Az Európai Parlament 2019. március 27-i jogalkotási állásfoglalása az 1303/2013/EU rendeletnek az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre elkülönített források tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2019)0055 – C8-0041/2019 – 2019/0027(COD))
– tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2019)0055),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 177. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0041/2019),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2019. március 22-i véleményére(1),
– a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,
– tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,
– tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére (A8-0085/2019),
A. mivel sürgősségi okokból indokolt, hogy a szavazásra a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. sz. jegyzőkönyv 6. cikkében meghatározott nyolchetes határidő lejárta előtt kerüljön sor;
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 27-én került elfogadásra az 1303/2013/EU rendeletnek az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés számára elkülönített források tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/711 rendelettel.)
A jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezések (átdolgozás) *
118k
42k
Az Európai Parlament 2019. március 27-i jogalkotási állásfoglalása a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2018)0346 – C8-0381/2018 – 2018/0176(CNS))
(Különleges jogalkotási eljárás – konzultáció – átdolgozás)
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0346),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 113. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0381/2018),
– tekintettel a jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra(1),
– tekintettel eljárási szabályzata 104. cikkének (3) bekezdése értelmében a Jogi Bizottság által az Gazdasági és Monetáris Bizottsághoz intézett, 2019. február 22-i levélre,
– tekintettel eljárási szabályzata 104. és 78c. cikkére,
– tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0117/2019),
A. mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport szerint a Bizottság javaslata a benne akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz, és mivel a meglévő jogszabályok változatlanul hagyott rendelkezései és e módosítások egységes szerkezetbe foglalása tekintetében a javaslat a meglévő jogszabályok érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza;
1. jóváhagyja a Bizottságnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásainak megfelelően kiigazított javaslatát;
2. felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;
3. felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Parlament által jóváhagyott szöveget;
4. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az „octroi de mer” adó vonatkozásában mentességre vagy kedvezményre jogosult termékek *
126k
42k
Az Európai Parlament 2019. március 27-i jogalkotási állásfoglalása a 940/2014/EU határozatnak az „octroi de mer” adó vonatkozásában mentességre vagy kedvezményre jogosult termékek tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2018)0825 – C8-0034/2019 – 2018/0417(CNS))
Az Európai Parlament 2019. március 27-i jogalkotási állásfoglalása a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0460 – C8-0275/2018 – 2018/0243(COD))
– tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0460),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 209. és 212. cikkére, valamint 322. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0275/2018),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel a Számvevőszék 2018. december 13-i véleményére(1),
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. december 12-i véleményére(2),
– tekintettel a Régiók Bizottságának 2018. december 6-i véleményére(3),
– tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,
– tekintettel a Külügyi Bizottság és a Fejlesztési Bizottság által az eljárási szabályzat 55. cikke alapján folytatott közös tanácskozásokra,
– tekintettel a Külügyi Bizottság és a Fejlesztési Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Bizottság, a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményeire (A8-0173/2019),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 27-én került elfogadásraa Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz létrehozásáról szóló (EU) .../... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
(1) A „Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz” program (a továbbiakban: az eszköz) általános célkitűzésének célkitűzése az kell, hogy legyen, hogy pénzügyi keretet biztosítson az uniós értékek, elvek és alapvető és érdekek világszintű védelmének és érvényre juttatásának támogatásárakell lennie az Unió külső tevékenységére vonatkozóan az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikkének (5) bekezdésében, 8. cikkében és 21. cikkében megfogalmazott célkitűzések és elvek követése céljából.célkitűzésekkel és elvekkel összhangban. [Mód. 1]
(2) Az EUSZ 21. cikkével összhangban az Unió biztosítja, hogy külső tevékenységének különböző területei egymással, illetve az egyéb uniós politikákkal összhangban legyenek, és a nemzetközi kapcsolatok minden területén magas szintű együttműködés kialakításán munkálkodik. Az e rendelet által lehetővé tett tevékenységek széles köre hozzá kell, hogy járuljon az EUSZ említett cikkében meghatározott célkitűzésekhez.
(2a) Az EUSZ 21. cikkének megfelelően e rendelet alkalmazása az Unió külső tevékenységére vonatkozó elvekre épül, nevezetesen a demokráciára, a jogállamiságra, az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemes és oszthatatlan voltára, az emberi méltóság tiszteletben tartására, az egyenlőség és a szolidaritás valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt elvek és a nemzetközi jog tiszteletben tartására. E rendelet célja, hogy hozzájáruljon az Unió külső tevékenységére vonatkozó célkitűzések eléréséhez, beleértve az Unió emberi jogokkal kapcsolatos politikáit és az EU emberi jogi és demokráciaügyi stratégiai keretében és cselekvési tervében vázolt célkitűzéseket. Az uniós fellépésnek támogatnia kell az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának betartását. [Mód. 2]
(3) Az EUSZ 8. cikke értelmében az Unió a vele szomszédos országokkal különleges kapcsolatokat épít ki a jólét és a jószomszédi viszonyok egy olyan térségének a létrehozása céljából, amely az Unió értékeire épül, és amelyet az együttműködésen alapuló szoros és békés kapcsolatok jellemeznek. E rendeletnek hozzá kell járulnia ehhez a célkitűzéshez.
(3a) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 167. cikkével összhangban az Unió és a tagállamok elősegítik az együttműködést harmadik országokkal és a kultúra területén hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetekkel.E rendeletnek hozzá kell járulnia az említett cikkben meghatározott célkitűzésekhez. [Mód. 3]
(4) Az Unió fejlesztési együttműködési politikájának elsődleges célja – amint azt az EUMSZ 208. cikke kimondja – a szegénység mérséklése, idővel pedig annak felszámolása. Az Unió fejlesztési együttműködési politikája emellett az Unió külső tevékenységére vonatkozó célkitűzésekhez is hozzájárul, különösen ahhoz, hogy az EUSZ 21. cikke (2) bekezdésének d) pontja szerint elősegítse a fejlődő országok fenntartható gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődését, elsődlegesen a szegénység felszámolása céljából,valamint hogy az EUSZ 21. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerint megőrizze a tartós békét, megelőzze a konfliktusok kialakulását, és erősítse a nemzetközi biztonságot. [Mód. 4]
(5) Az Unió fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciát biztosít az EUMSZ 208. cikkének követelményei szerint. Az Uniónak figyelembe kell vennie a fejlesztési együttműködés célkitűzéseit azon szakpolitikák esetében, amelyek valószínűsíthetően érintik a fejlődő országokat, ami kulcsfontosságú eleme lesz az ENSZ által 2015 szeptemberében elfogadott, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendben (a továbbiakban: a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend)(8) meghatározott fenntartható fejlesztési célok elérésére szolgáló stratégiának. A fenntartható fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciának a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendben foglaltak szerinti biztosításához figyelembe kell venni azt a hatást, amelyet az összes szakpolitika az összes szinten – nemzeti és uniós szinten, más országokban és globális szinten – a fenntartható fejlődésre gyakorol. Az uniós és a tagállami fejlesztési együttműködési szakpolitikáknak ki kell egészíteniük és erősíteniük kell egymást. [Mód. 5]
(6) Ez az eszköz az említett célkitűzéseket és a külső tevékenységgel kapcsolatos szakpolitikákat támogató tevékenységekről rendelkezik olyan tevékenységekre építve, amelyeket korábban a 233/2014/EU rendelet(9), a 11. Európai Fejlesztési Alap belső megállapodása(10) és végrehajtási rendelete(11), a 232/2014/EU rendelet(12), a 230/2014/EU rendelet(13), a 235/2014/EU rendelet(14), a 234/2014/EU rendelet(15), a 237/2014/Euratom rendelet(16), a 236/2014/EU rendelet(17), a 466/2014/EU határozat, a 480/2009/EK, Euratom rendelet(18) és az (EU) 2017/1601 rendelet(19) támogatott.
(7) A fellépés globális környezetét a szabályalapúszabály- és értékalapú globális rendre törekvés határozza meg, amelynek a multilateralizmus a fő elve és az Egyesült Nemzetek Szervezete a gerince. A 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend, valamint a Párizsi Megállapodás(20) és az addisz-abebai cselekvési program(21) a nemzetközi közösség válasza a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos globális kihívásokra és tendenciákra. A 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend, amelynek gerincét a fenntartható fejlesztési célok adják, átalakító hatású politikai keretet kínál a szegénység felszámolásához és a fenntartható fejlődés globális szinten való eléréséhez,valamint a békés, igazságos és mindenkit befogadó társadalmak előmozdításához, ugyanakkor fellép az éghajlatváltozással szemben, valamint az óceánok és erdők védelme érdekében dolgozik. Hatályát tekintve egyetemes, és olyan átfogó közös keretet biztosít a fellépésre, amely az Unióra, tagállamaira és partnereire egyaránt alkalmazandó. Egyensúlyt teremt a fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi, kulturális, oktatási és környezetvédelmi dimenziói között, miközben elismeri a céljai és célszámai közötti alapvető összefüggéseket. A 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend célja az, hogy senki ne maradjon ki a fejlődés folyamatából, és hogy a leginkább lemaradtakat érje el elsőként. A 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend végrehajtása szorosan össze lesz hangolva az Unió más releváns nemzetközi kötelezettségvállalásaival. Az e rendelet keretében vállalt tevékenységeknek különösfigyelmeta 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendben, a Párizsi Megállapodásban és az addisz-abebai cselekvési programban foglalt elveken és célkitűzéseken kell alapulniuk, továbbá hozzá kell járulniuk fordítaniuk a fenntartható fejlesztési célok eléréséhez, különös figyelmet fordítva a közöttük levőközötti összefüggésekre és azokra az integrált tevékenységekre, amelyek járulékos előnyt teremthetnek és koherens módon többféle célkitűzést teljesíthetnek anélkül, hogy más célkitűzéseket veszélyeztetnének. [Mód. 6]
(8) E rendelet végrehajtásátalkalmazásának az EU kül- és biztonságpolitikára vonatkozó, 2016. június 19-én előterjesztett azon globális stratégiájában (a továbbiakban: a globális stratégia)(22) megállapított öt prioritásnakprioritáson kell alapulnia,vezérelnie, amely az Unió jövőképét tartalmazza, és egyben keretet ad az egységes és felelős, másokkal partnerségben történő külső szerepvállaláshoz, amelynek révén az EU érvényt tud szerezni értékeinek és érdekeinek. Az Uniónak tartalommal kell megtöltenie a partnerségeket, elő kell mozdítania a szakpolitikai párbeszédet és a globális mértékben aggályos kihívások közös kezelését. Tevékenységének minden szempontból támogatnia kell az alapvető uniós érdekeket, elveket és értékeket, beleértve demokrácia és az emberi jogok előmozdítását, a szegénység felszámolásához való hozzájárulást, a béke megőrzését, a konfliktusok konfliktusmegelőzést, a közvetítést és a konfliktus utáni újjáépítést, minden szakaszban ebbe bevonva a nőket is, a nukleáris biztonságot, kialakulásának megelőzését, a nemzetközi biztonság megerősítését erősítését, az irreguláris migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás okainak kezelését és a természeti vagy az ember által okozott katasztrófákkal sújtott embercsoportoknak, országoknak vagy régióknak nyújtott segítséget, a szembesülő lakosság, országok és régiók támogatását, az éghajlatváltozás miatt lakóhelyük elhagyására kényszerült személyek védelmét szolgáló nemzetközi jogi keret feltételeinek megteremtését, jó minőségű inkluzív oktatás előmozdítását, egy tisztességes, fenntartható, szabály- és értékalapú kereskedelempolitika támogatását, mint fejlesztési eszközt és mint a jogállamiság és az emberi jogok fejlesztésének eszközét, a gazdasági diplomáciátés kulturális diplomácia támogatását és a gazdasági együttműködés, az innováció, együttműködést, a digitális megoldások és technológiák előmozdítását, a kulturális örökség megóvását, különösen a konfliktusokkal terhelt területeken, a globális közegészségügyi fenyegetések kezelését ésvalamint az uniós politikákszakpolitikák nemzetközi dimenziójának előmozdítását. Alapvető dimenzióinak , elvei és értékeimegerősítését.Érdekei előmozdítása során az Uniónak be kell tartania és elő kell mozdítania a magas színvonalú szociálisszociális, munkaügyi és környezetvédelmi normák, tiszteletben tartásának elveit, beleértve az éghajlatváltozás,a jogállamiság, a nemzetközi jog, többek között a humanitárius és a nemzetköziaz emberi jogok tiszteletben tartásának elveit. [Mód. 7]
(9) A rendelet alkalmazásának többek között a 2017.június7-én a fejlesztéspolitikáról aláírt európai konszenzuson konszenzusa fejlesztéspolitikáról (a továbbiakban: konszenzus)(23)kell alapulnia, amely keretet ad egy közös megközelítéshez az Unió és a tagállamai általi fejlesztési együttműködés számára a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend és az addisz-abebai cselekvési program végrehajtásához. A szegénység felszámolása, a megkülönböztetés és az egyenlőtlenségek kiküszöbölése, a környezet védelme, az éghajlatváltozás elleni küzdelem ,az az alapelv, hogy „senki sem maradhat ki a fejlődés folyamatából”, valamint a reziliencia megerősítése képezik a fejlesztési együttműködési politika gerincét e rendelet alkalmazásának megerősítését kell, hogy szolgálja. [Mód.8]
(9a) Az e rendelet végrehajtására vonatkozó elsődleges szakpolitikai keretet az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendje, a Párizsi Megállapodás, az addisz-abebai cselekvési program, az EU globális stratégiája, a fejlesztéspolitikáról szóló európai konszenzus és az európai szomszédságpolitika mellett az alábbi dokumentumok és azok jövőbeli felülvizsgálatai adják:
–
az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos uniós stratégiai keret és cselekvési terv;
–
az EU emberi jogi iránymutatásai;
–
a konfliktusok és válságok integrált uniós megközelítése, valamint az EU 2013-ra vonatkozó külső konfliktusok és válságok iránti átfogó megközelítése;
–
az ENSZ Biztonsági Tanácsa nőkről, békéről és biztonságról szóló, 1325. és 1820. sz. határozatainak az EU általi végrehajtására vonatkozó átfogó megközelítés;
–
az Unió erőszakos cselekmények megelőzésére vonatkozó programja;
–
a Tanács konfliktusmegelőzésről szóló 2011. június 20-i következtetései;
–
az EU közvetítéssel és párbeszéddel kapcsolatos kapacitásának megerősítésére vonatkozó koncepció;
–
a biztonsági ágazat reformjának támogatását célzó uniós szintű stratégiai keret;
–
a tiltott tűzfegyverek, kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek elleni uniós stratégia;
–
az EU koncepciója a lefegyverzés, leszerelés és reintegráció (DDR) támogatására;
–
a biztonság és a fejlődés témájáról szóló, 2007. november 19-én kelt, a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott, szintén 2007. november 19-én kelt, a bizonytalan helyzetekre adott uniós válaszról szóló tanácsi következtetések;
–
a terrorizmus elleni küzdelemről szóló, 2004. március 25-i európai tanácsi nyilatkozat, az Európai Unió 2005. november 30-i terrorizmusellenes stratégiája, valamint a terrorizmus elleni küzdelem belső és külső aspektusai közötti kapcsolatok erősítéséről szóló, 2011. május 23-i tanácsi következtetések;
–
az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelvei;
–
az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek;
–
az ENSZ új városfejlesztési menetrendje;
–
a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény;
–
a menekültek helyzetére vonatkozó egyezmény;
–
a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezmény;
–
a Pekingi Cselekvési Platform és a nemzetközi népesedési és fejlesztési konferencia cselekvési programjának eredményei;
–
az UNCTAD fenntartható államadósság-rendezésre irányuló menetrendje (2015. április);
–
az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala által a külső adósságra és az emberi jogokra vonatkozóan létrehozott irányelvek;
–
a menekültekről szóló globális megállapodás;
–
a biztonságos, rendezett és szabályos migrációra vonatkozó globális megállapodás, amelyet 2018. december 10-én Marrákesben fogadtak el;
–
a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény. [Mód. 9]
(10) A 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend, a globális stratégia és a konszenzus által létrehozott új nemzetközi keret végrehajtása érdekében e rendeletnek arra kell irányulnia, hogy növelje az Unió külső tevékenységének koherenciáját és biztosítsa eredményességét azáltal, hogy erőfeszítéseit egy egyszerűsített eszközre összpontosítva javítja a külső tevékenységre vonatkozó különböző szakpolitikák végrehajtását.
(11) A globális stratégiával és a 2015. március 18-án elfogadott, a 2015–2030-as időszakra szóló sendai katasztrófakockázat-csökkentési kerettel(24) összhangban el kell ismerni annak szükségességét, hogy a válságelhárítástól és az elszigeteléstől egy olyan strukturáltabb, preventív, hosszú távú megközelítés fel kell elmozdulni, amely eredményesebben kezeli az instabil helyzeteket, a természeti és az ember okozta katasztrófákat és az elhúzódó válságokat. Nagyobb nyomatékra és kollektív megközelítésekre van szükség a kockázatcsökkentést, megelőzést, mérséklést és készültséget illetően, és további erőfeszítések szükségesek a gyors reagálás és a tartós helyreállítás előmozdítására. E rendeletnek ezért hozzá kell járulnia a reziliencia megerősítéséhez, valamint a humanitárius segítségnyújtás és a fejlesztési tevékenység különösen gyorsreagálási tevékenységeken, valamint a releváns földrajzi és tematikus programokon keresztül történő összekapcsolásához, biztosítva a megfelelő kiszámíthatóságot, átláthatóságot és elszámoltathatóságot, továbbá koherenciát, összhangot és komplementaritást kell biztosítania a humanitárius segítségnyújtással és a nemzetközi humanitárius jog teljes körű betartásával anélkül, hogy akadályozná az emberiesség, a semlegesség, a pártatlanság és a függetlenség elve alapján történő humanitárius segítségnyújtást a sürgősségi helyzetekben és azokat követően. [Mód. 10]
(12) Az Unió a 2011-ben Puszanban elfogadott majd a 2016-os nairobi magas szintű fórumon megújított és a konszenzus által újra megerősített, fejlesztéshatékonysággal kapcsolatos nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban az UnióUniónak a hivatalos fejlesztési támogatásával összefüggésben és minden támogatási módozatbanegyüttműködésére a következő fejlesztéshatékonysági alapelveket kell alkalmazni: a fejlődő országok fejlesztési prioritásokkal kapcsolatos felelősségvállalása, eredményorientáltság, inkluzív fejlesztési partnerségek, kölcsönös átláthatóság és elszámoltathatóság, az összehangolásra és a harmonizációra vonatkozó elveken felül. [Mód. 11]
(13) A fenntartható fejlesztési céloknak megfelelően e rendeletnek hozzá kell járulnia az eredményekre összpontosító megerősített nyomon követéshez és jelentéstételhez, amely kiterjed az Unió külső pénzügyi támogatásában részesülő partnerországokban megvalósuló eredményekre, hozadékokra és hatásokra. Különösen – amint arról a konszenzusban megállapodás született – az e rendelet szerinti tevékenységeknek a rendelet keretében finanszírozott hivatalos fejlesztési támogatás legalább 20 %-át társadalmi befogadásra és humán fejlődésre, többek közöttkell fordítaniuk, hangsúlyt helyezve az alapvető szociális szolgáltatásokra, mint az egészségügyre, az oktatásra, a táplálkozásra, a vízellátásra, a megfelelő higiénés körülményekre és – különösen a legmarginalizáltabbak tekintetében – a szociális védelemre, figyelmet fordítva a nemek közötti egyenlőségre és a nők társadalmi szerepvállalásának növelésére kell fordítaniuk és a gyermekek jogaira mint horizontális kérdésekre. [Mód. 12]
(14) Az uniós költségvetés hatékony elszámoltathatóságának és átláthatóságának javítása érdekében a Bizottságnak egyértelmű nyomonkövetési és értékelési mechanizmusokat kell létrehoznia az e rendelet célkitűzései terén elért előrehaladás hatékony értékelésének biztosítása érdekében.Valahányszor lehetséges és helyénvaló, az Az Unió külső tevékenységének eredményeit olyan előre meghatározott, átlátható, országspecifikus és mérhető mutatók alapján kell nyomon követni és értékelni, amelyek igazodnak az eszköz egyedi jellemzőihez és célkitűzéseihez, és lehetőleg a partnerország eredménykeretén alapulnak. A Bizottságnak rendszeresen nyomon kell követnie a tevékenységeit, és felül kell vizsgálnia az elért eredményeket, amelyeket nyilvánosságra kell hoznia, különösen az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott éves jelentés formájában. [Mód. 13]
(15) E rendeletnek hozzá kell járulnia ahhoz a kollektív uniós célkitűzéshez, hogy a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend időkeretében a bruttó nemzeti jövedelem 0,7 %-át hivatalos fejlesztési támogatásra fordítsák. Ennek a kötelezettségvállalásnak egyértelmű ütemterven kell alapulnia, amely a megvalósítására határidőket és módozatokat ír elő az EU és a tagállamok számára. E tekintetben a rendelet keretében biztosított finanszírozás legalább 92 %-ának95%-ának olyan tevékenységekhez kell hozzájárulnia, amelyek teljesítik a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Támogatási Bizottsága által a hivatalos fejlesztési támogatásra vonatkozóan meghatározott kritériumokat. [Mód. 14]
(16) Annak biztosítására, hogy a forrásokat oda irányítsák, ahol azokra a legnagyobb szükség van – így különösen a legkevésbé fejlett országokba, valamint az instabil helyzetű és konfliktus sújtotta országokba –, ennek a rendeletnek hozzá kell járulnia ahhoz a kollektív célhoz, hogy a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend időkeretében az Unió bruttó nemzeti jövedelemének 0,20 %-át a legkevésbé fejlett országoknak juttassák. Ennek a kötelezettségvállalásnak egyértelmű ütemterven kell alapulnia, amely a megvalósítására határidőket és módozatokat ír elő az EU és a tagállamok számára. [Mód. 15]
(16a) A EU nemek közötti egyenlőségre vonatkozó II. cselekvési tervében szereplő kötelezettségvállalásokkal összhangban a hivatalos fejlesztési támogatás keretében finanszírozott földrajzi és tematikus programok legalább 85%-ának fő vagy jelentős célként tartalmaznia kell a nemek közötti egyenlőséget, az OECD-DAC által meghatározottaknak megfelelően. A kiadások kötelező felülvizsgálatának biztosítania kell, hogy e programok jelentős részében fő célként szerepeljen a nemek közötti egyenlőség, valamint a nők és lányok jogainak, illetve társadalmi szerepvállalásának megerősítése. [Mód. 16]
(16b) E rendeletnek különös figyelmet kell fordítania a gyermekekre és a fiatalokra, mivel ők hozzájárulnak a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend megvalósításához. Az Unió e rendelet keretében végzett külső tevékenységének különös figyelmet kell fordítania szükségleteikre és társadalmi szerepvállalásuk növelésére, és hozzá kell járulnia a változás eszközeiként bennük rejlő potenciál kibontakoztatásához a humán fejlesztésbe és a társadalmi befogadásba való beruházás révén. [Mód. 17]
(16c) A szubszaharai-afrikai országokat többnyire kamaszok és fiatalok alkotják.Mindegyik ország saját maga dönt népesedéspolitikájáról. A népesedés dinamikáját azonban átfogóan kell megközelíteni annak érdekében, hogy a jelenlegi és a jövőbeli nemzedékek számára eszközöket biztosítsunk ahhoz, hogy lehetőségeiket teljes mértékben kiaknázzák. [Mód. 18]
(17) E rendeletnek mind földrajzi – európai szomszédság és Afrika, valamint az instabil és a leginkább rászoruló országok, különösen a legkevésbé fejlett országok –, mind tematikus szempontból – biztonság, migráció, éghajlatváltozásfenntartható fejlődés, a szegénység felszámolása, demokrácia és emberi jogok, jogállamiság, jó kormányzás, biztonság, biztonságos, rendezett és szabályos migráció, az egyenlőtlenségek csökkentése, nemek közötti egyenlőség, a környezetkárosodás és az éghajlatváltozás, valamint a globális közegészségügyi fenyegetések kezelése – tükröznie kell a stratégiai prioritásokra való összpontosítás szükségességét. [Mód. 19]
(17a) E rendeletnek hozzá kell járulnia a globális közegészségügy területén az állami és társadalmi ellenállóképesség megteremtéséhez a globális közegészségügyi fenyegetések, az egészségügyi rendszerek megerősítése, az egyetemes egészségügyi lefedettség elérése, a fertőző betegségek megelőzése és leküzdése, valamint a mindenki számára megfizethető gyógyszerek és vakcinák biztosítása érdekében. [Mód. 20]
(18) Az EU szomszédos országaival kialakított különleges kapcsolatot az EUSZ. 8. cikkével összhangban e rendelet alkalmazásával meg kell őrizni és tovább kell erősíteni. E rendeletnek hozzá kell járulnia az államok és a társadalmak ellenállóképességének megerősítéséhez az Unió szomszédságában, a globális stratégiában tett kötelezettségvállalást követve. TámogatniE rendeletnek támogatnia kell a 2015-ben felülvizsgált európai szomszédságpolitika végrehajtását, valamint a regionális együttműködési keretek végrehajtását, például a határon átnyúló együttműködést, és a vonatkozó makroregionális és tengermedencéket érintő stratégiák és szakpolitikák külső vonatkozásait a keleti és déli szomszédságban, ideértve az Északi Dimenzió és a fekete-tengeri regionális együttműködést. Ezek a kezdeményezések kiegészítő politikai keretet biztosítanak a partnerországokkal kialakított, illetve a partnerországok közötti kapcsolatok elmélyítéséhez a kölcsönös elszámoltathatóság, valamint a megosztott szerep- illetve felelősségvállalás elve alapján. [Mód. 21]
(19) A 2015-ben felülvizsgált Az európai szomszédságpolitika(25)a demokrácia elmélyítésére, az emberi jogok előmozdítására és a jogállamiság fenntartására törekszik, és az Unió fő politikai prioritásai szerint a szomszédos országok stabilizációjára és a reziliencia megerősítésére irányul, különösen a politikai, a gazdasági fejlődés élénkítése és a társadalmi reformok előmozdítása révén. Célkitűzésének teljesítéséhez a felülvizsgált európai szomszédságpolitika végrehajtásának e rendelet keretében a következő prioritási területekre kell összpontosítania: négy prioritási területre összpontosított: jó kormányzás, demokrácia, jogállamiság és emberi jogok, kiemelt figyelemmel a civil társadalommal történő fokozottabb együttműködésre; társadalmi-gazdasági fejlődés , beleértve az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelmet, valamint oktatás és környezeti fenntarthatóság ;gazdaságfejlesztés; biztonság; migráció és mobilitás, beleértve az irreguláris migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás okainak kezelését és a széles körű migrációs nyomás által sújtott embercsoportok, országok és régiók számára nyújtott támogatását. E rendeletnek támogatnia kell az Unió társulási megállapodásainak, valamint a szomszédos országokkal kötött mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásoknak a végrehajtását. A differenciálás és a fokozott kölcsönös felelősségvállalás az európai szomszédságpolitika ismertetőjegyei, amelyek elismerik az elkötelezettség különböző szintjeit, és tükrözik az egyes országok érdekeit az Unióval folytatott partnerségük természete és fókusza szerint. A teljesítményalapú megközelítés az európai szomszédságpolitika egyik fő tétele. Amennyiben egyik partnerországban a demokrácia súlyos vagy tartós romlása következik be, a támogatást fel kell függeszteni. A szomszédsági finanszírozás kulcsfontosságú szerepet játszik a közös kihívások, például az irreguláris migráció és az éghajlatváltozás kezelésében, valamint a gazdasági fejlődés és a jobb kormányzás révén a jólét, a biztonság és a stabilitás terjedésében. A szomszédságpolitika által lefedett területen javítani kell az uniós segítségnyújtás láthatóságát. [Mód. 22]
(20) E rendeletnek támogatnia kell az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjával (AKCS-csoporttal) kialakított korszerűsített társulási megállapodás végrehajtását, illetve lehetővé kell tennie az EU és AKCS-partnerei számára, hogy további erős szövetségeket hozzanak létre a főbb globális kihívásokkal kapcsolatban. Konkrétabban, e rendeletnek támogatnia kell az Unió és az Afrikai Unió között létrehozott együttműködés folytatását az EU–Afrika közös stratégiának megfelelően, beleértve Afrika és az EU elköteleződését a gyermekek jogainak és az európai és afrikai ifjúság társadalmi szerepvállalásának támogatása mellett, és a 2020 utáni jövőbeni EU–AKCS megállapodásra kell építenie, egyebek mellett az Afrikára irányuló kontinentális megközelítés, valamint az EU és Afrika mint egyenlő felek közötti kölcsönösen előnyös partnerség révén. [Mód. 23]
(20a) E rendeletnek hozzá kell járulnia továbbá az Unió külkapcsolatainak kereskedelmi vonatkozású aspektusaihoz, amilyenek például az ón, a tantál és az arany tekintetében az ellátási lánc kellő gondossága terén harmadik országokkal folytatott együttműködés, a kimberley-i folyamat, a fenntarthatósági paktum, valamint a 978/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(26) (GSP-rendelet) értelmében vállalat kötelezettségek végrehajtása, az erdészeti jogszabályok végrehajtása, erdészeti irányítás és erdészeti termékek kereskedelmére (FLEGT) és a kereskedelemösztönző támogatásra vonatkozó együttműködés annak érdekében, hogy biztosítsa az EU kereskedelempolitikájának és fejlesztési céljainak és intézkedéseinek következetességét és egymást kölcsönösen támogató jellegét. [Mód. 24]
(21) Az Uniónak a külső tevékenység hatásainak optimalizálása érdekében a rendelkezésre álló források leghatékonyabb kihasználására kell törekednie. Ezt az Unió külső finanszírozási eszközei – különösen a III. Előcsatlakozási Támogatási Eszköz(27), a Humanitárius Segítségnyújtási Eszköz(28), a tengerentúli országokról és területekről szóló határozat(29), a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz tevékenységeit az Euratom-Szerződés alapján kiegészítő Európai Nukleáris Biztonsági Eszköz(30), a közös kül- és biztonságpolitika és az újonnan javasolt, az uniós költségvetésen kívül finanszírozott Európai Békekeret(31) – közötti koherencia, következetesség és komplementaritás, valamint az egyéb uniós szakpolitikák és programok, többek között vagyonkezelői alapok, továbbá az uniós tagállamok szakpolitikái és programjai közötti szinergiák megteremtése révén kell elérni. Ez magában foglalja az adott esetben a makroszintű pénzügyi támogatással kialakított koherenciát és komplementaritást is. Annak érdekében, hogy maximalizálni lehessen a kombinált beavatkozások egy közös célkitűzés elérésével kapcsolatos hatását, e rendeletnek lehetővé kell tennie a finanszírozás más uniós programokkal való kombinálását, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. [Mód. 25]
(22) Az e rendelet által biztosított pénzeszközöket az Erasmus és a Kreatív Európa nemzetközi dimenziója keretében megvalósuló tevékenységek finanszírozására is igénybe kell venni oly módon, hogy annak végrehajtása összhangban álljon az (EU) .../... európai parlamenti és tanácsi rendelettel (a továbbiakban: az Erasmusról szóló rendelet)(32) és az (EU) .../... európai parlamenti és tanácsi rendelettel (a továbbiakban: a Kreatív Európáról szóló rendelet)(33). [Mód. 26]
(22a) Meg kell erősíteni az Erasmus+ program nemzetközi dimenzióját, amelynek célja, hogy több lehetőséget biztosítson a kevésbé fejlett országokból származó egyének és szervezetek számára a mobilitáshoz és az együttműködéshez, a harmadik országok kapacitásépítéséhez nyújtott támogatással, készségfejlesztéssel, az emberek közötti kapcsolatokkal, egyúttal több lehetőséget kínálva a fejlett és a feltörekvő országokkal való együttműködésre és a mobilitásra. [Mód. 27]
(22b) Figyelembe véve annak a jelentőségét, hogy az oktatást és a kultúrát a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrenddel és a nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó uniós stratégiával összhangban kezeljék, e rendeletnek hozzá kell járulnia az inkluzív és méltányos, minőségi oktatás biztosításához, elő kell mozdítania az egész életen át tartó tanulás lehetőségeit mindenki számára, ösztönöznie kell a nemzetközi kulturális kapcsolatokat, és el kell ismernie a kultúra jelentőségét az európai értékek népszerűsítésében, és e célból egyedi és célirányos, az Unió globális szinten gyakorolt hatását egyértelműen érvényesítő intézkedéseket kell bevezetnie. [Mód. 28]
(23) Az e rendelet keretében finanszírozott tevékenységek esetében fő megközelítésként a földrajzi programokat kell alkalmazni annak érdekében, hogy maximalizálni lehessen az uniós támogatás hatását, és az uniós fellépést közelebb lehessen vinni a partnerországokhoz és azok lakosságához, és eközben támogatni lehessen a tematikus prioritásokat, például az emberi jogokat, a civil társadalmat és a fenntarthatóságot.. Ezt az általános megközelítést adott esetbentematikus programokkal és gyorsreagálási tevékenységekkel kell kiegészíteni. A földrajzi és tematikus programok szerinti célkitűzéseknek következetesnek és koherensnek kell lenniük egymással, és azokat adott esetben tematikus programokkal és gyorsreagálási tevékenységekkel kell kiegészíteni. Biztosítani kell a földrajzi, tematikus és gyorsreagálási programok és tevékenységek hatékony, egymást kiegészítő jellegét. Az egyes programok sajátosságainak figyelembevétele érdekében az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskört kell ruházni a Bizottságra, hogy kiegészítse e rendelet rendelkezéseit, meghatározva a kiemelt területeket, a részletes célkitűzéseket, a várt eredményeket, a konkrét teljesítménymutatókat és az egyes programok egyedi pénzügyi elosztását.Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak(34) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. [Mód. 29]
(24) A konszenzusnak megfelelően az Uniónak és tagállamainak a kollektív hatás növelése érdekében forrásaik és kapacitásaik összevonása révén javítaniuk kell a közös programozást. A közös programozásnak a partnerországok részvételére, valamint felelősség- és szerepvállalására kell építenie. Az Uniónak és tagállamainak arra kell törekedniük, hogy – minden lehetséges esetben – közös végrehajtásalkalmazás útján nyújtsanak támogatást a partnerországoknak. A közös alkalmazásnak inkluzív módon kell nyitva állnia minden olyan uniós partner előtt – ideértve a tagállami ügynökségeket és a fejlesztésfinanszírozási intézményeket, a helyi hatóságokat, a magánszektort, a civil társadalmat és a tudományos köröket is – amely egyetért a közös jövőképpel és hozzá tud járulni ahhoz. [Mód. 30]
(24a) Amennyiben az egyik partnerországban a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság súlyos vagy tartós romlása következik be, a támogatást részlegesen vagy teljes egészében, felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján fel kell függeszteni. A Bizottságnak döntéshozatala során megfelelően figyelembe kell vennie az Európai Parlament vonatkozó állásfoglalásait. [Mód. 31]
(24b) Ennek a rendeletnek az EU külső fellépése fontos részeként újból meg kell erősítenie a nukleáris biztonságot, és elő kell segítenie az (EU) .../... európai parlamenti és tanácsi rendeletben(35) (a továbbiakban: az ENBE-rendelet) meghatározott együttműködés célkitűzéseit. Ezért ha egy partnerország tartósan nem tartja tiszteletben az alapvető nukleáris biztonsági előírásokat, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség keretében megkötött idevágó nemzetközi egyezmények rendelkezéseit, az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló Espooi Egyezményt és az Aarhusi Egyezményt, valamint azok későbbi módosításait, az atomsorompó-szerződést és annak kiegészítő jegyzőkönyveit, a stressztesztek és az azokhoz kapcsolódó intézkedések végrehajtására tett kötelezettségvállalásokat, valamint az ENBE-rendeletben meghatározott együttműködés célkitűzéseit, az érintett országnak az e rendelet alapján nyújtott támogatást felül lehet vizsgálni, és teljesen vagy részben fel lehet függeszteni. [Mód. 32]
(25) Míg a demokráciának, és az emberi jogoknak, és az alapvető szabadságjogoknak – ideértve a gyermekek, a kisebbségek, a fogyatékkal élők és az LMBTI-személyek védelmét és többek között a nemek közötti egyenlőséget – a nőkegyenlőségnek és a nők társadalmi szerepvállalásának mindenütt egységesen meg kell jelennie és érvényre kell jutnia e rendelet végrehajtásában alkalmazásában, az Emberi jogok és demokrácia és a Társadalmi szervezetek tematikus programok keretében nyújtott uniós támogatásnak – globális jellegénél és az érintett harmadik országok kormányainak és egyéb állami hatóságainak hozzájárulásától való cselekvési függetlenségénél fogva – egyedi kiegészítő és pótlólagos jellegű szereppel kell rendelkeznie. Ebben a tevékenységében az Uniónak különös figyelmet kell szentelnie azon országoknak és sürgősségi helyzeteknek, ahol az emberi jogokat és alapvető szabadságokat fokozott veszély fenyegeti, és ahol e jogok és szabadságok semmibe vétele különösen hangsúlyos és szisztematikus, valamint azon helyzetekre, amelyekben a civil társadalom mozgástere veszélybe kerül. Az e rendelet szerinti uniós támogatást oly módon kell megtervezni, hogy lehetővé tegye a civil társadalom támogatását és a vele való együttműködést és partnerséget az érzékeny és az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos kérdésekben, és megadja azt a rugalmasságot és reakciókészséget, amellyel válaszolni lehet a változó körülményekre, a kedvezményezettek szükségleteire, vagy válságidőszakokra, és amely szükség esetén hozzájárul a civil társadalom kapacitásépítéséhez. Ilyen esetekben a nemzetközi jog tiszteletben tartásának előmozdítása, valamint a helyi civil társadalom és más érintett emberi jogi szereplők számára a cselekvés eszközeinek biztosítása kell legyen a prioritás, hogy hozzájáruljanak a nagyon nehéz körülmények között végzett munkához. Ez a rendelet lehetőséget ad a civil társadalmi szervezetek számára is, hogy adott esetben gyorsan és hatékony módon kis összegű támogatásokhoz jussanak, különösen a legnehezebb helyzetekben, így az instabil helyzetekben, továbbá válságok és közösségek közötti feszültségek esetén. [Mód. 33]
(25a) Az EUSZ 2., 3. és 21. cikkével és az EUMSZ 8. cikkével összhangban e rendelet végrehajtásának a nemek közötti egyenlőség, a nők és a lányok társadalmi szerepvállalásának elveit kell követnie, és törekednie kell a nők jogainak védelmére és előmozdítására a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó II. uniós cselekvési tervnek, a Tanács nőkről és a biztonságról szóló, 2018. december 10-i következtetéseinek, az Európa Tanács isztambuli egyezményének és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend 5. céljának megfelelően. [Mód. 34]
(25b) E rendeletnek foglalkoznia kell a nők jogai és a nemek közötti egyenlőség globális szinten történő előmozdításával és érvényesítenie kell azt, többek között a szexuális és reproduktív egészség és jogok előmozdításával foglalkozó szervezetek támogatásával (hozzáférés minőségi és hozzáférhető információkhoz, oktatáshoz és szolgáltatásokhoz), továbbá a nemi alapú erőszak és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemmel, valamint a béke, a biztonság, a fejlesztés és a nemek közötti egyenlőség kérdései közötti szoros kapcsolatok elismerésével és kezelésével. Ennek a munkának összhangban kell lennie a vonatkozó nemzetközi és európai elvekkel és egyezményekkel, és elő kell mozdítania azok végrehajtását. [Mód. 35]
(26) A társadalmi szervezetek fogalmának különböző feladatkörökkelszámos feladatkörrel és megbízatással rendelkező szereplők széles körét magába kell foglalnia, és minden olyan nem állami, nonprofit szervezetet fel kell ölelnie, amelyek pártsemlegesek és erőszakmentesek, és amelyek keretében az emberek közös célok és elképzelések megvalósítása érdekében szerveződnek, függetlenül attól, hogy ezek politikai, kulturális vagy, vallási, környezeti, gazdasági jellegűek, vagy a hatóságokat számoltatják el. Tevékenységi körük lehet helyi, nemzeti, regionális vagy nemzetközi szintű, és városi, vidéki, formális és informális szervezetek egyaránt találhatók soraikban. Az e rendelet által nem kifejezetten kizárt szervek vagy szereplők finanszírozásban részesülhetnek, ha ez a rendelet célkitűzéseinek eléréséhez szükséges. [Mód. 36]
(26a) A fejlesztéspolitikáról szóló konszenzusnak megfelelően az Uniónak és tagállamainak elő kell segíteniük a civil társadalmi szervezetek és a helyi hatóságok részvételét a fenntartható fejlődési célokhoz való hozzájárulásban és azok megvalósításában, többek között a demokrácia, a jogállamiság, az alapvető szabadságjogok és az emberi jogok, a társadalmi igazságosság terén, valamint a leginkább rászoruló lakosok számára biztosított alapvető szociális szolgáltatások nyújtóiként. Fel kell ismerniük a civil társadalmi szervezetek és a helyi hatóságok sokrétű szerepét, ez utóbbiakat a fejlesztés területi megközelítésének előmozdítóiként, beleértve a decentralizációs folyamatokat, a részvételt, a felügyeletet és az elszámoltathatóságot. Az Uniónak és tagállamainak támogatniuk kell a civil társadalmi szervezetek mozgásterét és kedvező környezetet kell kialakítaniuk számukra, és fokozniuk kell a civil társadalmi szervezetek és a helyi hatóságok kapacitásépítésének támogatását annak érdekében, hogy felerősítsék hangjukat a fenntartható fejlődés folyamatában, és előmozdítsák a politikai, társadalmi és gazdasági párbeszédet, többek között a civil társadalmi programokon keresztül. [Mód. 37]
(26b) Az Unió – a Tanács 2012. október 15-i, „A demokrácia és a fenntartható fejlődés gyökerei: Európa együttműködése a civil társadalommal a külkapcsolatokban” című következtetéseivel összhangban – támogatja a társadalmi szervezeteket és azok nagyobb mértékű stratégiai részvételét valamennyi külső eszközben és programban, ideértve a földrajzi programokat és az e rendeletben foglalt gyorsreagálási tevékenységeket is. [Mód. 38]
(27) Ez a rendelet meghatározza az eszköz pénzügyi keretösszegét, amely a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás(36) 17. pontja értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.
(28) Figyelemmel az éghajlatváltozás okozta problémáknak, valamint a környezetvédelemnek és a biológiai sokféleség csökkenése elleni küzdelemnek a Párizsi Megállapodás, a biológiai sokféleségről szóló egyezmény és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljai kapcsán tett uniós kötelezettségvállalások szerinti kezelésének fontosságára, e rendeletnek hozzá kell járulnia az éghajlati szempontok uniós szakpolitikákban történő érvényesítéséhez, valamint annak azaz éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzéseket támogató uniós költségvetési kiadások átfogó célkitűzésnekcélkitűzésének a teljesítéséhez, továbbá olyan tevékenységeket támogasson, amelyek egyértelmű és azonosítható járulékos előnyökkel járnak a különböző ágazatokban. hogy az uniós költségvetés kiadásainak 25 %-át éghajlat-politikai célkitűzések támogatására fordítsák. Az e rendelet keretében megvalósuló tevékenységeknek hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a rendelet átfogó pénzügyi keretösszegének 25 %-a 45%-a éghajlat-politikai célkitűzésekre környezetgazdálkodásra és -védelemre, a biológiai sokféleségre és az elsivatagosodás elleni küzdelemre irányuljon, és ebből a teljes pénzügyi keretösszeg 30%-át az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra kell fordítani.. A vonatkozó tevékenységek e rendelet végrehajtásaalkalmazása során kerülnek beazonosításra, és a rendeletből tett általános hozzájárulásnak részét kell képeznie a vonatkozó értékeléseknek és felülvizsgálati eljárásoknak. Az e területtel kapcsolatos uniós fellépésnek támogatnia kell a Párizsi Megállapodásban, valamint a riói egyezményekben foglaltak betartását, nem járulhat hozzá a környezet pusztulásához és nem károsíthatja a környezetet vagy az éghajlatot. Az éghajlati és környezeti célok teljesítéséhez hozzájáruló tevékenységeknek és intézkedéseknek különös hangsúlyt kell helyezniük az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás támogatására a szegény, rendkívül sérülékeny országokban, és figyelembe kell venniük az éghajlat, a béke és biztonság, a nők társadalmi szerepvállalása és a szegénység elleni küzdelem közötti kapcsolatot. E rendeletnek hozzá kell járulnia a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodáshoz és a fenntartható és biztonságos bányászat, erdőgazdálkodás és mezőgazdaság előmozdításához. [Mód. 39]
(29) Alapvető fontosságú aA partnerországokkal a migrációval kapcsolatosan folytatott együttműködés megerősítése, kihasználva a jól kezelt és reguláris szabályos, biztonságos és felelős migráció előnyeit, illetve eredményesen kezelvekölcsönös előnyét, valamint az irreguláris migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás eredményes kezelését is eredményezheti. migrációt. Az ilyen jellegű együttműködés hozzájárul a biztonságos és jogszerű migrációs és menekültútvonalak megkönnyítéséhez, a nemzetközi védelemhez való jog biztosításához, az irreguláris migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás okainak kezeléséhez, a diaszpóra bevonásához, a határigazgatás fokozásához, valamint az irreguláris migráció, az emberkereskedelem és a migránscsempészés kezeléseelleni küzdelem terén tett erőfeszítésekhez, továbbá esettől függően és az érzékenységet szem előtt tartó módon a biztonságos, méltóságteljes és fenntartható a visszaküldéssel, visszafogadással vagy reintegrációval kapcsolatos munkához, mindezt kölcsönös elszámoltathatóság alapján, valamint az uniós és a nemzetközi jog szerinti a humanitárius és emberi jogi kötelezettségek teljes körű tiszteletben tartása mellett. Ezért a harmadik országok e területre irányuló, Unióval folytatott eredményes együttműködésének szerves részét kell képeznie e rendelet általános elveinek. Fontos a migrációs és a fejlesztési együttműködési szakpolitikák közötti koherencia növelése annak biztosításához, hogy a fejlesztési támogatás segítse a partnerországokat a migráció eredményesebb kezelésében. A migrációs és a fejlesztési együttműködési szakpolitikák közötti koherencia fontos annak biztosításához, hogy a fejlesztési támogatás segítse a partnerországokat a szegénység és az egyenlőtlenség elleni küzdelemben, előmozdítsa a jogokat és szabadságokat, valamint hozzájáruljon a rendezett, biztonságos és felelősségteljes migrációkezeléshez.E rendeletnek hozzá kell járulnia a migrációval kapcsolatos koordinált, holisztikus és strukturált megközelítéshez, amely maximalizálja a szinergiákat, és alkalmazza a szükséges áttételi hatásokat és a migráció és a mobilitás által a fejlődésre gyakorolt pozitív hatást. [Mód. 40]
(30) E rendeletnek lehetővé kell tennie az Unió számára, hogy az uniós migrációs és fejlesztési politikát kiegészítve reagáljon a migrációhoz kapcsolódó kihívásokra, szükségletekre és lehetőségekre. E célbólvalamint a migráció fejlődéshez való hozzájárulásának maximalizálása érdekében – és az újonnan felmerülő kihívások vagy új szükségletekelőre nem látható körülmények sérelme nélkül – pénzügyi keretösszegének legfeljebb 10 %-át az irreguláris migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás okainak kezelésére, és azon megerősített elkötelezettség támogatására kell fordítani, hogy a migrációt biztonságos, rendezett, rendszeres és felelős módon elősegítsék, valamint arra, hogy megvalósítsák a tervezett és jól irányított migrációs politikákat és irányítást, többek között a menekülteknek és a migránsoknak az uniós és a nemzetközi jogon alapuló jogainak védelmét emigrációkezelésre és -irányításra, többek között a menekültek és migránsok jogainak védelmére kell fordítani a rendelet célkitűzésein belül. E rendeletnek hozzá kell járulnia az „agyelszívás” jelenségének kezeléséhez is, és segítenie kell a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek és a befogadó közösségek szükségleteinek támogatásához, különösen az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés és a megélhetési lehetőségek biztosítása révén. [Mód. 41]
(30a) Az információs és kommunikációs technológiák (ikt) és szolgáltatások bizonyítottan előmozdítják a fenntartható fejlődést és az inkluzív növekedést.Kulcsszerepet játszhatnak a polgárok életének javításában még a legszegényebb országokban is, különösen a nők és lányok társadalmi szerepvállalásán, a demokratikus kormányzás és az átláthatóság javításán, valamint a termelékenység és a munkahelyteremtés fellendítésén keresztül.Mindazonáltal az összekapcsoltság és a megfizethetőség továbbra is problémát jelent mind a régiók között, mind pedig a régiókon belül, mivel nagy eltérések vannak a magas és alacsonyabb jövedelmű országok, valamint a városok és a vidéki térségek között.Ezért e rendeletnek segítenie kell az Uniót abban, hogy a digitalizációt jobban beépítse az uniós fejlesztési szakpolitikákba. [Mód. 42]
(30b) Az ENSZ-közgyűlés 2015. szeptember 25-i határozatával elfogadott, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend rámutatott, hogy fontos előmozdítani a békés és inkluzív társadalmak létrejöttét, egyrészt a 16. fenntartható fejlesztési cél megvalósítása, másrészt más fejlesztéspolitikai eredmények elérése érdekében. A 16. fenntartható fejlesztési célban kifejezetten szerepel „Az érintett nemzeti intézmények megerősítése – többek között nemzetközi együttműködés révén – a minden szinten történő, az erőszak megakadályozását, valamint a terrorizmus és a bűnözés elleni küzdelmet célzó kapacitásépítés érdekében, mindenekelőtt a fejlődő országokban. [Mód. 43]
(30c) A 2016. február 19-i magas szintű találkozó zárónyilatkozatában a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Támogatási Bizottsága módosította a béke és a biztonság terén nyújtott hivatalos fejlesztési támogatásra vonatkozó beszámolási iránymutatásokat . Az e rendelettel összhangban végzett tevékenységek finanszírozása hivatalos fejlesztési támogatásnak minősül, amennyiben teljesíti az említett beszámolási iránymutatásokban, vagy bármely további, a Fejlesztési Támogatási Bizottság által elfogadható egyéb beszámolási iránymutatásokban foglalt feltételeket. [Mód. 44]
(30d) A fejlesztés és a fejlesztés biztonságának támogatására irányuló kapacitásfejlesztés csak kivételes esetekben alkalmazható, amennyiben a rendelet célkitűzéseit más fejlesztési együttműködési tevékenységek révén nem lehet megvalósítani. A konfliktusmegelőzés, a válságkezelés vagy a stabilizáció összefüggésében a harmadik országok biztonsági szereplőinek – ideértve a rendkívüli körülmények esetén a katonaságnak – nyújtott támogatás alapvető fontosságú a szegénység felszámolása és a fejlesztés megfelelő feltételeinek biztosítása érdekében. A jó kormányzás, a tényleges demokratikus ellenőrzés és a biztonsági rendszer – ezen belül a katonaság – polgári felügyelete, valamint az emberi jogok és a jogállamiság elveinek tiszteletben tartása bármilyen összefüggésben alapvető jellemzői a jól működő államnak, és ezeket a harmadik országok biztonsági ágazatának reformjához nyújtott szélesebb körű támogatás révén elő kell mozdítani. [Mód. 45]
(30e) E rendeletnek a 2020 júniusra kért bizottsági értékelés következtetésein kell alapulnia, beleértve a széles körű, több érdekelt féllel folytatott nyilvános konzultációt is, amely az Unió és tagállamai által finanszírozott, a globális stratégiával és az ENSZ fenntartható fejlődési célkitűzéseivel a biztonság és a fejlesztés közötti kapcsolaton belül a fejlesztés és a fejlesztés biztonságának támogatása érdekében értékeli a kapacitásépítés koherenciáját. [Mód. 46]
(30f) Az Uniónak az e rendelet alapján folytatott összes tevékenység és program során konfliktusérzékeny és a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő megközelítést kell szorgalmaznia a negatív hatások elkerülése és a pozitív hatások maximalizálása érdekében. [Mód. 47]
(31) E rendeletre alkalmazandók az Európai Parlament és a Tanács által azEUMSZ 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok. E szabályokat az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet(37) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) rögzíti, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak, közvetett végrehajtás, pénzügyi támogatás, költségvetés-támogatás, vagyonkezelői alapok, finanszírozási eszközök és költségvetési garancia révén történő végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok érintik emellett az uniós költségvetésnek a tagállamokban és harmadik országokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén történő védelmét, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint a hatékony uniós finanszírozás szempontjából.
(32) Az e rendelet szerinti finanszírozási formákat és végrehajtásialkalmazási módokat a partner igényeinek, preferenciáinak és sajátos összefüggéseinek, relevanciájának, fenntarthatóságának és a fejlesztési hatékonysági elveknek való megfelelés képességének alapján, valamint annak alapján kell megválasztani, hogy mennyire alkalmasak a tevékenységek egyedi célkitűzéseinek megvalósítására és eredmények elérésére, figyelemmel különösen az ellenőrzések költségeire, az adminisztratív terhekre és a szabályok be nem tartásának várható kockázataira. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalány, az átalányfinanszírozás és az egységköltség alkalmazását, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendeleta költségvetési rendelet 125.cikkének (1)bekezdésében említettek szerint. E rendelet keretében meg kell erősíteni és növelni kell a Demokráciáért Európai Alapítvány (EED) mint olyan alapítvány szerepét, amelyet az európai intézmények azzal bíztak meg, hogy világszerte támogassa a demokráciát, a civil társadalmat és az emberi jogokat. Az EED számára biztosítani kell az ahhoz szükséges adminisztratív rugalmasságot és pénzügyi lehetőségeket, hogy célzott támogatásokat fizessen ki az európai szomszédságban az európai szomszédságpolitika végrehajtásáért kiálló civil társadalmi szereplők számára, különösen ha az a demokrácia, az emberi jogok, a szabad választások és a jogállamiság fejlesztését érinti. [Mód. 48]
(33) Az új Európai Fenntartható Fejlődési Alap Plusznak (a továbbiakban: EFFA+) sikeres elődjére, az EFFA-ra(38) építve olyan integrált pénzügyi csomagot kell alkotnia, amely vissza nem térítendő támogatások, költségvetési garanciák és finanszírozási eszközök formájában világszintű finanszírozási kapacitást biztosít. Az EFFA+-nak támogatnia kell a külső beruházási tervet, és ötvöznie kell a külső tevékenységi garancia által lefedett vegyesfinanszírozási és költségvetésigarancia-műveleteket, beleértve azokat is, amelyek hitelezési műveletekhez kapcsolódó államadósság-kockázatokra vonatkoznak, és amelyekre korábban az Európai Beruházási Bank külső hitelezési megbízatásának keretében került sor. Tekintettel a Szerződésekben meghatározott szerepére és az uniós szakpolitikák támogatása terén az elmúlt évtizedekben szerzett tapasztalatára, az Európai Beruházási Banknak továbbra is a Bizottság természetes partnereként kell eljárnia a külső tevékenységi garancia keretében megvalósuló műveletek végrehajtásaalkalmazása során. Az egyéb multilaterális fejlesztési bankok vagy az uniós nemzeti fejlesztési bankok szintén rendelkeznek olyan készségekkel és tőkével, amelyek jelentős hozzáadott értéket képviselhetnek az uniós fejlesztési politika hatásában, és ezért e rendelet révén az EFFA + keretében való részvételüket határozottan támogatni kell. [Mód. 49]
(34) Az EFFA+-nak a fenntartható fejlesztési célok teljesítéséhez való hozzájárulásként a beruházások támogatására kell irányulnia a fenntartható és inkluzív gazdasági és társadalmi fejlődés fokozása és a partnerországok társadalmi-gazdasági ellenálló képességének előmozdítása révén, különösen a szegénység felszámolására békés, igazságos és befogadó társadalmak előmozdítására, a fenntartható és inkluzív gazdasági haladásra, a hatáscsökkentésen és az alkalmazkodáson keresztül az éghajlatváltozás elleni küzdelemre, a környezetkárosodásra, a vonatkozó ILO-szabványoknak és gazdasági lehetőségeknek megfelelő növekedésre, a tisztességes munkamunkahelyek létrehozására, elsősorban a nők, a fiatalok és a kiszolgáltatott személyek számára. Hangsúlyt kell fektetni az inkluzív és méltányos, minőségi oktatás biztosítására, valamintgazdaságilehetőségekre, a készségekkészségekre és a vállalkozói készség fejlesztésére az oktatási és kulturális struktúrák – többek között a humanitárius vészhelyzetben és a kényszerű lakóhelyelhagyás helyzetében lévő gyermekek számára történő – megerősítése révén. Célja továbbá a stabil beruházási környezet, az iparosítás, készségre, a társadalmi-gazdasági ágazatok, a szövetkezetek, a szociális vállalkozások ágazatokra, a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása,középvállalkozásokra, valamint a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok megerősítése – amelyek hiánya gyakran az irreguláris migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás egyedi társadalmi-gazdasági okaira kiváltó oka összpontosítva a vonatkozó indikatív programozási dokumentumok alapjándokumentumok alapján. Különös figyelmet kell fordítani azokra az országokra, amelyek instabil vagy konfliktus sújtotta országnak, legkevésbé fejlett országnak és súlyosan eladósodott szegény országnak minősülnek. Külön figyelmet kell fordítani az alapvető közszolgáltatások nyújtásának javítására, az élelmezésbiztonságra, valamint a gyorsan növekvő városi lakosság életminőségének többek között megfelelő, biztonságos és megfizethető lakhatás révén történő javítására. Az EFFA+-nak elő kell segítenie a profit/nonprofit közötti partnerségeket, amelyek arra szolgálnak, hogy a magánszektor beruházásait a fenntartható fejlődés és a szegénység felszámolásának szolgálatába lehessen állítani. A civil társadalmi szervezetek és a partnerországokban működő uniós küldöttségek stratégiai bevonását a projektciklus minden szakaszában elő kell mozdítani, hogy a közösségek társadalmi-gazdasági fejlődésének, a munkahelyteremtés és az új üzleti lehetőségek támogatása érdekében testreszabott megoldásokat lehessen találni. A befektetéseknek konfliktuselemzésen kell alapulniuk, a konfliktus, a sérülékenység és az instabilitás kiváltó okaira kell összpontosítaniuk, maximálisan kihasználva a béke megszilárdítása terén meglévő lehetőségeket, és minimalizálva a konfliktusok elmélyítésének kockázatait. [Mód. 50]
(35) Az EFFA+-nak maximalizálnia kell a finanszírozás addicionalitását, kezelnie kell a piaci hiányosságokat és az optimálistól elmaradó beruházási helyzeteket, innovatív termékeket kell nyújtania, valamint magánszektorbeli forrásokat kell bevonnia annak érdekében, hogy optimalizálja a magánfinanszírozásnak a helyi fenntartható fejlődéshez való hozzájárulását. A magánszektornak az EFFA+ révén történő bevonása az Unió partnerországokkal folytatott együttműködésébe a környezet, a helyi közösségek jogai és megélhetésének teljes mértékű tiszteletben tartása mellett mérhető és további fejlesztési hatással kell, hogy járjon, anélkül, hogy torzítaná a helyi piacot és a helyi gazdasági szereplőkkel szemben tisztességtelen versenyt eredményezne. Ezenkívül a piac torzítása nélkül, és a kölcsönös elszámoltathatóság, valamint a kockázat és a költségek megosztása alapján költséghatékonynak kell lennie. Az EFFA+-nak megfelelő elszámoltathatósági és átláthatósági kritériumok alapján, egyablakos rendszerként kell működnie, amely fogadja a pénzügyi intézményektől és az állami vagy magánbefektetőktől érkező finanszírozási javaslatokat, és széles körű pénzügyi támogatást biztosít a támogatható beruházások számára. [Mód. 51]
(35a) Az EFFA+-nak része az állami szektorban végzett állami beruházási műveletekhez nyújtott uniós garancia. Ez az uniós garancia nem terjedhet ki az olyan állami befektetésekkel kapcsolatos műveletekre, amelyek továbbhitelezést foglalnak magukban a magán szektor számára vagy hitelezést olyan alsóbb államszervezeti szintű szervezetek számára vagy a javukra, amelyek állami garanciák nélkül hozzáférnek alsóbb államszervezeti szintű finanszírozáshoz. Az EBB kapacitástervezésének támogatása érdekében az ilyen állami beruházási műveletek minimális garantált volumenét az EBB-nek kell juttatni. [Mód. 52]
(36) A jelenlegi EFFA-garanciára és a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapra építve létre kell hozni egy külső tevékenységi garanciát. A külső tevékenységi garanciának támogatnia kell a költségvetési garanciákkal lefedett EFFA+-műveleteket, a makroszintű pénzügyi támogatást és a 77/270/Euratom tanácsi határozat(39) alapján harmadik országok számára nyújtott kölcsönöket. Ezeket a műveleteket a jelen rendelet, valamint az (EU) .../... európai paralamenti és tanácsi rendelet(40) (a továbbiakban: az IPA III rendelet) és az ENBE-rendelet által biztosított előirányzatok révén kell támogatni, és az előirányzatoknak fedezniük kell a makroszintű pénzügyi támogatás keretében nyújtott hitelek és az ENBE-rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett, harmadik országoknak nyújtott kölcsönök tartalékfeltöltését és a kapcsolódó kötelezettségeket. Az EFFA+-műveletek finanszírozása során prioritást kell biztosítani azon műveletek számára, amelyek nagy hatást gyakorolnak a tisztességes munkahelyteremtésre és megélhetésre, és amelyek költség-haszon aránya fokozza a beruházás fenntarthatóságát és amelyek a fenntarthatóság és a hosszú távú fejlesztés legmagasabb garanciáit biztosítják a helyi szerepvállalásban. A külső tevékenységi garancia által támogatott műveleteket környezeti, pénzügyi és társadalmi szempontokat vizsgáló alapos előzetes és utólagos értékelésnek kell kísérnie, beleértve az érintett közösségek jogaira és megélhetésére gyakorolt hatást, valamint az egyenlőtlenségekre és az egyenlőtlenségek leküzdési módjainak azonosítására gyakorolt hatást, szükség szerint és a jogalkotás minőségének javításával kapcsolatos követelményeknek megfelelően, és megfelelően figyelembe véve az érintett közösségek önkéntes és előzetes tájékoztatáson alapuló hozzájárulására vonatkozó elvet a földhöz kapcsolódó beruházásokban. A külső tevékenységi garanciát nem lehet alapvető közszolgáltatások nyújtására felhasználni, az ilyen szolgáltatások nyújtása továbbra is kormányzati felelősségi körbe tartozik. Az utólagos hatásvizsgálatoknak az EFFA+ műveleteinek fejlesztési hatását is mérniük kell. [Mód. 53]
(37) Annak érdekében, hogy az eszköz rugalmas és a magánszektor számára vonzóbb legyen, támogassa a tisztességes versenyt, valamint a beruházások maximális hatást fejtsenek ki, a részvételre jogosult partnereket illetően eltérést kell biztosítani az uniós költségvetés végrehajtásának módjaira vonatkozó, a költségvetési rendeletben meghatározott szabályoktól. Ezek a részvételre jogosult partnerek lehetnek olyan szervek is, amelyek nincsenek megbízva köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával, illetve amelyek valamely partnerország magánjoga szerint működnek. [Mód. 54]
(38) A külső tevékenységi garancia hatásának növelése érdekében a tagállamok és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás szerződő felei részére lehetővé kell tenni, hogy készpénz vagy garancia formájában hozzájárulásokat tegyenek. A garancia formájában tett hozzájárulás nem lépheti túl az Unió által garantált műveletek összegének 50 %-át. Az ilyen garanciából származó pénzügyi kötelezettségekre nem lehet céltartalékot képezni, és a likviditási tartalékot a közös tartalékfeltöltési alapnak kell biztosítania.
(39) A külső tevékenységek végrehajtásaalkalmazása gyakran rendkívül változékony környezetben történik, és folyamatos és gyors alkalmazkodást igényel az uniós partnerek alakuló szükségleteihez, illetőleg az emberi jogokat, és az alapvető szabadságokat, a demokráciát és a jó kormányzást, a biztonságot és stabilitást, az éghajlatváltozást és környezetet, az óceánokat, valamint a migrációs válságot és migrációt – ideértve annak kiváltó okait, például a szegénységet és az egyenlőtlenséget –, továbbá különösen a fejlődő országokban a lakóhelyét elhagyni kényszerült személyek növekvő száma által kiváltott hatást érintő globális kihívásokhoz. A kiszámíthatóság elvének és az új igényekre való gyors reagálás szükségességének összeegyeztetése következtében a programok pénzügyi végrehajtásánakalkalmazásának kiigazítása szükséges. Az EU előre neEU-nak a programok és a programozási dokumentumok által le nem fedettlátható szükségletekre való reagálási képességének növelése érdekében – az Európai Fejlesztési Alap (EFA) sikeres tapasztalataira építve – kiosztatlanul kell hagyni egy előre meghatározott összeget az újonnan felmerülő kihívások és prioritások számára képzett tartalékként. A tartalék mozgósítására megfelelően indokolt esetekben az e rendeletben meghatározott eljárásokkal összhangban kerülhet sor. [Mód. 55]
(40) Ennélfogva – tiszteletben tartva az uniós költségvetés évenkénti meghatározására vonatkozó elvet – e rendeletnek fenn kell tartania a költségvetési rendelet által más szakpolitikák számára már lehetővé tett rugalmassági mechanizmusok alkalmazásának – nevezetesen a pénzeszközök átvitelének és újbóli lekötésének – lehetőségét annak érdekében, hogy biztosított legyen az uniós pénzeszközök hatékony felhasználása mind az uniós polgárok, mind a partnerországok számára, így maximalizálva az Unió külső tevékenységi beavatkozásaira rendelkezésre álló uniós pénzeszközöket.
(41) A …/… tanácsi határozat (TOT-ok) 83. cikke alapján a tengerentúli országokban és területeken letelepedett személyeknek és szervezeteknek jogosultságot kell biztosítani az e rendelet keretében nyújtott finanszírozásra, figyelemmel annak szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik. Ezenkívül a közös érdekű területeken bátorítani kell az együttműködést a partnerországok és a tengerentúli országok és területek, valamint az Uniónak az EUMSZ 349. cikke szerinti legkülső régiói között.
(42) Annak érdekében, hogy a partnerországok fokozott demokratikus felelősséget vállaljanak a saját fejlesztési folyamataik és a külső segély fenntarthatósága iránt, az Uniónak – adott esetben – előnyben kell részesítenie a partnerországok saját intézményeinek, erőforrásainak, szakértelmének és rendszereinek igénybevételét és eljárásainak alkalmazását az együttműködési projektciklus minden aspektusát illetően, mindeközben biztosítva a helyi erőforrásokat és szakértelmet, valamint az önkormányzatok és a civil társadalom teljes bevonását. Az Uniónak a helyi hatóságok köztisztviselői és a civil társadalmi szervezetek számára képzési programokat is kell biztosítania azzal kapcsolatosan, hogy hogyan kell az uniós finanszírozás iránti pályázatokat benyújtani, segítve nekik a projektjeik támogathatóságának és hatékonyságának javításában.Ezeket a programokat az érintett országokban az adott ország nyelvén kell megtartani, kiegészítve a már létrehozott távtanulási programokat, hogy az adott ország szükségleteire reagáló, célzott képzést nyújtsanak. [Mód. 56]
(43) A 19. cikkben említett éves vagy többéves cselekvési tervek és intézkedések a költségvetési rendelet keretébe tartozó munkaprogramokat képeznek. Az éves vagy többéves cselekvési tervek több, egyetlen dokumentumba rendezett intézkedésből állnak.
(44) A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel(41), a 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel(42), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel(43) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel(44) összhangban, az Unió pénzügyi érdekeit eredményes és arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv(45) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más bűncselekményeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak; e célból a harmadik országokkal és területekkel és nemzetközi szervezetekkel kötött megállapodásoknak, továbbá a rendelet végrehajtása keretében létrejött bármely szerződésnek vagy megállapodásnak olyan rendelkezéseket kell tartalmaznia, amelyek kifejezetten felhatalmazzák a Bizottságot, a Számvevőszéket és az OLAF-ot arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően lefolytassák az említett ellenőrzéseket, helyszíni ellenőrzéseket és szemléket, és gondoskodnak róla, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.
(44a) Az adócsalás, az adókijátszás, a csalás, a korrupció és a pénzmosás elleni nemzetközi küzdelemhez való hozzájárulás érdekében az e rendelet keretében nyújtott minden finanszírozást teljesen átlátható módon kell biztosítani. Ezenfelül a támogatásra jogosult partnerek nem támogathatnak semmilyen jogellenes célból végzett tevékenységet, és nem vehetnek részt a nem együttműködő joghatóságokban vagy adóparadicsomokban található gazdasági egységeken keresztül végrehajtott finanszírozási vagy beruházási műveletekben sem. A partnereknek tartózkodniuk kell továbbá attól is, hogy bármilyen módon igénybe vegyék az adókikerülési vagy agresszív adótervezési rendszereket. [Mód. 57]
(45) E rendelet vonatkozó rendelkezéseinek egységes feltételek mellett történő végrehajtása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(46) megfelelően kell gyakorolni.[Mód. 58]
(46) E rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítése vagy módosítása érdekében a Bizottságot az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskörrelfel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelőenfelruházni az Unió stratégiájának, a kiemelt területek, a részletes célkitűzések, a várt eredmények, az egyes teljesítménymutatók és az egyes földrajzi és tematikus programokra vonatkozó egyedi finanszírozási és együttműködési szabályok, valamint az emberi jogi aktusokat fogadjon el a 26. cikk (3) bekezdésében meghatározott tartalékfeltöltési rátát, a II., III. és a IV. mellékletben meghatározott együttműködési és beavatkozási területeket, az EFFA+-műveletek V. mellékletben szereplő kiemelt területeit, az EFFA+ VI. melléklet szerinti irányítását, a VII. mellékletben felsorolt mutatók szükség esetén történő felülvizsgálatát és kiegészítését, valamint e rendelet nyomonkövetési és értékelési keret kialakításáról szóló rendelkezésekkel való kiegészítésétműködési kereteket létrehozó programozási dokumentumokon alapuló cselekvési tervek és intézkedések meghatározása érdekében, így kockázatkezelési keretet hozva létre, döntéseket hozva a programok vagy programozási dokumentumok által le nem fedett szükségletekről, döntéseket hozva a támogatás felfüggesztéséről, a teljesítményalapú megközelítési keret megállapításáról, a tartalékfeltöltési ráta megállapításáról, a nyomon követési és értékelési keret létrehozásáról és az intézkedéseknek az e rendelet hatálya alá nem tartozó országokra és területekre történő kiterjesztéséről. E rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a II., III. és IV. mellékletben felsorolt együttműködési és beavatkozási területek, az EFFA+ műveletek prioritási területeit és az V. mellékletben felsorolt beruházási kereteket, valamint a VII. mellékletben felsorolt mutatókat illetően. [Mód. 59]
(47) A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás(47) (22) és (23) bekezdése értelmében a programot egyedi nyomonkövetési követelmények útján gyűjtött információk alapján értékelni kell, kerülve a túlszabályozást és – főként a tagállamokra nehezedő – adminisztratív terheket. Ezek a követelmények – adott esetben –Ezeknek a követelményeknek a program tényleges hatásainak értékeléséhez alapul szolgáló mérhető mutatókat is magukban kell foglalniukfoglalhatnak. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szintenaz érintett érdekelt felekkel, például a civil társadalommal és szakértőkkel, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. [Mód. 60]
(48) E rendelet tág jellege és hatálya miatt, valamint az e rendelet és az egyéb külső finanszírozási eszközök – mint például az ENBE-rendelet vagy a külső politikákhoz kapcsolódó eszközök, például az IPA IIIrendelet – szerinti elvek, célkitűzések és kiadások közötti összhang biztosítása miatt A 2010/427/EU tanácsi határozat(48) 9. cikkében szereplő, e rendelettel felváltott uniós eszközökre tett hivatkozásokat e rendeletre történő hivatkozásokként kell értelmezni, és a Bizottságnak biztosítania kell, hogy e rendelet végrehajtása és az EKSZ említett határozatban meghatározott szerepével összhangban történjen.a Bizottság és az EKSZ megfelelő szolgálataiból álló és a Bizottság alelnöke/az Unió főképviselő külügyi és biztonságpolitikai képviselőjének vagy e hivatal egy képviselőjének elnökletével működő horizontális irányítócsoport felel az e rendelet szerinti politikák, programok, célkitűzések és fellépések irányításáért, koordinálásáért és kezeléséért, hogy biztosítsák az uniós külső finanszírozás következetességét, hatékonyságát, átláthatóságát és elszámoltathatóságát. Az alelnöknek/főképviselőnek biztosítania kell az Unió külső tevékenységének átfogó politikai koordinációját. Minden fellépés esetében, beleértve a gyorsreagálási tevékenységeket és a rendkívüli segítségnyújtási intézkedéseket, valamint az eszköz programozásának, tervezésének és alkalmazásának teljes ciklusa során a főképviselőnek és az EKSZ-nek együtt kell működnie a Bizottság érintett tagjaival és szolgálataival, a tervezett fellépés jellege és célkitűzései alapján, szakértelmükre építve.Minden határozati javaslatot a bizottsági eljárásokat követve kell előkészíteni és elfogadás céljából a Bizottságnak benyújtani. [Mód. 61]
(48a) E rendelet alkalmazásának adott esetben ki kell egészítenie és összhangban kell állnia azokkal az intézkedésekkel, amelyeket az Unió a közös kül- és biztonságpolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében az EUSZ. V. címe 2. fejezetének keretében, valamint azokkal az intézkedésekkel, amelyeket az EUMSZ 5. részének keretében fogadott el. [Mód. 62]
(49) Az alábbiakban előirányzott tevékenységeknek szigorúan követniük kell az Unió korlátozó intézkedései által meghatározott feltételeket és eljárásokat, [Mód. 63]
(49a) Az Európai Parlamentet teljes mértékben be kell vonni az eszközök tervezésébe, programozásába, nyomon követésébe és értékelésébe, annak érdekében, hogy biztosítva legyen a külső tevékenységek terén az uniós finanszírozás politikai ellenőrzése, demokratikus ellenőrzése és elszámoltathatósága. Az intézmények között fokozott párbeszédet kell kialakítani annak biztosítása érdekében, hogy az Európai Parlament olyan helyzetben legyen, hogy rendszeresen és zökkenőmentesen gyakorolhasson politikai ellenőrzést e rendelet alkalmazása során, ezáltal növelve a hatékonyságot és a legitimitást, [Mód. 64]
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. CÍM
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Tárgy
Ez a rendelet létrehozza a „Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz” programot (a továbbiakban: az eszköz).
A rendelet megállapítja az eszköz célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.
Ezenkívül létrehozza az Európai Fenntartható Fejlődési Alap Pluszt (a továbbiakban: EFFA+), valamint a külső tevékenységi garanciát.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
1. „országprogram”: egy országra kiterjedő indikatív program;
3. „határon átnyúló együttműködés”: egy vagy több tagállam és az Unió külső határain elhelyezkedő egy vagy több harmadik ország és terület közötti együttműködés;
4. „regionális program”: olyan több országra irányuló indikatív program, amely a 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott ugyanazon földrajzi területen belül egynél több harmadik országra terjed ki;
5. „térségeken átnyúló program”: olyan több országra irányuló indikatív program, amely az e rendelet 4. cikke (2) bekezdésében meghatározott eltérő területeken elhelyezkedő egynél több harmadik országra terjed ki;
6. „jogalany”: minden olyan természetes személy, valamint a nemzeti jog, az uniós jog vagy a nemzetközi jog alapján létrehozott olyan jogi személy, amely jogi személyiséggel rendelkezik, és saját nevében jogokat gyakorolhat és kötelezettségeket vállalhat, illetve a költségvetési rendelet 197. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;
(6a) „civil társadalmi szervezetek”: olyan nem állami, nonprofit és erőszakmentes szervezetek, amelyek keretében az emberek közös célok és elképzelések megvalósítása érdekében szerveződnek, függetlenül attól, hogy ezek politikai, kulturális, vallási, környezeti, gazdasági jellegűek, vagy a hatóságokat számoltatják el, és amelyek helyi, nemzeti, regionális vagy nemzetközi szinten működnek, és amelyek városi és vidéki, valamint formális és informális szervezeteket is magukban foglalhatnak; az emberi jogokkal és a demokráciával foglalkozó tematikus program keretében a civil társadalom az államtól független valamennyi olyan személyt vagy csoportot magában foglalja, amelynek tevékenysége előmozdítja az emberi jogokat és a demokráciát, ideértve az emberijog-védőket, ahogyan azt az ENSZ egyének jogairól és felelősségéről szóló nyilatkozata meghatározza; [Mód. 65]
(6b) „helyi hatóságok”: olyan kormányzati ágak vagy hatóságok, amelyek szubnacionális (pl. települési, közösségi, kerületi, megyei, tartományi vagy regionális) szinten működnek. [Mód. 66]
7. „beruházási keret”: az EFFA+-garancia célzott támogatási területe, amely konkrét régiókra, országokra vagy ágazatokra vonatkozó beruházási portfóliókra irányul;
8. „hozzájáruló”: olyan tagállam, nemzetközi pénzügyi intézmény vagy egy tagállam állami intézménye, állami ügynökség vagy más közjogi vagy magánjogi szervezet, amely készpénzzel vagy garanciával járul hozzá a közös tartalékfeltöltési alaphoz. [Mód. 67]
(8a) „addicionalitás”: az az elv, amely biztosítja, hogy a külső tevékenységi garancia olyan műveletek révén járuljon hozzá a fenntartható fejlődéshez, amelyeket nélküle nem lehetett volna végrehajtani, vagy amelyek a garancia nélkül elérhető eredményen felül és azon túl kedvező eredményt hoznak, továbbá a magánfinanszírozás bevonását, a piaci hiányosságok vagy az optimálisnál kedvezőtlenebb beruházási helyzetek kezelését, valamint a beruházások minőségének, fenntarthatóságának, hatásának és léptékének javítását is jelenti. Az elv biztosítja továbbá, hogy a külső tevékenységi garanciából fedezett beruházási és finanszírozási műveletek ne a tagállami támogatás, a magánszektorból származó finanszírozás vagy más uniós vagy nemzetközi pénzügyi beavatkozás helyébe lépjenek, és ne szorítsanak ki más állami- vagy magánberuházásokat. A külső tevékenységi garanciából támogatott projektek kockázati profilja általában magasabb, mint a támogatható partnerek által a rendes beruházási politikájuk keretében, külső tevékenységi garancia nélkül támogatott befektetések portfóliójáé. [Mód. 68]
(8b) „iparosodott országok”: az OECD Fejlesztési Segítségnyújtási Bizottságának a hivatalos fejlesztési segély kedvezményezettjeinek listáján szereplő fejlődő országoktól eltérő harmadik országok. [Mód. 69]
(8c) „szegénység”: minden olyan körülmény, amelynek során az emberek hátrányos helyzetbe kerülnek, és amelyben az embereket a különböző társadalmakban és helyi körülmények között korlátozottan cselekvőképesnek tekintik; a szegénység legfontosabb dimenziói a gazdasági, emberi, politikai, szociokulturális és önvédelmi képességeket érintik. [Mód. 70]
(8d) „a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő érzékenység”: fellépés azzal a céllal, hogy megértsék és figyelembe vegyék a nemi alapú kirekesztéssel és megkülönböztetéssel járó társadalmi és kulturális tényezőket a köz- és a magánélet minden területén; [Mód. 71]
(8e) „konfliktusérzékenység”: azzal a céllal történő cselekvés, hogy egy konfliktus által sújtott környezetben végrehajtott kezdeményezés kölcsönhatásba kerül majd ezzel a konfliktussal, és hogy ennek a kölcsönhatásnak következményei lesznek, amelyeknek pozitív és negatív hatásai is lehetnek;a konfliktusérzékenység annak biztosítását jelenti, hogy az uniós (politikai, szakpolitikai, külső támogatási) fellépések a lehető legjobban elkerüljék a negatív hatást, és maximalizálják a konfliktus dinamikájára kifejtett pozitív hatást, és ezzel hozzájáruljanak a konfliktusmegelőzéshez, a strukturális stabilitáshoz és a béketeremtéshez. [Mód. 72]
Ha hivatkozás történik az emberi jogokra, akkor ez úgy értendő, hogy azok az alapvető szabadságjogokat is magukban foglalják; [Mód. 73]
A 15. cikk összefüggésében a „leginkább rászoruló” országok az I. mellékletben felsorolt országokat is magukban foglalhatják. [Mód. 74]
3. cikk
Célkitűzések
(1) E rendelet általános célkitűzése egy olyan pénzügyi keret létrehozása, amely lehetővé teszi, hogy az Unió világszinten védelmezze és érvényre juttassa értékeit, elveit és alapvető érdekeit értékeinek és érdekeinek világszintű védelme és érvényre juttatása az Unió külső tevékenységére vonatkozóan az EUSZ 3. cikkének (5) bekezdésében, 8. cikkében és 21. cikkében,valamint az EUMSZ 11. és 208. cikkében megfogalmazott célkitűzéseknek és elveknek megfelelőencélkitűzések és elvek követése céljából. [Mód. 75]
(2) Az (1) bekezdéssel összhangban e rendelet egyedi célkitűzései a következők:
a) párbeszéd és együttműködés támogatása és előmozdítása a szomszédságban, a Szubszaharai-Afrikában, Ázsiában és a csendes-óceáni térségben, valamint Amerikában és a karib-tengeri térségben elhelyezkedő harmadik országokkal és régiókkal;
aa) hozzájárulás az Unió által elfogadott nemzetközi kötelezettségvállalások és célkitűzések eléréséhez, különösen a 2030-as menetrend, a fenntartható fejlesztési célok és a Párizsi Megállapodás tekintetében; [Mód. 76]
ab) az Unió keleti és déli szomszédságában lévő országokkal folytatott szorosabb együttműködés kialakítása, amelynek alapját a béke és a biztonság, a kölcsönös elszámoltathatóság és a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának egyetemes értékei, valamint a társadalmi-gazdasági integráció, a környezetvédelem és az éghajlatvédelmi fellépés jelentik; [Mód. 77]
ac) a szegénység csökkentése és hosszú távon annak felszámolása, különösen a legkevésbé fejlett országokban (LDC-országok); a fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődés lehetővé tétele; [Mód. 78]
b) globális szinten a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok megszilárdítása és támogatása, a társadalmi szervezetek támogatása, a stabilitás és béketársadalmi szervezetek és a helyi hatóságok támogatása, a stabilitás és béke előmozdítása, a konfliktusok megakadályozása és az igazságos és befogadó társadalmak ösztönzése, a multilateralizmus, a nemzetközi igazságszolgáltatás és az elszámoltathatóság előmozdítása ésvalamint más globális és regionális kihívások így az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás kezelése, valamint a külpolitikai szükségletek és prioritások előmozdítása a III. mellékletben leírtak szerint, beleértve a bizalomépítést és a jószomszédi kapcsolatokat; [Mód. 79]
ba) az emberi jogok, a demokrácia, a jogállamiság, valamint a nemek közötti és a társadalmi egyenlőség többek között a legnehezebb körülmények közötti és sürgősségi helyzetekben történő védelme, ösztönzése és előmozdítása, partnerségben a civil társadalommal, köztük az emberi jogok védelmezőivel világszerte; [Mód. 80]
c) gyors reagálás válság-, instabil és konfliktushelyzetekre; rezilienciával kapcsolatos kihívások kezelése, valamint a humanitárius segítségnyújtás és a fejlesztési tevékenység összekapcsolása; továbbá külpolitikai szükségletek és prioritások figyelembevétele.[Mód. 81].
Ezeknek a célkitűzéseknek a teljesítését a 31. cikkben említett vonatkozó mutatók használatával kell értékelni.
(3) Az e rendelet szerinti kiadások legalább 92 %-ának teljesítenie kell a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Támogatási Bizottsága által a hivatalos fejlesztési támogatásra vonatkozóan létrehozott kritériumokat. Ez a rendelet hozzájárul a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend időkeretében azon kollektív uniós célkitűzés eléréséhez, hogy az uniós bruttó nemzeti jövedelem 0,2%-át a legkevésbé fejlett országok támogatására, 0,7%-át pedig hivatalos fejlesztési támogatásra fordítsák. [Mód. 82]
(3a) Legalább a jelen rendelet keretében finanszírozott hivatalos fejlesztési támogatás 20%-át el kell különíteni valamennyi földrajzi és tematikus program keretében, évente és a tevékenységek időtartama alatt a társadalmi befogadás és a humán fejlődés érdekében, az alapvető szociális szolgáltatások – többek között a táplálkozás, az oktatás és a szociális védelem – támogatása és megerősítése céljából, hangsúlyt helyezve a leginkább marginalizált csoportokra, valamint a nőkre és a gyermekekre. [Mód. 83]
(3b) E rendelet keretében a hivatalos fejlesztési támogatásból finanszírozott földrajzi és tematikus programok legalább 85%-ának fő vagy jelentős célként a nemek közötti egyenlőség előmozdítására, illetve a nők és lányok jogainak, illetve társadalmi szerepvállalásának megerősítésére kell irányulnia, az OECD-DAC által meghatározottaknak megfelelően. E programok jelentős részének fő célkitűzése a nemek közötti egyenlőség, valamint a nők és lányok jogainak, illetve társadalmi szerepvállalásának megerősítése kell hogy legyen. [Mód. 84]
4. cikk
Hatály és szerkezet
(1) Az e rendelet alapján nyújtott uniós finanszírozás megvalósításaalkalmazása a következőkön keresztül történik: [Mód. 85]
a) földrajzi programok;
b) tematikus programok;
c) gyorsreagálási tevékenységek.
(2) A földrajzi programok az egy vagy több országgal a következő térségekben folytatott együttműködést foglalják magukba:
a) Szomszédság;
b) Szubszaharai-Afrika;
c) Ázsia és a csendes-óceáni térség;
d) Amerika és a karib-tengeri térség.
A földrajzi programok az összes harmadik országra kiterjedhetnek az (EU) .../... rendeletben (IPA)(49) meghatározott tagjelöltek és potenciális tagjelöltek, valamint az (EU) .../... tanácsi határozatban meghatározott tengerentúli országok és területek kivételével. A kontinentális vagy transzregionális hatókörű földrajzi programokat is létre lehethozni, különösen az a) és b) pont szerinti afrikai országokat lefedő pán-afrikai programot, valamint a b), c) és d) pont szerinti afrikai, karibi és csendes-óceáni országokat lefedő programot. [Mód. 86]
A szomszédságpolitikai térségen belül megvalósuló földrajzi programok az I. mellékletben említett bármelyik országra kiterjedhetnek.
A 3. cikkben meghatározott célkitűzések elérése érdekében a földrajzi programoknak a II. mellékletben felsorolt együttműködési területeken kell alapulniuk.
(3) A tematikus programok a fenntartható fejlesztési célok globális szintű teljesítéséhez kapcsolódó tevékenységeket foglalják magukba a következő területeken:
a) Emberi jogok és demokrácia;
b) Társadalmi szervezetek és helyi hatóságok; [Mód. 87]
c) Stabilitás és béke;
d) Globális kihívások;
da) Külpolitikai szükségletek és prioritások. [Mód. 88]
A tematikus programok az összes harmadik országra kiterjedhetnek, valamint az (EU) .../... tanácsi határozatban meghatározotthatározatnak megfelelően a tengerentúli országok és területek teljes hozzáféréssel rendelkeznek a tematikus programokhoz.Tényleges részvételüket a sajátosságaik és az előttük álló különleges kihívások figyelembevételével kell biztosítani.országokra és területekre is kiterjedhetnek.[Mód. 89]
A 3. cikkben meghatározott célkitűzések elérése érdekében a tematikus programoknak a III. mellékletben felsorolt beavatkozási területeken kell alapulniuk.
(4) A gyorsreagálási tevékenységek korai fellépést tesznek lehetővé az alábbiak érdekében:
a) hozzájárulás a békéhez, a stabilitáshoz és a konfliktusmegelőzéshez sürgős helyzetben, kialakuló válsághelyzetben, válsághelyzetben vagy válságot követő helyzetben; [Mód. 90]
b) hozzájárulás államok, többek között helyi hatóságok, társadalmak, közösségek és egyének rezilienciájának megerősítéséhez, valamint a humanitárius segítségnyújtás és a fejlesztési tevékenység összekapcsolása. [Mód. 91]
c) külpolitikai szükségletek és prioritások kezelése. [Mód. 92]
A gyorsreagálási tevékenységek az összes harmadik országra, valamint az (EU) .../... tanácsi határozatban meghatározott tengerentúli országokra és területekre is kiterjedhetnek.
A 3. cikkben meghatározott célkitűzések elérése érdekében a gyorsreagálási tevékenységeknek a IV. mellékletben felsorolt beavatkozási területeken kell alapulniuk.
(5) Az e rendelet keretében megvalósuló tevékenységeket elsődlegesen földrajzi programokon keresztül kell végrehajtani alkalmazni. [Mód. 93]
A tematikus programokon keresztül végrehajtottalkalmazott tevékenységeknek ki kell egészíteniük a földrajzi programok keretében finanszírozott tevékenységeket, és támogatniuk kell a 3. cikk (2) bekezdésének aa) pontjában említett nemzetközileg elfogadottnemzetközileg elfogadott célok, különösen a fenntartható fejlesztési célok teljesítésére, a globális közjavak védelmére és a globális kihívások kezelésére irányuló globális és térségeken átnyúló kezdeményezéseket. Akkor is lehet tematikus programokon keresztül tevékenységeket függetlenül végrehajtani, ha többek között nem létezik földrajzi program, vagy ha azt felfüggesztették, vagy ha a tevékenységről nincs megállapodás az érintett partnerországgal, vagy ha a tevékenységet nem lehet megfelelően kezelni földrajzi programokkal. [Mód. 94]
A gyorsreagálási tevékenységek kiegészítik a földrajzi és a tematikus programokat,valamint az 1996. június 20-i 1257/96/EK tanácsi rendelet (a humanitárius segítségnyújtásról szóló rendelet) keretében finanszírozott intézkedéseket is. Ezeket a tevékenységeket úgy kell kialakítani és végrehajtanialkalmazni, hogy lehetővé váljon – adott esetben – a földrajzi vagy a tematikus programokon keresztüli folytonosságuk. [Mód. 95]
(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 34. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II., III. és IV. melléklet kiegészítése vagy módosítása céljából.
5. cikk
Koherencia, összhang és komplementaritás
(1) E rendelet végrehajtása alkalmazása során összhangot, koherenciát, szinergiákat és komplementaritást kell biztosítani az Unió külső tevékenységének valamennyi területével, beleértve az egyéb külső finanszírozási eszközöket is, különösen az IPA III rendelettel , valamint az EUSZ V. címének 2. fejezetében és az EUMSZ 5. részében elfogadott intézkedésekkel,területeivel és a többi érintett uniós szakpolitikával és programmal, valamint gondoskodni kell a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciáról. Az Uniónak figyelembe kell vennie a fejlesztési együttműködés célkitűzéseit azon politikáinak alkalmazásakor, amelyek hatással lehetnek a fejlődő országokra. [Mód. 96]
(1a) Az Unió és a tagállamok koordinálják megfelelő támogatási programjaikat azzal a céllal, hogy növeljék a teljesítés hatékonyságát és eredményességét, és megakadályozzák az egymást átfedő finanszírozást. [Mód. 97]
(1b) E rendelet alkalmazása során a Bizottságnak és az EKSZ-nek kellően figyelembe kell vennie az Európai Parlament véleményét. [Mód. 98]
(2) Az 1257/96/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó tevékenységek e rendelet keretében nem kapnak finanszírozást.
(3) Adott esetben más uniós programok is hozzájárulhatnak az e rendelet keretében létrehozott tevékenységekhez, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. E rendelet emellett hozzájárulhat más uniós programok keretében létrehozott intézkedésekhez, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. Ilyen esetekben az ezekre a tevékenységekre kiterjedő munkaprogramoknak meg kell határozniuk, melyik szabályrendszer alkalmazandó.
6. cikk
Költségvetés
(1) E rendeletnek a 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtásáraalkalmazására szánt pénzügyi keretösszeg folyó áron 89 2002018. évi árakon számítva 82 451 millió EUR (folyó áron 93 154 millió EUR) [100%]. [Mód. 99]
(2) Az (1) bekezdésben említett pénzügyi keretösszeg a következőkből áll:
a) 68 0002018. évi árakon 63 687 millió EUR (folyó áron 71954 millió EUR) [77,24%] földrajzi programokra: [Mód. 100]
– Szomszédság: legalább 22 00020 572 millió EUR 2018. évi árakon (folyó áron 23243 millió EUR) [24,95%], [Mód. 101]
– Szubszaharai-Afrika: legalább 32 000 30723 millió EUR 2018. évi árakon (folyó áron 34 711 millió EUR) [37,26%], [Mód. 102]
– Ázsia és a csendes-óceáni térség: 10 0008 851 millió EUR 2018. évi árakon (folyó áron 10 000 millió EUR) [10,73%], azon belül a csendes-óceáni térségre legalább 620 millióEUR 2018. évi árakon (folyó áron 700 millió EUR), [Mód. 103]
– Amerika és a karib-tengeri térség: 4 000 3 540 millió EUR 2018. évi árakon (folyó áron 4 000 millió EUR), [4,29 %], azon belül a karibi térségre legalább 1062 millió EUR 2018. évi árakon (folyó áron 1200 millió EUR), [Mód. 104]
b) 7 0009 471 millió EUR 2018. évi árakon (folyó áron 10700 millió EUR) [11,49 %] millió EUR tematikus programokra: [Mód. 105]
– Emberi jogok és demokrácia: 1 500 legalább 1 770 millió EUR 2018. évi árakon (2 000 millió EUR folyó áron) [2,15%], a program legfeljebb 25%-át az EU választási megfigyelő misszióinak finanszírozására kell fordítani, [Mód. 106]
– Társadalmi szervezetek: 1 500 és helyi hatóságok: 2 390 millió EUR 2018. évi árakon (2 700 millió EUR folyó áron) [2,90%], amelyből 1 947 millió EUR 2018. évi árakon (2 200 millió EUR folyó áron) [2,36%] a társadalmi szervezetek számára és 443 millió EUR 2018. évi árakon (500 millió EUR folyó áron) [0,54%] a helyi hatóságok számára, [Mód. 107]
– Stabilitás és béke: 1 000 millió 886 millió EUR 2018. évi árakon (1 000 millió EUR folyó áron) [1,07%], [Mód. 108]
– Globális kihívások: 3 000 2018. évi árakon 2 656 millió EUR (4 500 millió EUR folyó áron) [4,83%], [Mód. 109]
– Külpolitikai szükségletek és prioritások: 443 millió EUR 2018. évi árakon (500 millió EUR folyó áron) [0,54%], [Mód. 110]
c) 4 000 3 098 millió EUR 2018. évi árakon (3 500 millió EUR folyó áron) [3,76%] gyorsreagálási tevékenységekre:
– Stabilitás és konfliktusmegelőzés sürgős helyzetekben, kialakuló válsághelyzetben, válsághelyzetben vagy válságot követő helyzetben: 1 770 millió EUR 2018. évi árakon (2 000 millió EUR folyó áron) [2,15%],
– Az államok, társadalmak, közösségek és egyének ellenállóképességének megerősítése, valamint a humanitárius segítségnyújtás és a fejlesztési fellépés összekapcsolása: 1 328 millió EUR (2018. évi árakon 1 500 millió EUR folyó áron) [1,61%], [Mód. 111]
(3) A 10 2002018. évi árakon 6 196 millió EUR (folyó áron 7 000 millió EUR) összegű [7,51%], újonnan felmerülő kihívások és prioritások számára képzett tartalék a 15. cikkel összhangban növeli a (2) bekezdésben említett összegeket. [Mód. 112]
(4) A (2) bekezdés a) pontjában említett pénzügyi keretösszeg az (1) bekezdésben említett pénzügyi keretösszeg legalább 75 %-ának felel meg.
(4a) A 9. cikk szerinti fellépéseket 270 millió EUR összegig finanszírozzák. [Mód. 113]
(4b) Az éves előirányzatokat a költségvetési eljárás keretében az Európai Parlament és a Tanács engedélyezi a többéves pénzügyi keret határain belül, miután létrejön az intézmények közötti megegyezés a prioritásokról. [Mód. 114]
7. cikk
Szakpolitikai keret
Az e rendelet végrehajtásáraalkalmazására vonatkozó átfogó szakpolitikai keretet a társulási megállapodások, a partnerségi és együttműködési megállapodások, a multilaterális megállapodások és a partnerországokkal jogilag kötelező erejű kapcsolatot létrehozó egyéb kereskedelmi megállapodások, az ezen megállapodások révén létrejött testületek által elfogadott ajánlások és aktusok, valamint a vonatkozó multilaterális megállapodások, uniós jogalkotási aktusok, az Európai Tanács következtetései és a Tanács következtetései, a csúcstalálkozókon tett nyilatkozatok, és más nemzetközi nyilatkozatok,illetve a partnerországokkal folytatott magas szintű találkozók következetései, az Európai Parlament állásfoglalásai és álláspontjai, vonatkozó állásfoglalásai, a Bizottság közleményei, továbbá a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének közös közleményei és az ENSZ egyezményei és állásfoglalásai adják. [Mód. 115]
8. cikk
Általános elvek
(1) Az Unió a partnerországokkal és -régiókkal folytatott párbeszéd és együttműködés, az Egyesült Nemzetek Szervezetében és más nemzetközi fórumokon végrehajtott fellépések, valamint a civil társadalmi szervezetekkel, a helyi hatóságokkal és a magánszereplőkkel folytatott együttműködés révén törekszik az Unió alapjául szolgáló elvek, vagyis a demokrácia, a jogállamiság, a jó kormányzás, az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemességének és oszthatatlanságának, az emberi méltóság tiszteletben tartásának, az egyenlőség és a szolidaritás elveinek, valamint az ENSZ Alapokmánya és a nemzetközi jog elveinek tiszteletben tartásának előmozdítására, fejlesztésére és megszilárdítására. Az e rendelet szerinti finanszírozásnak meg kell felelnie ezeknek az elveknek, valamint az Unió nemzetközi jog szerinti kötelezettségvállalásainak. [Mód. 116]
(1a) Az EUSZ 2. és 21. cikkével összhangban, az Uniónak a demokráciához és a jogállamisághoz, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságjogok előmozdításához és védelméhez való következetes hozzájárulása az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában, az emberi jogok nemzetközi jogában és a nemzetközi humanitárius jogban gyökerezik. [Mód. 117]
(2) Olyan, jogokon alapuló megközelítést kell alkalmazni, amely minden – polgári, politikai vagy gazdasági, társadalmi és kulturális – emberi jogra kiterjed annak érdekében, hogy integrálja az emberi jogi elveket, a marginalizáltszegényebb és kiszolgáltatottabbkiszolgáltatott csoportokra – például a kisebbségekre, a nőkre, a gyermekekre és a fiatalokra, , az idősekre, az őslakos népekre, az LMBTI-személyekre és a fogyatékossággal élő személyekre – összpontosítva támogassa a jogaik megszerzésében azokat, akiket a jogok megilletnek, és segítséget nyújtson a partnerországoknak a nemzetközi emberi jogi kötelezettségeik teljesítéséhez. E rendeletnek elő kell mozdítania a nemek közötti egyenlőséget és a nők, a gyermekek és a fiatalok társadalmi szerepvállalásának növelését, beleértve a szexuális és reproduktív egészség és jogok előmozdítását is. [Mód. 118]
(3) Az Unió támogatja – adott esetben – a bilaterális, regionális és multilaterális együttműködést és párbeszédet, a partnerségi megállapodásokat és a háromoldalú együttműködést.
Az Unió multilaterális és szabály- és értékalapúszabályalapú megközelítést mozdít elő a globális javakraközjavakra és kihívásokra vonatkozóan, és e tekintetben együttműködést folytat a tagállamokkal, partnerországokkal, nemzetközi szervezetekkel, beleértve a nemzetközi pénzintézeteket, ENSZ-ügynökségeket, alapokat és programokat is, és más donorokkal. [Mód. 119]
Az Unió ösztönzi az együttműködést a nemzetközi vagy regionális szervezetekkel és más donorokkal. [Mód. 120]
A partnerországokkal fennálló kapcsolatokban figyelembe kell venni ezen országoknak a kötelezettségvállalások, a nemzetközi megállapodások, különösen a Párizsi Megállapodás és az Unióval meglévő szerződéses kapcsolatok, különösen a társulási megállapodások, a partnerségi és együttműködési megállapodások, valamint a kereskedelmi megállapodások teljesítése terén elért eredményeit. [Mód. 121]
(4) Az egyrészről az Unió és tagállamai, másrészről a partnerországok közötti együttműködés – adott esetben – minden módozatban a következő fejlesztéshatékonysági alapelveket veszi alapul és mozdítja elő: a partnerországok fejlesztési prioritásokkal kapcsolatos felelősségvállalása, eredményorientáltság, inkluzív fejlesztési partnerségek, átláthatóság és kölcsönös elszámoltathatóság és a partnerországok prioritásaival való összhang. Az Unió előmozdítja a források eredményes és hatékony mozgósítását és felhasználását. [Mód. 122]
Az inkluzív partnerség elvével összhangban a Bizottság – adott esetben – gondoskodik arról, hogy megfelelő konzultációra kerüljön sor a partnerországokból származó érintett érdekelt felekkel, beleértve a társadalmi szervezeteket és a helyi hatóságokat is, valamint gondoskodik arról, hogy ezen érdekelt felek időben hozzáférjenek a vonatkozó információkhoz, hogy ennek révén érdemi szerepet játszhassanak a programok kialakítására, végrehajtásáraalkalmazására és kapcsolódó nyomon követésére vonatkozó eljárásokban. [Mód. 123]
A felelősségvállalás elvével összhangban a Bizottság – adott esetben – a partnerországok rendszereinek igénybevételét részesíti előnyben a programok végrehajtásáhozalkalmazásához. [Mód. 124]
(5) Tevékenységeik komplementaritásának és eredményességének előmozdítása érdekében az Unió és a tagállamok – nemzetközi szervezetek és nemzetközi konferenciák keretében is – összehangolják szakpolitikáikat, és konzultálnak egymással támogatási programjaikról.
(6) Az e rendelet szerinti programok és tevékenységek az EUMSZ 11. cikkével összhangban érvényesítik az éghajlatváltozás, a környezetvédelem , a katasztrófakockázat-csökkentés és katasztrófavédelem, a humán fejlődés, a konfliktusmegelőzés és a béketeremtés, a nemek közötti egyenlőség, a nők, gyermekek és fiatalok társadalmi szerepvállalása, a megkülönböztetésmentesség, az oktatás és a kultúra, valamint a digitalizáció szempontjait, és kezelik a fenntartható fejlesztési célok közötti összefüggéseket, hogy előmozdítsák azokat az integrált tevékenységeket, amelyek járulékos előnyt teremthetnek és koherens módon többféle célkitűzést teljesíthetnek. Ezeknek a programoknak és tevékenységeknek a kapacitások elemzésén, valamint kockázati és sebezhetőségi elemzésen kell alapulniuk, ember- és közösségközpontú rezilienciára vonatkozó megközelítést kell magukba foglalniuk, továbbá konfliktusérzékenynek kell lenniük. Azt az alapelvet kell követniük, hogy „senki sem maradhat ki a fejlődés folyamatából” és „ne ártsunk”. [Mód. 125]
(7) Az uniós külső fellépés egyéb célkitűzéseinek sérelme nélkül, a partnerekkel koordináltabb, holisztikusabb és strukturáltabb megközelítést kell követni a migrációval kapcsolatban, és annak eredményességét rendszeres értékelésnek kell alávetni anélkül, hogy a fejlesztési segélyek harmadik országok számára történő elosztását a migráció kezelését célzó együttműködés feltételéhez kötnék, valamint teljes mértékben tiszteletben tartva az emberi jogokat, beleértve minden egyén jogát ahhoz, hogy elhagyja származási országát. [Mód. 126]
(7a) A Bizottság biztosítja, hogy az e rendelet alapján a biztonságra, stabilitásra és békére vonatkozóan – különösen a fejlesztés és a fejlesztés biztonságának, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, valamint a számítógépes biztonság támogatása tekintetében a katonai szereplők kapacitásépítésével kapcsolatban – elfogadott fellépéseket a nemzetközi jognak – többek között a nemzetközi emberi jogoknak és a humanitárius jognak – megfelelően hajtsák végre. A Bizottság a kedvezményezett partnerekkel közösen ütemterveket dolgozhat ki a katonai szereplők intézményi és operatív megfelelésének az átláthatósági és emberi jogi normákkal történő javítására. A Bizottság az egyes vonatkozó célkitűzések tekintetében gondosan figyelemmel kíséri és értékeli az ilyen intézkedések 31. cikk szerinti alkalmazását és jelentést tesz arról az emberi jogi kötelezettségek betartásának biztosítása érdekében. Ilyen fellépések esetén a Bizottság a 8. cikk (8) bekezdésének b) pontja szerinti kockázatkezelésre vonatkozó rendelkezéseken túl konfliktusérzékeny megközelítést alkalmaz, beleértve a teljes körű nemi szempontú elemzést is tartalmazó, szigorú és szisztematikus előzetes konfliktuselemzést is. A Bizottság az e rendeletet kiegészítő 34. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el azzal, hogy az érvényes útmutatáson alapuló működési keretet hoz létre annak biztosítása érdekében, hogy az emberi jogokat az e cikkben említett intézkedések megtervezése és alkalmazása során tiszteletben tartsák, különösen a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód megelőzése, valamint a jogszerű eljárás – többek között az ártatlanság vélelmének, a tisztességes eljáráshoz és a védelemhez való jog – tiszteletben tartása tekintetében. [Mód. 127]
(8) A Bizottság saját kezdeményezésére és az Európai Parlament kérésére rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet és érdemi politikai párbeszédetrendszeresen véleménycserét folytat vele. [Mód. 128]
(8a) A Bizottság rendszeres információcserét végez a civil társadalommal és a helyi hatóságokkal. [Mód. 129]
(8b) A Bizottság az e rendeletet kiegészítő 34. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el egy megfelelő kockázatkezelési keret létrehozásával, beleértve a rendelet egyes vonatkozó célkitűzésének értékelését és a mérséklési intézkedéseket is. [Mód. 130]
(8c) Az egész eszköz alapjául az átláthatóság és az elszámoltathatóság szolgál, nagy hangsúlyt helyezve a jelentéstételre és az ellenőrzésre. Ez magában foglal egy átlátható ellenőrzési rendszert, amely tartalmazza a pénzeszközök címzettjeire vonatkozó információk bejelentését és azt, hogy a kifizetést időben teljesítették-e. [Mód. 131]
9. cikk
Katonai szereplők fejlesztést és fejlesztésbiztonságot szolgáló kapacitásépítése
(1) Az Európai Unióról szóló szerződés 41. cikke (2) bekezdésének megfelelően az e rendelet keretében nyújtott uniós finanszírozás nem használható fel fegyverek vagy lőszerek beszerzésére, sem pedig katonai vagy védelmi vonatkozású műveletekre. Az e rendelet alapján szállított berendezést, szolgáltatást vagy technológiát a 944/2008/KKBP közös álláspontnak, a kettős felhasználású termékekről szóló rendeletnek és minden más hatályos uniós korlátozó intézkedésnek megfelelően szigorú transzferellenőrzésnek kell alávetni. Az (EU) .../... [a halálbüntetéshez és kínzáshoz használt termékekről szóló uniós rendelet] rendelettel összhangban ezt a rendeletet nem szabad olyan típusú berendezés biztosításának finanszírozására használni, amelyet kínzásra, rossz bánásmódra vagy az emberi jogok egyéb megsértésére lehet felhasználni. [Mód. 132]
(2) A fenntartható fejlődéshez való hozzájárulás érdekében, amelyhez stabil, békés és befogadó társadalmakra van szükség, az e rendelet szerinti uniós támogatást a (4) bekezdésben foglalt rendkívüli körülmények esetén fel lehet használni egy szélesebb körű biztonsági ágazati reformmal összefüggésben, vagy a partnerországokban a katonai szereplők kapacitásépítéséhez fejlesztést és fejlesztésbiztonságot célzó tevékenységek végrehajtása érdekében, összhangban a fenntartható fejlődés elérésének átfogó célkitűzésével. [Mód. 133]
(3) Az e cikk szerinti támogatás kiterjedhet különösen a fejlesztést és a fejlesztésbiztonságot szolgáló kapacitásépítési programokra, beleértve a képzést, a mentorálást és a tanácsadást, valamint felszerelések biztosítását, infrastrukturális fejlesztéseket és az e támogatáshoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásokat.
(4) Az e cikk szerinti támogatás csak akkor nyújtható:
a) amennyiben az e rendelet szerinti uniós célkitűzések megfelelő megvalósítása olyan követelményeket támaszt, amelyek katonai szereplők bevonása nélkül nem teljesíthetők, és veszély fenyegeti a működő állami intézmények fennállását vagy az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelmezését, és az állami intézmények nem képesek kezelni ezt a veszélyt; és
b) amennyiben az érintett partnerország és az Unió között konszenzus alakult ki azt illetően, hogy a katonai szereplők kulcsfontosságúak a fenntartható fejlődéshez nélkülözhetetlen feltételek megőrzése, megteremtése vagy helyreállítása szempontjából, és ezek a katonai szereplők nem érintettek az emberi jogok megsértésében, illetve nem jelentenek fenyegetést az állami intézmények működésére, többek között válsághelyzetekben és bizonytalan vagy destabilizált helyzetekben és körülmények között. [Mód. 134]
(5) Az e cikk szerinti uniós támogatást csak akkor lehet felhasználni katonai szereplők kapacitásépítésére, ha az fejlesztést és fejlesztésbiztonságot célzó tevékenységek végrehajtására szolgál. Nem használható fel különösen az alábbiak finanszírozására:
a) rendszeres katonai kiadás;
b) fegyverek és lőszerek vagy az emberi élet kioltására tervezett egyéb felszerelések beszerzése;
c) olyan képzés, amelynek célja kifejezetten a fegyveres erők harcképességéhez való hozzájárulás.
(6) Az e cikk szerinti intézkedések megtervezése és végrehajtása során a Bizottság a partnerország felelősségvállalását állítja előtérbe. A Bizottság kidolgozza azokat az elemeket és bevált gyakorlatokat is, amelyek a közép- és hosszú távú fenntarthatóság biztosításához szükségesek, valamint előmozdítja a jogállamiságot és az elfogadott nemzetközi jogi jogelvek betartását. A Bizottság gondoskodik arról, hogy ezek az intézkedések az emberek biztonsága tekintetében közvetlen előnyökkel járjanak a lakosság számára, integrálva legyenek a szélesebb körű biztonsági ágazat reformpolitikájába, erős demokratikus és parlamenti felügyeleti és elszámoltathatósági elemeket foglaljanak magukban, többek között a biztonsági szolgáltatások javítása tekintetében, és illeszkedjenek a konfliktusok kiváltó okainak kezelésére irányuló hosszú távú béke- és fejlesztési stratégiákba. A Bizottság gondoskodik arról is, hogy a katonai erők reformját célzó tevékenységek hozzájáruljanak ahhoz, hogy a katonai erők átláthatóbbak és elszámoltathatóbbak legyenek, és nagyobb tiszteletben tartsák a joghatóságuk alá tartozók emberi jogait. Az olyan intézkedések esetében, amelyek célja, hogy berendezésekkel lássák el a partnerországok katonai erőit, a Bizottságnak meg kell határoznia az egyes intézkedések keretében szállítandó berendezések típusát. A Bizottság a 8. cikk (8b) (új) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket alkalmazza annak biztosítása érdekében, hogy ezt a berendezést kizárólag a megcélzott kedvezményezettek használhassák. [Mód. 135]
(7) A Bizottság megfelelő kockázatértékelési, nyomonkövetési és értékelési eljárásokat dolgoz ki az e cikk szerinti intézkedések tekintetébena 32. cikk szerinti értékelés keretében és különösen a félidős értékelés tekintetében közös értékelést készít a tagállamokkal.Az eredményeket figyelembe veszik a programtervezés és az erőforrás-elosztás során, és azoknak tovább kell erősíteniük az Unió külső tevékenységeinek összhangját és egymást kiegészítő jellegét. [Mód. 136]
II. CÍM
E RENDELET VÉGREHAJTÁSA ALKALMAZÁSA [Mód. 137]
I. fejezet
Programozás
9a. cikk
A földrajzi programok alkalmazási köre
(1) Az Unió e cikk szerinti együttműködési tevékenységei helyi, nemzeti, regionális, régiókon átívelő és kontinentális jellegű tevékenységekre vonatkoznak.
(2) A 3. cikkben meghatározott célkitűzések elérése érdekében a földrajzi programokat a következő együttműködési területeken kell kidolgozni:
a) jó kormányzás, demokrácia, jogállamiság, emberi jogok, alapvető szabadságok és civil társadalom;
b) a szegénység felszámolása, az egyenlőtlenségek elleni küzdelem és humán fejlődés;
c) migráció és mobilitás;
d) környezetvédelem és éghajlatváltozás;
e) inkluzív és fenntartható gazdasági növekedés és tisztességes foglalkoztatás;
f) biztonság, stabilitás és béke;
g) partnerség;
(3) A (2) bekezdésben említett együttműködési területekkel kapcsolatos további részleteket a II. melléklet határozza meg. [Mód. 138]
9b. cikk
A tematikus programok alkalmazási köre
(1) A tematikus programok a következő beavatkozási területekre terjednek ki:
a) Emberi jogok, alapvető szabadságok és demokrácia:
– az emberi jogok, illetve az emberijog-védők védelme és támogatása olyan országokban és sürgősségi helyzetekben, ahol az emberi jogok és az alapvető szabadságok a leginkább veszélyeztetettek, ideértve az emberijog-védők sürgős védelmi igényeinek rugalmas és átfogó módon történő kezelését;
– az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása mindenki tekintetében, hozzájárulás olyan társadalmak kialakításához, amelyekben a részvétel, a megkülönböztetésmentesség, a tolerancia, a társadalmi igazságosság és az elszámoltathatóság érvényesül.
– a demokrácia megerősítése és támogatása, a demokratikus kormányzás valamennyi aspektusának kezelése, ideértve a demokratikus pluralizmus megerősítését, a polgárok részvételének – többek között világszerte a polgárok választásmegfigyelő szervezeteinek és regionális hálózatainak támogatásán keresztüli– fokozását, a civil társadalom támogató környezetének megteremtését, valamint a hiteles, inkluzív és átlátható választási eljárások támogatását a teljes választási ciklus során, különösen az EU választási megfigyelő missziói segítségével.
– a hatékony multilateralizmus és a stratégiai partnerség előmozdítása, amely hozzájárul a nemzetközi, regionális és nemzeti keretek kapacitásnöveléséhez és erősíti a helyi szereplők szerepvállalását az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság előmozdítása és védelme terén.
– régiókon átívelő új szinergiák és hálózatépítés előmozdítása a helyi civil társadalmak, valamint a civil társadalom és más vonatkozó emberi jogi szervek és mechanizmusok között annak érdekében, hogy maximalizálják az emberi jogok és a demokrácia legjobb gyakorlatainak megosztását, és pozitív dinamikát teremtsenek.
b) Társadalmi szervezetek és helyi hatóságok:
– inkluzív, részvételi, megerősített és független civil társadalom támogatása a partnerországokban;
– a civil társadalmi szervezetekkel és a közöttük folytatott párbeszéd ösztönzése;
– a helyi hatóságok kapacitásépítésének támogatása és szakértelmük mozgósítása a fejlesztés területi megközelítésének előmozdítása érdekében;
– az uniós polgárok tudatosságának, ismereteinek és bevonásának növelése az e rendelet 3. cikkében meghatározott célok tekintetében;
– a civil társadalom támogatása, hogy a kormányok és nemzetközi intézmények mellett részt vegyen a közpolitikai képviseletben és párbeszédben;
– a civil társadalom támogatása, hogy érzékennyé tegye a fogyasztókat és polgárokat a környezetbarát és tisztességes kereskedelemre, termelésre és fogyasztásra, és felhívja erre a figyelmüket, valamint fenntarthatóbb magatartás elsajátítására ösztönözze őket;
c) Stabilitás és béke
– konfliktusmegelőzéshez, békeépítéshez és a válságokra való felkészüléshez nyújtott támogatás;
– a globális és a régiókon átnyúló, valamint a kialakulóban lévő fenyegetések kezeléséhez nyújtott támogatás;
d) Globális kihívások
– egészségügy,
– oktatás,
– nemek közötti egyenlőség,
– a gyermekek és fiatalok helyzete,
– migráció és kényszerű lakóhelyelhagyás,
– tisztességes munka, szociális védelem és egyenlőtlenség,
– kultúra,
– egészséges környezet biztosítása és az éghajlatváltozás kezelése,
– fenntartható energia,
– fenntartható és inkluzív növekedés, tisztességes munkahelyek és a magánszektor szerepvállalása,
– élelmezés és táplálkozás,
– befogadó társadalmak, jó gazdasági kormányzás és átlátható államháztartási gazdálkodás előmozdítása,
– a biztonságos vízhez, csatornázáshoz és higiéniás körülményekhez való hozzáférés,
e) Külpolitikai szükségletek és prioritások
– az Unió bilaterális, regionális és régiók közötti együttműködési stratégiáinak támogatása, a szakpolitikai párbeszéd előmozdítása, valamint a globális kihívásokkal kapcsolatos közös megközelítések és azok kezelésének kidolgozása;
– az uniós kereskedelempolitika támogatása;
– hozzájárulás az Unió belső politikái nemzetközi dimenziójának megvalósításához, valamint az Unió és a világban betöltött szerepe széles körű megértésének és ismertségének előmozdítása;
(2) Az (1) bekezdésben említett együttműködési területekkel kapcsolatos további részleteket a III. melléklet határozza meg. [Mód. 139]
10. cikk
Általános programozási megközelítés
(1) Az e rendelet szerinti együttműködést és beavatkozást programozni kell, a 4. cikk (4) bekezdésében hivatkozott gyorsreagálási tevékenységek kivételével.
(2) A 7. cikk alapján az e rendelet szerinti programozás a következőkön alapul:
a) a programozási dokumentumok összefüggő keretet biztosítanak az Unió és a partnerország vagy -régió közötti együttműködéshez az e rendeletben rögzített átfogó célokkal és alkalmazási körrel, célkitűzésekkel és alapelvekkel összhangban, és egy partnerországra vagy -régióra irányuló uniós stratégia, vagy az uniós tematikus stratégiák alapján; [Mód. 140]
b) az Unió és a tagállamok a programozási folyamat korai szakaszában és a teljes folyamat során konzultálnak egymással abból a célból, hogy előmozdítsák az együttműködési tevékenységeik koherenciáját, komplementaritását és összhangját. A közös programozás az előnyben részesített megközelítés az országokra irányuló programozás esetében. A közös programozás adott esetben nyitva áll más donorok előtt is;
c) az Unió korai szakaszban és az egész programozási folyamat során ösztönzi a többi uniós és nem uniós konzultál továbbá a többi donorral és szereplővel, beleértve a civil társadalom és a helyi hatóságok képviselőitképviselőit is, valamint a magán- és politikai alapítványokkal folytatott, több érdekelt felet bevonó, rendszeres és inkluzív párbeszédet. Az Európai Parlamentet tájékoztatni kell e konzultációk eredményeiről; [Mód. 141]
d) a 4. cikk (3) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett Emberi jogok és demokrácia, valamint Társadalmi szervezetek és helyi hatóságok, valamint Stabilitás és béke tematikus programok az érintett harmadik országok kormányainak vagy más állami hatóságainak jóváhagyásától függetlenül nyújtanak támogatást. EzekAz Emberi jogok és a demokrácia, valamint a Társadalmi szervezetek és helyi hatóságok tematikus programok elsősorban társadalmi szervezeteket támogatnak. a civil társadalmat, köztük az emberijog-védőket és a nyomás alatt álló újságírókat támogatják. [Mód. 142]
11. cikk
A földrajzi programokra vonatkozó Programozási elvek [Mód. 143]
(-1) Az e rendelet keretében végzett programozáskor megfelelően tekintettel kell lenni az emberi jogokra, az alapvető szabadságokra, a jó kormányzásra és a demokráciára a partnerországokban. [Mód. 144]
(-1a) Az e cikk szerinti összes programozási dokumentum előkészítésének, alkalmazásának és felülvizsgálatának meg kell felelnie a politikák fejlesztési célú koherenciájára vonatkozó és a segélyhatékonysági alapelveknek. [Mód. 145]
(-1b) A földrajzi és tematikus programoknak ki kell egészíteniük egymást, egymással koherensnek kell lenniük és hozzáadott értéket kell teremteniük. [Mód. 146]
(1) A földrajzi programok programozása a következő elveken alapul:
a) a (4) bekezdés sérelme nélkül a tevékenységek a lehető legnagyobb mértékben az Unió intézményei, a tagállamok és az érintett partnerországok – ideértve a nemzeti és helyi hatóságokat – közötti inkluzív párbeszéden alapulnak a civil társadalmi szervezetek, regionális,társadalom, a nemzeti és helyi parlamentek, közösségek és más érdekelt felek bevonásával annak érdekében, hogy az érintettek minél jobban demokratikus felelősséget vállaljanak a folyamatért, valamint a nemzeti és regionális stratégiák támogatásának bátorítása céljából; [Mód. 147]
b) a programozási időszakot adott– amennyiben lehetséges – esetben a partnerországok stratégiájának ciklusához kell igazítani; [Mód. 148]
c) a programozás olyan együttműködési tevékenységeket is előirányozhat, amelyeket a 6. cikk (2) bekezdésében felsorolt más költségvetési juttatásból, más uniós programokból, azok alap-jogiaktusának megfelelően finanszíroznak.
(2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül a földrajzi programok programozása konkrét, testreszabott együttműködési keretet biztosít, a következőket figyelembe véve: [Mód. 149]
a) a partnerek egyedi kritériumok és részletes elemzés alapján azonosított szükségletei, figyelembe véve a lakosságot, a szegénységet, az egyenlőtlenséget, a humán fejlődést, az emberi jogok, az alapvető szabadságok, a demokrácia és a nemek közötti egyenlőség helyzetét, a gazdasági és környezeti sebezhetőséget, valamint az állam és a társadalom rezilienciáját; [Mód. 150]
b) a nemzeti fejlesztési prioritások támogatása érdekében a partnerek pénzügyihazai források előteremtrésére és forráshoz jutásramobilizálására és hatékony felhasználására irányuló képessége, továbbá forrásfelvevésre irányuló képessége; [Mód. 151]
c) a partnerek kötelezettségvállalásai beleértve az Unióval közösen elfogadottakat is, valamint azokat az erőfeszítéseket, amelyeketés olyan kritériumok alapján határoztak meg,meghatározottteljesítménye, mint például a politikai reform, a jogállamiság terén elért előrehaladás, a jó kormányzás, az emberi jogok, a korrupció elleni küzdelemvagy a gazdasági és társadalmi fejlődés, a környezeti fenntarthatóság, valamint a támogatások hatékony felhasználása; [Mód. 152]
d) az uniós finanszírozás potenciális hatása a partnerországokban és -régiókban;
e) a partnerek kapacitása és elkötelezettsége a közös érdekekértékek, elvek és alapvető érdekek értékek előmozdítását, valamint a közös célkitűzések és a multilaterális szövetségek támogatását, továbbá az Unió prioritásainak megvalósítását illetően. [Mód. 153]
(3) A leginkább rászoruló, így különösen a legkevésbé fejlett, alacsony jövedelmű, valamint a válság sújtotta, illetve válságot követő, instabil vagy kiszolgáltatott helyzetben lévő országok, többek között a fejlődő kis szigetállamok elsőbbséget élveznek a forráselosztás során.
(4) Az iparosodott országokkal folytatott együttműködés az uniós és a kölcsönös érdekek, továbbá a közös alapvető érdekek és értékek, valamint a közösen megállapított célok és a multilateralizmus előmozdítására koncentrál. Ez az együttműködés adott esetben az Unió – beleértve az Európai Parlamentet is – és a tagállamok, beleértve a civil társadalmat is, közötti párbeszéden alapul. [Mód. 154]
(5) A földrajzi programok programozási dokumentumai eredményalapúak, és adott esetben figyelembe veszik a nemzetközi szinten megállapított programozási dokumentumoknak eredményorientáltnak kell lenniük, és lehetőség szerint világos célokat és mutatókat, különös tekintettel a fenntartható fejlesztési célok számára meghatározottakra, továbbá az országszintű erdeménykereteket, hogy az eredmények, a hozadékok és a hatás szintjén lehessen értékelni és kommunikálni az Unió által az elért eredményekhez tett hozzájárulástkell tartalmazniuk az uniós támogatás előrehaladásának és hatásának méréséhez. A mutatók adott esetben a nemzetközi szinten megállapított szabványokon, különös tekintettel a fenntartható fejlesztési célok számára meghatározottakra, továbbá az országszintű eredménykereteken alapulhatnak. [Mód. 155]
(6) A válság sújtotta, illetve válságot követő, instabil vagy kiszolgáltatott helyzetben lévő országokra és régiókra vonatkozó programozási dokumentumok kidolgozásakor megfelelően figyelembe kell venni az érintett országok vagy régiók sajátos szükségleteit és körülményeit, valamint a reziliencia növelése érdekében a sebezhetőségeket, a kockázatokat és a kapacitásokat.Figyelmet kell fordítani a konfliktusmegelőzésre is, az állam- és békeépítésre, a konfliktust követő megbékélési folyamatra és az újjáépítési intézkedésekre, a katasztrófavédelmi felkészültségre valamint e folyamatokban a nők által betöltött szerepre és a gyermekek jogainak érvényesítésére. Emberi jogokon alapuló és emberközpontú megközelítést kell alkalmazni.
Amennyiben a partnerországokat vagy -régiókat válság sújtja, illetve válság utáni vagy instabil helyzetbe kerülnek, vagy ilyen helyzet közvetlenül érinti őket, az erőszak megelőzése és a szükséghelyzettől a fejlesztési szakaszba való átmenet elősegítése érdekében külön hangsúlyt kell helyezni a koordináció fokozására az összes érintett szereplő körében.[Mód. 156]
(7) Ez a rendelet hozzájárul az e rendelet4. cikkének (2) bekezdésealapján létrehozott programokból az Erasmusról szóló rendelet alapján létrehozott intézkedésekhez. A földrajzi programokból 2 000 000 000 EUR indikatív összeget kell elkülöníteni a mobilitásra, valamint a partnerországok hatóságaival, intézményeivel és szervezeteivel folytatott együttműködésre és politikai párbeszédre irányuló intézkedésekre. E rendelet alapján egységes programozási dokumentum készül hét évre, amely kiterjed azIPA III rendelet alapján elkülönített pénzeszközökre is. E pénzeszközök felhasználására az Erasmusról szóló rendelet alkalmazandó, biztosítva az IPA III rendeletnek való megfelelést. [Mód. 157]
(7a) Ez a rendelet hozzájárul a Kreatív Európáról szóló rendelet alapján létrehozott intézkedésekhez. E rendelet alapján egységes programozási dokumentum készül hét évre, amely kiterjed az IPA III rendelet alapján elkülönített pénzeszközökre is. E pénzeszközök felhasználására a Kreatív Európáról szóló rendelet alkalmazandó. [Mód. 158]
12. cikk
A földrajzi programokra vonatkozó programozási dokumentumok
-1. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 34. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítésére, az egyes országokra és több országra kiterjedő többéves programra vonatkozó keretrendelkezések meghatározásával. E keretrendelkezések:
a) meghatározzák a prioritási területeket a 9a. és a 15b. cikkben meghatározott területek közül;
b) meghatározzák az egyes programok konkrét részletes és mérhető célkitűzéseit;
c) meghatározzák az elvárt eredményeket, a célkitűzésekhez kapcsolódó mérhető célokkal, egyértelmű és specifikus teljesítménymutatókkal;
d) meghatározzák az indikatív pénzügyi keretet az összes területre és prioritási területenként egyaránt;
e) megállapítják az együttműködés módozatait, ideértve a külső tevékenységi garanciához való hozzájárulást is. [Mód. 159]
(1) E rendelet végrehajtása a földrajzi programok tekintetében egy és több országra vonatkozó többéves indikatív programokon keresztül történik. [Mód. 160]
(2) A többéves indikatív programok meghatározzák az uniós finanszírozásra kiválasztott, prioritást élvező területeket, az egyedi célkitűzéseket, az elvárt eredményeket, a világos és konkrét teljesítménymutatókat, valamint az indikatív pénzügyi támogatást is, átfogóan és az egyes prioritást élvező területekre vonatkozóan egyaránt. [Mód. 161]
(3) A többéves indikatív programok a következőkre épülnek: [Mód. 162]
-a) egy jelentés, amely a 11. cikk (2) bekezdésével összhangban elemzést tartalmaz az érintett partnerországok vagy érintett országok szükségleteiről, kapacitásairól, kötelezettségvállalásairól és teljesítményéről, valamint az uniós finanszírozás lehetséges hatásairól, valamint az alábbiak közül egyről vagy többről: [Mód. 163]
a) nemzeti vagy regionális stratégia akár fejlesztési terv, akár egy ahhoz hasonló, a Bizottság által a többéves indikatív program elfogadása időpontjában a program alapjául elfogadott, a helyi lakossággal és a civil társadalommal folytatott érdemi konzultáción alapuló dokumentum formájában; [Mód. 164]
b) az érintett partnerre vagy partnerekre vonatkozó uniós szakpolitikát lefektető keretdokumentum,dokumentum, ideértve az Unió és a tagállamok közötti közös dokumentumot is; [Mód. 165]
c) a közös prioritásokat meghatározó, az Unió és az érintett partner vagy partnerek közötti közös dokumentum.
(4) A kollektív uniós együttműködés hatásának fokozása érdekében az Unió és a tagállamok programozási dokumentumainak helyébe egy közös programozási dokumentum lép. Az Unió többéves indikatív programja helyébe közös programozási dokumentum léphet, amennyiben azazt a 14. cikkel összhangban elfogadott jogi aktusban hagyják jóvá, és megfelel a 10. és 11. cikknek, tartalmazza a jelen cikk (2) bekezdésében felsorolt elemeket, továbbá meghatározza az Unió és a tagállamok közötti munkamegosztást. [Mód. 166]
(4a) A többéves programokban a teljes összeg 5%-át meg nem haladó mértékig elő lehet irányozni olyan pénzösszegeket, amelyeket nem rendelnek prioritási területhez, partnerországhoz vagy partnerország-csoporthoz. Ezeket az összegeket a 21. cikknek megfelelően kell lekötni. [Mód. 167]
13. cikk
A tematikus programokra vonatkozó programozási dokumentumok
-1. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 34. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítésére, az egyes tematikus többéves programra vonatkozó keretrendelkezések meghatározásával. E keretrendelkezések:
a) meghatározzák a prioritási területeket a 9b. cikkben meghatározott területek közül;
b) meghatározzák az egyes programok konkrét részletes és mérhető célkitűzéseit;
c) meghatározzák az elvárt eredményeket, a célkitűzésekhez kapcsolódó mérhető célokkal, egyértelmű és specifikus teljesítménymutatókkal;
d) meghatározzák az indikatív pénzügyi keretet az összes területre és prioritási területenként egyaránt;
e) megállapítják az együttműködés módozatait. [Mód. 168]
(1) E rendelet végrehajtása a tematikus programok tekintetében többéves indikatív programokon keresztül történik. [Mód. 169]
(2) A tematikus programokhoz fűződő többéves indikatív programok rögzítik az uniós stratégiát, az uniós finanszírozásra kiválasztott prioritásokat, az egyedi célkitűzéseket, az elvárt eredményeket, a világos és konkrét teljesítménymutatókat, a nemzetközi helyzetet és a főbb partnerek érintett témához kapcsolódó tevékenységeit. [Mód. 170]
A globális kezdeményezésekben való részvételre vonatkozóan adott esetben meghatározásra kerülnek a források és az intervenció kiemelt területei.
A tematikus programokra vonatkozó többéves indikatív programok átfogó módon, együttműködési területenként és prioritásonként határozzák meg az indikatív pénzügyi támogatást. Ez az indikatív pénzügyi támogatás összegsáv formájában is megadható. [Mód. 171]
A 12. és 13. cikkben említett keretrendelkezéseknek a nemzetközi helyzet és a főbb partnerek érintett témához kapcsolódó tevékenységeinek elemzését és a programtól várt eredményeket tartalmazó jelentésen kell alapulniuk. [Mód. 172]
(2a) A többéves programokban a teljes összeg 5%-át meg nem haladó mértékig elő lehet irányozni olyan pénzösszegeket, amelyeket nem rendelnek prioritási területhez, partnerországhoz vagy partnerország-csoporthoz. Ezeket az összegeket a 21. cikknek megfelelően kell lekötni. [Mód. 173]
14. cikk
A többéves indikatív programok elfogadása és módosítása [Mód. 174]
(1) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján fogadja felhatalmazást kap arra, hogy a 34. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítésére, el a 12. és 13. cikkben említett többéves programokhoz, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján.indikatív programokat. Ezeket a végrehajtási felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat a 34. cikkben 35. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Ez az eljárás alkalmazandó a jelen cikk (3), (4) és (5) bekezdésében említett azon felülvizsgálatokra is, amelyek jelentősen módosítják a többéves indikatív program tartalmát. [Mód. 175]
(2) A 12. cikkben hivatkozott közös többéves programozási dokumentumok elfogadása esetén a bizottsági határozatfelhatalmazáson alapuló jogi aktus csak a közös többéves programozási dokumentumhoz tett uniós hozzájárulásra vonatkozik. [Mód. 176]
(3) A többéves földrajzi programokra vonatkozó többéves indikatív programok felülvizsgálhatók, amennyiben ez a hatékony végrehajtás érdekében szükséges, különösen, amennyiben jelentős változások következnek beés tematikus programok legkésőbb 2025. június 30-án járnak le. A Bizottság az új többéves programokat 2025. június 30-ig elfogadja a 7. 32. cikk szerinti szakpolitikai keretben, vagy válság után, illetve válságot követő helyzetbenfélidős értékelés eredményei, megállapításai és következtetései alapján. [Mód. 177]
(4) A tematikus programokra vonatkozó többéves indikatív programok módosíthatókfelülvizsgálhatók, amennyiben ez a hatékony végrehajtásalkalmazás érdekében szükséges, különösen, amennyiben jelentős változások következnek be a 7. cikk szerinti szakpolitikai keretben. A többéves programokat azokban az esetekben kell módosítani, amikor az újonnan felmerülő kihívások és prioritások számára képzett tartalék mozgósítása szükségessé teszi a vonatkozó program keretrendelkezéseinek módosítását. [Mód. 178]
(5) Kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben – mint például válságok esetén vagy a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat vagy az alapvető szabadságokat fenyegető közvetlen veszély esetén – a Bizottság a 35. cikk (4) bekezdésében34a. cikkben szereplő sürgősségi eljárás szerint elfogadott végrehajtási felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján módosíthatja a jelen rendelet 12. és 13. cikkbencikkében említett többéves indikatív programokat. [Mód. 179]
15. cikk
Újonnan felmerülő kihívások és prioritások számára képzett tartalék
(1) A 6. cikk (3) bekezdésében hivatkozott összeg többek közöttkellően indokolt esetekben, teljes mértékben kiegészítő jelleggel, és az e rendelet alapján elfogadott jogi aktusokkal összhangban a következőkre használható fel, elsőbbséget adva a leginkább rászoruló országoknak: [Mód. 180]
a) az Unió megfelelő reagálásának biztosítása előre nem látható körülmények bekövetkezésekor; , a programok és a programozási dokumentumok által le nem fedett szükségletek felmerülésekor; [Mód. 181]
b) új szükségletek vagy újonnan felmerülő kihívások kezelése, mint például az Unió vagy szomszédainak határain vagy harmadik országokban felmerülő, természeti vagy ember által okozott válságokkal vagy válság utáni helyzetekkel, illetve a migráció jelenségével, különösen a kényszerű lakóhelyelhagyássalmigrációs nyomással kapcsolatos kihívásoké; [Mód. 182]
c) új, nemzetközi kezdeményezésekuniós vezetésű vagy prioritások előmozdításanemzetközi kezdeményezések vagy prioritásokaz azokra adott válasz. [Mód. 183]
(2) E pénzeszközök felhasználásáról a 14. és 21. cikkben meghatározott eljárás szerint kell határozni.
15a. cikk
A támogatás felfüggesztése
(1) A partnerországokkal és -régiókkal kötött megállapodásokban a támogatás felfüggesztésére vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, amennyiben a partnerország folyamatosan nem tartja tiszteletben a demokrácia, a jogállamiság, a jó kormányzás és az emberi jogok és alapvető szabadságjogok elvét, valamint a nukleáris biztonsági normákat, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 34. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VIIa. melléklet módosításáról, egy partnerország felvételével azon partnerországok listájára, amelyekre nézve az uniós támogatás felfüggesztésre vagy részleges felfüggesztésre került. Részleges felfüggesztés esetén fel kell tüntetni azokat a programokat, amelyekre a felfüggesztés vonatkozik.
(2) Amennyiben a Bizottság úgy találja, hogy a támogatás felfüggesztését indokoló okok már nem állnak fenn, a 34. cikkel összhangban felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az uniós támogatás visszaállítása érdekében a VIIa. melléklet módosítására vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.
(3) Részleges felfüggesztési esetekben az uniós segítség elsősorban olyan civil társadalmi szervezetek és nem állami szereplők támogatására használható, amelyek az emberi jogok és alapvető szabadságjogok előmozdítására, valamint a demokratizálódás és a partnerországokban zajló párbeszédfolyamatok támogatására irányuló intézkedésekkel állnak összefüggésben.
(4) Döntéshozatala során a Bizottságnak megfelelően figyelembe kell vennie az Európai Parlament vonatkozó állásfoglalásait. [Mód. 184]
II. fejezet
Külön rendelkezések a szomszédság tekintetében
15b. cikk
Egyedi célkitűzések a szomszédságpolitikai területre
(1) A 3. és 4. cikkel összhangban az e rendelet szerinti uniós támogatás a szomszédságban a következő célokat szolgálja:
a) a politikai együttműködés és az európai szomszédságpolitika felelősségvállalásának javítása az Unió és partnerországai által;
b) társulási megállapodások vagy más, meglévő vagy jövőbeli megállapodások, valamint közösen megállapított társulási menetrendek és partnerségi prioritások, vagy ezeknek megfelelő dokumentumok végrehajtásának támogatása;
c) a demokrácia, az államépítés, a jó kormányzás, a jogállamiság és az emberi jogok megerősítése és megszilárdítása, valamint a kölcsönösen elfogadott reformok végrehajtásának hatékonyabb támogatása;
d) a szomszédság stabilizálása politikai, gazdasági és biztonsági szempontból;
e) a regionális együttműködés fokozása, mindenekelőtt a keleti partnerség, az Unió a Mediterrán Térségért, az egész európai szomszédságpolitikai térségre kiterjedő együttműködés, valamint a határokon átnyúló együttműködés keretében;
f) a bizalomépítés, a jószomszédi kapcsolatok és a biztonság minden formájához hozzájáruló egyéb intézkedések előmozdítása, valamint a konfliktusok – köztük az elhúzódó konfliktusok – megelőzése és rendezése, az érintett lakosság és az újjáépítése támogatása, a multilateralizmus és a nemzetközi jog tiszteletben tartása;
g) megerősített partnerség előmozdítása az Unió és a partnerországok társadalmai között, többek között a nagyobb mobilitás és az emberek közötti kapcsolatok révén, különösen a kulturális, oktatási, szakmai és sporttevékenységekkel kapcsolatban;
h) az együttműködés fokozása mind a rendszeres, mind az irreguláris migráció terén;
i) az Unió belső piacába való fokozatos integráció és megerősített ágazati és ágazatközi együttműködés megvalósítása, többek között a jogszabályok közelítése és az uniós és más vonatkozó nemzetközi előírások felé történő szabályozási konvergencia megvalósítása révén, a piacra jutás javítása, többek között mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségek létrehozásával, továbbá kapcsolódó intézményfejlesztés és beruházások megvalósítása;
j) a fenntartható, inkluzív és mindenki számára előnyös gazdasági és társadalmi fejlődés támogatása a munkahelyteremtés és a foglalkoztathatóság előmozdításával, különösen a fiatalok esetében;
k) hozzájárulás a Párizsi Megállapodás végrehajtásához az energiabiztonság terén folytatott együttműködés fokozásával és a megújuló energiaforrások, a fenntartható energia és az energiahatékonysági célok előmozdításával;
l) tematikus keretek bevezetésének ösztönzése a szomszédságban lévő partnerországokkal szomszédos országokkal a közös kihívások, például a migráció, az energiaügy, a biztonság és az egészségügy kezelése érdekében. [Mód. 185]
16. cikk
Programozási dokumentumok és allokációs kritériumok
(1) Az I. mellékletben felsorolt partnerországok tekintetében az uniós finanszírozás prioritási területeit elsősorban a 12. cikk (3) bekezdésének c) pontjában hivatkozott dokumentumokban megállapítottak közül kell kiválasztani, a szomszédságpolitikai térségre vonatkozó, II. mellékletben meghatározott együttműködési területekkel összhangban.
(2) A 11. cikk (2) bekezdésétől eltérve a földrajzi programok keretében a szomszédságpolitikai térségnek nyújtandó uniós támogatás formáját és összegét tekintve felosztásra kerül, a következő elemek figyelembevételével, tükrözve a partnerországoknak:
a) a szükségleteit – olyan mutatók alapján, mint a népesség és a fejlettség szintje;
b) a politikai, gazdasági, környezeti és társadalmi reformmal kapcsolatban együttesen elfogadott célkitűzések iránti elkötelezettségét, valamint az ezen a téren tett előrelépését; [Mód. 186]
c) a valódi és tartós demokrácia iránti elkötelezettségét, valamint az ezen a téren tett előrelépését, beleértve az emberi jogok előmozdítását, a jó kormányzást, a jogállamiság fenntartását és a korrupció elleni küzdelmet; [Mód. 187]
ca) elkötelezettség a multilateralizmus mellett; [Mód. 188]
d) az Unióval való partnerségét, ideértve e partnerség ambíciójának szintjét;
e) a felvevőképességét, valamint az e rendelet szerinti uniós támogatás potenciális hatását.
(3) A (2) bekezdésben említett támogatásnak a 12. cikkben hivatkozott programozási dokumentumokban is tükröződnie kell.
(3a) Az I. mellékletben felsorolt partnerországoknak nyújtott uniós támogatást a költségvetési rendelet 190. cikkében meghatározott társfinanszírozás elvével összhangban kell alkalmazni. [Mód. 189]
17. cikk
Teljesítményalapú megközelítés
(1) A 12. cikkben hivatkozott, országokra vonatkozó pénzügyi allokációk kiegészítését célzó, a 4. cikk (2) bekezdésének a) pontjában 6.cikk (2) bekezdése a) pontjának első albekezdésében meghatározott pénzügyi keretösszeg legalább 10 %-át az I. mellékletben szereplő partnerországok számára indikatív jelleggelelelkülöníteni kell különíteni a teljesítményalapú megközelítés végrehajtásaalkalmazása céljából. A teljesítményalapú allokációkról az országoknak a demokrácia, az emberi jogok, a jogállamiság, a jó kormányzás, a biztonságos, rendezett és szabályos migráció területén folytatott együttműködés, a gazdasági kormányzás és az elfogadott a reformok megvalósításának irányába tett előrelépése alapján határoznak. A partnerországok előrelépését évente értékelni kell a civil társadalom aktív bevonásával, különösen az elért eredményekről szóló országos előrehaladási jelentésekkel, amelyek az előző évekhez viszonyítva vázolják fel a trendeket. [Mód. 190]
(1a) Az e rendelet szerinti teljesítményalapú megközelítés alkalmazásáról az Európai Parlamentben és a Tanácsban rendszeres véleménycserét kell tartani. [Mód. 191]
(2) A teljesítményalapú megközelítés nem alkalmazandó a civil társadalom, illetve az emberek közötti kapcsolatok támogatására – ideértve a helyi hatóságok közötti együttműködést –, az emberi jogok előmozdítását célzó támogatásokra és a válságokhoz kapcsolódó kísérő intézkedésekre. A demokrácia, az emberi jogok vagy a jogállamiság helyzetének tartós romlása esetén – szükség szerint – növelni kellnövelhető az ilyen tevékenységek támogatásatámogatását. [Mód. 192]
(2a) A demokrácia, az emberi jogok vagy a jogállamiság súlyos vagy tartós romlása esetén a Bizottság és az EKSZ felülvizsgálja a teljesítményalapú támogatást. [Mód. 193]
(2b) A Bizottság a 34. cikknek megfelelően a teljesítményalapú megközelítés módszertani keretét meghatározó rendelet kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el. [Mód. 194]
18. cikk
Határon átnyúló együttműködés
(1) A 2. cikk (3) bekezdésében meghatározott határon átnyúló együttműködés kiterjed a szomszédos szárazföldi és tengeri határok mentén folyó együttműködésre, a nagyobb, több országot átfogó területek közötti transznacionális együttműködésre, a tengermedencék körül megvalósuló tengeri együttműködésre, valamint az interregionális együttműködésre. A határokon átnyúló együttműködés célja a meglévő és jövőbeli makroregionális stratégiák és regionális integrációs folyamatok célkitűzéseivel való koherencia. [Mód. 195]
(2) A szomszédságpolitikai térség az (1) bekezdésben említett (EU) .../... európai pralamenti és tanácsi rendelet(50) (a továbbiakban: az ETE-rendelet) keretében az Európai Regionális Fejlesztési Alappal társfinanszírozott határon átnyúló együttműködési programokhoz járul hozzá. A szomszédságpolitikai térség pénzügyi keretösszegének legfeljebb 4 %-át indikatív jelleggel ezen programok támogatására kell elkülöníteni.
(3) A határon átnyúló együttműködési programokhoz történő hozzájárulást az ETE-rendelet 10. cikkének (3) bekezdése alapján kell meghatározni és felhasználni.
(4) Az uniós társfinanszírozási arány nem lehet magasabb a határon átnyúló együttműködési program elszámolható kiadásainak 90 %-ánál. Technikai segítségnyújtás esetében a társfinanszírozási arány 100 %.
(5) A határon átnyúló együttműködési program előfinanszírozását a munkaprogramban kell meghatározni a részt vevő harmadik országok és területek szükségleteinek megfelelően, és az előfinanszírozás meghaladhatja az ETE-rendelet 49. cikkében hivatkozott százalékos arányt.
(6) Az ETE-rendelet 10. cikkének (1) bekezdésével összhangban elfogadásra kerül a határon átnyúló együttműködés többéves indikatív stratégiai dokumentuma, amely a jelen rendelet 12. cikkének (2) bekezdésében említett elemeket rögzíti.
(7) Amennyiben a határon átnyúló együttműködési programok az ETE-rendelet 12. cikkének megfelelően megszűnnek, a szomszédságpolitikai térségből a megszűnt program számára nyújtott támogatásból megmaradt, rendelkezésre álló források a szomszédságpolitikai térség bármely más tevékenységének finanszírozására felhasználhatók.
III. fejezet
Cselekvési tervek, intézkedések és végrehajtási módszerek Végrehajtás [Mód. 196]
19. cikk
Cselekvési tervek és intézkedések
(1) A Bizottság éves vagy többéves cselekvési terveket vagy intézkedéseket fogad el. Az intézkedések egyedi intézkedés, különleges intézkedés, kísérő intézkedés vagy rendkívüli támogatási intézkedés formáját ölthetik. A cselekvési tervek és intézkedések keretében minden egyes tevékenység tekintetében meg kell határozni a célkitűzéseket, az elvárt eredményeket és a főbb tevékenységeket, az alkalmazásvégrehajtás módjait, a költségvetést és minden kapcsolódó működési kiadást. [Mód. 197]
(2) A cselekvési tervek a programozási dokumentumokon alapulnak, kivéve a (3) és (4) bekezdésben hivatkozott esetekben.
Szükség esetén a tevékenységek a cselekvési tervek elfogadása előtt vagy után egyedi intézkedésként is elfogadhatók. Az egyedi intézkedések a programozási dokumentumokon alapulnak, kivéve a (3) bekezdésben hivatkozott és más kellően indokolt esetekben.
Előre nem látható szükségletek vagy körülmények felmerülése esetén, és ha a finanszírozás nem lehetséges megfelelőbb forrásokból, a Bizottság a 34. cikkel összhangban olyan programozási dokumentumokban nem szereplő különleges intézkedéseket fogadhat el, amelyek nem a programozási dokumentumokon alapulnak. [Mód. 198]
(3) Az éves vagy többéves cselekvési tervek és az egyedi intézkedések használhatók a 4. cikk (4) bekezdésének b) és c) pontjában hivatkozott gyorsreagálási tevékenységek végrehajtására elvégzésére. [Mód. 199]
(4) A Bizottság rendkívüli támogatási intézkedéseket is elfogadhat a 4. cikk (4) bekezdésének a) pontjában hivatkozott gyorsreagálási tevékenységek céljából.
A rendkívüli támogatási intézkedések időtartama legfeljebb 18 hónap lehet, de a végrehajtásukat hátráltató objektív és előre nem látható akadályok esetén ez az időtartam kétszer – alkalmanként legfeljebb hat hónappal – meghosszabbítható összesen legfeljebb 30 hónapra, feltéve, hogy nem emelik meg az adott intézkedés pénzügyi összegét. [Mód. 200]
Elhúzódó válság és konfliktus esetén a Bizottság egy második, legfeljebb 18 hónap időtartamú rendkívüli támogatási intézkedést is elfogadhat. Megfelelően indokolt esetekben további intézkedések is elfogadhatók, amennyiben az uniós tevékenység folytatása alapvető fontosságú, és egyéb eszközök útján nem biztosítható. [Mód. 201]
(4a) A 19. cikk (3) és (4) bekezdése értelmében hozott intézkedések időtartama legfeljebb 18 hónap lehet, de a végrehajtásukat hátráltató objektív és előre nem látható akadályok esetén ez az időtartam kétszer – alkalmanként legfeljebb hat hónappal – meghosszabbítható összesen legfeljebb 30 hónapra, feltéve, hogy nem emelik meg az adott intézkedés pénzügyi keretét.
Elhúzódó válság és konfliktus esetén a Bizottság egy második, legfeljebb 18 hónap időtartamú rendkívüli támogatási intézkedést is elfogadhat. Megfelelően indokolt esetekben további intézkedések is elfogadhatók, amennyiben az e bekezdés szerinti uniós tevékenység folytatása alapvető fontosságú, és egyéb eszközök útján nem biztosítható. [Mód. 202]
20. cikk
Kísérő intézkedések
(1) Az uniós finanszírozás fedezheti az eszköz végrehajtásával és célkitűzéseinek megvalósításával kapcsolatos működési kiadásokat, ideértve a végrehajtáshoz szükséges előkészítési, figyelemmel kísérési, nyomonkövetési, ellenőrzési és értékelési tevékenységekhez kapcsolódó igazgatási támogatás költségeit, valamint az Unió székhelyén és küldöttségeinél a programhoz szükséges igazgatási támogatás kapcsán felmerülő, valamint az e rendelet alapján finanszírozott műveletek igazgatásához kapcsolódó kiadásokat – ideértve az információs és kommunikációs tevékenységeket, valamint a szervezeti információtechnológiai rendszereket is.
(2) Amennyiben a működési kiadásokat nem foglalták bele a 21. cikkben hivatkozott cselekvési tervekbe vagy intézkedésekbe, a Bizottság adott esetben kísérő intézkedéseket fogadhat el. A kísérő intézkedések keretében történő uniós finanszírozás a következőkre terjedhet ki:
a) tanulmányok, találkozók, tájékoztatás, figyelemfelkeltés, képzés, előkészítés, a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok megosztása, publikáció, továbbá bármilyen más igazgatási vagy technikai segítségnyújtási kiadás, amely a programozáshoz és a tevékenységek igazgatásához szükséges, a javadalmazott külső szakértőket is ideértve;
b) a releváns kérdésekre vonatkozó kutatási és innovációs tevékenységek és tanulmányok, valamint azok terjesztése;
c) tájékoztatás nyújtásához és kommunikációs tevékenységekhez, többek között a kommunikációs stratégiák kialakításához és az Unió politikai prioritásainak intézményi kommunikációjához és láthatóságához kapcsolódó kiadások.
21. cikk
Cselekvési tervek és intézkedések elfogadása
(1) A cselekvési tervek és intézkedések a költségvetési rendeletnek megfelelően egy bizottsági határozattal35. cikk (2) bekezdésében meghatározott vizsgálóbizottsági eljárás szerint elfogadott végrehajtási jogi aktusok útján kerülnek elfogadásra. [Mód. 204]
(2) Az (1) bekezdésben említett eljárást nem kell alkalmazni:
a) az olyan cselekvési tervekre, egyedi intézkedésekre és kísérő intézkedésekre, amelyek esetében az uniós finanszírozás nem haladja meg a 10 millió EUR-t;
b) az olyan különleges intézkedésekre, valamint a gyorsreagálási tevékenységek végrehajtása céljából elfogadott olyan cselekvési tervekre és intézkedésekre, amelyek esetében az uniós finanszírozás nem haladja meg a 20 millió EUR-t;
c) a technikai módosításokra, feltéve, hogy az ilyen módosítások érdemben nem érintik az adott cselekvési terv vagy intézkedés célkitűzéseit, mint például:
i. a végrehajtási módszer változása;
ii. a forrásoknak az adott cselekvési tervben szereplő tevékenységek közötti átcsoportosítása;
iii. a cselekvési tervek és intézkedések költségvetésének az eredeti költségvetés legfeljebb 20 %-át érintő és 10 millió EUR-t meg nem haladó növelése vagy csökkentése.
Többéves cselekvési tervek és intézkedések esetében a (2) bekezdés a) és b) pontjában, valamint c) pontjának iii. alpontjában hivatkozott küszöbértékek éves alapon alkalmazandók.
Az e bekezdés szerinti elfogadás esetén a cselekvési tervekről és intézkedésekről – a rendkívüli támogatási intézkedések kivételével –, valamint a technikai módosításokról az elfogadásukat követő egy hónapon belül a 35. cikkben említett megfelelő bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a tagállamokat. [Mód. 205]
(3) A legfeljebb 20 millió EUR költségű rendkívüli támogatási intézkedések elfogadása vagy meghosszabbítása előtt a Bizottság tájékoztatja a Tanácsot ezek jellegéről és célkitűzéseiről, valamint a tervezett pénzügyi összegekről. A Bizottság tájékoztatja a Tanácsot azt megelőzően is, hogy a már elfogadott rendkívüli támogatási intézkedéseken jelentős tartalmi módosításokat hajtana végre. Az Unió külső tevékenységeinek összhangja érdekében a Bizottság és az Európai Parlament az ilyen intézkedések tervezése és alkalmazásavégrehajtása során figyelembe veszi a Tanács és az Európai Parlament vonatkozó szakpolitikai megközelítését. [Mód. 206]
A Bizottság azonnalmegfelelő módon, kellő időben tájékoztatja az Európai Parlamentet az e cikk szerinti rendkívüli támogatási intézkedések – többek között a tervezett pénzügyi összegek – tervezéséről ésvégrehajtásáról, továbbá az említett támogatás jelentős módosításairól vagy hosszabbításairól is tájékoztatja az Európai Parlamentet. Egy intézkedés elfogadását vagy lényeges módosítását követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb egy hónapon belül a Bizottság jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak és áttekintést nyújt az elfogadott intézkedés jellegéről és indokolásáról, időtartamáról, költségvetéséről és tartalmáról, beleértve azt is, hogy az intézkedés mennyiben egészít ki egyéb folyamatban lévő, illetve tervezett uniós támogatást. Rendkívüli támogatási intézkedések esetén a Bizottság azt is jelzi, hogy milyen mértékben és hogyan fogja biztosítani az e rendelet alapján a közép- és hosszú távú támogatás keretében nyújtott rendkívüli támogatással végrehajtott politika folytonosságát. [Mód. 207]
(3a) A 19. cikk (2) bekezdése szerinti programozási dokumentumokon alapuló cselekvési tervek és intézkedések elfogadását megelőzően – kivéve a 19. cikk (3) és (4) bekezdésében ismertetett eseteket – a Bizottság a 34. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el e rendelet kiegészítésére azáltal, hogy meghatározza a követendő konkrét célkitűzéseket, az elvárt eredményeket, a felhasználandó eszközöket, valamint e cselekvési tervek és intézkedések főbb fellépéseit és indikatív pénzügyi keretösszegeit. [Mód. 208]
(4) Kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben – mint például válságok, köztük természeti vagy ember okozta katasztrófák esetén, a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat vagy az alapvető szabadságokat fenyegető közvetlen veszély esetén – a Bizottság a 35. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban közvetlenül alkalmazandó végrehajtási jogi aktusok formájában cselekvési terveket és intézkedéseket, illetve a meglévő cselekvési tervek és intézkedések vonatkozásában módosításokat fogadhat el. [Mód. 209]
(5) A tevékenységek szintjén megfelelő előzetes emberi jogi, társadalmi és környezeti vizsgálatot kell végezni az alkalmazandó uniós jogalkotási aktusokkal, köztük a 2011/92/EU(51) európai parlamenti és tanácsi irányelvvel és a 85/337/EGK tanácsi irányelvvel(52) összhangban, többek között az éghajlatváltozási és biológiai sokféleséggel kapcsolatos hatások tekintetében, beleértve adott esetben a környezetvédelmi szempontból érzékeny tevékenységek, különösen a nagyobb új infrastruktúrák környezeti hatásvizsgálatát. [Mód. 210]
Emellett előzetes emberi jogi, nemi, társadalmi és munkaügyi hatásvizsgálatokat, valamint konfliktuselemzést és kockázatértékelést kell végezni. [Mód. 211]
Amennyiben szükséges, az ágazati programok végrehajtásakor emberi jogi, társadalmi és stratégiai környezeti vizsgálatot kell végezni. Biztosítani kell az érdekelt felek környezeti vizsgálatokba való bevonását és az ilyen vizsgálatok eredményeihez való nyilvános hozzáférést. [Mód. 212]
21a. cikk
Az Európai Parlament támogatási programjai
A Bizottság párbeszédet folytat az Európai Parlamenttel, és figyelembe veszi az Európai Parlament álláspontját azokkal a területekkel kapcsolatban, amelyeken ez utóbbi saját támogatási programjait – például a kapacitásépítés és a választási megfigyelés terén – működteti. [Mód. 213]
22. cikk
Együttműködési módszerek
(1) A jelen eszközből történő finanszírozást a költségvetési rendeletnek megfelelően a Bizottság hajtja végre, a Bizottság, az uniós küldöttségek és végrehajtó ügynökségek által közvetlenül, vagy a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában feltüntetett bármely jogalany által közvetetten.
(2) A jelen eszközből történő finanszírozás nemzetközi, regionális vagy nemzeti alapokhoz, például az EBB, a tagállamok, a partnerországok és -régiók vagy nemzetközi szervezetek, illetve más donorok által létrehozott vagy igazgatott alapokhoz történő hozzájárulás útján is megvalósítható.
(3) A költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában és e rendelet 29. cikkének (1) bekezdésében felsorolt entitások évente eleget tesznek a költségvetési rendelet 155. cikke szerinti beszámolási kötelezettségüknek. Az említett jogalanyokra vonatkozó beszámolási kötelezettséget rögzíti a partnerségi keretmegállapodás, a hozzájárulási megállapodás, a költségvetési garanciákról szóló megállapodás vagy a finanszírozási megállapodás.
(4) Az eszköz keretében finanszírozott tevékenységek végrehajthatók párhuzamos és közös társfinanszírozás útján is.
(5) Párhuzamos társfinanszírozás esetén a tevékenységet több egyértelműen azonosítható részre osztják, amelyeket a társfinanszírozást nyújtó különböző partnerek egyenként finanszíroznak oly módon, hogy a finanszírozás végső felhasználása mindig azonosítható.
(6) Közös társfinanszírozás esetén a tevékenység teljes költségét felosztják a társfinanszírozást nyújtó partnerek között, és a forrásokat úgy egyesítik, hogy a finanszírozás forrása a tevékenység részeként végzett intézkedések egyike esetében sem azonosítható.
(7) Az Unió és a partnerei közötti együttműködés többek között a következő formákat öltheti:
a) háromoldalú konstrukciók, amelyek keretében az Unió harmadik országokkal összehangolja a partnerországnak vagy -régiónak nyújtott támogatás finanszírozását;
b) igazgatási együttműködési intézkedések, mint amilyen a tagállamok, valamint a partnerországok vagy -régiók közintézményei, helyi hatóságai, nemzeti közjogi szervei vagy közfeladatokat ellátó magánjogi szervezetei közötti ikerintézményi együttműködés, valamint olyan együttműködési intézkedések, amelyek keretében a tagállamok és a tagállamok regionális és helyi hatóságai közszférából érkező szakértőket küldenek ki;
c) a köz- és magánszféra közötti partnerség kialakításához és igazgatásához szükséges költségekhez való hozzájárulás, beleértve a széles körű részvétel támogatását egy független, harmadik félként működő társadalmi szervezeti szerv felállításával, amelynek célja a köz- és magánszféra közötti partnerségek értékelése és nyomon követése; [Mód. 214]
d) ágazati szakpolitikai támogatási programok, amelyek keretében az Unió egy partnerország ágazati programjához nyújt támogatást;
e) hozzájárulás az országok uniós ügynökségek és szervek, valamint az EUSZ V. címe alapján a közös kül- és biztonságpolitika konkrét tevékenységeinek végrehajtásával megbízott szervek vagy személyek által végrehajtott uniós programokban és tevékenységekben való részvételének költségeihez;
f) kamattámogatások.
23. cikk
Az EU-finanszírozásuniós finanszírozás formái és alkalmazásivégrehajtási módszerek [Mód. 215]
(1) Az uniós finanszírozás a költségvetési rendeletben előirányzott finanszírozási formák útján nyújtható, különös tekintettel az alábbiakra:
a) vissza nem térítendő támogatások;
b) szolgáltatásokra, árukra vagy építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési szerződések;
c) költségvetés-támogatás;
d) a Bizottság által létrehozott vagyonkezelői alapokhoz való hozzájárulás, a költségvetési rendelet 234. cikkével összhangban;
e) finanszírozási eszközök;
f) költségvetési garanciák;
g) vegyes finanszírozás;
h) nemzetközileg elfogadott adósságcsökkentő programok keretében történő adósságcsökkentés;
i) pénzügyi támogatás;
j) javadalmazott külső szakértők.
(2) A partnerországokból származó érdekelt felekkel való együttműködés során a Bizottság a finanszírozás módozatainak, a hozzájárulás formájának, az odaítélés módozatainak, valamint a vissza nem térítendő támogatások kezelésére vonatkozó igazgatási rendelkezéseknek a megállapítása során szem előtt tartja egyedi adottságaikat, többek között igényeiket és a releváns körülményeket, hogy a támogatás a lehető legtöbb ilyen érdekelt félhez eljuthasson és szükségleteiket a lehető legjobban kielégítse. Ez az értékelés figyelembe veszi az összes érdekelt fél, különösen a helyi civil társadalom érdemi részvételének és bevonásának feltételeit. A költségvetési rendelettel összhangban bátorítandó az olyan egyedi módozatok alkalmazása, mint például a partnerségi megállapodások, a harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatás engedélyezése, a közvetlenül odaítélt szerződések vagy a korlátozott részvételi jogosultsággal közzétett ajánlattételi felhívások, illetve az egyösszegű átalány, az egységköltség és átalányfinanszírozás, továbbá a költségekkel kapcsolatban nem álló finanszírozás, a költségvetési rendelet 125. cikke (1) bekezdésének megfelelően. E különböző módozatoknak biztosítaniuk kell az átláthatóságot, a nyomonkövethetőséget és az innovációt. A helyi és nemzetközi nem kormányzati szervezetek közötti együttműködést elő kell segíteni annak érdekében, hogy a helyi társadalmi szervezetek kapacitásai a fejlesztési programokban való teljes körű részvétel céljából megerősítésre kerüljenek. [Mód. 216]
(3) A költségvetési rendelet 195. cikkében hivatkozott eseteken túlmenően a közvetlen odaítélési eljárás alkalmazható a következők érdekében:
a) az emberijog-védőknek nyújtott kisebb értékű támogatások és a veszélyben lévő emberijog-védők védelmét szolgáló mechanizmusok, vissza nem térítendő támogatások sürgős védelmi tevékenységek finanszírozására, adott esetben társfinanszírozás szükségessége nélkül finanszírozva a sürgős védelmi intézkedéseket, valamint a válsággal és fegyveres konfliktusokkal kapcsolatos párbeszédben, a konfliktusok rendezésében, a megbékélésben és a békeépítésben részt vevő közvetítők és egyéb civil társadalmi szereplők számára; [Mód. 217]
b) vissza nem térítendő támogatások – adott esetben a társfinanszírozás szükségessége nélkül – a tevékenységek legnehezebb körülmények között történő finanszírozására, ahol nincs lehetőség pályázati felhívások közzétételére, többek között olyan helyzetekben, amelyekben súlyos problémát jelent az alapvető szabadságok hiánya, a demokratikus intézmények fenyegetettsége, a válság vagy a fegyveres konfliktus fokozódása, a leginkább veszélyben van a humánbiztonság vagy az emberi jogi szervezetek és emberijog-védők, közvetítők és egyéb, többek között válságokkal és fegyveres konfliktusokkal kapcsolatos párbeszédekkel, egyeztetésekkel és békéltetésekkel foglalkozó civil szereplők különösen nehéz körülmények között tevékenykednek. Az ilyen támogatások maximális összege legfeljebb 1 000 000 EUR, és időtartamuk legfeljebb 18 hónap lehet, amely az alkalmazásukat a végrehajtásukat hátráltató objektív és előre nem látható akadályok esetén további 12 hónappal meghosszabbítható; [Mód. 218]
c) vissza nem térítendő támogatások az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala, valamint a Global Campus, az emberi jogokkal és demokratizálódással foglalkozó Európai Egyetemközi Központ részére, amely az emberi jogok és a demokratizálódás területén szerezhető európai mesterfokozatot kínál, valamint az ahhoz kapcsolódó egyetemi hálózat részére, amely az emberi jogok terén szerezhető posztgraduális diplomákat ad ki, ideértve a harmadik országokból származó diákoknak, kutatóknak, tanároknak és emberijog-védőknek nyújtott ösztöndíjakat is; [Mód. 219]
ca) kis projektek az (új) 23a. cikkben leírtak szerint. [Mód. 220]
Az (1) bekezdés c) pontjában hivatkozott, akár ágazati reformra vonatkozó teljesítésszerződések formájában megvalósuló költségvetés-támogatás az országok felelősségvállalásán, kölcsönös elszámoltathatóságán és az egyetemes értékek, a demokrácia, az emberi jogok, a nemek közötti egyenlőség, a társadalmi befogadás és a humán fejlődés, valamint a jogállamiság iránti közös elkötelezettségen alapul, és célja az Unió és a partnerországok közötti partnerség erősítése. Kiterjed a megerősített szakpolitikai párbeszédre, a kapacitásépítésre és az irányítás javítására, kiegészítve a partnerek arra irányuló törekvéseit, hogy több forrást szedjenek be és azokat jobban költsék el a fenntartható, inkluzív és mindenki számára előnyös társadalmi-gazdasági fejlődés támogatása, a tisztességes munkahelyteremtés, különös figyelmet fordítva a fiatalokra, az egyenlőtlenségek csökkentése és és inkluzív gazdasági növekedés és a munkahelyek támogatása, valamint a szegénység felszámolása érdekében, kellő figyelemmel a helyi gazdaságokra, a környezeti és szociális jogokra. [Mód. 221]
A költségvetés-támogatás nyújtására vonatkozó minden döntést az EU által jóváhagyott költségvetés-támogatási politikák, a jogosultság egyértelmű kritériumai, valamint a kockázatok és előnyök körültekintő elemzése alapján kell meghozni. E döntések meghozatala során az egyik legfontosabb tényező annak értékelése, hogy a partnerország mennyire elkötelezett a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság mellett, és milyen eredményeket mutat fel ezen a téren. [Mód. 222]
(4) A költségvetés-támogatást oly módon kell differenciálni, hogy az instabil helyzeteket is szem előtt tartva jobban tudjon igazodni a partnerország politikai, gazdasági és társadalmi kereteihez.
A költségvetési rendelet 236. cikke szerint nyújtott költségvetés-támogatás során a Bizottság világosan meghatározza és nyomon követi a költségvetés-támogatás feltételrendszerét, ideértve a reformok és az átláthatóság terén elért haladást, valamint támogatja a parlamenti ellenőrzés, a nemzeti ellenőrzési kapacitások, a társadalmi szervezetek ellenőrzésekben való részvétele, a nagyobb átláthatóság és a nyilvánosság információhoz való hozzáférésének fejlődését, valamint olyan erős közbeszerzési rendszerek fejlődését, amelyek támogatják a helyi gazdaságfejlesztést és a helyi vállalkozásokat. [Mód. 223]
(5) A költségvetés-támogatás kifizetése olyan mutatók alapján történik, amelyek szemléltetik, hogy megfelelő előrelépés történik az adott partnerországgal együtt elfogadott célkitűzések megvalósítása terén.
(6) Az e rendelet által szabályozott pénzügyi eszközök különböző formákat ölthetnek, úgy mint kölcsönök, biztosítékok, tulajdonviszonyt, illetve részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések és részesedések, kockázatmegosztási eszközök, amennyiben lehetséges és a költségvetési rendelet 209. cikkének (1) bekezdésében rögzített elveknek megfelelően az EBB, valamely multilaterális európai pénzügyi intézmény (például az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank), illetve valamely bilaterális európai pénzügyi intézmény (például bilaterális fejlesztési bankok) vezetésével, lehetőség szerint további más formákat öltő, a tagállamoktól és harmadik felektől származó pénzügyi támogatásokkal összevonva.
Az e rendelet által szabályozott uniós finanszírozási eszközökhöz hozzájárulhatnak a tagállamok, vagy a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett bármely jogalany.
(7) Az említett finanszírozási eszközök alkalmazásivégrehajtási és a jelentéstételi célból csoportosíthatók. [Mód. 224]
(7a) A Bizottság és az EKSZ nem kezd új műveleteket, illetve nem újítja meg műveleteit olyan országokban vagy területeken bejegyzett vagy letelepedett szervezettel, amely szerepel az adózási szempontból nem együttműködő országokra és területekre vonatkozó uniós szakpolitika keretében összeállított jegyzékben, vagy amely az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikkének (2) bekezdése értelmében kiemelt kockázatot jelentő harmadik országnak minősül, vagy amely nem tartja be ténylegesen az átláthatósággal és az információcserével kapcsolatos uniós vagy nemzetközileg elfogadott adóügyi standardokat. [Mód. 225]
(8) Az uniós finanszírozás nem keletkeztethet különadókat, illetékeket és díjakat, és nem vezethet ezek beszedéséhez.
(9) A partnerországok által kivetett adók, illetékek és díjak jogosultak lehetnek a jelen rendelet szerinti finanszírozásra.
23a. cikk
Kisprojekt-alapok
(1) A jelen rendelet keretében történő finanszírozás olyan kisprojekt-alapok számára is megvalósítható, amelyek korlátozott pénzügyi volumenű projektek kiválasztására és végrehajtására irányulnak;
(2) A kisprojekt-alapok kedvezményezettjei társadalmi szervezetek.
(3) A kisprojekt-alapok végső címzettjei támogatást kapnak e rendelet értelmében a kedvezményezetten keresztül, és végrehajtják a kisprojekteket a kisprojekt-alap felhasználásával („kisprojekt”).
(4) Ha a közpénzből nyújtott hozzájárulás egy kisprojekthez nem haladja meg az 50 000 EUR összeget, akkor az egységköltségek vagy egyösszegű támogatás formájában történik, illetve százalékos átalányokat tartalmaz. [Mód. 226]
24. cikk
Részvételre jogosult személyek és jogalanyok
(1) A földrajzi programokból, valamint a Társadalmi szervezetek és a Globális kihívások elnevezésű tematikus programokból finanszírozott tevékenységekkel kapcsolatos közbeszerzés, vissza nem térítendő támogatás vagy pénzdíj odaítélési eljárásában való részvétel nyitva áll a nemzetközi szervezetek és minden más olyan jogalany előtt, aki a következő országok vagy területek állampolgára, illetve a jogi személyek esetében azok, amelyek ténylegesen letelepedettek a következő országok vagy területek valamelyikében:
a) a tagállamok, az IPA III rendelet kedvezményezettjei, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás szerződő felei;
b) szomszédságpolitikai partnerországok, valamint az Oroszországi Föderáció, amennyiben az adott eljárásra az I. mellékletben említett olyan programok keretében kerül sor, amelyekben az Oroszországi Föderáció is részt vesz;
c) a hivatalos fejlesztési támogatásban részesülő kedvezményezetteknek a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Támogatási Bizottsága által közzétett jegyzékén szereplő fejlődő országok és területek közül azok, amelyek nem tagjai a G20-csoportnak, valamint az (EU) .../... tanácsi határozatban meghatározott tengerentúli országok és területek;
d) a hivatalos fejlesztési támogatásban részesülő kedvezményezettek jegyzékében szereplő fejlődő országok, amelyek tagjai a G20-csoportnak, valamint más országok és területek, amennyiben a vonatkozó eljárásra az e rendelet hatálya alá tartozó olyan uniós finanszírozású tevékenység összefüggésében kerül sor, amelyben ezek az országok és területek részt vesznek;
e) olyan országok, amelyek számára a Bizottság külső finanszírozás kölcsönös igénybevételének lehetőségét biztosítja; ez az igénybevételi lehetőség legalább egyéves, korlátozott időtartamra biztosítható, amikor egy ország egyenlő feltételek mellett részvételre jogosítja az Unió és az e rendelet alapján jogosult országok jogalanyait; a Bizottság az érintett címzett országgal vagy országokkal folytatott konzultációt követően határoz a kölcsönös igénybevételi lehetőségről és annak időtartamáról;
f) a hivatalos fejlesztési támogatásban részesülő kedvezményezettek jegyzékében szereplő legkevésbé fejlett országok vagy súlyosan eladósodott szegény országok egyikében végrehajtottalkalmazott szerződések esetében a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagországai. [Mód. 227]
(2) A tevékenység jellegéből és célkitűzéseiből következő korlátozások sérelme nélkül az Emberi jogok és demokrácia, illetve a Stabilitás és béke elnevezésű programból finanszírozott tevékenységekre, továbbá a gyorsreagálási tevékenységekre vonatkozó közbeszerzés, vissza nem térítendő támogatás vagy pénzdíj odaítélési eljárásaiban való részvétel korlátozások nélkül nyitott.
(3) A jelen rendelet alapján finanszírozott áruk és anyagok bármelyik országból származhatnak.
(4) Az e cikkben rögzített szabályok nem alkalmazandók és nem keletkeztetnek állampolgársághoz kapcsolódó korlátozásokat az olyan természetes személyekre vonatkozóan, akik egy részvételre jogosult vállalkozó vagy adott esetben alvállalkozó alkalmazásában vagy vele más jogszerű szerződéses viszonyban állnak.
(5) Egy jogalannyal együtt társfinanszírozott, vagy a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii.–viii. alpontjában említett jogalanyokkal közvetlen vagy közvetett irányítás útján végrehajtottalkalmazott tevékenység esetében az említett jogalanyok részvételi jogosultságára vonatkozó szabályok is alkalmazandók. [Mód. 228]
(6) Amennyiben a donorok a Bizottság által létrehozott vagyonkezelői alapok számára vagy külső címzett bevételek útján nyújtanak finanszírozást, akkor a vagyonkezelői alap alapító okiratában, illetve külső címzett bevételek esetében a donorral kötött megállapodásban szereplő részvételi jogosultsági szabályok alkalmazandók.
(7) Az e rendelet alapján és más uniós programból finanszírozott tevékenységek esetében az említett programok szerint részvételre jogosult jogalanyok részvételre jogosultnak minősülnek.
(8) Több országra irányuló tevékenységek esetén részvételre jogosultnak tekinthetők a tevékenység hatókörébe tartozó országok és területek állampolgárságával rendelkező jogalanyok, illetve jogi személyek esetében azok, amelyek ténylegesen letelepedettek az érintett országok vagy területek valamelyikében.
(9) Az e cikk szerinti részvételi jogosultsági szabályok korlátozhatók a kérelmezők állampolgársága, földrajzi elhelyezkedése vagy jellege alapján, ha a korlátozást a tevékenység sajátos jellege és célkitűzései indokolják, és amennyiben ez a tevékenység hatékony végrehajtásaalkalmazása érdekében szükséges. Az állampolgárságra vonatkozó korlátozások nem vonatkoznak a nemzetközi szervezetekre. [Mód. 229]
(10) A részvételre nem jogosult országokból származó ajánlattevők, pályázók és részvételre jelentkezők részvételre jogosultnak tekinthetők sürgős esetekben, vagy a szolgáltatásoknak az érintett országok és területek piacán tapasztalt hiánya esetén, vagy más olyan kellően indokolt esetekben, amikor a részvételi jogosultsági szabályok alkalmazása lehetetlenné tenné vagy rendkívül megnehezítené egy tevékenység megvalósítását.
(11) A helyi kapacitások, piacok és beszerzések támogatása érdekében előnyben kell részesíteni a helyi és a regionális vállalkozókat, ügyelve a környezeti fenntarthatóság vagy a méltányos kereskedelem terén elért eredményeikre, ha a költségvetési rendelet biztosítja, hogy a szerződés egyetlen ajánlat alapján is odaítélhető. Minden más esetben a helyi és a regionális vállalkozók részvétele az említett rendelet vonatkozó rendelkezéseivel összhangban támogatandó. Minden esetben alkalmazni kell a fenntarthatósági és a kellő gondosságra vonatkozó kritériumokat. [Mód. 230]
(12) A Demokrácia és emberi jogok program keretében a 2. cikk (6) bekezdésében szereplő fogalommeghatározás alá nem tartozó valamennyi jogalany jogosult a részvételre, ha az e program beavatkozási területeinek érdekében szükséges.
(12a) A Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz nem támogat olyan intézkedéseket, amelyek a 21. cikkben említett környezeti vizsgálat szerint károsítják a környezetet vagy az éghajlatot. Az előirányzatoknak teljes összhangban kell állniuk a Párizsi Megállapodással, összességében pedig a külső tevékenységre vonatkozó uniós finanszírozásnak is hozzá kell járulnia a Párizsi Megállapodás hosszú távú céljaihoz; Az eszköz különösen nem támogathatja az alábbiakat:
a) a kedvezményezett országoknak a Párizsi Megállapodás keretében rögzített nemzetileg meghatározott hozzájárulásaival nem összeegyeztethető intézkedéseit;
b) a fosszilis tüzelőanyagokhoz előzetesen, közvetlenül vagy utólagosan kapcsolódó befektetéseket. [Mód. 231]
25. cikk
Átvitel, éves részletek, kötelezettségvállalási előirányzatok, visszafizetések és a finanszírozási eszközök által generált bevételek
(1) A költségvetési rendelet 12. cikkének (2) bekezdésén túlmenően az e rendelet szerinti fel nem használt kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok átvitele automatikus, és azok a következő pénzügyi év december 31-ig leköthetők. A következő pénzügyi évben először az átvitt összeg használandó fel.
A Bizottság a költségvetési rendelet 12. cikkének (6) bekezdése szerint tájékoztatást nyújt betájékoztatja az Európai ParlamenthezParlamentet és a TanácshozTanácsot az automatikusan átvitt kötelezettségvállalási előirányzatokról, köztük az érintett összegekről. [Mód. 232]
(2) A költségvetési rendeletnek az előirányzatok újbóli rendelkezésre bocsátásáról szóló 15. cikkében szereplő szabályokon túlmenően a jelen rendelet szerinti tevékenységek teljes vagy részleges végre nem hajtásának eredményeképpen visszavont kötelezettségvállalások összegének megfelelő kötelezettségvállalási előirányzatok újra elérhetővé válnak az eredeti költségvetési tétel számára.
A többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 12. cikke (1) bekezdésének b) pontjában szereplő hivatkozások a költségvetési rendelet 15. cikkére úgy értendők, hogy e rendelet céljából a jelen bekezdésre való hivatkozást is tartalmazzák.
(3) Az egy pénzügyi évnél hosszabb időszakon átívelő tevékenységek költségvetési kötelezettségvállalásai felbonthatók több évre esedékes éves részletekre a költségvetési rendelet 112. cikke (2) bekezdésének megfelelően.
A költségvetési rendelet 114. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése nem alkalmazandó az ilyen többéves tevékenységekre. A Bizottság automatikusan visszavonja a kötelezettségvállalást az adott tevékenységre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás bármely olyan része tekintetében, amely a költségvetési kötelezettségvállalást követő ötödik év december 31-ig nem került felhasználásra előfinanszírozásként vagy időközi kifizetésként, vagy amelyre vonatkozóan nem nyújtottak be igazolt költségnyilatkozatot vagy kifizetési kérelmet.
E cikk (2) bekezdése az éves részletekre is alkalmazandó.
(4) A költségvetési rendelet 209. cikkének (3) bekezdésétől eltérve a visszafizetéseket és a valamely finanszírozási eszköz által generált bevételeket az igazgatási költségek és díjak levonását követően belső címzett bevételként az eredeti költségvetési tételhez kell jóváírni. A Bizottság ötévente megvizsgálja az uniós célkitűzések megvalósításához nyújtott hozzájárulást, továbbá a már meglévő finanszírozási eszközök hatékonyságát.
IV. fejezet
EFFA+, költségvetési garanciák és harmadik országoknak nyújtott pénzügyi támogatás
26. cikk
Hatókör és finanszírozás
(1) A 6. cikk (2) bekezdésének a) pontjában hivatkozott pénzügyi keretösszeg finanszírozza Az Európai Fenntartható Fejlődési Alap Pluszt (a továbbiakban: EFFA+) és a külső tevékenységi garanciát a 6. cikk (2) bekezdés a) pontjában említett földrajzi programok pénzügyi keretéből kell finanszírozni, biztosítva, hogy e finanszírozás ne történjen a földrajzi programok által támogatott egyéb intézkedések kárára. [Mód. 233]
Az EFFA+ egy integrált pénzügyi csomag, amely a 23. cikk (1) bekezdésének a), e), f) és g) pontjával létrehozott végrehajtási módszerekre építvebekezdésével létrehozott támogatások, garanciák és egyéb finanszírozási eszközök formájában finanszírozási kapacitást biztosít, és célja a beruházások támogatása és a finanszírozáshoz jutás növelése a fenntartható és inkluzív gazdasági környezeti és társadalmi fejlődés, az iparosítás és a stabil beruházási környezet előmozdítása érdekében, miközben maximalizálja az addicionalitást, innovatív termékeket szállít és magánszektorból származó finanszírozást von be, valamint a társadalmi-gazdasági és környezeti reziliencia előmozdítása a partnerországokban, különös tekintettel a szegénység felszámolására, a fenntartható és inkluzív növekedésre, éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére, a környezetvédelemre és -gazdálkodásra, a vonatkozó ILO-szabványoknak megfelelő a tisztességes munkahelyek megteremtésére – különösen a kiszolgáltatott csoportok, többek között a nők és fiatalok részére–, a gazdasági lehetőségekre, a készségekre és a vállalkozói készségekre, illetve a társadalmi-gazdasági ágazatokra, valamint tekintettel a szociális vállalkozásokra és szövetkezetekre – a szegénység és az egyenlőtlenségek csökkentésére, valamint az emberi jogok előmozdítására és a megélhetésre gyakorolt potenciáljuk miatt a mikro-, kis- és középvállalkozásokraközépvállalkozások támogatása, továbbá az irreguláris migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás konkrét társadalmi-gazdasági kiváltó okainak a kezelése, illetve a visszatérő migránsok fenntartható visszailleszkedéséhez való hozzájárulás a származi országukban,kezelése, a vonatkozó indikatív programozási dokumentumoknak megfelelően. A finanszírozás 45%-át olyan beruházásokra kell fordítani, amelyek hozzájárulnak az éghajlattal kapcsolatos célkitűzések eléréséhez, a környezetgazdálkodáshoz és -védelemhez, a biológiai sokféleséghez és az elsivatagosodás elleni küzdelemhez, és ebből a teljes pénzügyi keretösszeg 30%-át az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra kell fordítani. Különös figyelem fordítandófigyelmet és az intézményi kapacitásépítéssel, a gazdasági kormányzással és technikai támogatással kapcsolatos további támogatást kívánnak az instabilként azonosított vagy konfliktus sújtotta országokországokra, a legkevésbé fejlett országokra és a súlyosan eladósodott szegény országok.A külső tevékenységi garancia felhasználandó a továbbra is a kormányok hatáskörébe tartozó alapvető közszolgáltatásokba való kormányzati beruházásra.országokra. [Mód. 234]
(2) A külső tevékenységi garancia támogatja a költségvetési garanciák által lefedett EFFA+-műveleteket e rendelet 27., 28. és 29. cikkének megfelelően, valamint a makroszintű pénzügyi támogatást és az ENBE-rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett, harmadik országoknak nyújtott kölcsönöket.
(3) A külső tevékenységi garancia keretében az Unió 2021. január 1. és 2027 december 31. között aláírt műveletekhez biztosíthat garanciát, legfeljebb 60 000 000 000 EUR értékben. Ezt a felső határértéket a 32. cikk szerinti félidős értékelő jelentés összefüggésében felül kell vizsgálni. [Mód. 235]
(4) A tartalékfeltöltési ráta 9 % és 50 % között mozog, a műveletek típusától függően. Az uniós költségvetésből az éves költségvetési eljárás keretében külön költségvetési sor létrehozásával vagy költségvetési átcsoportosítás révén legfeljebb 10 milliárd EUR összegű tartalékot kell képezni. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 34. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el, ha szükségessé válik az említett maximális összeg módosítása. [Mód. 236]
A külső tevékenységi garancia tartalékfeltöltési rátája 9 % az Unió makroszintű pénzügyi támogatása és a hitelezési műveletekkel társított államadósság-kockázatokat fedező költségvetési garanciák esetében.
A tartalékfeltöltési rátákat a rendelet alkalmazásának a 40. cikkben rögzített kezdőnapjától kezdve háromévenkéntkétévenként felül kell vizsgálni. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 34. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e ráták és az érintett pénzösszegek kiegészítése vagy módosítása céljából. [Mód. 237]
(5) A külső tevékenységi garancia a költségvetési rendelet 212. cikke által létrehozott közös tartalékalap egyedi garanciájának tekintendő.
(6) Az EFFA+ és a külső tevékenységi garancia finanszírozási és beruházási műveleteket támogathat a 4. cikk (2) bekezdésében említett földrajzi térségekben található partnerországokban. A külső tevékenységi garancia tartalékát a vonatkozó földrajzi program 6. cikk (2) bekezdésének a) pontja által létrehozott költségvetéséből finanszírozzák, és a közös tartalékalapba utalják át. Az EFFA+ műveletek földrajzi megoszlása a lehető legnagyobb mértékben tükrözi a 6. cikk (2) bekezdésének a) pontjában körvonalazott különböző régiókra vonatkozó pénzügyi elszámolások relatív súlyát is.Az EFFA+ és a külső tevékenységi garancia az IPA III-rendelet I. mellékletében felsorolt kedvezményezettek területén folytatott műveleteket is támogathat. E műveletek EFFA+ keretében történő finanszírozását és a külső tevékenységi garancia tartalékát az IPA-rendeletből fedezik. Az ENBE-rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett, harmadik országoknak nyújtott kölcsönöket fedező külső tevékenységi garancia tartalékfeltöltését az ENBE-rendeletből kell finanszírozni. [Mód. 238]
(7) A költségvetési rendelet 211. cikkének (2) bekezdésében említett tartalékot az Unió összes kint lévő kötelezettsége alapján képezik, melyek az egyes műveletekből következnek, ideértve a 2021 előtt aláírt és az Unió által garantált műveleteket is. Az előírt tartalék éves összege legfeljebb hétéves időszak során képezhető.
(8) Az (EU) 2017/1601 európai parlamenti és tanácsi rendelettel, illetve a 480/2009/EK, Euratom tanácsi rendelettel létrehozott EFFA-garanciaalap és a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap eszközeinek 2020. december 31-i mérlegét átutalják a közös tartalékalapba azzal a céllal, hogy az e cikk (4) bekezdésében hivatkozott ugyanazon egyedi garancia keretében feltöltsék a vonatkozó műveletek tartalékalapjait.
26a. cikk
Az EFFA+ célkitűzései
(1) A külső tevékenységi garanciából való támogatásra jogosult EFFA+-műveletek a következő prioritási területekhez járulnak hozzá:
a) finanszírozás és támogatás a magán-, szövetkezeti és szociális vállalkozási szektor fejlesztéséhez, hozzájárulva a fenntartható fejlődéshez annak gazdasági, társadalmi és környezeti dimenzióiban, különös tekintettel a szegénység felszámolására, és adott esetben az európai szomszédsági politikához és az IPA III rendelet 3. cikkében meghatározott célkitűzésekhez;
b) a magánbefektetéseket akadályozó szűk keresztmetszetek kezelése, különösen a befektetések jogbiztonságának biztosítása révén;
c) a magánforrásokból való finanszírozás ösztönzése, különösen a mikro-, kis- és középvállalkozásokra összpontosítva;
d) a társadalmi-gazdasági szektorok és területek, valamint a kapcsolódó köz- és magán infrastruktúra és a fenntartható összekapcsoltság és a fenntartható termelés megerősítése olyan inkluzív és fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés elősegítése érdekében, amely tiszteletben tartja az emberi jogokat és a környezetet;
e) hozzájárulás az éghajlat-politikához, valamint a környezetvédelemhez és a környezetgazdálkodáshoz;
f) hozzájárulás a fenntartható fejlődés előmozdításához a migráció – többek között az irreguláris migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás – sajátos okainak kezelése érdekében, és hozzájárulás a biztonságos, rendezett és szabályos migrációhoz és mobilitáshoz. [Mód. 239]
27. cikk
A műveletek és partnerek részvételi jogosultsága és kiválasztása
(1) A külső tevékenységi garanciából támogatható finanszírozási és beruházási műveleteknek illeszkedniük kell az uniós szakpolitikákhoz, különösen annak fejlesztési politikájához és az európai szomszédsági politikához, valamint a partnerországok stratégiáihoz és szakpolitikáihoz és kezelniük kell a helyi piaci kudarcokat vagy a nem optimális befektetési műveleteket a helyi gazdasági szereplőkkel való tisztességtelen versengés nélkül. Különösen támogatniuk kell e rendelet és a vonatkozó indikatív programozási dokumentumok célkitűzéseit, általános elveit és szakpolitikai keretét, megfelelően figyelembe véve a 26a. cikkben rögzített és az V. mellékletben rögzítettrészletezett prioritási területeket. [Mód. 240]
(1a) A külső tevékenységi garancia nyújtásának előfeltétele, hogy az Unió nevében a Bizottság, valamint a támogatható partner EFFA-garanciamegállapodásokat kössenek. [Mód. 241]
(2) A külső tevékenységi garancia támogatja az olyan finanszírozási és beruházási műveleteket, amelyek a piac nem megfelelő működését vagy az optimálistól eltérő beruházási helyzeteket kezelik. A műveleteknek a költségvetési rendelet 209. cikke (2) bekezdésének a)–c) –d) pontjában meghatározott feltételeknek is meg kell felelniük, megfelelő finanszírozási és beruházási műveleteket, valamint azoknak amelyek: [Mód. 242]
-aa) biztosítják a pénzügyi és fejlesztési addicionalitást; [Mód. 243]
-ab) nyilvánosan hozzáférhető, előzetes emberi jogi, társadalmi, munkaügyi és környezeti hatásvizsgálaton esnek át, amely azonosítja és kezeli az említett területeken felmerülő kockázatokat, és a földterületekkel kapcsolatos beruházások terén kellő mértékben figyelembe veszi az érintett közösségekre vonatkozó, szabad, előzetes és tájékozott hozzájárulás (FPIC) elvét; [Mód. 244]
a) biztosítják a komplementaritást a többi kezdeményezéssel;
b) gazdasági és pénzügyi szempontból életképesek, megfelelően figyelembe véve az állami vagy magánszférabeli partnerek által a projekthez nyújtott lehetséges támogatást és társfinanszírozást, szem előtt tartva ugyanakkor a sajátos működési környezetet és az olyan országok kapacitásait, amelyeket instabil vagy konfliktus sújtotta országnak, legkevésbé fejlett országnak vagy súlyosan eladósodott szegény országnak minősítettek, amelyek számára kedvezményes feltételeket lehet biztosítani;
c) technikai szempontból életképesek, illetve környezeti és társadalmitársadalmi-gazdasági szempontból fenntarthatók; [Mód. 245]
ca) olyan szektorokat és problémákat céloznak, amelyek esetében egyértelmű piaci vagy intézményi kudarcok gátolják a magánszektorból származó finanszírozást; [Mód. 246]
cb) olyan módon strukturáltak, amely hozzájárul a piac fejlődéséhez és a magánszektorbeli források beruházást igénylő területekhez történő mozgósításához; [Mód. 247]
cc) azokra a projektekre összpontosítanak, amelyek magasabb kockázattal járnak annál, mint amit kizárólag kereskedelmi alapon a magánhitelezők hajlandók lennének vállalni; [Mód. 248]
cd) nem torzítják a partnerországok és -régiók piacait; [Mód. 249]
ce) amennyiben lehetséges, maximalizálják a helyi magántőke mozgósítását; [Mód. 250]
cf) tiszteletben tartják a hatékony fejlesztési együttműködésre irányuló puszani partnerségben meghatározott, és 2016-ban Nairobiban megerősített fejlesztési hatékonysági elveket, többek között a felelősségvállalást, az igazodást, az eredményekre való összpontosítást, az átláthatóságot és a kölcsönös elszámoltathatóságot, valamint a segélyek szabad felhasználásúvá tételének célkitűzését; [Mód. 251]
cg) olyan módon tervezettek, hogy teljesítsék az OECD-DAC által a hivatalos fejlesztési segélyre megállapított kritériumokat, figyelembe véve a magánszektorban megvalósuló fejlesztések sajátosságait, kivéve a hivatalos fejlesztési segélyre nem jogosult iparosodott országokban végzett műveleteket; [Mód. 252]
ch) alkalmazásuk során teljeskörűen betartják az emberi jogok nemzetközi jogát, valamint a nemzetközileg elfogadott iránymutatásokat, elveket és egyezményeket, többek között a felelős beruházásokra vonatkozó elveket, az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelveket, az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveit, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének a mezőgazdasági és élelmiszeripari rendszerekbe történő felelős befektetésre vonatkozó elveit, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyezményeit és normáit, a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről szóló ENSZ-egyezményt, az államoknak a gazdasági, szociális és kulturális jogokkal kapcsolatos, területen kívüli kötelezettségeire vonatkozó maastrichti elveket, valamint a nemzeti élelmezésbiztonság keretében a földhasználat, a halászat és az erdőgazdálkodás felelősségteljes irányítására vonatkozó önkéntes FAO-iránymutatásokat. [Mód. 253]
(3) A külső tevékenységi garancia a következő eszközök kockázatainak fedezésére szolgál:
a) hitelek, köztük helyi pénznemben nyújtott hitelek és makroszintű pénzügyi támogatás keretében nyújtott hitelek;
b) garanciák;
c) viszontgaranciák;
d) tőkepiaci eszközök;
e) a finanszírozás vagy hitelminőség-javítás bármely más formái, biztosítások, és sajáttőke- vagy kvázi-sajáttőke eszközök.
(4) A külső tevékenységi garancia céljából részvételre jogosult partnerek a költségvetési rendelet 208. cikkének (4) bekezdésében szereplők, ideértve az e rendelet 28. cikkének és a stratégiai testület véleményének megfelelően a Bizottság jóváhagyása esetén a külső tevékenységi garanciához hozzájáruló harmadik országokból származókat is. Ezenkívül és a költségvetési rendelet 62. cikke (2) bekezdésének c) pontjától eltérve, a tagállamok vagy egy a 28. cikknek megfelelően a külső tevékenységi garanciához hozzájáruló harmadik ország magánjoga által szabályozott szervei, amelyek megfelelő biztosítékkal szolgálnak finanszírozási képességeikről, részvételre jogosultak a garancia céljából. [Mód. 254]
(4a) Az Európai Beruházási Bank Csoport többek között:
a) a többi európai pénzügyi intézménnyel együtt részt vesz az EFFA+ kockázatkezelésében, figyelembe véve, hogy el kell kerülni az esetleges összeférhetetlenséget;
b) kizárólag egy olyan beruházási keret egy részét hajtja végre, amely – az e cím 1. és 3. fejezetében megállapított eljárásokkal összhangban – a földrajzi programok pénzügyi keretösszegeiből legalább 1 000 000 000 EUR összegű állami hitelezést fedez;
c) a más beruházási keretek alá tartozó tevékenységek végrehajtásának támogatható partnere. [Mód. 255]
(5) A részvételre jogosult partnereknek be kell tartaniuk a költségvetési rendelet 62. cikke (2) bekezdésének c) pontjában előírt szabályokat és feltételeket. A valamely tagállam vagy egy a jelen rendelet 28. cikke szerint a külső tevékenységi garanciához hozzájáruló harmadik ország magánjoga alapján működő szervezetek esetében az olyan szervezetek élveznek elsőbbséget, amelyek információkat közölnek a környezeti, társadalmi, adóügyi és vállalatirányítási kritériumokkal kapcsolatban. [Mód. 256]
A Bizottság biztosítja a rendelkezésre álló források eredményes, hatékony és méltányos felhasználását a részvételre jogosult partnerek körében, elősegítve ugyanakkor az együttműködést közöttük.
A Bizottság biztosítja minden részvételre jogosult partner számára a méltányos bánásmódot és a finanszírozáshoz való egyenlő hozzáférést, valamint biztosítja, hogy az EFFA+ végrehajtásialkalmazási szakasza során elkerüljék az összeférhetetlenséget. A komplementaritás biztosítása érdekében a Bizottság kérheti a részvételre jogosult partnerektől, hogy adjanak meg minden releváns információt az EFFA+ által finanszírozottól eltérő műveleteikről. [Mód. 257]
(5a) Az Európai Parlament vagy a Tanács felkérheti a részvételre jogosult partnereket, a társadalmi szervezeteket és a helyi közösségeket az e rendelet hatálya alá eső finanszírozási és beruházási műveletekkel kapcsolatos eszmecserére. [Mód. 258]
(6) A Bizottság a költségvetési rendelet 154. cikke szerint kiválasztja a részvételre jogosult partnereket, a következőket megfelelően figyelembe véve:
a) a stratégiai és regionális műveleti testületek tanácsa, a VI. mellékletnek megfelelően;
b) a beruházási keret célkitűzései;
c) a részvételre jogosult partner tapasztalatai és kockázatkezelési képessége;
d) a részvételre jogosult partner olyan saját, illetve a magánszektor által társfinanszírozott forrásainak összege, amelyeket kész mozgósítani a beruházási keret céljaira;
da) a méltányos és nyílt pályázati eljárások alapelvei. [Mód. 259]
(7) A Bizottság e rendelet alapján, a külső tevékenységi garancia keretében egy meghatározott összegig finanszírozható beruházási kereteket alakít ki a régiók, az egyes partnerországok vagy mindkettő számára, konkrét ágazatok számára, illetve konkrét projektek, a végső kedvezményezettek konkrét kategóriái vagy mindkettő számára. A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot arról, hogy a beruházási keretek milyen módon felelnek meg ennek a cikknek, valamint a beruházási keretek részletes finanszírozási prioritásairól. A beruházási kereteken belüli pénzügyi támogatás iránti valamennyi kérelmet a Bizottsághoz kell benyújtani.
A választott beruházási kereteket a piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek elemzésével kellően indokolni kell. Ezt az elemzést a Bizottság végzi a potenciálisan részvételre jogosult partnerekkel és érdekelt felekkel együttműködésben.
A (3) bekezdésben említett eszközöket a részvételre jogosult partnerek egy beruházási kereten keresztül vagy egy részvételre jogosult partner által irányított egyéni projekt keretében nyújthatják. Ezek az eszközök nyújthatók a partnerországok – közöttük instabil vagy konfliktus sújtotta országok, vagy az újjáépítés és a konfliktus utáni helyreállítás kihívásaival küzdő országok – javára, e partnerországok intézményei – közöttük az állami nemzeti bankok és a helyi magánbankok és pénzügyi intézmények – javára, valamint e partnerországok magánszektorbeli szervezetei javára. [Mód. 260]
(8) A Bizottság a (2) és (3) bekezdésben megállapított jogosultsági kritériumok szerint értékeli a külső tevékenységi garanciából támogatott műveleteket, amennyiben lehetséges, a részvételre jogosult partnerek meglévő eredménymérési rendszereire támaszkodva..A Bizottság létrehoz egy mutatókra vonatkozó eredménytáblát, amely segíti a projektek kiválasztását. A végrehajtó partnerek az EFFA+ keretében folytatott valamennyi műveletre vonatkozóan kitöltik az eredménytáblát. A Bizottság a 27. cikkben foglalt jogosultsági kritériumok alapján megvizsgálja a külső tevékenységi garancia által támogatott valamennyi műveletet, és az eredménytábla használatával független minőség-ellenőrzést végez a végrehajtó partnerek által projektszinten megvalósított kellő gondosságról és értékelésről. A Bizottság szükség esetén pontosítást és módosításokat kér a végrehajtó partnerektől.A Bizottság évente közzéteszi valamennyi projekt eredménytábláját, miután a Bizottság és a végrehajtó partnerek jóváhagyják a garancia felhasználását, valamint az egyes beruházási keretekre vonatkozó értékelése alá tartozó valamennyi garanciaeszköz és egyedi projekt eredményétértékelésének eredményét évente közzéteszi. [Mód. 261]
(9) A Bizottság felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a 34. cikknek megfelelően az V. mellékletben szereplő prioritási területek, valamint az EFFA+ VI. mellékletben szereplő irányításának kiegészítése vagy módosítása céljából.és beruházási keretek kiegészítése vagy módosítása céljából.A Bizottság megfelelően figyelembe veszi a stratégiai testület tanácsait és konzultál az irányítótestületekkel, amikor konkrét régiók, konkrét partnerországok vagy mindkettő számára, konkrét ágazatok számára, illetve konkrét projektek, a végső kedvezményezettek konkrét kategóriái vagy mindkettő számára kiegészíti vagy módosítja az e rendelet alapján a külső tevékenységi garancia keretében egy meghatározott összegig finanszírozható beruházási kereteket.
A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot arról, hogy a beruházási keretek milyen módon felelnek meg a 26a. cikkben és az e cikkben meghatározott követelményeknek, valamint részletes finanszírozási prioritásaiknak. A beruházási kereteken belüli pénzügyi támogatás iránti valamennyi kérelmet a Bizottsághoz kell benyújtani.
A választott beruházási kereteket a piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek elemzésével kellően indokolni kell. Ezt az elemzést a Bizottság végzi a potenciálisan részvételre jogosult partnerekkel és érdekelt felekkel együttműködésben.
A (3) bekezdésben említett eszközöket a részvételre jogosult partnerek egy beruházási kereten keresztül vagy egy részvételre jogosult partner által irányított egyéni projekt keretében nyújthatják. Ezek az eszközök nyújthatók a partnerországok – közöttük instabil vagy konfliktus sújtotta országok, vagy az újjáépítés és a konfliktus utáni helyreállítás kihívásaival küzdő országok – javára, e partnerországok intézményei – közöttük az állami nemzeti bankok és a helyi magánbankok és pénzügyi intézmények – javára, valamint e partnerországok magánszektorbeli szervezetei javára. Az instabil vagy konfliktus sújtotta országokban és indokolt esetben más országokban is támogathatók olyan állami beruházások, amelyek jelentős hatással vannak a magánszektor fejlődésére. [Mód. 262]
27a. cikk
Az EFFA+ irányítása és felépítése
(1) Az EFFA+ regionális beruházási platformokból áll, amelyeket az Unió fennálló külső vegyesfinanszírozási mechanizmusainak munkamódszerei, eljárásai és struktúrái alapján kell létrehozni, és amelyek az EFFA+ keretében összekapcsolják saját vegyesfinanszírozási műveleteiket és a külső tevékenységi garancia műveleteit.
(2) A Bizottság felel az EFFA+ és a külső tevékenységi garancia átfogó irányításáért. Ezen túlmenően a Bizottság nem törekszik általános banki műveletek végrehajtására. A Bizottság rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet a legmagasabb szintű átláthatóság és pénzügyi elszámoltathatóság biztosítása érdekében.
(3) Az EFFA+ irányításához a Bizottság egy stratégiai testülettől kap tanácsot, kivéve az Unió bővítési politikája alá tartozó és az IPA III-ból finanszírozott műveletek esetében, ahol a Bizottság számára a tanácsadást a nyugat-balkáni beruházási keret (WBIF) stratégiai testülete biztosítja. A Bizottság szorosan együttműködik minden részvételre jogosult partnerrel a külső tevékenységi garancia operatív irányítását illetően. E célból a Bizottság és a részvételre jogosult partnerek szakértőiből álló technikai munkacsoport jön létre a kockázat és a kapcsolódó árképzés értékelése céljából.
(4) A stratégiai testület tanácsot ad a Bizottságnak a külső tevékenységi garancia EFFA+ alá tartozó beruházásainak stratégiai irányáról és prioritásairól, és elősegíti e beruházások hozzáigazítását az Unió külső tevékenysége, illetve a fejlesztéspolitika, az európai szomszédságpolitika irányadó elveihez és célkitűzéseihez, valamint a 3. cikkben rögzített célkitűzésekhez, továbbá az EFFA+ 26. cikkben meghatározott céljához. A stratégiai testület támogatja továbbá a Bizottságot az átfogó beruházási célok kitűzésében a külső tevékenységi garancia EFFA+-műveletek támogatásához történő felhasználását tekintve, és ellenőrzi a beruházási keretek földrajzi és tematikus lefedettségének megfelelőségét és diverzifikáltságát, külön figyelmet fordítva az instabil vagy konfliktus sújtotta országokra, a legkevésbé fejlett országokra és a súlyosan eladósodott szegény országokra.
(5) A stratégiai testület emellett támogatja az általános koordinációt, komplementaritást és koherenciát a regionális beruházási platformok között, az európai beruházási terv három pillére között, az európai beruházási terv és az Unió migrációval és a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend végrehajtásával kapcsolatos egyéb erőfeszítései, valamint az e rendeletben meghatározott egyéb programok, más uniós finanszírozási eszközök és vagyonkezelői alapok között.
(6) A stratégiai testület a Bizottság, a főképviselő, az összes tagállam és az Európai Beruházási Bank képviselőiből áll. Az Európai Parlament megfigyelői státusszal rendelkezik. A hozzájárulók, a részvételre jogosult partnerek, partnerországok, a releváns regionális szervezetek és más érdekelt felek adott esetben megfigyelői státuszt kaphatnak. Új megfigyelő felvétele előtt konzultálni kell a stratégiai testülettel. A stratégiai testület társelnöki feladatait a Bizottság és a főképviselő látja el.
(7) A stratégiai testület évente legalább kétszer ülésezik, és véleményeit lehetőleg konszenzussal fogadja el. További ülések bármikor összehívhatók az elnök vagy a tagok legalább egyharmadának kérésére. Ha nem érhető el konszenzus, a stratégiai testület első ülésén elfogadott és az eljárási szabályzatában lefektetett szavazati jogokat kell alkalmazni. A szavazati jogok megállapításakor kellően figyelembe kell venni a finanszírozás forrását. Az eljárási szabályzat meghatározza a megfigyelők szerepére vonatkozó kereteket. A stratégiai testület üléseinek napirendjét és jegyzőkönyvét elfogadásukat követően nyilvánosságra kell hozni.
(8) A Bizottság évente jelentést tesz a stratégiai testületnek az EFFA+ alkalmazása tekintetében elért eredményekről. A WBIF stratégiai testülete a fenti jelentés kiegészítéseként beszámol a bővítési térség garanciaeszközének alkalmazása terén elért eredményekről. A stratégiai testület az érintett felekkel az EFFA+ stratégiai irányvonaláról és alkalmazásáról rendszeres konzultációkat szervez.
(9) E két stratégiai testület létezése nem befolyásolja azt, hogy szükség van egy egységes, egyesített EFFA+ kockázatkezelési keretre.
(10) A stratégiai testület az EFFA+ alkalmazási időszaka alatt minél előbb elfogadja és nyilvánosságra hozza azokat az iránymutatásokat, amelyek meghatározzák, hogy miként biztosítható, hogy az EFFA+-műveletek megfeleljenek a 26a. és 27. cikkben megállapított célkitűzéseknek és támogathatósági kritériumoknak.
(11) Stratégiai iránymutatása során a stratégiai testület figyelembe veszi az irányadó európai parlamenti állásfoglalásokat, illetve tanácsi határozatokat és következtetéseket.
(12) A regionális beruházási platformok irányítótestületei az alkalmazás szintjén támogatják a Bizottságot a regionális és ágazati beruházási célok meghatározásában és a regionális, ágazati és tematikus beruházási keretek kialakításában, valamint véleményt nyilvánítanak a vegyesfinanszírozási műveletekről és az EFFA+-műveleteket lefedő külső tevékenységi garancia felhasználásáról. [Mód. 263]
28. cikk
Más donorok hozzájárulása a külső tevékenységi garanciához
(1) Tagállamok, harmadik országok és egyéb harmadik felek hozzájárulhatnak a külső tevékenységi garanciához.
A költségvetési rendelet 218. cikke (2) bekezdésének második albekezdésétől eltérve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás szerződő felei garancia vagy készpénz formájában tehetik meg hozzájárulásaikat.
Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás szerződő feleitől eltérő harmadik országok és egyéb harmadik felek készpénz formájában teszik hozzájárulásaikat, melyeket a stratégiai testületnek véleményeznie kell és jóvá kell hagynia a Bizottságnak. [Mód. 264]
A Bizottság késedelem nélkül tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a megerősített hozzájárulásokról.
A tagállamok kérésére az általuk tett hozzájárulások konkrét régiókra, országokra, ágazatokra vagy meglévő beruházási keretekre irányuló tevékenységekhez rendelhetők hozzá. [Mód. 265]
(2) A garancia formájában tett hozzájárulások nem haladják meg az e rendelet 26. cikkének (2) bekezdésében említett összeg 50 %-át.
A tagállamok és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás szerződő felei által garancia formájában tett hozzájárulások kizárólag azt követően használhatók fel garancialehívás nyomán történő kifizetésre, hogy az Unió általános költségvetéséből származó, az esetleges egyéb készpénz-hozzájárulásokkal megnövelt forrásokat már felhasználták garancialehívások kifizetésére.
A garancialehívások fedezésére a hozzárendeléstől függetlenül bármely hozzájárulás felhasználható. [Mód. 266]
A hozzájárulási megállapodást az Unió nevében a Bizottság és a hozzájáruló köti meg, és a megállapodásnak rendelkezéseket kell tartalmaznia különösen a fizetési feltételekről.
29. cikk
A külső tevékenységi garanciamegállapodások végrehajtása alkalmazása [Mód. 267]
(1) Az Unió nevében a Bizottság külső tevékenységi garanciamegállapodásokat köt a 27. cikk szerint kiválasztott, részvételre jogosult partnerekkel. Ezek a megállapodások feltétel nélküliek, visszavonhatatlanok, azonnal lehívhatók és a kiválasztott partnerek javára szólnak. Két vagy több részvételre jogosult partnerből álló konzorciummal is köthető megállapodás. [Mód. 268]
(2) A Bizottság és a kiválasztott, részvételre jogosult partner vagy partnerek az egyes beruházási keretek vonatkozásában egy vagy több külső tevékenységi garanciamegállapodást kötnek. Ezenkívül a konkrét igények kielégítése érdekében egyedi finanszírozási vagy beruházási műveletekhez is nyújtható külső tevékenységi garancia.
Kérésre Minden külső tevékenységi garanciamegállapodást az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére kell bocsátani, figyelembe véve a bizalmas és az üzleti szempontból érzékeny információk védelmét. [Mód. 269]
(3) A külső tevékenységi garanciamegállapodás különösen a következőket tartalmazza:
a) a fedezetre, a követelményekre, a jogosultságra, a részvételre jogosult partnerekre és az eljárásokra vonatkozó részletes szabályok;
b) a külső tevékenységi garancia nyújtására vonatkozó – többek között a fedezetre vonatkozó feltételekkel és a meghatározott eszköztípusokból álló portfóliókra, illetve projektekre megállapított fedezettel kapcsolatos – részletes szabályok, valamint a projektek és a projekt-portfóliók kockázatelemzése ágazati, regionális és nemzeti szinten is;
c) e rendelet célkitűzésinek és céljánakcélkitűzéseinek említése, a szükségletfelmérés és az elvárt eredmények feltüntetése, figyelembe véve a vállalati társadalmi felelősségvállalás ösztönzését és a felelős üzleti magatartás ösztönzését biztosításának szükségességét, többek között különösen a 27. cikk (2) bekezdésének ch) pontjában említett, nemzetközileg elfogadott iránymutatások, elvek és jogi eszközök tiszteletben tartása révén; [Mód. 270]
d) a garancia ellentételezése, amelynek tükröznie kell a kockázat szintjét, valamint az a lehetőség, hogy az ellentételezés a kedvezményes feltételek biztosítása érdekében részben állami támogathatásban részesíthető legyen kellően indokolt esetekben, és különösen az instabil vagy konfliktushelyzetben lévő országok, a legkevésbé fejlett országok és a súlyosan eladósodott országok esetében; [Mód. 271]
e) a külső tevékenységi garancia igénybevételének feltételei, ideértve a fizetési feltételeket is, így például a konkrét időkeretek, az esedékes összegek után fizetendő kamat, a kiadások és a behajtási költségek, valamint az esetlegesen szükséges likviditási intézkedések;
f) a követelésekkel kapcsolatos eljárások – többek között, de nem kizárólag a kiváltó események és a türelmi idők – és a követelések behajtásával kapcsolatos eljárások;
g) átlátható nyomonkövetési, jelentéstételi és értékelési kötelezettségek; [Mód. 272]
h) világos és hozzáférhető panasztételi eljárások olyan harmadik felek számára, amelyeket hátrányosan érinthet a külső tevékenységi garancia által támogatott projektek alkalmazásavégrehajtása. [Mód. 273]
(4) A részvételre jogosult partner saját szabályainak és eljárásainak megfelelően jóváhagyja a finanszírozási és beruházási műveleteket a külső tevékenységi garanciamegállapodásban rögzített feltételek betartása mellett.
(5) A külső tevékenységi garancia kiterjedhet a következőkre:
a) a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok esetében a kiválasztott részvételre jogosult partner számára esedékes tőke és minden kamat, illetve összeg, amelyek a finanszírozási műveletek feltételeinek megfelelően a nemteljesítést követően még nem folytak be;
b) a sajáttőke-befektetések esetében a befektetett összegek és az azokhoz kapcsolódó finanszírozási költségek;
c) a 27. cikk (2) bekezdésében említett egyéb finanszírozási és beruházási műveletek esetében a felhasznált összegek és az azokhoz kapcsolódó finanszírozási költségek;
d) a nemteljesítési eseményhez kapcsolódó valamennyi releváns kiadás és behajtási költség, amennyiben azokat a behajtott összegből nem vonták le.
(5a) A Bizottságnak a külső tevékenységi garanciára vonatkozó megállapodások részvételre jogosult partnerekkel való megkötésekor kellően figyelembe kell vennie az alábbiakat:
a) a stratégiai testületek és a regionális irányítótestületek által adott tanács és iránymutatás;
b) a beruházási keret célkitűzései;
c) a részvételre jogosult partner tapasztalatai és operatív, finanszírozási és kockázatkezelési képessége;
d) a részvételre jogosult partner olyan saját, illetve a magánszektor által társfinanszírozott forrásainak összege, amelyeket kész mozgósítani a beruházási keret céljaira. [Mód. 274]
(6) A Bizottság által végzett számvitel, valamint a külső tevékenységi garanciával fedezett kockázatokkal kapcsolatos és a költségvetési rendelet 209. cikkének (4) bekezdése szerinti bizottsági jelentéstétel céljából azok a részvételre jogosult partnerek, akikkel garanciamegállapodást kötöttek, évente a Bizottság és a Számvevőszék rendelkezésére bocsátják az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletekről szóló, független külső ellenőr által vizsgált pénzügyi jelentéseket, amelyek tartalmazzák többek között az alábbiakra vonatkozó információkat:
a) a részvételre jogosult partnerek finanszírozási és beruházási műveleteinek kockázatelemzése, ideértve a költségvetési rendelet 80. cikkében és az IPSAS-okban szereplő számviteli szabályok szerint megállapított uniós kötelezettségekre vonatkozó információkat is;
b) az Unió fennálló, a részvételre jogosult partnerek részére és finanszírozási és beruházási műveleteikre biztosított EFFA+-műveletekből eredő pénzügyi kötelezettségei, egyedi műveletek szerinti bontásban.
(7) A részvételre jogosult partnerek kérésre minden olyan további információt a Bizottság rendelkezésére bocsátanak, amely a Bizottság e rendelettel összefüggő kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges, különös tekintettel az előzetes emberi jogi, szociális, munkaügyi és környezeti hatásvizsgálat ajánlásainak végrehajtására, valamint a 27. cikkben felsorolt egyéb kiválasztási kritériumokra. [Mód. 275]
(8) A Bizottság a költségvetési rendelet 241. és 250. cikkének megfelelően jelentést tesz a finanszírozási eszközökről, a költségvetési garanciákról és a pénzügyi támogatásról. E célból a részvételre jogosult partnerek évente benyújtják az ahhoz szükséges információkat, hogy a Bizottság eleget tudjon tenni jelentéstételi kötelezettségének. Továbbá a Bizottság éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 31. cikk (6a) bekezdésében foglaltak szerint. [Mód. 276]
(8a) A Bizottság vagy a részvételre jogosult partnerek haladéktalanul értesítik az OLAF-ot, ha az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletek előkészítésének, végrehajtásának vagy lezárásának bármely szakaszában megalapozottan feltételezhető, hogy csalás, korrupció, pénzmosás vagy bármely más, az Unió pénzügyi érdekeit sértő jogellenes tevékenység folyik. A Bizottság vagy a részvételre jogosult partnerek az OLAF rendelkezésére bocsátják a teljeskörű és alapos vizsgálat lefolytatásához szükséges valamennyi információt. [Mód. 277]
29a. cikk
Panasztételi és jogorvoslati mechanizmus
A partnerországokból származó harmadik felek – többek között az EFFA+ és a külső tevékenységi garancia által támogatott projektek tekintetében érintett közösségek és egyének – esetleges sérelmeire tekintettel a Bizottságnak és az európai uniós küldöttségeknek weboldalaikon azon érintett partnerek panasztételi mechanizmusaira vonatkozó közvetlen hivatkozásokat kell közzétenniük, amelyek megállapodást kötöttek a Bizottsággal. A Bizottság központi uniós panasztételi mechanizmust hoz létre az e rendelet IV. fejezete szerinti valamennyi projektre vonatkozóan, hogy lehetséges legyen a részvételre jogosult partnerek panaszkezelésével kapcsolatos panaszok közvetlen fogadása. A Bizottságnak ezeket az információkat figyelembe kell vennie az e partnerekkel való jövőbeli együttműködés során. [Mód. 278]
29b. cikk
Kizárt tevékenységek és nem együttműködő országok és területek
(1) A külső tevékenységi garancia nem támogat olyan finanszírozási és beruházási műveleteket, amelyek:
a) katonai vagy állambiztonsági ágazathoz kapcsolódnak.
b) támogatják az atomenergia fejlesztését, kivéve az ENBE-rendelettel összhangban nyújtott kölcsönöket, a fosszilis tüzelőanyagokat vagy elősegítik a gazdaságok és társadalmak szén-dioxid-kibocsátásának további rögzülését.
c) jelentős környezeti külső költségekkel járnak, mint például azok, amelyek a védett területek, a kritikus élőhelyek és örökségi helyszínének romlását vonják maguk után, amelyekre nincs fenntartható fejlesztési és gazdálkodási terv.
d) az emberi jogok megsértését eredményezik a partnerországokban, például megfosztják a közösségeket a természeti erőforrásokhoz – például a földterülethez – való hozzáférés és a természeti erőforrások fölötti ellenőrzés jogától, hozzájárulnak a lakosság lakhelyelhagyásra kényszerítéséhez, vagy kényszermunkát, illetve gyermekmunkát alkalmaznak.
(2) A részvételre jogosult partnereknek finanszírozási és beruházási műveleteik során meg kell felelniük az alkalmazandó uniós jognak, valamint az elfogadott nemzetközi és uniós standardoknak, és ezért e rendelet keretében nem támogathatnak olyan projekteket, amelyek hozzájárulnak a pénzmosáshoz, a terrorizmus finanszírozásához, az adókikerüléshez, az adócsaláshoz és az adókijátszáshoz. Ezenkívül a részvételre jogosult partnerek nem kezdenek új műveleteket, illetve nem újítják meg műveleteiket olyan országokban vagy területeken bejegyzett vagy letelepedett szervezetekkel, amelyek szerepelnek az adózási szempontból nem együttműködő országokra és területekre vonatkozó megfelelő uniós szakpolitikai jegyzékben, vagy amelyek az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikkének (2) bekezdése értelmében kiemelt kockázatot jelentő harmadik országnak minősülnek, vagy amelyek nem tartják be ténylegesen az átláthatósággal és az információcserével kapcsolatos uniós vagy nemzetközileg elfogadott adóügyi standardokat. A részvételre jogosult partnerek csak akkor térhetnek el ettől az elvtől, ha a projektet ténylegesen az egyik ilyen országban vagy területen hajtják végre, és semmi sem utal arra, hogy a szóban forgó művelet az e bekezdés első albekezdésében felsorolt kategóriák valamelyikébe tartozik. Pénzügyi közvetítőkkel való megállapodások megkötése esetén a részvételre jogosult partnereknek át kell ültetniük az ebben a cikkben említett követelményeket a vonatkozó megállapodásokba, és a pénzügyi közvetítőktől e követelmények betartásáról szóló jelentést kell kérniük.
(3) A részvételre jogosult partnerek finanszírozási és beruházási műveleteik során kötelesek alkalmazni a pénzügyi rendszernek a pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló uniós jogban – különösen az (EU) 2015/847 európai parlamenti és tanácsi rendeletben és az (EU) 2015/849 irányelvben – előírt elveket és standardokat. A részvételre jogosult partnerek az e rendelet alapján történő közvetlen finanszírozást és közvetítőkön keresztül végrehajtott finanszírozást egyaránt a tényleges tulajdonosra vonatkozó információknak az (EU) 2015/849 irányelv szerinti nyilvánosságra hozatalától teszik függővé, és országonkénti bontásban közzé kell tenniük a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 89. cikkének (1) bekezdésében említett adatokat. [Mód. 279]
30. cikk
Tőkerészesedés egy fejlesztési bankban
A 6. cikk (2) bekezdésének a) pontjában szereplő, földrajzi programokra vonatkozó keretösszeg felhasználható európai vagy más fejlesztési pénzügyi intézmények tőkéjéhez való hozzájárulásra.
