelyekhez az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség hozzáfért. [Mód. 170]

(9)  Tilos a VIS bármely részét adatgyűjtés és -kezelés céljából összekapcsolni bármilyen, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által vagy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnél üzemeltetett számítógépes rendszerrel, valamint tilos átküldeni egy ilyen rendszerbe azokat a VIS-ben foglalt adatokat, amelyekhez az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség hozzáfér, kivéve ha az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról szóló rendelet alkalmazásában erre a feladatok ellátása céljából van szükség. Tilos a VIS bármely részét letölteni. A hozzáférések és lekérdezések naplózása nem minősülhet a VIS-adatok jogellenes letöltésének vagy másolásának. [Mód. 171]

(10)  Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek az adatok biztonságának 32. cikkben előírt biztosítására irányuló intézkedéseket kell elfogadnia és alkalmaznia.”;

"

35a.  A 46., a 47. és a 48. cikket el kell hagyni. [Mód. 172, 173 és 174]

35b.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:"

„48a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)   A Bizottságnak a 9cb. cikk és a 23. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól [e rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 9cb. és a 23. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásáról haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)   A 9cb. cikk és a 23. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.” [Mód. 175]

"

36.  a 49. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„49. cikk

Bizottsági eljárás

(1)  A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet* értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

____________

* Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).”;

"

37.  a szöveg a következő 49a. cikkel egészül ki:"

„49a. cikk

Tanácsadó csoport

Az eu-LISA tanácsadó csoportot hoz létre, amely biztosítja az eu-LISA számára a VIS-szel kapcsolatos szakértelmet, különösen az ügynökség éves munkaprogramjának és éves tevékenységi jelentésének elkészítésével összefüggésben.” ;

"

38.  a 50. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„50. cikk

Az alapvető jogokra gyakorolt hatás nyomon követés követése és értékelése értékelés [Mód. 176]

(1)  Az igazgató hatóság eu-LISA gondoskodik olyan eljárásokról, amelyek ellenőrzik a VIS működését a teljesítménnyel, a költséghatékonysággal, a biztonsággal és a szolgáltatás minőségével kapcsolatban megállapított célkitűzések tekintetében ellenőrzik, és amelyek ellenőrzik az alapvető jogoknak, többek között a személyes adatok védelme jogának, a megkülönböztetésmentességhez való jognak, a gyermek jogának és a hatékony jogorvoslathoz való jognak a biztosítását. [Mód. 177]

(2)  A műszaki karbantartás céljából az igazgató hatóság hozzáféréssel rendelkezik eu-LISA hozzáférést kap a VIS-ben végzett feldolgozási kezelési műveletekkel kapcsolatos szükséges információkhoz. [Mód. 178]

(3)  Az eu-LISA kétévente jelentést készít nyújt beaz Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak a VIS műszaki működéséről, beleértve annak biztonságosságát és költségeit is. E jelentés magában foglalja a projekt és a kapcsolódó költségek jelenlegi alakulásának és előrehaladásának áttekintését, a pénzügyi hatások értékelését, valamint a rendszer általános költségeit befolyásoló esetleges technikai problémákkal és kockázatokkal kapcsolatos tájékoztatást. [Mód. 179]

(3a)  A fejlesztési folyamat késedelme esetén eu-LISA a lehető leghamarabb tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a késedelem okairól, valamint időbeli és pénzügyi következményeiről. [Mód. 180]

(4)  A különleges információk közzétételére irányadó nemzeti jogszabályok rendelkezéseinek betartása mellett minden tagállam és az Europol éves jelentést készít a VIS-adatokhoz való bűnüldözési célú hozzáférés hatékonyságáról, amely információkat és statisztikákat tartalmaz az alábbiakról:

   a) a lekérdezés pontos célja, beleértve a terrorcselekmény vagy egyéb súlyos bűncselekmény típusát, valamint a 12 év alatti gyermekek adataihoz való hozzáféréseket; [Mód. 181]
   b) azon megalapozott gyanú alapos indokai, miszerint a gyanúsított, az elkövető vagy az áldozat e rendelet hatálya alá tartozik;
   c) a VIS-hez való bűnüldözési célú hozzáférés iránti kérelmek száma;
   ca) azoknak az eseteknek a száma és típusa, amelyekben az 22m. cikk (2) bekezdésében említett sürgősségi eljárás alkalmazására került sor, beleértve azokat az eseteket is, amikor a központi hozzáférési pont az utólagos ellenőrzés során nem találta indokoltnak a sürgős eljárást; [Mód. 182]
   d) a sikeres személyazonosítást eredményező esetek száma és típusa.
   da) a gyermekkereskedelemre vonatkozó statisztikák, beleértve a sikeres személyazonosítások eseteit is. [Mód. 183]

A tagállamok és az Europol éves jelentéseit a következő év június 30-ig kell eljuttatni a Bizottsághoz. A Bizottság egy átfogó jelentésben foglalja össze az éves jelentéseket, amelyet ugyanezen év december 30-ig kell közzétenni. [Mód. 184]

(5)  A Bizottság négyévente kétévente átfogó értékelést készít a VIS-ről. Ez az átfogó értékelés tartalmazza az elért eredményeknek a célkitűzések és a viselt költségek fényében történő vizsgálatát, annak felülvizsgálatát, hogy az alapul szolgáló megfontolások továbbra is érvényesek-e, valamint azoknak az alapvető jogokra gyakorolt hatását, e rendelet VIS-re való alkalmazásának és a VIS biztonságának vizsgálatát, a 31. cikkben említett rendelkezések alkalmazását, valamint a jövőbeni működésre vonatkozó esetleges következtetéseket. A Bizottság az értékelést megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. [Mód. 185]

(6)  A tagállamok az igazgató hatóság és a Bizottság rendelkezésére bocsátják a (3), (4) és (5) bekezdésben említett jelentések elkészítéséhez szükséges információkat.

(7)  Az igazgató hatóság a Bizottság rendelkezésére bocsátja a (5) bekezdésben említett átfogó értékeléshez szükséges információkat.”;

"

39.  az 1. melléklet címe helyébe a következő szöveg lép:"

„A 31. cikk (1) bekezdésében említett nemzetközi szervezetek listája”; [Mód. 186]

"

40.  a szöveg a 22. cikk után a következő IIIa. és IIIb. fejezettel egészül ki:"

„IIIa. FEJEZET

A HOSSZÚ TÁVÚ TARTÓZKODÁSRA JOGOSÍTÓ VÍZUMOKRA ÉS A TARTÓZKODÁSI ENGEDÉLYEKRE VONATKOZÓ ADATOK BEVITELE ÉS HASZNÁLATA

22a. cikk

A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély iránti kérelemre vonatkozó határozat alapján történő adatbeviteli eljárás

(1)  A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély iránti kérelemről hozott határozat alapján a határozatot hozó hatóság a 22c. vagy 22d. cikkben említett adatok bevitelével késedelem nélkül létrehozza az egyéni aktát a VIS-ben.

(1a)  A határozat kiadására hatáskörrel rendelkező hatóság a határozat kibocsátása előtt egyéni aktát hoz létre. [Mód. 187]

(2)  Az egyéni akta létrehozását követően a VIS automatikusan elindítja a 22b. cikk szerinti lekérdezést.

(3)  Amennyiben a jogosult egy csoport tagjaként vagy családtagjával együtt nyújtotta be kérelmét, a hatóság a csoportba tartozó minden személy tekintetében külön egyéni aktát hoz létre, és összekapcsolja a kérelmet közösen benyújtó, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot vagy tartózkodási engedélyt szerző személyek aktáit. A szülők vagy a törvényes gondviselők kérelmeit nem szabd különválasztani gyermekeikétől. [Mód. 188]

(4)  Ha egyes adatokat az uniós vagy nemzeti jogszabályok szerint nem kell megadni vagy azok tényszerűen nem adhatók meg, az érintett adatmező(k)be a »nem alkalmazható« megjegyzést kell írni. Az ujjlenyomatok esetében a rendszer megengedi, hogy megkülönböztessék azokat az eseteket, amikor az uniós vagy nemzeti jogszabályok szerint nem kell megadni az ujjlenyomatot, valamint azokat, amikor azok tényszerűen nem adhatók meg.

22b. cikk

A más rendszerekre vonatkozó lekérdezések

(1)  Kizárólag annak vizsgálata céljából, hogy az adott személy az (EU) 2016/399 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének e) pontja értelmében veszélyt jelenthet-e a tagállamok közrendjére vagy belső biztonságára vagy közegészségügyére, a VIS automatikusan feldolgozza az aktákat egy vagy több esetleges találat azonosítása érdekében. A VIS minden egyes aktát egyedileg vizsgál meg. [Mód. 189]

(2)  Minden alkalommal, amikor a 22d. 22c. cikk alapján hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély kiállítására vagy elutasítására vonatkozó engedéllyel kapcsolatos egyéni akta létrehozására kerül sor, a VIS [az interoperabilitásról (határok és vízumok) szóló rendelet] 6. cikkének (1) bekezdésében meghatározott európai keresőportál segítségével lekérdezést indít annak érdekében, hogy összehasonlítsa az e rendelet 22c. cikke (2) bekezdésének a), b), c), f) és g) pontjában említett megfelelő adatokat a VIS-ben, a Schengeni Információs Rendszerben (SIS), a határregisztrációs rendszerben (EES), az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerben (ETIAS) – ideértve az [Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer létrehozásáról szóló] (EU) 2018/XX rendelet 29. cikkében említett figyelőlistát, [a terrorista bűncselekményekre és a súlyos bűncselekmények egyéb formáira vonatkozó büntetőítéletek tekintetében az ECRIS-TCN rendszert], az Europol-adatokat, az Interpol ellopott és elvesztett úti okmányokat tartalmazó adatbázisát (SLTD), valamint az az Interpol figyelmeztető jelzésekkel társított úti okmányokat tartalmazó adatbázisát (Interpol TDAWN) is – megtalálható nyilvántartásban, fájlban vagy figyelmeztető jelzésben szereplő megfelelő adatokkal. A VIS ellenőrzi, hogy:

   a) a kérelem benyújtásához használt úti okmány egyezik-e bármely olyan úti okmánnyal, amelyet a SIS-ben elveszett, ellopott, jogellenesen használt vagy érvénytelenített úti okmányként tartanak nyilván;
   b) a kérelem benyújtásához használt úti okmány egyezik-e bármely olyan úti okmánnyal, amelyet az SLTD adatbázisban elveszett, ellopott vagy érvénytelenített úti okmányként tartanak nyilván;
   c) a kérelmező vonatkozásában bevittek-e beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzést a SIS-be;
   d) a kérelmező tekintetében kibocsátásra került-e európai elfogatóparancs alapján átadási letartóztatás céljából körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés, illetve kiadatási letartóztatás céljából körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés a SIS-ben;
   e) a kérelmező, illetve úti okmánya szerepel-e valamely, az ETIAS központi rendszerében tárolt elutasított, visszavont vagy megsemmisített utazási engedélyben;
   f) a kérelmező, illetve úti okmánya szerepel-e az (EU) 2018/1240 rendelet 34. cikkében említett figyelőlistán;
   g) a kérelmező adatait ugyanazon személy vonatkozásában már rögzítették-e a VIS-ben;
   h) a kérelemben az úti okmány kapcsán megadott adatok egyeznek-e egy másik hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély iránti kérelemmel, amelyhez eltérő személyi azonosító adatok társulnak;
   i) a kérelmező a határregisztrációs rendszerben jelenleg túltartózkodó személyként szerepel-e, vagy a múltban túltartózkodó személyként szerepelt-e;
   j) a kérelmezőt a határregisztrációs rendszerben nyilvántartják-e olyan személyként, akinek belépését korábban megtagadták;
   k) született-e valaha a kérelmező vonatkozásában a VIS-ben rögzített, rövid távú tartózkodásra jogosító vízum megtagadásáról, megsemmisítéséről vagy visszavonásáról szóló határozat;
   l) született-e valaha a kérelmező vonatkozásában a VIS-ben rögzített, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély megtagadásáról, megsemmisítéséről vagy visszavonásáról szóló határozat;
   m) szerepelnek-e az Europol nyilvántartásában a kérelmező személyazonosságára vonatkozó adatok;
   n) ha a kérelmező kiskorú, azt, hogy a kérelmező felett szülői felügyeletet gyakorló vagy a gyámságot ellátó személy tekintetében fennállnak-e a következők:
   i. európai elfogatóparancs alapján átadási letartóztatás céljából körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés, illetve kiadatási letartóztatás céljából körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés vonatkozik rá a SIS-ben;
   ii. beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés vonatkozik rá a SIS-ben;
   iii. olyan úti okmánnyal rendelkezik, amely szerepel az (EU) 2018/1240 rendelet 34. cikkében említett figyelőlistán.

E bekezdés nem akadályozhatja a menedékjog iránti kérelem bármilyen okból történő benyújtását. Az olyan, a költségviselő által elkövetett erőszakos bűncselekmények áldozata által benyújtott vízumkérelem esetében, mint a családon belüli erőszak vagy emberkereskedelem, a VIS-hez benyújtott aktát az áldozat további kockázatoktól való védelme érdekében el kell különíteni az költségviselő aktájától.

A hibás találatok kockázatának elkerülése érdekében egy biometrikus adatokkal foglalkozó szakértőnek manuálisan ellenőriznie kell minden olyan, 14 évnél fiatalabb gyermekre vagy 75 évnél idősebb személyre vonatkozó lekérést, amely az egyezést megelőzően több mint öt évvel rögzített biometrikus azonosítókon alapul, illetve amely nem erősíti meg a harmadik ország állampolgárának személyazonosságát. [Mód. 190]

(3)  A VIS hozzáad az egyéni aktához egy hivatkozást a (2) és (5) bekezdés alapján előforduló bármely találat esetén. Emellett a VIS – adott esetben – azonosítja a találato(ka)t kiváltó adatokat bevivő vagy szolgáltató tagállamo(ka)t vagy az Europol-t, és ezt feljegyezi az egyéni aktában. Az esetleges találatra és az adatok kibocsátójára vonatkozó hivatkozáson kívül semmilyen információt nem szabad rögzíteni. [Mód. 191]

(3a)  Az SLTD-adatbázisban végrehajtott keresés során az európai keresőportál felhasználói által indított lekérdezéshez használt adatokat nem szabad megosztani az Interpol adatainak tulajdonosaival. [Mód. 192]

(4)  A 2. cikk (2) bekezdése f) pontjának alkalmazásában a hosszú távú tartózkodásra jogosító kiállított vagy meghosszabbított vízumok tekintetében a 22b. az e cikk (2) bekezdése alapján lefolytatott lekérdezések összehasonlítják a 22c. cikk (2) bekezdésében említett releváns adatokat és a SIS-ben szereplő adatokat, annak megállapítása érdekében, hogy a birtokos nem áll-e az alábbi figyelmeztető jelzések egyikének hatálya alatt: [Mód. 193]

   a) átadás vagy kiadatás céljából letartóztatandó személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés;
   b) eltűnt személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés;
   c) bírósági eljárásban való részvételük érdekében keresett személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés;
   d) személyekre és tárgyakra vonatkozóan rejtett ellenőrzés, vagy célzott ellenőrzés vagy információkérő ellenőrzés céljából kiadott figyelmeztető jelzés. [Mód. 194]

Amennyiben az e bekezdés szerinti összehasonlítás egy vagy több találatot hoz, a VIS automatizált értesítést küld a lekérdezést elindító tagállam központi hatóságának és meghozza a megfelelő további intézkedéseket. A 9a. cikk (5a), (5b), (5c) és (5d) bekezdését, valamint a 9c., 9ca. és 9cb. cikkeket értelemszerűen kell alkalmazni, az alábbi különös rendelkezéseknek megfelelően. [Mód. 195]

(5)  Az EES-, ETIAS- és VIS-adatok (2) bekezdés szerinti összehasonlítása tekintetében a találatokat az utazási engedély, a beutazás vagy a vízum biztonsági okokból történő elutasítására kell korlátozni.

(6)  Amennyiben a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot vagy a tartózkodási engedélyt egy tagállam konzuli hatósága bocsátotta ki vagy hosszabbította meg, a 9a. cikket kell alkalmazni. [Mód. 196]

(7)  Amennyiben a tartózkodási engedélyt a tagállam területén lévő hatóság bocsátotta ki vagy hosszabbította meg, illetve a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot a tagállam területén lévő hatóság hosszabbította meg, a következőket kell alkalmazni:

   a) e hatóság ellenőrzi, hogy az egyéni aktában szereplő adatok megegyeznek-e a VIS-ben vagy az igénybe vett (2) bekezdés szerinti más uniós információs rendszerben/adatbázisban, az Europol-adatokban vagy az Interpol-adatbázisban található adatokkal;
   b) amennyiben a (2) bekezdés szerinti találat az Europol-adathoz kapcsolódik, további intézkedések céljából értesíteni kell az Europol nemzeti egységét;
   c) amennyiben az adatok nem egyeznek, és a (2) és (3) bekezdés szerinti automatikus feldolgozás nem hozott egyéb találatokat, a hatóságnak törölnie kell a valótlan találatot a kérelemfájlból;
   d) amennyiben a kérelmező személyazonosságára vonatkozó adatok megegyeznek, vagy azzal kapcsolatban továbbra is kétségek állnak fenn, a hatóság a (4) bekezdés szerint az uniós és a nemzeti jogszabályokban meghatározott eljárásoknak, feltételeknek és kritériumoknak megfelelően intézkedik a találatot hozó adatra vonatkozóan. [Mód. 197]

22c. cikk

A kiállított hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra vagy tartózkodási engedélyekre vonatkozó egyéni akták elkészítése

A 22a. cikk (1) bekezdése szerinti egyéni aktának az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

   1) a dokumentumot kiállító hatóság, ideértve annak székhelyét is;
   2) a birtokosra vonatkozó következő adatok:
   a) vezetéknév (családnév); utónevek; születési idő év; jelenlegi állampolgárság vagy állampolgárságok; nem; születési idő, hely és ország; [Mód. 198]
   b) az úti okmány típusa és száma, valamint az úti okmányt kiállító ország három betűből álló kódja;
   c) az úti okmány érvényességének lejárati dátuma;
   cc) az úti okmányt kiállító hatóság;
   d) kiskorúak esetén a birtokos szülői felügyeletet gyakorló személyének vagy törvényes gyámjának vezetékneve és utóneve(i);
   e) a kérelem alapjául szolgáló természetes személy vezetékneve, utóneve és címe, vagy a kérelem alapjául szolgáló munkáltató vagy egyéb szervezet neve és címe;
   f) a jogosult arcképmása, lehetőleg helyben elkészítve; [Mód. 199]
   g) a dokumentum birtokosának két ujjlenyomata, a megfelelő uniós és nemzeti jogszabályoknak megfelelően;
   3) a kiállított hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra vagy tartózkodási engedélyekre vonatkozó következő adatok:
   a) a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély kiállítására vonatkozó státusinformáció;
   b) a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy a tartózkodási engedély kiállításáról szóló döntés meghozatalának helye és ideje;
   c) a kiállított dokumentum típusa (hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély);
   d) a kiállított hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély száma;
   e) a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély lejárati időpontja.

22d. cikk

A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély elutasításának egyes eseteiben létrehozandó egyéni akták

Amennyiben a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély elutasítására irányuló határozat meghozatalára azért került sor, mert a kérelmező a közrendre vagy a belső biztonságra vagy a közegészségügyre veszélyt jelentő személynek minősül, vagy a kérelmező olyan dokumentumokat nyújtott be, amelyeket csalárd módon szereztek, meghamisítottak vagy megmásítottak, a kérelmet elutasító hatóság késedelem nélkül köteles elkészíteni a következő adatokat tartalmazó egyéni aktát: [Mód. 200]

   a) vezetéknév, születéskori vezetéknév (korábbi vezetéknév [nevek]); utónevek; nem; születési idő, hely és ország;
   b) jelenlegi állampolgárság és születéskori állampolgárság;
   c) az úti okmány típusa és száma, a kiállító hatóság, valamint a kiállítás és a lejárat időpontja;
   d) kiskorúak esetén a kérelmező szülői felügyeletet gyakorló személyének vagy törvényes gyámjának vezetékneve és utóneve(i);
   e) a kérelem alapjául szolgáló természetes személy vezetékneve, utóneve és címe;
   f) a kérelmező arcképmása, lehetőleg helyben elkészítve; [Mód. 202]
   g) a kérelmező két ujjlenyomata, a megfelelő uniós és nemzeti jogszabályoknak megfelelően;
   h) arra vonatkozó információ, hogy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély elutasítására azért került sor, mert a kérelmező a közrendre vagy a belső biztonságra vagy a közegészségügyre veszélyt jelentő személynek minősül, vagy a kérelmező olyan dokumentumokat nyújtott be, amelyeket csalárd módon szereztek, meghamisítottak vagy megmásítottak; [Mód. 203]
   i) a hatóság, amely elutasította a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot vagy tartózkodási engedélyt, beleértve annak székhelyét is;
   j) a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy a tartózkodási engedély elutasításáról szóló döntés meghozatalának helye és ideje.

22e. cikk

Kiegészítő adatok a visszavont hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumhoz vagy tartózkodási engedélyhez

(1)  A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély visszavonásáról vagy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum érvényességi idejének lerövidítéséről szóló határozat meghozatalakor a határozatot hozó vízumhatóság a következő adatokkal egészíti ki az egyéni aktát:

   a) a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély visszavonására vagy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum érvényességi idejének lerövidítésére vonatkozó státusinformáció;
   b) a hatóság, amely visszavonta a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot vagy tartózkodási engedélyt, vagy lerövidítette a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum érvényességi idejét, beleértve annak székhelyét is;
   c) a határozat meghozatalának helye és ideje;
   d) a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum érvényessége lejáratának új időpontja, ha szükséges;
   e) a vízumbélyeg száma, amennyiben az érvényesség lerövidítése új vízumbélyeg kiadásával jár.

(2)  Az egyéni akta tartalmazza a 22d. cikk h) pontjával összhangban a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély visszavonásának vagy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum érvényességi ideje lerövidítésének okát (okait) is.

22f. cikk

Kiegészítő adatok a meghosszabbított hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumhoz vagy tartózkodási engedélyhez

Amennyiben a tartózkodási engedély vagy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum meghosszabbításáról határoztak, a vízumot meghosszabbító hatóság a következő adatokkal egészíti ki az egyéni aktát:

   a) a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély meghosszabbítására vonatkozó státusinformáció;
   b) a hatóság, amely meghosszabbította a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot vagy tartózkodási engedélyt, beleértve annak székhelyét is;
   c) a határozat meghozatalának helye és ideje;
   d) a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum esetén a vízumbélyeg száma, ha a vízum meghosszabbítása új vízumbélyeg formájában történik;
   e) a meghosszabbított érvényességi idő lejárata.

22g. cikk

Az adatokhoz való hozzáférés a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és tartózkodási engedélyek külső határátkelőhelyeken történő ellenőrzéshez

(1)  A dokumentum birtokosa személyazonosságának és/vagy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély hitelességének és érvényességének, valamint annak ellenőrzésének kizárólagos céljából, hogy a személy az (EU) 2016/399 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének e) pontja szerint nem jelent veszélyt a tagállamok közrendjére vagy belső biztonságára vagy közegészségügyére, a külső határátkelőhelyeken lefolytatott ellenőrzések tekintetében a rendelet szerint illetékes hatóság a dokumentum számának segítségével kereséseket folytathat le az e rendelet 22c. cikke (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett adatok között. [Mód. 204]

(2)  Ha az (1) bekezdésben felsorolt adatokkal végzett keresés azt jelzi, hogy a dokumentum birtokosáról van a VIS-ben rögzített adat, az illetékes határellenőrző hatóság kizárólag az (1) bekezdésben említett célokból tekinthet bele az egyéni akta következő adataiba:

   a) a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély kiállítására, visszavonására vagy meghosszabbítására vonatkozó státusinformáció;
   b) a 22c. cikk (3) bekezdésének c), d) és e) pontjában említett adatok;
   c) adott esetben a 22e. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontjában említett adatok;
   d) adott esetben a 22f. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontjában említett adatok;
   e) a 22c. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett fényképek arcképmások. [Mód. 205]

22h. cikk

Az adatokhoz való hozzáférés a tagállamok területén végzett ellenőrzés céljából

(1)  A tagállamok területén a tagállamok területére történő beutazásra, ott-tartózkodásra és letelepedésre vonatkozó feltételek teljesülését ellenőrző illetékes hatóságok és –adott esetben – a rendőrség kizárólag a dokumentum birtokosa személyazonosságának és/vagy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély hitelességének és érvényességének ellenőrzése , valamint annak ellenőrzésének céljából hozzáférnek hogy a személy nem jelent veszélyt a tagállamok közrendjére, belső biztonságára vagy közegészségügyére, a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély száma alapján az e rendelet 22c. cikke (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett adatokkal együtt történő kereséshez férnek hozzá. [Mód. 206]

(2)  Amennyiben a (1) bekezdésben felsorolt adatokkal végzett keresés azt mutatja, hogy a VIS tartalmaz a birtokosra vonatkozó adatot, az illetékes hatóság – kizárólag az (1) bekezdésben említett célokból – az alábbi adatok lekérdezése érdekében betekinthet az egyéni aktába, valamint – adott esetben – a 22a. cikk (4) bekezdése szerint kapcsolódó aktá(k)ba:

   a) a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély kiállítására, visszavonására vagy meghosszabbítására vonatkozó státusinformáció;
   b) a 22c. cikk (3) bekezdésének c), d) és e) pontjában említett adatok;
   c) adott esetben a 22e. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontjában említett adatok;
   d) adott esetben a 22f. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontjában említett adatok;
   e) a 22c. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett fényképek arcképmások. [Mód. 207]

22i. cikk

Az adatokhoz való hozzáférés a nemzetközi védelem iránti kérelem elbírálásáért való felelősség megállapításához

(1)  A 604/2013/EU rendelet 12. cikkével összhangban, kizárólag a nemzetközi védelem iránti kérelem elbírálásáért felelős tagállam meghatározásának céljából az illetékes menekültügyi hatóságok a nemzetközi védelmet kérelmező személy ujjlenyomatával történő kereséshez férnek hozzá.

Amennyiben a nemzetközi védelmet kérelmező személy ujjlenyomata nem használható vagy az ujjnyomattal végzett keresés eredménytelen, a keresést a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély számának segítségével kell lefolytatni a 22c. cikk (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett adatokkal együtt.

(2)  Amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt adatokkal végzett keresés azt mutatja, hogy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy a tartózkodási engedély szerepel a VIS-ben, az illetékes menekültügyi hatóság – kizárólag az (1) bekezdésben említett célokból – az alábbi adatok lekérdezése érdekében betekinthet a kérelemfájlba, valamint a g) pontban felsorolt adatok tekintetében a 22a. cikk (4) bekezdésével összhangban a házastársak és gyermekek kapcsolódó kérelemfájljába (kérelemfájljaiba).

   a) a hatóság, amely kiállította vagy meghosszabbította a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot vagy tartózkodási engedélyt;
   b) a 22c. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett adatok;
   c) a dokumentum típusa;
   d) a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély érvényességi ideje;
   e) a 22c. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett fényképek;
   f) a házastársra és a gyermekekre vonatkozó kapcsolódó kérelemfájl(ok)ban szereplő, a 22c. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett adatok.

(3)  A VIS-be az e cikk (1) és (2) bekezdése szerint történő betekintést kizárólag a 603/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet* 27. cikkében említett, kijelölt nemzeti hatóságok végezhetik.

22j. cikk

Az adatokhoz való hozzáférés a nemzetközi védelem iránti kérelem elbírálásához

(1)  A 603/2013/EU rendelet 27. cikkével összhangban, kizárólag a nemzetközi védelem iránti kérelem elbírálásának céljából, az illetékes menekültügyi hatóságok a nemzetközi védelmet kérelmező személy ujjlenyomata alapján történő keresés céljából rendelkeznek hozzáférési joggal.

Amennyiben a nemzetközi védelmet kérelmező személy ujjlenyomata nem használható vagy az ujjnyomattal való keresés sikertelen, a keresést a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodásra jogosító engedély számának segítségével kell lefolytatni a 22c. cikk (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában vagy a 22d. cikk a), b), c) és f) pontjában említett adatokkal együtt.

(2)  Amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt adatokkal végzett keresés azt mutatja, hogy a VIS tartalmaz a nemzetközi védelmet kérelmező személyre vonatkozó adatot, az illetékes menekültügyi hatóság – kizárólag az (1) bekezdésben említett célokból – betekinthet a kérelmező 22c., 22d., 22e. és 22f. cikkben említett kiállított, elutasított, visszavont vagy meghosszabbított hosszú távú tartózkodásra jogosító vízuma vagy tartózkodási engedélye tekintetében bejegyzett adatokba, valamint a 22a. cikk (3) bekezdése szerint a kapcsolódó kérelemfájl(ok)ban szereplő adatokba.

(3)  A VIS-be az e cikk (1) és (2) bekezdése szerint történő betekintést kizárólag a 603/2013/EU rendelet 27. cikkében említett, kijelölt nemzeti hatóságok végezhetik.

IIIb. FEJEZET

A VIS-hez való bűnüldözési célú hozzáférésre vonatkozó eljárás és feltételek

22k. cikk

A tagállamok kijelölt hatóságai

(1)  A tagállamok kijelölik azokat a hatóságokat, amelyek terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása céljából a 22n. cikkben említett megfelelő és szigorúan meghatározott körülmények között hozzáférhetnek a VIS-ben tárolt adatokhoz. Az említett hatóságoknak kizárólag az eltűnt, valamint a súlyos bűncselekmények áldozatául esett gyermekek védelme céljából szabad betekintenie a 12 év alatti gyermekek adataiba. [Mód. 208]

(2)  Minden tagállam szigorúan korlátozott listát vezet a kijelölt hatóságokról. Minden tagállam értesíti az eu-LISA-t és a Bizottságot a kijelölt hatóságairól, és ezt az értesítést bármikor módosíthatja vagy felválthatja. [Mód. 209]

(3)  Minden tagállam kijelöl egy központi hozzáférési pontot, amely hozzáféréssel rendelkezik a VIS-hez. A központi hozzáférési pontnak ellenőriznie kell, hogy a VIS-hez való hozzáférés kérelmezésére vonatkozó, a 22n. cikkben foglalt feltételek teljesülnek-e.A kijelölt hatóság és a központi hozzáférési pont tartozhat ugyanazon szervezethez – amennyiben ezt a nemzeti jog megengedi –, azonban a központi hozzáférési pontnak az e rendelet szerinti feladatai elvégzése során a kijelölt hatóságoktól teljesen függetlenül kell eljárnia.

A központi hozzáférési pontnak a kijelölt hatóságoktól el kell különülnie, és az általa függetlenül elvégzendő ellenőrzés kimenetelét illetően nem fogadhat el tőlük utasításokat.

A tagállamok egynél több központi hozzáférési pontot is kijelölhetnek, hogy szervezeti és közigazgatási struktúrájukat tükrözzék alkotmányos vagy jogi kötelezettségeik teljesítése során.

(4)  Minden tagállam értesíti az eu-LISA-t és a Bizottságot a központi hozzáférési pontjáról, és ezt az értesítést bármikor módosíthatja vagy felválthatja.

(5)  Nemzeti szinten valamennyi tagállam jegyzékbe veszi a kijelölt hatóságok azon operatív egységeit, amelyek a központi hozzáférési pont(ok)on keresztül kérelmezhetik a VIS-ben tárolt adatokhoz való hozzáférést.

(6)  A VIS-hez való hozzáférés kizárólag a központi hozzáférési pont(ok) kellően felhatalmazott személyzete számára engedélyezhető, a 22m. és a 22n. cikkel összhangban.

22l. cikk

Az Europol

(1)  Az Europol az egyik operatív egységét kijelöli az »Europol kijelölt hatóságaként«, amelyet felhatalmaz arra, hogy a (2) bekezdésben említett, a VIS céljára kijelölt központi hozzáférési ponton keresztül kérelmezze a VIS-hez való hozzáférést a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzésére, felderítésére és nyomozására irányuló tagállami fellépések támogatása és megerősítése érdekében.

(2)  Az Europol kellően felhatalmazott Europol-tisztviselőkből álló speciális egységet jelöl ki központi hozzáférési pontként. A központi hozzáférési pontnak ellenőriznie kell, hogy a VIS-hez való hozzáférés kérelmezésére vonatkozó, a 22p. cikkben foglalt feltételek teljesülnek-e.

A központi hozzáférési pont az e rendelet szerinti feladatai teljesítése során teljesen függetlenül jár el, és az ellenőrzés kimenetelét illetően nem fogad el utasításokat az (1) bekezdésben említett kijelölt Europol-hatóságtól. [Mód. 210]

22m. cikk

A VIS-hez való bűnüldözési célú hozzáférésre vonatkozó eljárás

(1)  A 22k. cikk (5) bekezdésében említett operatív egységek a VIS-ben tárolt adatokhoz való hozzáférés céljából indokolással ellátott elektronikus vagy írásbeli kérelmet nyújtanak be a 22k. cikk (3) bekezdésében említett központi hozzáférési pontokhoz. A hozzáférési kérelem kézhezvételét követően a központi hozzáférési pont(ok) ellenőrzi(k), hogy teljesülnek-e a 22n. cikkben előírt hozzáférési feltételek. Amennyiben a hozzáférési feltételek teljesülnek, a központi hozzáférési pont(ok)nak fel kell dolgoznia (dolgozniuk) a kérelmeket. A VIS-ben tárolt azon adatokat, amelyekbe betekintettek, az adatbiztonságot nem veszélyeztető módon továbbítják a 22k. cikk (5) bekezdésében említett operatív egységeknek.

(2)  Kivételesen sürgős esetben, amikor terrorista bűncselekménnyel vagy egyéb súlyos bűncselekménnyel összefüggésbe hozható, természetes személy életét fenyegető közvetlen veszélyt kell elhárítani, a központi hozzáférési pont(ok)nak azonnal fel kell dolgoznia (dolgozniuk) a kérelmet, és csak utólagosan kell ellenőriznie (ellenőrizniük), hogy teljesült-e a 22n. cikkben foglalt valamennyi feltétel, ideértve a sürgős eset tényleges fennállását is. Az utólagos ellenőrzést a kérelem feldolgozását követően indokolatlan késedelem nélkül, de minden esetben legkésőbb 7 munkanapon belül el kell végezni.

(3)  Amennyiben az utólagos ellenőrzés során megállapítják, hogy a VIS-ben tárolt adatokhoz való hozzáférés indokolatlan volt, minden olyan hatóság, amely hozzáfért ezekhez az adatokhoz, haladéktalanul törli a VIS-ből származó információkat, és értesíti a törlés tényéről a központi hozzáférési pontokat. [Mód. 211]

22n. cikk

A tagállamok kijelölt hatóságainak a VIS-adatokhoz való hozzáférésének feltételei

(1)  Az [interoperabilitásról (határok és vízumok) szóló] 2018/XX rendelet 22. cikkének sérelme nélkül a A kijelölt hatóságok a következő feltételek mindegyikének teljesülése esetén férhetnek hozzá lekérdezés céljából a VIS-hez: [Mód. 212]

   a) a lekérdezés céljából történő hozzáférés terrorista bűncselekmény vagy egyéb súlyos bűncselekmény megelőzése, felderítése vagy nyomozása céljából szükséges és arányos;
   b) a lekérdezés céljából történő hozzáférés egyedi esetben szükséges és arányos;
   c) alapos okkal feltételezhető, hogy a VIS-ben tárolt adatok lekérdezése érdemben hozzájárul a szóban forgó bűncselekmények valamelyikének megelőzéséhez, felderítéséhez vagy kivizsgálásához, különösen, ha fennáll annak a megalapozott gyanúja, hogy a terrorista bűncselekmény vagy egyéb súlyos bűncselekmény gyanúsítottja, elkövetője vagy áldozata e rendelet hatálya alá tartozik;
   (ca) az ujjlenyomatok alapján végzett keresés esetében – amennyiben az ujjlenyomatok összehasonlítása technikailag lehetséges – a 2008/615/IB határozat szerint előzetes keresést indítottak a többi tagállam automatikus ujjlenyomat-azonosító rendszerében, és a keresést vagy teljes egészében elvégezték, vagy az indításától számított 24 órán belül nem végezték el teljes egészében. [Mód. 213]
   d) amennyiben a CIR-ben való lekérdezés elindítására [az interoperabilitásról (határok és vízumok) szóló] 2018/XX rendelet 22. cikke szerint került sor, [az interoperabilitásról (határok és vízumok) szóló 2018/XX rendelet 22. cikkének] rendelet 22. cikkének (5) bekezdése szerint megkapott válaszból kiderül, hogy az adat tárolása a VIS-ben történik. [Mód. 214]

(2)  Az (1) bekezdés d) pontjában említett feltételnek nem kell eleget tenni olyan helyzetekben, amelyekben a VIS-hez mint eszközhöz való hozzáférést terrorista bűncselekmény, illetve egyéb súlyos bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személynek, az ilyen bűncselekmény elkövetőjének, vagy ilyen bűncselekmény feltételezett áldozatának korábbi vízumaira vagy a tagállamok területén való engedélyezett tartózkodásának időszakaira vonatkozó adatok felderítése céljából szükséges.

(3)  A VIS-be való betekintésre kizárólag a kérelemben vagy az egyéni aktában szereplő következő adatok valamelyikével végzett keresés útján kerülhet sor: [Mód. 215]

   a) vezetéknév vagy vezetéknevek (családi név); utónév vagy utónevek (keresztnevek); születési év idő; állampolgárság vagy állampolgárságok és/vagy nem; [Mód. 216]
   b) az úti okmány vagy okmányok típusa és száma, a kiállító ország három betűből álló kódja, az úti okmány érvényességének lejárati ideje;
   c) a vízumbélyeg-száma, illetve a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély száma, valamint adott esetben a vízum, a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy a tartózkodási okmány érvényességének lejárati ideje;
   d) ujjlenyomatok, ideértve a látens ujjlenyomatokat is;
   e) arcképmás.

(3a)  A Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az arcképmások személyazonosság megállapítása céljából történő felhasználásához szükséges technológia megvalósíthatóságáról, rendelkezésre állásáról, készenlétéről és megbízhatóságáról. [Mód. 217]

(3b)  A (3) bekezdés e) pontjában említett arcképmás nem lehet az egyedüli keresési kritérium. [Mód. 218]

(4)  Eredményes keresés esetén a VIS-ben végzett lekérdezés nyomán az e bekezdésben cikk (3) bekezdésében felsorolt összes adat, valamint a kérelemben vagy az egyéni aktában rögzített bármely más adat is hozzáférhetővé válik, beleértve bármely dokumentum kiállítására, elutasítására, törlésére, visszavonására vagy meghosszabbítására vonatkozó adatokat. A 9. cikk 4. pontjának l) alpontjában említett, kérelemfájlban rögzített adatokhoz való hozzáférés kizárólag akkor adható meg, ha az adatba való betekintés indokolt, azt kifejezett kérelemben kérték és az független ellenőrzéssel jóváhagyásra került. [Mód. 219]

22o. cikk

A VIS-hez való hozzáférés a meghatározott különös helyzetben lévő személyek személyazonosságának megállapítása érdekében

A 22n. cikk (1) bekezdésétől eltérve, a kijelölt hatóságoknak nem kell az abban a bekezdésben szereplő feltételeket teljesíteniük ahhoz, hogy hozzáférhessenek a VIS-hez az olyan személyek, különösen gyermekek személyazonosságának megállapítása céljából, akik eltűntek, akiket elraboltak, vagy akiket emberkereskedelem áldozataként azonosítottak, illetve az olyan személyek tekintetében, akikre vonatkozóan akik kapcsán alapos okkal feltételezhető,okok állnak fenn a tekintetben, hogy a VIS adatok megismerése elősegíti a személyazonosságuk megállapítását és/vagy hozzájárul az emberkereskedelem konkrét eseteire vonatkozó nyomozáshoz. Ilyen esetekben a kijelölt hatóságok e személyek ujjlenyomatai segítségével végezhetnek kereséseket a VIS-ben. [Mód. 220]

Amennyiben az adott személy ujjlenyomata nem használható fel vagy az ujjnyomattal végzett keresés eredménytelen, a keresést a 9. cikk (4) bekezdésének a) és b) pontjában vagy a 22c. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett adatok alapján végzik el. [Mód. 221]

Találat esetén a VIS hozzáférést biztosít valamennyi, a 9. cikkben , a 22c. cikkben vagy a 22d. cikkben felsorolt adathoz, valamint a 8. cikk (3) és (4) bekezdésében, vagy a 22a. cikk (3) bekezdésében említett adatokhoz. [Mód. 222]

22p. cikk

Az Europol VIS-adatokhoz való hozzáférésére vonatkozó eljárás és feltételek

(1)  Az Europol az VIS-hez lekérdezés céljából a következő feltételek mindegyikének teljesülése esetén férhet hozzá:

   a) a lekérdezés az Europol hatáskörébe tartozó terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzésére, felderítésére vagy nyomozására irányuló tagállami fellépések támogatása és megerősítése érdekében szükséges és arányos;
   b) a lekérdezés egyedi esetben szükséges és arányos;
   c) alapos okkal feltételezhető, hogy a VIS-ben tárolt adatok lekérdezése érdemben hozzájárul a szóban forgó bűncselekmények valamelyikének megelőzéséhez, felderítéséhez vagy kivizsgálásához, különösen, ha fennáll annak a megalapozott gyanúja, hogy a terrorista bűncselekmény vagy egyéb súlyos bűncselekmény gyanúsítottja, elkövetője vagy áldozata e rendelet hatálya alá tartozik;
   d) amennyiben a CIR-ben való lekérdezés elindítására [az interoperabilitásról (határok és vízumok) szóló] 2018/XX rendelet 22. cikke szerint került sor, az említett rendelet 22. cikkének (3) bekezdése szerint megkapott válaszból kiderül, hogy az adat tárolása a VIS-ben történik.

(2)  A 22n. cikk (2), (3) és (4) bekezdésében foglalt feltételeket értelemszerűen alkalmazni kell.

(3)  Az Europol kijelölt hatósága a VIS-ben tárolt valamennyi adat vagy egy konkrét adathalmaz lekérdezése céljából indokolással ellátott elektronikus kérelmet nyújt be az Europol 22k. cikk (3) 22l. cikk (2) bekezdésében említett központi hozzáférési pontjához. A hozzáférési kérelem kézhezvételét követően az Europol központi hozzáférési pontja ellenőrzi, hogy teljesülnek-e az (1) és (2) bekezdésben előírt hozzáférési feltételek. Amennyiben valamennyi feltétel teljesül, a központi hozzáférési pont(ok) kellően felhatalmazott személyzete feldolgozza a kérelmet. Azokat a VIS-adatokat, amelyekbe betekintettek, az adatbiztonságot nem veszélyeztető módon továbbítják a 22l. cikk (1) bekezdésében említett operatív egységeknek. [Mód. 223]

(4)  A VIS-ben tárolt adatok lekérdezése során az Europol által megszerzett információk feldolgozásához a származási tagállam engedélyére van szükség. Az ilyen engedélyt az adott tagállam Europol nemzeti egységén keresztül kell beszerezni.

22q. cikk

Naplózás és dokumentáció

(1)  Minden tagállam és az Europol biztosítja, hogy a IIIc. IIIb fejezettel összhangban a VIS adataihoz való hozzáférés iránti kérelmekből származó összes adatkezelési műveletet naplózzák nyilvántartásba vegyék vagy dokumentálják a kérelem elfogadhatóságának ellenőrzése, az adatkezelés jogszerűségének, az adatok sértetlenségének és biztonságának, valamint az alapvető jogokra gyakorolt esetleges hatásainak nyomon követése, valamint önellenőrzés céljaiból.

A nyilvántartásokat vagy dokumentációkat megfelelő intézkedésekkel kell védeni a jogosulatlan hozzáféréstől, és azokat a létrehozataluk után két évvel törölni kell, kivéve, ha egy már megkezdett ellenőrzési eljáráshoz szükség van rájuk. [Mód. 224]

(2)  A napló vagy dokumentáció minden esetben tartalmazza:

   a) az VIS adataihoz való hozzáférés iránti kérelem pontos célját – beleértve a vonatkozó terrorista bűncselekményt vagy egyéb súlyos bűncselekményt –, az Europol tekintetében pedig a hozzáférési kérelem pontos célját;
   b) a nemzeti ügyiratszámot;
   c) a központi hozzáférési pont által az VIS központi rendszerébe továbbított hozzáférési kérelem dátumát és pontos időpontját;
   d) a hatóság megnevezését, amely a hozzáférést lekérdezés céljából kérte;
   e) adott esetben az utólagos ellenőrzés kapcsán hozott határozatot;
   f) a lekérdezéshez használt adatokat;
   g) a nemzeti szabályoknak vagy az (EU) 2016/794 rendeletnek vagy – adott esetben – az (EU) 2018/1725 rendeletnek megfelelően a keresést végrehajtó tisztviselő, valamint a keresést elrendelő tisztviselő egyedi felhasználó-azonosítóját. [Mód. 225]

(3)  A napló és a dokumentáció csak az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzésére, az alapvető jogokra gyakorolt hatás nyomon követésére,valamint az adatok sértetlenségének és biztonságának nyomon követésére biztosítására használható. Az e rendelet 50. cikkében említett nyomon követés és értékelés céljából kizárólag olyan naplók használhatók fel, amelyek személyes adatokat nem tartalmaznak. Az (EU) 2016/680 irányelv 41. cikkének (1) bekezdésével összhangban létrehozott, a kérelem elfogadhatóságának ellenőrzéséért, valamint az adatkezelés jogszerűségének és az adatok sértetlenségének és biztonságának nyomon követéséért felelős felügyeleti hatóság számára feladatai ellátása céljából, saját kérésére ezekhez a naplókhoz hozzáférést kell biztosítani. [Mód. 226]

22r. cikk

A VIS-adatokhoz való hozzáférés feltételei azon tagállam kijelölt hatóságai számára, amelynek vonatkozásában e rendeletet még nem alkalmazzák

(1)  Azon tagállam kijelölt hatóságai, amelynek vonatkozásában e rendeletet még nem alkalmazzák, betekintés céljából az alábbi feltételek mellett férhetnek hozzá a VIS-hez:

   a) a hozzáférés a hatáskörükön belül történik;
   b) a 22n. cikk (1) bekezdésében említett feltételeket kell alkalmazni a hozzáférésre;
   c) a hozzáférést egy olyan tagállam kijelölt hatóságához benyújtott, megfelelő indokolással ellátott, írásos vagy elektronikus úton továbbított kérelemnek kell megelőznie, amelyre e rendelet alkalmazandó; ezután az adott hatóság a nemzeti központi hozzáférési pont(ok)tól kérelmezi a VIS-be való betekintést.

(2)  Az a tagállam, amelynek vonatkozásában e rendeletet még nem alkalmazzák, megfelelő indokolással ellátott, írásos vagy elektronikus úton továbbított kérelem alapján, a 22n. cikk (1) bekezdésében megállapított feltételek teljesülése esetén rendelkezésre bocsátja a vízuminformációit azon tagállamok részére, amelyekre e rendelet alkalmazandó.

_____________

* Az Európai Parlament és a Tanács 603/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség létrehozásáról szóló 1077/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 180., 2013.6.29., 1. o.).”

22ra. cikk

Azon személyes adatok védelme, amelyekhez a IIIb. fejezettel összhangban fértek hozzá

(1)   Minden tagállam biztosítja, hogy az (EU) 2016/680 irányelv alapján elfogadott nemzeti jogszabályok, rendeletek és közigazgatási rendelkezések alkalmazása kiterjedjen nemzeti hatóságaik VIS-hez való, e fejezet szerinti hozzáférésére is, az olyan személyek jogaival összefüggésben is, akiknek az adataihoz ilyen módon fértek hozzá.

(2)   Az (EU) 2016/680 irányelv 41. cikkének (1) bekezdésében említett felügyeleti hatóság nyomon követi a személyes adatokhoz való, az e fejezettel összhangban történő, tagállamok általi hozzáférés jogszerűségét, ideértve a VIS-be és a VIS-ből való adattovábbítást is. E rendelet 41. cikkének (3) és (4) bekezdése ennek megfelelően alkalmazandó.

(3)   Az Europol a személyes adatoknak az e rendelet alapján végzett kezelését az (EU) 2016/794 rendeletnek megfelelően, az európai adatvédelmi biztos felügyelete mellett végzi.

(4)   Azon személyes adatok, amelyekhez a VIS-ben e fejezettel összhangban fértek hozzá, kizárólag olyan konkrét eset megelőzése, felderítése vagy nyomozása céljából kezelhetők, amelyek tekintetében valamely tagállam vagy az Europol az adatokat kikérte.

(5)   Az eu-LISA, a kijelölt hatóságok, a központi hozzáférési pontok és az Europol a 22q. cikkben említettek szerint naplót vezetnek a keresésekről, abból a célból, hogy az (EU) 2016/680 irányelv 41. cikkének (1) bekezdésében említett felügyeleti hatóság és az európai adatvédelmi biztos számára lehetővé tegyék annak nyomon követését, hogy az adatkezelés az uniós és a nemzeti adatvédelmi szabályoknak megfelelően történt-e. Az e célból tárolt adatok kivételével a személyes adatokat és a keresésre vonatkozó bejegyzést 30 nap elteltével valamennyi nemzeti aktából és Europol-aktából törölni kell, kivéve, ha az adatokra és a nyilvántartásra azon konkrét, folyamatban lévő bűnügyi nyomozás kapcsán van szükség, amelynek céljából egy tagállam vagy az Europol a hozzáférést kérelmezte. [Mód. 227]

"

2. cikk

A 2004/512/EK határozat módosítása hatályon kívül helyezése [Mód. 228]

A 2004/512/EK határozat 1. cikkének 2. bekezdése helyébe a következő szöveg lép: A 2004/512/EK határozat hatályát veszti. Az erre a határozatra történő hivatkozásokat a 767/2008/EK rendeletre történő hivatkozásnak kell tekinteni, és a 2. mellékletben szereplő megfelelési táblázat szerint kell értelmezni."

„2. A Vízuminformációs Rendszer egy centralizált architektúrán alapul, és a következőkből áll:

   a) [az interoperabilitásról szóló 2018/XX rendelet 17. cikke (2) bekezdésének a) pontjában] említett közös személyazonosítóadat-tár;
   b) egy központi információs rendszer (a továbbiakban: központi vízuminformációs rendszer – VIS);
   c) a tagállamok megfelelő illetékes központi nemzeti hatóságaival kapcsolatot biztosító tagállami interfészek (a továbbiakban: nemzeti interfész – NI-VIS), vagy minden tagállam saját nemzeti egységes interfésze, amely közös műszaki előírásokon alapul és valamennyi tagállamban azonos, továbbá lehetővé teszi a központi rendszernek a tagállamok nemzeti infrastruktúráival való összekapcsolását;
   d) a VIS és a nemzeti interfészek közötti kommunikációs infrastruktúra;
   e) a VIS és az EES központi rendszere közötti biztonságos kommunikációs csatorna;
   f) a VIS központi rendszere és [az interoperabilitásról szóló 2017/XX rendelet 6. cikke] által létrehozott európai keresőportál központi infrastruktúrái, [az interoperabilitásról szóló 2017/XX rendelet 12. cikke] által létrehozott közös biometrikus megfeleltetési szolgáltatás, [az interoperabilitásról szóló 2017/XX rendelet 17. cikke] által létrehozott közös személyazonosítóadat-tár, valamint [az interoperabilitásról szóló 2017/XX rendelet 25. cikke] által létrehozott, többszörös személyazonosságot felismerő rendszer (MID);
   g) a központi vízumhatóságok közötti, a kérelmekkel kapcsolatos konzultációra és az információcserére szolgáló mechanizmus (»VISMail«);
   h) egy fuvarozói portál);
   i) egy biztonságos webes szolgáltatás, amely lehetővé teszi a VIS és a fuvarozói portál, valamint a nemzetközi rendszerek (Interpol-rendszerek/adatbázisok) közötti kommunikációt;
   j) a jelentésekre és statisztikákra vonatkozó adattár.

A központi rendszer, a nemzeti egységes interfészek, a webes szolgáltatás, a fuvarozói portál, és a VIS kommunikációs infrastruktúrája – amennyire csak technikailag lehetséges – megosztottan használják és újrahasznosítják a határregisztrációs rendszer központi rendszerének, a határregisztrációs rendszer nemzeti egységes interfészeinek, az ETIAS fuvarozói portáljának, a határregisztrációs rendszer webes szolgáltatásának, valamint a határregisztrációs rendszer kommunikációs infrastruktúrájának hardver és szoftver elemeit).”. [Mód. 229]

"

3. cikk

A 810/2009/EK rendelet módosítása

A 810/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.  a 10. cikk (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„c) az 1683/95/EK rendeletben meghatározott előírásoknak megfelelő vagy az első kérelem benyújtásakor és azt követően 59 havonta lehetővé teszi az e rendelet 13. cikkében meghatározott előírásoknak megfelelő arcképmás elkészítésétfényképet nyújt be;. [Mód. 230]

"

2.  a 13. cikk a következőképpen módosul:

a)  a (2) bekezdés első francia bekezdése helyébe a következő szöveg lép:."

„– helyben készített és a kérelem benyújtásakor helyben készített arcképmásdigitálisan begyűjtött fénykép;” [Mód. 231]

"

b)  a (3) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„Amennyiben a kérelmezőtől egy korábbi kérelem kapcsán vett ujjlenyomatok és megfelelő minőségű helyben készített fénykép első alkalommal az új kérelem időpontjánál kevesebb mint 59 hónappal korábban kerültek be a VIS-be, ezen [adatokat] ezeket át lehet kell másolni a későbbi kérelembe.”; [Mód. 232]

"

c)  a (7) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„a) a 6 év alatti gyermekek és a 70 év feletti személyek; [Mód. 253]

"

d)  a (8) bekezdést el kell hagyni;

3.  a 21. cikk a következőképpen módosul:

a)  a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) Valamennyi kérelem esetében keresést kell végrehajtani a VIS-ben a 767/2008/EK rendelet 8. cikkének (2) bekezdésével, 15. cikkével és 9a. cikkével összhangban. A téves elutasítások és azonosítások elkerülése érdekében a tagállamok biztosítják az e cikkekben szereplő összes keresési kritérium teljes körű alkalmazását.”;

"

b)  a cikk a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:"

„(3a) A (3) bekezdésben említett beutazási feltételek értékelése céljából a konzulátusnak figyelembe kell vennie a 767/2008/EK rendelet 9c. cikke szerinti, következő adatbázisokban végzett ellenőrzések eredményét:

   a) a SIS és az SLTD annak ellenőrzése céljából, hogy a kérelemben használt úti okmány megegyezik-e egy bejelentett elvesztett, ellopott vagy érvénytelenített úti okmánnyal, illetve hogy a kérelemben használt úti okmány megegyezik-e az Interpol TDAWN rendszerében található fájlban rögzített úti okmánnyal; [Mód. 233]
   b) az ETIAS központi rendszer annak ellenőrzése céljából, hogy a kérelem megegyezik-e egy elutasított, visszavont vagy törölt utazási engedélyre irányuló kérelemmel;
   c) a VIS annak ellenőrzése céljából, hogy a kérelemben szereplő, az úti okmányokra vonatkozó adatok megegyeznek-e egy más személyazonosságra vonatkozó adatokat tartalmazó vízum iránti kérelemmel, illetve hogy a kérelmező rövid távú tartózkodásra jogosító vízum elutasítására, visszavonására vagy törlésére irányuló határozat hatálya alatt áll-e;
   d) az EES annak ellenőrzése céljából, hogy a kérelmezőt jelenleg túltartózkodó személyként tartják-e nyilván, őt a múltban túltartózkodó személyként tartották-e nyilván vagy a kérelmezőtől korábban megtagadták-e a beutazást;
   e) az Eurodac annak ellenőrzése céljából, hogy a kérelmező nemzetközi védelem iránti kérelmét visszavonták vagy elutasították-e;
   f) az Europol-adatok annak ellenőrzése céljából, hogy a kérelemben benyújtott adatok megegyeznek-e az adatbázisában található adatokkal;
   g) az ECRIS-TCN rendszer annak ellenőrzése céljából, hogy a kérelmező megegyezik-e egy olyan személlyel, akinek az adatait a terrorista bűncselekményekre vagy más súlyos bűncselekményekre vonatkozó adatbázisban tárolják; [Mód. 234]
   h) a SIS annak ellenőrzése céljából, hogy a kérelmező tekintetében kibocsátásra került-e egy európai elfogatóparancs alapján átadás céljából letartóztatandó személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés, illetve kiadatás céljából letartóztatandó személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés.

A konzulátus számára hozzáférést kell biztosítani a kérelemfájlhoz, és az ahhoz kapcsolt egy vagy több kérelemfájlhoz (ha van ilyen), valamint a 767/2008/EK rendelet 9c. cikke szerint lefolytatott ellenőrzések összes eredményéhez.

(3b)  A vízumhatóságnak igénybe kell vennie a többszörös személyazonosságot felismerő rendszert [az interoperabilitásról (határok és vízumok) szóló] 2018/XX rendelet 4. cikkének 37. bekezdésében említett közös személyazonosítóadat-tárral együtt, a SIS-t, vagy mindkettőt annak érdekében, hogy megvizsgálja a kapcsolt személyazonosságok közötti különbségeket, és a kapcsolat státuszára és jellegére, valamint az érintett személy számára a vízum kiállítására vagy elutasítására vonatkozó határozat meghozatalához szükséges további ellenőrzéseket kell lefolytatnia.

[Az interoperabilitásról (határok és vízumok) szóló] 2018/XX rendelet 59. cikkének (1) bekezdésével összhangban ezt a bekezdést csak a többszörös személyazonosságot felismerő rendszer működésének megkezdése után kell alkalmazni.”;

"

c)  a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(4) A konzulátus az EES-ből kinyert információk segítségével meggyőződik arról, hogy a kérelmező nem fog tovább tartózkodni a tagállamok területén a tervezettnél vagy az engedélyezett maximális időtartamnál, függetlenül a más tagállam által kiadott, hosszú távú tartózkodásra jogosító nemzeti vízummal vagy tartózkodási engedéllyel engedélyezett lehetséges tartózkodásoktól.”;

"

4.  a szöveg a következő 21a. cikkel egészül ki:"

„21a. cikk

Egyedi kockázati mutatók

(-1)  Az egyedi kockázati mutató olyan algoritmus, amely lehetővé teszi az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 4. pontjában meghatározott profilalkotást a valamely kérelemben rögzített adatok és a biztonsági, illegális bevándorlással kapcsolatos vagy magas járványügyi kockázatokra utaló egyedi kockázati mutatók összehasonlításával. Az egyedi kockázati mutatókat nyilvántartásba kell venni a VIS-ben. [Mód. 235]

(1)  A Bizottság az 51a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a biztonsági, illegális bevándorlási és magas járványügyi kockázatok értékelésére az alábbiak alapján kerül sor: [Mód. 236]

   a) a határregisztrációs rendszer által előállított statisztikák, melyek a vízummal rendelkező utazók egy meghatározott csoportja esetében az engedélyezett tartózkodási időt túllépő személyek és az elutasított beléptetések rendellenes arányát jelzik;
   b) a VIS által a 45a. cikkel összhangban előállított statisztikák, melyek az utazók egy meghatározott csoportjához egy adott kérelmezőhöz fűződő irreguláris migrációval kapcsolatos vagy biztonsági vagy közegészségügyi kockázat miatt elutasított vízumkérelmek rendellenes arányát jelzik; [Mód. 237]
   c) a VIS által a 45a. cikkel összhangban előállított statisztikák és a határregisztrációs rendszer által előállított statisztikák, melyek összefüggést mutatnak az ETIAS kérelmi formanyomtatványon keresztül gyűjtött információk, valamint az engedélyezett tartózkodási idő túllépése vagy a beléptetések elutasítása között;
   d) a tagállamok által nyújtott, ténybeli és bizonyítékokon alapuló, az egyedi biztonsági kockázati mutatókra vagy a tagállam által azonosított veszélyekre vonatkozó információk;
   e) a tagállamok által nyújtott, ténybeli és bizonyítékokon alapuló, az adott tagállam tekintetében az utazók egy meghatározott csoportja esetében az engedélyezett tartózkodási időt túllépő személyek és az elutasított beléptetések rendellenes arányára vonatkozó információk;
   f) a tagállamok által nyújtott, meghatározott magas járványügyi kockázatokra vonatkozó információk, valamint epidemiológiai adatgyűjtésből származó információk, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) által végzett kockázatelemzések és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által jelentett járványkitörések.

(2)  A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján meghatározza az (1) bekezdésben említett kockázatokat. Az ilyen végrehajtási jogi aktust az 52. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. [Mód. 238]

(3)  A (2) bekezdéssel Az ezzel a rendelettel és az (1) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktussal összhangban meghatározott kockázatok alapján egyedi kockázati mutatókat kell létrehozni, amelyek a következő vagy következők valamelyikét magába foglaló adatkombinációból állnak: [Mód. 239]

   a) korosztály, nem, állampolgárság;
   b) lakóhely szerinti ország és város;
   c) úti cél szerinti tagállam(ok);
   d) az első beutazás tagállama;
   e) az utazás célja;
   f) jelenlegi foglalkozás.

(4)  Az egyedi kockázati mutatók célzottak és arányosak kell, hogy legyenek. Azok semmilyen körülmények között nem alapulhatnak kizárólag a személy nemén vagy életkorán. Azok emellett semmilyen körülmények között nem alapulhatnak a személy faján, bőrszínén, etnikai vagy társadalmi származásán, genetikai tulajdonságain, nyelvén, politikai vagy egyéb nézetein, vallásán vagy filozófiai meggyőződésén, szakszervezeti tagságán, nemzeti kisebbséghez való tartozásán, tulajdonán, születésén, fogyatékosságán vagy szexuális irányultságán.

(5)  A Bizottság végrehajtási jogi aktus elfogadásával határozza meg az egyedi kockázati mutatókat. Az ilyen végrehajtási jogi aktust az 52. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(6)  Az egyedi kockázati mutatókat a vízumhatóságok annak értékelése során alkalmazzák, hogy a kérelmező jelent-e a 21. cikk (1) bekezdése értelmében illegális bevándorlással vagybevándorlási kockázatot, a tagállamok biztonságával kapcsolatos kockázatot vagy magas járványügyi kockázatot. [Mód. 240]

(7)  A Bizottság és az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége rendszeresen felülvizsgálja az egyedi kockázatokat és az egyedi kockázati mutatókat.” [Mód. 241]

"

4a.  A 39. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„39. cikk

A személyzet magatartása és az alapvető jogok tiszteletben tartása

(1)  A tagállamok konzulátusai biztosítják, hogy a kérelmezők udvarias bánásmódban részesüljenek. Feladatai ellátása során a konzulátusi személyzet teljes mértékben tiszteletben tartja az emberi méltóságot.

(2)  Feladatai ellátása során a konzulátusi személyzet teljes mértékben tiszteletben tartja az alapvető jogokat, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket. Valamennyi intézkedés arányos az ilyen intézkedések által elérni kívánt célkitűzésekkel.

(3)  Feladatai ellátása során a konzulátusi személyzet senkivel szemben nem alkalmazhat semmilyen megkülönböztetést, például neme, faji vagy etnikai származása, bőrszíne, társadalmi származása, genetikai tulajdonságai, nyelve, politikai vagy más véleménye, nemzeti kisebbséghez való tartozása, tulajdona, születése, vallása vagy meggyőződése, fogyatékossága, kora vagy szexuális irányultsága alapján. A gyermek mindenek felett álló érdekeire kiemelt figyelmet kell fordítani.” [Mód. 242]

"

4b.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:"

„39a. cikk

Alapvető jogok

E rendelet alkalmazásakor a tagállamok a vonatkozó uniós jog, többek között az Európai Unió Alapjogi Chartája, a vonatkozó nemzetközi jog, többek között a menekültek helyzetéről szóló, 1951. július 28-án Genfben megkötött egyezmény, a nemzetközi védelem biztosításával kapcsolatos kötelezettségek, különösen a visszaküldés tilalmának elve, valamint az alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartásával járnak el. Az uniós jog általános elveivel összhangban az e rendelet alapján meghozott határozatokat eseti alapon kell meghozni. A gyermek mindenek felett álló érdekeire kiemelt figyelmet kell fordítani.” [Mód. 243]

"

5.  a 46. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„46. cikk

Statisztikák készítése

A Bizottság legkésőbb minden év március 1-jéig közzéteszi a vízumokra vonatkozó következő statisztikákat konzulátusonként és olyan határátkelőhelyenként, ahol az egyes tagállamok vízumkérelmeket dolgoznak fel:

   a) igényelt, kiállított és elutasított repülőtéri tranzitvízumok száma;
   b) igényelt, kiállított (érvényességi idő hossza szerinti bontásban: 1, 2, 3, 4 és 5 év) és elutasított egységes, egyszeri beutazásra vagy többszöri beutazásra jogosító vízumok száma;
   c) kiállított korlátozott területi érvényességű vízumok száma.

E statisztikákat a 767/2008/EK rendelet 17. cikkével összhangban a VIS-adatok központi adattára által generált jelentések alapján kell elkészíteni.”

"

5a.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:"

„51a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)   A Bizottságnak a 21a. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása öt éves időtartamra szól [e rendelet hatálybalépésének napja] kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 21a. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásáról haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)   A 21a. cikk alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az aktusról szóló értesítést követő két hónapos időtartamon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel ellene kifogást, vagy ha az említett időtartam leteltét megelőzően az Európai Parlament és a Tanács egyaránt tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.” [Mód. 244]

"

6.  az 57. cikk (3) és (4) bekezdését el kell hagyni.

4. cikk

Az (EU) 2017/2226 rendelet módosítása

Az (EU) 2017/2226 rendelet a következőképpen módosul:

1.  a 9. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:"

„Az EES látja el az említett lista központi igazgatására vonatkozó funkciót. Az e funkció ellátására vonatkozó részletes szabályokat végrehajtási jogi aktusok állapítják meg. E végrehajtási jogi aktusokat az e rendelet 68. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”

"

2.  a 13. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) A Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 26. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti kötelezettségeik teljesítése céljából a fuvarozóknak igénybe kell venniük a webes szolgáltatást annak ellenőrzésére, hogy a rövid távú tartózkodásra jogosító vízum érvényes-e, ideértve azt is, ha a megengedett beutazások száma már felhasználásra került, vagy ha a jogosult elérte az engedélyezett tartózkodás maximális időtartamát, vagy – adott esetben – ha a vízum az utazás célországának kikötőjére érvényes. A fuvarozóknak meg kell adniuk az e rendelet 16. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában felsorolt adatokat. A webes szolgáltatás ennek alapján OK/NOT OK válaszüzenetet küld a fuvarozóknak. A fuvarozók az elküldött információt és a kapott választ az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően tárolhatják. A fuvarozók hitelesítési rendszert hoznak létre annak biztosítására, hogy a webes szolgáltatáshoz csak az erre felhatalmazott személyzet férhessen hozzá. Az OK/NOT OK válaszüzenet nem tekinthető a belépés (EU) 2016/399 rendelet szerinti engedélyezésére vagy megtagadására vonatkozó döntésnek. Amennyiben egy VIS-ben elvégzett lekérdezés miatt nem engedik beszállni az utasokat, a fuvarozónak tájékoztatnia kell őket erről, és rendelkezésükre kell bocsátania a VIS-ben tárolt adatokhoz való hozzáféréshez, valamint az ilyen adatok helyesbítéséhez és törléséhez való jogaik gyakorlásához szükséges eszközöket.” [Mód. 245]

"

2a.  A 14. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) Amennyiben egy vízumbirtokos belépési, illetve kilépési adatrekordjába adatokat kell bevinni vagy az abban szereplő adatokat frissíteni kell, a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok – e rendelet 8. cikkével és a 767/2008/EK rendelet 18a. cikkével összhangban – közvetlenül a VIS-ből kérhetik le és az EES-be importálhatják az e rendelet 16. cikke (1) bekezdésének d) pontja és 16. cikke (2) bekezdésének c–f) pontjában meghatározott adatokat.” [Mód. 246]

"

2b.  Az 15. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Amennyiben egyéni aktát kell létrehozni vagy frissíteni kell a 17. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett arcképmást, az arcképmást helyben kell rögzíteni.” [Mód. 247]

"

b)  a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(1a) A 16. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett arcképmás lekérhető a VIS-ből, és az EES-be importálható.” [Mód. 248]

"

c)  az (5) bekezdést el kell hagyni. [Mód. 249]

3.  a 35. cikk (4) bekezdésében az „ a VIS infrastruktúráján keresztül” kifejezést el kell hagyni.

5. cikk

Az (EU) 2016/399 rendelet módosítása

Az (EU) 2016/399 rendelet a következőképpen módosul:

1.  a 8. cikk (3) bekezdése a következő ba) ponttal egészül ki:"

„ba) amennyiben a harmadik országbeli állampolgár hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik, a beutazáskor végzett alapos ellenőrzéseknek magukban kell foglalniuk a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély birtokosa személyazonosságának és a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély eredetiségének a 767/2008/EK rendelet 22g. cikke szerinti, vízuminformációs rendszerben történő vizsgálatát;

amennyiben a dokumentum birtokosának vagy a dokumentumnak az említett rendelet 22g. cikke szerinti ellenőrzése eredménytelen, vagy kétség merül fel a dokumentum birtokosának személyazonosságát, a dokumentum és/vagy az úti okmány hitelességét illetően, az említett illetékes hatóságok kellően felhatalmazott személyi állománya elvégzi a dokumentum chipjének ellenőrzését.”;

"

2.  a 8. cikk (3) bekezdésének c)–f) pontját el kell hagyni.

7. cikk

Az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról (határok és vízumügy) szóló (EU) XXX rendelet [interoperabilitási rendelet] módosítása

Az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról (határok és vízumügy) szóló (EU) XXX rendelet [interoperabilitási rendelet] a következőképpen módosul:

1.  a 13. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„b) a 767/2008/EK rendelet 9. cikkének (6) bekezdésében, 22c. cikke (2) bekezdésének f) és g) pontjában, valamint 22d. cikkének f) és g) pontjában szereplő adatok;”;

"

2.  a 18. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„b) a 767/2008/EK rendelet 9. cikke (4) bekezdésének a), b) és c)–cc) pontjában, 9. cikkének (5) és (6) bekezdésében, 22c. cikke (2) bekezdésének a)–cc), f) és g) pontjában, valamint 22d. cikkének a), b), c), f) és g) pontjában szereplő adatok;” [Mód. 250]

"

3.  a 26. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„(b) a 767/2008/EK rendelet 6. cikkének (1) és (2) bekezdésében szereplő illetékes hatóságok, amikor a 767/2008/EK rendelet 8. vagy 22a. cikkével összhangban a VIS-ben létrehozzák vagy frissítik a kérelemfájlt vagy az egyéni aktát;”;

"

4.  a 27. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„b) a 767/2008/EK rendelet 8. vagy 22a. cikkének megfelelően a VIS-ben kérelemfájlt vagy egyéni aktát hoznak létre vagy frissítenek;”;

"

b)  a (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„b) vezetéknév (családnév); utónév(nevek) (keresztnév(nevek) születési idő, nem és állampolgárság(ok) a 767/2008/EK rendelet 9. cikke (4) bekezdésének a) pontjában, 22c. cikke (2) bekezdésének a) pontjában és 22d. cikkének a) pontjában foglaltak szerint;”;

"

5.  a 29. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„b) a 767/2008/EK rendelet 6. cikkének (1) és (2) bekezdésében szereplő illetékes hatóságok a kérelemfájlnak vagy egyéni aktának a 767/2008/EK rendelet 8. vagy 22a. cikke szerinti létrehozásakor vagy frissítésekor bekövetkezett találatok vonatkozásában;”.

"

8. cikk

A 2008/633/IB határozat hatályon kívül helyezése

A 2008/633/IB határozat hatályát veszti. A 2008/633/IB határozatra történő hivatkozásokat a 767/2008/EK rendeletre történő hivatkozásnak kell tekinteni, és a 2. mellékletben szereplő megfelelési táblázat szerint kell értelmezni.

9. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet … [a hatálybalépés időpontja után két évvel]-tól/-től kell alkalmazni, kivéve az 1. cikk 6., 7., 26., 27., 33. és 35. pontjában, a 3. cikk 4. pontjában és a 4. cikk 1. pontjában említett végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat, amelyeket e rendelet hatálybalépésének időpontjától kell alkalmazni.

A Bizottság … [e rendelet hatálybalépésétől számított egy év]-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet teljes körű végrehajtása előkészítésének állásáról. Ennek a jelentésnek ezenkívül részletes információkat kell tartalmaznia a felmerült költségekről, valamint minden olyan kockázatról, amely hatással lehet az összköltségre. [Mód. 251]

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

elnök elnök

1. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

2008/633/IB tanácsi határozat

767/2008/EK rendelet

1. cikk

Tárgy és hatály

1. cikk

A rendelet tárgya és hatálya

2. cikk

Fogalommeghatározások

4. cikk

Fogalommeghatározások

3. cikk

Kijelölt hatóságok és központi hozzáférési pontok

22k. cikk

A tagállamok kijelölt hatóságai

22l. cikk

Az Europol

4. cikk

A VIS-hez való hozzáférésre vonatkozó eljárás

22m. cikk

A VIS-hez való bűnüldözési célú hozzáférésre vonatkozó eljárás

5. cikk

A tagállamok kijelölt hatóságainak a VIS-adatokhoz való hozzáférésének feltételei

22n. cikk

A tagállamok kijelölt hatóságainak a VIS-adatokhoz való hozzáférésének feltételei

6. cikk

A VIS-adatokhoz való hozzáférés feltételei azon tagállam kijelölt hatóságai számára, amelynek vonatkozásában a 767/2008/EK rendeletet még nem alkalmazzák

22r. cikk

A VIS-adatokhoz való hozzáférés feltételei azon tagállam kijelölt hatóságai számára, amelynek vonatkozásában e rendeletet még nem alkalmazzák

7. cikk

Az Europol VIS-adatokhoz való hozzáférésének feltételei

22p. cikk

Az Europol VIS-adatokhoz való hozzáférésére vonatkozó eljárás és feltételek

8. cikk

A személyes adatok védelme

VI. fejezet

Az adatvédelemre vonatkozó jogok és azok ellenőrzése

9. cikk

Adatbiztonság

32. cikk

Adatbiztonság

10. cikk

Felelősség

33. cikk

Felelősség

11. cikk

Önellenőrzés

35. cikk

Önellenőrzés

12. cikk

Szankciók

36. cikk

Szankciók

13. cikk

A VIS-adatok nemzeti adatfájlokban való tárolása

30. cikk

A VIS-adatok megőrzése a nemzeti fájlokban

14. cikk

Az adatokhoz való hozzáférés, azok kijavításának és törlésének joga

38. cikk

Hozzáférési, kijavítási és törlési jog

15. cikk

Költségek

Tárgytalan

16. cikk

A nyilvántartások vezetése

22q. cikk

Naplózás és dokumentáció

17. cikk

Figyelemmel kísérés és értékelés

50. cikk

Figyelemmel kísérés és értékelés

(1)HL C […], […], […] o.
(2)HL C […], […], […] o.
(3) Az Európai Parlament 2019. március 13-i álláspontja.
(4)A Tanács 2004/512/EK határozata (2004. június 8.) a Vízuminformációs Rendszer létrehozásáról (VIS) létrehozásáról (HL L 213., 2004.6.15., 5. o.).
(5)Az Európai Parlament és a Tanács 767/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) (HL L 218., 2008.8.13., 60. o.).
(6)Az Európai Parlament és a Tanács 810/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) (HL L 243., 2009.9.15., 1. o.).
(7)A Tanács 2008/633/IB határozata (2008. június 23.) a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről (HL L 218., 2008.8.13., 129. o.).
(8) A Bizottság 2011/636/EU végrehajtási határozata (2011. szeptember 21.) a vízuminformációs rendszer (VIS) működésének az első régióban történő megkezdése tekintetében az időpont meghatározásáról (HL L 249., 2011.9.27., 18. o.).
(9)Az Európai Parlament és a Tanács 604/2013/EU rendelete (2013. június 26.) egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (HL L 180., 2013.6.29., 31. o.).
(10)COM(2016)0205 végleges.
(11) „Integrált határigazgatás (IBM) – A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra, a tartózkodási és kishatárforgalmi engedélyekre vonatkozó dokumentumok egy adattárba történő felvételéről szóló megvalósíthatósági tanulmány” (2017).
(12) „A Vízuminformációs Rendszer (VIS) hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra és a tartózkodási engedélyekre való kiterjesztésének szükségességére és arányosságára vonatkozó jogi elemzés” (2018).
(13)Ütemterv a bel- és igazságügyi területen alkalmazott információcsere és információkezelés javítására, beleértve az interoperabilitást biztosító megoldásokat is (9368/1/16 REV 1).
(14)A Tanács következtetései az információcsere javítását és az uniós információs rendszerek interoperabilitásának biztosítását célzó további lépésekről (10151/17).
(15)„Integrált határigazgatás (IBM) – A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra, a tartózkodási és kishatárforgalmi engedélyekre vonatkozó dokumentumok egy adattárba történő felvételéről szóló megvalósíthatósági tanulmány” (2017).
(16)„A Vízuminformációs Rendszer (VIS) hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra és a tartózkodási engedélyekre való kiterjesztésének szükségességére és arányosságára vonatkozó jogi elemzés” (2018).
(17)COM(2017)0558 végleges, 15. o.
(18)COM(2018)0251 végleges.
(19)Ujjnyomat-felismerés Ujjlenyomat-felismerés gyermekek esetében (2013 – EUR 26193).
(20)„Automatizált ujjlenyomat-felismerés ujjnyomat-felismerés: a gyermekkortól az időskorig” (2018 – JRC).
(21)„A gyermekek ujjlenyomat-vételi korhatára csökkentésének megvalósíthatóságáról és hatásairól, valamint a vízumkérelmező úti okmánya szkennelt másolatának Vízuminformációs Rendszerben (VIS) való tárolásáról” (2018).
(22)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 53. o.).
(23) A Tanács 2008/615/IB határozata (2008. június 23.) a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről (HL L 210., 2008.8.6., 1. o.).
(24)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
(25)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).
(26)Az Európai Parlament és a Tanács 2008/115/EK irányelve (2008. december 16.) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról (HL L 348., 2008.12.24., 98. o.).
(27)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) …/… rendelete a [...] (HL L [...]…,…, [...] o.).
(28)Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK (EU) 2018/1725 rendelete (2000. december 18.) (2018. október 23.) a személyes adatok közösségi uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése szervek által történő feldolgozása tekintetében való az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.295., 2018.11.21., 39.o.).
(29)Az Európai Parlament és a Tanács 1105/2011/EU határozata (2011. október 25.) a külső határok átlépésére jogosító és vízummal ellátható úti okmányok listájáról, valamint az e lista összeállítására irányuló eljárás meghatározásáról (HL L 287., 2011.11.4., 9. o.).
(30)Az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2004.4.30., 77. o.).
(31)A Tanács 2000/365/EK határozata (2000. május 29.) Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 131., 2000.6.1., 43. o.).
(32)A Tanács 2002/192/EK határozata (2002. február 28.) Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 64., 2002.3.7., 20. o.).
(33)HL L 176., 1999.7.10., 36. o.
(34)A Tanács 1999/437/EK határozata (1999. május 17.) az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról (HL L 176., 1999.7.10., 31. o.).
(35)HL L 53., 2008.2.27., 52. o.
(36)A Tanács 2008/146/EK határozata (2008. január 28.) az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő megkötéséről (HL L 53., 2008.2.27., 1. o.).
(37)A Tanács 2008/149/IB határozata (2008. január 28.) az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 53., 2008.2.27., 50. o.).
(38)HL L 160., 2011.6.18., 21. o.
(39)A Tanács 2011/350/EU határozata (2011. március 7.) az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló, különösen a belső határokon történő ellenőrzés megszüntetéséhez és a személyek mozgásához kapcsolódó társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 160., 2011.6.18., 19. o.).
(40)A Tanács 2011/349/EU határozata (2011. március 7.) az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló, különösen a bűnügyi igazságügyi és rendőrségi együttműködéshez kapcsolódó társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 160., 2011.6.18., 1. o.).
(41)A Tanács (EU) 2017/1908 határozata (2017. október 12.) a schengeni vívmányok Vízuminformációs Rendszerre vonatkozó egyes rendelkezéseinek a Bolgár Köztársaságban és Romániában való hatályba léptetéséről (HL L 269., 2017.10.19., 39. o.).


Menekültügyi és Migrációs Alap ***I
PDF 468kWORD 142k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása a Menekültügyi és Migrációs Alap létrehozásáról szóló európai parlamenti és a tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0471 – C8-0271/2018 – 2018/0248(COD))
P8_TA(2019)0175A8-0106/2019

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0471),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 78. cikke (2) bekezdésére, 79. cikke (2) bekezdésére, valamint (4) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0271/2018),

–  tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. és 39. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére, valamint a Fejlesztési Bizottság és a Költségvetési Bizottság véleményére (A8-0106/2019),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra a Menekültügyi, és Migrációs és Integrációs Alap létrehozásáról szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel [Mód. 1]

P8_TC1-COD(2018)0248


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 78. cikke (2) bekezdésére, valamint 79. cikke (2) és (4) bekezdésére, valamint 80. cikkére, [Mód. 2]

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(2),

rendes jogalkotási eljárás keretében(3),

mivel:

(1)  Azon változó migrációs kihívások összefüggésében, amelyek a tagállamok erős befogadási, menekültügyi, integrációs és migrációs rendszerei támogatásának szükségességéből erednek, a tagállamok menekültügyi kritikus helyzetek megelőzése és megfelelő, szolidáris módon történő kezelése integrációs rendszerei, valamint a szabálytalan és nem biztonságos érkezések felváltása a legális és biztonságos útvonalakkal, a hatékony és összehangolt migrációkezelés az Unióban kulcsfontosságú az Európai Unió működéséről szóló szerződés 67. cikk (2) bekezdés szerinti, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozására irányuló uniós célkitűzés megvalósításához. [Mód. 3]

(2)  Az Unió és a tagállamok összehangolt megközelítésének fontosságát a 2015. májusi európai migrációs stratégia tükrözi, amely hangsúlyozta, hogy következetes és világos közös politikára van szükség, amely a szolidaritás és a felelősség tagállamok közötti igazságos megosztása elvének megfelelően – az Európai Unió működéséről szóló szerződés 80.cikke értelmében – a migráció kezelésére és a felelősség igazságos megosztására irányuló európai és nemzeti erőfeszítések hatékony európai és nemzeti szintű összefogására irányul, és amelyet a 2017. szeptemberi félidős felülvizsgálat valamint a 2018. májusi és márciusi eredményjelentés is megerősített. [Mód. 4]

(3)  2017. október 19-i következtetéseiben az Európai Tanács újólag megerősítette, hogy a migrációkezelés terén átfogó, pragmatikus és határozott megközelítést kell követni, amelynek célja a külső határok ellenőrzésének helyreállítása, a szabálytalan érkezések és a tengeren bekövetkező halálesetek számának csökkentése, valamint az összes rendelkezésre álló uniós és tagállami eszköz rugalmas és összehangolt felhasználása. Az Európai Tanács továbbá felkérte a tagállamokat, hogy mind uniós, mind tagállami szinten jelentősen növeljék a visszatérések hatékonyságát, például a hatékony visszafogadási megállapodások és megállapodások révén. Az Európai Tanács továbbá önkéntes áttelepítési programok végrehajtására és kidolgozására szólított fel. [Mód. 5]

(4)  A tagállamok és az uniós intézmények közötti kölcsönös bizalmon, szolidaritáson és felelősségmegosztáson alapuló, a migráció kezelésére vonatkozó átfogó megközelítés biztosítására irányuló erőfeszítések támogatása érdekében a tagállamokat megfelelő pénzügyi forrásokkal kell segíteni a Menekültügyi, és Migrációs és Integrációs Alap (a továbbiakban: az Alap) formájában. [Mód. 6]

(4a)   Az alapnak teljes mértékben tiszteletben kell tartania az emberi jogokat, teljesítenie kell a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendet, az EUMSZ 208. cikkében foglalt fejlesztési politikai koherencia elvét, valamint a migrációval és a menekültüggyel kapcsolatos nemzetközi szintű kötelezettségvállalásokat, nevezetesen a menekültekről szóló globális megállapodást és a biztonságos, rendezett és szabályos migrációra vonatkozó globális megállapodást. [Mód. 7]

(4b)   Az alap fejlesztési szempontú kezelésekor figyelembe kell venni a migráció alapvető okait, mint a konfliktusok, a szegénység, a mezőgazdasági kapacitás hiánya, az oktatás és az egyenlőtlenség. [Mód. 8]

(5)  Az alapot alap által támogatott fellépéseket az Európai Unió alapjogi Chartájában szereplő jogok és alapvető elvek, többek között a személyes adatok védelméhez való jog, valamint az Unió alapvető jogokra irányuló nemzetközi kötelezettségei – köztük a gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (UNCRC), és a menekültek helyzetére vonatkozó, az 1967. január 31-i jegyzőkönyvvel kiegészített, 1951. július 28-i Genfi Egyezmény – maradéktalan tiszteletben tartásával kell végrehajtani. [Mód. 9]

(5a)  Az alap végrehajtása során tiszteletben kell tartani és elő kell mozdítani a nemek közötti egyenlőség és a diszkriminációmentesség elveit, amelyek az Unió alapvető értékei. Az alap nem támogathat olyan tevékenységeket, amelyek hozzájárulnak a szegregáció vagy a társadalmi kirekesztés bármely formájához. [Mód. 10]

(5b)  Az alap végrehajtása során előnyben kell részesíteni azokat a fellépéseket, amelyek a korai azonosítás és a regisztráció révén a kísérő nélküli és elválasztott kiskorúak helyzetét kezelik, valamint a gyermekek érdekében végzett fellépéseket. [Mód. 11]

(6)  Helyénvaló, hogy az alap az alábbi jogelődei által elért eredményekre és eszközölt beruházásokra épüljön: az 573/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal létrehozott Európai Menekültügyi Alap, a 2007/435/EK tanácsi határozat létrehozott, a harmadik országok állampolgárainak beilleszkedését segítő európai alap, az 575/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal a 2007–2013 közötti időszakra létrehozott Európai Visszatérési Alap, valamint az 516/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel a 2014–2020-as időszakra létrehozott Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap. Az alapnak ugyanakkor figyelembe kell vennie az összes vonatkozó új fejleményt.

(7)  Az alapnak támogatnia kell a tagállamok közötti szolidaritást és a migrációs áramlások hatékony kezelését, többek között a menekültügy területén hozott közös intézkedések előmozdítása révén, ideértve a nemzetközi védelemre szoruló személyek tagállamok általi letelepítését, humanitárius befogadását és a nemzetközi védelmet kérelmező személyek tagállamok közötti áthelyezését, a kiszolgáltatott menedékkérők, mint a gyermekek védelmének növelését, az integrációs stratégiák támogatásával és a legális migrációs politika hatékonyabbá tételével kapcsolatos erőfeszítéseit, valamint az Unióba vezető biztonságos és jogszerű útvonalak létrehozását, amelyek segítik az Unió hosszú távú versenyképességének és a szociális modell jövőjének biztosítása érdekében biztosítását, valamint a fenntartható migrációs és visszafogadási politika révén az irreguláris migráció ösztönzőinek csökkentését is. A belső uniós politika eszközeként és az egyetlen uniós szintű menekültügyi és migrációs finanszírozási eszközként az alapnak elsősorban az Unión belüli menekültüggyel és migrációval kapcsolatos fellépéseket kell támogatnia. Meghatározott határokon belül és megfelelő garanciák függvényében azonbancsökkentése érdekében. Az az alapnak támogatnia kell a harmadik országokkal folytatott együttműködés megerősítését a menedékjogot vagy más nemzetközi védelmet kérelmező személyek áramlásának kezelése, a legális migrációra vonatkozó lehetőségek kialakítása, valamint az irreguláris migráció és az embercsempészek és emberkereskedők hálózata elleni küzdelem megerősítése, illetve a harmadik országokba való biztonságos és méltó visszatérések fenntarthatóságának és visszafogadások hatékonyságának az újbóli integráció biztosítása érdekében. [Mód. 12]

(8)  A migrációs válság és az elmúlt években a Földközi-tengeri halálesetek számának növekedése rávilágított arra, hogy szükség van a közös európai menekültügyi rendszer reformjára és méltányosabb és hatékonyabb rendszer létrehozására a tagállamok felelősségének meghatározására annak érdekében, hogy biztosítsák a hatékony menekültügyi eljárásokat a másodlagos migrációs mozgások megelőzése, a nemzetközi védelmet kérelmezők esetében, valamint a tagállamok általi letelepítést és humanitárius befogadást célzó erőfeszítések keretének kialakítására az áttelepítéshez rendelkezésre álló helyek teljes számának növelése egységes és megfelelő befogadási feltételeinek biztosítása, a nemzetközi védelmet biztosító egységes előírások, valamint a nemzetközi védelemben részesülő személyek számára biztosított megfelelő jogok és előnyök biztosítása érdekében. Ugyanakkor a A reformra ugyanakkor azért volt van szükség, hogy biztosítsák a hatékony méltányosabb és jogszerű hatékonyabb rendszert hozzanak létre a tagállamok menekültügyi eljárások bevezetését és hozzáférhetőségét, és garantálják a és nemzetközi védelmet kérelmezők egységes és megfelelő befogadási feltételeit, a nemzetközi védelmet biztosító egységes előírásokat, a nemzetközi védelemben részesülő személyek megfelelő jogait és előnyeit felelősségének meghatározására, valamint a hatékony és eredményes visszatérési eljárásokat az irreguláris migránsok esetében.a tagállamok áttelepítési erőfeszítéseinek uniós keretrendszerére. Ezért helyénvaló az alapnak fokozott támogatást nyújtani a megreformált közös európai menekültügyi rendszer teljes körű és megfelelő végrehajtására irányuló tagállami erőfeszítésekhez. [Mód. 13]

(9)  Az alapnak ki kell egészítenie és meg kell erősítenie az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége (EUAA) Támogatási Hivatal által az (EU) .../... rendelettel létrehozott tevékenységeket. [EUAA rendelet](4) a közös európai menekültügyi rendszer működésének megkönnyítése és javítása, a tagállamok közötti gyakorlati együttműködés és információcsere összehangolása erősítése a menekültügy és erősítése különösen a bevált gyakorlatok terén, az uniós és a nemzetközi jog előmozdítása, hozzájárulás és a menekültügyre vonatkozó uniós jogszabályok egységes végrehajtásához releváns iránymutatások, többek között operatív normák révén operatív normák előmozdítása annak érdekében, hogy magas szintű védelmi normákra alapozva védelmet biztosítson a nemzetközi védelem iránti kérelmek, a befogadási feltételek és a védelmi igények értékelése terén az egész Unióban, lehetővé téve a nemzetközi védelem iránti kérelmek fenntartható és méltányos elosztását, elosztásának lehetővé tétele tegye a nemzetközi védelem iránti kérelmek fenntartható és méltányos elosztását, elősegítse a nemzetközi védelem iránti kérelmek fenntartható és méltányos elosztását, támogassa a nemzetközi védelem iránti kérelmek uniós szintű értékelését, támogassa uniós szintű értékelésében a konvergencia elősegítése, a tagállamok áttelepítési erőfeszítéseit, erőfeszítéseinek támogatása és operatív és technikai segítségnyújtás érdekében segítséget nyújtson a tagállamoknak menekültügyi és befogadási rendszereik kezeléséhez, különösen azokat azoknak, amelyek rendszerei aránytalan nyomásnak vannak kitéve. [Mód. 14]

(9a)  Az alapnak támogatnia kell az Unió és a tagállamok azzal kapcsolatos erőfeszítéseit, hogy a fennálló uniós jog szerinti kötelezettségeikre figyelemmel javítsák a tagállamoknak a menekültügyi politikáik fejlesztésével, nyomon követésével és értékelésével kapcsolatos kapacitását. [Mód. 15]

(10)  Az alapnak támogatnia kell az Unió Uniót és a tagállamokat tagállamok azzal kapcsolatos erőfeszítéseit, hogy a fennálló uniós jog végrehajtásában, biztosítva az alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartását, különös tekintettel szerinti kötelezettségeikre figyelemmel javítsák a tagállamoknak a 2013/33/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(5) (a befogadási feltételekről szóló irányelv), a 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(6) (menekültügyi eljárásokról szóló irányelv), a 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(7) (elismerési irányelv) politikáik fejlesztésével, nyomonkövetésével és a 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(8) (visszatérési irányelv), valamint a 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(9) (dublini rendelet). értékelésével kapcsolatos kapacitását. [Mód. 16]

(11)  A menedékjogot vagy a nemzetközi védelem más formáját kérelmező személyek beáramlása hatékony kezelésének biztosítása érdekében harmadik országokkal folytatott partnerség és együttműködés az uniós menekültügyi politika lényeges összetevője. A nemzetközi védelemre szoruló harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek jogszerű és biztonságos érkezésével kapcsolatos nem biztonságos és szabálytalan érkezések helyettesítése céljából, szolidaritást fejezve ki azon országok között, ahol a nemzetközi védelemre szoruló személyek nagy száma az említett országokra nehezedő nyomás enyhítése révén lakóhelyüket elhagyni kényszerült, az Unió migrációs politikai célkitűzéseinek elérése érdekében, valamint a nemzetközi fórumokon és harmadik országokkal folytatott, egységes álláspontot képviselő globális áttelepítési kezdeményezésekhez való hozzájárulás révén, az alapnak pénzügyi ösztönzőket kell biztosítania az uniós áttelepítési [és humanitárius befogadási] keretrendszer végrehajtásához. [Mód. 17]

(11a)  Az alapnak támogatnia kell a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy területükön nemzetközi védelmet és tartós megoldást nyújtsanak a letelepítésre vagy humanitárius befogadásra jogosultnak minősített menekültek és lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek számára a nemzeti humanitárius befogadási rendszerek keretében, amelyeknek figyelembe kell venniük a világszintű áttelepítési szükségletekre vonatkozó UNHCR-előrejelzést. Az ambiciózus és hatékony hozzájárulás érdekében az alapnak pénzügyi ösztönzők formájában célzott segítséget kell nyújtania minden befogadott vagy áttelepített személy számára. [Mód. 18]

(12)  Tekintettel az elmúlt években az Unióba irányuló migrációs áramlások magas szintjére és társadalmaink kohéziójának fontosságára, elengedhetetlen a legálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok korai integrációjára vonatkozó tagállami politikák támogatása, ideértve a harmadik országok állampolgárainak beilleszkedésére vonatkozó, a Bizottság által 2016-ban elfogadott cselekvési tervben meghatározott kiemelt területeket is. [Mód. 19]

(13)  Annak érdekében, hogy biztosítható legyen a harmadik országok állampolgárai beilleszkedésének az Unió általi következetes kezelése, az alapból finanszírozott tevékenységeknek célirányosnak kell lenniük, és ki kell egészíteniük az Európai Szociális alap Plusz (ESZA+) és az Európai Regionális Fejlesztési alap (ERFA) uniós strukturális alapok által finanszírozott tevékenységeket. Az ezen alapból finanszírozott intézkedéseknek olyan intézkedéseket kell támogatniuk, amelyek a harmadik országok állampolgárainak az integráció korai szakaszában szakaszaiban általában végrehajtott igényeihez igazodnak, és a tagállamok beilleszkedési kapacitásait támogató horizontális intézkedéseket, mígkiegészítve a harmadik országbeli állampolgárokra irányuló, hosszabb távú hatást gyakorló beavatkozásokat az ERFA és az ESZA+ állampolgárok társadalmi és gazdasági befogadását előmozdító, a strukturális alapok keretében finanszírozott beavatkozásokkalkell finanszírozni. [Mód. 20]

(13a)   Az integrációs intézkedések alkalmazási körének ki kell terjednie a nemzetközi védelemben részesülő személyekre is, az integráció tekintetében alkalmazott átfogó megközelítés biztosítása érdekében, figyelembe véve a célcsoport sajátosságait. Amennyiben a beilleszkedést segítő intézkedéseket fogadással ötvözik, a fellépéseknek adott esetben lehetővé kell tenniük a menedékkérők fogadását is. [Mód. 21]

(14)  Ebben az összefüggésben az alap végrehajtásáért felelős tagállami hatóságok kötelesek együttműködni és koordinációs mechanizmusokat létrehozni a tagállamok által az ESZA+ és az ERFA a strukturális alapok beavatkozásainak kezelése céljából meghatározott hatóságokkal, valamint szükség esetén az irányító hatóságokkal és a harmadik országbeli állampolgárok integrációjához hozzájáruló egyéb uniós alapok irányító hatóságaival. E koordinációs mechanizmusok révén a Bizottságnak értékelnie kell az alapok közötti koherenciát és kiegészítő jelleget, valamint azt, hogy az egyes alapokból végrehajtott intézkedések milyen mértékben járulnak hozzá a harmadik országbeli állampolgárok integrációjához. [Mód. 22]

(15)  Az alap e területen történő végrehajtásának összhangban kell lennie az integráció közös uniós alapelveivel, a közös integrációs programban meghatározottak szerint.