V. fejezet
Nyomon követés, jelentéstétel és értékelés
31. cikk
Nyomon követés és jelentéstétel
(-1) E rendelet célkitűzéseinek megvalósulását megfelelő, átlátható és elszámoltatható nyomonkövetési, jelentéstételi és értékelési rendszerrel kell mérni, biztosítva az Európai Parlament és a Tanács megfelelő részvételét, valamint fokozva valamennyi uniós partner – többek között a civil társadalom – részvételét a programok alkalmazásában. [Mód. 280]
(1) A 3.cikkben cikk (2) bekezdésében meghatározott egyedi célkitűzések megvalósítása terén e rendelet keretében tett előrelépésekről történő jelentéstételhez használandó mutatókat a VII. melléklet tartalmazza, melyek összhangban állnak a fenntartható fejlesztési célok mutatóival. A mutatók 2021. január 1-jei értékeit kell alapul venni annak értékelésekor, hogy milyen mértékben valósultak meg a célkitűzések. [Mód. 281]
(2) A Bizottság rendszeresen nyomon követi a rendelet alapján végrehajtott tevékenységeket és áttekinti, hogy milyen mértékben sikerült elérni a 3. cikkben foglalt célokat, valamint az elvárt eredményeket, a közvetlen eredményeket és azok hozadékait is ideértve. [Mód. 282]
Az elvárt eredmények tekintetében tett előrehaladást világos, átlátható, és adott esetben a VII. mellékletben, valamint a (9) bekezdés alapján elfogadott monitoring- és értékelési keretben, valamint az uniós költségvetés végrehajtására vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően meghatározott, egyértelmű, átlátható és mérhető mutatók alapján kell nyomon követni. Korlátozott számú mutatót kell alkalmazni az időben történő jelentéstétel megkönnyítése érdekében, és legalább nemek és életkor szerint kell bontani. [Mód. 283]
(3) A 12. cikk (4) bekezdésében szereplő kritériumoknak megfelelő közös programozási dokumentumokban foglalt közös eredménykeretek biztosítják az alapot egy adott partnerország számára az Unió és a tagállamok által közösen biztosított támogatás végrehajtásánakalkalmazásának közös nyomon követéséhez. [Mód. 284]
A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásánakalkalmazásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani. [Mód. 285]
(4) A Bizottság vizsgálja az e rendelet végrehajtásaalkalmazása terén elért eredményeket. 2022-től kezdve a Bizottság éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e rendelet célkitűzéseinek teljesítése terén elért eredményekről, az elért eredményeket és a rendelet hatékonyságát mérő mutatók alapján, beleértve többek között a VII. mellékletben meghatározottakat, valamint az uniós költségvetés végrehajtását. Az említett jelentést megküldi az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának is. [Mód. 286]
(5) Az éves jelentésben a kiadását megelőző év vonatkozásában országokra, régiókra és együttműködési ágazatokra lebontva ismertetni kell a finanszírozott intézkedéseket, a nyomon követés és értékelés eredményeit, az érintett partnerek közreműködését és együttműködésük mértékét, valamint a költségvetési kötelezettségvállalások és kifizetési előirányzatok végrehajtását.alkalmazását.Az éves jelentés felmérést tartalmaz az elvárt eredmények megvalósulása irányában tett előrelépésről, valamint a 8. cikk (6) bekezdésében említett horizontális célkitűzések beépítéséről. Az éves jelentés értékeli az uniós finanszírozás eredményeit, és – amennyire csak lehetséges – az e rendelet célkitűzéseinek elérésében betöltött szerepét jelző egyedi és mérhető mutatókat használ fel erre. A fejlesztési együttműködés esetében a jelentésben értékelni kell – amennyiben lehetséges és indokolt – a fejlesztéshatékonysági elvek betartását, az innovatív finanszírozási eszközök tekintetében is. [Mód. 287]
(6) A 2021-ben készítendő éves jelentésnek tartalmaznia kell a 2014–2020-as időszakra vonatkozó éves jelentésekben szereplő, a 40. cikk (2) bekezdésében hivatkozott rendeletek hatálya alá tartozó valamennyi támogatásról – így a külső címzett bevételekről és a vagyonkezelői alapokhoz való hozzájárulásokról – szóló összesített információkat, a kiadások részletezését az ország, a finanszírozási eszközök felhasználása, a kötelezettségvállalások és a kifizetések szerinti bontásban feltüntetve. A jelentés összegzi a főbb tapasztalatokat és a korábbi években végzett külső értékelésekben megfogalmazott ajánlások nyomon követését. Tartalmazza a központban lévő személyzeti kapacitás szintjének felmérését, valamint az uniós küldöttségek kapacitásának szintjét az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi célkitűzés teljesítéséhez. [Mód. 288]
(6a) A Bizottság az éves jelentés részeként részletes jelentést nyújt be a külső tevékenységi garanciával fedezett finanszírozási és beruházási műveletekről, valamint az EFFA+ működéséről, kezeléséről és célkitűzéseihez való hatékony hozzájárulásáról. Az éves jelentés említett részéhez csatolni kell a Számvevőszék véleményét. A jelentés a következő elemeket tartalmazza:
a) az EFFA+-nak az e rendeletben meghatározott céljaihoz hozzájáruló eredmények értékelése;
b) a külső tevékenységi garanciával fedezett, jelenlegi finanszírozási és beruházási műveletek valamint az e rendeletnek való megfelelésük értékelése ágazati, országos és regionális szinten, ideértve a kockázatkezelési intézkedéseket és azoknak a partnerek pénzügyi és gazdasági stabilitására gyakorolt hatását;
c) a külső tevékenységi garanciával fedezett finanszírozási és beruházási műveletek addicionalitására és hozzáadott értékére, a magánforrások mozgósítására, a becsült és a tényleges teljesítményre, valamint az eredményekre és hatásokra vonatkozó összesített értékelés, amely kitér a tisztességes munkahelyek teremtésére, a megélhetést biztosító jövedelem nyújtásának képességére, a szegénység felszámolására és az egyenlőtlenségek megszüntetésére is; ez az értékelés tartalmazza a fedezett műveletek nemi szempontú, tényeken és nemek szerint bontott adatokon alapuló elemzését, amennyiben lehetséges, valamint a támogatott magánszektor típusának elemzését, beleértve a szövetkezeteket és a szociális vállalkozásokat;
d) a külső tevékenységi garancia igénybevételére vonatkozó követelményeknek való megfelelés és az egyes benyújtott javaslatokra meghatározott fő teljesítménymutatók megvalósulásának értékelése;
e) a külső tevékenységi garanciával és az EFFA+-szal fedezett műveletek tőkeáttételi hatásának értékelése;
f) a kedvezményezetteknek juttatott pénzösszegek és az egyes részvételre jogosult partnerek finanszírozási és beruházási műveleteinek összevont alapon végzett értékelése;
g) a részvételre jogosult partnerek finanszírozási és beruházási műveletei által képviselt addicionalitás és hozzáadott érték, illetve az ilyen műveletekhez kapcsolódó összesített kockázat értékelése;
h) a külső tevékenységi garancia lehívására, a veszteségre, a megtérülésre, a behajtott összegre és minden egyéb befolyt kifizetésre, valamint a teljes kockázati kitettségre vonatkozó részletes információk;
i) a részvételre jogosult partnerek által az e rendelet hatálya alatt végrehajtott finanszírozási és beruházási műveletekről szóló, független külső ellenőr által vizsgált pénzügyi jelentések;
j) a külső tevékenységi garancia által fedezett műveletek, valamint a külső beruházási terv második és harmadik pillére keretében kialakított műveletek közötti szinergiák és kiegészítő jelleg meglévő releváns jelentéseken alapuló értékelése, különös tekintettel a jó kormányzás terén elért haladásra, többek között a korrupció és az illegális pénzmozgások elleni küzdelemre, az emberi jogok tiszteletben tartására és a jogállamiságra, valamint a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő szakpolitikákra, továbbá a vállalkozói készség, a helyi üzleti környezet és a helyi pénzügyi piacok fellendítésére;
k) annak értékelése, hogy a külső tevékenységi garancia műveletei megfelelnek-e a nemzetközileg elfogadott fejlesztéshatékonysági elveknek;
l) a garanciák ellentételezésének értékelése;
m) a kizárt tevékenységekkel és a nem együttműködő országokkal és területekkel kapcsolatos rendelkezések végrehajtásának értékelése. [Mód. 289]
(7) Az elfogadott indikatív programozási dokumentumok alapján az éghajlat-politikához és a biológiai sokféleségheze rendeletben kitűzött célokhoz kapcsolódó összes kiadásra vonatkozóan éves becslést kell készíteni. Az e rendelet keretében odaítélt finanszírozást a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet módszertanán többek között (a riói mutatókon) alapuló éves rendszerrel kell nyomon követni – nem zárva ki az adott esetben azt, hogy a rendelkezésre álló pontosabb módszertanokat alkalmazzák az uniós programok teljesítménymenedzsmentjének meglévő módszertanába integrálva – annak érdekében, hogy számszerűsíteni lehessen az éghajlat-politikával és a biológiai sokféleséggel és akörnyezettel, a humán fejlesztéssel és a társadalmi befogadással, a nemek közötti egyenlőséggel és a hivatalos fejlesztési támogatással összefüggésben a 19. cikkben említett cselekvési tervek és intézkedések szintjén végrehajtott, az értékelésekben és az éves jelentésekben rögzített kiadásokat. A Bizottság a becslést az éves jelentés részeként továbbítja az Európai Parlamentnek. [Mód. 290]
(8) A Bizottság elismert nemzetközi szabványoknak megfelelően bocsátja rendelkezésre a fejlesztési együttműködésre vonatkozó információkat, köztük a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet információit, és alkalmazza a nemzetközi segélyátláthatósági kezdeményezés által kidolgozott közös szabványkeret. [Mód. 291]
(9) Annak biztosítása érdekében, hogy hatékony értékelés készüljön az e rendelet által a célkitűzéseinek megvalósítása felé tett előrehaladásról, a Bizottság felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásáraaktusokat fogad el a 34. cikknek megfelelően a VII. melléklet módosítása céljából a szükségesnek tartott esetekben a mutatók felülvizsgálata vagy kiegészítése érdekében, többek között a 32. cikk szerinti félidős felülvizsgálattal összefüggésben, továbbá e rendeletnek a nyomonkövetési és értékelési keret kialakításáról szóló rendelkezésekkel való kiegészítése érdekében, amelyek e rendelet egyes konkrét céljaira alkalmazandó további teljesítménymutatókat tartalmazhatnak. [Mód. 292]
32. cikk
Félidős felülvizsgálat és értékelés [Mód. 293]
(1) Legkésőbb 2024. június 30-ig a Bizottság félidős értékelő jelentést nyújt be e a rendelet időközi értékelését a végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy évvel az eszköz végrehajtásának kezdetét követően kell elvégeznialkalmazásáról. A félidős értékelő jelentés a 2021. január 1-jétől 2023. december 31-ig terjedő időszakra terjed ki, és megvizsgálja az e rendelet célkitűzéseinek eléréséhez való uniós hozzájárulást az elért eredmények mérésére szolgáló mutatók és az e rendelet – ideértve az EFFA+-t és a külső tevékenységi garanciát – hatásával kapcsolatos megállapítások és következtetések révén. [Mód. 294]
Ehhez az értékeléshez az Európai Parlament is hozzájárulhat. A Bizottság és az EKSZ konzultációt szervez a kiemelt érdekelt felekkel és kedvezményezettekkel, többek között civil társadalmi szervezetekkel; A Bizottság és az EKSZ különös figyelmet fordít a leginkább perifériára szorultak képviseletének biztosítására. [Mód. 295]
A Bizottság továbbá külső értékelések révén beavatkozási területenként értékeli tevékenységeinek hatását és eredményességét, valamint a programozás eredményességét. A Bizottság és az EKSZ figyelembe veszi az Európai Parlament és a Tanács független külső értékelésekre vonatkozó javaslatait és nézeteit. Az értékelés adott esetben felhasználja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Támogatási Bizottságának bevált gyakorlatra vonatkozó elveit, és arról igyekszik bizonyosságot szerezni, hogy teljesültek-e a célkitűzések, valamint ajánlások megfogalmazására törekszik a jövőbeni intézkedések javítása céljából. Az időközi értékelés értékeli az Unió teljesítményét az e rendelet által megállapított célértékek tekintetében. [Mód. 296]
(2) A rendelet végrehajtásának végén, de legkésőbb négy évvel az 1. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi a rendelet végső értékelését. Ez az értékelés áttekinti az Unió e rendelet célkitűzéseinek megvalósításához tett hozzájárulását, figyelembe véve az elért eredményeket mérő mutatókat és a rendelet hatásával kapcsolatos bármilyen megállapítást és következtetést. A félidős értékelő jelentés kitér a hatékonyságra, a hozzáadott értékre, az egyszerűsített és észszerűsített külső finanszírozási struktúra működésére, a belső és külső koherenciára, valamint e rendelet célkitűzéseinek továbbra fennálló relevanciájára, a finanszírozott fellépések közötti kiegészítő jellegre és szinergiákra, az intézkedéseknek a következetes uniós külső fellépéshez való hozzájárulására, valamint arra, hogy a kedvezményezett országok lakossága adott esetben milyen mértékben tud az uniós pénzügyi támogatásról, és a jelentés tartalmazza a 31. cikk (4) bekezdésében említett jelentések megállapításait . [Mód. 297]
A végső értékelő jelentés kitér a hatékonyságra, a hozzáadott értékre, az egyszerűsítési lehetőségekre, a belső és külső koherenciára, valamint e rendelet célkitűzéseinek további relevanciájára. [Mód. 298]
A végsőfélidős értékelő jelentést az uniós finanszírozás végrehajtásánakalkalmazásának javítása céljából kell elkészíteni. A jelentés információkkal szolgál az e rendelet keretében végrehajtott tevékenységi formák megújítása, módosítása vagy felfüggesztése kérdésében hozott határozatokhoz. [Mód. 299]
A végsőfélidős értékelő jelentésnek emellett tartalmaznia kell a vonatkozó éves jelentésekben szereplő, az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi támogatásról – így a külső címzett bevételekről és a vagyonkezelői alapokhoz való hozzájárulásokról – szóló összesített információkat, a kiadások részletezését a kedvezményezett ország, a finanszírozási eszközök felhasználása, a kötelezettségvállalások és a kifizetések, továbbá a földrajzi és tematikus program és a gyorsreagálási tevékenység, többek között az újonnan felmerülő kihívások és prioritások számára képzett tartalékból igénybe vett források szerinti bontásban feltüntetve. [Mód. 300]
A Bizottság az értékelések következtetéseit és az azokkal kapcsolatos észrevételeit a 35. cikkben említett megfelelő bizottságon keresztül megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a tagállamoknak. A tagállamok kérésére a konkrét értékelések az érintett bizottságon belül megvitathatók. Az eredményeket fel kell használni a programtervezés és a forráselosztás során. [Mód. 301]
A Bizottság megfelelő mértékig minden érintett érdekelt felet és kedvezményezettet, a társadalmi szervezeteket is beleértve bevon az e rendelet szerint nyújtott uniós finanszírozás értékelésének folyamatába, és adott esetben törekedhet arra, hogy az uniós tagállamokkal és a fejlesztési partnerekkel közös értékelést készítsen, a partnerországok szoros bevonásával. [Mód. 302]
(2a) A Bizottság a (2) bekezdésben említett félidős értékelő jelentést továbbítja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentéshez adott esetben az e rendelet szükséges módosítására irányuló jogalkotási javaslatot mellékelnek. [Mód. 303]
(2b) E rendelet alkalmazási időszakának végén, de legkésőbb az 1. cikkben meghatározott határidő lejártától számított három éven belül a Bizottság végleges értékelést készít a rendeletről az e cikk (2) bekezdésében említett ugyanazon szempontok szerint, mint félidős értékelés esetében. [Mód. 304]
(3) A költségvetési rendelet különös jelentéstételi rendelkezéseinek megfelelően a Bizottság 2025. december 31-ig, majd azt követően háromévente értékeli a külső tevékenységi garancia alkalmazását és működését. A Bizottság benyújtja értékelő jelentését az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az értékelő jelentéshez csatolni kell a Számvevőszék véleményét.
III. CÍM
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
33. cikk
Az e rendelet hatókörébe nem tartozó ország vagy terület részvétele
(1) Kellően indokolt esetekben, és amennyiben a végrehajtandóaz alkalmazandó tevékenység globális, térségeken átnyúló vagy regionális jellegű, a Bizottság határozhat úgyfelhatalmazást kap arra, hogy a vonatkozó többéves indikatív programokon vagy a vonatkozó cselekvési terveken és intézkedéseken belül kiterjesztifelhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a 34. cikknek megfelelően annak érdekében, hogy kiegészítse a rendeletet, e a tevékenységek hatókörét céljára országokat és területeket hozzáadva a 4. cikk szerint e rendelet hatálya alá nem tartozó országokraésterületekre az uniós finanszírozás koherenciájának és hatékonyságának biztosítása, vagy a regionális vagy térségeken átnyúló együttműködés előmozdítása érdekében. országokhoz és területekhez. [Mód. 305]
(2) A Bizottság külön pénzügyi allokációt hozhat létre azzal a céllal, hogy segítse a partnerországokat és -régiókat a velük szomszédos uniós legkülső régiókkal és a TOT-határozat tanácsi határozat hatálya alá tartozó tengerentúli országokkal és területekkel folytatott együttműködésük megerősítésében. E célból adott esetben – és a TOT-határozatból és/vagy az ETE-rendeletből eredő finanszírozási szint kölcsönössége és arányossága alapján – e rendelet hozzájárulhat olyan tevékenységekhez, amelyeket egy partnerország vagy -régió, vagy bármely egyéb jogalany a jelen rendelet alapján valósít meg; amelyeket egy ország, terület vagy bármely más jogalany a TOT-határozat alapján valósít meg; vagy amelyeket az Unió valamely legkülső régiója közös operatív programok keretében valósít meg; illetve hozzájárulhat olyan interregionális együttműködési programokhoz vagy intézkedésekhez, amelyek meghatározása és végrehajtása az ETE-rendelet alapján történik.[Mód. 306]
33a. cikk
A partnerországok vagy -régiók által a szomszédos uniós legkülső régiókkal és tengerentúli országokkal és területekkel folytatott együttműködés
(1) A Bizottság külön pénzügyi allokációt hozhat létre azzal a céllal, hogy segítse a partnerországokat és -régiókat a velük szomszédos uniós legkülső régiókkal és a tanácsi TOT-határozat hatálya alá tartozó tengerentúli országokkal és területekkel folytatott együttműködésük megerősítésében. E célból e rendelet adott esetben és a TOT-határozatból és/vagy az európai területi együttműködési rendeletből származó finanszírozás szintjével összefüggő kölcsönösség és arányosság alapján hozzájárulhat valamely partnerország vagy régió, vagy e rendelet szerinti bármely más jogalany által, egy ország, térség vagy a TOT-határozat szerinti bármely más jogalany által, vagy közös operatív programok keretén belül egy legkülső régió által folytatott tevékenységekhez, vagy az európai területi együttműködési rendelet szerint létrehozott és alkalmazott interregionális együttműködési programokhoz vagy intézkedésekhez.
(2) Az uniós társfinanszírozási arány nem lehet magasabb valamely program vagy intézkedés elszámolható kiadásainak 90%-ánál. Technikai segítségnyújtás esetében a társfinanszírozás aránya 100 %. [Mód. 307]
34. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2) A Bizottságnak a 4. cikk (6) bekezdésében, a 8. cikk (7a) bekezdésében, a 8. cikk (8b) bekezdésében, a 14. cikk (1) bekezdésében, a 15a. cikkben, a 17. cikk (4) bekezdésében, a 21. cikk (3a) bekezdésében,a 26. cikk (4) bekezdésében, a 27. cikk (9) bekezdésében, a31. cikk (9)bekezdésében és a 33.cikk (1) a 26. cikk (3) bekezdésében, a 27. cikk (9) bekezdésében és a 31. cikk (9) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a jelen rendelet érvényességi idejére szól. A bizottság a lehető leghamarabb elfogadja az említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat. Azonban a 8. cikk (7a) bekezdésében, a 8. cikk (8b) bekezdésében, a 17. cikk (4) bekezdésében és a 31. cikk (9) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat [6 hónappal e rendelet hatálybalépését követően ]...-ig fogadja el. [Mód. 308]
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikk (6) bekezdésében,a 8. cikk (7a) bekezdésében, a 8. cikk (8b) bekezdésében,a 14. cikk (1) bekezdésében, a 15a. cikkben, a 17. cikk (4) bekezdésében, a 21. cikk (3a) bekezdésében, a 26. cikk(4) bekezdésében, a 27.cikk (9)bekezdésében, a 31.cikk (9) bekezdésébenés a 33. cikk (1) bekezdésében, a 26. cikk (3) bekezdésében, a 27. cikk (9) bekezdésében és a 31. cikk (9) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. [Mód. 309]
(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6) A 4. cikk (6) bekezdése,a 8. cikk (7a) bekezdése, a 8. cikk (8b) bekezdése,a 14. cikk (1) bekezdése, a 15a. cikkben, a 17. cikk (4) bekezdése, a 21. cikk (3a) bekezdése, a 26. cikk(4) bekezdése, a 27.cikk (9)bekezdése, a 31.cikk (9) bekezdéseés a 33. cikk (1) bekezdése a 26. cikk (3) bekezdése, a 27. cikk (9) bekezdése és a 31. cikk (9) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlament és a Tanács jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik. [Mód. 310]
34a. cikk
Sürgősségi eljárás
(1) Ha természeti vagy ember által okozott katasztrófák, vagy a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat vagy az alapvető szabadságokat fenyegető közvetlen veszély esetén rendkívül sürgős okból szükségessé válik, a Bizottság felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására és az e cikk (2) és (3) bekezdéseit kell alkalmazni.
(2) Az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok haladéktalanul hatályba lépnek és alkalmazandók, amennyiben nem emelnek ellenük kifogást a (3) bekezdésnek megfelelően. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak küldött értesítésben meg kell indokolni a sürgősségi eljárás alkalmazását.
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács a 34. cikk (6) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a szóban forgó, felhatalmazáson alapuló jogi aktust. [Mód. 311]
34b. cikk
Demokratikus elszámoltathatóság
(1) Annak érdekében, hogy javítsa a párbeszédet az Európai Unió intézményei, különösen az Európai Parlament, a Bizottság és az EKSZ között, valamint, hogy nagyobb átláthatóságot és elszámoltathatóságot biztosítson és gyorsítsa a jogi aktusok és intézkedések Bizottság általi elfogadását, az Európai Parlament felkérheti a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy jelenjenek meg előtte az e rendelet szerinti programozással kapcsolatos stratégiai irányvonalak és iránymutatások megvitatása céljából. Ez a párbeszéd az 5. cikkel összhangban minden külső finanszírozási eszköz átfogó koherenciáját is elősegíti. Erre a párbeszédre a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és az éves költségvetési tervezet Bizottság általi elfogadását megelőzően kerülhet sor. A párbeszédre az Európai Parlament, az Európai Bizottság vagy az EKSZ kérésére a főbb politikai fejleményekre való tekintettel eseti jelleggel is sor kerülhet.
(2) A Bizottság és az EKSZ legalább egy hónappal a párbeszédet megelőzően előterjeszt az Európai Parlament számára minden e tekintetben vonatkozó dokumentumot. Az éves költségvetéssel kapcsolatos párbeszéd esetében a Bizottságnak és az EKSZ-nek kell biztosítania a 21. cikkel összhangban elfogadott vagy tervezett összes cselekvési tervre és intézkedésre vonatkozó összesített információt, továbbá az országonként, régiónként és tematikus területenként folytatott együttműködésre, valamint a gyors reagálási tevékenységek alkalmazására, a felmerülő kihívások és prioritások számára képzett tartalékra és a külső tevékenységi garanciára vonatkozó információkat.
(3) A Bizottság és az EKSZ a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi az Európai Parlament álláspontját. Abban az esetben, ha a Bizottság vagy az EKSZ nem veszi figyelembe az Európai Parlament álláspontját, megfelelő indokolást kell adnia.
(4) A Bizottság és az EKSZ – különösen a 38. cikk szerinti irányítócsoporton keresztül – felelős azért, hogy az Európai Parlament tájékoztatást kapjon e rendelet alkalmazásának mindenkori helyzetéről, különös tekintettel a folyamatban lévő intézkedésekre, fellépésekre és eredményekre. [Mód. 312]
35. cikk
Bizottság
(1) A Bizottság munkáját a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.
(2) Az e bekezdésre való hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.
(3) Ha a bizottságnak írásbeli eljárásban kell véleményt nyilvánítania, az ilyen eljárást eredmény nélkül kell lezárni, amennyiben a véleménynyilvánításra megállapított határidőn belül az elnök úgy határoz, vagy a bizottsági tagok egyszerű többsége ezt kéri.
(4) Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendeletnek az 5. cikkével együtt értelmezett 8. cikkét kell alkalmazni.
(5) Az elfogadott határozat az elfogadott vagy módosított dokumentum, cselekvési program vagy intézkedés időtartamára marad hatályban.
(6) Az Európai Beruházási Bank egy megfigyelője részt vesz a bizottságnak az Európai Beruházási Bankot érintő kérdésekkel kapcsolatos eljárásában. [Mód. 313]
36. cikk
Átláthatóság Tájékoztatás, kommunikáció és közzététel az információk nyilvánosságra hozatala [Mód. 314]
(1) Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak. A Bizottság felel annak ellenőrzéséért, hogy a kedvezményezettek az említett követelményeket teljesítik-e. [Mód. 315]
(2) A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végezalkalmaz a rendelethez, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. A rendelethez allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amennyiben azok a kihívások közvetlenül kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez. [Mód. 316]
(2a) A Bizottság intézkedéseket hoz a stratégiai kommunikáció és a nyilvános diplomácia megerősítése érdekében az Unió értékeinek és az Unió hozzáadott értékének közléséhez. [Mód. 317]
(2b) A Bizottság – azon fellépések kivételével, amelyekről úgy ítéli meg, hogy a 37. cikkben foglaltak szerint biztonsági problémákat okoznának vagy érzékeny helyi politikai kérdéseket érintenek – létrehozza az e rendelet alapján finanszírozott valamennyi fellépés egységes, átfogó, nyilvános, központi elektronikus nyilvántartását, amely magába foglalja a forráselosztási folyamatban a partnerek igényeinek meghatározására felhasznált kritériumokat, továbbá a Bizottság biztosítja a nyilvántartás rendszeres frissítését. [Mód. 318]
(2c) A nyilvántartás a bizalmas és üzleti szempontból érzékeny információk védelmét szem előtt tartva magában foglalja a valamennyi finanszírozási és beruházási művelettel kapcsolatos – többek között egyedi szintű és projektszintű – információkat, valamint az összes EFFA+ garanciamegállapodás lényeges elemeit, köztük a részvételre jogosult partnerek jogi személyazonosságára, a várható fejlesztési előnyökre és a panasztételi eljárásokra vonatkozó információkat. [Mód. 319]
(2d) Az EFFA+ szerint jogosult partnerek – az átláthatóságra irányadó politikáikkal és az adatvédelemre, valamint a dokumentumokhoz és információhoz való hozzáférésre vonatkozó uniós szabályokkal összhangban – weboldalaikon proaktív módon és rendszeresen nyilvánosan hozzáférhetővé teszik a külső tevékenységi garanciával fedezett valamennyi finanszírozási és beruházási művelettel kapcsolatos információt, különösen azt illetően, hogy e műveletek miként járulnak hozzá e rendelet céljainak és követelményeinek teljesítéséhez. Ezeket az információkat projektszintre lebontva kell megadni. Ezeknek az információknak mindig figyelembe kell venniük a bizalmas és üzleti szempontból érzékeny információk védelmét. A részvételre jogosult partnerek kötelesek az e rendelettel összhangban a külső tevékenységi garanciával fedezett finanszírozási és beruházási műveletekről általuk nyilvánosságra hozott valamennyi tájékoztatóban közzétenni az uniós támogatást. [Mód. 320]
37. cikk
A láthatósági követelményektől való eltérés
Biztonsági kérdések vagy a helyi politika szintjén érzékeny kérdések miatt ajánlatos vagy szükséges lehet a kommunikációs és láthatósági tevékenységek korlátozása bizonyos országokban vagy területeken, illetve bizonyos időszakokban. Az ilyen esetekben az Unióval való konzultációt és az Unió egyetértését követően eseti alapon kell meghatározni a célközönséget és egy adott tevékenység promóciójához használt láthatósági eszközöket, termékeket és csatornákat. Amennyiben gyors beavatkozásra van szükség egy hirtelen kialakult válsághelyzet megválaszolásához, nem szükséges azonnal teljes kommunikációs és láthatósági tervet készíteni. Ugyanakkor ilyen helyzetekben is megfelelően jelezni kell az uniós támogatást a kezdetektől fogva.
38. cikk
EKSZ-záradék
Ezt a rendeletet a 2010/427/EU határozattal összhangban kell alkalmazni. [Mód. 321]
38a. cikk
Irányítás
A Bizottság és az EKSZ megfelelő szervezeti egységeiből álló és az alelnök/főképviselő vagy e hivatal képviselőjének elnökletével működő horizontális irányítócsoport felel az irányítási cikluson során végig ezen eszköz irányításáért, koordinálásáért és kezeléséért az Unió minden külső finanszírozása következetességének, hatékonyságának, átláthatóságának és elszámoltathatóságának biztosítása érdekében. Az alelnök/főképviselő biztosítja az Unió külső tevékenységének átfogó politikai koordinációját. Minden fellépés esetében, beleértve a gyorsreagálási tevékenységeket és a rendkívüli segítségnyújtási intézkedéseket, valamint az eszköz programozásának, tervezésének és alkalmazásának teljes ciklusa során a főképviselőnek és az EKSZ-nek együtt kell működnie a Bizottság érintett tagjaival és szervezeti egységeivel a tervezett fellépés jellege és célkitűzései alapján, szakértelmükre építve. Minden határozati javaslatot a Bizottság eljárásait követve kell előkészíteni és elfogadás céljából a Bizottságnak be kell nyújtani.
Az Európai Parlamentet teljes mértékben be kell vonni az eszközök tervezési, programozási, nyomonkövetési és értékelési szakaszába, annak érdekében, hogy a külső tevékenységek terén biztosítva legyen az uniós finanszírozás politikai ellenőrzése, demokratikus ellenőrzése és elszámoltathatósága. [Mód. 322]
39. cikk
Hatályon kívül helyezés és átmeneti rendelkezések
(1) A 466/2014/EU határozat, a 480/2009/EK, Euratom rendelet és az (EU) 2017/1601 rendelet 2021. január 1-jétől hatályát veszti.
(2) A rendelet pénzügyi keretösszegéből a jelen rendelet és az alábbi elődjei alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások is fedezhetők: a 233/2014/EU rendelet; a 232/2014/EU rendelet; a 230/2014/EU rendelet; a 235/2014/EU rendelet; a 234/2014/EU rendelet, a 237/2014/Euratom rendelet, a 236/2014/EU rendelet, a 466/2014/EU határozat, a 480/2009/EK, Euratom rendelet és az (EU) 2017/1601 rendelet.
(3) E rendelet pénzügyi keretösszege kiterjedhet a jelen rendelet bármilyen utódjának előkészítésével kapcsolatos költségekre.
(4) A 2027. december 31-ig be nem fejezett tevékenységekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása céljából szükség esetén előirányzatok állíthatók be a 2027 utáni költségvetésbe a 20. cikk (1) bekezdésében meghatározott kiadások fedezésére.
40. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől 2027. december 31-ig kell alkalmazni. [Mód. 323]
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt …, -án/-én.
az Európai Parlament részéről a Tanács részéről
az elnök az elnök
MELLÉKLET
A SZOMSZÉDSÁGPOLITIKAI TÉRSÉGBE TARTOZÓ ORSZÁGOK ÉS TERÜLETEK JEGYZÉKE
Algéria
Örményország
Azerbajdzsán
Belarusz
Egyiptom
Grúzia
Izrael
Jordánia
Libanon
Líbia
Moldovai Köztársaság
Marokkó
megszállt palesztin területek
Szíria
Tunézia
Ukrajna
Az e területre irányuló uniós támogatás annak lehetővé tétele érdekében is felhasználható, hogy az Oroszországi Föderáció részt vehessen a határon átnyúló együttműködési programokban és más releváns, több országra irányuló programokban, beleértve az oktatási együttműködést, különösen a diákcsere-programokat. [Mód. 324]
II. MELLÉKLET
A FÖLDRAJZI PROGRAMOK EGYÜTTMŰKÖDÉSI TERÜLETEI
A. Valamennyi földrajzi térség vonatkozásában
EMBEREK
1. Jó kormányzás, demokrácia, jogállamiság és emberi jogok
a) A demokrácia és a befogadó demokratikus folyamatok, a kormányzás és a felügyelet megerősítése, ideértve a független igazságszolgáltatást, a jogállamiságot, valamint az átlátható, békés és hiteles választóiválasztási folyamatokat; [Mód. 325]
b) Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelménekEgyetemes Nyilatkozatában foglalt emberi jogok előmozdításának és védelmének, valamint a kapcsolódó nemzetközi eszközök végrehajtásának megerősítése, az emberijog-védők támogatása és védelme, a globális és regionális paktumok és keretek megvalósításához való hozzájárulás, ezek végrehajtása és nyomon követése során a civil társadalom kapacitásainak növelése és az éghajlatváltozás miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek védelmére vonatkozó jogi keret létrehozásának megalapozása; [Mód. 326]
c) A megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelem, valamint az egyenlőség elvének előmozdítása, különös tekintettel a nemek közötti egyenlőségre, a nők és a lányok jogaira és társadalmi szerepvállalásuk növelésére, valamint a gyermekek, a fiatalok, a fogyatékossággal élő személyek, a kisebbségekhez tartozó személyek, az LMBTI-személyek és az őslakos népek jogaira; [Mód. 327]
d) A civil társadalom megerősödésének támogatása, a politikai változásokban, valamint a reformfolyamatokban és a demokratikus átalakulásban játszott szerepének a támogatása megerősítése, továbbá a civil társadalom és a polgárok politikai döntéshozatalbanéletben és a döntéshozatal ellenőrzésében való részvétele számára kedvező környezet előmozdítása; [Mód. 328]
e) A szabad és független média pluralizmusának, függetlenségének és professzionalizmusának erősítése;
f) Az államok, társadalmak, közösségek és egyének rezilienciájának kialakítása a politikai annak érdekében, hogy felkészüljenek a környezeti és, gazdasági, környezeti, élelmezési, demográfiai és társadalmi nyomásokkal és sokkhatásokkal szemben;sokkhatásoknak, a természeti és az ember által okozott katasztrófáknak, konfliktusoknak, egészségügyi és élelmiszer-biztonsági válságoknak való ellenállásra, az azokhoz való alkalmazkodásra és az azokból való gyors kilábalásra; [Mód. 329]
g) A demokratikus állami intézmények fejlesztésének erősítése nemzetközi, országos és helyi szinteken egyaránt, ideértve a független, eredményes, hatékony és elszámoltatható igazságszolgáltatási rendszert, a jogállamiság, a nemzetközi igazságszolgáltatás, az elszámoltathatóság, előmozdítását, valamint aza mindenkit megillető igazságszolgáltatáshoz való jogot mindenki számára;hozzáférés előmozdítását; [Mód. 330]
h) A közigazgatásireform-folyamatok támogatása, többek között polgárközpontú e-kormányzati megközelítések alkalmazásával, a jogi keret és az intézményi szerkezet, a nemzeti statisztikai rendszerek, kapacitások megerősítésével, az államháztartási gazdálkodás megszilárdításával, valamint a korrupció, az adóelkerülés, az adókijátszás és az agresszív adótervezés elleni küzdelemhez való hozzájárulással; [Mód. 331]
i) Inkluzív, kiegyensúlyozott és integrált terület- és várospolitikák előmozdítása az állami intézmények és szervek megerősítése útján országos és helyi szinteken egyaránt, valamint a hatékony decentralizációs és államigazgatás-átalakítási folyamatok támogatása;
j) Az állami intézmények átláthatóságának és elszámoltathatóságának növelése, a közbeszerzés megerősítése – többek között fenntarthatósági (környezeti, szociális és gazdasági) kritériumok és célkitűzések kidolgozásának támogatásával –, és az államháztartási gazdálkodás megerősítése, az e-kormányzat kialakítása, valamint a szolgáltatásnyújtás javítása; [Mód. 332]
k) A természeti erőforrások ágazataira és a kapcsolódó bevételekre vonatkozó fenntartható, elszámoltatható és átlátható gazdálkodás támogatása, valamint reformok a méltányos, igazságos és fenntartható adópolitikák kialakítása érdekében;
ka) A parlamenti demokrácia előmozdítása. [Mód. 333]
2. A szegénység felszámolása, az egyenlőtlenségek elleni küzdelem és humán fejlődés
a) A szegénység valamennyi dimenziójának felszámolása, a megkülönböztetés és az egyenlőtlenségek kezelése, valamint annak biztosítása, hogy senki sem marad ki a fejlődésből; és a leghátrányosabb helyzetűek elsőként való megsegítése, elsőbbséget biztosítva az egészségügyet, az élelmezést, az oktatást és a szociális védelmet érintő közszolgáltatásokba való beruházások számára; [Mód. 334]
b) A szakpolitikák elfogadására és megfelelő beruházások eszközölésére irányuló erőfeszítések fokozása a nők, a fiatalok és a gyermekek, valamint a fogyatékossággal élő személyek és fiatalok jogainak előmozdítása, védelme és érvényesítése, valamint a társadalmi, polgári és gazdasági életben való szerepvállalásuk és érdemi részvételük elősegítése, továbbá az inkluzív növekedéshez és a fenntartható fejlődéshez való teljes mértékű hozzájárulásuk biztosítása érdekében; [Mód. 335]
c) A nők és lányok jogai, valamint társadalmi szerepvállalásuk védelmének és megvalósításának előmozdítása, ideértve a gazdasági, munkajogi és szociális jogokat, a földhöz fűződő jogokat, valamint a szexuális és reproduktív egészséget és a kapcsolódó jogokat, továbbá a szexuális és nemi alapú erőszak valamennyi formájának megelőzését, és a nők és a lányok ezektől való védelmét;ez magában foglalja annak előmozdítását, hogy az átfogó szexuális és reproduktív egészségügyi tájékoztatás és átfogó szexuális nevelés mindenki számára biztosított legyen; az együttműködés előmozdítása a szexuális és reproduktív egészségügyi ellátás, többek között a családtervezés – különösen alacsony jövedelmű csoportok körében történő – biztosítására szolgáló új vagy továbbfejlesztett eszközökre irányuló kutatás és innováció terén; [Mód. 336]
d) Különös figyelem fordítása a hátrányos helyzetű, kiszolgáltatott helyzetben lévő és marginalizált személyekre, többek között a gyerekekre, az idősekre, a fogyatékos személyekre, az LMBTI-személyekre és az őslakos népekre. Idetartozik a fogyatékossággal és fogyatékosság nélkül élő gyermekek gondozásánakgyermekgondozás intézményes alapokról közösségi alapokra való áthelyezésének az ösztönzése is; [Mód. 337]
e) Integrált megközelítés előmozdítása a közösségek – különösen a legszegényebbek és a legnehezebben elérhetők – támogatásában az alapvető szükségletekhez és szolgáltatásokhoz különösen az egészségügyi, többek között a szexuális és reproduktív egészségügyi szolgáltatásokhoz, a tájékoztatáshoz és eszközökhöz, az oktatáshoz, az élelmezéshez és a szociális védelemhez való általános hozzáférés javításávalvaló hozzájutás javításához; [Mód. 338]
f) BiztonságosA gyermekek, különösen a leginkább a peremre szorultak számára a lehető legjobb életkezdés biztosítása a kisgyermekkori fejlesztésekbe való beruházásokkal, valamint annak garantálásával, hogy a szegénységet vagy egyenlőtlenséget megtapasztaló gyermekek hozzáférjenek olyan alapvető szolgáltatásokhoz, mint az egészségügy, az élelmezés, az oktatás és a szociális védelem;biztonságos és gondoskodó környezet megteremtésének támogatása a gyermekek számára, ami fontos eleme a lehetőségeit teljes mértékben kihasználni képes, egészséges fiatal népesség elősegítésének, különös figyelmet fordítva a lányok szükségleteire; [Mód. 339]
g) Az elegendő, megfizethető, biztonságos és tápláló élelmiszerekhez való egyetemes hozzájutás támogatása különösen a leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévők, különös figyelmet fordítva a lányok szükségleteire;számára, továbbá az élelmezés- és táplálkozásbiztonság erősítése, különösen az elhúzódó vagy visszatérő válságok sújtotta országokban; a több ágazatra kiterjedően alkalmazott tápanyag-orientált megközelítések előmozdítása a mezőgazdaságban; [Mód. 340]
h) A biztonságos és elegendő ivóvízhez, csatornázáshoz és higiéniás körülményekhez való általános hozzáférés, továbbá fenntartható és integrált vízgazdálkodás biztosítása, mivel ezek kulcsfontosságú tényezők az egészségügy, az oktatás, az élelmezés, az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképesség és a nemek egyenlősége területén; [Mód. 341]
i) Az egyetemes egészségügyi ellátás megvalósítása, a minőségi és megfizethető egészségügyi szolgáltatásokhoz, köztük a szexuális és reproduktív egészségügyi szolgáltatásokhoz való méltányos hozzáférés biztosításával, és mindenki számára hozzáférhető inkluzív,többek között erős, minőségi és reziliens egészségügyi rendszerek kiépítésének támogatása révéntámogatásával, valamint a korai előrejelzési, kockázatcsökkentési, kockázatkezelési és helyreállítási kapacitások javításával, kiegészítő fellépés az uniós kutatási és innovációs keretprogramon keresztül a globális egészségügyi fenyegetések kezeléséhez, a biztonságos, hatékony és megfizethető vakcinák és kezelések kifejlesztéséhez a szegénységgel kapcsolatos és elhanyagolt betegségekkel szemben, valamint az egészségügyi kihívásokra, többek között a fertőző betegségekre, az antimikrobiális szerekkel szembeni rezisztenciára, az új betegségekre és járványokra adott válaszok javításához; [Mód. 342]
j) Az egyetemes és méltányos szociális védelem támogatása, valamint a szociális biztonsági hálók megerősítése az alapvető jövedelem garantálása, a mélyszegénységbe való lecsúszás megelőzése, valamint a reziliencia kiépítése érdekében;
ja) Az emberek és a közösségek rezilienciájának erősítése, többek között a közösség szintjén irányított katasztrófakockázat-csökkentésre és a felkészültségre irányuló projektekbe történő fokozott beruházások révén; [Mód. 343]
jb) Nemzeti, regionális és helyi kormányzatok és hatóságok támogatása a szükséges infrastruktúra – többek között a fizikai, technológiai és humánerőforrások – létrehozása érdekében, a legkorszerűbb technológiai és adminisztratív fejlesztéseket alkalmazva, ami lehetővé teszi minden a polgári nyilvántartás (a születéstől a halálig) pontos vezetését, valamint a hivatalosan elismert másodlatok szükség szerinti kiadását annak érdekében, hogy minden polgár hivatalosan is létezzen, és gyakorolhassa alapjogait. [Mód. 344]
k) Inkluzív fenntartható városfejlesztés előmozdítása a városi egyenlőtlenségek kezelése érdekében, a leginkább rászorulókra összpontosítva és a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő megközelítéssel. [Mód. 345]
l) A helyi hatóságok támogatása annak érdekében, hogy városi szinten javítsák az alapvető szolgáltatások nyújtását és a biztonságos élelmezéshez, az elérhető, tisztességes és megfizethető lakhatáshoz, valamint életminőséghez való méltányos hozzájutást, különösen az illegális településeken és nyomornegyedekben élők számára. [Mód. 346]
m) A nemzetközileg elfogadott oktatási célok elérésének ösztönzése, különös tekintettel az ingyenes közoktatási rendszerekre, az inkluzív és méltányos, minőségi formális, informális és iskolarendszeren kívüli oktatás ösztönzése révén és az élethosszig tartó tanulás mindenki számára történő támogatása révén, minden szinten, ideértve a kisgyermekkori nevelést, a műszaki és szakképzést is, szükség- és válsághelyzetekben is, és többek között a digitális technológiák alkalmazásával, az oktatás, a tanítás és a tanulás javítása céljából; [Mód. 347]
ma) Az oktatási folyosók támogatása, hogy a háborús országokból érkező hallgatók uniós egyetemeken tanulhassanak; [Mód. 348]
n) A partnerországokba irányuló, a tőlük induló vagy a közöttük zajló tanulási célú mobilitási, kapacitásépítési és kulturális együttműködésitanulási célú mobilitási tevékenységek, valamint ezen országok intézményeivel, szervezeteivel, helyi végrehajtó szerveivel és hatóságaival folytatott együttműködés és szakpolitikai párbeszéd támogatása; [Mód. 349]
na) A kapacitásbővítés és az együttműködés elősegítése a tudomány, a technológia és a kutatás területein, különösképpen a partnerországokat aránytalanul érintő, szegénységgel kapcsolatos társadalmi kihívások kezelése érdekében, valamint a korlátozott magánberuházással rendelkező elhanyagolt kutatási és innovációs területek és a nyílt hozzáférésű adatok támogatása, és a szociális innováció elősegítése; [Mód. 350]
o) A kapacitásépítés és az együttműködés előmozdítása a tudomány, a technológia, a kutatás, valamint a nyílt hozzáférésű adatok , az óriási méretű adathalmazok, a mesterséges intelligencia és az innováció területén az uniós kutatási és innovációs keretprogrammal összhangban az agyelszívás elleni küzdelem érdekében; [Mód. 351]
p) A koordináció fokozása valamennyi érintett szereplő között a szükséghelyzetből a fejlesztési szakaszba való átmenet elősegítése érdekében;
q) Az interkulturális párbeszéd és a kulturális sokszínűség minden formájának előmozdítása, valamint a kulturális örökség megőrzése és promóciója, továbbá a kulturális és kreatív ágazatok fenntartható, társadalmi és gazdasági fejlődéssel kapcsolatos potenciáljának felszabadítása; [Mód. 352]
qa) Fellépések támogatása és az együttműködés előmozdítása a sport területén a nők és a fiatalok, egyének és közösségek nagyobb szerepvállalása, valamint a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend egészségügyi, oktatási és társadalmi befogadási céljaihoz való hozzájárulás érdekében; [Mód. 353]
r) A lakóhelyüket hosszú távra elhagyni kényszerült személyek méltóságának és rezilienciájának, valamint a befogadó országok és közösségek gazdasági és társadalmi életébe való beilleszkedésüknek az előmozdítása.
3. Migráció, mobilitás és kényszerű lakóhelyelhagyás [Mód. 354]
-a) Hatékony és emberi jogi alapú migrációs politikák támogatása minden szinten, beleértve a védelmi programokat, a biztonságos, rendezett és szabályos migráció megkönnyítése érdekében; [Mód. 355]
a) AHozzájárulás a migrációs és mobilitási kétoldalú, regionális, többek között Dél-Dél és nemzetközi partnerségek megerősítésemegerősítéséhez integrált és kiegyensúlyozott megközelítés alapján, a migráció valamennyi vetületét lefedve, ideértve a bilaterális vagy regionális uniós megállapodások és intézkedések, többek között a mobilitási partnerségek végrehajtásának támogatását is; összhangban a nemzetközi és uniós joggal és az emberi jogi kötelezettségekkel; [Mód. 356]
aa) Segítségnyújtás az uniós, kétoldalú vagy regionális megállapodások és a harmadik országokkal kötött megállapodások végrehajtásában, beleértve a mobilitási partnerségeket, valamint biztonságos és legális útvonala kialakításában többek között vízumkönnyítéssel és áttelepítési megállapodásokkal és a kölcsönös elszámoltathatóság és a humanitárius és emberi jogi kötelezettségek teljes tiszteletben tartása alapján; [Mód. 357]
b) A visszatérő migránsok fenntartható és sikeres társadalmi-gazdasági visszailleszkedésének támogatása; [Mód. 358]
c) Az irreguláris migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás kiváltó okainak kezelése és enyhítése;
d) A migráció gyenge pontjainak csökkentése, többek között az iirreguláris migráció kezelése, valamint, az emberkereskedelem, a migránscsempészés kezelése, az integrált határigazgatással kapcsolatos együttműködés fokozása; z emberkereskedelemre és a migránscsempészésre adott transznacionális válasz nemzetközi és uniós joggal összhangban történő megerősítése révén; [Mód. 359]
e) A tudományos, technikai, humán és intézményi kapacitások erősítése a migrációkezelés érdekében, többek között pontos és bontott adatok gyűjtése és felhasználása a bizonyítékokon alapuló politikák megalapozásaként a biztonságos, rendezett és felelősségteljes migráció érdekében; [Mód. 360]
f) Hatékony és emberi jogokon alapuló migrációs politikák támogatása, a védelmi programokat is ideértve;[Mód. 361]
g) A legális migráció megkönnyítéséhez szükséges feltételek megteremtése, valamint a jól irányított mobilitás és az emberek közötti kapcsolatok előmozdítása, a migráció fejlesztési hatásának maximalizálása beleértve a pontos és időbeni információkat a migráció minden szakaszáról [Mód. 362];
ga) A migráció fejlesztési hatásainak maximalizálása, valamint a migráció és a fejlesztés közötti összefüggések közös értelmezésének javítása; [Mód. 363]
h) A migránsok és a lakóhelyük elhagyására kényszerített személyek védelmének biztosítása, külön figyelmet fordítva a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportokra, és az emberi jogokon alapuló megközelítést alkalmazva, valamint biztosítva a vegyes migrációs áramlások között a nemzetközi védelemre szoruló személyek azonosítását és jogállásuk meghatározását; [Mód. 364]
i) Fejlesztésalapú megoldások támogatása a lakóhelyük elhagyására kényszerített személyek és befogadó közösségeik számára, beleértve az oktatáshoz és a tisztességes munkához való hozzáférést, a lakóhelyük elhagyására kényszerített személyek méltóságát, rezilienciáját és önállóságát, valamint beillesztkedésüket a befogadó országok gazdasági és társadalmi életébe; [Mód. 365]
j) A diaszpóra részvállalásának támogatása a származási országokban, hogy teljes mértékben hozzájáruljon a fenntartható fejlődéshez; [Mód. 366]
k) A kivándorlók általi hazautalások gyorsabbá, olcsóbbá és biztonságosabbá tétele a forrásországokban és a címzett országokban egyaránt, segítve ezzel fejlesztési potenciáljuk kibontakozását.
ka) Hozzájárulás a migránsok és a társadalmak szerepvállalásához a teljes befogadás és a társadalmi kohézió megvalósítása érdekében. [Mód. 367]
Az e területen folytatott együttműködést a Menekültügyi és Migrációs Alappal összhangban kell kezelni, tiszteletben tartva a politikák fejlesztési célú koherenciájának elvét. [Mód. 368]
A BOLYGÓ
4. Környezetvédelem és éghajlatváltozás
a) A tudományos, technikai, humán és intézményi kapacitások erősítése az éghajlat-politika és a környezetgazdálkodás, e kérdések érvényesítése és nyomon követése érdekében; A regionális és nemzeti éghajlat-politikai irányítás megerősítése.
b) HozzájárulásAz éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás támogatása, különös tekintettel a szükséges intézkedések meghozatalához szükséges forrásokat nélkülöző, különösen veszélyeztetett államokra és népességekre.Hozzájárulás a partnerek azzal kapcsolatos erőfeszítéseihez, hogy eleget tegyenek az éghajlatváltozással foglalkozó Párizsi Megállapodás alapján tett, éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalásaiknak, ideértve a nemzeti vállalások, valamint az enyhítési és alkalmazkodási cselekvési tervek végrehajtását, kitérve az alkalmazkodás és a hatások enyhítése közötti szinergiákra is,illetve az azzal kapcsolatos erőfeszítéseikhez, hogy eleget tegyenek az olyan többoldalú környezetvédelmi megállapodások alapján tett kötelezettségvállalásaiknak, mint például a Biológiai Sokféleség Egyezmény és az elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló ENSZ-egyezmény; [Mód. 369]
c) Fenntartható zöld és kék növekedés kialakítása és/vagy megerősítése valamennyi gazdasági ágazatban;
d) A fejlődő országokban a fenntartható energiához való hozzáférés előmozdítása annak érdekében, hogy tiszteletben tartsák az Unió 2012-es ígéretét, amely szerint 2030-ig további 500 millió ember számára biztosítják az ehhez való hozzáférést, kiemelten kezelve a magas környezeti és fejlesztési értékű, kis léptékű, minihálózati és hálózaton kívüli megoldásokat. A fenntartható energiával kapcsolatos együttműködés erősítése. Az energiahatékonysággal kapcsolatos együttműködés és a megújuló energiaforrások alkalmazásának ösztönzése és növelése; a megbízható, biztonságos, megfizethető, tiszta és fenntartható energiaszolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése, különösen helyi és decentralizált megoldások révén, amelyek biztosítják az energiaellátást a szegénységben és a távoli régiókban élő emberek számára [Mód. 370]
da) A környezeti fenntarthatósággal és az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések általános érvényesítésére irányuló kapacitásépítés, valamint a zöld növekedés megvalósítása a nemzeti és helyi fejlesztési stratégiákban, többek között a fenntarthatósági kritériumok közbeszerzésekben való támogatása; [Mód. 371]
db) A vállalatok társadalmi felelősségvállalásának és az ellátási láncok kellő gondosságának előmozdítása, valamint az „elővigyázatos megközelítés” és a „szennyező fizet” elvek következetes alkalmazása; [Mód. 372]
dc) A környezetvédelmi szempontból fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok előmozdítása – beleértve az agroökológiát – amelyek bizonyítottan hozzájárulnak az ökoszisztéma és a biodiverzitás megóvásához, és hosszútávon fokozzák az éghajlatváltozással szembeni környezeti és társadalmi rezilienciát; [Mód. 373]
e) A helyi, nemzeti, regionális és kontinentális multimodális közlekedési hálózatok és szolgáltatások javítása a fenntartható, az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens gazdasági fejlődés és munkahelyteremtés lehetőségeinek további erősítése érdekében, az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes fejlődés fényében. A közlekedés könnyítésének és liberalizálásának fokozása, a fenntarthatóság, a közúti közlekedésbiztonság és a közlekedési terület rezilienciájának javítása;
f) A helyi közösségek és az őslakos népek intenzívebb bevonása az éghajlatváltozás hatásainak kezelésébe, a biológiai sokféleség csökkenése és a vadon élő állatokat és növényeket érintő bűncselekmények elleni küzdelembe, az ökoszisztémák megőrzésébe és a természeti erőforrásokkal való gazdálkodásba, többek között a birtokjogi viszonyok és a vízkészlet-gazdálkodás javításával. A fenntartható városfejlesztés és a városi térségek rezilienciájának előmozdítása; [Mód. 374]
fa) A konfliktusövezetből származó ásványok kereskedelmének és a bányászok kizsákmányolásának megállítása, valamint a helyi közösségek fejlődésének támogatása az ellátási láncra vonatkozó „kellő gondosság” kötelezettségekről és az ehhez kapcsolódó intézkedésekről szóló (EU) 2017/821 rendelettel összhangban, valamint ilyen megközelítés kidolgozása a jelenleg a rendelet hatálya alá nem tartozó ásványokra. [Mód. 375]
fb) A fenntartható fejlődést elősegítő oktatás ösztönzése az emberek társadalom átalakításában és fenntartható jövő megteremtésében vállalt szerepének növelése érdekében; [Mód. 375]
g) A természeti erőforrások, egészséges ökoszisztémák megőrzésének, a velük való fenntartható gazdálkodásnak és helyreállításuknak az előmozdítása, a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása, valamint a vadon élő állatok és növények védelme, beleértve az orvvadászat és a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni küzdelmet; [Mód. 377]
ga) A biológiai sokféleség csökkenésének kezelése nemzetközi és uniós kezdeményezések végrehajtásával, különösen a szárazföldi és tengeri ökoszisztémák és az azokhoz kapcsolódó biológiai sokféleség megőrzésének, valamint fenntartható használatának és kezelésének elősegítésével. [Mód. 378]
h) Az integrált és fenntartható vízkészlet-gazdálkodás és a határon átnyúló vízügyi együttműködés előmozdítása a nemzetközi joggal összhangban; [Mód. 379]
i) A szénkészletek megőrzésének és növelésének előmozdítása a földhasználat, a földhasználat megváltoztatása és az erdőgazdálkodás fenntartható igazgatása, valamint a környezetkárosodás, az elsivatagosodás, és atalajdegradáció, a talaj- és erdőpusztulás, valamint a szárazság elleni küzdelem útján; [Mód. 380]
j) Az erdőirtás korlátozása, valamint az erdészeti jogszabályok végrehajtásának, az erdészeti irányításnak és az erdészeti termékek kereskedelmének (FLEGT) ösztönzése, az illegális fakitermelés, az illegális faanyag- és fatermék-keresekedelem elleni küzdelem. A jobb kormányzás és a kapacitásépítés támogatása a természeti erőforrások fenntartható kezelése érdekében;az önkéntes partnerségi megállapodások tárgyalásának és végrehajtásának támogatása; [Mód. 381]
k) Az óceánokkal kapcsolatos irányítás támogatása, ideértve a part menti és tengeri területek valamennyi formájának, köztük az ökoszisztémáknak a védelmét, helyreállítását és megőrzését, a tengeri hulladék elleni küzdelmet, a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelmet, valamint a tengeri biológiai sokféleség védelmét az ENSZ Tengerjogi Egyezményével (UNCLOS) összhangban; [Mód. 382]
l) A regionális katasztrófakockázat-csökkentés, a felkészültség és a reziliencia megerősítése közösségi alapú és emberközpontú megközelítés révén, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos szakpolitikákkal és tevékenységekkel szinergiában; [Mód. 383]
m) Az erőforrás-hatékonyság, valamint a fenntartható fogyasztás és termelés előmozdítása (egyebek mellett az egész ellátási láncban), többek között a természeti erőforrások konfliktusok finanszírozására való felhasználásának csökkentése és az olyan kezdeményezések érdekelt felek általi betartásának támogatása révén, mint például a kimberley-i folyamat tanúsítási rendszere;ideértve a szennyezés kezelése kezelését, valamint a vegyszerek és a hulladék megfelelő kezelését kezelése; [Mód. 384]
n) A fenntartható gazdasági diverzifikáció, a versenyképesség, az értékmegosztó ellátási láncok és a méltányos kereskedelem javítására, a magánszektor fejlesztésére – különös tekintettel az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes zöld növekedésre, a mikrovállalkozásokra, a szociális vállalkozásokra, a kkv-kra és a szövetkezetekre – irányuló erőfeszítések támogatása, az EU-val kötött, meglévő kereskedelmi megállapodások fejlesztési előnyeitmegállapodásokat kihasználva. [Mód. 385]
na) A biológiai sokféleség megőrzésére vonatkozó, többek között olyan szerződésekben rögzített nemzetközi kötelezettségvállalások megvalósítása, mint a Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD), az Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről (CITES), az Egyezmény a vándorló, vadon élő állatfajok védelméről (CMS) és a biológiai sokféleséghez kapcsolódó egyéb egyezmények. [Mód. 386]
nb) Az éghajlatváltozási és környezetvédelmi célok integrációjának növelése és érvényre juttatása az Unió fejlesztési együttműködésében a fejlődő országokkal kapcsolatos, ott folyó és általuk végzett módszertani és kutatómunka támogatásával, beleértve a nyomonkövetési, jelentéstételi és ellenőrzési mechanizmusokat, az ökoszisztémák feltérképezését és értékelését, a környezetvédelmi szakértelem növelését, valamint az innovatív intézkedések és a szakpolitikai koherencia előmozdítását; [Mód. 387]
nc) Az éghajlatváltozás fejlődést, békét és biztonságot esetlegesen destabilizáló, globális és több régióra kiterjedő hatásainak kezelése. [Mód. 388]
JÓLÉT
5. Inkluzív és fenntartható gazdasági növekedés és tisztességes foglalkoztatás
a) A vállalkozói lét – beleértve a mikrofinanszírozáson keresztüli támogatást is –, a tisztességes foglalkoztatás és foglalkoztathatóság támogatása a készségek és kompetenciák fejlesztése útján, többek közt az oktatás segítségével, a munkaügyi normák és a Nemzetközi MunkaügyiSzervezet munkaügyi normái – beleértve a szociális párbeszédet és a gyermekmunka elleni küzdelmet – teljes körű alkalmazásának javítása, az egészséges munkakörülmények, a megélhetést biztosító bérek, javítása, valamint a [Mód. 389]
b) Nemzeti fejlesztési stratégiák támogatása, amelyek maximalizálják a tanulás pozitív társadalmi hatásait, valamint a progresszív a hatékony és fenntartható adóztatás és az újraelosztó állami szakpolitikák ösztönzése, valamint a fenntartható szociális védelmi rendszerek és a társadalombiztosítási rendszerek létrehozása és megerősítése; az adókijátszás és az adóparadicsomok elleni küzdelemre irányuló erőfeszítések támogatása nemzeti és nemzetközi szinteken; [Mód. 390]
c) AzA felelős üzleti és a befektetési környezet javítása, a gazdasági fejlődést elősegítő és a vállalkozásokat, különösen az mkkv-kat, szövetkezeteket és szociális vállalkozásokat vállalkozásuk bővítésében és a munkahelyteremtésbenmunkahelyteremtésében támogató szabályozási környezet kialakítása, a szolidáris gazdaság fejlesztésének támogatása és a magánszektor elszámoltathatóságának fokozása; [Mód. 391]
ca) Az emberi jogok magánszektorbeli tevékenységekhez kapcsolódó megsértésére vonatkozó vállalati elszámoltathatóság és a jogorvoslati mechanizmusok támogatása; az emberi jogi normáknak és a szabályozásban bekövetkező változásoknak való vállalati megfelelés biztosításáért helyi, regionális és globális szinten tett erőfeszítések támogatása többek között a kötelezően alkalmazott kellő gondosság és az üzleti és emberi jogokkal kapcsolatos kötelező erejű nemzetközi eszköz vonatkozásában; [Mód. 392]
d) A társadalmi és környezeti fenntarthatóság, a vállalati társadalmi felelősségvállalás és a felelős üzleti magatartás megerősítése a teljes értékláncban, az értékmegosztás, méltányos árak és tisztességes keresekedelmi feltételek biztosítása; [Mód. 393]
e) A közkiadások hatékonyságának és fenntarthatóságának javítása többek között fenntartható közbeszerzések előmozdítása útján; és az államháztartás stratégiaibb felhasználásának ösztönzése, többek között vegyesfinanszírozási eszközök útján, további állami és magánberuházások bevonása érdekében; [Mód. 394]
f) A városokban, mint a fenntartható és inkluzív növekedés és innováció központjaiban rejlő lehetőségek kiaknázása;
g) A belső gazdasági, társadalmi és területi kohézió előmozdítása, erősebb kapcsolatok kialakítása a városi és vidéki területek között, valamint a kreatív iparágak és a kulturális turizmus ágazataaz idegenforgalmi ágazat fejlődésének, mint a fenntartható fejlődés eszközének, az elősegítése; [Mód. 395]
h) A mezőgazdaságifenntartható és inkluzív mezőgazdasági és az élelmiszeripari értékláncok kiaknázása és diverzifikációja, az élelmezésbiztonsági és a gazdasági diverzifikáció előmozdítása, a hozzáadott érték növelése, a regionális integráció, a versenyképesség és a tisztességes kereskedelem előmozdítása, valamint a fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens innovációk megerősítése; [Mód. 396]
ha) Összpontosítás az ökológiailag hatékony mezőgazdaság intenzívebbé tételére a kisbirtokos gazdák és legfőképpen a női gazdálkodók esetében az eredményes és fenntartható nemzeti szakpolitikák, stratégiák és jogi keretek, valamint az erőforrásokhoz, köztük a földhöz, vízhez, (mikro)hitelhez és más mezőgazdasági inputokhoz való igazságos és fenntartható hozzáférés támogatása révén; [Mód. 397]
hb) A civil társadalom és a gazdaszervezetek szakpolitikák és kutatási programok kialakításába történő bevonásának aktív támogatása, és a kormányprogramok végrehajtásában és értékelésében játszott szerepük növelése; [Mód. 398]
i) A fenntartható halgazdálkodás és a fenntartható akvakultúra támogatása;
j) A biztonságos, megfizethető és fenntartható energiához való egyetemes hozzáférés előmozdítása, az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó, az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens, erőforrás-hatékony és körforgásos gazdaság ösztönzése, az éghajlatváltozással foglalkozó Párizsi Megállapodással összhangban; [Mód. 399]
k) Az intelligens, fenntartható, inkluzív, biztonságos mobilitás ösztönzése, valamint az Unióval való közlekedési összeköttetések javítása;
l) Megfizethető, inkluzív és megbízható ésbiztonságos digitális összekapcsoltság előmozdítása és a digitális gazdaság megerősítésea digitális jártasság és készségek támogatása;a digitális vállalkozások és munkahelyteremtés elősegítése;a fenntartható fejlődést segítő tényezőként a digitális technológiák alkalmazásának támogatása;a kiberbiztonság, adatvédelem és egyéb, digitalizációhoz kapcsolódó szabályozási kérdések kezelése; [Mód. 400]
m) A piacok és ágazatok olyan módon történő fejlesztése és megerősítése, amely beindítaná az inkluzív és fenntartható növekedést és a tisztességes kereskedelmet; [Mód. 401]
n) A regionális integrációs menetrend és az optimális kereskedelempolitikák támogatása, segítve az inkluzív és fenntartható fejlődést,valamint az EUUnió és a partnerei közötti kereskedelmi megállapodások megerősítésének és végrehajtásának támogatása, beleértve a holisztikus és aszimmetrikus megállapodásokat a fejlődő országbeli partnerekkel;a multilateralizmus, a fenntartható gazdasági együttműködés, valamint a Kereskedelmi Világszervezet szabályainak előmozdítása és erősítése; [Mód. 402]
o) Az együttműködés előmozdítása a tudomány, a technológia, a kutatás, a digitalizáció, valamint a nyílt hozzáférésű adatok, az óriási adathalmazok és a mesterséges intelligencia, továbbá és az innováció területén, beleértve a tudománydiplomácia fejlődését; [Mód. 403]
p) Az interkulturális párbeszéd és a kulturális sokszínűség valamennyi formájának előmozdítása, valamint a helyi kézművesség, a kortárs művészet és a kulturális kifejezések fejlesztése és a kulturális örökség megőrzése és promóciója; [Mód. 404]
q) A nők lehetőségeinek javítása, hogy nagyobb szerepet vállalhassanak a gazdaságban és a döntéshozatalban;
r) A mindenkit megillető, egészséges környezetben történő, tisztességes munkához való hozzáférés javítása, valamint inkluzívabb és jobban működő munkaerőpiacok és foglalkoztatáspolitikák kialakítása, melyek a mindenki, de különösen a nők és a fiatalok számára elérhető tisztességes munka megteremtését célozzák, beleértve a megélhetést biztosító béreket, az emberi jogok és a munkajog betartása mellett; [Mód. 405]
ra) Méltányos és fenntartható hozzáférés biztosítása a kitermelő ágazatokhoz konfliktusok és korrupció előidézése nélkül; [Mód. 406]
s) A kitermelő ágazatokhoz való méltányos, fenntartható és torzító hatásoktól mentes hozzáférés előmozdítása; a nagyobb átláthatóság, a kellő gondosság és a befektetői felelősség biztosítása a magánszektor elszámoltathatóságának előmozdítása mellett. a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ón, tantál, volfrám, ezek ércei és arany uniós importőrei körében a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncra vonatkozó kötelezettségek megállapításáról szóló, 2017. május 17-i (EU) 2017/821 európai parlamenti és tanácsi rendelettel kapcsolatos intézkedések alkalmazása. [Mód. 407]
BÉKE
6. Biztonság, stabilitás és béke Béke, biztonság és stabilitás [Mód. 408]
a) A békéhez, a konfliktusmegelőzéshez és így a stabilitáshoz való hozzájárulás az államok, társadalmak, közösségek és egyének politikai, gazdasági, környezeti, demográfiai és társadalmi nyomásokkal és sokkhatásokkal szembeni rezilienciájának a kiépítése útján, többek között rezilienciaértékelések támogatásával, amelyek célja a saját kapacitások azonosítása azokban a társadalmakban, amelyek lehetővé teszik, hogy ezeknek a nyomásoknak és sokkhatásoknak ellenálljanak, alkalmazkodjanak hozzájuk, és gyorsan helyreálljanak; [Mód. 409]
aa) Az erőszakmentesség kultúrájának előmozdítása, többek között a békével kapcsolatos, formális és informális oktatás támogatásával; [Mód. 410]
b) A konfliktusmegelőzés, a korai előrejelzésfigyelmeztetés és a béketeremtésbékeépítés támogatása a közvetítés, a békeközvetítés, válságkezelés és a stabilizáció és a konfliktus utáni újjáépítés révén, beleértve a nők fokozottabb szerepét e szakaszok mindegyikében;a bizalomépítés, a közvetítés, a párbeszéd és megbékélés, a jószomszédi kapcsolatok és a konfliktusok megelőzéséhez és rendezéséhez hozzájáruló egyéb intézkedések előmozdítása és megkönnyítése, valamint az ezekhez kapcsolódó kapacitásépítés, különös tekintettel a közösségek között kialakuló feszültségekre, valamint a társadalom szegmensei közötti, valamint az elhúzódó konfliktusokban és válsághelyzetekben történő megbékélést célzó intézkedések előmozdítása;útján; [Mód. 411]
ba) A fegyveres konfliktusok áldozatai rehabilitációjának és reintegrációjának, valamint a volt katonák leszerelésének, demobilizációjának és családjukkal együtt a civil társadalomba történő visszailleszkedésének, többek között a nők egyedi szükségleteinek támogatása; [Mód. 412]
bb) A nők és a fiatalok számára nagyobb szerep juttatása a békeépítésben és a konfliktusmegelőzésben, továbbá a befogadásuk, valamint a civil társadalomban és a politikai életben való érdemi részvételük és a társadalmi elismerésük fokozása; az 1325. sz. ENSZ-BT határozat végrehajtásának támogatása különösen az instabil, konfliktushelyzetben vagy konfliktus utáni helyzetben lévő országokban; [Mód. 413]
c) A konfliktusra érzékeny biztonsági ágazat reformjának támogatása, amely fokozatosan a fenntartható fejlődéshez és békéhez szükséges hatékonyabb, demokratikus és elszámoltatható biztonságot kínál az egyének és az állam számára; [Mód. 414]
d) Katonai szereplők fejlesztést és fejlesztésbiztonságot szolgáló kapacitásépítésének támogatása (a biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítés); [Mód. 415]
da) regionális és nemzetközi leszerelési kezdeményezések és fegyverkiviteli ellenőrzési rendszerek és mechanizmusok támogatása; [Mód. 416]
e) A biztonsághoz, stabilitáshoz és békéhez hozzájáruló helyi, regionális és nemzetközi kezdeményezések támogatása, valamint e különböző kezdeményezések összekapcsolása; [Mód. 417]
f) Az erőszakos szélsőségességhez és terrorizmushoz vezető radikalizálódás megelőzése és leküzdése kontextusfüggő, konfliktus- és nemi szempontból érzékeny és emberközpontú programok és fellépések révén; [Mód. 418]
fa) A háborúból visszamaradt robbanószerkezetek, fel nem robbant hadianyagok vagy robbanóanyag-maradványok polgári lakosságra gyakorolt társadalmi-gazdasági hatásának kezelése, beleértve a nők szükségleteit is; [Mód. 419]
fb) A fegyveres erők társadalmi hatásainak vagy átalakításának kezelése, ideértve a nők szükségleteit is; [Mód. 420]
fc) Ad hoc helyi, nemzeti, regionális és nemzetközi büntetőbíróságok, igazságfeltáró és békéltető bizottságok és mechanizmusok támogatása; [Mód. 421]
g) Az erőszak valamennyi formája, valamint a korrupció, a szervezett bűnözés és a pénzmosás elleni küzdelem;
h) A közös természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodást célzó határon átnyúló együttműködés előmozdítása a nemzetközi és uniós joggal összhangban; [Mód. 422]
i) Együttműködés harmadik országokkal a nukleáris energia békés felhasználása terén, nevezetesen harmadik országok kapacitásépítése és infrastruktúrafejlesztése útján az egészségügy, a mezőgazdaság és az élelmiszer-biztonság terén; továbbá a radiológiai balesetnek kitett, leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévő lakosságra gyakorolt hatások kezelését szolgáló, valamint e lakosság életkörülményeinek javítását célzó szociális tevékenységek támogatása; a nukleáris területtel kapcsolatos tudásmenedzsment, képzés és oktatás ösztönzése. Ezeket a tevékenységeket azENBE-rendelet által létrehozott, a nukleáris biztonságról szóló európai eszközzel összefüggésben kell kidolgozni; [Mód. 423]
j) A tengeri védelem és biztonság javítása a biztonságos, tiszta és fenntartható módon kiaknázott óceánok érdekében; [Mód. 424]
k) A kapacitásépítés támogatása a kiberbiztonság, a reziliens digitális hálózatok, az adatvédelem és a magánélet védelme terén.
PARTNERSÉG
7. Partnerség
a) Az országok felelősségvállalásának, a partnerségnek és a párbeszédnek a fokozása annak érdekében, hogy a fejlesztési együttműködés valamennyi dimenziójában hatékonyabbá váljon (külön figyelmet fordítva a legkevésbé fejlett országok és a konfliktus sújtotta országok előtt álló egyedi kihívásokra, valamint az előrébb járó fejlődő országok átmenettel kapcsolatos egyedi kihívásaira);
b) Az Unió, valamint a harmadik országok és regionális szervezetek közötti politikai, gazdasági, társadalmi, környezeti és kulturális párbeszéd elmélyítése, valamint a kétoldalú és nemzetközi kötelezettségvállalások végrehajtásának támogatása;
c) A jószomszédi kapcsolatok, a regionális integráció, a jobb hálózati összekapcsoltság, az együttműködés és a párbeszéd bátorítása;
ca) A partnerországok vagy -régiók által a szomszédos uniós legkülső régiókkal és Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról szóló, ...-i [...] tanácsi határozat1 hatálya alá tartozó tengerentúli országokkal és területekkel folytatott együttműködés támogatása és fokozása; [Mód. 425]
_______________________
1.Az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról szóló, ...-i [...] tanácsi határozat. (HL...).
d) A társadalmi szervezetek, köztük az alapítványok számára kedvező környezet kialakítása, érdemi és szervezett részvételük fokozása a hazai szakpolitikákban, valamint arra irányuló kapacitásaik javítása, hogy betölthessék független fejlesztési és irányítási résztvevőként játszott szerepüket; a társadalmi szervezetekkel való partnerségek új módjainak megerősítése, az Unióval való tartalmi és strukturált párbeszéd előmozdítása, valamint az Uniónak a civil társadalommal való együttműködéseegyüttműködés uniós ütemtervének hatékony alkalmazása és megvalósítása; [Mód. 426]
e) A helyi hatóságok bevonása, valamint szakpolitika-alakítóként és döntéshozóként játszott szerepük erősítése a helyi fejlesztés fellendítése és az irányítás javítása érdekében;
f) A harmadik országok polgárainakpolgárai és az emberijog-védők hatékonyabb bevonása, többek között a gazdasági, kulturális és közdiplomácia teljes mértékű kihasználásával; [Mód. 427]
g) Az iparosodott és előrébb járó fejlődő országok elkötelezése a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend végrehajtása, a globális közjavak és kihívások mellett, többek közt a Dél–Dél és a háromoldalú együttműködés területén;
h) A regionális integráció és együttműködés eredményközpontú módon való előmozdítása a regionális integráció és párbeszéd támogatásán keresztül.
B. Külön a szomszédságpolitikai térség vonatkozásában
a) A politikai együttműködés fokozásának ösztönzése;
b) A társulási megállapodások vagy más, meglévő vagy jövőbeli megállapodások, valamint közösen megállapított társulási menetrendek és partnerségi prioritások, vagy ezeknek megfelelő dokumentumok végrehajtásának támogatása;
c) Megerősített partnerségek előmozdítása az Unió és a partnerországok társadalmai között, többek között emberek közötti kapcsolatok útján;
d) A regionális együttműködés fokozása, mindenekelőtt a keleti partnerség, az Unió a Mediterrán Térségért, az egész európai szomszédságpolitikai térségre kiterjedő együttműködés, valamint a határon átnyúló együttműködés keretében;
e) Az Unió belső piacába való fokozatos integráció és megerősített ágazati és ágazatközi együttműködés megvalósítása, többek között a jogszabályok közelítése és az uniós és más vonatkozó nemzetközi előírások felé történő szabályozási konvergencia megvalósítása útján, a piacra jutás javítása, többek között mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségek létrehozásával, továbbá kapcsolódó intézményfejlesztés és beruházások megvalósítása. [Mód. 428]
III. MELLÉKLET
A TEMATIKUS PROGRAMOK BEAVATKOZÁSI TERÜLETEI
1. AZ EMBERI JOGOKKAL ÉS DEMOKRÁCIÁVAL KAPCSOLATOS BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK
— Az olyan alapvető értékek, mint a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok egyetemessége és oszthatatlansága, az emberi méltóság tiszteletben tartása, a megkülönböztetésmentesség, az egyelőség és szolidaritás elvei, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányában és a nemzetközi jogban foglalt elvek tiszteletben tartásának előmozdításához való hozzájárulás. [Mód. 429]
— A civil társadalommal való együttműködés és partnerség lehetővé tétele az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos kérdésekben, többek között érzékeny és sürgős helyzetekben. Minden szinten koherens és holisztikus stratégiát kell kidolgozni a lenti célkitűzések megvalósítása érdekében. [Mód. 430]
— Az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása mindenki tekintetében, hozzájárulás olyan társadalmak kialakításához, amelyekben a részvétel, a megkülönböztetésmentesség, a tolerancia, az igazságosság és elszámoltathatóság, a szolidaritás és az egyenlőség érvényesül. Az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok mindenki számára történő tiszteletben tartását és betartását nyomon kell követni, elő kell mozdítani és meg kell erősíteni az emberi jogok egyetemességének, oszthatatlanságának és kölcsönös függőségének elveivel összhangban. A program hatókörébe tartoznak a polgári, politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogok. Kezelni kell az emberi jogokkal kapcsolatos kihívásokat a civil társadalom élénkítése, valamint az emberijog-védők védelme és lehetőségeik javítása mellett, a tevékenységeik szűkülő mozgástérével kapcsolatban is. [Mód. 431]
— A demokrácia fejlesztése, megerősítése és védelme, a demokratikus kormányzás valamennyi aspektusának átfogó kezelése, ideértve a demokratikus pluralizmus megerősítését, a polgárok részvételének fokozását, valamint a hiteles, inkluzív és átlátható választási eljárások támogatását. A demokrácia megerősítésének a demokratikus rendszerek legfontosabb pilléreinek fenntartásával kell megvalósulnia, ideértve a jogállamiságot, a demokratikus normákat és értékeket, a független médiát, az elszámoltatható és inkluzív intézményeket – köztük a politikai pártokat és parlamenteket –, valamint a korrupció elleni küzdelmet. A választási megfigyelés nagy szerepet játszik a demokratikus folyamatok szélesebb támogatásában. Ebben az összefüggésben az uniós választási megfigyelés továbbra is a program fontos eleme kell, hogy maradjon, ahogy az uniós választási megfigyelő missziók ajánlásainak nyomon követése is.[Mód. 432]
— A hatékony multilateralizmus és a stratégiai partnerség előmozdítása, a nemzetközi, regionális és nemzeti keretek kapacitáserősítéséhez való hozzájárulás az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság előmozdítása és védelme terén. Élénkíteni kell a stratégiai partnerségeket, különös tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatalára (OHCHR), a Nemzetközi Büntetőbíróságra (NBB) és a vonatkozó regionális és nemzeti emberi jogi mechanizmusokra. Ezenkívül a programnak ösztönöznie kell az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos oktatást és kutatást, többek között az emberi jogokkal és demokráciával foglalkozó Global Campus útján. [Mód. 433]
E program keretében az Unió a következő, stratégiai beavatkozási területeken belül nyújt segítséget a globális, regionális, nemzeti és helyi emberi jogi és demokratizálódási kérdések kezeléséhez a civil társadalommal partnerségben:
1a. Az emberi jogok, illetve az emberijog-védők védelme és támogatása olyan országokban és sürgősségi helyzetekben, ahol az emberi jogok és az alapvető szabadságok a leginkább veszélyeztetettek, ideértve emberijog-védők sürgős védelmi igényeinek rugalmas és átfogó módon történő kezelését.
A hangsúly az emberi jogokon és a demokrácia problémáin van, amelyeket földrajzi vagy más tematikus programok nem kezelhetnek érzékeny vagy sürgősségi jellegük miatt. Ilyen esetekben a prioritás a vonatkozó nemzetközi jog tiszteletben tartásának előmozdítása, valamint a helyi civil társadalom számára rendkívül nehéz körülmények között megvalósuló kézzelfogható támogatás és cselekvési eszközök biztosítása. Külön figyelmet kell fordítani a konkrét emberijog-védő védelmi mechanizmus megerősítésére.
1b. Az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása mindenki tekintetében, hozzájárulás olyan társadalmak kialakításához, amelyekben a részvétel, a megkülönböztetésmentesség, a tolerancia, a társadalmi igazságosság, a nemzetközi igazságszolgáltatás és az elszámoltathatóság érvényesül.
Az Unió támogatása képes kezelni a legérzékenyebb politikai kérdéseket, mint például a halálbüntetés, a kínzás, a véleménynyilvánítás szabadsága korlátozó környezetekben, vagy a hátrányos helyzetű csoportok megkülönböztetése, továbbá a gyermekjogok védelme és előmozdítása (pl. gyermekmunka, gyermekkereskedelem, gyermekprostitúció és gyermekkatonák), valamint reagál a felmerülő és összetett kihívásokra, például a lakóhelyüket az éghajlatváltozás miatt elhagyni kényszerült személyek védelmére, a cselekvés függetlenségének és az együttműködési módok rugalmasságának köszönhetően.
1c. A demokrácia megszilárdítása és támogatása a demokratikus kormányzás valamennyi aspektusát illetően, ideértve a demokratikus pluralizmus megerősítését, a polgárok részvételének fokozását, a civil társadalmat segítő környezet megteremtését, valamint hiteles, inkluzív és átlátható választási folyamatok támogatása az uniós választási megfigyelő missziókon keresztül.
A demokrácia megerősítésének a demokratikus rendszerek legfontosabb pilléreinek fenntartásával kell megvalósulnia, ideértve a jogállamiságot, a demokratikus normákat és értékeket, a független médiát, az elszámoltatható és inkluzív intézményeket – köztük a politikai pártokat és parlamenteket –, emellett az elszámoltatható biztonsági ágazatot, valamint a korrupció elleni küzdelmet. A prioritás az, hogy kézzelfogható támogatást és eszközöket biztosítson a tevékenységüket nagyon nehéz körülmények között végző politikai szereplők számára. A választási megfigyelés nagy szerepet játszik a demokratikus folyamatok szélesebb támogatásában. Ebben az összefüggésben az uniós választási megfigyelés továbbra is a program fontos eleme kell hogy maradjon, ahogy az uniós választási megfigyelő missziók ajánlásainak nyomon követése is. További figyelem irányul a polgárok választási megfigyelő szervezeteinek és regionális hálózatainak támogatására világszerte.
Európa keleti és déli szomszédságában lévő polgári választási megfigyelési szervezetek és a megfelelő regionális platformszervezetek kapacitását és láthatóságát meg kell erősíteni különösen a független, pártsemleges polgári választási megfigyelési szervezetek számára nyújtott csoportos tanulási programok támogatása révén. Az Unió törekszik a belföldi polgári választási megfigyelési szervezetek kapacitásának javítására, a szavazói tudatosság, a médiaműveltség előmozdítására, programokat biztosít a belföldi és nemzetközi választási megfigyelési missziók javaslatai végrehajtásának nyomon követésére, megóvja a választások intézményének és a választási megfigyeléseknek a hitelességét és a beléjük vetett bizalmat.
1d. A hatékony multilateralizmus és a stratégiai partnerség előmozdítása, a nemzetközi, regionális és nemzeti keretek kapacitásnöveléséhez való hozzájárulás, a helyi szereplők szerepvállalásának erősítése, az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság előmozdítása és védelme terén.
Az emberi jogokkal kapcsolatos partnerségek, amelyek középpontjában a nemzeti és nemzetközi emberi jogi architektúra megerősítése áll, beleértve a multilateralizmus támogatását, mivel az Emberi Jogok Főbiztosa Hivatalának, a Nemzetközi Büntetőbíróság valamint a releváns regionális emberi jogi mechanizmusoknak a függetlensége és hatékonysága nélkülözhetetlen. Az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos oktatás és kutatás, valamint a tudományos élet szabadságának támogatását folytatni kell, többek között az emberi jogokkal és demokráciával foglalkozó globális egyetem útján.
1e. Új régiók közötti szinergiák és a hálózatépítés előmozdítása a helyi civil társadalmak, valamint a civil társadalom és más fontos emberi jogi szervek és mechanizmusok között annak érdekében, hogy maximalizálják az emberi jogok és a demokrácia legjobb gyakorlatainak megosztását, és pozitív dinamikát teremtsenek.
A hangsúly az univerzalizmus elvének védelmén és támogatásán, az összes emberi joggal – akár polgári vagy politikai, akár gazdasági, társadalmi vagy kulturális vagy alapvető szabadságjog – kapcsolatos legjobb gyakorlatok azonosításán és megosztásán lesz, többek között a főbb kihívások – mint a fenntartható biztonság, a terrorizmus elleni harc, az irreguláris migráció és a nem kormányzati szervezetek mozgásterének csökkentés – kezelésekor. Ennek érdekében fokozott erőfeszítésre lesz szükség, hogy összefogják a különböző országokból és kontinensekről származó emberi jogokkal kapcsolatos érintettek (pl. helyi társadalmi szervezetek és emberi jogi aktivisták, jogászok, tudományos körök, nemzeti emberi jogi és nőjogi intézmények és testületek) széles körét, akik együtt pozitív, multiplikátor-hatással rendelkező narratívát alakíthatnak ki az emberi jogokról.
1f. Az Unió az eszköz keretén belül, a harmadik országokkal folytatott kapcsolatai révén tovább ösztönzi a kínzás és a halálbüntetés céljára használt áruk kereskedelmének tiltására vonatkozó multilaterális megállapodásokat. [Mód. 434]
2. BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK A TÁRSADALMI SZERVEZETEKCIVIL TÁRSADALOM ÉS HELYI HATÓSÁGOK SZÁMÁRA [Mód. 435]
1. Inkluzív, résztvevő, lehetőségekkel rendelkező és független civil társadalom és helyi hatóságok, polgári mozgástér a partnerországokban [Mód. 436]
a) A polgári részvételt és a civil társadalmi tevékenységeket kibontakoztató környezet megteremtése, többek között a politikai párbeszédben történő aktív civil társadalmi részvétel támogatása révén, alapítványok útján; [Mód. 437]
b) A társadalmi szervezetek kapacitásépítésének támogatása kapacitásainak építése, többek között alapítványok útján, hogy egyszerre a fejlesztés és a kormányzás szereplőjeként is tevékenykedhessenek; [Mód. 438]
c) A partnerországok társadalmi szervezeteiből álló hálózatok, platformok és szövetségek kapacitásainak növelése.
ca) Kapacitásépítés, koordináció és az intézmények megerősítése a civil társadalmi szervezetek és a helyi hatóságok – többek között a civil szervezetek déli hálózatai, a helyi hatóságok és ernyőszervezetek – számára annak érdekében, hogy együttműködjenek a szervezeteiken belül és a fejlesztésről szóló nyilvános vitában részt vevő különböző érdekelt felekkel, valamint hogy párbeszédet folytassanak a kormányokkal a közpolitikáról, és hatékonyan részt vegyenek a fejlesztési folyamatban. [Mód. 439]
2. A társadalmi szervezetekkel és a közöttük folytatott fejlesztéspolitikai párbeszéd [Mód. 440]
a) Más inkluzívInkluzív többszereplős párbeszédfórumok és a civil társadalom és a helyi hatósági hálózatok intézményi megerősítésének előmozdítása, ideértve a polgárok, a társadalmi szervezetek, a helyi hatóságok, a tagállamok, a partnerországok és más kulcsfontosságú fejlesztési szereplők közötti interakciót és koordinációt; [Mód. 441]
b) A civil társadalmi szereplők közötti együttműködés és tapasztalatcsere lehetővé tétele;
c) Tartalmi és folytatólagos strukturált párbeszéd és partnerség biztosítása az EU-val.
3. Az európai polgárok tudatossága, ismeretei és elkötelezettsége a fejlesztési kérdéseket illetően
a) Lehetőséget kell teremteni az embereknek arra, hogy növeljék az elkötelezettségüket;
b) A nyilvánosság támogatásának mozgósítása az Unióban, a tagjelölt országokban és a potenciális tagjelölteknél a szegénység csökkentése és a partnerországok fenntartható és inkluzív fejlesztési stratégiái érdekében. [Mód. 442]
ba) A fenntartható fogyasztással és termeléssel, az ellátási láncokkal és az uniós polgárok vásárlóerejének hatásaival kapcsolatos tudatosságnövelés a fenntartható fejlődés lehetővé tételének tekintetében. [Mód. 443]
3a. Alapvető szociális szolgáltatások biztosítása a rászoruló lakosság számára
Olyan beavatkozások a partnerországokban, amelyek a kiszolgáltatott és marginalizált csoportokat támogatják azáltal, hogy olyan alapvető szociális szolgáltatásokat nyújtanak, mint például az egészségügy – beleértve a táplálkozást, az oktatást, a szociális védelmet, a biztonságos ivóvízhez, csatornázottsághoz és higiéniához való hozzáférést – a civil társadalmi szervezeteken és a helyi hatóságokon keresztül. [Mód. 444]
3b. A helyi hatóságok fejlesztési szereplőként játszott szerepének megerősítése a következők révén:
a) az Unió és a fejlődő országok helyi hatósági hálózatok, platformok és szövetségek kapacitásának a növelése a fejlesztés területén érdemi és folyamatos szakpolitikai párbeszéd és hatékony részvétel biztosítása és a demokratikus kormányzás előmozdítása érdekében, nevezetesen ország fejlesztés területi megközelítése útján;
b) a fejlesztési kérdésekkel kapcsolatos interakciók növelése az uniós polgárokkal (tudatosságnövelés, az ismeretek megosztása, szerepvállalás, többek között fenntarthatósági feltételek elfogadása révén a közbeszerzések területén), nevezetesen a fenntartható fejlesztési célokkal kapcsolatban, az Unióban, valamint a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országokban egyaránt;
c) a támogatással kapcsolatos felelősségvállalás és a támogatás felhasználásának növelése a helyi hatóságok köztisztviselőinek azzal kapcsolatban nyújtott országok képzési programokon keresztül, hogy miként kell pályázni az uniós támogatásra; [Mód. 445]
3. A STABILITÁSSALBÉKEÉPÍTÉSSEL, A KONFLIKTUSMEGELŐZÉSSEL ÉS A STABILITÁSSALBÉKÉVEL KAPCSOLATOS BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK [Mód. 446]
1. Konfliktusmegelőzéshez, békeépítéshez és a válságokra való felkészüléshez nyújtott támogatás
Az Unió technikai és pénzügyi támogatást nyújt olyan intézkedésekhez, melyek célja a partnerekaz Unió és partnerei konfliktusmegelőzésre, békeépítésre, valamint a válságok előtt és után felmerülő szükségletek kezelésére irányuló kapacitásainak kiépítése és megerősítése, szoros koordinációt folytatva az ENSZ-szel és más nemzetközi, regionális és szubregionális szervezetekkel, az állami és civil társadalmi szereplőkkel, az elsősorban a következő területeken tett erőfeszítéseikkel kapcsolatban, külön figyelmet fordítva a nemek közötti egyenlőségre, a nők szerepvállalására és a fiatalok részvételére: [Mód. 447]
a) korai előrejelzés és konfliktusérzékeny kockázatelemzés; bizalomépítési, békeközvetítési, párbeszédre irányuló és megbékélési intézkedések a szakpolitikai döntéshozatalban és végrehajtásban; [Mód. 448]
aa) bizalomépítés, békeközvetítés, párbeszéd és megbékélési intézkedések, különös tekintettel a közösségek között kialakuló feszültségekre, valamint a népirtás és az emberiség elleni bűncselekmények megakadályozására; [Mód. 449]
ab) a polgári stabilizációs missziókban való részvételi és telepítési kapacitások megerősítése; az Unió, a civil társadalom és az Unió partnerországai polgári békefenntartó vagy békeépítő missziókban való részvételi és telepítési kapacitásainak a megerősítése; a békeépítéssel kapcsolatos információcsere és legjobb gyakorlatok megosztása, konfliktuselemzés, korai előrejelzés, képzés és szolgáltatásnyújtás; [Mód. 450]
b) konfliktus utáni helyreállítás támogatása, beleértve a konfliktus utáni helyzetekben az eltűnt személyek kérdését és a taposóaknák és a háborús robbanóanyag-maradványok kezeléséről szóló vonatkozó multilaterális egyezmények végrehajtásának támogatását, valamint katasztrófák utáni helyreállítás a politikai és biztonsági helyzet szempontjából; [Mód. 451]
c) békeépítési és államépítési támogató intézkedések támogatása, beleértve a helyi és nemzetközi civil társadalmi szervezeteket, az államokat és a nemzetközi szervezeteket ; valamint strukturális párbeszéd kialakítása közöttük különböző szinteken, a helyi civil társadalom és a partnerországok között, valamint az Unióval; [Mód. 452]
d) konfliktusmegelőzés és válságelhárítás;
da) a természeti erőforrások konfliktusok finanszírozására való felhasználásának visszaszorítása, valamint az érdekelt felek támogatása akkor, ha megfelelnek olyan kezdeményezéseknek, mint például a kimberley-i folyamat tanúsítási rendszere, beleértve a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ón, tantál, volfrám, ezek ércei és arany uniós importőrei körében a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncra vonatkozó kötelezettségek megállapításáról szóló, 2017. május 17-i (EU) 2017/821 európai parlamenti és tanácsi rendeletet(53), különösen a természeti erőforrások termelése és kereskedelme hatékony belföldi ellenőrzésének végrehajtásához kapcsolódó intézkedéseket; [Mód. 453]
e) a biztonságot és akatonai szereplők fejlesztést és fejlesztésbiztonságot szolgáló kapacitásépítéseszolgáló kapacitásépítés (CBSD). [Mód. 454]
ea) a nemek közötti egyenlőséget és a nők szerepvállalását előmozdító intézkedések támogatása elsősorban az 1325. sz. és a 2250. sz. ENSZ-BT határozat végrehajtása révén, valamint a nők és fiatalok részvétele és képviselete a hivatalos és a nem hivatalos békefolyamatokban. [Mód. 455]
eb) az erőszakmentesség kultúráját előmozdító tevékenységek támogatása, ideértve a békével kapcsolatos, formális, informális és nem-formális oktatást; [Mód. 456]
ec) az államok, társadalmak, közösségek és egyének rezilienciáját megerősítő intézkedések támogatása, beleértve a rezilienciaértékeléseket, amelyek célja a saját kapacitások azonosítása azokban a társadalmakban, amelyek lehetővé teszik, hogy a nyomásoknak és sokkhatásoknak ellenálljanak, alkalmazkodjanak hozzájuk, és gyorsan helyreálljanak; [Mód. 457]
ed) nemzetközi büntetőbíróságok és ad hoc nemzeti bíróságok, igazságfeltáró és békéltető bizottságok, átmeneti igazságszolgáltatás és egyéb, az emberi jogi panaszok törvényes rendezésére szolgáló, valamint tulajdonjogi követelésekkel és azok megítélésével kapcsolatos olyan mechanizmusok támogatása, amelyeket az emberi jogok és a jogállamiság nemzetközi normáival összhangban hoztak létre; [Mód. 458]
ee) a tűzfegyverek, valamint a kézi- és könnyűfegyverek tiltott felhasználása és az ezekhez való tiltott hozzáférés elleni küzdelemre irányuló intézkedések támogatása; [Mód. 459]
Intézkedések ezen a területen:
a) kiterjednek a know-how átadására, az információcserére és a legjobb gyakorlatok megosztására, a kockázat- vagy fenyegetettségértékelésre, a kutatásra és az elemzésre, a korai előrejelző rendszerekre, a képzésekre és a szolgáltatásnyújtásra;
b) hozzájárulnak a békeépítéssel kapcsolatos kérdésekről folytatott strukturális párbeszéd javításához;
c) kiterjedhetnek a békeépítést és az államépítést támogató tevékenységek alkalmazásához nyújtott technikai és pénzügyi támogatásra. [Mód. 460]
2. A globális és a régiókon átnyúló, valamint a kialakulóban lévő fenyegetések kezeléséhez nyújtott támogatás
Az Unió technikai és pénzügyi támogatást nyújt a globális és a régiókon átnyúló fenyegetések, valamint a kialakulóban lévő fenyegetések kezelésére irányuló, partnerek által végrehajtott erőfeszítésekhez és uniós tevékenységekhez, elsősorban a következő területeken: [Mód. 461]
a) a jogot és rendet, valamint a személyek biztonságát és védelmét fenyegető veszélyek, köztük a terrorizmus, az erőszakos szélsőségesség, a szervezett bűnözés, a kiberbűnözés, a hibrid fenyegetések, az illegális csempészet, kereskedelem és tranzit, különösen a terrorizmus, szervezett bűnözés, a kiberbűnözés, mindenfajta illegális csempészet, illegális kereskedelem és tranzit elleni küzdelemben részt vevő bűnüldözési, igazságügyi és polgári hatóságok kapacitásának megerősítése.
Elsőbbséget kell biztosítani a két vagy több olyan harmadik ország részvételével folytatott, régiókon átnyúló együttműködésnek, amelyek egyértelmű politikai hajlandóságot mutatnak a felmerülő problémák kezelésére.
Az intézkedések külön hangsúlyt helyeznek a jó kormányzásra, és összhangban állnak a nemzetközi joggal. A terrorizmus elleni küzdelem terén történő együttműködés megvalósítható egy-egy országgal, régióval, illetve nemzetközi, regionális vagy szubregionális szervezettel is.
A terrorizmus elleni küzdelemben érintett hatóságok támogatását illetően előnyben kell részesíteni a terrorizmus elleni törvények továbbfejlesztésére és megszilárdítására, a pénzügyi, a vámügyi és a bevándorlási jogszabályok végrehajtására és az azokkal kapcsolatos gyakorlatra, a legmagasabb szintű nemzetközi normákkal összehangolt és a nemzetközi jognak megfelelő bűnüldözési eljárások kialakítására, a demokratikus ellenőrzés és az intézményi felügyeleti mechanizmusok megerősítésére, valamint az erőszakos radikalizálódás megelőzésére vonatkozó támogatási intézkedéseket.
A kábítószerrel kapcsolatos problémák kezeléséhez nyújtott támogatást illetően kellő figyelmet kell fordítani arra a nemzetközi együttműködésre, amelynek célja a kereslet, az előállítás és az ártalmak csökkentése érdekében alkalmazott legjobb gyakorlatok előmozdítása. [Mód. 462]
b) a nyilvános helyeket, a kritikus infrastruktúrát– beleértve a nemzetközi közlekedést, az utas- és áruforgalmat, az energiaszektort és az energiaelosztást – a kiberbiztonságot, a közegészséget – beleértve a határokon átnyúló hatású, hirtelen kialakuló járványokat –vagy a környezeti stabilitást, illetve a tengeri védelmet fenyegető veszélyek, az éghajlatváltozás hatásaiból eredő globális és transzregionális fenyegetések, amelyek destabilizálhatják a békét és a biztonságot; [Mód. 463]
c) a szándékos, véletlen vagy természeti eredetű vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagokkal vagy szerekkel kapcsolatos veszélyek, valamint a kapcsolódó létesítményekkel vagy telephelyekkel kapcsolatos kockázatok enyhítése,különösen a következő területeken:
1. A védelmi célú kutatás alternatívájaként polgári kutatási tevékenységek támogatása és előmozdítása;
2. A polgári kutatási programok keretében érzékeny vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagok vagy szerek tárolására vagy kezelésére szolgáló polgári létesítményekkel kapcsolatos biztonsági gyakorlatok javítása;
3. A fegyverkezéshez kapcsolódó, de védelmi programhoz már nem tartozó létesítmények és helyszínek leszereléséhez, helyreállításához vagy átalakításához szükséges polgári infrastruktúrák létrehozásának és a vonatkozó polgári tanulmányok készítésének támogatása az uniós együttműködési politikák és azok céljai keretében;
4. A vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagok vagy hatóanyagok (többek között az előállításukhoz és szállításukhoz szükséges eszközök) tiltott kereskedelmének tényleges ellenőrzését kidolgozásában és végrehajtásában részt vevő illetékes polgári hatóságok kapacitásának megerősítése;
5. A kivitel hatékony ellenőrzésének bevezetésére és végrehajtására szolgáló jogi keret és intézményi kapacitások kialakítása különösen kettős felhasználású termékek esetén, többek között regionális együttműködési intézkedések, továbbá a Fegyverkereskedelmi Szerződés rendelkezéseinek végrehajtása és az ehhez való csatlakozás támogatás tekintetében;
6. A hatékony polgári katasztrófavédelem, a vészhelyzeti tervezés és a válságreagálás, valamint a helyreállító intézkedésekhez szükséges kapacitás kialakítása.
Ezeket a tevékenységeket az ENBE-rendelet által létrehozott, a nukleáris biztonságról szóló európai eszközzel összefüggésben kell kidolgozni. [Mód. 464]
d) a biztonságot és a fejlesztést katonai szereplők fejlesztést és fejlesztésbiztonságot szolgáló kapacitásépítésekapacitásépítés (CBSD). [Mód. 465]
4. A GLOBÁLIS KIHÍVÁSOKKAL KAPCSOLATOS BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK
A. EMBEREK
1. Egészségügy
a) Leginkább szupranacionális szinten biztosítható, hatékony és átfogó egészségügyi rendszer alapvető elemeinek kialakítása aza nyilvános egészségügyi szolgáltatásokhoz, valamint a szexuális és reproduktív egészséghez és jogokhoz való méltányos, megfizethető, inkluzív és egyetemes hozzáférés biztosítása céljából; [Mód. 466]
aa) Az erőszak áldozatait, különösen a gyermekeket és a nemi erőszak áldozatául esett nőket és gyermekeket célzó alapvető szolgáltatások és pszichológiai támogató szolgáltatások elősegítése, nyújtása és kiterjesztése; [Mód. 467]
b) Olyan globális kezdeményezések megerősítése, amelyek kulcsfontosságúak az egyetemes egészségügyi ellátás lehetővé tételéhez az „egészség minden szakpolitikában” megközelítés tekintetében vállalt globális vezető szerep útján, az ellátás folyamatosságával, ideértve az egészség promócióját a megelőzéstől kezdve a kezelés utáni ellátásig;
c) A globális közegészség védelme a fertőző betegségekkel kapcsolatos kutatás ideértve a szegénységgel kapcsolatos és elhanyagolt betegségeket – és ellenőrzés útján, küzdve az ilyen betegségek és a hamis gyógyszerek ellen, a tudás olyan biztonságos, elérhető és megfizethető termékekké és szakpolitikákká alakítása, amelyek kezelik az immunizációt, a fertőzések, az újonnan és újra megjelenő betegségek és járványok és az antimikrobiális rezisztencia jelentette állandó terhek széles spektrumát, a változását (nem fertőző betegségeketbetegségek, a hiányos táplálkozás és a környezeti kockázati tényezők valamennyi formája formáját), valamint a globális piacok alakítása annak érdekében, hogy javuljon az alapvető egészségügyi árucikkekhez és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés, különös tekintettel a szexuális és reproduktív egészségre. [Mód. 468]
ca) A biztonságos, hatékony és megfizethető gyógyszerekhez – beleértve a generikus gyógyszereket – diagnosztikához és a kapcsolódó egészségügyi technológiákhoz való hozzáférés javítását célzó kezdeményezések támogatása, az összes rendelkezésre álló eszköz felhasználása az életmentő gyógyszerek és diagnosztika árának csökkentésére. [Mód. 469]
cb) A jó egészség megőrzése és a fertőző betegségek elleni küzdelem az egészségügyi rendszerek megerősítése és a fenntartható fejlődés céljainak elérése révén, többek között azáltal, hogy fokozzák a megelőzésre és az oltóanyag által megelőzhető betegségek kezelésére való összpontosítást. [Mód. 470]
2. Oktatás
a) Az inkluzív és méltányos, valamennyi szintenA nemzetközileg elfogadott célok elérésének előmozdítása az oktatásban, az oktatási szegénység elleni küzdelem a globális szintű erőfeszítések révén, a minden korosztályt megillető befogadó és igazságos minőségi oktatás és képzés minden szintjén, beleértve kisgyermekkori nevelést, a sürgősségi és válsághelyzeteket, valamint külön elsőbbséget biztosítva az ingyenes közoktatási rendszerek megerősítésének;oktatásra és képzésre irányuló közös globális erőfeszítések előmozdítása, szükség- és válsághelyzetekben is;[Mód. 471]
b) A tudás, a kutatás és az innováció, a készségek és az értékek megerősítése partnerségek és szövetségek útján, az aktív polgári szerepvállalás, valamint a produktív, művelt, demokratikus, inkluzív és reziliens társadalmak érdekében; [Mód. 472]
c) A globális fellépés támogatása a diszkrimináció és az egyenlőtlenségek valamennyi dimenziójának – például a lányok/nők és fiúk/férfiak közötti szakadék – csökkentése érdekében, annak biztosítása céljából, hogy mindenki egyenlő esélyekkel vehessen részt a gazdasági, politikai,és társadalmi és kulturális életben. [Mód. 473]
ca) A társadalmi szervezetek szereplői által az inkluzív és minőségi oktatás biztosítása érdekében tett erőfeszítések támogatása és a bevált gyakorlatok javítása azokon a sérülékeny területeken, ahol a kormányzati struktúrák gyengének bizonyulnak [Mód. 474]
cb) Intézkedések támogatása és az együttműködés előmozdítása a sport területén a nők és a fiatalok, egyének és közösségek nagyobb szerepvállalásához, valamint a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend egészségügyi, oktatási és társadalmi befogadási céljaihoz való hozzájárulás érdekében; [Mód. 475]
3. Nők és gyerekek [Mód. 476]
a) A nők és lányok ellen elkövetett erőszak valamennyinőket megillető, a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló ENSZ-egyezményben és annak fakultatív jegyzőkönyvében meghatározott jogok érvényesítését felszámolását célzó helyi, nemzeti, regionális kezdeményezések és globális erőfeszítések, partnerségek és szövetségek irányításavezetése és támogatása a nők és lányok ellen elkövetett erőszak, az ellenük alkalmazott káros gyakorlatok és megkülönböztetés valamennyi formájának felszámolása érdekében; ez magában foglalja az erőszak és a megkülönböztetés fizikai, pszichológiai, szexuális, gazdasági, politikai és egyéb típusait, ideértve a nők által a magánélet és a közélet különböző területein tapasztalt kirekesztést is; [Mód. 477]
aa) A nemek közötti egyenlőtlenségek alapvető okainak kezelése a konfliktusmegelőzés és a békeépítés támogatásának részeként; a nők társadalmi szerepvállalásának előmozdítása, ideértve a fejlesztésben és a békeépítésben való részvételüket is; a nők és lányok képviseletének, hangjának és részvételének erősítése a társadalmi, gazdasági, politikai és civil életben. [Mód. 478]
ab) A nők és lányok jogai védelmének és érvényesítésének előmozdítása, ideértve a gazdasági, munkajogi, szociális és politikai jogokat, valamint a szexuális és reproduktív egészséget és a kapcsolódó jogokat, többek között átfogó szexuális nevelés és ellátások révén. [Mód. 479]
b) Új kezdeményezések támogatása erősebb gyermekvédelmi rendszerek kiépítése érdekében harmadik országokban, amelyek biztosítják, hogy a gyermekek minden területen védelemben részesülnek az erőszakkal, a bántalmazással és az elhanyagolással szemben, ideértve a gyermekgondozás intézményes alapokról közösségi alapokra való áthelyezésének előmozdítását is. [Mód. 480]
3a. Gyermekek és fiatalok
a) Új kezdeményezések támogatása erősebb gyermekvédelmi rendszerek kiépítése érdekében harmadik országokban, amelyek biztosítják, hogy a gyermekek minden területen védelemben részesülnek az erőszakkal, a bántalmazással és az elhanyagolással szemben, ideértve a gyermekgondozás intézményes alapokról közösségi alapokra való áthelyezésének előmozdítását is.
b) A gyermekek és a fiatalok – köztük a leginkább a peremre szorultak – alapvető szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférésének előmozdítása, különös tekintettel az egészségügyre, a táplálkozásra, az oktatásra, a kisgyermekkori fejlődésre és a szociális védelemre, beleértve a szexuális és reproduktív egészségügyi szolgáltatásokat, a tájékoztatást és ellátást, a célzott, ifjúságbarát szolgáltatásokat és az átfogó szexuális oktatást, a táplálkozást, az oktatást és a szociális védelmet;
c) A fiatalok hozzáférése a készségekhez, a tisztességes és minőségi munkahelyekhez az oktatás, a szakképzés és a műszaki képzés, valamint a digitális technológiákhoz való hozzáférés révén; A fiatalok vállalkozói tevékenységének, valamint a méltányos munkafeltételeket biztosító, fenntartható munkahelyek létrehozásának a támogatása,
d) A fiatalok és a gyermekek társadalmi szerepvállalását elősegítő és a befogadásukat, a civil társadalomban és a politikai életben való érdemi részvételüket és társadalmi elismerésüket garantáló szakpolitikákat és tevékenységeket támogató kezdeményezések előmozdítása, elismerve, hogy a fiatalok és a gyermekek a pozitív változások előmozdítói lehetnek többek között a béke, a biztonság, a fenntartható fejlődés, az éghajlatváltozás, a környezetvédelem és a szegénység csökkentése terén. [Mód. 481]
a) Az uniós vezető szerep folytonosságának biztosítása a migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás valamennyi dimenziójának irányítására vonatkozó globális menetrend alakításában a biztonságos, rendezett és szabályos migráció megkönnyítése érdekében; [Mód. 483]
b) Globális és régiók közötti párbeszédek irányítása és támogatása, ideértve a migrációval és dél-dél migrációval, valamint a migrációval és a kényszerű lakóhelyelhagyással kapcsolatos párbeszédet és együttműködést; [Mód. 484]
c) A migrációval és kényszerű lakóhelyelhagyással kapcsolatos nemzetközi és uniós kötelezettségvállalások végrehajtásának támogatása, többek között a migrációról szóló globális megállapodás és a menekültekről szóló globális megállapodás nyomon követéseként;
d) A globális tényalapok javítása, többek között a migráció és a fejlesztés közötti kapcsolatról, valamint kísérleti jellegű, innovatív operatív megközelítéseket célzó fellépések kezdeményezése a migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás területén.
da) Az e területen folytatott együttműködésnek emberi jogi alapú megközelítést kell alkalmaznia, és az együttműködést a Menekültügyi és Migrációs Alappal összhangban kell irányítani, teljes mértékben tiszteletben tartva az emberi méltóságot és a politikák fejlesztési célú koherenciájának elvét. [Mód. 485]
5. Tisztességes munka, szociális védelem és egyenlőtlenség
a) A globális menetrend alakítása, valamint a méltányosság és a társadalmi igazságosság erős pillérének integrálására irányuló kezdeményezések támogatása, az európai értékeknek megfelelően;
b) Hozzájárulás a mindenki számára elérhető, egészséges környezetben, az alapvető ILO munkaügyi normák alapján végzett tisztességes munkával kapcsolatos globális menetrendhez, beleértve a szociális párbeszédet, a megélhetést biztosító béreket, és a gyermek- és kényszermunka elleni küzdelmet is, különösen a globális értékláncok fenntarthatóvá és felelősségteljessé tétele területén, ami kellő gondossággal kapcsolatos horizontális kötelezettségeken alapul, valamint az olyan hatékony foglalkoztatási politikákkal kapcsolatos ismeretek gazdagítása, amelyek a munkaerőpiac igényeire reagálnak, ideértve a szakképzést, ezen belül a szakképzés és az egész életen át tartó tanulás igényeire reagálnaktanulást; [Mód. 486]
ba) az üzleti és emberi jogokra vonatkozó globális kezdeményezések támogatása, beleértve a jogok megsértésével kapcsolatos vállalati elszámoltathatóságot és a jogorvoslathoz való hozzáférést; [Mód. 487]
c) Az egyetemes szociális védelemre vonatkozó globális kezdeményezések támogatása, amelyek a hatékonyság, a fenntarthatóság és a méltányosság elveit követik; ideértve az egyenlőtlenségek kezelésére és a társadalmi kohézió biztosítására irányuló támogatást is, különösen a fenntartható szociális védelmi rendszerek, a társadalombiztosítási rendszerek létrehozásával és erősítésével, valamint a költségvetési reformmal az adórendszerek kapacitásának megerősítésével, valamint a csalás, az adócsalás és az agresszív adótervezés elleni küzdelemmel; [Mód. 488]
d) A globális kutatás-fejlesztés folytatása olyan szociális innováció útján, amely növeli a társadalmi befogadást és kezeli a társadalom leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévő rétegeinek szükségleteit.
6. Kultúra
a) A kulturális sokszínűségre, a kultúrák és a vallások és a kultúrák közötti párbeszédre irányuló kezdeményezések előmozdítása; [Mód. 489]
b) A kultúra, valamint a kreatív és művészi kifejezés mint a fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődés motorjának támogatása, valamint a kulturális örökség megőrzésével, kortárs művészettel és egyéb művészi kifejezésselörökséggel kapcsolatos együttműködés erősítése. [Mód. 490]
ba) A helyi kézművesség fejlesztése a helyi kulturális örökség megőrzésének eszközeként. [Mód. 491]
bb) A kulturális örökség védelmére, megőrzésére és fejlesztésére irányuló együttműködés megerősítése, beleértve az elsősorban a kisebbségek, az elszigetelt közösségek és az őslakos népek nagymértékben veszélyeztetett kulturális örökségégének megőrzését; [Mód. 492]
bc) A kulturális javak származási országokba való visszajuttatására, vagy illegális birtoklás esetén visszaszolgáltatásukra vonatkozó kezdeményezések támogatása. [Mód. 493]
bd) Az Unióval folytatott kulturális együttműködés támogatása, többek között csereprogramok, partnerségek és egyéb kezdeményezések révén, valamint a szerzők, a művészek, valamint a kulturális és kreatív szereplők szakértelmének elismerése révén; [Mód. 494]
be) A sportszervezetek közötti együttműködés és partnerségek támogatása; [Mód. 495]
B. A BOLYGÓ
1. Egészséges környezet biztosítása és az éghajlatváltozás kezelése
a) Az éghajlattal és környezetvédelemmel kapcsolatos globális irányítás, az éghajlatváltozással foglalkozó Párizsi Megállapodás, a riói egyezmények és más multilaterális környezetvédelmi megállapodások megerősítése;
b) Hozzájárulás az Unió környezetvédelmi és éghajlat-politikájánakéghajlatváltozási politikájának külső vetületéhez, teljes mértékben a tiszteletben tartva a politikák fejlesztési célú koherenciájának elvétkivetítéséhez; [Mód. 496]
c) A környezeti, éghajlatváltozással kapcsolatos és katasztrófakockázat-csökkentési célkitűzések integrálása a szakpolitikákba, tervekbe és beruházásokba, többek között az ismeretek és az információk javítása útján, köztük az egyrészt a partnerországok és -régiók, másrészt a szomszédos legkülső régiók és a TOT-határozat hatálya alá tartozó tengerentúli országok és területek között létrejött régióközi együttműködési programokba vagy intézkedésekbe; [Mód. 497]
d) Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás hatásai enyhítésének, valamint az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes, alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó fejlesztésnek az ösztönzésére irányuló nemzetközi és uniós kezdeményezések végrehajtása, többek között a nemzeti vállalások és alacsony kibocsátású, az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens stratégiák végrehajtása révén, a katasztrófakockázatok csökkentésének ösztönzése, a környezetkárosodás kezelése és a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása, a szárazföldi és tengeri ökoszisztémák, valamint a megújuló természeti erőforrások, köztük a talaj, a víz, az óceánok, a halállományok és az erdők megőrzésének és fenntartható hasznosításának, valamint az azokkal kapcsolatos fenntartható gazdálkodás előmozdítása, az erdőirtás,, az elsivatagosodás, a talajromlás, az illegális fakitermelés és a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének kezelése, a környezetszennyezés kezelése és az egészséges környezet biztosítása, a felmerülő éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kérdések kezelése, az erőforrás-hatékonyság, a fenntartható fogyasztás és termelés, az integrált vízkészlet-gazdálkodás előmozdítása, a vegyszerek és hulladékok megfelelő kezelése, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens zöld és körforgásos gazdaságra való áttérés támogatása. [Mód. 498]
da) A környezetvédelmi szempontból fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok, köztük az agroökológia előmozdítása az ökoszisztémák és a biológiai sokféleség megőrzése, valamint az éghajlatváltozással szembeni környezeti és társadalmi rugalmasságának fokozása érdekében, különös tekintettel a kisbirtokos gazdák, munkavállalók és kézművesek támogatása. [Mód. 499]
db) A biológiai sokféleség csökkenésének kezelésére vonatkozó nemzetközi és uniós kezdeményezések végrehajtása, a szárazföldi és tengeri ökoszisztémák és biológiai sokféleségük megőrzésének, fenntartható használatának és kezelésének támogatása. [Mód. 500]
2. Fenntartható energia
a) A globális erőfeszítések, kötelezettségvállalások, partnerségek és szövetségek támogatása, különösenideértve a fenntartható energiára való áttérést isáttérés; [Mód. 501]
aa) A partnerországok és helyi közösségek energiabiztonságának előmozdítása, például a források és útvonalak diverzifikációja, az árak volatilitásának figyelembevétele, a kibocsátás-csökkentési potenciál, a piacok fejlesztése és az energia-összekapcsolódás, különösen a villamosenergia-hálózatok összekapcsolása és a villamosenergia-kereskedelem támogatása révén; [Mód. 502]
b) A partnerkormányok bátorítása az energiaszektorral kapcsolatos szakpolitikák és piaci reformok végrehajtására, hogy kedvező környezetet teremtsenek az inkluzív növekedést és az éghajlatbarát,a megfizethető, modern, megbízható és fenntartható energetikai szolgáltatásokhoz való hozzáférést növelő beruházások számára, prioritásként kezelvenagy hangsúlyt helyezve a megújuló energiákraenergiákat és az energiahatékonyságotenergiahatékonyságra; [Mód. 503]
c) Pénzügyileg fenntartható, méretezhetőségi és lemásolhatósági potenciállal rendelkező üzleti modellek felderítése, azonosítása, globális szintű érvényesítése és támogatása, innovatív és digitális technológiák biztosítása innovatív kutatás útján, magasabb hatékonyság biztosítása különösen a decentralizált megközelítések számára, energiához való hozzáférés biztosítása megújuló energiák révén olyan területeken is, ahol korlátozottak a helyi piac kapacitásai.
C. JÓLÉT
1. Fenntartható és inkluzív növekedés, tisztességes munkahelyek és a magánszektor szerepvállalása
a) A fenntartható magánfinanszírozás elősegítése innovatív finanszírozási mechanizmusok és kockázatmegosztás útján útján többek között a legkevésbé fejlett országok és az instabil államok számára, amelyek egyébként nem vonzanának ilyen beruházásokat és ahol az addicionalitás bizonyítható; [Mód. 504]
b) AzA társadalmilag és ökológiailag felelős helyi magánszféra fejlesztése, az üzleti környezet és a beruházási környezet javítása, a köz- és a magánszféra közötti fokozott párbeszéd támogatása, valamint a helyi mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint a szövetkezetek és szociális vállalkozások kapacitásépítése, versenyképességük és rugalmasságuk erősítése, valamint integrálásuk a helyi, regionális és globális gazdaságba; [Mód. 505]
ba) A pénzügyi szolgáltatások egyre szélesebb rétegek számára történő biztosításának előmozdítása azáltal, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások és a háztartások – különösen a hátrányos helyzetű és a kiszolgáltatott csoportok – számára megkönnyítik a pénzügyi szolgáltatások, így például a mikrohitelek és megtakarítások, a mikrobiztosítások és fizetési tranzakciók igénybe vételét és az ilyen szolgáltatások tényleges használatát; [Mód. 506]
c) AzA fenntartható fejlődést célul kitűző uniós kereskedelempolitika és kereskedelmi megállapodások, valamint ezek végrehajtásának támogatása; továbbá az uniós gazdasági társaságok partnerországbeli piacra jutásának elősegítése, valamint e vállalkozások számára a méltányos kereskedelmi, a felelős és elszámoltatható beruházási és az üzleti lehetőségek fokozása, a piacra jutás és a beruházás útjában álló akadályok felszámolásával együtt, valamint törekedve a környezetbarát technológiákhoz és a szellemi tulajdonhoz való hozzáférés elősegítésére, értékmegosztást és emberi jogokkal kapcsolatos átvilágítást biztosítva az ellátó láncok tekintetében, a politikák fejlesztési célú koherenciájának teljes tiszteletben tartása mellett, abban az esetben, ha fejlődő országok is érintettek. [Mód. 507]
d) A gazdaság diverzifikálását, a hozzáadott értéket, a regionális integrációt, valamint a fenntartható zöld és kék gazdaságot támogató hatékony szakpolitikai kombináció előmozdítása;
e) A digitális technológiákhoz való hozzáférés elősegítése, ideértve a finanszírozáshoz való hozzáférés és a pénzügyi kirekesztés felszámolásának előmozdítását;
f) A fenntartható fogyasztás és termelés, valamint az innovatív technológiák és gyakorlatok előmozdítása az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, erőforrás-hatékony és körforgásos gazdaság érdekében.
2. Élelmezés- és táplálkozásbiztonság
a) AzA fenntartható élelmezés- és táplálkozásbiztonsággal kapcsolatos legfontosabb globális szakpolitikai kérdéseket kezelő és kereteket megteremtő nemzetközi stratégiák, szervezetek, mechanizmusok és szereplők támogatása és befolyásolása, az élelmiszerbiztonságra, táplálkozásra és a fenntartható mezőgazdaságra vonatkozó nemzetközi kötelezettségek – a fenntartható fejlesztési célokat és a Párizsi Megállapodást beleértve – elszámoltathatóságának elősegítése; [Mód. 508]
b) Az élelemhez való méltányos hozzáférés biztosítása, beleértve a táplálkozást érintő finanszírozási hiány kezelésének segítését; az éhezés és a hiányos táplálkozás megszüntetését célzó globális közjavak javítása; az élelmezési válságokkal foglalkozó globális hálózathoz hasonló eszközök javítják az élelmezési válságokra és táplálkozási problémákra adandó megfelelő válaszokhoz szükséges kapacitásokat a humanitárius segítségnyújtás–fejlesztés–béke kapcsolat kontextusában (így segítenek a 3. pillér erőforrásainak mozgósításában); [Mód. 509]
ba) A koordinált, gyorsított ütemű, ágazatokon átívelő fellépés javítása az éhezés megszüntetése, a diverzifikált helyi és regionális élelmiszer-előállítást szolgáló kapacitások növelése, az élelmezés- és táplálkozásbiztonság, valamint az ivóvízhez való hozzáférés megteremtése, továbbá a leginkább veszélyeztetettek – különösen az elhúzódó vagy visszatérő válságok által sújtott országokban élők esetében – ellenállóképességének növelése érdekében; [Mód. 510]
c) Globális szinten megerősítve a fenntartható mezőgazdaság, a halászat és az központi szerepének globális szinten való megerősítése, ideértve a kisüzemi mezőgazdasági és állattenyésztési tevékenységet, valamint a legeltető állattartást is, a nagyobb élelmezésbiztonság, a szegénység felszámolása, a munkahelyteremtés, az erőforrásokhoz való igazságos és fenntartható hozzáférés és azok kezelése, beleértve a földet és a földjogokat, a vizet, a (mikro)hiteleket, a szabad hozzáférésű vetőmagokat és egyéb mezőgazdasági inputanyagokat, az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás, az ellenálló képesség és az egészséges ökoszisztémák érdekében; [Mód. 511]
d) Innováció biztosítása nemzetközi kutatás útján, valamint a globális ismeretek és szakértelem megerősítése, a helyi és autonóm alkalmazkodási stratégiák előmozdítása és megerősítése, különösen az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással és az éghajlatváltozás mérséklésével, a mezőgazdasági biológiai sokféleséggel, a globális és inkluzív értékláncokkal, a tisztességes kereskedelemmel,az élelmiszer-biztonsággal, a felelős beruházásokkal, a termőföld és a természeti erőforrások felhasználásával kapcsolatban; [Mód. 512]
da) A civil társadalom és a gazdaszervezetek szakpolitikák és kutatási programok kialakításába történő bevonásának aktív támogatása, és a kormányprogramok végrehajtásában és értékelésében játszott szerepük növelése. [Mód. 513]
D. PARTNERSÉGEK
1. A helyi hatóságok fejlesztési szereplőként játszott szerepének megerősítése a következők révén:
a) Az európai és déli helyi hatósági hálózatok, platformok és szövetségek kapacitásának a növelése a fejlesztés területén jelentős és folyamatos szakpolitikai párbeszéd biztosítása és a demokratikus kormányzás előmozdítása érdekében, nevezetesen a helyi fejlesztés területi megközelítése útján;
b) A fejlesztési kérdésekkel kapcsolatos interakciók növelése az európai polgárokkal (tudatosságnövelés, az ismeretek megosztása, szerepvállalás), nevezetesen a fenntartható fejlesztési célokkal kapcsolatban, az Unióban, valamint a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országokban egyaránt.
2. Befogadó társadalmak, jó gazdasági kormányzás, többek között a hazai jövedelem tisztességes és inkluzív mozgósítása, az adóelkerülés elleni közdelem, az átlátható államháztartási gazdálkodás, valamint hatékony és inkluzív közkiadások előmozdítása. [Mód. 514]
4a. A KÜLPOLITIKAI SZÜKSÉGLETEKKEL ÉS PRIORITÁSOKKAL KAPCSOLATOS BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK
A 4. cikk (3) bekezdésének d) pontjában szereplő célokat támogató tevékenységeknek támogatniuk kell az uniós külpolitikát minden politikai, fejlesztési, gazdasági és biztonsági kérdésben. E tevékenységeknek lehetővé kell tenniük az Unió számára a fellépést akkor, ha külpolitikai érdek áll fenn, illetve lehetőség adódik célkitűzéseinek elérésére, amelyeket nehéz lenne más eszközökkel kezelni. Ilyen tevékenységek lehetnek:
a) az Unió kétoldalú, regionális vagy régiók közötti együttműködési stratégiáinak támogatása, a szakpolitikai párbeszéd előmozdítása, kollektív megközelítések és válaszok kidolgozása a globális kihívások kezelésére, mint például a migráció, a fejlődés, az éghajlatváltozás és a biztonsági kérdések, különösen az alábbi területeken:
– a partnerségi és együttműködési megállapodások, a cselekvési tervek és hasonló kétoldalú eszközök végrehajtásának a támogatása;
– a nemzetközi ügyekben, többek között a külpolitikában kiemelt szerepet játszó harmadik országokkal folytatott politikai és gazdasági párbeszéd elmélyítése;
– az érintett harmadik országokkal való aktív kapcsolatépítés támogatása a közös érdekű kétoldalú és globális kérdések terén;
– az érintett nemzetközi fórumokon elért következtetések és kötelezettségvállalások megfelelő nyomon követésének vagy összehangolt végrehajtásának előmozdítása;
b) az uniós kereskedelempolitika támogatása:
– az uniós kereskedelempolitika támogatása, valamint a kereskedelmi megállapodások tárgyalása, végrehajtása és érvényre juttatása, a fejlesztési politika koherenciájának teljes tiszteletben tartása mellett, a fejlődő országokat illetően, valamint a fenntartható fejlődés célkitűzéseinek teljes körű összehangolása;
– támogatás a partnerországok piacához való hozzáférés javításához, valamint az uniós vállalatok – különösen a kkv-k – számára a kereskedelem, a befektetések és az üzleti lehetőségek előmozdítása, valamint a piacgazdagság és a befektetések akadályainak felszámolása, a szellemi tulajdonjogok védelme a gazdasági diplomácia, az üzleti és szabályozási együttműködés révén, a fejlődő országok partnereivel kapcsolatos szükséges kiigazításokkal;
c) hozzájárulás a belső uniós politikák nemzetközi dimenziójának végrehajtásához:
– hozzájárulás az uniós belső szakpolitikák, mint például a környezet-, az éghajlat-, az energiapolitika, tudomány és oktatás valamint az óceánok kezelésével és irányításával kapcsolatos együttműködés nemzetközi dimenziójának végrehajtásához;
– az Unió belső szakpolitikáinak a legfontosabb partnerországok körében való előmozdítása, és e tekintetben a szabályozás közelítésének a támogatása;
d) az Unió széles körű megértésének és láthatóságának és a világban betöltött szerepének előmozdítása:
– az Unió és a világban betöltött szerepe széles körű megértésének és láthatóságának előmozdítása stratégiai kommunikáción, a nyilvános diplomácián, az emberek közötti kapcsolatokon és kulturális diplomácián keresztül, valamint az oktatási és tudományos kérdésekben való együttműködés, továbbá tájékoztatási tevékenységek révén, melyek célja az uniós értékek és érdekek ;
– a hallgatói és oktatói mobilitás fokozása, aminek révén partnerségek jöhetnek létre a felsőoktatás színvonalának javítása és a képesítések elismerését lehetővé tevő közös felsőfokú végzettségek kialakítása céljából (Erasmus+ program).
Ezek a tevékenységek innovatív szakpolitikákat vagy kezdeményezéseket alkalmaznak, jelenlegi vagy kialakulóban lévő, rövidtől középtávig terjedő szükségleteknek, lehetőségeknek és prioritásoknak megfelelően, melyek adott esetben inputként szolgálhatnak a földrajzi vagy tematikus programok jövőbeli tevékenységeihez. Ezeknek az Unió kapcsolatainak és párbeszédeinek elmélyítésére kell koncentrálniuk, továbbá a stratégiai érdekű kulcsfontosságú országokkal való partnerségek és szövetségek kiépítésére, különös tekintettel a feltörekvő gazdaságokra és a közepes jövedelmű országokra, amelyek egyre fontosabb szerepet játszanak a világban, a globális kormányzásban, a külpolitikában, a nemzetközi gazdaságban és a multilaterális fórumokon. [Mód. 515]
IV. MELLÉKLET
A GYORSREAGÁLÁSI TEVÉKENYSÉGEK BEAVATKOZÁSI TERÜLETEI
1. A békéhez, stabilitáshoz és a konfliktusmegelőzéshez sürgős helyzetben, kialakuló válsághelyzetben, válsághelyzetben vagy válságot követő helyzetben hozzájáruló tevékenységek [Mód. 516]
A 4. cikk (4) bekezdésének a) pontjában említett gyorsreagálási tevékenységeket úgy kell kialakítani, hogy hatékony uniós válaszadást tegyenek lehetővé a következő kivételes és előre nem látott helyzetekben:
a) sürgős sürgősségi helyzet, válság, kialakulóban lévő válság vagy természeti katasztrófakatasztrófák, ahol ez fontos a stabilitás, a béke és a biztonság szempontjából; [Mód. 517]
b) a békét, a demokráciát, a közrendet, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelmét vagy az egyének – és különösen az instabil helyzetekben elkövetett nemi alapú erőszaknak kitett egyének – védelmét és biztonságát fenyegető helyzet; [Mód. 518]
c) olyan helyzet, amely fegyveres konfliktushoz vagy az érintett harmadik ország vagy országok súlyos destabilizálódásához vezethet.
1a. Az (1) bekezdésben említett technikai és pénzügyi segítségnyújtás a következőkre terjedhet ki:
a) a nemzetközi, regionális és helyi szervezetek, valamint állami vagy civil társadalmi szereplők által a bizalomépítés, a közvetítés, a párbeszéd és a megbékélés, átmeneti igazságszolgáltatás, a nők és fiatalok szerepvállalása érdekében kifejtett erőfeszítések támogatása technikai és logisztikai segítségnyújtással, különösen a közösségi feszültségek és az elhúzódó konfliktusok tekintetében;
b) az ENSZ Biztonsági Tanácsának elsősorban a nőkről, a békéről, biztonságról és a fiatalokról, a békéről és a biztonságról szóló határozatai végrehajtásának a támogatása, különösen az instabil, konfliktushelyzetben vagy konfliktust követő helyzetben lévő országokban;
c) a nemzetközi joggal összhangban felhatalmazott átmeneti kormányzat létrehozásának és működésének a támogatása;
d) demokratikus, plurális állami intézmények kialakításának a támogatása, beleértve azokat az intézkedéseket, amelyek célja a nők szerepének növelése az ilyen intézményekben, valamint a hatékony polgári közigazgatás és a biztonsági rendszer polgári ellenőrzésének megteremtése, továbbá azokat az intézkedéseket, amelyek megerősítik a terrorizmus, a szervezett bűnözés és a tiltott kereskedelem valamennyi formája elleni küzdelemben részt vevő bűnüldöző és igazságügyi hatóságok kapacitását;
e) nemzetközi büntetőbíróságok és ad hoc nemzeti bíróságok, igazságfeltáró és békéltető bizottságok, átmeneti igazságszolgáltatás és egyéb, az emberi jogi panaszok törvényes rendezésére szolgáló, valamint tulajdonjogi követelésekkel és azok megítélésével kapcsolatos olyan mechanizmusok támogatása, amelyeket az emberi jogok és a jogállamiság nemzetközi normáival összhangban hoztak létre;
f) az állami kapacitás megerősítésének támogatása - az alapvető funkciók, valamint az alapvető társadalmi és politikai kohézió gyors felépítéséhez, fenntartásához vagy helyreállításához kapcsolódó jelentős nyomás ellenére;
g) az alapvető infrastruktúra, a lakhatás, a középületek, a gazdasági javak és az alapvető termelő kapacitás helyreállításának és újjáépítésének a megkezdéséhez szükséges intézkedések, valamint a gazdasági tevékenység újraindításához, a munkahelyteremtéshez és a fenntartható társadalmi fejlődéshez szükséges minimumfeltételek kialakításához szükséges egyéb intézkedések támogatása;
h) a volt katonák leszerelését és családjukkal együtt a civil társadalomba történő visszailleszkedését, valamint – adott esetben – hazatelepülésüket segítő polgári intézkedések, továbbá a gyermek- és a női katonák helyzetének megoldását célzó intézkedések támogatása;
i) a fegyveres erők átszervezésének társadalmi hatásait mérséklő intézkedések támogatása;
j) a gyalogsági aknák, fel nem robbant hadianyag- vagy háborús robbanóanyag-maradványok polgári lakosságra gyakorolt társadalmi-gazdasági hatásának kezelésére irányuló intézkedések támogatása, az uniós együttműködési politikák és azok célkitűzéseinek keretében. Az e rendelet keretében finanszírozott tevékenységek magukban foglalhatják többek között a veszélyekkel kapcsolatos képzést, az aknakeresést és aknamentesítést, valamint ezzel összefüggésben a készletek megsemmisítését;
k) a lőfegyverek, kézifegyverek és könnyűfegyverek jogellenes használata és megszerzése elleni küzdelmet ösztönző intézkedések támogatása az uniós együttműködési politikák és azok célkitűzéseinek keretében;
l) a nők és a gyermekek válság- és konfliktushelyzetekben fennálló sajátos szükségleteinek biztosítását célzó intézkedések támogatása, beleértve a nemi alapú erőszakkal szembeni kiszolgáltatottságuk megakadályozását is;
m) a fegyveres konfliktusok áldozatai rehabilitációjának és visszailleszkedésének a támogatása, beleértve a nők és gyermekek sajátos szükségleteit biztosító intézkedéseket is;
n) az emberi jogok és az alapvető szabadságok, a demokrácia, a jogállamiság és az ezekhez kapcsolódó nemzetközi jogi okmányok tiszteletben tartását elősegítő és védelmét szolgáló intézkedések támogatása;
o) válsághelyzetekben vagy kialakuló válsághelyzetekben, illetve békeépítés során a természeti erőforrásokhoz való méltányos hozzáférést és ezen erőforrások átlátható kezelését elősegítő társadalmi-gazdasági intézkedések támogatása;
p) a hirtelen népességmozgások által a politikai és biztonsági helyzetre gyakorolt potenciális hatások kezelését célzó intézkedések támogatása, beleértve a válsághelyzetben vagy kialakuló válsághelyzetekben, illetve békeépítés során a befogadó közösségek szükségleteinek biztosítását támogató intézkedéseket is;
q) a civil társadalom fejlődését és szerveződését, valamint a politikai folyamatban való részvételét elősegítő intézkedések támogatása, beleértve a nők ezen folyamatokban betöltött szerepének fokozását, valamint a független, sokszínű és professzionális média ösztönzését célzó intézkedéseket is;
r) katonai szereplők fejlesztést és fejlesztésbiztonságot szolgáló kapacitásépítése. [Mód. 519]
2. A reziliencia megerősítéséhez, valamint a humanitárius segítségnyújtás és a fejlesztési tevékenység összekapcsolásához hozzájáruló tevékenységek
A 4. cikk (4) bekezdésének b) pontjában említett gyorsreagálási tevékenységeket úgy kell kialakítani, hogy azok hatékonyan erősítsék a rezilienciát, valamint hogy kapcsolatot teremtsenek a humanitárius segítségnyújtás és a fejlesztési tevékenységek között, amitamelyeket földrajzi és tematikus programok útján nem lehet gyorsan megvalósítani, biztosítva a koherenciát, az összhangot és a komplementaritást a humanitárius segítségnyújtással az 5. cikkben meghatározottak szerint. [Mód. 520]
Ezek a tevékenységek a következőkre terjedhetnek ki:
a) a reziliencia erősítése egyének, közösségek, intézmények és országok abban való támogatásával, hogy jobban felkészüljenek, ellenálljanak, alkalmazkodjanak és gyorsan helyreálljanak politikai, gazdasági és társadalmi nyomások és sokkok, természeti vagy emberek által előidézett katasztrófák, konfliktusok és globális fenyegetések esetén; idetartozik az államoka társadalmak, közösségek és egyének arra vonatkozó kapacitásainak erősítése hogy a lehetőségeket és kockázatokat békés és konfliktusra érzékeny stabil módon kezeljék, valaminis, hogy jelentős nyomás esetén gyorsanközepette is kiépítsék, fenntartsák vagy helyreállítsák alapvetőfeladataik ellátását, megélhetésüket, valamint az egyének, közösségek és társadalmak támogatása révén abban, hogy azonosítsák és megerősítsék fennálló saját kapacitásaikat, hogy ellenálljanak, alkalmazkodjanak és gyorsan helyreálljanak ilyen nyomások és sokkok esetén, beleértve azokat, amelyek erőszak fokozódásához vezethetnekalapvető társadalmi és politikai kohéziót, továbbá a társadalmak, közösségek és egyének arra vonatkozó kapacitásainak erősítése, hogy a lehetőségeket és kockázatokat békés és stabil módon kezeljék, valamint hogy jelentős nyomás közepette is kiépítsék, fenntartsák vagy helyreállítsák megélhetésüket; [Mód. 521]
b) a makrogazdasági instabilitást okozó külső sokkok eredményezte rövid távú káros hatások enyhítése, valamint a társadalmi-gazdasági reformok megőrzésre és a társadalmi-gazdasági fejlődésre és a szegénységcsökkentésre fordított közkiadások prioritásként kezelésére való törekvés;
c) rövid távú rehabilitáció és újjáépítés végrehajtása annak érdekében, hogy a természeti vagy ember által előidézett katasztrófák, konfliktusok és globális fenyegetések áldozatai számára lehetővé váljon a minimális társadalmi-gazdasági integráció, valamint hogy a lehető leghamarabb létrejöjjenek a fejlesztési tevékenységek újrakezdéséhez szükséges körülmények, az érintett országok és régiók által meghatározott hosszú távú célkitűzések mentén; idetartozik a természeti vagy emberek által előidézett katasztrófák miatti lakóhelyelhagyásból (menekültek, lakóhelyüket elhagyni kényszerülő személyek és visszatelepülők)kényszerű lakóhelyelhagyásból fakadó sürgős és azonnali szükségletek kezelése; és [Mód. 522]
d) segítségnyújtás az államvagy, a régió, a helyi hatóságok vagy a megfelelő nem kormányzati szervezetek számára rövid távú katasztrófamegelőzési és ‑készültségi mechanizmusok létrehozásában, beleértve az előrejelző és korai figyelmeztető rendszereket a katasztrófák következményeinek csökkentése céljából. [Mód. 523]
3. A külpolitikai szükségletekre és prioritásokra választ adó tevékenységek
A 4. cikk (4) bekezdésének c) pontjában szereplő célokat támogató gyorsreagálási tevékenységeknek támogatniuk kell az uniós külpolitikát a politikai, gazdasági és biztonsági kérdések mentén. Lehetővé kell tenniük az Unió számára a fellépést olyan sürgős vagy kényszerítő külpolitikai érdek, illetve a célkitűzéseinek elérésére megnyíló olyan lehetőség felmerülése esetén, amely gyors reagálást kíván, és amelyet nehéz lenne más eszközökkel kezelni.
Ezek a tevékenységek a következőkre terjedhetnek ki:
a) az Unió kétoldalú, regionális vagy régiók közötti együttműködési stratégiáinak támogatása, a szakpolitikai párbeszéd előmozdítása, kollektív megközelítések és válaszok kidolgozása a globális kihívások kezelésére, mint például a migráció és a biztonsági kérdések, valamint az e tekintetben felmerülő lehetőségek kiaknázása;
b) az uniós kereskedelempolitika és kereskedelmi megállapodások, valamint ezek végrehajtásának támogatása; továbbá gazdaságdiplomácia, üzleti és szabályozási együttműködés révén az uniós gazdasági társaságok, különösen a kkv-k partnerországbeli piacra jutásának elősegítése, valamint e vállalkozások számára a kereskedelmi, a beruházási és az üzleti lehetőségek fokozása, a piacra jutás és a beruházás útjában álló akadályok felszámolásával együtt;
c) az uniós belső szakpolitikák, mint például a környezet-, az éghajlat-, az energiapolitika, valamint az óceánok kezelésével és irányításával kapcsolatos együttműködés nemzetközi dimenziójának végrehajtásához való hozzájárulás;
d) az Unió és a világban betöltött szerepe széles körű megértésének és láthatóságának előmozdítása stratégiai kommunikáción, a nyilvános diplomácián, az emberek közötti kapcsolatokon és kulturális diplomácián keresztül, valamint az oktatási és tudományos kérdésekben való együttműködés, továbbá tájékoztatási tevékenységek révén, melyek célja az uniós értékek és érdekek előmozdítása.
Ezek a tevékenységek innovatív szakpolitikákat vagy kezdeményezéseket hajtanak végre, jelenlegi vagy kialakulóban lévő, rövidtől középtávig terjedő szükségleteknek, lehetőségeknek és prioritásoknak megfelelően, melyek adott esetben inputként szolgálhatnak a földrajzi vagy tematikus programok jövőbeli tevékenységeihez. Ezeknek az Unió kapcsolatainak és párbeszédeinek elmélyítésére kell koncentrálniuk, továbbá a stratégiai érdekű kulcsfontosságú országokkal való partnerségek és szövetségek kiépítésére, különös tekintettel a feltörekvő gazdaságokra és a közepes jövedelmű országokra, amelyek egyre fontosabb szerepet játszanak a világban, a globális kormányzásban, a külpolitikában, a nemzetközi gazdaságban és a multilaterális fórumokon. [Mód. 524]
V. MELLÉKLET
A KÜLSŐ TEVÉKENYSÉGI GARANCIA ÁLTAL LEFEDETT EFFA+-MŰVELETEK PRIORITÁSI TERÜLETEI
A külső tevékenységi garanciából való támogatásra jogosult EFFA+-műveletek különösen a következő prioritási területekhez járulnak hozzáterületeket célozzák: [Mód. 525]
a) finanszírozás és támogatás biztosítása a magánszektor, a szociális vállalkozások és a szövetkezeti ágazat fejlesztéséhez a költségvetési rendelet 209. cikkének (2) bekezdésében foglalt feltételeknek való megfelelés esetén, hozzájárulva a fenntartható fejlődéshez a gazdasági, társadalmi és környezeti dimenzióihoz, valamint a 2030-as menetrend végrehajtásához, a Párizsi Megállapodáshoz és adott esetben az európai szomszédságpolitikához, és az IPA III rendelet 3. cikkében foglalt célokhoz, a szegénység felszámolásához, a készségek és a vállalkozói szellem előmozdításához, a nemek közötti egyenlőséghez és a nők és a fiatalok szerepének erősítéséhez miközben továbbra is fenntartja és erősíti a jogállamiságot, a felelősségteljes kormányzást és az emberi jogokat, különös hangsúlyt helyezve a helyi és szociális vállalkozásokra, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozásokra, a vonatkozó ILO-normáknak megfelelő tisztességes munkahelyteremtésre, megélhetést biztosító bérekre, gazdasági lehetőségekre és az európai vállalkozások EFFA+-célokhoz való hozzájárulásának támogatására; [Mód. 526]
b) a magánbefektetéseket akadályozó szűk keresztmetszetek – az esetlegesen az érintett partnerország helyi pénznemében meghatározott – pénzügyi eszközök biztosítása révén való kezelése, beleértve a portfóliók első veszteségeire nyújtott garanciákat, a magánszektor projektjeire nyújtott garanciákat – például a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelgaranciákat – valamint az infrastrukturális projektek konkrét kockázataira és az egyéb kockázati tőkére nyújtott garanciákat;
c) a magánforrásokból való finanszírozás ösztönzése, különösen a mikro-, kis- és középvállalkozásokra összpontosítva, a beruházással kapcsolatos szűk keresztmetszetek és akadályok felszámolása révén;
d) a társadalmi-gazdasági ágazatok és területek és a kapcsolódó állami- és magáninfrastruktúra, továbbá a fenntartható hálózati összekapcsoltság megerősítése – beleértve a megújuló és fenntartható energiát, a vízgazdálkodást és a hulladékgazdálkodást, a közlekedést, az információs és kommunikációs technológiákat, továbbá a környezetet, a természeti erőforrások fenntartható hasznosítását, a fenntartható mezőgazdaságot és a kék gazdaságot, a szociális infrastruktúrát, egészségügyet és a humántőkét –, a társadalmi-gazdasági környezet javítása érdekében;
e) hozzájárulás az éghajlat-politikához, valamint a környezetvédelemhez és a környezetgazdálkodáshoz, ezáltal járulékos éghajlati és környezeti előnyöket teremtve a finanszírozás 45%-ának olyan beruházások számára való előirányzásával, amelyek hozzájárulnak az éghajlati célokhoz, a környezetvédelemhez, a környezetirányításhoz, a biológiai sokféleséghez és az elsivatagosodás elleni küzdelemhez, és ebből a teljes pénzügyi keretösszeg 30%-át az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra kell fordítani; [Mód. 527]
f) a fenntartható fejlődés előmozdításával hozzájárulás a szegénység és egyenlőtlenség mint a migráció – többek között az irreguláris migráció konkrét– és a kényszerű lakóhelyelhagyás kiváltó okaiokainak kezeléséhez valóhozzájárulás, továbbá a biztonságos, rendezett és szabályos migrációhoz és mobilitáshozvalamint a tranzit- és befogadó közösségek ellenállóképességénekelősegítéseés rezilienciájának elősegítésével, valamint a származási országukba visszatérő migránsok fenntartható visszailleszkedéséhez való hozzájárulás, kellő tekintettel a jogállamiság, a jó kormányzás, a nemek közötti egyenlőség, a társadalmi igazságosság és az emberi jogok megerősítésére. [Mód. 528]
A következő beruházási kereteket kell létrehozni:
– Fenntartható energia és fenntartható hálózati összekapcsoltság
– A mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozása
– Fenntartható mezőgazdaság, vidéki vállalkozók, beleértve a mezőgazdasági kistermelőket, állattenyésztőket és a környezetbarát agráripart.
– Fenntartható városok
– A fenntartható fejlődést szolgáló digitalizáció
– Humán fejlődés [Mód. 529]
VI. MELLÉKLET
AZ EFFA+ IRÁNYÍTÁSA
1. Az EFFA+ felépítése
1. Az EFFA+ regionális beruházási platformokból áll, amelyeket az Unió fennálló külső vegyesfinanszírozási mechanizmusainak munkamódszerei, eljárásai és struktúrái alapján kell létrehozni, és amelyek az EFFA+ keretében összekapcsolják saját vegyesfinanszírozási műveleteiket és a külső tevékenységi garancia műveleteit.
2. Az EFFA+ irányítási feladatait a Bizottság látja el.
2. Az EFFA+ stratégiai testülete
1. Az EFFA+ irányításához a Bizottság egy stratégiai testülettől kap tanácsot, kivéve az EU bővítési politikája alá tartózó és az [IPA III]-ból finanszírozott műveletek esetében, mely műveletek esetében a stratégiai testületet a nyugat-balkáni beruházási keret (WBIF) biztosítja.
2. A stratégiai testület tanácsot ad a Bizottságnak a külső tevékenységi garancia EFFA+ alá tartozó beruházásainak stratégiai irányáról és prioritásairól, és hozzájárul e beruházásoknak az Unió külső tevékenysége, illetve a fejlesztéspolitika, az európai szomszédságpolitika irányadó elveihez és célkitűzéseihez, valamint az e rendelet 3. cikkében rögzített célkitűzésekhez, továbbá az EFFA+-nak a 26. cikkben meghatározott céljához való hozzáigazításához. Támogatja a Bizottságot az általános beruházási célkitűzések meghatározásában a külső tevékenységi garanciának az EFFA+-műveletek támogatására való alkalmazása tekintetében, valamint nyomon követi a beruházási keretek földrajzi és tematikus lefedettségének megfelelőségét és diverzifikáltságát.
3. A stratégiai testület támogatja továbbá az általános koordinációt, komplementaritást és koherenciát a regionális beruházási platformok között, az európai beruházási terv három pillére között, az európai beruházási terv, az Unió egyéb migrációval kapcsolatos erőfeszítései és a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend végrehajtása között, valamint a jelen rendeletben rögzített más programok között.
4. A stratégiai testület a Bizottság, a főképviselő, az összes tagállam és az Európai Beruházási Bank képviselőiből áll. Az Európai Parlament megfigyelői státusszal rendelkezik. A hozzájárulók, a támogatható partnerek, partnerországok, a releváns regionális szervezetek és más érdekelt felek adott esetben megfigyelői státuszt kaphatnak. Új megfigyelő felvétele előtt a stratégiai testülettel konzultálni kell. A stratégiai testület társelnöki feladatait a Bizottság és a főképviselő látja el.
5. A stratégiai testület évente legalább kétszer ülésezik, és véleményeit lehetőleg konszenzussal fogadja el. További ülések bármikor összehívhatók az elnök vagy a tagok legalább egyharmadának kérésére. Ha nem érhető el konszenzus, a stratégiai testület első ülésén elfogadott és az eljárási szabályzatában lefektetett szavazati jogokat kell alkalmazni. A szavazati jogok megállapításakor kellően figyelembe kell venni a finanszírozás forrását. Az eljárási szabályzat meghatározza a megfigyelők szerepére vonatkozó kereteket. A stratégiai testület üléseinek napirendjét és jegyzőkönyvét elfogadásukat követően nyilvánosságra kell hozni.
6. A Bizottság évente jelentést tesz a stratégiai testületnek az EFFA+ végrehajtásával kapcsolatban elért eredményekről. A WBIF stratégiai testülete beszámol a bővítési térség garanciaeszközének végrehajtása terén elért eredményekről a fent említett jelentés kiegészítése érdekében. A stratégiai testület az érintett felekkel az EFFA+ stratégiai irányairól és végrehajtásáról rendszeres konzultációkat szervez.
7. E két stratégiai testület létezése nem befolyásolja azt, hogy szükség van egy egységes, egyesített EFFA+ kockázatkezelési keretre.
3. Regionális irányítótestületek
A regionális beruházási platformok irányítótestületei a végrehajtás szintjén támogatják a Bizottságot a regionális és ágazati beruházási célok meghatározásában és a regionális, ágazati és tematikus beruházási keretek kialakításában, valamint véleményt nyilvánítanak a vegyesfinanszírozási műveletekről és az EFFA+-műveleteket lefedő külső tevékenységi garancia felhasználásáról. [Mód. 530]
VII. MELLÉKLET
A FŐ TELJESÍTMÉNYMUTATÓK JEGYZÉKE
A fenntartható fejlesztési célokkal összhangban a fő teljesítménymutatók alábbi jegyzékét kell használni az Unió egyedi célkitűzéseinek megvalósításához való uniós hozzájárulás méréséhez:
1. Jogállamisági pontszám
2. A nemzetközi szegénységi küszöb alatt élő népesség aránya
3. Az uniós támogatású táplálkozási programok által elért reproduktív korú nők, serdülőkorú lányok és 5 évesnél fiatalabb gyermekek száma
4. Az uniós támogatással teljes mértékben immunizált egyévesek száma
5. Az uniós támogatással alapfokú és/vagy középfokú tanulmányokatelvégző és ennek eredményeként olvasásban és matematikában a minimális készségeket megszerző, továbbá valamely képzést elvégző oktatásban és képzésben részt vevő diákok száma [Mód. 531]
6. Az uniós támogatás segítségével csökkentett vagy elkerült üvegházhatásúgáz-kibocsátás (kilotonna CO2 egyenérték)
7. Az uniós támogatással védett és/vagy fenntartható módon igazgatott tengeri, szárazföldi és édesvízi ökoszisztémák területe
8. A beruházások tőkeáttételi hatása és az elért multiplikátorhatás
9. A politikai stabilitás és az erőszakmentesség kiinduló értékelésen alapuló mutatója [Mód. 532]
10. A partnerországok kereskedelmet, beruházásokat és vállalkozásokat érintő gyakorlatával kapcsolatos, valamint az EU belső politikáinak külső dimenzióját előmozdító, befolyásolt eljárások száma
Minden mutatót adott esetbenA (4) mutató nemek szerinti bontásban szerepel, a (2), (3) és (5) mutató pedig nemek és életkor szerinti bontásbankell megadni. [Mód. 533]
VIIa. melléklet
Azon partnerországok, amelyek vonatkozásában az uniós támogatást felfüggesztik.
[A Bizottság állítja össze 15a. cikk alapján] [Mód. 534]
„Alakítsuk át világunkat: A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend”, amelyet az ENSZ fenntartható fejlődésről szóló csúcstalálkozóján fogadtak el 2015. szeptember 25-én (A/RES/70/1).
Az Európai Parlament és a Tanács 233/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a 2014-2020-as időszakra szóló fejlesztési együttműködési finanszírozási eszköz létrehozásáról (HL L 77., 2014.3.15., 44. o.).
Belső megállapodás az Európai Unió tagállamai kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői között az AKCS–EU partnerségi megállapodással összhangban a 2014–2020 közötti időtartamra szóló többéves pénzügyi keret értelmében nyújtandó európai uniós támogatás finanszírozásáról, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés negyedik részének hatálya alá tartozó tengerentúli országok és területek számára nyújtandó pénzügyi támogatás elosztásáról (HL L 210., 2013.8.6., 1. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 232/2014/EU rendelete (2014. március 11.) az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz létrehozásáról (HL L 77., 2014.3.15., 27. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 230/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz létrehozásáról (HL L 77., 2014.3.15., 1. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 235/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a demokrácia és az emberi jogok világszintű előmozdítását szolgáló finanszírozási eszköz létrehozásáról (HL L 77., 2014.3.15., 85. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 234/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a harmadik országokkal folytatott együttműködésre irányuló Partnerségi Eszköz létrehozásáról (HL L 77., 2014.3.15., 77. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 236/2014/EU rendelete a külső tevékenységek finanszírozására vonatkozó uniós eszközök végrehajtására vonatkozó közös szabályok és eljárások megállapításáról (HL L 77., 2014.3.15., 95. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1601 rendelete (2017. szeptember 26.) az Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA), az EFFA-garancia és az EFFA-garanciaalap létrehozásáról.
„A harmadik nemzetközi fejlesztésfinanszírozási konferencia addisz-abebai cselekvési programja”, amelyet 2015. június 16-án fogadtak el és az ENSZ Közgyűlése 2015. július 27-én hagyott jóvá (A/RES/69/313).
„Az új európai konszenzus a fejlesztéspolitikáról »A mi világunk, a mi méltóságunk, a mi jövőnk«” – a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői, az Európai Parlament és az Európai Bizottság 2017. június 8-i együttes nyilatkozata.
„A sendai katasztrófakockázat-csökkentési keret”, amelyet 2015. március 18-án fogadtak el és az ENSZ Közgyűlése 2015. június 3-án hagyott jóvá (A/RES/69/283).
Közös közlemény az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az európai szomszédságpolitika felülvizsgálata, 2015. november 18.
Az Európai Parlament és a Tanács 978/2012/EU rendelete (2012. október 25.) az általános tarifális preferenciák rendszerének alkalmazásáról és a 732/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 303., 2012.10.31., 1. o.).
Javaslat – A Tanács határozata az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek közötti, az egyrészről az Európai Unió, másrészről Grönland és a Dán Királyság közötti kapcsolatokat is magában foglaló társulásról (tengerentúli társulási határozat), COM(2018)0461.
Javaslat – A Tanács rendelete a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz tevékenységeit az Euratom-Szerződés alapján kiegészítő Európai Nukleáris Biztonsági Eszköz létrehozásáról, COM(2018)0462.
Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az „Erasmus” elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról és az 1288/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről, COM (2018)0367.
Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a Kreatív Európa program (2021–2027) létrehozásáról és az 1295/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről, COM(2018)0366.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 1963., 2018.7.30., 11. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1601 rendelete (2017. szeptember 26.) az Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA), az EFFA-garancia és az EFFA-garanciaalap létrehozásáról.
A Tanács 77/270/Euratom határozata (1977. március 29.) az atomerőművek finanszírozásához való hozzájárulás céljából nyújtott Euratom-kölcsönökre vonatkozó szerződéskötésnek a Bizottság részére történő engedélyezéséről (HL L 88., 1977.4.6., 9. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról, 2016. április 13. (HL L 123., 2016.5.12., 1–14. o.).
A Tanács 2010/427/EU határozata (2010. július 26.) az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének megállapításáról (HL L 201., 2010.8.3., 30. o.).
Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alap és külső finanszírozási eszközök által támogatott európai területi együttműködési célkitűzésre (Interreg) vonatkozó egyedi rendelkezésekről, COM(2018)0374.
Az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve (2011. december 13.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (kodifikált szöveg) (HL L 26., 2012.1.28., 1. o.).
A Tanács 85/337/EGK irányelve (1985. június 27.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 175., 1985.7.5., 40. o.).
Az Európai Parlament 2019. március 27-i jogalkotási állásfoglalása az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III) létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0465 – C8-0274/2018 – 2018/0247(COD))
– tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0465),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 212. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0274/2018),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. december 12-i véleményére(1),
– tekintettel a Régiók Bizottsága 2018. december 6-i véleményére(2),
– tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,
– tekintettel az Külügyi Bizottság jelentésére, valamint a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, a Költségvetési Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság, valamint az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményeire (A8-0174/2019),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 27-én került elfogadásra az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III) létrehozásáról szóló (EU) …/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
(1) A 231/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(6) 2020. december 31-én hatályát veszti. Az Unió külső tevékenysége eredményességének fenntartása érdekében fenn kell tartani a külső támogatás tervezésének és végrehajtásának a keretét.
(2) Egy előcsatlakozási eszköz célkitűzései továbbra is lényegesen eltérnekcélja az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek (a továbbiakban: „kedvezményezettek”) felkészítése jövőbeli uniós tagságukra, valamint a csatlakozási folyamatuk támogatása, összhangban az Unió külső tevékenységének általános célkitűzéseitől, mivel ezen eszköz célja az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek felkészítése jövőbeli uniós tagságukra célkitűzéseivel, valamintbeleértve az alapvető jogok és elvek tiszteletben tartását, valamint az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság védelmét és előmozdítását az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 21. cikkében foglaltak szerint.csatlakozási folyamatuk támogatása.Ezért lényegesA csatlakozási folyamat sajátos jellege egy külön a bővítés támogatását szolgáló eszköz megléte eszközt indokol, annak egyidejű biztosításával, hogy az kiegészítiugyanakkor ezen eszköz célkitűzéseinek és működésének összhangban kell lennie az Unió külső tevékenységének általános célkitűzéseitcélkitűzéseivel és különösen a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési EszköztEszközzel (a továbbiakban: NDICI) és ki kell egészítenie azokat. [Mód. 1]
(3) Az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: EUSZ) 49. cikke úgy rendelkezik, hogy bármely olyan európai állam kérheti felvételét az Unióba, amely támogatja az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékeit. Az uniós csatlakozás iránti kérelmet benyújtott európai állam csak akkor válhat az Unió tagjává, ha megerősítést nyert, hogy teljesíti az Európai Tanács 1993. júniusi koppenhágai ülésén megállapított kritériumokat (a továbbiakban: koppenhágai kritériumok), illetve amennyiben a csatlakozás nem haladja meg az Uniónak az új tag integrálásával kapcsolatos kapacitását. A koppenhágai kritériumok a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat, valamint a kisebbségek tiszteletben tartását és védelmét garantáló intézmények stabilitásával kapcsolatosak, továbbá a működő piacgazdaság meglétére és az Unión belüli verseny, illetve piaci erők által támasztott nyomás kezelésére, valamint a Szerződések szerinti jogok mellett az azokban meghatározott kötelezettségek – ideértve a politikai, gazdasági és monetáris unió céljaihoz való igazodást – vállalására való képességre vonatkoznak. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.[Mód. 2]
(4) A bővítési folyamat meghatározott kritériumokra, valamint szigorú és igazságos feltételrendszerre épül. Minden kedvezményezett értékelésére a saját érdemei alapján kerül sor. Az elért előrehaladás értékelése, valamint a hiányosságok azonosítása azt célozza, hogy ösztönzést és iránymutatást biztosítson az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek számára a szükséges messze ható reformok végrehajtásához. Ahhoz, hogy a bővítés kilátása reálissá válhasson, nagyon fontos ezután is az „alapvető feladatok elsődlegességének elve”(7) melletti szilárd elkötelezettség. A kétoldalú viták végleges, inkluzív és kötelező erejű megoldásán alapuló jószomszédi kapcsolatok és regionális együttműködés a bővítési folyamat alapvető elemei, és döntő fontosságúak az Unió egészének biztonsága és stabilitása szempontjából. A csatlakozás irányábanirányába való előrehaladás annak függvénye, hogy az egyes, csatlakozni kívánó államokkívánók milyen mértékben tartják tiszteletben az uniós értékeket, és milyen mértékben képesek vállalni és végrehajtani a politikai, az intézményi, a jogi, a szociális, a közigazgatási és a gazdasági rendszereiknek az Unió szabályaihoz, normáihoz, szakpolitikáihoz és gyakorlatához való hozzáigazítása által megkövetelt reformokat. A tárgyalási keret követelményeket határoz meg, amelyek alapján értékelésre kerül az egyes tagjelölt országokkal folytatott csatlakozási tárgyalások előrehaladása. [Mód. 3]
(4a) Az uniós csatlakozás iránti kérelmet benyújtott európai állam csak akkor válhat az Unió tagjává, ha megerősítést nyert, hogy maradéktalanul teljesíti az Európai Tanács 1993. júniusi koppenhágai ülésén megállapított csatlakozási kritériumokat (a továbbiakban: „koppenhágai kritériumok”), illetve amennyiben az Unió rendelkezik az új tag integrálásához szükséges kapacitással. A koppenhágai kritériumok a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat, valamint a kisebbségek tiszteletben tartását és védelmét garantáló intézmények stabilitásával kapcsolatosak, továbbá a működő piacgazdaság meglétére és az Unión belüli verseny, illetve piaci erők által támasztott nyomás kezelésére, valamint a Szerződések szerinti jogok mellett az azokban meghatározott kötelezettségek vállalására – ideértve a politikai, gazdasági és monetáris unió céljaira való törekvést – való képességre vonatkoznak. [Mód. 4]
(5) AzA bővítési politika az Unió bővítési politikája befektetés Európa békéjébe külső tevékenységének szerves részét képezi és hozzájárul a békéhez, biztonságábaa biztonsághoz, a jóléthez és stabilitásába a stabilitáshoz az Unió határain belülésazokon kívül is. Fokozott gazdasági és kereskedelmi lehetőséget teremt az Unió és a csatlakozni kívánó országok kölcsönös előnyére, ugyanakkor tiszteletben tartja a fokozatos integráció elvét annak érdekében, hogy a kedvezményezetteknél biztosítani lehessen a zökkenőmentes átmenetet. Az uniós tagság távlatakilátása erőteljes átalakító hatással bír, megszilárdítjamegszilárdítva a pozitív demokratikus, politikai, gazdasági és társadalmi változásokat. [Mód. 5]
(6) Az Európai Bizottság „Hiteles bővítési perspektíva a Nyugat-Balkánra vonatkozóan és fokozott uniós szerepvállalás a Nyugat-Balkánnal” című közleményében(8) ismételten megerősítette, hogy az érdemek alapján az uniós tagság szilárd perspektíváját kínálja a Nyugat-Balkán számára. Ez az egész Nyugat-Balkán számára erős bátorító üzenet, amely jelzi, hogy az EU elkötelezett a térség európai jövője mellett.
(7) A támogatást továbbá az Unió által az I. mellékletben felsoroltkötött nemzetközi – többek között a kedvezményezettekkel kötöttfennálló – megállapodásokkal összhangban kell nyújtani. A támogatásnak főleg arra kell összpontosulnia, hogy segítse az I. mellékletben felsorolta kedvezményezetteket a demokratikus intézmények és a jogállamiság megerősítésében, az igazságszolgáltatási és a közigazgatási rendszer reformjában, az alapvető jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásában, valamint a nemek közötti egyenlőség, a tolerancia, a társadalmi befogadás, a munkavállalók jogaira vonatkozó nemzetközi munkaügyi normák tiszteletben tartása, valamint a kiszolgáltatott csoportokkal – többek között a gyermekekkel és a fogyatékossággal élő személyekkel – kapcsolatos megkülönböztetésmentesség előmozdításában. A támogatásnak elő kell segítenie továbbá azt, hogy a kedvezményezettek betartsák a szociális jogok európai pillérében(9) meghatározott kulcsfontosságú elveket és jogokat, is támogatnia kell ragaszkodjanak a szociális piacgazdasághoz és a társadalmi vívmányok irányába történő konvergenciához. A támogatásnak továbbra is elő kell segítenie a regionális, a makroregionális és a határokon átnyúló együttműködés, illetve a területfejlesztés előmozdítására irányuló erőfeszítéseik további támogatására kell irányulnia erőfeszítéseiket, többek között az Unió makroregionális stratégiáinak végrehajtása révén a jószomszédi kapcsolatok fejlesztése és a megbékélés előmozdítása érdekében. Ezenkívül elő kell segíteniemozdítania az ágazati regionális együttműködési struktúrákat és javítania kell azok gazdasági és társadalmi fejlődésüket fejlődését és gazdasági kormányzását, ösztönöznie kell az uniós egységes piaccal való gazdasági kormányzásukat integrációt, ideértve a vámügyi együttműködést is, és elő kell mozdítania a nyílt és tisztességes kereskedelmet, támogatva az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedési tervet, többek között a regionális fejlesztési, kohéziós és befogadási, mezőgazdasági és vidékfejlesztési, szociális és foglalkoztatási politikák végrehajtása, valamint a digitális gazdaság és társadalom fejlesztése révén, többek között A Nyugat-Balkánra vonatkozó digitális menetrend elnevezésű kiemelt kezdeményezéssel összhangban. [Mód. 6]
(7a) Figyelembe véve a reformfolyamat átalakító jellegét a tagjelölt országokban zajló bővítési folyamat során, az Uniónak fokoznia kell erőfeszítéseit az uniós finanszírozás prioritást élvező kulcsterületeinek meghatározásakor, mint amilyen például az intézményfejlesztés és a biztonság kiépítése, és fokozottabban kell támogatnia a tagjelölt országokat a projektek végrehajtásában ezen tagjelölt országoknak a nem uniós befolyásokkal szembeni védelme céljából. [Mód. 7]
(7b) A tagjelölt országokban zajló reformok előrehaladásának IPA-finanszírozással történő támogatására irányuló uniós erőfeszítésekről megfelelő tájékoztatást kell nyújtani a tagjelölt országokban és az uniós tagállamokban.Az Uniónak e tekintetben fokoznia kell kommunikációs és kampányerőfeszítéseit annak érdekében, hogy biztosítsa az IPA-finanszírozás láthatóságát, amely a bővítési térség békéjének és stabilitásának legfőbb uniós eszköze. [Mód. 8]
(7c) A költségvetés támogatása és végrehajtása elismerten fontossággal bír az intézményfejlesztés tekintetében, amely viszont elő fogja segíteni az esetleges biztonsági problémák megelőzését, és megakadályozza a tagállamok felé irányuló esetleges jövőbeni illegális migrációs áramlásokat. [Mód. 9]
(8) Az Uniónak a tagállamok tapasztalatai alapján támogatnia kell a csatlakozás felé történő átmenetnek az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek számára előnyös módon történő megvalósítását. Az együttműködésnek különösen a tagállamok által a reformfolyamatok során szerzett tapasztalatok átadására kell irányulnia.
(9) Az Unió és az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek közötti, a biztonsággal kapcsolatosbiztonsági és védelmi ágazat reformjára irányuló megerősített stratégiai és operatív együttműködés sarkalatos abból a szempontból, hogy hatékonyan és eredményesen lehessen kezelni a biztonságibiztonsággal, a szervezett bűnözéssel és a terrorizmussal kapcsolatos fenyegetéseket. [Mód. 10]
(9a) Az e rendelettel létrehozott eszköz keretében megvalósuló tevékenységeknek ezenkívül segítséget kell nyújtaniuk a kedvezményezetteknek a közös kül- és biztonságpolitikához (KKBP) való fokozatos igazodásban, valamint a korlátozó intézkedéseknek és a tágabb értelemben vett uniós külpolitikának a nemzetközi intézményeknél és multilaterális fórumokon való végrehajtásában. A Bizottságnak ösztönöznie kell a kedvezményezetteket arra, hogy tartsanak fenn egy szabály- és értékalapú globális rendet, és működjenek együtt a multilateralizmus előmozdítása és a nemzetközi kereskedelmi rendszer további megerősítése – többek között a WTO-reformok – érdekében. [Mód. 11]
(10) Alapvető fontosságúaA migrációval – ezen belül a határigazgatással és -ellenőrzéssel – kapcsolatos együttműködés fokozása, a nemzetközi védelemhez való jog biztosítása, a releváns információk megosztása, a migráció fejlesztési előnyeinek megerősítése, a legális és a munkaerő-migráció megkönnyítése, a határellenőrzés fokozása, az irreguláris és kényszerű migráció megelőzésére és visszaszorítására irányuló erőfeszítések, valamint az emberkereskedelem és a migránscsempészésaz embercsempészés elleni küzdelem terén tett erőfeszítéseink folytatása az Unió és a kedvezményezettek közötti együttműködés fontos összetevőjét jelenti. [Mód. 12]
(11) A jogállamiság megerősítése, – ideértveezen belül az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupció, a pénzmosás és a szervezett bűnözés elleni harcot –küzdelem és a jó kormányzás – ideértve a közigazgatás reformját, az emberijog-védők támogatását és az átláthatósággal, a közbeszerzésekkel, a piaci versennyel,állami támogatásokkal, a szellemi tulajdonnal és a külföldi befektetésekkel kapcsolatos folyamatos harmonizációt – az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek többsége esetében továbbra is a legfontosabb feladatok közé tartozik, és alapvető fontossággal bír a kedvezményezetteknek az Unióhoz való közelítése, illetve későbbközeledése és az uniós tagsággal járó kötelezettségek teljes körűvállalásamaradéktalan teljesítésére való felkészítése szempontjából. Tekintettel az e területeken folytatott reformok hosszabb távú jellegére, illetve a felmutatható eredmények elérésének a szükségességére, az e rendelet keretében nyújtott pénzügyi támogatásnak a lehető legkorábban az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettekkel szemben támasztott teljesítésére kell irányulnia támogatást oly módon kell programozni, hogy a lehető legkorábban kezelje ezeket a kérdéseket. [Mód. 13]
(12) Aparlamenti dimenzió továbbra is alapvető a csatlakozási folyamatban. Ezért a részvételi demokrácia elvével összhangban a Bizottságnak az I. mellékletben felsorolt minden egyes kedvezményezett esetében ösztönöznieelő kell mozdítania a parlamenti kapacitások erősítését, a parlamenti felügyeletet, a demokratikus eljárásokat és a méltányos képviseletet. [Mód. 14]
(13) Az I. mellékletben felsoroltA kedvezményezetteknek felkészültebbeknek kell lenniük az olyan globális kihívások kezelésére, mint a fenntartható fejlődés és az éghajlatváltozás, és igazodniuk kell az Unió által ezen összetett kérdések kezelésére tett erőfeszítésekhez. Tekintettel az éghajlatváltozással kapcsolatos problémák kezelésének fontosságára, amit az Unióa Párizsi MegállapodásnakMegállapodás és a fenntartható fejlesztési céloknak a végrehajtását érintő kötelezettségvállalásai is tükröznek célok végrehajtására tett uniós kötelezettségvállalásokkal összhangban, ez a program hozzá fog járulni az éghajlatvédelmi intézkedések valamennyi szakpolitikára kiterjedőéghajlat-politikának az uniós szakpolitikákban történő érvényesítéséhez, valamint ahhoz, hogy az uniós költségvetés az összkiadásainak 25 %-ával támogassa az éghajlat-politikai célok elérését. Az e program keretében végrehajtott műveletek várhatóan 16 %-kal járulnak hozzáműveleteknél arra kell törekedni, hogy a program teljes pénzügyi keretösszege legalább 16%-a erejéig éghajlat-politikai célkitűzéseket szolgáló teljescélkitűzésekhez járuljanak hozzá azon cél megvalósítása érdekében, hogy az éghajlattal kapcsolatos kiadások 2027-re elérjék a többéves pénzügyi keretösszegéhez keret kiadásainak 30%-át.Elsőbbséget kell biztosítani a határokon átnyúló szennyezéssel foglalkozó környezetvédelmi projekteknek. A vonatkozó tevékenységek a program előkészítése és végrehajtása során kerülnek beazonosításra azonosításra, és a programból tettáltalánosszármazó teljes hozzájárulásnak részét kell képeznie a vonatkozó értékeléseknek és felülvizsgálati eljárásoknak. [Mód. 15]
(14) Az ezen eszköz keretében végzett tevékenységnek támogatnia kell az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjének végrehajtását, amely mellett az EU és tagállamai teljesen mértékben elkötelezettek, és amelyet az I. mellékletben felsorolt valamennyi kedvezményezett elfogadott.
(15) Ez a rendelet pénzügyi keretösszeget állapít meg a program teljes időtartamára vonatkozóan, amely [a hivatkozást frissíteni kell az új intézményközi megállapodás szerint: a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás(10)], 17. pontja értelmében vett elsődleges referenciaösszeget jelent az éves költségvetési eljárás során az Európai Parlament és a Tanács számára.
(16) A Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell a külső finanszírozási támogatás szabályszerűségét, koherenciáját, következetességét és kiegészítő jellegét, különösen a támogatási folyamat különböző fázisai során tartott rendszeres konzultációk és a vonatkozó információk gyakori megosztása révén. Meg kell tenni a szükséges lépéseket a többi donorral való jobb koordináció és kiegészítő jelleg biztosítása érdekében, többek között rendszeres konzultációk segítségével. A folyamatban érdemi szerepet kell játszaniuk a sokféle, független társadalmi szervezetnek és a különféle típusú és szintű helyi hatóságoknak.Az inkluzív partnerség elvével összhangban a társadalmi szervezeteknek részt kell venniük a kormányzati szerveken keresztül irányított programok kialakításában, végrehajtásában, nyomon követésében és értékelésében, és az uniós támogatás közvetlen kedvezményezettjeinek kell lenniük. [Mód. 16]
(17) Az e rendelet keretében támogatandó megfelelő szakpolitikai területek célkitűzéseinek elérését célzó tevékenységekre vonatkozó prioritásokat a Bizottság általA megfelelő szakpolitikai területeken minden kedvezményezett számára meg kell határozni konkrét és mérhető célkitűzéseket, ezt követően pedig az Unió többéves pénzügyi keretének 2021–2027 közötti időtartamára vonatkozóan megállapított programozási keretben kell meghatározni, az I. mellékletben felsorolte célkitűzések elérésére irányuló intézkedések fontossági sorrendjét egy, a Bizottság által felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján megállapított programozási keretben. A programozási keretet a kedvezményezettekkel partnerségben kell megállapítani, a bővítési menetrend és az egyedi igényeik alapján, az e rendeletben meghatározott általános és egyedi célkitűzésekkel és az Unió külső tevékenységének elveivel összhangban, kellő figyelmet szentelve a vonatkozó nemzeti stratégiáknak és az idevágó európai parlamenti állásfoglalásoknak. Ez a partnerség – adott esetben – magában foglalja az illetékes hatóságokat, valamint a társadalmi szervezeteket is.A Bizottságnak ösztönöznie kell az érintett szereplők együttműködését és a donorok közötti koordinációt. A programozási keretet a félidős értékelést követően felül kell vizsgálni. A programozási keretnek meg kell határoznia a támogatandó területeket, támogatási területekenkéntterületenként indikatív allokációkkal, feltüntetve az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadások becsült értékét is. [Mód. 17]
(18) Az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettekA kedvezményezettek által az uniós tagság céljából a politikai, jogi és gazdasági rendszereik reformjára tett reform-erőfeszítéseinekerőfeszítések támogatása az Unió és a kedvezményezettek közös érdekében áll. A támogatás keretébenkiemelt figyelmet kell fordítani az eredményekre kezelése során a teljesítményalapú megközelítéssel összhangban kell eljárni, és a források hatékonyabb és eredményesebb felhasználása érdekében jelentős ösztönzőket kell biztosítani azok számára, akik az előcsatlakozási támogatás eredményeshatékony végrehajtása és a tagsági kritériumok teljesítése felé vezető úton elért eredmények révén bizonyítják a reformok iránti elkötelezettségüket. A támogatást a „méltányos részesedés” elvével összhangban kell elosztani, az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása terén jelentkező súlyos visszaesés, illetve az előrelépés hiánya esetén életbe lépő egyértelmű következmények alkalmazása mellett. [Mód. 18]
(18a) A Bizottságnak egyértelmű nyomonkövetési és értékelési mechanizmusokat kell létrehoznia annak biztosítása érdekében, hogy a különböző kedvezményezetteket érintő célkitűzések és tevékenységek továbbra is relevánsak és megvalósíthatók legyenek, valamint az előrehaladás rendszeres mérése céljából. Ennek érdekében minden célkitűzést egy vagy több teljesítménymutatónak kell kísérnie, amelyek értékelik a kedvezményezettek által elfogadott reformokat és azok konkrét végrehajtását. [Mód. 19]
(19) Az előcsatlakozási alapoknak aalapok Bizottság általi közvetlen irányításáról az I.mellékletben felsorolta kedvezményezettek általi közvetett irányítás feléirányításra való átmenetnekátállásnak fokozatosnak kell lennie, és igazodnia kell ezeknek a kedvezményezettek azegyedikapacitásaihozsaját kapacitásaihoz.Az átállást vissza kell fordítani vagy fel kell függeszteni az adott szakpolitikai vagy programterületeken, amennyiben a kedvezményezettek nem teljesítik a vonatkozó kötelezettségeket, vagy az uniós forrásokat nem a megállapított szabályoknak, elveknek és célkitűzéseknek megfelelően kezelik.Az ilyen határozatnak megfelelően figyelembe kell vennie az esetleges negatív gazdasági és társadalmi következményeket. A támogatás keretében továbbra is igénybe kell venni az előcsatlakozási folyamat során bevált struktúrákat és eszközöket. [Mód. 20]
(20) Az Uniónak a rendelkezésre álló források leghatékonyabb kihasználására kell törekednie külső tevékenysége hatásainak optimalizálása érdekében. Ezt az Unió külső tevékenységifinanszírozási eszközei közötti koherencia, következetesség és kiegészítő jelleg, valamint az eszközök és az egyéb uniós szakpolitikák és programok közötti szinergiák megteremtése révén kell elérni, a már létező egyéb külső finanszírozási eszközökkel való átfedés elkerülése érdekében. Ez adott esetben a makroszintű pénzügyi támogatással való koherenciát és kiegészítő jelleget is magában foglalja. [Mód. 21]
(21) Annak érdekében, hogy maximalizálni lehessen a kombinált beavatkozások egy közös célkitűzés elérésével kapcsolatos hatását, e rendeletnek hozzá kell tudnia járulnia más programok alá tartozó intézkedésekhez, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik.
(21a) A költségvetési eljárás és a kedvezményezettekkel kötött nemzetközi megállapodásokban foglalt, a támogatás felfüggesztésére vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet I. mellékletének az uniós támogatás felfüggesztése vagy részleges felfüggesztése tekintetében történő módosítására vonatkozóan. Ezt a hatáskört akkor kell alkalmazni, ha folyamatos visszaesés fordul elő egy vagy több koppenhágai kritérium tekintetében, vagy egy kedvezményezett nem tartja tiszteletben a demokrácia és a jogállamiság elveit, az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat, vagy megsérti az Unióval kötött vonatkozó megállapodásokban vállalt kötelezettségeket. Amennyiben a Bizottság úgy találja, hogy a támogatás felfüggesztését indokoló okok már nem állnak fenn, felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az uniós támogatás visszaállítása érdekében az I. melléklet módosítására vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el. [Mód. 22]
(22) Az e rendeletből származó finanszírozást az Erasmus program nemzetközi dimenziójához tartozó intézkedések finanszírozására kell felhasználni, amelyeket az (EU) …/… rendelet (a továbbiakban: az Erasmus rendelet)(11) szerint kell végrehajtani.
(23) Erre a rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok alkalmazandók. Ezek a szabályok az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletben(12) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) kerülnek meghatározásra, és különösen a költségvetés elkészítésére és – támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás, pénzügyi támogatás, költségvetés-támogatás, vagyonkezelői alapok, finanszírozási eszközök és költségvetési garanciák révén történő – végrehajtására vonatkozó eljárást határozzák meg, valamint előírják a pénzügyi szereplők felelősségének ellenőrzését. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok érintik emellett az uniós költségvetésnek a tagállamokban és harmadik országokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén történő védelmét, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint a hatékony uniós finanszírozás szempontjából.
(24) Az e rendelet szerinti finanszírozási formákat és végrehajtásimegvalósítási módokat annak alapján kell megválasztani, hogy mennyire alkalmasak a tevékenységek egyedi célkitűzéseinek megvalósítására és eredmények elérésére, figyelemmel különösen az ellenőrzések költségeire, az adminisztratív terhekre és a szabályok be nem tartásának várható kockázataira. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, az átalányfinanszírozás és az egységköltségek alkalmazását, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint. [Mód. 23]
(25) Az Uniónak továbbra is közös szabályokat kell alkalmaznia a külső tevékenységek végrehajtására. Az Unió külső tevékenységei finanszírozására vonatkozó eszközeinek végrehajtásáraalkalmazására vonatkozó szabályokat és eljárásokat az (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: az NDICI-rendelet) határozza meg. További részletes rendelkezéseket kell meghatározni a specifikus helyzetekre, például a határokon átnyúló együttműködésre, a mezőgazdaságra és a vidékfejlesztési szakpolitika területére. [Mód. 24]
(26) A külső tevékenységek végrehajtása gyakran rendkívül változékony környezetben történik, és folyamatos és gyors alkalmazkodást igényel az uniós partnerek alakuló szükségleteihez, illetőlegilletve az emberi jogokat, a demokráciát és a jó kormányzást, a biztonságot, a védelmet és a stabilitást, az éghajlatváltozást és a környezetet, a gazdasági protekcionizmust, valamint az irreguláris és kényszerű migrációt és annak kiváltó okait érintő globális kihívásokhoz. A kiszámíthatóság elvének és az új igényekre való gyors reagálás szükségességének összeegyeztetése következésképpen a programok pénzügyi végrehajtásának a változásokhoz való igazításával jár megvalósításának kiigazítását igényli. Az Unió előre nem látható szükségletekre való reagálási képességének növelése érdekében – tiszteletben tartva az uniós költségvetés évenkénti meghatározására vonatkozó elvet – e rendeletnek fenn kell tartania a költségvetési rendelet által más szakpolitikák számára már lehetővé tett rugalmassági mechanizmusok alkalmazásának – nevezetesen a lekötött pénzeszközök átvitelének és újbóli lekötésének – lehetőségét az e rendeletben meghatározott célok és célkitűzések tiszteletben tartása mellett annak érdekében, hogy biztosított legyen az uniós pénzeszközök hatékony felhasználása mind az uniós polgárok, mind az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek számára, így maximalizálva az Unió külső tevékenységi beavatkozásaihoz rendelkezésre álló uniós pénzeszközöket. Lehetővé kell tenni a rugalmasság egyéb formáit is, például a prioritások közötti újraelosztást, a projektek szakaszolását és a túlszerződést. [Mód. 25]
(27) Az új Európai Fenntartható Fejlődési Alap Plusznak (a továbbiakban: EFFA+) sikeres elődjére építve olyan integrált pénzügyi csomagot kell alkotnia, amely vissza nem térítendő támogatások, költségvetési garanciák és finanszírozási eszközök formájában világszintű finanszírozási kapacitást biztosít az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek részére is. Az e rendelet keretében végrehajtott műveletek irányítását továbbra is a nyugat-balkáni beruházási keretnek kell biztosítania.
(28) A külső tevékenységi garanciának támogatnia kell az EFFA+ műveleteket, és az IPA III-nak pedig hozzá kell járulnia az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek javát szolgáló műveletek tekintetében szükséges céltartalékokhoz, amelybe beletartoznak a makroszintű pénzügyi támogatási hitelekből származó feltöltési igények és kötelezettségek.
(29) Fontos biztosítani, hogy a határokon átnyúló együttműködési programok végrehajtása a külső tevékenységi programokban és a területi együttműködési rendeletben meghatározott kerettel koherens módon történjék. Külön társfinanszírozási rendelkezéseket kell meghatározni ebben a rendeletben.
(29a) A határokon átnyúló együttműködési programok az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz leginkább látható programjai és a polgárok körében is a legismertebbek. Ezért a határokon átnyúló együttműködési programok jelentősen növelhetik az uniós finanszírozású projektek láthatóságát a tagjelölt országokban. [Mód. 26]
(30) A 8. cikkben említett éves vagy többéves cselekvési tervek és intézkedések a költségvetési rendelet szerinti munkaprogramnak minősülnek. Az éves vagy többéves cselekvési tervek több, egyetlen dokumentumba rendezett intézkedésből állnak.
(31) A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel(13), a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel(14), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel(15) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel(16) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit hatékony és arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv(17) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más jogellenes tevékenységeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy jogalanynak, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, adott esetben az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak. Az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek haladéktalanul jelentik a Bizottságnak a közigazgatási vagy jogi szempontból első ténymegállapítás tárgyát képező feltételezett csalást és egyéb szabálytalanságokat is, és tájékoztatják utóbbit a közigazgatási és jogi eljárások alakulásáról. A tagállamok bevált gyakorlataihoz való igazodás céljából ennek a jelentéstételnek elektronikus úton kellene történnie, a Bizottság által kidolgozott szabálytalanságkezelő rendszer alkalmazásával.
(31a) A pénzforrások e rendelet szerinti valamennyi elosztását átlátható, hatékony, elszámoltatható, politikától és megkülönböztetéstől mentes módon kell végrehajtani, többek között a régiók és a helyi önkormányzatok szükségleteit tükröző méltányos elosztás révén.A Bizottság, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (főképviselő/alelnök) és különösen az uniós küldöttségek szorosan nyomon követik e kritériumok teljesülését és azt, hogy a források elosztása során tiszteletben tartják-e az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a megkülönböztetésmentesség elvét. [Mód. 27]
(31b) A Bizottság, a főképviselő/alelnök és különösen az uniós küldöttségek és a kedvezményezettek növelik az uniós előcsatlakozási támogatás láthatóságát annak érdekében, hogy tájékoztatást nyújtsanak az uniós támogatás hozzáadott értékéről. Az uniós finanszírozás kedvezményezettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és gondoskodnak annak megfelelő láthatóságáról. Az IPA-nak hozzá kell járulnia az uniós támogatás eredményeinek előmozdítására irányuló, a kedvezményezettek többféle közönségét célzó kommunikációs tevékenységek finanszírozásához. [Mód. 28]
(32) A bővítési politika keretében bekövetkező változások vagy az I. mellékletben felsorolt kedvezményezetteknél előforduló jelentős fejlődés figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a támogatások II. és III. mellékletben felsorolt tematikus prioritásainak módosítására és frissítésére vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak(18) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
(33) E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni különösen az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettekkel való közvetett irányítás specifikus feltételei és struktúrája, valamint a vidékfejlesztési támogatás végrehajtása tekintetében. Ezeket a hatásköröket a [182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(19)] megfelelően kell gyakorolni. Az e rendelet végrehajtására vonatkozó egységes feltételek megállapítása során figyelembe kell venni a korábbi előcsatlakozási támogatások irányítással és végrehajtással kapcsolatos tapasztalatait. Ezeket az egységes feltételeket az esetleges fejlemények függvényében módosítani kell. [Mód. 29]
(34) Az e rendelettel létrehozott bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie az 1085/2006/EK rendelet(20), a 231/2014/EU rendelet szerinti jogi aktusok és kötelezettségvállalások, valamint a 389/2006/EK tanácsi rendelet(21) 3. cikkének a végrehajtása tekintetében is. [Mód. 30]
(34a) Az Európai Parlamentet teljes mértékben be kell vonni az eszközök tervezésébe, programozásába, nyomon követésébe és értékelésébe annak érdekében, hogy biztosítva legyen a külső tevékenységek terén az uniós finanszírozás politikai és demokratikus ellenőrzése, valamint elszámoltathatósága.Az intézmények között fokozott párbeszédet kell kialakítani annak biztosítása érdekében, hogy az Európai Parlament olyan helyzetben legyen, hogy rendszeresen és zökkenőmentesen gyakorolhasson politikai ellenőrzést e rendelet alkalmazása során, ezáltal növelve mind a hatékonyságot, mind pedig a legitimitást. [Mód. 31]
(35) A meghozandó intézkedések azonnali alkalmazásának lehetővé tétele érdekében e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő [kevesebb mint húsz napon belül] hatályba kell lépnie,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Tárgy
Ez a rendelet létrehozza az „Előcsatlakozási Támogatási Eszköz” (a továbbiakban: IPA III) programot.
A rendelet megállapítja a program célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós támogatás formáit, valamint az ilyen támogatás nyújtására vonatkozó szabályokat.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
a) „határokon átnyúló együttműködés”: az EU tagállamai és az e rendelet I. mellékletében felsorolt kedvezményezettek közötti, az említett mellékletben felsorolt két vagy több kedvezményezett közöttivagy az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek és az NDICI-rendelet I. mellékletében felsorolt országok és területek közötti együttműködés az Regulation (EU) .../... rendelet (a továbbiakban: az ETE-rendelet)(22) 3. cikke (1) bekezdésének b) pontjában szereplő hivatkozás szerint;
b) „támogatás méltányos elosztásának elve”: a teljesítményalapú megközelítésnek egy korrekciós célú elosztási mechanizmussal történő kiegészítése azokban az esetekben, amikor a kedvezményezettnek nyújtott támogatás egyébként aránytalanul alacsony vagy magas lenne a többi kedvezményezetthez képest, figyelembe véve az érintett lakosság szükségleteit és a reformok terén a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez viszonyítva tett relatív előrelépést, illetve a csatlakozási tárgyalások során tett előrelépést. [Mód. 32]
3. cikk
Az IPA III célkitűzései
(1) Az IPA III általános célja, hogy támogassa az I. mellékletben felsorolta kedvezményezetteket azoknak a politikai, intézményi, jogi, közigazgatási, társadalmi és gazdasági reformoknak az elfogadásában és végrehajtásában, amelyekre ezeknek a kedvezményezetteknek az uniós tagság érdekében, az uniós értékeknek és vívmányoknak való megfelelésük, valamint az uniós szabályokhoz, normákhoz, szakpolitikákhoz és gyakorlathoz való fokozatos igazodásuk céljából szükségük van, és ezáltal hozzájárul e kedvezményezettek stabilitásához, biztonságáhoza békéhez, a stabilitáshoz, a biztonsághoz és jólétéhez a jóléthez, valamint az Unió stratégiai érdekeihez. [Mód. 33]
(2) Az IPA III egyedi célkitűzései a következők:
a) a jogállamiság, a demokrácia megerősítése, az emberi jogok – ezen belül a kisebbségekhez tartozók és a gyermekek jogainak – tiszteletben tartása, a nemek közötti egyenlőség, az alapvető jogok és a nemzetközi jog tiszteletben tartásának, a civil társadalom, a civil társadalomnak éstudományos élet szabadsága, a biztonságnak az erősítése béke és a biztonság, valamint a migráció szabályozásának, ezen belül pedigkulturális sokszínűség tiszteletben tartása, a határigazgatásnakmegkülönböztetésmentesség és a javítása tolerancia erősítése; [Mód. 34]
aa) a kényszerű és irreguláris migráció kezelése annak biztosításával, hogy a migráció biztonságos, rendezett és szabályos módon történjen, és a nemzetközi védelem hozzáférhető legyen; [Mód. 35]
b) a közigazgatás hatékonyságának megerősítése, és az átláthatóság,valamint a strukturális reformok, ésaz igazságszolgáltatás függetlensége, a jó kormányzás megvalósításakorrupció elleni küzdelem, valamint a minden szinten – többek között a közbeszerzés, az állami támogatások, a piaci verseny, a külföldi befektetések és a szellemi tulajdon területén megvalósuló – jó kormányzás támogatása; [Mód. 36]
c) Az I. mellékletben felsorolta kedvezményezettek szabályainak, szabványainak normáinak, szakpolitikáinak és gyakorlatának az Unió szintjéhez való igazítása, többek között a KKBP területén, a szabályokon alapuló nemzetközi rend, a belső és külső megbékélés, a jószomszédi kapcsolatok, valamint a békeépítés és a jó szomszédiviszonyok konfliktusmegelőzés megerősítése többek között a bizalomépítés és a közvetítés, valamintaz inkluzív és integrált oktatás, az emberek közötti kapcsolatok, a tömegtájékoztatás szabadsága és a kommunikáció megerősítése révén; [Mód. 37]
d) a gazdasági, társadalmi és társadalmiterületi fejlődés és kohézió megerősítése többek között a megnövekedett hálózati összekapcsoltság és regionális fejlesztési, mezőgazdasági és vidékfejlesztési, valamint szociális és foglalkoztatási politikák, révén, a szegénység és a környezetvédelem megerősítése regionális egyenlőtlenségek csökkentése, a szociális védelemnek és a befogadásnak az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia növelése állami szintű regionális együttműködési struktúrák, kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a karbonszegény gazdaságra való áttérés felgyorsítása, valamintközösségi alapú kezdeményezések kapacitásainak erősítése révén történő előmozdítása, a digitálisgazdaságvidéki térségekbe irányuló beruházások támogatása, valamint az üzleti és társadalom fejlesztése befektetési környezet javítása révén; [Mód. 38]
da) a környezetvédelem megerősítése, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia növelése, a karbonszegény gazdaságra való áttérés felgyorsítása, valamint a digitális gazdaság és társadalom fejlesztése, ezáltal pedig munkalehetőségek teremtése, különösen a fiatalok számára; [Mód. 39]
e) a területi és a határokon átnyúló együttműködés támogatása, ideértve a tengeri határokat is, továbbá a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok javítása az Unióval fennálló megállapodások teljes körű végrehajtása és a regionális egyenlőtlenségek csökkentése révén.támogatása, ideértve a tengeri határokat is, továbbá a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok javítása az Unióval fennálló megállapodások teljes körű végrehajtása és a regionális egyenlőtlenségek csökkentése révén. [Mód. 40]
(3) Az egyedi célkitűzésekkel összhangban az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek szükségleteinek és kapacitásainak megfelelő támogatás tematikus prioritásai a II. mellékletben találhatók. Az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek közötti határokon átnyúló együttműködésre vonatkozó tematikus prioritások a III. mellékletben találhatók. Minden egyes tematikus prioritás hozzájárulhat egynél több egyedi célkitűzés eléréséhez.
4. cikk
Költségvetés
(1) Az IPA III 2021 és 2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg 2018. évi árakon 13 009 976 000 EUR (folyó áron 14 500 000 00014 663 401 000 EUR). [Mód. 41]
(2) Az (1) bekezdésben említett összeg felhasználhatómeghatározott százaléka a program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra kerül felhasználásra, így példáulezen belül előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre, ideértveaz intézmények megerősítésének és az igazgatási kapacitások kiépítésének támogatására, a vállalati információtechnológiai rendszereket is ideértve, éstovábbá bármilyen, az előcsatlakozási támogatás utódprogramjáhozutódprogramjának előkészítéséhez kapcsolódó tevékenységet az [NDICI-rendelet] 20. cikkével összhangban tevékenységre. [Mód. 42]
5. cikk
Programokon átnyúló rendelkezések
(1) E rendelet végrehajtásaalkalmazása során koherenciát, szinergiákat és komplementaritást kell biztosítani az Unió külső tevékenységének egyéb területeivel és a többi érintett uniós szakpolitikával és programmal, valamint gondoskodni kell a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciáról. [Mód. 43]
(2) Az e rendelet keretében végrehajtott tevékenységekre az NDICI-rendelet vonatkozik, amennyiben arra ebben a rendeletben utalás történik. [Mód. 44]
(3) Az IPA III hozzájárul az Erasmus-rendelet alapján kialakított tevékenységekhez. E pénzeszközök felhasználására az Erasmus-rendeletet kell alkalmazni. Ebből a célból az IPA III-hoz való hozzájárulást bele kell foglalni az NDICI-rendelet 11. cikkének (7) bekezdésében említett, egységes indikatív programozási dokumentumokba, és azt az említett rendeletben meghatározott eljárások szerint kell elfogadni.
(4) Az IPA III keretében nyújtandó támogatást az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és a Kohéziós Alap(23), az Európai Szociális Alap Plusz(24) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap(25)és a Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alap keretében meghatározott típusú tevékenységekre lehet nyújtani nemzeti szinten, valamint határokon átnyúló, transznacionális, régiók közötti vagy makroregionális vonatkozásban. [Mód. 45]
(4a) A Bizottság az IPA III forrásainak meghatározott százalékát az I. mellékletben felsorolt kedvezményezetteknek az európai strukturális és beruházási alapokban (esb-alapok), különösen az Európai Szociális Alapban (ESZA) való részvételre történő felkészítésére különíti el. [Mód. 46]
(5) Az ERFA hozzájárul az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek és a tagállamoka kedvezményezettek és egy vagy több tagállam közötti, határokon átnyúló együttműködési programokhoz vagy intézkedésekhez. Ezeket a programokat és intézkedéseket a Bizottság a 16. cikkel összhangban fogadja el. Az IPA–határokonIPA határokon átnyúló együttműködésbőlegyüttműködési programjaiból származó hozzájárulás összegének meghatározására az ETE-rendelet 10. cikkének (3) bekezdése alapján kerül sor, és az IPA III hozzájárulás legfelső határa 85%. Az IPA határokon átnyúló együttműködési programjainak irányítására az ETE-rendelettel összhangban kerül sor. [Mód. 47]
(6) Az IPA III hozzájárulhat az ETE-rendelet rendelkezései értelmében létrehozott és végrehajtott azon transznacionális és régiók közötti együttműködési programokhoz vagy intézkedésekhez, amelyekben az e rendelet I. mellékletében felsorolt kedvezményezettek részt vesznek.
(7) Adott esetben más uniós programok is hozzájárulhatnak az e rendelet keretében, a 8. cikkel összhangban létrehozott tevékenységekhez, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. E rendelet emellett hozzájárulhat más uniós programok keretében létrehozott intézkedésekhez, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. Ilyen esetekben az ezekre a tevékenységekre kiterjedő munkaprogramoknak meg kell határozniuk, melyik szabályrendszer alkalmazandó.
(8) Kellően indokolt körülmények esetén, valamint az uniós finanszírozás koherenciájának és hatékonyságának biztosítása és a regionális együttműködés támogatása érdekében a Bizottság dönthet úgy, hogy a 8. cikk (1) bekezdése szerinti cselekvési programokban és intézkedésekben való részvételre nem csak azok az országok, területek és régiók jogosultak, amelyek az I. mellékletben szerepelnek, amennyiben a végrehajtandóaz alkalmazandó program vagy intézkedés globális, regionális vagy határokon átnyúló jellegű. [Mód. 48]
II. FEJEZET
STRATÉGIAI TERVEZÉS
6. cikk
Szakpolitikai keret és általános elvek
(1) Az e rendelet végrehajtásáraalkalmazására vonatkozó átfogó szakpolitikai keretet az Európai Tanács és a Tanács által meghatázotottmeghatározott bővítéspolitikai keret, az I. mellékletben felsorolta kedvezményezettekkel jogilag kötelező erejű kapcsolatot létrehozó megállapodások, valamint az Európai Parlament vonatkozó állásfoglalásai, a Bizottság közleményei, illetve a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének közös közleményei adják. A Bizottság gondoskodik a támogatás és az átfogó bővítéspolitikai keret közötti koherenciáról.
A főképviselő/alelnök és a Bizottság biztosítja az Unió külső tevékenysége és a bővítési politika közötti koordinációt a 3. cikkben meghatározott szakpolitikai célkitűzések keretei között.
Az e rendelet szerinti programozást a Bizottság koordinálja az EKSZ megfelelő bevonása mellett.
A támogatás nyújtásának alapját a bővítéspolitikai keret képezi. [Mód. 49]
(2) Az e rendelet szerinti programok és tevékenységek érvényesítik az éghajlatváltozás, a környezetvédelem és a nemek közötti egyenlőség szempontjait, és adott esetben kezelik a fenntartható fejlesztési célok(26) közötti összefüggéseket, hogy előmozdítsák azokat az integrált tevékenységeket, amelyek járulékos előnyt teremthetnek és koherens módon többféle célkitűzést teljesíthetnek. Céljuk, hogy a teljes pénzügyi keretösszeg legalább 16%-a az éghajlatpolitikai célkitűzésekhez járuljon hozzá. [Mód. 50]
(3) A Bizottság és a tagállamok együttműködnek a koherencia biztosítása érdekében, valamint törekednek arra, hogy elkerüljékelkerülve az IPA III-ból, illetve az Unió, a tagállamok és az Európai Beruházási Bank által nyújtott egyéb támogatás közötti átfedéseket, összhangban a külső támogatás területén történő operatív koordináció erősítésére, valamint a szakpolitikák és az eljárások összehangolására vonatkozó, már kialakult elvekkel, és nevezetesen különösen a nemzetközi fejlesztéshatékonysági elvekkel(27). A koordináció magában foglalja a támogatási ciklus különböző szakaszaiban folytatott rendszeres konzultációkat, az információk gyakori cseréjét, a támogatás koordinációjára irányuló inkluzív üléseket, és ae koordináció kulcsfontosságú lépésnek számít az Unió és a tagállamok programozási eljárásaiban. A támogatás célja, hogy biztosítsa az összhangot az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó stratégiájával, az alapok hatékony és eredményes végrehajtásával, a partnerség elvére vonatkozó mechanizmusokkal és a területfejlesztés integrált megközelítésével. [Mód. 51]
(3a) A Bizottság a kedvezményezettekkel partnerségben jár el. A partnerségbe adott esetben be kell vonni az illetékes nemzeti és helyi hatóságokat, valamint a társadalmi szervezeteket is, hogy ennek révén érdemi szerepet játszhassanak a kialakítási, végrehajtási és nyomonkövetési szakaszban.
A Bizottság ösztönzi az érintett szereplők közötti koordinációt. Az IPA III támogatás megerősíti a társadalmi szervezetek kapacitásait, amelyek adott esetben a támogatás közvetlen kedvezményezettjei. [Mód. 52]
(4) A Bizottság a tagállamokkal kapcsolatot tartva megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy biztosítsa a megfelelő összehangolást és komplementaritást a multilaterális és regionális szervezetekkel és jogalanyokkal, úgymint nemzetközi szervezetekkel és pénzügyi intézményekkel, ügynökségekkel, valamint EU-n kívüli donorokkal.
III. FEJEZET
PROGRAMOZÁSI KERET ÉS VÉGREHAJTÁS [Mód. 53]
7. cikk
Az IPA programozási kerete
(1) AzEzt a rendeletet ki kell egészíteni egy IPA III keretében történő támogatásprogramozási kerettel, amely további rendelkezéseket állapít meg a 3. cikkben említett egyedikonkrét célkitűzések elérését szolgáló IPA programozási keretén fog alapulni megvalósításának módjáról. Az IPA programozási keretétkeretet a Bizottság hozza létre az Unió többéves pénzügyi keretének időtartamára határozza meg felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján, e cikk 3. bekezdésének megfelelően.
A Bizottság a programozási időszak kezdete előtt kellő időben benyújtja az Európai Parlamentnek a vonatkozó programozási dokumentumokat. Ezek a dokumentumok rögzítik a tematikus keretenként, illetve – amennyiben rendelkezésre áll – országonként/régiónként előirányzott indikatív támogatásokat, a várható eredményeket és a kiválasztott támogatási módozatokat. [Mód. 54]
(1a) Az éves előirányzatokat az Európai Parlament és a Tanács engedélyezi a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret határain belül. [Mód. 55]
(2) Az IPA programozási kereténekkerete kellően figyelembe vennieveszi a vonatkozó európai parlamenti állásfoglalásokat és álláspontokat, nemzeti stratégiákat és ágazati szakpolitikákat. [Mód. 56]
A támogatást az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek konkrét helyzetéhez kell igazítani, illetve céljait a szerint kell kialakítani, figyelembe véve a tagsági kritériumoknak való megfeleléshez szükséges további erőfeszítéseket, illetve e kedvezményezettek kapacitásait. A támogatásoknak a hatókör és az intenzitás tekintetében különbözniük kell a szükségletek, a reformok iránti elkötelezettség mértéke, valamint a reformok végrehajtásában elért eredmények szerint.
(3) AE cikk (4) bekezdésbekezdésének sérelme nélkül az IPA programozási keretét végrehajtási– ideértve a méltányos részesedés megvalósítására irányuló rendelkezéseket – a 14. cikkel összhangban, felhatalmazáson alapuló jogi aktusaktusok útján a Bizottság fogadja el. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 16. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Az IPA programozási kerete legkésőbb 2025. június 30-án lejár. A Bizottság 2025. június 30-ig új IPA programozási keretet fogad el, amely a félidős értékelésen alapul, összhangban van az egyéb külső finanszírozási eszközökkel, és figyelembe veszi az Európai Parlament vonatkozó állásfoglalásait. A Bizottság szükség esetén felülvizsgálhatja az IPA programozási keret végrehajtásának hatékonyságát is, különösen a 6. cikkben említett szakpolitikai keret jelentős változása esetén, és figyelembe véve az Európai Parlament vonatkozó állásfoglalásait.[Mód. 57]
(4) A tagállamokkal való határokon átnyúló együttműködés programozási keretét a Bizottság fogadja el az ETE-rendelet 10. cikkének (1) bekezdésével összhangban.
(5) Az IPA programozási keretének azabbana IV. mellékletben megállapított egyértelmű és ellenőrizhető teljesítménymutatókon kell alapulnia, amelyek az ott meghatározott célok elérése terén tett előrehaladás értékelését lehetővé tevő mutatókat kell tartalmaznia. előrehaladást értékelik, többek között az alábbi területeken elért előrehaladást és eredményeket:
a) demokrácia, jogállamiság, valamint független és hatékony igazságszolgáltatási rendszer;
b) emberi jogok és alapvető szabadságok, ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek és a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok jogait;
c) nemek közötti egyenlőség és a nők jogai;
d) a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem;
g) az éghajlatváltozás kezelése, valamint a Párizsi Megállapodásban előírt kötelezettségeknek való megfelelés.
A Bizottság belefoglalja az említett mutatók tekintetében elért előrehaladást az éves jelentéseibe.
Az e rendeletben alkalmazott teljesítményalapú megközelítésről az Európai Parlamentben és a Tanácsban rendszeres véleménycserét kell tartani. [Mód. 123]
7a. cikk
Félidős felülvizsgálat és értékelés
(1) A Bizottság a félidős értékelés alapján új IPA programozási keretet fogad el. Legkésőbb 2024. június 30-ig a Bizottság félidős értékelő jelentést nyújt be e rendelet alkalmazásáról. A félidős értékelő jelentés a 2021. január 1-jétől 2023. december 31-ig terjedő időszakra terjed ki, és az e rendelet célkitűzéseinek megvalósulásához való uniós hozzájárulást vizsgálja az elért eredmények mérésére szolgáló mutatók és a rendelet hatásával kapcsolatos bármely megállapítás és következtetés révén.
Ehhez az értékeléshez az Európai Parlament is hozzájárulhat. A Bizottság és az EKSZ konzultációt szervez a kiemelt érdekelt felekkel és kedvezményezettekkel, többek között civil társadalmi szervezetekkel; A Bizottság és az EKSZ különös figyelmet fordít a leginkább perifériára szorultak képviseletének biztosítására.
A Bizottság továbbá külső értékelések révén beavatkozási területenként értékeli tevékenységeinek hatását és eredményességét, valamint a programozás eredményességét. A Bizottság és az EKSZ figyelembe veszi az Európai Parlament és a Tanács független külső értékelésekre vonatkozó javaslatait és nézeteit. Az időközi értékelés értékeli az Unió teljesítményét az e rendelet által megállapított célértékek tekintetében.
(2) A félidős értékelő jelentés kitér a hatékonyságra, a hozzáadott értékre, az egyszerűsített és észszerűsített külső finanszírozási struktúra működésére, a belső és külső koherenciára, valamint e rendelet célkitűzéseinek továbbra fennálló relevanciájára, a finanszírozott fellépések közötti kiegészítő jellegre és szinergiákra, az intézkedéseknek a következetes uniós külső fellépéshez való hozzájárulására, valamint arra, hogy a kedvezményezett országok lakossága adott esetben milyen mértékben tud az uniós pénzügyi támogatásról.
(3) A félidős értékelő jelentést az uniós finanszírozás alkalmazásának javításának konkrét céljával kell elkészíteni. A jelentés információkkal szolgál az e rendelet keretében végrehajtott tevékenységi formák megújítása, módosítása vagy felfüggesztése kérdésében hozott határozatokhoz.
(4) A félidős értékelő jelentésnek emellett tartalmaznia kell a vonatkozó éves jelentésekben szereplő, az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi támogatásról – így a külső címzett bevételekről és a vagyonkezelői alapokhoz való hozzájárulásokról – szóló összesített információkat, valamint a kiadások részletezését a kedvezményezett ország, a finanszírozási eszközök felhasználása, a kötelezettségvállalások és a kifizetések szerinti bontásban.
(5) A Bizottság az értékelések következtetéseit és az azokkal kapcsolatos észrevételeit megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a tagállamoknak. Az eredményeket fel kell használni a programtervezés és a forráselosztás során.
(6) A Bizottság minden érintett érdekelt felet – a társadalmi szervezeteket is beleértve – bevon az e rendelet szerint nyújtott uniós finanszírozás értékelésének folyamatába, és adott esetben törekedhet arra, hogy az uniós tagállamokkal közös értékelést készítsen, a kedvezményezettek szoros bevonásával.
(7) A Bizottság benyújtja az e cikkben említett félidős értékelő jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, adott esetben az e rendelet szükséges módosításait meghatározó jogalkotási javaslatokkal együtt.
(8) E rendelet alkalmazási időszakának végén, de legkésőbb az 1. cikkben meghatározott időszak lejártától számított három éven belül a Bizottság végleges értékelést készít a rendeletről, ugyanolyan feltételekkel, mint az e cikkben említett félidős értékelés esetében. [Mód. 124]
7b. cikk
A támogatás felfüggesztése
(1) Amennyiben egy kedvezményezett nem tartja tiszteletben a demokrácia elvét, a jogállamiságot, a jó kormányzást, az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat vagy a nukleáris biztonsági előírásokat, vagy megszegi az Unióval kötött vonatkozó megállapodásokban vállalt kötelezettségeket, vagy egy vagy több koppenhágai kritérium tekintetében folyamatosan visszaesik, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 14. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet I. mellékletének az uniós támogatás felfüggesztése vagy részleges felfüggesztése céljából történő módosítására vonatkozóan. Részleges felfüggesztés esetén fel kell tüntetni azokat a programokat, amelyekre a felfüggesztés vonatkozik.
(2) Amennyiben a Bizottság úgy találja, hogy a támogatás felfüggesztését indokoló okok már nem állnak fenn, felhatalmazást kap arra, hogy a 14. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. mellékletnek az uniós támogatás visszaállítása érdekében történő módosítására vonatkozóan.
(3) Részleges felfüggesztési esetekben az uniós segítség elsősorban olyan civil társadalmi szervezetek és nem állami szereplők támogatására használható, amelyek az emberi jogok és alapvető szabadságjogok előmozdítására, valamint a demokratizálódás és a partnerországokban zajló párbeszédfolyamatok támogatására irányuló intézkedésekkel állnak összefüggésben.
(4) Döntéshozatala során a Bizottságnak megfelelően figyelembe kell vennie az Európai Parlament vonatkozó állásfoglalásait. [Mód. 125]
7c. cikk
Irányítás
A Bizottság és az EKSZ megfelelő szervezeti egységeiből álló és az alelnök/főképviselő vagy e hivatal képviselőjének elnökletével működő horizontális irányítócsoport felel az irányítási cikluson során végig ezen eszköz irányításáért, koordinálásáért és kezeléséért az Unió minden külső finanszírozása következetességének, hatékonyságának, átláthatóságának és elszámoltathatóságának biztosítása érdekében. Az alelnök/főképviselő biztosítja az Unió külső tevékenységének átfogó politikai koordinációját. Az eszköz programozásának, tervezésének és alkalmazásának teljes ciklusa során az alelnöknek/főképviselőnek és az EKSZ-nek együtt kell működnie a Bizottság érintett tagjaival és szervezeti egységeivel a tervezett fellépés jellege és célkitűzései alapján, szakértelmükre építve. Valamennyi határozati javaslatot a főképviselő/alelnök, az EKSZ és a Bizottság készít elő a Bizottság eljárásaival összhangban és nyújtja be azokat elfogadás céljából.
Az Európai Parlamentet teljes mértékben be kell vonni a külső finanszírozási eszközök tervezési, programozási, nyomonkövetési és értékelési szakaszába annak érdekében, hogy a külső tevékenység terén biztosítva legyen az uniós finanszírozás politikai ellenőrzése, demokratikus ellenőrzése és elszámoltathatósága. [Mód. 126]
8. cikk
Végrehajtási intézkedések és módszerek
(1) Az IPA III keretében nyújtandó támogatást közvetlen irányítással vagy közvetett irányítással, a költségvetési rendelettel összhangban kell végrehajtani az [NDICI-rendelet] II. címének III. fejezetében a IIIa. fejezetben említett éves vagy többéves cselekvési tervek és intézkedések útján. Erre a rendeletre – a 24. cikk (1) bekezdésének kivételével [részvételre jogosult személyek és jogalanyok] –az [NDICI-rendelet] II. címének III. fejezete alkalmazandó.[Mód. 63]
(1a) A közvetett irányítás visszafordítható, amennyiben a kedvezményezett képtelen vagy nem hajlandó az odaítélt alapokat az e rendelet keretében megállapított szabályoknak, elveknek és célkitűzéseknek megfelelően kezelni.Ha a kedvezményezett elmulasztja betartani a demokrácia elveit, a jogállamiságot és tiszteletben tartani az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat, vagy megsérti az Unióval kötött vonatkozó megállapodásokban vállalt kötelezettségeket, a Bizottság – meghatározott szakpolitikai területeken vagy programokban – a kedvezményezettel való közvetett irányításról visszatérhet a kedvezményezettől eltérő megbízott szervezetek általi közvetett irányításra, vagy közvetlen irányításra. [Mód. 64]
(1b) A Bizottság párbeszédet folytat az Európai Parlamenttel, és figyelembe veszi az Európai Parlament véleményét azokra a területekre vonatkozóan, ahol az utóbbi saját támogatási programokat valósít meg, így például a kapacitásépítés és a választási megfigyelés tekintetében. [Mód. 65]
(2) E rendelet szerint a cselekvési terveket legfeljebb hét évig tartó időszakra lehet elfogadni.
(2a) A Bizottság az e cikk szerinti intézkedések tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos kérdésekben – ideértve a tervezett lényeges változtatásokat vagy a források elosztását – az Európai Parlamentet teljes körűen bevonja. [Mód. 66]
(2b) Az általános vagy ágazati költségvetési támogatás kifizetésének feltételéül kell szabni, hogy megfelelő előrelépés történjen az adott kedvezményezettel együtt elfogadott célkitűzések megvalósítása terén.
A Bizottság a költségvetés-támogatás feltételrendszerére vonatkozó, az NDICI-rendelet 23. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kritériumokat alkalmazza. Az irányítási és ellenőrzési rendszerekben észlelt rendszerszintű szabálytalanságok vagy a kedvezményezettel megállapított célkitűzések teljesítése terén tett nem kielégítő előrehaladás esetén a Bizottság lépéseket tesz költségvetési támogatás formájában nyújtott uniós finanszírozás csökkentésére vagy felfüggesztésére.
Az e cikkben említett felfüggesztést követően a támogatás Bizottság általi újbóli bevezetését a nemzeti ellenőrző hatóságok számára nyújtott célzott támogatásnak kell kísérnie. [Mód. 67]
IIIa. FEJEZET
Végrehajtás [Mód. 68]
8a. cikk
Cselekvési tervek és intézkedések
(1) A Bizottság éves vagy többéves cselekvési terveket vagy intézkedéseket fogad el. Az intézkedések egyedi intézkedés, különleges intézkedés, kísérő intézkedés vagy rendkívüli támogatási intézkedés formáját ölthetik. A cselekvési tervek és intézkedések keretében minden egyes tevékenység tekintetében meg kell határozni a célkitűzéseket, az elvárt eredményeket és a főbb tevékenységeket, az alkalmazás módjait, a költségvetést és minden kapcsolódó működési kiadást.
(2) A cselekvési tervek a programozási dokumentumokon alapulnak, kivéve a (3) és (4) bekezdésben hivatkozott esetekben.
Szükség esetén a tevékenységek a cselekvési tervek elfogadása előtt vagy után egyedi intézkedésként is elfogadhatók. Az egyedi intézkedések a programozási dokumentumokon alapulnak, kivéve a (3) bekezdésben hivatkozott és más kellően indokolt esetekben.
Előre nem látható szükségletek vagy körülmények felmerülése esetén, és ha a finanszírozás nem lehetséges megfelelőbb forrásokból, a Bizottság az NDICI-rendelet 34. cikkével összhangban olyan különleges intézkedéseket fogadhat el, amelyek nem a programozási dokumentumokon alapulnak.
(3) Az NDICI-rendelet 4. cikke (4) bekezdésének b) pontjában említett gyorsreagálási tevékenységek végrehajtására éves vagy többéves cselekvési terveket és egyedi intézkedéseket lehet alkalmazni.
(4) A Bizottság rendkívüli támogatási intézkedéseket fogadhat el az NDICI-rendelet 4. cikke (4) bekezdésének a) pontjában említett gyorsreagálási tevékenységekre vonatkozóan.
(5) A 19. cikk (3) és (4) bekezdése értelmében tett intézkedések időtartama legfeljebb 18 hónap lehet, de az elvégzésüket hátráltató objektív és előre nem látható akadályok esetén ez az időtartam kétszer – alkalmanként legfeljebb hat hónappal – meghosszabbítható összesen legfeljebb 30 hónapra, feltéve, hogy nem emelik meg az adott intézkedés pénzügyi összegét.
Elhúzódó válság és konfliktus esetén a Bizottság egy második, legfeljebb 18 hónap időtartamú rendkívüli támogatási intézkedést is elfogadhat. Megfelelően indokolt esetekben további intézkedések is elfogadhatók, amennyiben az e bekezdés szerinti uniós tevékenység folytatása alapvető fontosságú, és egyéb eszközök útján nem biztosítható. [Mód. 69]
8b. cikk
A támogatási intézkedések
(1) Az uniós finanszírozás fedezheti az eszköz végrehajtásával és célkitűzéseinek megvalósításával kapcsolatos működési kiadásokat, ideértve a végrehajtáshoz szükséges előkészítési, figyelemmel kísérési, nyomonkövetési, ellenőrzési és értékelési tevékenységekhez kapcsolódó igazgatási támogatás költségeit, valamint az Unió székhelyén és küldöttségeinél a programhoz szükséges igazgatási támogatás kapcsán felmerülő, valamint az e rendelet alapján finanszírozott műveletek igazgatásához kapcsolódó kiadásokat – ideértve az információs és kommunikációs tevékenységeket, valamint a szervezeti információtechnológiai rendszereket is.
(2) Amennyiben a működési kiadásokat nem foglalták bele a 8c. cikkben hivatkozott cselekvési tervekbe vagy intézkedésekbe, a Bizottság adott esetben kísérő intézkedéseket fogadhat el. A kísérő intézkedések keretében történő uniós finanszírozás a következőkre terjedhet ki:
a) tanulmányok, találkozók, tájékoztatás, figyelemfelkeltés, képzés, előkészítés, a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok megosztása, publikáció, továbbá bármilyen más igazgatási vagy technikai segítségnyújtási kiadás, amely a programozáshoz és a tevékenységek igazgatásához szükséges, a javadalmazott külső szakértőket is ideértve;
b) a releváns kérdésekre vonatkozó kutatási és innovációs tevékenységek és tanulmányok, valamint azok terjesztése;
c) tájékoztatás nyújtásához és kommunikációs tevékenységekhez, többek között a kommunikációs stratégiák kialakításához és az Unió politikai prioritásainak intézményi kommunikációjához és láthatóságához kapcsolódó kiadások. [Mód. 70]
8c. cikk
Cselekvési tervek és intézkedések elfogadása
(1) A Bizottság a cselekvési terveket és intézkedéseket a költségvetési rendelettel összhangban bizottsági határozatban fogadja el.
(2) Az Unió külső tevékenységeinek összhangja érdekében a Bizottság és az Európai Parlament az ilyen cselekvési tervek és intézkedések tervezése és alkalmazása során figyelembe veszi a Tanács és az Európai Parlament vonatkozó szakpolitikai megközelítését.
A Bizottság azonnal tájékoztatja az Európai Parlamentet az e cikk szerinti cselekvési tervek és intézkedések – többek között a tervezett pénzügyi összegek – tervezéséről, továbbá az említett támogatás jelentős módosításairól vagy hosszabbításairól is tájékoztatja az Európai Parlamentet. Egy intézkedés elfogadását vagy lényeges módosítását követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb egy hónapon belül a Bizottság jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak és áttekintést nyújt az elfogadott intézkedés jellegéről és indokolásáról, időtartamáról, költségvetéséről és tartalmáról, beleértve azt is, hogy az intézkedés mennyiben egészít ki egyéb folyamatban lévő, illetve tervezett uniós támogatást. Rendkívüli támogatási intézkedések esetén a Bizottság azt is jelzi, hogy milyen mértékben és hogyan fogja biztosítani az e rendelet alapján a közép- és hosszú távú támogatás keretében nyújtott rendkívüli támogatással végrehajtott politika folytonosságát.
(3) A 8a. cikk (2) bekezdése szerinti programozási dokumentumokon alapuló cselekvési tervek és intézkedések elfogadását megelőzően – a 8a. cikk (3) és (4) bekezdésében ismertetett eseteken kívül – a Bizottság a 14. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el e rendelet kiegészítésére azáltal, hogy meghatározza a követendő konkrét célkitűzéseket, az elvárt eredményeket, a felhasználandó eszközöket, valamint e cselekvési tervek és intézkedések főbb fellépéseit és indikatív pénzügyi keretösszegeit.
(4) A tevékenységek szintjén megfelelő előzetes emberi jogi, társadalmi és környezeti vizsgálatot kell végezni az alkalmazandó uniós jogalkotási aktusokkal, köztük a 2011/92/EU(28) európai parlamenti és tanácsi irányelvvel és a 85/337/EGK(29) tanácsi irányelvvel összhangban, többek között az éghajlatváltozási és biológiai sokféleséggel kapcsolatos hatások tekintetében, beleértve adott esetben a környezetvédelmi szempontból érzékeny tevékenységek, különösen a nagyobb új infrastruktúrák környezeti hatásvizsgálatát.
Emellett előzetes emberi jogi, nemi, társadalmi és munkaügyi hatásvizsgálatokat, valamint konfliktuselemzést és kockázatértékelést kell végezni.
Amennyiben szükséges, az ágazati programok végrehajtásakor emberi jogi, társadalmi és stratégiai környezeti vizsgálatot kell végezni. A Bizottság biztosítja az érdekelt feleknek a vizsgálatokba való bevonását és az ilyen vizsgálatok eredményeihez való nyilvános hozzáférést. [Mód. 127]
8d. cikk
Együttműködési módszerek
(1) A jelen eszközből történő finanszírozást a költségvetési rendeletnek megfelelően a Bizottság hajtja végre, a Bizottság, az uniós küldöttségek és végrehajtó ügynökségek által közvetlenül, vagy a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában feltüntetett bármely jogalany által közvetetten.
(2) A jelen eszközből történő finanszírozás nemzetközi, regionális vagy nemzeti alapokhoz, például az EBB, a tagállamok, a partnerországok és -régiók vagy nemzetközi szervezetek, illetve más donorok által létrehozott vagy igazgatott alapokhoz történő hozzájárulás útján is megvalósítható.
(3) A költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában és az NDICI-rendelet 29. cikkének (1) bekezdésében felsorolt entitások évente eleget tesznek a költségvetési rendelet 155. cikke szerinti beszámolási kötelezettségüknek. Az említett jogalanyokra vonatkozó beszámolási kötelezettséget rögzíti a partnerségi keretmegállapodás, a hozzájárulási megállapodás, a költségvetési garanciákról szóló megállapodás vagy a finanszírozási megállapodás.
(4) Ezen eszköz keretében finanszírozott tevékenységek végrehajthatók párhuzamos és közös társfinanszírozás útján is.
(5) Párhuzamos társfinanszírozás esetén a tevékenységet több egyértelműen azonosítható részre osztják, amelyeket a társfinanszírozást nyújtó különböző partnerek egyenként finanszíroznak oly módon, hogy a finanszírozás végső felhasználása mindig azonosítható.
(6) Közös társfinanszírozás esetén a tevékenység teljes költségét felosztják a társfinanszírozást nyújtó partnerek között, és a forrásokat úgy egyesítik, hogy a finanszírozás forrása a tevékenység részeként végzett intézkedések egyike esetében sem azonosítható.
(7) Az Unió és a partnerei közötti együttműködés többek között a következő formákat öltheti:
a) háromoldalú konstrukciók, amelyek keretében az Unió harmadik országokkal összehangolja a partnerországnak vagy -régiónak nyújtott támogatás finanszírozását;
b) igazgatási együttműködési intézkedések, mint amilyen a tagállamok, valamint a partnerországok vagy -régiók közintézményei, helyi hatóságai, nemzeti közjogi szervei vagy közfeladatokat ellátó magánjogi szervezetei közötti ikerintézményi együttműködés, valamint olyan együttműködési intézkedések, amelyek keretében a tagállamok és a tagállamok regionális és helyi hatóságai közszférából érkező szakértőket küldenek ki;
c) a köz- és magánszféra közötti partnerség kialakításához és igazgatásához szükséges költségekhez való hozzájárulás, beleértve a széles körű részvétel támogatását egy független, harmadik félként működő társadalmi szervezeti szerv felállításával, amelynek célja köz- és magánszféra közötti partnerségek értékelése és nyomon követése;
d) ágazati szakpolitikai támogatási programok, amelyek keretében az Unió egy partnerország ágazati programjához nyújt támogatást;
e) hozzájárulás az országok uniós ügynökségek és szervek, valamint az EUSZ V. címe alapján a közös kül- és biztonságpolitika konkrét tevékenységeinek végrehajtásával megbízott szervek vagy személyek által végrehajtott uniós programokban és tevékenységekben való részvételének költségeihez;
f) kamattámogatások. [Mód. 72]
8e. cikk
Az uniós finanszírozás formái és alkalmazási módszerek
(1) Az uniós finanszírozás a költségvetési rendeletben előirányzott finanszírozási formák útján nyújtható, különös tekintettel az alábbiakra:
a) vissza nem térítendő támogatások;
b) szolgáltatásokra, árukra vagy építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési szerződések;
c) költségvetési támogatás;
d) a Bizottság által létrehozott vagyonkezelői alapokhoz való hozzájárulás, a költségvetési rendelet 234. cikkével összhangban;
e) finanszírozási eszközök;
f) költségvetési garanciák;
g) vegyes finanszírozás;
h) nemzetközileg elfogadott adósságcsökkentő programok keretében történő adósságcsökkentés;
i) pénzügyi támogatás;
j) javadalmazott külső szakértők.
(2) A partnerországokból származó érdekelt felekkel való együttműködés során a Bizottság a finanszírozás módozatainak, a hozzájárulás formájának, az odaítélés módozatainak, valamint a vissza nem térítendő támogatások kezelésére vonatkozó igazgatási rendelkezéseknek a megállapítása során szem előtt tartja egyedi adottságaikat, többek között igényeiket és a releváns körülményeket, hogy a támogatás a lehető legtöbb ilyen érdekelt félhez eljuthasson és szükségleteiket a lehető legjobban kielégítse. Ez az értékelés figyelembe veszi az összes érdekelt fél, különösen a helyi civil társadalom érdemi részvételének és bevonásának feltételeit. A költségvetési rendelettel összhangban bátorítandó az olyan egyedi módozatok alkalmazása, mint például a partnerségi megállapodások, a harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatás engedélyezése, a közvetlenül odaítélt szerződések vagy a korlátozott részvételi jogosultsággal közzétett ajánlattételi felhívások, illetve az egyösszegű átalány, az egységköltség és átalányfinanszírozás, továbbá a költségekkel kapcsolatban nem álló finanszírozás, a költségvetési rendelet 125. cikke (1) bekezdésének megfelelően. E különböző módozatoknak biztosítaniuk kell az átláthatóságot, a nyomonkövethetőséget és az innovációt. A helyi és nemzetközi nem kormányzati szervezetek közötti együttműködést elősegítik annak érdekében, hogy a helyi társadalmi szervezetek kapacitásai a fejlesztési programokban való teljes körű részvétel céljából megerősítésre kerüljenek.
(3) A költségvetési rendelet 195. cikkében hivatkozott eseteken túlmenően a közvetlen odaítélési eljárás alkalmazható a következők érdekében:
a) az emberijog-védőknek nyújtott kisebb értékű támogatások és a veszélyben lévő emberijog-védők védelmét szolgáló mechanizmusok, adott esetben társfinanszírozás nélkül finanszírozva a sürgős védelmi intézkedéseket, valamint a válsággal és fegyveres konfliktusokkal kapcsolatos párbeszédben, a konfliktusok rendezésében, a megbékélésben és a békeépítésben részt vevő közvetítők és egyéb civil társadalmi szereplők számára;
b) vissza nem térítendő támogatások – adott esetben a társfinanszírozás szükségessége nélkül – a tevékenységek legnehezebb körülmények között történő finanszírozására, ahol nincs lehetőség pályázati felhívások közzétételére, többek között olyan helyzetekben, amelyekben súlyos problémát jelent az alapvető szabadságok hiánya, a demokratikus intézmények fenyegetettsége, a válság vagy a fegyveres konfliktus fokozódása, a leginkább veszélyben van a humánbiztonság vagy az emberi jogi szervezetek és emberijog-védők, közvetítők és egyéb, többek között válságokkal és fegyveres konfliktusokkal kapcsolatos párbeszédekkel, egyeztetésekkel és békéltetésekkel foglalkozó civil szereplők különösen nehéz körülmények között tevékenykednek. Az ilyen támogatások maximális összege legfeljebb 1 000 000 EUR, és időtartamuk legfeljebb 18 hónap lehet, amely az alkalmazásukat hátráltató objektív és előre nem látható akadályok esetén további 12 hónappal meghosszabbítható;
c) vissza nem térítendő támogatások az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala, valamint a Global Campus, az emberi jogokkal és demokratizálódással foglalkozó Európai Egyetemközi Központ részére, amely az emberi jogok és a demokratizálódás területén szerezhető európai mesterfokozatot kínál, valamint az ahhoz kapcsolódó egyetemi hálózat részére, amely az emberi jogok terén szerezhető posztgraduális diplomákat ad ki, ideértve a harmadik országokból származó diákoknak, kutatóknak, tanároknak és emberijog-védőknek nyújtott ösztöndíjakat is;
d) az NDICI-rendelet 23a. cikkében leírt kis projektek.
Az (1) bekezdés c) pontjában hivatkozott, akár ágazati reformra vonatkozó teljesítésszerződések formájában megvalósuló költségvetés-támogatás az országok felelősségvállalásán, kölcsönös elszámoltathatóságán és az egyetemes értékek, a demokrácia, az emberi jogok, a nemek közötti egyenlőség, a társadalmi befogadás és a humán fejlődés, valamint a jogállamiság iránti közös elkötelezettségen alapul, és célja az Unió és a partnerországok közötti partnerség erősítése. Kiterjed a megerősített szakpolitikai párbeszédre, a kapacitásépítésre és az irányítás javítására, kiegészítve a partnerek arra irányuló törekvéseit, hogy több forrást szedjenek be és azokat jobban költsék el a fenntartható, inkluzív és mindenki számára előnyös társadalmi-gazdasági fejlődés támogatása, a tisztességes munkahelyteremtés, különös figyelmet fordítva a fiatalokra, az egyenlőtlenségek csökkentése és a szegénység felszámolása érdekében, kellő figyelemmel a helyi gazdaságokra, a környezeti és szociális jogokra.
A költségvetés-támogatás nyújtására vonatkozó minden döntést az Unió által jóváhagyott költségvetés-támogatási politika, a jogosultság egyértelmű kritériumai, valamint a kockázatok és előnyök körültekintő elemzése alapján kell meghozni. E döntések meghozatala során az egyik legfontosabb tényező annak értékelése, hogy a partnerország mennyire elkötelezett a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság mellett, és milyen eredményeket mutat fel ezen a téren.
(4) A költségvetés-támogatást oly módon kell differenciálni, hogy az instabil helyzeteket is szem előtt tartva jobban tudjon igazodni a partnerország politikai, gazdasági és társadalmi kereteihez.
A költségvetési rendelet 236. cikke szerint nyújtott költségvetés-támogatás során a Bizottság világosan meghatározza és nyomon követi a költségvetés-támogatás feltételrendszerét, ideértve a reformok és az átláthatóság terén elért haladást, valamint támogatja a parlamenti ellenőrzés, a nemzeti ellenőrzési kapacitások, a társadalmi szervezetek ellenőrzésekben való részvétele, a nagyobb átláthatóság és a nyilvánosság információhoz való hozzáférésének fejlődését, valamint olyan erős közbeszerzési rendszerek fejlődését, amelyek támogatják a helyi gazdaságfejlesztést és a helyi vállalkozásokat.
(5) A költségvetés-támogatás kifizetése olyan mutatók alapján történik, amelyek szemléltetik, hogy megfelelő előrelépés történik az adott partnerországgal együtt elfogadott célkitűzések megvalósítása terén.
(6) Az e rendelet által szabályozott pénzügyi eszközök különböző formákat ölthetnek, úgy mint kölcsönök, biztosítékok, tulajdonviszonyt, illetve részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések és részesedések, kockázatmegosztási eszközök, amennyiben lehetséges és a költségvetési rendelet 209. cikkének (1) bekezdésében rögzített elveknek megfelelően az EBB, valamely multilaterális európai pénzügyi intézmény (például az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank), illetve valamely bilaterális európai pénzügyi intézmény (például bilaterális fejlesztési bankok) vezetésével, lehetőség szerint további más formákat öltő, a tagállamoktól és harmadik felektől származó pénzügyi támogatásokkal összevonva.
Az e rendelet által szabályozott uniós finanszírozási eszközökhöz hozzájárulhatnak a tagállamok, vagy a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett bármely jogalany.
(7) Az említett finanszírozási eszközök alkalmazási és jelentéstételi célból csoportosíthatók.
(8) A Bizottság és az EKSZ nem kezd új műveleteket, illetve nem újítja meg műveleteit olyan országokban vagy területeken bejegyzett vagy letelepedett szervezettel, amely szerepel az adózási szempontból nem együttműködő országokra és területekre vonatkozó uniós szakpolitika keretében összeállított jegyzékben, vagy amely az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv(30) 9. cikkének (2) bekezdése értelmében kiemelt kockázatot jelentő harmadik országnak minősül, vagy amely nem tartja be ténylegesen az átláthatósággal és az információcserével kapcsolatos uniós vagy nemzetközileg elfogadott adóügyi standardokat.
(9) Az uniós finanszírozás nem keletkeztethet különadókat, illetékeket és díjakat, és nem vezethet ezek beszedéséhez.
(10) A partnerországok által kivetett adók, illetékek és díjak jogosultak lehetnek a jelen rendelet szerinti finanszírozásra. [Mód. 73]
8f. cikk
Átvitel, éves részletek, kötelezettségvállalási előirányzatok, visszafizetések és a finanszírozási eszközök által generált bevételek
(1) A költségvetési rendelet 12. cikkének (2) bekezdésén túlmenően az e rendelet szerinti fel nem használt kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok átvitele automatikus, és azok a következő pénzügyi év december 31-ig leköthetők. A következő pénzügyi évben először az átvitt összeg használandó fel.
A Bizottság a költségvetési rendelet 12. cikkének (6) bekezdése szerint tájékoztatást nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz az automatikusan átvitt kötelezettségvállalási előirányzatokról, köztük az érintett összegekről.
(2) (2) A költségvetési rendeletnek az előirányzatok újbóli rendelkezésre bocsátásáról szóló 15. cikkében szereplő szabályokon túlmenően a jelen rendelet szerinti tevékenységek teljes vagy részleges végre nem hajtásának eredményeképpen visszavont kötelezettségvállalások összegének megfelelő kötelezettségvállalási előirányzatok újra elérhetővé válnak az eredeti költségvetési tétel számára.
A többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 12. cikke (1) bekezdésének b) pontjában szereplő hivatkozások a költségvetési rendelet 15. cikkére úgy értendők, hogy e rendelet céljából a jelen bekezdésre való hivatkozást is tartalmazzák.
(3) Az egy pénzügyi évnél hosszabb időszakon átívelő tevékenységek költségvetési kötelezettségvállalásai felbonthatók több évre esedékes éves részletekre a költségvetési rendelet 112. cikke (2) bekezdésének megfelelően.
A költségvetési rendelet 114. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése nem alkalmazandó az ilyen többéves tevékenységekre. A Bizottság automatikusan visszavonja a kötelezettségvállalást az adott tevékenységre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás bármely olyan része tekintetében, amely a költségvetési kötelezettségvállalást követő ötödik év december 31-ig nem került felhasználásra előfinanszírozásként vagy időközi kifizetésként, vagy amelyre vonatkozóan nem nyújtottak be igazolt költségnyilatkozatot vagy kifizetési kérelmet.
E cikk (2) bekezdése az éves részletekre is alkalmazandó.
(4) A költségvetési rendelet 209. cikkének (3) bekezdésétől eltérve a visszafizetéseket és a valamely finanszírozási eszköz által generált bevételeket az igazgatási költségek és díjak levonását követően belső címzett bevételként az eredeti költségvetési tételhez kell jóváírni. A Bizottság ötévente megvizsgálja az uniós célkitűzések megvalósításához nyújtott hozzájárulást, továbbá a már meglévő pénzügyi eszközök hatékonyságát. [Mód. 74]
9. cikk
Határokon átnyúló együttműködés
(1) A pénzügyi keretösszeg legfeljebb 3 %-át az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek és a tagállamok közötti, határokon átnyúló együttműködési programokra kell indikatívan elkülöníteni, szükségleteiknek és prioritásaiknak megfelelően.
(2) Az uniós társfinanszírozási arány az egyes prioritások szintjén nem lehet magasabb a határokon átnyúló együttműködési program elszámolható kiadásának 85 %-nál. Technikai segítségnyújtás esetében az uniós társfinanszírozás aránya 100 %.
(3) A tagállamokkal folytatott, határokon átnyúló együttműködés előfinanszírozásának szintjét a munkaprogramban határozzák meg az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek szükségleteinek megfelelően, és az előfinanszírozás meghaladhatja az ETE-rendelet 49. cikkében hivatkozott százalékos arányt.
(4) Amennyiben a határokon átnyúló együttműködési programok az ETE-rendelet 12. cikkének megfelelően megszűnnek, a megszűnt program számára e rendeletből nyújtott támogatásból megmaradt, rendelkezésre álló források a rendeletből támogatható bármely más tevékenység finanszírozására felhasználhatók. Ilyen esetben, amennyiben a folyó évben nincsenek támogatható finanszírozandó tevékenységek, az előirányzatok a következő évre átvihetők. [Mód. 75]
IV. FEJEZET
JOGOSULTSÁG ÉS EGYÉB SPECIFIKUS RENDELKEZÉSEK
10. cikk
Finanszírozási jogosultság az IPA III keretében
(1) A következő országokból származó ajánlattevők, pályázók és részvételre jelentkezők jogosultak támogatásra az IPA III keretében:
a) a tagállamok, az e rendelet I. mellékletében felsorolt kedvezményezettek, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás szerződő felei, valamint az NDICI-rendelet I. mellékletében szereplő országok; valamint
b) olyan országok, amelyek számára a Bizottság a külső támogatás kölcsönös igénybevételének lehetőségét biztosítja. Ez a kölcsönös igénybevételi lehetőség legalább egyéves, korlátozott időtartamra biztosítható, amennyiben egy ország egyenlő feltételek mellett részvételre jogosítja az Unió és az e rendelet alapján jogosult országok jogalanyait. A Bizottság az érintett kedvezményezett országgal vagy országokkal folytatott konzultációt követően határoz a kölcsönös igénybevételi lehetőségről.
V. FEJEZET
EFFA+ ÉS KÖLTSÉGVETÉSI GARANCIÁK
11. cikk
Finanszírozási eszközök és a külső tevékenységi garancia
(1) Az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek jogosultak az Európai Fenntartható Fejlődési Alap Pluszra (EFFA+) és a külső tevékenységi garanciára az NDICI-rendelet II. címének IV. fejezetében meghatározottak szerint. Ebből a célból az IPA III-nak hozzá kell járulnia az NDICI-rendelet 26. cikkében hivatkozott külső tevékenységi garanciához kapcsolódó céltartalék képzéséhez, az e rendelet I. mellékletében felsorolt kedvezményezettek javára végzett beruházások arányában.
VI. FEJEZET
NYOMON KÖVETÉS, ÉSJELENTÉSTÉTEL, ÉRTÉKELÉS ÉS TÁJÉKOZTATÁS [Mód. 76]
12. cikk
Az Unió pénzügyi érdekeinek nyomon követése, ellenőrzése, értékelése és védelme
(1) Az NDICI-rendelet nyomon követéssel,jelentéstétellel és értékeléssel kapcsolatos II. címének V. fejezete alkalmazandó erre a rendeletre.
(2) Az IPA III végrehajtásának, valamint a 3. cikkben meghatározott egyedi célkitűzéseinek megvalósítása felé tett előrelépések nyomon követéséhez használandó mutatók a jelen rendelet IV. mellékletében találhatók.
(3) A tagállamokkal folytatott határokon átnyúló együttműködésre vonatkozó mutatókat az ETE-rendelet 33. cikke tartalmazza.
(4) A IV. mellékletben említett mutatókon kívül a bővítési jelentéseket és a Bizottság gazdasági reformprogramokra vonatkozó értékeléseit is figyelembe kell venni az IPA III támogatás eredménykeretében. [Mód. 78]
(4a) A Bizottság az NDICI-rendelet 32. cikkében említett időközi és végleges értékelő jelentéseket nyújt be és terjeszt elő az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentéseket a Bizottság közzéteszi. [Mód. 79]
(5) A költségvetési rendelet Unió pénzügyi érdekeinek védelméről szóló 129. cikkén kívül, közvetett irányítás esetén az I. mellékletben felsorolta kedvezményezettek haladéktalanul jelentik a Bizottságnak a közigazgatási vagy jogi szempontból első ténymegállapítás tárgyát képező feltételezett csalást és egyéb szabálytalanságokat is, és tájékoztatják utóbbit a közigazgatási és jogi eljárások alakulásáról. A jelentéstételnek elektronikus úton kell történnie, a Bizottság által kidolgozott szabálytalanságkezelő rendszer alkalmazásával. A Bizottság támogatja a parlamenti kontroll- és ellenőrzési kapacitások, valamint az átláthatóság és az információkhoz való fokozott nyilvános hozzáférés kialakítását a kedvezményezetteknél. A Bizottság, a főképviselő/alelnök és különösen a kedvezményezettek uniós küldöttségei biztosítják, hogy a közvetett irányítás alá tartozó összes támogatás elosztását átlátható, politikamentes és részrehajlás nélküli módon hajtják végre, többek között a méltányos elosztás révén, így tükrözve a régiók és a helyi önkormányzatok szükségleteit. [Mód. 80]
VII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
13. cikk
Felhatalmazás
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 14. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet II., III. és IV. mellékletének módosítására vonatkozóan.
14. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2) A Bizottság felhatalmazást kap a 7. cikk (3) bekezdésében, a 7a. cikkben, 7b. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 8c. cikk (3) bekezdésében, valamint a 13. és a 15. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. [Mód. 128]
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 13. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az említett határozatban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(5) A 13. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
14a. cikk
Demokratikus elszámoltathatóság
(1) Az uniós intézmények és szervezeti egységek, különösen az Európai Parlament, a Bizottság és az EKSZ közötti párbeszéd fokozása, a külső finanszírozási eszközök átfogó koherenciájának fokozása, valamint a jogi aktusok és intézkedések Bizottság általi elfogadása során nagyobb átláthatóság, elszámoltathatóság és célszerűség biztosítása érdekében az Európai Parlament felkérheti a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy jelenjen meg előtte az e rendelet szerinti programozással kapcsolatos stratégiai irányvonalak és iránymutatások megvitatása céljából.Erre a párbeszédre a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és az éves költségvetési tervezet Bizottság általi elfogadását megelőzően, vagy az Európai Parlament, a Bizottság vagy az EKSZ kérésére eseti alapon, a főbb politikai fejlemények fényében kerülhet sor.
(2) Amennyiben sor kerül az (1) bekezdésben említett párbeszédre, a Bizottság és az EKSZ benyújtja az Európai Parlamentnek az e párbeszéddel kapcsolatos valamennyi vonatkozó dokumentumot.Az éves költségvetéssel kapcsolatos párbeszéd esetében a 8c. cikkel összhangban elfogadott vagy tervezett összes cselekvési tervre és intézkedésre vonatkozó összesített információt, az országonként, régiónként és tematikus területenként folytatott együttműködésre, valamint a gyors reagálási tevékenységek használatára és a külső tevékenység-garanciára vonatkozó információkat biztosítják.
(3) A Bizottság és az EKSZ a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi az Európai Parlament által képviselt álláspontot.Abban az esetben, ha a Bizottság vagy az EKSZ nem veszi figyelembe az Európai Parlament álláspontját, megfelelő indoklást kell adniuk.
(4) A Bizottság és az EKSZ – különösen a 7c. cikk szerinti irányítócsoporton keresztül – felelős azért, hogy az Európai Parlament tájékoztatást kapjon e rendelet alkalmazásának mindenkori helyzetéről, különös tekintettel a folyamatban lévő intézkedésekre, fellépésekre és eredményekre. [Mód. 82]
15. cikk
További végrehajtási szabályok elfogadása [Mód. 83]
(1) A 16. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban az e rendelet végrehajtásának egységes feltételeit meghatározó specifikus szabályokat kell elfogadni, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén különös tekintettel a csatlakozás előkészítése céljából létrehozandó struktúrákra és a vidékfejlesztési támogatásra. [Mód. 84]
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozás eseténA Bizottság a cselekvési terveket és intézkedéseket a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni költségvetési rendelettel összhangban határozatban fogadja el. [Mód. 85]
16. cikk
Bizottság
(1) A Bizottság munkáját egy bizottság (az „előcsatlakozási támogatási eszköz bizottsága”) segíti. Ez a bizottság a [182/2011/EU rendelet] értelmében vett bizottságnak minősül.
(2) Ha a bizottságnak írásbeli eljárásban kell véleményt nyilvánítania, az ilyen eljárást eredmény nélkül lezárják, amennyiben a véleménynyilvánításra megállapított határidőn belül az elnök úgy határoz, vagy a bizottsági tagok egyszerű többsége ezt kéri.
(3) Az EBB egy megfigyelője részt vesz a bizottságnak az EBB-t érintő kérdésekre vonatkozó eljárásaiban.
(4) Az IPA III-bizottság a Bizottság munkáját segíti és hatáskörrel rendelkezik az 1085/2006/EK rendelet, a 231/2014/EU rendelet szerinti jogi aktusok és kötelezettségvállalások tekintetében és a 389/2006/EK rendelet 3. cikkének végrehajtása tekintetében is.
(5) Az IPA III-bizottság nem illetékes az 5. cikk (3) bekezdésében részletezett Erasmus+ hozzájárulásaiért. [Mód. 86]
17. cikk
Tájékoztatás, kommunikáció, láthatóság és közzététel [Mód. 87]
(1) Az [NDICI-rendelet] 36. és 37. cikkét kell alkalmazni.Az e rendelet szerinti pénzügyi segítségnyújtás során a Bizottság, a alelnök/főképviselő, és különösen a kedvezményezettek uniós küldöttségei minden szükséges intézkedést megtesznek az uniós pénzügyi támogatás láthatóságának biztosítása érdekében, beleértve a kedvezményezettek e követelményeknek való megfelelésének nyomon követését. Az IPA-ból finanszírozott fellépésekre az Európai Unió külső tevékenységére vonatkozó kommunikációs és láthatósági kézikönyvben meghatározott követelményeket kell alkalmazni. A Bizottság az uniós finanszírozású projektek esetében minden egyes kedvezményezett számára a láthatósági és kommunikációs intézkedésekre vonatkozó iránymutatásokat fogad el. [Mód. 88]
(1a) A Bizottság az uniós értékek megismertetése és az uniós támogatás hozzáadott értékének kiemelése érdekében a stratégiai tájékoztatást és a társadalmi diplomáciát megerősítő intézkedéseket hoz. [Mód. 89]
(1b) Az uniós finanszírozás kedvezményezettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és gondoskodnak annak megfelelő láthatóságáról a következők révén:
a) az Uniótól kapott támogatást kiemelő nyilatkozat feltüntetése jól látható módon a források felhasználásával kapcsolatos dokumentumokon és tájékoztató anyagokon, adott esetben a hivatalos weboldalon, amennyiben ilyen létezik; valamint
b) az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítése következetes, hatékony és arányos célzott információk eljuttatásával többféle közönségnek, többek között a médiának és a nyilvánosságnak.
A Bizottság e rendelettel, valamint a rendeletben meghatározott fellépésekkel és eredményeikkel kapcsolatos tájékoztatási és kommunikációs fellépéseket hajt végre. A rendelethez allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amennyiben azok a kihívások közvetlenül kapcsolódnak a 3. cikkben, valamint a II. és III. mellékletben említett célkitűzésekhez. [Mód. 90]
18. cikk
Átmeneti rendelkezések
(1) Ez a rendelet nem érinti az érintett tevékenységek lezárásig történő, a 231/2014 rendelet (IPA II) és az 1085/2006/EK rendelet (IPA) szerinti folytatását vagy módosítását, amely rendeletek továbbra is alkalmazandók az érintett tevékenységekre azok lezárásáig. Ezekre a tevékenységekre az NDICI-rendelet II. címének III. fejezete vonatkozik – ez korábban a 236/2014/EU rendeletben szerepelt, – a 24. cikk (1) bekezdésének kivételével.
(2) Az IPA III pénzügyi keretösszegéből az IPA III és annak elődje, az IPA II alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások is fedezhetők.
(3) A 2027-ig be nem fejezett tevékenységekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása céljából szükség esetén előirányzatok állíthatók be a 2027 utáni költségvetésbe a 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott kiadások fedezésére.
19. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő [huszadik] napon, […]-án/én lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől 2027. december 31-ig kell alkalmazni. [Mód. 91]
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Macedónia Volt JugoszlávÉszak-Macedón Köztársaság [Mód. 129]
II. MELLÉKLET
A támogatás tematikus prioritásai
A támogatás az adott esettől függően az alábbi tematikus prioritásokra irányulhat:
a) A jogállamiság biztosításához szükséges intézmények létrehozása és helyes működésüknek a korai szakasztól való támogatása. Az ezen a területen történő beavatkozásnak a következőkre kell irányulnia: a hatalmi ágak szétválasztása, független, elszámoltatható és hatékony igazságszolgáltatási rendszerek kialakítása, beleértve az átlátható, érdemelvű munkaerő-felvételt és az igazságügyi együttműködés előmozdítását, értékelési és előléptetési rendszereket, valamint a jogsértések esetén alkalmazandó hatékony fegyelmi eljárásokat; szilárdmegfelelő rendszerek létrehozásának biztosítása a határőrizet, a migrációs áramlások kezelése és a rászorulók számára történő menedék nyújtása érdekében; hatékony eszközök kifejlesztése a szervezett bűnözés, az emberkereskedelem, a migránscsempészés, akábítószer-kereskedelem, a pénzmosás/a terrorizmus finanszírozása és a korrupció megelőzése, valamint az ellenük való küzdelem céljából; az emberi jogok – beleértve a gyermekek jogait és a nemek közötti egyenlőséget is – és a kisebbségekhez tartozók – köztük a romák, valamint a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális személyek – jogainak, az alapvető szabadságoknak, és ennek keretében a média szabadságának az előmozdítása és védelme, valamint adatvédelem; [Mód. 92]
b) A közigazgatás reformja a közigazgatási elvekkel összhangban. A beavatkozásnak a következőkre kell irányulnia: a közigazgatási-reform keretének megerősítése; a stratégiai tervezés, valamint az inkluzív és ismeretalapú szakpolitika javítása, továbbá jogalkotási fejlesztések; a közszolgálat szakmaiságának erősítése és a politikától való elkülönítése az érdemelvűség beágyazása révén, az átláthatóság és elszámoltathatóság előmozdítása; a szolgáltatások minőségének és nyújtásának javítása, ideértve a megfelelő közigazgatási eljárásokat és az állampolgár-központú e-kormányzatot; az államháztartási gazdálkodás és a megbízható statisztikák előállításának megerősítése;
c) A gazdasági kormányzás megerősítése: A beavatkozásnak a gazdasági reformprogramban való részvétel támogatására, valamint a nemzetközi pénzügyi intézményekkel a gazdaságpolitikai alapjai terén való szisztematikus együttműködés támogatására, továbbá multilaterális gazdasági intézmények erősítésére kell irányulnia. A makrogazdasági stabilitás és a társadalmi kohézió erősítését szolgáló képesség javítása, továbbá a fenntartható fejlődés és a működőképes – az Unión belüli verseny, illetve piaci erők által támasztott nyomás elviselésére képes – piacgazdaság irányába mutató fejlődés támogatása; [Mód. 93]
d) Az Unió és partnerei kapacitásának megerősítése a konfliktusok megelőzése, a békeépítés, a jószomszédi viszonyok, valamint a válságok előtti és utáni állapotok kezelése érdekében, többek között a korai előrejelzés és a konfliktusérzékeny kockázatelemzés révén; az emberek közötti hálózatépítés, a megbékélés, az elszámoltathatóság, a nemzetközi igazságszolgáltatás, a béke- és bizalomépítéssel kapcsolatos intézkedések előmozdítása, többek között a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűncselekményeket és az emberi jogok megsértésének más súlyos eseteit vizsgáló regionális tényfeltáró bizottság (RECOM) felállítása, valamint a biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítési intézkedések támogatása, továbbá a stratégiai kommunikációs képességek megerősítése a szándékos félretájékoztatás módszeres felfedésének elősegítése érdekében; [Mód. 94]
e) Az I. mellékletben felsoroltA kedvezményezetteknél a társadalmi szervezetek és a szociális partnerek szervezetei, köztük a szakmai szövetségek kapacitásainak, függetlenségének és pluralitásának erősítése, valamint az uniós székhelyű szervezetek és az I. mellékletben felsorolta kedvezményezettek szervezetei közötti hálózatépítés ösztönzése minden szinten, lehetővé téve számukra, hogy hatékony párbeszédet folytassanak az állami és magánszereplőkkel. A támogatásnak törekednie kell arra, hogy a lehető legszélesebb körben hozzáférhető legyen a kedvezményezetteknél működő különféle szervezetek számára; [Mód. 95]
f) A partnerországok szabályainak az EU szabályaihoz és előírásaihoz, szakpolitikáihoz és gyakorlatához – többek között a KBVP-hez –, ezen belül a közbeszerzési és az állami támogatási szabályokhoz való igazodásának előmozdítása; [Mód. 96]
g) Az oktatáshoz, képzéshez és élethosszig tartó tanuláshoz való hozzáférés megerősítése minden szinten, valamint ezek minőségének javítása, továbbá támogatás nyújtása a kulturális és kreatív ágazatok, valamint a sport részére. Az ezen a területen történő beavatkozásnak a következőkre kell irányulnia: a színvonalas, inkluzív és közösségi alapú kisgyermekkori nevelésben és gondozásban, az alapfokú és középfokú oktatásban való egyenlő részvétel előmozdítása; az alapkészségek tanításának javítása; az iskolázottság növelése, a korai iskolaelhagyás csökkentése és a tanárok képzésének megerősítése;a gyermekek és fiatalok érvényesülésének elősegítése és annak lehetővé tétele, hogy teljes mértékben kibontakoztathassák a bennük rejlő lehetőségeket. A szakoktatási és szakképzési rendszerek fejlesztése, valamint a munkahelyi környezetben történő tanulás előmozdítása a munkaerőpiacra való bejutás megkönnyítése érdekében; a felsőoktatás minőségének és relevanciájának növelése; a volt diákok hálózati tevékenységének ösztönzése; az egész életen át tartó tanulásban és a testmozgásban való részvétel lehetőségének javítása, valamint az oktatási, képzési és képzési infrastruktúrábasportinfrastruktúrába irányuló, különösen olyan beruházások támogatása, amelyek célja a területi egyenlőtlenségek mérséklése és az integrált oktatás előmozdítása többek között a digitális technológiák alkalmazása révén; [Mód. 97]
h) A minőségi foglalkoztatás és a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése Az ezen a területen történő beavatkozásnak a következőkre kell irányulnia: a magas munkanélküliség és az inaktivitás kezelése a fiatalok (különösen a foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben részt nem vevő fiatalok), a nők, a tartósan munkanélküli személyek és valamennyi alulreprezentált csoport fenntartható munkaerőpiaci integrációjának támogatása révén. Az intézkedéseknek ösztönözniük kell a minőségi munkahelyteremtést és támogatniuk kell a munkaügyi szabályok és a nemzetközileg elfogadott előírások hatékony végrehajtását a terület egészén, többek között a szociális jogok európai pillérében meghatározott kulcsfontosságú elvek és jogok betartásának ösztönzése révén. A beavatkozás egyéb kulcsterületei a következők: a nemek közötti egyenlőség, a foglalkoztathatóság és termelékenység előmozdítása, a munkavállalóknak és a vállalkozásoknak a változásokhoz való alkalmazkodásának, a fenntartható szociális párbeszéd kialakításának, valamint a munkaerőpiaci intézmények, mint például az állami foglalkoztatási szolgálatok és a munkaügyi felügyelőségek korszerűsítésének és megerősítésének támogatása; [Mód. 98]
i) A szociális védelem és a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem. Az ezen a területen történő beavatkozásnak arra kell irányulnia, hogy korszerűsítse a szociális védelmi rendszereket annak érdekében, hogy hatékony, eredményes és megfelelő védelmet nyújtson az emberi élet valamennyi szakaszában, ösztönözze a társadalmi befogadást, mozdítsa elő az esélyegyenlőséget, keressen megoldást az egyenlőtlenség és szegénység megoldására, valamint mozdítsa elő az intézményi gondozásról a családi és közösségi alapú gondozásra való átállást. Az ezen a területen történő beavatkozásnak a következőkre is fókuszálnia kell: a marginalizálódott közösségek, például a romák integrációja; a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés elleni küzdelem; a megfizethető, fenntartható és magas színvonalú családi és közösségi alapú szolgáltatásokhoz, így például az inkluzív és integrált kisgyermekkori neveléshez és gondozáshoz, lakhatáshoz, egészségügyi ellátáshoz és az alapvető szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, többek között a szociális védelmi rendszerek korszerűsítése révén. Nem támogathatók azok a tevékenységek, amelyek hozzájárulnak a szegregáció vagy társadalmi kirekesztés bármely formájához; [Mód. 99]
j) Az intelligens, fenntartható, inkluzív, biztonságos közlekedés előmozdítása, valamint a fő hálózati infrastruktúrákon a szűk keresztmetszetek felszámolása a jelentős európai többletértéket képviselő projektekbe való beruházás révén. A beruházásokat fontossági sorrendbe kell állítani a TEN-T hálózat Európai Unióval való összeköttetésének jelentősége, a transznacionális összeköttetések, a munkahelyteremtés, a fenntartható mobilitáshoz, a kibocsátáscsökkentéshez, a környezeti hatásokhoz és a biztonságos mobilitáshoz való hozzájárulásuk szerint, a Közlekedési Közösségről szóló szerződés által ösztönzött reformokkal kölcsönhatásban; [Mód. 100]
k) A növekedés, a munkahelyteremtés és a kohézió fő motorjaiként a magánszektor működési környezetének és a vállalkozások, különösen a kkv-k versenyképességének javítása, ideértve az intelligens szakosodást is. Az üzleti környezetet javító, fenntartható projekteknek elsőbbséget kell biztosítani; [Mód. 101]
l) A digitális technológiákhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, valamint a kutatás, technológiafejlesztés és innováció megerősítése a digitális összekapcsoltságba, a digitális bizalomba és biztonságba, a digitális készségekbe és a vállalkozói készségbe, valamint a kutatási infrastruktúrába és a megfelelő környezetbe történő beruházás révén, a hálózatépítés és az együttműködés egyidejű ösztönzésével;
m) Hozzájárulás az élelmiszer-ellátásélelmiszer- és vízellátás biztonságához és az élelmiszer-biztonsághoz élelmiszer- és vízbiztonsághoz, valamint diverzifikált és életképes gazdálkodási rendszerek fenntartása a vidéki területeken, sokszínű vidéki közösségekben; [Mód. 102]
n) A környezet minőségének védelme és javítása, a környezetkárosodás kezelése és a biodiverzitás csökkenésének megállítása, a szárazföldi és tengeri ökoszisztéma és a megújuló természeti erőforrások megőrzése és az azokkal való fenntartható gazdálkodás, az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, a fenntartható fogyasztás és termelés, valamint a zöld és körforgásos gazdaságra való áttérés támogatása, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséhez való hozzájárulás, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia növelése, valamint az éghajlat-politikai irányítás és az azzal kapcsolatos tájékoztatás, továbbá az energiahatékonyság ösztönzése. Az IPA III-nak elő kell mozdítania azokat a szakpolitikákat, amelyek az erőforrás-hatékony, biztonságos és fenntartható karbonszegény gazdaságra való átállást támogatják és megerősítik a katasztrófákkal szembeni ellenálló képességet, valamint a katasztrófamegelőzést, -felkészültséget és -reagálást. A programnak szintén elő kell mozdítania a magas szintű nukleáris biztonságot, a sugárvédelmet, valamint a nukleáris anyagokra vonatkozó eredményes és hatékony biztosítéki intézkedések alkalmazását harmadik országokban, valamint a nukleáris anyagokra vonatkozó eredményes és hatékony biztosítéki intézkedések alkalmazására vonatkozó keretelvek és módszerek kidolgozását;
o) A legmagasabb nukleáris biztonsági szabványok előmozdítása, ideértve a nukleáris biztonsági kultúrát, a veszélyhelyzetre való felkészültséget, a kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok felelős és biztonságos kezelését, a régi nukleáris telephelyek és létesítmények leszerelését és kármentesítését; sugárvédelem, valamint a nukleáris anyagok számontartása és ellenőrzése;
p) Az agrár-élelmiszeripari és halászati ágazat azon képességének javítása, hogy meg tudjon birkózni a verseny előidézte nyomással és a piaci erőkkel, továbbá, hogy fokozatosan hozzáigazodjon az uniós szabályokhoz és előírásokhoz az uniós piacra irányuló exportkapacitás bővítése érdekében, ugyanakkor a vidéki és tengerparti területek kiegyensúlyozott területi fejlődése keretében gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi célokat is kövessen; [Mód. 103]
pa) tevékenységek előmozdítása, valamint hosszú távú stratégiák és politikák kidolgozása a radikalizálódás és az erőszakos szélsőségesség megelőzése és leküzdése céljából.[Mód. 104]
III. MELLÉKLET
A határokon átnyúló együttműködéshez nyújtott támogatás tematikus prioritásai
A határokon átnyúló együttműködéshez nyújtott támogatás az adott esettől függően az alábbi tematikus prioritásokra irányulhat:
a) a foglalkoztatás, a munkavállalói mobilitás, valamint a társadalmi és kulturális befogadás határokon átnyúló előmozdítása, többek között az alábbiak révén: a határokon átnyúló munkaerőpiacok integrálása, ideértve a határokon átlépő mobilitást is; közös helyi foglalkoztatási kezdeményezések; információs és tanácsadó szolgáltatások és közös képzés; nemek közötti egyenlőség érvényesítése; esélyegyenlőség; a bevándorló csoportok és a kiszolgáltatott csoportok integrálása; az állami foglalkoztatási szolgálatokba történő beruházások; a közegészségügybe irányuló beruházások, valamint a családi és aközösségi alapú szociális szolgáltatásokba irányuló beruházásokszolgáltatásokra való átállás támogatása; [Mód. 105]
b) a környezet védelme és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásnak és az éghajlatváltozás mérséklésének, továbbá a kockázat-megelőzésnek és -kezelésnek az előmozdítása többek között az alábbiak révén: együttes környezetvédelmi fellépések; a természeti erőforrások fenntartható használatának, az összehangolt tengeri területrendezésnek, az erőforrás-hatékonyságnak és a körforgásos gazdaságnak, a megújuló energiaforrások használatának, valamint a biztonságos és fenntartható, karbonszegény, zöld gazdaságra történő átállásnak az előmozdítása; egyedi kockázatok kezelésére, a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség biztosítására és a katasztrófamegelőzésre, a felkészültségre és reagálásra irányuló beruházások elősegítése;
c) a fenntartható közlekedés előmozdítása és a köztulajdonú infrastruktúrák fejlesztése többek között az alábbiak révén: az elszigeteltség csökkentése a közlekedési, a digitális hálózatokhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés javításával és beruházás a határokon átnyúló víz-, hulladék- és energiarendszerekbe és -létesítményekbe;
d) a digitális gazdaság és társadalom előmozdítása többek között a digitális hálózati összekapcsoltság fejlesztése, az e-kormányzati szolgáltatások fejlesztése, a digitális bizalom és biztonság, valamint a digitális készségek és vállalkozói készségek fejlesztése révén;
da) a kereskedelem előtt álló szükségtelen akadályok felszámolásának előmozdítása, beleértve a bürokratikus akadályokat, a vámokat és a nem vámjellegű akadályokat; [Mód. 106]
e) a turizmus és a sport, továbbá a kulturális és természeti örökség védelmének ösztönzése; [Mód. 107]
f) a fiatalokat, az oktatást és a készségfejlesztést célzó beruházások, többek között a készségek és a képesítések elismerésének biztosítása, közös oktatási, szakképzési és képzési programok fejlesztése és végrehajtása, valamint a közös ifjúságügyi tevékenységeket támogató infrastruktúrák fejlesztése; [Mód. 108]
g) a helyi és regionális kormányzás előmozdítása, beleértve a hatóságok közötti, határokon átnyúló együttműködést a megbékélés és a békeépítés ösztönzése érdekében, valamint a helyi és regionális hatóságok tervezési és adminisztratív kapacitásának erősítése; [Mód. 109]
ga) befektetés a civil társadalmi szervezetek kapacitásépítésébe; [Mód. 110]
gb) a hatóságok közötti, határokon átnyúló együttműködés előmozdítása a megbékélés és a békeépítés ösztönzése érdekében, beleértve a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűncselekményeket és az emberi jogok megsértésének más súlyos eseteit vizsgáló regionális tényfeltáró bizottság (RECOM) felállítását; [Mód. 111]
h) a versenyképesség és az üzleti környezet javítása, valamint a kis- és középvállalkozások, a kereskedelem és a beruházások fejlesztése többek között az alábbiak révén: vállalkozásösztönzés és -támogatás, különösen a kis- és középvállalkozások esetében, valamint a helyi határokon átnyúló piacok fejlesztése és a nemzetköziesedés erősítése;
i) a kutatás, a technológiai fejlődés, az innováció és a digitális technológiák erősítése, többek között az emberi erőforrások, valamint a kutatási és technológiafejlesztési létesítmények megosztásának előmozdítása révén;
ia) a határokon átnyúló rendőrségi és igazságügyi együttműködés és információcsere javítása a határokon átnyúló szervezett bűnözésre és az azzal összefüggő gazdasági és pénzügyi bűncselekményekre, valamint korrupcióra, emberkereskedelemre és embercsempészetre vonatkozó vizsgálatok és büntetőeljárások megkönnyítése érdekében. [Mód. 112]
IV. MELLÉKLET
A fő teljesítménymutatók listája
A fő teljesítménymutatók alábbi listáját, valamint azok éves alakulását kell használni az Unió egyedi célkitűzéseinek eléréséhez és a kedvezményezettek által elért eredményekhez való uniós hozzájárulás méréséhez: [Mód. 113]
1. Összetett mutató(32), a bővítési országok felkészültségét méri a politikai csatlakozási kritériumok alapvető területein (ezen belül a demokrácia, a jogállamiság (igazságszolgáltatás, a korrupció elleni küzdelem, a szervezett bűnözés elleni küzdelem) és az emberi jogok) (forrás: Európai Bizottság);
1a. Összetett mutató, amely a partnerek megbékéléssel, békeépítéssel, jószomszédi viszonyokkal és nemzetközi kötelezettségekkel, nemek közötti egyenlőséggel és a nők jogaival kapcsolatos erőfeszítéseit méri; [Mód. 114]
1b. A konfliktust kiváltó okok (pl. politikai vagy gazdasági kirekesztés) csökkentésével összefüggésben értelmezett erőszakmentességi mutató, amelyet egy alapértékeléssel vetnek össze; [Mód. 115]
1c. A kedvezményezett országok lakosságának azon aránya, akik úgy vélik, hogy jól tájékozottak az e rendelet szerinti uniós segítségnyújtással kapcsolatban (forrás: Európai Bizottság); [Mód. 116]
2. A bővítési országok felkészültsége a közigazgatási reform terén (forrás: Európai Bizottság);
3. Összetett mutató a tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek uniós vívmányokkal kapcsolatos felkészültségéről (forrás: Európai Bizottság);
3a. A KKBP-vonatkozású döntésekhez és intézkedésekhez való igazodás mértéke és éves alakulása (forrás: EKSZ); [Mód. 117]
4. Összetett mutató a tagjelölt országok és a potenciális tagjelölt országok felkészültségére vonatkozóan a gazdasági kritériumok terén (működő piacgazdaság és versenyképesség) (forrás: Európai Bizottság);
5. A szociális biztonsági közkiadások (a GDP százalékában) (forrás:az ILO tájékoztatása szerint, egészségügyi kiadások, jövedelmi egyenlőtlenség, szegénységi arány, foglalkoztatási ráta (forrás: és munkanélküliségi ráta, a hivatalos nemzeti statisztikák alapján; [Mód. 118]
5a. Egy kedvezményezett Gini-együtthatójának időbeli változása; [Mód. 119]
6. Digitális szakadék a kedvezményezettek és az EU-átlag között (forrás: Európai Bizottság, DESI-index);
7. Az élvonaltól való távolságra vonatkozó pontszám (Vállalkozásbarát környezet) (forrás: Világbank);
8. A primer energia és a GDP alapján mért energiaintenzitás (forrás: EUROSTAT);
9. Az uniós támogatás segítségével csökkentett vagy elkerült üvegházhatásúgáz-kibocsátás (kilotonna CO2 egyenérték);
10. Az IPA-kedvezményezettek és az IPA/EU tagállamok között létrehozott és végrehajtott, határokon átnyúló együttműködési programok száma, (forrás: az Európai Bizottság tájékoztatása szerint; [Mód. 120]
10a. A tevékenységekben és programokban az időszak során részt vevő új szervezetek száma; [Mód. 121]
A mutatók adott esetben alsó korhatár és nemek szerinti bontásban szerepelnek. [Mód. 122]
Az Európai Parlament és a Tanács 231/2014/EU rendelete (2014. március 11.) az IPA II Előcsatlakozási Támogatási Eszköz létrehozásáról (HL L 77., 2014.3.15., 11. o.).
Az „alapvető feladatok elsődlegességének elve” megközelítés a jogállamiság elvét és az alapvető jogokat kapcsolja össze a csatlakozási folyamat két másik kulcsfontosságú területével: gazdasági kormányzás – megerősített hangsúly a gazdasági fejlődésen és a versenyképesség javításán – és a demokratikus intézmények megerősítése és a közigazgatás reformja. Ezek közül mind a három alapvető feladat kulcsfontosságú jelentőséggel bír a tagjelölt országokban és a potenciális tagjelölteknél zajló reformfolyamatok szempontjából, valamint a polgárok legfőbb aggályaira keres megoldást.
A szociális jogok európai pillérét az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság ünnepélyesen, a tisztességes munkafeltételekről és a növekedésről szóló göteborgi szociális csúcstalálkozón kihirdette a szociális jogokeurópai pilléréthirdette ki ünnepélyesen (Göteborg, 2017. november 17.).
Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet, továbbá az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).
A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).
Intézményközi megállapodás (2016. április 13.) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
A Tanács 389/2006/EK rendelete (2006. február 27.) a ciprusi török közösség gazdasági fejlődésének ösztönzését elősegítő pénzügyi támogatási keret létrehozásáról és az Európai Újjáépítési Ügynökségről szóló 2667/2000/EK rendelet módosításáról (HL L 65., 2006.3.7., 5. o.).
COM(2018)0374 – Javaslat – az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alap és külső finanszírozási eszközök által támogatott európai területi együttműködési célkitűzésre (Interreg) vonatkozó egyedi rendelkezésekről.
COM(2018)0392 – Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP-stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről.
Az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve (2011. december 13.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (kodifikált szöveg) (HL L 26., 2012.1.28., 1. o.).
A Tanács 85/337/EGK irányelve (1985. június 27.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 175., 1985.7.5., 40. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).
*Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.
Az Európai Parlament 2019. március 27-i jogalkotási állásfoglalása a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására irányuló keretrendszerről, valamint az 1095/2010/EU, a 648/2012/EU és az (EU) 2015/2365 rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2016)0856 – C8-0484/2016 – 2016/0365(COD))
– tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0856),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0484/2016),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel az olasz szenátus, a spanyol parlament és a román szenátus által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján előterjesztett indokolt véleményekre, melyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,
– tekintettel az Európai Központi Bank 2017. szeptember 20-i véleményére(1),
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. március 29-i véleményére,(2)
– tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,
– tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0015/2018),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. felkéri az Európai Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és az Európai Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 27-én került elfogadásra a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására irányuló keretrendszerről, valamint az 1095/2010/EU, a 648/2012/EU és az (EU) 2015/2365 rendelet módosításáról szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(4),
tekintettel az Európai Központi Bank véleményére(5),
rendes jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
(1) A pénzügyi piacok kulcsfontosságúak a modern gazdaságok működése szempontjából. Minél integráltabbak, annál nagyobb lesz a gazdasági erőforrások hatékony elosztásának lehetősége, ami a gazdasági teljesítmény hasznára válhat. Azonban a pénzügyi szolgáltatások egységes piaca működésének javítása érdekében fontos, hogy legyenek olyan eljárások a piac nem megfelelő működésének kezelésére, amelyekkel biztosítható, hogy amennyiben ezen a piacon aktív pénzintézet vagy pénzügyi piaci infrastruktúra nehéz pénzügyi helyzetbe vagy csőd közelébe kerül, egy ilyen esemény ne destabilizálja a teljes pénzügyi piacot, és ne tegye tönkre a növekedést a tágabb értelemben vett gazdaságban. A központi szerződő felek kulcsfontosságú elemei a pénzügyi piacoknak azáltal, hogy a piaci szereplők között minden eladóval szemben vevőként, illetve minden vevővel szemben eladóként járnak el, és központi szerepet töltenek be a pénzügyi tranzakciók feldolgozásában és a tranzakciókban rejlő különféle kockázatokkal szembeni kitettségek kezelésében. A központi szerződő felek központosítják a partnerek tranzakcióinak és pozícióinak kezelését, teljesítik a tranzakciók által létrehozott kötelezettségeket, valamint beszerzik tagjaiktól a megfelelő fedezetet letétek és garancialapokhoz való hozzájárulások formájában.
(2) A központi szerződő felek kulcsfontosságú elemei a globális pénzügyi piacoknak azáltal, hogy a piaci szereplők között minden eladóval szemben vevőként, illetve minden vevővel szemben eladóként járnak el, és központi szerepet töltenek be a pénzügyi tranzakciók feldolgozásában és a tranzakciókban rejlő különféle kockázatokkal szembeni kitettségek kezelésében. A központi szerződő felek központosítják a partnerek tranzakcióinak és pozícióinak kezelését, teljesítik a tranzakciók által létrehozott kötelezettségeket, valamint megkövetelik tagjaiktól a megfelelő fedezetet letétek és garancialapokhoz való hozzájárulások formájában.
(3) Az Unió pénzügyi piacainak integrációjával a központi szerződő felek az elsősorban nemzeti igények és piacok kiszolgálásból nélkülözhetetlen csomópontokká nőtték ki magukat az Unió szélesebb körű pénzügyi piacain. Az Unióban engedéllyel rendelkező központi szerződő felek ma számos termékosztály elszámolásával foglalkoznak a tőzsdén jegyzett és tőzsdén kívüli (OTC) származtatott pénzügyi és árualapú ügyletektől, az azonnali részvény- és kötvényügyletek és egyéb termékek, például repóügyletek elszámolásáig. Szolgáltatásaikat a nemzeti határokon átnyúlóan nyújtják pénzintézetek és egyéb intézmények széles körének az egész Unióban. Miközben az Unióban engedélyezett egyes központi szerződő felek továbbra is a hazai piacokra összpontosítanak, mindegyikük legalább a hazai piacán rendszerszinten fontos szerepet tölt be.
(4) Mivel az Unió pénzügyi rendszerét érintő pénzügyi kockázatok jelentős részét klíringtagjaik és azok ügyfeleinek a megbízásából a központi szerződő felek dolgozzák fel és a kockázatok náluk koncentrálódnak, elengedhetetlen a központi szerződő felek hatékony szabályozása és hathatós felügyelete. Az Európai Parlament és a Tanács 2012 augusztusa óta hatályos 648/2012/EU rendelete(6) előírja, hogy a központi szerződő felek kiemelkedő prudenciális, szervezeti és üzletviteli normákat kövessenek. Az illetékes hatóságok feladata tevékenységük teljes körű felügyelete, azon felügyeleti kollégiumokon belül együttműködve, amelyek az érintett hatóságokat a rájuk kiosztott konkrét feladatok alapján tömörítik. A G-20 által a pénzügyi válság óta vállalt kötelezettségeknek megfelelően a 648/2012/EU rendelet előírja továbbá, hogy a szabványosított tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolása központilag, egy központi szerződő félen keresztül történjen. Amint hatályba lép a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek központi elszámolásának kötelezettsége, a központi szerződő felek által végzett ügyletek volumene és köre várhatóan megnövekedik, ami további kihívások elé állíthatja a központi szerződő felek kockázatkezelési stratégiáit.
(5) A 648/2012/EU rendelet hozzájárult a központi szerződő felek és tágabb pénzügyi piacok nagyobb ellenálló képességéhez a központi szerződő felek által feldolgozott és náluk koncentrálódó kockázatok széles körével szemben. Azonban semmilyen szabályrendszer és gyakorlat nem akadályozhatja meg azt, hogy a meglévő erőforrások alkalmatlanok legyenek a központi szerződő félnél felmerülő kockázatok kezelésére, ideértve egy vagy több klíringtag nemteljesítését. Amikor a pénzintézetek súlyos pénzügyi helyzetbe vagy csőd közelébe kerülnek, elvben rendes fizetésképtelenségi eljárás alá kellene vonni őket. Azonban a pénzügyi válság megmutatta, hogy különösen az elhúzódó gazdasági instabilitás és bizonytalanság időszaka alatt az ilyen eljárások zavart okozhatnak a gazdaság számára kritikus funkciókban, veszélyeztetve ezzel a pénzügyi stabilitást. A vállalatokra vonatkozó rendes fizetésképtelenségi eljárások nem mindig teszik lehetővé a gyors beavatkozást, vagy nem helyezik megfelelően előtérbe azt a szempontot, hogy a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében fenn kell tartani a pénzintézetek kritikus funkcióinak működőképességét. A rendes fizetésképtelenségi eljárások e hátrányos következményeinek elkerülése érdekében külön szanálási keretrendszert kell létrehozni a központi szerződő felek számára.
(6) A válság arra is rávilágított, hogy hiányoznak a megfelelő eszközök a csődbe jutott pénzintézetek által ellátott kritikus funkciók megőrzéséhez. Rámutatott továbbá arra, hogy hiányoznak azok a keretrendszerek, amelyek lehetővé teszik a hatóságok, különösen a különböző tagállamokban vagy joghatóságokban található hatóságok közötti együttműködést és koordinációt a gyors és határozott fellépés végrehajtásának biztosítása érdekében. Ilyen eszközök nélkül, és az együttműködés és koordináció keretrendszereinek hiányában a tagállamok rákényszerültek arra, hogy az adófizetők pénzéből mentsék meg a pénzintézeteket, hogy megakadályozzák a továbbterjedést és csökkentsék a pánikot. Bár a központi szerződő felek nem voltak ▌állami pénzügyi támogatás közvetlen kedvezményezettjei a válság során, a bankokkal kapcsolatban tett mentőintézkedéseknek közvetetten kedvezményezettjei voltak, és így védelemben részesültek azon hatásokkal szemben, amelyeket egyébként a kötelezettségeiket teljesíteni nem képes bankok gyakoroltak volna rájuk. A központi szerződő felek helyreállítására és szanálására irányuló keretrendszer ezért szükséges annak megakadályozása érdekében, hogy rendezetlen csődjük esetén az adófizetők pénzére kelljen támaszkodni. Egy ilyen keretrendszernek foglalkoznia kellene azzal a lehetőséggel is, amikor a központi szerződő felek egyéb okok, nem pedig egyik vagy több klíringtagjuk nemteljesítése miatt kerülnek szanálásra.
(7) Egy hiteles helyreállítási és szanálási keretrendszer célja a lehető legnagyobb mértékben biztosítani, hogy a központi szerződő felek intézkedéseket dolgozzanak ki annak érdekében, hogy helyreálljanak a pénzügyi válsághelyzetből, fenntartsák a fizetésképtelen vagy valószínűleg fizetésképtelenné váló központi szerződő felek kritikus funkcióit, miközben rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében felszámolják a fennmaradó tevékenységeket, és hogy megőrizzék a pénzügyi stabilitást, miközben a lehető legkisebbre csökkentik a központi szerződő fél csődjének végső ügyfelek és adófizetők által viselt költségeit. A helyreállítási és szanálási keretrendszer továbbá elősegíti a központi szerződő felek és a hatóságok felkészültségét a pénzügyi stresszhelyzetek mérséklésére, és további betekintést enged a hatóságoknak a központi szerződő felek stresszhelyzetekre való felkészülésébe. A hatóságokat továbbá hatáskörrel ruházza fel arra, hogy felkészüljenek a központi szerződő fél lehetséges szanálására, és összehangolt módon kezeljék a központi szerződő fél hanyatló egészségét, ezzel hozzájárulva a pénzügyi piacok zökkenőmentes működéséhez.
(8) Jelenleg nincsenek harmonizált rendelkezések az Unióban a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására. Egyes tagállamok már elfogadtak olyan jogszabályi változásokat, amelyek előírják a központi szerződő felek számára, hogy készítsenek helyreállítási terveket, illetve amelyek mechanizmusokat vezetnek be a fizetésképtelen központi szerződő felek szanálására. Emellett jelentős anyagi jogi és eljárásjogi különbségek vannak a tagállamok között a központi szerződő felek fizetésképtelenségére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket illetően. Az a tény, hogy a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására vonatkozó feltételek, hatáskörök és eljárások nem egységesek, valószínűleg akadályozza a belső piac zökkenőmentes működését és a nemzeti hatóságok közötti együttműködést a központi szerződő felek csődjének kezelése és a tagjai közötti megfelelő veszteségelosztási mechanizmus alkalmazása terén az Unióban és globálisan egyaránt. Ez különösen igaz abban az esetben, amikor a különböző megközelítések következtében a nemzeti hatóságok a központi szerződő felek szanálása tekintetében nem ugyanolyan mértékű ellenőrzési jogkörrel vagy lehetőséggel rendelkeznek. A helyreállítási és szanálási rendszerek e különbségei különféle módon befolyásolhatják a központi szerződő feleket és tagjaikat az egyes tagállamokban, ami a belső piacon a verseny torzulását eredményezheti. Az a tény, hogy nincsenek egységes szabályok és eszközök a központi szerződő felek válsághelyzetének vagy csődjének kezelésére, befolyásolhatja a résztvevők elszámolásra vonatkozó döntéseit és a központi szerződő felek letelepedésük helyének megválasztására vonatkozó döntéseit, ezzel megakadályozva, hogy a központi szerződő felek teljes körűen kihasználhassák az egységes piacon belüli szabadságokat. Ez pedig elbátortalaníthatja a résztvevőket attól, hogy a belső piacon határokon átnyúlóan vegyenek igénybe központi szerződő feleket, és megakadályozhatja az európai tőkepiacok további integrációját. Az egységes helyreállítási és szanálási szabályok minden tagállamban történő megteremtésére ezért annak biztosítása érdekében van szükség, hogy a központi szerződő felek ne legyenek korlátozva belső piaci szabadságaik gyakorlásában, hatóságaik pedig a csődjük kezelésében.
(9) A bankokra és egyéb pénzintézetekre vonatkozó szabályozási keretrendszer felülvizsgálata, amelyre a válság nyomán került sor, és különösen a bankok tőkéjének és likviditási tartalékainak megerősítése és a makroprudenciális politikák eszközeinek javítása, valamint a bankok helyreállítását és szanálását célzó átfogó szabályok csökkentették a jövőbeli válságok bekövetkezésének valószínűségét, és fokozták az összes pénzintézet és piaci infrastruktúra, köztük a központi szerződő felek – akár rendszerszintű zavarok, akár a kifejezetten egyes intézményeket érintő események következtében fellépő – alkalmazkodóképességét. 2015. január 1-jétől a bankok helyreállítására és szanálására vonatkozó rendszer az Európai Parlament és Tanács 2014/59/EU irányelve(7) értelmében minden tagállamban hatályos.
(10) A bankok helyreállítására és szanálására vonatkozó megközelítésre építkezve az illetékes hatóságoknak és szanálási hatóságoknak felkészültnek kell lenniük, és megfelelő helyreállítási és szanálási eszközökkel kell rendelkezniük a központi szerződő feleknél bekövetkezett csődök kezelésére. Azonban az eltérő funkcióikból és üzleti modelljeikből adódóan a bankokban és központi szerződő felekben rejlő kockázatok eltérőek. Ezért sajátos eszközökre és hatáskörökre van szükség a központi szerződő felek – akár a központi szerződő fél klíringtagjainak csődjéből vagy nem csőd jellegű egyéb eseményből adódó – csődhelyzeteinek kezelésére.
(11) Rendelet használata szükséges a központi szerződő felekre alkalmazandó egységes prudenciális követelményekről rendelkező 648/2012/EU rendelet által létrehozott megközelítés kiegészítésére, és az általa lefektetett alapokra való építéshez. A helyreállításra és szanálásra vonatkozó követelmények irányelvben történő meghatározása esetlegesen eltérő nemzeti jogszabályok elfogadása révén ellentmondásokat teremthet egy olyan területen, amelyet egyébként közvetlenül alkalmazandó uniós jog szabályoz, és amelyre egyre inkább jellemző a központi szerződő felek határokon átnyúló szolgáltatásnyújtása. Ezért célravezető egységes és közvetlenül alkalmazandó szabályokat elfogadni a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására vonatkozóan is.
(12) A pénzügyi szolgáltatások területén a hatályos uniós jogszabályokkal való összhang, valamint az Unióban a lehető legmagasabb szintű pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében a helyreállítási és szanálási rendszernek az összes központi szerződő félre alkalmazandónak kell lennie, összhangban a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott prudenciális követelményekkel. Ugyan lehetnek eltérések az alternatív társasági struktúrákhoz kapcsolódó kockázati profilok között, ez a rendelet a valamely csoporthoz vagy piaci struktúrához tartozó központi szerződő feleket független szervezetekként kezeli, valamint biztosítja, hogy a központi szerződő fél helyreállítási és szanálási terve különálló, és a központi szerződő fél csoportjának struktúrájától független legyen. Ez különösen azokra a követelményekre vonatkozik, amelyek alapján elegendő pénzügyi forrással kell rendelkezni szervezeti szinten egy nemteljesítésből vagy nemteljesítésen kívüli okból eredő helyzet kezelésére.
(13) A szanálási intézkedések hatékony és eredményes megtételének biztosítása érdekében a tagállamoknak közigazgatási hatóságokat vagy közigazgatási hatáskörrel felruházott hatóságokat kell kijelölniük a szanálással kapcsolatos feladatok és kötelezettségek elvégzésére. A tagállamok kötelesek elegendő forrást is biztosítani a szanálási hatóságok részére. Amennyiben a tagállamok a központi szerződő felek prudenciális felügyeletéért felelős hatóságokat (illetékes hatóság) jelölik ki szanálási hatóságként, biztosítani kell a döntéshozatali folyamat függetlenségét, és minden szükséges intézkedést be kell vezetni a felügyeleti és szanálási funkciók elkülönítésére az összeférhetetlenség és a szabályozói felmentés kockázatának megelőzése érdekében.
(14) Figyelemmel azokra a következményekre, amelyeket egy központi szerződő fél csődje és az azt követő intézkedések egy tagállam pénzügyi rendszerére és gazdaságára gyakorolhatnak, valamint arra a tényre, hogy egy válság rendezéséhez végső eszközként állami források igénybevételére is szükség lehet, a tagállamok pénzügyminisztériumát vagy más érintett minisztériumaikat már korai stádiumban szorosan be kell vonni a helyreállítás és szanálás folyamatába.
(15) Mivel a központi szerződő felek gyakran nyújtanak szolgáltatásokat az egész Unióban, az eredményes helyreállításuk és szanálásuk az illetékes hatóságok és szanálási hatóságok felügyeleti és szanálási kollégiumokban megvalósuló együttműködését teszi szükségessé, mégpedig a helyreállítás és szanálás előkészítő szakaszaiban. Idetartozik a központi szerződő fél által kidolgozott helyreállítási tervek értékelése, a központi szerződő fél szanálási hatósága által készített szanálási tervek értékelése, valamint a szanálhatóság minden akadályának megszüntetése.
(16) A központi szerződő felek szanálása során biztosítani kell az egyensúlyt egyfelől a helyzet sürgősségét szem előtt tartó és hatékony, méltányos és gyors megoldást biztosító eljárások iránti igény, másrészről mindazon érintett tagállamok pénzügyi stabilitásának védelme iránti igény között, ahol a központi szerződő fél a szolgáltatást nyújt. Azoknak a hatóságoknak, amelyek hatáskörét érintené valamely központi szerződő fél csődje, célszerű megosztaniuk nézeteiket a szanálási kollégiumon belül e célok elérése érdekében. Hasonlóan, az érintett harmadik országok hatóságaival történő rendszeres eszmecsere és koordináció biztosítása érdekében e hatóságokat szükség esetén megfigyelőként meg kell hívni a szanálási kollégiumokba. A hatóságoknak mindig figyelembe kell venniük döntéseik azon tagállamok pénzügyi stabilitására gyakorolt hatását, amelyekben a központi szerződő fél műveletei a helyi pénzügyi piacok szempontjából kritikusak vagy fontosak, ideértve azokat a tagállamokat is, ahol a klíringtagok találhatók, és ahol a kapcsolódó kereskedési helyek és pénzügyi piaci infrastruktúrák letelepedtek.
(16a) Figyelembe véve a központi szerződő felek bizonyos műveleteinek határokon átnyúló, globális jellegét, a szanálási hatóságok döntéseinek más joghatóság alá tartozó területeken is lehetnek gazdasági és költségvetési hatásai. Ezeket a határokon átnyúló következményeket az ésszerűen lehetséges mértékig szem előtt kell tartani a helyreállítási és szanálási helyzetekben, miközben figyelembe kell venni a más joghatóság alá tartozó területeken működő költségvetési hatóságok szuverenitását.
(17) Az ESMA rá kiosztott feladatokkal kapcsolatos döntéseinek előkészítése és az EBH, valamint tagjainak e döntések előkészítésébe történő szoros bevonása érdekében az ESMA-nak egy belső szanálási bizottságot kell létrehoznia, és a bizottságba megfigyelőként meg kell hívnia az érintett EBH hatáskörrel rendelkező hatóságokat.
(18) Egy központi szerződő fél lehetséges csődjének hatékony és arányos kezelése érdekében a hatóságoknak számos tényezőt kell figyelembe venniük a helyreállítási és szanálási hatáskörök gyakorlása során, ideértve a központi szerződő fél üzleti tevékenységének jellegét, a jogi és szervezeti struktúrát, kockázati profilt, méretet, jogállást és a pénzügyi rendszerrel való összekapcsoltságot. A hatóságoknak azt is figyelembe kell venniük, hogy csődje, és az azt követő rendes fizetésképtelenségi eljárásban történő felszámolása hátrányos hatást gyakorolhat-e a pénzügyi piacokra, egyéb pénzintézetekre vagy a tágabb értelemben vett gazdaságra.
(19) A csődhelyzetben lévő központi szerződő felek eredményes kezelése érdekében a hatóságokat fel kell hatalmazni arra, hogy előkészítő intézkedéseket rendeljenek el. Egy minimális normát kell kialakítani a helyreállítási tervek tartalmát, és a benne foglalt információkat illetően annak biztosítására, hogy az Unióban az összes központi szerződő fél kellően részletes helyreállítási tervvel rendelkezzen arra az esetre, ha pénzügyi stresszhelyzetbe kerülnének. Ezeknek a terveknek olyan megfelelő forgatókönyveket kell tartalmazniuk, amelyek a rendszerszintű stresszhatást és a kifejezetten a központi szerződő felet érintő stresszhatást is figyelembe veszik. A forgatókönyveknek számolniuk kell az olyan stresszhelyzetekkel, amelyek a 153/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet XII. fejezete szerinti rendszeres stressztesztekhez használt helyzeteknél szélsőségesebbek, eközben azonban valószerűnek kell lenniük, ilyen lehet például a központi szerződő fél számára a legnagyobb kitettséget jelentő két klíringtagnál több klíringtag, illetve egy vagy több másik központi szerződő fél csődje. A helyreállítási terv részét kell, hogy képezze a központi szerződő fél működési szabályzatának, amelyet a klíringtagok szerződésben fogadtak el. Ezeknek a működési szabályoknak továbbá tartalmazniuk kell olyan rendelkezéseket, amelyek célja biztosítani a tervben kidolgozott helyreállítási intézkedések minden helyzetben történő végrehajthatóságát. A helyreállítási tervek nem számolhatnak ▌állami pénzügyi támogatással, és nem tehetik ki az adófizetőket veszteség kockázatának.
(19a) A helyreállítási terveknek megfelelő ösztönzőket kell nyújtaniuk a központi szerződő partnerek, klíringtagok és ügyfelek számára, hogy ne engedjék meg a helyzet további romlását, és ösztönözzék az együttműködő magatartást. Ezen ösztönzési struktúra hitelessége érdekében a helyreállítási tervektől való eltéréseket az illetékes hatóság jóváhagyásához kell kötni.
(20) A központi szerződő feleknek ki kell dolgozniuk, és rendszeresen aktualizálniuk kell a helyreállítási tervüket. ▌Ebben az összefüggésben a helyreállítási szakasznak akkor kell kezdődnie, amikor jelentősen romlik a központi szerződő fél pénzügyi helyzete, vagy fennáll annak kockázata, hogy megszegi a 648/2012/EU rendelet értelmében fennálló prudenciális követelményeket. Ezt jelezni kell a helyreállítási tervben szereplő minőségi vagy mennyiségi mutatókból álló keretrendszer vonatkozásában.
(20a) A helyreállítási terveknek biztosítaniuk kell, hogy a helyreállítási eszközök használatának sorrendisége megfelelően kiegyensúlyozza a veszteségek elosztását a központi szerződő felek, a klíringtagok és azok ügyfelei között. Általános elvként a veszteségeket a központi szerződő felek, a klíringtagok és ügyfeleik között a kockázatok ellenőrzés alatt tartására való képességük függvényében kell megosztani. Ennek az a célja, hogy előzetesen szilárd ösztönzőket teremtsen, és biztosítsa a veszteségek méltányos elosztását, továbbá ugyanezen az alapon a nemteljesítésen kívüli okból eredő veszteségeknek az egyes érdekelt felek felelősségi szintjének arányában történő elosztását is. A helyreállítási terveknek biztosítaniuk kell, hogy nemteljesítés esetén és különösen a nemteljesítésen kívüli esetekben az első veszteségeket a központi szerződő felek tőkéjére támaszkodva viseljék. A klíringtagok jelentős veszteségviselését kell előirányozni, mielőtt bármely olyan eszköz kerülne alkalmazásra, amely az ügyfelekre hárítja a veszteségeket.
(21) A központi szerződő félnek be kell nyújtania helyreállítási tervét az illetékes hatóságoknak és a 648/2012/EU rendelet értelmében létrehozott felügyeleti kollégiumnak egy teljes körű értékelés céljából, amelyet a kollégium együttes határozatával kell elérni. Az értékelésnek tartalmaznia kell, hogy a terv átfogó-e, és hogy képes-e megvalósítható módon, megfelelő időben helyreállítani a központi szerződő fél életképességét, többek között a súlyos pénzügyi stresszidőszakokban is.
(22) A helyreállítási terveknek átfogóan kell ismertetniük azokat az intézkedéseket, amelyeket a központi szerződő félnek meg kell tennie ahhoz, hogy rendezze a még nem teljesített kötelezettségeit, fedezetlen veszteségeit, a likviditáshiányt vagy tőkehiányos állapotot, valamint a kimerült előfinanszírozott pénzügyi erőforrások és likviditási megállapodások feltöltéséhez szükséges intézkedéseket a központi szerződő fél életképességének helyreállítása, valamint annak érdekében, hogy folyamatosan képes legyen eleget tenni az engedélyezéséhez megkövetelt feltételeknek, és ezért kellő veszteségviselési képességet is tartalmazniuk kell. A tervbe vett eszközöknek átfogó jellegűnek kell lenniük. Mindegyik eszköznek megbízhatónak, időszerűnek és jogilag megalapozottnak kell lennie. Az eszközöknek megfelelő ösztönzőket kell létrehozniuk a központi szerződő felek részvényesei, tagjai és azok ügyfelei számára a miattuk a rendszerben jelentkező kockázat ellenőrzés alatt tartására, a központi szerződő fél kockázatvállalási és kockázatkezelési tevékenységeinek nyomon követésére, valamint a nemteljesítés kezelésére szolgáló eljárásban való részvételre.
(22a) A helyreállítási terveknek kifejezett intézkedéseket kell meghatározniuk a központi szerződő fél által teendő lépésekről olyan kibertámadások esetére, amelyeknél fennáll a központi szerződő fél pénzügyi helyzetének jelentős romlásához vezető lehetséges hatás veszélye vagy a 648/2012/EU rendelet szerinti prudenciális követelmények megsértésének kockázata.
(23) A központi szerződő feleknek biztosítaniuk kell, hogy a tervek megkülönböztetéstől mentesek és kiegyensúlyozottak legyenek hatásukat és az általuk létrehozott ösztönzőket illetően. Nem részesíthetik aránytalan hátrányban a klíringtagokat vagy az ügyfeleket. A 648/2012/EU rendeletnek megfelelően a központi szerződő feleknek biztosítaniuk kell különösen azt, hogy klíringtagjaiknak a központi szerződő féllel szembeni kitettsége korlátozott legyen.. A központi szerződő feleknek biztosítaniuk kell, hogy az összes fontos érdekelt felet bevonják a helyreállítási terv kidolgozásába a központi szerződő fél kockázatkezelési bizottságába való bevonásukon keresztül, valamint – adott esetben – azzal, hogy megfelelő módon konzultálnak velük. Mivel az érdekelt felek között várhatóan véleménykülönbségek merülhetnek fel, ezért a központi szerződő feleknek egyértelmű folyamatokat kell kialakítaniuk az érdekelt felek által képviselt vélemények sokszínűségének, valamint az érdekelt felek és a központi szerződő fél közötti érdekellentétek kezelésére.
(23a) A központi szerződő feleknek biztosítaniuk kell, hogy a teljesítő klíringtagok ügyfelei megfelelő kártalanításban részesüljenek, amennyiben a helyreállítási folyamatban felhasználják az eszközeiket.
(24) Tekintettel a központi szerződő felek által kiszolgált piacok globális jellegére, biztosítani kell, hogy a központi szerződő fél képes legyen alkalmazni a helyreállítási lehetőségeket szükség esetén a harmadik országok joga alá tartozó szerződésekre vagy eszközökre, vagy harmadik országokban letelepedett jogalanyokra. Ezért a központi szerződő fél működési szabályainak e képességet biztosító szerződéses rendelkezéseket kell tartalmazniuk ▌.
(25) Az illetékes hatóságokat fel kell hatalmazni arra, hogy amennyiben valamely központi szerződő fél nem nyújt be megfelelő helyreállítási tervet, kötelezhessék a központi szerződő felet a terv lényegi hiányosságainak megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére a központi szerződő fél üzleti tevékenységének erősítése érdekében, és annak biztosítására, hogy csőd esetén a központi szerződő fél helyre tudja állítani tőkéjét vagy helyre tudja állítani követelései és tartozásai egyensúlyát. Ennek a hatáskörnek lehetővé kell tennie az illetékes hatóságok számára, hogy megelőző intézkedéseket tegyenek, amennyiben a hiányosságok megszüntetéséhez és ennélfogva a pénzügyi stabilitás célkitűzéseinek megvalósításához szükséges.
(25a) Amennyiben egy központi szerződő fél a helyreállításban olyan pozíció- és veszteségelosztási eszközöket alkalmazott a teljesítő klíringtagok és azok ügyfelei tekintetében, amelyek túlmennek a 648/2012/EU rendeletben meghatározott többlépcsős kifizetési sorrenden és veszteségviselési feltételeken, és ennek eredményeként nem került szanálás alá, az illetékes hatóságnak képesnek kell lennie arra, hogy a követelések és tartozások egyensúlyának helyreálltát követően kötelezze a központi szerződő felet a résztvevők veszteségeinek készpénzfizetés útján történő megtérítésére, vagy adott esetben kötelezze a központi szerződő felet a központi szerződő fél jövőbeni nyereségében való tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok kibocsátására.
(26) A szanálás megtervezése a hatékony szanálás elengedhetetlen eleme. A terveket a központi szerződő fél szanálási hatósága dolgozza ki, és azokat a szanálási kollégium érintett hatóságai együttesen fogadják el. A hatóságoknak minden szükséges információval rendelkezniük kell ahhoz, hogy meghatározzák a kritikus funkciókat, és biztosítsák azok folytonosságát. A központi szerződő felek működési szabályzatainak – amelyeket szerződésben fogadtak el a klíringtagokkal – rendelkezéseket kell tartalmazniuk a szanálási intézkedések szanálási hatóságok általi végrehajthatóságának biztosítására, beleértve a szanálási készpénzbefizetési felhívást is.
(27) A szanálási hatóságoknak – a szanálhatósági vizsgálat alapján – hatáskörrel kell rendelkezniük arra, hogy közvetlenül vagy az illetékes hatóság révén közvetetten a központi szerződő felek jogi struktúrájában és szervezetében változtatásokat írjanak elő annak érdekében, hogy – amennyiben szükségesnek és arányosnak tűnik – intézkedéseket hozzanak a szanálási eszközök és hatáskörök alkalmazásának gyakorlati és jelentős akadályainak kiküszöbölésére, és biztosítsák az érintett vállalkozások szanálhatóságát.
(28) A szanálási tervek és szanálhatósági vizsgálatok olyan területeket képeznek, ahol a napi felügyeleti szempontokkal szemben nagyobb hangsúlyt kap a gyors szerkezetátalakítási intézkedések sürgetésének és biztosításának szükségessége a központi szerződő fél kritikus funkcióinak biztosítása és a pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében. Abban az esetben, ha a szanálási kollégium különböző tagjai nem értenének egyet a központi szerződő fél szanálási tervét, vagy a központi szerződő fél szanálhatóságának vizsgálatát illetően meghozandó döntésekben, illetve a szanálhatóság akadályainak elhárítására vonatkozó döntésben, az ESMA-nak közvetítőként kell eljárnia az 1095/2010/EU rendelet 19. cikkének megfelelően. Az ESMA ilyen kötelező jellegű közvetítését mindazonáltal az ESMA valamely belső bizottsága általi megvitatásra kell előkészteni, figyelemmel az ESMA tagjainak illetékességére a pénzügyi stabilitás biztosítása, valamint annak érdekében, a klíringtagokat több tagállamban is tudja felügyelni. Az EBH rendelet szerinti egyes illetékes hatóságokat megfigyelőként meg kell hívni az ESMA-nak ebbe a belső bizottságába figyelemmel arra, hogy az ilyen hatóságok hasonló feladatokat látnak el a 2014/59/EU irányelv értelmében. A szóban forgó kötelező erejű közvetítés nem akadályozza meg, hogy az EBH más esetekben nem kötelező erejű közvetítést végezzen az 1095/2010/EU rendelet 31. cikkével összhangban.
(29) ▌Annak a csoportnak a szerkezetétől függően, amelyhez a központi szerződő fél tartozik, szükséges lehet, hogy a központi szerződő fél helyreállítási terve tartalmazza azokat a feltételeket, amelyek mellett életbe lépnek az anyavállalat vagy a csoporthoz tartozó más vállalkozás önkéntesen elfogadott szerződéses vagy más kötelező érvényű viszonyai – például anyavállalati garanciák, illetve uralmi szerződések és nyereség- és veszteségátruházási megállapodások –, vagy a működési támogatás egyéb formája az azonos csoporton belüli központi szerződő fél részére. Az ilyen megállapodások átláthatósága mérsékelné a szorult pénzügyi helyzetbe került központi szerződő félnek támogatást nyújtó, csoporthoz tartozó vállalkozás likviditását és fizetőképességét fenyegető kockázatot. E megállapodások minden módosítását a helyreállítási terv felülvizsgálata szempontjából lényeges változásnak kell tekinteni.
(30) Tekintettel arra, hogy a helyreállítási és szanálási tervek érzékeny információkat tartalmaznak, e tervekre megfelelő titoktartási előírásoknak kell vonatkozniuk.
(31) Az illetékes hatóságok a helyreállítási terveket és azok változtatásait továbbítják az érintett szanálási hatóságoknak, azok pedig továbbítják a szanálási terveket és azok változtatásait az illetékes hatóságoknak, hogy minden érintett hatóság folyamatosan és teljes körűen tájékoztatva legyen.
(32) A pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében szükséges, hogy az illetékes hatóságok azelőtt tudják orvosolni egy központi szerződő fél pénzügyi és gazdasági helyzetének romlását, hogy a központi szerződő fél elérne egy olyan pontot, amikor a hatóságoknak már nincs más választásuk, mint a szanálás, illetve hogy a központi szerződő felet utasíthassák arra, hogy változtasson irányt, amikor intézkedései az általános pénzügyi stabilitásra nézve hátrányosak lehetnek. Ezért az illetékes hatóságokat korai beavatkozási hatáskörrel kell felruházni a pénzügyi stabilitásra gyakorolt káros hatások elkerülése vagy minimalizálása érdekében, vagy az ügyfelek érdekében, amely hatások a központi szerződő fél bizonyos intézkedéseinek megvalósításából eredhetnek. A korai beavatkozási hatáskörrel az illetékes hatóságokat a tagállamok nemzeti jogszabályaiban vagy a 648/2012/EU rendelet értelmében biztosított hatáskörükön túl kell felruházni azon körülmények esetére, amelyek nem tekintendők korai beavatkozásnak. A korai beavatkozással kapcsolatos jogoknak ki kell terjedniük a saját tőke és a tőkeként kezelt instrumentumok utáni bármely javadalmazás lehető legnagyobb mértékű, a nemteljesítés közvetlen előidézése nélküli korlátozásának vagy tiltásának jogára – beleértve a központi szerződő fél által történő osztalékfizetéseket és visszavásárlásokat is –, és annak lehetőségére, hogy korlátozzák, megtiltsák vagy befagyasszák a 2013/36/EU irányelv és az EBA/GL/2015/22 EBH-iránymutatás alapján történő változó javadalmazások, nem kötelező nyugdíjjuttatások és a vezetőségnek juttatott végkielégítési csomagok kifizetését.
(33) A helyreállítás és korai beavatkozás szakaszaiban a részvényesek jogai teljes körűen fennmaradnak. Azonban a központi szerződő fél szanálásának megkezdésekor e jogaikat elvesztik. A saját tőke és a tőkeként kezelt instrumentumok utáni bármely javadalmazást, beleértve a központi szerződő fél által történő osztalékfizetéseket és visszavásárlásokat a lehetséges mértékig korlátozni vagy tiltani kell a helyreállítás során.
(34) A szanálást szabályozó keretrendszernek lehetővé kell tennie, hogy a szanálás időben, még a központi szerződő fél fizetőképtelenné válását megelőzően megkezdődhessen. Valamely központi szerződő fél akkor tekintendő fizetésképtelennek, vagy valószínűleg fizetésképtelenné válónak, ha megsértette vagy a közeljövőben valószínűsíthetően megsérti a tevékenységi engedélyének feltételét képező követelményeket, ha helyreállítása során nem sikerült helyreállítani az életképességét, ha a központi szerződő fél a kötelezettségeinél eszközei kevesebbek, vagy a közeljövőben valószínűsíthetően kevesebbek lesznek a forrásainál, ha a központi szerződő fél nem tudja, vagy a közeljövőben valószínűsíthetően nem fogja tudni megfizetni az esedékessé váló tartozásait, vagy ha a központi szerződő fél ▌állami pénzügyi támogatásra szorul. Önmagában azonban az a tény, hogy egy központi szerződő fél nem teljesíti az engedélyezési követelményeket, nem indokolhatja a szanálás elrendelését. A szanálás megfelelő időben történő megkezdésének lehetővé tétele érdekében biztosítani kell, hogy a szanálási hatóság által hozott, a helyreállításról a szanálásra való átmenet felgyorsítására vonatkozó döntést csak érdemi okokból lehessen megtámadni azon indokkal, hogy a döntés a meghozatala idején az akkor rendelkezésre álló információk alapján önkényes és méltánytalan volt.
(35) Az a tény, hogy valamely központi szerződő fél központi banki sürgősségi likviditási támogatást kap – amennyiben van erre lehetőség –, nem jelenthet olyan körülményt, amely bizonyítja, hogy a központi szerződő fél nem tudja, vagy a közeljövőben nem fogja tudni kifizetni kötelezettségeit azok esedékessé válásakor. A pénzügyi stabilitás megőrzése és különösen annak rendszerszintű likviditáshiány esetében történő megőrzése érdekében a központi banki likviditási eszközökhöz vagy az újonnan kibocsátott kötelezettségekhez kapcsolódó – valamely tagállam gazdaságában bekövetkezett súlyos zavarok orvoslására irányuló – állami garancia bizonyos feltételek teljesülése esetén nem vonhatja maga után a szanálási eljárás megindítását.
(36) Amennyiben valamely központi szerződő fél teljesíti a szanálás feltételeit, a központi szerződő fél szanálási hatóságának rendelkeznie kell harmonizált szanálási eszközökkel és hatáskörrel. Ezek alkalmazását közös feltételekhez, célokhoz és általános elvekhez kell kötni. E további hatáskörök és eszközök szanálási hatóságok általi használatának összhangban kell lennie a szanálással kapcsolatban meghatározott elvekkel és célokkal. E hatáskörök és eszközök nem akadályozhatják a határokon átnyúló tevékenységű csoportok eredményes szanálását. Tekintettel arra a célra, hogy a lehetőségekhez mérten meg kell előzni állami pénzeszközök felhasználását, és figyelembe véve, hogy nehéz előre látni annak a súlyos válságnak a pontos jellegét, amelyben a szanálási hatóságnak fel kell lépnie, semmilyen szanálási eszközt sem szabad előzetesen kizárni.Az erkölcsi kockázat eredményesebb kezelése és az adófizetők jobb védelme érdekében az illetékes hatóságoknak előzetesen egyértelmű és átfogó szabályokat kell meghatározniuk e forrásoknak a klíringben részt vevő felektől történő lehető legnagyobb mértékű visszaszerzésére.
(37) A szanálás elsődleges célja a kritikus funkciók folyamatosságának biztosítása, a pénzügyi stabilitásra gyakorolt kedvezőtlen hatások elkerülése, valamint az állami források védelme ▌.
(38) Csődhelyzetben lévő központi szerződő fél kritikus funkcióit szanálási eszközök alkalmazásán keresztül fenn kell tartani – habár adott esetben a vezetőségben végrehajtott változtatásokkal át kell azokat alakítani – és eközben a lehető legnagyobb mértékben magánszektorból származó forrásokra kell támaszkodni. Ez a cél vagy a központi szerződő fél értékesítésével vagy egy fizetőképes harmadik féllel való egyesülésével, vagy a központi szerződő fél szerződéseinek vagy kötelezettségeinek a veszteségek és pozíciók nemteljesítő tagtól a teljesítő tagokhoz való átcsoportosításán keresztül történő átütemezését vagy leírását követően, vagy – feltőkésítés céljából – a részvények leírását vagy adósságának leírását és saját tőkévé való átalakítását követően érhető el. A központi szerződő fél kritikus funkciói megőrzésének céljával összhangban, valamint a fenti intézkedések meghozatala előtt a szanálási hatóságnak mérlegelnie kell a központi szerződő fél minden fennálló vagy rendezetlen szerződéses kötelezettségének végrehajtását, ideértve különösen a klíringtagok azon szerződéses kötelezettségeit, hogy eleget tegyenek a készpénzbefizetési felhívásoknak, vagy átvegyék a nemteljesítő klíringtagok pozícióit – akár árverés útján vagy a központi szerződő fél működési szabályai szerint megállapodott más módon –, valamint a klíringtagokon kívüli feleket bármilyen formájú pénzügyi támogatásra kötelező fennálló vagy rendezetlen szerződéses kötelezettségeket. A szanálási hatóságnak azzal összhangban kell végrehajtaniuk a szerződéses kötelezettségeket, ahogyan azokat rendes fizetésképtelenségi eljárásban hajtanák végre.
(39) A piac bizalmának fenntartása és a továbbgyűrűzés minimalizálása érdekében gyors és határozott fellépés szükséges. Miután teljesültek a szanálás feltételei, a központi szerződő fél szanálási hatóságának közérdekből haladéktalanul meg kell tennie a megfelelő és összehangolt szanálási intézkedést. Valamely központi szerződő fél csődje bekövetkezhet olyan körülmények között, amelyek azonnali reakciót igényelnek a vonatkozó szanálási hatóság részéről. E hatóság számára ezért lehetővé kell tenni, hogy szanálási intézkedéseket hajtson végre annak ellenére, hogy a központi szerződő fél helyreállítási intézkedéseket tesz, vagy anélkül, hogy először a korai beavatkozási hatáskört kelljen gyakorolnia.
(40) Szanálási intézkedések meghozatalakor a központi szerződő fél szanálási hatóságának figyelembe kell vennie és követnie kell a szanálási kollégiumon belül kidolgozott szanálási tervekben előírt intézkedéseket, kivéve, ha a szanálási hatóságok – az adott eset körülményeit figyelembe véve – úgy értékelik, hogy a szanálási célok hatékonyabban megvalósíthatók olyan intézkedések révén, amelyek a szanálási tervekben nem szerepelnek. A szanálási hatóság haladéktalanul tájékoztatja a szanálási kollégiumot a tervezett szanálási intézkedésekről, különösen azokban az esetekben, amikor ezek eltérnek a tervben szereplő intézkedésektől.
(41) A tulajdonjogokba való beavatkozásnak a pénzügyi stabilitási kockázattal arányosnak kell lennie. A szanálási eszközök ezért csak azon központi szerződő felek esetében alkalmazhatók, amelyek megfelelnek a szanálás feltételeinek, és különösen akkor, ha közérdekből szükséges a pénzügyi stabilitás céljának teljesítése. Figyelemmel arra, hogy a szanálási eszközök és hatáskör csorbíthatják a részvényesek, a klíringtagok, azok ügyfelei és a szélesebb értelemben vett hitelezők jogait, szanálási intézkedés csak akkor hozható, ha az közérdekből szükséges, és e jogokba való bármilyen beavatkozásnak összhangban kell lennie a Chartával. Amennyiben az azonos osztályba tartozó hitelezőket a szanálási intézkedés keretében másként kezelik, e különbségtételeknek a közérdek szempontjából indokoltaknak és a vonatkozó kockázattal arányosaknak kell lenniük, és az intézkedések sem közvetlenül sem közvetve nem alkalmazhatnak állampolgárság szerinti megkülönböztetést.
(42) Az érintett részvényeseknek, klíringtagoknak és hitelezőknek nem keletkezhet nagyobb vesztesége, mint amekkora akkor keletkezett volna, ha a szanálási hatóság nem hajtott volna végre szanálási intézkedéseket a központi szerződő féllel kapcsolatban, és ehelyett a központi szerződő fél helyreállítási tervében vagy a működési szabályzatában szereplő egyéb megállapodások szerinti esetlegesen fennálló, még nem teljesített kötelezettségek alá tartoztak volna, vagy ha a központi szerződő felet rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében számolták volna fel. Abban az esetben, ha egy szanálás alatt álló központi szerződő fél eszközeinek csak egy részét veszi át magánszektorbeli vevő vagy áthidaló központi szerződő fél, a szanálás alatt álló központi szerződő fél fennmaradó részét rendes fizetésképtelenségi eljárás útján fel kell számolni.
(43) A részvényesek, a hitelezők, a klíringtagok és ügyfeleik jogának védelme érdekében egyértelmű kötelezettségeket kell megállapítani a központi szerződő fél eszközeinek és kötelezettségeinek értékelése tekintetében, és annak értékelésére vonatkozóan, hogy milyen elbánásban részesültek volna ezek a felek, ha a szanálási hatóság nem hajtott volna végre szanálási intézkedést. Biztosítani kell annak lehetőségét, hogy az értékelés már a helyreállítási szakaszban elkezdődhessen. A szanálási intézkedések meghozatala előtt el kell végezni a központi szerződő fél eszközeinek és kötelezettségeinek méltányos és reális értékelését, amely kiterjed arra, hogy milyen áron lehetne felmondani a központi szerződő fél szerződéseit, melynek során figyelembe kell venni a piaci volatilitást és likviditást a szanálás időpontjában. Ez az értékelés csak a szanálásról szóló határozattal együtt képezheti fellebbezéshez való jog tárgyát. Emellett – egyes esetekben – a szanálási eszközök alkalmazását követően utólag összehasonlítást kell végezni a tekintetben, hogy ténylegesen milyen elbánásban részesültek a részvényesek, a hitelezők, a klíringtagok és ügyfeleik illetve milyen elbánásban részesültek volna, ha a szanálási hatóság nem hajtott volna végre szanálási intézkedést a központi szerződő féllel kapcsolatban, és ehelyett a központi szerződő fél helyreállítási tervében vagy a működési szabályzatában szereplő egyéb megállapodások szerinti esetlegesen fennálló, még nem teljesített kötelezettségek alá tartoztak volna, vagy rendes fizetésképtelenségi eljárás esetén, megfelelően tekintetbe véve a rendszerszintű instabilitás és piaci zavarok valószínűsíthető kedvezőtlen hatásait. Azokban az esetekben, ahol a részvényesek, a hitelezők, a klíringtagok és ügyfeleik követeléseik ellenértékeként vagy kártalanításként alacsonyabb összeghez jutottak annál, mint amennyit akkor kaptak volna, ha a szanálási hatóság nem hajtott volna végre szanálási intézkedést a központi szerződő féllel kapcsolatban, és ehelyett a központi szerződő fél helyreállítási tervében vagy a működési szabályzatában szereplő egyéb megállapodások szerinti esetlegesen fennálló, még nem teljesített kötelezettségek alá tartoztak volna, vagy rendes fizetésképtelenségi eljárás esetén, megfelelően tekintetbe véve a rendszerszintű instabilitás és piaci zavarok valószínűsíthető kedvezőtlen hatásait, bizonyos esetekben jogosultak arra, hogy a különbözetet kifizessék számukra. Annak az összegnek a kiszámítása során, amit kaptak volna, nem szabad feltételezni állami pénzügyi támogatás nyújtását. Szemben a szanálási intézkedést megelőzően végzett értékeléssel, ez az összehasonlítás a szanálásról szóló határozattól függetlenül is meg lehet támadni. Lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok szabadon határozzák meg, milyen eljárás révén fizethető ki a részvényesek, a hitelezők, a klíringtagok és ügyfeleik számára az említett különbözet.
(44) A hatékony szanálás biztosítása érdekében az értékelésnek a lehető legpontosabban meg kell határoznia azokat a veszteségeket, amelyek elosztása szükséges ahhoz, hogy a központi szerződő fél a követelések és tartozások egyensúlyát helyre tudja állítani, és teljesíteni tudja folyamatos fizetési kötelezettségeit. A csődhelyzetben lévő központi szerződő felek eszközei és kötelezettségei értékelésének a szanálási eszközök alkalmazásának pillanatában méltányos, prudens és reális feltételezéseken kell alapulnia. Mindamellett a központi szerződő fél pénzügyi helyzete alapján történő értékelés nem érintheti a kötelezettségek értékét. Sürgős esetben lehetővé kell tenni, hogy a szanálási hatóságok a csődhelyzetben lévő központi szerződő fél eszközeit, illetve kötelezettségeit gyors értékeléssel mérjék fel. Ez az értékelés ideiglenes, a független értékelés elvégzéséig érvényes.
(45) A szanálás megindításakor a szanálási hatóságnak biztosítania kell, hogy a központi szerződő fél működési szabályzatában meghatározott minden, a központi szerződő fél, a klíringtagok, és más partnerek által még nem teljesített szerződéses kötelezettséget – ideértve a függőben lévő helyreállítási intézkedéseket is – teljesítsék, kivéve azokban az esetekben, ahol másik szanálási hatáskör vagy eszköz gyakorlása megfelelőbb ahhoz, hogy kellő időben mérsékeljék a pénzügyi stabilitásra gyakorolt hátrányos hatásokat vagy biztosítsák a központi szerződő fél kritikus funkcióit. A veszteségeket a szavatolótőke-elemekben kell érvényesíteni, és a részvényesek felé kapacitásuk maximumáig a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok bevonása vagy átruházása, illetve jelentős hígítása révén kell közvetíteni, tekintetbe véve a központi szerződő féllel szemben fennálló rendezetlen kötelezettségek érvényesítése révén felmerülő veszteségeket is. Azokban az esetekben, ahol ezek az instrumentumok nem elegendők, a szanálási hatóságoknak hatáskörrel kell rendelkezniük a ▌fedezetlen adósság és ▌fedezetlen kötelezettségek szükséges mértékű leírásához anélkül, hogy az veszélyeztetné a tágabb értelemben vett pénzügyi stabilitást, az alkalmazandó nemzeti fizetésképtelenségi jog szerinti ranghelyüknek megfelelően.
(46) Abban az esetben, ha a központi szerződő fél által végrehajtott helyreállítási intézkedések nem voltak sikeresek a veszteség megfékezésében, az egyensúlyi helyzet helyreállításában a még nyitott pozíciókat illetően, vagy az előfinanszírozott források átfogó feltöltésében, vagy ha a szanálási hatóság azt állapította meg, hogy ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtása hátrányos lenne a pénzügyi stabilitás szempontjából, a hatóság veszteség- és pozícióelosztó hatásköre gyakorlásának a fennálló veszteségek elosztására kell irányulnia, biztosítva a központi szerződő fél egyensúlyi helyzetbe kerülését, és az előírt előfinanszírozott források feltöltését vagy a központi szerződő fél működési szabályzatában szereplő eszközök folytatódó alkalmazásán, vagy egyéb intézkedéseken keresztül.
(47) A szanálási hatóságoknak emellett biztosítaniuk kell, hogy a központi szerződő fél szanálásának költségei minimálisak legyenek, és az egyazon csoportba tartozó hitelezők egyenlő elbánásban részesüljenek. Amennyiben az azonos osztályba tartozó hitelezőket a szanálási intézkedés keretében másként kezelik, e különbségtételeknek a közérdek szempontjából indokoltaknak kell lenniük, és az intézkedések sem közvetlenül sem közvetve nem alkalmazhatnak állampolgárság vagy egyéb ok szerinti megkülönböztetést.
(48) A helyreállítási és szanálási eszközök alkalmazásának a lehető legnagyobb mértékben meg kell előznie a központi szerződő félnek esetlegesen nyújtott állami tőkejuttatást vagy bármely ezzel egyenértékű ▌állami pénzügyi támogatást. Az állami pénzügyi támogatást a vonatkozó állami támogatási rendelkezéseknek megfelelően kell a csődhelyzetben lévő intézmény szanálása érdekében felhasználni, és csak a legvégső esetben igénybe vehető eszközként kell kezelni.
(49) Egy jól működő szanálási rendszernek minimalizálnia kell a csődhelyzetben lévő központi szerződő fél szanálásának adófizetők által viselt költségeit. Biztosítania kell, hogy a központi szerződő feleket a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül lehessen szanálni. A veszteség és pozíció elosztó eszközöknek úgy kell elérniük ezt a célt, hogy biztosítják, hogy a csődhelyzetben lévő központi szerződő fél hitelezői közé tartozó részvényesek és partnerek viseljék a megfelelő veszteségeket, valamint a központi szerződő fél csődje miatt keletkezett költségek megfelelő részét. A veszteség és pozíció elosztó eszközöknek ezért a központi szerződő felek részvényeseinek és partnereinek erősebb ösztönzést kell adniuk a központi szerződő fél egészségének rendes körülmények közötti figyelemmel kíséréséhez a Pénzügyi Stabilitási Bizottság ajánlásának megfelelően21.
(50) Annak biztosítása érdekében, hogy a szanálási hatóságok különféle körülmények között is rendelkezzenek a veszteségek és pozíciók partnerek közötti elosztásához szükséges rugalmassággal, indokolt, hogy a hatóságok először a veszteség- és pozícióelosztó eszközöket tudják alkalmazni akkor is, ha a cél a szanálás alá vont központi szerződő fél kritikus klíringszolgáltatásainak fenntartása, és ezt követően szükség esetén akkor is, ha a kritikus szolgáltatásokat áthidaló központi szerződő félnek vagy harmadik félnek adják át, ezáltal a központi szerződő fél fennmaradó részének működése megszűnik és felszámolják.
(51) Ha a veszteség és pozíció elosztó eszközöket abból a célból alkalmazzák, hogy a csődhelyzetben lévő központi szerződő fél életképességét helyreállítsák, hogy az intézmény tovább folytathassa üzleti tevékenységét, a szanálást a vezetés leváltásának ▌, valamint a központi szerződő fél és tevékenységei átszervezésének kell kísérnie, amelynek során orvosolják a csődhöz vezető okokat. A szerkezetátalakítást üzleti reorganizációs terv végrehajtásával kell megvalósítani ▌.
(52) A különböző veszteség és pozíció elosztó eszközöket a központi szerződő fél követelései és tartozásai közötti egyensúly helyreállítása, a további veszteségek megfékezése céljából, valamint abból a célból kell alkalmazni, hogy pótlólagos forrásokat lehessen bevonni a központi szerződő fél feltőkésítése és előfinanszírozott forrásainak feltöltése érdekében. Annak biztosítására, hogy ezek hatékonyak legyenek és elérjék céljukat, lehetővé kell tenni, hogy ezeket az olyan szerződések lehető legszélesebb körére lehessen alkalmazni, amelyek fedezetlen kötelezettségeket vagy a csődbe jutott központi szerződő fél számára kiegyensúlyozatlan tartozásokat és követeléseket eredményeznek. Rendelkezni kell a nemteljesítők pozíciói árverezésének lehetőségéről a fennmaradó klíringtagok között, ▌a változó letétre vonatkozó kimenő kifizetések további értékcsökkentéséről az ilyen tagok és ügyfeleik részére, a helyreállítási tervekben meghatározott bármely még nem teljesített készpénzbefizetési felhívás vagy kifejezetten a szanálási hatóság számára a központi szerződő fél működési szabályzatában fenntartott szanálási készpénzbefizetési felhívás gyakorlásáról és a központi szerződő fél által kibocsátott tőke- és hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vagy egyéb fedezetlen kötelezettségek leírásáról, valamint bármely hitelviszonyt megtestesítő instrumentum részvényekké történő átalakításáról. A szanálási hatóságok számára lehetővé kell tenni a nemteljesítő klíringtagok, termékvonalak és a központi szerződő fél szerződéseinek részleges vagy teljes felmondását, ha ezt szükségesnek ítélik a szanálási célok kellő időben történő eléréséhez, a pénzügyi stabilitást érintő kockázatok minimalizálása és állami pénzeszközök felhasználásának elkerülése mellett.
(53) A pénzügyi stabilitásra gyakorolt hatás kellő figyelembevételével, továbbá végső eszközként a szanálási hatóságoknak bizonyos körülmények között meg kell fontolniuk, hogy néhány ügyletet csak részlegesen vonnak be a veszteség és pozíció elosztás körébe. Ha ezeket az eszközöket csak részlegesen alkalmazzák, e tény figyelembevétele céljából – „a hitelezők egyike sem járhat rosszabbul” elv tiszteletben tartása mellett – módosítható az egyéb ügyletekre alkalmazott veszteség vagy kitettség szintje.
(54) Ha a szanálási eszközöket egy központi szerződő fél kritikus funkcióinak vagy életképes tevékenységeinek egy stabil vállalkozásra – például egy magánszektorbeli vásárlóra vagy áthidaló központi szerződő félre – történő átruházására használták, a fennmaradó részt megfelelő időn belül fel kell számolni, figyelembe véve azokat az esetleges igényeket, amelyek a vásárló vagy áthidaló központi szerződő fél által átvett tevékenységek vagy szolgáltatások folytatásának biztosítása céljából a csődhelyzetben lévő központi szerződő fél által nyújtott szolgáltatások vagy támogatás iránt jelentkeznek.
(55) A vagyonértékesítési eszköznek lehetővé kell tennie a hatóságok számára, hogy a központi szerződő felet vagy a központi szerződő fél tevékenységeinek egy részét a részvényesek hozzájárulása nélkül is értékesíthessék egy vagy több vásárló részére. A vagyonértékesítési eszköz alkalmazása során a hatóságoknak rendelkezniük kell arról, hogy a központi szerződő fél vagy a központi szerződő fél egyes részeinek eladására nyílt, átlátható és diszkriminációtól mentes folyamat útján kerüljön sor, melynek során a lehető legmagasabb eladási ár elérésére törekednek.
(56) A szanálás alatt álló központi szerződő fél eszközeinek vagy kötelezettségeinek a vagyonértékesítési eszköz keretében történő átruházásából származó minden nettó bevétel a felszámolási eljárásban érintett szervezetet illeti meg. A szanálás alatt álló központi szerződő fél által kibocsátott tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumoknak a vagyonértékesítési eszköz keretében történő átruházásából származó minden nettó bevétel a részvényeseket illeti meg. A bevételekből le kell vonni a központi szerződő fél csődje miatt keletkezett költségeket és a szanálási folyamat költségeit.
(57) A vagyonértékesítés megfelelő idő alatt történő lebonyolítása és a pénzügyi stabilitás védelme érdekében a befolyásoló részesedést szerző vásárló értékelését késedelem nélkül el kell végezni, hogy az ne késleltesse a vagyonértékesítési eszköz alkalmazását
(58) A csődbe jutott központi szerződő fél értékesítésével kapcsolatos információk és a potenciális vásárlókkal az üzletértékesítési eszköz alkalmazását megelőzően folytatott tárgyalások valószínűsíthetően rendszerszintű jelentőségűek. A pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében lényeges, hogy az ilyen információknak az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(8) által előírt nyilvános közzététele – a piaci visszaélésre vonatkozó szabályok által megengedett késedelemmel összhangban – annyival késleltethető legyen, amennyi idő a központi szerződő fél szanálásának megtervezéséhez és strukturálásához szükséges.
(59) A részben vagy egészében egy vagy több állami hatóság tulajdonában lévő vagy a szanálási hatóság ellenőrzése alatt álló központi szerződő félként az áthidaló központi szerződő fél fő célja, hogy biztosítsa az alapvető pénzügyi szolgáltatások folyamatos nyújtását a klíringtagok és a szanálás alá vont központi szerződő fél ügyfelei részére, valamint azt, hogy az alapvető pénzügyi tevékenységeket továbbra is elvégezzék. Az áthidaló központi szerződő felet az üzleti tevékenység életképes folytatásaként kell működtetni, és amennyiben a feltételek megfelelőek, vissza kell helyezni a piacra, vagy amennyiben nem bizonyul életképesnek, fel kell számolni.
(60) Amennyiben egyetlen másik lehetőség sem áll gyakorlatilag rendelkezésre, vagy igazolhatóan nem lennének elegendők a pénzügyi stabilitás biztosítására, lehetséges lehet az állami részvétel tőketámogatás vagy átmenti állami tulajdon formájában az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összhangban, ideértve a központi szerződő fél műveleteinek szerkezetátalakítását, valamint annak lehetővé tételét, hogy az igénybe vett forrásokata pénzügyi támogatásból részesülő klíringtagokidővel megtérítsék. Mindazonáltal a kormányzati stabilizációs eszközök alkalmazása nem érinti a központi bankok azon feladatát, hogy likviditást nyújtsanak a pénzügyi rendszernek, akár stresszhelyzetben is, ez saját mérlegelésüktől függ, és nem szabad feltételezni, hogy valószínűleg bekövetkezik. Ennek átmeneti jellegűnek kell lennie. Ezért olyan átfogó és hiteles megállapodásokat kell létrehozni, amelyek lehetővé teszik a rendelkezésre bocsátott állami pénzeszközök megfelelő időn belüli megtérülését.
(61) Annak biztosítása érdekében, hogy a szanálási hatóság alkalmazni tudja a veszteség és pozíció elosztó eszközöket a harmadik országokban lévő jogalanyokkal kötött szerződésekre, a központi szerződő fél működési szabályzatának tartalmaznia kell e lehetőség elismerését.
(62) A szanálási hatóságoknak minden olyan szükséges jogkörrel rendelkezniük kell, amelyek a szanálási eszközök alkalmazása során – különféle kombinációkban – gyakorolhatók. Ezek közé tartozik a csődhelyzetben lévő központi szerződő fél tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumainak, eszközeinek, jogainak, kötelmeinek vagy kötelezettségeinek egy másik szervezetre, például egy másik központi szerződő félre vagy áthidaló központi szerződő félre történő átruházására vonatkozó hatáskör; a csődhelyzetben lévő központi szerződő fél tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumainak leírására vagy bevonására, illetve kötelezettségeinek leírására vagy átalakítására vonatkozó hatáskör; a változó letét leírására vonatkozó hatáskör; a harmadik felek központi szerződő féllel kapcsolatban fennálló bármely nem teljesített kötelezettségeinek érvényesítése, ideértve a helyreállítási és szanálási készpénzbefizetési felhívásokat – köztük azokat, amelyeket a központi szerződő fél működési szabályzata rögzít – és pozíció elosztásokat; a központi szerződő fél szerződéseinek részleges vagy teljes felmondására vonatkozó hatáskör; a vezetés leváltására vonatkozó hatáskör, valamint a követelések kifizetésére vonatkozó átmeneti moratórium elrendelésének hatásköre. A központi szerződő félnek, a központi szerződő fél igazgatósága tagjainak és felső vezetőinek a tagállam jogától függően a polgári jog vagy a büntetőjog alapján felelősségre vonhatónak kell lenniük a központi szerződő fél csődjéért.
(63) A szanálási keretnek eljárási követelményeket is tartalmaznia kell annak biztosítására, hogy a szanálási intézkedésekről megfelelően értesítsék az érintetteket, és azokat megfelelően nyilvánosságra hozzák. Mivel azonban a szanálási hatóságok és szaktanácsadóik által a szanálási eljárás alatt megszerzett információk feltehetően bizalmas jellegűek, a szanálási határozat közzététele előtt megfelelően titkosítani kell azokat. Figyelembe kell venni annak tényét, hogy a helyreállítási és szanálási tervek tartalmára és részleteire és e tervek bármilyen értékelésére vonatkozó információk messzemenő következményekkel járhatnak, különösen az érintett vállalkozásokra nézve. Azt kell feltételezni, hogy a döntések meghozatala előtt a döntéssel kapcsolatos információk, akár arról, hogy a szanálás feltételei teljesülnek-e, akár arról, hogy az eljárás során külön eszköz vagy intézkedés kerül-e alkalmazásra, hatással vannak az intézkedés által érintett magán- vagy közérdekre. Már egyedül az az információ is elegendő lehet negatív hatás kiváltására egy adott központi szerződő fél esetében, hogy a szanálási hatóság vizsgálja a központi szerződő felet. Ezért biztosítani kell, hogy megfelelő eszközök létezzenek az ilyen információk, például a helyreállítási és szanálási tervek tartalma és részletei és az ezzel összefüggésben végzett bármilyen értékelés eredménye titkosságának fenntartására.
(64) A szanálási hatóságoknak kiegészítő hatáskörökkel kell rendelkezniük annak érdekében, hogy biztosítsák a tulajdonviszonyt vagy hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok, valamint az eszközök, jogok és kötelezettségek eredményes átruházását. A biztosítékoktól függően, a hatásköröknek magukban kell foglalniuk a harmadik felek jogainak az átadott instrumentumokról vagy eszközökről való eltávolítására vonatkozó hatáskört és a szerződések végrehajtására irányuló hatáskört, valamint az átadott eszközöket és tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokat átvevő féllel szemben a megállapodások folytonosságának biztosítására irányuló hatáskört. Mindez nem érintheti azonban a munkavállalóknak a munkaszerződés felmondására vonatkozó jogát. A szerződő félnek a szanálás alatt álló központi szerződő féllel vagy egy csoporthoz tartozó vállalkozásával fennálló szerződés felmondására irányuló joga szintén nem sérülhet, amennyiben a felmondás oka nem csupán az, hogy a csődhelyzetben lévő központi szerződő fél szanálásra kerül. A szanálási hatóságoknak rendelkezniük kell azzal a kiegészítő hatáskörrel, amely alapján kötelezhetik a rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében felszámolás alatt álló központi szerződő fél fennmaradó részét azon szolgáltatások teljesítésére, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a vagyonértékesítési eszköz vagy áthidaló központi szerződő fél eszközének alkalmazásával eszközökhöz, szerződésekhez vagy tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokhoz jutó központi szerződő fél folytassa üzleti tevékenységét.
(65) A Charta 47. cikkével összhangban az érintett feleknek joguk van a tisztességes eljáráshoz és az őket érintő intézkedésekkel szembeni hatékony jogorvoslathoz. Ezért biztosítani kell a szanálási hatóságok által hozott határozatok elleni érdemi okok alapján történő fellebbezés jogát, amennyiben a határozat a meghozatala idején a rendelkezésre álló információk alapján önkényes és észszerűtlen volt.
(66) A nemzeti szanálási hatóságok által hozott szanálási intézkedések gazdasági értékeléseket és széles mérlegelési jogkört követelhetnek meg. A nemzeti szanálási hatóságok rendelkeznek a szükséges szakértelemmel ahhoz, hogy elvégezzék ezeket az értékeléseket és meghatározzák a mérlegelési jogkör megfelelő alkalmazását. Ezért fontos annak biztosítása, hogy a nemzeti szanálási hatóságok által ebben a vonatkozásban készített gazdasági értékeléseket a nemzeti bíróságok alapként használják fel az érintett válságkezelési intézkedések felülvizsgálatakor.
(67) A rendkívüli sürgősséget képviselő helyzetek lefedése érdekében, és mivel a szanálási hatóságok határozatainak felfüggesztése gátolhatja a kritikus funkciók folytatólagos biztosítását, rendelkezni kell arról, hogy a fellebbezés benyújtása nem vonja automatikusan maga után a megtámadott határozat joghatásának automatikus felfüggesztését, a szanálási hatóság határozata pedig azonnal végrehajtható.
(68) Továbbá, adott esetben azon harmadik felek védelme érdekében, akik a szanálási hatásköreiket gyakorló hatóságok eljárása során jóhiszeműen hozzájutottak a szanálás alatt álló központi szerződő fél eszközeihez, szerződéseihez, jogaihoz és kötelezettségeihez, valamint a pénzügyi piacok stabilitása érdekében, a fellebbezéshez való jog nem érinthet megsemmisített határozat alapján hozott későbbi adminisztratív intézkedést vagy végrehajtott ügyletet. Ilyen esetekben a jogsértő határozatra vonatkozó jogorvoslatnak az érintett személyek által elszenvedett veszteség kompenzálására kell korlátozódnia.
(69) Tekintettel arra, hogy a szanálási intézkedéseket a tagállam vagy az Unió pénzügyi stabilitására jelentett súlyos kockázatok miatt esetleg sürgősen kell meghozni, a válságkezelési intézkedések előzetes bírósági jóváhagyásának kérelmezésére vonatkozó nemzeti jog szerinti eljárást és a kérelem bírósági vizsgálatát egyaránt gyorsan kell lefolytatni. Ez nem érinti az érdekelt felek esetleges azon jogát, hogy a bíróságnál korlátozott időre kérelmezzék a döntés elhalasztását, miután a szanálási hatóság meghozta a válságkezelési intézkedést.
(70) Az eredményes szanálás és a joghatóságot érintő konfliktusok elkerülése érdekében rendes fizetésképtelenségi eljárás addig nem indítható vagy folytatható a csődhelyzetben lévő központi szerződő féllel szemben, amíg a szanálási hatóság a szanálási hatásköreit gyakorolja, vagy a szanálási eszközöket alkalmazza, kivéve, ha azt az eljárást a szanálási hatóság kezdeményezésére vagy annak beleegyezésével indítják, illetve folytatják. Bizonyos szerződéses kötelezettségek korlátozott időre történő felfüggesztése hasznos és szükséges annak érdekében, hogy a szanálási hatóságnak legyen ideje a szanálási eszközök gyakorlatba való átültetésére. Ez azonban nem alkalmazandó a csődbe jutott központi szerződő félnek az Európai Parlament és Tanács 98/26/EK irányelvének23 értelmében kijelölt rendszerek, többek között egyéb központi szerződő felek és központi bankok felé fennálló kötelezettségeire. A 98/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv csökkenti a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben való részvétellel járó kockázatokat, különösen azáltal, hogy csökkenti a zavarokat az ilyen rendszerek résztvevőinek fizetésképtelensége esetén. Annak biztosítása érdekében, hogy ezek a védelmi eszközök megfelelően alkalmazhatók legyenek a válsághelyzetekben, egyidejűleg megfelelő biztonságot fenntartva a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerek üzemeltetői és egyéb piaci résztvevők számára, a válságmegelőzési vagy szanálási intézkedéseket önmagukban nem lehet a 98/26/EK irányelv értelmében vett fizetésképtelenségi eljárásnak tekinteni, feltéve, hogy a szerződés szerinti érdemi kötelezettségek továbbra is teljesítésre kerülnek. A 98/26/EK irányelv szerinti rendszerek működése vagy az általa garantált biztosítékhoz fűződő jog azonban nem szenvedhet csorbát.
(71) Annak biztosítása érdekében, hogy a szanálási hatóságoknak, amikor magánszektorbeli vásárlóra vagy áthidaló központi szerződő félre ruháznak át eszközöket és kötelezettségeket, megfelelő idő álljon rendelkezésére az átadandó szerződések meghatározására, indokolt lehetne a partnerek pénzügyi szerződések lezárására, meggyorsítására, illetve más módon történő megszüntetésére vonatkozó jogainak arányos korlátozása az átruházás előtt. Ez a korlátozás szükséges lenne ahhoz, hogy a hatóságok a felmondási jogok széles körű gyakorlásából következő érték- és hatáskörváltozásoktól mentes, valós képet kaphassanak a csődhelyzetben lévő központi szerződő fél mérlegéről. Annak érdekében, hogy csak a feltétlenül szükséges legkisebb mértékben avatkozzanak be a partnerek szerződéses jogaiba, a felmondási jogok korlátozása csak a megelőző intézkedéssel vagy szanálási intézkedéssel – vagy az ilyen intézkedés alkalmazásához közvetlenül kapcsolódó bármilyen eseménnyel – összefüggésben érvényesíthető, a más mulasztás, például fizetési vagy letétnyújtási kötelezettség elmulasztása miatt fennálló felmondási jogokat változatlanul kell hagyni.
(72) A csődhelyzetben lévő központi szerződő fél néhány, de nem az összes eszközének, szerződésének, jogainak és kötelezettségének átruházása esetén a jogszerű tőkepiaci megállapodások fenntartása érdekében indokolt védintézkedéseket hozni a megfelelő kapcsolt kötelezettségek, jogok és szerződések különválasztásának megakadályozására. A kapcsolt szerződésekből és kapcsolódó biztosítékból való válogatásra vonatkozó e korlátozásnak az ugyanazon féllel kötött, biztosítéki megállapodással, tulajdonjog-átruházási pénzügyi biztosítéki megállapodással, egymással szembeni elszámolásra vonatkozó megállapodással, pozíciólezáró nettósítási megállapodással, illetve strukturált finanszírozási rendszerrel fedett szerződésekre is vonatkoznia kell. Amennyiben védintézkedések alkalmazandók, a szanálási hatóságoknak a védett megállapodáshoz tartozó összes kapcsolt szerződést át kell ruházniuk, vagy mindegyiket a csődbe jutott központi szerződő fél fennmaradó részénél kell hagyniuk. A védintézkedéseknek garantálniuk kell, hogy a 2013/36/EU irányelv szerinti nettósítási megállapodással fedett kitettségek szavatolótőke-kezelését ez csak minimális mértékben érinti.
(73) Az uniós központi szerződő felek szolgáltatásokat nyújtanak harmadik országokban található klíringtagoknak és ügyfeleknek, és a harmadik országban található központi szerződő felek szolgáltatásokat nyújtanak az Unióban található klíringtagoknak és ügyfeleknek. A nemzetközi tevékenységet folytató központi szerződő felek hatékony szanálásához a tagállamok és a harmadik országok hatóságai közötti együttműködésre van szükség. E célból az ESMA-nak iránymutatást kell adnia a harmadik országokkal megkötendő együttműködési megállapodások releváns tartalmát illetően. Ezek az együttműködési megállapodások biztosítják a nemzetközi szinten aktív központi szerződő felekkel kapcsolatos hatékony tervezést, döntéshozatalt és koordinációt. A nemzeti szanálási hatóságoknak bizonyos körülmények között el kell ismerniük és végre kell hajtaniuk a harmadik országbeli szanálási eljárásokat. Az együttműködésnek ki kell terjednie az uniós vagy harmadik országbeli központi szerződő felek leányvállalataira és azok klíringtagjaira, valamint ügyfeleire.
(74) A következetes harmonizáció és a piaci résztvevők megfelelő védelme érdekében az egész Unióban, a Bizottságnak az ESMA által kidolgozott szabályozástechnikai standardtervezeteket kell elfogadnia az EUMSZ 290. cikke alapján felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján, az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban a szanálási kollégiumok működésére vonatkozóan írásba foglalt szabályok és eljárások, a szanálási tervek tartalmának és az értékelések elvégzése szempontjából releváns elemek meghatározására.
(75) A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy felfüggesszen a 648/2012/EU rendelet 5. cikke értelmében létrehozott bármely elszámolási kötelezettséget valamely szanálás alatt álló központi szerződő fél szanálási hatóságának kérésére, és az ESMA nem kötelező érvényű véleményét követően, azon tőzsdén kívüli származtatott ügyletek meghatározott osztályai esetében, amelyek elszámolását a szanálás alatt álló központi szerződő fél végzi. A felfüggesztésre vonatkozó határozatot kizárólag abban az esetben lehet elfogadni, ha az szükséges a pénzügyi stabilitás és piaci bizalom megőrzése érdekében, különösen a továbbterjedési hatások elkerülése és annak megakadályozása érdekében, hogy a partnerek és befektetők nagy és bizonytalan kockázati kitettséggel rendelkezzenek a központi szerződő féllel szemben. Határozata elfogadása érdekében a Bizottságnak figyelembe kell vennie a szanálási célokat és a 648/2012/EU rendeletben rögzített kritériumokat arra vonatkozóan, hogy a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolási kötelezettség alá essenek azon tőzsdén kívüli származtatott ügyletek esetében, amelyekre a felfüggesztést kérik. A felfüggesztésnek átmenetinek kell lennie, és lehetőséget kell biztosítani a megújítására. Hasonlóképpen a központi szerződő fél kockázatkezelési bizottságának 648/2012/EU rendelet 28. cikkében meghatározott szerepét növelni kell annak érdekében, hogy jobban ösztönözze a központi szerződő felet a kockázatainak prudens kezelésére és ellenálló képességének javítására. A kockázatkezelési bizottság tagjainak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy tájékoztassák az illetékes hatóságot, ha a központi szerződő fél nem követi a kockázatkezelési bizottság tanácsát, és a klíringtagok és ügyfelek kockázatkezelési bizottságba delegált képviselői számára biztosítani kell, hogy – a titoktartási garanciáknak megfelelően – felhasználhassák a kapott információkat a központi szerződő féllel szembeni kitettségeik nyomon követésére. Végezetül, a központi szerződő felek szanálási hatóságai számára is hozzáférést kell biztosítani a kereskedési adattárakban elérhető összes szükséges információhoz. A 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet és a 2365/2015 európai parlamenti és tanácsi rendeletet(9) ezért ennek megfelelően módosítani kell.
(76) Annak biztosítása érdekében, hogy a központi szerződő felek szanálási hatóságai képviselettel rendelkezzenek az összes releváns fórumban, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az ESMA hasznosítani tudja a központi szerződő felek helyreállításával és szanálásával kapcsolatos feladatok végrehajtásához szükséges szakértelmet, az 1095/2010/EU rendeletet módosítani kell abból a célból, hogy az illetékes hatóságok e rendeletben megállapított fogalma kiterjedjen a központi szerződő felek nemzeti szanálási hatóságaira.
(77) Az ESMA rá kiosztott feladatokkal kapcsolatos döntéseinek előkészítése érdekében, amelybe beletartozik az előzetes és utólagos értékelésekre és a szanálási kollégiumokra és tervekre vonatkozó technikai standard tervezetek kidolgozása, valamint a szanálási feltételekre és kötelező érvényű közvetítésre vonatkozó iránymutatások kidolgozása, és az EBH, valamint tagjainak e döntések előkészítésébe történő szoros bevonásának biztosítására az ESMA-nak egy belső szanálási bizottságot kell létrehoznia, és megfigyelőként a bizottságba meg kell hívnia a vonatkozó EBH hatáskörrel rendelkező hatóságokat.
(78) Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja különösen a Charta által elismert jogokat, szabadságokat és elveket, különösen a tulajdonhoz való jogot, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, valamint a védelemhez való jogot.
(79) Az illetékes hatóságoknak és a szanálási hatóságoknak az ezen rendelet értelmében hozott döntéseik és intézkedéseik során kellőképpen figyelembe kell venniük, hogy a szóban forgó döntések és intézkedések milyen hatással vannak más joghatóságok pénzügyi stabilitására és gazdasági helyzetére, továbbá mérlegelniük kell az érintett klíringtagnak a letelepedés szerinti joghatóság pénzügyi szektora és teljes gazdasága szempontjából vett jelentőségét.
(80) Mivel ezen rendelet célját, nevezetesen a központi szerződő felek szanálására vonatkozó szabályok és eljárások harmonizálását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban egy központi szerződő fél csődjének az egész Unióra gyakorolt hatásai miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.
(81) A központi szerződő felek helyreállításával és szanálásával kapcsolatos rendelkezések és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását szabályozó jogi keretrendszer közötti ellentmondások elkerülése érdekében indokolt elhalasztani a jelen rendelet alkalmazását addig a dátumig, amelytől a tagállamok kötelesek alkalmazni a [HL: Kérjük, illesszék be a 2014/59/EU irányelvet módosító irányelv hivatkozási adatait] irányelvet átültető intézkedéseket.
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. CÍM
TÁRGY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
1. cikk
Tárgy
Ez a rendelet megállapítja a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására vonatkozó, és a 648/2012/EU rendelettel összhangban engedélyezett szabályokat és eljárásokat, valamint a harmadik országokkal a központi szerződő felek helyreállítása és szanálása terén kötött megállapodásokra vonatkozó szabályokat.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
1. „központi szerződő fél”: a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott központi szerződő fél;
2. „szanálási kollégium”: a 4. cikk alkalmazásában létrehozott kollégium;
7a. „nemteljesítési esemény”: olyan forgatókönyv, amelyben egy vagy több klíringtag elmulasztja teljesíteni a központi szerződő féllel szemben fennálló pénzügyi kötelezettségeit;
7b. „nemteljesítésen kívüli esemény”: olyan forgatókönyv, amelyben a központi fél veszteségeket szenved el a klíringtag nemteljesítésétől eltérő bármely egyéb okból, például üzleti, letéti őrzési, befektetési, jogi vagy működési hiányosság vagy csalás következtében, beleértve a kibertámadásokból eredő hiányosságokat vagy a fedezetlen likviditási hiányokat;
8. „szanálási terv”: egy központi szerződő fél vonatkozásában a 13. cikk rendelkezéseinek megfelelően elkészített szanálási terv;
9. „szanálási intézkedés”: ▌szanálási eszköz alkalmazása, vagy egy vagy több szanálási hatáskör gyakorlása, ha a 22. cikkben meghatározott szanálási feltételek teljesülnek;
10. „klíringtag”: a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 14. pontjában meghatározott klíringtag;
11. „anyavállalat”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése 15. pontjának a) alpontjában meghatározott anyavállalat;
12. „harmadik országbeli központi szerződő fél”: olyan központi szerződő fél, amelynek székhelye egy harmadik országban van;
13. „egymással szembeni elszámolásra vonatkozó megállapodás” olyan megállapodás, amely alapján a szanálás alatt álló központi szerződő fél és valamely partnere közötti két vagy több követelés vagy kötelezettség egymással szemben elszámolható;
14. „pénzügyi piaci infrastruktúra” (FMI): központi szerződő fél, központi értéktár, kereskedési adattár, fizetési rendszer vagy valamely tagállam által a 98/26/EK irányelv 2. cikkének a) pontjának értelmében meghatározott és kijelölt egyéb rendszer;
15. „ügyfél”: a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 15. pontjában meghatározott ügyfél;
15a. „egyéb rendszerszinten jelentős intézmény”: a 2013/36/EU irányelv 131 cikkének (3) bekezdésében említett egyéb rendszerszinten jelentős intézmény
16. „interoperábilis központi szerződő fél”: olyan központi szerződő fél, amely a 648/2012/EU rendelet V. címe szerint interoperabilitási megállapodást kötött;
▌
18. „helyreállítási terv”: egy központi szerződő fél által a 9. cikk rendelkezéseinek megfelelően elkészített és naprakészen tartott helyreállítási terv;
19. „igazgatóság”: a nemzeti társasági joggal összhangban, a 648/2012/EU rendelet 27. cikke (2) bekezdésének megfelelően felállított igazgatótanács, felügyelőbizottság, vagy mindkettő;
20. „felügyeleti kollégium”: a 648/2012/EU rendelet 18. cikkének (1) bekezdésében említett kollégium, az Egységes Szanálási Testület (ESZT) részvételével;
21. „tőke”: a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 25. pontjában meghatározott tőke;
23. „kritikus funkciók”: a központi szerződő félen kívüli harmadik feleknek nyújtott tevékenységek, szolgáltatások vagy működési folyamatok, amelyek megszűnése a központi szerződő fél vagy csoport méretéből, piaci részesedéséből, külső és belső összekapcsoltságából, összetettségéből vagy határokon átnyúló tevékenységéből adódóan egy vagy több tagállamban valószínűsíthetően fennakadást okoz a reálgazdaság számára létfontosságú szolgáltatások vagy a pénzügyi stabilitás tekintetében, különös tekintettel e tevékenységek, szolgáltatások vagy működési folyamatok helyettesíthetőségére;
24. „csoport”: a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 16. pontjában meghatározott csoport;
25. „kapcsolt FMI”: egy interoperábilis központi szerződő fél, vagy másik olyan FMI vagy központi szerződő fél, amellyel a központi szerződő fél szerződéses megállapodást kötött;
26. „▌állami pénzügyi támogatás”: az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatás, vagy bármilyen más, nemzeti szinten nyújtva állami támogatásnak minősülő szupranacionális szintű állami pénzügyi támogatás, amelyet egy központi szerződő fél vagy egy – ilyen központi szerződő felet magában foglaló – csoport életképességének, likviditásának vagy fizetőképességének megőrzése vagy helyreállítása céljából nyújtanak;
27. „pénzügyi szerződések”: a 2014/59/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 100. pontjában meghatározott szerződések és megállapodások;
28. „rendes fizetésképtelenségi eljárás”: olyan valamennyi hitelezőre kiterjedő (kollektív) fizetésképtelenségi eljárás, amely az adós vagyon feletti rendelkezési jogának részleges vagy teljes elvonását és felszámoló vagy vagyonfelügyelő kijelölését foglalja magában, és amely a központi szerződő felekre a nemzeti jog alapján rendes esetben alkalmazandó, továbbá amely vagy kifejezetten csak ezen központi szerződő felekre, vagy általános jelleggel minden természetes vagy jogi személyre vonatkozik;
29. „tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok”: részvények, tulajdonjogot biztosító egyéb instrumentumok, részvényekre vagy tulajdonviszonyt megtestesítő egyéb instrumentumokra átváltható vagy ilyenek megszerzésére jogosító instrumentumok, valamint részvényekben vagy tulajdonviszonyt megtestesítő egyéb instrumentumokban részesedést képviselő instrumentumok;
30. „kijelölt nemzeti makroprudenciális hatóság”: a nemzeti hatóságok makroprudenciális felhatalmazásáról szóló, 2011. december 22-i európai rendszerkockázati testületi (ERKT) ajánlás (ESRB/2011/3) B. ajánlásának 1. pontjában említett, a makroprudenciális politika vitelével megbízott hatóság;
31. „garanciaalap” a központi szerződő fél által tartott garanciaalap a 648/2012/EU rendelet 42. cikkével összhangban;
32. „előfinanszírozott források”: a vonatkozó jogi személy által tartott és szabadon rendelkezésére álló források;
33. „felső vezetés”: a központi szerződő fél üzleti tevékenységét ténylegesen irányító személy vagy személyek, valamint az igazgatóság ügyvezető tagja vagy tagjai;
34. „kereskedési adattár”: a 648/2012/EU rendelet 2. cikke 2. pontjában vagy az (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet(10) 3. cikke 1. pontjában meghatározott kereskedési adattár;
35. „állami támogatások uniós keretrendszere”: az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107., 108. és 109. cikke által és az EUMSZ 108. cikkének (4) bekezdése vagy 109. cikke alapján megalkotott vagy elfogadott rendeletek és valamennyi uniós jogi aktus – többek között iránymutatások, közlemények és értesítések – által létrehozott keretrendszer;
36. „hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok”: kötvények vagy az átruházható fedezetlen követelések más formái, adósságot keletkeztető vagy elismerő instrumentumok és hitelviszonyt megtestesítő instrumentum megszerzésére feljogosító instrumentumok;
37. „szanálási készpénzbefizetési felhívás”: arra vonatkozó kérés, hogy a klíringtagok biztosítsanak készpénzforrásokat a központi szerződő fél számára az előfinanszírozott forrásokon túl, a szanálási hatóság jogszabályban meghatározott hatásköre alapján a 31. cikknek megfelelően, és a központi szerződő fél működési szabályzatában foglaltak szerint;
38. „helyreállítási készpénzbefizetési felhívás”: arra vonatkozó kérés, hogy a klíringtagok biztosítsanak készpénzforrásokat a központi szerződő fél számára az előfinanszírozott forrásokon túl, a központi szerződő fél működési szabályzatában lefektetett szerződéses megállapodások alapján;
39. „átruházási hatáskör”: a 48. cikk (1) bekezdésének c), vagy d) pontjában meghatározott, szanálás alatt álló központi szerződő fél részvényeinek, egyéb tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumainak, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumainak, eszközeinek, jogainak, kötelmeinek vagy kötelezettségeinek, illetve ezek valamilyen kombinációjának egy átvevő félre történő átruházására vonatkozó hatáskörök;
40. „származtatott ügylet”: a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 5. pontjában meghatározott származtatott ügylet;
41. „nettósítási megállapodás”: olyan megállapodás, amelynek alapján több követelést vagy kötelezettséget egyetlen nettó követeléssé lehet átalakítani, beleértve a pozíciólezáró nettósítási megállapodásokat, amelyek alapján egy (bárhogy vagy bárhol meghatározott) jogérvényesítési eljárás bekövetkeztekor a felek kötelezettségeit meggyorsítják, így azok azonnal esedékessé válnak vagy megszűnnek, és mindkét esetben egyetlen nettó követeléssé alakulnak át vagy az lép a helyükre, beleértve a 2002/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikke (1) bekezdése n) pontjának i. alpontjában meghatározott „pozíciólezáró nettósítási rendelkezéseket”, valamint a 98/26/EK irányelv(11) 2. cikke k) pontjában meghatározott „nettósítást”;
42. „válságmegelőzési intézkedés”: a központi szerződő fél számára a helyreállítási tervben felmerülő hiányosságok megszüntetésére irányuló intézkedések megtételét előíró, a 10. cikk (8) és (9) bekezdése szerinti hatáskörök gyakorlása, a szanálhatóság akadályainak kezelésére vagy kiküszöbölésére vonatkozó, a 17. cikk szerinti hatáskörök gyakorlása, vagy a 19. cikk szerinti korai beavatkozási intézkedések bármelyikének alkalmazása;
43. „felmondási jog”: a szerződés felmondására irányuló jog, a kötelezettségek esedékességének előrehozására, lezárására, egymással szemben való elszámolására vagy nettósítására irányuló jog vagy az egyik szerződő fél fizetési kötelezettségét felfüggesztő, módosító vagy megszüntető bármely hasonló rendelkezés, illetve olyan rendelkezés, amely megakadályozza egy szerződés szerinti kötelezettség esedékessé válását, és amely kötelezettség ilyen rendelkezés hiányában esedékessé válna;
44. „tulajdonjog-átruházási pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodás”: a 2002/47/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott tulajdonjog-átruházási pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodás;
45. „fedezett kötvény”: a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(12) 52. cikkének (4) bekezdésében említett instrumentum;
46. „harmadik országbeli szanálási eljárás”: egy harmadik országbeli központi szerződő fél csődjének kezelésére szolgáló, harmadik ország joga szerinti intézkedés, amely a célok és a várható eredmények szempontjából hasonló az ezen rendelet szerinti szanálási intézkedésekhez;
47. „érintett nemzeti hatóságok”: a jelen rendelettel összhangban vagy a 2014/59/EU irányelv 3. cikkének értelmében kijelölt szanálási hatóságok, illetékes hatóságok vagy illetékes minisztériumok, vagy a tagállamok egyéb olyan hatóságai, amelyek a joghatóságuk alá tartozó területen elszámolási szolgáltatásokat nyújtó, harmadik országbeli központi szerződő felek eszközeivel, jogaival, kötelmeivel vagy kötelezettségeivel kapcsolatban hatáskörrel rendelkeznek;
48. „érintett harmadik országbeli hatóság”: a szanálási hatóságok és illetékes hatóságok ezen rendelet szerinti feladataihoz hasonló feladatok végrehajtásáért felelős harmadik országbeli hatóság.
II. CÍM
HATÓSÁGOK, SZANÁLÁSI KOLLÉGIUM ÉS ELJÁRÁSOK
I. szakasz
Szanálási hatóságok, szanálási kollégiumok és az európai felügyeleti hatóságok bevonása
3. cikk
Szanálási hatóságok és illetékes minisztériumok kijelölése
(1) Azok a tagállamok, ahol valamely központi szerződő fél letelepedett, kijelölnek, azok a tagállamok pedig, ahol központi szerződő fél nem telepedett le, kijelölhetnek egy vagy több szanálási hatóságot, amely felhatalmazást kap a jelen rendeletben meghatározott szanálási eszközök alkalmazására és szanálási hatáskörök gyakorlására.
A szanálási hatóságok nemzeti központi bankok, illetékes minisztériumok, közigazgatási hatóságok vagy közigazgatási hatáskörrel felruházott egyéb hatóságok.
(2) A szanálási hatóságok rendelkeznek a szanálási intézkedések alkalmazásához szükséges szaktudással, erőforrásokkal és működési kapacitással, és hatáskörüket a szanálási célok eléréséhez szükséges gyorsasággal és rugalmassággal gyakorolják.
(3) Azokban az esetekben, amikor az (1) bekezdés értelmében kijelölt szanálási hatóságot egyéb funkciókkal is felruházzák, a tagállamoknak biztosítaniuk kell az adott szanálási hatóság tényleges működési függetlenségét, ideértve többek között különösen azt, hogy e szanálási hatóság a 648/2012/EU rendelet 22. cikke értelmében kijelölt illetékes hatóságtól, továbbá a 648/2012/EU rendelet 18. cikke (2) bekezdésének (c) pontjában említett klíringtagok illetékes és szanálási hatóságaitól elkülönült személyzettel, jelentési útvonalakkal és döntéshozatali folyamatokkal rendelkezzen, és meg kell tenniük, valamint az ESMA számára kielégítő módon igazolniuk kell minden szükséges intézkedést a szanálási hatóságra e rendelet értelmében bízott funkciók és minden egyéb rá bízott funkció közötti összeférhetetlenség elkerülése érdekében.
Az első bekezdésben foglalt követelmények nem zárják ki a jelentési útvonalak összefutását egy olyan szervezet legmagasabb szintjén, amely különböző hatóságokat foglal magában, és nem zárja ki azt, hogy az egyik hatóság az ideiglenes magas munkateherre tekintettel előzetesen meghatározott feltételek mellett egy másik hatósághoz rendeljen ki személyzetet.
(4) ▌A szanálási hatóság az első albekezdésben hivatkozott strukturális elkülönítést biztosító belső szabályokat elfogadja és közzéteszi, beleértve a szakmai titoktartásra és a különböző funkcionális területek közötti információcserére vonatkozó szabályokat is.
(5) Minden tagállam kijelöl egy minisztériumot, amely felelős azoknak a funkcióknak a gyakorlásáért, amelyekkel e rendelet szerint az illetékes minisztériumot ruházzák fel.
(6) ▌A szanálási hatóságnak időben tájékoztatnia kell az illetékes minisztériumot az e rendelet szerint meghozott határozatokról.
(7) Amennyiben a (6) bekezdésben hivatkozott határozatoknak közvetlen költségvetési hatásai ▌vannak ▌, a szanálási hatóságnak meg kell szereznie a jog szerint szükséges jóváhagyást azok végrehajtása előtt.
(8) A tagállamok értesítik a Bizottságot és az Európai Értékpapírpiaci Hatóságot (ESMA) az (1) bekezdés szerint kijelölt szanálási hatóságokról.
(9) ▌
(10) Az ESMA közzéteszi a (8) bekezdés szerint bejelentett szanálási hatóságok és kapcsolattartó hatóságok listáját.
4. cikk
Szanálási kollégiumok
(1) A központi szerződő fél szanálási hatósága szanálási kollégiumokat hoz létre a 13., 16. és 17. cikkben említett feladatok végrehajtására, ellátja annak igazgatását és elnökletét, és biztosítja a harmadik országok szanálási hatóságaival való együttműködést és koordinációt.
A szanálási kollégiumok keretet biztosítanak a szanálási hatóságok és a többi érintett hatóság számára a következő feladatok végrehajtásához:
a) a szanálási tervek kidolgozásához, a központi szerződő fél és a benne résztvevők, valamint más érdekelt központi bankok közötti összekapcsoltság értékeléséhez, az előkészítési és megelőzési intézkedések alkalmazásához és a szanáláshoz kapcsolódó információk cseréje;
b) a 13. cikk szerinti szanálási tervek értékelése;
c) a 16. cikknek megfelelően a központi szerződő felek szanálhatóságának értékelése;
d) a 17. cikknek megfelelően a központi szerződő felek szanálhatósága előtt álló akadályok azonosítására, kezelésére és megszüntetésére irányuló hatáskörök gyakorlása;
e) a szanálási stratégiákról és rendszerekről szóló nyilvános kommunikáció koordinálása;
ea) a klíringtagok helyreállítási és szanálási terveinek cseréje, valamint a potenciális hatás és a központi szerződő féllel való összekapcsoltság értékelése;
(2) A szanálási kollégiumok az alábbi tagokból állnak:
a) a központi szerződő fél szanálási hatósága;
b) a központi szerződő fél illetékes hatósága;
c) a klíringtagoknak a 648/2012/EU rendelet 18. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett illetékes hatóságai és szanálási hatóságai;
d) a 648/2012/EU rendelet 18. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említett illetékes hatóságok;
e) a központi szerződő feleknek a 648/2012/EU rendelet 18. cikke (2) bekezdésének e) pontjában említett illetékes hatóságai és szanálási hatóságai;
f) a 648/2012/EU rendelet 18. cikke (2) bekezdésének f) pontjában említett illetékes hatóságok;
g) a KBER-nek a 648/2012/EU rendelet 18. cikke (2) bekezdésének g) pontjában említett tagjai;
h) a 648/2012/EU rendelet 18. cikke (2) bekezdésének h) pontjában említett kibocsátó központi bankok;
i) az anyavállalat illetékes hatósága, amennyiben a 11. cikk (1) bekezdése alkalmazandó;
ia) a 2013/36 EU irányelv 131. cikkének (3) bekezdésében említett egyéb rendszerszinten jelentős intézmények felügyeletével megbízott illetékes hatóságok;
j) az illetékes minisztérium, amennyiben az a) pontban említett szanálási hatóság nem azonos az illetékes minisztériummal;
k) az ESMA;
l) az Európai Bankhatóság (EBH).
(3) Az ESMA-nak, EBH-nak és az egyéb rendszerszinten jelentős intézmények felügyeletével megbízott illetékes hatóságoknak nincs szavazati joga a szanálási kollégiumban.
(4) A harmadik országban letelepedett klíringtagok illetékes és szanálási hatóságai, valamint azon harmadik országbeli központi szerződő felek illetékes és szanálási hatóságai, amelyekkel a központi szerződő fél interoperabilitási megállapodást kötött, megfigyelőként meghívhatók a szanálási kollégiumba. E hatóságok részvétele annak függvénye, hogy a szanálási kollégium elnökének véleménye szerint a 71. cikkben meghatározott titoktartási követelményekkel egyenértékű titoktartási követelmények vonatkoznak-e rájuk.
A harmadik országbeli hatóságok részvétele a szanálási kollégiumban meghatározott határokon átnyúló végrehajtási kérdések megvitatására korlátozódhat, amelyek magukban foglalhatják a következőket:
a) a szanálási intézkedések hatékony és összehangolt végrehajtása különösen az 53. és 75. cikkeknek megfelelően;
b) a hatékony szanálási intézkedés azon lehetséges akadályainak azonosítása és megszüntetése, amelyek a biztosítéki, nettósítási és egymással szembeni elszámolásra vonatkozó megállapodásokat szabályozó eltérő jogszabályokból és eltérő helyreállítási és szanálási hatáskörökből vagy stratégiákból erednek;
c) az esetlegesen szükséges új elismerési vagy engedélyezési követelmények azonosítása és koordinálása, az időben végrehajtandó szanálási intézkedések szükségességének mérlegelése;
d) a központi szerződő fél szanálása által érintett vonatkozó eszközosztályok bármely elszámolási kötelezettségének esetleges felfüggesztése a 648/2012/EU rendelet 6a. cikke vagy az érintett harmadik ország nemzeti jogának bármely azzal egyenértékű rendelkezése szerint;
e) az eltérő időzónák esetleges hatása a kereskedés vége tekintetében az üzletzárás alkalmazandó idejére.
(5) A szanálási kollégium elnöke a következő feladatok ellátásáért felelős:
a) a szanálási kollégium többi tagjával folytatott konzultációt követően a szanálási kollégium működésére vonatkozóan írásba foglalt szabályok és eljárások kidolgozása;
b) a szanálási kollégium valamennyi tevékenységének koordinálása;
c) a szanálási kollégium valamennyi ülésének összehívása és azok elnöki tisztének ellátása;
d) teljeskörűen, előre tájékoztatja a szanálási kollégium minden tagját a szanálási kollégium üléseinek szervezéséről, a legfontosabb megvitatandó kérdésekről és a megvitatandó napirendi pontokról;
e) annak eldöntése, hogy a harmadik országok hatóságait meghívják-e, és ha igen, melyiket a szanálási kollégium adott ülésére a (4) bekezdésnek megfelelően;
f) az összes releváns információ a szanálási kollégium tagjai közötti, kellő időben történő cseréjének koordinálása;
g) a szanálási kollégium valamennyi tagjának folyamatos és kellő időben történő tájékoztatása az üléseken meghozott határozatokról és az ülések eredményeiről;
ga) annak biztosítása, hogy a kollégium tagjai időben megosszanak egymással minden releváns információt a rendelet szerinti feladatok ellátása érdekében.
(6) Annak biztosítása érdekében, hogy a szanálási kollégiumok egységes és következetes módon működjenek szerte az Unióban, az ESMA szabályozástechnikai standardtervezetet dolgoz ki az (1) bekezdésben említett szanálási kollégiumok működésére vonatkozó írásba foglalt szabályok és eljárások tartalmának meghatározására.
Az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardok elkészítése céljából az ESMA figyelembe veszi a 876/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet(13) és a 2014/59/EU irányelvnek a 2014/59/EU irányelv 88. cikkének (7) bekezdése alapján elfogadott szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló (EU) 2016/XXX felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet(14) 6. fejezete 1. szakaszának vonatkozó rendelkezéseit.
Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket … [e rendelet hatálybalépésének időpontját követően 12 hónappal]-ig benyújtja a Bizottsághoz.
A Bizottság felhatalmazást kap a (6) bekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkében meghatározott eljárással összhangban történő elfogadására.
5. cikk
ESMA Szanálási Bizottság
(1) Az ESMA az e rendeletben az ESMA-ra bízott határozatok – kivéve e rendelet 12. cikke szerint elfogadott határozatokat – előkészítése céljából az 1095/2010/EU rendelet 41. cikke alapján szanálási bizottságot hoz létre.
A szanálási bizottság elősegíti a szanálási tervek kidolgozását és koordinálását is, valamint stratégiákat alakít ki a csődhelyzetben lévő központi szerződő felek szanálására.
(2) A szanálási bizottság az e rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerint kijelölt hatóságokból áll.
Az 1093/2010/EU rendelet 4. cikke (2) bekezdésének i. és iv. pontjában említett hatóságokat, valamint az egyéb rendszerszinten jelentős intézmények felügyeletével megbízott illetékes hatóságokat megfigyelőként meg kell hívni a szanálási bizottságba.
(2a) Az ESMA-nak a potenciális rendszerszintű stresszesemények tekintetében folytatott rendszeres stressztesztelés és válságszimulációs gyakorlatok révén értékelnie kell a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására vonatkozó intézkedéseket az egész Unióban, az uniós pénzügyi stabilitásra gyakorolt összesített hatásuk szempontjából. Az ESMA e feladatkörének gyakorlása során a tesztek gyakorisága és kidolgozása tekintetében biztosítja az összhangot a 153/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet XII. fejezete szerinti, az egyes központi szerződő felek ellenálló képességére vonatkozó értékeléssel, továbbá szorosan együttműködik a 648/2012/EU rendelet 18. cikkének megfelelően létrehozott felügyeleti kollégiumokkal, az ERKT-vel és a 2013/36/EU irányelv 4. cikke értelmében kijelölt illetékes hatóságokkal, többek között az 1024/2013/EU rendelet szerinti egységes felügyeleti mechanizmus keretébe tartozó feladatainak ellátása során az EKB-vel, továbbá a központi szerződő felek felügyeletével megbízott illetékes nemzeti hatóságokkal. Azokon a területeken, ahol intézkedések szükségessége felmerül az átfogó stressztesztek következtében, a felelős intézménynek vagy intézményeknek kezelniük kell a hiányosságokat, és a korábbi stressztesztek után 6 hónapon belül újabb stressztesztre kell továbbítaniuk az intézkedéseiket.
(3) E rendelet alkalmazásában az ESMA együttműködik az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal (EIOPA) és az EBH-val az 1093/2010/EU rendelet 54. cikkével, az 1094/2010/EU rendelet 54. cikkével és az 1095/2010/EU rendelet 54. cikkével létrehozott európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága keretében.
(4) E rendelet alkalmazásában az ESMA biztosítja, hogy a szanálási bizottság és az 1095/2010/EU rendeletben említett egyéb funkciók szerkezetileg elkülönüljenek egymástól
6. cikk
A hatóságok együttműködése
(1) Az illetékes hatóságok, a szanálási hatóságok és az ESMA szorosan együttműködnek a szanálási határozatok előkészítésében, tervezésében és lehetőség szerint az alkalmazásában. A szanálási hatóságnak és az érintett egyéb hatóságoknak – beleértve az ESMA-t, a 2014/59/EU irányelv 3. cikkének megfelelően kijelölt szanálási hatóságokat, valamint az illetékes hatóságokat és a kapcsolt FMI-k hatóságait – együtt kell működniük és hatékonyan kell kommunikálniuk a helyreállítás során annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a szanálási hatóság kellő időben történő intézkedését.
(2) E rendelet alkalmazásában az illetékes hatóságok és a szanálási hatóságok az 1095/2010/EU rendelettel összhangban együttműködnek az ESMA-val.
Az illetékes hatóságok és a szanálási hatóságok az 1095/2010/EU rendelet 35. cikkével összhangban haladéktalanul az ESMA rendelkezésére bocsátják a feladatai ellátásához szükséges valamennyi információt.
II. szakasz
Döntéshozatal és eljárások
7. cikk
A döntéshozatallal kapcsolatos általános alapelvek
Az illetékes hatóságok, a szanálási hatóságok és az ESMA az e rendelet szerinti döntéshozatal és intézkedések megtétele során figyelembe veszik a következő alapelvek és szempontok mindegyikét:
a) azt, hogy valamely egyedi központi szerződő féllel kapcsolatos bármely határozat vagy intézkedés hatékonysága és arányossága biztosított, legalább a következő tényezők figyelembevétele mellett:
i. a központi szerződő fél tulajdonosi, jogi és szervezeti struktúrája – ideértve azt is, hogy FMI-k nagyobb csoportjának vagy más pénzügyi intézmények részét képezi-e;
ii. a központi szerződő fél üzleti tevékenységének jellege, mérete és összetettsége;
iii. a központi szerződő fél klíringtagsági struktúrájának jellege és sokszínűsége, beleértve a klíringtagokat, azok ügyfeleit, és más partnereket, amelyek részére a klíringtagok és azok ügyfelei elszámolási szolgáltatásokat nyújtanak az adott központi szerződő fél keretében, ha ezek könnyen és indokolatlan késedelem nélkül azonosíthatók;
▌
v. a központi szerződő fél összekapcsoltsága egyéb pénzügyi piaci infrastruktúrákkal, egyéb pénzintézetekkel és általában a pénzügyi rendszerrel;
va. hogy a központi szerződő fél elszámol-e tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket, amelyek a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolási kötelezettség alá esőnek nyilvánított kategóriájába tartoznak a 648/2012/EU rendelet 5. cikkének (2) bekezdése szerint;
vb. más olyan központi szerződő felek rendelkezésre állása, amelyek hitelesen és valószínűsíthetően képesek lehetnek helyettesítőként eljárni a központi szerződő fél kritikus fontosságú funkciói tekintetében;
vi. a 19. cikk (1) bekezdésében és a 22. cikk (2) bekezdésében említett jogsértések tényleges vagy lehetséges következményei.
b) azt, hogy miközben megelőzik a piaci zavart, a korai beavatkozási vagy szanálási intézkedések megtétele során betartják a döntéshozatal hatékonyságára és a szanálási költségek lehető legalacsonyabb szinten tartására vonatkozó követelményeket annak érdekében, hogy elkerüljék az állami pénzeszközök felhasználását;
c) kellő időben, valamint szükség esetén sürgősséggel döntéseket hoznak és intézkedéseket tesznek;
d) a szanálási hatóságoknak, az illetékes hatóságoknak és az egyéb hatóságoknak együtt kell működniük annak érdekében, hogy a döntéshozatal és az intézkedések megtétele koordinált és hatékony módon valósuljon meg;
e) az egyes tagállamokon belül az érintett hatóságok szerepkörét és felelősségi körét egyértelműen meg kell határozni;
f) azt, hogy azoknak a tagállamoknak az érdekeit, amelyekben a központi szerződő felek szolgáltatásokat nyújtanak és amelyekben klíringtagjai, ügyfelei vagy bármely interoperábilis központi szerződő fél székhellyel rendelkeznek, megfelelően figyelembe kell venni, különös tekintettel arra, hogy az egyes döntések, intézkedések vagy az intézkedések elmaradása milyen hatással lehet ezeknek a tagállamoknak a pénzügyi stabilitására vagy költségvetési forrásaira és az Unió egészére;
g) azt, hogy megfelelően figyelembe kell venniük azt, hogy az érintett tagállamokban a különböző klíringtagok, azok ügyfelei, a hitelezők szélesebb köre és a központi szerződő fél részvényesei érdekeinek kiegyensúlyozására kell törekedni, és el kell kerülni azt, hogy egyes tagállamokban bizonyos szereplők érdekei méltánytalanul sérüljenek vagy indokolatlanul előtérbe kerüljenek, beleértve a terhek tagállamok közötti igazságtalan elosztását is;
ga) azt, hogy a lehető legnagyobb mértékben elkerülik az állami pénzügyi támogatást, és csak végső eszközként és a 45. cikkben meghatározott feltételek alapján veszik azt igénybe, valamint nem keletkezik állami pénzügyi támogatásra vonatkozó elvárás;
h) azt, hogy e rendelet szerinti azon kötelezettség, amelynek értelmében a döntés vagy az intézkedés meghozatala előtt konzultálni kell egy hatósággal, minimálisan azt a kötelezettséget jelenti, hogy konzultálni kell a javasolt döntés vagy intézkedés azon elemeiről, amelyek hatást gyakorolnak, vagy valószínűsíthetően hatást gyakorolnak majd:
i. a klíringtagokra, ügyfelekre vagy kapcsolt FMI-kre;
ii. annak a tagállamnak a pénzügyi stabilitására, ahol a klíringtagok, ügyfelek vagy kapcsolt FMI-k letelepedettek vagy találhatók;
i) azt, hogy a 13. cikkben említett szanálási terveket be kell tartani, kivéve, ha azon tervektől való eltérés szükséges a szanálási célok jobb elérése érdekében;
j) azt, hogy az érintett hatóságok felé – továbbá, ha ez ésszerűen lehetséges, más országok és más felek felé is – biztosítani kell az átláthatóságot minden lehetséges esetben, különösen amikor a javasolt döntés vagy intézkedés valószínűsíthetően hatást gyakorol ▌ a pénzügyi stabilitásra vagy a költségvetési forrásokra;
k) azt, hogy a lehető legszorosabban koordinálnak és együttműködnek abból a célból is, hogy csökkentsék a szanálás általános költségeit;
l) azt, hogy mérsékelik bármely határozat negatív gazdasági vagy társadalmi hatásait minden olyan tagállamban és harmadik országban, ahol a központi szerződő fél szolgáltatásokat nyújt, ideértve a pénzügyi stabilitásra gyakorolt negatív hatásokat is.
8. cikk
Információcsere
(1) A szanálási hatóságoknak, az illetékes hatóságoknak és az ESMA-nak kérésre megfelelő időben biztosítaniuk kell egymás számára e rendelet szerinti feladataik ellátásához szükséges összes információt.
(2) A szanálási hatóságok abban az esetben hozhatják nyilvánosságra a harmadik országbeli hatóság által nyújtott bizalmas információt, ha az érintett hatóság ahhoz előzetesen írásban hozzájárult
A szanálási hatóságok biztosítják az illetékes minisztérium számára azon határozatokra vagy intézkedésekre vonatkozó összes információt, amelyek esetében szükséges az érintett minisztérium értesítése, hozzájárulása vagy a vele folytatott konzultáció.
III. CÍM
ELŐKÉSZÍTÉS
I. FEJEZET
Helyreállítási és szanálási tervek
1. szakasz
Helyreállítás-tervezés
9. cikk
Helyreállítási tervek
(1) A központi szerződő felek átfogó és hatékony helyreállítási tervet készítenek és tartanak naprakészen, amely rendelkezik azokról az intézkedésekről, amelyeket meg kell tenni a nemteljesítési és a nemteljesítésen kívüli események esetén pénzügyi helyzetük helyreállítása érdekében, állami pénzügyi támogatás nélkül, hogy folytatni tudják a klíringszolgáltatások nyújtását a pénzügyi helyzetük jelentős romlását követően, vagy ha fennáll a 648/2012/EU rendelet szerinti prudenciális követelményeik megsértésének kockázata.
(1a) A helyreállítási tervnek világosan – lehetőség szerint külön szakaszok révén – meg kell különböztetnie a következőkön alapuló egyes forgatókönyveket:
a) nemteljesítési események;
b) nemteljesítésen kívüli események;
A helyreállítási tervnek tartalmaznia kell arra vonatkozó szabályokat, hogy az a) és a b) pont alatti forgatókönyvekre vonatkozó rendelkezéseket miként lehet kombinálni, ha mindkét forgatókönyv egyszerre következik be.
(2) A helyreállítási terv tartalmazza a központi szerződő fél kockázati profilján alapuló azon mutatók keretrendszerét, amelyek azonosítják azokat a körülményeket, amelyek között meg kell tenni a helyreállítási tervben szereplő intézkedéseket, különböző forgatókönyveket figyelembe véve. A mutatók lehetnek a központi szerződő fél pénzügyi helyzetével összefüggő, mennyiségi vagy minőségi jellegű mutatók.
A központi szerződő felek megfelelő intézkedéseket vezetnek be a mutatók rendszeres figyelemmel kísérésére, beleértve az érintett hatóságok közötti szoros együttműködést is. A központi szerződő feleknek rendszeresen jelentést kell tenniük az ESMA és az illetékes hatóságok felé e figyelemmel kísérés eredményéről.
(2a) Az ESMA-nak az ERKT-vel együttműködve ….. [a rendelet hatálybalépésétől számított egy év]-ig az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkének megfelelően iránymutatásokat kell kiadnia az e cikk (2) bekezdésének első albekezdésben említett kvalitatív és kvantitatív mutatók minimális listájának meghatározásáról.
(3) A központi szerződő feleknek működési szabályzatukba olyan rendelkezéseket kell beilleszteniük, amelyek körvonalazzák az általuk követendő eljárásokat, ha a helyreállítási folyamat céljainak elérése érdekében arra tesznek javaslatot, hogy:
a) megtegyék a helyreállítási tervükben meghatározott intézkedéseket annak ellenére, hogy a vonatkozó mutatók nem teljesültek; vagy
b) tartózkodjanak a helyreállítási tervükben meghatározott intézkedések megtételétől annak ellenére, hogy a vonatkozó mutatók teljesültek.
(3a) A (3) bekezdés szerint meghozandó valamennyi intézkedéshez az illetékes hatóság jóváhagyása szükséges.
(4) ▌ Amennyiben a központi szerződő fél életbe kívánja léptetni helyreállítási tervét, tájékoztatja az illetékes hatóságot és az ESMA-t az azonosított problémák jellegéről és nagyságrendjéről, az összes vonatkozó körülmény ismertetésével, és a helyzet orvoslásának érdekében megtenni tervezett helyreállítási intézkedések vagy egyéb intézkedések megjelölésével.
Amennyiben az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy a központi szerződő fél által megtenni tervezett helyreállítási intézkedés jelentős hátrányos hatást gyakorolhat a pénzügyi rendszerre, valószínűtlen, hogy hatékony, vagy aránytalanul befolyásolhatja a klíringtagok ügyfeleit, az ESMA tájékoztatását követően előírhatja a központi szerződő fél számára, hogy tartózkodjon az adott intézkedés megtételétől.
(5) Az illetékes hatóság haladéktalanul tájékoztatja a szanálási hatóságot a (4) bekezdés első albekezdésének megfelelően megkapott értesítésről, valamint az illetékes hatóság minden ezt követő, a (4) bekezdés második albekezdése szerinti utasításáról.
Ha az illetékes hatóságot a (4) bekezdés első albekezdésében foglaltaknak megfelelően tájékoztatják, a lehető legnagyobb mértékben, a nemteljesítés közvetlen előidézése nélkül korlátozza vagy megtiltja a saját tőke és a tőkeként kezelt instrumentumok utáni bármely javadalmazást – beleértve a központi szerződő fél általi osztalékfizetéseket és visszavásárlásokat is –, és korlátozhatja, megtilthatja vagy befagyaszthatja a 2013/36/EU irányelv és az EBA/GL/2015/22 EBH-iránymutatás szerinti változó javadalmazások, a nem kötelező nyugdíjjuttatások és a vezetőségnek juttatott végkielégítési csomagok kifizetését.
(6) A központi szerződő felek legalább évente, illetve a központi szerződő fél jogi vagy szervezeti felépítésével, tevékenységével vagy pénzügyi helyzetével kapcsolatos minden olyan változást követően felülvizsgálják, és szükség esetén frissítik helyreállítási tervüket, amely lényegi hatással lehet az adott helyreállítási tervre, vagy egyéb módon szükségessé teszi annak módosítását. Az illetékes hatóságok előírhatják, hogy a központi szerződő felek ennél gyakrabban frissítsék helyreállítási tervüket.
(7) A helyreállítási tervek:
a) nem feltételezhetik állami pénzügyi támogatáshoz, központi banki sürgősségi likviditási támogatáshoz vagy nem szokásos feltételű biztosítékkal, időtartamra és kamatozási feltételekkel nyújtott központi banki likviditási támogatáshoz való hozzáférést vagy hozzájutást;
b) figyelembe kell venniük az adott terv által valószínűsíthetően érintett minden részvényes érdekeit, különösen a klíringtagok és azok ügyfelei vonatkozásában, közvetlen és közvetett módon is; és
c) biztosítják, hogy a klíringtagok központi szerződő féllel szembeni kitettsége ne legyen korlátlan.
(7a) A helyreállítási eszközöknek lehetővé kell tenniük:
a) a nemteljesítésen kívüli eseményekből eredő veszteségek kezelését;
b) a nemteljesítési eseményből eredő veszteségek kezelését;
c) a nemteljesítési esemény után a követelések és a tartozások egyensúlyának helyreállítását;
d) a fedezetlen likviditási hiányok kezelését; és
e) a központi szerződő fél pénzügyi forrásainak – köztük saját pénzeszközei – ahhoz megfelelő szintre történő pótlását, hogy a központi fél teljesíteni tudja a 648/2012/EU rendelet szerinti kötelezettségeit, valamint amely támogatja a központi szerződő fél kritikus funkcióinak folyamatos és időszerű működését.
(7b) A helyreállítási terveknek szélsőséges helyzetek sorára – többek között a két legnagyobb klíringtagnál több klíringtagot érintő nemteljesítésre és más központi szerződő felek nemteljesítésére – vonatkozó forgatókönyveket kell felvázolniuk a központi szerződő felek konkrét viszonyai vonatkozásában – ideértve a termékskáláját, üzleti modelljét, valamint likviditási és kockázatkezelési rendszerét. Ezeknek a forgatókönyveknek a rendszerszintű stresszeseményekre és a központi szerződő felet érintő specifikus stresszeseményekre is ki kell terjedniük, valamint figyelembe kell venniük a válságok belföldi és határokon átnyúló továbbterjedésének potenciális hatását, valamint több jelentős piacon jelentkező egyidejű válságokat is.
(7c) Az ESMA az ERKT-vel együttműködve … [a rendelet hatálybalépésétől számított 12 hónap]-ig az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkének megfelelően iránymutatásokat ad ki, melyek tovább pontosítják az (1) bekezdés alkalmazásában figyelembe veendő forgatókönyveket. Az iránymutatások kiadása során az ESMA adott esetben figyelembe veszi a központi szerződő felek felügyeleti célú stressztesztjei és a központi szerződő felek helyreállítása terén végzett vonatkozó nemzetközi munkát is. Az ESMA-nak lehetőség szerint törekednie kell a felügyeleti célú stressztesztek és helyreállítási forgatókönyvek modellezése között fennálló szinergiák kihasználására.
(7d) Ha a központi szerződő fél valamely csoport tagja, és az anyavállalat általi támogatásról szóló szerződéses megállapodások a helyreállítási terv részét képezik – ideértve a központi szerződő fél 648/2012/EU rendelet 16. cikkének megfelelően megállapított tőkekövetelményeinek finanszírozását az anyavállalat által kibocsátott tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok révén –, a helyreállítási tervnek számolnia kell olyan helyzetekkel is, amikor az említett megállapodások tiszteletben tartása nem lehetséges.
(7e) A helyreállítási terv a következőket tartalmazza:
a) a terv kulcsfontosságú elemeinek összefoglalása és összefoglaló az általános helyreállási képességről;
b) a központi szerződő fél előző helyreállítási tervhez képest bekövetkezett lényegi változásainak összefoglalása;
c) kommunikációs és tájékoztatási terv, amely ismerteti, hogyan kívánja a központi szerződő fél kezelni az esetleges negatív piaci reakciókat, miközben a lehető legátláthatóbb módon lép fel;
d) a központi szerződő fél életképességének és pénzügyi helyzetének fenntartásához vagy rendezéséhez szükséges, a tőkével, a veszteségfelosztással és a likviditással kapcsolatos intézkedések átfogó köre, ideértve a követelések és a tartozások egyensúlyának és a központi szerződő fél tőkéjének helyreállítását, és a központi szerződő fél folyamatos életképességének fenntartásához, valamint az ahhoz szükséges előfinanszírozott erőforrások feltöltését, hogy továbbra is nyújtani tudja kritikus szolgáltatásait a 152/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 1. cikke (2) bekezdésének, valamint a 153/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 32. cikke (2) és (3) bekezdésének megfelelően;
e) megfelelő feltételek és eljárások a helyreállítási intézkedések gyors végrehajtásának biztosítására, valamint a helyreállítási intézkedési lehetőségek széles körét, ideértve a terv egyes lényegi vonatkozásainak végrehajtására vonatkozó becsült határidőket;
f) a terv hatékony és kellő időben történő végrehajtását gátló lényegi akadályok részletes leírása, ideértve a klíringtagokra és az ügyfelekre gyakorolt hatás figyelembevételét azokban az esetekben, ahol a klíringtagok várhatóan intézkedéseket tesznek a helyreállítási tervüknek megfelelően a 2014/59/EU irányelv 5. és 7. cikkében hivatkozottak szerint, és ahol a csoport többi tagjára nézve ez megfelelő;
g) a kritikus funkciók azonosítása,
h) a központi szerződő fél fő üzletágai, működési folyamatai és eszközei értékének és értékesíthetőségének meghatározására irányuló eljárások részletes leírása;
i) annak részletes ismertetése, hogy a helyreállítási terv hogyan illeszkedik a központi szerződő fél vállalatirányítási struktúrájába, hogyan képezi részét a központi szerződő fél klíringtagok által elfogadott működési szabályzatának, valamint a helyreállítási terv jóváhagyására vonatkozó politikák és eljárások részletes leírása, és a szervezetben a terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős személyek azonosítása;
j) a teljesítő klíringtagokat arra ösztönző szabályok és intézkedések, hogy a nemteljesítő tagok pozícióira az árveréseken versenyképes ajánlatokat tegyenek;
k) szabályok és intézkedések annak biztosítására, hogy a központi szerződő fél megfelelően hozzáférjen válsághelyzeti finanszírozási forrásokhoz, a potenciális likviditási forrásokat is beleértve, a rendelkezésre álló biztosíték értékelése, valamint az üzletágak közötti likviditás- vagy forrásátvezetés lehetőségének felmérése annak érdekében, hogy az intézmény folytatni tudja működését és teljesíteni tudja kötelezettségeit azok esedékességekor;
l) szabályok és intézkedések:
i. a kockázat csökkentésére;
ii. a szerződések, jogok, eszközök és kötelezettségek restrukturálására, beleértve:
a) a szerződések részleges vagy teljes felmondására;
b) a központi szerződő fél által a teljesítő klíringtagoknak és azok ügyfeleinek fizetendő mindenfajta nyereség értékének csökkentésére;
iii. az üzletágak szerkezetének átalakítására;
iv. amelyek a pénzügyi piaci infrastruktúrákhoz való folyamatos hozzáférés fenntartásához szükségesek;
v. amelyek a központi szerződő fél működési folyamatai – az infrastruktúrát és az informatikai szolgáltatásokat is beleértve – folyamatosságának fenntartásához szükségesek;
vi. vezetőségi intézkedések vagy stratégiák leírása, amelyek célja a pénzügyi stabilitás helyreállítása, és ezen intézkedések vagy stratégiák várható pénzügyi hatása;
vii. a központi szerződő fél által tett vagy tervezett előkészítő intézkedések a helyreállítási terv végrehajtásának előmozdítására, a központi szerződő fél kellő időben történő feltőkésítéséhez, ideértve a követelések és tartozások egyensúlyának helyreállításához és az előfinanszírozott erőforrásainak feltöltéséhez szükséges intézkedéseket is, valamint azok határokon átnyúló végrehajthatóságának biztosítását is; ezen intézkedéseknek szabályokat kell tartalmazniuk arra vonatkozóan, hogy a teljesítő klíringtagok minimális pénzbeli hozzájárulást teljesítsenek a központi szerződő fél számára, legfeljebb a központi szerződő fél garanciaalapjába befizetett hozzájárulásukkal megegyező összegben;
viii. indikátorokból álló keret, amely meghatározza, hogy mely ponton hoznák meg adott esetben a tervben említett megfelelő intézkedéseket;
ix. adott esetben elemzés arra vonatkozóan, hogy a terv által vázolt körülmények között egy központi szerződő fél hogyan és mikor igényelhet központi banki eszközrendszert, és azon eszközök azonosítása, amelyek várhatóan fedezetként lennének befogadhatók a központi banki eszközök feltételei értelmében;
x. figyelemmel a 648/2012/EU rendelet 49. cikkének (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekre, a központi szerződő felek speciális működési feltételeire vonatkozó rendkívüli stresszhelyzetek köre, ideértve a rendszerszintű eseményeket és a sajátosan a jogalanyt vagy annak bármely csoportját érintő stresszt, valamint a sajátosan a központi szerződő fél, vagy adott esetben egy kapcsolt FMI egyedi klíringtagjait érintő stresszt;
xi. figyelemmel a 648/2012/EU rendelet 34. cikkében és 49. cikkének (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekre, a központi szerződő fél egy vagy több tagjának stresszhelyzete vagy nemteljesítése, továbbá egyéb okok által kiváltott helyzetek, ideértve a központi szerződő fél befektetési tevékenységeiből vagy működési problémákból eredő veszteségeket (ideértve a központi szerződő fél működését veszélyeztető súlyos külső fenyegetéseket, sokkokat és az informatikai rendszer zavarait).
(7f) Nemteljesítési eseményt követően a központi szerződő fél a 648/2012/EU rendelet 45. cikkének (4) bekezdése értelmében felhasználandó összegnek megfelelő összegű további elkülönített saját forrást köteles felhasználni, mielőtt igénybe venné az e cikk (7e) bekezdésének l) pontjában említett eszközöket. Amennyiben az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy a veszteséghez vezető kockázatok a központi szerződő fél ellenőrzése alatt álltak, előírhatja a központi szerződő fél számára magasabb összegű elkülönített saját forrás felhasználását, amelyet az illetékes hatóság határoz meg.
(7g) Nemteljesítésen kívüli eseményt követően a központi szerződő fél a 678/2012/EU rendelet 45. cikkének (4) bekezdése szerint felhasználandó összeg háromszorosának megfelelő összegű elkülönített saját forrást köteles felhasználni, mielőtt igénybe venné az e cikk (7e) bekezdésének l) pontjában említett eszközöket, továbbá az ösztönzőrendszer szigorú fenntartása érdekében a központi szerződő fél nem veheti igénybe sem a garanciaalapot, sem a többlépcsős veszteségfedezést. Amennyiben az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy a veszteséghez vezető kockázatok nem a központi szerződő fél ellenőrzése alatt álltak, lehetővé teheti a központi szerződő fél számára alacsonyabb összegű elkülönített saját forrás felhasználását, amelyet az illetékes hatóság határoz meg.
(7h) A központi szerződő fél – az illetékes hatóság egyetértése mellett – kizárólag akkor használhatja fel a (7e) bekezdés l) pontjának ii. alpontjában említett eszközöket, miután sor került a legalább a központi szerződő fél garanciaalapjának megfelelő összegű készpénzbefizetési felhívásra a (7e) bekezdés l) pontjának vii. alpontjában említett feltételek szerint.
(7i) Az illetékes hatóságok előírhatják, hogy a központi szerződő felek további információkkal egészítsék ki helyreállítási tervüket.
(8) A központi szerződő fél igazgatósága a kockázatkezelési bizottság tanácsának a 648/2012/EU rendelet 28. cikkének (3) bekezdése szerinti figyelembevétele mellett értékeli és jóváhagyja a helyreállítási tervet az illetékes hatóságnak és az ESMA-nak történő benyújtás előtt.
(9) A helyreállítási tervek a központi szerződő felek működési szabályzatának részeként tekintendők, és a központi szerződő felek– továbbá a klíringtagjaik az ügyfeleikre vonatkozó rendelkezések esetén – biztosítják, hogy a helyreállítási tervekben meghatározott intézkedések mindenkor végrehajthatók legyenek.
(9a) A központi szerződő felek a (7e) bekezdés a)–g) pontjában felsoroltakat a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik. Az említett bekezdés h)–l) pontjában felsoroltaknak annyiban kell nyilvánosság számára hozzáférhetőnek lenniük, amennyiben átláthatóságukhoz közérdek fűződik. A klíringtagok biztosítják, hogy az ügyfeleikkel az őket érintő bármely rendelkezést megfelelően közöljék.
(9b) A nemzeti fizetésképtelenségi jognak a hitelező számára hátrányt okozó jogcselekmények megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályai nem alkalmazandók a központi szerződő fél által a központi szerződő félnek a jelen rendelet alapján kidolgozott helyreállítási tervével összhangban tett intézkedéseire.
10. cikk
A helyreállítási tervek értékelése
(1) A központi szerződő felek ▌benyújtják helyreállítási terveiket az illetékes hatóságoknak ▌.
(2) Az illetékes hatóság haladéktalanul továbbít minden egyes tervet a felügyeleti kollégiumnak és a szanálási hatóságnak.
Az egyes tervek benyújtását követő hat hónapon belül és a 12. cikkben meghatározott eljárással összhangban a felügyeleti kollégiummal történő egyeztetés útján az illetékes hatóság felülvizsgálja a helyreállítási tervet, és értékeli, hogy az milyen mértékben felel meg a 9. cikkben megállapított követelményeknek.
(3) Az illetékes hatóság a helyreállítási terv értékelésekor konzultál az Európai Rendszerkockázati Testülettel, és figyelembe veszi a központi szerződő fél tőkeszerkezetét, többlépcsős veszteségfedezését, szervezeti felépítésének összetettségét és kockázati profilját – ideértve a pénzügyi, működési és kiberkockázatokat, tevékenységeinek fenntarthatóságát –, valamint azt, hogy a helyreállítási terv végrehajtása milyen hatást gyakorolna a klíringtagokra, azok ügyfeleire, a központi szerződő fél által kiszolgált pénzügyi piacokra és a pénzügyi rendszer egészére. Az illetékes hatóság kellően figyelembe veszi, hogy a helyreállítási terv megfelelő ösztönzőket fog-e biztosítani a központi szerződő felek tulajdonosai, klíringtagjai és ezek ügyfelei számára az általuk a rendszerbe hozott vagy a rendszerben viselt kockázatok mértékének ellenőrzés alatt tartására. Az illetékes hatóság bátorítja a központi szerződő felek kockázatvállalási és kockázatkezelési tevékenységének figyelemmel kisérését, és bátorítja a lehető legteljesebb részvételt a központi szerződő felek nemteljesítés-kezelési folyamatában.
(3a) A helyreállítási terv értékelése során az illetékes hatóság az anyavállalat általi támogatásra vonatkozó megállapodásokat csak akkor veszi figyelembe a helyreállítási terv érvényes részeként, ha a megállapodás szerződés alapján kötelező.
(4) A szanálási hatóság megvizsgálhatja a helyreállítási tervet annak megállapítása érdekében, hogy az tartalmaz-e olyan intézkedéseket, amelyek kedvezőtlenül befolyásolhatják a központi szerződő fél szanálhatóságát. Amennyiben ilyen intézkedést azonosít, a szanálási hatóság felhívja erre az illetékes hatóság figyelmét, és ajánlásokat tesz az illetékes hatóságnak az intézkedések által a központi szerződő fél szanálhatóságára gyakorolt kedvezőtlen hatás kezelésének módjára.
(5) Amennyiben az illetékes hatóság úgy dönt, hogy nem él a szanálási hatóság (4) bekezdés szerinti ajánlásaival, ezt a döntését teljes körűen meg kell indokolnia a szanálási hatóság felé.
(6) Amennyiben az illetékes hatóság egyetért a szanálási hatóság ajánlásaival, vagy egyébként úgy véli, hogy a helyreállítási tervben lényeges hiányosságok vannak, vagy a terv végrehajtásának lényegi akadályai lehetnek, értesíti erről a központi szerződő felet vagy anyavállalatát, és lehetőséget biztosít a központi szerződő fél számára, hogy benyújtsa véleményét.
(7) Az illetékes hatóság – a központi szerződő fél véleményének figyelembevétele mellett – előírhatja a központi szerződő fél vagy anyavállalata számára, hogy két hónapon belül – amely határidő az illetékes hatóság jóváhagyásával további egy hónappal meghosszabbítható – nyújtson be átdolgozott tervet, amelyben bemutatja az említett hiányosságok vagy akadályok kezelését. Az átdolgozott tervet a (2) bekezdés második albekezdésének megfelelően kell értékelni.
(8) Amennyiben az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy az átdolgozott terv a hiányosságokat és akadályokat nem orvosolja megfelelően, vagy amennyiben a központi szerződő fél vagy anyavállalata nem nyújtott be átdolgozott tervet, az illetékes hatóság előírja a központi szerződő fél vagy anyavállalata számára, hogy konkrét módosításokat tegyen a tervben.
(9) Amennyiben a terv konkrét módosításaival a hiányosságok, illetve akadályok nem orvosolhatók megfelelően, az illetékes hatóság kötelezi a központi szerződő felet vagy anyavállalatát arra, hogy észszerű határidőn belül azonosítsa, hogy milyen módosításokat tud végrehajtani az üzletvitelét illetően annak érdekében, hogy megszüntesse a helyreállítási terv hiányosságait, illetve az annak végrehajtása előtt álló akadályokat.
Amennyiben a központi szerződő fél vagy anyavállalata az illetékes hatóság által megszabott határidőn belül nem azonosítja az ilyen módosításokat, vagy ha az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy a központi szerződő fél által javasolt intézkedésekkel a helyreállítási terv hiányosságai, illetve a végrehajtása előtt álló akadályok nem lennének megfelelően kezelhetők, vagy a központi szerződő fél szanálhatósága nem lenne javítható, akkor az illetékes hatóság kötelezheti a központi szerződő felet vagy anyavállalatát, hogy az illetékes hatóság által meghatározott ésszerű időn belül tegye meg a következő intézkedések bármelyikét, figyelembe véve a hiányosságok és akadályok súlyosságát és az intézkedések hatását a központi szerződő fél üzletvitelére, valamint a központi szerződő fél képességét arra, hogy továbbra is megfeleljen a 648/2012/EU rendelet előírásainak:
a) a központi szerződő fél kockázati profiljának mérséklése;
b) a központi szerződő fél kellő időben történő feltőkésíthetőségének javítása prudenciális kötelezettségeinek teljesítése érdekében;
c) a központi szerződő fél stratégiájának és felépítésének felülvizsgálata;
d) a többlépcsős veszteségfedezés, a helyreállítási intézkedések és egyéb veszteségelosztó megállapodások módosítása a szanálhatóság és a kritikus funkciók ellenálló képességének javítása érdekében;
e) a központi szerződő fél irányítási struktúrájának átalakítása.
(10) A (9) bekezdés második albekezdésében említett kérést indokolni kell, és arról a központi szerződő felet írásban kell értesíteni.
(10a) Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza azokat a minimumkövetelményeket, amelyeket az illetékes hatóságnak értékelnie kell az e cikk (2) bekezdésében és a 11. cikk (1) bekezdésében említett értékelés céljából.
Az ESMA ... [a rendelet hatálybalépésétől számított 12 hónap]-ig benyújtja a Bizottság részére az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket.
A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.
11. cikk
Csoporthoz tartozó központi szerződő felek helyreállítási tervei
(1) Amennyiben annak a csoportnak az anyavállalata, amelynek a központi szerződő fél tagja, a 2014/59/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 23. pontja szerinti intézmény, vagy ugyanennek az irányelvnek az 1. cikke (1) bekezdésének c) vagy d) pontjában említett szervezet, az illetékes hatóság, a szóban forgó irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 21. pontjában említettek szerint kötelezi az anyavállalatot arra, hogy a szóban forgó irányelvvel összhangban nyújtsa be a csoport helyreállítási tervét. A szóban forgó illetékes hatóság a csoport helyreállítási tervét benyújtja a központi szerződő fél illetékes hatóságának.
Amennyiben annak a csoportnak az anyavállalata, amelynek a központi szerződő fél tagja, nem az első albekezdésben említett intézmény vagy szervezet, és ha ez a melléklet A. szakaszában meghatározott valamennyi elem értékelése érdekében szükséges, az illetékes hatóság ▌az e rendelet 10. cikkébe rögzített eljárásnak megfelelően kötelezheti a központi szerződő felet, hogy – a csoport struktúrájához kapcsolódó valamennyi releváns elem figyelembe vételével – nyújtson be tervet a központi szerződő fél helyreállítására. Az ilyen a kérést indokolni kell, és arról a központi szerződő felet és anyavállalatát írásban értesíteni kell.
(2) Amennyiben az anyavállalat benyújtja a helyreállítási tervet az (1) bekezdés első albekezdésének megfelelően, a központi szerződő fél helyreállítására vonatkozó rendelkezéseknek a szóban forgó helyreállítási terv külön részét kell képezniük és meg kell felelniük e rendelet követelményeinek, és a központi szerződő féltől nem követelhető megsaját helyreállítási tervet készítenie.
(3) A központi szerződő fél illetékes hatósága értékeli a központi szerződő fél helyreállítására vonatkozó rendelkezést a 10. cikkel összhangban, és – szükség esetén – konzultációt folytat a csoport illetékes hatóságával.
12. cikk
A helyreállítási tervekkel kapcsolatos koordinációra vonatkozó eljárások
(1) A felügyeleti kollégium a következő kérdések mindegyikét illetően együttes határozatot hoz:
a) a helyreállítási terv felülvizsgálata és értékelése;
b) a 9. cikk (6), (7), (8) és (9) bekezdésében említett intézkedések alkalmazása;
c) arra vonatkozóan, hogy a helyreállítási tervet az anyavállalatnak kell-e elkésztenie a 11. cikk (1) bekezdésének megfelelően.
(2) A kollégiumnak törekednie kell arra, hogy az a) és b) pontokban említett kérdéseket illetően az együttes határozatot négy hónapon belül meghozzák attól a naptól számítva, amikor az illetékes hatóság továbbította helyreállítási tervet.
A kollégiumnak törekednie kell arra, hogy a c) pontban említett kérdést illetően az együttes határozatot négy hónapon belül meghozzák attól a naptól számítva, amikor az illetékes hatóság dönt arról, hogy felkéri az anyavállalatot a csoportszintű helyreállítási terv elkészítésére.
Az ESMA a felügyeleti kollégiumban lévő valamely illetékes hatóság kérésére az 1095/2010/EU rendelet 31. cikkének c) pontjával összhangban segítheti a felügyeleti kollégiumot az együttes határozat meghozatalában.
(3) Amennyiben a helyreállítási terv továbbításától számított négy hónapon belül a felügyeleti kollégiumnak nem sikerül meghoznia az együttes határozatot az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban említett kérdéseket illetően, a központi szerződő fél illetékes hatósága saját határozatot hoz
A központi szerződő fél illetékes hatósága úgy hozza meg az első albekezdésben említett határozatot, hogy figyelembe veszi a kollégium többi tagjának a négy hónapos időszak alatt kinyilvánított véleményét. A központi szerződő fél illetékes hatósága írásban értesíti a központi szerződő felet, adott esetben az anyavállalatát és a felügyeleti kollégium többi tagját a határozatáról.
(4) Amennyiben a négy hónapos időszak végéig a felügyeleti kollégium tagjainak a kollégiumi tagok egyszerű többségét képviselő bármely csoportja az 1095/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban egy, a helyreállítási tervek értékelésével és e rendelet 10. cikke (9) bekezdésének a), b) és d) pontjai szerinti intézkedések végrehajtásával kapcsolatos ügyet az ESMA elé terjesztett, a központi szerződő fél illetékes hatósága megvárja az ESMA-nak a 1095/2010/EU rendelet 19. cikkének (3) bekezdésével összhangban meghozott határozatát, és az ESMA határozatával összhangban határoz.
(5) A négy hónapos időszakot az 1095/2010/EU rendelet értelmében vett egyeztető szakasznak kell tekinteni. Az ESMA az ügy elé történő terjesztésétől számított egy hónapon belül hozza meg határozatát. A négy hónapos időtartam végét vagy az együttes határozat meghozatalát követően az ügy már nem terjeszthető az ESMA elé. Abban az esetben, ha az ESMA egy hónapon belül nem hoz határozatot, a központi szerződő fél illetékes hatóságának határozatát kell alkalmazni.
2. szakasz
Szanálási tervezés
13. cikk
Szanálási tervek
(1) A központi szerződő félszanálási hatósága az illetékes hatósággal és az ESMA-valfolytatott konzultációt követően és a szanálási kollégiummal egyeztetve a 15. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően minden egyes központi szerződő félre szanálási tervet készít.
(2) A szanálási terv rendelkezik azokról a szanálási intézkedésekről, amelyeket a szanálási hatóság megtehet, amennyiben a központi szerződő fél megfelel a 22. cikkben említett szanálási feltételeknek.
(3) A szanálási tervnek figyelembe kell vennie legalább az alábbiakat:
a) a központi szerződő fél következők miatt bekövetkező csődje:
i. nemteljesítési események;
ii. nemteljesítésen kívüli események;
iii. szélesebb körű pénzügyi instabilitás vagy rendszerszintű események;
b) a szanálási terv végrehajtásának klíringtagokra és azok ügyfeleire gyakorolt esetleges hatása, ideértve azt az esetet is, amikor a klíringtagokat a 2014/59/EU irányelvnek megfelelően valószínűsíthetően helyreállítási intézkedések vagy szanálási intézkedések alá vonják, bármely kapcsolt FMI-re, a központi szerződő fél által kiszolgált pénzügyi piacokra és a pénzügyi rendszer egészére gyakorolt hatás;
c) azon körülmények, amelyek között egy központi szerződő fél igényelhet központi banki eszközrendszert és az igénylés módja, valamint azon eszközök meghatározása, amelyek várhatóan fedezetként befogadhatók.
(4) A szanálási terv nem feltételezheti az alábbiakat:
a) ▌állami pénzügyi támogatás;
b) központi banki sürgősségi likviditási támogatás;
c) nem szokásos feltételű biztosítékkal, időtartamra és kamatozási feltételekkel nyújtott központi banki likviditási támogatás.
(4a) A szanálási hatóságnak prudens feltételezésekkel kell élnie a szanálási célok eléréséhez esetlegesen szükséges, szanálási eszközként rendelkezésre álló pénzügyi források, valamint a szanálás elindításakor a központi szerződő fél szabályzata és szabályai alapján várakozása szerint rendelkezésre álló források tekintetében. E prudens feltételezéseknek az 5. cikk (2a) bekezdésének megfelelően elvégzett stressztesztek legújabb megállapításain kell alapulniuk, és egy vagy több központi szerződő fél helyreállítása vagy szanálása által súlyosbított, szélsőséges piaci helyzetek esetén is érvényesnek kell lenniük– beleértve egy vagy több további klíringtag nemteljesítését azon a két klíringtagon felül, amelyekkel szemben a központi szerződő fél a legnagyobb kitettséggel rendelkezik.
(5) A szanálási hatóságok felülvizsgálják a szanálási terveket és adott esetben aktualizálják azokat, legalább éves gyakorisággal, és a központi szerződő fél jogi vagy szervezeti felépítésével, tevékenységével vagy pénzügyi helyzetével kapcsolatos minden olyan érdemi változás után, amely jelentős hatással lehet a terv eredményességére.
A központi szerződő felek és az illetékes hatóságok haladéktalanul tájékoztatják a szanálási hatóságokat minden ilyen változásról.
(5a) A helyreállítási terv világosan megkülönbözteti – amennyiben lehetséges, külön szakaszok révén – a (3) bekezdés a) pontjának i., ii. és iii. alpontjaiban említett körülményeken alapuló forgatókönyveket.
(6) A szanálási tervnek meg kell határoznia azokat a körülményeket és különböző helyzeteket, amikor sor kerül a szanálási eszközök alkalmazására és a szanálási hatáskör gyakorlására. A szanálási terv tartalmazza a következőket, adott esetben és lehetőség szerint számszerűsítve:
a) a terv kulcsfontosságú elemeinek összefoglalása, megkülönböztetve a nemteljesítési eseményeket, a nemteljesítésen kívüli eseményeket és e kettő kombinációját;
b) a központi szerződő félnél a szanálási terv utolsó aktualizálása óta bekövetkezett lényegi változások összefoglalása;
c) annak bemutatása, hogy a központi szerződő fél kritikus funkciói jogilag és gazdaságilag hogyan különíthetők el más funkcióktól a szükséges mértékben annak érdekében, hogy ▌a folytonosság biztosítható legyen a szanálás bármely formája esetében, beleértve a központi szerződő fél csődjét is;
d) becsült időkeret a terv minden egyes lényegi vonatkozásának véghezvitele tekintetében, beleértve a központi szerződő fél pénzügyi forrásainak pótlásához szükséges időt;
e) a szanálhatóság 16. cikk szerinti értékelésének részletes leírása;
f) a 16. cikk szerint elvégzett értékelés során feltárt szanálhatósági akadályok kezelésére, illetve kiküszöbölésére a 17. cikk szerint előírt intézkedések leírása;
g) a központi szerződő fél kritikus funkciói és eszközei értékének és értékesíthetőségének meghatározására irányuló eljárások leírása;
h) azon intézkedések részletes leírása, amelyek biztosítják, hogy a 14. cikk szerint előírt információk naprakészek legyenek, és mindenkor a szanálási hatóságok rendelkezésére álljanak;
i) annak ismertetése, hogy miként finanszírozhatók a szanálási intézkedések a (4) bekezdésben említett elemek feltételezése nélkül;
j) a különböző lehetséges forgatókönyveknek megfelelően alkalmazható különféle szanálási stratégiák részletes leírása és azok kapcsolódó időkerete;
k) a központi szerződő fél és egyéb piaci szereplők között fennálló kritikus jellegű kölcsönös függőségi kapcsolatok – többek között a csoporton belüli kölcsönös függőségi viszonyok, az interoperabilitási megállapodások és más FMI-khez fűződő kapcsolatok – bemutatása, valamint a függőségi kapcsolatok kezelési módjainak bemutatása;
l) a különböző lehetőségek leírása a következők biztosításához:
i. a kifizetésekhez, elszámolási szolgáltatásokhoz és egyéb infrastruktúrákhoz történő hozzáférés;
ii. a klíringtagok, azok ügyfelei és bármely kapcsolt FMI felé fennálló kötelezettségek megfelelő időben történő rendezése;
iii. a klíringtagok és ügyfeleik hozzáférése a központi szerződő fél által biztosított értékpapírokhoz és készpénzszámlákhoz, és e felek tulajdonában álló, de a központi szerződő félre könyvelt és általa tartott értékpapírokhoz vagy számlapénzhez, átlátható és megkülönböztetéstől mentes módon;
iv. a központi szerződő fél és egyéb FMI-k közötti kapcsolatok működésének folytonossága;
v. a klíringtagok ügyfelei és közvetett ügyfelei eszközeinek és pozícióinak hordozhatósága, a 648/2012/EU rendelet 39. cikkében foglaltaknak megfelelően;
vi. a központi szerződő fél engedélyeinek, felhatalmazásainak, elismeréseinek és törvényes kijelöléseinek megőrzése, ahol ez a központi szerződő fél kritikus funkcióinak folyamatos ellátásához szükséges, beleértve a központi szerződő fél elismerését az elszámolások véglegességére vonatkozó megfelelő szabályok alkalmazása és az egyéb FMI-kben való részvétel, vagy azokkal fenntartott kapcsolatok céljából;
la) annak a megközelítésnek a leírása, amelyet a szanálási hatóság követni tervez a 29. cikk szerint megszüntetendő szerződések körének és értékének meghatározása tekintetében;
m) a terv által a központi szerződő fél munkavállalóira gyakorolt hatások elemzése, beleértve a járulékos költségek elemzését is, valamint a munkavállalókkal a szanálási folyamat során való konzultációra szolgáló, tervezett eljárások leírása, figyelembe véve a szociális partnerekkel folytatott párbeszédet célzó nemzeti szabályokat és rendszereket;
n) a médiával és az állampolgárokkal folytatandó kommunikációt bemutató terv, a lehető legnagyobb átláthatóság érdekében;
o) a központi szerződő fél működési eljárásainak folyamatos fenntartását szolgáló lényeges műveletek és rendszerek bemutatása;
oa) a szanálási kollégiumon belüli, szanálás előtti és közbeni információcserére vonatkozó szabályok leírása a 4. cikk (1) bekezdésében említett, a szanálási kollégiumok működésére vonatkozó, írásba foglalt szabályokkal és eljárásokkal összhangban.
A (6) bekezdés a) pontjában említett információkat az érintett központi szerződő fél tudomására kell hozni. A központi szerződő fél írásban kinyilváníthatja véleményét a szanálási tervre vonatkozóan a szanálási hatóság felé. Ezt a véleményt a tervben rögzíteni kell.
(7) A szanálási hatóságok előírhatják a központi szerződő felek számára, hogy bocsássák rendelkezésükre a 648/2012/EU rendelet 29. cikkében említett azon ügyletek részletes adatait, amelyekben félként részt vettek. A szanálási hatóságok határidőt szabhatnak ezen adatok rendelkezésre bocsátására, és a különböző típusú ügyletekre különböző határidőket határozhatnak meg.
(7a) A központi szerződő fél szanálási hatósága szorosan együttműködik a központi szerződő fél klíringtagjainak szanálási hatóságaival annak biztosítása céljából, hogy ne legyenek a szanálást akadályozó tényezők.
(8) Az ESMA, az ERKT-val folytatott konzultációt követően és miután figyelembe vette a 2014/59/EU irányelvnek a 2014/59/EU irányelv 10. cikkének (9) bekezdése alapján elfogadott szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló (EU) 2016/XXX felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet vonatkozó rendelkezéseit, az arányosság elvének tiszteletben tartásával szabályozástechnikai standardtervezetet dolgoz ki, amelyek tovább részletezik a szanálási terv tartalmát a (6) bekezdéssel összhangban.
A szabályozástechnikai standardtervezetek kialakítása során az ESMA megfelelően figyelembe veszi az egész Unió tekintetében a nemzeti jogi keretek közötti különbségeket, különösen a fizetésképtelenségi jog területén, valamint az Unióban létrehozott központi szerződő felek különböző méretét és jellegét.
Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket … [e rendelet hatálybalépésének időpontját követően 12 hónappal]-ig benyújtja a Bizottsághoz.
A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkében megállapított eljárással összhangban történő elfogadására.
14. cikk
A központi szerződő felek együttműködési és információszolgáltatási kötelezettsége
A központi szerződő felek szükség esetén együttműködnek a szanálási tervek elkészítésében és biztosítják a szanálási hatóságok számára akár közvetlenül, akár az illetékes hatóságon keresztül a szóban forgó tervek elkészítéséhez és végrehajtásához szükséges összes információt, beleértve a melléklet B. szakaszában meghatározott információt és elemzést.
Az illetékes hatóságok biztosítják a szanálási hatóságok számára az első albekezdésben említett összes olyan információt, amely már a rendelkezésükre áll.
A központi szerződő félnek időben meg kell osztania információit az illetékes hatóságokkal és az ESMA-val a központi szerződő fél kockázati profiljának és más pénzügyi piaci infrastruktúrákkal, más pénzügyi intézményekkel és általában véve a pénzügyi rendszerrel való összekapcsoltságának a jelen rendelet 9. és 10. cikkében meghatározottak szerinti értékelésének elősegítése érdekében.
15. cikk
A szanálási tervekkel kapcsolatos koordinációra vonatkozó eljárások
(1) A szanálási kollégium együttes határozatot hoz a szanálási tervre és annak minden módosítására vonatkozóan attól a naptól számított négy hónapon belül, amikor a szanálási hatóság a (2) bekezdésben említettek szerint továbbította a szóban forgó tervet.
(2) A szanálási hatóság továbbítja a szanálási kollégiumnak a szanálási terv tervezetét, a 14. cikkel összhangban nyújtott információkat, valamint a szanálási kollégium számára releváns minden kiegészítő információt.
A szanálási hatóság biztosítja, hogy az ESMA rendelkezésére bocsássanak minden olyan információt, amely e cikknek megfelelően lényeges a szerepköre szempontjából.
(3) A szanálási hatóság dönthet arról, hogy bevonja a harmadik országbeli hatóságokat a szanálási terv elkészítésébe és felülvizsgálatába, feltéve, hogy azok teljesítik a 71. cikkben rögzített titoktartási kötelezettségeket, és olyan joghatóságból származnak, amelyekben a következő szervezetek közül bármelyik letelepedett:
i. a központi szerződő fél anyavállalata, ha van ilyen;
ii. klíringtagok, amelyekkel szemben a központi szerződő félnek jelentős kitettsége van;
iii. a központi szerződő fél leányvállalatai, ha vannak ilyenek;
iv. a központi szerződő fél számára kritikus szolgáltatásokat nyújtó egyéb szolgáltatók;
iva. a központi szerződő féllel interoperabilitási megállapodást kötött központi szerződő fél.
(4) Az ESMA egy szanálási hatóság kérésére az 1095/2010/EU rendelet 31. cikkének c) pontjával összhangban segítheti a szanálási kollégiumot az együttes határozat elérésében.
(5) Amennyiben a szanálási terv továbbításától számított négy hónapon belül a szanálási kollégiumnak nem sikerül meghoznia az együttes határozatot, a szanálási hatóság saját határozatot hoz a szanálási tervre vonatkozóan. A szanálási hatóság úgy hozza meg határozatát, hogy figyelembe veszi a szanálási kollégium többi tagjának a négy hónapos időszak alatt kinyilvánított véleményét. A szanálási hatóság a határozatáról írásban értesíti a központi szerződő felet, adott esetben az anyavállalatát és a szanálási kollégium többi tagját.
(6) Amennyiben a négy hónapos időszak végéig a szanálási kollégium tagjainak a kollégiumi tagok egyszerű többségét képviselő bármely csoportja az 1095/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban egy a szanálási tervek értékelésével kapcsolatos ügyet az ESMA elé terjesztett, a központi szerződő fél szanálási hatósága megvárja az ESMA-nak az említett rendelet 19. cikkének (3) bekezdésével összhangban meghozott határozatát, és az ESMA határozatával összhangban hozza meg határozatát.
A négy hónapos időszakot az 1095/2010/EU rendelet értelmében vett egyeztető szakasznak kell tekinteni. Az ESMA az ügy elé történő terjesztésétől számított egy hónapon belül hozza meg határozatát. A négy hónapos időtartam végét vagy az együttes határozat meghozatalát követően az ügy már nem terjeszthető az ESMA elé. Abban az esetben, ha az ESMA egy hónapon belül nem hoz határozatot, a szanálási hatóság határozatát kell alkalmazni.
(7) Az (1) bekezdés alapján hozott együttes határozatok esetén, és ha a szanálási hatóság a (6) bekezdés értelmében úgy értékeli, hogy a nézetkülönbség tárgya hatást gyakorol a hatóság tagállamának költségvetési hatáskörére, a központi szerződő fél szanálási hatósága kezdeményezheti a szanálási terv újraértékelését.
II. FEJEZET
Szanálhatóság
16. cikk
A szanálhatóság értékelése
(1) A szanálási hatóság a szanálási kollégiummal együttműködve, a 17. cikkel összhangban értékeli a központi szerződő fél szanálhatóságának mértékét anélkül, hogy feltételezné a következők bármelyikét:
a) ▌állami pénzügyi támogatás;
b) központi banki sürgősségi likviditási támogatás;
c) nem szokásos feltételű biztosítékkal, időtartamra és kamatozási feltételekkel nyújtott központi banki likviditási támogatás.
(2) Valamely központi szerződő fél akkor minősül szanálhatónak, ha a szanálási hatóság számára megvalósítható és hiteles a rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében történő felszámolása vagy a szanálási eszközöknek és hatásköröknek alkalmazása révén történő szanálása, a központi szerződő fél kritikus funkciói folytonosságának biztosítása mellett, elkerülve állami pénzeszközök igénybevételét, és a lehető legnagyobb mértékben elkerülve azt, hogy ez bármely jelentős káros hatással járjon a pénzügyi rendszerre nézve.
Az első albekezdésben említett káros hatásokba beletartoznak a bármely tagállamban bekövetkező szélesebb körű pénzügyi instabilitás vagy rendszerszintű események.
A szanálási hatóság időben értesíti az ESMA-t, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a központi szerződő fél nem minősül szanálhatónak.
(3) A szanálási hatóság kérésére a központi szerződő félnek igazolnia kell a következőket:
a) nincs akadálya a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok értéke csökkentésének a szanálási hatáskör gyakorlása után, függetlenül attól, hogy a fennálló szerződéses megállapodásokat vagy a központi szerződő fél szanálási tervében szereplő egyéb intézkedéseket teljes körűen kimerítették-e;
b) a központi szerződő fél klíringtagokkal vagy harmadik felekkel fennálló szerződései nem teszik lehetővé, hogy az érintett klíringtagok vagy harmadik felek eredményesen megtámadják a szanálási hatóság szanálási hatáskörének gyakorlását vagy egyéb módon elkerüljék, hogy e hatáskör alá essenek.
(4) A szanálhatóságnak az (1) bekezdésben említett értékelése során a szanálási hatóságnak adott esetben értékelnie kell a melléklet C. szakaszában meghatározott szempontokat.
(4a) Az ESMA ... [e rendelet hatálybalépésétől számított 18 hónapon belül]-ig iránymutatást fogad el a felügyeleti és szanálási gyakorlatok konvergenciájának előmozdítása érdekében a melléklet C. szakaszának alkalmazása tekintetében.
(5) A szanálási hatóságnak a szanálhatósági vizsgálatot a szanálási kollégiummal együttműködve, a szanálási tervnek a 13. cikkel összhangban történő elkészítésével és naprakésszé tételével egyidejűleg kell elvégeznie.
17. cikk
A szanálhatóság akadályainak kezelése vagy kiküszöbölése
(1) Amennyiben a 16. cikkben foglalt vizsgálatot követően és a szanálási kollégiummal való konzultáció után a szanálási hatóság ▌azt állapítja meg, hogy jelentős akadályok állnak a központi szerződő fél szanálhatósága előtt, a szanálási hatóság az illetékes hatósággal együttműködve jelentést készít, és benyújtja azt a központi szerződő félnek és a szanálási kollégiumnak.
Az első albekezdésben említett jelentés elemzi a szanálási eszközök hatékony alkalmazását hátráltató, valamint a szanálási hatáskörök központi szerződő féllel kapcsolatos gyakorlását gátló ▌akadályokat, mérlegeli azok hatását a központi szerződő fél üzleti modelljére, és célzott intézkedéseket javasol azok megszüntetésére, ahol ez lehetséges.
(2) A szanálási kollégium szanálási tervekre vonatkozó határozata meghozatalának kötelezettségét (15. cikk) az (1) bekezdésben említett jelentés benyújtását követően felfüggesztik, amíg a szanálhatóság előtt álló jelentős akadályok megszüntetésére irányuló intézkedéseket a szanálási hatóság az e cikk (3) bekezdésének megfelelően el nem fogadja, vagy e cikk (4) bekezdésének megfelelően alternatív intézkedésekről döntést nem hoz.
(3) A központi szerződő fél az (1) bekezdésnek megfelelően benyújtott jelentés kézhezvételétől számított négy hónapon belül köteles lehetséges intézkedéseket javasolni a szanálási hatóságnak a jelentésben megjelölt jelentős akadályok kezelésére vagy megszüntetésére. A szanálási hatóság a központi szerződő fél által javasolt valamennyi intézkedést közli a szanálási kollégiummal. A szanálási hatóság és a szanálási kollégium a 18. cikk (1) bekezdésének b) pontjával összhangban értékeli, hogy az intézkedések hatékonyan kezelik vagy megszüntetik-e a szóban forgó akadályokat.
(4) Amennyiben a szanálási hatóság,figyelembe véve a szanálási kollégium véleményét, azt állapítja meg, hogy a központi szerződő fél által a (3) bekezdéssel összhangban javasolt intézkedések nem csökkentik hatékonyan vagy szüntetik meg a jelentésben azonosított akadályokat, a szanálási hatóság alternatív intézkedéseket határoz meg, amelyekről a 18. cikknek megfelelően együttes határozat meghozatala céljából tájékoztatja a szanálási kollégiumot.
Az első albekezdésben említett alternatív intézkedéseknek figyelembe kell venniük a következőket:
a) a központi szerződő fél szanálhatóságát gátló szóban forgó akadályok által jelentett fenyegetés a pénzügyi stabilitásra nézve;
b) az alternatív intézkedések hatása az adott központi szerződő félre, klíringtagjaira és azok ügyfeleire, bármely kapcsolt FMI-re és a belső piacra;
ba) az integrált klíringszolgáltatások különböző termékekhez történő nyújtására és különböző eszközosztályokra vonatkozó portfólióalapú biztosítékigény-számításra gyakorolt hatás.
A második albekezdés b) pontjának alkalmazásában a szanálási hatóság konzultál az illetékes hatósággal, a felügyeleti kollégiummal, a szanálási kollégiummal és adott esetben az ERKT-vel.
(5) A szanálási hatóság a 18. cikkel összhangban írásban értesíti a központi szerződő felet közvetlenül, vagy az illetékes hatóság révén közvetetten azokról az alternatív intézkedésekről, amelyeket meg kell tenni a szanálhatóságot gátló akadályok megszüntetésére vonatkozó cél elérése érdekében. A szanálási hatóságnak igazolnia kell, hogy a központi szerződő fél által javasolt intézkedések miért nem alkalmasak a szanálhatóság akadályainak megszüntetésére, valamint hogy az alternatív intézkedések hogyan képesek hatékonyan megszüntetni az akadályokat.
(6) A központi szerződő fél egy hónapon belül javaslatot tesz egy arra vonatkozó tervre, hogyan szándékozik végrehajtani az alternatív intézkedéseket a szanálási hatóság által megállapított időszakon belül.
(7) Kizárólag a (4) bekezdés alkalmazásában a szanálási hatóság, az illetékes hatósággal együttműködve:
a) előírhatja a központi szerződő fél számára, hogy vizsgálja felül vagy dolgozza ki a csoporton belüli vagy harmadik felekkel kötött, kritikus funkciók nyújtására vonatkozó szolgáltatási szerződéseket;
b) az egyedi és összesített fedezetlen kitettségeire felső határt írhat elő a központi szerződő fél számára;
c) előírhatja a központi szerződő fél számára, hogy módosítsa a letétek a 648/2012/EU rendelet 41. cikke szerinti gyűjtésének és tartásának módját;
d) előírhatja a központi szerződő fél számára, hogy módosítsa a 648/2012/EU rendelet 42. cikke szerinti garanciaalapjainak összetételét és számát;
e) a központi szerződő fél számára konkrét vagy rendszeres kiegészítő tájékoztatási követelményeket írhat elő;
f) meghatározott eszközök elidegenítését írhatja elő a központi szerződő fél számára;
g) bizonyos jelenlegi vagy javasolt tevékenységek korlátozását vagy beszüntetését írhatja elő a központi szerződő fél számára;
h) előírhatja a központi szerződő fél számára, hogy módosítsa helyreállítási tervét, működési szabályzatát és más szerződéses megállapodásait;
i) korlátozhatja vagy megakadályozhatja új vagy meglévő üzletágak fejlesztését, illetve új vagy meglévő szolgáltatások nyújtását;
j) változtatásokat írhat elő a központi szerződő fél, illetve a közvetlenül vagy közvetve az ellenőrző befolyása alatt álló, csoporton belüli bármely vállalkozás jogi vagy működési struktúráit illetően annak érdekében, hogy a kritikus funkciók jogi és működési szempontból elkülöníthetők legyenek más funkcióktól a szanálási eszközök alkalmazása révén;
k) előírhatja a központi szerződő fél számára, hogy hozzon létre tagállami pénzügyi holdingtársaság anyavállalatot vagy uniós szintű pénzügyi holdingtársaság anyavállalatot;
l) előírhatja a központi szerződő fél ▌számára ▌, hogy bocsásson ki olyan kötelezettségeket, amelyek leírhatók és átalakíthatók, vagy hogy tartalékoljon egyéb forrásokat a veszteségfedezésre, feltőkésítésre és az előfinanszírozott források feltöltésére való képesség növelése érdekében;
m) előírhatja a központi szerződő ▌félnek, hogy egyéb olyan lépéseket tegyen, amelyek lehetővé teszik a veszteségnek a tőke, egyéb kötelezettségek és szerződések általi fedezését. Az érintett intézkedések közé tartozik különösen annak megkísérelése, hogy újratárgyalja a központi szerződő fél által kibocsátott kötelezettségeket, vagy átdolgozza a szerződési feltételeket annak biztosítása érdekében, hogy amennyiben a szanálási hatóság az érintett kötelezettség, instrumentum vagy szerződés leírása, átalakítása vagy átütemezése mellett dönt, ezt a döntést a kötelezettségre vagy eszközre vonatkozó joghatóság joga alapján lehessen érvényesíteni;
n) ▌
na) korlátozza vagy felfüggeszti a központi szerződő fél interoperabilitási kapcsolatait, amennyiben ilyen korlátozás vagy felfüggesztés szükségessé válik azon káros hatás elkerülése érdekében, amelyet a helyreállítási eszközök és a szanálási hatáskörök alkalmazása gyakorolhat az interoperábilis központi szerződő felekre.
18. cikk
A szanálhatóság akadályainak kezelésével vagy kiküszöbölésével kapcsolatos koordinációra vonatkozó eljárások
(1) A szanálási kollégium együttes határozatot hoz a következők tekintetében:
a) a szanálhatóság 16. cikk (1) bekezdése szerinti lényeges akadályainak azonosítása;
b) a központi szerződő fél által a 17. cikk (3) bekezdése szerint javasolt intézkedések (szükség szerint);
c) a 17. cikk (4) bekezdésének megfelelően előírt alternatív intézkedések.
(2) A szanálhatóság lényeges akadályainak azonosítására vonatkozó, az (1) bekezdés a) pontjában említett együttes határozatot a 17. cikk (1) bekezdésében említett jelentés szanálási kollégiumhoz történő benyújtását követő négy hónapon belül kell meghozni.
Az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett együttes határozatot a központi szerződő fél által a szanálhatóság akadályainak megszüntetésére javasolt intézkedések benyújtását követő négy hónapon belül kell meghozni.
Az (1) bekezdésben említett együttes határozatokat a szanálási hatóság megindokolja, és arról a központi szerződő felet és adott esetben annak anyavállalatát írásban értesíti.
Az ESMA a szanálási hatóság kérésére az 1095/2010/EU rendelet 31. cikkének c) pontjával összhangban segítheti a szanálási kollégiumot az együttes határozat elérésében.
(3) Amennyiben a 17. cikk (1) bekezdésében említett jelentés benyújtásától számított négy hónapon belül a szanálási kollégiumnak nem sikerül meghoznia az együttes határozatot, a szanálási hatóság saját határozatot hoz a 17. cikk (5) bekezdésével összhangban végrehajtandó megfelelő intézkedésekre vonatkozóan. A szanálási hatóság úgy hozza meg határozatát, hogy figyelembe veszi a szanálási kollégium többi tagjának a négy hónapos időszak alatt kinyilvánított véleményét.
A szanálási hatóság írásban értesíti a központi szerződő felet, adott esetben annak anyavállalatát és a szanálási kollégium többi tagját a határozatáról.
(4) Amennyiben a négy hónapos időszak végéig a felügyeleti kollégium tagjainak a tagok egyszerű többséget képviselő csoportja az 1095/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban egy, a 17. cikk (7) bekezdésének j), k) vagy n) pontjaiban említett ügyet az ESMA elé terjesztett, a központi szerződő fél szanálási hatósága határozathozatalát elhalasztja, és megvárja az ESMA-nak az említett rendelet 19. cikkének (3) bekezdésével összhangban történő esetleges határozathozatalát. Ebben az esetben a szanálási hatóság határozatát az ESMA határozatával összhangban hozza meg.
A négy hónapos időszakot az 1095/2010/EU rendelet értelmében vett egyeztető szakasznak kell tekinteni. Az ESMA egy hónapon belül hozza meg határozatát attól számítva, hogy az ügyet elé terjesztették. A négy hónapos időtartam végét vagy az együttes határozat meghozatalát követően az ügy már nem terjeszthető az ESMA elé. Abban az esetben, ha az ESMA egy hónapon belül nem hoz határozatot, a szanálási hatóság határozatát kell alkalmazni.
IV. CÍM
KORAI BEAVATKOZÁS
19. cikk
Korai beavatkozási intézkedések
(1) Amennyiben egy központi szerződő fél megszegi vagy ▌várhatóan meg fogja szegni a 648/2012/EU rendelet szerinti prudenciális követelményeket, vagy a globális pénzügyi rendszer vagy az Unió pénzügyi rendszere vagy ezek bármely részének pénzügyi stabilitására nézve kockázatot jelent, vagy ha az illetékes hatóság azt állapította meg, hogy a központi szerződő fél működését esetlegesen befolyásoló fejleményekre utaló egyéb jelzések állnak fenn, különösen a klíringszolgáltatások nyújtásával kapcsolatos képessége tekintetében, az illetékes hatóság:
a) kötelezheti a központi szerződő felet a helyreállítási terv aktualizálására a 9. cikknek megfelelően, amennyiben a korai beavatkozást igénylő körülmények eltérnek az eredeti helyreállítási tervben meghatározott feltételezésektől;
b) kötelezheti a központi szerződő felet a helyreállítási tervben rögzített egy vagy több szabály vagy intézkedés végrehajtására egy meghatározott határidőn belül. Amennyiben a tervet aktualizálják az a) pontnak megfelelően, a szóban forgó szabályok vagy intézkedések tartalmazzák az aktualizált szabályokat vagy intézkedéseket;
c) kötelezheti a központi szerződő felet, hogy azonosítsa az (1) bekezdésben említett jogsértés vagy valószínűsíthető jogsértés okait, és dolgozzon ki megfelelő intézkedéseket és határidőket tartalmazó intézkedési programot;
d) kötelezheti a központi szerződő felet, hogy hívja össze részvényeseinek közgyűlését, vagy ha a központi szerződő fél elmulaszt eleget tenni ennek a kötelezettségnek, saját maga hívja össze a közgyűlést. Mindkét esetben az illetékes hatóság határozza meg a napirendet, azokkal a határozatokkal együtt, amelyeket a részvényesek általi elfogadás céljából meg kell vitatni;
e) előírhatja az igazgatóság vagy felső vezetés egy vagy több tagjának eltávolítását vagy leváltását, amennyiben a szóban forgó személyek a 648/2012/EU rendelet 27. cikke értelmében alkalmatlannak bizonyultak feladataik ellátására;
f) előírhatja a központi szerződő fél üzleti stratégiájának módosítását;
g) előírhatja a központi szerződő fél jogi vagy működési struktúráinak módosítását;
h) a szanálási hatóság rendelkezésére bocsáthatja a központi szerződő fél szanálási tervének aktualizálásához szükséges valamennyi információt a központi szerződő fél esetleges szanálásának előkészítése érdekében, és az eszközeinek és kötelezettségeinek értékelését a 24. cikkel összhangban, beleértve a helyszíni vizsgálatok révén megszerzett bármely információt;
i) szükség esetén és a (4) bekezdéssel összhangban előírhatja a központi szerződő fél helyreállítási intézkedéseinek végrehajtását;
j) kötelezheti a központi szerződő felet arra, hogy tartózkodjon bizonyos helyreállítási intézkedések megtételétől, amennyiben az illetékes hatóság azt állapítja meg, hogy a szóban forgó intézkedések végrehajtása káros hatást gyakorolhat a pénzügyi stabilitásra, vagy indokolatlanul sértheti az ügyfelek érdekeit;
k) kötelezheti a központi szerződő felet, hogy kellő időben töltse fel pénzügyi forrásait;
ka) kivételes esetben és egyszeri alkalommal lehetővé teheti a klíringtagok ügyfelei számára, hogy közvetlenül részt vegyenek árveréseken, eltekintve ugyanakkor ezen ügyfelek tekintetében a 648/2012/EU rendelet IV. címének 3. fejezete szerinti prudenciális követelmények alkalmazásától az e rendelet 41. cikkében meghatározott biztosítéki követelmények kivételével. Az ügyfelek klíringtagjai átfogó tájékoztatást adnak az ügyfeleknek az árverésről, és megkönnyítik számukra az ajánlattételi folyamatot. Az ügyfelek számára előírt letéti kifizetéseket egy teljesítő klíringtagon keresztül kell lebonyolítani;
kb) a lehető legnagyobb mértékben korlátozhatja vagy megtilthatja a saját tőke és a tőkeként kezelt instrumentumok utáni bármely javadalmazást a nemteljesítés közvetlen előidézése nélkül – beleértve a központi szerződő fél által történő osztalékfizetéseket és visszavásárlásokat is –, és korlátozhatja, megtilthatja vagy befagyaszthatja a 2013/36/EU irányelv és az EBA/GL/2015/22 EBH-iránymutatás alapján változó javadalmazások, nem kötelező nyugdíjjuttatások és a vezetőségnek juttatott végkielégítési csomagok kifizetését.
(2) Az intézkedések mindegyike vonatkozásában az illetékes hatóság megfelelő határidőt szab, és értékeli az intézkedések hatékonyságát azok végrehajtását követően.
(2a) A fizetésképtelenségre vonatkozó nemzeti jognak a hitelezők számára hátrányt okozó jogcselekmények megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályai nem alkalmazandók az illetékes hatóság által e rendeletnek megfelelően tett korai beavatkozási intézkedésekre.
(3) Az illetékes hatóság csak az után alkalmazhatja az (1) bekezdés a)–k) pontjaiban foglalt intézkedéseket, hogy figyelembe vette a szóban forgó intézkedések hatását azon másik tagállamokban, ahol a központi szerződő fél működik vagy szolgáltatást nyújt, különösen ahol a központi szerződő fél működése kritikus vagy jelentős a helyi pénzügyi piacok szempontjából, azokat a helyeket, ahol a klíringtagok, kapcsolt kereskedési helyek és FMI-k letelepedettek.
(4) Az illetékes hatóság csak akkor alkalmazhatja az (1) bekezdés i) pontjában foglalt intézkedést, ha az adott intézkedés a közérdeket szolgálja, és szükséges a következő célok bármelyikének eléréséhez:
a) az Unió pénzügyi stabilitásának fenntartása;
b) a központi szerződő fél kritikus funkciói folytonosságának fenntartása, átlátható és megkülönböztetéstől mentes módon;
c) a központi szerződő fél pénzügyi alkalmazkodóképességének fenntartása és fokozása.
Az illetékes hatóság nem alkalmazhatja az (1) bekezdés i) pontjában foglalt intézkedést más központi szerződő fél vagyonának, jogainak vagy kötelezettségeinek átruházását érintő intézkedések vonatkozásában.
(5) Amennyiben a központi szerződő fél kezdeményezte többlépcsős veszteségfedezését a 648/2012/EU rendelet 45. cikkének megfelelően, haladéktalanul értesíti az illetékes hatóságot és a szanálási hatóságot, és tisztázza, hogy a szóban forgó esemény az érintett központi szerződő fél gyengeségeit vagy problémáit tükrözi-e.
(6) Amennyiben teljesülnek az (1) bekezdésben említett feltételek, az illetékes hatóság haladéktalanul tájékoztatja az ESMA-t és a szanálási hatóságot, továbbá konzultál a felügyeleti kollégiummal.
Az értesítést és a felügyeleti kollégiummal folytatott konzultációt követően az illetékes hatóság dönt arról, hogy indokolt-e az (1) bekezdésben foglalt valamely intézkedés alkalmazása. Az illetékes hatóság a végrehajtandó intézkedésekre vonatkozó határozatról tájékoztatja a felügyeleti kollégiumot, a szanálási hatóságot, valamint az ESMA-t.
(7) A szanálási hatóság a (6) bekezdés első albekezdésében foglalt értesítést követően kötelezheti a központi szerződő felet, hogy a 41. cikkben rögzített feltételek és a 71. cikkben rögzített titoktartási előírások, valamint az 596/2014/EU rendelet 11. cikkében lefektetett, a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatások keretrendszerének és más, vonatkozó felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogszabályok betartása mellett vegye fel a kapcsolatot a potenciális vásárlókkal a szanálásának előkészítése érdekében.
20. cikk
A felső vezetés és az igazgatóság leváltása
Amennyiben egy központi szerződő fél pénzügyi helyzete jelentősen romlik, vagy ha a központi szerződő fél megszegi törvényi kötelezettségeit, ideértve a működési szabályzatát is, és a 19. cikkel összhangban hozott egyéb intézkedések nem elegendőek a helyzet visszafordításához, az illetékes hatóságok előírhatják a központi szerződő fél felső vezetése vagy igazgatósága egészének vagy egyes tagjainak leváltását.
Az új felső vezetés vagy igazgatóság kinevezése a 648/2012/EU rendelet 27. cikkével összhangban és az illetékes hatóság jóváhagyásával vagy beleegyezésével történik.
IVA. CÍM
Veszteségek megtérülése
20a. cikk
A jövőbeni nyereségből való részesedést biztosító, tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok kibocsátása a veszteségeket elszenvedett klíringtagok és ügyfelek számára
(1) Amennyiben egy nemteljesítésen kívüli esemény folytán helyreállítás alatt álló központi szerződő fél alkalmazta a helyreállítási tervében a 9. cikk (7b) bekezdése l) pontja ii. alpontjának b) pontja szerint előírt, a teljesítő klíringtagok és ügyfeleik részére a központi szerződő fél által fizetendő esetleges nyereség értékének csökkentésére szolgáló megállapodásokat és intézkedéseket, amelyek túlmennek a 648/2012/EU rendelet 45. cikkében meghatározott többlépcsős veszteségfedezés keretein, és ennek eredményeként nem került szanálás alá, a központi szerződő fél illetékes hatósága a tartozások és a követelések egyensúlyának helyreállítását követően kötelezheti a központi szerződő felet a résztvevők veszteségeinek készpénzfizetés útján történő megtérítésére, vagy adott esetben a központi szerződő fél jövőbeni nyereségében részesedést biztosító, tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok kibocsátására.
Az egyes érintett, teljesítő klíringtagok részére kibocsátott, az ügyfeleknek megfelelő formában továbbadandó, a központi szerződő fél jövőbeni nyereségében részesedést biztosító, tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok értékének a veszteséggel arányosnak kell lennie, és a 24. cikk (3) bekezdésének megfelelően elvégzett értékelésen kell alapulnia. Ezek a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok feljogosítják a birtokost arra, hogy évente kifizetésekben részesüljön a központi szerződő fél részéről a veszteség teljes megtérüléséig, a kibocsátás időpontjától számított, megfelelő, maximális számú éven keresztül. A központi szerződő fél éves nyereségének legfeljebb egy megfelelő maximális részaránya használható fel e tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokkal kapcsolatos kifizetésekre.
(2) Ez a cikk nem csökkenti a klíringtagoknak a többlépcsős veszteségfedezés kereteit meghaladó veszteségek viselésével kapcsolatos felelősségét.
(3) Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza a kártérítések kifizetésének sorrendjét, a megfelelő maximális számú évet és a központi szerződő fél éves nyereségének megfelelő maximális részarányát, az (1) bekezdés második albekezdésében rögzítettek szerint.
Az ESMA-nak … [az e rendelet hatályba lépésétől számított XXX]-ig benyújtja a Bizottság részére az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e bekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadásával kiegészítse ezt a rendeletet.
V. CÍM
SZANÁLÁS
I. FEJEZET
Célok, feltételek és általános alapelvek
21. cikk
Szanálási célok
(1) A szanálási eszközök alkalmazása és a szanálási hatáskör gyakorlása során a szanálási hatóság figyelembe veszi a következő szanálási célok mindegyikét, és azokat az adott ügy természetének és körülményeinek megfelelően mérlegeli:
a) a központi szerződő fél kritikus funkciói folytonosságának biztosítása ▌, különösen:
i. a központi szerződő fél klíringtagjaival és azok ügyfeleivel szemben fennálló kötelezettségeinek megfelelő időben történő rendezése;
ii. a klíringtagok folyamatos hozzáférése a központi szerződő fél által biztosított értékpapírokhoz vagy készpénzszámlákhoz, és e klíringtagok nevében a központi szerződő fél által tartott értékpapírokhoz vagy számlapénzhez;
b) az egyéb FMI-kkel való azon kapcsolatok folytonosságának biztosítása, amelyek zavara lényeges negatív hatást gyakorolna a pénzügyi stabilitásra vagy a kifizetési, klíring, elszámolási és nyilvántartási funkciók megfelelő időben történő ellátására;
c) a pénzügyi rendszerre gyakorolt jelentős káros hatások elkerülése, különösen a pénzügyi stresszhelyzetnek a központi szerződő fél klíringtagjaira, azok ügyfeleire vagy a szélesebb értelemben vett pénzügyi rendszerre – többek között az egyéb FMI-kre – történő továbbterjedésének megakadályozása és a piaci és közbizalom fenntartása révén;
d) az állami források védelme az állami pénzügyi támogatásra támaszkodás és az adófizetőket érő lehetséges veszteség minimalizálása révén;
e) a szanálás költségeinek minimalizálása az összes érintett érdekelt félre nézve, és a központi szerződő fél értéke romlásának elkerülése, kivéve, ha ez a romlás szükséges a szanálási célok elérése érdekében.
(2) A szanálás alatt álló központi szerződő fél igazgatósága és felső vezetése minden szükséges támogatást megad a szanálási hatóságnak a szanálási célok eléréséhez.
22. cikk
Szanálási feltételek
(1) A szanálási hatóságok akkor hajthatnak végre egy központi szerződő féllel kapcsolatban szanálási intézkedést, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:
a) a központi szerződő fél fizetésképtelen, vagy valószínűleg fizetésképtelenné válik a következők bármelyike által megállapítottak szerint:
i. az illetékes hatóság, a szanálási hatósággal folytatott konzultációt követően;
ii. a szanálási hatóság, az illetékes hatósággal folytatott konzultációt követően, amennyiben a szanálási hatóság rendelkezik e következtetés levonásához szükséges eszközökkel;
b) észszerűen nem várható, hogy bármilyen alternatív magánszektorbeli intézkedéssel, beleértve a korai beavatkozási intézkedéseket, észszerű időn belül megelőzhető lenne a központi szerződő fél csődje, minden releváns körülményt is figyelembe véve; és
c) közérdekből szanálási intézkedés szükséges a szanálási célok eléréséhez, amennyiben a központi szerződő fél szerződéses veszteségelosztási megállapodásainak végrehajtásával vagy amennyiben e megállapodások nem teljes körűek és a központi szerződő fél rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében történő felszámolásával e célok nem érhetők el azonos mértékben.
Az a) ii. pont alkalmazásában az illetékes hatóság késedelem nélkül és saját kezdeményezésére a szanálási hatóság rendelkezésére bocsát minden releváns információt, amely esetlegesen arra utalhat, hogy a központi szerződő fél fizetésképtelen, vagy valószínűleg fizetésképtelenné válik. Az illetékes hatóság emellett kérésre a szanálási hatóság rendelkezésére bocsát minden egyéb olyan információt, amely az értékelése elvégzése érdekében szükséges.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában akkor tekintendő úgy, hogy egy központi szerződő fél fizetésképtelen, vagy valószínűleg fizetésképtelenné válik, ha a következő körülmények közül egy vagy több fennáll:
a) a központi szerződő fél oly módon szegi meg vagy fogja valószínűleg megszegni az engedélyezési előírásokat, ami indokolja engedélyének a 648/2012/EU rendelet 20. cikke szerinti visszavonását;
b) a központi szerződő fél nem képes, vagy valószínűleg nem lesz képes ellátni kritikus funkcióit;
c) a központi szerződő fél nem képes, vagy valószínűleg nem lesz képes helyreállítani életképességét a helyreállítási intézkedések végrehajtása révén;
d) a központi szerződő fél nem képes, vagy valószínűleg nem lesz képes megfizetni az esedékessé váló tartozásait vagy egyéb kötelezettségeit;
e) a központi szerződő félnek ▌állami pénzügyi támogatásra van szüksége.
Az e) pont alkalmazásában nem tekintendő állami pénzügyi támogatásnak a következő feltételek mindegyikének megfelelő intézkedés:
i. valamely központi bank által a központi bank feltételei mellett nyújtott likviditási eszközt fedező állami garancia, vagy újonnan kibocsátott kötelezettségekre nyújtott állami garancia formájában biztosított állami támogatás;
ia. az állami pénzügyi támogatás nyújtásának időpontjában az e bekezdés a), b), c) vagy d) pontjában említett körülmények egyike sem áll fenn;
ib. az i. pontban említett állami garanciákra valamely tagállam gazdaságában bekövetkezett súlyos zavarok orvoslása és a pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében van szükség;
ii. az i. pontban említett állami garanciák fizetőképes központi szerződő felekre korlátozódnak, és feltételük az állami támogatások uniós keretrendszere szerinti végső jóváhagyás, megelőző és ideiglenes jellegűek, az ib. pontban említett súlyos zavarok következményeinek orvoslásához mérten arányosak, és nem használhatók fel a központi szerződő felet ért vagy várhatóan a közeljövőben érő veszteségek fedezésére;
▌
(3) A szanálási hatóság szanálási intézkedést is végrehajthat, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a központi szerződő fél olyan helyreállítási intézkedéseket alkalmaz vagy tervez alkalmazni, amelyek megakadályozhatják a központi szerződő fél csődjét, de jelentős káros hatást gyakorolnak a pénzügyi rendszerre.
(3a) A szanálási hatóság azon döntése, amely szerint a központi szerződő fél fizetésképtelen vagy valószínűleg fizetésképtelenné válik, kizárólag azzal az indokkal támadható meg, hogy a döntés meghozatalának időpontjában rendelkezésre álló információk alapján önkényes és észszerűtlen volt.
(4) Az ESMA … [e rendelet hatálybalépésének időpontját követően 12 hónappal]-ig iránymutatást ad ki a felügyeleti és szanálási gyakorlatok konvergenciájának előmozdítása érdekében azon körülmények közötti alkalmazást illetően, amelyek között a központi szerződő fél úgy tekinthető, hogy fizetésképtelen, vagy valószínűleg fizetésképtelenné válik, adott esetben figyelembe véve az Unióban letelepedett központi szerződő felek eltérő méreteit és jellegét.
Ezen iránymutatások elfogadása során az ESMA figyelembe veszi a 2014/59/EU irányelv 32. cikkének (6) bekezdésével összhangban kiadott iránymutatásokat.
23. cikk
A szanálásra vonatkozó általános elvek
A szanálási hatóság meghozza az összes megfelelő intézkedést a 27. cikkben említett szanálási eszközök használatához, és gyakorolja a 48. cikk szerinti szanálási hatáskört a következő elveknek megfelelően:
a) a központi szerződő fél helyreállítási tervében szereplő összes szerződéses kötelezettséget és egyéb intézkedéseket ▌érvényesíti, amennyiben azokat a szanálás alá vonást megelőzően nem merítették ki, kivéve, ha rendkívüli körülmények között a szanálási hatóság azt állapítja meg, hogy a szanálási eszközök használata vagy a szanálási hatáskör gyakorlása megfelelőbb a szanálási célok kellő időben történő eléréséhez;
b) a szanálás alatt álló központi szerződő fél részvényesei viselik az első veszteségeket az a) pontban említett összes kötelezettség és intézkedés érvényesítését követően az adott pontnak megfelelően;
c) a szanálás alatt álló központi szerződő fél részvényesei után a hitelezők viselik a veszteségeket, a követeléseiknek a rendes fizetésképtelenségi eljárás szerinti rangsorának sorrendjében, kivéve, ha ez a rendelet kifejezetten eltérően rendelkezik;
d) a központi szerződő fél egyazon csoportba tartozó hitelezői azonos elbánásban részesülnek;
e) a központi szerződő fél egyetlen részvényesének, hitelezőjének és klíringtagjának vagy annak ügyfelének vesztesége sem lehet nagyobb annál, mint amekkora vesztesége lenne a 60. cikknek megfelelően;
▌
f) a szanálás alatt álló központi szerződő fél igazgatóságát és felső vezetését leváltják, kivéve azokat az eseteket, amikor a szanálási hatóság úgy ítéli meg, hogy a testületnek és felső vezetésnek a részben vagy egészben történő megtartása szükséges a szanálási célok eléréséhez;
g) a szanálási hatóságok tájékoztatják a dolgozói képviselőket és konzultációt folytatnak velük a nemzeti törvényeiknek vagy gyakorlatuknak megfelelően;
h) amennyiben a központi szerződő fél egy csoport tagja, a szanálási hatóságok figyelembe veszik a csoport többi szervezetére, illetve a csoport egészére gyakorolt hatást.
II. FEJEZET
Értékelés
24. cikk
Az értékelés céljai
(1) A szanálási hatóságok biztosítják, hogy minden szanálási intézkedést a központi szerződő fél eszközeinek, kötelezettségeinek, jogainak és kötelmeinek méltányos, prudens és reális értékelését biztosító értékelés alapján hajtsanak végre.
(2) Mielőtt a szanálási hatóság szanálás alá von egy központi szerződő felet, biztosítja egy első értékelés elvégzését annak megállapítására, hogy teljesülnek-e a 22. cikk (1) bekezdése szerinti szanálási feltételek.
(3) Miután a szanálási hatóság határozott a központi szerződő fél szanálás alá vonásáról, biztosítja, hogy egy második értékelés készüljön a következők érdekében:
a) tájékoztatás a megfelelő szanálási intézkedésről való döntésre vonatkozóan;
b) annak biztosítása, hogy a központi szerződő fél eszközeiben bekövetkezett esetleges veszteségeket a szanálási eszközök alkalmazásakor teljes körűen elismerjék;
c) tájékoztatás a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok bevonásának vagy hígításának mértékére, valamint a szanálási hatáskör gyakorlása eredményeképp kibocsátott vagy átruházott tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok értékére és számára vonatkozó döntést illetően;
d) tájékoztatás a fedezetlen kötelezettségek, köztük a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok leírására vagy átalakítására vonatkozó döntést illetően;
e) veszteség és pozíció elosztó eszközök alkalmazása esetén tájékoztatás az érintett hitelezői követelésekkel szemben elszámolt veszteségek, még nem teljesített kötelezettségek vagy még nyitott pozíciók mértékére vonatkozó döntést illetően a központi szerződő féllel kapcsolatban, valamint a szanálási készpénzbefizetési felhívás mértékéről és szükségességéről;
f) az áthidaló központi szerződő fél eszközének alkalmazása esetén tájékoztatás az áthidaló központi szerződő félnek átadandó eszközökre, kötelezettségekre, jogokra és kötelmekre vagy tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokra vonatkozó döntést illetően, valamint a szanálás alatt álló központi szerződő félnek, illetve – az adott helyzettől függően – a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok tulajdonosainak fizetendő esetleges ellentételezés értékére vonatkozó döntést illetően;
g) a vagyonértékesítési eszköz alkalmazása esetén tájékoztatás a harmadik fél vásárlónak átadandó eszközökre, kötelezettségekre, jogokra és kötelmekre vagy tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokra vonatkozó döntést illetően, valamint a szanálási hatóság tájékoztatása annak megállapításához, hogy a 40. cikk alkalmazásában mi minősül kereskedelmi feltételnek;
ga) a szanálási hatóság által történő bármely szerződésfelmondás árának a lehetőség szerint tisztességes piaci áron kell alapulnia, amely a központi szerződő fél szabályai és megállapodásai alapján kerül meghatározásra, és más árképzési módszerrel csak akkor helyettesíthető, ha azt a szanálási hatóság feltétlenül szükségesnek tartja.