(16)  Ezért helyénvaló engedélyezni az ilyen szándékkal élő tagállamok számára, hogy nemzeti programjukban előírhassák, hogy az integrációs intézkedések a harmadik országbeli állampolgárok közvetlen hozzátartozóira is kiterjedhetnek, ezáltal támogatva a gyermekek érdekét szolgáló családegyesítést, amennyiben ez a szóban forgó tevékenységek hatékony végrehajtása érdekében szükségesnek bizonyul. A „közvetlen hozzátartozó” kifejezés alatt értendő a házastárs/élettárs, illetve bármely, az integrációs tevékenység által érintett harmadik országbeli állampolgárral felmenő vagy lemenő ágon közvetlen családi kapcsolatban álló személy, aki egyébként nem esne az Alap hatálya alá. [Mód. 23]

(17)  Tekintettel arra, hogy a helyi és regionális hatóságok és képviseleti szervezeteik, valamint a civil társadalmi szervezetek kulcsszerepet játszanak az integráció terén, és e szervezetek uniós szintű finanszírozáshoz való közvetlen hozzáférésének megkönnyítése céljából az alapnak elő kell segítenie a helyi és regionális hatóságok vagy civil társadalmi szervezetek integrációra irányuló tevékenységének gyakorlását, többek között e fellépések magasabb társfinanszírozási aránya és a tematikus eszköz erre a célra kijelölt komponensének használata és e fellépések magasabb társfinanszírozási aránya révén révén, ahol a helyi és regionális hatóságok rendelkeznek az integrációs intézkedések végrehajtásához szükséges hatáskörrel. [Mód. 24]

(18)  Tekintettel az Unió előtt álló hosszú távú gazdasági és demográfiai kihívásokra és a migráció egyre inkább globális jellegére, elengedhetetlen az Unióba vezető jól működő legális migrációs csatornák létrehozása annak érdekében, hogy az Unió továbbra is vonzó célpontként szolgáljon a jogszerű migráció migránsok számára, a tagállamok gazdasági és társadalmi igényeivel összhangban, valamint, hogy biztosított legyen a jóléti rendszerek fenntarthatósága és az uniós gazdaság növekedése, ugyanakkor a migráns munkavállalók védelme a munkaerő-kizsákmányolással szemben. [Mód. 25]

(19)  Az alapnak továbbá támogatnia kell a tagállamokat a legális migráció migrációs útvonalak szervezésére és bővítésére irányuló stratégiák kialakításában, és azon kapacitásuk továbbfejlesztésében, amely a harmadik országbeli állampolgárok legális tartózkodására vonatkozó bevándorlási és integrációs stratégiáik, politikáik és intézkedéseik – beleértve az különösen a jogszerű migrációra vonatkozó uniós jogi eszközöket is – kidolgozására, végrehajtására, nyomon követésére és értékelésére irányul. Az alapnak emellett támogatnia kell az információcserét, a bevált gyakorlatok cseréjét, valamint a közigazgatás különböző területei közötti, illetve a más tagállamokkal folytatott együttműködést. [Mód. 26]

(20)  A hatékony és méltóságteljes visszaküldési politika szerves része az Unió és tagállamai átfogó migrációs megközelítésének. Az alapnak támogatnia és ösztönöznie kell a tagállamok erőfeszítéseit a visszatérésre vonatkozó közös előírások hatékony végrehajtása és továbbfejlesztése érdekében, az önkéntes visszatérésre helyezve a hangsúlyt, különösen a 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben(10) meghatározottak szerint, valamint a visszaküldések igazgatására irányuló integrált és összehangolt megközelítés végrehajtása és továbbfejlesztése érdekében. A fenntartható visszaküldési politikák esetében az Az alapnak a harmadik országokban is támogatnia kell a kapcsolódó intézkedéseket, például a visszatérők reintegrációjáthogy megkönnyítse és garantálja a biztonságos és méltóságteljes visszatérést és visszafogadást, valamint a fenntartható reintegrációt, a menekültekről szóló globális megállapodásban foglaltak szerint. [Mód. 27]

(21)  A tagállamokat a ténylegesen tagállamoknak előnyben kell részesíteniük az önkéntes visszatérést, és biztosítaniuk kell az irreguláris migránsok hatékony, biztonságos és méltóságteljes visszatérését. Ezért az alapnak kiemelten kell támogatnia előnyben részesíteniük. Az önkéntes visszatéréssel kapcsolatos fellépéseket. Ennek visszatérés előmozdítása érdekében a tagállamoknak olyan ösztönzőket kell előirányozniuk, mint elő kell irányozni az ilyen visszatérők ösztönzését, például a magasabb szintű visszatérési támogatás formájában biztosított kedvezőbb bánásmód és a hosszú távú reintegrációs támogatás. Az megteremtésével. A önkéntes visszatérés ilyen formája a visszatérőknek, illetve a költséghatékonyságra tekintettel a hatóságoknak is kedvez. A migráns gyermekeket érintő valamennyi fellépésben vagy határozatban – többek között a visszaküldések során – a gyermek mindenek felett álló érdekét kell szem előtt tartani, teljes mértékben figyelembe véve a gyermek azon jogát, hogy véleményt nyilvánítson. [Mód. 28]

(22)  Az Míg az önkéntes visszatérést előnyben kell részesíteni és a kényszerű visszatéréssel szemben, ezek visszatérés mindazonáltal kölcsönösen erősítik egymást, ezért a tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy erősítsék meg a két visszatérési forma egymást kiegészítő jellegét. A kitoloncolás lehetősége fontos eleme a menekültügyi és a legális migrációs rendszerek integritásának. Az alapnak tehát adott esetben támogatnia kell és végre kell hajtania az uniós jogban foglalt előírásoknak megfelelő kitoloncolás megkönnyítésére irányuló tagállami intézkedéseket, a visszatérők alapvető jogainak és méltóságának teljes mértékű tiszteletben tartása mellett. Az alapnak csak akkor szabad támogatnia a gyermekek visszatérésével kapcsolatos fellépéseket, ha a visszatérés a gyermek érdekeinek pozitív értékelésén alapszik. [Mód. 29]

(23)  A tagállamokban és a visszatérési országokban alkalmazott, a visszatérők érdekeit szolgáló, a humanitárius és védelmi igényeikre külön figyelmet fordító különleges támogatási intézkedések javíthatják a visszatérés feltételeit, és felgyorsíthatják a visszailleszkedésüket. Különös figyelmet kell fordítani a kiszolgáltatott csoportokra. A kiutasítási határozatokat a származási országokban fennálló helyzet, többek között a helyi szintű abszorpciós kapacitás átfogó és körültekintő értékelése alapján kell meghozni. A származási országokat, és különösen a kiszolgáltatott személyeket támogató különleges intézkedések és fellépések hozzájárulnak a visszatérések fenntarthatóságához, biztonságához és hatékonyságához. Az ilyen intézkedéseket a helyi hatóságok, a civil társadalom és a diaszpórák aktív részvételével kell végrehajtani. [Mód. 30]

(24)  A visszafogadási egyezmények és egyéb hivatalos visszafogadási megállapodások szerves és kulcsfontosságú részét képezik az Unió visszatérési politikájának, és központi eszközei a migrációs áramlások hatékony kezelésének, mivel megkönnyítik az illegális migránsok gyors visszatérését. Ezek az egyezmények és a megállapodások az Európai Unió és az illegális migránsok származási vagy tranzitországait képező harmadik országok közötti párbeszéd és együttműködés egyik fontos elemét jelentik, biztonságos és méltóságteljes és a visszatérésre vonatkozó hatékony nemzeti és uniós szakpolitikák érdekében az alapnak a meghatározott korlátok és a megfelelő garanciák függvényében támogatniatámogatni kell ezen megállapodások végrehajtását a harmadik országokban. [Mód. 31]

(25)  A személyek visszatérésének e rendelet szerintiharmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek tagállami integrációjának támogatása mellett az alapnak az illegális bevándorlás elleni küzdelmet a migránscsempészés, az irreguláris migrációt ösztönző tényezők visszaszorítását, illetve a legális jogszerű migrációra vonatkozó szabályok hatályos kidolgozásának ösztönzését és elősegítését megkerülése elleni küzdelmet célzó egyéb intézkedéseket is támogatnia kell, ezáltal őrizve a származási országokban a tagállamok bevándorlási rendszerének rendszerek integritását, teljes mértékben összhangban a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia elvével. [Mód. 32]

(26)  Az illegális migránsok foglalkoztatása bevándorlásra ösztönző tényezőt jelent az illegális migráció számára, és aláássa a legális migrációs rendszerekre épülő munkavállalói mobilitási szakpolitika kialakítását és veszélyezteti a migráns munkavállalók jogait, ezáltal jogsértések és visszaélések célpontjává téve őket. Az alapnak ezért közvetlenül vagy közvetve támogatnia kell a tagállamokat a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatását tiltó 2009/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(11) végrehajtásában, amely megtiltja a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatását, a kizsákmányolt munkavállalók számára panasztételi és bér-visszakövetelési mechanizmust ír elő és szankciókról kell rendelkeznie a tilalmat megsértő munkáltatókkal szemben szembeni szankciókról rendelkezik. [Mód. 33]

(26a)   A tagállamoknak támogatniuk kell a civil társadalom és a munkavállalói szervezetek kéréseit, például a női és férfi munkavállalók európai befogadó hálózatának létrehozását, hogy kapcsolatot teremtsenek azon európai munkvállalók között, akik a migrációs folyamatban az emberhez méltó befogadás elősegítése, a migráció emberi jogokon alapuló megközelítése, valamint a befogadás és munkahelyi integráció jó gyakorlatainak cseréje érdekében tevékenykednek. [Mód. 34]

(27)  Az alapnak ezért közvetlenül vagy közvetve támogatnia kell a tagállamokat az emberkereskedelem áldozatai részére nyújtandó segítségre, támogatásra és védelemre vonatkozó rendelkezéseket megállapító 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(12) végrehajtásában. Ezeknek az intézkedéseknek figyelembe kell venniük az emberkereskedelem nemi alapú jellegét. Az alap végrehajtása során a tagállamoknak figyelembe kell venniük, hogy azon személyek, akik arra kényszerülnek, hogy az életükre vagy életkörülményeikre negatív hatással lévő, hirtelen vagy folyamatos éghajlatváltozás miatt hagyják el otthonukat, nagyobb eséllyel esnek az emberkereskedelem áldozataivá. [Mód. 35]

(27a)  Az alapnak támogatnia kell különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő menedékkérők – például a kísérő nélküli kiskorúak, a kínzás vagy az erőszak más súlyos formáinak áldozatai – beazonosítását és az igényeik kezelését célzó intézkedéseket, az Unió menekültügyi vívmányaiban meghatározottak szerint. [Mód. 36]

(27b)  Az erőforrásoknak az alap célkitűzései közötti tisztességes és átlátható elosztásának megvalósítása érdekében minimális ráfordítási szintet kell biztosítani bizonyos célkitűzések esetében, akár közvetlen, közvetett vagy megosztott kezelés alatt állnak. [Mód. 37]

(28)  Az alapnak ki kell egészítenie és meg kell erősítenie az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által az (EU) 2016/1624 európai parlamenti és tanácsi rendelettel(13) létrehozott Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által a visszatérés területén vállalt tevékenységeket, hozzájárulva ezáltal az említett rendelet 4. cikk meghatározott hatékony európai integrált határigazgatás megvalósításához.anélkül, hogy kiegészítő finanszírozási csatornát biztosítana az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség számára, amely esetében a költségvetési hatóság határozza meg a feladatai ellátásához elegendő éves költségvetést. [Mód. 38]

(29)  Törekedni kell a más uniós alapokkal való szinergiákra, következetességre, komplementaritásra és a hatékonyságra, valamint el kell kerülni az intézkedések közötti átfedéseket vagy ellentmondásokat. [Mód. 39]

(30)  Az Ezen alap keretében prioritásként kell kezelni az Unió területén végrehajtott intézkedések finanszírozását. Az alap finanszírozhat révén támogatott harmadik országbeli vagy azzal összefüggő intézkedéseket, amelyeknek pénzügyi értelemben korlátozottnak kell lenniük, ugyanakkor megfelelőnek az alap e rendelet 3. cikkében meghatározott célkitűzéseinek eléréséhez, valamint megfelelő biztosítékokhoz kell kötni azokat. Az ilyen intézkedéseket az egyéb – földrajzi és tematikus – uniós külső segítségnyújtási eszközök által támogatott, Unión kívüli intézkedésekkel összhangban kell meghozni. Az ilyen intézkedések végrehajtása során mindenekelőtt teljes összhangra és komplementaritásra kell törekedni az Unió külső tevékenységeinek alapelveivel és általános célkitűzéseivel, valamint a szóban forgó országgal vagy régióval kapcsolatos külpolitikával. A külső dimenzió tekintetében az alapnak a harmadik országokkal folytatott együttműködés fokozására, valamint a migrációkezelés kulcselemeinek megerősítésére kell irányítania a támogatást az uniós migrációs politika érdekeltségi területein fejlesztési politikáról kialakított európai konszenzus 35. pontjában foglaltaknak megfelelően tiszteletben kell tartani a politikák fejlesztési célú koherenciájának elvét. A sürgősségi segély végrehajtása során biztosítani kell a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzusban megállapított humanitárius elvekkel való összhangot. [Mód. 40]

(31)  Az Uniós költségvetésből származó finanszírozásnak olyan tevékenységekre kell koncentrálnia, amelyeknél az uniós fellépés hozzáadott értéket eredményez a tagállamok által egyedül tett intézkedéshez képest. Az e rendelet alapján nyújtott pénzügyi támogatásnak különösen a tagállamok között – az EUMSZ 80. cikkével összhangban – a menekültügy és a migráció terén fennálló szolidaritáshoz, valamint a menekültügy és a migráció területére vonatkozó nemzeti és uniós kapacitásokhoz kell hozzájárulnia. [Mód. 41]

(32)  Úgy tekinthető, hogy egy adott tagállam nem felel meg a vonatkozó uniós vívmányoknak, ideértve az ezen Alapból nyújtott működési támogatás felhasználását, ha nem teljesítette a Szerződések alapján a menekültügy és a visszaküldés területén fennálló kötelezettségeit, ha fennáll annak az egyértelmű kockázata, hogy a tagállam súlyosan megsérti az Unió értékeit a menekültügy és a visszaküldés terén alkalmazandó uniós vívmányok végrehajtása során, vagy ha a schengeni, vagy az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége által alkalmazott értékelési és monitoringmechanizmus keretében született értékelési jelentés hiányosságokat tárt fel az érintett területen.

(33)  Az e rendeletben meghatározott szakpolitikai, és a konkrét célok teljesítése érdekében az alapnak figyelembe kell vennie a fokozott rugalmasságra és egyszerűsítésre mutatkozó igényt, ugyanakkor tiszteletben kell tartania a kiszámíthatóságra vonatkozó követelményeket és biztosítania kell a források tisztességes és átlátható elosztását. Az alap végrehajtását a hatékonyság, az eredményesség és a kiadások minősége elvének kell irányítania. Emellett az alap végrehajtásának a lehető leginkább felhasználóbarátnak kell lennie. [Mód. 43]

(34)  E rendelet megállapítja a tagállamok számára biztosított kezdeti összegeket, amelyek egy fix összegből és az I. mellékletben foglalt kritériumok alapján kiszámított összegből tevődnek össze, amelyek tükrözik a különböző tagállamok által a menekültügy, a migráció, az integráció és a visszaküldés területén tapasztalt szükségleteket és nyomást. Különös figyelmet kell szentelni az aránytalan migrációs kihívásokkal szembenéző, elszigetelt társadalmaknak. [Mód. 44]

(35)  Ennek a kezdeti összegnek a tagállamok hosszú távú befektetéseinek alapját kell képeznie. A migrációs áramlások változásainak figyelembevétele, valamint a menekültügyi és befogadási rendszerek igazgatása során felmerülő igények kezelése, valamint a jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok integrációja , a jogszerű migráció kialakítása és a hatékony, jogszerű és fenntartható visszatérési politika révén az irreguláris migráció elleni fellépés érdekében a tagállamok részére középtávon további összeget kell allokálni, figyelembe véve az abszorpciós rátákat. Ennek az összegnek az I. mellékletben meghatározott legfrissebb statisztikai adatokon kell alapulnia, a tagállamok kiindulási helyzetében bekövetkezett változások tükrözése érdekében. [Mód. 45]

(36)  Az Alap szakpolitikai célkitűzésének megvalósításához való hozzájárulás érdekében a tagállamoknak és a Bizottságnak biztosítaniuk kell, hogy programjaik a tagállamok programjai olyan intézkedéseket tartalmazzanak, amelyek hozzájárulnak e rendelet a jelen rendeletben meghatározott egyedi célkitűzéseinek megvalósításához. Biztosítaniuk kell továbbá, hogy a konkrét célkitűzésekhez rendelt források elosztása a lehető legjobb módon és a legfrissebb igények alapján történjen, hogy a programok tartalmazzák az e célkitűzésekhez kapcsolódó kiadások minimális szintjét, hogy az erőforrások célkitűzésekhez igazítása arányos legyen a kihívásokkal,célkitűzésekre irányuló intézkedéseket, és hogy a prioritásokat a II. mellékletbe foglalt végrehajtási intézkedéseknek megfelelően válasszák ki, valamint hogy a célkitűzések és intézkedések közötti forráselosztás biztosítsa az átfogó szakpolitikai célkitűzés megvalósulását. [Mód. 36]

(37)  Mivel a migráció terén folyamatosan változnak a kihívások, a finanszírozás elosztását hozzá kell igazítani a migrációs áramlásokhoz. A Tematikus Eszközön keresztül a finanszírozás egy részét időszakonként egyedi intézkedésekre, uniós intézkedésekre, a helyi és regionális hatóságok intézkedéseire és a szükséghelyzeti támogatásra, áttelepítésre fogják fordítani, hogy reagáljanak a sürgető igényekre, valamint a szakpolitika és az uniós prioritások változásaira, továbbá hogy az Unió számára magas szintű hozzáadott értéket képviselő intézkedések felé irányítsák a finanszírozást. [Mód. 47]

(38)  Ösztönözni kell a tagállamokat, hogy programjaik forrásainak egy részét fordítsák a IV. mellékletben felsorolt, magasabb uniós hozzájárulással támogatott intézkedések finanszírozására.

(38a)  Az alapnak támogatnia kell a tagállamok által az uniós menekültügyi vívmányok teljes körű és megfelelő végrehajtása, beleértve a nemzetközi védelmet kérelmezők és azok kedvezményezettjei számára a megfelelő befogadási feltételek biztosítását, a státusz helyes, a 2011/95/EU irányelv megfelelően történő meghatározása, a tisztességes és hatékony menekültügyi eljárások alkalmazásat erén tett erőfeszítéseket, különösen akkor, ha ezek az erőfeszítések a kísérő nélküli kiskorúakra irányulnak, akik esetében magasabbak a költségek. A tagállamoknak ezért átalányösszegben kell részesülniük minden olyan, kísérő nélküli kiskorú számára, aki nemzetközi védelemben részesül, azonban ezt az átalányösszeget nem szabad az e rendelet szerinti áttelepítési program keretében nyújtott kiegészítő finanszírozásba beszámítani. [Mód. 48]

(39)  Az alap keretében rendelkezésre álló források egy részét a tagállami programok számára is el lehetne osztani, hogy azok kezdeti előirányzaton felül egyedi intézkedéseket hajtsanak végre. Az említett egyedi intézkedéseket uniós szinten kell meg meghatározni, és helyénvaló, hogy olyan intézkedésekre vonatkozzanak, amelyek együttműködési erőfeszítést igényelnek, vagy pedig olyanokra, amelyekre az Unión belüli olyan fejlemények kezeléséhez van szükség, amelyek pótlólagos finanszírozás rendelkezésre bocsátását teszik szükségessé egy vagy több tagállamban.

(40)  Az alapnak hozzá kell járulnia a menekültüggyel és a visszaküldésekkel bevándorlással kapcsolatos működési költségek támogatásához, és lehetővé kell tennie a tagállamok számára, hogy fenntartsák az Uniós egésze számára végzett szolgáltatáshoz létfontosságú kapacitásaikat. Az ilyen támogatás az alap hatálya alá tartozó célkitűzésekhez kapcsolódó egyedi költségek teljes körű visszatérítéséből áll, és a tagállami programok szerves részét kell képeznie. [Mód. 49]

(41)  Az alapnak az uniós szintű intézkedésekhez is támogatást kell nyújtania, hogy kiegészítse ezen alap szakpolitikai célkitűzésének tagállami programok révén történő nemzeti szintű végrehajtását. Az ilyen intézkedések a szakpolitikai elemzéssel és innovációval, a transznacionális kölcsönös tanulással és partnerséggel, valamint az új kezdeményezések és intézkedések uniós szintű tesztelésével kapcsolatos, az alap beavatkozásainak hatókörén belüli átfogó stratégiai célokat szolgálnak, miközben tiszteletben tartják az alap célkitűzéseinek eléréséhez megfelelő, méltányos és átlátható módon történő finanszírozás szükségességét. Ezen intézkedések révén biztosítani kell az alapvető jogok védelmét az alap végrehajtása során. [Mód. 50]

(42)  Az Unió azon képességének erősítése érdekében, hogy az előre nem látható vagy aránytalan hosszú távú migrációs nyomást azonnal kezelje egy vagy több olyan tagállamban, amelyet a harmadik országok állampolgárainak nagy előre nem látható vagy aránytalan beáramlását beáramlása jellemez, és amely jelentős és sürgős igényeket támaszt az említett tagállamok befogadási és idegenrendészeti létesítményei, menekültügyi és migrációkezelési rendszerei és eljárásai tekintetében, vagy migrációs kihívásokat vagy jelentős letelepítési szükségleteket a harmadik országokban a , a harmadik országokban a harmadik országokban tapasztalható súlyos migrációs nyomás miatt politikai fejlemények, konfliktusok vagy természeti katasztrófák konfliktusok miatt, lehetővé kell tenni sürgősségi segély nyújtását az e rendeletben meghatározott keretnek megfelelően. [Mód. 51]

(43)  E rendeletnek pénzügyi támogatást kell biztosítania a 2008/381/EK tanácsi határozattal(14) létrehozott Európai Migrációs Hálózat tevékenységeihez, annak célkitűzéseivel és feladataival összhangban.

(44)  Ezen alap szakpolitikai célkitűzését az InvestEU szakpolitikai kereteihez tartozó pénzügyi eszközökkel és költségvetési garanciákkal is támogatni kell. A pénzügyi támogatást a piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére kell – arányos mértékben – felhasználni, kerülve az intézkedések megkettőzését vagy a magánfinanszírozás kiszorítását, illetve a torzított versenyt a belső piacon. Az intézkedéseknek egyértelmű uniós hozzáadott értéket kell képviselniük. [Mód. 52]

(45)  Ez a rendelet meghatározza a Menekültügyi és Migrációs Alap teljes pénzügyi keretösszegét, amely [a hivatkozást aktualizálni kell az új intézményközi megállapodásnak megfelelően: a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás(15) 17. pontja értelmében] az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.

(46)  Erre az Alapra az (EU) …/… rendelet [a költségvetési rendelet] alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett végrehajtásra, a pénzügyi támogatásra, a finanszírozási eszközökre és a költségvetési garanciákra – vonatkozó szabályokat.

(47)  Az intézkedések megosztott irányítás alapján történő végrehajtása céljából, az alap az e rendeletből, a költségvetési rendeletből és az (EU) …/2021 rendeletből [a közös rendelkezésekről szóló rendelet ] álló koherens keret részét képezi. Egymásnak ellentmondó rendelkezések esetén az (EU) X rendelettel [CPR] szemben e rendelet élvez elsőbbséget. [Mód. 53]

(48)  Az (EU) …/2021 rendelet [közös rendelkezésekről szóló új rendelet ] keretet biztosít az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap + (ESZA+), a Kohéziós Alap, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA), a Menekültügyi és Migrációs Alap (MMA), a Belső Biztonsági Alap (BBA), valamint az Integrált Határigazgatási Alap részét képező határigazgatási és vízumügyi eszköz (HAVE) intézkedései számára, továbbá megállapítja mindenekelőtt a megosztott irányítás szerint végrehajtott uniós alapok programozására, nyomon követésére és értékelésére, irányítására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat. Ezért A több uniós alapra – többek között a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra (AMIF ) – vonatkozó pénzügyi szabályok keretrendszerén túl meg kell határozni az AMIF a Menekültügyi és Migrációs Alap célkitűzéseit, és meg kell állapítani az ezen alapból AMIF által finanszírozható tevékenységekre vonatkozó különös rendelkezéseket. [Mód. 54]

(49)  Az e rendelet keretében elérhető finanszírozási formákat és végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek elérni az intézkedések egyedi célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen az ellenőrzések költségeit, az adminisztratív terheket és a szabályok be nem tartásának várható kockázatait. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékos átalányok és az egységköltségek, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint.

(50)  A költségvetési rendelettel(16), a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel(17), a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel(18), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel(19) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel(20) összhangban, az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási és/vagy büntetőjogi szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más bűncselekmény, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv(21) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más jogellenes tevékenységeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak. A tagállamoknak teljeskörűen együtt kell működniük és minden szükséges segítséget meg kell adniuk az uniós intézményeknek, ügynökségeknek és szerveknek az Unió pénzügyi érdekeinek védelme keretében. Az alappal kapcsolatos szabálytalanságok vagy csalások kivizsgálásának eredményeit az Európai Parlament rendelkezésére kell bocsátani. [Mód. 55]

(51)  Az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok alkalmazandók erre a rendeletre. E szabályokat a költségvetési rendelet rögzíti, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelmére is vonatkoznak, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a hatékony uniós finanszírozás alapvető előfeltétele.

(51a)  Abban az esetben, ha egyértelmű bizonyíték van arra, hogy a Bizottság által az EUMSZ 258. cikke szerinti kötelezettségszegés tekintetében kiadott, indokolással ellátott véleménye alapján a projektek jogszerűsége, vagy a finanszírozás jogszerűsége és szabályszerűsége, illetve a projektek végrehajtása kétséges, a Bizottságnak biztosítania kell, hogy e projektekhez ne álljon rendelkezésre finanszírozás. [Mód. 56]

(52)  A 2013/755/EU tanácsi határozat(22) 94. cikke alapján a tengerentúli országokban és területeken (TOT-ok) letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel az alap szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik.

(53)  Az EUMSZ 349. cikke értelmében, valamint a Tanács által a 2018. április 12-i következtetéseiben támogatott „Szorosabb és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival” című bizottsági közleménynek(23) megfelelően, az érintett tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy nemzeti stratégiájuk és programjaik foglalkozzanak a migráció kezelése terén a legkülső régiókat érintő különleges kihívásokkal. Az alap ezeket a tagállamokat megfelelő forrásokkal támogatja annak érdekében, hogy segítse őket a migráció fenntartható kezelésében és az esetleges kritikus helyzetek kezelésében.

(53a)   A tagállamokban és a harmadik országokban az alap programjainak tervezési, végrehajtási és értékelési folyamata során konzultációt kell folytatni a civil társadalom szervezeteivel, a helyi és regionális hatóságokkal, valamint a nemzeti parlamentekkel. [Mód. 57]

(54)  A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdése értelmében ezt az alapot az egyedi nyomonkövetési követelmények alkalmazásával gyűjtött információk alapján kell értékelni, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket. Adott esetben e követelmények mérhető, minőségi és mennyiségi mutatókat is magukban foglalhatnak, amelyek alapján értékelhetők az alap tényleges hatásai. Az Alap valamennyi egyedi célkitűzésére vonatkozóan közös mutatókat kell kialakítani az alap eredményeinek mérése céljából. E közös mutatók és a pénzügyi beszámolók révén a Bizottság és a tagállamok figyelemmel kísérik az alap végrehajtását az (EU) …/2021 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a közös rendelkezésekről szóló új rendelet] és e rendelet vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően. Felügyeleti szerepének megfelelő ellátása érdekében a Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy megállapítsa az alapból ténylegesen elköltött összegeket egy adott évben. Amikor a tagállamok jelentést nyújtanak be a Bizottságnak nemzeti programjuk éves beszámolójáról, különbséget kell tenniük a visszatérítések, a végső kedvezményezettek részére történő előfinanszírozási kifizetések és a ténylegesen felmerült kiadások megtérítései között. Az alap végrehajtása ellenőrzésének és nyomon követésének elősegítése érdekében a Bizottságnak ezeket az összegeket be kell építenie az alap éves végrehajtási jelentésébe, valamint nyomon kell követnie az alap helyi, regionális, nemzeti és uniós szintű fellépéseinek eredményeit és végrehajtását, beleértve a konkrét projekteket és partnereket is. A Bizottságnak évente összefoglalót kell benyújtania az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz az elfogadott éves teljesítményjelentésekről. A tagállami és uniós szintű, az alap szerinti intézkedések nyomon követési eredményeit és végrehajtását ismertető jelentéseket nyilvánosan elérhetővé kell tenni, és be kell mutatni az Európai Parlamentnek. [Mód. 58]

(55)  Szem előtt tartva az éghajlatváltozás kezelésének fontosságát, összhangban az Unió által a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak megvalósítása érdekében vállalt kötelezettségekkel, ez az alap hozzá fog járulni az éghajlati intézkedések általános érvényesítéséhez az uniós szakpolitikákban és ahhoz, hogy összességében az uniós költségvetési kiadások 25 %-a támogassa az éghajlat-politikai célok elérését a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret időszakában és amint lehetséges, de legkésőbb 2027-re évente 30%-a. A releváns tevékenységek meghatározására az alap előkészítése és végrehajtása során, újbóli értékelésükre pedig a releváns értékelések és felülvizsgálatok keretében kerül sor. [Mód. 59]

(56)  Az e rendeletben szereplő rendelkezések kiegészítése és egyes, nem alapvető fontosságú elemeinek módosítása érdekében a Bizottságot olyan hatáskörrel kell felruházni, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadhasson el a tematikus eszközre vonatkozó munkaprogramok, a III. mellékletben felsorolt, az eszközből támogatásra jogosult fellépések jegyzéke, a IV. mellékletben felsorolt, magasabb társfinanszírozásra jogosult intézkedések jegyzéke és a , a VII. mellékletben meghatározott működési támogatás tekintetében, valamint a közös nyomonkövetési és értékelési keret továbbfejlesztése érdekében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, valamint civil társadalmi szervezetekkel, beleértve a migráns és a menekültügyi szervezeteket, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. [Mód. 60]

(57)  E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(24) megfelelően kell gyakorolni. A tagállamok közös kötelezettségeit és különösen a Bizottság tájékoztatására vonatkozó rendelkezéseket meghatározó végrehajtási jogi aktusok esetében a vizsgálóbizottsági eljárást, a programozás és a jelentésétel keretében a Bizottság tájékoztatásának módozataira vonatkozó végrehajtási jogi aktusok elfogadására pedig – tisztán technikai természetük miatt – a tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni.

(58)  Mivel e rendelet célját céljait – nevezetesen a tagállamok közötti szolidaritás fokozását, a migrációs áramlások hatékony kezeléséhez, valamint a közös menekültügyi politika, a kiegészítő védelem, az átmeneti védelem és a közös migrációs politika végrehajtásához, megerősítéséhez és fejlesztéséhez való hozzájárulást a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket. [Mód. 61]

(59)  Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló jegyzőkönyv 3. cikkével összhangban és e jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, Írország [nem vesz részt e rendelet elfogadásában, így az rá nem kötelező és nem alkalmazandó / bejelentette, hogy részt kíván venni ennek a rendeletnek az elfogadásában és alkalmazásában].

(60)  Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt e rendelet elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(61)  Helyénvaló összhangba hozni e rendelet alkalmazási időszakát az (EU, Euratom) .../2021 tanácsi rendeletével [a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet].

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1)  E rendelet létrehozza a Menekültügyi, és Migrációs és Integrációs Alapot (a továbbiakban: az Alap). [Mód. 62]

(2)  E rendelet megállapítja az Alap célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

a)  „nemzetközi védelmet kérelmező személy”: az (EU).../... a 2013/32/EU rendelet [a menekültügyi eljárásról szóló rendelet]30 2. cikkének c) [x] pontjában meghatározott kérelmező; [Mód. 63]

b)  „nemzetközi védelemben részesülő személy”: az (EU).../... rendelet [a kvalifikációs rendelet](25) [2.] a 2011/95/EU irányelv 2. cikkének 2b) pontjában meghatározott személy; [Mód. 64]

c)  „vegyesfinanszírozási műveletek”: az uniós költségvetésből – többek között a költségvetési rendelet 2. cikkének (6) bekezdése szerinti vegyesfinanszírozási eszköz keretében – támogatott olyan tevékenységek, amelyek az uniós költségvetésből nyújtott nem visszafizetendő támogatási formákat és/vagy finanszírozási eszközöket ötvöznek fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézményektől, valamint kereskedelmi pénzügyi intézményektől és befektetőktől származó visszafizetendő támogatási formákkal.

d)  „családtag”: minden olyan harmadik országbeli állampolgár, aki megfelel az Alap keretében támogatott tevékenységekkel kapcsolatos szakpolitikai területre vonatkozó releváns uniós jogszabályban szereplő fogalommeghatározásnak;

e)  „humanitárius befogadás”: az (EU).../... rendelet [az uniós áttelepítési és humanitárius befogadási keretről szóló rendelet](26) [2.] cikke értelmében; rendszer”: olyan harmadik országbeli állampolgároknak vagy hontalan személyeknek a tagállamok területére olyan harmadik országból történő befogadása – amennyiben egy tagállam azt kéri, az UNHCR vagy más releváns nemzetközi szervezet ajánlása alapján –, ahová menekülni kényszerültek, akik nemzetközi védelemben részesülnek, vagy a 2011/95/EU irányelv 20–32. és 34. cikkében a kiegészítő védelemben részesülők számára biztosított megfelelő jogokat és kötelezettségeket előíró nemzeti jog alapján humanitárius okból megadott védelemben részesülnek; [Mód. 65]

f)  „kitoloncolás”: a 2008/115/EK irányelv 3. cikkének 5) pontjában meghatározott „kitoloncolás”;

g)  „áttelepítés”: az (EU).../... rendelet [az uniós áttelepítési és humanitárius befogadási keretről szóló rendelet] [2.] cikkében meghatározott „áttelepítés”; olyan harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek befogadása az ENSZ menekültügyi főbiztosának (a továbbiakban: UNHCR) ajánlása alapján a tagállamok területére egy harmadik országból, ahova menekülni kényszerültek, továbbá akiket nemzetközi védelemben részesítenek, és az uniós jog, illetve nemzeti jog értelmében valamilyen tartós megoldást vehetnek igénybe; [Mód. 66]

h)  „kiutasítás”: a 2008/115/EK irányelv 3. cikk (3) pontjában meghatározott „kiutasítás”;

i)  „harmadik országbeli állampolgár”: bármely olyan személy, aki az EUMSZ 20. cikkének (1) bekezdése értelmében nem uniós polgár. A harmadik országbeli állampolgárokra való hivatkozást úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja a hontalan személyeket és azon személyeket is, akik állampolgársága nem megállapítható;

j)  „sérülékeny személy”: bármely olyan harmadik országbeli állampolgár, aki az Alap keretében támogatott tevékenységekkel kapcsolatos szakpolitikai területre vonatkozó uniós jogszabályok értelmében megfelel a fogalommeghatározásnak;

ja)  „kísérő nélküli kiskorú”: olyan kiskorú, aki jogszabály vagy az érintett tagállam gyakorlata alapján érte felelős nagykorú személy kísérete nélkül lépett a tagállamok területére, mindaddig, amíg ilyen személy tényleges felügyelete alá nem kerül; ide tartozik azon kiskorú is, aki a tagállamok területére történt belépést követően maradt felügyelet nélkül; [Mód. 67]

3. cikk

Az alap célkitűzései

(1)  Az alap szakpolitikai célkitűzése a közös európai menekültügyi politikának az EUMSZ 78. cikke szerinti és a közös európai migrációs áramlások hatékony kezeléséhez politikának az EUMSZ 79. cikke szerinti végrehajtásához, megerősítéséhez és fejlesztéséhez való hozzájárulás a szolidaritás és a felelősség igazságos megosztása elvének megfelelően, az Unió és a tagállamok nemzetközi jogszabályok vonatkozó uniós vívmányokkal összhangban és az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt jogok és elvek szerinti kötelezettségeinek teljes körű tiszteletben tartása mellett. alapvető jogokra vonatkozó kötelezettségvállalásainak megfelelően. [Mód. 68]

(2)  Az (1) bekezdésben meghatározott szakpolitikai célkitűzés keretei között, az alap elősegíti a következő egyedi célkitűzéseket:

a)  a közös európai menekültügyi rendszer valamennyi vonatkozásának megerősítése és fejlesztése, beleértve annak külső dimenzióját is;

b)  a tagállamokba irányuló legális migráció támogatása és a harmadik országbeli állampolgárok integrációs folyamatára; migrációs politikák európai és nemzeti szinten történő megerősítése és kialakítása a tagállamok gazdasági és társadalmi igényeivel összhangban; [Mód. 69]

c)  hozzájárulás az illegális migráció megakadályozásához és a harmadik országokba való tényleges visszaküldés és visszafogadás biztosításához. a harmadik országbeli állampolgárok hatékony integrációjához és társadalmi befogadásához való hozzájárulás és ennek elősegítése, egyéb uniós alapokkal kiegészülve; [Mód. 70]

ca)  hozzájárulás az illegális migráció megakadályozásához és a harmadik országokba való tényleges, biztonságos és méltóságteljes visszaküldés, visszafogadás és visszailleszkedés biztosításához; [Mód. 71]

cb)  a tagállamok közötti szolidaritás és méltányos felelősségmegosztás előmozdítása többek között gyakorlati együttműködés révén, különösen azon tagállamok felé irányulóan, amelyeket a leginkább érintenek a migráció okozta kihívások. [Mód. 72]

(3)  A (2) bekezdésbe foglalt egyedi célkitűzések keretei között, a II. mellékletben felsorolt intézkedések végrehajtása révén kell megvalósítani az alapot.

3a. cikk

Partnerség

Ezen alap esetében a partnerségeknek legalább a helyi és regionális hatóságokra vagy az azokat képviselő szervezetekre, az érintett nemzetközi szervezetekre, nem kormányzati szervezetekre, elsősorban a menekült és migráns szervezetekre, a nemzeti emberi jogi intézményekre és az egyenlőséggel foglalkozó szervekre, valamint a szociális partnerekre kell kiterjedniük.

Ezeket a partnereket érdemi módon be kell vonni a programok előkészítésébe, végrehajtásába, nyomon követésébe és értékelésébe. [Mód. 73]

4. cikk

A támogatás köre

(1)  A 3. cikkben említett célkitűzések keretei között, és a II. mellékletben felsorolt végrehajtási intézkedéseknek megfelelően, az alap azokhoz az intézkedésekhez nyújt támogatást, amelyek hozzájárulnak a 3. cikkben említett és különösen a III. mellékletben felsorolt célkitűzések eléréséhez. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a III. mellékletben felsorolt, az alapból támogatható intézkedések módosítására vonatkozóanintézkedésekhez nyújt támogatást. [Mód. 74]

(2)  E Az e rendelet 3. cikkében említett célkitűzések célkitűzéseinek elérése érdekében az alap kivételes esetekben, meghatározott korlátok között és megfelelő biztosítékok mellett adott esetben harmadik országokban vagy azok tekintetében is támogathatja a III. mellékletben említett uniós prioritásoknak megfelelő intézkedéseket az 5. és 6. cikkel összhangban. [Mód. 75]

(2a)  A 16. cikkben szereplő rendelkezések sérelme nélkül a harmadik országokban vagy azokkal kapcsolatban végzett támogató intézkedéseknek a 9. cikkel összhangban lévő tematikus eszközön keresztüli finanszírozására szánt teljes összeg nem haladhatja meg a 8. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerint a tematikus eszköz számára kiosztott teljes összeg 5%-át. [Mód. 76]

(2b)  A 16. cikkben szereplő rendelkezések sérelme nélkül a harmadik országokban vagy azokkal kapcsolatban végzett támogató intézkedéseknek a 13. cikkel összhangban lévő tagállami programokon keresztüli finanszírozására szánt teljes összeg nem haladhatja meg a 8. cikk (2) bekezdésének a) pontja, a 11. cikk (1) bekezdése és az I. melléklet szerint a tagállamok számára kiosztott teljes összeg 5%-át. [Mód. 77]

(2c)  Az e bekezdés szerint támogatott intézkedéseknek teljes mértékben koherensnek kell lenniük az Unió külső finanszírozási eszközein keresztül támogatott intézkedésekkel, valamint az Unió külső tevékenységének általános elveivel és általános céljaival. [Mód. 78]

(3)  E rendelet célkitűzései az Európai Unió működéséről szóló szerződés 78. és 79. cikkének hatálya alá tartozó egy vagy több célcsoportra összpontosító fellépéseket támogatnak.

4a. cikk

A nemek közötti egyenlőség és megkülönböztetésmentesség

A Bizottság és a tagállamok biztosítják, hogy a nemek közötti egyenlőség elve és a nemi dimenzió szempontjainak érvényesítése szerves részét képezze az alap végrehajtása egyes szakaszainak, és azt a végrehajtás szakaszai során előmozdítsák. A Bizottság és a tagállamok megtesznek minden megfelelő lépést a nem, faj, bőrszín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai jellemzők, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy egyéb vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, tulajdon, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történő bárminemű megkülönböztetés megakadályozására az alaphoz való hozzáférés tekintetében és az alap végrehajtásának egyes szakaszai során. [Mód. 79]

5. cikk

A programhoz társult harmadik országok

Az alap nyitva áll a schengeni társult harmadik országok előtt, a harmadik országnak a Menekültügyi és Migrációs alapban való részvételére vonatkozó, az EUMSZ 218. cikkével összhangban bevezetendő, egyedi megállapodásban meghatározott feltételekkel, feltéve, hogy a megállapodás: [Mód. 80]

–  méltányos egyensúlyt biztosít az Alapban részt vevő harmadik ország hozzájárulása és a részvételből fakadó előnyei között;

–  meghatározza az alapban való részvétel feltételeit, többek között az alaphoz nyújtott pénzügyi hozzájárulások és ezek adminisztratív költségeinek kiszámítását. Ezek a hozzájárulások a költségvetési rendelet [21. cikkének (5) bekezdésével] összhangban címzett bevételnek minősülnek;

–  nem ruház a harmadik országra döntéshozatali jogkört az Alapra vonatkozóan;

–  garantálja az Unió jogát a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához és a pénzügyi érdekeinek védelméhez.

Az e cikkben hivatkozott egyedi megállapodás kialakításakor a Bizottság konzultál az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével, különösen a megállapodás alapvető jogokkal kapcsolatos aspektusai tekintetében. [Mód. 81]

6. cikk

Részvételre jogosult jogalanyok

(1)  Az alábbi jogalanyok lehetnek jogosultak a részvételre:

a)  az alábbi országok bármelyikében letelepedett jogalanyok:

(1)  tagállam vagy hozzá kapcsolódó tengerentúli ország vagy terület;

(2)  az Alaphoz társult harmadik ország;

(3)  a munkaprogramban felsorolt harmadik ország, az abban előírt feltételek szerint, és azzal a feltétellel, hogy a harmadik ország által, a harmadik országban vagy a vele kapcsolatban végrehajtott összes intézkedés teljes mértékben tiszteletben tartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített jogokat és elveket és az Unió és a tagállamok nemzetközi kötelezettségeit; [Mód. 82]

b)  bármely releváns nemzetközi szervezet vagy az uniós jog alapján létrehozott bármely jogalany. [Mód. 83]

(2)  Természetes személyek nem jogosultak részvételre.

(3)  Harmadik országban letelepedett jogalanyok kivételesen jogosultak a részvételre, amennyiben ez egy adott intézkedés célkitűzéseinek eléréséhez szükséges, [Mód. 84]

(4)  Jogosultak a részvételre a legalább két olyan független szervezetből álló konzorcium tagját képező jogalanyok, amelyek különböző tagállamokban vagy azokhoz kapcsolódó tengerentúli országokban vagy területeken vagy harmadik országokban telepedtek le, ha ez hozzájárul az alap e rendelet 3. cikkében meghatározott célkitűzéseinek megvalósításához. [Mód. 85]

II. FEJEZET

A PÉNZÜGYI ÉS VÉGREHAJTÁSI KERET

1. szakasz

Közös rendelkezések

7. cikk

Általános elvek

(1)  Az e rendelet szerint nyújtott támogatás kiegészíti a nemzeti, regionális és helyi beavatkozásokat, és arra összpontosít, hogy uniós hozzáadott értéket nyújtson e rendelet célkitűzéseihez. [Mód. 86]

(2)  A Bizottság és a tagállamok biztosítják, hogy az e rendelet szerint és a tagállamok által nyújtott támogatás összhangban álljon az Unió vonatkozó tevékenységeivel, politikáival és prioritásaival, és kiegészítse és összehangolja a nemzeti eszközöket és az egyéb uniós eszközöket az egyéb uniós eszközöket, valamint az egyéb uniós alapokból, elsősorban a strukturális alapokból és az Unió külső finanszírozási eszközeiből finanszírozott intézkedéseket. [Mód. 87]

(3)  Az alap végrehajtása a [költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének a), b) és c)] pontja értelmében megosztott, közvetlen vagy közvetett irányítás útján történik.