A d) pont alkalmazásában az értékelésnek figyelembe kell vennie minden olyan veszteséget, amelyet a klíringtagoknak vagy egyéb harmadik feleknek a központi szerződő féllel szemben fennálló, még nem teljesített kötelezettségeinek végrehajtásával fedezni lehet, valamint a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokra alkalmazandó átváltás szintjét.
(4) A (2) és (3) bekezdésekben említett értékelések ellen kizárólag a szanálási eszköz alkalmazására vagy a szanálási hatáskör gyakorlására vonatkozó határozattal együtt lehet jogorvoslattal élni a 72. cikknek megfelelően.
25. cikk
Az értékeléssel szembeni követelmények
(1) A szanálási hatóság biztosítja, hogy a 24. cikkben említett értékelést:
a) minden állami hatóságtól és a központi szerződő féltől független személy;
b) a szanálási hatóság végezze, amennyiben az értékeléseket az a) pontban említett személy nem tudja elvégezni.
(2) A 24. cikkben említett értékelések véglegesnek tekintendők, amennyiben azokat az (1) bekezdés a) pontjában említett személy végzi el, és a jelen cikkben rögzített összes követelmény teljesül.
(3) Az állami támogatások adott esetben alkalmazandó uniós keretrendszerének sérelme nélkül egy végleges értékelésnek, amennyiben lehetséges, prudens feltételezéseken kell alapulnia, és nem tételezheti fel, hogy a központi szerződő fél a jövőben esetlegesen ▌ állami pénzügyi támogatásban, központi banki sürgősségi likviditási támogatásban vagy nem szokásos feltételű biztosítékkal, időtartamra és kamatozási feltételekkel nyújtott központi banki likviditási támogatásban részesül attól az időponttól kezdve, amikor a szanálási intézkedés történik. Az értékelésnek figyelembe kell vennie a szanálás alatt álló központi szerződő fél észszerűen felmerült költségeinek lehetséges megtérítését a 27. cikk (9) bekezdésnek megfelelően.
(4) A végleges értékelést a következő, a központi szerződő fél birtokában lévő információkkal kell kiegészíteni:
a) naprakész mérleg és a központi szerződő fél pénzügyi helyzetéről szóló jelentés, ideértve a fennmaradó rendelkezésre álló előfinanszírozott forrásokat és rendezetlen pénzügyi kötelezettségvállalásokat;
b) a 648/2012/EU rendelet 29. cikkében említett elszámolt ügyletek nyilvántartásai;
c) eszközeinek, kötelezettségeinek és pozícióinak piaci és könyvszerinti értékére vonatkozó információk, ideértve a központi szerződő féllel szembeni lényeges követeléseket és még nem teljesített kötelezettségeket.
(5) A végleges értékelés tartalmazza a hitelezőknek az alkalmazandó fizetésképtelenségi jog szerinti kielégítési sorrend alapján történő osztályokba sorolását. Tartalmaznia kell továbbá egy becslést arra vonatkozóan, hogy a részvényesek és hitelezők egyes osztályai milyen elbánásban részesültek volna a 23. cikk e) pontjában meghatározott elvek alkalmazása esetén.
Az első albekezdésben szereplő becslés nem érinti a 61. cikkben említett értékelést.
(6) Az ESMA – figyelembe véve a 2014/59/EU irányelv 36. cikke (14) és (15) bekezdéseinek megfelelően kidolgozott szabályozástechnikai standardokat – szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a következők meghatározására:
a) azon körülmények, amelyek fennállása esetén valamely személy a szanálási hatóságtól és a központi szerződő féltől egyaránt függetlennek minősül e cikk (1) bekezdésének alkalmazásában;
b) a központi szerződő fél eszközei és forrásai értékének meghatározásához használt módszertan;
c) a 24. és a 61. cikk szerinti értékelések elkülönítése;
Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket … [e rendelet hatálybalépésének időpontját követően 12 hónappal]-ig benyújtja a Bizottsághoz.
A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkében megállapított eljárással összhangban történő elfogadására.
26. cikk
Ideiglenes értékelés
(1) A 24. cikkben említett azon értékelések, amelyek nem felelnek meg a 25. cikk (2) bekezdésében rögzített követelményeknek, ideiglenes értékelésnek tekintendők.
Az ideiglenes értékeléseknek – megfelelő indokolással – ki kell terjedniük a további veszteségekre képzett pufferre.
(2) Amennyiben a szanálási hatóságok ideiglenes értékelés alapján hajtanak végre szanálási intézkedést, biztosítaniuk kell, hogy a végleges értékelést mihamarabb elvégezzék.
A szanálási hatóság biztosítja, hogy az első albekezdésben említett végleges értékelés:
a) lehetővé tegye a központi szerződő fél minden veszteségének elismerését a könyveiben;
b) információt nyújtson az arra vonatkozó döntéshez, hogy a (3) bekezdéssel összhangban sor kerüljön-e a hitelezők követeléseinek visszaírására vagy a kifizetett ellentételezés értékének növelésére.
(3) Amennyiben a központi szerződő fél nettó eszközértékének végleges értékelés szerinti becslése magasabb értéket eredményez, mint a központi szerződő fél nettó eszközértékének az ideiglenes értékelés szerinti becslése, a szanálási hatóság:
a) növelheti az érintett hitelezők részéről fennálló, leírt vagy átütemezett követelések értékét;
b) kötelezheti az áthidaló központi szerződő felet, hogy fizessen az érintett instrumentumok tulajdonosainak további ellentételezést a szanálás alatt álló központi szerződő félnek az eszközökre, kötelezettségekre, jogokra és kötelmekre vonatkozóan, illetve adott esetben a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokra vonatkozóan.
(4) Az ESMA – figyelembe véve a 2014/59/EU irányelv 36. cikkének (15) bekezdésének megfelelően kidolgozott szabályozástechnikai standardokat – szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki – e cikk (1) bekezdésének alkalmazásában – az ideiglenes értékelésben feltüntetendő további veszteségekre képzett puffer kiszámításának módszertanára.
Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket … [e rendelet hatálybalépésének időpontját követően 12 hónappal]-ig benyújtja a Bizottsághoz.
A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkében megállapított eljárással összhangban történő elfogadására.
III. FEJEZET
Szanálási eszközök
1. szakasz
Általános elvek
27. cikk
A szanálási eszközökre vonatkozó általános rendelkezések
(1) A szanálási hatóságok a 21. cikkben említett szanálási intézkedéseket a következő szanálási eszközök bármelyikének alkalmazásával, külön-külön vagy egymással kombinálva, hajtják végre:
a) a pozíció- és veszteségelosztó eszközök;
b) a leírási és átalakítási eszköz;
c) a vagyonértékesítési eszköz;
d) az áthidaló központi szerződő fél eszköz;
e) a 21. és 23. cikkel összeegyeztethető bármely egyéb szanálási eszköz.
(2) Rendszerszintű válság esetén a szanálási hatóság ▌állami pénzügyi támogatást is nyújthat kormányzati stabilitási eszköz alkalmazásával a 45., 46., és 47. cikkeknek megfelelően az állami támogatások uniós keretrendszere értelmében történő előzetes és végleges jóváhagyás, valamint a rendelkezésre bocsátott pénzeszközök megfelelő időn belüli visszafizetésére vonatkozó átfogó és hiteles rendszer kialakítása mellett.
(3) Az (1) bekezdésben említett eszközök használata előtt a szanálási hatóság végrehajtja a következőket:
a) a központi szerződő fél bármely fennálló és rendezetlen jogait, beleértve a klíringtagok által teljesítendő minden szerződéses kötelezettséget a készpénzbefizetési felhívások teljesítésére, a központi szerződő fél számára pótlólagos források nyújtására, vagy a nemteljesítő klíringtagok veszteségeinek átvételére akár árverésen akár a központi szerződő fél működésében szereplő egyéb elfogadott módon;
b) bármely fennálló és még nem teljesített szerződéses kötelezettséget, amely a klíringtagokon kívüli feleket a pénzügyi támogatás bármely formájának nyújtására kötelezi.
A szanálási hatóság részlegesen végrehajthatja az a) és b) pontokban említett szerződéses kötelezettségeket, amennyiben észszerű határidőn belül nem lehet a szóban forgó szerződéses kötelezettségeket teljes egészében végrehajtani.
(4) A (3) bekezdéstől eltérve, a szanálási hatóság részben vagy egészben tartózkodhat a vonatkozó meglévő és még nem teljesített kötelezettségek végrehajtásától annak érdekében, hogy elkerülje a pénzügyi rendszerre gyakorolt jelentős káros hatásokat vagy egy széles körű továbbterjedést, vagy amennyiben az (1) bekezdésben említett eszközök használata megfelelőbb a szanálási célok kellő időben történő eléréséhez.
▌
(6) Amennyiben egy szanálási eszköz használata, kivéve a leírási és átalakítási eszközt, a klíringtagok által viselendő veszteséget eredményez, a szanálási hatóságnak a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok és a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vagy egyéb fedezetlen kötelezettségek leírására és átalakítására vonatkozó hatáskörét a szanálási eszköz alkalmazását közvetlenül megelőzően vagy azzal együtt kell gyakorolnia.
(7) Amennyiben csak az (1) bekezdés c) vagy d) pontjában említett szanálási eszközöket alkalmazzák, méghozzá a szanálás alatt álló központi szerződő fél eszközei, jogai, kötelezettségei vagy forrásai egy részének 40. és 42. cikk szerinti átadására, úgy az érintett központi szerződő fél fennmaradó részét rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében kell felszámolni.
(8) A nemzeti fizetésképtelenségi jognak a hitelező számára hátrányt okozó jogcselekmények megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályai nem alkalmazandók valamely szanálás alatt álló központi szerződő fél azon eszközeinek, jogainak, kötelmeinek vagy kötelezettségeinek átadására, amely vonatkozásában szanálási eszközök vagy kormányzati pénzügyi stabilizációs eszközök alkalmazására kerül sor.
(9) A szanálási hatóság megfelelő időszak elteltével visszaigényli minden olyan méltányolható kiadását – megfelelő kockázati felárat is beleértve –, amely a szanálási eszközök alkalmazásával vagy a szanálási hatáskörök gyakorlásával kapcsolatban vagy a kormányzati pénzügyi stabilizációs eszközök alkalmazásával összefüggésben merült fel, a következő módszerek közül bármelyiket igénybe véve:
a) a szanálás alatt álló központi szerződő féltől, elsőbbségi hitelezőként;
b) a vásárló által fizetett bármely ellenértékből, a vagyonértékesítési eszköz alkalmazása esetén;
c) az áthidaló központi szerződő fél megszüntetéséből eredően keletkezett bevételből, elsőbbségi hitelezőként;
ca) bármely klíringtagtól olyan mértékben, hogy a klíringtagnak ne keletkezzen nagyobb vesztesége, mint amekkora akkor keletkezett volna, ha a szanálási hatóság nem hajtott volna végre szanálási intézkedéseket a központi szerződő féllel kapcsolatban, és ehelyett a központi szerződő fél helyreállítási tervében vagy a működési szabályzatában szereplő egyéb megállapodások szerint esetlegesen fennálló, még nem teljesített kötelezettségek terhelték volna, vagy ha a központi szerződő felet rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében számolták volna fel;
cb) a kormányzati stabilizációs eszközök alkalmazásából származó bevételekből, beleértve a 46. cikkben említett, tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok értékesítéséből és a 47. cikkben említett ideiglenes államosítási eszköz alá vont központi szerződő fél értékesítéséből származó bevételeket is.
(9a) Az előző bekezdés értelmében visszafizetendő összeg meghatározása során a szanálási hatóság figyelembe veszi azt az összeget, amelyet a központi szerződő fél ügyfelei és tagjai a központi szerződő fél szabályai és megállapodásai, valamint a szanálás értelmében is kötelesek lettek volna hozzájárulásként megfizetni, ha a hatóságok nem nyújtottak volna állami támogatást.
(10) A szanálási eszközök alkalmazásakor a szanálási hatóságok biztosítják – a 25. cikknek megfelelő értékelés alapján – a központi szerződő fél vagy az áthidaló központi szerződő fél veszteségeinek teljes körű elosztását, követelései és tartozásai egyensúlyának helyreállítását, előfinanszírozott forrásainak teljes körű feltöltését, valamint a központi szerződő fél vagy az áthidaló központi szerződő fél feltőkésítését.
27a. cikk
A központi szerződő fél résztvevőinek nyújtott kártalanítás lehetősége a nemteljesítés-kezelési vagy helyreállítási szakasz során szerződésben vállalt veszteségeikre nem alkalmazandó.
2. szakasz
Pozícióelosztó és veszteségelosztó eszközök
28. cikk
A pozíció- és veszteségelosztó eszközök célja és hatóköre
(1) A szanálási hatóságok a pozícióelosztó eszközt a 29. cikknek megfelelően, a veszteségelosztó eszközt pedig a 30. és 31. cikknek megfelelően alkalmazzák.
(2) Az (1) bekezdésben említett eszközöket az elszámolási szolgáltatásokkal kapcsolatos összes ügylet és az ezen szolgáltatásokkal kapcsolatosan a központi szerződő fél számára nyújtott biztosítékok tekintetében lehet alkalmazni.
(3) A szanálási hatóságok a 29. cikkben említett pozícióelosztó eszközt a központi szerződő fél vagy adott esetben az áthidaló központi szerződő fél számviteli nyilvántartásainak kiigazítása érdekében alkalmazzák.
A szanálási hatóságok a 30. és 31. cikkben említett veszteségelosztó eszközt a következők közül bármelyik célból alkalmazhatják:
a) a központi szerződő fél a 27. cikk (10) bekezdésének megfelelően értékelt veszteségeinek fedezése;
b) a központi szerződő fél azon képességének helyreállítása, hogy teljesíteni tudja az esedékessé váló fizetési kötelezettségeit;
ba) a követelések és tartozások közötti egyensúly helyreállításának elősegítése;
c) a követelések és tartozások közötti egyensúly helyreállításának elősegítése azáltal, hogy forrásokat bocsátanak a központi szerződő fél rendelkezésére egy árverési ajánlat teljesítése érdekében, amely lehetővé teszi a központi szerződő fél számára a nemteljesítő fél pozícióinak elosztását vagy a 29. cikk szerint felmondott szerződésekkel kapcsolatos kifizetések teljesítését;
d) az a), b) és c) pontokban említett eredmények elérése egy áthidaló központi szerződő féllel kapcsolatban;
e) a központi szerződő fél üzleti tevékenysége fizetőképes harmadik félnek történő átadásának támogatása a vagyonértékesítési eszköz alkalmazásával.
29. cikk
Szerződések részleges vagy teljes felmondása
(1) A szanálási hatóság felmondhatja a következő szerződések mindegyikét, vagy közülük bizonyos szerződéseket:
a) a nemteljesítő klíringtagok szerződéseit;
b) az érintett elszámolási szolgáltatások vagy eszközosztályok szerződéseit;
c) a szanálás alatt álló központi szerződő fél szerződéseit.
(1a) Az (1) bekezdés szerinti hatáskör gyakorlása során a szanálási hatóság a bekezdés a), b) és c) pontjában említett szerződéseket hasonló módon, az adott szerződések szerződő felei közötti megkülönböztetés nélkül mondja fel, azon szerződéses kötelezettségek kivételével, amelyek ésszerű időkereten belül nem érvényesíthetők.
(2) A szanálási hatóság kizárólag akkor mondhatja fel az (1) bekezdés a) pontjában említett szerződéseket, amennyiben az eszközök és e szerződésekből eredő pozíciók átadására nem került sor a 648/2012/EU rendelet 48. cikke (5) és (6) bekezdésének értelmében.
(3) A szanálási hatóság minden érintett klíringtagot értesít az (1) bekezdésben említett szerződések felmondásának dátumáról.
(4) Az (1) bekezdésben említett bármely szerződés felmondása előtt a szanálási hatóság a következő lépéseket teszi meg:
a) kötelezi a szanálás alatt álló központi szerződő felet, hogy határozza meg az egyes szerződések értékét, és aktualizálja az egyes klíringtagok számlaegyenlegét;
b) határozza meg az egyes klíringtagoknak vagy az egyes klíringtagok által fizetendő nettó összegeket, figyelembe véve minden esedékes de még meg nem fizetett változó letétet, beleértve az a) pontban említett értékelések eredményeképp esedékes változó letétet;
c) értesíti az egyes klíringtagokat a megállapított nettó összegekről, és azokat e tájékoztatásnak megfelelően beszedi.
A szerződés felmondását követően a szanálási hatóság megfelelő időben értesíti minden olyan egyéb rendszerszinten jelentős intézményként megjelölt ügyfél illetékes hatóságát, amelynek szerződését felmondták.
(4a) A szanálási hatóság által e cikk alapján történő szerződésfelmondás árának a tisztességes piaci áron kell alapulnia, amelyet a központi szerződő fél szabályai és megállapodásai alapján határoznak meg, vagy bármely más megfelelő árképzési módszer segítségével, amennyiben a szanálási hatóság szükségesnek tartja ilyen alternatív módszer alkalmazását.
(5) Amennyiben egy teljesítő klíringtag nem tudja megfizetni a (4) bekezdésnek megfelelően megállapított nettó összeget, a szanálási hatóság kötelezheti a központi szerződő felet, hogy a teljesítő klíringtagot minősítse nemteljesítőnek, és annak alapletétjét, valamint a garanciaalaphoz való hozzájárulását a 648/2012/EU rendelet 45. cikkének megfelelően használja fel.
(6) Amennyiben a szanálási hatóság felmondott egyet vagy többet az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett típusú szerződések közül, ideiglenesen meg kell akadályoznia, hogy a központi szerződő fél a felmondott szerződésekkel azonos típusú új ügyleteket számoljon el.
A szanálási hatóság engedélyezheti a központi szerződő fél számára, hogy folytassa az érintett ügylettípusok elszámolását, amennyiben a következő feltételek teljesülnek:
a) a központi szerződő fél teljesíti a 648/2012/EU rendelet követelményeit;
b) a szanálási hatóság értesítés ad ki és tesz közzé ebből a célból a 70. cikk (3) bekezdésében említett módokat alkalmazva.
30. cikk
A központi szerződő fél által a teljesítő klíringtagoknak és azok ügyfeleinek fizetendő nyereségek értékének csökkentése
(1) A szanálási hatóság csökkentheti a központi szerződő fél teljesítő klíringtagokkal és azok ügyfeleivel szemben fennálló fizetési kötelezettségei összegének értékét, amennyiben e kötelezettségek a központi szerződő fél változó letét fizetésére vagy gazdaságilag ezzel egyenértékű kifizetésre vonatkozó folyamatainak megfelelően fizetendő nyereségből keletkeznek. A klíringtagok haladéktalanul tájékoztatják ügyfeleiket a szanálási eszköz alkalmazásáról és arról, hogy ez milyen módon érinti őket.
(2) A szanálási hatóság az (1) bekezdésben említett fizetési kötelezettségek csökkentését egy méltányos elosztó mechanizmus alkalmazásával számolja ki, amelynek meghatározása a 24. cikk (3) bekezdésének megfelelően elvégzett értékelés folyamán történik, és amelyről a klíringtagokat haladéktalanul tájékoztatja, amint sor kerül a szanálási eszköz használatára. Az egyes klíringtagok esetében csökkentendő teljes nettó nyereség arányos a központi szerződő fél által fizetendő összegekkel.
(3) A fizetendő nyereségek értékének csökkentése attól a pillanattól hatályos és kötelező érvényű a központi szerződő félre és az érintett klíringtagokra nézve, amikor a szanálási hatóság végrehajtja a szanálási intézkedést.
(3a) Az e cikkben említett hatásköröknek az egyéb rendszerszinten jelentős intézményként megjelölt ügyfél pozícióit érintő bármilyen gyakorlásáról megfelelő időben értesíteni kell az említett ügyfél illetékes hatóságát.
(4) Későbbi eljárásban egyetlen teljesítő klíringtag sem támaszthat követelést a központi szerződő féllel vagy jogutódjával szemben az (1) bekezdésben említett fizetési kötelezettségek csökkentéséből eredően.
▌
(5) Amennyiben a szanálási hatóság csak részben csökkenti a fizetendő nyereségek értékét, a fennmaradó fizetendő összeg továbbra is jár a teljesítő klíringtagnak.
(5a) A központi szerződő fél működési szabályzatában utalni kell a fizetési kötelezettségek csökkentésére vonatkozó, az (1) bekezdésben említett hatáskörre, továbbá valamennyi esetleges hasonló megállapodásra, amelyről az említett működési szabályzat a helyreállítási szakaszra vonatkozóan rendelkezik . A központi szerződő fél gondoskodik szerződéses megállapodások megkötéséről annak érdekében, hogy a szanálási hatóság gyakorolhassa e cikk szerinti hatásköreit.
31. cikk
Szanálási készpénzbefizetési felhívás
(1) A szanálási hatóság előírhatja a teljesítő klíringtagok számára, hogy nyújtsanak pénzbeli hozzájárulásokat a központi szerződő félnek. E pénzbeli hozzájárulások összegét a szanálási hatóság határozza meg azzal a céllal, hogy a lehető legmegfelelőbb módon biztosítsa a 21. cikk (1) bekezdésében említett szanálási célok elérését.
Amennyiben a központi szerződő fél több garanciaalapot működtet, az első albekezdésben említett pénzbeli hozzájárulás összege a klíringtagnak az érintett klíringszolgáltatás vagy eszközosztály garanciaalapjába vagy garanciaalapjaiba befizetendő hozzájárulásaira vonatkozik.
A szanálási hatóság élhet a szanálási készpénzbefizetési felhívással függetlenül attól, hogy kimerült-e már a teljesítő klíringtagok számára pénzbeli hozzájárulást előíró összes szerződéses kötelezettség.
A szanálási hatóság a pénzbeli hozzájárulás összegét minden egyes teljesítő klíringtag számára a klíringtag garancialapba való befizetéseivel arányosan állapítja meg.
(2) Ha egy teljesítő klíringtag nem fizeti meg az előírt összeget, a szanálási hatóság kötelezheti a központi szerződő felet, hogy az érintett klíringtagot minősítse nemteljesítőnek, és a klíringtag alapletétjét, valamint a garanciaalaphoz való hozzájárulását a 648/2012/EU rendelet 45. cikkének megfelelően használja fel.
(2a) A központi szerződő fél működési szabályzatában a helyreállítási készpénzbefizetési felhívások mellett utal a szanálási készpénzbefizetési felhívásra, és gondoskodik szerződéses megállapodások megkötéséről annak érdekében, hogy a szanálási hatóság gyakorolhassa e cikk szerinti hatásköreit.
(2b) A szanálási hatóság meghatározza a szanálási készpénzbefizetési felhívás működési szabályzatba felveendő összegét, amelynek legalább a klíringtag garanciaalapba befizetett hozzájárulásával egyenértékűnek kell lennie.
(2c) A szanálási hatóság meghatározza a szanálási készpénzbefizetési felhívás működési szabályzatba belefoglalandó összegét.
3. szakasz
A tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vagy egyéb fedezetlen kötelezettségek leírása és átalakítása
32. cikk
A tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok és hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vagy egyéb fedezetlen kötelezettségek leírására és átalakítására vonatkozó kötelezettség
(1) A szanálási hatóság a leírási és átalakítási eszközt a 33. cikknek megfelelően a szanálás alatt álló központi szerződő fél által kibocsátott tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok és hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vagy egyéb fedezetlen kötelezettségek vonatkozásában alkalmazza a veszteségek fedezésére, az érintett központi szerződő fél vagy áthidaló központi szerződő fél feltőkésítésére, vagy a vagyonértékesítési eszköz alkalmazásának támogatására.
▌(2) A 24. cikk (3) bekezdésével összhangban elvégzett értékelés alapján a szanálási hatóság megállapítja a következőket:
a) azt az összeget, amellyel a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokat és hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokat vagy egyéb fedezetlen kötelezettségeket le kell írni minden olyan veszteség figyelembevétele mellett, amelyet a klíringtagoknak vagy egyéb harmadik feleknek a központi szerződő féllel szemben fennálló még nem teljesített kötelezettségeinek végrehajtásával fedezni lehet;
b) azt az összeget, amellyel a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokat vagy egyéb fedezetlen kötelezettségeket tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokra kell átváltani a központi szerződő fél vagy az áthidaló központi szerződő fél prudenciális kötelezettségeinek helyreállítása érdekében.
33. cikk
A tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vagy egyéb fedezetlen kötelezettségek leírását vagy átalakítását szabályozó rendelkezések
(1) A szanálási hatóság a leírási és átalakítási eszközt a követelések rendes fizetésképtelenségi eljárásban alkalmazandó elsőbbségének megfelelően használja.
(2) A hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vagy egyéb fedezetlen kötelezettségek tőkeértékének csökkentése vagy átalakítása előtt a szanálási hatóság a veszteség arányában és szükség esetén legfeljebb a veszteség teljes összege erejéig csökkenti a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok névleges értékét.
Amennyiben a 24. cikk (3) bekezdésével összhangban elvégzett értékelésnek megfelelően a központi szerződő fél nettó értéke a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok értékének csökkentése után is pozitív, a szanálási hatóság körülményektől függően bevonja vagy hígítja az érintett tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokat.
(3) A szanálási hatóság a szanálási célok eléréséhez szükséges mértékben, és szükség esetén legfeljebb az érintett instrumentumok vagy kötelezettségek teljes összege erejéig csökkenti vagy átalakítja, vagy csökkenti és átalakítja a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vagy egyéb fedezetlen kötelezettségek tőkeösszegét.
(4) A szanálási hatóság a leírási és átalakítási eszközt nem használhatja a következő kötelezettségek vonatkozásában:
a) foglalkoztatottakkal szemben fennálló kötelezettségek, felhalmozott bérhez, nyugellátáshoz vagy más rögzített javadalmazáshoz kapcsolódó kötelezettségek, kivéve a javadalmazás változó, kollektív szerződésben nem szabályozott összetevőit;
b) kereskedelmi hitelezőkkel vagy áruhitelezőkkel szemben fennálló, a központi szerződő fél mindennapi működéséhez kritikus áruk vagy szolgáltatások nyújtásából – ideértve az IT-szolgáltatásokat, közüzemi ellátásokat, valamint az épületek bérlését, kiszolgálását és fenntartását – eredő kötelezettségek;
c) adóhatóságokkal és társadalombiztosítási hatóságokkal szemben fennálló kötelezettségek – feltéve, hogy ezek előresorolt kötelezettségek az alkalmazandó fizetésképtelenségi jog szerint;
d) a 98/26/EK irányelvvel összhangban kijelölt rendszerekkel vagy rendszerüzemeltetőkkel szemben fennálló kötelezettségek.
(5) Amennyiben egy tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentum vagy egy hitelviszonyt megtestesítő instrumentum vagy egyéb fedezetlen kötelezettség csökkentésére kerül sor, a következő feltételek vonatkoznak:
a) a csökkentés végleges;
b) az instrumentumok birtokosának nem maradhat fenn követelése, kivéve a már esetlegesen felhalmozott kötelezettségeket, a szóban forgó csökkentés jogszerűsége ellen benyújtott fellebbezés eredményeként esetlegesen felmerülő károkkal kapcsolatos kötelezettségeket, valamint a (6) bekezdés értelmében kibocsátott vagy átruházott tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok alapján keletkező követeléseket;
c) amennyiben a csökkentés csak részleges, az eredeti kötelezettséget keletkeztető megállapodás továbbra is érvényben marad a fennmaradó összeg tekintetében, amelyre az adott megállapodás csökkentés által indokolt, módosított feltételei vonatkoznak.
Az a) pont nem gátolja meg, hogy a szanálási hatóságok leíró mechanizmust alkalmazzanak a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vagy egyéb fedezetlen kötelezettségek birtokosainak, illetve az akkori tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok birtokosainak kártalanítására, amennyiben az ideiglenes értékelés alapján végrehajtott leírás szintjéről a 26. cikk (2) bekezdésében említett végleges értékeléssel összevetve megállapításra kerül, hogy az meghaladja a szükséges összeget.
(6) A hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vagy egyéb fedezetlen kötelezettségek (3) bekezdés szerinti átalakításakor a szanálási hatóság kötelezheti a központi szerződő feleket, vagy anyavállalataikat, hogy bocsássanak ki vagy ruházzanak át tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokat a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vagy egyéb fedezetlen kötelezettségek birtokosaira.
(7) A szanálási hatóság a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokat vagy egyéb fedezetlen kötelezettségeket a (3) bekezdés szerint kizárólag akkor alakíthatja át, ha teljesülnek a következő feltételek:
a) a szanálási hatóság beszerezte az anyavállalat illetékes hatóságának beleegyezését, amennyiben az anyavállalat köteles tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokat kibocsátani;
b) a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokat azelőtt bocsátják ki, hogy az állam vagy egy kormányzati szerv általi sajáttőke-nyújtás céljára a központi szerződő fél tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokat bocsátana ki;
c) az átváltási arány arányos kárpótlást biztosít az érintett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tulajdonosai számára, a rendes fizetésképtelenségi eljárásban biztosított elbánásukkal összhangban.
A hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vagy egyéb fedezetlen kötelezettségek tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokra történő átalakítását követően ez utóbbi az átalakítást követően azonnal jegyezhető, illetve átruházható.
(8) A (7) bekezdés alkalmazásában a szanálási hatóság biztosítja, hogy a központi szerződő fél szanálási tervének kidolgozásával és napra készen tartásával összefüggésben és a központi szerződő fél szanálhatósága előtt álló akadályok felszámolására vonatkozó hatáskör részeként a központi szerződő fél mindig kibocsáthassa a szükséges számú tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumot.
34. cikk
A leírás és átalakítás hatálya
A szanálási hatóság elvégzi vagy elvégezteti a leírási és átalakítási eszköz érvényesítéséhez szükséges összes adminisztratív és eljárási feladatot, beleértve a következőket:
a) az összes vonatkozó nyilvántartás módosítása;
b) a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok, illetve hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok tőzsdéről való kivezetése vagy a kereskedésből való kivonása;
c) az új tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok tőzsdei bevezetése vagy a velük való kereskedés engedélyezése;
d) a már leírt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumoknak a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(15) szerinti tájékoztató kötelező közzététele nélküli újbóli tőzsdei bevezetése vagy a velük való kereskedés újraengedélyezése.
35. cikk
A leírás és átalakítás eljárási akadályainak megszüntetése
Amennyiben a 32. cikk (1) bekezdésének második albekezdése kerül alkalmazásra, az illetékes hatóság kötelezi a központi szerződő feleket vagy anyavállalatait, hogy mindig tartson kellő mennyiségű tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumot annak biztosítására, hogy az adott központi szerződő felek vagy anyavállalatiak elegendő új tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokat tudjanak kibocsátani, és hogy a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok kibocsátását vagy a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokra történő átváltást hatékonyan lehessen elvégezni.
A szanálási hatóság a leírási és átalakítási eszközt a központi szerződő fél létesítő okiratában vagy alapszabályában foglalt rendelkezésektől függetlenül használja, ideértve a részvényesek elővásárlási jogára vonatkozó vagy a részvényesek tőkeemeléshez való hozzájárulását előíró rendelkezéseket.
36. cikk
Reorganizációs terv benyújtása
(1) A központi szerződő felek a 32. cikkben említett eszközök használata után egy hónappal felülvizsgálatot folytatnak le a fizetésképtelenség okairól, és benyújtják azt a szanálási hatóságnak, a 37. cikknek megfelelő reorganizációs tervvel együtt. Amennyiben az állami támogatások uniós keretrendszere alkalmazandó, a tervnek összeegyeztethetőnek kell lennie a központi szerződő fél által a keretszabályok értelmében a Bizottsághoz benyújtandó szerkezetátalakítási tervvel.
Amennyiben a szanálási célok eléréséhez szükséges, a szanálási hatóság maximum két hónapra meghosszabbíthatja az első albekezdésben említett határidőt.
(2) Amennyiben az Uniót az állami támogatási keretrendszer értelmében értesíteni kell a szerkezetátalakítási tervről, a reorganizációs terv benyújtása nem veszélyeztetheti az állami támogatások uniós keretrendszere által az érintett szerkezetátalakítási terv benyújtására megállapított határidőt.
(3) A szanálási hatóság a felülvizsgálat eredményét, a reorganizációs tervet, és annak minden, 38. cikk szerinti módosítását benyújtja az illetékes hatóságnak és a szanálási kollégiumnak.
37. cikk
A reorganizációs terv tartalma
(1) A 36. cikkben említett reorganizációs tervnek tartalmaznia kell azokat az intézkedéseket, amelyek célja, hogy észszerű időn belül helyreállítsák a központi szerződő félnek, illetve egyes üzletágainak a hosszú távú életképességét. Az intézkedéseknek a központi szerződő fél működési környezetét jelentő gazdasági és pénzügyi feltételekre vonatkozóan realisztikus feltételezéseken kell alapulniuk.
A reorganizációs tervnek figyelembe kell vennie a pénzügyi piacok aktuális és lehetséges állapotát, tükrözni kell mind a legjobb, mind a legrosszabb esetet jelentő feltevéseket, ideértve az olyan helyzeteket, amelyekkel azonosíthatók a központi szerződő fél leginkább sérülékeny pontjai. A feltevéseket megfelelő szektorszintű referenciaértékekhez kell hasonlítani.
(2) A reorganizációs tervnek legalább a következő elemeket kell tartalmaznia:
a) a központi szerződő fél fizetésképtelenségét vagy valószínű fizetésképtelenné válását okozó tényezők és körülmények részletes elemzése;
b) központi szerződő fél hosszú távú életképességének helyreállítása érdekében elfogadandó intézkedések leírása;
c) ezen intézkedések végrehajtási ütemterve.
(3) A központi szerződő fél hosszú távú életképességének helyreállítását célzó intézkedések közé tartozhatnak az alábbiak is:
a) a központi szerződő fél tevékenységeinek átszervezése és átalakítása;
b) a központi szerződő fél műveleti rendszereinek és infrastruktúrájának változásai;
c) eszközök vagy üzletágak értékesítése.
(3a) Amennyiben a 36. cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban az állami támogatások uniós keretrendszerét alkalmazzák, a szanálási hatóság, az illetékes hatóság és a Bizottság számára javasolt összehangolni a központi szerződő fél hosszú távú életképességének helyreállítására szolgáló intézkedések értékelését, a módosított terv központi szerződő fél általi ismételt benyújtására irányuló kéréseket, valamint a reorganizációs vagy szerkezetátalakítási terv végleges elfogadását.
(3b) Az ESMA az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban … [e rendelet hatálybalépése után 18 hónappal]-ig iránymutatásokat dolgoz ki a reorganizációs tervbe a (2) cikk szerint legalább belefoglalandó elemek további pontosítása céljából.
(3c) Az ESMA – adott esetben a (3a) bekezdésben említett iránymutatások alkalmazása során gyűjtött tapasztalatokat figyelembe véve – szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozhat ki a reorganizációs tervbe a (2) cikk szerint minimálisan szerepeltetendő elemek további pontosítása céljából.
A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.
38. cikk
A reorganizációs terv értékelése és elfogadása
(1) A reorganizációs terv központi szerződő fél általi 36. cikk (1) bekezdés szerinti benyújtását követő egy hónapon belül a szanálási hatóság és az illetékes hatóság értékeli, hogy a szóban forgó tervben megállapított intézkedések megbízhatóan állítanák-e helyre a központi szerződő fél hosszú távú életképességét.
Amennyiben a szanálási hatóság és az illetékes hatóság meggyőződik arról, hogy a tervvel helyreállítható a központi szerződő fél hosszú távú életképessége, a szanálási hatóság jóváhagyja a tervet.
(2) Amennyiben a szanálási hatóság és az illetékes hatóság nem győződik meg arról, hogy a tervben megállapított intézkedésekkel helyreállítható a központi szerződő fél hosszú távú életképessége, a szanálási hatóság értesíti a központi szerződő felet az aggályairól, és kötelezi, hogy két héten belül ismételten nyújtson be egy az aggályokra megoldást nyújtó módosított tervet.
(3) A szanálási hatóság és az illetékes hatóság értékeli az ismételten benyújtott tervet, és a terv kézhezvételét követő egy héten belül tájékoztatja a központi szerződő felet arról, hogy az megfelelően orvosolja-e a jelzett aggályokat, vagy további módosításokra van-e szükség.
(3a) Az ESMA az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban … [e rendelet hatálybalépése után 18 hónappal]-ig iránymutatásokat bocsát ki a reorganizációs tervek által a szanálási hatóság általi, az (1) bekezdéssel összhangban történő jóváhagyás érdekében teljesítendő alapvető kritériumok további pontosítása céljából.
(3b) Az ESMA – adott esetben figyelembe véve a (3a) bekezdésben említett iránymutatások alkalmazása során gyűjtött tapasztalatokat – szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozhat ki , a reorganizációs tervek által a szanálási hatóság általi, az (1) bekezdéssel összhangban történő jóváhagyás érdekében teljesítendő alapvető kritériumok további pontosítása céljából.
A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.
39. cikk
A reorganizációs terv végrehajtása és nyomon követése
(1) A központi szerződő fél végrehajtja a reorganizációs tervet, és kérésre, de legalább hathavonta jelentést nyújt be a szanálási hatóságnak és az illetékes hatóságnak a terv végrehajtásában elért eredményekről.
(2) A szanálási hatóság az illetékes hatósággal egyetértésben kötelezheti a központi szerződő felet a terv átdolgozására, amennyiben az szükséges a 37. cikk (1) bekezdésében említett cél eléréséhez.
A központi szerződő fél az első albekezdésben említett átdolgozott tervet benyújtja a szanálási hatóságnak a 38. cikk (3) bekezdése szerinti értékelés céljából. Az állami támogatások uniós keretrendszerének alkalmazása esetén a szanálási hatóság összehangolja ezt az értékelést a Bizottsággal.
4. szakasz
A vagyonértékesítési eszköz
40. cikk
A vagyonértékesítési eszköz
(1) A szanálási hatóság átruházhatja a következőket egy olyan vevőre, amely nem áthidaló központi szerződő fél:
a) szanálás alatt álló központi szerződő fél által kibocsátott tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok;
b) szanálás alatt álló központi szerződő fél bármely eszköze, joga, kötelme vagy kötelezettsége.
Az első albekezdésben említett átruházásra a központi szerződő fél részvényesei vagy a vevőn kívül bármely más harmadik fél beleegyezésének megszerzése nélkül, valamint a társasági jog vagy az értékpapírjog máskülönben alkalmazandó bármilyen eljárási követelményeinek – kivéve a 41. cikkben szabályozottakat – való megfelelés nélkül kerül sor.
(2) Az (1) bekezdés szerinti átruházásnak kereskedelmi feltételek mellett kell történnie, az állami támogatások uniós keretrendszerével összhangban és figyelembe véve a körülményeket.
A szanálási hatóságnak az első albekezdés alkalmazásában minden észszerű lépést meg kell tennie annak érdekében, hogy megteremtse a 24. cikk (3) bekezdése szerint elvégzett értékeléssel összhangban lévő kereskedelmi feltételeket.
(3) E rendelet ellenkező rendelkezéseinek hiányában a vevő által fizetett bárminemű ellenszolgáltatás a következőket illeti meg:
a) a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok tulajdonosait, amennyiben a vagyonértékesítésre a központi szerződő fél által kibocsátott tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumoknak azok tulajdonosairól a vevőre történő átruházásával került sor;
b) a központi szerződő felet, amennyiben a vagyonértékesítésre a központi szerződő fél eszközei vagy kötelezettségei egy részének vagy egészének a vevőre történő átruházásával került sor;
c) a szanálást megelőzően veszteséget elszenvedő bármely teljesítő klíringtagot.
A vevő által fizetett bármely ellenszolgáltatás elosztása a központi szerződő fél többlépcsős veszteségfedezésével összhangban történik a 648/2012/EU rendelet 43. és 45. cikkeiben rögzítetteknek, valamint a követelések rendes fizetésképtelenségi eljárás szerinti kielégítési sorrendjének megfelelően.
(4) Az (1) bekezdésben említett átruházási hatáskört többször is gyakorolhatja a szanálási hatóság annak érdekében, hogy a központi szerződő fél által kibocsátott tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumoknak, illetve adott esetben a központi szerződő fél eszközeinek, jogainak, kötelmeinek vagy kötelezettségeinek további átruházását hajtsa végre.
(5) A szanálási hatóság a vevő hozzájárulásával ismételten a központi szerződő félre ruházhatja át azokat az eszközöket, jogokat, kötelezettségeket vagy forrásokat, amelyeket a vásárlóra ruházott át, illetve a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokat ismét azok eredeti tulajdonosaira ruházhatja át.
Amennyiben a szanálási hatóság használja az első albekezdésben említett átruházási hatáskört, a központi szerződő fél vagy az eredeti tulajdonosok kötelesek visszavenni minden ilyen eszközt, jogot, kötelmet vagy kötelezettséget, illetve tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumot.
(6) Az (1) bekezdés szerint végrehajtott minden átruházásra attól függetlenül kerül sor, hogy a vevő jogosult-e a szerzésből eredő szolgáltatások nyújtására és tevékenységek folytatására.
Amennyiben a vevő nem jogosult a szerzésből eredő szolgáltatások nyújtására, illetve a tevékenységek folytatására, a szanálási hatóság, az illetékes hatósággal való egyeztetés mellett elvégzi a vevő megfelelő átvilágítását, és biztosítja, hogy a vevő amint lehetséges, de legkésőbb a vagyonértékesítési eszköz használatát követő egy hónapon belül kérelmezze az engedélyét. Az illetékes hatóság biztosítja, hogy az ilyen engedély iránti kérelmet gyorsított eljárásban bírálják el.
(7) Amennyiben az (1) bekezdésben említett tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok átruházása a 648/2012/EU rendelet 31. cikkének (2) bekezdésében említettek szerinti befolyásoló részesedés megszerzését vagy növelését eredményezné, az illetékes hatóság az említett cikkben előírt értékelést olyan idő alatt végzi el, hogy az ne hátráltassa a vagyonértékesítési eszköz alkalmazását, és ne akadályozza meg azt, hogy a szanálási intézkedés elérje a releváns szanálási célokat.
(8) Amennyiben az illetékes hatóság nem végezte el a (7) bekezdésben említett értékelést addig az időpontig, amikor sor kerül a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok átruházására, a következők vonatkoznak:
a) a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok átruházása azonnal hatályos attól a dátumtól, amikor megtörténik azok átruházása;
b) az értékelési időszak és az f) pont szerinti esetleges elidegenítési időszak során fel kell függeszteni a vevőnek az adott tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokhoz fűződő szavazati jogát, és azt kizárólag a szanálási hatóság gyakorolhatja, amelynek azonban nincs a szavazati jog gyakorlására vonatkozó kötelezettsége, és nem tartozik felelősséggel a szavazati jog gyakorlására vagy attól való tartózkodásra vonatkozóan;
c) az értékelési időszak és az f) pont szerinti esetleges elidegenítési időszak során a szóban forgó átruházással kapcsolatban nem kell alkalmazni a 648/2012/EU rendelet 12. cikkében előirányzott, a befolyásoló részesedés szerzésére és megszüntetésére vonatkozó követelmények megsértése esetén kivethető szankciókat és egyéb intézkedéseket;
d) az illetékes hatóság az értékelés elvégzése után haladéktalanul írásban értesíti a szanálási hatóságot és a vevőt a 648/2012/EU rendelet 32. cikke szerinti értékelés eredményéről;
e) amennyiben az illetékes hatóság nem kifogásolja az átruházást, a szóban forgó tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokhoz fűződő szavazati jogok a vevőre átruházottnak tekintendők a d) pontban említett értesítés dátumától kezdve;
f) amennyiben az illetékes hatóság kifogást emel a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok átruházása ellen, a b) pont továbbra is érvényben marad, és a szanálási hatóság figyelemmel a piaci feltételekre, egy elidegenítési időszakot állapíthat meg, amelyen belül a vevőnek el kell idegenítenie az érintett tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokat.
(9) A szolgáltatásnyújtáshoz való jog 648/2012/EU rendelettel összhangban történő gyakorlása céljából a vevőt a szanálás alatt álló központi szerződő fél jogutódaként kell tekinteni, amely tovább gyakorolhat bármilyen olyan jogot, amelyet a szanálás alatt álló központi szerződő fél az átruházott eszközök, jogok, kötelezettségek vagy források tekintetében gyakorolt.
(10) Az (1) bekezdésben említett vevő nem akadályozható meg abban, hogy gyakorolja a központi szerződő fél tagsági jogait, valamint a fizetési és elszámolási rendszerekhez, illetve egyéb pénzügyi piaci infrastruktúrához való hozzáféréshez fűződő jogait, feltéve, hogy a vevő megfelel a tagsági vagy e rendszerekben vagy infrastruktúrákban való részvételi kritériumoknak.
Amennyiben a vevő nem felel meg az első albekezdésben említett kritériumoknak, a vevő a szanálási hatóság jóváhagyásával továbbra is gyakorolhatja a központi szerződő fél tagsági jogait, valamint a fizetési és elszámolási rendszerekhez, illetve egyéb pénzügyi piaci infrastruktúrához való hozzáféréshez fűződő jogait ▌. Ez a jóváhagyás kizárólag legfeljebb 12 hónapos időszakra adható meg.
(11) 12 hónapos időszakra vonatkozóan a vevő fizetési és elszámolási rendszerekhez, illetve egyéb pénzügyi piaci infrastruktúrához való hozzáférése nem tagadható meg azzal az indokkal, hogy a vevő nem rendelkezik hitelminősítő intézettől származó minősítéssel, vagy a minősítés nem felel meg azoknak a minősítési szinteknek, amelyek szükségesek az említett rendszerekhez, illetve infrastruktúrákhoz való hozzáférés engedélyezéséhez,
(12) E rendelet eltérő rendelkezéseinek hiányában a szanálás alatt álló központi szerződő fél részvényesei, hitelezői, klíringtagjai és ügyfelei, valamint azok a harmadik felek, amelyeknek eszközeit, jogait, kötelezettségeit vagy forrásait nem ruházták át, nem rendelkezhetnek jogokkal az átruházott eszközök, jogok, kötelmek vagy kötelezettségek felett vagy azokhoz kapcsolódóan.
41. cikk
Vagyonértékesítési eszköz: eljárási követelmények
(1) Amennyiben sor kerül a vagyonértékesítési eszköz használatára egy központi szerződő fél vonatkozásában, a szanálási hatóságnak meg kell hirdetnie az átruházni szándékozott eszközök, jogok, kötelmek, kötelezettségek vagy a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok rendelkezésre állását, vagy intézkednie kell azok értékesítéséről. Jogok, eszközök, kötelmek és kötelezettségek összefüggő csoportjai külön is értékesíthetők.
(2) Az állami támogatások adott esetben alkalmazandó uniós keretrendszerének sérelme nélkül az (1) bekezdésben említett értékesítés az alábbi kritériumokkal összhangban történik:
a) az értékesítésnek a lehető legátláthatóbbnak kell lennie, és nem vezethet jelentősen téves kép kialakulásához a központi szerződő fél eszközei, jogai, kötelmei, kötelezettségei vagy egyéb tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumai tekintetében, figyelembe véve a körülményeket és különösen a pénzügyi stabilitás fenntartásának szükségességét;
b) nem részesíthet indokolatlan előnyben potenciális vásárlókat, és nem tehet közöttük különbséget;
c) nem állhat fenn összeférhetetlenség;
d) figyelembe kell vennie azt az igényt, hogy a szanálási intézkedést gyorsan kell végrehajtani;
e) a lehetséges mértékig az érintett tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok, eszközök, jogok, kötelmek vagy kötelezettségek értékesítési árának maximalizálására kell törekednie.
Az első albekezdésben említett kritériumok nem akadályozhatják a szanálási hatóságot abban, hogy felkérjen meghatározott potenciális vásárlókat.
(3) Az (1) bekezdéstől eltérve, a szanálási hatóság a (2) bekezdésben meghatározott kritériumok teljesítése nélkül is értékesítheti az eszközöket, jogokat, kötelmeket, kötelezettségeket vagy tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokat, ha úgy ítéli meg, hogy az e kritériumoknak való megfelelés valószínűleg aláásná egy vagy több szanálási cél elérését.
5. szakasz
Az áthidaló központi szerződő fél eszköz
42. cikk
Az áthidaló központi szerződő fél eszköz
(1) A szanálási hatóság átruházhatja a következőket egy áthidaló központi szerződő félre:
a) a szanálás alatt álló központi szerződő fél által kibocsátott tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok;
b) a szanálás alatt álló központi szerződő fél bármely eszköze, joga, kötelme vagy kötelezettsége.
Az első albekezdésben említett átruházásra a szanálás alatt álló központi szerződő fél részvényesei vagy az áthidaló központi szerződő félen kívül bármely más harmadik fél beleegyezésének megszerzése nélkül, valamint a társasági jog vagy az értékpapírjog máskülönben alkalmazandó bármilyen eljárási követelményeinek – kivéve a 43. cikkben szabályozottakat – való megfelelés nélkül kerül sor.
(2) Az áthidaló központi szerződő félnek olyan jogi személynek kell lennie, amely az alábbi követelmények mindegyikének megfelel:
a) a szanálási hatóság ellenőrzése alatt áll, és részben vagy egészében egy vagy több állami hatóság tulajdonában van; e hatóságok között lehet a szanálási hatóság is;
b) azzal a céllal hozták létre, hogy a szanálás alatt álló központi szerződő fél által kibocsátott tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok egy részét vagy összességét, illetve a központi szerződő fél eszközeinek, jogainak, kötelmeinek és kötelezettségeinek egy részét vagy összességét átvegye és birtokolja abból a célból, hogy fenntartsa a központi szerződő fél kritikus funkcióit és a későbbiek során eladja a központi szerződő felet.
(3) Az áthidaló központi szerződő fél eszköz alkalmazásakor a szanálási hatóságnak biztosítania kell, hogy az áthidaló központi szerződő félre átruházott teljes kötelmi, illetve kötelezettségállomány ne legyen nagyobb a szanálás alatt álló központi szerződő félről átruházott jogok és eszközök összértékénél.
(4) E rendelet ellenkező rendelkezéseinek hiányában az áthidaló központi szerződő fél által fizetett bárminemű ellenszolgáltatás a következőket illeti meg:
a) a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok tulajdonosait, amennyiben az áthidaló központi szerződő félre történő átruházásra a szanálás alatt álló központi szerződő fél által kibocsátott tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumoknak azok tulajdonosairól az áthidaló központi szerződő félre történő átruházásával került sor;
b) a szanálás alatt álló központi szerződő felet, amennyiben az áthidaló központi szerződő félre történő átruházásra a központi szerződő fél eszközei vagy kötelezettségei egy részének vagy egészének az áthidaló központi szerződő félre történő átruházásával került sor.
(5) Az (1) bekezdésben említett átruházási hatáskört többször is gyakorolhatja a szanálási hatóság annak érdekében, hogy a központi szerződő fél által kibocsátott tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumoknak, vagy a központi szerződő fél eszközeinek, jogainak, kötelezettségeinek vagy forrásainak további átruházását hajtsa végre.
(6) A szanálási hatóság ismételten a szanálás alatt álló központi szerződő félre ruházhatja át azokat a jogokat, kötelmeket, az eszközöket vagy kötelezettségeket, amelyeket az áthidaló központi szerződő félre ruházott át, illetve a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokat ismét azok eredeti tulajdonaira ruházhatja át, amennyiben az (1) bekezdésben említett átruházás alapjául szolgáló határozat kifejezetten rendelkezik erről.
Amennyiben a szanálási hatóság használja az első albekezdésben említett átruházási hatáskört, a szanálás alatt álló központi szerződő fél vagy az eredeti tulajdonosok kötelesek visszavenni minden ilyen eszközt, jogot, kötelmet vagy kötelezettséget, illetve tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumot, feltéve, hogy teljesülnek e bekezdés első albekezdésében vagy a (7) bekezdésben foglalt feltételek.
(7) Amennyiben a konkrét tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok, eszközök, jogok, kötelmek vagy kötelezettségek nem tartoznak a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok, eszközök, jogok, kötelmek vagy kötelezettségek azon kategóriáiba, amelyeket az átruházás alapjául szolgáló határozat meghatároz, illetve nem teljesítik az említett határozatban előírt, a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok, eszközök, jogok, kötelmek vagy kötelezettségek átruházására vonatkozó feltételeket, a szanálási hatóság az áthidaló központi szerződő félről ismét a szanálás alatt álló központi szerződő félre, vagy az eredeti tulajdonosokra ruházhatja át.
(8) A (6) és (7) bekezdésben említett átruházásra bármilyen időtartamon belül sor kerülhet, és végrehajtása során teljesíteni kell az adott cél érdekben történt átruházásra vonatkozó határozatban előírt minden egyéb feltételt.
(9) A szanálási hatóság a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokat, illetve eszközöket, jogokat, kötelmeket vagy kötelezettségeket átruházhatja az áthidaló központi szerződő félről egy harmadik félre.
(10) A szolgáltatásnyújtáshoz való jog 648/2012/EU rendelettel összhangban történő gyakorlása céljából az áthidaló központi szerződő felet a szanálás alatt álló központi szerződő fél jogutódaként kell tekinteni, amely tovább gyakorolhat bármilyen olyan jogot, amelyet a szanálás alatt álló központi szerződő fél az átruházott eszközök, jogok, kötelmek vagy kötelezettségek tekintetében gyakorolt.
Egyéb esetekben a szanálási hatóságok kérhetik, hogy az áthidaló központi szerződő felet tekintsék a szanálás alatt álló központi szerződő fél jogutódjának, amely tovább gyakorolhat bármilyen olyan jogot, amelyet a szanálás alatt álló központi szerződő fél az átruházott eszközök, jogok, kötelmek vagy kötelezettségek tekintetében gyakorolt.
(11) Az áthidaló központi szerződő fél nem akadályozható meg abban, hogy gyakorolja a szanálás alatt álló központi szerződő fél tagsági jogait, valamint a fizetési és elszámolási rendszerekhez, illetve egyéb FMI-khez való hozzáféréshez fűződő jogait, feltéve, hogy az áthidaló központi szerződő fél megfelel a tagsági vagy e rendszerekben és infrastruktúrákban való részvételi kritériumoknak.
Amennyiben az áthidaló központi szerződő fél nem felel meg az első albekezdésben említett kritériumoknak, az áthidaló központi szerződő fél továbbra is gyakorolhatja a központi szerződő fél tagsági jogait, valamint a fizetési és elszámolási rendszerekhez, illetve egyéb pénzügyi piaci infrastruktúrához való hozzáféréshez fűződő jogait a szanálási hatóság által meghatározott időszak alatt. Ez az időszak legfeljebb 12 hónap lehet.
(12) Az áthidaló központi szerződő fél fizetési és elszámolási rendszerekhez, illetve egyéb pénzügyi FMI-khez való hozzáférése nem tagadható meg azzal az indokkal, hogy az áthidaló központi szerződő fél nem rendelkezik hitelminősítő intézettől származó minősítéssel, vagy a minősítés nem felel meg azoknak a minősítési szinteknek, amelyek szükségesek az említett rendszerekhez, illetve infrastruktúrákhoz való hozzáférés engedélyezéséhez.
(13) A szanálás alatt álló központi szerződő fél részvényesei, hitelezői, valamint azok a harmadik felek, amelyeknek eszközeit, jogait, kötelmeit vagy kötelezettségeit nem ruházták át, nem rendelkezhetnek jogokkal az áthidaló központi félre átruházott eszközök, jogok, kötelmek vagy kötelezettségek felett vagy azokhoz kapcsolódóan, illetve nem támaszthatnak követeléseket annak igazgatóságával vagy felső vezetésével szemben.
(14) Az áthidaló központi szerződő félnek nincsen kötelezettsége vagy felelőssége a szanálás alatt álló intézmény részvényeseivel vagy hitelezőivel szemben, és az áthidaló központi szerződő fél igazgatósága vagy felső vezetése nem tartozik felelősséggel e részvényeseknek vagy hitelezőknek a feladataik ellátása során elkövetett cselekményekért és mulasztásokért, kivéve, ha e cselekmények vagy mulasztások az alkalmazandó nemzeti jog szerint súlyos gondatlanságnak vagy súlyos szabálysértésnek minősülnek.
43. cikk
Áthidaló központi szerződő fél: eljárási követelmények
(1) Az áthidaló központi szerződő fél teljesíti az alábbi követelmények mindegyikét:
a) az áthidaló központi szerződő fél beszerzi a szanálási hatóság jóváhagyását a következők mindegyikéhez:
i. az áthidaló központi szerződő fél létesítő okirata;
ii. az áthidaló központi szerződő fél igazgatóságának tagjai, amennyiben azokat nem közvetlenül a szanálási hatóság nevezi ki;
iii. az áthidaló központi szerződő fél igazgatósága tagjainak felelősségi körei és javadalmazása, amennyiben a javadalmazást és a felelősségi köröket nem közvetlenül a szanálási hatóság határozza meg;
iv. az áthidaló központi szerződő fél stratégiája és kockázati profilja;
b) az áthidaló központi szerződő fél átveszi a szanálás alatt álló központi szerződő féltől a 42. cikk (1) bekezdésében említett átruházásból eredően a szolgáltatások nyújtásához vagy tevékenységek folytatásához szükséges engedélyeket, a 648/2012/EU rendeletnek megfelelően.
Amennyiben az áthidaló központi szerződő fél nem rendelkezik az (1) bekezdés b) pontja szerint előírt engedélyekkel, a szanálási hatóság megszerzi az illetékes hatóság engedélyét a 42. cikk (1) bekezdésében említett átruházás végrehajtásához. Amennyiben az illetékes jóváhagyja a szóban forgó átruházást, meg kell jelölnie, hogy az áthidaló központi szerződő fél milyen időtartamra mentesül a 648/2012/EU rendelet követelményeinek való megfelelés alól.
A 648/2012/EU rendelet 3. fejezetének IV. címe szerinti prudenciális követelmények alól csak legfeljebb három hónapos időszakra adható mentesítés, míg a 648/2012/EU rendelet minden más rendelkezése esetében a mentesítés időtartama legfeljebb 12 hónap lehet.
(2) Figyelemmel az uniós vagy nemzeti versenyszabályok szerinti esetleges korlátozásokra, az áthidaló központi szerződő fél vezetésének az áthidaló központi szerződő felet azzal a céllal kell működtetnie, hogy fennmaradjon az érdekelt feleknek az áthidaló központi szerződő fél kritikus funkcióihoz való hozzáférése, és egy vagy több magánszektorbeli vásárlónak értékesítsék az áthidaló központi szerződő felet vagy eszközeit, jogait, kötelezettségeit és forrásait. Ennek az értékesítésnek az e cikk (5) és adott esetben (6) bekezdésében meghatározott időtartamon belül kell megtörténnie, valamint akkor, amikor a piaci feltételek megfelelőek.
(3) A szanálási hatóság megszünteti az áthidaló központi szerződő fél működését a következők közül bármelyik esetén:
a) a szanálási célok teljesültek;
b) az áthidaló központi szerződő fél egyesül egy másik szervezettel;
c) az áthidaló központi szerződő fél már nem teljesíti a 42. cikk (2) bekezdésében szereplő követelményeket;
d) az áthidaló központi szerződő fél vagy lényegében az összes eszköze, joga, kötelezettsége vagy forrása értékesítésre került a (4) bekezdésnek megfelelően;
e) lejár az (5) bekezdésben meghatározott időszak;
f) az áthidaló központi szerződő fél által elszámolt ügyletek rendezése megtörtént, lejártak vagy a pozíció lezárásra került, és a központi szerződő fél ezen ügyletekhez kapcsolódó jogai és kötelezettségei ezzel teljes mértékben megszűntek.
(4) Az áthidaló központi szerződő fél vagy eszközeinek, jogainak, kötelmeinek vagy kötelezettségeinek értékesítése előtt a szanálási hatóságnak meg kell hirdetnie az értékesíteni kívánt vagyonelemek rendelkezésre állását, és biztosítania kell, hogy azok értékesítése nyíltan és átláthatóan történjen, és ne alakuljon ki lényegesen téves kép róluk.
A szanálási hatóság az első albekezdésben említett értékesítést kereskedelmi feltételek mellett végzi, és nem részesíthet indokolatlan előnyben potenciális vásárlókat, és nem tehet közöttük különbséget.
(5) A szanálási hatóságnak meg kell szüntetnie az áthidaló központi szerződő fél működését attól a naptól számított két év lejártával, amelyen a szanálás alatt álló központi szerződő féltől az utolsó vagyonelem átruházása megtörtént.
Amennyiben a szanálási hatóság megszünteti az áthidaló központi szerződő fél működését, kérelmezi az illetékes hatóságnál az áthidaló központi szerződő fél engedélyének visszavonását.
(6) A szanálási hatóság az (5) bekezdésben említett időtartamot egy vagy több alkalommal további egy évvel meghosszabbíthatja, amennyiben a meghosszabbítás szükséges az áthidaló központi szerződő félnek a (3) bekezdés a)–d) pontjaiban említett megszüntetéséhez.
Az (5) bekezdésben említett időtartam meghosszabbítására irányuló határozatot meg kell indokolni, és annak tartalmaznia kell az áthidaló központi szerződő fél helyzetének részletes elemzését a piaci feltételek és kilátások vonatkozásában.
(7) Amennyiben az áthidaló központi szerződő fél működését a (3) bekezdés d) vagy e) pontjában említett körülmények között szüntetik meg, úgy az áthidaló központi szerződő felet rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében fel kell számolni.
E rendelet ellenkező rendelkezéseinek hiányában az áthidaló központi szerződő fél megszüntetéséből eredően keletkezett bevétel az áthidaló központi szerződő fél részvényeseit illeti meg.
Amennyiben az áthidaló központi szerződő felet több szanálás alatt álló központi szerződő fél eszközeinek és kötelezettségeinek átruházására használják, úgy a második albekezdésben említett bevételek jóváírása az egyes szanálás alatt álló központi szerződő felekről átruházott eszközökre és kötelezettségekre hivatkozással történik.
6. szakasz
Pótlólagos finanszírozásra vonatkozó intézkedések
44. cikk
Alternatív finanszírozási eszközök
A szanálási hatóság köthet kölcsönszerződéseket, vagy igénybe veheti a pénzügyi támogatás egyéb formáit, ideértve a szanálás alatt álló központi szerződő félben lévő nem kimerített garanciaalapokban rendelkezésre álló előfinanszírozott erőforrásokat, amennyiben ez szükséges a szanálási eszközök hatékony alkalmazásának biztosításához.
7. szakasz
Kormányzati stabilizációs eszközök
45. cikk
Állami pénzügyi stabilizációs eszközök
(1) A szanálási hatóság csak akkor használhat kormányzati stabilizációs eszközöket a 46. és 47. cikkekkel összhangban egy központi szerződő fél szanálása céljából, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:
a) a pénzügyi támogatás szükséges a szanálási célok eléréséhez;
b) a pénzügyi támogatás alkalmazása végső megoldásként történik, miután a lehető legteljesebb mértékben értékelték és kihasználták az egyéb szanálási eszközöket – a pénzügyi stabilitás fenntartása mellett –, az illetékes minisztériumnak vagy kormányzatnak a szanálási hatósággal folytatott konzultációt követő elhatározása szerint;
c) a pénzügyi támogatás összhangban van az állami támogatások uniós keretrendszerével;
ca) a pénzügyi támogatást korlátozott időszakra veszik igénybe;
d) ▌
da) a szanálási hatóság előzetesen átfogó és hiteles rendelkezéseket határozott meg a nyújtott pénzügyi támogatás megfelelő időtartamon belüli visszaszerzésére az állami támogatásban részesülő kedvezményezett résztvevőktől, kivéve ha ez a támogatás a 46. cikk (3) bekezdése vagy a 47. cikk (2) bekezdése szerint magánszektorbeli vásárlónak történő értékesítésen keresztül már megtérült;
(2) Az állami pénzügyi stabilizációs eszközök alkalmazására tekintettel az illetékes minisztériumoknak vagy kormányzatoknak rendelkezniük kell a 48–59. cikkekben említett megfelelő szanálási hatáskörökkel, valamint biztosítaniuk kell az 52., 54., és 70. cikkeknek való megfelelést.
(3) Az állami pénzügyi stabilizációs eszközök végső megoldásként használhatók az (1) bekezdés b) pontjában foglalt célok eléréséhez, amennyiben legalább a következő feltételek bármelyike teljesül:
a) az illetékes minisztérium vagy kormányzat és a szanálási hatóság – a központi bankkal és az illetékes hatósággal folytatott konzultációt követően – megállapítja, hogy egyéb szanálási eszközök alkalmazása nem bizonyulna elégségesnek a pénzügyi stabilitásra gyakorolt jelentős káros hatások kiküszöböléséhez;
b) az illetékes minisztérium vagy kormányzat és a szanálási hatóság úgy ítéli meg, hogy a szanálási eszközök alkalmazása nem bizonyulna elégségesnek a közérdek védelméhez, amennyiben a központi bank korábban már rendkívüli likviditási támogatásban részesítette a központi szerződő felet;
c) az illetékes minisztérium vagy kormányzat az illetékes hatósággal és a szanálási hatósággal való konzultációt követően az ideiglenes államosítási eszköz tekintetében úgy ítéli meg, hogy a szanálási eszközök alkalmazása nem bizonyulna elégségesnek a közérdek védelméhez, amennyiben a központi szerződő fél korábban már a részvény-finanszírozási eszközből nyújtott állami részvénytőke támogatásban részesült.
46. cikk
Állami tőketámogatási eszköz
(1) Állami pénzügyi támogatás adható a központi szerződő fél feltőkésítéséhez tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok ellenében.
(2) Az állami tőketámogatási eszköz alá tartozó központi szerződő feleket kereskedelmi és szakmai alapon kell irányítani.
(3) Az (1) bekezdésben említett tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokat egy magánszektorbeli vásárlónak kell értékesíteni, amint a kereskedelmi és pénzügyi körülmények lehetővé teszik azt.
47. cikk
Ideiglenes államosítási eszköz
(1) Valamely központi szerződő fél ideiglenesen állami tulajdonba vehető a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokra valamely tagállam által egy kedvezményezett javára adott egy vagy több átruházási megbízással, amely kedvezményezett a következők valamelyike:
a) a tagállam által kijelölt személy;
b) teljes mértékben a tagállam tulajdonában álló valamely társaság.
(2) Az ideiglenesen állami tulajdonba vett központi szerződő feleket kereskedelmi és szakmai alapon kell irányítani, és azokat a kereskedelmi és pénzügyi körülmények által megengedett legrövidebb időn belül egy magánszektorbeli vásárlónak kell értékesíteni, figyelembe véve a szanálási költségek megtérülésének lehetőségét is.
IV. FEJEZET
Szanálási hatáskörök
48. cikk
Általános hatáskörök
(1) A szanálási hatóságoknak rendelkezniük kell a szanálási eszközök eredményes alkalmazásához szükséges valamennyi hatáskörrel, beleértve a következő hatásköröket:
a) arra irányuló hatáskör, hogy bármely személy számára előírják bármely olyan információ szolgáltatását a szanálási hatóság számára, amelyre annak szüksége van a szanálási intézkedésről való határozathozatalhoz, valamint a szanálási intézkedés előkészítéséhez, ideértve a szanálási tervben szolgáltatott információk aktualizálását és kiegészítését is helyszíni vizsgálatok révén;
b) hatáskör a szanálás alatt álló központi szerződő fél feletti ellenőrző befolyás gyakorlására, valamint a szanálás alatt álló központi szerződő fél tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumainak birtokosaira és a központi szerződő fél igazgatóságára ruházott összes jog és hatáskör gyakorlására;
ba) hatáskör a központi szerződő felek működési szabályzatának megváltoztatására vagy módosítására – a részvételi feltételeket is beleértve – amennyiben ezek a változások a szanálhatóság akadályainak megszüntetése érdekében szükségesek;
bb) arra irányuló hatáskör, hogy a szanálási célok elérése és a pénzügyi rendszerre gyakorolt jelentős káros hatások elkerülése érdekében szükség esetén tartózkodjanak a központi szerződő fél szabályai és megállapodásai szerinti bizonyos szerződéses kötelezettségek érvényesítésétől, vagy egyéb módon eltérjenek a központi szerződő fél szabályaitól és megállapodásaitól;
c) hatáskör szanálás alatt álló központi szerződő fél által kibocsátott tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok átruházására;
d) hatáskör a szanálás alatt álló központi szerződő fél jogainak, eszközeinek, kötelezettségeinek vagy forrásainak más szervezetre történő átruházására az adott szervezet beleegyezésével;
e) hatáskör a szanálás alatt álló központi szerződő fél hitelviszonyt megtestesítő instrumentumai vagy egyéb fedezetlen kötelezettségei tekintetében a tőkeösszegnek vagy az esedékes összegnek a csökkentésére, ideértve a nullára csökkentést is;
f) hatáskör a szanálás alatt álló központi szerződő fél hitelviszonyt megtestesítő instrumentumainak vagy egyéb fedezetlen kötelezettségeinek az átváltására annak a központi szerződő félnek vagy áthidaló központi szerződő félnek a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumaira, amelyre a szanálás alatt álló központi szerződő fél eszközeit, jogait, kötelmeit vagy kötelezettségeit átruházták;
g) hatáskör a szanálás alatt álló központi szerződő fél által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok bevonására;
h) hatáskör a szanálás alatt álló központi szerződő fél által kibocsátott tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok névértékének csökkentésére, akár nullára csökkentésére, valamint e tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok bevonására;
i) arra irányuló hatáskör, hogy a szanálás alatt álló központi szerződő fél ▌számára előírják új tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok kibocsátását, ideértve az elsőbbségi részvényeket és feltételesen átváltható instrumentumokat;
j) hatáskör a központi szerződő fél hitelviszonyt megtestesítő instrumentumainak és egyéb kötelezettségek tekintetében a lejárat, a fizetendő kamatösszeg vagy annak az időpontnak a módosítására, amelyen a kamatfizetés esedékessé válik, többek között a fizetés átmeneti felfüggesztésével is;
k) hatáskör pénzügyi szerződések lezárására és felmondására;
l) hatáskör a szanálás alatt álló központi szerződő fél igazgatóságának és felső vezetésének eltávolítására vagy leváltására;
m) arra irányuló hatáskör, hogy az illetékes hatóságot kötelezzék arra, hogy a 648/2012/EU rendelet 31. cikkében meghatározott határidőktől eltérve időben értékelje a befolyásoló részesedés vevőjét;
n) hatáskör a szanálás alatt álló központi szerződő fél valamely klíringtagja vagy annak ügyfele számára járó változó letét összegének csökkentésére, akár nullára csökkentésére, a 30. cikkben meghatározott feltételek szerint;
o) hatáskör a nyitott pozíciók és bármely kapcsolódó eszközök, ideértve a vonatkozó tulajdonjog átruházást és az értékpapírokból álló pénzügyi biztosítékról szóló megállapodásokat, az egymással szembeni elszámolásra vonatkozó megállapodásokat és nettósítási megállapodásokat, átvezetését egy nemteljesítő klíringtag számlájáról egy teljesítő klíringtag számlájára a 648/2012/EU rendelet 48. cikkének megfelelő módon;
p) hatáskör a szanálás alatt álló központi szerződő fél résztvevőinek fennálló és rendezetlen szerződéses kötelezettségeinek végrehajtására;
q) hatáskör a szanálás alatt álló központi szerződő fél anyavállalatának fennálló és még nem teljesített kötelezettségeinek végrehajtására, ideértve a pénzügyi támogatás nyújtását a központi szerződő fél számára garanciák vagy hitelkeretek útján;
r) hatáskör a klíringtagok kötelezésére, hogy nyújtsanak pótlólagos pénzbeli hozzájárulást.
A szanálási hatóságok az első albekezdésben említett hatásköröket külön-külön vagy egymással kombinálva is gyakorolhatják.
(2) E rendelet és az állami támogatások uniós keretrendszere ellenkező rendelkezésének hiányában a szanálási hatóságra nem vonatkoznak a következő követelmények, amennyiben az (1) bekezdésben említett hatásköröket gyakorolja:
a) valamely közszektorbeli jogalany vagy magánszemély jóváhagyásának vagy hozzájárulásának megszerzésére vonatkozó követelmény;
b) szanálás alatt álló központi szerződő fél vagy áthidaló központi szerződő fél pénzügyi instrumentumainak, jogainak, kötelezettségeinek, eszközeinek vagy forrásainak átruházására vonatkozó követelmények;
c) valamely közszektorbeli jogalany vagy magánszemély értesítésére vonatkozó követelmény;
d) valamely értesítés vagy tájékoztató közzétételére vonatkozó követelmény;
e) bármilyen dokumentum más hatóságoknál való elhelyezésére vagy nyilvántartásba vételére vonatkozó követelmény.
49. cikk
Kiegészítő hatáskörök
(1) A 48. cikk (1) bekezdésében említett hatáskör gyakorlása esetén a szanálási hatóság gyakorolhatja a következő kiegészítő hatáskörök bármelyikét is:
a) a 65. cikkre is figyelemmel, annak előírása, hogy az átruházásra az átruházandó pénzügyi instrumentumokat, jogokat, kötelmeket, eszközöket és kötelezettségeket érintő kötelezettségektől és terhektől mentesen kerüljön sor;
b) a további tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok szerzésére vonatkozó jogok megszüntetése;
c) az érintett hatóság felkérése arra, hogy szüntesse meg vagy függessze fel a központi szerződő fél által kibocsátott pénzügyi instrumentumoknak szabályozott piacra való bevezetését, illetve a 2001/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(16) szerinti hivatalos tőzsdei jegyzését;
d) annak előírása, hogy a vevő vagy áthidaló központi szerződő fél, a 40., illetve 42. cikknek megfelelően, a szanálás alatt álló központi szerződő fél bármely joga vagy kötelezettsége, illetve a szanálás alatt álló intézmény által hozott bármely intézkedés tekintetében, ideértve a piaci infrastruktúrában való részvételhez kapcsolódó bármilyen jogot vagy kötelezettséget is, olyan elbánásban részesüljön, mintha ő lenne a szanálás alatt álló központi szerződő fél;
e) annak előírása a szanálás alatt álló központi szerződő fél vagy adott esetben a vevő vagy áthidaló központi szerződő fél számára, hogy a másikat információval és támogatással lássa el;
f) annak előírása, hogy az a klíringtag, amely a 48. cikk (1) bekezdésének o) és p) pontjaiban foglalt hatáskör gyakorlásával elosztott bármely pozíció átvevője, vállaljon át minden a központi szerződő félben történő részvételhez kapcsolódó jogot vagy kötelezettséget e pozíciók tekintetében;
g) az olyan szerződések feltételeinek törlése vagy módosítása, amelyben a szanálás alatt álló központi szerződő fél részes fél, illetve valamely vevő vagy áthidaló központi szerződő fél helyettesítése részes féli minőségében;
h) a szanálás alatt álló központi szerződő fél működési szabályzatának módosítása ▌;
i) valamely klíringtag tagságának átruházása a szanálás alatt álló központi szerződő félről a központi szerződő fél vevőjére vagy egy áthidaló központi szerződő félre.
Az első albekezdés a) pontjának alkalmazásában e rendeletben szabályozott semmilyen kártalanításra való jog nem tekinthető kötelezettségnek vagy tehernek.
(2) A szanálási hatóság előírhatja azokat az üzletmenet folytonosságát biztosító intézkedéseket, amelyek szükségesek a szanálási intézkedés hatékonyságának, és annak a biztosításához, hogy a vevő vagy az áthidaló központi szerződő fél működtetni tudja az átadott üzleti tevékenységet. Az üzletmenet folytonosságát biztosító intézkedések a következőket foglalhatják magukban:
a) a szanálás alatt álló központi szerződő fél által kötött szerződések folyamatossága oly módon, hogy vevő vagy áthidaló központi szerződő fél átvállalja a szanálás alatt álló központi szerződő fél bármely átruházott pénzügyi instrumentumhoz, joghoz és kötelemhez, eszközhöz vagy kötelezettséghez kapcsolódó jogait és kötelezettségeit, és valamennyi érintett szerződéses dokumentumban (kifejezetten vagy hallgatólagosan) a szanálás alatt álló központi szerződő fél helyébe lép;
b) a szanálás alatt álló központi szerződő fél vevő vagy áthidaló központi szerződő fél általi helyettesítése bármely átruházott pénzügyi instrumentumhoz, joghoz, kötelemhez, eszközhöz és kötelezettséghez kapcsolódó jogi eljárásban.
(3) Az (1) bekezdés d) pontjában és a (2) bekezdés b) pontjában szabályozott hatáskörök nem érintik a következőket:
a) a központi szerződő fél munkavállalóinak a munkaszerződés felmondásához való joga;
b) az 55., a 56. és a 57. cikkre is figyelemmel valamely szerződés részes fel szerződés szerinti jogainak, köztük a szerződés felmondásához való jog gyakorlása, amennyiben erről a szerződés feltételeivel összhangban, a szanálás alatt álló központi szerződő félnek az átruházást megelőző, illetve a vevőnek vagy az áthidaló központi szerződő félnek az átruházást követő cselekménye vagy mulasztása alapján jogosult.
50. cikk
Rendkívüli ügyvezetés
(1) A szanálási hatóságok egy vagy több rendkívüli ügyvezetőt nevezhetnek ki a szanálás alatt álló központi szerződő fél igazgatóságának leváltására. A rendkívüli ügyvezető kellően jó hírnévvel és megfelelő tapasztalattal rendelkezik a pénzügyi szolgáltatások, a kockázatkezelés és az elszámolási szolgáltatások terén a 648/2012/EU rendelet 27. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban.
(2) A rendkívüli ügyvezető a központi szerződő fél részvényeseit és igazgatóságát megillető valamennyi hatáskörrel rendelkezik. A rendkívüli ügyvezető kizárólag a szanálási hatóság ellenőrzése alatt gyakorolhatja e hatásköröket. A szanálási hatóságok korlátokat szabhatnak a rendkívüli ügyvezető intézkedéseinek, illetve kötelezhetik arra, hogy bizonyos intézkedések esetén kérje a szanálási hatóság előzetes hozzájárulását.
A szanálási hatóság nyilvánosságra hozza az (1) bekezdésben említett kinevezést, és e kinevezéshez kapcsolódó feltételeket.
(3) A rendkívüli ügyvezető egy évnél hosszabb időre nem nevezhető ki. A szanálási hatóság ezt az időszakot szükség esetén meghosszabbíthatja, amennyiben az szükséges a szanálási célok eléréséhez.
(4) A rendkívüli ügyvezető minden szükséges intézkedést megtesz a szanálási célkitűzések előmozdítása és a szanálási hatóság által hozott szanálási intézkedések megvalósítása érdekében. Összeférhetetlenség vagy érdekellentét esetén ez a törvényi kötelezettség minden egyéb, a központi szerződő fél alapszabályában vagy nemzeti jogszabályban foglalt irányítási feladattal szemben elsőbbséget élvez.
(5) A rendkívüli ügyvezető az őt kinevező szanálási hatóság számára a szanálási hatóság által meghatározott rendszeres időközönként, valamint megbízatása kezdetén és végén jelentéseket készít. Ezek a jelentések részletesen ismertetik a központi szerződő fél pénzügyi helyzetét, valamint a megtett intézkedések okát.
(6) A szanálási hatóság bármikor felmentheti a rendkívüli ügyvezetőt. A rendkívüli ügyvezetőt a következő esetek mindegyikében el kell távolítania:
a) amennyiben a rendkívüli ügyvezető elmulasztja teljesíteni feladatait a szanálási hatóság által meghatározott feltételeknek megfelelően;
b) amennyiben a szanálási célok jobban elérhetők az érintett rendkívüli ügyvezető eltávolításával vagy leváltásával;
c) amennyiben a kinevezés feltételei már nem teljesülnek.
(7) Amennyiben a nemzeti fizetésképtelenségi jogszabályok rendelkeznek egy fizetésképtelenségi ügyvezetés kinevezéséről, az (1) bekezdés szerint kinevezett rendkívüli ügyvezető fizetésképtelenségi ügyvezetőnek is kinevezhető, illetve fordítva.
51. cikk
Szolgáltatásnyújtás vagy létesítménybiztosítás előírására vonatkozó hatáskör
(1) A szanálási hatóságok előírhatják egy szanálás alatt álló központi szerződő fél vagy a szanálás alatt álló központi szerződő féllel azonos vállalatcsoportba tartozó vállalkozás vagy klíringtagjai számára, hogy biztosítsa mindazon szolgáltatásokat és létesítményeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a vevő vagy áthidaló központi szerződő fél hatékonyan tudja működtetni az átruházott üzleti tevékenységet.
Az első albekezdés alkalmazandó függetlenül attól, hogy a központi szerződő féllel azonos vállalatcsoportba tartozó valamely vállalkozás vagy a központi szerződő fél valamely klíringtagja rendes fizetésképtelenségi eljárás alá került-e, vagy ő maga is szanálás alatt áll-e.
(2) A szanálási hatóság végrehajthatja a más tagállamok szanálási hatóságai által az (1) bekezdés szerint kiszabott kötelezettségeket, amennyiben azokat a hatásköröket a szanálás alatt álló központi szerződő féllel azonos vállalatcsoportba tartozó valamely vállalkozással, vagy a központi szerződő fél valamely klíringtagjával kapcsolatban gyakorolják.
(3) Az (1) bekezdésben említett szolgáltatások és létesítmények a pénzügyi támogatás semmilyen formáját sem foglalják magukban.
(4) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatásnyújtás és létesítménybiztosítás az alábbiak szerint történik:
a) ugyanazon feltételekkel, mint amelyek mellett a szolgáltatásokat és létesítményeket közvetlenül a szanálási intézkedés előtt a központi szerződő félnek biztosították, amennyiben létezik e célból megállapodás;
b) észszerű kereskedelmi feltételek mellett, amennyiben nincs ilyen célú megállapodás, illetve amennyiben a megállapodás lejárt.
52. cikk
Más tagállam által hozott szanálási intézkedések vagy válságmegelőzési intézkedések érvényesítésére vonatkozó hatáskör
(1) Amennyiben a szanálás alatt álló központi szerződő fél tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumai, eszközei, jogai, kötelmei vagy kötelezettségei a szanálási hatóság tagállamától eltérő tagállamban találhatók, vagy azokat a szanálási hatóság tagállamától eltérő tagállam joga szabályozza, e tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok, eszközök, jogok, kötelmek vagy kötelezettségek átruházása vagy az ezeket érintő szanálási intézkedés e másik tagállam joga szerint történik.
(2) A másik vonatkozó tagállam hatóságai kötelesek megadni valamely tagállam szanálási hatóságának minden szükséges támogatást annak biztosítására, hogy valamennyi tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumot, eszközt, jogot, kötelmet vagy kötelezettséget az alkalmazandó nemzeti jognak megfelelően ruházzanak át a vevőre vagy az áthidaló központi szerződő félre, vagy hogy minden más szanálási intézkedés az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban lépjen hatályba.
(3) A tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumoknak, eszközöknek, jogoknak, kötelmeknek vagy kötelezettségeknek az (1) bekezdésben említett átruházása által érintett részvényesek, hitelezők és harmadik felek az érintett tagállamnak az átruházásra irányadó jogának alapján ne legyenek jogosultak az átruházás megakadályozására, megtámadására vagy hatályon kívül helyezésére.
(4) Amennyiben valamely tagállam szanálási hatósága a 28. vagy a 32. cikkekben említett szanálási eszközöket alkalmazzák, és a szanálás alatt álló központi szerződő fél ügyletei, kötelezettségei, tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumai vagy hitelviszonyt megtestesítő instrumentumai között szerepelnek olyan ügyletek vagy kötelezettségek, amelyekre egy másik tagállam joga az irányadó, vagy az érintett másik tagállamban található hitelezőkkel szembeni kötelezettségek vagy ottani klíringtagok vagy azok ügyfelei vonatkozásában fennálló ügyletek, az adott másik tagállam érintett hatóságainak biztosítaniuk kell, hogy e szanálási eszközökből eredő minden intézkedés hatályos legyen.
Az első albekezdés alkalmazásában e szanálási eszközök által érintett részvényesek, hitelezők és klíringtagok vagy azok ügyfelei nem jogosultak megtámadni a tőkeösszegnek vagy az instrumentum vagy kötelezettségek alapján fizetendő összeg csökkentését, annak átalakítását vagy átütemezését.
(5) A szanálási hatóság szerinti tagállam biztosítja, hogy az alábbi jogok és védintézkedések a szanálási hatóság tagállamának jogával összhangban kerüljenek meghatározásra:
a) a részvényesek, hitelezők és harmadik felek azon joga, hogy a 72. cikk alapján fellebbezés benyújtása útján megtámadják a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumoknak, illetve eszközöknek, jogoknak, kötelmeknek vagy kötelezettségeknek az e cikk (1) bekezdésében említett átruházását;
b) az érintett hitelezők azon joga, hogy a 72. cikk alapján fellebbezés benyújtása útján megtámadják az e cikk (4) bekezdése alá tartozó instrumentumok, kötelezettségek vagy ügyletek tőkeösszegének vagy az azok alapján fizetendő összeg csökkentését, annak átalakítását vagy átütemezését;
c) az e cikk (1) bekezdésében említett eszközök, jogok, kötelmek vagy kötelezettségek részleges átruházásához kapcsolódó, az V. fejezetben említettek szerinti védintézkedések.
53. cikk
Harmadik országokban található személyek tulajdonában álló, vagy harmadik országok joga által szabályozott eszközökkel, szerződésekkel, jogokkal, kötelmekkel, kötelezettségekkel, és tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokkal kapcsolatos hatáskör
(1) Amennyiben a szanálási intézkedés harmadik országban található személyek eszközeit vagy szerződéseit, vagy harmadik ország joga alá tartozó tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokat, jogokat, kötelmeket vagy kötelezettségeket érint, a szanálási hatóságok előírhatják a következőket:
a) a szanálás alatt álló központi szerződő fél és az érintett eszközöket, szerződéseket, tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokat, jogokat, kötelezettségeket vagy forrásokat átvevő fél tegyen meg minden, az intézkedés hatályossá válásához szükséges lépést;
b) a szanálás alatt álló központi szerződő fél az intézkedés hatályossá válásáig az átvevő fél nevében tartsa a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokat, eszközöket vagy jogokat, illetve teljesítse a kötelmeket vagy kötelezettségeket;
c) az átvevőnél az e bekezdés a) és b) pontja értelmében előírt intézkedések meghozatala során indokoltan felmerült, méltányolható költségek megtérítésére a 27. cikk (9) bekezdésében előírt bármely módon sor került.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a szanálási hatóság előírhatja a központi szerződő fél számára, hogy biztosítsa olyan rendelkezés beillesztését a klíringtagokkal és a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok és hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok, valamint egyéb kötelezettségek harmadik országokban található vagy harmadik ország jogának hatálya alá tartozó tulajdonosaival kötött szerződéseibe és egyéb megállapodásaiba, amellyel azok rájuk nézve kötelezőnek fogadják el az eszközeik, szerződéseik, jogaik, kötelmeik és kötelezettségeik tekintetében a szanálási hatóság által végrehajtott intézkedéseket, ideértve az 55., 56. és 57. cikkek alkalmazását is. A szanálási hatóság előírhatja a központi szerződő fél számára, hogy nyújtson be jogi szakvéleményt e rendelkezések jogi végrehajthatóságára és hatályosságára vonatkozóan.
(3) Amennyiben az (1) bekezdésben említett szanálási intézkedés nem válik hatályossá, az adott intézkedés érvényét veszti az érintett tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok, eszközök, kötelmek vagy kötelezettségek tekintetében.
54. cikk
Egyes szerződéses feltételek kizárása a korai beavatkozás és a szanálás során
(1) Az e rendelet szerint meghozott válságmegelőzési vagy válságkezelési intézkedések vagy az érintett intézkedés alkalmazásához közvetlenül kapcsolódó bármely esemény önmagában még nem tekinthető a 2002/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében vett jogérvényesítési eljárásnak és a 98/26/EK irányelv értelmében vett fizetésképtelenségi eljárásnak, feltéve, hogy a szerződés szerinti érdemi kötelezettségek, többek között a fizetési és szállítási kötelezettségek, valamint a biztosíték rendelkezésre bocsátása továbbra is teljesítésre kerülnek.
Az első albekezdés alkalmazásában a 75. cikk szerint elismert harmadik országbeli szanálási eljárások, vagy amennyiben a szanálási hatóság úgy határoz, az érintett eljárások e rendelettel összhangban meghozott válságkezelési intézkedésnek minősülnek.
(2) Az (1) bekezdésben említett válságmegelőzési intézkedés vagy szanálási intézkedés nem alkalmazandó a következőkre:
a) felmondási, felfüggesztési, módosítási, nettósítási vagy egymással szembeni elszámolási jog gyakorlása, többek között olyan szerződések vonatkozásában, amelyeket a központi szerződő féllel azonos csoportba tartozó valamely szervezet kötött, és amely a csoport bármely szervezete által garantált vagy egyéb módon támogatott cross-default (szerződésszegés más szerződésben) rendelkezéseket vagy kötelezettségeket tartalmaz;
b) az érintett központi szerződő fél vagy a központi szerződő féllel azonos csoportba tartozó szervezet vagyonának birtokba vétele, a vagyon feletti ellenőrző befolyás gyakorlása vagy biztosíték végrehajtása cross-default rendelkezéseket tartalmazó szerződés vonatkozásában;
c) az érintett központi szerződő fél vagy az azzal azonos csoportba tartozó szervezet bármely szerződéses jogának befolyásolása cross-default rendelkezéseket tartalmazó szerződés vonatkozásában.
55. cikk
Egyes kötelezettségek felfüggesztésére vonatkozó hatáskör
(1) A szanálási hatóságok felfüggeszthetik a szanálás alatt álló központi szerződő fél által kötött bármely ügylet mindkét szerződő felének fizetési vagy szállítási kötelezettségeit felfüggesztésről szóló közlemény 70. cikk szerinti közzétételétől a közzétételt követő munkanap végéig.
Az első albekezdés alkalmazásában a munkanap vége a szanálási hatóság székhelye szerinti tagállam ideje szerint éjfélt jelent.
(2) Amikor a fizetési vagy szállítási kötelezettség teljesítése a felfüggesztés időtartama alatt lett volna esedékes, akkor az közvetlenül a felfüggesztési időtartam lejártakor válik esedékessé.
(3) A szanálási hatóság nem gyakorolja az (1) bekezdésben említett hatáskört a 98/26/EK irányelv alkalmazásában kijelölt rendszerekkel vagy rendszerműködtetőkkel, köztük egyéb központi szerződő felekkel és központi bankokkal szembeni fizetési és szállítási kötelezettségekre.
56. cikk
Hitelbiztosítékok érvényesítésének korlátozására vonatkozó hatáskör
(1) A szanálási hatóság megakadályozhatja, hogy a szanálás alatt álló központi szerződő fél biztosított hitelezői érvényesítsék a biztosítéki érdekeiket a szanálás alatt álló intézmény bármely eszközével összefüggésben a korlátozásról szóló közlemény 70. cikk szerinti közzétételétől a közzétételt követő munkanap végéig.
Az első albekezdés alkalmazásában a munkanap vége a szanálási hatóság székhelye szerinti tagállam ideje szerint éjfélt jelent.
(2) A szanálási hatóság nem gyakorolhatja az (1) bekezdésben meghatározott hatáskört a 98/26/EK irányelv alkalmazásában kijelölt rendszerek vagy rendszerüzemeltetők, köztük egyéb központi szerződő felek és központi bankok birtokában lévő olyan hitelbiztosíték esetén, amely olyan eszközre vonatkozik, amelyre a szanálás alatt álló központi szerződő fél letéttel vagy más fedezettel biztosítékot nyújtott.
57. cikk
A felmondási jog ideiglenes felfüggesztésére vonatkozó hatáskör
(1) A szanálási hatóságok felfüggeszthetik a szanálás alatt álló központi szerződő fél által kötött valamely szerződés bármely szerződő felének jogát a felfüggesztésről szóló közlemény 70. cikk szerinti közzétételétől a közzétételt követő munkanap végéig, feltéve, hogy a fizetési és szállítási kötelezettségeket továbbra is teljesítik, és a biztosítékot továbbra is nyújtják.
Az első albekezdés alkalmazásában a munkanap vége a szanálási hatóság székhelye szerinti tagállam ideje szerint éjfélt jelent.
(2) A szanálási hatóságok nem gyakorolhatják az (1) bekezdésben meghatározott hatáskört a 98/26/EK irányelv alkalmazásában kijelölt rendszerek vagy rendszerüzemeltetők, többek között egyéb központi szerződő felek és központi bankok vonatkozásában.
(3) Valamely személy az (1) bekezdésben említett időszak vége előtt is élhet a szerződés szerinti felmondási jogával, amennyiben az érintett fél értesítést kap a szanálási hatóságtól arról, hogy a szerződés szerinti jogok és kötelezettségek:
a) nem kerülnek átadásra az átvevő félhez;
b) nem kerülnek leírásra, átalakításra, vagy vonatkozásukban nem alkalmazzák a veszteségek és pozíciók elosztását szolgáló szanálási eszközt.
(4) Amennyiben nem került sor a (3) bekezdés szerinti értesítésre, a felmondási jogok a felfüggesztési időszak lejártát követően, a 54. cikkre is figyelemmel, az alábbiak szerint gyakorolhatók:
a) amennyiben a szerződés szerinti jogokat és kötelezettségeket más szervezetre ruházták át, a partner csak akkor gyakorolhatja az adott szerződés feltételei szerinti felmondási jogot, ha az átvevő szervezetnél bekövetkezik vagy folyamatosan fennáll a jogérvényesítési esemény;
b) amennyiben a szerződés szerinti jogok és kötelezettségek a szanálás alatt álló központi szerződő félnél maradnak, a felmondási jogok a központi szerződő fél és a megfelelő partner közötti szerződésben meghatározott felmondási feltételek szerint csak akkor gyakorolhatók, ha a jogérvényesítési esemény a felfüggesztési időszak lejárta után következik be vagy folytatódik.
58. cikk
Hatáskör ellenőrző befolyás gyakorlására a központi szerződő fél felett
(1) A szanálási hatóság ellenőrző befolyást gyakorolhat a szanálás alatt álló központi szerződő fél felett:
a) a központi szerződő fél tevékenységeinek és szolgáltatásainak irányítása, részvényesei és igazgatósága hatáskörének gyakorlása, és a kockázatkezelési bizottsággal való konzultáció érdekében;
b) a szanálás alatt álló központi szerződő fél eszközeinek és tulajdonának kezelése és az azok feletti rendelkezés érdekében.
Az első albekezdésben említett ellenőrző befolyást gyakorolhatja közvetlenül a szanálási hatóság vagy közvetve a szanálási hatóság által kinevezett személy vagy személyek.
(2) Amennyiben a szanálási hatóság ellenőrző befolyást gyakorol a központi szerződő fél felett, a szanálási hatóság nem tekintendő a nemzeti jog értelmében vett árnyékvezetőnek vagy tényleges vezetőnek.
59. cikk
A szanálási hatóságok hatásköreinek gyakorlása
A 72. cikkre is figyelemmel a szanálási hatóságok a szanálási intézkedéseket a nemzeti igazgatási hatáskörökkel és eljárásokkal összhangban meghozott végrehajtási határozat révén hajtják végre.
V. FEJEZET
Védintézkedések
60. cikk
„Egyetlen hitelező sem kerülhet rosszabb helyzetbe” elv
Amennyiben a szanálási hatóság egy vagy több szanálási eszközt használ, törekednie kell annak biztosítására, hogy a részvényeseknek, hitelezőknek, klíringtagoknak és azok ügyfeleinek ne keletkezzen nagyobb vesztesége, mint amekkora akkor keletkezett volna, ha a szanálási hatóság nem hajtotta volna végre a szanálási intézkedést a központi szerződő fél vonatkozásában abban az időpontban, amikor a szanálási hatóság úgy ítélte meg, hogy teljesültek a 22. cikk (1) bekezdése szerinti szanálási feltételek, hanem helyette a központi szerződő fél helyreállítási terve szerinti esetlegesen fennálló, még nem teljesített kötelezettségeket és a működési szabályzatában szereplő, nemteljesítési eseményre vagy nemteljesítésen kívüli eseményre vonatkozó összes egyéb szerződéses megállapodást alkalmazták volna rájuk, és a központi szerződő felet fennmaradó franchise-érték nélküli nem működő vállalkozásként rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében számolták volna fel, megfelelően tekintetbe véve a rendszerszintű instabilitás és piaci zavarok valószínűsíthető kedvezőtlen hatásait.
a) ▌
b) ▌
A rendszerszintű instabilitás és piaci zavarok első albekezdésben említett valószínűsíthető kedvezőtlen hatásai mindaddig nem veendők figyelembe, amíg a 61. cikk (5) bekezdésében említett szabályozástechnikai standardok lehetővé nem teszik értékelésüket.
A 61. cikk (5) bekezdésében említett szabályozástechnikai standardok hatálybalépését követően a szanálási hatóság figyelembe veszi a rendszerszintű instabilitás és piaci zavarok valószínűsíthető kedvezőtlen hatásait az első albekezdés alkalmazásában.
61. cikk
Értékelés az „egyetlen hitelező sem kerülhet rosszabb helyzetbe” elv alkalmazásához
(1) A központi szerződő félben kitettséggel rendelkező érdekelt felek tájékoztatása érdekében a központi szerződő fél becslést készít arról, hogy a veszteségek – szélsőséges, de valószínűsíthető forgatókönyvek alapján – hogyan érintenék a hitelezők minden egyes kategóriáját a központi szerződő fél fizetésképtelenségéhez vezető nemteljesítési esemény vagy nemteljesítésen kívüli esemény esetén, és ezt évente frissíti.
Ez a becslés teljes mértékben tükrözi a központi szerződő fél többlépcsős veszteségfedezésére irányadó szerződéses megállapodásokat, és összhangban van a központi szerződő fél 648/2012/EU rendelet szerinti kötelezettségeinek teljesítéséhez használt letéti és stressztesztelési módszertannal.
(1a) A 60. cikkben rögzített „egyetlen hitelező sem kerülhet rosszabb helyzetbe” elvnek való megfelelés felmérése céljából a szanálási hatóság gondoskodik arról, hogy a szanálási intézkedések végrehajtását követően a lehető leghamarabb független személy által végzett értékelésre kerüljön sor.
(2) Az (1) bekezdésben említett értékelésnek tartalmaznia kell a következőket:
a) azt az elbánást, amelyben a részvényesek, hitelezők és klíringtagok, illetve ezek ügyfelei részesültek volna, ha a szanálási hatóság nem hajtotta volna végre a szanálási intézkedést azon központi szerződő fél vonatkozásában, amely esetében a szanálási hatóság úgy ítélte meg, hogy teljesültek a 22. cikk (1) bekezdése szerinti szanálási feltételek, hanem helyette a központi szerződő fél helyreállítási terve és a működési szabályzatában szereplő egyéb szerződéses megállapodások szerint esetlegesen fennálló, még nem teljesített kötelezettségeket érvényesítették volna, vagy a központi szerződő felet fennmaradó franchise-érték nélküli nem működő vállalkozásként rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében felszámolták volna, megfelelően tekintetbe véve a rendszerszintű instabilitás és piaci zavarok valószínűsíthető kedvezőtlen hatásait;
b) a tényleges elbánást, amelyben a részvényesek, hitelezők, klíringtagok vagy ezek ügyfelei részesültek a központi szerződő fél szanálása során;
c) hogy van-e eltérés az a) pontban említett elbánás és a b) pontban említett elbánás között.
(3) A (2) bekezdés a) pontjában említett elbánások kiszámítása céljából az (1) bekezdésben hivatkozott értékelés figyelmen kívül hagyja a szanálás alatt álló központi szerződő félnek nyújtott minden rendkívüli állami pénzügyi támogatást, a központi szerződő fél saját árazási módszertanát pedig figyelmen kívül kell hagyni, ha az nem tükrözi a tényleges piaci viszonyokat.
(4) Az (1) bekezdésben hivatkozott értékelés elkülönül a 24. cikk (3) bekezdése szerint végrehajtott értékeléstől.
(5) Az ESMA – figyelembe véve a 2014/59/EU irányelv 74. cikkének (4) bekezdésének megfelelően kidolgozott szabályozástechnikai standardokat – szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az (1) bekezdésben hivatkozott értékelés elvégzése során alkalmazandó módszertan meghatározására, amely, ha és amennyiben lehetséges, kiterjed a rendszerszintű instabilitás és piaci zavarok valószínűsíthető kedvezőtlen hatásainak értékelésére is.
Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket … [e rendelet hatálybalépésének időpontját követően 12 hónappal]-ig benyújtja a Bizottsághoz.
A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkében megállapított eljárással összhangban történő elfogadására.
62. cikk
A részvényesek, hitelezők, klíringtagok és a klíringtagok ügyfelei védelme
Amennyiben a 61. cikk szerint elvégzett értékelés szerint bármely részvényesnek, hitelezőnek, klíringtagnak vagy klíringtag ügyfelének nagyobb vesztesége keletkezett, mint amekkora akkor keletkezett volna, ha a szanálási hatóság nem hajtott volna végre szanálási intézkedéseket a központi szerződő féllel kapcsolatban, és ehelyett a központi szerződő fél helyreállítási terve vagy a működési szabályzatában szereplő egyéb megállapodások szerinti esetlegesen fennálló, még nem teljesített kötelezettségek alá tartoztak volna, vagy ha a központi szerződő felet rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében számolták volna fel, az érintett részvényes, hitelező vagy klíringben részt vevő fél jogosult arra, hogy a különbözetet kifizessék számukra.
62a. cikk
Kifizetések visszatérítése
A szanálási hatóság a 62. cikkben említett kifizetésekkel kapcsolatban felmerülő valamennyi észszerű kiadását visszaigényli az alábbi módok valamelyikén:
a) a szanálás alatt álló központi szerződő féltől, elsőbbségi hitelezőként;
b) a vásárló által fizetett bármely ellenértékből, a vagyonértékesítési eszköz alkalmazása esetén;
c) az áthidaló központi szerződő fél megszüntetéséből eredően keletkezett bevételből, elsőbbségi hitelezőként;
d) bármely klíringtagtól olyan mértékben, hogy a klíringtagnak ne keletkezzen nagyobb vesztesége, mint amekkora akkor keletkezett volna, ha a szanálási hatóság nem hajtott volna végre szanálási intézkedéseket a központi szerződő féllel kapcsolatban, és ehelyett a központi szerződő fél helyreállítási tervében vagy a működési szabályzatában szereplő egyéb megállapodások szerint esetlegesen fennálló, még nem teljesített kötelezettségek terhelték volna, vagy ha a központi szerződő felet rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében számolták volna fel.
63. cikk
A részleges átruházásban részt vevő felek védelme
A 64., 65. és 66. cikkben szabályozott védelem a következő körülmények fennállása esetén alkalmazandó:
a) amennyiben a szanálási hatóság valamely szanálás alatt álló központi szerződő fél vagy áthidaló központi fél néhány, de nem az összes eszközét, jogát, kötelmét vagy kötelezettségét egy vevőre ruházza át;
b) amennyiben a szanálási hatóság gyakorolja a 49. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett hatásköröket.
64. cikk
Védelem pénzügyi biztosítéki, egymással szembeni elszámolásra vonatkozó és nettósítási megállapodások esetén
A szanálási hatóság biztosítja, hogy valamely szanálási eszköz alkalmazása ne eredményezze a tulajdonjog-átruházási pénzügyi biztosítéki megállapodások, egymással szembeni elszámolásra vonatkozó megállapodások vagy nettósítási megállapodások szerinti jogok és kötelezettségek egy részének, de nem egészének a szanálás alatt álló központi szerződő fél és másik felek közötti transzferét, és az ilyen megállapodások szerinti jogok és kötelezettségek kiegészítő hatáskörök alkalmazása révén történő módosítását vagy megszüntetését.
Az első albekezdésben említett megállapodások közé tartozik minden olyan megállapodás, amelynek felei jogosultak az említett jogok és kötelezettségek egymással szembeni elszámolására vagy nettósítására.
65. cikk
Védelem biztosítéki megállapodások esetén
A 29. cikkben említett pozícióelosztó eszközök alkalmazásának sérelme nélkül a szanálási hatóság biztosítja, hogy valamely szanálási eszköz alkalmazása ne eredményezze a következők valamelyikét a szanálás alatt álló központi szerződő fél és a megállapodásban részes egyéb felek közötti biztosítéki megállapodások tekintetében:
a) azon eszközök átruházása, amelyek a kötelezettség biztosítékaként szolgálnak, kivéve, ha az adott kötelezettséget és a biztosíték hasznát is átadják;
b) a biztosított kötelezettség átruházása, kivéve, ha a biztosíték hasznát is átadják;
c) a biztosíték hasznának átruházása, kivéve, ha a biztosított kötelezettséget is átadják;
d) a biztosítéki megállapodás kiegészítő hatáskörök alkalmazása révén történő módosítása vagy megszüntetése, ha a módosítás vagy megszüntetés hatásaként a kötelezettség biztosítása megszűnik.
66. cikk
Védelem strukturált finanszírozási rendszerek és biztosítékkal fedezett kötvények esetében
A szanálási hatóság biztosítja, hogy valamely szanálási eszköz alkalmazása ne eredményezze a következők valamelyikét a strukturált finanszírozási megállapodások tekintetében, beleértve a fedezett kötvényeket is:
a) olyan eszközök, jogok és kötelezettségek egy részének, de nem egészének átruházása, amelyek olyan strukturált finanszírozási megállapodást alkotnak vagy annak részét képezik, amelyben a szanálás alatt álló központi szerződő fél az egyik fél;
b) olyan eszközök, jogok és kötelezettségek kiegészítő hatáskörök alkalmazása révén történő megszüntetése vagy módosítása, amelyek olyan strukturált finanszírozási megállapodást alkotnak vagy annak részét képezik, amelyben a szanálás alatt álló központi szerződő fél az egyik fél.
Az első bekezdés alkalmazásában a strukturált finanszírozási rendszerek magukban foglalják az értékpapírosításokat és a fedezeti célokra használt olyan instrumentumokat, amelyek a biztosíték elválaszthatatlan részét képezik, és amelyek a nemzeti jog értelmében a biztosítékkal fedezett kötvényekhez hasonló módon vannak fedezve, továbbá amelyek a megállapodásban részes egyik fél, vagy egy vagyonkezelő, megbízott vagy kijelölt személy általi biztosítéknyújtással és -birtoklással járnak.
67. cikk
Részleges átruházás: a kereskedési, klíring- és elszámolási rendszerek védelme
(1) A szanálási hatóság biztosítja, hogy a szanálási eszköz használata ne legyen hatással a 98/26/EK irányelv alá tartozó rendszerek működésére és a rendszerek szabályaira, ha a szanálási hatóság:
a) a szanálás alatt álló valamely központi szerződő fél eszközeinek, jogainak vagy kötelezettségeinek egy részét, de nem az egészét egy másik szervezetre ruházza át;
b) törli vagy módosítja azon szerződés feltételeit, amelyben a szanálás alatt álló központi szerződő fél részes fél, vagy valamely vevőt vagy áthidaló központi szerződő felet helyettesíti annak részes féli minőségében.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a szanálási hatóságnak biztosítania kell, hogy valamely szanálási eszköz használata ne eredményezze a következők valamelyikét:
a) az átutalási megbízásoknak a 98/26/EK irányelv 5. cikke szerinti visszavonása;
b) az átutalási megbízásoknak és a nettósításnak a 98/26/EK irányelv 3. és 5. cikkében előírtak szerinti jogi érvényesíthetőségének befolyásolása;
c) a pénzeszközök, értékpapírok vagy hiteleszközök 98/26/EK irányelv 4. cikkében előírtak szerinti felhasználásának befolyásolása;
d) a nyújtott biztosítéknak a 98/26/EK irányelv 9. cikkében előírtak szerinti védelmének befolyásolása.
VI. FEJEZET
Eljárási kötelezettségek
68. cikk
Értesítési követelmények
(1) A központi szerződő fél értesíti az illetékes hatóságot, amennyiben úgy véli, hogy a 22. cikk (2) bekezdésében említettek szerint fizetésképtelen vagy valószínűleg fizetésképtelenné válik.
(2) Az illetékes hatóság tájékoztatja a szanálási hatóságot az (1) bekezdésnek megfelelően megkapott értesítésről, valamint a IV. cím szerinti minden olyan helyreállítási vagy egyéb intézkedésről, amely megtételére az illetékes hatóság kötelezi a központi szerződő felet.
Az illetékes hatóság tájékoztatja a szanálási hatóságot a 648/2012/EU rendelet 24. cikkében foglalt minden vészhelyzetről valamely központi szerződő féllel összefüggésben, valamint a szóban forgó rendelet 48. cikkével összhangban kapott értesítésekről.
(3) Amennyiben az illetékes hatóság vagy a szanálási hatóság megállapítja, hogy a központi szerződő féllel összefüggésben teljesülnek a 22. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett feltételek, erről megfelelő időben tájékoztatnia kell az alábbi hatóságokat:
a) az adott központi szerződő fél illetékes hatóságát vagy szanálási hatóságát;
b) a központi szerződő fél anyavállalatának illetékes hatóságát;
ba) az adott központi szerződő fél felügyeleti kollégiumát;
bb) az adott központi szerződő fél szanálási kollégiumát;
c) a központi bankot;
d) az illetékes minisztériumot;
e) az ERKT-t és a kijelölt nemzeti makroprudenciális hatóságot.
69. cikk
A szanálási hatóság határozata
(1) Az illetékes hatóság 68. cikk (3) bekezdése szerinti értesítését követően a szanálási hatóság megállapítja, hogy szükséges-e szanálási intézkedés.
(2) Az arról szóló határozatnak, hogy hozzanak-e szanálási intézkedést valamely központi szerződő fél vonatkozásában, az alábbi információkat kell tartalmaznia:
a) a szanálási hatóság arra vonatkozó értékelését, hogy a központi szerződő fél teljesíti-e a szanálás feltételeit;
b) minden olyan intézkedést, amelyet a szanálási hatóságnak meg kell tennie, beleértve a felszámolás iránti kérelmet, vagyonfelügyelő kijelölését vagy bármely más, az alkalmazandó rendes fizetésképtelenségi eljárás szerinti, illetve a 27. cikk (1) bekezdésének e) pontjától függően a nemzeti jog szerinti intézkedést.
70. cikk
A szanálási hatóságok eljárási kötelezettségei
(1) A szanálási intézkedés végrehajtását követően, amint lehetséges, a szanálási hatóság értesíti a következők mindegyikét:
a) a szanálás alatt álló központi szerződő felet;
b) a szanálási kollégiumot;
c) a kijelölt nemzeti makroprudenciális hatóságot és az ERKT-t;
d) a Bizottságot, az Európai Központi Bankot és az EIOPA-t;
e) a 98/26/EK rendelet alá tartozó azon rendszerek üzemeltetőit, amelyekben a központi szerződő fél részt vesz.
(2) Az (1) bekezdésben említett értesítés tartalmazza azon határozat vagy aktus másolatát, amely révén a vonatkozó intézkedések megtételére sor kerül, és feltünteti azt az időpontot, amelytől kezdve a szanálási intézkedés hatályos.
A szanálási kollégium (1) bekezdés b) pontja szerinti értesítése tartalmazza annak megjelölését is, hogy a szanálási intézkedés eltér-e a szanálási tervtől, és tartalmazza az esetleges eltérések indoklását is.
(3) Azon határozat vagy aktus másolatát, amely révén a szanálási intézkedésre sor kerül, vagy a szanálási intézkedés hatásait, valamint adott esetben a 55., 56. és 57. cikkben említett felfüggesztés vagy korlátozás feltételeit és időtartamát összefoglaló közleményt közzé kell tenni a következő helyek mindegyikén:
a) a szanálási hatóság weboldalán;
b) az illetékes hatóság weboldalán, amennyiben az különbözik a szanálási hatóságtól, és az ESMA weboldalán;
c) a szanálás alatt álló központi szerződő fél weboldalán;
d) amennyiben a szanálás alatt álló központi szerződő fél tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumait vagy hitelviszonyt megtestesítő instrumentumait bevezették valamely szabályozott piacra, a szanálás alatt álló központi szerződő féllel kapcsolatos szabályozott információk közzétételéhez a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(17) 21. cikkének (1) bekezdésével összhangban használt eszközökkel.
(4) Amennyiben a részvényeket vagy tulajdon- vagy hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokat nem vezették be szabályozott piacra, a szanálási hatóság biztosítja, hogy a (3) bekezdésben említett intézkedés bizonyítékául szolgáló dokumentumok eljussanak a szanálás alatt álló központi szerződő fél tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumainak azon tulajdonosaihoz és hitelezőihez, akik a szanálás alatt álló központi szerződő félnek a szanálási hatóság rendelkezésére álló nyilvántartásaiból vagy adatbázisaiból ismertek.
71. cikk
Titoktartás
(1) A következő személyeket kötik a szakmai titoktartás követelményei:
a) szanálási hatóságok;
b) az illetékes hatóságok, az ESMA és az EBH;
c) az illetékes minisztériumok;
d) az e rendelet értelmében kinevezett rendkívüli ügyvezetők vagy ügyvivő vagyonfelügyelők;
e) a szanálási hatóságok által felkért vagy az illetékes hatóságok által megkeresett potenciális vásárlók, függetlenül attól, hogy megkeresésük vagy felkérésük a vagyonértékesítési eszköz alkalmazásának előkészítése volt-e, illetve hogy a felkérés vásárlást eredményezett-e;
f) a szanálási hatóságok, az illetékes hatóságok, az illetékes minisztériumok vagy az e) pontban említett potenciális vásárlók által közvetlenül vagy közvetve megbízott könyvvizsgálók, könyvelők, jogi és szakmai tanácsadók, értékelési és egyéb szakértők;
g) központi bankok és a szanálási folyamatba bevont egyéb hatóságok;
h) egy áthidaló központi szerződő fél;
i) az a)–k) pontban megnevezett személyeknek aktuálisan vagy korábban, közvetlenül vagy közvetve, állandó vagy alkalmi jelleggel szolgáltatást nyújtó minden más személy;
j) a központi szerződő fél felső vezetése és igazgatóságának tagjai, és a fenti a)–k) pontokban említett szervek vagy szervezetek alkalmazottai kinevezésük alatt és után;
k) a szanálási kollégium a), b), c) és g) pontokban nem említett összes többi tagja.
(2) Az (1) és (3) bekezdésben előírt titoktartási követelményeknek való megfelelés biztosítása céljából az (1) bekezdés a), b), c), g), h) és k) pontjában említett személyeknek biztosítaniuk kell, hogy az említett célból belső szabályok legyenek érvényben, többek között olyan szabályok, amelyek az információ titkosságát a szanálási eljárásban közvetlenül érintett személye esetében biztosítják.
(3) Az (1) bekezdésben említett személyeknek tilos a szakmai tevékenységük során, illetve az illetékes hatóságtól vagy a szanálási hatóságtól annak e rendelet szerinti funkciói kapcsán tudomásukra jutott bizalmas információkat bármely személy vagy hatóság tudomására hozniuk, kivéve, ha az az e rendelet szerinti funkcióik gyakorlása során, vagy olyan összefoglaló vagy összegzett formában történik, amely alapján a központi szerződő felek nem azonosíthatók, illetve az információt nyújtó hatóság vagy a központi szerződő fél kifejezett és előzetes hozzájárulásával.
Bármilyen típusú információ nyilvánosságra hozatala előtt az (1) bekezdésben említett személyek értékelik, hogy az információ nyilvánosságra hozatala milyen hatást gyakorolhat a közérdekre pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitikai szempontból, a természetes és jogi személyek üzleti érdekeire, illetve az ellenőrzések céljára, valamint a vizsgálatokra és könyvvizsgálatokra.
Az információ tudomásra hozásának hatásait vizsgáló eljárásnak magukban kell foglalniuk egy külön értékelést az 9. és 13. cikkben előírt helyreállítási és szanálási terv tartalmának és részleteinek, illetve a 10. és 16. cikk értelmében elvégzett értékelések eredményeinek tudomásra hozásával járó hatások tekintetében.
Az (1) bekezdésben említett személyek és szervezetek a nemzeti joggal összhangban polgári jogi felelősséggel bírnak, amennyiben megszegik e cikket.
(4) A (3) bekezdéstől eltérve, az (1) bekezdésben említett személyek cserélhetnek bizalmas információkat a következők bármelyikével, feltéve, hogy van érvényben az adott információcsere céljából kötött titoktartási megállapodás:
a) bármely más személlyel amennyiben az a szanálási intézkedés végrehajtásához szükséges;
b) a saját tagállamuk parlamenti vizsgálóbizottságaival, saját tagállamuk számvevőszékével vagy saját tagállamuk egyéb vizsgálati szerveivel;
c) a következők felügyeletét ellátó nemzeti hatóságokkal: fizetési rendszerek, a rendes fizetésképtelenségi eljárásért felelős hatóságok, olyan hatóságok, amelyeket más pénzügyi szektorbeli szervezetek állami felügyeletével bíztak meg, továbbá a pénzügyi piacok és biztosítótársaságok felügyeletéért felelős hatóságok és az azok nevében eljáró felügyelők, olyan hatóságok, amelyeknek feladata, hogy a makroprudenciális szabályok révén megőrizzék a pénzügyi rendszer stabilitását a tagállamokban, a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzéséért felelős hatóságok, valamint a jogszabályban előírt könyvvizsgálatot végző személyek;
(5) Ez a cikk nem akadályozza meg, hogy:
a) az (1) bekezdés a)–g) és k) pontjaiban említett szervek vagy szervezetek alkalmazottai és szakértői az egyes szerveken vagy szervezeteken belül egymás között információt osszanak meg;
b) a szanálási hatóságok és az illetékes hatóságok, beleértve azok alkalmazottait és szakértőit is, szanálási intézkedés tervezése vagy végrehajtása céljából információkat osszanak meg egymással és más uniós szanálási hatóságokkal, más uniós illetékes hatóságokkal, illetékes minisztériumokkal, központi bankokkal, a rendes fizetésképtelenségi eljárásokért felelős hatóságokkal, a makroprudenciális szabályok alkalmazása által a tagállamokban a pénzügyi egyensúly fenntartásáért felelős hatóságokkal, a kötelező auditok végrehajtásával megbízott személyekkel, az EBH-val, az ESMA-val vagy a 78. cikkre is figyelemmel a szanálási hatóságok feladataival megegyező feladatokat ellátó harmadik országbeli hatóságokkal, vagy a titoktartásra vonatkozó szigorú követelmények betartásával egy potenciális vásárlóval.
(6) E cikk nem sérti az információknak büntető- vagy polgári ügyekben folytatott bírósági eljárás keretében történő közlésével kapcsolatos nemzeti szabályokat.
VII. FEJEZET
Fellebbezési jog és egyéb intézkedések kizárása
72. cikk
Előzetes bírósági jóváhagyás és a fellebbezési jog
(1) ▌
(2) A válságmegelőzési intézkedések meghozatalára vonatkozó határozatok vagy a szanálási intézkedések meghozatalától eltérő bármely hatáskör gyakorlására vonatkozó határozatok által érintett minden személy jogosult fellebbezést benyújtani a szóban forgó határozat ellen.
(3) A szanálási intézkedések meghozatalára vonatkozó határozatok által érintett minden személy jogosult fellebbezést benyújtani a szóban forgó határozat ellen.
(4) A (3) bekezdésben említett, fellebbezéshez való jog a következő feltételek függvénye:
a) a szanálási hatóság határozata azonnal végrehajtható és azt a megdönthető vélelmet állítja fel, hogy a közérdekkel ellentétes volna, ha annak végrehajtását felfüggesztenék;
b) a fellebbezéssel összefüggő eljárásra gyorsított eljárásban kerül sor;
c) a bíróságok saját értékelésükhöz alapként használják fel a szanálási hatóság által az adatok vonatkozásban készített gazdasági értékeléseket.
(4a) Szanálási hatóság szanálási intézkedés vagy válságmegelőző intézkedés meghozatalára, illetve bármely hatáskör gyakorlására vonatkozó határozatát – a szanálási intézkedés kivételével – csak érdemi okokból és csak akkor lehet megsemmisíteni, amennyiben az a meghozatala idején az akkor rendelkezésre álló információk alapján önkényes és ésszerűtlen volt.
(4b) A fellebbezés benyújtása nem vonja maga után a megtámadott határozat joghatásainak automatikus felfüggesztését.
(5) Amennyiben az szükséges a jóhiszeműen eljáró azon harmadik felek érdekeinek védelme érdekében, akik valamely szanálási intézkedés folytán vásároltak a szanálás alatt álló központi szerződő fél tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumaiból, eszközeiből, jogaiból, kötelmeiből vagy kötelezettségeiből, a szanálási hatóság határozatának megsemmisítése nem érintheti azokat a későbbi adminisztratív intézkedéseket vagy végrehajtott ügyleteket, amelyeket az érintett szanálási hatóság a megsemmisített határozat alapján hozott.
Az első albekezdés alkalmazásában, amennyiben szanálási hatóság által hozott határozat érvénytelenítésére kerül sor, kérelmező rendelkezésére álló jogorvoslatoknak az adott határozat eredményeként elszenvedett veszteség kompenzálására kell korlátozódniuk.
73. cikk
Egyéb eljárásokra vonatkozó korlátozások
(1) Rendes fizetésképtelenségi eljárás nem indítható valamely központi szerződő fél vonatkozásában, kivéve a szanálási hatóság kezdeményezésére vagy a szanálási hatóság beleegyezésével a (3) bekezdésnek megfelelően.
(2) Az illetékes hatóságoknak és a szanálási hatóságoknak haladéktalanul értesítést kell kapniuk minden olyan kérelemről, amely valamely központi szerződő felet érintő rendes fizetésképtelenségi eljárás megindítására vonatkozik, függetlenül attól, hogy az adott központi szerződő fél szanálás alatt áll-e vagy a 70. cikk (3) bekezdése szerinti határozatot tettek-e közzé.
(3) A rendes fizetésképtelenségi eljárásokért felelős hatóságok kizárólag azután indíthatják meg a szóban forgó eljárást, hogy a szanálási hatóságtól értesítést kaptak arra vonatkozó határozatáról, hogy nem fog szanálási intézkedést hozni a központi szerződő fél tekintetében, vagy ha a (2) bekezdésben említett értesítést követő hét napon belül nem kapnak értesítést.
Amennyiben a szanálási eszközök és hatáskörök hatékony alkalmazásához szükséges, a szanálási hatóságok felkérhetik a bíróságot, hogy a kitűzött célokkal összhangban lévő hosszúságú időszakra függesszen fel minden olyan jogi intézkedést vagy eljárást, amelyben egy szanálás alatt álló központi szerződő fél érintett fél vagy azzá válhat.
VI. CÍM
KAPCSOLATOK HARMADIK ORSZÁGOKKAL
74. cikk
Harmadik országokkal kötött megállapodások
(1) A Bizottság az EUMSZ 218. cikkével összhangban a Tanács elé terjesztheti ajánlásait szanálási hatóságok és az érintett harmadik országbeli hatóságok között a központi szerződő felekre vonatkozó helyreállítási és szanálási tervek készítését célzó együttműködés módjait szabályozó, egy vagy több harmadik országgal kötendő megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalások tekintetében, a következő helyzetekben:
a) amennyiben a harmadik országbeli központi szerződő fél egy vagy több tagállamban nyújtja szolgáltatását vagy egy vagy több tagállamban rendelkezik leányvállalattal;
b) amennyiben valamely tagállamban letelepedett központi szerződő fél harmadik országban nyújtja szolgáltatását vagy egy vagy több leányvállalattal rendelkezik harmadik országban;
ba) amennyiben egy központi szerződő fél jelentős számú klíringtagjának székhelye az adott harmadik országban van;
bb) amennyiben egy harmadik országbeli központi szerződő fél jelentős számú klíringtagja az Unióban letelepedett.
(2) Az (1) bekezdésben említett megállapodások célja mindenekelőtt, hogy biztosítsák az együttműködést szolgáló folyamatokat és szabályokat a 77. cikkben meghatározott feladatok, illetve hatáskörök végrehajtásával vagy gyakorlásával összefüggésben, beleértve a szóban forgó célok eléréséhez szükséges információcserét is.
75. cikk
Harmadik országbeli szanálási eljárások elismerése és végrehajtása
(1) A 74. cikk (1) bekezdésében előírt, az érintett harmadik országgal kötött nemzetközi megállapodás hatálybalépéséig és ilyen megállapodás hiányában e cikk alkalmazandó a harmadik országbeli szanálási eljárások tekintetében. E rendelkezések alkalmazandók a 74. cikk (1) bekezdésében előírt, az érintett harmadik országgal kötött nemzetközi megállapodás hatálybalépését követően is, amennyiben a megállapodás nem rendelkezik a harmadik országbeli szanálási eljárások elismeréséről és végrehajtásáról.
(2) Az érintett nemzeti hatóságok elismerik a harmadik országbeli szanálási eljárásokat valamely harmadik országbeli központi szerződő fél vonatkozásában a következők közül bármelyik esetben:
a) a harmadik országbeli központi szerződő fél egy vagy több tagállamban nyújtja szolgáltatását vagy egy vagy több tagállamban rendelkezik leányvállalattal;
b) a harmadik országbeli központi szerződő fél rendelkezik olyan eszközökkel, jogokkal, kötelmekkel és kötelezettségekkel, amelyek egy vagy több tagállamban vannak, vagy e tagállamok joga által szabályozottak.
Az érintett nemzeti hatóságok biztosítják a nemzeti jogszabályaikkal összhangban az elismert harmadik országbeli szanálási eljárás végrehajtását.
(3) Az érintett nemzeti hatóságok legalább a következő hatáskörökkel rendelkezik:
a) szanálási hatáskör gyakorlása a következőkre vonatkozóan:
i. harmadik országbeli központi szerződő fél olyan eszközei, amelyek saját tagállamukban találhatók, vagy amelyekre saját tagállamuk joga az irányadó;
ii. harmadik országbeli központi szerződő fél olyan jogai vagy kötelezettségei, amelyeket a saját tagállamukban könyveltek el, vagy amelyekre saját tagállamuk joga az irányadó, vagy ha az ilyen jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos követelések saját tagállamukban érvényesíthetők;
b) a kijelölő tagállamban letelepedett uniós leányvállalat tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumai átruházásának végrehajtása, beleértve másik személy kötelezését a végrehajtásra;
c) az 55., 56. és 57. cikkben előírt hatáskörök gyakorlása az e cikk (2) bekezdésében említett szervezettel szerződéses viszonyban álló bármely fél jogaival kapcsolatban, amennyiben e hatáskörök a harmadik országbeli szanálási eljárások végrehajtásához szükségesek;
d) a szerződések felmondása, likvidálása vagy esedékességének előre hozása jogának érvényesíthetetlenné tétele, vagy a (2) bekezdésben említett vállalkozások vagy egyéb, csoporthoz tartozó vállalkozások a szerződéses jogainak befolyásolása, amennyivel e jogok a harmadik országbeli központi szerződő fél tekintetében végrehajtott szanálási eljárásból adódnak, történjen az maga a harmadik országbeli szanálási hatóság által vagy az ország szanálási intézkedéséire vonatkozó jogi vagy szabályozási előírásainak megfelelő egyéb módon, feltéve, hogy a szerződés szerinti érdemi kötelezettségek, beleértve a fizetési és a szállítási kötelezettségeket is, valamint a biztosíték garantálása továbbra is teljesülnek.
(4) A harmadik országbeli szanálási eljárások elismerése és végrehajtása nem sértheti az e rendelettel összhangban alkalmazandó nemzeti jog szerinti rendes fizetésképtelenségi eljárásokat.
76. cikk
Harmadik országbeli szanálási eljárások elismerésének vagy végrehajtásának elutasításához való jog
A 75. cikk (2) bekezdésétől eltérve az érintett nemzeti hatóságok visszautasíthatják a harmadik országbeli szanálási eljárások elismerését vagy végrehajtását a következő esetek bármelyikben:
a) a harmadik országbeli szanálási eljárások hátrányos hatást gyakorolnának a saját tagállamuk pénzügyi stabilitására;
b) a saját tagállamukban található hitelezők,klíringtagok, vagy e klíringtagok ügyfelei a harmadik ország saját szanálási eljárása alapján nem részesülnének a hasonló törvényes jogokkal rendelkező harmadik országbeli hitelezőkkel, klíringtagokkal, vagy e klíringtagok ügyfeleivel egyenlő elbánásban;
c) a harmadik országbeli szanálási eljárások elismerése vagy végrehajtása jelentős költségvetési következményekkel járna a tagállamuk számára;
d) az elismerés vagy a végrehajtás a nemzeti joggal ellentétes lenne.
77. cikk
Együttműködés harmadik országbeli hatóságokkal
(1) A 74. cikk (1) bekezdésében előírt, az érintett harmadik országgal kötött nemzetközi megállapodás hatálybalépéséig és ilyen megállapodás hiányában e cikk alkalmazandó a harmadik országgal történő együttműködés tekintetében. E rendelkezések alkalmazandók a 74. cikk (1) bekezdésében előírt, az érintett harmadik országgal kötött nemzetközi megállapodás hatálybalépését követően is, amennyiben a megállapodás nem rendelkezik az ezen cikkben szabályozott tárgykörről.
(2) Az illetékes hatóságok vagy adott esetben a szanálási hatóságok együttműködési megállapodásokat kötnek a következő harmadik országbeli érintett hatóságokkal, figyelemmel a 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (7) bekezdése szerint létrehozott meglévő együttműködési megállapodásokra:
a) amennyiben a harmadik országbeli központi szerződő fél egy vagy több tagállamban nyújtja szolgáltatását vagy egy vagy több tagállamban rendelkezik leányvállalattal, azon harmadik ország érintett hatóságai, amelyben a központi szerződő fél székhellyel rendelkezik;
b) amennyiben a központi szerződő fél egy vagy több tagállamban nyújtja szolgáltatását vagy egy vagy több tagállamban rendelkezik leányvállalattal, azon harmadik ország érintett hatóságai, amelyben az említett szolgáltatásokat nyújtják, vagy ahol a leányvállalatok székhellyel rendelkeznek.
(3) Az (2) bekezdés szerinti együttműködési megállapodások megállapítják a részt vevő hatóságok közötti, szükséges információmegosztás és együttműködés során alkalmazandó eljárásokat és szabályokat a következő feladatok végrehajtására, illetve a következő hatáskör gyakorlására vonatkozóan a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett központi szerződő felek vagy az ilyen központi szerződő feleket magukban foglaló csoportok tekintetében:
a) szanálási tervek kidolgozása a 13. cikknek, valamint az érintett harmadik országok joga szerinti hasonló követelményeknek megfelelően;
b) a 16. cikknek és az érintett harmadik országok joga szerinti hasonló követelményeknek megfelelően az említett intézmények és csoportok szanálhatóságának értékelése;
c) a szanálhatóság előtt álló akadályok kezelésére és megszüntetésére irányuló, 17. cikk szerinti hatáskörök, valamint az érintett harmadik országok joga szerinti hasonló hatáskörök alkalmazása;
d) a 19. cikk szerinti korai beavatkozási intézkedések és az érintett harmadik országok joga szerinti hasonló hatáskörök alkalmazása;
e) a szanálási eszközök használata és a szanálási hatáskörök, valamint azon hasonló hatáskörök gyakorlása, amelyekkel az érintett harmadik országbeli hatóságokat felruházták.
(4) A tagállamok valamint a harmadik országok szanálási hatóságai és illetékes hatóságai között a (2) bekezdésnek megfelelően kötött együttműködési megállapodások rendelkezéseket tartalmazhatnak a következőkre vonatkozóan:
a) a szanálási tervek elkészítéséhez és naprakészen tartásához szükséges információcsere;
b) a szanálási tervek kidolgozása során folytatott konzultáció és együttműködés, beleértve a 75. cikk szerinti hatáskörök és az érintett harmadik országok joga szerinti hasonló hatáskörök gyakorlására vonatkozó elveket;
c) a szanálási eszközök használatához és a szanálási hatáskörök gyakorlásához szükséges információcsere, és az érintett harmadik országok joga szerinti hasonló hatáskörök;
d) az együttműködési megállapodás feleinek korai figyelmeztetése vagy a velük való konzultáció az e rendelet alapján vagy a vonatkozó harmadik országbeli jog alapján a megállapodás tárgyát képező központi szerződő felet vagy csoportot érintő jelentős intézkedés meghozatala előtt;
e) együttes szanálási intézkedések esetén a nyilvános kommunikáció koordinálása;
f) az a)–e) pont szerinti információcserére és együttműködésre vonatkozó eljárások és szabályok, többek között – adott esetben– válságkezelő csoportok létrehozása és működtetése révén.
A (3) bekezdés közös, egységes és következetes alkalmazása érdekében az ESMA a (4) bekezdésben rendelkezések típusára és tartalmára vonatkozóan … [e rendelet hatálybalépésének időpontját követően 18 hónappal]-ig iránymutatást ad ki.
(5) A szanálási hatóságok és illetékes hatóságok értesítik az ESMA-t minden olyan együttműködési megállapodásról, amelyet e cikknek megfelelően kötöttek.
78. cikk
A bizalmas információk cseréje
(1) A szanálási hatóságok, az illetékes hatóságok, az illetékes minisztériumok, és adott esetben egyéb érintett nemzeti hatóságok csak akkor cserélnek bizalmas információkat – köztük helyreállítási terveket – az érintett harmadik országbeli hatóságokkal, ha a következő feltételek teljesülnek:
a) az említett harmadik országbeli hatóságokra a 71. cikk által előírt szakmai titoktartási követelményekkel és előírásokkal minden érintett hatóság véleménye szerint egyenértékűnek minősülő követelmények és előírások vonatkoznak;
b) az információra az érintett harmadik országbeli hatóságoknak szükségük van a nemzeti jog szerinti azon funkcióik ellátásához, amelyek hasonlóak az e rendelet szerintiekhez, és az információt nem használják fel semmilyen más célra.
(2) Amennyiben az információcsere személyes adatokra vonatkozik, az ilyen személyes adatok kezelésére és harmadik országbeli hatóságoknak való továbbítására a vonatkozó uniós és nemzeti adatvédelmi jogszabályok alkalmazandók.
(3) Ha a bizalmas információ másik tagállamból származik, a szanálási hatóságok, az illetékes hatóságok és az illetékes minisztériumok nem tehetik közzé ezt az információt az érintett harmadik országbeli hatóságok számára, kivéve, ha a következő feltételek teljesülnek:
a) azon tagállam érintett hatósága, ahonnan az információ származik, hozzájárul a közzétételhez;
b) az információt csak az a) pontban említett hatóság által engedélyezett célból teszik közzé.
(4) E cikk alkalmazásában az információ akkor minősül bizalmasnak, ha az Unió joga szerinti titoktartási követelmények hatálya alá tartozik.
78a. cikk
Közigazgatási szankciók és egyéb közigazgatási intézkedések
(1) Annak sérelme nélkül, hogy a tagállamoknak joguk van büntetőjogi szankciókról rendelkezni és ilyen szankciókat kiszabni, a tagállamok szabályokat állapítanak meg az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó közigazgatási szankciókra és egyéb közigazgatási intézkedésekre vonatkozóan, és megtesznek minden szükséges intézkedést azok végrehajtásának biztosítása érdekében. Amennyiben a tagállamok úgy határoznak, hogy a tagállami büntetőjog hatálya alá tartozó jogsértésekre vonatkozóan nem állapítanak meg közigazgatási szankciókat előíró szabályokat, közlik a Bizottsággal a vonatkozó büntetőjogi rendelkezéseket. A közigazgatási szankcióknak és egyéb közigazgatási intézkedéseknek hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.
(2) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben az első bekezdésben említett kötelezettségek központi szerződő felekre, a központi szerződő felek klíringtagjaira vagy anyavállalatokra vonatkoznak, a kötelezettségek megsértése esetén – a nemzeti jogban meghatározott feltételekkel – közigazgatási szankciókat lehessen alkalmazni a központi szerződő fél igazgatóságának tagjaira és más olyan természetes személyekre, akik a nemzeti jog alapján felelősek a jogsértésért.
(3) Az ebben a rendeletben előirányzott közigazgatási szankcionálási hatáskört – a jogsértés típusától függően – a szanálási hatóságokra vagy az illetékes hatóságokra kell ruházni. A szanálási hatóságokat és az illetékes hatóságokat fel kell ruházni minden olyan információgyűjtési és vizsgálati hatáskörrel, amely feladataik ellátásához szükséges. A szanálási hatóságok és az illetékes hatóságok szankcionálási hatáskörük gyakorlása során szorosan együttműködnek annak biztosítása érdekében, hogy a közigazgatási szankciók vagy egyéb közigazgatási intézkedések elérjék a kívánt hatást, és a több tagállamra kiterjedő esetek kezelése során koordinálják intézkedéseiket.
(4) A szanálási hatóságoknak és az illetékes hatóságoknak e rendelettel és a nemzeti joggal összhangban valamelyik alábbi módon kell gyakorolniuk a közigazgatási szankcionálási hatáskörüket:
a) közvetlenül;
b) más hatóságokkal együttműködve;
c) oly módon, hogy felelősségüket megtartva más hatóságokra ruházzák át hatásköreiket;
d) az illetékes igazságügyi hatóságokhoz benyújtott kérelem útján.
78b. cikk
Különös rendelkezések
(1) A tagállamok biztosítják, hogy a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseik szankciókat és egyéb közigazgatási intézkedéseket írjanak elő legalább az alábbi esetekre:
a) a 9. cikket megsértve nem kerül sor a helyreállítási tervek elkészítésére, naprakészen tartására és aktualizálására;
b) a 14. cikket megsértve nem kerül sor a szanálási tervek elkészítéséhez szükséges valamennyi információ átadására;
c) a 68. cikk (1) bekezdését megsértve a központi szerződő fél igazgatósága nem értesíti az illetékes hatóságot, amikor a központi szerződő fél fizetésképtelen, vagy valószínűleg fizetésképtelenné fog válni.
(2) A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett esetekben legalább a következő közigazgatási szankciók és más közigazgatási intézkedések legyenek alkalmazhatók:
a) nyilvános nyilatkozat, amely megnevezi a felelős természetes személyt, uniós szintű anyavállalatot, központi szerződő felet vagy egyéb jogi személyt, valamint a jogsértés természetét;
b) végzés, amely előírja a felelős természetes vagy jogi személy számára, hogy hagyjon fel az adott magatartással, és tartózkodjon e magatartás megismétlésétől;
c) a központi szerződő fél felső vezetése tagjainak, illetve bármely felelősnek tartott természetes személynek az ideiglenes eltiltása a központi szerződő félnél betöltött funkciók gyakorlásától;
d) jogi személy esetében a jogi személy előző üzleti évi teljes éves nettó árbevétele legfeljebb 10%-ának megfelelő közigazgatási bírság. Ha a jogi személy egy anyavállalat leányvállalata, a vonatkozó árbevétel a legfelső szintű anyavállalat konszolidált beszámolójából eredő, előző üzleti évi árbevétel;
e) természetes személy esetében közigazgatási bírság legfeljebb 5 000 000 EUR, illetve azokban a tagállamokban, amelyekben nem az euró a hivatalos pénznem, ennek az összegnek a nemzeti pénznemben kifejezett értéke … [a rendelet hatálybalépésének napja]-án/-én;
f) közigazgatási bírság a jogsértésből származó haszon összegének legfeljebb kétszereséig, ha a haszon meghatározható.
78c. cikk
A közigazgatási szankciók nyilvánosságra hozatala
(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a szanálási hatóságok és az illetékes hatóságok nyilvánosságra hozzák hivatalos honlapjukon azokat a közigazgatási szankciókat, amelyeket az e rendeletben meghatározott rendelkezések megsértése miatt kivetettek, ha azok ellen nem fellebbeztek vagy a fellebbezési jogot már kimerítették. A nyilvánosságra hozatalt a szankcióval sújtott természetes vagy jogi személynek a határozatról való értesítését követően haladéktalanul meg kell tenni, feltüntetve a jogsértés fajtáját és jellegét, valamint azon természetes vagy jogi személy kilétét is, akire vagy amelyre a szankciót kivetették.
Ha a tagállamok engedélyezik a nem jogerős szankciók nyilvánosságra hozatalát, a szanálási hatóságoknak és az illetékes hatóságoknak haladéktalanul közzé kell tenniük honlapjukon az azzal kapcsolatos információkat, hogy a fellebbezés milyen szakaszban van, és mi lett annak az eredménye.
(2) A szanálási hatóságoknak és az illetékes hatóságoknak a tagállami jognak megfelelő módon, név nélkül kell közzétenniük az általuk kivetett szankciókat bármely alábbi körülmény fennállása esetén:
a) ha a szankciót természetes személyre szabták ki, és a személyes adatok nyilvánosságra hozatala az ilyen adatok nyilvánosságra hozatalának arányosságára vonatkozó kötelező előzetes értékelés alapján aránytalannak bizonyul;
b) ha a nyilvánosságra hozatal veszélyeztetné a pénzügyi piacok stabilitását vagy egy folyamatban lévő bűnügyi nyomozást;
c) ha a nyilvánosságra hozatal, amennyiben meghatározható, aránytalan veszteséget okozna az érintett központi szerződő félnek vagy természetes személyeknek.
Ezekben az esetekben alternatív megoldásként az érintett adatok nyilvánosságra hozatala észszerű ideig elhalasztható, amennyiben ezen időszak során a név nélküli nyilvánosságra hozatal indokai előreláthatólag meg fognak szűnni.
(3) A szanálási hatóságoknak és az illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy az e cikkel összhangban nyilvánosságra hozott információk legalább öt évig fenn maradjanak a hivatalos honlapjukon. A nyilvánosságra hozott személyes adatokat csak annyi ideig lehet a szanálási hatóság vagy az illetékes hatóság honlapján tartani, ameddig ez az alkalmazandó adatvédelmi szabályok alapján szükséges.
(4) Az ESMA … [e rendelet hatálybalépésének időpontját követően 18 hónappal]-ig jelentést nyújt be a Bizottságnak az e rendeletben meghatározott rendelkezések be nem tartása miatt kivetett szankciók tagállamok általi – a (2) bekezdésben előírtak szerint név nélküli – közzétételéről, és különösen arról, hogy e tekintetben vannak-e jelentős eltérések a tagállamok között. A jelentés beszámol minden olyan jelentős eltérésről, amely a tagállamoknak a szankciók nyilvánosságra hozatalára vonatkozó nemzeti jogszabályai alapján a szankciók nyilvánosságra hozatalának időtartama tekintetében fennáll.
78d. cikk
Központi adatbázis fenntartása az ESMA által
(1) A szanálási hatóságok és az illetékes hatóságok a 71. cikkben említett szakmai titoktartásra vonatkozó előírások mellett tájékoztatják az ESMA-t a 78a. cikk alapján az ebben a cikkben meghatározott rendelkezések megsértése miatt általuk kivetett összes közigazgatási szankcióról, valamint az azzal kapcsolatos információkról, hogy a fellebbezés milyen szakaszban van, és mi lett annak az eredménye.
(2) Az ESMA a bejelentett szankciókról – kizárólag a szanálási hatóságok közötti információcsere céljából – központi adatbázist tart fenn, amelyhez kizárólag a szanálási hatóságok férhetnek hozzá, és amelyet a szanálási hatóságok által szolgáltatott információk alapján frissít.
(3) Az ESMA a hozzá bejelentett szankciókról kizárólag az illetékes hatóságok közötti információcsere céljából központi adatbázist tart fenn, amelyhez kizárólag az illetékes hatóságok férhetnek hozzá, és amelyet az illetékes hatóságok által szolgáltatott információk alapján frissít.
(4) Az ESMA honlapot tart fenn, amelyen linkek találhatók az egyes szanálási hatóságok, illetve az egyes illetékes hatóságok által a 78c. cikk szerint nyilvánosságra hozott szankciókhoz, és amely feltünteti, hogy az egyes tagállamok milyen időtartamra hozzák nyilvánosságra a szankciókat.
78e. cikk
Szankciók hatékony alkalmazása és a szankcionálási hatáskör illetékes hatóságok és szanálási hatóságok általi gyakorlása
A tagállamok biztosítják, hogy a közigazgatási szankciók vagy egyéb közigazgatási intézkedések típusának és a közigazgatási bírság mértékének meghatározásakor az illetékes hatóságok és szanálási hatóságok vegyenek figyelembe minden lényeges körülményt, beleértve adott esetben a következőket:
a) a jogsértés súlyossága és időtartama;
b) a felelős természetes vagy jogi személy felelősségének mértéke;
c) a felelős természetes vagy jogi személy pénzügyi ereje, például a felelős jogi személy teljes árbevételében vagy a felelős természetes személy éves jövedelmében kifejezve;
d) a felelős természetes vagy jogi személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség összege, amennyiben ezek meghatározhatók;
e) a jogsértés által harmadik feleknek okozott veszteség, amennyiben meghatározható;
f) a felelős természetes vagy jogi személy illetékes hatósággal és szanálási hatósággal való együttműködésének szintje;
g) a felelős természetes vagy jogi személy által elkövetett korábbi jogsértések;
h) a jogsértés esetleges rendszerszintű következményei.
VII. CÍM
AZ 1095/2010/EU, A 648/2012/EU, VALAMINT AZ (EU) 2015/2365 RENDELET MÓDOSÍTÁSAI
79. cikk
Az 1095/2010/EU rendelet módosításai
Az 1095/2010/EU rendelet a következőképpen módosul:
22. A 4. cikk (3) bekezdése a következő iv. ponttal egészül ki:"
„iv. figyelemmel az (EU) [központi szerződő felek helyreállításáról és szanálásáról szóló] rendeletre, az (EU) [központi szerződő felek helyreállításáról és szanálásáról szóló] rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 3. pontjában meghatározott szanálási hatóság.”
"
23. A 40. cikk (5) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:"
„Az (EU) [központi szerződő felek helyreállításáról és szanálásáról szóló] rendelet alkalmazási körében eljárva a felügyeleti tanácsnak az (1) bekezdés b) pontjában említett tagjához csatlakozhat a tagállamok szanálási hatóságának képviselője, aki nem rendelkezik szavazati joggal.”
"
80. cikk
A 648/2012/EU rendelet módosításai
A 648/2012/EU rendelet a következőképpen módosul:
1. A szöveg a következő 6a. cikkel egészül ki:"
„6a. cikk
Az elszámolási kötelezettség felfüggesztése szanálás során
(1) Amennyiben egy központi szerződő fél teljesíti a [központi szerződő felek helyreállításáról és szanálásáról szóló]/EU rendelet 22. cikke szerinti feltételeket, a központi szerződő félnek a szóban forgó rendelet 3. cikke (1) bekezdésének megfelelően kijelölt szanálási hatósága ▌ kérheti a Bizottságot, hogy átmenetileg függessze fel a 4. cikk (1) bekezdésében megállapított elszámolási kötelezettséget azon tőzsdén kívüli határidős származtatott ügyletek meghatározott osztályai esetében, amelyeknél teljesülnek a következő feltételek:
a)
a szanálás alatt álló központi szerződő fél rendelkezik a 14. cikk szerinti elszámolási engedéllyel a 4. cikk (1) bekezdése szerinti elszámolási kötelezettség alá tartozó azon tőzsdén kívüli határidős származtatott ügyletekre vonatkozóan, amelyekre a felfüggesztést kérelmezték;
b)
a 4. cikkben e tőzsdén kívüli határidős származtatott ügyletek meghatározott osztályai tekintetében megállapított elszámolási kötelezettség felfüggesztése szükséges az Unió pénzügyi stabilitását fenyegető és a központi szerződő fél szanálásával összefüggő súlyos veszély elkerülése érdekében, különösen akkor, ha a következő kritériumok mindegyike teljesül:
i.
a pénzügyi stabilitás szempontjából súlyos veszélyt jelentő káros események vagy fejlemények állnak fenn;
ii.
az intézkedésre a veszély elhárítása érdekében feltétlenül szükség van, és az intézkedés nem érinti – jótékony hatásaihoz képest aránytalan mértékben – hátrányosan a pénzügyi stabilitást, az esetlegesen előforduló prociklikus hatásokat is beleértve;
iia.
nem érhető el másik központi szerződő fél, amely elszámolási szolgáltatásokat nyújtana a szanálás alatt álló központi szerződő fél klíringben részt vevő felei számára, vagy a klíringtagok és az ügyfelek működési szempontból és technikailag nem képesek egy észszerű időtartamon belül eleget tenni az említett alternatív központi szerződő felek valamennyi jogi és működési követelményének.
Az első albekezdésben említett kérelemhez csatolni kell arra való bizonyítékot, hogy az első albekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételek teljesülnek.
Az első albekezdésben említett szanálási hatóság indokolással ellátott kérelméről a Bizottsághoz intézett kérelemmel egyidejűleg értesíti az ESMA-t és az ERKT-t.
(2) Az ESMA az (1) bekezdésben említett kérésről szóló értesítés kézhezvételét követő 24 órán belül és az ERKT-vel folytatott konzultációt követően állásfoglalást ad ki a tervezett felfüggesztésről, amelyben figyelembe veszi az Unió pénzügyi stabilitását fenyegető súlyos veszély elkerülésének szükségességét, az (EU) [központi szerződő felek helyreállításáról és szanálásáról szóló] rendelet 21. cikkében meghatározott szanálási célokat és e rendelet 5. cikkének (4) és (5) bekezdésében meghatározott kritériumokat.
(3) Az (2) bekezdésben említett állásfoglalás nem hozható nyilvánosságra.
(4) A Bizottság az (1) bekezdésben említett kérelemtől számított 48 órán belül, és a (6) bekezdésnek megfelelően határozatot hoz a tőzsdén kívüli határidős származtatott ügyletek meghatározott osztályai elszámolási kötelezettségének felfüggesztéséről vagy a felfüggesztésre irányuló kérelem elutasításáról.
(5) A Bizottság határozatáról tájékoztatni kell a felfüggesztést kérő hatóságot és az ESMA-t, és azt a Bizottság weboldalán közzé kell tenni. Amennyiben a Bizottság úgy határoz, hogy felfüggeszti az elszámolási kötelezettséget, ezt közzé kell tenni a 6. cikkben említett nyilvános jegyzékben.
(6) A Bizottság határozhat úgy, hogy átmenetileg felfüggeszti az (1) bekezdésben említett elszámolási kötelezettséget a tőzsdén kívüli határidős származtatott ügyletek meghatározott osztálya esetében, feltéve, hogy teljesülnek az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott feltételek. A szóban forgó határozat elfogadása során a Bizottság figyelembe veszi az ESMA az (2) bekezdésben említett állásfoglalását, az (EU) [központi szerződő felek helyreállításáról és szanálásáról szóló] rendelet 21. cikkében meghatározott szanálási célokat, e rendelet 5. cikkének (4) és (5) bekezdésében meghatározott kritériumokat az érintett tőzsdén kívüli határidős származtatott ügyletek osztályai tekintetében, valamint a stabilitást fenyegető súlyos veszély elkerülésének szükségességét.
(7) Az elszámolási kötelezettség 4. bekezdés szerinti felfüggesztése a felfüggesztésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételétől számított legfeljebb egy hónapos kezdeti időszakra érvényes.
(8) Amennyiben a felfüggesztés indokai továbbra is fennállnak, a Bizottság a szanálási hatósággal, az ESMA-val és az ERKT-val folytatott konzultációt követően a (7) bekezdésben említett felfüggesztést megújíthatja egy vagy több időszakra, amelyek együttesen nem haladhatják meg a kezdeti felfüggesztés végétől számított három hónapot.
(9) Amennyiben a felfüggesztést a kezdeti időszak vagy bármely megújítási időszak végéig nem újítják meg, automatikusan megszűnik.
(10) A Bizottság értesíti az ESMA-t az elszámolási kötelezettség felfüggesztésének tervezett megújításáról.
Az ESMA a Bizottságnak az elszámolási kötelezettség felfüggesztésének tervezett megújításáról szóló értesítését követő 48 órán belül állásfoglalást ad ki a felfüggesztés megújításáról, amelyben figyelembe veszi az Unió pénzügyi stabilitását fenyegető súlyos veszély elkerülésének szükségességét, az (EU) [központi szerződő felek helyreállításáról és szanálásáról szóló] rendelet 21. cikkében meghatározott szanálási célokat és e rendelet 5. cikkének (4) és (5) bekezdésében meghatározott kritériumokat.
"
2. A 28. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"
„(3) A kockázatkezelési bizottság bármely olyan esemény intézkedés kapcsán tanáccsal látja el az igazgatóságot, amely hatással lehet a központi szerződő fél kockázatkezelésére; ilyen esemény intézkedés például a kockázati modell, a nemteljesítési eljárások, vagy a klíringtagok felvételére vonatkozó kritériumok számottevő változása, vagy a klíringtagok felvételére, az új eszközkategóriák elszámolásaira vagy a feladatok kiszervezésére vonatkozó kritériumok számottevő változása. A kockázatkezelési bizottság kellő időben tájékoztatja az igazgatóságot minden olyan új kockázatról, amely érinti a központi szerződő fél alkalmazkodóképességét. A központi szerződő fél napi működéséhez nincs szükség a kockázatkezelési bizottsággal való konzultációra. A versenyjogban az információcsere vonatkozásában meghatározott korlátozások sérelme nélkül vészhelyzetben elvárható erőfeszítéseket kell tenni a kockázatkezelési bizottsággal való konzultációra a központi szerződő fél kockázatkezelésére hatást gyakorló fejleményekről, ideértve a klíringtagok központi szerződő féllel szembeni kitettségére vonatkozó fejleményeket és más központi szerződő felekkel fennálló kölcsönös függőségeket illető konzultációkat.”
"
3. A 28. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"
„(5) A központi szerződő fél haladéktalanul tájékoztatja az illetékes hatóságot és a kockázatkezelési bizottságot minden olyan döntésről, amelyben az igazgatóság nem követi a kockázatkezelési bizottság tanácsát, és megindokolja az ilyen döntéseket. A kockázatkezelési bizottság vagy a kockázatkezelési bizottság bármely tagja tájékoztathatja az illetékes hatóságot minden olyan területről, amelyen megítélése szerint nem követték a kockázatkezelési bizottság tanácsát.”
"
4. A 38. cikk a következő (6) bekezdéssel egészül ki:"
„A központi szerződő fél klíringtagjai egyértelműen tájékoztatják meglévő és potenciális ügyfeleiket azokról az esetleges konkrét veszteségekről vagy egyéb költségekről, amelyeket a központi szerződő fél működési szabályzatában meghatározott nemteljesítés-kezelési eljárás és veszteségelosztási megállapodás alkalmazása következtében valószínűleg nekik kell majd viselniük, ideértve azt is, hogy esetlegesen milyen típusú kártalanításban részesülhetnek a 648/2012/EU rendelet 48. cikkének (7) bekezdésére figyelemmel. Az ügyfeleket kielégítő információkkal kell ellátni annak biztosítására, hogy megértsék a legrosszabb esetben keletkező veszteségeket vagy egyéb költségeket, amelyeket esetlegesen nekik kell viselniük, amennyiben a központi szerződő fél helyreállítási intézkedéseket hajt végre.”
"
5. A 81. cikk (3) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:"
„q) a [központi szerződő felek helyreállításáról és szanálásáról szóló]/EU rendelet 3. cikke szerint kijelölt szanálási hatóságok.”
"
81. cikk
Az (EU) 2365/2015 rendelet módosításai
A 12. cikk (2) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:"
„n) a [központi szerződő felek helyreállításáról és szanálásáról szóló] (EU) rendelet 3. cikke szerint kijelölt szanálási hatóságok.”
"
VIII. CÍM
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
82. cikk
Felülvizsgálat
Az ESMA legkésőbb … [e rendelet hatálybalépése után két évvel]-ig – illetve amennyiben más elfogadott jogszabályok fényében az helyénvaló, ennél korábban – értékeli az e rendelet értelmében rá háruló hatáskörökből és feladatokból eredő személyzeti és erőforrásigényeit, és jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.
A Bizottság … [három évvel e rendelet hatálybalépése után, illetve más vonatkozó jogszabály elfogadása időpontjában]-ig felülvizsgálja erendeletet és annak végrehajtását, értékeli a központi szerződő felek helyreállításával és szanálásával kapcsolatos irányítási rendszerek eredményességét az Unióban, és jelentést nyújt be erről az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
E jelentés tartalmazza különösen:
a) annak értékelését, hogy előnyös és időszerű lenne-e egy egységes szanálási hatóság létrehozása az uniós központi szerződő felek számára, és az összeegyeztethető lenne-e az Unióban működő központi szerződő felek felügyeleti szerkezetével kapcsolatos fejleményekkel és e felügyeleti szerkezet integrációjának állapotával; és
b) azon uniós intézmények, szervek és ügynökségek áttekintését, amelyek képesek lennének ellátni az uniós központi szerződő felek egységes szanálási hatóságára háruló feladatokat.
Amennyiben e jelentés időpontjáig létrejönne az uniós központi szerződő felek egységes felügyelete, vagy a jelentés azt állapítaná meg, hogy az uniós központi szerződő felekre vonatkozó felügyeleti szerkezet kellően integrált, és azzal összeegyeztethető a központi szerződő felek egységes szanálási hatósága, a Bizottság javaslatot nyújt be e rendelet módosítására annak érdekében, hogy létrehozza a központi szerződő felek egységes szanálási hatóságát, illetve hogy – adott esetben – egy erre alkalmas uniós intézményt, szervet vagy ügynökséget bízzon meg az uniós központi szerződő felek szanálásával.
83. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet [HL: Kérjük, illesszék be a 2014/59/EU irányelvet módosító irányelv 9. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott időpontot] napjától kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt …,
az Európai Parlament részéről a Tanács részéről
az elnök az elnök
MELLÉKLET
A. SZAKASZ
A helyreállítási tervekkel szemben támasztott követelmények
1. A helyreállítási terv:
(1) nem feltételezheti, hogy az intézménynek lehetősége lesz rendkívüli állami pénzügyi támogatás igénybevételére vagy részesülni fog ilyenben;
(2) figyelembe veszi minden olyan érdekelt fél érdekeit, akikre az adott terv várhatóan hatással lesz;
(3) biztosítja, hogy a klíringtagok központi szerződő féllel szembeni kitettsége ne legyen korlátlan.
A központi szerződő félnek megfelelő mechanizmusokat kell kidolgoznia azon kapcsolódó FMI-k és érdekelt felek bevonására, amelyek veszteséget könyvelnének el, amelyeknek költségei merülnének fel, vagy amelyek hozzájárulnának a likviditáshiány fedezéséhez abban az esetben, ha a helyreállítási tervet az adott terv tervezési folyamatában valósítanák meg.
▌
B. SZAKASZ
A szanálási hatóságok által a szanálási tervek elkészítéséhez és naprakészen tartásához a központi szerződő felektől bekérhető információk
A szanálási hatóságok felkérhetik az intézményeket arra, hogy a szanálási tervek elkészítéséhez és naprakészen tartásához biztosítsák legalább az alábbi információkat:
(2) a központi szerződő fél szervezeti struktúrájának részletes leírása, az összes jogi személy listáját is beleértve;
(3) az egyes jogi személyek szavazati jogot biztosító, illetve nem biztosító részvényei közvetlen tulajdonosainak azonosítása és a részesedés százalékos aránya;
(4) az egyes jogi személyek telephelye, bejegyzése szerinti joghatósága, engedélyei és felső vezetése;
(5) a központi szerződő fél kritikus működési folyamatainak és fő üzletágainak felvázolása, beleértve az ezekhez a működési folyamatokhoz és üzletágakhoz kapcsolódó mérlegadatokat – jogi személyenkénti bontásban;
(6) a központi szerződő fél és összes jogi személye üzleti tevékenységét alkotó elemek részletes leírása, legalább szolgáltatástípusonként és az elszámolt volumenek összegeiként elkülönítve a nyitott kamatokat, kezdő biztosítékot, változó biztosítékeszközt, garanciaalapokat és az ilyen üzletágakhoz tartozó minden kapcsolódó értékelési jogot vagy egyéb helyreállítási intézkedést;
(7) a központi szerződő fél és jogalanyai által kibocsátott tőkeeszközök és hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok részletes adatai;
(8) annak azonosítása, hogy a központi szerződő fél kitől kapott biztosítékot, és milyen formában (tulajdonjog-átruházás vagy hitelbiztosíték), és kinek nyújtott biztosítékot és milyen formában, kinél van a biztosíték, és mindkét esetben melyik a biztosíték helye szerinti joghatóság;
(9) a központi szerződő fél és jogalanyai mérlegen kívüli kitettségeinek leírása, az adott jogi személy kritikus működési folyamatait és fő üzletágait is beleértve;
(10) a központi szerződő fél jelentős fedezeti ügyletei, a jogi személyhez való hozzárendelést is beleértve;
(11) a központi szerződő fél klíringtagjai relatív kitettségének és jelentőségének azonosítása, valamint a legjelentősebb klíringtagok csődje által a központi szerződő félre gyakorolt hatás elemzése;
(12) minden olyan rendszer, amelyen a központi szerződő fél jelentős számú vagy értékű kereskedést folytat, a központi szerződő fél jogi személyeinek, kritikus működési folyamataihoz és a fő üzletágakhoz való hozzárendelést is beleértve;
(13) minden fizetési, klíring- vagy elszámolási rendszer, amelynek a központi szerződő fél közvetlenül vagy közvetve a tagja – a központi szerződő fél jogi személyeihez, kritikus működési folyamataihoz és a fő üzletágakhoz való hozzárendelést is beleértve;
(14) a legfontosabb vezetői információs rendszerek részletes leltára és leírása, beleértve a központi szerződő fél által használt kockázatkezelési, számviteli, valamint pénzügyi és szabályozási beszámolási rendszereket – a központi szerződő fél jogi személyeihez, kritikus működési folyamataihoz és fő üzletágaihoz való hozzárendelést is beleértve;
(15) a 13. pontban meghatározott rendszerek tulajdonosainak azonosítása, a rendszerekhez kapcsolódó, szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodások, valamint a szoftverek és rendszerek vagy licenciák – az intézmény jogi személyeihez, kritikus működési folyamataihoz és fő üzletágaihoz hozzárendelve;
(16) a jogi személyek azonosítása és felvázolása, valamint a különböző jogi személyek közötti kapcsolódások és kölcsönös függések, mint például:
– közös vagy megosztott személyzet, létesítmények és rendszerek;
– tőke-, finanszírozási, illetve likviditási megállapodások;
– fennálló vagy függőben lévő hitelkitettségek;
– keresztgarancia-megállapodások, kölcsönös biztosítéki megállapodások, nemteljesítéskor felmondásra jogosító rendelkezések és kapcsolt vállalkozások közötti kölcsönös nettósítási megállapodások;
– kockázatátruházások és back-to-back kereskedési megállapodások; szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodások;
(17) az, hogy az egyes jogi személyek melyik illetékes és szanálási hatósághoz tartoznak, ha az nem azonos a 648/2012/EU rendelet 22. cikkében és a jelen rendelet 3. cikkében megnevezett valamely hatósággal;
(18) a központi szerződő fél szanálási tervének elkészítéséhez szükséges információk biztosításáért felelős testület tagja, valamint a különböző jogi személyekért, a kritikus működési folyamatokért és a fő üzletágakért felelős vezetők, amennyiben különböznek az említett vezető tisztségviselőtől;
(19) a központi szerződő félnél bevezetett azon intézkedések leírása, amelyek biztosítják, hogy szanálás esetén a szanálási hatóság által meghatározott, a szanálási eszközök és hatáskörök alkalmazásához szükséges összes információt a szanálási hatóság rendelkezésére bocsássák;
(20) a központi szerződő felek és jogi személyeik által harmadik felekkel kötött összes olyan megállapodás, amelynek esetében előfordulhat, hogy a hatóságok szanálási eszköz alkalmazására vonatkozó határozata a megállapodás felmondását okozhatja, továbbá információk arra vonatkozóan, hogy a felmondás következményei a szanálási eszköz alkalmazására is kihatással lehetnek-e;
(21) a szanálást támogató potenciális likviditási források leírása;
(22) az eszközök terheire, a likvid eszközökre, a mérlegen kívüli tevékenységekre, a fedezeti stratégiákra és a könyvelési gyakorlatokra vonatkozó információk.
C. SZAKASZ
Szempontok, amelyeket a szanálási hatóság egy központi szerződő fél szanálhatóságának értékelésekor mérlegelni köteles
A szanálási hatóság egy központi szerződő fél szanálhatóságának értékelésekor mérlegeli az alábbiakat:
(23) azt, hogy a központi szerződő fél mennyire tudja hozzárendelni a fő üzletágakat és a kritikus működési folyamatokat az egyes jogi személyekhez;
(24) azt, hogy a jogi és a vállalati struktúrák mennyire vannak összehangolva a fő üzletágakkal és a kritikus működési folyamatokkal;
(25) azt, hogy milyen mértékben léteznek olyan intézkedések, amelyek célja a fő üzletágak és a kritikus működési folyamatok támogatása és fenntartása érdekében az alapvető személyzetről, az infrastruktúráról, a finanszírozásról, a likviditásról és a tőkéről való gondoskodás;
(26) azt, hogy a központi szerződő fél által fenntartott szolgáltatási megállapodások mekkora hányada hajtható végre teljes körűen a központi szerződő fél szanálása esetén;
(27) azt, hogy a központi szerződő fél irányítási struktúrája mennyire megfelelő a központi szerződő fél szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásainak kezeléséhez, továbbá mennyire biztosítja az e megállapodásokra vonatkozó belső politikáinak betartását;
(28) azt, hogy a központi szerződő félnél létezik-e – és milyen mértékben – eljárás arra az esetre, ha a kritikus funkciók vagy fő üzletágak elkülönítése miatt a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodások keretében nyújtott szolgáltatásokat át kell adni harmadik feleknek;
(29) azt, hogy milyen mértékben léteznek olyan készenléti tervek és intézkedések, amelyek biztosítják a fizetési és az elszámolási rendszerekhez való folyamatos hozzáférést;
(30) azt, hogy mennyire megfelelően biztosítják a vezetői információs rendszerek, hogy a szanálási hatóságok – a gyors határozathozatal érdekében – pontos és teljes körű információkat tudjanak gyűjteni a fő üzletágakkal és a kritikus működési folyamatokkal kapcsolatban;
(31) a vezetői információs rendszerek arra vonatkozó kapacitását, hogy a központi szerződő fél eredményes szanálásához elengedhetetlen információkat mindenkor, akár gyorsan változó körülmények között is rendelkezésre bocsássák;
(32) azt, hogy a központi szerződő fél mennyire tesztelte a vezetői információs rendszereit a szanálási hatóság által meghatározott stresszforgatókönyvek alapján;
(33) azt, hogy a központi szerződő fél mennyire tudja biztosítani a vezetői információs rendszereinek folytonosságát az érintett központi szerződő fél és az új központi szerződő fél számára egyaránt, ha a kritikus működési folyamatokat és a fő üzletágakat elkülönítik a többi működési folyamattól és üzletágtól;
(34) ha a központi szerződő fél igénybe vesz csoporton belüli garanciákat vagy azoknak kitett, milyen mértékben nyújtják ezeket a garanciákat piaci feltételek mellett, és mennyire stabilak az e garanciákhoz kapcsolódó kockázatkezelési rendszerek;
(35) ha a központi szerződő fél back-to-back tranzakciókkal foglalkozik, milyen mértékben történnek ezek a tranzakciók piaci feltételek mellett, és mennyire megbízhatóak az e tranzakciókhoz kapcsolódó kockázatkezelési rendszerek;
(36) a csoporton belüli garanciák vagy back-to-back tranzakciók használata csoportszinten mennyire fokozza az átterjedést;
(37) a központi szerződő fél jogi struktúrája – a jogi személyek száma, a csoport struktúrájának összetettsége, illetve az üzletágak és a csoporthoz tartozó vállalkozások egymáshoz rendelésében mutatkozó nehézségek miatt – mennyire akadályozza a szanálási eszközök alkalmazását;
(38) azt, hogy a központi szerződő fél szanálása milyen mértékű negatív hatást gyakorolhat adott esetben a csoportja egy másik részére;
(39) a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodások meglétét és hatékonyságát;
(40) azt, hogy a harmadik országbeli hatóságok rendelkeznek-e az uniós szanálási hatóságok szanálási intézkedéseinek támogatásához szükséges szanálási eszközökkel, továbbá az uniós és a harmadik országbeli hatóságok összehangolt intézkedéseinek hatálya;
(41) a szanálási eszközök oly módon történő alkalmazásának megvalósíthatóságát, amely megfelel a szanálási céloknak, tekintettel a rendelkezésre álló eszközökre és a központi szerződő fél felépítésére;
(42) az új tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok kibocsátásához szükséges bármely speciális követelményt a 33. cikk (1) bekezdésében hivatkozottak szerint;
(43) azokat az intézkedéseket és eszközöket, amelyek révén megakadályozható a szanálás olyan központi szerződő felek esetében, amelyek különböző joghatóságokban létrehozott klíringtagokkal vagy biztosítéki megállapodásokkal rendelkeznek;
(44) annak hitelességét, hogy a szanálási eszközök alkalmazásának módja megfelel-e a szanálási céloknak, tekintettel a klíringben résztvevő felekre, egyéb partnerekre és alkalmazottakra gyakorolt lehetséges hatásra, és a harmadik országbeli hatóságok lehetséges intézkedéseire;
(45) azt, hogy mennyire megfelelően értékelhető a központi szerződő fél szanálásának a pénzügyi rendszerre és a pénzügyi piaci bizalomra gyakorolt hatása;
(46) azt, hogy a központi szerződő fél szanálása mennyire jelentős közvetlen vagy közvetett hátrányos hatást gyakorolhat a pénzügyi rendszerre, a piaci bizalomra vagy a gazdaságra;
(47) azt, hogy a szanálási eszközök és hatáskörök alkalmazása révén mennyire tartható vissza más központi szerződő felekre vagy a pénzügyi piacokra való továbbterjedés;
(48) azt, hogy a központi szerződő fél szanálása mennyire jelentős hatást gyakorolhat a fizetési és az elszámolási rendszerek működésére.
Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 173., 2014.6.12., 1. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2365 rendelete (2015. november 25.) az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 337., 2015.12.23., 1. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2365 rendelete (2015. november 25.) az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 337., 2015.12.23., 1. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 2002/47/EK irányelve (2002. június 6.) a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról (HL L 168., 2002.6.27., 43. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).
A Bizottság 876/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2013. május 28.) a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a központi szerződő felek kollégiumairól szóló szabályozási technikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 244., 2013.9.13., 19. o.).
A Bizottság (EU) … felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. március 23.) a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a helyreállítási tervek, szanálási tervek és csoportszintű szanálási tervek tartalmát, az illetékes hatóság által a helyreállítási tervek és csoportszintű helyreállítási tervek tekintetében értékelendő minimumkövetelményeket, a csoporton belüli pénzügyi támogatás feltételeit, a független értékelőkre vonatkozó követelményeket, a leírási és átalakítási hatáskörök szerződéses elismerését, az értesítési követelmények és a felfüggesztésre vonatkozó közlemény eljárásait és tartalmát, valamint a szanálási kollégiumok operatív működését meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről, C(2016)01691 [Megjegyzés a Kiadóhivatalnak: Kérjük, illesszék be a felhatalmazáson alapuló rendelet számát].
Az Európai Parlament és a Tanács 2003/71/EK irányelve (2003. november 4.) az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 345., 2003.12.31., 64. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 2001/34/EK irányelve (2001. május 28.) au értékpapírok hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetéséről és az ilyen értékpapírokról közzéteendő információkról (HL L 184., 2001.7.6., 1. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 2004/109/EK irányelve (2004. december 15.) a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 390., 2004.12.31., 38. o.).
Európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatók ***I
Az Európai Parlament 2019. március 27-i jogalkotási állásfoglalása az európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatókról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0113 – C8-0103/2018 – 2018/0048(COD))
– tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0113),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294.cikkének (2)bekezdésére és 114.cikkére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0103/2018),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294.cikkének (3)bekezdésére,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018.július11-i véleményére(1),
– tekintettel eljárási szabályzata 59.cikkére,
– tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0364/2018),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 27-én került elfogadásra az európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatókról szóló (EU) …/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Központi Bank véleményére(2),
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(3),
rendes jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
(1) A közösségi finanszírozás olyan, egyre inkább bevett alternatív finanszírozási forma az induló vállalkozások és a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára a vállalkozásnövekedés korai szakaszában, amely jellemzően kis összegű befektetésekre támaszkodik. A közösségi finanszírozás a közvetítés olyan, egyre fontosabb formája, ahol a közösségi finanszírozási szolgáltató egy, a nyilvánosság számára nyitott digitális platformot működtet, és célja összepárosítani a leendő befektetőket vagy hitelezőket a finanszírozási forrást kereső vállalkozásokkal, illetve megkönnyíteni ezek összepárosítását, tekintet nélkül arra, hogy a finanszírozás hitelmegállapodáshoz, részesedéshez vagy egyéb átruházható értékpapíron alapuló részesedéshez vezet, anélkül, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltató saját kockázatot vállalna. Helyénvaló ezért mind a hitelnyújtás-alapú, mind a befektetésalapú közösségi finanszírozás belefoglalása e rendelet hatályába▌.
(2) A közösségi finanszírozás hozzájárulhat a kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférésének biztosításához és▌ a tőkepiaci unió megvalósításához. E vállalkozások finanszírozási eszközökhöz való hozzáférésének hiánya problémát jelent még azokban a tagállamokban is, ahol a banki finanszírozáshoz való hozzáférés stabil maradt a pénzügyi válság során. A közösségi finanszírozás bevett gyakorlattá vált projektek vagy üzleti vállalkozások jellemzően nagyszámú személy vagy szervezet általi, olyan online platformokon keresztül történő finanszírozására, ahol magánszemélyek, szervezetek és vállalkozások, beleértve az induló vállalkozásokat, viszonylag kis pénzösszegeket gyűjtenek.
(3) A közösségi finanszírozási szolgáltatások nyújtása általában három szereplőtípust foglal magában: a finanszírozandó projektet vagy vállalati hiteleket javasló projektgazda, a javasolt projektet általában korlátozott befektetésekkel vagy hitelekkel finanszírozó befektetők, és egy szolgáltató formájában egy olyan közvetítő szervezet, amely online platformon keresztül összekapcsolja a projektgazdákat és a befektetőket vagy a hitelezőket.
(4) Azon túl, hogy alternatív finanszírozási forrást – többek között kockázati tőkét – biztosít, a közösségi finanszírozás egyéb előnyöket is kínálhat a vállalkozások számára. Megerősítést adhat a projekt- vagy vállalkozásgazda koncepciójához és ötletéhez, hozzáférést biztosíthat számos emberhez és ezáltal betekintést és információt nyújthat a vállalkozó számára, és marketingeszközként szolgálhat. ▌
(5) Már több tagállam bevezetett a közösségi finanszírozásra vonatkozó egyedi nemzeti szabályozást. Ezek a rendszerek a helyi piacok és befektetők sajátosságaihoz és szükségleteihez igazodnak. Következésképpen a meglévő nemzeti szabályok eltérnek a közösségi finanszírozási platformok működési feltételei, az engedélyezett tevékenységek és az engedélyezési követelmények tekintetében.
(6) A meglévő nemzeti szabályok eltérései olyan mértékűek, hogy akadályozzák a közösségi finanszírozási szolgáltatások határokon átnyúló nyújtását, és ezért közvetlen hatást gyakorolnak az ilyen szolgáltatások belső piacának működésére. Mindenekelőtt a jogi keret nemzeti határok mentén való széttagoltsága teremt jelentős jogszabályi megfelelési költségeket a lakossági befektetők számára, akik a határokon átnyúló közösségi finanszírozási szolgáltatásokra alkalmazandó szabályok beazonosítása során gyakran befektetéseik méretével aránytalan nehézségekkel szembesülnek. Ezek a befektetők ezért gyakran visszariadnak a közösségi finanszírozási platformokon keresztül történő határokon átnyúló befektetésektől. Ugyanezen okok tartják vissza az ilyen platformokat működtető közösségi finanszírozási szolgáltatókat attól, hogy szolgáltatásaikat egy a székhelyük szerintitől eltérő tagállamban kínálják. Ennek eredményeként a közösségi finanszírozási tevékenységek eddig az uniós szintű közösségi finanszírozási piac rovására nagyrészt nemzeti szintűek maradtak, megfosztva a vállalkozásokat a közösségi finanszírozási szolgáltatásokhoz való hozzáféréstől, különösen akkor, ha a vállalkozás olyan tagállamban működik, ahol a viszonylag kisebb népesség miatt nem lehet megfelelő méretű közösségre támaszkodni.
(7) A határokon átnyúló közösségi finanszírozási tevékenységek előmozdítása és a közösségi finanszírozási szolgáltatók belső piacán a szolgáltatásnyújtás szabadsága gyakorlásának és az ilyen szolgáltatások igénybevételének megkönnyítése érdekében meg kell szüntetni a közösségi finanszírozási szolgáltatások belső piacának megfelelő működését gátló meglévő akadályokat. A közösségi finanszírozási szolgáltatások nyújtására vonatkozó olyan egységes szabályok meghatározása, amelyek lehetőséget biztosítanak a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak egy az egész Unióra kiterjedő engedély igénylésére, amellyel az említett szabályok szerint végezhetik tevékenységüket, megfelelő első lépést jelent a határokon átnyúló közösségi finanszírozási tevékenységek előmozdítása és így az egységes piac működésének javítása felé.
(8) A közösségi finanszírozási szolgáltatások belső piacának működését gátló akadályok felszámolásával ez a rendelet elő kívánja mozdítani a vállalkozások határokon átnyúló finanszírozását. Ezért indokolt, hogy a 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(4) 3. cikkének a) pontjában meghatározott fogyasztói hitelezéshez kapcsolódó közösségi finanszírozási szolgáltatások ne tartozzanak e rendelet hatálya alá.
(9) Annak elkerülésére, hogy az Unión belül ugyanaz a tevékenység különböző engedélyekhez legyen kötött, a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(5) alapján engedélyezett személyek által, vagy a nemzeti joggal összhangban nyújtott közösségi finanszírozási szolgáltatást ki kell zárni e rendelet hatályából.
(10) A hitelnyújtás-alapú közösségi finanszírozás tekintetében a hitelnyújtás elősegítésének, beleértve az olyan szolgáltatásokat, mint a közösségi finanszírozási ajánlatok ügyfeleknek való bemutatása vagy a projektgazdák hitelképességének értékelése, különböző üzleti modelleket kell átfognia, amelyek lehetővé teszik egy vagy több ügyfél és egy vagy több projektgazda között hitelmegállapodás megkötését a közösségi finanszírozási platformon keresztül.
(11) A befektetésalapú közösségi finanszírozás tekintetében az értékpapírok átruházhatósága fontos biztosíték a befektetők számára, hogy képesek legyenek kilépni a befektetésükből, mivel biztosítja számukra annak jogi lehetőségét, hogy érdekeltségüket a tőkepiacokon értékesítsék. Ez a rendelet ezért kizárólag az átruházható értékpapírokkal kapcsolatos befektetésalapú közösségi finanszírozási szolgáltatásokra terjed ki és azokat engedélyezi. Az átruházható értékpapíroktól eltérő pénzügyi instrumentumokat azonban ki kell zárni e rendelet hatálya alól, mivel ezek az értékpapírok olyan kockázatokat jelentenek a befektetők számára, amelyeket e jogi kereten belül nem lehet megfelelően kezelni.
(11a) Az ICO-kibocsátások jelentősen különböznek az e rendeletben szabályozott közösségi finanszírozástól. Többek között azzal is, hogy az ICO-k általában nem használnak közvetítőket, ahogyan például a közösségi finanszírozási platformok, és gyakran 1 000 000 EUR-nál több forrást gyűjtenek össze. Az ICO-k e rendeletbe való bevonása nem kezelné az ICO-kkal kapcsolatos általános problémákat.
(12) A közösségi finanszírozási befektetésekkel kapcsolatos kockázatokra tekintettel a befektetők megfelelő védelme és a piaci fegyelem mechanizmusának biztosítása érdekében helyénvaló az egyes közösségi finanszírozási ajánlatok maximális ellenértékére vonatkozó küszöbértéket megállapítani. A küszöbértéket 8 000 000 EUR-ban kell megállapítani, mivel ez a maximális küszöbérték, ameddig a tagállamok az (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet(6) alapján felmentést adhatnak értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételek számára a tájékoztató közzétételének kötelezettsége alól. A befektetők számára nyújtott magasszintű védelem sérelme nélkül ezt a küszöbértéket a nemzeti piacok gyakorlatával összhangban kell megállapítani, hogy az európai platform vonzó lehessen a határokon átnyúló üzleti finanszírozás számára.
(12a) Ez a rendelet meghatározza a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlap tartalmát, amelyet minden egyes közösségi finanszírozási ajánlat esetében a leendő befektetők rendelkezésére kell bocsátani. Mivel a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapot úgy alakították ki, hogy megfeleljen a közösségi finanszírozási ajánlatok sajátosságainak és a befektetők tájékoztatási igényeinek, az adatlapnak az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattétel esetében az (EU) 2017/1129 rendeletben megkövetelt tájékoztató helyébe kell lépnie. Ezért az e rendelet szerinti közösségi finanszírozási ajánlatokat ki kell vonni az (EU) 2017/1129 rendeletet hatálya alól, és azt ennek megfelelően módosítani kell.
(13) A szabályozási arbitrázs elkerülése és a közösségi finanszírozási szolgáltatók hatékony felügyeletének biztosítása érdekében a közösségi finanszírozási szolgáltatók számára meg kell tiltani, hogy betéteket vagy más visszafizetendő pénzeszközöket fogadjanak el az ügyfelektől, kivéve, ha a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(7) 8. cikkének megfelelően hitelintézetként engedélyezettek.
(14) E cél megvalósítása érdekében a közösségi finanszírozási szolgáltatók számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy egy egységes, az egész Unióra kiterjedő engedélyért folyamodjanak, és tevékenységüket ezen egységes követelményeknek megfelelően végezzék. Mindazonáltal a kizárólag nemzeti piacokra szánt közösségi finanszírozási ajánlatok széles körű elérhetőségének megőrzése érdekében továbbra is lehetőséget kell adni a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak arra, hogy szolgáltatásaikat az alkalmazandó nemzeti jog alapján nyújtsák, amennyiben így döntenek. Ennek megfelelően az ebben a rendeletben meghatározott egységes követelmények opcionálisak, és így nem alkalmazandók azokra a közösségi finanszírozási szolgáltatókra, amelyek tevékenységüket kizárólag nemzeti szinten kívánják folytatni.
(15) A befektetővédelem magas színvonalának fenntartása, a közösségi finanszírozáshoz kapcsolódó kockázatok csökkentése és minden ügyfél tisztességes kezelésének biztosítása érdekében a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak egy azt biztosító politikával kell rendelkezniük, hogy a projekteket szakszerűen, tisztességesen és átlátható módon válasszák ki, és hogy a közösségi finanszírozási szolgáltatásokat ugyanilyen módon nyújtsák.
(15a) Ugyanezen okból ki kell zárni e rendelet hatályából azokat a közösségi finanszírozási szolgáltatókat, amelyek ICO-kat használnak a platformjaikon. A feltörekvő ICO-technológia hatékony szabályozása érdekében a Bizottság a jövőben alapos hatásvizsgálatra épülő, átfogó uniós szintű jogszabályi keretet javasolhat.
(15b) Az alternatív befektetési eszközök, például az ICO-k is elérhető finanszírozást jelenthetnek a kkv-k és az innovatív induló és a növekvő vállalkozások számára, továbbá létfontosságú részei lehetnek a tőkepiaci uniónak. A Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy szükség van-e egy különálló uniós jogi keretre irányuló javaslatra az ICO-k vonatkozásában. Az általános jogbiztonság fokozása hozzájárulhat a befektetők és a fogyasztók védelmének erősítéséhez, valamint a tájékoztatási aszimmetriából, a csalárd magatartásból és az illegális tevékenységekből eredő kockázatok csökkentéséhez
(16) Az ügyfeleiknek – legyenek azok leendő vagy meglévő befektetők vagy projektgazdák – nyújtott szolgáltatások javítása érdekében a közösségi finanszírozási szolgáltatók számára lehetővé kell tenni, hogy ügyfeleik nevében mérlegelési jogkört gyakoroljanak az ügyfeleik megbízásainak paraméterei tekintetében, feltéve, hogy megtesznek minden ahhoz szükséges lépést, hogy ügyfeleik számára a lehető legjobb eredményt érjék el, és tájékoztatják ügyfeleiket e mérlegelési jogkör pontos módszeréről és paramétereiről. Azt biztosítandó, hogy a leendő befektetők számára semleges alapon kínáljanak befektetési lehetőségeket, a közösségi finanszírozási szolgáltatók nem fizethetnek vagy fogadhatnak el semmilyen díjazást, kedvezményt vagy nem pénzbeli előnyt azért, hogy a befektetői megbízásokat a saját platformjukon tett meghatározott ajánlat felé vagy harmadik fél platformján tett meghatározott ajánlat felé irányítják.
(17) E rendelet célja a közvetlen befektetések megkönnyítése és a más uniós jogszabályok, különösen az eszközkezelőkre vonatkozó uniós szabályok által szabályozott pénzügyi közvetítők számára a szabályozási arbitrázs lehetőségei megteremtésének elkerülése. Szigorúan szabályozni kell, és csak a 2014/65/EU irányelvben meghatározott jogosult szerződő felek vagy választható szakmai befektetők számára szabad engedélyezni ezért, hogy jogi struktúrákat, köztük különleges célú gazdasági egységeket helyezzenek a közösségi finanszírozású projekt vagy üzleti vállalkozás és a befektetők közé.
(18) A hatékony irányítási rendszer biztosítása elengedhetetlen a megfelelő kockázatkezeléshez és az összeférhetetlenségek megelőzéséhez. A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak ezért olyan irányítási rendszerrel kell rendelkezniük, amely biztosítja a hatékony és prudens irányítást, és vezetőségüknek jó hírnév, megfelelő tudás és tapasztalat birtokában kell lennie. A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak emellett eljárásokat kell létrehozniuk az ügyfelektől érkező panaszok fogadása és kezelése céljából.
(19) A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak semleges közvetítőként kell működniük a közösségi finanszírozási platformjukon az ügyfelek között. Az összeférhetetlenség elkerülése érdekében bizonyos követelményeket kell meghatározni a közösségi finanszírozási szolgáltatók, valamint a vezetők és alkalmazottak, vagy bármely, hozzájuk meghatározó befolyás révén közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó személy tekintetében. Hacsak a projekteben vagy ajánlatokban való pénzügyi érdekeltséget a honlapjukon előre közzé nem teszik, a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak nem lehet semmilyen pénzügyi részesedésük a közösségi finanszírozási platformjaikon szereplő közösségi finanszírozási ajánlatokban. Ez lehetővé teszi, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltatók összhangba hozzák érdekeltségeiket a befektetők érdekeivel. Továbbá az adott közösségi finanszírozási platformon kínált közösségi finanszírozási szolgáltatások tekintetében nem járhat el ügyfélként a jegyzett tőke vagy a szavazati jogok legalább 20%-ával rendelkező részvényes és vezető▌, vagy bármely, hozzájuk meghatározó befolyás révén közvetlenül ▌kapcsolódó személy.
(20) A közösségi finanszírozási szolgáltatások hatékony és zökkenőmentes nyújtása érdekében a közösségi finanszírozási szolgáltatók számára engedélyezni kell, hogy bármely operatív funkciót teljesen vagy részben más szolgáltatókra bízzanak, feltéve, hogy a kiszervezés nem rontja lényegesen a közösségi finanszírozási szolgáltató belső ellenőrzésének minőségét, sem a hatékony felügyeletet. A közösségi finanszírozási szolgáltatók maradnak azonban továbbra is teljes mértékben felelősek az e rendeletnek való megfelelésért.
(21) Az ügyfelek pénzeszközeinek tartása vagy pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása az (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek(8) megfelelő, pénzforgalmi szolgáltatóként való engedélyezéshez kötött. Ez a kötelező engedélyezési követelmény nem teljesíthető a közösségi finanszírozási szolgáltatóként történő engedélyezéssel. Ezért indokolt egyértelművé tenni, hogy ha a közösségi finanszírozási szolgáltató ilyen pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújt a közösségi finanszírozási szolgáltatásaival kapcsolatban, akkor az (EU) 2015/2366 irányelvnek megfelelően pénzforgalmi szolgáltatóként történő engedélyezésre is szüksége van. Az ilyen tevékenységek megfelelő felügyeletének lehetővé tétele érdekében az illetékes nemzeti hatóságot tájékoztatni kell arról, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltató szándékában áll-e a megfelelő engedély birtokában pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtani, vagy hogy az ilyen szolgáltatásokat engedéllyel rendelkező harmadik félnek kiszervezi-e.
(22) A határokon átnyúló közösségi finanszírozási szolgáltatások növekedésének és zavartalan működésének feltétele a kellően nagy méret és az ilyen szolgáltatások iránti közbizalom. Szükséges ezért az engedélyezésre vonatkozó egységes, arányos és közvetlenül alkalmazandó követelményeket, és egy központi felügyeleti szervet meghatározni.
(23) A nagy fokú befektetői bizalom hozzájárul a közösségi finanszírozási szolgáltatások növekedéséhez. A közösségi finanszírozási szolgáltatásokra vonatkozó követelményeknek ezért meg kell könnyíteniük e szolgáltatások határokon átnyúló nyújtását, a működési kockázatok csökkentését és az átláthatóság és a befektetővédelem magas szintjének biztosítását.
(24) Amint azt a határokon átnyúló tevékenységekhez kapcsolódó és a belső piacot érintő pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokról szóló bizottsági jelentés(9) kiemelte, a közösségi finanszírozási szolgáltatások ki lehetnek téve a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás kockázatának. Megfelelő biztosítékokról kell gondoskodni ezért az engedélyezési feltételek teljesítése, a vezetőség jó hírnevének értékelése, továbbá annak kapcsán, hogy pénzforgalmi szolgáltatásokat kizárólag a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó követelmények hatálya alá tartozó engedélyezett szervezetek nyújthassanak. A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás kockázatának megelőzése révén a pénzügyi stabilitás további biztosítása céljából, valamint figyelembe véve a jelen rendelet alapján egy közösségi finanszírozási ajánlat által szerezhető források maximális küszöbértékét, a Bizottságnak értékelnie kell annak szükségességét és arányosságát, hogy a jelen rendelet által engedélyezett közösségi finanszírozási szolgáltatók részben vagy teljes mértékben kötelezettek legyenek megfelelni az (EU) 2015/849 irányelvet a pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozása tekintetében átültető nemzeti rendelkezéseknek, és hogy az (EU) 2015/849 irányelv alkalmazásában az ilyen közösségi finanszírozási szolgáltatókkal kiegészüljön a kötelezett szolgáltatók listája.
(25) Azért, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltatók határokon átnyúlóan működhessenek anélkül, hogy eltérő szabályokkal szembesülnének, így lehetővé téve a projektek egész Unióra kiterjedő, különböző tagállamokból származó befektetők általi finanszírozását, a tagállamok számára nem célszerű engedélyezni, hogy a jelen rendelet által engedélyezett közösségi finanszírozási szolgáltatókra vonatkozóan további követelményeket állapítsanak meg.
(26) Az engedélyezési eljárásnak lehetővé kell tennie az illetékes nemzeti hatóság számára, hogy tájékoztatást kapjon a leendő közösségi finanszírozási szolgáltatók által nyújtani kívánt szolgáltatásokról és az általuk működtetni kívánt közösségi finanszírozási platformokról, hogy értékelje a vezetésük minőségét, és a belső szervezetet, valamint a közösségi finanszírozási szolgáltatók által az e rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében bevezetett belső eljárásokat.
(27) A lakossági befektetők számára a közösségi finanszírozási szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos átláthatóság elősegítése érdekében indokolt, hogy az ESMA ezzel a rendelettel összhangban létrehozzon egy nyilvános és naprakész, az Unióban működő összes engedélyezett közösségi finanszírozási szolgáltatót és közösségi finanszírozási platformot magában foglaló nyilvántartást.
(28) Az engedélyt vissza kell vonni, ha a kibocsátásának feltételei már nem teljesülnek. Az illetékes nemzeti hatóságnak mindenekelőtt képesnek kell lennie értékelni, hogy a vezetőség jó hírneve sérült-e, vagy hogy a belső eljárások és rendszerek súlyos hiányosságokat mutatnak-e. Ahhoz, hogy az illetékes nemzeti hatóság értékelni tudja, hogy vissza kell-e vonni a közösségi finanszírozási szolgáltatóként való engedélyezést, az illetékes nemzetihatóságnak minden esetben tájékoztatást kell kapnia, ha egy közösségi finanszírozási szolgáltató, vagy a nevében eljáró harmadik fél elveszítette a pénzforgalmi intézményként való engedélyezését, vagy megállapításra került, hogy megsértette az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvet(10).
(29) Annak érdekében, hogy a leendő befektetők egyértelműen megértsék a közösségi finanszírozási szolgáltatások jellegét, kockázatait, költségeit és díjait, a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak érhető és alábontott tájékoztatást kell nyújtaniuk az ügyfeleik számára.
(30) A közösségi finanszírozási platformokon forgalmazott termékekbe való befektetés nem hasonlítható össze a hagyományos befektetési termékekbe vagy megtakarítási termékekbe történő befektetésekkel, és ezért nem is forgalmazhatók ekként. Mindazonáltal annak biztosítása érdekében, hogy a leendő befektetők megértsék a közösségi finanszírozási befektetésekkel kapcsolatos kockázat szintjét, a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak kötelező jelleggel belépéskori tudástesztnek kell alávetniük leendő befektetőiket, hogy megállapítsák a befektetéssel kapcsolatos ismereteiket. A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak kifejezetten figyelmeztetniük kell a leendő befektetőket, amennyiben a nyújtott közösségi finanszírozási szolgáltatásokat számukra nem megfelelőnek ítélik.
(31) Annak érdekében, hogy a befektetők tájékozott befektetési döntést tudjanak hozni, a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak egy kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapot kell a leendő befektetők rendelkezésére bocsátaniuk. A kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon figyelmeztetni kell a leendő befektetőket, hogy a befektetési környezet, amelybe beléptek, kockázatokkal jár, és sem a betétbiztosítási, sem a befektetőkártalanítási rendszer nem fedezi.
(32) A kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon figyelembe kell venni továbbá a korai szakaszban lévő vállalkozások sajátos jellemzőit és a kapcsolódó kockázatokat, és a projektgazdákra, a befektetői jogokra és díjakra, valamint a kínált értékpapírok típusára és a hitelmegállapodásokra vonatkozó lényeges információkra kell összpontosítania. Mivel az említett információk biztosításához a projektgazda van a legjobb helyzetben, a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapot a projektgazdának kell elkészítenie. Mivel azonban a közösségi finanszírozási szolgáltatók felelősek leendő befektetőik tájékoztatásáért, ők felelnek azért, hogy a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlap hiánytalan legyen.
(33) Az induló vállalkozások és a kkv-k tőkepiacokhoz való gördülékeny és gyors hozzáférésének biztosítása, finanszírozási költségeik csökkentése és a közösségi finanszírozási szolgáltatók számára a késedelmek és a költségek elkerülése érdekében a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapot nem kell illetékes hatóságnak jóváhagynia.
(34) A közösségi finanszírozási szolgáltatások határokon átnyúló nyújtásával kapcsolatos szükségtelen költségek és adminisztratív teher elkerülése érdekében indokolt, hogy a marketingközleményekre ne vonatkozzanak fordítási követelmények▌.
(35) A közösségi finanszírozási szolgáltatók számára nem szabad lehetővé tenni, hogy a vételi és az eladási szándékot diszkrecionális vagy nem diszkrecionális módon összepárosítsák, mert ehhez a tevékenységhez a 2014/65/EU irányelv 5. cikkének megfelelően befektetési vállalkozásként, vagy ugyanezen irányelv 44. cikkének megfelelően szabályozott piacként történő engedélyezésre van szükség. Az átláthatóság és az információáramlás érdekében a közösségi finanszírozási szolgáltatók számára lehetővé kell tenni, hogy azon befektetőknek, akik a platformjukon keresztül befektetést eszközöltek, engedélyezzék, hogy az eredetileg a platformjukon végrehajtott befektetésekkel kapcsolatosan egymással felvegyék a kapcsolatot és ügyleteket kössenek a platformon keresztül. A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak azonban tájékoztatniuk kell az ügyfeleiket arról, hogy nem működtetnek kereskedési rendszert és a platformjukon folytatott bármely vételi és eladási tevékenység az ügyfél saját mérlegelése és felelőssége mellett történik.
(36) Az átláthatóság elősegítése és az ügyféllel folytatott kommunikáció megfelelő dokumentálásának biztosítása érdekében a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak a szolgáltatásaikkal és ügyleteikkel kapcsolatos minden megfelelő adatot meg kell őrizniük.
(37) A befektetők és projektgazdák tisztességes és megkülönböztetéstől mentes kezelésének biztosítása érdekében azon közösségi finanszírozási szolgáltatók, amelyek szolgáltatásaikat marketingközleményeken keresztül reklámozzák, nem kezelhetnek egy adott projektet a platformjukon kínált többi projekthez képest kedvezőbben, hacsak ezt objektív ok, például a befektető kimondott igénye vagy előre meghatározott kockázati profilja nem indokolja. Meg kell engedni azonban a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak, hogy megemlítsék a sikeresen lezárt ajánlatokat, amelyekbe a platformon keresztül már nem lehet befektetni, és bátorítani kell őket arra, hogy tegyék lehetővé lezárt projektjeik teljesítményének összehasonlítását.
(38) Az Unióban működő közösségi finanszírozási szolgáltatók számára a nagyobb jogbiztonság és könnyebb piaci hozzáférés biztosítása céljából a tagállamokban alkalmazandó, kifejezetten a közösségi finanszírozási szolgáltatók marketingközleményeire irányadó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekre vonatkozó teljes körű információt, valamint ezek összefoglalóját elektronikusan▌ kell közzétenni. E célból az illetékes hatóságok és az ESMA központi adatbázisokat tartanak fenn.
(39) A marketingközleményekre alkalmazandó követelmények tekintetében a tagállamok között fennálló szabályozási eltérések mértékének jobb megértése céljából az illetékes hatóságoknak az e területet érintő végrehajtási tevékenységeikre vonatkozó részletes jelentést kell évente az ESMA rendelkezésére bocsátaniuk.
(39a) Az Unióban működő közösségi finanszírozási szolgáltatókra vonatkozó engedélyek és követelmények egységes alkalmazásának biztosítása érdekében az ESMA-nak szabályozástechnikai standardokat kell kidolgoznia és a Bizottság elé terjesztenie.
(40) Fontos az e rendelet szerinti, az engedélyezésre és a közösségi finanszírozási szolgáltatások nyújtására vonatkozó követelményeknek való megfelelés hatékony és eredményes biztosítása. Az illetékes nemzeti hatóságnak kell az engedélyeket megadnia és a felügyeletet gyakorolnia. Az illetékes nemzeti hatóságnak hatáskörrel kell rendelkeznie az információkérésre, általános vizsgálatok és helyszíni ellenőrzések lefolytatására, hirdetmények és figyelmeztetések kibocsátására és szankciók kiszabására. Az illetékes nemzeti hatóságnak felügyeleti és szankcionálási hatásköreit arányos módon kell alkalmaznia.
▌
(42) Indokolt, hogy az illetékes nemzeti hatóság díjakat számítson fel a közvetlenül felügyelt szervezeteknek a költségei, köztük az általános költségek fedezésére. A díj szintjének arányosnak kell lennie a közvetlenül felügyelt szervezet méretével, tekintettel a közösségi finanszírozási ágazat fejlődésének korai szakaszára.
(43) Mivel ezen rendelet céljait, nevezetesen a közösségi finanszírozási szolgáltatásokra alkalmazandó jogi keret szétaprózottságának kezelését az ezen szolgáltatások belső piaca megfelelő működésének biztosítása és egyidejűleg a befektetők védelmének és a piaci hatékonyságnak a fokozása, valamint a tőkepiaci unió létrehozásához való hozzájárulás érdekében, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvnek megfelelően. Az ugyanezen cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket.
(44) E rendelet alkalmazását ezért el kell halasztani és össze kell hangolni az e rendelet hatálya alá tartozó közösségi finanszírozási szolgáltatókat a 2014/65/EU irányelv alkalmazása alól mentesítő (EU) XXXX/XXX európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető nemzeti szabályok alkalmazásával.
(45) Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapelveket. Ennek megfelelően ezt a rendeletet az említett jogokkal és elvekkel összhangban kell értelmezni és alkalmazni.
(46) A 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(11) 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság egyeztetett az európai adatvédelmi biztossal,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. fejezet
Tárgy, hatály és fogalommeghatározások
1. cikk
Tárgy
Ez a rendelet egységes követelményeket határoz meg a következőkre vonatkozóan:
a) a közösségi finanszírozási szolgáltatók működése és szervezete;
b) a közösségi finanszírozási szolgáltatók engedélyezése és felügyelete;
c) a közösségi finanszírozási szolgáltatásoknak az Unióban történő nyújtásával kapcsolatos átláthatóság és marketingközlemények.
2. cikk
Hatály
(1) Ez a rendelet olyan jogi személyekre alkalmazandó, amelyek a 10. cikk szerinti engedély megszerzése mellett döntenek, valamint az említett cikknek megfelelően engedélyezett közösségi finanszírozási szolgáltatókra, a közösségi finanszírozási szolgáltatások nyújtásával kapcsolatban. Ezen jogi személyek abban az esetben kérelmezhetik az engedélyt, ha tényleges és állandó telephellyel rendelkeznek valamely tagállamban.
(2) Ez a rendelet nem alkalmazandó a következőkre:
a) olyan projektgazdáknak nyújtott közösségi finanszírozási szolgáltatások, akik/amelyek a 2008/48/EK irányelv 3. cikke a) pontjának meghatározása szerint fogyasztók;
b) olyan közösségi finanszírozási szolgáltatások, amelyeket a 2014/65/EU irányelv 7. cikke értelmében befektetési vállalkozásként engedélyezett természetes vagy jogi személyek nyújtanak;
c) olyan közösségi finanszírozási szolgáltatások, amelyeket természetes vagy jogi személyek nemzeti joggal összhangban nyújtanak;
d) közösségi finanszírozási ajánlatonként több mint 8 000 000 EUR ellenértékű közösségi finanszírozási ajánlatok, amelyeket 12 hónapos időszakra kell számítani egy konkrét közösségi finanszírozású projekt tekintetében.
(2a) A projektgazdákkal vagy befektetőkkel kapcsolatos engedélyeztetési követelmények nemzeti szabályozása nem akadályozhatja meg a projektgazdákat vagy a befektetőket abban, hogy az e rendelet szerint előírt és engedélyezett közösségi finanszírozási szolgáltatók közösségi finanszírozási szolgáltatását használják.
3. cikk
Fogalommeghatározások
(1) E rendelet alkalmazásában:
a) „közösségi finanszírozási szolgáltatás”: egy olyan közösségi finanszírozási platform biztosítása, amely a következők bármelyikét lehetővé teszi:
i. közvetlen közösségi finanszírozási szolgáltatás, amely magában foglalja egy konkrét befektető és egy konkrét projektgazda összepárosításának, illetve egy konkrét projektgazda és egy konkrét befektető összepárosításának megkönnyítését,
ii. közvetített közösségi finanszírozási szolgáltatás, egy befektető és egy projektgazda összepárosításának megkönnyítését és ezzel kapcsolatosan az ajánlatok árazásának és csomagban való egyesítésének meghatározását, vagy egy projektgazda és egy befektető összepárosítását és ezzel kapcsolatosan az ajánlatok árazásának meghatározását, vagy mindkettőt.
b) „közösségi finanszírozási platform”: a közösségi finanszírozási szolgáltató által működtetett vagy kezelt elektronikus▌ rendszer;
c) „közösségi finanszírozási szolgáltató”: olyan jogi személy, amely egy vagy több közösségi finanszírozási szolgáltatást nyújt, és amelyet e célból az illetékes nemzeti hatóság e rendelet 10. cikkének megfelelően engedélyezett;
d) „közösségi finanszírozási ajánlat”: a közösségi finanszírozási szolgáltatók olyan információt tartalmazó közleménye, amely lehetővé teszi a leendő befektetők számára, hogy érdemben döntsenek a közösségi finanszírozási ügylet megkötéséről;
e) „ügyfél”: olyan leendő vagy meglévő befektető vagy projektgazda, akinek a közösségi finanszírozási szolgáltató közösségi finanszírozási szolgáltatást nyújt vagy nyújthat;
f) „projektgazda”: bármely olyan személy, aki ▌közösségi finanszírozási platformon keresztül kíván finanszírozást szerezni;
g) „befektető”: bármely olyan személy, aki közösségi finanszírozási platformon keresztül kölcsönt nyújt vagy átruházható értékpapírokat szerez;
h) „közösségi finanszírozású projekt”: az a cél, amelyre a projektgazda a közösségi finanszírozási ajánlat révén szerez forrást vagy kíván forrást szerezni;
i) „átruházható értékpapírok”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 44. pontja szerinti átruházható értékpapírok;
j) „marketingközlemények”: az e rendeletben előírt befektetői tájékoztatóktól eltérő, a közösségi finanszírozási szolgáltatótól származó, a leendő befektetőnek vagy a leendő projektgazdának szóló és a közösségi finanszírozási szolgáltató szolgáltatásaira vonatkozó információ vagy közlemény;
k) „tartós adathordozó”: olyan eszköz, amely lehetővé teszi az információk a jövőben hozzáférhető módon, az információ céljának megfelelő hosszúságú ideig való tárolását, továbbá lehetővé teszi a tárolt információk változatlan formában való megjelenítését;
l) „különleges célú gazdasági egység”: olyan szervezet, amely létrehozásának, illetve működésének egyetlen célja az 1075/2013/EU európai központ banki rendelet(12) 1. cikkének 2. pontja szerinti értékpapírosítás végrehajtása, valamint az e cél elérésére alkalmas egyéb tevékenységek folytatása.
la) „hitel”: olyan megállapodás, amely kötelezi a befektetőt, hogy a megállapodásban szereplő időre bocsássa rendelkezésre a projektgazda számára a megállapodásban szereplő pénzösszeget, és amelynek alapján a projektgazda az említett összeget köteles a megállapodásban szereplő időpontig visszafizetni;
lb) „illetékes nemzeti hatóság”: a tagállam által kijelölt, a jelen rendelet hatálya alá tartozó közösségi finanszírozási szolgáltatók engedélyezéséhez és felügyeletéhez kapcsolódó feladatok elvégzéséhez szükséges hatáskörrel és felelősségi körökkel rendelkező nemzeti hatóság vagy nemzeti hatóságok.
▌
II. fejezet
Közösségi finanszírozási szolgáltatások nyújtása és a közösségi finanszírozási szolgáltatók szervezeti és működési követelményei
4. cikk
Közösségi finanszírozási szolgáltatások nyújtása
(1) Közösségi finanszírozási szolgáltatásokat csak olyan jogi személyek nyújthatnak, amelyek az Unió valamely tagállamában tényleges és állandó székhellyel rendelkeznek, és amelyeket e rendelet 10. cikkének megfelelően közösségi finanszírozási szolgáltatóként engedélyeztek.
Harmadik országban letelepedett jogi személyek nem kérhetnek engedélyt közösségi finanszírozási szolgáltatóként e rendelet alapján.
(2) A közösségi finanszírozási szolgáltatók az ügyfeleik és leendő ügyfeleik érdekeinek leginkább megfelelően, becsületesen, tisztességesen és szakszerűen járnak el.
(3) A közösségi finanszírozási szolgáltatók nem fizethetnek vagy fogadhatnak el semmilyen díjazást, kedvezményt vagy nem pénzbeli előnyt azért, hogy a befektetői megbízásokat a saját platformjukon tett meghatározott közösségi finanszírozási ajánlat felé vagy harmadik fél platformján tett meghatározott közösségi finanszírozási ajánlat felé irányítják.
(4) A közösségi finanszírozási szolgáltatók ügyfeleik nevében mérlegelési jogkört gyakorolhatnak az ügyfélmegbízások paraméterei tekintetében, mely esetben tájékoztatják ügyfeleiket e mérlegelési jogkör pontos módszeréről és paramétereiről, és megtesznek minden ahhoz szükséges lépést, hogy ügyfeleik számára a lehető legjobb eredményt érjék el.
(5) Ami a 2014/65/EU irányelv szerint elfogadható partnernek nem minősülő befektetők számára a közösségi finanszírozási szolgáltatások nyújtásához különleges célú gazdasági egységek igénybevételét illeti, a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak csak az áll jogukban, hogy egy eszközt ruházzanak át a különleges célú gazdasági egységre, így lehetővé téve a befektetők számára, hogy értékpapírok megszerzése révén kitettséget vállaljanak az adott eszközzel szemben. Kizárólag a befektetők dönthetnek arról, hogy vállalnak-e kitettséget az alapul szolgáló eszközzel szemben.
4a. cikk
Közvetített közösségi finanszírozási szolgáltatások
A rendelet alkalmazásában a közvetített közösségi finanszírozási szolgáltatások az alábbiakat tartalmazzák:
a) a projektgazda által kibocsátott átruházható értékpapíroknak vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak az eszköz vételére irányuló kötelezettségvállalás nélkül történő, a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának 7. pontjában említettek szerinti elhelyezése;
b) a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának 5. pontja szerinti befektetési tanácsadás a projektgazda által kibocsátott átruházható értékpapírok vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vonatkozásában; továbbá
c) ügyfélmegbízások fogadása és továbbítása a 2014/65 irányelv 1. cikk I. melléklete A szakaszának 1. pontja szerint a projektgazda által kibocsátott átruházható értékpapírok vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vonatkozásában.
5. cikk
Hatékony és prudens vezetés
A közösségi finanszírozási szolgáltatók vezető testülete létrehozza a hatékony és prudens vezetést biztosító megfelelő politikákat és eljárásokat, és felügyeli azok végrehajtását, beleértve a feladatok elkülönítését, az üzletmenet folytonosságát és az összeférhetetlenség megelőzését, olyan módon, amely előmozdítja a piac integritását és az ügyfeleik érdekeit. A 3. cikk (1) bekezdése a) pontjának iia. alpontjában említett szolgáltatásokat nyújtó közösségi finanszírozási szolgáltatók biztosítják, hogy megfelelő rendszerekkel és ellenőrzési eszközökkel rendelkeznek a kínált szolgáltatáshoz kapcsolódó kockázatkezeléshez és pénzügyi modellezéséhez.
5a. cikk
Az átvilágítással kapcsolatos követelmények
(1a) A közösségi finanszírozási szolgáltató legalább minimális szintű átvilágítást végez azokon a projektgazdákon, amelyek a közösségi finanszírozási platformján keresztül kívánnak forrást szerezni a projektjük számára.
(2a) Az (1) bekezdésben említett átvilágítás minimális szintje az alábbiak mindegyikét magában foglalja:
a) arra vonatkozó bizonyíték, hogy a projektgazda nem szerepel a bűnügyi nyilvántartásokban a nemzeti kereskedelmi jogszabályok, a nemzeti fizetésképtelenségi jogszabályok, a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos nemzeti jogszabályok, a pénzmosás elleni jogszabályok, a csalással kapcsolatos nemzeti jogszabályok vagy a szakmai felelősséggel kapcsolatos nemzeti kötelezettségek megsértése miatt;
b) arra vonatkozó bizonyíték, hogy a közösségi finanszírozási platformon keresztül forrásokat szerezni kívánó projektgazda
i. nem olyan országban telepedett le, amely a vonatkozó uniós politika szerint nem együttműködő országnak vagy az (EU) 2015/849 irányelv 9. cikkének (2) bekezdése szerint kiemelt kockázatot jelentő harmadik országnak minősül; vagy
ii. ténylegesen betartja az átláthatósággal és az információcserével kapcsolatos uniós vagy nemzetközileg elfogadott adóügyi standardokat.
6. cikk
Panaszkezelés
(1) A közösségi finanszírozási szolgáltatók hatékony és átlátható eljárásokat működtetnek és ezekről leírásokat tesznek közzé az ügyfelektől kapott panaszok gyors, tisztességes és következetes kezelése céljából.
(2) A közösségi finanszírozási szolgáltatók lehetővé teszik az ügyfeleik számára, hogy a panaszokat díjmentesen nyújthassák be▌.
(3) A közösségi finanszírozási szolgáltatók standard panasztételi sablont dolgoznak ki és bocsátanak az ügyfelek rendelkezésére, továbbá nyilvántartást vezetnek az összes beérkezett panaszról és a hozott intézkedésekről.
(3a) A közösségi finanszírozási szolgáltatók minden panaszt időben és tisztességes módon kivizsgálnak, és az eredményről észszerű időn belül tájékoztatják a panasztevőt.
(4) Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a panaszkezelésre vonatkozó követelmények, standard formátumok és eljárások meghatározása céljából.
Az ESMA ... [e rendelet hatálybalépésétől számított XXX hónap]-ig benyújtja a Bizottságnak az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket.
A Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkében megállapított eljárással összhangban történő elfogadására.
7. cikk
Összeférhetetlenség
(1) A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak nem lehet semmilyen pénzügyi részesedésük a közösségi finanszírozási platformjaikon szereplő bármely közösségi finanszírozási ajánlatban.
Az első albekezdéstől eltérve, a közösségi finanszírozási szolgáltatók rendelkezhetnek pénzügyi részesedéssel a közösségi finanszírozási platformjaikon kínált közösségi finanszírozási ajánlatban, amennyiben az ezzel kapcsolatos információt egyértelműen az ügyfelek rendelkezésére bocsátják egyértelmű és átlátható kiválasztási eljárások közzététele révén.
(2) A közösségi finanszírozási szolgáltatók nem fogadhatják el ügyfelüknek a jegyzett tőke vagy a szavazati jogok legalább 20%-ával rendelkező részvényeseiket, a vezetőiket▌, vagy bármely olyan személyt, aki a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 35. b) pontjában meghatározottak szerint közvetlenül ▌meghatározó befolyás révén kapcsolódik az említett részvényesekhez és vezetőkhöz▌.
(3) A közösségi finanszírozási szolgáltatók az összeférhetetlenség megelőzése céljából hatékony belső szabályokat tartanak fenn és alkalmaznak, továbbá gondoskodnak róla, hogy az alkalmazottaiknak ne lehessen közvetett vagy közvetlen befolyásuk azokban a projektekben, amelyekben a szolgáltatók pénzügyi részesedéssel rendelkeznek.
(4) A közösségi finanszírozási szolgáltatók megtesznek minden megfelelő lépést a maguk a közösségi finanszírozási szolgáltatók, részvényeseik, vezetőik és alkalmazottaik, vagy a hozzájuk a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 35. pontjának b) alpontjában meghatározottak szerint közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyás révén kapcsolódó bármely személy, és az ügyfeleik, vagy egy ügyfél és egy másik ügyfél közötti összeférhetetlenségek megelőzése, azonosítása, kezelése és közzététele érdekében.
(5) A közösségi finanszírozási szolgáltatók tájékoztatják ügyfeleiket ▌az összeférhetetlenségek általános jellegéről és forrásairól és az ezen kockázatok csökkentése érdekében tett lépésekről▌.
(6) Az (5) bekezdésben említett tájékoztatást:
a) tartós adathordozón kell nyújtani;
b) annak kellően részletesnek kell lennie ahhoz, hogy – figyelembe véve minden egyes ügyfél jellegét – minden egyes ügyfél megalapozott döntést hozhasson azon szolgáltatásról, amelyre nézve az összeférhetetlenség fennáll.
(7) Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek meghatározzák a következőket:
a) az (1) és a (3) bekezdésben említett, a pénzügyi részesedés kiválasztására szolgáló eljárások és belső szabályok fenntartására vagy alkalmazására vonatkozó követelmények;
b) a (4) bekezdésben említett lépések;
c) az (5) és (6) bekezdésben említett tájékoztatásra vonatkozó intézkedések.
Az ESMA ... [e rendelet hatálybalépésétől számított XXX hónap]-ig benyújtja a Bizottságnak az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket.
A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkében megállapított eljárással összhangban történő elfogadására.
7a. cikk
A közösségi finanszírozási platform és a befektetők érdekeinek összehangolása
(1) A közösségi finanszírozási platform és a befektetők ösztönzőinek összehangolása érdekében bátorítani kell az ösztönző mechanizmusokat.
(2) A közösségi finanszírozási platformok részt vehetnek projektek finanszírozásában. Ez a részvétel nem haladhatja meg a projekt felhalmozott tőkéjének 2%-át.
(3) A közösségi finanszírozási szolgáltatónak sikerdíj (részesedés) biztosítható, amennyiben a project a közösségi finanszírozási platform segítségével valósul meg.
(4) A közösségi finanszírozási szolgáltatók az engedélyezés és jóváhagyás előtt leírják az ESMA-nak a használni tervezett összeférhetetlenségi irányelveik összehangoltságát.
(5) A közösségi finanszírozási platformok háromévente módosíthatják az összeférhetetlenségi irányelveik összehangoltságát. Minden módosítás az ESMA jóváhagyásától függ.
(6) A közösségi finanszírozási platformok a weboldaluk jól látható részén kifejezetten leírják az összeférhetetlenségi irányelveik összehangoltságát.
8. cikk
Kiszervezés
(1) A közösségi finanszírozási szolgáltatók minden észszerű lépést megtesznek a további működési kockázat elkerülése érdekében, amikor operatív funkciók ellátásához harmadik felet vesznek igénybe.
(2) Az operatív funkciók kiszervezése nem ronthatja ▌a közösségi finanszírozási szolgáltató belső ellenőrzésének minőségét, sem az illetékes nemzeti hatóság azon képességét, hogy nyomon kövesse a közösségi finanszírozási szolgáltató e rendeletben meghatározott valamennyi kötelezettségnek való megfelelését.
(3) A kiszervezett tevékenységek tekintetében a közösségi finanszírozási szolgáltatók továbbra is teljes mértékben felelősek az e rendeletnek való megfelelésért.
9. cikk
Ügyféleszközök letéti őrzése, pénzeszközök tartása és pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása
(1) A közösségi finanszírozási szolgáltatók tájékoztatják ügyfeleiket a következőkről:
a) nyújtanak-e, és milyen feltételek mellett eszközök letéti őrzésére irányuló szolgáltatásokat, beleértve az alkalmazandó nemzeti jogra való hivatkozásokat is;
b) az eszközök letéti őrzésére irányuló szolgáltatásokat ők maguk nyújtják vagy harmadik fél nyújtja-e;
c) a pénzforgalmi szolgáltatásokat és a pénzeszközök tartását és védelmét a közösségi finanszírozási szolgáltató vagy a nevében eljáró harmadik fél szolgáltató biztosítja-e.
(2) A közösségi finanszírozási szolgáltatók vagy a nevükben eljáró harmadik fél szolgáltatók csak akkor tarthatnak ügyfélpénzeszközöket vagy nyújthatnak pénzforgalmi szolgáltatásokat, ha a szóban forgó pénzeszközöket a közösségi finanszírozási szolgáltatásokhoz kapcsolódó pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására szánják, és a közösségi finanszírozási szolgáltató vagy a nevükben eljáró harmadik fél szolgáltató az (EU) 2015/2366 irányelv 4. cikkének 11. pontjában meghatározott pénzforgalmi szolgáltató.
(3) A (2) bekezdésben említett pénzeszközöket az (EU) 2015/2366 irányelvet átültető nemzeti rendelkezésekkel összhangban kell védeni.
(4) Amennyiben a közösségi finanszírozási szolgáltatók a közösségi finanszírozási szolgáltatásokkal kapcsolatban sem maguk, sem harmadik félen keresztül nem nyújtanak pénzforgalmi szolgáltatásokat vagy nem biztosítják a pénzeszközök tartását és védelmét, akkor a közösségi finanszírozási szolgáltatók olyan intézkedéseket vezetnek be és tartanak fenn, amelyek biztosítják, hogy a projektgazdák a közösségi finanszírozási ajánlatok finanszírozását vagy bármely kifizetést kizárólag az (EU) 2015/2366 irányelv 4. cikkének 11. pontjában és 19. cikkében meghatározott pénzforgalmi szolgáltatón vagy pénzforgalmi közvetítőn keresztül fogadjanak el.
II. fejezet
A közösségi finanszírozási szolgáltatók engedélyezése és felügyelete
10. cikk
Közösségi finanszírozási szolgáltatóként történő engedélyezés
(1) Annak érdekében, hogy e rendelet értelmében közösségi finanszírozási szolgáltatóvá válhasson, a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató a közösségi finanszírozási szolgáltatás nyújtásához szükséges engedélyezés iránti kérelmet nyújt be a székhelye szerinti tagállam illetékes nemzeti hatóságához.
(2) Az (1) bekezdésben említett kérelem az alábbiak mindegyikét tartalmazza:
a) a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató címe;
b) a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató jogállása;
c) a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató alapszabálya;
d) a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató által nyújtani kívánt közösségi finanszírozási szolgáltatások típusait meghatározó üzleti terv, és a működtetni kívánt platform, beleértve azt is, hogy hol és hogyan fogja az ajánlatokat forgalmazni;
e) a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató e rendeletnek való megfelelést biztosító irányítási rendszerének és belső ellenőrzési mechanizmusainak leírása, beleértve a kockázatkezelési és a számviteli eljárásokat;
f) a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató adatfeldolgozó rendszerek ellenőrzését és védelmét szolgáló rendszereinek, erőforrásainak és eljárásainak leírása;
g) a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató üzletmenet-folytonossági intézkedéseinek leírása, annak biztosítása érdekében, hogy a befektetők számára továbbra is teljesítik a hiteltörlesztéseket és befektetéseket a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató fizetésképtelensége esetén;
h) a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató vezetéséért felelős személyek azonosítása;
i) arra vonatkozó bizonyíték, hogy a h) pontban említett személyek jó hírnévvel és a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató vezetéséhez megfelelő tudással és tapasztalattal rendelkeznek;
j) a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató annak megakadályozását szolgáló belső szabályainak leírása, hogy a jegyzett tőke vagy a szavazati jogok legalább 20 %-ával rendelkező részvényesei, a vezetői▌, vagy a hozzájuk közvetlenül ▌meghatározó befolyás révén kapcsolódó bármely személy a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató által kínált közösségi finanszírozási ügyleteket kössön, és e leírásnak tartalmaznia kell leendő közösségi finanszírozási szolgáltatónak az alkalmazottak projektekkel kapcsolatban felmerülő összeférhetetlenségével kapcsolatos belső szabályait is;
k) a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató kiszervezési megállapodásainak leírása;
l) a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató ügyfélpanaszok kezelésére szolgáló eljárásainak leírása;
m) adott esetben azon pénzforgalmi szolgáltatások leírása, amelyeket a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató az (EU) 2015/2366 irányelv alapján nyújtani kíván;
ma) annak igazolása, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltató megfelelő fedezettel vagy elegendő tőkével rendelkezik a szakmai felelősségéből eredő pénzügyi következményekkel szemben abban az esetben, ha nem tesz eleget az e rendelet szerinti szakmai kötelezettségeinek.
(3) A (2) bekezdés i) pontja alkalmazásában a leendő közösségi finanszírozási szolgáltatók a következőkre vonatkozóan nyújtanak be bizonyítékot:
a) a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató vezetésében részt vevő minden személyre vonatkozóan a kereskedelmi jog, fizetésképtelenségi jog, pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó jog, pénzmosás elleni küzdelmet célzó jog, csalás vagy szakmai felelősség területén hatályban lévő nemzeti szabályok szerinti ítéletek vagy szankciók tekintetében büntetlen előélet;
b) annak bizonyítéka, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltató vezetőségében részt vevő személyek együttesen elegendő tudással, készséggel és tapasztalattal rendelkeznek a közösségi finanszírozási szolgáltató vezetéséhez, és hogy ezek a személyek kötelesek elegendő időt kell fordítaniuk feladataik ellátására.
(4) Az illetékes nemzeti hatóság az (1) bekezdésben említett kérelem kézhezvételétől számított 30 munkanapon belül megvizsgálja, hogy a kérelem hiánytalan-e. Ha a kérelem hiányos, az illetékes nemzeti hatóság határidőt tűz ki, amelynek leteltéig a leendő közösségi finanszírozási szolgáltatónak be kell nyújtania a hiányzó információkat.
(5) Ha az (1) bekezdésben említett kérelem hiánytalan, az illetékes nemzeti hatóság azonnal tájékoztatja erről a leendő közösségi finanszírozási szolgáltatót.
(5a) A közösségi finanszírozási szolgáltatás nyújtására feljogosító engedély megadásáról vagy megtagadásáról szóló határozat meghozatala előtt az illetékes nemzeti hatóság az alábbi esetekben konzultál más tagállamok illetékes nemzeti hatóságaival:
a) a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató a szóban forgó másik tagállamban engedélyezett közösségi finanszírozási szolgáltató leányvállalata;
b) a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató a szóban forgó másik tagállamban engedélyezett közösségi finanszírozási szolgáltató anyavállalatának leányvállalata;
c) a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató ugyanazoknak a természetes vagy jogi személyeknek az ellenőrzése alá tartozik, mint a szóban forgó másik tagállamban engedélyezett közösségi finanszírozási szolgáltató;
d) a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató közvetlenül kíván ajánlatokat forgalmazni a szóban forgó másik tagállamban.
(5b) Amennyiben az (5a) bekezdésben említett illetékes nemzeti hatóságok bármelyike nem ért egyet a másik illetékes nemzeti hatóság eljárásával, fellépésének tartalmával vagy fellépésének hiányával, a véleménykülönbséget a 13a. cikknek megfelelően kell rendezni.
(6) Az illetékes nemzeti hatóság a hiánytalan kérelem kézhezvételétől számított három hónapon belül megvizsgálja, hogy a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató megfelel-e az ebben a rendeletben meghatározott követelményeknek, és teljes körű indokolással ellátott határozatot fogad el a közösségi finanszírozási szolgáltatóként történő engedélyezés megadásáról vagy elutasításáról. Az illetékes nemzeti hatóságnak jogában áll elutasítani az engedélyezést, ha objektív és bizonyítható indok alapján vélelmezhető, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltató vezetősége veszélyeztetheti hatékony, megbízható és prudens vezetését és üzletmenet-folytonosságát, valamint ügyfelei érdekeinek és a piac integritásának megfelelő figyelembevételét.
(6a) Az illetékes nemzeti hatóság tájékoztatja az ESMA-t az e cikk szerinti engedély iránti sikeres kérelemről. Az ESMA felveszi a kérelmet az engedélyezett platformok 11. cikk szerinti nyilvántartásába. Az ESMA tájékoztatást kérhet annak biztosítása érdekében, hogy az illetékes nemzeti hatóságok következetesen adják meg az e cikk szerinti engedélyeket. Amennyiben nem ért egyet a nemzeti hatóság által az e cikk szerinti engedély iránti kérelem megadásával vagy megtagadásával kapcsolatosan hozott határozattal, az ESMA közli a véleménykülönbség okait, valamint vázolja és indokolja a határozattól való bármely jelentős eltérést.
(7) Az illetékes nemzeti hatóság az említett határozat meghozatalát követő két munkanapon belül értesíti a leendő közösségi finanszírozási szolgáltatót a határozatáról.
(7a) A jelen cikkel összhangban engedélyezett közösségi finanszírozási szolgáltató mindenkor teljesíti az engedélyezés feltételeit.
(8) Az (1) bekezdésben említett engedély az Unió egész területén hatályos és érvényes.
(9) A tagállamok nem írhatják elő a közösségi finanszírozási szolgáltatók számára, hogy közösségi finanszírozási szolgáltatások határokon átnyúlóan történő nyújtása céljából fizikai jelenléttel rendelkezzenek egy attól a tagállamtól eltérő tagállam területén, ahol a székhelyük és létesítményeik vannak, és ahol megszerezték az engedélyt.
(10) Az ESMA végrehajtás-technikai standardtervezetet dolgoz ki az egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából, az engedély iránti kérelemre vonatkozóan.
Az ESMA ... [e rendelet hatálybalépésétől számított XX hónap]-ig benyújtja a Bizottságnak az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket.
A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkében megállapított eljárással összhangban történő elfogadására.
11. cikk
A közösségi finanszírozási szolgáltatók nyilvántartása
(1) Az ESMA nyilvántartást készít az összes közösségi finanszírozási szolgáltatóról. Ezt a nyilvántartást a weboldalán nyilvánosan elérhetővé kell tenni és rendszeresen frissíteni kell.
(2) Az (1) bekezdésben említett nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:
a) a közösségi finanszírozási szolgáltató neve és jogi formája;
b) a közösségi finanszírozási szolgáltató által működtetett közösségi finanszírozási platform kereskedelmi neve és internetcíme;
c) információ azon szolgáltatásokról, amelyekre a közösségi finanszírozási szolgáltató engedélyt kapott;
d) a közösségi finanszírozási szolgáltatóra vagy vezetőségi tagjaira kiszabott szankciók.
(3) Egy engedély 13. cikk szerinti visszavonásának öt éven át szerepelnie kell a nyilvántartásban.
12. cikk
Felügyelet
(1) A közösségi finanszírozási szolgáltatók a szolgáltatásaikat azon illetékes nemzeti hatóság felügyelete alatt nyújtják, ahol a közösségi finanszírozási szolgáltató engedélyezésre került.
(2) A közösségi finanszírozási szolgáltatók mindenkor megfelelnek az engedélyezés feltételeinek, amelyeket e rendelet 10. cikke rögzít.
(3) Az illetékes nemzeti hatóságok értékelik a közösségi finanszírozási szolgáltatók e rendeletben előírt kötelezettségeknek való megfelelését. A közösségi finanszírozási szolgáltató tevékenységeinek volumenét és összetettségét figyelembe véve megállapítják, hogy milyen gyakran és milyen részletességgel kell az értékelést elvégezni. Az értékelés érdekében az illetékes nemzeti hatóságok helyszíni ellenőrzést is végezhetnek a közösségi finanszírozási szolgáltatónál.
(4) A közösségi finanszírozási szolgáltatók indokolatlan késedelem nélkül értesítik az illetékes nemzeti hatóságot az engedélyezési feltételekben bekövetkezett bármely lényeges változásról, és kérésre rendelkezésre bocsátják az e rendeletnek való megfelelésük értékeléséhez szükséges információkat.
12a. cikk
Az illetékes hatóság kijelölése
(1) Minden tagállam kijelöli azt az illetékes hatóságot, amelynek feladata a közösségi finanszírozási szolgáltatók engedélyezése és felügyelete tekintetében e rendeletben előírt feladatok ellátása, és tájékoztatja erről az ESMA-t.
Amennyiben valamely tagállam egynél több illetékes nemzeti hatóságot jelöl ki, meg kell határoznia e hatóságok szerepeit, és ki kell jelölnie egyetlen illetékes hatóságot, amely felel a többi tagállam illetékes hatóságaival és – amennyiben ez a rendelet kifejezetten utal rá – az ESMA-val való együttműködésért.
(2) Az ESMA a honlapján közzéteszi az első albekezdéssel összhangban kijelölt illetékes hatóságok jegyzékét.
(3) Az illetékes nemzeti hatóságoknak rendelkezniük kell a feladataik ellátásához szükséges felügyeleti és vizsgálati hatáskörökkel.
13. cikk
Az engedély visszavonása
(1) Az illetékes nemzeti hatóságok hatáskörrel rendelkeznek a közösségi finanszírozási szolgáltató engedélyének visszavonására a következő helyzetek bármelyikében, amennyiben a közösségi finanszírozási szolgáltató:
a) az engedély megadásától számított 18 hónapon belül nem élt az engedélyével;
b) kifejezetten lemondott az engedélyéről;
c) hat egymást követő hónapon keresztül nem nyújtott közösségi finanszírozási szolgáltatást;
d) szabálytalan módon szerezte meg az engedélyét, ideértve az engedély iránti kérelmében tett valótlan állításokat is;
e) már nem felel meg az engedély kiállításának alapját képező feltételeknek;
f) súlyosan megsértette e rendelet rendelkezéseit;
g) az (EU) 2015/2366 irányelvének 13. cikke alapján elveszítette pénzforgalmi intézményként való engedélyezését, vagy a nevében eljáró harmadik fél elveszítette ezt az engedélyezést;
h) megsértette az (EU) 2015/849 irányelvet a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében végrehajtó nemzeti jogszabály rendelkezéseit, vagy vezetői, alkalmazottai vagy a nevében eljáró harmadik felek megsértették e rendelkezéseket.
▌
▌
(4) Az illetékes nemzeti hatóságok indokolatlan késedelem nélkül értesítik a közösségi finanszírozási szolgáltató engedélyének visszavonására vonatkozó határozatukról az ESMA-t.
(4a) A közösségi finanszírozási szolgáltatás nyújtására feljogosító engedély visszavonásáról szóló határozat meghozatala előtt az illetékes nemzeti hatóság konzultál más tagállamok illetékes nemzeti hatóságaival, amennyiben a közösségi finanszírozási szolgáltató:
a) a szóban forgó másik tagállamban engedélyezett közösségi finanszírozási szolgáltató leányvállalata;
b) a másik tagállamban engedélyezett közösségi finanszírozási szolgáltató anyavállalatának a leányvállalata;
c) ugyanazoknak a természetes vagy jogi személyeknek az ellenőrzése alá tartozik, mint a szóban forgó másik tagállamban engedélyezett közösségi finanszírozási szolgáltató;
d) közvetlenül forgalmaz ajánlatokat a szóban forgó másik tagállamban.
13a. cikk
Az illetékes hatóságok közötti viták rendezése
(1) Ha valamely illetékes hatóság e rendelet alkalmazásával összefüggésben nem ért egyet egy másik tagállam illetékes hatóságának eljárásával vagy egy intézkedésének tartalmával vagy az eljárásának hiányával, az ESMA egy vagy több érintett illetékes hatóság kérésére az e cikk (2)–(4) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban segítheti a hatóságokat a megállapodás elérésében.
Amennyiben objektív kritériumok alapján megállapítható, hogy a különböző tagállamok illetékes hatóságai között véleménykülönbség van, az ESMA saját kezdeményezésére az e cikk (2)–(4) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban segítheti a hatóságokat a megállapodás elérésében.
(2) Az ESMA a releváns időtartamok és az ügy összetettségének és sürgősségének figyelembevételével megszabja az illetékes hatóságok közötti egyeztetés határidejét. Ebben a szakaszban az ESMA közvetítői szerepet tölt be.
Ha az első albekezdésben említett egyeztető szakasz végén az érintett illetékes hatóságok nem jutottak megállapodásra, az ESMA – az 1095/2010/EU rendelet 44. cikke (1) bekezdésének harmadik és negyedik albekezdésében meghatározott eljárással összhangban – az érintett illetékes hatóságokra nézve kötelező erejű határozatot hozhat, amelyben felszólítja azokat egyedi intézkedések meghozatalára vagy valamely intézkedés mellőzésére az ügy rendezése és az uniós jognak való megfelelés biztosítása érdekében.
(3) A Szerződés 258. cikke szerinti bizottsági hatáskörök sérelme nélkül, ha az illetékes hatóság nem tesz eleget az ESMA határozatának, és így nem biztosítja, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltató megfeleljen e rendelet előírásainak, az ESMA a közösségi finanszírozási szolgáltatónak címzett egyedi határozatot hozhat, amelyben felszólítja azt az uniós jogból eredő kötelezettségeinek való megfeleléshez szükséges intézkedések meghozatalára, és adott esetben akár valamely gyakorlat megszüntetésére.
(4) A (3) bekezdés alapján elfogadott határozatok irányadók az illetékes hatóságok által ugyanabban a tárgyban hozott bármely korábbi határozattal szemben. A (2) vagy a (3) bekezdés szerinti határozat tárgyát képező tényekkel kapcsolatban az illetékes hatóságok által hozott intézkedéseknek összeegyeztethetőnek kell lenniük az említett határozatokkal.
(5) Az 1095/2010/EU rendelet 50. cikkének (2) bekezdésében említett jelentésben az ESMA elnöke rögzíti az illetékes hatóságok közötti véleménykülönbségek típusát és jellegét, a létrejött megállapodásokat és az ilyen véleménykülönbségek rendezése érdekében elfogadott határozatokat.
IV. fejezet
Átláthatóság és a közösségi finanszírozási szolgáltatók által a belépéskor végzett ismeretfelmérés
14. cikk
Az ügyfelek tájékoztatása
(1) A közösségi finanszírozási szolgáltatók által az ügyfelek ▌rendelkezésére bocsátott minden olyan információnak, beleértve a 19. cikkben említett marketingközleményeket, amely saját magukról, a közösségi finanszírozási szolgáltatásokhoz vagy befektetésekhez kapcsolódó költségekről, pénzügyi kockázatokról és díjakról, beleértve a közösségi finanszírozási szolgáltatóhoz kapcsolódó fizetésképtelenségi kockázatokat is, a közösségi finanszírozás feltételeiről, beleértve a közösségi finanszírozású projekt kiválasztási kritériumait is, vagy a közösségi finanszírozási szolgáltatásaik jellegéről és a hozzájuk kapcsolódó kockázatokról szól, tisztességesnek és világosnak kell lennie, és nem lehet félrevezető.
(2) Az (1) bekezdésnek megfelelően az ügyfelek rendelkezésére bocsátott információkat tömör, pontos és könnyen hozzáférhető módon kell biztosítani, többek között a közösségi finanszírozási szolgáltató honlapján. Az információkat minden szükséges esetben rendelkezésre kell bocsátani, a közösségi finanszírozási ügylet megkötését megelőzően is.
▌
14a. cikk
Nemteljesítési ráta közzététele
(1) A közösségi finanszírozási szolgáltatók évente közzéteszik a platformjukon ajánlott közösségi finanszírozási projektjeik nemteljesítési rátáit legalább a megelőző 24 hónapra vonatkozóan.
(2) Az (1) bekezdésben említett nemteljesítési rátákat a közösségi finanszírozási szolgáltató honlapjának jól látható részén online közzéteszik.
(3) Az ESMA az EBH-val szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a közösségi finanszírozási platformon kínált projektek nemteljesítési rátájának kiszámítására szolgáló módszertan pontos meghatározása céljából.
Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket [e rendelet hatálybalépése után XX hónappal]-ig benyújtja a Bizottságnak.
A Bizottság felhatalmazást kap a jelen rendeletnek az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkében megállapított eljárással összhangban történő elfogadása révén való kiegészítésére.
15. cikk
Belépéskori ismeretfelmérés és a veszteségviselési képesség tesztelése
(1) A közösségi finanszírozási szolgáltatók▌ megvizsgálják, hogy a leendő befektetők számára megfelelőek-e a kínált közösségi finanszírozási ajánlatok, és ha igen, melyek.
(2) Az (1▌) bekezdés szerinti vizsgálat céljából a közösségi finanszírozási szolgáltatók információkat kérnek a leendő befektető általános befektetésekkel és a közösségi finanszírozási platformon kínált befektetési típusokkal kapcsolatos tapasztalatáról, befektetési céljairól, pénzügyi helyzetéről és a kockázatra vonatkozó ismereteiről, beleértve a következőkre vonatkozó információkat:
a) a leendő befektető átruházható értékpapírokba vagy hitelmegállapodásokba, többek között korai vagy bővítési szakaszban lévő vállalkozásokba történt múltbéli befektetései;
b) a leendő befektető ismeretei a közösségi finanszírozási platformon keresztül történő hitelnyújtással vagy az átruházható értékpapírok megszerzésével kapcsolatos kockázatok tekintetében, valamint a leendő befektető közösségi finanszírozási befektetésekkel kapcsolatos szakmai tapasztalatai.
▌
(4) Ha▌ a közösségi finanszírozási szolgáltatók a (2) bekezdés szerint kapott információk alapján úgy vélik, hogy a leendő befektetők nem rendelkeznek elegendő ismerettel az ajánlatról, vagy az ajánlat nem megfelelő számukra, a közösségi finanszírozási szolgáltatók tájékoztatják az érintett leendő befektetőket, hogy a platformjaikon kínált szolgáltatások esetleg nem megfelelőek számukra és figyelmeztetik őket a kockázatokra. Ez a tájékoztatás vagy kockázati figyelmeztetés nem akadályozza meg a leendő befektetőket abban, hogy közösségi finanszírozású projektekbe fektessenek. Ez a tájékoztatás vagy kockázati figyelmeztetés egyértelműen feltünteti a befektetett összeg egésze elvesztésének kockázatát.
(5) Valamennyi közösségi finanszírozási szolgáltató mindenkor felkínálja a leendő befektetőknek és a befektetőknek a lehetőséget veszteségviselő képességük – amelyet saját tőkéjük 10 %-aként számítanak ki – szimulációjára, a következő információk alapján:
a) rendszeres jövedelem és teljes jövedelem, és adott esetben háztartási jövedelem, és hogy a jövedelem állandó vagy ideiglenes alapon keletkezik;
b) eszközök, beleértve a pénzügyi befektetéseket, a személyes és befektetési tulajdont, nyugdíjalapokat és bármely készpénzbetétet;
c) pénzügyi kötelezettségvállalások, beleértve a rendszeres, meglévő vagy jövőbeli kötelezettségvállalásokat.
A szimuláció eredményei alapján a közösségi finanszírozási szolgáltatók megakadályozhatják a leendő befektetőket és befektetőket▌ abban, hogy befektessenek a közösségi finanszírozású projektekbe. Mindazonáltal továbbra is a befektetők felelősek a befektetés teljes kockázatáért.
(6) Az ESMA az EBH-val szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a következőkhöz szükséges intézkedések meghatározása céljából:
a) az (1) bekezdésben említett vizsgálat elvégzése;
b) az (5) bekezdésben említett szimuláció elvégzése;
c) a (2) és (4) bekezdésben említett információk rendelkezésre bocsátása.
Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket [e rendelet hatálybalépése után XX hónappal]-ig benyújtja a Bizottságnak.
A Bizottság felhatalmazást kap a jelen rendeletnek az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkében megállapított eljárással összhangban történő elfogadása révén való kiegészítésére.
16. cikk
Kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlap
(-1) Az e rendelet 3. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett szolgáltatásokat nyújtó közösségi finanszírozási szolgáltatók ellátják a leendő befektetőket az e cikkben említett valamennyi információval.
(1) Minden egyes közösségi finanszírozási ajánlatra vonatkozóan a projektgazda által összeállított kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapot kell a leendő befektetők rendelkezésére bocsátani. A kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapot az érintett tagállam legalább egy hivatalos nyelvén, vagy a szokásos nyelven, angolul kell elkészíteni.
(2) Az (1) bekezdésben említett kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlap a következő információk mindegyikét tartalmazza:
a) a mellékletben meghatározott információk;
b) közvetlenül a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlap címe alatt feltüntetve a következő magyarázó nyilatkozat:"
„Ezt a közösségi finanszírozási ajánlatot sem az ESMA, sem illetékes nemzeti hatóságok nem ellenőrizték és nem hagyták jóvá.
Nem került sor az Ön képzettségének és ismereteinek értékelésére, mielőtt Ön hozzáférést kapott ehhez a befektetéshez. Amennyiben e befektetés mellett dönt, Ön viseli az ezzel a befektetéssel járó teljes kockázatot, beleértve a befektetett pénzösszeg részleges vagy teljes elvesztésének kockázatát is.”;
"
c) kockázati figyelmeztetés, amelynek szövege a következő:"
„Az ebbe a közösségi finanszírozási ajánlatba való befektetés kockázatokkal jár, beleértve a befektetett pénzösszeg részleges vagy teljes elvesztésének kockázatát. A befektetése nem tartozik a 2014/49/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel* és a 97/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel** összhangban létrehozott betétbiztosítási és befektetőkártalanítási rendszerek hatálya alá.
Előfordulhat, hogy befektetése nem térül meg.
Ez nem megtakarítási termék és azt javasoljuk, hogy ne fektesse nettó vagyonának több mint 10 %-át közösségi finanszírozású projektekbe.
Előfordulhat, hogy befektetési eszközét nem tudja akkor értékesíteni, amikor szeretné. Ha értékesíteni tudja, akkor is előfordulhat, hogy veszteségeket szenved.
_______________
* Az Európai Parlament és a Tanács 2014/49/EU irányelve (2014. április 16.) a betétbiztosítási rendszerekről (HL L 173., 2014.6.12., 149. o.).
** Az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve (1997. március 3.) a befektetőkártalanítási rendszerekről (HL L 84., 1997.3.26., 22. o.).”
"
(3) A kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapnak tisztességesnek és világosnak kell lennie, nem lehet félrevezető, és az alkalmazandó jogra vonatkozó hivatkozásokon kívül nem tartalmazhat lábjegyzeteket. Önálló, tartós adathordozón kell megjeleníteni, amely egyértelműen megkülönböztethető a marketingközleményektől, és kinyomtatva legfeljebb három A4-es oldalból állhat.
(4) A közösségi finanszírozási szolgáltató mindenkor, a közösségi finanszírozási ajánlat érvényességének teljes időtartama alatt naprakészen tartja a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapot.
(4a) Az e cikk (3) bekezdésének a) pontjában előírt követelmény nem vonatkozik azokra a közösségi finanszírozási szolgáltatókra, amelyek a 3. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett szolgáltatásokat nyújtanak. Ezek a szolgáltatók ehelyett olyan, a közösségi finanszírozási szolgáltatóra vonatkozó kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapot állítanak össze, amely részletes információkat tartalmaz a közösségi finanszírozási szolgáltatóról; az általa alkalmazott rendszerekről és a kockázatkezeléshez és a közösségi finanszírozási ajánlat pénzügyi modellezéséhez használt ellenőrző eszközökről, valamint a teljesítménnyel kapcsolatos előzményekről.
(5) Az összes közösségi finanszírozási szolgáltató megfelelő eljárásokat vezet be és alkalmaz a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon szereplő információk teljességének, helytállóságának és egyértelműségének ellenőrzésére.
(6) Amennyiben a közösségi finanszírozási szolgáltató ▌kihagyást, ▌hibát vagy ▌pontatlanságot állapít meg a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon, amely lényegesen befolyásolhatja a várható megtérülést, akkor azt a következő módon kell korrigálni:
a) a 3. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett szolgáltatásokat kínáló közösségi finanszírozási szolgáltatók késlekedés nélkül jelzik a kihagyást, hibát vagy pontatlanságot a projektgazdának, aki kiegészíti vagy módosítja az érintett információt;
b) a 3. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett szolgáltatásokat kínáló közösségi finanszírozási szolgáltatók saját maguk javítják a kihagyást, hibát vagy pontatlanságot a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapban.
Ha ilyen kiegészítés vagy módosítás nem készült, a közösségi finanszírozási szolgáltató nem teheti meg a közösségi finanszírozási ajánlatot vagy törli a meglévő ajánlatot, amíg a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlap meg nem felel e cikk követelményeinek.
(7) A befektető kérheti a közösségi finanszírozási szolgáltatótól, hogy gondoskodjon a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapnak a befektető választása szerinti nyelvre való lefordításáról. A fordításnak hűen és pontosan tükröznie kell a kiemelt befektetési információkat tartalmazó eredeti adatlap tartalmát.
Ha a közösségi finanszírozási szolgáltató nem bocsátja rendelkezésre a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlap kért fordítását, akkor a közösségi finanszírozási szolgáltató egyértelműen azt tanácsolja a befektetőnek, hogy tartózkodjon a befektetéstől.
(8) Az illetékes nemzeti hatóságok nem írhatják elő a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlap előzetes bejelentését és jóváhagyását.
(9) Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozhat ki a következők részletes meghatározása érdekében:
a) a (2) bekezdésben és a mellékletben említett információk megjelenítési mintájára vonatkozó követelmények és a minta tartalma;
b) a közösségi finanszírozási ajánlat szempontjából lényeges kockázatok típusai, amelyeket ezért a melléklet C. részének megfelelően közzé kell tenni;
ba) bizonyos pénzügyi mutatók alkalmazása a legfontosabb pénzügyi információk érthetőségének javítása érdekében;
c) a melléklet H. részének a) pontjában említett jutalékok, díjak és tranzakciós költségek, beleértve a befektető által viselendő közvetlen és közvetett költségek részletes bontását.
A szabványok kidolgozása során az ESMA különbséget tesz a 3. cikk (1) bekezdés a) pontjának i. alpontjában és a 3. cikk (1) bekezdés a) pontjának ii. alpontjában említett szolgáltatások között.
Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket … [e rendelet hatálybalépése után XXX hónappal]-ig benyújtja a Bizottságnak.
A Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.
17. cikk
Hirdetőtábla
(1) Azok a közösségi finanszírozási szolgáltatók, amelyek lehetővé teszik befektetőik számára, hogy az eredetileg a platformjukon közösségileg finanszírozott hitelmegállapodások vagy átruházható értékpapírok vétele és eladása céljából egymással közvetlenül kapcsolatba lépjenek, tájékoztatják ügyfeleiket arról, hogy nem működtetnek kereskedési rendszert és a platformjukon folytatott ilyen vételi és eladási tevékenység az ügyfél saját mérlegelése és felelőssége mellett történik. Az ilyen közösségi finanszírozási szolgáltatók arról is tájékoztatják ügyfeleiket, hogy a 2014/65/EU irányelv értelmében az említett irányelv 4. cikk (1) bekezdésének (24) pontjában meghatározott kereskedési helyszínekre alkalmazandó szabályok nem vonatkoznak a platformjaikra.
(2) Azok a közösségi finanszírozási szolgáltatók, amelyek az (1) bekezdésben említett vételhez és eladáshoz referenciaárat adnak meg, tájékoztatják ügyfeleiket arról, hogy a referenciaár kötelező vagy nem kötelező érvényű-e, és megindokolják, hogy a referenciaárat mi alapján számították ki.
(2a) Annak érdekében, hogy a befektetők megvehessék és értékesíthessék a platformon keresztül szerzett hiteleket, a közösségi finanszírozási szolgáltatók átláthatóbbá teszik a platformjaikat a befektetők számára, és ennek érdekében információt nyújtanak a generált hitelek teljesítményéről.
18. cikk
Az adatokhoz való hozzáférés
A közösségi finanszírozási szolgáltatók:
a) a szolgáltatásaikkal és ügyleteikkel kapcsolatos minden adatot tartós adathordozón öt éven keresztül megőriznek;
b) biztosítják, hogy ügyfeleik mindenkor azonnali hozzáféréssel rendelkezzenek a számukra nyújtott szolgáltatások adataihoz;
c) öt éven keresztül megőriznek a közösségi finanszírozási szolgáltatók és ügyfeleik közötti minden megállapodást.
V. fejezet
Marketingközlemények
19. cikk
A marketingközleményekkel kapcsolatos követelmények
(1) A közösségi finanszírozási szolgáltatók biztosítják, hogy a befektetőknek szóló valamennyi marketingközleményük ekként egyértelműen azonosítható legyen.
(2) A források valamely projekt érdekében való előteremtésének lezárását megelőzően egyetlen marketingközlemény sem irányulhat aránytalan módon egyedi tervezett, függőben lévő vagy jelenleg zajló közösségi finanszírozású projektekre vagy ajánlatokra. ▌
(3) A közösségi finanszírozási szolgáltatók marketingközleményeikhez azon tagállam egy vagy több hivatalos nyelvét használják, ahol a közösségi finanszírozási szolgáltató tevékenységet folytat, vagy az angolt.
(4) Az illetékes nemzeti hatóságok nem írhatják elő a marketingközlemények előzetes bejelentését és jóváhagyását.
20. cikk
A marketingkövetelményekkel kapcsolatos nemzeti rendelkezések közzététele
(1) Az illetékes nemzeti hatóságok a közösségi finanszírozási szolgáltatók marketingközleményeire alkalmazandó nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket weboldalukon közzéteszik és naprakészen tartják.
(2) Az illetékes hatóságok tájékoztatják az ESMA-t az (1) bekezdésben említett törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekről, és az illetékes hatóságok azon weboldalaira mutató hiperhivatkozásokról, amelyeken az említett információt közzétették. Az illetékes hatóságok a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven az ESMA rendelkezésére bocsátják az említett vonatkozó nemzeti rendelkezések összefoglalóját.
(3) Az illetékes hatóságok tájékoztatják az ESMA-t a (2) bekezdés szerint rendelkezésre bocsátott információban bekövetkezett minden változásról, és haladéktalanul benyújtják a releváns nemzeti rendelkezések frissített összefoglalóját.
(4) Az ESMA weboldalán közzéteszi a vonatkozó nemzeti rendelkezések pénzügyi szférában szokásos nyelven készült összefoglalóját és az illetékes hatóságok (1) bekezdésben említett weboldalára mutató hiperhivatkozásokat. Az ESMA nem tehető felelőssé az összefoglalóban bemutatott információkért.
(5) Az illetékes nemzeti hatóságok a saját tagállamaikban a marketingszabályokra vonatkozó tájékoztatásért felelős egyedüli kapcsolattartó pontok.
▌
(7) Az illetékes hatóságok rendszeresen, és legalább évente jelentést tesznek az ESMA-nak a közösségi finanszírozási szolgáltatók marketingközleményeire alkalmazandó nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseik alapján az előző év során hozott végrehajtási intézkedéseikről. A jelentés magában foglalja különösen a következőket:
a) a hozott végrehajtási intézkedések teljes száma adott esetben a kötelességszegés típusa szerint; b)
b) ha rendelkezésre áll, a végrehajtási intézkedések eredményei, beleértve a kiszabott szankciókat szankciótípus szerint vagy a közösségi finanszírozási szolgáltatók által biztosított helyreigazító intézkedéseket;
c) ha rendelkezésre áll, példák arra, hogy az illetékes hatóságok hogyan kezelték azt, ha a közösségi finanszírozási szolgáltató nem felelt meg a nemzeti rendelkezéseknek.
VI. fejezet
Az érintett illetékes nemzeti hatóság hatáskörei és illetékessége
I. SZAKASZ
Hatáskörök és eljárások
21. cikk
Titoktartási kötelezettség
Az illetékes nemzeti hatóságra, vagy az illetékes nemzeti hatóság által felhatalmazott valamely tisztviselőre vagy más személyre ruházott hatáskörök nem használhatók fel olyan információk kiszolgáltatásának az előírására, amelyekre titoktartási kötelezettség vonatkozik.
25. cikk
Információcsere
Az ESMA és az illetékes hatóságok indokolatlan késedelem nélkül átadják egymásnak az e rendeletben meghatározott feladataik ellátásához szükséges információkat.
26. cikk
Szakmai titoktartás
A 2014/65/EU irányelv 76. cikkében említett szakmai titoktartási kötelezettség vonatkozik az illetékes nemzeti hatóságokra, az ESMA-ra, és minden olyan személyre, aki az illetékes nemzeti hatóságoknakvagy az ESMA-nak vagy más olyan személynek lát vagy látott el feladatokat, amelyre vagy akire feladatokat ruháztak át, ideértve a ▌megbízott ellenőröket és szakértőket is.
II. Szakasz
KÖZIGAZGATÁSI SZANKCIÓK ÉS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK
27a. cikk
Közigazgatási szankciók és egyéb intézkedések
(1) A tagállamok azon jogának sérelme nélkül, hogy a 27c. cikk értelmében büntetőjogi szankciókat írjanak elő és szabjanak ki, a tagállamok szabályokat állapítanak meg, amelyek megfelelő, legalább azokban az esetekben alkalmazandó közigazgatási szankciókat és közigazgatási intézkedéseket határoznak meg, amikor egy közösségi finanszírozási szolgáltató megszegi az I–V. fejezetekben lefektetett követelményeket. E közigazgatási szankcióknak és egyéb közigazgatási intézkedéseknek hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a közigazgatási szankciókat és egyéb közigazgatási intézkedéseket ténylegesen végrehajtsák.
(2) A tagállamok a nemzeti joggal összhangban felhatalmazzák az illetékes nemzeti hatóságokat, hogy az e rendelet I–V. fejezetében foglaltak megsértése esetén legalább az alábbi közigazgatási szankciókat és egyéb közigazgatási intézkedéseket alkalmazzák:
a) nyilvános nyilatkozat, amely megnevezi a jogsértésért felelős személyt és a jogsértés jellegét;
b) végzés, amely előírja az érintett személy számára, hogy hagyjon fel a jogsértő magatartással és tartózkodjon e magatartás megismétlésétől;
c) ideiglenes vagy, ismételt súlyos jogsértés esetén állandó tilalom, amely megakadályozza, hogy a vezetőtestület bármely, a jogsértésért felelős tagja vagy bármely más, a jogsértésért felelős jogi személy, vagy a jogsértésért felelősnek tartott bármilyen más természetes személy vezetői hatáskört gyakorolhasson ilyen vállalkozásokban;
d) természetes személy esetében a közösségi finanszírozási szolgáltató éves forgalmának 5% -át kitevő maximális közigazgatási pénzbírság abban a naptári évben, amelyben a jogsértésre sor került;
e) a jogsértésből származó haszon összegének – amennyiben ez a haszon meghatározható – legalább kétszeresét kitevő maximális közigazgatási pénzbírság, akkor is, ha ez az összeg meghaladja a d) pont szerinti maximális összegeket.
(3) Amennyiben az (1) bekezdésben említett rendelkezések jogi személyekre alkalmazandók, a tagállamok arra vonatkozó hatáskört ruháznak az illetékes hatóságokra, hogy a (2) bekezdésben meghatározott közigazgatási szankciókat és egyéb közigazgatási intézkedéseket – a nemzeti jogban megállapított feltételek mellett – a vezetőtestület azon tagjaira és más olyan egyénekre alkalmazzák, akik a nemzeti jog szerint felelősséggel tartoznak a jogsértésért.
(4) A tagállamok biztosítják, hogy a (2) bekezdésben meghatározott közigazgatási szankciókat vagy egyéb közigazgatási intézkedéseket előíró határozatot vagy intézkedést kellően megindokolják, és azok ellen bíróság előtt jogorvoslattal lehessen élni.
27b. cikk
A közigazgatási szankciók és egyéb közigazgatási intézkedések kiszabására vonatkozó hatáskör gyakorlása
(1) Az illetékes hatóságoknak a 27a. cikkben említett közigazgatási szankciók és közigazgatási intézkedések kiszabására vonatkozó hatáskörüket adott esetben e rendelettel és a nemzeti jogi keretrendszerükkel összhangban kell gyakorolniuk:
a) közvetlenül;
b) más hatóságokkal együttműködve;
c) saját felelősségi körükön belül, más hatóságokra történő hatáskör-átruházás útján;
d) az illetékes igazságügyi hatóságok megkeresése révén.
(2) Az illetékes hatóságoknak a 27a. cikk alapján kiszabott közigazgatási szankciók vagy egyéb közigazgatási intézkedések típusának és szintjének meghatározása során figyelembe kell venniük, hogy a jogsértés mennyiben volt szándékos, vagy mennyiben származott gondatlanságból, továbbá figyelembe kell venniük minden egyéb lényeges körülményt, többek között – adott esetben – a következőket:
a) a jogsértés lényegessége, súlyossága és időtartama;
b) a jogsértésért felelős természetes vagy jogi személy felelősségének mértéke;
c) a jogsértésért felelős természetes vagy jogi személy pénzügyi ereje;
d) a jogsértésért felelős természetes vagy jogi személy által elért haszon vagy elkerült veszteség nagysága, amennyiben ez meghatározható;
e) a jogsértéssel harmadik feleknek okozott veszteség, amennyiben meghatározható;
f) a jogsértésért felelős természetes vagy jogi személy illetékes hatósággal való együttműködésének mértéke, amely nem érinti az adott személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség visszaszolgáltatásának kötelezettségét;
g) a jogsértésért felelős természetes vagy jogi személy által elkövetett korábbi jogsértések.
27c. cikk
Büntetőjogi szankciók
(1) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy olyan jogsértésekre vonatkozóan, amelyekre a nemzeti jog értelmében büntetőjogi szankció vethető ki, nem állapítanak meg közigazgatási szankciókkal vagy egyéb közigazgatási intézkedésekkel kapcsolatos szabályokat.
(2) Ha a tagállamok e cikk (1) bekezdésével összhangban úgy döntöttek, hogy büntetőjogi szankciókat írnak elő a 27a. cikk (1) bekezdésében említett jogsértésre vonatkozóan, akkor megfelelő intézkedésekkel gondoskodnak arról, hogy az illetékes hatóságok rendelkezzenek az ahhoz szükséges hatáskörökkel, hogy joghatósági területükön belül kapcsolatba lépjenek az igazságügyi, büntetőeljárást lefolytató, illetve egyéb bűnügyi igazságszolgáltatási hatóságokkal annak érdekében, hogy a 27a. cikk (1) bekezdésében említett jogsértések miatt indított bűnügyi nyomozásokhoz vagy eljárásokhoz kapcsolódó konkrét információkat szerezzenek be, és azokat továbbítsák más illetékes hatóságoknak, valamint az ESMA-nak, hogy teljesíthessék az együttműködésre vonatkozó, e rendelet szerinti kötelezettségüket.
27d. cikk
Értesítési kötelezettség
A tagállamok legkésőbb … [e rendelet hatálybalépésétől számított egy év]-ig értesítik a Bizottságot, az ESMA-t az e fejezetet végrehajtó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseikről, a vonatkozó büntetőjogi rendelkezéseket is beleértve. A tagállamok indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatják a Bizottságot és az ESMA-t az e szabályokat érintő bármely utólagos módosításról.
27e. cikk
Az illetékes hatóságok és az ESMA közötti együttműködés
(1) A jelen fejezet szerinti feladatok elvégzése érdekében az illetékes nemzeti hatóságok és az ESMA szorosan együttműködnek és információt cserélnek.
(2) Az illetékes nemzeti hatóságoknak felügyeleti tevékenységüket szorosan összehangolva kell végezniük e rendelet megsértése eseteinek feltárása és orvoslása, a legjobb gyakorlatok kidolgozása és terjesztése, az együttműködés megkönnyítése, az egységes értelmezés előmozdítása, valamint a vitás esetekre nézve joghatóságokon átívelő értékelések elkészítése érdekében.
(3) Amennyiben valamely nemzeti illetékes hatóság azt állapítja meg, hogy az I-V. fejezet valamely követelménye nem teljesült, vagy ezt okkal feltételezi, megállapításairól kellő részletességgel tájékoztatnia kell az ilyen jogsértést feltételezhetően megvalósító jogalany vagy jogalanyok illetékes hatóságát. Az érintett illetékes hatóságoknak felügyeleti tevékenységüket szorosan összehangolva kell végezniük a döntések következetességének biztosítása érdekében.
27f. cikk
Közigazgatási szankciók és egyéb közigazgatási intézkedések közzététele
(1) A (4) bekezdésre is figyelemmel a tagállamok biztosítják, hogy az illetékes nemzeti hatóságok hivatalos honlapjukon indokolatlan késedelem nélkül és minimumként közzétegyenek minden, közigazgatási szankciót vagy egyéb közigazgatási intézkedést elrendelő határozatot, amellyel szemben nem fellebbeztek, miután a szankció vagy intézkedés címzettjét értesítették a határozatról.
(2) Az (1) bekezdésben említett közzétételnek ki kell kiterjednie a jogsértés típusára és jellegére vonatkozó információkra, valamint a felelős személyek személyazonosságára és a kiszabott közigazgatási szankciókra vagy egyéb közigazgatási intézkedésekre.
(3) Amennyiben az illetékes hatóság eseti értékelés alapján úgy ítéli meg, hogy jogi személyek esetében a jogi személy kilétének közzététele, természetes személyek esetében pedig a természetes személy személyazonosságának és személyes adatainak közzététele aránytalan, vagy ha az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy a közzététel veszélyezteti a pénzügyi piacok stabilitását vagy egy folyamatban lévő bűnügyi nyomozást, vagy ha a közzététel előreláthatólag aránytalan károkat okozna az érintett személynek, a tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok az alábbi intézkedések egyikét foganatosítják:
a) elhalasztják a közigazgatási szankciót vagy egyéb közigazgatási intézkedést elrendelő határozat közzétételét mindaddig, amíg az elhalasztás okai meg nem szűnnek;
b) a nemzeti joggal összhangban név nélkül teszik közzé a közigazgatási szankciót vagy egyéb közigazgatási intézkedést elrendelő határozatot; vagy
c) nem teszik közzé a közigazgatási szankciót vagy egyéb közigazgatási intézkedést előíró határozatot abban az esetben, ha az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy az a) és b) pontban foglalt lehetőségek nem elégségesek az alábbiak biztosításához:
i. ne kerüljön veszélybe a pénzügyi piacok stabilitása; vagy
ii. e határozatok közzététele a kisebb jelentőségűnek tartott intézkedésekhez viszonyítva arányos legyen.
(4) Amennyiben úgy döntenek, hogy valamely közigazgatási szankciót vagy egyéb közigazgatási intézkedést név nélkül tesznek közzé, a releváns adatok közzététele elhalasztható. Amennyiben valamely illetékes nemzeti hatóság olyan közigazgatási szankciót vagy egyéb közigazgatási intézkedést elrendelő határozatot tesz közzé, amely ellen az illetékes igazságügyi hatóságnál fellebbezés van folyamatban, az illetékes hatóság köteles a hivatalos honlapján haladéktalanul közzétenni ezt az információt és a fellebbezés eredményével kapcsolatos valamennyi későbbi információt is. A közigazgatási szankciót vagy egyéb közigazgatási intézkedést elrendelő határozatot megsemmisítő valamennyi bírósági határozatot ugyancsak közzé kell tenni.
(5) Az illetékes nemzeti hatóságok biztosítják, hogy az (1)–(4) bekezdéssel összhangban közzétett határozatok a közzétételt követően legalább öt évig hozzáférhetőek maradjanak a hivatalos honlapjukon. Az említett határozatban szereplő személyes adatok csak az alkalmazandó adatvédelmi szabályok értelmében szükséges ideig szerepeltethetők az illetékes hatóság honlapján.
(6) Az illetékes nemzeti hatóságoknak tájékoztatniuk kell az ESMA-t minden kiszabott közigazgatási szankcióról és közigazgatási intézkedésről, beleértve adott esetben az azok ellen benyújtott fellebbezéseket és a fellebbezések kimenetelét is.
(7) Az ESMA-nak központi adatbázist kell fenntartania azokról a közigazgatási szankciókról és közigazgatási intézkedésekről, amelyekről tájékoztatták. Ehhez az adatbázishoz kizárólag az ESMA, az EBH, az EIOPA és az illetékes hatóságok férhetnek hozzá, és azt az illetékes nemzeti hatóságok által a (6) bekezdéssel összhangban szolgáltatott információk alapján naprakésszé kell tenni.
36. cikk
Adatvédelem
(1) A személyes adatok e rendelet keretei között végzett feldolgozása tekintetében az illetékes hatóságok e rendelet alkalmazásában feladataikat az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban végzik.
(2) A személyes adatok ESMA általi, e rendelet keretei között végzett kezelése tekintetében az ESMA-nak meg kell felelnie a 45/2001/EK rendeletnek.
VII. fejezet
Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok
37. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2) A Bizottságnak a 3. cikk (2) bekezdésében, a 31. (10) bekezdésében és az 34. cikk (3) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól [e rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az időtartam vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (2) bekezdésében, a 6. cikk (4) bekezdésében, a 7. cikk (7) bekezdésében, a 10. cikk (10) bekezdésében, a 15. cikk (6) bekezdésében, a 16. cikk (9) bekezdésében, a 31. cikk (10) bekezdésében és a 34. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6) A 3. cikk (2) bekezdése, a 6. cikk (4) bekezdése, a 7. cikk (7) bekezdése, a 10. cikk (10) bekezdése, a 15. cikk (6) bekezdése, a 16. cikk (9) bekezdése, a 31. cikk (10) bekezdése és a 34. cikk (3) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.
VIII. fejezet
Záró rendelkezések
38. cikk
Jelentés
(1) A Bizottság … [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: e rendelet alkalmazásának kezdő napja után 24 hónappal] előtt az ESMA-val folytatott konzultációt követően jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról, adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében.
(2) A jelentés a következőket értékeli:
a) a közösségi finanszírozási szolgáltatók uniós piacának működése, beleértve a piaci fejleményeket, tendenciákat▌, piaci részesedésüket, megvizsgálva mindenekelőtt, hogy szükséges-e az ebben a rendeletben szereplő fogalommeghatározások és küszöbértékek kiigazítása, és hogy az e rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatások köre továbbra is megfelelő-e;
b) e rendelet hatása a közösségi finanszírozási szolgáltatások belső piacának megfelelő működésére, beleértve a kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférésére és az említett szolgáltatásokkal érintett befektetőkre és a személyek egyéb kategóriáira gyakorolt hatást;
c) a technológiai innováció alkalmazása a közösségi finanszírozási szektorban, beleértve a nem banki finanszírozási módszerek (beleérve az ICO-t), az innovatív üzleti modellek és technológiák alkalmazását;
d) a 2. cikk (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott küszöbérték továbbra is megfelelő-e az ebben a rendeletben meghatározott célkitűzések teljesítéséhez;
e) a közösségi finanszírozási szolgáltatók marketingközleményeire irányadó nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések hatása a szolgáltatásnyújtás szabadságára, a versenyre és a befektetővédelemre;
f) a közigazgatási szankciók alkalmazása és különösen az ezen rendelet megsértéséért kiróható közigazgatási szankciók további harmonizálásának szükségessége;
g) annak szükségessége és arányossága, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltatók az (EU) 2015/849 irányelvet a pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozása tekintetében átültető nemzeti rendelkezéseknek való megfelelési kötelezettség hatálya alá tartozzanak, és hogy az (EU) 2015/849 irányelv alkalmazásában az ilyen közösségi finanszírozási szolgáltatókkal kiegészüljön a kötelezett szolgáltatók listája;
h) e rendelet alkalmazási körének harmadik országokra történő kiterjesztésének helyénvalósága;
i) az együttműködés az ESMA és az illetékes nemzeti hatóságok között, továbbá annak helyénvalósága, hogy e rendeletet az illetékes nemzeti hatóságok felügyelik;
j) egyedi intézkedések bevezetésének lehetősége e rendeletben a fenntartható és innovatív közösségi finanszírozási projektek, valamint az uniós alapok felhasználásának előmozdítása érdekében.
38a. cikk
Az (EU) 2017/1129 rendelet módosítása
Az (EU) 2017/1129 rendelet 1. cikkének (4) bekezdése az alábbi ponttal egészül ki:"
„k) az (EU) XXX / XXX rendelet(13) 3. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti uniós közösségi finanszírozási szolgáltató által tett közösségi finanszírozási ajánlat, amennyiben nem haladja meg a rendelet 2. cikke (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott küszöbértéket.”
"
39. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet … [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a hatálybalépést 12 hónappal követő dátumot]-jétől/tól/-től kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Az Európai Parlament és a Tanács 2008/48/EK irányelve (2008. április 23.) a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 133., 2008.5.22., 66. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1129 rendelete (2017. június 14.) az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 168., 2017.6.30., 12. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és a 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 337., 2015.12.23., 35. o.).
Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a határokon átnyúló tevékenységekhez kapcsolódó és a belső piacot érintő pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokról (COM(2017)0340).
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).
Az Európai Parlament 2019. március 27-i jogalkotási állásfoglalása a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2018)0099 – C8-0102/2018 – 2018/0047(COD))
– tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0099),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 53. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0102/2018),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. július 11-i véleményére(1),
– tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,
– tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0362/2018),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 27-én került elfogadásra a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU irányelv módosításáról szóló (EU) …/... európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 53. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Központi Bank véleményére(2),
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(3),
rendes jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
(1) A közösségi finanszírozás olyan pénzügyi technológiai megoldás, amely alternatív finanszírozási lehetőséget nyújt a kkv-k és különösen az innovatív induló és a növekvő vállalkozások számára annak érdekében, hogy előmozdítsa az innovatív vállalkozások létrejöttét az Unióban, ezáltal erősítve a tőkepiaci uniót. Mindez hozzájárul egy, a banki finanszírozástól kevésbé függő, diverzifikáltabb pénzügyi rendszer kialakulásához, következésképp korlátozza a rendszerszintű és koncentrációs kockázatokat. Az innovatív vállalkozói tevékenység közösségi finanszírozás révén történő előmozdításának egyéb előnyei közé tartozik a befagyasztott tőke felszabadítása új és innovatív projektekbe történő beruházás céljára, a források hatékony elosztásának felgyorsítása és az eszközök diverzifikálása.
(2) Az európai közösségi finanszírozási szolgáltatókról szóló (EU) XXX/XXX európai parlamenti és tanácsi rendelet(4) értelmében a jogi személyek dönthetnek úgy, hogy az illetékes nemzeti hatóságnál engedélyezésüket kérik közösségi finanszírozási szolgáltatóként.
(3) Az (EU) XXX/XXXX rendelet [az európai közösségi finanszírozási szolgáltatókról szóló rendelet] egységes, arányos és közvetlenül alkalmazandó követelményeket ír elő a közösségi finanszírozási szolgáltatók engedélyezése és felügyelete tekintetében▌.
(4) Az (EU) XXX/XXXX rendelet és a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(5) hatálya alá tartozó személyek és tevékenységek körével kapcsolatos jogbiztonság megteremtése céljából, illetve annak elkerülése érdekében, hogy azonos tevékenységek különböző engedélyezések hatálya alá tartozzanak az EU-ban, az (EU) XXX/XXXX rendelet alapján közösségi finanszírozási szolgáltatóként engedélyezett jogi személyeket ki kell venni a 2014/65/EU irányelv hatálya alól.
(5) Mivel az ebben az irányelvben előírt módosítás közvetlenül kapcsolódik az (EU) XXX/XXXX rendelethez [az európai közösségi finanszírozási szolgáltatókról szóló rendelethez], a tagállamok számára a módosítást átültető nemzeti rendelkezések alkalmazása tekintetében előírt határidőt az említett rendelet alkalmazásának kezdőnapjához kell igazítani.
(5a) A lakossági befektetők a virtuális fizetőeszközöket egyéb eszközök helyettesítésére használják. Az egyéb pénzügyi eszközöktől eltérően a virtuális fizetőeszközök jelenleg nagyrészt szabályozatlanok. Ennek következtében a virtuális fizetőeszközök piaca nem átlátható, piaci visszaélésre nyújthat lehetőséget és az alapvető befektetővédelem hiánya sújtja. A Bizottságnak fenn kell tartania a virtuális fizetőeszközök vizsgálatát és egyértelmű iránymutatást kell javasolnia, amely meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a virtuális fizetőeszközök pénzügyi eszköznek minősülhetnek, és – szükség esetén – a virtuális fizetőeszközöket új kategóriaként hozzá kell adnia a pénzügyi eszközök jegyzékéhez. Ha a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy helyénvaló a virtuális fizetőeszközök szabályozása, erre vonatkozóan javaslatot kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak,
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
A 2014/65/EU irányelv 2. cikkének (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:"
„p) közösségi finanszírozási szolgáltatók az (EU) XXX/XXX európai parlamenti és tanácsi rendelet* 3. cikke (1) bekezdésének c) pontjában meghatározottak szerint és a nemzeti jogszabályokkal összhangban közösségi finanszírozást nyújtó jogi személyek, amennyiben nem érik el az (EU) XXX/XXX európai parlamenti és tanácsi rendelet* 2. cikkének d) pontjában foglalt küszöbértéket.
__________
* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) XXX/XXX rendelete az európai közösségi finanszírozási szolgáltatókról (HL L […]., […]., […]. o.).”
"
2. cikk
(1) A tagállamok legkésőbb … [Kiadóhivatal: a közösségi finanszírozásról szóló rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónap]-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek.
A tagállamok ezeket az intézkedéseket … [Kiadóhivatal: a közösségi finanszírozásról szóló rendelet alkalmazásának kezdőnapja]-tól/-től alkalmazzák.
(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal és az ESMA-val nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
3. cikk
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).
Az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap ***I
Az Európai Parlament 2019. március 27-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Kohéziós Alapról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0372 – C8-0227/2018 – 2018/0197(COD))
– tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0372),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, valamint 177., 178. és 349. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0227/2018),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 17-i véleményére(1),
– tekintettel a Régiók Bizottságának 2018. december 5-i véleményére(2),
– tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,
– tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság módosítások formájában megfogalmazott álláspontjára, valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményeire (A8-0094/2019),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 27-én került elfogadásra az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Kohéziós Alapról szóló (EU) …/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
(1) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 176. cikke úgy rendelkezik, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) rendeltetése, hogy elősegítse az Unión belüli legjelentősebb regionális egyenlőtlenségek orvoslását. Az EUMSZ. fenti cikke és a 174. cikkének második és harmadik bekezdése alapján az ERFA-nak hozzá kell járulnia a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségek és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradásának csökkentéséhez, amelyek közül kiemelt figyelemmel kell kezelni az olyan súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányban lévő régiókat, mint a legészakibb, rendkívül gyéren lakott régiók, valamint a szigeti, a határon átnyúló és a hegyvidéki régiók.
(2) Az 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben(6) foglaltak szerint a Kohéziós Alapot azért hozták létre, hogy hozzájáruljon az Unió társadalmi, gazdasági és területi kohéziójának megerősítésére vonatkozó átfogó célkitűzéshez azáltal, hogy pénzügyi hozzájárulást biztosít a környezetvédelem és a transzeurópai hálózatok közlekedési infrastruktúrájának (a továbbiakban: TEN-T) területén.
(3) Az (EU) 2018/XXX európai parlamenti és tanácsi rendelet [az új CPR](7) közös keret alapján működő különféle alapokra – ideértve az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (a továbbiakban: ERFA), az Európai Szociális Alap Pluszt (a továbbiakban: ESZA+), a Kohéziós Alapot, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot (EMVA), az Európai Tengerügyi és Halászati Alapot (a továbbiakban: ETHA), a Menekültügyi és Migrációs Alapot (a továbbiakban: MMA), a Belső Biztonsági Alapot (a továbbiakban: BBA) és a Határigazgatási és Vízumeszközt (a továbbiakban: HAVE) (a továbbiakban: az Alapok) – alkalmazandó közös szabályokat határoz meg. [Mód. 1]
(3a) A tagállamok biztosítják az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), a Kohéziós Alap (KA), az Európai Szociális Fejlesztési Alap Plusz (ESZA+), az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) közötti koordinációt, kiegészítő jelleget és koherenciát, hogy ezek kiegészíthessék egymást, ha ez előnyökkel jár a sikeres projektek létrehozása szempontjából. [Mód. 2]
(4) A 2014–2020 közötti programozási időszakban az ERFA-ra és a Kohéziós Alapra alkalmazandó szabályok egyszerűsítése érdekében egyetlen rendeletben kell meghatározni az alkalmazandó szabályokat mindkét alapra.
(5) Az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: EUSZ) 3. cikkében és az EUMSZ 10. cikkében meghatározott horizontális elveket– ideértve az EUSZ 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás és arányosság elvét is – tiszteletben kell tartani az ERFA és a Kohéziós Alap végrehajtása során, az Európai Unió Alapjogi Chartájának figyelembevételével. A tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk továbbá a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményből fakadó kötelezettségeket, és 9. cikkével, valamint a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeket összehangoló uniós joggal összhangban akadálymentességet kell biztosítaniuk aszociális jogok európai pillérének figyelembevételével. A tagállamoknak és a Bizottságnak arra kell törekedniük, hogy kiküszöböljék azegyenlőtlenségeket, előmozdítsák a nemek közötti egyenlőséget, integrálják a nemi dimenziót, valamint küzdjeneka szociálisés a jövedelmi egyenlőtlenségeket, támogassák a szegénység elleni küzdelmet, megőrizzék és előmozdítsák a jogokkal járó, minőségi munkahelyek létrehozását, és biztosítsák, hogy az ERFA és a Kohéziós Alap megkülönböztetés nélkül mindenki számára támogassa az esélyegyenlőséget, küzdve a nemen, faji vagy etnikai hovatartozáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés ellen. AzAlapoknak elő kell segíteniüka intézményi ellátásról a családi és a közösségi ellátásra való áttérést, különösen azok számára, akik többszörös megkülönböztetéssel szembesülnek. Az Alapok nem támogathatnak olyan tevékenységeket, amelyek hozzájárulnak a szegregáció bármely formájához. Az ERFA és a Kohéziós Alap célkitűzéseit a fenntartható fejlődés keretében, a környezet minőségének megőrzésével, védelmével és javításával kapcsolatos cél Unió általi előmozdítása révén kell megvalósítani, az EUMSZ 11. cikkében és 191. cikkének (1) bekezdésében megállapítottak szerint, figyelembe véve a szennyező fizet elvet. A belső piac integritásának védelme érdekében a vállalkozásoknak kedvező műveletek során be kell tartaniuk az EUMSZ 107. és 108. cikkében foglalt, állami támogatásra vonatkozó szabályokat alá tartozó, az ESZA+ alappal szinergiában végrehajtott beruházásoknak hozzá kell járulniuk a társadalmi befogadás előmozdításához és a szegénység elleni küzdelemhez, valamint a polgárok életminőségének javításához a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményben és a gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezményben (a továbbiakban: UNCRC) foglalt kötelezettségekkel összhangban. [Mód. 3]
(6) Szükséges felölelni ez ERFA-ra vonatkozó rendelkezéseket, mind a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés, mind az „Európai területi együttműködés” célkitűzés (Interreg) (a továbbiakban: ETE/Interreg) tekintetében.
(7) Az ERFA-ból és a Kohéziós Alapból támogatható tevékenységek típusának azonosítása céljából egyedi szakpolitikai célkitűzéseket kell meghatározni a fenti alapokból való támogatás biztosításához, hogy azok hozzájáruljanak az (EU) 2018/XXX rendelet [az új CPR] 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott egy vagy több közös szakpolitikai célkitűzéshez.
(8) Egy egyre inkább összekapcsolt világban, és tekintettel a belső és külső demográfiai és migrációs dinamikára, egyértelmű, hogy az Unió migrációs politikájához olyan közös megközelítésre van szükség, amely kiaknázza a különböző finanszírozási eszközök közötti szinergiákat és kiegészítő jelleget. Ahhoz, hogy a migrációkezelés terénAz ERFA-nak a programok kialakítása és végrehajtása során különleges figyelmet kell fordítania a demográfiai változásra mint kiemelt területre.A szolidaritás és a felelősségvállalás koherens, erőteljes és következetes támogatás legyen biztosítható a tagállamok közötti szolidaritásitámogatása, valamint a migráció kezelése terén tett tagállami erőfeszítések megosztása érdekében a kohéziós politika hozzájárulhat a menekültek és felelősségmegosztási erőfeszítésekhez, az ERFA-nak támogatást kell nyújtaniaa nemzetközi védelem alatt álló migránsok integrációjának folyamataihoz egy olyan megközelítés elfogadásával, amelynek célja a menekültek és migránsok tartós beilleszkedésének elősegítéséreméltóságának és jogainak védelme, nem utolsósorban az integráció és a helyi gazdasági növekedés közötti, egymást kölcsönösen erősítő kapcsolat miatt, különösen az integrációs politikák végrehajtásában részt vevő városok és helyi hatóságok infrastrukturális támogatása révén. [Mód. 4]
(9) A tagállamok és a régiók által az eltérő fejlettségi szintek közötti egyenlőtlenségek csökkentésére és az uniós régiók különböző helyzeteinek harmonizációjára, a társadalmi különbségek és az új kihívások kezelésére, és polgáraik számáravalamint befogadó társadalmak és magas fokúszintű biztonság biztosítására, valamint a marginalizálódás és a radikalizálódás megelőzésének biztosítására irányuló erőfeszítéseinektett erőfeszítések támogatása céljából, a más uniós szakpolitikákkal való szinergiák és kiegészítő jelleg kiaknázásával, az ERFA keretében végrehajtott beruházásoknak hozzá kell járulniuk biztonsághoz olyan területeken azokhoz a területekhez, ahol védett, aholkorszerű, akadálymentesített és biztonságos közterületeket és kritikus infrastruktúrát kell biztosítani, mint például a közlekedéskommunikációs, a tömegközlekedés, az energia és az energiaügyegyetemes, jó minőségű közszolgáltatások területén, amelyek létfontosságúak a regionális és szociális egyenlőtlenségek kezelésében, a társadalmi kohézió és a regionális fejlődés előmozdításában, valamint a vállalkozások és az emberek ösztönzésében, hogy a helyi térségükben maradjanak. [Mód. 5]
(10) Továbbá, az ERFA alá tartozó beruházásoknak hozzá kell járulniuk egy átfogó, nagy sebességű digitális infrastruktúrahálózat Unió-szerte, többek között azon vidéki területeken történő kifejlesztéséhez, ahol ez alapvető a kis- és középvállalkozások (kkv-k) működéséhez, valamint a tisztaszennyezésmentes és fenntartható, multimodális városi mobilitás előmozdításához, különös tekintettel a gyaloglásra, kerékpározásra, tömegközlekedésre és a megosztott mobilitásra. [Mód. 6]
(10a) Európa legnagyobb kihívásai közül számos olyan van, amely egyre nagyobb mértékben sújtja a roma közösségeket, akik gyakran a leghátrányosabb helyzetű mikrorégiókban élnek, ahol nincs biztonságos és elérhető ivóvíz, szennyvízelvezetés, villamos energia, és amelyek nem rendelkeznek szállítási lehetőségekkel, digitális kapcsolattal, megújuló energia rendszerekkel vagy katasztrófavédelmi rezilienciával. Ezért az ERFA-nak/Kohéziós Alapnak hozzá kell járulnia a romák életkörülményeinek javításához és ahhoz, hogy uniós polgárként kibontakoztathassák képességeiket, a tagállamoknak pedig garantálniuk kell, hogy az ERFA/Kohéziós Alap mind az öt szakpolitikai célkitűzésének előnyei elérjék a romákat is. [Mód. 7]
(11) A Kohéziós Alap EUMSZ-ben előírt átfogó céljának eredményeként meg kell határozni és korlátozni kell a Kohéziós Alap által támogatandó egyedi célkitűzéseket.
(12) AAz intelligens szakosodás és a körforgásos gazdaság területén a megfelelő irányításhoz, végrehajtáshoz, határokon átnyúló együttműködéshez és a bevált gyakorlatok és az újítások terjesztéséhez való hozzájárulás, valamint a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés alá tartozó programokat végrehajtó tagállamokban – a többszintű kormányzás elvei alapján a helyi és regionális szintet is beleértve – az intézményi igazgatási kapacitás és az irányítás átfogó javítása érdekében kisegítőstrukturális jellegű intézkedéseket kell elfogadnielőmozdítani az adminisztráció megerősítésére valamennyi egyedi célkitűzés tekintetében. Mivel ezek az intézkedések mérhető célkitűzéseken alapulnak, és a polgárok és a vállalkozások – a kedvezményezettekre és az irányító hatóságokra háruló adminisztratív terhek egyszerűsítése és csökkentése céljából – tájékoztatást kapnak ezekről, lehetővé válik ezek az intézkedések megfelelő egyensúlyt teremtsenek a szakpolitika eredményorientáltsága és az ellenőrzések szintje között. [Mód. 8]
(13) Együttműködési intézkedések ösztönzése és fellendítése céljából, a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés keretében végrehajtott programokon belül meg kell erősíteni a partnerekkel, köztük a helyi és regionális szintű partnerekkel folytatott együttműködési intézkedéseket egy adott tagállamban vagy különböző tagállamok között az összes egyedi célkitűzés keretében biztosított támogatással kapcsolatban. Az ilyen megerősített együttműködés kiegészíti az ETE/Interreg keretében folytatott együttműködést, és különösen támogatnia kell a strukturált partnerségeket a Bizottságnak „Az innováció erősítése Európa régióiban: az ellenállóképes, inkluzív és fenntartható növekedés stratégiái” című közleményében(8) említett regionális stratégiák végrehajtása tekintetében. A partnerek ezért az Unió bármely régiójából származhatnak, de magukban foglalhatnak határon átnyúló régiókat, valamint az európai területi együttműködési csoportosulás, illetve a makroregionális vagy tengerfenék stratégia által felölelt területen fekvő régiókat, vagy azok kombinációját is. [Mód. 9]
(13a) A jövőbeli kohéziós politikának megfelelően figyelembe kell vennie és támogatást kell nyújtania azon uniós régiók számára, amelyeket a leginkább érintik az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének következményei, különösen azoknak, amelyek ennek következtében az Unió külső (tengeri vagy szárazföldi) határaira kerülnek. [Mód. 10]
(14) TekintettelAz ERFA és a Kohéziós Alap célkitűzéseit a fenntartható fejlődés, különösen az éghajlatváltozás elleni kiemelt fontosságú küzdelem keretében, az Uniónak a Párizsi Megállapodás végrehajtására irányuló kötelezettségvállalásaival, az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendjével és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaival összhangban, valamint a környezet minőségének megőrzésével, védelmével és javításával kapcsolatos cél Unió általi előmozdítása révén kell megvalósítani, az EUMSZ 11. cikkében és 191. cikkének (1) bekezdésében megállapítottak szerint, figyelembe véve a szennyező fizet elvet, továbbá a szegénységre és az egyenlőtlenségre összpontosítva, illetve a szociális és környezeti szempontból fenntartható gazdaságra való igazságos áttérést előtérbe helyezve, részvételen alapuló megközelítést követve, együttműködésben a megfelelő hatóságokkal, gazdasági és szociális partnerekkel, valamint a civil társadalmi szervezetekkel. Az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleség csökkenésével kapcsolatos problémák kezelésének fontosságára, amitfontosságát tükröző módon az Uniónakuniós, nemzeti és helyi szinten a Párizsi MegállapodásnakMegállapodás és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak végrehajtását érintő kötelezettségvállalásais tükröz uniós kötelezettségvállalásokkal összhangban teljesítendő szükséges fellépések finanszírozásához való hozzájárulás, valamint az ellenálló képességet és a kockázatok megelőzését, az azokra való felkészülést és reagálást összekapcsoló integrált katasztrófamegelőzési támogatás biztosítása érdekében az alapok hozzá fognak járulni az éghajlatvédelmi és a biológiai sokféleség védelmére irányuló intézkedések valamennyi szakpolitikára kiterjedő érvényesítéséhez, valamint ahhoz célul tűzve ki, hogy az uniós költségvetés a kiadásainak összességben véve 2530 %-ával támogassa az éghajlat-politikai célok elérését. Az alapoknak az Unió minden térségében jelentős mértékben hozzá kell járulniuk a körforgásos és karbonszegény gazdaság megvalósításához a regionális dimenzió teljes mértékű beépítésével.Az ERFA keretében végrehajtott műveletek műveleteknek várhatóan legalább 3035%-kal járulnak hozzáhozzá kell járulniuk az ERFA éghajlat-politikai célkitűzéseket szolgáló teljes pénzügyi keretösszegéhez. A Kohéziós Alap keretében végrehajtott műveletek várhatóan 3740 %-kal járulnak hozzá a Kohéziós Alap éghajlat-politikai célkitűzéseket szolgáló teljes pénzügyi keretösszegéhez. Ezeket a százalékos értékeket tiszteletben kell tartani a programozási időszak során. Ezért a megfelelő tevékenységek meghatározására ezen alapok előkészítése és végrehajtása során, újbóli értékelésükre pedig a vonatkozó értékelések és felülvizsgálatok keretében kerül sor. Ezeket az intézkedéseket és a végrehajtásukra elkülönített pénzügyi keretet – a dekarbonizált épületállomány 2050-ig történő megvalósításának előmozdítása érdekében – az (EU) 2018/xxxx rendelet [az új CPR] IV. mellékletével összhangban bele kell foglalni a nemzeti integrált energia- és éghajlat-politikai tervekbe, valamint az épületek energiahatékonyságáról szóló felülvizsgált (EU) 2018/844 irányelv értelmében létrehozott hosszú távú felújítási stratégiákba, és csatolni kell a programokhoz. Különös figyelmet kell fordítani a szén-dioxid-mentesítési kötelezettségvállalások miatt kihívásokkal küzdő, magas szén-dioxid-kibocsátású területekre, hogy segítséget kapjanak az Unió éghajlatváltozással kapcsolatos és az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervekben és az (EU) 2018/410 irányelvben (ETS-irányelv) foglalt kötelezettségvállalásaival összhangban álló stratégiák megvalósításához, és a munkavállalók egyebek mellett képzési és átképzési lehetőségek révén védelemben részesüljenek. [Mód. 11]
(15) Annak érdekében, hogy az ERFA támogatást biztosíthasson az ETE/Interreg keretében mind az infrastruktúra-beruházásokhoz, mind a kapcsolódó beruházási, képzési és integrációs tevékenységekhez, az adminisztratív készségek és kompetenciák javításához és fejlesztéséhez, rendelkezni kell arról, hogy az ERFA támogatást nyújthat az (EU) 2018/XXX európai parlamenti és tanácsi rendelettel(9) [az új ESZA+] létrehozott ESZA+ egyedi célkitűzései alá tartozó tevékenységekhez is. [Mód. 12]
(16) A korlátozott erőforrások lehető leghatékonyabb felhasználásának koncentrálása érdekében az ERFA által a vonatkozó egyedi célkitűzés alapján termelőberuházásokhoz nyújtott támogatást a 2003/361/EK bizottsági ajánlás(10) értelmében vett mikro-, kis- és középvállalkozásokraközépvállalkozásokhoz (a továbbiakban: mkkv-kkkv-k) és a kkv-któl eltérő más vállalkozásokhoz kell korlátozni, kivéve akkor, ha a beruházások kkv-kal kutatási és innovációs tevékenységek terén folytatott együttműködést foglalnak magukbanirányítani, a más európai régiókban végzett, az (EU) .../... rendelet [új CPR] 60. cikkének értelmében vett azonos vagy hasonló tevékenységekhez kapcsolódó munkahelyek sérelme nélkül. [Mód. 190/rev]
(17) Az ERFA-nak az átmeneti időszakra nyújtott pénzügyi támogatáson keresztül elő kell segítenie az Unión belüli legfontosabb regionális egyenlőtlenségek kezelését, valamint a különféle régiók fejlettségi szintje között fennálló eltérések és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradásának csökkentését, utóbbiak közt azon régiókét, amelyek a dekarbonizációs kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos kihívásokkal szembesülnek. Emellett erősítenie kell az ellenálló képességet, és meg kell akadályoznia a veszélyeztetett területek lemaradását. Ezért a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés alapján nyújtott ERFA-támogatást az Unió kulcsprioritásaira kell koncentrálni, az (EU) 2018/xxx rendeletben [az új CPR] megállapított szakpolitikai célkitűzéseknek megfelelően. Ezért az ERFA-ból nyújtott támogatást a következő két szakpolitikai célkitűzésre kell koncentrálni: az „Intelligensebb Európa az innovatív és intelligens és inkluzív gazdasági fejlődés és átalakulás, a technológia terén létrejövő regionális összekapcsoltság, az információs és kommunikációs technológiák (ikt) fejlesztése, az összekapcsoltság és a hatékony közigazgatás előmozdítása révén” és a „Zöldebb, karbonszegény Európa a tiszta és méltányos energetikai átállás, a zöld és kék beruházás, a körforgásos gazdaság, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdításával”, figyelembe véve ugyanakkor az európai kohézió erősítésére és a szolidaritáson alapuló Európa átfogó szakpolitikai célkitűzésekre kell koncentrálnicélkitűzéseit, amelyek elősegítik a gazdasági, társadalmi és területi aszimmetriák mérséklését. Ezt aAz említett tematikus koncentrációt nemzeti szinten kell elérni, ugyanakkor rugalmasságot kell biztosítanimozgásteret biztosítva az egyes programok szintjén és a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmük alapján meghatározott három csoportja között régiók különféle kategóriái között, figyelembe véve az eltérő fejlettségi szinteket is. Továbbá részletesen meg kell határozni a tagállamokrégiók osztályozásának módszertanát, a legkülső régiók sajátos helyzetének figyelembevételével. [Mód. 14]
(17a) Az ERFA és a Kohéziós Alap által társfinanszírozott beruházások stratégiai fontosságának biztosítása érdekében a tagállamok a Stabilitási és Növekedési Paktum jelenlegi keretén belül további rugalmasságra irányuló, kellően indokolt kérelmet nyújthatnak be a közkiadások vagy egyenértékű strukturális kiadások tekintetében. [Mód. 15]
(18) A támogatás uniós kulcsprioritásokra koncentrálása érdekében, valamint a társadalmi, gazdasági és területi kohéziónak az EUMSZ 174. cikkében meghatározott célkitűzéseivel és az (EU) 2018/xxx rendeletben [az új CPR] megállapított szakpolitikai célkitűzésekkel összhangban helyénvaló előírni, hogy a tematikus koncentrációra vonatkozó követelményeket a teljes programozási időszak során tiszteletben kell tartani, az egy programon belüli vagy a programok közötti prioritások közötti átcsoportosítás esetén is. [Mód. 16]
(18a) Az ERFA-nak foglalkoznia kell az elérhetőség és a nagy piacoktól való távolság problémájával, amelyekkel a rendkívül alacsony népsűrűségű területek szembesülnek, amint az 1994-es csatlakozási okmányhoz csatolt, a 6. célkitűzésre a strukturális alapok finnországi és svédországi alkalmazása keretében irányadó különös rendelkezésekről szóló 6. jegyzőkönyvben szerepel. Az ERFA-nak e régiók fenntartható fejlődésének támogatása céljából azokkal az egyedi nehézségekkel is foglalkoznia kell, amelyekkel olyan szigetek, hegyvidéki területek, határ menti régiók és gyéren lakott területek néznek szembe, amelyek földrajzi fekvése lassítja fejlődésüket. [Mód. 17]
(19) Ennek a rendeletnek meg kell határoznia azon különféle tevékenységtípusokat – beleértve a közösségi finanszírozást is –, amelyek költségei az ERFA-ból és a Kohéziós Alapból – az EUMSZ-ben meghatározott célkitűzéseik alapján – támogatott beruházások révén támogathatók. A Kohéziós Alap számára lehetővé kell tenni, hogy beruházásokat támogasson a környezetvédelem és a TEN-T területén. Az ERFA tekintetében a tevékenységek listájának figyelembe kell vennie a sajátos nemzeti és regionális fejlesztési igényeket, valamint a saját potenciált, továbbá a tevékenységek listáját egyszerűsíteni kell, és az ERFA számára lehetővé kell tenni az alábbiak támogatását: infrastruktúra-beruházások – többek között a kutatási és innovációs infrastruktúra és létesítmények, a kulturális és örökségvédelmi infrastruktúra (például turistanegyedek kialakítása révén), a fenntartható idegenforgalmi infrastruktúra, a vállalkozások számára nyújtott szolgáltatások, valamint a lakásberuházások terén –, lakhatási beruházások, a szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos beruházások, akkv-kbe irányuló termelőberuházások, a különös tekintettel ahátrányos, marginalizált és szegregált közösségekre, a kkv-kba, a berendezések berendezésekbe, szoftverekszoftverekbe és immateriális javak javakba irányuló termelőberuházások, a régiók átmeneti időszaka alatt a szén-dioxid-mentesítés folyamatában biztosított ösztönzők, valamint tájékoztatással, kommunikációval, tanulmányokkal, hálózatépítéssel, együttműködéssel, a partnerek közötti tapasztalatcserével kapcsolatos és klasztereket érintő tevékenységek. A programvégrehajtás támogatása érdekében mindkét alap számára lehetővé kell tenni technikai segítségnyújtási tevékenységek támogatását. Végül, az Interreg programokra vonatkozó beavatkozások szélesebb körének lehetővé tétele érdekében a hatókört úgy kell kiterjeszteni, hogy az magába foglalja az ESZA+ hatókörébe tartozó intézkedésekhez kapcsolódó létesítmények, emberi erőforrások és költségek széles körének megosztását. [Mód. 18]
(20) Az 1316/2013/EUrendelet szerinti transzeurópai közlekedési hálózatokat érintő projekteket – többek között a hiányzó összeköttetések és szűk keresztmetszetek problémájának kiegyensúlyozott kezelését, valamint a meglévő hidak és alagutak biztonságának javítását – továbbra is a Kohéziós Alapból kell finanszírozni megosztott irányítás és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) alapján történő közvetlen irányítás révén. A városok és a vidék közötti összeköttetések erősítése, a vidékfejlesztés előmozdítása és a digitális szakadék áthidalása érdekében e hálózatok esetében elsőbbséget kell biztosítani a vidéki közszolgáltatások fellendítésének, különösen a ritkán lakott és az elöregedő népességgel rendelkező térségekben. [Mód. 19]
(21) Ugyanakkor egyrészt azonosítani kell a szinergiákat és másrészt egyértelművé kell tenni az ERFA és a Kohéziós Alap hatályán kívül eső tevékenységeket,;ennek célja a multiplikátorhatások eléréseideértve a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsiirányelv(11) I. mellékletében szereplő tevékenységekből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentését célzó beruházásokat a rendelkezésre álló finanszírozás felesleges megduplázódásának elkerülése érdekében, mivel a említett irányelv már rendelkezik a fentiek finanszírozásáról. Továbbá, kifejezetten meg kell állapítani, hogy az EUMSZ II. mellékletében felsorolt tengerentúli országok és területek nem jogosultak az ERFA-ból és a Kohéziós Alapból nyújtott támogatásra. [Mód. 20]
(22) A tagállamoknak folyamatosan továbbítaniuk kell a Bizottságnak az I. mellékletben meghatározott közös teljesítmény- és eredménymutatók alkalmazásának előrehaladásával kapcsolatos információkat. A közös teljesítménymutatókat adott esetben programspecifikus eredmény- és teljesítménymutatókkal lehet kiegészíteni. A Bizottságnak a tagállamok által szolgáltatott információk alapján kell jelentést tennie a teljes programozási időszak alatt az egyedi célkitűzések elérése felé tett előrelépésről; e jelentéshez pedig a II. mellékletben megállapított mutatókat kell felhasználnia.
(23) A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdése értelmében az Alapok értékelését egyedi nyomonkövetési követelmények útján gyűjtött információ alapján kell végezni, kerülve a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként tagállamokra nehezedőket. Ezek a követelmények adott esetben az alapok hatásainak helyszíni értékeléséhez alapul szolgáló mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak. [Mód. 21]
(24) A területi fejlesztéshezterületfejlesztéshez való hozzájárulás maximalizálása és az EUMSZ 174. cikke szerinti gazdasági, demográfiai, környezeti és társadalmi kihívások hatékonyabb kezelése érdekében azokon a területeken, amelyek természeti vagy demográfiai hátrányokkal küzdenek – beleértve az öregedést, a vidéki térségek elnéptelenedését és a demográfiai hanyatlást, valamint a demográfiai nyomást is –, illetve amely területeken nehézségekbe ütközik az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés, az e területen tett fellépéseket programokra, tengelyekre vagy integrált területi stratégiákra kell alapozni, többek között a városi térségekben térségek és a vidéki közösségek tekintetében. Ezeknek a fellépéseknek ugyanazon érme két oldalát kell jelenteniük, és a központi városi csomópontokra és azok környezetére, illetve a távolabbi vidéki területekre egyaránt ki kell terjedniük. Ezeknek a stratégiáknak az ERFA-t, az ESZA+-t, az ETHA-t és az EMVA-t is magában foglaló, több alapot átfogó, integrált megközelítés is a javára válhat. Ezért az ERFAtámogatást az (EU) 2018/xxxx rendelet [az új CPR] 22. cikkében meghatározott formákon keresztülNemzeti szinten az ERFA-források legalább 5%-át integrált területfejlesztésre kell végrehajtani,fordítani.Ezért a támogatást a helyi, a regionális és a városi hatóságok, a gazdasági és szociális partnerek, valamint a civil társadalom és a nem kormányzati szervezetek képviselői megfelelő bevonásának biztosításával kell végrehajtani. [Mód. 22]
(24a) Különös figyelmet kell fordítani a szén-dioxid-mentesítési kötelezettségvállalások miatt kihívásokkal küzdő, magas szén-dioxid-kibocsátású területekre, hogy támogatásban részesüljenek a Párizsi Megállapodás szerinti uniós éghajlatvédelmi kötelezettségvállalásokkal összeegyeztethető stratégiák végrehajtása során, amely stratégiák egyformán védik a munkavállalókat és az érintett közösségeket is. Ezeknek a területeknek célzott támogatásban kell részesülniük, hogy előkészítsék és végrehajtsák a gazdaságaik szén-dioxid-mentesítésére irányuló terveket, figyelembe véve, hogy célzott szakképzési és átképzési lehetőségeket kell biztosítani a munkaerő számára. [Mód. 23]
(25) A fenntartható városfejlesztés keretén belül támogatni kell az integrált területfejlesztést, hogy hatékonyabban lehessen kezelni a város térségeket – ideértve a városok funkcionális egységeit, és a vidéki közösségeket is – érintő gazdasági, környezetvédelmi, éghajlati, demográfiai, technológiai, társadalmi és kulturális kihívásokat, figyelembe véve a város és a vidék közötti kapcsolatok, ezen belül adott esetben a városkörnyéki övezetek előmozdításának és a digitális szakadék csökkentésének szükségességét. Azon városi térségek kiválasztásának elveit, ahol a fenntartható városfejlesztés érdekében integrált intézkedéseket kell végrehajtani, valamint az ezen intézkedésekre vonatkozó indikatív összegeket a „Beruházása a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés alá tartozó programokban kell meghatározni. Az említett fellépések részesülhetnek az ERFA-t, az ESZA+ alapot, az ETHA-t és az EMVA-t bevonó, több alapból történő finanszírozásból és integrált megközelítésből. Nemzeti szinten az ERFA-források legalább 610 %-át e célraa fenntartható városfejlesztés prioritására kell fordítani. Meg kell állapítani továbbá, hogy e százalékot tiszteletben kell tartani a teljes programozási időszak során, az egy programon belüli vagy programok közötti prioritások közötti átcsoportosítás esetén, ideértve a félidős felülvizsgálatot is. [Mód. 24]
(26) A fenntartható városfejlesztéssel kapcsolatos kérdéseket megválaszoló uniós szintű megoldások azonosítása vagy biztosítása érdekében a fenntartható városfejlesztés területén alkalmazott Innovatív városfejlesztési tevékenységek helyébe a közvetlen vagy közvetett irányítás szerint végrehajtandótevékenységeket az Európai Városfejlesztési KezdeményezésnekKezdeményezés formájában kell lépnie folytatni és továbbfejleszteni. A fenti kezdeményezésnek összes városi területre ki kell terjednie, éstámogatnia kelltámogatnia kell az uniós városfejlesztési menetrendet(12), hogy ösztönözze a növekedést, az élhetőséget és az innovációt, továbbá hogy azonosítsa és sikeresen leküzdje a társadalmi kihívásokat. [Mód. 25]
(27) Külön figyelmet kell szentelni a legkülső régiókra, nevezetesen az EUMSZ 349. cikke szerinti olyan intézkedések elfogadásával, amelyek kiegészítő forrást biztosítanak a legkülső régiók számára a célból, hogy ellensúlyozzák az e régiókban az EUMSZ 349. cikkében említett egy vagy több állandó jellegű korlátozás – nevezetesen távoli fekvésük, szigetjellegük, kis méretük, kedvezőtlen domborzati és éghajlati viszonyaik és néhány terméktől való gazdasági függésük, amely tényezők állandósága és együttes hatása súlyosan hátráltatja fejlődésüket – miatt jelentkező többletköltségeket. A fenti költségvetési juttatás a fenti korlátozások által okozott többletköltségek ellensúlyozását célzó beruházásokat, működési költségeket és közszolgáltatási kötelezettségeket fedezhet. A működési támogatás fedezhet árufuvarozási szolgáltatásokkalszolgáltatásokat, zöld logisztikát, mobilitáskezelést és szállítási szolgáltatásokat kínáló, induló vállalkozásoknak nyújtott támogatással kapcsolatos kiadásokat, valamint a tárolási korlátozásokkal, a gyártási eszközök túlzott méretével és karbantartásával, valamint a helyi piacon a humán tőke hiányával kapcsolatos műveleteket érintő kiadásokat. Ezekre a forrásokra nem alkalmazandó az ebben a rendeletben előírt tematikus koncentráció. A belső piac integritásának védelme érdekében, valamint az ERFA és a Kohéziós Alap által társfinanszírozott összes művelethez hasonlóan, az ERFA-ból a külső régiókban a működési és beruházási támogatás finanszírozásához nyújtott támogatásnak eleget kell tennie az EUMSZ 107. és 108. cikkében foglalt, állami támogatásra vonatkozó szabályoknak. [Mód. 26]
(28) E rendelet egyes nem alapvető rendelkezéseinek módosítása céljából a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a célból, hogy indokolt esetben kiigazítsa a II. mellékletet, amely meghatározza azon mutatók listáját, amelyet alapul kell felhasználni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a programok teljesítményéről való tájékoztatásához. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak(13) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
(29) Mivel e rendelet célját – nevezetesen a gazdasági, a társadalmi és a területi kohéziónak az Unióban fennálló regionális egyenlőtlenségek kiigazításával, az állampolgárokra összpontosító, a közösségek által irányított fejlődést támogató és az aktív állampolgári szerepvállalást elősegítő megközelítés révén történő megerősítését – a tagállamok a különböző régiók fejlettségi szintjei közötti eltérések és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradásának mértéke, valamint a tagállamok és a régiók korlátozott pénzügyi forrásai miatt nem tudják kielégítően megvalósítani,), az Unió szintjén azonban a rendelet léptéke és hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket. [Mód. 27]
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. FEJEZET
Közös rendelkezések
1. cikk
Tárgy
(1) Ez a rendelet meghatározza az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (a továbbiakban: ERFA) nyújtott támogatás egyedi célkitűzéseit és hatókörét az (EU) 2018/xxxx rendelet [új CPR] [4. cikkének (2) bekezdésében] említett a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés és az európai területi együttműködés (Interreg) célkitűzés tekintetében.
(2) Ez a rendelet meghatározza továbbá a Kohéziós Alapból nyújtott támogatás egyedi célkitűzéseit és hatókörét az (EU) 2018/xxxx rendelet [új CPR] [4. cikkének (2) bekezdésében] említett beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe célkitűzés (a továbbiakban: „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés) tekintetében.
1a. cikk
Az ERFA és a Kohéziós Alap feladatai
Az ERFA és a Kohéziós Alap hozzájárul az Unió gazdasági, szociális és területi kohéziójának erősítésére irányuló átfogó célkitűzéshez.
Az ERFA hozzájárul az Unión belüli különböző régiók fejlettségi szintjei közötti egyenlőtlenségek csökkentéséhez és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók felzárkóztatásához, többek között a környezetvédelmi kihívások tekintetében is, a regionális gazdaságok fenntartható fejlesztése és strukturális kiigazítása révén.
A Kohéziós Alap hozzájárul a transzeurópai hálózatokkal és környezetvédelemmel kapcsolatos projektekhez. [Mód. 28]
2. cikk
Az ERFA-ra és a Kohéziós Alapra vonatkozó egyedi célkitűzések
(1) Az (EU) 2018/xxxx rendelet [az új CPR] [4. cikkének (1) bekezdésében] meghatározott szakpolitikai célkitűzésekkel összhangban az ERFA az alábbi egyedi célkitűzéseket támogatja:
a) intelligensebb Európa az innovatív,és intelligens ésbefogadó gazdasági fejlesztés és átalakítás, valamint az információs és kommunikációs technológiák terén a regionális konnektivitás előmozdítása, illetve hatékony közigazgatás révén (a továbbiakban: 1. szakpolitikai célkitűzés) az alábbiak által: [Mód. 29]
i. a kutatási és innovációs kapacitások, megerősítése beruházások és infrastruktúra fejlesztésének és megerősítésének támogatása, valamint előrehaladott technológiák bevezetése, valamint a vállalkozások, a kutatás, a tudományos élet és az állami hatóságok innovációs klasztereinek támogatása és előmozdítása; [Mód. 30]
ii. a digitalizációdigitális összekapcsoltság fejlesztése és a digitalizálásnak a polgárok, tudományos létesítmények, vállalkozások, és kormányok előnyéreésközigazgatás javára fordítása regionális és helyi szinten, ideértve az intelligens városokat és az intelligens falvakat is; [Mód. 31]
iii. a kkv-k növekedésfenntartható növekedésének és versenyképességversenyképességének előmozdítása és támogatás nyújtása a munkahelyteremtéshez, illetve -fenntartáshoz, valamint a technológiai fejlesztés és korszerűsítés elősegítése; [Mód. 32]
iv. készségfejlesztés, stratégiák kidolgozása és kapacitások kiépítése az intelligens szakosodáshoz szakosodás, a helyes átmenet, a körforgásos gazdaság, ipari átalakuláshoza szociális innováció, a vállalkozói szellem, az idegenforgalmi ágazat és vállalkozáshoz a 4.0-ás iparra való átállás érdekében; [Mód. 33]
b) „zöldebb, karbonszegény és reziliens Európa mindenkinek a tiszta és méltányos energetikai átállás, a zöld és kék beruházás, a körforgásos gazdaság, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdításával” (a továbbiakban: 2. szakpolitikai célkitűzés) az alábbiak által: [Mód. 34]
i. energiahatékonyságiaz energiahatékonyság, illetve az energiatakarékossági és energiaszegénység elleni intézkedések előmozdítása; [Mód. 35]
ii. a fenntartható megújuló energiák ösztönzése; [Mód. 36]
iii. intelligens energiarendszerek, -hálózatok és -tárolás fejlesztése helyi szinten; [Mód. 37]
iv. az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, kockázatkezelés, a katasztrófavédelem irányítása és katasztrófavédelmia szélsőséges időjárási eseményekkel és természeti katasztrófákkal – köztük a földrengésekkel, erdőtüzekkel, árvizekkel és szárazsággal szembeni reziliencia előmozdítása az ökoszisztémán alapuló megközelítések figyelembevételével; [Mód. 38]
v. a vízhez való egyetemes hozzáférés, valamint a fenntartható vízgazdálkodás előmozdítása; [Mód. 39]
vi. a körkörös gazdaságra való átállás előmozdítása és az erőforrás-hatékonyság javítása; [Mód. 40]
via. a dekarbonizáció irányába mutató regionális átalakítási folyamatok, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiatermelésre való átállás támogatása; [Mód. 41]
vii. a városi környezet biodiverzitásának, környezetbarát infrastruktúrájának megerősítésebiológiai sokféleség és a természeti örökség védelme és előmozdítása, a védett természeti területek, a természeti erőforrások megóvása és előtérbe helyezése, valamintilletve a környezetszennyezés minden formájának, tehát a levegő, a víz, a talaj szennyezésének, akárcsak a hang- és a fényszennyezésnek a csökkentése; [Mód. 42]
viia. a funkcionális városi területek zöld infrastruktúrájának fellendítése, kisüzemi multimodális városi mobilitás fejlesztése a nettó kibocsátásmentes gazdaság részeként; [Mód. 43]
c) „jobban összekapcsolt Európa amobilitásésmindenki számára a regionális IKT-konnektivitásmobilitás fokozásával” (3. szakpolitikai célkitűzése) az alábbiak révén: [Mód. 44]
i. a digitális összekapcsoltság megerősítése; [Mód. 45] (Ez a módosítás szükségessé teszi az I. és a II. melléklet kiigazítását is.)
ii. fenntartható, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliens hatásainak ellenálló, intelligens, biztonságos és fenntartható közúti és vasúti hálózatok, valamint az intermodális TEN-T és a hangsúlyt a zajcsökkentési intézkedésekre, környezetbarát tömegközlekedésre és vasúti hálózatokra helyező fuvarozási és vasúti hálózatok fejlesztése; [Mód. 46]
iii. fenntartható, az éghajlatváltozás hatásaival szembeniszemben reziliens, intelligens és intermodális nemzeti, regionális és helyi mobilitás kialakítása, ideértve a TEN-T-hez való hozzáférés javítását, a határon átnyúló mobilitást is és környezetbarát tömegközlekedési hálózatokat; [Mód. 47]
iv. fenntartható multimodális városi mobilitás előmozdítása; [Mód. 48] (Ez a módosítás szükségessé teszi az I. és a II. melléklet kiigazítását is.)
d) „szociálisabb és befogadóbb Európa a szociális jogok európai pillérének végrehajtásával” (4. szakpolitikai célkitűzés), az alábbiakrévén végrehajtásával: [Mód. 49]
i. a munkaerőpiacok hatékonyságának és befogadásának növelése, és a minőségi munkavállalás javítása a szociális innováció és infrastruktúra fejlesztésével, valamint a szociális gazdaság és az innováció előmozdítása; [Mód. 50]
ii. infrastruktúrafejlesztés révén hatékonyabb hozzáférésaz inkluzív és minőségi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés javítása az oktatás, a képzés,és az egész életen át tartó tanulás és a sport területén hozzáférhető infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése révén; [Mód. 51]
iia. beruházások a hatósági tulajdonban vagy nonprofit szolgáltató tulajdonában lévő, alacsony jövedelmű háztartások vagy a különleges szükségletekkel rendelkezők számára lakóhelyül használt lakásokba; [Mód. 52]
iii. a marginalizált közösségek, migránsokszegénységben élő közösségek – mint például a romák – és hátrányos helyzetű csoportok társadalmi-gazdasági integrációjának fokozásaelőmozdítása integrált intézkedésekfellépések – többek között lakhatás és szociális szolgáltatások – révén; [Mód. 53]
iiia. a nemzetközi védelmet élvező menekültek és migránsok hosszú távú társadalmi-gazdasági integrációjának elősegítése integrált fellépések révén, ideértve a lakhatást és a szociális szolgáltatásokat az érintett városokat és helyi hatóságokat támogató infrastruktúra megteremtésével; [Mód. 54]
iv. az egészségügyi ellátás mindenki számára egyenlő igénybevétele lehetőségének biztosításaigénybevételének biztosítása az egészségügyi infrastruktúrafejlesztés és más eszközök révén, ideértve az alapellátást, is a megelőző intézkedéseket, valamint az intézményesített ellátásról a családi és közösségi alapú ellátásra való áttérés elősegítését; [Mód. 55]
iva. támogatás nyújtása a rászoruló közösségek fizikai, valamint gazdasági és társadalmi rehabilitációja érdekében; [Mód. 56]
e) „a polgárokhoz közelebb álló Európa a városi, vidékitérségek és part menti térségekminden más terület fenntartható és integrált fejlesztésének elősegítése és helyi kezdeményezések révén” (a továbbiakban:5. szakpolitikai célkitűzés), az alábbiak által: [Mód. 57]
i. integrált és befogadó társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi fejlődés, kulturáliskultúra, természeti örökség, fenntartható idegenforgalom a turisztikai célpontnak számító kerületek és a sport révén is, valamint a biztonság előmozdítása városi területeken, beleértve a funkcionális városi térségeket is; [Mód. 58]
ii. integrált helyiés befogadó társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi fejlődés, kulturálisa kultúra, a természeti örökség, fenntartható idegenforgalom a turisztikai célpontnak számító kerületek, a sport és a biztonság előmozdítása, többekközöttrévén is mindez helyi szinten, vidéki, hegyvidéki és part menti területeken, régiókban, elszigetelt és csekély népsűrűségű, illetve minden más olyan területen, amelyek az alapvető szolgáltatásokhoz nehezen férnek hozzá, közösségvezéreltterületi és helyi fejlesztésfejlesztési stratégiák révén is, az (EU) 2018/xxxx rendelet [az új CPR] 22. cikkének a), b) és c) pontjában említett formákban; [Mód. 59]
(1a) Az e cikk b) pontjának vii a. alpontjában említett, kisléptékű multimodális városi mobilitás fellendítése – ez akkor minősül támogathatónak, ha az ERFA-hozzájárulás nem haladja meg a 10 000 000 eurót. [Mód. 60]
(2) A Kohéziós Alap támogatja a 2. szakpolitikai célkitűzést és az (1) bekezdés c) pontjának ii., iii. és iv. pontjában meghatározott 3. szakpolitikai célkitűzés alá tartozó egyedi célkitűzéseket.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott egyedi célkitűzések elérése tekintetében az ERFA ésvagy a Kohéziós Alap adott esetben támogathat a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe célkitűzés” alá tartozó tevékenységeket, amennyiben azok továbbá: [Mód. 61]
a) vagy javítják a programhatóságok és az alapok végrehajtásához kapcsolódó szervezetek kapacitását, valamint támogatják az ERFA és a Kohéziós Alap végrehajtásáért felelős hatóságokat, helyi és regionális közigazgatásokat az egyedi adminisztratív kapacitásépítési tervek révén, amelyek célja a fenntartható fejlesztési célok lokalizálása, az eljárások egyszerűsítése és a fellépések végrehajtási idejének csökkentése, feltéve, hogy ezek strukturális jellegűek, és maga a program mérhető célkitűzésekkel rendelkezik; [Mód. 62]
b) vagy megerősítik a partnerekkel folytatott együttműködést egy adott tagállamban vagy azon kívül.
Az e cikk a) pontjában említett kapacitásépítési támogatás kiegészíthető az (EU) 2018/xxxx rendelet (a reformtámogatási program) szerinti további támogatással. [Mód. 63]
A b) pontban említett együttműködés magában foglalja a határon átnyúló régiókból, a nem szomszédos régiókból vagy az európai területi együttműködési csoportosulás vagy a makroregionális vagy tengerfenék stratégia által felölelt területen fekvő régiókból, vagy azok kombinációiból származó partnereket is. [Mód. 64]
Az ERFA keretében megvalósuló operatív programok előkészítésének, végrehajtásának, nyomon követésének és értékelésének valamennyi szakaszában és az Európai Partnerségi Kódexben (ECCP) meghatározott elvekkel összhangban biztosítani kell regionális és helyi hatóságok, a civil szervezetek – beleértve a kedvezményezetteket is– érdemi részvételét. [Mód. 65]
3. cikk
Az ERFA-támogatás tematikus koncentrálása
(1) A „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés keretében végrehajtott programok tekintetében a teljes ERFA-forrásokat minden tagállamban nemzeti szinten koncentrálják a (3) és (4) bekezdéssel összhangban.
(2) A legkülső régiókkal rendelkező tagállamok számára nyújtott támogatás tematikus koncentrálása tekintetében a kimondottan a legkülső régiók számára allokált ERFA forrásokat az összes többi régió számára allokált forrásoktól külön kell kezelni.
(3) A tagállamok osztályozásaNUTS 2. szintű régiókat az egy főre jutó bruttó nemzetijövedelmükhazai termékük (GDP) aránya alapján az alábbiak szerint történik kell besorolni: [Mód. 66]
a) azon tagállamok régiók, amelyek bruttó nemzeti jövedelmének aránya az uniós átlag 100 %-ával egyenlő vagy magasabb annálahol az egy főre jutó GDP meghaladja az EU27 átlagos GDP-jének 100 %-át (a továbbiakban: 1. csoport); [Mód. 67]
b) azon tagállamok régiók, amelyek bruttó nemzeti jövedelmének arányaahol az egy főre jutó GDP az uniósátlagEU27 átlagos GDP-jének 75%-a felett, deés 100 %-a között van (a továbbiakban: 2. csoport); [Mód. 68]
c) azon tagállamok régiók, amelyek bruttó nemzeti jövedelmének aránya ahol az egy főre jutó GDP nem éri el az uniós átlag EU27 átlagos GDP-jének 75 %-aátalatt van (a továbbiakban: 3. csoport). [Mód. 69]
E cikk alkalmazásában a bruttó nemzeti jövedelem arányarégiók három régiókategóriába történő besorolása az egyes régiók egy főre eső GDP-jének a valamely tagállam –vásárlóerő-standardokban (PPS) mért és az uniós adatok alapján a 2014–2016 közötti időszakra kiszámított – vásárlóerő-egységben kifejezett számított aránya, egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme és a valamint az EU-27 tagállam ugyanazon referencia-időszakra kiszámított, vásárlóerő-egységben kifejezett, egy főre jutó átlag bruttó nemzeti jövedelme közötti arány vonatkozó átlagos GDP-je alapján történik. [Mód. 70]
A „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzése keretében a legkülső régiókra vonatkozó programok tekintetében azokat a 3. csoportba tartozónak kell tekinteni.
(4) A tagállamoknak a tematikus koncentráció alábbi követelményeinek kell eleget tenniük:
a) Az 1. csoportba tartozó tagállamoknak a technikai segítségnyújtástól eltérő prioritások alá tartozó összes ERFA forrásuk legalább 85 %-át az a legfejlettebb régiók kategóriája (1. csoport) és 2. szakpolitikai célkitűzésre, legalább 60 %-át pedig az 1. szakpolitikai célkitűzésre kell fordítaniuk;esetében: [Mód. 71]
i. az összes ERFA-forrás legalább 50 %-át nemzeti szinten a 1. szakpolitikai célkitűzésre kell fordítani; valamint [Mód. 72]
ii. az összes ERFA-forrás legalább 30 %-át nemzeti szinten a 2. szakpolitikai célkitűzésre kell fordítani; [Mód. 73]
b) A 2. csoportba tartozó tagállamoknak a technikai segítségnyújtástól eltérő prioritások alá tartozó összes ERFA forrásuk legalább 45 %-át az 1. szakpolitikai célkitűzésre, legalább 30 %-át pedig aaz átmeneti régiók kategóriája (2. csoport) szakpolitikai célkitűzésre kell fordítaniuk;esetében: [Mód. 74]
i. az összes ERFA-forrás legalább 40 %-át nemzeti szinten a 1. szakpolitikai célkitűzésre kell fordítani; [Mód. 75]
ii. az összes ERFA-forrás legalább 30 %-át nemzeti szinten a 2. szakpolitikai célkitűzésre kell fordítani; [Mód. 76]
c) a 3. csoportba tartozó tagállamoknak a technikai segítségnyújtástól eltérő prioritások alá tartozó összes ERFA forrásaik legalább 35 %-át az 1. szakpolitikai célkitűzésre, legalább 30 %-át pedig a 2. szakpolitikai célkitűzésre kell fordítaniuk.kevésbé fejlett régiók kategóriája (3. csoport) esetében: [Mód. 77]
i. az összes ERFA-forrás legalább 30 %-át nemzeti szinten a 1. szakpolitikai célkitűzésre kell fordítani; [Mód. 78]
ii. az összes ERFA-forrás legalább 30 %-át nemzeti szinten a 2. szakpolitikai célkitűzésre kell fordítani; [Mód. 79]
(4a) Kellően indokolt esetekben az érintett tagállam kérheti, hogy a regionális kategóriák szintjén a források koncentrációjának szintjét legfeljebb 5 százalékponttal vagy a legkülső régiók esetében 10 százalékponttal csökkentsék a 3. cikk (4) bekezdése a) pontjának i. alpontja, a 3. cikk (4) bekezdése b) pontjának i. alpontja és a 3. cikk (4) bekezdése c) pontjának i. alpontja [új ERFA-Kohéziós Alap] értelmében meghatározott tematikus célkitűzés tekintetében. [Mód. 80]
(5) A (4) bekezdésben meghatározott, tematikus koncentrációra vonatkozó követelményeknek a teljes programozási időszakban eleget kell tenni, akkor is, amikor ERFA költségvetési juttatásokat csoportosítanak át egy program prioritásai között vagy programok között, valamint az (EU) 2018/xxxx rendelet [az új CPR] [14.] cikkével összhangban végzett félidős felülvizsgálat alkalmával is.
(6) Amennyiben egy adott programhoz az 1. vagy 2. szakpolitikai célkitűzés, vagy 2.a fő szakpolitikai célkitűzéscélkitűzések vagy mindkettőtekintetébenezek mindegyike számára nyújtott ERFA támogatást az (EU) 2018/xxxx rendelet [az új CPR] [99.] cikke szerinti kötelezettségvállalás-visszavonást követően vagy a Bizottság által az említett rendelet [98.] cikkével összhangban végzett pénzügyi korrekció következtében csökkentik, a (4) bekezdésben meghatározott, tematikus koncentrációra vonatkozó követelménynek való megfelelést nem kell újból megvizsgálni. [Mód. 81]
4. cikk
Az ERFA támogatások hatóköre
(1) Az ERFA az alábbiakat támogatja:
a) infrastrukturális beruházások;
aa) beruházások a kutatás, a fejlesztés és az innováció terén (R&D&I); [Mód. 83 és 191/rev]
b) a szolgáltatásokhoz való hozzáférést célzó beruházások;
c) kkv-kbe irányuló termelőberuházások és kkv-kban a meglévő munkahelyek megőrzéséhez, illetve új munkahelyek teremtéséhez hozzájáruló befektetések, illetve minden, a kkv-k számára nyújtott vissza nem térítendő támogatás és pénzügyi eszköz; [Mód. 84 és 192/rev]
d) berendezések, szoftverek és immateriális javak;
Továbbá, A kkv-któl eltérő vállalatokba irányuló termelőberuházások akkor támogathatók, ha kkv-kkal folytatott együttműködést foglalnak magukban a 2. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja szerint támogatott kutatási és innovációs tevékenységekbenegyüttműködéssel vagy olyan üzleti infrastruktúrával járnak, amely a kkv-knak hasznára válik.
Az (EU) .../... rendelet 59. cikke (1) bekezdésének a) pontjával és 60. cikkével összhangban a kkv-któl eltérő vállalatokba irányuló termelőberuházások támogathatók továbbá a 2. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja szerint támogatott kutatási és innovációs tevékenységek és a 2. cikk (1) bekezdése b) pontjának i. és ii. alpontja szerinti, energiahatékonysággal és megújuló energiákkal összefüggő intézkedések terén. [Mód. 193/rev]
A 2. cikk (1) bekezdése a) pontjának iv. alpontjában meghatározott 1. szakpolitikai célkitűzés alatti egyedi célkitűzéshez való hozzájárulás érdekében az ERFA támogatja a képzést, a mentorálást, az egész életen át tartó tanulást az átképzést és az oktatási tevékenységeket. [Mód. 87 és 194/rev]
(2) Az európai területi együttműködési célkitűzés (Interreg) keretében az ERFA a következőket támogatja:
a) létesítmények és humánerőforrás megosztása;
b) kísérő lágy beruházások és az (EU) 2018/xxxx rendeletben [az új ESZA+ rendelet] foglaltak szerint az Európai Szociális Alap Plusz alá tartozó 4. szakpolitikai célkitűzéssel kapcsolatos egyéb tevékenységek.
5. cikk
A Kohéziós Alap támogatásainak hatóköre
(1) A Kohéziós Alap az alábbiakat támogatja:
a) környezeti beruházások, ideértve a körforgásos gazdasággal, a fenntartható fejlődéssel és a környezeti előnyökkel járó, megújuló energiával összefüggő beruházásokat is; [Mód. 88]
b) a TEN-T-be irányulóTEN-T törzs- és átfogó hálózataiba tett beruházások; [Mód. 89]
c) technikai segítségnyújtás, beleértve a helyi hatóságok adminisztratív készségeinek és képességeinek fejlesztését ezen alapok kezelésében; [Mód. 90]
A tagállamok megfelelő egyensúlyt biztosítanak az a) és b) pontban szereplő beruházások között, a beruházások, illetve az egyes tagállamok igényei alapján. [Mód. 92]
(2) A Kohéziós Alapból az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközbe(14) átcsoportosított összegösszegnek arányosnak kell lennie és a TEN-T projektekre használandó fel. [Mód. 93]
6. cikk
Kizárás az ERFA és a Kohéziós Alap hatálya alól
(1) Az ERFA és a Kohéziós Alap nem támogatja az alábbiakat:
a) atomerőművek leszerelése vagy építése;
b) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(15) I. mellékletében felsorolt tevékenységekből eredő üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó beruházások;
c) dohány és dohánytermékek gyártása, feldolgozása és forgalomba hozatala;
d) a 651/2014/EU bizottsági rendelet(16) 2. cikkének 18. pontjában meghatározott nehéz helyzetben lévő vállalkozások;
e) repülőtéri infrastruktúraberuházások,beruházás az új regionális repülőtérbe és a legkülső régiók kivételévelrepülőtéri infrastruktúrába, kivéve; [Mód. 94]
ea) a legkülső régiókkal kapcsolatos beruházások; [Mód. 95]
eb) a TEN-T törzshálózatához kapcsolódó támogatás; [Mód. 96]
ec) környezetvédelemhez fűződő, a negatív környezeti hatás mérséklésére vagy csökkentésére törekvő beruházások. [Mód. 97]
f) a hulladék hulladéklerakóban való ártalmatlanítására irányuló beruházások, kivéve a legkülső régiókban és a meglévő létesítmények ártalmatlanítására, átalakítására vagy biztonságossá tételére irányuló beavatkozásokat, a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(17) a 4. cikke (2) bekezdése rendelkezéseinek sérelme nélkül; [Mód. 98]
g) a maradékhulladék kezelését célzó létesítményekbe irányuló beruházások a legkülső régiók kivételével, valamint a körforgásos gazdaság és hulladékhierarchia alapelveinek megfelelő, a 2008/98/EK irányelv 11. cikkének (2) bekezdésében foglalt célokat teljes mértékben tiszteletben tartó korszerű újrafeldolgozási megoldások esetében, és feltéve, hogy a tagállamok az (EU) 2018/851 irányelv 29. cikke szerint kidolgozták hulladékgazdálkodási tervüket. A maradékhulladékot elsősorban nem elkülönítve gyűjtött települési hulladéknak és a hulladékfeldolgozás után visszamaradó hulladéknak kell tekinteni; [Mód. 99]
h) a fosszilis tüzelőanyagok gyártásával, feldolgozásával, szállításával, forgalmazásával, tárolásával vagy égetésével kapcsolatos beruházások, a 2009/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(18)4. cikkében meghatározott tiszta üzemű gépjárművekkel kapcsolatos beruházások következők kivételével; [Mód. 100]
i) széles sávú infrastruktúrába irányuló beruházások olyan területeken, amelyek legalább két azonos kategóriájú széles sávú hálózattal rendelkeznek. [Mód. 102]
j) finanszírozás a vasúti közlekedésben használandó gördülő eszközök beszerzéséhez, kivéve ha az az alábbiakhoz kapcsolódik:
i. nyilvános pályázaton meghirdetett közszolgáltatási kötelezettség teljesítése a módosított 1370/2007/EK rendelet alapján;
ii. vasúti szállítási szolgáltatások nyújtása versenyre teljes mértékben megnyitott vonalakon, amennyiben a kedvezményezett az (EU) 2018/xxxx [InvestEU rendelet] alapján finanszírozásra jogosult új belépő. [Mód. 103 és 245]
ja) olyan intézményi gondozási létesítmények építésére irányuló beruházások, amelyek szegregálást alkalmaznak vagy sértik a személyes választást és a függetlenséget; [Mód. 104]
(1a) A h) bekezdésben említett kivételek nemzeti szinten az ERFA-ból és a Kohéziós Alapból származó összes forrás legfeljebb 1%-át tehetik ki. [Mód. 101]
(2) Továbbá, a Kohéziós Alap nem támogat lakhatási beruházásokat, kivéve, ha azok az energiahatékonyságenergia- és erőforrás-hatékonyság vagy a megújuló energia használatának előmozdításával és az idősek és a fogyatékossággal élő személyek akadálymentes életkörülményeivel, valamint a földrengésbiztossá tétellel kapcsolatosak. [Mód. 105]
(3) A tengerentúli országok és területek nem jogosultak az ERFA-ból vagy a Kohéziós Alapból nyújtott támogatásra, de az (EU) 2018/xxxx [ETE (Interreg] rendeletben foglalt feltételeknek megfelelően részt vehetnek az Interreg programokban.
6a. cikk
Partnerség
Minden tagállam biztosítja a szociális partnerek, a civil társadalmi szervezetek és a szolgáltatások felhasználói számára az érdemi és befogadó részvételt az ERFA és a Kohéziós Alap által megosztott irányítás keretében támogatott tevékenységek és politikák irányításában, programozásában, végrehajtásában, nyomon követésében és értékelésében, a javasolt 240/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (CPR-rendelet) 6. cikke értelmében. [Mód. 106]
7. cikk
Mutatók
(1) Az ERFA és a Kohéziós Alap tekintetében az I. melléklet szerint meghatározott közös teljesítmény- és eredménymutatókat, valamint szükség eseténadott esetben programspecifikus mutatókat és eredménymutatókat kell alkalmazni az (EU) 2018/xxxx rendelet [az új CPR] [12. cikke (1) bekezdése] második albekezdésének a) pontja, [17. cikke (3) bekezdése] d) pontjának ii. alpontja és [37. cikke (2) bekezdése] b) pontjának megfelelően. [Mód. 107]
(2) A teljesítménymutatók esetében a kiindulási értéket nullában kell meghatározni. A 2024-re meghatározott részcélok és a 2029-re meghatározott célok kumulatívak.
(3) A költségvetési rendelet [38. cikke (3) bekezdése e) pontjának i. alpontja] szerinti jelentéstételi követelményének eleget téve a Bizottság a II. melléklettel összhangban tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a teljesítményről.
(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el egyrészt az I. mellékletet módosítására a célból, hogy elvégezze a szükséges kiigazításokat a tagállamok által használandó mutatók listáján, másrészt a II. melléklet módosítására a célból, hogy elvégezze a szükséges kiigazításokat a teljesítménnyel kapcsolatban az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak nyújtott tájékoztatásra vonatkozóan.
(4a) A tagállamok a Stabilitási és Növekedési Paktum jelenlegi keretén belül további rugalmasság iránti, megfelelően indokolt kérelmet nyújthatnak be a közkiadásokra vagy az azzal egyenértékű strukturális kiadásokra vonatkozóan, amelyeket a közigazgatás a beruházásoknak az ERFA és a Kohéziós Alapok részeként megvalósított társfinanszírozásával támogat. A Bizottság gondosan megvizsgálja a vonatkozó kérelmet, amikor a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós vagy korrekciós ága alapján – az ERFA és a Kohéziós Alapok által társfinanszírozott beruházások stratégiai jelentőségét tükröző módon – meghatározza a költségvetési kiigazítást. [Mód. 108]
II. FEJEZET
Bizonyos területi jellemzők kezelését szabályozó egyedi rendelkezések
8. cikk
Integrált területfejlesztés
(1) Az ERFA az (EU) 2018/xxxx rendelet [az új CPR] 4. cikkének (2) bekezdésben említett mindkét cél keretében támogathatjatámogatja a programokon belüli integrált területfejlesztést, a fenti rendelet [az új CPR] III. címének II. fejezetével összhangban. [Mód. 109]
(1a) A „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés keretében nemzeti szinten a technikai segítségnyújtáshoz kapcsolódó források kivételével rendelkezésre álló ERFA-források legalább 5%-át integrált területi fejlesztésre kell fordítani a természeti, földrajzi vagy demográfiai hátránnyal küzdő, vagy az alapvető szolgáltatásokhoz nehezen hozzáférő nem városi területeken. Ebből az összegből legalább 17,5% -ot vidéki területekre és közösségekre kell fordítani, figyelembe véve az intelligens falvakról szóló megállapodás olyan projektek kidolgozására vonatkozó rendelkezéseit, mint az intelligens falvak. [Mód. 110]
(2) A tagállamok az ERFA támogatásával integrált területfejlesztést kizárólagintegrált területfejlesztést külön tengely vagy program keretében vagy pedig az (EU) 2018/xxxx rendelet [az új CPR] [22.] cikkében említett egyéb formákban hajtanak végre, és több alapot átfogó, integrált megközelítést is lehet alkalmazni az ERFA, az ESZA+, az ETHA és az EMVA keretében. [Mód. 111]
9. cikk
Fenntartható városfejlesztés
(1) Az ERFA a gazdasági, környezeti, éghajlati, demográfiai és társadalmi kihívások kezelése érdekében támogatja a funkcionális városi területeket célzó („fenntartható városfejlesztés”), területi stratégiákon alapuló integrált területfejlesztést – amelynek esetében az ERFA-t és az ESZA+-t is magában foglaló, több alapot átfogó, integrált megközelítést is lehet alkalmazni – összhangban az (EU) 2018/xxxx rendelet [új CPR] [23.] cikkével, az említett rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében említett mindkét cél alá tartozó programokon belül. [Mód. 112]
(2) A „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés keretében nemzeti szinten elkülönített ERFA-források – a technikai segítségnyújtáshoz kapcsolódók kivételével – legalább 6 10%-át fenntartható városfejlesztésre kell fordítani külön program, külön prioritási tengely, közösségvezérelt helyi fejlesztés, integrált területi beruházások vagy az 5. szakpolitikai célkitűzés alá tartozó vagy az (EU) 2018/xxxx rendelet [új CPR] 22. cikkének c) pontjában meghatározott más területi eszköz eszközök formájában. Az érintett intézkedések és projektek kiválasztására az (EU) 2018/xxxx rendelet [új CPR] 6. cikke szerinti „városi hatóságok” jogosultak. Ha az 5. szakpolitikai célkitűzésen kívüli szakpolitikai célkitűzések keretében végrehajtott műveletek következetesek, akkor hozzájárulnak a fenntartható városfejlesztéssel összefüggő 10%-os alsó küszöbérték eléréséhez. Az 5. szakpolitikai célkitűzés keretében végrehajtott beruházásokat, úgy kell tekinteni, hogy hozzájárulnak e 10%-os allokációhoz, csakúgy mint a más szakpolitikai célkitűzések keretében végrehajtott műveletek, amennyiben összhangban vannak a fenntartható városfejlesztéssel. [Mód. 113]
Az érintett program vagy programok tartalmazzák az (EU) 2018/xxxx rendelet [az új CPR] [17. cikke (3) bekezdése] d) pontjának vii. alpontja alapján e célból tervezett összegeket.
(3) A (2) bekezdés alapján fenntartható városfejlesztésre allokált százalékot a teljes programozási időszakban be kell tartani az ERFA költségvetési juttatások egy program prioritásai közötti vagy programok közötti átcsoportosításakor, az (EU) 2018/xxxx rendelet [az új CPR] [14.] cikkével összhangban végzett félidős felülvizsgálat alkalmával is.
(4) Amennyiben az (EU) 2018/xxxx rendelet [az új CPR] [99.] cikke szerinti kötelezettségvállalás-visszavonást követően vagy a Bizottság által az említett rendelet [98.] cikkével összhangban végzett pénzügyi korrekció következtében csökken az ERFA költségvetési juttatása, a (2) bekezdés szerinti megfelelést nem kell újból megvizsgálni.
10. cikk
Európai Városfejlesztési Kezdeményezés
(1) Az ERFFA támogatja a Bizottság által közvetlen vagy közvetett irányítás keretében végrehajtott Európai Városfejlesztési Kezdeményezést is.
A fenti kezdeményezés az összes funkcionális városi területre kiterjed, és támogatja az uniós városfejlesztési menetrendet menetrend partnerségeit és szervezeti költségeit.A helyi hatóságoknak aktívan részt kell venniük az európai városfejlesztési kezdeményezés létrehozásában és végrehajtásában. [Mód. 114]
(2) Az Európai Városfejlesztési Kezdeményezés az alábbi három, a fenntartható várofejlesztést figyelembe vevő ágból áll:
a) a kapacitásépítés támogatása, beleértve a regionális és helyi képviselők szubnacionális szinten megvalósuló cseréjét; [Mód. 115]
b) innovatív fellépések támogatása, amely további társfinanszírozást kaphat az (EU) 2018/xxx rendelet (Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap) értelmében, és amely támogatás az Európai Vidékfejlesztési Hálózattal közösen nyújtható, különös tekintettel a vidéki és városi térségek közötti kapcsolatokra és a városi és funkcionális városi területek fejlesztését támogató projektekre; [Mód. 116]
c) a tudás, a területi hatásvizsgálat, a politikaalakítás és a kommunikáció támogatása. [Mód. 117]
Egy vagy több tagállam kérésére az Európai Városfejlesztési Kezdeményezés városokkal kapcsolatos kérdésekről folytatott kormányközi együttműködést is támogathat, például a fenntartható városok referenciakeretét, az Európai Unió területi menetrendjét, valamint az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak a helyi szintű körülményekhez való hozzáigazítását. [Mód. 118]
A Bizottság éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek az Európai Városfejlesztési Kezdeményezéssel kapcsolatos fejleményekről. [Mód. 119]
10a. cikk
Természeti vagy demográfiai hátrányokkal és kihívásokkal szembesülő területek
Az ERFA által társfinanszírozott programokban, amelyek súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányokkal és kihívásokkal szembesülő, az EUMSZ 174. cikkében is említett területekre vonatkoznak, különös figyelmet kell fordítani az e területek előtt álló kihívások kezelésére.
Különösen azoknak a NUTS 3. szintű területeknek vagy helyi közigazgatási egységek (LAU-k) klasztereinek, amelyek népsűrűsége gyéren lakott területek esetében 12,5 fő/km2 alatti vagy nagyon ritkán lakott területek esetében 8 fő/km2 alatti, vagy ahol az átlagos népességcsökkenés 2007 és 2017 között meghaladta az 1%-ot, olyan egyedi regionális és nemzeti tervek hatálya alá kell tartozniuk, amelyek célja a vonzerő növelése, az üzleti beruházások növelése és a digitális és közszolgáltatások elérhetőségének erősítése, beleértve az együttműködési megállapodás keretében létrehozott alapot is. A partnerségi megállapodásban külön finanszírozást lehet elkülöníteni. [Mód. 120]
11. cikk
Legkülső régiók
(1) A 3. cikk nem alkalmazandó a legkülső régióknak szánt különleges kiegészítő keretre. A legkülső régiók számára nyújtott egyedi kiegészítő forrást az e régiókban – az EUMSZ. 349. cikkében felsorolt egy vagy több, fejlődésüket korlátozó tényező eredményeként – felmerülő járulékos költségek ellensúlyozására kell használni. [Mód. 121]
(2) Az (1) bekezdésben említett költségvetési juttatás az alábbiak támogatására szolgál:
a) a rendelet hatálya alá tartozó tevékenységek a 4. cikkben foglaltak szerint;
b) a 4. cikktől eltérve olyan, működési költségeket fedező intézkedések, amelyek a legkülső régiókban – az EUMSZ 349. cikkében felsorolt egy vagy több, fejlődésüket korlátozó tényező eredményeként – felmerülő járulékos költségeket kívánják ellensúlyozni.
Az (1) bekezdésben említett költségvetési juttatás felhasználható a legkülső régiókban közszolgáltatási kötelezettségekhez és szerződésekhez nyújtott ellentételezést fedező kiadásokhoz is.
(3) Az (1) bekezdésben említett költségvetési juttatás nem támogathatja az alábbiakat:
a) az EUMSZ I. mellékletében felsorolt termékekhez kapcsolódó műveletek;
b) az EUMSZ 107. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján engedélyezett személyszállításhoz nyújtott támogatás;
c) adómentességek, valamint szociális járulékok alóli mentesség;
d) a vállalkozások által le nem zárt olyan közszolgáltatási kötelezettségek, amelyek esetében az állam közhatalmat gyakorol.
(3a) A 4. cikk (1) bekezdésétől eltérően az ERFA méretüktől függetlenül támogathatja a legkülső régiókban működő vállalkozások termelőberuházásait. [Mód. 122]
III. FEJEZET
Záró rendelkezések
12. cikk
Átmeneti rendelkezések
Az 1300/2013/EU rendeletet és az 1301/2013/EU rendeletet, illetve bármilyen azok alapján elfogadott jogi aktust továbbra is alkalmazni kell a 2014–2020 közötti időszak alatt az ERFA-ból vagy a Kohéziós Alapból támogatott programokra és műveletekre.
13. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2) A 7. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásának hatáskörét az e rendelet hatálybalépését követő naptól kezdődően, határozatlan időre2027. december 31-ig a Bizottságra kell ruházni. [Mód. 123]
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 7. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban(19) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6) A 7. cikk (4) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
13a. cikk
Hatályon kívül helyezés
E rendelet 12. cikkének sérelme nélkül az 1301/2013/EK és az 1300/2013/EK rendelet 2021. január 1-jétől hatályát veszti. [Mód. 124]
1ba. cikk
Felülvizsgálat
Az Európai Parlament és a Tanács az EUMSZ 177. cikkének megfelelően 2027. december 31-ig felülvizsgálja ezt a rendeletet. [Mód. 125]
14. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt …, -án/-én.
az Európai Parlament részéről a Tanács részéről
az elnök az elnök
I. MELLÉKLET
Az ERFA és a Kohéziós Alap 7. cikk (1) bekezdésében említett közös teljesítmény- és eredménymutatói(20)
1. táblázat: Az ERFA („Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” és „Interreg”) és a Kohéziós Alap közös teljesítmény- és eredménymutatói**
Szakpolitikai célkitűzés
Teljesítések
Eredmények
(1)
(2)
(3)
1. Intelligensebb Európa az innovatív és intelligens gazdasági átalakítás, valamint technológiai téren a regionális összekapcsoltság előmozdítása, az információs és kommunikációs technológiák (ikt), az összekapcsoltság és a hatékony közigazgatás fejlesztése révén (1. szakpolitikai célkitűzés) az alábbiak által: [Mód. 126]
RCO(21)01 – Támogatott vállalkozások (mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozások szerinti bontásban)*
RCO -01a – Regionális átlagjövedelem [Mód. 127]
RCO 02 – Vissza nem térítendő támogatásban részesített vállalkozások*
RCR(22) 01 – A támogatásban részesített szervezeteknél létrehozott munkahelyek*
RCR -01 – A 3. cikk (3) bekezdésében meghatározott regionális jövedelem arányának növekedése [Mód. 131]
RCR 02 – A közpénzből származó támogatásoknak megfelelő magánberuházások (vissza nem térítendő támogatások és finanszírozási eszközök szerinti bontásban)*
RCR 03 – Termék- vagy folyamatinnovációt bevezető kkv-k*
RCR 04 – Marketing- vagy szervezési innovációt bevezető kkv-k*
RCR 05 – Vállalkozáson belüli innovációs tevékenységet folytató kkv-k*
RCR 06 – Az Európai Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott szabadalmi bejelentések*
RCR 07 – Védjegyek iránti kérelmek és formatervezési minták bejelentései*
RCR 08 – Állami–magán közös publikációk
RCO 12 – Termékeik és szolgáltatásaik digitalizálójáért támogatásban részesített vállalkozások
RCO 13 – Vállalkozásoknak kifejlesztett digitális szolgáltatások és termékek
RCO 14 – Digitális szolgáltatások és alkalmazások kifejlesztéséhez támogatásban részesített közintézmények
RCO 14a – További társadalmi-gazdasági központok, amelyek nagyon nagy kapacitású széles sávú hozzáféréssel rendelkeznek [Mód. 129]
RCR 11 – Az új közcélú digitális szolgáltatások és alkalmazások felhasználói*
RCR 12 – A vállalkozások által kifejlesztett új digitális termékek, szolgáltatások és alkalmazások felhasználói*
RCR 13 – Magas digitális intenzitást elérő vállalkozások*
RCR 14 – Közcélú digitális szolgáltatásokat használó vállalkozásokA közcélú digitális szolgáltatások felhasználói* [Mód. 132]
RCR 14a – Nagyon nagy kapacitású széles sávú hálózatokra előfizető társadalmi-gazdasági központok [Mód. 130]
RCO 15 – A vállalkozásalapításra létrehozott kapacitás*
RCR 16 – Támogatásban részesített, gyorsan növekvő vállalkozások*
RCR 17 – A piacon már három éve fennmaradó vállalkozások*
RCR 18 – Az inkubátorház létrehozását követő egy éven belül inkubátorszolgáltatást igénybe vevő kkv-k
RCR 19 – Nagyobb árbevételű vállalkozások
RCR 25 – A támogatott kkv-kban az egy alkalmazottra jutó hozzáadott érték*
RCO 16 – A vállalkozói felfedezési folyamatban részt vevő érdekelt felek
RCO 102 – A képzésirányítási rendszerekbe beruházó kkv-k*
RCR 24 – Helyi/regionális ökoszisztéma által biztosított készségfejlesztési tevékenységeket igénybe vevő kkv-k
RCR 97 – A kkv-kban támogatott tanulószerződéses gyakorlati képzések
RCR 98 – A kkv-k szakmai továbbképzést elvégző alkalmazottjai (készségek szerinti bontásban: műszaki, irányítási, vállalkozói, környezetvédelemmel kapcsolatos, egyéb)
RCR 99 – A kkv-k azon alkalmazottjai, akik tudásintenzív szolgáltatótevékenységekkel kapcsolatos alternatív képzést végeznek el (készségek szerinti bontásban: műszaki, irányítási, vállalkozói, környezetvédelemmel kapcsolatos, egyéb)
RCR 100 – A kkv-k azon alkalmazottjai, akik tudásintenzív szolgáltatótevékenységekkel kapcsolatos készségfejlesztést szolgáló formális képzést végeznek el (készségek szerinti bontásban: műszaki, irányítási, vállalkozói, környezetvédelemmel kapcsolatos, egyéb)*
2. Zöldebb, karbonszegény és reziliens Európa mindenkinek a tiszta és méltányos energetikai átállás, a zöld és kék beruházás, a körforgásos gazdaság, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdításával [Mód. 133]
RCO 18a – A teljes épületállomány éves energiamegtakarításának százalékos aránya (összehasonlítva az alapértékkel), összhangban a nagy hatékonyságú, szén-dioxid-mentes épületállomány elérésének célkitűzésével, a lakó- és nem lakóépületek nemzeti állományának felújítását támogató, hosszú távú nemzeti felújítási stratégiában foglaltaknak megfelelően [Mód. 134]
RCO 18b – Legalább 60%-os energiamegtakarítást elérő, jobb energiahatékonyságú lakóingatlannal rendelkező háztartások [Mód. 135]
RCO 18c – Felújítás után a közel nulla energiaigényű épületek (nZEB) szabvány szintjét elérő, jobb energiahatékonyságú lakóingatlannal rendelkező háztartások [Mód. 136]
RCO 19 – Energiahatékonyságuk javítására támogatásban részesített középületeképületek (amelyek: lakóépületek, magántulajdonban lévő nem lakóépületek, köztulajdonban lévő nem lakóépületek) [Mód. 137]
RCO 19a – A támogatott energiaszegény/sérülékeny fogyasztók száma a lakásuk energiahatékonyságának javítása érdekében [Mód. 138]
RCO 20 – Új építésű vagy felújított távfűtésvezetékek
RCO 20a – Támogatott épületek az intelligens készségeik javítása érdekében [Mód. 139]
RCR 26 – Éves végsőenergia-fogyasztás (a következő bontásban: lakóépületek, magáncélú nem lakóépületek, közcélú nem lakóépületek)
RCR 27 – Jobb energiahatékonyságú lakóingatlannal rendelkező háztartások, amelyek legalább 60%-os energiamegtakarítást érnek el [Mód. 150]
RCR 28 – Jobb energiaosztályba besorolt épületek (a következő bontásban: lakóépületek, magáncélú nem lakóépületek, közcélú nem lakóépületek)
RCR 28a – Épületek, amelyek energiateljesítménye olyan szerződéses megállapodások alapján javult, amelyek ellenőrizhető energiamegtakarítást és jobb hatékonyságot garantálnak, ideértve a 2012/27/EU irányelv(23) 2. cikkének 27. pontjában meghatározott energiahatékonyság-alapú szerződéseket is [Mód. 151]
RCR 29 – Becsült üvegházhatásúgáz-kibocsátások*
RCR 30 – Jobb energiahatékonyságú vállalkozások
RCR 30a – Okos funkciók fogadására alkalmasabbá tett épületek [Mód. 152]
RCO 22 – Megújuló energiák termelésére irányuló új kapacitás (elektromos és hőenergia szerinti bontásban)
RCO 22a – A teljes végső megújuló energiafogyasztás és a fogyasztás ágazatonként (fűtés és hűtés, szállítás, villamos energia) [Mód. 140]
RCO 22b – A megtermelt teljes megújuló energia részesedése [Mód. 141]
RCO 22c – A nem megújuló energia éves behozatalának csökkentése [Mód. 142]
RCO 97 – A támogatásban részesített energiaközösségek és megújulóenergia-közösségek száma*
RCO 97a – A megújuló önfogyasztók részesedése a teljes telepített villamosenergia-kapacitásban [Mód. 143]
RCR 31 – A termelt megújuló energia összmennyisége (elektromos és hőenergia szerinti bontásban)
RCR 32 – Megújuló energia: a hálózatra kapcsolt kapacitás (operatív)*
RCO 23 – Intelligens energiahálózatok digitális irányítási rendszerei
RCR 34 – Intelligens energiahálózatokkal kapcsolatos projektek bevezetése
RCO 24 – A természeti katasztrófákra – mint a földrengések, erdőtüzek, árvizek vagy aszályok – vonatkozó új vagy korszerűsített katasztrófamegfigyelési megfigyelési, -készültségi készültségi, előrejelző és reagálási rendszerek*[Mód. 145]
RCO 25 – Új vagy megerősített védelem part menti övezetekben, folyó- és tópartokon, valamint földcsuszamlás ellen, az emberek, a vagyontárgyak és a természeti környezet védelmében
RCO 26 – Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás céljából épített környezetbarát infrastruktúra
RCO 27 – Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló nemzeti/regionális/helyi stratégiák
RCO 28 – ErdőtűzvédelmiErdőtűz-, földrengés-, árvíz- és aszályvédelmi intézkedések hatálya alá tartozó területek [Mód. 146]
RCR 35 – Árvízvédelmi intézkedésekben részesülő lakosság
RCR 36 – Erdőtűzvédelmi intézkedésekben részesülő lakosság
RCR 37 – Az éghajlattal kapcsolatos egyéb természeti katasztrófák (nem árvíz, nem erdőtűz) elleni védintézkedésekben részesülő lakosság
RCR 96 – A nem az éghajlattal kapcsolatos természeti kockázatok és az emberi tevékenységekhez kapcsolódó kockázatok elleni védintézkedésekben részesülő lakosság*
RCR 38 – A becsült átlagos reakcióidő katasztrófahelyzetekben*
RCO 30 – A háztartásokat a vízellátó hálózathoz csatlakoztató új vagy megerősített vezetékek hossza
RCO 31 – Az újonnan épült vagy megerősített szennyvízgyűjtő hálózat hossza
RCO 32 – Új vagy korszerűsített szennyvíztisztítási kapacitás
RCO 32a – Az összes fosszilis tüzelőanyag, amelyet alacsony kibocsátású energiaforrásokra cseréltek [Mód. 147]
RCR 41 – Jobb vízellátó rendszerrel összekötött lakosság
RCR 42 – A legalább másodlagos szennyvíztisztító rendszerrel összekötött lakosság
RCR 43 – Vízveszteségek csökkentése [Mód. 153]
RCR 44 – Megfelelően kezelt szennyvíz
RCO 34 – Új hulladék-újrafeldolgozásihulladék-megelőzési és -újrafeldolgozási kapacitás [Mód. 148]
RCO 34a – Az átalakított állások száma [Mód. 149]
RCR 46 – Hulladék-újrafeldolgozó létesítmények és kis hulladékgazdálkodási rendszerek által ellátott lakosság
RCR 46a – Az egy főre jutó hulladéktermelés [Mód. 154]
RCR 46b – Ártalmatlanításra és energetikai hasznosításra szánt egy főre jutó hulladékmennyiség [Mód. 155]
RCO 59 – Alternatív üzemanyagok támogatásban részesített infrastruktúrája (hagyományos/elektromos töltőállomások)
RCO 60 – Új vagy korszerűsített digitalizált városi közlekedési rendszerekkel ellátott városok és települések
RCR 62 – A tömegközlekedésben részt vevő utasok éves száma
RCR 63 – Az új/korszerűsített villamos- és metróvonalakat igénybe vevő utasok éves száma
RCR 64 – A kerékpáros infrastruktúrát használók éves száma
4. Szociálisabb és befogadóbb Európa – a szociális jogok európai pillérének végrehajtása [Mód. 168]
RCO 61 – A foglalkoztatási szolgálatok kibővített létesítményei által ellátott munkanélküli személyek éves száma (kapacitás)
RCR 65 – A támogatott foglalkoztatási szolgálatok által nyújtott szolgáltatásokat igénybe vevő álláskeresők éves száma
RCO 63 – Az átmeneti fogadólétesítmények újonnan létrehozott kapacitása
RCO 64 – A helyreállított lakóegységek kapacitása – migránsok, menekültek és nemzetközi védelemben részesülő vagy nemzetközi védelmet kérelmező személyek
RCO 65 – A helyreállított lakóegységek kapacitása – egyéb
RCR 66 – Az új vagy felújított átmeneti fogadólétesítmények kihasználtsága
RCR 67 – A helyreállított lakóegységek kihasználtsága – migránsok, menekültek és nemzetközi védelemben részesülő vagy nemzetközi védelmet kérelmező személyek
RCR -68a – A (nem roma) marginalizált közösségek és hátrányos helyzetű csoportok társadalmi-gazdasági integrációjának előmozdítása integrált fellépések – többek között lakhatás és szociális szolgáltatások – révén [Mód. 169]
RCR -68b – A (roma) marginalizált közösségek és hátrányos helyzetű csoportok társadalmi-gazdasági integrációjának előmozdítása integrált fellépések – többek között lakhatás és szociális szolgáltatások – révén [Mód. 170]
RCR 68 – A helyreállított lakóegységek kihasználtsága – egyéb
RCO 66 – A támogatott gyermekgondozási infrastruktúra tanterem-kapacitása (új vagy korszerűsített)
RCO 67 – A támogatott oktatási infrastruktúra tanterem-kapacitása (új vagy korszerűsített)
RCR 70 – A támogatott gyermekgondozási infrastruktúrát használó gyermekek éves száma
RCR 71 – A támogatott oktatási infrastruktúrát használó diákok éves száma
RCO 69 – A támogatott egészségügyi ellátási infrastruktúra kapacitása
RCO 70 – A támogatott szociális infrastruktúra kapacitása (a lakóegységek kivételével)
RCR 72 – A jobb egészségügyi ellátásban részesülő személyek száma
RCR 73 – A támogatott egészségügyi létesítményeket igénybe vevő személyek éves száma
RCR 74 – A támogatott szociális ellátó intézményeket igénybe vevő személyek éves száma
RCR 75 – Átlagos reakcióidő a sürgős orvosi ellátást igénylő helyzetekben a támogatott területen
5. A polgárokhoz közelebb álló Európa a városi, vidékitérségek és part menti térségekminden más térség fenntartható és integrált fejlesztésének elősegítése és helyi kezdeményezések révén [Mód. 171]
RCO 74 – Az integrált városfejlesztési stratégiák által érintett lakosság száma
RCO 75 – Integrált városfejlesztési stratégiák
RCO 76 – Együttműködésen alapuló projektek
RCO 77 – A támogatott kulturális és turisztikai infrastruktúra kapacitása
RCR 76 – A városfejlesztési stratégiák előkészítésében és végrehajtásában részt vevő érdekelt felek
RCR 77 – A támogatott helyszíneket felkereső turisták száma/a helyszínen tett látogatások száma*
RCR 78 – A támogatott kulturális infrastruktúrát igénybe vevő felhasználók száma
RCO 80 – Közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák
Horizontális célok – Végrehajtás
RCO 95 – Az ERFA-ból és a Kohéziós Alapból finanszírozott személyi állomány
RCR 91 – A pályázati felhívások kiírásához, a projektek kiválasztásához és a szerződések aláírásához szükséges átlagos idő*
RCR 92 – A pályázati eljárások lebonyolításához szükséges átlagos idő (a közbeszerzési eljárás megindításától a szerződés aláírásáig) *
RCR 93 – A projektek megvalósításának átlagos ideje (a szerződés aláírásától az utolsó kifizetésig) *
RCR 94 – Egyetlen ajánlattételes eljárás az ERFA és a Kohéziós Alap intervenciói esetében*
** Az egyszerűbb megjelenítés végett a mutatókat a szakpolitikai célok szerint csoportosítottuk, de ez nem korlátozza azokat egy-egy szakpolitikai célra. Különösen érvényes ez az 5. szakpolitikai célkitűzésre, amelynek keretében az 1–4. szakpolitikai célkitűzésekhez rendelt egyedi célkitűzések is használhatók a megfelelő mutatókkal. Annak érdekében, hogy a programok elvárt és tényleges teljesítményéről teljesebb képet kapjunk, a (*)-gal jelölt mutatók adott esetben az 1–4. szakpolitikai célkitűzésekhez rendelt egyedi célkitűzések közül több esetében is használhatók.
2. táblázat: További közös teljesítmény- és eredménymutatók az ERFA/Interreg vonatkozásában
Az ERFA és a Kohéziós Alap 7. cikk (3) bekezdésében említett alapvető teljesítménymutatók(25)
Szakpolitikai célkitűzés
Egyedi célkitűzés
Teljesítések
Eredmények
(1)
(2)
(3)
(4)
1. Intelligensebb Európa az innovatív és intelligens gazdasági átalakítás, valamint technológiai téren a regionális összekapcsoltság előmozdítása, az információs és kommunikációs technológiák (ikt), az összekapcsoltság és a hatékony közigazgatás fejlesztése révén az alábbiak által [Mód. 172]
i. A kutatási és innovációs kapacitások megerősítése, valamint előrehaladott technológiák bevezetése
CCO 01 – A vállalkozások innovációs tevékenységének támogatása
CCO 01a – Fenntartható gazdasági tevékenység előmozdítása érdekében támogatott vállalkozások [Mód. 173]
CCO 02 – Támogatott kutatási létesítményekben dolgozó kutatók
CCR 01a – A regionális jövedelem arányának növekedése [Mód. 175]
ii. A digitalizáció polgárok, vállalkozások és kormányok előnyére fordítása
CCO 03 – Digitális termékek, szolgáltatások és alkalmazások kifejlesztéséhez támogatásban részesített vállalkozások és közintézmények
CCR 02 – A vállalkozások és a közintézmények által kifejlesztett új digitális termékek, szolgáltatások és alkalmazások új felhasználói
iii. A kkv-k növekedésének és versenyképességének előmozdítása
CCO 04 – A munkahelyteremtés és a fenntartható növekedés érdekében támogatásban részesített kkv-k [Mód. 174]
CCR 03 – A támogatásban részesített kkv-kban létrehozott munkahelyek
iv. Készségfejlesztés az intelligens szakosodáshoz, az ipari átalakuláshoz és a vállalkozói léthez
CCO 05 – A készségfejlesztésbe beruházó kkv-k
CCR 04 – A készségfejlesztés céljával szervezett képzéseken részt vevő, kkv-knál foglalkoztatott munkaerő
2. Zöldebb, karbonszegény és reziliens Európa mindenkinek a tiszta és méltányos energetikai átállás, a zöld és kék beruházás, a körforgásos gazdaság, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdításával [Mód. 176]
i. Energiahatékonysági intézkedések előmozdítása
CCO 06 – Az energiahatékonyságot javító intézkedésekbe irányuló beruházások
CCR 05 – Jobb energiaosztályba besorolt kedvezményezettek
ii. A megújuló energiák előmozdítása
CCO 07 – A megújuló energia új termelési kapacitásai
CCR 06 – Az újonnan termelt megújuló energia mennyisége
iii. Intelligens energiarendszerek, -hálózatok és -tárolás fejlesztése helyi szinten
CCO 08 – Az intelligens energiahálózatok céljára kifejlesztett digitális irányítási rendszerek
CCO 08a – Új vállalkozások fejlesztése [Mód. 177]
CCR 07 – Az intelligens energiahálózatokhoz kapcsolódott új felhasználók
CCR 07a – A létrehozott munkahelyek száma [Mód. 179]
iv. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatkezelés és a katasztrófavédelmi reziliencia előmozdítása
CCO 09 – Új vagy korszerűsített katasztrófamegfigyelési, -előrejelző és -reagálási rendszerek
CCO 09a – Fokozott alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz, a természeti katasztrófák jelentette kockázatok fokozott megelőzése és a katasztrófákkal és szélsőséges időjárási eseményekkel szembeni jobb reziliencia [Mód. 178]
CCR 08 – Az árvizek, erdőtüzek és az éghajlattal kapcsolatos egyéb természeti katasztrófák elleni védintézkedésekben részesülő lakosság számának növekedése
v. A fenntartható vízgazdálkodás előmozdítása
CCO 10 – Új vagy korszerűsített szennyvíztisztítási kapacitás
CCR 09 – A legalább másodlagos szennyvíztisztító rendszerre rákapcsolt lakosság számának növekedése
vi. A körkörös gazdaságra való átállás előmozdítása
CCO 11 – Új vagy korszerűsített hulladék-újrafeldolgozási kapacitás
CCR 10 – Az újrafeldolgozott hulladék mennyiségének növekedése
vii. A városi környezet biodiverzitásának, környezetbarát infrastruktúrájának megerősítése, valamint a környezetszennyezés csökkentése
CCO 12 – A környezetbarát infrastruktúra területe a városi térségekben
CCR 11 – A levegőminőség-javítási intézkedésekben részesülő lakosság száma
3. Jobban összekapcsolt Európa mindenki számára a mobilitás és a regionális IKT-konnektivitás fokozása révén [Mód. 180]
i. A digitális összekapcsoltság megerősítése
CCO 13 – A nagyon nagy kapacitású, széles sávú hálózati lefedettséggel rendelkező háztartások és vállalkozások számának növekedése
CCR 12 – A nagyon nagy kapacitású, széles sávú hálózatokra előfizető háztartások és vállalkozások számának növekedése
ii. Fenntartható, az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens, intelligens, biztonságos és intermodális TEN-T fejlesztése
CCO 14 – TEN-T úthálózat: új és korszerűbb utak és hidak [Mód. 181]
CCR 13 – A jobb közúti infrastruktúránakés hídinfrastruktúrának köszönhető időmegtakarítások [Mód. 182]
iii. Fenntartható, az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens, intelligens és intermodális nemzeti, regionális és helyi mobilitás kialakítása, ideértve a TEN-T-hez való hozzáférés javítását és a határon átnyúló mobilitást is
CCO 15 – TEN-T vasúthálózat: új és korszerűbb vasútvonalak
CCR 14 – A továbbfejlesztett vasúti közlekedést igénybe vevő utasok éves száma
iv. A fenntartható multimodális városi mobilitás előmozdítása
CCO 16 – A villamos- és metróvonalak kibővítése és korszerűsítése
CCR 15 – Az új vagy korszerűsített villamos- és metróvonalakat igénybe vevő utasok éves száma
4. Szociálisabb és befogadóbb Európa – a szociális jogok európai pillérének végrehajtása [Mód. 183]
i. A munkaerőpiacok hatékonyságának növelése és a minőségi foglalkoztatás elérhetőbbé tétele a szociális innováció és infrastruktúra fejlesztésével
CCO 17 – A foglalkoztatási szolgálatok kibővített létesítményei által ellátott munkanélküli személyek éves száma
CCR 16 – A foglalkoztatási szolgálatok kibővített létesítményeit igénybe vevő álláskereső személyek éves száma
ii. Infrastruktúrafejlesztés révén hatékonyabb hozzáférés az inkluzív és minőségi szolgáltatásokhoz az oktatás, a képzés és az egész életen át tartó tanulás területén
CCO 18 – Új vagy korszerűsített kapacitás a gyermekgondozási és az oktatási infrastruktúrák terén
CCR 17 – Az új vagy korszerűsített gyermekgondozási és oktatási infrastruktúrát igénybe vevők éves száma
iii. A marginalizált közösségek, migránsok és hátrányos helyzetű csoportok társadalmi-gazdasági integrációjának fokozása integrált intézkedések – többek között lakhatás és szociális szolgáltatások – révén
CCO 19 – Többletkapacitás új vagy korszerűsített fogadólétesítmények formájában
CCR 18 – Az új vagy korszerűsített fogadólétesítményeket és szálláshelyeket igénybe vevők éves száma
iv. Az egészségügyi ellátás egyenlő igénybevétele lehetőségének biztosítása infrastruktúra-fejlesztés révén, ideértve az alapellátást is
CCO 20 – Új vagy korszerűsített kapacitás az egészségügyi ellátási infrastruktúra terén
CCR 19 – A jobb egészségügyi ellátásban részesülő lakosság száma
5. A polgárokhoz közelebb álló Európa a városi, vidékitérségek és part menti térségekminden más térség fenntartható és integrált fejlesztésének elősegítése és helyi kezdeményezések révén [Mód. 184]
i. Az integrált társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi fejlődés, a kulturális örökség és a biztonság előmozdítása városi térségekben
CCO 21 – Az integrált városfejlesztési stratégiák által érintett lakosság száma
Az Európai Parlament és a Tanács 1315/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 1. o.).
A Bizottság 2017. július 8-i közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának (COM(2017)0376).
Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).
Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról.
A Bizottság 651/2014/EU rendelete (2014. június 17.) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/33/EK irányelve (2009. április 23.) a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról (HL L 120., 2009.5.15., 5. o.).
A következőképpen használandó: a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” és az „Interreg” célkitűzések tekintetében az [új CPR] (EU) rendelet [12. cikke (1) bekezdése] második albekezdésének a) pontja és [36. cikke (2) bekezdésének (adatátvitel) b) pontja] szerint; a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzés tekintetében az [új CPR] (EU) rendelet [17. cikke (3) bekezdése] d) pontjának ii. alpontja szerint, az „Interreg” célkitűzés tekintetében pedig az [új ETE] (EU) rendelet [17. cikke (4) bekezdése] e) pontjának ii. alpontja szerint.
Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról és a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 1315/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 1. o.).
A Bizottság ezeket a mutatókat fogja használni az [alkalmazandó] költségvetési rendelet 38. cikke (3) bekezdése e) pontjának i. alpontja szerinti jelentéstételi követelménynek eleget téve.
Az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó kibocsátási követelmények ***I
Az Európai Parlament 2019. március 27-i jogalkotási állásfoglalása az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó kibocsátási követelményeknek a könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátásának csökkentésére irányuló uniós integrált megközelítés keretében történő meghatározásáról és a 715/2007/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2017)0676 – C8-0395/2017 – 2017/0293(COD))
– tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0676,
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 192 cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0395/2017),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. február 14-i véleményére(1),
– a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,
– tekintettel a jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra(2),
– tekintettel az eljárási szabályzata 104. cikkének (3) bekezdése értelmében a Jogi Bizottság által a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsághoz intézett, 2018. május 3-i levélre,
– tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. január 16-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,
– tekintettel eljárási szabályzata 104. és 59. cikkére,
– tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A8-0287/2018),
A. mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport szerint a Bizottság javaslata a benne akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz, és mivel a meglévő jogi aktusok változatlanul hagyott rendelkezései és e módosítások egységes szerkezetbe foglalása tekintetében a javaslat a meglévő jog aktusok érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza;
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot, figyelembe véve az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásait(3);
2. tudomásul veszi a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatát;
3. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;
4. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 27-én került elfogadásra az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírások meghatározásáról, valamint a 443/2009/EK és az 510/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel (átdolgozás)
(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/631 rendelettel.)
MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ
A Bizottság nyilatkozata a 15. cikkről
A 15. cikkben előírt felülvizsgálat során, és adott esetben az e rendeletre vonatkozó jogalkotási módosítás előterjesztésekor a Bizottság a Szerződésekkel összhangban elvégzi a releváns konzultációkat. Ennek összefüggésében konzultál különösen az Európai Parlamenttel és a tagállamokkal.
E felülvizsgálat részeként a Bizottság megvizsgálja az I. melléklet A. részének 6.3. pontjában meghatározott 5 %-os célérték megfelelőségét is, tekintettel arra, hogy az érintett tagállamokban fel kell gyorsítani a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek használatának előmozdítását.
Az Európai Parlament 2019. március 27-i jogalkotási állásfoglalása az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2018)0340 – C8-0218/2018 – 2018/0172(COD))
– tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0340),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 192. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0218/2018),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 17-i véleményére(1),
– tekintettel a Régiók Bizottságának 2018. október 10-i véleményére(2),
– tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. január 18-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,
– tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,
– tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére, valamint a Gazdasági és Monetáris Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság és a Halászati Bizottság véleményeire (A8-0317/2018),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot(3);
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 27-én került elfogadásra az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel
(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/904 irányelvvel.)
Az Európai Parlament 2019. március 27-i jogalkotási állásfoglalása a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékek forgalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1069/2009/EK és az 1107/2009/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2016)0157 – C8-0123/2016 – 2016/0084(COD))
– tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0157),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0123/2016),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(1),
– tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2018. december 12-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,
– tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,
– tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság, valamint a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság véleményére (A8-0270/2017),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot(2);
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 27-én került elfogadásra az uniós termésnövelő anyagok forgalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról, az 1069/2009/EK és az 1107/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2003/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/1009 rendelettel.)
Az Európai Parlament 2019. március 27-i jogalkotási állásfoglalása a munkájuk során rákkeltő anyagokkal vagy mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2018)0171 – C8-0130/2018 – 2018/0081(COD))
– tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0171),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 153. cikke (2) bekezdésének b) pontjára és 153. cikke (1) bekezdésének a) pontjára, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0130/2018),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. szeptember 19-i véleményére(1),
– a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,
– tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. február 18-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,
– tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,
– tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére és a Jogi Bizottság véleményére (A8-0382/2018),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 27-én került elfogadásra a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel
(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/983 irányelvvel.)
Az Európai Parlament 2019. március 27-i jogalkotási állásfoglalása a tagállamok közötti kombinált árufuvarozás egyes típusaira vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló 92/106/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2017)0648 – C8-0391/2017 – 2017/0290(COD))
– tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0648),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 91. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0391/2017),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel a svéd parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokolt véleményre, amely szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,
– az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. április 19-i véleményére(1),
– tekintettel a Régiók Bizottságának 2018. július 5-i véleményére(2),
– tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,
– tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére, valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0259/2018),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 27-én került elfogadásra a tagállamok közötti kombinált árufuvarozás egyes típusaira vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló 92/106/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló (EU) …/... európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel
(1) A közlekedésnek a levegőszennyezésre,Az irányelv általános célja az erőforrás-hatékony multimodális közlekedési hálózat létrehozása, valamint a közlekedésnek a levegőszennyezésre, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására, a balesetekre, a zajra és a torlódásokra gyakorolt kedvezőtlen hatása továbbra is gondokat okoz a gazdaság, valamint az európai polgárok egészsége és jóléte szempontjából. Annak ellenére, hogy e kedvezőtlen hatások elsősorban a közúti közlekedés számlájára írhatók, a becslések szerint a közúti áruszállítás mértéke 2050-ig 60 %-kal növekszikhatásának csökkentése. [Mód. 1]
(2) Az Unió közlekedéspolitikájának egyik fő célja továbbra is a közlekedési tevékenységek kedvezőtlen hatásainak csökkentése. A kombinált szállítás fejlesztését elősegítő intézkedéseket bevezető 92/106/EGK tanácsi irányelv(6) az egyetlen olyan uniós jogalkotási aktus, amely közvetlenül ösztönzi az áttérést a közúti áruszállításról az olyan alacsonyabb kibocsátású közlekedési módokra, mint a belvízi és tengeri hajózás vagy a vasút. A közúti áruszállítás negatív hatásainak további csökkentése érdekében ösztönözni kell az olyan bevált gyakorlatokra vonatkozó kutatásokat, amelyek jobb útvonaltervezést, a hálózat optimalizálását, a rakodási hatékonyság növelését és a külső költségek felszámításának lehetőségeit vonják maguk után, valamint szorgalmazni kell ezeknek a gyakorlatoknak a tagállamok közötti megosztását. [Mód. 2]
(3) AzAzt a cél célt, hogy többek között az energiahatékonyabb üzemmódok intenzívebb használata révén optimalizáljuk a multimodális logisztikai láncok teljesítményét, és így 2030-ra a 300 km-nél nagyobb távolságon történő közúti árufuvarozás 30 %-át, 2050-re pedig több mint 50 %-át más közlekedési mód, például a vasúti vagy a vízi közlekedés váltsa fel, a vártnál lassabb ütemben valósul meg, sőt a jelenlegi előrejelzések alapján nem is érhető el vasúti és vízi ágazatban megvalósított hatékonyságnövelés és infrastrukturális javítások útján kell elérni. [Mód. 3]
(4) A 92/106/EGK irányelv hozzájárult az Unió kombinált szállítással kapcsolatos politikájának kialakításához, és jelentős árumennyiség modális áttérését segítette elő a közúti szállításról. Az irányelv hatását jelentősen csökkentették végrehajtásának hiányosságai, főként a kétértelműen megfogalmazott előírások és az elavult rendelkezések, valamint a támogatási intézkedések korlátozott hatóköre, valamint a vasúti ágazaton belüli bürokratikus és protekcionista akadályok. [Mód. 4]
(4a) Ez az irányelv utat nyit a különböző közlekedési módoknak egyenlő versenyfeltételeket kínáló, hatékony intermodális és multimodális áruszállítási szolgáltatások előtt. [Mód. 5]
(5) A 92/106/EGK irányelvet egyszerűsíteni kell, ugyanakkor a kombinált szállítás gazdasági ösztönzőinek felülvizsgálata révén javítani kell végrehajtását, előmozdítva az áruszállításnakjavítva a közúti közlekedésről a környezetbarátabb, biztonságosabb, energiahatékonyabbvasúti és kevesebb torlódást okozó közlekedési módokra való áttérését vízi szállítás versenyképességét a közúti szállításhoz képest. [Mód. 6]
(6) A nemzeti (belföldi) intermodális műveletek volumene az Unión belüli összes intermodális szállítás 19,3 %-át teszi ki. Az ilyen műveletekre jelenleg nem érvényesek a 92/106/EGK irányelvben foglalt támogatási intézkedések, mivel a kombinált szállítás fogalma nem elég átfogó. Ugyanakkor a nemzeti közúti szállítási műveletek – különösen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása és a forgalmi torlódások miatt – országhatárokon átívelő kedvezőtlen hatásokkal bírnak. Ezért a 92/106/EGK irányelv hatályát ki kell terjeszteni a nemzeti (tagállamon belüli, belföldi) kombinált szállítási műveletekre a kombinált szállításnak az Unión belüli további fejlődése, azaz a közúti szállításról a vasúti, belvízi és rövid távú tengeri szállításra való nagyobb arányú modális áttérés elősegítése érdekében. A kabotázsra vonatkozó szabályoktól való eltérés lehetősége azonban továbbra is csak a több tagállam között végrehajtott nemzetközi kombinált szállítási műveletekre korlátozódik. A tagállamoknak e szabályok betartásának biztosítása, valamint a különböző szállítási módok és a különböző tagállamok közötti harmonizált munkaügyi és szociális feltételek előmozdítása érdekében hatékony ellenőrzéseket kell végezniük. [Mód. 7]
(7) A kombinált szállítási művelet egyetlen olyan szállítási műveletnek tekintendő, amely közvetlenül versenyez a kiindulási helytől a végső rendeltetési helyig tartó unimodális (csak egy szállítási móddal megvalósuló) művelettel. A szabályozási feltételeknek biztosítaniuk kell a nemzetközi kombinált szállítás és a nemzetközi unimodális szállítás, valamint a belföldi kombinált szállítás és a belföldi unimodális szállítás közötti egyenértékűséget.
(7a) A belső piac megfelelő működésének biztosítása érdekében az 1071/2009/EK(7) és az 1072/2009/EK(8) rendeletnek ki kell terjednie a kombinált szállítási műveletek közúti szakaszaira, amennyiben azok nemzetközi szállítási műveletek, illetve belföldi szállítási műveletek részét képezik. Biztosítani kell az egy másik tagállamban tevékenységeket folytató járművezetők szociális védelmét is. A járművezetők kiküldetésére vonatkozóan a 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben(9) előírt rendelkezéseket, valamint e rendelkezéseknek a 2014/67/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(10) szerinti érvényesítésére vonatkozó rendelkezéseket a kombinált szállítási műveletek közúti szakaszain működő fuvarozókra kell alkalmazni. A közúti szakaszokat egyetlen kombinált szállítási művelet szerves részének kell tekinteni. A nemzetközi szállítási műveletekre vonatkozóan ezen irányelvek alapján előírt szabályokat különösen azokra a közúti szakaszokra kell alkalmazni, amelyek egy nemzetközi kombinált szállítási művelet részét képezik. Emellett kabotázsműveletek esetén a kabotázsra vonatkozóan az 1072/2009/EK rendeletben lefektetett szabályokat azokra a közúti szakaszokra kell alkalmazni, amelyek belföldi kombinált szállítási művelet részét képezik. [Mód. 8]
(8) A kombinált szállítás jelenlegi meghatározása különböző távolsági határértékeket foglal magában a kombinált szállítási művelet közúti szakaszai tekintetében, attól függően, hogy a közúti szállítást melyik nem közúti szállítási móddal kombinálják. A vasút esetében nincs rögzített távolsági határérték, ehelyett a „legközelebbi megfelelő terminál” fogalmát kell figyelembe venni, hogy biztosítva legyen bizonyos fokú rugalmasság a konkrét helyzetek tekintetében. Ez a fogalom a végrehajtás feltételeinek megállapításával kapcsolatos eltérő értelmezések és sajátos nehézségek miatt számos végrehajtási problémát vet fel. Célszerű volna megszüntetni a kétértelműségeket, ugyanakkor érdemes megtartani bizonyos mértékű rugalmasságot.
(9) A kombinált szállítás jelenlegi meghatározása 100 km-es minimális távolságot ír elő a kombinált szállítási művelet nem közúti szakasza tekintetében, ami biztosítja, hogy a meghatározás kiterjedjen a kombinált szállítási műveletek többségére. A vasúti és a rövid távú tengeri fuvarozás nagy távolságú szakaszokon bonyolódik, hogy versenyképes legyen a csak közúton történő szállítással. Az említett minimális távolság meghatározásával a meghatározás hatóköréből kiszorulnak az olyan speciális műveletek, mint a komppal történő rövid távú szállítás vagy a nyílttengeri szállítás, amelyekre egyébként is sor kerülne. Azonban e határértékek alkalmazása miatt a kombinált szállítási műveletek szempontjából nem vesznek figyelembe számos olyan, a kikötők közelében és az agglomerációkban, illetve azok közelében lebonyolított belvízi szállítási műveletet, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak a tengeri kikötőkben és a hozzájuk közvetlenül kapcsolódó szárazföldi területeken a közutak tehermentesítéséhez, illetve az agglomerációkban a környezeti terhek csökkentéséhez. Ezért célszerű lenne megszüntetni a minimális távolságra vonatkozó előírást, fenntartva ugyanakkor bizonyos műveletek, például a nyílttengeri szállítás vagy a komppal történő rövid távú szállítás kizárását a meghatározás hatóköréből.
(9a) Tisztázni kell, hogy a daruzható pótkocsik és félpótkocsik esetében 44 tonna össztömeg megengedett, amennyiben a rakodási egységeket az ISO6346 és az EN13044 nemzetközi szabványok alapján határozták meg. [Mód. 9]
(10) A kombinált szállítás fogalmának meghatározásában jelenleg szereplő, a rakodóegységek minimális méretére vonatkozó határértékek akadályt képezhetnek a városi közlekedés innovatív intermodális megoldásainak jövőbeni fejlesztése előtt. Másfelől a rakodóegységek meglévő szabványok alapján történő azonosításának képessége felgyorsítaná kezelésüket a terminálokon, és megkönnyítené a kombinált szállítási műveletek lefolytatását a meghatározott rakodóegységek könnyebb kezelésének és időtállóságának biztosítása érdekében.
(11) Azon elavult rendelkezés, hogy annak bizonyítására, hogy kombinált szállításra került sor, bélyegzőt kell használni, megakadályozza a 92/106/EGK irányelvben előírt intézkedésekre való jogosultság hatékony érvényesítését vagy ellenőrzését. Pontosítani kell, hogy mely bizonyítékok szükségesek a kombinált szállítási művelet végrehajtásának bizonyításához, valamint hogy az ilyen bizonyítékokat hogyan kell rendelkezésre bocsátani. Ösztönözni kell az olyan elektronikus közlekedési információk felhasználását és továbbítását, amelyek egyszerűsítik a vonatkozó bizonyítékok rendelkezésre bocsátását és az illetékes hatóságok általi kezelését azzal a céllal, hogy a jövőben fokozatosan kivezessék a papíralapú dokumentumokat. A használt formátumnak megbízhatónak és hitelesnek kell lennie. Az adminisztratív eljárások egyszerűsítésére vonatkozó szabályozási keretnek és kezdeményezéseknek, valamint a közlekedés terén megvalósuló digitalizációnak figyelembe kell venniük az uniós szintű fejleményeket. [Mód. 10]
(11a) Annak érdekében, hogy a kombinált szállítás versenyképes, valamint a gazdasági szereplők – különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások – számára vonzó legyen, a lehető legkisebbre kell csökkenteni azokat az adminisztratív többletterheket, amelyek az egyetlen szállítási módot alkalmazó (unimodális) szállításhoz képest a kombinált szállítási művelet megvalósítása során keletkezhetnek. [Mód. 11]
(12) A 92/106/EGK irányelvben meghatározott jelenlegi gazdasági támogatási intézkedések hatóköre igen korlátozott, és olyan költségvetési intézkedéseket foglal magában (nevezetesen az adók visszatérítését vagy csökkentését), amelyek csak a kombinált vasúti-közúti szállítási műveletekre vonatkoznak. Ezeket az intézkedéseket ki kell terjeszteni a belföldi vízi szállítást és a tengeri szállítást magukban foglaló kombinált szállítási műveletekre. Elő kell mozdítani egyéb érdemleges intézkedéstípusokat is, például az infrastrukturális beruházási támogatásra vagyinfrastruktúrába és a digitális technológiába eszközölt beruházások támogatását, illetve a különböző gazdasági támogatásratámogatásokra vonatkozó különböző intézkedéseket. A digitális technológiák vonatkozásában átmeneti időszakot kell biztosítani a kombinált szállítás tényleges megtörténtét igazoló dokumentumok dematerializációjára. Ezen időszak alatt az ellenőrző hatóságok eszközeit technológiailag korszerűsíteni kell. A tagállamoknak a közúti torlódások mérséklése, az ilyen infrastruktúrával nem rendelkező ipari területek elszigeteltségének enyhítése és a rakománykezelő létesítmények elérhetőségének, valamint fizikai és digitális összeköttetéseinek javítása érdekében kiemelten kell kezelniük az átrakodó terminálokba történő beruházásokat. [Mód. 12]
(13) A közúti áruszállításról más közlekedési módokra való áttérés legfőbb infrastrukturális szűk keresztmetszete az átrakodó terminálok szintjén keresendő, és a transzeurópai közlekedési hálózat egységes megvalósításának hiánya még tovább rontja a helyzetet. Az Unióban az átrakodó terminálok jelenlegi elosztása és a terminállefedettség még nem kielégítő, legalábbis a meglévő TEN-T törzshálózat és átfogó hálózat tekintetében, a meglévő átrakodó terminálok kapacitása ugyanakkor kimerült. Ezt a kapacitást tehát még fejleszteni kell annak érdekében, hogy meg tudjon birkózni az áruszállítás általános növekedésével. Az átrakodóterminál-kapacitásba való beruházások csökkenthetik az általános átrakodási költséget, ami – ahogy azt egyes tagállamokban láthatjuk – modális áttéréshez vezet. A tagállamoknak ezért a szomszédos tagállamokkal és a Bizottsággal együttműködve biztosítaniuk kell, hogy a meglévő átrakodó terminálokat szükség esetén kibővítsék, és több kombinált szállítási terminál és átrakodási kapacitás létesüljön vagy legyen elérhető a szállítási szolgáltatók számára, illetve, hogy átrakodási pontok létesüljenek azokon a területen, ahol szükség van ezekre. Ez ösztönözné az áruszállítási alternatívák alkalmazását és elősegítené a modális áttérést, versenyképesebbé téve a kombinált szállítási műveleteket a puszta közúti szállításnál. Az átrakodó terminálok tekintetében a nagyobb kapacitást és lefedettséget legalább a meglévő TEN-T törzshálózatok és átfogó hálózatok mentén biztosítani kell. Az Unióban lévő bármely szállítási helytől legfeljebb 150 km távolságra átlagosan legalább egy megfelelő átrakodási terminált kell létrehozni a kombinált szállítás céljaira. A kombinált szállításnak részesülnie kell a külső költségekre az 1999/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(11) 2. cikke alapján kivetett díjakból származó bevételekből. [Mód. 13]
(13a) A tagállamoknak kiemelten kell kezelniük az átrakodó terminálokba irányuló beruházásokat annak érdekében, hogy mérsékeljék a szűk keresztmetszeteket és a forgalmi torlódásokat, különösen a városi és elővárosi térségek közelében, megkönnyítsék a természetes határok, például a hegyvidéki területek átlépését, javítsák a határokon átnyúló összeköttetéseket, mérsékeljék a káros légköri kibocsátást, és javítsák az ilyen infrastruktúrával nem rendelkező ipari térségek megközelíthetőségét. [Mód. 14]
(14) A tagállamoknak a meglévő intézkedések mellett további gazdasági támogató intézkedéseket kell végrehajtaniuk, amelyek a kombinált szállítás különböző szakaszait célozzák annak érdekében, hogy mérsékeljék a közúti áruszállítást és ösztönözzék más szállítási módok – azaz a vasúti, belvízi és tengeri szállítás – alkalmazását, csökkentve ezáltal a légszennyezést, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, a közúti baleseteket, a zajt és a forgalmi torlódásokat, továbbá ösztönözve az ágazat és a belső piac digitalizációjának erősítésére és megvalósítására irányuló fellépéseket. Ezek az intézkedések egyebek mellett magukban foglalhatják bizonyos adók vagy szállítási díjak csökkentését, a kombinált szállítási műveletek során ténylegesen használtszállított intermodális rakodóegységek után nyújtott támogatásokat, vagy az átrakodás költségeinek részleges visszatérítését. Az intézkedések az információáramlás megkönnyítése érdekében kiterjedhetnek az összekapcsolt rendszerek integrációjának és a műveletek automatizálásának, valamint a digitális logisztikába, az innovatív áruszállítási rendszerekbe, az információs és kommunikációs technológiákba, illetve az intelligens közlekedési rendszerekbe eszközölt beruházások támogatására is. Az intézkedések továbbá magukban foglalhatnák a kombinált szállítás környezeti teljesítményének, hatékonyságának és fenntarthatóságának növelését, ösztönözve a tiszta vagy alacsony kibocsátású járművek és az alternatív üzemanyagok használatát, támogatva az energiahatékonyságot és a megújuló energiák igénybevételét a kombinált szállítási lánc minden szakaszán és csökkentve az árufuvarozásból fakadó káros tényezőket, például a zajt. [Mód. 15]
(14a) A különböző uniós alapoknak és kutatásfinanszírozási programoknak továbbra is támogatniuk kell a tagállamokat ezen irányelv célkitűzéseinek elérésében. [Mód. 16]
(14b) A logisztikába irányuló beruházások is jelentős szerepet játszanak a kombinált szállítás versenyképességének növelésében. A digitális megoldások, például a kommunikációs és információs technológiák vagy az intelligens összekapcsolt rendszerek rendszeresebb igénybe vétele megkönnyítené az adatcserét, segítené az átrakodási műveletek hatékonyságának javítását, költségeinek csökkentését és az átrakodáshoz szükséges idő lerövidítését. [Mód. 17]
(14c) A logisztikai láncban – különösen az átrakodó terminálokon – dolgozók képzésére irányuló beruházás ugyancsak hozzájárulna a kombinált szállítás versenyképességének megerősítéséhez. [Mód. 18]
(15) A kombinált szállítási műveletekre irányuló támogatási intézkedéseket az Európai Unió működéséről szóló szerződésben (EUMSZ) az állami támogatásokra vonatkozóan megállapított szabályokkal összhangban kell végrehajtani. Az állami támogatás az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében akkor mozdítja elő a gazdasági tevékenységek fejlődését, amennyiben nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben, továbbá az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében hasznos eszköz valamely közös európai érdeket szolgáló fontos projekt megvalósításának előmozdítására. Ezért ezekben az esetekben a Bizottságnak meg kell fontolnia, hogy részben mentesítse a tagállamokat az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdésében előírt követelmény alól, amely szerint tájékoztatniuk kell a Bizottságot. [Mód. 19]
(16) AAz egymáshoz közeli tagállamok közötti, egymást esetlegesen átfedő beruházások elkerülésének biztosítása érdekében a támogatási intézkedéseket a tagállamok illetékes hatóságai közötti szoros együttműködés révén szükség esetén szerint össze kell hangolni a tagállamok és a Bizottság között. [Mód. 20]
(17) A tagállamoknak rendszeresen felül kell vizsgálniuk a támogatási intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák azok hatékonyságát és eredményességét, valamint az alacsony kibocsátású mobilitásra vonatkozó európai stratégia tükrében értékelni kell az európai szállítási ágazatra gyakorolt általános hatásukat is. Szükség esetén korrekciós intézkedéseket kell hozni. A Bizottságnak a tagállamok által szolgáltatott információk alapján értékelnie kell a tagállamokban foganatosított különböző intézkedéseket és azok hatékonyságát, valamint elő kell mozdítania a bevált gyakorlatok megosztását. [Mód. 21]
(18) Ezen irányelv alkalmazásában nem szabad különbséget tenni az ellenszolgáltatás fejében történő kombinált szállítás és a saját számlás kombinált szállítás között.
(18a) Az összehasonlítható és megbízható statisztikák hiánya jelenleg akadályozza az Unión belüli kombinált szállítás értékelését és a benne rejlő potenciális lehetőségek kihasználására irányuló intézkedések elfogadását. [Mód. 22]
(19) Az uniós közlekedés, és különösen a kombinált szállítási piac fejlődésének nyomon követése érdekében a tagállamoknak össze kell gyűjteniük a vonatkozó adatokat és információkat, és azokról rendszeres időközönként jelentést kell tenniük a Bizottságnak, a Bizottságnak pedig négyévente jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Tanácsnaktagállamok illetékes hatóságainak ezen irányelv alkalmazásáról. [Mód. 23]
(19a) Ezen irányelv megfelelő alkalmazásáért és a kombinált szállítás 2030-ig, illetve 2050-ig Unió-szerte történő fejlesztésére vonatkozó célkitűzés eléréséért a Bizottság felelős. E célból a Bizottságnak a tagállamok által szolgáltatott információk alapján rendszeresen értékelnie kell a kombinált szállítás arányának növelése terén az egyes tagállamokban elért haladást, és szükség esetén javaslatot kell benyújtania ezen irányelv módosítására annak érdekében, hogy biztosítsa az Unió egészére vonatkozó cél elérését. [Mód. 24]
(20) Az átláthatóság a kombinált szállítási műveletekben részt vevő valamennyi érdekelt fél számára fontos, különös tekintettel az ezen irányelv által érintett felekre. Az átláthatóság és a további együttműködés elősegítése érdekében minden tagállamban azonosítani kell az illetékes hatóságokat.
(21) A piaci fejlemények és a technikai fejlődés figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelvnek a kombinált szállítási műveletekre vonatkozó azon további részletekkel való kiegészítése tekintetében, amelyekről a tagállamoknak jelentést kell tenniük. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak(12) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kell kézhez kapnia minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
(22) Mivel ezen irányelv céljaitcélját – vagyis a közúti szállításról a környezetbarátabb közlekedési módokra való áttérés további előmozdítását, és ezáltal az uniós közlekedési rendszer negatív externáliáinak csökkentésétkombinált szállítás versenyképessé tételét a közúti szállítással szemben – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, ugyanakkor ezekez a célokcél a kombinált árufuvarozás és összekapcsolt infrastruktúra, valamint az ezen irányelv által orvosolni kívánt problémák elsősorban határokon átnyúló jellege miatt uniós szinten jobban megvalósíthatók megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvével összhangban ez az irányelv nem lépi túl az e célokcél megvalósításához szükséges mértéket. [Mód. 25]
(23) A 92/106/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
A 92/106/EGK irányelv a következőképpen módosul:
1. A cím helyébe a következő szöveg lép:"
„A Tanács 92/106/EGK irányelve (1992. december 7.) a tagállamok közötti kombinált árufuvarozás egyes típusaira vonatkozó közös szabályok megállapításáról”
"
2. Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:"
„1. cikk
(1) Ez az irányelv a kombinált szállítási műveletekre vonatkozik.
(2) Ezen irányelv alkalmazásában »kombinált szállítás«: az áruk olyan szállítási művelettel történő fuvarozása, amely az út kezdetén vagy végén vagy mindkét tekintetben magában foglal egy közúti szakaszt, valamint az út egy nem közúti, azaz vasúti, belvízi vagy tengeri szállítási szakaszát, és amely:
a)
az ISO6346 és EN13044 nemzetközi szabványok alapján létrehozott azonosítási rendszerrel összhangban meghatározott vontatóval, felépítménnyel vagy konténerrel ellátott, vagy ezek nélküli pótkocsival vagy félpótkocsival történik, ideértve a legfeljebb 44 tonna megengedett össztömegű daruzható félpótkocsikat, és a nem kísért intermodális rakodási egységet a más közlekedési módra váltáskor átrakodják (nem kísért kombinált szállítási művelet); vagy [Mód. 26]
b)
olyan közúti járművel történik, amelyet a járművezetője kíséri, és amelyet az út nem közúti szakaszán vasúti, belvízi vagy tengeri szállítás keretében szállítanak (kísért szállítási művelet). [Mód. 27]
Ettől eltérve e bekezdés a) pontja … [ezen irányelv hatálybalépésének időpontját követően öt évvel]-ig az ISO6346 és EN13044 nemzetközi szabványok alapján létrehozott azonosítási rendszerrel összhangban nem azonosított nem daruzható pótkocsikat és félpótkocsikat is magában foglalja a kíséret nélküli kombinált szállításban. [Mód. 28]
A kombinált szállítási műveletek szempontjából nem kell figyelembe venni azokat a belvízi vagy tengeri szállítást alkalmazó nem közúti szakaszokat, amelyek esetében nincs más egyenértékű közúti szállítási alternatíva, vagy amelyeka kereskedelmi szempontból életképes szállítási műveletek során elkerülhetetlenek közúti szállítási alternatíva. [Mód. 29]
(3) A (2) bekezdésben említett egyes közúti szakaszok hossza nem haladhatja meg az Unió területén a következők közül a hosszabb150 km-es távolságot:.
a)
150 km légvonalban;
b)
a kezdeti szakasz berakodási pontja és a végső szakasz kirakodási pontja között légvonalban mért távolság 20 %-a, amennyiben az hosszabb, mint az a) pontban említett távolság.[Mód. 30]
A közúti szakasz hosszúságának korlátozása az egyes közúti szakaszok teljes hosszára vonatkozik, beleértve az összes közbenső felvételi és leadási műveletet. Nem vonatkozik azonban az üres rakodási egység szállítására vagy az áru felvételi pontjához vagy leadási pontjától történő közlekedésre.
A kombinált közúti/vasúti szállítási műveletek esetében a közúti szakasz hosszúságának felső határértékének túllépését az(ok) a tagállam(ok), amely(ek) területén a közúti szakasz bonyolódik, engedélyezi(k) annak érdekében, hogy szükség esetén a szállítmány eljusson a földrajzilag legközelebb lévő olyan szállítási terminálhoz vagy átrakodási ponthoz, amely átrakodó berendezések, terminálkapacitás, a terminál nyitva tartási ideje, valamint a megfelelő vasúti árufuvarozási szolgáltatások tekintetében rendelkezik a be- és kirakodáshoz szükséges működőképes átrakodási képességgel, amennyiben az adott távolság felső határértékén belül nincs olyan átrakodó terminál vagy pont, amely eleget tesz mindezeknek a feltételeknek. A túllépésnek a 3. cikk (2) bekezdésének ea) pontja alapján a kellően indokoltnak kell lennie. Kombinált közúti/vasúti szállítás esetén a tagállamok területük pontosan meghatározott részén környezetvédelmi okokból maximum 50%-kal csökkenthetik a közúti szakasz 150 km-es hosszát, feltéve, hogy a korlátozott szakaszon belül megfelelő terminál található. [Mód. 31]
(4) Kombinált szállítási művelet megvalósulásáról az Unióban akkor beszélhetünk, ha az Unió területén végzett szállítási művelet vagy annak egy része megfelel a (2) és (3) bekezdés szerinti követelményeknek. Ezen irányelv alkalmazásában az Unió területén kívüli közúti szakasz és/vagy nem közúti szakasz vagy annak egy része nem tekintendő a kombinált szállítási művelet részének.” [Mód. 32]
"
3. A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:"
„3. cikk
(1) A tagállamok biztosítják, hogy a közúti szállítás csak akkor tekinthető az ezen irányelv hatálya alá tartozó kombinált szállítási művelet részének, ha a fuvarozó egyértelmű bizonyítékkalolyan információkat tud szolgálnibenyújtani, amelyek egyértelmű bizonyítékot szolgáltatnak arra vonatkozóan, hogy az általa végzett közúti szállítás egy kombinált szállítási művelet közúti szakaszát képezi, ideértveés ezeket az üres rakodási egység áruszállítás előtti és utáni szállítását is információkat a szállítási művelet megkezdése előtt megfelelően továbbítja a szállítási műveletet végző fuvarozónak. [Mód. 33]
(2) AzAnnak érdekében, hogy egyértelmű bizonyítéknak tekintsék, az (1) bekezdésben említett bizonyítéknakinformációkat az (5) bekezdésben említett formátumban kell bemutatni vagy továbbítani, és az információknak minden egyes kombinált szállítási műveletre vonatkozóan tartalmaznia kell a következő adatokat: [Mód. 34]
a)
a feladó neve, címe, kapcsolattartási adatai és aláírása;
aa)
ha eltér a feladótól, a kombinált szállítási művelet útvonaláért felelős gazdasági szereplő neve, címe, kapcsolattartási adatai és aláírása; [Mód. 35]
b)
a kombinált szállítási művelet Unión belüli megkezdésének helye és időpontja;
c)
a címzett neve, címe és kapcsolattartási adatai;
d)
a kombinált szállítási művelet Unión belüli befejezésének helye és időpontja;
e)
a kombinált szállítási művelet Unión belüli megkezdésének helye és befejezésének helye között légvonalban mért távolság;
ea)
amennyiben ez a távolság meghaladja az 1. cikk (3) bekezdésében említett felső határértéket, az 1. cikk (3) bekezdésének utolsó albekezdésben szereplő feltételekre kiterjedő indoklás; [Mód. 36]
f)
a kombinált szállítási művelet útvonalának a feladó által aláírt leírása az útvonaltervezésért felelős gazdasági szereplő – adott esetben akár elektronikus – aláírásával, amely legalább a következő adatokat tartalmazza a szállítási művelet minden egyes, Unión belüli szakaszára vonatkozóan, ideértve mindegyik, nem közúti szakaszt képező szállítási módot is: [Mód. 37]
i.
a szakaszok sorrendje (azaz kezdeti szakasz, nem közúti szakasz vagy végső szakasz);
ii.
a fuvarozó(k) neve, címe és kapcsolattartási adatai; [Mód. 38]
iii.
a szállítási mód és annak műveleten belüli helyzete;
g)
a szállított intermodális rakodási egység azonosítása;
h)
a kezdeti közúti szállítási szakasz esetében:
i.
a nem közúti szakaszra történő átrakodás helye; [Mód. 39]
ii.
a kezdeti közúti szállítási szakasz légvonalban mért távolságának hossza a berakodás helye és az első átrakodásiszállítási terminál vagy átrakodási pont között; [Mód. 40]
iii.
az első közúti szakasz lezárultát követően a fuvarozó azt igazoló aláírása, hogy a közúti szakaszt érintő szállítás elvégzésre került;
i)
a végső közúti szállítási szakasz esetében:
i.
az áru nem közúti (vasúti, belvízi, tengeri szállítási) szakaszról történő átrakodásának helye;
ii.
a végső közúti szállítási szakasz légvonalban mért távolságának hossza az átrakodás helye és a kombinált szállítási művelet Unión belüli befejezésének helye között; [Mód. 42]
j)
a nem közúti szállítási szakasz esetében:
i.
a nem közúti szakasz lezárultát követően a fuvarozó (vagy ha a nem közúti szakasz két vagy több nem közúti műveletből áll, a fuvarozók) azt igazoló aláírása, hogy a nem közúti szakaszt érintő szállítási művelet elvégzésre került;
ii.
amennyiben rendelkezésre áll, az érintett vasúti hatóság vagy kikötői hatóságokaz illetékes szerv azt igazoló aláírása vagy bélyegzője a nem közúti szakasz által érintett terminálokon (vasútállomás vagy kikötő), hogy a nem közúti szakasz adott része lezárult; [Mód. 43]
ja)
amennyiben a közúti szakasz távolsági határértékét az 1. cikk (3) bekezdésének harmadik albekezdése szerint túllépték, az ezt igazoló okok. [Mód. 44]
(3) Egyéb okmány nem szükséges annak bizonyítására, hogy a fuvarozó kombinált szállítási műveletet végez.
(4) Az (1) bekezdésben említett bizonyítékot az ellenőrzés helye szerinti tagállam engedéllyel rendelkező ellenőrző tisztviselőjének kérésére az (5) bekezdésben említett formátumban be kell mutatni vagy át kell adni. Közúti ellenőrzések esetén a bizonyítékot az ellenőrzés során, legfeljebb 45 percen belül be kell bemutatni mutatni.Amennyiben a (2) bekezdés h) pontjának iii. alpontjában és j) pontjában említett aláírások a közúti ellenőrzés során nem állnak rendelkezésre, azokat az ellenőrzést követő 5 munkanapon belül be kell mutatni vagy továbbítani kell az érintett tagállam illetékes hatóságának. A bizonyíték nyelve az adott tagállam hivatalos nyelve vagy az angol. Közúti ellenőrzés során a járművezető kapcsolatba léphet a székhellyel, a szállításszervezővel vagy más olyan személlyel vagy szervezettel, aki/amely őt a (2) bekezdésben említett információk rendelkezésre bocsátásában segítheti. [Mód. 45]
(5) Bizonyítékként szolgálhat a 11. tanácsi rendelet 6. cikkében meghatározott követelményeknek megfelelő fuvarokmány vagy másA szabványosított formanyomtatvány Bizottság általi, végrehajtási jogi aktusok révén történő meghatározásáig a már meglévő fuvarokmány fuvarokmányok, például a meglévő nemzetközi közúti árufuvarozási szerződésről szóló egyezmény (CMR) szerinti vagy Nemzetközi Vasúti Árufuvarozási Egyezményre vonatkozó Egységes Szabályok szerinti dokumentum nemzeti fuvarozási egyezmények szerint előírt fuvarlevelek szolgálhatnak bizonyítékként. [Mód. 46]
Ezeket a bizonyítékokat elektronikus úton is be lehet mutatni vagy át lehet adni számítógépek általi tárolásra és feldolgozásra közvetlenül alkalmas, felülvizsgálható strukturált formátumban, többek között – a közúti szállítás esetében – a nemzetközi közúti árufuvarozási szerződésről szóló egyezmény a meglévő nemzetközi vagy nemzeti fuvarozási egyezmények szerinti elektronikus fuvarlevél kitöltésével. A tagállamok hatóságai kötelesek elfogadni a bizonyítékra vonatkozó elektronikus információkat. Amennyiben a hatóságok és a gazdasági szereplők közötti információcsere elektronikus eszközökkel történik, ezt a cserét és az ilyen információk tárolását elektronikus adatfeldolgozási technikákkal kell elvégezni. [Mód. 47]
A tagállamok fokozatosan dematerializálják a dokumentációt, és átmeneti időszakot határoznak meg, amelynek végén a papíralapú dokumentumok használata teljesen megszűnik. [Mód. 48]
(6) A közúti ellenőrzéseknél a szállítási művelet és a rendelkezésre álló bizonyítékok között a (2) bekezdés f), h) és gi) pontja szerinti útvonal-információ tekintetében indokolt esetben megengedett az eltérés, ha a fuvarozó(k) által nem befolyásolható kivételes körülmények állnak fenn, és ezek változást okoznak a kombinált szállítási műveletben. Ilyenkor a járművezető kapcsolatba léphet a székhellyel, a szállításszervezővel vagy más személlyel vagy szervezettel, amely további indokolást adhat a rendelkezésre bocsátott bizonyítékok és a tényleges szállítási művelet közötti eltéréshez.” [Mód. 49]
"
4. Az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:"
„5. cikk
(1) A tagállamok először … [1812 hónappal az irányelv nemzeti jogba történő átültetését követően]-ig, majd ezt követően kétévente jelentést nyújtanak be a Bizottsághoz a területükön bonyolított, az ezen irányelv hatálya alá tartozó kombinált szállítási műveletekre vonatkozó következő információkról: [Mód. 50]
a)
a kombinált szállítási műveletek során használt nemzeti és határokon átnyúló közlekedési hálózati kapcsolatokfolyosók; [Mód. 51]
b)
a kombinált szállítási műveletek húszlábas egyenértékben (TEU) és tonnakilométerben megadott teljes és éves volumene művelettípusonként (közúti szakasz/nem közúti szakasz, nevezetesen vasúti, közúti/belvízi stb.és tengeri útvonalak) és földrajzi lefedettség szerint (nemzeti és Unión belüli); [Mód. 52]
c)
a bimodális technológiák segítségével megvalósított átrakodások száma és az ilyen átrakodási pontok földrajzi lefedettsége, akárcsak a kombinált szállítási műveletekben részt vevő terminálok száma, elhelyezkedése és földrajzi lefedettsége, minden egyes terminálnál művelettípusok szerinti bontásban (közúti szakasz/nem közúti szakasz, nevezetesen vasúti, belvízi és tengeri útvonalak), valamint az átrakodások éves száma és a terminálokon felhasznált kapacitások értékelése; [Mód. 53]
ca)
a kombinált szállítás és a különböző szállítási módok részarányának alakulása az adott területen; [Mód. 54]
d)
az összes alkalmazott és tervezett nemzeti támogatási intézkedés áttekintése, beleértve egyenként azok bevezetését és a kombinált szállítás használatára gyakorolt kiértékelt hatását, valamint a szociális és környezeti fenntarthatóságra, a szűk keresztmetszetekre, a forgalmi torlódásokra, a biztonságra és a hatékonyságra nézve járó következményeiket; [Mód. 55]
da)
azoknak a műveleteknek a száma és földrajzi elhelyezkedése, amelyek túllépik az 1. cikk (3) bekezdésében említett, a közúti szakasz hosszúságának felső határértékét; [Mód. 56]
db)
a transzeurópai közlekedési (TEN-T) hálózat közutain a teheráru-forgalom kiindulási és célpontjai NUTS 3. szinten, az 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet* meghatározásában. [Mód. 57]
(1a) A Bizottság közzéteszi a tagállamok által továbbított adatokat olyan formában, amely lehetővé teszi a tagállamok közötti összehasonlításokat. [Mód. 58]
(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a kombinált szállítási műveletekre vonatkozó, (1) bekezdésben említett információk tartalmának és részleteinek leírása révén kiegészítse ezt az irányelvet.
(3) Először [xx/xx/xxx - 9 hónappal a tagállami jelentés határidejének lejárta után], majd ezt követően kétévente a Bizottság a nemzeti jelentések és az egész Unióban alkalmazandó közös iránymutatások és módszerek alapján meghatározott statisztikai adatok elemzése alapján jelentést készít és nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Tanácsnaktagállamok illetékes hatóságainak az alábbiakról: [Mód. 59]
a)
a kombinált szállítás gazdasági fejlődése a tagállamok és az Unió szintjén, különösen a különböző közlekedési módok környezeti teljesítményének fejlődése fényében; [Mód. 60]
b)
az irányelv és a kapcsolódó uniós jogalkotási aktusok végrehajtásának hatásai ezen a területen;
c)
a 6. cikkben előírt támogatási intézkedések hatékonysága és eredményessége, pontosan meghatározva a tagállamokban az ezen irányelv eredeti céljának szolgálatában a leghatékonyabbnak bizonyuló intézkedéseket és legjobb gyakorlatokat;[Mód. 61]
ca)
a 2030-ig, illetve 2050-ig elérendő uniós közlekedési célkitűzések megvalósítása szempontjából a kombinált szállítás arányának alakulása valamennyi tagállamban, illetve uniós szinten; [Mód. 62]
d)
lehetséges további intézkedések, ideértve a kombinált szállítás 1. cikkben meghatározott fogalommeghatározásának felülvizsgálatát, az adatgyűjtés javítását és ezen adatok uniós szintű közzétételét, valamint a 6. cikkben előírt intézkedések jegyzékének kiigazítását, beleértve az állami támogatásra vonatkozó szabályok lehetséges módosítását. [Mód. 63]
____________________
* Az Európai Parlament és a Tanács 1315/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 1. o.).”
"
4a. A 6. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"
„(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a közúti járművekre kivetett (3) bekezdésben felsorolt adókat (tehergépkocsikra, vontatókra, pótkocsikra, illetve félpótkocsikra, belvízi konténerekre vagy multimodális rakodási egységekre) a tagállamoknak a Bizottsággal folytatott konzultáció után határok között és rögzített feltételek és szabályok szerint a kombinált árufuvarozásban való részvételük esetére átalányösszeggel vagy ezen járművek vasúton vagy belvizeken történő szállításának arányában csökkentsék vagy visszatérítsék.” [Mód. 64]
"
4b. A 6. cikk (1) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"
„Az első bekezdésben említett adócsökkentésben, illetve -visszatérítésben egy adott állam területén vasúton vagy belvizeken megtett utak hossza alapján az az állam részesíti a közúti járműveket, amelyben azokat nyilvántartásba vették.” [Mód. 65]
"
4c. A 6. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"
„Ugyanakkor a tagállamok olyan vasúton vagy belvizeken megtett utak hossza alapján is adócsökkentésben, illetve -visszatérítésben részesíthetik a közúti járműveket, amely utakat részben vagy egészében a járművek bejegyzési helye szerinti tagállam területén kívül tettek meg.” [Mód. 66]
"
5. A 6. cikk a következő (4), (5), (6), (7) és (8) bekezdésekkel egészül ki:"
„(4) Amennyiben a (8) bekezdésben említett cél eléréséhez szükséges, a tagállamok intézkedéseket hozhatnakhoznak a szállítási terminálokba és az átrakodási terminálokbapontokba való beruházások támogatására az alábbiak tekintetében: [Mód. 67]
a)
ilyen átrakodási terminálok építése és –szükség esetén kibővítéseazokon a területeken, ahol az 1. cikk (3) bekezdésében említett távolsági határértéken belül nincsenek alkalmas létesítmények, átrakodó terminálok építése vagy átrakodási pontok létesítése a kombinált szállítási műveletek céljaira, kivéve, ha a gazdasági jelentőség hiánya vagy az adott térség földrajzi vagy természeti jellemzőihez kapcsolódó okok miatt nincs szükség ilyen létesítményekre; [Mód. 68]
aa)
azokon a területeken, ahol további terminálkapacitásra van szükség, a meglévő terminálok bővítése, illetve további átrakodási pontok létesítése, valamint a gazdasági hatások értékelését követően – amelyből kitűnik, hogy nincsenek negatív piaci következmények, és szükség van az új terminálokra – és azzal a feltétellel, hogy a környezetvédelmi aggályokat figyelembe vették, új kombinált szállítási terminálok építése; [Mód. 69]
b)
a meglévő terminálok operatív hatékonyságának növelése többek között megközelíthetőségük biztosítása által. [Mód. 70]
A kombinált szállítást támogató intézkedéseket az EUMSZ 107. cikkének (3) bekezdése értelmében a belső piaccal kompatibilisnek kell tekinteni, és fel kell menteni az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése szerinti értesítési követelmény alól, feltéve, hogy azok a teljes műveleti költségek 35%-át nem haladják meg. [Mód. 71]
A tagállamok együttműködnek a szomszédos tagállamokkal és a Bizottsággal, és ügyelnek arra, hogy az ilyen intézkedések végrehajtása során elsőbbséget biztosítsanak a megfelelő létesítmények kiegyensúlyozott és kielégítő földrajzi eloszlásának az Unió területén, különösen a TEN-T törzshálózatok és átfogó hálózatok mentén, lehetővé téve, hogy az Unión belül ne legyen olyan hely, amely 150 km-nélaz 1. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett felső határértékhez képest nagyobb távolságra helyezkedik el egy ilyen termináltól. Emellett a tagállamok az ebben a bekezdésben említett intézkedések végrehajtása során figyelembe veszik a következők szükségességét:
a)
a forgalmi torlódás csökkentése, különösen a városi és elővárosi térségek közelében, illetve a természeti korlátokkal rendelkező térségekben;
b)
a határokon átnyúló összeköttetések javítása;
c)
az infrastruktúrával nem rendelkező területek elszigeteltségének enyhítése, figyelembe véve a peremterületek és a legkülső régiók sajátos szükségleteit és korlátait;
d)
az elérhetőség és összeköttetések javítása, különös tekintettel az átrakodási terminálokhoz való hozzáférésre;
e)
a digitális átállás felgyorsítása; és
f)
az áruszállítás környezetre és közegészségre gyakorolt hatásának csökkentése, előmozdítva többek között a járművek hatékonyságát, az alternatív és kevésbé szennyező üzemanyagok használatát, a megújuló energiák használatát (a terminálokon is), illetve a közlekedési hálózatok hatékonyabb kihasználását információs és kommunikációs technológiák bevezetése révén. [Mód. 72]
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a támogatott átrakodási terminálok minden gazdasági szereplő számára megkülönböztetésmentes módon elérhetők legyenek.
A tagállamok kidolgozhatnak további támogathatósági feltételeket. A tagállamok az érintett felek tudomására hozzák a feltételeket. [Mód. 73]
(5) A tagállamok további2021. december 31-ig gazdasági és jogszabályi jellegű kiegészítő intézkedéseket hozhatnakhoznak a kombinált szállítási műveleteknek az egyenértékű alternatív közúti műveletekhez viszonyított versenyképességének javítására, különösen azzal a céllal, hogy csökkentsék az átrakodási műveletekhez szükséges időt és költségeket. [Mód. 74]
Ezek az intézkedések kapcsolódhatnak a kombinált szállítási művelet egészéhez vagy valamely részéhez, például a közúti vagy a nem közúti szakaszhoz, ideértve az ezeken a szakaszokon használt járműveket is, illetve a rakodási egységhez vagy az átrakodási művelethez.
A kombinált szállítási műveletekkel járó időráfordítás és költségek csökkentése érdekében az első albekezdésben említett intézkedéseknek magukban kell foglalniuk a következő ösztönzők közül egyet vagy többet:
a)
a fuvarozók mentesítése az 1999/62/EK irányelv 2. cikkében említett külsőköltség-díjak és/vagy forgalmi torlódásokra kivetett díjak alól, különösen a 2014/94/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv* 2. cikkében említett alternatív üzemanyagokkal hajtott járművek támogatása érdekében;
b)
a bizonyos infrastruktúrák használatáért fizetendő díjak visszatérítése azon vállalkozások részére, amelyek kombinált szállítás részét képező műveleteket végeznek;
c)
a fuvarozók mentesítése a nemzeti forgalomkorlátozások alól. [Mód. 75]
A további intézkedések meghozatalakor a tagállamok szintén kellően figyelembe veszik azt, hogy fel kell gyorsítani az átállást a kombinált szállítási ágazat digitalizálására, és különösen:
a)
előmozdítják az összekapcsolt rendszerek integrációját és a műveletek automatizálását;
b)
tökéletesítik a digitális logisztikával, információs és kommunikációs technológiákkal és intelligens közlekedési rendszerekkel kapcsolatos befektetéseket; és
c)
a jövőben fokozatosan kivezetik a papíralapú dokumentumokat. [Mód. 76]
(5a) Ezek a további intézkedések ösztönző erővel hatnak a nem közúti szállítási szakaszok használatára. A tagállamok a vízi szállítás versenyképességét erősítő intézkedéseket is hoznak, mint például a rövid távú tengeri útvonalak vagy a belvízi útvonalak igénybe vétele, illetve az új rövid tengeri összeköttetések kialakítása céljából juttatott pénzügyi ösztönzők. [Mód. 77]
(6) A tagállamok jelentést tesznek a Bizottságnak az e cikk értelmében hozott intézkedéseikről és azok részletesebb tartalmáról.
(7) A tagállamok értékelik ezeket a támogatási intézkedéseket, négyévente újólag megvizsgálják azok szükségességét, és szükség esetén kiigazítják azokat.
(8) A tagállamok biztosítják, hogy a kombinált szállítási műveleteket támogató intézkedések a közúti áruszállítás mérséklésére irányuljanak és ösztönözzék más (vasúti, belvízi és tengeri) szállítási módok, – tehát a vasúti, belvízi és tengeri szállítás –az alacsony kibocsátású járművek, illetve az alacsonyabb kibocsátású alternatív üzemanyagok (bioüzemanyagok, megújuló forrásból származó villamos energia, földgáz vagy hidrogén üzemanyagcellák) alkalmazását, csökkentve ezáltal a légszennyezést, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, a közúti baleseteket, a zajt és a forgalmi torlódásokat. [Mód. 78]
________________
*Az Európai Parlament és a Tanács 2014/94/EU irányelve (2014. október 22.) az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről (HL L 307., 2014.10.28., 1. o.).”
"
6. A 7. cikket és a 9. cikket el kell hagyni.
7. A szöveg a következő cikkel egészül ki:"
„9a. cikk
(1) A tagállamok kijelölnek egy vagy több illetékes hatóságot ezen irányelv végrehajtása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy fő kapcsolattartó pontként járjanak el a végrehajtást érintő kérdésekben.
A tagállamok értesítik a többi tagállamot és a Bizottságot arról, hogy melyek az első albekezdésben említett illetékes hatóságok.
(2) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nemzeti illetékes hatóságok együttműködjenek a többi tagállam illetékes hatóságaival. E célból a tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok egymás rendelkezésére bocsássák az ezen irányelv alkalmazásához szükséges információkat. Az információcsere tárgyát képező adat tekintetében az adatot átvevő hatóság ugyanolyan szintű titoktartást biztosít, mint amilyet az adatot továbbító hatóság biztosított.
(3) A tagállamok az interneten könnyen hozzáférhető módon, díjmentesen közzéteszik a 6. cikk értelmében elfogadott intézkedésekkel kapcsolatos lényeges információkat, valamint az ezen irányelv alkalmazása szempontjából releváns egyéb információkat. [Mód. 79]
(4) A Bizottság az interneten közzéteszi és szükség esetén aktualizálja az (1) bekezdésben említett illetékes hatóságok jegyzékét, valamint a 6. cikkben említett intézkedések jegyzékét.” [Mód. 80]
"
8. A szöveg a következő cikkel egészül ki:"
„10a. cikk
(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2) A Bizottságnak az 5. cikk (2) bekezdése szerinti bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokaktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időreötéves időtartamra szól … [e (módosító) irányelv hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 81]
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 5. cikk (2) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.*
(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6) Az 5. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
___________________
* HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”
"
2. cikk
(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb … [egy évvel az irányelv elfogadása után]-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A rendelkezéseknek tartalmazniuk kell egy arra vonatkozó nyilatkozatot is, hogy a hatályban lévő törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek az ezen irányelvvel hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásait erre az irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni. A hivatkozás módját és a nyilatkozat formáját a tagállamok határozzák meg.
(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
3. cikk
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
A Tanács 92/106/EGK irányelve (1992. december 7.) a tagállamok közötti kombinált árufuvarozás egyes típusaira vonatkozó közös szabályok megállapításáról (HL L 368., 1992.12.17., 38. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 1071/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 300., 2009.11.14., 51. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 1072/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól (HL L 300., 2009.11.14., 72. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 96/71/EK irányelve (1996. december 16.) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről (HL L 18., 1997.1.21., 1. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 2014/67/EU irányelve (2014. május 15.) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv érvényesítéséről és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet (az IMI-rendelet) módosításáról (HL L 159., 2014.5.28., 11. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 1999/62/EK irányelve (1999. június 17.) a nehéz tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról (HL L 187., 1999.7.20., 42. o.).
Az Európai Parlament 2019. március 27-i jogalkotási állásfoglalása a 2013/34/EU irányelvnek a társaságiadó-információk egyes vállalkozások és fióktelepek általi közzététele tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2016)0198 – C8-0146/2016 – 2016/0107(COD))
– tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0198),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 50. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0146/2016),
– tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel az ír parlament és a svéd parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokolt véleményekre, amelyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2016. szeptember 21-i véleményére(1),
– tekintettel az OECD adóalap-erózióról és nyereségátcsoportosításról (BEPS) szóló cselekvési tervére,
– tekintettel eljárási szabályzata 59. és 39. cikkére,
– tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság és a Jogi Bizottság által az eljárási szabályzat 55. cikke alapján folytatott közös tanácskozásokra,
– tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság és a Jogi Bizottság jelentésére, valamint a Fejlesztési Bizottság véleményére (A8-0227/2017),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot(2);
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 27-én került elfogadásra a 2013/34/EU irányelvnek a társaságiadó-információk egyes vállalkozások és fióktelepek általi közzététele tekintetében történő módosításáról szóló (EU) .../... európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel
(-1) Az adófizetők és különösen valamennyi vállalkozás adózási egyenlősége az egységes piac elengedhetetlen feltétele. Az egységes piac megfelelő működéséhez létfontosságú a nemzeti adórendszerek végrehajtásának összehangolt és harmonizált megközelítése, amely hozzájárul az adókikerülés és a nyereségátcsoportosítás megelőzéséhez. [Mód. 1]
(-1a) Az adókikerülés és az adókijátszás, valamint a nyereségátcsoportosítási rendszerek megfosztották a kormányokat és az embereket többek között az oktatási és az egészségügyi közszolgáltatásokhoz és az állami szociális szolgáltatásokhoz való egyetemes és ingyenes hozzáférés biztosításához szükséges forrásoktól, valamint megfosztották a tagállamokat annak a lehetőségétől, hogy megfizethető árú lakásokat és közösségi közlekedési szolgáltatásokat biztosíthassanak, illetve ki tudják építeni a társadalmi fejlődéshez és a gazdasági növekedéshez nélkülözhetetlen alapvető infrastruktúrát. Röviden, ezek a rendszerek a gazdasági, társadalmi és területi igazságtalanság, egyenlőtlenség és széttartás tényezőivé váltak. [Mód. 2]
(-1b) Egy méltányos és hatékony társaságiadó-rendszer reagál a progresszív és méltányos globális adópolitika sürgető szükségességére, előmozdítja a javak újraelosztását és fellép az egyenlőtlenségekkel szemben. [Mód. 3]
(1) Az átláthatóság nélkülözhetetlen az egységes piac zökkenőmentes működéséhez. Az elmúlt években a társaságiadó-kikerülés jelentette kihívás számottevő mértékben növekedett, és fontos problémává vált az Unióban csakúgy, mint világszinten. 2014. december 18-i következtetéseiben az Európai Tanács megállapította, hogy sürgős szükség van az adókikerülés elleni küzdelem fokozására globálisan és az Unióban egyaránt. „A Bizottság 2016. évi munkaprogramja – Lejárt a szokványos megoldások ideje”(5) és „A Bizottság 2015. évi munkaprogramja – Új kezdet”(6) című közleményében a Bizottság prioritásként jelölte meg egy olyan rendszerre való átállást, ahol ugyanabban az országban kell befizetni a társasági adót, mint ahol a nyereséget megtermelik. A Bizottság emellett az európai polgároka méltányosság ésaz adózási átláthatóság és a más országok számára referenciamodellként szolgáló fellépésaz adózási iránti társadalmi igényekreigényére való reagálást is prioritásként azonosította. Fontos, hogy az átláthatóság figyelembe vegye a versenytársak közötti kölcsönösséget. [Mód. 4]
(2) „A társaságiadó-politikák Európai Unión belüli átláthatóvá tétele, összehangolása és közelítése” című 2015. december 16-i állásfoglalásában(7) az Európai Parlament megállapította, hogy a nagyobb átláthatóság, együttműködés és konvergencia az uniósa társasági adópolitikaadózás területén javíthatja az adóbehajtást, hatékonyabbá teheti az adóhatóságok munkáját, támogatja a döntéshozókat a jelenlegi adórendszernek a jövőbeli jogszabályok kidolgozása céljából történő értékelése során,és alapvető a közvélemény adórendszerekbe és a közigazgatásba vetett bizalmának növeléséhez, továbbá javíthatja a beruházásokkal kapcsolatos döntéshozatalt a vállalkozások pontosabb kockázati profilja alapján. [Mód. 5]
(2a) Az országonkénti nyilvános jelentéstétel hatékony és megfelelő eszközként szolgál ahhoz, hogy növelni lehessen az átláthatóságot a multinacionális vállalkozások tevékenységeivel kapcsolatban, és hogy a nyilvánosság értékelhesse e tevékenységeknek a reálgazdaságra gyakorolt hatását. Emellett javítani fogja a részvényesek képességét a vállalkozások által vállalt kockázatok helytálló értékelésére, pontos információkra alapuló beruházási stratégiákat eredményez, és fejleszti a döntéshozók képességét a nemzeti jogszabályok hatékonyságának és hatásának elemzésére. [Mód. 6]
(2b) Az országonkénti jelentéstétel kedvezően hat a munkavállalók tájékoztatáshoz és a velük folytatott konzultációhoz való, a 2002/14/EK irányelvben foglalt jogára is, a vállalkozások tevékenységeivel kapcsolatos ismeretek bővítésének köszönhetően pedig a vállalkozásokon belüli élénk párbeszéd minőségére. [Mód. 7]
(3) Az Európai Tanács 2013. május 22-i következtetései nyomán felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezés került be a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvbe(8), amely szerint a Bizottság – figyelembe véve az OECD-n belüli fejleményeket és a kapcsolódó európai kezdeményezések eredményeit – megfontolja annak lehetőségét, hogy kötelezővé tegyék a nagyvállalkozások számára, hogy évente országonkénti jelentést készítsenek.
(4) Egy világszinten méltányos és korszerű nemzetközi adórendszer kialakítása érdekében a G20-ak 2015 novemberében elfogadták az OECD adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással (BEPS) kapcsolatos cselekvési tervét, amely egyértelmű nemzetközi megoldásokat kíván kínálni a kormányzatok számára a meglévő szabályok azon hiányosságainak és következetlenségeinek orvoslása érdekében, amelyek lehetővé teszik a vállalati profit alacsony adóterhet alkalmazó vagy adómentességet kínáló olyan adójogrendszerekbe való átcsoportosítását, ahol esetleg a vállalat nem is végez értékteremtő tevékenységet. A BEPS 13. fellépése bizalmas alapon, a nemzeti adóhatóságok számára benyújtandó országonkénti jelentéstételt vezet be egyes multinacionális vállalkozások vonatkozásában. 2016. január 27-én a Bizottság elfogadta az adókikerülés elleni csomagot. A csomag egyik célja a BEPS 13. fellépésének uniós jogba való átültetése a 2011/16/EU tanácsi irányelv(9) módosításával. A nyereségnek az értékteremtés helyén történő megadóztatása mindenesetre az országonkénti jelentéstétel nyilvános jelentéstételre alapuló, átfogóbb megközelítését teszi szükségessé. [Mód. 8]
(4a) A Nemzetközi Számviteli Standardok Testületének (IASB) az országonkénti nyilvános jelentéstételi követelmény bevezetésének a megkönnyítése érdekében naprakésszé kell tennie a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokat (IFRS) és a nemzetközi számviteli standardokat (IAS). [Mód. 9]
(4b) A 2013/36/EU irányelv már bevezette az Unióban az országonkénti adatszolgáltatást a bankszektorban, a 2013/34/EU irányelv pedig a nyersanyag-kitermelő és a fakitermelő iparágban. [Mód. 10]
(4c) Az Unió azzal, hogy elsőként vezette be az országonkénti nyilvános jelentéstételt, bizonyította, hogy az adókikerülés elleni küzdelemben vezető szerepet kíván betölteni a világban. [Mód. 11]
(4d) Mivel az adókijátszás, az adókikerülés és az agresszív adótervezés elleni küzdelem csak nemzetközi szintű közös fellépéssel lehet sikeres, elengedhetetlenül fontos, hogy az Unió – megőrizve globális vezető szerepét e küzdelemben – összehangolja fellépéseit a nemzetközi szereplőkkel, például az OECD keretében. Az egyoldalú fellépéseknek – legyenek bármilyen ambiciózusak is – nincs valódi esélyük a sikerre, emellett kockáztatják az európai vállalkozások versenyképességét, és rontják az Unió befektetési környezetét. [Mód. 12]
(4e) A pénzügyi jelentéstétel fokozottabb átláthatósága mindenki számára előnyös helyzetet teremt, ugyanis hatékonyabbá teszi az adóhatóságokat, fokozottabban bevonja a civil társadalmat, a munkavállalók több tájékoztatáshoz jutnak és a befektetők kevésbé tartózkodnak a kockázatvállalástól. Emellett a vállalkozások jobb kapcsolatba kerülhetnek az említett érdekelt felekkel, ami – az egyértelműbb kockázati profilnak és a jobb hírnévnek köszönhetően – növeli a stabilitást, és megkönnyíti a finanszírozáshoz jutást. [Mód. 13]
(5) Az Unióban tevékenységet végző multinacionális vállalkozások társasági adózásának nyilvánosság általi ellenőrzése – a nemzeti adóhatóságok felé történő országonkénti jelentéstételnek köszönhető fokozottabb átláthatóság mellett – lényeges eleme a vállalati elszámoltathatóság elősegítésének a vállalati társadalmi felelősségvállalás további előmozdításának, az adózáson keresztül a jóléthez való hozzájárulásnak, a méltányosabb uniós adóverseny jobban informált felek között zajló nyilvános vitán keresztül történő kialakításának és a nemzeti adórendszerek méltányosságába vetett bizalom helyreállításának. A nyilvánosság általi ellenőrzés társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés közzétételére vonatkozó olyan kötelezettség előírásával valósítható meg, amely attól függetlenül vonatkozik a vállalkozásokra, hogy a multinacionális csoport legfelső szintű anyavállalata hol telepedett le. A nyilvánosság általi ellenőrzésre ugyanakkor az uniós befektetési környezet vagy az uniós vállalkozások, különösen az ezen irányelv meghatározása szerinti kkv-k és az (EU) 2015/1017 rendelet(10) meghatározása szerinti közepes piaci tőkeértékű vállalkozások versenyképességének sérelme nélkül kell, hogy sor kerüljön, amely vállalkozásokat ki kell zárni az ezen irányelvben meghatározott jelentéstételi kötelezettség alól. [Mód. 14]
(5a) A Bizottság szerint a vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) a vállalkozásokat a társadalmi hatásuk tekintetében terhelő felelősség. A CSR-t a vállalkozásoknak kell kezdeményeznie. Az állami hatóságok – az önkéntes szakpolitikai intézkedések észszerű ötvözete és szükség esetén kiegészítő szabályozás útján – támogató szerepet játszhatnak. A vállalkozások a társadalmi felelősségvállalásnak jogkövetéssel vagy a társadalmi, környezeti, etikai, fogyasztói vagy emberi jogi szempontoknak az üzleti stratégiájukban és műveleteikben történő érvényesítésével tehetnek eleget. [Mód. 15]
(6) A nyilvánosság számára biztosítani kell az Unióban és azon kívül gazdasági egységeket működtető csoportok összes tevékenysége ellenőrzésének lehetőségét. Azon csoportok esetében, amelyek csupán leányvállalatok vagy fióktelepek útján végeznek tevékenységet az Unióban, a leányvállalatoknak és a fióktelepeknek közzé és hozzáférhetővé kell tenniük a legfelső szintű anyavállalat jelentését. Az arányosság és a hatékonyság érdekében azonban a közzé- és hozzáférhetővé tételi kötelezettséget az Unióban letelepedett közepes vagy nagy méretű leányvállalatokra, vagy a tagállamokban nyitott hasonló méretű fióktelepekre kell korlátozni. A 2013/34/EU irányelv hatályát ezért ennek megfelelően ki kell terjeszteni az Unión kívül letelepedett vállalkozások által a tagállamokban nyitott fióktelepekre.Az Unióban letelepedett vállalatcsoportoknak meg kell felelniük a jó adóügyi kormányzásra vonatkozó uniós elveknek. A multinacionális vállalkozások globális szinten működnek, és vállalati magatartásuk jelentős hatást fejt ki a fejlődő országokban. Amennyiben ezek állampolgárai hozzáférhetnek az országonkénti információkhoz, ez lehetővé teszi, hogy ezen országok polgárai és adóhatóságai ellenőrizhessék, értékelhessék és/vagy elszámoltathassák az említett vállalkozásokat. Az Unió – azzal, hogy a multinacionális vállalkozás tevékenységi helyei szerinti minden egyes adójogrendszerben nyilvánosságra hozza az adatokat – növelheti fejlesztéspolitikája koherenciáját, és korlátozhatja az adókikerülési rendszerek lehetőségét azokban az országokban, ahol a hazai erőforrások mozgósítását az uniós fejlesztéspolitika kulcselemeként határozták meg. [Mód. 16]
(7) A banki ágazat kettős jelentéstételének elkerülése érdekében mentesíteni kell az ezen irányelvben meghatározott jelentéstételi kötelezettség alól azokat a legfelső szintű anyavállalatokat, amelyek a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(11) hatálya alá tartoznak, és amelyek a 2013/36/EU irányelv 89. cikke szerinti jelentésükben beszámolnak saját maguk és az összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatásokban szereplő kapcsolódó vállalkozásaik minden tevékenységéről, köztük azokról is, amelyek nem tartoznak az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(12) harmadik része, 1. címe, 2. fejezete rendelkezéseinek hatálya alá.
(8) A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésnek ki kell terjednie a vállalkozás összes tevékenységére vagy egy legfelső szintű anyavállalat által ellenőrzött csoport minden kapcsolódó vállalkozásának összes tevékenységére. Az információkatinformációknak figyelembe kell venniük a BEPS 13. fellépése vonatkozásában meghatározott előírásoknak megfelelően kell megadni előírásokat, és azoknak a nyilvánosság általi hatékony ellenőrzéshez szükséges mértékre kell korlátozódniuk annak érdekében, hogy a közzététel ne járjon aránytalan kockázattal vagy hátránnyal az érintett vállalkozások versenyképessége szempontjából, és tartalma ne legyen félreérthető. A jelentésben röviden ismertetni kell a tevékenységek jellegét is. Az ismertetés alapulhat az OECD „Transfer Pricing Guidelines on Documentation” című dokumentuma V. fejezete III. mellékletének 2. táblázatában szereplő osztályozáson. A jelentésben áttekintő jelleggel ismertetni kell többek között az esedékes adók és a megfizetett adók összege közötti esetleges jelentős csoportszintű eltérés okait, figyelembe véve az előző pénzügyi évek megfelelő összegeit. [Mód. 17]
(9) Az adatokat tagállamokjogrendszerek szerinti bontásban, a vállalkozások versenyképességének sérelme nélkül kell közzétenni annak érdekében, hogy a polgárok pontosabban tájékozódhassanak afelől, hogyan járulnak hozzá a multinacionális vállalkozások az egyes tagállamok jólétéhez. Emellett a különös kihívásokat jelentő adójogrendszerek vonatkozásában a multinacionális vállalkozások gazdasági egységeire vonatkozó információkat ugyancsak magas szintű részletességgel kell megjeleníteni. Az adatokat minden egyéb harmadik országbeli gazdasági egység vonatkozásában aggregált formában kell megadni. Unión belül és kívül egyaránt a működési helyük szerinti államokjólétéhez.A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentések csak akkor értelmezhetők és használhatók érdemben, ha az információkat adójogrendszerekre lebontva mutatják be. [Mód. 18]
(9a) Ha a nyilvánosságra hozandó információ a vállalkozás számára kereskedelmi szempontból bizalmas üzleti adatnak tekinthető, akkor engedélyt kérhet a letelepedés helye szerinti illetékes hatóságtól arra, hogy ne tegye teljes terjedelmében hozzáférhetővé az információt. Amennyiben az illetékes nemzeti hatóság nem adóhatóság, az illetékes adóhatóságnak részt kell vennie a határozat meghozatalában. [Mód. 82]
(10) A harmadik felekkel szembeni felelősség megerősítése és a megfelelő kormányzás érdekében az Unióban letelepedett és a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés összeállítására, közzé- és hozzáférhetővé tételére kötelezett legfelső szintű anyavállalat ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületei tagjainak kollektív felelősséggel kell tartozniuk a szóban forgó beszámolási kötelezettségek betartásáért. Tekintettel arra, hogy az Unión kívül letelepedett legfelső szintű anyavállalat irányítása alá tartozó, Unióban letelepedett leányvállalatok ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületei tagjai vagy fióktelep esetében az adatközlésre vonatkozóan meghatározott formai követelmények teljesítéséért felelős személy(ek) esetlegesen korlátozott ismeretekkel rendelkeznek a legfelső szintű anyavállalat által készített, társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésről, a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés közzé- és elérhetővé tétele tekintetében viselt felelősségüket korlátozni kell.
(11) A meg nem felelés eseteinek közzététele céljából a jog szerinti könyvvizsgálónak vagy könyvvizsgáló cégnek ellenőriznie kell, hogy az a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés elkészült-e, és közzétételre került-e ezen irányelv követelményeinek megfelelően a vonatkozó vállalkozás vagy egy kapcsolódó vállalkozás honlapján, és hogy az ezen irányelvben előírt határidőn belül nyilvánosságra hozott információk megfelelnek-e a vállalkozás auditált pénzügyi adatainak. [Mód. 19]
(11a) A vállalkozások és a fióktelepek társaságiadó-információkkal kapcsolatos jelentéstételéhez kötődő és a 2013/34/EU irányelv alapján tagállami szankciókat eredményező jogsértéseit a Bizottság által kezelt nyilvános jegyzékben szerepeltetni kell. A szankciók között közigazgatási bírságoknak vagy a nyilvános ajánlati felhívásokból és az uniós strukturális alapokból származó finanszírozás odaítéléséből való kizárásnak is szerepelnie kell. [Mód. 20]
(12) Az irányelv az EUMSZ 50. cikke (2) bekezdésének g) pontja értelmében a tagok és harmadik személyek érdekeinek védelme céljából a beszámolók közzététele vonatkozásában a vállalkozásokra rótt kötelezettségekről szóló meglévő jogi keretek kiigazítása révén kívánja megvalósítani célját, a társasági adózással kapcsolatos átláthatóság és nyilvános ellenőrzés megerősítését. Amint azt a Bíróság különösen a C–97/96. sz., Verband deutscher Daihatsu-Händler ügyben(13) megállapította, az EUMSZ 50. cikke (2) bekezdésének g) pontja általánosan vonatkozik a „harmadik személyek” érdekei védelmének szükségességére, anélkül, hogy a fogalom körébe tartozó bármely kategóriát megkülönböztetne vagy kizárna. Továbbá, a letelepedési szabadság megvalósításának célkitűzését, amelyet az EUMSZ 50. cikkének (1) bekezdése rendkívül tág terminusokban utal az intézmények hatáskörébe, nem korlátozhatják az EUMSZ 50. cikke (2) bekezdésének rendelkezései. Tekintettel arra, hogy ez az irányelv nem az adók harmonizálásával foglalkozik, hanem mindössze társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés közzétételére vonatkozóan állapít meg kötelezettséget, a megfelelő jogalapot az EUMSZ 50. cikkének (1) bekezdése jelenti.
(13) Azon adójogrendszerek azonosítása céljából, amelyek tekintetében magas szinten részletezett adatokat kell közölni, fel kell hatalmazni a Bizottságot arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el ezen adójogrendszerek közös uniós listájának megállapításra vonatkozóan. Ezt a listát az eredményes adóztatás külügyi stratégiájáról szóló, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett bizottsági közlemény (COM(2016) 24 final) 1. melléklete alapján azonosított egyes kritériumok alapján kell összeállítani. E tekintetben különösen fontos, hogy a Bizottság megfelelő, többek között szakértői szintű konzultációkat folytasson az előkészítés során, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által jóváhagyott, hivatalos aláírásra váró intézményközi megállapodás elveinek megfelelően kerüljön sor. Ennek megfelelően a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak minden dokumentumot a tagállami szakértőkkel egy időben kell megkapnia, és szakértőiknek következetesen lehetőséget kell biztosítani a Bizottság szakértői csoportjainak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó ülésein való részvételre. [Mód. 21]
(13a) Annak érdekében, hogy a 2013/34/EU irányelv 48b. cikke (1), (3), (4) és (6) bekezdésének, valamint a 48c. cikke (5) bekezdésének végrehajtása egységes feltételek mellett történjen, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket is kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(14) megfelelően kell gyakorolni. [Mód. 22]
(14) Mivel ezen irányelv célját a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, ellenben az az irányelv hatása miatt uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Ezért indokolt az uniós fellépés ahhoz, hogy agresszív adótervezés vagy a transzferárak megállapítására vonatkozó megállapodások esetén kezeljék a határokon átnyúló dimenziót. E kezdeményezés az érdekelt felek azzal kapcsolatosan megfogalmazott aggályaira ad választ, hogy szükség van az egységes piac torzulásainak kezelésére, az uniós versenyképesség veszélyeztetése nélkül. Ez nem vezethet be indokolatlan adminisztratív terheket a vállalkozások számára, nem okozhat új adókonfliktusokat és nem járhat a kettős adóztatás kockázatával. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,legalábbis a nagyobb átláthatóságra vonatkozóan. [Mód. 23]
(15) Összességében ezen irányelv keretében a közzétett adatok mennyisége arányos a nyilvános átláthatóság és a nyilvános kontroll növelésének céljaival. Ez Ezért úgy tekinthető, hogy ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja aszem előtt tartja különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapelveket. [Mód. 24]
(16) A tagállamok és a Bizottság magyarázó dokumentumokról szóló 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatának(15) megfelelően a tagállamok vállalták, hogy indokolt esetben az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez az irányelv egyes elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot magyarázó egy vagy több dokumentumot mellékelnek, például egy összehasonlító táblázat formájában. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó az ilyen dokumentumok benyújtását indokoltnak tekinti, hogy elérjék ezen irányelv céljait, és hogy elkerüljék az esetleges hiányosságokat és ellentmondásokat az egyes tagállamok nemzeti jogszabályai szerinti alkalmazása során. [Mód. 25]
(17) A 2013/34/EU irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
A 2013/34/EU irányelv módosításai
A 2013/34/EU irányelv a következőképpen módosul:
1. Az 1. cikk a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:"
„(1a) A 2., 48a–48g. és 51. cikkben előírt összehangoló intézkedések a tagállamok azon törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseire is alkalmazandók, amelyek valamely tagállam jogának hatálya alá nem tartozó, de az I. mellékletben felsorolt vállalkozástípusokhoz hasonló jogi formában működő vállalkozás által a tagállamokban nyitott fióktelepekre vonatkoznak.”
"
2. A szöveg a következő 10a. fejezettel egészül ki:"
„10a. fejezet
Társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés
48a. cikk
A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentéssel kapcsolatos fogalommeghatározások
E fejezet alkalmazásában:
1.
„legfelső szintű anyavállalat”: az a vállalkozás, amely a vállalkozások legnagyobb csoportját magában foglaló összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatásokat elkészíti;
2.
„összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatások”: valamely csoport anyavállalata által elkészített pénzügyi kimutatások, amelyekben az eszközöket, forrásokat, saját tőkét, bevételeket és kiadásokat úgy mutatják ki, mintha azok egyetlen gazdasági szereplőhöz tartoznának;
3.
„adójogrendszer”: állam vagy nem állam alkotta joghatóság, amely a társasági adó tekintetében fiskális autonómiával rendelkezik.
48b. cikk
A társaságiadó-információkról való beszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó vállalkozások és fióktelepek
(1) A tagállamok előírják a nemzeti joguk hatálya alá tartozó, 750 000 000 EUR-t elérő vagy meghaladó konszolidált nettó árbevétellel rendelkező legfelső szintű anyavállalatok, valamint a nemzeti joguk hatálya alá tartozó, 750 000 000 EUR-t elérő vagy meghaladó nettó árbevétellel rendelkező nem kapcsolódó vállalkozások számára, hogy évente készítsenek és ingyenesen tegyenek közzényilvánosan hozzáférhetővé egy társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést. [Mód. 26]
A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést a vállalkozás honlapján nyílt adatformátumban elérhető, egységes formanyomtatványban kell ingyenesen közzétenni, és közzététele napján kelllegalább az Unió egyik hivatalos nyelvén nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. Ugyanezen a napon a vállalkozásnak be kell nyújtania e jelentést a Bizottság által kezelt nyilvántartásba is.
A tagállamok nem alkalmazzák az e bekezdésben meghatározott szabályokat, amennyiben az érintett vállalkozások kizárólag egyetlen tagállam területén vannak bejegyezve és nem tartoznak más adójoghatóság alá. [Mód. 27]
(2) A tagállamok nem alkalmazzák az e cikk (1) bekezdésében meghatározott szabályokat azokra a legfelső szintű anyavállalatokra, amennyiben azok vagy azok kapcsolódó vállalkozásai a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv* 89. cikkének hatálya alá tartoznak, és országonkénti adatszolgáltatást nyújtanak az adott legfelső szintű anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatásaiban szereplő minden kapcsolódó vállalkozás összes tevékenységéről.
(3) A tagállamok előírják a nemzeti joguk hatálya alá tartozó, a 3. cikk (3) és (4) bekezdése szerinti középvállalkozások és nagyvállalkozások kategóriájába tartozó azon leányvállalatok számára, amelyek a pénzügyi év mérlege szerint 750 000 000 EUR-t elérő vagy azt meghaladó konszolidált nettó árbevétellel rendelkező és valamely tagállam nemzeti jogának hatálya alá nem tartozó legfelső szintű anyavállalat ellenőrzése alá tartoznak, hogy évente tegyék közzé a legfelső szintű anyavállalat társaságiadó-információit tartalmazó jelentését. [Mód. 28]
A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést nyílt adatformátumban elérhető, egységes formanyomtatványban kell ingyenesen közzétenni és a leányvállalat vagy egy kapcsolódó vállalkozás honlapján, közzététele napján kell legalább az Unió egyik hivatalos nyelvén nyilvánosan hozzáférhetővé tenni. Ugyanezen a napon a vállalkozásnak be kell nyújtania e jelentést a Bizottság által kezelt nyilvántartásba is. [Mód. 29]
(4) A tagállamok előírják a területükön valamely tagállam jogának hatálya alá nem tartozó vállalkozás által nyitott fióktelepek számára, hogy évente tegyék közzé és nyilvánosan és ingyenesen hozzáférhetővé az e cikk (5) bekezdésének a) pontjában említett legfelső szintű anyavállalat társaságiadó-információkat tartalmazó jelentését. [Mód. 30]
A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést nyílt adatformátumban elérhető, egységes formanyomtatványban kell közzétenni és a fióktelep vagy egy kapcsolódó vállalkozás honlapján, közzététele napján kell legalább az Unió egyik hivatalos nyelvén nyilvánosan hozzáférhetővé tenni. Ugyanezen a napon a vállalkozásnak be kell nyújtania e jelentést a Bizottság által kezelt nyilvántartásba is. [Mód. 31]
A tagállamok e bekezdés első albekezdését csak azokra a fióktelepekre alkalmazzák, amelyek nettó árbevétele meghaladja a tagállami jogban a 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott határértékeket.
(5) A tagállamok a (4) bekezdésben meghatározott szabályokat csak azon fióktelepek esetében alkalmazzák, amelyek vonatkozásában teljesülnek a következő feltételek:
a)
a fióktelepet nyitó vállalkozás mérlege szerint 750 000 000 EUR-t elérő vagy azt meghaladó konszolidált nettó árbevétellel rendelkező és valamely tagállam nemzeti jogának hatálya alá nem tartozó legfelső szintű anyavállalat által ellenőrzött csoport kapcsolódó vállalkozása vagy 750 000 000 EUR-t elérő vagy azt meghaladó nettó árbevétellel rendelkező nem kapcsolódó vállalkozás; [Mód. 32]
b)
az a) pontban említett legfelső szintű anyavállalatnak nincs a (3) bekezdésben említett, a középvállalkozások vagy a nagyvállalkozások kategóriájába tartozó leányvállalata, amelyre már vonatkozik jelentéstételi kötelezettség. [Mód. 33]
(6) A tagállamok nem alkalmazzák a (3) és (4) bekezdésben meghatározott szabályokat, amennyiben a társaságiadó-információkat tartalmazó, a 48c. cikknek megfelelően összeállított jelentést ésszerű, a mérleg keltétől számított 12 hónapos időtartamot nem meghaladó időn belül hozzáférhetővé teszik a nyilvánosság számára a valamely tagállam nemzeti jogának hatálya alá nem tartozó legfelső szintű anyavállalat honlapján, és a jelentésben feltüntetik annak a valamely tagállam jogának hatálya alá tartozó egyetlen leányvállalatnak vagy fióktelepnek a nevét és a székhelyét, amely a 48d. cikk (1) bekezdésének megfelelően közzéteszi a jelentést.
(7) A tagállamok előírják a (3) és a (4) bekezdés rendelkezéseinek hatálya alá nem tartozó leányvállalatok és fióktelepek számára, hogy tegyék közzé és hozzáférhetővé a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést, amennyiben ezeket a leányvállalatokat vagy fióktelepeket az e fejezetben meghatározott beszámolási követelmények elkerülése céljából hozták létre.
(7a) Azon tagállamok esetében, amelyek nem vezették be az eurót, az (1), (3) és (5) bekezdésben megállapított összegeknek megfelelő, nemzeti pénznemben kifejezett összeget e fejezet hatálybalépésének napjától az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett árfolyam alkalmazásával kell kiszámítani. [Mód. 34]
48c. cikk
A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés tartalma
(1) A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésnek tartalmaznia kell a vállalkozás és a legfelső szintű anyavállalat összes tevékenységére vonatkozó információkat, ideértve a releváns pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokban konszolidált minden kapcsolódó vállalkozás tevékenységére vonatkozó információkat.
(2) A (1) bekezdésben említett információknak információkat egységes formanyomtatványban kell benyújtani, és ki kell terjedniük a következőkre, adójogrendszerek szerinti lebontásban: [Mód. 35]
a)
a legfelső szintű anyavállalkozás megnevezése és adott esetben az összes leányvállalat felsorolása, a tevékenységek tevékenységeik jellegének rövid ismertetése és a földrajzi elhelyezkedésük megadása; [Mód. 36]
b)
az alkalmazottak száma teljes munkaidős egyenértékben kifejezve; [Mód. 37]
ba)
a készpénzen vagy a készpénznek minősülő eszközökön kívüli befektetett eszközök; [Mód. 38]
c)
a nettó árbevétel, a kapcsolt felekkel lebonyolított ügyletekből és a nem kapcsolt felekkel lebonyolított ügyletekből származó árbevételt árbevétel megkülönböztetését is beleértve; [Mód. 39]
d)
az adózás előtti eredmény;
e)
az esedékes társasági adó (folyó év), amely a releváns adóigazgatóságban adózási szempontból honos vállalkozás vagy fióktelep pénzügyi évre vonatkozó adóköteles eredménye után megjelenített folyó adóráfordítás;
f)
a megfizetett társasági adó, amely a releváns adóigazgatóságban adózási szempontból honos vállalkozás vagy fióktelep által a releváns pénzügyi év során befizetett társasági adó összege;
g)
a felhalmozott nyereség;
ga)
jegyzett tőke; [Mód. 40]
gb)
a kapott állami támogatások, továbbá a politikai pártok és a politikai célú alapítványok javára befizetett esetleges adományok részletei; [Mód. 65]
gc)
a vállalkozások, leányvállalatok vagy fióktelepek – szabadalmi adókedvezmény vagy ezzel egyenértékű rendszer alapján – kedvezményes adójogi bánásmódban részesülnek-e. [Mód. 41]
Az első albekezdés e) pontja alkalmazásában a folyó adóráfordítás csak a vállalkozás folyó pénzügyi évben végzett tevékenységeire vonatkozik, és nem tartalmazhat halasztott adókat vagy bizonytalan adókötelezettségekkel kapcsolatos tartalékokat.