8. cikk

Költségvetés

(1)  Az alapnak a 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg 2018. évi árakon 9 204 957 000 EUR (folyó áron 10 415 000 000 EUR). [Mód. 88]

(2)  A pénzügyi erőforrások az alábbiak szerint kerülnek felhasználásra:

a)  5 522 974 EUR-t 2018. évi árakon (folyó áron 6 249 000 000 EUR-t) a megosztott irányítás útján végrehajtott programok számára kell elkülöníteni. [Mód. 89]

b)  3 681 982 800 EUR-t 2018. évi árakon (folyó áron 4 166 000 000 EUR-t) a Tematikus Eszköz számára kell elkülöníteni. [Mód. 90]

(3)  A pénzügyi keretösszeg legfeljebb 0,42 %-át kell elkülöníteni a Bizottság kezdeményezésére az alap végrehajtása céljából történő technikai segítségnyújtásra kell fordítani, az EU ../.. rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] 29. cikkének megfelelően. [Mód. 91]

9. cikk

A Tematikus Eszköz végrehajtására vonatkozó általános rendelkezések

(1)  A 8. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett pénzügyi keretösszeget a Tematikus Eszközön keresztül, rugalmasan kell felosztani, a munkaprogramokban foglaltak szerint megosztott, közvetlen vagy közvetett irányítás útján. A Tematikus Eszközből származó finanszírozást annak alábbi elemeire kell fordítani:

a)  egyedi intézkedések;

b)  uniós intézkedések;

c)  szükséghelyzeti támogatás;

d)  áttelepítés;

e)  a szolidaritási és felelősségvállalási erőfeszítésekhez hozzájáruló tagállamoknak, többek között a helyi és regionális hatóságoknak és a nemzetközi és nem kormányzati szervezeteknek nyújtott támogatás; valamint [Mód. 92]

f)  az Európai Migrációs Hálózat.

A Bizottság kezdeményezésére történő technikai segítségnyújtás szintén támogatható a Tematikus Eszköz pénzügyi keretösszegéből.

(2)  A Tematikus Eszközből származó finanszírozás az Unió számára nagy hozzáadott értékkel bíró prioritásokat kezeli vagy azt sürgős szükségletekre történő reagálására kell felhasználni a II. mellékletben körvonalazott, elfogadott uniós prioritásoknak megfelelően és a III. mellékletben felsorolt támogatható intézkedések révén. A Bizottság a munkaprogramok előkészítése, végrehajtása nyomon követése és értékelése során biztosítja a civil társadalmi szervezetekkel történő rendszeres együttműködést.

A Tematikus Eszközből származó finanszírozási összeg legalább 20%-át a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett egyedi célkitűzésekre kell elkülöníteni.

A Tematikus Eszközből származó finanszírozási összeg legalább 10%-át a 3. cikk (2) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett egyedi célkitűzésekre kell elkülöníteni.

A Tematikus Eszközből származó finanszírozási összeg legalább 10%-át a 3. cikk (2) bekezdése első albekezdésének c) pontjában említett egyedi célkitűzésekre kell elkülöníteni.

A Tematikus Eszközből származó finanszírozási összeg legalább 10%-át a 3. cikk (2) bekezdése első albekezdésének cb) pontjában említett egyedi célkitűzésekre kell elkülöníteni. [Mód. 93]

(3)  Ha a Tematikus Eszközből származó finanszírozást közvetlen vagy közvetett irányítás keretében nyújtják a tagállamoknak, gondoskodni kell arról, hogy a Bizottság által, az EUMSZ 258. cikke szerinti kötelezettségszegés tekintetében kiadott, indokolással ellátott vélemények ne érintsék a kiválasztott projekteket, ami veszélyeztetné a kiadások jogszerűségét és szabályszerűségét vagy a projektek teljesítését nem állhat rendelkezésre finanszírozás olyan projektek számára, amelyek esetében egyértelmű bizonyíték van arra, hogy e projektek jogszerűsége, vagy a finanszírozás jogszerűsége és szabályszerűsége, vagy e projektek teljesítése a Bizottság által az EUMSZ 258. cikke szerinti kötelezettségszegés tekintetében kiadott, indokolással ellátott vélemény alapján megkérdőjelezhető. [Mód. 94]

(4)  Ha a Tematikus Eszközből származó finanszírozást megosztott irányítás keretében hajtják végre, a Bizottság az (EU) ../.. rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] 18. cikke és 19. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában megvizsgálja, hogy a tervezett intézkedéseket nem érintik-e biztosítja, hogy ne álljon rendelkezésre finanszírozás olyan projektek számára, amelyek esetében egyértelmű bizonyíték van arra, hogy e projektek jogszerűsége, vagy a finanszírozás jogszerűsége és szabályszerűsége, vagy e projektek teljesítése a Bizottság által, az EUMSZ 258. cikke szerinti kötelezettségszegés tekintetében kiadott, indokolással ellátott vélemények, ami veszélyeztetné a kiadások jogszerűségét és szabályszerűségét vagy a műveletek teljesítését vélemény alapján megkérdőjelezhető. [Mód. 95]

(5)  A Bizottság megállapítja az uniós költségvetés éves előirányzatai keretében a Tematikus Eszköz számára rendelkezésre bocsátott teljes összeget. A Bizottság a költségvetési rendelet [110.] cikkében említettek szerint elfogadja a finanszírozási határozatokat 32. cikkel összhangban a munkaprogramok megállapítása érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a Tematikus Eszköz vonatkozásában, ennek során azonosítja a támogatandó célkitűzéseket és intézkedéseket, valamint az (1) bekezdésben említett elemek mindegyike esetében megállapítja az összegeket. A finanszírozási határozatok adott esetben meghatározzák a vegyesfinanszírozási műveletekre fenntartott teljes összeget. A munkaprogramokat a nyilvánosság számára elérhetővé kell tenni. [Mód. 96]

(6)  A Tematikus Eszköz különösen a II. melléklet 2. cikkének b) pontjában említett végrehajtási intézkedés körébe tartozó, a helyi és regionális hatóságok vagy civil társadalmi szervezetek által végrehajtott intézkedéseket támogatja. E tekintetben a Tematikus Eszköz pénzügyi keretének legalább 5%-át kell közvetett vagy közvetlen irányítás keretében az integrációs intézkedéseket végrehajtó helyi és regionális hatóságok rendelkezésére bocsátani. [Mód. 97]

(7)  Az (5) bekezdésben említett finanszírozási határozatok munkaprogramok elfogadását követően a Bizottság ennek megfelelően módosíthatja a megosztott irányítás szerint végrehajtott programokat. [Mód. 98]

(8)  Ezek a finanszírozási határozatok munkaprogramok egy vagy több évre, és a Tematikus Eszköz egy vagy több elemére terjedhetnek ki. [Mód. 99]

2. SZAKASZ

A MEGOSZTOTT IRÁNYÍTÁS SZERINTI TÁMOGATÁS ÉS VÉGREHAJTÁS

10. cikk

Hatály

(1)  Ez a szakasz a pénzügyi keretösszegnek a 8. cikk (2) bekezdése a) pontjában említett részére vonatkozik, valamint azokra a pótlólagos forrásokra, amelyeket a 9. cikkben említett, a Tematikus Eszközre vonatkozó bizottsági határozatnak megfelelően megosztott irányítás keretében kell felhasználni.

(2)  Az e szakasz szerinti támogatást a költségvetési rendelet [63.] cikkével, és az (EU) ../.. rendelettel [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] a számos uniós alapra vonatkozó, pénzügyi szabályokat létrehozó keretrendszerrel összhangban megosztott irányítás keretében kell végrehajtani. [Mód. 100]

11. cikk

Költségvetési források

(1)  A 8. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett forrásokat a tagállamok által megosztott irányítás keretében végrehajtott nemzeti programokhoz (a továbbiakban: programok) kell hozzárendelni, indikatív jelleggel az alábbiak szerint:

a)  5 207 500 000 EUR-t a tagállamok részére az I. mellékletnek megfelelően;

b)  1 041 500 000 EUR-t a tagállamok részére a 14. cikk (1) bekezdésében említett programok előirányzatainak kiigazítására.

(2)  Ha az (1) bekezdés b) pontjában említett összeget nem osztották ki, a fennmaradó összeggel ki lehet egészíteni a 8. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett összeget.

12. cikk

Társfinanszírozási arányok

(1)  Az uniós költségvetésből származó hozzájárulás nem haladhatja meg a projekt összes támogatható kiadásának 75 %-át. A tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy az alapból támogatott tevékenységekhez megfelelő társfinanszírozási forrásokat biztosítsanak. [Mód. 101]

(2)  Az uniós költségvetésből származó hozzájárulás a teljes elszámolható kiadás 90 %-ára növelhető az egyedi intézkedések keretében végrehajtott projektek esetében.

(3)  Az uniós költségvetésből származó hozzájárulás a teljes elszámolható kiadás 90 %-ára növelhető hozzájárulást legalább 80%-kal kell növelni, és az a IV. mellékletben felsorolt intézkedések esetében a teljes elszámolható kiadás 90%-ára növelhető. [Mód. 102]

(4)  Az uniós költségvetésből származó hozzájárulás a működési támogatásra fordított teljes elszámolható kiadás 100 %-ára növelhető.

(5)  Az uniós költségvetésből származó hozzájárulás a szükséghelyzeti támogatásra fordított teljes elszámolható kiadás 100 %-ára növelhető.

(6)  A programokat jóváhagyó bizottsági határozat meghatározza a társfinanszírozási arányt és az alapból nyújtható támogatás maximális összegét az (1)–(5) bekezdésben említett intézkedéstípusok esetében.

(7)  A Bizottság határozata minden egyes egyedi célkitűzés esetében meghatározza, hogy az egyedi célkitűzésre vonatkozó társfinanszírozási arány melyikre vonatkozik az alábbiak közül:

a)  a teljes hozzájárulás, a közpénzből és a magánpénzből történő hozzájárulást is beleértve, vagy

b)  kizárólag a közpénzből történő hozzájárulás.

13. cikk

Programok

(1)  Minden tagállam és a Bizottság gondoskodik arról, hogy a programjában nemzeti programban kezelt prioritások összhangban állnak a menekültügy és a migrációkezelés terén meglévő uniós prioritásokkal és kihívásokkal, és reagálnak azokra, valamint hogy teljes mértékben megfelelnek az uniós vívmányoknak, és az elfogadott uniós prioritásoknakvalamint az Unió és a tagállamok azon nemzetközi eszközökből – különösen a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezményből – eredő nemzetközi kötelezettségeinek, amelyeknek részes felei. Programjaik prioritásainak meghatározásakor a tagállamok gondoskodnak arról, hogy megfelelően foglalkoznak a II. mellékletben szereplő végrehajtási intézkedésekkel. E tekintetben a tagállamoknak a számukra kiosztott finanszírozás legalább 20%-át a 3. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett egyedi célkitűzésre kell fordítaniuk.

A tagállamoknak a számukra kiosztott finanszírozás legalább 10%-át a 3. cikk (2) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett egyedi célkitűzésekre kell fordítaniuk.

A tagállamoknak a számukra kiosztott finanszírozás legalább 10%-át a 3. cikk (2) bekezdése első albekezdésének c) pontjában említett egyedi célkitűzésekre kell fordítaniuk.

A tagállamoknak a számukra kiosztott finanszírozás legalább 10%-át a 3. cikk (2) bekezdése első albekezdésének cb) pontjában említett egyedi célkitűzésre kell fordítaniuk. [Mód. 103]

(1a)  A tagállamok ezenkívül gondoskodnak arról, hogy programjaik tartalmazzanak az alap valamennyi, a 3. cikk (2) bekezdésében megfogalmazott egyedi célkitűzésére vonatkozó intézkedéseket, és hogy a források e célkitűzések közötti elosztása biztosítsa, hogy a célkitűzések megvalósíthatók legyenek. A tagállami programok értékelésekor a Bizottság biztosítja, hogy ne álljon rendelkezésre finanszírozás olyan projektek számára, amelyek esetében egyértelmű bizonyíték van arra, hogy e projektek jogszerűsége, vagy a finanszírozás jogszerűsége és szabályszerűsége, vagy e projektek teljesítése a Bizottság által az EUMSZ 258. cikke szerinti kötelezettségszegési eljárás tekintetében kiadott, indokolással ellátott vélemény alapján megkérdőjelezhető. [Mód. 104]

(2)  A Bizottság biztosítja, hogy az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalt, az Európai Unió Alapjogi Menekültügyi Ügynökségét és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget saját működési területeiken bevonják a programok kialakításába ennek korai szakaszában. A Bizottság konzultál az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével és az Európai Unó Menekültügyi Támogatási Hivatallal Ügynökségével a programtervezetekről annak érdekében, hogy biztosítsa az ügynökségek és a tagállamok intézkedéseinek összhangját és egymást kiegészítő jellegét. [Mód. 105]

(3)  A Bizottság bevonhatja az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalt, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségét, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget és az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségét UNHCR-t az 5. szakaszban említett nyomonkövetési és értékelési feladataiba, mindenekelőtt annak biztosítása céljából, hogy az alap támogatásával végrehajtott intézkedések összhangban álljanak a releváns uniós vívmányokkal és az elfogadott uniós prioritásokkal. [Mód. 106]

(4)  Az (EU) [ ../..] rendelettel [az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségéről szóló rendelet] összhangban végzett Bármely nyomonkövetési eljárást, vagy az 1053/2013/EU rendelet szerinti, a jelen rendelet hatálya alá tartozó ajánlások elfogadását követően az érintett tagállam a Bizottsággal és adott esetben az Európai Menekültügyi Hivatallal, az Európai Unió Alapjogi Menekültügyi Ügynökségével és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel együtt áttekinti a megállapításokra adandó lehetséges válaszintézkedéseket, ideértve a hiányosságok vagy a kapacitásbeli és felkészültségi problémák kezelését, és a programja keretében végrehajtja az ajánlásokat. [Mód. 107]

(5)  Szükség esetén a kérdéses programot módosítani kell, hogy figyelembe vegye a (4) bekezdésben említett ajánlásokat, valamint a részcélok és célértékek elérése terén elért – a 30. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett éves teljesítményjelentésekben értékelt – előrehaladást. A kiigazítás hatásától függően, a Bizottság jóváhagyhatja a felülvizsgált programot. [Mód. 108]

(6)  A (4) bekezdésben említett, pénzügyi vonatkozású ajánlások teljesítése céljából a tagállam a Bizottsággal, és adott esetben a megfelelő ügynökséggel folytatott együttműködés és konzultáció keretében átcsoportosítja a programja keretében előirányzott forrásokat.

(7)  A tagállamok különösen a IV. mellékletben felsorolt uniós stratégiai prioritásokat követik. Előre nem látható vagy új körülmények kezelése, illetve a finanszírozás hatékony végrehajtása céljából, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a IV. mellékletben felsorolt, a magasabb társfinanszírozásra jogosult intézkedések jegyzékének módosítása céljából.

(7a)  A nemzeti programok lehetővé tehetik, hogy a III. melléklet 3a) pontjában említett intézkedések kiterjedjenek az ugyanazon pontban említett célcsoportba tartozó személyek közvetlen hozzátartozóira is, amennyiben ez az említett intézkedések hatékony végrehajtásához szükséges. [Mód. 109]

(8)  Ha A 4. cikk (2) bekezdése második albekezdésének sérelme nélkül, ha a tagállamok úgy döntenek, hogy valamely harmadik országban vagy azzal együtt az alap támogatásával hajtanak végre projekteket, az érintett tagállam a projekt megkezdése előtt konzultációt folytat a Bizottsággal. kéri a Bizottság jóváhagyását. A Bizottság biztosítja, hogy a tervezett projektek az érintett harmadik országban vagy azzal kapcsolatban hozott egyéb uniós és tagállami intézkedéseket kiegészítsék és azokkal koherensek legyenek, és ellenőrzi a 6. cikk (1) bekezdése a) pontjának (3) alpontjában meghatározott feltételek teljesülését. [Mód. 110]

(9)  Az (EU) …/2021 rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] 17. cikkének (5) bekezdésében említett programozásnak a VI. melléklet 1. táblázatába foglalt beavatkozási típusokon kell alapulnia. Mindegyik programnak meg kell határoznia valamennyi egyedi célkitűzés tekintetében a VI. melléklet 1. táblázata szerinti beavatkozástípusokat, valamint a programozott források beavatkozási típusok vagy támogatási területek szerinti indikatív bontását. [Mód. 111]

(9a)  Az egyes tagállamok jelentéseiket egy külön erre a célra létrehozott weboldalon teszik közzé, és továbbítják azokat az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Ez a weboldal ismerteti a program végrehajtása során támogatott intézkedéseket és a kedvezményezettek listáját. A weboldalt rendszeresen frissíteni kell, azonban legalább a 30. cikkben említett éves teljesítményjelentés közzétételekor. [Mód. 112]

14. cikk

Félidős felülvizsgálat

(-1)  A programokat e rendelet 29. cikkének megfelelően félidős felülvizsgálatnak és értékelésnek kell alávetni. [Mód. 113]

(1)  2024-ben végéig és az Európai Parlament tájékoztatását követően a Bizottság az I. melléklet (1) b) – (5) bekezdésében említett kritériumoknak megfelelően hozzárendeli az érintett tagállamok programjaihoz a 11. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett kiegészítő összeget. A finanszírozást a 2025-ös naptári évvel kezdődő időszakra kell biztosítani. [Mód. 114]

(2)  Ha az (EU) …/2021 rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] [85.] cikkével összhangban benyújtott a kifizetési kérelmek nem fedik le a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett program kezdeti előirányzatának legalább 1030 %-át, az érintett tagállam nem jogosult arra, hogy kiegészítő előirányzatban részesüljön az (1) bekezdésben említett program tekintetében. [Mód. 115]

(3)  A Tematikus Eszközből 2025-től juttatott forráselosztás adott esetben figyelembe veszi az (EU) …/2021 [közös rendelkezésekről szóló rendelet] [12.] cikkében említett a teljesítménykeret mérföldköveinek megvalósítása terén elért eredményeket és a feltárt végrehajtási hiányosságokat. [Mód. 116]

15. cikk

Egyedi intézkedések

(1)  Az egyedi intézkedések e rendelet célkitűzéseinek megfelelő, uniós hozzáadott értéket nyújtó transznacionális vagy nemzeti projektek, amelyekre tekintettel egy, több vagy valamennyi tagállam a programját kiegészítő előirányzatban részesülhet. [Mód. 117]

(2)  A tagállamok – a 11. cikk (1) bekezdése szerint kiszámított előirányzatuk mellett – egyedi intézkedésekre vonatkozó kiegészítő összegben részesülnek, feltéve, hogy az a programon belül következetesen ilyen címzett előirányzatként szerepel és arra fordítják, hogy elősegítse e rendelet célkitűzéseinek megvalósítását.

(3)  A finanszírozás nem fordítható a program más intézkedéseire, kivéve megfelelően indokolt esetben és a Bizottságnak a program módosításával adott jóváhagyása esetén.

16. cikk

Az uniós áttelepítési [és humanitárius befogadási] keret forrásai

(1)  A tagállamok a 11. cikk (1) bekezdésének megfelelően kiszámított előirányzatuk mellett a célzott uniós áttelepítési programmal összhangban 10 000 EUR hozzájárulást kapnak minden egyes áttelepített személy után. Ez a hozzájárulás a költségvetési rendelet [125.] cikkével összhangban költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás formáját ölti.

(2)  Az (1) bekezdésben említett összeg a tagállamok között a programjaik módosítása útján kerül elosztásra, feltéve, hogy azt a személyt, akire tekintettel a hozzájárulás odaítélésre kerül, az uniós áttelepítési [és humanitárius befogadási] kerettel összhangban ténylegesen áttelepítették.

(3)  A finanszírozás nem fordítható a program más intézkedéseire, kivéve megfelelően indokolt esetben és a Bizottságnak a program módosításával adott jóváhagyása esetén.

(4)  A tagállamok megőrzik az áttelepített személyek megfelelő azonosításához, valamint az áttelepítés időpontjának meghatározásához szükséges információkat. [Mód. 118]

16a. cikk

A letelepítésre és a humanitárius befogadásra szolgáló források

(1)  A tagállamok a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban kiszámított összeg mellett kétévente kiegészítő összeget kapnak, melynek átalányösszege áttelepítés révén befogadott személyenként 10 000 EUR.

(2)  A tagállamok a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban kiszámított összeg mellett kétévente kiegészítő összeget kapnak, melynek átalányösszege humanitárius rendszeren keresztül befogadott személyenként 6000 EUR.

(3)  A család egységének biztosítása érdekében adott esetben a tagállamok az (1) bekezdésben említett személyek családtagjai után is jogosultak lehetnek az átalányösszegre.

(4)  Az (1) és (2) bekezdés szerinti kiegészítő összeget kétévente a tagállamok részére – első alkalommal a nemzeti programjukat jóváhagyó egyedi finanszírozási határozatok, később pedig a nemzeti programjukat jóváhagyó határozathoz csatolandó finanszírozási határozat keretében – kell kiutalni.

(5)  Figyelembe véve az infláció aktuális mértékét, az áttelepítés terén bekövetkező releváns fejleményeket, valamint azokat a tényezőket, amelyek optimálissá tehetik az átalányösszeg formájában kínált pénzügyi ösztönző alkalmazását, valamint a rendelkezésre álló források keretein belül a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy megfelelőnek ítélt esetben az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett átalányösszeget kiigazítsa. [Mód. 119]

17. cikk

A ../.. rendelet [dublini rendelet] végrehajtásához szükséges erőforrások

(1)  A tagállamok a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban kiszámított előirányzatukon felül [10 000] EUR összegű hozzájárulást kapnak minden nemzetközi védelmet kérelmező személy után, akinek vonatkozásában az adott tagállam válik a felelős tagállammá, attól az időponttól kezdve, amikortól az adott tagállam a(z) .../.../EU rendeletben [dublini rendelet] meghatározott rendkívül nehéz helyzetben van.

(2)  A tagállamok a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban kiszámított előirányzatukon felül [10 000] EUR összegű hozzájárulást kaphatnak minden olyan, az adott tagállamhoz elosztott nemzetközi védelmet kérelmező személy után, aki a kedvezményezett tagállamra méltányosan eső részen felül van.

(3)  Az (1) és (2) bekezdésben említett tagállamok az integrációs intézkedések végrehajtása érdekében további [10 000] EUR összegű hozzájárulást kapnak minden olyan kérelmező után, aki nemzetközi védelemben részesült.

(4)  Az (1) és (2) bekezdésben említett tagállamok további [10 000] EUR összegű hozzájárulást kapnak minden olyan személy után, akinek vonatkozásában a tagállam a(z) .../... rendelet [Eurodac-rendelet] 11. cikkének d) pontjában említett adathalmaz naprakésszé tétele alapján bizonyítani tudja, hogy az illető személy kiutasítási határozat vagy kitoloncolási végzés alapján, és annak megfelelően kitoloncolás útján vagy önként, elhagyta a tagállam területét.

(5)  A tagállamok a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban kiszámított előirányzatukon felül [500] EUR összegű hozzájárulást kapnak minden olyan, nemzetközi védelmet kérelmező személy után, akit egyik tagállamból valamely másikba helyeztek át, minden, a(z) .../.../EU rendelet [dublini rendelet] 34i. cikke első bekezdésének c) pontja alapján áthelyezett személy után, valamint adott esetben a(z) .../.../EU rendelet [dublini rendelet] 34j. cikkének g) pontja alapján áthelyezett személy után.

(6)  A jelen cikkben szereplő összegek a költségvetési rendelet [125.] cikkével összhangban költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás formáját öltik.

(7)  Az (1)–(5) bekezdésben említett további összegek a tagállamok részére a programjaik keretében kerülnek kiosztásra, feltéve, hogy az a személy, akire tekintettel a hozzájárulás előirányozták, ténylegesen áthelyezésre került valamely tagállamba, visszaküldése ténylegesen megtörtént, vagy kérelmezőként ténylegesen nyilvántartásba vették a(z) .../.../EU rendelet [dublini rendelet] alapján felelős tagállamban.

(8)  E finanszírozás nem fordítható a program más intézkedéseire, kivéve megfelelően indokolt esetben és a Bizottságnak a program módosításával adott jóváhagyása esetén. [Mód. 120]

17a. cikk

A 604/2013/EU rendelet végrehajtásához szükséges erőforrások

(1)  A felelős tagállamot meghatározó tagállam az e rendelet 11. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban kiszámított előirányzatán felül visszatérítésként megkapja a nemzetközi védelmet kérelmező személy fogadásával kapcsolatos költségek összegét a kérelem időpontjától kezdve addig az időpontig, amikor a kérelmező személyt áthelyezik a felelős tagállamba, vagy amikor a felelős tagállamot meghatározó tagállam a 604/2013/EU rendeletnek megfelelően felelősséget vállal a kérelmező személyért.

(2)  Az átadó tagállam az e rendelet 11. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban kiszámított előirányzatán felül visszatérítésként megkapja a 604/2013/EU rendelet 18. cikke (1) bekezdésének c) és d) pontjában említett kérelmező vagy más személy átadásához szükséges költségeket.

(3)  Minden tagállam az e rendelet 11. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban kiszámított összeg mellett 10 000 EUR átalányösszegben részesül minden kísérő nélküli kiskorú után, aki az adott tagállamban nemzetközi védelmet élvez, feltéve, hogy az adott tagállam a 16. cikk (1) bekezdése értelmében nem jogosult az adott kísérő nélküli kiskorú tekintetében átalányösszeg kifizetésére.

(4)  A jelen cikkben szereplő visszatérítés a költségvetési rendelet 125. cikkével összhangban finanszírozás formáját ölti.

(5)  A (2) bekezdésben említett visszatérítés a tagállamok részére a programjaik keretében kerül kifizetésre, feltéve, hogy az a személy, akire tekintettel a visszatérítést előirányozták, a 604/2013/EU rendelet alapján ténylegesen áthelyezésre került valamely tagállamba. [Mód. 121]

17b. cikk

A nemzetközi védelmet kérelmező vagy a nemzetközi védelemben részesülő személyek átszállítására szolgáló források

(1)  A szolidaritás és az igazságos felelősségmegosztás elvének érvényesítése céljából a tagállamok a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban kiszámított összeg mellett kiegészítő összeget kapnak, amelynek átalányösszege más tagállamból átszállított, nemzetközi védelmet kérelmező vagy védelemben részesülő személyenként 10 000 EUR.

(2)  Adott esetben a tagállamok az (1) bekezdésben említett személyek családtagjai után is jogosultak lehetnek az átalányösszegre, amennyiben az említett családtagok átszállítására e rendeletnek megfelelően került sor.

(3)  Az (1) bekezdés szerinti kiegészítő összegeket az érintett tagállamok részére első alkalommal a nemzeti programjukat jóváhagyó egyedi finanszírozási határozat, később pedig a nemzeti programjukat jóváhagyó határozathoz csatolandó finanszírozási határozat keretében kell kiutalni. E finanszírozás nem fordítható a program más intézkedéseire, kivéve megfelelően indokolt esetben és a Bizottságnak a program módosításával adott jóváhagyása esetén.

(4)  A tagállamok közötti szolidaritással és felelősségmegosztással kapcsolatos, az EUMSZ 80. cikkében említett célkitűzések hatékony megvalósítása érdekében, és figyelembe véve különösen az infláció aktuális mértékét, a nemzetközi védelemben részesülő személyek egyik tagállamból egy másikba való átszállítása, áttelepítése és más humanitárius befogadási lehetőségek terén bekövetkező releváns fejleményeket, továbbá azokat a tényezőket, amelyek optimálissá tehetik az átalányösszeg formájában kínált pénzügyi ösztönző alkalmazását, valamint a rendelkezésre álló források keretein belül, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy megfelelőnek ítélt esetben az e cikk (1) bekezdésében említett átalányösszeget kiigazítsa. [Mód. 122]

18. cikk

Működési támogatás

(1)  A működési támogatás a tagállami előirányzatnak az a része, amelyet a tagállamok az Unió számára közszolgáltatást jelentő feladatok és szolgáltatások ellátásáért felelős hatóságok támogatására fordíthatnak;

(2)  Az egyes tagállamok az alap keretében nemzeti programjaik számára elkülönített összeg 10 %-át használhatják fel a 3. cikk (2) bekezdése a) és c) pontja szerinti célok keretében történő ellátásáért felelős hatóságok számára nyújtott működési támogatás finanszírozására. [Mód. 123]

(3)  A működési támogatást használó tagállamoknak meg kell felelniük a menekültügy és a bevándorlás visszatérés terén érvényben lévő uniós vívmányoknak, és teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt jogokat és elveket. [Mód. 124]

(4)  A tagállamoknak programjukban és a 30. cikkben említett éves teljesítményjelentésben meg kell indokolniuk, hogy miért használnak működési támogatást e rendelet célkitűzéseinek elérésére. A program jóváhagyását megelőzően a Bizottság az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatallal, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel a 13. cikknek megfelelően értékeli az alaphelyzetet azokban a tagállamokban, amelyek jelezték működési támogatás igénybevételére vonatkozó szándékukat. A Bizottság figyelembe veszi az említett tagállamok által szolgáltatott információkat és adott esetben az (EU) ../.. rendelet [az Európai Unió Menekültügyi Támogatási Hivatal által alkalmazott Ügynökségéről szóló rendelet] és az 1053/2013/EU rendelet szerinti, e rendelet hatálya alá tartozó nyomonkövetési eljárások fényében rendelkezésre álló információkat. [Mód. 125]

(5)  A működési támogatást a VII. mellékletben megállapított konkrét feladatokra és szolgáltatásokra támogatható intézkedésekre kell fordítani. [Mód. 126]

(6)  Az előre nem látható vagy új körülmények kezelése, illetve a finanszírozás hatékony végrehajtása céljából, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VII. mellékletben szereplő konkrét feladatok és szolgáltatások listájának módosítása támogatható intézkedések listájának módosítása céljából. [Mód. 127]

3. SZAKASZ

A KÖZVETLEN ÉS KÖZVETETT IRÁNYÍTÁS SZERINTI TÁMOGATÁS ÉS VÉGREHAJTÁS

19. cikk

Hatály

Az e szakasz szerinti támogatás végrehajtása közvetlenül a Bizottság által történik a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban, vagy közvetve az említett cikk c) pontjának megfelelően.

20. cikk

Uniós intézkedések

(1)  Az uniós intézkedések transznacionális projektek vagy az Unió számára különösen fontos projektek, e rendelet célkitűzéseinek megfelelően végrehajtva.

(2)  A Bizottság kezdeményezésére az alap felhasználható e rendeletnek a 3. cikkben említett célkitűzéseire vonatkozó uniós intézkedések finanszírozására, a III. melléklettel összhangban.

(3)  Az uniós intézkedések a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában – különösen vissza nem térítendő támogatás, pénzdíj és közbeszerzés formájában – nyújthatnak finanszírozást. Finanszírozást biztosíthatnak vegyesfinanszírozási műveletek keretében finanszírozási eszköz formájában is.

(4)  A közvetlen és közvetett irányítás szerint megvalósított vissza nem térítendő támogatások odaítélésére és kezelésére a költségvetési rendelet [VIII. címével] összhangban kerül sor. [Mód. 128]

(4a)  A Bizottság gondoskodik a 3. cikk (2) bekezdésében említett célok közötti rugalmas, tisztességes és átlátható forráselosztásról. [Mód. 129]

(5)  A javaslatokat vizsgáló értékelő bizottság állhat külső szakértőkből.

(6)  A kölcsönös biztosítási mechanizmushoz való hozzájárulások fedezhetik a címzettek által visszafizetendő pénzösszegek behajtásával kapcsolatos kockázatot, és elegendő garanciát jelentenek a költségvetési rendelet értelmében. Az (EU) ../.. rendelet [a garanciaalapról szóló rendelet helyébe lépő rendelet] [X. cikkében] megállapított rendelkezések alkalmazandók. [Mód. 130]

21. cikk

Az Európai Migrációs Hálózat

(1)  Az alap támogatja az Európai Migrációs Hálózatot, és biztosítja a tevékenységéhez, valamint jövőbeli fejlesztéséhez szükséges pénzügyi támogatást.

(2)  Az Európai Migrációs Hálózat részére az alap éves előirányzataiban elérhetővé tett összeget, valamint a tevékenységeinek prioritásait meghatározó munkaprogramot a Bizottság fogadja el azt követően, hogy azt az irányítóbizottság a módosított 2008/381/EK határozat 4. cikke (5) bekezdésének a) pontjával összhangban jóváhagyta. A költségvetési rendelet [110.] cikke értelmében a Bizottság határozata finanszírozási határozatnak minősül. Az erőforrások időben történő rendelkezésre állásának biztosítása érdekében a Bizottság külön finanszírozási határozatban fogadhatja el az Európai Migrációs Hálózat munkaprogramját. [Mód. 131]

(3)  Az Európai Migrációs Hálózat tevékenységeihez biztosított pénzügyi támogatás a 2008/381/EK határozat 3. cikkében említett nemzeti kapcsolattartó pontoknak nyújtott vissza nem térítendő támogatás és adott esetben közbeszerzési szerződések odaítélése formájában valósul meg, a költségvetési rendelettel összhangban.

21a. cikk

A 2008/381/EK határozat módosítása

A 2008/381/EK irányelv 5. cikkének (5) bekezdése a következő ponttal egészül ki:"

„da) kapcsolattartó pontként szolgál a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapról szóló rendelet szerinti finanszírozás potenciális kedvezményezettjei számára, és pártatlan útmutatást, gyakorlati információkat és segítséget nyújt az alap minden vonatkozásában, többek között az érintett nemzeti program vagy a Tematikus Eszköz szerinti finanszírozás iránti kérelmekkel kapcsolatban is.” [Mód. 132]

"

22. cikk

Vegyesfinanszírozási műveletek

Ezen Alap alap keretében a 2. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett vegyesfinanszírozási műveleteket az [InvestEu rendelettel] és a költségvetési rendelet X. címével összhangban kell végrehajtani. [Mód. 133]

23. cikk

Technikai segítségnyújtás a Bizottság kezdeményezésére

Az alap támogathatja Bizottság kezdeményezésére vagy nevében végrehajtott technikai segítségnyújtási intézkedéseket. Ezeknek az intézkedések 100 %-os finanszírozási aránya engedélyezett.

24. cikk

Ellenőrzések

Az (EU) rendelet [az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló rendelet] 127. cikke szerinti általános megbízhatóság alapját az uniós hozzájárulás felhasználására vonatkozóan személyek vagy jogalanyok – köztük az uniós intézmények vagy szervek által felhatalmazottaktól eltérőek – által végzett ellenőrzések képezik.

25. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és közzététel

(1)  Az uniós finanszírozás címzettjei népszerűsítik elismerik az uniós finanszírozás eredetét, intézkedéseket és azok eredményeit azáltal, hogy a megfelelő nyelven következetes, hatékony és érdemi információkat juttatnak el többféle releváns közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak. Az uniós finanszírozás láthatóságának biztosítása érdekében az uniós finanszírozás címzettjei az intézkedéssel kapcsolatos kommunikáció során hivatkoznak a finanszírozás eredetére. A címzettek e célból gondoskodnak arról, hogy különösen az intézkedések és azok eredményeinek a népszerűsítésekor gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak szánt minden kommunikációs anyag feltüntesse az Unió emblémáját, és kifejezetten megemlítse az Unió pénzügyi támogatását. [Mód. 34]

(2)  A Bizottság a lehető legszélesebb közönség elérése érdekében tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez az alaphoz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. Nevezetesen, a Bizottságnak információkat kell közzétennie a tematikus eszköz éves és többéves programjainak kidolgozásáról. A Bizottság a Tematikus Eszközből történő támogatásra kiválasztott műveletek listáját is közzéteszi egy nyilvánosan elérhető honlapon, és ezt a listát legalább háromhavonta frissíti. Az alaphoz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira prioritásainak végrehajtására vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek e rendelet célkitűzéseihez kapcsolódnak. Nevezetesen a Bizottság támogathatja a legjobb gyakorlatokat és az információk cseréjét az eszköz végrehajtása tekintetében. [Mód. 135]

(2a)  A Bizottság a (2) és a (3) bekezdésben említett adatokat nyílt, géppel olvasható formátumokban közzéteszi a 2003/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikke (1) bekezdésében(27) foglaltaknak megfelelően, amely lehetővé teszi az adatok sorba rendezését, keresését, kivonatolását, összehasonlítását és újrafelhasználását. Az adatokat prioritás, egyedi célkitűzés, a műveletek teljes támogatható költsége, a projektek teljes költségvetése, a közbeszerzési eljárások költségei, a kedvezményezettek neve és a szerződő fél neve alapján sorba lehet rendezni. [Mód. 136]

4. szakasz

A megosztott, közvetlen és közvetett irányítás szerinti támogatás és végrehajtás

26. cikk

Szükséghelyzeti támogatás

(1)  Az alap A Bizottság határozhat úgy, hogy sürgős és egyedi szükségletek megoldására nyújt pénzügyi támogatást nyújt az alábbi körülmények valamelyike vagy mindegyike miatt keletkezett szükséghelyzet esetén: [Mód. 137]

a)  súlyos migrációs nyomás egy vagy több tagállamban, amelyet harmadik országbeli állampolgárok harmadik országbeli állampolgárok előre nem látható jelentős vagy aránytalan beáramlása egy vagy több tagállambajellemez, ami jelentős és sürgős igényeket támaszt a befogadásukat és az idegenrendészeti őrizetet szolgáló létesítmények, a gyermekvédelmi rendszerek, valamint a menekültügyi és migrációkezelési rendszerek és eljárások tekintetében; [Mód. 138]

aa)  önkéntes áthelyezés; [Mód. 139]

b)  a 2001/55/EK irányelv(28) értelmében vett átmeneti védelmi mechanizmus végrehajtása;

c)  személyek előre nem látható jelentős vagy aránytalan beáramlása súlyos migrációs nyomás harmadik országokbaországokban, többek között ahol – politikai fejlemények, vagy konfliktusok vagy természeti katasztrófák miatt – védelemre szoruló személyek rekedhetnek, különösen, ha az hatással lehet ez EU felé irányuló irreguláris migrációs áramlatokra. [Mód. 140]

(1a)  Az e cikknek megfelelően harmadik országokban végrehajtott intézkedéseknek összhangban kell állniuk az Unió humanitárius politikájával és adott esetben azt ki kell egészíteniük, valamint tiszteletben kell tartaniuk a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos konszenzusban megállapított humanitárius elveket. [Mód. 141]

(1b)  Az e cikk (1) bekezdésének a), aa), b) és c) pontjában említett esetekben a Bizottság haladéktalanul tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot. [Mód. 142]

(2)  A szükséghelyzeti támogatás közvetlenül az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalnak, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa Hivatalának és harmadik országbeli állampolgárok előre nem látható jelentős vagy aránytalan beáramlásának kitett helyi és regionális hatóságoknak a decentralizált ügynökségeknek nyújtott vissza nem térítendő támogatása támogatás formáját öltheti, különös tekintettel azokra a helyi és regionális hatóságokra, amelyek felelősségi körébe tartozik a kísérő nélküli kiskorúak befogadása és integrációja. [Mód. 143]

(3)  A szükséghelyzeti támogatás a tagállami programok számára különíthető el, a tagállamok számára a 11. cikk (1) bekezdésének és az I. mellékletnek megfelelően kiszámított előirányzatuk mellett, feltéve, hogy az a programon belül ilyen címzett előirányzatként szerepel. E finanszírozás nem fordítható a program más intézkedéseire, kivéve megfelelően indokolt esetben és a Bizottságnak a program módosításával adott jóváhagyása esetén.

(4)  A közvetlen irányítás szerint megvalósított vissza nem térítendő támogatások odaítélésére és kezelésére a költségvetési rendelet [VIII. címével] rendelettel összhangban kerül sor. [Mód. 144]

(4a)  Amennyiben az intézkedés végrehajtása érdekében szükséges, a sürgősségi segéllyel olyan kiadások is fedezhetők, amelyek a támogatás iránti kérelem vagy a segítségnyújtás iránti kérelem benyújtásának időpontját megelőzően, de legkorábban 2021. január 1-jén merültek fel. [Mód. 145]

27. cikk

Kumulatív, kiegészítő és kombinált finanszírozás

(1)  Az alap keretében hozzájárulásban részesült intézkedésművelet hozzájárulást kaphat bármely bármilyen más uniós programból is, ideértve, így a megosztott irányítású alapokból is, irányítás alá eső programokat, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. A Bizottság által ismertetett programoknak együtt kell működniük egymással, és ki kell egészíteniük egymást, továbbá azokat a megkettőzések elkerülése végett a szükséges mértékű átláthatóság mellett kell kidolgozni. Az egyes uniós programokból a művelethez nyújtott hozzájárulásokra a megfelelő program szabályai alkalmazandók. A kumulatív finanszírozás összege nem haladhatja meg az intézkedés a művelet elszámolható költségeit, és a különböző uniós programokból nyújtott támogatások arányosan számíthatók ki a támogatási feltételeket tartalmazó dokumentumoknak megfelelően. [Mód. 146]

(2)  A kiválósági pecsétet elnyert intézkedések műveletek, illetve az alábbi, kumulatív, összehasonlítható feltételeknek megfelelő intézkedések: [Mód. 147]

a)  az eszköz keretében meghirdetett pályázati felhívás alapján értékelték őket;

b)  megfelelnek az adott pályázati felhívás minőségre vonatkozó minimumkövetelményeinek;

c)  a költségvetési korlátok miatt nem támogathatók az adott pályázati felhívás keretében.

az (EU) ../.. rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] [67.] cikke (5) bekezdésének és az (EU) ../.. rendelet [a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról szóló rendelet] [8.] cikkének megfelelően támogatásban részesülhetnek az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, a Kohéziós Alapból, az Európai Szociális Alap+-ból vagy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, amennyiben a szóban forgó cselekvések összhangban állnak az érintett program célkitűzéseivel. A támogatást nyújtó alap szabályai irányadóak.

5. szakasz

Nyomon követés, jelentéstétel és értékelés

1. alszakasz

Közös rendelkezések

28. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1)  A költségvetési rendelet [43. cikke (3) bekezdése h) pontjának i. és iii. alpontja] szerinti jelentéstételi követelményeknek megfelelően, a Bizottság az V. mellékletnek megfelelően legalább évente az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti a teljesítményre vonatkozó információkat. [Mód. 148]

(2)  A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az V. melléklet módosítására abból a célból, hogy elvégezze az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a teljesítményre vonatkozóan szolgáltatandó információk szükséges kiigazításait.

(3)  Az e rendelet célkitűzéseinek megvalósítása terén az alap előrelépéseiről történő jelentéstételhez használandó mutatókat a VIII. melléklet tartalmazza. A teljesítménymutatók esetében a kiindulási értéket nullában kell meghatározni. A 2024-re meghatározott részcélok és a 2029-re meghatározott célok kumulatívak. Kérésre a Bizottsághoz beérkezett, a teljesítmény- és eredménymutatókra vonatkozó adatokat az Európai Parlament és a Tanács számára elérhetővé kell tenni. [Mód. 149]

(4)  A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire és – adott esetben – a tagállamokra vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

(5)  Az alap által a célkitűzéseinek megvalósítása tekintetében elért előrehaladás hatékony értékelése érdekében, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VIII. melléklet módosítása céljából, hogy szükség esetén felülvizsgálja és kiegészítse a mutatókat, valamint hogy a nyomonkövetési és értékelési keret létrehozására, így a tagállamok által a projektekkel kapcsolatosan szolgáltatandó információkra vonatkozó rendelkezésekkel egészítse ki ezt a rendeletet.

29. cikk

Értékelés

(1)  A Bizottság elvégzi e rendelet – így az Alap keretében végrehajtott intézkedések – félidős és visszamenőleges értékelését.

(2)  A félidős és a visszamenőleges értékelést időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek. [Mód. 150]

29a. cikk

Értékelés

(1)  A Bizottság 2024. december 31-ig bemutatja a rendelet végrehajtásával kapcsolatos félidős értékelést. A félidős értékelésnek meg kell vizsgálnia az alap hatékonyságát, eredményességét, egyszerűsítését és rugalmasságát. Az értékelésnek konkrétabban az alábbiakra kell kiterjednie:

a)  az e rendelet célkitűzéseinek elérése felé tett előrehaladást, figyelembe véve a rendelkezésre álló összes releváns információt, különösen a tagállamok által a 30. cikk szerint benyújtott éves teljesítményjelentéseket és a VIII. mellékletben meghatározott kimeneti és eredménymutatókat;

b)  az Unió ezen alap keretében végrehajtott fellépéseinek és műveleteinek hozzáadott értékét;

c)  a menekültüggyel és a migrációval kapcsolatos uniós szolidaritáshoz való hozzájárulást;

d)  a II. mellékletben meghatározott végrehajtási intézkedések és a III. mellékletben meghatározott fellépések további relevanciája;

e)  az alap keretében támogatott intézkedések és a más uniós alapokból – például a strukturális alapokból és az Unió külső finanszírozási eszközeiből – nyújtott támogatás közötti kiegészítő jelleg, koordináció és koherencia;

f)  az alap hosszabb távú és fenntarthatósági hatásai.

A középidős értékelés figyelembe veszi a korábbi alap – a 2014–2020 közötti Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap – hosszú távú hatásáról szóló visszamenőleges értékelési eredményeket, és adott esetben az e rendelet felülvizsgálatára irányuló jogalkotási javaslat kíséri.

(2)  2030. január 31-ig a Bizottság visszamenőleges értékelést végez. Ugyanezen dátumig a Bizottság benyújtja az értékelési jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A visszamenőleges értékelés részét képezi az (1) bekezdésben meghatározott elemek értékelése. Az alap hosszabb távú eredményei és hatásainak fenntarthatósága is értékelésre kerül, hogy az értékelés eredménye felhasználható legyen egy későbbi alap esetleges megújításával vagy módosításával kapcsolatos döntés során.

Az első bekezdésben és az e bekezdés első albekezdésében hivatkozott félidős és visszamenőleges értékeléseket a 3a. cikkben foglalt partnerségi elvvel összhangban a szociális partnerek, a civil szervezetek – köztük a migráns- és menekültszervezetek–, az egyenlőséggel foglalkozó szervek, a nemzeti emberi jogi intézmények és más érintett szervezetek érdemi részvétele mellett kell elvégezni.