(3) A jelentésben minden egyes tagállam vonatkozásában külön kell bemutatni a (2) bekezdésben említett információkat. Amennyiben egy tagállamban több adójogrendszer működik, az információkat tagállami szintenadójogrendszerek szerinti lebontásban kell összevonni megadni. [Mód. 42]
A jelentésben ugyancsak külön kell feltüntetni az e cikk (2) bekezdésében említett információkat minden egyes olyanUnión kívüli adójogrendszer vonatkozásában, amely a megelőző pénzügyi év végén szerepelt az egyes adójogrendszerek 48g. cikknek megfelelően összeállított közös uniós listáján, kivéve, ha a jelentés a 48e. cikkben említett felelősségre is figyelemmel kifejezetten megerősíti, hogy a csoport ilyen adójogrendszer jogának hatálya alá tartozó kapcsolódó vállalkozásai nem bonyolítanak közvetlenül ügyleteket ugyanazon csoport valamely tagállam jogának hatálya alá tartozó vállalkozással. [Mód. 43]
A jelentésben minden egyéb adójogrendszer vonatkozásában aggregált formában kell bemutatni a (2) bekezdésben említett információkat. [Mód. 44]
A bizalmas üzleti adatok védelme és a tisztességes verseny biztosítása érdekében a tagállamok engedélyezhetik, hogy az e cikkben felsorolt egy vagy több konkrét információt átmenetileg kihagyják a jelentésből egy vagy több konkrét adójogrendszerben folytatott tevékenységét illetően, amennyiben nyilvánosságra hozataluk súlyosan veszélyeztetné a 48b. cikk (1) bekezdésében és a 48b. cikk (3) bekezdésében említett azon vállalkozások üzleti helyzetét, amelyre vonatkoznak. A kihagyás nem akadályozza meg a vállalkozás adóügyi helyzetének tisztességes és kiegyensúlyozott megértését. A kihagyást fel kell tüntetni a jelentésben – az egyes adójoghatóságokkal kapcsolatos, kellően indokolt magyarázattal együtt –, és meg kell nevezni az érintett adójoghatóságot vagy adójoghatóságokat. [Mód. 83]
A tagállamoknak ezt a kihagyást az illetékes nemzeti hatóság előzetes engedélyéhez kell kötniük. A vállalkozás minden évben új engedélyt kér az illetékes hatóságtól, amely a helyzet új felmérése alapján határoz. Amennyiben a kihagyott információ már nem felel meg a (3a) albekezdésben meghatározott követelménynek, azt haladéktalanul nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. A közzétételi időszak végétől kezdődően a vállalkozás – számtani átlag formájában – visszamenőleges hatállyal is közzéteszi az e cikkben előírt információkat a közzétételi időszakot megelőző évekre vonatkozóan. [Mód. 69/rev]
A tagállamok értesítik a Bizottságot az ilyen ideiglenes eltérés megadásáról, és bizalmasan továbbítják számára a kihagyott információkat, valamint a megadott eltérés részletes indokolását. A Bizottság minden évben közzéteszi honlapján a tagállamoktól kapott értesítéseket és a (3a) albekezdéssel összhangban nyújtott indokolásokat. [Mód. 47]
A Bizottság meggyőződik arról, hogy a (3a) albekezdésben megállapított követelményt kellőképpen betartják, és figyelemmel kíséri a nemzeti hatóságok által engedélyezett ideiglenes eltérés alkalmazását. [Mód. 48]
Ha a Bizottság a (3c) albekezdés alapján kapott információk értékelésének elvégzése után megállapítja, hogy a (3a) albekezdésben meghatározott követelmény nem teljesül, az érintett vállalkozás haladéktalanul nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az információkat. A közzétételi időszak végétől kezdődően a vállalkozás – számtani átlag formájában – visszamenőleges hatállyal is közzéteszi az e cikkben előírt információkat a közzétételi időszakot megelőző évekre vonatkozóan. [Mód. 70/rev]
A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján iránymutatásokat fogad el annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat azon esetek meghatározásában, amelyekben az információ közzététele súlyosan veszélyezteti az ebben érintett vállalkozások üzleti helyzetét. [Mód. 50]
Az információkat állandó üzletviteli hely megléte vagy olyan állandó üzleti tevékenység alapján kell hozzárendelni az egyes releváns adójogrendszerekhez, amely a csoport tevékenységéhez kapcsolódva társaságiadó-kötelezettség keletkezéséhez vezethet az adott adójogrendszerben.
Ahol egyazon adójogrendszerben több kapcsolódó vállalkozás tevékenysége keletkeztethet adókötelezettséget, az ehhez az adójogrendszerhez hozzárendelt információk az egyes kapcsolódó vállalkozások és azok fióktelepei az adott adójogrendszerben kifejtett ilyen tevékenységére vonatkozó információk összességét tartalmazzák.
Egy adott tevékenységre vonatkozó információ nem rendelhető egyszerre több adójogrendszerhez.
(4) A jelentésben csoportszinten áttekintő jelleggel ismertetni kell az (2) bekezdés e) és f) pontja szerinti összegek közötti esetleges jelentős eltérés okait, adott esetben figyelembe véve az előző pénzügyi évek megfelelő összegeit.
(5) A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést nyílt adatformátumban elérhető, egységes formanyomtatványban kell ingyenesen közzétenni és a leányvállalat vagy egy kapcsolódó vállalkozás honlapján, közzététele napján kell legalább az Unió egyik hivatalos nyelvén közzé és hozzáférhetővékelltenni a honlapon nyilvánosan hozzáférhetővé tenni.Ugyanezen a napon a vállalkozásnak be kell nyújtania e jelentést a Bizottság által kezelt nyilvántartásba is. [Mód. 51]
(6) A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésben azt a pénznemet kell használni, amelyben az összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatásokat kifejezték. A tagállamok a jelentés vonatkozásában nem írhatják elő a pénzügyi kimutatásokban használttól eltérő pénznem alkalmazását.
(7) Azon tagállamok esetében, amelyek fizetőeszköze nem az euró, a 48b. cikk (1) bekezdésében említett küszöbértéket az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett, ... [ezen irányelv hatálybalépésekor]-án/-én érvényes átváltási árfolyamon kell átszámítani a nemzeti fizetőeszközben kifejezett értékre, és a kapott összeget – legfeljebb 5%-kal lefelé vagy felfelé eltérve – kerekíteni kell.
A 48b. cikk (3) és (4) bekezdésében említett küszöbértékeket a ... [ezen irányelv hatálybalépésekor] -án/-én érvényes átváltási árfolyamon kell átszámítani a releváns harmadik országok nemzeti fizetőeszközére, és a kapott összeget a legközelebbi ezresre kell kerekíteni.
48d. cikk
Közzététel és hozzáférhetőség
(1) A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést a 2009/101/EK irányelv 2. fejezete szerint, a tagállamok jogának megfelelően kell közzétenni az ezen irányelv 30. cikke (1) bekezdésében említett dokumentumokkal és releváns esetben a 89/666/EGK tanácsi irányelv** 9. cikkében említett számviteli dokumentumokkal együtt.
(2) A 48b. cikk (1), (3), (4) és (6) bekezdésében említett jelentés a honlapon legalább öt egymást követő éven át hozzáférhetővé kell tenni.
48e. cikk
A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés összeállításáért, közzétételéért és hozzáférhetővé tételéért viselt felelősség
(1) A harmadik fél iránti felelősségérzet és a megfelelő irányítás biztosítása érdekében a tagállamok biztosítják, hogy a 48b. cikk (1) bekezdésében említett legfelső szintű anyavállalatok ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületének tagjai a nemzeti jog által rájuk ruházott hatáskörükben eljárva kollektív felelősséget viseljenek annak biztosításáért, hogy a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés összeállítása, közzé- és hozzáférhetővé tétele a 48b., 48c. és 48d. cikknek megfelelően valósul meg. [Mód. 52]
(2) A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv 48b. cikke (3) bekezdésében említett leányvállalatok ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületének tagjai, valamint az ezen irányelv 48b. cikke (4) bekezdésében említett fióktelepek esetében a 89/666/EGK irányelv 13. cikkében az adatközlésre vonatkozóan meghatározott formai követelmények teljesítéséért felelős személy(ek) a nemzeti jog által rájuk ruházott hatáskörükben eljárva kollektív felelősséget viseljenek annak biztosításáért, hogy a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés összeállítása, közzé- és hozzáférhetővé tétele – legjobb tudásuk és képességeik alapján – a 48b., 48c. és 48d. cikk szerint valósul meg.
48f. cikk
Független ellenőrzés
A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben egy kapcsolódó vállalkozás pénzügyi kimutatásait a 34. cikk (1) bekezdésének megfelelően egy vagy több jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég ellenőrzi, a jog szerinti könyvvizsgáló(k) vagy könyvvizsgáló cég(ek) azt is ellenőrizzék, hogy a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést elkészítették-e és hozzáférhetővé tették-e a 48b., 48c. és 48d. cikknek megfelelően. A jog szerinti könyvvizsgáló(k)nak vagy könyvvizsgáló cég(ek)nek a könyvvizsgálói jelentésben fel kell tüntetniük, ha a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést nem készítették el vagy tették hozzáférhetővé az említett cikkeknek megfelelően.
48g. cikk
Egyes adójogrendszerek közös uniós listája
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 49. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el egyes adójogrendszerek közös uniós listájának összeállításával kapcsolatban. A listát azon adójogrendszerek értékelése alapján kell összeállítani, amelyek nem felelnek meg a következő kritériumoknak:
1.
átláthatóság és információcsere, ideértve a kérésre történő információcserét és a számlainformációk automatikus cseréjét;
2.
méltányos adóverseny;
3.
a G20-ak és/vagy az OECD standardjai;
4.
egyéb releváns standardok, köztük a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) által kialakított nemzetközi standardok.
A Bizottság rendszeresen felülvizsgálja a listát, és adott esetben új körülmények figyelembevétele érdekében módosítja azt. [Mód. 53]
48h. cikk
A társaságiadó-információkra vonatkozó jelentéstétel első időpontja
A tagállamok biztosítják, hogy a 48a–48f. cikkeket átültető törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések legkésőbb a ... [két évvel ezen irányelv hatálybalépését követően]-án/-én vagy azt követően kezdődő első pénzügyi év kezdetétől alkalmazandóak legyenek.
48i. cikk
Jelentés
A Bizottság jelentést készít a 48a–48f. cikkekben meghatározott beszámolási kötelezettség teljesítéséről és hatásáról. A jelentésben értékeli, hogy a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentések megfelelő és arányos eredményeket hoznak-e, továbbá költség-haszon elemzést végez a konszolidált nettó árbevétel küszöbének olyan szint alá történő csökkentéséről, amely alatt a vállalkozások és a fióktelepek kötelesek társaságiadó-információikat benyújtani. A jelentés emellett értékeli további kiegészítő intézkedések meghozatalának szükségességét, figyelembe véve az átláthatóság megfelelő szintje és a versenyképes vállalkozási és magánberuházási környezet megőrzése és biztosítása iránti igényt. [Mód. 54]
A jelentést ... [két évvel ezen irányelv hatálybalépését követően]-ig be kell nyújtani az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.”
______________________
* Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/36/EU irányelve a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).
** A Tanács 1989. december 21-i tizenegyedik irányelve a valamely tagállam jogának hatálya alá tartozó meghatározott jogi formájú társaságoknak egy másik tagállamban létesített fióktelepeire vonatkozó bejelentési és közzétételi követelményeiről (89/666/EGK), HL L 395., 1989.12.30., 36. o.
"
2a. A szöveg a következő cikkel egészül ki:"
„48ia. cikk
Ezen irányelv elfogadása után legkésőbb négy évvel és a helyzet OECD-szintű figyelembevétele mellett a Bizottság felülvizsgálja és értékeli e fejezet rendelkezéseit, és arról jelentést készít, különösen az alábbiak tekintetében:
–
a társaságiadó-információkról való beszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó vállalkozások és fióktelepek, különös tekintettel arra, hogy helyénvaló lenne-e kiterjeszteni e fejezet alkalmazási körét a 3. cikk (4) bekezdésében meghatározott nagyvállalatokra és az ezen irányelv 3. cikkének (7) bekezdésében meghatározott nagy vállalkozáscsoportokra;
–
a társaságiadó-információkról való beszámoló tartalma a 48c. cikknek megfelelően;
–
a 48c. cikk (3) bekezdésének (3a)–(3f) albekezdésében szereplő ideiglenes eltérés.
A Bizottság a jelentését adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.” [Mód. 55]
"
2b. A szöveg a következő cikkel egészül ki:"
„48ib. cikk
A jelentés egységes formája
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a 48b. cikk (1), (3), (4) és (6), valamint a 48c. cikk (5) bekezdésében említett egységes formanyomtatványt. E végrehajtási jogi aktusokat az 50. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.” [Mód. 56]
"
3. A 49. cikk a következőképpen módosul:
a) a (2) és (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"
„(2) A Bizottságnak az 1. cikk (2) bekezdésében, a 3. cikk (13) bekezdésében, a 46. cikk (2) bekezdésében és a 48g. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól az 54. cikkben említett időponttól kezdődő hatállyal.
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 1. cikk (2) bekezdésében, a 3. cikk (13) bekezdésében, a 46. cikk (2) bekezdésében és a 48g. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.”;
"
b) a szöveg a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:"
„(3a) Felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló [dátum]-i2016. április 13-i intézményközi megállapodásban*** meghatározott elveknek megfelelően konzultációt folytat az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel és különösképpen figyelembe veszi a szerződésekbe és az Európai Unió Alapjogi Chartájába foglalt előírásokat. [Mód. 57]
_______________
***HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”;
"
c) az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"
„(5) Az 1. cikk (2) bekezdése, a 3. cikk (13) bekezdése, a 46. cikk (2) bekezdése vagy a 48g. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.”
"
3a. Az 51. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"
„A tagállamok szankciókat írnak előmegállapítják az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megszegése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden olyan intézkedést, amelyek azok végrehajtásához szükségesek. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.
A tagállamok legalább igazgatási intézkedéseket és szankciókat írnak elő az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megszegése esetére.
A tagállamok legkésőbb ... [ezen irányelv hatálybalépése után egy évvel] értesítik ezekről a rendelkezésekről a Bizottságot, és haladéktalanul bejelentenek valamennyi későbbi, ezeket érintő módosítást.
A Bizottság legkésőbb ... [ezen irányelv hatályba lépése után három évvel]-ig listát állít össze az ezen irányelvvel összhangban az egyes tagállamok által hozott intézkedésekről és szankciókról.” [Mód. 58]
"
2. cikk
Átültetés
(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb ... [egy évvel ezen irányelv hatálybalépését követően]-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.
A tagállamok által elfogadott, említett rendelkezésekben hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
3. cikk
Hatálybalépés
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).
A Tanács 2011. február 15-i 2011/16/EU irányelve (2011. február 15.) az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 64., 2011.3.11., 1. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1017 rendelete (2015. június 25.) az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról – az Európai Stratégiai Beruházási Alap (HL L 169., 2015.7.1., 1. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/36/EU irányelve a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 575/2013/EU rendelete a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.)
Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések és pénzügyi szabályok ***I
Az Európai Parlament 2019. március 27-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi és Migrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a Határigazgatási és Vízumeszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0375 – C8-0230/2018 – 2018/0196(COD))
– tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0375),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, valamint 177. cikkére, 322. cikke (1) bekezdésének a) pontjára és 349. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0230/2018),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 17-i véleményére(1),
– tekintettel a Régiók Bizottsága 2018. december 5-i véleményére(2),
– tekintettel a Számvevőszék 2018. október 25-i véleményére(3),
– tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,
– tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Bizottság véleményére, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság módosítások formájában megfogalmazott álláspontjára, a Gazdasági és Monetáris Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére, valamint a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság módosítások formájában megfogalmazott véleményére (A8-0043/2019),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot(4);
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 27-én került elfogadásra az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra,az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi és Migrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a Határigazgatási és Vízumeszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról szóló (EU) …/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel [Mód. 1]
(1) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 174. cikke úgy rendelkezik, hogy az Unió törekedjen a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítése érdekében a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségek és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók vagy szigetek lemaradásának csökkentésére, és hogy kiemelt figyelemmel kell kezelni a vidéki térségeket, az ipari átalakulás által érintett térségeket és a súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányban lévő régiókat. Ezek a régiók különösen élvezik a kohéziós politika előnyeit. Az EUMSZ 175. cikke előírja, hogy az Unió e célkitűzések elérését az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Orientációs Részlege, az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Beruházási Bank és az egyéb eszközök révén megvalósított fellépésével támogatja. Az EUMSZ 322. cikke alapján kerülnek elfogadásra azok a pénzügyi szabályok, amelyek meghatározzák a költségvetés elkészítésére és végrehajtására, valamint az elszámolások végzésére és ellenőrzésére vonatkozó eljárást, valamint a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzések is. [Mód. 2]
(1a) Az Európai Unió és polgárai jövője szempontjából fontos, hogy a kohéziós politika továbbra is az Európai Unió fő beruházási politikája maradjon, és a 2021–2027 közötti időszakban legalább a 2014–2020 közötti programozási időszak szintjén maradjon a finanszírozás. Az Unió egyéb tevékenységi területeinek vagy programjainak új finanszírozása nem történhet az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap kárára. [Mód. 3]
(2) A megosztott irányítással végrehajtott uniós alapok, nevezetesen az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+), a Kohéziós Alap, valamint az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA), a Menekültügyi és Migrációs Alap (MMA), a Belső Biztonsági Alap (BBA) és az Integrált Határigazgatási Alap megosztott irányítása keretében finanszírozott intézkedések koordinált és összehangolt végrehajtásának továbbfejlesztése érdekében pénzügyi szabályokat kell megállapítani az EUMSZ 322. cikke alapján az említett alapokra (a továbbiakban: alapok), egyértelműen meghatározva a vonatkozó rendelkezések alkalmazási körét. Ezenfelül az EUMSZ 177. cikkén alapuló közös rendelkezéseket kell megállapítani konkrét szakpolitikai szabályok meghatározása érdekében az ERFA, az ESZA+, a Kohéziós Alap, és az ETHA és bizonyos mértékig az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) vonatkozásában. [Mód. 430]
(3) Az egyes alapok sajátosságai miatt valamennyi alapra és az ERFA keretében megvalósítandó „európai területi együttműködés” célkitűzésre (Interreg) külön rendeletekben (alapspecifikus rendeletek) egyedi szabályokat kell meghatározni az e rendeletben foglalt előírások kiegészítéseként.
(4) A legkülső régiókat és az északi, ritkán lakott régiókat a földrajzi elhelyezkedésükhöz kapcsolódó sajátos hátrányaik kezelése érdekében egyedi intézkedésekkel és kiegészítő finanszírozással kell támogatni az EUMSZ 349. cikkével és az 1994-es csatlakozási okmányhoz csatolt 6. jegyzőkönyv 2. cikkével összhangban. [Mód. 5]
(5) Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikkében és az EUMSZ 10. cikkében megállapított horizontális elveket, köztük az EUMSZ 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás és arányosság elveit figyelembe kell venni az alapok végrehajtásakor, csakúgy, mint az Európai Unió Alapjogi Chartáját is. A tagállamoknak eleget kell tenniük a gyermek jogairól és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény követelményeinek is, és biztosítaniuk kell a hozzáférést annak 9. cikke értelmében, valamint a termékekhez és szolgáltatásokhoz való akadálymentes hozzáférést harmonizáló uniós jogszabályokkal összhangban. Ezzel összefüggésben az alapokat oly módon kell végrehajtani, hogy az előmozdítsa az intézménytelenítést és a közösségi alapú ellátást. A tagállamoknak és a Bizottságnak törekedniük kell az egyenlőtlenségek megszüntetésére, a férfiak és nők közötti egyenlőség támogatására, a nemek közötti esélyegyenlőség szempontjainak integrálására, valamint fel kell lépniük a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés ellen. Az alapok nem támogathatnak olyan tevékenységeket, amelyek hozzájárulnak a szegregáció vagy a kirekesztés bármely formájához, illetve olyan infrastruktúra létrehozását, amely nem hozzáférhető a fogyatékossággal élő személyek számára. Az alapok célkitűzéseit a fenntartható fejlődés keretében kell megvalósítani, valamint a környezet minőségének megőrzésére, védelmére és javítására vonatkozóan az EUMSZ 11. cikkében és 191. cikkének (1) bekezdésében megállapított célkitűzés Unió általi előmozdítása révén, valamint a „szennyező fizet” elv figyelembevételével, továbbá a Párizsi Megállapodás értelmében tett kötelezettségvállalások figyelembevételével. A belső piac integritásának védelme érdekében a vállalkozások számára hasznot jelentő műveleteknek összhangban kell állniuk az EUMSZ 107. és 108. cikkében az állami támogatásokra vonatkozóan lefektetett uniós szabályokkal. A szegénység egyike az EU előtt álló legfőbb kihívásoknak. Az alapoknak ezért a szegénység felszámolásához is hozzá kell járulniuk. Ezenkívül az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak elérése kapcsán az Unió és a tagállamok által tett kötelezettségvállalások teljesítéséhez is hozzá kell járulniuk. [Mód. 6]
(6) Erre a rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott pénzügyi szabályok vonatkoznak. Ezek a szabályok a költségvetési rendeletben kerülnek meghatározásra, és különösen a költségvetés – támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő – elkészítésére és végrehajtására vonatkozó eljárást határozzák meg, valamint előírják a pénzügyi szereplők felelősségének ellenőrzését. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok érintik az Unió költségvetésének a jogállamisággal összefüggő általános tagállami hiányosságok esetén történő védelmét is, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak.
(7) Amennyiben a Bizottságnak meghatározott határidőn belül kell egy tagállam vonatkozásában intézkedést hoznia, a Bizottságnak valamennyi szükséges információt és dokumentumot kellő időben és hatékony módon kell figyelembe vennie. Ha a tagállamok beadványai hiányosak vagy nem felelnek meg az ebben a rendeletben és az alapspecifikus rendeletekben foglalt követelményeknek, és ezáltal a Bizottság nem tud teljes körű információ birtokában intézkedést hozni, a kijelölt határidőt fel kell függeszteni mindaddig, amíg a tagállamok eleget tesznek a jogszabályban előírtaknak.
(8) Annak érdekében, hogy hozzájárulhassanak az Unió prioritásaihoz, az alapoknak korlátozott számú szakpolitikai célkitűzésre kell összpontosítaniuk a támogatásukat a Szerződésen alapuló célkitűzéseknek megfelelő alapspecifikus küldetéseikkel összhangban. Az MMA, a BBA és a HAVE szakpolitikai célkitűzéseit az adott alapspecifikus rendeletekben kell megállapítani.
(9) Tekintettel az éghajlatváltozással kapcsolatos problémák kezelésének fontosságára, amit az Uniónak a Párizsi Megállapodásnak és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak végrehajtását érintő kötelezettségvállalása is tükröz, az alapok hozzá fognak járulni az éghajlatvédelmi intézkedések valamennyi szakpolitikára kiterjedő érvényesítéséhez, valamint ahhoz, hogy az uniós költségvetés a kiadásainak összességben véve 2530 %-ával támogassa az éghajlat-politikai célok elérését. Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia mechanizmusainak a programozás és a végrehajtás szerves részét kell képezniük. [Mód. 7]
(9a) Tekintettel a harmadik országokból származó migrációs áramlások hatására, a kohéziós politikának hozzá kell járulnia az integrációs folyamatokhoz, különösen azáltal, hogy infrastrukturális támogatást nyújt a frontvonalban lévő városok és helyi és regionális hatóságok számára, amelyek jobban részt vesznek az integrációs politikák végrehajtásában. [Mód. 8]
(10) Az uniós költségvetésnek az alapokra elkülönített részét a Bizottság és a tagállamok megosztott irányítással hajtják végre az (EU) [az új költségvetési rendelet száma] (Euratom) európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(9) (a továbbiakban: költségvetési rendelet) megfelelően. Ebből kifolyólag az alapok megosztott irányítás keretében történő végrehajtása során a Bizottságnak és a tagállamoknak be kell tartaniuk a költségvetési rendeletben hivatkozott olyan elveket, mint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az átláthatóság és a megkülönböztetésmentesség. Indokolt, hogy e programok előkészítéséért és végrehajtásáért a tagállamok legyenek felelősek. Ezt – a megfelelő területi szinten, az intézményi, jogi és pénzügyi kereteknek megfelelően – a tagállamok által erre a célra kijelölt szerveknek kell végezniük. A tagállamoknak tartózkodniuk kell olyan szabályok bevezetésétől, amelyek a kedvezményezettek számára bonyolulttá teszik az alapok felhasználását. [Mód. 9]
(11) A partnerség elve az alapok végrehajtásának egy kulcsfontosságú szempontja, amely a többszintű irányítási megközelítésre épül, és biztosítja a regionális, helyi és egyéb hatóságok, a civil társadalom és a szociális partnerek részvételét. A partnerségek szervezésének folytonossága érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia a 240/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet(10)továbbra is érvényes módosítására és kiigazítására. [Mód. 10]
(12) Uniós szinten a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere jelenti a nemzeti reformprioritások meghatározásának és végrehajtásuk felügyeletének keretét. A tagállamok ezen reformprioritások támogatására saját többéves nemzeti beruházási stratégiákat dolgoznak ki. Ezeket a stratégiákat, melyek a nemzeti és uniós támogatásra ajánlott, prioritást élvező beruházási projektek felvázolására és koordinálására irányulnak, az éves nemzeti reformprogramokkal együtt terjesztik elő. Céljuk továbbá elősegíteni az uniós támogatások koherens felhasználását és maximalizálni a főként az alapokból, az európai beruházásstabilizáló funkcióból és az InvestEU-ból biztosított pénzügyi támogatások hozzáadott értékét. [Mód. 11]
(13) A tagállamoknak megfigyelembe kell határozniuk, hogy miként kell figyelembe vennivenniük az EUMSZ 121. cikkének (2) bekezdése szerint elfogadott vonatkozó országspecifikus ajánlásokat és az EUMSZ 148. cikkének (4) bekezdése szerint elfogadott vonatkozó tanácsi ajánlásokat a programozási dokumentumok elkészítésekor, amennyiben összhangban vannak a program által azonosított célkitűzésekkel. A 2021–2027 közötti programozási időszak (a továbbiakban: programozási időszak) alatt a tagállamoknak rendszeresen be kell mutatniuk a monitoringbizottság és a Bizottság számára az országspecifikus ajánlások, valamint a szociális jogok európai pillére végrehajtásának támogatására indított programok végrehajtásának alakulását. A félidős felülvizsgálat során a tagállamoknak többek között mérlegelniük kell, hogy a programozási időszak kezdetét követően elfogadott vagy módosított vonatkozó országspecifikus ajánlások érvényesítése érdekében szükség van-e a programok módosítására. [Mód. 12]
(14) A tagállamoknak a programjaiknál, valamint a karbonszegény beruházásokra allokált pénzügyi igényeknél figyelembe kell venniük az energiaunió irányításáról szóló rendelet(11) alapján – többek között a félidős felülvizsgálat során – elkészítendő nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervük tervezetében foglaltakat, valamint annak a folyamatnak az eredményét, amelynek végén megszületnek az e tervre vonatkozó uniós ajánlások. [Mód. 13]
(15) Az egyes tagállamok által készített partnerségi megállapodásnak egy olyan stratégiai dokumentumnak kell lennie, amely irányt mutat a programok tervezése kapcsán a Bizottság és az adott tagállamok között folytatott tárgyalásokhoz. Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében célszerű lenne, ha a partnerségi megállapodásokat nem kellene módosítani a programozási időszak alatt. A programozás elősegítése céljából és a dokumentumok közti tartalmi átfedések elkerülése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a partnerségi megállapodások egy program részét képezhetik képezhessék. [Mód. 14]
(16) MindenAz e rendelet 10. és 21. cikkében meghatározott bizonyos feltételek mellett, minden egyes tagállamnak rugalmas lehetőséget kelllehet biztosítani arra, hogy hozzájárulhasson az InvestEU-hoz az adott tagállamban megvalósítandó beruházásokhoz nyújtandó költségvetési garanciák biztosítása céljából. [Mód. 15]
(17) Az alapok által biztosított uniós támogatások befogadó, megkülönböztetésmentes, hatékony és eredményes felhasználásához szükséges előfeltételek teljesülése céljából létre kell hozni az előfeltételek korlátozott listáját, valamint értékelésükre egy egyértelmű és kimerítő objektív kritériumrendszert kell megállapítani. Az egyes előfeltételeket hozzá kell egy egyedi célkitűzéshez, és automatikusan kell alkalmazni őket, amikor az adott célkitűzés támogatás céljából kiválasztásra kerül. Amennyiben ezek a feltételek nem teljesülnek, az egyedi célkitűzések keretében megvalósítandó műveletekhez kapcsolódó kiadásokat nem szabad feltünteni a kifizetési kérelmekben. A kedvező beruházási keret fenntartása érdekében az előfeltételek folyamatos teljesülését rendszeresen ellenőrizni kell. Fontos biztosítani továbbá, hogy a támogatásra kiválasztott műveleteket azokkal a stratégiákkal és tervezési dokumentumokkal összhangban hajtsák végre, amelyeken a teljesített előfeltételek alapulnak, ezáltal biztosítva, hogy valamennyi társfinanszírozott művelet megfeleljen az uniós szakpolitikai keretnek. [Mód. 16]
(18) A tagállamoknak egy, az összes mutatót, részcélt és célértéket lefedő eredményességi keretet kell létrehozniuk a program teljesítésének figyelemmel kíséréséhez, értékeléséhez és az azzal kapcsolatos jelentéskészítéshez. Ez lehetővé teszi, hogy a projektek kiválasztása és értékelése eredményorientált legyen. [Mód. 17]
(19) A tagállamnak félidős felülvizsgálatot kell végezniük az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap által támogatott összes program vonatkozásában. Ez a felülvizsgálat biztosítaná a programoknak a program teljesítésére épülő teljes értékű módosítását, miközben lehetőséget adna az új kihívások, illetve a 2024-ben kiadott vonatkozó országspecifikus ajánlások figyelembevételére, valamint a nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek és a szociális jogok európai pillére terén történő előrehaladásra is. Figyelembe kell venni a demográfiai kihívásokat is. Ezzel párhuzamosan a Bizottságnak 2024-ben – a 2025-ös évre vonatkozó technikai kiigazítással együtt – a vonatkozó alap-jogiaktusban rögzített allokációs módszert alkalmazva felül kell vizsgálnia az egyes tagállamok számára a kohéziós politika „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzésére a 2025-ös, 2026-os és 2027-es évekre elkülönített összes előirányzatot. Ez a felülvizsgálat a félidős felülvizsgálat eredményével együtt programmódosításokat fog szükségessé tenni a 2025-ös, 2026-os és 2027-es évekre megállapított pénzügyi előirányzatokra nézve. [Mód. 18]
(20) Az uniós finanszírozási politikák és az Unió gazdasági kormányzása közötti kapcsolatot biztosító mechanizmusokat tovább kell finomítani, és lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy javaslatot tegyen a Tanácsnak egy adott tagállam egy vagy több programjára vonatkozó kötelezettségvállalások teljes vagy részbeni felfüggesztésére, ha a tagállam nem hoz hatékony intézkedést a gazdasági kormányzási folyamattal összefüggésben. Az egységes végrehajtás biztosítása érdekében, valamint a meghozandó intézkedések pénzügyi hatásának jelentőségére tekintettel a végrehajtási jogköröket a Tanács hatáskörébe kell utalni, amelynek bizottsági javaslat alapján kell eljárnia. A gazdasági kormányzás folyamatának keretében meghozandó hatékony intézkedések biztosításához szükséges határozatok elfogadásának megkönnyítése érdekében be kell vezetni a fordított minősített többségi szavazás eljárását.[Mód. 425/rev, 444/rev, 448 és 469]
(20a) A tagállamok a jelenlegi Stabilitási és Növekedési Paktum keretén belül megfelelően indokolt esetben rugalmassági kérelmet nyújthatnak be a közkiadások vagy az azzal egyenértékű strukturális kiadások esetében, amelyeket az európai strukturális és befektetési alapok („esb-alapok”) részeként aktivált beruházások társfinanszírozásával a közigazgatás támogat. A Bizottságnak gondosan meg kell vizsgálnia a vonatkozó kérelmet, amikor a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós vagy korrekciós ága alapján meghatározza a költségvetési kiigazítást. [Mód. 20]
(21) A programok tartalmával kapcsolatban közös követelményeket szükséges megállapítani, figyelembe véve az egyes alapok egyedi jellegét. Ezek a követelmények kiegészíthetők alapspecifikus szabályokkal. Az (EU) [XXX] európai parlamenti és tanácsi rendelet(12) (a továbbiakban: ETE rendelet) céljaként egyedi rendelkezéseket állapít meg az európai területi együttműködési célkitűzés (Interreg) keretébe tartozó programok tartalmára vonatkozóan.
(22) A programvégrehajtás rugalmasságának biztosítása és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében korlátozott mértékben lehetővé kell tenni pénzügyi átcsoportosításokat ugyanazon program prioritásai között anélkül, hogy a programot módosító bizottsági határozatra lenne szükség. A felülvizsgált pénzügyi táblázatokat be kell nyújtani a Bizottsághoz, ezzel biztosítandó, hogy az egyes prioritásokhoz tartozó pénzügyi allokációkra vonatkozó információk naprakészek legyenek.
(22a) A nagyprojektek jelentős részét képviselik az uniós kiadásoknak és gyakran stratégiai fontosságúak az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégia célkitűzéseinek eléréséhez. Indokolt tehát, hogy a bizonyos küszöbértéket meghaladó volumenű műveletekre e rendelet keretében továbbra is egyedi jóváhagyási eljárások vonatkozzanak. A küszöbértéket a teljes elszámolható költségekkel összefüggésben kell megállapítani, a várható nettó bevétel figyelembe vételét követően. Az egyértelműség érdekében helyénvaló e célból meghatározni, hogy mit kell tartalmaznia egy nagyprojektre vonatkozóan benyújtott kérelemnek. A kérelemnek tartalmaznia kell az annak megerősítéséhez szükséges információt, hogy az alapokból biztosított pénzügyi hozzájárulás nem jár az Unión belül már létező létesítményekben jelentős számú munkahely megszűnésével. A tagállamoknak az összes előírt információt be kell nyújtaniuk, a Bizottság pedig értékeli a nagyprojektet annak megállapítása érdekében, hogy indokolt-e a kért pénzügyi hozzájárulás. [Mód. 21]
(23) Az integrált területi fejlesztési koncepció megerősítése céljából az olyan területi eszközök – mint például az integrált területi beruházások, az EMVA keretében LEADER-ként ismeretes közösségvezérelt helyi fejlesztés vagy „a polgárokhoz közelebb álló Európa” szakpolitikai célkitűzés szerinti bármely olyan egyéb területi eszköz, amely a tagállam által az ERFA céljára programozott beruházásokhoz tervezett kezdeményezéseket támogat – formájában végzett beruházásokat területi és helyi fejlesztési stratégiákra kell alapozni. Ugyanez vonatkozik az olyan kapcsolódó kezdeményezésekre, mint az „intelligens falvak”. Az integrált területi beruházások és a tagállamok által tervezett területi eszközök céljára minimumkövetelményeket kell meghatározni a területi stratégiák tartalmára vonatkozóan. Ezeket a területi stratégiákat az érintett hatóságok vagy szervek felelősségi körében kell kidolgozni és jóváhagyni. Annak biztosítására, hogy az érintett hatóságok vagy szervek részt vegyenek a területi stratégiák végrehajtásában, e hatóságok vagy szervek felelősségi körébe kell utalni a támogatni kívánt műveletek kiválasztását, vagy be kell vonni őket a kiválasztásba. [Mód. 22]
(24) A helyi szintű lehetőségek jobb mozgósítása érdekében meg kell erősíteni és le kell egyszerűsíteni a közösségvezérelt helyi fejlesztést. Ennek figyelembe kell vennie a helyi igényeket és lehetőségeket, valamint az adott társadalmi-kulturális jellemzőket, és elő kell mozdítania a strukturális változásokat, a közösségi és igazgatási kapacitás építését és az innováció ösztönzését. Meg kell erősíteni az alapok közötti szoros együttműködést és azok integrált felhasználását a helyi fejlesztési stratégiák támogatásában. Lényeges alapelvként a közösség érdekeit képviselő helyi akciócsoportokra kell ruházni a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák kidolgozását és végrehajtását illető felelősséget. Meg kell könnyíteni a „vezető alap” koncepciójának alkalmazását, hogy a különböző alapokból könnyebben lehessen összehangolt módon támogatni a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiákat, és egyszerűsödjön azok végrehajtása. [Mód. 23]
(25) Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a tagállam kezdeményezésére a technikai segítségnyújtást egy, a program végrehajtásának előrehaladásán alapuló átalányfinanszírozás alkalmazásával kell biztosítani. Ez a technikai segítségnyújtás kiegészíthető olyan célzott adminisztratív kapacitásépítő intézkedésekkel, például a humán erőforrások készségcsoportjának értékelésével, amelyek költségfüggetlen visszatérítési módszereket alkalmaznak. Az intézkedésekről és teljesítésekről, valamint a hozzájuk kapcsolódó uniós kifizetésekről történt megegyezéseket egy ütemtervben lehet rögzíteni, melyek lehetővé teszik az eredményalapú helyi kifizetéseket. [Mód. 24]
(26) Egyértelműsíteni kell, hogy amennyiben egy tagállam azt javasolja a Bizottságnak, hogy egy programnak vagy annak egy részének prioritását egy költségfüggetlen finanszírozási rendszeren keresztül valósítsák meg, akkor a megegyezés tárgyát képező intézkedések, teljesítések és feltételek nem kapcsolódhatnak olyan konkrét beruházásokhoz, amelyeket az adott tagállamban vagy régióban megosztott irányítás alatt álló programok keretében végeznek.
(27) A programok teljesítésének vizsgálata céljából a tagállamnak monitoringbizottságokat kell felállítania, amelyekben helyet kapnak a civil társadalom és az érintett szociális partnerek képviselői is. Az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap esetében az éves végrehajtási jelentéseket a programvégrehajtásra vonatkozóan a tagállam által elérhetővé tett legfrissebb információkon és adatokon alapuló éves strukturált szakpolitikai párbeszéddel kell felváltani. [Mód. 25]
(28) A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás(13) (22) és (23) bekezdése értelmében az Alapok értékelését egyedi nyomonkövetési követelmények útján gyűjtött információ alapján kell végezni, kerülve a túlszabályozást és az adminisztratív terhet, főként a tagállamokra nehezedőt. Ezek a követelmények adott esetben az alapok hatásainak helyszíni értékeléséhez alapul szolgáló mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak. A mutatókat lehetőség szerint a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő módon kell kidolgozni. [Mód. 26]
(29) A programvégrehajtásra vonatkozó átfogó, naprakész információk rendelkezésre állásának biztosítása érdekében egy gyakoribbhatékony és időben történő elektronikus jelentéskészítést kell előírni a mennyiségi adatok vonatkozásában. [Mód. 27]
(30) A következő programozási időszak kapcsolódó programjai és tevékenységei előkészítésének támogatása céljából a Bizottságnak félidős értékelést kell végeznie az alapokról. A programozási időszak végén a Bizottságnak visszamenőleges értékeléseket kell végeznie az alapokról, amelyeknek az alapok által kifejtett hatásra kell koncentrálniuk. Az értékelések eredményeit nyilvánossá kell tenni. [Mód. 28]
(31) A tagállamokban a programhatóságoknak, a kedvezményezetteknek és az érdekelt feleknek fel kell hívniuk a figyelmet az uniós finanszírozás eredményeire, és ennek megfelelően tájékoztatniuk kell a közvéleményt. Az átláthatósági, kommunikációs és láthatósági tevékenységek alapvetően fontosak az uniós tevékenységek helyi láthatóvá tételében, és e tevékenységeknek valós, pontos és naprakész információkon kell alapulniuk. Ahhoz, hogy ezek a követelmények végrehajthatók legyenek, a programhatóságoknak és a Bizottságnak rendelkezésére kell állniuk korrekciós intézkedések arra az esetre, ha ezeket nem tartják be.
(32) Az irányító hatóságoknak strukturált információkat kell közzétenniük a kiválasztott műveletekről és kedvezményezettekről az adott műveletet támogató program weboldalán, aminek során figyelembe kell venni az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet(14) személyes adatokra vonatkozó adatvédelmi követelményeit.
(33) Az alapok használatának egyszerűsítése és a hibák kockázatának csökkentése céljából célszerű meghatározni a tagállamoknak szánt uniós hozzájárulások formáit, úgymint a tagállamok által a kedvezményezetteknek nyújtott támogatási formákat.
(34) Ami a kedvezményezetteknek nyújtott támogatásokat illeti, a tagállamoknak egyre nagyobb mértékben kell alkalmazniuk az egyszerűsített költségelszámolási módszereket. Az egyszerűsített költségelszámolási módszerek kötelező használatához kapcsolódó küszöbértéknek a művelet teljes költségétől kell függenie, hogy ezáltal a küszöbérték alatti valamennyi művelet azonos kezelés alá essen, függetlenül attól, hogy a támogatás állami vagy magánjellegű-e. Amennyiben egy tagállam javaslatot kíván tenni egy egyszerűsített költségelszámolási módszer alkalmazására, konzultálhat a monitoringbizottsággal. [Mód. 29]
(35) Az átalányfinanszírozások azonnali végrehajtásának lehetővé tétele érdekében a tagállamok által a 2014–2020 közötti időszakban tisztességes, méltányos és igazolható számítási módszerrel megállapított valamennyi százalékos átalány továbbra is alkalmazható a jelen rendelet alapján támogatott hasonló műveletekhez, anélkül, hogy új számítási módszerre lenne szükség.
(36) A társfinanszírozott környezetvédelmi beruházások hozamánakfelhasználásának optimalizálása érdekében szinergiákat kell biztosítani a LIFE környezetvédelmi és éghajlat-politikai programmal, különösen a LIFE stratégiai integrált projektek és stratégiai természetvédelmi projektek révén, emellett pedig az Európai horizont és más uniós programok keretében finanszírozott projektekkel. [Mód. 30]
(37) A jogi egyértelműség érdekében célszerű meghatározni a támogathatósági időszakot a jelen rendelet alapján az alapokból támogatott műveletekhez kapcsolódó kiadások és költségek tekintetében, illetve korlátozni a befejezett műveletek támogatását. Emellett pontosítani kell, hogy mely dátumtól lesznek támogathatók a kiadások az alapokból új programok elfogadása vagy a programok módosítása esetében, belefoglalva azt a kivételes lehetőséget is, hogy a támogathatósági időszak kitolható valamely természeti katasztrófa kezdete napjára, amennyiben az adott katasztrófa kezelése érdekében sürgős erőforrás-mobilizálásra van szükség.
(38) Az alapok befogadó jellegének, eredményességének, igazságosságának és fenntartható hatásának biztosítására olyan rendelkezéseket kell hozni, amelyek biztosítják az infrastruktúrába történő beruházások vagy a termelő beruházások megkülönböztetésmentes jellegét és hosszú élettartamát, és megakadályozzák, hogy az alapokat tisztességtelen előny megszerzésére használják fel. Az irányító hatóságoknak külön figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy ne támogassák az áthelyezést a műveletek kiválasztásakor, valamint hogy szabálytalanságként kezeljék a tartósság követelményének meg nem felelő műveletekre jogosulatlanul kifizetett összegeket. [Mód. 31]
(39) Az egymást kiegészítő jelleg erősítése és a végrehajtás egyszerűsítése céljából lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a Kohéziós Alapból és az ERFA-ból nyújtott támogatások a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés keretében végrehajtott közös programok esetében az ESZA+-ból nyújtott támogatásokkal együttesen kerüljenek felhasználásra.
(40) A teljes egészében vagy részben az Unió költségvetéséből finanszírozott beruházások hozzáadott értékének optimalizálása érdekében szinergiákat kell keresni, elsősorban az alapok és a közvetlenül irányított eszközök, mint például a reformok végrehajtását elősegítő eszköz között. Ennek a szakpolitikai koordinációnak elő kell mozdítania a könnyen használható mechanizmusokat és a többszintű irányítást. Ezeket a szinergiákat alapvetően azáltal kell megvalósítani, hogy egyrészt hasonló művelet esetében elismerhetővé kell tenni a Horizont Europe keretében elszámolható költségek átalányfinanszírozását, másrészt lehetővé kell tenni egy adott műveleten belül a különböző uniós eszközökből nyújtott finanszírozás ötvözését, amennyiben elkerülhető a kettős finanszírozás. Ezért ennek a rendeletnek szabályoznia kell az alapokból történő kiegészítő finanszírozást. [Mód. 32]
(41) A finanszírozási eszközöket nem lehet tevékenységek újrafinanszírozására használni, például a beruházási döntés napján fizikailag már befejeződött vagy teljes körűen megvalósított beruházások hatályos kölcsönmegállapodásainak más formában történő finanszírozásának leváltására, hanem azokat olyan, tetszőleges típusú új beruházások támogatására kell fordítani, amelyek összhangban állnak a mögöttes szakpolitikai célokkal.
(42) A támogatási intézkedések finanszírozási eszközök révén történő finanszírozására vonatkozó döntést előzetes értékelés alapján kell meghozni. Ebben a rendeletben meg kell határozni az előzetes értékelések minimálisan kötelező elemeit, és – az adminisztratív terhek és a finanszírozási eszközök késedelmes felállításának elkerülése érdekében –lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy a 2014–2020 közötti időszakra elvégzett előzetes értékelést használják, adott esetben annak aktualizált formájában.
(42a) Az irányító hatóságok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy finanszírozási eszközök felhasználása érdekében közvetlenül ítéljenek oda szerződést az EBB csoport, nemzeti fejlesztési bankok vagy nemzetközi pénzügyi szervezetek részére. [Mód. 33]
(43) A járulékos finanszírozási támogatást célzó finanszírozási eszközök bizonyos típusainak könnyebb alkalmazása érdekében lehetőség van arra, hogy a finanszírozási eszközökre vonatkozó szabályokat erre a kombinációra alkalmazzák, egyetlen finanszírozási eszköz műveletei keretében. Az ilyen esetekre egyedi feltételeket kell megállapítani a kettős finanszírozás elkerülése érdekében.
(44) Lehetővé kell tenni, hogy az irányító hatóságok – az állami támogatásokra és a közbeszerzésekre vonatkozóan a 2014–2020-as programozási időszakban már egyértelműen lefektetett szabályok maradéktalan figyelembevételével – eldönthessék, hogy a célrégiók egyedi szükségleteinek kielégítése szempontjából mi a finanszírozási eszközök végrehajtásának legmegfelelőbb módja. Ennek keretében a Bizottságnak az Európai Számvevőszékkel együttműködve iránymutatást kell adnia az állami támogatásoknak való megfelelés értékelése és az állami támogatási programok kidolgozása terén a könyvvizsgálók, az irányító hatóságok és a kedvezményezettek számára. [Mód. 34]
(45) A megosztott irányítás elvével és az arra vonatkozó szabályokkal összhangban a tagállamok és a Bizottság közösen felelnek a programok irányításáért és kontrolljáért, és nekik kell biztosítaniuk az alapok jogszerű és szabályos felhasználását. Mivel az említett irányítás és kontroll elsősorban a tagállamok felelősségébe tartozik, és nekik kell biztosítaniuk, hogy az alapok által támogatott műveletek megfeleljenek az alkalmazandó jognak, erre vonatkozó kötelezettségeiket egyértelműen meg kell határozni. A Bizottság ezzel kapcsolatos jogosultságait és felelősségi körét szintén meg kell állapítani.
(45a) Az elszámoltathatóság és az átláthatóság növelése érdekében a Bizottságnak gondoskodnia kell egy olyan panaszkezelési rendszerről, amely a programok előkészítésének és végrehajtásának minden szakaszában – a nyomon követést és az értékelést is ideértve – hozzáférhető az állampolgárok és az érdekelt felek számára. [Mód. 35]
(46) A programvégrehajtás gyors beindításának megkönnyítése céljából adott esetben meg kell könnyíteni a végrehajtási intézkedések – köztük az igazgatási és informatikai rendszerek – előző programozási időszakból történő átvételét. Amennyiben nincs szükség új technológiára, az előző programozási időszakra felállított számítógépesített rendszereket – az esetlegesen szükséges módosítások mellett – célszerű fenntartani. [Mód. 36]
(47) A programirányítási feladatok észszerűsítése érdekében az MMA, a BBA és a HAVE által támogatott programok esetében biztosítani kell, hogy a számviteli feladatok össze legyenek vonva az irányító hatóságok számviteli feladataival, más alapok esetében pedig lehetőséget kell biztosítani erre.
(48) Mivel elsődlegesen az irányító hatóság felel az alapok hatékony és eredményes végrehajtásáért, és ezért számos feladatot ellát, a programok kiválasztásával, programirányítással és a monitoringbizottság támogatásával kapcsolatos feladatait részletesen meg kell határozni. A kiválasztott műveleteknek összhangban kell lenniük a horizontális elvekkel.
(48a) Az alapok eredményes felhasználásának támogatása érdekében kérésre valamennyi tagállam rendelkezésére kell állnia az EBB által nyújtott támogatásnak. Ez kapacitásépítést, valamint a projektek azonosításához, előkészítéséhez és végrehajtásához nyújtott támogatást, továbbá a pénzügyi eszközökkel és beruházási platformokkal kapcsolatos tanácsadást foglalhat magában. [Mód. 37]
(49) Az alapok és a közvetlenül irányított eszközök közötti szinergiák optimalizálása érdekében meg kell könnyíteni azoknak a műveleteknek a támogatását, amelyek már megkapták a „kiválósági pecsét” tanúsítványt.
(50) Az alapok hatékony és eredményes végrehajtása és az igazgatási költségek és terhek közötti kellő egyensúly megteremtése érdekében az irányítási ellenőrzések gyakoriságát, hatályát és alkalmazási körét kockázatértékelés alapján kell megállapítani, amelynél figyelembe kell venni olyan tényezőket, mint a végrehajtott műveletek típusa, a műveletek összetettsége és száma, a kedvezményezettek, valamint az előző irányítási ellenőrzések és auditok során azonosított kockázati szint. Az alapok irányítási és ellenőrzési intézkedéseinek az uniós költségvetést érintő kockázat mértékével kell arányosnak lenniük. [Mód. 38]
(51) Az ellenőrző hatóságnak ellenőrzéseket kell végeznie, és gondoskodnia kell arról, hogy a Bizottság részére adott ellenőri vélemény megbízható legyen. Ennek az ellenőri véleménynek három területen kell biztosítékot szolgáltatnia a Bizottság számára, nevezetesen a bejelentett kiadások jogszerűsége és szabályossága, az irányítási és kontrollrendszerek működése, valamint az elszámolások teljessége, pontossága és valódisága tekintetében.
(52) Az ellenőrzések csökkenthetők, amennyiben bizonyítható, hogy a program legutóbbi két egymást követő évben mindvégig hatékonyan működött, mivel azt mutatja, hogy az alapokat hosszabb időn keresztül hatékonyan és eredményes használta fel.
(53) A kedvezményezettek adminisztratív terheinek és az adminisztratív költségek csökkentése érdekében meg kell határozni az alapokra vonatkozóan az egységes ellenőrzés elvének konkrét alkalmazását.
(54) Egy egyszerűsített előfinanszírozási rendszert kell létrehozni a pénzügyi irányítás egyszerűsítése céljából. Az előfinanszírozási rendszer azt hivatott biztosítani, hogy a tagállam a program végrehajtásának kezdetétől rendelkezzen a kedvezményezettek támogatásához szükséges eszközökkel.
(55) A tagállamok és a Bizottság adminisztratív terheinek csökkentése érdekében egy kötelező ütemtervet kell felállítani a negyedéves kifizetési kérelmekre. A bizottsági kifizetésekre továbbra is alkalmazni kell a 10 %-os visszatartást az éves számlaegyenleg kifizetéséig, amikor a Bizottság meg tudja állapítani, hogy az elszámolások teljesek, pontosak és valósak-e.
(56) Az adminisztratív terhek csökkentése céljából az elszámolások éves elfogadásának rendszerét egyszerűsíteni kell oly módon, hogy az egyszerűbb módszereket biztosítson a kifizetésekre és visszatérítésekre, amennyiben nincs véleményeltérés a Bizottság és a tagállam között.
(57) Az Unió pénzügyi érdekeinek és költségvetésének védelme érdekében arányos intézkedéseket kell megállapítani és végrehajtani a tagállamok és a Bizottság szintjén. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy megszakítsa a kifizetési határidőket, felfüggessze az időközi kifizetéseket, és pénzügyi korrekciókat alkalmazzon, amennyiben a vonatkozó feltételek teljesülnek. A Bizottságnak tiszteletben kell tartania az arányosság elvét oly módon, hogy figyelembe veszi a szabálytalanságok jellegét, súlyosságát és gyakoriságát, valamint azoknak az uniós költségvetést érintő pénzügyi következményeit.
(58) A tagállamoknak továbbá meg kell előzniük, fel kell tárniuk és hatékonyan kezelniük kell minden szabálytalanságot, ideértve a kedvezményezettek által elkövetett szabálytalanságokat. Emellett az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom rendelettel(15), a 2988/95/Euratom,EK rendelettel(16) és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel(17) összhangban közigazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 rendeletnek(18) megfelelően kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló (EU) 2017/1371 irányelv(19) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más jogellenes tevékenységeket. A tagállamok megteszik a szükséges lépéseket annak biztosításához, hogy bármely, uniós alapokban részesülő személy vagy entitás teljes mértékben együttműködjön az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, és megadja a Bizottság, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára szükséges jogokat es hozzáférést, továbbá szavatolja, hogy az uniós alapok felhasználásában részt vevő bármely harmadik fél ezzel egyenértékű jogokat biztosít. A tagállamoknak részletes jelentést kell tenniükkészíteniük a Bizottság számára a feltárt szabálytalanságokról, ideértve a csalást, az ezzel kapcsolatos nyomon követő intézkedésekről, valamint az OLAF vizsgálatainak nyomon követéséről. Azok a tagállamok, amelyek nem vesznek részt az Európai Ügyészséggel folytatott megerősített együttműködésben, jelentést tesznek a Bizottságnak a nemzeti bűnüldöző hatóságok által az uniós költségvetést érintő szabálytalanságok kapcsán hozott határozatokról. [Mód. 39]
(59) A pénzügyi fegyelem ösztönzése érdekében célszerű a program szintjén meghatározni a költségvetési kötelezettségvállalások visszavonására vonatkozó intézkedéseket.
(60) Az EUMSZ gazdasági, társadalmi és területi kohéziós célkitűzéseinek előmozdítása érdekében a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés keretében az összes régiót támogatni kell. A célra fordított forrásokat az ERFA és az ESZA+ alapokból kell biztosítani a gazdasági és társadalmi fejlődés kiegyensúlyozott és fokozatos támogatása, illetve szintjének tükrözése érdekében olyan hozzájárulási kulcs alapján, amely elsősorban az egy főre jutó GDP-n alapul. Azoknak a tagállamoknak, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme (GNI) alacsonyabb, mint az uniós átlag 90 %-a, a Kohéziós Alapból a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés keretében kell részesülniük támogatásban.
(61) Az alapokból támogatásra jogosult régiók és területek kijelöléséhez objektív kritériumokat kell meghatározni. Ebből a célból indokolt, hogy a régiók és térségek uniós szinten történő meghatározása a régiók közös osztályozási rendszerén alapuljon, amelyet legutóbb aaz 868/2014/EU(EU)2016/2066 bizottsági rendelettel(20) módosított 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(21) állapított meg. [Mód. 40]
(62) Annak érdekében, hogy megfelelő pénzügyi keret jöjjön létre az ERFA, az ESZA +, az ETHA és a Kohéziós Alap számára, a Bizottságnak éves lebontást kell készítenie a tagállamonként elérhető juttatásokról a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés alapján a támogatásra jogosult régiók felsorolásával, valamint az „európai területi együttműködés” célkitűzés (Interreg) előirányzataival együtt. Figyelembe véve azt, hogy a tagállamok számára biztosítandó nemzeti juttatásokat a 2018-ban rendelkezésre álló statisztikai adatok és előrejelzések alapján kell megállapítani, és tekintve az előrejelzési bizonytalanságokat, a Bizottságnak 2024-ben valamennyi tagállam összes juttatását felül kell vizsgálnia az akkor elérhető legfrissebb statisztikai adatok alapján, és ahol a halmozott eltérés +/- 5 %-nál nagyobb, ezeket a juttatásokat a 2025–2027-es évekhez kell igazítani annak érdekében, hogy a félidős értékelés és a technikai kiigazítás eredményei tükröződjenek a program módosításaiban. [Mód. 41]
(63) A transzeurópai közlekedési hálózatok projektjeinek finanszírozása a(z) (EU) rendelet [új CEF-rendelet]-nek(22) megfelelően továbbra is a Kohéziós Alapból történik megosztott irányítás és közvetlen végrehajtás szerint, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében. A 2014–2020 közötti programidőszak sikeres megközelítésére építve a célból a Kohéziós Alapból 10 000 000 0004000 000 000 EUR-t az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz számára kell átcsoportosítani. [Mód. 42]
(64) Az ERFA és az ESZA+ alapokból és a Kohéziós Alapból származó források bizonyos összegeit az Európai Városfejlesztési Kezdeményezésre kell fordítani, amit a Bizottság közvetlen vagy közvetett irányítása alatt kell majd végrehajtani. A jövőben a hátrányos helyzetű régiók és közösségek számára biztosított speciális támogatást is tovább kell vizsgálni. [Mód. 43]
(65) Abból a célból, hogy a régiók különböző kategóriái megfelelő juttatásban részesüljenek, az elv az, hogy a kevesébe fejlett, az átmeneti és fejlettebb régiók tekintetében a tagállamoknak előirányzott összesített juttatást nem szabad átcsoportosítani a kategóriák között. Mindemellett a tagállamoknak az adott kihívások leküzdésére vonatkozó szükségletei figyelembevétele érdekében a tagállamok kérhetik a juttatások átcsoportosítását a fejlettebb vagy átmeneti régiókból a kevésbé fejlett régiókba, és indokolniuk kell döntésüket. Ahhoz, hogy a kevésbé fejlett régiók elegendő pénzügyi forrásokban részesüljenek, meg kell állapítani azt a felső határt, amit a juttatásaikból át lehet csoportosítani a fejlettebb vagy az átmeneti régiókba. A források célok közötti átcsoportosítása nem lehetséges.
(65a) A 7. kohéziós jelentésben(23) ismertetett, közepes jövedelmű régiók előtt álló kihívásokkal (alacsony növekedés a fejlettebb régiókhoz képest, de a kevésbé fejlett régiókhoz képest is; e probléma különösen az EU27 átlagos GDP-jének 90 és 100% közötti egy főre jutó GDP-vel rendelkező régiókat érinti) való megbirkózás érdekében az „átmeneti régióknak” megfelelő támogatásban kell részesülniük, és ezeket úgy kell meghatározni, hogy az EU27 átlagos GDP-jének 75%-a és 100%-a közötti egy főre jutó GDP-vel rendelkező régiók tartozzanak ide. [Mód. 44]
(66) Az Ír-sziget egyedi és specifikus helyzetének összefüggésében és az Észak-Írországi és Írország közötti, a nagypénteki megállapodás égisze alatt megvalósuló együttműködés támogatása érdekében új, „PEACE PLUS” elnevezésű határokon átnyúló program folytatódik Észak-Írország és Írország határ menti megyéiben, építve az előző programok, a Peace és az Interreg keretében végzett munkára. Figyelembe véve ennek gyakorlati jelentőségét, e programot egyedi allokációval kell támogatni a békét és megbékélést célzó programok támogatásának folytatása érdekében, továbbá az európai területi együttműködési célkitűzés (Interreg) keretében rendelkezésre álló ír allokáció megfelelő részét is a programhoz kell allokálni.
(66a) Az Egyesült Királyság Unióból való kilépésével összefüggésben egyes régiók és tagállamok földrajzi adottságaikból, jellegükből és/vagy kereskedelmi kapcsolataik mértékéből adódóan a többieknél nagyobb mértékben lesznek a kilépés következményeinek kitéve. Ezért fontos, hogy az Egyesült Királyság kilépését követően a kohéziós politika keretében is gyakorlati megoldásokat találjunk az érintett régiók és tagállamok előtt álló kihívások kezelésére. Ezen túlmenően a leginkább érintett helyi és regionális hatóságok és a tagállamok szintjén folyamatos együttműködést kell kialakítani az információcsere és a bevált gyakorlatok cseréje révén. [Mód. 45]
(67) A kohéziós politika területén a társfinanszírozási elvnek a megfelelő szintű, állami vagy magánjellegű nemzeti támogatás révén való tiszteletben tartásához szükség van a társfinanszírozás maximális arányának régiókategóriánkénti megállapítására. Ezeknek az arányoknak tükrözniük kell a tagállamok gazdasági fejlettségét az egy főre jutó GDP tekintetében az EU-27 átlaghoz viszonyítva,ügyelve arra, hogy a kategóriájuk eltolódásai miatt ne részesüljenek kevésbé előnyös bánásmódban. [Mód. 46]
(68) E rendelet egyes nem alapvető elemeinek kiegészítése és módosítása érdekében az EUMSZ 290. cikke szerinti jogi aktusok elfogadására felhatalmazást kell adni a Bizottság részére az e rendelet egyes mellékleteiben található elemek módosítása, vagyis a következők tekintetében: a beavatkozás típusaira vonatkozó dimenziók és kódok, a partnerségi megállapodások és programok mintája, az adattovábbítás mintája, az Európai Unió emblémájának használata, a finanszírozási megállapodások és stratégiai dokumentumok elemei, az ellenőrzési nyomvonal, az elektronikus adatcsererendszerek, az irányítási és kontrollrendszerek leírásának mintája, a vezetői nyilatkozat mintája, az ellenőri vélemény mintája, az éves kontrolljelentés mintája, az auditstratégia mintája, a kifizetési kérelmek mintája, a számlák mintája és a pénzügyi korrekció szintjének meghatározása.
(69) Emellett az EUMSZ 290. cikke szerinti jogi aktusok elfogadására felhatalmazást kell adni a Bizottság részére a következők tekintetében: a partnerségre vonatkozó európai magatartási kódex módosítása annak érdekében, hogy a kódex a rendelethez igazodjon, a jelentendő szabálytalanságok meghatározását szolgáló kritériumok megállapítása, az átalányalapú egységköltségek, egyösszegű kifizetések, százalékos átalányok és a valamennyi tagállamra vonatkozó költségfüggetlen finanszírozás meghatározása, valamint a szabványosított, azonnal használható mintavételi módszerek megállapítása. [Mód. 47]
(70) Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő, átlátható konzultációkat folytasson valamennyi érdekelt féllel, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. [Mód. 48]
(71) A partnerségi megállapodások elfogadására, a programok elfogadására vagy módosítására, valamint a pénzügyi korrekciók alkalmazására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. A szabálytalanságok jelentésére használt formátummal, a rögzítendő és tárolandó elektronikus adatokkal és a végső teljesítményjelentés mintájával összefüggő végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(24) megfelelően kell gyakorolni. Jóllehet e jogi aktusok általános jellegűek, a tanácsadó-bizottsági eljárás alkalmazása indokolt, mivel csak a technikai szempontokat, a formátumokat és mintákat határozzák meg. Az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap tekintetében a pénzügyi juttatások allokációjának meghatározásával kapcsolatos végrehajtási hatásköröket bizottsági eljárások nélkül szükséges elfogadni, mivel kizárólag előre meghatározott számítási módszertan alkalmazását tükrözik.
(72) Mivel az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(25), illetve a 2014–2020 közötti programozási időszakra vonatkozó jogi aktusok továbbra is alkalmazandók az alapok által a 2014–2020 közötti programozási időszakban támogatott programokra és műveletekre. Mivel az 1303/2013/EU rendelet végrehajtási időszaka várhatóan kiterjed az e rendelet hatálya alá tartozó programozási időszakra, valamint az említett rendelet alapján jóváhagyott bizonyos műveletek végrehajtásának folyamatossága érdekében szakaszolt megvalósításra vonatkozó rendelkezéseket kell megállapítani. A szakaszokra osztott műveletek minden egyes szakaszát, amely ugyanazon átfogó célt szolgálja, az adott programozási időszak szabályaival összhangban kell végrehajtani, azaz azon programozási időszakra vonatkozóan, amelyben támogatást kap.
(73) E rendelet célját, nevezetesen a gazdasági, a társadalmi és a területi kohézió megerősítését, valamint az uniós költségvetés megosztott irányítás keretében végrehajtott részére vonatkozó közös pénzügyi szabályok megállapítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani egyrészt a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségek és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradásánakrégiókat érintő egyedi kihívások mértéke, valamint a tagállamok és a régiók korlátozott pénzügyi forrásai miatt, másrészt annak következtében, hogy szükség van a számos, megosztott irányítás alá tartozó uniós alapra vonatkozó egységes végrehajtási keretre. Mivel e célkitűzések az Unió szintjén jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvnek megfelelően. A hivatkozott cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket. [Mód. 49]
(74) Ez a rendelet tiszteletben tartja a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott alapvető jogokat, és figyelembe veszi az ott elismert elveket,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. CÍM
Célkitűzések és támogatás általános szabályai
I. FEJEZET
Tárgy és fogalommeghatározások
1. cikk
Tárgy és hatály
(1) Ez a rendelet az alábbiakat határozza meg:
a) az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+), a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA), az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA), a Menekültügyi és Migrációs Alap (MMA), a Belső Biztonsági Alap (BBA) és a Határigazgatási és Vízumeszköz (HAVE) (a továbbiakban: az alapok) esetében alkalmazandó pénzügyi szabályok; [Mód. 50]
b) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap+-ra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra, valamint az e cikk (1a) bekezdésében említetteknek megfelelően az Európai Mezőgazdasági VidékfejlesztésiAlapra vonatkozó közös rendelkezések. [Mód. 431]
(1a) Az I. cím I. fejezete 2. cikkének 4a. pontja, a II. fejezet 5. cikke, a III. cím II. fejezetének 22–28. cikke és a IV. cím III. fejezete I. szakaszának 41–43. cikke alkalmazandó az EMVA-ból finanszírozott támogatási intézkedésekre, továbbá az I. cím I. fejezete 2. cikkének 15–25. pontja, valamint az V. cím II. fejezete II. szakaszának 52–56. cikke alkalmazandó az (EU) …/... rendelet (a KAP stratégiai terveiről szóló rendelet) 74. cikkében előírt, az EMVA keretében támogatott pénzügyi eszközökre. [Mód. 432]
(2) Ez a rendelet nem vonatkozik az ESZA+ foglalkoztatási és szociális innovációs, valamint egészségügyi területeire, illetve az ETHA, az MMA, a BBA és a HAVE közvetlen vagy közvetett irányítású komponenseire, a Bizottság kezdeményezésére adott technikai segítségnyújtás kivételével.
(3) A 4. és a 10. cikk, a II. cím III. fejezete, a III. cím II. fejezete és a VIII. cím nem vonatkozik a Menekültügyi és Migrációs Alapra (MMA), a Belső Biztonsági Alapra (BBA) és a Határigazgatási és Vízumeszközre (HAVE).
(4) A VIII. cím nem alkalmazandó a Európai Tengerügyi és Halászati Alapra.
(5) A II. cím II. fejezetének 11. cikke és III. fejezetének 15. cikke, a III. cím I. fejezete, a IV. cím I. fejezetének 33–36. cikke és 38. cikkének (1)–(4) bekezdése, valamint a IV. cím II. fejezetének 39. cikke, III. fejezetének 45. cikke és a VI. cím II. fejezetének 67., 71., 73. és 74. cikke, valamint III. fejezete nem alkalmazandó az Interreg programokra.
(6) Az alábbiakban felsorolt alapspecifikus rendeletek kiegészítő szabályokat állapíthatnak meg ehhez a rendelethez, amelyek nem lehetnek ellentétes értelműek e rendelettel. Amennyiben kétségek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy e rendelet vagy az alapspecifikus rendelet-e az alkalmazandó, e rendeletet kell előnyben részesíteni.
a) a(z) (EU) […] rendelet (a továbbiakban: az ERFA- és KA-rendelet)(26) ;
b) a(z) (EU) […] rendelet (a továbbiakban: az ESZA+-rendelet)(27) ;
c) a(z) […]/EU rendelet (a továbbiakban: az ETE-rendelet)(28) ;
d) a(z) […]/EU rendelet (a továbbiakban: az ETHA-rendelet)(29) ;
e) a(z) […]/EU rendelet (a továbbiakban: az MMA-rendelet)(30) ;
f) a(z) […]/EU rendelet (a továbbiakban: a BBA-rendelet)(31) ;
g) a(z) […]/EU rendelet (a továbbiakban: a HAVE-rendelet)(32) ;
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
1. „releváns országspecifikus ajánlások”: az EUMSZ 121. cikke (2) és (4) bekezdésének és az EUMSZ 148. cikke (4) bekezdésének megfelelően elfogadott tanácsi ajánlások, amelyek olyan strukturális kihívásokhoz kapcsolódnak, amelyeket helyénvaló a közvetlenül az alapok hatálya alá tartozó többéves beruházások révén kezelni, az alapspecifikus rendeletekban foglaltak szerint, valamint az (EU) [az energiaunió irányításáról szóló új rendelet száma] európai parlamenti és tanácsi rendelet [XX]. cikkének megfelelően elfogadott releváns ajánlások; [Mód. 54]
1a. „előfeltétel”: konkrét és pontosan meghatározott feltétel, amely ténylegesen összefügg a program konkrét célkitűzésének hatékony és eredményes elérésére gyakorolt közvetlen hatással; [Mód. 55]
2. „alkalmazandó jog”: az uniós jog és az alkalmazásáról szóló nemzeti törvény;
3. „művelet”:
a) az érintett programok alapján kiválasztott projekt, szerződés, intézkedés vagy projektcsoport;
b) a finanszírozási eszközök összefüggésében a finanszírozási eszközhöz való program-hozzájárulás és az adott finanszírozási eszköz által a végső címzetteknek ezt követően nyújtott pénzügyi támogatás;
4. „stratégiai fontosságú művelet”: olyan művelet, amely kulcsfontosságú mértékben járul hozzá a program célkitűzéseinek eléréséhez, és amely tekintetében külön nyomonkövetési és kommunikációs intézkedések szükségesek;
4a. „program”: az EMVA összefüggésében az (EU) […] rendeletben (a KAP-stratégiai tervekről szóló rendelet) említett KAP-stratégiai tervek; [Mód. 56]
5. „prioritás”: az MMA, a BBA és a HAVE tekintetében egy egyedi célkitűzés; az ETHA tekintetében azt a támogatási területtípust jelenti, amelyre az ETHA-rendelet III. mellékletében megállapított nomenklatúra hivatkozik;
6. „egyedi célkitűzés”: az ETHA összefüggésében az ETHA-rendelet III. mellékletében említett „támogatási területek”;
7. „közreműködő szervezet”: bármely közjogi vagy magánjogi szervezet, amely irányító hatóság felelőssége alatt működik, vagy ilyen hatóság nevében lát el funkciókat vagy hajt végre feladatokat;
8. „kedvezményezett”:
a) közjogi vagy magánjogi szervezet, jogi személyiséggel rendelkező vagy nem rendelkező egység vagy természetes személy, amely a műveletek kezdeményezéséért, vagy mind a kezdeményezéséért, mind a végrehajtásáért felelős;
b) a köz- és magánszféra közötti partnerség (PPP) tekintetében a műveletet kezdeményező közjogi szervezet vagy a végrehajtáshoz kiválasztott magánjogi partner;
c) az állami támogatási rendszerek tekintetében adott esetben a támogatásban részesülő szervezet vagy vállalkozás, kivéve, ha a támogatás összege vállalkozásonként nem éri el a 200 000 EUR-t, amely esetben az érintett tagállam dönthet úgy, hogy a támogatást nyújtó szervezet a kedvezményezett – az 1407/2013/EU(33), az 1408/2013/EU(34) és a 717/2014/EU(35) bizottsági rendelet sérelme nélkül; [Mód. 57]
d) a finanszírozási eszközök tekintetében a holdingalapot végrehajtó szervezet, vagy ahol nincs holdingalap-szerkezet, ott az a szervezet, amely az adott alapot végrehajtja, vagy ahol az irányító hatóság irányítja a finanszírozási eszközt, ott az irányító hatóság;
9. „kisprojekt-alap”: valamely Interreg-program körébe tartozó művelet, amely korlátozott pénzügyi volumenű, többek között emberek közötti projektek kiválasztására és végrehajtására irányul; [Mód. 58]
10. „célérték”: előre elfogadott érték, amelyet a programozási időszak végére kell elérni egy egyedi célkitűzésben szereplő mutatóval kapcsolatban;
11. „részcél”: közbenső cél, amelyet a programozási időszak alatt egy adott időpontban kell elérni az egyedi célkitűzésben szereplő mutatóval kapcsolatban;
12. „teljesítménymutató”: olyan mutató, amellyel a beavatkozás adott eredményeit lehet mérni;
13. „eredménymutató”: olyan mutató, amivel a támogatott beavatkozások rövidtávú hatásait lehet mérni, különös hivatkozással a közvetlen címzettekre, a célzott népességre és az infrastruktúrafelhasználókra;
14. „PPP-művelet”: olyan műveletet jelent, amit közjogi szervezetek és a magánszektor közötti partnerség alapján hajtanak végre PPP-megállapodásnak megfelelően, és amelynek az a célja, hogy kockázatmegosztás, a magánszektor szakértelmének összevonása vagy további tőkeforrások útján nyújtson közszolgáltatásokat;
15. „pénzügyi eszköz”: az a struktúra, amelyen keresztül a pénzügyi termékeket biztosítják;
16. „pénzügyi termék”: sajáttőke- vagy kvázi-sajáttőke-beruházások, kölcsönök és garanciák az (EU, Euratom) [...] rendelet (költségvetési rendelet) 2. cikkében meghatározottak szerint;
17. „végső címzett”: olyan jogi vagy természetes személy, aki kisprojekt-alap kedvezményezettje útján támogatást kap az alapokból vagy pénzügyi eszközből;
18. „program-hozzájárulás”: pénzügyi eszköz támogatása az alapokból és adott esetben nemzeti köz- és magánszférabeli társfinanszírozásból;
19. „pénzügyi eszközt végrehajtó szervezet”: közjog vagy magánjog alá tartozó szervezet, amely holdingalappal vagy speciális alappal kapcsolatos feladatokat végez;
20. „holdingalap”: irányító hatóság által egy vagy több program keretében létrehozott alap azzal a céllal, hogy egy vagy több speciális alapon keresztül hajtson végre finanszírozási eszközöket;
21. „egyedi alap”: olyan alap, amelyet irányító hatóság vagy holdingalap hozott létre, azzal a céllal, hogyamelynek segítségével pénzügyi termékeket biztosítsonbiztosít végső címzettek számára; [Mód. 59]
22. „támogatási multiplikátorhatás”: a végső címzettek számára nyújtott visszatérítendő finanszírozás összegének az alap terhére fizetett hozzájárulással elosztott összege;
23. „multiplikátorarány”: a garanciavállalási eszközök összefüggésében az alapul szolgáló kifizetett új kölcsönök, sajáttőke- vagy kvázi-sajáttőke-befektetések értéke és azon összeg közötti arány, amit a programhoz való hozzájárulásban a garanciaszerződésekben elfogadott feltételek szerint tesznek félre az új kölcsönökből, sajáttőke- vagy kvázi-sajáttőke-berfektetésekből származó várható és nem várt veszteségek fedezésére;
24. „irányítási költségek”: a finanszírozási eszközök végrehajtása során felmerülő kiadásokat igazoló dokumentumok ellenében megtérített közvetlen vagy közvetett költségek;
25. „irányítási díjak”: a nyújtott szolgáltatások ára az irányító hatóság és a holdingalapot vagy egy egyedi alapot végrehajtó szervezet közötti finanszírozási megállapodásban meghatározottak szerint; és adott esetben a holdingalapot végrehajtó szervezet és az egyedi alapot végrehajtó szervezet közötti finanszírozási megállapodásban meghatározottak szerint;
26. „áthelyezés”: ugyanazon vagy hasonló tevékenység, illetve a tevékenység egy részének átcsoportosítása az EUMSZ 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU bizottsági rendelet(36) 2. cikkének 61a. pontja szerint;
27. „közpénzből nyújtott hozzájárulás”: hozzájárulás műveletek finanszírozásához, amelyek forrása nemzeti, regionális vagy helyi hatóságok vagy az 1082/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(37) szerint létrehozott bármely európai területi együttműködési csoportosulás költségvetéséből, az Unió alapokhoz kapcsolódó költségvetéséből, közjogi intézmények költségvetéséből vagy hatóságok és közjogi intézmények társulásainak költségvetéséből származik, és amely az ESZA+ programok vagy prioritások társfinanszírozási arányának megállapítása alkalmazásában kiterjedhet azokra a pénzügyi forrásokra, amelyekhez a munkaadók és a munkavállalók közösen hozzájárulnak;
28. „számviteli év” a július 1-je és a következő év június 30-a közötti időszak, kivéve a programozási időszak első számviteli évét, amelynek tekintetében ez a kiadások elszámolhatóságának első napjától 2022. június 30-ig tartó időszak; az utolsó számviteli év tekintetében ez az időszak 2029. július 1-től 2030. június 30-ig tart;
29. „szabálytalanság”: az alkalmazandó jog egy, az alapok végrehajtásában részt vevő gazdasági szereplő cselekedetéből vagy mulasztásából adódó bármilyen megsértése, ami az Unió költségvetését a költségvetésre rótt indokolatlan költség formájában sérti vagy sértheti;
30. „súlyos hiányosság”: olyan hiányosság valamely program irányítási és kontrollrendszerének megfelelő működésében, amelyhez az irányítási és kontrollrendszerben jelentős fejlesztések szükségesek, és ahol a X. mellékletben említett 2., 4., 5., 9., 12., 13. és 15. fő követelmény közül bármelyiket, vagy más fő követelmények közül kettőt vagy többet az érintett melléklet 3. és 4. kategóriába sorolják;
31. „teljes hibaarány”: a kivetített véletlenszerű hibák, illetve adott esetben a szisztematikus hibák és javítatlan rendellenességi hibák összege elosztva a sokasággal;
32. „fennmaradó hibaarány”: a teljes hibaarány, levonva belőle a tagállam által alkalmazott pénzügyi korrekciókat, amelyek célja, hogy csökkentsék az ellenőrző hatóság által a műveletek ellenőrzései alatt azonosított kockázatokat;
33. „befejezett művelet”: fizikailag befejezett vagy maradéktalanul végrehajtott művelet, amely tekintetében a kedvezményezettek valamennyi kapcsolódó kifizetést teljesítették, és a közpénzekből nyújtott megfelelő hozzájárulás kifizetésre került a kedvezményezetteknek;
34. „mintavételi egység”: olyan egység, amely lehet egy művelet, projekt egy műveleten belül vagy egy kedvezményezett kifizetésre vonatkozó igénye, ahol a sokaságot felosztják a mintavételezés céljából;
35. „letéti számla”: PPP-művelet esetében olyan bankszámla, amelyre a kedvezményezett állami szervezet és az irányító hatóság vagy közreműködő szervezet által jóváhagyott magánszférabeli partner között létrejött írásos megállapodás vonatkozik az elszámolhatósági időszak alatt és/vagy az elszámolhatósági időszak után, és amelyet kifizetési célokra használnak;
36. „résztvevő”: olyan természetes személy, akinek előnye származik egy műveletből, de nem kap támogatást az alapokból;
36a. „az energiahatékonyság elsődlegességének elve”: prioritás biztosítása az energiapolitikai tervezésben, szakpolitikában és beruházási döntésben azoknak az intézkedéseknek, amelyek hatékonyabbá teszik az energiakeresletet és -kínálatot; [Mód. 60]
37. „éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat”: eljárás, amely azt hivatott biztosítani, hogy az infrastruktúra – a nemzetközileg elismert szabványoknak vagy a nemzeti szabályoknak és iránymutatásoknak megfelelően – ellenállóképes legyen az éghajlat hatásaival szemben, valamint hogy adott esetben az energiahatékonyság elsődlegességének elvét tiszteletben tartsák és az ágazatspecifikus kibocsátáscsökkentést és dekarbonizáció felé történő elmozdulást válasszák; [Mód. 61]
37a. „EBB”: az Európai Beruházási Bank, az Európai Beruházási Alap vagy az Európai Beruházási Bank bármely leányvállalata. [Mód. 62]
3. cikk
A Bizottság intézkedései határidejének kiszámítása
Amennyiben határidő került megállapításra a Bizottság valamely intézkedésére vonatkozóan, ez az időkeret akkor kezdődik, amikor a tagállam az ezen rendeletben vagy az egyes alapokról szóló rendeletekben meghatározott követelményeknek megfelelően valamennyi információt benyújtotta.
Ezt a határidőt fel kell függeszteni az azt követő naptól kezdődően, hogy a Bizottság elküldi a tagállamnak az észrevételeit vagy a módosított dokumentumokra vonatkozó kérését, mindaddig, amíg a tagállam nem válaszol a Bizottságnak.
II. FEJEZET
Szakpolitikai célkitűzések és irányelvek az alapokból nyújtott támogatásra vonatkozóan
4. cikk
Szakpolitikai célkitűzések
(1) Az ERFA, az ESZA+, a Kohéziós Alap és az ETHA a következő szakpolitikai célkitűzéseket támogatják:
a) versenyképesebb és intelligensebb Európa az innovatív és intelligens gazdasági átalakítás előmozdítása és a kis- és középvállalkozások erősítése révén; [Mód. 63]
b) zöldebb, karbonszegény, a nulla nettó szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra átálló és ellenállóképes Európa a tiszta és méltányos energetikai átállás, a zöld és kék beruházás, a körforgásos gazdaság, az éghajlatváltozáshozéghajlatváltozás enyhítése és az ahhoz való alkalmazkodás és a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdításával; [Mód. 64]
c) jobban összekapcsolt Európa a mobilitás, többek között az intelligens és fenntartható mobilitás, és a regionális IKT-összekapcsoltság fokozásával; [Mód. 65]
d) szociálisabb és befogadóbb Európa a szociális jogok európai pillérének végrehajtásával; [Mód. 66]
e) a polgárokhoz közelebb álló Európa a városi, vidéki és part menti térségekminden régió fenntartható és integrált fejlesztésének elősegítése és helyi kezdeményezések révén. [Mód. 67]
(2) Az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap hozzá fog járulni az Unió tevékenységeihez, amelyek az alábbi célok követésével az EUMSZ 174. cikke szerint gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának megerősítését eredményezik:
a) Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe a tagállamokban és régiókban az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alapok által nyújtott támogatás révén; valamint
b) az ERFA által támogatandó európai területi együttműködés (Interreg).
(3) A tagállamok gondoskodnak a releváns műveletek éghajlatváltozási rezilienciavizsgálatáról valamennyi tervezési és végrehajtási folyamatban, és az egyes alapok beavatkozási típusain alapuló módszertan segítségével tájékoztatást nyújtanak a környezetvédelemmel és éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések támogatásáról. E módszertan keretében külön súlyozzák a nyújtott támogatásokat olyan mértékben, amely tükrözi az ilyen támogatásnak a környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos célkitűzésekre vonatkozó szabályokhoz történő hozzájárulását. Az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap esetében a súlyozás a beavatkozás-típusok vonatkozásában az I. mellékletben meghatározott dimenziókhoz és kódokhoz kapcsolódik. [Mód. 68]
(4) A tagállamok és a Bizottság saját felelősségi körükkel összhangban, valamint a szubszidiaritás és a többszintű kormányzás elve alapján biztosítják az alapok és az egyéb uniós eszközök – úgymint a reformtámogató program, ideértve a reformok végrehajtását elősegítő eszközt és a technikai támogatási eszközt – közötti koordinációt, kiegészítő jelleget és koherenciát. Optimalizálják a koordinációs mechanizmusokat a felelősök között annak érdekében, hogy a munkában ne forduljanak elő átfedések sem a tervezés, sem pedig a végrehajtás szakaszában. [Mód. 69]
(4a) A tagállamok és a Bizottság biztosítják a vonatkozó állami támogatási szabályoknak való megfelelést. [Mód. 70]
5. cikk
Megosztott irányítás
(1) A tagállamok – intézményi és jogi keretükkel összhangban – és a Bizottság az Unió költségvetésének az alapokhoz rendelt részét megosztott irányítás alatt hajtja végre az (EU, Euratom) [az új költségvetési rendelet száma] rendelet (a továbbiakban: költségvetési rendelet) [63.] cikke szerint. [Mód. 71]
(2) UgyanakkorAz 1. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül a Bizottság azt a támogatási összeget, amely a Kohéziós Alapból átcsoportosításra kerül az európai hálózatfinanszírozási eszközbe, az Európai Városfejlesztési Kezdeményezést, az Interregionális Innovatív Beruházásokat, az ESZF+-ból a határokon átnyúló együttműködésre átcsoportosított támogatási összegeket, az InvestEU(38)-ra vonatkozó összegeket, valamint a Bizottság kezdeményezésére megvalósuló technikai segítségnyújtást közvetlen vagy közvetett irányítás alatt, a költségvetési rendelet [62. cikke (1) bekezdésének a) és c) pontjai] szerint hajtja végre. [Mód. 72]
(3) A Bizottság a tagállamok és az érintett régiók beleegyezésével a legkülső régiók együttműködését az „európai területi együttműködés” célkitűzés (Interreg) alapján, közvetlen irányítás alatt hajthatja végre. [Mód. 73]
6. cikk
Partnerség és többszintű kormányzás
(1) AzA partnerségi megállapodás, illetve az egyes tagállamok a kompetens regionálisprogramok érdekében az egyes tagállamok – intézményi és helyihatóságokkalszerveznekjogi keretüknek megfelelően – teljes értékű, hatékony partnerséget szerveznek. Ez a partnerség legalább a következő partnereket vonja be: [Mód. 74]
a) regionális, helyi, városi és egyéb állami hatóságok; [Mód. 75]
b) gazdasági és szociális partnerek;
c) a civil társadalmat képviselő releváns szervezetek, például környezetvédelmi partnerek, nem kormányzati szervezetek, valamint a társadalmi befogadás, az alapvető jogok, a fogyatékossággal élő személyek jogai, a nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség elősegítéséért felelős szervezetek; [Mód. 76]
ca) adott esetben kutatási intézmények és egyetemek. [Mód. 77]
(2) A többszintű kormányzáson alapuló elvnek megfelelően és az alulról építkező megközelítést követve a tagállamok bevonják az említett partnereket a partnerségi megállapodások elkészítésébe, valamint a programok elkészítésének, végrehajtásának és végrehajtásánakértékelésének teljes folyamatába, többek között a programok monitoringbizottságaiban való részvételen keresztül is a 34. cikknek megfelelően. Ezzel összefüggésben a tagállamok az alapok megfelelő százalékos arányát a szociális partnerek és civil társadalmi szervezetek igazgatási kapacitásépítésére különítik el. Határokon átnyúló programok esetén az érintett tagállamoknak valamennyi részt vevő tagállamból be kell vonniuk partnereket. [Mód. 78 és 459]
(3) A partnerség szervezése és végrehajtása a 240/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet(39) szerint valósul meg. A Bizottság az (EU) 240/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet módosítása tekintetében a 107. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása révén igazíthatja a felhatalmazáson alapuló rendeletet e rendelethez. [Mód. 79]
(4) A Bizottság legalább évente egy alkalommal konzultál a partnereket uniós szinten képviselő szervezetekkel a programok végrehajtásáról, és az eredményről jelentést tesz az Európai Parlament és a Tanács számára. [Mód. 80]
6a. cikk
Horizontális elvek
(1) A tagállamok és a Bizottság az alapok végrehajtása során biztosítják az alapvető jogok tiszteletben tartását és az Európai Unió Alapjogi Chartájának betartását.
(2) A tagállamok és a Bizottság biztosítják a érfiak és nők közötti egyenlőség, a nemek közötti egyenlőség érvényesítése és a nemek közötti esélyegyenlőség elve érvényesülésének figyelembevételét és elősegítését a programok elkészítése és végrehajtása során, többek között a monitoringjuk, a róluk szóló jelentéstétel és értékelésük tekintetében.
(3) A tagállamok és a Bizottság megteszik a megfelelő lépéseket a programok előkészítése, végrehajtása, nyomon követése, a róluk szóló jelentéstétel és az értékelésük során a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló bármilyen hátrányos megkülönböztetés megelőzése érdekében. A programok elkészítése és végrehajtása során különösen figyelembe veszik a fogyatékossággal élő személyek általi hozzáférhetőség biztosítását.
(4) Az alapok célkitűzéseit a fenntartható fejlődés elvének megfelelően, az ENSZ fenntartható fejlesztési céljait szem előtt tartva, valamint a környezet minőségének megóvása, védelme és javítása és az éghajlatváltozással szembeni küzdelem Unió általi előmozdítása révén kell megvalósítani, figyelembe véve „a szennyező fizet” elvet az EUMSZ 191. cikkének (1) és (2) bekezdésében megállapítottak szerint.
A tagállamok és a Bizottság biztosítják, hogy a programok előkészítése és végrehajtása során előmozdítják a környezet védelmére vonatkozó követelményeket, a források hatékony felhasználását, az energiahatékonyság elsődlegességének elvét, a társadalmilag igazságos energetikai átállást, az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz történő alkalmazkodást, a biológiai sokféleséget, valamint a katasztrófákkal szembeni ellenálló képességet és a kockázat megelőzését és kezelését. Elkerülendő, hogy a programok fosszilis tüzelőanyagok előállításához, feldolgozásához, forgalmazásához, tároláshoz vagy elégetéséhez kapcsolódó beruházásokat támogassanak. [Mód. 81]
II. cím
Stratégiai megközelítés
I. FEJEZET
Partnerségi megállapodás
7. cikk
A partnerségi megállapodás előkészítése és benyújtása
(1) Az egyes tagállamoknak partnerségi megállapodást kell készíteniük, amely a 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakra vonatkozóan meghatározza az alapok hatékony és eredményes felhasználásához szükséges szabályozást (a továbbiakban: partnerségi megállapodás). Az ilyen partnerségi megállapodást a 240/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet által megállapított magatartási kódex szerint kell elkészíteni. [Mód. 82]
(2) A tagállamoknak az első program benyújtása előtt vagy azzal egyidejűleg, de legkésőbb 2021. április 30-ig kell benyújtaniuk a partnerségi megállapodást a Bizottsághoz. [Mód. 83]
(3) A partnerségi megállapodást a vonatkozó éves nemzeti reformprogrammal és a nemzeti energia- és éghajlatpolitikai tervvel együtt is be lehet nyújtani. [Mód. 84]
(4) A tagállam a II. mellékletben meghatározott minta szerint készíti el a partnerségi megállapodást. Bevonhatja a partnerségi megállapodást valamelyik programjába is.
(5) Interreg programok a partnerségi megállapodás benyújtása előtt is benyújthatók a Bizottságnak.
8. cikk
A partnerségi megállapodás tartalma
A partnerségi megállapodásnak az alábbi elemeket kell tartalmaznia:
a) a kiválasztott szakpolitikai célkitűzések, feltüntetve, hogy az alapok és programok közül melyiket követik és ennek indoklása, valamint – amennyiben releváns – az InvestEU teljesítési mód alkalmazásának indokolásafigyelembe véve és felsorolva a releváns országspecifikus ajánlásokat, valamint a regionális kihívásokat; [Mód. 85]
b) az a) pontban említett minden egyes kiválasztott szakpolitikai célkitűzés esetében:
i. a szakpolitikai döntések összefoglalása és az egyes alapoktól várt fő eredmények, ideértve, amennyiben releváns, az InvestEU alkalmazásán keresztül; [Mód. 86]
ii. koordinálás, elhatárolás és kiegészítő jelleg az alapok között, illetve adott esetben koordinálás a nemzeti és regionális programok között, különösen az (EU) [...] rendeletben (a KAP-stratégiai tervekről szóló rendelet) említett KAP-stratégiai tervek tekintetében; [Mód. 87]
iii. az alapok és egyéb uniós eszközök közötti kiegészítő jelleget, ideértve a LIFE stratégiai integrált projekteket és a természettel kapcsolatos stratégiai projekteket, valamint, adott esetben az Európai horizont keretében finanszírozottprojekteket; [Mód. 88]
iiia. a nemzeti energia- és éghajlatpolitikai tervekben foglalt célok, szakpolitikák és intézkedések teljesítése; [Mód. 89]
c) az egyes alapok szakpolitikai célkitűzés szerinti, nemzeti és adott esetben regionális szintű előzetes pénzügyi allokációja a tematikus koncentráción alapuló alapspecifikus szabályok betartásával; [Mód. 90]
d) amennyiben releváns, a pénzügyi források régiókategóriánkénti bontása, a 102. cikk (2) bekezdésének megfelelően, valamint azok az allokált összegek, amelyeket a 105. cikknek megfelelően a régiókategóriák között átcsoportosításra javasolnak; [Mód. 91]
e) az InvestEU számára hozzájárulásként nyújtott összegek alap és régiókategória szerint; [Mód. 92]
f) az alapok keretében tervezett programok listája az egyes alapok megfelelő előzetes pénzügyi allokációjával és a kapcsolódó nemzeti hozzájárulással régiókategóriánként;
g) azon intézkedések összefoglalása, amelyeket a tagállam tesz az alapok végrehajtásához, valamint irányítási és ellenőrzőrendszeréhez szükséges adminisztratív kapacitása megerősítése érdekében; [Mód. 93]
ga) adott esetben a régiók és területek demográfiai kihívásainak és/vagy sajátos szükségleteinek kezelésére szolgáló integrált megközelítés; [Mód. 94]
gb) kommunikációs és láthatósági stratégia. [Mód. 95]
Az EBB a tagállamok kérésére részt vehet a partnerségi megállapodás előkészítésében, valamint a műveletek, a pénzügyi eszközök és a PPP-k előkészítésével kapcsolatos tevékenységekben. [Mód. 96]
Az „európai területi együttműködés” célkitűzés (Interreg) tekintetében a partnerségi megállapodásnak csak a tervezett programok listáját és az érintett tagállam határokon átnyúló beruházási szükségleteit kell tartalmaznia. [Mód. 97]
9. cikk
A partnerségi megállapodás jóváhagyása
(1) A Bizottság megvizsgálja a partnerségi megállapodást, illetve az e rendelet és az alapspecifikus szabályok szerinti megfelelőségét. Értékelése során a Bizottság mindenekelőtt figyelembe veszi a 4. és 6. cikk rendelkezéseit, a releváns országspecifikus ajánlásokat, valamint az integrált nemzeti energia- és éghajlatpolitikai tervekhez kapcsolódó intézkedéseket és azok kezelésének módját. [Mód. 98]
(2) A Bizottság a partnerségi megállapodás tagállam általi benyújtását követő háromkét hónapon belül észrevételeket. [Mód. 99]
(3) A tagállamnak benyújtásuk időpontjától számított egy hónapon belül felül kell vizsgálnia a partnerségi megállapodást a Bizottság által tett észrevételek figyelembevételével. [Mód. 100]
(4) A Bizottság a partnerségi megállapodásnak az érintett tagállam általi első benyújtása időpontját követő legkésőbb négy hónappal végrehajtási jogi aktus révén határozatot hoz a partnerségi megállapodás jóváhagyásáról. A partnerségi megállapodás nem módosítható. [Mód. 101]
(5) Amennyiben a 7. cikk (4) bekezdésének megfelelően a partnerségi megállapodás szerepel egy programban, a Bizottság a programnak az érintett tagállam általi benyújtása időpontját követő legkésőbb hat hónappal végrehajtási jogi aktus révén határozatot hoz a program jóváhagyásáról.
10. cikk
Az ERFA, az ESZA+, a Kohéziós Alap és az ETHA felhasználása az InvestEU-n keresztül
(1) A tagállamok a partnerségi megállapodásban vagy2023. január 1-jétől kezdődően az érintett irányító hatóságokkal megállapodva valamely program módosítása iránti kérelemben az ERFA, az ESZA+, a Kohéziós Alap és az ETHA keretében rendelkezésre álló összegeketösszegek legfeljebb 2%-át úgy allokálhatják, hogy azok az InvestEU-ba kerüljenek hozzájárulásként, és költségvetési garanciákkal valósuljanak meg. A félidős felülvizsgálat keretében az InvestEU-ba kerülő összeg – kellően indokolt esetek kivételével – nem haladhatja meg az egyes alapok teljesallokációjának 5 %-át számára juttatott teljes összeg legfeljebb 3%-a átcsoportosítható az InvestEU-hoz. Az ilyen hozzájárulások nem jelentik a kohéziós politikai célkitűzésekkel összhangban lévő, valamint a kiindulóalapokáltal megcélzott régiók azonos kategóriáiba történő beruházások céljára vehetők igénybe. Minden olyan esetben, amikor az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap keretében rendelkezésre álló összeg hozzájárulásként az InvestEU-hoz kerül, az e rendelet 11. cikkében és III. és IV. mellékletében szereplő előfeltételek alkalmazandók. Csak jövőbeli naptári évekre vonatkozó források átcsoportosítását a 21. cikk értelmében allokálhatók. [Mód. 428]
(2) A partnerségi megállapodás tekintetében a jelenlegi naptári évre és jövőbeli naptári évekre rendelkezésre álló források allokálhatók. Program módosítása iránti kérelem tekintetében kizárólag jövőbeli naptári évekre rendelkezésre álló források allokálhatók. [Mód. 103]
(3) Az (1) bekezdésben említett összeget az uniós garancia avonatkozó tagállami elem alá tartozó részének feltöltésére használják fel. [Mód. 104]
(4) Amennyiben egy, a(z) [InvestEU-rendelet] [9]. cikkében foglaltak szerinti hozzájárulási megállapodás nem került megkötésre 2021 2023. december 31-ig az (1) bekezdésben említett, a partnerségi megállapodásban allokált összegre, a tagállam a program vagy programok módosítása iránti kérelmet nyújt be a megfelelő összeg felhasználása érdekében. [Mód. 105]
Az (1) bekezdésben említett, egy program módosítására irányuló kérelemben allokált összegre vonatkozó hozzájárulási megállapodástmegállapodás megkötésére vagy adott esetben módosítására a programot módosító határozat elfogadásával egyidejűleg kerül sor. [Mód. 106]
(5) Amennyiben egy, a(z) [InvestEU-rendelet] [9]. cikkében foglaltak szerinti garanciamegállapodás nem került megkötésre a hozzájárulási megállapodás jóváhagyásától számított kilenc hónapon belül, a közös tartalékalapba tartalékként fizetett megfelelő összegek visszakerülnek az eredeti programba vagy programokba, a tagállam pedig megfelelő kérelmet nyújt be a program módosítása iránt. E konkrét esetben a korábbi naptári évek forrásai módosíthatók, amennyiben a kötelezettségvállalások még nem kerültek végrehajtásra. [Mód. 107]
(6) Amennyiben egy, a(z) [InvestEU Regulation] [9]. cikkében foglaltak szerinti garanciamegállapodás nem került teljes mértékben végrehajtásra a garanciamegállapodás aláírásától számított négy éven belül, a tagállam kérelmezheti, hogy a garanciamegállapodásban lekötött, de alapul szolgáló hiteleket vagy más kockázati eszközöket nem fedező összegeket az (5) bekezdésnek megfelelően kezeljék.
(7) Az InvestEU-nak hozzájárulásként nyújtott és költségvetési garanciák által megvalósított összegek által létrejött vagy azoknak tulajdonítható forrásokat a tagállam és a hozzájárulás által érintett helyi vagy regionális hatóság rendelkezésére kell bocsánati, és finanszírozási eszközök formájában ugyanazon célkitűzés vagy célkitűzések támogatása keretében kell felhasználni. [Mód. 108]
(8) A Bizottság határozatot hoz azon hozzájárulások újraelosztásáról, amelyek nem kerültek felhasználásra az InvestEU tekintetében arra az évre, amelyre vonatkozóan a megfelelő programmódosítást jóváhagyták. Az ilyen költségvetési újraelosztás nem terjedhet 2027-en túl.
A költségvetésben újraelosztott összeg visszavonására vonatkozó határidő a 99. cikknek megfelelően attól az évtől kezdődik, amikor a hozzájárulás újraelosztásra került.
II. FEJEZET
Előfeltételekek és teljesítmény-keretrendszer
11. cikk
Előfeltételek
(1) E rendelet az egyes egyedi célkitűzések tekintetében előzetes feltételeket (a továbbiakban: előfeltételek) tartalmaz a hatékony és eredményes végrehajtás érdekében. Az előfeltételek olyan mértékben alkalmazandók, amennyiben hozzájárulnak a program egyedi célkitűzéseinek megvalósításához. [Mód. 109]
A III. melléklet megállapítja a valamennyi egyedi célkitűzésre alkalmazandó horizontális előfeltételeket, valamint a teljesülésük értékeléséhez szükséges kritériumokat.
A IV. melléklet megállapítja az ERFA, a Kohéziós Alap és az ESZF+ esetében alkalmazandó horizontális előfeltételeket, valamint a teljesülésük értékeléséhez szükséges kritériumokat.
(2) Program készítésekor vagy programmódosítás részeként új egyedi célkitűzés bevezetésekor a tagállamnak fel kell mérnie, hogy a kiválasztott egyedi célkitűzéshez kapcsolódó előfeltételek teljesülnek-e. Egy előfeltétel akkor teljesül, ha minden vonatkozó kritérium teljesült.A tagállam minden egyes programban vagy programmódosításban azonosítja a teljesült és a nem teljesült előfeltételeket, és amennyiben egy előfeltételt teljesítettnek tekint, indokolást fűz hozzá. A tagállam kérésére az EBB hozzájárulhat ahhoz, hogy felmérjék a vonatkozó előfeltételek teljesítéséhez szükséges intézkedéseket. [Mód. 110]
(3) Ha egy előfeltétel nem teljesül a program vagy a programmódosítás jóváhagyásának időpontjában, a tagállam haladéktalanul jelentést tesz a Bizottságnak, amint az előfeltételt teljesítettnek tekinti, és indokolást fűz hozzá.
(4) A Bizottság a (3) bekezdésben említett információ kézhezvételétől számított háromkét hónapon belül értékelést végez, és tájékoztatja a tagállamot, ha egyetért azzal, hogy az előfeltétel teljesült. [Mód. 111]
Ha a Bizottság nem ért egyet a tagállam értékelésével, megfelelően tájékoztatja a tagállamot, és lehetőséget biztosít számára megfigyeléseinek egylegfeljebb két hónapon belüli bemutatására. [Mód. 112]
(5) Az egyedi célkitűzéshez kapcsolódó műveletekkel kapcsolatos kiadások nem szerepelhetnek a kifizetési kérelemben, amígmielőtt a Bizottság a (4) bekezdésnek megfelelően nem értesítette a tagállamot az előfeltétel teljesüléséről, a visszatérítés folyósításának a feltétel teljesüléséig történő felfüggesztésének sérelme nélkül. [Mód. 113]
Az első albekezdés nem vonatkozik olyan műveletekre, amelyek hozzájárulnak a megfelelő előfeltétel teljesüléséhez.
(6) A tagállamnak biztosítania kell, hogy az előfeltételek a programozási időszak alatt mindvégig teljesüljenek és alkalmazásra kerüljenek. Tájékoztatja a Bizottságot minden olyan módosításról, amely hatással van az előfeltételek teljesülésére.
Ha a Bizottság úgy véli, hogy egy előfeltétel a továbbiakban nem teljesül, tájékoztatja a tagállamot, és lehetőséget nyújt számára megfigyeléseinek egy hónapon belüli bemutatására. Ha a Bizottság úgy véli, hogy az előfeltétel továbbra sem teljesül, az érintett egyedi célkitűzéshez kapcsolódó kiadás nem szerepelhet a kifizetési kérelemben attól a dátumtól kezdődően, amikor a Bizottság ennek megfelelően tájékoztatja a tagállamot.
(7) A IV. melléklet nem alkalmazandó az ETHA keretében támogatott programokra.
12. cikk
Teljesítmény-keretrendszer
(1) A tagállamnak ‒ adott esetben a helyi és regionális hatóságokkal együttműködve ‒ olyan teljesítmény-keretrendszert kell létrehoznia, amely lehetővé teszi a program teljesítésének figyelését, értékelését és az azzal kapcsolatos jelentéstételt a végrehajtása alatt, és elősegíti az alapok általános teljesítményének mérését. [Mód. 115]
A teljesítmény-keretrendszer részei:
a) az alapspecifikus rendeletekben szereplő egyedi célkitűzésekhez kapcsolódó teljesítmény- és eredménymutatók;
b) a 2024 végéig a teljesítménymutatók esetében elérendő részcélok; valamint
c) a 2029 végéig a teljesítmény- és eredménymutatók esetében elérendő célértékek.
(2) A részcélokat és célértékeket az adott programon belüli egyes egyedi célkitűzésekkel összefüggésben kell megállapítani, a technikai segítségnyújtás és az ESZA+-rendelet [4. cikke c) pontjának vii. alpontjában (1) bekezdésének xi. pontjában] foglaltak szerinti, anyagi deprivációt célzó egyedi célkitűzés kivételével. [Mód. 116]
(3) A részcélok és célértékek lehetővé teszik a Bizottság és a tagállam számára, hogy mérjék az egyedi célkitűzések tekintetében elért előrehaladást. Ezeknek teljesíteniük kell a költségvetési rendelet [33.] cikke (3) bekezdésében meghatározott követelményeket.
13. cikk
A teljesítmény-keretrendszer létrehozásának módszerei
(1) A teljesítmény-keretrendszer létrehozásának módszerei az alábbiakat tartalmazzák:
a) a tagállam által a mutatók kiválasztására alkalmazott kritériumok;
b) a felhasznált adatok vagy bizonyítékok, adatminőség-biztosítási és a számítási módszer;
c) a részcélok és célértékek elérését esetlegesen befolyásoló tényezők, valamint figyelembevételük módja.
(2) A tagállam a Bizottság kérésére elérhetővé teszi az említett módszertanokat.
14. cikk
Félidős felülvizsgálat
(1) Az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap által támogatott programok tekintetében a tagállam és az érintett irányító hatóság felülvizsgálja az egyes programokat, figyelembe véve a következő elemeket: [Mód. 117]
a) a 2024-ben elfogadott releváns országspecifikus ajánlásokban azonosított új kihívások és adott esetben az integrált nemzeti éghajlat- és energiapolitikai tervek végrehajtása során meghatározott célok; [Mód. 118]
b) az érintett tagállam vagy régió társadalmi-gazdasági helyzete, beleértve a szociális jogok európai pillére végrehajtásának helyzetét és a területi igényeket, az egyenlőtlenségek, valamint a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése céljából; [Mód. 119]
c) a részcélok tekintetében elért előrehaladás;
d) adott esetben a 104. cikk (2) bekezdésében foglalt technikai kiigazítás eredménye;
da) minden olyan jelentősebb negatív pénzügyi, gazdasági vagy társadalmi fejlemény, amely a programok kiigazítását teszi szükségessé, ideértve a tagállamokon és régióikon belüli szimmetrikus vagy aszimmetrikus sokkok következményeit is. [Mód. 120]
(2) A felülvizsgálat eredményével összhangban a tagállam 2025. március 31-ig kérelmet nyújt be a Bizottságnak az egyes programok módosítására a 19. cikk (1) bekezdésének megfelelően, vagy kijelenti, hogy nem kér módosítást. A tagállam a módosítást az (1) bekezdésben foglalt elemek alapján indokolja, illetve adott esetben megindokolja, hogy miért nem kéri a program módosítását. [Mód. 121]
A felülvizsgált programnak az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a pénzügyi források felülvizsgált eredeti elosztása prioritás szerint, beleértve a 2026. és 2027. évekre vonatkozó összegeket; [Mód. 122]
b) felülvizsgált vagy új célértékek;
ba) az InvestEU számára hozzájárulásként nyújtott összegek adott esetben alap és régiókategória szerint; [Mód. 123]
c) a 104. cikk (2) bekezdésében foglalt technikai kiigazításból származó pénzügyi források felülvizsgált allokációja, ideértve a 2025., 2026. és 2027. évekre vonatkozó összegeket, adott esetben.
(3) Ha a felülvizsgálat eredményeképpen új program kerül benyújtásra, a 17. cikk (3) bekezdése f) pontjának ii. alpontja szerinti pénzügyi terv a program jóváhagyásának évétől kezdve minden egyes alap esetében a teljes pénzügyi előirányzatra vonatkozik.
(3a) A Bizottság 2026. március 31-ig elfogadja az (1) és (2) bekezdésben említett felülvizsgálat eredményeit összefoglaló jelentést.A Bizottság továbbítja ezt a jelentést az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. [Mód. 124]
III. FEJEZET
A gondos gazdasági irányítással kapcsolatos intézkedések
15. cikk
Az alapok eredményességét és a gondos gazdasági irányítást összekapcsoló intézkedések
(1) A Bizottság kérheti egy tagállamtól releváns programjai felülvizsgálatát és azokhoz módosítások javaslatát, amennyiben ez szükséges a vonatkozó tanácsi ajánlások végrehajtásának elősegítése érdekében.
A Bizottság ezt a felkérést a következő célokból teheti:
a) az EUMSZ 121. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadott releváns országspecifikus ajánlás, illetve az EUMSZ 148. cikkének (4) bekezdésével összhangban elfogadott vonatkozó tanácsi ajánlás végrehajtásának támogatásához, amely címzettje az érintett tagállam;
b) a vonatkozó tanácsi ajánlások végrehajtásának támogatásához, amelyek címzettje az érintett tagállam, és amelyeket az 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(40) 7. cikkének (2) bekezdése vagy 8. cikkének (2) bekezdése szerint fogadtak el, feltéve, hogy ezeket a módosításokat szükségesnek tartják a makrogazdasági egyensúlyhiányok kiigazításához;
(2) A Bizottság valamely tagállamhoz intézett, az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő kérését indokolni kell, utalva az adott ajánlások végrehajtása támogatásának szükségességére, továbbá jelezni kell a Bizottság szerint érintett programokat vagy prioritásokat és a várható módosítások jellegét.
(3) A tagállam az (1) bekezdésben említett kérésre annak beérkezésétől számított két hónapon belül válaszol, meghatározva, hogy a vonatkozó programokban mely módosításokat tart szükségesnek, megadva a módosítások indokolását, azonosítva az érintett programokat és ismertetve a javasolt módosítások jellegét és várt hatását az ajánlások, valamint az alapok végrehajtására. Amennyiben szükséges, a Bizottság e válasz beérkezésétől számított egy hónapon belül észrevételeket tesz.
(4) A tagállam javaslatot nyújt be a vonatkozó programok módosítására a (3) bekezdésben említett válasz benyújtásától számított két hónapon belül.
(5) Amennyiben a Bizottság nem nyújtott be észrevételeket, vagy amennyiben elégedett, mivel a benyújtott észrevételeket kellően figyelembe vették, a Bizottság határozatot fogad el, amelyben a [19. cikk (4) bekezdésében] megállapított határidővel összhangban jóváhagyja az érintett programokra vonatkozó módosításokat.
(6) Amennyiben a tagállam nem hoz hatékony intézkedéseket az (1) bekezdésnek megfelelően benyújtott kérésnek a (3) és a (4) bekezdésben meghatározott határidőkre történő teljesítése érdekében, akkor a Bizottság a 91. cikknek megfelelően teljes egészében vagy részben felfüggesztheti az érintett programok vagy prioritások részére nyújtott kifizetéseket.
(7) A Bizottság az alábbi esetekben javasolja a Tanácsnak, hogy teljes egészében vagy részben függessze fel a valamely tagállam egy vagy több programjára vonatkozó kötelezettségvállalásokat vagy kifizetéseket:
a) ha az EUMSZ 126. cikkének (8) bekezdésével vagy 126. cikkének (11) bekezdésével összhangban a Tanács úgy dönt, hogy a tagállam nem tett hatékony lépéseket a túlzott hiány kiigazítására;
b) ha a Tanács az 1176/2011/EU(41) európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikkének (3) bekezdésével összhangban ugyanazon, az egyensúlyhiány esetén követendő eljáráson belül egymást követően két ajánlást fogad el azzal az indokkal, hogy a tagállam nem nyújtott be megfelelő korrekciós intézkedési tervet.
c) ha a Tanács az 1176/2011/EU rendelet 10. cikkének (4) bekezdésével összhangban az egyensúlyhiány esetén követendő ugyanazon eljárás során egymást követően két olyan határozatot fogad el, amely megállapítja, hogy a tagállam nem teljesíti kötelezettségét, mivel nem hozta meg a javasolt korrekciós intézkedést;
d) ha a Bizottság megállapítja, hogy a tagállam nem hozta meg a 332/2002/EK tanácsi rendeletben(42) említett intézkedéseket, és ennek következtében úgy határoz, hogy nem engedélyezi az adott tagállam számára megítélt pénzügyi támogatás kifizetését;
e) ha a Tanács úgy határoz, hogy a tagállam nem teljesíti a 472/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(43) 7. cikkében említett makrogazdasági kiigazítási programot, illetve az EUMSZ 136. cikkének (1) bekezdésével összhangban elfogadott tanácsi határozatban kért intézkedéseket.
Elsőbbséget kell biztosítani a kötelezettségvállalási előirányzatok felfüggesztése tekintetében; a kifizetési előirányzatokat csak akkor helyénvaló felfüggeszteni, ha azonnali intézkedésre van szükség, valamint a szabályok jelentős be nem tartása esetén. A kifizetések felfüggesztése azon kifizetési kérelmekre alkalmazandó, amelyeket az érintett programok esetében a felfüggesztésről szóló határozat időpontja után nyújtanak be.
A Bizottság kivételes gazdasági körülmények miatt vagy az érintett tagállam indokolással ellátott, az előző albekezdésben említett határozat vagy ajánlás elfogadásától számított 10 napon belül a Bizottságnak benyújtott kérelme nyomán az ugyanazon albekezdésben említett felfüggesztés törlését ajánlhatja a Tanácsnak.
(8) A kötelezettségvállalások felfüggesztésére vonatkozó bizottsági javaslatot a Tanács által elfogadottnak kell tekinteni, kivéve, ha a Tanács a Bizottság javaslatának benyújtását követő egy hónapon belül egy végrehajtási jogi aktus révén úgy dönt, hogy minősített többséggel elutasítja a javaslatot.
A kötelezettségvállalások felfüggesztése az érintett tagállam esetében az alapokkal kapcsolatos kötelezettségvállalásokra a felfüggesztésről szóló határozatot követő év január 1-jétől kezdődően alkalmazandó.
A Tanács egy végrehajtási jogi aktus révén a Bizottság kifizetések felfüggesztésével kapcsolatos, a (7) bekezdésben említett javaslatára határozatot fogad el.
(9) A kötelezettségvállalások vagy kifizetések felfüggesztése hatályának és szintjének arányosnak kell lennie, tiszteletben kell tartania a tagállamok egyenlő bánásmódhoz való jogát, és figyelembe kell vennie az érintett tagállam gazdasági és társadalmi helyzetét, különösen a munkanélküliség szintjét, az érintett tagállamban a szegénység vagy társadalmi kirekesztés uniós átlaghoz viszonyított arányát, valamint a felfüggesztés hatását az érintett tagállam gazdaságára. Külön tényezőként kell figyelembe venni a felfüggesztés hatását a kedvezőtlen gazdasági és társadalmi feltételeket kezelő kritikus fontosságú programokra.
(10) A kötelezettségvállalások felfüggesztésének szintjére az alapok tekintetében a következő naptári évre vonatkozó kötelezettségvállalások legfeljebb 25 %-a vagy a nominális GDP 0,25 %-a vonatkozik, attól függően, hogy melyik az alacsonyabb, a következő esetek bármelyikében:
a) amennyiben a (7) bekezdés a) pontjában említettek szerinti túlzotthiány-eljárás során első alkalommal fordul elő a szabályok be nem tartása;
b) amennyiben a (7) bekezdés a) pontjában említettek szerinti túlzottegyensúlyhiány-eljárás során korrekciós cselekvési tervhez kapcsolódóan első alkalommal fordul elő a szabályok be nem tartása;
c) amennyiben a (7) bekezdés c) pontjában említettek szerinti túlzottegyensúlyhiány-eljárás során az ajánlott korrekciós cselekvési intézkedéshez kapcsolódóan a szabályok be nem tartása fordul elő;
d) amennyiben a (7) bekezdés d) és e) pontjában említettek szerint első alkalommal fordul elő a szabályok be nem tartása.
Tartós meg nem felelés esetén a kötelezettségvállalások felfüggesztése meghaladhatja az első albekezdésben meghatározott maximális százalékokat.
(11) A Tanács az alábbi esetekben szünteti meg a kötelezettségvállalások felfüggesztését a Bizottság ajánlása alapján a (8) bekezdésben meghatározott eljárás szerint:
a) ha a túlzott hiány esetén követendő eljárást az 1467/97/EK tanácsi rendelet(44) 9. cikkével összhangban felfüggesztik, vagy a Tanács az EUMSZ 126. cikk (12) bekezdésével összhangban úgy határozott, hogy hatályon kívül helyezi a túlzott hiány fennállásáról szóló határozatot;
b) ha a Tanács támogatta az 1176/2011/EU rendelet 8. cikkének (2) bekezdésével összhangban az érintett tagállam által benyújtott korrekciós intézkedési tervet, vagy az említett rendelet 10. cikkének (5) bekezdésével összhangban felfüggesztik a túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárást, vagy a Tanács az említett rendelet 11. cikkével összhangban lezárta a túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárást;
c) ha a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a tagállam meghozta a megfelelő intézkedéseket a 332/2002/EK rendeletben foglaltak szerint;
d) ha a Bizottság megállapítja, hogy az érintett tagállam meghozta a megfelelő intézkedéseket a 472/2013/EU rendelet 7. cikkében említett kiigazítási program végrehajtása érdekében, illetve az EUMSZ 136. cikkének (1) bekezdésével összhangban elfogadott tanácsi határozatban kért intézkedéseket.
A kötelezettségvállalások felfüggesztésének Tanács általi megszüntetését követően a Bizottság határozatot hoz a felfüggesztett kötelezettségvállalások újraelosztásáról az (EU, Euratom)[ […] (többéves pénzügyi keretről szóló rendelet)] tanácsi rendelet [8]. cikkével összhangban.
A felfüggesztett kötelezettségvállalások nem oszthatók fel újra 2027 után.
A költségvetésben újraelosztott összeg visszavonására vonatkozó határidő a 99. cikknek megfelelően attól az évtől kezdődik, amikor a felfüggesztett kötelezettségvállalás újraelosztásra került.
A Tanács – a Bizottság javaslatára – határozatot hoz a kifizetések felfüggesztésének megszüntetéséről, amennyiben teljesülnek az első albekezdésben foglalt alkalmazandó feltételek.
(12) A Bizottság folyamatosan tájékoztatja az Európai Parlamentet e cikk végrehajtásáról. Különösen akkor, amikor az (7) bekezdésben meghatározott feltételek egyike teljesül egy tagállam esetében, a Bizottság haladéktalanul értesíti az Európai Parlamentet, és részletesen tájékoztatja azokról az alapokról és programokról, amelyek kötelezettségvállalásai felfüggesztésre kerülhetnek.
Az Európai Parlament felkérheti a Bizottságot strukturális párbeszéd folytatására e cikk alkalmazásáról, tekintettel az első albekezdésben említett információk megküldésére.
A Bizottság a kötelezettségvállalások felfüggesztésére vagy a felfüggesztés megszüntetésére vonatkozó javaslatot elküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
(13) Az (1)–(12) bekezdés nem alkalmazandó az ESZA+-rendelet [4(c)(v)(ii)] cikke szerinti prioritásokra és programokra. [Mód. 425/rev, 444/rev, 448 és 469]
III. cím
Programozás
I. FEJEZET
Az alapspecifikus általános rendelkezések
16. cikk
Programok előkészítése és benyújtása
(1) Valamennyi tagállam a 6. cikkben említett partnerekkel együttműködve elkészíti a 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakra szóló, az alapok végrehajtását célzó programokat. [Mód. 140]
(2) A tagállamok a partnerségi megállapodás benyújtását követően legfeljebb 3 hónappal benyújtják a programokat a Bizottság számára.
(3) A tagállamok az V. mellékletben foglalt, a programokra vonatkozó minta alapján előkészítik a programokat.
Az MMA, a BBA és a HAVE esetében a tagállamok a VI. V. mellékletben foglalt, a programokra vonatkozó minta alapján készítik elő a programokat.
17. cikk
A programok tartalma
(1) Az egyes programoknak meg kell határozniuk azt a stratégiát, amely alapján a program hozzájárul a szakpolitikai célkitűzésekhez és az eredmények kommunikációjához.
(2) A program prioritásokból áll. Minden egyes prioritás egy vagy több szakpolitikai célkitűzésnek vagy technikai segítségnyújtásnak felel meg. Egy szakpolitikai célkitűzéshez kapcsolódó prioritás egy vagy több egyedi célkitűzésből áll. Ugyanannak a szakpolitikai célkitűzésnek egynél több prioritás felelhet meg. [Mód. 141]
Az ETHA által támogatott programok esetében az egyes prioritások egynél több szakpolitikai célkitűzésnek felelhetnek meg. Az egyedi célkitűzések az ETHA-rendelet [III]. mellékletében foglaltak szerint támogatási területeknek felelnek meg.
Az MMA, a BBA és a HAVE által támogatott programok esetében egy program egyedi célkitűzésekből áll.
(3) Az egyes programok a következőket határozzák meg:
a) a fő kihívások összefoglalása, figyelembe véve a következőket:
i. gazdasági, társadalmi és területi egyenlőtlenségek, az ETHA által támogatott programok kivételével;
ii. a piac nem megfelelő működése, beruházási igények és kiegészítő jelleg és szinergia a támogatás más formáival; [Mód. 143]
iii. a releváns országspecifikus ajánlásokban és más releváns, a tagállamnak címzett uniós ajánlásokban azonosított kihívások; [Mód. 144]
iv. az adminisztratív kapacitásban és kormányzásban mutatkozó kihívások, valamint egyszerűsítési intézkedések; [Mód. 145]
iva. integrált megközelítés adott esetben a demográfiai kihívások kezelésére; [Mód. 146]
v. a múltbeli tapasztalatokból levont tanulságok;
vi. makroregionális stratégiák és tengeri medencéket érintő stratégiák, amennyiben a tagállamok ilyenekben részt vesznek;
via. a nemzeti energia- és éghajlatpolitikai tervekben és a szociális jogok európai pillérében azonosított kihívások és kapcsolódó célkitűzések; [Mód. 147]
vii. az MMA, a BBA és a HAVE által támogatott programok esetében a releváns uniós vívmányok és cselekvési tervek végrehajtásában, valamint az azonosított hiányosságokkal kapcsolatban elért előrehaladás; [Mód. 148]
b) a kiválasztott szakpolitikai célkitűzések, megfelelő prioritások, egyedi célkitűzések és támogatási formák indoklása;
c) egyedi célkitűzések az egyes prioritások esetében, a technikai segítségnyújtás kivételével;
d) az egyes egyedi célkitűzések esetében:
i. a kapcsolódó fellépéstípusok, ideértve a stratégiai jelentőségű, tervezett műveletek indikatív jegyzékét és ütemtervét, továbbá azok várt hozzájárulása az említett egyedi célkitűzésekhez, makroregionális stratégiákhoz és adott esetben tengeri medencéket érintő stratégiákhoz; [Mód. 149]
ii. teljesítménymutatók és eredménymutatók a megfelelő részcélokkal és célértékekkel;
iii. a fő célcsoportok;
iiia. az egyenlőséget, befogadást és megkülönböztetésmentességet biztosító fellépések; [Mód. 150]
iv. a célzott egyedi területek, ideértve az integrált területi beruházások tervezett alkalmazását, a közösségvezérelt helyi fejlesztést vagy más területi eszközöket;
v. a legalább egy másik tagállamban működő kedvezményezettekkel megvalósuló interregionális, határokon átnyúló és transznacionális fellépések; [Mód. 151]
va. a beruházások fenntarthatósága; [Mód. 152]
vi. a finanszírozási eszközök tervezett alkalmazása;
vii. a beavatkozástípusok és a programozott források beavatkozástípuskénti vagy támogatási területenkénti indikatív bontása;
viia. annak ismertetése, hogyan törekednek az egyéb alapokkal és eszközökkel való kiegészítő jelleg és szinergiák megvalósítására; [Mód. 153]
e) a technikai segítségnyújtás tervezett használata a 30–32. cikknek megfelelően és a releváns beavatkozástípusok;
f) a következőket tartalmazó pénzügyi terv:
i. az egyes alapok és az egyes régiókategóriák esetében a teljes programozási időszakra vonatkozó, valamint az éves lebontás szerinti teljes pénzügyi elosztást tartalmazó táblázat, ideértve bármely, a 21. cikk szerint átcsoportosított összeget;
ii. az egyes prioritások esetében az alapok és a régiókategóriák szerinti teljes pénzügyi elosztást, továbbá a nemzeti hozzájárulást tartalmazó táblázat, annak feltüntetésével, hogy e hozzájárulás állami vagy magánforrásból származik-e;
iii. az ETHA által támogatott programok esetében táblázat, amely a támogatási területek egyes típusai tekintetében meghatározza az alap nyújtotta támogatásból származó teljes pénzügyi elosztás összegét, valamint a nemzeti hozzájárulást,
iv. az MMA, a BBA és a HAVE által támogatott programok esetében táblázat, amely egyedi célkitűzésenként megadja fellépéstípus szerinti bontásban a teljes pénzügyi elosztás összegét, továbbá a nemzeti hozzájárulást, annak feltüntetésével, hogy e hozzájárulás állami vagy magánforrásból származik-e;
g) a 6. cikkben említett érintett partnereknek a program elkészítésébe történő bevonására tett intézkedések és e partnerek szerepe a program végrehajtásában, nyomon követésében és értékelésében;
h) a 11. cikkel, valamint a III. és a IV. melléklettel összhangban megállapított minden egyes előfeltétel esetében annak értékelése, hogy az előfeltétel a program benyújtásának időpontjában teljesül-e;
i) a programmal kapcsolatos kommunikációra és láthatóságra vonatkozó tervezett megközelítés célkitűzései, célközönsége, a kommunikációs csatornák, adott esetben a közösségi médiában megjelenő tájékoztatás, továbbá a tervezett költségvetés, valamint a nyomon követés és értékelés releváns mutatói; [Mód. 154]
j) az irányító hatóság, az ellenőrző hatóság, a 70. cikk szerinti számviteli feladatkört ellátó szervezet és a szervezet, amely a Bizottság általi kifizetésben részesül. [Mód. 155]
E bekezdés c) és d) pontja nem alkalmazandó az ESZA+-rendelet [4(c)(vii)]. cikkében. cikke (1) bekezdésének xi. pontjában] foglalt egyedi célkitűzésre. [Mód. 156]
A programhoz a 2001/42/EK irányelvnek megfelelően mellékelni kell egy környezetvédelmi jelentést, amely tartalmazza a környezetre gyakorolt hatásokra vonatkozó releváns információkat, figyelembe véve az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó szükségleteket. [Mód. 157]
(4) A (3) bekezdés d) pontjától eltérve az MMA, a BBA és a HAVE által támogatott programok egyes egyedi célkitűzései tekintetében a következőket kell megadni:
a) a kezdeti helyzet, kihívások és az alapból támogatott válaszlépések leírása;
b) az operatív célkitűzések feltüntetése;
c) a fellépések indikatív listája és azok várható hozzájárulása az egyedi és operatív célkitűzésekhez;
d) adott esetben az operatív támogatás, az egyedi fellépések, a szükséghelyzeti támogatás, valamint az MMA-rendelet [16 és 17]. cikke szerinti fellépések indokolása;
e) teljesítmény- és eredménymutatók a megfelelő részcélokkal és célértékekkel;
f) a programozott források indikatív lebontása beavatkozástípusonként.
(5) A beavatkozástípusok az I. mellékletben szereplő nómenkaltúrán alapulnak. Az MMA, a BAA és a HAVE által támogatott programok esetében a beavatkozástípusokat az alapspecifikus rendeletek határozzák meg.
(6) Az ERFA, az ESZF+ és a Kohéziós Alap 16. cikk szerint benyújtott programjai tekintetében a (3) bekezdés f) pontjának ii. alpontjában említett táblázat kizárólag a 2021–20252027 közötti évekre vonatkozó összegeket tartalmazza. [Mód. 158]
(7) A Tagállam köteles a Bizottsággal közölni a (3) bekezdés (j) pontjában hivatkozott információk bármilyen változtatását programmódosítás megkövetelése nélkül.
18. cikk
Programok jóváhagyása
(1) A Bizottság megvizsgálja a programot és azt, hogy az megfelel-e e rendeletnek és az alapspecifikus rendeleteknek, valamint azt, hogy összhangban áll-e a partnerségi megállapodással. Értékelése során a Bizottság mindenekelőtt figyelembe veszi a releváns országspecifikus ajánlásokat, valamint az integrált nemzeti energia- és éghajlatpolitikai tervek végrehajtása során és a szociális jogok európai pillérében azonosított releváns kihívásokat és azok kezelésének módját. [Mód. 160]
(2) A Bizottság a program tagállam általi benyújtását követő háromkét hónapon belül észrevételeket tehet. [Mód. 161]
(3) A tagállam a Bizottság által tett észrevételek figyelembevételévelaz észrevételek benyújtásának időpontjától számított két hónapon belül felülvizsgálja a programot a Bizottság által tett észrevételek figyelembevételével. [Mód. 162]
(4) A Bizottság a programnak a tagállam általi első benyújtása időpontját követő legkésőbb hatöt hónappal végrehajtási jogi aktus révén határozatot hoz a partnerségimegállapodásprogram jóváhagyásáról. [Mód. 163]
19. cikk
Programok módosítása
(1) A tagállam program módosítására irányuló, kellően indokolt kérelmet nyújthat be, csatolva a módosított programot, amely meghatározza a módosításnak a célkitűzések megvalósítására gyakorolt, várható hatását.
(2) A Bizottság megvizsgálja a módosítást és azt, hogy az megfelel-e e rendeletnek és az alapspecifikus rendeleteknek, ideértve a nemzeti szintű követelményeket, és a módosított program benyújtását követő háromkét hónapon belül észrevételeket tehet. [Mód. 164]
(3) A tagállam az észrevételek benyújtásának időpontjától számított két hónapon belül felülvizsgálja a módosított programot a Bizottság által tett észrevételek figyelembevételével felülvizsgálja. [Mód. 165]
(4) A Bizottság a program módosítását a tagállam általi benyújtását követő legfeljebb hathárom hónapon belül jóváhagyja. [Mód. 166]
(5) A tagállam a programozási időszak alatt egy prioritás eredeti allokációjának legfeljebb 5 7%-ának megfelelő összeget – a programköltségvetés legfeljebb 3 5%-át – ugyanazon alap ugyanazon programjának egy másik prioritásába csoportosíthat át. Ily módon a tagállamnak a 240/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet által megállapított magatartási kódexet kell tiszteletben tartania. Az ERFA és az ESZA+ által támogatott programok esetében az átcsoportosítás csak az ugyanazon régiókategóriákra vonatkozó allokációkat érinti. [Mód. 167]
Az ilyen átcsoportosítások nem érintik az előző éveket. Az átcsoportosítások nem tekintendők jelentősnek, és nem tesznek szükségessé a program módosítására vonatkozó bizottsági határozatot. Az átcsoportosításoknak ugyanakkor minden szabályozási követelménynek meg kell felelniük. A tagállam benyújtja a Bizottságnak a 17. cikk (3) bekezdése f) pontjának ii., iii. vagy iv. alpontja szerinti felülvizsgált táblázatot.
(6) A Bizottság jóváhagyása nem szükséges az olyan pusztán szövegezési, technikai vagy szerkesztési jellegű kiigazítások esetében, amelyek nem befolyásolják a program végrehajtását. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az ilyen kiigazításokról. [Mód. 168]
(7) Az ETHA által támogatott programok esetében a programoknak mutatók bevezetéséhez kapcsolódó módosításai nem teszik szükségessé a Bizottság jóváhagyását.
20. cikk
Közös támogatás az ERFA, az ESZA+ alapokból és a Kohéziós Alapból
(1) Az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap közösen támogatást nyújthat „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés égisze alatt megvalósuló programok számára.
(2) Az ERFA és az ESZA+ egy másik alapból az érintett alap támogathatósági szabályai alapján elszámolható költségű művelet egy részét vagy egészét finanszírozhatja kiegészítő módon, az érintett alapok egyes prioritásara vonatkozó támogatás legfeljebb 10 15%-a erejéig, feltéve, hogy az ilyen költségek szükségesek a művelet végrehajtásához. [Mód. 169]
21. cikk
A források átcsoportosítása
(1) A rugalmasság biztosítása céljából a tagállamok –ha a monitoringbizottság jóváhagyja – egy programra bármely alapból nyújtott pénzügyi támogatás legfeljebb 5%-a erejéig kérhetik az összegnek – megosztott irányítás alatt álló programok esetében – egy másik alaphoz, vagy – közvetlenaz Európai Regionális Fejlesztési Alaphoz, az Európai Szociális Alap Pluszhoz, a Kohéziós Alaphoz vagy közvetett irányítása alatt álló programok esetében – bármely másik eszközhözaz Európai Tengerügyi és Halászati Alaphoz történő átcsoportosítását. [Mód. 170]
(2) Az átcsoportosított források végrehajtása azon alapra vagy azon eszközre vonatkozó szabályoknak megfelelően történik, amelybe a források átcsoportosításra kerültek, továbbá közvetlen vagy közvetett irányítású eszközhöz történő átcsoportosítás esetén az érintett tagállam javára valósul meg. [Mód. 171 és 434]
(3) Az (1) bekezdés szerinti kérelmek megállapítják az egyes években alap és régiókategória szerint átcsoportosításra kerülő teljes összeget, amennyiben releváns; e kérelmeket megfelelően alá kell támasztani a kiegészítő jelleg megvalósítása és az elérendő hatás tekintetében, és a felülvizsgált programnak vagy programoknak kell kísérni azokat, amelyekből a források a 19. cikknek megfelelően kerülnek átcsoportosításra, feltüntetve, hogy mely más alapba vagy eszközbe csoportosítandók át az összegek. [Mód. 172, 433 és 434]
(4) A Bizottság kifogást emelhet egy, a kapcsolódó programmódosításban foglalt, átcsoportosítás iránti kérelemmel szemben, ha ez aláásná az abban a programban foglalt célkitűzések teljesítését, amelyből a források átcsoportosítását kérelmezték.
(5) Csak jövőbeli naptári évekre vonatkozó források csoportosíthatók át.
Ia. FEJEZET
Nagyprojektek [Mód. 173]
21a. cikk
Tartalom
Egy vagy több program részeként az ERFA és a Kohéziós Alap támogathat olyan munkálatok, tevékenységek és szolgáltatások sorából álló műveletet, amelyek célja valamely pontosan meghatározott gazdasági vagy műszaki természetű oszthatatlan feladat elvégzése, amely egyértelműen meghatározott célokkal rendelkezik és amelynek teljes elszámolható költsége meghaladja a 100 000 000 EUR-t (a továbbiakban: nagyprojekt). A pénzügyi eszközök nem tekintendők nagyprojekteknek. [Mód. 174]
21b. cikk
A nagyprojektek jóváhagyásához szükséges információk
A nagyprojektek jóváhagyását megelőzően az irányító hatóság benyújtja a következő információkat a Bizottság számára:
a) a nagyprojekt végrehajtásáért felelős szervezetre és e szervezet kapacitására vonatkozó részletes információk;
b) a beruházás és helyszínének leírása;
c) a teljes költség és a teljes elszámolható költség;
d) az elvégzett megvalósíthatósági tanulmányok – beleértve a változatelemzést – és az eredmények;
e) költség-haszon elemzés – beleértve egy gazdasági és pénzügyi elemzést – és kockázatelemzés;
f) környezeti hatásvizsgálat, figyelembe véve az éghajlatváltozás enyhítésének és a hozzá történő alkalmazkodásnak a szükségleteit, valamint a katasztrófákkal szembeni reagáló képességet;
g) magyarázat arról, hogy a nagyprojekt mennyiben felel meg az érintett operatív program vagy programok megfelelő prioritásainak, és a nagyprojekt e prioritások egyedi célkitűzéseinek eléréséhez való várható hozzájárulásáról, valamint a társadalmi-gazdasági fejlődéshez való várható hozzájárulásáról;
h) az összes tervezett pénzügyi erőforrást és az alapokból, EBB-től és más finanszírozási forrásokból származó, tervezett támogatást tartalmazó pénzügyi terv, az elért eredmények monitoringjára alkalmazott fizikai és pénzügyi mutatókkal, figyelembe véve az azonosított kockázatokat;
i) a nagyprojekt végrehajtásának ütemterve és, amennyiben a végrehajtási időszak várhatóan hosszabb, mint a programozási időszak, a programozási időszak során az alapoktól kért támogatás fázisai. [Mód. 175]
21c. cikk
A nagyprojektekről szóló határozat
(1) A Bizottság a 21b. cikkben említett információk alapján értékeli a nagyprojektet annak eldöntése érdekében, hogy indokolt-e az irányító hatóság által kiválasztott nagyprojektre kért pénzügyi hozzájárulás. A Bizottság a 21b. cikkben említett információk benyújtása után legkésőbb három hónappal végrehajtási jogi aktus formájában határozatot fogad el a kiválasztott nagyprojekt pénzügyi hozzájárulásának jóváhagyásáról.
(2) A Bizottság általi, az (1) bekezdés szerinti jóváhagyás feltétele, hogy az első kivitelezői szerződés megkötésére, illetve a PPP-struktúrában végrehajtott műveletek esetében a közjogi szerv és a magánszektorbeli szerv közötti PPP-megállapodást a jóváhagyás időpontjától számított három éven belül megkössék.
(3) Amennyiben a Bizottság nem hagyja jóvá a kiválasztott nagyprojekthez a pénzügyi hozzájárulást, határozatában meg kell indokolnia az elutasítást.
(4) Az (1) bekezdés értelmében jóváhagyásra benyújtott nagyprojekteket fel kell tüntetni a program nagyprojektjeinek listáján.
(5) Az (1) bekezdésben említett jóváhagyásra való benyújtást követően a nagyprojektekkel kapcsolatos kiadásokat fel lehet venni a kifizetési kérelembe. Ha a Bizottság nem hagyja jóvá az irányító hatóság által kiválasztott nagyprojektet, a kérelem tagállam általi visszavonását vagy a Bizottság határozatának elfogadását követően a költségnyilatkozatot ennek megfelelően helyesbíteni kell. [Mód. 176]
II. FEJEZET
Területfejlesztés
22. cikk
Integrált területfejlesztés
A tagállam területi és helyi fejlesztési stratégiákon keresztül támogatja az integrált területfejlesztést az alábbi formák bármelyike révén:
a) integrált területi beruházások;
b) közösségvezérelt helyi fejlesztés;
c) egyéb, területi eszközt támogató, a tagállam által az ERFA céljáraa programozott beruházásokhoz tervezett kezdeményezések a 4. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett szakpolitikai célkitűzés keretében. [Mód. 177]
Ha egynél több alap finanszírozza a helyi fejlesztési stratégiákat , akkor a koherenciát és összhangot a tagállamok biztosítják. [Mód. 178]
23. cikk
Területi stratégiák
(1) A 22. cikk a) vagy c) pontjának megfelelően végrehajtott területi stratégiák a következő elemeket tartalmazzák:
a) a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi összefüggéseken alapuló stratégia hatálya alá tartozó földrajzi terület; [Mód. 179]
b) a fejlesztési igények és a terület lehetőségeinek elemzése;
c) integrált koncepció meghatározása a felismert fejlesztési igények és a lehetőségek megoldására;
d) a partnerek részvételének meghatározása a 6. cikk szerintalapján a stratégia előkészítésében és végrehajtásában. [Mód. 180]
Ezek tartalmazhatják a támogatandó műveletek listáját is.
(2) A területi stratégiákat az érintett városiregionális, helyi vagyés egyéb területi hatóságok és szervezetek felelőssége alatt kell kidolgozni előkészíteni és elfogadni. A lefedett területekkel kapcsolatos, már meglévő stratégiai dokumentumok naprakésszé tehetők és területi stratégiaként is használhatók. [Mód. 181]
(3) Amennyiben a támogatandó műveletek listája nem szerepel a területi stratégiában, az érintett városiregionális, helyi vagy egyéb területi hatóságok vagy szervezetek kötelesek kiválasztani a műveleteket, vagy részt venni a kiválasztásukban. [Mód. 182]
A kiválasztott műveleteknek összhangban kell lenniük a területi stratégiával.
(3a) A területi stratégiák előkészítésekor a (2) bekezdésben említett hatóságok együttműködnek az érintett irányító hatóságokkal az adott program keretében támogatni kívánt műveletek hatókörének meghatározását illetően. [Mód. 183]
(4) Amennyiben a városi regionális, helyi vagy egyéb területi hatóság vagy más szervezet a műveletek kiválasztásán kívül olyan feladatokat végez el, amelyek az irányító hatóság feladatkörébe tartoznak, az irányító hatóság az érintett hatóságot közreműködő szervezetként azonosítja. [Mód. 184]
A kiválasztott műveletek ugyanazon program egynél több prioritása keretében támogathatók. [Mód. 185]
(5) Támogatás nyújtható a területi stratégiák előkészítésére és tervezésére.
24. cikk
Integrált területi beruházás
(1) Amennyiben egy, a 23. cikk szerint végrehajtott stratégia olyan beruházást érint, amely egy, vagy egynél több alapból, egynél több programból vagy ugyanazon program egynél több prioritása keretében részesül támogatásban, a fellépések integrált területi beruházásként hajthatók végre. Adott esetben minden integrált területi beruházás kiegészíthető az EMVA-ból származó pénzügyi támogatással. [Mód. 186]
(2) Az irányító hatóságok biztosítja, hogy a program vagy programok elektronikus rendszere lehetővé tegye az ITB-hez hozzájáruló műveletek, kimenetek és eredmények azonosítását.
(2a) Amennyiben a támogatandó műveletek listája nem szerepel a területi stratégiában, az érintett regionális, helyi vagy egyéb hatóságokat vagy szervezeteket be kell vonni a műveletek kiválasztásába. [Mód. 187]
25. cikk
Közösségvezérelt helyi fejlesztés
(1) Az ERFA, az ESZA+, az ETHA és az ETHAEMVA támogatást nyújthatnyújt közösségvezérelt helyi fejlesztésnek. Az EMVA keretében az ilyen fejlesztést LEADER helyi fejlesztésként kell kijelölni. [Mód. 188].
(2) A tagállam biztosítja, hogy a közösségvezérelt helyi fejlesztés:
a) szubregionális területekre összpontosítson;
b) azt olyan társadalmi-gazdasági köz- és magánérdekek képviselőiből álló helyi akciócsoportok irányítsák, amelyekben nem egyetlen érdekcsoport, beleértve az állami szektort is, ellenőrzi a döntéshozatalt; [Mód. 189]
c) végrehajtására a 26. cikk szerinti integrált stratégiákon keresztül kerüljön sor.
d) támogassa a hálózatépítési hálózatépítést, az alulról építkező megközelítéseket, a hozzáférhetőséget és az innovatív funkciókat a helyi környezetben, illetve adott esetben a más területi szereplőkkel kialakított együttműködést. [Mód. 190]
(3) Amennyiben a (2) bekezdés c) pontjában említett stratégiák vonatkozásában több alapból is rendelkezésre áll támogatás, az érintett irányító hatóságok e stratégiák vonatkozásában közös pályázati felhívást szerveznek, és az érintett összes alap vonatkozásában közös bizottságot hoznak létre az említett stratégiák végrehajtásának nyomon követésére. Az érintett irányító hatóságok kiválaszthatják az egyik érintett alapot a 28. cikk (1) bekezdésének a) és c) pontjában említett minden, az említett stratégiákhoz kapcsolódó előkészítési, irányítási és szervezéssel kapcsolatos költség támogatására.
(4) Amennyiben az adott stratégia végrehajtása egynél több alapból kap támogatást, az érintett irányító hatóságok az alapok közül az egyiket vezető alapként választhatják. Meg lehet határozni továbbá az egyes érintett alapok által finanszírozandó intézkedések és műveletek típusát. [Mód. 191]
(5) A vezető alap szabályai erre a stratégiára vonatkoznak. A többi alap hatóságai az illetékes, vezető alapra vonatkozó hatóság döntéseire és irányítási ellenőrzéseire támaszkodnak.
(6) A vezető alap hatóságai kötelesek a többi alap hatóságai számára az alapspecifikus rendeletben megállapított szabályoknak megfelelően a kifizetések nyomon követéséhez és teljesítéséhez szükséges információkat megadni.
26. cikk
Közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák
(1) Az illetékes irányító hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a 25. cikk (2) bekezdésének c) pontjában hivatkozott egyes stratégiák megállapítsák a következő elemeket:
a) a stratégia által lefedett földrajzi terület és népesség;
b) a stratégia kidolgozásába történő közösségi bevonás folyamata;
c) a fejlesztési igények és a terület lehetőségeinek elemzése;
d) az adott stratégia célkitűzései, beleértve az eredmények mérhető célértékeit és a helyi közösség által azonosított helyi igényeknek megfelelő, tervezett kapcsolódó intézkedéseket; [Mód. 192]
e) az irányítási, nyomonkövetési és értékelési intézkedések, amelyek bizonyítják a helyi akciócsoport képességét az adott stratégia végrehajtására;
f) pénzügyi terv, amely tartalmazza az egyes alapokból – beleértve adott esetben az EMVA-t – és a minden egyes érintett programból származó tervezett forráselosztást. [Mód. 193]
(2) Az érintett irányító hatóságoknak meg kell állapítaniuk a stratégiák kiválasztásához használt kritériumokat, bizottságot kell felállítaniuk a kiválasztás elvégzésére, és jóvá kell hagyniuk az adott bizottság által kiválasztott stratégiákat.
(3) Az érintett irányító hatóságoknak le kell bonyolítaniuk a stratégiák kiválasztásának első fordulóját, és biztosítaniuk kell, hogy a kiválasztott helyi akciócsoportok az adott program jóváhagyásának napjától számított 12 hónapon belül, illetve az egynél több alapból támogatott stratégiák esetében az utolsó érintett program jóváhagyásának napjától számított 12 hónapon belül teljesíteni tudják a 27. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladataikat.
(4) A stratégiát jóváhagyó határozatnak meg kell állapítania az egyes érintett alapokra és programokra jutó összegeket, és meg kell határoznia a program vagy programok keretében elvégzendő irányítási és kontrollfeladatokért viselt felelősséget. A közpénzből való megfelelő nemzeti hozzájárulásokat a teljes időszakra előre kell biztosítani. [Mód. 194]
27. cikk
Helyi akciócsoportok
(1) A helyi akciócsoportok megtervezik és végrehajtják a 25. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett stratégiákat.
(2) Az irányító hatóságok biztosítják, hogy a helyi akciócsoportok befogadóak legyenek, és a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiát érintő feladatok végrehajtása érdekében vagy kiválasszanak a csoporton belül egy partnert, aki az igazgatási és pénzügyi kérdésekben a vezető partner lesz, vagy pedig egy közös jogi szervezetet létrehozva összeálljanak. [Mód. 195]
(3) A helyi akciócsoportok kizárólagos jelleggel elvégzik az összes alábbi feladatot:
a) a helyi szereplők műveletek fejlesztésére és végrehajtására vonatkozó igazgatási kapacitásának kiépítése; [Mód. 196]
b) megkülönböztetésmentes és átlátható kiválasztási eljárás és kritériumok megállapítása, amely kizárja az összeférhetetlenségeket, és biztosítja, hogy egyetlen érdekcsoport se irányíthassa a kiválasztási döntéseket;
c) pályázati felhívások előkészítése és közzététele;
d) műveletek kiválasztása és a támogatás összegének rögzítése, továbbá a jóváhagyás előtt a javaslatok benyújtása a felelős szervezethez a támogathatóság végső ellenőrzése céljából;
e) a stratégia célkitűzéseinek elérése terén tett előrelépés nyomon követése;
f) a stratégia végrehajtásának értékelése.
(4) Amennyiben helyi akciócsoportok a (3) bekezdésen kívüli olyan feladatokat látnak el, amelyek az irányító hatóság vagy a kifizető ügynökség felelősségi körébe tartoznak, úgy ezeket a helyi akciócsoportokat az alapspecifikus szabályoknak megfelelően az irányító hatóságnak közreműködő szervezetként kell kijelölnie.
(5) A helyi akciócsoport lehet kedvezményezett, és a stratégiának megfelelően végrehajthat műveleteket, ösztönözve a feladatkörök helyi akciócsoporton belüli elkülönítését. [Mód. 197]
28. cikk
A közösségvezérelt helyi fejlesztés alapokból történő támogatása
(1) A komplementaritás és a szinergiák biztosítása érdekében a tagállamnak biztosítania kell, hogy az alapokból a közösségvezérelt helyi fejlesztésre nyújtott támogatás lefedje a következőket: [Mód. 198]
a) a stratégiák tervezését és jövőbeni végrehajtását támogató igazgatási kapacitásépítés és előkészítő intézkedések; [Mód. 199]
b) a műveletek végrehajtása, beleértve a helyi fejlesztési stratégia alapján kiválasztott együttműködési tevékenységeket és azok előkészítését;
ba) a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégia szervezése az érdekelt felek közötti információcsere megkönnyítése, információk rendelkezésükre bocsátása és a potenciális kedvezményezettek számára a kérelmek elkészítésében nyújtandó támogatás érdekében; [Mód. 200]
c) a stratégia irányítása, nyomon követése és értékelése, illetve szervezése.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett támogatásnak elszámolhatónak kell lennie attól függetlenül, hogy a stratégia ezt követően kiválasztásra kerül-e finanszírozásra.
Az (1) bekezdés c) pontjában említett támogatás nem haladhatja meg a stratégiára fordított, közpénzből nyújtott hozzájárulás teljes összegének 25 %-át.
III. FEJEZET
Technikai segítségnyújtás
29. cikk
Technikai segítségnyújtás a Bizottság kezdeményezésére
(1) A Bizottság kezdeményezésére az alapok támogathatnak a jelen rendelet végrehajtásához szükséges mindenféle előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési, értékelési, kommunikációs – ideértve az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikációt –, láthatósági, továbbá adminisztratív és technikai segítségnyújtási intézkedést, adott esetben harmadik országokkal együtt.
(1a) Az első albekezdésben említett fellépések magukban foglalhatják különösen a következőket:
a) segítségnyújtás a projektek előkészítéséhez és értékeléséhez;
b) támogatás az alapok eredményes irányításához szükséges intézmények megerősítéséhez és az adminisztratív kapacitás kiépítéséhez;
c) a Bizottság alapokról szóló jelentéseihez és a kohéziós jelentéshez kapcsolódó tanulmányok;
d) az alapok elemzésével, irányításával, monitoringjával, információcseréjével és végrehajtásával kapcsolatos intézkedések, valamint a kontrollrendszerek és a technikai és adminisztratív segítségnyújtás végrehajtásával összefüggő intézkedések;
e) az alapok jelenlegi és jövőbeni működésével kapcsolatos értékelések, szakértői jelentések, statisztikák és tanulmányok, az általános jellegűeket is beleértve;
f) az információk terjesztésére, adott esetben a hálózatépítés támogatására, a kommunikációs tevékenységek elvégzésére – különös figyelmet fordítva az alapokból nyújtott támogatással elért eredményekre és a támogatás hozzáadott értékére –, a figyelemfelhívásra és az együttműködés és a tapasztalatcsere előmozdítására irányuló intézkedések előmozdítására, ideértve a harmadik országokat is;
g) az irányítást, a monitoringot, az auditot, a kontrollt és az értékelést szolgáló számítógépes rendszerek üzembe helyezése, működtetése és egymással való összekapcsolása;
h) az értékelési módszerek javítására és az értékelési gyakorlatokra vonatkozó információcserére irányuló intézkedések;
i) kontrollal kapcsolatos intézkedések;
j) a beruházások tervezéséhez, a finanszírozási igényekhez, a pénzügyi eszközök, közös cselekvési tervek és nagyprojektek előkészítéséhez, kidolgozásához és végrehajtásához szükséges nemzeti és regionális kapacitás erősítése;
k) a bevált gyakorlatok terjesztése annak elősegítése érdekében, hogy a tagállamok megerősítsék a 6. cikk (1) bekezdésében említett, érintett partnerek és ernyőszervezeteik kapacitását. [Mód. 201]
(1b) A Bizottság a források legalább 15%-át saját kezdeményezésére technikai segítségnyújtásra fordítja, hogy hatékonyabbá tegye a lakosság felé irányuló kommunikációt, és az eredményekre vonatkozó tudásbázis kibővítésével biztosítsa a Bizottság kezdeményezésére végzett kommunikációs tevékenységek közötti erősebb szinergiákat, különösen az adatgyűjtés és -terjesztés, illetve az értékelés és a jelentéstétel eredményességének javításával, és különösen azáltal, hogy kiemeli az alapok hozzájárulását az emberek életének javításához, fokozza az alapokból nyújtott támogatás láthatóságát, valamint felhívja a figyelmet az ilyen támogatás eredményeire és a hozzáadott értékére. Az alapokból nyújtott támogatással kapcsolatos tájékoztatást, kommunikációt, valamint az eredmények és a hozzáadott érték láthatóságát növelő intézkedéseket adott esetben a programok lezárása után is folytatni kell. Ezeknek az intézkedéseknek továbbá hozzá kell járulniuk az uniós szakpolitikai prioritások intézményes kommunikációjához, amennyiben azok e rendelet általános célkitűzéseihez kapcsolódnak. [Mód. 202]
(2) Ezek az intézkedések jövőbenielőző és előzőjövőbeni programozási időszakokra is kiterjedhetnek. [Mód. 203]
(2a) Annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek az olyan helyzetek, amikor fel kell függeszteni a kifizetéseket, a Bizottság gondoskodik arról, hogy az adminisztratív felkészültség hiánya miatt megfelelőségi problémákkal küzdő tagállamok és régiók az igazgatási kapacitásaik javítását célzó megfelelő technikai segítségnyújtásban részesüljenek. [Mód. 204]
(3) Amikor az alapokból teljesítendő hozzájárulást terveznek, a Bizottság a költségvetési rendelet [110.] cikkével összhangban készíti el a terveit.
(4) Az e cikkben említett intézkedések céljuktól függően működési vagy igazgatási kiadásként finanszírozhatók.
30. cikk
Technikai segítségnyújtás a tagállamok részéről
(1) Valamely tagállam kezdeményezésére az alapok támogathatnak olyan, akár előző vagy jövőbeni programozási időszakra kiterjedő intézkedéseket, amelyek az adott alapok hatékony adminisztrációjához és felhasználásához, valamint a 6. cikkben említett partnerek kapacitásépítéséhez szükségesek olyan funkciók biztosítása érdekében, mint az előkészítés, képzés, irányítás, nyomon követés, értékelés, láthatóság és kommunikáció. [Mód. 205]
(2) Minden alapból támogatható olyan technikai segítségnyújtási intézkedés, amely bármely másik alapból támogatható.
(3) Az egyes programokon belül a technikai segítségnyújtás egyetlen vagy több alaphoz kapcsolódó prioritás formáját ölti. [Mód. 206]
31. cikk
A tagállamok által nyújtott technikai segítség átalányfinanszírozása
(1) Az egyes programokhoz biztosított technikai segítségnyújtás visszatérítése átalányalapon történik, a (2) bekezdésben meghatározott százalékos arányoknak az egyes kifizetési kérelmekben – az adott esetnek megfelelően – a 85. cikk (3) bekezdésének a) vagy c) pontja alapján feltüntetett elszámolható kiadásokra történő alkalmazásával.
(2) AzA Bizottság és a tagállamok közötti megállapodás alapján és figyelembe véve a program pénzügyi tervét az alapokból technikai segítségnyújtás céljából visszatérített százalékok maximális értéke az alábbiak alábbiakban állapítható meg: [Mód. 207]
a) a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés alapján nyújtott ERFA-támogatás és a Kohéziós Alapból nyújtott támogatás esetében: 2,53 %; [Mód. 208]
b) az ESZA+-ból nyújtott támogatás esetében: 5%, az ESZA+-rendelet 4. cikke (1) bekezdése c) pontjának vii. alpontjabekezdésének xi) pontja szerinti program esetében: 5 6%; [Mód. 209]
c) az ETHA-ból nyújtott támogatás esetében: 6 %;
d) az MMA-ból, a BBA-ból vagy a HAVE-ből nyújtott támogatás esetében: 67%. [Mód. 210]
A legkülső régiók esetében az a), b) és c) pont esetében a százalékos arány legfeljebb 1%-kal magasabb. [Mód. 211]
(3) Az Interreg programokhoz kapcsolódó technikai segítségnyújtásra vonatkozó egyedi szabályokat az ETE-rendelet állapítja meg.
32. cikk
A tagállamok által nyújtott technikai segítség költségeitől független finanszírozás
A 31. cikkben foglaltakon kívül a tagállam javasolhatja, hogy további technikai segítségnyújtási intézkedéseket vállal, hogy megerősítse a tagállamhatóságainak az állami hatóságoknak és szolgáltatásoknak, kedvezményezettjeinekkedvezményezetteknek és érintett partnereinekpartnereknek az alapok hatékony adminisztrációjához és felhasználásához szükséges intézményi kapacitását és hatékonyságát. [Mód. 212]
Az ilyen intézkedések támogatását a költségfüggetlen finanszírozás révén kell végrehajtani, a 89. cikk szerint. Opcionális egyedi program formájában megvalósuló technikai segítségnyújtást a technikai segítségnyújtás költségeihez nem kapcsolódó finanszírozás vagy a közvetlen költségek megtérítése révén lehet végrehajtani. [Mód. 213]
IV. cím
Nyomon követés, értékelés, kommunikáció és láthatóság
I. FEJEZET
Nyomon követés
33. cikk
Monitoringbizottság
(1) A tagállam az irányító hatósággal folytatott konzultáció után, három hónapon belül azt követően, hogy értesítést kap a programot jóváhagyó határozatról, bizottságot hoz létre a program végrehajtásának nyomon követésére (a továbbiakban: monitoringbizottság). [Mód. 214]
A tagállamnak lehetősége van arra, hogy egyetlen monitoringbizottságot hozzon létre több programra vonatkozóan.
(2) Minden monitoringbizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát, figyelembe véve a teljes átláthatóság szükségességét. [Mód. 215]
(3) A monitoringbizottság évente legalább egyszer ülésezik, és áttekinti mindazokat a problémákat, amelyek befolyásolják a program célkitűzések megvalósítása felé történő előrehaladását.
(4) A tagállam a 44. cikk (1) bekezdésében említett weboldalon közzéteszi a monitoringbizottság eljárási szabályzatát és a monitoringbizottsággal megosztott összes adatot és információt.
(5) Az (1)–(4) bekezdés nem alkalmazandó az ESZA+-rendelet [4. cikke c) pontjának vi. alpontja (1) bekezdésének xi) pontja] szerinti programokra és a kapcsolódó technikai segítségnyújtásra. [Mód. 216]
34. cikk
A monitoringbizottság összetétele
(1) A tagállam átlátható folyamat révén határoz a monitoringbizottság összetételéről, és biztosítja az érintett tagállami hatóságok, a közreműködő szervezetek és a 6. cikkben említett partnerek képviselőinek kiegyensúlyozott képviseletét. [Mód. 217]
A monitoringbizottság minden tagja egy szavazattal rendelkezik.
A tagállam a 44. cikk (1) bekezdésében említett weboldalon közzéteszi a monitoringbizottság tagjainak jegyzékét.
(2) A Bizottság képviselői ellenőrzési és tanácsadói minőségben vesznek részt veszneka monitoringbizottság munkájában.Adott esetben az Európai Beruházási Bank (EBB) képviselőit fel lehet kérni, hogy tanácsadói minőségben részt vegyenek a monitoringbizottság munkájában. [Mód. 218]
(2a) Az MMIA, a BBA és a HAVE esetében az érintett decentralizált ügynökségek tanácsadói minőségben részt vesznek a monitoringbizottság munkájában. [Mód. 219]
35. cikk
A monitoringbizottság szerepe
(1) A monitoringbizottság megvizsgálja a következőket:
a) előrehaladás a program végrehajtásában, illetve a részcélok és célértékek elérése terén;
aa) a kedvezményezettekre vonatkozó egyszerűsítési intézkedésekre irányuló javaslatok; [Mód. 220]
b) a program teljesítményét befolyásoló esetleges problémák és az azok megoldása érdekében megtett intézkedések, adott esetben ideértve bárminemű szabálytalanságot; [Mód. 221]
c) a program hozzájárulása a megfelelő országspecifikus ajánlásokban meghatározott kihívások megoldásához;
d) az 52. cikk (3) bekezdésében felsorolt előzetes értékelés és az 53. cikk (2) bekezdésében említett stratégiai dokumentum elemei;
e) az értékelések elvégzésében elért előrehaladás, az értékelések szintézise és a megállapítások esetleges nyomon követése;
f) a kommunikációs és láthatósági intézkedések végrehajtása;
g) adott esetben a stratégiai fontosságú műveletek végrehajtása terén elért előrehaladás;
h) az előfeltételek teljesítése és ezek követése mindvégig a programozási időszak alatt;
i) adott esetben a közintézmények, partnerek és kedvezményezettek adminisztratív kapacitásépítése terén elért előrehaladás. [Mód. 222]
(2) A monitoringbizottság jóváhagyja a következőket:
a) a műveletek kiválasztására használt módszertan és kritériumok, ideértve ezek változtatásait, a Bizottsággal a 67. cikk (2) bekezdése szerint folytatott konzultáció után, a 27. cikk (3) bekezdése b), c) és d) pontjának sérelme nélkül;
b) az ETHA, az AMF MMA, a BBA és a HAVE alapokból támogatott programokra vonatkozó éves teljesítményjelentés, valamint az ERFA, az ESZA+ alapokból és a Kohéziós Alapból támogatott programokra vonatkozó végső teljesítményjelentés; [Mód. 224]
c) az értékelési terv és annak esetleges módosítása;
d) az irányító hatóság ajánlása program módosítására vonatkozóan, ideértve a 19. cikk (5) bekezdése és a 21. cikk szerinti átcsoportosításokat is;
da) a 17. cikk (3) bekezdésének d) pontjában említett stratégiai jelentőségű tervezett műveletek jegyzékének változásai; [Mód. 225]
(2a) A monitoringbizottság további beavatkozási funkciókat javasolhat az irányító hatóság számára. [Mód. 226]
36. cikk
Éves teljesítmény-felülvizsgálat
(1) Éves felülvizsgálati ülést kell szervezni a Bizottság és az egyes tagállamok között az egyes programok teljesítményének vizsgálatára. Az irányító hatóságokat megfelelő mértékben be kell vonni e folyamatba. [Mód. 227]
Az éves felülvizsgálati ülés elnöki tisztségét a Bizottság tölti be, vagy amennyiben a tagállam ezt kéri, az elnöki tisztséget a tagállam és a Bizottság közösen is betöltheti.
(2) Az MMA, a BBA és a HAVE alapokból támogatott programok esetében a felülvizsgálati ülést legalább kétszer kell megszervezni a programozási időszak alatt.
(3) Az ERFA, az ESZA+ alapokból és a Kohéziós Alapból támogatott programok esetében a tagállamnak az éves felülvizsgálati ülés előtt legalább egy hónappal a Bizottság rendelkezésére kell bocsátania a 35. cikk (1) bekezdésében felsorolt elemekre vonatkozó információkat.
az ESZA+ rendelet [4. cikke (1) bekezdése c) pontjának vii. alpontja] szerinti programok esetében a rendelkezésre bocsátandó információk a 35. cikk (1) bekezdésének a), b), e), f) és h) pontjára korlátozódnak.
(4) Az éves felülvizsgálati ülés kimenetelét kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
(5) A tagállamnak nyomon kell követnie a Bizottság által felvetett problémákat, és három hónapon belül tájékoztatnia kell a Bizottságot a megtett intézkedésekről.
(6) Az ETHA, az MMA, a BBA és a HAVE alapokból támogatott programok esetében a tagállamnak éves teljesítményjelentést kell benyújtania az alapspecifikus rendeleteknek megfelelően.
37. cikk
Adatok továbbítása
(1) Az irányító hatóság minden évben január 31-ig, március 31-ig, május 31-ig, július 31-ig, szeptember 30-ig és november 30-ig elektronikus úton továbbítja az egyes programokra vonatkozó összesített adatokat a Bizottságnak a VII. mellékletben meghatározott minta szerint.
Az első adattovábbítás 2022. január 31 február 28-ig esedékes, az utolsó 2030. január 31 február 28-ig. [Mód. 229]
Az ESZA+-rendelet 4. cikke (1) bekezdése c) pontjának vii. alpontjabekezdésének xi) pontja szerinti programok esetében az adatokat évente november 30-ig kell továbbítani. [Mód. 230]
(2) Az adatokat az egyes prioritások esetében egyedi célkitűzésenként és régiókategóriánként kell lebontani, és a következőkre kell vonatkozniuk:
a) a minden évben január 31-ig, március 31-ig, május 31-ig, július 31-ig, szeptember 30-ig és november 30-ig esedékes adattovábbítások esetén a kiválasztott műveletek száma, azok teljes elszámolható költsége, az alapokból nyújtott hozzájárulás és a kedvezményezettek által az irányító hatóság felé bejelentett összes elszámolható kiadás, mindezek beavatkozástípusonkénti bontásban; [Mód. 231]
b) kizárólag a minden évben május 31-ig és november 30-ig esedékes adattovábbítások esetén a teljesítmény- és eredménymutatók értékei a kiválasztott műveletek esetében, valamint a műveletek által elért értékek. [Mód. 232]
(3) Finanszírozási eszközök esetében a következőkről is kell adatokat szolgáltatni:
a) elszámolható kiadás pénzügyi terméktípusonként;
b) elszámolható kiadásként bejelentett irányítási költségek és díjak összege;
c) az alapokon kívül mobilizált magán- és közforrásból származó erőforrások összege pénzügyi terméktípusonként;
d) az alapokból finanszírozási eszközökhöz nyújtott támogatás 54. cikkben említett kamata és más nyeresége, illetve az alapokból nyújtott támogatásnak tulajdonítható, az 56. cikkben említett visszafizetett források.
(4) Az e cikknek megfelelően benyújtott adatoknak megbízhatóaknak kell lenniük, és a benyújtás hónapját megelőző hónap végi állapotot kell tükrözniük.
(5) Az irányító hatóság a 44. cikk (1) bekezdésében említett weboldalon közzéteszi a Bizottságnak továbbított valamennyi adatot.
(6) Az ETHA-ból támogatott programok esetében a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el a 109. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás szerint az e cikk végrehajtásához használandó formanyomtatvány meghatározása érdekében.
38. cikk
Végső teljesítményjelentés
(1) Az ERFA-ból, az ESZA+-ból és a Kohéziós Alapból támogatott programok esetében az egyes irányító hatóságok 2031. február 15-ig benyújtják a program végső teljesítményjelentését a Bizottság részére.
(2) A végső teljesítményjelentés a 35. cikk (1) bekezdése d) pontjában megadott információk kivételével a 35. cikk (1) bekezdésében felsorolt elemek alapján értékeli a program-célkitűzések teljesítését.
(3) A Bizottság megvizsgálja a végső teljesítményjelentést, és annak beérkezése napjától számított öt hónapon belül közli az irányító hatósággal az esetleges észrevételeit. Amennyiben sor került ilyen észrevételek tételére, az irányító hatóság az említett észrevételekkel kapcsolatos valamennyi szükséges információt rendelkezésre bocsátja, és adott esetben három hónapon belül tájékoztatja a Bizottságot a végrehajtott intézkedésekről. A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat a jelentés elfogadásáról.
(4) Az irányító hatóság a 44. cikk (1) bekezdésében említett weboldalon közzéteszi a végső teljesítményjelentést.
(5) A Bizottság e cikk egységes feltételek mellett történő végrehajtása érdekében végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben meghatározza a végső teljesítményjelentés formanyomtatványát. Az említett végrehajtási jogi aktust a 108. cikkben említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
II. FEJEZET
Értékelés
39. cikk
A tagállam által végzett értékelések
(1) Az irányító hatóság értékeléseket végez a program kapcsán. Az egyes értékelések felmérik a program inkluzivitását, megkülönböztetésmentes jellegét, hatékonyságát, eredményességét, relevanciáját, koherenciáját, láthatóságát és uniós hozzáadott értékét azzal a céllal, hogy javítsák a programok tervezésének és végrehajtásának minőségét. [Mód. 233]
(2) Az irányító hatóság emellett 2029. június 30-ig értékelést végez minden egyes programra vonatkozóan, hogy felmérje azok hatását.
(3) Az irányító hatóság feladatkörükben független szakértőkre bízza az értékeléseket.
(4) Az irányító hatóság vagy a tagállam biztosítja az értékelésekhez szükséges adatok előállításához és gyűjtéséhez szükséges eljárások meglétét.
(5) Az irányító hatóság vagy a tagállam értékelési tervet készít. Ez az értékelési terv egynél több programot is lefedhet. Az MMA, a BBA és a HAVE esetében ennek a tervnek tartalmaznia kell egy félidős értékelést, amelyet 2024. március 31-ig kell végrehajtani.
(6) Az irányító hatóság a program jóváhagyása után egy éven belül benyújtja az értékelési tervet a monitoringbizottság részére.
(7) Az irányító hatóság a 44. cikk (1) bekezdésében említett weboldalon közzéteszi az összes értékelést.
40. cikk
A Bizottság által végzett értékelés
(1) A Bizottság 2024 végéig félidős értékelést végez, hogy megvizsgálja az egyes alapok hatékonyságát, eredményességét, relevanciáját, koherenciáját és uniós hozzáadott értékét. A Bizottság a költségvetési rendelet [128.] cikke szerint felhasználhatja a már elérhető összes releváns információt.
(2) A Bizottság 2031. december 31-ig visszamenőleges értékelést végez, hogy megvizsgálja az egyes alapok hatékonyságát, eredményességét, relevanciáját, koherenciáját és uniós hozzáadott értékét.
(2a) A (2) bekezdésben említett értékelés magában foglalja a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott politikai célkitűzések társadalmi-gazdasági hatásait és finanszírozási igényeit a programokon belül és a programok között, tekintettel a versenyképesebb és intelligensebb Európára az innovatív és intelligens gazdasági átalakítás előmozdításával, valamint a jobban összekapcsolt Európára a mobilitás, többek között az intelligens és fenntartható mobilitás, és a regionális IKT-összekapcsoltság fokozásával. A Bizottság az értékelést honlapján közzéteszi, az eredményeket pedig közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával. [Mód. 234]
III. FEJEZET
Láthatóság, átláthatóság és kommunikáció
I. szakasz
Az alapokból nyújtott támogatás láthatósága
41. cikk
Láthatóság
Valamennyi tagállam biztosítja:
a) a támogatás láthatóságát az alapokból támogatott műveletekkel kapcsolatos valamennyi tevékenység kapcsán, különös figyelemmel a stratégiai fontosságú műveletekre;
b) az alapok szerepének és eredményeinek az uniós polgárokkal való megismertetését egy egységes webportálon keresztül, amely hozzáférést biztosít az adott tagállamot érintő valamennyi programhoz.
42. cikk
Az Unió emblémája
A láthatósági, átláthatósági és kommunikációs tevékenységek során a tagállamoknak és irányító hatóságoknak a VIII. mellékletnek megfelelően használniuk kell az Európai Unió emblémáját.
43. cikk
Kommunikációs tisztviselők és hálózatok
(1) Minden tagállamnak kommunikációs koordinátort kell kineveznie a láthatósági, átláthatósági és kommunikációs tevékenységekre az alapokból nyújtott támogatásokkal kapcsolatban, beleértve az „európai területi együttműködés” célkitűzés (Interreg) keretébe tartozó azon programokat, amelyeknél az adott tagállam irányító hatóságot működtet. A kommunikációs koordinátor végzi a kommunikációs és láthatósági intézkedések programokon átívelő koordinálását.
A kommunikációs koordinátor az alábbi szervezeteket vonja be a láthatósági, átláthatósági és kommunikációs tevékenységekbe:
a) az Európai Bizottság tagállami képviseletei és az Európai Parlament tagállamokban működő kapcsolattartó irodái; Europe Direct Tájékoztató Központok és más hálózatok; oktatási és kutatási intézmények;
b) más érintett partnerek és szervezetek, többek között regionális, helyi és egyéb hatóságok, valamint gazdasági és szociális partnerek. [Mód. 235]
(2) Minden irányító hatóság kommunikációs tisztviselőt jelöl ki az egyes programokhoz (programkommunikációs tisztviselő).
(3) A Bizottság kommunikációs koordinátorokból, programkommunikációs tisztviselőkből és bizottsági képviselőkből álló hálózatot működtet a láthatósági, átláthatósági és kommunikációs tevékenységekkel kapcsolatos információcsere céljából.
II. szakasz
Az alapok végrehajtásának átláthatósága és a programokra vonatkozó kommunikáció
44. cikk
Az irányító hatóság feladatai
(1) Az irányító hatóság biztosítja, hogy a program jóváhagyásától számított hat hónapon belül rendelkezésre álljon egy weboldal, ahol elérhetők a felelősségi körébe tartozó programokra vonatkozó, a program célkitűzéseit, tevékenységeit, pályázati felhívásainak előirányzott menetrendjét, elérhető finanszírozási lehetőségeit és eredményeit lefedőismertető információk. [Mód. 236]
(2) Az irányító hatóság legkésőbb egy hónappal egy pályázati felhívás megnyitása előtt közzéteszi az (1) bekezdésben említett weboldalon a tervezett és a közzétett pályázati felhívások rövid összefoglalóját, mely tartalmazza a következő adatokat:
a) a pályázati felhívás által lefedett földrajzi terület;
b) az érintett szakpolitikai célkitűzés vagy egyedi célkitűzés;
c) a támogatható pályázók típusa;
d) a felhívás teljes támogatási összege;
e) a felhívás kezdési és befejezési időpontja.
(3) Az irányító hatóság az alapokból nyújtandó támogatásra kiválasztott műveletekről készült listát közzéteszi a weboldalon az Unió legalább egy hivatalos nyelvén, és legalább háromhavonta frissíti azt. Minden művelet egyedi kódot kap. A lista a következő adatokat tartalmazza:
a) jogi személyek esetében a kedvezményezett és a vállalkozó neve; [Mód. 237]
b) keresztnév és vezetéknév, ha a kedvezményezett természetes személy;
c) halászhajóhoz kapcsolódó ETHA-műveletek esetében az (EU) 2017/218 bizottsági végrehajtási rendeletben(45) említett uniós halászflotta-nyilvántartásbeli azonosító szám;
d) a művelet elnevezése;
e) a művelet célja és eredményei;
f) a művelet kezdőnapja;
g) a művelet befejezésének várható vagy tényleges dátuma;
h) a művelet teljes költsége;
i) az érintett alap;
j) az érintett egyedi célkitűzés;
k) uniós társfinanszírozási arány,
l) helymegjelölés vagy geolokációs adatok az érintett műveletre és országra vonatkozóan;
m) mobil műveletek vagy több helyszínt érintő műveletek esetében a kedvezményezett helye, amennyiben a kedvezményezett jogi személy; vagy NUTS 2 szintű régió, amennyiben a kedvezményezett természetes személy;
n) a műveletre vonatkozó beavatkozástípus a 67. cikk (3) bekezdésének g) pontja szerint.
Az első albekezdés b), c) és k) pontjában említett adatok esetében az adatokat el kell távolítani két évvel azután, hogy azokat először nyilvánosságra hozták a weboldalon.
Az ETHA-ból támogatott programok esetében az első albekezdés b) és c) pontjában említett adatok csak akkor tehetők közzé, ha a közzététel összhangban áll a személyes adatok védelmére vonatkozó nemzeti jogszabályokkal.
(4) A (2) és a (3) bekezdésben említett adatokat a 2003/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(46) 5. cikkének (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően nyílt, géppel olvasható formátumokban kell közzétenni a weboldalon, hogy lehetséges legyen az adatok sorba rendezése, keresése, kivonatolása, összehasonlítása és újrafelhasználása.
(5) Az irányító hatóság az e cikk szerinti közzététel előtt tájékoztatja a kedvezményezetteket arról, hogy az adatok közzé lesznek téve.
(6) Az irányító hatóság biztosítja, hogy kérésre – a kedvezményezettek szintjén is – minden kommunikációs és láthatósági anyagot rendelkezésre bocsássanak az uniós intézmények, szervek vagy ügynökségek számára, és hogy a VIII. mellékletnek megfelelően az Unió jogdíjmentes, nem kizárólagos és visszavonhatatlan engedélyt kapjon az ilyen anyagok használatára és az azokhoz kapcsolódó, korábban meglévő jogok gyakorlására.
45. cikk
A kedvezményezettek feladatai
(1) A kedvezményezettek és a finanszírozási eszközöket végrehajtó szervezetek kötelesek elismerni az alapokból kapott támogatást, beleértve az 56. cikkek szerint újrahasznált erőforrásokat is, a következők útján:
a) a kedvezményezett szakmai honlapján vagyés közösségi médiabeli oldalán, amennyiben vannak ilyenek, a támogatás mértékével arányos rövid leírás közlése a műveletről, megemlítve annak céljait és az elért eredményeket, és kiemelve az Uniótól kapott pénzügyi támogatást; [Mód. 240]
b) az alapokból fizetett támogatást kiemelő, jól látható nyilatkozat szerepeltetése a művelet végrehajtására vonatkozó, a nyilvánosság vagy a résztvevők tájékoztatására használt dokumentumokon és kommunikációs anyagokon;
c) tábláka nyilvánosság számára jól látható, állandó táblák vagy hirdetőtáblák nyilvános kihelyezése, amint megkezdődik a fizikai beruházást vagy berendezések beszerzését érintő műveletek végrehajtása, a következők esetében: [Mód. 241]
i. az ERFA-ból vagy a Kohéziós Alapból támogatott műveletek, amelyek összköltsége meghaladja az 500 000 EUR összeget;
ii. az ESZA+-ból, az ETHA-ból, a BBA-ból, az MMA-ból vagy a HAVE-ből támogatott műveletek, amelyek összköltsége meghaladja a 100 000 EUR összeget;
d) a c) pont hatálya alá nem tartozó műveletek esetében a nyilvánosság számára jól látható helyre legalább egy darab, legalább A3 méretű olyan nyomtatott plakát vagy elektronikus kijelző nyilvános kihelyezése, amely a műveletre vonatkozó információkat tartalmaz, és kiemeli az alapokból kapott támogatást; [Mód. 243]
e) stratégiai fontosságú műveletek és 10 000 000 EUR-t meghaladó összköltségű műveletek esetében kommunikációs esemény szervezése, és a Bizottság és a felelős irányító hatóság kellő időben való bevonása.
ea) az Unió jelképének nyilvános és állandó kihelyezése a nyilvánosság számára jól látható módon és a VIII. mellékletben meghatározott technikai jellemzőkkel összhangban, amint megkezdődik a fizikai végrehajtás; [Mód. 244]
Ez a követelmény nem alkalmazandó az ESZA+-rendelet 4. cikke (1) bekezdése c) pontjának vii. alpontjában xi) pontjában meghatározott egyedi célkitűzés keretében támogatott műveletekre. [Mód. 245]
(2) Kisprojekt-alapok esetében a kedvezményezettnek biztosítania kell, hogy a végső címzettek megfeleljenek az (1) bekezdésben megállapított követelményeknek.
Finanszírozási eszközök esetében a kedvezményezettnek biztosítania kell, hogy a végső címzettek megfeleljenek az (1) bekezdés c) pontjában megállapított követelményeknek.
(3) Ha a kedvezményezett nem tesz eleget a 42. cikk szerinti vagy e cikk (1) és (2) bekezdése szerinti kötelezettségeinek, akkor a tagállam az alapokból az érintett művelethez nyújtott támogatás legfeljebb 5 %-ának visszavonása útján pénzügyi korrekciót alkalmaz.
V. cím
Az alapokból nyújtott pénzügyi támogatás
I. FEJEZET
Az uniós hozzájárulás formái
46. cikk
Az Unió programokhoz nyújtott hozzájárulásának formái
Az uniós hozzájárulások valamely következő formát ölthetik:
a) az érintett műveletek a 89. cikk szerinti, költségfüggetlen finanszírozása, amely a következők valamelyikén alapul:
i. feltételek teljesítése;
ii. eredmények elérése;
b) a kedvezményezetteknél vagy a PPP-műveletek magánszférabeli partnerénél ténylegesen felmerülő és a műveletek végrehajtása során kifizetett elszámolható költségek;
c) a 88. cikk szerinti egységköltségek, amelyek az elszámolható költségek valamennyi kategóriájára kiterjednek vagy olyan konkrét kategóriáira terjednek ki, amelyeket előzetesen meghatároztak, megadva az egységenként számítandó összeget;
d) a 88. cikk szerinti egyösszegű átalányok, amelyek átfogó jelleggel fedezik az elszámolható költségek valamennyi kategóriáját vagy bizonyos konkrét, előzetesen egyértelműen meghatározott kategóriáit;
e) a 88. cikk szerinti átalányfinanszírozás, amely az elszámolható költségek bizonyos előzetesen egyértelműen meghatározott konkrét kategóriáit fedezi, azok értékére százalékos arányt alkalmazva;
f) az a)–e) pontokban említett finanszírozási formák ötvözése.
II. FEJEZET
A tagállamok által nyújtott támogatás formái
47. cikk
Támogatási formák
A tagállamok az alapokból fizetett hozzájárulást arra használják fel, hogy a kedvezményezetteknek vissza nem térítendő támogatások, finanszírozási eszközök korlátozott felhasználása vagy díjak vagy ezek kombinációjának formájában támogatást nyújtsanak. [Mód. 246]
I. szakasz
A vissza nem térítendő támogatások formái
48. cikk
A vissza nem térítendő támogatások formái
(1) A tagállam által a kedvezményezettnek nyújtott vissza nem térítendő támogatás a következő formákban történhet:
a) a kedvezményezettnél vagy a PPP-műveletek magánszférabeli partnerénél ténylegesen felmerülő és a műveletek végrehajtása során kifizetett elszámolható költségek, beleértve a természetbeni hozzájárulást és az értékcsökkenést is;
b) egységköltségek;
c) egyösszegű átalányok;
d) átalányfinanszírozás;
e) az a)–d) pontokban említett formák kombinációja, ha az egyes formák különböző költségkategóriákat fednek le, vagy ha egy műveleten belül különféle projekteket vagy a művelet megvalósításának egymást követő fázisait fedik le.
Amennyiben egy művelet összköltsége nem haladja meg a 200 000 EUR összeget, az ERFA-ból, az ESZA+-ból, az MMA-ból, a BBA-ból és a HAVE-ből a kedvezményezett részére nyújtott hozzájárulás egységköltségek, egyösszegű átalányok vagy átalányfinanszírozás formáját öltheti, kivéve azokat a műveleteket, amelyek esetében a támogatás állami támogatásnak minősül. Amennyiben átalányfinanszírozásra kerül sor, csak az azokba a kategóriákba tartozó költségek téríthetők meg az első albekezdés a) pontjával összhangban, amelyekre az átalányfinanszírozást alkalmazzák.
Emellett a résztvevőknek fizetett juttatások és illetmények az első albekezdés a) pontja szerint téríthetők meg.
(2) Az (1) bekezdés b), c) és d) pontjaiban említett vissza nem térítendő támogatási formák esetében az összegek meghatározása a következő módok egyikén történik:
a) igazságos, méltányos és ellenőrizhető számítási módszerrel, amely a következőkön alapul:
i. statisztikai adatok, más objektív információk vagy szakértői megítélés;
ii. az egyes kedvezményezettek ellenőrzött múltbeli adatai;
iii. az egyes kedvezményezettek szokásos számviteli gyakorlatának alkalmazása;
b) eseti alapon megállapított és a műveletet kiválasztó szervezet által előre elfogadott költségvetési tervezetek, amennyiben a művelet összköltsége nem haladja meg a 200 000 EUR összeget;
c) az uniós szakpolitikákban hasonló típusú művelet esetében alkalmazott egységköltségek, egyösszegű átalányok és százalékban meghatározott átalányok alkalmazására vonatkozó szabályoknak megfelelően;
d) a teljes egészében a tagállam által finanszírozott vissza nem térítendő támogatási rendszerekben hasonló típusú művelet esetében alkalmazott egységköltségek, egyösszegű átalányok és százalékban meghatározott átalányok alkalmazására vonatkozó szabályoknak megfelelően;
e) e rendeletben vagy az alapspecifikus rendeletekben megállapított, százalékban meghatározott átalányok és egyedi módszerek.
49. cikk
Átalányfinanszírozás a vissza nem térítendő támogatások közvetett költségei esetében
Amennyiben százalékban meghatározott átalány használatos valamely művelet közvetett költségeinek fedezésére, az az alábbi módszerek valamelyikén alapul:
a) az elszámolható közvetlen költségek 7 %-áig terjedő átalány – ebben az esetben a tagállamnak nem kell számításokat végeznie az alkalmazandó átalány megállapítására;
b) az elszámolható közvetlen személyzeti költségek 15 %-áig terjedő átalány – ebben az esetben a tagállamnak nem kell számításokat végeznie az alkalmazandó átalány megállapítására;
c) az elszámolható közvetlen költségek 25%-áig terjedő átalány, amennyiben a százalékos érték kiszámítása a 48. cikk (2) bekezdésének a) pontja vagy a 48. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerint történik. [Mód. 247]
Emellett ha egy tagállam az 1303/2013/EU rendelet 67. cikke(5) bekezdése a) pontjának megfelelően kiszámított egy átalányt, az felhasználható hasonló művelethez a c) pont alkalmazásában.
50. cikk
Vissza nem térítendő támogatásokkal kapcsolatos közvetlen személyzeti költségek
(1) Egy adott művelet közvetlen személyzeti költségei a művelet közvetlen személyzeti költségeitől eltérő közvetlen költségek 20 %-áig terjedő százalékos átalányként számíthatók ki, anélkül, hogy a tagállamnak számításokat kellene végeznie az alkalmazandó átalány megállapítására, feltéve hogy a művelet közvetlen költségei nem foglalnak magukban olyan építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződéseket vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződéseket, amelyek értéke meghaladja a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (47)4. cikkében vagy a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(48) 15. cikkében előírt értékhatárokat.
Az MMA, a BBA és a HAVE esetében a közbeszerzés tárgyát képező költségek és a művelet közvetlen személyzeti költségei nem képezik az átalány kiszámításának alapját.
(2) A közvetlen személyzeti költségek meghatározása céljából az alábbi módszerek valamelyikével órabért lehet számítani:
a) a legfrissebben dokumentált éves bruttó foglalkoztatási költségek és a várható többletköltségek, például olyan tényezők figyelembevétele érdekében, mint az órabérek vagy a munkavállalói előléptetések növekedése, osztva 1 720 órával a teljes munkaidőben dolgozók esetében, illetve az 1 720 óra megfelelő hányadával részmunkaidőben dolgozók esetében; [Mód. 248]
b) a legfrissebben dokumentált, havi bruttó foglalkoztatási költségek és a várható többletköltségek, például olyan tényezők figyelembevétele érdekében, mint az órabérek vagy a munkavállalói előléptetések növekedése, osztva az érintett személynek a foglalkoztatási szerződésben hivatkozott vonatkozó nemzeti jogszabály szerinti havi munkaidejével. [Mód. 249]
(3) A (2) bekezdéssel összhangban kiszámított órabér alkalmazásakor a személyenként egy adott évre vagy hónapra bejelentett teljes óraszám nem haladhatja meg az említett órabér számításához felhasznált óraszámot.
(4) Ha az éves bruttó foglalkoztatási költségek nem állnak rendelkezésre, azokat a rendelkezésre álló dokumentált bruttó foglalkoztatási költségekből vagy a foglalkoztatási szerződésből lehet kiszámítani, 12 hónapos időszakra való extrapolálással.
(5) A műveletre vonatkozó részmunkaidős megbízás keretében dolgozó személyekkel kapcsolatos személyzeti költségeket ki lehet számítani a bruttó foglalkoztatási költségeknek a műveletre fordított havi munkaidő arányában rögzített százalékos arányaként is, egy külön munkaidő-nyilvántartási rendszer létrehozásának kötelezettsége nélkül. A munkaadónak az alkalmazottak rendelkezésére kell bocsátania az említett rögzített százalékos arányt tartalmazó dokumentumot.
51. cikk
A közvetlen személyzeti költségektől eltérő elszámolható költségek százalékos átalányfinanszírozása vissza nem térítendő támogatások esetében
(1) A művelet fennmaradó elszámolható költségeinek finanszírozására az elszámolható közvetlen személyzeti költségek 40 %-áig terjedő százalékos átalány használható. A tagállamnak nem kell számításokat végeznie az alkalmazandó átalány megállapítására.
(2) Az MMA, a BBA, a HAVE, az ESZA+ és az ERFA által támogatott műveletek tekintetében a résztvevőknek fizetett juttatásokat és illetményeket a százalékos átalányban nem szereplő további elszámolható költségnek kell tekinteni.
(3) Az e cikk (1) bekezdésében hivatkozott százalékos átalány nem alkalmazható az 50. cikk (1) bekezdésében említett százalékos átalány alapján számított személyzeti költségek esetében.
II. szakasz
Finanszírozási eszközök
52. cikk
Finanszírozási eszközök
(1) Az irányító hatóságok egy vagy több program keretében program-hozzájárulást nyújthatnak nemzeti, regionális, transznacionális vagy határon átnyúló szinten létrehozott és az irányító hatóság által vagy felelősségi körében irányított olyan finanszírozási eszközökhöz, amelyek hozzájárulnak egyedi célkitűzések megvalósításához.
(2) A finanszírozási eszközök csak olyan új beruházások esetében támogathatnak végső címzetteket, amelyek várhatóan pénzügyileg életképesek lesznek, például bevételeket vagy megtakarításokat hoznak, és amelyek nem találnak elegendő finanszírozást piaci forrásokból. Az ilyen támogatás irányulhat mind a tárgyi eszközökbe, mind az immateriális javakba való beruházásokra, valamint – az állami támogatásokkal kapcsolatos alkalmazandó uniós szabályokkal összhangban – a működőtőke-beruházásokra is. [Mód. 250]
(3) Az alapokból finanszírozási eszközök útján nyújtott támogatásnak az irányító hatóság felelőssége alatt készített előzetes értékelésen kell alapulnia. Az előzetes értékelést be kell fejezni, mielőtt az irányító hatóság meghozza határozatát az adott finanszírozási eszközökhöz nyújtott program-hozzájárulásokról.
Az előzetes értékelésnek tartalmaznia kell legalább a következő elemeket:
a) a finanszírozási eszközhöz nyújtott program-hozzájárulás javasolt összege és a várható multiplikátorhatás, a vonatkozó értékelésekkel együtt; [Mód. 251]
b) a javasolt kínálandó pénzügyi termékek, beleértve a befektetőkre vonatkozó megkülönböztetett bánásmód esetleges szükségességét;
c) a végső címzettek javasolt célcsoportja;
d) a finanszírozási eszközöknek az egyedi célkitűzések eléréséhez történő várható hozzájárulása.
Az előzetes értékelés felülvizsgálható és naprakésszé tehető, kiterjedhet a tagállam területének egy részére vagy egészére is, és alapulhat meglévő vagy naprakésszé tett előzetes felméréseken.
(4) A végső címzetteknek nyújtott támogatás összevonható az uniós hozzájárulás bármelyik formájával, beleértve az ugyanazon alapból nyújtott hozzájárulást, és vonatkozhat ugyanarra a kiadási tételre. Ebben az esetben az alapokból finanszírozási eszköz útján nyújtott támogatást, amely egy finanszírozási eszközzel kapcsolatos művelet részét képezi, nem lehet más formában, más alapból vagy más uniós eszköz keretében nyújtott támogatásra bejelenteni a Bizottság felé.
(5) A finanszírozási eszközök egyetlen finanszírozási megállapodásba foglalt egységes, finanszírozási eszközzel kapcsolatos műveletként kombinálhatók vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtott kiegészítő programtámogatással, ahol a támogatás mindkét különálló formáját a finanszírozási eszközt megvalósító szervezet nyújtja. Ilyen esetbenHa a vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtott programtámogatás kevesebb, mint a finanszírozási eszközökre vonatkozó szabályok alkalmazandók erre az egységes,eszköz formájában nyújtott programtámogatás, akkor a finanszírozási eszközzel kapcsolatos műveletre eszközökre vonatkozó szabályok alkalmazandók. [Mód. 252]
(6) A (4) és (5) bekezdés szerinti kombinált támogatás esetében külön nyilvántartást kell vezetni az egyes támogatási forrásokról.
(7) A kombinált támogatás valamennyi formájának összege nem haladhatja meg az érintett kiadási tétel teljes összegét. A vissza nem térítendő támogatások nem használhatók fel a finanszírozási eszközökből kapott támogatás visszatérítésére. A finanszírozási eszközök nem használhatók fel a vissza nem térítendő támogatások előfinanszírozására.
53. cikk
A finanszírozási eszközök végrehajtása
(1) Az irányító hatóság által irányított finanszírozási eszközök csak hiteleket vagy garanciákat biztosíthatnak. Az irányító hatóságnak a IX. mellékletben meghatározott valamennyi elemet tartalmazó stratégiai dokumentumban kell megállapítania a finanszírozási eszközhöz nyújtott program-hozzájárulás feltételeit.
(2) Az irányító hatóság felelősségi körében irányított finanszírozási eszközök a következő formákban hozhatók létre:
a) program erőforrásainak beruházása egy jogi személy tőkéjébe;
b) külön finanszírozási egységek vagy vagyonkezelői számlák egy intézményen belül.
Az irányító hatóságnak ki kell jelölnie a finanszírozási eszközt végrehajtó szervezetet, a szerződés közvetlen vagy közvetett odaítélésével. [Mód. 253]
Az irányító hatóságok szerződés közvetlen odaítélésével végrehajtási feladatokkal bízhatják meg:
a) az EBB-t;
b) egy olyan nemzetközi pénzügyi szervezetet, amelyben valamely tagállam részvényes;
c) a hivatásos alapon pénzügyi tevékenységet folytató jogi személyként alapított köztulajdonú bankot vagy intézményt. [Mód. 254]
Amikor az irányító hatóság által kiválasztott szervezet holdingalapot hajt végre, az adott szervezet további más szervezeteket választhat ki egy egyedi alap végrehajtásához.
(3) A finanszírozási eszközökhöz nyújtott, a (2) bekezdéssel összhangban végrehajtott program-hozzájárulások feltételeit az alábbiak között létrejött finanszírozási megállapodásban kell meghatározni:
a) adott esetben az irányító hatóság és a holdingalapot végrehajtó szervezet megfelelő felhatalmazással rendelkező képviselői;
b) az irányító hatóság vagy adott esetben a holdingalapot végrehajtó szervezet, valamint adott esetben az egyedi alapot végrehajtó szervezet megfelelő felhatalmazással rendelkező képviselői.
A finanszírozási megállapodás tartalmazza a IX. mellékletben meghatározott valamennyi elemet.
(4) Az irányító hatóság pénzügyi felelőssége nem haladhatja meg az irányító hatóság által a vonatkozó finanszírozási megállapodások keretében a finanszírozási eszközre vonatkozóan vállalt összeget.
(5) Az érintett finanszírozási eszközöket végrehajtó szervezetek, illetve garanciák összefüggésében az alapul szolgáló hiteleket nyújtó szervezet választják ki a végső címzetteket, kellő mértékben figyelembe véve a program célkitűzéseit és a beruházás pénzügyi életképességének lehetőségét, amelyet az üzleti terv vagy azzal egyenértékű dokumentum igazol. A végső címzettek kiválasztására irányuló folyamatnak átláthatónak és az intézkedés jellege alapján indokoltnak kell lennie, és nem eredményezhet összeférhetetlenséget.
(6) Az alapspecifikus szabályoknak megfelelően a program nemzeti társfinanszírozása biztosítható az irányító hatóság által, a holdingalapok szintjén, az egyedi alapok szintjén vagy a végső címzetteket érintő beruházások szintjén. Amennyiben a nemzeti társfinanszírozást a végső címzetteket érintő beruházások szintjén biztosítják, a finanszírozási eszközöket végrehajtó szervezetnek meg kell őriznie az alapul szolgáló kiadások elszámolhatóságát igazoló okirati bizonyítékokat.
(7) A finanszírozási eszköznek a (2) bekezdés szerinti kezelése során az irányító hatóság, illetve a finanszírozási eszköznek a (3) bekezdés szerinti kezelése során a finanszírozási eszközt végrehajtó szervezet külön számvitelt vezet vagy külön számviteli kódot tart fenn prioritásonként és régiókategóriánként vagy az EMVA esetében intervenciótípusonként az egyes program-hozzájárulásokra vonatkozóan, és külön az 54., illetve 56. cikkekben említett erőforrások esetében. [Mód. 255]
(7a) Az arról szóló jelentéstételi követelmények, hogy a finanszírozási eszközt a tervezett célokra használják fel, az irányító hatóságokra és a pénzügyi közvetítőkre korlátozódnak. [Mód. 256]
54. cikk
Az alapokból finanszírozási eszközökhöz nyújtott támogatás kamata és más nyeresége
(1) Az alapokból a finanszírozási eszközökre kifizetett támogatást kamatozó számlákon kell elhelyezni a tagállamokban székhellyel rendelkező pénzügyi intézményekben, és az aktív likviditáskezelésnek és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak megfelelően kell kezelni.
(2) Az alapokból finanszírozási eszközökre kifizetett támogatásnak tulajdonítható kamatot és más nyereséget ugyanazon célkitűzés vagy célkitűzések keretében kell felhasználni, mint az alapokból származó kezdeti támogatást, vagy ugyanazon a finanszírozási eszközön belül, vagy pedig – a finanszírozási eszköz felszámolását követően – más finanszírozási eszközökön vagy más támogatási formákon belül, a végső címzettekbe való további befektetések céljából; vagy adott esetben, hogy fedezze az alapokból a finanszírozási eszköznek juttatott hozzájárulás névértékének negatív kamatokból származó veszteségét, ha ilyen veszteségek a finanszírozási eszközzel gazdálkodó szervezetek aktív likviditáskezelése ellenére felmerülnek;a támogathatósági időszak végéig. [Mód. 257]
(3) A (2) bekezdésben említett és az azon rendelkezés szerint nem felhasznált kamatot és más nyereséget le kell vonni az elszámolható kiadásokból.
55. cikk
A befektetőkre vonatkozó megkülönböztetett bánásmód
(1) Az alapokból finanszírozási eszközök számára nyújtott, végső címzettekbe befektetett támogatást, valamint az ilyen befektetések során keletkező bármilyen típusú bevételt, amely az alapokból nyújtott támogatásnak tulajdonítható, a kockázat és nyereség megfelelő megosztása útján a piacgazdaság elve alapján működő befektetőkre vonatkozó megkülönböztetett bánásmód céljára vagy az uniós támogatás más formáin belül lehet felhasználni, figyelembe véve a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét. [Mód. 258]
(2) Az ilyen megkülönböztetett bánásmód szintje nem haladhatja meg azt a – versenyeljárás vagy függetlenaz e rendelet 52. cikkével összhangban végzett előzetes értékelés útján megállapított – mértéket, amely a magánforrásokat vonzó ösztönzők létrehozásához szükséges. [Mód. 259]
56. cikk
Az alapokból nyújtott támogatásnak tulajdonítható források újbóli felhasználása
(1) A finanszírozási eszközök számára a végső címzettekbe való befektetésből vagy garanciaszerződésekben foglaltak szerint elkülönített források felszabadítása révén a támogathatósági időszak lejárta előtt visszafizetett forrásokat – ideértve a tőkeösszeg-visszafizetéseket és az alapokból kifizetett támogatásnak tulajdonítható bármilyen típusú bevételt, ugyanazon vagy más finanszírozási eszközökben kell felhasználni a végső címzettekbe való további befektetések céljából, ugyanazon egyedi célkitűzés vagy célkitűzések keretében, illetve az ilyen további befektetésekkel kapcsolatos irányítási költségekre vagy díjakra kell fordítani, figyelembe véve a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét. [Mód. 260]
A hatékonyabb műveletek révén elért megtakarítások nem tekinthetők az első albekezdésben említett keletkezett bevételnek. Az energiahatékonysági intézkedésekből származó költségmegtakarítások különösen nem eredményezhetik a működési támogatások csökkenését. [Mód. 261]
(2) A tagállamok elfogadják a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az (1) bekezdésben említett és a finanszírozási eszközök számára a támogathatósági időszakot követő legalább nyolcéves időszak során visszafizetett erőforrásokat újrahasználják azon program vagy programok szakpolitikai célkitűzései szerint, amely keretében megállapításra kerültek, akár ugyanazon finanszírozási eszköz keretében, akár – e forrásoknak a finanszírozási eszközből való kiáramlását követően – más finanszírozási eszközökben vagy más támogatási formákban.
III. FEJEZET
Elszámolhatósági szabályok
57. cikk
Elszámolhatóság
(1) A kiadások elszámolhatóságának meghatározása a nemzeti szabályozás alapján történik, kivéve abban az esetben, ha e rendeletben vagy az alapspecifikus rendeletekben, illetve azok alapján egyedi szabályok megállapítására kerül sor.
(2) A kiadás abban az esetben jogosult az alapokból származó hozzájárulásra, ha az egy kedvezményezettnél vagy PPP-művelet magánszférabeli partnerénél merült fel, és végrehajtási műveletek keretében a program Bizottságnak történő benyújtásának napja vagy 2021. január 1. – amelyik a korábbi időpont – és 20292030. december 31. között került kifizetésre. [Mód. 262]
A 48. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontja szerint megtérített költségek esetében a megtérítés alapját képező intézkedéseket a program Bizottsághoz történő benyújtásának napja vagy 2021. január 1. – amelyik a korábbi időpont – és 2029. december 31. között kell elvégezni.
(3) Az ERFA esetében a tagállamon belül a 102. cikk (2) bekezdésében megállapított több régiókategóriát is lefedő műveletekkel kapcsolatos kiadásokat arányosan, objektív kritériumok alapján kell elosztani az érintett régiókategóriák között.
Az ESZA+ esetében a műveletekhez kapcsolódó kiadásoknak hozzá kell járulniuk a program egyedi célkitűzéseinek megvalósításához.
(4) AAz ERFA, az ESZA+ vagy a Kohéziós Alap keretében támogatott művelet egésze vagy egy része végrehajtható a tagállamon kívül, vagy az Unión kívül, amennyiben a művelet a(z) (EU) […] rendelet (az ETE-rendelet) 3. cikkében meghatározott európai területi együttműködési célkitűzés (Interreg) öt összetevőjének egyikébe esik, és hozzájárul a program célkitűzéseinek megvalósításához. [Mód. 263]
(5) A 48. cikk (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontjában meghatározott formát öltő vissza nem térítendő támogatások esetében az alapokból történő hozzájárulásra terhére elszámolható kiadásoknak meg kell egyezniük a 48. cikk (2) bekezdése szerint számított összegekkel.
(6) Az alapokból nem ítélhető meg támogatás olyan műveletekre, amelyeket fizikailag befejeztek vagy teljes egészében végrehajtottak, még mielőtt a programból történő finanszírozásra irányuló kérelmet az irányító hatósághoz benyújtották, tekintet nélkül arra, hogy az összes kapcsolódó kifizetés teljesítésre került-e. Ez a bekezdés nem alkalmazandó a többletköltségeknek a legkülső régiókbeli ETHA-ellentételezése tekintetében, illetve a legkülső régiók számára nyújtott egyedi kiegészítő ERFA- és ESZA+-forrásokból finanszírozott kiadásokra.[Mód. 264]
(7) A programmódosítás eredményeként elszámolhatóvá váló kiadások attól az időponttól számolhatók el, amikor a megfelelő kérelmet benyújtották a Bizottsághoz.
Az ERFA és a Kohéziós Alap esetében ez az eset áll fenn akkor, ha az I. melléklet 1. táblázatában említett, az MMA, a BBA és a HAVE esetében pedig ez az eset áll fenn akkor, ha az alapspecifikus rendeletekben említett új beavatkozástípussal egészül ki a program.
Amikor egy programot természeti katasztrófákra való reagálás érdekében módosítanak, a program rendelkezhet úgy, hogy az ilyen módosításhoz kapcsolódó kiadások elszámolhatósága a természeti katasztrófa bekövetkezésének napjától kezdődik.
(8) Amikor egy új programot a 14. cikk szerinti félidős felülvizsgálat összefüggésében jóváhagynak, a kiadások attól a naptól válnak elszámolhatóvá, amikor a megfelelő kérelmet benyújtják a Bizottság részére.
(9) Valamely művelet egy vagy több alapból vagy egy vagy több programból vagy más uniós eszközökből is kaphat támogatást. Ilyen esetekben a valamely alapra vonatkozó fizetési kérelemben bejelentett kiadásokat nem lehet bejelenteni a következők céljából:
a) más alapból vagy uniós eszközből nyújtott támogatás;
b) egy másik program alapján ugyanabból az alapból fizetendő támogatás.
Az adott alapból történő kifizetés iránti kérelemben feltüntetendő kiadási összeget minden egyes alapra és az érintett programra vagy programokra vonatkozóan arányosan lehet kiszámítani a támogatási feltételeket meghatározó dokumentummal összhangban.
58. cikk
Nem elszámolható költségek
(1) A következő költségekhez nem nyújtható hozzájárulás az alapokból:
a) hitelkamat, kivéve a kamattámogatás vagy garanciadíj-támogatás formájában nyújtott vissza nem térítendő támogatás vonatkozásában, vagy a negatív kamatlábból származó finanszírozási eszközökhöz való hozzájárulással kapcsolatban; [Mód. 265]
b) az érintett művelet teljes elszámolható kiadásának 10 %-át meghaladó összegű földvásárlás; parlagon heverő területek és olyan, korábban ipari hasznosítású területek esetében, amelyeken épületek találhatók, ezt a korlátozást 15 %-ra kell emelni; garanciák esetében ezek a százalékarányok az alapul szolgáló kölcsön összegére vonatkoznak.
c) hozzáadottérték-adó (héa), kivéve az 5 000 000 EUR alatti összköltségű műveletek esetében. [Mód. 266]
A b) pont esetében a korlátozások nem vonatkoznak a környezet megóvásával kapcsolatos műveletekre.
A hozzáadottérték-adóhoz (héa) kapcsolódó műveletek támogathatóságát eseti alapon kell meghatározni, kivéve az 5 000 000 EUR alatti összköltségű műveletek, valamint a végső címzettek beruházásai és kiadásai esetében. [Mód. 267]
(2) Az alapspecifikus rendeletek megállapíthatnak további, az egyes alapokból nyújtott hozzájárulás tekintetében nem elszámolható költségeket.
59. cikk
A műveletek tartóssága
(1) A tagállamnak vissza kell fizetnie az alapokból az infrastruktúrában végzett beruházásból vagy termelőberuházásból álló művelethez való hozzájárulást, ha a kedvezményezettnek történő utolsó kifizetéstől számított öt éven belül, illetve adott esetben az állami támogatási szabályok szerinti időtartamon belül, a következők valamelyike történik az adott művelet kapcsán:
a) termelő tevékenység megszüntetése vagy átadása;
b) az infrastruktúra valamely elemében olyan tulajdonosváltás következik be, amelynek eredményeként egy cég vagy közszférabeli szervezet jogosulatlan előnyhöz jut;
c) a természetében, célkitűzéseiben vagy végrehajtási feltételeiben olyan lényeges változás következik be, amely veszélyezteti az eredeti célkitűzéseket.
Az első albekezdésben meghatározott határidőt a tagállam három évre csökkentheti a kkv-k általi beruházások vagyáltal teremtett munkahelyek fenntartását érintő, az általuk teremtett munkahelyek fenntartását érintőa), b) és c) pontban említett, megfelelően indokolt esetekben. [Mód. 268]
(2) Az ESZA+ által támogatott műveletek esetében csak akkor kell visszafizetni az ESZA+-ból származó támogatást, ha a műveletre az állami támogatásra vonatkozó szabályok szerint a beruházás fenntartására vonatkozó kötelezettség vonatkozik.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés nem vonatkozik az olyan finanszírozási eszközökhöz vagy azokból nyújtott program-hozzájárulásokra és semmilyen olyan műveletre, amely esetében a termelő tevékenység olyan csőd következtében szűnik meg, amely nem csalásból ered. [Mód. 269]
60. cikk
Áthelyezés
(1) A 2. cikk 26. pontjában meghatározott áthelyezést támogató kiadások nem támogathatók az alapokból nyújtott hozzájárulással.
(2) Amennyiben az alapokból nyújtott hozzájárulás állami támogatást jelent, az irányító hatóság meggyőződik róla, hogy a hozzájárulás nem támogat áthelyezést a 651/2014/EU bizottsági rendelet 14. cikkének (16) bekezdése szerint.
61. cikk
A vissza nem fizetendő támogatások elszámolhatóságának egyedi szabályai
(1) A munkálatok, javak, szolgáltatások, föld és ingatlan formájában történő természetbeni hozzájárulás, amely esetében a kifizetés nem igazolható számlákkal vagy más azonos bizonyító erejű okiratokkal, elszámolható lehet, ha teljesülnek az alábbi feltételek:
a) a természetbeni hozzájárulásokat is magában foglaló művelethez nyújtott, közpénzből származó támogatás a művelet lezárultakor nem haladja meg a teljes elszámolható kiadásnak a természetbeni hozzájárulás értékével csökkentett összegét;
b) természetbeni hozzájárulásoknak tulajdonított érték nem haladja meg a kérdéses piacon általánosan elfogadott költségeket;
c) a természetbeni hozzájárulás értéke és nyújtása függetlenül értékelhető és ellenőrizhető;
d) föld vagy ingatlan biztosítása esetében lehetőség van kifizetésre bérleti szerződés teljesítése céljából, ha annak éves nominális értéke nem haladja meg az adott tagállam fizetőeszközének egy egységét;
e) ingyenes munkavégzés formájában történő természetbeni hozzájárulás esetében a munka értéke az annak elvégzésével igazoltan eltöltött idő és az egyenértékű munka díjazása alapján kerül meghatározásra.
Az e cikk első albekezdésének d) pontjában említett föld vagy ingatlan értékét egy szakképzett független szakértő vagy egy megfelelően felhatalmazott hivatalos szervezet igazolja, és ez az érték nem haladhatja meg az 58. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott határt.
(2) Azok az értékcsökkentési költségek, amelyek esetében nem történt számlák által alátámasztott kifizetés, akkor tekinthetők elszámolhatónak, ha teljesülnek az alábbi feltételek:
a) a programra vonatkozó elszámolhatósági szabályok azt lehetővé teszik;
b) a kiadás összegét megfelelően alátámasztják az elszámolható költségekre vonatkozó számlákkal megegyező bizonyító erejű igazoló dokumentumok, amennyiben a költségek megtérítése a 48. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett formában történt;
c) a költségek kizárólag a művelet támogatásának időszakához kapcsolódnak;
d) az értékcsökkenéssel érintett eszközök beszerzéséhez nem használtak fel közpénzekből nyújtott vissza nem térítendő támogatást.
62. cikk
A finanszírozási eszközökre vonatkozó egyedi elszámolhatósági szabályok
(1) A finanszírozási eszköz elszámolható kiadásai a program-hozzájárulásként a finanszírozási eszköz számára kifizetett, illetve garanciák esetében a garanciaszerződésekben foglalt módon a finanszírozási eszköz által a támogathatósági időszakban elkülönített teljes összeg, ahol az adott összeg a következőknek felel meg:
a) kifizetések végső címzettek számára hitelek és sajáttőke-, illetve kvázisajáttőke-befektetések esetében;
b) akár még fennálló, akár már lejárt garanciaszerződésekben a veszteségek miatti esetleges garancialehívások teljesítése céljából elkülönített, az alapul szolgáló folyósított új hitelek vagy a végső címzettekben végrehajtott sajáttőke-, illetve kvázisajáttőke-befektetések többszörös összegét lefedő multiplikátorarány alapján kiszámított erőforrások;
c) kifizetések a végső címzettek részére vagy javára, amennyiben a finanszírozási eszközöket más uniós hozzájárulással kombinálják egyetlen finanszírozási eszközre vonatkozó műveletben az 52. cikk (5) bekezdése szerint;
d) a finanszírozási eszközt végrehajtó szervezeteknél felmerülő irányítási díjak kifizetése vagy irányítási költségek megtérítése.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja esetében a multiplikátorarányt prudens, előzetes kockázatértékelés alapján kell megállapítani, és bele kell foglalni a vonatkozó finanszírozási szerződésbe. A multiplikátorarány felülvizsgálható, ha a piaci feltételekben bekövetkező későbbi változások ezt indokolják. Az ilyen felülvizsgálatnak nem lehet visszamenőleges hatálya.
(3) Az (1) bekezdés d) pontja esetében az irányítási díjak teljesítményalapúak. A finanszírozási eszköz végrehajtásának első tizenkét hónapjában az irányítási költségekre és díjakra vonatkozó alapdíjazás támogatható. Amennyiben holdingalapot és/vagy egyedi alapokat az 53. cikk (32) bekezdése szerint végrehajtó szervezeteket választanak ki szerződés közvetlen odaítélésével, az ilyen szervezetek részére kifizetett, elszámolható kiadásként bejelenthető irányítási költségek és díjak összegére a végső címzett részére hitelek, sajáttőke-, illetve kvázisajáttőke-befektetések formájában folyósított vagy garanciaszerződésben foglaltaknak megfelelően elkülönített program-hozzájárulások teljes összegének 5%-áig terjedő értékhatár vonatkozik. [Mód. 270]
Nem alkalmazandó ez az értékhatár, haHa a finanszírozási eszközöket végrehajtó szervezetek kiválasztása az alkalmazandó jognak megfelelően versenyalapú pályázati eljárás útján történik, és a versenyalapú pályázati eljárás magasabb szintű irányítási költségek és díjak szükségességét állapítja meg, amelyek teljesítményalapúak. [Mód. 271]
(4) Amennyiben az ügyviteli díjakat vagy azok egy részét felszámítják a végső címzetteknek, azok összege nem jelenthető be elszámolható kiadásként.
(5) Az (1) bekezdés szerint bejelentett elszámolható kiadás nem haladhatja meg az alapokból nyújtott, az említett bekezdés szerinti célokra kifizetett támogatás teljes összegének és a megfelelő nemzeti társfinanszírozásnak az együttes összegét.
VI. cím
Irányítás és kontroll
I. FEJEZET
Az irányítás és kontroll általános szabályai
63. cikk
A tagállamok feladatai
(1) A tagállamok irányítási és kontrollrendszerekkel rendelkeznek a programjaikra vonatkozóan e címnek megfelelően, és biztosítják ezek hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a X. mellékletben felsorolt fő követelményeknek megfelelő működését.
(2) A tagállamok biztosítják a Bizottsághoz benyújtott elszámolásokban szereplő kiadások jogszerűségét és szabályosságát, és minden szükséges intézkedést megtesznek a szabálytalanságok – köztük a családok – megelőzése, észlelése és korrigálása, valamint bejelentése érdekében. A tagállamok teljes mértékben együttműködnek az OLAF-fal. [Mód. 272]
(3) A tagállamok a Bizottság kérésére megteszik a szükséges intézkedéseket az irányítási és kontrollrendszereik hatékony működésének, valamint a Bizottsághoz benyújtott kiadások jogszerűségének és szabályosságának biztosítása érdekében. Ha ez az intézkedés egy ellenőrzés, akkor abban részt vehetnek a Bizottság tisztségviselői vagy azok meghatalmazott képviselői.
(4) A tagállamok biztosítják a monitoringrendszer és a mutatókra vonatkozó adatok minőségét, függetlenségét és megbízhatóságát. [Mód. 273]
(5) A tagállamok rendszereket és eljárásokat vezetnek be annak érdekében, hogy a XI. mellékletben meghatározott ellenőrzési nyomvonalhoz szükséges valamennyi dokumentum őrzése megfeleljen a 76. cikkben megállapított követelményeknek.
(6) A tagállamok intézkedéseket hoznak az alapokra vonatkozó panaszok hatékony kivizsgálásának biztosítása érdekében. E szabályozás hatálya, szabályai és eljárásai a tagállamok felelősségi körébe tartoznak intézményi és jogi keretükkel összhangban. A Bizottság kérésére, összhangban a 64. cikk (4a) bekezdésével megvizsgálják a Bizottsághoz benyújtott azon panaszokat, amelyek a programjaik hatálya alá tartoznak, és tájékoztatják a Bizottságot az ilyen vizsgálatok eredményeiről. [Mód. 274]
E cikk alkalmazásában a panaszok körébe tartozik a potenciális és a kiválasztott kedvezményezettek közötti, a javasolt vagy kiválasztott műveletet érintő bármilyen vita, illetve a harmadik felekkel folytatott, a program vagy az annak keretébe tartozó műveletek végrehajtásával kapcsolatos bármilyen vita, függetlenül a nemzeti jog alapján létrehozott jogorvoslati eszközök minősítésétől.
(7) A tagállamok biztosítják, hogy a kedvezményezettek és a programhatóságok közötti valamennyi információcsere felhasználóbarát elektronikus adatcsererendszereken keresztül történjen a XII. melléklet szerint. [Mód. 275]
Az ETHA, az MMA, a BBA és a HAVE által támogatott programok esetében az első albekezdés 20232022. január 1-től lesz alkalmazandó. [Mód. 276]
Az első albekezdés nem alkalmazandó az ESZA+-rendelet [4. cikke (1) bekezdésebekezdésének c) pontjának vii. alpontja xi. pontja] szerinti programokra. [Mód. 277]
(8) A tagállamok biztosítják, hogy Bizottsággal folytatott valamennyi hivatalos információcsere elektronikus adatcsererendszeren keresztül történjen a XIII. melléklet szerint.
(9) A tagállamok a program jóváhagyása után és legkésőbb az első számviteli évre vonatkozó végső kifizetési kérelem benyújtásának idejéig, illetve 2023. június 30-ig a XIV. mellékletben meghatározott mintának megfelelően leírást készítenek az irányítási és kontrollrendszerről. A tagállamok naprakészen tartják a leírást a későbbi módosítások megjelenítése érdekében.
(10) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 107. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e cikk (2) bekezdésének a jelentendő szabálytalanságok meghatározásának kritériumaival és a benyújtandó adatokkal való kiegészítése céljából.
(11) A Bizottság e cikk egységes feltételek és szabályok mellett történő végrehajtása érdekében a 109. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően végrehajtási jogi aktust fogad el, melyben meghatározza a szabálytalanságok jelentéséhez használandó formátumot. [Mód. 278]
64. cikk
A Bizottság hatáskörei és feladatai
(1) A Bizottság meggyőződik róla, hogy a tagállamok rendelkeznek olyan irányítási és kontrollrendszerrel, amely megfelel ennek a rendeletnek, és ezek a rendszerek hatékonyan és eredményesen működnek a programok végrehajtása során. A Bizottság a tagállamokra vonatkozóan ellenőrzési stratégiát és ellenőrzési tervet készít, amelyek kockázatértékelésen alapulnak. [Mód. 279]
A Bizottság és az ellenőrző hatóságok összehangolják ellenőrzési terveiket.
(2) A bizottsági ellenőrzéseket azoknak az elszámolásoknak az elfogadását követő háromkét naptári éven belül kell elvégezni, amelyekben az érintett kiadások szerepelnek. Ez az időszak nem vonatkozik a csalás gyanújával érintett műveletekre. [Mód. 280]
(3) Az általuk végzett ellenőrzések céljára a bizottsági tisztségviselők és azok meghatalmazott képviselői hozzáféréssel rendelkeznek az alapokból támogatott műveletekkel vagy az irányítási és kontrollrendszerekkel kapcsolatos összes szükséges nyilvántartáshoz, dokumentumhoz és metaadathoz, függetlenül az adathordozótól, amelyen ezeket tárolják, és másolatot kapnak a kért formátumban.
(4) A helyszíni ellenőrzésekre a következők is vonatkoznak:
a) a Bizottság – sürgős esetek kivételével – legalább 1215 munkanappal korábban értesítést küld az ellenőrzésről az illetékes programhatóság részére; a tagállamok tisztségviselői vagy meghatalmazott képviselői is részt vehetnek ezekben az ellenőrzésekben; [Mód. 281]
b) amennyiben a nemzeti rendelkezések alkalmazása bizonyos aktusokat a nemzeti jogszabályokban külön kijelölt szereplők számára tart fenn, a bizottsági tisztségviselők és meghatalmazott képviselők – a nemzeti bíróságok hatáskörének sérelme nélkül és az érintett jogalanyok alapvető jogainak maradéktalan tiszteletben tartása mellett – hozzáféréssel rendelkeznek az így szerzett információkhoz;
c) a Bizottság az előzetes ellenőrzési megállapításokat az Unió legalább egy hivatalos nyelvén, az ellenőrzés utolsó napjától számított 32 hónapon belül megküldi az illetékes tagállami hatóságnak; [Mód. 282]
d) a Bizottság az ellenőrzési jelentést az Unió legalább egy hivatalos nyelvén, 32 hónapon belül küldi meg azt követően, hogy megkapta az illetékes tagállami hatóság előzetes ellenőrzési megállapításokra adott hiánytalan válaszát. A tagállam válaszát hiánytalannak kell tekinteni, ha a Bizottság 2 hónapon belül nem jelentett hiányzó dokumentumokat.[Mód. 283]
A Bizottság megfelelően indokolt esetben további háromkét hónappal meghosszabbíthatja a c) és a d) pontban említett határidőt. [Mód. 284]
(4a) A 63. cikk (6) bekezdésének sérelme nélkül a Bizottság panaszkezelési rendszert biztosít, amely hozzáférhető a polgárok és az érdekelt felek számára. [Mód. 285]
65. cikk
Programhatóságok
(1) A költségvetési rendelet [63. cikke (3) bekezdésének] alkalmazásában a tagállam minden egyes programra vonatkozóan kijelöl egy irányító hatóságot és egy ellenőrző hatóságot. Amennyiben egy tagállam alkalmazza a 66. cikk (2) bekezdésében említett lehetőséget, az érintett szervezetet programhatóságként kell kijelölni. Ugyanazok a hatóságok egynél több programért lehetnek felelősek.
(2) Az ellenőrző hatóságnak az ellenőrzött alanyoktólirányító hatóságtól, valamint a feladatokra kijelölt vagy feladatokkal megbízott szervektől vagy szervezetektől funkcionálisan független közigazgatási vagy magánszervnek kell lennie. [Mód. 286]
(3) Az irányító hatóság egynél több közreműködő szervezetet jelölhet ki bizonyos feladatoknak a felelőssége mellett történő elvégzésére. Az irányító hatóság és a közreműködő szervezetek közötti megállapodásokat írásban kell rögzíteni.
(4) A tagállamok biztosítják, hogy érvényesüljön a funkciók különválasztásának elve mind a programhatóságok között, mind a programhatóságokon belül.
(5) Az (EU) (...) [a Horizont Európa részvételi szabályai] rendelet [11.] cikkében említett program-társfinanszírozást végrehajtó szervezetet az irányító hatóság a (3) bekezdésnek megfelelően kijelöli közreműködő szervezetként.
II. FEJEZET
Standard irányítási és kontrollrendszerek
66. cikk
Az irányító hatóság szerepe
(1) Az irányító hatóság feladata, hogy a program célkitűzéseinek teljesítését szem előtt tartva irányítsa a programot. Feladatait képezik különösen a következők:
a) műveletek kiválasztása a 67. cikknek megfelelően;
b) programirányítási feladatok végzése a 68. cikknek megfelelően;
c) a monitoringbizottság munkájának támogatása a 69. cikknek megfelelően;
d) a közreműködő szervezetek felügyelése;
e) az egyes műveletek nyomon követéshez, értékeléshez, pénzügyi irányításhoz, vizsgálatokhoz és ellenőrzésekhez szükséges adatainak egy elektronikus rendszerbenrendszerekben történő rögzítése és tárolása, valamint az adatok biztonságának, sértetlenségének és bizalmas jellegének, továbbá a felhasználók hitelesítésének a biztosítása. [Mód. 287]
(2) A tagállam a 70. cikkben említett számviteli funkció ellátásával megbízhatja az irányító hatóságot vagy egy másik szervezetet.
(3) Az MMA-ból, a BBA-ból és a HAVE-ből támogatott programok esetében a számviteli funkciót az irányító hatóságnak kell elvégeznie, vagy az irányító hatóság felelőssége mellett kell elvégezni.
(4) A Bizottság a 109. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően végrehajtási jogi aktust fogad el az (1) bekezdés e) pontjában említett elektronikus adatok rögzítésére és tárolására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében. Ezt a végrehajtási jogi aktust a(z) 109. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
67. cikk
A műveletek irányító hatóság általi kiválasztása
(1) A műveletek kiválasztásakor az irányító hatóságnak olyan kritériumokat és eljárásokat kell megállapítania és alkalmaznia, amelyek megkülönböztetésmentesek, átláthatóak, biztosítják a fogyatékossággal élő személyek akadálymentes hozzáférését, a nemek közötti egyenlőséget, és figyelembe veszik az Európai Unió Alapjogi Chartáját, valamint a fenntartható fejlődés és az Unió környezetvédelmi politikájának irányelveit az EUMSZ 11. cikkének és 191. cikkének (1) bekezdése szerint. [Mód. 288]
A kritériumoknak és eljárásoknak biztosítaniuk kell a kiválasztandó műveletek olyan célból történő rangsorolását, hogy az uniós hozzájárulás maximális mértékben hozzájárulhasson a program célkitűzéseinek eléréséhez.
(2) A Bizottság kérésére az irányító hatóságnak konzultálnia kell a Bizottsággal, és figyelembe kell vennie annak észrevételeit, mielőtt először benyújtja a kiválasztási kritériumokat a monitoringbizottságnak, és mielőtt változásokat eszközölne a kritériumok tekintetében.
(3) A műveletek kiválasztásakor az irányító hatóság:
a) gondoskodik róla, hogy a kiválasztott műveletek fenntarthatóak legyenek, megfeleljenek a programnak és területi stratégiáknak, és hatékonyan hozzájáruljanak a program egyedi célkitűzéseinek megvalósításához; [Mód. 289]
b) gondoskodik róla, hogy a kiválasztott műveletek összhangban legyenek az előfeltételek teljesítéséhez megállapított megfelelő stratégiákkal és tervezési dokumentumokkal;
c) gondoskodik róla, hogy a kiválasztott műveletek a lehető legjobbmegfelelő kapcsolatot hozzákhozzanak létre a támogatás összege, a vállalt tevékenységek és a célkitűzések megvalósítása között; [Mód. 290]
d) ellenőrzi, hogy a kedvezményezett rendelkezik-e a szükséges pénzügyi erőforrásokkal és mechanizmusokkal a működési és fenntartási költségek fedezéséhez;
e) gondoskodik róla, hogy a 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(49) hatálya alá tartozó kiválasztott műveletek tekintetében környezeti hatásvizsgálatot vagy szűrési eljárást végezzenek el, valamint hogy az alternatív megoldások és egy átfogó nyilvános konzultáció értékelését megfelelőképpen figyelembe vegyék az említett, a 2014/52/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel(50) módosított irányelv követelményei alapján; [Mód. 291]
f) ellenőrzi biztosítja, hogy amennyiben a műveletek megkezdődtek az előtt, hogy a támogatási kérelem benyújtásra került az irányító hatóságnak, betartották-e a vonatkozó jogszabályokat; [Mód. 292]
g) gondoskodik róla, hogy a kiválasztott műveletek az érintett alap hatókörébe tartozzanak és besorolhatók legyenek valamely beavatkozástípusba vagy az ETHA esetében támogatási területbe;
h) gondoskodik róla, hogy a műveletek ne tartalmazzanak olyan tevékenységeket, amelyek a 60. cikk szerint áthelyezés tárgyát képező művelet részei voltak, vagy amelyek az 59. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint termelő tevékenység átadását valósítanák meg;
i) gondoskodik róla, hogy a kiválasztott műveleteket ne érintse a Bizottság által kiadott olyan indokolással ellátott vélemény, amely az EUMSZ 258. cikke szerinti, a kiadások vagy a műveletek teljesítésének jogszerűségét és szabályosságát kockára tevő kötelezettségszegéshez kapcsolódik;
j) a legalább ötéves várható élettartamú infrastruktúrákba történő beruházások esetében a beruházási döntések meghozatala előtt gondoskodik róla, hogy sor kerüljön az éghajlatváltozási rezilienciavizsgálatra és az „első az energiahatékonyság” elvének alkalmazására. [Mód. 293]
(4) Az irányító hatóság biztosítja, hogy a kedvezményezett megkapja azt a dokumentumot, amely az egyes műveletekre vonatkozóan részletezi a támogatás összes feltételét, beleértve a nyújtandó termékekre vagy szolgáltatásokra vonatkozó egyedi követelményeket, a pénzügyi tervet, a végrehajtás időkeretét és adott esetben a művelet költségeinek megállapításához alkalmazandó módszert, valamint a vissza nem térítendő támogatás kifizetésének feltételeit.
(5) A „kiválósági pecsét” tanúsítvánnyal díjazott műveletek vagy a Horizont Európa nyújtott program-társfinanszírozásra kiválasztott műveletek esetében az irányító hatóság dönthet úgy, hogy közvetlenül nyújt támogatást az ERFA-ból vagy az ESZA+-ból, feltéve, hogy az adott műveletek megfelelnek a program célkitűzéseinek.
A „kiválósági pecsét” tanúsítványt vagy a program-társfinanszírozást nyújtó eszközre vonatkozó társfinanszírozási arányt kell alkalmazni, és azt tartalmaznia kell a (4) bekezdésben említett dokumentumnak.
(5a) Az irányító hatóság kellően indokolt esetben dönthet úgy, hogy a programhoz az ERFA és az ESZA+ keretében allokált pénzügyi források legfeljebb 5%-ával hozzájárul a Horizont Európa keretében támogatásra jogosult tagállam meghatározott projektjeihez, ideértve a második szakaszban kiválasztottakat is, feltéve, hogy ezek a projektek hozzájárulnak az adott tagállam programjának célkitűzéseihez. [Mód. 294]
(6) Ha az irányító hatóság kiválaszt egy stratégiai fontosságú műveletet, erről haladéktalanulegy hónapon belül tájékoztatja a Bizottságot, és minden, a programra vonatkozó releváns információt, többek között költség-haszon elemzést közöl a Bizottsággal. [Mód. 295]
68. cikk
Programirányítás az irányító hatóság által
(1) Az irányító hatóság:
a) irányítási ellenőrzéseket végez annak megállapítása céljából, hogy megtörtént-e a társfinanszírozott termékek és szolgáltatások biztosítása, hogy a művelet megfelel-e az alkalmazandó jognak, a programnak és a műveletre vonatkozó támogatási feltételeknek, és:
i. amennyiben a költségeket a 48. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerint kell megtéríteni, megtörtént-e a kedvezményezettek által az ilyen költségekkel kapcsolatban igényelt kiadási összeg kifizetése, és hogy a kedvezményezettek vezetnek-e külön számviteli nyilvántartást a művelethez kapcsolódó összes tranzakció esetében;
ii. amennyiben a költségeket a 48. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjai szerint kell megtéríteni, teljesültek-e a kiadás kedvezményezett részére történő megtérítésének feltételei;
b) a finanszírozás rendelkezésre állásától függően gondoskodik arról, hogy az előfinanszírozás és az időközi kifizetések vonatkozásában a kedvezményezett az ellenőrzött kiadás tekintetében hiánytalanul és a kedvezményezett által benyújtott kifizetési kérelem napjától számított 9060 napon belül megkapja az esedékes összeget; [Mód. 296]
c) eredményes és arányos csalásellenes intézkedéseket és eljárásokat alkalmaz, figyelembe véve az azonosított kockázatokat;
d) megakadályozza, feltárja és elhárítja a szabálytalanságokat;
e) meggyőződik arról, hogy az elszámolásokban szereplő kiadások jogszerűek és szabályosak;
f) a XV. mellékletben megadott minta szerint elkészíti a vezetői nyilatkozatot;
g) a VII. mellékletnek megfelelőn január 31-ig és július 31-ig előrejelzéseket ad a folyó évre és a későbbi évekre benyújtandó időközi kifizetési kérelmek összegére vonatkozóan.
Az első albekezdés b) pontja esetében nem alkalmazható olyan levonás, visszatartás vagy bármilyen további külön díj vagy azzal megegyező hatású egyéb díj, amely csökkentené a kedvezményezettek számára kifizetendő összegeket.
PPP-műveletek esetében az irányító hatóság az e célra a kedvezményezett nevében, a PPP-megállapodás szerinti használatra nyitott, feltételhez kötött számlára teljesíti a kifizetéseket.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett irányítási ellenőrzések kockázatalapúak, és arányosak a kockázatkezelési stratégia szerint azonosított kockázatokkal.
Az irányítási ellenőrzések a kedvezményezettek kifizetési kérelmeire vonatkozó adminisztratív ellenőrzések és a műveletek helyszíni ellenőrzéseit is magukban foglalják. Az irányítási ellenőrzéseket legkésőbb az elszámolások 92. cikk szerinti elkészítése előtt kell elvégezni.
(3) Amennyiben az irányító hatóság szintén kedvezményezett a program alapján, az irányítási ellenőrzések intézkedéseinek biztosítaniuk kell a funkciók különválasztását.
(4) A (2) bekezdéstől eltérve az ETE-rendelet egyedi szabályokat állapíthat meg az Interreg programokra alkalmazandó irányítási ellenőrzésekre vonatkozóan.
69. cikk
A monitoringbizottság munkájának irányító hatóság általi támogatása
Az irányító hatóság:
a) időben biztosítja a monitoringbizottság számára a feladatainak elvégzéséhez szükséges összes információt;
b) biztosítja a monitoringbizottság határozatainak és ajánlásainak nyomon követését.
70. cikk
A számviteli feladatkör
(1) A számviteli feladatkör a következő feladatokból áll:
a) kifizetési kérelmek készítése és benyújtása a Bizottsághoz a 85. és 86. cikknek megfelelően, valamint az ellenőrző hatóság által vagy annak felelősségére elvégzett ellenőrzések figyelembevétele; [Mód. 297]
b) elszámolások készítése és benyújtása, a teljesség, pontosság és helyesség megerősítése a 92. cikknek megfelelően és nyilvántartás vezetése a beszámolók valamennyi eleméről elektronikus rendszerben; [Mód. 298]
c) a más fizetőeszközben felmerülő kiadások összegének átváltása euróra a Bizottság azon hónapban érvényes havi számviteli elszámolási árfolyamának használatával, amely során a kiadás az e cikkben megállapított feladatok elvégzéséért felelős szervezet számviteli rendszereiben rögzítették.
(2) A számviteli feladatkör nem tartalmaz ellenőrzéseket a kedvezményezettek szintjén.
(3) Az (1) bekezdés c) pontjától eltérve, az ETE-rendelet eltérő módszert állapíthat meg a más fizetőeszközben felmerülő kiadások összegének euróra történő átváltásához.
71. cikk
Az ellenőrző hatóság szerepe
(1) Az ellenőrző hatóság feladata, hogy rendszerellenőrzéseket, műveletekkel kapcsolatos ellenőrzéseket végezzen, valamint elvégezze az elszámolások ellenőrzését annak érdekében, hogy független bizonyítékot adjon a Bizottságnak az irányítási és kontrollrendszerek hatékonyan működése, valamint a Bizottsághoz benyújtott elszámolásokban szereplő kiadások jogszerűsége és szabályossága tekintetében.
(2) Az ellenőrzési munkát a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardokkal összhangban kell elvégezni.
(3) Az ellenőrző hatóságnak az alábbiakat kell elkészítenie és benyújtania a Bizottságnak:
a) éves ellenőri vélemény a költségvetési rendelet [63. cikkének (7) bekezdésének] megfelelően és a XVI. mellékletben meghatározott minta szerint az elvégzett összes ellenőrzési munka alapján, három különálló komponens lefedésével:
i. az elszámolások teljessége, valódisága és pontossága;
ii. a Bizottságnak benyújtott elszámolásokban szereplő kiadások jogszerűsége és szabályossága;
iii. az irányítási és kontrollrendszer megfelelő működése.
b) a költségvetési rendelet [63 cikke (5) bekezdésének b) pontjában] meghatározott követelményeket teljesítő éves kontrolljelentés a XVII. mellékletben meghatározott minta szerint, amely alátámasztja az a) pontban említett fenti ellenőri véleményt, és összefoglalja a megállapításokat, beleértve a rendszer hibáinak és hiányosságainak jellegére és mértékére vonatkozó elemzést, valamint az ajánlott és végrehajtott korrekciós intézkedéseket, a kapott teljes hibaarányt és a fennmaradó hibaarányt a Bizottsághoz benyújtott elszámolásokban megadott kiadásokra vonatkozóan.
(4) Amennyiben a programokat a műveleteknek a 73. cikk (2) bekezdésével összhangban történő ellenőrzése céljából csoportosítják, a (3) bekezdés b) pontja alatt megkövetelt információk egyetlen jelentésben csoportosíthatók.
Amennyiben az ellenőrző hatóság az MMA, a BBA és a HAVE által támogatott programok esetében él ezzel a lehetőséggel, a (3) bekezdés b) pontja alatt megkövetelt információkról alaponként kell jelentést tenni.
(5) Az ellenőrző hatóság rendszerellenőrzési jelentéseket küld a Bizottságnak, amint az érintett ellenőrzött alanyokkal folytatott kontradiktórius eljárás lezárulta után.
(6) A Bizottság és az ellenőrző hatóságok rendszeresen, eltérő megállapodás hiányában évente legalább egy alkalommal összeülnek, hogy megvizsgálják az ellenőrzési stratégiát, az éves kontrolljelentést, az ellenőri véleményt, koordinálják az ellenőri terveiket és módszereiket, valamint véleményt cseréljenek az irányítási és kontrollrendszerek fejlesztésével kapcsolatos kérdésekről.
(6a) Az ellenőrzéseket az ellenőrzött műveletről történő megállapodáskor érvényes normák alapján kell végrehajtani, kivéve amennyiben az új normák a kedvezményezettek számára kedvezőbbek. [Mód. 299]
(6b) Amennyiben egy művelet ellenőrzése részeként szabálytalanságot állapítanak meg, amely pénzügyi büntetéshez vezet, a szabálytalanság megállapítása nem vezethet a kontroll kiterjesztéséhez vagy olyan pénzügyi korrekcióhoz, amely meghaladja az ellenőrzött költségek számviteli évében felmerült költségeket. [Mód. 300]
72. cikk
Ellenőrzési stratégia
(1) Az ellenőrző hatóság az irányító hatósággal való egyeztetését követően ellenőrzési stratégiát készít kockázatértékelés alapján, figyelembe véve a 63.cikk (9)bekezdésében megadott irányítási és kontrollrendszer leírást, kitérve a rendszerellenőrzésekre és a műveletek ellenőrzéseire. Az ellenőrzési stratégia magában foglalja az újonnan kijelölt irányító hatóságokra és számviteli funkciót végző hatóságokra vonatkozó, arendszerellenőrzést.Az ellenőrzést működésük első évét követő kilenc hónapon belül elvégzett rendszerellenőrzést végzik. Az ellenőrzési stratégiát a XVIII. mellékletben meghatározott minta szerint kell elkészíteni, és az az első éves kontrolljelentést és a Bizottságnak megküldött ellenőri véleményt követően évente naprakésszé kell tenni. Egy vagy több programra térhet ki. Az ellenőrzési stratégiában az ellenőrző hatóság az egyéni elszámolások ellenőrzését korlátozhatja. [Mód. 301]
(2) Kérésre az ellenőrzési stratégiát be kell nyújtani a Bizottságnak.
73. cikk
A műveletek ellenőrzése
(1) A műveletek ellenőrzései a számviteli évben, minta alapján a Bizottsághoz bejelentett kiadásokra terjednek ki. Ez a minta reprezentatív, és statisztikai mintavételezési módszereken alapul.
(2) Amennyiben a sokaság 300-nál kevesebb mintavételi egységből áll, nem statisztikai mintavételezési módszer használható az ellenőrző hatóság szakmai megítélése alapján. Ezekben az esetekben a minta nagyságának elégségesnek kell lennie ahhoz, hogy az ellenőrző hatóság érvényes ellenőri véleményt dolgozhasson ki. A nem statisztikai mintavételezési módszernek a számviteli év sokaságára vonatkozóan véletlenszerűen kiválasztott mintavételi egységek legalább 10 %-át kell lefednie.
A statisztikai minta az ERFA, a Kohéziós Alap és az ESZA+ által támogatott egy vagy több programra, illetve – adott esetben rétegezés alkalmazásakor – egy vagy több programozási időszakra terjedhet ki az ellenőrző hatóság szakmai megítélése szerint.
Az MMA, a BBA, a HAVE és az ETHA által támogatott műveletek mintája az egyes alapokból támogatott műveleteket külön fedi le.
(3) A műveletek ellenőrzései csak akkor tartalmazzák a művelet fizikai végrehajtásának helyszíni ellenőrzését, ha azt az érintett művelet típusa megköveteli.
Amennyiben a Bizottság és a tagállamok nem értenek egyet az ellenőrzés eredményeiben, vitarendezési eljárást kell indítani. [Mód. 302]
Az ESZA+ rendelet külön rendelkezéseket határozathat meg az ESZA+ rendelet [4. cikke (1) bekezdése c) pontjának vii. alpontja] alá tartozó programokra vonatkozóan.
(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 107. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el e cikk kiegészítésére szabványosított, azonnal használható mintavételezési módszerek és módozatok megállapításával egy vagy több programozási időszak lefedése céljából.
74. cikk
Egységes ellenőrzési intézkedések
(1) Az ellenőrzések elvégzésekor a Bizottság és az ellenőrző hatóságok kellően figyelembe veszik az egységes ellenőrzés és arányosság elveit az uniós költségvetésre jelentett kockázat mértékével kapcsolatban. Kötelesek elkerülni a Bizottsághoz bejelentett ugyanazon kiadások kettős ellenőrzését azzal a céllal, hogy minimálisra csökkentsék az irányítási vizsgálatok és ellenőrzések költségét és a kedvezményezettek adminisztratív terhét.
A Bizottság és az ellenőrző hatóságok először felhasználják a 66. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett elektronikus rendszerbenrendszerekben elérhető összes információt és nyilvántartást, ideértve az irányítási ellenőrzések eredményeit is, és csak akkor kérnek és szereznek be további dokumentumokat és ellenőrzési bizonyítékot az érintett kedvezményezettektől, ha szakmai megítélésük alapján erre szükség van a megalapozott ellenőrzési következtetések alátámasztásához. [Mód. 303]
(2) Az olyan programok esetében, ahol a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy az ellenőrző hatóság véleménye megbízható, és az érintett tagállam részt vesz az Európai Ügyészségre vonatkozó fokozott együttműködésben, a Bizottság saját ellenőrzései az ellenőrző hatóság munkájának ellenőrzésére korlátozódnak.
(3) Azon műveletek esetében, amelyeknél a támogatható kiadások teljes összege nem haladja meg a 400 000 EUR összeget az ERFA és a Kohéziós Alap esetében, a 300 000 EUR összeget az ESZA+ esetében, illetve a 200 000 EUR összeget az ETHA, az MMA, a BBA és a HAVE esetében, az ellenőrző hatóság vagy a Bizottság csak egy ellenőrzést végez a művelet lezárásának számviteli évével azonos számviteli évre vonatkozó elszámolások benyújtása előtt.
A többi művelet esetében az ellenőrző hatóság vagy a Bizottság számviteli évenként legfeljebb egy ellenőrzést végez a művelet lezárásának számviteli évével azonos számviteli évre vonatkozó elszámolások benyújtása előtt. A Bizottság vagy az ellenőrző hatóság egy adott évben nem végezheti el a műveletek ellenőrzését, ha a Számvevőszék abban az évben már végzett ellenőrzést, feltéve, hogy az ellenőrző hatóság vagy a Bizottság fel tudja használni a Számvevőszék ellenőrzésének eredményeit feladatai teljesítéséhez.
(4) A (3) bekezdés rendelkezései ellenére bármely művelet egynél több ellenőrzés alá eshet, ha az ellenőrző hatóság saját megítélése alapján arra a következtetésre jut, hogy nem lehet érvényes ellenőri véleményt készíteni.
(5) Az (2) és (3) bekezdés nem alkalmazandó, ha:
a) fennáll a szabálytalanság vagy csalásra utaló jel speciális kockázata;
b) az ellenőrző hatóság munkájának újbóli elvégzésére van szükség a hatékony működésére vonatkozó bizonyíték megszerzéséhez;
c) bizonyíték van az ellenőrző hatóság munkájában fennálló súlyos hiányosságra.
75. cikk
A finanszírozási eszközök irányítási vizsgálatai és ellenőrzései
(1) Az irányító hatóság csak a pénzügyi eszközt végrehajtó szervek szintjén, valamint garancialapokkal összefüggésben a mögöttes új kölcsönöket biztosító testületek szintjén végez helyszíni irányítási vizsgálatokat a 68. cikk (1) bekezdése szerint. A költségvetési rendelet 124. cikkében szereplő rendelkezések sérelme nélkül, ha a pénzügyi eszköz ellenőrzési jelentéseket ír elő, támogatva a kifizetési kérelmet, az irányító hatóság dönthet úgy, hogy nem végez helyszíni, irányítási ellenőrzéseket. [Mód. 304]
(2) Az irányító hatóság nem végezhet helyszíni vizsgálatokat az Európai Beruházási Bank (EBB) vagy más olyan nemzetközi pénzügyi intézmény szintjén, amelyben egy tagállam részvényes.
Ugyanakkor az EBB vagy más olyan nemzetközi pénzügyi intézmény, ahol egy tagállam részvényes, köteles a kifizetési kérelmeket igazoló kontrolljelentéseket benyújtani az irányító hatóság részére.
(3) Az ellenőrző hatóság a pénzügyi eszközt végrehajtó szervek szintjén, valamint garancialapokkal összefüggésben a mögöttes új kölcsönöket biztosító testületek szintjén végez rendszerellenőrzéseket és műveletellenőrzéseket a 71., a 73. vagy a 77. cikk szerint. A költségvetési rendelet 127. cikkében szereplő rendelkezések sérelme nélkül, ha a pénzügyi eszköz az ellenőrző hatóságnak éves ellenőrzési jelentést kell készítenie, amelyet külső ellenőreik készítenek minden naptári év végéig, és tartalmazza a XVII. mellékletben foglalt összes elemet, az ellenőrző hatóság dönthet úgy, hogy nem végez további ellenőrzéseket. [Mód. 306]
(3a) A garanciaalapok tekintetében a programok ellenőrzéséért felelős szervek kizárólag abban az esetben vizsgálják és ellenőrzik a szerveket, amelyek új, alapul szolgáló hiteleket nyújtanak, amennyiben egy vagy több helyzet fennáll a következők közül:
a) az irányító hatóság, illetve a pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezetek szintjén nem állnak rendelkezésre olyan igazoló dokumentumok, amelyek bizonyítékokat szolgáltatnának arra, hogy a pénzügyi eszközből ténylegesen támogatták a végső kedvezményezetteket;
b) bizonyítékokkal igazolható, hogy az irányító hatóság vagy a pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezetek szintjén rendelkezésre álló dokumentumok nem adnak valós és pontos képet a nyújtott támogatásról. [Mód. 307]
(4) Az ellenőrző hatóság nem végezhet ellenőrzéseket az általuk végrehajtott finanszírozási eszközök tekintetében az EBB vagy más olyan nemzetközi pénzügyi intézmény szintjén, amelyben egy tagállam részvényes.
Ugyanakkor az EBB vagy más olyan nemzetközi pénzügyi intézmény, amelyben egy tagállam részvényes, köteles a naptári év végéig külső ellenőrök által készített éves ellenőrzési jelentést benyújtani a Bizottság és az ellenőrző hatóság felé. Ez a jelentés a XVII. mellékletben foglalt elemekre tér ki.
(5) Az EBB vagy más nemzetközi pénzügyi intézmény minden szükséges dokumentumot biztosít a programhatóságok számára, hogy teljesíteni tudják a kötelezettségeiket.
76. cikk
A dokumentumok elérhetősége
(1) Az állami támogatásra vonatkozó szabályok sérelme nélkül az irányító hatóság köteles biztosítani, hogy az alapokból támogatott művelettel kapcsolatos valamennyi alátámasztó dokumentumot a megfelelő szinten öthárom évig megőrizzenek annak az évnek az utolsó napjától, azaz december 31-től számítva, amelyben az irányító hatóság az utolsó kifizetést teljesítette a kedvezményezett felé. [Mód. 308]
(2) Ez az időszak bírósági eljárás esetén vagy a Bizottság kérelmére megszakítható.
(2a) A dokumentumok megőrzésének időszakát csökkenteni lehet, a kedvezményezettek kockázati profiljával és méretével arányosan az irányító hatóságok döntése alapján. [Mód. 309]
III. FEJEZET
Nemzeti irányítási rendszerek érvényesülése
77. cikk
Fokozottan arányos intézkedések
A tagállam az alábbi fokozottan arányos intézkedéseket alkalmazhatja a program irányítási és kontrollrendszerére vonatkozóan, amennyiben a 78. cikkben megállapított feltételek teljesülnek:
a) a 68. cikk (1) bekezdésének a) pontjától és a 68. cikk (2) bekezdésétől eltérően az irányító hatóság csak nemzeti eljárásokat alkalmazhat az irányítási ellenőrzések elvégzéséhez;
b) a 73. cikk (1) és (3) bekezdésétől eltérően az ellenőrző hatóság saját ellenőrzési tevékenységét az érintett program vagy programcsoport esetében 30 mintavételi egység statisztikai mintájára korlátozhatja;
c) a Bizottság az ellenőrző hatóság munkájának felülvizsgálatára korlátozza a saját ellenőrzéseit, amelyeket saját szintjén végez el újra, kivéve, ha a rendelkezésre álló információk az ellenőrző hatóság munkájában súlyos hiányosságra utalnak.
A b) pont esetében, amennyiben a sokaság 300-nál kevesebb mintavételi egységből áll, az ellenőrző hatóság nem statisztikai mintavételi módszert használhat a 73. cikk (2) bekezdése szerint.
78. cikk
A fokozottan arányos intézkedések alkalmazásának feltételei
(1) A tagállam a programozási időszak alatt bármikor alkalmazhatja a 77. cikkben meghatározott fokozottan arányos intézkedéseket, ha a Bizottság a tagállam e cikk rendelkezéseinek alkalmazására vonatkozó határozatát megelőző utolsó két évről szóló, közzétett éves tevékenységi jelentéseiben megerősítette, hogy a program irányítási és kontrollrendszere hatékonyan működik, és hogy az egyes évek teljes hibaaránya 2 % alatt van. A program irányítási és kontrollrendszere hatékony működésének felmérésekor a Bizottság figyelembe veszi az érintett tagállam részvételét az Európai Ügyészség tekintetében folytatott megerősített együttműködésben.
Amennyiben a tagállam úgy határoz, hogy él ezzel a lehetőséggel, értesítenie kell a Bizottságot a 77. cikkben meghatározott arányos rendelkezések alkalmazásáról, amelyek a következő számviteli év elejétől lesznek érvényesek.
(2) A programozási időszak kezdetén a tagállam a 77. cikkben említett rendelkezéseket alkalmazhatja, amennyiben az e cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek a 2014–2020 közötti időszakban végrehajtott hasonló program tekintetében, és amennyiben a 2021–2027 közötti időszakra megállapított irányítási és kontrollrendelkezések jelentős mértékben az előző program ilyen rendelkezéseire épülnek. Ilyen esetekben a fokozottan arányos intézkedések a program kezdetétől érvényesek.
(3) A tagállam ennek megfelelően állapítja meg vagy frissíti az irányítási és kontrollrendszert, valamint a 63. cikk (9) bekezdésében és a 72. cikkben meghatározott ellenőrzési stratégiát.
79. cikk
Kiigazítás a programozási időszak során
(1) Amennyiben a Bizottság vagy az ellenőrző hatóság az elvégzett ellenőrzések és az éves kontrolljelentés alapján arra a következtetésre jut, hogy a 78. cikkben meghatározott feltételek már nem teljesülnek, a Bizottság kéri az ellenőrző hatóságot, hogy végezzen kiegészítő ellenőrző munkát a 63. cikk (3) bekezdése szerint, és hozzon korrekciós intézkedéseket.
(2) Amennyiben a következő éves kontrolljelentés azt erősíti meg, hogy a feltételek továbbra sem teljesülnek, és így korlátozott bizonyítékot kap a Bizottság az irányítási és kontrollrendszerek hatékony működéséről, illetve a kiadások jogszerűségéről és szabályosságáról, a Bizottság kéri az ellenőrző hatóságot, hogy rendszerellenőrzéseket végezzen el.
(3) Miután lehetőséget adott a tagállamnak észrevételeinek benyújtására, a Bizottság tájékoztathatja a tagállamot, hogy a 77. cikkben meghatározott fokozottan arányos intézkedések már nem alkalmazhatók.
VII. cím
Pénzügyi irányítás, az elszámolások benyújtása és megvizsgálása, valamint pénzügyi korrekciók
I. FEJEZET
Pénzügyi irányítás
I. szakasz
Általános számviteli szabályok
80. cikk
Költségvetési kötelezettségvállalások
(1) A 18. cikknek megfelelően a programot jóváhagyó határozat finanszírozási határozatnak minősül a költségvetési rendelet [110. cikkének (3) bekezdése] értelmében, az érintett tagállamnak küldött értesítés pedig jogi kötelezettséget jelent.
A fenti határozat alaponként és évenként határozza meg az uniós hozzájárulást.
(2) Az Unió költségvetési kötelezettségvállalásait a Bizottság az egyes programok vonatkozásában a 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakban minden alap tekintetében éves részletekben teljesíti.
(3) A költségvetési rendelet 111. cikkének (2) bekezdésétől eltérve, az első részletre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalások a program Bizottság általi elfogadását követik.
81. cikk
Az euró használata
A programokban meghatározott, a tagállamok által a Bizottság felé bejelentett vagy deklarált valamennyi összeget euróban kell kifejezni.
82. cikk
Visszafizetés
(1) Az Unió költségvetésébe teljesítendő visszafizetést a [költségvetési rendelet 98. cikkének] megfelelően kiállított visszafizetési felszólításon feltüntetett esedékességi időpont előtt kell teljesíteni. Az esedékesség a felszólítás kiadását követő második hónap utolsó napja.
(2) Késedelmes visszafizetés esetén az esedékesség időpontjától a tényleges visszafizetés napjáig terjedő időszakra vonatkozóan késedelmi kamatot kell fizetni. Ez a kamatláb másfél százalékponttal meghaladja azt a kamatlábat, amelyet az Európai Központi Bank annak a hónapnak az első munkanapján legfontosabb refinanszírozási ügyleteiben alkalmaz, amely hónapra az esedékesség dátuma esik.
II. szakasz
A tagállamok számára teljesített kifizetésekre vonatkozó szabályok
83. cikk
A kifizetések típusai
A kifizetések történhetnek előfinanszírozás, időközi kifizetések, valamint a számvitel évre vonatkozóan egyenlegkifizetés formájában.
84. cikk
Előfinanszírozás
(1) A Bizottság előfinanszírozást fizet a 17. cikk (3) bekezdése f) pontjának i. alpontja szerint a programot jóváhagyó határozatban meghatározott, az alapokból nyújtott teljes támogatás alapján.
(2) Minden alap előfinanszírozását a rendelkezésre álló forrásoknak megfelelően az alábbiak szerinti éves részletekben kell kifizetni minden év július 1. előtt: [Mód. 310]
a) 2021: 0,5 %;
b) 2022: 0,50,7 %; [Mód. 311]
c) 2023: 0,51 %; [Mód. 312]
d) 2024: 0,51,5 %; [Mód. 313]
e) 2025: 0,52 %; [Mód. 314]
f) 2026: 0,52 %; [Mód. 315]
Ha a programot 2021. július 1. után fogadják el, a korábbi részleteket az elfogadás évében fizetik ki.
(3) A (2) bekezdéstől eltérve az Interreg programokra vonatkozóan az előfinanszírozás külön szabályait az ETE-rendelet állapítja meg.
(4) Az előfinanszírozásként kifizetett összeg legkésőbb az utolsó számviteli évben kivezetésre kerül a Bizottság számláiból.
(5) Az előfinanszírozásból származó kamatot az alapokhoz hasonlóan kell felhasználni az érintett programra, és szerepelnie kell az utolsó számviteli év elszámolásában.
85. cikk
Kifizetési kérelmek
(1) A tagállam programonként, alaponként és számviteli évenként legfeljebb négy kifizetési kérelmet nyújthat be. A kifizetési kérelem benyújtásának határideje minden évben április 30., július 31., október 31. és december 26.
A július 31-ig benyújtott utolsó fizetési kérelem a június 30-ával végződő számviteli évre vonatkozó végső fizetési kérelemnek tekintendő.
(2) A kifizetési kérelmek csak akkor fogadhatók el, ha az utolsó esedékes megbízhatósági dokumentumokat benyújtották.
(3) A kifizetési kérelmeket a XIX. mellékletben meghatározott minta szerint kell benyújtani a Bizottság részére, és azoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk az egyes prioritásokra vonatkozóan és régiókategóriánként:
a) a kedvezményezetteknél felmerült és a műveletek végrehajtása során általuk kifizetett elszámolható kiadások teljes összege, a számviteli funkciót ellátó szervezet rendszerében szereplő adatok szerint;
b) a technikai segítségnyújtásra vonatkozó, a 31. cikk (2) bekezdése szerint kiszámított összeg; [Mód. 316]
c) a kifizetett vagy fizetendő, közpénzből nyújtott hozzájárulás teljes összege a számviteli funkciót ellátó szervezet rendszerében szereplő adatok szerint;
(4) A (3) bekezdés a) pontjától eltérve a következők érvényesek:
a) amennyiben az uniós hozzájárulás a 46. cikk a) pontja alapján történik, a kifizetési kérelemben a feltételek teljesítésének vagy az eredmények elérésének előrehaladása által indokolt összegeket kell feltüntetni, a 89. cikk (2) bekezdésében említett határozattal összhangban;
b) amennyiben az uniós hozzájárulás a 46. cikk c, d és e) pontja alapján történik, a kifizetési kérelemben a 88. cikk (3) bekezdésében említett határozattal összhangban megállapított összegeket kell feltüntetni;
c) a 48. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjaiban felsorolt vissza nem térítendő támogatási formák esetében a kifizetési kérelemben az alkalmazandó alap szerint kiszámított költségek összegét kell feltüntetni.
ca) az állami támogatások esetében a kifizetési kérelmek magukban foglalhatják a kedvezményezetteknek a támogatást nyújtó szervezetek által fizetett előlegeket, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén: ezen előlegek bankgaranciával vagy azzal egyenértékű garanciával rendelkeznek, nem haladják meg a kedvezményezettnek egy adott műveletre odaítélt támogatás teljes összegének 40%-át, a kedvezményezettek által fizetett kiadások által fedezve vannak és 3 éven belül kifizetett nyugtázott számlákkal vannak igazolva. [Mód. 317]
(5) A (3) bekezdés c) pontjától eltérve az EUMSZ 107. cikke szerinti támogatási rendszerek esetében a kifizetési kérelemben szereplő kiadásnak megfelelő, közpénzből való hozzájárulást a támogatást nyújtó szervezet fizeti ki a kedvezményezettek számára.
86. cikk
A kifizetési kérelmekben szereplő, finanszírozási eszközökre vonatkozó külön elemek
(1) Amennyiben a finanszírozási eszközöket az 53. cikk (21) bekezdése szerint hajtják végre, a XIX. melléklettel összhangban benyújtott kifizetési kérelmeknek az irányító hatóság által a végső kedvezményezettek részére folyósított teljes összegeket, illetve garanciák esetében a garanciaszerződésekben elfogadott módon lekötött összegeket kell tartalmazniuk a 62. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjaiban leírtak szerint. [Mód. 318]
(2) Amennyiben a finanszírozási eszközöket az 53. cikk (32) bekezdése szerint hajtják végre, a finanszírozási eszközök kiadásait tartalmazó kifizetési kérelmeket az alábbi feltételek szerint kell benyújtani: [Mód. 319]
a) az első kifizetési kérelemben szereplő összeget már kifizették a finanszírozási eszközökre, és ez az összeg a finanszírozási eszközökre a megfelelő finanszírozási megállapodásban vállalt program-hozzájárulások teljes összegének 25 %-áig terjedhet az adott prioritás és régiókategória szerint, adott esetben;
b) az elszámolási időszak alatt benyújtott következő kifizetési kérelmekben foglalt összeg tartalmazza a 62. cikk (1) bekezdésében említett elszámolható kiadásokat.
(3) Az első kifizetési kérelemben szereplő, a (2) bekezdés a) pontjában említett összeget legkésőbb az utolsó számviteli évben ki kell vezetni a Bizottság számláiból.
A fenti összeget külön kell feltünteti a kifizetési kérelmekben.
87. cikk
A kifizetésekre vonatkozó általános szabályok
(1) A finanszírozási eszközök rendelkezésére állásának függvényében a Bizottság az időközi kifizetéseket legkésőbb a kifizetési kérelemnek a Bizottsághoz való beérkezését követő 60 napon belül teljesíti. [Mód. 320]
(2) Minden kifizetést az érintett alap és régiókategória legkorábbi, nyitott költségvetési kötelezettségvállalásainak terhére kell teljesíteni. A Bizottság a kifizetési kérelemben foglalt összeg 90 %-át téríti meg időközi kifizetésként, ami abból adódik, hogy az egyes prioritások társfinanszírozási arányát esettől függően az összes elszámolható kiadásra vagy a közpénzből nyújtott hozzájárulásra alkalmazza. A Bizottság dönt azokról a fennmaradó összegekről, amelyeket a számlák egyenlegének 94. cikkel összhangban végzett számítása során kell megtéríteni vagy visszatéríteni.
(3) Az időközi kifizetésben az alapokból egy adott prioritásra kifizetett támogatás nem haladhatja meg az alapokból a Bizottság programot jóváhagyó határozatában meghatározott prioritásra kifizetett támogatás összegét.
(4) Amennyiben az uniós hozzájárulás a 46. cikk a) pontjának formájában történik, vagy amennyiben a vissza nem térítendő támogatások a 48. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjaiban felsorolt formákban történnek, a Bizottság nem fizethet a tagállam által kért összegnél többet.
(5) Emellett az utolsó számviteli év egyenlegének kifizetésekor az alapokból valamely prioritásra fordított támogatás nem haladhatja meg egyik összeget sem az alábbiak közül:
a) a kifizetési kérelmekben bejelentett, közpénzből nyújtott hozzájárulás;
b) az alapokból a kedvezményezettek részére fizetett támogatás;
c) a tagállam által kért összeg.
(6) Valamely tagállam kérésére az időközi kifizetéseket 10 %-kal az alkalmazandó társfinanszírozási arány felé lehet emelni az alapok valamennyi prioritására vonatkozóan, amennyiben valamely tagállam [e rendelet elfogadásának időpontja] után teljesíti az alábbi feltételek egyikét:
a) a tagállam kölcsönt kap az Uniótól a 407/2010/EU tanácsi rendelet értelmében;
b) a tagállam középtávú pénzügyi támogatást kap az Európai Stabilitási Mechanizmusról szóló 2012. február 2-i szerződés által létrehozott Európai Stabilitási Mechanizmus keretében vagy a 332/2002/EK tanácsi rendeletben(51) említettek szerint makrogazdasági kiigazítási program végrehajtásának függvényében;
c) pénzügyi támogatás áll az adott tagállam rendelkezésére a 472/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben(52) meghatározott makrogazdasági kiigazítási program végrehajtásának függvényében.
A legfeljebb 100 %-os megemelt társfinanszírozási arányt az azon naptári év végéig benyújtott kifizetési kérelmekre kell alkalmazni, amelyben a kapcsolódó pénzügyi támogatás véget ér.
(7) A (6) bekezdés nem alkalmazandó az Interreg programokra.
88. cikk
Elszámolható kiadások visszatérítése egységköltségek, egyösszegű átalányok és százalékos átalányok alapján
(1) A Bizottság visszatérítheti az Unió program-hozzájárulását az Unió program-hozzájárulásának visszatérítésére vonatkozó egységköltségek, egyösszegű átalányok és százalékos átalányok alapján.
(2) Annak érdekében, hogy hasznosítani lehessen az Uniónak az egységköltségeken, egyösszegű átalányokon és százalékos átalányokon alapuló program-hozzájárulását a 46. cikkben leírtak szerint, a tagállam ajánlatot küld a Bizottságnak az V. és VI. mellékletben meghatározott minták szerint, a program vagy a módosítására vonatkozó kérelem részeként.
A tagállam által ajánlott összegeket és arányokat a (4) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus vagy a következők alapján állapítják meg:
a) igazságos, méltányos és ellenőrizhető számítási módszerrel az alábbiak valamelyike alapján:
i. statisztikai adatok, más objektív információk vagy szakértői megítélés;
ii. ellenőrzött előzményadatok;
iii. általános költségelszámolási gyakorlatok alkalmazása;
b) költségvetési tervezetek;
c) az uniós szakpolitikákban hasonló típusú műveletekre alkalmazandó megfelelő egységköltségek és egyösszegű átalányok szabályai;
d) a teljes egészében a tagállam által hasonló típusú művelet esetében finanszírozott vissza nem térítendő támogatások rendszerében alkalmazott megfelelő egységköltségek és egyösszegű átalányok szabályai.
(3) A Bizottságnak a programot vagy annak módosítását jóváhagyó határozata megállapítja azokat a művelettípusokat, amelyekre az egységköltségen, egyösszegű átalányokon és százalékos átalányokon alapuló megtérítések vonatkoznak, valamint az egységköltségek, egyösszegű átalányok és százalékos átalányok definícióját és az általuk lefedett összegeket és az összegek módosításának módszereit.
A tagállamoknak a 48. cikk (1) bekezdésében említettek közül valamelyik vissza nem térítendő támogatási formát kell használniuk olyan műveletek támogatásához, amelyek esetében a Bizottság e cikk alapján téríti meg a kiadásokat.
A Bizottság vagy a tagállamok ellenőrzései kizárólag azt a célt szolgálják, hogy ellenőrizzék a Bizottság által fizetett megtérítések feltételeinek teljesülését.
(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 107. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a célból, hogy e cikket kiegészítse az egységköltségek, egyösszegű átalányok és százalékos átalányok, összegeik és – a (2) bekezdés második albekezdésében említett módok szerinti – kiigazítási módszereik meghatározásával.
89. cikk
Költségfüggetlen finanszírozás
(1) Annak érdekében, hogy hasznosítani lehessen az Unió költségfüggetlen finanszírozás alapján programok valamely prioritásának egészéhez vagy részeihez történő hozzájárulását, a tagállam ajánlatot küld a Bizottságnak az V. és VI. mellékletben meghatározott minták szerint, a program vagy a módosítására vonatkozó kérelem részeként. Az ajánlat az alábbi információkat tartalmazza:
a) az érintett prioritás és a költségfüggetlen finanszírozással fedezett teljes összeg megjelölése; a költségfüggetlen finanszírozással fedezett programrész és művelettípus leírása;
b) a teljesítendő feltételek vagy elérendő eredmények és az időkeret meghatározása;
c) köztes teljesítések, amelyek után a Bizottság megtérítést fizet;
d) mértékegységek;
e) a Bizottság által teljesítendő megtérítés ütemterve és a feltételek teljesítésében vagy az eredmények elérésében az előrehaladáshoz kapcsolódó összegek;
f) a köztes teljesítések ellenőrzésére, valamint a feltételek teljesülésére és az eredmények elérésre vonatkozó rendelkezések;
g) az összegek kiigazítási módszerei adott esetben;
h) rendelkezések a XI. melléklet szerint az ellenőrzési nyomvonal biztosításához, amely kimutatja a feltételek teljesítését vagy az eredmények elérését.
(2) A programot vagy a módosításra vonatkozó kérelmet jóváhagyó bizottsági határozat az (1) bekezdésben felsorolt valamennyi elemet megállapítja.
(3) A tagállamoknak a 48. cikk (1) bekezdésében említettek közül valamelyik vissza nem térítendő támogatási formát kell használniuk olyan műveletek támogatásához, amelyek esetében a Bizottság e cikk alapján téríti meg a kiadásokat.
A Bizottság vagy a tagállamok ellenőrzései kizárólag azt a célt szolgálják, hogy ellenőrizzék a Bizottság által fizetett megtérítések feltételeinek teljesülését vagy az eredmények elérését.
(4) A bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 107. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a célból, hogy e cikket kiegészítse a költségfüggetlen finanszírozásra vonatkozó műveletenkénti összegek, az összegek kiigazítási módszerei, valamint a teljesítendő feltételek és elérendő eredmények megállapításával.
III. szakasz
Megszakítások és felfüggesztések
90. cikk
A fizetési határidő megszakítása
(1) A Bizottság az előfinanszírozás kivételével legfeljebb hat hónapra megszakíthatja a kifizetésekre vonatkozó fizetési határidőt az alábbi feltételek valamelyikének teljesülése esetén:
a) bizonyíték utalkomoly bizonyíték van súlyos hiányosságra, amelyre vonatkozóan nem tettek korrekciós intézkedéseket; [Mód. 321]
b) a Bizottságnak kiegészítő ellenőrzéseket kell végeznie olyan információk beérkezését követően, amelyek szerint a kifizetési kérelemben szereplő kiadás szabálytalansághoz kapcsolódhat;
(2) A tagállam hozzájárulhat a megszakítási időszak három hónappal történő meghosszabbításához.
(3) A Bizottság a megszakítást a kiadások (1) bekezdésben említett elemek által érintett részére korlátozza, kivéve, ha nem lehet azonosítani a kiadások érintett részét. A Bizottság haladéktalanul, írásban tájékoztatja a tagállamot a kifizetés megszakításának okáról, és felkéri őket a helyzet orvoslására. A Bizottság megszünteti a megszakítást, amint meghozták az (1) bekezdésben említett elemeket orvosló intézkedéseket.
(4) Az ETHA-ra vonatkozó alapspecifikus szabályok különleges alapokat állapíthatnak meg a kifizetések megszakítására a közös halászati politika vonatkozó szabályainak be nem tartása esetén.
91. cikk
Kifizetések felfüggesztése
(1) A Bizottság – miután a tagállamnak lehetőséget adott észrevételei benyújtására – részben vagy egészében felfüggesztheti az összes kifizetést az alábbi feltételek valamelyikének teljesülése esetén:
a) a tagállam nem tette meg a szükséges tevékenységeket azon helyzet orvoslására, amely indokolta a 90. cikk szerinti megszakítást;
b) súlyos hiányosság áll fenn;
c) a kifizetési kérelmekben a kiadások olyan szabálytalansághoz kapcsolódnak, amelyet nem hárítottak el;
d) a Bizottság indoklással ellátott véleményt bocsátott ki az EUMSZ 258. cikke szerinti jogsértés tekintetében, ami a kiadás jogszerűségét és szabályosságát kockáztatja.
e) a tagállam elmulasztotta meghozni a 15. cikk (6) bekezdése szerinti szükséges intézkedést. [Mód. 322]
(2) A Bizottság akkor szünteti meg részben vagy egészben a kifizetések felfüggesztését, amikor a tagállam meghozza az (1) bekezdésben hivatkozott elemek orvoslására vonatkozó intézkedéseket.
(3) Az ETHA-ra vonatkozó alapspecifikus szabályok különleges alapokat állapíthatnak meg a kifizetések felfüggesztésére a közös halászati politika vonatkozó szabályainak be nem tartása esetén.
II. FEJEZET
Az elszámolások benyújtása és vizsgálata
92. cikk
Az elszámolások tartalma és benyújtása
(1) Az egyes olyan számviteli évekre vonatkozóan, amelyekre kifizetési kérelmeket nyújtottak be, a tagállamnak február 15-ig a következő dokumentumokat (megbízhatósági dokumentumokat) kell benyújtania a Bizottság részére, amelyek a 2. cikk (28.) bekezdésében meghatározott előző számviteli évet fedik le:
a) az elszámolások a XX. mellékletben meghatározott minta szerint;
b) a 68. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említett vezetői nyilatkozat a XV. mellékletben meghatározott minta szerint;
c) a 71. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett ellenőri vélemény a XVI. mellékletben meghatározott minta szerint;
d) a 71. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett éves kontrolljelentés a XVII. mellékletben meghatározott minta szerint.
(2) A Bizottság az érintett tagállam tájékoztatása nyomán az (1) bekezdésben említett határidőt kivételes esetben március 1-jéig meghosszabbíthatja.
(3) Az elszámolások a következőket tartalmazzák az egyes prioritások és adott esetben az egyes régiókategóriák szintjén:
a) a számviteli funkciót végző szervezet számviteli rendszerében szereplő elszámolható kiadások teljes összege, ami szerepelt a számviteli évre vonatkozó végső kifizetési kérelemben, illetve a kifizetett vagy kifizetendő, közpénzből nyújtott hozzájárulás teljes összege;
b) a számviteli év során lehívott összegek;
c) az egyes finanszírozási eszközökre fizetett, közpénzből nyújtott hozzájárulás összege;
d) az egyes prioritások esetében az a) pont szerint bejelentett összegek és az ugyanazon számviteli évre vonatkozó kifizetési kérelmekben megadott összegek közötti esetleges különbségek magyarázata.
(4) Az elszámolások nem fogadhatók el, ha a tagállamok nem végezték el a szükséges korrekciókat a célból, hogy az elszámolásokban szereplő kiadások jogszerűségével és szabályosságával kapcsolatban fennmaradó kockázatokat 2 % alá csökkentsék.
(5) A tagállamoknak különösen a következőket kell levonniuk az elszámolásokból:
a) a szabálytalan kiadások, amelyeken a 97. cikk szerint pénzügyi korrekciókat végeztek el;
b) azok a kiadások, amelyek jogszerűségének és szabályosságának az értékelése folyamatban van;
c) egyéb olyan összegek, amelyek az elszámolásokban szereplő kiadások fennmaradó hibaarányának 2 %-ra történő csökkentéséhez szükségesek.
A tagállam az első albekezdés b) pontja szerinti kiadást szerepeltetheti a kifizetési kérelemben a következő számviteli években, ha annak jogszerűségét és szabályosságát megerősítették.
(6) A tagállam az elszámolások benyújtását követően felfedezett szabálytalan összegeket – a 98. cikk sérelme nélkül – helyesbítheti azzal, hogy az adott számviteli év szabálytalan összegeket tartalmazó elszámolásaiban elvégzik a megfelelő kiigazításokat.
(7) A megbízhatósági dokumentumok között a tagállamnak az utolsó számviteli évre vonatkozóan be kell nyújtania a 38. cikkben említett végső teljesítményjelentést vagy az ETHA, az MMA, a BBA és a HAVE esetében az utolsó éves végrehajtási jelentést.
93. cikk
Az elszámolások vizsgálata
A számviteli év végét követő év május 31-ig a Bizottság megbizonyosodik afelől, hogy az elszámolások teljesek, pontosak és megfelelnek a valóságnak, kivéve, ha a 96. cikk alkalmazandó.
94. cikk
Az egyenleg kiszámítása
(1) Amikor az alapok terhére elszámolható összegeket megállapítja a számviteli évre, illetve a szükséges módosításokat a tagállam részére teljesítendő kifizetések tekintetében, a Bizottság figyelembe veszi:
a) a 95. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett elszámolásokban szereplő összegeket, és amelyekre az egyes prioritásokra érvényes társfinanszírozási ráta alkalmazandó;
b) a Bizottság által az adott számviteli évben teljesített időközi kifizetések teljes összegét.
(2) Amennyiben a tagállam tartozik visszafizetéssel, erre vonatkozóan a Bizottság visszafizetési felszólítást ad ki, amelyet lehetőség szerint a tagállam részére az ugyanazon programhoz nyújtandó következő kifizetésekből történő levonással kell teljesíteni. Az ilyen visszatéríttetés nem minősül pénzügyi korrekciónak, és nem csökkenti az alapokból a programhoz nyújtott támogatás összegét. A visszatéríttetett összeg a költségvetési rendelet [177. cikkének (3) bekezdésével] összhangban címzett bevételt képez.
95. cikk
Az elszámolások vizsgálatára vonatkozó eljárás
(1) A 96. cikkben meghatározott eljárást kell követni az alábbi esetekben:
a) az ellenőrző hatóság minősített vagy kedvezőtlen ellenőri véleményt adott az elszámolások teljességével, pontosságával és valódiságával kapcsolatos okok miatt;
b) a Bizottság bizonyíték alapján kérdőjelezi meg egy minősítés nélküli ellenőri vélemény megbízhatóságát.
(2) Minden más esetben a Bizottság a 94. cikknek megfelelően kiszámítja az Alapok terhére elszámolható összegeket, és július 1. előtt teljesíti a megfelelő kifizetéseket vagy visszafizettetéseket. Ez a kifizetés vagy visszafizettetés az elszámolások elfogadásának tekintendő.
96. cikk
Az elszámolások vizsgálatára vonatkozó kontradiktórius eljárás
(1) Amennyiben az ellenőrző hatóság olyan ellenőri véleményt ad, amely az elszámolások teljességével, pontosságával és valódiságával kapcsolatos okok miatt minősített, a bizottság kéri a tagállamot, hogy vizsgálja felül az elszámolásokat és nyújtsa be újra egy hónapon belül a 92. cikk (1) bekezdésében hivatkozott dokumentumokat.
Amennyiben az első albekezdésben meghatározott határidőig:
a) az ellenőri vélemény minősítés nélküli, a 94. cikket kell alkalmazni, és a Bizottság minden esedékes további összeget kifizet vagy két hónapon belül elvégzi a visszatéríttetést;
b) az ellenőri vélemény még mindig korlátozott, vagy a tagállam nem nyújtott be újra dokumentumokat, a (2), (3) és (4) bekezdést kell alkalmazni.
(2) Ha az ellenőri vélemény az elszámolások teljességével, pontosságával és valódiságával kapcsolatos okok miatt korlátozott marad, vagy ha az ellenőri vélemény nem megbízható marad, a Bizottság tájékoztatja a tagállamot a számviteli évre vonatkozóan az alapok terhére elszámolható összegről.
(3) Amennyiben a tagállam egy hónapon belül egyetért ezzel az összeggel, a Bizottság minden további esedékes összeget kifizet, vagy megkezdi a visszatérítést a 94. cikk szerint két hónapon belül.
(4) Amennyiben a tagállam nem ért egyet a (2) bekezdésben említett összeggel, a Bizottság megállapítja a számviteli évre vonatkozóan az alapok terhére elszámolható összeget. Az ilyen fellépés nem minősül pénzügyi korrekciónak, és nem csökkenti az alapokból az operatív programhoz nyújtott támogatás összegét. A Bizottság két hónapon belül minden további esedékes összeget kifizet, vagy megkezdi a 94. cikk szerinti visszafizettetést.
(5) Az utolsó számviteli év tekintetében a Bizottság a 38. cikkben említett végső teljesítményjelentés elfogadásának napját követő két hónapon belül az ERFA, az ESZA+ alapokból és a Kohéziós Alapból támogatott programokra vonatkozóan kifizeti vagy visszatérítteti az elszámolások éves egyenlegét.
III. FEJEZET
Pénzügyi korrekciók
97. cikk
A tagállamok által végrehajtott pénzügyi korrekciók
(1) A tagállamok védik az EU költségvetését, és pénzügyi korrekciókat alkalmaznak azáltal, hogy részben vagy teljes egészében visszavonják az alapokból valamely művelethez vagy programhoz nyújtott támogatást, ha a Bizottság felé bejelentett kiadások szabálytalannak minősülnek.
(2) A pénzügyi korrekciók rögzítésre kerülnek annak a számviteli évnek az elszámolásaiban, amelyben a megszüntetésről szóló határozat született.
(3) Az alapokból visszavont támogatást a tagállam újrahasználhatja az érintett programon belül, kivéve a korrekció alapját képező műveletet, vagy amennyiben a pénzügyi korrekció az egész rendszert érintő szabálytalanság miatt szükséges, akkor az egész rendszert érintő szabálytalanság által érintett más műveletet.
(4) Az ETHA-ra vonatkozó alapspecifikus szabályok a tagállamok által végrehajtott pénzügyi korrekciók tekintetében további követelményeket állapíthatnak meg a közös halászati politika vonatkozó szabályainak be nem tartása esetére.
(5) Az (1)–(3) bekezdésektől eltérve a finanszírozási eszközöket magukban foglaló műveletek esetében az e cikkel összhangban egyedi szabálytalanság miatt megszüntetett hozzájárulás a következő feltételek mellett újból felhasználható ugyanazon művelethez:
a) ha a hozzájárulás megszüntetését eredményező szabálytalanság a végső kedvezményezett szintjén jelentkezik: csak az ugyanazon finanszírozási eszköz más végső címzettjeinek javára használható fel;
b) ha a hozzájárulás megszüntetését eredményező szabálytalanság a konkrét alapot végrehajtó szerv szintjén jelentkezik, amennyiben a pénzügyi eszközt holdingalapot alkalmazó struktúrán keresztül hajtják végre, akkor a megszüntetett hozzájárulás csak konkrét alapokat végrehajtó más szervezetek javára használható fel.
Ha a hozzájárulás megszüntetését eredményező szabálytalanság a holdingalapot végrehajtó szervezet szintjén, vagy – amennyiben a pénzügyi eszköz végrehajtása holdingalap nélküli struktúrában történik – a speciális alapot végrehajtó szervezet szintjén jelentkezik, akkor a megszüntetett hozzájárulás nem használható fel ugyanazon művelethez.
Rendszerszintű szabálytalanság miatt előírt pénzügyi korrekció esetében a megszüntetett hozzájárulás nem használható fel a rendszerszintű szabálytalansággal érintett műveletekhez.
(6) A finanszírozási eszközt végrehajtó szervezetek visszatérítik a szabálytalanságok által érintett program-hozzájárulások kamatokkal és az e hozzájárulásokból származó esetleges egyéb nyereségekkel növelt összegét a tagállamok részére.
A finanszírozási eszközöket végrehajtó szervezetek nem térítik vissza az első albekezdésben említett összegeket a tagállamok részére, amennyiben az adott szabálytalanság tekintetében a fenti szervek bizonyítják, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
a) a szabálytalanság a végső kedvezményezettek szintjén, vagy – holdingalap esetében – a speciális alapokat végrehajtó szervezetek vagy a végső kedvezményezettek szintjén történt;
b) a finanszírozási eszközöket végrehajtó szervezetek teljesítették a kötelezettségeiket a szabálytalansággal érintett program-hozzájárulások tekintetében az alkalmazandó jog szerint, és a finanszírozási eszközök végrehajtásában tapasztalt szakmai szervezettől elvárt szakszerűséggel, átláthatósággal és szorgalommal jártak el;
c) annak ellenére, hogy a finanszírozási eszközöket végrehajtó szervezetek kellő gondossággal eljárva a rendelkezésre álló összes szerződéses és jogi eszközt igénybe vették, nem sikerült a szabálytalanság által érintett összegeket visszafizettetni.
98. cikk
A bizottság által végrehajtott pénzügyi korrekciók
(1) A Bizottság pénzügyi korrekciókat hajt végre az alapokból egy program részére fizetett támogatás csökkentésével, amennyiben megállapítja, hogy:
a) olyan súlyos hiányosság áll fenn, amely veszélyeztetni az alapokból a programra már kifizetett támogatást;
b) az elfogadott elszámolásokban szereplő kiadások szabálytalanok, és a tagállam nem észlelte és nem jelentette be őket;
c) a tagállam a pénzügyi korrekciós eljárás Bizottság általi megindítását megelőzően nem teljesítette a 91. cikkben foglalt kötelezettségeit;
Amennyiben a Bizottság átalányalapú vagy extrapolált pénzügyi korrekciókat alkalmaz, ezt a XXI. melléklettel összhangban kell elvégezni.
(2) A Bizottság – mielőtt határozatot hoz egy pénzügyi korrekcióról – tájékoztatja a tagállamot következtetéseiről, és lehetőséget ad a tagállamnak, hogy két hónapon belül megtegye észrevételeit.
(3) Amennyiben a tagállam nem fogadja el a Bizottság következtetéseit, a Bizottság meghallgatásra hívja a tagállamot, hogy meggyőződjön afelől, hogy a Bizottságnak a pénzügyi korrekció alkalmazásával kapcsolatos következtetései alapját képező minden releváns információ és észrevétel hozzáférhető.
(4) A Bizottság a meghallgatástól vagy a Bizottság által kért további információk benyújtásától számított 12 hónapon belül végrehajtási jogi aktus útján határoz a pénzügyi korrekcióról.
Ha pénzügyi korrekcióról hoz döntést, a Bizottság figyelembe veszi az összes benyújtott információt és észrevételt.
Amennyiben a tagállam elfogadja a pénzügyi korrekciót az (1) bekezdés a) és c) pontjaiban hivatkozott esetekben az (1) bekezdésben hivatkozott döntés elfogadása előtt, a tagállam újrahasználhatja az érintett összegeket. Ez a lehetőség nem vonatkozik az (1) bekezdés b) pontjában hivatkozott esetekben elvégzendő pénzügyi korrekcióra.
(5) Az ETHA-ra vonatkozó egyedi szabályok a Bizottság által végrehajtott pénzügyi korrekciók tekintetében további követelményeket állapíthatnak meg a közös halászati politika vonatkozó szabályainak be nem tartása esetére.
IV. FEJEZET
Kötelezettségvállalás visszavonása
99. cikk
A kötelezettségvállalás visszavonására vonatkozó elvek és szabályok
(1) A Bizottság visszavonja a programban szereplő összeg azon részét, amelyet nem a 84. cikkel összhangban használtak fel előfinanszírozásra, vagy amelyre vonatkozóan a kifizetési kérelmet nem a 85. és 86. cikkek szerint és nem a 2021–2026-os időszakra vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalások évét követő második harmadik pénzügyi év december 26 31-ig nyújtják be. [Mód. 323]
(2) A 2021-re vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás tekintetében az (1) bekezdésben megállapított határidőig előfinanszírozással fedezendő, illetve kifizetési kérelmek alá tartozó összeg az említett kötelezettségvállalás 60 %-át teszi ki. A fedezendő összegek kiszámítása céljából a 2021-re vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás 10 %-át hozzá kell adni a 2022–2025. közötti évekre vonatkozó egyes költségvetési kötelezettségvállalásokhoz. [Mód. 324]
(3) A kötelezettségvállalások 20292030. december 31-én még fennálló részét akkor kell visszavonni, ha az ESZA+, az ERFA alapokból és a Kohéziós Alapból támogatott programokra vonatkozóan a megbízhatósági dokumentumokat és a végső teljesítményjelentést nem nyújtották be a Bizottság részére a 38. cikk (1) bekezdésében megadott határidőre. [Mód. 325]
100. cikk
Kivételek a kötelezettségvállalás visszavonására vonatkozó szabályok alól
(1) A kötelezettségvállalás visszavonása által érintett összegből a költségvetési kötelezettségvállalás a következőkre vonatkozó részével egyenértékű összegek kerülnek levonásra:
a) a műveleteket valamely közigazgatási jogorvoslati eljárás vagy felfüggesztő hatályú közigazgatási fellebbezés miatt függesztették fel; vagy
b) a program egészének vagy egy részének a végrehajtását súlyosan érintő vis maior miatt nem lehetett kifizetési kérelmet benyújtani;
ba) nem volt lehetséges időben benyújtani a kifizetési kérelmet a 2021–2027 közötti időszakra rendelkezésre álló alapok jogi és adminisztratív keretének kialakítása során uniós szinten elszenvedett késedelmek miatt. [Mód. 326]
A vis maiorra hivatkozó nemzeti hatóságoknak igazolniuk kell a vis maior esemény a program részének vagy egészének végrehajtására gyakorolt közvetlen következményeit.
(2) A tagállam a december 26-ig bejelentendő összeg vonatkozásában január 31-ig tájékoztatja a Bizottságot az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett kivételekről.
101. cikk
A kötelezettségvállalás visszavonására vonatkozó eljárás
(1) A január 31-ét követően kapott információk alapján a Bizottság tájékoztatja a tagállamot a birtokában lévő információk alapján visszavonásra kerülő összegről.
(2) A tagállamnak egykét hónap áll rendelkezésére, hogy elfogadja a visszavonásra ítélt összeget, vagy benyújtsa az észrevételeit. [Mód. 327]
(3) A tagállam június 30-ig benyújtja a Bizottságnak a felülvizsgált finanszírozási tervét, amely az adott naptári évre tartalmazza a támogatás csökkentett összegét a program egy vagy több prioritására vonatkozóan. Az egynél több alapból támogatott programok esetében a támogatás összegét a kötelezettségvállalás visszavonással érintett azon összegeivel arányosan kell alaponként csökkenteni, amelyeket nem használtak fel az érintett naptári évben.
Amennyiben nem nyújtanak be ilyen tervet, a Bizottság felülvizsgálja a finanszírozási tervet azáltal, hogy csökkenti az érintett naptári évre vonatkozóan az alapból nyújtott hozzájárulást. A fenti csökkentés összegét az egyes prioritások között kell elosztani a kötelezettségvállalás visszavonása által érintett azon összegekkel arányosan, amelyeket nem használtak fel az érintett naptári évben.
(4) A Bizottság legkésőbb október 31-ig módosítja a programot jóváhagyó határozatot.
VIII. cím
Pénzügyi keret
102. cikk
A „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzésre irányuló támogatás földrajzi hatálya
(1) Az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap támogatják a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzést az 1059/2003/EK rendelettel létrehozott, a 868/2014/EKaz (EU)2016/2066 bizottsági rendelettel módosított statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája 2. szintjének (a továbbiakban: a NUTS 2. szintű régiók) megfelelő valamennyi régióban. [Mód. 328]
(2) A „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzés ERFA és ESZA+ alapokból származó forrásait a következő három, NUTS 2. szintű régiókategória között osztják el:
a) kevésbé fejlett régiók, ahol az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) nem éri el az EU-27 átlagos GDP-jének 75 %-át (a továbbiakban: kevésbé fejlett régiók);
b) átmeneti régiók, ahol az egy főre jutó GDP az EU-27 átlagos GDP-jének 75 %-a és 100 %-a között van (a továbbiakban: átmeneti régiók);
c) fejlettebb régiók, ahol az egy főre jutó GDP meghaladja az EU-27 átlagos GDP-jének 100 %-át (a továbbiakban: fejlettebb régiók).
A régióknak a három régiókategória valamelyikébe történő besorolását az alapján kell meghatározni, hogy az egyes régiók vásárlóerő-egység (a továbbiakban: PPS) alapján mért és a 2014–2016 közötti időszakra vonatkozó uniós adatok alapján számolt egy főre jutó GDP-je hogyan viszonyul az EU-27-ben ugyanabban a referencia-időszakban mért átlagos GDP-hez.
(3) A Kohéziós Alap azokat a tagállamokat támogatja, amelyek vásárlóerő alapján mért és a 2014–2016 közötti időszakra vonatkozó uniós adatok alapján számolt egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme (GNI) nem éri el az EU-27-ben ugyanabban a referencia-időszakban mért átlagos GNI 90 %-át.
(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján határozatot fogad el, amely megállapítja a három régiókategória valamelyikének kritériumait teljesítő régiók, valamint a (3) bekezdés szerinti kritériumokat teljesítő tagállamok jegyzékét. E jegyzék 2021. január 1-től 2027. december 31-ig érvényes.
103. cikk
A gazdasági, társadalmi és a területi kohéziót szolgáló források
(1) A 2021–2027-es időszakra vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalásra rendelkezésre álló, gazdasági, szociális és a területi kohéziót szolgáló források összege 330 624 388 630378 097 000 000EUR 2018-as árakon. [Mód. 329]
A programozás és az Unió költségvetésébe történő későbbi belefoglalás céljából a források összegének évi 2 %-os indexálására kerül sor.
(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján határozatot fogad el, amely régiókategóriánként megállapítja a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzés globális erőforrásainak éves lebontását tagállamonként, a jogosult régiók XXII. mellékletben meghatározott módszertan szerint meghatározott jegyzékével együtt. Az alapokból elosztott források összege legalább a 2014–2020 közötti időszakban az egyes tagállamok vagy régiók rendelkezésére bocsájtott költségvetés 76%-a nemzeti szinten. [Mód. 330]
A határozat egyúttal az európai területi együttműködés (Interreg) globális erőforrásainak éves lebontását is megállapítja tagállamonként.
A tagállamok számára biztosított nemzeti juttatások sérelme nélkül a régiók finanszírozását, amely nagyságrendekkel csökken a 2021–2027-es időszakra, a 2014–2020-as időszakra nyújtott juttatások szintjén kell tartani. [Mód. 429]
Tekintettel a kohéziós finanszírozás különösen fontos szerepére a határokon átnyúló és transznacionális együttműködés terén, valamint a legkülső régiók számára, az ilyen finanszírozás támogathatósági kritériumai nem lehetnek kedvezőtlenebbek, mint a 2014–2020-as időszakban, és biztosítaniuk kell a meglévő programok maximális folytonosságát. [Mód. 331]
(3) A globális erőforrások 0,35 %-át – a 104. cikk (4) bekezdésében említett Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz részére nyújtott támogatás levonását követően – a Bizottság kezdeményezésére technikai segítségnyújtásra kell fordítani.
104. cikk
A „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzés és az „Európai területi együttműködés” célkitűzés (Interreg) számára biztosított források
(1) A „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzés számára biztosított források a globális források összegének 97,5%-át teszik ki (azaz összesen 322 194 388 630366754000000 EUR-t 2018-as árakon), és. Ebből az összegből 5 900 000 000 EUR-t az ESZA + keretében rendelkezésre álló forrásokból kell a gyermekgaranciához hozzárendelni. A fennmaradó 360 854 000 000 EUR-s keret (2018-as árakon) az alábbiak szerint kerül elosztásra: [Mód. 332]
a) 61,6 % (azaz összesen 198 621 593 157222453894000 EUR) a kevésbé fejlett régiók számára; [Mód. 333]
b) 14,3 % (azaz összesen 45 934 516 59551446129000 EUR) az átmeneti régiók számára; [Mód. 334]
c) 10,8 % (azaz összesen 34 842 689 00039 023 410 000 EUR) a fejlettebb régiók számára; [Mód. 335]
d) 12,8 % (azaz összesen 41 348 556 87746309907000 EUR) a Kohéziós Alapból támogatott tagállamok számára; [Mód. 336]
e) 0,4 % (azaz összesen 1 447 034 0011 620660000 EUR-t) kiegészítő támogatás az EUMSZ 349. cikkében meghatározott legkülső régiók, valamint az 1994-es csatlakozási okmányhoz csatolt 6. jegyzőkönyv 2. cikkében megállapított kritériumoknak megfelelő, NUTS 2. szintű régiók számára. [Mód. 337]
(2) A 2025. évre vonatkozó technikai kiigazításában a Bizottság az (EU, Euratom) [...] rendelet (a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet) [6.] cikke szerint 2024-ben felülvizsgálja az egyes tagállamok számára a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzés alapján a 2025–2027 közötti időszakra biztosított teljes juttatásokat.
Felülvizsgálata során a Bizottság a XXII. mellékletben meghatározott elosztási módszert alkalmazza az akkor elérhető legfrissebb statisztikai adatok alapján.
A technikai kiigazítást követően a Bizottság módosítja a 103. cikk (2) bekezdésében említett felülvizsgált éves lebontást megállapító végrehajtási jogi aktust.
(3) Az ESZA+ számára rendelkezésre álló források a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzés keretében rendelkezésre álló források összege 88 646 194 590összegének 28,8%-a (azaz 105686000000 EUR 2018-as árakon). Ez nem tartalmazza a foglalkoztatás és a szociális innovációs, illetve az egészségügyi területre rendelkezésre álló pénzügyi keretösszeget. [Mód. 338]
Az (1) bekezdés e) pontjában említett, legkülső régiókra vonatkozó kiegészítő támogatás ESZA+ számára allokált összege 376 928 934az első albekezdésben említett források 0,4%-a (azaz 424296054 EUR 2018-as árakon). [Mód. 339]
(4) A Kohéziós Alapból az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközbe átcsoportosítandó támogatás összege 10 000 000 000 4000 000 000 EUR 2018-as árakon. Ezt az összeget az (EU) [az új CEF-rendelet száma] rendelettel összhangban egyedi pályázati felhívások indítása révén, figyelembe véve a tagállamok és régiók infrastrukturális beruházási szükségleteit, közlekedési infrastrukturális projektekre kell fordítani, kizárólag azokban a tagállamokban, amelyek a Kohéziós Alapból támogatásra jogosultak. [Mód. 340]
A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el az egyes tagállamok Kohéziós Alapból származó támogatásából átcsoportosítandó összeg megállapításáról, amely összeget a teljes időszakra arányosan kell meghatározni.
Az egyes tagállamok Kohéziós Alapból nyújtott támogatását ennek megfelelően csökkenteni kell.
Az első albekezdésben említett, a Kohéziós Alapból származó támogatásnak megfelelő éves előirányzatokat az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz megfelelő költségvetési soraiba kell átvezetni a 2021. költségvetési évtől kezdődően.
Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközhöz átcsoportosított források 30 %-a az átcsoportosítás után közvetlenül jogosulttá válik a Kohéziós Alapból történő támogatásra közlekedési infrastrukturális projekteknek az (EU) [az új CEF-rendelet] rendelet szerinti finanszírozására. [Mód. 341]
Az (EU) [az új CEF-rendelet] rendelet értelmében a közlekedési ágazatra alkalmazandó szabályok vonatkoznak az első albekezdésben említett egyedi pályázati felhívásokra. 2023. december 31-ig a finanszírozásra jogosult projektek kiválasztása során figyelembetiszteletben kell vennitartani a Kohéziós Alap szerinti nemzeti allokációkat a CEF számára átcsoportosítandó források 70 %-a tekintetében. [Mód. 342]
2024. január 1-jétől kezdődően azon Európai Hálózatfinanszírozási Eszközhöz átcsoportosított forrásokat, amelyeket nem kötöttek le egy adott közlekedési infrastrukturális projekthez, a Kohéziós Alapból történő támogatásra jogosult valamennyi tagállam számára hozzáférhetővé kell tenni közlekedési infrastrukturális projektek (EU) [az új CEF-rendelet] szerinti finanszírozására.
(5) A „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzésre biztosított, 500 000 0002018-as árakon 560000 000 EUR összeget a Bizottság közvetlen vagy közvetett irányítása alatt álló európai városfejlesztési kezdeményezésre kell fordítani. [Mód. 343]
(6) Az ESZA+-források keretében a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzésre biztosított, 175 000 0002018-as árakon 196000 000 EUR összeget a közvetlen vagy közvetett irányítás alatt álló, innovatív megoldásokat támogató transznacionális együttműködésre kell fordítani. [Mód. 344]
(7) Az európai területi együttműködési célkitűzés (Interreg) számára biztosított források a 2021–2027 közötti időszak során az alapokból költségvetési kötelezettségvállalásra rendelkezésre álló globális források 2,53%-át teszik ki (azaz összesen 8 430 000 000 11343000 000 EUR-t 2018-as árakon). [Mód. 345]
105. cikk
Az erőforrások átcsoportosíthatósága
(1) A Bizottság elfogadhatja a tagállam által a partnerségi megállapodás benyújtásakor vagy a félidős felülvizsgálattal összefüggésben az alábbi átcsoportosításra tett javaslatot:
a) a kevésbé fejlett régiókra vonatkozó teljes költségvetési juttatás legfeljebb 155%-ának átcsoportosítása az átmeneti régiók vagy a fejlettebb régiók számára, illetve az átmeneti régiókból a fejlettebb régiók számára; [Mód. 346]
b) a fejlettebb régiókra vagy átmeneti régiókra vonatkozó költségvetési juttatásokból átcsoportosítás a kevésbé fejlett régiók számára.
(2) Az egyes tagállamoknak a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzés és az európai területi együttműködés célkitűzés (Interreg) vonatkozó teljes költségvetési juttatása nem csoportosítható át a célkitűzések között.
106. cikk
Társfinanszírozási arányok meghatározása
(1) A Bizottság programot jóváhagyó határozata rögzíti az alapokból származó támogatás társfinanszírozási arányát és maximális összegét az egyes prioritások tekintetében.
(2) Valamennyi prioritás esetében a Bizottság határozata megállapítja, hogy a prioritásra vonatkozó társfinanszírozási arány alkalmazandó-e az alábbiak egyikére:
a) teljes hozzájárulás, beleértve a közpénzből vagy magánforrásokból teljesített hozzájárulást;
b) közpénzből történő hozzájárulás.
(3) A „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzésre vonatkozó társfinanszírozási arány az egyes prioritások szintjén nem lehet magasabb az alábbiaknál:
a) 70 85% a kevésbé fejlett régiók számára; [Mód. 347]
b) 5565% az átmeneti régiók számára; [Mód. 348]
c) 4050% a fejlettebb régiók számára. [Mód. 349 és 447]
Az a) pontban említett társfinanszírozási arányok a legkülső régiókra és a legkülső régiók számára nyújtott kiegészítő forrásra is alkalmazandók. [Mód. 350]
A Kohéziós Alapra vonatkozó társfinanszírozási arány az egyes prioritások szintjén nem lehet magasabb 7085%-nál. [Mód. 351]
Az ESZA+-rendelet kellően indokolt esetben magasabb, legfeljebb 90%-os társfinanszírozási arányokat állapíthat meg az ESZA+- rendelet [14 13.] cikkének és [4. cikke (1) bekezdésének x)] és [xi)] pontjának megfelelően innovatív fellépéseket támogató prioritásokra, valamint olyan programokra, amelyek az ESZA+- rendelet [9]. cikkével összhangban az anyagi nélkülözés kezelésére, [10]. cikkével összhangban a fiatal munkanélküliek támogatására, [10a]. cikkével összhangban a gyermekekkel kapcsolatos európai garanciára, illetve [11b]. cikkével összhangban a határokon átnyúló együttműködésre irányulnak. [Mód. 352]
(4) Az Interreg programokra vonatkozó társfinanszírozási arány nem lehet magasabb 7085%-nál. [Mód. 353]
Az ETE-rendelet magasabb társfinanszírozási arányokat állapíthat meg az Európai területi együttműködés célkitűzés (Interreg) alá tartozó külső, határon átnyúló együttműködési programokra.
(4a) A tagállamok a Stabilitási és Növekedési Paktum jelenlegi keretén belül megfelelően indokolt esetben további rugalmasság iránti kérelmet nyújthatnak be a közkiadások vagy az azzal egyenértékű strukturális kiadások esetében, amelyeket a közigazgatás az európai strukturális és befektetési alapok részeként megvalósított beruházások társfinanszírozásával támogat. A Bizottság gondosan megvizsgálja a vonatkozó kérelmet, amikor a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós vagy korrekciós ága alapján – a beruházások stratégiai jelentőségét tükröző módon – meghatározza a költségvetési kiigazítást. [Mód. 453]
(5) A Bizottság kezdeményezésére vagy nevében végrehajtott technikai segítségnyújtási intézkedések 100 %-os finanszírozási aránya engedélyezett.
IX. cím
Felhatalmazás, végrehajtási, átmeneti és záró rendelkezések
I. FEJEZET
Felhatalmazás és végrehajtási rendelkezések
107. cikk
Felhatalmazás
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a rendelet 108. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a célból, hogy e rendelet mellékleteit e rendelet nem alapvető elemeinek – a programozási időszak során bekövetkező változásai szerinti kiigazítsa, a III., IV., X. és XXII. melléklet kivételével. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 6. cikk (3) bekezdésében említett (EU) 204/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet módosítása és az ehhez a rendelethez történő igazítása tekintetében a 108. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el. [Mód. 354]
108. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2) A 6. cikk (3) bekezdésében, a 63. cikk (10) bekezdésében, a 73. cikk (4) bekezdésében, a 88. cikk (4) bekezdésében, a 89. cikk (4) bekezdésében és a 107. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásának hatáskörét rendelet hatálybalépésének napjától kezdődően, határozatlan időre 2027. december 31-ig a Bizottságra kell ruházni. [Mód. 355]
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 6. cikk (3) bekezdésében, a 63. cikk (10) bekezdésében, a 73. cikk (4) bekezdésében, a 88. cikk (4) bekezdésében,és a 89. cikk (4) bekezdésében és a 107. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. [Mód. 356]
(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6) A 6. cikk (3) bekezdése, a 63. cikk (10) bekezdése, a 73. cikk (4) bekezdése, a 88. cikk (4) bekezdése, a 89. cikk (4) bekezdése és a 107. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik. [Mód. 357]
109. cikk
Bizottsági eljárás
(1) A Bizottságot munkájában egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.
(2) Az e bekezdésre való hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 4. cikke alkalmazandó.
II. FEJEZET
Átmeneti és záró rendelkezések
110. cikk
Átmeneti rendelkezések
Az 1303/2013/EU rendelet vagy a 2014–2020-as programozási időszakra vonatkozó bármely más jogi aktus továbbra is érvényes az adott időszak alatt az ERFA-ból, az ESZA+-ból, a Kohéziós Alapból és az ETHA-ból támogatott programokra és műveletekre.
111. cikk
A szakaszokban végrehajtott műveletekre vonatkozó feltételek
(1) Az irányító hatóság megkezdheti az 1303/2013/EU rendelet alapján támogatásra kiválasztott és elindított művelet második szakaszából álló művelet kiválasztását, amennyiben az alábbiak közül az összes feltétel teljesül:
a) az 1303/2013/EU rendelet alapján támogatásra kiválasztott művelet pénzügyi szempontból két szakaszból áll, melyek külön ellenőrzési nyomvonallal rendelkeznek;
b) a műveletek teljes költsége meghaladja a 10 millió EUR-t;
c) az első szakaszra vonatkozó kifizetési kérelemben szereplő kiadások nem szerepelnek a második szakaszra vonatkozó egyetlen kifizetési kérelemben sem;
d) a művelet második szakasza megfelel a vonatkozó jognak, és az e rendelet vagy az alapspecifikus rendeletek rendelkezései alapján támogatható az ERFA, az ESZA+ alapokból és a Kohéziós Alapból.
e) a tagállam kötelezettséget vállal arra vonatkozóan, hogy a programozási időszak alatt befejezi és működőképessé teszi a második és az utolsó szakaszt a 1303/2013/EU rendelet 141. cikke szerint benyújtott záró végrehajtási jelentésben.
(2) E rendelet rendelkezései a művelet második szakaszára érvényesek.
112. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.
Kelt …, -án/-én.
az Európai Parlament részéről a Tanács részéről
az elnök az elnök
I. MELLÉKLET
Dimenziók és kódok az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap beavatkozási típusaira – 17. cikk (5) bekezdés
1. TÁBLÁZAT: A „BEAVATKOZÁSI TERÜLET” DIMENZIÓRA VONATKOZÓ KÓDOK
BEAVATKOZÁSI TERÜLET
Az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések támogatási összegeinek kiszámítására vonatkozó együttható
A környezetvédelemmel kapcsolatos célkitűzések támogatási összegeinek kiszámítására vonatkozó együttható
1.szakpolitikai célkitűzés: Intelligensebb Európa az innovatív és intelligens gazdasági átalakítás előmozdítása révén
001
Állóeszköz-beruházások a mikrovállalkozásokban, a kutatási és innovációs tevékenységekkel közvetlen kapcsolatban vagy a versenyképességgel kapcsolatban [Mód. 359]
0 %
0 %
002
Állóeszköz-beruházások a kis- és középvállalkozásokban (köztük a magán kutatóközpontokban), a kutatási és innovációs tevékenységekkel közvetlen kapcsolatban vagy a versenyképességgel kapcsolatban [Mód. 360]
0 %
0 %
003
Állóeszköz-beruházások az állami kutatóközpontokban és a felsőoktatásban, a kutatási és innovációs tevékenységekkel közvetlen kapcsolatban
0 %
0 %
004
Immateriális javakba való beruházások a mikrovállalkozásokban, a kutatási és innovációs tevékenységekkel közvetlen kapcsolatban vagy a versenyképességgel kapcsolatban [Mód. 361]
0 %
0 %
005
Immateriális javakba való beruházások kis- és középvállalkozásokban (köztük magán kutatóközpontokban), közvetlenül a kutatási és innovációs tevékenységekkel kapcsolatban vagy a versenyképességgel kapcsolatban [Mód. 362]
0 %
0 %
006
Immateriális javakba való beruházások állami kutatóközpontokban és a felsőoktatásban, közvetlenül a kutatási és innovációs tevékenységekkel kapcsolatban
0 %
0 %
007
Kutatási és innovációs tevékenységek mikrovállalkozásokban, ezen belül hálózatépítés (ipari kutatás, kísérleti fejlesztés, megvalósíthatósági tanulmányok)
0 %
0 %
008
Kutatási és innovációs tevékenységek kis- és középvállalkozásokban, ezen belül hálózatépítés
0 %
0 %
009
Kutatási és innovációs tevékenységek állami kutatóközpontokban, a felsőoktatásban és kompetenciaközpontokban, ezen belül hálózatépítés (ipari kutatás, kísérleti fejlesztés, megvalósíthatósági tanulmányok)
0 %
0 %
010
A kkv-k digitalizálása (ideértve az e-kereskedelmet, az e-üzletvitelt és a hálózatos üzleti folyamatokat, az élő laboratóriumokat, az internetes vállalkozókat, induló IKT-vállalkozásokat, B2B-t)
IT-szolgáltatások és alkalmazások a digitális készségek és digitális társadalmi befogadás céljából
0 %
0 %
013
E-egészségügyi szolgáltatások és alkalmazások (ideértve az elektronikus egészségügyi ellátást, a tárgyak internetét fizikai tevékenységek céljából és saját lakókörnyezetben való életvitel segítését)
0 %
0 %
014
Üzleti infrastruktúra kkv-k számára (ideértve ipari parkokat és telephelyeket is)
0 %
0 %
015
A kkv-k üzletfejlesztése és nemzetköziesítése
0 %
0 %
016
Készségfejlesztés intelligens szakosodás, ipari átalakulás és a vállalkozói készség céljából
0 %
0 %
017
Fejlett támogatási szolgáltatások a kkv-k és kkv-csoportok számára (ideértve a menedzsment-, marketing- és tervezési szolgáltatásokat is)
0 %
0 %
018
Inkubáció, támogatás spin-off és spin-out vállalkozások, valamint induló vállalkozások számára
0 %
0 %
019
Innovációs klaszterek támogatása és üzleti hálózatok, elsősorban a kkv-k támogatására
0 %
0 %
020
Kkv-k innovációs folyamatai (folyamat-, szervezeti, marketing-, közös alkotáson alapuló, felhasználói és keresletvezérelt innováció)
0 %
0 %
021
Technológiatranszfer és együttműködés vállalkozások, kutatóközpontok és a felsőoktatási szektor között
0 %
0 %
022
Kutatási és innovációs folyamatok, technológiatranszfer és együttműködés a karbonszegény gazdaságra, az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességre és az ahhoz való alkalmazkodásra összpontosító vállalkozások között
100 %
40 %
023
Kutatási és innovációs folyamatok, technológiatranszfer és együttműködés a körforgásos gazdaságra összpontosító vállalkozások között
40 %
100 %
2. szakpolitikai célkitűzés: Zöldebb, karbonszegény Európa a tiszta és méltányos energetikai átállás, a zöld és kék beruházás, a körforgásos gazdaság, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdításával
024
Energiahatékonysági és demonstrációs projektek a kkv-kben és támogatási intézkedések
100 %
40 %
025
A meglévő lakásállomány energiahatékony felújítása, demonstrációs projektek és kísérő intézkedések
100 %
40 %
026
A közcélú infrastruktúra energiahatékony felújítása, demonstrációs projektek és kísérő intézkedések
100 %
40 %
027
Támogatás olyan vállalkozások számára, amelyek a karbonszegény gazdasághoz és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességhez hozzájáruló szolgáltatásokat nyújtanak
100 %
40 %
028
Megújuló energia: szél
100 %
40 %
029
Megújuló energia: napenergia
100 %
40 %
030
Megújuló energia: biomassza
100 %
40 %
031
Megújuló energia: tengeri energia
100 %
40 %
032
Egyéb megújuló energia (ideértve a geotermikus tengeri energiát is)
100 %
40 %
033
Közepes és alacsony feszültségű intelligens energiaelosztási rendszerek (ideértve az intelligens energiahálózatokat és az IKT-rendszereket is), valamint kapcsolódó tárolás
100 %
40 %
034
Nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelés, távfűtés és -hűtés
100 %
40 %
035
Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz kapcsolódó intézkedések, valamint az éghajlattal összefüggő kockázatok megelőzése és kezelése: árvizek és földcsuszamlások (ideértve a tudatosságnövelést, a polgári védelmet, valamint a katasztrófavédelmi rendszereket és infrastruktúrákat is) [Mód. 363]
100 %
100 %
036
Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz kapcsolódó intézkedések, valamint az éghajlattal összefüggő kockázatok megelőzése és kezelése: tűzvészek (ideértve a tudatosságnövelést, a polgári védelmet, valamint a katasztrófavédelmi rendszereket és infrastruktúrákat is)
100 %
100 %
037
Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz kapcsolódó intézkedések, valamint az éghajlattal összefüggő kockázatok megelőzése és kezelése: egyéb, például viharok és aszályok (ideértve a tudatosságnövelést, a polgári védelmet, valamint a katasztrófavédelmi rendszereket és infrastruktúrákat is)
100 %
100 %
038
Kockázatmegelőzés és a nem az éghajlattal kapcsolatos természeti kockázatok (pl. földrengések), valamint az emberi tevékenységekhez kapcsolódó kockázatok (pl. technológiai balesetek) kezelése, ideértve a társadalmi tudatosság fokozását, a polgári védelmet és a katasztrófavédelmi rendszereket és infrastruktúrákat is
0 %
100 %
039
Emberi fogyasztásra szolgáló víz biztosítása (kitermelési, kezelési, tárolási és elosztási infrastruktúra, hatékonysági intézkedések, ivóvízellátás)
0 %
100 %
040
Vízgazdálkodás és a vízkészletek megőrzése (ideértve a vízgyűjtő-gazdálkodást, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz kapcsolódó meghatározott intézkedéseket, az újrafelhasználást, a szivárgás csökkentését)
40 %
100 %
041
Szennyvízgyűjtés és -tisztítás
0 %
100 %
042
A háztartási hulladék kezelése: megelőzés, minimálisra csökkentés, válogatás, újrahasznosítási intézkedések
0 %
100 %
043
A háztartási hulladék kezelése: mechanikai-biológiai kezelés, hőkezelés
0 %
100 % [Mód. 364]
044
Kereskedelmi, ipari vagy veszélyes hulladékok kezelése
0 %
100 %
045
Az újrahasznosított anyagok nyersanyagként való felhasználásának előmozdítása
0 %
100 %
046
Ipari területek és szennyezett talaj rehabilitációja
0 %
100 %
047
A környezetbarát gyártási eljárások és az erőforrás-hatékonyság támogatása a kkv-kben
40 %
40 %
048
Levegőminőségi és zajcsillapítási intézkedések
40 %
100 %
049
A Natura 2000 területek védelme, helyreállítása és fenntartható felhasználása
40 %
100 %
050
A természet és a biodiverzitás védelme, környezetbarát infrastruktúra
40 %
100 %
3. szakpolitikai célkitűzés: Jobban összekapcsolt Európa a mobilitás és a regionális IKT-konnektivitás fokozása révén
051
IKT: Nagyon nagy kapacitású, széles sávú hálózat (gerinc-/felhordóhálózat)
0 %
0 %
052
IKT: Nagyon nagy kapacitású, széles sávú hálózat (hozzáférés/helyi hurok egy, a többlakásos ingatlan kiszolgálópontjánál található elosztópontig tartó optikai száléval megegyező teljesítménnyel)
0 %
0 %
053
IKT: Nagyon nagy kapacitású, széles sávú hálózat (hozzáférés/helyi hurok egy, a háztartások vagy üzleti ingatlanok kiszolgálópontjánál található elosztópontig tartó optikai száléval megegyező teljesítménnyel)
0 %
0 %
054
IKT: Nagyon nagy kapacitású, széles sávú hálózat (hozzáférés/helyi hurok egy, fejlett technológiájú vezeték nélküli kommunikációt megvalósító bázisállomásig tartó optikai száléval megegyező teljesítménnyel)
0 %
0 %
055
IKT: Az IKT-infrastruktúra egyéb típusai (köztük nagy méretű számítógépes erőforrások/berendezések, adatközpontok, szenzorok és más vezeték nélküli berendezések)
0 %
0 %
056
Újonnan épített autópályák, hidak és közutak – TEN-T törzshálózat [Mód. 365]
0 %
0 %
057
Újonnan épített autópályák, hidak és közutak – TEN-T átfogó hálózat [Mód. 366]
0 %
0 %
058
A TEN-T úthálózathoz és csomópontokhoz csatlakozó, újonnan épített másodlagos közúti kapcsolatok
0 %
0 %
059
Egyéb újonnan épített nemzeti, regionális és helyi bekötőutak
0 %
0 %
060
Átépített vagy javított autópályák, hidak és közutak – TEN-T törzshálózat [Mód. 367]
0 %
0 %
061
Átépített vagy javított autópályák, hidak és közutak – TEN-T átfogó hálózat [Mód. 368]
0 %
0 %
062
Egyéb felújított vagy javított utak (autópálya, nemzeti, regionális vagy helyi)
0 %
0 %
063
A közlekedés digitalizálása: közút
40 %
0 %
064
Újonnan épített vasutak – TEN-T törzshálózat
100 %
40 %
065
Újonnan épített vasutak – TEN-T átfogó hálózat
100 %
40 %
066
Egyéb újonnan épített vasutak
100 %
40 %
067
Átépített vagy javított vasutak – TEN-T törzshálózat
0 %
40 %
068
Átépített vagy javított vasutak – TEN-T átfogó hálózat
0 %
40 %
069
Egyéb átépített vagy javított vasutak
0 %
40 %
070
A közlekedés digitalizálása: vasút
40 %
0 %
071
Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS)
0 %
40 %
072
Mozgó vasúti tárgyi eszközök
40 %
40 %
073
Tiszta városi közlekedési infrastruktúra
100 %
40 %
074
Tiszta városi közlekedési járművek
100 %
40 %
075
Kerékpározási infrastruktúra
100 %
100 %
076
A városi közlekedés digitalizálása
40 %
0 %
077
Alternatív üzemanyagok infrastruktúrája
100 %
40 %
078
Multimodális szállítás (TEN-T)
40 %
40 %
079
Multimodális közlekedés (nem városi)
40 %
40 %
080
Tengeri kikötők (TEN-T)
40 %
0 %
081
Egyéb tengeri kikötők
40 %
0 %
082
Belvízi utak és kikötők (TEN-T)
40 %
0 %
083
Belvízi utak és kikötők (regionális és helyi)
40 %
0 %
084
A közlekedés digitalizálása: egyéb közlekedési módok
40 %
0 %
4. szakpolitikai célkitűzés: Szociálisabb Európa a szociális jogok európai pillérének végrehajtásával
085
A koragyermekkori neveléshez és gondozáshoz kapcsolódó infrastruktúra
0 %
0 %
086
Általános és középfokú oktatási infrastruktúra
0 %
0 %
087
A felsőoktatáshoz kapcsolódó infrastruktúra
0 %
0 %
088
A szakképzéshez, képzéshez és felnőttképzéshez kapcsolódó infrastruktúra
0 %
0 %
089
Lakhatási infrastruktúra migránsok, menekültek és nemzetközi védelemben részesülő/nemzetközi védelmet kérelmező személyek számára
0 %
0 %
090
Lakhatási infrastruktúra (nem migránsok, menekültek és nemzetközi védelemben részesülő/nemzetközi védelmet kérelmező személyek számára)
0 %
0 %
091
A regionális és helyi fejlesztésekhez hozzájáruló egyéb szociális infrastruktúra
0 %
0 %
092
Egészségügyi infrastruktúra
0 %
0 %
093
Egészségügyi berendezések
0 %
0 %
094
Egészségügyi mobil eszközök
0 %
0 %
095
Az egészségügy digitalizálása
0 %
0 %
096
Ideiglenes befogadási infrastruktúra migránsok, menekültek és nemzetközi védelemben részesülő/nemzetközi védelmet kérelmező személyek számára
0 %
0 %
097
A munkavállalás javítását célzó intézkedések
0 %
0 %
098
A tartósan munkanélküliek munkavállalását előmozdító intézkedések
0 %
0 %
099
Egyedi támogatás az ifjúsági foglalkoztatáshoz és a fiatalok társadalmi-gazdasági integrációjához
0 %
0 %
100
Támogatás az önfoglalkoztatáshoz és induló vállalkozásokhoz
0 %
0 %
101
Támogatás a szociális gazdaság és a szociális vállalkozások számára
0 %
0 %
102
Intézkedések a munkaerőpiaci intézmények és szolgáltatások korszerűsítésére a készségszükségletek felmérése és azokra való felkészülés, valamint kellő idejű és testre szabott támogatás biztosítása céljából
0 %
0 %
103
Támogatás a munkaerőpiaci kereslet és kínálat egyeztetéshez és az átmenetekhez
0 %
0 %
104
Támogatás a munkavállalói mobilitáshoz
0 %
0 %
105
Intézkedések a nők munkaerőpiaci részvételének előmozdítására és a munkaerőpiac nemen alapuló szegregációjának csökkentésére
0 %
0 %
106
Intézkedések a munka és a magánélet közötti egyensúly előmozdítására, ideértve gyermekgondozás és az eltartott személyek gondozásának igénybevételét is)
0 %
0 %
107
Intézkedések egészséges és az egészségügyi kockázatokat kezelő, jól kiigazított munkakörnyezet kialakítása céljából, ideértve a testmozgás népszerűsítését is
0 %
0 %
108
Támogatás a digitális készségek fejlesztéséhez
0 %
0 %
109
Támogatás a munkavállalók, vállalkozások és vállalkozók változáshoz való alkalmazkodásához
0 %
0 %
110
Intézkedések az aktív és egészséges időskör ösztönzéséhez
0 %
0 %
111
Támogatás a koragyermekkori neveléshez és gondozáshoz kapcsolódó infrastruktúrához
0 %
0 %
112
Az alap- és középfokú oktatás támogatása (az infrastruktúra kivételével)
0 %
0 %
113
A felsőoktatás támogatása (az infrastruktúra kivételével)
0 %
0 %
114
A felnőttoktatás támogatása (az infrastruktúra kivételével)
0 %
0 %
115
Intézkedések az esélyegyenlőség és a társadalomban való aktív részvétel előmozdítására
0 %
0 %
116
A hátrányos helyzetű személyek munkaerőpiacra való belépésének és visszatérésének támogatása
0 %
0 %
117
A marginalizált csoportok – például a romák – oktatáshoz való hozzáférésének, munkavállalásának és társadalmi befogadásának javítását célzó intézkedések
0 %
0 %
118
A marginalizált csoportokkal – például a romákkal – foglalkozó civil társadalomnak nyújtott támogatás
0 %
0 %
119
A harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásban való részvételének növelését célzó egyedi fellépések
0 %
0 %
120
A harmadik országbeli állampolgárok társadalmi beilleszkedését célzó intézkedések
0 %
0 %
121
A minőségi, fenntartható és megfizethető szolgáltatásokhoz való egyenlő és időben történő hozzáférés megerősítését célzó intézkedések
0 %
0 %
122
A családi és közösségi alapú ápolási-gondozási szolgáltatások biztosításának megerősítését célzó intézkedések
0 %
0 %
123
Az egészségügyi rendszerek elérhetőségének, hatékonyságának és rezilienciájának megerősítését célzó intézkedések (az infrastruktúra kivételével)
0 %
0 %
124
A tartós ápolás-gondozáshoz való hozzáférés javítását célzó intézkedések (az infrastruktúra kivételével)
0 %
0 %
125
A szociális védelmi rendszerek korszerűsítését célzó intézkedések, ideértve a szociális védelemhez való hozzáférés előmozdítását is
0 %
0 %
126
A szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett személyek – ideértve a leginkább rászorulókat és a gyerekeket is – társadalmi integrációjának előmozdítása
0 %
0 %
127
Az anyagi nélkülözés kezelése a leginkább rászorulóknak nyújtott élelmezési segély és/vagy anyagi támogatás révén, kísérő intézkedések is
0 %
0 %
5. szakpolitikai célkitűzés: A polgárokhoz közelebb álló Európa a városi, vidéki és part menti térségek fenntartható és integrált fejlesztésének elősegítése és helyi kezdeményezések révén(53)
128
Az állami turisztikai eszközök védelme, fejlesztése és népszerűsítése és kapcsolódó idegenforgalmi szolgáltatások [Mód. 369]
0 %
0 %
129
A kulturális örökség védelme, fejlesztése és népszerűsítése és kulturális szolgáltatások
0 %
0 %
130
A természeti örökség védelme, fejlesztése és népszerűsítése és a Natura 2000 területektől eltérő ökoturizmus [Mód. 370]
0 %
100 %
131
A közterületek fizikai megújítása és biztonsága
0 %
0 %
Az 1–5. szakpolitikai célkitűzéshez kapcsolódó egyéb kódok
132
A programhatóságok és az alapok végrehajtásához kapcsolódó szervezetek kapacitásának javítása
0 %
0 %
133
A partnerekkel folytatott együttműködés megerősítése, a tagállamokon belül és azokon kívül
0 %
0 %
134
Keresztfinanszírozás az ERFA keretében (a művelet ERFA-részének és a közvetlenül ahhoz kapcsolódó részének végrehajtásához szükséges ESZA-típusú tevékenységek támogatása)
0 %
0 %
135
A hatóságok és érdekelt felek intézményi kapacitásának megerősítése a területi együttműködési projektek és kezdeményezések végrehajtása céljából, határon átnyúló, transznacionális, tengeri és régióközi összefüggésben
0 %
0 %
136
Legkülső régiók: a megközelítési nehézségeknek és a területi széttagoltságnak tulajdonítható többletköltségek ellentételezése
0 %
0 %
137
Legkülső régiók: egyedi intézkedések a piac méretéből adódó tényezők miatti többletköltségek ellentételezésére
0 %
0 %
138
Legkülső régiók: támogatás az éghajlati viszonyokból és a domborzati nehézségekből adódó többletköltségek ellentételezésére
40 %
40 %
139
Legkülső régiók: repülőterek
0 %
0 %
Technikai segítségnyújtás
140
Tájékoztatás és kommunikáció
0 %
0 %
141
Előkészítés, végrehajtás, nyomon követés és ellenőrzés
0 %
0 %
142
Értékelés és tanulmányok, adatgyűjtés
0 %
0 %
143
A tagállami hatóságok, kedvezményezettek és releváns partnerek kapacitásának megerősítése
0 %
0 %
2. TÁBLÁZAT: A „FINANSZÍROZÁSI FORMA” DIMENZIÓRA VONATKOZÓ KÓDOK
FINANSZÍROZÁSI FORMA
01
Vissza nem térítendő támogatás
02
Támogatás finanszírozási eszközökkel: saját tőke vagy kvázi-sajáttőke
4. TÁBLÁZAT: A „GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG” DIMENZIÓRA VONATKOZÓ KÓDOK
GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG
01
Mezőgazdaság és erdészet
02
Halászat
03
Akvakultúra
04
A kék gazdaság más ágazatai
05
Élelmiszerek és italok előállítása
06
Textíliák és textilipari termékek előállítása
07
Szállítóeszközök előállítása
08
Számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártása
09
Egyéb, nem meghatározott gyártási ágazatok
10
Építési szolgáltatás
11
Ásványinyersanyag-kitermelő ipar
12
Villamosenergia-, gáz-, gőz-, forróvízellátás és légkondicionálás
13
Vízellátás, szennyvízgyűjtés és -kezelés, hulladékgazdálkodás és kármentesítés
14
Szállítás és raktározás
15
Tájékoztatási és kommunikációs tevékenységek, ezen belül távközlés
16
Nagy- és kiskereskedelem
17
Turizmus, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás [Mód. 377]
18
Pénzügyi és biztosítási tevékenységek
19
Ingatlannal, bérlettel kapcsolatos és üzleti szolgáltatások
20
Közigazgatás
21
Oktatás
22
Humán-egészségügyi tevékenységek
23
Szociális munka, közösségi, szociális és személyi szolgáltatások
24
A környezetvédelemhez kapcsolódó tevékenységek
25
Művészet, szórakozás, kreatív iparágak és szabadidős tevékenységek
26
Egyéb, meg nem határozott szolgáltatások
5. TÁBLÁZAT: AZ „ELHELYEZKEDÉS” DIMENZIÓRA VONATKOZÓ KÓDOK
HELY
Kód
Hely
A művelet helye szerinti régió vagy terület kódja a legutóbb a 868/2014/EU bizottsági rendelettel módosított 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(55) mellékletében foglalt, a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája (NUTS) szerint
6. TÁBLÁZAT: AZ ESZA MÁSODLAGOS TÉMÁIRA VONATKOZÓ KÓDOK
ESZA MÁSODLAGOS TÉMA
Az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések támogatási összegeinek kiszámítására vonatkozó együttható
01
Hozzájárulás a környezetbarát készségekhez és álláshelyekhez, valamint a környezetbarát gazdasághoz
100 %
02
Digitális készségek és álláshelyek fejlesztése
0 %
03
Beruházás a kutatásba és innovációba, valamint intelligens szakosodás
0 %
04
Beruházás kis- és középvállalkozásokba (kkv-k)
0 %
05
Megkülönböztetésmentesség
0 %
06
Nemek közötti egyenlőség
0 %
07
A szociális partnerek kapacitásépítése
0 %
08
A társadalmi szervezetek kapacitásépítése
0 %
09
Nem alkalmazandó
0 %
7. TÁBLÁZAT: A MAKROREGIONÁLIS STRATÉGIÁKRA ÉS A TENGERMEDENCÉT ÉRINTŐ STRATÉGIÁKRA VONATKOZÓ KÓDOK
MAKROREGIONÁLIS STRATÉGIÁK ÉS A TENGERMEDENCÉT ÉRINTŐ STRATÉGIÁK
11
Az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó stratégia
12
Az Alpok-régióra vonatkozó stratégia
13
A balti-tengeri régióra vonatkozó stratégia
14
A Duna-régióra vonatkozó stratégia
21
Északi-Jeges-tenger
22
Az Atlanti-óceánra vonatkozón stratégia
23
Fekete-tenger
24
Földközi-tenger
25
Északi-tenger
26
A Nyugat-Mediterránra vonatkozó stratégia
30
Nincs hozzájárulás a makroregionális stratégiákhoz és a tengeri medencéket érintő stratégiákhoz
II. MELLÉKLET
Minta a partnerségi megállapodáshoz – 7. cikk (4) bekezdés
CCI
[15 karakter]
Cím
[255]
Verzió
Első év
[4]
Utolsó év
[4]
Bizottsági határozat száma
Bizottsági határozat kelte
1. A szakpolitikai célkitűzések kiválasztása
Hivatkozás: A CPR 8 cikkének a) pontja, az MMA-ról, a BBA-ról és a HAVE-ról szóló rendeletek 3. cikke
1. TÁBLÁZAT: A szakpolitikai célkitűzés kiválasztása, indokolással
Kiválasztott szakpolitikai célkitűzés
Program
Alap
A szakpolitikai célkitűzés kiválasztásának indokolása
[szakpolitikai célkitűzésenként 3 500]
2. Szakpolitikai választások, koordináció és kiegészítő jelleg
Hivatkozás: A CPR 8. cikke b) pontjának i–iii. alpontja
Szövegmező [60 000]
3. Hozzájárulás az InvestEU szerinti költségvetési garanciához, indokolással
Hivatkozás: A CPR 8. cikkének e) pontja; A CPR 10. cikknek a) pontja;
2. TÁBLÁZAT: Átcsoportosítás az InvestEU számára
Régiókategória*
1. ablak
2. ablak
3. ablak
4. ablak
5. ablak
Összeg
(a)
(b)
(c)
(d)
(e)
(f)=(a)+(b)+(c)+(d)+(e))
ERFA
Fejlettebb
Kevésbé fejlett
Átmeneti
Legkülső és ritkán lakott északi régiók
ESZA+
Fejlettebb
Kevésbé fejlett
Átmeneti
Legkülső
KA
ETHA
MMA
BBA
HAVE
Összesen
Szövegmező [3 500] (indokolás)
4. Régiókategóriák közötti átcsoportosítás indokolással
Hivatkozás: A CPR 8. cikkének d) pontja és 105. cikke
3. TÁBLÁZAT Régiókategóriák közötti átcsoportosítás
Régiókategória
Régiókategóriák szerinti költségvetési juttatás*
Átcsoportosítás az alábbiak számára:
Átcsoportosítás összege
Az eredeti költségvetési juttatás átcsoportosított részaránya
Régiókategóriák szerinti költségvetési juttatás az átcsoportosítás után
(a)
(b)
(c)
(d)
(g)= (d)/(b)
(h)= (b)-(d)
Kevésbé fejlett
Fejlettebb
Átmeneti
Fejlettebb
Kevésbé fejlett
Átmeneti
Kevésbé fejlett
* Kezdeti költségvetési juttatás régiókategória szerint, a Bizottság által a 2–4. TÁBLÁZATban említett átcsoportosítások közlése szerint, csak az ERFA-ra és az ESZA+-ra alkalmazandó.
Szövegmező [3 500] (indokolás)
5. Előzetes pénzügyi juttatás szakpolitikai célkitűzésenként
Hivatkozás: A CPR 8. cikkének c) pontja
4. TÁBLÁZAT: Előzetes pénzügyi támogatás az ERFA-ból, a KA-ból, az ESZA+-ból és az ETHA-ból szakpolitikai célkitűzésenként*
Szakpolitikai célkitűzések
ERFA
Kohéziós Alap
ESZA+
ETHA
Összesen
1. politikai célkitűzés
2. politikai célkitűzés
3. politikai célkitűzés
4. politikai célkitűzés
5. politikai célkitűzés
Technikai segítségnyújtás
A 2026–2027 közötti időszakra vonatkozó juttatás
Összesen
*Szakpolitikai célkitűzések a CPR 4. cikkének (1) bekezdése szerint. Az ERFA, a KA és az ESZA+ esetében a 2021–2025 közötti évek: az ETHA esetében a 2021–2027 közötti évek.
Szövegmező [3 500] (indokolás)
5. TÁBLÁZAT: Előzetes pénzügyi támogatás az MMA-ból, a BBA-ból és a HAVE-ből szakpolitikai célkitűzésenként*
Szakpolitikai célkitűzés
Költségvetési juttatás
Szakpolitikai célkitűzés az [MMA-rendelet] 3. cikkében foglaltak szerint
Szakpolitikai célkitűzés a [BBA-rendelet] 3. cikkében foglaltak szerint
Szakpolitikai célkitűzés a [HAVE-rendelet] 3. cikkében foglaltak szerint
Technikai segítségnyújtás
Összesen
* Szakpolitikai célkitűzések az ETHA, a MMA, a BBA és a HAVE esetében az alapspecifikus rendeletek szerint; költségvetési juttatás a 2021–2027 közötti évekre
6. Programok felsorolása
Hivatkozás: A CPR 8. cikkének f) pontja 104. cikk
6. TÁBLÁZAT Az előzetes pénzügyi támogatással rendelkező programok listája
Cím [255]
Alap
Régiókategória
EU-hozzájárulás
Nemzeti hozzájárulás**
Összesen
1. program
ERFA
Fejlettebb
Átmeneti
Kevésbé fejlett
Legkülső és ritkán lakott északi régiók
1. program
KA
1. program
ESZA+
Fejlettebb
Átmeneti
Kevésbé fejlett
Legkülső
Összesen
ERFA, KA, ESZA+
2. program
ETHA
3. program
MMA
4. program
BBA
5. program
HAVE
Összesen
Összes alap
*Szakpolitikai célkitűzések a CPR 4. cikkének (1) bekezdése szerint. Az ERFA, a KA és az ESZA+ esetében a 2021–2025 közötti évek: az ETHA esetében a 2021–2027 közötti évek.
**A 106. cikk társfinanszírozási arányok meghatározásáról szóló (2) bekezdésével összhangban.
Hivatkozás: A CRR 8. cikke
7. TÁBLÁZAT: Az Interreg programok listája
1. program
1. cím [255]
2. program
1. cím [255]
7. Az igazgatási kapacitás megerősítése érdekében meghozandó intézkedések összefoglalása
A közbeszerzési piac hatékony monitoringmechanizmusai
Vannak olyan monitoringmechanizmusok, amelyek a nemzeti közbeszerzési jog szerinti összes eljárást felölelik, és magukban foglalják az alábbiakat:
1. Rendelkezések annak biztosításáról, hogy eredményes, megbízható és kimerítő adatokat és mutatókat állítsanak össze egyetlen IT-rendszeren vagy interoperábilis rendszerek hálózatán belül az egyszeri adatszolgáltatás elvének megvalósítása és a 2014/24/EU irányelv 83. cikkének (3) bekezdése szerinti jelentéstételi kötelezettségek megkönnyítése céljából, összhangban az e-közbeszerzési követelményekkel, valamint a 2014/24/EU irányelv 84. cikke szerinti jelentéstételi kötelezettségek megkönnyítése céljából; Az adatok és a mutatók legalább az alábbi elemeket felölelik:
a. A verseny minősége és intenzitása: a nyertes és az eredeti ajánlattevők neve, az eredeti ajánlattevők száma, a kiválasztott ajánlattevők száma, szerződéses ár az eredeti költségvetési előirányzattal szemben, valamint – amennyiben lehetséges – a teljesítést követő végső ár a szerződések nyilvántartásain keresztül;
b. A kkv-k közvetlen ajánlattevőként való részvétele;
c. Az ajánlatkérő szervek határozatai ellen indított fellebbezések, ideértve legalább ezek számát, az első fokú határozat kiadásáig eltelt időt, valamint a másodfokra továbbutalt határozatok számát;
d. A közbeszerzési szabályok alóli kivételekre vonatkozó szabályok alapján odaítélt összes szerződés felsorolása, a kihasznált konkrét rendelkezés feltüntetésével.
2. Rendelkezések annak biztosítására, hogy kellő kapacitás álljon rendelkezésre az adatok nyomon követésére és elemzésére az e feladatokkal megbízott illetékes nemzeti hatóságoknál.
3. Rendelkezések a célból, hogy az adatokat és mutatókat, valamint az elemzés eredményeit felhasználóbarát, nyílt adatok révén nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyék.
4. Rendelkezések annak biztosítására, hogy módszeresen közöljék az illetékes nemzeti versenyhatóságokkal az összes olyan információt, amely az ajánlattételben való összejátszás gyanúját veti fel.
Eszközök és kapacitás az állami támogatásra vonatkozó szabályok hatékony alkalmazása céljából
Az irányító hatóságok rendelkeznek az állami támogatásra vonatkozó szabályoknak való megfelelés ellenőrzését szolgáló eszközökkel és kapacitással, az alábbiak révén:
1. Könnyű és átfogó hozzáférés a nehéz helyzetben lévő vállalkozásokkal vagy a visszafizettetési követelmény alá vont vállalkozásokkal kapcsolatos állandó jelleggel naprakésszé tett információkhoz.
2. Hozzáférés az állami támogatásokkal kapcsolatos szakértői tanácsadáshoz és útmutatáshoz, amelyet a helyi vagy nemzeti szakértői központ nyújt az állami támogatásokkal foglalkozó nemzeti hatóságok koordinálásával, és munkavégzési megállapodások annak biztosítására, hogy az érdekelt felek ténylegesen egyeztessenek a szakértőkkel.
Az EU Alapjogi Chartájának hatékony alkalmazása és végrehajtása
Az EU Alapjogi Chartájának való megfelelés biztosítására hatékony mechanizmusokat alkalmaznak, többek között az alábbiakat:
1. Rendelkezések annak ellenőrzésének biztosítására, hogy az alapok által támogatott műveletek megfeleljenek az EU Alapjogi Chartájának.
2. Rendelkezések az alapokból támogatott fellépések Chartának való megfelelőségével kapcsolatban a monitoringbizottság felé történő jelentéstételről
A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtása és alkalmazása a 2010/48/EK tanácsi határozattal összhangban.
A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtására vonatkozó nemzeti keret van érvényben, amely a következőket tartalmazza:
1. Célkitűzések mérhető célokkal, amelyekhez adatgyűjtés és nyomon követés társul és az összes szakpolitikai célkitűzésre alkalmazandó.
2. Rendelkezések annak biztosításáról, hogy az akadálymentességi politika, jogszabályok és standardok a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény rendelkezéseivel összhangban megfelelően tükröződjenek a programok kidolgozásában és végrehajtásában, és szerepeljenek a projektek kiválasztási kritériumaiban és kötelezettségeiben.
2a. Rendelkezések a támogatott fellépések megfelelőségével kapcsolatban a monitoringbizottság felé történő jelentéstételről. [Mód. 378]
A szociális jogok európai pillérében foglalt azon elvek és jogok végrehajtása, amelyek elősegítik az Európai Unióban a valódi konvergenciát és kohéziót.
A szociális jogok európai pillérében foglalt azon elvek és jogok megfelelő végrehajtását biztosító nemzeti szintű rendelkezések, amelyek az Európai Unióban elősegítik a felfelé irányuló társadalmi konvergenciát és kohéziót, ideértve különösen a tisztességtelen verseny belső piacon való megelőzését szolgáló elveket. [Mód. 379]
A partnerség elvének hatékony alkalmazása
Az összes partnerre vonatkozó olyan meglévő keretrendszer, amely biztosítja, hogy teljes körű szerepet játsszanak a programok előkészítésében, végrehajtásában, nyomon követésében és értékelésében, és amely magában foglalja a következőket:
1. a partnerek bevonását célzó átlátható eljárások biztosítására irányuló rendelkezések
2. a partnerek számára az ülések előkészítéséhez és nyomon követéséhez szükséges információk terjesztésére és közzétételére vonatkozó rendelkezések
3. a partnerek szerepének megerősítéséhez és a kapacitásépítéshez nyújtott támogatás [Mód. 380]
IV. MELLÉKLET
Az ERFA-ra, az ESZA+-ra és a Kohéziós Alapra vonatkozó tematikus előfeltételek – 11. cikk (1) bekezdés
Szakpolitikai célkitűzés
Egyedi célkitűzés
Az előfeltétel megnevezése
Az előfeltételre vonatkozó kritérium teljesítése
1. Intelligensebb Európa az innovatív és intelligens gazdasági átalakítás előmozdítása révén
ERFA:
Az e szakpolitikai célkitűzések alá tartozó összes egyedi célkitűzés
A nemzeti vagy regionális intelligens szakosodási stratégia megfelelő irányítása
Az intelligens szakosodási stratégiákat a következőkkel támogatják:
1. Az innováció elterjedését, ideértve a digitalizációt is, gátló szűk keresztmetszetek naprakész elemzése;
2. Az intelligens szakosodási stratégiák irányításáért felelős illetékes regionális / nemzeti intézmény vagy szerv megléte
3. Nyomon követési és értékelési eszközök a stratégia célkitűzéseinek megvalósítása terén elért teljesítmény felmérésére
4. A vállalkozói felfedezési folyamat hatékony működése
5. A nemzeti és regionális kutatás és innovációs rendszerek fejlesztéséhez szükséges fellépések
6. Az ipari átalakulás kezelését célzó fellépések
7. Nemzetközi együttműködést célzó intézkedések
2. Zöldebb, karbonszegény Európa a tiszta és méltányos energetikai átállás, a zöld és kék beruházás, a körforgásos gazdaság, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdításával
Stratégiai politikai keret a lakóépületek és a nem lakáscélú épületek energiahatékonyság céljából történő felújításának támogatására
1. Nemzeti hosszú távú felújítási stratégiát fogadtak el, amely támogatja a lakóépületek és a nem lakáscélú épületek nemzeti állományának felújítását az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv követelményeinek megfelelően, amely stratégia:
a. indikatív részcélokat tartalmaz 2030-ra, 2040-re és 2050-re
b. indikatívan felvázolja a stratégia végrehajtásának támogatását szolgáló költségvetési erőforrásokat
c. eredményes mechanizmusokat határoz meg az épületfelújítást célzó beruházások előmozdításához,
2. Energiahatékonyságot javító intézkedések az előírt energiamegtakarítások elérése érdekében
2.2. A megújuló energia előmozdítása a termelőkapacitásba való beruházás révén
Irányítás az energiaágazatban
A Párizsi Megállapodásban foglalt, a globális felmelegedés 1,5 °C-ra való korlátozására vonatkozó célkitűzésnek megfelelő nemzeti energia- és éghajlatpolitikai terveket fogadtak el, amelyek magukban foglalják az alábbiakat:
1. Az energiaunió irányításáról szóló rendelet(56) I. mellékletében szereplő minta szerint megkövetelt összes elem
2. A karbonszegény energiát előmozdító intézkedésekre vonatkozó tervezett finanszírozási források és mechanizmusok indikatív felvázolása [Mód. 381]
ERFA és Kohéziós Alap:
2.2. A megújuló energia előmozdítása a termelőkapacitásba való beruházás révén
A megújuló energia használatának eredményes előmozdítása valamennyi ágazatra és az EU egészére kiterjedően
Intézkedéseket vezettek be az alábbiak biztosítására:
1. Megfelelés a megújuló energiára vonatkozó 2020-as kötelező célnak, majd 2030-ig e bázisértéknek, a 2009/28/EK irányelv(57) átdolgozásával összhangban;
2. 2030-ig a megújuló energia arányának egy százalékponttal való növelése a fűtési és hűtési ágazatban
ERFA és Kohéziós Alap:
2.4. Az éghajlatváltozáshoz és a szerkezeti változáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség előmozdítása [Mód. 382]
Hatékony katasztrófakockázat-kezelési keret.
Rendelkezésre áll egy olyan nemzeti vagy regionális katasztrófakockázat-kezelési terv, amely összhangban van az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó meglévő stratégiákkal, és magában foglalja az alábbiakat:
1. A fő kockázatok leírása, amelyeket az 1313/2013/EU határozat 6. cikkének a) pontjában foglalt rendelkezésekkel összhangban értékeltek, és amelyek tükrözik az aktuális és a hosszú távú (25–35 év) veszélyeket. Az éghajlattal kapcsolatos kockázatokat illetően az értékelésnek az éghajlatváltozásra vonatkozó előrejelzésekre és forgatókönyvekre kell épülnie
2. Az azonosított fő kockázatok kezelésére szolgáló katasztrófamegelőzési, -készültségi és -reagálási intézkedések leírása. Az intézkedéseket a kockázatokkal és gazdasági hatásukkal, a kapacitáshiányokkal(58), az eredményességgel és a hatékonysággal arányosan rendezik prioritási sorrendbe, a lehetséges alternatívák figyelembevételével;
3. a megelőzéssel, a készültséggel és a reagálással összefüggő működési és karbantartási költségek fedezésére rendelkezésre álló költségvetési és finanszírozási forrásokra és mechanizmusokra vonatkozó információk.
ERFA és Kohéziós Alap:
2.5. A vízfelhasználás hatékonyságának előmozdítása
Naprakész tervezés az ivóvíz- és szennyvízágazatokban szükséges beruházásokról
Van nemzeti beruházási terv, és magában foglalja az alábbiakat:
1. A települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK irányelv és az ivóvízről szóló 98/83/EK irányelv végrehajtása jelenlegi állásának értékelése
2. Az esetleges közberuházások azonosítása és tervezése, azon belül indikatív pénzügyi becslés, amelyre az alábbiak céljából van szükség:
a. a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelvnek való megfelelés, ideértve a prioritási sorrend felállítását az agglomerációk méretére és a környezeti hatásra tekintettel, a beruházásokat szennyvíz-agglomerációként lebontva
b. az ivóvízről szóló 98/83/EK irányelv végrehajtása
c. a javasolt átdolgozásból (COM(2017)753 végleges) fakadó szükségleteknek való megfelelés, különös tekintettel az I. mellékletben részletesen felsorolt átdolgozott minőségi paraméterekre;
3. A meglévő szennyvíz-elvezetési és vízellátási infrastruktúra, ezen belül a hálózatok felújítási szükségleteinek becslése, életkoruk és értékcsökkenési tervek alapján;
4. a közfinanszírozás potenciális forrásainak feltüntetése, ha ezekre a felhasználók díjak kiegészítéséhez szükség van;
ERFA és Kohéziós Alap:
2.6. A körforgásos gazdaság(ra való áttérés) fejlesztése, a hulladékgazdálkodási ágazatba és az energiahatékonyságba való beruházás révén
naprakész hulladékgazdálkodás-tervezés
A 2018/xx/EU irányelvvel módosított 2008/98/EK irányelv 28. cikkével összhangban megállapított és az érintett tagállam teljes földrajzi területét lefedő hulladékgazdálkodási terv(ek)et elfogadták, és tartalmazza (tartalmazzák) az alábbiakat:
1. az érintett földrajzi egység aktuális hulladékgazdálkodási helyzetének elemzése, ezen belül a területen keletkezett hulladék típusa, mennyisége és forrása, valamint a hulladékáramok jövőbeli alakulásának értékelése, figyelembe véve az (EU) 2018/xx irányelvvel módosított 2008/98/EK irányelv 29. cikkével összhangban kidolgozott hulladékmegelőzési program(ok)ban meghatározott intézkedések várható hatásait;
2. A már létező hulladékgyűjtési rendszerek értékelése, beleértve azt is, hogy az elkülönített hulladékgyűjtés milyen anyagokra és mely területekre terjed ki, valamint a rendszerek működésének javításához szükséges intézkedések és az új gyűjtési rendszerek szükségességének értékelése
3. A beruházási hiányok értékelése, a további vagy korszerűbb hulladékgazdálkodási infrastruktúra szükségességének indokolásával, a működési és karbantartási költségek fedezéséhez rendelkezésre álló bevételi forrásokkal kapcsolatos információkkal
4. a telepek helykijelöléséhez szükséges elhelyezkedési kritériumokra és a jövőbeli hulladékkezelési létesítmények kapacitására vonatkozó információk
ERFA és Kohéziós Alap:
2.6. A zöld infrastruktúra előmozdítása a városi környezetben és a szennyezés csökkentése
Priorizált intézkedési keret az uniós társfinanszírozást tartalmazó szükséges állományvédelmi intézkedésekről
Rendelkezésre áll a 92/43/EGK irányelv 8. cikke szerinti priorizált intézkedési keret, amely tartalmazza az alábbiakat:
1. A minta által a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó, a Bizottság és a tagállamok által elfogadott priorizált intézkedési keretre vonatkozóan előírt összes elem, beleértve a prioritást képező intézkedéseket és a finanszírozási szükségletek becslését
2. A prioritást képező intézkedések azonosítása és a finanszírozási szükségletek becslése [Mód. 383]
3. Jobban összekapcsolt Európa a mobilitás és a regionális IKT-konnektivitás fokozása révén
ERFA:
3.1. A digitális összekapcsoltság növelése
Nemzeti vagy regionális széles sávú terv:
Rendelkezésre áll egy nemzeti vagy regionális széles sávú terv, amely tartalmazza az alábbiakat:
1. Az uniós gigabites internetkapcsolatra vonatkozó célkitűzések(59) eléréséhez szükséges beruházások terén fennálló hiány értékelése az alábbiak alapján:
o a meglévő magán és közösségi infrastruktúrák és a szolgáltatásminőség nemrégiben végzett feltérképezése(60) a széles sávra vonatkozó standard mutatók segítségével
o a tervezett beruházásokra vonatkozó konzultáció
2. A tervezett állami beavatkozás indokolása olyan fenntartható beruházási modellek alapján, amelyek:
o fokozzák a megfizethetőséget és a nyílt, minőségi és időtálló infrastruktúrához és szolgáltatásokhoz való hozzáférést
o a pénzügyi támogatás formáját az azonosított piaci hiányosságokhoz igazítják
o lehetővé teszik az uniós, nemzeti és regionális forrásokból származó finanszírozás különböző formáinak egymást kiegészítő felhasználását
3. Intézkedések nagyon nagy kapacitású hálózatok keresletének és alkalmazásának támogatására, többek között az azok bevezetésének megkönnyítését célzó fellépésekkel, különösen a széles sávú hálózatok költségeinek csökkentéséről szóló uniós irányelv(61) hatékony végrehajtása révén
4. Technikai segítségnyújtási mechanizmusok, ideértve a szélessávszakértői szolgálatokat, a helyi érdekelt felek kapacitásainak megerősítése és a projektgazdáknak való tanácsadás céljából
5. A széles sávú infrastruktúra feltérképezésére vonatkozó standard mutatókon alapuló monitoringmechanizmus
ERFA és Kohéziós Alap:
3.2. Fenntartható, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliens, intelligens, biztonságos és intermodális TEN-T fejlesztése
Átfogó közlekedés tervezés megfelelő szinten
2030-ig rendelkezésre áll a meglévő és tervezett infrastruktúrák multimodális feltérképezése, amely
-1a. előírja a társadalmi, gazdasági és területi kohézió biztosítását, valamint tágabban értelmezve a TEN-T hálózatokon belüli hiányzó kapcsolódási pontok pótlását és szűk keresztmetszetek felszámolását, többek között a tárgyi infrastruktúrába történő beruházások révén [Mód. 385]
1. tartalmazza a tervezett beruházások – a kereslet megbízható elemzésével és a forgalom modellezésével alátámasztott – gazdasági indokolását, amelynek figyelembe kell vennie a vasúti liberalizációszolgáltatási piac megnyitásának várható hatását [Mód. 386]
2. tükrözi a levegőminőségi terveket, figyelembe véve különösen a közlekedési ágazat kibocsátásainak csökkentésére irányuló nemzeti dekarbonizációs terveketstratégiákat [Mód. 387]
3. beruházásokat tartalmaztartalmaz az 1316/2013/EU rendelet szerint meghatározott TEN-T törzshálózati folyosókba irányuló beruházásokat, a vonatkozó TEN-T munkatervekkel összhangban, valamint az átfogó hálózat meghatározott szakaszait [Mód. 388]
4. a TEN-T törzshálózaton kívüli beruházások tekintetében kiegészítő jelleget biztosít a városi hálózatok, a a régiók és helyi közösségek kellő TEN-T törzshálózattal és annak csomópontjaival való megfelelő összeköttetésének biztosításával [Mód. 389]
5. a 3. ERTMS-alapkonfiguráció kiépítésével biztosítja a vasúthálózat interoperabilitását, legalább az európai megvalósítási terv lefedésével,
6. multimodalitást mozdít elő, a multimodális vagy átrakodó áru- és személyszállítási terminálok és aktív módok iránti igények azonosításával
7. az alternatív üzemanyagok előmozdítását célzó intézkedéseket tartalmaz, összhangban a releváns nemzeti szakpolitikai keretekkel
8. magában foglalja a közúti közlekedésbiztonsági kockázatok nemzeti közúti közlekedésbiztonsági stratégiákkal összhangban végzett értékelését, valamint az érintett utak és útszakaszok feltérképezésé és a kapcsolódó beruházások prioritási sorrendjének felállítását
9. információkat tartalmaz a tervezett beruházásokhoz kapcsolódó és a meglévő vagy tervezett infrastruktúrák műveleti és fenntartási költségeinek fedezéséhez szükséges költségvetési és pénzügyi erőforrásokról
9a. előmozdítja a fenntartható, regionális és határokon átnyúló idegenforgalmi kezdeményezéseket, amelyek mind a turisták, mind a lakosok számára előnyösek, mint például az EuroVelo hálózat összekapcsolása a transzeurópai vasúti hálózattal [Mód. 390]
3.3. fenntartható, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliens, intelligens és intermodális nemzeti, regionális és helyi mobilitás kialakítása, ideértve a TEN-T-hez való hozzáférés javítását és a határon átnyúló mobilitást is
4. Szociálisabb Európa a szociális jogok európai pillérének végrehajtásával
ERFA:
4.1. a munkaerőpiacok hatékonyságának növelése és a minőségi foglalkoztatás elérhetőbbé tétele a szociális innováció és infrastruktúra fejlesztése révén
ESZA:
4.1.1. A munkaerőpiacra való belépés javítása valamennyi álláskereső, köztükkülönösen a fiatalok, a tartósan munkanélküliek és az inaktívak számára, valamint az önfoglalkoztatás és a szociális gazdaság előmozdítása;
4.1.2. A munkaerőpiaci intézmények és szolgáltatások korszerűsítése a készségigények értékelése és előrejelzése, valamint a munkaerőpiaci kereslet és kínálat összehangolásához, az átmenetekhez és a mobilitáshoz nyújtott, kellő idejű és testre szabott támogatás biztosítása érdekében [Mód. 391]
Stratégiai szakpolitikai keret aktív munkaerőpiaci szakpolitikákhoz
A foglalkoztatási iránymutatások alapján kialakított, aktív munkaerőpiaci szakpolitikákat célzó stratégiai szakpolitikai keret áll rendelkezésre, amely magában foglalja az alábbiakat:
1. rendelkezések az álláskeresőkről való profilalkotás és szükségleteik felmérésének elvégzéséről, többek között a vállalkozói életutakra vonatkozóan
2. információk a frissen megüresedett munkahelyekről és foglalkoztatási lehetőségekről, a munkaerőpiaci igények figyelembevételével
3. rendelkezések annak biztosítására, hogy a stratégia kialakítását, végrehajtását, nyomonkövetését és felülvizsgálatát az érdekelt felekkel szoros együttműködésben végezzék
4. rendelkezések az aktív munkaerőpiaci szakpolitikák nyomon követéséről, értékeléséről és felülvizsgálatáról
5. a fiatalok foglalkoztatásával kapcsolatos beavatkozásokat illetően tényeken alapuló és célzott tervek a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok megszólítására, ezen belül tájékoztató intézkedések, amelyek a jó minőségű tanulószerződéses gyakorlati képzésekre és gyakornoki helyekre vonatkozó kritériumokat figyelembe vevő minőségi követelményeken alapulnak, többek között az ifjúsági garanciarendszerek végrehajtásával összefüggésben
ERFA:
4.1. a munkaerőpiacok hatékonyságának növelése és a minőségi foglalkoztatás elérhetőbbé tétele a szociális innováció és infrastruktúra fejlesztése révén
ESZA:
4.1.3. A nők munkaerőpiaci részvételének és a munka és a magánélet közötti egyensúlynak a hatékonyabb előmozdítása, ezen belül gyermekgondozáshoz való hozzáférés, egészséges és az egészségügyi kockázatokat – többek között a munka változó formáihoz kapcsolódó kockázatokat – kezelő, jól kiigazított munkakörnyezet, a munkavállalók, a vállalkozások és a vállalkozók változáshoz való alkalmazkodása, valamint az egészséges és aktív időskor; [Mód. 392]
A nemek közötti egyenlőséget célzó nemzeti stratégiai keret
A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó nemzeti stratégiai szakpolitikai keret van érvényben, amely a következőket tartalmazza:
1. a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kihívások bizonyítékokon alapuló azonosítása
2. intézkedések a foglalkoztatás, a fizetések, a szociális biztonság és a nyugdíjak terén a nemek között fennálló különbségek kezelésére, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúlyt (többek között a koragyermekkori neveléshez és gondozáshoz való hozzáférés javítása révén) előmozdítására, célértékekkel [Mód. 393]
3. rendelkezések a stratégiai szakpolitikai keret nyomon követéséről, értékeléséről és felülvizsgálatáról, valamint az adatgyűjtési módszereiről
4. rendelkezések annak biztosítására, hogy a stratégia kialakítását, végrehajtását, nyomonkövetését és felülvizsgálatát a nemek közötti egyenlőség előmozdításával foglalkozó szervekkel, szociális partnerekkel és érintett civil társadalmi szervezetekkel szoros együttműködésben végezzék
ERFA:
4.2. infrastruktúrafejlesztés révén hatékonyabb hozzáférés inkluzív és minőségi szolgáltatásokhoz az oktatás, a képzés és az egész életen át tartó tanulás területén
ESZA:
4.2.1. Az oktatási és képzési rendszerek minőségének, inkluzivitásának, eredményességének és munkaerőpiaci relevanciájának javítása, a kulcskompetenciák – többek között a digitális készségek – elsajátításának támogatása, és az oktatásból a munkába való átmenet megkönnyítése céljából;
4.2.2. RugalmasAz egész életen át tartó tanulás, különösen a rugalmas továbbképzési és átképzési lehetőségek, valamint a nem formális és az informális tanulás előmozdítása mindenki számára, többek között a munkahelyváltás elősegítése és a szakmai mobilitás előmozdítása révén
4.2.3. A jó minőségű és inkluzív oktatáshoz és képzéshez való egyenlő hozzáférés és ezek elvégzésének előmozdítása, különösen a hátrányos helyzetű csoportok számára, a koragyermekkori neveléstől és gondozástól kezdve az általános oktatáson és a szakoktatáson és szakképzésen át a felsőoktatás szintjéig, valamint felnőttoktatás és -tanulás előmozdítása, ideértve a tanulási mobilitás megkönnyítését mindenki számára; [Mód. 394]
Az oktatási és képzési rendszer minden szintjét felölelő stratégiai szakpolitikai keret.
Az oktatási és képzési rendszerre vonatkozó nemzeti és/vagy regionális stratégiai szakpolitikai keret van érvényben, amely tartalmazza a következőket:
1. tényeken alapuló rendszerek a készségek előrejelzésére, továbbá pályakövetési mechanizmusok, valamint minőségi és hatékony iránymutatás a különböző életkorú tanulók számára, beleértve a tanulóközpontú megközelítéseket [Mód. 395]
2. intézkedések minőségi, megfizethető, releváns, szegregációtól mentes és inkluzív oktatáshoz és képzéshez való egyenlő hozzáférésthozzáférés, ilyen oktatásban és képzésben való részvétel és annak befejezése, valamint a kulcskompetenciák megszerzése érdekében minden szinten, ideértve a felsőoktatást is [Mód. 396]
3. koordinációs mechanizmusok az oktatás és képzés valamennyi szintjén, ideértve a felsőoktatást és a nem formális és informális képzésszolgáltatókat is, valamint a feladatok egyértelmű kijelölése a releváns nemzeti és/vagy regionális szervek között [Mód. 397]
4. rendelkezések a stratégiai szakpolitikai keret nyomon követéséről, értékeléséről és felülvizsgálatáról
5. az alacsony képzettségűek/végzettségű felnőttekre és a hátrányos társadalmi-gazdasági hátterű személyekre irányuló intézkedések és kompetenciafejlesztési pályák
6. a tanárok, oktatók és tudományos dolgozók megfelelő támogatását célzó intézkedések a tanulási módszerek, valamint a kulcskompetenciák értékelése és tanúsítása tekintetében
7. a tanulók és a személyzet mobilitását és az oktatási és képzésszolgáltatók transznacionális együttműködését előmozdító intézkedések, többek között a tanulási eredmények és képesítések elismerése révén
ERFA:
4.3. a marginalizált közösségek, a nemzetközi védelmet élvező menekültek és migránsok és a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi-gazdasági integrációjának fokozása integrált intézkedések – többek között lakhatás és szociális szolgáltatások – révén [Mód. 398]
ESZA:
4.3.1. Az aktív befogadás ösztönzése, többek között az esélyegyenlőség és az aktív részvétel előmozdítása, valamint a foglalkoztathatóság javítása érdekében
4.3.1a. A szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett személyek – ideértve a leginkább rászorulókat és a gyerekeket is – társadalmi integrációjának előmozdítása [Mód. 400]
A társadalmi befogadásra és a szegénység csökkentésére irányuló nemzeti stratégiai szakpolitikai keret
A társadalmi befogadásra és a szegénység csökkentésére irányuló nemzeti stratégiai szakpolitikai keret és cselekvési terv van érvényben, amely tartalmazza az alábbiakat:
1. a szegénység és a társadalmi kirekesztés – ideértve a gyermekszegénységet, a hajléktalanságot, a térbeli és iskolai szegregációt, az alapvető szolgáltatásokhoz és infrastruktúrához való korlátozott hozzáférést, valamint a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek sajátos igényeit is – tényeken alapuló megállapítása
2. intézkedések minden szinten a szegregáció megelőzése és kezelése céljából, többek között jövedelemtámogatás, szociális védelem, inkluzív munkaerőpiacok, valamint a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek – ideértve a migránsokat és a menekülteket is – megfelelő és a minőségi szolgáltatások való hozzáférésének biztosítása révén
3. intézkedések az intézményiről a családi és közösségi alapú ellátásra való áttérésátállás céljából egy nemzeti intézménytelenítési stratégia és cselekvési terv alapján
4. rendelkezések annak biztosítására, hogy a stratégia kialakítását, végrehajtását, nyomonkövetését és felülvizsgálatát a szociális partnerekkel és érintett civil társadalmi szervezetekkel szoros együttműködésben végezzék [Mód. 401]
ESZA:
4.3.2. A harmadik országok állampolgárai és a marginalizált közösségek – például a romák – társadalmi-gazdasági integrációjának előmozdítása [Mód. 402]
Nemzeti romaintegrációs stratégia
Nemzeti romaintegrációs stratégiát hajtanak végre, amely magában foglal:
1. intézkedések a romák integrációjának felgyorsítására, a szegregáció megelőzésére és kiküszöbölésére, figyelembe véve a nemi dimenziót és a fiatal romák helyzetét, valamint kiindulási értékek, mérhető részcélok és célok meghatározása
2. rendelkezések a romaintegrációs intézkedések nyomon követéséről, értékeléséről és felülvizsgálatáról
3. rendelkezések a romák befogadásának regionális és helyi szintű általános érvényesítéséről
4. rendelkezések annak biztosítására, hogy a stratégia kialakítását, végrehajtását, nyomonkövetését és felülvizsgálatát a roma civil társadalommal és az összes egyéb – többek között regionális és helyi szintű – érintett érdekelt féllel szoros együttműködésben végezzék
ERFA:
4.4. az egészségügyi ellátás egyenlő igénybevétele lehetőségének biztosítása infrastruktúra-fejlesztés révén, ideértve az alapgondozást is
ESZA:
4.3.4. Minőségi, fenntartható és megfizethető szolgáltatásokhoz való egyenlő és időben történő hozzáférés megerősítése; a szociális védelmi rendszerek korszerűsítése, ideértve a szociális védelemhez való hozzáférés előmozdítását is; az egészségügyi rendszerek elérhetőségének, hatékonyságának és rezilienciájának megerősítése; a tartós ápolás-gondozási szolgáltatásokhoz való hozzáférés megerősítése[Mód. 403]
Az egészségügyre vonatkozó stratégiai szakpolitikai keret
Az egészségügyre vonatkozó nemzeti vagy regionális stratégiai szakpolitikai keret van érvényben, amely a következőket tartalmazza:
1. az egészségügyi és tartós ápolás-gondozási szükségletek feltérképezése, többek között az egészségügyi alkalmazottak tekintetében, fenntartható és koordinált intézkedések biztosítása céljából
2. intézkedések az egészségügyi és tartós ápolás-gondozási szolgáltatások hatékonyságának, fenntarthatóságának, elérhetőségének és megfizethetőségének biztosítására, többek között külön hangsúlyt fektetve egészségügyi és tartós ápolási-gondozási rendszerekből kizárt személyekre és a legnehezebben elérhető személyekre
3. intézkedések közösségi alapú ápolási-gondozási szolgáltatások előmozdítására, ideértve a megelőzést és alapellátást, az otthoni ápolás-gondozást és a közösségi alapú szolgáltatásokat, valamint az intézményiről a családi és közösségi alapú gondozásra való átállást is
3a. A szociális védelmi rendszerek hatékonyságának, fenntarthatóságának, hozzáférhetőségének és megfizethetőségének biztosítására irányuló intézkedések [Mód. 404]
V. MELLÉKLET
Minta az ERFA-ból („Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés), az ESZA+-ból, a Kohéziós Alapból és az ETHA-ból támogatott programokhoz – 16. cikk (3) bekezdés
Nem jelentős átcsoportosítás (19. cikk (5) bekezdés)
igen/nem
A program által lefedett NUTS-régiók (nem alkalmazandó az ETHA-ra)
Érintett alap
[ ] ERFA
[ ] Kohéziós Alap
[ ] ESZA+
[ ] ETHA
1. Programstratégia: fő kihívások és szakpolitikai válaszok
Hivatkozás: 17. cikk (3) bekezdés a) pont i–vii. alpont és 17. cikk (3) bekezdés b) pont
Szövegmező [30 000]
A „Munkahelyteremtés és növekedés” célkitűzésre vonatkozóan:
1. TÁBLÁZAT
Szakpolitikai célkitűzés
Egyedi célkitűzés vagy egyedi prioritás*
Indokolás (összefoglalás)
[2000 egyedi célkitűzésenként vagy egyedi prioritásonként]
*Az ESZA+ rendelet szerinti célzott prioritások
Az ETHA esetében:
1A. TÁBLÁZAT
Szakpolitikai célkitűzés
Prioritás
GYELV elemzés (minden egyes prioritásra)
Indokolás (összefoglalás)
Erősségek
[prioritásonként 10 000]
[prioritásonként 20 000]
Hiányosságok
[prioritásonként 10 000]
Lehetőségek
[prioritásonként 10 000]
Veszélyek
[prioritásonként 10 000]
A szükségletek azonosítása a GYELV elemzés alapján és figyelembe véve az ETHA rendelet 6. cikkének (6) bekezdésében meghatározott elemeket
[prioritásonként 10 000]
2. A technikai segítségnyújtástól eltérő prioritások
Hivatkozás: 17. cikk (2) bekezdés és 17. cikk (3) bekezdés c) pont
1 T. TÁBLÁZAT: Programstruktúra*
Azonosító
Cím [300]
Technikai segítségnyújtás
A kiszámítás alapja
Alap
A támogatott régió kategóriája
Kiválasztott egyedi célkitűzés
1
1. prioritás
Nem
ERFA
Több
1. egyedi célkitűzés
Átmeneti
Kevésbé fejlett
2. egyedi célkitűzés
Legkülső és ritkán lakott
Több
3. egyedi célkitűzés
2
2. prioritás
Nem
ESZA+
Több
4. egyedi célkitűzés
Átmeneti
Kevésbé fejlett
5. egyedi célkitűzés
Legkülső
3
3. prioritás
Nem
KA
n.a.
3
Elsőbbségi technikai segítségnyújtás
igen
n.a.
..
Az ifjúsági foglalkoztatásra vonatkozó egyedi prioritás
Nem
ESZA+
..
A gyermekekkel kapcsolatos garanciára vonatkozó egyedi prioritás
Nem
ESZA+
..
Az országspecifikus ajánlásokra vonatkozó egyedi prioritás
Nem
ESZA+
..
Innovatív fellépésekre vonatkozó egyedi prioritás
Nem
ESZA+
8. egyedi célkitűzés
Az anyagi nélkülözésre vonatkozó egyedi prioritás
Nem
ESZA+
9. egyedi célkitűzés
* Az e táblázatban szereplő információk technikai inputként szolgálnak a mintában szereplő többi mező és táblázat előre kitöltéséhez az elektronikus változatban. Nem alkalmazandó az ETHA-ra. [Mód. 405]
2.1. A prioritás címe [300] (minden prioritás esetében ismétlendő)
[ ] Ez olyan prioritás, amely releváns országspecifikus ajánlást céloz
[ ] Ez olyan prioritás, amely az ifjúsági foglalkoztatást célozza
[ ] Ez olyan prioritás, amely a gyermekekkel kapcsolatos garanciát célozza
[ ] Ez olyan prioritás, amely innovatív fellépéseket céloz
[ ] Ez olyan prioritás, amely az anyagi nélkülözést célozza**
*Az ESZA+ prioritásokra alkalmazandó táblázat.
** jelölés esetén lépjen a 2.1.2. szakaszhoz [Mód. 406]
2.1.1. Egyedi célkitűzés(63) („Munkahelyteremtés és növekedés” célkitűzés) vagy támogatási terület (ETHA) – (minden kiválasztott egyedi célkitűzés esetében ismétlendő a technikai segítségnyújtásra vonatkozó prioritások kivételével) [Mód. 407]
2.1.1.1. Az alapok beavatkozásai
Hivatkozás: 17. cikk (3) bekezdés d) pont i., iii., iv., v. és vi. alpont
A kapcsolódó fellépéstípusok – 17. cikk (3) bekezdés d) pont i. alpont
Szövegmező [8 000]
A tervezett stratégiai jelentőségű műveletek listája – 17. cikk (3) bekezdés d) pont i. alpont:
Szövegmező [2 000]
A fő célcsoportok – 17. cikk (3) bekezdés d) pont iii. alpont:
Szövegmező [1 000]
Egyedi célzott területek, ideértve a területi eszközök tervezett felhasználását is – 17. cikk (3) bekezdés d) pont iv. alpont:
Szövegmező [2 000]
Régióközi és transznacionális fellépések – 17. cikk (3) bekezdés d) pont v. alpont
Szövegmező [2 000]
A finanszírozási eszközök tervezett felhasználása – 17. cikk (3) bekezdés d) pont vi. alpont
[ ] A CPR 10. cikkével (hozzájárulás az InvestEU-hoz) kapcsolatos programmódosítás
[ ] A CPR 21. cikkével (átcsoportosítások a közös irányítás alá vont alapok közötti, közvetett vagy közvetlen irányítás alapján kezelt eszközökbe) kapcsolatos programmódosítás)
15. TÁBLÁZAT: Hozzájárulások az InvestEU-hoz*
Régiókategória
1. ablak
2. ablak
3. ablak
4. ablak
5. ablak
Összeg
(a)
(b)
(c)
(d)
(e)
(f)=(a)+(b)+(c)+(d)+(e))
ERFA
Fejlettebb
Kevésbé fejlett
Átmeneti
Legkülső és ritkán lakott északi régiók
ESZA+
Fejlettebb
Kevésbé fejlett
Átmeneti
Legkülső
KA
ETHA
Összesen
*A programozási időszak alatti összes hozzájárulásra vonatkozó kumulatív összegek.
16. TÁBLÁZAT: Átcsoportosítások a közvetett vagy közvetlen irányítás alapján kezelt eszközökbe*
Alap
Régiókategória
1. eszköz
2. eszköz
3. eszköz
4. eszköz
5. eszköz
Átcsoportosítás összege
(a)
(b)
(c)
(d)
(e)
(f)=(a)+(b)+(c)+(d)+(e)
ERFA
Fejlettebb
Átmeneti
Kevésbé fejlett
Legkülső és ritkán lakott északi régiók
ESZA+
Fejlettebb
Átmeneti
Kevésbé fejlett
Legkülső
KA
ETHA
Összesen
*A programozási időszak alatti összes átcsoportosításra vonatkozó kumulatív összegek. [Mód. 411]
17. TÁBLÁZAT: Átcsoportosítások a megosztott irányítás alapján kezelt alapok között*
ERFA
ESZA+
KA
ETHA
MMA
BBA
HAVE
Összesen
Fejlettebb
Átmeneti
Kevésbé fejlett
Legkülső és ritkán lakott északi régiók
Fejlettebb
Átmeneti
Kevésbé fejlett
Legkülső
ERFA
Fejlettebb
Átmeneti
Kevésbé fejlett
Legkülső és ritkán lakott északi régiók
ESZA+
Fejlettebb
Átmeneti
Kevésbé fejlett
Legkülső
KA
ETHA
Összesen
*A programozási időszak alatti összes átcsoportosításra vonatkozó kumulatív összegek.
3.1. Pénzügyi előirányzatok éves bontásban
Hivatkozás: 17. cikk (3) bekezdés f) pont v. alpont
10. TÁBLÁZAT: Pénzügyi előirányzatok éves bontásban
Alap
Régiókategória
2021
2022
2023
2024
2025
2026
2027
Összesen
ERFA
Kevésbé fejlett
Fejlettebb
Átmeneti
Legkülső és ritkán lakott északi régiók
Összesen
ESZA+
Kevésbé fejlett
Fejlettebb
Átmeneti
Legkülső
Összesen
Kohéziós Alap
n.a.
ETHA
n.a.
Összesen
3.2. Összes pénzügyi előirányzat alaponként és nemzeti társfinanszírozás(68) [Mód. 412]
Hivatkozás: 17. cikk (3) bekezdés f) pont ii. alpont, 17. cikk (6) bekezdés
A „Munkahelyteremtés és növekedés” célkitűzésre vonatkozóan:
11. TÁBLÁZAT: Összes pénzügyi előirányzat alaponként és nemzeti társfinanszírozás
Szakpolitikai célkitűzés
száma vagy technikai segítségnyújtás
Prioritás
Az uniós támogatás (teljes vagy közpénzből nyújtott) kiszámításának alapja
Alap
Régiókategória*
EU-hozzájárulás
Nemzeti hozzájárulás
A nemzeti hozzájárulás indikatív bontása
Összesen
Társfinanszírozási arány
közkiadás
magán
(a)
(b)=(c)+(d)
(c)
(d)
(e)=(a)+(b)**
(f)=(a)/(e)**
1. prioritás
P/T
ERFA
Kevésbé fejlett
Fejlettebb
Átmeneti
A legkülső régiók és az északi ritkán lakott régiók számára nyújtott külön juttatás
2. prioritás
ESZA+
Kevésbé fejlett
Fejlettebb
Átmeneti
Legkülső
3. prioritás
KA
Technikai segítségnyújtás
Technikai segítségnyújtás a CRR 29. cikke
ERFA vagy ESZA+ vagy KA
Technikai segítségnyújtás a CRR 30. cikke
ERFA vagy ESZA+ vagy KA
Összes ERFA
Fejlettebb
Átmeneti
Kevésbé fejlett
A legkülső régiók és az északi ritkán lakott régiók számára nyújtott külön juttatás
Összes ESZA+
Fejlettebb
Átmeneti
Kevésbé fejlett
Legkülső
Összes KA
n.a.
Mindösszesen
* Az ERFA esetében: kevésbé fejlett, átmeneti, fejlettebb, valamint adott esetben a legkülső régiók és az északi ritkán lakott régiók számára nyújtott külön juttatás. Az ESZA+ esetében: kevésbé fejlett, átmeneti, fejlettebb, valamint adott esetben a legkülső régiók számára nyújtott külön juttatás. A KA esetében: nem alkalmazandó A technikai segítségnyújtást illetően, a regiókategóriák alkalmazása az alap kiválasztásától függ.
** Adott esetben valamennyi régiókategória esetében
Az ETHA esetében:
Hivatkozás: 17. cikk (3) bekezdése f) pontjának iii. alpontja
11 A. TÁBLÁZAT
Prioritás
A támogatási terület típusa (az ETHA rendeletben meghatározott nómenklatúra)
Az uniós támogatás
kiszámításának alapja
EU-hozzájárulás
Nemzeti közpénzből nyújtott
Összesen
Társfinanszírozási arány
1. prioritás
1.1.
közkiadás
1.2.
közkiadás
1.3.
közkiadás
1.4.
közkiadás
1.5.
közkiadás
2. prioritás
2.1.
közkiadás
3. prioritás
3.1.
közkiadás
4. prioritás
4.1.
közkiadás
Technikai segítségnyújtás
5.1.
közkiadás
4. Előfeltételek
Hivatkozás: 19. cikk (3) bekezdésének h) pontja
12. TÁBLÁZAT: Előfeltételek
Előfeltételek
Alap
Egyedi célkitűzés
(nem alkalmazandó az ETHA-ra)
Az előfeltételek teljesítése
Kritériumok
A kritériumok teljesítése
Hivatkozás a releváns dokumentumokra
Indokolás
Igen/Nem
1. kritérium
Igen/Nem
[500]
[1 000]
2. kritérium
Igen/Nem
5. Programhatóságok
Hivatkozás: A CPR 17. cikke (3) bekezdésének j) pontja, 65. és 78. cikke
13. TÁBLÁZAT: Programhatóságok
Programhatóságok
Az intézmény neve [500]
Elérhetőségek [200]
E-mail [200]
Irányító hatóság
Ellenőrző hatóság
Az a szerv, amely számára a Bizottság kifizetéseket teljesít
6. Partnerség
Hivatkozás: 17. cikk (3) bekezdésének g) pontja
Szövegmező [10 000]
7. Kommunikáció és a támogatások láthatósága
Hivatkozás: A CPR 17. cikke (3) bekezdésének i) pontja és 42. cikkének (2) bekezdése
Szövegmező [4 500]
8. Egységköltségek, egyösszegű átalányok, átalányfinanszírozás és költségfüggetlen finanszírozás alkalmazása
Hivatkozás: A CPR 88. és 89. cikke
14. TÁBLÁZAT: Egységköltségek, egyösszegű átalányok, átalányfinanszírozás és költségfüggetlen finanszírozás alkalmazása
A [88]. és a [89]. cikk alkalmazásának feltüntetése:*
Prioritásszám
Alap
Egyedi célkitűzés („Munkahelyteremtés és növekedés” célkitűzés) vagy támogatási terület (ETHA)
Az elszámolható kiadások egységköltségeken, egyösszegű átalányokon és átalányfinanszírozáson alapuló megtérítésének alkalmazása a CPR 88. cikke szerinti prioritás alapján
1. prioritás
ERFA
1. egyedi célkitűzés
2. egyedi célkitűzés
2. prioritás
ESZA+
3. egyedi célkitűzés
4. egyedi célkitűzés
3. prioritás
KA
5. egyedi célkitűzés
6. egyedi célkitűzés
Költségfüggetlen finanszírozás alkalmazása a CPR 89. cikke alapján
1. prioritás
ERFA
7. egyedi célkitűzés
8. egyedi célkitűzés
2. prioritás
ESZA+
9. egyedi célkitűzés
10. egyedi célkitűzés
3. prioritás
KA
11. egyedi célkitűzés
12. egyedi célkitűzés
* Teljes körű tájékoztatás a CPR-hoz mellékelt minták szerint.
FÜGGELÉKEK
— Az elszámolható kiadások egységköltségeken, egyösszegű átalányokon és átalányfinanszírozáson alapuló megtérítése (a CPR 88. cikke)
— Költségfüggetlen finanszírozás (a CPR 89. cikke)
— A kisüzemi és part menti halászatra vonatkozó ETHA cselekvési terv
— Az egyes legkülső régiókat célzó ETHA cselekvési terv
1. függelék:Az elszámolható kiadások Bizottság által a tagállamnak történő megtérítése egységköltségek, egyösszegű átalányok és átalányfinanszírozás alapján
Minta az adatok Bizottság általi megvizsgálás céljára történő benyújtásához
(88. cikk)
A javaslat benyújtásának időpontja
Jelenlegi változat
A. A fő elemek összefoglalása
Prioritás
Alap
Egyedi célkitűzés („Munkahelyteremtés és növekedés” célkitűzés) vagy támogatási terület (ETHA)
Régiókategória
A prioritáson belüli teljes pénzügyi előirányzat azon becsült százalékaránya, amelyre az egyszerűsített költségelszámolási módszert alkalmazni fogják (becslés)
Művelettípus(ok)
A kapcsolódó mutató neve(i)
Mérési egység
Az egyszerűsített költségelszámolási módszer típusa (átalányalapú egységköltségek, egyösszegű átalányok vagy átalányfinanszírozás)
Kapcsolódó átalányalapú egységköltségek, egyösszegű átalányok vagy átalányfinanszírozás
(nemzeti valutában)
Kód
Leírás
Kód
Leírás
B. Részletek művelettípusok szerint (minden művelettípus tekintetében kitöltendő)
Kapott-e az irányító hatóság külső vállalattól támogatást az alábbi egyszerűsített költségek összeállításához?
Ha igen, kérjük, adja meg, mely külső vállalattól: Igen/Nem – A külső vállalat neve
Művelettípusok:
1.1. A művelettípus leírása
1.2. Egyedi célkitűzés („Munkahelyteremtés és növekedés” célkitűzés) vagy támogatási terület (ETHA)
1.5. Az átalányalapú egységköltség vagy az egyösszegű átalány leírása
1.6. Összeg
1.7. Az átalányalapú egységköltség, egyösszegű átalány vagy átalányfinanszírozás leírása
1.8. Lefedik-e e költségkategóriák a műveletre vonatkozó összes elszámolható kiadást? (I/N)
1.9. Kiigazítási módszer
1.10. A mérési egység elérésének ellenőrzése
– írja le, hogy milyen dokumentum(ok) alapján fogják ellenőrizni a mérési egység elérését
– írja le, hogy ki és mit fog ellenőrizni az irányítási ellenőrzés alkalmával (ideértve a helyszíni ellenőrzéseket is).
– milyen rendelkezéseket alkalmaznak a leírt adatok/dokumentumok összegyűjtésére és tárolására?
1.11. A mutatóval kapcsolatban esetlegesen a kívánttal ellentétes hatást kiváltó ösztönzők vagy problémák, ezek mérséklésének lehetséges módjai, a kockázat becsült mértéke
1.12. A várt visszatérítendő teljes összeg (nemzeti és uniós)
C. Az elszámolható kiadások átalányalapú egységköltségeken, egyösszegű átalányokon vagy átalányfinanszírozáson alapuló megtérítése
1. Az átalányalapú egységköltségek, egyösszegű átalányok és átalányfinanszírozás kiszámításához használt adatforrások (ki állította elő, gyűjtötte össze és rögzítette az adatokat; hol tárolják az adatokat; határidők; hitelesítés stb.).
2. Ismertesse, hogy a javasolt módszer és számítási mód miért releváns a művelettípus tekintetében:
3. Ismertesse, hogyan végezték el a számításokat, ideértve különösen a minőség vagy a mennyiségek tekintetében alapul vett feltételezéseket. E melléklethez adott esetben statisztikai bizonyítékokat és teljesítménymutatókat kell felhasználni és csatolni, a Bizottság által használható formátumban.
4. Kérjük, ismertesse, hogyan biztosította, hogy az átalányalapú egységköltség, egyösszegű átalány vagy átalányfinanszírozás kiszámításához csak elszámolható kiadást vegyenek figyelembe.
5. A számítási módszer, az összegek, valamint az adatok ellenőrzésének, minőségének, gyűjtésének és tárolásának biztosítását célzó rendelkezések értékelése az ellenőrző hatóság(ok) által:
2. függelék: Költségfüggetlen finanszírozás
Minta az adatok Bizottság általi megvizsgálás céljára történő benyújtásához
(89. cikk)
A javaslat benyújtásának időpontja
Jelenlegi változat
A. A fő elemek összefoglalása
Prioritás
Alap
Egyedi célkitűzés („Munkahelyteremtés és növekedés” célkitűzés) vagy támogatási terület (ETHA)
Régiókategória
A költségfüggetlen finanszírozás által lefedett összeg
Művelettípus(ok)
Teljesítendő feltételek / elérendő eredmények
A vonatkozó mutató neve(i)
A mutató mérési egysége
Kód
Leírás
A lefedett teljes összeg
B. Részletek művelettípusok szerint (minden művelettípus tekintetében kitöltendő)
Művelettípusok:
1.1. A művelettípus leírása
1.2. Prioritás / egyedi célkitűzés („Munkahelyteremtés és növekedés” célkitűzés) vagy támogatási terület (ETHA)
1.4. A feltételek teljesítésének vagy eredmények elérésének határideje
1.5. Az eredményekre vonatkozó mutatók meghatározása
1.6. Az eredményekre vonatkozó mutatók mértési egysége
1.7. A Bizottság általi visszafizetést kiváltó köztes teljesítések (ha vannak), a visszafizetések ütemezésével
Köztes teljesítések
Dátum
Összegek
1.8. Teljes összeg (uniós és nemzeti finanszírozással)
1.9. Kiigazítási módszer
1.10. Az eredmény elérésének vagy a feltétel teljesítésének (és adott esetben a köztes teljesítések) ellenőrzése
– írja le, hogy milyen dokumentum(ok) alapján ellenőrzik az eredmény elérését vagy feltétel betartását
– írja le, hogy ki és mit fog ellenőrizni az irányítási ellenőrzés alkalmával (ideértve a helyszíni ellenőrzéseket is).
– írja le, milyen rendelkezéseket alkalmaznak az adatok/dokumentumok összegyűjtésére és tárolására?
1.11. Az ellenőrzési nyomvonal biztosítására szolgáló intézkedések
Kérjük, sorolja fel a fenti intézkedésekért felelős testülete(ke)t.
3. függelék: A kisüzemi és part menti halászatra vonatkozó ETHA cselekvési terv
Minta az adatok Bizottság általi megvizsgálás céljára történő benyújtásához
A javaslat benyújtásának időpontja
Jelenlegi változat
1. A kisüzemi part menti flották leírása
Szövegmező [5 000]
2. A nyereséges és fenntartható kisüzemi és part menti halászat fejlesztésére vonatkozó stratégia általános leírása
Szövegmező [5 000]és az átfogó ETHA költségvetési juttatás indikatív összege
3. A nyereséges és fenntartható kisüzemi és part menti halászat fejlesztésére vonatkozó stratégia egyedi fellépéseinek leírása
A fő fellépések leírása
Az ETHA költségvetési juttatás indikatív összege (EUR)
A halászati kapacitás kiigazítása és kezelése
Szövegmező [10 000]
Fenntartható, az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens és karbonszegény, a környezetet minimálisan károsító halászati gyakorlatok előmozdítása Szövegmező [10 000]
Az ágazat értékláncának megerősítése és marketingstratégiák előmozdítása
Szövegmező [10 000]
Készségek, ismeretek, innováció és kapacitásépítés előmozdítása
Szövegmező [10 000]
Egészségügyi, biztonsági és munkakörülmények előmozdítása a halászhajók fedélzetén
Szövegmező [10 000]
Fokozott megfelelés az adatgyűjtési, nyomonkövethetőségi, monitoring, ellenőrzési és felügyeleti követelményeknek
Szövegmező [10 000]
Kisüzemi vállalkozók bevonása a tengeri terület – ideértve a védett tengeri területeket és a Natura 2000 hálózatot is – részvételen alapuló irányításába
Szövegmező [10 000]
A tevékenységek diverzifikálása a tágabb értelemben vett fenntartható kék gazdaságban
Szövegmező [10 000]
A kisüzemi vállalkozók kollektív szerveződése és részvétele a döntéshozatali és tanácsadási folyamatokban
Szövegmező [10 000]
4. Adott esetben a FAO fenntartható kisüzemi halászat biztosítására vonatkozó önkéntes irányelveinek végrehajtása
Szövegmező [10 000]
5. Adott esetben a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság kisüzemi halászatra vonatkozó regionális cselekvési tervének végrehajtása
Szövegmező [10 000]
6. Mutatók
1. TÁBLÁZAT: Teljesítménymutatók
A teljesítménymutató megnevezése
Mérési egység
Részcél (2024)
Cél (2029)
2. TÁBLÁZAT: Eredménymutatók
Az eredménymutató megnevezése
Mérési egység
Alapérték
Tárgyév
Cél (2029)
4. függelék: Az egyes legkülső régiókat célzó ETHA cselekvési terv
Minta az adatok Bizottság általi megvizsgálás céljára történő benyújtásához
A javaslat benyújtásának időpontja
Jelenlegi változat
1. A halászati erőforrások fenntartható kiaknázására és a fenntartható kék gazdaság fejlesztésére vonatkozó stratégia leírása
Szövegmező [30 000]
2. A legfontosabb tervezett fellépések és kapcsolódó finanszírozási eszközök leírása
A fő fellépések leírása
Az ETHA-támogatás összege (EUR)
Strukturális támogatás az ETHA keretében a halászati és akvakultúra-ágazat számára
Szövegmező [10 000]
Ellentételezés az ETHA 21. cikke alapján felmerülő többletköltségekre
Szövegmező [10 000]
A fenntartható kék gazdaságba irányuló, a fenntartható part menti fejlődés eléréséhez szükséges beruházások
Szövegmező [10 000]
3. Az uniós finanszírozás más forrásaival való szinergiák leírása
Szövegmező [10 000]
4. A kisüzemi part menti halászatra vonatkozó cselekvési tervvel való szinergiák leírása
Szövegmező [10 000]
VI. MELLÉKLET
Programminta az MMA-hoz, a BBA-hoz és a HAVE-hez – 16. cikk (3) bekezdés
1. Programstratégia: fő kihívások és szakpolitikai válaszok
Hivatkozás: 17. cikk (3) bekezdés a) pont i–v. és vii. alpont és 17. cikk (3) bekezdés b) pont
E szakasz kifejti, hogy a program hogyan fogja kezelni a partnerségi megállapodásban azonosított fő kihívásokat, és összefoglalja a helyi, regionális és nemzeti igények és/vagy stratégiák alapján azonosított helyi, regionális és nemzeti szintű kihívásokat. Áttekintést nyújt a vonatkozó uniós vívmányok végrehajtásának helyzetéről és az uniós cselekvési tervek tekintetében elért eredményekről, valamint leírja, hogy az alap hogyan fogja támogatni azok fejlesztését a programozási időszak során.
Szövegmező [15 000]
2. Egyedi célkitűzések (minden kiválasztott egyedi célkitűzés esetében megismétlendő a technikai segítségnyújtásra vonatkozó prioritások kivételével)
Hivatkozás: 17. cikk (2) bekezdés és 17. cikk (4) bekezdés
2.1. Az egyedi célkitűzés címe [300]
2.1.1. Az egyedi célkitűzés leírása
E szakasz minden egyes egyedi célkitűzés tekintetében ismerteti a kezdeti helyzetet, a fő kihívásokat, és javaslatot tesz az alap által támogatandó válaszintézkedésekre. Leírja, hogy mely operatív célkitűzéseket kezelik az alap segítségével; megadja az MMA-rendelet, a BBA-rendelet vagy a HAVE-rendelet 3. és 4. cikkének hatálya alá tartozó fellépések indikatív listáját.
Különösen: A működési támogatás tekintetében indokolást nyújt a BBA-rendelet 17. cikkének, a HAVE-rendelet 17. és 18. cikkének vagy a MMA-rendelet 20. cikkének megfelelően. Tartalmazza a kedvezményezettek indikatív felsorolását jogszabályi kötelezettségeikkel együtt, támogatandó fő feladataikat, továbbá az egyes kedvezményezettek és feladatok kapcsán támogatandó alkalmazottak indikatív számát. A BBA esetében a működési támogatást a minta 4. pontja ismerteti.
Az egyedi fellépések esetében leírja, hogy hogyan fogják végrehajtani a fellépést, és tartalmazza az elkülönített összeg indokolását. Továbbá, a közös egyedi fellépések esetében a vezető tagállam felsorolja a részt vevő tagállamokat sorolja fel, ideértve szerepüket is, és adott esetben pénzügyi hozzájárulásukat.
A sürgősségi segélyek esetében leírja, hogy a fellépést miként fogják végrehajtani, és indokolja az allokáció összegét.
A finanszírozási eszközök tervezett felhasználása, adott esetben.
Csak MMA: az áttelepítést és szolidaritást külön kell feltüntetni.
Szövegmező (16 000 karakter)
2.1.2. Mutatók
1. TÁBLÁZAT: Teljesítménymutatók
Egyedi célkitűzés
Azonosító [5]
Mutató [255]
Mérési egység
Részcél (2024)
Cél (2029)
2. TÁBLÁZAT: Eredménymutatók
Egyedi célkitűzés
Azonosító [5]
Mutató [255]
Mérési egység
Alapvonal vagy referenciaérték
Tárgyév
Cél (2029)
Adatforrás [200]
Megjegyzések [200]
2.1.3. A program (uniós) forrásainak indikatív bontása a beavatkozás típusa szerint
Hivatkozás: A HAVE-rendelet 17. cikkének (5) bekezdése és 10. cikkének (16) bekezdése vagy a BBA-rendelet 10. cikkének (9) bekezdése vagy az MMA-rendelet 10. cikkének (8) bekezdése
3. TÁBLÁZAT
Egyedi célkitűzés
A beavatkozás típusa
Kód
Indikatív összeg (EUR)
1.1. Működési támogatás (csak BBA)
Ez a szakasz csak a Belső Biztonsági Alapból (BBA) támogatásban részesülő programokra alkalmazandó, és a BBA-rendelet 17. cikkével összhangban indokolást tartalmaz az alap felhasználására vonatkozóan. Tartalmazza a kedvezményezettek indikatív felsorolását jogszabályi kötelezettségeikkel együtt, támogatandó fő feladataikat, továbbá az egyes kedvezményezettek és feladatok kapcsán támogatandó alkalmazottak indikatív számát. Lásd még a fenti 2.1.1. pontot.
Szövegmező [5 000]
4. TÁBLÁZAT
A beavatkozás típusa
Kód
Indikatív összeg (EUR)
1.2. Technikai segítségnyújtás
Hivatkozás: 17. cikk (3) bekezdés e) pont; a CRR 30. cikke; a CRR 31. cikke; a CRR 89. cikke;
8. Egységköltségek, egyösszegű átalányok, átalányfinanszírozás és költségfüggetlen finanszírozás alkalmazása
Hivatkozás: A CPR 88. és 89. cikke
A[88. és a 89. cikk alkalmazásának feltüntetése*:
Egyedi célkitűzés
Az elszámolható kiadások egységköltségeken, egyösszegű átalányokon és átalányfinanszírozáson alapuló megtérítésének alkalmazása a CPR 88. cikke szerinti prioritás alapján
Költségfüggetlen finanszírozás alkalmazása a CPR 89. cikke alapján
* Teljes körű tájékoztatás a függelékekben szereplő minták szerint.
FÜGGELÉKEK
— Az elszámolható kiadások egységköltségeken, egyösszegű átalányokon és átalányfinanszírozáson alapuló megtérítése (a CPR 88. cikke)
— Költségfüggetlen finanszírozás (a CPR 89. cikke)
1. függelék: Az elszámolható kiadások Bizottság által a tagállamnak történő megtérítése egységköltségek, egyösszegű átalányok és átalányfinanszírozás alapján
Minta az adatok Bizottság általi megvizsgálás céljára történő benyújtásához
(88. cikk)
A javaslat benyújtásának időpontja
Jelenlegi változat
A. A fő elemek összefoglalása
Prioritás
Alap
A prioritáson belüli teljes pénzügyi előirányzat azon becsült százalékaránya, amelyre az egyszerűsített költségelszámolási módszert alkalmazni fogják (becslés)
Művelettípus(ok)
A vonatkozó mutató neve(i)
A mutató mérési egysége
Az egyszerűsített költségelszámolási módszer típusa (átalányalapú egységköltségek, egyösszegű átalányok vagy átalányfinanszírozás)
Kapcsolódó átalányalapú egységköltségek, egyösszegű átalányok vagy átalányfinanszírozás
Kód
Leírás
Kód
Leírás
B. Részletek művelettípusok szerint (minden művelettípus tekintetében kitöltendő)
Kapott-e az irányító hatóság külső vállalattól támogatást az alábbi egyszerűsített költségek összeállításához?
Ha igen, kérjük, adja meg, mely külső vállalattól. Igen/Nem – A külső vállalat neve
Művelettípusok:
1.1. A művelettípus leírása
1.2. Prioritás / egyedi célkitűzés („Munkahelyteremtés és növekedés” célkitűzés) vagy támogatási terület (ETHA)
1.5. Az átalányalapú egységköltség vagy az egyösszegű átalány leírása
1.6. Összeg
1.7. Az átalányalapú egységköltség, az egyösszegű átalány vagy az átalányfinanszírozás leírása
1.8. Lefedik-e e költségkategóriák a műveletre vonatkozó összes elszámolható kiadást? (I/N)
1.9. Kiigazítási módszer
1.10. A mérési egység elérésének ellenőrzése
– irja le, hogy milyen dokumentum(ok) alapján ellenőrzik a mérési egység elérését
– írja le, hogy ki és mit fog ellenőrizni az irányítási ellenőrzés alkalmával (ideértve a helyszíni ellenőrzéseket is)
– írja le, hogy milyen rendelkezéseket alkalmaznak a leírt adatok/dokumentumok összegyűjtésére és tárolására
1.11. A mutatóval kapcsolatban esetlegesen a kívánttal ellentétes hatást kiváltó ösztönzők vagy problémák, ezek mérséklésének lehetséges módjai, a kockázat becsült mértéke
1.12. A várt visszatérítendő teljes összeg (nemzeti és uniós)
C. Az átalányalapú egységköltség vagy az egyösszegű átalány kiszámítása
1. Az átalányalapú egységköltségek, egyösszegű átalányok és átalányfinanszírozás kiszámításához használt adatforrások (ki állította elő, gyűjtötte össze és rögzítette az adatokat; hol tárolják az adatokat; határidők; hitelesítés stb.).
2. Ismertesse, hogy a javasolt módszer és számítási mód miért megfelelő a művelettípus esetén:
3. Ismertesse, hogyan végezték el a számításokat, ideértve különösen a minőség vagy a mennyiségek tekintetében alapul vett feltételezéseket. E melléklethez adott esetben statisztikai bizonyítékokat és teljesítménymutatókat kell felhasználni és csatolni, a Bizottság által használható formátumban.
4. Kérjük, ismertesse, hogyan biztosította, hogy az átalányalapú egységköltség, egyösszegű átalány vagy átalányfinanszírozás kiszámításához csak elszámolható kiadást vegyenek figyelembe.
5. A számítási módszer, az összegek, valamint az adatok ellenőrzésének, minőségének, gyűjtésének és tárolásának biztosítását célzó rendelkezések értékelése az ellenőrző hatóság(ok) által:
2. függelék: Költségfüggetlen finanszírozás
Minta az adatok Bizottság általi megvizsgálás céljára történő benyújtásához
89. cikk
A javaslat benyújtásának időpontja
Jelenlegi változat
A. A fő elemek összefoglalása
Prioritás
Alap
A költségfüggetlen finanszírozás által lefedett összeg
Művelettípus(ok)
Teljesítendő feltételek / elérendő eredmények
A kapcsolódó mutató neve(i)
A mutató mérési egysége
Kód
Leírás
A lefedett teljes összeg
B. Részletek művelettípusok szerint (minden művelettípus tekintetében kitöltendő)
7. TÁBLÁZAT: A tagállam által várhatóan a folyó és a következő naptári évben benyújtásra kerülő kifizetési kérelmek összegére vonatkozó előrejelzés (68. cikk (1) bekezdés g) pont)
Minden programra vonatkozóan, alap és régiókategória szerint a megfelelő helyen kell kitölteni
Alap
Régiókategória
Uniós hozzájárulás
[folyó naptári év]
[következő naptári év]
Január–október
November–december
Január–december
ERFA
Kevésbé fejlett régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Átmeneti régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Fejlettebb régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Legkülső régiók és ritkán lakott északi régiók(77)
8. TÁBLÁZAT: A finanszírozási eszközökkel kapcsolatos adatok (37. cikk (3) bekezdés)
Prioritás
A kiadás jellemzői
Termékenkénti elszámolható kiadás
Az alapok mellett mozgósított magán és állami erőforrások összege
Az elszámolható kiadásként bejelentett irányítási költségek és díjak összege
Az alapok által az 54. cikkben említett finanszírozási eszközökhöz nyújtott támogatásból generált kamat vagy egyéb nyereség
Az alapokból nyújtott támogatásnak tulajdonítható visszafizetett források az 56. cikkben említettek szerint
Alap
Egyedi célkitűzés
Régiókategória
Kölcsönök
(a finanszírozási eszközre vonatkozó finanszírozásikód-forma)
Garancia
(a finanszírozási eszközre vonatkozó finanszírozásikód-forma)
Saját tőke vagy kvázi-sajáttőke (a finanszírozási eszközre vonatkozó finanszírozásikód-forma)
A finanszírozási eszközön belül kombinált kiegészítő támogatás
(a finanszírozási eszközre vonatkozó finanszírozásikód-forma)
Kölcsönök
(a finanszírozási eszközre vonatkozó finanszírozásikód-forma)
Garancia
(a finanszírozási eszközre vonatkozó finanszírozásikód-forma)
Saját tőke vagy kvázi-sajáttőke
(a finanszírozási eszközre vonatkozó finanszírozásikód-forma)
A finanszírozási eszközön belül kombinált kiegészítő támogatás
(a finanszírozási eszközre vonatkozó finanszírozásikód-forma)
Input = kiválasztás
Input = kiválasztás
Input = kiválasztás
Input = kiválasztás
Input = kézi
Input = kézi
Input = kézi
Input = kézi
Input = kézi
Input = kézi
Input = kézi
Input = kézi
Input = kézi
Input = kézi
Input = kézi
VIII. MELLÉKLET
Kommunikáció és a támogatások láthatósága – 42. és 44. cikk
1. Az Unió emblémájának felhasználása és technikai jellemzői
1.1. Az Európai Unió emblémáját kiemelt helyen kell feltüntetni a művelet végrehajtásával kapcsolatos, a nyilvánosságnak vagy a résztvevőknek szánt valamennyi kommunikációs anyagon, például nyomtatott vagy digitális termékeken, weboldalakon, mobil verzióikon.
1.2. „Az EURÓPAI UNIÓ támogatásával” vagy „Az EURÓPAI UNIÓ társfinanszírozásával” szöveget mindig teljes egészében ki kell írni, és az embléma mellett kell elhelyezni.
1.3. Az uniós emblémával együtt használt betűtípus az alábbiak bármelyike lehet: Arial, Auto, Calibri, Garamond, Trebuchet, Tahoma, Verdana, Ubuntu. Dőlt vagy aláhúzott változat, illetve effekt hozzáadása nem megengedett.
1.4. A szöveget nem lehet úgy elhelyezni, hogy az bármilyen formában zavarja az uniós emblémát.
1.5. A használt betűméretnek arányosnak kell lennie az embléma méretével.
1.6. A betűszín a háttértől függően Reflex Blue, fekete vagy fehér.
1.7. Az Európai Unió emblémát nem szabad módosítani, és az nem egyesíthető semmilyen másik grafikus elemmel vagy szöveggel. Ha az uniós emblémán túlmenően logókat is megjelenítenek, az uniós jelképnek legalább ugyanolyan méretűnek kell lennie, mint a többi logó közül a legnagyobbnak. Az Unió emblémáján kívül semmilyen más vizuális identitás vagy logó nem használható az Unió támogatásának kiemelésére.
1.8. Ha ugyanazon a helyszínen, ugyanazon vagy különböző finanszírozási eszközök által támogatott több műveletre kerül sor, vagy ha ugyanazon műveletre vonatkozóan később további finanszírozást biztosítanak, csak egy plakettet vagy hirdetőtáblát kell feltüntetni.
1.9. Az uniós emblémára vonatkozó grafikai szabványok és a szabványos színek meghatározása:
A) A JELKÉP LEÍRÁSA
Az égszínkék háttér előtt tizenkét aranyszínű csillag kört alkot, amely Európa népeinek egységét jelzi. A csillagok száma rögzítve van, a tizenkettő a tökéletesség és az egység jelképe.
B) HERALDIKAI LEÍRÁS
Azúrkék mezőben 12 aranysárga csillag, amelyek csúcsai nem érnek össze.
C) MÉRTANI LEÍRÁS
Az embléma jelkép kék színű téglalap alakú zászló, amelynek hossza magasságának másfélszerese. A 12 aranysárga csillag egymástól egyenlő távolságra, egy láthatatlan kör kerületén helyezkedik el, amelynek középpontja egybeesik a téglalap átlóinak metszéspontjával. A kör sugara a zászló magasságának egyharmada. Mindegyik csillag ötágú, és az egyes csillagok csúcsai egy-egy láthatatlan kör kerületén helyezkednek el, amelynek sugara a zászló magasságának 1/18-a. A csillagok egyenként élükre állított pozícióban állnak, azaz egyik csúcsuk függőleges irányú, két águk pedig egy láthatatlan vonal mentén a zászló magasságvonalára merőleges helyzetben áll. A körben a csillagok az óra számlapján található órajelölések helyét foglalják el. Számuk nem változik.
D) SZABVÁNYSZÍNEK
Az embléma a következő színeket tartalmazza: a téglalap felülete PANTONE REFLEX BLUE; a csillagok PANTONE YELLOW
E) NÉGYSZÍNNYOMÁS
Négyszínnyomás használata esetén a két szabványszínt a négyszínnyomás négy színének használatával lehet előállítani.
A PANTONE YELLOW szín a „Process Yellow” elnevezésű szín 100 %-os használatával nyerhető.
A PANTONE REFLEX BLUE pedig 100 % „Process Cyan” és 80 % „Process Magenta” keverésével állítható elő.
INTERNET
A webskálán a PANTONE REFLEX BLUE az RGB:0/51/153 elnevezésű színárnyalatnak (hexadecimálisan: 003399), a PANTONE YELLOW megfelelője pedig az RGB: 255/204/0 (hexadecimálisan: FFCC00) színárnyalat.
ELŐÁLLÍTÁSA MONOKRÓM ELJÁRÁSSAL
Ha csak fekete színnel dolgozunk, a téglalapot feketével keretezzük be, és fehér alapon fekete csillagokat helyezzünk el benne.
Ha csak kék színnel dolgozunk (Reflex Blue-val), akkor a háttér 100 %-ában a kék színt használjuk, míg a csillagok fehér negatívok legyenek.
ELŐÁLLÍTÁS SZÍNES HÁTTÉRREL
Ha elkerülhetetlen, hogy színes háttérrel dolgozzunk, akkor helyezzünk fehér keretet a téglalap köré, ahol a keret szélessége a téglalap magasságának 1/25-e.
Az európai embléma harmadik felek által történő felhasználásának elveit az Európa Tanáccsal kötött igazgatási megállapodás(79) határozza meg.
2. A 44. cikk (6) bekezdésében említett, szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos engedély az alábbi jogokkal ruházza fel az EU-t:
2.1. belső felhasználás, azaz a kommunikációs és láthatósági anyagok sokszorosítása, másolása és rendelkezésre bocsátása az uniós és a tagállami intézmények és ügynökségek, valamint alkalmazottaik számára;
2.2. a kommunikációs és láthatósági anyagok sokszorosítása mindendféle eszközzel és formában, részben vagy teljes egészében;
2.3. a kommunikációs és láthatósági anyagok közlése a nyilvánosság számára, bármilyen kommunikációs eszköz útján;
2.4. a kommunikációs és láthatósági anyagok bármilyen formában történő nyilvános terjesztése;
2.5. a kommunikációs és láthatósági anyagok tárolása és archiválása
2.6. a kommunikációs és láthatósági anyagokkal kapcsolatos jogok harmadik feleknek történő továbbadása
2.7. Az EU további jogokkal ruházható fel.
IX. MELLÉKLET
A finanszírozási megállapodásokra és stratégiai dokumentumokra vonatkozó elemek – 53. cikk
1. Az 53. cikk (3) bekezdése alapján végrehajtott finanszírozási eszközökre vonatkozó finanszírozási megállapodás elemei
a) a beruházási stratégia vagy szakpolitika leírása, amely tartalmazza a végrehajtási intézkedéseknek, a felkínálandó pénzügyi termékeknek és a megcélzott végső kedvezményezetteknek az ismertetését, valamint a vissza nem térítendő támogatással való (esetleges) együttes alkalmazásra vonatkozó terveket;
b) a végrehajtandó finanszírozási eszközre vonatkozó üzleti terv vagy más, azzal egyenértékű dokumentumok, amelyek ismertetik az 52. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett várható multiplikátorhatást is;
c) a vonatkozó prioritás egyedi célkitűzéseinek és eredményeinek az eléréséhez való hozzájárulás céljából az érintett finanszírozási eszköz révén elérni kívánt eredmények;
d) rendelkezések a beruházások végrehajtásának, valamint a beruházási ajánlatok ütemének nyomon követésére, ideértve a finanszírozási eszköz által – a 37. cikknek való megfelelés érdekében – a holdingalap és az irányító hatóság felé tett jelentéstételt is;
e) ellenőrzési követelmények, azaz például a finanszírozási eszköz szintjén (illetve adott esetben holdingalap szintjén) vezetendő dokumentációra vonatkozó minimumkövetelmények, valamint (adott esetben) a különböző támogatási formák dokumentációjának az 52. cikknek megfelelő külön nyilvántartásával kapcsolatos követelmények, ideértve a tagállamok ellenőrző hatóságainak, a Bizottság ellenőreinek, valamint a Számvevőszéknek a dokumentumokhoz való hozzáférésére vonatkozó rendelkezéseket és követelményeket is, az egyértelmű ellenőrzési nyomvonalnak a 76. cikkel összhangban való biztosítása érdekében;
f) a program által a 86. cikkel összhangban nyújtott hozzájárulás kezelésére, valamint a beruházási ajánlatok ütemének előrejelzésére vonatkozó követelmények és eljárások, ideértve az 53. cikkben említett vagyonkezelői számla kezelésére, illetve az elkülönített számvitelre vonatkozó követelményeket is;
g) az 54. cikkben említettek szerint keletkezett kamatok és egyéb nyereségek kezelésére vonatkozó követelmények és eljárások, beleértve az elfogadható pénztári műveleteket/beruházásokat, valamint az érintett felek felelősségi köreit és feladatait is;
h) a finanszírozási eszköz felmerült irányítási költségeinek vagy irányítási díjainak a kiszámítására és kifizetésére vonatkozó rendelkezések a 62. cikknek megfelelően;
i) az alapokból nyújtott támogatásból eredő forrásoknak az 56. cikkel összhangban történő felhasználására, valamint az alapokból nyújtott hozzájárulásoknak a finanszírozási eszközből való kikerülésével kapcsolatos szakpolitikára vonatkozó rendelkezések;
j) a programokból a finanszírozási eszköz – illetve adott esetben az alapok alapja – számára nyújtott hozzájárulások esetleges teljes vagy részleges visszavonásának a feltételei;
k) rendelkezések annak biztosítására, hogy a finanszírozási eszközöket felhasználó szervezetek a finanszírozási eszközöket független módon és – a vonatkozó szakmai előírásoknak megfelelően – a finanszírozási eszközhöz hozzájárulást nyújtó felek kizárólagos érdekében eljárva kezeljék;
l) a finanszírozási eszköz megszüntetésére vonatkozó rendelkezések.
m) egyéb feltétele a programból a finanszírozási eszközhöz való hozzájárulásokra vonatkozóan
n) a finanszírozási eszközöket felhasználó szervezetek értékelése és kiválasztása – többek között szándéknyilvánítási felhívások vagy közbeszerzési eljárások (csak abban az esetben, ha a finanszírozási eszközök megszervezés holdingalapon keresztül történik)
2. A stratégia dokumentumnak az 53. cikk (1) bekezdésében említett elemei
a) a finanszírozási eszköz beruházási stratégiája vagy szakpolitikája, valamint a tervezett adósságinstrumentumokra vonatkozó általános feltételek, a megcélzott kedvezményezettek és a támogatandó intézkedések;
b) a felhasználandó finanszírozási eszközre vonatkozó üzleti terv vagy más, azzal egyenértékű dokumentumok, amelyek ismertetik az 52. cikkben említett várható multiplikátorhatást is;
c) az alapokból nyújtott támogatásból eredő forrásoknak 54. és 56. cikkel összhangban történő felhasználása és újbóli felhasználása;
d) a finanszírozási eszköz felhasználásának nyomon követése és az erre vonatkozó jelentéstétel a 37. cikknek való megfelelés biztosítása érdekében;
X. MELLÉKLET
Az irányítási és kontrollrendszerekre vonatkozó fő követelmények és osztályozásuk – 63. cikk (1) bekezdés
1. táblázat – Az irányítási és kontrollrendszerre vonatkozó fő követelmények
Érintett szervek/hatóságok
1
A feladatkörök megfelelő elkülönítése és a közreműködő szervezetre ruházott feladatokat érintő jelentéstételre, felügyeletre és nyomon követésre vonatkozó, megfelelő, írásba foglalt rendelkezések
Irányító hatóság
2
Megfelelő kritériumok és eljárások a műveletek kiválasztásához
Irányító hatóság
3
A kedvezményezettek megfelelő tájékoztatása a kiválasztott műveletekhez nyújtott támogatásra alkalmazandó feltételekről
Irányító hatóság
4
Megfelelő irányítási ellenőrzések, ideértve a költségfüggetlen finanszírozásra vonatkozó feltételek teljesítésének ellenőrzésére és az egyszerűsített költségelszámolási módszerekre vonatkozó megfelelő eljárásokat is.
Irányító hatóság
5
Hatékony rendszer annak biztosítására, hogy az ellenőrzési nyomvonalhoz szükséges összes dokumentum megvan.
Irányító hatóság
6
Megbízható elektronikus rendszer (amely össze van kapcsolva a kedvezményezettekkel való elektronikus adatcserére szolgáló rendszerekkel) az adatok nyomon követés, értékelés, pénzgazdálkodás, ellenőrzések és auditok céljából történő rögzítésére és tárolására, ideértve az adatok biztonságának, integritásának és bizalmas jellegének, valamint a felhasználók hitelesítésének biztosítását szolgáló megfelelő folyamatokat.
Irányító hatóság
7
Arányos csalás elleni intézkedések hatékony végrehajtása
Irányító hatóság
8
Megfelelő eljárások a vezetői nyilatkozat elkészítéséhez
Irányító hatóság
9
Megfelelő eljárások annak megerősítéséhez, hogy az elszámolásokban szereplő kiadás jogszerű és szabályos
Irányító hatóság
10
Megfelelő eljárások az időközi kifizetési kérelmek és elszámolások elkészítéséhez és benyújtásához
A feladatkörök megfelelő elkülönítése és funkcionális függetlenség az ellenőrző hatóság (és adott esetben azon egyéb ellenőrző vagy kontrollszervek, amelyekre az ellenőrző hatóság támaszkodik és amelyeket felügyel) és egyéb programhatóságok közötti, valamint a nemzetközileg elfogadott számviteli standardoknak megfelelően végzett ellenőrzési tevékenység
Ellenőrző hatóság
12
Megfelelő rendszerellenőrzések.
Ellenőrző hatóság
13
Megfelelő műveletellenőrzések
Ellenőrző hatóság
14
Megfelelő számlaellenőrzések
Ellenőrző hatóság
15
Megfelelő eljárások megbízható ellenőrzési vélemény adásához és az éves kontrolljelentés elkészítéséhez
Ellenőrző hatóság
2.táblázat – Az irányítási és kontrollrendszerekre vonatkozó fő követelmények osztályozása a működésük szempontjából
1. kategória
Jól működik. Semmilyen vagy csak kisebb javításra van szükség.
2. kategória
Működik. Egyes területeken javításra van szükség.
3. kategória
Részben működik. Jelentős javításra van szükség.
4. kategória
Lényegében nem működik.
XI. MELLÉKLET
Az ellenőrzési nyomvonal elemei – 63. cikk (5) bekezdés
I. A vissza nem térítendő támogatások ellenőrzési nyomvonalának kötelező elemei:
1. azok a dokumentumok, amelyek lehetővé teszik a monitoringbizottság által jóváhagyott kiválasztási kritériumok irányító hatóság általi alkalmazásának ellenőrzését, valamint a művelet jóváhagyásával kapcsolatos dokumentumok;
2. dokumentum (támogatási megállapodás vagy azzal egyenértékű dokumentum), amely meghatározza a kedvezményezett és az irányító hatóság/közreműködő szervezet között aláírt támogatásra vonatkozó feltételeket;
3. a kedvezményezett által benyújtott kifizetési kérelmek számviteli nyilvántartásai, az irányító hatóság / közreműködő szervezet információs és számviteli rendszerében rögzítettek szerint;
4. dokumentumok az 59. cikkben, a 60. cikk (2) bekezdésében és a 67. cikk (3) bekezdésének h) pontjában meghatározott, az áthelyezések elutasítására és a tartósságra vonatkozó követelmények ellenőrzéséről;
5. a közpénzből nyújtott hozzájárulás kedvezményezettnek való kifizetését és a kifizetés teljesítésének dátumát igazoló elismervény;
6. az irányító hatóság / közreműködő szervezet által elvégzett adminisztratív ellenőrzéseket és adott esetben helyszíni ellenőrzéseket igazoló dokumentumok;
7. információk az elvégzett ellenőrzésekről;
8. az irányítási ellenőrzéseknek és az ellenőrzések megállapításainak az irányító hatóság / közreműködő szervezet által végzett nyomon követésével kapcsolatos dokumentumok;
9. dokumentumok, amelyek lehetővé teszik az alkalmazandó jog betartásának ellenőrzését;
10. adatok a műveletre vonatkozó eredmény- és kimeneti mutatókról, amelyek lehetővé teszik a kapcsolódó célértékekkel és jelentett részcélokkal való egyeztetést;
11. a Bizottságnak bejelentett kiadások tekintetében a 92. cikk (5) bekezdése alapján az irányító hatóság / közreműködő szervezet által végzett pénzügyi korrekciókkal (azaz a visszavonásokkal) és levonásokkal kapcsolatos dokumentumok;
12. a 48. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott formákban nyújtott vissza nem térítendő támogatások esetében számlák (vagy azokkal egyenértékű bizonyító erejű dokumentumok) és a kedvezményezettnek való kifizetésük igazolása, valamint a kedvezményezett számviteli nyilvántartásai által a Bizottságnak bejelentett kiadásokkal kapcsolatban;
13. a 48. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában meghatározott formákban nyújtott vissza nem térítendő támogatások esetében és adott esetben az egységköltségek, egyösszegű átalányok vagy átalányfinanszírozás megállapítási módszerét igazoló dokumentumok; a számítás alapját képező költségkategóriák; az átalányfinanszírozás alá tartozó egyéb költségkategóriák alatt bejelentett költségeket igazoló dokumentumok az irányító hatóság kifejezett egyetértése a költségvetési tervezettel, valamint a támogatás feltételeit meghatározó dokumentumokkal kapcsolatban; dokumentumok a bruttó foglalkoztatási költségekről és az órabér kiszámításáról; ha a meglévő módszerek alapján egyszerűsített költségelszámolási módszereket alkalmaznak, dokumentumok a hasonló művelettípusoknak és a létező módszer által előírt dokumentumoknak (ha vannak ilyenek) való megfelelés megerősítésére.
II. A finanszírozási eszközökre vonatkozó ellenőrzési nyomvonal kötelező elemei:
1. dokumentumok a finanszírozási eszközök létrehozásáról, például finanszírozási megállapodások, stb.;
2. az 54. és 56. cikkel összhangban az egyes programokból és prioritásokból a finanszírozási eszköz javára teljesített hozzájárulás azonosítását, az egyes programok keretében elszámolható kiadást és az alapokból nyújtott támogatás révén keletkező kamatot és egyéb nyereségeket, továbbá az alapokból származó források újrafelhasználását tartalmazó dokumentumok;
3. a finanszírozási eszköz működésére vonatkozó dokumentumok, ideértve a nyomon követéssel, jelentéstétellel és ellenőrzésekkel kapcsolatos dokumentumokat is;
4. a program-hozzájárulások kivonására és a finanszírozási eszköz megszüntetésére vonatkozó dokumentumok;
5. az irányítási költségekre és díjakra vonatkozó dokumentumok;
6. pályázati űrlapok vagy azzal egyenértékű, a végső kedvezményezett által az igazoló dokumentumokkal benyújtott dokumentumok, ideértve az üzleti terveket és – adott esetben – a korábbi éves beszámolókat;
7. ellenőrző listák és a finanszírozási eszközt végrehajtó szervezet jelentései;
8. a csekély összegű (de minimis) támogatásokkal kapcsolatos nyilatkozatok;
9. a finanszírozási eszköz által nyújtott támogatással – többek között tőkerészesedés-alapú eszközökhöz, kölcsönökhöz, garanciákhoz nyújtott támogatással vagy a végső kedvezményezett javára egyéb formában végrehajtott beruházással – kapcsolatban aláírt megállapodások;
10. bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a finanszírozási eszközön keresztül nyújtott támogatást a kitűzött céljának megfelelően használják/használták fel;
11. az irányító hatóság és a finanszírozási eszköz közötti, valamint – a végső kedvezményezettel bezárólag minden szintre kiterjedően – a finanszírozási eszközön belüli pénzáramok nyilvántartásai, garanciák esetében pedig az alapul szolgáló kölcsönök folyósításának igazolása;
12. a finanszírozási eszköz által a végső kedvezményezett javára kifizetett program-hozzájárulás vagy lekötött garancia elkülönített nyilvántartásai vagy számviteli kódjai.
Rendelkezések az alapokból nyújtott hozzájárulásnak a Bizottság által, egyszerűsített költségelszámolási módszerek vagy költségfüggetlen finanszírozás alapján, a programba történő visszafizetésére vonatkozó ellenőrzési nyomvonalról
III. Az egyszerűsített költségelszámolási módszerekre vonatkozó ellenőrzési nyomvonalnak az irányító hatóság / közreműködő szervezet szintjén vezetendő kötelező elemei:
1. az átalányfinanszírozás alá tartozó egyéb költségkategóriák alatt bejelentett költségeket igazoló dokumentumok
2. a számítás alapját képező költségkategóriák és költségek;
3. adott esetben az összegek kiigazítását igazoló dokumentumok;
4. a 48. cikk (2) bekezdése a) pontjának alkalmazása esetén a számítási módszert igazoló dokumentumok.
IV. A költségfüggetlen finanszírozásra vonatkozó ellenőrzési nyomvonalnak az irányító hatóság / közreműködő szervezet szintjén vezetendő kötelező elemei:
1. a kedvezményezett és az irányító hatóság/közreműködő szervezet által aláírt, a támogatás feltételeit és a kedvezményezetteknek nyújtott támogatás formáját meghatározó dokumentum;
2. a teljesítendő feltételek és az elérendő eredmények Bizottság általi előzetes elfogadását bizonyító dokumentumok (programjóváhagyás vagy módosítás);
3. az egyes szakaszokra vonatkozóan (amennyiben a végrehajtás lépésekben történik), valamint a végső kiadás Bizottsághoz történő bejelentése előtt a feltételek teljesítését vagy az eredmények elérését bizonyító dokumentumok;
4. a költségfüggetlen finanszírozás által lefedett műveletek kiválasztásával és jóváhagyásával kapcsolatos dokumentumok.
XII. MELLÉKLET
E-kohézió: elektronikus adatcsererendszer a programhatóságok és a kedvezményezettek között – 63. cikk (7) bekezdés
1. A programhatóságok feladatai az elektronikus adatcsererendszer működése tekintetében
1.1. Az adatok biztonságának, sértetlenségének és bizalmas kezelésének, valamint a küldő azonosításának biztosítása, a rendelet 63. cikkének (5) bekezdése, 63. cikkének (7) bekezdése, 66. cikkének (4) bekezdése és 76. cikke alapján.
1.2. A hozzáférhetőség és működés biztosítása munkaidőn belül és kívül egyaránt (a műszaki karbantartás idejét kivéve)
1.3. A rendszer alábbi funkcióinak felhasználása:
a) interaktív formanyomtatványok és/vagy az eljárások egymást követő lépései során elmentett adatok alapján a rendszer által automatikusan előre kitöltött formanyomtatványok;
b) adott esetben automatikus számítások;
c) automatikus beágyazott ellenőrzések, amelyek csökkentik a dokumentum- vagy információcsere ismétlődését;
d) rendszer által generált jelzések a kedvezményezett tájékoztatására, hogy bizonyos műveletek elvégezhetőek;
e) online nyomon követés, amely lehetővé teszi, hogy a kedvezményezett ellenőrizze a projekt aktuális állapotát;
f) az elektronikus adatcsere-rendszerben feldolgozott, korábban rendelkezésre álló valamennyi adat és dokumentum.
1.4. Nyilvántartás-vezetés és adattárolás biztosítása a rendszerben oly módon, hogy az lehetővé tegye mind a kedvezményezettek által benyújtott kifizetési kérelmek – 68. cikk (2) bekezdése szerinti adminisztratív ellenőrzését, mind a könyvvizsgálatot
2. A programhatóságok felelősségi köre a dokumentumok és adatok mindenféle csere céljából történő továbbításának részletes szabályai tekintetében
2.1. Az 1999/93/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben(80) meghatározott háromféle elektronikus aláírás valamelyikének megfelelő elektronikus aláírás alkalmazásának biztosítása
2.2. Rendelkezés a dokumentumok és adatok kedvezményezett által a programhatóságok felé, és fordítva történő továbbítása időpontjának rögzítéséről
2.3. Hozzáférés biztosítása közvetlenül olyan interaktív felhasználói felületen (webalkalmazáson) vagy technikai interfészen keresztül, amely lehetővé teszi a kedvezményezettek és a tagállamok információs rendszerei közötti automatikus adatszinkronizálást és -továbbítást.
2.4. Az egyének személyes adatai és a jogi személyek üzleti titkai védelmének biztosítása a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(81), a 2009/136/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(82) és a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet(83) (az általános adatvédelmi rendelet) (EGT-vonatkozású szöveg) alapján
XIII. MELLÉKLET
SFC2021: elektronikus adatcsererendszer a tagállamok és a Bizottság között – 63. cikk (8) bekezdés
1. A Bizottság feladatai
1.1. Elektronikus adatcsere-rendszer (a továbbiakban: SFC2021) működésének biztosítása a tagállam és a Bizottság közötti valamennyi hivatalos információcsere céljából. Az SFC2021 tartalmazza legalább az e rendeletnek megfelelően megállapított mintákban meghatározott információkat.
1.2. Az SFC2021 alábbi jellemzőinek biztosítása:
a) interaktív formanyomtatványok vagy a rendszer által a korábban rögzített adatok alapján automatikusan előre kitöltött formanyomtatványok;
b) automatikus számítások, amennyiben azok csökkentik a felhasználók kódolási erőfeszítéseit;
c) automatikus beágyazott ellenőrzések a továbbított adatok belső konzisztenciájára, valamint ezen adatoknak az alkalmazandó szabályokkal való összhangjára vonatkozóan;
d) az SFC2021 felhasználóit figyelmeztető, a rendszer által generált jelzések arra vonatkozóan, hogy bizonyos műveletek elvégezhetőek-e vagy sem;
e) a rendszerbe bevitt információ kezelésének online nyomon követése;
f) a múltbeli adatok rendelkezésre állása egy operatív programra vonatkozóan bevitt valamennyi információ tekintetében.
g) az 1999/93/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti kötelező elektronikus aláírás rendelkezésre állása, amelyet jogi eljárásokban bizonyítékként fogadnak el.
1.3. Az SFC2021-re vonatkozó, a rendszer felhasználóira alkalmazandó információtechnológiai biztonságpolitika biztosítása, összhangban a vonatkozó uniós szabályokkal, különösen a C(2006)3602 bizottsági határozattal(84) és annak végrehajtási szabályaival.
1.4. Az SFC2021-re alkalmazandó biztonságpolitika meghatározásáért, fenntartásáért és megfelelő alkalmazásának biztosításáért felelős személy vagy személyek kijelölése.
2. A tagállamok feladatai
2.1. Annak biztosítása, hogy a tagállamok e rendelet 65. cikkének (1) bekezdésével összhangban azonosított programhatóságai, valamint 65. cikkének (3) bekezdésével összhangban az irányító hatóság felelőssége alá tartozó bizonyos feladatok ellátására azonosított szervek bevigyék az SFC2021-ba a felelősségük alá tartozó adattovábbításokkal kapcsolatos információkat, és azok frissítéseit.
2.2. Annak biztosítása, hogy az információkat ne ugyanaz a személy ellenőrizze és nyújtsa be, mint aki az adattovábbításkor az adatot bevitte.
2.3. Rendelkezések a feladatok fenti szétválasztásáról a tagállam SFC2021-hez automatikusan kapcsolódó irányítási és kontrollrendszerein keresztül.
2.4. A hozzáférési jogok kezeléséért felelős személy kinevezése az alábbi feladatok ellátása céljából:
a) azonosítják a hozzáférést kérő felhasználókat, biztosítva, hogy ezek a felhasználók a szervezet alkalmazásában állnak;
b) tájékoztatják a felhasználókat a rendszer biztonságának megőrzésére vonatkozó kötelezettségeikről;
c) ellenőrzik, hogy a felhasználók feladatkörük és szervezeti beosztásuk alapján jogosultak-e az általuk igényelt kiváltság mértékére;
d) kérelmezik a hozzáférési jogok megszüntetését, ha azok már nem szükségesek vagy nem indokoltak;
e) haladéktalanul jelentik azon gyanús eseteket, amelyek hátrányosan befolyásolhatják a rendszer biztonságát;
f) biztosítják a felhasználói azonosító adatok mindenkori pontosságát azáltal, hogy bármilyen változásról beszámolnak;
g) megteszik az adatvédelemmel és az üzleti titokkal kapcsolatosan szükséges óvintézkedéseket az uniós és nemzeti szabályoknak megfelelően;
h) tájékoztatják a Bizottságot minden olyan változásról, amely hatással van a tagállami hatóságok vagy az SFC2021 felhasználóinak azon képességére, hogy az (1) bekezdésben foglalt feladataikat ellássák, illetve az a)–g) pontokban említett feladatok ellátásával kapcsolatos személyes kapacitásukra.
2.5. Rendelkezések az egyének személyes adatai és a jogi személyek üzleti titkai védelmének tiszteletben tartásáról a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel(85), a 2009/136/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel(86), az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel, az 1995/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel(87) és a 45/2001/EK rendelettel összhangban.
2.6. Nemzeti, regionális vagy helyi információbiztonsági politikák elfogadása az SFC2021-hez való hozzáférésre vonatkozóan, kockázatértékelés alapján, amely politikákat az SFC2021-et használó összes hatóságra alkalmazni kell, és amelyek foglalkoznak az alábbi szempontokkal:
a) közvetlen felhasználás esetén a II. szakasz 3. pontjában említett hozzáférési jogok kezeléséért felelős személy vagy személyek által végzett munka IT-biztonsági vonatkozásai;
b) az SFC2021-hez az 1. pontban említett technikai interfészen keresztül kapcsolódó nemzeti, regionális vagy helyi számítógépes rendszerek esetében az említett rendszerekre vonatkozó azon biztonsági intézkedések, amelyek lehetővé teszik az SFC2021 biztonsági követelményeivel való összehangolást, és kiterjednek az alábbiakra:
i. fizikai biztonság;
ii. az adathordozók és a hozzáférés ellenőrzése;
iii. az adattárolás ellenőrzése;
iv. a hozzáférés ellenőrzése és jelszóellenőrzés;
v. nyomon követés;
vi. összekapcsolás az SFC2021-gyel;
vii. hírközlési infrastruktúra;
viii. emberierőforrás-menedzsment a munkaerő alkalmazása előtt, alatt és után;
ix. a biztonsági események kezelése.
2.7. Kérésre a 2.6. pontban említett dokumentumnak a Bizottság rendelkezésére bocsátása
2.8. A nemzeti, regionális vagy helyi IT-biztonsági politikák alkalmazásának fenntartásáért és biztosításáért felelős, az 1.4. pontban említett, a Bizottság által kijelölt személlyel vagy személyekkel kapcsolattartóként eljáró személy vagy személyek
3. A Bizottság és a tagállamok közös feladatai
3.1. Hozzáférés biztosítása közvetlenül egy interaktív felhasználói felületen (azaz webalkalmazáson) vagy egy előzetesen meghatározott protokollt alkalmazó technikai interfészen (azaz webszolgáltatásokon) keresztül, amely hozzáférés automatikus adatszinkronizálást és -továbbítást teszt lehetővé a tagállami információs rendszerek és az SFC2021 között.
3.2. Az elektronikus adatcsere során a tagállam felől a Bizottság részére, valamint fordítva történő elektronikus adattovábbítás időpontjának meghatározása, amely az érintett dokumentum benyújtási időpontjának tekintendő.
3.3. A hivatalos adatok kizárólag az SFC2021-en keresztül történő megosztásának biztosítása (a vis maior esetének kivételével), továbbá annak biztosítása, hogy az SFC2021-be beágyazott elektronikus formában megadott információkat (a továbbiakban: strukturált adatok) ne helyettesítsék nem strukturált adatokkal, és hogy következetlenség esetén a strukturált adatok elsőbbséget élvezzenek a nem strukturált adatokkal szemben.
Vis maior, az SFC2021 üzemzavara vagy az SFC2021-gyel való összeköttetés olyan hiánya esetén, amelynek időtartama az információk benyújtásának előírt határidejét megelőző egy hétben vagy a december 18. és 26. közötti időszakban meghaladja az egy munkanapot, illetve bármely más időszakban az öt munkanapot, a tagállam és a Bizottság közötti információcsere papír formában is történhet az e rendeletben meghatározott minták felhasználásával, amely esetben a benyújtás időpontjának az érintett dokumentum benyújtásának időpontját kell tekinteni. Amennyiben a vis maior oka megszűnik, az érintett fél késedelem nélkül beviszi az SFC2021-be a papíron már megadott információkat.
3.4. Az SFC2021 portálon közzétett IT-biztonságpolitikai feltételeknek és az SFC2021 keretében a Bizottság által az adattovábbítás biztonsága érdekében végrehajtott intézkedéseknek – különösen az 1. pontban említett technikai interfész alkalmazására vonatkozóknak – való megfelelés biztosítása.
3.5. Az SFC2021-n keresztül továbbított adatok védelme érdekében elfogadott biztonsági intézkedések végrehajtása és hatékonyságuk biztosítása.
3.6. Az SFC információtechnológiai biztonságpolitikájának és a vonatkozó nemzeti, regionális vagy helyi információtechnológiai biztonságpolitikáknak a frissítése és éves felülvizsgálata technológiai változások, új veszélyek azonosítása vagy más releváns fejlemények esetén.
XIV. MELLÉKLET
Minta az irányítási és kontrollrendszer leírásához – 63. cikk (9) bekezdés
1. ÁLTALÁNOS ADATOK
1.1. Az információk benyújtója:
– Tagállam:
– A program(ok) megnevezése és CCI-száma(i): (közös irányítási és kontrollrendszer esetén az irányító hatóság hatáskörébe tartozó összes program):
– A fő kapcsolattartó szervezet neve és e-mail-címe: (a leírásért felelős szervezet).
1.2. A benyújtott információk a következő időpontban fennálló helyzetre vonatkoznak: (éé.hh.nn.)
1.3. A rendszer struktúrája (az irányítási és ellenőrzési rendszerbe bevont hatóságok/szervezetek közötti szervezeti kapcsolatot bemutató általános információ és folyamatábra)
1.3.1. Irányító hatóság (név, cím és kapcsolattartó az irányító hatóságnál):
1.3.2. Közreműködő szervezetek (név, cím és kapcsolattartó a közreműködő szervezetnél).
1.3.3. A számviteli feladatkört ellátó szervezet (név, cím és kapcsolattartó a számviteli feladatkört ellátó irányító hatóságnál vagy programhatóságnál)
1.3.4. Adja meg, hogyan tartják tiszteletben a feladatkörök elkülönítésének elvét a programhatóságok között és azokon belül.
2. IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG
2.1. Az irányító hatóság és fontosabb feladatai
2.1.1. Az irányító hatóság jogállása (nemzeti, regionális vagy helyi közjogi szervezet vagy magánjogi szervezet) és a szervezet, amelynek a részét képezi.
2.1.2. Az irányító hatóság által közvetlenül végzett feladatok részletes leírása.
2.1.3. Adott esetben az irányító szervezet által átruházott egyes funkciók(88) és feladatok meghatározása közreműködő szervezetenként, a közreműködő szervezetek azonosítása és a feladatátruházás formája. Hivatkozni kell a kapcsolódó dokumentumokra (írásbeli megállapodások).
2.1.4. Az irányító hatóság által átruházott feladatkörök és feladatok végrehajtásának felügyeletére vonatkozó eljárások.
2.1.5. Egy olyan keret, amellyel biztosítható, hogy szükség esetén és különösen az irányítási és ellenőrzési rendszer jelentős módosítása esetén megfelelő kockázatkezelési eljárást alkalmazzanak.
2.2. Az irányító hatóság szervezetének, valamint a feladatköreihez és feladataihoz kapcsolódó eljárásoknak a leírása(89)
2.2.1. Az irányító hatóság által végzett feladatkörök – ideértve a számviteli feladatkört is – és feladatok leírása:
2.2.2. Annak leírása, hogy miként szervezik a munkát a különböző feladatkörök keretében, milyen eljárások alkalmazandók, adott esetben milyen funkciókat ruháztak át, ezeket hogyan felügyelik stb.
2.2.3. Az irányító hatóság szervezeti ábrája és információk arról, hogy milyen kapcsolatban áll a 66-69. cikkben előírt feladatköröket és feladatokat végrehajtó egyéb (belső vagy külső) szervekkel vagy részlegekkel.
2.2.4. Az irányító hatóság különböző feladatköreivel kapcsolatban elosztandó tervezett erőforrások feltüntetése (ezen belül adott esetben az esetleges tervezett kiszervezésekre és azok körére vonatkozó információk).
3. A SZÁMVITELI FELADATKÖRT ELLÁTÓ SZERV
3.1. Jogállás és a szervezeti felépítés leírása, valamint a számviteli feladatkört ellátó szervvel kapcsolatos eljárások leírása
3.1.1. A számviteli feladatkört ellátó szerv jogállása (nemzeti, regionális vagy helyi közjogi vagy magánjogi szervezet) és adott esetben a szervezet, amelynek a részét képezi.
3.1.2. A 70. cikkben említett számviteli feladatkört ellátó szerv feladatköreinek és feladatainak leírása.
3.1.3. A munkaszervezés (workflow, folyamatok, belső felosztások) és alkalmazandó eljárások, valamint annak leírása, hogy azokat mikor és hogyan felügyelik, stb.
3.1.4. A különböző számviteli feladatokkal kapcsolatban kiosztandó tervezett erőforrások feltüntetése.
4. elektronikus RENDSZER
4.1. Az elektronikus rendszer vagy rendszerek leírása folyamatábrával (központi vagy közös hálózati rendszer, illetve decentralizált rendszer a rendszerek közötti kapcsolatokkal), az alábbiak céljából:
4.1.1. Minden egyes műveletre vonatkozóan számítógépes formában történő adatrögzítés és -tárolás, ideértve adott esetben az egyes résztvevőkre vonatkozó adatokat és az adatok mutatók szerinti bontását, ha azt a rendelet előírja.
4.1.2. Annak biztosítása, hogy minden egyes műveletről számviteli adatokat rögzítsenek és tároljanak, és hogy ezek az adatok támogassák a kifizetési kérelmek és elszámolások összeállításához előírt adatokat;
4.1.3. A Bizottsághoz bejelentett kiadások és a kedvezményezetteknek közpénzekből nyújtott kapcsolódó hozzájárulás számviteli nyilvántartásának vezetése;
4.1.4. A kifizetési kérelmekből és az elszámolásokból a 92. cikk (5) bekezdésében foglaltak szerint levont valamennyi összeg, és az ilyen levonások okainak rögzítése;
4.1.5. Annak feltüntetése, hogy hatékonyan működik-e a rendszer, és képes-e megbízhatóan rögzíteni az említett adatokat azon a napon, amikor ezt a leírást a fenti 1.2. pontban meghatározottak szerint összeállítják.
4.1.6. Az elektronikus rendszer biztonságának, integritásának és bizalmas jellegének biztosítását célzó eljárások leírása
XV. MELLÉKLET
Minta a vezetői nyilatkozathoz – 68. cikk (1) bekezdés f) pont
Alulírott(ak), (vezetéknév/vezetéknevek, utónév/utónevek, beosztás(ok) vagy funkció(k)), a(z) (program neve, CCI-száma) program irányító hatóságának vezetője
a(z) ( program megnevezése) (év) június 30-án véget ért számviteli évben történt végrehajtása alapján, saját megítélésem és a Bizottsághoz benyújtott elszámolások időpontjában rendelkezésemre álló összes információ – beleértve az (EU) xx/xx rendelet 68. cikkében foglaltaknak megfelelően elvégzett irányító hatósági ellenőrzések, valamint a … (év) június 30-án véget ért számviteli év tekintetében a Bizottsághoz benyújtott kifizetési kérelmekben szereplő kiadásokkal kapcsolatos ellenőrzések eredményeit – alapján
és figyelembe véve az (EU) xx/xx rendelet szerinti kötelezettségeimet
kijelentem, hogy:
a) az elszámolásokban szereplő információk az (EU) XX rendelet 92. cikkének megfelelően formailag megfelelők, pontosak és hiánytalanok,
b) az elszámolásokban szereplő kiadások megfelelnek az alkalmazandó jogszabályoknak és azokat rendeltetésszerűen használták fel,
Megerősítem, hogy a számviteli évvel kapcsolatban a záró ellenőrzési vagy kontrolljelentésekben azonosított szabálytalanságokat megfelelően orvosolták az elszámolásokban, különösen annak érdekében, hogy megfeleljenek a 92. cikknek, amely szerint olyan elszámolásokat kell benyújtani, amelyek bizonyosságot nyújtanak arra vonatkozóan, hogy a szabálytalanságok nem érik el a 2 %-os lényegességi küszöböt.
Megerősítem/megerősítjük továbbá, hogy a jogszerűséget és szabályosságot illetően folyamatban lévő vizsgálat tárgyát képező kiadások a vizsgálat lezárulásáig az elszámolásokból kizárásra kerültek; azok egy későbbi számviteli évben benyújtandó időközi kifizetési kérelemben szerepelhetnek.
Megerősítem továbbá, hogy az operatív program mutatóira, részcéljaira és a program előrehaladására vonatkozó adatok megbízhatóak.
Megerősítem egyszersmind, hogy eredményes és arányos csalásellenes intézkedések kerültek bevezetésre, amelyek figyelembe veszik az e tekintetben azonosított kockázatokat.
Végezetül megerősítem, hogy nincs tudomásom olyan nyilvánosságra nem hozott ügyről az operatív program végrehajtásával kapcsolatban, amely veszélyeztethetné a kohéziós politika megítélését.
XVI. MELLÉKLET
Az ellenőri vélemény elemei – 71. cikk (3) bekezdés a) pont
Az Európai Bizottság Főigazgatósága részére
1. BEVEZETÉS
Alulírott, az (EU) No […] rendelet 65. cikkének (2) bekezdése értelmében független [az ellenőrző hatóság neve] képviseletében
i. ellenőriztem a … [év] július 1-jétől … [év] június 30-ig tartó számviteli évhez (1) tartozó és … keltű [a Bizottsághoz benyújtott elszámolások kelte] elszámolásokat (a továbbiakban: az elszámolások),
ii. a számviteli évet illetően a Bizottságtól igényelt (és az elszámolásokban szereplő) kiadások jogszerűségét és szabályszerűségét, és
iii. az irányítási és kontrollrendszer működését, továbbá ellenőriztem a vezetői nyilatkozatot [az operatív program neve és CCI-száma] elnevezésű programmal (a továbbiakban: a program) kapcsolatban,
hogy a 71. cikk (3) bekezdése szerinti ellenőri véleményt kiadjam.
2. AZ IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG FELELŐSSÉGE
A(z)… [az irányító hatóság megnevezése] mint a program irányító hatósága a felelős a 66–70. cikkbe meghatározott feladatkörökkel és feladatokkal kapcsolatos irányítási és kontrollrendszer megfelelő működésének biztosításáért.
Ezen túlmenően a(z)… [az irányító hatóság vagy adott esetben a számviteli feladatkört ellátó szervezet megnevezése] a felelős az (EU) […] rendelet 70. cikkében előírt elszámolások teljességének, pontosságának és hitelességének biztosításáért és bejelentéséért.
Továbbá, az (EU) […] rendelet 68. cikkének megfelelően az irányító hatóság feladatai közé tartozik annak igazolása, hogy az elszámolásokban szereplő kiadások megfelelnek az alkalmazandó jognak.
3. AZ ELLENŐRZŐ HATÓSÁG FELADATAI
Az (EU) […] rendelet 71. cikkében foglaltaknak megfelelően feladatom, hogy független véleményt adjak az elszámolások teljességére, pontosságára és hitelességére vonatkozóan, arról, hogy azon kiadások, amelyek megtérítését a Bizottságtól kérték, és amelyeket az elszámolásokban feltüntettek jogszerűek és szabályosak-e, valamint hogy az alkalmazott irányítási és kontrollrendszerek megfelelően működnek-e..
Feladataim közé tartozik továbbá, hogy a véleménybe nyilatkozatot foglaljak arról, hogy az elvégzett ellenőrzési tevékenység megkérdőjelezi-e a vezetői nyilatkozatban szereplő állításokat.
A programmal kapcsolatos ellenőrzések végrehajtására az ellenőrzési stratégiának és a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardoknak eleget téve került sor. Az említett standardok megkövetelik, hogy az ellenőrző hatóság betartsa az etikai előírásokat, továbbá az ellenőrzést oly módon tervezze meg és folytassa le, hogy annak alapján az ellenőri véleményt megfelelő bizonyossággal kiadhassa.
Az ellenőrzéshez hozzátartozik olyan eljárások lefolytatása is, amelyek megfelelően és kielégítő bizonyossággal alátámasztják az alábbiakban kifejtett véleményt. Az eljárásokat az ellenőr szakmai szempontok alapján választja ki, beleértve – az akár csalás, akár hiba okozta – lényeges szabálytalanságok kockázatának értékelését. Az ellenőrzésre az általam az adott körülmények között és az (EU) […] rendelet követelményei tekintetében megfelelőnek tartott eljárásokat alkalmaztam.
Meggyőződésem szerint az ellenőrzés során összegyűjtött bizonyítékok véleményem alátámasztásához elegendőek és megfelelőek, [hatókör korlátozása esetén:] a „hatóköri korlát” bekezdésben említettek kivételével.
Az ellenőrzések által a programra vonatkozóan nyert legfontosabb megállapítások összefoglalását az (EU) […] rendelet 71. cikke (3) bekezdése b) pontjának megfelelően a mellékelt éves kontrolljelentés tartalmazza.
4. HATÓKÖRI KORLÁT
Vagy
Az ellenőrzés hatókörét semmilyen tényező nem korlátozta.
Vagy
Az ellenőrzés hatókörét az alábbi tényezők korlátozták:
a)
…
b)
…
c)
….
[Ismertesse az ellenőrzés hatókörének bármely korlátozását(90), például az alátámasztó bizonylatok hiányát, a jogi eljárás alá vont ügyeket, és az alábbi „Korlátozott vélemény” szakaszban becsülje meg az Alapokból nyújtott támogatás által érintett kiadások és uniós hozzájárulás összegét, valamint a hatókör korlátozásának hatását az ellenőri véleményre. További magyarázatot ebben a tekintetben adott esetben az éves kontrolljelentésben kell adni.]
5. VÉLEMÉNY
Vagy
(Minősítés nélküli vélemény)
Véleményem szerint és az elvégzett ellenőrzési tevékenység alapján:
i.
az elszámolások megbízható és valós képet nyújtanak;
ii.
az elszámolásokban szereplő kiadás jogszerű és szabályos(91),
iii.
az irányítási és kontrollrendszer megfelelően működik.
Az elvégzett ellenőrzés nem kérdőjelezi meg a vezetői nyilatkozatban szereplő kijelentéseket.
Vagy
(Korlátozott vélemény)
Véleményem szerint és az elvégzett ellenőrzési tevékenység alapján:
1) Elszámolások
— az elszámolások megbízható és valós képet nyújtanak [amennyiben a korlátozás az elszámolásokra vonatkozik, az alábbi szöveget kell beilleszteni:] az alábbi lényeges szempontok kivételével:
2) Az elszámolásokban igazolt kiadás jogszerűsége és szabályszerűsége
— az elszámolásokban igazolt kiadások megbízható és valós képet nyújtanak [amennyiben a korlátozás az elszámolásokra vonatkozik, az alábbi szöveget kell beilleszteni:] az alábbiak szempontok kivételével: ...
A korlátozás hatása korlátozott [vagy jelentős], ...-nak felel meg. (az igazolt kiadás teljes összegének EUR-ban kifejezett összege)
3) Az ezen ellenőri vélemény időpontjáig alkalmazott irányítási és kontrollrendszer
— az alkalmazott irányítási és kontrollrendszer megfelelően működik [amennyiben a korlátozás az irányítási és kontrollrendszerre vonatkozik, az alábbi szöveggel kell kiegészíteni:] az alábbiak szempontok kivételével: ...
A korlátozás hatása korlátozott [vagy jelentős], ...-nak felel meg. (az igazolt kiadás teljes összegének EUR-ban kifejezett összege)
Az elvégzett ellenőrzés nem kérdőjelezi meg/megkérdőjelezi [a nem kívánt rész törlendő] a vezetői nyilatkozatban szereplő kijelentéseket.
[Ha az elvégzett ellenőrzés megkérdőjelezi a vezetői nyilatkozatban szereplő kijelentéseket, az ellenőrző hatóság ebben a bekezdésben fejti ki, milyen megfontolások alapján jutott erre a következtetésre.]
Vagy
(Elutasító vélemény)
Véleményem szerint és az elvégzett ellenőrzési tevékenység alapján:
i.
az elszámolások megbízható és valós képet nyújtanak/nemnyújtanak megbízható és valós képet [a nem kívánt rész törlendő]; és/vagy
ii.
az elszámolásokban szereplő azon költségek, amelyekre a Bizottságtól visszatérítést igényeltek jogszerűek és szabályszerűek/nem jogszerűek és szabályszerűek [a nem kívánt rész törlendő]; és/vagy
iii.
az alkalmazott irányítási és kontrollrendszerek működése megfelelő/nemmegfelelő [a nem kívánt rész törlendő].
Ez az elutasító vélemény az alábbiakon alapul:
—
az elszámolásokkal kapcsolatos lényeges kérdések vonatkozásában:
és/vagy [a nem kívánt rész törlendő]
—
a Bizottságtól igényelt és az elszámolásokban kimutatott kiadások jog- és szabályszerűségével kapcsolatos lényeges kérdések vonatkozásában:
és/vagy [a nem kívánt rész törlendő]
—
az irányítási és kontrollrendszer működésével kapcsolatos lényeges kérdések vonatkozásában: (6)
Az elvégzett ellenőrzési tevékenység megkérdőjelezi a vezetői nyilatkozatban szereplő kijelentéseket az alábbiak tekintetében:
[Az ellenőrző hatóság a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardoknak megfelelően figyelemfelhívó megjegyzést is közölhet, amely nem befolyásolja a véleményét. Kivételes esetekben (7) a véleménynyilvánítás visszautasítható.]
Dátum:
Aláírás:
(4) Interreg programok esetében fel kell tüntetni.
(5) Az irányítási és kontrollrendszer érintettsége esetén a vélemény azonosítja azon szerv/szervek és rendszereik azon vonását/vonásait, amelyek nem feleltek meg az előírásoknak és/vagy nem működtek megfelelően, kivéve, amennyiben ezt az információt már egyértelműen nyilvánosságra hozták az éves kontrolljelentésben ,és e Vélemény szakasz hivatkozik a kontrolljelentés azon konkrét szakaszaira, amelyek tartalmazzák ezt az információt.
(6) Lásd az előző lábjegyzetet.
(7) Ezeknek a kivételes eseteknek az ellenőrző hatóság hatókörén kívül eső, előre nem látható külső tényezőkkel kell összefüggniük.
XVII. MELLÉKLET
Minta az éves kontrolljelentéshez – 71. cikk (3) bekezdés b) pont
1. Bevezetés
1.1. Az ellenőrző hatóság és a jelentés elkészítésében részt vevő más szervezetek megnevezése.
1.2. A referencia-időszak (azaz a számviteli év)
1.3. Az ellenőrzési időszak (amely alatt az ellenőrzést elvégezték).
1.4. A jelentés tárgyát képező program(ok) és a program(ok) irányító hatóságainak megnevezése Ha jelentés több programot vagy alapot érint, az információkat programok és alapok szerinti bontásban kell közölni, minden egyes szakaszban megjelölve a program- és/vagy alapspecifikus információkat.
1.5. A jelentés és a kapcsolódó ellenőri vélemény elkészítése lépéseinek ismertetése. Ennek a szakasznak ki kell terjednie az ellenőrző hatóság által a vezetői nyilatkozaton végzett következetesség-ellenőrzésre vonatkozó információkra is.
Az 1.5. szakaszt ki kell igazítani az Interreg programokra vonatkozóan annak leírása céljából, hogy milyen lépéseket tettek az Interreg programok esetében alkalmazandó, a műveletekre irányuló ellenőrzésekre vonatkozó, az (EU) ... rendelet [ETE-rendelet] 48. cikkében meghatározott konkrét szabályok alapján a jelentés elkészítése érdekében.
2. Az irányítási és kontrollrendszer(ek) jelentős változásai
2.1. Az irányítási és kontrollrendszerekben bekövetkezett minden fő, az irányító hatóság feladataival kapcsolatos változás részletes ismertetése, különös tekintettel egyes feladatkörök közreműködő szervezetekre történő átruházására, és annak megerősítése, hogy az ellenőrző hatóság által végzett ellenőrzési tevékenység alapján azok megfelelnek a 66–70. és 75. cikknek.
2.2. Információk a 77–79. cikk szerinti fokozottan arányos intézkedések alkalmazására vonatkozóan.
3. Az ellenőrzési stratégia változásai
3.1. Az ellenőrzési stratégia bármely változásának részletes ismertetése, valamint kapcsolódó indokolások. Jelezni kell különösen a műveletek ellenőrzése során alkalmazott mintavételi módszer változásait (lásd az alábbi 5. szakaszt), valamint hogy a stratégián eszközöltek-e változásokat a rendelet 77–79. cikke szerinti fokozottan arányos intézkedések alkalmazása miatt.
3.2. Az Interreg programok esetében a fenti 1. szakaszt ki kell igazítani az (EU) ... rendelet [ETE-rendelet] 48. cikkében meghatározott, az Interreg programokra alkalmazandó műveletellenőrzésekre vonatkozó külön szabályokból fakadóan az ellenőrzési stratégián eszközölt változtatások ismertetése érdekében.
4. Rendszerellenőrzések (adott esetben)
Ez a szakasz azon ellenőrző hatóságokra vonatkozik, amelyek a szóban forgó számviteli évre vonatkozóan nem alkalmazzák a fokozottan arányos rendelkezéseket:
4.1. A program irányítási és kontrollrendszerének megfelelő működésére vonatkozó ellenőrzéseket – a továbbiakban: rendszerellenőrzéseket – végző szervezetek azonosítása (beleértve az ellenőrző hatóságot is).
4.2 Az elvégzett ellenőrzések alapjának bemutatása, beleértve az alkalmazandó ellenőrzési stratégiára történő hivatkozást, különös tekintettel a kockázatelemzés módszertanára, valamint a rendszerellenőrzési terv kidolgozásához vezető eredményekre. Ha a kockázatelemzés módszerét módosították, a változást az ellenőrzési stratégia változásaira vonatkozó 3. szakaszban kell ismertetni.
4.3. Az alábbi 9.1. szakaszban szereplő táblázattal kapcsolatosan, a rendszerellenőrzések – ideértve az egyes tematikus területek célzott ellenőrzéseit is – fő megállapításainak és következtetéseinek ismertetése.
4.4. Annak jelzése, hogy a feltárt szabálytalanságok rendszerszintűnek minősültek-e, a meghozott intézkedések részletei, ideértve a szabálytalan kiadások és kapcsolódó pénzügyi korrekciók számszerűsítését is, a rendelet 71. cikke (3) bekezdésének b) pontja és 97. cikke alapján.
4.5. A korábbi számviteli években végzett rendszerellenőrzések során tett ajánlások nyomon követésére vonatkozó információk.
4.6. A finanszírozási eszközökkel, más típusú kiadásokkal vagy különleges szabályzás (pl. állami támogatás, közbeszerzés, egyszerűsített költségelszámolási módszerek, költségfüggetlen finanszírozás) alá tartozó más típusú kiadásokkal kapcsolatos, a rendszerellenőrzések során feltárt konkrét szabálytalanságok vagy hiányosságok, és az ezek kiküszöbölése érdekében az irányító hatóság által tett intézkedések ismertetése.
4.7 A rendszerellenőrzések nyomán szerzett megbízhatóság mértéke (alacsony/átlagos/magas) és ennek indoklása.
5. A műveletek ellenőrzése
Az alábbi 5.1–5.10. szakaszt ki kell igazítani az Interreg programokra vonatkozóan annak leírása céljából, hogy milyen lépéseket tettek az Interreg programok esetében alkalmazandó, a műveletekre irányuló ellenőrzésekre vonatkozó, az (EU) ... rendelet [ETE-rendelet] 48. cikkében meghatározott konkrét szabályok alapján a jelentés elkészítése érdekében.