3.  Félidős és visszamenőleges értékelése során a Bizottság különös figyelmet fordít a harmadik országok által, a harmadik országokban vagy ezekkel kapcsolatban végrehajtott intézkedéseknek az 5. cikk és a 13. cikk (8) bekezdése alapján végzett értékelésére. [Mód. 151]

2. alszakasz

A megosztott irányításra vonatkozó szabályok

30. cikk

Éves teljesítményjelentés

(1)  A tagállamok 2023. február 15-ig és azt követően 2031-ig bezárólag minden évben ugyaneddig az időpontig benyújtják a Bizottságnak az (EU) …/2021 rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] 36. cikkének (6) bekezdésében említett éves teljesítményjelentést. A 2023-ban benyújtandó jelentés a program 2022. június 30-ig történő végrehajtását fedi le. A tagállamok e jelentéseket egy külön erre a célra létrehozott weboldalon teszik közzé, és továbbítják azokat az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. [Mód. 152]

(2)  Az éves teljesítményjelentés különösen az alábbiakra vonatkozó információkat tartalmaz:

a)  eredmények a program végrehajtása, valamint a mérföldkövek és a célok elérése terén, figyelembe véve az (EU) …/2021 rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] [37.] cikkében előírt legfrissebb a Bizottsághoz továbbított halmozott adatokat; [Mód. 153]

aa)  a nemzeti program éves pénzügyi kimutatásainak a visszafizetett összegek, a végső kedvezményezettek javára történő előfinanszírozás és a ténylegesen felmerült kiadások szerinti bontása; [Mód. 154]

b)  a program teljesítését érintő problémák, valamint az azok kezelése céljából hozott intézkedések, beleértve a Bizottság által az EUMSZ 258. cikke szerinti jogsértési eljárásnak megfelelően kiadott indokolással ellátott véleményeket is; [Mód. 155]

c)  az alapból alap keretében támogatott intézkedések és a más uniós alapokból – különösen a harmadik országokban meglévő vagy azokkal kapcsolatos alapokból például a strukturális alapokból és az Unió külső finanszírozási eszközeiből – nyújtott támogatás közötti kiegészítő jelleg, koordináció és koherencia; [Mód. 156]

d)  a program hozzájárulása a vonatkozó uniós vívmányok és cselekvési tervek megvalósításához, valamint a menekültügy területén a tagállamok közötti együttműködéshez és szolidaritáshoz; [Mód. 157]

da)  az alapjogi követelmények tiszteletben tartása; [Mód. 158]

e)  a kommunikációs és láthatósági intézkedések végrehajtása;

f)  az előtámogató feltételek teljesítése és azok alkalmazása a programozási időszak folyamán;

g)  az alap segítségével áttelepített vagy befogadott személyek száma a 16. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti összegekkel összhangban; [Mód. 159]

h)  a nemzetközi védelmet kérelmezett vagy abban részesülő olyan személyek száma, akiket a 17. 17b. cikkel összhangban valamely tagállamból egy másikba szállítottak át. [Mód. 160]

ha)  a programon keresztül segítségnyújtásban részesített, különleges bánásmódot igénylő személyek száma, a gyermekeket és a nemzetközi védelemben részesített személyeket is beleértve; [Mód. 161]

(3)  A Bizottság a teljesítményjelentés benyújtásának időpontjától számított két hónapon belül megteszi az arra vonatkozó észrevételeit. Amennyiben a Bizottság e határidőn belül nem tesz észrevételt, a jelentést elfogadottnak kell tekinteni. A Bizottság – az éves teljesítményjelentések összefoglalójának elfogadását követően – azokat az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére bocsátja, és egy erre a célra létrehozott weboldalon közzéteszi. Amennyiben a tagállamok nem továbbítják az (1) bekezdésnek megfelelően az éves teljesítményjelentés teljes szövegét, úgy azt kérésre az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére kell bocsátani. [Mód. 162]

(4)  Az e cikk végrehajtására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében, a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el, amely létrehozza az éves teljesítményjelentés sablonját. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 33. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

31. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1)  Az (EU) …/… [a közös rendelkezésekről szóló új rendelet] IV. címe szerinti nyomon követésnek és értékelésnek a VI. melléklet 1., 2. és 3. táblázatába foglalt beavatkozási típusokon kell alapulnia. Az előre nem látható vagy új körülmények kezelése, illetve a finanszírozás hatékony végrehajtása céljából a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a beavatkozási típusoknak a 32. cikkel összhangban történő módosítása céljából.

(2)  E közös mutatókat az (EU) …/2021 [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] 12. cikkének (1) bekezdése, 17. és 37. cikke szerint kell használni.

III. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

32. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)  A Bizottságnak a 4., 9., 13., 16., 17b., 18, 28. és 31. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2028. december 31-ig terjedő időszakra szól. [Mód. 163]

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4., 9., 13., 16., 17b.,18., 28. és 31. bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. [Mód. 164]

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)  A 4., 9. 13., 16., 17b.,18., 28. és 31. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus kizárólag akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, vagy ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik. [Mód. 165]

33. cikk

Bizottsági eljárás

(1)  A Bizottságot a Menekültügyi és Migrációs Alappal, a Belső Biztonsági Alappal, valamint a határigazgatási és vízumügyi eszközzel foglalkozó koordinációs bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)  E bekezdésre való hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet  4. cikkét kell alkalmazni.

(3)  Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadja el a végrehajtási aktus tervezetét. Ez nem vonatkozik a 30. cikk (4) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusra.

34. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)  E rendelet nem érinti a vonatkozó intézkedések folytatását vagy módosítását az 516/2014/EU rendelettel létrehozott, a 2014–2020-as időszakra vonatkozó Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap alapján, amelyet továbbra is alkalmazni kell az említett intézkedésekre azok lezárásáig.

(2)  Az alap pénzügyi keretösszegéből az alap és annak elődje, az 516/2014/EU rendelet alapján létrehozott Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások is fedezhetők.

35. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

I. MELLÉKLET

A megosztott irányítás szerinti programok pénzügyi keretösszegének felosztására vonatkozó kritériumok

1.  A 11. cikkben említett, rendelkezésre álló források a tagállamok között az alábbi módon kerülnek bontásra:

a)  Kizárólag a programozási időszak kezdetén, mindegyik tagállam 5 000 000 10 000 000 EUR átalányösszeget kap az alapból; [Mód. 166]

b)  A 11. cikkben említett, fennmaradó forrásokat a következő kritériumok alapján kell elosztani:

–  30 % a menekültügy számára;

–  30 % a legális migráció és az integráció számára;

–  40 % az irreguláris migráció elleni küzdelem számára, a visszaküldéseket is ideértve.

2.  Az irreguláris migráció elleni küzdelem területén a következő kritériumokat érvényesülnek, és azokat a következőképpen kell súlyozni:

a)  30 % azon személyek számának arányában, akik az alábbi kategóriák valamelyikébe tartoznak:

–  bármely harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy, aki a genfi egyezményben meghatározott státuszt kapott;

–  bármely harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy, aki az átdolgozott 2011/95/EU irányelv(29) szerinti kiegészítő védelmet élvez;

–  bármely harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy, aki a 2001/55/EK irányelv(30) értelmében átmeneti védelmet élvez.

b)  60 % a nemzetközi védelmet kérelmező harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek számának arányában.

c)  10 % azon nemzetközi védelmet kérelmező harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek számának arányában, akiket áttelepítettek vagy áttelepítenek valamely tagállamba.

3.  A legális migráció területén a következő kritériumok érvényesülnek, és azokat a következőképpen kell súlyozni:

a)  40 % a tagállamban legálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok teljes számának arányában.

b)  60 % az első tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok számának arányában.

c)  A (3) bekezdés b) pontjában szereplő számítás során azonban az alábbi személyek kategóriái nem vehetők figyelembe:

–  harmadik országbeli állampolgárok, akik munkavállalásra tekintettel kaptak 12 hónapnál rövidebb ideig érvényes első tartózkodási engedélyt;

–  tanulmányok, diákcsere, fizetés nélküli gyakornoki állás vagy önkéntes szolgálat céljából befogadott harmadik országok állampolgárai a 2004/114/EK tanácsi irányelvvel(31), vagy adott esetben az (EU) 2016/801 irányelvvel(32) összhangban;

–  tudományos kutatás céljából befogadott harmadik országok állampolgárai a 2005/71/EK tanácsi irányelvvel(33), vagy adott esetben az (EU) 2016/801 irányelvvel összhangban;

4.  Az illegális migráció elleni küzdelem területén – a visszaküldéseket is ideértve – a következő kritériumok érvényesülnek, és azokat a következőképpen kritérium érvényesülkell súlyozni: [Mód. 167]

a)  50 % azon Azon harmadik országbeli állampolgárok számának arányában száma, akik nem agy már nem teljesítik a tagállamba történő belépés és tartózkodás feltételeit, és akikre nemzeti és/vagy közösségi uniós jog alapján, azaz igazgatási vagy bírósági határozat vagy törvény alapján olyan végleges visszatérési határozat vonatkozik, amely megállapítja vagy kimondja a tartózkodás jogellenes voltát, és visszatérési kötelezettséget állapít meg; [Mód. 168]

b)  50 % azon harmadik országbeli állampolgárok száma arányában, akik az elmúlt három évben közigazgatási vagy bírósági távozást elrendelő végzés alapján önkéntesen vagy kényszerített módon ténylegesen elhagyták a tagállam területét. [Mód. 169]

5.  A kezdeti felosztás céljából a referenciaszámok a tagállamok által az e rendelet alkalmazhatóságának időpontjában az uniós jognak megfelelően szolgáltatott adatok alapján a Bizottság (Eurostat) által az előző három naptári évre vonatkozóan készített legfrissebb éves statisztikai adatok. Az adatokat – ideértve a gyermekek adatait – életkor és nem, az egyedi sebezhetőségek és a menekültügyi státusz szerinti bontásban kell szerepeltetni. A félidős értékeléshez a referenciaadatok a Bizottság (Eurostat) által az előző három naptári évre vonatkozóan a 2024. évi félidős felülvizsgálat idején rendelkezésre álló, a tagállamok által az uniós jognak megfelelően szolgáltatott adatok alapján készített legfrissebb éves statisztikai adatok. Amennyiben a tagállamok nem juttatták el a Bizottsághoz (Eurostat) az érintett statisztikát, úgy a lehető leghamarabb ideiglenes adatokkal kell szolgálniuk. [Mód. 170]

6.  Mielőtt a Bizottság (Eurostat) ezeket az adatokat referenciaadatként elfogadná, a szokásos operatív eljárásoknak megfelelően értékeli a statisztikai információ minőségét, összehasonlíthatóságát és teljességét. A Bizottság (Eurostat) kérésére a tagállamok megküldik a Bizottságnak az ehhez szükséges valamennyi információt.

II. MELLÉKLET

Végrehajtási intézkedések

1.  Az alap a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéshez azáltal járul hozzá, hogy a következő végrehajtási intézkedésekre összpontosít:

a)  Az uniós vívmányok és a közös európai menekültügyi rendszerhez kapcsolódó prioritások egységes alkalmazásának biztosítása;

b)  szükség esetén a tagállamok menekültügyi rendszerei – többek között helyi és regionális szintű – kapacitásának támogatása az infrastruktúra, mint például – különösen a kiskorúak fogadására vonatkozó – megfelelő fogadási feltételek,infrastruktúrák és a szolgáltatások– például a jogi segítségnyújtás és képviselet, valamint a tolmácsolás – tekintetében; [Mód. 171]

c)  a tagállamok közötti szolidaritás és felelősségmegosztás támogatása, különösen a migrációs áramlások által leginkább érintett tagállamok javára, valamint a szolidaritási erőfeszítésekhez hozzájáruló tagállamok támogatása; [Mód. 172]

d)  a migrációs áramlások által érintett azon harmadik országokkal való szolidaritás és együttműködés fokozása, amelyekbe nemzetközi védelemre szoruló személyek nagy száma érkezett, többek között a befogadási feltételek és nemzetközi védelmi feltételek javítására való képességük megerősítéséhez való hozzájárulás révén, valamint áttelepítés és az Unión belüli védelemhez jutás egyéb legális lehetőségei révén, különösen az olyan kiszolgáltatott csoportok részére, mint a gyermekek és a kamaszok, akik az Unióban a védelem tekintetében kockázatnak vannak kitéve, továbbá valamint a migráció kezelése céljából harmadik országokkal folytatott partnerség és együttműködés. [Mód. 173]

da)  technikai és operatív segítségnyújtás végrehajtása egy vagy több más tagállam részére az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatallal együttműködésben. [Mód. 174]

2.  Az alap a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéshez azáltal járul hozzá, hogy a következő végrehajtási intézkedésekre összpontosít:

a)  a legális migrációt előmozdító szakpolitikák kidolgozásának és végrehajtásának támogatása, beleértve a családok újraegyesítését, valamint a legális migrációra vonatkozó uniós vívmányok végrehajtása, különös tekintettel a migrációról és a migráns munkavállalók védelméről szóló hatályos nemzetközi szabványokkal összhangban lévő legális munkaügyi migrációs eszközökre; [Mód. 175]

aa)  az Unióba való szabályos belépést és az uniós tartózkodást megkönnyítő strukturális és támogató intézkedések előmozdítása és kidolgozása; [Mód. 176]

ab)  a migrációs áramlások által érintett harmadik országokkal való partnerség és együttműködés fokozása, többek között az Unióba való legális belépési útvonalak révén a migrációs területen mutatott globális együttműködési erőfeszítések céljából; [Mód. 177]

b)  a harmadik országbeli állampolgárok társadalmi és gazdasági befogadását célzó korai integrációs intézkedések előmozdítása, aktív részvételük és a befogadó társadalom általi elfogadásuk előkészítése, különösen helyi vagy regionális hatóságok és társadalmi szervezetek bevonásával. [Mód. 178]

2a.  Az alap a 3. cikk (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéshez azáltal járul hozzá, hogy a következő végrehajtási intézkedésekre összpontosít:

a)  a harmadik országbeli állampolgárok társadalmi és gazdasági befogadását célzó korai integrációs intézkedések előmozdítása, a családegyesítések megkönnyítése, aktív részvételük és a befogadó társadalom általi elfogadásuk előkészítése, különösen helyi vagy regionális hatóságok, nem kormányzati szervezetek – köztük a menekült- és migránsszervezetek – és szociális partnerek bevonásával; valamint

b)  a kiszolgáltatott személyek számára az integrációs intézkedések tekintetében nyújtott védelmi intézkedések előmozdítása és végrehajtása. [Mód. 179]

3.  Az alap a 3. cikk (2) bekezdésének cca) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéshez azáltal járul hozzá, hogy a következő végrehajtási intézkedésekre összpontosít: [Mód. 180]

a)  az infrastruktúrára, eljárásokra és szolgáltatásokra vonatkozó uniós vívmányok és szakpolitikai prioritások egységes alkalmazásának biztosítása;

b)  összehangolt uniós illetve tagállami szintű megközelítés támogatása a visszaküldések igazgatása, a hatékony, méltóságteljes és fenntartható visszatérési kapacitás fejlesztése és az irreguláris migráció ösztönzőinek csökkentése terén; [Mód. 181]

c)  a támogatott önkéntes visszatérés, a családok nyomon követése és a reintegráció elősegítése a kiskorúak érdekeinek tiszteletben tartásával; [Mód. 182]

d)  a harmadik országokkal való együttműködés megerősítése, valamint a visszafogadási megállapodások és egyéb megállapodások – többek között a reintegráció – végrehajtására irányuló kapacitásaik erősítése és a fenntartható visszatérés lehetővé tétele. [Mód. 183]

3a.  Az alap a 3. cikk (2) bekezdésének cb) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéshez azáltal járul hozzá, hogy a következő végrehajtási intézkedésekre összpontosít:

a)  a nemzetközi jog és az Európai Unió alapvető jogokról szóló chartája betartásának előmozdítása és végrehajtása a migrációs politikák és intézkedések során;

b)  a tagállamok közötti szolidaritás és felelősségmegosztás támogatása, különösen a migrációs áramlások által leginkább érintett tagállamok iránti szolidaritás, valamint a tagállamok központi regionális és helyi szintű támogatása, a nemzetközi szervezetek, a nem kormányzati szervezetek és a szociális partnerek támogatása szolidaritási erőfeszítéseik során;

c)  a nemzetközi védelmet kérelmezett vagy abban részesülő személyek egyik tagállamból a másikba való átszállításának támogatása. [Mód. 184]

III. MELLÉKLET

A támogatás köre

Az eszköz által – a 3. cikknek megfelelően – támogatható intézkedések [Mód. 185]

1.  A 3. cikk (1) bekezdésében említett szakpolitikai célkitűzés keretei között az alap különösen az alábbiakat támogatja: [Mód. 186]

a)  nemzeti, regionális és helyi stratégiák kidolgozása és fejlesztése a menekültügy, a legális migráció, az integráció, különösen a helyi integrációs stratégiák, a visszatérés és az irreguláris migráció terén elért uniós vívmányok végrehajtása érdekében; [Mód. 187]

b)  igazgatási struktúrák, rendszerek és eszközök, valamint a személyzet és a megfelelő hatóságok és más releváns érdekelt felek részére nyújtandó képzések kialakítása és fejlesztése, adott esetben az illetékes uniós ügynökségekkel együttműködésben; [Mód. 188]

c)  szakpolitikák és eljárások kidolgozása, nyomon követése és értékelése, beleértve az a migrációra információ- és a nemzetközi védelemre vonatkozó adatok és statisztikák kidolgozását, gyűjtését, elemzését és terjesztésétadatcserét, valamint a közös statisztikai eszközök, módszerek és mutatók kidolgozását és alkalmazását az előrehaladás mérése és a szakpolitikai fejlemények értékelése céljából; [Mód. 189]

d)  információcsere, bevált gyakorlatok és stratégiák, kölcsönös tanulás, tanulmányok és kutatás, közös fellépések és műveletek kidolgozása és végrehajtása, valamint transznacionális együttműködési hálózatok létrehozása;

e)  a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő, az érintett személyek jogállásával és szükségleteivel összhangban lévő segítségnyújtási és támogatási szolgáltatások, különös tekintettel a kiszolgáltatott csoportokra személyekre; [Mód. 190]

ea)  a migráns gyermekek hatékony védelme, beleértve a gyermek mindenek felett álló érdekére vonatkozó értékelés végrehajtását a döntések meghozatala előtt, a migráns gyermekek védelméről szóló 2017. április 12-i bizottsági közleményben felsorolt összes intézkedés, például a megfelelő lakhatás biztosítása, valamint a kísérő nélküli kiskorúak részére gyámok megfelelő időben történő kinevezése, a Gyámügyi Intézmények Európai Hálózatának támogatása, valamint a gyermekek védelmét szolgáló politikák és eljárások kidolgozása, figyelemmel kísérése és értékelése, beleértve a gyermekek jogain alapuló, megfelelő mechanizmust; [Mód. 191]

f)  az érdekeltek és a nyilvánosság körében a menekültügy, az integráció, a legális migráció és a visszatérési politikák tudatosítására irányuló intézkedések, különös figyelemmel a kiszolgáltatott csoportokra, ezen belül a kiskorúakra; [Mód. 192]

2.  A 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett egyedi célkitűzés keretei között az alap különösen az alábbi intézkedéseket támogatja: [Mód. 193]

a)  anyagi támogatás nyújtása, ideértve a határon történő segítségnyújtást, a gyermekbarát és a nemi szempontokat figyelembe vevő létesítményeket, a helyi hatóságok által biztosított sürgősségi szolgáltatásokat, az oktatást, a képzést, a támogató szolgáltatásokat, a jogi segítségnyújtást és képviseletet és az egészségügyi és pszichológiai ellátást; [Mód. 194]

b)  menekültügyi eljárások lefolytatása, többek között családtagok felkutatása és jogi segítséghez és képviselethez, valamint tolmácsoláshoz való hozzáférés biztosítása a menedékkérők számára az eljárás minden szakaszában; [Mód. 195]

c)  a különleges eljárási vagy befogadási igényekkel rendelkező kérelmezők korai azonosítása, beleértve az emberkereskedelem áldozatainak, a kiskorúaknak és egyéb kiszolgáltatott személyeknek, például kínzás és nemi alapú erőszak áldozatainak az azonosítását, és speciális szolgálatokhoz történő átirányítását; [Mód. 196]

ca)  pszichoszociális és rehabilitációs szakszolgáltatások nyújtása az erőszak – többek között nemi alapú erőszak – és kínzás áldozatai számára; [Mód. 197]

d)  befogadási szálláshelyek, például a kisgyermekes családok igényeinek megfelelő kis lakóegységek és kis léptékű infrastruktúrák kialakítása vagy javítása, beleértve a helyi és a regionális hatóságok által kínált létesítményeket, illetve az ilyen létesítmények több tagállam általi közös használatának lehetőségét; [Mód. 198]

da)  a meglévő nemzeti gyermekvédelmi rendszerekbe beépített alternatív gondozási formák biztosítása és a gyermekek szükségleteinek kezelése a nemzetközi normákkal összhangban; [Mód. 199]

e)  a származási országgal kapcsolatos információk gyűjtésével, elemzésével és terjesztésével egymás közötti megosztásával kapcsolatos tagállami kapacitások fejleszté kapcsolatos tagállami kapacitások fejlesztése; [Mód. 200]

f)  az uniós a nemzeti áttelepítési [és humanitárius befogadási] keretrendszer, programok vagy humanitárius befogadási keretrendszerek az uniós áttelepítési kerettel összeegyeztethető nemzeti áttelepítési programok végrehajtására irányuló eljárásokhoz kapcsolódó intézkedések, az e rendeletben meghatározottak szerint; [Mód. 201]

g)  nemzetközi védelmet kérelmező, illetve nemzetközi védelemben részesülő személyek átszállítása; [Mód. 202]

h)  a harmadik országok kapacitásainak növelése a védelemre szoruló személyek védelmének javítása érdekében, többek között a harmadik országok gyermekvédelmi mechanizmusai fejlesztésének támogatásával, biztosítva, hogy a gyermekek minden területen védve legyenek az erőszakkal, a visszaélésekkel és az elhanyagolással szemben, illetve hozzáférjenek az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz; [Mód. 203]

i)  az őrizet és az intézményi ellátás hatékony alternatíváinak létrehozása, fejlesztése és javítása, különösen a kísérő nélküli kiskorúakkal, illetve a családdal érkező gyermekekkel és családokkal kapcsolatban, összhangban a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel. [Mód. 204]

3.  A 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett egyedi célkitűzés keretei között az alap különösen az alábbiakat támogatja: [Mód. 205]

a)  információs csomagok és kampányok, amelyek célja, hogy felhívják a figyelmet az Unióba irányuló legális migrációs csatornákra, és a legális migrációra vonatkozó uniós vívmányokra;

b)  az Unióba irányuló olyan mobilitási programok kidolgozása, ideértve – de nem kizárólag – mint a körkörös vagy ideiglenes migrációs rendszereket, ezen belül a szakképzést ésrendszerek, ideértve a foglalkoztathatóságot fokozó egyéb képzéseket képzéseket is; [Mód. 206]

c)  a harmadik országok munkaerő-toborzó ügynökségei valamint a tagállamok foglalkoztatási és bevándorlási szolgálatai közötti együttműködés;

d)  a harmadik országban megszerzett készségek és képesítések értékelése és elismerése, ideértve a szakmai tapasztalatot is, valamint azok átláthatóságának, és a tagállamokban megszerzett készségeknek és képesítéseknek való megfeleltethetősége megfeleltethetőségének értékelése, valamint a közös értékelési standardok kialakítása; [Mód. 207]

e)  a 2003/86/EK tanácsi irányelv(34) értelmében vett harmonizált végrehajtásának biztosítása érdekében a családegyesítési kérelmekkel kapcsolatos segítségnyújtás. [Mód. 208]

f)  a valamely tagállamban már jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok jogállásának megváltozásával kapcsolatos segítségnyújtás – beleértve a jogi segítségnyújtást és képviseletet –, különösen az uniós szinten meghatározott jogszerű tartózkodás jogállás megszerzésével kapcsolatban; [Mód. 209]

fa)  segítségnyújtás az Unióban legálisan tartózkodó, harmadik országbeli polgárok jogainak gyakorlásával kapcsolatban, nevezetesen az Unión belüli mobilitás és a foglalkoztatáshoz való hozzáférés terén; [Mód. 210]

g)  korai integrációs intézkedések, például a harmadik országbeli állampolgárok igényeinek megfelelő testre szabott támogatás, valamint az oktatásra, nyelvtanfolyamokra és egyéb képzésre összpontosító integrációs programok, például állampolgári ismeretek oktatása és szakmai tanácsadás; [Mód. 211]

h)  a harmadik országbeli állampolgárok számára az egyenlőséget és a köz- és magánszolgáltatásokhoz való hozzáférés és azok nyújtása terén egyenlőséget előmozdító intézkedések, ideértve azoknak a célcsoport igényeihez való igazítását; [Mód. 212]

i)  a kormányzati és nem kormányzati szervek közötti integrált együttműködés, többek között összehangolt integrációs támogató központok, például egyablakos ügyintézés révén; [Mód. 213]

j)  olyan intézkedések, amelyek révén a harmadik országok állampolgárait bevezetik a fogadó társadalomba, és amelyek lehetővé teszik számukra az aktív részvételt, valamint a fogadó társadalom általi elfogadást előmozdító intézkedések; [Mód. 214]

k)  a harmadik országok állampolgárai, a fogadó társadalom és a hatóságok közötti cserék és párbeszéd előmozdítása, többek között a harmadik országbeli állampolgárokkal folytatott konzultáció, valamint a kultúrák és vallások közötti párbeszéd révén. [Mód. 215]

3a.  A 3. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett egyedi célkitűzés keretei között az eszköz különösen az alábbiakat támogatja:

a)  integrációs intézkedések, például a harmadik országbeli állampolgárok igényeinek megfelelő testre szabott támogatás, valamint az inkluzív oktatásra és gondozásra, nyelvtanfolyamokra, tanácsadásra, szakképzésre és egyéb képzésre összpontosító integrációs programok, például állampolgári ismeretek oktatása és szakmai tanácsadás;

b)  a helyi hatóságok által nyújtott integrációs szolgáltatások kapacitásának kiépítése;

c)  a harmadik országbeli állampolgárok számára az egyenlőséget és a köz- és magánszolgáltatásokhoz való hozzáférés és azok nyújtása terén egyenlőséget előmozdító intézkedések, ideértve az oktatást, az egészségügyi ellátást és a pszichoszociális támogatást;

d)  a kormányzati és nem kormányzati szervek közötti integrált együttműködés, többek között összehangolt integrációs támogató központok, például egyablakos ügyintézés révén;

e)  olyan intézkedések, amelyek révén a harmadik országok állampolgárait bevezetik a fogadó társadalomba, és amelyek lehetővé teszik számukra az aktív részvételt, valamint a fogadó társadalom általi elfogadást előmozdító intézkedések;

f)  a harmadik országok állampolgárai, a fogadó társadalom és a hatóságok közötti cserék és párbeszéd előmozdítása, többek között a harmadik országbeli állampolgárokkal folytatott konzultáció, valamint a kultúrák és vallások közötti párbeszéd révén. [Mód. 216]

4.  A 3. cikk (2) bekezdésének cca) pontjában említett egyedi célkitűzés keretei között az eszköz különösen alap az alábbiakat támogatja: [Mód. 217]

a)  befogadássala nyitott befogadással kapcsolatos infrastruktúra fejlesztése és az őrizettel kapcsolatos meglévő infrastruktúra fejlesztésekialakítása, beleértve az ilyen létesítmények több tagállam általi közös használatának lehetőségét; [Mód. 218]

b)  az őrizet hatékony alternatíváinak bevezetése, fejlesztése, megvalósítása és javítása a közösségen belüli esetkezelés alapján, különösen a kísérő nélküli kiskorúakkal és családokkal kapcsolatban; [Mód. 219]

ba)  az emberkereskedelem áldozatainak azonosítása és fogadása a 2011/36/EU irányelvvel és a 2004/81/EK tanácsi irányelvvel összhangban(35); [Mód. 220]

c)  a 2008/115/EK irányelv(36) 8. cikkének (6) bekezdésében meghatározott, kitoloncolást ellenőrző független és hatékony rendszerek bevezetése és végrehajtása;

d)  az irreguláris migrációval kapcsolatos ösztönzők – többek között az irreguláris migránsok foglalkoztatása –csökkentése elleni küzdelem hatékony és megfelelő ellenőrzések, kockázatértékelés, a személyzet képzése, és olyan mechanizmusok létrehozása és végrehajtása révén, amelyeken keresztül az illegális migránsok kifizetéseket igényelhetnek vissza és panaszt nyújthatnak be munkaadójuk ellen, illetve tájékoztatási és tudatosságnövelő kampányok révén a munkáltatók és az irreguláris migránsok tájékoztatása céljából a 2009/52/EK irányelv(37) szerinti jogaik és kötelezettségeik vonatkozásában; [Mód. 221]

e)  a visszatérési műveletek előkészítése, többek között kiutasítási határozatok kibocsátásához vezető, harmadik országbeli állampolgárok azonosításával, úti okmányok kiállításával és családtagok felkutatásával kapcsolatos intézkedések;

f)  együttműködés a harmadik országok konzuli hatóságaival és bevándorlási vagy egyéb érintett hatóságaival és szolgálataival úti okmányok beszerzése, a visszatérés megkönnyítése és a visszafogadás biztosítása céljából, többek között harmadik országok összekötő tisztviselőinek kiküldése révén;

g)  visszatérési segítségnyújtás, különösen támogatott önkéntes visszatérés és a támogatott önkéntes visszatérési programokra vonatkozó információk, többek között a gyermekeknek a visszatérési eljárás során nyújtott speciális útmutatás, valamint a gyermekek jogain alapuló rugalmas segítő mechanizmusok révén; [Mód. 222]

h)  a kitoloncolást célzó műveletek a kapcsolódó intézkedésekkel együtt, az uniós jogban meghatározott normáknak megfelelően, a kényszerítő eszközök kivételével;

i)  a visszatérésre kötelezett személy tartós visszatérését és visszailleszkedését támogató intézkedések;

j)  harmadik országokban található, az érkezéskor megfelelő átmeneti szállást és befogadást biztosító létesítmények és támogató szolgáltatások, többek között a kísérő nélküli kiskorúak és más veszélyeztetett csoportok számára, a nemzetközi normákkal összhangban valamint gyors átállás a közösségi alapú szállások kialakítására; [Mód. 223]

k)  együttműködés harmadik országokkal az irreguláris migráció elleni küzdelem valamint a hatékony visszatérés és visszafogadás terén, többek között a visszafogadási megállapodások és egyéb megállapodások végrehajtása keretében; [Mód. 224]

l)  olyan intézkedések, amelyek célja, hogy felhívják a figyelmet a bevándorlás migráció jogszerű csatornáira és az illegálisirreguláris bevándorlás kockázataira; [Mód. 225]

m)  harmadik országokban végzett, többek között az infrastruktúrát és felszerelést érintő intézkedések és egyéb intézkedések támogatása, amennyiben azok hozzájárulnak a harmadik országok és az Unió és tagállamai közötti hatékony együttműködés fokozásához a visszatérés és visszafogadás tekintetében. [Mód. 226]

4a.  A 3. cikk (2) bekezdésének cb) pontjában említett egyedi célkitűzés keretei között az alap az alábbi intézkedéseket támogatja:

a)  a nemzetközi védelmet kérelmező személyek vagy a nemzetközi védelemben részesülő személyek egyik tagállamból a másikba történő átszállításának végrehajtása, beleértve az e rendelet 17b. cikkében említett intézkedéseket is;

b)  kirendelt személyzet vagy pénzügyi támogatás formájában nyújtott operatív támogatás az egyik tagállam részéről egy másik, a migrációs kihívások által érintett tagállam számára;

c)  a nemzeti áttelepítési programok vagy humanitárius befogadási keretrendszerek végrehajtására irányuló eljárásokhoz kapcsolódó intézkedések. [Mód. 227]

IV. MELLÉKLET

A magasabb társfinanszírozásra jogosult intézkedések a 12. cikk (2) bekezdésével és a 13. cikk (7) bekezdésével összhangban

–  A helyi és regionális hatóságok és a társadalmi szervezetek, többek között a menekült- és migránsszervezetek által végrehajtott integrációs intézkedések; [Mód. 228]

–  Az őrizet és az intézményi ellátás hatékony alternatíváinak kidolgozására és végrehajtására irányuló intézkedések; [Mód. 229]

–  Támogatott önkéntes visszatérési és reintegrációs programok és ezekhez kapcsolódó tevékenységek;

–  A kiszolgáltatott személyeket és a különleges befogadási és/vagy eljárási igényekkel rendelkező, nemzetközi védelmet kérelmező személyeket célzó intézkedések, ideértve a migráns gyermekek, különösen a kísérő nélküli kiskorúak hatékony védelmét biztosító intézkedéseket. [Mód. 230]

V. MELLÉKLET

A 28. cikk (1) bekezdésében említett alapvető teljesítménymutatók

1. egyedi célkitűzés: A közös európai menekültügyi rendszer valamennyi vonatkozásának megerősítése és fejlesztése, beleértve annak külső dimenzióját:

-1.  Az alábbiakban felsorolt valamennyi fő teljesítménymutatót nem és kor alapján kell szétbontani. [Mód. 231]

1.  Az alap felhasználása révén áttelepített személyek száma.

1a.  a humanitárius befogadási rendszerek keretében befogadott személyek száma; [Mód. 232]

2.  A befogadási rendszerben lévő személyek száma a menedékkérők számához viszonyítva.

3.  Az azonos országból származó, védelemben részesített menedékkérők arányának konvergenciája.

3a.  A nemzetközi védelmet kérelmezett személyek száma, akiknek az egyik tagállamból egy másikba történő átszállítását az alapból finanszírozták; [Mód. 233]

3b.  A nemzetközi védelmet élvező személyek száma, akiknek az egyik tagállamból egy másikba történő átszállítását az alapból finanszírozták; [Mód. 234]

1a. egyedi célkitűzés: A tagállamokba irányuló legális migráció támogatása:

1.  Az alap felhasználása révén kiadott kék kártyák száma.

2.  Az alap támogatásával vállalaton belül áthelyezetti státuszt kapott személyek.

3.  A család-újraegyesítésre jelentkezők és az alap támogatásával a családjukkal ténylegesen újraegyesültek száma.

4.  Az alap támogatásával hosszú távú tartózkodási engedélyt kapott, harmadik országbeli polgárok száma. [Mód. 235]

2. egyedi célkitűzés: A tagállamokba irányuló legális migráció támogatása, ideértve a harmadik országbeli állampolgárok integrációjához való hozzájárulás hozzájárulást: [Mód. 236]

1.  Azon személyek száma, akik részt vettek az alap által támogatott, kivándorlást előkészítő intézkedésekben.

2.  Azon személyek száma, akik részt vettek az alap által támogatott integrációs intézkedésekben., és akik arról számoltak be, hogy az intézkedések kedvező hatást gyakoroltak a korai integrációjukra, az alap által támogatott integrációs intézkedésekben részt vevő személyek teljes számához viszonyítva; [Mód. 237]

2a.  Azon személyek száma, akik részt vettek az alap által támogatott integrációs intézkedésekben, és akik később állást szereztek. [Mód. 238]

2b.  Azon személyek száma, akik részt vettek az alap által támogatott integrációs intézkedésekben, és képesítéseiket elismerték vagy diplomát szereztek valamely tagállamban. [Mód. 239]

3. egyedi célkitűzés: Hozzájárulás az illegális migráció megakadályozásához és a harmadik országokba való tényleges visszaküldés és visszafogadás biztosításához:

1.  Az ország területének elhagyására felszólító határozatot követő, az alap által támogatott visszatérések száma az ország területének elhagyására felszólított harmadik országbeli állampolgárok számához viszonyítva. [Mód. 240]

2.  Az alapból társfinanszírozott, visszatérést megelőző vagy visszatérést követő visszailleszkedési támogatásban részesült visszatérő személyek száma az alap által támogatott visszatérések teljes számához viszonyítva.

3a. egyedi célkitűzés: Szolidaritás és a felelősség méltányos megosztásának biztosítása

1.  A nemzetközi védelmet kérelmezők az e rendelet 17b. cikke szerint elvégzett átszállításainak száma.

1a.  A nemzetközi védelemben részesülők az e rendelet 17b. cikke szerint elvégzett átszállításainak száma.

2.  A migrációs kihívásoknak kitett tagállamok számára biztosított kirendelt személyzet vagy pénzügyi támogatások száma.

3.  Az alap felhasználása révén a humanitárius rendszerek keretében áttelepített vagy befogadott személyek száma. [Mód. 241]

VI. MELLÉKLET

A beavatkozás típusai

1. TÁBLÁZAT: A BEAVATKOZÁSI TERÜLET DIMENZIÓRA VONATKOZÓ KÓDOK

I.  KEMR

001

Befogadási feltételek

002

Menekültügyi eljárások

003

Az uniós vívmányok végrehajtása

004

Migráns gyermekek

005

Különleges befogadási és eljárási igényekkel rendelkező személyek

006

Áttelepítés

007

Tagállamok közötti szolidaritási erőfeszítések

008

Működési támogatás

II.  Legális migráció és integráció

001

Integrációs stratégiák kidolgozása

002

Emberkereskedelem áldozatai

003

Integrációs intézkedések – tájékoztatás és orientáció, egyablakos ügyintézés

004

Integrációs intézkedések – nyelvoktatás

005

Integrációs intézkedések – állampolgári ismeretek oktatása és egyéb képzés

006

Integrációs intézkedések – Bevezető ismeretek, részvétel, információcsere a befogadó társadalommal

007

Integrációs intézkedések – alapvető szükségletek

008

Kivándorlást előkészítő intézkedések

009

Mobilitási programok

010

Jogszerű tartózkodási státusz megszerzése

III.  Visszaküldés

001

Az őrizet alternatívái

002

A befogadás/őrizet feltételei

003

Kiutasítási eljárások

004

Támogatott önkéntes visszatérés

005

Visszailleszkedési támogatás

006

Kiutasítási/visszatérési műveletek

007

Kitoloncolást ellenőrző rendszer

008

Kiszolgáltatott személyek/kísérő nélküli kiskorúak

009

Az irreguláris migráció kiváltó okainak kezelésére szolgáló intézkedések

010

Működési támogatás

 

IV.  Technikai segítségnyújtás

001

Tájékoztatás és kommunikáció

002

Előkészítés, végrehajtás, nyomon követés és ellenőrzés

003

Értékelés és tanulmányok, adatgyűjtés

004

Kapacitásépítés

2. TÁBLÁZAT: KÓDOK AZ INTÉZKEDÉSTÍPUS DIMENZIÓJA ALAPJÁN

001

Nemzeti stratégiák kidolgozása

002

Kapacitásépítés

003

Harmadik országbeli állampolgárok oktatása és képzése

004

Statisztikai eszközök, módszerek és mutatók kidolgozása

005

Az információk és bevált módszerek cseréje

006

Együttes fellépések/műveletek (tagállamok között)

007

Információs kampányok és tájékoztatás

008

Szakértők cseréje és kiküldése

009

Tanulmányok, kísérleti projektek, kockázatértékelések

010

Előkészítő, nyomonkövetési, igazgatási és technikai tevékenységek

011

Segítségnyújtás és támogató szolgáltatások harmadik országbeli állampolgárok számára

012

Infrastruktúra

013

Felszerelés

3. TÁBLÁZAT: KÓDOK A VÉGREHAJTÁSI MÓDOZATOK DIMENZIÓJA ALAPJÁN

001

Konkrét intézkedés

002

Szükséghelyzeti támogatás

003

Együttműködés harmadik országokkal

004

Harmadik országokban végrehajtott intézkedések

005

A IV. mellékletben felsorolt intézkedések

VII. MELLÉKLET

Működési támogatásra jogosult intézkedések

A közös európai menekültügyi rendszer valamennyi vonatkozásának – beleértve annak külső dimenzióját is – megerősítésére és fejlesztésére irányuló egyedi célkitűzésen belül, valamint az illegális migráció elleni küzdelemhez való hozzájárulásra, valamint a harmadik országokban a visszatérés és a visszafogadás hatékonyságának biztosítására irányuló célkitűzésen belül a működési támogatás a következőkre terjed ki:

–  személyzeti költségek;

–  szolgáltatási költségek, például a berendezések karbantartása vagy cseréje;

–  szolgáltatási költségek, például az infrastruktúra karbantartása vagy cseréje.

VIII. MELLÉKLET

A 28. cikk (3) bekezdésében említett eredmény- és teljesítménymutatók

-1.  Az alábbiakban felsorolt valamennyi fő teljesítménymutatót nem és kor alapján kell szétbontani. [Mód. 242]

1. egyedi célkitűzés: A közös európai menekültügyi rendszer valamennyi vonatkozásának megerősítése és fejlesztése, beleértve annak külső dimenzióját:

1.  Az alap támogatásával segítséget kapott célcsoportok száma:

a)  Azon célcsoportba tartozó személyek száma, akik a menekültügyi eljárások során tájékoztatásban és segítségnyújtásban részesültek;

b)  Azon célcsoportba tartozó személyek száma, akik jogi segítséget kaptak és jogi képviseletben részesültek;

c)  Azon kiszolgáltatott személyek, emberkereskedelem áldozatául esett személyek és kísérő nélküli kiskorúak száma, akik speciális segítségnyújtásban részesültek;

2.  Az alap által támogatott projektek keretében, az uniós vívmányok szerinti befogadási feltételek közös szabályainak megfelelően kialakított új befogadó állomások kapacitása, illetve az alap által támogatott projektek keretében, ugyanezen követelmények szerint korszerűsített, már meglévő befogadó állomások kapacitása (férőhelyek száma), valamint százalékos részarányuk a teljes befogadó kapacitáshoz képest;

3.  Az alapból támogatott kísérő nélküli kiskorúak szükségleteihez igazított férőhelyek száma, a kísérő nélküli kiskorúak számára kialakított helyek teljes számához viszonyítva;

4.  Azon személyek száma, akik az alap segítségével menekültügyi témákkal kapcsolatos képzésben részesültek, valamint az ilyen témákkal kapcsolatos képzésben részesült személyzet teljes létszámához viszonyított százalékos részarányuk;

5.  A nemzetközi védelmet kérelmezett személyek száma, akiknek az egyik tagállamból egy másikba történő átszállítását az alapból finanszírozták;

6.  Az alap felhasználása révén áttelepített személyek száma.

1a. egyedi célkitűzés: A tagállamokba irányuló legális migráció támogatása:

1.  Az alap felhasználása révén kiadott kék kártyák száma.

2.  Az alap támogatásával vállalaton belül áthelyezetti státuszt kapott személyek.

3.  A család-újraegyesítésre jelentkezők és az alap támogatásával a családjukkal ténylegesen újraegyesültek száma.

4.  Az alap támogatásával hosszú távú tartózkodási engedélyt kapott, harmadik országbeli polgárok. [Mód. 243]

2. egyedi célkitűzés: A tagállamokba irányuló legális migráció támogatása, ideértve a harmadik országbeli állampolgárok integrációjához való hozzájárulást hozzájárulás: [Mód. 244]

1.  Azon személyek száma, akik részt vettek az alap által támogatott, kivándorlást előkészítő intézkedésekben.

2.  Azon helyi és regionális hatóságok száma, amelyek az alap támogatásával integrációs intézkedéseket hajtottak végre.

2a.  Azon személyek száma, akik részt vettek az alap által támogatott integrációs intézkedésekben, és akik később állást szereztek. [Mód. 245]

2b.  Azon személyek száma, akik részt vettek az alap által támogatott integrációs intézkedésekben, és akik később diplomát szereztek valamely tagállamban. [Mód. 246]

3.  Azon személyek száma, akik részt vettek az alap által támogatott, az alábbiakra összpontosító intézkedésekben:

a)  oktatás és képzés;

b)  munkaerőpiaci integráció;

c)  alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés; valamint

d)  aktív részvétel és társadalmi befogadás.

4.  Azon személyek száma, akik részt vettek az alap által támogatott integrációs intézkedésekben, és akik arról számoltak be, hogy az intézkedések kedvező hatást gyakoroltak a korai integrációjukra, az alap által támogatott integrációs intézkedésekben részt vevő személyek teljes számához viszonyítva;

4a.  Azon harmadik országbeli polgárok száma, akik az alap segítségével sikeresen teljesítették a tagállamban az alapfokú, középfokú vagy felsőfokú tanulmányokat. [Mód. 247]

3. egyedi célkitűzés: Hozzájárulás az illegális migráció megakadályozásához és a harmadik országokba való tényleges visszaküldés és visszafogadás biztosításához:

1.  Az alap támogatásával létrehozott/felújított idegenrendészeti fogdák férőhelyeinek száma, az idegenrendészeti fogdákban létrehozott/felújított férőhelyek teljes számához viszonyítva.

2.  A visszatéréssel kapcsolatos kérdéseket illetően az alap segítségével képzésben részesült személyek száma.

3.  Azon visszatérők száma, akiknek a visszatérését az alap társfinanszírozta, az ország területének elhagyására felszólító határozatot követő visszatérések teljes számához képest:

a)  önkéntesen visszatért személyek;

b)  kitoloncolt személyek.

4.  Az alapból társfinanszírozott, visszatérést megelőző vagy visszatérést követő visszailleszkedési támogatásban részesült visszatérő személyek száma az alap által támogatott önkéntes visszatérések teljes számához viszonyítva:

a)  önkéntesen visszatért személyek;

b)  kitoloncolt személyek. [Mód. 248]

3a. egyedi célkitűzés: Szolidaritás és a felelősség méltányos megosztásának biztosítása

1.  A nemzetközi védelmet kérelmezők az e rendelet 17b. cikke szerint elvégzett átszállításainak száma.

1a.  A nemzetközi védelemben részesülők az e rendelet 17b. cikke szerint elvégzett átszállításainak száma.

2.  A migrációs kihívásoknak kitett tagállamok számára biztosított kirendelt személyzet vagy pénzügyi támogatás száma.

3.  Az alap felhasználása révén áttelepített személyek száma. [Mód. 249]

(1)HL C […]., […]., […]. o.
(2)HL C […]., […]., […]. o.
(3) Az Európai Parlament 2019. március 13-i álláspontja.
(4)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) ../.. rendelete [dátum] [az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségéről szóló rendelet] (HL L [...], [...], [...] o.).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/33/EU irányelve (2013. június 26.) a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 180., 2013.6.29., 31. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/32/EU irányelve (2013. június 26.) a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról (HL L 180., 2013.6.29., 60. o.).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/95/EU irányelve (2011. december 13.) a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról (HL L 337., 2011.12.20., 9. o.).
(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/115/EK irányelve (2008. december 16.) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról (HL L 348., 2008.12.24., 98. o.).
(9) Az Európai Parlament és a Tanács 604/2013/EU rendelete (2013. június 26.) egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (HL L 180., 2013.6.29., 13. o.).
(10)Az Európai Parlament és a Tanács 2008/115/EK irányelve (2008. december 16.) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról (HL L 348., 2008.12.24., 98. o.).
(11)Az Európai Parlament és a Tanács 2009/52/EK irányelve (2009. június 18.) az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról (HL L 168., 2009.6.30., 24. o.).
(12)Az Európai Parlament és a Tanács 2011/36/EU irányelve (2011. április 5.) az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 101., 2011.4.15., 1. o.).
(13)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1624 rendelete (2016. szeptember 14.) az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 251., 2016.9.16., 1. o.).
(14)A Tanács 2008/381/EK határozata (2008. május 14.) az Európai Migrációs Hálózat létrehozásáról (HL L 131., 2008.5.21., 7. o.).
(15)HL C 373., 2013.12.20., 1. o.;http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?qid=1527150770376&uri=CELEX:32013Q1220(01)
(16)HL C […]., […]., […]. o.
(17)HL C […]., […]., […]. o.
(18)A Tanács 2988/95/Euratom, EK rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).
(19)HL C […]., […]., […]. o.
(20)A Tanács (EU) 2017/1371 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).
(21)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).
(22)A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).
(23)COM(2017)0623.
(24)Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(25)HL C […]., […]., […]. o.
(26)HL C […]., […]., […]. o.
(27) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/98/EK irányelve (2003. november 17.) a közszféra információinak további felhasználásáról (HL L 345., 2003.12.31., 90.o.).
(28)A Tanács 2001/55/EK irányelve (2001. július 20.) a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről (HL L 212., 2001.8.7., 12. o.).
(29)Az Európai Parlament és a Tanács 2011/95/EU irányelve (2011. december 13.) a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról (HL L 337., 2011.12.20., 9. o.).
(30)Kizárólag a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről szóló, 2001. július 20-i 2001/55/EK tanácsi irányelv (HL L 212., 2001.8.7., 12. o.) aktiválása esetén figyelembe veendő adatok.
(31)A Tanács 2004/114/EK irányelve (2004. december 13.) a harmadik országok állampolgárai tanulmányok folytatása, diákcsere, javadalmazás nélküli gyakorlat, illetve önkéntes szolgálat céljából történő beutazásának feltételeiről (HL L 375., 2004.12.23., 12. o.).
(32)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/801 irányelve (2016. május 11.) a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről (HL L 132., 2016.5.21., 21. o.).
(33)A Tanács 2005/71/EK irányelve (2005. október 12.) a harmadik országbeli állampolgároknak az Európai Közösség területén folytatott tudományos kutatás céljából való fogadására vonatkozó külön eljárásról (HL L 289., 2005.11.3., 15. o.).
(34)A Tanács 2003/86/EK irányelve (2003. szeptember 22.) a családegyesítési jogról (HL L 251., 2003.10.3., 12. o.).
(35) A Tanács 2004/81/EK irányelve (2004. április 29.) a harmadik országok emberkereskedelem áldozatává vált vagy az illegális bevándorlás megkönnyítésére irányuló cselekményektől érintett, a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal együttműködő állampolgárai részére kiállított tartózkodási engedélyről (HL L 261., 2004.8.6., 19. o.).
(36)Az Európai Parlament és a Tanács 2008/115/EK irányelve (2008. december 16.) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról (HL L 348., 2008.12.24., 98. o.).
(37)Az Európai Parlament és a Tanács 2009/52/EK irányelve (2009. június 18.) az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról (HL L 168., 2009.6.30., 24. o.).


A határigazgatás és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz***I
PDF 400kWORD 139k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása a határigazgatás és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköznek az Integrált Határigazgatási Alap részeként történő létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0473 – C8-0272/2018 – 2018/0249(COD))
P8_TA(2019)0176A8-0089/2019

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0473),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, valamint 77. cikkének (2) bekezdésére és 79. cikke (2) bekezdésének d) pontjára, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0272/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 19-i véleményére(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére, valamint a Külügyi Bizottság és a Költségvetési Bizottság véleményére (A8-0089/2019),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra a határigazgatás és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköznek az Integrált Határigazgatási Alap részeként történő létrehozásáról szóló (EU) …/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P8_TC1-COD(2018)0249


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 77. cikke (2) bekezdésére és 79. cikke (2) bekezdésének d) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(2),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(3),

rendes jogalkotási eljárás keretében(4),

mivel:

(1)  Az Európai Unión belüli változó migrációs kihívások, valamint a közös biztonsági aggályok körülményei között rendkívül fontos a körültekintő egyensúly megőrzése egyrészt a személyek szabad mozgása, másrészt a biztonság között. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 67. cikkének (3) bekezdése szerinti azon célkitűzést, hogy az Unió biztosítsa a magas szintű biztonságot egy olyan térségben, amely a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapul, többek között a belső határok személyek által történő átlépésére, a külső határokon történő határellenőrzésre és a közös vízumpolitikára vonatkozó közös intézkedések révén kell megvalósítani, megőrizve ugyanakkor a körültekintő egyensúlyt egyrészt a személyek szabad mozgása, másrészt a biztonság között. [Mód. 1]

(2)  Az EUMSZ 80. cikke értelmében ezekre az uniós politikákra és azok végrehajtására a szolidaritás és a felelősség tagállamok közötti igazságos elosztásának elve az irányadó, ideértve annak pénzügyi vonatkozásait is.

(3)  A 2017. szeptember 25-én aláírt Római Nyilatkozatban a 27 tagállam vezetői megerősítették, hogy eltökéltek egy biztonságos és védett Európa és olyan Unió kialakítása biztosítása iránt, ahol az összes polgár biztonságban érzi magát és szabadon mozoghat, ahol biztosított a külső határok védelme, amely hatékony, felelős és fenntartható, a nemzetközi normákat tiszteletben tartó migrációs politikát folytat, valamint olyan Európa iránt, amely elszánt küzdelmet folytat a terrorizmus és a szervezett bűnözés ellen. [Mód. 2]

(3a)   Az eszközből finanszírozott intézkedések végrehajtása során teljes mértékben tiszteletben kell tartani az Európai Unió Alapjogi Chartájában, az uniós adatvédelmi jogszabályokban és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményben (EJEE) foglalt rendelkezéseket, a harmadik országok állampolgáraival szembeni tisztességes bánásmód elvét, a menedékhez és a nemzetközi védelemhez való jogot, a visszaküldés tilalmának elvét, valamint az Uniónak és tagállamainak azon nemzetközi eszközökből eredő nemzetközi kötelezettségeit, amelyeknek részes felei, így az 1967. január 31-i New York-i jegyzőkönyvvel kiegészített, a menekültek helyzetére vonatkozó, 1951. július 28-i genfi egyezményt. Különös figyelmet kell fordítani ezenkívül a kiszolgáltatott személyek, elsősorban a gyermekek és kísérő nélküli kiskorúak személyazonosságának megállapítására, a részükre történő azonnali segítségnyújtásra és a védelmi szolgálatokhoz történő átirányításukra. [Mód. 3]

(4)  Az Unió külső határaira irányuló A külső határok igazgatása területén az uniós politika célja az európai integrált határigazgatás koncepciójának kialakítása és nemzeti és uniós szintű végrehajtása a jogszerű határátlépések elősegítése, az irreguláris bevándorlás és a határokon átnyúló bűnözés megelőzése és felderítése és a közös vízumpolitika támogatása érdekében, ami előmozdítja, amely a személyek Unión belüli szabad mozgását mozgásának előfeltétele, és amely a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség alapvető alkotóeleme. [Mód. 4]

(5)  A migrációkezelés és a biztonság javításához szükség van az Az európai integrált határigazgatásnakhatárigazgatásra, amelyet az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségből és a határigazgatásért felelős nemzeti hatóságokból – beleértve a határőröket is, amennyiben határellenőrzési feladatokat látnak el – álló, az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló (EU) 2016/1624 európai parlamenti és tanácsi rendelettel(5) létrehozott Európai Határ- és Parti Őrség valósít meg, segítenie kell a határellenőrzések összehangolását, így a migrációkezelés javítását – beleértve a nemzetközi védelemhez való hozzáférés megkönnyítését az arra rászorulók számára – és a biztonság növelését a határokon átnyúló bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelemhez való hozzájárulás révén. [Mód. 5]

(6)  Az európai migrációs stratégiáról szóló bizottsági közleményben(6) az e területeken jelentkező kihívásokra adott uniós válaszintézkedések egyik fő célkitűzéseként azonosították a jogszerű utazás elősegítését, az irreguláris migrációs és biztonsági kockázatok megelőzése mellett. [Mód. 6]

(7)  Az Európai Tanács 2016. december 15-i ülése(7) sürgette, hogy mutassanak fel további eredményeket az információs rendszerek és az adatbázisok közötti interoperabilitás terén. Az Európai Tanács 2017. június 23-i ülése(8) hangsúlyozta, hogy javítani kell az adatbázisok közötti interoperabilitást, és a Bizottság 2017. december 12-én elfogadta az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról szóló rendeletjavaslatot(9). [Mód. 7]

(8)  A schengeni térség integritásának megőrzése és az Unió külső határai biztonságának megerősítése működőképességének erősítése érdekében a tagállamok 2017. április 6. óta kötelesek szisztematikusan ellenőrizni az EU külső határait átlépő uniós polgárokat a releváns megfelelő adatbázisokban a schengeni térségbe belépő harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozóan már bevezetett szisztematikus ellenőrzéseken felül. Azonban több külső határátkelőhelyen szükségesnek bizonyult a szisztematikus ellenőrzések helyett a célzott ellenőrzések alkalmazása, mivel a szisztematikus ellenőrzések aránytalan mértékben befolyásolták a határforgalom áramlását(10).. Ezenfelül a Bizottság ajánlást adott ki a tagállamoknak arra nézve, hogy megfelelőbben használják ki a rendőrségi ellenőrzéseket és a határokon átnyúló együttműködést. [Mód. 8]

(8a)  Ezenfelül a Bizottság kiadta az (EU) 2017/1804 ajánlást(11) a tagállamok részére azzal a céllal, hogy hatékonyabban használják ki a rendőrségi ellenőrzéseket és a határokon átnyúló együttműködést a szabad mozgásra gyakorolt hatások csökkentésére és a közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető veszély kezelésére. Annak ellenére, hogy többféle intézkedés van érvényben, a tagállamok egy része továbbra is jogellenes belső határellenőrzéseket tart fenn, aláásva a schengeni térség alapelvét. [Mód. 9]

(9)  Az uniós költségvetésből származó pénzügyi támogatás elengedhetetlen az európai integrált határigazgatás megvalósításához, amely hogy támogatást nyújt nyújtson a tagállamoknak a külső határátlépések határok átlépésének hatékony irányításakor, valamint a migrációs kihívások irányításában és az említett határokon jelentkező lehetséges jövőbeni kihívások kezelésében, fenyegetések kezelésekor, elősegítve ezáltal a határokon átnyúló dimenzióval rendelkező súlyos az uniós dimenziójú bűncselekmények elleni fellépést az alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartása mellett. [Mód. 10]

(10)  Megfelelő uniós pénzügyi támogatást kell nyújtani a tagállamok számára az Az európai integrált határigazgatás előmozdítása érdekében, amelyet annak alábbi alkotóelemei határoznak határoztak meg az (EU) 2016/1624 rendelet 4. cikkének megfelelően: határellenőrzés, kutatás-mentés felkutatás és mentés a határőrizet folyamán, kockázatelemzés, (az Európai Határ‑ és Partvédelmi Ügynökség által támogatott és összehangolt) tagállamok közötti együttműködés, ügynökségközi hatóságok közötti együttműködés (a rendszeres információcserét is beleértve), a harmadik országokkal folytatott együttműködés, a határellenőrzéssel kapcsolatos és az irreguláris bevándorlás kezelésére és a határokon átnyúló bűnözés elleni eredményesebb küzdelemre szolgáló, a schengeni térségen belüli technikai és operatív intézkedések, csúcstechnológiás eszközök a legújabb technológia alkalmazása, minőségellenőrzési minőség-ellenőrzési és szolidaritási mechanizmusok – és, valamint annak szavatolása szavatolásához, hogy mindez működő realitássá váljon, a tagállamok számára megfelelő uniós pénzügyi támogatást kell nyújtani [Mód. 11].

(11)  Mivel a tagállamok vámhatóságai növekvő számú feladatot vállalnak, amelyek gyakran kiterjednek a biztonság területére is és a külső határon valósulnak meg, a tagállamoknak nyújtott megfelelő uniós pénzügyi támogatással kell gondoskodnifontos ösztönözni az ügynökségek közötti együttműködést, beleértve a meglévő információcsere-eszközök útján folytatott információmegosztást, amely az (EU) 2016/1624 rendelet 4. cikkének e) pontja értelmében az európai integrált határigazgatási megközelítés egyik eleme. aA külső határonhatárokon végzett határellenőrzésekhatár- és vámellenőrzések egységességének biztosításáról egymást kiegészítő jellegének biztosítása érdekében a tagállamoknak megfelelő uniós pénzügyi támogatást kell nyújtani. Ez nem csupán a vámellenőrzéseket erősíti az illegális kereskedelem minden formája, nem utolsósorban az áruk határokon történő átcsempészése és a terrorizmus elleni küzdelem révén, hanem megkönnyíti a jogszerű kereskedelmet és utazást, és hozzájárul a biztonságos és hatékony vámunióhoz. [Mód. 12]

(12)  Ezért, részben az Integrált Határigazgatási Alap (a továbbiakban: az Alap) felállításával létre kell hozni az 515/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel(12) létrehozott 2014–2020-as Belső Biztonsági Alap helyébe lépő alapot. [Mód. 13]

(13)  Az EUMSZ V. címét érintő jogi sajátosságok és a külső határokra és a vámellenőrzésre vonatkozó szakpolitikák tekintetében alkalmazandó különböző jogalapok miatt jogilag nem lehetséges az Alapot egységes eszközként létrehozni.

(14)  Ezért a határigazgatás és a vízumügy terén nyújtott uniós pénzügyi támogatás átfogó kereteként kell létrehozni az Alapot, amely felöleli az e rendelettel létrehozott, a határigazgatás és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszközt (a továbbiakban: az eszköz), valamint az (EU) …/…(13) európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott, egy, a vámellenőrzési berendezések pénzügyi támogatására szolgáló eszközt. A keretet ki kell egészíteni egy olyan dokumentummal, amelya [közös rendelkezésekről szóló rendelet] (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelettel(14), amelyre e rendeletnek hivatkoznia kell a megosztott irányítás szabályai tekintetében irányításra vonatkozó szabályokat rögzíti. [Mód. 14]

(15)  Az eszközt az Európai Unió Alapjogi Chartájába foglalt jogokkal és elvekkel és az Unió alapvető jogokkal kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeivel teljes összhangban kell végrehajtani, tekintettel többek között az emberi jogok európai egyezményére (EJEE), és biztosítva különösen a visszaküldés tilalmára, az átláthatóságra és a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó elvek, valamint a nemzetközi védelem igényléséhez való jog tiszteletben tartását. Különös figyelmet kell fordítani ezenkívül a kiszolgáltatott személyek, elsősorban a gyermekek és kísérő nélküli kiskorúak személyazonosságának megállapítására, a részükre történő azonnali segítségnyújtásra és a védelmi szolgálatokhoz történő átirányításukra. [Mód. 15]

(15a)  E kötelezettségek ugyanígy vonatkoznak azokra a harmadik országokra, amelyekkel a tagállamok és az Unió ezen eszköz alapján működnek együtt. [Mód. 16]

(16)  Helyénvaló, hogy az eszköz az alábbi jogelődei által elért eredményekre és eszközölt beruházásokra épüljön: az 574/2007/ a jogelődjei, azaz az 574/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal(15) létrehozott, a 2007–2013-as időszakra vonatkozó Külső Határok Alap, valamint az 515/2014/EU európai rendelettel létrehozott, a 2014–2020-as időszakra vonatkozó Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz továbbá ki kell azt bővíteni, hogy figyelembe vegye az új fejleményeketeredményeire és beruházásaira épüljön, és az új fejlemények tükrében kibővítésre kerüljön. [Mód. 17]

(17)  Az eszköz az egységes és magas színvonalú külső határellenőrzés, valamint a külső határokon keresztül történő jogszerű utazás megkönnyítése érdekében hozzájárul az európai integrált határigazgatás kialakításához, amely kiterjed a tagállamok illetékes hatóságai és az Európai Határ‑ és Partvédelmi Ügynökség által – egyéb szereplőkkel, például harmadik országokkal és más uniós szervekkel, különösen a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökséggel (eu-LISA), az Europollal és az eu-LISA-val, valamint adott esetben harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel együttműködésben eljárva – különböző szinteken hozott valamennyi, a politikára, jogszabályokra, rendszeres együttműködésre, a terhek megosztására, az irreguláris migránsok belépési pontjait érintő helyzet és a változó körülmények értékelésére, a személyi állományra, berendezésekre és technológiára vonatkozó intézkedésre. [Mód. 18]

(18)  Az eszköznek hozzá kell járulnia a vízumkérelem-feldolgozás hatékonyságának javításához a jóhiszemű utazók vízumeljárásainak megkönnyítése és a biztonsággal és az irreguláris migrációval kapcsolatos kockázatok felderítése és értékelése tekintetében, valamint a vízumeljárások megkönnyítéséhez a jóhiszemű utazók számára. Az eszköznek mindenekelőtt pénzügyi támogatást kell nyújtania a vízumkérelmek feldolgozásának digitalizációjához azzal a célkitűzéssel, hogy gyors, biztonságos és ügyfélbarát vízumeljárásokat biztosítson a vízumkérelmezők és a konzulátusok számára. Az eszköz emellett arra szolgál, hogy széles körű konzuli lefedettséget biztosítson világszerte. Az eszköznek ki kell terjednie a közös vízumpolitika egységes értelmezésére és korszerűsítésére is csakúgy, mint a tagállamoknak a korlátozott területi érvényességű vízumok humanitárius okokból, nemzeti érdekből vagy nemzetközi kötelezettségből eredően, illetve uniós áttelepítési vagy áthelyezési programok kedvezményezettjei részére történő kibocsátása, valamint a vízumokkal kapcsolatos uniós vívmányok teljes körű betartása céljából történő segítségnyújtásra. [Mód. 19]

(19)  Az eszköznek a közös integrált határigazgatási rendszer fejlesztése fejlesztésének részeként támogatnia kell a schengeni országok területén azokat a külső határok ellenőrzéséhez egyértelműen kapcsolódó határellenőrzéssel kapcsolatos intézkedéseket, amelyek megerősítikami megerősíti a schengeni térség általános működését. [Mód. 20]

(20)  A külső határok igazgatásának javítása, a jogszerű utazás megkönnyítése, az irreguláris határátlépések migráció megelőzéséhez és az ellene ellenük folytatott küzdelemhez való hozzájárulás, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló uniós térség magas szintű biztonságának elősegítése érdekében, az eszköz támogatja azoknak a nagyméretű informatikai rendszereknek a rendszerek kidolgozását, amelyekben az Európai Parlament és a Tanács megállapodtak. Ezzel kapcsolatban a meglévő vagy új informatikai rendszerek alapján. Támogatjatámogatja továbbá a szóban forgó uniós információs rendszerek (határregisztrációs rendszer(16), Vízuminformációs Rendszer (VIS)(17), Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS)(18), Eurodac(19), Schengeni Információs Rendszer (SIS)(20), valamint az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer – harmadik országbeli állampolgárok (ECRIS‑TCN))(21) közötti interoperabilitás kialakítását a tagállamokban annak érdekében, hogy ezek az uniós információs rendszerek és azok adatai kiegészítsék egymást. A központi szintű interoperabilitási elemek (európai keresőportál (ESP), közös biometrikus megfeleltetési szolgáltatás (közös BMS), közös személyazonosítóadat-tár (CIR), és többszörös személyazonosságot felismerő rendszer (MID))(22) megvalósítását követően az eszköznek hozzá kell járulnia a szükséges nemzeti szintű fejlesztésekhez is. [Mód. 21]

(21)  Az eszköznek ki kell egészítenie és meg kell erősítenie az európai integrált határigazgatás megvalósítására irányulóhatárigazgatást megvalósító tevékenységeket, összhangban az Európai Határ- és Parti Őrség két pillérét képviselő Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és a tagállamok közötti szolidaritással és közös felelősséggel. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy a nemzeti programok kialakításakor a tagállamoknak figyelembe kell venniük az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által kifejlesztett elemzési eszközöket és műveleti és technikai iránymutatásokat, valamint az általa kidolgozott képzési terveket, például a határőrök képzésének közös alaptantervét, amely magában foglalja az alapvető jogokra és a nemzetközi védelemhez való hozzáférésre vonatkozó ismereteket is. A Bizottságnak konzultációt kell folytatnia az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel a tagállamok által benyújtott nemzeti programok tervezeteiről, amennyiben azok az Ügynökség hatáskörébe tartoznak, különösen a működési támogatás keretében finanszírozott tevékenységekről annak érdekében, hogy kiegészítő jelleget alakítson ki saját missziójafeladatai és a tagállamok feladatköre között a külső határok ellenőrzése tekintetében, valamint a következetesség biztosítása és az alacsony költséghatékonyság elkerülése érdekében. A Bizottság gondoskodik arról is, hogy az eu-LISA-t, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségét és bármely más érintett uniós ügynökséget vagy szervet már a korai szakaszban bevonjanak a tagállami nemzeti programok fejlesztésének folyamatába, amennyiben azok az ügynökségek hatáskörébe tartoznak. [Mód. 22]

(22)  Az érintett tagállamok kérésére az eszköznek támogatnia kell az európai migrációs stratégiáról szóló bizottsági közleményben körvonalazott, és az Európai Tanács 2015. június 25–26-i ülésén ülése jóváhagyott(23), uniós fogadóállomásokon alapuló koncepció végrehajtását. Az uniós fogadóállomásokon alapuló koncepció működési támogatást biztosít azoknak a tagállamoknak, ahol szükséghelyzet alakul ki amelyek az Unió külső határain aránytalan migrációs nyomásnak vannak kitéve. A koncepció integrált, átfogó és célzott támogatást nyújt a szolidaritás és a közös felelősség szellemében, lehetővé téve az Unió külső határaihoz érkező nagyszámú ember humánus és hatékony módon történő kezelését, valamint a schengeni térség integritásának megóvása céljából. [Mód. 23]

(23)  A schengeni térség egészén térségen és az egész Unión belüli szolidaritás érdekében, valamint az Unió külső határainak védelméért viselt közös felelősség szellemében, ha – különösen az 1053/2013/EU tanácsi rendeletnek(24) megfelelő schengeni értékelést követően – hiányosságokat vagy kockázatokat azonosítanak, az érintett tagállamnak megfelelően kezelnie kell az ügyet a programja keretében rendelkezésre álló források felhasználásával, az említett rendelet alapján elfogadott ajánlások végrehajtása céljából, és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által az (EU) 2016/1624 rendelet 13. cikkének megfelelően elvégzett sebezhetőségi értékeléssel értékelésekkel összhangban. [Mód. 24]

(24)  Az eszköznek pénzügyi támogatássaltámogatást kell szolidaritást és közös felelősséget nyújtania kifejeznie a külső határokra és a vízumokra vonatkozó schengeni vívmányokat már teljes körűenteljeskörűen alkalmazó, vagy erre készülő tagállamok felé részére, és azt a tagállamoknak a külső határok igazgatására vonatkozó közös uniós szakpolitika szolgálatában kell felhasználniuk. [Mód. 25]

(25)  A 2003-as csatlakozási okmány(25) 5. jegyzőkönyvével összhangban, amely a személyeknek a kalinyingrádi régió és az Orosz Föderáció egyéb részei közötti, szárazföldi úton történő átutazására vonatkozik, az eszköz visel bármely olyan többletköltséget, amely az uniós vívmányok ilyen átutazásra meghatározott különös rendelkezéseinek, nevezetesen a 693/2003/EK tanácsi rendelet(26) és a 694/2003/EK tanácsi rendelet(27) végrehajtásából ered. Az elmaradt díjakért nyújtott pénzügyi támogatás folytatását ugyanakkor az Unió és az Orosz Föderáció közötti vízumszabályozástól kell függővé tenni.

(26)  Az eszköz szakpolitikai célkitűzésének teljesítéséhez való hozzájárulás érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy programjaik foglalkozzanak az eszköz egyedi célkitűzéseivel, és hogy a prioritásokat az elfogadott uniós prioritásoknak és a II. mellékletbe foglalt végrehajtási intézkedéseknek megfelelően válasszák ki, valamint hogy a megfelelő erőforrásoknak a célkitűzések és intézkedések közötti forráselosztáselosztása arányos legyen az előttük álló kihívásokkal és az igényeikkel. E tekintetben fontos az erőforrások méltányos és átlátható elosztásának biztosítása az eszköz egyes célkitűzései között. Ennek megfelelően helyénvaló meghatározni a közös vízumpolitika támogatásának konkrét célkitűzésére fordított kiadások minimumszintjét mind a közvetlen vagy közvetett irányítás, mind pedig a megosztott irányítás alá tartozó intézkedések tekintetében. [Mód. 26]

(27)  Törekedni kell a más uniós alapokkal való szinergiákra, következetességre és a hatékonyságra, valamint el kell kerülni az intézkedések közötti átfedéseket.

(28)  A valamely tagállam által kiadott kiutasítási határozatok hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése az (EU) 2016/1624 rendeletben körvonalazott európai integrált határigazgatás egyik alkotóeleme. A visszaküldés terén tett intézkedések azonban jellegük és célkitűzésük miatt nem tartoznak az eszköz támogatásának hatókörébe, hanem az (EU) …/…rendelet [az új MMA](28) hatálya alá tartoznak.

(29)  A tagállami vámhatóságok külső határokon játszott fontos szerepének elismerése, és annak szavatolása érdekében, hogy elegendő eszköz álljon rendelkezésükre az e határokon ellátandó széles feladatkörük végrehajtásához, az [új Vámellenőrzési Berendezések Alapja] (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott, a vámellenőrzési berendezések pénzügyi támogatására szolgáló eszköz biztosítja az említett nemzeti hatóságoknak az ahhoz szükséges finanszírozást, hogy beruházzanak a vámellenőrzések elvégzésére szolgáló berendezésekbe, valamint azokba a berendezésekbe, amelyek a vámellenőrzések mellett azoktól eltérő célokat is szolgálhatnak.

(30)  A legtöbb vámellenőrzési berendezés egyenlő mértékben vagy járulékosan alkalmas lehet más jogszabályok, mint például a határigazgatási, vízumpolitikai vagy rendőrségi együttműködési rendelkezések betartásának ellenőrzésére is. Ezért az Integrált Határigazgatási Alapot két, egymást kiegészítő eszközként dolgozták ki, amelyek különálló, de koherens hatáskörrel rendelkeznek berendezések beszerzésére. Egyrészt az e rendelettel létrehozott határigazgatási és vízumügyi eszköz kizárja majd az olyan berendezéseket, amelyek határigazgatásra és vámellenőrzésre is használhatók. Másrészt a vámellenőrzési berendezések eszköze nem csupán azokhoz a berendezésekhez nyújt pénzügyi támogatást, amelyek fő célja a vámellenőrzés, hanem a lehetővé teszi, hogy azokat kiegészítő célokra, például a határellenőrzés és a biztonság céljára is felhasználják. Ez a szerepfelosztás előmozdítja majd a hatóságok közötti együttműködést – az (EU) 2016/1624 rendelet 4. cikkének e) pontjában említett – az európai integrált határigazgatási megközelítés részeként, ezáltal lehetővé teszi a vám- és a határőrizeti hatóságok együttműködését, valamint az uniós költségvetés hatásának maximalizálását az ellenőrzési berendezések megosztása és interoperalbilitása révén.

(31)  A tengeri határok őrizete az Unió tengeri területén ellátandó határőrizeti feladatok egyikének tekinthető. A parti őrségi feladatokat ellátó nemzeti hatóságok számos különböző feladatot is végeznek, amelyek melyek magukban foglalhatnak többek között – de nem kizárólag – tengerészeti biztonsági, tengervédelmi, tengerbiztonsági, kutatási és mentési, határellenőrzési, halászati ellenőrzési, vámellenőrzési, általános bűnüldözési és környezetvédelmi tevékenységeket, de nem korlátozódnak azokra. A határőrizeti parti őrségi feladatok széles köréből adódóan ezekkörében az említett feladatokat bevonják a különböző uniós szakpolitikák keretébe tartoznakhatáskörébe, amelyeknek a hatékonyabb és eredményesebb működés eredmények érdekében szinergiákra kell törekedniük. [Mód. 27]

(31a)  Az eszköz keretében finanszírozott, a tengeri határőrizethez kapcsolódó intézkedések végrehajtásakor a tagállamoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a nemzetközi tengerjogból eredő kötelezettségeikre, amelyek szerint a bajba jutott személyeknek segítséget kell nyújtaniuk. Ebben a tekintetben az eszköz keretében támogatott berendezéseket és rendszereket fel kell használni a tengeri határőrizeti műveletek során esetlegesen előforduló kutatási és mentési helyzetek kezelésére, ezzel is hozzájárulva a migránsok életének védelméhez és megmentéséhez. [Mód. 28]

(32)  Az (EU) 2016/1624 rendelettel létrehozott Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, az 1406/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel(29) létrehozott Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség és a 768/2005/EK tanácsi rendelettel(30) létrehozott Európai Halászati Ellenőrző Hivatal határőrizeti feladataira vonatkozó uniós együttműködés mellett nemzeti szinten is jobb koherenciát kell elérni a tengeri területen végzett tevékenységek között. A tengeri környezetben tevékenykedő szervezetek közötti szinergiáknak összhangban kell lenniük az európai integrált határigazgatási és tengerhajózási biztonsági stratégiákkal.

(33)  A kiegészítő jelleg erősítése és a tengeri tevékenységek következetességének egységességének megszilárdítása, valamint a párhuzamos erőfeszítések elkerülése és a költségvetési megszorítások enyhítése érdekében egy olyan költséges tevékenységi területen, mint a tengeri terület, az eszköznek támogatást kell nyújtania azokhoz a többcélú tengeri műveletekhez, amelyek fő célkitűzése a tengeri határőrizet, emellett azonban egyidejűleg olyan más, ehhez kapcsolódó célokra is irányulhatnak, mint például az embercsempészet elleni küzdelem. [Mód. 29]

(34)  Az eszközből támogatott, eszköz elsődleges célja, hogy támogassa az integrált határigazgatást az Unió külső határain, és hogy támogassa a közös vízumpolitikát. Azonban meghatározott korlátok között és megfelelő biztosítékok mellett az eszközből támogatni lehet a harmadik országokkal kapcsolatos és azokban végrehajtott bizonyos intézkedéseket. Ezeket az intézkedéseket az Unió külső finanszírozási eszközeiből támogatott egyéb Unión kívüli fellépésekkel teljes összhangban és szinergizmussal, és szinergiában, valamint azokat kiegészítve kell végrehajtani. Ilyen intézkedések végrehajtása során mindenekelőtt teljes összhangra kell törekedni az uniós külső tevékenység és a kérdéses szóban forgó országgal vagy régióval kapcsolatos külpolitika elveivel és általános célkitűzéseivel. A külső dimenzió tekintetében az eszköznek a harmadik országokkal folytatott együttműködés fokozására, valamint a határőrizeti és határigazgatási képességek kulcselemeinek megerősítésére kell irányítania a támogatást az uniós migrációs politika és az Unió biztonsági célkitűzéseinek érdekeltségi területein. [Mód. 30]

(34a)  A Bizottságnak különös figyelmet kell fordítania a harmadik országokkal kapcsolatos intézkedések és programok értékelésére. [Mód. 31]

(35)  Az Uniós költségvetésből származó finanszírozásnak olyan tevékenységekre kell koncentrálnia, amelyeknél az uniós fellépés hozzáadott értéket eredményezhet a tagállami intézkedéshez képest. Mivel az Unió a tagállamoknál alkalmasabb arra, hogy keretet biztosítson az uniós szolidaritás kifejezéséhez határigazgatás és a határellenőrzések, a közös vízumpolitika és a migrációs áramlások kezelése területén, valamint ahhoz, hogy platformot nyújtson az e szakpolitikákat alátámasztó közös IT-rendszerek fejlesztéséhez, az e rendelet alapján nyújtott pénzügyi támogatás hozzájárul különösen a nemzeti és uniós kapacitások megerősítéséhez ezeken a területeken. [Mód. 32]

(36)  Úgy tekinthető, hogy egy adott tagállam nem felel meg a vonatkozó uniós vívmányoknak, ideértve az ezen eszköz alapján nyújtott működési támogatás felhasználását, ha nem teljesítette a Szerződések alapján a határigazgatás és a vízumügy területén fennálló kötelezettségeit, ha fennáll annak az egyértelmű kockázata, hogy a tagállam súlyosan megsérti az Unió értékeit vagya határigazgatással és a vízumüggyel kapcsolatos vívmányok végrehajtása során, ha a schengeni értékelési és monitoringmechanizmus keretében született értékelési jelentés hiányosságokat tárt fel az érintett területen, vagy ha a harmadik országgal folytatott együttműködés során a tagállam olyan közös intézkedéseket finanszírozott és hajtott végre ezzel a harmadik országgal, amelyek az értékelési és monitoringmechanizmus megállapítása szerint az alapvető jogok megsértéséhez vezettek. [Mód. 33]

(37)  Az eszköznek érvényre biztosítania kell juttatnia a fokozott rugalmasság és egyszerűsítés igényét, tiszteletben tartva ezzel párhuzamosan a kiszámíthatósággal kapcsolatos követelményeket, és egyúttal biztosítva a forrásoknak az e rendeletben megállapított célkitűzések megvalósítása céljaira történő méltányos és átlátható elosztásáta forrásoknak az e rendeletben megállapított célkitűzések megvalósítása érdekében történő méltányos és átlátható elosztását. Ennek során meg kell teremteni az egyensúlyt a finanszírozás elosztásának szükséges kiszámíthatósága, illetve nagyobb rugalmassága és egyszerűsége között. Annak érdekében, hogy eleget tegyen a finanszírozás átláthatóságára vonatkozó követelményeknek, a Bizottságnak a tagállamokkal együttműködve információkat kell közzétennie a tematikus eszköz éves és többéves programjainak alakulásáról. Az eszköz végrehajtását a hatékonyság, az eredményesség és a kiadások minősége elvének kell vezérelnie. Emellett az eszköz végrehajtásának a lehető leginkább felhasználóbarátnak kell lennie. [Mód. 34]

(38)  E rendelet megállapítja a tagállami programok kezdeti összegét, amiamely az I. mellékletben foglalt kritériumok alapján kerül kiszámításra, és a közelmúltbeli és korábbi adatok alapján tükrözi a szárazföldi és tengeri határszakaszok hosszát és fenyegetettségi szintjét a hatásszintet, a repülőterek és a konzulátusok munkaterhét, valamint a konzulátusok számát. [Mód. 35 ]

(39)  Ez a kezdeti összeg képezi az alapját a tagállamok hosszú távú befektetéseinek. Az alaphelyzet változásainak, például az Unió külső határán jelentkező nyomás, valamint a külső határokon és a konzulátusokon tapasztalható munkateher változásának figyelembevétele érdekében félidőben további összeget osztanak el, és ez a tagállamok között az elosztási kulcsban meghatározott legfrissebb rendelkezésre álló statisztikai adatokon fog alapulni, szem előtt tartva a programvégrehajtás helyzetét.

(39a)  A félidős felülvizsgálatot a programok hatékonyságának és uniós hozzáadott értékének értékelésére, az első szakaszban megjelenő problémák megoldására és a végrehajtás átlátható áttekintésére kell felhasználni. [Mód. 36]

(40)  Mivel a határigazgatás és a vízumügy terén folyamatosan változnak a kihívások, a finanszírozás elosztását hozzá kell igazítani a vízumpolitika és határigazgatás prioritásainak változásaihoz migrációs áramlásokhoz, többek között a határon jelentkező megnövekedett nyomás miatt, nyomáshoz és a biztonsági fenyegetésekhez, továbbá az Unió számára legnagyobb hozzáadott értéket képviselő prioritások felé kell irányítani a finanszírozást. A Tematikus Eszközön keresztül a finanszírozás egy részét időszakonként egyedi intézkedésekre, uniós intézkedésekre és a szükséghelyzeti támogatásra fogják fordítani, hogy reagáljanak a sürgető igényekre, a szakpolitika és az uniós prioritások változásaira, továbbá hogy az Unió számára magas szintű hozzáadott értéket képviselő intézkedések felé irányítsák a finanszírozást. [Mód. 39]

(41)  Ösztönözni kell a tagállamokat, hogy programjaik forrásainak egy részét fordítsák a IV. mellékletben felsorolt, magasabb uniós hozzájárulással támogatott intézkedések finanszírozására.

(42)  Az eszköznek meghatározott korlátok között hozzá kell járulnia a határigazgatáshoz, a közös vízumpolitikához és a nagyméretű informatikai rendszerekhez kapcsolódó működési költségek támogatásához, és ezáltal lehetővé kell tennie a tagállamok számára, hogy fenntartsák az egész Unió számára létfontosságú kapacitásaikat. Az ilyen támogatás az eszköz célkitűzéseihez kapcsolódó konkrét költségek teljes körű visszatérítéséből áll, és a tagállami programok szerves részét kell képeznie. [Mód. 38]

(43)  Az eszköz keretében rendelkezésre álló források egy részét a tagállami programok számára is el lehetne osztani, hogy azok kezdeti előirányzatukon felül egyedi intézkedéseket hajtsanak végre. Az említett egyedi intézkedéseket uniós szinten kell meg meghatározni, és helyénvaló, hogy olyan intézkedésekre vonatkozzanak, amelyek együttműködési erőfeszítést uniós hozzáadott értéket képviselnek és a tagállamok közötti együttműködést igényelnek, vagy pedig olyanokra, amelyekre az Unión belüli olyan fejlemények kezeléséhez van szükség, amelyek pótlólagos finanszírozás rendelkezésre bocsátását teszik szükségessé legalább egy tagállamban, mint például olyan technikai berendezések beszerzése a tagállamok nemzeti programjai révén, amelyekre az Európai Határ‑ és Partvédelmi Ügynökség operatív tevékenységeinek ellátásához, a vízumkérelmek feldolgozási eljárásának korszerűsítéséhez, új nagyméretű informatikai rendszerek kifejlesztéséhez és az e rendszerek közötti interoperabilitás megvalósításához van szükség. A Bizottság munkaprogramjaiban meghatározza ezeket aaz egyedi intézkedéseket, amelyeket felhatalmazáson alapuló jogi aktussal kell elfogadni. [Mód. 39]

(44)  Az eszköznek az uniós szintű intézkedésekhez is támogatást kell nyújtania, hogy kiegészítse ezen eszköz szakpolitikai célkitűzésének tagállami programok révén történő nemzeti szintű végrehajtását. Az ilyen intézkedéseknek a szakpolitikai elemzéssel és innovációval, a transznacionális kölcsönös tanulással és partnerséggel, valamint az új kezdeményezések és intézkedések uniós szintű tesztelésével kapcsolatos, az eszköz beavatkozásainak hatókörén belüli átfogó stratégiai célokat kell szolgálniuk.

(45)  Helyénvaló lehetővé tenni Az eszköznek az e rendeletben meghatározott keret szerinti szükséghelyzeti támogatás biztosításátszerint kivételes alapon, végső megoldásként pénzügyi támogatást kell biztosítania annak érdekében, hogy megerősítsék az Unió képességét Uniónak az előre nem látható, sürgős és egyedi szükségletek vagy aránytalan migrációs nyomás azonnali kezelésére való képességét szükséghelyzetek esetén, különösen azokon a határszakaszokon, ahol az 1052/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(31) megfelelően meghatározott hatásszint olyan mértékű, hogy az veszélyezteti a schengeni térség egészének működését, valamint nyomást gyakorol a tagállami konzulátusok vízumosztályaira vagy a határbiztonságot érintő kockázatot jelent. [Mód. 40]

(45a)  A migráció vagy az, ha harmadik országok állampolgárai nagy számban lépik át a külső határokat, önmagában nem tekintendő a közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető veszélynek, és önmagában nem vezethet az eszközből való szükséghelyzeti támogatás nyújtásához. [Mód. 41]

46)  Ezen eszköz szakpolitikai célkitűzéseinek megvalósításához az InvestEU Alap [...] célterülete(i)n nyújtott finanszírozási eszközök és költségvetési garanciák is hozzá fognak járulni. A pénzügyi támogatást a piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére kell – arányos mértékben – felhasználni, kerülve az intézkedések megkettőzését vagy a magánfinanszírozás kiszorítását, illetve a torzított versenyt a belső piacon. Az intézkedéseknek egyértelmű uniós hozzáadott értéket kell képviselniük. [Mód. 42]

(47)  Ez a rendelet meghatározza a teljes eszköz pénzügyi keretösszegét, amely [a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 17. pontja](32) értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.

(48)  Az (EU, Euratom) …/… rendeletet [új költségvetési rendelet] (a továbbiakban: költségvetési rendelet)(33) alkalmazni kell erre az eszközre. A költségvetési rendelet megállapítja a költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett végrehajtásra, a pénzügyi támogatásra, a finanszírozási eszközökre és a költségvetési garanciákra – vonatkozó szabályokat. Az uniós finanszírozású programok koherens végrehajtásának biztosítás érdekében a költségvetési rendeletet kell alkalmazni az eszköz keretében közvetlen vagy közvetett irányítással végrehajtandó intézkedésekre.

(49)  Az intézkedések megosztott irányítás alapján történő végrehajtása céljából, az eszköznek egy koherens keret részét kell képeznie, amely eszköz az e rendeletből, a költségvetési rendeletből és az (EU) …/… rendeletből [közös rendelkezésekről szóló rendelet] álló koherens keret részét képezi egy, a megosztott irányításra vonatkozó közös rendelkezéseket rögzítő dokumentumból áll. Egymásnak ellentmondó rendelkezések esetén e rendelet élvez elsőbbséget a közös rendelkezésekkel szemben. [Mód. 43]

(50)  Az (EU) …/… [közös rendelkezésekről szóló rendelet ] keretet biztosít az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+), a Kohéziós Alap, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA), a Menekültügyi és Migrációs Alap (MMA), a Belső Biztonsági Alap (BBA), valamint az Integrált Határigazgatási Alap (IHA) részét képező határigazgatási és vízumügyi eszköz (HAVE) intézkedései számára, továbbá megállapítja mindenekelőtt a megosztott irányítás szerint végrehajtott uniós alapok programozására, nyomon követésére és értékelésére, irányítására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat. Ezen túlmenően e rendeletben meg kell határozni a határigazgatási és vízumügyi eszköz célkitűzéseit, és meg kell állapítani az ezen eszközből finanszírozható tevékenységekre vonatkozó különös rendelkezéseket.

(51)  Az e rendelet keretében elérhető finanszírozási formákat és végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek elérni az intézkedések egyedi célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen az ellenőrzések költségeit, az adminisztratív terheket és a szabályok be nem tartásának várható kockázatait. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékos átalányok és az egységköltségek, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint.

(52)  Az (EU) …/… rendeletet [új költségvetési rendelet](34), a A 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet(35), a 2988/95/EK, Euratom Euratom, EK tanácsi rendelet(36), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelet(37) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelet(38) szerint az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét arányos intézkedések révén biztosítani kell, ideértve a szabálytalanságok és csalások megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogtalanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését, valamint szükség esetén a megfelelő közigazgatási szankciók alkalmazását is. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelet szerint az Európai Ügyészség (EPPO) kivizsgálhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv(39) előírásainak megfelelően az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalást és más bűncselekményeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak. Az eszközzel kapcsolatos szabálytalanságok vagy csalások kivizsgálásának eredményeit az Európai Parlament rendelkezésére kell bocsátani. [Mód. 44 ]

(53)  Az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok alkalmazandók erre a rendeletre. E szabályokat a költségvetési rendelet állapítja meg, amelyek meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és támogatás, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett úton történő végrehajtására vonatkozó eljárást, továbbá megállapítják a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó szabályokat. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelmére is vonatkoznak, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a hatékony uniós finanszírozás alapvető előfeltétele.

(54)  A 2013/755/EU tanácsi határozat(40) 94. cikke alapján a tengerentúli országokban és területeken (TOT-ok) letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel az eszköz szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik.

(55)  Az EUMSZ 349. cikke értelmében, valamint a Tanács által a 2018. április 12-i következtetéseiben támogatott „Szorosabb és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival” című bizottsági közleménynek megfelelően, az érintett tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy nemzeti programjaik kezeljék a legkülső régiókat érintő, újonnan létrejövő fenyegetéseket, mint például a határőrizet, az emberek aránytalan beáramlása vagy az uniós információs rendszerek bevezetése. Az eszköz megfelelő erőforrásokkal támogatja ezeket a az említett tagállamokat, hogy az említett sajátosságok tekintetébenadott esetben segítséget nyújtsanak a legkülső régióknak. [Mód. 45]

(56)  A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás(41) (22) és (23) bekezdése alapján az eszközt sajátos ellenőrzési követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket. Adott esetben e követelmények mérhető mutatókat – köztük minőségi és mennyiségi mutatókat – is magukban foglalhatnak, amelyek alapján értékelhetők az eszköz tényleges hatásai. Az eszköz eredményeinek mérése érdekében mutatókat és kapcsolódó célokat kell meghatározni az eszköz mindegyik egyedi célkitűzése tekintetében. [Mód. 46]

(57)  Szem előtt tartva az éghajlatváltozás kezelésének fontosságát, összhangban az Unió által a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak megvalósítása érdekében vállalt kötelezettségekkel, ez az eszköz hozzá fog járulni az éghajlati intézkedések általános érvényesítéséhez az uniós szakpolitikákban és ahhoz, hogy összességében az uniós költségvetési kiadások 25 %-a támogassa az éghajlat-politikai célkitűzések elérését. A releváns tevékenységek meghatározására az eszköz előkészítése és végrehajtása során, újbóli értékelésükre pedig a releváns értékelések és felülvizsgálatok keretében kerül sor.

(58)  E mutatók és a pénzügyi beszámolók révén a Bizottság és a tagállamok figyelemmel kísérik az eszköz végrehajtását az (EU) …/… rendelet [közös rendelkezésekről szóló rendelet] és e rendelet vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően. A Bizottságnak évente összefoglalót kell benyújtania az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz az elfogadott éves teljesítményjelentésekről. A Bizottság kérésre az éves teljesítményjelentések teljes szövegét az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére bocsátja. [Mód. 47]

(58a)  Az átmeneti időszakban és az eszköz végrehajtásának teljes időtartama során fontos a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint a jogbiztonság biztosítása. A 2014–2020 közötti időszakban végrehajtott intézkedéseket az átmenet során nem szabad megszakítani. [Mód. 48]

(59)  Az e rendeletben szereplő rendelkezések kiegészítése és nem alapvető fontosságú elemeinek módosítása érdekében a Bizottságot olyan hatáskörrel kell felruházni, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadhasson el a IV. mellékletben felsorolt, magasabb társfinanszírozásra jogosult intézkedések jegyzéke és a működési támogatás tekintetében, valamint a közös nyomonkövetési és értékelési keret továbbfejlesztése érdekében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak(42) megfelelően kerüljön sor.

(60)  EEzen rendelet végrehajtása egységes feltételek mellett történő végrehajtása feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(43) megfelelően kell gyakorolni. Tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni A tagállamok közös kötelezettségeit és különösen a Bizottság tájékoztatására vonatkozó rendelkezéseket meghatározó végrehajtási jogi aktusok esetében a vizsgálóbizottsági eljárást, a programozás és a jelentéstétel jelentésétel keretében a Bizottság tájékoztatásának módozataira vonatkozó végrehajtási jogi aktusok elfogadására, mivel e jogi aktusok pedig – tisztán technikai természetük miatt – a tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni.jellegűek. [Mód. 49]

(61)  A tagállamok ezen eszközben való részvétele nem eshet egybe olyan ideiglenes finanszírozási eszközben történő részvétellel, amely abban támogatja a kedvezményezett tagállamokat, hogy, többek között, finanszírozni tudják a határokra, a vízumpolitikára és a külső határellenőrzésre vonatkozó schengeni vívmányok végrehajtása érdekében az Európai Unió új külső határain végzett intézkedéseket.

(62)  Izland és Norvégia tekintetében ez a rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között létrejött, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás(44) értelmében vett schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat(45) 1. cikkének A. és B. pontjában említett területekhez tartoznak.

(63)  Svájc tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás(46) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2008/146/EK tanácsi határozat(47) 3. cikkével összefüggésben értelmezett 1. cikkének A. és B. pontjában említett területhez tartoznak.

(64)  Liechtenstein tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról aláírt jegyzőkönyv(48) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2011/350/EU tanácsi határozat(49) 3. cikkével összefüggésben értelmezett 1. cikkének A. és B. pontjában említett területhez tartoznak.

(65)  Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel e rendelet a schengeni vívmányokon alapul, Dániának az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az e rendeletről szóló tanácsi döntést követő hat hónapon belül kell döntenie arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e.

(66)  Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben Írország a 2002/192/EK tanácsi határozattal(50) összhangban nem vesz részt. Ennélfogva Írország nem vesz részt a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(67)  Helyénvaló összehangolni e rendelet alkalmazásának időszakát az (EU, Euratom) .../… tanácsi rendeletével [a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet](51).

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1)  E rendelet a 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakra létrehozza a határigazgatás és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszközt (a továbbiakban: az eszköz) az Integrált Határigazgatási Alap (a továbbiakban: az Alap) részeként. [Mód. 50]

(2)  Az [Integrált Határigazgatási Alap](52) részeként a vámellenőrzési berendezések pénzügyi támogatására szolgáló eszközt létrehozó (EU) …/… rendelettel [Vámellenőrzési Berendezések Alapja] együtt ez a rendelet létrehozza az Alapot. [Mód. 51]

(3)  Ez a A rendelet megállapítja az eszköz célkitűzéseit, az egyedi célkitűzéseket és az egyedi célkitűzések végrehajtásához szükséges intézkedéseket, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat. [Mód. 52]

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.  „vegyesfinanszírozási műveletek”: az uniós költségvetésből – többek között a költségvetési rendelet 2. cikkének 6. pontja szerinti vegyesfinanszírozási eszköz keretében – támogatott olyan tevékenységek, amelyek az uniós költségvetésből nyújtott nem visszafizetendő támogatási formákat és/vagy finanszírozási eszközöket ötvöznek fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézményektől, valamint kereskedelmi pénzügyi intézményektől és befektetőktől származó visszafizetendő támogatási formákkal. [Mód. 53]

2.  „határátkelőhely”: az illetékes hatóságok által a külső határok átlépésének céljára engedélyezett átkelőhely, amelyről az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet(53) 2. cikke 8. pontjának megfelelően értesítést küldtek;

3.  „európai integrált határigazgatás”: az (EU) 2016/1624 rendelet 4. cikkében felsorolt elemek;

4.  „külső határ”: a tagállamok külső határai az (EU) 2016/399 rendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározottak szerint: szárazföldi határok, beleértve az álló- vagy folyóvízi határokat, tengeri határok és repülőterek, folyami, tengeri és tavi kikötők, amelyekre alkalmazni kell az uniós jognak a külső határok átlépésére vonatkozó rendelkezéseit, beleértve azokat a belső határokat is, amelyeknél még nem szüntették meg a határellenőrzést; [Mód. 54]

5.  „külső határszakasz”: valamely tagállam külső szárazföldi vagy tengeri határának egésze vagy egy része a 1052/2013/EU rendelet meghatározása szerint;

6.  „migrációs csomópont”: az (EU) 2016/1624 rendelet 2. cikkének 10. pontjának meghatározása szerinti migrációs csomópont;

7.  „azok a belső határok, amelyeknél még nem szüntették meg a határellenőrzést”:

a)  a schengeni vívmányokat teljes mértékben végrehajtó tagállam és – csatlakozási okmányával összhangban – a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazására kötelezett olyan tagállam közös határa, amely esetében azonban a vívmányok teljes körű alkalmazására felhatalmazó, vonatkozó tanácsi határozat még nem lépett hatályba;

b)  saját csatlakozási okmányaikkal összhangban a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazására kötelezett két olyan tagállam közös határa, amelyek esetében azonban a vívmányok teljes körű alkalmazására felhatalmazó, vonatkozó tanácsi határozat még nem lépett hatályba.

3. cikk

Az eszköz célkitűzései

(1)  Az Integrált Határigazgatási Alap részeként az eszköznek az a szakpolitikai célkitűzése, hogy az Unió alapvető jogokra vonatkozó kötelezettségvállalásaival teljes összhangban biztosítsa a szilárd és hatékony, integrált európai határigazgatást a külső határokon, ugyanakkor megőrizze a személyek szabad mozgását az Unión belül, teljes összhangban az uniós vívmányokkal és ezáltal hozzájáruljon az Unión belüli magas szintű biztonság szavatolásáhozaz Uniónak és tagállamainak azon nemzetközi eszközökből eredő nemzetközi kötelezettségeivel, amelyeknek részes felei. [Mód. 55]

(2)  Az (1) bekezdésben meghatározott szakpolitikai célkitűzés keretei között, az eszköz elősegíti a következő egyedi célkitűzéseket:

a)  az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és a határigazgatásért felelős nemzeti hatóságok közös felelősségeként az Európai Határ- és Parti Őrség által a külső határokon megvalósított, ténylegesen hatékony, integrált európai határigazgatás támogatása a jogszerű határátlépések elősegítése, az irreguláris bevándorlás és a határokon átnyúló bűnözés megelőzése és felderítése, valamint a migrációs áramlatok hatékony szabályozása érdekében; [Mód. 56]

b)  a közös vízumpolitika támogatása a tagállamok közötti, vízumkibocsátásra vonatkozó összehangoltabb megközelítés biztosítása, a jogszerű utazás megkönnyítése, valamint és a migrációs és biztonsági kockázatok csökkentése megelőzése érdekében. [Mód. 57]

(3)  A (2) bekezdésbe foglalt egyedi célkitűzések keretei között, a II. mellékletben felsorolt intézkedések végrehajtása révén kell megvalósítani az eszközt.

3a. cikk

Megkülönböztetésmentesség és az alapvető jogok tiszteletben tartása

Az eszközt az uniós vívmányként rögzített jogokkal és elvekkel, az Európai Unió Alapjogi Chartájával, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezménnyel és az Unió alapvető jogokra vonatkozó nemzetközi kötelezettségeivel teljes összhangban kell végrehajtani, különösen a hátrányos megkülönböztetés tilalma és a visszaküldés tilalma elvének tiszteletben tartásával. [Mód. 58]

4. cikk

A támogatás köre

(1)  A II. mellékletben felsorolt végrehajtási intézkedéseknek megfelelően az eszköz azokhoz az intézkedésekhez nyújt támogatást, amelyek hozzájárulnak a 3. cikkben említett célkitűzések és 3. cikkben említett célkitűzések keretei között, és a II. mellékletben felsorolt intézkedések végrehajtásának megfelelően, az eszköz különösen a III. mellékletben felsorolt intézkedésekhez nyújt támogatást intézkedések megvalósításához. [Mód. 59]

(2)  A 3. cikkben említett célkitűzések E rendelet célkitűzéseinek elérése érdekében az eszköz kivételes esetekben, meghatározott korlátok között és megfelelő biztosítékok mellettadott esetben harmadik országokban vagy azok tekintetében is támogathatja a III. mellékletben említett uniós prioritásoknak megfelelő intézkedéseket az 5. cikkel összhangban. [Mód. 60]

(2a)  A 8. cikknek megfelelően a harmadik országokban vagy azokkal kapcsolatban végrehajtott intézkedéseket támogató, a Tematikus Eszközből történő finanszírozások teljes összege nem haladhatja meg a 7. cikk (2) bekezdésének b) pontja alapján a Tematikus Eszköz számára elkülönített teljes összeg 4%-át. [Mód. 61]

(2b)  A 12. cikknek megfelelően a harmadik országokban vagy azokkal kapcsolatban végrehajtott intézkedéseket támogató, tagállami programokból történő finanszírozások teljes összege az egyes tagállamok esetében nem haladhatja meg a 7. cikk (2) bekezdésének a) pontja, a 10. cikk (1) bekezdése és az I. melléklet alapján a tagállam számára elkülönített teljes összeg 4%-át. [Mód. 62]

(3)  A következő intézkedések nem támogathatók:

a)  a III. melléklet (1) bekezdésének a) pontjában említett intézkedések olyan belső határokon, ahol még nem szüntették meg a határellenőrzést;

b)  az (EU) 2016/399 rendeletben említettek szerint a belső határokon történő határellenőrzés kivételes és ideiglenes visszaállításával kapcsolatos intézkedések;

c)  az áruk ellenőrzése tekintetében:

(1)  olyan intézkedések, amelyek kizárólagos célja vagy hatása az áruk ellenőrzése;

(2)  olyan berendezések – kivéve a szállítóeszközöket – beszerzése, karbantartása vagy fejlesztése, amelyek egyik célja vagy hatása az áruk ellenőrzése;

(3)  az e rendelet szerinti egyéb olyan intézkedések, amelyek elsődleges célja vagy hatása az áruk ellenőrzése.

Szükséghelyzet A 23. cikkben említett szükséghelyzet bekövetkezése esetén az e bekezdésben említett, nem támogatható intézkedések is támogathatónak tekinthetők. [Mód. 63]

5. cikk

Részvételre jogosult jogalanyok

(1)  Az alábbi jogalanyok lehetnek jogosultak a részvételre:

a)  az alábbi országok bármelyikében letelepedett jogalanyok:

i.  tagállam vagy hozzá kapcsolódó tengerentúli ország vagy terület;

ii.  a munkaprogramban szereplő harmadik ország, az abban előírt feltételek szerint és azzal a feltétellel, hogy az adott harmadik országban vagy azzal kapcsolatban végrehajtott összes intézkedés teljes mértékben tiszteletben tartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített jogokat és elveket, valamint az Unió és a tagállamok nemzetközi kötelezettségeit. [Mód. 64]

b)  bármely nemzetközi szervezet vagy az uniós jog alapján létrehozott bármely jogalany.

(2)  Természetes személyek nem jogosultak részvételre.

(3)  A harmadik országban letelepedett jogalanyok kivételesen jogosultak a részvételre, amennyiben ez egy adott intézkedés célkitűzéseinek eléréséhez szükséges, és amennyiben ez teljes mértékben összhangban van az uniós vívmányokkal és az Európai Unió Alapjogi Chartájával. [Mód. 65]

(4)  Különböző tagállamokban vagy ezen államokhoz kapcsolódó tengerentúli országokban vagy területeken vagy harmadik országokban letelepedett legalább két független jogalanyból álló konzorciumban részt vevő jogalanyok jogosultak a részvételre. Abban az esetben, ha a konzorciumban részt vevő nemzetközi szervezetek egy harmadik országban telepedtek le, a 6. cikk (3) bekezdését kell alkalmazni. [Mód. 66]

II. FEJEZET

A PÉNZÜGYI ÉS VÉGREHAJTÁSI KERET

1. szakasz

Közös rendelkezések

6. cikk

Általános elvek

(1)  Az e rendelet szerint nyújtott támogatás kiegészíti a nemzeti, regionális és helyi beavatkozásokat, és arra összpontosít, hogy hozzáadott uniós értéket nyújtson e rendelet célkitűzéseihez. [Mód. 67]

(2)  A Bizottság és a tagállamok biztosítják, hogy az e rendelet szerint és a tagállamok által nyújtott támogatás összhangban álljon az Unió vonatkozó tevékenységeivel, politikáival és prioritásaival, és kiegészítse az egyéb uniós eszközöket.

(3)  Az eszközt a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjával összhangban megosztott, közvetlen vagy közvetett irányítással kell végrehajtani.

(3b)  A Bizottság és a tagállamok együttműködnek az eszköz végrehajtása során. A Bizottság ügyfélszolgálatot és kapcsolattartó pontot hoz létre, hogy támogassa a tagállamokat és hozzájáruljon a finanszírozás hatékony elosztásához. [Mód. 68]

7. cikk

Költségvetés

(1)  Az eszköznek a 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg 2018-as árakon 7 087 760 000 EUR (folyó árakon 8 018 000 000 EUR). [Mód. 69]

(2)  A pénzügyi keretösszeget az alábbiak szerint fogják felhasználni:

a)  2018-as árakon 4 252 833 000 EUR-t (folyó árakon 4 811 000 000 EUR-t EUR) kell elkülöníteni a megosztott irányítás szerint végrehajtott programokra, ebből 2018-as árakon 138 962 000 EUR-t (folyó árakon 157 200 000 EUR-t EUR) a 16. cikkben említett, megosztott irányítás szerint végrehajtott különleges átutazási rendszerre; [Mód. 70]

b)  2018-as árakon 2 834 927 000 EUR-t (folyó árakon 3 207 000 000 EUR-t EUR) a Tematikus Eszköz számára kell elkülöníteni. [Mód. 71]

(3)  A pénzügyi keretösszeg legfeljebb 0,52 %-át kell elkülöníteni a Bizottság kezdeményezésére az eszköz végrehajtása céljából történő technikai segítségnyújtásra.

(4)  Annak érdekében, hogy meghatározzák a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országok részvételének jellegét és módozatait, a társulási megállapodásaik vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően intézkedéseket kell megállapítani. Az ezen országoktól származó hozzájárulásokat hozzá kell adni az uniós költségvetésből rendelkezésre álló, az (1) bekezdésben említett összes forráshoz.

8. cikk

A Tematikus Eszköz végrehajtására vonatkozó általános rendelkezések

(1)  A 7. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett pénzügyi keretösszeget a Tematikus Eszközön keresztül, rugalmasan kell felosztani, a munkaprogramokban foglaltak szerint megosztott, közvetlen vagy közvetett irányítás útján. A Tematikus Eszközből származó finanszírozást annak alábbi elemeire kell fordítani:

a)  egyedi intézkedések;

b)  uniós intézkedések, valamint

c)  szükséghelyzeti támogatás.

A Bizottság kezdeményezésére történő technikai segítségnyújtás szintén támogatható a Tematikus Eszköz pénzügyi keretösszegéből.

(2)  A Tematikus Eszközből származó finanszírozás finanszírozást az Unió számára nagy hozzáadott értékkel bíró prioritások kezelésére, prioritásokat kezeli vagy sürgős szükségletekre történő reagálásra – reagálására kell felhasználni a II. mellékletben körvonalazott, elfogadott uniós prioritásoknak megfelelően – vagy a 20. cikk szerinti intézkedések támogatására kell felhasználni. A munkaprogramok előkészítése érdekében a Bizottság egyeztet a partnereket uniós szinten képviselő szervezetekkel, a civil társadalmi szervezeteket is beleértve. [Mód. 72]

(2a)  A Tematikus Eszközből származó finanszírozási összeg legalább 20%-át a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett egyedi célkitűzésre kell elkülöníteni. [Mód. 73]

(3)  Ha a Tematikus Eszközből származó finanszírozást közvetlen vagy közvetett irányítás keretében nyújtják a tagállamoknak, gondoskodni kell arról, hogy a Bizottság által, az EUMSZ 258. cikke szerinti kötelezettségszegés tekintetében kiadott, indokolással ellátott vélemények ne érintsék a kiválasztott projekteket, ami veszélyeztetné a kiadások jogszerűségét és szabályszerűségét vagy a projektek teljesítésétnem állhat rendelkezésre finanszírozás olyan projektek számára, amelyek esetében egyértelmű bizonyíték van arra, hogy e projektek jogszerűsége, vagy a finanszírozás jogszerűsége és szabályszerűsége, vagy e projektek teljesítése a Bizottság által az EUMSZ 258. cikke szerinti kötelezettségszegés tekintetében kiadott, indokolással ellátott vélemény alapján megkérdőjelezhető. [Mód. 74]

(4)  Ha a Tematikus Eszközből származó finanszírozást megosztott irányítás keretében hajtják végre, a Bizottság az (EU) …/… rendelet [közös rendelkezésekről szóló rendelet] 18. cikke és 19. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában megvizsgálja, hogy a Bizottság által, az EUMSZ 258. cikke szerinti kötelezettségszegés tekintetében kiadott, indokolással ellátott vélemények nem érintik-e a tervezett intézkedéseket, ami veszélyeztetné a kiadások jogszerűségét és szabályszerűségét vagy a projektek teljesítésétértékeli a tervezett intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy ne álljon rendelkezésre finanszírozás olyan projektek számára, amelyek esetében egyértelmű bizonyíték van arra, hogy e projektek jogszerűsége, vagy e projektek jogszerűsége és szabályszerűsége, vagy e projektek teljesítése a Bizottság által az EUMSZ 258. cikke szerinti kötelezettségszegés tekintetében kiadott, indokolással ellátott vélemény alapján megkérdőjelezhető. [Mód. 75]

(4a)  Ha a Tematikus Eszközből származó finanszírozást közvetlen vagy közvetett irányítás keretében nyújtják, a Bizottság értékeli, hogy az adott tagállamban a tervezett intézkedésekre nincs-e kihatással a jogállamiság olyan, általánossá vált hiányossága, amely a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét oly módon sérti vagy sértheti, amely kockázatot jelent a kiadások jogszerűségére és szabályszerűségére vagy a projektek teljesítményére nézve. [Mód. 76]

(5)  A Bizottság megállapítja az uniós költségvetés éves előirányzatai keretében a Tematikus Eszköz számára rendelkezésre bocsátott teljes összeget.

(6)  A Bizottság elhatalmazást kap arra, hogy a 29. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a költségvetési rendelet 110. cikkében említett, a Tematikus Eszközre vonatkozó munkaprogramok megállapítása érdekében finanszírozási határozatokat fogad el, meghatározva a célkitűzéseket és a támogatandó intézkedéseket és pontosítva pontosítja azoknak az (1) bekezdésben említett egyes elemekre elemeire fordítandó összegeket. A finanszírozási határozatok adott esetben meghatározzák a vegyesfinanszírozási műveletekre fenntartott teljes összeget. [Mód. 77]

(7)  A (3 6) bekezdésben említett finanszírozási határozatok munkaprogram elfogadását követően a Bizottság ennek megfelelően módosíthatja a megosztott irányítás szerint végrehajtott programokat. [Mód. 78]

(8)  A finanszírozási határozatok munkaprogramok egy vagy több évre, és a Tematikus Eszköz egy vagy több elemére terjedhetnek ki. [Mód. 79]

2. szakasz

A megosztott irányítás szerinti támogatás és végrehajtás

9. cikk

Hatály

(1)  Ez a szakasz a pénzügyi keretösszegnek a 7. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett részére, valamint a 8. cikkben említett, a Tematikus Eszközre vonatkozó bizottsági határozatnak munkaprogramoknak megfelelően megosztott irányítás szerint végrehajtandó kiegészítő forrásokra vonatkozik. [Mód. 80]

(2)  Az e szakasz szerinti támogatást a költségvetési rendelet 63. cikkének és az (EU) …/… [ közös rendelkezésekről szóló rendeletnek] megfelelően megosztott irányítás keretében kell végrehajtani.

10. cikk

Költségvetési források

(1)  A 7. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett forrásokat a tagállamok által megosztott irányítás szerint végrehajtott nemzeti programok (a továbbiakban: a programok) számára kell kiosztani indikatív jelleggel a következők szerint:

a)  2018-as árakon 3 543 880 000 EUR (folyó árakon 4 009 000 000 EUR) a tagállamok számára az I. mellékletbe mellékletben foglalt kritériumok szerint; [Mód. 81]

b)  2018-as árakon 708 953 000 EUR (folyó árakon 802 000 000 EUR) a tagállamok számára a 13. cikk (1) bekezdésében említett programok költségvetési juttatásainak módosítása érdekében. [Mód. 82]

(2)  Ha az (1) bekezdés b) pontjában említett összeget nem osztották ki, a fennmaradó összeggel ki lehet egészíteni a 7. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett összeget.

11. cikk

Társfinanszírozási arányok

(1)  Az uniós költségvetésből származó hozzájárulás nem haladhatja meg a projekt összes elszámolható kiadásának 85%-át azon tagállamok esetében, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme (GNI) alacsonyabb az uniós átlag 90%-ánál, a többi tagállam esetében pedig az összes elszámolható kiadás 75%-át. [Mód. 83]

(2)  Az uniós költségvetésből származó hozzájárulás a szükséghelyzeti támogatásra fordított teljes elszámolható kiadás 90 %-ára növelhető az egyedi intézkedések keretében végrehajtott projektek esetében.

(3)  Az uniós költségvetésből származó hozzájárulás a szükséghelyzeti támogatásra fordított teljes elszámolható kiadás 90 %-ára növelhető a IV. mellékletben felsorolt intézkedések esetében.

(4)  Az uniós költségvetésből származó hozzájárulás a működési támogatásra – így a különleges átutazási rendszerre – fordított teljes elszámolható kiadás 100 %-ára növelhető.

(5)  Az uniós költségvetésből származó hozzájárulás a szükséghelyzeti támogatásra fordított teljes elszámolható kiadás 100 %-ára növelhető.

(6)  A programokat jóváhagyó bizottsági határozat meghatározza a társfinanszírozási arányt és az eszközből nyújtható támogatás maximális összegét az (1)–(5) bekezdésben említett intézkedés típusok esetében.

(7)  A Bizottság határozata minden egyes egyedi célkitűzés esetében meghatározza, hogy az egyedi célkitűzésre vonatkozó társfinanszírozási arány melyikre vonatkozik az alábbiak közül:

a)  a teljes hozzájárulás, a közpénzből történő és a magánpénzből történő hozzájárulást is beleértve, vagy

b)  kizárólag a közpénzből történő hozzájárulás.

12. cikk

Programok

(1)  Minden A Bizottság és valamennyi tagállam gondoskodik arról, hogy a nemzeti programban programjában kezelt prioritások összhangban állnak a határigazgatás és a vízumügy terén meglévő uniós prioritásokkal és kihívásokkal, és reagálnak azokra, valamint hogy illetve azokra irányulnak, és teljes mértékben megfelelnek a vonatkozó az uniós vívmányoknak és az elfogadott uniós prioritásoknak, továbbá az Unió és a tagállamok azon nemzetközi eszközökből eredő nemzetközi kötelezettségeinek, amelyeknek részes felei. Programjaik prioritásainak meghatározásakor a tagállamok gondoskodnak arról, hogy megfelelően foglalkoznak a II. mellékletben szereplő végrehajtási intézkedésekkel. [Mód. 84]

(1a)  E tekintetben a tagállamok a számukra előirányzott finanszírozás legalább 20%-át a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett egyedi célkitűzésre különítik el. [Mód. 85]

(2)  A Bizottság adott esetben gondoskodik arról, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget, az eu-LISA-t, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségét és bármely más érintett uniós ügynökséget már a és adott esetben az eu-LISA-t korai szakaszban bevonják bevonjanak a tagállami programok fejlesztési fejlesztésének folyamatába, amennyiben azok az ügynökségek hatáskörébe tartoznak. [Mód. 86]

(3)  Az Ügynökség és a tagállamok határigazgatással kapcsolatos intézkedései közötti következetesség és kiegészítő jelleg biztosítása, valamint a párhuzamos finanszírozása finanszírozás elkerülése és a költséghatékonyság megvalósítása érdekében a Bizottság konzultációt folytat az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel a programtervezetekről, különleges hangsúlyt fektetve a 3. cikk (2) bekezdése bekezdésének a) pontjának megfelelő működési támogatás alapján bevont tevékenységekre különleges hangsúlyt helyező programtervezetekről. [Mód. 87]

(3a)  Az eu-LISA és a tagállamok intézkedései közötti következetesség és kiegészítő jelleg biztosítása érdekében a Bizottság konzultációt folytat az eu-LISA-val a programtervezetekről, különleges hangsúlyt fektetve a 3. cikk (2) bekezdése b) pontjának megfelelő, technikai támogatás alapján bevont tevékenységekre. [Mód. 88]

(4)  A Bizottság adott esetben bevonhatja az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget, az eu-LISA-t, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségét és bármely más érintett ügynökséget a és adott esetben az eu-LISA-t az 5. szakaszban említett nyomonkövetési és értékelési feladatokba, mindenekelőtt abból a célból, hogy az eszköz támogatásával végrehajtott intézkedések összhangban álljanak a releváns uniós vívmányokkal és az elfogadott uniós prioritásokkal. [Mód. 89]

(5)  Az 1053/2013/EU rendelet szerinti, e rendelet hatálya alá tartozó ajánlások, valamint az (EU) 2016/1624 rendelet szerinti sebezhetőségi értékelések elvégzése keretében kiadott ajánlások elfogadását követően, az érintett tagállam a Bizottsággal együtt megvizsgálja, hogy melyik a legmegfelelőbb megközelítés az említett ajánlások ezen eszköz támogatásával történő kezelésére.

(6)  A Bizottság adott esetben bevonja az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget, az eu-LISA-t, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségét és bármely más érintett ügynökséget vagy szervet annak vizsgálatába, hogy melyik a legmegfelelőbb megközelítés az ajánlásoknak ajánlások ezen eszköz támogatásával történő kezelésére. [Mód. 90]

(7)  A (5) bekezdés végrehajtása során az érintett tagállam programjának prioritásává teszi a feltárt hiányosságok kezelésére szolgáló intézkedések, különösen a súlyos hiányosságok és a megfelelés hiányát jelző értékelések kezelésére irányuló intézkedések végrehajtását.

(8)  Szükség esetén a kérdéses programot módosítani kell, hogy figyelembe vegye az (5) bekezdésben említett ajánlásokat, valamint a mérföldkövek és célok elérése terén tett – a 27. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett éves teljesítményjelentésekben értékelt – előrelépést. A kiigazítás hatásától függően, a Bizottság jóváhagyhatja jóváhagyja a felülvizsgált programot. [Mód. 91]

(9)  Az érintett tagállam a Bizottsággal és az Ügynökség hatáskörének megfelelően az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel együttműködve és egyeztetve átcsoportosíthatja a programja keretében meglévő forrásokat – beleértve a működési támogatásra programozott forrásokat – a (5) bekezdésben említett, pénzügyi vonatkozással rendelkező ajánlások kezelése céljából.

(10)  Ha a tagállamok Mielőtt egy tagállam úgy döntenek dönt, hogy valamely harmadik országban, azzal kapcsolatban vagy azzal együtt az eszköz támogatásával hajtanak hajt végre projekteket, biztosítja, hogy az adott harmadik ország által, vagy abban, vagy azzal kapcsolatban javasolt valamennyi intézkedés összhangban van az Unió és az adott tagállam nemzetközi kötelezettségeivel, és teljes mértékben tiszteletben tartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített jogokat és elveket. Az érintett tagállam a projekt megkezdése előtt konzultációt folytat a Bizottsággal, többek között a fenti feltételek teljesülésének biztosításáról. [Mód. 92]

(11)  Ha egy tagállam kivételes alapon úgy dönt, hogy valamely harmadik országban, azzal kapcsolatban vagy azzal együtt az eszköz támogatásával hajt végre a szabálytalan határátlépések monitoringjára, felderítésére, azonosítására, nyomon követésére, megakadályozására és feltartóztatására szolgáló intézkedéseket az irreguláris illegális bevándorlás és a határokon átnyúló bűnözés felderítése, megelőzése és leküzdése, valamint a migránsok életének védelméhez és megmentéséhez élete védelmének és megmentésének biztosításához való hozzájárulás céljából, akkor gondoskodik arról, hogy az 1052/2013/EU rendelet 20. cikkével összhangban értesítse a Bizottságot az e harmadik országgal megkötött bármely két- vagy többoldalú együttműködési megállapodásról. A tagállamok gondoskodnak a visszaküldés tilalma elvének maradéktalan tiszteletben tartásáról, többek között a nyílt tengeren történő intézkedések során. [Mód. 93]

(11a)  Amint egy tagállam úgy dönt, hogy valamely harmadik országban, azzal kapcsolatban vagy azzal együtt az eszköz keretében projektek elindítását kezdeményezi, 10 napon belül értesíti a partnereket nemzeti szinten képviselő szervezeteket és az irányítóbizottság tagjait. [Mód. 94]

(12)  Ami az ezen eszköz támogatásával beszerzett, a hatékony és biztonságos határellenőrzéshez, valamint a felkutatási és mentési műveletekhez szükséges működési berendezéseket, beleértve atöbbek között szállítóeszközöket, és kommunikációs rendszereket illeti, az alábbiak alkalmazandók: [Mód. 95]

a)  mielőtt elindítanák a működési berendezéseknek, így a szállítóeszközöknek, és a kommunikációs rendszereknek az eszköz támogatásával történő beszerzési eljárásait, a tagállamok gondoskodnak arról, hogy ezek az eszközök megfelelnek az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által létrehozott előírásoknak, ha vannak ilyen előírások, valamint az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel együtt ellenőrzik azok műszaki leírását az Európai Határ- és Parti Őrség által használt eszközökkel való interoperabilitás biztosítása céljából;

b)  a tagállamok által beszerzett valamennyi nagy méretű határigazgatási működési berendezést, például a légi és tengeri szállító és felügyeleti eszközöket nyilvántartásba veszik az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség műszakieszköz-állományában annak érdekében, hogy az (EU) 2016/1624 rendelet 39. cikkének (8) cikkével összhangban elérhetővé tegyék ezeket az eszközöket,

c)  a tagállamok dönthetnek az eszköz által támogatott többcélú tengeri műveletekre szolgáló berendezések beszerzéséről, amennyiben a releváns nemzeti hatóságok ezek üzemeltetése során az adott évben a nemzeti célú használat teljes időszakának legalább 60 %-ában határőrizeti műveletekben vesznek részt. Ezeket az eszközöket nyilvántartásba kell venni az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség műszakieszköz-állományában annak érdekében, hogy az (EU) 2016/1624 rendelet 39. cikkének (8) cikkével összhangban elérhetővé tegyék az említett eszközöket;

d)  az Európai Határ- és Parti Őrségre vonatkozó koherens képességfejlesztési tervezés támogatása és közös közbeszerzés esetleges alkalmazása érdekében, a tagállamok a 27. cikk szerinti jelentéstétel részeként közlik a Bizottsággal az eszköz keretében várhatóan beszerzésre kerülő berendezésekre vonatkozóan rendelkezésre álló többéves tervezést. A Bizottság továbbítja ezeket az információkat az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség részére.

Amennyiben a tagállamok ezen eszköz keretében a tengeri határőrizettel kapcsolatos intézkedéseket hajtanak végre, kiemelt figyelmet fordítanak a tengeri felkutatásra és mentésre vonatkozó nemzetközi kötelezettségeikre, és e célból jogosultak igénybe venni az e bekezdés a)–d) pontjában említett berendezéseket és rendszereket. [Mód. 96]

(13)  Az ezen eszköz támogatásával a határigazgatás terén megvalósított képzésnek a vonatkozó, harmonizált és minőségbiztosítással minőség‑biztosítással rendelkező, a határ határ-és parti őrizetre vonatkozóőrizettel kapcsolatos európai oktatási és közös képzési normákra, valamint – többek között az alapvető jogok, a nemzetközi védelemhez való hozzáférés és a vonatkozó tengerjog tekintetében – a vonatkozó uniós és nemzetközi jogra kell épülniük épülnie. [Mód. 97]

(14)  A tagállamok különösen a IV. mellékletben felsorolt intézkedéseket végzik. Az előre nem látható vagy új körülmények kezelése, illetve a finanszírozás hatékony végrehajtása céljából a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 29. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a IV. melléklet módosítása céljából.

(15)  Az (EU) …/… [ közös rendelkezésekről szóló rendelet] 17. cikkének (5) bekezdésében említett programozásnak Mindegyik programnak meg kell határoznia valamennyi egyedi célkitűzés tekintetében a VI. melléklet 1. táblázatába foglalt táblázata szerinti beavatkozási típusokat, valamint a programozott források beavatkozási típusokon kell alapulnia típusok vagy támogatási területek szerinti indikatív bontását. [Mód. 98]

13. cikk

Félidős felülvizsgálat

(-1)  A programokat a 26. cikknek megfelelően félidős felülvizsgálatnak és értékelésnek kell alávetni. [Mód. 99]

(1)  2024-ben végéig és az Európai Parlament tájékoztatását követően a Bizottság az I. melléklet (1) bekezdésének c) pontjában és (2)–(11) bekezdésében említett kritériumoknak megfelelően hozzárendeli az érintett tagállamok programjaihoz a 10. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett kiegészítő összeget. A hozzárendelésnek az I. melléklet (1) bekezdésének c) pontjában és (2)–(11) bekezdésében említett kritériumok tekintetében rendelkezésre álló, legfrissebb statisztikai adatokon kell alapulnia. A finanszírozást a 2025-ös naptári évvel kezdődő időszakra kell biztosítani. [Mód. 100]

(2)  Ha az (EU) …/… [ közös rendelkezésekről szóló rendelet] 85. cikkével összhangban benyújtott időközi kifizetési kérelmek nem fedik le a 10. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett program kezdeti előirányzatának legalább 10 30%-át, az érintett tagállam nem jogosult arra, hogy kiegészítő előirányzatban részesüljön az (1) bekezdésben említett programja tekintetében. [Mód. 101]

(2a)   A (2) bekezdés csak abban az esetben alkalmazandó, ha az adott keretszabályozás és a kapcsolódó jogi aktusok 2022. január 1-jén hatályban vannak. [Mód. 102]

(3)  A Tematikus Eszközből 2025-től juttatott forráselosztás adott esetben források elosztása figyelembe veszi az (EU) …/… [ közös rendelkezésekről szóló rendelet] 12. cikkében említett teljesítménykeret mérföldköveinek megvalósítása a teljesítménykeret mérföldköveinek megvalósítása terén elért eredményeket és a feltárt végrehajtási hiányosságok kiküszöbölése terén elért eredményekethiányosságokat. [Mód. 103]

14. cikk

Egyedi intézkedések

(1)  Az egyedi intézkedések e rendelet célkitűzéseinek megfelelő, uniós hozzáadott értéket nyújtó transznacionális vagy nemzeti projektek, amelyekre tekintettel egy, több vagy valamennyi tagállam a programját kiegészítő előirányzatban részesülhet. [Mód. 104]

(2)  A tagállamok – a 10. cikk (1) bekezdése szerint kiszámított előirányzatuk mellett – egyedi intézkedésekre vonatkozó forrásokban részesülnek, feltéve, hogy az a programon belül következetesen ilyen címzett előirányzatként szerepel és arra fordítják, hogy elősegítse e rendelet célkitűzéseinek megvalósítását.

(3)  E finanszírozás nem fordítható a program más intézkedéseire, kivéve megfelelően indokolt esetben és a Bizottságnak a program módosításával adott jóváhagyása esetén.

15. cikk

Működési támogatás

(1)  A működési támogatás a tagállami előirányzatnak az a része, amit az Unió számára közszolgáltatást jelentő feladatok és szolgáltatások ellátásáért felelős hatóságok támogatására fordíthatnak.

(2)  Az egyes tagállamok az eszköz keretében programjuk céljára elkülönített összeg legfeljebb 30 %-át használhatják fel az Unió számára közszolgáltatást jelentő feladatok és szolgáltatások ellátásáért felelős hatóságok számára nyújtott működési támogatás finanszírozására.

(3)  A működési támogatást használó tagállamok megfelelnek a határokra és a vízumokra vonatkozóaz uniós vívmányoknak. [Mód. 105]

(4)  A tagállamoknak a programjukban és a 27. cikkben említett éves teljesítményjelentéseikben megindokolják, hogy miért használnak működési támogatást e rendelet célkitűzéseinek elérésére. A program jóváhagyását megelőzően a Bizottság – az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel az Ügynökség hatáskörei tekintetében a 12. cikk (3) bekezdésének megfelelően folytatott egyeztetést követően – értékeli az alaphelyzetet azokban a tagállamokban, amelyek jelezték működési támogatás felhasználására vonatkozó szándékukat, figyelembe véve az említett tagállamok által szolgáltatott információkat és adott esetben a schengeni értékelések és a sebezhetőségi értékelések alapján rendelkezésre álló információkat, beleértve a schengeni értékeléseket és a sebezhetőségi értékeléseket követően született ajánlásokat is.

(5)  A 4. cikk (3) bekezdése c) pontjának sérelme nélkül, a működési támogatást a VII. mellékletben megállapított konkrét feladatokra és szolgáltatásokra, támogatásra jogosult intézkedésekre kell fordítani. [Mód. 106]

(6)  Az előre nem látható vagy új körülmények kezelése, illetve a finanszírozás hatékony végrehajtása céljából, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 29. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VII. mellékletben szereplő konkrét feladatok és szolgáltatások támogatható intézkedések módosítása céljából. [Mód. 107]

16. cikk

A különleges átutazási rendszer működési támogatása

(1)  Az eszköz támogatást nyújt az átutazás céljából kiállított vízumok után be nem szedett díjak, valamint a 693/2003/EK rendelet, illetve a 694/2003/EK rendelet szerinti egyszerűsített átutazási okmány (FTD) és egyszerűsített vasúti átutazási okmány (FRTD) végrehajtása során felmerülő többletköltségek finanszírozásához.

(2)  A 7. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerint a különleges átutazási rendszer céljából Litvánia számára elkülönített forrásokat kiegészítő működési támogatásként kell Litvánia rendelkezésére bocsátani, a VII. mellékletben említett, a programon belül működési támogatása jogosult intézkedéseknek megfelelően.

(3)  A 15. cikk (2) bekezdésétől eltérve, Litvánia a 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott összeg mellett a 7. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerint számára elkülönített összeget is felhasználhatja működési támogatás finanszírozására.

(4)  A Bizottság és Litvánia felülvizsgálja e cikk alkalmazását, amennyiben olyan változások következnek be, amelyek hatással vannak a különleges átutazási rendszer fennállására vagy működésére.

3. szakasz

A közvetlen és közvetett irányítás szerinti támogatás és végrehajtás

17. cikk

Hatály

Az e szakasz szerinti támogatást közvetlenül a Bizottság hajtja végre a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban, vagy a végrehajtás közvetve, az említett cikk c) pontjának megfelelően történik.

18. cikk

Uniós intézkedések

(1)  Az uniós intézkedések transznacionális projektek vagy az Unió számára különösen érdekes projektek, e rendelet célkitűzéseinek megfelelően.

(2)  A Bizottság kezdeményezésére az eszköz a II. és III. melléklettel összhangban felhasználható e rendelet 3. cikkében említett célkitűzéseire vonatkozó uniós intézkedések finanszírozására.

(3)  Az uniós intézkedések a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában – különösen vissza nem térítendő támogatás, pénzdíj és közbeszerzés formájában – nyújthatnak finanszírozást. Finanszírozást biztosíthatnak vegyesfinanszírozási műveletek keretében finanszírozási eszköz formájában is.

(4)  A közvetlen irányítás szerint megvalósított vissza nem térítendő támogatások odaítélésére és kezelésére a költségvetési rendelet [VIII. címével] összhangban kerül sor.

(5)  A javaslatokat vizsgáló értékelő bizottság állhat külső szakértőkből.

(6)  Valamely kölcsönös biztosítási mechanizmushoz való hozzájárulás lefedheti a pénzeszközök címzett általi visszafizettetésével összefüggő kockázatokat, és elegendő garanciának tekintendő a költségvetési rendelet értelmében. Az (EU) .../... rendelet [a garanciaalapról szóló rendeletet felváltó rendelet] [X cikkében] megállapított rendelkezések alkalmazandók.

19. cikk

Vegyesfinanszírozási műveletek

Az ezen eszköz keretében elfogadott vegyesfinanszírozási műveleteket az [InvestEU rendelettel] és a költségvetési rendelet X. címével összhangban kell végrehajtani. [Mód. 108]

20. cikk

Technikai segítségnyújtás a Bizottság szintjén

Az eszköz támogathatja a Bizottság kezdeményezésére vagy nevében végrehajtott technikai segítségnyújtási intézkedéseket. Ezen intézkedések, nevezetesen a rendelet végrehajtásához szükséges, adott esetben harmadik országokkal végrehajtott előkészítő lépések, nyomonkövetési, felügyeleti, auditálási és értékelési, továbbá az adminisztratív és technikai segítségnyújtási intézkedések esetében 100 %-os finanszírozási arány engedélyezett. [Mód. 109]

21. cikk

Ellenőrzések

A költségvetési rendelet 127. cikke szerinti általános megbízhatóság alapját az uniós hozzájárulás felhasználására vonatkozó – többek között az uniós intézmények vagy szervek által felhatalmazottaktól eltérő – személyek vagy jogalanyok által végzett ellenőrzések képezik.

22. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és közzététel

(1)  Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik népszerűsítik az intézkedéseket uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedéseknek és azok eredményeinek a népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról eredményeit azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el a megfelelő nyelveken többféle megfelelő közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak. Az uniós finanszírozás láthatóságának biztosítása érdekében az uniós finanszírozás címzettjei az intézkedéssel kapcsolatos kommunikáció során hivatkoznak a finanszírozás eredetére. A címzettek e célból gondoskodnak arról, hogy a médiának és a nyilvánosságnak szánt minden kommunikációs anyag megjelenítse az Unió emblémáját, és kifejezetten megemlítse az Unió pénzügyi támogatását. [Mód. 110]

(2)  A Bizottság a lehető legszélesebb közönség elérése érdekében tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez ezen eszköz végrehajtásáhozeszközhöz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. Nevezetesen, a Bizottságnak információkat kell közzétennie a tematikus eszköz éves és többéves programjainak kidolgozásáról. A Bizottság a Tematikus Eszközből történő támogatásra kiválasztott műveletek listáját is közzéteszi egy nyilvánosan elérhető honlapon, és ezt a listát legalább háromhavonta frissíti. Az ezen eszközhöz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásainak végrehajtására prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek e rendelet célkitűzéseihez kapcsolódnak. Nevezetesen a Bizottság támogathatja a legjobb gyakorlatokat és az információk cseréjét az eszköz végrehajtása tekintetében. [Mód. 111]

(2a)  A Bizottság a (2) és a (3) bekezdésben említett adatokat nyílt, géppel olvasható formátumokban közzéteszi a 2003/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikke (1) bekezdésében(54) foglaltaknak megfelelően, amely lehetővé teszi, hogy az adatok sorba rendezését, keresését, kivonatolását, összehasonlítását és újrafelhasználását. Az adatokat prioritás, egyedi célkitűzés, a műveletek teljes támogatható költsége, a projektek teljes költségvetése, a közbeszerzési eljárások költségei, a kedvezményezettek neve és a szerződő fél neve alapján sorba lehet rendezni. [Mód. 112]

(2b)   A tagállamok feladata, hogy a Bizottság weboldalán történő közzététel céljából eljuttassák a Bizottsághoz a megosztott irányítás szerint végrehajtott programok kidolgozására vonatkozó információkat. [Mód. 113]

4. szakasz

A megosztott, közvetlen és közvetett irányítás szerinti támogatás és végrehajtás

23. cikk

Szükséghelyzeti támogatás

(1)  Az eszközA Bizottság úgy határozhat, hogy kivételes jelleggel és végső esetben pénzügyi támogatást nyújt a kellően indokolt szükséghelyzet esetén fellépő sürgős és egyedi szükségletekhez. Ezek a helyzetek nyújthat olyan sürgős és rendkívüli nyomás eredményeként alakulhatnak kikialakuló szükséghelyzet esetén, amikor nagy vagy aránytalan számú harmadik országbeli állampolgár lépte át, lépi át vagy várhatóan átlépi egy vagy több tagállam külső határát, különösen azokat a határszakaszokat, ahol olyan hatásszintet állapítottak meg, amely veszélyezteti az egész schengeni térség működését, vagy az e rendelet hatálya alá tartozó bármely más, kellően indokolt szükséghelyzet esetén, amely sürgős intézkedéseket igényel a külső határoknál. A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsotvagy rendkívüli nyomással járó helyzetben, amely azonnali intézkedést tesz szükségessé. [Mód. 114]

(2)  A szükséghelyzeti támogatás közvetlenül a decentralizált hatóságoknak megítélt, vissza nem térítendő támogatása formáját öltheti.

(3)  A szükséghelyzeti támogatás elkülöníthető a tagállami programok számára a 10. cikk (1) bekezdésének megfelelően kiszámított előirányzatuk mellett, feltéve, hogy az a programon belül következetesen ilyen címzett előirányzatként szerepel. E finanszírozás nem fordítható a program más intézkedéseire, kivéve megfelelően indokolt esetben és a Bizottságnak a program módosításával adott jóváhagyása esetén.

(4)  A közvetlen irányítás szerint megvalósított vissza nem térítendő támogatások odaítélésére és kezelésére a költségvetési rendelet [VIII. címével] összhangban kerül sor.

(4a)  Amennyiben az intézkedés végrehajtása érdekében szükséges, a szükséghelyzeti támogatással olyan kiadások is fedezhetők, amelyek a támogatás iránti kérelem vagy a segítségnyújtás iránti kérelem benyújtásának időpontját megelőzően, de legkorábban 2021. január 1-jén merültek fel. [Mód. 115]

4b)  A szükséghelyzeti támogatást az uniós vívmányok, valamint az Unió és a tagállamok azon nemzetközi eszközökből eredő kötelezettségei teljes mértékben tiszteletben tartó módon nyújtják, amelyeknek részes felei. [Mód. 116]

24. cikk

Kumulatív, kiegészítő és kombinált finanszírozás

(1)  Az eszköz keretében hozzájárulásban részesült intézkedés hozzájárulást kaphat bármely más uniós programból, így a megosztott irányítású Alapokból is, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. Az egyes hozzájáruló uniós programokra vonatkozó szabályok az intézkedéshez történő hozzájárulás tekintetében alkalmazandók. A kumulatív finanszírozás összege nem haladhatja meg az intézkedés összes elszámolható költségének összegét, és a különböző uniós programokból nyújtott támogatás a támogatási feltételeket tartalmazó dokumentumoknak megfelelően arányosan számítható ki. A más uniós programok hozzájárulásait ezen eszközhöz tartozó tevékenységek esetében el kell ismerni, adott esetben a Bizottság munkaprogramjaiban vagy a nemzeti programokban és az éves teljesítményjelentésekben. [Mód. 117]

(2)  A kiválósági pecsétet elnyert intézkedésekműveletek, illetve az alábbi, kumulatív, összehasonlítható feltételeknek megfelelő intézkedésekműveletek: [Mód. 118]

a)  az eszköz keretében meghirdetett pályázati felhívás alapján értékelték őket;

b)  megfelelnek az adott pályázati felhívás minőségre vonatkozó minimumkövetelményeinek;

c)  a költségvetési korlátok miatt nem támogathatók az adott pályázati felhívás keretében,

támogatásban részesülhetnek az uniós strukturális alapokbólaz Európai Regionális Fejlesztési Alapból, a Kohéziós Alapból, az Európai Szociális Alap +-ból vagy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, összhangban az (EU) …/… [közös rendelkezésekről szóló rendelet] 67. cikkének (5) bekezdésével és az (EU) …/… [a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról szóló rendelet] 8. cikkével, feltéve hogy ezen intézkedések összhangban vannak az érintett program célkitűzéseivel. A támogatást nyújtó Alap vagy eszköz szabályait alkalmazni kell. [Mód. 119]

5. szakasz

Nyomon követés, jelentéstétel és értékelés

1. alszakasz

Közös rendelkezések

25. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1)  A költségvetési rendelet 43. cikke (3) bekezdése h) pontjának i. és iii. alpontja 41. cikke (3) bekezdése h) pontjának i. és iii. alpontja szerinti jelentéstételi követelményeknek megfelelően, a Bizottság az V. mellékletnek megfelelően legalább évente az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti a teljesítményre vonatkozó információkat. [Mód. 120]

(2)  A Bizottságot felhatalmazást kap arra, hogy a 29. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az V. melléklet módosítására vonatkozóan, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a teljesítményre vonatkozóan szolgáltatandó információk szükséges kiigazítása céljából.

(3)  Az e rendelet célkitűzéseinek megvalósítása terén az eszköz előrelépéseiről történő jelentéstételhez használandó mutatókat a VIII. melléklet tartalmazza. A teljesítménymutatók esetében a kiindulási értéket nullában kell meghatározni. A 2024-re kijelölt mérföldkövek és a 2029-re kitűzött célok kumulatívak. A megosztott irányítás alá tartozó források esetében közös mutatókat kell alkalmazni. Kérésre a teljesítmény- és eredménymutatókra vonatkozó, Bizottság által kapott adatokat az Európai Parlament és a Tanács számára elérhetővé kell tenni. [Mód. 121]

(4)  A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire és – adott esetben – a tagállamokra vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

(5)  Az eszköz által a célkitűzéseinek megvalósítása tekintetében elért előrehaladás hatékony értékelése érdekében, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 29. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VIII. melléklet módosítására vonatkozóan a mutatók felülvizsgálata és/vagy kiegészítése céljából, ahol azt szükségesnek ítéli, valamint arra, hogy a nyomonkövetési és értékelési keret létrehozására, így a tagállamok által szolgáltatandó információkra vonatkozó rendelkezésekkel egészítse ki ezt a rendeletet.

(5a)  A megosztott irányítás szerint végrehajtott források esetében a nyomon követésnek és értékelésnek a VI. mellékletében foglalt beavatkozási típusokon kell alapulnia. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 29. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az előre nem látható vagy új körülmények kezelése, illetve a finanszírozás hatékony végrehajtásának biztosítása céljából. [Mód. 122]

(5b)  A Bizottság különös figyelmet fordít a harmadik országok által, a harmadik országokban vagy ezekkel kapcsolatban végrehajtott intézkedések nyomon követésére az 5. cikk és a 12. cikk (10) és (11) bekezdése alapján. [Mód. 123]

26. cikk

Értékelés

(1)  A Bizottság elvégzi e 2024. december 31-ig bemutatja a rendelet – így az ezen eszköz alapján végrehajtott intézkedések – félidős és visszamenőleges végrehajtásával kapcsolatos félidős értékelést. A félidős értékelésnek meg kell vizsgálnia az alap hatékonyságát, eredményességét, egyszerűsítését és rugalmasságát. Konkrétabban, az alábbiak értékelését foglalja magában: [Mód. 124]

a)  az e rendelet célkitűzéseinek elérése felé tett előrehaladást, figyelembe véve a rendelkezésre álló összes releváns információt, különösen a tagállamok által a 30. cikk szerint benyújtott éves teljesítményjelentéseket és a VIII. mellékletben meghatározott kimeneti és eredménymutatókat; [Mód. 125]

b)  az ezen alap keretében végrehajtott fellépések és műveletek uniós hozzáadott értékét; [Mód. 126]

c)  az eszköz hozzájárulását a külső határokon fennálló és újonnan felmerülő kihívások kezeléséhez, a közös vízumpolitika kialakításához, valamint az eszköz használatát a schengeni értékelési mechanizmus által és a sebezhetőségi értékelés során feltárt hiányosságok kezelésére; [Mód. 127]

d)  a II. mellékletben meghatározott végrehajtási intézkedések és a III. mellékletben meghatározott fellépések további relevanciája és megfelelősége; [Mód. 128]

e)  az eszközből támogatott intézkedések és a más uniós alapokból nyújtott támogatás közötti kiegészítő jelleg és koherencia; [Mód. 129]

A félidős felülvizsgálat során figyelembe kell venni az utólagos értékelési eredményeket a korábbi, a 2014–2020-as időszakra vonatkozó Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz vonatkozásában. [Mód. 130]

(1a)  2030. január 31-ig a Bizottság visszamenőleges értékelést végez. Ugyanezen dátumig a Bizottság benyújtja az értékelési jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A visszamenőleges értékelés részét képezi az (1) bekezdésben meghatározott elemek értékelése. E tekintetben az eszköz hosszabb távú eredményei is értékelésre kerülnek, hogy az értékelés eredménye felhasználható legyen egy későbbi alap esetleges megújításával vagy módosításával kapcsolatos döntés során. [Mód. 131]

(2)  A félidős és visszamenőleges értékeléseket időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek az e rendelet 14. cikkének (EU) …/… [ közös rendelkezésekről szóló rendelet] 40. cikkében meghatározott határidőnek megfelelően. [Mód. 132]

(2a)  Félidős felülvizsgálata és visszamenőleges értékelése során a Bizottság különös figyelmet fordít a harmadik országok által, a harmadik országokban vagy ezekkel kapcsolatban végrehajtott intézkedéseknek az 5. cikk és a 12. cikk (10) és (11) bekezdése alapján végzett értékelésére. [Mód. 133]

2. alszakasz

A megosztott irányításra vonatkozó szabályok

27. cikk

Éves teljesítményjelentések

(1)  A tagállamok 2023. február 15-ig és azt követően 2031-ig bezárólag minden évben ugyaneddig az időpontig benyújtják a Bizottságnak az (EU) …/… [ közös rendelkezésekről szóló rendelet] 36. cikkének (6) bekezdésében említett éves teljesítményjelentést. A 2023-ban benyújtandó jelentés a program 2022. június 30-ig megvalósított végrehajtását fedi le. A tagállamok e jelentéseket egy külön erre a célra létrehozott weboldalon teszik közzé, és továbbítják azokat az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. [Mód. 134]

(2)  Az éves teljesítményjelentés különösen az alábbiakra vonatkozó információkat tartalmaz:

a)  eredmények a program végrehajtása, valamint a mérföldkövek és a célok elérése terén, figyelembe véve az (EU) …/… [ közös rendelkezésekről szóló rendelet] 37. cikkében előírt legfrissebb a Bizottsághoz továbbított halmozott adatokat; [Mód. 135]

aa)  a nemzeti program éves pénzügyi kimutatásainak a visszafizetett összegek, a végső kedvezményezettek javára történő előfinanszírozás és a ténylegesen felmerült kiadások szerinti bontása; [Mód. 136]

b)  a program teljesítését érintő problémák, valamint az azok kezelése céljából hozott intézkedések, beleértve a Bizottság által a 258. cikk szerinti jogsértési eljárásnak megfelelően kiadott, indokolással ellátott véleményeket is; [Mód. 137]

c)  az eszközből támogatott intézkedések és a más uniós alapokból – különösen a harmadik országokban vagy azokkal kapcsolatbanországokkal kapcsolatos alapokból – nyújtott támogatás – különösen az Unió külső finanszírozási eszközei és a mások által nyújtott finanszírozás közötti kiegészítő jelleg és koherencia; [Mód. 138]

d)  a program hozzájárulása a vonatkozó uniós vívmányok és cselekvési tervek megvalósításához;

da)  az alapvető jogokra vonatkozó követelmények tiszteletben tartása; [Mód. 139]

e)  kommunikációs és láthatósági intézkedések végrehajtása;

f)  a támogató feltételek megvalósulása és azok alkalmazása a programozási időszak folyamán.

fa)  valamely harmadik országgal együtt, valamely harmadik országban vagy valamely harmadik országgal kapcsolatban végrehajtott projektek. [Mód. 140]

(3)  A Bizottság a teljesítményjelentés benyújtásának időpontjától számított két hónapon belül megteheti az arra vonatkozó észrevételeit. Amennyiben a Bizottság nem tesz észrevételeket a fenti határidőn belül, akkor a jelentéseket elfogadottnak kell tekinteni. A Bizottság – az éves teljesítményjelentések összefoglalójának elfogadását követően – azokat az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére bocsátja, és egy erre a célra létrehozott weboldalon közzéteszi az éves teljesítményjelentések ezen összefoglalóit. [Mód. 141]

(4)  Az e cikk végrehajtására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el, amely létrehozza az éves teljesítményjelentés sablonját. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 30. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

28. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1)  Az (EU) …/… [ közös rendelkezésekről szóló rendelet] IV. címe szerinti nyomon követésnek és értékelésnek a VI. melléklet 1., 2. és 3. táblázatába foglalt beavatkozási típusokon kell alapulnia. Az előre nem látható vagy új körülmények kezelése, illetve a finanszírozás hatékony végrehajtása céljából, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az VI. mellékletnek a 29. cikkel összhangban történő módosítása céljából.

(2)  A közös mutatókat az (EU) …/… [ közös rendelkezésekről szóló rendelet] 12. cikkének (1) bekezdése, 17. és 37. cikke szerint kell használni. [Mód. 142]

III. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

29. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)  A Bizottságnak a 8., 12., 15., 25. és 28. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2028. december 31-ig terjedő időszakra szól. [Mód. 134]

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 8., 12., 15., 25. és 28. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. [Mód. 144]

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)  A 8., 12., 15., 25. és 28. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus kizárólag akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik. [Mód. 145]

30. cikk

Bizottsági eljárás

(1)  A Bizottságot a Menekültügyi és Migrációs Alappal, a Belső Biztonsági Alappal, valamint a határigazgatási és vízumügyi eszközzel foglalkozó koordinációs bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(3)  Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadja el a végrehajtási aktus tervezetét. Ez nem vonatkozik a 27. cikk (4) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusra. [Mód. 146]

31. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)  Ez a rendelet nem érinti az érintett intézkedések folytatását vagy módosítását az 515/2014/EU rendelettel létrehozott, a 2014–2020-as időszakra vonatkozó Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz szerint, amelyet továbbra is alkalmazandó az érintett intézkedésekre azok lezárásáig.

(2)  Az eszköz pénzügyi keretösszege az eszköz és annak elődje, az 515/2014/EU rendelet alapján létrehozott, a 2014–2020-as időszakra vonatkozó Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköze alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások is fedezhetők.

32. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt …, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

I. MELLÉKLET

A megosztott irányítás szerinti programok finanszírozásának elosztására vonatkozó kritériumok

1.  A 10. cikkben említett, rendelkezésre álló források a tagállamok között az alábbi módon kerülnek bontásra:

a)  mindegyik tagállam 5 000 000 EUR rögzített összeget kap az eszköztől a programozási időszak kezdetén;

b)  a különleges átutazási rendszerre elkülönített 157 200 000 EUR költségvetési juttatás Litvániának kerül kiosztásra kizárólag a programozási időszak kezdetén;

c)  valamint a 10. cikkben említett, fennmaradó forrásokat a következő kritériumok alapján kell elosztani:

30 % a külső szárazföldi határok számára;

35 % a külső tengeri határok számára;

20 % a repülőterek számára;

15 % a konzuli hivatalok számára.

2.  Az (1) bekezdés c) pontja szerint külső szárazföldi határokra és külső tengeri határokra rendelkezésre álló források a tagállamok között az alábbi módon kerülnek bontásra:

a)  70 % a külső szárazföldi határaik és külső tengeri határaik hosszának arányában, amelyet a 1052/2013/EU rendeletben meghatározott minden egyes konkrét szakasz esetében a súlyozási együtthatók alapján, a (11) bekezdéssel összhangban számítanak ki; valamint

b)  30 % a külső szárazföldi és külső tengeri határaiknál tapasztalható, a (7) bekezdés a) pontjának megfelelően meghatározott munkamennyiség arányában.

3.  A (2) bekezdés a) pontjában említett súlyozást az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség határozza meg a (11) bekezdésnek megfelelően.

4.  Az (1) bekezdés c) pontja szerint repülőterekre rendelkezésre álló források a tagállamok között a (7) bekezdés b) pontjának megfelelően meghatározott, repülőtereiken meglévő munkamennyisége arányában kerülnek bontásra.

5.  Az (1) bekezdés c) pontja szerint a konzuli hivatalok számára rendelkezésre álló források a tagállamok között az alábbi módon kerülnek bontásra:

a)  50 % az 539/2001/EK tanácsi rendelet(55) I. mellékletében felsorolt országokban működő tagállami konzuli hivatalok (a tiszteletbeli konzulátusok kivételével) számának arányában;

b)  50 % az 539/2001/EK rendelet I. mellékletében felsorolt országokban működő tagállami konzuli hivatalokban folytatott, a vízumpolitika kezelésére vonatkozó, e melléklet (7) bekezdésének c) pontjában meghatározott munkamennyiség arányában.

6.  Az (1) bekezdés c) pontja alapján történő forráselosztás alkalmazásában, „külső tengeri határok”: a tagállamok parti tengereinek az Egyesült Nemzetek tengerjogi egyezménye 4–16. cikkének megfelelően meghatározott külső határai. Azokban az esetekben azonban, amikor az irreguláris bevándorlás/belépés megakadályozása érdekében rendszeresen nagy hatótávolságú műveletekre van szükség, a külső tengeri határ az erős fenyegetettségi szintű területek külső határa. A „külső tengeri határok” fogalmát a szóban forgó tagállamok által az elmúlt két évről szolgáltatott műveleti adatok figyelembevételével kell meghatározni. Ez a fogalommeghatározás kizárólag e rendelet céljára alkalmazható.

7.  A finanszírozás kezdeti felosztása céljából a munkateher vizsgálatának az e rendelet alkalmazhatóságának időpontjában rendelkezésre álló, az előző 36 hónapot lefedő legfrissebb átlagos adatokon kell alapulniuk. A félidős értékelés céljából a munkateher vizsgálatának a 2024-es félidős értékelés időpontjában rendelkezésre álló, az előző 36 hónapot lefedő legfrissebb átlagos adatokon kell alapulniuk. A munkateher értékelésének a következő tényezőkre kell épülnie:

a)  a külső szárazföldi és külső tengeri határoknál:

(1)  a külső határokon az engedélyezett határátkelőhelyeken történő határátlépések számának 7060%-a; [Mód. 148]

(2)  a külső határokon a beléptetéskor elutasított harmadik országbeli állampolgárok számának 3020%-a; [Mód. 149]

(2a)  a nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtó személyek és az ilyen kérelembe családtagként belefoglalt személyek 20%-a, akik kérelmét a 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(56) 43. cikkében említett, a határon folytatott eljárás keretében dolgozták fel. [Mód. 150]

b)  a repülőtereken:

(1)  a külső határokon az engedélyezett határátkelőhelyeken történő határátlépések számának 70 %-a;

(2)  a külső határokon a beléptetéskor elutasított harmadik országbeli állampolgárok számának 30 %-a;

c)  a konzuli hivatalokban:

a rövid távú tartózkodásra jogosító vízum vagy repülőtéri tranzitvízum kérelmek száma.

8.  A (5) bekezdés a) pontjában említett konzuli hivatalok számára vonatkozó referenciaszámokat a vízumkérelmek feldolgozásáról és a kiadott vízumok módosításáról szóló kézikönyv létrehozásáról szóló, 2010. március 19-i bizottsági határozat (C(2010)1620) 28. mellékletébe foglalt információknak megfelelően számítják ki.

Ha a tagállamok nem nyújtják be az érintett statisztikai adatokat, az adott tagállamokra vonatkozó, legfrissebb rendelkezésre álló adatokat kell használni. Ha egy tagállam tekintetében nem állnak rendelkezésre adatok, vagy ha a tagállam két egymást követő évben nem szolgáltat adatokat, akkor a referenciaszám nulla. [Mód. 151]

9.  Az alábbiakban említett munkateherre vonatkozó referenciaszámok:

a)  a (7) bekezdés a) pontjának (1) alpontja és a (7) bekezdés b) pontjának (1) alpontja esetében a tagállamok által az uniós jognak megfelelően szolgáltatott legfrissebb statisztikai adatok;

b)  a (7) bekezdés a) pontjának (2). alpontja és (7) bekezdése b) pontjának (2) alpontja esetében a tagállamok által az uniós jognak megfelelően szolgáltatott adatok alapján a Bizottság (Eurostat) által készített legfrissebb statisztikák;

c)  a (7) bekezdés c) pontja esetében a Bizottság által a vízumkódex(57) 46. cikkének megfelelően közzétett legfrissebb vízumstatisztikák.

d)  Ha a tagállamok nem nyújtják be az érintett statisztikai adatokat, az adott tagállamokra vonatkozó, legfrissebb rendelkezésre álló adatokat kell használni. Ha egy tagállam tekintetében nem állnak rendelkezésre adatok, vagy ha a tagállam két egymást követő évben nem szolgáltat adatokat, akkor a referenciaszám nulla. [Mód. 152]

10.  Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség jelentést nyújt be a Bizottsághoz a források külső szárazföldi határok, külső tengeri határok és repülőterek tekintetében történő, az (1) bekezdés c) pontja szerinti bontásáról.A Bizottság a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi a jelentést. [Mód. 153]

11.  A finanszírozás kezdeti felosztása céljából, a (10) bekezdésben említett jelentés azonosítja az egyes határszakaszok fenyegetettségi szintjét határszakaszokat érintő hatásszintet az e rendelet alkalmazhatóságának időpontjában az előző 36 hónapot lefedő legfrissebb átlagos adatok alapján. A félidős értékelés céljából a (10) bekezdésben említett jelentés azonosítja az egyes határszakaszok fenyegetettségi szintjéthatárszakaszokat érintő hatásszintet a 2024-es félidős értékelés időpontjában rendelkezésre álló, az előző 36 hónapot lefedő legfrissebb átlagos adatok alapján. Az 1052/2013/EU rendelet meghatározása szerinti fenyegetettségi szintek hatásszintek alkalmazásával határszakaszonként megállapítja a következő konkrét súlyozási együtthatókat: [Mód. 154]

a)  alacsony fenyegetettség hatásszint esetén az együttható értéke 0,5; [Mód. 155]

b)  közepes fenyegetettség hatásszint esetén az együttható értéke 3; [Mód. 156]

c)  erős fenyegetettség magas hatásszint esetén az együttható értéke 5; [Mód. 157]

d)  kritikus fenyegetettség esetén az együttható értéke 8. [Mód. 158]

II. MELLÉKLET

Végrehajtási intézkedések

1.  Az eszköz a következő végrehajtási intézkedésekre összpontosítva hozzájárul a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjába foglalt egyedi célkitűzésekhez:

a)  a határellenőrzés javítása az (EU) 2016/1624 rendelet 4. cikke a) pontjának megfelelően, az alábbiak révén:

i.  a külső határokon történő ellenőrzések és őrizet végzésére való képesség megerősítése, beleértve a jogszerű határátkelések megkönnyítését és adott esetben a határokon átnyúló bűncselekmények, így a migránscsempészés, az emberkereskedelem és a terrorizmus megelőzésére és felderítésére irányuló intézkedéseket, valamint a nemzetközi védelemre szoruló vagy azt kérelmezni szándékozó személyek továbbirányításával kapcsolatos intézkedéseket; [Mód. 159]

ii.  a kutatás-mentés támogatása tengeri határőrizet keretében; [Mód. 160]

iii.  a határellenőrzéshez kapcsolódó technikai és műveleti intézkedések végrehajtása a schengeni térségben, feltéve, hogy ezek az intézkedések nem jelentenek kockázatot a szabad mozgásra; [Mód. 161]

iv.  belső biztonsági kockázatelemzések, és a külső határok működését vagy biztonságát érintő fenyegetésekre vonatkozó elemzések végzése;

v.  e rendelet hatályán belül az EU külső határain a 23. cikkben említett vészhelyzettel meglévő vagy potenciális aránytalan migrációs nyomással szembesülő tagállamok támogatása, valamint technikai és operatív erősítés, akár migrációkezelést támogató csapatoknak a migrációs csomópontokra való kiküldése révén. [Mód. 162]

b)  az Európai Határ- és Parti Őrség továbbfejlesztése közös kapacitásépítés, közös közbeszerzés, közös előírások és a tagállamok és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség közötti együttműködést és koordinációt korszerűsítő bármely egyéb intézkedés kidolgozása az Európai Határ- és Parti Őrség továbbfejlesztése céljábólelfogadása révén; [Mód. 163]

c)  a hatóságközi együttműködés megerősítése nemzeti szinten a határellenőrzésért vagy a határon ellátandó feladatokért felelős nemzeti hatóságok között, valamint uniós szinten a tagállamok között, vagy egyrészt a tagállamok, másrészt az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek vagy harmadik országok vagy – többek között a külső fellépésekért felelős – ügynökségek között; [Mód. 164]

d)  az uniós vívmányok egységes alkalmazásának biztosítása a külső határokon, többek között a minőség-ellenőrzési mechanizmusokból, így a 1053/2013/EU rendelet szerinti schengeni értékelési mechanizmusból és az (EU) 2016/1624 rendelet szerint sebezhetőségi értékelésekből, valamint a nemzeti minőség-ellenőrzési mechanizmusokból származó ajánlások végrehajtása révén;

e)  nagyméretű informatikai rendszerek – amelyek már az uniós jog hatálya alá tartoznak – felállítása, üzemeltetése és karbantartása a határigazgatás terén, beleértve ezen informatikai rendszerek interoperabilitását és azok kommunikációs infrastruktúráját, és az adatminőség és az információszolgáltatás fokozását célzó intézkedéseket; [Mód. 165]

ea)  a kapacitás növelése a tengeren bajba jutott személyek segítése érdekében, elsősorban a kutatási-mentési műveletek támogatása; [Mód. 166]

eb)  a kutatás-mentés támogatása tengeri határőrizet keretében; [Mód. 167]

2.  Az eszköz a következő végrehajtási intézkedésekre összpontosítva hozzájárul a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjába foglalt egyedi célkitűzésekhez:

a)  hatékony és ügyfélbarát szolgáltatások nyújtása a vízumkérelmezőknek, a vízumeljárás biztonságának és integritásának fenntartása mellett, különös tekintettel a kiszolgáltatott személyekre és gyermekekre; [Mód. 168]

aa)  a tagállamoknak a vízumok – többek között a korlátozott területi érvényességű vízumok humanitárius okokból, nemzeti érdekből vagy nemzetközi kötelezettségből eredően, illetve uniós áttelepítési vagy áthelyezési programok kedvezményezettjei részére történő – kibocsátásával kapcsolatban, valamint a vízumokkal kapcsolatos uniós vívmányok teljes körű betartása céljából történő segítségnyújtás; [Mód. 169]

b)  a vízumügyi uniós vívmányok egységes alkalmazásának biztosítása, beleértve a vízumokra vonatkozó közös politika továbbfejlesztését és korszerűsítését;

c)  különböző együttműködési formák kialakítása a tagállamok között a vízumkérelmek feldolgozása során;

d)  nagyméretű informatikai rendszerek felállítása frissítése, üzemeltetése és karbantartása a vízumokra vonatkozó közös politika terén, beleértve az ezen informatikai rendszerek közötti interoperabilitást és azok kommunikációs infrastruktúráját. [Mód. 170]

III. MELLÉKLET

A támogatás köre

1.  A 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett egyedi célkitűzés keretei között; az eszköz különösen az alábbiakat támogatja:

a)  infrastruktúra, épületek, rendszerek és szolgáltatások, amelyekre a határátkelőhelyeken, a migrációs csomópontokon és a határátkelőhelyek közötti határőrizet érdekében van szükség, hogy megelőzzék és leküzdjék a szabálytalan határátlépéseket, az irreguláris bevándorlást és a külső határoknál elkövetett határokon átnyúló bűncselekményeket, valamint szavatolják a jogszerű utasok zavartalan áramlását, és a migrációs áramlások hatékony kezelését, beleértve a nemzetközi védelemre szoruló vagy azt kérelmezni szándékozó személyek továbbirányítását, folyamatosan biztosítva az érintett személyekkel szembeni tisztességes bánásmódot; [Mód. 171]

b)  működési berendezések, köztük közlekedési eszközök, és kommunikációs rendszerek, amelyek szükségesek az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által kidolgozott előírásoknak megfelelő (ha vannak ilyen előírások) eredményes és biztonságos határellenőrzéshez;

c)  képzés az európai integrált határigazgatás fejlesztése vagy annak elősegítése terén, szem előtt tartva az operatív szükségleteket, kockázatelemzéseket, és az országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívásokat, mindegyik esetben a kockázatelemzéseket, valamint teljes összhangban az alapvető jogokkal; [Mód. 172]

d)  az (EU) …/ … [bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának létrehozásáról szóló új rendelet] rendelet(58) meghatározása szerinti közös összekötő tisztviselők harmadik országokba történő kirendelése, valamint határőrök és más releváns szakértők tagállamokba vagy valamely tagállamból egy harmadik országba történő kirendelése, a szakértők vagy összekötő tisztviselők hálózatai együttműködésének és operatív kapacitásának megerősítése, valamint a bevált gyakorlatok cseréje és az európai hálózatok kapacitásának fellendítése az uniós szakpolitikák értékelése, előmozdítása, támogatása és fejlesztése céljából; [Mód. 173]

e)  tanulmányok, kísérleti projektek és más releváns intézkedések, amelyek az európai integrált határigazgatás megvalósítására vagy fejlesztésére irányulnak, beleértve az Európai Határ- és Parti Őrség fejlesztését célzó intézkedéseket, így a közös kapacitásépítést, közös közbeszerzést, közös előírások és a tagállamok és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség közötti együttműködést és koordinációt korszerűsítő egyéb intézkedések megállapítását megállapítása, valamint a nemzetközi védelemre szoruló vagy azt kérelmezni szándékozó személyek továbbirányításával kapcsolatos intézkedéseket; [Mód. 174]

f)  innovatív módszereket vagy más tagállamok számára átadható új technológiákat kidolgozó intézkedések, különösen a biztonsági kutatási programok eredményeinek telepítése, ha e telepítést az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség az (EU) 2016/1624 rendelet 37. cikke szerint eljárva úgy határozta meg, hogy az hozzájárul az Európai Határ- és Parti Őrség operatív kapacitásának fejlesztéséhez. Ezeknek az innovatív módszereknek és új technológiáknak maradéktalanul tiszteletben kell tartaniuk az alapvető jogokat és a személyes adatok védelméhez való jogot; [Mód. 175]

g)  a külső határra vonatkozó szakpolitikák végrehajtásához szükséges előkészítő lépések, nyomonkövetési, igazgatási és technikai tevékenység, beleértve a schengeni térség irányításának megerősítését a schengeni vívmányok és a Schengeni határellenőrzési kódex alkalmazásának ellenőrzése érdekében az 1053/2013/EU rendelettel létrehozott értékelési mechanizmus fejlesztése és végrehajtása révén, ideértve a Bizottság és a tagállamok helyszíni látogatáson részt vevő szakértőinek kiküldetési költségeit, valamint az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által az (EU) 2016/1624 rendeletnek megfelelően végzett sebezhetőségi értékeléseket követően kibocsátott ajánlások végrehajtására irányuló intézkedéseket; [Mód. 176]

ga)   a vízumügy és a határigazgatás terén működő informatikai rendszerekben tárolt adatok minőségének javítását célzó intézkedések, valamint az érintettek tájékoztatáshoz, hozzáféréshez, helyesbítéshez, törléshez és az adatfeldolgozás korlátozásához való joga gyakorlásának javítása az ezen eszköz hatálya alá tartozó fellépések tekintetében; [Mód. 208 ]

h)  személyazonosság megállapítása, ujjnyomatvétel, nyilvántartásba vétel, biztonsági ellenőrzések, személyes meghallgatás, tájékoztatás nyújtása, orvosi és sebezhetőségi átvilágítás, valamint szükség esetén orvosi ellátás, valamint adott esetbena harmadik országbeli állampolgárok megfelelő menekültügyi eljárás felé történő továbbirányítása a külső határokon, különösen a migrációs csomópontokon; [Mód. 177]

i)  a külső határra vonatkozó szakpolitikákkal kapcsolatos ismeretterjesztő tevékenység az érdekeltek és a közvélemény körében, beleértve az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikációt;

j)  statisztikai eszközök, módszerek és mutatók kidolgozása a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének kellő figyelembevétele mellett; [Mód. 178]

k)  az európai integrált határigazgatás végrehajtására irányuló működési támogatás.

ka)  a bevált gyakorlatok és szakértelem cseréje, többek között az alapvető jogoknak a határellenőrzés különböző alkotóelemeivel, és különösen a kiszolgáltatott személyek azonosításával, közvetlen kisegítésével és a védelmi szolgálatokhoz történő átirányításával összefüggésben történő védelme tekintetében; [Mód. 179]

kb)  a szakpolitikák és eljárások kialakításához, nyomonkövetéséhez és értékeléseihez kapcsolódó intézkedések, beleértve a közös statisztikai eszközök, eljárások és indikátorok igénylését a szakpolitikai fejlemények értékelése és mérése érdekében. [Mód. 180]

2.  A 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett egyedi célkitűzés keretei között; az eszköz különösen az alábbiakat támogatja:

a)  a vízumkérelmek feldolgozásához és a konzuli együttműködéshez szükséges infrastruktúra és épületek, beleértve a biztonsági intézkedéseket, valamint a vízumkérelmezők számára nyújtott szolgáltatások minőségének javítását célzó egyéb intézkedéseket;

b)  a vízumkérelmek feldolgozásához és a konzuli együttműködéshez szükséges működési berendezések és kommunikációs rendszerek;

c)  a közös vízumpolitikához és a konzuli együttműködéshez hozzájáruló konzuli és egyéb személyzet képzése, többek között adott esetben az alapvető jogok tiszteletben tartása; [Mód. 181]

d)  a bevált gyakorlatok és a szakértők cseréje, beleértve a szakértők kirendelését, valamint az európai hálózatok kapacitásának fellendítése az uniós szakpolitikák és célkitűzések értékelése, előmozdítása, támogatása és fejlesztése érdekében, többek között az alapvető jogoknak a kiszolgáltatott személyek azonosítása, közvetlen kisegítése és a védelmi szolgálatokhoz történő átirányítása tekintetében történő védelme céljából; [Mód. 182]

e)  tanulmányok, kísérleti projektek és egyéb releváns intézkedések, mint például elemzések, nyomon követés és értékelés révén az ismeretek javítására irányuló intézkedések;

f)  innovatív módszereket vagy más tagállamok számára átadható új technológiákat kidolgozó intézkedések, különösen az uniós finanszírozású kutatási projektek eredményének tesztelésére és validálására irányuló projektek;

g)  előkészítő lépések, nyomonkövetési, igazgatási és technikai tevékenységek, beleértve azokat, amelyek célja a schengeni térség irányításának megerősítését megerősítése a schengeni vívmányok és a Schengeni határellenőrzési kódex alkalmazásának ellenőrzése érdekében az 1053/2013/EU rendelettel létrehozott értékelési mechanizmus fejlesztése és végrehajtása révén, ideértve a Bizottság és a tagállamok helyszíni látogatáson részt vevő szakértőinek kiküldetési költségeit; [Mód. 183]

h)  a vízumügyi szakpolitikákkal kapcsolatos ismeretterjesztő tevékenységek az érdekeltek és a közvélemény körében, beleértve az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikációt;

i)  statisztikai eszközök, módszerek és mutatók kidolgozása a hátrányos megkülönböztetés tilalmának és a személyes adatok védelméhez való jog betartásával; [Mód. 184]

j)  a közös vízumpolitika végrehajtására irányuló működési támogatás, a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének megfelelő figyelembe vételével. [Mód. 185]

ja)  a tagállamoknak a vízumok – többek között a korlátozott területi érvényességű vízumok humanitárius okokból, nemzeti érdekből vagy nemzetközi kötelezettségből eredően, illetve uniós áttelepítési vagy áthelyezési programok kedvezményezettjei részére történő – kibocsátásával kapcsolatban, valamint a vízumokkal kapcsolatos uniós vívmányok teljes körű betartása céljából történő segítségnyújtás; [Mód. 186]

3.  A 3. cikk (1) bekezdésében említett szakpolitikai célkitűzés keretei között; az eszköz különösen az alábbiakat támogatja:

a)  a nagyméretű informatikai rendszerek és a kapcsolódó kommunikációs infrastruktúra elemeinek tárolásához szükséges infrastruktúra és épületek;

b)  a nagyméretű informatikai rendszerek megfelelő működésének biztosításához szükséges berendezések és kommunikációs rendszerek;

c)  a nagyméretű informatikai rendszerekkel kapcsolatos képzés és kommunikációs tevékenységek;

d)  a nagyméretű informatikai rendszerek fejlesztése és korszerűsítése;

e)  a nagyméretű informatikai rendszerek és azok interoperabilitásának megvalósításával kapcsolatos tanulmányok, igazoló vizsgálatok, kísérleti projektek és egyéb releváns intézkedések;

f)  innovatív módszereket vagy más tagállamok számára átadható új technológiákat kidolgozó intézkedések, különösen az uniós finanszírozású kutatási projektek eredményének tesztelésére és validálására irányuló projektek;

g)  a vízumügy és a határigazgatás terén működő nagyméretű informatikai rendszerekre vonatkozó statisztikai eszközök, módszerek és mutatók kifejlesztése a hátrányos megkülönböztetés tilalmának és a személyes adatok védelméhez való jog betartásával; [Mód. 187]

ga)  az adatminőség és az érintettek személyes adatai tekintetében fennálló tájékoztatáshoz való, hozzáférési, kiigazítási, törlési jogok és a feldolgozás korlátozására vonatkozó jogok fokozását célzó intézkedések; [Mód. 188]

h)  a nagyméretű informatikai rendszerek megvalósítására irányuló működési támogatás.

IV. MELLÉKLET

A 11. cikk (3) bekezdése és a 12. cikk (14) bekezdése szerint magasabb társfinanszírozásra jogosult intézkedések

(1)  Azon működési berendezések beszerzése az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel közös beszerzési rendszerek segítségével, amelyeket az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség rendelkezésére kell bocsátani az (EU) 2016/1624 rendelet 39. cikke (14) bekezdésének megfelelően végzett operatív tevékenységeihez.

(2)  A tagállamok, valamint az EU-val közös szárazföldi vagy tengeri határral rendelkező harmadik országok hatóságai közötti együttműködést támogató intézkedések.

(3)  Az Európai Határ- és Parti Őrség továbbfejlesztése a II. melléklet (1) bekezdése b) pontjában vázoltaknak megfelelően, közös kapacitásépítés, közös közbeszerzés, közös előírások és a tagállamok és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség közötti együttműködést és koordinációt korszerűsítő bármely egyéb intézkedés kidolgozása az Európai Határ- és Parti Őrség továbbfejlesztése céljábólmegállapítása révén. [Mód. 189]

(4)  A bevándorlási összekötő tisztviselők közös kiküldése a III. mellékletben említettek szerint.

(5)  Az emberkereskedelem áldozatainak jobb azonosítására, támogatására, és az emberkereskedők határellenőrzés keretében történő felderítésére irányuló határokon átnyúló együttműködés fokozására vonatkozó intézkedések, többek között a védelmi és átirányítási mechanizmusok fejlesztése és támogatása által. [Mód. 190]

(5a)  integrált gyermekvédelmi rendszerek a külső határoknál, és általában a migráns gyermekekre vonatkozó szakpolitikák kialakítása, többek között az alkalmazottak megfelelő képzésén és a tagállamok közötti jó gyakorlatok megosztásán keresztül. [Mód. 191]

(6)  Új módszertan vagy technológia telepítésére, átadására, tesztelésére és értékelésére vonatkozó, a vízumügy és a határigazgatás terén működő informatikai rendszerekben tárolt adatok minőségének javítását célzó intézkedések, valamint az érintettek tájékoztatáshoz, hozzáféréshez, helyesbítéshez, törléshez beleértve a kísérleti projekteket és a III. mellékletben említett uniós finanszírozású biztonsági kutatási projektek nyomonkövetési intézkedéseit , az adatfeldolgozás korlátozásához való joga gyakorlásának javítása az ezen eszköz hatálya alá tartozó fellépések tekintetében; [Mód. 209].

(6a)  A kiszolgáltatott személyek azonosítására, közvetlen kisegítésére és a védelmi szolgálatokhoz történő átirányítására irányuló intézkedések. [Mód. 193]

(7)  A meglévő vagy potenciális kivételes és aránytalanul nagy migrációs nyomással szembesülő tagállamokban migrációs csomópontok létrehozására és üzemeltetésére irányuló intézkedések.

(8)  A vízumkérelmek feldolgozása terén a tagállamok közötti, a II. melléklet (2) bekezdésének c) pontjában vázolt együttműködési formák továbbfejlesztése.

(9)  A tagállamok konzuli jelenlétének vagy képviseletének fokozása a vízumköteles országokban, különösen azokban az országokban, ahol ez idő szerint egyetlen tagállam sincs jelen.

V. MELLÉKLET

A 25. cikk (1) bekezdésében említett alapvető teljesítménymutatók

a)  1. egyedi célkitűzés: Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és a határigazgatásért felelős nemzeti hatóságok közös felelősségeként az Európai Határ- és Parti Őrség által a külső határokon megvalósított, ténylegesen integrált európai határigazgatás támogatása a jogszerű határátlépések elősegítése, az irreguláris bevándorlás és a határokon átnyúló bűnözés megelőzése és felderítése, valamint a migrációs áramlatok hatékony szabályozása érdekében:

(1)  Az EU külső határain a) a határátkelőhelyek között; és b) a határátkelőhelyeken felderített szabálytalan határátlépések száma

Adatforrás: Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség

(2)  A határátkelőhelyeken felderített, hamis úti okmányt használó személyek száma

Adatforrás: Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség

(2a)  A határátkelőhelyeken nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtó személyek száma

Adatforrás: tagállamok [Mód. 195]

(2b)  Azon személyek száma, akiknek megtagadták a beléptetését

Adatforrás: tagállamok [Mód. 196]

b)  2. egyedi célkitűzés: A közös vízumpolitika támogatása a tagállamok közötti, vízumkibocsátásra vonatkozó összehangoltabb megközelítés biztosítása, a jogszerű utazás megkönnyítése, valamint és a migrációs és biztonsági kockázatok megelőzése csökkentése érdekében: [Mód. 197]

(1)  Az Alapból támogatott konzulátusokon felderített, hamis úti okmányt használó személyek száma

Adatforrás: tagállamok

(1a)  A tagállamok konzulátusain nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtó személyek száma

Adatforrás: tagállamok [Mód. 198]

(2)  Átlagos döntéshozatali idő (és tendenciák) a vízumeljárásban.

Adatforrás: tagállamok

VI. MELLÉKLET

Beavatkozás típusa

1. TÁBLÁZAT:   KÓDOK A BEAVATKOZÁSI TERÜLET DIMENZIÓJA ALAPJÁN

I.  Európai integrált határigazgatás

001

Határforgalom-ellenőrzés

002

Határőrizet – légi eszközök

003

Határőrizet – szárazföldi eszközök

004

Határőrizet – tengeri eszközök

005

Határőrizet – automatikus határőrizeti rendszerek

006

Határőrizet – egyéb intézkedések

007

A határellenőrzéshez kapcsolódó technikai és műveleti intézkedések a schengeni térségben

008

Helyzetismeret és információcsere

009

Kockázatelemzés

010

Adat- és információkezelés

011

Migrációs csomópontok

011a

A kiszolgáltatott személyek azonosítására és továbbirányítására irányuló intézkedések [Mód. 199]

011b

A nemzetközi védelemre szoruló vagy azt kérelmezni szándékozó személyek azonosításával és továbbirányításával kapcsolatos intézkedések [Mód. 200]

012

Európai Határ- és Parti Őrség fejlesztése

013

Hatóságok közötti együttműködés – nemzeti szint

014

Hatóságok közötti együttműködés – uniós szint

015

Hatóságok közötti együttműködés – harmadik országokkal

016

Közös bevándorlási összekötő tisztviselők kiküldése

017

Nagyméretű informatikai rendszerek – Határigazgatás célokra használt Eurodac

018

Nagyméretű informatikai rendszerek – határregisztrációs rendszer

019

Nagyméretű informatikai rendszerek – Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS)

020

Nagyméretű informatikai rendszerek – Schengeni Információs Rendszer (SISII)

021

Nagyméretű informatikai rendszerek – Interoperabilitás

022

Működési támogatás – Integrált határigazgatás

023

Működési támogatás – Határigazgatási célokra használt nagyméretű informatikai rendszerek

024

Működési támogatás – Különleges átutazási rendszer

II.  Közös vízumpolitika

001

A vízumkérelmek feldolgozásának javítása

002

A konzulátusok hatékonyságának, ügyfélbarát környezetének és biztonságának erősítése

003

Okmánybiztonság/ okmánybiztonsági tanácsadók

004

Konzuli együttműködés

005

Konzuli lefedettség

006

Nagyméretű informatikai rendszerek – Vízuminformációs Rendszer (VIS)

007

A vízumkérelmek feldolgozásának céljára szolgáló egyéb informatikai rendszerek

008

Működési támogatás – Közös vízumpolitika

009

Működési támogatás – A vízumkérelmek feldolgozásának céljára szolgáló nagyméretű informatikai rendszerek

010

Működési támogatás – Különleges átutazási rendszer

010a

Humanitárius vízumok kibocsátása [Mód. 201]

 

III.  Technikai segítségnyújtás

001

Tájékoztatás és kommunikáció

002

Előkészítés, végrehajtás, nyomon követés és ellenőrzés

003

Értékelés és tanulmányok, adatgyűtés

003a

Adatminőség és az érintettek személyes jogai tekintetében fennálló tájékoztatáshoz való, hozzáférési, kiigazítási, törlési és kezelés-korlátozási jogok [Mód. 202]

004

Kapacitásépítés

2. MELLÉKLET   KÓDOK A FELLÉPÉS TÍPUSÁNAK DIMENZIÓJA ALAPJÁN

001

infrastruktúra és épületek

002

szállítóeszközök

003

egyéb működési berendezések

004

kommunikációs rendszerek

005

informatikai rendszerek

006

képzés

007

bevált módszerek cseréje – tagállamok között

008

bevált módszerek cseréje – harmadik országokkal

009

szakértők kiküldése

010

tanulmányok, igazoló vizsgálatok, kísérleti projektek és hasonló intézkedések

011

kommunikációs tevékenységek

012

statisztikai eszközök, módszerek és mutatók kidolgozása

013

kutatási projektek megvalósítása vagy egyéb nyomon követése

3. MELLÉKLET   KÓDOK A VÉGREHAJTÁSI MÓDOK DIMENZIÓJA ALAPJÁN

001

Konkrét intézkedés

002

Szükséghelyzeti támogatás

003

A IV. mellékletben felsorolt intézkedések

004

Schengeni értékelés ajánlásainak végrehajtása

005

Sebezhetőségi értékelés ajánlásainak végrehajtása

006

Együttműködés harmadik országokkal

007

Harmadik országokban végrehajtott intézkedések

VII. MELLÉKLET

Működési támogatásra jogosult, elszámolható intézkedések

a)  A 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjába foglalt egyedi célkitűzés keretén belül a működési támogatás a következő költségekre terjed ki, feltéve hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség operatív tevékenységével összefüggésben nem fedezi azokat;

(1)  személyzeti költségek;

(2)  a berendezések és az infrastruktúra karbantartása és javítása;

(3)  szolgáltatás költségei, beleértve az e rendelet hatálya alá tartozó migrációs csomópontokon felmerült költségeket ishatályának megfelelően; [Mód. 203]

(4)  a műveltekhez kapcsolódó folyó kiadások.

Az (EU) 1624/2016 rendelet 2. cikkének (5) bekezdése szerinti fogadó tagállam működési támogatást használhat fel az (EU) 1624/2016 rendelet 2. cikkének (5) bekezdésében említett és e rendelet hatálya alá tartozó operatív tevékenységekben való részvételére, vagy nemzeti határellenőrzési tevékenységének céljaira fordított folyó kiadásainak fedezéséhez.

b)  A 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjába foglalt egyedi célkitűzésének keretén belül a működési támogatás az alábbiakra terjed ki:

(1)  személyi jellegű ráfordítások, beleértve a képzést is;

(2)  szolgáltatás költségei;

(3)  a berendezések és az infrastruktúra karbantartása és javítása;

(4)  az ingatlannal kapcsolatos költségek, a bérlést és az értékcsökkenést is beleértve.

c)  A 3. cikk (1) bekezdésébe foglalt szakpolitikai célkitűzés keretén belül a működési támogatás az alábbiakra terjed ki:

(1)  személyi jellegű ráfordítások, beleértve a képzést is;

(2)  a nagyméretű informatikai rendszerek és azok kommunikációs infrastruktúráinak üzemeltetési igazgatása és karbantartása, beleértve e rendszerek interoperabilitását és a biztonságos helyiségek bérletét.

d)  A fentiek mellett Litvánia programján belül a működési támogatást 16. cikk (1) bekezdésének megfelelően nyújtják.

VIII. MELLÉKLET

A 25. cikk (3) bekezdésében említett teljesítmény- és eredménymutatók

a)  1. egyedi célkitűzés: Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és a határigazgatásért felelős nemzeti hatóságok közös felelősségeként az Európai Határ- és Parti Őrség által a külső határokon megvalósított, ténylegesen integrált európai határigazgatás támogatása a jogszerű határátlépések elősegítése, az irreguláris bevándorlás és a határokon átnyúló bűnözés megelőzése és felderítése, valamint a migrációs áramlatok hatékony szabályozása érdekében;

(1)  Az eszköz támogatásával finanszírozott határellenőrzési infrastruktúra, közlekedési eszközök és egyéb berendezések:

–  az újonnan épített vagy korszerűsített határátkelőhelyek száma az érintett tagállamban újonnan épített vagy korszerűsített határátkelőhelyek teljes számához képest;

–  automatizált határellenőrzési kapuk száma;

–  a légi közlekedési eszközök száma;

–  a tengeri szállítási eszközök száma;

–  a szárazföldi szállítási eszközök száma;

–  az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség rendelkezésére bocsátott berendezések száma;

–  az egyéb berendezések száma, ebből az e rendelet alkalmazásában migrációs csomópontok létrehozására, korszerűsítésére vagy fenntartására használt berendezések száma;

–  az eszközből támogatott többcélú berendezések száma.

(2)  A harmadik országokban betöltött, az eszköz által támogatott szakértői álláshelyek száma

–  a III. mellékletben említett közös összekötő tisztviselők;

–  a határigazgatással kapcsolatos egyéb szakértői álláshelyek.

(3)  Az eszköz támogatásával a nemzeti hatóságok, valamint az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség között létrehozott olyan együttműködési projektek vagy együttműködési folyamatok száma, amelyek hozzájárulnak az Európai Határ- és Parti Őrség fejlesztéséhez.

(4)  Az eszköz támogatásával vásárolt, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség operatív tevékenysége során használt berendezések száma, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség műszakieszköz-állományában nyilvántartásba vett berendezések teljes számához képest.

(5)  A nemzeti hatóságok és az Eurosur Nemzeti koordinációs központ közötti olyan együttműködési projektek vagy együttműködési folyamatok száma, amelyeket az eszköz támogatásával hoztak létre.

(6)  Az integrált határigazgatáshoz kapcsolódó kérdésekben az eszköz támogatásával képzett személyzet létszáma.

(7)  Az eszköz támogatásával fejlesztett, megvalósított, karbantartott vagy továbbfejlesztett informatikai funkciók száma, az interoperabilitási célokat is beleértve:

–  SISII;

–  ETIAS;

–  határregisztrációs rendszer;

–  a határigazgatás célokra használt VIS;

–  a határigazgatás célokra használt Eurodac;

–  Az informatikai rendszerek és az európai keresőportál közötti, az eszköz támogatásával finanszírozott összeköttetések száma;

–  Az e rendelet hatálya alá tartozó bármely egyéb nagyméretű informatikai rendszer.

(8)  Az eszköz támogatásával megfogalmazott, a határellenőrzés terén tett schengeni értékelési ajánlások és sebezhetőségi értékelési ajánlások száma, a pénzügyi vonatkozással rendelkező ajánlások teljes számához képest.

b)  2. egyedi célkitűzés: A közös vízumpolitika támogatása a tagállamok közötti, vízumkibocsátásra vonatkozó összehangoltabb megközelítés biztosítása, a jogszerű utazás megkönnyítése, és valamint a migrációs és biztonsági kockázatok megelőzése csökkentése érdekében: [Mód. 205]

(1)  Az eszköz támogatásával a schengeni térségen kívül létrehozott vagy fejlesztett konzulátusok száma a tagállamok schengeni térségen kívül létrehozott vagy fejlesztett konzulátusainak teljes számához képest.

(2)  A közös vízumpolitikához kapcsolódó kérdésekről szóló, az eszköz támogatásával megvalósított képzések és az azokon részt vett személyzet létszáma.

(3)  Az eszköz támogatásával fejlesztett, megvalósított, karbantartott vagy továbbfejlesztett informatikai funkciók száma, az interoperabilitási célokat is beleértve:

–  VIS;

–  határregisztrációs rendszer;

–  Az e rendelet hatálya alá tartozó bármely egyéb nagyméretű informatikai rendszer.

(4)  A vízumkérelmek feldolgozása során megvalósuló olyan tagállami együttműködési formák száma, amelyeket az eszköz támogatásával hoztak létre vagy fejlesztettek:

–  helymegosztások;

–  közös vízumkérelmi központok;

–  képviseletek;

–  egyebek.

(5)  Az eszköz támogatásával végrehaj