5.1. A műveletekre irányuló (a 73. cikkben szereplő) ellenőrzéseket végző szervezetek azonosítása (beleértve az ellenőrző hatóságot is).
5.2. Az alkalmazott mintavételi módszertan ismertetése és információk arra vonatkozóan, hogy a módszertan összhangban van-e az ellenőrzési stratégiával.
5.3. Adott esetben a statisztikai mintavételi paraméterek feltüntetése, valamint a mögöttes számítások és az alkalmazott szakmai mérlegelés ismertetése. A mintavételi paraméterek magukban foglalják a következőket: lényegességi küszöb, konfidenciaszint, mintavételi egység, várható hibaarány, mintavételi intervallum, szórás, az alapsokaság értéke, az alapsokaság mérete, a minta mérete, a rétegzettségre vonatkozó információk. A minta kiválasztásával kapcsolatos, valamint a teljes hibaarányra és a fennmaradó hibaarányra vonatkozó mögöttes számításokat az alábbi 9.3. szakaszban kell bemutatni az alkalmazott mintavételi eljárásnak megfelelően olyan formában, amelynek alapján az alapvető lépések követhetők.
5.4. Az elszámolásokban szereplő összegek és a számviteli év során az időközi kifizetési kérelmekben bejelentett összegek összeegyeztetése a véletlenszerű minta alapjául szolgáló sokasággal (az alábbi 9.2 szakaszban szereplő táblázat „A” oszlopa). Az egyeztető tételeknek a negatív mintavételi egységekre is ki kell terjedniük abban az esetben, ha pénzügyi korrekciót alkalmaztak.
5.5. Amennyiben negatív tételek vannak, annak megerősítése, hogy azokat külön sokaságként kezelték. Az ezen egységekből fakadó főbb eredményeinek elemzése, különös hangsúllyal annak ellenőrzésére, hogy a (tagállamok vagy a Bizottság által hozott) pénzügyi korrekciók alkalmazására vonatkozó határozatokat visszavonásokként rögzítették-e az elszámolásokban.
5.6. Nem statisztikai mintavételi módszer alkalmazása esetén adja meg a módszer alkalmazásának indokait, az ellenőrzések alá vont mintavételi egységek százalékos arányát, a véletlenszerű mintavétel biztosítása érdekében tett intézkedéseket, annak szem előtt tartásával, hogy a mintának reprezentatívnak kell lennie.
Ezen túlmenően az érvényes ellenőri vélemény megfogalmazását lehetővé tevő megfelelő mintaméret biztosítása érdekében tett intézkedések meghatározása. Amennyiben nem statisztikai mintavételi módszert alkalmaznak, teljes (kivetített) hibaarányt is számítani kell.
5.7. A műveletek ellenőrzéseiből származó fő megállapítások elemzése, a következők leírásával:
(1) az ellenőrzött mintavételi tételek száma, a kapcsolódó mennyiség;
(4) a réteghibaarány(94) és a kapcsolódó főbb hiányosságok vagy szabálytalanságok, a hibaarány felső határértéke, az alapvető okok, a javasolt korrekciós intézkedések (beleértve azokat, melyek célja az irányítási és kontrollrendszerek javítása), valamint az ellenőri véleményre gyakorolt hatás.
További magyarázatot kell fűzni az alábbi 9.2. és a 9.3. szakaszokban bemutatott adatokhoz, különösen a teljes hibaarányt illetően.
5.8. Azon pénzügyi korrekciók részletei, amelyeket a számviteli évvel kapcsolatban, a műveletek ellenőrzéseinek következtében az irányító hatóság végzett az elszámolásokon, még azok Bizottságnak történő benyújtása előtt, ideértve azon átalányalapú vagy extrapolált korrekciókat is, amelyek eredményeként az elszámolásokban szereplő fennmaradó hibaarány 2 %-kal csökkent, a 92. cikk alapján.
5.9. A teljes hibaarány és a teljes fennmaradó hibaarány összehasonlítása (az alábbi 9.2. szakasznak megfelelően) a 2 %-os lényegességi szinttel annak megállapítása érdekében, hogy van-e lényeges hiba az alapsokaságban és ez hogyan érinti az ellenőri véleményt.
5.10. Annak jelzése, hogy a feltárt szabálytalanságok rendszerszintűnek minősültek-e, a meghozott intézkedések részletei, ideértve a szabálytalan kiadások és kapcsolódó pénzügyi korrekciók számszerűsítését is.
5.11. Információk az (EU) ... rendelet [ETE-rendelet] 48. cikkében meghatározott, az Interreg programokra alkalmazandó műveletellenőrzésekre vonatkozó külön szabályok alapján az Interreg programok közös mintája tekintetében végzett műveletellenőrzések nyomon követéséről.
5.12. A korábbi számviteli évekre vonatkozóan végzett ellenőrzések eredményeinek nyomon követésére vonatkozó információk, különös tekintettel a súlyos rendszerszintű hiányosságokra.
5.13. Táblázat azon hibatipológia alapján, amelyről a Bizottsággal esetlegesen megállapodtak.
5.14. A műveletek ellenőrzésének fő megállapításai alapján az irányítási és kontrollrendszer megfelelő működésére vonatkozóan levont következtetések.
Az Interreg programok esetében ki kell igazítani a fenti 5.14. szakaszt annak leírása céljából, hogy milyen lépéseket tettek arra hogy levonják az (EU) ... rendelet [ETE-rendelet] 48. cikkében meghatározott, az Interreg programokra alkalmazandó műveletellenőrzésekre vonatkozó külön szabályokon alapuló következtetéseket.
6. Az elszámolások ellenőrzése
6.1. Az elszámolások ellenőrzését végző hatóságokra/szervekre vonatkozó információk.
6.2 Az elszámolások hiánytalansága, pontosságának és valóságnak való megfelelésének ellenőrzésére alkalmazott ellenőrzési megközelítés leírása. Ez hivatkozást tartalmaz a rendszerellenőrzések, az elszámolások megbízhatóságának tekintetében releváns műveletellenőrzések, valamint az elszámolástervezeteken – azok Bizottságnak történő megküldése előtt – végzett további ellenőrzések összefüggésében végzett ellenőrzési tevékenységre.
6.3. Az ellenőrzés alapján az elszámolások hiánytalansága, pontossága és valóságnak való megfelelésének tekintetében levont következtetések, ideértve az ilyen következtetések nyomán végzett pénzügyi korrekciók és azok elszámolásokban való megjelenésének feltüntetését is.
6.4. Annak ismertetése, ha bármely feltárt probléma rendszerszintűnek minősült, továbbá a probléma kezelése érdekében tett intézkedések.
7. Egyéb információk
7.1. Az ellenőrző hatóság által végzett ellenőrzésekkel összefüggésben feltárt csalás gyanúját felvető esetek ellenőrző hatóság általi értékelése (beleértve a más nemzeti vagy uniós szervek által jelentett és az ellenőrző hatóság által ellenőrzött műveletekhez kapcsolódó eseteket), valamint a megtett intézkedések. Az esetek számára, súlyosságára, és ha ismert, az érintett összegekre vonatkozó információk.
7.2. A számviteli év végét követően és az éves kontrolljelentés Bizottság részére történő beküldését megelőzően bekövetkezett események, amelyeket a bizonyosság szintjének és az ellenőrző hatóság véleményének megállapításakor figyelembe vettek.
8. Általános megbízhatósági szint
8.1 Az irányítási és kontrollrendszer megfelelő működésére vonatkozó általános megbízhatósági szint feltüntetése, valamint annak ismertetése, hogy az említett szintet hogyan állapították meg a rendszerellenőrzések és a műveletellenőrzések eredményeinek összesítéséből. Megfelelő esetben az ellenőrző hatóságnak figyelembe kell vennie más nemzeti vagy uniós ellenőrzési tevékenységek eredményeit is.
8.2. A nem pénzügyi korrekcióval kapcsolatban végrehajtott enyhítő intézkedések, a végrehajtott pénzügyi korrekciók, valamint további korrekciós intézkedések szükségességének értékelése egyrészt az irányítási és kontrollrendszerek fejlesztése, másrészt az uniós költségvetésre gyakorolt hatás szempontjából.
Számviteli funkció (ha nem az irányító hatóság látja el)
Megjegyzés: A fenti táblázatban szereplő üres mezők olyan főkövetelményeket jelölnek, amelyek az ellenőrzött szervezetre nem vonatkoznak.
9.2. A műveletek ellenőrzéseinek eredményei
Alap
A program CCI-száma
A program neve
A
B
C
D
E
F
G
H
A mintavétel alapjául szolgáló alapsokaságra vonatkozó összeg EUR-ban (7)
A számviteli évre vonatkozó, a véletlenszerű mintában ellenőrzött kiadás
A szabálytalan kiadások összege a véletlenszerű mintában
Teljes hibaarány
(8)
A teljes hibaarány eredményeképpen végrehajtott kiigazítások
Fennmaradó teljes hibaarány
(F = (D * A) – E)
Egyéb ellenőrzött kiadás (9)
Szabálytalan kiadások összege az egyéb ellenőrzött kiadásokban
Összeg (10)
%
(11)
(1) A rendelet 2. cikkének (29) bekezdésében meghatározottak szerint.
(2) Véletlenszerű, rendszerszintű, anomália
(3) Például: elszámolhatóság, közbeszerzés, állami támogatás.
(4) A réteghibaarányt nyilvánosságra kell hozni, amennyiben a rétegezést hasonló jellemzőkkel rendelkező részsokaságokra, például operatív programból finanszírozási eszköznek vagy más nagy értékű tételeknek, illetve (több alapból finanszírozott programok esetében) alapoknak juttatott pénzügyi hozzájárulásokból álló műveletekre vonatkozóan alkalmazták.
(5) A teljes hiba és a fenti 5.8. pontban említett korrekciók különbsége osztva a teljes sokasággal.
(6) Az általános megbízhatósági szintnek meg kell felelnie a rendelet X. mellékletének 2. táblázatában meghatározott négy kategória egyikének.
(7) Az „A” oszlop a véletlenszerű mintavétel alapjául szolgáló alapsokaságra vonatkozik, azaz a Bizottság számára benyújtott kifizetési kérelmekben feltüntetett és az irányító hatóság/számviteli feladatkör rendszerében rögzített megfelelő elszámolható kiadások teljes összegére, levonva ebből a negatív mintavételi egységeket (amennyiben voltak ilyenek). Adott esetben a fenti 5.4. szakaszban kell magyarázó megjegyzéseket fűzni az adathoz.
(8) A teljes hibaarányt az ellenőrzött mintára vagy a véletlenszerű minta kiválasztásának alapjául szolgáló sokaságra alkalmazott pénzügyi korrekciók előtt kell számítani. Ha a véletlenszerű minta egynél több alapot vagy programot fed le, a „D” oszlopban feltüntetett teljes (számított) hibaarány a teljes sokaságra vonatkozik. Rétegezés esetén a fenti 5.7. szakaszban további információkat kell közölni rétegek szerinti bontásban.
(9) A „G” oszlop a kiegészítő mintából származó ellenőrzött kiadásra vonatkozik.
(10) Az ellenőrzött kiadások összege (amennyiben részmintavételre kerül sor, csak a ténylegesen ellenőrzött kiadási tételek összege szerepelhet ebben az oszlopban).
(11) Az ellenőrzött kiadásoknak a sokasághoz viszonyított százalékos aránya.
9.3. A véletlenszerű minta kiválasztására és a teljes hibaarányra vonatkozó háttérszámítások
XVIII. MELLÉKLET
Minta az ellenőrzési stratégiához – 72. cikk
1. BEVEZETŐ
a) A program(ok) azonosítása (név és CCI-szám)(1)), alapok és az ellenőrzési stratégia által lefedett időszak megjelölése.
b) Az ellenőrzési stratégia összeállításáért, nyomon követéséért és naprakésszé tételért felelős ellenőrző hatóság és a dokumentum kidolgozásában részt vevő egyéb szervezetek meghatározása.
c) Hivatkozás az ellenőrző hatóság jogállására (nemzeti, regionális vagy helyi közjogi szervezet) és a szervezetre, amelynek a részét képezi.
d) Hivatkozás az ellenőrző hatóság, illetve az ellenőrző hatóság megbízásából ellenőrzéseket végző más szervezetek feladat- és felelősségi körét meghatározó küldetésnyilatkozatra, ellenőrzési chartára vagy (adott esetben) nemzeti jogszabályokra.
e) Annak ellenőrző hatóság általi megerősítése, hogy az ellenőrzéseket végző szervezetek rendelkeznek a szükséges funkcionális és szervezeti függetlenséggel.
2. KOCKÁZATELEMZÉS
a) a kockázatelemzéshez használt módszer kifejtése; és
b) a kockázatelemzés naprakésszé tételére vonatkozó belső eljárások.
3. MÓDSZERTAN
3.1. Áttekintés
a) Hivatkozás az ellenőrző hatóság által munkája során alkalmazandó nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardokra.
b) Tájékoztatás arról, hogy az ellenőrző hatóság hogyan szerez bizonyosságot a standard irányítási és kontrollrendszer hatálya alá tartozó programokat illetően és a fokozottan arányos rendelkezdések hatálya alá tartozó programok tekintetében (a fő építőelemek leírása; az ellenőrzések/dokumentumalapú vizsgálatok típusai és azok hatóköre).
c) Hivatkozás a rendelet 71. cikkének (3) bekezdésével összhangban a Bizottságnak benyújtandó éves kontrolljelentés és ellenőri vélemény elkészítése céljából érvényben lévő eljárásokra, az Interreg programok szükséges kivételével, amelyekre az (EU) ... rendelet [ETE-rendelet] 48. cikkében meghatározott, az Interreg programokra alkalmazandó műveletellenőrzésekre vonatkozó külön szabályok vonatkoznak.
d) Hivatkozás az ellenőrzési tevékenység fő lépéseinek a leírását tartalmazó ellenőrzési kézikönyvekre vagy eljárásokra, ideértve a rendelet 71. cikkének (3) bekezdésével összhangban a Bizottságnak benyújtandó éves kontrolljelentés elkészítése során feltárt hibák osztályozását és kezelését.
e) Az Interreg programok esetében hivatkozás a külön ellenőrzési rendelkezésekre, valamint annak kifejtése, hogy az ellenőrző hatóság hogyan kívánja biztosítani a Bizottsággal folytatott együttműködést – az (EU) [ETE-rendelet] 48. cikke szerint – a Bizottság által vételezendő közös minta keretében végzett műveletellenőrzések tekintetében.
f) Az Interreg programok esetében, ha az (EU) [ETE-rendelet] 48. cikkében foglaltak szerint további ellenőrzésre lehet szükség, hivatkozás az ezzel kapcsolatos külön ellenőrzési rendelkezésekre és e további ellenőrzés nyomon követésére.
3.2. Az irányítási és kontrollrendszerek megfelelő működésének vizsgálatát célzó ellenőrzések (rendszerellenőrzések)
Az ellenőrizendő szervezetek/struktúrák és a vonatkozó fő követelmények azonosítása a rendszerellenőrzésekkel összefüggésben. A felsorolásnak magában kell foglalnia az utolsó tizenkét hónapban kijelölt szerveket.
Megfelelő esetben hivatkozás az ellenőrző hatóság megbízásából az ellenőrzést végző szervezetre.
Az alábbi egyes tematikus területekre vagy szervezetekre irányuló rendszerellenőrzések ismertetése:
a) a közbeszerzési szabályok, állami támogatási szabályok, környezetvédelmi követelmények és egyéb alkalmazandó jog tekintetében végzett adminisztratív és helyszíni, irányítási ellenőrzések minősége és mennyisége;
b) a projektkiválasztás és irányító hatóság vagy közreműködő szervezetek szintjén végzett irányítási ellenőrzések minősége;
c) a finanszírozási eszközök kialakítása és végrehajtása a finanszírozási eszközöket végrehajtó érintett szervek szintjén;
d) az elektronikus rendszerek működése és biztonsága, valamint interoperabilitásuk a Bizottság elektronikus adatcsererendszerével.
e) a célokkal és részcélokkal, illetve a program célkitűzéseinek megvalósításában elért eredményekkel kapcsolatban az irányító hatóság által jelentett adatok megbízhatósága;
f) pénzügyi korrekciók (az elszámolásokból levont összegek);
g) a csalással kapcsolatos kockázatok értékelése által alátámasztott, eredményes és arányos csalásellenes intézkedések végrehajtása.
3.3. Az Interreg programoktól eltérő műveletek ellenőrzése
a) A rendelet 73. cikkével összhangban alkalmazandó mintavételi módszertan bemutatása (vagy hivatkozás az ezt meghatározó belső dokumentumra), valamint az ellenőrzésekre vonatkozó egyéb specifikus eljárások, nevezetesen a feltárt hibák osztályozására és kezelésére szolgáló eljárások ismertetése, a csalás gyanújának kezelésére szolgáló eljárás bemutatásával együtt.
b) Külön ismertetést kell javasolni azokra az évekre vonatkozóan, amelyek esetében a tagállamok egy vagy több program esetében a rendelet 77. cikkében meghatározott kiemelt arányos rendszer alkalmazását választják.
3.4. Az Interreg programokhoz tartozó műveletek ellenőrzése
a) A megállapítások és hibák kezelésének leírása (vagy hivatkozás az ezt meghatározó belső dokumentumra), amelyet az (EU) [ETE-rendelet] 48. cikkében foglaltaknak és a műveletellenőrzésekre vonatkozó egyéb külön eljárásoknak – nevezetesen a Bizottság által évente vételezendő közös Interreg mintával kapcsolatosaknak – megfelelően kell alkalmazni.
b) Külön leírásra kell javaslatot tenni azon évekre vonatkozóan, amelyek esetében az Interreg programokra vonatkozó műveletek ellenőrzésére szolgáló közös minta nem tartalmaz műveleteket vagy mintavételi egységeket a kérdéses programból.
Ebben az esetben ismertetni kell a program ellenőrző hatóság által alkalmazandó mintavételi módszert vagy a műveletek ellenőrzéseire vonatkozóan alkalmazott egyéb külön eljárásokat, nevezetesen a feltárt hibák osztályozására és kezelésére szolgáló eljárásokat, stb.
3.5. Az elszámolások ellenőrzése
Az elszámolások ellenőrzéseire alkalmazott ellenőrzési szemlélet bemutatása.
3.6. A vezetői nyilatkozat ellenőrzése
Hivatkozás a vezetői nyilatkozat ellenőrzésével járó feladatokat meghatározó, az irányító hatóság által az ellenőri vélemény céljából összeállított, belső eljárásokra.
4. TERVEZETT ELLENŐRZÉSI FELADATOK
a)
Az ellenőrzési prioritások és célkitűzések ismertetése és indoklása a folyó számviteli évet és a két azt követő számviteli évet illetően, valamint a kockázatelemzés eredményei és a tervezett ellenőrzési feladatok közötti összefüggések ismertetése.
b)
A folyó számviteli évvel és a rákövetkező két számviteli évvel kapcsolatos, a rendszerellenőrzésekre vonatkozó (a rendszerellenőrzések közé értve az egyes tematikus területekre irányuló célzott ellenőrzéseket is) ellenőrzési feladatok tájékoztató jellegű ütemterve az alábbiaknak megfelelően:
Ellenőrizendő hatóságok/szervezetek vagy egyedi tematikus területek
CCI
A program neve
Az ellenőrzésért felelős szervezet
A kockázatelemzés eredménye
20xx.
Az ellenőrzés célja és köre
20xx.
Az ellenőrzés célja és köre
20xx.
Az ellenőrzés célja és köre
5. FORRÁS
a)
Az ellenőrző hatóság szervezeti ábrája
b)
A folyó számviteli évvel és a két rákövetkező számviteli évvel kapcsolatban kiosztandó tervezett erőforrások feltüntetése (ezen belül adott esetben az esetleges tervezett kiszervezésekre és azok körére vonatkozó információk).
(1) Amennyiben több operatív programra közös ellenőrzési stratégiát dolgoznak ki, tüntesse fel a közös irányítási és kontrollrendszer alá tartozó programokat
XIX. MELLÉKLET
Minta a kifizetési kérelmekhez – 85. cikk (3) bekezdés
Kiadások prioritások és régiókategóriák szerinti bontásban, a számviteli feladatkört ellátó szerv elszámolásaiban rögzítettek szerint
(ideértve a finanszírozási eszközök számára fizetett program-hozzájárulásokat is – a rendelet 86. cikke)
Prioritás
A számítás alapja (elszámolható közkiadások vagy teljes elszámolható költség)(98)
A kedvezményezetteknél felmerült és a műveletek végrehajtása során általuk kifizetett elszámolható kiadások teljes összege, a 85. cikk (3) bekezdésének a) pontja és 85. cikkének (4) bekezdése értelmében
A 85. cikk (3) bekezdése b) pontjának értelmében vett technikai segítségnyújtás összege
A 85. cikke (3) bekezdése c) pontjának értelmében fizetett vagy fizetendő közpénzből nyújtott hozzájárulás teljes összege
(A)
(B)
(C)
(D)
1. prioritás
Kevésbé fejlett régiók
<type="S" input="G">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Átmeneti régiók
<type="S" input="G">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Fejlettebb régiók
<type="S" input="G">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Legkülső régiók
<type="S" input="G">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Ritkán lakott
északi régiók
<type="S" input="G">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
2. prioritás
Kevésbé fejlett régiók
<type="S" input="G">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Átmeneti régiók
<type="S" input="G">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Fejlettebb régiók
<type="S" input="G">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Legkülső régiók
<type="S" input="G">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Ritkán lakott
északi régiók
<type="S" input="G">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
3. prioritás
Kevésbé fejlett régiók
<type="S" input="G">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Átmeneti régiók
<type="S" input="G">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Fejlettebb régiók
<type="S" input="G">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Legkülső régiók
<type="S" input="G">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Ritkán lakott
északi régiók
<type="S" input="G">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Mindösszesen
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
VAGY
Az irányító hatóság elszámolásaiban feltüntetett kiadások egyedi célkitűzés szerinti bontásban
Csak az MMA/BBA és HAVE alapokra alkalmazandó
Egyedi célkitűzés
A számítás alapja (közkiadások vagy teljes)
A kedvezményezetteknél felmerült és a műveletek végrehajtása során általuk kifizetett elszámolható kiadások teljes összege
A műveletek végrehajtása során felmerült közkiadások teljes összege
(A)
(B)
(C)
1. egyedi célkitűzés
1. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (1) bekezdésére]
<type="S" input="G">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
2. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (2) bekezdésére]
<type="S" input="G">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
3. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (3) és (4) bekezdésére]
<type="S" input="G">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
4. sz. fellépéstípus [hivatkozás a MMA-rendelet 14. és 15. cikkére]
<type="S" input="G">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
2. egyedi célkitűzés
1. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (1) bekezdésére]
<type="S" input="G">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
2. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (2) bekezdésére]
<type="S" input="G">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
3. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (3) és (4) bekezdésére]
<type="S" input="G">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
3. egyedi célkitűzés
1. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (1) bekezdésére]
<type="S" input="G">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
2. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (2) bekezdésére]
<type="S" input="G">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
3. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (3) és (4) bekezdésére]
A mintát automatikusan kiigazítják a CCI-szám alapján. Például, a régiókategóriákat nem érintő programok (Kohéziós Alap, európai területi együttműködés, ETHA, adott esetben) vagy az egy prioritáson (egyedi célkitűzésen) belül a társfinanszírozási arányokat nem moduláló programok esetében a táblázat az alábbiak szerint néz ki:
Prioritás
A számítás alapja (közkiadások
vagy teljes elszámolható) (')
(A)
A kedvezményezetteknél felmerült és a műveletek végrehajtása során általuk kifizetett elszámolható kiadások teljes összege, a 85. cikk (3) bekezdésének a) pontja és 85. cikkének (4) bekezdése értelmében
(B)
A 85. cikk (3) bekezdése b) pontjának értelmében vett technikai segítségnyújtás összege
(C)
A 85. cikke (3) bekezdése c) pontjának értelmében fizetett vagy fizetendő közpénzből nyújtott hozzájárulás teljes összege
(D°(C)
1. prioritás
<type='S' input='C'>
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
2. prioritás
<type='S' input='C'>
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
3.MACRO_MISSING prioritás
<type='S' input='C'>
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Mindösszesen
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
NYILATKOZAT
E kifizetési kérelem jóváhagyásával a számviteli funkció / irányító hatóság kérelmezi a fenti összegek kifizetését.
A számviteli funkcióért felelős hatóság képviseletében:
vagy
A számviteli funkcióért felelős irányító hatóság képviseletében:
A mintát automatikusan kiigazítják a CCI-szám alapján. Például, a régiókategóriákat nem érintő programok (Kohéziós Alap, európai területi együttműködés, ETHA, adott esetben) vagy az egy prioritáson (egyedi célkitűzésen) belül a társfinanszírozási arányokat nem moduláló programok esetében a táblázat az alábbiak szerint néz ki:
Vagy
Csak az MMA/BBA és HAVE alapokra alkalmazandó
Alap
Összegek
<type="S" input="G">
1. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (1) bekezdésére]
<type="Cu" input="G">
2. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (2) bekezdésére]
<type="Cu" input="G">
3. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (3) és (4) bekezdésére]
<type="Cu" input="G">
4. sz. fellépéstípus [hivatkozás a MMA-rendelet 14. és 15. cikkére]
<type="Cu" input="G">
ALAP
ÖSSZEG
<type="S" input="G">
<type="Cu" input="G">
A kifizetést a következő bankszámlára kell teljesíteni:
Kijelölt szervezet
<type="S" maxlength="150" input="G">
Bank
<type="S" maxlength="150" input="G">
BIC
<type="S" maxlength="11" input="G">
Nemzetközi bankszámlaszám (IBAN)
<type="S" maxlength="34" input="G">
Számlatulajdonos (ha nem egyezik meg a kijelölt szervezettel)
<type="S" maxlength="150" input="G">
Függelék: Tájékoztatás a rendelet 86. cikke szerint a finanszírozási eszközökhöz nyújtott és a kifizetési kérelmekben feltüntetett program-hozzájárulásokról (a program indulásától összesítve)
Az első kifizetési kérelemben szereplő és a 86. cikkel összhangban a finanszírozási eszköz számára kifizetett összeg (a vonatkozó finanszírozási megállapodás alapján a finanszírozási eszköz(ök) számára lekötött program-hozzájárulások teljes összegének legfeljebb [25 %]-a)
A 86. cikk (3) bekezdésében említett megfelelő elszámolt összeg(99)
(A)
(B)
(C)
(D)
Prioritás
A finanszírozási eszközökhöz nyújtott program-hozzájárulások teljes összege
A kapcsolódó közpénzből nyújtott hozzájárulás összege
A 86. cikk szerinti elszámolható kiadásként ténylegesen kifizetett, illetve garanciák esetében lekötött program-hozzájárulások teljes összege
A közpénzből nyújtott hozzájárulás kapcsolódó összege
1. prioritás
Kevésbé fejlett régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Átmeneti régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Fejlettebb régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Legkülső régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Ritkán lakott
északi régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
2. prioritás
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Kevésbé fejlett régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Átmeneti régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Fejlettebb régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Legkülső régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Ritkán lakott
északi régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
3. prioritás
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Kevésbé fejlett régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Átmeneti régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Fejlettebb régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Legkülső régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Ritkán lakott
északi régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Mindösszesen
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
A mintát automatikusan kiigazítják a CCI-szám alapján. Például, a régiókategóriákat nem érintő programok (Kohéziós Alap, európai területi együttműködés, ETHA, adott esetben) vagy az egy prioritáson (egyedi célkitűzésen) belül a társfinanszírozási arányokat nem moduláló programok esetében a táblázat az alábbiak szerint néz ki:
Az első kifizetési kérelemben szereplő és a 86. cikkel összhangban a finanszírozási eszköz számára kifizetett összeg (a vonatkozó finanszírozási megállapodás alapján a finanszírozási eszköz(ök) számára lekötött program-hozzájárulások teljes összegének legfeljebb [25 %]-a)
A 86. cikk (3) bekezdésében említett megfelelő elszámolt összeg(100)
(A)
(B)
(C)
(D)
Prioritás
A finanszírozási eszközökhöz nyújtott program-hozzájárulások teljes összege
A kapcsolódó közpénzből nyújtott hozzájárulás összege
A 86. cikk szerinti elszámolható kiadásként ténylegesen kifizetett, illetve garanciák esetében lekötött program-hozzájárulások teljes összege
A kapcsolódó közpénzből nyújtott hozzájárulás összege
1. prioritás
2. prioritás
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
3. prioritás
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Mindösszesen
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
Vagy
Csak az MMA/BBA és HAVE alapokra alkalmazandó
Az első kifizetési kérelemben szereplő és a 86. cikkel összhangban a finanszírozási eszköz számára kifizetett összeg (a vonatkozó finanszírozási megállapodás alapján a finanszírozási eszköz(ök) számára lekötött program-hozzájárulások teljes összegének legfeljebb [25 %]-a)
A 86. cikk (3) bekezdésében említett megfelelő elszámolt összeg(101)
(A)
(B)
(C)
(D)
A finanszírozási eszközökhöz nyújtott program-hozzájárulások teljes összege
A kapcsolódó közpénzből nyújtott hozzájárulás összege
A 86. cikk szerinti elszámolható kiadásként ténylegesen kifizetett, illetve garanciák esetében lekötött program-hozzájárulások teljes összege
A kapcsolódó közpénzből nyújtott hozzájárulás összege
1. egyedi célkitűzés
1. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (1) bekezdésére]
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
2. egyedi célkitűzés
1. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (1) bekezdésére]
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
3. egyedi célkitűzés
1. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (1) bekezdésére]
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Mindösszesen
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
XX. MELLÉKLET
Minta az elszámolásokhoz – 92. cikk (1) bekezdés a) pont
A programért felelős irányító hatóság megerősíti, hogy:
1) az elszámolások teljesek, pontosak és hitelesek, és az azokban szereplő kiadás megfelelnek az alkalmazandó jognak, jogszerű és szabályos;
2) az egyes alapokra vonatkozó rendeleteknek, az (EU, Euratom) .... rendelet [a költségvetési rendelet] 63. cikke (5) bekezdésének, valamint a rendelet 68. cikke a)– e) pontjainak rendelkezéseit tiszteletben tartják;
3) a 76. cikk dokumentumok elérhetőségére vonatkozó rendelkezéseit tiszteletben tartják.
Az irányító hatóság képviseletében:
<type="S" input="G">
1. függelék: A számviteli feladatkör/irányító hatóság elszámolási rendszereiben rögzített összegek
Prioritás
A számviteli feladatkört ellátó szerv számviteli rendszereiben rögzített elszámolható kiadások azon teljes összege, amely szerepelt a számviteli évre vonatkozó, a 92. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti kifizetési kérelmekben
(A)
A 85. cikk (3) bekezdése b) pontjának értelmében vett technikai segítségnyújtás összege
(B)
A 92. cikke (3) bekezdése a) pontjának értelmében fizetett vagy fizetendő kapcsolódó közpénzből nyújtott hozzájárulás teljes összege
(C)
1. prioritás
Kevésbé fejlett régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Átmeneti régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Fejlettebb régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Legkülső régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Ritkán lakott északi régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
2. prioritás
Kevésbé fejlett régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Átmeneti régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Fejlettebb régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Legkülső régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Ritkán lakott északi régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
3. prioritás
Kevésbé fejlett régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Átmeneti régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Fejlettebb régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Legkülső régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Ritkán lakott északi régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
4. prioritás
Összesen
Kevésbé fejlett régiók
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
Átmeneti régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Fejlettebb régiók
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
Legkülső régiók
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
Ritkán lakott északi régiók
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
Mindösszesen
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
Vagy
Csak az MMA/BBA és HAVE alapokra alkalmazandó
Egyedi célkitűzés
Az irányító hatóság elszámolási rendszereiben rögzített. és a Bizottsághoz benyújtott kifizetési kérelmekben feltüntetett elszámolható kiadások teljes összege
(A)
A műveletek végrehajtása során felmerült, megfelelő közkiadások teljes összege
(B)
1. egyedi célkitűzés
1. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (1) bekezdésére]
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
2. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (2) bekezdésére]
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
3. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (3) és (4) bekezdésére]
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
4. sz. fellépéstípus [hivatkozás a MMA-rendelet 14. és 15. cikkére]
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
2. egyedi célkitűzés
1. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (1) bekezdésére]
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
2. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (2) bekezdésére]
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
3. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (3) és (4) bekezdésére]
A mintát automatikusan kiigazítják a CCI-szám alapján. Például, a régiókategóriákat nem érintő programok (Kohéziós Alap, európai területi együttműködés, ETHA, adott esetben) vagy az egy prioritáson (egyedi célkitűzésen) belül a társfinanszírozási arányokat nem moduláló programok esetében a táblázat az alábbiak szerint néz ki:
Prioritás
A számviteli feladatkört ellátó szerv számviteli rendszereiben rögzített elszámolható kiadások azon teljes összege, amely szerepelt a számviteli évre vonatkozó, a 92. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti kifizetési kérelmekben
(A)
A 85. cikk (3) bekezdése b) pontjának értelmében vett technikai segítségnyújtás összege
(B)
A 92. cikke (3) bekezdése a) pontjának értelmében fizetett vagy fizetendő kapcsolódó közpénzből nyújtott hozzájárulás teljes összege
(C)
1. prioritás
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
2. prioritás
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
3. prioritás
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Mindösszesen
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
2. függelék: A számviteli év során visszavont összegek
Prioritás
VISSZAVONÁSOK
Az időközi kifizetési kérelmekben feltüntetett kiadás teljes elszámolható összege
Kapcsolódó közpénzből nyújtott hozzájárulás
(A)
(B)
1. prioritás
Kevésbé fejlett régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Átmeneti régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Fejlettebb régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Legkülső régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Ritkán lakott északi régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
2. prioritás
Kevésbé fejlett régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Átmeneti régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Fejlettebb régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Legkülső régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Ritkán lakott északi régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
3. prioritás
Kevésbé fejlett régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Átmeneti régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Fejlettebb régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Legkülső régiók
Ritkán lakott északi régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
4. prioritás
Összesen
Kevésbé fejlett régiók
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
Átmeneti régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Fejlettebb régiók
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
Legkülső régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Ritkán lakott északi régiók
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
MINDÖSSZESEN
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
A számviteli év során visszavont összegek a megfelelő kiadásról szóló nyilatkozat számviteli éve szerinti bontásban
A(z) XX… június 30-án véget érő számviteli év tekintetében (összesen)
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Különösen az ebből a műveletek tekintetében elvégzett ellenőrzések eredményeként korrigált összegek
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
A … június 30-án véget érő számviteli év tekintetében (összesen)
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Különösen az ebből a műveletek tekintetében elvégzett ellenőrzések eredményeként korrigált összegek
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
A mintát automatikusan kiigazítják a CCI-szám alapján. Például, a régiókategóriákat nem érintő programok (Kohéziós Alap, európai területi együttműködés, ETHA, adott esetben) vagy az egy prioritáson (egyedi célkitűzésen) belül a társfinanszírozási arányokat nem moduláló programok esetében a táblázat az alábbiak szerint néz ki:
Prioritás
VISSZAVONÁSOK
A kifizetési kérelmekben feltüntetett kiadások teljes elszámolható összege
Kapcsolódó közpénzből nyújtott hozzájárulás
(A)
(B)
1. prioritás
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
2. prioritás
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
3. prioritás
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
MINDÖSSZESEN
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
A számviteli év során visszavont összegek a megfelelő kiadásról szóló nyilatkozat számviteli éve szerinti bontásban
A(z) XX… június 30-án véget érő számviteli év tekintetében (összesen)
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Különösen az ebből a műveletek tekintetében elvégzett ellenőrzések eredményeként korrigált összegek
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
A … június 30-án véget érő számviteli év tekintetében (összesen)
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Különösen az ebből a műveletek tekintetében elvégzett ellenőrzések eredményeként korrigált összegek
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Vagy
Csak az MMA/BBA és HAVE alapokra alkalmazandó
Egyedi célkitűzés
VISSZAVONÁSOK
A kifizetési kérelmekben feltüntetett kiadások teljes elszámolható összege
Megfelelő közkiadások
(A)
(B)
1. egyedi célkitűzés
1. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (1) bekezdésére]
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
2. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (2) bekezdésére]
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
3. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (3) és (4) bekezdésére]
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
4. sz. fellépéstípus [hivatkozás a MMA-rendelet 14. és 15. cikkére]
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
2. egyedi célkitűzés
1. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (1) bekezdésére]
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
2. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (2) bekezdésére]
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
3. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (3) és (4) bekezdésére]
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
3. egyedi célkitűzés
1. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (1) bekezdésére]
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
2. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (2) bekezdésére]
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
3. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (3) és (4) bekezdésére]
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Összesen
1. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (1) bekezdésére]
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
2. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (2) bekezdésére]
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
3. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (3) és (4) bekezdésére]
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
4. sz. fellépéstípus [hivatkozás a MMA-rendelet 14. és 15. cikkére]
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
MINDÖSSZESEN
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
A számviteli év során visszavont összegek a megfelelő kiadásról szóló nyilatkozat számviteli éve szerinti bontásban
A … június 30-án véget érő számviteli év tekintetében (összesen)
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Különösen az ebből a műveletek tekintetében elvégzett ellenőrzések eredményeként korrigált összegek
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
A … június 30-án véget érő számviteli év tekintetében (összesen)
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Különösen az ebből a műveletek tekintetében elvégzett ellenőrzések eredményeként korrigált összegek
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
2. függelék: A finanszírozási eszközökhöz fizetett program-hozzájárulások (a program indulásától összesítve) – 86. cikk
Az első kifizetési kérelemben szereplő és a 86. cikkel összhangban a finanszírozási eszköz számára kifizetett összeg (a vonatkozó finanszírozási megállapodás alapján a finanszírozási eszköz(ök) számára lekötött program-hozzájárulások teljes összegének legfeljebb [25 %]-a)
A 86. cikk (3) bekezdésében említett megfelelő elszámolt összeg(104)
(A)
(B)
(C)
(D)
Prioritás
A finanszírozási eszközökhöz nyújtott program-hozzájárulások teljes összege
A közpénzből nyújtott hozzájárulás kapcsolódó összege
A 86. cikk szerinti elszámolható kiadásként ténylegesen kifizetett, illetve garanciák esetében lekötött program-hozzájárulások teljes összege
A kapcsolódó közpénzből nyújtott hozzájárulás összege
1. prioritás
Kevésbé fejlett régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Átmeneti régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Fejlettebb régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Legkülső régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Ritkán lakott északi régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
2. prioritás
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Kevésbé fejlett régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Átmeneti régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Fejlettebb régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Legkülső régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Ritkán lakott északi régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
3. prioritás
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Kevésbé fejlett régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Átmeneti régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Fejlettebb régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Legkülső régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Ritkán lakott északi régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
4. prioritás
Összesen
Kevésbé fejlett régiók
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
Átmeneti régiók
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Fejlettebb régiók
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
Legkülső régiók
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
Ritkán lakott északi régiók
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
Mindösszesen
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
A mintát automatikusan kiigazítják a CCI-szám alapján. Például, a régiókategóriákat nem érintő programok (Kohéziós Alap, európai területi együttműködés, ETHA, adott esetben) vagy az egy prioritáson (egyedi célkitűzésen) belül a társfinanszírozási arányokat nem moduláló programok esetében a táblázat az alábbiak szerint néz ki:
Az első kifizetési kérelemben szereplő és a 86. cikkel összhangban a finanszírozási eszköz számára kifizetett összeg (a vonatkozó finanszírozási megállapodás alapján a finanszírozási eszköz(ök) számára lekötött program-hozzájárulások teljes összegének legfeljebb [25 %]-a)
A 86. cikk (3) bekezdésében említett megfelelő elszámolt összeg(105)
(A)
(B)
(C)
(D)
Prioritás
A finanszírozási eszközökhöz nyújtott program-hozzájárulások teljes összege
A közpénzből nyújtott hozzájárulás kapcsolódó összege
A 86. cikk szerinti elszámolható kiadásként ténylegesen kifizetett, illetve garanciák esetében lekötött program-hozzájárulások teljes összege
A kapcsolódó közpénzből nyújtott hozzájárulás összege
1. prioritás
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
2. prioritás
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
3. prioritás
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Mindösszesen
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
Vagy
Csak az MMA/BBA és HAVE alapokra alkalmazandó
Az első kifizetési kérelemben szereplő és a 86. cikkel összhangban a finanszírozási eszköz számára kifizetett összeg (a vonatkozó finanszírozási megállapodás alapján a finanszírozási eszköz(ök) számára lekötött program-hozzájárulások teljes összegének legfeljebb [25 %]-a)
A 86. cikk (3) bekezdésében említett megfelelő elszámolt összeg(106)
(A)
(B)
(C)
(D)
A finanszírozási eszközökhöz nyújtott program-hozzájárulások teljes összege
A kapcsolódó közpénzből nyújtott hozzájárulás összege
A 86. cikk szerinti elszámolható kiadásként ténylegesen kifizetett, illetve garanciák esetében lekötött program-hozzájárulások teljes összege
A kapcsolódó közpénzből nyújtott hozzájárulás összege
1. egyedi célkitűzés
1. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (1) bekezdésére]
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
2. egyedi célkitűzés
1. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (1) bekezdésére]
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
3. egyedi célkitűzés
1. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (1) bekezdésére]
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Mindösszesen
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
4. függelék: A kiadások egyeztetése – 92. cikk
Prioritás
A Bizottsághoz benyújtott kifizetési kérelmekben feltüntetett összes elszámolható kiadás
A rendelet 92. cikke szerinti bejelentett kiadások
Különbözet
Megjegyzések (különbözet esetén kötelező)
A kedvezményezetteknél felmerült és a műveletek végrehajtása során általuk kifizetett elszámolható kiadások teljes összege
A végrehajtási műveletekben fizetett vagy fizetendő közpénzből nyújtott hozzájárulás teljes összege
A Bizottság számára benyújtott kifizetési kérelmekben feltüntetett és a számviteli funkció elszámolási rendszerében rögzített elszámolható közkiadások teljes összege
A végrehajtási műveletekben végrehajtott vagy végrehajtandó kapcsolódó hozzájárulás teljes összege
(E=A-C)
(F=B-D)
(A)
(B)
(C)
(D)
(E)
(F)
(G)
1. prioritás
Kevésbé fejlett régiók
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="S" maxlength="500" input="M">
Átmeneti régiók
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="S" maxlength="500" input="M">
Fejlettebb régiók
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="S" maxlength="500" input="M">
Legkülső régiók
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="S" maxlength="500" input="M">
Ritkán lakott északi régiók
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="S" maxlength="500" input="M">
2. prioritás
Kevésbé fejlett régiók
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="S" maxlength="500" input="M">
Átmeneti régiók
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="S" maxlength="500" input="M">
Fejlettebb régiók
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="S" maxlength="500" input="M">
Legkülső régiók
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="S" maxlength="500" input="M">
Ritkán lakott északi régiók
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="S" maxlength="500" input="M">
3. prioritás
Összesen
Kevésbé fejlett régiók
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
Átmeneti régiók
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
Fejlettebb régiók
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
Legkülső régiók
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
Ritkán lakott északi régiók
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
Mindösszesen
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
Ebből auditok eredményeképpen a folyószámlákon korrigált összegek
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
Vagy
Csak az MMA/BBA és HAVE alapokra alkalmazandó
Egyedi célkitűzés
A Bizottsághoz benyújtott kifizetési kérelmekben feltüntetett összes elszámolható kiadás
A rendelet 92. cikke szerinti bejelentett kiadások
Különbözet
Megjegyzések (különbözet esetén kötelező)
A kedvezményezetteknél felmerült és a műveletek végrehajtása során általuk kifizetett elszámolható kiadások teljes összege
A végrehajtási műveletekben fizetett vagy fizetendő közpénzből nyújtott hozzájárulás teljes összege
A Bizottság számára benyújtott kifizetési kérelmekben feltüntetett és a számviteli funkció elszámolási rendszerében rögzített elszámolható közkiadások teljes összege
A végrehajtási műveletekben végrehajtott vagy végrehajtandó kapcsolódó hozzájárulás teljes összege
(E=A-C)
A kedvezményezetteknél felmerült és a műveletek végrehajtása során általuk kifizetett elszámolható kiadások teljes összege
A végrehajtási műveletekben fizetett vagy fizetendő közpénzből nyújtott hozzájárulás teljes összege
(A)
(B)
(C)
(D)
(E)
(A)
(B)
1. egyedi célkitűzés
1. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (1) bekezdésére]
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="S" maxlength="500" input="M">
2. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (2) bekezdésére]
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="S" maxlength="500" input="M">
3. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (3) és (4) bekezdésére]
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="S" maxlength="500" input="M">
4. sz. fellépéstípus [hivatkozás a MMA-rendelet 14. és 15. cikkére]
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="S" maxlength="500" input="M">
2. egyedi célkitűzés
1. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (1) bekezdésére]
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="S" maxlength="500" input="M">
2. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (2) bekezdésére]
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="S" maxlength="500" input="M">
3. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (3) és (4) bekezdésére]
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="S" maxlength="500" input="M">
stb.
Mindösszesen
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
Ebből auditok eredményeképpen a folyószámlákon korrigált összegek
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
A mintát automatikusan kiigazítják a CCI-szám alapján. Például, a régiókategóriákat nem érintő programok (Kohéziós Alap, európai területi együttműködés, ETHA, adott esetben) vagy az egy prioritáson (egyedi célkitűzésen) belül a társfinanszírozási arányokat nem moduláló programok esetében a táblázat az alábbiak szerint néz ki:
Prioritás
A Bizottsághoz benyújtott kifizetési kérelmekben feltüntetett összes elszámolható kiadás
A rendelet XX. cikke szerinti bejelentett kiadás
Különbözet
Megjegyzések (különbözet esetén kötelező)
A kedvezményezetteknél felmerült és a műveletek végrehajtása során általuk kifizetett elszámolható kiadások teljes összege
A végrehajtási műveletekben fizetett vagy fizetendő közpénzből nyújtott hozzájárulás teljes összege
A Bizottság számára benyújtott időközi kifizetési kérelmekben feltüntetett és a számviteli funkció elszámolási rendszerében rögzített elszámolható közkiadások teljes összege
A végrehajtási műveletekben végrehajtott vagy végrehajtandó kapcsolódó hozzájárulás teljes összege
(E=A-C)
(F=B-D)
(A)
(B)
(C)
(D)
(E)
(F)
(G)
1. prioritás
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="S" maxlength="500" input="M">
2. prioritás
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="S" maxlength="500" input="M">
Mindösszesen
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
<type="Cu" input="G">
Ebből auditok eredményeképpen a folyószámlákon korrigált összegek
<type="Cu" input="M">
<type="Cu" input="M">
XXI. MELLÉKLET
A pénzügyi korrekciók mértékének meghatározása: átalányalapú vagy extrapolált pénzügyi korrekciók – 98. cikk (1) bekezdés
Az extrapolált korrekció alkalmazásnak elemei
Ha extrapolált pénzügyi korrekciókat kell alkalmazni, a pénzügyi korrekció meghatározása céljából a reprezentatív minta vizsgálatának eredményeit extrapolálni kell a sokaság fennmaradó részére, amelyből a mintát vették.
Az átalányalapú korrekció alkalmazásakor mérlegelendő elemek
a)
a súlyos hiányosság(ok) jelentőség az irányítási és kontrollrendszer egészére nézve;
b)
a súlyos hiányosság(ok) gyakorisága és mértéke;
c)
z uniós költségvetést érő veszteség mértéke.
Az átalány pénzügyi korrekciót az alábbiak szerint kell meghatározni:
a)
amennyiben a súlyos hiányosság(ok) annyira alapvető(ek), gyakori(ak) vagy kiterjedt(ek), hogy a rendszert teljesen ellehetetlenítve az összes érintett kiadás jogszerűségét és szabályszerűségét kockáztatja (kockáztatják), 100 %-os átalányt kell alkalmazni;
b)
amennyiben a súlyos hiányosság(ok) annyira gyakori(ak) vagy kiterjedt(ek), hogy a rendszert érintő rendkívül súlyos hibát eredményezve az érintett kiadások nagyon nagy arányának jogszerűségét és szabályszerűségét kockáztatják, 25 %-os átalányt kell alkalmazni;
c)
amennyiben a súlyos hiányosság(ok) a rendszer nem teljes körű működésének vagy a rendszer gyenge vagy ritka működésének tulajdonítható(k) úgy hogy az az érintett kiadások nagy arányának jogszerűségét és szabályszerűségét kockáztatja, 10 %-os átalányt kell alkalmazni;
d)
amennyiben a súlyos hiányosság(ok) a rendszer következetlen működésének tudhatók be úgy, hogy az az érintett kiadások jelentős arányának jogszerűségét és szabályszerűségét kockáztatja, 5 %-os átalányt kell alkalmazni.
Amennyiben az illetékes hatóságok mulasztása miatt a pénzügyi korrekció alkalmazását követően az adott számviteli évben nem történik korrekciós intézkedés, és ugyanazon súlyos hiányosság(ok)at a következő számviteli évben is megállapítják, a súlyos hiányosság(ok) tartós fennállása miatt a korrekció mértéke legfeljebb a következő magasabb kategóriának mértékig megnövelhető.
A „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzés alapján támogatásra jogosult, kevésbé fejlett régiók esetében alkalmazott elosztási módszer – 102. cikk (2) bekezdés a) pont
1. Az egyes tagállamoknak járó juttatás az adott tagállam támogatásra jogosult régiói számára nyújtott juttatások összegével egyenlő, kiszámítása pedig a következő lépésekkel összhangban történik:
a) az érintett régió népességét az adott régió vásárlóerő-paritáson mért, egy főre jutó GDP-je és az EU-27 egy főre jutó átlagos GDP-je (vásárlóerő-paritáson mérve) közötti különbséggel megszorozva meg kell határozni egy abszolút évi összeget (euróban);
b) az adott régió pénzügyi keretösszegének meghatározásához a fenti abszolút összegnek egy adott százalékát kell venni; ez a százalékláb más és más annak megfelelően, hogy vásárlóerő-paritáson mérve milyen annak a tagállamnak az EU-27 átlagához viszonyított jóléte, amelyben a jogosult régió elhelyezkedik, azaz:
i. azon tagállamok régiói esetében, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelmének szintje nem éri el az EU–27 átlagának 82 %-át: 2,8 %;
ii. azon tagállamok régiói esetében, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelmének szintje az EU-27 átlagának 82 %-a és 99 %-a között helyezkedik el: 1,3 %;
iii. azon tagállamok régiói esetében, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelmének szintje nem éri el az EU–27 átlagának 99 %-át: 0,9 %;
c) a b) ponttal összhangban kapott összeghez adott esetben hozzá kell adni egy munkanélküli személyenként évi 500 EUR összegű pótlékot, olyan számú munkanélkülire vonatkoztatva, amennyivel az adott régió munkanélküli lakosainak száma meghaladja azt a számot, ahány fő az összes kevésbé fejlett régió átlagos munkanélküliségi rátájának az adott régióra történő alkalmazása esetén az adott régióban munkanélküli lenne;
d) a c) ponttal összhangban kapott összeghez adott esetben hozzá kell adni egy fiatal munkanélküli (15–24 év közötti korosztály) személyenként évi 500 EUR összegű pótlékot, olyan számú fiatal munkanélküli személyre vonatkoztatva, amennyivel az adott régió munkanélküli lakosainak száma meghaladja azt a számot, ahány fő az összes kevésbé fejlett régió átlagos munkanélküliségi rátájának az adott régióra történő alkalmazása esetén az adott régióban munkanélküli lenne;
e) a d) ponttal összhangban kapott összeghez adott esetben hozzá kell adni egy személyenként (25–64 év közötti korosztály) évi 250 EUR összegű pótlékot, az adott régió olyan számú személyére vonatkoztatva, amennyit le kellene vonni az összes kevésbé fejlett régióra vonatkozó átlag alacsony iskolázottsági ráta (általánosnál alacsonyabb, általános és alsó középfokú) szintjének eléréséhez;
f) az e) ponttal összhangban kapott összeghez adott esetben hozzá kell adni CO2-egyenérték tonnánként évi 1 EUR összeget, az adott régió lakosságának azon CO2-egyenérték tonnák számának megfelelő hányadára alkalmazva, amellyel a tagállam meghaladja az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó, 2030-ig megvalósítandó célértéket, a Bizottság által 2016-ban javasolt kibocsátáskereskedelmi rendszeren kívül;
g) az f) ponttal összhangban kapott összeghez hozzá kell adni egy személyenként évi 400 EUR összegű pótlékot, a régió lakosságának azon hányadára alkalmazva, amelyet a 2013. január 1-je óta az EU-n kívülről érkező nettó migráció képez.
A „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzés alapján támogatásra jogosult, átmeneti régiók esetében alkalmazott elosztási módszer – 102. cikk (2) bekezdés b) pont
2. Az egyes tagállamoknak járó juttatás az adott tagállam támogatásra jogosult régiói számára nyújtott juttatások összegével egyenlő, kiszámítása pedig a következő lépésekkel összhangban történik:
a) az elméleti minimális és maximális támogatásintenzitás meghatározása minden egyes támogatásra jogosult átmeneti régióra vonatkozóan. A támogatás minimális szintje az összes fejlettebb régiónak járó eredeti átlagos, egy főre számolt támogatás intenzitása alapján kerül megállapításra, azaz évenként egy főre 18 EUR. A támogatás maximális mértéke egy olyan elméleti régióra vonatkozik, amelyben az egy főre jutó GDP az EU-27 átlagának a 75 %-a, és azt az (1) bekezdés a) és b) pontjában ismertetett módszerrel kell kiszámítani. Az így kapott összeg 60 %-át kell figyelembe venni;
b) a regionális támogatások kezdő összegének a kiszámítása a régió EU-27-hez viszonyított relatív egy főre jutó GDP lineáris interpolációja útján, az egy főre jutó regionális GDP (PPS) figyelembevételével;
c) a b) ponttal összhangban kapott összeghez adott esetben hozzá kell adni egy munkanélküli személyenként évi 500 EUR összegű pótlékot, olyan számú munkanélkülire vonatkoztatva, amennyivel az adott régió munkanélküli lakosainak száma meghaladja azt a számot, ahány fő az összes kevésbé fejlett régió átlagos munkanélküliségi rátájának az adott régióra történő alkalmazása esetén az adott régióban munkanélküli lenne;
d) a c) ponttal összhangban kapott összeghez adott esetben hozzá kell adni egy fiatal munkanélküli (15–24 év közötti korosztály) személyenként évi 500 EUR összegű pótlékot, olyan számú fiatal munkanélküli személyre vonatkoztatva, amennyivel az adott régió munkanélküli lakosainak száma meghaladja azt a számot, ahány fő az összes kevésbé fejlett régió átlagos munkanélküliségi rátájának az adott régióra történő alkalmazása esetén az adott régióban munkanélküli lenne;
e) a d) ponttal összhangban kapott összeghez adott esetben hozzá kell adni egy személyenként (25–64 év közötti korosztály) évi 250 EUR összegű pótlékot, az adott régió olyan számú személyére vonatkoztatva, amennyit le kellene vonni az összes kevésbé fejlett régióra vonatkozó átlag alacsony iskolázottsági ráta (általánosnál alacsonyabb, általános és alsó középfokú) szintjének eléréséhez;
f) az e) ponttal összhangban kapott összeghez adott esetben hozzá kell adni CO2-egyenérték tonnánként évi 1 EUR összeget, az adott régió lakosságának azon CO2-egyenérték tonnák számának megfelelő hányadára alkalmazva, amellyel a tagállam meghaladja az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó, 2030-ig megvalósítandó célértéket, a Bizottság által 2016-ban javasolt kibocsátáskereskedelmi rendszeren kívül;
g) az f) ponttal összhangban kapott összeghez hozzá kell adni egy személyenként évi 400 EUR összegű pótlékot, a régió lakosságának azon hányadára alkalmazva, amelyet a 2013. január 1-je óta az EU-n kívülről érkező nettó migráció képez.
A „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzés alapján támogatásra jogosult, fejlettebb régiók esetében alkalmazott elosztási módszer – 102. cikk (2) bekezdés c) pont
3. A teljes elméleti pénzügyi keretösszeget a 18 EUR/fő/év támogatásintenzitás és a jogosult népességszám szorzata adja.
4. Az egyes érintett tagállamok részesedése támogatásra jogosult régióik részesedésének összegével egyenlő, amelyet a következő kritériumok alapján, a megadott súlyozás alkalmazásával kell meghatározni:
a) regionális össznépesség (súlyozás: 20 %),
b) a munkanélküliek száma az olyan NUTS 2. szintű régiókban, ahol a munkanélküliségi ráta magasabb az összes fejlettebb régió átlagánál (súlyozás: 15 %);
c) a foglalkoztatás azon aránya, amelyet hozzá kell adni az összes fejlettebb régió átlagos foglalkoztatási rátájának (20–64 éves korosztály) eléréséhez (súlyozás: 20 %);
d) a 30–34 éves korosztályba tartozó, felsőfokú végzettséggel rendelkezők azon száma, amelyet hozzá kell az összes fejlettebb régióban felsőfokú végzettséggel rendelkezők (30–34 éves korosztály) átlagos arányának eléréséhez (súlyozás: 20 %);
e) a korai iskolaelhagyók azon száma (18–24 éves korosztály), amelyet le kell vonni az összes fejlettebb régió korai iskolaelhagyói (18–24 éves korosztály) átlagos arányának eléréséhez (súlyozás: 15 %);
f) a régió egy főre jutó tényleges GDP-je (vásárlóerő-paritáson mérve) és az elméleti regionális GDP (ha a régió a leggazdagabb NUTS 2. szintű régió egy főre jutó GDP-jével rendelkezne) közötti különbség (súlyozás: 7,5 %),
g) a 12,5 fő/km2-nél alacsonyabb népsűrűségű NUTS 3. szintű régiók lakossága (súlyozás: 2,5 %).
5. A (4) ponttal összhangban a NUTS 2. szintű régiókra kapott összeghez adott esetben hozzá kell adni CO2-egyenérték tonnánként évi 1 EUR összeget, az adott régió lakosságának azon CO2-egyenérték tonnák számának megfelelő hányadára alkalmazva, amellyel a tagállam meghaladja az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó, 2030-ig elérendő célértéket, a Bizottság által 2016-ban javasolt kibocsátáskereskedelmi rendszeren kívül.
6. Az (5) ponttal összhangban a NUTS 2. szintű régiókra kapott összeghez hozzá kell adni egy személyenként évi 400 EUR összegű pótlékot, a régió lakosságának azon hányadára alkalmazva, amelyet a 2013. január 1-je óta az EU-n kívülről érkező nettó migráció képez.
A Kohéziós Alapból támogatásra jogosult tagállamok esetében alkalmazott elosztási módszer – 102. cikk (3) bekezdés
7. A teljes pénzügyi keret összegét a 62,9 EUR/fő/év átlagos támogatásintenzitás és a jogosult népességszám szorzata adja. Az elméleti pénzügyi keretösszegből támogatásra jogosult egyes tagállamok részesedését a népességük, a területük és a nemzeti jólétük alapján, a következő lépések alkalmazásával kell kiszámítani:
a) ki kell számítani az adott tagállam népességének, illetve területének az összes jogosult tagállam össznépességéből, illetve összterületéből való részesedését, és ezek számtani átlagát kell venni. Mindazonáltal, amennyiben egy tagállamnak a teljes népességből való részesedése ötszörösen vagy ennél nagyobb mértékben meghaladja az összterületből való részesedését, rendkívül magas népsűrűséget mutatva, akkor kizárólag a teljes népességből való részesedését kell figyelembe venni ennél a lépésnél;
b) az így kapott százalékos adatokat ki kell igazítani egy együtthatóval, amely azon százalékos arány egyharmadának felel meg, amely arányban az adott tagállamnak a 2014-2016 közötti időszakra vonatkozó, egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme (vásárlóerő-paritáson mérve) meghaladja az összes jogosult tagállam bruttó nemzeti jövedelmének egy főre jutó átlagát (ahol az átlag 100 %-nak felel meg), vagy amennyivel annál kevesebb.
Minden támogatásra jogosult tagállam esetében a Kohéziós Alap része nem haladhatja meg a teljes költségvetési juttatás egy harmadának a (10)–(16) bekezdések alkalmazását követően az európai területi fejlesztés célkitűzésre jutó költségvetési juttatással csökkentett részét. Ez a kiigazítás arányosan megemeli az (1)–(6) bekezdések eredményeként kapott összes átcsoportosítást.
Az európai területi együttműködés célkitűzésre vonatkozó elosztási módszer – 9. cikk
8. A határon átnyúló, illetve a transznacionális együttműködésre fordítható források tagállamonkénti elosztása az alábbi kritériumok alapján meghatározott hányadok súlyozott összege alapján kerül megállapításra, az alábbiak szerinti súlyozásban:
a) az összes NUTS 3. szintű határrégió és egyéb olyan NUTS 3. szintű régiók teljes lakossága, amelyekben a regionális lakosság legalább fele a szárazföldi határtól számított 25 km-en belül él (36 %-os súlyozás);
b) a szárazföldi határtól számított 25 km-en belül élő lakosság (24 %-os súlyozás);
c) a tagállamok teljes lakossága (20 %-os súlyozás).
d) az összes NUTS 3. szintű, parti határ mentén fekvő régió és egyéb olyan NUTS 3. szintű régiók teljes lakossága, amelyekben a regionális lakosság legalább fele a parti határtól számított 25 km-en belül él. (9,8 %-os súlyozás);
e) a tengeri határtérségekben a parti határtól számított 25 km-en belül élő lakosság (6,5 %-os súlyozás);
f) a legkülső régiók teljes lakossága (3,7 %-os súlyozás).
A határon átnyúló együttműködés komponens aránya az (a) és (b) kritériumok súlyozásából kapott összegnek felel meg. A transznacionális együttműködés komponens aránya a (c), (d) és (e) kritériumok súlyozásából kapott összegnek felel meg. A legkülső régiók együttműködése komponens aránya az f) kritérium súlyozásának felel meg.
Az EUMSZ 349. cikkében azonosított legkülső régiók, valamint az 1994. évi csatlakozási okmányhoz csatolt 6. jegyzőkönyv 2. cikkében megállapított kritériumokat teljesítő NUTS 2. szintű régiókra alkalmazott elosztási módszer – 104. cikk (1) bekezdés e) pont
9. A legkülső NUTS 2. szintű régiók és az északi gyéren lakott NUTS 2. szintű régiók 30 EUR/lakos/év további külön juttatásban részesülnek. Ez a juttatás régiónként és tagállamonként az érintett régiók összlakosságának arányában oszlik meg.
A gazdasági, társadalmi és területi kohéziót támogató alapokból történő átcsoportosítások minimális és maximális szintje
10. Annak érdekében, hogy a kohéziós támogatások megfelelő mértékben a legkevésbé fejlett régiókra és tagállamokra összpontosuljanak, valamint csökkenjenek az egy főre jutó átlagos támogatásintenzitások tekintetében felmerülő különbségek, az alapokból az egyes tagállamoknak juttatható összegek felső értékhatára (maximálás) a tagállam GDP-jének százalékában kerül megállapításra, az így kapott százalékok pedig a következők:
a) azon tagállamok esetében, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelmének szintje az EU–27 átlagának 60 %-a alatt van: GDP-jük 2,3 %-a
b) azon tagállamok esetében, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelmének szintje az EU–27 átlagának 60–65 %-a között van: GDP-jük 1,85 %-a
c) azon tagállamok esetében, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelmének szintje az EU–27 átlagának 65 %-a felett van: GDP-jük 1,55 %-a
A felső határ meghatározása évente fog történni, és – adott esetben – a maximális támogatás megszerzése érdekében arányosan csökkenti majd valamennyi, az érintett tagállamnak nyújtandó támogatást (kivéve a fejlettebb régiókat és az európai területi együttműködési célt).
11. A (10) bekezdésben leírt szabályok nem eredményezhetik a tagállamonkénti összeg 2014–2020 közötti programozási időszakra meghatározott szintjének a 108 %-ánál magasabb szintre való emelését. Ezt a kiigazítást arányosan alkalmazzák az érintett tagállam felé történő összes átcsoportosításra (kivéve az európai területi fejlesztési célkitűzés kivételével), az átcsoportosítás maximális szintjének elérése érdekében.
12. Az egy adott tagállamnak az alapokból járó minimális összes támogatás a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó összes egyéni támogatásának 76 %-ával egyenlő. Az e követelmény teljesítéséhez szükséges kiigazításokat arányosan kell alkalmazni az alapokból származó támogatásokra, az európai területi együttműködési cél szerinti támogatások kivételével.
13. Egy, az EU–27 egy főre jutó átlagos GNI-szintjének legalább 120 %-át elérő egy főre jutó GNI-vel rendelkező tagállam számára az alapokból juttatott maximális teljes támogatás a tagállam 2014–2020 közötti időszakra kapott teljes támogatásának felel meg. Az e követelmény teljesítéséhez szükséges kiigazításokat arányosan kell alkalmazni az alapokból származó támogatásokra, az európai területi együttműködési cél szerinti támogatás kivételével.
További rendelkezések
14. Az összes olyan régió esetében, amelyeket a 2014–2020 közötti programozási időszakra vonatkozóan kevésbé fejlett régióként soroltak be, de amelyek egy főre jutó GDP-je meghaladja az EU–27 átlagának 75 %-át, a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés keretében nyújtott támogatás éves minimális szintje a 2014–2020 közötti többéves pénzügyi kereten belül a Bizottság által kiszámított, a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés keretében kapott korábbi éves átlagos indikatív támogatásuk 60 %-ának felel meg.
15. Egyetlen átmeneti régió sem részesülhet kevesebb támogatásban, mint amennyit akkor kapott volna, ha fejlettebb régió lett volna.
16. Összesen 60 000 000 EUR költségvetési juttatást biztosítanak a PEACE PLUS program számára, amennyiben az a béke és a megbékélés támogatása céljából lép fel Továbbá, legalább 60 000 000 EUR költségvetési juttatást biztosítanak a PEACE PLUS program számára az európai területi együttműködés célkitűzés (INTERREG) keretében Írországnak biztosított költségvetési juttatásból az észak-dél közötti határon átnyúló együttműködés folytatásához.
Az (1)–(16) bekezdések alkalmazása a tagállamok alábbiak szerinti juttatásait eredményezi:
A Bizottság 240/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. január 7.) az európai strukturális és beruházási alapok keretében megvalósított partnerségre vonatkozó európai magatartási kódexről (HL L 74., 2014.3.14., 1. o.).
[Rendelet az energiaunió irányításáról, valamint a 94/22/EK irányelv, a 98/70/EK irányelv, a 2009/31/EK irányelv, a 663/2009/EK rendelet, a 715/2009/EK rendelet, a 2009/73/EK irányelv, a 2009/119/EK tanácsi irányelv, a 2010/31/EU irányelv, a 2012/27/EU irányelv, a 2013/30/EU irányelv és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról és az 525/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (COM/2016/0759/2 - 2016/0375(COD)].
(EU) […] rendelet az Európai Regionális Fejlesztési Alap és külső finanszírozási eszközök által támogatott európai területi együttműködési célkitűzésre (Interreg) vonatkozó egyedi rendelkezésekről (HL L […]., […]., […].o.).
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).
A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).
A Bizottság 868/2014/EU (EU) 2016/2066 rendelete (2014. augusztus 8. 2016. november 21.) a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet mellékleteinek módosításáról (HLL 241., 2014.8.13., 322., 2016.11.29., 1.o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete (2003. május 26.) a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (HL L 154., 2003.6.21., 1. o.).
A Bizottság 2017. október 9-i, „Az én régióm, az én Európám, a mi jövőnk” című, a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról szóló hetedik jelentése (COM(2017)0583).
Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).
A Bizottság 651/2014/EU rendelete (2014. június 17.) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 1082/2006/EK rendelete (2006. július 5.) az európai területi együttműködési csoportosulásról (HL L 210., 2006.7.31., 19. o.).
A Bizottság 240/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. január 7.) az európai strukturális és beruházási alapok keretében megvalósított partnerségre vonatkozó európai magatartási kódexről (HL L 74., 2014.3.14., 1. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 1176/2011/EU rendelete (2011. november 16.) a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséréről és kiigazításáról (HL L 306., 2011.11.23., 25. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 1176/2011/EU rendelete (2011. november 16.) a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséréről és kiigazításáról (HL L 306., 2011.11.23., 25. o.).
A Tanács 332/2002/EK rendelete (2002. február 18.) a tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatási mechanizmus eszköz létrehozásáról (HL L 53., 2002.2.23.).
Az Európai Parlament és a Tanács 472/2013/EU rendelete (2013. május 21.) a pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által fenyegetett euroövezeti tagállamok gazdasági és költségvetési felügyeletének megerősítéséről (HL L 140., 2013.5.27., 1. o.).
A Tanács 1467/97/EK rendelete (1997. július 7.) a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról (HL L 209., 1997.8.2., 6. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 2003/98/EK irányelve (2003. november 17.) a közszféra információinak további felhasználásáról (HL L 345., 2003.12.31., 90. o.).
Az Európai Parlament és Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve (2011. december 13.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 26., 2012.1.28., 1. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 2014/52/EU irányelve (2014. április 16.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2011/92/EU irányelv módosításáról (HL L 124., 2014.4.25., 1. o.).
A Tanács 332/2002/EK rendelete (2002. február 18.) a tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatást nyújtó mechanizmus létrehozásáról (HL L 53., 2002.2.23., 1. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 472/2013/EU rendelete (2013. május 21.) a pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által fenyegetett euroövezeti tagállamok gazdasági és költségvetési felügyeletének megerősítéséről (HL L 140., 2013.5.27., 1. o.).
Az 5. szakpolitikai célkitűzése esetében az 1–4. szakpolitikai célkitűzésre vonatkozó összes dimenziókód kiválasztható az 5. szakpolitikai célkitűzés alatt felsoroltakon túl.
Más megközelítések az 5. szakpolitikai célkitűzéstől eltérő szakpolitikai célkitűzések alapján, nem integrált területi beruházás (ITI) és nem közösségvezérelt helyi fejlesztés (CLLD) formájában
Az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete (2003. május 26.) a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (HL L 154., 2003.6.21., 1. o.).
A Bizottság „Az összekapcsoltság a versenyképes digitális egységes piac szolgálatában: Úton a gigabitalapú európai információs társadalom felé” című közleményében (COM(2016)0587) meghatározottak szerint; https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/policies/improving-connectivity-and-access
Csak az ESZA+ rendelet 4. cikke (1) bekezdése c) pontjának vii. alpontjábanbekezdésének xi. pontjában meghatározott egyedi célkitűzésre korlátozott programok esetében.
Csak az ESZA+ rendelet 4. cikke (1) bekezdése c) pontjának vii. alpontjábanbekezdésének xi. pontjában meghatározott egyedi célkitűzésre korlátozott programok esetében
Az ERFA, az ESZA+, és a Kohéziós Alap 2025-ben esedékes félidős felülvizsgálata előtt csak a 2021–2025 közötti évekre vonatkozó pénzügyi kötelezettségvállalások
Egy-egy művelettípus esetében több kiegészítő mutató (például egy kimeneti mutató és egy eredménymutató) lehetséges. Ezekben az esetekben az 1.3–1.11. mezőt minden egyes mutató tekintetében kitöltendő.
Egy-egy művelettípus esetében több kiegészítő mutató (például egy kimeneti mutató és egy eredménymutató) lehetséges. Ezekben az esetekben az 1.3–1.11. mezőt minden egyes mutató tekintetében kitöltendő.
Az Európai Parlament és a Tanács 1999/93/EK irányelve (1999. december 13.) az elektronikus aláírásra vonatkozó közösségi keretfeltételekről (HL L 13., 2000.1.19., 12. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/136/EK irányelve (2009. november 25.) az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv, az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló 2002/58/EK irányelv és a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK rendelet módosításáról (HL L 337., 2009.12.18., 11. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/136/EK irányelve (2009. november 25.) az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv, az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló 2002/58/EK irányelv és a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK rendelet módosításáról (HL L 337., 2009.12.18., 11. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 1995/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).
Az MMA, BBA és HAVA alapok esetében a számviteli feladatkört is beleértve, mivel azok a 66. cikk (3) bekezdésével összhangban az irányító hatóság felelősségi körébe tartoznak.
Az MMA, BBA és HAVA alapok esetében a számviteli feladatkört is beleértve, mivel azok a 66. cikk (3) bekezdésével összhangban az irányító hatóság felelősségi körébe tartoznak.
Többek között az Interreg programok céljából, amelyek az európai területi együttműködésről szóló rendelet 48. cikkében foglaltak szerint nem tartoznak a műveletek ellenőrzése céljából a Bizottság által vételezendő éves minta hatálya alá.
Az Interreg programok kivételével, amelyek nem tartoznak az európai területi együttműködésről szóló rendelet 48. cikkében előirányzottak szerint a műveletek ellenőrzése céljából a Bizottság által vételezendő éves minta hatálya alá, és amelyek esetében az elszámolásokban szereplő kiadásokat a kérdéses számviteli évben, amelynek tekintetében térítéseket kérelmeztek, nem lehetett ellenőrizni.
A réteghibaarányt nyilvánosságra kell hozni, amennyiben a rétegezést hasonló jellemzőkkel rendelkező részsokaságokra, például operatív programból finanszírozási eszköznek vagy más nagy értékű tételeknek, illetve (több alapból finanszírozott programok esetében) alapoknak juttatott pénzügyi hozzájárulásokból álló műveletekre vonatkozóan alkalmazták.
Az ETHA esetében a társfinanszírozás csak a „Teljes elszámolható közkiadásra” vonatkozik. Ezért az ETHA esetében a számítás alapja e mintában automatikusan „Közkiadás”-ra módosul.
Ezt az összeget nem kell feltüntetni a kifizetési kérelemben
Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap
121k
43k
Az Európai Parlament 2019. március 27-i állásfoglalása a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap létrehozásáról szóló 516/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletének módosításáról szóló, 2018. december 14-i felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletről (C(2018)08466 – 2018/2996(DEA))
– tekintettel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (C(2018)08466),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkére,
– tekintettel a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap létrehozásáról, a 2008/381/EK tanácsi határozat módosításáról, valamint az 573/2007/EK és az 575/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozatok és a 2007/435/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 516/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1), és különösen annak 16. cikke (2) bekezdésére és 26. cikke (5) bekezdésére,
– tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság állásfoglalási indítványára,
A. mivel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 1. cikke az 516/2014/EU rendelet II. mellékletének módosítását javasolja a következőkre vonatkozó egyedi intézkedés beillesztésével: „megfelelő fogadási és elszállásolási létesítmények és idegenrendészeti fogdák létesítése, fejlesztése és működtetése, valamint a nemzetközi védelmet kérelmezők vagy a tagállam területén tartózkodó, és a tagállamba való belépés és/vagy tartózkodás feltételeit nem, vagy már nem teljesítő harmadik országbeli állampolgárok számára nyújtott megfelelő szolgáltatások”;
B. mivel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet javasolja az „ellenőrzött központok” fogalmának belefoglalását ebbe az új egyedi intézkedésbe, és ezáltal finanszírozás biztosítását a tagállamok számára az ilyen „ellenőrzött központok” létesítéséhez, fejlesztéséhez és működtetéséhez;
C. mivel az „ellenőrzött központok” fogalma az uniós jogban nem létező és a társjogalkotók által nem jóváhagyott, jogszerűség szempontjából megkérdőjelezhető fogalom;
D. mivel a Parlament úgy véli, hogy egy ilyen elképzelést csak akkor szabad finanszírozni, ha annak fogalmát a társjogalkotók által elfogadott megfelelő jogi eszközben megfelelően meghatározzák, részletezve e fogalom jogalapját, jellegét, rendeltetését és célkitűzését;
1. kifogást emel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, és értesítse arról, hogy a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet nem léphet hatályba;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.
A külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz
121k
42k
Az Európai Parlament 2019. március 27-i állásfoglalása a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról szóló 515/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletének módosításáról szóló, 2018. december 14-i felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletről (C(2018)08465 – 2018/2994(DEA))
– tekintettel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (C(2018)08465),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkére,
– tekintettel a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról és az 574/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 515/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (2) bekezdésére és 17. cikke (5) bekezdésére,
– tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság állásfoglalási indítványára,
A. mivel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 1. cikkében azt javasolja, hogy az 515/2014/EU rendelet II. mellékletét módosítsák a következőkre vonatkozó egyedi intézkedés beillesztésével: „[m]igrációs csomópontok létrehozása, fejlesztése és működtetése, beleértve olyan szolgáltatások nyújtását, mint a személyazonosság megállapítása, [...] nyilvántartásba vétel és érkezési befogadás”;
B. mivel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet javasolja az „ellenőrzött központok” fogalmának belefoglalását ebbe az új egyedi intézkedésbe, és ezáltal finanszírozás biztosítását a tagállamok számára, hogy szolgáltatásokat nyújtsanak az ilyen „ellenőrzött központokban”;
C. mivel az „ellenőrzött központok” fogalma az uniós jogban nem létező és a társjogalkotók által nem jóváhagyott, jogszerűség szempontjából megkérdőjelezhető fogalom;
D. mivel a Parlament úgy véli, hogy egy ilyen elképzelést csak akkor szabad finanszírozni, ha annak fogalmát a társjogalkotók által elfogadott megfelelő jogi eszközben megfelelően meghatározzák, részletezve e fogalom jogalapját, jellegét, rendeltetését és célkitűzését;
1. kifogást emel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, és értesítse arról, hogy a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet nem léphet hatályba;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.
A géntechnológiával módosított MON 87751 (MON-87751-7) szójabab
173k
53k
Az Európai Parlament 2019. március 27-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított MON 87751 (MON-87751-7) szóját tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (D060916/01 – 2019/2603(RSP))
– tekintettel a géntechnológiával módosított MON 87751 (MON-87751-7) szóját tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetére (D060916/01),
– tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére és 19. cikke (3) bekezdésére,
– tekintettel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2019. március 7-i szavazására, ahol nem nyilvánítottak véleményt,
– tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(2) 11. és 13. cikkére,
– tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által 2018. június 20-án elfogadott és 2018. augusztus 2-án közzétett véleményre(3),
– tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmus szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló 182/2011/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2017)0085, 2017/0035(COD)),
– tekintettel a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezését kifogásoló korábbi állásfoglalásaira(4):
– tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,
– tekintettel eljárási szabályzata 106. cikkének (2) és (3) bekezdésére,
A. mivel 2014. szeptember 26-án a Monsanto Europe S.A./NV a Monsanto vállalat (Egyesült Államok) nevében az 1829/2003/EK rendelet 5. és 17. cikkével összhangban kérelmet nyújtott be Hollandia illetékes nemzeti hatóságához a géntechnológiával módosított MON 87751 (GM) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevők és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozóan (a továbbiakban: „kérelem”), és mivel a kérelem a termesztés kivételével kiterjed a géntechnológiával módosított MON 87751 szójababot tartalmazó vagy abból álló termékek nem élelmiszerként és takarmányként történő forgalomba hozatalára is;
B. mivel 2018. június 20-án az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) kedvező véleményt fogadott el a kérelemmel kapcsolatban(5);
C. mivel a géntechnológiával módosított MON 87751 szójababot a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szembeni ellenálló képesség biztosítására fejlesztették ki, és e célból a Cry1A.105 és a Cry2Ab2 Bt-fehérjéket expresszálja;
Bt-toxinok
D. mivel a vizsgálatok azt mutatják, hogy a Bt-toxinoknak adjuváns tulajdonságai lehetnek, amelyek erősíthetik más élelmiszerek allergén tulajdonságait; mivel magukban a szójababszemekben keletkezhetnek növényi allergének, és fennáll a konkrét kockázata annak, hogy a Bt-fehérje fokozza az immunrendszer említett összetevőkre adott reakcióját a fogyasztási szakaszban;
E. mivel az EFSA géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó tudományos testületének (az EFSA GMO-testülete) egy tagja korábban megállapította, hogy bár egyetlen olyan kérelem esetében sem azonosítottak nem kívánt hatásokat, amelyben Bt-fehérjék expresszálására került sor, azokat „a jelenleg javasolt és az EFSA-nál a géntechnológiával módosított növények biztonsági értékelésére irányuló toxikológiai vizsgálatok nem állapíthatták meg, mivel e vizsgálatok nem tartalmazzák az erre a célra szolgáló megfelelő teszteket”(6);
F. mivel a jelenlegi engedélyezéssel kapcsolatban maga az EFSA GMO-testülete is elismeri, hogy az újonnan expresszált fehérjék adjuváns hatásának lehetőségéről kevés gyakorlati bizonyíték és korlátozott ismeretek állnak rendelkezésre(7);
G. mivel a tanulmányok hangsúlyozzák, hogy további kutatásokra és hosszú távú tanulmányokra van szükség a Bt-toxinok adjuváns tulajdonságait illetően; mivel mindaddig, amíg a Bt-toxinok és adjuváns tulajdonságaik szerepével kapcsolatban megválaszolatlan kérdések vannak, az ilyeneket tartalmazó, géntechnológiával módosított növények behozatalát nem szabad engedélyezni élelmiszerként és takarmányként történő felhasználásra;
Toxicitás és 90 napos takarmányozási vizsgálatok
H. mivel két 28 napos ismételt dózisú toxicitási vizsgálatot végeztek egereken, egyet a Cry1a.105 fehérjével, egyet pedig a Cry2Ab2 fehérjével;
I. mivel ezeket a toxicitási vizsgálatokat izolált – vagyis nem kombinált– fehérjéken végezték, amelyek baktériumokból származtak, tehát nem voltak azonosak a növényben képződött fehérjékkel; mivel ez azt jelenti, hogy a vizsgálatok során nem teremtettek valós körülményeket;
J. mivel a két toxicitási vizsgálat nem felelt meg teljes egészében a releváns OECD-követelményeknek abból a szempontból, hogy az alvadásvizsgálatokat viszonylag alacsony számú mintavételre és funkcionális megfigyelési vizsgálatra és a motoros aktivitás vizsgálatára alapozták; mivel lényeges, hogy az engedélyezési eljárás során valamennyi ilyen követelmény teljesüljön;
K. mivel az ellenőrzési és vizsgálati csoport között statisztikai szempontból jelentős különbségeket fedeztek fel a 90 napos takarmányozási vizsgálat során, amelyet az egyik tagállam illetékes hatóságának észrevételei szerint tovább kellett volna vizsgálni(8);
L. mivel a patkányokkal végzett 90 napos takarmányozási vizsgálat az alábbi hiányosságokkal zajlott: a vizsgálat során a vizsgált anyagból nem alkalmaztak két különféle adagolást, ahogyan ezt az 513/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet(9) előírná, és nem elemezték egyik vizsgált anyagnak a más, géntechnológiával módosított szervezetekkel való esetleges fertőzöttségét sem;
M. mivel a takarmányozási vizsgálat során pörkölt, zsírtalanított szójabablisztet használtak vizsgálati anyagként, holott az EFSA szerint az emberi étrendben a krónikus expozíció fő összetevője a szójatej(10); mivel nem mérték a Bt-fehérjék expressziós szintjét a szójabablisztben, vagyis a vizsgálat eredményeit nem lehet összekapcsolni konkrét Bt-toxinszintekkel;
A tagállami illetékes hatóságok észrevételei
N. mivel a három hónapos konzultációs időszak alatt a tagállamok hatóságai számos kritikus észrevételt tettek(11), többek között azt, hogy a géntechnológiával módosított szója biztonságossága és toxicitása tekintetében számos kérdés továbbra sem tisztázott, hogy a két fehérje kombinatorikus hatásait nem elemezték, hogy a kockázatelemzés véglegesítéséhez további információk vizsgálatára van szükség, hogy a környezeti nyomonkövetési terv nem felel meg a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(12) VII. mellékletében foglalt célkitűzéseknek, és az egyetértés megadásához módosítani kell azt, továbbá hogy nincs indok annak feltételezésére, hogy a Cry-fehérjék fogyasztása biztonságos és nem jelent veszélyt az emberekre, az állatokra és a környezetre;
O. mivel az Unió részes fele az ENSZ biológiai sokféleségről szóló egyezményének, amely a felekre ruházza annak biztosítását, hogy a joghatóságuk alá tartozó tevékenységek ne okozzanak kárt más országok környezetében(13); mivel a géntechnológiával módosított szója engedélyezése az Unió joghatósága alá tartozik;
P. mivel a tagállamok egyike kérésének megfelelően a kérelemben meg kell vizsgálni géntechnológiával módosított MON 87751 szója művelésének a termelő és exportáló országokra gyakorolt hatását; mivel ugyanez a tagállam tanulmány elkészítését javasolja annak értékelésére, hogy egyes termékek hogyan befolyásolják a növényfajok megválasztását és így az ilyen agroszisztéma-szinten hozott döntések eredményeként kialakuló biológiai sokféleséget Európában(14);
Q. mivel több tagállam illetékes hatósága bírálta a forgalomba hozatalt követő felügyeleti terv gyenge voltát;
A demokratikus legitimáció hiánya
R. mivel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2019. március 7-i szavazása során nem nyilvánítottak véleményt, ami azt jelenti, hogy az engedélyezés nem kapott minősített többséget;
S. mivel a Bizottság számos alkalommal(15) sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az 1829/2003/EK rendelet hatálybalépése óta a Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság támogatás nélkül volt kénytelen engedélyezési határozatokat elfogadni, és hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok esetében általánossá vált az az egyébiránt kivételes döntéshozatali gyakorlat, hogy a dossziét végleges jóváhagyásra visszaküldik a Bizottsághoz; mivel e gyakorlat kapcsán Juncker elnök úr is kijelentette, hogy az nem demokratikus(16);
T. mivel az 1829/2003/EK rendelet módosításáról szóló, 2015. április 22-i jogalkotási javaslatot a Parlament 2015. október 28-án első olvasatban elutasította(17), továbbá felkérte a Bizottságot, hogy vonja vissza és nyújtson be új javaslatot;
U. mivel a 182/2011/EU rendelet (14) preambulumbekezdése szerint a Bizottság a kiegyensúlyozott megoldás érdekében lehetőség szerint úgy fog eljárni, hogy kerülje a fellebbviteli bizottságban a különösen érzékeny kérdésekre – a fogyasztók egészségének védelmére, az élelmiszer-biztonságra és a környezetvédelemre – vonatkozó végrehajtási jogi aktusok megfelelőségével szemben esetlegesen kialakuló többségi állásponttal való összeütközést;
V. mivel az 1829/2003/EK rendelet kimondja, hogy a géntechnológiával módosított élelmiszer vagy takarmány nem lehet káros hatással az emberi egészségre, az állati egészségre vagy a környezetre, és hogy az engedélyezés megújításáról szóló határozatának megszövegezése során a Bizottság figyelembe veszi az uniós jog minden vonatkozó rendelkezését és a kérdéses ügyre vonatkozó egyéb jogszerű tényezőket is;
1. úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat tervezete túllépi az 1829/2003/EK rendeletben meghatározott végrehajtási hatásköröket;
2. úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat tervezete nem felel meg az uniós jognak, mivel nem egyeztethető össze az 1829/2003/EK rendelet célkitűzésével, azaz a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben(18) meghatározott általános alapelvekkel összhangban azzal, hogy alapul szolgáljon az emberi élet és egészség, az állati egészség és jólét, a környezet és a géntechnológiával módosított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó fogyasztói érdekek magas szintű védelméhez, miközben biztosítja a belső piac hatékony működését;
3. felkéri a Bizottságot, hogy vonja vissza végrehajtási határozata tervezetét;
4. ismételten hangsúlyozza elkötelezettségét a 182/2011/EU rendelet módosítására irányuló bizottsági javaslattal összefüggő munka előmozdítása iránt; felszólítja a Tanácsot, hogy haladéktalanul tegyen előrelépéseket az e bizottsági javaslattal kapcsolatos munkájában;
5. felszólítja a Bizottságot, hogy függesszen fel minden, a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezése iránti kérelemre vonatkozó végrehajtási határozatot mindaddig, amíg az engedélyezési eljárást oly módon nem vizsgálják felül, hogy az kezelni tudja az elégtelennek bizonyult jelenlegi eljárás hiányosságait;
6. felkéri a Bizottságot, hogy vonja vissza a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezésére irányuló javaslatokat – függetlenül attól, hogy emberi fogyasztásra, takarmányozásra vagy termesztésre irányulnak-e –, amennyiben azokról az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság nem nyilvánít véleményt;
7. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó tudományos testülete (az EFSA GMO-testülete) 2018. évi tudományos szakvéleménye a MON 87751 géntechnológiával módosított szójabab élelmiszerekben és takarmányban való használatának értékeléséről az 1829/2003/EK rendelet értelmében (EFSA-GMO-NL-2014–121 számú kérelem). EFSA Journal (2018); 16(8):5346, 32. o. doi: 10.2903/j.efsa.2018.5346.
–––––––––––––––––––––––––––––––––– – 2014. január 16-i állásfoglalás a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szembeni ellenálló képesség érdekében géntechnológiával módosított kukoricakészítménynek (Zea mays L., 1507 vonal) a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti termesztés céljából történő forgalomba hozataláról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (HL C 482., 2016.12.23., 110. o.);2015. december 16-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított NK603 × T25 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló, 2015. december 4-i (EU) 2015/2279 bizottsági végrehajtási határozatról (HL C 399., 2017.11.24., 71. o.);2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87705 × MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 35., 2018.1.31., 19. o.);2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87708 × MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 35., 2018.1.31., 17. o.);2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított FG72 (MST-FGØ72-2) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 35., 2018.1.31., 15. o.);2016. június 8-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × MIR604 × GA21 kukoricát, vagy két vagy három ilyen eseményt ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricákat tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 86., 2018.3.6., 108. o.);2016. június 8-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított szegfű (Dianthus caryophyllus L., SHD-27531-4-es vonal) forgalomba hozataláról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 86., 2018.3.6., 111. o.);2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 810 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalára vonatkozó engedély megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 76. o.);2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 810 kukoricatermékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 80. o.);2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 70. o.);2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 1507 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 73. o.);2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 281-24-236 × 3006-210-23 × MON 88913 gyapotot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 83. o.);2017. április 5-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 × 59122 × MIR604 × 1507 × GA21 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek, valamint a Bt11, 59122, MIR604, 1507 és GA21 genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricák forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 298., 2018.8.23., 34. o.);2017. május 17-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-40278-9 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 307., 2018.8.30., 71. o.);2017. május 17-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított GHB119 gyapotot (BCS-GHØØ5-8) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 307., 2018.8.30., 67. o.);2017. szeptember 13-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-68416-4 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 337., 2018.9.20., 54. o.);2017. október 4-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított FG72 × A5547-127 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 55. o.);2017. október 4-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-44406-6 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 60. o.);2017. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 1507 (DAS-Ø15Ø7-1) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 122. o.);2017. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 305423 × 40-3-2 (DP-3Ø5423-1 × MON-Ø4Ø32-6) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 127. o.);2017. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 88302 × Ms8 × Rf3 (MON-883Ø2-9 × ACSBNØØ5-8 × ACS-BNØØ3-6), MON 88302 × Ms8 (MON-883Ø2-9 × ACSBNØØ5-8) és MON 88302 × Rf3 (MON-883Ø2-9 × ACS-BNØØ3-6) olajrepcét tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 133. o.);2018. március 1-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 59122 (DAS-59122-7) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0051);2018. március 1-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × NK603 (MON-87427-7 × MON-89Ø34-3 × MON-ØØ6Ø3-6 kukoricát, valamint MON 87427, MON 89034 és NK603 genetikai eseményekből kettőt ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricákat tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről, és a 2010/420/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0052);2018. május 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított H7-1 cukorrépából (KM-ØØØH71-4) előállított élelmiszerek és takarmányok forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0197);2018. május 30-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított GA21 (MON-ØØØ21-9) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0221);2018. május 30-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 1507 × 59122 × MON 810 × NK603 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek, valamint a 1507, 59122, MON 810 és az NK603 genetikai eseményekből kettőt vagy hármat ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricák forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről és a 2009/815/EK, a 2010/428/EU és a 2010/432/EU határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0222);2018. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított NK603 × MON 810 ((MON-ØØ6Ø3-6 × MON-ØØ81Ø-6) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0416).2018. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × 1507 × MON 88017 × 59122 kukoricát, valamint a MON 87427, MON 89034, 1507, MON 88017 és 59122 egyszeres genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről, és a 2011/366/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0417);2019. január 31-i állásfoglalás a 2013/327/EU végrehajtási határozatnak a géntechnológiával módosított Ms8, Rf3 és Ms8 × Rf3 olajrepcét tartalmazó vagy abból álló takarmány forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezése megújításának tekintetében történő módosításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0057);2019. január 31-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 5307 (SYN-Ø53Ø7-1) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0058);2019. január 31-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87403 kukoricát (MON-874Ø3-1) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0059);2019. január 31-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított GHB614 gyapotot (LLCotton × 25 MON 15985) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0060);az Európai Parlament 2019. március 13-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított 4114 kukoricát (DP-ØØ4114-3) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0196);az Európai Parlament 2019. március 13-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított 87411 kukoricát (MON-87411-9) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0197);az Európai Parlament 2019. március 13-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × 1507 × GA21 kukoricát, valamint a Bt11 × MIR162 × 1507, a MIR162 × 1507 × GA21 és a MIR162 × 1507 alkombinációt tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0198).
Az EFSA válasza a tagállami észrevételekre, G melléklet, 109. o. http://registerofquestions.efsa.europa.eu/roqFrontend/questionLoader?question=EFSA-Q-2014-00719
A Bizottság 503/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. április 3.) a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezése iránti kérelemről, valamint a 641/2004/EK és az 1981/2006/EK bizottsági rendelet módosításáról (HL L 157., 2013.6.8., 1. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 2001/18/EK irányelve (2001. március 12.) a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 106., 2001.4.17., 1. o.).
Lásd például az 1829/2003/EK rendeletnek a tagállamok számára a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok területükön való felhasználásának korlátozására, illetve megtiltására biztosított lehetőség tekintetében történő módosításáról szóló, 2015. április 22-i jogalkotási javaslata indokolását, valamint a 182/2011/EU rendelet módosítására irányuló, 2017. február 14-i jogalkotási javaslatának indokolását.
Például az Európai Parlament plenáris ülésszakának megnyitásakor elmondott, az új Európai Bizottság politikai iránymutatásairól szóló beszédében (2014. július 15., Strasbourg) és az Unió helyzetéről szóló beszédében (2016. szeptember 14., Strasbourg).
Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).
A géntechnológiával módosított 1507 × NK603 (DASØ15Ø7-1 × MON-ØØ6Ø3-6) kukorica
159k
54k
Az Európai Parlament 2019. március 27-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított 1507 × NK603 (DAS-Ø15Ø7-1 × MON-ØØ6Ø3-6) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (D060917/01 – 2019/2604(RSP))
– tekintettel a géntechnológiával módosított 1507 × NK603 (DAS-Ø15Ø7-1 × MON-ØØ6Ø3-6) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetére (D060917/01),
– tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 11. cikke (3) bekezdésére és 23. cikke (3) bekezdésére,
– tekintettel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2019. március 7-i szavazására, ahol nem nyilvánítottak véleményt,
– tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. és 13. cikkére(2),
– tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által 2018. június 20-án elfogadott és 2018. július 25-én közzétett véleményre(3),
– tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmus szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló 182/2011/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2017)0085, 2017/0035(COD)),
– tekintettel a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezését kifogásoló korábbi állásfoglalásaira(4):
– tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,
– tekintettel eljárási szabályzata 106. cikkének (2) és (3) bekezdésére,
A. mivel a 2007/703/EK bizottsági határozat(5) engedélyezte a géntechnológiával módosított 1507 × NK603 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek és takarmányok forgalomba hozatalát; mivel az engedély hatálya kiterjed a 1507 × NK603 kukoricát tartalmazó vagy abból álló – élelmiszeren és takarmányon kívüli – olyan termékek forgalomba hozatalára is, amelyeket – a termesztésen kívül – ugyanarra a felhasználásra szánnak, mint bármely más kukoricát;
B. mivel 2016. október 20-án a Pioneer Overseas Corporation a Pioneer Hi-Bred International Inc., valamint a Dow AgroSciences Europe (a Dow AgroSciences LLC nevében) vállalat a 1829/2003/EK rendelet 11. és 23. cikkével összhangban közösen kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz az említett engedély megújítása iránt;
C. mivel 2018. július 25-én az EFSA kedvező véleményt fogadott el a megújítási kérelemmel kapcsolatban, az 1829/2003/EK rendelet 6. és 18. cikkével összhangban;
D. mivel az EFSA véleménye megállapította, hogy a keresés során 120 publikációt hívtak le, amelyek közül a kérelmezők által előzetesen meghatározott támogathatósági és befogadási kritériumok alkalmazását követően a kérelmező csupán egy publikációt, az EFSA géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó tudományos testületének (EFSA GMO-testület) véleményét tekintette relevánsnak;
E. mivel az EFSA – annak ellenére, hogy úgy ítélte meg, hogy a kérelmezők jövőbeli szakirodalmi kutatásai javításra szorulnak – maga nem végzett szisztematikus szakirodalmi kutatást, hanem egyszerűen csak értékelte a kérelmezők által végzett szakirodalmi kutatómunkát, és ennek alapján arra a következtetésre jutott, hogy nem azonosítottak olyan új publikációt, amely biztonsági aggályokat vetne fel;
F. mivel az EFSA az egyéb értékelt tételek – például a bioinformatikai adatok, a forgalomba hozatal utáni nyomon követés, valamint az átfogó értékelés – tekintetében szintén egyszerűen csak a kérelmezők által szolgáltatott információkra hagyatkozik, és ennek következtében átveszi a kérelmezők értékelését;
G. mivel az EFSA azon feltételezés alapján fogadta el véleményét, hogy a géntechnológiával módosított NK603 × MON 810 kukorica két genetikai eseményének DNS-szekvenciája megegyezik az eredetileg értékelt genetikai események DNS-szekvenciájával; mivel úgy tűnik, hogy ez a feltételezés nem a kérelmezők által szolgáltatott adatokon vagy bizonyítékokon alapult, hanem inkább az általuk benyújtott nyilatkozaton;
H. mivel az EFSA elismeri, hogy a kérelmezők által javasolt, a forgalomba hozatalt követő környezetvédelmi nyomon követési jelentések elsősorban a behozott géntechnológiával módosított növényi anyagok általános felügyeletét foglalják magukban; mivel az EFSA úgy véli, hogy a kérelmezőkkel és a kockázatkezelőkkel további eszmecserére van szükség a forgalomba hozatalt követő környezetvédelmi nyomon követési jelentések gyakorlati végrehajtásáról, például a meglévő monitoringrendszerekben az expozíció és/vagy káros hatások tekintetében gyűjtött tényleges adatokra vonatkozóan;
I. mivel a géntechnológiával módosított 1507 × NK603 kukorica a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szemben védelmet biztosító cry1F gént, a glufozinát-ammónium-alapú gyomirtó szerekkel szemben ellenállást biztosító pat gént, valamint a glifozátalapú gyomirtókkal szemben ellenállást biztosító cp4 epsps gént expresszálja;
J. mivel a géntechnológiával módosított Bt növények minden sejtje – többek között az emberek és az állatok által fogyasztott részei is – egész élete során rovarirtó toxint termel; mivel a takarmányozási kísérletek azt mutatják, hogy a géntechnológiával módosított Bt növények toxikus hatást gyakorolhatnak(6); mivel kimutatták, hogy a géntechnológiával módosított növényekben megtalálható Bt toxin jelentős mértékben különbözik a természetben előforduló Bt toxintól(7); mivel aggályok merülnek fel a Lepidoptera rendbe tartozó célkártevők cry fehérjékkel szembeni rezisztenciájának esetleges kialakulása tekintetében, ami a termesztés helye szerinti országokban a kártevők elleni védekezési gyakorlatok megváltozásához vezethet;
K. mivel a glufozinát a reprodukciót károsító anyagnak minősül, így az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(8) kizárási kritériumainak hatálya alá esik; mivel a glufozinátra vonatkozó engedély 2018. július 31-én lejárt(9);
L. mivel továbbra is vannak nyitott kérdések a glifozát rákkeltő hatásával kapcsolatban; mivel az EFSA 2015. novemberben arra a következtetésre jutott, hogy nem valószínű, hogy a glifozát rákkeltő hatású, és az Európai Vegyianyag-ügynökség 2017. márciusban arra a következtetésre jutott, hogy veszélyes/rákkeltő anyagként való besorolása nem indokolt; mivel ezzel ellentétben az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége a glifozátot az emberekre nézve valószínűleg rákkeltő hatásúnak minősítette(10);
M. mivel a kiegészítő gyomirtó szerek, jelen esetben a glifozát és a glufozinát alkalmazása a szokásos mezőgazdasági gyakorlat részét képezi a gyomirtó szereknek ellenálló növények termesztése esetében, ezért arra kell számítani, hogy a termésben lesznek a permetezésből származó maradványok, és a fogyasztók nem tudják elkerülni ezeket;
N. mivel várható, hogy a géntechnológiával módosított kukorica nagyobb mértékben és ismétlődően lesz kitéve glifozátnak és glufozinátnak, ami nemcsak a maradékanyag-terhelést növeli a termésben, hanem a géntechnológiával módosított kukorica összetételére és agronómiai jellemzőire is hatással lehet;
O. mivel a gyomirtó szerek és azok metabolitjainak maradékanyag-szintjére vonatkozó információk alapvető fontosságúak a gyomirtó szereknek ellenálló, géntechnológiával módosított növények alapos kockázatelemzéséhez; mivel a gyomirtó szerekkel való permetezésből származó maradékanyagok az EFSA GMO-testületének hatáskörén kívül esnek; mivel a géntechnológiával módosított kukorica gyomirtó szerekkel való permetezésének hatásait nem értékelték, és a glifozáttal és a glufozináttal való permetezés halmozott hatása sem került megállapításra;
P. mivel az Unió részes fele az ENSZ biológiai sokféleségről szóló egyezményének, amely a felekre ruházza annak biztosítását, hogy a joghatóságuk alá tartozó tevékenységek ne okozzanak kárt más országok környezetében(11); mivel a géntechnológiával módosított kukorica engedélyezése az Unió joghatósága alá tartozik;
Q. mivel a három hónapos konzultációs időszak alatt a tagállamok által tett észrevételek többek között a következőkre vonatkoznak: az EFSA-nak a forgalomba hozatalt követő környezetvédelmi nyomon követési jelentésre vonatkozó iránymutatásainak való meg nem felelés, az e jelentésekben tapasztalható számos hiányosság, ideértve azt is, hogy figyelmen kívül hagyták a teosinte előfordulását a kukorica vadon élő rokonaként Európában, és hogy a környezetben előforduló Bt-toxinok sorsára vonatkozó információk nem állnak rendelkezésre; a kockázatértékelés következtetéseinek megerősítéséhez szükséges adatok megbízhatóságával kapcsolatos aggályok; a javasolt nyomonkövetési terv elégtelensége; nem megfelelő szakirodalmi kutatómunka, amely fontos tanulmányok figyelmen kívül hagyásához, valamint helytelenül irrelevánsként feltüntetett szakirodalom megadásához vezet; valamint azon adatok benyújtásának elmulasztása, amelyek alátámasztják, hogy az 1507 × NK603 többszörös genetikai eseményt tartalmazó aktuális kukoricafajta szekvenciája azonos az eredetileg értékelt eseményével(12);
R. mivel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2019. március 7-i szavazása során nem nyilvánítottak véleményt, ami azt jelenti, hogy az engedélyezés nem kapott minősített többséget;
S. mivel a Bizottság számos alkalommal(13) sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az 1829/2003/EK rendelet hatálybalépése óta az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság támogatás nélkül volt kénytelen engedélyezési határozatokat elfogadni, és hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok esetében általánossá vált az az egyébiránt kivételes döntéshozatali gyakorlat, hogy a dossziét végleges jóváhagyásra visszaküldik a Bizottsághoz; mivel e gyakorlat kapcsán Juncker elnök úr is kijelentette, hogy az nem demokratikus(14);
T. mivel az 1829/2003/EK rendelet módosításáról szóló, 2015. április 22-i jogalkotási javaslatot a Parlament 2015. október 28-án első olvasatban elutasította(15), továbbá felkérte a Bizottságot, hogy vonja vissza és nyújtson be új javaslatot;
U. mivel a 182/2011/EU rendelet (14) preambulumbekezdése szerint a Bizottság a kiegyensúlyozott megoldás érdekében lehetőség szerint úgy fog eljárni, hogy kerülje a fellebbviteli bizottságban a különösen érzékeny kérdésekre – a fogyasztók egészségének védelmére, az élelmiszer-biztonságra és a környezetvédelemre – vonatkozó végrehajtási jogi aktusok megfelelőségével szemben esetlegesen kialakuló többségi állásponttal való összeütközést;
V. mivel az 1829/2003/EK rendelet kimondja, hogy a géntechnológiával módosított élelmiszer vagy takarmány nem lehet káros hatással az emberi egészségre, az állati egészségre vagy a környezetre, és hogy az engedélyezés megújításáról szóló határozatának megszövegezése során a Bizottság figyelembe veszi az uniós jog minden vonatkozó rendelkezését és a kérdéses ügyre vonatkozó egyéb jogszerű tényezőket is;
1. úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat tervezete túllépi az 1829/2003/EK rendeletben meghatározott végrehajtási hatásköröket;
2. úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat tervezete nem felel meg az uniós jognak, mivel nem egyeztethető össze az 1829/2003/EK rendelet célkitűzésével, azaz a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben(16) meghatározott általános alapelvekkel összhangban azzal, hogy alapul szolgáljon az emberi élet és egészség, az állati egészség és jólét, a környezet és a géntechnológiával módosított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó fogyasztói érdekek magas szintű védelméhez, miközben biztosítja a belső piac hatékony működését;
3. felkéri a Bizottságot, hogy vonja vissza végrehajtási határozata tervezetét;
4. ismételten hangsúlyozza elkötelezettségét a 182/2011/EU rendelet módosítására irányuló bizottsági javaslattal összefüggő munka előmozdítása iránt; felszólítja a Tanácsot, hogy haladéktalanul tegyen előrelépéseket az e bizottsági javaslattal kapcsolatos munkájában;
5. felszólítja a Bizottságot, hogy függesszen fel minden, a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezése iránti kérelemre vonatkozó végrehajtási határozatot mindaddig, amíg az engedélyezési eljárást oly módon nem vizsgálják felül, hogy az kezelni tudja az elégtelennek bizonyult jelenlegi eljárás hiányosságait;
6. felkéri a Bizottságot, hogy vonja vissza a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezésére irányuló javaslatokat – függetlenül attól, hogy emberi fogyasztásra, takarmányozásra vagy termesztésre irányulnak-e –, amennyiben azokról az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság nem nyilvánít véleményt;
7. felszólítja a Bizottságot, hogy tartsa fenn a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény szerinti kötelezettségvállalásait, mindenekelőtt pedig ne engedélyezze bármely olyan, géntechnológiával módosított növény élelmiszer- vagy takarmánycélú behozatalát, amelyet az Unióban nem engedélyezett gyomirtó szerrel szemben ellenállóvá tettek;
8. felhívja a Bizottságot, hogy a kiegészítő gyomirtó szerekkel és a termesztés helye szerinti országban alkalmazott kereskedelmi készítményekkel való permetezés maradékanyagainak teljes körű értékelése nélkül ne engedélyezzen semmilyen, a gyomirtó szereknek ellenálló géntechnológiával módosított növényt;
9. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.
Az EFSA GMO-testülete, 2018. Tudományos szakvélemény a géntechnológiával módosított 1507 × NK603 kukoricának az arra vonatkozó engedély 1829/2003/EK rendelet szerinti megújítása céljából elvégzett értékeléséről; kérelem: EFSA-GMO-RX-008. EFSA Journal 2018;16(7):5347.
–––––––––––––––––––––––––––––––––– – 2014. január 16-i állásfoglalás a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szembeni ellenálló képesség érdekében géntechnológiával módosított kukoricakészítménynek (Zea mays L., 1507 vonal) a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti termesztés céljából történő forgalomba hozataláról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (HL C 482., 2016.12.23., 110. o.).2015. december 16-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított NK603 × T25 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló, 2015. december 4-i (EU) 2015/2279 bizottsági végrehajtási határozatról (HL C 399., 2017.11.24., 71. o.);2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87705 × MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 35., 2018.1.31., 19. o.);2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87708 × MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 35, 2018.1.31., 17. o.);2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított FG72 (MST-FGØ72-2) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 35., 2018.1.31., 15. o.);2016. június 8-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × MIR604 × GA21 kukoricát, vagy két vagy három ilyen eseményt ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricákat tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 86., 2018.3.6., 108. o.);2016. június 8-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított szegfű (Dianthus caryophyllus L., SHD-27531-4-es vonal) forgalomba hozataláról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 86., 2018.3.6., 111. o.);2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 810 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalára vonatkozó engedély megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 76. o.);2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 810 kukoricatermékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 80. o.);2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 70. o.);2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 1507 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 73. o.);2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 281-24-236 × 3006-210-23 × MON 88913 gyapotot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 83. o.);2017. április 5-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 × 59122 × MIR604 × 1507 × GA21 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek, valamint a Bt11, 59122, MIR604, 1507 és GA21 genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricák forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 298., 2018.8.23., 34. o.);2017. május 17-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-40278-9 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 307., 2018.8.30., 71. o.);2017. május 17-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított GHB119 gyapotot (BCS-GHØØ5-8) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 307., 2018.8.30., 67. o.);2017. szeptember 13-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-68416-4 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 337., 2018.9.20., 54. o.);2017. október 4-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított FG72 × A5547-127 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 55. o.);2017. október 4-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-44406-6 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 60. o.);2017. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 1507 (DAS-Ø15Ø7-1) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 122. o.);2017. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 305423 × 40-3-2 (DP-3Ø5423-1 × MON-Ø4Ø32-6) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 127. o.);2017. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 88302 × Ms8 × Rf3 (MON-883Ø2-9 × ACSBNØØ5-8 × ACS-BNØØ3-6), MON 88302 × Ms8 (MON-883Ø2-9 × ACSBNØØ5-8) és MON 88302 × Rf3 (MON-883Ø2-9 × ACS-BNØØ3-6) olajrepcét tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 133. o.);2018. március 1-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 59122 (DAS-59122-7) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0051);2018. március 1-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × NK603 (MON-87427-7 × MON-89Ø34-3 × MON-ØØ6Ø3-6 kukoricát, valamint MON 87427, MON 89034 és NK603 genetikai eseményekből kettőt ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricákat tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről, és a 2010/420/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0052);2018. május 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított H7-1 cukorrépából (KM-ØØØH71-4) előállított élelmiszerek és takarmányok forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0197);2018. május 30-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított GA21 (MON-ØØØ21-9) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0221);2018. május 30-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 1507 × 59122 × MON 810 × NK603 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek, valamint a 1507, 59122, MON 810 és az NK603 genetikai eseményekből kettőt vagy hármat ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricák forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről és a 2009/815/EK, a 2010/428/EU és a 2010/432/EU határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0222);2018. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított NK603 × MON 810 ((MON-ØØ6Ø3-6 × MON-ØØ81Ø-6) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0416);2018. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × 1507 × MON 88017 × 59122 kukoricát, valamint a MON 87427, MON 89034, 1507, MON 88017 és 59122 egyszeres genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről, és a 2011/366/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0417);2019. január 31-i állásfoglalás a 2013/327/EU végrehajtási határozatnak a géntechnológiával módosított Ms8, Rf3 és Ms8 × Rf3 olajrepcét tartalmazó vagy abból álló takarmány forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezése megújításának tekintetében történő módosításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0057);2019. január 31-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 5307 (SYN-Ø53Ø7-1) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0058);2019. január 31-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87403 kukoricát (MON-874Ø3-1) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0059);2019. január 31-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított GHB614 gyapotot (LLCotton × 25 MON 15985) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0060);2019. március 13-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 4114 kukoricát (DP-ØØ4114-3) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0196);2019. március 13-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 87411 kukoricát (MON-87411-9) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0197);2019. március 13-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × 1507 × GA21 kukoricát, valamint a Bt11 × MIR162 × 1507, a MIR162 × 1507 × GA21 és a MIR162 × 1507 alkombinációt tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0198),
A Bizottság 2007/703/EK határozata (2007. október 24.) a géntechnológiával módosított 1507 × NK603 kukoricát (DAS-Ø15Ø7-1 × MON-ØØ6Ø3-6) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről (HL L 285., 2007.10.31., 47. o.).
Lásd például El-Shamei Z.S., Gab-Alla A.A., Shatta A.A., Moussa E.A., Rayan A.M.: Histopathological Changes in Some Organs of Male Rats Fed on Genetically Modified Corn (Ajeeb YG). Journal of American Science 2012; 8(9):1127–1123. https://www.researchgate.net/publication/235256452_Histopathological_Changes_in_Some_Organs_of_Male_Rats_Fed_on_Genetically_Modified_Corn_Ajeeb_YG
Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).
IARC-monográfiák, 112. kötet: Some organophosphate insecticides and herbicides. 2015. március 20. (http://monographs.iarc.fr/ENG/Monographs/vol112/mono112.pdf).
Lásd az EFSA kérdésekről vezetett nyilvántartását, az EFSA-Q-2018-00509. sz. kérdés G. mellékletét, amely a következő honlapon érhető el: http://registerofquestions.efsa.europa.eu/
Lásd például az 1829/2003/EK rendeletnek a tagállamok számára a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok területükön való felhasználásának korlátozására, illetve megtiltására biztosított lehetőség tekintetében történő módosításáról szóló, 2015. április 22-i jogalkotási javaslata indokolását, valamint a 182/2011/EU rendelet módosítására irányuló, 2017. február 14-i jogalkotási javaslatának indokolását.
Például az Európai Parlament plenáris ülésszakának megnyitásakor elmondott, az új Európai Bizottság politikai iránymutatásairól szóló beszédében (2014. július 15., Strasbourg) és az Unió helyzetéről szóló beszédében (2016. szeptember 14., Strasbourg).
A bisz(2-etilhexil)-ftalát (DEHP) egyes felhasználási módjai (DEZA a.s.)
155k
53k
Az Európai Parlament 2019. március 27-i állásfoglalása az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a di(2-etilhexil)-ftalát (DEHP) bizonyos alkalmazására vonatkozó engedélyt részlegesen megadó bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (DEZA a.s.) (D060865/01 – 2019/2605(RSP))
– tekintettel az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a di(2-etilhexil)-ftalát (DEHP) bizonyos alkalmazására vonatkozó engedélyt részlegesen megadó bizottsági végrehajtási határozat tervezetére (DEZA a.s.)(D060865/01),
– tekintettel a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) (a továbbiakban: a REACH-rendelet) és különösen annak 64. cikke (8) bekezdésére,
– tekintettel a kockázatértékelési bizottság (RAC) és a társadalmi-gazdasági elemzési bizottság (SEAC)(2) véleményére az 1907/2006/EK rendelet 64. cikke (5) bekezdése harmadik albekezdésének megfelelően,
– tekintettel a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet XVII. mellékletének a bisz(2-etilhexil)-ftalát (DEHP), a dibutil-ftalát (DBP), a benzil-butil-ftalát (BBP) és a diizobutil-ftalát (DIBP) tekintetében történő módosításáról szóló, 2018. december 17-i (EU) 2018/2005 bizottsági rendeletre(3),
– tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(4) 11. és 13. cikkére,
– tekintettel az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a di(2-etilhexil)-ftalát (DEHP) alkalmazására vonatkozó engedélyt megadó XXX bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről szóló, 2015. november 25-i állásfoglalására(5),
– tekintettel az Európai Unió Törvényszékének a T-837/16. számú ügyben hozott ítéletére(6),
– tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,
– tekintettel eljárási szabályzata 106. cikkének (2) és (3) bekezdésére,
A. mivel a DEHP-t a reprodukciót károsító anyagként besorolva 2008-ban felvették a REACH-rendelet szerinti különös aggodalomra okot adó anyagok jelöltlistájára(7);
B. mivel a DEHP-t 2015. február 21-i lejárati dátummal 2011-ben(8) felvették a REACH-rendelet XIV. mellékletébe az említett osztályozás, széles körű használata és az Unión belüli nagy volumenű termelése miatt(9),
C. mivel a DEHP-t továbbra is igénybe venni kívánó vállalatoknak 2013. augusztusig engedély iránti kérelmet kellett benyújtaniuk; mivel a DEZA – az említett határidő előtt nyújtva be kérelmét – a REACH-rendelet 58. cikkében előírt engedélyezési határozat meghozataláig továbbra is használhatja a DEHP-t;
D. mivel a Bizottság 2015. januárban megkapta a RAC és a SEAC bizottságok véleményét; mivel az, hogy a Bizottság késlekedik a határozat megszövegezésével, ténylegesen ahhoz vezetett, hogy több mint négy évvel a lejárati idő után továbbra is felhasználják a DEHP-t;
E. mivel a DEHP-t 2014-ben állatok és emberek tekintetében endokrin károsító tulajdonságokkal rendelkező anyagként azonosították; mivel ennek megfelelően a jelöltlistát 2014-ben(10) a környezet tekintetében, 2017-ben(11) pedig az emberi egészség tekintetében aktualizálták;
F. mivel az (EU) 2018/2005 rendelet számos cikkje korlátozta a DEHP és más ftalátok használatát, mivel az elfogadhatatlan kockázatot jelent az emberi egészségre nézve; mivel az említett korlátozással összefüggésben a RAC kiemelte, hogy „a bizonytalansági értékelés arra utal, hogy alábecsülik a négy ftalátban rejlő veszélyeket és ezáltal a kockázatokat”(12);
G. mivel az (EU) 2018/2005 rendelet mentességet biztosít bizonyos kérelmeknek, amennyiben azok nem jelentenek elfogadhatatlan kockázatot az emberi egészségre nézve; mivel a DEHP-tartalmú készítmények exportján kívül a bizottsági végrehajtási határozattervezet ezért a mentesített kérelmekre nézve is különös jelentőséggel bír;
H. mivel ezek a kérelmek azonban elfogadhatatlan kockázatot jelenthetnek a környezetre, különösen a DEHP endokrin károsító tulajdonságai miatt;
I. mivel a REACH-rendelet elsődleges célja az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmének biztosítása a rendelet Európai Unió Bírósága által értelmezett (16) preambulumbekezdése fényében(13);
J. mivel a REACH-rendelet 55. cikke és a REACH-rendelet (12) preambulumbekezdése értelmében a különös aggodalomra okot adó anyagoknak alkalmasabb alternatív anyagokkal vagy technológiákkal való helyettesítése az engedélyezés egyik központi célja;
K. mivel a REACH-rendelet 62. cikke (4) bekezdésének d) pontja előírja a kérelmező számára, hogy az I. mellékletnek megfelelően kémiai biztonsági jelentést nyújtson be;
L. mivel jelen esetben a RAC véleménye jelentős hiányosságokat tárt fel a kérelmező által szolgáltatott információk tekintetében(14); mivel egy használat esetében semmilyen információt nem nyújtottak be(15);
M. mivel a regionális tanácsadó testület és a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kérelmező nem tudta bizonyítani, hogy a kockázatot a 60. cikk (2) bekezdésének megfelelően ellenőrizte; mivel a kockázatértékelési bizottság azt is megállapította, hogy a 60. cikk (10) bekezdésével ellentétben nem csökkentették le a kockázatot a műszakilag és gyakorlatilag lehetséges legnagyobb mértékig;
N. mivel a bizottsági végrehajtási határozattervezet a REACH-rendelet 60. cikke (7) bekezdésének alapján megtagadja az olyan felhasználás engedélyezését, amelyre vonatkozóan semmilyen információt nem szolgáltattak a kérelemben;
O. mivel a bizottsági végrehajtási határozattervezet máshol elismeri a RAC által jelzett hiányosságokat, a „munkahelyi kitettséggel kapcsolatban benyújtott korlátozott információkra” hivatkozva(16), de ahelyett, hogy a 60. cikk (7) bekezdésének megfelelően elutasítaná az engedélyt, azt kéri a kérelmezőtől, hogy 18 hónappal a határozat elfogadását követően nyújtsa be a hiányzó adatokat(17);
P. mivel a 61. cikkben előírt felülvizsgálati jelentésnek nem az a célja, hogy több időt adjon a vállalatoknak az első körben benyújtandó információk hiányosságainak pótlására, hanem azt hivatott biztosítani, hogy a kérelemben szereplő információk egy meghatározott időszak után is naprakészek legyenek, beleértve különösen azt, hogy megjelentek-e új alternatívák;
Q. mivel a Törvényszék egyértelműen kimondta, hogy az engedélyezés feltételei a 60. cikk (8) és (9) bekezdése értelmében nem használhatók fel jogszerűen az engedély kérelmezője által szolgáltatott információk esetleges hibáinak vagy hiányosságainak orvoslására(18);
R. mivel a 60. cikk (4) bekezdése annak a bizonyítását írja elő, hogy az anyag felhasználásából származó társadalmi-gazdasági előnyök jelentősebbek, mint az emberi egészséget vagy a környezetet érintő kockázatok, illetve hogy nem állnak rendelkezésre megfelelő alternatív anyagok;
S. mivel a SEAC véleménye felhívta a figyelmet a kérelmező által benyújtott társadalmi-gazdasági elemzés jelentős hiányosságaira, amit a bizottsági végrehajtási határozattervezet is tükröz(19);
T. mivel az 55. cikk és a 60. cikk (4) bekezdése fényében a kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy az általa kérelmezett felhasználások tekintetében nem áll rendelkezésre megfelelő alternatíva;
U. mivel a bizottsági végrehajtási határozattervezet elismeri, hogy nem konkretizálták kellőképpen a 2. használatot(20); mivel a SEAC megállapította, hogy a rendelkezésre álló alternatívák tekintetében súlyos hiányosságok vannak a kérelemben(21)(22);
V. mivel nem tekinthető jogos indokolásnak, ha a kérelmező – mint az anyag előállítója – arra hivatkozik, hogy nem tud elegendő információt nyújtani a kérelemben szereplő felhasználási módok alternatíváinak alkalmasságáról;
W. mivel a hiányos adatok miatt a SEAC egyik tagja hivatalosan tiltakozott a megfelelő alternatívák hiányára vonatkozó SEAC-következtetések ellen(23);
X. mivel a 60. cikk (5) bekezdése nem értelmezhető úgy, hogy az alternatívák alkalmassága a kérelmező szempontjából az egyetlen és meghatározó tényező; mivel a 60. cikk (5) bekezdése nem tartalmazza az alternatívák elemzése során figyelembe veendő információk kimerítő listáját; mivel a 60. cikk (4) bekezdésének c) pontja előírja továbbá, hogy a harmadik felektől származó információkat figyelembe kell venni; mivel a nyilvános konzultáció során szerzett információk között már akkor szerepelt, hogy rendelkezésre állnak alternatívák az érintett felhasználásokra(24);
Y. mivel a Törvényszék emlékeztette a Bizottságot arra, hogy a 60. cikk (4) bekezdése szerinti engedély jogszerű megadása érdekében elegendő mennyiségű érdemi és ellenőrizhető információt kell ellenőriznie annak megállapítása érdekében, hogy a kérelemben szereplő bármely felhasználási mód esetében nem áll rendelkezésre megfelelő alternatíva, vagy hogy elhanyagolhatók az engedély elfogadása idején rendelkezésre álló alternatívák hiányával kapcsolatosan fennmaradó bizonytalanságok (25);
Z. mivel a bizottsági végrehajtási határozattervezete azzal indokolja a határozat elfogadásának késedelmeit, hogy figyelembe kellett vennie „a korlátozási eljárásból szerzett új, rendelkezésre álló információkat”(26); mivel ezért meglepő, hogy a bizottsági végrehajtási határozattervezet nem vette figyelembe a korlátozási dokumentációban egyértelműen dokumentált alternatívák elérhetőségét(27); mivel a korlátozási javaslatban említett alternatívák a bizottsági végrehajtási határozattervezetben szereplő felhasználásokra is vonatkoznak(28);
AA. mivel a Bizottság végül nem vette figyelembe azt, hogy a DEHP-t hivatalosan az emberi egészséget és a környezetet veszélyeztető endokrin károsító anyagként ismerték el; mivel a 60. cikk (4) bekezdése szerinti társadalmi-gazdasági elemzés során a Bizottságnak figyelembe kellett volna vennie ezt az információt, mivel az engedélyezés megtagadásával járó előnyöket egyébként alábecsülik;
AB. mivel a Bizottság által javasolt engedélyezés így megsérti a REACH-rendelet 60. cikkének (4) és (7) bekezdését;
AC. mivel a bizottsági végrehajtási határozattervezet a gyengén telejsítőket jutalmazná és hátrányosan érintené azokat a vállalatokat, amelyek befektettek az alternatívákba(29);
AD. mivel a bizottsági végrehajtási határozattervezetben szerepel, hogy „a Bizottság tudomásul vette” az Európai Parlament 2015. november 25-i állásfoglalását; mivel a REACH-rendelet engedélyezésre vonatkozó fejezete végrehajtásának számos – e parlamenti állásfoglalásban is hangsúlyozott – strukturális hiányossága szintén megkérdőjelezi a bizottsági végrehajtási határozattervezetet(30);
AE. mivel az Európai Parlament 2018. szeptember 13-án állásfoglalást fogadott el „A körforgásos gazdaságról szóló csomag végrehajtása: a vegyi anyagokkal, a termékkel és a hulladékkal kapcsolatos jogszabályok közötti kapcsolódási pontok kezelésének lehetőségei” címmel(31), amelyben megismételte, hogy „a körforgásos gazdaság irányába való haladás megköveteli a hulladékhierarchia szigorú betartását és lehetőség szerint az aggodalomra okot adó anyagok fokozatos kiiktatását – különösen azokon a területeken, ahol már léteznek biztonságosabb alternatívák vagy a jövőben ki fognak fejleszteni ilyeneket”;
1. úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat tervezete túllépi az 1907/2006/EK rendeletben meghatározott végrehajtási hatásköröket;
2. felkéri a Bizottságot, hogy vonja vissza végrehajtási határozata tervezetét és nyújtson be új tervezetet, amelyben elutasítja az engedélyezése iránti kérelmet;
3. felhívja a Bizottságot, hogy késlekedés nélkül vessen véget a DEHP alkalmazásának az összes további kérelemben, annál is inkább, mivel a puha PVC és a DEHP biztonságosabb alternatívái rendelkezésre állnak;
4. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.
A RAC és SEAC véleménye az 1. használatra vonatkozóan: https://echa.europa.eu/documents/10162/60f338a5-09ac-423a-b7c1-2511ee2d9b77; a 2. használatra vonatkozóan: https://echa.europa.eu/documents/10162/1ce96eb6-9e30-447d-a9ff-dc315f75f124; a 3. használatra vonatkozóan: https://echa.europa.eu/documents/10162/bfbf6ddc-dd94-456b-bbff-32d7d32e6c92
A Bizottság 143/2011/EU rendelete (2011. február 17.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet XIV. mellékletének módosításáról (HL L 44., 2011.2.18., 2. o.).
„A bizonytalansági értékelés arra enged következtetni, hogy a négy ftalát támasztotta veszélyeket és így a kockázatokat valószínűsíthetően alábecsülték. A DEHP és a BBP esetében a származtatott hatásmentes szint értékei a jelenleginél alacsonyabbak lehetnek. Számos kísérleti és járványügyi vizsgálat utalt arra, hogy ezek az anyagok hatással lehetnek az immunrendszerre, a metabolikus rendszerre és a neurológiai fejlődésre. E vizsgálatok közül néhány jelezte, hogy nem a reprodukciós toxicitás jelenti feltétlenül a legérzékenyebb végpontot, és nem biztos, hogy a kiválasztott származtatott hatásmentes szintek kellő védelmet jelentenek ezen egyéb hatásokkal szemben. A tagállami bizottság (MSC) megerősítette továbbá, hogy ez a négy ftalát az emberi egészség szempontjából endokrin károsító anyagnak minősül, és a Bizottság mérlegeli, hogy a REACH-rendelet 57. cikkének f) pontja értelmében a különös aggodalomra okot adó anyagokkal azonos szintű aggodalomra okot adó anyagokként sorolja-e be azokat. Ez további bizonytalanságokkal jár ezen anyagok kockázatával kapcsolatban.” Lásd: https://www.echa.europa.eu/documents/10162/713fd91d-2919-0575-836a-f66937202d66, 9. o.
„A RAC úgy értékeli, hogy a vállalat társadalmi felelősségvállalásban ismertetett expozíciós értékek nem tekinthetők reprezentatívnak a kérelem kiterjedt hatálya tekintetében. Ezért a RAC nem tudja alaposan elvégezni az expozíciós értékelést. Az alábbi értékelések egy hiányos adatbázison alapulnak, és a következő kockázatértékelés szempontjából csekély jelentőséggel bírnak” – lásd a RAC 2. használatról szóló véleményét, 10. o.: https://echa.europa.eu/documents/10162/1ce96eb6-9e30-447d-a9ff-dc315f75f124
„a rendelkezésre álló információk korlátozottsága miatt nem volt lehetséges a folytatódó felhasználás emberi egészségre gyakorolt hatásának mennyiségi értékelése” – az engedélytervezet (5) bekezdése.
„nincsen kellőképpen megindokolva ... a kérelmező következtetése az alternatívák alkalmasságáról és elérhetőségéről” – a SEAC véleménye a 2. használatról, 18. o https://echa.europa.eu/documents/10162/1ce96eb6-9e30-447d-a9ff-dc315f75f124
„Az alternatívák értékelése nem foglalkozik kifejezetten a kérelem rendkívül tág hatálya alá tartozó különböző helyzetekkel, és ezért nem bizonyítja, hogy az alternatívák technikailag nem kivitelezhetők” – a SEAC véleménye a 2. használatról, 19. o.
„A javaslat hatálya alá tartozó valamennyi felhasználás esetében jelenleg rendelkezésre állnak alacsonyabb kockázatú, műszakilag megvalósítható alternatívák, hasonló árak mellett” – https://www.echa.europa.eu/documents/10162/713fd91d-2919-0575-836a-f66937202d66
Lásd például: https://marketplace.chemsec.org/Alternative/Non-phthalate-plasticizer-for-extreme-applications-302; https://marketplace.chemsec.org/Alternative/Safe-plasticizer-for-demanding-outdoor-applications-298; http://grupaazoty.com/en/wydarzenia/plastyfikatory-nieftalanowe.html
A bisz(2-etilhexil)-ftalát (DEHP) egyes felhasználási módjai (Grupa Azoty Zakłady Azotowe Kędzierzyn S.A.)
169k
53k
Az Európai Parlament 2019. március 27-i állásfoglalása az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a di(2-etilhexil)-ftalát (DEHP) bizonyos alkalmazási módjaira vonatkozó engedélyt részlegesen megadó bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Grupa Azoty Zakłady Azotowe Kędzierzyn S.A.) (D060866/01 – 2019/2606(RSP))
– tekintettel az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a di(2-etilhexil)-ftalát (DEHP) bizonyos alkalmazására vonatkozó engedélyt részlegesen megadó bizottsági végrehajtási határozat tervezetére (Grupa Azoty Zakłady Azotowe Kędzierzyn S.A.) (D060866/01),
– tekintettel a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) (a továbbiakban: a REACH-rendelet) és különösen annak 64. cikke (8) bekezdésére,
– tekintettel a kockázatértékelési bizottság (RAC) és a társadalmi-gazdasági elemzési bizottság (SEAC)(2) véleményére az 1907/2006/EK rendelet 64. cikke (5) bekezdése harmadik albekezdésének megfelelően,
– tekintettel a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet XVII. mellékletének a bisz(2-etilhexil)-ftalát (DEHP), a dibutil-ftalát (DBP), a benzil-butil-ftalát (BBP) és a diizobutil-ftalát (DIBP) tekintetében történő módosításáról szóló, 2018. december 17-i (EU) 2018/2005 bizottsági rendeletre(3),
– tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. és 13. cikkére(4),
– tekintettel az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a di(2-etilhexil)-ftalát (DEHP) alkalmazására vonatkozó engedélyt megadó XXX bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről szóló, 2015. november 25-i állásfoglalására(5),
– tekintettel az Európai Unió Törvényszékének a T-837/16. számú ügyben hozott ítéletére(6),
– tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,
– tekintettel eljárási szabályzata 106. cikkének (2) és (3) bekezdésére,
A. mivel a DEHP-t a reprodukciót károsító anyagként besorolva 2008-ban felvették a REACH-rendelet szerinti különös aggodalomra okot adó anyagok jelöltlistájára(7);
B. mivel a DEHP-t 2015. február 21-i lejárati dátummal 2011-ben(8) felvették a REACH-rendelet XIV. mellékletébe az említett osztályozás, széles körű használata és az Unión belüli nagy volumenű termelése miatt(9),
C. mivel a DEHP-t továbbra is igénybe venni kívánó vállalatoknak 2013. augusztusig engedély iránti kérelmet kellett benyújtaniuk; mivel a Grupa Azoty – az említett határidő előtt nyújtva be kérelmét – a REACH-rendelet 58. cikkében előírt engedélyezési határozat meghozataláig továbbra is használhatja a DEHP-t;
D. mivel a Bizottság 2015. januárban megkapta a RAC és a SEAC bizottságok véleményét; mivel a Bizottság késlekedése a határozat megszövegezésével ténylegesen ahhoz vezetett, hogy több mint négy évvel a lejárati idő után továbbra is felhasználhatják a DEHP-t;
E. mivel a DEHP-t 2014-ben állatok és emberek tekintetében endokrin károsító tulajdonságokkal rendelkező anyagként azonosították; mivel ennek megfelelően a jelöltlistát 2014-ben(10) a környezet tekintetében, 2017-ben(11) pedig az emberi egészség tekintetében aktualizálták;
F. mivel az (EU) 2018/2005 rendelet számos árucikk esetében korlátozta a DEHP és más ftalátok használatát, mivel az elfogadhatatlan kockázatot jelent az emberi egészségre nézve; mivel az említett korlátozással összefüggésben a RAC kiemelte, hogy „a bizonytalansági értékelés arra utal, hogy alábecsülik a négy ftalátban rejlő veszélyeket és ezáltal a kockázatokat ”(12);
G. mivel az (EU) 2018/2005 rendelet a legtöbb árucikkben korlátozta a DEHP és más ftalátok használatát, mentességet biztosítva bizonyos alkalmazások számára; mivel a DEHP-tartalmú készítmények exportján kívül a bizottsági végrehajtási határozattervezet ezért a mentesített alkalmazásokra nézve is különös jelentőséggel bír;
H. mivel ezek az alkalmazások azonban elfogadhatatlan kockázatot jelenthetnek a környezetre, különösen a DEHP endokrin károsító tulajdonságai miatt;
I. mivel a REACH-rendelet elsődleges célja az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmének biztosítása a rendelet Európai Unió Bírósága által értelmezett (16) preambulumbekezdése fényében(13);
J. mivel a REACH-rendelet 55. cikke és a REACH-rendelet (12) preambulumbekezdése értelmében a különös aggodalomra okot adó anyagoknak alkalmasabb alternatív anyagokkal vagy technológiákkal való helyettesítése az engedélyezés egyik központi célja;
K. mivel a REACH-rendelet 62. cikke (4) bekezdésének d) pontja előírja a kérelmező számára, hogy az I. mellékletnek megfelelően kémiai biztonsági jelentést nyújtson be;
L. mivel jelen esetben a RAC véleménye jelentős hiányosságokat tárt fel a kérelmező által szolgáltatott információk tekintetében(14);
M. mivel a regionális tanácsadó testület és a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kérelmező nem tudta bizonyítani, hogy a kockázatot a 60. cikk (2) bekezdésének megfelelően ellenőrizte; mivel a kockázatértékelési bizottság azt is megállapította, hogy a 60. cikk (10) bekezdésével ellentétben nem csökkentették le a kockázatot a műszakilag és gyakorlatilag lehetséges legnagyobb mértékig;
N. mivel a bizottsági végrehajtási határozattervezet elismeri, hogy a „munkahelyi kitettséggel kapcsolatban korlátozott információkat nyújtottak be”(15), de ahelyett, hogy a 60. cikk (7) bekezdésének megfelelően elutasítaná az engedélyt, azt kéri a kérelmezőtől, hogy 18 hónappal a határozat elfogadását követően vizsgálati jelentésében nyújtsa be a hiányzó adatokat(16);
O. mivel a 61. cikkben előírt felülvizsgálati jelentésnek nem az a célja, hogy több időt adjon a vállalatoknak az első körben benyújtandó információk hiányosságainak pótlására, hanem azt hivatott biztosítani, hogy a kérelemben szereplő információk egy meghatározott időszak után is naprakészek legyenek, beleértve különösen azt, hogy megjelentek-e új alternatívák;
P. mivel a Törvényszék egyértelműen kimondta, hogy az engedélyezés feltételei a 60. cikk (8) és (9) bekezdése értelmében nem használhatók fel jogszerűen az engedély kérelmezője által szolgáltatott információk esetleges hibáinak vagy hiányosságainak orvoslására(17);
Q. mivel a 60. cikk (4) bekezdése annak a bizonyítását írja elő, hogy az anyag felhasználásából származó társadalmi-gazdasági előnyök jelentősebbek, mint az emberi egészséget vagy a környezetet érintő kockázatok, illetve hogy nem állnak rendelkezésre megfelelő alternatív anyagok;
R. mivel a SEAC véleménye felhívta a figyelmet a kérelmező által benyújtott társadalmi-gazdasági elemzés jelentős hiányosságaira, amit a bizottsági végrehajtási határozattervezet is tükröz(18);
S. mivel az 55. cikk és a 60. cikk (4) bekezdése fényében a kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy az általa kérelmezett felhasználások tekintetében nem áll rendelkezésre megfelelő alternatíva;
T. mivel a bizottsági végrehajtási határozattervezet elismeri, hogy nem konkretizálták kellőképpen a 2. használatot(19); mivel a SEAC megállapította, hogy a rendelkezésre álló alternatívák tekintetében súlyos hiányosságok vannak a kérelemben(20)(21);
U. mivel nem tekinthető jogos indokolásnak, ha a kérelmező – mint az anyag előállítója – arra hivatkozik, hogy nem tud elegendő információt nyújtani a kérelemben szereplő felhasználási módok alternatíváinak alkalmasságáról;
V. mivel a hiányos adatok miatt a SEAC egyik tagja hivatalosan tiltakozott a megfelelő alternatívák hiányára vonatkozó SEAC-következtetések ellen(22);
W. mivel a 60. cikk (5) bekezdése nem értelmezhető úgy, hogy az alternatívák alkalmassága a kérelmező szempontjából az egyetlen és meghatározó tényező; mivel a 60. cikk (5) bekezdése nem tartalmazza az alternatívák elemzése során figyelembe veendő információk kimerítő listáját; mivel a 60. cikk (4) bekezdésének c) pontja előírja továbbá, hogy a harmadik felektől származó információkat figyelembe kell venni; mivel a nyilvános konzultáció során szerzett információk között már akkor szerepelt, hogy rendelkezésre állnak alternatívák az érintett felhasználásokra(23);
X. mivel a Törvényszék emlékeztette a Bizottságot arra, hogy a 60. cikk (4) bekezdése szerinti engedély jogszerű megadása érdekében elegendő mennyiségű érdemi és ellenőrizhető információt kell ellenőriznie annak megállapítása érdekében, hogy a kérelemben szereplő egyik felhasználási mód esetében sem áll rendelkezésre megfelelő alternatíva, vagy hogy elhanyagolhatók az engedély elfogadása idején rendelkezésre álló alternatívák hiányával kapcsolatosan fennmaradó bizonytalanságok (24);
Y. mivel a bizottsági végrehajtási határozattervezete azzal indokolja a határozat elfogadásának késedelmeit, hogy figyelembe kellett vennie „a korlátozási eljárásból szerzett új, rendelkezésre álló információkat”(25); mivel ezért meglepő, hogy a bizottsági végrehajtási határozattervezet nem vette figyelembe a korlátozási dokumentációban egyértelműen dokumentált alternatívák elérhetőségét(26); mivel a korlátozási javaslatban említett alternatívák a bizottsági végrehajtási határozattervezetben szereplő felhasználásokra is vonatkoznak(27);
Z. mivel maga a kérelmező jelentette be, hogy az orto-ftalátokról, köztük a DEHP-ről már átállt egyéb anyagok forgalmazására(28);
AA. mivel a Bizottság végül nem vette figyelembe azt, hogy a DEHP-t hivatalosan az emberi egészséget és a környezetet veszélyeztető endokrin károsító anyagként ismerték el; mivel a 60. cikk (4) bekezdése szerinti társadalmi-gazdasági elemzés során a Bizottságnak figyelembe kellett volna vennie ezt az információt, mivel az engedélyezés megtagadásával járó előnyöket egyébként alábecsülik;
AB. mivel a Bizottság által javasolt engedélyezés így megsérti a REACH-rendelet 60. cikkének (4) és (7) bekezdését;
AC. mivel a bizottsági végrehajtási határozattervezet a gyengén telejsítőket jutalmazná és hátrányosan érintené azokat a vállalatokat, amelyek befektettek az alternatívákba(29);
AD. mivel a bizottsági végrehajtási határozattervezetben szerepel, hogy „a Bizottság tudomásul vette” az Európai Parlament 2015. november 25-i állásfoglalását; mivel a REACH-rendelet engedélyezésre vonatkozó fejezete végrehajtásának számos – a fenti parlamenti állásfoglalásban is hangsúlyozott – strukturális hiányossága szintén megkérdőjelezi a bizottsági végrehajtási határozattervezetet(30);
AE. mivel az Európai Parlament 2018. szeptember 13-án állásfoglalást fogadott el „A körforgásos gazdaságról szóló csomag végrehajtása: a vegyi anyagokkal, a termékkel és a hulladékkal kapcsolatos jogszabályok közötti kapcsolódási pontok kezelésének lehetőségei” címmel(31), amelyben megismételte, hogy „a körforgásos gazdaság irányába való haladás megköveteli a hulladékhierarchia szigorú betartását és lehetőség szerint az aggodalomra okot adó anyagok fokozatos kiiktatását – különösen azokon a területeken, ahol már léteznek biztonságosabb alternatívák vagy a jövőben ki fognak fejleszteni ilyeneket”;
1. úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat tervezete túllépi az 1907/2006/EK rendeletben meghatározott végrehajtási hatásköröket;
2. felhívja a Bizottságot, hogy vonja vissza végrehajtási határozata tervezetét és nyújtson be új tervezetet, amelyben elutasítja az engedélyezés iránti kérelmet;
3. felhívja a Bizottságot, hogy késlekedés nélkül vessen véget a DEHP alkalmazásának az összes maradék felhasználása esetében, annál is inkább, mivel a puha PVC és a DEHP biztonságosabb alternatívái rendelkezésre állnak;
4. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.
A RAC és SEAC véleménye az 1. használatra vonatkozóan: https://echa.europa.eu/documents/10162/99c8c723-b76e-4ca4-a747-6e1b59a8d7f7; és a 2. használatra vonatkozóan: https://echa.europa.eu/documents/10162/29db4e36-94dd-41bd-b9ea-9d0f08fbbac7
A Törvényszék 2019. március 7-i ítélete, Svédország kontra Bizottság, T-837/16, ECLI:EU:T:2019:144:, elérhető a következő linken: http://curia.europa.eu/juris/documents.jsf?oqp=&for=&mat=or&lgrec=en&jge=&td=%3BALL&jur=C%2CT%2CF&num=T-837%252F16&page=1&dates=&pcs=Oor&lg=&pro=&nat=or&cit=none%252CC%252CCJ%252CR%252C2008E%252C%252C%252C%252C%252C%252C%252C%252C%252C%252Ctrue%252Cfalse%252Cfalse&language=hu&avg=&cid=6180040#
A Bizottság 143/2011/EU rendelete (2011. február 17.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet XIV. mellékletének módosításáról (HL L 44., 2011.2.18., 2. o.).
„A bizonytalansági értékelés arra enged következtetni, hogy a négy ftalát támasztotta veszélyeket és így a kockázatokat valószínűsíthetően alábecsülték. A DEHP és a BBP esetében a származtatott hatásmentes szint értékei a jelenleginél alacsonyabbak lehetnek. Számos kísérleti és járványügyi vizsgálat utalt arra, hogy ezek az anyagok hatással lehetnek az immunrendszerre, a metabolikus rendszerre és a neurológiai fejlődésre. E vizsgálatok közül néhány jelezte, hogy nem a reprodukciós toxicitás jelenti feltétlenül a legérzékenyebb végpontot, és nem biztos, hogy a kiválasztott származtatott hatásmentes szintek kellő védelmet jelentenek ezen egyéb hatásokkal szemben. A tagállami bizottság (MSC) megerősítette továbbá, hogy ez a négy ftalát az emberi egészség szempontjából endokrin károsító anyagnak minősül, és a Bizottság mérlegeli, hogy a REACH-rendelet 57. cikkének f) pontja értelmében a különös aggodalomra okot adó anyagokkal azonos szintű aggodalomra okot adó anyagokként sorolja-e be azokat. Ez további bizonytalanságokat jelent ezen anyagok kockázatával kapcsolatban.” Lásd: https://www.echa.europa.eu/documents/10162/713fd91d-2919-0575-836a-f66937202d66 , 9. o.
„A RAC úgy értékeli, hogy a vállalat társadalmi felelősségvállalásban ismertetett expozíciós értékek nem tekinthetők reprezentatívnak a kérelem kiterjedt hatálya tekintetében. Ezért a RAC nem tudja alaposan elvégezni az expozíciós értékelést. Az alábbi értékelések egy hiányos adatbázison alapulnak, és ezért a következő kockázatértékelés szempontjából csekély jelentőséggel bírnak” – lásd a RAC 2. használatról szóló véleményét, 10. o.:
„a rendelkezésre álló információk korlátozottsága miatt nem volt lehetséges a folytatódó felhasználás emberi egészségre gyakorolt hatásának mennyiségi értékelése” – az engedélytervezet (5) bekezdése
„nincsen kellőképpen megindokolva ... a kérelmező következtetése az alternatívák alkalmasságáról és elérhetőségéről” – a SEAC véleménye a 2. használatról, 18. o.
„Az alternatívák értékelése nem foglalkozik kifejezetten a kérelem rendkívül tág hatálya alá tartozó különböző helyzetekkel, és ezért nem bizonyítja, hogy az alternatívák technikailag nem kivitelezhetők” – a SEAC véleménye a 2. használatról, 19. o.
„A javaslat hatálya alá tartozó valamennyi felhasználás esetében jelenleg rendelkezésre állnak alacsonyabb kockázatú, műszakilag megvalósítható alternatívák, hasonló árak mellett” – https://www.echa.europa.eu/documents/10162/713fd91d-2919-0575-836a-f66937202d66
https://www.echa.europa.eu/documents/10162/713fd91d-2919-0575-836a-f66937202d66, 69. o. –lásd a kültéri használatra is kiterjedő táblázatban az „alkalmazás” cikket.
Lásd például: https://marketplace.chemsec.org/Alternative/Non-phthalate-plasticizer-for-extreme-applications-302; https://marketplace.chemsec.org/Alternative/Safe-plasticizer-for-demanding-outdoor-applications-298
Az Európai Parlament 2019. március 27-i állásfoglalása az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a króm-trioxid egyes felhasználási módjaira vonatkozó engedély megadásáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Lanxess Deutschland GmbH és mások) (D060095/03 – 2019/2654(RSP))
– tekintettel az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a króm-trioxid egyes felhasználási módjaira vonatkozó engedély megadásáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetére (Lanxess Deutschland GmbH és mások) (D060095/03),
– tekintettel a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) (a továbbiakban: a REACH-rendelet) és különösen annak 64. cikke (8) bekezdésére,
– tekintettel a kockázatértékelési bizottság (RAC) és a társadalmi-gazdasági elemzési bizottság (SEAC) véleményére(2) az 1907/2006/EK rendelet 64. cikke (5) bekezdése második albekezdésének megfelelően,
– tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. és 13. cikkére(3),
– tekintettel a Törvényszék T-837/16. sz. esetben hozott, 2019. március 7-i ítéletére(4),
– tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,
– tekintettel eljárási szabályzata 106. cikkének (2) és (3) bekezdésére,
A. mivel a króm-trioxidot 2010-ban felvették a REACH-rendelet szerinti különös aggodalomra okot adó anyagok jelöltlistájára(5), mivel rákkeltő (1A. kategória) és mutagén (1B. kategória) anyagként van besorolva;
B. mivel a króm-trioxid a szóban forgó besorolás, az anyag jelenlegi nagy mennyiségű felhasználása, uniós felhasználási helyszíneinek magas száma, és a munkavállalók jelentős kitettségi kockázata miatt(6) 2013-ban bekerült a REACH-rendelet XIV. mellékletébe(7) 2017. szeptember 21-i lejárati dátummal;
C. mivel a króm-trioxidot továbbra is igénybe venni kívánó vállalatoknak 2016. március 21-ig engedély iránti kérelmet kellett benyújtaniuk;
D. mivel a Lanxess és hat másik vállalat (a továbbiakban: kérelmezők) több mint 150 cégből álló konzorciumot hoztak létre, amelynek ugyanakkor pontos tagsága ismeretlen, közös kérelem benyújtása céljából(8);
E. mivel a kérelmezők és a továbbfelhasználók közös kérelmet nyújtottak be a 2016. március 21-i határidő előtt, továbbra is használhatják a króm-trioxidot, amíg a kérelmezett felhasználási módok tekintetében meg nem születik a REACH rendelet 58. cikke értelmében hozandó engedélyezési határozat;
F. mivel a Bizottság 2016. szeptemberben megkapta a RAC és a SEAC bizottságok véleményét; mivel a Bizottság a határozat megszövegezésével kapcsolatos késlekedése ténylegesen ahhoz vezetett, hogy a króm-trioxid használatát másfél évvel a lejárati idő után is eltűrik;
G. mivel a REACH-rendelet elsődleges célja – az Európai Unió Bírósága által értelmezett(9) (16) preambulumbekezdés fényében — az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmének biztosítása;
H. mivel az 55. cikk és a REACH-rendelet (12) preambulumbekezdése értelmében az engedélyezés egyik központi célja, hogy a különös aggodalomra okot adó anyagokat biztonságosabb alternatív anyagokkal vagy technológiákkal helyettesítsék;
I. mivel a RAC megerősítette, hogy a króm-trioxid rákkeltő tulajdonságai tekintetében nem lehet meghatározni a származtatott hatásmentes szintet, és ezért a króm-trioxid a REACH-rendelet 60. cikke (3) bekezdésének a) pontja szempontjából küszöbérték nélküli anyagnak minősül; mivel ez azt jelenti, hogy erre az anyagra vonatkozóan nem határozható meg a biztonságos szintű kitettség, és nem alkalmazható referenciaértékként ilyen küszöbérték annak megállapítására, hogy megfelelően ellenőrzik-e az anyag használatának kockázatát;
J. mivel a RAC úgy becsülte, hogy egy ilyen engedély megadása évente 50 végzetes rákos megbetegedéshez vezetne;
K. mivel a REACH-rendelet 60. cikkének (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy olyan anyag használatára, amelynek kockázatait nem ellenőrzik megfelelően, csak akkor adható ki engedély, ha igazolják, hogy az anyag felhasználásából származó társadalmi-gazdasági előnyök jelentősebbek, mint annak az emberi egészséget vagy a környezetet érintő kockázatai, és amennyiben nem állnak rendelkezésre megfelelő alternatív anyagok vagy technológiák;
L. mivel a kérelem évi 20 000 tonna króm-trioxid felhasználására vonatkozik;
M. mivel a kérelem a továbbfelhasználók (több mint 4 000 helyszín) igen nagy számára vonatkozik, akik a kozmetikai termékektől a repüléstechnikáig, az élelmiszer-csomagolástól a gépjárművekig, valamint az egészségügytől az építőiparig terjedő ipari ágazatokban tevékenykednek, és minden eddiginél nagyobb számú (több mint 100 000) munkavállalójuk van kitéve a szóban forgó anyagnak;
N. mivel a kérelem hivatalosan hat „felhasználásra” vonatkozik; mivel ezek a felhasználási leírások ugyanakkor annyira általánosak, hogy igen széles, sőt akár „rendkívül széles” alkalmazási kört eredményeznek(10); mivel ez érvényteleníti mind a társadalmi-gazdasági értékelést, mind pedig a megfelelő alternatívák értékelését;
O. mivel a REACH-rendelet 62. cikke (4) bekezdésének d) pontja előírja a kérelmezők számára, hogy az I. mellékletnek megfelelően kémiai biztonsági jelentést nyújtsanak be; mivel ennek tartalmaznia kell egy expozíciós értékelést is(11);
P. mivel a RAC komoly eltérést állapított meg a benyújtott kérelem hatálya és a kérelemben szerepeltetett információk között(12);
Q. mivel a RAC komoly hiányosságokat tárt fel a kérelmezők által a munkavállalói expozíciós forgatókönyvekről benyújtott információk tekintetében(13);
R. mivel a Bizottság végrehajtási határozattervezete elismerte, hogy a munkavállalói expozíciós forgatókönyvek kapcsán a kérelmezők elmulasztották rendelkezésre bocsátani a szükséges információkat(14);
S. mivel a Bizottság végrehajtási határozattervezete ahelyett, hogy a kérelmet a REACH-rendelet 60. cikkének (7) bekezdése értelmében nem megfelelőnek tekintené, csupán azt írja elő, hogy a kérelmezők – évekkel a szóban forgó határozattervezet elfogadását követően – felülvizsgálati jelentésükben pótolják a hiányzó adatokat(15);
T. mivel a felülvizsgálati jelentés – a REACH-rendelet 61. cikkének megfelelően – nem azt a célt szolgálja, hogy a vállalatoknak több időt biztosítsanak az előzetesen benyújtandó információkkal kapcsolatos hiánypótlásra (tekintve, hogy ezek az információk alapvető fontosságúak a döntéshozatal szempontjából), hanem azt hivatott biztosítani, hogy a kérelemben eredetileg szerepeltetett információk továbbra is naprakészek legyenek;
U. mivel a Törvényszék egyértelműen kimondta, hogy a REACH-rendelet 60. cikkének (8) és (9) bekezdése szerint előírt engedélyezési feltételek nem szolgálhatnak az engedélyezési kérelem esetleges hibáinak vagy hiányosságainak orvoslására(16);
V. mivel a SEAC véleménye emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy az alternatívák kérelmező által benyújtott elemzése jelentős bizonytalanságokat tartalmaz, amelyeket a Bizottság végrehajtási határozattervezete is megjelenít(17);
W. mivel a REACH-rendelet 55. cikke és a 60. cikkének (4) bekezdése alapján a kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy az általa kérelmezett felhasználások tekintetében nem állnak rendelkezésre megfelelő alternatív anyagok és technológiák;
X. mivel bebizonyosodott, hogy az engedélyezésre előterjesztett felhasználások körébe tartozó alkalmazások közül számos esetében rendelkezésre állnak megfelelő alternatívák(18);
Y. mivel a Törvényszék emlékeztette(19) a Bizottságot arra, hogy az engedélynek a REACH-rendelet 60. cikkének (4) bekezdése szerinti jogszerű megadásához kellő mennyiségű lényeges és megbízható információt kell ellenőriznie annak megállapítása érdekében, hogy a kérelemben szereplő egyetlen felhasználás esetében sem állnak rendelkezésre megfelelő alternatívák, vagy hogy a rendelkezésre álló alternatívák hiánya kapcsán az engedély elfogadásának időpontjában továbbra is fennálló bizonytalanságok csak elhanyagolható mértékűek;
Z. mivel ebben az esetben az alternatívák elemzése kapcsán olyan bizonytalanságok álltak fenn, amelyek távolról sem voltak elhanyagolhatónak tekinthetők(20);
AA. mivel az a tény, hogy a kérelmezők által engedélyeztetni kívánt „felhasználások” igen széles kört fednek le, nem szolgálhat jogos indokként az alternatívák elemzésének hiányosságára;
AB. mivel a tájékoztatás kapcsán a REACH-rendelet 62. cikke nem rendelkezik mentességről azon vállalatok tekintetében, amelyek konzorciumként közös kérelmet nyújtanak be;
AC. mivel a Bizottság által javasolt engedélyezés következésképpen sérti a REACH-rendelet 60. cikkének (7) és (4) bekezdését;
AD. mivel ezenkívül számos, a bizottsági végrehajtási határozat tervezetével érintett továbbfelhasználó már benyújtott külön engedélykérelmet; mivel a RAC és a SEAC e kérelmek némelyikéről már véleményt nyilvánított; mivel a továbbfelhasználók esetében már sor került néhány engedély megadására;
AE. mivel a kérelmezők közös kérelmében szereplő igen széles körű felhasználások között viszont szerepelhetnek olyan konkrét alkalmazások, amelyek tekintetében a továbbfelhasználók nem nyújtottak be külön engedélykérelmet, de amelyek esetében a REACH-rendelet 60. cikkének (4) bekezdésében foglalt feltételek teljesülhetnek;
AF. mivel ezen alkalmazások használata akár fontos területeket is érinthetnek;
AG. mivel ezért kivételesen helyénvaló lehetővé tenni azon továbbfelhasználók számára, amelyek még nem nyújtottak be egyedi kérelmet, hogy rövid határidőn belül előterjesszék külön kérelmüket;
1. felhívja a Bizottságot, hogy vonja vissza végrehajtási határozata tervezetét és nyújtson be új tervezetet;
2. felhívja a Bizottságot, hogy értékelje körültekintően, hogy a kérelmezők által benyújtott kérelemben szereplő egyes, jól meghatározott felhasználások esetében megadhatók-e – a REACH-rendeletben foglaltak teljes körű betartása mellett – az engedélyek;
3. felhívja a Bizottságot, hogy kivételesen tegye lehetővé azon továbbfelhasználók számára, amelyek felhasználása a kérelmezők által benyújtott kérelem hatálya alá tartozik, de amely felhasználás tekintetében még nem nyújtottak be külön engedélykérelmet, és amely vonatkozásában nem állnak rendelkezésre releváns adatok, hogy a hiányzó adatokat rövid határidőn belül előterjeszthessék;
4. felhívja a RAC-t és a SEAC-t, hogy mielőbb végezzék el az említett kérelmek értkelését, és ennek keretében többek között azt is ellenőrizzék, hogy a szóban forgó, ezt követően kiegészített kérelmek tartalmazzák-e valamennyi szükséges, a REACH-rendelet 62. cikkében meghatározott információt;
5. felhívja a Bizottságot, hogy a REACH-rendeletben foglaltakkal teljes összhangban mielőbb hozzon határozatot az említett kérelmekről;
6. felhívja a RAC-t és a SEAC-t, hogy a továbbiakban ne fogadjanak el olyan kérelmeket, amelyekből hiányoznak a REACH-rendelet 62. cikke értelmében benyújtandó információk;
7. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.
A Törvényszék 2019. március 7-i ítélete, Svédország kontra Bizottság, T-837/16, ECLI:EU:T:2019:144: http://curia.europa.eu/juris/documents.jsf?oqp=&for=&mat=or&lgrec=en&jge=&td=%3BALL&jur=C%2CT%2CF&num=T-837%252F16&page=1&dates=&pcs=Oor&lg=&pro=&nat=or&cit=none%252CC%252CCJ%252CR%252C2008E%252C%252C%252C%252C%252C%252C%252C%252C%252C%252Ctrue%252Cfalse%252Cfalse&language=en&avg=&cid=2535071
A Bizottság 348/2013/EU rendelete (2013. április 17.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (REACH) XIV. mellékletének módosításáról (HL L 108., 2013.4.18., 1. o.).
A Bíróság 2009. július 7-i ítélete, S.P.C.M. SA és társai kontra Secretary of State for the Environment, Food and Rural Affairs, C-558/07, ECLI:EU:C:2009:430, 45. pont.
„A RAC az egyes kérelmezett felhasználások esetében eltérést állapít meg [...] a) [a 2. sz. felhasználásnál] a kérelmező véleménye szerint […] a szóban forgó kérelem hatálya alá esetlegesen tartozó potenciális helyszínek teljes száma (a társadalmi-gazdasági elemzésben jelzettek szerint legalább 1 590 helyszín), b) a konzorcium taglétszáma (150+), valamint a rendelkezésre bocsátott, mért expozíciós adatok (az 1–5. sz. felhasználás esetében 6–23 helyszín) tekintetében.”
„A legnagyobb bizonytalanság abból adódik, hogy az üzemi feltételek, a kockázatkezelési intézkedések, valamint a konkrét feladatokhoz és helyszínekhez tartozó expozíciós értékek között nincs egyértelmű kapcsolat, amely alapján a kérelmet igazoltnak lehetne tekinteni. A RAC ezt a kérelem lényegi hiányosságának tekinti” (a 2. sz. felhasználásra vonatkozó RAC-vélemény, 12. o.).
„A RAC arra a következtetésre jutott, hogy a munkavállalók expozícióját jelentős bizonytalanságok övezik, aminek hátterében az áll, hogy korlátozott mértékben állnak rendelkezésre mért expozíciós adatok. Megállapítást nyert továbbá az is, hogy mivel jellemző módon nem állnak rendelkezésre háttér-információk, nehéz volt összefüggést találni a kérelemben ismertetett üzemi feltételek és kockázatkezelési intézkedések, valamint a konkrét feladatokhoz és helyszínekhez állítólagosan tartozó expozíciós szintek között, ami megakadályozta, hogy a RAC további értékeléseket végezzen. A szóban forgó bizonytalansági tényezők az expozíciós adatok megbízhatóságára és reprezentativitására vonatkoznak, valamint annak kapcsán merültek fel, hogy ezek az adatok miként kapcsolódnak a meglévő konkrét kockázatkezelési intézkedésekhez”, a határozattervezet (7) preambulumbekezdése.
„Mivel a tervezett felhasználások igen széles területet fednek le, a SEAC nem zárhatta ki az alternatívák műszaki kivitelezhetőségével összefüggő esetleges bizonytalanságot néhány olyan konkrét alkalmazás esetében, amelyek szerepeltek a kérelmezett felhasználások leírásában”, a határozattervezet (14) preambulumbekezdése.
„A kérelmező álláspontja szerint a kérelem semmiképp sem terjed ki olyan alkalmazásokra, amelyek immár helyettesíthetők. A kérelmező azonban nem határozza meg pontosan ezen alkalmazásokat, illetve az azokhoz kapcsolódó technikai követelményeket. A SEAC meglátása szerint a kérelmező e probléma megoldása kapcsán nem teljesen helyes megközelítést követett, és hangsúlyozza, hogy a kérelmezőnek konkrétabb bizonyítékokkal kell szolgálnia arra vonatkozóan, hogy a helyettesítésre sor került azon esetekben, ahol az már valóban megvalósítható. Ezt az alternatívák pontosabb és felhasználás-specifikus értékelésével lehetett volna elérni”, a 2. sz. felhasználásra vonatkozó SEAC-vélemény, 25. o.
Az arab tavasz után: a Közel-Kelet és Észak-Afrika jövője
193k
66k
Az Európai Parlament 2019. március 27-i állásfoglalása az arab tavasz után: a Közel-Kelet és Észak-Afrika jövője (2018/2160(INI))
– tekintettel a Bizottság alelnöke / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (alelnök/főképviselő) által 2016. június 28-án ismertetett „Közös jövőkép, közös fellépés: Erősebb Európa – Globális stratégia az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájára vonatkozóan” című dokumentumra(1), valamint a 2017. és 2018. évi végrehajtási jelentésekre,
– tekintettel az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI) létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 232/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),
– tekintettel a demokrácia és az emberi jogok világszintű előmozdítását szolgáló finanszírozási eszköz létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 235/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),
– tekintettel a Bizottság 2018. június 14-i, a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatára (COM(2018)0460),
– tekintettel a Bizottság és a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő „Az európai szomszédságpolitika felülvizsgálata” című, 2015. november 18-i közös közleményére (JOIN(2015)0050), valamint a Bizottság és a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő az európai szomszédságpolitika felülvizsgálatának végrehajtásáról szóló, 2017. május 18-i közös jelentésére (JOIN(2017)0018),
– tekintettel a Bizottság és a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő „Partnerség a demokráciáért és a közös jólétért a dél-mediterrán térséggel” című, 2011. március 8-i (COM(2011)0200) és „Az átalakuló szomszédság új megközelítése” című, 2011. május 25-i (COM(2011)0303) közös közleményeire,
– tekintettel a Bizottság és a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő „A Szíriára vonatkozó uniós stratégia elemei” című, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett, 2017. március 14-i közös közleményére (JOIN(2017)0011), valamint a Tanács Szíriáról szóló, 2017. április 3-i következtetéseire, amelyek együttesen alkotják a Szíriára vonatkozó új uniós stratégiát,
– tekintettel az Európai Unió és számos közel-keleti ország, így például Egyiptom, Libanon és Jordánia közötti partnerségi prioritásokra,
– tekintettel a 2018. évi NATO-csúcstalálkozón kiadott nyilatkozatra,
– tekintettel a NATO mediterrán párbeszédére, valamint a régióban folyamatban lévő válságkezelési és biztonsági együttműködési erőfeszítéseire,
– tekintettel a migrációval és a mobilitással kapcsolatos általános uniós megközelítésre (GAMM),
– tekintettel az emberi jogokról szóló számos tematikus uniós iránymutatásra, többek között a harmadik országokkal folytatott emberi jogi párbeszédekről és az emberi jogok védelmezőiről szólókra,
– tekintettel a Tanács által 2013. június 24-én elfogadott, a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTI) személyek emberi jogai maradéktalan érvényesítésének elősegítését és védelmét szolgáló uniós iránymutatásokra,
– tekintettel a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője „Migráció a közép-mediterrán útvonalon – A migrációs áramlás kezelése, életmentés” című, 2017. január 25-i közös közleményére (JOIN(2017)0004),
– tekintettel a migrációról szóló globális megállapodásra,
– tekintettel az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaira,
– tekintettel a Tanács által 2015. július 20-án elfogadott, az emberi jogokról és a demokráciáról szóló cselekvési tervre (2015–2019) és annak 2017. júniusi félidős felülvizsgálatára,
– tekintettel a Bizottságnak és az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének „A nemek közötti egyenlőség és a nők társadalmi szerepvállalásának növelése: a lányok és nők életének átalakítása az EU külkapcsolati politikáján keresztül (2016–2020)” című, 2015. szeptember 21-i közös szolgálati munkadokumentumára (SWD(2015)0182),
– tekintettel az Unió a Mediterrán Térségért Parlamenti Közgyűlés Nőjogi Bizottságának „A nők vezető beosztásban és döntéshozatalban való részvétele: kihívások és perspektívák” című, a 2017 májusában, Rómában tartott 13. plenáris ülésén elfogadott ajánlására,
– tekintettel a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezményre (CEDAW),
– tekintettel az Európa Tanácsnak a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló egyezményére (Isztambuli Egyezmény),
– tekintettel az 1995. szeptemberi Pekingi Nyilatkozatra és Cselekvési Platformra és az 1994. szeptemberi nemzetközi népesedési és fejlesztési konferencia (kairói konferencia) cselekvési programjára, valamint ezek felülvizsgálati konferenciáinak eredményeire,
– tekintettel az európai szomszédságpolitika felülvizsgálatáról szóló, 2015. július 9-i állásfoglalására(4),
– tekintettel a közel-keleti és észak-afrikai régió biztonsági kihívásairól és a politikai stabilitás kilátásairól szóló, 2015. július 9-i állásfoglalására(5),
– tekintettel „Az Unió Tunéziához fűződő kapcsolatairól a jelenlegi regionális helyzetben” című, 2016. szeptember 14-i állásfoglalására(6),
– tekintettel „Az EU külső finanszírozási eszközeinek végrehajtása: 2017. évi félidős felülvizsgálat és a 2020 utáni időszakra vonatkozó jövőbeli architektúra” című, 2018. április 18-i állásfoglalására(7),
– tekintettel a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az alelnökhöz / főképviselőhöz intézett, Líbiáról szóló, 2018. május 30-i ajánlására(8),
– tekintettel a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2018. november 14-i állásfoglalására(9),
– tekintettel a 2017. május 11-i és 2018. május 15-i EU–Tunézia Társulási Megállapodási Tanácsra, a 2018. május 14-i EU–Algéria Társulási Tanácsra és a 2017. július 25-i EU–Egyiptom Társulási Tanácsra,
– tekintettel a Külügyi Tanács Líbiáról szóló, 2017. február 6-i és 2018. október 15-i, valamint Szíriáról szóló, 2017. április 3-i és 2018. április 16-i következtetéseire,
– tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,
– tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A8-0077/2019),
A. mivel az észak-afrikai és közel-keleti régiót 2011-ben érintő arab felkelések az önkényuralmi rendszerek és a romló társadalmi-gazdasági körülmények elleni tömeges felkelés pillanatai voltak; mivel a tiltakozók jelentős részét demokráciára, szabadságra, jogállamiságra, valamint jobb és befogadóbb jövőre, méltóságuk elismerésére és nagyobb mértékű társadalmi befogadásra és jobb gazdasági kilátásokra vágyó fiatal nők és férfiak alkották; mivel néhány rezsim megdöntése és egyes esetekben a demokratikus reformok bevezetése nagy reményeket és elvárásokat keltett;
B. mivel a közel-keleti és észak-afrikai régió lakosságának többsége 35 év alatti; mivel a régióban kialakult ifjúsági munkanélküliség még mindig az egyik legmagasabb a világon; mivel ez társadalmi kirekesztést, politikai jogfosztást és más országok felé irányuló agyelszívást okoz; mivel ezek a tényezők voltak a 2011-es tiltakozások okozói, és néhány országban ismét tiltakozásokat idéznek elő; mivel a kiszolgáltatott helyzetben lévő fiatalok segítség és kilátások nélkül a radikális mozgalmak célcsoportjai lehetnek;
C. mivel az olajimportőr országokban különösen a globális pénzügyi válság, az olajárak csökkenése, a demográfiai tendenciák, a konfliktusok és a terrorizmus tovább súlyosbította a helyzetet a 2011-es események után; mivel az ilyen országokra jellemző gazdasági modell már nem életképes, ami bizalmi válságot eredményez, amelyre az érintett kormányoknak sürgősen megoldást kell találniuk annak érdekében, hogy új társadalmi szerződést hozzanak létre polgáraikkal; mivel az állami támogatások, a közszférabeli munkahelyek és a közszolgáltatások csökkenésének, a szegénység terjedésének és a környezetvédelmi problémáknak a növekvő társadalmi hatása, különösen a távoli területeken és a marginalizált közösségekben folyamatosan zavargásokat és spontán tiltakozásokat idéz elő a régióban, amelyek valószínűleg tovább fognak erősödni az elkövetkező években;
D. mivel nyolc évvel az arab tavasz és azon politikai fejlemények után, amelyek a Maghreb- és a Mashreq-régió országaiban a politika és a stabilitás szempontjából számos különféle fejlődési utat követtek, még mindig alapvető fontosságú annak felmérése, hogy miként lehet reagálni a régió legitim demokratikus és tartós stabilitás iránti törekvéseire, valamint arra, hogy sürgősen munkahelyekre, jogállamiságra, az életkörülmények javulására és tartós biztonságra van szükség; mivel fontos számba venni az arab tavaszra válaszként az EU által tett erőfeszítéseket és elfogadott politikai álláspontot, és értékelni ezeknek a politika megvalósítására irányuló képességét; mivel alapvető fontosságú az EU déli szomszédságbeli országokra vonatkozó politikai keretének, jövőbeli célkitűzéseinek és az elérésükhöz szükséges eszközöknek az újraértékelése és kiigazítása, egyúttal figyelembe véve a régió országaiban tapasztalható helyzetek sokszínűségét;
E. mivel a tagállamok és az EU közötti koordináció elégtelensége aláássa mindkettő arra irányuló képességét, hogy pozitív hatást fejtsenek ki a Maghreb- és a Mashreq-régióban; mivel az egyes tagállamok régióbeli fellépéseit össze kell hangolni, és azoknak összhangban kell állniuk az EU célkitűzéseivel; mivel az EU-nak az Európai Unióról szóló szerződés 8. és 21. cikkében meghatározott célokat kell követnie; mivel az EU-nak növelnie kell politikai és diplomáciai befolyását; mivel a Maghreb- és a Mashreq-régióban a hosszú távú politikai és gazdasági stabilitás, továbbá a reziliencia alapvető stratégiai jelentőséggel bír az EU számára, és mint ilyen, a politikai keret és annak célkitűzései tekintetében hosszabb távú, integrált és előretekintő megközelítést igényel, a partnerországok polgárainak szükségleteivel és az EU stratégiai érdekeivel összhangban;
F. mivel az EU közel-keleti és észak-afrikai országokra vonatkozó politikájának két fő célkitűzése van, nevezetesen politikai és gazdasági reformok ösztönzése minden egyes országban az országok sajátosságainak kellő figyelembevételével, valamint a régió országai közötti és az EU-val való regionális együttműködés ösztönzése;
G. mivel az EU-nak központi szerepet kell játszania a Maghreb- és a Mashreq-régióban a konfliktusmegelőzés és konfliktusmegoldás előmozdításában, a közvetítésben, az emberi jogok, a jogállamiság és a civil társadalom mozgásterének védelmében és előmozdításában és mind a demokratikus, mind a társadalmi, mind a tisztességes gazdasági kormányzás védelmében és előmozdításában; mivel a nyitott civil társadalom és a társadalmi változásért küzdő emberijog-védők munkája alapvető fontosságú a régió hosszú távú ellenálló képessége és jóléte szempontjából;
H. mivel a nemzetközi jog által biztosított jogok vagy szabadságok, így például a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságának gyakorlásából eredő minden fogva tartás a nemzetközi jog által tiltott önkényes fogva tartásnak minősül; mivel az emberijog-védők, az újságírók, a jogászok, a politikai ellenzéki aktivisták és a civil társadalom a közel-keleti és észak-afrikai régió jelentős részében egyre fokozódó rendszeres üldöztetéssel, fenyegetésekkel, támadásokkal, megtorlásokkal, bírósági zaklatással, önkényes fogva tartással, kínzással és bántalmazással szembesül; mivel az Európai Uniónak és a tagállamoknak jelentősen fokozniuk kell erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy megfelelő választ adjanak e problémára;
I. mivel a régióban számos fegyveres konfliktus van, és több ezer embert gyilkoltak meg, illetve több ezren tűntek el, valamint milliók kényszerültek elhagyni lakóhelyüket; mivel az ISIS/Dáis és egyéb dzsihádista csoportok atrocitásokat követtek el, így többek között brutális kivégzéseket hajtottak végre, kimondhatatlan szexuális erőszakot, emberrablást, kínzást követtek el, erőszakos térítéseket hajtottak végre és rabszolgaságra kényszerítettek nőket és leányokat; mivel gyermekeket toboroztak és használtak terrorista támadásokhoz; mivel komoly aggályok merülnek fel a jelenleg az ISIS/Dáis ellenőrzése alatt élő lakosság jólétével és a felszabadító hadjárat során emberi pajzsként való esetleges felhasználásával kapcsolatban; mivel ezek a tettek háborús bűnöknek és emberiesség elleni bűncselekménynek minősülhetnek;
J. mivel a régióban zajló fejleményekre válaszul az EU 2015-ben felülvizsgálta szomszédságpolitikáját; mivel a felülvizsgálat a tagállamoknak az európai szomszédságpolitikába való nagyobb mértékű bevonását írja elő;
K. mivel az állam és a társadalom ellenálló képessége az EU globális stratégiájában foglalt fő prioritások egyike; mivel elismeri, hogy az ellenállóképes társadalom, amelyet demokrácia, az intézményekbe vetett bizalom és fenntartható fejlődés jellemez, az ellenállóképes állam alapeleme, míg az elnyomó államok hosszú távon alapvetően törékenyek;
L. mivel azon országok esetében, amelyekkel az EU társulási megállapodást írt alá, az e megállapodásokban szereplő jogilag kötelező érvényű kötelezettségvállalások – köztük az emberi jogok – tekintendők a kapcsolatok, és különösen az EU és egyes szomszédos országok közötti partnerségi prioritások alapjának;
M. mivel az UNICEF szerint a Közel-Kelet és Észak-Afrika konfliktus sújtotta területein élő gyermekeket érintő elsődleges veszély a gyermekmunka; mivel Szíriában 2,1 millió gyermek és 700 000 szíriai menekült gyermek nem jut oktatáshoz; mivel számos közel-keleti és észak-afrikai országban a folyamatos erőszak és a külső kényszermigráció, a természeti katasztrófák, a növekvő gazdasági és nemek közötti egyenlőtlenségek, valamint a nagyarányú ifjúsági munkanélküliség és szegénység miatt 28 millió gyermek szorul humanitárius segítségre;
1. aggodalommal állapítja meg, hogy nyolc évvel az első tüntetések után a méltóságot, emberi jogokat és progresszív társadalmi, gazdasági és politikai reformokat követelő békés tüntetők jogos elvárásainak többsége a legtöbb országban még mindig nem teljesült; elismeri, hogy néhány esetben történt némi pozitív fejlemény, és néhány demokratikus vívmányt megszilárdítottak, azonban rámutat arra, hogy ezek még mindig nem elégségesek; elítéli az emberi jogok, a jogállamiság és az alapvető szabadságok tartós és folyamatos megsértését, valamint a kisebbségekkel szembeni, kiterjedt megkülönböztetést; mélységes aggodalmát fejezi ki a régióbeli folytatódó siralmas társadalmi-gazdasági helyzet, és a különösen a nőket és a fiatalokat sújtó munkanélküliség és a társadalmi kirekesztés magas szintje miatt, ami széles körben okoz kiábrándultságot és jogvesztést, különösen a fiatalok körében, ami kétségbeesésbe taszítja és menekülési útként irreguláris migrációra készteti őket, vagy kiszolgáltatottabbá teszi őket a radikalizációval szemben; hangsúlyozza, hogy ezen országok gazdasági helyzete komoly hatással van biztonsági helyzetükre is; sajnálatosnak tartja a régióban az állandósult korrupciót, a nepotizmust és az elszámoltathatatlanságot;
2. emlékezteti az arab tavasz országait arra, hogy az arab tavaszt követően hosszú távú jólétük együtt jár az egyetemes emberi jogok védelmének aktív biztosítására való képességükkel, illetve a polgárok alapvető jogainak védelmét is ellátó demokratikus és átlátható intézmények kialakításával és megszilárdításával; ezért nagyon aggódik a jelenleg zajló emberi jogi jogsértések, a demokrácia és a helyi civil társadalmi szervezetek mozgásterének csökkenése vagy megszűnése, az online és offline véleménynyilvánítási szabadság, a gyülekezési és egyesülési szabadság terén elért eredmények visszaszorulása, az emberi jogi jogvédők elnyomása és a média szerepének elfojtása miatt, melyek többek között a terrorizmus elleni jogszabályokkal és a felügyeleti technológiákkal való visszaélés, valamint a jogállamiság korlátozása révén valósulnak meg számos közel-keleti és észak-afrikai országban; aggodalommal állapítja meg a hadsereg és a biztonsági szolgálatok különleges szerepét és felelősségét számos ország politikai helyzetének az arab tavaszt követő romlásában, valamint az állam és a gazdasági erőforrások felett gyakorolt állandó és meghatározó ellenőrzésüket; felszólítja ezért az EU-t és a tagállamokat, hogy megfelelő módon vegyék figyelembe ezt az alapvető dimenziót a közel-keleti és észak-afrikai régióra vonatkozó szerepvállalásuk során; felszólítja az EU-t és a tagállamokat, hogy működjenek együtt a harmadik országok kormányaival az ilyen gyakorlatok megszüntetése és az elnyomó jogszabályok hatályon kívül helyezése, valamint az európai felügyeleti technológia exportjának és a műszaki támogatásnak a megfelelő ellenőrzése érdekében; sürgeti az EU-t, hogy kezelje prioritásként a biztonsági és katonai szolgálatok nagyobb elszámoltathatóságára és átláthatóságára irányuló parlamenti és civil társadalmi erőfeszítések támogatását;
3. üdvözli a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és az alapvető szabadságok előmozdítására irányuló uniós és tagállami erőfeszítéseket, valamint a gazdasági fejlődést és a demokrácia és a tartós biztonság közötti fontos kapcsolatot az arab tavasz utáni országokban, és elismeri e feladat összetettségét; úgy véli azonban, hogy annak ellenére, hogy tizenöt éven keresztül a déli és keleti mediterrán országokra helyezték a szakpolitikai hangsúlyt, az arab tavasz (vagy arab tavaszok) nyomán kelt megújult politikai erőfeszítések és nagyobb költségvetési források még nem valósították meg az EU céljait és politikáit a szükséges mértékben (sőt néhány esetben a helyzet tovább romlott), és a társadalmi-gazdasági befogadás valódi folyamatának megindulása is még várat magára; hangsúlyozza, hogy az EU arab tavasz utáni országokkal szembeni külső fellépésének figyelembe kell vennie a helyi realitásokat, és ennek megfelelően ki kell igazítania a politikai stratégiákat és azok végrehajtását; úgy véli, hogy az elhúzódó konfliktusok megoldására irányuló uniós vezető szerep és kezdeményezés elégtelensége meggyengítette az EU arra irányuló képességét, hogy diplomáciai hatást gyakoroljon a régióban; felszólítja az Uniót, hogy határozottan támogassa az ENSZ-nek a közel-keleti és észak-afrikai régióban fennálló konfliktusok megoldására irányuló békefolyamatait;
4. emlékeztet a régióban a szélsőségesség és a terrorizmus által okozott károkra és szenvedésre, továbbá kiemeli, hogy az erőszak súlyosan veszélyezteti a régió stabilitását, és hogy a régión belüli biztonsági együttműködés, valamint az EU-val és tagállamaival való együttműködés – a nemzetközi emberi jogi jogszabályok maradéktalan tiszteletben tartása mellett – továbbra is rendkívül fontos a Dáishoz hasonló terrorista szervezetek sikeres legyőzése, és ezáltal annak elősegítése érdekében, hogy a régió lakossága végül békében éljen, stabil és fejlődő környezetben; üdvözli ezért a közel-keleti és észak-afrikai régióban fennálló terrorista fenyegetettség elhárítására irányuló uniós kezdeményezéseket; hangsúlyozza, hogy fontos megerősíteni a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelemben kulcsszerepet játszó állami szereplők kapacitását, valamint alapvető fontosságú a hatóságok, a fiatalok és a közösségek közötti partnerségekre összpontosítani annak érdekében, hogy kezelni lehessen azokat a kiváltó tényezőket, amelyek fogékonnyá tehetik a közösségeket az erőszakos szélsőségességre és hogy kezelni tudják a konfliktus kiváltó okait;
5. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a jelentős politikai és költségvetési beruházások, valamint a folyamatos politikai és gazdasági segítségnyújtás ellenére az EU nem tudott valódi, kézzelfogható politikai és gazdasági befolyáshoz jutni, és hogy az uniós politikák hatása továbbra is korlátozott és régió országai nem érzékelik az EU-t fajsúlyos szereplőként; rámutat arra, hogy a civil társadalom, a helyi nem kormányzati szervezetek és általában a fiatalok elégedetlenek amiatt, hogy az EU nem ülteti át elképzeléseit maradéktalanul a gyakorlatba helyi szinten; aggodalmát fejezi ki a Maghreb- és a Mashreq-régióban tapasztalható egyre összetettebb politikai helyzet miatt, valamint megállapítja, hogy új és újjáéledő regionális politikai és gazdasági szereplők – például Oroszország és Kína – jelennek meg a Perzsa-öböl menti országokból és Iránból származó, egymással versengő narratívák és finanszírozás mellett, és olyan céljaik vannak, melyek akár összeegyeztethetetlenek lehetnek az uniós célokkal; határozottabb elkötelezettségre és elképzelésre szólít fel az EU részéről annak érdekében, hogy az EU központibb szereplővé váljon; felszólítja az EU-t, hogy több párbeszédet folytasson a nem kormányzati szervezetekkel olyan politikák végrehajtása érdekében, amelyek jobban képesek megfelelni valamennyi demokratikus érdekelt fél elvárásainak; hangsúlyozza, hogy az EU-nak párbeszédet kell folytatnia a közel-keleti és észak-afrikai országok valamennyi politikai szereplőjével;
6. kiemeli az Unió a Mediterrán Térségért jelentőségét, amely az egyetlen olyan politikai fórum, amely az uniós tagállamokat és valamennyi földközi-tengeri országot egybegyűjti; hangsúlyozza, hogy az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezésnek – amely nemrég ünnepelte tizedik évfordulóját – nagyobb szerepet kell játszania közös kihívásaink közös kezelésében; pozitívan értékeli, hogy az Unió a Mediterrán Térségért 2018. október 8-án tartott 3. regionális fóruma – amelyet a Földközi-tenger térségéről szóló párizsi csúcstalálkozó tizedik évfordulójának alkalmából rendeztek – elismerte, hogy hasznos továbbfejleszteni az Unió a Mediterrán Térségért és az euromediterrán térség más szereplői közötti együttműködést; felszólítja a Bizottságot, az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ) és a főképviselőt, hogy jelentős mértékben gondolják újra és élesszék újjá az Unió a Mediterrán Térségért projektet; ösztönzi e projekt olyan eszközként való használatát, amely elősegíti az EU és a földközi-tengeri országok közötti szorosabb együttműködést;
7. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy bizonyos országokkal feltételek nélkül, valamint a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság terén tapasztalható jelentős és folyamatos visszalépés ellenére kerül sor partnerségi prioritások elfogadására;
8. úgy véli, hogy a Maghreb- és a Mashreq-országokkal kapcsolatos politikai irányvonalat túl régóta gyengíti az a megközelítés, amely túlzott mértékben az EU elvárásain és céljain alapult, és amely nem vette teljes mértékben figyelembe az Unió partnerországainak érdekeit és valóságait, és ez utóbbiak számára kevés ösztönzést és felelősségvállalást eredményezett, valamint kevés figyelmet fordított a lakosság törekvéseire – amelynek az uniós politikák kedvezményezettjének kellene lennie – és az egyes országokban fennálló politikai helyzetre; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az arab tavasz (vagy arab tavaszok) után tett azon kezdeti erőfeszítések, hogy a „többért többet” elv révén a kedvezményezett országokkal szemben szigorúbb feltételrendszert és teljesítményösztönzőket vezessenek be, a legtöbb országban nem eredményezett az EU részéről nagyobb befolyást a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és az alapvető szabadságok, a gazdasági és társadalmi fejlődés és a fenntartható biztonság terén a tényleges változás előmozdítására irányuló képesség tekintetében; hangsúlyozza, hogy a differenciálás és a fokozott kölcsönös felelősségvállalás az európai szomszédságpolitika fő jellemzői, amelyek elismerik az elkötelezettség különböző szintjeit, és tükrözik az egyes országok érdekeit az Unióval folytatott partnerségük természete és fókusza szerint; kéri a „többért többet” elv következetesebb alkalmazását azáltal, hogy a kétoldalú kapcsolatokban politikai, program- és projektszinten konkrét célokat és referenciaértékeket határoznak meg a nagyobb támogatás nyújtására vonatkozóan; emlékeztet arra, hogy a demokratizálódás célja csak fenntartható módon érhető el, ha azt az érintett országok mindegyikében a városi és különösen a vidéki területeken is szigorúan követik, továbbá kiemeli, hogy a stabilitás támogatja a demokrácia kibontakozását, és hogy egy jól időzített előkészítési folyamat, amelynek az érintett társadalmi csoportokkal és vezetőkkel való széles körű konzultációt és azok bevonását is magában kell foglalnia, hasznos e cél megvalósítása szempontjából; hangsúlyozza továbbá, hogy a demokratizálódás támogatja mind a gazdasági fejlődést, mind a jogállamiság megerősödését;
9. elismeri az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) és a Bizottság által az Európai Parlamenttel együttműködésben és párbeszédben tett, az arab tavasz utáni országok uniós politikai keretének jelentős reformjára annak reményében irányuló első erőfeszítéseket, hogy megerősítsék politikai befolyásukat a Maghreb- és a Mashreq-régióban; rámutat az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájára vonatkozó globális stratégiára és annak hozzáadott értékére az uniós szintű fellépésekben rejlő szinergiák kiaknázása tekintetében, mely a politikai, gazdasági és társadalmi párbeszédre épít, még inkább kihangsúlyozza a társadalmi-gazdasági fejlődés és a tartós biztonság közötti kapcsolatot, valamint az EU külső fellépéseivel kapcsolatos pénzügyi eszközök révén megfelelő támogatást és végrehajtást biztosít; tudomásul veszi az európai szomszédságpolitika 2015. évi felülvizsgálatát, amelynek célja, hogy figyelembe vegye a régió változó helyzetét; hangsúlyozza az európai szomszédságpolitika végrehajtásáról szóló, részletes, éves, országonkénti jelentéstétel fontosságát; emlékeztet arra is, hogy a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze (EIDHR) jelentős támogatást nyújtott az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós stratégiai keret és az emberi jogokról és a demokráciáról szóló cselekvési terv, valamint az emberi jogi iránymutatások és országstratégiák végrehajtása során, ami lehetővé tette az EU számára, hogy még inkább stratégiai módon lépjen fel e területen, többek között a déli szomszédságban, továbbá nagyobb elszámoltathatóságot, láthatóságot és hatékonyságot biztosított;
10. hangsúlyozza, hogy a rendelkezésre álló erőforrások lehető leghatékonyabb felhasználására kell törekedni annak érdekében, hogy optimalizálni lehessen az EU külső tevékenységének hatását, amit az Unió külső fellépéseinek finanszírozási eszközei közötti koherencia és egymást kiegészítő jelleg révén kell elérni;
11. kiemeli a Maghreb- és a Mashreq-országokból származó és azon áthaladó migrációs és menekültáramlásokra, a migrációval kapcsolatos biztonságközpontú kilátásra, a terrorizmus jelentette kihívásra és a régió bizonyos országainak sebezhetőségével kapcsolatos jogos aggodalmakra való megfelelő válaszadás összetettségét, és annak szükségességét, hogy jobban figyelembe vegyék az éghajlatváltozással kapcsolatos követelményeket, továbbá a tagállamok koherens megközelítésének hiánya következtében felmerülő kihívásokat; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ezek a tényezők arra késztetik az EU-t, hogy a régióval kapcsolatos fellépése során túlzott mértékben támaszkodjon a rövid távú stabilitás ideológiájára, ezáltal figyelmen kívül hagyva más fontos szempontokat; úgy véli, hogy amikor a stabilitás és a biztonság válnak elsődleges célkitűzéssé, az rövidebb távú és szűk látókörű politikai jövőképhez vezet, és megfosztja az emberi jogok és alapvető szabadságok megerősítését célzó uniós fellépést a szükséges intenzitástól; emlékeztet arra, hogy az állam és a társadalom ellenálló képességének előmozdítása nem vezethet az önkényuralmi rendszerek folytatásához; megismétli, hogy az emberi jogok nem rendelhetők alá a migrációkezelési vagy terrorizmusellenes fellépéseknek, valamint meggyőződése, hogy a hiteles és következetes stabilitás és a tartós biztonság politikája csak olyan hosszabb távú érdekekre és elvekre törekedve valósítható meg, mint a befogadó és előnyös gazdasági és társadalmi fejlődés, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok megerősítése egy emberközpontú és konfliktusérzékeny megközelítés keretében; emlékeztet azonban arra, hogy ezen országok hosszú távú stabilitása csak a biztonsági követelmények és a fejlődés közötti kiegyensúlyozott kapcsolat révén érhető el, mely a jogállamiságon és az emberi jogokon alapul;
12. felszólítja az EU-t, hogy kezelje a migrációt kiváltó okokat, így például a konfliktusokat, a környezeti problémákat, a rendkívüli szegénységet és a társadalmi kirekesztést, valamint alakítsa át a politikai együttműködést a közel-keleti és észak-afrikai régióval való kiegyensúlyozottabb és egyenlő partnerséggé, amelynek a középpontjában az ifjúságpolitika és a helyi kis- és középvállalkozásokba (kkv-k) történő befektetések állnak;
13. megjegyzi, hogy néhány ország menekültek millióit fogadja be, akiknek nagy részét szegénységben élő nők és gyermekek teszik ki, ami fokozza a közösségben a kapcsolati erőszakot, a nők és fiatal lányok prostitúcióját, a gyermekek kényszerházasságát és a gyermekmunkát;
14. felszólítja az európai intézményeket, tagállamait és a nemzeti fejlesztési ügynökségeket, hogy közös érdekünkre összpontosítva törekedjenek a régióra vonatkozó egységes európai álláspont kialakítására az egységes és koherens európai stratégia biztosítása érdekében, hogy ki lehessen használni az EU-nak a demokratikus, gazdasági és társadalmi reformok érdemi támogatójaként betöltött szerepében rejlő teljes potenciált;
15. különös aggodalommal állapítja meg, hogy a civil társadalom és az emberijog-védők a közel-keleti és észak-afrikai régió egészében egyre fokozódó fenyegetésekkel, megtorlásokkal, bírósági zaklatással, önkényes fogva tartással, kínzással és bántalmazással, valamint az üldöztetés más formáival szembesülnek; hangsúlyozza, hogy az emberijog-védők által végzett munka elengedhetetlen a régió hosszú távú fejlődéséhez és stabilitásához; ebben az összefüggésben ismételten kéri az emberi jogok védelmezőiről szóló uniós iránymutatások maradéktalan végrehajtását; hangsúlyozza, hogy az EU és a tagállamok vezetőinek és diplomatáinak minden szinten fel kell vetniük a veszélyben lévő egyes emberijog-védők ügyét a harmadik országok kormányainak, adott esetben nyilvános közlemények, demarsok és rendszeres párbeszéd révén, valamint azáltal, hogy találkoznak a jogvédőkkel, meglátogatják a fogva tartott jogvédőket és megfigyelik a jogvédők bírósági tárgyalásait; kiemeli, hogy az EU-nak és a tagállamoknak növelniük kell a veszélyben lévő emberijog-védők támogatását célzó forrásaikat és kapacitásukat sürgősségi támogatások, valamint a civil társadalom védelmi mechanizmusainak, így például a ProtectDefenders.eu honlap támogatása révén; üdvözli a Demokráciáért Európai Alapítvány és az EIDHR következetes erőfeszítéseit, amelyek célja, hogy előmozdítsák a demokráciát, valamint az alapvető jogok és szabadságok tiszteletben tartását az EU déli szomszédságában; kitart amellett, hogy az EU-nak és tagállamainak aktívan törekedniük kell arra, hogy kiálljanak a leginkább kiszolgáltatott emberijog-védők és civil társadalmi szereplők mellett és támogassák őket az egész régióban, beleértve a távoli és vidéki régiókban lévőket, az LMBTI-személyek és az őslakos népek jogaiért, a környezettel és a földel kapcsolatos jogokért, a menekültek és a munkavállalók jogaiért küzdőket is, akik nemük miatt külön kockázatokkal és fenyegetésekkel szembesülnek;
16. üdvözli a közös felelősségvállalás fogalmát, amelyet a felülvizsgált európai szomszédságpolitika terjesztett elő; aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy fennáll annak a veszélye, hogy bizonyos partnerországokban az önkényuralmi rendszerek számára lehetővé teszik a saját nemzeti ütemtervüknek megfelelő prioritások kiválasztását, ahelyett, hogy a demokratizálódás felé vezető út mentén haladnának; hangsúlyozza ezért a hosszú távú politikai keret és szinergiák fontosságát az arab tavasz utáni országok számára történő programozás során a demokrácia elsőbbsége, az összes demokratikus politikai erő bevonása, valamint a jogállamiság, az emberi jogok és az alapvető értékek elsőbbsége alapján; megismétli, hogy e szempontok megerősítése, valamint vonzó gazdasági feltételek kialakítása és a pozitív reformok támogatása a partnerországok, lakosságuk és az EU érdekeit is szolgálja, és határozottabb feltételrendszert sürget az emberi jogok hatóságok általi rendszeres megsértésének eseteiben; emlékeztet arra, hogy azoknak a partnerországoknak, amelyek hajlandók reformokat és szorosabb politikai párbeszédet megvalósítani és amelyek többet érnek el, új ösztönzőkben és támogatásban kell részesülniük, amely megfelel törekvéseiknek és elkötelezettségüknek, és e tekintetben teljesítményalapú megközelítést kér, amely befogadó párbeszéden, egyértelmű prioritásokon és célkitűzéseken alapul; kitart amellett, hogy az emberi jogok hatóságok általi rendszeres megsértése esetén az uniós támogatást át kell irányítani a helyi civil társadalom támogatására;
17. támogatja a közel-keleti és észak-afrikai régióban mindazok – köztük a fiatalok többségének – törekvéseit, akik olyan, szabad, stabil, virágzó, befogadó és demokratikus országokat kívánnak létrehozni, amelyek tiszteletben tartják az emberi jogokkal és az alapvető szabadságokkal kapcsolatos nemzeti és nemzetközi kötelezettségvállalásaikat; üdvözli a régióban zajló demokratikus folyamatokat és az EU-val fenntartott partnerséget; felhívja az EU-t, hogy ezt valamennyi szakpolitikai területén vegye figyelembe annak érdekében, hogy fokozza koherenciájukat és hatékonyabban segítse a partnerországokat; hangsúlyozza, hogy ahhoz, hogy bármely politikai átalakulás teljes mértékben fenntartható legyen, fontos és szükséges a múlttal való megbékélés, és e tekintetben rámutat az igazságért és az emberi méltóságért felelős tunéziai bizottság által végzett fontos munkára, amely példát mutat az egész térségnek;
18. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy bizonyos esetekben az uniós polgárok fogva tartásával, a velük szembeni erőszakkal vagy a halálukkal kapcsolatos kétoldalú nyomozati és igazságügyi együttműködés elégtelennek bizonyult, mint az olasz kutató, Giulio Regeni esetében is; feltétlenül szükségesnek tartja a más ágazatokban való további együttműködés összehangolását ahhoz, hogy jelentős javulást lehessen elérni e területen;
19. meggyőződése, hogy amennyiben a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségekről szóló tárgyalások a demokratikus fejlődéstől függő előfeltételei még nem állnak fenn, vagy nem felelnek meg az érintett országok törekvéseinek, az EU-nak nagyobb hozzáférést kell biztosítania a fenntartható kereskedelemhez és befektetésekhez – különösen a dél-mediterrán népek és gazdaságok javára – azáltal, hogy a hazai és a regionális piacokra összpontosítva támogatja a termelési kapacitásokat, az infrastruktúra korszerűsítését és a vonzó gazdasági környezet kialakítását, valamint elősegíti a tisztességes munkát, a szociális védelmet és az inkluzív társadalmi-gazdasági fejlődést;
20. úgy véli, hogy mivel az Unió küszködik azzal, hogy előálljon egy előretekintő, jogokon alapuló és emberközpontú jövőképpel a migrációs és menekültügyi politikájára vonatkozóan, egyre nagyobb a kockázata annak, hogy a régió néhány országa a migráció megfékezését és az abban betöltött szerepét arra használhatja fel, hogy nagyobb befolyást szerezzen az EU-val folytatott politikai és szakpolitikai párbeszéde során; úgy véli, hogy több segítséget kell nyújtani a közel-keleti és észak-afrikai országoknak az Afrika szubszaharai térségéből érkező migrációs hullám kezeléséhez, és üdvözli e tekintetben az EU azon erőfeszítéseit, amelyek a migrációt kiváltó okok kezelésére irányulnak, azonban emlékeztet arra, hogy e törekvés sikerességéhez több erőfeszítésre lesz szükség; fontosnak tartja a közel-keleti és észak-afrikai régióbeli partnerek bevonását az olyan kérdések kezelésére irányuló közös megoldások végrehajtásába, mint az emberkereskedelem elleni küzdelem; aggodalmát fejezi ki azonban azzal kapcsolatban, hogy az EU külpolitikája a „migrációkezelés” eszközévé válhat, és hangsúlyozza, hogy az arab tavasz utáni országokkal – köztük a származási és tranzitországokkal – a migráció terén való együttműködésre irányuló minden törekvésnek együtt kell járnia az emberi jogok helyzetének javításával ezekben az országokban, valamint meg kell felelnie a nemzetközi emberi jogi és menekültügyi jogszabályoknak; hangsúlyozza, hogy a migrációs áramlások jelentette kihívás közös feladat elé állítja a közel-keleti és észak-afrikai régió országait (a származási és tranzitországokat) és az uniós országokat (a célországokat); emellett hangsúlyozza a demokratikus, politikai és társadalmi-gazdasági befogadást elősegítő szakpolitikai keret mint egymást kölcsönösen erősítő tényezők fontosságát, beleértve a régió lakossága biztonságos és emberhez méltó életkörülményeinek előmozdítását és a kényszerű lakóhelyelhagyás csökkentését is;
21. rámutat annak kockázatára, hogy az EU által a régióra irányuló fellépést és a tagállamok által a kétoldalú kapcsolatok révén követett megközelítést alááshatják az összehangolatlan és egyoldalú megközelítések, és hogy ennek következtében elveszhet az EU azon képessége, hogy politikai hatást gyakoroljon; ebben az összefüggésben üdvözli a Bizottság elnökének arra irányuló javaslatát, hogy a közös kül- és biztonságpolitika egyes területein történő tanácsi döntéshozatal során túl kell lépni az egyhangúságon, mivel ez segítheti az EU-t abban, hogy egységes hangon szólaljon meg és egyetlen egyértelmű stratégia mögött egyesüljön a külkapcsolatokban, és nagyobb befolyással rendelkezzen; úgy véli, hogy a tagállamoknak az európai szomszédságpolitikába (ENP) való nagyobb mértékű bevonása – az ENP 2015-ös felülvizsgálatában előírtakkal összhangban – bár pozitív, de hatékonyabban kell megvalósítani; hangsúlyozza a számos tagállam és népeik, valamint több dél-mediterrán ország közötti kapcsolatok fontosságát és mélységét; ezzel összefüggésben felszólítja az uniós tagállamokat, hogy erősítsék meg a régióbeli fellépéseik koordinációját és vizsgálják meg, hogyan léphetnének fel hatékonyabban;
22. felszólítja az Uniót és a tagállamokat, hogy a korrupció elleni küzdelem terén elért uniós vívmány figyelembevételével erősítsék meg igazságügyi együttműködési programjaikat a régióbeli partnerországokkal a bevált gyakorlatok cseréje és a korrupció elleni küzdelem terén való hatékony jogi eszköztár előmozdítása érdekében; úgy véli, hogy a déli szomszédságban a közigazgatás és a közszféra reformját a korrupció elleni küzdelemmel együtt prioritásnak kell tekinteni, és megnövelt pénzügyi források, kapacitásépítés és a tagállamokkal való szorosabb együttműködés, valamint a civil társadalmi szereplőknek a korrupció elleni küzdelem, az átláthatóság és az elszámoltathatóság területén nyújtott támogatás révén kell megvalósítani;
23. megismétli, hogy az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság előmozdítása és védelme az EU külpolitikájának alapelvei közé tartozik; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az uniós tagállamok továbbra is adnak el fegyvereket és biztonsági berendezéseket, köztük a belső elnyomás során felhasználható megfigyelési technológiákat a régió olyan hatóságainak, amelyek nem tartják tiszteletben az emberi jogokat és a nemzetközi humanitárius jogot; sürgeti a tagállamokat, hogy szigorúan tartsák tiszteletben a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról szóló, 2008. december 8-i 2008/994/KKBP közös tanácsi álláspontot(10), amely többek között kimondja, hogy a kiviteli engedélyeket meg kell tagadni, ha nyilvánvaló kockázata van annak, hogy az exportálandó katonai technológiát vagy felszerelést belső elnyomásra vagy a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekményekre használhatják fel; megismétli a 2018. január 17-én elfogadott, a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, tranzitjára, az azokkal végzett brókertevékenységre és az azokkal kapcsolatos műszaki támogatásra vonatkozó uniós ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz fűzött módosításaiban(11) kifejtett álláspontját; sürgeti az uniós tagállamokat, hogy kezeljék e dokumentumot rendkívül fontosként, miközben megállapodásra próbálnak jutni a Tanácsban;
24. úgy véli, hogy az EU és a partnerországok között az európai szomszédságpolitika keretében elfogadott partnerségi prioritásoknak kifejezetten utalniuk kell a vonatkozó társulási megállapodásra, különösen annak emberi jogi záradékára, biztosítva azt, hogy az emberi jogok az elfogadott partnerségi prioritások alapvető és transzverzális elemét képezzék, amelyeket minden szinten meg kell vitatni, különösen a legmagasabb politikai szinten, és amelyek nem korlátozódnak az alacsony szintű albizottsági ülésekre;
25. nagyobb inkluzivitást sürget, és kéri, hogy a helyi civil társadalmat szorosabban vonják be a partnerországok szükségleteinek meghatározásába; üdvözli az EKSZ és a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy kiszélesítsék a civil társadalom hatókörét, és bevonják a magánszektort, és ösztönzi őket, hogy tegyenek többet ezzel kapcsolatban; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a független civil társadalom képviselőinek, így például a nem regisztrált emberi jogi csoportok és emberijog-védők részvételét, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy ez akadályokba ütközik, különösen ott, ahol a párbeszéd és a támogatás a kormány ellenőrzése alatt álló ügynökségeken keresztül történik, vagy csak kormánypárti szervezetekre összpontosít; úgy véli, hogy az EU-nak meg kell könnyítenie a kisebb és a helyi civil társadalmi szervezetek, többek között a szociális partnerek számára a hozzáférést a rendelkezésre álló alapokhoz, és egyszerűsítenie kell a kérelmezési folyamatokat, és a helyi civil társadalmi szervezetekre kell összpontosítania; rámutat arra, hogy a helyi civil társadalmi partnerek szerint az EU elsődlegesen a nagy nemzetközi civil társadalmi szervezetekre fektet hangsúlyt; felszólítja az EU-t, hogy áldozzon több forrást a helyi civil társadalmi szervezetek kapacitásépítésének előmozdítására és a közöttük, illetve a nagy nemzetközi civil társadalmi szervezetek közötti megerősített partnerségek elősegítésére, valamint a szociális partnerek a kormánnyal folytatott szociális párbeszédhez szükséges kapacitásának fejlesztésére, a helyi felelősségvállalás fokozása érdekében;
26. felhívja az EKSZ-t, hogy fokozza a nők közéletben betöltött szerepe tekintetében bevált gyakorlatok cseréjére irányuló erőfeszítéseit;
27. hangsúlyozza, hogy a közel-keleti és észak-afrikai térségben a stabilitás, a béke és a gazdasági jólét hosszú távú előmozdításához kulcsfontosságú a nők részvétele és társadalmi szerepvállalásának növelése a közszférában, valamint a politikai, gazdasági és kulturális életben; hangsúlyozza, hogy azokban az országokban, ahol az arab tavasz a folyamatban lévő konfliktusokhoz vezetett, a nők béketeremtő folyamatokba és közvetítésbe való bevonása elengedhetetlen az erőszakmentes társadalom helyreállítása szempontjából; úgy véli, hogy ennek eléréséhez elengedhetetlen a nők oktatáshoz való hozzáférése – a civil társadalmi szervezetek támogatásával – és a nemek közötti egyenlőség;
28. hangsúlyozza, hogy a helyi hatóságok megerősítése hozzájárul a demokrácia és a jogállamiság elveinek terjesztéséhez; felszólít ezért a decentralizációs folyamatok ösztönzésére és a régiók cselekvési eszközeinek a helyi autonómia fejlesztése révén történő megerősítésére; ösztönzi és támogatja az uniós tagállamokkal való partnerségeket, valamint a tagállamok helyi hatóságai által végrehajtott decentralizált együttműködési projekteket, amelyek a régió országaiban lehetővé teszik az önkormányzati és regionális kormányzás fejlesztését;
29. emlékeztet arra, hogy biztosítani kell az uniós erőfeszítések és az uniós segítségnyújtás és beruházások megfelelő láthatóságát a régióban hatékonyabb stratégiai kommunikáción, társadalmi diplomácián, az emberek közötti kapcsolatokon és kulturális diplomácián keresztül, valamint az oktatási és tudományos kérdésekben való együttműködés, továbbá tájékoztatási tevékenységek révén, melyek célja az uniós értékek előmozdítása; kéri különösen az EU dél-mediterrán térségért felelős különleges képviselője megbízatásának visszaállítását, ami a régióra vonatkozó uniós szerepvállalás élenjáró kezdeményezése lenne, és biztosítaná az EU nagyobb láthatóságát;
30. úgy véli, hogy az EU politikai és szakpolitikai hatás elérésére irányuló képességének növelése, valamint a kedvezményezett országok felelősségvállalása és széles körű támogatása előmozdításának érdekében minden uniós küldöttségnek rendszeres konzultációkat kell szerveznie szakértőkkel és a civil társadalmi szervezetek képviselőivel, és az érintett ország társadalmi, gazdasági és politikai sokféleségét tükröző magas szintű tanácsadó testületeket kell létrehoznia, amelyek gazdasági, média-, kulturális, tudományos, civil társadalmi és a legjelentősebb ifjúsági vezetőkből, valamint szociális partnerekből és vezető emberijog-védőkből állnak, akik az EU által kidolgozott politikai prioritások és politikai architektúra tekintetében nyújtanak hozzájárulást;
31. meg van győződve arról, hogy interszekcionális megközelítéssel a fiatalokat kell a régióra irányuló uniós fellépés középpontjába állítani; felszólít arra, hogy az ifjúsági politikákat általánosan érvényesítsék az Unió közel-keleti és észak-afrikai régióra irányuló valamennyi politikájában; rendkívül fontosnak tartja a fiatalok foglalkoztatásával kapcsolatos kihívások mértékének megfelelő, tartós megoldások kidolgozását, és hangsúlyozza a tisztességes munka, valamint a vállalkozási és önfoglalkoztatási lehetőségek előmozdításának fontosságát; ebben az összefüggésben javasolja, hogy az egyes uniós küldöttségek dolgozzanak olyan nem hivatalos ifjúsági testületek létrehozásán, amelyek fiatal politikai, társadalmi, gazdasági, média-, kulturális és civil társadalmi vezetőket foglalnak magukban abból a célból, hogy hozzájárulást nyújtsanak és tanácsot adjanak a politikai prioritásokról, az uniós politikák országra gyakorolt hatásának növeléséről, és egy további elszámoltathatósági elemet vezessenek be a szakpolitikai döntések tekintetében; felszólítja az európai politikai családokat és agytrösztöket, hogy folytassanak megerősített eszmecserét a közel-keleti és észak-afrikai országok aktív helyi fiataljaival, hogy előmozdítsák szerepvállalásukat, a képzést és a kapacitásépítést annak érdekében, hogy lehetővé tegyék számukra a helyi választásokon való részvételt és hogy a pozitív változás új szereplőivé válhassanak saját országaikban;
32. felszólítja az EU-t, hogy nyújtson segítséget partnereinek a radikalizálódást kiváltó okok, így például a szegénység, a munkanélküliség, a társadalmi és a politikai kirekesztés és annak kezeléséhez, hogy a társadalom képtelen kezelni a lakosság igényeit és lehetőségeket teremteni a fiatalok számára, mindezt érje el a közel-keleti és észak-afrikai régióval való megerősített együttműködés révén, amely az embereket, különösen a fiatalokat helyezi a középpontjába; felszólítja az EU-t, hogy támogassa a fiatalok vállalkozások létesítéséhez való hozzáférését, például az induló vállalkozásokba történő befektetések ösztönzésével és támogatásával; úgy véli, hogy a régióval kapcsolatos uniós fellépésnek nagyobb hangsúlyt kell fektetnie az inkluzív gazdasági és társadalmi fejlődésre, hogy előmozdítsa a munkahelyteremtést, a fiatalok foglalkoztathatóságát, a munkaerőpiaci igényeknek jobban megfelelő képzések bevezetését és a munkajogi reformokat, valamint az erős és egyetemes szociális védelmi rendszerek létrehozására irányuló reformokat, különös tekintettel a legkiszolgáltatottabb csoportokra; felszólítja az EU-t, hogy áldozzon több forrást a minőségi alapvető szolgáltatások, mint például az oktatás és az egészségügy mindenki számára való hozzáférhetőségének javítását célzó fellépésekre, és fokozza erőfeszítéseit a szociális párbeszéd megerősítése, valamint az egyesülés, a békés gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadságára, a sajtó szabadságára, a korrupció elleni küzdelemre irányuló jogalkotási reformok előmozdítása, továbbá az erőforrásokhoz és az információkhoz való hozzáférés biztosítása terén, amelyek a stabilitás és a nyitott, dinamikus és ellenállóképes társadalom kulcsfontosságú összetevői;
33. rendkívül aggódik a régióban fennálló feszültségek eszkalálódása miatt; elítéli a vallási nézeteltérések eszközként való felhasználását politikai válságok és szektás háborúk előidézése céljából;
34. kéri az Uniót, hogy határozottan támogassa a közel-keleti és észak-afrikai régió országait a vallási radikalizmus jelentette veszély elleni küzdelemben, amelynek különösen a munkanélküli fiatalok vannak kitéve;
35. úgy véli, hogy mechanizmusokra van szükség ahhoz, hogy felszámolják a terrorizmus államokat és pénzügyi intézményeket magukban foglaló offshore szereplőkön keresztül történő finanszírozását, valamint hogy megszüntessék a tiltott fegyverkereskedelmet, továbbá az energiaforrások és nyersanyagok terrorista csoportok javát szolgáló kereskedelmét;
36. rámutat az éghajlatváltozás, az elsivatagosodás és a vízhiány jelentette kihívásra, amely erősen sújtja a régiót; határozottan kéri ezért a politikai döntéshozókat, valamint mind az uniós, mind a közel-keleti és észak-afrikai régióbeli szereplőket, hogy a Párizsi Megállapodás végrehajtásához való hozzájárulás érdekében erősítsék meg a partnerországokkal, köztük a helyi hatóságokkal és a civil társadalmi szervezetekkel való együttműködést az energiabiztonság terén, előmozdítva a megújuló energiaforrásokat, a fenntartható energiát és az energiahatékonysági célokat; kiemeli, hogy a régiónak a megújuló energiaforrások fokozott mértékű kiaknázása révén lehetősége van előrelépni az energiarendszerének átalakítása terén, ami komoly gazdasági lehetőségeket kínál számos közel-keleti és észak-afrikai ország számára; rámutat a fenntartható növekedés és a munkahelyteremtés lehetőségeire, amelyeket ez eredményezne, valamint az energia és az éghajlatváltozás terén történő regionális együttműködés lehetőségeire; hangsúlyozza e tekintetben, azt a lehetőséget, amelyet a Földközi-tenger keleti térségében nemrégiben felfedezett földgázkészletek jelenthetnek valamennyi érintett ország számára;
37. rámutat arra, hogy a magánszektor megnyitása és a gazdaságok további differenciálása hozzájárulhat a térségben a különösen a fiatalok és a nők számára elengedhetetlenül szükséges munkahelyteremtéshez; üdvözli a térség idegenforgalmi ágazatának fellendülésére utaló pozitív jeleket, elismeri, hogy nagy potenciál rejlik benne a fenntartható növekedés és a munkalehetőségek előmozdítására, továbbá különös figyelmet és támogatást kér az EU részéről az infrastrukturális és/vagy biztonsági kihívások által érintett területek számára; felszólítja az EU-t, hogy a rendelkezésére álló valamennyi pénzügyi eszköz – a makroszintű pénzügyi támogatástól az Európai Szomszédsági Támogatási Eszközön át az Európai Külső Befektetési Alapig, valamint a következő Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközig (NDICI) – felhasználásával fokozza azon országok támogatását, amelyek nagyobb hajlandóságot mutatnak arra, hogy előrelépést tegyenek a demokratizálódás, a jogállamiság, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása terén;
38. emlékeztet arra, hogy nagyobb mértékben kell kihasználni a régió magánszektorának az innováció és a dinamika tekintetében javarészt kiaknázatlan potenciálját; ösztönzi az EU-t, hogy e tekintetben fokozza a párbeszédet és a pénzügyi és technikai segítségnyújtást; üdvözli az olyan kezdeményezéseket, mint a Startup Europe Mediterranean (SEMED), amelynek célja a Földközi-tenger két partján található induló vállalkozások, befektetők, egyetemek, kutatóintézetek és politikai döntéshozók feltérképezése és hálózat kialakítása közöttük, az innovációval, a munkahelyteremtéssel és a fenntartható gazdasági növekedéssel kapcsolatos együttműködés ösztönzésének kulcstevékenységeként;
39. hangsúlyozza, hogy a fenntartható fejlesztési célok elérése és általában a fenntartható fejlődés érdekében fontos összekapcsolni valamennyi reformot és beruházást, valamint az EU térségre irányuló fellépését;
40. emlékeztet a parlamenti diplomácia és az Európai Parlament által a déli szomszédság országai parlamentjeinek bevonásával tartott rendszeres kétoldalú parlamentközi ülések hozzáadott értékét, amelyek lehetőséget kínálnak a tapasztalatcserére és a kölcsönös megértés előmozdítására; rámutat ebben az összefüggésben a parlamenti vegyes bizottságok fontosságára, amelyek az EU és a legközelebbi partnerei közötti ambiciózus közös politikák kialakításának egyedülálló eszközei; ösztönzi az EU nemzeti parlamentjeit, hogy tartsanak kétoldalú parlamentközi üléseket az európai szomszédságpolitika keretében; ismételten hangsúlyozza, hogy a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament politikai pártjai szerepet játszhatnak e tekintetben; úgy véli, hogy az Európai Parlament, az EU nemzeti parlamentjei és a déli szomszédság parlamentjei közötti párbeszéd rendkívül értékes lehetőséget jelenthet a regionális párbeszéd és együttműködés előmozdítására a déli szomszédságban; rámutat továbbá ebben az összefüggésben arra a fontos szerepre, amelyet az Unió a Mediterrán Térségért Parlamenti Közgyűlés játszhat mint olyan helyszín, ahol a regionális integrációt és e szervezet nagyra törő politikai és gazdasági menetrendjét újra dinamikussá lehetne tenni; megjegyzi, hogy átfedések vannak az Unió a Mediterrán Térségért Parlamenti Közgyűlés és a Mediterrán Parlamenti Közgyűlés között; véleménye szerint az Unió a Mediterrán Térségért szervezetnek jelentősebb szerepet kellene játszania az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés regionális keretében, biztosítva az Unió a Mediterrán Térségért tevékenységeinek, különösen az általa fémjelzett projektek átláthatóságát és parlamenti felügyeletét;
41. hangsúlyozza, hogy a nők erőteljes szerepet játszhatnak a béke előmozdításában, a konfliktusmegoldásban és a stabilizációs folyamatokban, továbbá kiemeli a nők alapvető szerepét a radikalizálódás megelőzésében, az erőszakos szélsőségesség felszámolásában és a terrorizmus elleni küzdelemben; emlékeztet arra, hogy a nők részvétele az e stratégiák kialakítására és végrehajtására vonatkozó döntéshozatali folyamat valamennyi szintjén hozzájárul a politikák és programok hatékonyságához és fenntarthatóságához; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a közel-keleti és észak-afrikai régióban a nőket és a jogaikat védő és előmozdító szervezeteket; kiemeli, hogy a konfliktushelyzetekhez kapcsolódó szexuális erőszak női túlélői számára könnyű hozzáférést kell biztosítani az igazságszolgáltatáshoz és az átmeneti igazságszolgáltatáshoz;
42. megismétli az Unió a Mediterrán Térségért Parlamenti Közgyűlés azon felhívását, hogy támogatni kell a nemek közötti szakadékról szóló euromediterrán projektet, hogy az tartalmazzon elemzést a nők részvételi arányáról a nemzeti és regionális parlamentekben és a helyi intézményekben; úgy véli, hogy e Parlamenti Közgyűlés Nőjogi Bizottsága és az Európai Parlament Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottsága évente tájékoztatást kell hogy kapjon az euromediterrán régió nemek közötti egyenlőtlenségi mutatóiról;
43. emlékeztet, hogy a nők jogai, a nők társadalmi szerepvállalása, a nemek közötti egyenlőség, a gyermekek jogai, a vallás vagy a meggyőződés szabadsága és az etnikai és vallási kisebbségek és a kiszolgáltatott csoportok, köztük a fogyatékossággal élő személyek és az LMBTIQ-személyek megkülönböztetésmentességhez való joga alapvető jogok és az EU külső fellépésének fő elvei;
44. kéri az európai szomszédságpolitika nemek közötti egyenlőséggel és a nők jogaival kapcsolatos dimenziójának megerősítését, a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó II. uniós cselekvési terv (GAP II) prioritásaival összhangban; üdvözli az egyes országokban a közelmúltban olyan kérdésekkel kapcsolatban elfogadott reformokat, mint hogy a nemi erőszakot elfogadókat felmentik, amennyiben feleségül veszik áldozatukat, a nők elleni erőszak és az öröklési jog; kéri az ilyen jogszabályok szigorú érvényesítését; aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy a nők helyzete az arab tavasz által érintett legtöbb országban összességében nem javult; hangsúlyozza, hogy a régió országaiban a hosszú távú stabilitás, béke és gazdasági jólét előmozdításához kulcsfontosságú a nők részvétele és társadalmi szerepvállalásának növelése a közszférában, valamint a politikai, gazdasági és kulturális életben; úgy véli, hogy ennek eléréséhez elengedhetetlen a nők oktatáshoz való hozzáférése; aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy a nők munkaerőpiaci részvétele a régióban az egyik legalacsonyabb a világon, ami társadalmi kirekesztést és a gazdaság egészének jelentős veszteséget okoz; rámutat e kérdés kezelésének fontosságára mint a fenntartható gazdasági növekedés és a társadalmi kohézió alapvető elemére; megjegyzi továbbá, hogy a nők jogait védők önkényes fogva tartással, bírósági zaklatással, rágalomkampányokkal és megfélemlítéssel szembesülnek;
45. elítéli az LMBTI-személyek és az LMBTI-jogvédők széles körű üldözését a közel-keleti és észak-afrikai régióban, beleértve a bírósági zaklatást, a kínzást, a fizikai támadásokat és a rágalomkampányokat is; felszólítja az Európai Bizottságot, az Európai Parlamentet és a tagállamokat, hogy aktívan és következetesen védjék meg az emberi jogok, köztük az LMBTQI-jogok oszthatatlanságát a közel-keleti és észak-afrikai államokkal való együttműködésük során, és hangsúlyozzák, hogy ezeket a jogokat tiszteletben kell tartani az állami gyakorlatban és a jogalkotásban;
46. felszólítja a közel-keleti és észak-afrikai térség országait, hogy vállaljanak aktív szerepet a nőkkel szembeni erőszak minden formája elleni küzdelemben; felszólítja ezeket az országokat, hogy írják alá és ratifikálják az Isztambuli Egyezményt, amely a nőkkel és lányokkal szembeni erőszak – ideértve a kapcsolati erőszakot és a női nemi szervek megcsonkítását – kezelését elősegítő eszköz; felszólítja különösen azokat az országokat, amelyek még nem tették meg, hogy vizsgálják felül jogszabályaikat és egészítsék ki azokat a nemi alapú erőszakra és a becsület védelmében elkövetett bűncselekményekre vonatkozó szövegezéssel, továbbá tegyék büntetendővé az ilyen cselekmények elkövetésével való fenyegetőzést és állapítsanak meg szigorúbb büntetést az ilyen jellegű bűncselekményekre;
47. sürgeti a közel-keleti és észak-afrikai régió országait, hogy hajtsák végre a Pekingi Cselekvési Platformot, amely alapvető jogként biztosítja a nők oktatáshoz és egészségügyi ellátáshoz való hozzáférését, ideértve az önkéntes családtervezéshez, valamint a szexuális és reprodukciós egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést és az ezekhez kapcsolódó jogokat, mint az ingyenes fogamzásgátláshoz, a biztonságos és legális terhességmegszakításhoz való hozzáférést, valamint a lányok és fiúk szexuális és párkapcsolati oktatását;
48. aggodalmát fejezi ki a közegészségügyi ellátáshoz való hozzáférés korlátozása miatt, különös tekintettel a szexuális és reproduktív egészséghez való hozzáférésre, elsősorban a vidéki területeken élő nők és lányok esetében;
49. sürgeti a közel-keleti és észak-afrikai országokat, hogy ratifikálják a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezményt és szüntessenek meg minden ezzel kapcsolatos fenntartást; felhívja továbbá a közel-keleti és észak-afrikai országokat, hogy hozzanak megfelelő intézkedéseket a nemek közötti egyenlőség társadalmon belüli megerősítése érdekében, többek között a női szervezetekkel és más civil társadalmi szereplőkkel partnerségben kialakított olyan nemzeti cselekvési tervek elfogadása révén, amelyek a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó tényleges intézkedéseket tartalmaznak;
50. úgy véli, hogy az EU-nak átfogóbb megközelítést kell kidolgoznia a partnerországok oktatási reformjainak támogatására, valamint megfelelő forrásokat és programokat kell biztosítania a koragyermekkori nevelés számára, beleértve az iskola előtti szintet is, hogy biztosítsák a kompetenciák és a készségek, többek között a digitális készségek fejlesztését, a megfelelő oktatást és szakképzést és a vállalkozói oktatási programokat, valamint a kritikus gondolkodást és a társadalmi tudatosságot az egész társadalomban, már egészen fiatal kortól; hangsúlyozza a minőségi oktatás biztosításának fontosságát, amely a fiatalok érvényesülésének és a társadalmi kohézió erősítésének eszközéül szolgál;
51. üdvözli az Unió a Mediterrán Térségért titkársága által kidolgozott programokat, például a Med4Jobs kezdeményezést, amelyek a fiatalok és a nők foglalkoztathatóságának problémájával foglalkozik a Földközi-tenger térségében; felszólítja az Unió a Mediterrán Térségért tagállamait, hogy utasítsák az Unió titkárságát, hogy munkáját a közel-keleti és észak-afrikai országok gazdasági és társadalmi fejlődésére összpontosítsa annak érdekében, hogy támogatni lehessen ezen országok átmeneti folyamatának konszolidálását és különös hangsúlyt lehessen helyezni a nőkre és a lányokra;
52. ismételten felszólítja a Bizottságot, hogy a Parlament javaslata alapján tegyen lépéseket egy olyan nagyra törő euromediterrán Erasmus program létrehozása érdekében, amely elkülönül az Erasmus+ programtól, és amely külön forrásokkal rendelkezik és a hatókör és a rendelkezésre álló források tekintetében nagyra törő dimenziói vannak, hangsúlyt helyezve nemcsak az általános, a középiskolai és a felsőfokú oktatásra, hanem a szakmai képzésre és a továbbképzésre is; megismétli, hogy az ifjúságba való befektetés szilárd alapot fog teremteni a régió hosszú távú ellenállóképességéhez és jólétéhez; felhívja a Bizottságot és a Parlamentet, hogy növeljék az Európai Unió Látogatói Programjának ható- és részvételi körét, valamint könnyítsék meg a fiatalok és a női politikai vezetők részvételét; kéri továbbá, hogy az EU támogassa az ezen országok oktatási rendszereinek korszerűsítésére irányuló reformokat;
53. emlékeztet arra, hogy támogatja a szakképzési és felsőoktatási képzési programok finanszírozását, hogy a közel-keleti és észak-afrikai országokban a szakmai készségek széles tárát lehessen létrehozni, továbbá támogat olyan fellépéseket, mint amilyen az Erasmus+ szakképzési mobilitási tanúsítvány 2015–2020, amelyeket a lehetőségekhez mérten valamennyi közel-keleti és észak-afrikai országra ki kell terjeszteni rugalmas és fejlődőképes eszközök, így például mobilitási partnerségek révén;
54. ismételten és határozottan elítél a konfliktus során, és különösen az Asszád-rezsim erői által többek közt szövetségeseik segítségével, illetve az ENSZ terrorista szervezeteket felsoroló jegyzékében szereplő szervezetek által elkövetett minden atrocitást és a széles körben elkövetett emberi jogi és nemzetközi humanitárius jogi jogsértéseket; mélységes sajnálatát fejezi ki a háború lezárása érdekében regionális és nemzetközi szinten tett ismételt kísérletek kudarca miatt, és nyomatékosan szorgalmazza egy megújított és intenzív globális együttműködés kialakítását a konfliktus békés és tartós megoldása érdekében; hangsúlyozza, hogy nem szabad eltűrni vagy büntetlenül hagyni a Szíriában elkövetett szörnyű bűncselekményeket; ismételten kéri, hogy indítsanak független, pártatlan, alapos és hiteles vizsgálatot és büntetőeljárást a felelősök ellen, és támogatja a Szíriai Arab Köztársaságban 2012 márciusa óta elkövetett nemzetközi bűncselekmények terén a nemzetközi, pártatlan és független mechanizmus által végzett munkát; kéri továbbá, hogy támogassák a társadalmi szervezeteket és a nem kormányzati szervezeteket, amelyek összegyűjtik az emberi jogi visszaélések és a humanitárius jog megsértésének bizonyítékait, és segítenek megőrizni ezeket;
55. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az európai szomszédságpolitika 2015-ös felülvizsgálata óta csak egyetlen, az európai szomszédságpolitika felülvizsgálatának végrehajtásáról szóló, 2017. május 18-i jelentés (JOIN(2017)0018) értékelte regionális szinten a szomszédságban történt fejleményeket az európai szomszédságpolitika felülvizsgálatáról szóló, 2015. évi közleményben foglalt azon kötelezettségvállalás ellenére, amely szerint az országspecifikus jelentések mellett rendszeres, szomszédsági szintű jelentéseket is készíteni kell, amelyek tartalmazzák az alapvető szabadságokra, a jogállamiságra, a nemek közötti egyenlőségre és az emberi jogi kérdésekre vonatkozó információkat; kéri, hogy az országos és regionális szintű jelentések tartalmazzák az uniós és tagállami politikák megfelelő eredményelemzéseit és emberi jogi hatásvizsgálatait;
56. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének.