Index 
Elfogadott szövegek
2019. március 27., Szerda - StrasbourgVégleges kiadás
Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre elkülönített források ***I
 A jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezések (átdolgozás) *
 Az „octroi de mer” adó vonatkozásában mentességre vagy kedvezményre jogosult termékek *
 A Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz***I
 Az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III)***I
 A központi szerződő felek helyreállítására és szanálására vonatkozó keretrendszer ***I
 Európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatók ***I
 A pénzügyi eszközök piacai: a közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatók ***I
 Az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap ***I
 Az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó kibocsátási követelmények ***I
 Egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentése ***I
 Uniós termésnövelő termékek ***I
 A munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelme ***I
 A tagállamok közötti kombinált árufuvarozás egyes típusaira vonatkozó közös szabályok ***I
 A társaságiadó-információk egyes vállalkozások és fióktelepek általi közzététele ***I
 Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések és pénzügyi szabályok ***I
 Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap
 A külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz
 A géntechnológiával módosított MON 87751 (MON-87751-7) szójabab
 A géntechnológiával módosított 1507 × NK603 (DASØ15Ø7-1 × MON-ØØ6Ø3-6) kukorica
 A bisz(2-etilhexil)-ftalát (DEHP) egyes felhasználási módjai (DEZA a.s.)
 A bisz(2-etilhexil)-ftalát (DEHP) egyes felhasználási módjai (Grupa Azoty Zakłady Azotowe Kędzierzyn S.A.)
 A króm-trioxid egyes felhasználási módjai
 Az arab tavasz után: a Közel-Kelet és Észak-Afrika jövője

Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre elkülönített források ***I
PDF 130kWORD 45k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2019. március 27-i jogalkotási állásfoglalása az 1303/2013/EU rendeletnek az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre elkülönített források tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2019)0055 – C8-0041/2019 – 2019/0027(COD))
P8_TA(2019)0295A8-0085/2019

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2019)0055),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 177. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0041/2019),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2019. március 22-i véleményére(1),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére (A8-0085/2019),

A.  mivel sürgősségi okokból indokolt, hogy a szavazásra a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. sz. jegyzőkönyv 6. cikkében meghatározott nyolchetes határidő lejárta előtt kerüljön sor;

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 27-én került elfogadásra az 1303/2013/EU rendeletnek az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés számára elkülönített források tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/711 rendelettel.)

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.


A jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezések (átdolgozás) *
PDF 118kWORD 42k
Az Európai Parlament 2019. március 27-i jogalkotási állásfoglalása a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2018)0346 – C8-0381/2018 – 2018/0176(CNS))
P8_TA(2019)0296A8-0117/2019

(Különleges jogalkotási eljárás – konzultáció – átdolgozás)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0346),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 113. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0381/2018),

–  tekintettel a jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 104. cikkének (3) bekezdése értelmében a Jogi Bizottság által az Gazdasági és Monetáris Bizottsághoz intézett, 2019. február 22-i levélre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 104. és 78c. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0117/2019),

A.  mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport szerint a Bizottság javaslata a benne akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz, és mivel a meglévő jogszabályok változatlanul hagyott rendelkezései és e módosítások egységes szerkezetbe foglalása tekintetében a javaslat a meglévő jogszabályok érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza;

1.  jóváhagyja a Bizottságnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásainak megfelelően kiigazított javaslatát;

2.  felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Parlament által jóváhagyott szöveget;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 77., 2002.3.28., 1. o.


Az „octroi de mer” adó vonatkozásában mentességre vagy kedvezményre jogosult termékek *
PDF 126kWORD 42k
Az Európai Parlament 2019. március 27-i jogalkotási állásfoglalása a 940/2014/EU határozatnak az „octroi de mer” adó vonatkozásában mentességre vagy kedvezményre jogosult termékek tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2018)0825 – C8-0034/2019 – 2018/0417(CNS))
P8_TA(2019)0297A8-0112/2019

(Különleges jogalkotási eljárás – konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0825),

—  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0034/2019),

—  tekintettel eljárási szabályzata 78c. cikkére,

—  tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére (A8-0112/2019),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát;

2.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Parlament által jóváhagyott szöveget;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.


A Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz***I
PDF 743kWORD 242k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2019. március 27-i jogalkotási állásfoglalása a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0460 – C8-0275/2018 – 2018/0243(COD))
P8_TA(2019)0298A8-0173/2019

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0460),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 209. és 212. cikkére, valamint 322. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0275/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a Számvevőszék 2018. december 13-i véleményére(1),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. december 12-i véleményére(2),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2018. december 6-i véleményére(3),

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság és a Fejlesztési Bizottság által az eljárási szabályzat 55. cikke alapján folytatott közös tanácskozásokra,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság és a Fejlesztési Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Bizottság, a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményeire (A8-0173/2019),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 27-én került elfogadásraa Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz létrehozásáról szóló (EU) .../... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P8_TC1-COD(2018)0243


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 209. és 212. cikkére, valamint 322. cikkének (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel a Számvevőszék véleményére(4),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(5),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(6),

rendes jogalkotási eljárás keretében(7),

mivel:

(1)  A „Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz” program (a továbbiakban: az eszköz) általános célkitűzésének célkitűzése az kell, hogy legyen, hogy pénzügyi keretet biztosítson az uniós értékek, elvek és alapvető és érdekek világszintű védelmének és érvényre juttatásának támogatására kell lennie az Unió külső tevékenységére vonatkozóan az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikkének (5) bekezdésében, 8. cikkében és 21. cikkében megfogalmazott célkitűzések és elvek követése céljából.célkitűzésekkel és elvekkel összhangban. [Mód. 1]

(2)  Az EUSZ 21. cikkével összhangban az Unió biztosítja, hogy külső tevékenységének különböző területei egymással, illetve az egyéb uniós politikákkal összhangban legyenek, és a nemzetközi kapcsolatok minden területén magas szintű együttműködés kialakításán munkálkodik. Az e rendelet által lehetővé tett tevékenységek széles köre hozzá kell, hogy járuljon az EUSZ említett cikkében meghatározott célkitűzésekhez.

(2a)  Az EUSZ 21. cikkének megfelelően e rendelet alkalmazása az Unió külső tevékenységére vonatkozó elvekre épül, nevezetesen a demokráciára, a jogállamiságra, az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemes és oszthatatlan voltára, az emberi méltóság tiszteletben tartására, az egyenlőség és a szolidaritás valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt elvek és a nemzetközi jog tiszteletben tartására. E rendelet célja, hogy hozzájáruljon az Unió külső tevékenységére vonatkozó célkitűzések eléréséhez, beleértve az Unió emberi jogokkal kapcsolatos politikáit és az EU emberi jogi és demokráciaügyi stratégiai keretében és cselekvési tervében vázolt célkitűzéseket. Az uniós fellépésnek támogatnia kell az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának betartását. [Mód. 2]

(3)  Az EUSZ 8. cikke értelmében az Unió a vele szomszédos országokkal különleges kapcsolatokat épít ki a jólét és a jószomszédi viszonyok egy olyan térségének a létrehozása céljából, amely az Unió értékeire épül, és amelyet az együttműködésen alapuló szoros és békés kapcsolatok jellemeznek. E rendeletnek hozzá kell járulnia ehhez a célkitűzéshez.

(3a)   Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 167. cikkével összhangban az Unió és a tagállamok elősegítik az együttműködést harmadik országokkal és a kultúra területén hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetekkel. E rendeletnek hozzá kell járulnia az említett cikkben meghatározott célkitűzésekhez. [Mód. 3]

(4)  Az Unió fejlesztési együttműködési politikájának elsődleges célja – amint azt az EUMSZ 208. cikke kimondja – a szegénység mérséklése, idővel pedig annak felszámolása. Az Unió fejlesztési együttműködési politikája emellett az Unió külső tevékenységére vonatkozó célkitűzésekhez is hozzájárul, különösen ahhoz, hogy az EUSZ 21. cikke (2) bekezdésének d) pontja szerint elősegítse a fejlődő országok fenntartható gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődését, elsődlegesen a szegénység felszámolása céljából,valamint hogy az EUSZ 21. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerint megőrizze a tartós békét, megelőzze a konfliktusok kialakulását, és erősítse a nemzetközi biztonságot. [Mód. 4]

(5)  Az Unió fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciát biztosít az EUMSZ 208. cikkének követelményei szerint. Az Uniónak figyelembe kell vennie a fejlesztési együttműködés célkitűzéseit azon szakpolitikák esetében, amelyek valószínűsíthetően érintik a fejlődő országokat, ami kulcsfontosságú eleme lesz az ENSZ által 2015 szeptemberében elfogadott, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendben (a továbbiakban: a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend)(8) meghatározott fenntartható fejlesztési célok elérésére szolgáló stratégiának. A fenntartható fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciának a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendben foglaltak szerinti biztosításához figyelembe kell venni azt a hatást, amelyet az összes szakpolitika az összes szinten – nemzeti és uniós szinten, más országokban és globális szinten – a fenntartható fejlődésre gyakorol. Az uniós és a tagállami fejlesztési együttműködési szakpolitikáknak ki kell egészíteniük és erősíteniük kell egymást. [Mód. 5]

(6)  Ez az eszköz az említett célkitűzéseket és a külső tevékenységgel kapcsolatos szakpolitikákat támogató tevékenységekről rendelkezik olyan tevékenységekre építve, amelyeket korábban a 233/2014/EU rendelet(9), a 11. Európai Fejlesztési Alap belső megállapodása(10) és végrehajtási rendelete(11), a 232/2014/EU rendelet(12), a 230/2014/EU rendelet(13), a 235/2014/EU rendelet(14), a 234/2014/EU rendelet(15), a 237/2014/Euratom rendelet(16), a 236/2014/EU rendelet(17), a 466/2014/EU határozat, a 480/2009/EK, Euratom rendelet(18) és az (EU) 2017/1601 rendelet(19) támogatott.

(7)  A fellépés globális környezetét a szabályalapú szabály- és értékalapú globális rendre törekvés határozza meg, amelynek a multilateralizmus a fő elve és az Egyesült Nemzetek Szervezete a gerince. A 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend, valamint a Párizsi Megállapodás(20) és az addisz-abebai cselekvési program(21) a nemzetközi közösség válasza a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos globális kihívásokra és tendenciákra. A 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend, amelynek gerincét a fenntartható fejlesztési célok adják, átalakító hatású politikai keretet kínál a szegénység felszámolásához és a fenntartható fejlődés globális szinten való eléréséhez, valamint a békés, igazságos és mindenkit befogadó társadalmak előmozdításához, ugyanakkor fellép az éghajlatváltozással szemben, valamint az óceánok és erdők védelme érdekében dolgozik. Hatályát tekintve egyetemes, és olyan átfogó közös keretet biztosít a fellépésre, amely az Unióra, tagállamaira és partnereire egyaránt alkalmazandó. Egyensúlyt teremt a fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi, kulturális, oktatási és környezetvédelmi dimenziói között, miközben elismeri a céljai és célszámai közötti alapvető összefüggéseket. A 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend célja az, hogy senki ne maradjon ki a fejlődés folyamatából, és hogy a leginkább lemaradtakat érje el elsőként. A 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend végrehajtása szorosan össze lesz hangolva az Unió más releváns nemzetközi kötelezettségvállalásaival. Az e rendelet keretében vállalt tevékenységeknek különös figyelmet a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendben, a Párizsi Megállapodásban és az addisz-abebai cselekvési programban foglalt elveken és célkitűzéseken kell alapulniuk, továbbá hozzá kell járulniuk fordítaniuk a fenntartható fejlesztési célok eléréséhez, különös figyelmet fordítva a közöttük levő közötti összefüggésekre és azokra az integrált tevékenységekre, amelyek járulékos előnyt teremthetnek és koherens módon többféle célkitűzést teljesíthetnek anélkül, hogy más célkitűzéseket veszélyeztetnének. [Mód. 6]

(8)  E rendelet végrehajtását alkalmazásának az EU kül- és biztonságpolitikára vonatkozó, 2016. június 19-én előterjesztett azon globális stratégiájában (a továbbiakban: a globális stratégia)(22) megállapított öt prioritásnak prioritáson kell alapulnia,vezérelnie, amely az Unió jövőképét tartalmazza, és egyben keretet ad az egységes és felelős, másokkal partnerségben történő külső szerepvállaláshoz, amelynek révén az EU érvényt tud szerezni értékeinek és érdekeinek. Az Uniónak tartalommal kell megtöltenie a partnerségeket, elő kell mozdítania a szakpolitikai párbeszédet és a globális mértékben aggályos kihívások közös kezelését. Tevékenységének minden szempontból támogatnia kell az alapvető uniós érdekeket, elveket és értékeket, beleértve demokrácia és az emberi jogok előmozdítását, a szegénység felszámolásához való hozzájárulást, a béke megőrzését, a konfliktusok konfliktusmegelőzést, a közvetítést és a konfliktus utáni újjáépítést, minden szakaszban ebbe bevonva a nőket is, a nukleáris biztonságot, kialakulásának megelőzését, a nemzetközi biztonság megerősítését erősítését, az irreguláris migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás okainak kezelését és a természeti vagy az ember által okozott katasztrófákkal sújtott embercsoportoknak, országoknak vagy régióknak nyújtott segítséget, a szembesülő lakosság, országok és régiók támogatását, az éghajlatváltozás miatt lakóhelyük elhagyására kényszerült személyek védelmét szolgáló nemzetközi jogi keret feltételeinek megteremtését, jó minőségű inkluzív oktatás előmozdítását, egy tisztességes, fenntartható, szabály- és értékalapú kereskedelempolitika támogatását, mint fejlesztési eszközt és mint a jogállamiság és az emberi jogok fejlesztésének eszközét, a gazdasági diplomáciát és kulturális diplomácia támogatását és a gazdasági együttműködés, az innováció, együttműködést, a digitális megoldások és technológiák előmozdítását, a kulturális örökség megóvását, különösen a konfliktusokkal terhelt területeken, a globális közegészségügyi fenyegetések kezelését és valamint az uniós politikák szakpolitikák nemzetközi dimenziójának előmozdítását. Alapvető dimenzióinak , elvei és értékei megerősítését. Érdekei előmozdítása során az Uniónak be kell tartania és elő kell mozdítania a magas színvonalú szociális szociális, munkaügyi és környezetvédelmi normák, tiszteletben tartásának elveit, beleértve az éghajlatváltozás,a jogállamiság, a nemzetközi jog, többek között a humanitárius és a nemzetközi az emberi jogok tiszteletben tartásának elveit. [Mód. 7]

(9)  A rendelet alkalmazásának többek között a 2017. június 7-én a fejlesztéspolitikáról aláírt európai konszenzuson konszenzus a fejlesztéspolitikáról (a továbbiakban: konszenzus)(23) kell alapulnia, amely keretet ad egy közös megközelítéshez az Unió és a tagállamai általi fejlesztési együttműködés számára a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend és az addisz-abebai cselekvési program végrehajtásához. A szegénység felszámolása, a megkülönböztetés és az egyenlőtlenségek kiküszöbölése, a környezet védelme, az éghajlatváltozás elleni küzdelem ,az az alapelv, hogy „senki sem maradhat ki a fejlődés folyamatából”, valamint a reziliencia megerősítése képezik a fejlesztési együttműködési politika gerincét e rendelet alkalmazásának megerősítését kell, hogy szolgálja. [Mód.8]

(9a)  Az e rendelet végrehajtására vonatkozó elsődleges szakpolitikai keretet az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendje, a Párizsi Megállapodás, az addisz-abebai cselekvési program, az EU globális stratégiája, a fejlesztéspolitikáról szóló európai konszenzus és az európai szomszédságpolitika mellett az alábbi dokumentumok és azok jövőbeli felülvizsgálatai adják:

   az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos uniós stratégiai keret és cselekvési terv;
   az EU emberi jogi iránymutatásai;
   a konfliktusok és válságok integrált uniós megközelítése, valamint az EU 2013-ra vonatkozó külső konfliktusok és válságok iránti átfogó megközelítése;
   az ENSZ Biztonsági Tanácsa nőkről, békéről és biztonságról szóló, 1325. és 1820. sz. határozatainak az EU általi végrehajtására vonatkozó átfogó megközelítés;
   az Unió erőszakos cselekmények megelőzésére vonatkozó programja;
   a Tanács konfliktusmegelőzésről szóló 2011. június 20-i következtetései;
   az EU közvetítéssel és párbeszéddel kapcsolatos kapacitásának megerősítésére vonatkozó koncepció;
   a biztonsági ágazat reformjának támogatását célzó uniós szintű stratégiai keret;
   a tiltott tűzfegyverek, kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek elleni uniós stratégia;
   az EU koncepciója a lefegyverzés, leszerelés és reintegráció (DDR) támogatására;
   a biztonság és a fejlődés témájáról szóló, 2007. november 19-én kelt, a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott, szintén 2007. november 19-én kelt, a bizonytalan helyzetekre adott uniós válaszról szóló tanácsi következtetések;
   a terrorizmus elleni küzdelemről szóló, 2004. március 25-i európai tanácsi nyilatkozat, az Európai Unió 2005. november 30-i terrorizmusellenes stratégiája, valamint a terrorizmus elleni küzdelem belső és külső aspektusai közötti kapcsolatok erősítéséről szóló, 2011. május 23-i tanácsi következtetések;
   az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelvei;
   az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek;
   az ENSZ új városfejlesztési menetrendje;
   a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény;
   a menekültek helyzetére vonatkozó egyezmény;
   a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezmény;
   a Pekingi Cselekvési Platform és a nemzetközi népesedési és fejlesztési konferencia cselekvési programjának eredményei;
   az UNCTAD fenntartható államadósság-rendezésre irányuló menetrendje (2015. április);
   az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala által a külső adósságra és az emberi jogokra vonatkozóan létrehozott irányelvek;
   a menekültekről szóló globális megállapodás;
   a biztonságos, rendezett és szabályos migrációra vonatkozó globális megállapodás, amelyet 2018. december 10-én Marrákesben fogadtak el;
   a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény. [Mód. 9]

(10)  A 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend, a globális stratégia és a konszenzus által létrehozott új nemzetközi keret végrehajtása érdekében e rendeletnek arra kell irányulnia, hogy növelje az Unió külső tevékenységének koherenciáját és biztosítsa eredményességét azáltal, hogy erőfeszítéseit egy egyszerűsített eszközre összpontosítva javítja a külső tevékenységre vonatkozó különböző szakpolitikák végrehajtását.

(11)  A globális stratégiával és a 2015. március 18-án elfogadott, a 2015–2030-as időszakra szóló sendai katasztrófakockázat-csökkentési kerettel(24) összhangban el kell ismerni annak szükségességét, hogy a válságelhárítástól és az elszigeteléstől egy olyan strukturáltabb, preventív, hosszú távú megközelítés fel kell elmozdulni, amely eredményesebben kezeli az instabil helyzeteket, a természeti és az ember okozta katasztrófákat és az elhúzódó válságokat. Nagyobb nyomatékra és kollektív megközelítésekre van szükség a kockázatcsökkentést, megelőzést, mérséklést és készültséget illetően, és további erőfeszítések szükségesek a gyors reagálás és a tartós helyreállítás előmozdítására. E rendeletnek ezért hozzá kell járulnia a reziliencia megerősítéséhez, valamint a humanitárius segítségnyújtás és a fejlesztési tevékenység különösen gyorsreagálási tevékenységeken, valamint a releváns földrajzi és tematikus programokon keresztül történő összekapcsolásához, biztosítva a megfelelő kiszámíthatóságot, átláthatóságot és elszámoltathatóságot, továbbá koherenciát, összhangot és komplementaritást kell biztosítania a humanitárius segítségnyújtással és a nemzetközi humanitárius jog teljes körű betartásával anélkül, hogy akadályozná az emberiesség, a semlegesség, a pártatlanság és a függetlenség elve alapján történő humanitárius segítségnyújtást a sürgősségi helyzetekben és azokat követően. [Mód. 10]

(12)  Az Unió a 2011-ben Puszanban elfogadott majd a 2016-os nairobi magas szintű fórumon megújított és a konszenzus által újra megerősített, fejlesztéshatékonysággal kapcsolatos nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban az Unió Uniónak a hivatalos fejlesztési támogatásával összefüggésben és minden támogatási módozatban együttműködésére a következő fejlesztéshatékonysági alapelveket kell alkalmazni: a fejlődő országok fejlesztési prioritásokkal kapcsolatos felelősségvállalása, eredményorientáltság, inkluzív fejlesztési partnerségek, kölcsönös átláthatóság és elszámoltathatóság, az összehangolásra és a harmonizációra vonatkozó elveken felül. [Mód. 11]

(13)  A fenntartható fejlesztési céloknak megfelelően e rendeletnek hozzá kell járulnia az eredményekre összpontosító megerősített nyomon követéshez és jelentéstételhez, amely kiterjed az Unió külső pénzügyi támogatásában részesülő partnerországokban megvalósuló eredményekre, hozadékokra és hatásokra. Különösen – amint arról a konszenzusban megállapodás született – az e rendelet szerinti tevékenységeknek a rendelet keretében finanszírozott hivatalos fejlesztési támogatás legalább 20 %-át társadalmi befogadásra és humán fejlődésre, többek között kell fordítaniuk, hangsúlyt helyezve az alapvető szociális szolgáltatásokra, mint az egészségügyre, az oktatásra, a táplálkozásra, a vízellátásra, a megfelelő higiénés körülményekre és – különösen a legmarginalizáltabbak tekintetében – a szociális védelemre, figyelmet fordítva a nemek közötti egyenlőségre és a nők társadalmi szerepvállalásának növelésére kell fordítaniuk és a gyermekek jogaira mint horizontális kérdésekre. [Mód. 12]

(14)  Az uniós költségvetés hatékony elszámoltathatóságának és átláthatóságának javítása érdekében a Bizottságnak egyértelmű nyomonkövetési és értékelési mechanizmusokat kell létrehoznia az e rendelet célkitűzései terén elért előrehaladás hatékony értékelésének biztosítása érdekében. Valahányszor lehetséges és helyénvaló, az Az Unió külső tevékenységének eredményeit olyan előre meghatározott, átlátható, országspecifikus és mérhető mutatók alapján kell nyomon követni és értékelni, amelyek igazodnak az eszköz egyedi jellemzőihez és célkitűzéseihez, és lehetőleg a partnerország eredménykeretén alapulnak. A Bizottságnak rendszeresen nyomon kell követnie a tevékenységeit, és felül kell vizsgálnia az elért eredményeket, amelyeket nyilvánosságra kell hoznia, különösen az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott éves jelentés formájában. [Mód. 13]

(15)  E rendeletnek hozzá kell járulnia ahhoz a kollektív uniós célkitűzéshez, hogy a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend időkeretében a bruttó nemzeti jövedelem 0,7 %-át hivatalos fejlesztési támogatásra fordítsák. Ennek a kötelezettségvállalásnak egyértelmű ütemterven kell alapulnia, amely a megvalósítására határidőket és módozatokat ír elő az EU és a tagállamok számára. E tekintetben a rendelet keretében biztosított finanszírozás legalább 92 %-ának 95%-ának olyan tevékenységekhez kell hozzájárulnia, amelyek teljesítik a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Támogatási Bizottsága által a hivatalos fejlesztési támogatásra vonatkozóan meghatározott kritériumokat. [Mód. 14]

(16)  Annak biztosítására, hogy a forrásokat oda irányítsák, ahol azokra a legnagyobb szükség van – így különösen a legkevésbé fejlett országokba, valamint az instabil helyzetű és konfliktus sújtotta országokba –, ennek a rendeletnek hozzá kell járulnia ahhoz a kollektív célhoz, hogy a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend időkeretében az Unió bruttó nemzeti jövedelemének 0,20 %-át a legkevésbé fejlett országoknak juttassák. Ennek a kötelezettségvállalásnak egyértelmű ütemterven kell alapulnia, amely a megvalósítására határidőket és módozatokat ír elő az EU és a tagállamok számára. [Mód. 15]

(16a)  A EU nemek közötti egyenlőségre vonatkozó II. cselekvési tervében szereplő kötelezettségvállalásokkal összhangban a hivatalos fejlesztési támogatás keretében finanszírozott földrajzi és tematikus programok legalább 85%-ának fő vagy jelentős célként tartalmaznia kell a nemek közötti egyenlőséget, az OECD-DAC által meghatározottaknak megfelelően. A kiadások kötelező felülvizsgálatának biztosítania kell, hogy e programok jelentős részében fő célként szerepeljen a nemek közötti egyenlőség, valamint a nők és lányok jogainak, illetve társadalmi szerepvállalásának megerősítése. [Mód. 16]

(16b)  E rendeletnek különös figyelmet kell fordítania a gyermekekre és a fiatalokra, mivel ők hozzájárulnak a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend megvalósításához. Az Unió e rendelet keretében végzett külső tevékenységének különös figyelmet kell fordítania szükségleteikre és társadalmi szerepvállalásuk növelésére, és hozzá kell járulnia a változás eszközeiként bennük rejlő potenciál kibontakoztatásához a humán fejlesztésbe és a társadalmi befogadásba való beruházás révén. [Mód. 17]

(16c)   A szubszaharai-afrikai országokat többnyire kamaszok és fiatalok alkotják. Mindegyik ország saját maga dönt népesedéspolitikájáról. A népesedés dinamikáját azonban átfogóan kell megközelíteni annak érdekében, hogy a jelenlegi és a jövőbeli nemzedékek számára eszközöket biztosítsunk ahhoz, hogy lehetőségeiket teljes mértékben kiaknázzák. [Mód. 18]

(17)  E rendeletnek mind földrajzi – európai szomszédság és Afrika, valamint az instabil és a leginkább rászoruló országok, különösen a legkevésbé fejlett országok –, mind tematikus szempontból – biztonság, migráció, éghajlatváltozásfenntartható fejlődés, a szegénység felszámolása, demokrácia és emberi jogok, jogállamiság, jó kormányzás, biztonság, biztonságos, rendezett és szabályos migráció, az egyenlőtlenségek csökkentése, nemek közötti egyenlőség, a környezetkárosodás és az éghajlatváltozás, valamint a globális közegészségügyi fenyegetések kezelése – tükröznie kell a stratégiai prioritásokra való összpontosítás szükségességét. [Mód. 19]

(17a)  E rendeletnek hozzá kell járulnia a globális közegészségügy területén az állami és társadalmi ellenállóképesség megteremtéséhez a globális közegészségügyi fenyegetések, az egészségügyi rendszerek megerősítése, az egyetemes egészségügyi lefedettség elérése, a fertőző betegségek megelőzése és leküzdése, valamint a mindenki számára megfizethető gyógyszerek és vakcinák biztosítása érdekében. [Mód. 20]

(18)  Az EU szomszédos országaival kialakított különleges kapcsolatot az EUSZ. 8. cikkével összhangban e rendelet alkalmazásával meg kell őrizni és tovább kell erősíteni. E rendeletnek hozzá kell járulnia az államok és a társadalmak ellenállóképességének megerősítéséhez az Unió szomszédságában, a globális stratégiában tett kötelezettségvállalást követve. Támogatni E rendeletnek támogatnia kell a 2015-ben felülvizsgált európai szomszédságpolitika végrehajtását, valamint a regionális együttműködési keretek végrehajtását, például a határon átnyúló együttműködést, és a vonatkozó makroregionális és tengermedencéket érintő stratégiák és szakpolitikák külső vonatkozásait a keleti és déli szomszédságban, ideértve az Északi Dimenzió és a fekete-tengeri regionális együttműködést. Ezek a kezdeményezések kiegészítő politikai keretet biztosítanak a partnerországokkal kialakított, illetve a partnerországok közötti kapcsolatok elmélyítéséhez a kölcsönös elszámoltathatóság, valamint a megosztott szerep- illetve felelősségvállalás elve alapján. [Mód. 21]

(19)  A 2015-ben felülvizsgált Az európai szomszédságpolitika(25) a demokrácia elmélyítésére, az emberi jogok előmozdítására és a jogállamiság fenntartására törekszik, és az Unió fő politikai prioritásai szerint a szomszédos országok stabilizációjára és a reziliencia megerősítésére irányul, különösen a politikai, a gazdasági fejlődés élénkítése és a társadalmi reformok előmozdítása révén. Célkitűzésének teljesítéséhez a felülvizsgált európai szomszédságpolitika végrehajtásának e rendelet keretében a következő prioritási területekre kell összpontosítania: négy prioritási területre összpontosított: jó kormányzás, demokrácia, jogállamiság és emberi jogok, kiemelt figyelemmel a civil társadalommal történő fokozottabb együttműködésre; társadalmi-gazdasági fejlődés , beleértve az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelmet, valamint oktatás és környezeti fenntarthatóság ;gazdaságfejlesztés; biztonság; migráció és mobilitás, beleértve az irreguláris migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás okainak kezelését és a széles körű migrációs nyomás által sújtott embercsoportok, országok és régiók számára nyújtott támogatását. E rendeletnek támogatnia kell az Unió társulási megállapodásainak, valamint a szomszédos országokkal kötött mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásoknak a végrehajtását. A differenciálás és a fokozott kölcsönös felelősségvállalás az európai szomszédságpolitika ismertetőjegyei, amelyek elismerik az elkötelezettség különböző szintjeit, és tükrözik az egyes országok érdekeit az Unióval folytatott partnerségük természete és fókusza szerint. A teljesítményalapú megközelítés az európai szomszédságpolitika egyik fő tétele. Amennyiben egyik partnerországban a demokrácia súlyos vagy tartós romlása következik be, a támogatást fel kell függeszteni. A szomszédsági finanszírozás kulcsfontosságú szerepet játszik a közös kihívások, például az irreguláris migráció és az éghajlatváltozás kezelésében, valamint a gazdasági fejlődés és a jobb kormányzás révén a jólét, a biztonság és a stabilitás terjedésében. A szomszédságpolitika által lefedett területen javítani kell az uniós segítségnyújtás láthatóságát. [Mód. 22]

(20)  E rendeletnek támogatnia kell az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjával (AKCS-csoporttal) kialakított korszerűsített társulási megállapodás végrehajtását, illetve lehetővé kell tennie az EU és AKCS-partnerei számára, hogy további erős szövetségeket hozzanak létre a főbb globális kihívásokkal kapcsolatban. Konkrétabban, e rendeletnek támogatnia kell az Unió és az Afrikai Unió között létrehozott együttműködés folytatását az EU–Afrika közös stratégiának megfelelően, beleértve Afrika és az EU elköteleződését a gyermekek jogainak és az európai és afrikai ifjúság társadalmi szerepvállalásának támogatása mellett, és a 2020 utáni jövőbeni EU–AKCS megállapodásra kell építenie, egyebek mellett az Afrikára irányuló kontinentális megközelítés, valamint az EU és Afrika mint egyenlő felek közötti kölcsönösen előnyös partnerség révén. [Mód. 23]

(20a)   E rendeletnek hozzá kell járulnia továbbá az Unió külkapcsolatainak kereskedelmi vonatkozású aspektusaihoz, amilyenek például az ón, a tantál és az arany tekintetében az ellátási lánc kellő gondossága terén harmadik országokkal folytatott együttműködés, a kimberley-i folyamat, a fenntarthatósági paktum, valamint a 978/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(26) (GSP-rendelet) értelmében vállalat kötelezettségek végrehajtása, az erdészeti jogszabályok végrehajtása, erdészeti irányítás és erdészeti termékek kereskedelmére (FLEGT) és a kereskedelemösztönző támogatásra vonatkozó együttműködés annak érdekében, hogy biztosítsa az EU kereskedelempolitikájának és fejlesztési céljainak és intézkedéseinek következetességét és egymást kölcsönösen támogató jellegét. [Mód. 24]

(21)  Az Uniónak a külső tevékenység hatásainak optimalizálása érdekében a rendelkezésre álló források leghatékonyabb kihasználására kell törekednie. Ezt az Unió külső finanszírozási eszközei – különösen a III. Előcsatlakozási Támogatási Eszköz(27), a Humanitárius Segítségnyújtási Eszköz(28), a tengerentúli országokról és területekről szóló határozat(29), a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz tevékenységeit az Euratom-Szerződés alapján kiegészítő Európai Nukleáris Biztonsági Eszköz(30), a közös kül- és biztonságpolitika és az újonnan javasolt, az uniós költségvetésen kívül finanszírozott Európai Békekeret(31) – közötti koherencia, következetesség és komplementaritás, valamint az egyéb uniós szakpolitikák és programok, többek között vagyonkezelői alapok, továbbá az uniós tagállamok szakpolitikái és programjai közötti szinergiák megteremtése révén kell elérni. Ez magában foglalja az adott esetben a makroszintű pénzügyi támogatással kialakított koherenciát és komplementaritást is. Annak érdekében, hogy maximalizálni lehessen a kombinált beavatkozások egy közös célkitűzés elérésével kapcsolatos hatását, e rendeletnek lehetővé kell tennie a finanszírozás más uniós programokkal való kombinálását, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. [Mód. 25]

(22)  Az e rendelet által biztosított pénzeszközöket az Erasmus és a Kreatív Európa nemzetközi dimenziója keretében megvalósuló tevékenységek finanszírozására is igénybe kell venni oly módon, hogy annak végrehajtása összhangban álljon az (EU) .../... európai parlamenti és tanácsi rendelettel (a továbbiakban: az Erasmusról szóló rendelet)(32) és az (EU) .../... európai parlamenti és tanácsi rendelettel (a továbbiakban: a Kreatív Európáról szóló rendelet)(33). [Mód. 26]

(22a)   Meg kell erősíteni az Erasmus+ program nemzetközi dimenzióját, amelynek célja, hogy több lehetőséget biztosítson a kevésbé fejlett országokból származó egyének és szervezetek számára a mobilitáshoz és az együttműködéshez, a harmadik országok kapacitásépítéséhez nyújtott támogatással, készségfejlesztéssel, az emberek közötti kapcsolatokkal, egyúttal több lehetőséget kínálva a fejlett és a feltörekvő országokkal való együttműködésre és a mobilitásra. [Mód. 27]

(22b)  Figyelembe véve annak a jelentőségét, hogy az oktatást és a kultúrát a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrenddel és a nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó uniós stratégiával összhangban kezeljék, e rendeletnek hozzá kell járulnia az inkluzív és méltányos, minőségi oktatás biztosításához, elő kell mozdítania az egész életen át tartó tanulás lehetőségeit mindenki számára, ösztönöznie kell a nemzetközi kulturális kapcsolatokat, és el kell ismernie a kultúra jelentőségét az európai értékek népszerűsítésében, és e célból egyedi és célirányos, az Unió globális szinten gyakorolt hatását egyértelműen érvényesítő intézkedéseket kell bevezetnie. [Mód. 28]

(23)  Az e rendelet keretében finanszírozott tevékenységek esetében fő megközelítésként a földrajzi programokat kell alkalmazni annak érdekében, hogy maximalizálni lehessen az uniós támogatás hatását, és az uniós fellépést közelebb lehessen vinni a partnerországokhoz és azok lakosságához, és eközben támogatni lehessen a tematikus prioritásokat, például az emberi jogokat, a civil társadalmat és a fenntarthatóságot.. Ezt az általános megközelítést adott esetben tematikus programokkal és gyorsreagálási tevékenységekkel kell kiegészíteni. A földrajzi és tematikus programok szerinti célkitűzéseknek következetesnek és koherensnek kell lenniük egymással, és azokat adott esetben tematikus programokkal és gyorsreagálási tevékenységekkel kell kiegészíteni. Biztosítani kell a földrajzi, tematikus és gyorsreagálási programok és tevékenységek hatékony, egymást kiegészítő jellegét. Az egyes programok sajátosságainak figyelembevétele érdekében az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskört kell ruházni a Bizottságra, hogy kiegészítse e rendelet rendelkezéseit, meghatározva a kiemelt területeket, a részletes célkitűzéseket, a várt eredményeket, a konkrét teljesítménymutatókat és az egyes programok egyedi pénzügyi elosztását. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak(34) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. [Mód. 29]

(24)  A konszenzusnak megfelelően az Uniónak és tagállamainak a kollektív hatás növelése érdekében forrásaik és kapacitásaik összevonása révén javítaniuk kell a közös programozást. A közös programozásnak a partnerországok részvételére, valamint felelősség- és szerepvállalására kell építenie. Az Uniónak és tagállamainak arra kell törekedniük, hogy – minden lehetséges esetben – közös végrehajtás alkalmazás útján nyújtsanak támogatást a partnerországoknak. A közös alkalmazásnak inkluzív módon kell nyitva állnia minden olyan uniós partner előtt – ideértve a tagállami ügynökségeket és a fejlesztésfinanszírozási intézményeket, a helyi hatóságokat, a magánszektort, a civil társadalmat és a tudományos köröket is – amely egyetért a közös jövőképpel és hozzá tud járulni ahhoz. [Mód. 30]

(24a)  Amennyiben az egyik partnerországban a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság súlyos vagy tartós romlása következik be, a támogatást részlegesen vagy teljes egészében, felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján fel kell függeszteni. A Bizottságnak döntéshozatala során megfelelően figyelembe kell vennie az Európai Parlament vonatkozó állásfoglalásait. [Mód. 31]

(24b)  Ennek a rendeletnek az EU külső fellépése fontos részeként újból meg kell erősítenie a nukleáris biztonságot, és elő kell segítenie az (EU) .../... európai parlamenti és tanácsi rendeletben(35) (a továbbiakban: az ENBE-rendelet) meghatározott együttműködés célkitűzéseit. Ezért ha egy partnerország tartósan nem tartja tiszteletben az alapvető nukleáris biztonsági előírásokat, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség keretében megkötött idevágó nemzetközi egyezmények rendelkezéseit, az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló Espooi Egyezményt és az Aarhusi Egyezményt, valamint azok későbbi módosításait, az atomsorompó-szerződést és annak kiegészítő jegyzőkönyveit, a stressztesztek és az azokhoz kapcsolódó intézkedések végrehajtására tett kötelezettségvállalásokat, valamint az ENBE-rendeletben meghatározott együttműködés célkitűzéseit, az érintett országnak az e rendelet alapján nyújtott támogatást felül lehet vizsgálni, és teljesen vagy részben fel lehet függeszteni. [Mód. 32]

(25)  Míg a demokráciának, és az emberi jogoknak, és az alapvető szabadságjogoknak – ideértve a gyermekek, a kisebbségek, a fogyatékkal élők és az LMBTI-személyek védelmét és többek között a nemek közötti egyenlőséget – a nők egyenlőségnek és a nők társadalmi szerepvállalásának mindenütt egységesen meg kell jelennie és érvényre kell jutnia e rendelet végrehajtásában alkalmazásában, az Emberi jogok és demokrácia és a Társadalmi szervezetek tematikus programok keretében nyújtott uniós támogatásnak – globális jellegénél és az érintett harmadik országok kormányainak és egyéb állami hatóságainak hozzájárulásától való cselekvési függetlenségénél fogva – egyedi kiegészítő és pótlólagos jellegű szereppel kell rendelkeznie. Ebben a tevékenységében az Uniónak különös figyelmet kell szentelnie azon országoknak és sürgősségi helyzeteknek, ahol az emberi jogokat és alapvető szabadságokat fokozott veszély fenyegeti, és ahol e jogok és szabadságok semmibe vétele különösen hangsúlyos és szisztematikus, valamint azon helyzetekre, amelyekben a civil társadalom mozgástere veszélybe kerül. Az e rendelet szerinti uniós támogatást oly módon kell megtervezni, hogy lehetővé tegye a civil társadalom támogatását és a vele való együttműködést és partnerséget az érzékeny és az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos kérdésekben, és megadja azt a rugalmasságot és reakciókészséget, amellyel válaszolni lehet a változó körülményekre, a kedvezményezettek szükségleteire, vagy válságidőszakokra, és amely szükség esetén hozzájárul a civil társadalom kapacitásépítéséhez. Ilyen esetekben a nemzetközi jog tiszteletben tartásának előmozdítása, valamint a helyi civil társadalom és más érintett emberi jogi szereplők számára a cselekvés eszközeinek biztosítása kell legyen a prioritás, hogy hozzájáruljanak a nagyon nehéz körülmények között végzett munkához. Ez a rendelet lehetőséget ad a civil társadalmi szervezetek számára is, hogy adott esetben gyorsan és hatékony módon kis összegű támogatásokhoz jussanak, különösen a legnehezebb helyzetekben, így az instabil helyzetekben, továbbá válságok és közösségek közötti feszültségek esetén. [Mód. 33]

(25a)  Az EUSZ 2., 3. és 21. cikkével és az EUMSZ 8. cikkével összhangban e rendelet végrehajtásának a nemek közötti egyenlőség, a nők és a lányok társadalmi szerepvállalásának elveit kell követnie, és törekednie kell a nők jogainak védelmére és előmozdítására a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó II. uniós cselekvési tervnek, a Tanács nőkről és a biztonságról szóló, 2018. december 10-i következtetéseinek, az Európa Tanács isztambuli egyezményének és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend 5. céljának megfelelően. [Mód. 34]

(25b)  E rendeletnek foglalkoznia kell a nők jogai és a nemek közötti egyenlőség globális szinten történő előmozdításával és érvényesítenie kell azt, többek között a szexuális és reproduktív egészség és jogok előmozdításával foglalkozó szervezetek támogatásával (hozzáférés minőségi és hozzáférhető információkhoz, oktatáshoz és szolgáltatásokhoz), továbbá a nemi alapú erőszak és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemmel, valamint a béke, a biztonság, a fejlesztés és a nemek közötti egyenlőség kérdései közötti szoros kapcsolatok elismerésével és kezelésével. Ennek a munkának összhangban kell lennie a vonatkozó nemzetközi és európai elvekkel és egyezményekkel, és elő kell mozdítania azok végrehajtását. [Mód. 35]

(26)  A társadalmi szervezetek fogalmának különböző feladatkörökkel számos feladatkörrel és megbízatással rendelkező szereplők széles körét magába kell foglalnia, és minden olyan nem állami, nonprofit szervezetet fel kell ölelnie, amelyek pártsemlegesek és erőszakmentesek, és amelyek keretében az emberek közös célok és elképzelések megvalósítása érdekében szerveződnek, függetlenül attól, hogy ezek politikai, kulturális vagy , vallási, környezeti, gazdasági jellegűek, vagy a hatóságokat számoltatják el. Tevékenységi körük lehet helyi, nemzeti, regionális vagy nemzetközi szintű, és városi, vidéki, formális és informális szervezetek egyaránt találhatók soraikban. Az e rendelet által nem kifejezetten kizárt szervek vagy szereplők finanszírozásban részesülhetnek, ha ez a rendelet célkitűzéseinek eléréséhez szükséges. [Mód. 36]

(26a)  A fejlesztéspolitikáról szóló konszenzusnak megfelelően az Uniónak és tagállamainak elő kell segíteniük a civil társadalmi szervezetek és a helyi hatóságok részvételét a fenntartható fejlődési célokhoz való hozzájárulásban és azok megvalósításában, többek között a demokrácia, a jogállamiság, az alapvető szabadságjogok és az emberi jogok, a társadalmi igazságosság terén, valamint a leginkább rászoruló lakosok számára biztosított alapvető szociális szolgáltatások nyújtóiként. Fel kell ismerniük a civil társadalmi szervezetek és a helyi hatóságok sokrétű szerepét, ez utóbbiakat a fejlesztés területi megközelítésének előmozdítóiként, beleértve a decentralizációs folyamatokat, a részvételt, a felügyeletet és az elszámoltathatóságot. Az Uniónak és tagállamainak támogatniuk kell a civil társadalmi szervezetek mozgásterét és kedvező környezetet kell kialakítaniuk számukra, és fokozniuk kell a civil társadalmi szervezetek és a helyi hatóságok kapacitásépítésének támogatását annak érdekében, hogy felerősítsék hangjukat a fenntartható fejlődés folyamatában, és előmozdítsák a politikai, társadalmi és gazdasági párbeszédet, többek között a civil társadalmi programokon keresztül. [Mód. 37]

(26b)   Az Unió – a Tanács 2012. október 15-i, „A demokrácia és a fenntartható fejlődés gyökerei: Európa együttműködése a civil társadalommal a külkapcsolatokban” című következtetéseivel összhangban – támogatja a társadalmi szervezeteket és azok nagyobb mértékű stratégiai részvételét valamennyi külső eszközben és programban, ideértve a földrajzi programokat és az e rendeletben foglalt gyorsreagálási tevékenységeket is. [Mód. 38]

(27)  Ez a rendelet meghatározza az eszköz pénzügyi keretösszegét, amely a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás(36) 17. pontja értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.

(28)  Figyelemmel az éghajlatváltozás okozta problémáknak, valamint a környezetvédelemnek és a biológiai sokféleség csökkenése elleni küzdelemnek a Párizsi Megállapodás, a biológiai sokféleségről szóló egyezmény és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljai kapcsán tett uniós kötelezettségvállalások szerinti kezelésének fontosságára, e rendeletnek hozzá kell járulnia az éghajlati szempontok uniós szakpolitikákban történő érvényesítéséhez, valamint annak az az éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzéseket támogató uniós költségvetési kiadások átfogó célkitűzésnek célkitűzésének a teljesítéséhez, továbbá olyan tevékenységeket támogasson, amelyek egyértelmű és azonosítható járulékos előnyökkel járnak a különböző ágazatokban. hogy az uniós költségvetés kiadásainak 25 %-át éghajlat-politikai célkitűzések támogatására fordítsák. Az e rendelet keretében megvalósuló tevékenységeknek hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a rendelet átfogó pénzügyi keretösszegének 25 %-a 45%-a éghajlat-politikai célkitűzésekre környezetgazdálkodásra és -védelemre, a biológiai sokféleségre és az elsivatagosodás elleni küzdelemre irányuljon, és ebből a teljes pénzügyi keretösszeg 30%-át az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra kell fordítani.. A vonatkozó tevékenységek e rendelet végrehajtása alkalmazása során kerülnek beazonosításra, és a rendeletből tett általános hozzájárulásnak részét kell képeznie a vonatkozó értékeléseknek és felülvizsgálati eljárásoknak. Az e területtel kapcsolatos uniós fellépésnek támogatnia kell a Párizsi Megállapodásban, valamint a riói egyezményekben foglaltak betartását, nem járulhat hozzá a környezet pusztulásához és nem károsíthatja a környezetet vagy az éghajlatot. Az éghajlati és környezeti célok teljesítéséhez hozzájáruló tevékenységeknek és intézkedéseknek különös hangsúlyt kell helyezniük az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás támogatására a szegény, rendkívül sérülékeny országokban, és figyelembe kell venniük az éghajlat, a béke és biztonság, a nők társadalmi szerepvállalása és a szegénység elleni küzdelem közötti kapcsolatot. E rendeletnek hozzá kell járulnia a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodáshoz és a fenntartható és biztonságos bányászat, erdőgazdálkodás és mezőgazdaság előmozdításához. [Mód. 39]

(29)  Alapvető fontosságú a A partnerországokkal a migrációval kapcsolatosan folytatott együttműködés megerősítése, kihasználva a jól kezelt és reguláris szabályos, biztonságos és felelős migráció előnyeit, illetve eredményesen kezelve kölcsönös előnyét, valamint az irreguláris migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás eredményes kezelését is eredményezheti. migrációt. Az ilyen jellegű együttműködés hozzájárul a biztonságos és jogszerű migrációs és menekültútvonalak megkönnyítéséhez, a nemzetközi védelemhez való jog biztosításához, az irreguláris migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás okainak kezeléséhez, a diaszpóra bevonásához, a határigazgatás fokozásához, valamint az irreguláris migráció, az emberkereskedelem és a migránscsempészés kezelése elleni küzdelem terén tett erőfeszítésekhez, továbbá esettől függően és az érzékenységet szem előtt tartó módon a biztonságos, méltóságteljes és fenntartható a visszaküldéssel, visszafogadással vagy reintegrációval kapcsolatos munkához, mindezt kölcsönös elszámoltathatóság alapján, valamint az uniós és a nemzetközi jog szerinti a humanitárius és emberi jogi kötelezettségek teljes körű tiszteletben tartása mellett. Ezért a harmadik országok e területre irányuló, Unióval folytatott eredményes együttműködésének szerves részét kell képeznie e rendelet általános elveinek. Fontos a migrációs és a fejlesztési együttműködési szakpolitikák közötti koherencia növelése annak biztosításához, hogy a fejlesztési támogatás segítse a partnerországokat a migráció eredményesebb kezelésében. A migrációs és a fejlesztési együttműködési szakpolitikák közötti koherencia fontos annak biztosításához, hogy a fejlesztési támogatás segítse a partnerországokat a szegénység és az egyenlőtlenség elleni küzdelemben, előmozdítsa a jogokat és szabadságokat, valamint hozzájáruljon a rendezett, biztonságos és felelősségteljes migrációkezeléshez.E rendeletnek hozzá kell járulnia a migrációval kapcsolatos koordinált, holisztikus és strukturált megközelítéshez, amely maximalizálja a szinergiákat, és alkalmazza a szükséges áttételi hatásokat és a migráció és a mobilitás által a fejlődésre gyakorolt pozitív hatást. [Mód. 40]

(30)  E rendeletnek lehetővé kell tennie az Unió számára, hogy az uniós migrációs és fejlesztési politikát kiegészítve reagáljon a migrációhoz kapcsolódó kihívásokra, szükségletekre és lehetőségekre. E célbólvalamint a migráció fejlődéshez való hozzájárulásának maximalizálása érdekében – és az újonnan felmerülő kihívások vagy új szükségletek előre nem látható körülmények sérelme nélkül – pénzügyi keretösszegének legfeljebb 10 %-át az irreguláris migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás okainak kezelésére, és azon megerősített elkötelezettség támogatására kell fordítani, hogy a migrációt biztonságos, rendezett, rendszeres és felelős módon elősegítsék, valamint arra, hogy megvalósítsák a tervezett és jól irányított migrációs politikákat és irányítást, többek között a menekülteknek és a migránsoknak az uniós és a nemzetközi jogon alapuló jogainak védelmét e migrációkezelésre és -irányításra, többek között a menekültek és migránsok jogainak védelmére kell fordítani a rendelet célkitűzésein belül. E rendeletnek hozzá kell járulnia az „agyelszívás” jelenségének kezeléséhez is, és segítenie kell a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek és a befogadó közösségek szükségleteinek támogatásához, különösen az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés és a megélhetési lehetőségek biztosítása révén. [Mód. 41]

(30a)   Az információs és kommunikációs technológiák (ikt) és szolgáltatások bizonyítottan előmozdítják a fenntartható fejlődést és az inkluzív növekedést. Kulcsszerepet játszhatnak a polgárok életének javításában még a legszegényebb országokban is, különösen a nők és lányok társadalmi szerepvállalásán, a demokratikus kormányzás és az átláthatóság javításán, valamint a termelékenység és a munkahelyteremtés fellendítésén keresztül. Mindazonáltal az összekapcsoltság és a megfizethetőség továbbra is problémát jelent mind a régiók között, mind pedig a régiókon belül, mivel nagy eltérések vannak a magas és alacsonyabb jövedelmű országok, valamint a városok és a vidéki térségek között. Ezért e rendeletnek segítenie kell az Uniót abban, hogy a digitalizációt jobban beépítse az uniós fejlesztési szakpolitikákba. [Mód. 42]

(30b)  Az ENSZ-közgyűlés 2015. szeptember 25-i határozatával elfogadott, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend rámutatott, hogy fontos előmozdítani a békés és inkluzív társadalmak létrejöttét, egyrészt a 16. fenntartható fejlesztési cél megvalósítása, másrészt más fejlesztéspolitikai eredmények elérése érdekében. A 16. fenntartható fejlesztési célban kifejezetten szerepel „Az érintett nemzeti intézmények megerősítése – többek között nemzetközi együttműködés révén – a minden szinten történő, az erőszak megakadályozását, valamint a terrorizmus és a bűnözés elleni küzdelmet célzó kapacitásépítés érdekében, mindenekelőtt a fejlődő országokban. [Mód. 43]

(30c)  A 2016. február 19-i magas szintű találkozó zárónyilatkozatában a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Támogatási Bizottsága módosította a béke és a biztonság terén nyújtott hivatalos fejlesztési támogatásra vonatkozó beszámolási iránymutatásokat . Az e rendelettel összhangban végzett tevékenységek finanszírozása hivatalos fejlesztési támogatásnak minősül, amennyiben teljesíti az említett beszámolási iránymutatásokban, vagy bármely további, a Fejlesztési Támogatási Bizottság által elfogadható egyéb beszámolási iránymutatásokban foglalt feltételeket. [Mód. 44]

(30d)  A fejlesztés és a fejlesztés biztonságának támogatására irányuló kapacitásfejlesztés csak kivételes esetekben alkalmazható, amennyiben a rendelet célkitűzéseit más fejlesztési együttműködési tevékenységek révén nem lehet megvalósítani. A konfliktusmegelőzés, a válságkezelés vagy a stabilizáció összefüggésében a harmadik országok biztonsági szereplőinek – ideértve a rendkívüli körülmények esetén a katonaságnak – nyújtott támogatás alapvető fontosságú a szegénység felszámolása és a fejlesztés megfelelő feltételeinek biztosítása érdekében. A jó kormányzás, a tényleges demokratikus ellenőrzés és a biztonsági rendszer – ezen belül a katonaság – polgári felügyelete, valamint az emberi jogok és a jogállamiság elveinek tiszteletben tartása bármilyen összefüggésben alapvető jellemzői a jól működő államnak, és ezeket a harmadik országok biztonsági ágazatának reformjához nyújtott szélesebb körű támogatás révén elő kell mozdítani. [Mód. 45]

(30e)  E rendeletnek a 2020 júniusra kért bizottsági értékelés következtetésein kell alapulnia, beleértve a széles körű, több érdekelt féllel folytatott nyilvános konzultációt is, amely az Unió és tagállamai által finanszírozott, a globális stratégiával és az ENSZ fenntartható fejlődési célkitűzéseivel a biztonság és a fejlesztés közötti kapcsolaton belül a fejlesztés és a fejlesztés biztonságának támogatása érdekében értékeli a kapacitásépítés koherenciáját. [Mód. 46]

(30f)  Az Uniónak az e rendelet alapján folytatott összes tevékenység és program során konfliktusérzékeny és a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő megközelítést kell szorgalmaznia a negatív hatások elkerülése és a pozitív hatások maximalizálása érdekében. [Mód. 47]

(31)  E rendeletre alkalmazandók az Európai Parlament és a Tanács által azEUMSZ 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok. E szabályokat az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet(37) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) rögzíti, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak, közvetett végrehajtás, pénzügyi támogatás, költségvetés-támogatás, vagyonkezelői alapok, finanszírozási eszközök és költségvetési garancia révén történő végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok érintik emellett az uniós költségvetésnek a tagállamokban és harmadik országokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén történő védelmét, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint a hatékony uniós finanszírozás szempontjából.

(32)  Az e rendelet szerinti finanszírozási formákat és végrehajtási alkalmazási módokat a partner igényeinek, preferenciáinak és sajátos összefüggéseinek, relevanciájának, fenntarthatóságának és a fejlesztési hatékonysági elveknek való megfelelés képességének alapján, valamint annak alapján kell megválasztani, hogy mennyire alkalmasak a tevékenységek egyedi célkitűzéseinek megvalósítására és eredmények elérésére, figyelemmel különösen az ellenőrzések költségeire, az adminisztratív terhekre és a szabályok be nem tartásának várható kockázataira. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalány, az átalányfinanszírozás és az egységköltség alkalmazását, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint. E rendelet keretében meg kell erősíteni és növelni kell a Demokráciáért Európai Alapítvány (EED) mint olyan alapítvány szerepét, amelyet az európai intézmények azzal bíztak meg, hogy világszerte támogassa a demokráciát, a civil társadalmat és az emberi jogokat. Az EED számára biztosítani kell az ahhoz szükséges adminisztratív rugalmasságot és pénzügyi lehetőségeket, hogy célzott támogatásokat fizessen ki az európai szomszédságban az európai szomszédságpolitika végrehajtásáért kiálló civil társadalmi szereplők számára, különösen ha az a demokrácia, az emberi jogok, a szabad választások és a jogállamiság fejlesztését érinti. [Mód. 48]

(33)  Az új Európai Fenntartható Fejlődési Alap Plusznak (a továbbiakban: EFFA+) sikeres elődjére, az EFFA-ra(38) építve olyan integrált pénzügyi csomagot kell alkotnia, amely vissza nem térítendő támogatások, költségvetési garanciák és finanszírozási eszközök formájában világszintű finanszírozási kapacitást biztosít. Az EFFA+-nak támogatnia kell a külső beruházási tervet, és ötvöznie kell a külső tevékenységi garancia által lefedett vegyesfinanszírozási és költségvetésigarancia-műveleteket, beleértve azokat is, amelyek hitelezési műveletekhez kapcsolódó államadósság-kockázatokra vonatkoznak, és amelyekre korábban az Európai Beruházási Bank külső hitelezési megbízatásának keretében került sor. Tekintettel a Szerződésekben meghatározott szerepére és az uniós szakpolitikák támogatása terén az elmúlt évtizedekben szerzett tapasztalatára, az Európai Beruházási Banknak továbbra is a Bizottság természetes partnereként kell eljárnia a külső tevékenységi garancia keretében megvalósuló műveletek végrehajtása alkalmazása során. Az egyéb multilaterális fejlesztési bankok vagy az uniós nemzeti fejlesztési bankok szintén rendelkeznek olyan készségekkel és tőkével, amelyek jelentős hozzáadott értéket képviselhetnek az uniós fejlesztési politika hatásában, és ezért e rendelet révén az EFFA + keretében való részvételüket határozottan támogatni kell. [Mód. 49]

(34)  Az EFFA+-nak a fenntartható fejlesztési célok teljesítéséhez való hozzájárulásként a beruházások támogatására kell irányulnia a fenntartható és inkluzív gazdasági és társadalmi fejlődés fokozása és a partnerországok társadalmi-gazdasági ellenálló képességének előmozdítása révén, különösen a szegénység felszámolására békés, igazságos és befogadó társadalmak előmozdítására, a fenntartható és inkluzív gazdasági haladásra, a hatáscsökkentésen és az alkalmazkodáson keresztül az éghajlatváltozás elleni küzdelemre, a környezetkárosodásra, a vonatkozó ILO-szabványoknak és gazdasági lehetőségeknek megfelelő növekedésre, a tisztességes munka munkahelyek létrehozására, elsősorban a nők, a fiatalok és a kiszolgáltatott személyek számára. Hangsúlyt kell fektetni az inkluzív és méltányos, minőségi oktatás biztosítására, valamint gazdasági lehetőségekre, a készségek készségekre és a vállalkozói készség fejlesztésére az oktatási és kulturális struktúrák – többek között a humanitárius vészhelyzetben és a kényszerű lakóhelyelhagyás helyzetében lévő gyermekek számára történő – megerősítése révén. Célja továbbá a stabil beruházási környezet, az iparosítás, készségre, a társadalmi-gazdasági ágazatok, a szövetkezetek, a szociális vállalkozások ágazatokra, a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása,középvállalkozásokra, valamint a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok megerősítése – amelyek hiánya gyakran az irreguláris migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás egyedi társadalmi-gazdasági okaira kiváltó oka összpontosítva a vonatkozó indikatív programozási dokumentumok alapjándokumentumok alapján. Különös figyelmet kell fordítani azokra az országokra, amelyek instabil vagy konfliktus sújtotta országnak, legkevésbé fejlett országnak és súlyosan eladósodott szegény országnak minősülnek. Külön figyelmet kell fordítani az alapvető közszolgáltatások nyújtásának javítására, az élelmezésbiztonságra, valamint a gyorsan növekvő városi lakosság életminőségének többek között megfelelő, biztonságos és megfizethető lakhatás révén történő javítására. Az EFFA+-nak elő kell segítenie a profit/nonprofit közötti partnerségeket, amelyek arra szolgálnak, hogy a magánszektor beruházásait a fenntartható fejlődés és a szegénység felszámolásának szolgálatába lehessen állítani. A civil társadalmi szervezetek és a partnerországokban működő uniós küldöttségek stratégiai bevonását a projektciklus minden szakaszában elő kell mozdítani, hogy a közösségek társadalmi-gazdasági fejlődésének, a munkahelyteremtés és az új üzleti lehetőségek támogatása érdekében testreszabott megoldásokat lehessen találni. A befektetéseknek konfliktuselemzésen kell alapulniuk, a konfliktus, a sérülékenység és az instabilitás kiváltó okaira kell összpontosítaniuk, maximálisan kihasználva a béke megszilárdítása terén meglévő lehetőségeket, és minimalizálva a konfliktusok elmélyítésének kockázatait. [Mód. 50]

(35)  Az EFFA+-nak maximalizálnia kell a finanszírozás addicionalitását, kezelnie kell a piaci hiányosságokat és az optimálistól elmaradó beruházási helyzeteket, innovatív termékeket kell nyújtania, valamint magánszektorbeli forrásokat kell bevonnia annak érdekében, hogy optimalizálja a magánfinanszírozásnak a helyi fenntartható fejlődéshez való hozzájárulását. A magánszektornak az EFFA+ révén történő bevonása az Unió partnerországokkal folytatott együttműködésébe a környezet, a helyi közösségek jogai és megélhetésének teljes mértékű tiszteletben tartása mellett mérhető és további fejlesztési hatással kell, hogy járjon, anélkül, hogy torzítaná a helyi piacot és a helyi gazdasági szereplőkkel szemben tisztességtelen versenyt eredményezne. Ezenkívül a piac torzítása nélkül, és a kölcsönös elszámoltathatóság, valamint a kockázat és a költségek megosztása alapján költséghatékonynak kell lennie. Az EFFA+-nak megfelelő elszámoltathatósági és átláthatósági kritériumok alapján, egyablakos rendszerként kell működnie, amely fogadja a pénzügyi intézményektől és az állami vagy magánbefektetőktől érkező finanszírozási javaslatokat, és széles körű pénzügyi támogatást biztosít a támogatható beruházások számára. [Mód. 51]

(35a)  Az EFFA+-nak része az állami szektorban végzett állami beruházási műveletekhez nyújtott uniós garancia. Ez az uniós garancia nem terjedhet ki az olyan állami befektetésekkel kapcsolatos műveletekre, amelyek továbbhitelezést foglalnak magukban a magán szektor számára vagy hitelezést olyan alsóbb államszervezeti szintű szervezetek számára vagy a javukra, amelyek állami garanciák nélkül hozzáférnek alsóbb államszervezeti szintű finanszírozáshoz. Az EBB kapacitástervezésének támogatása érdekében az ilyen állami beruházási műveletek minimális garantált volumenét az EBB-nek kell juttatni. [Mód. 52]

(36)  A jelenlegi EFFA-garanciára és a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapra építve létre kell hozni egy külső tevékenységi garanciát. A külső tevékenységi garanciának támogatnia kell a költségvetési garanciákkal lefedett EFFA+-műveleteket, a makroszintű pénzügyi támogatást és a 77/270/Euratom tanácsi határozat(39) alapján harmadik országok számára nyújtott kölcsönöket. Ezeket a műveleteket a jelen rendelet, valamint az (EU) .../... európai paralamenti és tanácsi rendelet(40) (a továbbiakban: az IPA III rendelet) és az ENBE-rendelet által biztosított előirányzatok révén kell támogatni, és az előirányzatoknak fedezniük kell a makroszintű pénzügyi támogatás keretében nyújtott hitelek és az ENBE-rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett, harmadik országoknak nyújtott kölcsönök tartalékfeltöltését és a kapcsolódó kötelezettségeket. Az EFFA+-műveletek finanszírozása során prioritást kell biztosítani azon műveletek számára, amelyek nagy hatást gyakorolnak a tisztességes munkahelyteremtésre és megélhetésre, és amelyek költség-haszon aránya fokozza a beruházás fenntarthatóságát és amelyek a fenntarthatóság és a hosszú távú fejlesztés legmagasabb garanciáit biztosítják a helyi szerepvállalásban. A külső tevékenységi garancia által támogatott műveleteket környezeti, pénzügyi és társadalmi szempontokat vizsgáló alapos előzetes és utólagos értékelésnek kell kísérnie, beleértve az érintett közösségek jogaira és megélhetésére gyakorolt hatást, valamint az egyenlőtlenségekre és az egyenlőtlenségek leküzdési módjainak azonosítására gyakorolt hatást, szükség szerint és a jogalkotás minőségének javításával kapcsolatos követelményeknek megfelelően, és megfelelően figyelembe véve az érintett közösségek önkéntes és előzetes tájékoztatáson alapuló hozzájárulására vonatkozó elvet a földhöz kapcsolódó beruházásokban. A külső tevékenységi garanciát nem lehet alapvető közszolgáltatások nyújtására felhasználni, az ilyen szolgáltatások nyújtása továbbra is kormányzati felelősségi körbe tartozik. Az utólagos hatásvizsgálatoknak az EFFA+ műveleteinek fejlesztési hatását is mérniük kell. [Mód. 53]

(37)  Annak érdekében, hogy az eszköz rugalmas és a magánszektor számára vonzóbb legyen, támogassa a tisztességes versenyt, valamint a beruházások maximális hatást fejtsenek ki, a részvételre jogosult partnereket illetően eltérést kell biztosítani az uniós költségvetés végrehajtásának módjaira vonatkozó, a költségvetési rendeletben meghatározott szabályoktól. Ezek a részvételre jogosult partnerek lehetnek olyan szervek is, amelyek nincsenek megbízva köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával, illetve amelyek valamely partnerország magánjoga szerint működnek. [Mód. 54]

(38)  A külső tevékenységi garancia hatásának növelése érdekében a tagállamok és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás szerződő felei részére lehetővé kell tenni, hogy készpénz vagy garancia formájában hozzájárulásokat tegyenek. A garancia formájában tett hozzájárulás nem lépheti túl az Unió által garantált műveletek összegének 50 %-át. Az ilyen garanciából származó pénzügyi kötelezettségekre nem lehet céltartalékot képezni, és a likviditási tartalékot a közös tartalékfeltöltési alapnak kell biztosítania.

(39)  A külső tevékenységek végrehajtása alkalmazása gyakran rendkívül változékony környezetben történik, és folyamatos és gyors alkalmazkodást igényel az uniós partnerek alakuló szükségleteihez, illetőleg az emberi jogokat, és az alapvető szabadságokat, a demokráciát és a jó kormányzást, a biztonságot és stabilitást, az éghajlatváltozást és környezetet, az óceánokat, valamint a migrációs válságot és migrációt – ideértve annak kiváltó okait, például a szegénységet és az egyenlőtlenséget –, továbbá különösen a fejlődő országokban a lakóhelyét elhagyni kényszerült személyek növekvő száma által kiváltott hatást érintő globális kihívásokhoz. A kiszámíthatóság elvének és az új igényekre való gyors reagálás szükségességének összeegyeztetése következtében a programok pénzügyi végrehajtásának alkalmazásának kiigazítása szükséges. Az EU előre neEU-nak a programok és a programozási dokumentumok által le nem fedett látható szükségletekre való reagálási képességének növelése érdekében – az Európai Fejlesztési Alap (EFA) sikeres tapasztalataira építve – kiosztatlanul kell hagyni egy előre meghatározott összeget az újonnan felmerülő kihívások és prioritások számára képzett tartalékként. A tartalék mozgósítására megfelelően indokolt esetekben az e rendeletben meghatározott eljárásokkal összhangban kerülhet sor. [Mód. 55]

(40)  Ennélfogva – tiszteletben tartva az uniós költségvetés évenkénti meghatározására vonatkozó elvet – e rendeletnek fenn kell tartania a költségvetési rendelet által más szakpolitikák számára már lehetővé tett rugalmassági mechanizmusok alkalmazásának – nevezetesen a pénzeszközök átvitelének és újbóli lekötésének – lehetőségét annak érdekében, hogy biztosított legyen az uniós pénzeszközök hatékony felhasználása mind az uniós polgárok, mind a partnerországok számára, így maximalizálva az Unió külső tevékenységi beavatkozásaira rendelkezésre álló uniós pénzeszközöket.

(41)  A …/… tanácsi határozat (TOT-ok) 83. cikke alapján a tengerentúli országokban és területeken letelepedett személyeknek és szervezeteknek jogosultságot kell biztosítani az e rendelet keretében nyújtott finanszírozásra, figyelemmel annak szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik. Ezenkívül a közös érdekű területeken bátorítani kell az együttműködést a partnerországok és a tengerentúli országok és területek, valamint az Uniónak az EUMSZ 349. cikke szerinti legkülső régiói között.

(42)  Annak érdekében, hogy a partnerországok fokozott demokratikus felelősséget vállaljanak a saját fejlesztési folyamataik és a külső segély fenntarthatósága iránt, az Uniónak – adott esetben – előnyben kell részesítenie a partnerországok saját intézményeinek, erőforrásainak, szakértelmének és rendszereinek igénybevételét és eljárásainak alkalmazását az együttműködési projektciklus minden aspektusát illetően, mindeközben biztosítva a helyi erőforrásokat és szakértelmet, valamint az önkormányzatok és a civil társadalom teljes bevonását. Az Uniónak a helyi hatóságok köztisztviselői és a civil társadalmi szervezetek számára képzési programokat is kell biztosítania azzal kapcsolatosan, hogy hogyan kell az uniós finanszírozás iránti pályázatokat benyújtani, segítve nekik a projektjeik támogathatóságának és hatékonyságának javításában. Ezeket a programokat az érintett országokban az adott ország nyelvén kell megtartani, kiegészítve a már létrehozott távtanulási programokat, hogy az adott ország szükségleteire reagáló, célzott képzést nyújtsanak. [Mód. 56]

(43)  A 19. cikkben említett éves vagy többéves cselekvési tervek és intézkedések a költségvetési rendelet keretébe tartozó munkaprogramokat képeznek. Az éves vagy többéves cselekvési tervek több, egyetlen dokumentumba rendezett intézkedésből állnak.

(44)  A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel(41), a 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel(42), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel(43) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel(44) összhangban, az Unió pénzügyi érdekeit eredményes és arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv(45) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más bűncselekményeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak; e célból a harmadik országokkal és területekkel és nemzetközi szervezetekkel kötött megállapodásoknak, továbbá a rendelet végrehajtása keretében létrejött bármely szerződésnek vagy megállapodásnak olyan rendelkezéseket kell tartalmaznia, amelyek kifejezetten felhatalmazzák a Bizottságot, a Számvevőszéket és az OLAF-ot arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően lefolytassák az említett ellenőrzéseket, helyszíni ellenőrzéseket és szemléket, és gondoskodnak róla, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(44a)  Az adócsalás, az adókijátszás, a csalás, a korrupció és a pénzmosás elleni nemzetközi küzdelemhez való hozzájárulás érdekében az e rendelet keretében nyújtott minden finanszírozást teljesen átlátható módon kell biztosítani. Ezenfelül a támogatásra jogosult partnerek nem támogathatnak semmilyen jogellenes célból végzett tevékenységet, és nem vehetnek részt a nem együttműködő joghatóságokban vagy adóparadicsomokban található gazdasági egységeken keresztül végrehajtott finanszírozási vagy beruházási műveletekben sem. A partnereknek tartózkodniuk kell továbbá attól is, hogy bármilyen módon igénybe vegyék az adókikerülési vagy agresszív adótervezési rendszereket. [Mód. 57]

(45)  E rendelet vonatkozó rendelkezéseinek egységes feltételek mellett történő végrehajtása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(46) megfelelően kell gyakorolni. [Mód. 58]

(46)  E rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítése vagy módosítása érdekében a Bizottságot az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskörrel fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően felruházni az Unió stratégiájának, a kiemelt területek, a részletes célkitűzések, a várt eredmények, az egyes teljesítménymutatók és az egyes földrajzi és tematikus programokra vonatkozó egyedi finanszírozási és együttműködési szabályok, valamint az emberi jogi aktusokat fogadjon el a 26. cikk (3) bekezdésében meghatározott tartalékfeltöltési rátát, a II., III. és a IV. mellékletben meghatározott együttműködési és beavatkozási területeket, az EFFA+-műveletek V. mellékletben szereplő kiemelt területeit, az EFFA+ VI. melléklet szerinti irányítását, a VII. mellékletben felsorolt mutatók szükség esetén történő felülvizsgálatát és kiegészítését, valamint e rendelet nyomonkövetési és értékelési keret kialakításáról szóló rendelkezésekkel való kiegészítését működési kereteket létrehozó programozási dokumentumokon alapuló cselekvési tervek és intézkedések meghatározása érdekében, így kockázatkezelési keretet hozva létre, döntéseket hozva a programok vagy programozási dokumentumok által le nem fedett szükségletekről, döntéseket hozva a támogatás felfüggesztéséről, a teljesítményalapú megközelítési keret megállapításáról, a tartalékfeltöltési ráta megállapításáról, a nyomon követési és értékelési keret létrehozásáról és az intézkedéseknek az e rendelet hatálya alá nem tartozó országokra és területekre történő kiterjesztéséről. E rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a II., III. és IV. mellékletben felsorolt együttműködési és beavatkozási területek, az EFFA+ műveletek prioritási területeit és az V. mellékletben felsorolt beruházási kereteket, valamint a VII. mellékletben felsorolt mutatókat illetően. [Mód. 59]

(47)  A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás(47) (22) és (23) bekezdése értelmében a programot egyedi nyomonkövetési követelmények útján gyűjtött információk alapján értékelni kell, kerülve a túlszabályozást és – főként a tagállamokra nehezedő – adminisztratív terheket. Ezek a követelmények – adott esetbenEzeknek a követelményeknek a program tényleges hatásainak értékeléséhez alapul szolgáló mérhető mutatókat is magukban kell foglalniukfoglalhatnak. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten az érintett érdekelt felekkel, például a civil társadalommal és szakértőkkel, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. [Mód. 60]

(48)  E rendelet tág jellege és hatálya miatt, valamint az e rendelet és az egyéb külső finanszírozási eszközök – mint például az ENBE-rendelet vagy a külső politikákhoz kapcsolódó eszközök, például az IPA III rendelet – szerinti elvek, célkitűzések és kiadások közötti összhang biztosítása miatt A 2010/427/EU tanácsi határozat(48) 9. cikkében szereplő, e rendelettel felváltott uniós eszközökre tett hivatkozásokat e rendeletre történő hivatkozásokként kell értelmezni, és a Bizottságnak biztosítania kell, hogy e rendelet végrehajtása és az EKSZ említett határozatban meghatározott szerepével összhangban történjen.a Bizottság és az EKSZ megfelelő szolgálataiból álló és a Bizottság alelnöke/az Unió főképviselő külügyi és biztonságpolitikai képviselőjének vagy e hivatal egy képviselőjének elnökletével működő horizontális irányítócsoport felel az e rendelet szerinti politikák, programok, célkitűzések és fellépések irányításáért, koordinálásáért és kezeléséért, hogy biztosítsák az uniós külső finanszírozás következetességét, hatékonyságát, átláthatóságát és elszámoltathatóságát. Az alelnöknek/főképviselőnek biztosítania kell az Unió külső tevékenységének átfogó politikai koordinációját. Minden fellépés esetében, beleértve a gyorsreagálási tevékenységeket és a rendkívüli segítségnyújtási intézkedéseket, valamint az eszköz programozásának, tervezésének és alkalmazásának teljes ciklusa során a főképviselőnek és az EKSZ-nek együtt kell működnie a Bizottság érintett tagjaival és szolgálataival, a tervezett fellépés jellege és célkitűzései alapján, szakértelmükre építve. Minden határozati javaslatot a bizottsági eljárásokat követve kell előkészíteni és elfogadás céljából a Bizottságnak benyújtani. [Mód. 61]

(48a)  E rendelet alkalmazásának adott esetben ki kell egészítenie és összhangban kell állnia azokkal az intézkedésekkel, amelyeket az Unió a közös kül- és biztonságpolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében az EUSZ. V. címe 2. fejezetének keretében, valamint azokkal az intézkedésekkel, amelyeket az EUMSZ 5. részének keretében fogadott el. [Mód. 62]

(49)  Az alábbiakban előirányzott tevékenységeknek szigorúan követniük kell az Unió korlátozó intézkedései által meghatározott feltételeket és eljárásokat, [Mód. 63]

(49a)  Az Európai Parlamentet teljes mértékben be kell vonni az eszközök tervezésébe, programozásába, nyomon követésébe és értékelésébe, annak érdekében, hogy biztosítva legyen a külső tevékenységek terén az uniós finanszírozás politikai ellenőrzése, demokratikus ellenőrzése és elszámoltathatósága. Az intézmények között fokozott párbeszédet kell kialakítani annak biztosítása érdekében, hogy az Európai Parlament olyan helyzetben legyen, hogy rendszeresen és zökkenőmentesen gyakorolhasson politikai ellenőrzést e rendelet alkalmazása során, ezáltal növelve a hatékonyságot és a legitimitást, [Mód. 64]

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet létrehozza a „Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz” programot (a továbbiakban: az eszköz).

A rendelet megállapítja az eszköz célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

Ezenkívül létrehozza az Európai Fenntartható Fejlődési Alap Pluszt (a továbbiakban: EFFA+), valamint a külső tevékenységi garanciát.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.  „országprogram”: egy országra kiterjedő indikatív program;

2.  „több országra irányuló program”: egynél több országra kiterjedő indikatív program;

3.  „határon átnyúló együttműködés”: egy vagy több tagállam és az Unió külső határain elhelyezkedő egy vagy több harmadik ország és terület közötti együttműködés;

4.  „regionális program”: olyan több országra irányuló indikatív program, amely a 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott ugyanazon földrajzi területen belül egynél több harmadik országra terjed ki;

5.  „térségeken átnyúló program”: olyan több országra irányuló indikatív program, amely az e rendelet 4. cikke (2) bekezdésében meghatározott eltérő területeken elhelyezkedő egynél több harmadik országra terjed ki;

6.  „jogalany”: minden olyan természetes személy, valamint a nemzeti jog, az uniós jog vagy a nemzetközi jog alapján létrehozott olyan jogi személy, amely jogi személyiséggel rendelkezik, és saját nevében jogokat gyakorolhat és kötelezettségeket vállalhat, illetve a költségvetési rendelet 197. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;

(6a)  „civil társadalmi szervezetek”: olyan nem állami, nonprofit és erőszakmentes szervezetek, amelyek keretében az emberek közös célok és elképzelések megvalósítása érdekében szerveződnek, függetlenül attól, hogy ezek politikai, kulturális, vallási, környezeti, gazdasági jellegűek, vagy a hatóságokat számoltatják el, és amelyek helyi, nemzeti, regionális vagy nemzetközi szinten működnek, és amelyek városi és vidéki, valamint formális és informális szervezeteket is magukban foglalhatnak; az emberi jogokkal és a demokráciával foglalkozó tematikus program keretében a civil társadalom az államtól független valamennyi olyan személyt vagy csoportot magában foglalja, amelynek tevékenysége előmozdítja az emberi jogokat és a demokráciát, ideértve az emberijog-védőket, ahogyan azt az ENSZ egyének jogairól és felelősségéről szóló nyilatkozata meghatározza; [Mód. 65]

(6b)  „helyi hatóságok”: olyan kormányzati ágak vagy hatóságok, amelyek szubnacionális (pl. települési, közösségi, kerületi, megyei, tartományi vagy regionális) szinten működnek. [Mód. 66]

7.  „beruházási keret”: az EFFA+-garancia célzott támogatási területe, amely konkrét régiókra, országokra vagy ágazatokra vonatkozó beruházási portfóliókra irányul;

8.  „hozzájáruló”: olyan tagállam, nemzetközi pénzügyi intézmény vagy egy tagállam állami intézménye, állami ügynökség vagy más közjogi vagy magánjogi szervezet, amely készpénzzel vagy garanciával járul hozzá a közös tartalékfeltöltési alaphoz. [Mód. 67]

(8a)  „addicionalitás”: az az elv, amely biztosítja, hogy a külső tevékenységi garancia olyan műveletek révén járuljon hozzá a fenntartható fejlődéshez, amelyeket nélküle nem lehetett volna végrehajtani, vagy amelyek a garancia nélkül elérhető eredményen felül és azon túl kedvező eredményt hoznak, továbbá a magánfinanszírozás bevonását, a piaci hiányosságok vagy az optimálisnál kedvezőtlenebb beruházási helyzetek kezelését, valamint a beruházások minőségének, fenntarthatóságának, hatásának és léptékének javítását is jelenti. Az elv biztosítja továbbá, hogy a külső tevékenységi garanciából fedezett beruházási és finanszírozási műveletek ne a tagállami támogatás, a magánszektorból származó finanszírozás vagy más uniós vagy nemzetközi pénzügyi beavatkozás helyébe lépjenek, és ne szorítsanak ki más állami- vagy magánberuházásokat. A külső tevékenységi garanciából támogatott projektek kockázati profilja általában magasabb, mint a támogatható partnerek által a rendes beruházási politikájuk keretében, külső tevékenységi garancia nélkül támogatott befektetések portfóliójáé. [Mód. 68]

(8b)  „iparosodott országok”: az OECD Fejlesztési Segítségnyújtási Bizottságának a hivatalos fejlesztési segély kedvezményezettjeinek listáján szereplő fejlődő országoktól eltérő harmadik országok. [Mód. 69]

(8c)  „szegénység”: minden olyan körülmény, amelynek során az emberek hátrányos helyzetbe kerülnek, és amelyben az embereket a különböző társadalmakban és helyi körülmények között korlátozottan cselekvőképesnek tekintik; a szegénység legfontosabb dimenziói a gazdasági, emberi, politikai, szociokulturális és önvédelmi képességeket érintik. [Mód. 70]

(8d)   „a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő érzékenység”: fellépés azzal a céllal, hogy megértsék és figyelembe vegyék a nemi alapú kirekesztéssel és megkülönböztetéssel járó társadalmi és kulturális tényezőket a köz- és a magánélet minden területén; [Mód. 71]

(8e)   „konfliktusérzékenység”: azzal a céllal történő cselekvés, hogy egy konfliktus által sújtott környezetben végrehajtott kezdeményezés kölcsönhatásba kerül majd ezzel a konfliktussal, és hogy ennek a kölcsönhatásnak következményei lesznek, amelyeknek pozitív és negatív hatásai is lehetnek; a konfliktusérzékenység annak biztosítását jelenti, hogy az uniós (politikai, szakpolitikai, külső támogatási) fellépések a lehető legjobban elkerüljék a negatív hatást, és maximalizálják a konfliktus dinamikájára kifejtett pozitív hatást, és ezzel hozzájáruljanak a konfliktusmegelőzéshez, a strukturális stabilitáshoz és a béketeremtéshez. [Mód. 72]

Ha hivatkozás történik az emberi jogokra, akkor ez úgy értendő, hogy azok az alapvető szabadságjogokat is magukban foglalják; [Mód. 73]

A 15. cikk összefüggésében a „leginkább rászoruló” országok az I. mellékletben felsorolt országokat is magukban foglalhatják. [Mód. 74]

3. cikk

Célkitűzések

(1)  E rendelet általános célkitűzése egy olyan pénzügyi keret létrehozása, amely lehetővé teszi, hogy az Unió világszinten védelmezze és érvényre juttassa értékeit, elveit és alapvető érdekeit értékeinek és érdekeinek világszintű védelme és érvényre juttatása az Unió külső tevékenységére vonatkozóan az EUSZ 3. cikkének (5) bekezdésében, 8. cikkében és 21.  cikkében, valamint az EUMSZ 11. és 208. cikkében megfogalmazott célkitűzéseknek és elveknek megfelelőencélkitűzések és elvek követése céljából. [Mód. 75]

(2)  Az (1) bekezdéssel összhangban e rendelet egyedi célkitűzései a következők:

a)  párbeszéd és együttműködés támogatása és előmozdítása a szomszédságban, a Szubszaharai-Afrikában, Ázsiában és a csendes-óceáni térségben, valamint Amerikában és a karib-tengeri térségben elhelyezkedő harmadik országokkal és régiókkal;

aa)  hozzájárulás az Unió által elfogadott nemzetközi kötelezettségvállalások és célkitűzések eléréséhez, különösen a 2030-as menetrend, a fenntartható fejlesztési célok és a Párizsi Megállapodás tekintetében; [Mód. 76]

ab)  az Unió keleti és déli szomszédságában lévő országokkal folytatott szorosabb együttműködés kialakítása, amelynek alapját a béke és a biztonság, a kölcsönös elszámoltathatóság és a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának egyetemes értékei, valamint a társadalmi-gazdasági integráció, a környezetvédelem és az éghajlatvédelmi fellépés jelentik; [Mód. 77]

ac)  a szegénység csökkentése és hosszú távon annak felszámolása, különösen a legkevésbé fejlett országokban (LDC-országok); a fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődés lehetővé tétele; [Mód. 78]

b)  globális szinten a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok megszilárdítása és támogatása, a társadalmi szervezetek támogatása, a stabilitás és béke társadalmi szervezetek és a helyi hatóságok támogatása, a stabilitás és béke előmozdítása, a konfliktusok megakadályozása és az igazságos és befogadó társadalmak ösztönzése, a multilateralizmus, a nemzetközi igazságszolgáltatás és az elszámoltathatóság előmozdítása és valamint más globális és regionális kihívások így az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás kezelése, valamint a külpolitikai szükségletek és prioritások előmozdítása a III. mellékletben leírtak szerint, beleértve a bizalomépítést és a jószomszédi kapcsolatokat; [Mód. 79]

ba)  az emberi jogok, a demokrácia, a jogállamiság, valamint a nemek közötti és a társadalmi egyenlőség többek között a legnehezebb körülmények közötti és sürgősségi helyzetekben történő védelme, ösztönzése és előmozdítása, partnerségben a civil társadalommal, köztük az emberi jogok védelmezőivel világszerte; [Mód. 80]

c)  gyors reagálás válság-, instabil és konfliktushelyzetekre; rezilienciával kapcsolatos kihívások kezelése, valamint a humanitárius segítségnyújtás és a fejlesztési tevékenység összekapcsolása; továbbá külpolitikai szükségletek és prioritások figyelembevétele. [Mód. 81].

Ezeknek a célkitűzéseknek a teljesítését a 31. cikkben említett vonatkozó mutatók használatával kell értékelni.

(3)  Az e rendelet szerinti kiadások legalább 92 %-ának teljesítenie kell a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Támogatási Bizottsága által a hivatalos fejlesztési támogatásra vonatkozóan létrehozott kritériumokat. Ez a rendelet hozzájárul a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend időkeretében azon kollektív uniós célkitűzés eléréséhez, hogy az uniós bruttó nemzeti jövedelem 0,2%-át a legkevésbé fejlett országok támogatására, 0,7%-át pedig hivatalos fejlesztési támogatásra fordítsák. [Mód. 82]

(3a)  Legalább a jelen rendelet keretében finanszírozott hivatalos fejlesztési támogatás 20%-át el kell különíteni valamennyi földrajzi és tematikus program keretében, évente és a tevékenységek időtartama alatt a társadalmi befogadás és a humán fejlődés érdekében, az alapvető szociális szolgáltatások – többek között a táplálkozás, az oktatás és a szociális védelem – támogatása és megerősítése céljából, hangsúlyt helyezve a leginkább marginalizált csoportokra, valamint a nőkre és a gyermekekre. [Mód. 83]

(3b)  E rendelet keretében a hivatalos fejlesztési támogatásból finanszírozott földrajzi és tematikus programok legalább 85%-ának fő vagy jelentős célként a nemek közötti egyenlőség előmozdítására, illetve a nők és lányok jogainak, illetve társadalmi szerepvállalásának megerősítésére kell irányulnia, az OECD-DAC által meghatározottaknak megfelelően. E programok jelentős részének fő célkitűzése a nemek közötti egyenlőség, valamint a nők és lányok jogainak, illetve társadalmi szerepvállalásának megerősítése kell hogy legyen. [Mód. 84]

4. cikk

Hatály és szerkezet

(1)  Az e rendelet alapján nyújtott uniós finanszírozás megvalósítása alkalmazása a következőkön keresztül történik: [Mód. 85]

a)  földrajzi programok;

b)  tematikus programok;

c)  gyorsreagálási tevékenységek.

(2)  A földrajzi programok az egy vagy több országgal a következő térségekben folytatott együttműködést foglalják magukba:

a)  Szomszédság;

b)  Szubszaharai-Afrika;

c)  Ázsia és a csendes-óceáni térség;

d)  Amerika és a karib-tengeri térség.

A földrajzi programok az összes harmadik országra kiterjedhetnek az (EU) .../... rendeletben (IPA)(49) meghatározott tagjelöltek és potenciális tagjelöltek, valamint az (EU) .../... tanácsi határozatban meghatározott tengerentúli országok és területek kivételével. A kontinentális vagy transzregionális hatókörű földrajzi programokat is létre lehethozni, különösen az a) és b) pont szerinti afrikai országokat lefedő pán-afrikai programot, valamint a b), c) és d) pont szerinti afrikai, karibi és csendes-óceáni országokat lefedő programot. [Mód. 86]

A szomszédságpolitikai térségen belül megvalósuló földrajzi programok az I. mellékletben említett bármelyik országra kiterjedhetnek.

A 3. cikkben meghatározott célkitűzések elérése érdekében a földrajzi programoknak a II. mellékletben felsorolt együttműködési területeken kell alapulniuk.

(3)  A tematikus programok a fenntartható fejlesztési célok globális szintű teljesítéséhez kapcsolódó tevékenységeket foglalják magukba a következő területeken:

a)  Emberi jogok és demokrácia;

b)  Társadalmi szervezetek és helyi hatóságok; [Mód. 87]

c)  Stabilitás és béke;

d)  Globális kihívások;

da)  Külpolitikai szükségletek és prioritások. [Mód. 88]

A tematikus programok az összes harmadik országra kiterjedhetnek, valamint az (EU) .../... tanácsi határozatban meghatározott határozatnak megfelelően a tengerentúli országok és területek teljes hozzáféréssel rendelkeznek a tematikus programokhoz. Tényleges részvételüket a sajátosságaik és az előttük álló különleges kihívások figyelembevételével kell biztosítani.országokra és területekre is kiterjedhetnek. [Mód. 89]

A 3. cikkben meghatározott célkitűzések elérése érdekében a tematikus programoknak a III. mellékletben felsorolt beavatkozási területeken kell alapulniuk.

(4)  A gyorsreagálási tevékenységek korai fellépést tesznek lehetővé az alábbiak érdekében:

a)  hozzájárulás a békéhez, a stabilitáshoz és a konfliktusmegelőzéshez sürgős helyzetben, kialakuló válsághelyzetben, válsághelyzetben vagy válságot követő helyzetben; [Mód. 90]

b)  hozzájárulás államok, többek között helyi hatóságok, társadalmak, közösségek és egyének rezilienciájának megerősítéséhez, valamint a humanitárius segítségnyújtás és a fejlesztési tevékenység összekapcsolása. [Mód. 91]

c)  külpolitikai szükségletek és prioritások kezelése. [Mód. 92]

A gyorsreagálási tevékenységek az összes harmadik országra, valamint az (EU) .../... tanácsi határozatban meghatározott tengerentúli országokra és területekre is kiterjedhetnek.

A 3. cikkben meghatározott célkitűzések elérése érdekében a gyorsreagálási tevékenységeknek a IV. mellékletben felsorolt beavatkozási területeken kell alapulniuk.

(5)  Az e rendelet keretében megvalósuló tevékenységeket elsődlegesen földrajzi programokon keresztül kell végrehajtani alkalmazni. [Mód. 93]

A tematikus programokon keresztül végrehajtott alkalmazott tevékenységeknek ki kell egészíteniük a földrajzi programok keretében finanszírozott tevékenységeket, és támogatniuk kell a 3. cikk (2) bekezdésének aa) pontjában említett nemzetközileg elfogadott nemzetközileg elfogadott célok, különösen a fenntartható fejlesztési célok teljesítésére, a globális közjavak védelmére és a globális kihívások kezelésére irányuló globális és térségeken átnyúló kezdeményezéseket. Akkor is lehet tematikus programokon keresztül tevékenységeket függetlenül végrehajtani, ha többek között nem létezik földrajzi program, vagy ha azt felfüggesztették, vagy ha a tevékenységről nincs megállapodás az érintett partnerországgal, vagy ha a tevékenységet nem lehet megfelelően kezelni földrajzi programokkal. [Mód. 94]

A gyorsreagálási tevékenységek kiegészítik a földrajzi és a tematikus programokat, valamint az 1996. június 20-i 1257/96/EK tanácsi rendelet (a humanitárius segítségnyújtásról szóló rendelet) keretében finanszírozott intézkedéseket is. Ezeket a tevékenységeket úgy kell kialakítani és végrehajtanialkalmazni, hogy lehetővé váljon – adott esetben – a földrajzi vagy a tematikus programokon keresztüli folytonosságuk. [Mód. 95]

(6)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 34. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II., III. és IV. melléklet kiegészítése vagy módosítása céljából.

5. cikk

Koherencia, összhang és komplementaritás

(1)  E rendelet végrehajtása alkalmazása során összhangot, koherenciát, szinergiákat és komplementaritást kell biztosítani az Unió külső tevékenységének valamennyi területével, beleértve az egyéb külső finanszírozási eszközöket is, különösen az IPA III rendelettel , valamint az EUSZ V. címének 2. fejezetében és az EUMSZ 5. részében elfogadott intézkedésekkel, területeivel és a többi érintett uniós szakpolitikával és programmal, valamint gondoskodni kell a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciáról. Az Uniónak figyelembe kell vennie a fejlesztési együttműködés célkitűzéseit azon politikáinak alkalmazásakor, amelyek hatással lehetnek a fejlődő országokra. [Mód. 96]

(1a)   Az Unió és a tagállamok koordinálják megfelelő támogatási programjaikat azzal a céllal, hogy növeljék a teljesítés hatékonyságát és eredményességét, és megakadályozzák az egymást átfedő finanszírozást. [Mód. 97]

(1b)  E rendelet alkalmazása során a Bizottságnak és az EKSZ-nek kellően figyelembe kell vennie az Európai Parlament véleményét. [Mód. 98]

(2)  Az 1257/96/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó tevékenységek e rendelet keretében nem kapnak finanszírozást.

(3)  Adott esetben más uniós programok is hozzájárulhatnak az e rendelet keretében létrehozott tevékenységekhez, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. E rendelet emellett hozzájárulhat más uniós programok keretében létrehozott intézkedésekhez, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. Ilyen esetekben az ezekre a tevékenységekre kiterjedő munkaprogramoknak meg kell határozniuk, melyik szabályrendszer alkalmazandó.

6. cikk

Költségvetés

(1)  E rendeletnek a 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására alkalmazására szánt pénzügyi keretösszeg folyó áron 89 200 2018. évi árakon számítva 82 451 millió EUR (folyó áron 93 154 millió EUR) [100%]. [Mód. 99]

(2)  Az (1) bekezdésben említett pénzügyi keretösszeg a következőkből áll:

a)  68 000 2018. évi árakon 63 687 millió EUR (folyó áron 71 954 millió EUR) [77,24%] földrajzi programokra: [Mód. 100]

–  Szomszédság: legalább 22 000 20 572 millió EUR 2018. évi árakon (folyó áron 23 243 millió EUR) [24,95%], [Mód. 101]

–  Szubszaharai-Afrika: legalább 32 000 30 723 millió EUR 2018. évi árakon (folyó áron 34 711 millió EUR) [37,26%], [Mód. 102]

–  Ázsia és a csendes-óceáni térség: 10 000 8 851 millió EUR 2018. évi árakon (folyó áron 10 000 millió EUR) [10,73%], azon belül a csendes-óceáni térségre legalább 620 millió EUR 2018. évi árakon (folyó áron 700 millió EUR), [Mód. 103]

–  Amerika és a karib-tengeri térség: 4 000 3 540 millió EUR 2018. évi árakon (folyó áron 4 000 millió EUR), [4,29 %], azon belül a karibi térségre legalább 1062 millió EUR 2018. évi árakon (folyó áron 1200 millió EUR), [Mód. 104]

b)  7 0009 471 millió EUR 2018. évi árakon (folyó áron 10 700 millió EUR) [11,49 %] millió EUR tematikus programokra: [Mód. 105]

–  Emberi jogok és demokrácia: 1 500 legalább 770 millió EUR 2018. évi árakon (2 000 millió EUR folyó áron) [2,15%], a program legfeljebb 25%-át az EU választási megfigyelő misszióinak finanszírozására kell fordítani, [Mód. 106]

–  Társadalmi szervezetek: 1 500 és helyi hatóságok: 2 390 millió EUR 2018. évi árakon (2 700 millió EUR folyó áron) [2,90%], amelyből 1 947 millió EUR 2018. évi árakon (2 200 millió EUR folyó áron) [2,36%] a társadalmi szervezetek számára és 443 millió EUR 2018. évi árakon (500 millió EUR folyó áron) [0,54%] a helyi hatóságok számára, [Mód. 107]

–  Stabilitás és béke: 1 000 millió 886 millió EUR 2018. évi árakon (1 000 millió EUR folyó áron) [1,07%], [Mód. 108]

–  Globális kihívások: 3 000 2018. évi árakon 2 656 millió EUR (4 500 millió EUR folyó áron) [4,83%], [Mód. 109]

–  Külpolitikai szükségletek és prioritások: 443 millió EUR 2018. évi árakon (500 millió EUR folyó áron) [0,54%], [Mód. 110]

c)  4 000 3 098 millió EUR 2018. évi árakon (3 500 millió EUR folyó áron) [3,76%] gyorsreagálási tevékenységekre:

–  Stabilitás és konfliktusmegelőzés sürgős helyzetekben, kialakuló válsághelyzetben, válsághelyzetben vagy válságot követő helyzetben: 1 770 millió EUR 2018. évi árakon (2 000 millió EUR folyó áron) [2,15%],

–  Az államok, társadalmak, közösségek és egyének ellenállóképességének megerősítése, valamint a humanitárius segítségnyújtás és a fejlesztési fellépés összekapcsolása: 1 328 millió EUR (2018. évi árakon 1 500 millió EUR folyó áron) [1,61%], [Mód. 111]

(3)  A 10 200 2018. évi árakon 6 196 millió EUR (folyó áron 7 000 millió EUR) összegű [7,51%], újonnan felmerülő kihívások és prioritások számára képzett tartalék a 15. cikkel összhangban növeli a (2) bekezdésben említett összegeket. [Mód. 112]

(4)  A (2) bekezdés a) pontjában említett pénzügyi keretösszeg az (1) bekezdésben említett pénzügyi keretösszeg legalább 75 %-ának felel meg.

(4a)  A 9. cikk szerinti fellépéseket 270 millió EUR összegig finanszírozzák. [Mód. 113]

(4b)  Az éves előirányzatokat a költségvetési eljárás keretében az Európai Parlament és a Tanács engedélyezi a többéves pénzügyi keret határain belül, miután létrejön az intézmények közötti megegyezés a prioritásokról. [Mód. 114]

7. cikk

Szakpolitikai keret

Az e rendelet végrehajtására alkalmazására vonatkozó átfogó szakpolitikai keretet a társulási megállapodások, a partnerségi és együttműködési megállapodások, a multilaterális megállapodások és a partnerországokkal jogilag kötelező erejű kapcsolatot létrehozó egyéb kereskedelmi megállapodások, az ezen megállapodások révén létrejött testületek által elfogadott ajánlások és aktusok, valamint a vonatkozó multilaterális megállapodások, uniós jogalkotási aktusok, az Európai Tanács következtetései és a Tanács következtetései, a csúcstalálkozókon tett nyilatkozatok, és más nemzetközi nyilatkozatok,illetve a partnerországokkal folytatott magas szintű találkozók következetései, az Európai Parlament állásfoglalásai és álláspontjai, vonatkozó állásfoglalásai, a Bizottság közleményei, továbbá a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének közös közleményei és az ENSZ egyezményei és állásfoglalásai adják. [Mód. 115]

8. cikk

Általános elvek

(1)  Az Unió a partnerországokkal és -régiókkal folytatott párbeszéd és együttműködés, az Egyesült Nemzetek Szervezetében és más nemzetközi fórumokon végrehajtott fellépések, valamint a civil társadalmi szervezetekkel, a helyi hatóságokkal és a magánszereplőkkel folytatott együttműködés révén törekszik az Unió alapjául szolgáló elvek, vagyis a demokrácia, a jogállamiság, a jó kormányzás, az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemességének és oszthatatlanságának, az emberi méltóság tiszteletben tartásának, az egyenlőség és a szolidaritás elveinek, valamint az ENSZ Alapokmánya és a nemzetközi jog elveinek tiszteletben tartásának előmozdítására, fejlesztésére és megszilárdítására. Az e rendelet szerinti finanszírozásnak meg kell felelnie ezeknek az elveknek, valamint az Unió nemzetközi jog szerinti kötelezettségvállalásainak. [Mód. 116]

(1a)  Az EUSZ 2. és 21. cikkével összhangban, az Uniónak a demokráciához és a jogállamisághoz, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságjogok előmozdításához és védelméhez való következetes hozzájárulása az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában, az emberi jogok nemzetközi jogában és a nemzetközi humanitárius jogban gyökerezik. [Mód. 117]

(2)  Olyan, jogokon alapuló megközelítést kell alkalmazni, amely minden – polgári, politikai vagy gazdasági, társadalmi és kulturális – emberi jogra kiterjed annak érdekében, hogy integrálja az emberi jogi elveket, a marginalizált szegényebb és kiszolgáltatottabb kiszolgáltatott csoportokra – például a kisebbségekre, a nőkre, a gyermekekre és a fiatalokra, , az idősekre, az őslakos népekre, az LMBTI-személyekre és a fogyatékossággal élő személyekre – összpontosítva támogassa a jogaik megszerzésében azokat, akiket a jogok megilletnek, és segítséget nyújtson a partnerországoknak a nemzetközi emberi jogi kötelezettségeik teljesítéséhez. E rendeletnek elő kell mozdítania a nemek közötti egyenlőséget és a nők, a gyermekek és a fiatalok társadalmi szerepvállalásának növelését, beleértve a szexuális és reproduktív egészség és jogok előmozdítását is. [Mód. 118]

(3)  Az Unió támogatja – adott esetben – a bilaterális, regionális és multilaterális együttműködést és párbeszédet, a partnerségi megállapodásokat és a háromoldalú együttműködést.

Az Unió multilaterális és szabály- és értékalapú szabályalapú megközelítést mozdít elő a globális javakraközjavakra és kihívásokra vonatkozóan, és e tekintetben együttműködést folytat a tagállamokkal, partnerországokkal, nemzetközi szervezetekkel, beleértve a nemzetközi pénzintézeteket, ENSZ-ügynökségeket, alapokat és programokat is, és más donorokkal. [Mód. 119]

Az Unió ösztönzi az együttműködést a nemzetközi vagy regionális szervezetekkel és más donorokkal. [Mód. 120]

A partnerországokkal fennálló kapcsolatokban figyelembe kell venni ezen országoknak a kötelezettségvállalások, a nemzetközi megállapodások, különösen a Párizsi Megállapodás és az Unióval meglévő szerződéses kapcsolatok, különösen a társulási megállapodások, a partnerségi és együttműködési megállapodások, valamint a kereskedelmi megállapodások teljesítése terén elért eredményeit. [Mód. 121]

(4)  Az egyrészről az Unió és tagállamai, másrészről a partnerországok közötti együttműködés – adott esetben – minden módozatban a következő fejlesztéshatékonysági alapelveket veszi alapul és mozdítja elő: a partnerországok fejlesztési prioritásokkal kapcsolatos felelősségvállalása, eredményorientáltság, inkluzív fejlesztési partnerségek, átláthatóság és kölcsönös elszámoltathatóság és a partnerországok prioritásaival való összhang. Az Unió előmozdítja a források eredményes és hatékony mozgósítását és felhasználását. [Mód. 122]

Az inkluzív partnerség elvével összhangban a Bizottság – adott esetben – gondoskodik arról, hogy megfelelő konzultációra kerüljön sor a partnerországokból származó érintett érdekelt felekkel, beleértve a társadalmi szervezeteket és a helyi hatóságokat is, valamint gondoskodik arról, hogy ezen érdekelt felek időben hozzáférjenek a vonatkozó információkhoz, hogy ennek révén érdemi szerepet játszhassanak a programok kialakítására, végrehajtására alkalmazására és kapcsolódó nyomon követésére vonatkozó eljárásokban. [Mód. 123]

A felelősségvállalás elvével összhangban a Bizottság – adott esetben – a partnerországok rendszereinek igénybevételét részesíti előnyben a programok végrehajtásához alkalmazásához. [Mód. 124]

(5)  Tevékenységeik komplementaritásának és eredményességének előmozdítása érdekében az Unió és a tagállamok – nemzetközi szervezetek és nemzetközi konferenciák keretében is – összehangolják szakpolitikáikat, és konzultálnak egymással támogatási programjaikról.

(6)  Az e rendelet szerinti programok és tevékenységek az EUMSZ 11. cikkével összhangban érvényesítik az éghajlatváltozás, a környezetvédelem , a katasztrófakockázat-csökkentés és katasztrófavédelem, a humán fejlődés, a konfliktusmegelőzés és a béketeremtés, a nemek közötti egyenlőség, a nők, gyermekek és fiatalok társadalmi szerepvállalása, a megkülönböztetésmentesség, az oktatás és a kultúra, valamint a digitalizáció szempontjait, és kezelik a fenntartható fejlesztési célok közötti összefüggéseket, hogy előmozdítsák azokat az integrált tevékenységeket, amelyek járulékos előnyt teremthetnek és koherens módon többféle célkitűzést teljesíthetnek. Ezeknek a programoknak és tevékenységeknek a kapacitások elemzésén, valamint kockázati és sebezhetőségi elemzésen kell alapulniuk, ember- és közösségközpontú rezilienciára vonatkozó megközelítést kell magukba foglalniuk, továbbá konfliktusérzékenynek kell lenniük. Azt az alapelvet kell követniük, hogy „senki sem maradhat ki a fejlődés folyamatából” és „ne ártsunk”. [Mód. 125]

(7)  Az uniós külső fellépés egyéb célkitűzéseinek sérelme nélkül, a partnerekkel koordináltabb, holisztikusabb és strukturáltabb megközelítést kell követni a migrációval kapcsolatban, és annak eredményességét rendszeres értékelésnek kell alávetni anélkül, hogy a fejlesztési segélyek harmadik országok számára történő elosztását a migráció kezelését célzó együttműködés feltételéhez kötnék, valamint teljes mértékben tiszteletben tartva az emberi jogokat, beleértve minden egyén jogát ahhoz, hogy elhagyja származási országát. [Mód. 126]

(7a)  A Bizottság biztosítja, hogy az e rendelet alapján a biztonságra, stabilitásra és békére vonatkozóan – különösen a fejlesztés és a fejlesztés biztonságának, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, valamint a számítógépes biztonság támogatása tekintetében a katonai szereplők kapacitásépítésével kapcsolatban – elfogadott fellépéseket a nemzetközi jognak – többek között a nemzetközi emberi jogoknak és a humanitárius jognak – megfelelően hajtsák végre. A Bizottság a kedvezményezett partnerekkel közösen ütemterveket dolgozhat ki a katonai szereplők intézményi és operatív megfelelésének az átláthatósági és emberi jogi normákkal történő javítására. A Bizottság az egyes vonatkozó célkitűzések tekintetében gondosan figyelemmel kíséri és értékeli az ilyen intézkedések 31. cikk szerinti alkalmazását és jelentést tesz arról az emberi jogi kötelezettségek betartásának biztosítása érdekében. Ilyen fellépések esetén a Bizottság a 8. cikk (8) bekezdésének b) pontja szerinti kockázatkezelésre vonatkozó rendelkezéseken túl konfliktusérzékeny megközelítést alkalmaz, beleértve a teljes körű nemi szempontú elemzést is tartalmazó, szigorú és szisztematikus előzetes konfliktuselemzést is. A Bizottság az e rendeletet kiegészítő 34. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el azzal, hogy az érvényes útmutatáson alapuló működési keretet hoz létre annak biztosítása érdekében, hogy az emberi jogokat az e cikkben említett intézkedések megtervezése és alkalmazása során tiszteletben tartsák, különösen a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód megelőzése, valamint a jogszerű eljárás – többek között az ártatlanság vélelmének, a tisztességes eljáráshoz és a védelemhez való jog – tiszteletben tartása tekintetében. [Mód. 127]

(8)  A Bizottság saját kezdeményezésére és az Európai Parlament kérésére rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet és érdemi politikai párbeszédet rendszeresen véleménycserét folytat vele. [Mód. 128]

(8a)  A Bizottság rendszeres információcserét végez a civil társadalommal és a helyi hatóságokkal. [Mód. 129]

(8b)  A Bizottság az e rendeletet kiegészítő 34. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el egy megfelelő kockázatkezelési keret létrehozásával, beleértve a rendelet egyes vonatkozó célkitűzésének értékelését és a mérséklési intézkedéseket is. [Mód. 130]

(8c)  Az egész eszköz alapjául az átláthatóság és az elszámoltathatóság szolgál, nagy hangsúlyt helyezve a jelentéstételre és az ellenőrzésre. Ez magában foglal egy átlátható ellenőrzési rendszert, amely tartalmazza a pénzeszközök címzettjeire vonatkozó információk bejelentését és azt, hogy a kifizetést időben teljesítették-e. [Mód. 131]

9. cikk

Katonai szereplők fejlesztést és fejlesztésbiztonságot szolgáló kapacitásépítése

(1)  Az Európai Unióról szóló szerződés 41. cikke (2) bekezdésének megfelelően az e rendelet keretében nyújtott uniós finanszírozás nem használható fel fegyverek vagy lőszerek beszerzésére, sem pedig katonai vagy védelmi vonatkozású műveletekre. Az e rendelet alapján szállított berendezést, szolgáltatást vagy technológiát a 944/2008/KKBP közös álláspontnak, a kettős felhasználású termékekről szóló rendeletnek és minden más hatályos uniós korlátozó intézkedésnek megfelelően szigorú transzferellenőrzésnek kell alávetni. Az (EU) .../... [a halálbüntetéshez és kínzáshoz használt termékekről szóló uniós rendelet] rendelettel összhangban ezt a rendeletet nem szabad olyan típusú berendezés biztosításának finanszírozására használni, amelyet kínzásra, rossz bánásmódra vagy az emberi jogok egyéb megsértésére lehet felhasználni. [Mód. 132]

(2)  A fenntartható fejlődéshez való hozzájárulás érdekében, amelyhez stabil, békés és befogadó társadalmakra van szükség, az e rendelet szerinti uniós támogatást a (4) bekezdésben foglalt rendkívüli körülmények esetén fel lehet használni egy szélesebb körű biztonsági ágazati reformmal összefüggésben, vagy a partnerországokban a katonai szereplők kapacitásépítéséhez fejlesztést és fejlesztésbiztonságot célzó tevékenységek végrehajtása érdekében, összhangban a fenntartható fejlődés elérésének átfogó célkitűzésével. [Mód. 133]

(3)  Az e cikk szerinti támogatás kiterjedhet különösen a fejlesztést és a fejlesztésbiztonságot szolgáló kapacitásépítési programokra, beleértve a képzést, a mentorálást és a tanácsadást, valamint felszerelések biztosítását, infrastrukturális fejlesztéseket és az e támogatáshoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásokat.

(4)  Az e cikk szerinti támogatás csak akkor nyújtható:

a)  amennyiben az e rendelet szerinti uniós célkitűzések megfelelő megvalósítása olyan követelményeket támaszt, amelyek katonai szereplők bevonása nélkül nem teljesíthetők, és veszély fenyegeti a működő állami intézmények fennállását vagy az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelmezését, és az állami intézmények nem képesek kezelni ezt a veszélyt; és

b)  amennyiben az érintett partnerország és az Unió között konszenzus alakult ki azt illetően, hogy a katonai szereplők kulcsfontosságúak a fenntartható fejlődéshez nélkülözhetetlen feltételek megőrzése, megteremtése vagy helyreállítása szempontjából, és ezek a katonai szereplők nem érintettek az emberi jogok megsértésében, illetve nem jelentenek fenyegetést az állami intézmények működésére, többek között válsághelyzetekben és bizonytalan vagy destabilizált helyzetekben és körülmények között. [Mód. 134]

(5)  Az e cikk szerinti uniós támogatást csak akkor lehet felhasználni katonai szereplők kapacitásépítésére, ha az fejlesztést és fejlesztésbiztonságot célzó tevékenységek végrehajtására szolgál. Nem használható fel különösen az alábbiak finanszírozására:

a)  rendszeres katonai kiadás;

b)  fegyverek és lőszerek vagy az emberi élet kioltására tervezett egyéb felszerelések beszerzése;

c)  olyan képzés, amelynek célja kifejezetten a fegyveres erők harcképességéhez való hozzájárulás.

(6)  Az e cikk szerinti intézkedések megtervezése és végrehajtása során a Bizottság a partnerország felelősségvállalását állítja előtérbe. A Bizottság kidolgozza azokat az elemeket és bevált gyakorlatokat is, amelyek a közép- és hosszú távú fenntarthatóság biztosításához szükségesek, valamint előmozdítja a jogállamiságot és az elfogadott nemzetközi jogi jogelvek betartását. A Bizottság gondoskodik arról, hogy ezek az intézkedések az emberek biztonsága tekintetében közvetlen előnyökkel járjanak a lakosság számára, integrálva legyenek a szélesebb körű biztonsági ágazat reformpolitikájába, erős demokratikus és parlamenti felügyeleti és elszámoltathatósági elemeket foglaljanak magukban, többek között a biztonsági szolgáltatások javítása tekintetében, és illeszkedjenek a konfliktusok kiváltó okainak kezelésére irányuló hosszú távú béke- és fejlesztési stratégiákba. A Bizottság gondoskodik arról is, hogy a katonai erők reformját célzó tevékenységek hozzájáruljanak ahhoz, hogy a katonai erők átláthatóbbak és elszámoltathatóbbak legyenek, és nagyobb tiszteletben tartsák a joghatóságuk alá tartozók emberi jogait. Az olyan intézkedések esetében, amelyek célja, hogy berendezésekkel lássák el a partnerországok katonai erőit, a Bizottságnak meg kell határoznia az egyes intézkedések keretében szállítandó berendezések típusát. A Bizottság a 8. cikk (8b) (új) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket alkalmazza annak biztosítása érdekében, hogy ezt a berendezést kizárólag a megcélzott kedvezményezettek használhassák. [Mód. 135]

(7)  A Bizottság megfelelő kockázatértékelési, nyomonkövetési és értékelési eljárásokat dolgoz ki az e cikk szerinti intézkedések tekintetébena 32. cikk szerinti értékelés keretében és különösen a félidős értékelés tekintetében közös értékelést készít a tagállamokkal. Az eredményeket figyelembe veszik a programtervezés és az erőforrás-elosztás során, és azoknak tovább kell erősíteniük az Unió külső tevékenységeinek összhangját és egymást kiegészítő jellegét. [Mód. 136]

II. CÍM

E RENDELET VÉGREHAJTÁSA ALKALMAZÁSA [Mód. 137]

I. fejezet

Programozás

9a. cikk

A földrajzi programok alkalmazási köre

(1)  Az Unió e cikk szerinti együttműködési tevékenységei helyi, nemzeti, regionális, régiókon átívelő és kontinentális jellegű tevékenységekre vonatkoznak.

(2)  A 3. cikkben meghatározott célkitűzések elérése érdekében a földrajzi programokat a következő együttműködési területeken kell kidolgozni:

a)  jó kormányzás, demokrácia, jogállamiság, emberi jogok, alapvető szabadságok és civil társadalom;

b)  a szegénység felszámolása, az egyenlőtlenségek elleni küzdelem és humán fejlődés;

c)  migráció és mobilitás;

d)  környezetvédelem és éghajlatváltozás;

e)  inkluzív és fenntartható gazdasági növekedés és tisztességes foglalkoztatás;

f)  biztonság, stabilitás és béke;

g)  partnerség;

(3)  A (2) bekezdésben említett együttműködési területekkel kapcsolatos további részleteket a II. melléklet határozza meg. [Mód. 138]

9b. cikk

A tematikus programok alkalmazási köre

(1)  A tematikus programok a következő beavatkozási területekre terjednek ki:

a)  Emberi jogok, alapvető szabadságok és demokrácia:

–  az emberi jogok, illetve az emberijog-védők védelme és támogatása olyan országokban és sürgősségi helyzetekben, ahol az emberi jogok és az alapvető szabadságok a leginkább veszélyeztetettek, ideértve az emberijog-védők sürgős védelmi igényeinek rugalmas és átfogó módon történő kezelését;

–  az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása mindenki tekintetében, hozzájárulás olyan társadalmak kialakításához, amelyekben a részvétel, a megkülönböztetésmentesség, a tolerancia, a társadalmi igazságosság és az elszámoltathatóság érvényesül.

–  a demokrácia megerősítése és támogatása, a demokratikus kormányzás valamennyi aspektusának kezelése, ideértve a demokratikus pluralizmus megerősítését, a polgárok részvételének – többek között világszerte a polgárok választásmegfigyelő szervezeteinek és regionális hálózatainak támogatásán keresztüli– fokozását, a civil társadalom támogató környezetének megteremtését, valamint a hiteles, inkluzív és átlátható választási eljárások támogatását a teljes választási ciklus során, különösen az EU választási megfigyelő missziói segítségével.

–  a hatékony multilateralizmus és a stratégiai partnerség előmozdítása, amely hozzájárul a nemzetközi, regionális és nemzeti keretek kapacitásnöveléséhez és erősíti a helyi szereplők szerepvállalását az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság előmozdítása és védelme terén.

–  régiókon átívelő új szinergiák és hálózatépítés előmozdítása a helyi civil társadalmak, valamint a civil társadalom és más vonatkozó emberi jogi szervek és mechanizmusok között annak érdekében, hogy maximalizálják az emberi jogok és a demokrácia legjobb gyakorlatainak megosztását, és pozitív dinamikát teremtsenek.

b)  Társadalmi szervezetek és helyi hatóságok:

–  inkluzív, részvételi, megerősített és független civil társadalom támogatása a partnerországokban;

–  a civil társadalmi szervezetekkel és a közöttük folytatott párbeszéd ösztönzése;

–  a helyi hatóságok kapacitásépítésének támogatása és szakértelmük mozgósítása a fejlesztés területi megközelítésének előmozdítása érdekében;

–  az uniós polgárok tudatosságának, ismereteinek és bevonásának növelése az e rendelet 3. cikkében meghatározott célok tekintetében;

–  a civil társadalom támogatása, hogy a kormányok és nemzetközi intézmények mellett részt vegyen a közpolitikai képviseletben és párbeszédben;

–  a civil társadalom támogatása, hogy érzékennyé tegye a fogyasztókat és polgárokat a környezetbarát és tisztességes kereskedelemre, termelésre és fogyasztásra, és felhívja erre a figyelmüket, valamint fenntarthatóbb magatartás elsajátítására ösztönözze őket;

c)  Stabilitás és béke

–  konfliktusmegelőzéshez, békeépítéshez és a válságokra való felkészüléshez nyújtott támogatás;

–  a globális és a régiókon átnyúló, valamint a kialakulóban lévő fenyegetések kezeléséhez nyújtott támogatás;

d)  Globális kihívások

–  egészségügy,

–  oktatás,

–  nemek közötti egyenlőség,

–  a gyermekek és fiatalok helyzete,

–  migráció és kényszerű lakóhelyelhagyás,

–  tisztességes munka, szociális védelem és egyenlőtlenség,

–  kultúra,

–  egészséges környezet biztosítása és az éghajlatváltozás kezelése,

–  fenntartható energia,

–  fenntartható és inkluzív növekedés, tisztességes munkahelyek és a magánszektor szerepvállalása,

–  élelmezés és táplálkozás,

–  befogadó társadalmak, jó gazdasági kormányzás és átlátható államháztartási gazdálkodás előmozdítása,

–  a biztonságos vízhez, csatornázáshoz és higiéniás körülményekhez való hozzáférés,

e)  Külpolitikai szükségletek és prioritások

–  az Unió bilaterális, regionális és régiók közötti együttműködési stratégiáinak támogatása, a szakpolitikai párbeszéd előmozdítása, valamint a globális kihívásokkal kapcsolatos közös megközelítések és azok kezelésének kidolgozása;

–  az uniós kereskedelempolitika támogatása;

–  hozzájárulás az Unió belső politikái nemzetközi dimenziójának megvalósításához, valamint az Unió és a világban betöltött szerepe széles körű megértésének és ismertségének előmozdítása;

(2)  Az (1) bekezdésben említett együttműködési területekkel kapcsolatos további részleteket a III. melléklet határozza meg. [Mód. 139]

10. cikk

Általános programozási megközelítés

(1)  Az e rendelet szerinti együttműködést és beavatkozást programozni kell, a 4. cikk (4) bekezdésében hivatkozott gyorsreagálási tevékenységek kivételével.

(2)  A 7. cikk alapján az e rendelet szerinti programozás a következőkön alapul:

a)  a programozási dokumentumok összefüggő keretet biztosítanak az Unió és a partnerország vagy -régió közötti együttműködéshez az e rendeletben rögzített átfogó célokkal és alkalmazási körrel, célkitűzésekkel és alapelvekkel összhangban, és egy partnerországra vagy -régióra irányuló uniós stratégia, vagy az uniós tematikus stratégiák alapján; [Mód. 140]

b)  az Unió és a tagállamok a programozási folyamat korai szakaszában és a teljes folyamat során konzultálnak egymással abból a célból, hogy előmozdítsák az együttműködési tevékenységeik koherenciáját, komplementaritását és összhangját. A közös programozás az előnyben részesített megközelítés az országokra irányuló programozás esetében. A közös programozás adott esetben nyitva áll más donorok előtt is;

c)  az Unió korai szakaszban és az egész programozási folyamat során ösztönzi a többi uniós és nem uniós konzultál továbbá a többi donorral és szereplővel, beleértve a civil társadalom és a helyi hatóságok képviselőit képviselőit is, valamint a magán- és politikai alapítványokkal folytatott, több érdekelt felet bevonó, rendszeres és inkluzív párbeszédet. Az Európai Parlamentet tájékoztatni kell e konzultációk eredményeiről; [Mód. 141]

d)  a 4. cikk (3) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett Emberi jogok és demokrácia, valamint Társadalmi szervezetek és helyi hatóságok, valamint Stabilitás és béke tematikus programok az érintett harmadik országok kormányainak vagy más állami hatóságainak jóváhagyásától függetlenül nyújtanak támogatást. Ezek Az Emberi jogok és a demokrácia, valamint a Társadalmi szervezetek és helyi hatóságok tematikus programok elsősorban társadalmi szervezeteket támogatnak. a civil társadalmat, köztük az emberijog-védőket és a nyomás alatt álló újságírókat támogatják. [Mód. 142]

11. cikk

A földrajzi programokra vonatkozó Programozási elvek [Mód. 143]

(-1)  Az e rendelet keretében végzett programozáskor megfelelően tekintettel kell lenni az emberi jogokra, az alapvető szabadságokra, a jó kormányzásra és a demokráciára a partnerországokban. [Mód. 144]

(-1a)  Az e cikk szerinti összes programozási dokumentum előkészítésének, alkalmazásának és felülvizsgálatának meg kell felelnie a politikák fejlesztési célú koherenciájára vonatkozó és a segélyhatékonysági alapelveknek. [Mód. 145]

(-1b)  A földrajzi és tematikus programoknak ki kell egészíteniük egymást, egymással koherensnek kell lenniük és hozzáadott értéket kell teremteniük. [Mód. 146]

(1)  A földrajzi programok programozása a következő elveken alapul:

a)  a (4) bekezdés sérelme nélkül a tevékenységek a lehető legnagyobb mértékben az Unió intézményei, a tagállamok és az érintett partnerországok – ideértve a nemzeti és helyi hatóságokat – közötti inkluzív párbeszéden alapulnak a civil társadalmi szervezetek, regionális, társadalom, a nemzeti és helyi parlamentek, közösségek és más érdekelt felek bevonásával annak érdekében, hogy az érintettek minél jobban demokratikus felelősséget vállaljanak a folyamatért, valamint a nemzeti és regionális stratégiák támogatásának bátorítása céljából; [Mód. 147]

b)  a programozási időszakot adott – amennyiben lehetséges – esetben a partnerországok stratégiájának ciklusához kell igazítani; [Mód. 148]

c)  a programozás olyan együttműködési tevékenységeket is előirányozhat, amelyeket a 6. cikk (2) bekezdésében felsorolt más költségvetési juttatásból, más uniós programokból, azok alap-jogiaktusának megfelelően finanszíroznak.

(2)  Az (1) bekezdés sérelme nélkül a földrajzi programok programozása konkrét, testreszabott együttműködési keretet biztosít, a következőket figyelembe véve: [Mód. 149]

a)  a partnerek egyedi kritériumok és részletes elemzés alapján azonosított szükségletei, figyelembe véve a lakosságot, a szegénységet, az egyenlőtlenséget, a humán fejlődést, az emberi jogok, az alapvető szabadságok, a demokrácia és a nemek közötti egyenlőség helyzetét, a gazdasági és környezeti sebezhetőséget, valamint az állam és a társadalom rezilienciáját; [Mód. 150]

b)  a nemzeti fejlesztési prioritások támogatása érdekében a partnerek pénzügyi hazai források előteremtrésére és forráshoz jutásra mobilizálására és hatékony felhasználására irányuló képessége, továbbá forrásfelvevésre irányuló képessége; [Mód. 151]

c)  a partnerek kötelezettségvállalásai beleértve az Unióval közösen elfogadottakat is, valamint azokat az erőfeszítéseket, amelyeket és olyan kritériumok alapján határoztak meg,meghatározott teljesítménye, mint például a politikai reform, a jogállamiság terén elért előrehaladás, a jó kormányzás, az emberi jogok, a korrupció elleni küzdelem vagy a gazdasági és társadalmi fejlődés, a környezeti fenntarthatóság, valamint a támogatások hatékony felhasználása; [Mód. 152]

d)  az uniós finanszírozás potenciális hatása a partnerországokban és -régiókban;

e)  a partnerek kapacitása és elkötelezettsége a közös érdekek értékek, elvek és alapvető érdekek értékek előmozdítását, valamint a közös célkitűzések és a multilaterális szövetségek támogatását, továbbá az Unió prioritásainak megvalósítását illetően. [Mód. 153]

(3)  A leginkább rászoruló, így különösen a legkevésbé fejlett, alacsony jövedelmű, valamint a válság sújtotta, illetve válságot követő, instabil vagy kiszolgáltatott helyzetben lévő országok, többek között a fejlődő kis szigetállamok elsőbbséget élveznek a forráselosztás során.

(4)  Az iparosodott országokkal folytatott együttműködés az uniós és a kölcsönös érdekek, továbbá a közös alapvető érdekek és értékek, valamint a közösen megállapított célok és a multilateralizmus előmozdítására koncentrál. Ez az együttműködés adott esetben az Unió – beleértve az Európai Parlamentet is – és a tagállamok, beleértve a civil társadalmat is, közötti párbeszéden alapul. [Mód. 154]

(5)  A földrajzi programok programozási dokumentumai eredményalapúak, és adott esetben figyelembe veszik a nemzetközi szinten megállapított programozási dokumentumoknak eredményorientáltnak kell lenniük, és lehetőség szerint világos célokat és mutatókat, különös tekintettel a fenntartható fejlesztési célok számára meghatározottakra, továbbá az országszintű erdeménykereteket, hogy az eredmények, a hozadékok és a hatás szintjén lehessen értékelni és kommunikálni az Unió által az elért eredményekhez tett hozzájárulást kell tartalmazniuk az uniós támogatás előrehaladásának és hatásának méréséhez. A mutatók adott esetben a nemzetközi szinten megállapított szabványokon, különös tekintettel a fenntartható fejlesztési célok számára meghatározottakra, továbbá az országszintű eredménykereteken alapulhatnak. [Mód. 155]

(6)  A válság sújtotta, illetve válságot követő, instabil vagy kiszolgáltatott helyzetben lévő országokra és régiókra vonatkozó programozási dokumentumok kidolgozásakor megfelelően figyelembe kell venni az érintett országok vagy régiók sajátos szükségleteit és körülményeit, valamint a reziliencia növelése érdekében a sebezhetőségeket, a kockázatokat és a kapacitásokat. Figyelmet kell fordítani a konfliktusmegelőzésre is, az állam- és békeépítésre, a konfliktust követő megbékélési folyamatra és az újjáépítési intézkedésekre, a katasztrófavédelmi felkészültségre valamint e folyamatokban a nők által betöltött szerepre és a gyermekek jogainak érvényesítésére. Emberi jogokon alapuló és emberközpontú megközelítést kell alkalmazni.

Amennyiben a partnerországokat vagy -régiókat válság sújtja, illetve válság utáni vagy instabil helyzetbe kerülnek, vagy ilyen helyzet közvetlenül érinti őket, az erőszak megelőzése és a szükséghelyzettől a fejlesztési szakaszba való átmenet elősegítése érdekében külön hangsúlyt kell helyezni a koordináció fokozására az összes érintett szereplő körében.[Mód. 156]

(7)  Ez a rendelet hozzájárul az e rendelet4. cikkének (2) bekezdése alapján létrehozott programokból az Erasmusról szóló rendelet alapján létrehozott intézkedésekhez. A földrajzi programokból 2 000 000 000 EUR indikatív összeget kell elkülöníteni a mobilitásra, valamint a partnerországok hatóságaival, intézményeivel és szervezeteivel folytatott együttműködésre és politikai párbeszédre irányuló intézkedésekre. E rendelet alapján egységes programozási dokumentum készül hét évre, amely kiterjed azIPA III rendelet alapján elkülönített pénzeszközökre is. E pénzeszközök felhasználására az Erasmusról szóló rendelet alkalmazandó, biztosítva az IPA III rendeletnek való megfelelést. [Mód. 157]

(7a)   Ez a rendelet hozzájárul a Kreatív Európáról szóló rendelet alapján létrehozott intézkedésekhez. E rendelet alapján egységes programozási dokumentum készül hét évre, amely kiterjed az IPA III rendelet alapján elkülönített pénzeszközökre is. E pénzeszközök felhasználására a Kreatív Európáról szóló rendelet alkalmazandó. [Mód. 158]

12. cikk

A földrajzi programokra vonatkozó programozási dokumentumok

-1.  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 34. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítésére, az egyes országokra és több országra kiterjedő többéves programra vonatkozó keretrendelkezések meghatározásával. E keretrendelkezések:

a)  meghatározzák a prioritási területeket a 9a. és a 15b. cikkben meghatározott területek közül;

b)  meghatározzák az egyes programok konkrét részletes és mérhető célkitűzéseit;

c)  meghatározzák az elvárt eredményeket, a célkitűzésekhez kapcsolódó mérhető célokkal, egyértelmű és specifikus teljesítménymutatókkal;

d)  meghatározzák az indikatív pénzügyi keretet az összes területre és prioritási területenként egyaránt;

e)  megállapítják az együttműködés módozatait, ideértve a külső tevékenységi garanciához való hozzájárulást is. [Mód. 159]

(1)  E rendelet végrehajtása a földrajzi programok tekintetében egy és több országra vonatkozó többéves indikatív programokon keresztül történik. [Mód. 160]

(2)  A többéves indikatív programok meghatározzák az uniós finanszírozásra kiválasztott, prioritást élvező területeket, az egyedi célkitűzéseket, az elvárt eredményeket, a világos és konkrét teljesítménymutatókat, valamint az indikatív pénzügyi támogatást is, átfogóan és az egyes prioritást élvező területekre vonatkozóan egyaránt. [Mód. 161]

(3)  A többéves indikatív programok a következőkre épülnek: [Mód. 162]

-a)  egy jelentés, amely a 11. cikk (2) bekezdésével összhangban elemzést tartalmaz az érintett partnerországok vagy érintett országok szükségleteiről, kapacitásairól, kötelezettségvállalásairól és teljesítményéről, valamint az uniós finanszírozás lehetséges hatásairól, valamint az alábbiak közül egyről vagy többről: [Mód. 163]

a)  nemzeti vagy regionális stratégia akár fejlesztési terv, akár egy ahhoz hasonló, a Bizottság által a többéves indikatív program elfogadása időpontjában a program alapjául elfogadott, a helyi lakossággal és a civil társadalommal folytatott érdemi konzultáción alapuló dokumentum formájában; [Mód. 164]

b)  az érintett partnerre vagy partnerekre vonatkozó uniós szakpolitikát lefektető keretdokumentum,dokumentum, ideértve az Unió és a tagállamok közötti közös dokumentumot is; [Mód. 165]

c)  a közös prioritásokat meghatározó, az Unió és az érintett partner vagy partnerek közötti közös dokumentum.

(4)  A kollektív uniós együttműködés hatásának fokozása érdekében az Unió és a tagállamok programozási dokumentumainak helyébe egy közös programozási dokumentum lép. Az Unió többéves indikatív programja helyébe közös programozási dokumentum léphet, amennyiben az azt a 14. cikkel összhangban elfogadott jogi aktusban hagyják jóvá, és megfelel a 10. és 11. cikknek, tartalmazza a jelen cikk (2) bekezdésében felsorolt elemeket, továbbá meghatározza az Unió és a tagállamok közötti munkamegosztást. [Mód. 166]

(4a)  A többéves programokban a teljes összeg 5%-át meg nem haladó mértékig elő lehet irányozni olyan pénzösszegeket, amelyeket nem rendelnek prioritási területhez, partnerországhoz vagy partnerország-csoporthoz. Ezeket az összegeket a 21. cikknek megfelelően kell lekötni. [Mód. 167]

13. cikk

A tematikus programokra vonatkozó programozási dokumentumok

-1.  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 34. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítésére, az egyes tematikus többéves programra vonatkozó keretrendelkezések meghatározásával. E keretrendelkezések:

a)  meghatározzák a prioritási területeket a 9b. cikkben meghatározott területek közül;

b)  meghatározzák az egyes programok konkrét részletes és mérhető célkitűzéseit;

c)  meghatározzák az elvárt eredményeket, a célkitűzésekhez kapcsolódó mérhető célokkal, egyértelmű és specifikus teljesítménymutatókkal;

d)  meghatározzák az indikatív pénzügyi keretet az összes területre és prioritási területenként egyaránt;

e)  megállapítják az együttműködés módozatait. [Mód. 168]

(1)  E rendelet végrehajtása a tematikus programok tekintetében többéves indikatív programokon keresztül történik. [Mód. 169]

(2)   A tematikus programokhoz fűződő többéves indikatív programok rögzítik az uniós stratégiát, az uniós finanszírozásra kiválasztott prioritásokat, az egyedi célkitűzéseket, az elvárt eredményeket, a világos és konkrét teljesítménymutatókat, a nemzetközi helyzetet és a főbb partnerek érintett témához kapcsolódó tevékenységeit. [Mód. 170]

A globális kezdeményezésekben való részvételre vonatkozóan adott esetben meghatározásra kerülnek a források és az intervenció kiemelt területei.

A tematikus programokra vonatkozó többéves indikatív programok átfogó módon, együttműködési területenként és prioritásonként határozzák meg az indikatív pénzügyi támogatást. Ez az indikatív pénzügyi támogatás összegsáv formájában is megadható. [Mód. 171]

A 12. és 13. cikkben említett keretrendelkezéseknek a nemzetközi helyzet és a főbb partnerek érintett témához kapcsolódó tevékenységeinek elemzését és a programtól várt eredményeket tartalmazó jelentésen kell alapulniuk. [Mód. 172]

(2a)   A többéves programokban a teljes összeg 5%-át meg nem haladó mértékig elő lehet irányozni olyan pénzösszegeket, amelyeket nem rendelnek prioritási területhez, partnerországhoz vagy partnerország-csoporthoz. Ezeket az összegeket a 21. cikknek megfelelően kell lekötni. [Mód. 173]

14. cikk

A többéves indikatív programok elfogadása és módosítása [Mód. 174]

(1)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján fogadja felhatalmazást kap arra, hogy a 34. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítésére, el a 12. és 13. cikkben említett többéves programokhoz, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján.indikatív programokat. Ezeket a végrehajtási felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat a 34. cikkben 35. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Ez az eljárás alkalmazandó a jelen cikk (3), (4) és (5) bekezdésében említett azon felülvizsgálatokra is, amelyek jelentősen módosítják a többéves indikatív program tartalmát. [Mód. 175]

(2)  A 12. cikkben hivatkozott közös többéves programozási dokumentumok elfogadása esetén a bizottsági határozat felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak a közös többéves programozási dokumentumhoz tett uniós hozzájárulásra vonatkozik. [Mód. 176]

(3)  A többéves földrajzi programokra vonatkozó többéves indikatív programok felülvizsgálhatók, amennyiben ez a hatékony végrehajtás érdekében szükséges, különösen, amennyiben jelentős változások következnek be és tematikus programok legkésőbb 2025. június 30-án járnak le. A Bizottság az új többéves programokat 2025. június 30-ig elfogadja a 7. 32. cikk szerinti szakpolitikai keretben, vagy válság után, illetve válságot követő helyzetbenfélidős értékelés eredményei, megállapításai és következtetései alapján. [Mód. 177]

(4)  A tematikus programokra vonatkozó többéves indikatív programok módosíthatókfelülvizsgálhatók, amennyiben ez a hatékony végrehajtás alkalmazás érdekében szükséges, különösen, amennyiben jelentős változások következnek be a 7. cikk szerinti szakpolitikai keretben. A többéves programokat azokban az esetekben kell módosítani, amikor az újonnan felmerülő kihívások és prioritások számára képzett tartalék mozgósítása szükségessé teszi a vonatkozó program keretrendelkezéseinek módosítását. [Mód. 178]

(5)  Kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben – mint például válságok esetén vagy a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat vagy az alapvető szabadságokat fenyegető közvetlen veszély esetén – a Bizottság a 35. cikk (4) bekezdésében 34a. cikkben szereplő sürgősségi eljárás szerint elfogadott végrehajtási felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján módosíthatja a jelen rendelet 12. és 13. cikkben cikkében említett többéves indikatív programokat. [Mód. 179]

15. cikk

Újonnan felmerülő kihívások és prioritások számára képzett tartalék

(1)  A 6. cikk (3) bekezdésében hivatkozott összeg többek között kellően indokolt esetekben, teljes mértékben kiegészítő jelleggel, és az e rendelet alapján elfogadott jogi aktusokkal összhangban a következőkre használható fel, elsőbbséget adva a leginkább rászoruló országoknak: [Mód. 180]

a)  az Unió megfelelő reagálásának biztosítása előre nem látható körülmények bekövetkezésekor; , a programok és a programozási dokumentumok által le nem fedett szükségletek felmerülésekor; [Mód. 181]

b)  új szükségletek vagy újonnan felmerülő kihívások kezelése, mint például az Unió vagy szomszédainak határain vagy harmadik országokban felmerülő, természeti vagy ember által okozott válságokkal vagy válság utáni helyzetekkel, illetve a migráció jelenségével, különösen a kényszerű lakóhelyelhagyással migrációs nyomással kapcsolatos kihívásoké; [Mód. 182]

c)  új, nemzetközi kezdeményezések uniós vezetésű vagy prioritások előmozdítása nemzetközi kezdeményezések vagy prioritásokaz azokra adott válasz. [Mód. 183]

(2)  E pénzeszközök felhasználásáról a 14. és 21. cikkben meghatározott eljárás szerint kell határozni.

15a. cikk

A támogatás felfüggesztése

(1)  A partnerországokkal és -régiókkal kötött megállapodásokban a támogatás felfüggesztésére vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, amennyiben a partnerország folyamatosan nem tartja tiszteletben a demokrácia, a jogállamiság, a jó kormányzás és az emberi jogok és alapvető szabadságjogok elvét, valamint a nukleáris biztonsági normákat, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 34. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VIIa. melléklet módosításáról, egy partnerország felvételével azon partnerországok listájára, amelyekre nézve az uniós támogatás felfüggesztésre vagy részleges felfüggesztésre került. Részleges felfüggesztés esetén fel kell tüntetni azokat a programokat, amelyekre a felfüggesztés vonatkozik.

(2)  Amennyiben a Bizottság úgy találja, hogy a támogatás felfüggesztését indokoló okok már nem állnak fenn, a 34. cikkel összhangban felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az uniós támogatás visszaállítása érdekében a VIIa. melléklet módosítására vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.

(3)  Részleges felfüggesztési esetekben az uniós segítség elsősorban olyan civil társadalmi szervezetek és nem állami szereplők támogatására használható, amelyek az emberi jogok és alapvető szabadságjogok előmozdítására, valamint a demokratizálódás és a partnerországokban zajló párbeszédfolyamatok támogatására irányuló intézkedésekkel állnak összefüggésben.

(4)  Döntéshozatala során a Bizottságnak megfelelően figyelembe kell vennie az Európai Parlament vonatkozó állásfoglalásait. [Mód. 184]

II. fejezet

Külön rendelkezések a szomszédság tekintetében

15b. cikk

Egyedi célkitűzések a szomszédságpolitikai területre

(1)  A 3. és 4. cikkel összhangban az e rendelet szerinti uniós támogatás a szomszédságban a következő célokat szolgálja:

a)  a politikai együttműködés és az európai szomszédságpolitika felelősségvállalásának javítása az Unió és partnerországai által;

b)  társulási megállapodások vagy más, meglévő vagy jövőbeli megállapodások, valamint közösen megállapított társulási menetrendek és partnerségi prioritások, vagy ezeknek megfelelő dokumentumok végrehajtásának támogatása;

c)  a demokrácia, az államépítés, a jó kormányzás, a jogállamiság és az emberi jogok megerősítése és megszilárdítása, valamint a kölcsönösen elfogadott reformok végrehajtásának hatékonyabb támogatása;

d)  a szomszédság stabilizálása politikai, gazdasági és biztonsági szempontból;

e)  a regionális együttműködés fokozása, mindenekelőtt a keleti partnerség, az Unió a Mediterrán Térségért, az egész európai szomszédságpolitikai térségre kiterjedő együttműködés, valamint a határokon átnyúló együttműködés keretében;

f)  a bizalomépítés, a jószomszédi kapcsolatok és a biztonság minden formájához hozzájáruló egyéb intézkedések előmozdítása, valamint a konfliktusok – köztük az elhúzódó konfliktusok – megelőzése és rendezése, az érintett lakosság és az újjáépítése támogatása, a multilateralizmus és a nemzetközi jog tiszteletben tartása;

g)  megerősített partnerség előmozdítása az Unió és a partnerországok társadalmai között, többek között a nagyobb mobilitás és az emberek közötti kapcsolatok révén, különösen a kulturális, oktatási, szakmai és sporttevékenységekkel kapcsolatban;

h)  az együttműködés fokozása mind a rendszeres, mind az irreguláris migráció terén;

i)  az Unió belső piacába való fokozatos integráció és megerősített ágazati és ágazatközi együttműködés megvalósítása, többek között a jogszabályok közelítése és az uniós és más vonatkozó nemzetközi előírások felé történő szabályozási konvergencia megvalósítása révén, a piacra jutás javítása, többek között mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségek létrehozásával, továbbá kapcsolódó intézményfejlesztés és beruházások megvalósítása;

j)  a fenntartható, inkluzív és mindenki számára előnyös gazdasági és társadalmi fejlődés támogatása a munkahelyteremtés és a foglalkoztathatóság előmozdításával, különösen a fiatalok esetében;

k)  hozzájárulás a Párizsi Megállapodás végrehajtásához az energiabiztonság terén folytatott együttműködés fokozásával és a megújuló energiaforrások, a fenntartható energia és az energiahatékonysági célok előmozdításával;

l)  tematikus keretek bevezetésének ösztönzése a szomszédságban lévő partnerországokkal szomszédos országokkal a közös kihívások, például a migráció, az energiaügy, a biztonság és az egészségügy kezelése érdekében. [Mód. 185]

16. cikk

Programozási dokumentumok és allokációs kritériumok

(1)  Az I. mellékletben felsorolt partnerországok tekintetében az uniós finanszírozás prioritási területeit elsősorban a 12. cikk (3) bekezdésének c) pontjában hivatkozott dokumentumokban megállapítottak közül kell kiválasztani, a szomszédságpolitikai térségre vonatkozó, II. mellékletben meghatározott együttműködési területekkel összhangban.

(2)  A 11. cikk (2) bekezdésétől eltérve a földrajzi programok keretében a szomszédságpolitikai térségnek nyújtandó uniós támogatás formáját és összegét tekintve felosztásra kerül, a következő elemek figyelembevételével, tükrözve a partnerországoknak:

a)  a szükségleteit – olyan mutatók alapján, mint a népesség és a fejlettség szintje;

b)  a politikai, gazdasági, környezeti és társadalmi reformmal kapcsolatban együttesen elfogadott célkitűzések iránti elkötelezettségét, valamint az ezen a téren tett előrelépését; [Mód. 186]

c)  a valódi és tartós demokrácia iránti elkötelezettségét, valamint az ezen a téren tett előrelépését, beleértve az emberi jogok előmozdítását, a jó kormányzást, a jogállamiság fenntartását és a korrupció elleni küzdelmet; [Mód. 187]

ca)  elkötelezettség a multilateralizmus mellett; [Mód. 188]

d)  az Unióval való partnerségét, ideértve e partnerség ambíciójának szintjét;

e)  a felvevőképességét, valamint az e rendelet szerinti uniós támogatás potenciális hatását.

(3)  A (2) bekezdésben említett támogatásnak a 12. cikkben hivatkozott programozási dokumentumokban is tükröződnie kell.

(3a)  Az I. mellékletben felsorolt partnerországoknak nyújtott uniós támogatást a költségvetési rendelet 190. cikkében meghatározott társfinanszírozás elvével összhangban kell alkalmazni. [Mód. 189]

17. cikk

Teljesítményalapú megközelítés

(1)  A 12. cikkben hivatkozott, országokra vonatkozó pénzügyi allokációk kiegészítését célzó, a 4. cikk (2) bekezdésének a) pontjában 6. cikk (2) bekezdése a) pontjának első albekezdésében meghatározott pénzügyi keretösszeg legalább 10 %-át az I. mellékletben szereplő partnerországok számára indikatív jelleggel el elkülöníteni kell különíteni a teljesítményalapú megközelítés végrehajtása alkalmazása céljából. A teljesítményalapú allokációkról az országoknak a demokrácia, az emberi jogok, a jogállamiság, a jó kormányzás, a biztonságos, rendezett és szabályos migráció területén folytatott együttműködés, a gazdasági kormányzás és az elfogadott a reformok megvalósításának irányába tett előrelépése alapján határoznak. A partnerországok előrelépését évente értékelni kell a civil társadalom aktív bevonásával, különösen az elért eredményekről szóló országos előrehaladási jelentésekkel, amelyek az előző évekhez viszonyítva vázolják fel a trendeket. [Mód. 190]

(1a)  Az e rendelet szerinti teljesítményalapú megközelítés alkalmazásáról az Európai Parlamentben és a Tanácsban rendszeres véleménycserét kell tartani. [Mód. 191]

(2)  A teljesítményalapú megközelítés nem alkalmazandó a civil társadalom, illetve az emberek közötti kapcsolatok támogatására – ideértve a helyi hatóságok közötti együttműködést –, az emberi jogok előmozdítását célzó támogatásokra és a válságokhoz kapcsolódó kísérő intézkedésekre. A demokrácia, az emberi jogok vagy a jogállamiság helyzetének tartós romlása esetén – szükség szerint – növelni kell növelhető az ilyen tevékenységek támogatásatámogatását. [Mód. 192]

(2a)  A demokrácia, az emberi jogok vagy a jogállamiság súlyos vagy tartós romlása esetén a Bizottság és az EKSZ felülvizsgálja a teljesítményalapú támogatást. [Mód. 193]

(2b)  A Bizottság a 34. cikknek megfelelően a teljesítményalapú megközelítés módszertani keretét meghatározó rendelet kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el. [Mód. 194]

18. cikk

Határon átnyúló együttműködés

(1)  A 2. cikk (3) bekezdésében meghatározott határon átnyúló együttműködés kiterjed a szomszédos szárazföldi és tengeri határok mentén folyó együttműködésre, a nagyobb, több országot átfogó területek közötti transznacionális együttműködésre, a tengermedencék körül megvalósuló tengeri együttműködésre, valamint az interregionális együttműködésre. A határokon átnyúló együttműködés célja a meglévő és jövőbeli makroregionális stratégiák és regionális integrációs folyamatok célkitűzéseivel való koherencia. [Mód. 195]

(2)  A szomszédságpolitikai térség az (1) bekezdésben említett (EU) .../... európai pralamenti és tanácsi rendelet(50) (a továbbiakban: az ETE-rendelet) keretében az Európai Regionális Fejlesztési Alappal társfinanszírozott határon átnyúló együttműködési programokhoz járul hozzá. A szomszédságpolitikai térség pénzügyi keretösszegének legfeljebb 4 %-át indikatív jelleggel ezen programok támogatására kell elkülöníteni.

(3)  A határon átnyúló együttműködési programokhoz történő hozzájárulást az ETE-rendelet 10. cikkének (3) bekezdése alapján kell meghatározni és felhasználni.

(4)  Az uniós társfinanszírozási arány nem lehet magasabb a határon átnyúló együttműködési program elszámolható kiadásainak 90 %-ánál. Technikai segítségnyújtás esetében a társfinanszírozási arány 100 %.

(5)  A határon átnyúló együttműködési program előfinanszírozását a munkaprogramban kell meghatározni a részt vevő harmadik országok és területek szükségleteinek megfelelően, és az előfinanszírozás meghaladhatja az ETE-rendelet 49. cikkében hivatkozott százalékos arányt.

(6)  Az ETE-rendelet 10. cikkének (1) bekezdésével összhangban elfogadásra kerül a határon átnyúló együttműködés többéves indikatív stratégiai dokumentuma, amely a jelen rendelet 12. cikkének (2) bekezdésében említett elemeket rögzíti.

(7)  Amennyiben a határon átnyúló együttműködési programok az ETE-rendelet 12. cikkének megfelelően megszűnnek, a szomszédságpolitikai térségből a megszűnt program számára nyújtott támogatásból megmaradt, rendelkezésre álló források a szomszédságpolitikai térség bármely más tevékenységének finanszírozására felhasználhatók.

III. fejezet

Cselekvési tervek, intézkedések és végrehajtási módszerek Végrehajtás [Mód. 196]

19. cikk

Cselekvési tervek és intézkedések

(1)  A Bizottság éves vagy többéves cselekvési terveket vagy intézkedéseket fogad el. Az intézkedések egyedi intézkedés, különleges intézkedés, kísérő intézkedés vagy rendkívüli támogatási intézkedés formáját ölthetik. A cselekvési tervek és intézkedések keretében minden egyes tevékenység tekintetében meg kell határozni a célkitűzéseket, az elvárt eredményeket és a főbb tevékenységeket, az alkalmazás végrehajtás módjait, a költségvetést és minden kapcsolódó működési kiadást. [Mód. 197]

(2)  A cselekvési tervek a programozási dokumentumokon alapulnak, kivéve a (3) és (4) bekezdésben hivatkozott esetekben.

Szükség esetén a tevékenységek a cselekvési tervek elfogadása előtt vagy után egyedi intézkedésként is elfogadhatók. Az egyedi intézkedések a programozási dokumentumokon alapulnak, kivéve a (3) bekezdésben hivatkozott és más kellően indokolt esetekben.

Előre nem látható szükségletek vagy körülmények felmerülése esetén, és ha a finanszírozás nem lehetséges megfelelőbb forrásokból, a Bizottság a 34. cikkel összhangban olyan programozási dokumentumokban nem szereplő különleges intézkedéseket fogadhat el, amelyek nem a programozási dokumentumokon alapulnak. [Mód. 198]

(3)  Az éves vagy többéves cselekvési tervek és az egyedi intézkedések használhatók a 4. cikk (4) bekezdésének b) és c) pontjában hivatkozott gyorsreagálási tevékenységek végrehajtására elvégzésére. [Mód. 199]

(4)  A Bizottság rendkívüli támogatási intézkedéseket is elfogadhat a 4. cikk (4) bekezdésének a) pontjában hivatkozott gyorsreagálási tevékenységek céljából.

A rendkívüli támogatási intézkedések időtartama legfeljebb 18 hónap lehet, de a végrehajtásukat hátráltató objektív és előre nem látható akadályok esetén ez az időtartam kétszer – alkalmanként legfeljebb hat hónappal – meghosszabbítható összesen legfeljebb 30 hónapra, feltéve, hogy nem emelik meg az adott intézkedés pénzügyi összegét. [Mód. 200]

Elhúzódó válság és konfliktus esetén a Bizottság egy második, legfeljebb 18 hónap időtartamú rendkívüli támogatási intézkedést is elfogadhat. Megfelelően indokolt esetekben további intézkedések is elfogadhatók, amennyiben az uniós tevékenység folytatása alapvető fontosságú, és egyéb eszközök útján nem biztosítható. [Mód. 201]

(4a)  A 19. cikk (3) és (4) bekezdése értelmében hozott intézkedések időtartama legfeljebb 18 hónap lehet, de a végrehajtásukat hátráltató objektív és előre nem látható akadályok esetén ez az időtartam kétszer – alkalmanként legfeljebb hat hónappal – meghosszabbítható összesen legfeljebb 30 hónapra, feltéve, hogy nem emelik meg az adott intézkedés pénzügyi keretét.

Elhúzódó válság és konfliktus esetén a Bizottság egy második, legfeljebb 18 hónap időtartamú rendkívüli támogatási intézkedést is elfogadhat. Megfelelően indokolt esetekben további intézkedések is elfogadhatók, amennyiben az e bekezdés szerinti uniós tevékenység folytatása alapvető fontosságú, és egyéb eszközök útján nem biztosítható. [Mód. 202]

20. cikk

Kísérő intézkedések

(1)  Az uniós finanszírozás fedezheti az eszköz végrehajtásával és célkitűzéseinek megvalósításával kapcsolatos működési kiadásokat, ideértve a végrehajtáshoz szükséges előkészítési, figyelemmel kísérési, nyomonkövetési, ellenőrzési és értékelési tevékenységekhez kapcsolódó igazgatási támogatás költségeit, valamint az Unió székhelyén és küldöttségeinél a programhoz szükséges igazgatási támogatás kapcsán felmerülő, valamint az e rendelet alapján finanszírozott műveletek igazgatásához kapcsolódó kiadásokat – ideértve az információs és kommunikációs tevékenységeket, valamint a szervezeti információtechnológiai rendszereket is.

(2)  Amennyiben a működési kiadásokat nem foglalták bele a 21. cikkben hivatkozott cselekvési tervekbe vagy intézkedésekbe, a Bizottság adott esetben kísérő intézkedéseket fogadhat el. A kísérő intézkedések keretében történő uniós finanszírozás a következőkre terjedhet ki:

a)  tanulmányok, találkozók, tájékoztatás, figyelemfelkeltés, képzés, előkészítés, a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok megosztása, publikáció, továbbá bármilyen más igazgatási vagy technikai segítségnyújtási kiadás, amely a programozáshoz és a tevékenységek igazgatásához szükséges, a javadalmazott külső szakértőket is ideértve;

b)  a releváns kérdésekre vonatkozó kutatási és innovációs tevékenységek és tanulmányok, valamint azok terjesztése;

c)  tájékoztatás nyújtásához és kommunikációs tevékenységekhez, többek között a kommunikációs stratégiák kialakításához és az Unió politikai prioritásainak intézményi kommunikációjához és láthatóságához kapcsolódó kiadások.

21. cikk

Cselekvési tervek és intézkedések elfogadása

(1)  A cselekvési tervek és intézkedések a költségvetési rendeletnek megfelelően egy bizottsági határozattal 35. cikk (2) bekezdésében meghatározott vizsgálóbizottsági eljárás szerint elfogadott végrehajtási jogi aktusok útján kerülnek elfogadásra. [Mód. 204]

(2)  Az (1) bekezdésben említett eljárást nem kell alkalmazni:

a)  az olyan cselekvési tervekre, egyedi intézkedésekre és kísérő intézkedésekre, amelyek esetében az uniós finanszírozás nem haladja meg a 10 millió EUR-t;

b)  az olyan különleges intézkedésekre, valamint a gyorsreagálási tevékenységek végrehajtása céljából elfogadott olyan cselekvési tervekre és intézkedésekre, amelyek esetében az uniós finanszírozás nem haladja meg a 20 millió EUR-t;

c)  a technikai módosításokra, feltéve, hogy az ilyen módosítások érdemben nem érintik az adott cselekvési terv vagy intézkedés célkitűzéseit, mint például:

i.  a végrehajtási módszer változása;

ii.  a forrásoknak az adott cselekvési tervben szereplő tevékenységek közötti átcsoportosítása;

iii.  a cselekvési tervek és intézkedések költségvetésének az eredeti költségvetés legfeljebb 20 %-át érintő és 10 millió EUR-t meg nem haladó növelése vagy csökkentése.

Többéves cselekvési tervek és intézkedések esetében a (2) bekezdés a) és b) pontjában, valamint c) pontjának iii. alpontjában hivatkozott küszöbértékek éves alapon alkalmazandók.

Az e bekezdés szerinti elfogadás esetén a cselekvési tervekről és intézkedésekről – a rendkívüli támogatási intézkedések kivételével –, valamint a technikai módosításokról az elfogadásukat követő egy hónapon belül a 35. cikkben említett megfelelő bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a tagállamokat. [Mód. 205]

(3)  A legfeljebb 20 millió EUR költségű rendkívüli támogatási intézkedések elfogadása vagy meghosszabbítása előtt a Bizottság tájékoztatja a Tanácsot ezek jellegéről és célkitűzéseiről, valamint a tervezett pénzügyi összegekről. A Bizottság tájékoztatja a Tanácsot azt megelőzően is, hogy a már elfogadott rendkívüli támogatási intézkedéseken jelentős tartalmi módosításokat hajtana végre. Az Unió külső tevékenységeinek összhangja érdekében a Bizottság és az Európai Parlament az ilyen intézkedések tervezése és alkalmazása végrehajtása során figyelembe veszi a Tanács és az Európai Parlament vonatkozó szakpolitikai megközelítését. [Mód. 206]

A Bizottság azonnal megfelelő módon, kellő időben tájékoztatja az Európai Parlamentet az e cikk szerinti rendkívüli támogatási intézkedések – többek között a tervezett pénzügyi összegek – tervezéséről és végrehajtásáról, továbbá az említett támogatás jelentős módosításairól vagy hosszabbításairól is tájékoztatja az Európai Parlamentet. Egy intézkedés elfogadását vagy lényeges módosítását követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb egy hónapon belül a Bizottság jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak és áttekintést nyújt az elfogadott intézkedés jellegéről és indokolásáról, időtartamáról, költségvetéséről és tartalmáról, beleértve azt is, hogy az intézkedés mennyiben egészít ki egyéb folyamatban lévő, illetve tervezett uniós támogatást. Rendkívüli támogatási intézkedések esetén a Bizottság azt is jelzi, hogy milyen mértékben és hogyan fogja biztosítani az e rendelet alapján a közép- és hosszú távú támogatás keretében nyújtott rendkívüli támogatással végrehajtott politika folytonosságát. [Mód. 207]

(3a)  A 19. cikk (2) bekezdése szerinti programozási dokumentumokon alapuló cselekvési tervek és intézkedések elfogadását megelőzően – kivéve a 19. cikk (3) és (4) bekezdésében ismertetett eseteket – a Bizottság a 34. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el e rendelet kiegészítésére azáltal, hogy meghatározza a követendő konkrét célkitűzéseket, az elvárt eredményeket, a felhasználandó eszközöket, valamint e cselekvési tervek és intézkedések főbb fellépéseit és indikatív pénzügyi keretösszegeit. [Mód. 208]

(4)  Kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben – mint például válságok, köztük természeti vagy ember okozta katasztrófák esetén, a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat vagy az alapvető szabadságokat fenyegető közvetlen veszély esetén – a Bizottság a 35. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban közvetlenül alkalmazandó végrehajtási jogi aktusok formájában cselekvési terveket és intézkedéseket, illetve a meglévő cselekvési tervek és intézkedések vonatkozásában módosításokat fogadhat el. [Mód. 209]

(5)  A tevékenységek szintjén megfelelő előzetes emberi jogi, társadalmi és környezeti vizsgálatot kell végezni az alkalmazandó uniós jogalkotási aktusokkal, köztük a 2011/92/EU(51) európai parlamenti és tanácsi irányelvvel és a 85/337/EGK tanácsi irányelvvel(52) összhangban, többek között az éghajlatváltozási és biológiai sokféleséggel kapcsolatos hatások tekintetében, beleértve adott esetben a környezetvédelmi szempontból érzékeny tevékenységek, különösen a nagyobb új infrastruktúrák környezeti hatásvizsgálatát. [Mód. 210]

Emellett előzetes emberi jogi, nemi, társadalmi és munkaügyi hatásvizsgálatokat, valamint konfliktuselemzést és kockázatértékelést kell végezni. [Mód. 211]

Amennyiben szükséges, az ágazati programok végrehajtásakor emberi jogi, társadalmi és stratégiai környezeti vizsgálatot kell végezni. Biztosítani kell az érdekelt felek környezeti vizsgálatokba való bevonását és az ilyen vizsgálatok eredményeihez való nyilvános hozzáférést. [Mód. 212]

21a. cikk

Az Európai Parlament támogatási programjai

A Bizottság párbeszédet folytat az Európai Parlamenttel, és figyelembe veszi az Európai Parlament álláspontját azokkal a területekkel kapcsolatban, amelyeken ez utóbbi saját támogatási programjait – például a kapacitásépítés és a választási megfigyelés terén – működteti. [Mód. 213]

22. cikk

Együttműködési módszerek

(1)  A jelen eszközből történő finanszírozást a költségvetési rendeletnek megfelelően a Bizottság hajtja végre, a Bizottság, az uniós küldöttségek és végrehajtó ügynökségek által közvetlenül, vagy a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában feltüntetett bármely jogalany által közvetetten.

(2)  A jelen eszközből történő finanszírozás nemzetközi, regionális vagy nemzeti alapokhoz, például az EBB, a tagállamok, a partnerországok és -régiók vagy nemzetközi szervezetek, illetve más donorok által létrehozott vagy igazgatott alapokhoz történő hozzájárulás útján is megvalósítható.

(3)  A költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában és e rendelet 29. cikkének (1) bekezdésében felsorolt entitások évente eleget tesznek a költségvetési rendelet 155. cikke szerinti beszámolási kötelezettségüknek. Az említett jogalanyokra vonatkozó beszámolási kötelezettséget rögzíti a partnerségi keretmegállapodás, a hozzájárulási megállapodás, a költségvetési garanciákról szóló megállapodás vagy a finanszírozási megállapodás.

(4)  Az eszköz keretében finanszírozott tevékenységek végrehajthatók párhuzamos és közös társfinanszírozás útján is.

(5)  Párhuzamos társfinanszírozás esetén a tevékenységet több egyértelműen azonosítható részre osztják, amelyeket a társfinanszírozást nyújtó különböző partnerek egyenként finanszíroznak oly módon, hogy a finanszírozás végső felhasználása mindig azonosítható.

(6)  Közös társfinanszírozás esetén a tevékenység teljes költségét felosztják a társfinanszírozást nyújtó partnerek között, és a forrásokat úgy egyesítik, hogy a finanszírozás forrása a tevékenység részeként végzett intézkedések egyike esetében sem azonosítható.

(7)  Az Unió és a partnerei közötti együttműködés többek között a következő formákat öltheti:

a)  háromoldalú konstrukciók, amelyek keretében az Unió harmadik országokkal összehangolja a partnerországnak vagy -régiónak nyújtott támogatás finanszírozását;

b)  igazgatási együttműködési intézkedések, mint amilyen a tagállamok, valamint a partnerországok vagy -régiók közintézményei, helyi hatóságai, nemzeti közjogi szervei vagy közfeladatokat ellátó magánjogi szervezetei közötti ikerintézményi együttműködés, valamint olyan együttműködési intézkedések, amelyek keretében a tagállamok és a tagállamok regionális és helyi hatóságai közszférából érkező szakértőket küldenek ki;

c)  a köz- és magánszféra közötti partnerség kialakításához és igazgatásához szükséges költségekhez való hozzájárulás, beleértve a széles körű részvétel támogatását egy független, harmadik félként működő társadalmi szervezeti szerv felállításával, amelynek célja a köz- és magánszféra közötti partnerségek értékelése és nyomon követése; [Mód. 214]

d)  ágazati szakpolitikai támogatási programok, amelyek keretében az Unió egy partnerország ágazati programjához nyújt támogatást;

e)  hozzájárulás az országok uniós ügynökségek és szervek, valamint az EUSZ V. címe alapján a közös kül- és biztonságpolitika konkrét tevékenységeinek végrehajtásával megbízott szervek vagy személyek által végrehajtott uniós programokban és tevékenységekben való részvételének költségeihez;

f)  kamattámogatások.

23. cikk

Az EU-finanszírozás uniós finanszírozás formái és alkalmazási végrehajtási módszerek [Mód. 215]

(1)  Az uniós finanszírozás a költségvetési rendeletben előirányzott finanszírozási formák útján nyújtható, különös tekintettel az alábbiakra:

a)  vissza nem térítendő támogatások;

b)  szolgáltatásokra, árukra vagy építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési szerződések;

c)  költségvetés-támogatás;

d)  a Bizottság által létrehozott vagyonkezelői alapokhoz való hozzájárulás, a költségvetési rendelet 234. cikkével összhangban;

e)  finanszírozási eszközök;

f)  költségvetési garanciák;

g)  vegyes finanszírozás;

h)  nemzetközileg elfogadott adósságcsökkentő programok keretében történő adósságcsökkentés;

i)  pénzügyi támogatás;

j)  javadalmazott külső szakértők.

(2)  A partnerországokból származó érdekelt felekkel való együttműködés során a Bizottság a finanszírozás módozatainak, a hozzájárulás formájának, az odaítélés módozatainak, valamint a vissza nem térítendő támogatások kezelésére vonatkozó igazgatási rendelkezéseknek a megállapítása során szem előtt tartja egyedi adottságaikat, többek között igényeiket és a releváns körülményeket, hogy a támogatás a lehető legtöbb ilyen érdekelt félhez eljuthasson és szükségleteiket a lehető legjobban kielégítse. Ez az értékelés figyelembe veszi az összes érdekelt fél, különösen a helyi civil társadalom érdemi részvételének és bevonásának feltételeit. A költségvetési rendelettel összhangban bátorítandó az olyan egyedi módozatok alkalmazása, mint például a partnerségi megállapodások, a harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatás engedélyezése, a közvetlenül odaítélt szerződések vagy a korlátozott részvételi jogosultsággal közzétett ajánlattételi felhívások, illetve az egyösszegű átalány, az egységköltség és átalányfinanszírozás, továbbá a költségekkel kapcsolatban nem álló finanszírozás, a költségvetési rendelet 125. cikke (1) bekezdésének megfelelően. E különböző módozatoknak biztosítaniuk kell az átláthatóságot, a nyomonkövethetőséget és az innovációt. A helyi és nemzetközi nem kormányzati szervezetek közötti együttműködést elő kell segíteni annak érdekében, hogy a helyi társadalmi szervezetek kapacitásai a fejlesztési programokban való teljes körű részvétel céljából megerősítésre kerüljenek. [Mód. 216]

(3)  A költségvetési rendelet 195. cikkében hivatkozott eseteken túlmenően a közvetlen odaítélési eljárás alkalmazható a következők érdekében:

a)  az emberijog-védőknek nyújtott kisebb értékű támogatások és a veszélyben lévő emberijog-védők védelmét szolgáló mechanizmusok, vissza nem térítendő támogatások sürgős védelmi tevékenységek finanszírozására, adott esetben társfinanszírozás szükségessége nélkül finanszírozva a sürgős védelmi intézkedéseket, valamint a válsággal és fegyveres konfliktusokkal kapcsolatos párbeszédben, a konfliktusok rendezésében, a megbékélésben és a békeépítésben részt vevő közvetítők és egyéb civil társadalmi szereplők számára; [Mód. 217]

b)  vissza nem térítendő támogatások – adott esetben a társfinanszírozás szükségessége nélkül – a tevékenységek legnehezebb körülmények között történő finanszírozására, ahol nincs lehetőség pályázati felhívások közzétételére, többek között olyan helyzetekben, amelyekben súlyos problémát jelent az alapvető szabadságok hiánya, a demokratikus intézmények fenyegetettsége, a válság vagy a fegyveres konfliktus fokozódása, a leginkább veszélyben van a humánbiztonság vagy az emberi jogi szervezetek és emberijog-védők, közvetítők és egyéb, többek között válságokkal és fegyveres konfliktusokkal kapcsolatos párbeszédekkel, egyeztetésekkel és békéltetésekkel foglalkozó civil szereplők különösen nehéz körülmények között tevékenykednek. Az ilyen támogatások maximális összege legfeljebb 1 000 000 EUR, és időtartamuk legfeljebb 18 hónap lehet, amely az alkalmazásukat a végrehajtásukat hátráltató objektív és előre nem látható akadályok esetén további 12 hónappal meghosszabbítható; [Mód. 218]

c)  vissza nem térítendő támogatások az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala, valamint a Global Campus, az emberi jogokkal és demokratizálódással foglalkozó Európai Egyetemközi Központ részére, amely az emberi jogok és a demokratizálódás területén szerezhető európai mesterfokozatot kínál, valamint az ahhoz kapcsolódó egyetemi hálózat részére, amely az emberi jogok terén szerezhető posztgraduális diplomákat ad ki, ideértve a harmadik országokból származó diákoknak, kutatóknak, tanároknak és emberijog-védőknek nyújtott ösztöndíjakat is; [Mód. 219]

ca)   kis projektek az (új) 23a. cikkben leírtak szerint. [Mód. 220]

Az (1) bekezdés c) pontjában hivatkozott, akár ágazati reformra vonatkozó teljesítésszerződések formájában megvalósuló költségvetés-támogatás az országok felelősségvállalásán, kölcsönös elszámoltathatóságán és az egyetemes értékek, a demokrácia, az emberi jogok, a nemek közötti egyenlőség, a társadalmi befogadás és a humán fejlődés, valamint a jogállamiság iránti közös elkötelezettségen alapul, és célja az Unió és a partnerországok közötti partnerség erősítése. Kiterjed a megerősített szakpolitikai párbeszédre, a kapacitásépítésre és az irányítás javítására, kiegészítve a partnerek arra irányuló törekvéseit, hogy több forrást szedjenek be és azokat jobban költsék el a fenntartható, inkluzív és mindenki számára előnyös társadalmi-gazdasági fejlődés támogatása, a tisztességes munkahelyteremtés, különös figyelmet fordítva a fiatalokra, az egyenlőtlenségek csökkentése és és inkluzív gazdasági növekedés és a munkahelyek támogatása, valamint a szegénység felszámolása érdekében, kellő figyelemmel a helyi gazdaságokra, a környezeti és szociális jogokra. [Mód. 221]

A költségvetés-támogatás nyújtására vonatkozó minden döntést az EU által jóváhagyott költségvetés-támogatási politikák, a jogosultság egyértelmű kritériumai, valamint a kockázatok és előnyök körültekintő elemzése alapján kell meghozni. E döntések meghozatala során az egyik legfontosabb tényező annak értékelése, hogy a partnerország mennyire elkötelezett a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság mellett, és milyen eredményeket mutat fel ezen a téren. [Mód. 222]

(4)  A költségvetés-támogatást oly módon kell differenciálni, hogy az instabil helyzeteket is szem előtt tartva jobban tudjon igazodni a partnerország politikai, gazdasági és társadalmi kereteihez.

A költségvetési rendelet 236. cikke szerint nyújtott költségvetés-támogatás során a Bizottság világosan meghatározza és nyomon követi a költségvetés-támogatás feltételrendszerét, ideértve a reformok és az átláthatóság terén elért haladást, valamint támogatja a parlamenti ellenőrzés, a nemzeti ellenőrzési kapacitások, a társadalmi szervezetek ellenőrzésekben való részvétele, a nagyobb átláthatóság és a nyilvánosság információhoz való hozzáférésének fejlődését, valamint olyan erős közbeszerzési rendszerek fejlődését, amelyek támogatják a helyi gazdaságfejlesztést és a helyi vállalkozásokat. [Mód. 223]

(5)  A költségvetés-támogatás kifizetése olyan mutatók alapján történik, amelyek szemléltetik, hogy megfelelő előrelépés történik az adott partnerországgal együtt elfogadott célkitűzések megvalósítása terén.

(6)  Az e rendelet által szabályozott pénzügyi eszközök különböző formákat ölthetnek, úgy mint kölcsönök, biztosítékok, tulajdonviszonyt, illetve részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések és részesedések, kockázatmegosztási eszközök, amennyiben lehetséges és a költségvetési rendelet 209. cikkének (1) bekezdésében rögzített elveknek megfelelően az EBB, valamely multilaterális európai pénzügyi intézmény (például az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank), illetve valamely bilaterális európai pénzügyi intézmény (például bilaterális fejlesztési bankok) vezetésével, lehetőség szerint további más formákat öltő, a tagállamoktól és harmadik felektől származó pénzügyi támogatásokkal összevonva.

Az e rendelet által szabályozott uniós finanszírozási eszközökhöz hozzájárulhatnak a tagállamok, vagy a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett bármely jogalany.

(7)  Az említett finanszírozási eszközök alkalmazási végrehajtási és a jelentéstételi célból csoportosíthatók. [Mód. 224]

(7a)   A Bizottság és az EKSZ nem kezd új műveleteket, illetve nem újítja meg műveleteit olyan országokban vagy területeken bejegyzett vagy letelepedett szervezettel, amely szerepel az adózási szempontból nem együttműködő országokra és területekre vonatkozó uniós szakpolitika keretében összeállított jegyzékben, vagy amely az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikkének (2) bekezdése értelmében kiemelt kockázatot jelentő harmadik országnak minősül, vagy amely nem tartja be ténylegesen az átláthatósággal és az információcserével kapcsolatos uniós vagy nemzetközileg elfogadott adóügyi standardokat. [Mód. 225]

(8)  Az uniós finanszírozás nem keletkeztethet különadókat, illetékeket és díjakat, és nem vezethet ezek beszedéséhez.

(9)  A partnerországok által kivetett adók, illetékek és díjak jogosultak lehetnek a jelen rendelet szerinti finanszírozásra.

23a. cikk

Kisprojekt-alapok

(1)  A jelen rendelet keretében történő finanszírozás olyan kisprojekt-alapok számára is megvalósítható, amelyek korlátozott pénzügyi volumenű projektek kiválasztására és végrehajtására irányulnak;

(2)  A kisprojekt-alapok kedvezményezettjei társadalmi szervezetek.

(3)  A kisprojekt-alapok végső címzettjei támogatást kapnak e rendelet értelmében a kedvezményezetten keresztül, és végrehajtják a kisprojekteket a kisprojekt-alap felhasználásával („kisprojekt”).

(4)  Ha a közpénzből nyújtott hozzájárulás egy kisprojekthez nem haladja meg az 50 000 EUR összeget, akkor az egységköltségek vagy egyösszegű támogatás formájában történik, illetve százalékos átalányokat tartalmaz. [Mód. 226]

24. cikk

Részvételre jogosult személyek és jogalanyok

(1)  A földrajzi programokból, valamint a Társadalmi szervezetek és a Globális kihívások elnevezésű tematikus programokból finanszírozott tevékenységekkel kapcsolatos közbeszerzés, vissza nem térítendő támogatás vagy pénzdíj odaítélési eljárásában való részvétel nyitva áll a nemzetközi szervezetek és minden más olyan jogalany előtt, aki a következő országok vagy területek állampolgára, illetve a jogi személyek esetében azok, amelyek ténylegesen letelepedettek a következő országok vagy területek valamelyikében:

a)  a tagállamok, az IPA III rendelet kedvezményezettjei, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás szerződő felei;

b)  szomszédságpolitikai partnerországok, valamint az Oroszországi Föderáció, amennyiben az adott eljárásra az I. mellékletben említett olyan programok keretében kerül sor, amelyekben az Oroszországi Föderáció is részt vesz;

c)  a hivatalos fejlesztési támogatásban részesülő kedvezményezetteknek a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Támogatási Bizottsága által közzétett jegyzékén szereplő fejlődő országok és területek közül azok, amelyek nem tagjai a G20-csoportnak, valamint az (EU) .../... tanácsi határozatban meghatározott tengerentúli országok és területek;

d)  a hivatalos fejlesztési támogatásban részesülő kedvezményezettek jegyzékében szereplő fejlődő országok, amelyek tagjai a G20-csoportnak, valamint más országok és területek, amennyiben a vonatkozó eljárásra az e rendelet hatálya alá tartozó olyan uniós finanszírozású tevékenység összefüggésében kerül sor, amelyben ezek az országok és területek részt vesznek;

e)  olyan országok, amelyek számára a Bizottság külső finanszírozás kölcsönös igénybevételének lehetőségét biztosítja; ez az igénybevételi lehetőség legalább egyéves, korlátozott időtartamra biztosítható, amikor egy ország egyenlő feltételek mellett részvételre jogosítja az Unió és az e rendelet alapján jogosult országok jogalanyait; a Bizottság az érintett címzett országgal vagy országokkal folytatott konzultációt követően határoz a kölcsönös igénybevételi lehetőségről és annak időtartamáról;

f)  a hivatalos fejlesztési támogatásban részesülő kedvezményezettek jegyzékében szereplő legkevésbé fejlett országok vagy súlyosan eladósodott szegény országok egyikében végrehajtott alkalmazott szerződések esetében a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagországai. [Mód. 227]

(2)  A tevékenység jellegéből és célkitűzéseiből következő korlátozások sérelme nélkül az Emberi jogok és demokrácia, illetve a Stabilitás és béke elnevezésű programból finanszírozott tevékenységekre, továbbá a gyorsreagálási tevékenységekre vonatkozó közbeszerzés, vissza nem térítendő támogatás vagy pénzdíj odaítélési eljárásaiban való részvétel korlátozások nélkül nyitott.

(3)  A jelen rendelet alapján finanszírozott áruk és anyagok bármelyik országból származhatnak.

(4)  Az e cikkben rögzített szabályok nem alkalmazandók és nem keletkeztetnek állampolgársághoz kapcsolódó korlátozásokat az olyan természetes személyekre vonatkozóan, akik egy részvételre jogosult vállalkozó vagy adott esetben alvállalkozó alkalmazásában vagy vele más jogszerű szerződéses viszonyban állnak.

(5)  Egy jogalannyal együtt társfinanszírozott, vagy a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii.–viii. alpontjában említett jogalanyokkal közvetlen vagy közvetett irányítás útján végrehajtott alkalmazott tevékenység esetében az említett jogalanyok részvételi jogosultságára vonatkozó szabályok is alkalmazandók. [Mód. 228]

(6)  Amennyiben a donorok a Bizottság által létrehozott vagyonkezelői alapok számára vagy külső címzett bevételek útján nyújtanak finanszírozást, akkor a vagyonkezelői alap alapító okiratában, illetve külső címzett bevételek esetében a donorral kötött megállapodásban szereplő részvételi jogosultsági szabályok alkalmazandók.

(7)  Az e rendelet alapján és más uniós programból finanszírozott tevékenységek esetében az említett programok szerint részvételre jogosult jogalanyok részvételre jogosultnak minősülnek.

(8)  Több országra irányuló tevékenységek esetén részvételre jogosultnak tekinthetők a tevékenység hatókörébe tartozó országok és területek állampolgárságával rendelkező jogalanyok, illetve jogi személyek esetében azok, amelyek ténylegesen letelepedettek az érintett országok vagy területek valamelyikében.

(9)  Az e cikk szerinti részvételi jogosultsági szabályok korlátozhatók a kérelmezők állampolgársága, földrajzi elhelyezkedése vagy jellege alapján, ha a korlátozást a tevékenység sajátos jellege és célkitűzései indokolják, és amennyiben ez a tevékenység hatékony végrehajtása alkalmazása érdekében szükséges. Az állampolgárságra vonatkozó korlátozások nem vonatkoznak a nemzetközi szervezetekre. [Mód. 229]

(10)  A részvételre nem jogosult országokból származó ajánlattevők, pályázók és részvételre jelentkezők részvételre jogosultnak tekinthetők sürgős esetekben, vagy a szolgáltatásoknak az érintett országok és területek piacán tapasztalt hiánya esetén, vagy más olyan kellően indokolt esetekben, amikor a részvételi jogosultsági szabályok alkalmazása lehetetlenné tenné vagy rendkívül megnehezítené egy tevékenység megvalósítását.

(11)  A helyi kapacitások, piacok és beszerzések támogatása érdekében előnyben kell részesíteni a helyi és a regionális vállalkozókat, ügyelve a környezeti fenntarthatóság vagy a méltányos kereskedelem terén elért eredményeikre, ha a költségvetési rendelet biztosítja, hogy a szerződés egyetlen ajánlat alapján is odaítélhető. Minden más esetben a helyi és a regionális vállalkozók részvétele az említett rendelet vonatkozó rendelkezéseivel összhangban támogatandó. Minden esetben alkalmazni kell a fenntarthatósági és a kellő gondosságra vonatkozó kritériumokat. [Mód. 230]

(12)  A Demokrácia és emberi jogok program keretében a 2. cikk (6) bekezdésében szereplő fogalommeghatározás alá nem tartozó valamennyi jogalany jogosult a részvételre, ha az e program beavatkozási területeinek érdekében szükséges.

(12a)   A Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz nem támogat olyan intézkedéseket, amelyek a 21. cikkben említett környezeti vizsgálat szerint károsítják a környezetet vagy az éghajlatot. Az előirányzatoknak teljes összhangban kell állniuk a Párizsi Megállapodással, összességében pedig a külső tevékenységre vonatkozó uniós finanszírozásnak is hozzá kell járulnia a Párizsi Megállapodás hosszú távú céljaihoz; Az eszköz különösen nem támogathatja az alábbiakat:

a)  a kedvezményezett országoknak a Párizsi Megállapodás keretében rögzített nemzetileg meghatározott hozzájárulásaival nem összeegyeztethető intézkedéseit;

b)  a fosszilis tüzelőanyagokhoz előzetesen, közvetlenül vagy utólagosan kapcsolódó befektetéseket. [Mód. 231]

25. cikk

Átvitel, éves részletek, kötelezettségvállalási előirányzatok, visszafizetések és a finanszírozási eszközök által generált bevételek

(1)  A költségvetési rendelet 12. cikkének (2) bekezdésén túlmenően az e rendelet szerinti fel nem használt kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok átvitele automatikus, és azok a következő pénzügyi év december 31-ig leköthetők. A következő pénzügyi évben először az átvitt összeg használandó fel.

A Bizottság a költségvetési rendelet 12. cikkének (6) bekezdése szerint tájékoztatást nyújt be tájékoztatja az Európai Parlamenthez Parlamentet és a Tanácshoz Tanácsot az automatikusan átvitt kötelezettségvállalási előirányzatokról, köztük az érintett összegekről. [Mód. 232]

(2)  A költségvetési rendeletnek az előirányzatok újbóli rendelkezésre bocsátásáról szóló 15. cikkében szereplő szabályokon túlmenően a jelen rendelet szerinti tevékenységek teljes vagy részleges végre nem hajtásának eredményeképpen visszavont kötelezettségvállalások összegének megfelelő kötelezettségvállalási előirányzatok újra elérhetővé válnak az eredeti költségvetési tétel számára.

A többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 12. cikke (1) bekezdésének b) pontjában szereplő hivatkozások a költségvetési rendelet 15. cikkére úgy értendők, hogy e rendelet céljából a jelen bekezdésre való hivatkozást is tartalmazzák.

(3)  Az egy pénzügyi évnél hosszabb időszakon átívelő tevékenységek költségvetési kötelezettségvállalásai felbonthatók több évre esedékes éves részletekre a költségvetési rendelet 112. cikke (2) bekezdésének megfelelően.

A költségvetési rendelet 114. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése nem alkalmazandó az ilyen többéves tevékenységekre. A Bizottság automatikusan visszavonja a kötelezettségvállalást az adott tevékenységre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás bármely olyan része tekintetében, amely a költségvetési kötelezettségvállalást követő ötödik év december 31-ig nem került felhasználásra előfinanszírozásként vagy időközi kifizetésként, vagy amelyre vonatkozóan nem nyújtottak be igazolt költségnyilatkozatot vagy kifizetési kérelmet.

E cikk (2) bekezdése az éves részletekre is alkalmazandó.

(4)  A költségvetési rendelet 209. cikkének (3) bekezdésétől eltérve a visszafizetéseket és a valamely finanszírozási eszköz által generált bevételeket az igazgatási költségek és díjak levonását követően belső címzett bevételként az eredeti költségvetési tételhez kell jóváírni. A Bizottság ötévente megvizsgálja az uniós célkitűzések megvalósításához nyújtott hozzájárulást, továbbá a már meglévő finanszírozási eszközök hatékonyságát.

IV. fejezet

EFFA+, költségvetési garanciák és harmadik országoknak nyújtott pénzügyi támogatás

26. cikk

Hatókör és finanszírozás

(1)  A 6. cikk (2) bekezdésének a) pontjában hivatkozott pénzügyi keretösszeg finanszírozza Az Európai Fenntartható Fejlődési Alap Pluszt (a továbbiakban: EFFA+) és a külső tevékenységi garanciát a 6. cikk (2) bekezdés a) pontjában említett földrajzi programok pénzügyi keretéből kell finanszírozni, biztosítva, hogy e finanszírozás ne történjen a földrajzi programok által támogatott egyéb intézkedések kárára. [Mód. 233]

Az EFFA+ egy integrált pénzügyi csomag, amely a 23. cikk (1) bekezdésének a), e), f) és g) pontjával létrehozott végrehajtási módszerekre építve bekezdésével létrehozott támogatások, garanciák és egyéb finanszírozási eszközök formájában finanszírozási kapacitást biztosít, és célja a beruházások támogatása és a finanszírozáshoz jutás növelése a fenntartható és inkluzív gazdasági környezeti és társadalmi fejlődés, az iparosítás és a stabil beruházási környezet előmozdítása érdekében, miközben maximalizálja az addicionalitást, innovatív termékeket szállít és magánszektorból származó finanszírozást von be, valamint a társadalmi-gazdasági és környezeti reziliencia előmozdítása a partnerországokban, különös tekintettel a szegénység felszámolására, a fenntartható és inkluzív növekedésre, éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére, a környezetvédelemre és -gazdálkodásra, a vonatkozó ILO-szabványoknak megfelelő a tisztességes munkahelyek megteremtésére – különösen a kiszolgáltatott csoportok, többek között a nők és fiatalok részére–, a gazdasági lehetőségekre, a készségekre és a vállalkozói készségekre, illetve a társadalmi-gazdasági ágazatokra, valamint tekintettel a szociális vállalkozásokra és szövetkezetekre – a szegénység és az egyenlőtlenségek csökkentésére, valamint az emberi jogok előmozdítására és a megélhetésre gyakorolt potenciáljuk miatt a mikro-, kis- és középvállalkozásokraközépvállalkozások támogatása, továbbá az irreguláris migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás konkrét társadalmi-gazdasági kiváltó okainak a kezelése, illetve a visszatérő migránsok fenntartható visszailleszkedéséhez való hozzájárulás a származi országukban,kezelése, a vonatkozó indikatív programozási dokumentumoknak megfelelően. A finanszírozás 45%-át olyan beruházásokra kell fordítani, amelyek hozzájárulnak az éghajlattal kapcsolatos célkitűzések eléréséhez, a környezetgazdálkodáshoz és -védelemhez, a biológiai sokféleséghez és az elsivatagosodás elleni küzdelemhez, és ebből a teljes pénzügyi keretösszeg 30%-át az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra kell fordítani. Különös figyelem fordítandó figyelmet és az intézményi kapacitásépítéssel, a gazdasági kormányzással és technikai támogatással kapcsolatos további támogatást kívánnak az instabilként azonosított vagy konfliktus sújtotta országokországokra, a legkevésbé fejlett országokra és a súlyosan eladósodott szegény országok. A külső tevékenységi garancia felhasználandó a továbbra is a kormányok hatáskörébe tartozó alapvető közszolgáltatásokba való kormányzati beruházásra.országokra. [Mód. 234]

(2)  A külső tevékenységi garancia támogatja a költségvetési garanciák által lefedett EFFA+-műveleteket e rendelet 27., 28. és 29. cikkének megfelelően, valamint a makroszintű pénzügyi támogatást és az ENBE-rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett, harmadik országoknak nyújtott kölcsönöket.

(3)  A külső tevékenységi garancia keretében az Unió 2021. január 1. és 2027 december 31. között aláírt műveletekhez biztosíthat garanciát, legfeljebb 60 000 000 000 EUR értékben. Ezt a felső határértéket a 32. cikk szerinti félidős értékelő jelentés összefüggésében felül kell vizsgálni. [Mód. 235]

(4)  A tartalékfeltöltési ráta 9 % és 50 % között mozog, a műveletek típusától függően. Az uniós költségvetésből az éves költségvetési eljárás keretében külön költségvetési sor létrehozásával vagy költségvetési átcsoportosítás révén legfeljebb 10 milliárd EUR összegű tartalékot kell képezni. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 34. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el, ha szükségessé válik az említett maximális összeg módosítása. [Mód. 236]

A külső tevékenységi garancia tartalékfeltöltési rátája 9 % az Unió makroszintű pénzügyi támogatása és a hitelezési műveletekkel társított államadósság-kockázatokat fedező költségvetési garanciák esetében.

A tartalékfeltöltési rátákat a rendelet alkalmazásának a 40. cikkben rögzített kezdőnapjától kezdve háromévenként kétévenként felül kell vizsgálni. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 34. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e ráták és az érintett pénzösszegek kiegészítése vagy módosítása céljából. [Mód. 237]

(5)  A külső tevékenységi garancia a költségvetési rendelet 212. cikke által létrehozott közös tartalékalap egyedi garanciájának tekintendő.

(6)  Az EFFA+ és a külső tevékenységi garancia finanszírozási és beruházási műveleteket támogathat a 4. cikk (2) bekezdésében említett földrajzi térségekben található partnerországokban. A külső tevékenységi garancia tartalékát a vonatkozó földrajzi program 6. cikk (2) bekezdésének a) pontja által létrehozott költségvetéséből finanszírozzák, és a közös tartalékalapba utalják át. Az EFFA+ műveletek földrajzi megoszlása a lehető legnagyobb mértékben tükrözi a 6. cikk (2) bekezdésének a) pontjában körvonalazott különböző régiókra vonatkozó pénzügyi elszámolások relatív súlyát is. Az EFFA+ és a külső tevékenységi garancia az IPA III-rendelet I. mellékletében felsorolt kedvezményezettek területén folytatott műveleteket is támogathat. E műveletek EFFA+ keretében történő finanszírozását és a külső tevékenységi garancia tartalékát az IPA-rendeletből fedezik. Az ENBE-rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett, harmadik országoknak nyújtott kölcsönöket fedező külső tevékenységi garancia tartalékfeltöltését az ENBE-rendeletből kell finanszírozni. [Mód. 238]

(7)  A költségvetési rendelet 211. cikkének (2) bekezdésében említett tartalékot az Unió összes kint lévő kötelezettsége alapján képezik, melyek az egyes műveletekből következnek, ideértve a 2021 előtt aláírt és az Unió által garantált műveleteket is. Az előírt tartalék éves összege legfeljebb hétéves időszak során képezhető.

(8)  Az (EU) 2017/1601 európai parlamenti és tanácsi rendelettel, illetve a 480/2009/EK, Euratom tanácsi rendelettel létrehozott EFFA-garanciaalap és a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap eszközeinek 2020. december 31-i mérlegét átutalják a közös tartalékalapba azzal a céllal, hogy az e cikk (4) bekezdésében hivatkozott ugyanazon egyedi garancia keretében feltöltsék a vonatkozó műveletek tartalékalapjait.

26a. cikk

Az EFFA+ célkitűzései

(1)  A külső tevékenységi garanciából való támogatásra jogosult EFFA+-műveletek a következő prioritási területekhez járulnak hozzá:

a)  finanszírozás és támogatás a magán-, szövetkezeti és szociális vállalkozási szektor fejlesztéséhez, hozzájárulva a fenntartható fejlődéshez annak gazdasági, társadalmi és környezeti dimenzióiban, különös tekintettel a szegénység felszámolására, és adott esetben az európai szomszédsági politikához és az IPA III rendelet 3. cikkében meghatározott célkitűzésekhez;

b)  a magánbefektetéseket akadályozó szűk keresztmetszetek kezelése, különösen a befektetések jogbiztonságának biztosítása révén;

c)  a magánforrásokból való finanszírozás ösztönzése, különösen a mikro-, kis- és középvállalkozásokra összpontosítva;

d)  a társadalmi-gazdasági szektorok és területek, valamint a kapcsolódó köz- és magán infrastruktúra és a fenntartható összekapcsoltság és a fenntartható termelés megerősítése olyan inkluzív és fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés elősegítése érdekében, amely tiszteletben tartja az emberi jogokat és a környezetet;

e)  hozzájárulás az éghajlat-politikához, valamint a környezetvédelemhez és a környezetgazdálkodáshoz;

f)  hozzájárulás a fenntartható fejlődés előmozdításához a migráció – többek között az irreguláris migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás – sajátos okainak kezelése érdekében, és hozzájárulás a biztonságos, rendezett és szabályos migrációhoz és mobilitáshoz. [Mód. 239]

27. cikk

A műveletek és partnerek részvételi jogosultsága és kiválasztása

(1)  A külső tevékenységi garanciából támogatható finanszírozási és beruházási műveleteknek illeszkedniük kell az uniós szakpolitikákhoz, különösen annak fejlesztési politikájához és az európai szomszédsági politikához, valamint a partnerországok stratégiáihoz és szakpolitikáihoz és kezelniük kell a helyi piaci kudarcokat vagy a nem optimális befektetési műveleteket a helyi gazdasági szereplőkkel való tisztességtelen versengés nélkül. Különösen támogatniuk kell e rendelet és a vonatkozó indikatív programozási dokumentumok célkitűzéseit, általános elveit és szakpolitikai keretét, megfelelően figyelembe véve a 26a. cikkben rögzített és az V. mellékletben rögzített részletezett prioritási területeket. [Mód. 240]

(1a)  A külső tevékenységi garancia nyújtásának előfeltétele, hogy az Unió nevében a Bizottság, valamint a támogatható partner EFFA-garanciamegállapodásokat kössenek. [Mód. 241]

(2)  A külső tevékenységi garancia támogatja az olyan finanszírozási és beruházási műveleteket, amelyek a piac nem megfelelő működését vagy az optimálistól eltérő beruházási helyzeteket kezelik. A műveleteknek a költségvetési rendelet 209. cikke (2) bekezdésének a)–c) –d) pontjában meghatározott feltételeknek is meg kell felelniük, megfelelő finanszírozási és beruházási műveleteket, valamint azoknak amelyek: [Mód. 242]

-aa)   biztosítják a pénzügyi és fejlesztési addicionalitást; [Mód. 243]

-ab)   nyilvánosan hozzáférhető, előzetes emberi jogi, társadalmi, munkaügyi és környezeti hatásvizsgálaton esnek át, amely azonosítja és kezeli az említett területeken felmerülő kockázatokat, és a földterületekkel kapcsolatos beruházások terén kellő mértékben figyelembe veszi az érintett közösségekre vonatkozó, szabad, előzetes és tájékozott hozzájárulás (FPIC) elvét; [Mód. 244]

a)  biztosítják a komplementaritást a többi kezdeményezéssel;

b)  gazdasági és pénzügyi szempontból életképesek, megfelelően figyelembe véve az állami vagy magánszférabeli partnerek által a projekthez nyújtott lehetséges támogatást és társfinanszírozást, szem előtt tartva ugyanakkor a sajátos működési környezetet és az olyan országok kapacitásait, amelyeket instabil vagy konfliktus sújtotta országnak, legkevésbé fejlett országnak vagy súlyosan eladósodott szegény országnak minősítettek, amelyek számára kedvezményes feltételeket lehet biztosítani;

c)  technikai szempontból életképesek, illetve környezeti és társadalmi társadalmi-gazdasági szempontból fenntarthatók; [Mód. 245]

ca)  olyan szektorokat és problémákat céloznak, amelyek esetében egyértelmű piaci vagy intézményi kudarcok gátolják a magánszektorból származó finanszírozást; [Mód. 246]

cb)  olyan módon strukturáltak, amely hozzájárul a piac fejlődéséhez és a magánszektorbeli források beruházást igénylő területekhez történő mozgósításához; [Mód. 247]

cc)  azokra a projektekre összpontosítanak, amelyek magasabb kockázattal járnak annál, mint amit kizárólag kereskedelmi alapon a magánhitelezők hajlandók lennének vállalni; [Mód. 248]

cd)  nem torzítják a partnerországok és -régiók piacait; [Mód. 249]

ce)  amennyiben lehetséges, maximalizálják a helyi magántőke mozgósítását; [Mód. 250]

cf)  tiszteletben tartják a hatékony fejlesztési együttműködésre irányuló puszani partnerségben meghatározott, és 2016-ban Nairobiban megerősített fejlesztési hatékonysági elveket, többek között a felelősségvállalást, az igazodást, az eredményekre való összpontosítást, az átláthatóságot és a kölcsönös elszámoltathatóságot, valamint a segélyek szabad felhasználásúvá tételének célkitűzését; [Mód. 251]

cg)  olyan módon tervezettek, hogy teljesítsék az OECD-DAC által a hivatalos fejlesztési segélyre megállapított kritériumokat, figyelembe véve a magánszektorban megvalósuló fejlesztések sajátosságait, kivéve a hivatalos fejlesztési segélyre nem jogosult iparosodott országokban végzett műveleteket; [Mód. 252]

ch)  alkalmazásuk során teljeskörűen betartják az emberi jogok nemzetközi jogát, valamint a nemzetközileg elfogadott iránymutatásokat, elveket és egyezményeket, többek között a felelős beruházásokra vonatkozó elveket, az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelveket, az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveit, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének a mezőgazdasági és élelmiszeripari rendszerekbe történő felelős befektetésre vonatkozó elveit, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyezményeit és normáit, a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről szóló ENSZ-egyezményt, az államoknak a gazdasági, szociális és kulturális jogokkal kapcsolatos, területen kívüli kötelezettségeire vonatkozó maastrichti elveket, valamint a nemzeti élelmezésbiztonság keretében a földhasználat, a halászat és az erdőgazdálkodás felelősségteljes irányítására vonatkozó önkéntes FAO-iránymutatásokat. [Mód. 253]

(3)  A külső tevékenységi garancia a következő eszközök kockázatainak fedezésére szolgál:

a)  hitelek, köztük helyi pénznemben nyújtott hitelek és makroszintű pénzügyi támogatás keretében nyújtott hitelek;

b)  garanciák;

c)  viszontgaranciák;

d)  tőkepiaci eszközök;

e)  a finanszírozás vagy hitelminőség-javítás bármely más formái, biztosítások, és sajáttőke- vagy kvázi-sajáttőke eszközök.

(4)  A külső tevékenységi garancia céljából részvételre jogosult partnerek a költségvetési rendelet 208. cikkének (4) bekezdésében szereplők, ideértve az e rendelet 28. cikkének és a stratégiai testület véleményének megfelelően a Bizottság jóváhagyása esetén a külső tevékenységi garanciához hozzájáruló harmadik országokból származókat is. Ezenkívül és a költségvetési rendelet 62. cikke (2) bekezdésének c) pontjától eltérve, a tagállamok vagy egy a 28. cikknek megfelelően a külső tevékenységi garanciához hozzájáruló harmadik ország magánjoga által szabályozott szervei, amelyek megfelelő biztosítékkal szolgálnak finanszírozási képességeikről, részvételre jogosultak a garancia céljából. [Mód. 254]

(4a)  Az Európai Beruházási Bank Csoport többek között:

a)  a többi európai pénzügyi intézménnyel együtt részt vesz az EFFA+ kockázatkezelésében, figyelembe véve, hogy el kell kerülni az esetleges összeférhetetlenséget;

b)  kizárólag egy olyan beruházási keret egy részét hajtja végre, amely – az e cím 1. és 3. fejezetében megállapított eljárásokkal összhangban – a földrajzi programok pénzügyi keretösszegeiből legalább 1 000 000 000 EUR összegű állami hitelezést fedez;

c)  a más beruházási keretek alá tartozó tevékenységek végrehajtásának támogatható partnere. [Mód. 255]

(5)  A részvételre jogosult partnereknek be kell tartaniuk a költségvetési rendelet 62. cikke (2) bekezdésének c) pontjában előírt szabályokat és feltételeket. A valamely tagállam vagy egy a jelen rendelet 28. cikke szerint a külső tevékenységi garanciához hozzájáruló harmadik ország magánjoga alapján működő szervezetek esetében az olyan szervezetek élveznek elsőbbséget, amelyek információkat közölnek a környezeti, társadalmi, adóügyi és vállalatirányítási kritériumokkal kapcsolatban. [Mód. 256]

A Bizottság biztosítja a rendelkezésre álló források eredményes, hatékony és méltányos felhasználását a részvételre jogosult partnerek körében, elősegítve ugyanakkor az együttműködést közöttük.

A Bizottság biztosítja minden részvételre jogosult partner számára a méltányos bánásmódot és a finanszírozáshoz való egyenlő hozzáférést, valamint biztosítja, hogy az EFFA+ végrehajtási alkalmazási szakasza során elkerüljék az összeférhetetlenséget. A komplementaritás biztosítása érdekében a Bizottság kérheti a részvételre jogosult partnerektől, hogy adjanak meg minden releváns információt az EFFA+ által finanszírozottól eltérő műveleteikről. [Mód. 257]

(5a)  Az Európai Parlament vagy a Tanács felkérheti a részvételre jogosult partnereket, a társadalmi szervezeteket és a helyi közösségeket az e rendelet hatálya alá eső finanszírozási és beruházási műveletekkel kapcsolatos eszmecserére. [Mód. 258]

(6)  A Bizottság a költségvetési rendelet 154. cikke szerint kiválasztja a részvételre jogosult partnereket, a következőket megfelelően figyelembe véve:

a)  a stratégiai és regionális műveleti testületek tanácsa, a VI. mellékletnek megfelelően;

b)  a beruházási keret célkitűzései;

c)  a részvételre jogosult partner tapasztalatai és kockázatkezelési képessége;

d)  a részvételre jogosult partner olyan saját, illetve a magánszektor által társfinanszírozott forrásainak összege, amelyeket kész mozgósítani a beruházási keret céljaira;

da)   a méltányos és nyílt pályázati eljárások alapelvei. [Mód. 259]

(7)  A Bizottság e rendelet alapján, a külső tevékenységi garancia keretében egy meghatározott összegig finanszírozható beruházási kereteket alakít ki a régiók, az egyes partnerországok vagy mindkettő számára, konkrét ágazatok számára, illetve konkrét projektek, a végső kedvezményezettek konkrét kategóriái vagy mindkettő számára. A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot arról, hogy a beruházási keretek milyen módon felelnek meg ennek a cikknek, valamint a beruházási keretek részletes finanszírozási prioritásairól. A beruházási kereteken belüli pénzügyi támogatás iránti valamennyi kérelmet a Bizottsághoz kell benyújtani.

A választott beruházási kereteket a piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek elemzésével kellően indokolni kell. Ezt az elemzést a Bizottság végzi a potenciálisan részvételre jogosult partnerekkel és érdekelt felekkel együttműködésben.

A (3) bekezdésben említett eszközöket a részvételre jogosult partnerek egy beruházási kereten keresztül vagy egy részvételre jogosult partner által irányított egyéni projekt keretében nyújthatják. Ezek az eszközök nyújthatók a partnerországok – közöttük instabil vagy konfliktus sújtotta országok, vagy az újjáépítés és a konfliktus utáni helyreállítás kihívásaival küzdő országok – javára, e partnerországok intézményei – közöttük az állami nemzeti bankok és a helyi magánbankok és pénzügyi intézmények – javára, valamint e partnerországok magánszektorbeli szervezetei javára. [Mód. 260]

(8)  A Bizottság a (2) és (3) bekezdésben megállapított jogosultsági kritériumok szerint értékeli a külső tevékenységi garanciából támogatott műveleteket, amennyiben lehetséges, a részvételre jogosult partnerek meglévő eredménymérési rendszereire támaszkodva. .A Bizottság létrehoz egy mutatókra vonatkozó eredménytáblát, amely segíti a projektek kiválasztását. A végrehajtó partnerek az EFFA+ keretében folytatott valamennyi műveletre vonatkozóan kitöltik az eredménytáblát. A Bizottság a 27. cikkben foglalt jogosultsági kritériumok alapján megvizsgálja a külső tevékenységi garancia által támogatott valamennyi műveletet, és az eredménytábla használatával független minőség-ellenőrzést végez a végrehajtó partnerek által projektszinten megvalósított kellő gondosságról és értékelésről. A Bizottság szükség esetén pontosítást és módosításokat kér a végrehajtó partnerektől. A Bizottság évente közzéteszi valamennyi projekt eredménytábláját, miután a Bizottság és a végrehajtó partnerek jóváhagyják a garancia felhasználását, valamint az egyes beruházási keretekre vonatkozó értékelése alá tartozó valamennyi garanciaeszköz és egyedi projekt eredményétértékelésének eredményét évente közzéteszi. [Mód. 261]

(9)  A Bizottság felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a 34. cikknek megfelelően az V. mellékletben szereplő prioritási területek, valamint az EFFA+ VI. mellékletben szereplő irányításának kiegészítése vagy módosítása céljából. és beruházási keretek kiegészítése vagy módosítása céljából. A Bizottság megfelelően figyelembe veszi a stratégiai testület tanácsait és konzultál az irányítótestületekkel, amikor konkrét régiók, konkrét partnerországok vagy mindkettő számára, konkrét ágazatok számára, illetve konkrét projektek, a végső kedvezményezettek konkrét kategóriái vagy mindkettő számára kiegészíti vagy módosítja az e rendelet alapján a külső tevékenységi garancia keretében egy meghatározott összegig finanszírozható beruházási kereteket.

A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot arról, hogy a beruházási keretek milyen módon felelnek meg a 26a. cikkben és az e cikkben meghatározott követelményeknek, valamint részletes finanszírozási prioritásaiknak. A beruházási kereteken belüli pénzügyi támogatás iránti valamennyi kérelmet a Bizottsághoz kell benyújtani.

A választott beruházási kereteket a piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek elemzésével kellően indokolni kell. Ezt az elemzést a Bizottság végzi a potenciálisan részvételre jogosult partnerekkel és érdekelt felekkel együttműködésben.

A (3) bekezdésben említett eszközöket a részvételre jogosult partnerek egy beruházási kereten keresztül vagy egy részvételre jogosult partner által irányított egyéni projekt keretében nyújthatják. Ezek az eszközök nyújthatók a partnerországok – közöttük instabil vagy konfliktus sújtotta országok, vagy az újjáépítés és a konfliktus utáni helyreállítás kihívásaival küzdő országok – javára, e partnerországok intézményei – közöttük az állami nemzeti bankok és a helyi magánbankok és pénzügyi intézmények – javára, valamint e partnerországok magánszektorbeli szervezetei javára. Az instabil vagy konfliktus sújtotta országokban és indokolt esetben más országokban is támogathatók olyan állami beruházások, amelyek jelentős hatással vannak a magánszektor fejlődésére. [Mód. 262]

27a. cikk

Az EFFA+ irányítása és felépítése

(1)  Az EFFA+ regionális beruházási platformokból áll, amelyeket az Unió fennálló külső vegyesfinanszírozási mechanizmusainak munkamódszerei, eljárásai és struktúrái alapján kell létrehozni, és amelyek az EFFA+ keretében összekapcsolják saját vegyesfinanszírozási műveleteiket és a külső tevékenységi garancia műveleteit.

(2)  A Bizottság felel az EFFA+ és a külső tevékenységi garancia átfogó irányításáért. Ezen túlmenően a Bizottság nem törekszik általános banki műveletek végrehajtására. A Bizottság rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet a legmagasabb szintű átláthatóság és pénzügyi elszámoltathatóság biztosítása érdekében.

(3)  Az EFFA+ irányításához a Bizottság egy stratégiai testülettől kap tanácsot, kivéve az Unió bővítési politikája alá tartozó és az IPA III-ból finanszírozott műveletek esetében, ahol a Bizottság számára a tanácsadást a nyugat-balkáni beruházási keret (WBIF) stratégiai testülete biztosítja. A Bizottság szorosan együttműködik minden részvételre jogosult partnerrel a külső tevékenységi garancia operatív irányítását illetően. E célból a Bizottság és a részvételre jogosult partnerek szakértőiből álló technikai munkacsoport jön létre a kockázat és a kapcsolódó árképzés értékelése céljából.

(4)  A stratégiai testület tanácsot ad a Bizottságnak a külső tevékenységi garancia EFFA+ alá tartozó beruházásainak stratégiai irányáról és prioritásairól, és elősegíti e beruházások hozzáigazítását az Unió külső tevékenysége, illetve a fejlesztéspolitika, az európai szomszédságpolitika irányadó elveihez és célkitűzéseihez, valamint a 3. cikkben rögzített célkitűzésekhez, továbbá az EFFA+ 26. cikkben meghatározott céljához. A stratégiai testület támogatja továbbá a Bizottságot az átfogó beruházási célok kitűzésében a külső tevékenységi garancia EFFA+-műveletek támogatásához történő felhasználását tekintve, és ellenőrzi a beruházási keretek földrajzi és tematikus lefedettségének megfelelőségét és diverzifikáltságát, külön figyelmet fordítva az instabil vagy konfliktus sújtotta országokra, a legkevésbé fejlett országokra és a súlyosan eladósodott szegény országokra.

(5)  A stratégiai testület emellett támogatja az általános koordinációt, komplementaritást és koherenciát a regionális beruházási platformok között, az európai beruházási terv három pillére között, az európai beruházási terv és az Unió migrációval és a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend végrehajtásával kapcsolatos egyéb erőfeszítései, valamint az e rendeletben meghatározott egyéb programok, más uniós finanszírozási eszközök és vagyonkezelői alapok között.

(6)  A stratégiai testület a Bizottság, a főképviselő, az összes tagállam és az Európai Beruházási Bank képviselőiből áll. Az Európai Parlament megfigyelői státusszal rendelkezik. A hozzájárulók, a részvételre jogosult partnerek, partnerországok, a releváns regionális szervezetek és más érdekelt felek adott esetben megfigyelői státuszt kaphatnak. Új megfigyelő felvétele előtt konzultálni kell a stratégiai testülettel. A stratégiai testület társelnöki feladatait a Bizottság és a főképviselő látja el.

(7)  A stratégiai testület évente legalább kétszer ülésezik, és véleményeit lehetőleg konszenzussal fogadja el. További ülések bármikor összehívhatók az elnök vagy a tagok legalább egyharmadának kérésére. Ha nem érhető el konszenzus, a stratégiai testület első ülésén elfogadott és az eljárási szabályzatában lefektetett szavazati jogokat kell alkalmazni. A szavazati jogok megállapításakor kellően figyelembe kell venni a finanszírozás forrását. Az eljárási szabályzat meghatározza a megfigyelők szerepére vonatkozó kereteket. A stratégiai testület üléseinek napirendjét és jegyzőkönyvét elfogadásukat követően nyilvánosságra kell hozni.

(8)  A Bizottság évente jelentést tesz a stratégiai testületnek az EFFA+ alkalmazása tekintetében elért eredményekről. A WBIF stratégiai testülete a fenti jelentés kiegészítéseként beszámol a bővítési térség garanciaeszközének alkalmazása terén elért eredményekről. A stratégiai testület az érintett felekkel az EFFA+ stratégiai irányvonaláról és alkalmazásáról rendszeres konzultációkat szervez.

(9)  E két stratégiai testület létezése nem befolyásolja azt, hogy szükség van egy egységes, egyesített EFFA+ kockázatkezelési keretre.

(10)  A stratégiai testület az EFFA+ alkalmazási időszaka alatt minél előbb elfogadja és nyilvánosságra hozza azokat az iránymutatásokat, amelyek meghatározzák, hogy miként biztosítható, hogy az EFFA+-műveletek megfeleljenek a 26a. és 27. cikkben megállapított célkitűzéseknek és támogathatósági kritériumoknak.

(11)  Stratégiai iránymutatása során a stratégiai testület figyelembe veszi az irányadó európai parlamenti állásfoglalásokat, illetve tanácsi határozatokat és következtetéseket.

(12)  A regionális beruházási platformok irányítótestületei az alkalmazás szintjén támogatják a Bizottságot a regionális és ágazati beruházási célok meghatározásában és a regionális, ágazati és tematikus beruházási keretek kialakításában, valamint véleményt nyilvánítanak a vegyesfinanszírozási műveletekről és az EFFA+-műveleteket lefedő külső tevékenységi garancia felhasználásáról. [Mód. 263]

28. cikk

Más donorok hozzájárulása a külső tevékenységi garanciához

(1)  Tagállamok, harmadik országok és egyéb harmadik felek hozzájárulhatnak a külső tevékenységi garanciához.

A költségvetési rendelet 218. cikke (2) bekezdésének második albekezdésétől eltérve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás szerződő felei garancia vagy készpénz formájában tehetik meg hozzájárulásaikat.

Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás szerződő feleitől eltérő harmadik országok és egyéb harmadik felek készpénz formájában teszik hozzájárulásaikat, melyeket a stratégiai testületnek véleményeznie kell és jóvá kell hagynia a Bizottságnak. [Mód. 264]

A Bizottság késedelem nélkül tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a megerősített hozzájárulásokról.

A tagállamok kérésére az általuk tett hozzájárulások konkrét régiókra, országokra, ágazatokra vagy meglévő beruházási keretekre irányuló tevékenységekhez rendelhetők hozzá. [Mód. 265]

(2)  A garancia formájában tett hozzájárulások nem haladják meg az e rendelet 26. cikkének (2) bekezdésében említett összeg 50 %-át.

A tagállamok és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás szerződő felei által garancia formájában tett hozzájárulások kizárólag azt követően használhatók fel garancialehívás nyomán történő kifizetésre, hogy az Unió általános költségvetéséből származó, az esetleges egyéb készpénz-hozzájárulásokkal megnövelt forrásokat már felhasználták garancialehívások kifizetésére.

A garancialehívások fedezésére a hozzárendeléstől függetlenül bármely hozzájárulás felhasználható. [Mód. 266]

A hozzájárulási megállapodást az Unió nevében a Bizottság és a hozzájáruló köti meg, és a megállapodásnak rendelkezéseket kell tartalmaznia különösen a fizetési feltételekről.

29. cikk

A külső tevékenységi garanciamegállapodások végrehajtása alkalmazása [Mód. 267]

(1)  Az Unió nevében a Bizottság külső tevékenységi garanciamegállapodásokat köt a 27. cikk szerint kiválasztott, részvételre jogosult partnerekkel. Ezek a megállapodások feltétel nélküliek, visszavonhatatlanok, azonnal lehívhatók és a kiválasztott partnerek javára szólnak. Két vagy több részvételre jogosult partnerből álló konzorciummal is köthető megállapodás. [Mód. 268]

(2)  A Bizottság és a kiválasztott, részvételre jogosult partner vagy partnerek az egyes beruházási keretek vonatkozásában egy vagy több külső tevékenységi garanciamegállapodást kötnek. Ezenkívül a konkrét igények kielégítése érdekében egyedi finanszírozási vagy beruházási műveletekhez is nyújtható külső tevékenységi garancia.

Kérésre Minden külső tevékenységi garanciamegállapodást az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére kell bocsátani, figyelembe véve a bizalmas és az üzleti szempontból érzékeny információk védelmét. [Mód. 269]

(3)  A külső tevékenységi garanciamegállapodás különösen a következőket tartalmazza:

a)  a fedezetre, a követelményekre, a jogosultságra, a részvételre jogosult partnerekre és az eljárásokra vonatkozó részletes szabályok;

b)  a külső tevékenységi garancia nyújtására vonatkozó – többek között a fedezetre vonatkozó feltételekkel és a meghatározott eszköztípusokból álló portfóliókra, illetve projektekre megállapított fedezettel kapcsolatos – részletes szabályok, valamint a projektek és a projekt-portfóliók kockázatelemzése ágazati, regionális és nemzeti szinten is;

c)  e rendelet célkitűzésinek és céljának célkitűzéseinek említése, a szükségletfelmérés és az elvárt eredmények feltüntetése, figyelembe véve a vállalati társadalmi felelősségvállalás ösztönzését és a felelős üzleti magatartás ösztönzését biztosításának szükségességét, többek között különösen a 27. cikk (2) bekezdésének ch) pontjában említett, nemzetközileg elfogadott iránymutatások, elvek és jogi eszközök tiszteletben tartása révén; [Mód. 270]

d)  a garancia ellentételezése, amelynek tükröznie kell a kockázat szintjét, valamint az a lehetőség, hogy az ellentételezés a kedvezményes feltételek biztosítása érdekében részben állami támogathatásban részesíthető legyen kellően indokolt esetekben, és különösen az instabil vagy konfliktushelyzetben lévő országok, a legkevésbé fejlett országok és a súlyosan eladósodott országok esetében; [Mód. 271]

e)  a külső tevékenységi garancia igénybevételének feltételei, ideértve a fizetési feltételeket is, így például a konkrét időkeretek, az esedékes összegek után fizetendő kamat, a kiadások és a behajtási költségek, valamint az esetlegesen szükséges likviditási intézkedések;

f)  a követelésekkel kapcsolatos eljárások – többek között, de nem kizárólag a kiváltó események és a türelmi idők – és a követelések behajtásával kapcsolatos eljárások;

g)  átlátható nyomonkövetési, jelentéstételi és értékelési kötelezettségek; [Mód. 272]

h)  világos és hozzáférhető panasztételi eljárások olyan harmadik felek számára, amelyeket hátrányosan érinthet a külső tevékenységi garancia által támogatott projektek alkalmazásavégrehajtása. [Mód. 273]

(4)  A részvételre jogosult partner saját szabályainak és eljárásainak megfelelően jóváhagyja a finanszírozási és beruházási műveleteket a külső tevékenységi garanciamegállapodásban rögzített feltételek betartása mellett.

(5)  A külső tevékenységi garancia kiterjedhet a következőkre:

a)  a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok esetében a kiválasztott részvételre jogosult partner számára esedékes tőke és minden kamat, illetve összeg, amelyek a finanszírozási műveletek feltételeinek megfelelően a nemteljesítést követően még nem folytak be;

b)  a sajáttőke-befektetések esetében a befektetett összegek és az azokhoz kapcsolódó finanszírozási költségek;

c)  a 27. cikk (2) bekezdésében említett egyéb finanszírozási és beruházási műveletek esetében a felhasznált összegek és az azokhoz kapcsolódó finanszírozási költségek;

d)  a nemteljesítési eseményhez kapcsolódó valamennyi releváns kiadás és behajtási költség, amennyiben azokat a behajtott összegből nem vonták le.

(5a)  A Bizottságnak a külső tevékenységi garanciára vonatkozó megállapodások részvételre jogosult partnerekkel való megkötésekor kellően figyelembe kell vennie az alábbiakat:

a)  a stratégiai testületek és a regionális irányítótestületek által adott tanács és iránymutatás;

b)  a beruházási keret célkitűzései;

c)  a részvételre jogosult partner tapasztalatai és operatív, finanszírozási és kockázatkezelési képessége;

d)  a részvételre jogosult partner olyan saját, illetve a magánszektor által társfinanszírozott forrásainak összege, amelyeket kész mozgósítani a beruházási keret céljaira. [Mód. 274]

(6)  A Bizottság által végzett számvitel, valamint a külső tevékenységi garanciával fedezett kockázatokkal kapcsolatos és a költségvetési rendelet 209. cikkének (4) bekezdése szerinti bizottsági jelentéstétel céljából azok a részvételre jogosult partnerek, akikkel garanciamegállapodást kötöttek, évente a Bizottság és a Számvevőszék rendelkezésére bocsátják az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletekről szóló, független külső ellenőr által vizsgált pénzügyi jelentéseket, amelyek tartalmazzák többek között az alábbiakra vonatkozó információkat:

a)  a részvételre jogosult partnerek finanszírozási és beruházási műveleteinek kockázatelemzése, ideértve a költségvetési rendelet 80. cikkében és az IPSAS-okban szereplő számviteli szabályok szerint megállapított uniós kötelezettségekre vonatkozó információkat is;

b)  az Unió fennálló, a részvételre jogosult partnerek részére és finanszírozási és beruházási műveleteikre biztosított EFFA+-műveletekből eredő pénzügyi kötelezettségei, egyedi műveletek szerinti bontásban.

(7)  A részvételre jogosult partnerek kérésre minden olyan további információt a Bizottság rendelkezésére bocsátanak, amely a Bizottság e rendelettel összefüggő kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges, különös tekintettel az előzetes emberi jogi, szociális, munkaügyi és környezeti hatásvizsgálat ajánlásainak végrehajtására, valamint a 27. cikkben felsorolt egyéb kiválasztási kritériumokra. [Mód. 275]

(8)  A Bizottság a költségvetési rendelet 241. és 250. cikkének megfelelően jelentést tesz a finanszírozási eszközökről, a költségvetési garanciákról és a pénzügyi támogatásról. E célból a részvételre jogosult partnerek évente benyújtják az ahhoz szükséges információkat, hogy a Bizottság eleget tudjon tenni jelentéstételi kötelezettségének. Továbbá a Bizottság éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 31. cikk (6a) bekezdésében foglaltak szerint. [Mód. 276]

(8a)  A Bizottság vagy a részvételre jogosult partnerek haladéktalanul értesítik az OLAF-ot, ha az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletek előkészítésének, végrehajtásának vagy lezárásának bármely szakaszában megalapozottan feltételezhető, hogy csalás, korrupció, pénzmosás vagy bármely más, az Unió pénzügyi érdekeit sértő jogellenes tevékenység folyik. A Bizottság vagy a részvételre jogosult partnerek az OLAF rendelkezésére bocsátják a teljeskörű és alapos vizsgálat lefolytatásához szükséges valamennyi információt. [Mód. 277]

29a. cikk

Panasztételi és jogorvoslati mechanizmus

A partnerországokból származó harmadik felek – többek között az EFFA+ és a külső tevékenységi garancia által támogatott projektek tekintetében érintett közösségek és egyének – esetleges sérelmeire tekintettel a Bizottságnak és az európai uniós küldöttségeknek weboldalaikon azon érintett partnerek panasztételi mechanizmusaira vonatkozó közvetlen hivatkozásokat kell közzétenniük, amelyek megállapodást kötöttek a Bizottsággal. A Bizottság központi uniós panasztételi mechanizmust hoz létre az e rendelet IV. fejezete szerinti valamennyi projektre vonatkozóan, hogy lehetséges legyen a részvételre jogosult partnerek panaszkezelésével kapcsolatos panaszok közvetlen fogadása. A Bizottságnak ezeket az információkat figyelembe kell vennie az e partnerekkel való jövőbeli együttműködés során. [Mód. 278]

29b. cikk

Kizárt tevékenységek és nem együttműködő országok és területek

(1)  A külső tevékenységi garancia nem támogat olyan finanszírozási és beruházási műveleteket, amelyek:

a)  katonai vagy állambiztonsági ágazathoz kapcsolódnak.

b)  támogatják az atomenergia fejlesztését, kivéve az ENBE-rendelettel összhangban nyújtott kölcsönöket, a fosszilis tüzelőanyagokat vagy elősegítik a gazdaságok és társadalmak szén-dioxid-kibocsátásának további rögzülését.

c)  jelentős környezeti külső költségekkel járnak, mint például azok, amelyek a védett területek, a kritikus élőhelyek és örökségi helyszínének romlását vonják maguk után, amelyekre nincs fenntartható fejlesztési és gazdálkodási terv.

d)  az emberi jogok megsértését eredményezik a partnerországokban, például megfosztják a közösségeket a természeti erőforrásokhoz – például a földterülethez – való hozzáférés és a természeti erőforrások fölötti ellenőrzés jogától, hozzájárulnak a lakosság lakhelyelhagyásra kényszerítéséhez, vagy kényszermunkát, illetve gyermekmunkát alkalmaznak.

(2)  A részvételre jogosult partnereknek finanszírozási és beruházási műveleteik során meg kell felelniük az alkalmazandó uniós jognak, valamint az elfogadott nemzetközi és uniós standardoknak, és ezért e rendelet keretében nem támogathatnak olyan projekteket, amelyek hozzájárulnak a pénzmosáshoz, a terrorizmus finanszírozásához, az adókikerüléshez, az adócsaláshoz és az adókijátszáshoz. Ezenkívül a részvételre jogosult partnerek nem kezdenek új műveleteket, illetve nem újítják meg műveleteiket olyan országokban vagy területeken bejegyzett vagy letelepedett szervezetekkel, amelyek szerepelnek az adózási szempontból nem együttműködő országokra és területekre vonatkozó megfelelő uniós szakpolitikai jegyzékben, vagy amelyek az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikkének (2) bekezdése értelmében kiemelt kockázatot jelentő harmadik országnak minősülnek, vagy amelyek nem tartják be ténylegesen az átláthatósággal és az információcserével kapcsolatos uniós vagy nemzetközileg elfogadott adóügyi standardokat. A részvételre jogosult partnerek csak akkor térhetnek el ettől az elvtől, ha a projektet ténylegesen az egyik ilyen országban vagy területen hajtják végre, és semmi sem utal arra, hogy a szóban forgó művelet az e bekezdés első albekezdésében felsorolt kategóriák valamelyikébe tartozik. Pénzügyi közvetítőkkel való megállapodások megkötése esetén a részvételre jogosult partnereknek át kell ültetniük az ebben a cikkben említett követelményeket a vonatkozó megállapodásokba, és a pénzügyi közvetítőktől e követelmények betartásáról szóló jelentést kell kérniük.

(3)  A részvételre jogosult partnerek finanszírozási és beruházási műveleteik során kötelesek alkalmazni a pénzügyi rendszernek a pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló uniós jogban – különösen az (EU) 2015/847 európai parlamenti és tanácsi rendeletben és az (EU) 2015/849 irányelvben – előírt elveket és standardokat. A részvételre jogosult partnerek az e rendelet alapján történő közvetlen finanszírozást és közvetítőkön keresztül végrehajtott finanszírozást egyaránt a tényleges tulajdonosra vonatkozó információknak az (EU) 2015/849 irányelv szerinti nyilvánosságra hozatalától teszik függővé, és országonkénti bontásban közzé kell tenniük a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 89. cikkének (1) bekezdésében említett adatokat. [Mód. 279]

30. cikk

Tőkerészesedés egy fejlesztési bankban

A 6. cikk (2) bekezdésének a) pontjában szereplő, földrajzi programokra vonatkozó keretösszeg felhasználható európai vagy más fejlesztési pénzügyi intézmények tőkéjéhez való hozzájárulásra.

V. fejezet

Nyomon követés, jelentéstétel és értékelés

31. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(-1)  E rendelet célkitűzéseinek megvalósulását megfelelő, átlátható és elszámoltatható nyomonkövetési, jelentéstételi és értékelési rendszerrel kell mérni, biztosítva az Európai Parlament és a Tanács megfelelő részvételét, valamint fokozva valamennyi uniós partner – többek között a civil társadalom – részvételét a programok alkalmazásában. [Mód. 280]

(1)  A 3.cikkben cikk (2) bekezdésében meghatározott egyedi célkitűzések megvalósítása terén e rendelet keretében tett előrelépésekről történő jelentéstételhez használandó mutatókat a VII. melléklet tartalmazza, melyek összhangban állnak a fenntartható fejlesztési célok mutatóival. A mutatók 2021. január 1-jei értékeit kell alapul venni annak értékelésekor, hogy milyen mértékben valósultak meg a célkitűzések. [Mód. 281]

(2)  A Bizottság rendszeresen nyomon követi a rendelet alapján végrehajtott tevékenységeket és áttekinti, hogy milyen mértékben sikerült elérni a 3. cikkben foglalt célokat, valamint az elvárt eredményeket, a közvetlen eredményeket és azok hozadékait is ideértve. [Mód. 282]

Az elvárt eredmények tekintetében tett előrehaladást világos, átlátható, és adott esetben a VII. mellékletben, valamint a (9) bekezdés alapján elfogadott monitoring- és értékelési keretben, valamint az uniós költségvetés végrehajtására vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően meghatározott, egyértelmű, átlátható és mérhető mutatók alapján kell nyomon követni. Korlátozott számú mutatót kell alkalmazni az időben történő jelentéstétel megkönnyítése érdekében, és legalább nemek és életkor szerint kell bontani. [Mód. 283]

(3)  A 12. cikk (4) bekezdésében szereplő kritériumoknak megfelelő közös programozási dokumentumokban foglalt közös eredménykeretek biztosítják az alapot egy adott partnerország számára az Unió és a tagállamok által közösen biztosított támogatás végrehajtásának alkalmazásának közös nyomon követéséhez. [Mód. 284]

A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának alkalmazásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani. [Mód. 285]

(4)  A Bizottság vizsgálja az e rendelet végrehajtása alkalmazása terén elért eredményeket. 2022-től kezdve a Bizottság éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e rendelet célkitűzéseinek teljesítése terén elért eredményekről, az elért eredményeket és a rendelet hatékonyságát mérő mutatók alapján, beleértve többek között a VII. mellékletben meghatározottakat, valamint az uniós költségvetés végrehajtását. Az említett jelentést megküldi az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának is. [Mód. 286]

(5)  Az éves jelentésben a kiadását megelőző év vonatkozásában országokra, régiókra és együttműködési ágazatokra lebontva ismertetni kell a finanszírozott intézkedéseket, a nyomon követés és értékelés eredményeit, az érintett partnerek közreműködését és együttműködésük mértékét, valamint a költségvetési kötelezettségvállalások és kifizetési előirányzatok végrehajtását.alkalmazását. Az éves jelentés felmérést tartalmaz az elvárt eredmények megvalósulása irányában tett előrelépésről, valamint a 8. cikk (6) bekezdésében említett horizontális célkitűzések beépítéséről. Az éves jelentés értékeli az uniós finanszírozás eredményeit, és – amennyire csak lehetséges – az e rendelet célkitűzéseinek elérésében betöltött szerepét jelző egyedi és mérhető mutatókat használ fel erre. A fejlesztési együttműködés esetében a jelentésben értékelni kell – amennyiben lehetséges és indokolt – a fejlesztéshatékonysági elvek betartását, az innovatív finanszírozási eszközök tekintetében is. [Mód. 287]

(6)  A 2021-ben készítendő éves jelentésnek tartalmaznia kell a 2014–2020-as időszakra vonatkozó éves jelentésekben szereplő, a 40. cikk (2) bekezdésében hivatkozott rendeletek hatálya alá tartozó valamennyi támogatásról – így a külső címzett bevételekről és a vagyonkezelői alapokhoz való hozzájárulásokról – szóló összesített információkat, a kiadások részletezését az ország, a finanszírozási eszközök felhasználása, a kötelezettségvállalások és a kifizetések szerinti bontásban feltüntetve. A jelentés összegzi a főbb tapasztalatokat és a korábbi években végzett külső értékelésekben megfogalmazott ajánlások nyomon követését. Tartalmazza a központban lévő személyzeti kapacitás szintjének felmérését, valamint az uniós küldöttségek kapacitásának szintjét az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi célkitűzés teljesítéséhez. [Mód. 288]

(6a)  A Bizottság az éves jelentés részeként részletes jelentést nyújt be a külső tevékenységi garanciával fedezett finanszírozási és beruházási műveletekről, valamint az EFFA+ működéséről, kezeléséről és célkitűzéseihez való hatékony hozzájárulásáról. Az éves jelentés említett részéhez csatolni kell a Számvevőszék véleményét. A jelentés a következő elemeket tartalmazza:

a)  az EFFA+-nak az e rendeletben meghatározott céljaihoz hozzájáruló eredmények értékelése;

b)  a külső tevékenységi garanciával fedezett, jelenlegi finanszírozási és beruházási műveletek valamint az e rendeletnek való megfelelésük értékelése ágazati, országos és regionális szinten, ideértve a kockázatkezelési intézkedéseket és azoknak a partnerek pénzügyi és gazdasági stabilitására gyakorolt hatását;

c)  a külső tevékenységi garanciával fedezett finanszírozási és beruházási műveletek addicionalitására és hozzáadott értékére, a magánforrások mozgósítására, a becsült és a tényleges teljesítményre, valamint az eredményekre és hatásokra vonatkozó összesített értékelés, amely kitér a tisztességes munkahelyek teremtésére, a megélhetést biztosító jövedelem nyújtásának képességére, a szegénység felszámolására és az egyenlőtlenségek megszüntetésére is; ez az értékelés tartalmazza a fedezett műveletek nemi szempontú, tényeken és nemek szerint bontott adatokon alapuló elemzését, amennyiben lehetséges, valamint a támogatott magánszektor típusának elemzését, beleértve a szövetkezeteket és a szociális vállalkozásokat;

d)  a külső tevékenységi garancia igénybevételére vonatkozó követelményeknek való megfelelés és az egyes benyújtott javaslatokra meghatározott fő teljesítménymutatók megvalósulásának értékelése;

e)  a külső tevékenységi garanciával és az EFFA+-szal fedezett műveletek tőkeáttételi hatásának értékelése;

f)  a kedvezményezetteknek juttatott pénzösszegek és az egyes részvételre jogosult partnerek finanszírozási és beruházási műveleteinek összevont alapon végzett értékelése;

g)  a részvételre jogosult partnerek finanszírozási és beruházási műveletei által képviselt addicionalitás és hozzáadott érték, illetve az ilyen műveletekhez kapcsolódó összesített kockázat értékelése;

h)  a külső tevékenységi garancia lehívására, a veszteségre, a megtérülésre, a behajtott összegre és minden egyéb befolyt kifizetésre, valamint a teljes kockázati kitettségre vonatkozó részletes információk;

i)  a részvételre jogosult partnerek által az e rendelet hatálya alatt végrehajtott finanszírozási és beruházási műveletekről szóló, független külső ellenőr által vizsgált pénzügyi jelentések;

j)  a külső tevékenységi garancia által fedezett műveletek, valamint a külső beruházási terv második és harmadik pillére keretében kialakított műveletek közötti szinergiák és kiegészítő jelleg meglévő releváns jelentéseken alapuló értékelése, különös tekintettel a jó kormányzás terén elért haladásra, többek között a korrupció és az illegális pénzmozgások elleni küzdelemre, az emberi jogok tiszteletben tartására és a jogállamiságra, valamint a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő szakpolitikákra, továbbá a vállalkozói készség, a helyi üzleti környezet és a helyi pénzügyi piacok fellendítésére;

k)  annak értékelése, hogy a külső tevékenységi garancia műveletei megfelelnek-e a nemzetközileg elfogadott fejlesztéshatékonysági elveknek;

l)  a garanciák ellentételezésének értékelése;

m)  a kizárt tevékenységekkel és a nem együttműködő országokkal és területekkel kapcsolatos rendelkezések végrehajtásának értékelése. [Mód. 289]

(7)  Az elfogadott indikatív programozási dokumentumok alapján az éghajlat-politikához és a biológiai sokféleséghez e rendeletben kitűzött célokhoz kapcsolódó összes kiadásra vonatkozóan éves becslést kell készíteni. Az e rendelet keretében odaítélt finanszírozást a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet módszertanán többek között (a riói mutatókon) alapuló éves rendszerrel kell nyomon követni – nem zárva ki az adott esetben azt, hogy a rendelkezésre álló pontosabb módszertanokat alkalmazzák az uniós programok teljesítménymenedzsmentjének meglévő módszertanába integrálva – annak érdekében, hogy számszerűsíteni lehessen az éghajlat-politikával és a biológiai sokféleséggel és a környezettel, a humán fejlesztéssel és a társadalmi befogadással, a nemek közötti egyenlőséggel és a hivatalos fejlesztési támogatással összefüggésben a 19. cikkben említett cselekvési tervek és intézkedések szintjén végrehajtott, az értékelésekben és az éves jelentésekben rögzített kiadásokat. A Bizottság a becslést az éves jelentés részeként továbbítja az Európai Parlamentnek. [Mód. 290]

(8)  A Bizottság elismert nemzetközi szabványoknak megfelelően bocsátja rendelkezésre a fejlesztési együttműködésre vonatkozó információkat, köztük a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet információit, és alkalmazza a nemzetközi segélyátláthatósági kezdeményezés által kidolgozott közös szabványkeret. [Mód. 291]

(9)  Annak biztosítása érdekében, hogy hatékony értékelés készüljön az e rendelet által a célkitűzéseinek megvalósítása felé tett előrehaladásról, a Bizottság felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására aktusokat fogad el a 34. cikknek megfelelően a VII. melléklet módosítása céljából a szükségesnek tartott esetekben a mutatók felülvizsgálata vagy kiegészítése érdekében, többek között a 32. cikk szerinti félidős felülvizsgálattal összefüggésben, továbbá e rendeletnek a nyomonkövetési és értékelési keret kialakításáról szóló rendelkezésekkel való kiegészítése érdekében, amelyek e rendelet egyes konkrét céljaira alkalmazandó további teljesítménymutatókat tartalmazhatnak. [Mód. 292]

32. cikk

Félidős felülvizsgálat és értékelés [Mód. 293]

(1)  Legkésőbb 2024. június 30-ig a Bizottság félidős értékelő jelentést nyújt be e a rendelet időközi értékelését a végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy évvel az eszköz végrehajtásának kezdetét követően kell elvégeznialkalmazásáról. A félidős értékelő jelentés a 2021. január 1-jétől 2023. december 31-ig terjedő időszakra terjed ki, és megvizsgálja az e rendelet célkitűzéseinek eléréséhez való uniós hozzájárulást az elért eredmények mérésére szolgáló mutatók és az e rendelet – ideértve az EFFA+-t és a külső tevékenységi garanciát – hatásával kapcsolatos megállapítások és következtetések révén. [Mód. 294]

Ehhez az értékeléshez az Európai Parlament is hozzájárulhat. A Bizottság és az EKSZ konzultációt szervez a kiemelt érdekelt felekkel és kedvezményezettekkel, többek között civil társadalmi szervezetekkel; A Bizottság és az EKSZ különös figyelmet fordít a leginkább perifériára szorultak képviseletének biztosítására. [Mód. 295]

A Bizottság továbbá külső értékelések révén beavatkozási területenként értékeli tevékenységeinek hatását és eredményességét, valamint a programozás eredményességét. A Bizottság és az EKSZ figyelembe veszi az Európai Parlament és a Tanács független külső értékelésekre vonatkozó javaslatait és nézeteit. Az értékelés adott esetben felhasználja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Támogatási Bizottságának bevált gyakorlatra vonatkozó elveit, és arról igyekszik bizonyosságot szerezni, hogy teljesültek-e a célkitűzések, valamint ajánlások megfogalmazására törekszik a jövőbeni intézkedések javítása céljából. Az időközi értékelés értékeli az Unió teljesítményét az e rendelet által megállapított célértékek tekintetében. [Mód. 296]

(2)  A rendelet végrehajtásának végén, de legkésőbb négy évvel az 1. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi a rendelet végső értékelését. Ez az értékelés áttekinti az Unió e rendelet célkitűzéseinek megvalósításához tett hozzájárulását, figyelembe véve az elért eredményeket mérő mutatókat és a rendelet hatásával kapcsolatos bármilyen megállapítást és következtetést. A félidős értékelő jelentés kitér a hatékonyságra, a hozzáadott értékre, az egyszerűsített és észszerűsített külső finanszírozási struktúra működésére, a belső és külső koherenciára, valamint e rendelet célkitűzéseinek továbbra fennálló relevanciájára, a finanszírozott fellépések közötti kiegészítő jellegre és szinergiákra, az intézkedéseknek a következetes uniós külső fellépéshez való hozzájárulására, valamint arra, hogy a kedvezményezett országok lakossága adott esetben milyen mértékben tud az uniós pénzügyi támogatásról, és a jelentés tartalmazza a 31. cikk (4) bekezdésében említett jelentések megállapításait . [Mód. 297]

A végső értékelő jelentés kitér a hatékonyságra, a hozzáadott értékre, az egyszerűsítési lehetőségekre, a belső és külső koherenciára, valamint e rendelet célkitűzéseinek további relevanciájára. [Mód. 298]

A végső félidős értékelő jelentést az uniós finanszírozás végrehajtásának alkalmazásának javítása céljából kell elkészíteni. A jelentés információkkal szolgál az e rendelet keretében végrehajtott tevékenységi formák megújítása, módosítása vagy felfüggesztése kérdésében hozott határozatokhoz. [Mód. 299]

A végső félidős értékelő jelentésnek emellett tartalmaznia kell a vonatkozó éves jelentésekben szereplő, az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi támogatásról – így a külső címzett bevételekről és a vagyonkezelői alapokhoz való hozzájárulásokról – szóló összesített információkat, a kiadások részletezését a kedvezményezett ország, a finanszírozási eszközök felhasználása, a kötelezettségvállalások és a kifizetések, továbbá a földrajzi és tematikus program és a gyorsreagálási tevékenység, többek között az újonnan felmerülő kihívások és prioritások számára képzett tartalékból igénybe vett források szerinti bontásban feltüntetve. [Mód. 300]

A Bizottság az értékelések következtetéseit és az azokkal kapcsolatos észrevételeit a 35. cikkben említett megfelelő bizottságon keresztül megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a tagállamoknak. A tagállamok kérésére a konkrét értékelések az érintett bizottságon belül megvitathatók. Az eredményeket fel kell használni a programtervezés és a forráselosztás során. [Mód. 301]

A Bizottság megfelelő mértékig minden érintett érdekelt felet és kedvezményezettet, a társadalmi szervezeteket is beleértve bevon az e rendelet szerint nyújtott uniós finanszírozás értékelésének folyamatába, és adott esetben törekedhet arra, hogy az uniós tagállamokkal és a fejlesztési partnerekkel közös értékelést készítsen, a partnerországok szoros bevonásával. [Mód. 302]

(2a)  A Bizottság a (2) bekezdésben említett félidős értékelő jelentést továbbítja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentéshez adott esetben az e rendelet szükséges módosítására irányuló jogalkotási javaslatot mellékelnek. [Mód. 303]

(2b)  E rendelet alkalmazási időszakának végén, de legkésőbb az 1. cikkben meghatározott határidő lejártától számított három éven belül a Bizottság végleges értékelést készít a rendeletről az e cikk (2) bekezdésében említett ugyanazon szempontok szerint, mint félidős értékelés esetében. [Mód. 304]

(3)  A költségvetési rendelet különös jelentéstételi rendelkezéseinek megfelelően a Bizottság 2025. december 31-ig, majd azt követően háromévente értékeli a külső tevékenységi garancia alkalmazását és működését. A Bizottság benyújtja értékelő jelentését az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az értékelő jelentéshez csatolni kell a Számvevőszék véleményét.

III. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

33. cikk

Az e rendelet hatókörébe nem tartozó ország vagy terület részvétele

(1)  Kellően indokolt esetekben, és amennyiben a végrehajtandó az alkalmazandó tevékenység globális, térségeken átnyúló vagy regionális jellegű, a Bizottság határozhat úgyfelhatalmazást kap arra, hogy a vonatkozó többéves indikatív programokon vagy a vonatkozó cselekvési terveken és intézkedéseken belül kiterjeszti felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a 34. cikknek megfelelően annak érdekében, hogy kiegészítse a rendeletet, e a tevékenységek hatókörét céljára országokat és területeket hozzáadva a 4. cikk szerint e rendelet hatálya alá nem tartozó országokra és területekre az uniós finanszírozás koherenciájának és hatékonyságának biztosítása, vagy a regionális vagy térségeken átnyúló együttműködés előmozdítása érdekében. országokhoz és területekhez. [Mód. 305]

(2)  A Bizottság külön pénzügyi allokációt hozhat létre azzal a céllal, hogy segítse a partnerországokat és -régiókat a velük szomszédos uniós legkülső régiókkal és a TOT-határozat tanácsi határozat hatálya alá tartozó tengerentúli országokkal és területekkel folytatott együttműködésük megerősítésében. E célból adott esetben – és a TOT-határozatból és/vagy az ETE-rendeletből eredő finanszírozási szint kölcsönössége és arányossága alapján – e rendelet hozzájárulhat olyan tevékenységekhez, amelyeket egy partnerország vagy -régió, vagy bármely egyéb jogalany a jelen rendelet alapján valósít meg; amelyeket egy ország, terület vagy bármely más jogalany a TOT-határozat alapján valósít meg; vagy amelyeket az Unió valamely legkülső régiója közös operatív programok keretében valósít meg; illetve hozzájárulhat olyan interregionális együttműködési programokhoz vagy intézkedésekhez, amelyek meghatározása és végrehajtása az ETE-rendelet alapján történik. [Mód. 306]

33a. cikk

A partnerországok vagy -régiók által a szomszédos uniós legkülső régiókkal és tengerentúli országokkal és területekkel folytatott együttműködés

(1)  A Bizottság külön pénzügyi allokációt hozhat létre azzal a céllal, hogy segítse a partnerországokat és -régiókat a velük szomszédos uniós legkülső régiókkal és a tanácsi TOT-határozat hatálya alá tartozó tengerentúli országokkal és területekkel folytatott együttműködésük megerősítésében. E célból e rendelet adott esetben és a TOT-határozatból és/vagy az európai területi együttműködési rendeletből származó finanszírozás szintjével összefüggő kölcsönösség és arányosság alapján hozzájárulhat valamely partnerország vagy régió, vagy e rendelet szerinti bármely más jogalany által, egy ország, térség vagy a TOT-határozat szerinti bármely más jogalany által, vagy közös operatív programok keretén belül egy legkülső régió által folytatott tevékenységekhez, vagy az európai területi együttműködési rendelet szerint létrehozott és alkalmazott interregionális együttműködési programokhoz vagy intézkedésekhez.

(2)  Az uniós társfinanszírozási arány nem lehet magasabb valamely program vagy intézkedés elszámolható kiadásainak 90%-ánál. Technikai segítségnyújtás esetében a társfinanszírozás aránya 100 %. [Mód. 307]

34. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)  A Bizottságnak a 4. cikk (6) bekezdésében, a 8. cikk (7a) bekezdésében, a 8. cikk (8b) bekezdésében, a 14. cikk (1) bekezdésében, a 15a. cikkben, a 17. cikk (4) bekezdésében, a 21. cikk (3a) bekezdésében, a 26. cikk (4) bekezdésében, a 27. cikk (9) bekezdésében, a 31. cikk (9) bekezdésében és a 33. cikk (1) a 26. cikk (3) bekezdésében, a 27. cikk (9) bekezdésében és a 31. cikk (9) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a jelen rendelet érvényességi idejére szól. A bizottság a lehető leghamarabb elfogadja az említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat. Azonban a 8. cikk (7a) bekezdésében, a 8. cikk (8b) bekezdésében, a 17. cikk (4) bekezdésében és a 31. cikk (9) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat [6 hónappal e rendelet hatálybalépését követően ]...-ig fogadja el. [Mód. 308]

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikk (6) bekezdésében, a 8. cikk (7a) bekezdésében, a 8. cikk (8b) bekezdésében, a 14. cikk (1) bekezdésében, a 15a. cikkben, a 17. cikk (4) bekezdésében, a 21. cikk (3a) bekezdésében, a 26. cikk (4) bekezdésében, a 27. cikk (9) bekezdésében, a 31. cikk (9) bekezdésében és a 33. cikk (1) bekezdésében, a 26. cikk (3) bekezdésében, a 27. cikk (9) bekezdésében és a 31. cikk (9) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. [Mód. 309]

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)  A 4. cikk (6)  bekezdése, a 8. cikk (7a) bekezdése, a 8. cikk (8b) bekezdése, a 14. cikk (1) bekezdése, a 15a. cikkben, a 17. cikk (4) bekezdése, a 21. cikk (3a) bekezdése, a 26. cikk (4) bekezdése, a 27. cikk (9) bekezdése, a 31. cikk (9) bekezdése és a 33. cikk (1) bekezdése a 26. cikk (3) bekezdése, a 27. cikk (9) bekezdése és a 31. cikk (9) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlament és a Tanács jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik. [Mód. 310]

34a. cikk

Sürgősségi eljárás

(1)  Ha természeti vagy ember által okozott katasztrófák, vagy a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat vagy az alapvető szabadságokat fenyegető közvetlen veszély esetén rendkívül sürgős okból szükségessé válik, a Bizottság felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására és az e cikk (2) és (3) bekezdéseit kell alkalmazni.

(2)  Az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok haladéktalanul hatályba lépnek és alkalmazandók, amennyiben nem emelnek ellenük kifogást a (3) bekezdésnek megfelelően. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak küldött értesítésben meg kell indokolni a sürgősségi eljárás alkalmazását.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács a 34. cikk (6) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a szóban forgó, felhatalmazáson alapuló jogi aktust. [Mód. 311]

34b. cikk

Demokratikus elszámoltathatóság

(1)  Annak érdekében, hogy javítsa a párbeszédet az Európai Unió intézményei, különösen az Európai Parlament, a Bizottság és az EKSZ között, valamint, hogy nagyobb átláthatóságot és elszámoltathatóságot biztosítson és gyorsítsa a jogi aktusok és intézkedések Bizottság általi elfogadását, az Európai Parlament felkérheti a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy jelenjenek meg előtte az e rendelet szerinti programozással kapcsolatos stratégiai irányvonalak és iránymutatások megvitatása céljából. Ez a párbeszéd az 5. cikkel összhangban minden külső finanszírozási eszköz átfogó koherenciáját is elősegíti. Erre a párbeszédre a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és az éves költségvetési tervezet Bizottság általi elfogadását megelőzően kerülhet sor. A párbeszédre az Európai Parlament, az Európai Bizottság vagy az EKSZ kérésére a főbb politikai fejleményekre való tekintettel eseti jelleggel is sor kerülhet.

(2)  A Bizottság és az EKSZ legalább egy hónappal a párbeszédet megelőzően előterjeszt az Európai Parlament számára minden e tekintetben vonatkozó dokumentumot. Az éves költségvetéssel kapcsolatos párbeszéd esetében a Bizottságnak és az EKSZ-nek kell biztosítania a 21. cikkel összhangban elfogadott vagy tervezett összes cselekvési tervre és intézkedésre vonatkozó összesített információt, továbbá az országonként, régiónként és tematikus területenként folytatott együttműködésre, valamint a gyors reagálási tevékenységek alkalmazására, a felmerülő kihívások és prioritások számára képzett tartalékra és a külső tevékenységi garanciára vonatkozó információkat.

(3)  A Bizottság és az EKSZ a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi az Európai Parlament álláspontját. Abban az esetben, ha a Bizottság vagy az EKSZ nem veszi figyelembe az Európai Parlament álláspontját, megfelelő indokolást kell adnia.

(4)  A Bizottság és az EKSZ – különösen a 38. cikk szerinti irányítócsoporton keresztül – felelős azért, hogy az Európai Parlament tájékoztatást kapjon e rendelet alkalmazásának mindenkori helyzetéről, különös tekintettel a folyamatban lévő intézkedésekre, fellépésekre és eredményekre. [Mód. 312]

35. cikk

Bizottság

(1)  A Bizottság munkáját a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)  Az e bekezdésre való hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(3)  Ha a bizottságnak írásbeli eljárásban kell véleményt nyilvánítania, az ilyen eljárást eredmény nélkül kell lezárni, amennyiben a véleménynyilvánításra megállapított határidőn belül az elnök úgy határoz, vagy a bizottsági tagok egyszerű többsége ezt kéri.

(4)  Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendeletnek az 5. cikkével együtt értelmezett 8. cikkét kell alkalmazni.

(5)  Az elfogadott határozat az elfogadott vagy módosított dokumentum, cselekvési program vagy intézkedés időtartamára marad hatályban.

(6)  Az Európai Beruházási Bank egy megfigyelője részt vesz a bizottságnak az Európai Beruházási Bankot érintő kérdésekkel kapcsolatos eljárásában. [Mód. 313]

36. cikk

Átláthatóság Tájékoztatás, kommunikáció és közzététel az információk nyilvánosságra hozatala [Mód. 314]

(1)  Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak. A Bizottság felel annak ellenőrzéséért, hogy a kedvezményezettek az említett követelményeket teljesítik-e. [Mód. 315]

(2)  A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez alkalmaz a rendelethez, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. A rendelethez allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amennyiben azok a kihívások közvetlenül kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez. [Mód. 316]

(2a)  A Bizottság intézkedéseket hoz a stratégiai kommunikáció és a nyilvános diplomácia megerősítése érdekében az Unió értékeinek és az Unió hozzáadott értékének közléséhez. [Mód. 317]

(2b)  A Bizottság – azon fellépések kivételével, amelyekről úgy ítéli meg, hogy a 37. cikkben foglaltak szerint biztonsági problémákat okoznának vagy érzékeny helyi politikai kérdéseket érintenek – létrehozza az e rendelet alapján finanszírozott valamennyi fellépés egységes, átfogó, nyilvános, központi elektronikus nyilvántartását, amely magába foglalja a forráselosztási folyamatban a partnerek igényeinek meghatározására felhasznált kritériumokat, továbbá a Bizottság biztosítja a nyilvántartás rendszeres frissítését. [Mód. 318]

(2c)  A nyilvántartás a bizalmas és üzleti szempontból érzékeny információk védelmét szem előtt tartva magában foglalja a valamennyi finanszírozási és beruházási művelettel kapcsolatos – többek között egyedi szintű és projektszintű – információkat, valamint az összes EFFA+ garanciamegállapodás lényeges elemeit, köztük a részvételre jogosult partnerek jogi személyazonosságára, a várható fejlesztési előnyökre és a panasztételi eljárásokra vonatkozó információkat. [Mód. 319]

(2d)  Az EFFA+ szerint jogosult partnerek – az átláthatóságra irányadó politikáikkal és az adatvédelemre, valamint a dokumentumokhoz és információhoz való hozzáférésre vonatkozó uniós szabályokkal összhangban – weboldalaikon proaktív módon és rendszeresen nyilvánosan hozzáférhetővé teszik a külső tevékenységi garanciával fedezett valamennyi finanszírozási és beruházási művelettel kapcsolatos információt, különösen azt illetően, hogy e műveletek miként járulnak hozzá e rendelet céljainak és követelményeinek teljesítéséhez. Ezeket az információkat projektszintre lebontva kell megadni. Ezeknek az információknak mindig figyelembe kell venniük a bizalmas és üzleti szempontból érzékeny információk védelmét. A részvételre jogosult partnerek kötelesek az e rendelettel összhangban a külső tevékenységi garanciával fedezett finanszírozási és beruházási műveletekről általuk nyilvánosságra hozott valamennyi tájékoztatóban közzétenni az uniós támogatást. [Mód. 320]

37. cikk

A láthatósági követelményektől való eltérés

Biztonsági kérdések vagy a helyi politika szintjén érzékeny kérdések miatt ajánlatos vagy szükséges lehet a kommunikációs és láthatósági tevékenységek korlátozása bizonyos országokban vagy területeken, illetve bizonyos időszakokban. Az ilyen esetekben az Unióval való konzultációt és az Unió egyetértését követően eseti alapon kell meghatározni a célközönséget és egy adott tevékenység promóciójához használt láthatósági eszközöket, termékeket és csatornákat. Amennyiben gyors beavatkozásra van szükség egy hirtelen kialakult válsághelyzet megválaszolásához, nem szükséges azonnal teljes kommunikációs és láthatósági tervet készíteni. Ugyanakkor ilyen helyzetekben is megfelelően jelezni kell az uniós támogatást a kezdetektől fogva.

38. cikk

EKSZ-záradék

Ezt a rendeletet a 2010/427/EU határozattal összhangban kell alkalmazni. [Mód. 321]

38a. cikk

Irányítás

A Bizottság és az EKSZ megfelelő szervezeti egységeiből álló és az alelnök/főképviselő vagy e hivatal képviselőjének elnökletével működő horizontális irányítócsoport felel az irányítási cikluson során végig ezen eszköz irányításáért, koordinálásáért és kezeléséért az Unió minden külső finanszírozása következetességének, hatékonyságának, átláthatóságának és elszámoltathatóságának biztosítása érdekében. Az alelnök/főképviselő biztosítja az Unió külső tevékenységének átfogó politikai koordinációját. Minden fellépés esetében, beleértve a gyorsreagálási tevékenységeket és a rendkívüli segítségnyújtási intézkedéseket, valamint az eszköz programozásának, tervezésének és alkalmazásának teljes ciklusa során a főképviselőnek és az EKSZ-nek együtt kell működnie a Bizottság érintett tagjaival és szervezeti egységeivel a tervezett fellépés jellege és célkitűzései alapján, szakértelmükre építve. Minden határozati javaslatot a Bizottság eljárásait követve kell előkészíteni és elfogadás céljából a Bizottságnak be kell nyújtani.

Az Európai Parlamentet teljes mértékben be kell vonni az eszközök tervezési, programozási, nyomonkövetési és értékelési szakaszába, annak érdekében, hogy a külső tevékenységek terén biztosítva legyen az uniós finanszírozás politikai ellenőrzése, demokratikus ellenőrzése és elszámoltathatósága. [Mód. 322]

39. cikk

Hatályon kívül helyezés és átmeneti rendelkezések

(1)  A 466/2014/EU határozat, a 480/2009/EK, Euratom rendelet és az (EU) 2017/1601 rendelet 2021. január 1-jétől hatályát veszti.

(2)  A rendelet pénzügyi keretösszegéből a jelen rendelet és az alábbi elődjei alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások is fedezhetők: a 233/2014/EU rendelet; a 232/2014/EU rendelet; a 230/2014/EU rendelet; a 235/2014/EU rendelet; a 234/2014/EU rendelet, a 237/2014/Euratom rendelet, a 236/2014/EU rendelet, a 466/2014/EU határozat, a 480/2009/EK, Euratom rendelet és az (EU) 2017/1601 rendelet.

(3)  E rendelet pénzügyi keretösszege kiterjedhet a jelen rendelet bármilyen utódjának előkészítésével kapcsolatos költségekre.

(4)  A 2027. december 31-ig be nem fejezett tevékenységekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása céljából szükség esetén előirányzatok állíthatók be a 2027 utáni költségvetésbe a 20. cikk (1) bekezdésében meghatározott kiadások fedezésére.

40. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől 2027. december 31-ig kell alkalmazni. [Mód. 323]

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt …, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

MELLÉKLET

A SZOMSZÉDSÁGPOLITIKAI TÉRSÉGBE TARTOZÓ ORSZÁGOK ÉS TERÜLETEK JEGYZÉKE

Algéria

Örményország

Azerbajdzsán

Belarusz

Egyiptom

Grúzia

Izrael

Jordánia

Libanon

Líbia

Moldovai Köztársaság

Marokkó

megszállt palesztin területek

Szíria

Tunézia

Ukrajna

Az e területre irányuló uniós támogatás annak lehetővé tétele érdekében is felhasználható, hogy az Oroszországi Föderáció részt vehessen a határon átnyúló együttműködési programokban és más releváns, több országra irányuló programokban, beleértve az oktatási együttműködést, különösen a diákcsere-programokat. [Mód. 324]

II. MELLÉKLET

A FÖLDRAJZI PROGRAMOK EGYÜTTMŰKÖDÉSI TERÜLETEI

A.   Valamennyi földrajzi térség vonatkozásában

EMBEREK

1.   Jó kormányzás, demokrácia, jogállamiság és emberi jogok

a)  A demokrácia és a befogadó demokratikus folyamatok, a kormányzás és a felügyelet megerősítése, ideértve a független igazságszolgáltatást, a jogállamiságot, valamint az átlátható, békés és hiteles választói választási folyamatokat; [Mód. 325]

b)  Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelmének Egyetemes Nyilatkozatában foglalt emberi jogok előmozdításának és védelmének, valamint a kapcsolódó nemzetközi eszközök végrehajtásának megerősítése, az emberijog-védők támogatása és védelme, a globális és regionális paktumok és keretek megvalósításához való hozzájárulás, ezek végrehajtása és nyomon követése során a civil társadalom kapacitásainak növelése és az éghajlatváltozás miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek védelmére vonatkozó jogi keret létrehozásának megalapozása; [Mód. 326]

c)  A megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelem, valamint az egyenlőség elvének előmozdítása, különös tekintettel a nemek közötti egyenlőségre, a nők és a lányok jogaira és társadalmi szerepvállalásuk növelésére, valamint a gyermekek, a fiatalok, a fogyatékossággal élő személyek, a kisebbségekhez tartozó személyek, az LMBTI-személyek és az őslakos népek jogaira; [Mód. 327]

d)  A civil társadalom megerősödésének támogatása, a politikai változásokban, valamint a reformfolyamatokban és a demokratikus átalakulásban játszott szerepének a támogatása megerősítése, továbbá a civil társadalom és a polgárok politikai döntéshozatalban életben és a döntéshozatal ellenőrzésében való részvétele számára kedvező környezet előmozdítása; [Mód. 328]

e)  A szabad és független média pluralizmusának, függetlenségének és professzionalizmusának erősítése;

f)  Az államok, társadalmak, közösségek és egyének rezilienciájának kialakítása a politikai annak érdekében, hogy felkészüljenek a környezeti és, gazdasági, környezeti, élelmezési, demográfiai és társadalmi nyomásokkal és sokkhatásokkal szemben;sokkhatásoknak, a természeti és az ember által okozott katasztrófáknak, konfliktusoknak, egészségügyi és élelmiszer-biztonsági válságoknak való ellenállásra, az azokhoz való alkalmazkodásra és az azokból való gyors kilábalásra; [Mód. 329]

g)  A demokratikus állami intézmények fejlesztésének erősítése nemzetközi, országos és helyi szinteken egyaránt, ideértve a független, eredményes, hatékony és elszámoltatható igazságszolgáltatási rendszert, a jogállamiság, a nemzetközi igazságszolgáltatás, az elszámoltathatóság, előmozdítását, valamint az a mindenkit megillető igazságszolgáltatáshoz való jogot mindenki számára;hozzáférés előmozdítását; [Mód. 330]

h)  A közigazgatásireform-folyamatok támogatása, többek között polgárközpontú e-kormányzati megközelítések alkalmazásával, a jogi keret és az intézményi szerkezet, a nemzeti statisztikai rendszerek, kapacitások megerősítésével, az államháztartási gazdálkodás megszilárdításával, valamint a korrupció, az adóelkerülés, az adókijátszás és az agresszív adótervezés elleni küzdelemhez való hozzájárulással; [Mód. 331]

i)  Inkluzív, kiegyensúlyozott és integrált terület- és várospolitikák előmozdítása az állami intézmények és szervek megerősítése útján országos és helyi szinteken egyaránt, valamint a hatékony decentralizációs és államigazgatás-átalakítási folyamatok támogatása;

j)  Az állami intézmények átláthatóságának és elszámoltathatóságának növelése, a közbeszerzés megerősítése – többek között fenntarthatósági (környezeti, szociális és gazdasági) kritériumok és célkitűzések kidolgozásának támogatásával –, és az államháztartási gazdálkodás megerősítése, az e-kormányzat kialakítása, valamint a szolgáltatásnyújtás javítása; [Mód. 332]

k)  A természeti erőforrások ágazataira és a kapcsolódó bevételekre vonatkozó fenntartható, elszámoltatható és átlátható gazdálkodás támogatása, valamint reformok a méltányos, igazságos és fenntartható adópolitikák kialakítása érdekében;

ka)   A parlamenti demokrácia előmozdítása. [Mód. 333]

2.   A szegénység felszámolása, az egyenlőtlenségek elleni küzdelem és humán fejlődés

a)  A szegénység valamennyi dimenziójának felszámolása, a megkülönböztetés és az egyenlőtlenségek kezelése, valamint annak biztosítása, hogy senki sem marad ki a fejlődésből; és a leghátrányosabb helyzetűek elsőként való megsegítése, elsőbbséget biztosítva az egészségügyet, az élelmezést, az oktatást és a szociális védelmet érintő közszolgáltatásokba való beruházások számára; [Mód. 334]

b)  A szakpolitikák elfogadására és megfelelő beruházások eszközölésére irányuló erőfeszítések fokozása a nők, a fiatalok és a gyermekek, valamint a fogyatékossággal élő személyek és fiatalok jogainak előmozdítása, védelme és érvényesítése, valamint a társadalmi, polgári és gazdasági életben való szerepvállalásuk és érdemi részvételük elősegítése, továbbá az inkluzív növekedéshez és a fenntartható fejlődéshez való teljes mértékű hozzájárulásuk biztosítása érdekében; [Mód. 335]

c)  A nők és lányok jogai, valamint társadalmi szerepvállalásuk védelmének és megvalósításának előmozdítása, ideértve a gazdasági, munkajogi és szociális jogokat, a földhöz fűződő jogokat, valamint a szexuális és reproduktív egészséget és a kapcsolódó jogokat, továbbá a szexuális és nemi alapú erőszak valamennyi formájának megelőzését, és a nők és a lányok ezektől való védelmét; ez magában foglalja annak előmozdítását, hogy az átfogó szexuális és reproduktív egészségügyi tájékoztatás és átfogó szexuális nevelés mindenki számára biztosított legyen; az együttműködés előmozdítása a szexuális és reproduktív egészségügyi ellátás, többek között a családtervezés – különösen alacsony jövedelmű csoportok körében történő – biztosítására szolgáló új vagy továbbfejlesztett eszközökre irányuló kutatás és innováció terén; [Mód. 336]

d)  Különös figyelem fordítása a hátrányos helyzetű, kiszolgáltatott helyzetben lévő és marginalizált személyekre, többek között a gyerekekre, az idősekre, a fogyatékos személyekre, az LMBTI-személyekre és az őslakos népekre. Idetartozik a fogyatékossággal és fogyatékosság nélkül élő gyermekek gondozásának gyermekgondozás intézményes alapokról közösségi alapokra való áthelyezésének az ösztönzése is; [Mód. 337]

e)  Integrált megközelítés előmozdítása a közösségek – különösen a legszegényebbek és a legnehezebben elérhetők – támogatásában az alapvető szükségletekhez és szolgáltatásokhoz különösen az egészségügyi, többek között a szexuális és reproduktív egészségügyi szolgáltatásokhoz, a tájékoztatáshoz és eszközökhöz, az oktatáshoz, az élelmezéshez és a szociális védelemhez való általános hozzáférés javításávalvaló hozzájutás javításához; [Mód. 338]

f)  Biztonságos A gyermekek, különösen a leginkább a peremre szorultak számára a lehető legjobb életkezdés biztosítása a kisgyermekkori fejlesztésekbe való beruházásokkal, valamint annak garantálásával, hogy a szegénységet vagy egyenlőtlenséget megtapasztaló gyermekek hozzáférjenek olyan alapvető szolgáltatásokhoz, mint az egészségügy, az élelmezés, az oktatás és a szociális védelem; biztonságos és gondoskodó környezet megteremtésének támogatása a gyermekek számára, ami fontos eleme a lehetőségeit teljes mértékben kihasználni képes, egészséges fiatal népesség elősegítésének, különös figyelmet fordítva a lányok szükségleteire; [Mód. 339]

g)  Az elegendő, megfizethető, biztonságos és tápláló élelmiszerekhez való egyetemes hozzájutás támogatása különösen a leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévők, különös figyelmet fordítva a lányok szükségleteire;számára, továbbá az élelmezés- és táplálkozásbiztonság erősítése, különösen az elhúzódó vagy visszatérő válságok sújtotta országokban; a több ágazatra kiterjedően alkalmazott tápanyag-orientált megközelítések előmozdítása a mezőgazdaságban; [Mód. 340]

h)  A biztonságos és elegendő ivóvízhez, csatornázáshoz és higiéniás körülményekhez való általános hozzáférés, továbbá fenntartható és integrált vízgazdálkodás biztosítása, mivel ezek kulcsfontosságú tényezők az egészségügy, az oktatás, az élelmezés, az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképesség és a nemek egyenlősége területén; [Mód. 341]

i)  Az egyetemes egészségügyi ellátás megvalósítása, a minőségi és megfizethető egészségügyi szolgáltatásokhoz, köztük a szexuális és reproduktív egészségügyi szolgáltatásokhoz való méltányos hozzáférés biztosításával, és mindenki számára hozzáférhető inkluzív, többek között erős, minőségi és reziliens egészségügyi rendszerek kiépítésének támogatása révéntámogatásával, valamint a korai előrejelzési, kockázatcsökkentési, kockázatkezelési és helyreállítási kapacitások javításával, kiegészítő fellépés az uniós kutatási és innovációs keretprogramon keresztül a globális egészségügyi fenyegetések kezeléséhez, a biztonságos, hatékony és megfizethető vakcinák és kezelések kifejlesztéséhez a szegénységgel kapcsolatos és elhanyagolt betegségekkel szemben, valamint az egészségügyi kihívásokra, többek között a fertőző betegségekre, az antimikrobiális szerekkel szembeni rezisztenciára, az új betegségekre és járványokra adott válaszok javításához; [Mód. 342]

j)  Az egyetemes és méltányos szociális védelem támogatása, valamint a szociális biztonsági hálók megerősítése az alapvető jövedelem garantálása, a mélyszegénységbe való lecsúszás megelőzése, valamint a reziliencia kiépítése érdekében;

ja)  Az emberek és a közösségek rezilienciájának erősítése, többek között a közösség szintjén irányított katasztrófakockázat-csökkentésre és a felkészültségre irányuló projektekbe történő fokozott beruházások révén; [Mód. 343]

jb)  Nemzeti, regionális és helyi kormányzatok és hatóságok támogatása a szükséges infrastruktúra – többek között a fizikai, technológiai és humánerőforrások – létrehozása érdekében, a legkorszerűbb technológiai és adminisztratív fejlesztéseket alkalmazva, ami lehetővé teszi minden a polgári nyilvántartás (a születéstől a halálig) pontos vezetését, valamint a hivatalosan elismert másodlatok szükség szerinti kiadását annak érdekében, hogy minden polgár hivatalosan is létezzen, és gyakorolhassa alapjogait. [Mód. 344]

k)  Inkluzív fenntartható városfejlesztés előmozdítása a városi egyenlőtlenségek kezelése érdekében, a leginkább rászorulókra összpontosítva és a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő megközelítéssel. [Mód. 345]

l)  A helyi hatóságok támogatása annak érdekében, hogy városi szinten javítsák az alapvető szolgáltatások nyújtását és a biztonságos élelmezéshez, az elérhető, tisztességes és megfizethető lakhatáshoz, valamint életminőséghez való méltányos hozzájutást, különösen az illegális településeken és nyomornegyedekben élők számára. [Mód. 346]

m)  A nemzetközileg elfogadott oktatási célok elérésének ösztönzése, különös tekintettel az ingyenes közoktatási rendszerekre, az inkluzív és méltányos, minőségi formális, informális és iskolarendszeren kívüli oktatás ösztönzése révén és az élethosszig tartó tanulás mindenki számára történő támogatása révén, minden szinten, ideértve a kisgyermekkori nevelést, a műszaki és szakképzést is, szükség- és válsághelyzetekben is, és többek között a digitális technológiák alkalmazásával, az oktatás, a tanítás és a tanulás javítása céljából; [Mód. 347]

ma)  Az oktatási folyosók támogatása, hogy a háborús országokból érkező hallgatók uniós egyetemeken tanulhassanak; [Mód. 348]

n)  A partnerországokba irányuló, a tőlük induló vagy a közöttük zajló tanulási célú mobilitási, kapacitásépítési és kulturális együttműködési tanulási célú mobilitási tevékenységek, valamint ezen országok intézményeivel, szervezeteivel, helyi végrehajtó szerveivel és hatóságaival folytatott együttműködés és szakpolitikai párbeszéd támogatása; [Mód. 349]

na)   A kapacitásbővítés és az együttműködés elősegítése a tudomány, a technológia és a kutatás területein, különösképpen a partnerországokat aránytalanul érintő, szegénységgel kapcsolatos társadalmi kihívások kezelése érdekében, valamint a korlátozott magánberuházással rendelkező elhanyagolt kutatási és innovációs területek és a nyílt hozzáférésű adatok támogatása, és a szociális innováció elősegítése; [Mód. 350]

o)  A kapacitásépítés és az együttműködés előmozdítása a tudomány, a technológia, a kutatás, valamint a nyílt hozzáférésű adatok , az óriási méretű adathalmazok, a mesterséges intelligencia és az innováció területén az uniós kutatási és innovációs keretprogrammal összhangban az agyelszívás elleni küzdelem érdekében; [Mód. 351]

p)  A koordináció fokozása valamennyi érintett szereplő között a szükséghelyzetből a fejlesztési szakaszba való átmenet elősegítése érdekében;

q)  Az interkulturális párbeszéd és a kulturális sokszínűség minden formájának előmozdítása, valamint a kulturális örökség megőrzése és promóciója, továbbá a kulturális és kreatív ágazatok fenntartható, társadalmi és gazdasági fejlődéssel kapcsolatos potenciáljának felszabadítása; [Mód. 352]

qa)  Fellépések támogatása és az együttműködés előmozdítása a sport területén a nők és a fiatalok, egyének és közösségek nagyobb szerepvállalása, valamint a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend egészségügyi, oktatási és társadalmi befogadási céljaihoz való hozzájárulás érdekében; [Mód. 353]

r)  A lakóhelyüket hosszú távra elhagyni kényszerült személyek méltóságának és rezilienciájának, valamint a befogadó országok és közösségek gazdasági és társadalmi életébe való beilleszkedésüknek az előmozdítása.

3.   Migráció, mobilitás és kényszerű lakóhelyelhagyás [Mód. 354]

-a)  Hatékony és emberi jogi alapú migrációs politikák támogatása minden szinten, beleértve a védelmi programokat, a biztonságos, rendezett és szabályos migráció megkönnyítése érdekében; [Mód. 355]

a)  A Hozzájárulás a migrációs és mobilitási kétoldalú, regionális, többek között Dél-Dél és nemzetközi partnerségek megerősítése megerősítéséhez integrált és kiegyensúlyozott megközelítés alapján, a migráció valamennyi vetületét lefedve, ideértve a bilaterális vagy regionális uniós megállapodások és intézkedések, többek között a mobilitási partnerségek végrehajtásának támogatását is; összhangban a nemzetközi és uniós joggal és az emberi jogi kötelezettségekkel; [Mód. 356]

aa)  Segítségnyújtás az uniós, kétoldalú vagy regionális megállapodások és a harmadik országokkal kötött megállapodások végrehajtásában, beleértve a mobilitási partnerségeket, valamint biztonságos és legális útvonala kialakításában többek között vízumkönnyítéssel és áttelepítési megállapodásokkal és a kölcsönös elszámoltathatóság és a humanitárius és emberi jogi kötelezettségek teljes tiszteletben tartása alapján; [Mód. 357]

b)  A visszatérő migránsok fenntartható és sikeres társadalmi-gazdasági visszailleszkedésének támogatása; [Mód. 358]

c)  Az irreguláris migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás kiváltó okainak kezelése és enyhítése;

d)  A migráció gyenge pontjainak csökkentése, többek között az iirreguláris migráció kezelése, valamint, az emberkereskedelem, a migránscsempészés kezelése, az integrált határigazgatással kapcsolatos együttműködés fokozása; z emberkereskedelemre és a migránscsempészésre adott transznacionális válasz nemzetközi és uniós joggal összhangban történő megerősítése révén; [Mód. 359]

e)  A tudományos, technikai, humán és intézményi kapacitások erősítése a migrációkezelés érdekében, többek között pontos és bontott adatok gyűjtése és felhasználása a bizonyítékokon alapuló politikák megalapozásaként a biztonságos, rendezett és felelősségteljes migráció érdekében; [Mód. 360]

f)  Hatékony és emberi jogokon alapuló migrációs politikák támogatása, a védelmi programokat is ideértve; [Mód. 361]

g)  A legális migráció megkönnyítéséhez szükséges feltételek megteremtése, valamint a jól irányított mobilitás és az emberek közötti kapcsolatok előmozdítása, a migráció fejlesztési hatásának maximalizálása beleértve a pontos és időbeni információkat a migráció minden szakaszáról [Mód. 362];

ga)  A migráció fejlesztési hatásainak maximalizálása, valamint a migráció és a fejlesztés közötti összefüggések közös értelmezésének javítása; [Mód. 363]

h)  A migránsok és a lakóhelyük elhagyására kényszerített személyek védelmének biztosítása, külön figyelmet fordítva a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportokra, és az emberi jogokon alapuló megközelítést alkalmazva, valamint biztosítva a vegyes migrációs áramlások között a nemzetközi védelemre szoruló személyek azonosítását és jogállásuk meghatározását; [Mód. 364]

i)  Fejlesztésalapú megoldások támogatása a lakóhelyük elhagyására kényszerített személyek és befogadó közösségeik számára, beleértve az oktatáshoz és a tisztességes munkához való hozzáférést, a lakóhelyük elhagyására kényszerített személyek méltóságát, rezilienciáját és önállóságát, valamint beillesztkedésüket a befogadó országok gazdasági és társadalmi életébe; [Mód. 365]

j)  A diaszpóra részvállalásának támogatása a származási országokban, hogy teljes mértékben hozzájáruljon a fenntartható fejlődéshez; [Mód. 366]

k)  A kivándorlók általi hazautalások gyorsabbá, olcsóbbá és biztonságosabbá tétele a forrásországokban és a címzett országokban egyaránt, segítve ezzel fejlesztési potenciáljuk kibontakozását.

ka)  Hozzájárulás a migránsok és a társadalmak szerepvállalásához a teljes befogadás és a társadalmi kohézió megvalósítása érdekében. [Mód. 367]

Az e területen folytatott együttműködést a Menekültügyi és Migrációs Alappal összhangban kell kezelni, tiszteletben tartva a politikák fejlesztési célú koherenciájának elvét. [Mód. 368]

A BOLYGÓ

4.   Környezetvédelem és éghajlatváltozás

a)  A tudományos, technikai, humán és intézményi kapacitások erősítése az éghajlat-politika és a környezetgazdálkodás, e kérdések érvényesítése és nyomon követése érdekében; A regionális és nemzeti éghajlat-politikai irányítás megerősítése.

b)  HozzájárulásAz éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás támogatása, különös tekintettel a szükséges intézkedések meghozatalához szükséges forrásokat nélkülöző, különösen veszélyeztetett államokra és népességekre. Hozzájárulás a partnerek azzal kapcsolatos erőfeszítéseihez, hogy eleget tegyenek az éghajlatváltozással foglalkozó Párizsi Megállapodás alapján tett, éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalásaiknak, ideértve a nemzeti vállalások, valamint az enyhítési és alkalmazkodási cselekvési tervek végrehajtását, kitérve az alkalmazkodás és a hatások enyhítése közötti szinergiákra is, illetve az azzal kapcsolatos erőfeszítéseikhez, hogy eleget tegyenek az olyan többoldalú környezetvédelmi megállapodások alapján tett kötelezettségvállalásaiknak, mint például a Biológiai Sokféleség Egyezmény és az elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló ENSZ-egyezmény; [Mód. 369]

c)  Fenntartható zöld és kék növekedés kialakítása és/vagy megerősítése valamennyi gazdasági ágazatban;

d)  A fejlődő országokban a fenntartható energiához való hozzáférés előmozdítása annak érdekében, hogy tiszteletben tartsák az Unió 2012-es ígéretét, amely szerint 2030-ig további 500 millió ember számára biztosítják az ehhez való hozzáférést, kiemelten kezelve a magas környezeti és fejlesztési értékű, kis léptékű, minihálózati és hálózaton kívüli megoldásokat. A fenntartható energiával kapcsolatos együttműködés erősítése. Az energiahatékonysággal kapcsolatos együttműködés és a megújuló energiaforrások alkalmazásának ösztönzése és növelése; a megbízható, biztonságos, megfizethető, tiszta és fenntartható energiaszolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése, különösen helyi és decentralizált megoldások révén, amelyek biztosítják az energiaellátást a szegénységben és a távoli régiókban élő emberek számára [Mód. 370]

da)  A környezeti fenntarthatósággal és az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések általános érvényesítésére irányuló kapacitásépítés, valamint a zöld növekedés megvalósítása a nemzeti és helyi fejlesztési stratégiákban, többek között a fenntarthatósági kritériumok közbeszerzésekben való támogatása; [Mód. 371]

db)  A vállalatok társadalmi felelősségvállalásának és az ellátási láncok kellő gondosságának előmozdítása, valamint az „elővigyázatos megközelítés” és a „szennyező fizet” elvek következetes alkalmazása; [Mód. 372]

dc)   A környezetvédelmi szempontból fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok előmozdítása – beleértve az agroökológiát – amelyek bizonyítottan hozzájárulnak az ökoszisztéma és a biodiverzitás megóvásához, és hosszútávon fokozzák az éghajlatváltozással szembeni környezeti és társadalmi rezilienciát; [Mód. 373]

e)  A helyi, nemzeti, regionális és kontinentális multimodális közlekedési hálózatok és szolgáltatások javítása a fenntartható, az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens gazdasági fejlődés és munkahelyteremtés lehetőségeinek további erősítése érdekében, az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes fejlődés fényében. A közlekedés könnyítésének és liberalizálásának fokozása, a fenntarthatóság, a közúti közlekedésbiztonság és a közlekedési terület rezilienciájának javítása;

f)  A helyi közösségek és az őslakos népek intenzívebb bevonása az éghajlatváltozás hatásainak kezelésébe, a biológiai sokféleség csökkenése és a vadon élő állatokat és növényeket érintő bűncselekmények elleni küzdelembe, az ökoszisztémák megőrzésébe és a természeti erőforrásokkal való gazdálkodásba, többek között a birtokjogi viszonyok és a vízkészlet-gazdálkodás javításával. A fenntartható városfejlesztés és a városi térségek rezilienciájának előmozdítása; [Mód. 374]

fa)  A konfliktusövezetből származó ásványok kereskedelmének és a bányászok kizsákmányolásának megállítása, valamint a helyi közösségek fejlődésének támogatása az ellátási láncra vonatkozó „kellő gondosság” kötelezettségekről és az ehhez kapcsolódó intézkedésekről szóló (EU) 2017/821 rendelettel összhangban, valamint ilyen megközelítés kidolgozása a jelenleg a rendelet hatálya alá nem tartozó ásványokra. [Mód. 375]

fb)   A fenntartható fejlődést elősegítő oktatás ösztönzése az emberek társadalom átalakításában és fenntartható jövő megteremtésében vállalt szerepének növelése érdekében; [Mód. 375]

g)  A természeti erőforrások, egészséges ökoszisztémák megőrzésének, a velük való fenntartható gazdálkodásnak és helyreállításuknak az előmozdítása, a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása, valamint a vadon élő állatok és növények védelme, beleértve az orvvadászat és a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni küzdelmet; [Mód. 377]

ga)  A biológiai sokféleség csökkenésének kezelése nemzetközi és uniós kezdeményezések végrehajtásával, különösen a szárazföldi és tengeri ökoszisztémák és az azokhoz kapcsolódó biológiai sokféleség megőrzésének, valamint fenntartható használatának és kezelésének elősegítésével. [Mód. 378]

h)  Az integrált és fenntartható vízkészlet-gazdálkodás és a határon átnyúló vízügyi együttműködés előmozdítása a nemzetközi joggal összhangban; [Mód. 379]

i)  A szénkészletek megőrzésének és növelésének előmozdítása a földhasználat, a földhasználat megváltoztatása és az erdőgazdálkodás fenntartható igazgatása, valamint a környezetkárosodás, az elsivatagosodás, és a talajdegradáció , a talaj- és erdőpusztulás, valamint a szárazság elleni küzdelem útján; [Mód. 380]

j)  Az erdőirtás korlátozása, valamint az erdészeti jogszabályok végrehajtásának, az erdészeti irányításnak és az erdészeti termékek kereskedelmének (FLEGT) ösztönzése, az illegális fakitermelés, az illegális faanyag- és fatermék-keresekedelem elleni küzdelem. A jobb kormányzás és a kapacitásépítés támogatása a természeti erőforrások fenntartható kezelése érdekében; az önkéntes partnerségi megállapodások tárgyalásának és végrehajtásának támogatása; [Mód. 381]

k)  Az óceánokkal kapcsolatos irányítás támogatása, ideértve a part menti és tengeri területek valamennyi formájának, köztük az ökoszisztémáknak a védelmét, helyreállítását és megőrzését, a tengeri hulladék elleni küzdelmet, a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelmet, valamint a tengeri biológiai sokféleség védelmét az ENSZ Tengerjogi Egyezményével (UNCLOS) összhangban; [Mód. 382]

l)  A regionális katasztrófakockázat-csökkentés, a felkészültség és a reziliencia megerősítése közösségi alapú és emberközpontú megközelítés révén, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos szakpolitikákkal és tevékenységekkel szinergiában; [Mód. 383]

m)  Az erőforrás-hatékonyság, valamint a fenntartható fogyasztás és termelés előmozdítása (egyebek mellett az egész ellátási láncban), többek között a természeti erőforrások konfliktusok finanszírozására való felhasználásának csökkentése és az olyan kezdeményezések érdekelt felek általi betartásának támogatása révén, mint például a kimberley-i folyamat tanúsítási rendszere; ideértve a szennyezés kezelése kezelését, valamint a vegyszerek és a hulladék megfelelő kezelését kezelése; [Mód. 384]

n)  A fenntartható gazdasági diverzifikáció, a versenyképesség, az értékmegosztó ellátási láncok és a méltányos kereskedelem javítására, a magánszektor fejlesztésére – különös tekintettel az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes zöld növekedésre, a mikrovállalkozásokra, a szociális vállalkozásokra, a kkv-kra és a szövetkezetekre – irányuló erőfeszítések támogatása, az EU-val kötött, meglévő kereskedelmi megállapodások fejlesztési előnyeit megállapodásokat kihasználva. [Mód. 385]

na)  A biológiai sokféleség megőrzésére vonatkozó, többek között olyan szerződésekben rögzített nemzetközi kötelezettségvállalások megvalósítása, mint a Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD), az Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről (CITES), az Egyezmény a vándorló, vadon élő állatfajok védelméről (CMS) és a biológiai sokféleséghez kapcsolódó egyéb egyezmények. [Mód. 386]

nb)   Az éghajlatváltozási és környezetvédelmi célok integrációjának növelése és érvényre juttatása az Unió fejlesztési együttműködésében a fejlődő országokkal kapcsolatos, ott folyó és általuk végzett módszertani és kutatómunka támogatásával, beleértve a nyomonkövetési, jelentéstételi és ellenőrzési mechanizmusokat, az ökoszisztémák feltérképezését és értékelését, a környezetvédelmi szakértelem növelését, valamint az innovatív intézkedések és a szakpolitikai koherencia előmozdítását; [Mód. 387]

nc)   Az éghajlatváltozás fejlődést, békét és biztonságot esetlegesen destabilizáló, globális és több régióra kiterjedő hatásainak kezelése. [Mód. 388]

JÓLÉT

5.   Inkluzív és fenntartható gazdasági növekedés és tisztességes foglalkoztatás

a)  A vállalkozói lét – beleértve a mikrofinanszírozáson keresztüli támogatást is –, a tisztességes foglalkoztatás és foglalkoztathatóság támogatása a készségek és kompetenciák fejlesztése útján, többek közt az oktatás segítségével, a munkaügyi normák és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet munkaügyi normái – beleértve a szociális párbeszédet és a gyermekmunka elleni küzdelmet – teljes körű alkalmazásának javítása, az egészséges munkakörülmények, a megélhetést biztosító bérek, javítása, valamint a [Mód. 389]

b)  Nemzeti fejlesztési stratégiák támogatása, amelyek maximalizálják a tanulás pozitív társadalmi hatásait, valamint a progresszív a hatékony és fenntartható adóztatás és az újraelosztó állami szakpolitikák ösztönzése, valamint a fenntartható szociális védelmi rendszerek és a társadalombiztosítási rendszerek létrehozása és megerősítése; az adókijátszás és az adóparadicsomok elleni küzdelemre irányuló erőfeszítések támogatása nemzeti és nemzetközi szinteken; [Mód. 390]

c)  Az A felelős üzleti és a befektetési környezet javítása, a gazdasági fejlődést elősegítő és a vállalkozásokat, különösen az mkkv-kat, szövetkezeteket és szociális vállalkozásokat vállalkozásuk bővítésében és a munkahelyteremtésben munkahelyteremtésében támogató szabályozási környezet kialakítása, a szolidáris gazdaság fejlesztésének támogatása és a magánszektor elszámoltathatóságának fokozása; [Mód. 391]

ca)  Az emberi jogok magánszektorbeli tevékenységekhez kapcsolódó megsértésére vonatkozó vállalati elszámoltathatóság és a jogorvoslati mechanizmusok támogatása; az emberi jogi normáknak és a szabályozásban bekövetkező változásoknak való vállalati megfelelés biztosításáért helyi, regionális és globális szinten tett erőfeszítések támogatása többek között a kötelezően alkalmazott kellő gondosság és az üzleti és emberi jogokkal kapcsolatos kötelező erejű nemzetközi eszköz vonatkozásában; [Mód. 392]

d)  A társadalmi és környezeti fenntarthatóság, a vállalati társadalmi felelősségvállalás és a felelős üzleti magatartás megerősítése a teljes értékláncban, az értékmegosztás, méltányos árak és tisztességes keresekedelmi feltételek biztosítása; [Mód. 393]

e)  A közkiadások hatékonyságának és fenntarthatóságának javítása többek között fenntartható közbeszerzések előmozdítása útján; és az államháztartás stratégiaibb felhasználásának ösztönzése, többek között vegyesfinanszírozási eszközök útján, további állami és magánberuházások bevonása érdekében; [Mód. 394]

f)  A városokban, mint a fenntartható és inkluzív növekedés és innováció központjaiban rejlő lehetőségek kiaknázása;

g)  A belső gazdasági, társadalmi és területi kohézió előmozdítása, erősebb kapcsolatok kialakítása a városi és vidéki területek között, valamint a kreatív iparágak és a kulturális turizmus ágazata az idegenforgalmi ágazat fejlődésének, mint a fenntartható fejlődés eszközének, az elősegítése; [Mód. 395]

h)  A mezőgazdasági fenntartható és inkluzív mezőgazdasági és az élelmiszeripari értékláncok kiaknázása és diverzifikációja, az élelmezésbiztonsági és a gazdasági diverzifikáció előmozdítása, a hozzáadott érték növelése, a regionális integráció, a versenyképesség és a tisztességes kereskedelem előmozdítása, valamint a fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens innovációk megerősítése; [Mód. 396]

ha)   Összpontosítás az ökológiailag hatékony mezőgazdaság intenzívebbé tételére a kisbirtokos gazdák és legfőképpen a női gazdálkodók esetében az eredményes és fenntartható nemzeti szakpolitikák, stratégiák és jogi keretek, valamint az erőforrásokhoz, köztük a földhöz, vízhez, (mikro)hitelhez és más mezőgazdasági inputokhoz való igazságos és fenntartható hozzáférés támogatása révén; [Mód. 397]

hb)   A civil társadalom és a gazdaszervezetek szakpolitikák és kutatási programok kialakításába történő bevonásának aktív támogatása, és a kormányprogramok végrehajtásában és értékelésében játszott szerepük növelése; [Mód. 398]

i)  A fenntartható halgazdálkodás és a fenntartható akvakultúra támogatása;

j)  A biztonságos, megfizethető és fenntartható energiához való egyetemes hozzáférés előmozdítása, az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó, az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens, erőforrás-hatékony és körforgásos gazdaság ösztönzése, az éghajlatváltozással foglalkozó Párizsi Megállapodással összhangban; [Mód. 399]

k)  Az intelligens, fenntartható, inkluzív, biztonságos mobilitás ösztönzése, valamint az Unióval való közlekedési összeköttetések javítása;

l)  Megfizethető, inkluzív és megbízható és biztonságos digitális összekapcsoltság előmozdítása és a digitális gazdaság megerősítésea digitális jártasság és készségek támogatása; a digitális vállalkozások és munkahelyteremtés elősegítése; a fenntartható fejlődést segítő tényezőként a digitális technológiák alkalmazásának támogatása; a kiberbiztonság, adatvédelem és egyéb, digitalizációhoz kapcsolódó szabályozási kérdések kezelése; [Mód. 400]

m)  A piacok és ágazatok olyan módon történő fejlesztése és megerősítése, amely beindítaná az inkluzív és fenntartható növekedést és a tisztességes kereskedelmet; [Mód. 401]

n)  A regionális integrációs menetrend és az optimális kereskedelempolitikák támogatása, segítve az inkluzív és fenntartható fejlődést,valamint az EUUnió és a partnerei közötti kereskedelmi megállapodások megerősítésének és végrehajtásának támogatása, beleértve a holisztikus és aszimmetrikus megállapodásokat a fejlődő országbeli partnerekkel; a multilateralizmus, a fenntartható gazdasági együttműködés, valamint a Kereskedelmi Világszervezet szabályainak előmozdítása és erősítése; [Mód. 402]

o)  Az együttműködés előmozdítása a tudomány, a technológia, a kutatás, a digitalizáció, valamint a nyílt hozzáférésű adatok, az óriási adathalmazok és a mesterséges intelligencia, továbbá és az innováció területén, beleértve a tudománydiplomácia fejlődését; [Mód. 403]

p)  Az interkulturális párbeszéd és a kulturális sokszínűség valamennyi formájának előmozdítása, valamint a helyi kézművesség, a kortárs művészet és a kulturális kifejezések fejlesztése és a kulturális örökség megőrzése és promóciója; [Mód. 404]

q)  A nők lehetőségeinek javítása, hogy nagyobb szerepet vállalhassanak a gazdaságban és a döntéshozatalban;

r)  A mindenkit megillető, egészséges környezetben történő, tisztességes munkához való hozzáférés javítása, valamint inkluzívabb és jobban működő munkaerőpiacok és foglalkoztatáspolitikák kialakítása, melyek a mindenki, de különösen a nők és a fiatalok számára elérhető tisztességes munka megteremtését célozzák, beleértve a megélhetést biztosító béreket, az emberi jogok és a munkajog betartása mellett; [Mód. 405]

ra)   Méltányos és fenntartható hozzáférés biztosítása a kitermelő ágazatokhoz konfliktusok és korrupció előidézése nélkül; [Mód. 406]

s)  A kitermelő ágazatokhoz való méltányos, fenntartható és torzító hatásoktól mentes hozzáférés előmozdítása; a nagyobb átláthatóság, a kellő gondosság és a befektetői felelősség biztosítása a magánszektor elszámoltathatóságának előmozdítása mellett. a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ón, tantál, volfrám, ezek ércei és arany uniós importőrei körében a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncra vonatkozó kötelezettségek megállapításáról szóló, 2017. május 17-i (EU) 2017/821 európai parlamenti és tanácsi rendelettel kapcsolatos intézkedések alkalmazása. [Mód. 407]

BÉKE

6.   Biztonság, stabilitás és béke Béke, biztonság és stabilitás [Mód. 408]

a)  A békéhez, a konfliktusmegelőzéshez és így a stabilitáshoz való hozzájárulás az államok, társadalmak, közösségek és egyének politikai, gazdasági, környezeti, demográfiai és társadalmi nyomásokkal és sokkhatásokkal szembeni rezilienciájának a kiépítése útján, többek között rezilienciaértékelések támogatásával, amelyek célja a saját kapacitások azonosítása azokban a társadalmakban, amelyek lehetővé teszik, hogy ezeknek a nyomásoknak és sokkhatásoknak ellenálljanak, alkalmazkodjanak hozzájuk, és gyorsan helyreálljanak; [Mód. 409]

aa)  Az erőszakmentesség kultúrájának előmozdítása, többek között a békével kapcsolatos, formális és informális oktatás támogatásával; [Mód. 410]

b)  A konfliktusmegelőzés, a korai előrejelzés figyelmeztetés és a béketeremtés békeépítés támogatása a közvetítés, a békeközvetítés, válságkezelés és a stabilizáció és a konfliktus utáni újjáépítés révén, beleértve a nők fokozottabb szerepét e szakaszok mindegyikében; a bizalomépítés, a közvetítés, a párbeszéd és megbékélés, a jószomszédi kapcsolatok és a konfliktusok megelőzéséhez és rendezéséhez hozzájáruló egyéb intézkedések előmozdítása és megkönnyítése, valamint az ezekhez kapcsolódó kapacitásépítés, különös tekintettel a közösségek között kialakuló feszültségekre, valamint a társadalom szegmensei közötti, valamint az elhúzódó konfliktusokban és válsághelyzetekben történő megbékélést célzó intézkedések előmozdítása;útján; [Mód. 411]

ba)  A fegyveres konfliktusok áldozatai rehabilitációjának és reintegrációjának, valamint a volt katonák leszerelésének, demobilizációjának és családjukkal együtt a civil társadalomba történő visszailleszkedésének, többek között a nők egyedi szükségleteinek támogatása; [Mód. 412]

bb)  A nők és a fiatalok számára nagyobb szerep juttatása a békeépítésben és a konfliktusmegelőzésben, továbbá a befogadásuk, valamint a civil társadalomban és a politikai életben való érdemi részvételük és a társadalmi elismerésük fokozása; az 1325. sz. ENSZ-BT határozat végrehajtásának támogatása különösen az instabil, konfliktushelyzetben vagy konfliktus utáni helyzetben lévő országokban; [Mód. 413]

c)  A konfliktusra érzékeny biztonsági ágazat reformjának támogatása, amely fokozatosan a fenntartható fejlődéshez és békéhez szükséges hatékonyabb, demokratikus és elszámoltatható biztonságot kínál az egyének és az állam számára; [Mód. 414]

d)  Katonai szereplők fejlesztést és fejlesztésbiztonságot szolgáló kapacitásépítésének támogatása (a biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítés); [Mód. 415]

da)   regionális és nemzetközi leszerelési kezdeményezések és fegyverkiviteli ellenőrzési rendszerek és mechanizmusok támogatása; [Mód. 416]

e)  A biztonsághoz, stabilitáshoz és békéhez hozzájáruló helyi, regionális és nemzetközi kezdeményezések támogatása, valamint e különböző kezdeményezések összekapcsolása; [Mód. 417]

f)  Az erőszakos szélsőségességhez és terrorizmushoz vezető radikalizálódás megelőzése és leküzdése kontextusfüggő, konfliktus- és nemi szempontból érzékeny és emberközpontú programok és fellépések révén; [Mód. 418]

fa)  A háborúból visszamaradt robbanószerkezetek, fel nem robbant hadianyagok vagy robbanóanyag-maradványok polgári lakosságra gyakorolt társadalmi-gazdasági hatásának kezelése, beleértve a nők szükségleteit is; [Mód. 419]

fb)  A fegyveres erők társadalmi hatásainak vagy átalakításának kezelése, ideértve a nők szükségleteit is; [Mód. 420]

fc)  Ad hoc helyi, nemzeti, regionális és nemzetközi büntetőbíróságok, igazságfeltáró és békéltető bizottságok és mechanizmusok támogatása; [Mód. 421]

g)  Az erőszak valamennyi formája, valamint a korrupció, a szervezett bűnözés és a pénzmosás elleni küzdelem;

h)  A közös természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodást célzó határon átnyúló együttműködés előmozdítása a nemzetközi és uniós joggal összhangban; [Mód. 422]

i)  Együttműködés harmadik országokkal a nukleáris energia békés felhasználása terén, nevezetesen harmadik országok kapacitásépítése és infrastruktúrafejlesztése útján az egészségügy, a mezőgazdaság és az élelmiszer-biztonság terén; továbbá a radiológiai balesetnek kitett, leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévő lakosságra gyakorolt hatások kezelését szolgáló, valamint e lakosság életkörülményeinek javítását célzó szociális tevékenységek támogatása; a nukleáris területtel kapcsolatos tudásmenedzsment, képzés és oktatás ösztönzése. Ezeket a tevékenységeket azENBE-rendelet által létrehozott, a nukleáris biztonságról szóló európai eszközzel összefüggésben kell kidolgozni; [Mód. 423]

j)  A tengeri védelem és biztonság javítása a biztonságos, tiszta és fenntartható módon kiaknázott óceánok érdekében; [Mód. 424]

k)  A kapacitásépítés támogatása a kiberbiztonság, a reziliens digitális hálózatok, az adatvédelem és a magánélet védelme terén.

PARTNERSÉG

7.   Partnerség

a)  Az országok felelősségvállalásának, a partnerségnek és a párbeszédnek a fokozása annak érdekében, hogy a fejlesztési együttműködés valamennyi dimenziójában hatékonyabbá váljon (külön figyelmet fordítva a legkevésbé fejlett országok és a konfliktus sújtotta országok előtt álló egyedi kihívásokra, valamint az előrébb járó fejlődő országok átmenettel kapcsolatos egyedi kihívásaira);

b)  Az Unió, valamint a harmadik országok és regionális szervezetek közötti politikai, gazdasági, társadalmi, környezeti és kulturális párbeszéd elmélyítése, valamint a kétoldalú és nemzetközi kötelezettségvállalások végrehajtásának támogatása;

c)  A jószomszédi kapcsolatok, a regionális integráció, a jobb hálózati összekapcsoltság, az együttműködés és a párbeszéd bátorítása;

ca)  A partnerországok vagy -régiók által a szomszédos uniós legkülső régiókkal és Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról szóló, ...-i [...] tanácsi határozat1 hatálya alá tartozó tengerentúli országokkal és területekkel folytatott együttműködés támogatása és fokozása; [Mód. 425]

_______________________

1. Az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról szóló, ...-i [...] tanácsi határozat. (HL...).

d)  A társadalmi szervezetek, köztük az alapítványok számára kedvező környezet kialakítása, érdemi és szervezett részvételük fokozása a hazai szakpolitikákban, valamint arra irányuló kapacitásaik javítása, hogy betölthessék független fejlesztési és irányítási résztvevőként játszott szerepüket; a társadalmi szervezetekkel való partnerségek új módjainak megerősítése, az Unióval való tartalmi és strukturált párbeszéd előmozdítása, valamint az Uniónak a civil társadalommal való együttműködése együttműködés uniós ütemtervének hatékony alkalmazása és megvalósítása; [Mód. 426]

e)  A helyi hatóságok bevonása, valamint szakpolitika-alakítóként és döntéshozóként játszott szerepük erősítése a helyi fejlesztés fellendítése és az irányítás javítása érdekében;

f)  A harmadik országok polgárainak polgárai és az emberijog-védők hatékonyabb bevonása, többek között a gazdasági, kulturális és közdiplomácia teljes mértékű kihasználásával; [Mód. 427]

g)  Az iparosodott és előrébb járó fejlődő országok elkötelezése a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend végrehajtása, a globális közjavak és kihívások mellett, többek közt a Dél–Dél és a háromoldalú együttműködés területén;

h)  A regionális integráció és együttműködés eredményközpontú módon való előmozdítása a regionális integráció és párbeszéd támogatásán keresztül.

B.   Külön a szomszédságpolitikai térség vonatkozásában

a)  A politikai együttműködés fokozásának ösztönzése;

b)  A társulási megállapodások vagy más, meglévő vagy jövőbeli megállapodások, valamint közösen megállapított társulási menetrendek és partnerségi prioritások, vagy ezeknek megfelelő dokumentumok végrehajtásának támogatása;

c)  Megerősített partnerségek előmozdítása az Unió és a partnerországok társadalmai között, többek között emberek közötti kapcsolatok útján;

d)  A regionális együttműködés fokozása, mindenekelőtt a keleti partnerség, az Unió a Mediterrán Térségért, az egész európai szomszédságpolitikai térségre kiterjedő együttműködés, valamint a határon átnyúló együttműködés keretében;

e)  Az Unió belső piacába való fokozatos integráció és megerősített ágazati és ágazatközi együttműködés megvalósítása, többek között a jogszabályok közelítése és az uniós és más vonatkozó nemzetközi előírások felé történő szabályozási konvergencia megvalósítása útján, a piacra jutás javítása, többek között mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségek létrehozásával, továbbá kapcsolódó intézményfejlesztés és beruházások megvalósítása. [Mód. 428]

III. MELLÉKLET

A TEMATIKUS PROGRAMOK BEAVATKOZÁSI TERÜLETEI

1.  AZ EMBERI JOGOKKAL ÉS DEMOKRÁCIÁVAL KAPCSOLATOS BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK

—  Az olyan alapvető értékek, mint a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok egyetemessége és oszthatatlansága, az emberi méltóság tiszteletben tartása, a megkülönböztetésmentesség, az egyelőség és szolidaritás elvei, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányában és a nemzetközi jogban foglalt elvek tiszteletben tartásának előmozdításához való hozzájárulás. [Mód. 429]

—  A civil társadalommal való együttműködés és partnerség lehetővé tétele az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos kérdésekben, többek között érzékeny és sürgős helyzetekben. Minden szinten koherens és holisztikus stratégiát kell kidolgozni a lenti célkitűzések megvalósítása érdekében. [Mód. 430]

—  Az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása mindenki tekintetében, hozzájárulás olyan társadalmak kialakításához, amelyekben a részvétel, a megkülönböztetésmentesség, a tolerancia, az igazságosság és elszámoltathatóság, a szolidaritás és az egyenlőség érvényesül. Az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok mindenki számára történő tiszteletben tartását és betartását nyomon kell követni, elő kell mozdítani és meg kell erősíteni az emberi jogok egyetemességének, oszthatatlanságának és kölcsönös függőségének elveivel összhangban. A program hatókörébe tartoznak a polgári, politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogok. Kezelni kell az emberi jogokkal kapcsolatos kihívásokat a civil társadalom élénkítése, valamint az emberijog-védők védelme és lehetőségeik javítása mellett, a tevékenységeik szűkülő mozgástérével kapcsolatban is. [Mód. 431]

—  A demokrácia fejlesztése, megerősítése és védelme, a demokratikus kormányzás valamennyi aspektusának átfogó kezelése, ideértve a demokratikus pluralizmus megerősítését, a polgárok részvételének fokozását, valamint a hiteles, inkluzív és átlátható választási eljárások támogatását. A demokrácia megerősítésének a demokratikus rendszerek legfontosabb pilléreinek fenntartásával kell megvalósulnia, ideértve a jogállamiságot, a demokratikus normákat és értékeket, a független médiát, az elszámoltatható és inkluzív intézményeket – köztük a politikai pártokat és parlamenteket –, valamint a korrupció elleni küzdelmet. A választási megfigyelés nagy szerepet játszik a demokratikus folyamatok szélesebb támogatásában. Ebben az összefüggésben az uniós választási megfigyelés továbbra is a program fontos eleme kell, hogy maradjon, ahogy az uniós választási megfigyelő missziók ajánlásainak nyomon követése is. [Mód. 432]

—  A hatékony multilateralizmus és a stratégiai partnerség előmozdítása, a nemzetközi, regionális és nemzeti keretek kapacitáserősítéséhez való hozzájárulás az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság előmozdítása és védelme terén. Élénkíteni kell a stratégiai partnerségeket, különös tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatalára (OHCHR), a Nemzetközi Büntetőbíróságra (NBB) és a vonatkozó regionális és nemzeti emberi jogi mechanizmusokra. Ezenkívül a programnak ösztönöznie kell az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos oktatást és kutatást, többek között az emberi jogokkal és demokráciával foglalkozó Global Campus útján. [Mód. 433]

E program keretében az Unió a következő, stratégiai beavatkozási területeken belül nyújt segítséget a globális, regionális, nemzeti és helyi emberi jogi és demokratizálódási kérdések kezeléséhez a civil társadalommal partnerségben:

1a.  Az emberi jogok, illetve az emberijog-védők védelme és támogatása olyan országokban és sürgősségi helyzetekben, ahol az emberi jogok és az alapvető szabadságok a leginkább veszélyeztetettek, ideértve emberijog-védők sürgős védelmi igényeinek rugalmas és átfogó módon történő kezelését.

A hangsúly az emberi jogokon és a demokrácia problémáin van, amelyeket földrajzi vagy más tematikus programok nem kezelhetnek érzékeny vagy sürgősségi jellegük miatt. Ilyen esetekben a prioritás a vonatkozó nemzetközi jog tiszteletben tartásának előmozdítása, valamint a helyi civil társadalom számára rendkívül nehéz körülmények között megvalósuló kézzelfogható támogatás és cselekvési eszközök biztosítása. Külön figyelmet kell fordítani a konkrét emberijog-védő védelmi mechanizmus megerősítésére.

1b.  Az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása mindenki tekintetében, hozzájárulás olyan társadalmak kialakításához, amelyekben a részvétel, a megkülönböztetésmentesség, a tolerancia, a társadalmi igazságosság, a nemzetközi igazságszolgáltatás és az elszámoltathatóság érvényesül.

Az Unió támogatása képes kezelni a legérzékenyebb politikai kérdéseket, mint például a halálbüntetés, a kínzás, a véleménynyilvánítás szabadsága korlátozó környezetekben, vagy a hátrányos helyzetű csoportok megkülönböztetése, továbbá a gyermekjogok védelme és előmozdítása (pl. gyermekmunka, gyermekkereskedelem, gyermekprostitúció és gyermekkatonák), valamint reagál a felmerülő és összetett kihívásokra, például a lakóhelyüket az éghajlatváltozás miatt elhagyni kényszerült személyek védelmére, a cselekvés függetlenségének és az együttműködési módok rugalmasságának köszönhetően.

1c.  A demokrácia megszilárdítása és támogatása a demokratikus kormányzás valamennyi aspektusát illetően, ideértve a demokratikus pluralizmus megerősítését, a polgárok részvételének fokozását, a civil társadalmat segítő környezet megteremtését, valamint hiteles, inkluzív és átlátható választási folyamatok támogatása az uniós választási megfigyelő missziókon keresztül.

A demokrácia megerősítésének a demokratikus rendszerek legfontosabb pilléreinek fenntartásával kell megvalósulnia, ideértve a jogállamiságot, a demokratikus normákat és értékeket, a független médiát, az elszámoltatható és inkluzív intézményeket – köztük a politikai pártokat és parlamenteket –, emellett az elszámoltatható biztonsági ágazatot, valamint a korrupció elleni küzdelmet. A prioritás az, hogy kézzelfogható támogatást és eszközöket biztosítson a tevékenységüket nagyon nehéz körülmények között végző politikai szereplők számára. A választási megfigyelés nagy szerepet játszik a demokratikus folyamatok szélesebb támogatásában. Ebben az összefüggésben az uniós választási megfigyelés továbbra is a program fontos eleme kell hogy maradjon, ahogy az uniós választási megfigyelő missziók ajánlásainak nyomon követése is. További figyelem irányul a polgárok választási megfigyelő szervezeteinek és regionális hálózatainak támogatására világszerte.

Európa keleti és déli szomszédságában lévő polgári választási megfigyelési szervezetek és a megfelelő regionális platformszervezetek kapacitását és láthatóságát meg kell erősíteni különösen a független, pártsemleges polgári választási megfigyelési szervezetek számára nyújtott csoportos tanulási programok támogatása révén. Az Unió törekszik a belföldi polgári választási megfigyelési szervezetek kapacitásának javítására, a szavazói tudatosság, a médiaműveltség előmozdítására, programokat biztosít a belföldi és nemzetközi választási megfigyelési missziók javaslatai végrehajtásának nyomon követésére, megóvja a választások intézményének és a választási megfigyeléseknek a hitelességét és a beléjük vetett bizalmat.

1d.  A hatékony multilateralizmus és a stratégiai partnerség előmozdítása, a nemzetközi, regionális és nemzeti keretek kapacitásnöveléséhez való hozzájárulás, a helyi szereplők szerepvállalásának erősítése, az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság előmozdítása és védelme terén.

Az emberi jogokkal kapcsolatos partnerségek, amelyek középpontjában a nemzeti és nemzetközi emberi jogi architektúra megerősítése áll, beleértve a multilateralizmus támogatását, mivel az Emberi Jogok Főbiztosa Hivatalának, a Nemzetközi Büntetőbíróság valamint a releváns regionális emberi jogi mechanizmusoknak a függetlensége és hatékonysága nélkülözhetetlen. Az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos oktatás és kutatás, valamint a tudományos élet szabadságának támogatását folytatni kell, többek között az emberi jogokkal és demokráciával foglalkozó globális egyetem útján.

1e.  Új régiók közötti szinergiák és a hálózatépítés előmozdítása a helyi civil társadalmak, valamint a civil társadalom és más fontos emberi jogi szervek és mechanizmusok között annak érdekében, hogy maximalizálják az emberi jogok és a demokrácia legjobb gyakorlatainak megosztását, és pozitív dinamikát teremtsenek.

A hangsúly az univerzalizmus elvének védelmén és támogatásán, az összes emberi joggal – akár polgári vagy politikai, akár gazdasági, társadalmi vagy kulturális vagy alapvető szabadságjog – kapcsolatos legjobb gyakorlatok azonosításán és megosztásán lesz, többek között a főbb kihívások – mint a fenntartható biztonság, a terrorizmus elleni harc, az irreguláris migráció és a nem kormányzati szervezetek mozgásterének csökkentés – kezelésekor. Ennek érdekében fokozott erőfeszítésre lesz szükség, hogy összefogják a különböző országokból és kontinensekről származó emberi jogokkal kapcsolatos érintettek (pl. helyi társadalmi szervezetek és emberi jogi aktivisták, jogászok, tudományos körök, nemzeti emberi jogi és nőjogi intézmények és testületek) széles körét, akik együtt pozitív, multiplikátor-hatással rendelkező narratívát alakíthatnak ki az emberi jogokról.

1f.  Az Unió az eszköz keretén belül, a harmadik országokkal folytatott kapcsolatai révén tovább ösztönzi a kínzás és a halálbüntetés céljára használt áruk kereskedelmének tiltására vonatkozó multilaterális megállapodásokat. [Mód. 434]

2.   BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK A TÁRSADALMI SZERVEZETEK CIVIL TÁRSADALOM ÉS HELYI HATÓSÁGOK SZÁMÁRA [Mód. 435]

1.  Inkluzív, résztvevő, lehetőségekkel rendelkező és független civil társadalom és helyi hatóságok, polgári mozgástér a partnerországokban [Mód. 436]

a)  A polgári részvételt és a civil társadalmi tevékenységeket kibontakoztató környezet megteremtése, többek között a politikai párbeszédben történő aktív civil társadalmi részvétel támogatása révén, alapítványok útján; [Mód. 437]

b)  A társadalmi szervezetek kapacitásépítésének támogatása kapacitásainak építése, többek között alapítványok útján, hogy egyszerre a fejlesztés és a kormányzás szereplőjeként is tevékenykedhessenek; [Mód. 438]

c)  A partnerországok társadalmi szervezeteiből álló hálózatok, platformok és szövetségek kapacitásainak növelése.

ca)  Kapacitásépítés, koordináció és az intézmények megerősítése a civil társadalmi szervezetek és a helyi hatóságok – többek között a civil szervezetek déli hálózatai, a helyi hatóságok és ernyőszervezetek – számára annak érdekében, hogy együttműködjenek a szervezeteiken belül és a fejlesztésről szóló nyilvános vitában részt vevő különböző érdekelt felekkel, valamint hogy párbeszédet folytassanak a kormányokkal a közpolitikáról, és hatékonyan részt vegyenek a fejlesztési folyamatban. [Mód. 439]

2.  A társadalmi szervezetekkel és a közöttük folytatott fejlesztéspolitikai párbeszéd [Mód. 440]

a)  Más inkluzív Inkluzív többszereplős párbeszédfórumok és a civil társadalom és a helyi hatósági hálózatok intézményi megerősítésének előmozdítása, ideértve a polgárok, a társadalmi szervezetek, a helyi hatóságok, a tagállamok, a partnerországok és más kulcsfontosságú fejlesztési szereplők közötti interakciót és koordinációt; [Mód. 441]

b)  A civil társadalmi szereplők közötti együttműködés és tapasztalatcsere lehetővé tétele;

c)  Tartalmi és folytatólagos strukturált párbeszéd és partnerség biztosítása az EU-val.

3.   Az európai polgárok tudatossága, ismeretei és elkötelezettsége a fejlesztési kérdéseket illetően

a)  Lehetőséget kell teremteni az embereknek arra, hogy növeljék az elkötelezettségüket;

b)  A nyilvánosság támogatásának mozgósítása az Unióban, a tagjelölt országokban és a potenciális tagjelölteknél a szegénység csökkentése és a partnerországok fenntartható és inkluzív fejlesztési stratégiái érdekében. [Mód. 442]

ba)   A fenntartható fogyasztással és termeléssel, az ellátási láncokkal és az uniós polgárok vásárlóerejének hatásaival kapcsolatos tudatosságnövelés a fenntartható fejlődés lehetővé tételének tekintetében. [Mód. 443]

3a.  Alapvető szociális szolgáltatások biztosítása a rászoruló lakosság számára

Olyan beavatkozások a partnerországokban, amelyek a kiszolgáltatott és marginalizált csoportokat támogatják azáltal, hogy olyan alapvető szociális szolgáltatásokat nyújtanak, mint például az egészségügy – beleértve a táplálkozást, az oktatást, a szociális védelmet, a biztonságos ivóvízhez, csatornázottsághoz és higiéniához való hozzáférést – a civil társadalmi szervezeteken és a helyi hatóságokon keresztül. [Mód. 444]

3b.  A helyi hatóságok fejlesztési szereplőként játszott szerepének megerősítése a következők révén:

a)  az Unió és a fejlődő országok helyi hatósági hálózatok, platformok és szövetségek kapacitásának a növelése a fejlesztés területén érdemi és folyamatos szakpolitikai párbeszéd és hatékony részvétel biztosítása és a demokratikus kormányzás előmozdítása érdekében, nevezetesen ország fejlesztés területi megközelítése útján;

b)  a fejlesztési kérdésekkel kapcsolatos interakciók növelése az uniós polgárokkal (tudatosságnövelés, az ismeretek megosztása, szerepvállalás, többek között fenntarthatósági feltételek elfogadása révén a közbeszerzések területén), nevezetesen a fenntartható fejlesztési célokkal kapcsolatban, az Unióban, valamint a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országokban egyaránt;

c)  a támogatással kapcsolatos felelősségvállalás és a támogatás felhasználásának növelése a helyi hatóságok köztisztviselőinek azzal kapcsolatban nyújtott országok képzési programokon keresztül, hogy miként kell pályázni az uniós támogatásra; [Mód. 445]

3.  A STABILITÁSSAL BÉKEÉPÍTÉSSEL, A KONFLIKTUSMEGELŐZÉSSEL ÉS A STABILITÁSSAL BÉKÉVEL KAPCSOLATOS BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK [Mód. 446]

1.   Konfliktusmegelőzéshez, békeépítéshez és a válságokra való felkészüléshez nyújtott támogatás

Az Unió technikai és pénzügyi támogatást nyújt olyan intézkedésekhez, melyek célja a partnerek az Unió és partnerei konfliktusmegelőzésre, békeépítésre, valamint a válságok előtt és után felmerülő szükségletek kezelésére irányuló kapacitásainak kiépítése és megerősítése, szoros koordinációt folytatva az ENSZ-szel és más nemzetközi, regionális és szubregionális szervezetekkel, az állami és civil társadalmi szereplőkkel, az elsősorban a következő területeken tett erőfeszítéseikkel kapcsolatban, külön figyelmet fordítva a nemek közötti egyenlőségre, a nők szerepvállalására és a fiatalok részvételére: [Mód. 447]

a)  korai előrejelzés és konfliktusérzékeny kockázatelemzés; bizalomépítési, békeközvetítési, párbeszédre irányuló és megbékélési intézkedések a szakpolitikai döntéshozatalban és végrehajtásban; [Mód. 448]

aa)  bizalomépítés, békeközvetítés, párbeszéd és megbékélési intézkedések, különös tekintettel a közösségek között kialakuló feszültségekre, valamint a népirtás és az emberiség elleni bűncselekmények megakadályozására; [Mód. 449]

ab)  a polgári stabilizációs missziókban való részvételi és telepítési kapacitások megerősítése; az Unió, a civil társadalom és az Unió partnerországai polgári békefenntartó vagy békeépítő missziókban való részvételi és telepítési kapacitásainak a megerősítése; a békeépítéssel kapcsolatos információcsere és legjobb gyakorlatok megosztása, konfliktuselemzés, korai előrejelzés, képzés és szolgáltatásnyújtás; [Mód. 450]

b)  konfliktus utáni helyreállítás támogatása, beleértve a konfliktus utáni helyzetekben az eltűnt személyek kérdését és a taposóaknák és a háborús robbanóanyag-maradványok kezeléséről szóló vonatkozó multilaterális egyezmények végrehajtásának támogatását, valamint katasztrófák utáni helyreállítás a politikai és biztonsági helyzet szempontjából; [Mód. 451]

c)  békeépítési és államépítési támogató intézkedések támogatása, beleértve a helyi és nemzetközi civil társadalmi szervezeteket, az államokat és a nemzetközi szervezeteket ; valamint strukturális párbeszéd kialakítása közöttük különböző szinteken, a helyi civil társadalom és a partnerországok között, valamint az Unióval; [Mód. 452]

d)  konfliktusmegelőzés és válságelhárítás;

da)  a természeti erőforrások konfliktusok finanszírozására való felhasználásának visszaszorítása, valamint az érdekelt felek támogatása akkor, ha megfelelnek olyan kezdeményezéseknek, mint például a kimberley-i folyamat tanúsítási rendszere, beleértve a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ón, tantál, volfrám, ezek ércei és arany uniós importőrei körében a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncra vonatkozó kötelezettségek megállapításáról szóló, 2017. május 17-i (EU) 2017/821 európai parlamenti és tanácsi rendeletet(53), különösen a természeti erőforrások termelése és kereskedelme hatékony belföldi ellenőrzésének végrehajtásához kapcsolódó intézkedéseket; [Mód. 453]

e)  a biztonságot és a katonai szereplők fejlesztést és fejlesztésbiztonságot szolgáló kapacitásépítéseszolgáló kapacitásépítés (CBSD). [Mód. 454]

ea)  a nemek közötti egyenlőséget és a nők szerepvállalását előmozdító intézkedések támogatása elsősorban az 1325. sz. és a 2250. sz. ENSZ-BT határozat végrehajtása révén, valamint a nők és fiatalok részvétele és képviselete a hivatalos és a nem hivatalos békefolyamatokban. [Mód. 455]

eb)  az erőszakmentesség kultúráját előmozdító tevékenységek támogatása, ideértve a békével kapcsolatos, formális, informális és nem-formális oktatást; [Mód. 456]

ec)  az államok, társadalmak, közösségek és egyének rezilienciáját megerősítő intézkedések támogatása, beleértve a rezilienciaértékeléseket, amelyek célja a saját kapacitások azonosítása azokban a társadalmakban, amelyek lehetővé teszik, hogy a nyomásoknak és sokkhatásoknak ellenálljanak, alkalmazkodjanak hozzájuk, és gyorsan helyreálljanak; [Mód. 457]

ed)   nemzetközi büntetőbíróságok és ad hoc nemzeti bíróságok, igazságfeltáró és békéltető bizottságok, átmeneti igazságszolgáltatás és egyéb, az emberi jogi panaszok törvényes rendezésére szolgáló, valamint tulajdonjogi követelésekkel és azok megítélésével kapcsolatos olyan mechanizmusok támogatása, amelyeket az emberi jogok és a jogállamiság nemzetközi normáival összhangban hoztak létre; [Mód. 458]

ee)   a tűzfegyverek, valamint a kézi- és könnyűfegyverek tiltott felhasználása és az ezekhez való tiltott hozzáférés elleni küzdelemre irányuló intézkedések támogatása; [Mód. 459]

Intézkedések ezen a területen:

a)  kiterjednek a know-how átadására, az információcserére és a legjobb gyakorlatok megosztására, a kockázat- vagy fenyegetettségértékelésre, a kutatásra és az elemzésre, a korai előrejelző rendszerekre, a képzésekre és a szolgáltatásnyújtásra;

b)  hozzájárulnak a békeépítéssel kapcsolatos kérdésekről folytatott strukturális párbeszéd javításához;

c)  kiterjedhetnek a békeépítést és az államépítést támogató tevékenységek alkalmazásához nyújtott technikai és pénzügyi támogatásra. [Mód. 460]

2.   A globális és a régiókon átnyúló, valamint a kialakulóban lévő fenyegetések kezeléséhez nyújtott támogatás

Az Unió technikai és pénzügyi támogatást nyújt a globális és a régiókon átnyúló fenyegetések, valamint a kialakulóban lévő fenyegetések kezelésére irányuló, partnerek által végrehajtott erőfeszítésekhez és uniós tevékenységekhez, elsősorban a következő területeken: [Mód. 461]

a)  a jogot és rendet, valamint a személyek biztonságát és védelmét fenyegető veszélyek, köztük a terrorizmus, az erőszakos szélsőségesség, a szervezett bűnözés, a kiberbűnözés, a hibrid fenyegetések, az illegális csempészet, kereskedelem és tranzit, különösen a terrorizmus, szervezett bűnözés, a kiberbűnözés, mindenfajta illegális csempészet, illegális kereskedelem és tranzit elleni küzdelemben részt vevő bűnüldözési, igazságügyi és polgári hatóságok kapacitásának megerősítése.

Elsőbbséget kell biztosítani a két vagy több olyan harmadik ország részvételével folytatott, régiókon átnyúló együttműködésnek, amelyek egyértelmű politikai hajlandóságot mutatnak a felmerülő problémák kezelésére.

Az intézkedések külön hangsúlyt helyeznek a jó kormányzásra, és összhangban állnak a nemzetközi joggal. A terrorizmus elleni küzdelem terén történő együttműködés megvalósítható egy-egy országgal, régióval, illetve nemzetközi, regionális vagy szubregionális szervezettel is.

A terrorizmus elleni küzdelemben érintett hatóságok támogatását illetően előnyben kell részesíteni a terrorizmus elleni törvények továbbfejlesztésére és megszilárdítására, a pénzügyi, a vámügyi és a bevándorlási jogszabályok végrehajtására és az azokkal kapcsolatos gyakorlatra, a legmagasabb szintű nemzetközi normákkal összehangolt és a nemzetközi jognak megfelelő bűnüldözési eljárások kialakítására, a demokratikus ellenőrzés és az intézményi felügyeleti mechanizmusok megerősítésére, valamint az erőszakos radikalizálódás megelőzésére vonatkozó támogatási intézkedéseket.

A kábítószerrel kapcsolatos problémák kezeléséhez nyújtott támogatást illetően kellő figyelmet kell fordítani arra a nemzetközi együttműködésre, amelynek célja a kereslet, az előállítás és az ártalmak csökkentése érdekében alkalmazott legjobb gyakorlatok előmozdítása. [Mód. 462]

b)  a nyilvános helyeket, a kritikus infrastruktúrát– beleértve a nemzetközi közlekedést, az utas- és áruforgalmat, az energiaszektort és az energiaelosztást – a kiberbiztonságot, a közegészséget – beleértve a határokon átnyúló hatású, hirtelen kialakuló járványokat –vagy a környezeti stabilitást, illetve a tengeri védelmet fenyegető veszélyek, az éghajlatváltozás hatásaiból eredő globális és transzregionális fenyegetések, amelyek destabilizálhatják a békét és a biztonságot; [Mód. 463]

c)  a szándékos, véletlen vagy természeti eredetű vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagokkal vagy szerekkel kapcsolatos veszélyek, valamint a kapcsolódó létesítményekkel vagy telephelyekkel kapcsolatos kockázatok enyhítése, különösen a következő területeken:

1.  A védelmi célú kutatás alternatívájaként polgári kutatási tevékenységek támogatása és előmozdítása;

2.  A polgári kutatási programok keretében érzékeny vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagok vagy szerek tárolására vagy kezelésére szolgáló polgári létesítményekkel kapcsolatos biztonsági gyakorlatok javítása;

3.  A fegyverkezéshez kapcsolódó, de védelmi programhoz már nem tartozó létesítmények és helyszínek leszereléséhez, helyreállításához vagy átalakításához szükséges polgári infrastruktúrák létrehozásának és a vonatkozó polgári tanulmányok készítésének támogatása az uniós együttműködési politikák és azok céljai keretében;

4.  A vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagok vagy hatóanyagok (többek között az előállításukhoz és szállításukhoz szükséges eszközök) tiltott kereskedelmének tényleges ellenőrzését kidolgozásában és végrehajtásában részt vevő illetékes polgári hatóságok kapacitásának megerősítése;

5.  A kivitel hatékony ellenőrzésének bevezetésére és végrehajtására szolgáló jogi keret és intézményi kapacitások kialakítása különösen kettős felhasználású termékek esetén, többek között regionális együttműködési intézkedések, továbbá a Fegyverkereskedelmi Szerződés rendelkezéseinek végrehajtása és az ehhez való csatlakozás támogatás tekintetében;

6.  A hatékony polgári katasztrófavédelem, a vészhelyzeti tervezés és a válságreagálás, valamint a helyreállító intézkedésekhez szükséges kapacitás kialakítása.

Ezeket a tevékenységeket az ENBE-rendelet által létrehozott, a nukleáris biztonságról szóló európai eszközzel összefüggésben kell kidolgozni. [Mód. 464]

d)  a biztonságot és a fejlesztést katonai szereplők fejlesztést és fejlesztésbiztonságot szolgáló kapacitásépítésekapacitásépítés (CBSD). [Mód. 465]

4.  A GLOBÁLIS KIHÍVÁSOKKAL KAPCSOLATOS BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK

A.   EMBEREK

1.  Egészségügy

a)  Leginkább szupranacionális szinten biztosítható, hatékony és átfogó egészségügyi rendszer alapvető elemeinek kialakítása az a nyilvános egészségügyi szolgáltatásokhoz, valamint a szexuális és reproduktív egészséghez és jogokhoz való méltányos, megfizethető, inkluzív és egyetemes hozzáférés biztosítása céljából; [Mód. 466]

aa)  Az erőszak áldozatait, különösen a gyermekeket és a nemi erőszak áldozatául esett nőket és gyermekeket célzó alapvető szolgáltatások és pszichológiai támogató szolgáltatások elősegítése, nyújtása és kiterjesztése; [Mód. 467]

b)  Olyan globális kezdeményezések megerősítése, amelyek kulcsfontosságúak az egyetemes egészségügyi ellátás lehetővé tételéhez az „egészség minden szakpolitikában” megközelítés tekintetében vállalt globális vezető szerep útján, az ellátás folyamatosságával, ideértve az egészség promócióját a megelőzéstől kezdve a kezelés utáni ellátásig;

c)  A globális közegészség védelme a fertőző betegségekkel kapcsolatos kutatás ideértve a szegénységgel kapcsolatos és elhanyagolt betegségeket – és ellenőrzés útján, küzdve az ilyen betegségek és a hamis gyógyszerek ellen, a tudás olyan biztonságos, elérhető és megfizethető termékekké és szakpolitikákká alakítása, amelyek kezelik az immunizációt, a fertőzések, az újonnan és újra megjelenő betegségek és járványok és az antimikrobiális rezisztencia jelentette állandó terhek széles spektrumát, a változását (nem fertőző betegségeketbetegségek, a hiányos táplálkozás és a környezeti kockázati tényezők valamennyi formája formáját), valamint a globális piacok alakítása annak érdekében, hogy javuljon az alapvető egészségügyi árucikkekhez és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés, különös tekintettel a szexuális és reproduktív egészségre. [Mód. 468]

ca)  A biztonságos, hatékony és megfizethető gyógyszerekhez – beleértve a generikus gyógyszereket – diagnosztikához és a kapcsolódó egészségügyi technológiákhoz való hozzáférés javítását célzó kezdeményezések támogatása, az összes rendelkezésre álló eszköz felhasználása az életmentő gyógyszerek és diagnosztika árának csökkentésére. [Mód. 469]

cb)  A jó egészség megőrzése és a fertőző betegségek elleni küzdelem az egészségügyi rendszerek megerősítése és a fenntartható fejlődés céljainak elérése révén, többek között azáltal, hogy fokozzák a megelőzésre és az oltóanyag által megelőzhető betegségek kezelésére való összpontosítást. [Mód. 470]

2.  Oktatás

a)  Az inkluzív és méltányos, valamennyi szinten A nemzetközileg elfogadott célok elérésének előmozdítása az oktatásban, az oktatási szegénység elleni küzdelem a globális szintű erőfeszítések révén, a minden korosztályt megillető befogadó és igazságos minőségi oktatás és képzés minden szintjén, beleértve kisgyermekkori nevelést, a sürgősségi és válsághelyzeteket, valamint külön elsőbbséget biztosítva az ingyenes közoktatási rendszerek megerősítésének;oktatásra és képzésre irányuló közös globális erőfeszítések előmozdítása, szükség- és válsághelyzetekben is; [Mód. 471]

b)  A tudás, a kutatás és az innováció, a készségek és az értékek megerősítése partnerségek és szövetségek útján, az aktív polgári szerepvállalás, valamint a produktív, művelt, demokratikus, inkluzív és reziliens társadalmak érdekében; [Mód. 472]

c)  A globális fellépés támogatása a diszkrimináció és az egyenlőtlenségek valamennyi dimenziójának – például a lányok/nők és fiúk/férfiak közötti szakadék – csökkentése érdekében, annak biztosítása céljából, hogy mindenki egyenlő esélyekkel vehessen részt a gazdasági, politikai, és társadalmi és kulturális életben. [Mód. 473]

ca)   A társadalmi szervezetek szereplői által az inkluzív és minőségi oktatás biztosítása érdekében tett erőfeszítések támogatása és a bevált gyakorlatok javítása azokon a sérülékeny területeken, ahol a kormányzati struktúrák gyengének bizonyulnak [Mód. 474]

cb)  Intézkedések támogatása és az együttműködés előmozdítása a sport területén a nők és a fiatalok, egyének és közösségek nagyobb szerepvállalásához, valamint a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend egészségügyi, oktatási és társadalmi befogadási céljaihoz való hozzájárulás érdekében; [Mód. 475]

3.  Nők és gyerekek [Mód. 476]

a)  A nők és lányok ellen elkövetett erőszak valamennyi nőket megillető, a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló ENSZ-egyezményben és annak fakultatív jegyzőkönyvében meghatározott jogok érvényesítését felszámolását célzó helyi, nemzeti, regionális kezdeményezések és globális erőfeszítések, partnerségek és szövetségek irányítása vezetése és támogatása a nők és lányok ellen elkövetett erőszak, az ellenük alkalmazott káros gyakorlatok és megkülönböztetés valamennyi formájának felszámolása érdekében; ez magában foglalja az erőszak és a megkülönböztetés fizikai, pszichológiai, szexuális, gazdasági, politikai és egyéb típusait, ideértve a nők által a magánélet és a közélet különböző területein tapasztalt kirekesztést is; [Mód. 477]

aa)  A nemek közötti egyenlőtlenségek alapvető okainak kezelése a konfliktusmegelőzés és a békeépítés támogatásának részeként; a nők társadalmi szerepvállalásának előmozdítása, ideértve a fejlesztésben és a békeépítésben való részvételüket is; a nők és lányok képviseletének, hangjának és részvételének erősítése a társadalmi, gazdasági, politikai és civil életben. [Mód. 478]

ab)  A nők és lányok jogai védelmének és érvényesítésének előmozdítása, ideértve a gazdasági, munkajogi, szociális és politikai jogokat, valamint a szexuális és reproduktív egészséget és a kapcsolódó jogokat, többek között átfogó szexuális nevelés és ellátások révén. [Mód. 479]

b)  Új kezdeményezések támogatása erősebb gyermekvédelmi rendszerek kiépítése érdekében harmadik országokban, amelyek biztosítják, hogy a gyermekek minden területen védelemben részesülnek az erőszakkal, a bántalmazással és az elhanyagolással szemben, ideértve a gyermekgondozás intézményes alapokról közösségi alapokra való áthelyezésének előmozdítását is. [Mód. 480]

3a.  Gyermekek és fiatalok

a)  Új kezdeményezések támogatása erősebb gyermekvédelmi rendszerek kiépítése érdekében harmadik országokban, amelyek biztosítják, hogy a gyermekek minden területen védelemben részesülnek az erőszakkal, a bántalmazással és az elhanyagolással szemben, ideértve a gyermekgondozás intézményes alapokról közösségi alapokra való áthelyezésének előmozdítását is.

b)  A gyermekek és a fiatalok – köztük a leginkább a peremre szorultak – alapvető szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférésének előmozdítása, különös tekintettel az egészségügyre, a táplálkozásra, az oktatásra, a kisgyermekkori fejlődésre és a szociális védelemre, beleértve a szexuális és reproduktív egészségügyi szolgáltatásokat, a tájékoztatást és ellátást, a célzott, ifjúságbarát szolgáltatásokat és az átfogó szexuális oktatást, a táplálkozást, az oktatást és a szociális védelmet;

c)  A fiatalok hozzáférése a készségekhez, a tisztességes és minőségi munkahelyekhez az oktatás, a szakképzés és a műszaki képzés, valamint a digitális technológiákhoz való hozzáférés révén; A fiatalok vállalkozói tevékenységének, valamint a méltányos munkafeltételeket biztosító, fenntartható munkahelyek létrehozásának a támogatása,

d)  A fiatalok és a gyermekek társadalmi szerepvállalását elősegítő és a befogadásukat, a civil társadalomban és a politikai életben való érdemi részvételüket és társadalmi elismerésüket garantáló szakpolitikákat és tevékenységeket támogató kezdeményezések előmozdítása, elismerve, hogy a fiatalok és a gyermekek a pozitív változások előmozdítói lehetnek többek között a béke, a biztonság, a fenntartható fejlődés, az éghajlatváltozás, a környezetvédelem és a szegénység csökkentése terén. [Mód. 481]

4.  Migráció, mobilitás és kényszerű lakóhelyelhagyás [Mód. 482]

a)  Az uniós vezető szerep folytonosságának biztosítása a migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás valamennyi dimenziójának irányítására vonatkozó globális menetrend alakításában a biztonságos, rendezett és szabályos migráció megkönnyítése érdekében; [Mód. 483]

b)  Globális és régiók közötti párbeszédek irányítása és támogatása, ideértve a migrációval és dél-dél migrációval, valamint a migrációval és a kényszerű lakóhelyelhagyással kapcsolatos párbeszédet és együttműködést; [Mód. 484]

c)  A migrációval és kényszerű lakóhelyelhagyással kapcsolatos nemzetközi és uniós kötelezettségvállalások végrehajtásának támogatása, többek között a migrációról szóló globális megállapodás és a menekültekről szóló globális megállapodás nyomon követéseként;

d)  A globális tényalapok javítása, többek között a migráció és a fejlesztés közötti kapcsolatról, valamint kísérleti jellegű, innovatív operatív megközelítéseket célzó fellépések kezdeményezése a migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás területén.

da)  Az e területen folytatott együttműködésnek emberi jogi alapú megközelítést kell alkalmaznia, és az együttműködést a Menekültügyi és Migrációs Alappal összhangban kell irányítani, teljes mértékben tiszteletben tartva az emberi méltóságot és a politikák fejlesztési célú koherenciájának elvét. [Mód. 485]

5.  Tisztességes munka, szociális védelem és egyenlőtlenség

a)  A globális menetrend alakítása, valamint a méltányosság és a társadalmi igazságosság erős pillérének integrálására irányuló kezdeményezések támogatása, az európai értékeknek megfelelően;

b)  Hozzájárulás a mindenki számára elérhető, egészséges környezetben, az alapvető ILO munkaügyi normák alapján végzett tisztességes munkával kapcsolatos globális menetrendhez, beleértve a szociális párbeszédet, a megélhetést biztosító béreket, és a gyermek- és kényszermunka elleni küzdelmet is, különösen a globális értékláncok fenntarthatóvá és felelősségteljessé tétele területén, ami kellő gondossággal kapcsolatos horizontális kötelezettségeken alapul, valamint az olyan hatékony foglalkoztatási politikákkal kapcsolatos ismeretek gazdagítása, amelyek a munkaerőpiac igényeire reagálnak, ideértve a szakképzést , ezen belül a szakképzés és az egész életen át tartó tanulás igényeire reagálnaktanulást; [Mód. 486]

ba)   az üzleti és emberi jogokra vonatkozó globális kezdeményezések támogatása, beleértve a jogok megsértésével kapcsolatos vállalati elszámoltathatóságot és a jogorvoslathoz való hozzáférést; [Mód. 487]

c)  Az egyetemes szociális védelemre vonatkozó globális kezdeményezések támogatása, amelyek a hatékonyság, a fenntarthatóság és a méltányosság elveit követik; ideértve az egyenlőtlenségek kezelésére és a társadalmi kohézió biztosítására irányuló támogatást is, különösen a fenntartható szociális védelmi rendszerek, a társadalombiztosítási rendszerek létrehozásával és erősítésével, valamint a költségvetési reformmal az adórendszerek kapacitásának megerősítésével, valamint a csalás, az adócsalás és az agresszív adótervezés elleni küzdelemmel; [Mód. 488]

d)  A globális kutatás-fejlesztés folytatása olyan szociális innováció útján, amely növeli a társadalmi befogadást és kezeli a társadalom leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévő rétegeinek szükségleteit.

6.  Kultúra

a)  A kulturális sokszínűségre, a kultúrák és a vallások és a kultúrák közötti párbeszédre irányuló kezdeményezések előmozdítása; [Mód. 489]

b)  A kultúra, valamint a kreatív és művészi kifejezés mint a fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődés motorjának támogatása, valamint a kulturális örökség megőrzésével, kortárs művészettel és egyéb művészi kifejezéssel örökséggel kapcsolatos együttműködés erősítése. [Mód. 490]

ba)  A helyi kézművesség fejlesztése a helyi kulturális örökség megőrzésének eszközeként. [Mód. 491]

bb)  A kulturális örökség védelmére, megőrzésére és fejlesztésére irányuló együttműködés megerősítése, beleértve az elsősorban a kisebbségek, az elszigetelt közösségek és az őslakos népek nagymértékben veszélyeztetett kulturális örökségégének megőrzését; [Mód. 492]

bc)   A kulturális javak származási országokba való visszajuttatására, vagy illegális birtoklás esetén visszaszolgáltatásukra vonatkozó kezdeményezések támogatása. [Mód. 493]

bd)  Az Unióval folytatott kulturális együttműködés támogatása, többek között csereprogramok, partnerségek és egyéb kezdeményezések révén, valamint a szerzők, a művészek, valamint a kulturális és kreatív szereplők szakértelmének elismerése révén; [Mód. 494]

be)  A sportszervezetek közötti együttműködés és partnerségek támogatása; [Mód. 495]

B.   A BOLYGÓ

1.   Egészséges környezet biztosítása és az éghajlatváltozás kezelése

a)  Az éghajlattal és környezetvédelemmel kapcsolatos globális irányítás, az éghajlatváltozással foglalkozó Párizsi Megállapodás, a riói egyezmények és más multilaterális környezetvédelmi megállapodások megerősítése;

b)  Hozzájárulás az Unió környezetvédelmi és éghajlat-politikájának éghajlatváltozási politikájának külső vetületéhez, teljes mértékben a tiszteletben tartva a politikák fejlesztési célú koherenciájának elvétkivetítéséhez; [Mód. 496]

c)  A környezeti, éghajlatváltozással kapcsolatos és katasztrófakockázat-csökkentési célkitűzések integrálása a szakpolitikákba, tervekbe és beruházásokba, többek között az ismeretek és az információk javítása útján, köztük az egyrészt a partnerországok és -régiók, másrészt a szomszédos legkülső régiók és a TOT-határozat hatálya alá tartozó tengerentúli országok és területek között létrejött régióközi együttműködési programokba vagy intézkedésekbe; [Mód. 497]

d)  Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás hatásai enyhítésének, valamint az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes, alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó fejlesztésnek az ösztönzésére irányuló nemzetközi és uniós kezdeményezések végrehajtása, többek között a nemzeti vállalások és alacsony kibocsátású, az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens stratégiák végrehajtása révén, a katasztrófakockázatok csökkentésének ösztönzése, a környezetkárosodás kezelése és a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása, a szárazföldi és tengeri ökoszisztémák, valamint a megújuló természeti erőforrások, köztük a talaj, a víz, az óceánok, a halállományok és az erdők megőrzésének és fenntartható hasznosításának, valamint az azokkal kapcsolatos fenntartható gazdálkodás előmozdítása, az erdőirtás,, az elsivatagosodás, a talajromlás, az illegális fakitermelés és a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének kezelése, a környezetszennyezés kezelése és az egészséges környezet biztosítása, a felmerülő éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kérdések kezelése, az erőforrás-hatékonyság, a fenntartható fogyasztás és termelés, az integrált vízkészlet-gazdálkodás előmozdítása, a vegyszerek és hulladékok megfelelő kezelése, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens zöld és körforgásos gazdaságra való áttérés támogatása. [Mód. 498]

da)  A környezetvédelmi szempontból fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok, köztük az agroökológia előmozdítása az ökoszisztémák és a biológiai sokféleség megőrzése, valamint az éghajlatváltozással szembeni környezeti és társadalmi rugalmasságának fokozása érdekében, különös tekintettel a kisbirtokos gazdák, munkavállalók és kézművesek támogatása. [Mód. 499]

db)  A biológiai sokféleség csökkenésének kezelésére vonatkozó nemzetközi és uniós kezdeményezések végrehajtása, a szárazföldi és tengeri ökoszisztémák és biológiai sokféleségük megőrzésének, fenntartható használatának és kezelésének támogatása. [Mód. 500]

2.   Fenntartható energia

a)  A globális erőfeszítések, kötelezettségvállalások, partnerségek és szövetségek támogatása, különösen ideértve a fenntartható energiára való áttérést isáttérés; [Mód. 501]

aa)  A partnerországok és helyi közösségek energiabiztonságának előmozdítása, például a források és útvonalak diverzifikációja, az árak volatilitásának figyelembevétele, a kibocsátás-csökkentési potenciál, a piacok fejlesztése és az energia-összekapcsolódás, különösen a villamosenergia-hálózatok összekapcsolása és a villamosenergia-kereskedelem támogatása révén; [Mód. 502]

b)  A partnerkormányok bátorítása az energiaszektorral kapcsolatos szakpolitikák és piaci reformok végrehajtására, hogy kedvező környezetet teremtsenek az inkluzív növekedést és az éghajlatbarát, a megfizethető, modern, megbízható és fenntartható energetikai szolgáltatásokhoz való hozzáférést növelő beruházások számára, prioritásként kezelve nagy hangsúlyt helyezve a megújuló energiákra energiákat és az energiahatékonyságot energiahatékonyságra; [Mód. 503]

c)  Pénzügyileg fenntartható, méretezhetőségi és lemásolhatósági potenciállal rendelkező üzleti modellek felderítése, azonosítása, globális szintű érvényesítése és támogatása, innovatív és digitális technológiák biztosítása innovatív kutatás útján, magasabb hatékonyság biztosítása különösen a decentralizált megközelítések számára, energiához való hozzáférés biztosítása megújuló energiák révén olyan területeken is, ahol korlátozottak a helyi piac kapacitásai.

C.   JÓLÉT

1.   Fenntartható és inkluzív növekedés, tisztességes munkahelyek és a magánszektor szerepvállalása

a)  A fenntartható magánfinanszírozás elősegítése innovatív finanszírozási mechanizmusok és kockázatmegosztás útján útján többek között a legkevésbé fejlett országok és az instabil államok számára, amelyek egyébként nem vonzanának ilyen beruházásokat és ahol az addicionalitás bizonyítható; [Mód. 504]

b)  AzA társadalmilag és ökológiailag felelős helyi magánszféra fejlesztése, az üzleti környezet és a beruházási környezet javítása, a köz- és a magánszféra közötti fokozott párbeszéd támogatása, valamint a helyi mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint a szövetkezetek és szociális vállalkozások kapacitásépítése, versenyképességük és rugalmasságuk erősítése, valamint integrálásuk a helyi, regionális és globális gazdaságba; [Mód. 505]

ba)  A pénzügyi szolgáltatások egyre szélesebb rétegek számára történő biztosításának előmozdítása azáltal, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások és a háztartások – különösen a hátrányos helyzetű és a kiszolgáltatott csoportok – számára megkönnyítik a pénzügyi szolgáltatások, így például a mikrohitelek és megtakarítások, a mikrobiztosítások és fizetési tranzakciók igénybe vételét és az ilyen szolgáltatások tényleges használatát; [Mód. 506]

c)  Az A fenntartható fejlődést célul kitűző uniós kereskedelempolitika és kereskedelmi megállapodások, valamint ezek végrehajtásának támogatása; továbbá az uniós gazdasági társaságok partnerországbeli piacra jutásának elősegítése, valamint e vállalkozások számára a méltányos kereskedelmi, a felelős és elszámoltatható beruházási és az üzleti lehetőségek fokozása, a piacra jutás és a beruházás útjában álló akadályok felszámolásával együtt, valamint törekedve a környezetbarát technológiákhoz és a szellemi tulajdonhoz való hozzáférés elősegítésére, értékmegosztást és emberi jogokkal kapcsolatos átvilágítást biztosítva az ellátó láncok tekintetében, a politikák fejlesztési célú koherenciájának teljes tiszteletben tartása mellett, abban az esetben, ha fejlődő országok is érintettek. [Mód. 507]

d)  A gazdaság diverzifikálását, a hozzáadott értéket, a regionális integrációt, valamint a fenntartható zöld és kék gazdaságot támogató hatékony szakpolitikai kombináció előmozdítása;

e)  A digitális technológiákhoz való hozzáférés elősegítése, ideértve a finanszírozáshoz való hozzáférés és a pénzügyi kirekesztés felszámolásának előmozdítását;

f)  A fenntartható fogyasztás és termelés, valamint az innovatív technológiák és gyakorlatok előmozdítása az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, erőforrás-hatékony és körforgásos gazdaság érdekében.

2.   Élelmezés- és táplálkozásbiztonság

a)  Az A fenntartható élelmezés- és táplálkozásbiztonsággal kapcsolatos legfontosabb globális szakpolitikai kérdéseket kezelő és kereteket megteremtő nemzetközi stratégiák, szervezetek, mechanizmusok és szereplők támogatása és befolyásolása, az élelmiszerbiztonságra, táplálkozásra és a fenntartható mezőgazdaságra vonatkozó nemzetközi kötelezettségek – a fenntartható fejlesztési célokat és a Párizsi Megállapodást beleértve – elszámoltathatóságának elősegítése; [Mód. 508]

b)  Az élelemhez való méltányos hozzáférés biztosítása, beleértve a táplálkozást érintő finanszírozási hiány kezelésének segítését; az éhezés és a hiányos táplálkozás megszüntetését célzó globális közjavak javítása; az élelmezési válságokkal foglalkozó globális hálózathoz hasonló eszközök javítják az élelmezési válságokra és táplálkozási problémákra adandó megfelelő válaszokhoz szükséges kapacitásokat a humanitárius segítségnyújtás–fejlesztés–béke kapcsolat kontextusában (így segítenek a 3. pillér erőforrásainak mozgósításában); [Mód. 509]

ba)   A koordinált, gyorsított ütemű, ágazatokon átívelő fellépés javítása az éhezés megszüntetése, a diverzifikált helyi és regionális élelmiszer-előállítást szolgáló kapacitások növelése, az élelmezés- és táplálkozásbiztonság, valamint az ivóvízhez való hozzáférés megteremtése, továbbá a leginkább veszélyeztetettek – különösen az elhúzódó vagy visszatérő válságok által sújtott országokban élők esetében – ellenállóképességének növelése érdekében; [Mód. 510]

c)  Globális szinten megerősítve a fenntartható mezőgazdaság, a halászat és az központi szerepének globális szinten való megerősítése, ideértve a kisüzemi mezőgazdasági és állattenyésztési tevékenységet, valamint a legeltető állattartást is, a nagyobb élelmezésbiztonság, a szegénység felszámolása, a munkahelyteremtés, az erőforrásokhoz való igazságos és fenntartható hozzáférés és azok kezelése, beleértve a földet és a földjogokat, a vizet, a (mikro)hiteleket, a szabad hozzáférésű vetőmagokat és egyéb mezőgazdasági inputanyagokat, az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás, az ellenálló képesség és az egészséges ökoszisztémák érdekében; [Mód. 511]

d)  Innováció biztosítása nemzetközi kutatás útján, valamint a globális ismeretek és szakértelem megerősítése, a helyi és autonóm alkalmazkodási stratégiák előmozdítása és megerősítése, különösen az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással és az éghajlatváltozás mérséklésével, a mezőgazdasági biológiai sokféleséggel, a globális és inkluzív értékláncokkal, a tisztességes kereskedelemmel,az élelmiszer-biztonsággal, a felelős beruházásokkal, a termőföld és a természeti erőforrások felhasználásával kapcsolatban; [Mód. 512]

da)   A civil társadalom és a gazdaszervezetek szakpolitikák és kutatási programok kialakításába történő bevonásának aktív támogatása, és a kormányprogramok végrehajtásában és értékelésében játszott szerepük növelése. [Mód. 513]

D.   PARTNERSÉGEK

1.   A helyi hatóságok fejlesztési szereplőként játszott szerepének megerősítése a következők révén:

a)  Az európai és déli helyi hatósági hálózatok, platformok és szövetségek kapacitásának a növelése a fejlesztés területén jelentős és folyamatos szakpolitikai párbeszéd biztosítása és a demokratikus kormányzás előmozdítása érdekében, nevezetesen a helyi fejlesztés területi megközelítése útján;

b)  A fejlesztési kérdésekkel kapcsolatos interakciók növelése az európai polgárokkal (tudatosságnövelés, az ismeretek megosztása, szerepvállalás), nevezetesen a fenntartható fejlesztési célokkal kapcsolatban, az Unióban, valamint a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országokban egyaránt.

2.  Befogadó társadalmak, jó gazdasági kormányzás, többek között a hazai jövedelem tisztességes és inkluzív mozgósítása, az adóelkerülés elleni közdelem, az átlátható államháztartási gazdálkodás, valamint hatékony és inkluzív közkiadások előmozdítása. [Mód. 514]

4a.  A KÜLPOLITIKAI SZÜKSÉGLETEKKEL ÉS PRIORITÁSOKKAL KAPCSOLATOS BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK

A 4. cikk (3) bekezdésének d) pontjában szereplő célokat támogató tevékenységeknek támogatniuk kell az uniós külpolitikát minden politikai, fejlesztési, gazdasági és biztonsági kérdésben. E tevékenységeknek lehetővé kell tenniük az Unió számára a fellépést akkor, ha külpolitikai érdek áll fenn, illetve lehetőség adódik célkitűzéseinek elérésére, amelyeket nehéz lenne más eszközökkel kezelni. Ilyen tevékenységek lehetnek:

a)  az Unió kétoldalú, regionális vagy régiók közötti együttműködési stratégiáinak támogatása, a szakpolitikai párbeszéd előmozdítása, kollektív megközelítések és válaszok kidolgozása a globális kihívások kezelésére, mint például a migráció, a fejlődés, az éghajlatváltozás és a biztonsági kérdések, különösen az alábbi területeken:

–  a partnerségi és együttműködési megállapodások, a cselekvési tervek és hasonló kétoldalú eszközök végrehajtásának a támogatása;

–  a nemzetközi ügyekben, többek között a külpolitikában kiemelt szerepet játszó harmadik országokkal folytatott politikai és gazdasági párbeszéd elmélyítése;

–  az érintett harmadik országokkal való aktív kapcsolatépítés támogatása a közös érdekű kétoldalú és globális kérdések terén;

–  az érintett nemzetközi fórumokon elért következtetések és kötelezettségvállalások megfelelő nyomon követésének vagy összehangolt végrehajtásának előmozdítása;

b)  az uniós kereskedelempolitika támogatása:

–  az uniós kereskedelempolitika támogatása, valamint a kereskedelmi megállapodások tárgyalása, végrehajtása és érvényre juttatása, a fejlesztési politika koherenciájának teljes tiszteletben tartása mellett, a fejlődő országokat illetően, valamint a fenntartható fejlődés célkitűzéseinek teljes körű összehangolása;

–  támogatás a partnerországok piacához való hozzáférés javításához, valamint az uniós vállalatok – különösen a kkv-k – számára a kereskedelem, a befektetések és az üzleti lehetőségek előmozdítása, valamint a piacgazdagság és a befektetések akadályainak felszámolása, a szellemi tulajdonjogok védelme a gazdasági diplomácia, az üzleti és szabályozási együttműködés révén, a fejlődő országok partnereivel kapcsolatos szükséges kiigazításokkal;

c)  hozzájárulás a belső uniós politikák nemzetközi dimenziójának végrehajtásához:

–  hozzájárulás az uniós belső szakpolitikák, mint például a környezet-, az éghajlat-, az energiapolitika, tudomány és oktatás valamint az óceánok kezelésével és irányításával kapcsolatos együttműködés nemzetközi dimenziójának végrehajtásához;

–  az Unió belső szakpolitikáinak a legfontosabb partnerországok körében való előmozdítása, és e tekintetben a szabályozás közelítésének a támogatása;

d)  az Unió széles körű megértésének és láthatóságának és a világban betöltött szerepének előmozdítása:

–  az Unió és a világban betöltött szerepe széles körű megértésének és láthatóságának előmozdítása stratégiai kommunikáción, a nyilvános diplomácián, az emberek közötti kapcsolatokon és kulturális diplomácián keresztül, valamint az oktatási és tudományos kérdésekben való együttműködés, továbbá tájékoztatási tevékenységek révén, melyek célja az uniós értékek és érdekek ;

–  a hallgatói és oktatói mobilitás fokozása, aminek révén partnerségek jöhetnek létre a felsőoktatás színvonalának javítása és a képesítések elismerését lehetővé tevő közös felsőfokú végzettségek kialakítása céljából (Erasmus+ program).

Ezek a tevékenységek innovatív szakpolitikákat vagy kezdeményezéseket alkalmaznak, jelenlegi vagy kialakulóban lévő, rövidtől középtávig terjedő szükségleteknek, lehetőségeknek és prioritásoknak megfelelően, melyek adott esetben inputként szolgálhatnak a földrajzi vagy tematikus programok jövőbeli tevékenységeihez. Ezeknek az Unió kapcsolatainak és párbeszédeinek elmélyítésére kell koncentrálniuk, továbbá a stratégiai érdekű kulcsfontosságú országokkal való partnerségek és szövetségek kiépítésére, különös tekintettel a feltörekvő gazdaságokra és a közepes jövedelmű országokra, amelyek egyre fontosabb szerepet játszanak a világban, a globális kormányzásban, a külpolitikában, a nemzetközi gazdaságban és a multilaterális fórumokon. [Mód. 515]

IV. MELLÉKLET

A GYORSREAGÁLÁSI TEVÉKENYSÉGEK BEAVATKOZÁSI TERÜLETEI

1.   A békéhez, stabilitáshoz és a konfliktusmegelőzéshez sürgős helyzetben, kialakuló válsághelyzetben, válsághelyzetben vagy válságot követő helyzetben hozzájáruló tevékenységek [Mód. 516]

A 4. cikk (4) bekezdésének a) pontjában említett gyorsreagálási tevékenységeket úgy kell kialakítani, hogy hatékony uniós válaszadást tegyenek lehetővé a következő kivételes és előre nem látott helyzetekben:

a)  sürgős sürgősségi helyzet, válság, kialakulóban lévő válság vagy természeti katasztrófakatasztrófák, ahol ez fontos a stabilitás, a béke és a biztonság szempontjából; [Mód. 517]

b)  a békét, a demokráciát, a közrendet, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelmét vagy az egyének – és különösen az instabil helyzetekben elkövetett nemi alapú erőszaknak kitett egyének – védelmét és biztonságát fenyegető helyzet; [Mód. 518]

c)  olyan helyzet, amely fegyveres konfliktushoz vagy az érintett harmadik ország vagy országok súlyos destabilizálódásához vezethet.

1a.  Az (1) bekezdésben említett technikai és pénzügyi segítségnyújtás a következőkre terjedhet ki:

a)  a nemzetközi, regionális és helyi szervezetek, valamint állami vagy civil társadalmi szereplők által a bizalomépítés, a közvetítés, a párbeszéd és a megbékélés, átmeneti igazságszolgáltatás, a nők és fiatalok szerepvállalása érdekében kifejtett erőfeszítések támogatása technikai és logisztikai segítségnyújtással, különösen a közösségi feszültségek és az elhúzódó konfliktusok tekintetében;

b)  az ENSZ Biztonsági Tanácsának elsősorban a nőkről, a békéről, biztonságról és a fiatalokról, a békéről és a biztonságról szóló határozatai végrehajtásának a támogatása, különösen az instabil, konfliktushelyzetben vagy konfliktust követő helyzetben lévő országokban;

c)  a nemzetközi joggal összhangban felhatalmazott átmeneti kormányzat létrehozásának és működésének a támogatása;

d)  demokratikus, plurális állami intézmények kialakításának a támogatása, beleértve azokat az intézkedéseket, amelyek célja a nők szerepének növelése az ilyen intézményekben, valamint a hatékony polgári közigazgatás és a biztonsági rendszer polgári ellenőrzésének megteremtése, továbbá azokat az intézkedéseket, amelyek megerősítik a terrorizmus, a szervezett bűnözés és a tiltott kereskedelem valamennyi formája elleni küzdelemben részt vevő bűnüldöző és igazságügyi hatóságok kapacitását;

e)  nemzetközi büntetőbíróságok és ad hoc nemzeti bíróságok, igazságfeltáró és békéltető bizottságok, átmeneti igazságszolgáltatás és egyéb, az emberi jogi panaszok törvényes rendezésére szolgáló, valamint tulajdonjogi követelésekkel és azok megítélésével kapcsolatos olyan mechanizmusok támogatása, amelyeket az emberi jogok és a jogállamiság nemzetközi normáival összhangban hoztak létre;

f)  az állami kapacitás megerősítésének támogatása - az alapvető funkciók, valamint az alapvető társadalmi és politikai kohézió gyors felépítéséhez, fenntartásához vagy helyreállításához kapcsolódó jelentős nyomás ellenére;

g)  az alapvető infrastruktúra, a lakhatás, a középületek, a gazdasági javak és az alapvető termelő kapacitás helyreállításának és újjáépítésének a megkezdéséhez szükséges intézkedések, valamint a gazdasági tevékenység újraindításához, a munkahelyteremtéshez és a fenntartható társadalmi fejlődéshez szükséges minimumfeltételek kialakításához szükséges egyéb intézkedések támogatása;

h)  a volt katonák leszerelését és családjukkal együtt a civil társadalomba történő visszailleszkedését, valamint – adott esetben – hazatelepülésüket segítő polgári intézkedések, továbbá a gyermek- és a női katonák helyzetének megoldását célzó intézkedések támogatása;

i)  a fegyveres erők átszervezésének társadalmi hatásait mérséklő intézkedések támogatása;

j)  a gyalogsági aknák, fel nem robbant hadianyag- vagy háborús robbanóanyag-maradványok polgári lakosságra gyakorolt társadalmi-gazdasági hatásának kezelésére irányuló intézkedések támogatása, az uniós együttműködési politikák és azok célkitűzéseinek keretében. Az e rendelet keretében finanszírozott tevékenységek magukban foglalhatják többek között a veszélyekkel kapcsolatos képzést, az aknakeresést és aknamentesítést, valamint ezzel összefüggésben a készletek megsemmisítését;

k)  a lőfegyverek, kézifegyverek és könnyűfegyverek jogellenes használata és megszerzése elleni küzdelmet ösztönző intézkedések támogatása az uniós együttműködési politikák és azok célkitűzéseinek keretében;

l)  a nők és a gyermekek válság- és konfliktushelyzetekben fennálló sajátos szükségleteinek biztosítását célzó intézkedések támogatása, beleértve a nemi alapú erőszakkal szembeni kiszolgáltatottságuk megakadályozását is;

m)  a fegyveres konfliktusok áldozatai rehabilitációjának és visszailleszkedésének a támogatása, beleértve a nők és gyermekek sajátos szükségleteit biztosító intézkedéseket is;

n)  az emberi jogok és az alapvető szabadságok, a demokrácia, a jogállamiság és az ezekhez kapcsolódó nemzetközi jogi okmányok tiszteletben tartását elősegítő és védelmét szolgáló intézkedések támogatása;

o)  válsághelyzetekben vagy kialakuló válsághelyzetekben, illetve békeépítés során a természeti erőforrásokhoz való méltányos hozzáférést és ezen erőforrások átlátható kezelését elősegítő társadalmi-gazdasági intézkedések támogatása;

p)  a hirtelen népességmozgások által a politikai és biztonsági helyzetre gyakorolt potenciális hatások kezelését célzó intézkedések támogatása, beleértve a válsághelyzetben vagy kialakuló válsághelyzetekben, illetve békeépítés során a befogadó közösségek szükségleteinek biztosítását támogató intézkedéseket is;

q)  a civil társadalom fejlődését és szerveződését, valamint a politikai folyamatban való részvételét elősegítő intézkedések támogatása, beleértve a nők ezen folyamatokban betöltött szerepének fokozását, valamint a független, sokszínű és professzionális média ösztönzését célzó intézkedéseket is;

r)  katonai szereplők fejlesztést és fejlesztésbiztonságot szolgáló kapacitásépítése. [Mód. 519]

2.   A reziliencia megerősítéséhez, valamint a humanitárius segítségnyújtás és a fejlesztési tevékenység összekapcsolásához hozzájáruló tevékenységek

A 4. cikk (4) bekezdésének b) pontjában említett gyorsreagálási tevékenységeket úgy kell kialakítani, hogy azok hatékonyan erősítsék a rezilienciát, valamint hogy kapcsolatot teremtsenek a humanitárius segítségnyújtás és a fejlesztési tevékenységek között, amit amelyeket földrajzi és tematikus programok útján nem lehet gyorsan megvalósítani, biztosítva a koherenciát, az összhangot és a komplementaritást a humanitárius segítségnyújtással az 5. cikkben meghatározottak szerint. [Mód. 520]

Ezek a tevékenységek a következőkre terjedhetnek ki:

a)  a reziliencia erősítése egyének, közösségek, intézmények és országok abban való támogatásával, hogy jobban felkészüljenek, ellenálljanak, alkalmazkodjanak és gyorsan helyreálljanak politikai, gazdasági és társadalmi nyomások és sokkok, természeti vagy emberek által előidézett katasztrófák, konfliktusok és globális fenyegetések esetén; idetartozik az államok a társadalmak, közösségek és egyének arra vonatkozó kapacitásainak erősítése hogy a lehetőségeket és kockázatokat békés és konfliktusra érzékeny stabil módon kezeljék, valamin is, hogy jelentős nyomás esetén gyorsan közepette is kiépítsék, fenntartsák vagy helyreállítsák alapvető feladataik ellátását, megélhetésüket, valamint az egyének, közösségek és társadalmak támogatása révén abban, hogy azonosítsák és megerősítsék fennálló saját kapacitásaikat, hogy ellenálljanak, alkalmazkodjanak és gyorsan helyreálljanak ilyen nyomások és sokkok esetén, beleértve azokat, amelyek erőszak fokozódásához vezethetnekalapvető társadalmi és politikai kohéziót, továbbá a társadalmak, közösségek és egyének arra vonatkozó kapacitásainak erősítése, hogy a lehetőségeket és kockázatokat békés és stabil módon kezeljék, valamint hogy jelentős nyomás közepette is kiépítsék, fenntartsák vagy helyreállítsák megélhetésüket; [Mód. 521]

b)  a makrogazdasági instabilitást okozó külső sokkok eredményezte rövid távú káros hatások enyhítése, valamint a társadalmi-gazdasági reformok megőrzésre és a társadalmi-gazdasági fejlődésre és a szegénységcsökkentésre fordított közkiadások prioritásként kezelésére való törekvés;

c)  rövid távú rehabilitáció és újjáépítés végrehajtása annak érdekében, hogy a természeti vagy ember által előidézett katasztrófák, konfliktusok és globális fenyegetések áldozatai számára lehetővé váljon a minimális társadalmi-gazdasági integráció, valamint hogy a lehető leghamarabb létrejöjjenek a fejlesztési tevékenységek újrakezdéséhez szükséges körülmények, az érintett országok és régiók által meghatározott hosszú távú célkitűzések mentén; idetartozik a természeti vagy emberek által előidézett katasztrófák miatti lakóhelyelhagyásból (menekültek, lakóhelyüket elhagyni kényszerülő személyek és visszatelepülők) kényszerű lakóhelyelhagyásból fakadó sürgős és azonnali szükségletek kezelése; és [Mód. 522]

d)  segítségnyújtás az államvagy , a régió, a helyi hatóságok vagy a megfelelő nem kormányzati szervezetek számára rövid távú katasztrófamegelőzési és ‑készültségi mechanizmusok létrehozásában, beleértve az előrejelző és korai figyelmeztető rendszereket a katasztrófák következményeinek csökkentése céljából. [Mód. 523]

3.   A külpolitikai szükségletekre és prioritásokra választ adó tevékenységek

A 4. cikk (4) bekezdésének c) pontjában szereplő célokat támogató gyorsreagálási tevékenységeknek támogatniuk kell az uniós külpolitikát a politikai, gazdasági és biztonsági kérdések mentén. Lehetővé kell tenniük az Unió számára a fellépést olyan sürgős vagy kényszerítő külpolitikai érdek, illetve a célkitűzéseinek elérésére megnyíló olyan lehetőség felmerülése esetén, amely gyors reagálást kíván, és amelyet nehéz lenne más eszközökkel kezelni.

Ezek a tevékenységek a következőkre terjedhetnek ki:

a)  az Unió kétoldalú, regionális vagy régiók közötti együttműködési stratégiáinak támogatása, a szakpolitikai párbeszéd előmozdítása, kollektív megközelítések és válaszok kidolgozása a globális kihívások kezelésére, mint például a migráció és a biztonsági kérdések, valamint az e tekintetben felmerülő lehetőségek kiaknázása;

b)  az uniós kereskedelempolitika és kereskedelmi megállapodások, valamint ezek végrehajtásának támogatása; továbbá gazdaságdiplomácia, üzleti és szabályozási együttműködés révén az uniós gazdasági társaságok, különösen a kkv-k partnerországbeli piacra jutásának elősegítése, valamint e vállalkozások számára a kereskedelmi, a beruházási és az üzleti lehetőségek fokozása, a piacra jutás és a beruházás útjában álló akadályok felszámolásával együtt;

c)  az uniós belső szakpolitikák, mint például a környezet-, az éghajlat-, az energiapolitika, valamint az óceánok kezelésével és irányításával kapcsolatos együttműködés nemzetközi dimenziójának végrehajtásához való hozzájárulás;

d)  az Unió és a világban betöltött szerepe széles körű megértésének és láthatóságának előmozdítása stratégiai kommunikáción, a nyilvános diplomácián, az emberek közötti kapcsolatokon és kulturális diplomácián keresztül, valamint az oktatási és tudományos kérdésekben való együttműködés, továbbá tájékoztatási tevékenységek révén, melyek célja az uniós értékek és érdekek előmozdítása.

Ezek a tevékenységek innovatív szakpolitikákat vagy kezdeményezéseket hajtanak végre, jelenlegi vagy kialakulóban lévő, rövidtől középtávig terjedő szükségleteknek, lehetőségeknek és prioritásoknak megfelelően, melyek adott esetben inputként szolgálhatnak a földrajzi vagy tematikus programok jövőbeli tevékenységeihez. Ezeknek az Unió kapcsolatainak és párbeszédeinek elmélyítésére kell koncentrálniuk, továbbá a stratégiai érdekű kulcsfontosságú országokkal való partnerségek és szövetségek kiépítésére, különös tekintettel a feltörekvő gazdaságokra és a közepes jövedelmű országokra, amelyek egyre fontosabb szerepet játszanak a világban, a globális kormányzásban, a külpolitikában, a nemzetközi gazdaságban és a multilaterális fórumokon. [Mód. 524]

V. MELLÉKLET

A KÜLSŐ TEVÉKENYSÉGI GARANCIA ÁLTAL LEFEDETT EFFA+-MŰVELETEK PRIORITÁSI TERÜLETEI

A külső tevékenységi garanciából való támogatásra jogosult EFFA+-műveletek különösen a következő prioritási területekhez járulnak hozzáterületeket célozzák: [Mód. 525]

a)  finanszírozás és támogatás biztosítása a magánszektor, a szociális vállalkozások és a szövetkezeti ágazat fejlesztéséhez a költségvetési rendelet 209. cikkének (2) bekezdésében foglalt feltételeknek való megfelelés esetén, hozzájárulva a fenntartható fejlődéshez a gazdasági, társadalmi és környezeti dimenzióihoz, valamint a 2030-as menetrend végrehajtásához, a Párizsi Megállapodáshoz és adott esetben az európai szomszédságpolitikához, és az IPA III rendelet 3. cikkében foglalt célokhoz, a szegénység felszámolásához, a készségek és a vállalkozói szellem előmozdításához, a nemek közötti egyenlőséghez és a nők és a fiatalok szerepének erősítéséhez miközben továbbra is fenntartja és erősíti a jogállamiságot, a felelősségteljes kormányzást és az emberi jogokat, különös hangsúlyt helyezve a helyi és szociális vállalkozásokra, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozásokra, a vonatkozó ILO-normáknak megfelelő tisztességes munkahelyteremtésre, megélhetést biztosító bérekre, gazdasági lehetőségekre és az európai vállalkozások EFFA+-célokhoz való hozzájárulásának támogatására; [Mód. 526]

b)  a magánbefektetéseket akadályozó szűk keresztmetszetek – az esetlegesen az érintett partnerország helyi pénznemében meghatározott – pénzügyi eszközök biztosítása révén való kezelése, beleértve a portfóliók első veszteségeire nyújtott garanciákat, a magánszektor projektjeire nyújtott garanciákat – például a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelgaranciákat – valamint az infrastrukturális projektek konkrét kockázataira és az egyéb kockázati tőkére nyújtott garanciákat;

c)  a magánforrásokból való finanszírozás ösztönzése, különösen a mikro-, kis- és középvállalkozásokra összpontosítva, a beruházással kapcsolatos szűk keresztmetszetek és akadályok felszámolása révén;

d)  a társadalmi-gazdasági ágazatok és területek és a kapcsolódó állami- és magáninfrastruktúra, továbbá a fenntartható hálózati összekapcsoltság megerősítése – beleértve a megújuló és fenntartható energiát, a vízgazdálkodást és a hulladékgazdálkodást, a közlekedést, az információs és kommunikációs technológiákat, továbbá a környezetet, a természeti erőforrások fenntartható hasznosítását, a fenntartható mezőgazdaságot és a kék gazdaságot, a szociális infrastruktúrát, egészségügyet és a humántőkét –, a társadalmi-gazdasági környezet javítása érdekében;

e)  hozzájárulás az éghajlat-politikához, valamint a környezetvédelemhez és a környezetgazdálkodáshoz, ezáltal járulékos éghajlati és környezeti előnyöket teremtve a finanszírozás 45%-ának olyan beruházások számára való előirányzásával, amelyek hozzájárulnak az éghajlati célokhoz, a környezetvédelemhez, a környezetirányításhoz, a biológiai sokféleséghez és az elsivatagosodás elleni küzdelemhez, és ebből a teljes pénzügyi keretösszeg 30%-át az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra kell fordítani; [Mód. 527]

f)  a fenntartható fejlődés előmozdításával hozzájárulás a szegénység és egyenlőtlenség mint a migráció – többek között az irreguláris migráció konkrét – és a kényszerű lakóhelyelhagyás kiváltó okai okainak kezeléséhez való hozzájárulás, továbbá a biztonságos, rendezett és szabályos migrációhoz és mobilitáshoz valamint a tranzit- és befogadó közösségek ellenálló képességének elősegítése és rezilienciájának elősegítésével, valamint a származási országukba visszatérő migránsok fenntartható visszailleszkedéséhez való hozzájárulás, kellő tekintettel a jogállamiság, a jó kormányzás, a nemek közötti egyenlőség, a társadalmi igazságosság és az emberi jogok megerősítésére. [Mód. 528]

A következő beruházási kereteket kell létrehozni:

–  Fenntartható energia és fenntartható hálózati összekapcsoltság

–  A mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozása

–  Fenntartható mezőgazdaság, vidéki vállalkozók, beleértve a mezőgazdasági kistermelőket, állattenyésztőket és a környezetbarát agráripart.

–  Fenntartható városok

–  A fenntartható fejlődést szolgáló digitalizáció

–  Humán fejlődés [Mód. 529]

VI. MELLÉKLET

AZ EFFA+ IRÁNYÍTÁSA

1.  Az EFFA+ felépítése

1.  Az EFFA+ regionális beruházási platformokból áll, amelyeket az Unió fennálló külső vegyesfinanszírozási mechanizmusainak munkamódszerei, eljárásai és struktúrái alapján kell létrehozni, és amelyek az EFFA+ keretében összekapcsolják saját vegyesfinanszírozási műveleteiket és a külső tevékenységi garancia műveleteit.

2.  Az EFFA+ irányítási feladatait a Bizottság látja el.

2.  Az EFFA+ stratégiai testülete

1.  Az EFFA+ irányításához a Bizottság egy stratégiai testülettől kap tanácsot, kivéve az EU bővítési politikája alá tartózó és az [IPA III]-ból finanszírozott műveletek esetében, mely műveletek esetében a stratégiai testületet a nyugat-balkáni beruházási keret (WBIF) biztosítja.

2.  A stratégiai testület tanácsot ad a Bizottságnak a külső tevékenységi garancia EFFA+ alá tartozó beruházásainak stratégiai irányáról és prioritásairól, és hozzájárul e beruházásoknak az Unió külső tevékenysége, illetve a fejlesztéspolitika, az európai szomszédságpolitika irányadó elveihez és célkitűzéseihez, valamint az e rendelet 3. cikkében rögzített célkitűzésekhez, továbbá az EFFA+-nak a 26. cikkben meghatározott céljához való hozzáigazításához. Támogatja a Bizottságot az általános beruházási célkitűzések meghatározásában a külső tevékenységi garanciának az EFFA+-műveletek támogatására való alkalmazása tekintetében, valamint nyomon követi a beruházási keretek földrajzi és tematikus lefedettségének megfelelőségét és diverzifikáltságát.

3.  A stratégiai testület támogatja továbbá az általános koordinációt, komplementaritást és koherenciát a regionális beruházási platformok között, az európai beruházási terv három pillére között, az európai beruházási terv, az Unió egyéb migrációval kapcsolatos erőfeszítései és a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend végrehajtása között, valamint a jelen rendeletben rögzített más programok között.

4.  A stratégiai testület a Bizottság, a főképviselő, az összes tagállam és az Európai Beruházási Bank képviselőiből áll. Az Európai Parlament megfigyelői státusszal rendelkezik. A hozzájárulók, a támogatható partnerek, partnerországok, a releváns regionális szervezetek és más érdekelt felek adott esetben megfigyelői státuszt kaphatnak. Új megfigyelő felvétele előtt a stratégiai testülettel konzultálni kell. A stratégiai testület társelnöki feladatait a Bizottság és a főképviselő látja el.

5.  A stratégiai testület évente legalább kétszer ülésezik, és véleményeit lehetőleg konszenzussal fogadja el. További ülések bármikor összehívhatók az elnök vagy a tagok legalább egyharmadának kérésére. Ha nem érhető el konszenzus, a stratégiai testület első ülésén elfogadott és az eljárási szabályzatában lefektetett szavazati jogokat kell alkalmazni. A szavazati jogok megállapításakor kellően figyelembe kell venni a finanszírozás forrását. Az eljárási szabályzat meghatározza a megfigyelők szerepére vonatkozó kereteket. A stratégiai testület üléseinek napirendjét és jegyzőkönyvét elfogadásukat követően nyilvánosságra kell hozni.

6.  A Bizottság évente jelentést tesz a stratégiai testületnek az EFFA+ végrehajtásával kapcsolatban elért eredményekről. A WBIF stratégiai testülete beszámol a bővítési térség garanciaeszközének végrehajtása terén elért eredményekről a fent említett jelentés kiegészítése érdekében. A stratégiai testület az érintett felekkel az EFFA+ stratégiai irányairól és végrehajtásáról rendszeres konzultációkat szervez.

7.  E két stratégiai testület létezése nem befolyásolja azt, hogy szükség van egy egységes, egyesített EFFA+ kockázatkezelési keretre.

3.  Regionális irányítótestületek

A regionális beruházási platformok irányítótestületei a végrehajtás szintjén támogatják a Bizottságot a regionális és ágazati beruházási célok meghatározásában és a regionális, ágazati és tematikus beruházási keretek kialakításában, valamint véleményt nyilvánítanak a vegyesfinanszírozási műveletekről és az EFFA+-műveleteket lefedő külső tevékenységi garancia felhasználásáról. [Mód. 530]

VII. MELLÉKLET

A FŐ TELJESÍTMÉNYMUTATÓK JEGYZÉKE

A fenntartható fejlesztési célokkal összhangban a fő teljesítménymutatók alábbi jegyzékét kell használni az Unió egyedi célkitűzéseinek megvalósításához való uniós hozzájárulás méréséhez:

1.  Jogállamisági pontszám

2.  A nemzetközi szegénységi küszöb alatt élő népesség aránya

3.  Az uniós támogatású táplálkozási programok által elért reproduktív korú nők, serdülőkorú lányok és 5 évesnél fiatalabb gyermekek száma

4.  Az uniós támogatással teljes mértékben immunizált egyévesek száma

5.  Az uniós támogatással alapfokú és/vagy középfokú tanulmányokat elvégző és ennek eredményeként olvasásban és matematikában a minimális készségeket megszerző, továbbá valamely képzést elvégző oktatásban és képzésben részt vevő diákok száma [Mód. 531]

6.  Az uniós támogatás segítségével csökkentett vagy elkerült üvegházhatásúgáz-kibocsátás (kilotonna CO2 egyenérték)

7.  Az uniós támogatással védett és/vagy fenntartható módon igazgatott tengeri, szárazföldi és édesvízi ökoszisztémák területe

8.  A beruházások tőkeáttételi hatása és az elért multiplikátorhatás

9.  A politikai stabilitás és az erőszakmentesség kiinduló értékelésen alapuló mutatója [Mód. 532]

10.  A partnerországok kereskedelmet, beruházásokat és vállalkozásokat érintő gyakorlatával kapcsolatos, valamint az EU belső politikáinak külső dimenzióját előmozdító, befolyásolt eljárások száma

Minden mutatót adott esetben A (4) mutató nemek szerinti bontásban szerepel, a (2), (3) és (5) mutató pedig nemek és életkor szerinti bontásbankell megadni. [Mód. 533]

VIIa. melléklet

Azon partnerországok, amelyek vonatkozásában az uniós támogatást felfüggesztik.

[A Bizottság állítja össze 15a. cikk alapján] [Mód. 534]

(1) HL C 45., 2019.2.4., 1. o.
(2) HL C 110., 2019.3.22., 163. o.
(3) HL C 86., 2019.3.7., 295. o.
(4) HL C 45., 2019.2.4., 1. o.
(5)HL C 110., 2019.3.22., 163. o.
(6)HL C 86., 2019.3.7., 295. o.
(7) Az Európai Parlament 2019. március 27-i álláspontja.
(8)„Alakítsuk át világunkat: A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend”, amelyet az ENSZ fenntartható fejlődésről szóló csúcstalálkozóján fogadtak el 2015. szeptember 25-én (A/RES/70/1).
(9)Az Európai Parlament és a Tanács 233/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a 2014-2020-as időszakra szóló fejlesztési együttműködési finanszírozási eszköz létrehozásáról (HL L 77., 2014.3.15., 44. o.).
(10)Belső megállapodás az Európai Unió tagállamai kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői között az AKCS–EU partnerségi megállapodással összhangban a 2014–2020 közötti időtartamra szóló többéves pénzügyi keret értelmében nyújtandó európai uniós támogatás finanszírozásáról, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés negyedik részének hatálya alá tartozó tengerentúli országok és területek számára nyújtandó pénzügyi támogatás elosztásáról (HL L 210., 2013.8.6., 1. o.).
(11)A Tanács (EU) 2015/322 rendelete (2015. március 2.) a 11. Európai Fejlesztési Alap végrehajtásáról (HL L 58., 2015.3.3., 1. o.).
(12)Az Európai Parlament és a Tanács 232/2014/EU rendelete (2014. március 11.) az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz létrehozásáról (HL L 77., 2014.3.15., 27. o.).
(13)Az Európai Parlament és a Tanács 230/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz létrehozásáról (HL L 77., 2014.3.15., 1. o.).
(14)Az Európai Parlament és a Tanács 235/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a demokrácia és az emberi jogok világszintű előmozdítását szolgáló finanszírozási eszköz létrehozásáról (HL L 77., 2014.3.15., 85. o.).
(15)Az Európai Parlament és a Tanács 234/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a harmadik országokkal folytatott együttműködésre irányuló Partnerségi Eszköz létrehozásáról (HL L 77., 2014.3.15., 77. o.).
(16)A Tanács 237/2014/Euratom rendelete (2013. december 13.) a Nukleáris Biztonsági Együttműködési Eszköz létrehozásáról (HL L 77., 2014.3.15., 109. o.).
(17)Az Európai Parlament és a Tanács 236/2014/EU rendelete a külső tevékenységek finanszírozására vonatkozó uniós eszközök végrehajtására vonatkozó közös szabályok és eljárások megállapításáról (HL L 77., 2014.3.15., 95. o.).
(18)A Tanács 2009/480/EK, Euratom rendelete (2009. május 25.) a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap létrehozásáról (HL L 145., 2009.6.10., 10. o.).
(19)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1601 rendelete (2017. szeptember 26.) az Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA), az EFFA-garancia és az EFFA-garanciaalap létrehozásáról.
(20)Aláírása 2016. április 22-én New Yorkban történt.
(21)„A harmadik nemzetközi fejlesztésfinanszírozási konferencia addisz-abebai cselekvési programja”, amelyet 2015. június 16-án fogadtak el és az ENSZ Közgyűlése 2015. július 27-én hagyott jóvá (A/RES/69/313).
(22)„Közös jövőkép, közös fellépés: Erősebb Európa – Az EU kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiája” 2016. június.
(23)„Az új európai konszenzus a fejlesztéspolitikáról »A mi világunk, a mi méltóságunk, a mi jövőnk«” – a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői, az Európai Parlament és az Európai Bizottság 2017. június 8-i együttes nyilatkozata.
(24)„A sendai katasztrófakockázat-csökkentési keret”, amelyet 2015. március 18-án fogadtak el és az ENSZ Közgyűlése 2015. június 3-án hagyott jóvá (A/RES/69/283).
(25)Közös közlemény az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az európai szomszédságpolitika felülvizsgálata, 2015. november 18.
(26) Az Európai Parlament és a Tanács 978/2012/EU rendelete (2012. október 25.) az általános tarifális preferenciák rendszerének alkalmazásáról és a 732/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 303., 2012.10.31., 1. o.).
(27)Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III) létrehozásáról, COM(2018)0465.
(28)A Tanács 1257/96/EK rendelete (1996. június 20.) a humanitárius segítségnyújtásról (HL L 163., 1996.7.2., 1. o.).
(29)Javaslat – A Tanács határozata az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek közötti, az egyrészről az Európai Unió, másrészről Grönland és a Dán Királyság közötti kapcsolatokat is magában foglaló társulásról (tengerentúli társulási határozat), COM(2018)0461.
(30)Javaslat – A Tanács rendelete a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz tevékenységeit az Euratom-Szerződés alapján kiegészítő Európai Nukleáris Biztonsági Eszköz létrehozásáról, COM(2018)0462.
(31)Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslata a Tanácsnak – A Tanács határozata az Európai Békekeret létrehozásáról, C(2018)3800.
(32)Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az „Erasmus” elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról és az 1288/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről, COM (2018)0367.
(33) Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a Kreatív Európa program (2021–2027) létrehozásáról és az 1295/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről, COM(2018)0366.
(34) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.
(35) (EU) .../... európai parlamenti és tanácsi rendelet (...) (HL ...).
(36)HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(37) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 1963., 2018.7.30., 11. o.).
(38)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1601 rendelete (2017. szeptember 26.) az Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA), az EFFA-garancia és az EFFA-garanciaalap létrehozásáról.
(39)A Tanács 77/270/Euratom határozata (1977. március 29.) az atomerőművek finanszírozásához való hozzájárulás céljából nyújtott Euratom-kölcsönökre vonatkozó szerződéskötésnek a Bizottság részére történő engedélyezéséről (HL L 88., 1977.4.6., 9. o.).
(40) (EU) .../ európai parlamenti és tanácsi rendelet (...) (HL ...).
(41)Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
(42)A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).
(43)A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).
(44)HL L 283., 2017.10.31., 1. o.
(45)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).
(46)Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(47)Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról, 2016. április 13. (HL L 123., 2016.5.12., 1–14. o.).
(48)A Tanács 2010/427/EU határozata (2010. július 26.) az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének megállapításáról (HL L 201., 2010.8.3., 30. o.).
(49)Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz létrehozásáról (HL L...).
(50)Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alap és külső finanszírozási eszközök által támogatott európai területi együttműködési célkitűzésre (Interreg) vonatkozó egyedi rendelkezésekről, COM(2018)0374.
(51)Az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve (2011. december 13.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (kodifikált szöveg) (HL L 26., 2012.1.28., 1. o.).
(52)A Tanács 85/337/EGK irányelve (1985. június 27.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 175., 1985.7.5., 40. o.).
(53) HL L 130., 2017.5.19., 1. o.


Az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III)***I
PDF 341kWORD 119k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2019. március 27-i jogalkotási állásfoglalása az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III) létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0465 – C8-0274/2018 – 2018/0247(COD))
P8_TA(2019)0299A8-0174/2019

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0465),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 212. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0274/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. december 12-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottsága 2018. december 6-i véleményére(2),

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel az Külügyi Bizottság jelentésére, valamint a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, a Költségvetési Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság, valamint az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményeire (A8-0174/2019),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 27-én került elfogadásra az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III) létrehozásáról szóló (EU) …/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P8_TC1-COD(2018)0247


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 212. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(3),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(4),

rendes jogalkotási eljárás keretében(5),

mivel:

(1)  A 231/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(6) 2020. december 31-én hatályát veszti. Az Unió külső tevékenysége eredményességének fenntartása érdekében fenn kell tartani a külső támogatás tervezésének és végrehajtásának a keretét.

(2)  Egy előcsatlakozási eszköz célkitűzései továbbra is lényegesen eltérnek célja az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek (a továbbiakban: „kedvezményezettek”) felkészítése jövőbeli uniós tagságukra, valamint a csatlakozási folyamatuk támogatása, összhangban az Unió külső tevékenységének általános célkitűzéseitől, mivel ezen eszköz célja az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek felkészítése jövőbeli uniós tagságukra célkitűzéseivel, valamint beleértve az alapvető jogok és elvek tiszteletben tartását, valamint az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság védelmét és előmozdítását az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 21. cikkében foglaltak szerint. csatlakozási folyamatuk támogatása. Ezért lényeges A csatlakozási folyamat sajátos jellege egy külön a bővítés támogatását szolgáló eszköz megléte eszközt indokol, annak egyidejű biztosításával, hogy az kiegészíti ugyanakkor ezen eszköz célkitűzéseinek és működésének összhangban kell lennie az Unió külső tevékenységének általános célkitűzéseit célkitűzéseivel és különösen a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközt Eszközzel (a továbbiakban: NDICI) és ki kell egészítenie azokat. [Mód. 1]

(3)  Az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: EUSZ) 49. cikke úgy rendelkezik, hogy bármely olyan európai állam kérheti felvételét az Unióba, amely támogatja az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékeit. Az uniós csatlakozás iránti kérelmet benyújtott európai állam csak akkor válhat az Unió tagjává, ha megerősítést nyert, hogy teljesíti az Európai Tanács 1993. júniusi koppenhágai ülésén megállapított kritériumokat (a továbbiakban: koppenhágai kritériumok), illetve amennyiben a csatlakozás nem haladja meg az Uniónak az új tag integrálásával kapcsolatos kapacitását. A koppenhágai kritériumok a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat, valamint a kisebbségek tiszteletben tartását és védelmét garantáló intézmények stabilitásával kapcsolatosak, továbbá a működő piacgazdaság meglétére és az Unión belüli verseny, illetve piaci erők által támasztott nyomás kezelésére, valamint a Szerződések szerinti jogok mellett az azokban meghatározott kötelezettségek – ideértve a politikai, gazdasági és monetáris unió céljaihoz való igazodást – vállalására való képességre vonatkoznak. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában. [Mód. 2]

(4)  A bővítési folyamat meghatározott kritériumokra, valamint szigorú és igazságos feltételrendszerre épül. Minden kedvezményezett értékelésére a saját érdemei alapján kerül sor. Az elért előrehaladás értékelése, valamint a hiányosságok azonosítása azt célozza, hogy ösztönzést és iránymutatást biztosítson az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek számára a szükséges messze ható reformok végrehajtásához. Ahhoz, hogy a bővítés kilátása reálissá válhasson, nagyon fontos ezután is az „alapvető feladatok elsődlegességének elve”(7) melletti szilárd elkötelezettség. A kétoldalú viták végleges, inkluzív és kötelező erejű megoldásán alapuló jószomszédi kapcsolatok és regionális együttműködés a bővítési folyamat alapvető elemei, és döntő fontosságúak az Unió egészének biztonsága és stabilitása szempontjából. A csatlakozás irányában irányába való előrehaladás annak függvénye, hogy az egyes, csatlakozni kívánó államok kívánók milyen mértékben tartják tiszteletben az uniós értékeket, és milyen mértékben képesek vállalni és végrehajtani a politikai, az intézményi, a jogi, a szociális, a közigazgatási és a gazdasági rendszereiknek az Unió szabályaihoz, normáihoz, szakpolitikáihoz és gyakorlatához való hozzáigazítása által megkövetelt reformokat. A tárgyalási keret követelményeket határoz meg, amelyek alapján értékelésre kerül az egyes tagjelölt országokkal folytatott csatlakozási tárgyalások előrehaladása. [Mód. 3]

(4a)  Az uniós csatlakozás iránti kérelmet benyújtott európai állam csak akkor válhat az Unió tagjává, ha megerősítést nyert, hogy maradéktalanul teljesíti az Európai Tanács 1993. júniusi koppenhágai ülésén megállapított csatlakozási kritériumokat (a továbbiakban: „koppenhágai kritériumok”), illetve amennyiben az Unió rendelkezik az új tag integrálásához szükséges kapacitással. A koppenhágai kritériumok a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat, valamint a kisebbségek tiszteletben tartását és védelmét garantáló intézmények stabilitásával kapcsolatosak, továbbá a működő piacgazdaság meglétére és az Unión belüli verseny, illetve piaci erők által támasztott nyomás kezelésére, valamint a Szerződések szerinti jogok mellett az azokban meghatározott kötelezettségek vállalására – ideértve a politikai, gazdasági és monetáris unió céljaira való törekvést – való képességre vonatkoznak. [Mód. 4]

(5)  Az A bővítési politika az Unió bővítési politikája befektetés Európa békéjébe külső tevékenységének szerves részét képezi és hozzájárul a békéhez, biztonságába a biztonsághoz, a jóléthez és stabilitásába a stabilitáshoz az Unió határain belül és azokon kívül is. Fokozott gazdasági és kereskedelmi lehetőséget teremt az Unió és a csatlakozni kívánó országok kölcsönös előnyére, ugyanakkor tiszteletben tartja a fokozatos integráció elvét annak érdekében, hogy a kedvezményezetteknél biztosítani lehessen a zökkenőmentes átmenetet. Az uniós tagság távlata kilátása erőteljes átalakító hatással bír, megszilárdítja megszilárdítva a pozitív demokratikus, politikai, gazdasági és társadalmi változásokat. [Mód. 5]

(6)  Az Európai Bizottság „Hiteles bővítési perspektíva a Nyugat-Balkánra vonatkozóan és fokozott uniós szerepvállalás a Nyugat-Balkánnal” című közleményében(8) ismételten megerősítette, hogy az érdemek alapján az uniós tagság szilárd perspektíváját kínálja a Nyugat-Balkán számára. Ez az egész Nyugat-Balkán számára erős bátorító üzenet, amely jelzi, hogy az EU elkötelezett a térség európai jövője mellett.

(7)  A támogatást továbbá az Unió által az I. mellékletben felsorolt kötött nemzetközi – többek között a kedvezményezettekkel kötött fennálló – megállapodásokkal összhangban kell nyújtani. A támogatásnak főleg arra kell összpontosulnia, hogy segítse az I. mellékletben felsorolt a kedvezményezetteket a demokratikus intézmények és a jogállamiság megerősítésében, az igazságszolgáltatási és a közigazgatási rendszer reformjában, az alapvető jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásában, valamint a nemek közötti egyenlőség, a tolerancia, a társadalmi befogadás, a munkavállalók jogaira vonatkozó nemzetközi munkaügyi normák tiszteletben tartása, valamint a kiszolgáltatott csoportokkal – többek között a gyermekekkel és a fogyatékossággal élő személyekkel – kapcsolatos megkülönböztetésmentesség előmozdításában. A támogatásnak elő kell segítenie továbbá azt, hogy a kedvezményezettek betartsák a szociális jogok európai pillérében(9) meghatározott kulcsfontosságú elveket és jogokat, is támogatnia kell ragaszkodjanak a szociális piacgazdasághoz és a társadalmi vívmányok irányába történő konvergenciához. A támogatásnak továbbra is elő kell segítenie a regionális, a makroregionális és a határokon átnyúló együttműködés, illetve a területfejlesztés előmozdítására irányuló erőfeszítéseik további támogatására kell irányulnia erőfeszítéseiket, többek között az Unió makroregionális stratégiáinak végrehajtása révén a jószomszédi kapcsolatok fejlesztése és a megbékélés előmozdítása érdekében. Ezenkívül elő kell segítenie mozdítania az ágazati regionális együttműködési struktúrákat és javítania kell azok gazdasági és társadalmi fejlődésüket fejlődését és gazdasági kormányzását, ösztönöznie kell az uniós egységes piaccal való gazdasági kormányzásukat integrációt, ideértve a vámügyi együttműködést is, és elő kell mozdítania a nyílt és tisztességes kereskedelmet, támogatva az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedési tervet, többek között a regionális fejlesztési, kohéziós és befogadási, mezőgazdasági és vidékfejlesztési, szociális és foglalkoztatási politikák végrehajtása, valamint a digitális gazdaság és társadalom fejlesztése révén, többek között A Nyugat-Balkánra vonatkozó digitális menetrend elnevezésű kiemelt kezdeményezéssel összhangban. [Mód. 6]

(7a)   Figyelembe véve a reformfolyamat átalakító jellegét a tagjelölt országokban zajló bővítési folyamat során, az Uniónak fokoznia kell erőfeszítéseit az uniós finanszírozás prioritást élvező kulcsterületeinek meghatározásakor, mint amilyen például az intézményfejlesztés és a biztonság kiépítése, és fokozottabban kell támogatnia a tagjelölt országokat a projektek végrehajtásában ezen tagjelölt országoknak a nem uniós befolyásokkal szembeni védelme céljából. [Mód. 7]

(7b)   A tagjelölt országokban zajló reformok előrehaladásának IPA-finanszírozással történő támogatására irányuló uniós erőfeszítésekről megfelelő tájékoztatást kell nyújtani a tagjelölt országokban és az uniós tagállamokban. Az Uniónak e tekintetben fokoznia kell kommunikációs és kampányerőfeszítéseit annak érdekében, hogy biztosítsa az IPA-finanszírozás láthatóságát, amely a bővítési térség békéjének és stabilitásának legfőbb uniós eszköze. [Mód. 8]

(7c)   A költségvetés támogatása és végrehajtása elismerten fontossággal bír az intézményfejlesztés tekintetében, amely viszont elő fogja segíteni az esetleges biztonsági problémák megelőzését, és megakadályozza a tagállamok felé irányuló esetleges jövőbeni illegális migrációs áramlásokat. [Mód. 9]

(8)  Az Uniónak a tagállamok tapasztalatai alapján támogatnia kell a csatlakozás felé történő átmenetnek az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek számára előnyös módon történő megvalósítását. Az együttműködésnek különösen a tagállamok által a reformfolyamatok során szerzett tapasztalatok átadására kell irányulnia.

(9)  Az Unió és az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek közötti, a biztonsággal kapcsolatos biztonsági és védelmi ágazat reformjára irányuló megerősített stratégiai és operatív együttműködés sarkalatos abból a szempontból, hogy hatékonyan és eredményesen lehessen kezelni a biztonsági biztonsággal, a szervezett bűnözéssel és a terrorizmussal kapcsolatos fenyegetéseket. [Mód. 10]

(9a)  Az e rendelettel létrehozott eszköz keretében megvalósuló tevékenységeknek ezenkívül segítséget kell nyújtaniuk a kedvezményezetteknek a közös kül- és biztonságpolitikához (KKBP) való fokozatos igazodásban, valamint a korlátozó intézkedéseknek és a tágabb értelemben vett uniós külpolitikának a nemzetközi intézményeknél és multilaterális fórumokon való végrehajtásában. A Bizottságnak ösztönöznie kell a kedvezményezetteket arra, hogy tartsanak fenn egy szabály- és értékalapú globális rendet, és működjenek együtt a multilateralizmus előmozdítása és a nemzetközi kereskedelmi rendszer további megerősítése – többek között a WTO-reformok – érdekében. [Mód. 11]

(10)  Alapvető fontosságú aA migrációval – ezen belül a határigazgatással és -ellenőrzéssel – kapcsolatos együttműködés fokozása, a nemzetközi védelemhez való jog biztosítása, a releváns információk megosztása, a migráció fejlesztési előnyeinek megerősítése, a legális és a munkaerő-migráció megkönnyítése, a határellenőrzés fokozása, az irreguláris és kényszerű migráció megelőzésére és visszaszorítására irányuló erőfeszítések, valamint az emberkereskedelem és a migránscsempészés az embercsempészés elleni küzdelem terén tett erőfeszítéseink folytatása az Unió és a kedvezményezettek közötti együttműködés fontos összetevőjét jelenti. [Mód. 12]

(11)  A jogállamiság megerősítése, – ideértve ezen belül az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupció, a pénzmosás és a szervezett bűnözés elleni harcot – küzdelem és a jó kormányzás – ideértve a közigazgatás reformját, az emberijog-védők támogatását és az átláthatósággal, a közbeszerzésekkel, a piaci versennyel, állami támogatásokkal, a szellemi tulajdonnal és a külföldi befektetésekkel kapcsolatos folyamatos harmonizációt – az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek többsége esetében továbbra is a legfontosabb feladatok közé tartozik, és alapvető fontossággal bír a kedvezményezetteknek az Unióhoz való közelítése, illetve később közeledése és az uniós tagsággal járó kötelezettségek teljes körű vállalása maradéktalan teljesítésére való felkészítése szempontjából. Tekintettel az e területeken folytatott reformok hosszabb távú jellegére, illetve a felmutatható eredmények elérésének a szükségességére, az e rendelet keretében nyújtott pénzügyi támogatásnak a lehető legkorábban az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettekkel szemben támasztott teljesítésére kell irányulnia támogatást oly módon kell programozni, hogy a lehető legkorábban kezelje ezeket a kérdéseket. [Mód. 13]

(12)  A parlamenti dimenzió továbbra is alapvető a csatlakozási folyamatban. Ezért a részvételi demokrácia elvével összhangban a Bizottságnak az I. mellékletben felsorolt minden egyes kedvezményezett esetében ösztönöznie elő kell mozdítania a parlamenti kapacitások erősítését, a parlamenti felügyeletet, a demokratikus eljárásokat és a méltányos képviseletet. [Mód. 14]

(13)  Az I. mellékletben felsorolt A kedvezményezetteknek felkészültebbeknek kell lenniük az olyan globális kihívások kezelésére, mint a fenntartható fejlődés és az éghajlatváltozás, és igazodniuk kell az Unió által ezen összetett kérdések kezelésére tett erőfeszítésekhez. Tekintettel az éghajlatváltozással kapcsolatos problémák kezelésének fontosságára, amit az Unió a Párizsi Megállapodásnak Megállapodás és a fenntartható fejlesztési céloknak a végrehajtását érintő kötelezettségvállalásai is tükröznek célok végrehajtására tett uniós kötelezettségvállalásokkal összhangban, ez a program hozzá fog járulni az éghajlatvédelmi intézkedések valamennyi szakpolitikára kiterjedő éghajlat-politikának az uniós szakpolitikákban történő érvényesítéséhez, valamint ahhoz, hogy az uniós költségvetés az összkiadásainak 25 %-ával támogassa az éghajlat-politikai célok elérését. Az e program keretében végrehajtott műveletek várhatóan 16 %-kal járulnak hozzá műveleteknél arra kell törekedni, hogy a program teljes pénzügyi keretösszege legalább 16 %-a erejéig éghajlat-politikai célkitűzéseket szolgáló teljes célkitűzésekhez járuljanak hozzá azon cél megvalósítása érdekében, hogy az éghajlattal kapcsolatos kiadások 2027-re elérjék a többéves pénzügyi keretösszegéhez keret kiadásainak 30 %-át. Elsőbbséget kell biztosítani a határokon átnyúló szennyezéssel foglalkozó környezetvédelmi projekteknek. A vonatkozó tevékenységek a program előkészítése és végrehajtása során kerülnek beazonosításra azonosításra, és a programból tett általános származó teljes hozzájárulásnak részét kell képeznie a vonatkozó értékeléseknek és felülvizsgálati eljárásoknak. [Mód. 15]

(14)  Az ezen eszköz keretében végzett tevékenységnek támogatnia kell az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjének végrehajtását, amely mellett az EU és tagállamai teljesen mértékben elkötelezettek, és amelyet az I. mellékletben felsorolt valamennyi kedvezményezett elfogadott.

(15)  Ez a rendelet pénzügyi keretösszeget állapít meg a program teljes időtartamára vonatkozóan, amely [a hivatkozást frissíteni kell az új intézményközi megállapodás szerint: a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás(10)], 17. pontja értelmében vett elsődleges referenciaösszeget jelent az éves költségvetési eljárás során az Európai Parlament és a Tanács számára.

(16)  A Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell a külső finanszírozási támogatás szabályszerűségét, koherenciáját, következetességét és kiegészítő jellegét, különösen a támogatási folyamat különböző fázisai során tartott rendszeres konzultációk és a vonatkozó információk gyakori megosztása révén. Meg kell tenni a szükséges lépéseket a többi donorral való jobb koordináció és kiegészítő jelleg biztosítása érdekében, többek között rendszeres konzultációk segítségével. A folyamatban érdemi szerepet kell játszaniuk a sokféle, független társadalmi szervezetnek és a különféle típusú és szintű helyi hatóságoknak. Az inkluzív partnerség elvével összhangban a társadalmi szervezeteknek részt kell venniük a kormányzati szerveken keresztül irányított programok kialakításában, végrehajtásában, nyomon követésében és értékelésében, és az uniós támogatás közvetlen kedvezményezettjeinek kell lenniük. [Mód. 16]

(17)  Az e rendelet keretében támogatandó megfelelő szakpolitikai területek célkitűzéseinek elérését célzó tevékenységekre vonatkozó prioritásokat a Bizottság által A megfelelő szakpolitikai területeken minden kedvezményezett számára meg kell határozni konkrét és mérhető célkitűzéseket, ezt követően pedig az Unió többéves pénzügyi keretének 2021–2027 közötti időtartamára vonatkozóan megállapított programozási keretben kell meghatározni, az I. mellékletben felsorolt e célkitűzések elérésére irányuló intézkedések fontossági sorrendjét egy, a Bizottság által felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján megállapított programozási keretben. A programozási keretet a kedvezményezettekkel partnerségben kell megállapítani, a bővítési menetrend és az egyedi igényeik alapján, az e rendeletben meghatározott általános és egyedi célkitűzésekkel és az Unió külső tevékenységének elveivel összhangban, kellő figyelmet szentelve a vonatkozó nemzeti stratégiáknak és az idevágó európai parlamenti állásfoglalásoknak. Ez a partnerség – adott esetben – magában foglalja az illetékes hatóságokat, valamint a társadalmi szervezeteket is. A Bizottságnak ösztönöznie kell az érintett szereplők együttműködését és a donorok közötti koordinációt. A programozási keretet a félidős értékelést követően felül kell vizsgálni. A programozási keretnek meg kell határoznia a támogatandó területeket, támogatási területekenként területenként indikatív allokációkkal, feltüntetve az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadások becsült értékét is. [Mód. 17]

(18)  Az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek A kedvezményezettek által az uniós tagság céljából a politikai, jogi és gazdasági rendszereik reformjára tett reform-erőfeszítéseinek erőfeszítések támogatása az Unió és a kedvezményezettek közös érdekében áll. A támogatás keretében kiemelt figyelmet kell fordítani az eredményekre kezelése során a teljesítményalapú megközelítéssel összhangban kell eljárni, és a források hatékonyabb és eredményesebb felhasználása érdekében jelentős ösztönzőket kell biztosítani azok számára, akik az előcsatlakozási támogatás eredményes hatékony végrehajtása és a tagsági kritériumok teljesítése felé vezető úton elért eredmények révén bizonyítják a reformok iránti elkötelezettségüket. A támogatást a „méltányos részesedés” elvével összhangban kell elosztani, az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása terén jelentkező súlyos visszaesés, illetve az előrelépés hiánya esetén életbe lépő egyértelmű következmények alkalmazása mellett. [Mód. 18]

(18a)   A Bizottságnak egyértelmű nyomonkövetési és értékelési mechanizmusokat kell létrehoznia annak biztosítása érdekében, hogy a különböző kedvezményezetteket érintő célkitűzések és tevékenységek továbbra is relevánsak és megvalósíthatók legyenek, valamint az előrehaladás rendszeres mérése céljából. Ennek érdekében minden célkitűzést egy vagy több teljesítménymutatónak kell kísérnie, amelyek értékelik a kedvezményezettek által elfogadott reformokat és azok konkrét végrehajtását. [Mód. 19]

(19)  Az előcsatlakozási alapoknak a alapok Bizottság általi közvetlen irányításáról az I. mellékletben felsorolt a kedvezményezettek általi közvetett irányítás felé irányításra való átmenetnek átállásnak fokozatosnak kell lennie, és igazodnia kell ezeknek a kedvezményezettek az egyedi kapacitásaihozsaját kapacitásaihoz. Az átállást vissza kell fordítani vagy fel kell függeszteni az adott szakpolitikai vagy programterületeken, amennyiben a kedvezményezettek nem teljesítik a vonatkozó kötelezettségeket, vagy az uniós forrásokat nem a megállapított szabályoknak, elveknek és célkitűzéseknek megfelelően kezelik. Az ilyen határozatnak megfelelően figyelembe kell vennie az esetleges negatív gazdasági és társadalmi következményeket. A támogatás keretében továbbra is igénybe kell venni az előcsatlakozási folyamat során bevált struktúrákat és eszközöket. [Mód. 20]

(20)  Az Uniónak a rendelkezésre álló források leghatékonyabb kihasználására kell törekednie külső tevékenysége hatásainak optimalizálása érdekében. Ezt az Unió külső tevékenységi finanszírozási eszközei közötti koherencia, következetesség és kiegészítő jelleg, valamint az eszközök és az egyéb uniós szakpolitikák és programok közötti szinergiák megteremtése révén kell elérni, a már létező egyéb külső finanszírozási eszközökkel való átfedés elkerülése érdekében. Ez adott esetben a makroszintű pénzügyi támogatással való koherenciát és kiegészítő jelleget is magában foglalja. [Mód. 21]

(21)  Annak érdekében, hogy maximalizálni lehessen a kombinált beavatkozások egy közös célkitűzés elérésével kapcsolatos hatását, e rendeletnek hozzá kell tudnia járulnia más programok alá tartozó intézkedésekhez, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik.

(21a)   A költségvetési eljárás és a kedvezményezettekkel kötött nemzetközi megállapodásokban foglalt, a támogatás felfüggesztésére vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet I. mellékletének az uniós támogatás felfüggesztése vagy részleges felfüggesztése tekintetében történő módosítására vonatkozóan. Ezt a hatáskört akkor kell alkalmazni, ha folyamatos visszaesés fordul elő egy vagy több koppenhágai kritérium tekintetében, vagy egy kedvezményezett nem tartja tiszteletben a demokrácia és a jogállamiság elveit, az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat, vagy megsérti az Unióval kötött vonatkozó megállapodásokban vállalt kötelezettségeket. Amennyiben a Bizottság úgy találja, hogy a támogatás felfüggesztését indokoló okok már nem állnak fenn, felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az uniós támogatás visszaállítása érdekében az I. melléklet módosítására vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el. [Mód. 22]

(22)  Az e rendeletből származó finanszírozást az Erasmus program nemzetközi dimenziójához tartozó intézkedések finanszírozására kell felhasználni, amelyeket az (EU) …/… rendelet (a továbbiakban: az Erasmus rendelet)(11) szerint kell végrehajtani.

(23)  Erre a rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok alkalmazandók. Ezek a szabályok az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletben(12) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) kerülnek meghatározásra, és különösen a költségvetés elkészítésére és – támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás, pénzügyi támogatás, költségvetés-támogatás, vagyonkezelői alapok, finanszírozási eszközök és költségvetési garanciák révén történő – végrehajtására vonatkozó eljárást határozzák meg, valamint előírják a pénzügyi szereplők felelősségének ellenőrzését. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok érintik emellett az uniós költségvetésnek a tagállamokban és harmadik országokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén történő védelmét, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint a hatékony uniós finanszírozás szempontjából.

(24)  Az e rendelet szerinti finanszírozási formákat és végrehajtási megvalósítási módokat annak alapján kell megválasztani, hogy mennyire alkalmasak a tevékenységek egyedi célkitűzéseinek megvalósítására és eredmények elérésére, figyelemmel különösen az ellenőrzések költségeire, az adminisztratív terhekre és a szabályok be nem tartásának várható kockázataira. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, az átalányfinanszírozás és az egységköltségek alkalmazását, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint. [Mód. 23]

(25)  Az Uniónak továbbra is közös szabályokat kell alkalmaznia a külső tevékenységek végrehajtására. Az Unió külső tevékenységei finanszírozására vonatkozó eszközeinek végrehajtására alkalmazására vonatkozó szabályokat és eljárásokat az (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: az NDICI-rendelet) határozza meg. További részletes rendelkezéseket kell meghatározni a specifikus helyzetekre, például a határokon átnyúló együttműködésre, a mezőgazdaságra és a vidékfejlesztési szakpolitika területére. [Mód. 24]

(26)  A külső tevékenységek végrehajtása gyakran rendkívül változékony környezetben történik, és folyamatos és gyors alkalmazkodást igényel az uniós partnerek alakuló szükségleteihez, illetőleg illetve az emberi jogokat, a demokráciát és a jó kormányzást, a biztonságot, a védelmet és a stabilitást, az éghajlatváltozást és a környezetet, a gazdasági protekcionizmust, valamint az irreguláris és kényszerű migrációt és annak kiváltó okait érintő globális kihívásokhoz. A kiszámíthatóság elvének és az új igényekre való gyors reagálás szükségességének összeegyeztetése következésképpen a programok pénzügyi végrehajtásának a változásokhoz való igazításával jár megvalósításának kiigazítását igényli. Az Unió előre nem látható szükségletekre való reagálási képességének növelése érdekében – tiszteletben tartva az uniós költségvetés évenkénti meghatározására vonatkozó elvet – e rendeletnek fenn kell tartania a költségvetési rendelet által más szakpolitikák számára már lehetővé tett rugalmassági mechanizmusok alkalmazásának – nevezetesen a lekötött pénzeszközök átvitelének és újbóli lekötésének – lehetőségét az e rendeletben meghatározott célok és célkitűzések tiszteletben tartása mellett annak érdekében, hogy biztosított legyen az uniós pénzeszközök hatékony felhasználása mind az uniós polgárok, mind az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek számára, így maximalizálva az Unió külső tevékenységi beavatkozásaihoz rendelkezésre álló uniós pénzeszközöket. Lehetővé kell tenni a rugalmasság egyéb formáit is, például a prioritások közötti újraelosztást, a projektek szakaszolását és a túlszerződést. [Mód. 25]

(27)  Az új Európai Fenntartható Fejlődési Alap Plusznak (a továbbiakban: EFFA+) sikeres elődjére építve olyan integrált pénzügyi csomagot kell alkotnia, amely vissza nem térítendő támogatások, költségvetési garanciák és finanszírozási eszközök formájában világszintű finanszírozási kapacitást biztosít az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek részére is. Az e rendelet keretében végrehajtott műveletek irányítását továbbra is a nyugat-balkáni beruházási keretnek kell biztosítania.

(28)  A külső tevékenységi garanciának támogatnia kell az EFFA+ műveleteket, és az IPA III-nak pedig hozzá kell járulnia az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek javát szolgáló műveletek tekintetében szükséges céltartalékokhoz, amelybe beletartoznak a makroszintű pénzügyi támogatási hitelekből származó feltöltési igények és kötelezettségek.

(29)  Fontos biztosítani, hogy a határokon átnyúló együttműködési programok végrehajtása a külső tevékenységi programokban és a területi együttműködési rendeletben meghatározott kerettel koherens módon történjék. Külön társfinanszírozási rendelkezéseket kell meghatározni ebben a rendeletben.

(29a)   A határokon átnyúló együttműködési programok az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz leginkább látható programjai és a polgárok körében is a legismertebbek. Ezért a határokon átnyúló együttműködési programok jelentősen növelhetik az uniós finanszírozású projektek láthatóságát a tagjelölt országokban. [Mód. 26]

(30)  A 8. cikkben említett éves vagy többéves cselekvési tervek és intézkedések a költségvetési rendelet szerinti munkaprogramnak minősülnek. Az éves vagy többéves cselekvési tervek több, egyetlen dokumentumba rendezett intézkedésből állnak.

(31)  A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel(13), a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel(14), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel(15) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel(16) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit hatékony és arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv(17) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más jogellenes tevékenységeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy jogalanynak, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, adott esetben az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak. Az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek haladéktalanul jelentik a Bizottságnak a közigazgatási vagy jogi szempontból első ténymegállapítás tárgyát képező feltételezett csalást és egyéb szabálytalanságokat is, és tájékoztatják utóbbit a közigazgatási és jogi eljárások alakulásáról. A tagállamok bevált gyakorlataihoz való igazodás céljából ennek a jelentéstételnek elektronikus úton kellene történnie, a Bizottság által kidolgozott szabálytalanságkezelő rendszer alkalmazásával.

(31a)   A pénzforrások e rendelet szerinti valamennyi elosztását átlátható, hatékony, elszámoltatható, politikától és megkülönböztetéstől mentes módon kell végrehajtani, többek között a régiók és a helyi önkormányzatok szükségleteit tükröző méltányos elosztás révén. A Bizottság, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (főképviselő/alelnök) és különösen az uniós küldöttségek szorosan nyomon követik e kritériumok teljesülését és azt, hogy a források elosztása során tiszteletben tartják-e az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a megkülönböztetésmentesség elvét. [Mód. 27]

(31b)   A Bizottság, a főképviselő/alelnök és különösen az uniós küldöttségek és a kedvezményezettek növelik az uniós előcsatlakozási támogatás láthatóságát annak érdekében, hogy tájékoztatást nyújtsanak az uniós támogatás hozzáadott értékéről. Az uniós finanszírozás kedvezményezettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és gondoskodnak annak megfelelő láthatóságáról. Az IPA-nak hozzá kell járulnia az uniós támogatás eredményeinek előmozdítására irányuló, a kedvezményezettek többféle közönségét célzó kommunikációs tevékenységek finanszírozásához. [Mód. 28]

(32)  A bővítési politika keretében bekövetkező változások vagy az I. mellékletben felsorolt kedvezményezetteknél előforduló jelentős fejlődés figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a támogatások II. és III. mellékletben felsorolt tematikus prioritásainak módosítására és frissítésére vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak(18) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(33)  E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni különösen az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettekkel való közvetett irányítás specifikus feltételei és struktúrája, valamint a vidékfejlesztési támogatás végrehajtása tekintetében. Ezeket a hatásköröket a [182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(19)] megfelelően kell gyakorolni. Az e rendelet végrehajtására vonatkozó egységes feltételek megállapítása során figyelembe kell venni a korábbi előcsatlakozási támogatások irányítással és végrehajtással kapcsolatos tapasztalatait. Ezeket az egységes feltételeket az esetleges fejlemények függvényében módosítani kell. [Mód. 29]

(34)  Az e rendelettel létrehozott bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie az 1085/2006/EK rendelet(20), a 231/2014/EU rendelet szerinti jogi aktusok és kötelezettségvállalások, valamint a 389/2006/EK tanácsi rendelet(21) 3. cikkének a végrehajtása tekintetében is. [Mód. 30]

(34a)   Az Európai Parlamentet teljes mértékben be kell vonni az eszközök tervezésébe, programozásába, nyomon követésébe és értékelésébe annak érdekében, hogy biztosítva legyen a külső tevékenységek terén az uniós finanszírozás politikai és demokratikus ellenőrzése, valamint elszámoltathatósága. Az intézmények között fokozott párbeszédet kell kialakítani annak biztosítása érdekében, hogy az Európai Parlament olyan helyzetben legyen, hogy rendszeresen és zökkenőmentesen gyakorolhasson politikai ellenőrzést e rendelet alkalmazása során, ezáltal növelve mind a hatékonyságot, mind pedig a legitimitást. [Mód. 31]

(35)  A meghozandó intézkedések azonnali alkalmazásának lehetővé tétele érdekében e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő [kevesebb mint húsz napon belül] hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet létrehozza az „Előcsatlakozási Támogatási Eszköz” (a továbbiakban: IPA III) programot.

A rendelet megállapítja a program célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós támogatás formáit, valamint az ilyen támogatás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)  „határokon átnyúló együttműködés”: az EU tagállamai és az e rendelet I. mellékletében felsorolt kedvezményezettek közötti, az említett mellékletben felsorolt két vagy több kedvezményezett közöttivagy az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek és az NDICI-rendelet I. mellékletében felsorolt országok és területek közötti együttműködés az Regulation (EU) .../... rendelet (a továbbiakban: az ETE-rendelet)(22) 3. cikke (1) bekezdésének b) pontjában szereplő hivatkozás szerint;

b)  „támogatás méltányos elosztásának elve”: a teljesítményalapú megközelítésnek egy korrekciós célú elosztási mechanizmussal történő kiegészítése azokban az esetekben, amikor a kedvezményezettnek nyújtott támogatás egyébként aránytalanul alacsony vagy magas lenne a többi kedvezményezetthez képest, figyelembe véve az érintett lakosság szükségleteit és a reformok terén a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez viszonyítva tett relatív előrelépést, illetve a csatlakozási tárgyalások során tett előrelépést. [Mód. 32]

3. cikk

Az IPA III célkitűzései

(1)  Az IPA III általános célja, hogy támogassa az I. mellékletben felsorolt a kedvezményezetteket azoknak a politikai, intézményi, jogi, közigazgatási, társadalmi és gazdasági reformoknak az elfogadásában és végrehajtásában, amelyekre ezeknek a kedvezményezetteknek az uniós tagság érdekében, az uniós értékeknek és vívmányoknak való megfelelésük, valamint az uniós szabályokhoz, normákhoz, szakpolitikákhoz és gyakorlathoz való fokozatos igazodásuk céljából szükségük van, és ezáltal hozzájárul e kedvezményezettek stabilitásához, biztonságához a békéhez, a stabilitáshoz, a biztonsághoz és jólétéhez a jóléthez, valamint az Unió stratégiai érdekeihez. [Mód. 33]

(2)  Az IPA III egyedi célkitűzései a következők:

a)  a jogállamiság, a demokrácia megerősítése, az emberi jogok – ezen belül a kisebbségekhez tartozók és a gyermekek jogainak – tiszteletben tartása, a nemek közötti egyenlőség, az alapvető jogok és a nemzetközi jog tiszteletben tartásának, a civil társadalom, a civil társadalomnak és tudományos élet szabadsága, a biztonságnak az erősítése béke és a biztonság, valamint a migráció szabályozásának, ezen belül pedig kulturális sokszínűség tiszteletben tartása, a határigazgatásnak megkülönböztetésmentesség és a javítása tolerancia erősítése; [Mód. 34]

aa)   a kényszerű és irreguláris migráció kezelése annak biztosításával, hogy a migráció biztonságos, rendezett és szabályos módon történjen, és a nemzetközi védelem hozzáférhető legyen; [Mód. 35]

b)  a közigazgatás hatékonyságának megerősítése, és az átláthatóság, valamint a strukturális reformok, és az igazságszolgáltatás függetlensége, a jó kormányzás megvalósítása korrupció elleni küzdelem, valamint a minden szinten – többek között a közbeszerzés, az állami támogatások, a piaci verseny, a külföldi befektetések és a szellemi tulajdon területén megvalósuló – jó kormányzás támogatása; [Mód. 36]

c)  Az I. mellékletben felsorolt a kedvezményezettek szabályainak, szabványainak normáinak, szakpolitikáinak és gyakorlatának az Unió szintjéhez való igazítása, többek között a KKBP területén, a szabályokon alapuló nemzetközi rend, a belső és külső megbékélés, a jószomszédi kapcsolatok, valamint a békeépítés és a jó szomszédi viszonyok konfliktusmegelőzés megerősítése többek között a bizalomépítés és a közvetítés, valamint az inkluzív és integrált oktatás, az emberek közötti kapcsolatok, a tömegtájékoztatás szabadsága és a kommunikáció megerősítése révén; [Mód. 37]

d)  a gazdasági, társadalmi és társadalmi területi fejlődés és kohézió megerősítése többek között a megnövekedett hálózati összekapcsoltság és regionális fejlesztési, mezőgazdasági és vidékfejlesztési, valamint szociális és foglalkoztatási politikák, révén, a szegénység és a környezetvédelem megerősítése regionális egyenlőtlenségek csökkentése, a szociális védelemnek és a befogadásnak az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia növelése állami szintű regionális együttműködési struktúrák, kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a karbonszegény gazdaságra való áttérés felgyorsítása, valamint közösségi alapú kezdeményezések kapacitásainak erősítése révén történő előmozdítása, a digitális gazdaság vidéki térségekbe irányuló beruházások támogatása, valamint az üzleti és társadalom fejlesztése befektetési környezet javítása révén; [Mód. 38]

da)  a környezetvédelem megerősítése, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia növelése, a karbonszegény gazdaságra való áttérés felgyorsítása, valamint a digitális gazdaság és társadalom fejlesztése, ezáltal pedig munkalehetőségek teremtése, különösen a fiatalok számára; [Mód. 39]

e)  a területi és a határokon átnyúló együttműködés támogatása, ideértve a tengeri határokat is, továbbá a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok javítása az Unióval fennálló megállapodások teljes körű végrehajtása és a regionális egyenlőtlenségek csökkentése révén.támogatása, ideértve a tengeri határokat is, továbbá a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok javítása az Unióval fennálló megállapodások teljes körű végrehajtása és a regionális egyenlőtlenségek csökkentése révén. [Mód. 40]

(3)  Az egyedi célkitűzésekkel összhangban az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek szükségleteinek és kapacitásainak megfelelő támogatás tematikus prioritásai a II. mellékletben találhatók. Az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek közötti határokon átnyúló együttműködésre vonatkozó tematikus prioritások a III. mellékletben találhatók. Minden egyes tematikus prioritás hozzájárulhat egynél több egyedi célkitűzés eléréséhez.

4. cikk

Költségvetés

(1)  Az IPA III 2021 és 2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg 2018. évi árakon 13 009 976 000 EUR (folyó áron 14 500 000 000 14 663 401 000 EUR). [Mód. 41]

(2)  Az (1) bekezdésben említett összeg felhasználható meghatározott százaléka a program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra kerül felhasználásra, így például ezen belül előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre, ideértve az intézmények megerősítésének és az igazgatási kapacitások kiépítésének támogatására, a vállalati információtechnológiai rendszereket is ideértve, és továbbá bármilyen, az előcsatlakozási támogatás utódprogramjához utódprogramjának előkészítéséhez kapcsolódó tevékenységet az [NDICI-rendelet] 20. cikkével összhangban tevékenységre. [Mód. 42]

5. cikk

Programokon átnyúló rendelkezések

(1)  E rendelet végrehajtása alkalmazása során koherenciát, szinergiákat és komplementaritást kell biztosítani az Unió külső tevékenységének egyéb területeivel és a többi érintett uniós szakpolitikával és programmal, valamint gondoskodni kell a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciáról. [Mód. 43]

(2)  Az e rendelet keretében végrehajtott tevékenységekre az NDICI-rendelet vonatkozik, amennyiben arra ebben a rendeletben utalás történik. [Mód. 44]

(3)  Az IPA III hozzájárul az Erasmus-rendelet alapján kialakított tevékenységekhez. E pénzeszközök felhasználására az Erasmus-rendeletet kell alkalmazni. Ebből a célból az IPA III-hoz való hozzájárulást bele kell foglalni az NDICI-rendelet 11. cikkének (7) bekezdésében említett, egységes indikatív programozási dokumentumokba, és azt az említett rendeletben meghatározott eljárások szerint kell elfogadni.

(4)  Az IPA III keretében nyújtandó támogatást az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és a Kohéziós Alap(23), az Európai Szociális Alap Plusz(24) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap(25) és a Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alap keretében meghatározott típusú tevékenységekre lehet nyújtani nemzeti szinten, valamint határokon átnyúló, transznacionális, régiók közötti vagy makroregionális vonatkozásban. [Mód. 45]

(4a)   A Bizottság az IPA III forrásainak meghatározott százalékát az I. mellékletben felsorolt kedvezményezetteknek az európai strukturális és beruházási alapokban (esb-alapok), különösen az Európai Szociális Alapban (ESZA) való részvételre történő felkészítésére különíti el. [Mód. 46]

(5)  Az ERFA hozzájárul az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek és a tagállamok a kedvezményezettek és egy vagy több tagállam közötti, határokon átnyúló együttműködési programokhoz vagy intézkedésekhez. Ezeket a programokat és intézkedéseket a Bizottság a 16. cikkel összhangban fogadja el. Az IPA–határokon IPA határokon átnyúló együttműködésből együttműködési programjaiból származó hozzájárulás összegének meghatározására az ETE-rendelet 10. cikkének (3) bekezdése alapján kerül sor, és az IPA III hozzájárulás legfelső határa 85%. Az IPA határokon átnyúló együttműködési programjainak irányítására az ETE-rendelettel összhangban kerül sor. [Mód. 47]

(6)  Az IPA III hozzájárulhat az ETE-rendelet rendelkezései értelmében létrehozott és végrehajtott azon transznacionális és régiók közötti együttműködési programokhoz vagy intézkedésekhez, amelyekben az e rendelet I. mellékletében felsorolt kedvezményezettek részt vesznek.

(7)  Adott esetben más uniós programok is hozzájárulhatnak az e rendelet keretében, a 8. cikkel összhangban létrehozott tevékenységekhez, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. E rendelet emellett hozzájárulhat más uniós programok keretében létrehozott intézkedésekhez, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. Ilyen esetekben az ezekre a tevékenységekre kiterjedő munkaprogramoknak meg kell határozniuk, melyik szabályrendszer alkalmazandó.

(8)  Kellően indokolt körülmények esetén, valamint az uniós finanszírozás koherenciájának és hatékonyságának biztosítása és a regionális együttműködés támogatása érdekében a Bizottság dönthet úgy, hogy a 8. cikk (1) bekezdése szerinti cselekvési programokban és intézkedésekben való részvételre nem csak azok az országok, területek és régiók jogosultak, amelyek az I. mellékletben szerepelnek, amennyiben a végrehajtandó az alkalmazandó program vagy intézkedés globális, regionális vagy határokon átnyúló jellegű. [Mód. 48]

II. FEJEZET

STRATÉGIAI TERVEZÉS

6. cikk

Szakpolitikai keret és általános elvek

(1)  Az e rendelet végrehajtására alkalmazására vonatkozó átfogó szakpolitikai keretet az Európai Tanács és a Tanács által meghatázotott meghatározott bővítéspolitikai keret, az I. mellékletben felsorolt a kedvezményezettekkel jogilag kötelező erejű kapcsolatot létrehozó megállapodások, valamint az Európai Parlament vonatkozó állásfoglalásai, a Bizottság közleményei, illetve a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének közös közleményei adják. A Bizottság gondoskodik a támogatás és az átfogó bővítéspolitikai keret közötti koherenciáról.

A főképviselő/alelnök és a Bizottság biztosítja az Unió külső tevékenysége és a bővítési politika közötti koordinációt a 3. cikkben meghatározott szakpolitikai célkitűzések keretei között.

Az e rendelet szerinti programozást a Bizottság koordinálja az EKSZ megfelelő bevonása mellett.

A támogatás nyújtásának alapját a bővítéspolitikai keret képezi. [Mód. 49]

(2)  Az e rendelet szerinti programok és tevékenységek érvényesítik az éghajlatváltozás, a környezetvédelem és a nemek közötti egyenlőség szempontjait, és adott esetben kezelik a fenntartható fejlesztési célok(26) közötti összefüggéseket, hogy előmozdítsák azokat az integrált tevékenységeket, amelyek járulékos előnyt teremthetnek és koherens módon többféle célkitűzést teljesíthetnek. Céljuk, hogy a teljes pénzügyi keretösszeg legalább 16 %-a az éghajlatpolitikai célkitűzésekhez járuljon hozzá. [Mód. 50]

(3)  A Bizottság és a tagállamok együttműködnek a koherencia biztosítása érdekében, valamint törekednek arra, hogy elkerüljék elkerülve az IPA III-ból, illetve az Unió, a tagállamok és az Európai Beruházási Bank által nyújtott egyéb támogatás közötti átfedéseket, összhangban a külső támogatás területén történő operatív koordináció erősítésére, valamint a szakpolitikák és az eljárások összehangolására vonatkozó, már kialakult elvekkel, és nevezetesen különösen a nemzetközi fejlesztéshatékonysági elvekkel(27). A koordináció magában foglalja a támogatási ciklus különböző szakaszaiban folytatott rendszeres konzultációkat, az információk gyakori cseréjét, a támogatás koordinációjára irányuló inkluzív üléseket, és a e koordináció kulcsfontosságú lépésnek számít az Unió és a tagállamok programozási eljárásaiban. A támogatás célja, hogy biztosítsa az összhangot az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó stratégiájával, az alapok hatékony és eredményes végrehajtásával, a partnerség elvére vonatkozó mechanizmusokkal és a területfejlesztés integrált megközelítésével. [Mód. 51]

(3a)  A Bizottság a kedvezményezettekkel partnerségben jár el. A partnerségbe adott esetben be kell vonni az illetékes nemzeti és helyi hatóságokat, valamint a társadalmi szervezeteket is, hogy ennek révén érdemi szerepet játszhassanak a kialakítási, végrehajtási és nyomonkövetési szakaszban.

A Bizottság ösztönzi az érintett szereplők közötti koordinációt. Az IPA III támogatás megerősíti a társadalmi szervezetek kapacitásait, amelyek adott esetben a támogatás közvetlen kedvezményezettjei. [Mód. 52]

(4)  A Bizottság a tagállamokkal kapcsolatot tartva megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy biztosítsa a megfelelő összehangolást és komplementaritást a multilaterális és regionális szervezetekkel és jogalanyokkal, úgymint nemzetközi szervezetekkel és pénzügyi intézményekkel, ügynökségekkel, valamint EU-n kívüli donorokkal.

III. FEJEZET

PROGRAMOZÁSI KERET ÉS VÉGREHAJTÁS [Mód. 53]

7. cikk

Az IPA programozási kerete

(1)  Az Ezt a rendeletet ki kell egészíteni egy IPA III keretében történő támogatás programozási kerettel, amely további rendelkezéseket állapít meg a 3. cikkben említett egyedi konkrét célkitűzések elérését szolgáló IPA programozási keretén fog alapulni megvalósításának módjáról. Az IPA programozási keretét keretet a Bizottság hozza létre az Unió többéves pénzügyi keretének időtartamára határozza meg felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján, e cikk 3. bekezdésének megfelelően.

A Bizottság a programozási időszak kezdete előtt kellő időben benyújtja az Európai Parlamentnek a vonatkozó programozási dokumentumokat. Ezek a dokumentumok rögzítik a tematikus keretenként, illetve – amennyiben rendelkezésre áll – országonként/régiónként előirányzott indikatív támogatásokat, a várható eredményeket és a kiválasztott támogatási módozatokat. [Mód. 54]

(1a)  Az éves előirányzatokat az Európai Parlament és a Tanács engedélyezi a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret határain belül. [Mód. 55]

(2)  Az IPA programozási keretének kerete kellően figyelembe vennie veszi a vonatkozó európai parlamenti állásfoglalásokat és álláspontokat, nemzeti stratégiákat és ágazati szakpolitikákat. [Mód. 56]

A támogatást az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek konkrét helyzetéhez kell igazítani, illetve céljait a szerint kell kialakítani, figyelembe véve a tagsági kritériumoknak való megfeleléshez szükséges további erőfeszítéseket, illetve e kedvezményezettek kapacitásait. A támogatásoknak a hatókör és az intenzitás tekintetében különbözniük kell a szükségletek, a reformok iránti elkötelezettség mértéke, valamint a reformok végrehajtásában elért eredmények szerint.

(3)  A E cikk (4) bekezdés bekezdésének sérelme nélkül az IPA programozási keretét végrehajtási – ideértve a méltányos részesedés megvalósítására irányuló rendelkezéseket – a 14. cikkel összhangban, felhatalmazáson alapuló jogi aktus aktusok útján a Bizottság fogadja el. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 16. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Az IPA programozási kerete legkésőbb 2025. június 30-án lejár. A Bizottság 2025. június 30-ig új IPA programozási keretet fogad el, amely a félidős értékelésen alapul, összhangban van az egyéb külső finanszírozási eszközökkel, és figyelembe veszi az Európai Parlament vonatkozó állásfoglalásait. A Bizottság szükség esetén felülvizsgálhatja az IPA programozási keret végrehajtásának hatékonyságát is, különösen a 6. cikkben említett szakpolitikai keret jelentős változása esetén, és figyelembe véve az Európai Parlament vonatkozó állásfoglalásait. [Mód. 57]

(4)  A tagállamokkal való határokon átnyúló együttműködés programozási keretét a Bizottság fogadja el az ETE-rendelet 10. cikkének (1) bekezdésével összhangban.

(5)  Az IPA programozási keretének az abban a IV. mellékletben megállapított egyértelmű és ellenőrizhető teljesítménymutatókon kell alapulnia, amelyek az ott meghatározott célok elérése terén tett előrehaladás értékelését lehetővé tevő mutatókat kell tartalmaznia. előrehaladást értékelik, többek között az alábbi területeken elért előrehaladást és eredményeket:

a)  demokrácia, jogállamiság, valamint független és hatékony igazságszolgáltatási rendszer;

b)  emberi jogok és alapvető szabadságok, ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek és a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok jogait;

c)  nemek közötti egyenlőség és a nők jogai;

d)  a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem;

e)  megbékélés, békeépítés, jószomszédi kapcsolatok;

f)  a tömegtájékoztatás szabadsága;

g)  az éghajlatváltozás kezelése, valamint a Párizsi Megállapodásban előírt kötelezettségeknek való megfelelés.

A Bizottság belefoglalja az említett mutatók tekintetében elért előrehaladást az éves jelentéseibe.

Az e rendeletben alkalmazott teljesítményalapú megközelítésről az Európai Parlamentben és a Tanácsban rendszeres véleménycserét kell tartani. [Mód. 123]

7a. cikk

Félidős felülvizsgálat és értékelés

(1)  A Bizottság a félidős értékelés alapján új IPA programozási keretet fogad el. Legkésőbb 2024. június 30-ig a Bizottság félidős értékelő jelentést nyújt be e rendelet alkalmazásáról. A félidős értékelő jelentés a 2021. január 1-jétől 2023. december 31-ig terjedő időszakra terjed ki, és az e rendelet célkitűzéseinek megvalósulásához való uniós hozzájárulást vizsgálja az elért eredmények mérésére szolgáló mutatók és a rendelet hatásával kapcsolatos bármely megállapítás és következtetés révén.

Ehhez az értékeléshez az Európai Parlament is hozzájárulhat. A Bizottság és az EKSZ konzultációt szervez a kiemelt érdekelt felekkel és kedvezményezettekkel, többek között civil társadalmi szervezetekkel; A Bizottság és az EKSZ különös figyelmet fordít a leginkább perifériára szorultak képviseletének biztosítására.

A Bizottság továbbá külső értékelések révén beavatkozási területenként értékeli tevékenységeinek hatását és eredményességét, valamint a programozás eredményességét. A Bizottság és az EKSZ figyelembe veszi az Európai Parlament és a Tanács független külső értékelésekre vonatkozó javaslatait és nézeteit. Az időközi értékelés értékeli az Unió teljesítményét az e rendelet által megállapított célértékek tekintetében.

(2)  A félidős értékelő jelentés kitér a hatékonyságra, a hozzáadott értékre, az egyszerűsített és észszerűsített külső finanszírozási struktúra működésére, a belső és külső koherenciára, valamint e rendelet célkitűzéseinek továbbra fennálló relevanciájára, a finanszírozott fellépések közötti kiegészítő jellegre és szinergiákra, az intézkedéseknek a következetes uniós külső fellépéshez való hozzájárulására, valamint arra, hogy a kedvezményezett országok lakossága adott esetben milyen mértékben tud az uniós pénzügyi támogatásról.

(3)  A félidős értékelő jelentést az uniós finanszírozás alkalmazásának javításának konkrét céljával kell elkészíteni. A jelentés információkkal szolgál az e rendelet keretében végrehajtott tevékenységi formák megújítása, módosítása vagy felfüggesztése kérdésében hozott határozatokhoz.

(4)  A félidős értékelő jelentésnek emellett tartalmaznia kell a vonatkozó éves jelentésekben szereplő, az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi támogatásról – így a külső címzett bevételekről és a vagyonkezelői alapokhoz való hozzájárulásokról – szóló összesített információkat, valamint a kiadások részletezését a kedvezményezett ország, a finanszírozási eszközök felhasználása, a kötelezettségvállalások és a kifizetések szerinti bontásban.

(5)  A Bizottság az értékelések következtetéseit és az azokkal kapcsolatos észrevételeit megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a tagállamoknak. Az eredményeket fel kell használni a programtervezés és a forráselosztás során.

(6)  A Bizottság minden érintett érdekelt felet – a társadalmi szervezeteket is beleértve – bevon az e rendelet szerint nyújtott uniós finanszírozás értékelésének folyamatába, és adott esetben törekedhet arra, hogy az uniós tagállamokkal közös értékelést készítsen, a kedvezményezettek szoros bevonásával.

(7)  A Bizottság benyújtja az e cikkben említett félidős értékelő jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, adott esetben az e rendelet szükséges módosításait meghatározó jogalkotási javaslatokkal együtt.

(8)  E rendelet alkalmazási időszakának végén, de legkésőbb az 1. cikkben meghatározott időszak lejártától számított három éven belül a Bizottság végleges értékelést készít a rendeletről, ugyanolyan feltételekkel, mint az e cikkben említett félidős értékelés esetében. [Mód. 124]

7b. cikk

A támogatás felfüggesztése

(1)  Amennyiben egy kedvezményezett nem tartja tiszteletben a demokrácia elvét, a jogállamiságot, a jó kormányzást, az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat vagy a nukleáris biztonsági előírásokat, vagy megszegi az Unióval kötött vonatkozó megállapodásokban vállalt kötelezettségeket, vagy egy vagy több koppenhágai kritérium tekintetében folyamatosan visszaesik, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 14. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet I. mellékletének az uniós támogatás felfüggesztése vagy részleges felfüggesztése céljából történő módosítására vonatkozóan. Részleges felfüggesztés esetén fel kell tüntetni azokat a programokat, amelyekre a felfüggesztés vonatkozik.

(2)  Amennyiben a Bizottság úgy találja, hogy a támogatás felfüggesztését indokoló okok már nem állnak fenn, felhatalmazást kap arra, hogy a 14. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. mellékletnek az uniós támogatás visszaállítása érdekében történő módosítására vonatkozóan.

(3)  Részleges felfüggesztési esetekben az uniós segítség elsősorban olyan civil társadalmi szervezetek és nem állami szereplők támogatására használható, amelyek az emberi jogok és alapvető szabadságjogok előmozdítására, valamint a demokratizálódás és a partnerországokban zajló párbeszédfolyamatok támogatására irányuló intézkedésekkel állnak összefüggésben.

(4)  Döntéshozatala során a Bizottságnak megfelelően figyelembe kell vennie az Európai Parlament vonatkozó állásfoglalásait. [Mód. 125]

7c. cikk

Irányítás

A Bizottság és az EKSZ megfelelő szervezeti egységeiből álló és az alelnök/főképviselő vagy e hivatal képviselőjének elnökletével működő horizontális irányítócsoport felel az irányítási cikluson során végig ezen eszköz irányításáért, koordinálásáért és kezeléséért az Unió minden külső finanszírozása következetességének, hatékonyságának, átláthatóságának és elszámoltathatóságának biztosítása érdekében. Az alelnök/főképviselő biztosítja az Unió külső tevékenységének átfogó politikai koordinációját. Az eszköz programozásának, tervezésének és alkalmazásának teljes ciklusa során az alelnöknek/főképviselőnek és az EKSZ-nek együtt kell működnie a Bizottság érintett tagjaival és szervezeti egységeivel a tervezett fellépés jellege és célkitűzései alapján, szakértelmükre építve. Valamennyi határozati javaslatot a főképviselő/alelnök, az EKSZ és a Bizottság készít elő a Bizottság eljárásaival összhangban és nyújtja be azokat elfogadás céljából.

Az Európai Parlamentet teljes mértékben be kell vonni a külső finanszírozási eszközök tervezési, programozási, nyomonkövetési és értékelési szakaszába annak érdekében, hogy a külső tevékenység terén biztosítva legyen az uniós finanszírozás politikai ellenőrzése, demokratikus ellenőrzése és elszámoltathatósága. [Mód. 126]

8. cikk

Végrehajtási intézkedések és módszerek

(1)  Az IPA III keretében nyújtandó támogatást közvetlen irányítással vagy közvetett irányítással, a költségvetési rendelettel összhangban kell végrehajtani az [NDICI-rendelet] II. címének III. fejezetében a IIIa. fejezetben említett éves vagy többéves cselekvési tervek és intézkedések útján. Erre a rendeletre – a 24. cikk (1) bekezdésének kivételével [részvételre jogosult személyek és jogalanyok] –az [NDICI-rendelet] II. címének III. fejezete alkalmazandó. [Mód. 63]

(1a)  A közvetett irányítás visszafordítható, amennyiben a kedvezményezett képtelen vagy nem hajlandó az odaítélt alapokat az e rendelet keretében megállapított szabályoknak, elveknek és célkitűzéseknek megfelelően kezelni. Ha a kedvezményezett elmulasztja betartani a demokrácia elveit, a jogállamiságot és tiszteletben tartani az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat, vagy megsérti az Unióval kötött vonatkozó megállapodásokban vállalt kötelezettségeket, a Bizottság – meghatározott szakpolitikai területeken vagy programokban – a kedvezményezettel való közvetett irányításról visszatérhet a kedvezményezettől eltérő megbízott szervezetek általi közvetett irányításra, vagy közvetlen irányításra. [Mód. 64]

(1b)  A Bizottság párbeszédet folytat az Európai Parlamenttel, és figyelembe veszi az Európai Parlament véleményét azokra a területekre vonatkozóan, ahol az utóbbi saját támogatási programokat valósít meg, így például a kapacitásépítés és a választási megfigyelés tekintetében. [Mód. 65]

(2)  E rendelet szerint a cselekvési terveket legfeljebb hét évig tartó időszakra lehet elfogadni.

(2a)  A Bizottság az e cikk szerinti intézkedések tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos kérdésekben – ideértve a tervezett lényeges változtatásokat vagy a források elosztását – az Európai Parlamentet teljes körűen bevonja. [Mód. 66]

(2b)  Az általános vagy ágazati költségvetési támogatás kifizetésének feltételéül kell szabni, hogy megfelelő előrelépés történjen az adott kedvezményezettel együtt elfogadott célkitűzések megvalósítása terén.

A Bizottság a költségvetés-támogatás feltételrendszerére vonatkozó, az NDICI-rendelet 23. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kritériumokat alkalmazza. Az irányítási és ellenőrzési rendszerekben észlelt rendszerszintű szabálytalanságok vagy a kedvezményezettel megállapított célkitűzések teljesítése terén tett nem kielégítő előrehaladás esetén a Bizottság lépéseket tesz költségvetési támogatás formájában nyújtott uniós finanszírozás csökkentésére vagy felfüggesztésére.

Az e cikkben említett felfüggesztést követően a támogatás Bizottság általi újbóli bevezetését a nemzeti ellenőrző hatóságok számára nyújtott célzott támogatásnak kell kísérnie. [Mód. 67]

IIIa. FEJEZET

Végrehajtás [Mód. 68]

8a. cikk

Cselekvési tervek és intézkedések

(1)  A Bizottság éves vagy többéves cselekvési terveket vagy intézkedéseket fogad el. Az intézkedések egyedi intézkedés, különleges intézkedés, kísérő intézkedés vagy rendkívüli támogatási intézkedés formáját ölthetik. A cselekvési tervek és intézkedések keretében minden egyes tevékenység tekintetében meg kell határozni a célkitűzéseket, az elvárt eredményeket és a főbb tevékenységeket, az alkalmazás módjait, a költségvetést és minden kapcsolódó működési kiadást.

(2)  A cselekvési tervek a programozási dokumentumokon alapulnak, kivéve a (3) és (4) bekezdésben hivatkozott esetekben.

Szükség esetén a tevékenységek a cselekvési tervek elfogadása előtt vagy után egyedi intézkedésként is elfogadhatók. Az egyedi intézkedések a programozási dokumentumokon alapulnak, kivéve a (3) bekezdésben hivatkozott és más kellően indokolt esetekben.

Előre nem látható szükségletek vagy körülmények felmerülése esetén, és ha a finanszírozás nem lehetséges megfelelőbb forrásokból, a Bizottság az NDICI-rendelet 34. cikkével összhangban olyan különleges intézkedéseket fogadhat el, amelyek nem a programozási dokumentumokon alapulnak.

(3)  Az NDICI-rendelet 4. cikke (4) bekezdésének b) pontjában említett gyorsreagálási tevékenységek végrehajtására éves vagy többéves cselekvési terveket és egyedi intézkedéseket lehet alkalmazni.

(4)  A Bizottság rendkívüli támogatási intézkedéseket fogadhat el az NDICI-rendelet 4. cikke (4) bekezdésének a) pontjában említett gyorsreagálási tevékenységekre vonatkozóan.

(5)  A 19. cikk (3) és (4) bekezdése értelmében tett intézkedések időtartama legfeljebb 18 hónap lehet, de az elvégzésüket hátráltató objektív és előre nem látható akadályok esetén ez az időtartam kétszer – alkalmanként legfeljebb hat hónappal – meghosszabbítható összesen legfeljebb 30 hónapra, feltéve, hogy nem emelik meg az adott intézkedés pénzügyi összegét.

Elhúzódó válság és konfliktus esetén a Bizottság egy második, legfeljebb 18 hónap időtartamú rendkívüli támogatási intézkedést is elfogadhat. Megfelelően indokolt esetekben további intézkedések is elfogadhatók, amennyiben az e bekezdés szerinti uniós tevékenység folytatása alapvető fontosságú, és egyéb eszközök útján nem biztosítható. [Mód. 69]

8b. cikk

A támogatási intézkedések

(1)  Az uniós finanszírozás fedezheti az eszköz végrehajtásával és célkitűzéseinek megvalósításával kapcsolatos működési kiadásokat, ideértve a végrehajtáshoz szükséges előkészítési, figyelemmel kísérési, nyomonkövetési, ellenőrzési és értékelési tevékenységekhez kapcsolódó igazgatási támogatás költségeit, valamint az Unió székhelyén és küldöttségeinél a programhoz szükséges igazgatási támogatás kapcsán felmerülő, valamint az e rendelet alapján finanszírozott műveletek igazgatásához kapcsolódó kiadásokat – ideértve az információs és kommunikációs tevékenységeket, valamint a szervezeti információtechnológiai rendszereket is.

(2)  Amennyiben a működési kiadásokat nem foglalták bele a 8c. cikkben hivatkozott cselekvési tervekbe vagy intézkedésekbe, a Bizottság adott esetben kísérő intézkedéseket fogadhat el. A kísérő intézkedések keretében történő uniós finanszírozás a következőkre terjedhet ki:

a)  tanulmányok, találkozók, tájékoztatás, figyelemfelkeltés, képzés, előkészítés, a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok megosztása, publikáció, továbbá bármilyen más igazgatási vagy technikai segítségnyújtási kiadás, amely a programozáshoz és a tevékenységek igazgatásához szükséges, a javadalmazott külső szakértőket is ideértve;

b)  a releváns kérdésekre vonatkozó kutatási és innovációs tevékenységek és tanulmányok, valamint azok terjesztése;

c)  tájékoztatás nyújtásához és kommunikációs tevékenységekhez, többek között a kommunikációs stratégiák kialakításához és az Unió politikai prioritásainak intézményi kommunikációjához és láthatóságához kapcsolódó kiadások. [Mód. 70]

8c. cikk

Cselekvési tervek és intézkedések elfogadása

(1)  A Bizottság a cselekvési terveket és intézkedéseket a költségvetési rendelettel összhangban bizottsági határozatban fogadja el.

(2)  Az Unió külső tevékenységeinek összhangja érdekében a Bizottság és az Európai Parlament az ilyen cselekvési tervek és intézkedések tervezése és alkalmazása során figyelembe veszi a Tanács és az Európai Parlament vonatkozó szakpolitikai megközelítését.

A Bizottság azonnal tájékoztatja az Európai Parlamentet az e cikk szerinti cselekvési tervek és intézkedések – többek között a tervezett pénzügyi összegek – tervezéséről, továbbá az említett támogatás jelentős módosításairól vagy hosszabbításairól is tájékoztatja az Európai Parlamentet. Egy intézkedés elfogadását vagy lényeges módosítását követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb egy hónapon belül a Bizottság jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak és áttekintést nyújt az elfogadott intézkedés jellegéről és indokolásáról, időtartamáról, költségvetéséről és tartalmáról, beleértve azt is, hogy az intézkedés mennyiben egészít ki egyéb folyamatban lévő, illetve tervezett uniós támogatást. Rendkívüli támogatási intézkedések esetén a Bizottság azt is jelzi, hogy milyen mértékben és hogyan fogja biztosítani az e rendelet alapján a közép- és hosszú távú támogatás keretében nyújtott rendkívüli támogatással végrehajtott politika folytonosságát.

(3)  A 8a. cikk (2) bekezdése szerinti programozási dokumentumokon alapuló cselekvési tervek és intézkedések elfogadását megelőzően – a 8a. cikk (3) és (4) bekezdésében ismertetett eseteken kívül – a Bizottság a 14. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el e rendelet kiegészítésére azáltal, hogy meghatározza a követendő konkrét célkitűzéseket, az elvárt eredményeket, a felhasználandó eszközöket, valamint e cselekvési tervek és intézkedések főbb fellépéseit és indikatív pénzügyi keretösszegeit.

(4)  A tevékenységek szintjén megfelelő előzetes emberi jogi, társadalmi és környezeti vizsgálatot kell végezni az alkalmazandó uniós jogalkotási aktusokkal, köztük a 2011/92/EU(28) európai parlamenti és tanácsi irányelvvel és a 85/337/EGK(29) tanácsi irányelvvel összhangban, többek között az éghajlatváltozási és biológiai sokféleséggel kapcsolatos hatások tekintetében, beleértve adott esetben a környezetvédelmi szempontból érzékeny tevékenységek, különösen a nagyobb új infrastruktúrák környezeti hatásvizsgálatát.

Emellett előzetes emberi jogi, nemi, társadalmi és munkaügyi hatásvizsgálatokat, valamint konfliktuselemzést és kockázatértékelést kell végezni.

Amennyiben szükséges, az ágazati programok végrehajtásakor emberi jogi, társadalmi és stratégiai környezeti vizsgálatot kell végezni. A Bizottság biztosítja az érdekelt feleknek a vizsgálatokba való bevonását és az ilyen vizsgálatok eredményeihez való nyilvános hozzáférést. [Mód. 127]

8d. cikk

Együttműködési módszerek

(1)  A jelen eszközből történő finanszírozást a költségvetési rendeletnek megfelelően a Bizottság hajtja végre, a Bizottság, az uniós küldöttségek és végrehajtó ügynökségek által közvetlenül, vagy a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában feltüntetett bármely jogalany által közvetetten.

(2)  A jelen eszközből történő finanszírozás nemzetközi, regionális vagy nemzeti alapokhoz, például az EBB, a tagállamok, a partnerországok és -régiók vagy nemzetközi szervezetek, illetve más donorok által létrehozott vagy igazgatott alapokhoz történő hozzájárulás útján is megvalósítható.

(3)  A költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában és az NDICI-rendelet 29. cikkének (1) bekezdésében felsorolt entitások évente eleget tesznek a költségvetési rendelet 155. cikke szerinti beszámolási kötelezettségüknek. Az említett jogalanyokra vonatkozó beszámolási kötelezettséget rögzíti a partnerségi keretmegállapodás, a hozzájárulási megállapodás, a költségvetési garanciákról szóló megállapodás vagy a finanszírozási megállapodás.

(4)  Ezen eszköz keretében finanszírozott tevékenységek végrehajthatók párhuzamos és közös társfinanszírozás útján is.

(5)  Párhuzamos társfinanszírozás esetén a tevékenységet több egyértelműen azonosítható részre osztják, amelyeket a társfinanszírozást nyújtó különböző partnerek egyenként finanszíroznak oly módon, hogy a finanszírozás végső felhasználása mindig azonosítható.

(6)  Közös társfinanszírozás esetén a tevékenység teljes költségét felosztják a társfinanszírozást nyújtó partnerek között, és a forrásokat úgy egyesítik, hogy a finanszírozás forrása a tevékenység részeként végzett intézkedések egyike esetében sem azonosítható.

(7)  Az Unió és a partnerei közötti együttműködés többek között a következő formákat öltheti:

a)  háromoldalú konstrukciók, amelyek keretében az Unió harmadik országokkal összehangolja a partnerországnak vagy -régiónak nyújtott támogatás finanszírozását;

b)  igazgatási együttműködési intézkedések, mint amilyen a tagállamok, valamint a partnerországok vagy -régiók közintézményei, helyi hatóságai, nemzeti közjogi szervei vagy közfeladatokat ellátó magánjogi szervezetei közötti ikerintézményi együttműködés, valamint olyan együttműködési intézkedések, amelyek keretében a tagállamok és a tagállamok regionális és helyi hatóságai közszférából érkező szakértőket küldenek ki;

c)  a köz- és magánszféra közötti partnerség kialakításához és igazgatásához szükséges költségekhez való hozzájárulás, beleértve a széles körű részvétel támogatását egy független, harmadik félként működő társadalmi szervezeti szerv felállításával, amelynek célja köz- és magánszféra közötti partnerségek értékelése és nyomon követése;

d)  ágazati szakpolitikai támogatási programok, amelyek keretében az Unió egy partnerország ágazati programjához nyújt támogatást;

e)  hozzájárulás az országok uniós ügynökségek és szervek, valamint az EUSZ V. címe alapján a közös kül- és biztonságpolitika konkrét tevékenységeinek végrehajtásával megbízott szervek vagy személyek által végrehajtott uniós programokban és tevékenységekben való részvételének költségeihez;

f)  kamattámogatások. [Mód. 72]

8e. cikk

Az uniós finanszírozás formái és alkalmazási módszerek

(1)  Az uniós finanszírozás a költségvetési rendeletben előirányzott finanszírozási formák útján nyújtható, különös tekintettel az alábbiakra:

a)  vissza nem térítendő támogatások;

b)  szolgáltatásokra, árukra vagy építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési szerződések;

c)  költségvetési támogatás;

d)  a Bizottság által létrehozott vagyonkezelői alapokhoz való hozzájárulás, a költségvetési rendelet 234. cikkével összhangban;

e)  finanszírozási eszközök;

f)  költségvetési garanciák;

g)  vegyes finanszírozás;

h)  nemzetközileg elfogadott adósságcsökkentő programok keretében történő adósságcsökkentés;

i)  pénzügyi támogatás;

j)  javadalmazott külső szakértők.

(2)  A partnerországokból származó érdekelt felekkel való együttműködés során a Bizottság a finanszírozás módozatainak, a hozzájárulás formájának, az odaítélés módozatainak, valamint a vissza nem térítendő támogatások kezelésére vonatkozó igazgatási rendelkezéseknek a megállapítása során szem előtt tartja egyedi adottságaikat, többek között igényeiket és a releváns körülményeket, hogy a támogatás a lehető legtöbb ilyen érdekelt félhez eljuthasson és szükségleteiket a lehető legjobban kielégítse. Ez az értékelés figyelembe veszi az összes érdekelt fél, különösen a helyi civil társadalom érdemi részvételének és bevonásának feltételeit. A költségvetési rendelettel összhangban bátorítandó az olyan egyedi módozatok alkalmazása, mint például a partnerségi megállapodások, a harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatás engedélyezése, a közvetlenül odaítélt szerződések vagy a korlátozott részvételi jogosultsággal közzétett ajánlattételi felhívások, illetve az egyösszegű átalány, az egységköltség és átalányfinanszírozás, továbbá a költségekkel kapcsolatban nem álló finanszírozás, a költségvetési rendelet 125. cikke (1) bekezdésének megfelelően. E különböző módozatoknak biztosítaniuk kell az átláthatóságot, a nyomonkövethetőséget és az innovációt. A helyi és nemzetközi nem kormányzati szervezetek közötti együttműködést elősegítik annak érdekében, hogy a helyi társadalmi szervezetek kapacitásai a fejlesztési programokban való teljes körű részvétel céljából megerősítésre kerüljenek.

(3)  A költségvetési rendelet 195. cikkében hivatkozott eseteken túlmenően a közvetlen odaítélési eljárás alkalmazható a következők érdekében:

a)  az emberijog-védőknek nyújtott kisebb értékű támogatások és a veszélyben lévő emberijog-védők védelmét szolgáló mechanizmusok, adott esetben társfinanszírozás nélkül finanszírozva a sürgős védelmi intézkedéseket, valamint a válsággal és fegyveres konfliktusokkal kapcsolatos párbeszédben, a konfliktusok rendezésében, a megbékélésben és a békeépítésben részt vevő közvetítők és egyéb civil társadalmi szereplők számára;

b)  vissza nem térítendő támogatások – adott esetben a társfinanszírozás szükségessége nélkül – a tevékenységek legnehezebb körülmények között történő finanszírozására, ahol nincs lehetőség pályázati felhívások közzétételére, többek között olyan helyzetekben, amelyekben súlyos problémát jelent az alapvető szabadságok hiánya, a demokratikus intézmények fenyegetettsége, a válság vagy a fegyveres konfliktus fokozódása, a leginkább veszélyben van a humánbiztonság vagy az emberi jogi szervezetek és emberijog-védők, közvetítők és egyéb, többek között válságokkal és fegyveres konfliktusokkal kapcsolatos párbeszédekkel, egyeztetésekkel és békéltetésekkel foglalkozó civil szereplők különösen nehéz körülmények között tevékenykednek. Az ilyen támogatások maximális összege legfeljebb 1 000 000 EUR, és időtartamuk legfeljebb 18 hónap lehet, amely az alkalmazásukat hátráltató objektív és előre nem látható akadályok esetén további 12 hónappal meghosszabbítható;

c)  vissza nem térítendő támogatások az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala, valamint a Global Campus, az emberi jogokkal és demokratizálódással foglalkozó Európai Egyetemközi Központ részére, amely az emberi jogok és a demokratizálódás területén szerezhető európai mesterfokozatot kínál, valamint az ahhoz kapcsolódó egyetemi hálózat részére, amely az emberi jogok terén szerezhető posztgraduális diplomákat ad ki, ideértve a harmadik országokból származó diákoknak, kutatóknak, tanároknak és emberijog-védőknek nyújtott ösztöndíjakat is;

d)  az NDICI-rendelet 23a. cikkében leírt kis projektek.

Az (1) bekezdés c) pontjában hivatkozott, akár ágazati reformra vonatkozó teljesítésszerződések formájában megvalósuló költségvetés-támogatás az országok felelősségvállalásán, kölcsönös elszámoltathatóságán és az egyetemes értékek, a demokrácia, az emberi jogok, a nemek közötti egyenlőség, a társadalmi befogadás és a humán fejlődés, valamint a jogállamiság iránti közös elkötelezettségen alapul, és célja az Unió és a partnerországok közötti partnerség erősítése. Kiterjed a megerősített szakpolitikai párbeszédre, a kapacitásépítésre és az irányítás javítására, kiegészítve a partnerek arra irányuló törekvéseit, hogy több forrást szedjenek be és azokat jobban költsék el a fenntartható, inkluzív és mindenki számára előnyös társadalmi-gazdasági fejlődés támogatása, a tisztességes munkahelyteremtés, különös figyelmet fordítva a fiatalokra, az egyenlőtlenségek csökkentése és a szegénység felszámolása érdekében, kellő figyelemmel a helyi gazdaságokra, a környezeti és szociális jogokra.

A költségvetés-támogatás nyújtására vonatkozó minden döntést az Unió által jóváhagyott költségvetés-támogatási politika, a jogosultság egyértelmű kritériumai, valamint a kockázatok és előnyök körültekintő elemzése alapján kell meghozni. E döntések meghozatala során az egyik legfontosabb tényező annak értékelése, hogy a partnerország mennyire elkötelezett a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság mellett, és milyen eredményeket mutat fel ezen a téren.

(4)  A költségvetés-támogatást oly módon kell differenciálni, hogy az instabil helyzeteket is szem előtt tartva jobban tudjon igazodni a partnerország politikai, gazdasági és társadalmi kereteihez.

A költségvetési rendelet 236. cikke szerint nyújtott költségvetés-támogatás során a Bizottság világosan meghatározza és nyomon követi a költségvetés-támogatás feltételrendszerét, ideértve a reformok és az átláthatóság terén elért haladást, valamint támogatja a parlamenti ellenőrzés, a nemzeti ellenőrzési kapacitások, a társadalmi szervezetek ellenőrzésekben való részvétele, a nagyobb átláthatóság és a nyilvánosság információhoz való hozzáférésének fejlődését, valamint olyan erős közbeszerzési rendszerek fejlődését, amelyek támogatják a helyi gazdaságfejlesztést és a helyi vállalkozásokat.

(5)  A költségvetés-támogatás kifizetése olyan mutatók alapján történik, amelyek szemléltetik, hogy megfelelő előrelépés történik az adott partnerországgal együtt elfogadott célkitűzések megvalósítása terén.

(6)  Az e rendelet által szabályozott pénzügyi eszközök különböző formákat ölthetnek, úgy mint kölcsönök, biztosítékok, tulajdonviszonyt, illetve részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések és részesedések, kockázatmegosztási eszközök, amennyiben lehetséges és a költségvetési rendelet 209. cikkének (1) bekezdésében rögzített elveknek megfelelően az EBB, valamely multilaterális európai pénzügyi intézmény (például az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank), illetve valamely bilaterális európai pénzügyi intézmény (például bilaterális fejlesztési bankok) vezetésével, lehetőség szerint további más formákat öltő, a tagállamoktól és harmadik felektől származó pénzügyi támogatásokkal összevonva.

Az e rendelet által szabályozott uniós finanszírozási eszközökhöz hozzájárulhatnak a tagállamok, vagy a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett bármely jogalany.

(7)  Az említett finanszírozási eszközök alkalmazási és jelentéstételi célból csoportosíthatók.

(8)  A Bizottság és az EKSZ nem kezd új műveleteket, illetve nem újítja meg műveleteit olyan országokban vagy területeken bejegyzett vagy letelepedett szervezettel, amely szerepel az adózási szempontból nem együttműködő országokra és területekre vonatkozó uniós szakpolitika keretében összeállított jegyzékben, vagy amely az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv(30) 9. cikkének (2) bekezdése értelmében kiemelt kockázatot jelentő harmadik országnak minősül, vagy amely nem tartja be ténylegesen az átláthatósággal és az információcserével kapcsolatos uniós vagy nemzetközileg elfogadott adóügyi standardokat.

(9)  Az uniós finanszírozás nem keletkeztethet különadókat, illetékeket és díjakat, és nem vezethet ezek beszedéséhez.

(10)  A partnerországok által kivetett adók, illetékek és díjak jogosultak lehetnek a jelen rendelet szerinti finanszírozásra. [Mód. 73]

8f. cikk

Átvitel, éves részletek, kötelezettségvállalási előirányzatok, visszafizetések és a finanszírozási eszközök által generált bevételek

(1)  A költségvetési rendelet 12. cikkének (2) bekezdésén túlmenően az e rendelet szerinti fel nem használt kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok átvitele automatikus, és azok a következő pénzügyi év december 31-ig leköthetők. A következő pénzügyi évben először az átvitt összeg használandó fel.

A Bizottság a költségvetési rendelet 12. cikkének (6) bekezdése szerint tájékoztatást nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz az automatikusan átvitt kötelezettségvállalási előirányzatokról, köztük az érintett összegekről.

(2)  (2) A költségvetési rendeletnek az előirányzatok újbóli rendelkezésre bocsátásáról szóló 15. cikkében szereplő szabályokon túlmenően a jelen rendelet szerinti tevékenységek teljes vagy részleges végre nem hajtásának eredményeképpen visszavont kötelezettségvállalások összegének megfelelő kötelezettségvállalási előirányzatok újra elérhetővé válnak az eredeti költségvetési tétel számára.

A többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 12. cikke (1) bekezdésének b) pontjában szereplő hivatkozások a költségvetési rendelet 15. cikkére úgy értendők, hogy e rendelet céljából a jelen bekezdésre való hivatkozást is tartalmazzák.

(3)  Az egy pénzügyi évnél hosszabb időszakon átívelő tevékenységek költségvetési kötelezettségvállalásai felbonthatók több évre esedékes éves részletekre a költségvetési rendelet 112. cikke (2) bekezdésének megfelelően.

A költségvetési rendelet 114. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése nem alkalmazandó az ilyen többéves tevékenységekre. A Bizottság automatikusan visszavonja a kötelezettségvállalást az adott tevékenységre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás bármely olyan része tekintetében, amely a költségvetési kötelezettségvállalást követő ötödik év december 31-ig nem került felhasználásra előfinanszírozásként vagy időközi kifizetésként, vagy amelyre vonatkozóan nem nyújtottak be igazolt költségnyilatkozatot vagy kifizetési kérelmet.

E cikk (2) bekezdése az éves részletekre is alkalmazandó.

(4)  A költségvetési rendelet 209. cikkének (3) bekezdésétől eltérve a visszafizetéseket és a valamely finanszírozási eszköz által generált bevételeket az igazgatási költségek és díjak levonását követően belső címzett bevételként az eredeti költségvetési tételhez kell jóváírni. A Bizottság ötévente megvizsgálja az uniós célkitűzések megvalósításához nyújtott hozzájárulást, továbbá a már meglévő pénzügyi eszközök hatékonyságát. [Mód. 74]

9. cikk

Határokon átnyúló együttműködés

(1)  A pénzügyi keretösszeg legfeljebb 3 %-át az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek és a tagállamok közötti, határokon átnyúló együttműködési programokra kell indikatívan elkülöníteni, szükségleteiknek és prioritásaiknak megfelelően.

(2)  Az uniós társfinanszírozási arány az egyes prioritások szintjén nem lehet magasabb a határokon átnyúló együttműködési program elszámolható kiadásának 85 %-nál. Technikai segítségnyújtás esetében az uniós társfinanszírozás aránya 100 %.

(3)  A tagállamokkal folytatott, határokon átnyúló együttműködés előfinanszírozásának szintjét a munkaprogramban határozzák meg az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek szükségleteinek megfelelően, és az előfinanszírozás meghaladhatja az ETE-rendelet 49. cikkében hivatkozott százalékos arányt.

(4)  Amennyiben a határokon átnyúló együttműködési programok az ETE-rendelet 12. cikkének megfelelően megszűnnek, a megszűnt program számára e rendeletből nyújtott támogatásból megmaradt, rendelkezésre álló források a rendeletből támogatható bármely más tevékenység finanszírozására felhasználhatók. Ilyen esetben, amennyiben a folyó évben nincsenek támogatható finanszírozandó tevékenységek, az előirányzatok a következő évre átvihetők. [Mód. 75]

IV. FEJEZET

JOGOSULTSÁG ÉS EGYÉB SPECIFIKUS RENDELKEZÉSEK

10. cikk

Finanszírozási jogosultság az IPA III keretében

(1)  A következő országokból származó ajánlattevők, pályázók és részvételre jelentkezők jogosultak támogatásra az IPA III keretében:

a)  a tagállamok, az e rendelet I. mellékletében felsorolt kedvezményezettek, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás szerződő felei, valamint az NDICI-rendelet I. mellékletében szereplő országok; valamint

b)  olyan országok, amelyek számára a Bizottság a külső támogatás kölcsönös igénybevételének lehetőségét biztosítja. Ez a kölcsönös igénybevételi lehetőség legalább egyéves, korlátozott időtartamra biztosítható, amennyiben egy ország egyenlő feltételek mellett részvételre jogosítja az Unió és az e rendelet alapján jogosult országok jogalanyait. A Bizottság az érintett kedvezményezett országgal vagy országokkal folytatott konzultációt követően határoz a kölcsönös igénybevételi lehetőségről.

V. FEJEZET

EFFA+ ÉS KÖLTSÉGVETÉSI GARANCIÁK

11. cikk

Finanszírozási eszközök és a külső tevékenységi garancia

(1)  Az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek jogosultak az Európai Fenntartható Fejlődési Alap Pluszra (EFFA+) és a külső tevékenységi garanciára az NDICI-rendelet II. címének IV. fejezetében meghatározottak szerint. Ebből a célból az IPA III-nak hozzá kell járulnia az NDICI-rendelet 26. cikkében hivatkozott külső tevékenységi garanciához kapcsolódó céltartalék képzéséhez, az e rendelet I. mellékletében felsorolt kedvezményezettek javára végzett beruházások arányában.

VI. FEJEZET

NYOMON KÖVETÉS, ÉS JELENTÉSTÉTEL, ÉRTÉKELÉS ÉS TÁJÉKOZTATÁS [Mód. 76]

12. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek nyomon követése, ellenőrzése, értékelése és védelme

(1)  Az NDICI-rendelet nyomon követéssel,jelentéstétellel és értékeléssel kapcsolatos II. címének V. fejezete alkalmazandó erre a rendeletre.

(2)  Az IPA III végrehajtásának, valamint a 3. cikkben meghatározott egyedi célkitűzéseinek megvalósítása felé tett előrelépések nyomon követéséhez használandó mutatók a jelen rendelet IV. mellékletében találhatók.

(3)  A tagállamokkal folytatott határokon átnyúló együttműködésre vonatkozó mutatókat az ETE-rendelet 33. cikke tartalmazza.

(4)  A IV. mellékletben említett mutatókon kívül a bővítési jelentéseket és a Bizottság gazdasági reformprogramokra vonatkozó értékeléseit is figyelembe kell venni az IPA III támogatás eredménykeretében. [Mód. 78]

(4a)   A Bizottság az NDICI-rendelet 32. cikkében említett időközi és végleges értékelő jelentéseket nyújt be és terjeszt elő az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentéseket a Bizottság közzéteszi. [Mód. 79]

(5)  A költségvetési rendelet Unió pénzügyi érdekeinek védelméről szóló 129. cikkén kívül, közvetett irányítás esetén az I. mellékletben felsorolt a kedvezményezettek haladéktalanul jelentik a Bizottságnak a közigazgatási vagy jogi szempontból első ténymegállapítás tárgyát képező feltételezett csalást és egyéb szabálytalanságokat is, és tájékoztatják utóbbit a közigazgatási és jogi eljárások alakulásáról. A jelentéstételnek elektronikus úton kell történnie, a Bizottság által kidolgozott szabálytalanságkezelő rendszer alkalmazásával. A Bizottság támogatja a parlamenti kontroll- és ellenőrzési kapacitások, valamint az átláthatóság és az információkhoz való fokozott nyilvános hozzáférés kialakítását a kedvezményezetteknél. A Bizottság, a főképviselő/alelnök és különösen a kedvezményezettek uniós küldöttségei biztosítják, hogy a közvetett irányítás alá tartozó összes támogatás elosztását átlátható, politikamentes és részrehajlás nélküli módon hajtják végre, többek között a méltányos elosztás révén, így tükrözve a régiók és a helyi önkormányzatok szükségleteit. [Mód. 80]

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

13. cikk

Felhatalmazás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 14. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet II., III. és IV. mellékletének módosítására vonatkozóan.

14. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)  A Bizottság felhatalmazást kap a 7. cikk (3) bekezdésében, a 7a. cikkben, 7b. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 8c. cikk (3) bekezdésében, valamint a 13. és a 15. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. [Mód. 128]

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 13. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az említett határozatban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)  A 13. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

14a. cikk

Demokratikus elszámoltathatóság

(1)   Az uniós intézmények és szervezeti egységek, különösen az Európai Parlament, a Bizottság és az EKSZ közötti párbeszéd fokozása, a külső finanszírozási eszközök átfogó koherenciájának fokozása, valamint a jogi aktusok és intézkedések Bizottság általi elfogadása során nagyobb átláthatóság, elszámoltathatóság és célszerűség biztosítása érdekében az Európai Parlament felkérheti a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy jelenjen meg előtte az e rendelet szerinti programozással kapcsolatos stratégiai irányvonalak és iránymutatások megvitatása céljából. Erre a párbeszédre a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és az éves költségvetési tervezet Bizottság általi elfogadását megelőzően, vagy az Európai Parlament, a Bizottság vagy az EKSZ kérésére eseti alapon, a főbb politikai fejlemények fényében kerülhet sor.

(2)   Amennyiben sor kerül az (1) bekezdésben említett párbeszédre, a Bizottság és az EKSZ benyújtja az Európai Parlamentnek az e párbeszéddel kapcsolatos valamennyi vonatkozó dokumentumot. Az éves költségvetéssel kapcsolatos párbeszéd esetében a 8c. cikkel összhangban elfogadott vagy tervezett összes cselekvési tervre és intézkedésre vonatkozó összesített információt, az országonként, régiónként és tematikus területenként folytatott együttműködésre, valamint a gyors reagálási tevékenységek használatára és a külső tevékenység-garanciára vonatkozó információkat biztosítják.

(3)   A Bizottság és az EKSZ a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi az Európai Parlament által képviselt álláspontot. Abban az esetben, ha a Bizottság vagy az EKSZ nem veszi figyelembe az Európai Parlament álláspontját, megfelelő indoklást kell adniuk.

(4)  A Bizottság és az EKSZ – különösen a 7c. cikk szerinti irányítócsoporton keresztül – felelős azért, hogy az Európai Parlament tájékoztatást kapjon e rendelet alkalmazásának mindenkori helyzetéről, különös tekintettel a folyamatban lévő intézkedésekre, fellépésekre és eredményekre. [Mód. 82]

15. cikk

További végrehajtási szabályok elfogadása [Mód. 83]

(1)  A 16. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban az e rendelet végrehajtásának egységes feltételeit meghatározó specifikus szabályokat kell elfogadni, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén különös tekintettel a csatlakozás előkészítése céljából létrehozandó struktúrákra és a vidékfejlesztési támogatásra. [Mód. 84]

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén A Bizottság a cselekvési terveket és intézkedéseket a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni költségvetési rendelettel összhangban határozatban fogadja el. [Mód. 85]

16. cikk

Bizottság

(1)  A Bizottság munkáját egy bizottság (az „előcsatlakozási támogatási eszköz bizottsága”) segíti. Ez a bizottság a [182/2011/EU rendelet] értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)  Ha a bizottságnak írásbeli eljárásban kell véleményt nyilvánítania, az ilyen eljárást eredmény nélkül lezárják, amennyiben a véleménynyilvánításra megállapított határidőn belül az elnök úgy határoz, vagy a bizottsági tagok egyszerű többsége ezt kéri.

(3)  Az EBB egy megfigyelője részt vesz a bizottságnak az EBB-t érintő kérdésekre vonatkozó eljárásaiban.

(4)  Az IPA III-bizottság a Bizottság munkáját segíti és hatáskörrel rendelkezik az 1085/2006/EK rendelet, a 231/2014/EU rendelet szerinti jogi aktusok és kötelezettségvállalások tekintetében és a 389/2006/EK rendelet 3. cikkének végrehajtása tekintetében is.

(5)  Az IPA III-bizottság nem illetékes az 5. cikk (3) bekezdésében részletezett Erasmus+ hozzájárulásaiért. [Mód. 86]

17. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció, láthatóság és közzététel [Mód. 87]

(1)  Az [NDICI-rendelet] 36. és 37. cikkét kell alkalmazni. Az e rendelet szerinti pénzügyi segítségnyújtás során a Bizottság, a alelnök/főképviselő, és különösen a kedvezményezettek uniós küldöttségei minden szükséges intézkedést megtesznek az uniós pénzügyi támogatás láthatóságának biztosítása érdekében, beleértve a kedvezményezettek e követelményeknek való megfelelésének nyomon követését. Az IPA-ból finanszírozott fellépésekre az Európai Unió külső tevékenységére vonatkozó kommunikációs és láthatósági kézikönyvben meghatározott követelményeket kell alkalmazni. A Bizottság az uniós finanszírozású projektek esetében minden egyes kedvezményezett számára a láthatósági és kommunikációs intézkedésekre vonatkozó iránymutatásokat fogad el. [Mód. 88]

(1a)  A Bizottság az uniós értékek megismertetése és az uniós támogatás hozzáadott értékének kiemelése érdekében a stratégiai tájékoztatást és a társadalmi diplomáciát megerősítő intézkedéseket hoz. [Mód. 89]

(1b)  Az uniós finanszírozás kedvezményezettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és gondoskodnak annak megfelelő láthatóságáról a következők révén:

a)  az Uniótól kapott támogatást kiemelő nyilatkozat feltüntetése jól látható módon a források felhasználásával kapcsolatos dokumentumokon és tájékoztató anyagokon, adott esetben a hivatalos weboldalon, amennyiben ilyen létezik; valamint

b)  az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítése következetes, hatékony és arányos célzott információk eljuttatásával többféle közönségnek, többek között a médiának és a nyilvánosságnak.

A Bizottság e rendelettel, valamint a rendeletben meghatározott fellépésekkel és eredményeikkel kapcsolatos tájékoztatási és kommunikációs fellépéseket hajt végre. A rendelethez allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amennyiben azok a kihívások közvetlenül kapcsolódnak a 3. cikkben, valamint a II. és III. mellékletben említett célkitűzésekhez. [Mód. 90]

18. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)  Ez a rendelet nem érinti az érintett tevékenységek lezárásig történő, a 231/2014 rendelet (IPA II) és az 1085/2006/EK rendelet (IPA) szerinti folytatását vagy módosítását, amely rendeletek továbbra is alkalmazandók az érintett tevékenységekre azok lezárásáig. Ezekre a tevékenységekre az NDICI-rendelet II. címének III. fejezete vonatkozik – ez korábban a 236/2014/EU rendeletben szerepelt, – a 24. cikk (1) bekezdésének kivételével.

(2)  Az IPA III pénzügyi keretösszegéből az IPA III és annak elődje, az IPA II alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások is fedezhetők.

(3)  A 2027-ig be nem fejezett tevékenységekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása céljából szükség esetén előirányzatok állíthatók be a 2027 utáni költségvetésbe a 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott kiadások fedezésére.

19. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő [huszadik] napon, […]-án/én lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől 2027. december 31-ig kell alkalmazni. [Mód. 91]

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt …, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

I. MELLÉKLET

Albánia

Bosznia-Hercegovina

Izland

Koszovó(31)

Montenegró

Szerbia

Törökország

Macedónia Volt Jugoszláv Észak-Macedón Köztársaság [Mód. 129]

II. MELLÉKLET

A támogatás tematikus prioritásai

A támogatás az adott esettől függően az alábbi tematikus prioritásokra irányulhat:

a)  A jogállamiság biztosításához szükséges intézmények létrehozása és helyes működésüknek a korai szakasztól való támogatása. Az ezen a területen történő beavatkozásnak a következőkre kell irányulnia: a hatalmi ágak szétválasztása, független, elszámoltatható és hatékony igazságszolgáltatási rendszerek kialakítása, beleértve az átlátható, érdemelvű munkaerő-felvételt és az igazságügyi együttműködés előmozdítását, értékelési és előléptetési rendszereket, valamint a jogsértések esetén alkalmazandó hatékony fegyelmi eljárásokat; szilárd megfelelő rendszerek létrehozásának biztosítása a határőrizet, a migrációs áramlások kezelése és a rászorulók számára történő menedék nyújtása érdekében; hatékony eszközök kifejlesztése a szervezett bűnözés, az emberkereskedelem, a migránscsempészés, a kábítószer-kereskedelem, a pénzmosás/a terrorizmus finanszírozása és a korrupció megelőzése, valamint az ellenük való küzdelem céljából; az emberi jogok – beleértve a gyermekek jogait és a nemek közötti egyenlőséget is – és a kisebbségekhez tartozók – köztük a romák, valamint a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális személyek – jogainak, az alapvető szabadságoknak, és ennek keretében a média szabadságának az előmozdítása és védelme, valamint adatvédelem; [Mód. 92]

b)  A közigazgatás reformja a közigazgatási elvekkel összhangban. A beavatkozásnak a következőkre kell irányulnia: a közigazgatási-reform keretének megerősítése; a stratégiai tervezés, valamint az inkluzív és ismeretalapú szakpolitika javítása, továbbá jogalkotási fejlesztések; a közszolgálat szakmaiságának erősítése és a politikától való elkülönítése az érdemelvűség beágyazása révén, az átláthatóság és elszámoltathatóság előmozdítása; a szolgáltatások minőségének és nyújtásának javítása, ideértve a megfelelő közigazgatási eljárásokat és az állampolgár-központú e-kormányzatot; az államháztartási gazdálkodás és a megbízható statisztikák előállításának megerősítése;

c)  A gazdasági kormányzás megerősítése: A beavatkozásnak a gazdasági reformprogramban való részvétel támogatására, valamint a nemzetközi pénzügyi intézményekkel a gazdaságpolitikai alapjai terén való szisztematikus együttműködés támogatására, továbbá multilaterális gazdasági intézmények erősítésére kell irányulnia. A makrogazdasági stabilitás és a társadalmi kohézió erősítését szolgáló képesség javítása, továbbá a fenntartható fejlődés és a működőképes – az Unión belüli verseny, illetve piaci erők által támasztott nyomás elviselésére képes – piacgazdaság irányába mutató fejlődés támogatása; [Mód. 93]

d)  Az Unió és partnerei kapacitásának megerősítése a konfliktusok megelőzése, a békeépítés, a jószomszédi viszonyok, valamint a válságok előtti és utáni állapotok kezelése érdekében, többek között a korai előrejelzés és a konfliktusérzékeny kockázatelemzés révén; az emberek közötti hálózatépítés, a megbékélés, az elszámoltathatóság, a nemzetközi igazságszolgáltatás, a béke- és bizalomépítéssel kapcsolatos intézkedések előmozdítása, többek között a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűncselekményeket és az emberi jogok megsértésének más súlyos eseteit vizsgáló regionális tényfeltáró bizottság (RECOM) felállítása, valamint a biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítési intézkedések támogatása, továbbá a stratégiai kommunikációs képességek megerősítése a szándékos félretájékoztatás módszeres felfedésének elősegítése érdekében; [Mód. 94]

e)  Az I. mellékletben felsorolt A kedvezményezetteknél a társadalmi szervezetek és a szociális partnerek szervezetei, köztük a szakmai szövetségek kapacitásainak, függetlenségének és pluralitásának erősítése, valamint az uniós székhelyű szervezetek és az I. mellékletben felsorolt a kedvezményezettek szervezetei közötti hálózatépítés ösztönzése minden szinten, lehetővé téve számukra, hogy hatékony párbeszédet folytassanak az állami és magánszereplőkkel. A támogatásnak törekednie kell arra, hogy a lehető legszélesebb körben hozzáférhető legyen a kedvezményezetteknél működő különféle szervezetek számára; [Mód. 95]

f)  A partnerországok szabályainak az EU szabályaihoz és előírásaihoz, szakpolitikáihoz és gyakorlatához – többek között a KBVP-hez –, ezen belül a közbeszerzési és az állami támogatási szabályokhoz való igazodásának előmozdítása; [Mód. 96]

g)  Az oktatáshoz, képzéshez és élethosszig tartó tanuláshoz való hozzáférés megerősítése minden szinten, valamint ezek minőségének javítása, továbbá támogatás nyújtása a kulturális és kreatív ágazatok, valamint a sport részére. Az ezen a területen történő beavatkozásnak a következőkre kell irányulnia: a színvonalas, inkluzív és közösségi alapú kisgyermekkori nevelésben és gondozásban, az alapfokú és középfokú oktatásban való egyenlő részvétel előmozdítása; az alapkészségek tanításának javítása; az iskolázottság növelése, a korai iskolaelhagyás csökkentése és a tanárok képzésének megerősítése; a gyermekek és fiatalok érvényesülésének elősegítése és annak lehetővé tétele, hogy teljes mértékben kibontakoztathassák a bennük rejlő lehetőségeket. A szakoktatási és szakképzési rendszerek fejlesztése, valamint a munkahelyi környezetben történő tanulás előmozdítása a munkaerőpiacra való bejutás megkönnyítése érdekében; a felsőoktatás minőségének és relevanciájának növelése; a volt diákok hálózati tevékenységének ösztönzése; az egész életen át tartó tanulásban és a testmozgásban való részvétel lehetőségének javítása, valamint az oktatási, képzési és képzési infrastruktúrába sportinfrastruktúrába irányuló, különösen olyan beruházások támogatása, amelyek célja a területi egyenlőtlenségek mérséklése és az integrált oktatás előmozdítása többek között a digitális technológiák alkalmazása révén; [Mód. 97]

h)  A minőségi foglalkoztatás és a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése Az ezen a területen történő beavatkozásnak a következőkre kell irányulnia: a magas munkanélküliség és az inaktivitás kezelése a fiatalok (különösen a foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben részt nem vevő fiatalok), a nők, a tartósan munkanélküli személyek és valamennyi alulreprezentált csoport fenntartható munkaerőpiaci integrációjának támogatása révén. Az intézkedéseknek ösztönözniük kell a minőségi munkahelyteremtést és támogatniuk kell a munkaügyi szabályok és a nemzetközileg elfogadott előírások hatékony végrehajtását a terület egészén, többek között a szociális jogok európai pillérében meghatározott kulcsfontosságú elvek és jogok betartásának ösztönzése révén. A beavatkozás egyéb kulcsterületei a következők: a nemek közötti egyenlőség, a foglalkoztathatóság és termelékenység előmozdítása, a munkavállalóknak és a vállalkozásoknak a változásokhoz való alkalmazkodásának, a fenntartható szociális párbeszéd kialakításának, valamint a munkaerőpiaci intézmények, mint például az állami foglalkoztatási szolgálatok és a munkaügyi felügyelőségek korszerűsítésének és megerősítésének támogatása; [Mód. 98]

i)  A szociális védelem és a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem. Az ezen a területen történő beavatkozásnak arra kell irányulnia, hogy korszerűsítse a szociális védelmi rendszereket annak érdekében, hogy hatékony, eredményes és megfelelő védelmet nyújtson az emberi élet valamennyi szakaszában, ösztönözze a társadalmi befogadást, mozdítsa elő az esélyegyenlőséget, keressen megoldást az egyenlőtlenség és szegénység megoldására, valamint mozdítsa elő az intézményi gondozásról a családi és közösségi alapú gondozásra való átállást. Az ezen a területen történő beavatkozásnak a következőkre is fókuszálnia kell: a marginalizálódott közösségek, például a romák integrációja; a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés elleni küzdelem; a megfizethető, fenntartható és magas színvonalú családi és közösségi alapú szolgáltatásokhoz, így például az inkluzív és integrált kisgyermekkori neveléshez és gondozáshoz, lakhatáshoz, egészségügyi ellátáshoz és az alapvető szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, többek között a szociális védelmi rendszerek korszerűsítése révén. Nem támogathatók azok a tevékenységek, amelyek hozzájárulnak a szegregáció vagy társadalmi kirekesztés bármely formájához; [Mód. 99]

j)  Az intelligens, fenntartható, inkluzív, biztonságos közlekedés előmozdítása, valamint a fő hálózati infrastruktúrákon a szűk keresztmetszetek felszámolása a jelentős európai többletértéket képviselő projektekbe való beruházás révén. A beruházásokat fontossági sorrendbe kell állítani a TEN-T hálózat Európai Unióval való összeköttetésének jelentősége, a transznacionális összeköttetések, a munkahelyteremtés, a fenntartható mobilitáshoz, a kibocsátáscsökkentéshez, a környezeti hatásokhoz és a biztonságos mobilitáshoz való hozzájárulásuk szerint, a Közlekedési Közösségről szóló szerződés által ösztönzött reformokkal kölcsönhatásban; [Mód. 100]

k)  A növekedés, a munkahelyteremtés és a kohézió fő motorjaiként a magánszektor működési környezetének és a vállalkozások, különösen a kkv-k versenyképességének javítása, ideértve az intelligens szakosodást is. Az üzleti környezetet javító, fenntartható projekteknek elsőbbséget kell biztosítani; [Mód. 101]

l)  A digitális technológiákhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, valamint a kutatás, technológiafejlesztés és innováció megerősítése a digitális összekapcsoltságba, a digitális bizalomba és biztonságba, a digitális készségekbe és a vállalkozói készségbe, valamint a kutatási infrastruktúrába és a megfelelő környezetbe történő beruházás révén, a hálózatépítés és az együttműködés egyidejű ösztönzésével;

m)  Hozzájárulás az élelmiszer-ellátás élelmiszer- és vízellátás biztonságához és az élelmiszer-biztonsághoz élelmiszer- és vízbiztonsághoz, valamint diverzifikált és életképes gazdálkodási rendszerek fenntartása a vidéki területeken, sokszínű vidéki közösségekben; [Mód. 102]

n)  A környezet minőségének védelme és javítása, a környezetkárosodás kezelése és a biodiverzitás csökkenésének megállítása, a szárazföldi és tengeri ökoszisztéma és a megújuló természeti erőforrások megőrzése és az azokkal való fenntartható gazdálkodás, az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, a fenntartható fogyasztás és termelés, valamint a zöld és körforgásos gazdaságra való áttérés támogatása, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséhez való hozzájárulás, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia növelése, valamint az éghajlat-politikai irányítás és az azzal kapcsolatos tájékoztatás, továbbá az energiahatékonyság ösztönzése. Az IPA III-nak elő kell mozdítania azokat a szakpolitikákat, amelyek az erőforrás-hatékony, biztonságos és fenntartható karbonszegény gazdaságra való átállást támogatják és megerősítik a katasztrófákkal szembeni ellenálló képességet, valamint a katasztrófamegelőzést, -felkészültséget és -reagálást. A programnak szintén elő kell mozdítania a magas szintű nukleáris biztonságot, a sugárvédelmet, valamint a nukleáris anyagokra vonatkozó eredményes és hatékony biztosítéki intézkedések alkalmazását harmadik országokban, valamint a nukleáris anyagokra vonatkozó eredményes és hatékony biztosítéki intézkedések alkalmazására vonatkozó keretelvek és módszerek kidolgozását;

o)  A legmagasabb nukleáris biztonsági szabványok előmozdítása, ideértve a nukleáris biztonsági kultúrát, a veszélyhelyzetre való felkészültséget, a kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok felelős és biztonságos kezelését, a régi nukleáris telephelyek és létesítmények leszerelését és kármentesítését; sugárvédelem, valamint a nukleáris anyagok számontartása és ellenőrzése;

p)  Az agrár-élelmiszeripari és halászati ágazat azon képességének javítása, hogy meg tudjon birkózni a verseny előidézte nyomással és a piaci erőkkel, továbbá, hogy fokozatosan hozzáigazodjon az uniós szabályokhoz és előírásokhoz az uniós piacra irányuló exportkapacitás bővítése érdekében, ugyanakkor a vidéki és tengerparti területek kiegyensúlyozott területi fejlődése keretében gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi célokat is kövessen; [Mód. 103]

pa)   tevékenységek előmozdítása, valamint hosszú távú stratégiák és politikák kidolgozása a radikalizálódás és az erőszakos szélsőségesség megelőzése és leküzdése céljából.[Mód. 104]

III. MELLÉKLET

A határokon átnyúló együttműködéshez nyújtott támogatás tematikus prioritásai

A határokon átnyúló együttműködéshez nyújtott támogatás az adott esettől függően az alábbi tematikus prioritásokra irányulhat:

a)  a foglalkoztatás, a munkavállalói mobilitás, valamint a társadalmi és kulturális befogadás határokon átnyúló előmozdítása, többek között az alábbiak révén: a határokon átnyúló munkaerőpiacok integrálása, ideértve a határokon átlépő mobilitást is; közös helyi foglalkoztatási kezdeményezések; információs és tanácsadó szolgáltatások és közös képzés; nemek közötti egyenlőség érvényesítése; esélyegyenlőség; a bevándorló csoportok és a kiszolgáltatott csoportok integrálása; az állami foglalkoztatási szolgálatokba történő beruházások; a közegészségügybe irányuló beruházások, valamint a családi és a közösségi alapú szociális szolgáltatásokba irányuló beruházások szolgáltatásokra való átállás támogatása; [Mód. 105]

b)  a környezet védelme és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásnak és az éghajlatváltozás mérséklésének, továbbá a kockázat-megelőzésnek és -kezelésnek az előmozdítása többek között az alábbiak révén: együttes környezetvédelmi fellépések; a természeti erőforrások fenntartható használatának, az összehangolt tengeri területrendezésnek, az erőforrás-hatékonyságnak és a körforgásos gazdaságnak, a megújuló energiaforrások használatának, valamint a biztonságos és fenntartható, karbonszegény, zöld gazdaságra történő átállásnak az előmozdítása; egyedi kockázatok kezelésére, a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség biztosítására és a katasztrófamegelőzésre, a felkészültségre és reagálásra irányuló beruházások elősegítése;

c)  a fenntartható közlekedés előmozdítása és a köztulajdonú infrastruktúrák fejlesztése többek között az alábbiak révén: az elszigeteltség csökkentése a közlekedési, a digitális hálózatokhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés javításával és beruházás a határokon átnyúló víz-, hulladék- és energiarendszerekbe és -létesítményekbe;

d)  a digitális gazdaság és társadalom előmozdítása többek között a digitális hálózati összekapcsoltság fejlesztése, az e-kormányzati szolgáltatások fejlesztése, a digitális bizalom és biztonság, valamint a digitális készségek és vállalkozói készségek fejlesztése révén;

da)   a kereskedelem előtt álló szükségtelen akadályok felszámolásának előmozdítása, beleértve a bürokratikus akadályokat, a vámokat és a nem vámjellegű akadályokat; [Mód. 106]

e)  a turizmus és a sport, továbbá a kulturális és természeti örökség védelmének ösztönzése; [Mód. 107]

f)  a fiatalokat, az oktatást és a készségfejlesztést célzó beruházások, többek között a készségek és a képesítések elismerésének biztosítása, közös oktatási, szakképzési és képzési programok fejlesztése és végrehajtása, valamint a közös ifjúságügyi tevékenységeket támogató infrastruktúrák fejlesztése; [Mód. 108]

g)  a helyi és regionális kormányzás előmozdítása, beleértve a hatóságok közötti, határokon átnyúló együttműködést a megbékélés és a békeépítés ösztönzése érdekében, valamint a helyi és regionális hatóságok tervezési és adminisztratív kapacitásának erősítése; [Mód. 109]

ga)   befektetés a civil társadalmi szervezetek kapacitásépítésébe; [Mód. 110]

gb)  a hatóságok közötti, határokon átnyúló együttműködés előmozdítása a megbékélés és a békeépítés ösztönzése érdekében, beleértve a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűncselekményeket és az emberi jogok megsértésének más súlyos eseteit vizsgáló regionális tényfeltáró bizottság (RECOM) felállítását; [Mód. 111]

h)  a versenyképesség és az üzleti környezet javítása, valamint a kis- és középvállalkozások, a kereskedelem és a beruházások fejlesztése többek között az alábbiak révén: vállalkozásösztönzés és -támogatás, különösen a kis- és középvállalkozások esetében, valamint a helyi határokon átnyúló piacok fejlesztése és a nemzetköziesedés erősítése;

i)  a kutatás, a technológiai fejlődés, az innováció és a digitális technológiák erősítése, többek között az emberi erőforrások, valamint a kutatási és technológiafejlesztési létesítmények megosztásának előmozdítása révén;

ia)   a határokon átnyúló rendőrségi és igazságügyi együttműködés és információcsere javítása a határokon átnyúló szervezett bűnözésre és az azzal összefüggő gazdasági és pénzügyi bűncselekményekre, valamint korrupcióra, emberkereskedelemre és embercsempészetre vonatkozó vizsgálatok és büntetőeljárások megkönnyítése érdekében. [Mód. 112]

IV. MELLÉKLET

A fő teljesítménymutatók listája

A fő teljesítménymutatók alábbi listáját, valamint azok éves alakulását kell használni az Unió egyedi célkitűzéseinek eléréséhez és a kedvezményezettek által elért eredményekhez való uniós hozzájárulás méréséhez: [Mód. 113]

1.  Összetett mutató(32), a bővítési országok felkészültségét méri a politikai csatlakozási kritériumok alapvető területein (ezen belül a demokrácia, a jogállamiság (igazságszolgáltatás, a korrupció elleni küzdelem, a szervezett bűnözés elleni küzdelem) és az emberi jogok) (forrás: Európai Bizottság);

1a.  Összetett mutató, amely a partnerek megbékéléssel, békeépítéssel, jószomszédi viszonyokkal és nemzetközi kötelezettségekkel, nemek közötti egyenlőséggel és a nők jogaival kapcsolatos erőfeszítéseit méri; [Mód. 114]

1b.  A konfliktust kiváltó okok (pl. politikai vagy gazdasági kirekesztés) csökkentésével összefüggésben értelmezett erőszakmentességi mutató, amelyet egy alapértékeléssel vetnek össze; [Mód. 115]

1c.  A kedvezményezett országok lakosságának azon aránya, akik úgy vélik, hogy jól tájékozottak az e rendelet szerinti uniós segítségnyújtással kapcsolatban (forrás: Európai Bizottság); [Mód. 116]

2.  A bővítési országok felkészültsége a közigazgatási reform terén (forrás: Európai Bizottság);

3.  Összetett mutató a tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek uniós vívmányokkal kapcsolatos felkészültségéről (forrás: Európai Bizottság);

3a.  A KKBP-vonatkozású döntésekhez és intézkedésekhez való igazodás mértéke és éves alakulása (forrás: EKSZ); [Mód. 117]

4.  Összetett mutató a tagjelölt országok és a potenciális tagjelölt országok felkészültségére vonatkozóan a gazdasági kritériumok terén (működő piacgazdaság és versenyképesség) (forrás: Európai Bizottság);

5.  A szociális biztonsági közkiadások (a GDP százalékában) (forrás:az ILO tájékoztatása szerint, egészségügyi kiadások, jövedelmi egyenlőtlenség, szegénységi arány, foglalkoztatási ráta (forrás: és munkanélküliségi ráta, a hivatalos nemzeti statisztikák alapján; [Mód. 118]

5a.  Egy kedvezményezett Gini-együtthatójának időbeli változása; [Mód. 119]

6.  Digitális szakadék a kedvezményezettek és az EU-átlag között (forrás: Európai Bizottság, DESI-index);

7.  Az élvonaltól való távolságra vonatkozó pontszám (Vállalkozásbarát környezet) (forrás: Világbank);

8.  A primer energia és a GDP alapján mért energiaintenzitás (forrás: EUROSTAT);

9.  Az uniós támogatás segítségével csökkentett vagy elkerült üvegházhatásúgáz-kibocsátás (kilotonna CO2 egyenérték);

10.  Az IPA-kedvezményezettek és az IPA/EU tagállamok között létrehozott és végrehajtott, határokon átnyúló együttműködési programok száma, (forrás: az Európai Bizottság tájékoztatása szerint; [Mód. 120]

10a.  A tevékenységekben és programokban az időszak során részt vevő új szervezetek száma; [Mód. 121]

A mutatók adott esetben alsó korhatár és nemek szerinti bontásban szerepelnek. [Mód. 122]

(1) HL C 110., 2019.3.22., 156. o.
(2) HL C 86., 2019.3.7., 8. o.
(3)HL C 110., 2019.3.22., 156. o.
(4)HL C 86., 2019.3.7., 8. o.
(5)Az Európai Parlament 2019. március 27-i álláspontja.
(6)Az Európai Parlament és a Tanács 231/2014/EU rendelete (2014. március 11.) az IPA II Előcsatlakozási Támogatási Eszköz létrehozásáról (HL L 77., 2014.3.15., 11. o.).
(7)Az „alapvető feladatok elsődlegességének elve” megközelítés a jogállamiság elvét és az alapvető jogokat kapcsolja össze a csatlakozási folyamat két másik kulcsfontosságú területével: gazdasági kormányzás – megerősített hangsúly a gazdasági fejlődésen és a versenyképesség javításán – és a demokratikus intézmények megerősítése és a közigazgatás reformja. Ezek közül mind a három alapvető feladat kulcsfontosságú jelentőséggel bír a tagjelölt országokban és a potenciális tagjelölteknél zajló reformfolyamatok szempontjából, valamint a polgárok legfőbb aggályaira keres megoldást.
(8)COM(2018)0065.
(9)A szociális jogok európai pillérét az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság ünnepélyesen, a tisztességes munkafeltételekről és a növekedésről szóló göteborgi szociális csúcstalálkozón kihirdette a szociális jogok európai pillérét hirdette ki ünnepélyesen (Göteborg, 2017. november 17.).
(10)HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(11)Az Európai Parlament és Tanács (EU) …/… rendelete (…) … (HL …).
(12) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet, továbbá az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).
(13)Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
(14)A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).
(15)A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).
(16)A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).
(17)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).
(18) Intézményközi megállapodás (2016. április 13.) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).
(19)Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(20)A Tanács 1085/2006/EK rendelete (2006. július 17.) egy előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról (HL L 210., 2006.7.31., 82. o.).
(21)A Tanács 389/2006/EK rendelete (2006. február 27.) a ciprusi török közösség gazdasági fejlődésének ösztönzését elősegítő pénzügyi támogatási keret létrehozásáról és az Európai Újjáépítési Ügynökségről szóló 2667/2000/EK rendelet módosításáról (HL L 65., 2006.3.7., 5. o.).
(22)COM(2018)0374 – Javaslat – az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alap és külső finanszírozási eszközök által támogatott európai területi együttműködési célkitűzésre (Interreg) vonatkozó egyedi rendelkezésekről.
(23)COM(2018)0372 – Javaslat – az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Kohéziós Alapról.
(24)COM(2018)0382 – Javaslat – az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Szociális Alap Pluszról (ESZA+).
(25)COM(2018)0392 – Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP-stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről.
(26)https://ec.europa.eu/europeaid/policies/sustainable-development-goals_en
(27)https://ec.europa.eu/europeaid/policies/eu-approach-aid-effectiveness_en
(28) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve (2011. december 13.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (kodifikált szöveg) (HL L 26., 2012.1.28., 1. o.).
(29) A Tanács 85/337/EGK irányelve (1985. június 27.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 175., 1985.7.5., 40. o.).
(30) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).
(31)*Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.
(32)A három összetett mutatót az Európai Bizottság dolgozta ki a bővítési jelentések alapján, amelyek szintén több, független forrást vettek alapul.


A központi szerződő felek helyreállítására és szanálására vonatkozó keretrendszer ***I
PDF 530kWORD 186k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2019. március 27-i jogalkotási állásfoglalása a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására irányuló keretrendszerről, valamint az 1095/2010/EU, a 648/2012/EU és az (EU) 2015/2365 rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2016)0856 – C8-0484/2016 – 2016/0365(COD))
P8_TA(2019)0300A8-0015/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0856),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0484/2016),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az olasz szenátus, a spanyol parlament és a román szenátus által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján előterjesztett indokolt véleményekre, melyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az Európai Központi Bank 2017. szeptember 20-i véleményére(1),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. március 29-i véleményére,(2)

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0015/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri az Európai Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és az Európai Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 27-én került elfogadásra a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására irányuló keretrendszerről, valamint az 1095/2010/EU, a 648/2012/EU és az (EU) 2015/2365 rendelet módosításáról szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P8_TC1-COD(2016)0365


(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára(3),

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(4),

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére(5),

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)  A pénzügyi piacok kulcsfontosságúak a modern gazdaságok működése szempontjából. Minél integráltabbak, annál nagyobb lesz a gazdasági erőforrások hatékony elosztásának lehetősége, ami a gazdasági teljesítmény hasznára válhat. Azonban a pénzügyi szolgáltatások egységes piaca működésének javítása érdekében fontos, hogy legyenek olyan eljárások a piac nem megfelelő működésének kezelésére, amelyekkel biztosítható, hogy amennyiben ezen a piacon aktív pénzintézet vagy pénzügyi piaci infrastruktúra nehéz pénzügyi helyzetbe vagy csőd közelébe kerül, egy ilyen esemény ne destabilizálja a teljes pénzügyi piacot, és ne tegye tönkre a növekedést a tágabb értelemben vett gazdaságban. A központi szerződő felek kulcsfontosságú elemei a pénzügyi piacoknak azáltal, hogy a piaci szereplők között minden eladóval szemben vevőként, illetve minden vevővel szemben eladóként járnak el, és központi szerepet töltenek be a pénzügyi tranzakciók feldolgozásában és a tranzakciókban rejlő különféle kockázatokkal szembeni kitettségek kezelésében. A központi szerződő felek központosítják a partnerek tranzakcióinak és pozícióinak kezelését, teljesítik a tranzakciók által létrehozott kötelezettségeket, valamint beszerzik tagjaiktól a megfelelő fedezetet letétek és garancialapokhoz való hozzájárulások formájában.

(2)  A központi szerződő felek kulcsfontosságú elemei a globális pénzügyi piacoknak azáltal, hogy a piaci szereplők között minden eladóval szemben vevőként, illetve minden vevővel szemben eladóként járnak el, és központi szerepet töltenek be a pénzügyi tranzakciók feldolgozásában és a tranzakciókban rejlő különféle kockázatokkal szembeni kitettségek kezelésében. A központi szerződő felek központosítják a partnerek tranzakcióinak és pozícióinak kezelését, teljesítik a tranzakciók által létrehozott kötelezettségeket, valamint megkövetelik tagjaiktól a megfelelő fedezetet letétek és garancialapokhoz való hozzájárulások formájában.

(3)  Az Unió pénzügyi piacainak integrációjával a központi szerződő felek az elsősorban nemzeti igények és piacok kiszolgálásból nélkülözhetetlen csomópontokká nőtték ki magukat az Unió szélesebb körű pénzügyi piacain. Az Unióban engedéllyel rendelkező központi szerződő felek ma számos termékosztály elszámolásával foglalkoznak a tőzsdén jegyzett és tőzsdén kívüli (OTC) származtatott pénzügyi és árualapú ügyletektől, az azonnali részvény- és kötvényügyletek és egyéb termékek, például repóügyletek elszámolásáig. Szolgáltatásaikat a nemzeti határokon átnyúlóan nyújtják pénzintézetek és egyéb intézmények széles körének az egész Unióban. Miközben az Unióban engedélyezett egyes központi szerződő felek továbbra is a hazai piacokra összpontosítanak, mindegyikük legalább a hazai piacán rendszerszinten fontos szerepet tölt be.

(4)  Mivel az Unió pénzügyi rendszerét érintő pénzügyi kockázatok jelentős részét klíringtagjaik és azok ügyfeleinek a megbízásából a központi szerződő felek dolgozzák fel és a kockázatok náluk koncentrálódnak, elengedhetetlen a központi szerződő felek hatékony szabályozása és hathatós felügyelete. Az Európai Parlament és a Tanács 2012 augusztusa óta hatályos 648/2012/EU rendelete(6) előírja, hogy a központi szerződő felek kiemelkedő prudenciális, szervezeti és üzletviteli normákat kövessenek. Az illetékes hatóságok feladata tevékenységük teljes körű felügyelete, azon felügyeleti kollégiumokon belül együttműködve, amelyek az érintett hatóságokat a rájuk kiosztott konkrét feladatok alapján tömörítik. A G-20 által a pénzügyi válság óta vállalt kötelezettségeknek megfelelően a 648/2012/EU rendelet előírja továbbá, hogy a szabványosított tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolása központilag, egy központi szerződő félen keresztül történjen. Amint hatályba lép a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek központi elszámolásának kötelezettsége, a központi szerződő felek által végzett ügyletek volumene és köre várhatóan megnövekedik, ami további kihívások elé állíthatja a központi szerződő felek kockázatkezelési stratégiáit.

(5)  A 648/2012/EU rendelet hozzájárult a központi szerződő felek és tágabb pénzügyi piacok nagyobb ellenálló képességéhez a központi szerződő felek által feldolgozott és náluk koncentrálódó kockázatok széles körével szemben. Azonban semmilyen szabályrendszer és gyakorlat nem akadályozhatja meg azt, hogy a meglévő erőforrások alkalmatlanok legyenek a központi szerződő félnél felmerülő kockázatok kezelésére, ideértve egy vagy több klíringtag nemteljesítését. Amikor a pénzintézetek súlyos pénzügyi helyzetbe vagy csőd közelébe kerülnek, elvben rendes fizetésképtelenségi eljárás alá kellene vonni őket. Azonban a pénzügyi válság megmutatta, hogy különösen az elhúzódó gazdasági instabilitás és bizonytalanság időszaka alatt az ilyen eljárások zavart okozhatnak a gazdaság számára kritikus funkciókban, veszélyeztetve ezzel a pénzügyi stabilitást. A vállalatokra vonatkozó rendes fizetésképtelenségi eljárások nem mindig teszik lehetővé a gyors beavatkozást, vagy nem helyezik megfelelően előtérbe azt a szempontot, hogy a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében fenn kell tartani a pénzintézetek kritikus funkcióinak működőképességét. A rendes fizetésképtelenségi eljárások e hátrányos következményeinek elkerülése érdekében külön szanálási keretrendszert kell létrehozni a központi szerződő felek számára.

(6)  A válság arra is rávilágított, hogy hiányoznak a megfelelő eszközök a csődbe jutott pénzintézetek által ellátott kritikus funkciók megőrzéséhez. Rámutatott továbbá arra, hogy hiányoznak azok a keretrendszerek, amelyek lehetővé teszik a hatóságok, különösen a különböző tagállamokban vagy joghatóságokban található hatóságok közötti együttműködést és koordinációt a gyors és határozott fellépés végrehajtásának biztosítása érdekében. Ilyen eszközök nélkül, és az együttműködés és koordináció keretrendszereinek hiányában a tagállamok rákényszerültek arra, hogy az adófizetők pénzéből mentsék meg a pénzintézeteket, hogy megakadályozzák a továbbterjedést és csökkentsék a pánikot. Bár a központi szerződő felek nem voltak ▌állami pénzügyi támogatás közvetlen kedvezményezettjei a válság során, a bankokkal kapcsolatban tett mentőintézkedéseknek közvetetten kedvezményezettjei voltak, és így védelemben részesültek azon hatásokkal szemben, amelyeket egyébként a kötelezettségeiket teljesíteni nem képes bankok gyakoroltak volna rájuk. A központi szerződő felek helyreállítására és szanálására irányuló keretrendszer ezért szükséges annak megakadályozása érdekében, hogy rendezetlen csődjük esetén az adófizetők pénzére kelljen támaszkodni. Egy ilyen keretrendszernek foglalkoznia kellene azzal a lehetőséggel is, amikor a központi szerződő felek egyéb okok, nem pedig egyik vagy több klíringtagjuk nemteljesítése miatt kerülnek szanálásra.

(7)  Egy hiteles helyreállítási és szanálási keretrendszer célja a lehető legnagyobb mértékben biztosítani, hogy a központi szerződő felek intézkedéseket dolgozzanak ki annak érdekében, hogy helyreálljanak a pénzügyi válsághelyzetből, fenntartsák a fizetésképtelen vagy valószínűleg fizetésképtelenné váló központi szerződő felek kritikus funkcióit, miközben rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében felszámolják a fennmaradó tevékenységeket, és hogy megőrizzék a pénzügyi stabilitást, miközben a lehető legkisebbre csökkentik a központi szerződő fél csődjének végső ügyfelek és adófizetők által viselt költségeit. A helyreállítási és szanálási keretrendszer továbbá elősegíti a központi szerződő felek és a hatóságok felkészültségét a pénzügyi stresszhelyzetek mérséklésére, és további betekintést enged a hatóságoknak a központi szerződő felek stresszhelyzetekre való felkészülésébe. A hatóságokat továbbá hatáskörrel ruházza fel arra, hogy felkészüljenek a központi szerződő fél lehetséges szanálására, és összehangolt módon kezeljék a központi szerződő fél hanyatló egészségét, ezzel hozzájárulva a pénzügyi piacok zökkenőmentes működéséhez.

(8)  Jelenleg nincsenek harmonizált rendelkezések az Unióban a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására. Egyes tagállamok már elfogadtak olyan jogszabályi változásokat, amelyek előírják a központi szerződő felek számára, hogy készítsenek helyreállítási terveket, illetve amelyek mechanizmusokat vezetnek be a fizetésképtelen központi szerződő felek szanálására. Emellett jelentős anyagi jogi és eljárásjogi különbségek vannak a tagállamok között a központi szerződő felek fizetésképtelenségére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket illetően. Az a tény, hogy a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására vonatkozó feltételek, hatáskörök és eljárások nem egységesek, valószínűleg akadályozza a belső piac zökkenőmentes működését és a nemzeti hatóságok közötti együttműködést a központi szerződő felek csődjének kezelése és a tagjai közötti megfelelő veszteségelosztási mechanizmus alkalmazása terén az Unióban és globálisan egyaránt. Ez különösen igaz abban az esetben, amikor a különböző megközelítések következtében a nemzeti hatóságok a központi szerződő felek szanálása tekintetében nem ugyanolyan mértékű ellenőrzési jogkörrel vagy lehetőséggel rendelkeznek. A helyreállítási és szanálási rendszerek e különbségei különféle módon befolyásolhatják a központi szerződő feleket és tagjaikat az egyes tagállamokban, ami a belső piacon a verseny torzulását eredményezheti. Az a tény, hogy nincsenek egységes szabályok és eszközök a központi szerződő felek válsághelyzetének vagy csődjének kezelésére, befolyásolhatja a résztvevők elszámolásra vonatkozó döntéseit és a központi szerződő felek letelepedésük helyének megválasztására vonatkozó döntéseit, ezzel megakadályozva, hogy a központi szerződő felek teljes körűen kihasználhassák az egységes piacon belüli szabadságokat. Ez pedig elbátortalaníthatja a résztvevőket attól, hogy a belső piacon határokon átnyúlóan vegyenek igénybe központi szerződő feleket, és megakadályozhatja az európai tőkepiacok további integrációját. Az egységes helyreállítási és szanálási szabályok minden tagállamban történő megteremtésére ezért annak biztosítása érdekében van szükség, hogy a központi szerződő felek ne legyenek korlátozva belső piaci szabadságaik gyakorlásában, hatóságaik pedig a csődjük kezelésében.

(9)  A bankokra és egyéb pénzintézetekre vonatkozó szabályozási keretrendszer felülvizsgálata, amelyre a válság nyomán került sor, és különösen a bankok tőkéjének és likviditási tartalékainak megerősítése és a makroprudenciális politikák eszközeinek javítása, valamint a bankok helyreállítását és szanálását célzó átfogó szabályok csökkentették a jövőbeli válságok bekövetkezésének valószínűségét, és fokozták az összes pénzintézet és piaci infrastruktúra, köztük a központi szerződő felek – akár rendszerszintű zavarok, akár a kifejezetten egyes intézményeket érintő események következtében fellépő – alkalmazkodóképességét. 2015. január 1-jétől a bankok helyreállítására és szanálására vonatkozó rendszer az Európai Parlament és Tanács 2014/59/EU irányelve(7) értelmében minden tagállamban hatályos.

(10)  A bankok helyreállítására és szanálására vonatkozó megközelítésre építkezve az illetékes hatóságoknak és szanálási hatóságoknak felkészültnek kell lenniük, és megfelelő helyreállítási és szanálási eszközökkel kell rendelkezniük a központi szerződő feleknél bekövetkezett csődök kezelésére. Azonban az eltérő funkcióikból és üzleti modelljeikből adódóan a bankokban és központi szerződő felekben rejlő kockázatok eltérőek. Ezért sajátos eszközökre és hatáskörökre van szükség a központi szerződő felek – akár a központi szerződő fél klíringtagjainak csődjéből vagy nem csőd jellegű egyéb eseményből adódó – csődhelyzeteinek kezelésére.

(11)  Rendelet használata szükséges a központi szerződő felekre alkalmazandó egységes prudenciális követelményekről rendelkező 648/2012/EU rendelet által létrehozott megközelítés kiegészítésére, és az általa lefektetett alapokra való építéshez. A helyreállításra és szanálásra vonatkozó követelmények irányelvben történő meghatározása esetlegesen eltérő nemzeti jogszabályok elfogadása révén ellentmondásokat teremthet egy olyan területen, amelyet egyébként közvetlenül alkalmazandó uniós jog szabályoz, és amelyre egyre inkább jellemző a központi szerződő felek határokon átnyúló szolgáltatásnyújtása. Ezért célravezető egységes és közvetlenül alkalmazandó szabályokat elfogadni a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására vonatkozóan is.

(12)  A pénzügyi szolgáltatások területén a hatályos uniós jogszabályokkal való összhang, valamint az Unióban a lehető legmagasabb szintű pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében a helyreállítási és szanálási rendszernek az összes központi szerződő félre alkalmazandónak kell lennie, összhangban a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott prudenciális követelményekkel. Ugyan lehetnek eltérések az alternatív társasági struktúrákhoz kapcsolódó kockázati profilok között, ez a rendelet a valamely csoporthoz vagy piaci struktúrához tartozó központi szerződő feleket független szervezetekként kezeli, valamint biztosítja, hogy a központi szerződő fél helyreállítási és szanálási terve különálló, és a központi szerződő fél csoportjának struktúrájától független legyen. Ez különösen azokra a követelményekre vonatkozik, amelyek alapján elegendő pénzügyi forrással kell rendelkezni szervezeti szinten egy nemteljesítésből vagy nemteljesítésen kívüli okból eredő helyzet kezelésére.

(13)  A szanálási intézkedések hatékony és eredményes megtételének biztosítása érdekében a tagállamoknak közigazgatási hatóságokat vagy közigazgatási hatáskörrel felruházott hatóságokat kell kijelölniük a szanálással kapcsolatos feladatok és kötelezettségek elvégzésére. A tagállamok kötelesek elegendő forrást is biztosítani a szanálási hatóságok részére. Amennyiben a tagállamok a központi szerződő felek prudenciális felügyeletéért felelős hatóságokat (illetékes hatóság) jelölik ki szanálási hatóságként, biztosítani kell a döntéshozatali folyamat függetlenségét, és minden szükséges intézkedést be kell vezetni a felügyeleti és szanálási funkciók elkülönítésére az összeférhetetlenség és a szabályozói felmentés kockázatának megelőzése érdekében.

(14)  Figyelemmel azokra a következményekre, amelyeket egy központi szerződő fél csődje és az azt követő intézkedések egy tagállam pénzügyi rendszerére és gazdaságára gyakorolhatnak, valamint arra a tényre, hogy egy válság rendezéséhez végső eszközként állami források igénybevételére is szükség lehet, a tagállamok pénzügyminisztériumát vagy más érintett minisztériumaikat már korai stádiumban szorosan be kell vonni a helyreállítás és szanálás folyamatába.

(15)  Mivel a központi szerződő felek gyakran nyújtanak szolgáltatásokat az egész Unióban, az eredményes helyreállításuk és szanálásuk az illetékes hatóságok és szanálási hatóságok felügyeleti és szanálási kollégiumokban megvalósuló együttműködését teszi szükségessé, mégpedig a helyreállítás és szanálás előkészítő szakaszaiban. Idetartozik a központi szerződő fél által kidolgozott helyreállítási tervek értékelése, a központi szerződő fél szanálási hatósága által készített szanálási tervek értékelése, valamint a szanálhatóság minden akadályának megszüntetése.

(16)  A központi szerződő felek szanálása során biztosítani kell az egyensúlyt egyfelől a helyzet sürgősségét szem előtt tartó és hatékony, méltányos és gyors megoldást biztosító eljárások iránti igény, másrészről mindazon érintett tagállamok pénzügyi stabilitásának védelme iránti igény között, ahol a központi szerződő fél a szolgáltatást nyújt. Azoknak a hatóságoknak, amelyek hatáskörét érintené valamely központi szerződő fél csődje, célszerű megosztaniuk nézeteiket a szanálási kollégiumon belül e célok elérése érdekében. Hasonlóan, az érintett harmadik országok hatóságaival történő rendszeres eszmecsere és koordináció biztosítása érdekében e hatóságokat szükség esetén megfigyelőként meg kell hívni a szanálási kollégiumokba. A hatóságoknak mindig figyelembe kell venniük döntéseik azon tagállamok pénzügyi stabilitására gyakorolt hatását, amelyekben a központi szerződő fél műveletei a helyi pénzügyi piacok szempontjából kritikusak vagy fontosak, ideértve azokat a tagállamokat is, ahol a klíringtagok találhatók, és ahol a kapcsolódó kereskedési helyek és pénzügyi piaci infrastruktúrák letelepedtek.

(16a)  Figyelembe véve a központi szerződő felek bizonyos műveleteinek határokon átnyúló, globális jellegét, a szanálási hatóságok döntéseinek más joghatóság alá tartozó területeken is lehetnek gazdasági és költségvetési hatásai. Ezeket a határokon átnyúló következményeket az ésszerűen lehetséges mértékig szem előtt kell tartani a helyreállítási és szanálási helyzetekben, miközben figyelembe kell venni a más joghatóság alá tartozó területeken működő költségvetési hatóságok szuverenitását.

(17)  Az ESMA rá kiosztott feladatokkal kapcsolatos döntéseinek előkészítése és az EBH, valamint tagjainak e döntések előkészítésébe történő szoros bevonása érdekében az ESMA-nak egy belső szanálási bizottságot kell létrehoznia, és a bizottságba megfigyelőként meg kell hívnia az érintett EBH hatáskörrel rendelkező hatóságokat.

(18)  Egy központi szerződő fél lehetséges csődjének hatékony és arányos kezelése érdekében a hatóságoknak számos tényezőt kell figyelembe venniük a helyreállítási és szanálási hatáskörök gyakorlása során, ideértve a központi szerződő fél üzleti tevékenységének jellegét, a jogi és szervezeti struktúrát, kockázati profilt, méretet, jogállást és a pénzügyi rendszerrel való összekapcsoltságot. A hatóságoknak azt is figyelembe kell venniük, hogy csődje, és az azt követő rendes fizetésképtelenségi eljárásban történő felszámolása hátrányos hatást gyakorolhat-e a pénzügyi piacokra, egyéb pénzintézetekre vagy a tágabb értelemben vett gazdaságra.

(19)  A csődhelyzetben lévő központi szerződő felek eredményes kezelése érdekében a hatóságokat fel kell hatalmazni arra, hogy előkészítő intézkedéseket rendeljenek el. Egy minimális normát kell kialakítani a helyreállítási tervek tartalmát, és a benne foglalt információkat illetően annak biztosítására, hogy az Unióban az összes központi szerződő fél kellően részletes helyreállítási tervvel rendelkezzen arra az esetre, ha pénzügyi stresszhelyzetbe kerülnének. Ezeknek a terveknek olyan megfelelő forgatókönyveket kell tartalmazniuk, amelyek a rendszerszintű stresszhatást és a kifejezetten a központi szerződő felet érintő stresszhatást is figyelembe veszik. A forgatókönyveknek számolniuk kell az olyan stresszhelyzetekkel, amelyek a 153/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet XII. fejezete szerinti rendszeres stressztesztekhez használt helyzeteknél szélsőségesebbek, eközben azonban valószerűnek kell lenniük, ilyen lehet például a központi szerződő fél számára a legnagyobb kitettséget jelentő két klíringtagnál több klíringtag, illetve egy vagy több másik központi szerződő fél csődje. A helyreállítási terv részét kell, hogy képezze a központi szerződő fél működési szabályzatának, amelyet a klíringtagok szerződésben fogadtak el. Ezeknek a működési szabályoknak továbbá tartalmazniuk kell olyan rendelkezéseket, amelyek célja biztosítani a tervben kidolgozott helyreállítási intézkedések minden helyzetben történő végrehajthatóságát. A helyreállítási tervek nem számolhatnak ▌állami pénzügyi támogatással, és nem tehetik ki az adófizetőket veszteség kockázatának.

(19a)  A helyreállítási terveknek megfelelő ösztönzőket kell nyújtaniuk a központi szerződő partnerek, klíringtagok és ügyfelek számára, hogy ne engedjék meg a helyzet további romlását, és ösztönözzék az együttműködő magatartást. Ezen ösztönzési struktúra hitelessége érdekében a helyreállítási tervektől való eltéréseket az illetékes hatóság jóváhagyásához kell kötni.

(20)  A központi szerződő feleknek ki kell dolgozniuk, és rendszeresen aktualizálniuk kell a helyreállítási tervüket. ▌Ebben az összefüggésben a helyreállítási szakasznak akkor kell kezdődnie, amikor jelentősen romlik a központi szerződő fél pénzügyi helyzete, vagy fennáll annak kockázata, hogy megszegi a 648/2012/EU rendelet értelmében fennálló prudenciális követelményeket. Ezt jelezni kell a helyreállítási tervben szereplő minőségi vagy mennyiségi mutatókból álló keretrendszer vonatkozásában.

(20a)  A helyreállítási terveknek biztosítaniuk kell, hogy a helyreállítási eszközök használatának sorrendisége megfelelően kiegyensúlyozza a veszteségek elosztását a központi szerződő felek, a klíringtagok és azok ügyfelei között. Általános elvként a veszteségeket a központi szerződő felek, a klíringtagok és ügyfeleik között a kockázatok ellenőrzés alatt tartására való képességük függvényében kell megosztani. Ennek az a célja, hogy előzetesen szilárd ösztönzőket teremtsen, és biztosítsa a veszteségek méltányos elosztását, továbbá ugyanezen az alapon a nemteljesítésen kívüli okból eredő veszteségeknek az egyes érdekelt felek felelősségi szintjének arányában történő elosztását is. A helyreállítási terveknek biztosítaniuk kell, hogy nemteljesítés esetén és különösen a nemteljesítésen kívüli esetekben az első veszteségeket a központi szerződő felek tőkéjére támaszkodva viseljék. A klíringtagok jelentős veszteségviselését kell előirányozni, mielőtt bármely olyan eszköz kerülne alkalmazásra, amely az ügyfelekre hárítja a veszteségeket.

(21)  A központi szerződő félnek be kell nyújtania helyreállítási tervét az illetékes hatóságoknak és a 648/2012/EU rendelet értelmében létrehozott felügyeleti kollégiumnak egy teljes körű értékelés céljából, amelyet a kollégium együttes határozatával kell elérni. Az értékelésnek tartalmaznia kell, hogy a terv átfogó-e, és hogy képes-e megvalósítható módon, megfelelő időben helyreállítani a központi szerződő fél életképességét, többek között a súlyos pénzügyi stresszidőszakokban is.

(22)  A helyreállítási terveknek átfogóan kell ismertetniük azokat az intézkedéseket, amelyeket a központi szerződő félnek meg kell tennie ahhoz, hogy rendezze a még nem teljesített kötelezettségeit, fedezetlen veszteségeit, a likviditáshiányt vagy tőkehiányos állapotot, valamint a kimerült előfinanszírozott pénzügyi erőforrások és likviditási megállapodások feltöltéséhez szükséges intézkedéseket a központi szerződő fél életképességének helyreállítása, valamint annak érdekében, hogy folyamatosan képes legyen eleget tenni az engedélyezéséhez megkövetelt feltételeknek, és ezért kellő veszteségviselési képességet is tartalmazniuk kell. A tervbe vett eszközöknek átfogó jellegűnek kell lenniük. Mindegyik eszköznek megbízhatónak, időszerűnek és jogilag megalapozottnak kell lennie. Az eszközöknek megfelelő ösztönzőket kell létrehozniuk a központi szerződő felek részvényesei, tagjai és azok ügyfelei számára a miattuk a rendszerben jelentkező kockázat ellenőrzés alatt tartására, a központi szerződő fél kockázatvállalási és kockázatkezelési tevékenységeinek nyomon követésére, valamint a nemteljesítés kezelésére szolgáló eljárásban való részvételre.

(22a)  A helyreállítási terveknek kifejezett intézkedéseket kell meghatározniuk a központi szerződő fél által teendő lépésekről olyan kibertámadások esetére, amelyeknél fennáll a központi szerződő fél pénzügyi helyzetének jelentős romlásához vezető lehetséges hatás veszélye vagy a 648/2012/EU rendelet szerinti prudenciális követelmények megsértésének kockázata.

(23)  A központi szerződő feleknek biztosítaniuk kell, hogy a tervek megkülönböztetéstől mentesek és kiegyensúlyozottak legyenek hatásukat és az általuk létrehozott ösztönzőket illetően. Nem részesíthetik aránytalan hátrányban a klíringtagokat vagy az ügyfeleket. A 648/2012/EU rendeletnek megfelelően a központi szerződő feleknek biztosítaniuk kell különösen azt, hogy klíringtagjaiknak a központi szerződő féllel szembeni kitettsége korlátozott legyen.. A központi szerződő feleknek biztosítaniuk kell, hogy az összes fontos érdekelt felet bevonják a helyreállítási terv kidolgozásába a központi szerződő fél kockázatkezelési bizottságába való bevonásukon keresztül, valamint – adott esetben – azzal, hogy megfelelő módon konzultálnak velük. Mivel az érdekelt felek között várhatóan véleménykülönbségek merülhetnek fel, ezért a központi szerződő feleknek egyértelmű folyamatokat kell kialakítaniuk az érdekelt felek által képviselt vélemények sokszínűségének, valamint az érdekelt felek és a központi szerződő fél közötti érdekellentétek kezelésére.

(23a)  A központi szerződő feleknek biztosítaniuk kell, hogy a teljesítő klíringtagok ügyfelei megfelelő kártalanításban részesüljenek, amennyiben a helyreállítási folyamatban felhasználják az eszközeiket.

(24)  Tekintettel a központi szerződő felek által kiszolgált piacok globális jellegére, biztosítani kell, hogy a központi szerződő fél képes legyen alkalmazni a helyreállítási lehetőségeket szükség esetén a harmadik országok joga alá tartozó szerződésekre vagy eszközökre, vagy harmadik országokban letelepedett jogalanyokra. Ezért a központi szerződő fél működési szabályainak e képességet biztosító szerződéses rendelkezéseket kell tartalmazniuk ▌.

(25)  Az illetékes hatóságokat fel kell hatalmazni arra, hogy amennyiben valamely központi szerződő fél nem nyújt be megfelelő helyreállítási tervet, kötelezhessék a központi szerződő felet a terv lényegi hiányosságainak megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére a központi szerződő fél üzleti tevékenységének erősítése érdekében, és annak biztosítására, hogy csőd esetén a központi szerződő fél helyre tudja állítani tőkéjét vagy helyre tudja állítani követelései és tartozásai egyensúlyát. Ennek a hatáskörnek lehetővé kell tennie az illetékes hatóságok számára, hogy megelőző intézkedéseket tegyenek, amennyiben a hiányosságok megszüntetéséhez és ennélfogva a pénzügyi stabilitás célkitűzéseinek megvalósításához szükséges.

(25a)  Amennyiben egy központi szerződő fél a helyreállításban olyan pozíció- és veszteségelosztási eszközöket alkalmazott a teljesítő klíringtagok és azok ügyfelei tekintetében, amelyek túlmennek a 648/2012/EU rendeletben meghatározott többlépcsős kifizetési sorrenden és veszteségviselési feltételeken, és ennek eredményeként nem került szanálás alá, az illetékes hatóságnak képesnek kell lennie arra, hogy a követelések és tartozások egyensúlyának helyreálltát követően kötelezze a központi szerződő felet a résztvevők veszteségeinek készpénzfizetés útján történő megtérítésére, vagy adott esetben kötelezze a központi szerződő felet a központi szerződő fél jövőbeni nyereségében való tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok kibocsátására.

(26)  A szanálás megtervezése a hatékony szanálás elengedhetetlen eleme. A terveket a központi szerződő fél szanálási hatósága dolgozza ki, és azokat a szanálási kollégium érintett hatóságai együttesen fogadják el. A hatóságoknak minden szükséges információval rendelkezniük kell ahhoz, hogy meghatározzák a kritikus funkciókat, és biztosítsák azok folytonosságát. A központi szerződő felek működési szabályzatainak – amelyeket szerződésben fogadtak el a klíringtagokkal – rendelkezéseket kell tartalmazniuk a szanálási intézkedések szanálási hatóságok általi végrehajthatóságának biztosítására, beleértve a szanálási készpénzbefizetési felhívást is.

(27)  A szanálási hatóságoknak – a szanálhatósági vizsgálat alapján – hatáskörrel kell rendelkezniük arra, hogy közvetlenül vagy az illetékes hatóság révén közvetetten a központi szerződő felek jogi struktúrájában és szervezetében változtatásokat írjanak elő annak érdekében, hogy – amennyiben szükségesnek és arányosnak tűnik – intézkedéseket hozzanak a szanálási eszközök és hatáskörök alkalmazásának gyakorlati és jelentős akadályainak kiküszöbölésére, és biztosítsák az érintett vállalkozások szanálhatóságát.

(28)  A szanálási tervek és szanálhatósági vizsgálatok olyan területeket képeznek, ahol a napi felügyeleti szempontokkal szemben nagyobb hangsúlyt kap a gyors szerkezetátalakítási intézkedések sürgetésének és biztosításának szükségessége a központi szerződő fél kritikus funkcióinak biztosítása és a pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében. Abban az esetben, ha a szanálási kollégium különböző tagjai nem értenének egyet a központi szerződő fél szanálási tervét, vagy a központi szerződő fél szanálhatóságának vizsgálatát illetően meghozandó döntésekben, illetve a szanálhatóság akadályainak elhárítására vonatkozó döntésben, az ESMA-nak közvetítőként kell eljárnia az 1095/2010/EU rendelet 19. cikkének megfelelően. Az ESMA ilyen kötelező jellegű közvetítését mindazonáltal az ESMA valamely belső bizottsága általi megvitatásra kell előkészteni, figyelemmel az ESMA tagjainak illetékességére a pénzügyi stabilitás biztosítása, valamint annak érdekében, a klíringtagokat több tagállamban is tudja felügyelni. Az EBH rendelet szerinti egyes illetékes hatóságokat megfigyelőként meg kell hívni az ESMA-nak ebbe a belső bizottságába figyelemmel arra, hogy az ilyen hatóságok hasonló feladatokat látnak el a 2014/59/EU irányelv értelmében. A szóban forgó kötelező erejű közvetítés nem akadályozza meg, hogy az EBH más esetekben nem kötelező erejű közvetítést végezzen az 1095/2010/EU rendelet 31. cikkével összhangban.

(29)  ▌Annak a csoportnak a szerkezetétől függően, amelyhez a központi szerződő fél tartozik, szükséges lehet, hogy a központi szerződő fél helyreállítási terve tartalmazza azokat a feltételeket, amelyek mellett életbe lépnek az anyavállalat vagy a csoporthoz tartozó más vállalkozás önkéntesen elfogadott szerződéses vagy más kötelező érvényű viszonyai – például anyavállalati garanciák, illetve uralmi szerződések és nyereség- és veszteségátruházási megállapodások –, vagy a működési támogatás egyéb formája az azonos csoporton belüli központi szerződő fél részére. Az ilyen megállapodások átláthatósága mérsékelné a szorult pénzügyi helyzetbe került központi szerződő félnek támogatást nyújtó, csoporthoz tartozó vállalkozás likviditását és fizetőképességét fenyegető kockázatot. E megállapodások minden módosítását a helyreállítási terv felülvizsgálata szempontjából lényeges változásnak kell tekinteni.

(30)  Tekintettel arra, hogy a helyreállítási és szanálási tervek érzékeny információkat tartalmaznak, e tervekre megfelelő titoktartási előírásoknak kell vonatkozniuk.

(31)  Az illetékes hatóságok a helyreállítási terveket és azok változtatásait továbbítják az érintett szanálási hatóságoknak, azok pedig továbbítják a szanálási terveket és azok változtatásait az illetékes hatóságoknak, hogy minden érintett hatóság folyamatosan és teljes körűen tájékoztatva legyen.

(32)  A pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében szükséges, hogy az illetékes hatóságok azelőtt tudják orvosolni egy központi szerződő fél pénzügyi és gazdasági helyzetének romlását, hogy a központi szerződő fél elérne egy olyan pontot, amikor a hatóságoknak már nincs más választásuk, mint a szanálás, illetve hogy a központi szerződő felet utasíthassák arra, hogy változtasson irányt, amikor intézkedései az általános pénzügyi stabilitásra nézve hátrányosak lehetnek. Ezért az illetékes hatóságokat korai beavatkozási hatáskörrel kell felruházni a pénzügyi stabilitásra gyakorolt káros hatások elkerülése vagy minimalizálása érdekében, vagy az ügyfelek érdekében, amely hatások a központi szerződő fél bizonyos intézkedéseinek megvalósításából eredhetnek. A korai beavatkozási hatáskörrel az illetékes hatóságokat a tagállamok nemzeti jogszabályaiban vagy a 648/2012/EU rendelet értelmében biztosított hatáskörükön túl kell felruházni azon körülmények esetére, amelyek nem tekintendők korai beavatkozásnak. A korai beavatkozással kapcsolatos jogoknak ki kell terjedniük a saját tőke és a tőkeként kezelt instrumentumok utáni bármely javadalmazás lehető legnagyobb mértékű, a nemteljesítés közvetlen előidézése nélküli korlátozásának vagy tiltásának jogára – beleértve a központi szerződő fél által történő osztalékfizetéseket és visszavásárlásokat is –, és annak lehetőségére, hogy korlátozzák, megtiltsák vagy befagyasszák a 2013/36/EU irányelv és az EBA/GL/2015/22 EBH-iránymutatás alapján történő változó javadalmazások, nem kötelező nyugdíjjuttatások és a vezetőségnek juttatott végkielégítési csomagok kifizetését.

(33)  A helyreállítás és korai beavatkozás szakaszaiban a részvényesek jogai teljes körűen fennmaradnak. Azonban a központi szerződő fél szanálásának megkezdésekor e jogaikat elvesztik. A saját tőke és a tőkeként kezelt instrumentumok utáni bármely javadalmazást, beleértve a központi szerződő fél által történő osztalékfizetéseket és visszavásárlásokat a lehetséges mértékig korlátozni vagy tiltani kell a helyreállítás során.

(34)  A szanálást szabályozó keretrendszernek lehetővé kell tennie, hogy a szanálás időben, még a központi szerződő fél fizetőképtelenné válását megelőzően megkezdődhessen. Valamely központi szerződő fél akkor tekintendő fizetésképtelennek, vagy valószínűleg fizetésképtelenné válónak, ha megsértette vagy a közeljövőben valószínűsíthetően megsérti a tevékenységi engedélyének feltételét képező követelményeket, ha helyreállítása során nem sikerült helyreállítani az életképességét, ha a központi szerződő fél a kötelezettségeinél eszközei kevesebbek, vagy a közeljövőben valószínűsíthetően kevesebbek lesznek a forrásainál, ha a központi szerződő fél nem tudja, vagy a közeljövőben valószínűsíthetően nem fogja tudni megfizetni az esedékessé váló tartozásait, vagy ha a központi szerződő fél ▌állami pénzügyi támogatásra szorul. Önmagában azonban az a tény, hogy egy központi szerződő fél nem teljesíti az engedélyezési követelményeket, nem indokolhatja a szanálás elrendelését. A szanálás megfelelő időben történő megkezdésének lehetővé tétele érdekében biztosítani kell, hogy a szanálási hatóság által hozott, a helyreállításról a szanálásra való átmenet felgyorsítására vonatkozó döntést csak érdemi okokból lehessen megtámadni azon indokkal, hogy a döntés a meghozatala idején az akkor rendelkezésre álló információk alapján önkényes és méltánytalan volt.

(35)  Az a tény, hogy valamely központi szerződő fél központi banki sürgősségi likviditási támogatást kap – amennyiben van erre lehetőség –, nem jelenthet olyan körülményt, amely bizonyítja, hogy a központi szerződő fél nem tudja, vagy a közeljövőben nem fogja tudni kifizetni kötelezettségeit azok esedékessé válásakor. A pénzügyi stabilitás megőrzése és különösen annak rendszerszintű likviditáshiány esetében történő megőrzése érdekében a központi banki likviditási eszközökhöz vagy az újonnan kibocsátott kötelezettségekhez kapcsolódó – valamely tagállam gazdaságában bekövetkezett súlyos zavarok orvoslására irányuló – állami garancia bizonyos feltételek teljesülése esetén nem vonhatja maga után a szanálási eljárás megindítását.

(36)  Amennyiben valamely központi szerződő fél teljesíti a szanálás feltételeit, a központi szerződő fél szanálási hatóságának rendelkeznie kell harmonizált szanálási eszközökkel és hatáskörrel. Ezek alkalmazását közös feltételekhez, célokhoz és általános elvekhez kell kötni. E további hatáskörök és eszközök szanálási hatóságok általi használatának összhangban kell lennie a szanálással kapcsolatban meghatározott elvekkel és célokkal. E hatáskörök és eszközök nem akadályozhatják a határokon átnyúló tevékenységű csoportok eredményes szanálását. Tekintettel arra a célra, hogy a lehetőségekhez mérten meg kell előzni állami pénzeszközök felhasználását, és figyelembe véve, hogy nehéz előre látni annak a súlyos válságnak a pontos jellegét, amelyben a szanálási hatóságnak fel kell lépnie, semmilyen szanálási eszközt sem szabad előzetesen kizárni. Az erkölcsi kockázat eredményesebb kezelése és az adófizetők jobb védelme érdekében az illetékes hatóságoknak előzetesen egyértelmű és átfogó szabályokat kell meghatározniuk e forrásoknak a klíringben részt vevő felektől történő lehető legnagyobb mértékű visszaszerzésére.

(37)  A szanálás elsődleges célja a kritikus funkciók folyamatosságának biztosítása, a pénzügyi stabilitásra gyakorolt kedvezőtlen hatások elkerülése, valamint az állami források védelme ▌.

(38)  Csődhelyzetben lévő központi szerződő fél kritikus funkcióit szanálási eszközök alkalmazásán keresztül fenn kell tartani – habár adott esetben a vezetőségben végrehajtott változtatásokkal át kell azokat alakítani – és eközben a lehető legnagyobb mértékben magánszektorból származó forrásokra kell támaszkodni. Ez a cél vagy a központi szerződő fél értékesítésével vagy egy fizetőképes harmadik féllel való egyesülésével, vagy a központi szerződő fél szerződéseinek vagy kötelezettségeinek a veszteségek és pozíciók nemteljesítő tagtól a teljesítő tagokhoz való átcsoportosításán keresztül történő átütemezését vagy leírását követően, vagy – feltőkésítés céljából – a részvények leírását vagy adósságának leírását és saját tőkévé való átalakítását követően érhető el. A központi szerződő fél kritikus funkciói megőrzésének céljával összhangban, valamint a fenti intézkedések meghozatala előtt a szanálási hatóságnak mérlegelnie kell a központi szerződő fél minden fennálló vagy rendezetlen szerződéses kötelezettségének végrehajtását, ideértve különösen a klíringtagok azon szerződéses kötelezettségeit, hogy eleget tegyenek a készpénzbefizetési felhívásoknak, vagy átvegyék a nemteljesítő klíringtagok pozícióit – akár árverés útján vagy a központi szerződő fél működési szabályai szerint megállapodott más módon –, valamint a klíringtagokon kívüli feleket bármilyen formájú pénzügyi támogatásra kötelező fennálló vagy rendezetlen szerződéses kötelezettségeket. A szanálási hatóságnak azzal összhangban kell végrehajtaniuk a szerződéses kötelezettségeket, ahogyan azokat rendes fizetésképtelenségi eljárásban hajtanák végre.

(39)  A piac bizalmának fenntartása és a továbbgyűrűzés minimalizálása érdekében gyors és határozott fellépés szükséges. Miután teljesültek a szanálás feltételei, a központi szerződő fél szanálási hatóságának közérdekből haladéktalanul meg kell tennie a megfelelő és összehangolt szanálási intézkedést. Valamely központi szerződő fél csődje bekövetkezhet olyan körülmények között, amelyek azonnali reakciót igényelnek a vonatkozó szanálási hatóság részéről. E hatóság számára ezért lehetővé kell tenni, hogy szanálási intézkedéseket hajtson végre annak ellenére, hogy a központi szerződő fél helyreállítási intézkedéseket tesz, vagy anélkül, hogy először a korai beavatkozási hatáskört kelljen gyakorolnia.

(40)  Szanálási intézkedések meghozatalakor a központi szerződő fél szanálási hatóságának figyelembe kell vennie és követnie kell a szanálási kollégiumon belül kidolgozott szanálási tervekben előírt intézkedéseket, kivéve, ha a szanálási hatóságok – az adott eset körülményeit figyelembe véve – úgy értékelik, hogy a szanálási célok hatékonyabban megvalósíthatók olyan intézkedések révén, amelyek a szanálási tervekben nem szerepelnek. A szanálási hatóság haladéktalanul tájékoztatja a szanálási kollégiumot a tervezett szanálási intézkedésekről, különösen azokban az esetekben, amikor ezek eltérnek a tervben szereplő intézkedésektől.

(41)  A tulajdonjogokba való beavatkozásnak a pénzügyi stabilitási kockázattal arányosnak kell lennie. A szanálási eszközök ezért csak azon központi szerződő felek esetében alkalmazhatók, amelyek megfelelnek a szanálás feltételeinek, és különösen akkor, ha közérdekből szükséges a pénzügyi stabilitás céljának teljesítése. Figyelemmel arra, hogy a szanálási eszközök és hatáskör csorbíthatják a részvényesek, a klíringtagok, azok ügyfelei és a szélesebb értelemben vett hitelezők jogait, szanálási intézkedés csak akkor hozható, ha az közérdekből szükséges, és e jogokba való bármilyen beavatkozásnak összhangban kell lennie a Chartával. Amennyiben az azonos osztályba tartozó hitelezőket a szanálási intézkedés keretében másként kezelik, e különbségtételeknek a közérdek szempontjából indokoltaknak és a vonatkozó kockázattal arányosaknak kell lenniük, és az intézkedések sem közvetlenül sem közvetve nem alkalmazhatnak állampolgárság szerinti megkülönböztetést.

(42)  Az érintett részvényeseknek, klíringtagoknak és hitelezőknek nem keletkezhet nagyobb vesztesége, mint amekkora akkor keletkezett volna, ha a szanálási hatóság nem hajtott volna végre szanálási intézkedéseket a központi szerződő féllel kapcsolatban, és ehelyett a központi szerződő fél helyreállítási tervében vagy a működési szabályzatában szereplő egyéb megállapodások szerinti esetlegesen fennálló, még nem teljesített kötelezettségek alá tartoztak volna, vagy ha a központi szerződő felet rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében számolták volna fel. Abban az esetben, ha egy szanálás alatt álló központi szerződő fél eszközeinek csak egy részét veszi át magánszektorbeli vevő vagy áthidaló központi szerződő fél, a szanálás alatt álló központi szerződő fél fennmaradó részét rendes fizetésképtelenségi eljárás útján fel kell számolni.

(43)  A részvényesek, a hitelezők, a klíringtagok és ügyfeleik jogának védelme érdekében egyértelmű kötelezettségeket kell megállapítani a központi szerződő fél eszközeinek és kötelezettségeinek értékelése tekintetében, és annak értékelésére vonatkozóan, hogy milyen elbánásban részesültek volna ezek a felek, ha a szanálási hatóság nem hajtott volna végre szanálási intézkedést. Biztosítani kell annak lehetőségét, hogy az értékelés már a helyreállítási szakaszban elkezdődhessen. A szanálási intézkedések meghozatala előtt el kell végezni a központi szerződő fél eszközeinek és kötelezettségeinek méltányos és reális értékelését, amely kiterjed arra, hogy milyen áron lehetne felmondani a központi szerződő fél szerződéseit, melynek során figyelembe kell venni a piaci volatilitást és likviditást a szanálás időpontjában. Ez az értékelés csak a szanálásról szóló határozattal együtt képezheti fellebbezéshez való jog tárgyát. Emellett – egyes esetekben – a szanálási eszközök alkalmazását követően utólag összehasonlítást kell végezni a tekintetben, hogy ténylegesen milyen elbánásban részesültek a részvényesek, a hitelezők, a klíringtagok és ügyfeleik illetve milyen elbánásban részesültek volna, ha a szanálási hatóság nem hajtott volna végre szanálási intézkedést a központi szerződő féllel kapcsolatban, és ehelyett a központi szerződő fél helyreállítási tervében vagy a működési szabályzatában szereplő egyéb megállapodások szerinti esetlegesen fennálló, még nem teljesített kötelezettségek alá tartoztak volna, vagy rendes fizetésképtelenségi eljárás esetén, megfelelően tekintetbe véve a rendszerszintű instabilitás és piaci zavarok valószínűsíthető kedvezőtlen hatásait. Azokban az esetekben, ahol a részvényesek, a hitelezők, a klíringtagok és ügyfeleik követeléseik ellenértékeként vagy kártalanításként alacsonyabb összeghez jutottak annál, mint amennyit akkor kaptak volna, ha a szanálási hatóság nem hajtott volna végre szanálási intézkedést a központi szerződő féllel kapcsolatban, és ehelyett a központi szerződő fél helyreállítási tervében vagy a működési szabályzatában szereplő egyéb megállapodások szerinti esetlegesen fennálló, még nem teljesített kötelezettségek alá tartoztak volna, vagy rendes fizetésképtelenségi eljárás esetén, megfelelően tekintetbe véve a rendszerszintű instabilitás és piaci zavarok valószínűsíthető kedvezőtlen hatásait, bizonyos esetekben jogosultak arra, hogy a különbözetet kifizessék számukra. Annak az összegnek a kiszámítása során, amit kaptak volna, nem szabad feltételezni állami pénzügyi támogatás nyújtását. Szemben a szanálási intézkedést megelőzően végzett értékeléssel, ez az összehasonlítás a szanálásról szóló határozattól függetlenül is meg lehet támadni. Lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok szabadon határozzák meg, milyen eljárás révén fizethető ki a részvényesek, a hitelezők, a klíringtagok és ügyfeleik számára az említett különbözet.

(44)  A hatékony szanálás biztosítása érdekében az értékelésnek a lehető legpontosabban meg kell határoznia azokat a veszteségeket, amelyek elosztása szükséges ahhoz, hogy a központi szerződő fél a követelések és tartozások egyensúlyát helyre tudja állítani, és teljesíteni tudja folyamatos fizetési kötelezettségeit. A csődhelyzetben lévő központi szerződő felek eszközei és kötelezettségei értékelésének a szanálási eszközök alkalmazásának pillanatában méltányos, prudens és reális feltételezéseken kell alapulnia. Mindamellett a központi szerződő fél pénzügyi helyzete alapján történő értékelés nem érintheti a kötelezettségek értékét. Sürgős esetben lehetővé kell tenni, hogy a szanálási hatóságok a csődhelyzetben lévő központi szerződő fél eszközeit, illetve kötelezettségeit gyors értékeléssel mérjék fel. Ez az értékelés ideiglenes, a független értékelés elvégzéséig érvényes.

(45)  A szanálás megindításakor a szanálási hatóságnak biztosítania kell, hogy a központi szerződő fél működési szabályzatában meghatározott minden, a központi szerződő fél, a klíringtagok, és más partnerek által még nem teljesített szerződéses kötelezettséget – ideértve a függőben lévő helyreállítási intézkedéseket is – teljesítsék, kivéve azokban az esetekben, ahol másik szanálási hatáskör vagy eszköz gyakorlása megfelelőbb ahhoz, hogy kellő időben mérsékeljék a pénzügyi stabilitásra gyakorolt hátrányos hatásokat vagy biztosítsák a központi szerződő fél kritikus funkcióit. A veszteségeket a szavatolótőke-elemekben kell érvényesíteni, és a részvényesek felé kapacitásuk maximumáig a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok bevonása vagy átruházása, illetve jelentős hígítása révén kell közvetíteni, tekintetbe véve a központi szerződő féllel szemben fennálló rendezetlen kötelezettségek érvényesítése révén felmerülő veszteségeket is. Azokban az esetekben, ahol ezek az instrumentumok nem elegendők, a szanálási hatóságoknak hatáskörrel kell rendelkezniük a ▌fedezetlen adósság és ▌fedezetlen kötelezettségek szükséges mértékű leírásához anélkül, hogy az veszélyeztetné a tágabb értelemben vett pénzügyi stabilitást, az alkalmazandó nemzeti fizetésképtelenségi jog szerinti ranghelyüknek megfelelően.

(46)  Abban az esetben, ha a központi szerződő fél által végrehajtott helyreállítási intézkedések nem voltak sikeresek a veszteség megfékezésében, az egyensúlyi helyzet helyreállításában a még nyitott pozíciókat illetően, vagy az előfinanszírozott források átfogó feltöltésében, vagy ha a szanálási hatóság azt állapította meg, hogy ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtása hátrányos lenne a pénzügyi stabilitás szempontjából, a hatóság veszteség- és pozícióelosztó hatásköre gyakorlásának a fennálló veszteségek elosztására kell irányulnia, biztosítva a központi szerződő fél egyensúlyi helyzetbe kerülését, és az előírt előfinanszírozott források feltöltését vagy a központi szerződő fél működési szabályzatában szereplő eszközök folytatódó alkalmazásán, vagy egyéb intézkedéseken keresztül.

(47)  A szanálási hatóságoknak emellett biztosítaniuk kell, hogy a központi szerződő fél szanálásának költségei minimálisak legyenek, és az egyazon csoportba tartozó hitelezők egyenlő elbánásban részesüljenek. Amennyiben az azonos osztályba tartozó hitelezőket a szanálási intézkedés keretében másként kezelik, e különbségtételeknek a közérdek szempontjából indokoltaknak kell lenniük, és az intézkedések sem közvetlenül sem közvetve nem alkalmazhatnak állampolgárság vagy egyéb ok szerinti megkülönböztetést.

(48)  A helyreállítási és szanálási eszközök alkalmazásának a lehető legnagyobb mértékben meg kell előznie a központi szerződő félnek esetlegesen nyújtott állami tőkejuttatást vagy bármely ezzel egyenértékű ▌állami pénzügyi támogatást. Az állami pénzügyi támogatást a vonatkozó állami támogatási rendelkezéseknek megfelelően kell a csődhelyzetben lévő intézmény szanálása érdekében felhasználni, és csak a legvégső esetben igénybe vehető eszközként kell kezelni.

(49)  Egy jól működő szanálási rendszernek minimalizálnia kell a csődhelyzetben lévő központi szerződő fél szanálásának adófizetők által viselt költségeit. Biztosítania kell, hogy a központi szerződő feleket a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül lehessen szanálni. A veszteség és pozíció elosztó eszközöknek úgy kell elérniük ezt a célt, hogy biztosítják, hogy a csődhelyzetben lévő központi szerződő fél hitelezői közé tartozó részvényesek és partnerek viseljék a megfelelő veszteségeket, valamint a központi szerződő fél csődje miatt keletkezett költségek megfelelő részét. A veszteség és pozíció elosztó eszközöknek ezért a központi szerződő felek részvényeseinek és partnereinek erősebb ösztönzést kell adniuk a központi szerződő fél egészségének rendes körülmények közötti figyelemmel kíséréséhez a Pénzügyi Stabilitási Bizottság ajánlásának megfelelően21.

(50)  Annak biztosítása érdekében, hogy a szanálási hatóságok különféle körülmények között is rendelkezzenek a veszteségek és pozíciók partnerek közötti elosztásához szükséges rugalmassággal, indokolt, hogy a hatóságok először a veszteség- és pozícióelosztó eszközöket tudják alkalmazni akkor is, ha a cél a szanálás alá vont központi szerződő fél kritikus klíringszolgáltatásainak fenntartása, és ezt követően szükség esetén akkor is, ha a kritikus szolgáltatásokat áthidaló központi szerződő félnek vagy harmadik félnek adják át, ezáltal a központi szerződő fél fennmaradó részének működése megszűnik és felszámolják.

(51)  Ha a veszteség és pozíció elosztó eszközöket abból a célból alkalmazzák, hogy a csődhelyzetben lévő központi szerződő fél életképességét helyreállítsák, hogy az intézmény tovább folytathassa üzleti tevékenységét, a szanálást a vezetés leváltásának ▌, valamint a központi szerződő fél és tevékenységei átszervezésének kell kísérnie, amelynek során orvosolják a csődhöz vezető okokat. A szerkezetátalakítást üzleti reorganizációs terv végrehajtásával kell megvalósítani ▌.

(52)  A különböző veszteség és pozíció elosztó eszközöket a központi szerződő fél követelései és tartozásai közötti egyensúly helyreállítása, a további veszteségek megfékezése céljából, valamint abból a célból kell alkalmazni, hogy pótlólagos forrásokat lehessen bevonni a központi szerződő fél feltőkésítése és előfinanszírozott forrásainak feltöltése érdekében. Annak biztosítására, hogy ezek hatékonyak legyenek és elérjék céljukat, lehetővé kell tenni, hogy ezeket az olyan szerződések lehető legszélesebb körére lehessen alkalmazni, amelyek fedezetlen kötelezettségeket vagy a csődbe jutott központi szerződő fél számára kiegyensúlyozatlan tartozásokat és követeléseket eredményeznek. Rendelkezni kell a nemteljesítők pozíciói árverezésének lehetőségéről a fennmaradó klíringtagok között, ▌a változó letétre vonatkozó kimenő kifizetések további értékcsökkentéséről az ilyen tagok és ügyfeleik részére, a helyreállítási tervekben meghatározott bármely még nem teljesített készpénzbefizetési felhívás vagy kifejezetten a szanálási hatóság számára a központi szerződő fél működési szabályzatában fenntartott szanálási készpénzbefizetési felhívás gyakorlásáról és a központi szerződő fél által kibocsátott tőke- és hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vagy egyéb fedezetlen kötelezettségek leírásáról, valamint bármely hitelviszonyt megtestesítő instrumentum részvényekké történő átalakításáról. A szanálási hatóságok számára lehetővé kell tenni a nemteljesítő klíringtagok, termékvonalak és a központi szerződő fél szerződéseinek részleges vagy teljes felmondását, ha ezt szükségesnek ítélik a szanálási célok kellő időben történő eléréséhez, a pénzügyi stabilitást érintő kockázatok minimalizálása és állami pénzeszközök felhasználásának elkerülése mellett.

(53)  A pénzügyi stabilitásra gyakorolt hatás kellő figyelembevételével, továbbá végső eszközként a szanálási hatóságoknak bizonyos körülmények között meg kell fontolniuk, hogy néhány ügyletet csak részlegesen vonnak be a veszteség és pozíció elosztás körébe. Ha ezeket az eszközöket csak részlegesen alkalmazzák, e tény figyelembevétele céljából – „a hitelezők egyike sem járhat rosszabbul” elv tiszteletben tartása mellett – módosítható az egyéb ügyletekre alkalmazott veszteség vagy kitettség szintje.

(54)  Ha a szanálási eszközöket egy központi szerződő fél kritikus funkcióinak vagy életképes tevékenységeinek egy stabil vállalkozásra – például egy magánszektorbeli vásárlóra vagy áthidaló központi szerződő félre – történő átruházására használták, a fennmaradó részt megfelelő időn belül fel kell számolni, figyelembe véve azokat az esetleges igényeket, amelyek a vásárló vagy áthidaló központi szerződő fél által átvett tevékenységek vagy szolgáltatások folytatásának biztosítása céljából a csődhelyzetben lévő központi szerződő fél által nyújtott szolgáltatások vagy támogatás iránt jelentkeznek.

(55)  A vagyonértékesítési eszköznek lehetővé kell tennie a hatóságok számára, hogy a központi szerződő felet vagy a központi szerződő fél tevékenységeinek egy részét a részvényesek hozzájárulása nélkül is értékesíthessék egy vagy több vásárló részére. A vagyonértékesítési eszköz alkalmazása során a hatóságoknak rendelkezniük kell arról, hogy a központi szerződő fél vagy a központi szerződő fél egyes részeinek eladására nyílt, átlátható és diszkriminációtól mentes folyamat útján kerüljön sor, melynek során a lehető legmagasabb eladási ár elérésére törekednek.

(56)  A szanálás alatt álló központi szerződő fél eszközeinek vagy kötelezettségeinek a vagyonértékesítési eszköz keretében történő átruházásából származó minden nettó bevétel a felszámolási eljárásban érintett szervezetet illeti meg. A szanálás alatt álló központi szerződő fél által kibocsátott tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumoknak a vagyonértékesítési eszköz keretében történő átruházásából származó minden nettó bevétel a részvényeseket illeti meg. A bevételekből le kell vonni a központi szerződő fél csődje miatt keletkezett költségeket és a szanálási folyamat költségeit.

(57)  A vagyonértékesítés megfelelő idő alatt történő lebonyolítása és a pénzügyi stabilitás védelme érdekében a befolyásoló részesedést szerző vásárló értékelését késedelem nélkül el kell végezni, hogy az ne késleltesse a vagyonértékesítési eszköz alkalmazását

(58)  A csődbe jutott központi szerződő fél értékesítésével kapcsolatos információk és a potenciális vásárlókkal az üzletértékesítési eszköz alkalmazását megelőzően folytatott tárgyalások valószínűsíthetően rendszerszintű jelentőségűek. A pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében lényeges, hogy az ilyen információknak az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(8) által előírt nyilvános közzététele – a piaci visszaélésre vonatkozó szabályok által megengedett késedelemmel összhangban – annyival késleltethető legyen, amennyi idő a központi szerződő fél szanálásának megtervezéséhez és strukturálásához szükséges.

(59)  A részben vagy egészében egy vagy több állami hatóság tulajdonában lévő vagy a szanálási hatóság ellenőrzése alatt álló központi szerződő félként az áthidaló központi szerződő fél fő célja, hogy biztosítsa az alapvető pénzügyi szolgáltatások folyamatos nyújtását a klíringtagok és a szanálás alá vont központi szerződő fél ügyfelei részére, valamint azt, hogy az alapvető pénzügyi tevékenységeket továbbra is elvégezzék. Az áthidaló központi szerződő felet az üzleti tevékenység életképes folytatásaként kell működtetni, és amennyiben a feltételek megfelelőek, vissza kell helyezni a piacra, vagy amennyiben nem bizonyul életképesnek, fel kell számolni.

(60)  Amennyiben egyetlen másik lehetőség sem áll gyakorlatilag rendelkezésre, vagy igazolhatóan nem lennének elegendők a pénzügyi stabilitás biztosítására, lehetséges lehet az állami részvétel tőketámogatás vagy átmenti állami tulajdon formájában az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összhangban, ideértve a központi szerződő fél műveleteinek szerkezetátalakítását, valamint annak lehetővé tételét, hogy az igénybe vett forrásokat a pénzügyi támogatásból részesülő klíringtagok idővel megtérítsék. Mindazonáltal a kormányzati stabilizációs eszközök alkalmazása nem érinti a központi bankok azon feladatát, hogy likviditást nyújtsanak a pénzügyi rendszernek, akár stresszhelyzetben is, ez saját mérlegelésüktől függ, és nem szabad feltételezni, hogy valószínűleg bekövetkezik. Ennek átmeneti jellegűnek kell lennie. Ezért olyan átfogó és hiteles megállapodásokat kell létrehozni, amelyek lehetővé teszik a rendelkezésre bocsátott állami pénzeszközök megfelelő időn belüli megtérülését.

(61)  Annak biztosítása érdekében, hogy a szanálási hatóság alkalmazni tudja a veszteség és pozíció elosztó eszközöket a harmadik országokban lévő jogalanyokkal kötött szerződésekre, a központi szerződő fél működési szabályzatának tartalmaznia kell e lehetőség elismerését.

(62)  A szanálási hatóságoknak minden olyan szükséges jogkörrel rendelkezniük kell, amelyek a szanálási eszközök alkalmazása során – különféle kombinációkban – gyakorolhatók. Ezek közé tartozik a csődhelyzetben lévő központi szerződő fél tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumainak, eszközeinek, jogainak, kötelmeinek vagy kötelezettségeinek egy másik szervezetre, például egy másik központi szerződő félre vagy áthidaló központi szerződő félre történő átruházására vonatkozó hatáskör; a csődhelyzetben lévő központi szerződő fél tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumainak leírására vagy bevonására, illetve kötelezettségeinek leírására vagy átalakítására vonatkozó hatáskör; a változó letét leírására vonatkozó hatáskör; a harmadik felek központi szerződő féllel kapcsolatban fennálló bármely nem teljesített kötelezettségeinek érvényesítése, ideértve a helyreállítási és szanálási készpénzbefizetési felhívásokat – köztük azokat, amelyeket a központi szerződő fél működési szabályzata rögzít – és pozíció elosztásokat; a központi szerződő fél szerződéseinek részleges vagy teljes felmondására vonatkozó hatáskör; a vezetés leváltására vonatkozó hatáskör, valamint a követelések kifizetésére vonatkozó átmeneti moratórium elrendelésének hatásköre. A központi szerződő félnek, a központi szerződő fél igazgatósága tagjainak és felső vezetőinek a tagállam jogától függően a polgári jog vagy a büntetőjog alapján felelősségre vonhatónak kell lenniük a központi szerződő fél csődjéért.

(63)  A szanálási keretnek eljárási követelményeket is tartalmaznia kell annak biztosítására, hogy a szanálási intézkedésekről megfelelően értesítsék az érintetteket, és azokat megfelelően nyilvánosságra hozzák. Mivel azonban a szanálási hatóságok és szaktanácsadóik által a szanálási eljárás alatt megszerzett információk feltehetően bizalmas jellegűek, a szanálási határozat közzététele előtt megfelelően titkosítani kell azokat. Figyelembe kell venni annak tényét, hogy a helyreállítási és szanálási tervek tartalmára és részleteire és e tervek bármilyen értékelésére vonatkozó információk messzemenő következményekkel járhatnak, különösen az érintett vállalkozásokra nézve. Azt kell feltételezni, hogy a döntések meghozatala előtt a döntéssel kapcsolatos információk, akár arról, hogy a szanálás feltételei teljesülnek-e, akár arról, hogy az eljárás során külön eszköz vagy intézkedés kerül-e alkalmazásra, hatással vannak az intézkedés által érintett magán- vagy közérdekre. Már egyedül az az információ is elegendő lehet negatív hatás kiváltására egy adott központi szerződő fél esetében, hogy a szanálási hatóság vizsgálja a központi szerződő felet. Ezért biztosítani kell, hogy megfelelő eszközök létezzenek az ilyen információk, például a helyreállítási és szanálási tervek tartalma és részletei és az ezzel összefüggésben végzett bármilyen értékelés eredménye titkosságának fenntartására.

(64)  A szanálási hatóságoknak kiegészítő hatáskörökkel kell rendelkezniük annak érdekében, hogy biztosítsák a tulajdonviszonyt vagy hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok, valamint az eszközök, jogok és kötelezettségek eredményes átruházását. A biztosítékoktól függően, a hatásköröknek magukban kell foglalniuk a harmadik felek jogainak az átadott instrumentumokról vagy eszközökről való eltávolítására vonatkozó hatáskört és a szerződések végrehajtására irányuló hatáskört, valamint az átadott eszközöket és tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokat átvevő féllel szemben a megállapodások folytonosságának biztosítására irányuló hatáskört. Mindez nem érintheti azonban a munkavállalóknak a munkaszerződés felmondására vonatkozó jogát. A szerződő félnek a szanálás alatt álló központi szerződő féllel vagy egy csoporthoz tartozó vállalkozásával fennálló szerződés felmondására irányuló joga szintén nem sérülhet, amennyiben a felmondás oka nem csupán az, hogy a csődhelyzetben lévő központi szerződő fél szanálásra kerül. A szanálási hatóságoknak rendelkezniük kell azzal a kiegészítő hatáskörrel, amely alapján kötelezhetik a rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében felszámolás alatt álló központi szerződő fél fennmaradó részét azon szolgáltatások teljesítésére, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a vagyonértékesítési eszköz vagy áthidaló központi szerződő fél eszközének alkalmazásával eszközökhöz, szerződésekhez vagy tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokhoz jutó központi szerződő fél folytassa üzleti tevékenységét.

(65)  A Charta 47. cikkével összhangban az érintett feleknek joguk van a tisztességes eljáráshoz és az őket érintő intézkedésekkel szembeni hatékony jogorvoslathoz. Ezért biztosítani kell a szanálási hatóságok által hozott határozatok elleni érdemi okok alapján történő fellebbezés jogát, amennyiben a határozat a meghozatala idején a rendelkezésre álló információk alapján önkényes és észszerűtlen volt.

(66)  A nemzeti szanálási hatóságok által hozott szanálási intézkedések gazdasági értékeléseket és széles mérlegelési jogkört követelhetnek meg. A nemzeti szanálási hatóságok rendelkeznek a szükséges szakértelemmel ahhoz, hogy elvégezzék ezeket az értékeléseket és meghatározzák a mérlegelési jogkör megfelelő alkalmazását. Ezért fontos annak biztosítása, hogy a nemzeti szanálási hatóságok által ebben a vonatkozásban készített gazdasági értékeléseket a nemzeti bíróságok alapként használják fel az érintett válságkezelési intézkedések felülvizsgálatakor.

(67)  A rendkívüli sürgősséget képviselő helyzetek lefedése érdekében, és mivel a szanálási hatóságok határozatainak felfüggesztése gátolhatja a kritikus funkciók folytatólagos biztosítását, rendelkezni kell arról, hogy a fellebbezés benyújtása nem vonja automatikusan maga után a megtámadott határozat joghatásának automatikus felfüggesztését, a szanálási hatóság határozata pedig azonnal végrehajtható.

(68)  Továbbá, adott esetben azon harmadik felek védelme érdekében, akik a szanálási hatásköreiket gyakorló hatóságok eljárása során jóhiszeműen hozzájutottak a szanálás alatt álló központi szerződő fél eszközeihez, szerződéseihez, jogaihoz és kötelezettségeihez, valamint a pénzügyi piacok stabilitása érdekében, a fellebbezéshez való jog nem érinthet megsemmisített határozat alapján hozott későbbi adminisztratív intézkedést vagy végrehajtott ügyletet. Ilyen esetekben a jogsértő határozatra vonatkozó jogorvoslatnak az érintett személyek által elszenvedett veszteség kompenzálására kell korlátozódnia.

(69)  Tekintettel arra, hogy a szanálási intézkedéseket a tagállam vagy az Unió pénzügyi stabilitására jelentett súlyos kockázatok miatt esetleg sürgősen kell meghozni, a válságkezelési intézkedések előzetes bírósági jóváhagyásának kérelmezésére vonatkozó nemzeti jog szerinti eljárást és a kérelem bírósági vizsgálatát egyaránt gyorsan kell lefolytatni. Ez nem érinti az érdekelt felek esetleges azon jogát, hogy a bíróságnál korlátozott időre kérelmezzék a döntés elhalasztását, miután a szanálási hatóság meghozta a válságkezelési intézkedést.

(70)  Az eredményes szanálás és a joghatóságot érintő konfliktusok elkerülése érdekében rendes fizetésképtelenségi eljárás addig nem indítható vagy folytatható a csődhelyzetben lévő központi szerződő féllel szemben, amíg a szanálási hatóság a szanálási hatásköreit gyakorolja, vagy a szanálási eszközöket alkalmazza, kivéve, ha azt az eljárást a szanálási hatóság kezdeményezésére vagy annak beleegyezésével indítják, illetve folytatják. Bizonyos szerződéses kötelezettségek korlátozott időre történő felfüggesztése hasznos és szükséges annak érdekében, hogy a szanálási hatóságnak legyen ideje a szanálási eszközök gyakorlatba való átültetésére. Ez azonban nem alkalmazandó a csődbe jutott központi szerződő félnek az Európai Parlament és Tanács 98/26/EK irányelvének23 értelmében kijelölt rendszerek, többek között egyéb központi szerződő felek és központi bankok felé fennálló kötelezettségeire. A 98/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv csökkenti a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben való részvétellel járó kockázatokat, különösen azáltal, hogy csökkenti a zavarokat az ilyen rendszerek résztvevőinek fizetésképtelensége esetén. Annak biztosítása érdekében, hogy ezek a védelmi eszközök megfelelően alkalmazhatók legyenek a válsághelyzetekben, egyidejűleg megfelelő biztonságot fenntartva a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerek üzemeltetői és egyéb piaci résztvevők számára, a válságmegelőzési vagy szanálási intézkedéseket önmagukban nem lehet a 98/26/EK irányelv értelmében vett fizetésképtelenségi eljárásnak tekinteni, feltéve, hogy a szerződés szerinti érdemi kötelezettségek továbbra is teljesítésre kerülnek. A 98/26/EK irányelv szerinti rendszerek működése vagy az általa garantált biztosítékhoz fűződő jog azonban nem szenvedhet csorbát.

(71)  Annak biztosítása érdekében, hogy a szanálási hatóságoknak, amikor magánszektorbeli vásárlóra vagy áthidaló központi szerződő félre ruháznak át eszközöket és kötelezettségeket, megfelelő idő álljon rendelkezésére az átadandó szerződések meghatározására, indokolt lehetne a partnerek pénzügyi szerződések lezárására, meggyorsítására, illetve más módon történő megszüntetésére vonatkozó jogainak arányos korlátozása az átruházás előtt. Ez a korlátozás szükséges lenne ahhoz, hogy a hatóságok a felmondási jogok széles körű gyakorlásából következő érték- és hatáskörváltozásoktól mentes, valós képet kaphassanak a csődhelyzetben lévő központi szerződő fél mérlegéről. Annak érdekében, hogy csak a feltétlenül szükséges legkisebb mértékben avatkozzanak be a partnerek szerződéses jogaiba, a felmondási jogok korlátozása csak a megelőző intézkedéssel vagy szanálási intézkedéssel – vagy az ilyen intézkedés alkalmazásához közvetlenül kapcsolódó bármilyen eseménnyel – összefüggésben érvényesíthető, a más mulasztás, például fizetési vagy letétnyújtási kötelezettség elmulasztása miatt fennálló felmondási jogokat változatlanul kell hagyni.

(72)  A csődhelyzetben lévő központi szerződő fél néhány, de nem az összes eszközének, szerződésének, jogainak és kötelezettségének átruházása esetén a jogszerű tőkepiaci megállapodások fenntartása érdekében indokolt védintézkedéseket hozni a megfelelő kapcsolt kötelezettségek, jogok és szerződések különválasztásának megakadályozására. A kapcsolt szerződésekből és kapcsolódó biztosítékból való válogatásra vonatkozó e korlátozásnak az ugyanazon féllel kötött, biztosítéki megállapodással, tulajdonjog-átruházási pénzügyi biztosítéki megállapodással, egymással szembeni elszámolásra vonatkozó megállapodással, pozíciólezáró nettósítási megállapodással, illetve strukturált finanszírozási rendszerrel fedett szerződésekre is vonatkoznia kell. Amennyiben védintézkedések alkalmazandók, a szanálási hatóságoknak a védett megállapodáshoz tartozó összes kapcsolt szerződést át kell ruházniuk, vagy mindegyiket a csődbe jutott központi szerződő fél fennmaradó részénél kell hagyniuk. A védintézkedéseknek garantálniuk kell, hogy a 2013/36/EU irányelv szerinti nettósítási megállapodással fedett kitettségek szavatolótőke-kezelését ez csak minimális mértékben érinti.

(73)  Az uniós központi szerződő felek szolgáltatásokat nyújtanak harmadik országokban található klíringtagoknak és ügyfeleknek, és a harmadik országban található központi szerződő felek szolgáltatásokat nyújtanak az Unióban található klíringtagoknak és ügyfeleknek. A nemzetközi tevékenységet folytató központi szerződő felek hatékony szanálásához a tagállamok és a harmadik országok hatóságai közötti együttműködésre van szükség. E célból az ESMA-nak iránymutatást kell adnia a harmadik országokkal megkötendő együttműködési megállapodások releváns tartalmát illetően. Ezek az együttműködési megállapodások biztosítják a nemzetközi szinten aktív központi szerződő felekkel kapcsolatos hatékony tervezést, döntéshozatalt és koordinációt. A nemzeti szanálási hatóságoknak bizonyos körülmények között el kell ismerniük és végre kell hajtaniuk a harmadik országbeli szanálási eljárásokat. Az együttműködésnek ki kell terjednie az uniós vagy harmadik országbeli központi szerződő felek leányvállalataira és azok klíringtagjaira, valamint ügyfeleire.

(74)  A következetes harmonizáció és a piaci résztvevők megfelelő védelme érdekében az egész Unióban, a Bizottságnak az ESMA által kidolgozott szabályozástechnikai standardtervezeteket kell elfogadnia az EUMSZ 290. cikke alapján felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján, az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban a szanálási kollégiumok működésére vonatkozóan írásba foglalt szabályok és eljárások, a szanálási tervek tartalmának és az értékelések elvégzése szempontjából releváns elemek meghatározására.

(75)  A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy felfüggesszen a 648/2012/EU rendelet 5. cikke értelmében létrehozott bármely elszámolási kötelezettséget valamely szanálás alatt álló központi szerződő fél szanálási hatóságának kérésére, és az ESMA nem kötelező érvényű véleményét követően, azon tőzsdén kívüli származtatott ügyletek meghatározott osztályai esetében, amelyek elszámolását a szanálás alatt álló központi szerződő fél végzi. A felfüggesztésre vonatkozó határozatot kizárólag abban az esetben lehet elfogadni, ha az szükséges a pénzügyi stabilitás és piaci bizalom megőrzése érdekében, különösen a továbbterjedési hatások elkerülése és annak megakadályozása érdekében, hogy a partnerek és befektetők nagy és bizonytalan kockázati kitettséggel rendelkezzenek a központi szerződő féllel szemben. Határozata elfogadása érdekében a Bizottságnak figyelembe kell vennie a szanálási célokat és a 648/2012/EU rendeletben rögzített kritériumokat arra vonatkozóan, hogy a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolási kötelezettség alá essenek azon tőzsdén kívüli származtatott ügyletek esetében, amelyekre a felfüggesztést kérik. A felfüggesztésnek átmenetinek kell lennie, és lehetőséget kell biztosítani a megújítására. Hasonlóképpen a központi szerződő fél kockázatkezelési bizottságának 648/2012/EU rendelet 28. cikkében meghatározott szerepét növelni kell annak érdekében, hogy jobban ösztönözze a központi szerződő felet a kockázatainak prudens kezelésére és ellenálló képességének javítására. A kockázatkezelési bizottság tagjainak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy tájékoztassák az illetékes hatóságot, ha a központi szerződő fél nem követi a kockázatkezelési bizottság tanácsát, és a klíringtagok és ügyfelek kockázatkezelési bizottságba delegált képviselői számára biztosítani kell, hogy – a titoktartási garanciáknak megfelelően – felhasználhassák a kapott információkat a központi szerződő féllel szembeni kitettségeik nyomon követésére. Végezetül, a központi szerződő felek szanálási hatóságai számára is hozzáférést kell biztosítani a kereskedési adattárakban elérhető összes szükséges információhoz. A 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet és a 2365/2015 európai parlamenti és tanácsi rendeletet(9) ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(76)  Annak biztosítása érdekében, hogy a központi szerződő felek szanálási hatóságai képviselettel rendelkezzenek az összes releváns fórumban, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az ESMA hasznosítani tudja a központi szerződő felek helyreállításával és szanálásával kapcsolatos feladatok végrehajtásához szükséges szakértelmet, az 1095/2010/EU rendeletet módosítani kell abból a célból, hogy az illetékes hatóságok e rendeletben megállapított fogalma kiterjedjen a központi szerződő felek nemzeti szanálási hatóságaira.

(77)  Az ESMA rá kiosztott feladatokkal kapcsolatos döntéseinek előkészítése érdekében, amelybe beletartozik az előzetes és utólagos értékelésekre és a szanálási kollégiumokra és tervekre vonatkozó technikai standard tervezetek kidolgozása, valamint a szanálási feltételekre és kötelező érvényű közvetítésre vonatkozó iránymutatások kidolgozása, és az EBH, valamint tagjainak e döntések előkészítésébe történő szoros bevonásának biztosítására az ESMA-nak egy belső szanálási bizottságot kell létrehoznia, és megfigyelőként a bizottságba meg kell hívnia a vonatkozó EBH hatáskörrel rendelkező hatóságokat.

(78)  Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja különösen a Charta által elismert jogokat, szabadságokat és elveket, különösen a tulajdonhoz való jogot, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, valamint a védelemhez való jogot.

(79)  Az illetékes hatóságoknak és a szanálási hatóságoknak az ezen rendelet értelmében hozott döntéseik és intézkedéseik során kellőképpen figyelembe kell venniük, hogy a szóban forgó döntések és intézkedések milyen hatással vannak más joghatóságok pénzügyi stabilitására és gazdasági helyzetére, továbbá mérlegelniük kell az érintett klíringtagnak a letelepedés szerinti joghatóság pénzügyi szektora és teljes gazdasága szempontjából vett jelentőségét.

(80)  Mivel ezen rendelet célját, nevezetesen a központi szerződő felek szanálására vonatkozó szabályok és eljárások harmonizálását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban egy központi szerződő fél csődjének az egész Unióra gyakorolt hatásai miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(81)  A központi szerződő felek helyreállításával és szanálásával kapcsolatos rendelkezések és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását szabályozó jogi keretrendszer közötti ellentmondások elkerülése érdekében indokolt elhalasztani a jelen rendelet alkalmazását addig a dátumig, amelytől a tagállamok kötelesek alkalmazni a [HL: Kérjük, illesszék be a 2014/59/EU irányelvet módosító irányelv hivatkozási adatait] irányelvet átültető intézkedéseket.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

TÁRGY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet megállapítja a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására vonatkozó, és a 648/2012/EU rendelettel összhangban engedélyezett szabályokat és eljárásokat, valamint a harmadik országokkal a központi szerződő felek helyreállítása és szanálása terén kötött megállapodásokra vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.  „központi szerződő fél”: a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott központi szerződő fél;

2.  „szanálási kollégium”: a 4. cikk alkalmazásában létrehozott kollégium;

3.  „szanálási hatóság”: ▌a 3. cikkel összhangban kijelölt hatóság;

4.  „szanálási eszköz”: a 27. cikk (1) bekezdésében említett szanálási eszköz;

5.  „szanálási hatáskör”: a 48. cikkben meghatározott hatáskör;

6.  „szanálási célok”: a 21. cikkben rögzített szanálási célok;

7.  „illetékes hatóság”: ▌a 648/2012/EU rendelet 22. cikkével összhangban kijelölt hatóság;

7a.  „nemteljesítési esemény”: olyan forgatókönyv, amelyben egy vagy több klíringtag elmulasztja teljesíteni a központi szerződő féllel szemben fennálló pénzügyi kötelezettségeit;

7b.  „nemteljesítésen kívüli esemény”: olyan forgatókönyv, amelyben a központi fél veszteségeket szenved el a klíringtag nemteljesítésétől eltérő bármely egyéb okból, például üzleti, letéti őrzési, befektetési, jogi vagy működési hiányosság vagy csalás következtében, beleértve a kibertámadásokból eredő hiányosságokat vagy a fedezetlen likviditási hiányokat;

8.  „szanálási terv”: egy központi szerződő fél vonatkozásában a 13. cikk rendelkezéseinek megfelelően elkészített szanálási terv;

9.  „szanálási intézkedés”: ▌szanálási eszköz alkalmazása, vagy egy vagy több szanálási hatáskör gyakorlása, ha a 22. cikkben meghatározott szanálási feltételek teljesülnek;

10.  „klíringtag”: a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 14. pontjában meghatározott klíringtag;

11.  „anyavállalat”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése 15. pontjának a) alpontjában meghatározott anyavállalat;

12.  „harmadik országbeli központi szerződő fél”: olyan központi szerződő fél, amelynek székhelye egy harmadik országban van;

13.  „egymással szembeni elszámolásra vonatkozó megállapodás” olyan megállapodás, amely alapján a szanálás alatt álló központi szerződő fél és valamely partnere közötti két vagy több követelés vagy kötelezettség egymással szemben elszámolható;

14.  „pénzügyi piaci infrastruktúra” (FMI): központi szerződő fél, központi értéktár, kereskedési adattár, fizetési rendszer vagy valamely tagállam által a 98/26/EK irányelv 2. cikkének a) pontjának értelmében meghatározott és kijelölt egyéb rendszer;

15.  „ügyfél”: a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 15. pontjában meghatározott ügyfél;

15a.  „egyéb rendszerszinten jelentős intézmény”: a 2013/36/EU irányelv 131 cikkének (3) bekezdésében említett egyéb rendszerszinten jelentős intézmény

16.  „interoperábilis központi szerződő fél”: olyan központi szerződő fél, amely a 648/2012/EU rendelet V. címe szerint interoperabilitási megállapodást kötött;

18.  „helyreállítási terv”: egy központi szerződő fél által a 9. cikk rendelkezéseinek megfelelően elkészített és naprakészen tartott helyreállítási terv;

19.  „igazgatóság”: a nemzeti társasági joggal összhangban, a 648/2012/EU rendelet 27. cikke (2) bekezdésének megfelelően felállított igazgatótanács, felügyelőbizottság, vagy mindkettő;

20.  „felügyeleti kollégium”: a 648/2012/EU rendelet 18. cikkének (1) bekezdésében említett kollégium, az Egységes Szanálási Testület (ESZT) részvételével;

21.  „tőke”: a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 25. pontjában meghatározott tőke;

22.  „többlépcsős veszteségfedezés”: többlépcsős veszteségfedezés a 648/2012/EU rendelet 45. cikkével összhangban;

23.  „kritikus funkciók”: a központi szerződő félen kívüli harmadik feleknek nyújtott tevékenységek, szolgáltatások vagy működési folyamatok, amelyek megszűnése a központi szerződő fél vagy csoport méretéből, piaci részesedéséből, külső és belső összekapcsoltságából, összetettségéből vagy határokon átnyúló tevékenységéből adódóan egy vagy több tagállamban valószínűsíthetően fennakadást okoz a reálgazdaság számára létfontosságú szolgáltatások vagy a pénzügyi stabilitás tekintetében, különös tekintettel e tevékenységek, szolgáltatások vagy működési folyamatok helyettesíthetőségére;

24.  „csoport”: a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 16. pontjában meghatározott csoport;

25.  „kapcsolt FMI”: egy interoperábilis központi szerződő fél, vagy másik olyan FMI vagy központi szerződő fél, amellyel a központi szerződő fél szerződéses megállapodást kötött;

26.  „▌állami pénzügyi támogatás”: az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatás, vagy bármilyen más, nemzeti szinten nyújtva állami támogatásnak minősülő szupranacionális szintű állami pénzügyi támogatás, amelyet egy központi szerződő fél vagy egy – ilyen központi szerződő felet magában foglaló – csoport életképességének, likviditásának vagy fizetőképességének megőrzése vagy helyreállítása céljából nyújtanak;

27.  „pénzügyi szerződések”: a 2014/59/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 100. pontjában meghatározott szerződések és megállapodások;

28.  „rendes fizetésképtelenségi eljárás”: olyan valamennyi hitelezőre kiterjedő (kollektív) fizetésképtelenségi eljárás, amely az adós vagyon feletti rendelkezési jogának részleges vagy teljes elvonását és felszámoló vagy vagyonfelügyelő kijelölését foglalja magában, és amely a központi szerződő felekre a nemzeti jog alapján rendes esetben alkalmazandó, továbbá amely vagy kifejezetten csak ezen központi szerződő felekre, vagy általános jelleggel minden természetes vagy jogi személyre vonatkozik;

29.  „tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok”: részvények, tulajdonjogot biztosító egyéb instrumentumok, részvényekre vagy tulajdonviszonyt megtestesítő egyéb instrumentumokra átváltható vagy ilyenek megszerzésére jogosító instrumentumok, valamint részvényekben vagy tulajdonviszonyt megtestesítő egyéb instrumentumokban részesedést képviselő instrumentumok;

30.  „kijelölt nemzeti makroprudenciális hatóság”: a nemzeti hatóságok makroprudenciális felhatalmazásáról szóló, 2011. december 22-i európai rendszerkockázati testületi (ERKT) ajánlás (ESRB/2011/3) B. ajánlásának 1. pontjában említett, a makroprudenciális politika vitelével megbízott hatóság;

31.  „garanciaalap” a központi szerződő fél által tartott garanciaalap a 648/2012/EU rendelet 42. cikkével összhangban;

32.  „előfinanszírozott források”: a vonatkozó jogi személy által tartott és szabadon rendelkezésére álló források;

33.  „felső vezetés”: a központi szerződő fél üzleti tevékenységét ténylegesen irányító személy vagy személyek, valamint az igazgatóság ügyvezető tagja vagy tagjai;

34.  „kereskedési adattár”: a 648/2012/EU rendelet 2. cikke 2. pontjában vagy az (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet(10) 3. cikke 1. pontjában meghatározott kereskedési adattár;

35.  „állami támogatások uniós keretrendszere”: az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107., 108. és 109. cikke által és az EUMSZ 108. cikkének (4) bekezdése vagy 109. cikke alapján megalkotott vagy elfogadott rendeletek és valamennyi uniós jogi aktus – többek között iránymutatások, közlemények és értesítések – által létrehozott keretrendszer;

36.  „hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok”: kötvények vagy az átruházható fedezetlen követelések más formái, adósságot keletkeztető vagy elismerő instrumentumok és hitelviszonyt megtestesítő instrumentum megszerzésére feljogosító instrumentumok;

37.  „szanálási készpénzbefizetési felhívás”: arra vonatkozó kérés, hogy a klíringtagok biztosítsanak készpénzforrásokat a központi szerződő fél számára az előfinanszírozott forrásokon túl, a szanálási hatóság jogszabályban meghatározott hatásköre alapján a 31. cikknek megfelelően, és a központi szerződő fél működési szabályzatában foglaltak szerint;

38.  „helyreállítási készpénzbefizetési felhívás”: arra vonatkozó kérés, hogy a klíringtagok biztosítsanak készpénzforrásokat a központi szerződő fél számára az előfinanszírozott forrásokon túl, a központi szerződő fél működési szabályzatában lefektetett szerződéses megállapodások alapján;

39.  „átruházási hatáskör”: a 48. cikk (1) bekezdésének c), vagy d) pontjában meghatározott, szanálás alatt álló központi szerződő fél részvényeinek, egyéb tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumainak, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumainak, eszközeinek, jogainak, kötelmeinek vagy kötelezettségeinek, illetve ezek valamilyen kombinációjának egy átvevő félre történő átruházására vonatkozó hatáskörök;

40.  „származtatott ügylet”: a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 5. pontjában meghatározott származtatott ügylet;

41.  „nettósítási megállapodás”: olyan megállapodás, amelynek alapján több követelést vagy kötelezettséget egyetlen nettó követeléssé lehet átalakítani, beleértve a pozíciólezáró nettósítási megállapodásokat, amelyek alapján egy (bárhogy vagy bárhol meghatározott) jogérvényesítési eljárás bekövetkeztekor a felek kötelezettségeit meggyorsítják, így azok azonnal esedékessé válnak vagy megszűnnek, és mindkét esetben egyetlen nettó követeléssé alakulnak át vagy az lép a helyükre, beleértve a 2002/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikke (1) bekezdése n) pontjának i. alpontjában meghatározott „pozíciólezáró nettósítási rendelkezéseket”, valamint a 98/26/EK irányelv(11) 2. cikke k) pontjában meghatározott „nettósítást”;

42.  „válságmegelőzési intézkedés”: a központi szerződő fél számára a helyreállítási tervben felmerülő hiányosságok megszüntetésére irányuló intézkedések megtételét előíró, a 10. cikk (8) és (9) bekezdése szerinti hatáskörök gyakorlása, a szanálhatóság akadályainak kezelésére vagy kiküszöbölésére vonatkozó, a 17. cikk szerinti hatáskörök gyakorlása, vagy a 19. cikk szerinti korai beavatkozási intézkedések bármelyikének alkalmazása;

43.  „felmondási jog”: a szerződés felmondására irányuló jog, a kötelezettségek esedékességének előrehozására, lezárására, egymással szemben való elszámolására vagy nettósítására irányuló jog vagy az egyik szerződő fél fizetési kötelezettségét felfüggesztő, módosító vagy megszüntető bármely hasonló rendelkezés, illetve olyan rendelkezés, amely megakadályozza egy szerződés szerinti kötelezettség esedékessé válását, és amely kötelezettség ilyen rendelkezés hiányában esedékessé válna;

44.  „tulajdonjog-átruházási pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodás”: a 2002/47/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott tulajdonjog-átruházási pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodás;

45.  „fedezett kötvény”: a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(12) 52. cikkének (4) bekezdésében említett instrumentum;

46.  „harmadik országbeli szanálási eljárás”: egy harmadik országbeli központi szerződő fél csődjének kezelésére szolgáló, harmadik ország joga szerinti intézkedés, amely a célok és a várható eredmények szempontjából hasonló az ezen rendelet szerinti szanálási intézkedésekhez;

47.  „érintett nemzeti hatóságok”: a jelen rendelettel összhangban vagy a 2014/59/EU irányelv 3. cikkének értelmében kijelölt szanálási hatóságok, illetékes hatóságok vagy illetékes minisztériumok, vagy a tagállamok egyéb olyan hatóságai, amelyek a joghatóságuk alá tartozó területen elszámolási szolgáltatásokat nyújtó, harmadik országbeli központi szerződő felek eszközeivel, jogaival, kötelmeivel vagy kötelezettségeivel kapcsolatban hatáskörrel rendelkeznek;

48.  „érintett harmadik országbeli hatóság”: a szanálási hatóságok és illetékes hatóságok ezen rendelet szerinti feladataihoz hasonló feladatok végrehajtásáért felelős harmadik országbeli hatóság.

II. CÍM

HATÓSÁGOK, SZANÁLÁSI KOLLÉGIUM ÉS ELJÁRÁSOK

I. szakasz

Szanálási hatóságok, szanálási kollégiumok és az európai felügyeleti hatóságok bevonása

3. cikk

Szanálási hatóságok és illetékes minisztériumok kijelölése

(1)  Azok a tagállamok, ahol valamely központi szerződő fél letelepedett, kijelölnek, azok a tagállamok pedig, ahol központi szerződő fél nem telepedett le, kijelölhetnek egy vagy több szanálási hatóságot, amely felhatalmazást kap a jelen rendeletben meghatározott szanálási eszközök alkalmazására és szanálási hatáskörök gyakorlására.

A szanálási hatóságok nemzeti központi bankok, illetékes minisztériumok, közigazgatási hatóságok vagy közigazgatási hatáskörrel felruházott egyéb hatóságok.

(2)  A szanálási hatóságok rendelkeznek a szanálási intézkedések alkalmazásához szükséges szaktudással, erőforrásokkal és működési kapacitással, és hatáskörüket a szanálási célok eléréséhez szükséges gyorsasággal és rugalmassággal gyakorolják.

(3)  Azokban az esetekben, amikor az (1) bekezdés értelmében kijelölt szanálási hatóságot egyéb funkciókkal is felruházzák, a tagállamoknak biztosítaniuk kell az adott szanálási hatóság tényleges működési függetlenségét, ideértve többek között különösen azt, hogy e szanálási hatóság a 648/2012/EU rendelet 22. cikke értelmében kijelölt illetékes hatóságtól, továbbá a 648/2012/EU rendelet 18. cikke (2) bekezdésének (c) pontjában említett klíringtagok illetékes és szanálási hatóságaitól elkülönült személyzettel, jelentési útvonalakkal és döntéshozatali folyamatokkal rendelkezzen, és meg kell tenniük, valamint az ESMA számára kielégítő módon igazolniuk kell minden szükséges intézkedést a szanálási hatóságra e rendelet értelmében bízott funkciók és minden egyéb rá bízott funkció közötti összeférhetetlenség elkerülése érdekében.

Az első bekezdésben foglalt követelmények nem zárják ki a jelentési útvonalak összefutását egy olyan szervezet legmagasabb szintjén, amely különböző hatóságokat foglal magában, és nem zárja ki azt, hogy az egyik hatóság az ideiglenes magas munkateherre tekintettel előzetesen meghatározott feltételek mellett egy másik hatósághoz rendeljen ki személyzetet.

(4)  ▌A szanálási hatóság az első albekezdésben hivatkozott strukturális elkülönítést biztosító belső szabályokat elfogadja és közzéteszi, beleértve a szakmai titoktartásra és a különböző funkcionális területek közötti információcserére vonatkozó szabályokat is.

(5)  Minden tagállam kijelöl egy minisztériumot, amely felelős azoknak a funkcióknak a gyakorlásáért, amelyekkel e rendelet szerint az illetékes minisztériumot ruházzák fel.

(6)  ▌A szanálási hatóságnak időben tájékoztatnia kell az illetékes minisztériumot az e rendelet szerint meghozott határozatokról.

(7)  Amennyiben a (6) bekezdésben hivatkozott határozatoknak közvetlen költségvetési hatásai ▌vannak ▌, a szanálási hatóságnak meg kell szereznie a jog szerint szükséges jóváhagyást azok végrehajtása előtt.

(8)  A tagállamok értesítik a Bizottságot és az Európai Értékpapírpiaci Hatóságot (ESMA) az (1) bekezdés szerint kijelölt szanálási hatóságokról.

(9)  ▌

(10)  Az ESMA közzéteszi a (8) bekezdés szerint bejelentett szanálási hatóságok és kapcsolattartó hatóságok listáját.

4. cikk

Szanálási kollégiumok

(1)  A központi szerződő fél szanálási hatósága szanálási kollégiumokat hoz létre a 13., 16. és 17. cikkben említett feladatok végrehajtására, ellátja annak igazgatását és elnökletét, és biztosítja a harmadik országok szanálási hatóságaival való együttműködést és koordinációt.

A szanálási kollégiumok keretet biztosítanak a szanálási hatóságok és a többi érintett hatóság számára a következő feladatok végrehajtásához:

a)  a szanálási tervek kidolgozásához, a központi szerződő fél és a benne résztvevők, valamint más érdekelt központi bankok közötti összekapcsoltság értékeléséhez, az előkészítési és megelőzési intézkedések alkalmazásához és a szanáláshoz kapcsolódó információk cseréje;

b)  a 13. cikk szerinti szanálási tervek értékelése;

c)  a 16. cikknek megfelelően a központi szerződő felek szanálhatóságának értékelése;

d)  a 17. cikknek megfelelően a központi szerződő felek szanálhatósága előtt álló akadályok azonosítására, kezelésére és megszüntetésére irányuló hatáskörök gyakorlása;

e)  a szanálási stratégiákról és rendszerekről szóló nyilvános kommunikáció koordinálása;

ea)  a klíringtagok helyreállítási és szanálási terveinek cseréje, valamint a potenciális hatás és a központi szerződő féllel való összekapcsoltság értékelése;

(2)  A szanálási kollégiumok az alábbi tagokból állnak:

a)  a központi szerződő fél szanálási hatósága;

b)  a központi szerződő fél illetékes hatósága;

c)  a klíringtagoknak a 648/2012/EU rendelet 18. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett illetékes hatóságai és szanálási hatóságai;

d)  a 648/2012/EU rendelet 18. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említett illetékes hatóságok;

e)  a központi szerződő feleknek a 648/2012/EU rendelet 18. cikke (2) bekezdésének e) pontjában említett illetékes hatóságai és szanálási hatóságai;

f)  a 648/2012/EU rendelet 18. cikke (2) bekezdésének f) pontjában említett illetékes hatóságok;

g)  a KBER-nek a 648/2012/EU rendelet 18. cikke (2) bekezdésének g) pontjában említett tagjai;

h)  a 648/2012/EU rendelet 18. cikke (2) bekezdésének h) pontjában említett kibocsátó központi bankok;

i)  az anyavállalat illetékes hatósága, amennyiben a 11. cikk (1) bekezdése alkalmazandó;

ia)  a 2013/36 EU irányelv 131. cikkének (3) bekezdésében említett egyéb rendszerszinten jelentős intézmények felügyeletével megbízott illetékes hatóságok;

j)  az illetékes minisztérium, amennyiben az a) pontban említett szanálási hatóság nem azonos az illetékes minisztériummal;

k)  az ESMA;

l)  az Európai Bankhatóság (EBH).

(3)  Az ESMA-nak, EBH-nak és az egyéb rendszerszinten jelentős intézmények felügyeletével megbízott illetékes hatóságoknak nincs szavazati joga a szanálási kollégiumban.

(4)  A harmadik országban letelepedett klíringtagok illetékes és szanálási hatóságai, valamint azon harmadik országbeli központi szerződő felek illetékes és szanálási hatóságai, amelyekkel a központi szerződő fél interoperabilitási megállapodást kötött, megfigyelőként meghívhatók a szanálási kollégiumba. E hatóságok részvétele annak függvénye, hogy a szanálási kollégium elnökének véleménye szerint a 71. cikkben meghatározott titoktartási követelményekkel egyenértékű titoktartási követelmények vonatkoznak-e rájuk.

A harmadik országbeli hatóságok részvétele a szanálási kollégiumban meghatározott határokon átnyúló végrehajtási kérdések megvitatására korlátozódhat, amelyek magukban foglalhatják a következőket:

a)  a szanálási intézkedések hatékony és összehangolt végrehajtása különösen az 53. és 75. cikkeknek megfelelően;

b)  a hatékony szanálási intézkedés azon lehetséges akadályainak azonosítása és megszüntetése, amelyek a biztosítéki, nettósítási és egymással szembeni elszámolásra vonatkozó megállapodásokat szabályozó eltérő jogszabályokból és eltérő helyreállítási és szanálási hatáskörökből vagy stratégiákból erednek;

c)  az esetlegesen szükséges új elismerési vagy engedélyezési követelmények azonosítása és koordinálása, az időben végrehajtandó szanálási intézkedések szükségességének mérlegelése;

d)  a központi szerződő fél szanálása által érintett vonatkozó eszközosztályok bármely elszámolási kötelezettségének esetleges felfüggesztése a 648/2012/EU rendelet 6a. cikke vagy az érintett harmadik ország nemzeti jogának bármely azzal egyenértékű rendelkezése szerint;

e)  az eltérő időzónák esetleges hatása a kereskedés vége tekintetében az üzletzárás alkalmazandó idejére.

(5)  A szanálási kollégium elnöke a következő feladatok ellátásáért felelős:

a)  a szanálási kollégium többi tagjával folytatott konzultációt követően a szanálási kollégium működésére vonatkozóan írásba foglalt szabályok és eljárások kidolgozása;

b)  a szanálási kollégium valamennyi tevékenységének koordinálása;

c)  a szanálási kollégium valamennyi ülésének összehívása és azok elnöki tisztének ellátása;

d)  teljeskörűen, előre tájékoztatja a szanálási kollégium minden tagját a szanálási kollégium üléseinek szervezéséről, a legfontosabb megvitatandó kérdésekről és a megvitatandó napirendi pontokról;

e)  annak eldöntése, hogy a harmadik országok hatóságait meghívják-e, és ha igen, melyiket a szanálási kollégium adott ülésére a (4) bekezdésnek megfelelően;

f)  az összes releváns információ a szanálási kollégium tagjai közötti, kellő időben történő cseréjének koordinálása;

g)  a szanálási kollégium valamennyi tagjának folyamatos és kellő időben történő tájékoztatása az üléseken meghozott határozatokról és az ülések eredményeiről;

ga)  annak biztosítása, hogy a kollégium tagjai időben megosszanak egymással minden releváns információt a rendelet szerinti feladatok ellátása érdekében.

(6)  Annak biztosítása érdekében, hogy a szanálási kollégiumok egységes és következetes módon működjenek szerte az Unióban, az ESMA szabályozástechnikai standardtervezetet dolgoz ki az (1) bekezdésben említett szanálási kollégiumok működésére vonatkozó írásba foglalt szabályok és eljárások tartalmának meghatározására.

Az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardok elkészítése céljából az ESMA figyelembe veszi a 876/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet(13) és a 2014/59/EU irányelvnek a 2014/59/EU irányelv 88. cikkének (7) bekezdése alapján elfogadott szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló (EU) 2016/XXX felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet(14) 6. fejezete 1. szakaszának vonatkozó rendelkezéseit.

Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket … [e rendelet hatálybalépésének időpontját követően 12 hónappal]-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap a (6) bekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkében meghatározott eljárással összhangban történő elfogadására.

5. cikk

ESMA Szanálási Bizottság

(1)  Az ESMA az e rendeletben az ESMA-ra bízott határozatok – kivéve e rendelet 12. cikke szerint elfogadott határozatokat – előkészítése céljából az 1095/2010/EU rendelet 41. cikke alapján szanálási bizottságot hoz létre.

A szanálási bizottság elősegíti a szanálási tervek kidolgozását és koordinálását is, valamint stratégiákat alakít ki a csődhelyzetben lévő központi szerződő felek szanálására.

(2)  A szanálási bizottság az e rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerint kijelölt hatóságokból áll.

Az 1093/2010/EU rendelet 4. cikke (2) bekezdésének i. és iv. pontjában említett hatóságokat, valamint az egyéb rendszerszinten jelentős intézmények felügyeletével megbízott illetékes hatóságokat megfigyelőként meg kell hívni a szanálási bizottságba.

(2a)  Az ESMA-nak a potenciális rendszerszintű stresszesemények tekintetében folytatott rendszeres stressztesztelés és válságszimulációs gyakorlatok révén értékelnie kell a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására vonatkozó intézkedéseket az egész Unióban, az uniós pénzügyi stabilitásra gyakorolt összesített hatásuk szempontjából. Az ESMA e feladatkörének gyakorlása során a tesztek gyakorisága és kidolgozása tekintetében biztosítja az összhangot a 153/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet XII. fejezete szerinti, az egyes központi szerződő felek ellenálló képességére vonatkozó értékeléssel, továbbá szorosan együttműködik a 648/2012/EU rendelet 18. cikkének megfelelően létrehozott felügyeleti kollégiumokkal, az ERKT-vel és a 2013/36/EU irányelv 4. cikke értelmében kijelölt illetékes hatóságokkal, többek között az 1024/2013/EU rendelet szerinti egységes felügyeleti mechanizmus keretébe tartozó feladatainak ellátása során az EKB-vel, továbbá a központi szerződő felek felügyeletével megbízott illetékes nemzeti hatóságokkal. Azokon a területeken, ahol intézkedések szükségessége felmerül az átfogó stressztesztek következtében, a felelős intézménynek vagy intézményeknek kezelniük kell a hiányosságokat, és a korábbi stressztesztek után 6 hónapon belül újabb stressztesztre kell továbbítaniuk az intézkedéseiket.

(3)  E rendelet alkalmazásában az ESMA együttműködik az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal (EIOPA) és az EBH-val az 1093/2010/EU rendelet 54. cikkével, az 1094/2010/EU rendelet 54. cikkével és az 1095/2010/EU rendelet 54. cikkével létrehozott európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága keretében.

(4)  E rendelet alkalmazásában az ESMA biztosítja, hogy a szanálási bizottság és az 1095/2010/EU rendeletben említett egyéb funkciók szerkezetileg elkülönüljenek egymástól

6. cikk

A hatóságok együttműködése

(1)  Az illetékes hatóságok, a szanálási hatóságok és az ESMA szorosan együttműködnek a szanálási határozatok előkészítésében, tervezésében és lehetőség szerint az alkalmazásában. A szanálási hatóságnak és az érintett egyéb hatóságoknak – beleértve az ESMA-t, a 2014/59/EU irányelv 3. cikkének megfelelően kijelölt szanálási hatóságokat, valamint az illetékes hatóságokat és a kapcsolt FMI-k hatóságait – együtt kell működniük és hatékonyan kell kommunikálniuk a helyreállítás során annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a szanálási hatóság kellő időben történő intézkedését.

(2)  E rendelet alkalmazásában az illetékes hatóságok és a szanálási hatóságok az 1095/2010/EU rendelettel összhangban együttműködnek az ESMA-val.

Az illetékes hatóságok és a szanálási hatóságok az 1095/2010/EU rendelet 35. cikkével összhangban haladéktalanul az ESMA rendelkezésére bocsátják a feladatai ellátásához szükséges valamennyi információt.

II. szakasz

Döntéshozatal és eljárások

7. cikk

A döntéshozatallal kapcsolatos általános alapelvek

Az illetékes hatóságok, a szanálási hatóságok és az ESMA az e rendelet szerinti döntéshozatal és intézkedések megtétele során figyelembe veszik a következő alapelvek és szempontok mindegyikét:

a)  azt, hogy valamely egyedi központi szerződő féllel kapcsolatos bármely határozat vagy intézkedés hatékonysága és arányossága biztosított, legalább a következő tényezők figyelembevétele mellett:

i.  a központi szerződő fél tulajdonosi, jogi és szervezeti struktúrája – ideértve azt is, hogy FMI-k nagyobb csoportjának vagy más pénzügyi intézmények részét képezi-e;

ii.  a központi szerződő fél üzleti tevékenységének jellege, mérete és összetettsége;

iii.  a központi szerződő fél klíringtagsági struktúrájának jellege és sokszínűsége, beleértve a klíringtagokat, azok ügyfeleit, és más partnereket, amelyek részére a klíringtagok és azok ügyfelei elszámolási szolgáltatásokat nyújtanak az adott központi szerződő fél keretében, ha ezek könnyen és indokolatlan késedelem nélkül azonosíthatók;

v.  a központi szerződő fél összekapcsoltsága egyéb pénzügyi piaci infrastruktúrákkal, egyéb pénzintézetekkel és általában a pénzügyi rendszerrel;

va.  hogy a központi szerződő fél elszámol-e tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket, amelyek a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolási kötelezettség alá esőnek nyilvánított kategóriájába tartoznak a 648/2012/EU rendelet 5. cikkének (2) bekezdése szerint;

vb.  más olyan központi szerződő felek rendelkezésre állása, amelyek hitelesen és valószínűsíthetően képesek lehetnek helyettesítőként eljárni a központi szerződő fél kritikus fontosságú funkciói tekintetében;

vi.  a 19. cikk (1) bekezdésében és a 22. cikk (2) bekezdésében említett jogsértések tényleges vagy lehetséges következményei.

b)  azt, hogy miközben megelőzik a piaci zavart, a korai beavatkozási vagy szanálási intézkedések megtétele során betartják a döntéshozatal hatékonyságára és a szanálási költségek lehető legalacsonyabb szinten tartására vonatkozó követelményeket annak érdekében, hogy elkerüljék az állami pénzeszközök felhasználását;

c)  kellő időben, valamint szükség esetén sürgősséggel döntéseket hoznak és intézkedéseket tesznek;

d)  a szanálási hatóságoknak, az illetékes hatóságoknak és az egyéb hatóságoknak együtt kell működniük annak érdekében, hogy a döntéshozatal és az intézkedések megtétele koordinált és hatékony módon valósuljon meg;

e)  az egyes tagállamokon belül az érintett hatóságok szerepkörét és felelősségi körét egyértelműen meg kell határozni;

f)  azt, hogy azoknak a tagállamoknak az érdekeit, amelyekben a központi szerződő felek szolgáltatásokat nyújtanak és amelyekben klíringtagjai, ügyfelei vagy bármely interoperábilis központi szerződő fél székhellyel rendelkeznek, megfelelően figyelembe kell venni, különös tekintettel arra, hogy az egyes döntések, intézkedések vagy az intézkedések elmaradása milyen hatással lehet ezeknek a tagállamoknak a pénzügyi stabilitására vagy költségvetési forrásaira és az Unió egészére;

g)  azt, hogy megfelelően figyelembe kell venniük azt, hogy az érintett tagállamokban a különböző klíringtagok, azok ügyfelei, a hitelezők szélesebb köre és a központi szerződő fél részvényesei érdekeinek kiegyensúlyozására kell törekedni, és el kell kerülni azt, hogy egyes tagállamokban bizonyos szereplők érdekei méltánytalanul sérüljenek vagy indokolatlanul előtérbe kerüljenek, beleértve a terhek tagállamok közötti igazságtalan elosztását is;

ga)  azt, hogy a lehető legnagyobb mértékben elkerülik az állami pénzügyi támogatást, és csak végső eszközként és a 45. cikkben meghatározott feltételek alapján veszik azt igénybe, valamint nem keletkezik állami pénzügyi támogatásra vonatkozó elvárás;

h)  azt, hogy e rendelet szerinti azon kötelezettség, amelynek értelmében a döntés vagy az intézkedés meghozatala előtt konzultálni kell egy hatósággal, minimálisan azt a kötelezettséget jelenti, hogy konzultálni kell a javasolt döntés vagy intézkedés azon elemeiről, amelyek hatást gyakorolnak, vagy valószínűsíthetően hatást gyakorolnak majd:

i.  a klíringtagokra, ügyfelekre vagy kapcsolt FMI-kre;

ii.  annak a tagállamnak a pénzügyi stabilitására, ahol a klíringtagok, ügyfelek vagy kapcsolt FMI-k letelepedettek vagy találhatók;

i)  azt, hogy a 13. cikkben említett szanálási terveket be kell tartani, kivéve, ha azon tervektől való eltérés szükséges a szanálási célok jobb elérése érdekében;

j)  azt, hogy az érintett hatóságok felé – továbbá, ha ez ésszerűen lehetséges, más országok és más felek felé is – biztosítani kell az átláthatóságot minden lehetséges esetben, különösen amikor a javasolt döntés vagy intézkedés valószínűsíthetően hatást gyakorol ▌ a pénzügyi stabilitásra vagy a költségvetési forrásokra;

k)  azt, hogy a lehető legszorosabban koordinálnak és együttműködnek abból a célból is, hogy csökkentsék a szanálás általános költségeit;

l)  azt, hogy mérsékelik bármely határozat negatív gazdasági vagy társadalmi hatásait minden olyan tagállamban és harmadik országban, ahol a központi szerződő fél szolgáltatásokat nyújt, ideértve a pénzügyi stabilitásra gyakorolt negatív hatásokat is.

8. cikk

Információcsere

(1)  A szanálási hatóságoknak, az illetékes hatóságoknak és az ESMA-nak kérésre megfelelő időben biztosítaniuk kell egymás számára e rendelet szerinti feladataik ellátásához szükséges összes információt.

(2)  A szanálási hatóságok abban az esetben hozhatják nyilvánosságra a harmadik országbeli hatóság által nyújtott bizalmas információt, ha az érintett hatóság ahhoz előzetesen írásban hozzájárult

A szanálási hatóságok biztosítják az illetékes minisztérium számára azon határozatokra vagy intézkedésekre vonatkozó összes információt, amelyek esetében szükséges az érintett minisztérium értesítése, hozzájárulása vagy a vele folytatott konzultáció.

III. CÍM

ELŐKÉSZÍTÉS

I. FEJEZET

Helyreállítási és szanálási tervek

1. szakasz

Helyreállítás-tervezés

9. cikk

Helyreállítási tervek

(1)  A központi szerződő felek átfogó és hatékony helyreállítási tervet készítenek és tartanak naprakészen, amely rendelkezik azokról az intézkedésekről, amelyeket meg kell tenni a nemteljesítési és a nemteljesítésen kívüli események esetén pénzügyi helyzetük helyreállítása érdekében, állami pénzügyi támogatás nélkül, hogy folytatni tudják a klíringszolgáltatások nyújtását a pénzügyi helyzetük jelentős romlását követően, vagy ha fennáll a 648/2012/EU rendelet szerinti prudenciális követelményeik megsértésének kockázata.

(1a)  A helyreállítási tervnek világosan – lehetőség szerint külön szakaszok révén – meg kell különböztetnie a következőkön alapuló egyes forgatókönyveket:

a)  nemteljesítési események;

b)  nemteljesítésen kívüli események;

A helyreállítási tervnek tartalmaznia kell arra vonatkozó szabályokat, hogy az a) és a b) pont alatti forgatókönyvekre vonatkozó rendelkezéseket miként lehet kombinálni, ha mindkét forgatókönyv egyszerre következik be.

(2)  A helyreállítási terv tartalmazza a központi szerződő fél kockázati profilján alapuló azon mutatók keretrendszerét, amelyek azonosítják azokat a körülményeket, amelyek között meg kell tenni a helyreállítási tervben szereplő intézkedéseket, különböző forgatókönyveket figyelembe véve. A mutatók lehetnek a központi szerződő fél pénzügyi helyzetével összefüggő, mennyiségi vagy minőségi jellegű mutatók.

A központi szerződő felek megfelelő intézkedéseket vezetnek be a mutatók rendszeres figyelemmel kísérésére, beleértve az érintett hatóságok közötti szoros együttműködést is. A központi szerződő feleknek rendszeresen jelentést kell tenniük az ESMA és az illetékes hatóságok felé e figyelemmel kísérés eredményéről.

(2a)  Az ESMA-nak az ERKT-vel együttműködve ….. [a rendelet hatálybalépésétől számított egy év]-ig az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkének megfelelően iránymutatásokat kell kiadnia az e cikk (2) bekezdésének első albekezdésben említett kvalitatív és kvantitatív mutatók minimális listájának meghatározásáról.

(3)  A központi szerződő feleknek működési szabályzatukba olyan rendelkezéseket kell beilleszteniük, amelyek körvonalazzák az általuk követendő eljárásokat, ha a helyreállítási folyamat céljainak elérése érdekében arra tesznek javaslatot, hogy:

a)  megtegyék a helyreállítási tervükben meghatározott intézkedéseket annak ellenére, hogy a vonatkozó mutatók nem teljesültek; vagy

b)  tartózkodjanak a helyreállítási tervükben meghatározott intézkedések megtételétől annak ellenére, hogy a vonatkozó mutatók teljesültek.

(3a)  A (3) bekezdés szerint meghozandó valamennyi intézkedéshez az illetékes hatóság jóváhagyása szükséges.

(4)  ▌ Amennyiben a központi szerződő fél életbe kívánja léptetni helyreállítási tervét, tájékoztatja az illetékes hatóságot és az ESMA-t az azonosított problémák jellegéről és nagyságrendjéről, az összes vonatkozó körülmény ismertetésével, és a helyzet orvoslásának érdekében megtenni tervezett helyreállítási intézkedések vagy egyéb intézkedések megjelölésével.

Amennyiben az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy a központi szerződő fél által megtenni tervezett helyreállítási intézkedés jelentős hátrányos hatást gyakorolhat a pénzügyi rendszerre, valószínűtlen, hogy hatékony, vagy aránytalanul befolyásolhatja a klíringtagok ügyfeleit, az ESMA tájékoztatását követően előírhatja a központi szerződő fél számára, hogy tartózkodjon az adott intézkedés megtételétől.

(5)  Az illetékes hatóság haladéktalanul tájékoztatja a szanálási hatóságot a (4) bekezdés első albekezdésének megfelelően megkapott értesítésről, valamint az illetékes hatóság minden ezt követő, a (4) bekezdés második albekezdése szerinti utasításáról.

Ha az illetékes hatóságot a (4) bekezdés első albekezdésében foglaltaknak megfelelően tájékoztatják, a lehető legnagyobb mértékben, a nemteljesítés közvetlen előidézése nélkül korlátozza vagy megtiltja a saját tőke és a tőkeként kezelt instrumentumok utáni bármely javadalmazást – beleértve a központi szerződő fél általi osztalékfizetéseket és visszavásárlásokat is –, és korlátozhatja, megtilthatja vagy befagyaszthatja a 2013/36/EU irányelv és az EBA/GL/2015/22 EBH-iránymutatás szerinti változó javadalmazások, a nem kötelező nyugdíjjuttatások és a vezetőségnek juttatott végkielégítési csomagok kifizetését.

(6)  A központi szerződő felek legalább évente, illetve a központi szerződő fél jogi vagy szervezeti felépítésével, tevékenységével vagy pénzügyi helyzetével kapcsolatos minden olyan változást követően felülvizsgálják, és szükség esetén frissítik helyreállítási tervüket, amely lényegi hatással lehet az adott helyreállítási tervre, vagy egyéb módon szükségessé teszi annak módosítását. Az illetékes hatóságok előírhatják, hogy a központi szerződő felek ennél gyakrabban frissítsék helyreállítási tervüket.

(7)  A helyreállítási tervek:

a)  nem feltételezhetik állami pénzügyi támogatáshoz, központi banki sürgősségi likviditási támogatáshoz vagy nem szokásos feltételű biztosítékkal, időtartamra és kamatozási feltételekkel nyújtott központi banki likviditási támogatáshoz való hozzáférést vagy hozzájutást;

b)  figyelembe kell venniük az adott terv által valószínűsíthetően érintett minden részvényes érdekeit, különösen a klíringtagok és azok ügyfelei vonatkozásában, közvetlen és közvetett módon is; és

c)  biztosítják, hogy a klíringtagok központi szerződő féllel szembeni kitettsége ne legyen korlátlan.

(7a)  A helyreállítási eszközöknek lehetővé kell tenniük:

a)  a nemteljesítésen kívüli eseményekből eredő veszteségek kezelését;

b)  a nemteljesítési eseményből eredő veszteségek kezelését;

c)  a nemteljesítési esemény után a követelések és a tartozások egyensúlyának helyreállítását;

d)  a fedezetlen likviditási hiányok kezelését; és

e)  a központi szerződő fél pénzügyi forrásainak – köztük saját pénzeszközei – ahhoz megfelelő szintre történő pótlását, hogy a központi fél teljesíteni tudja a 648/2012/EU rendelet szerinti kötelezettségeit, valamint amely támogatja a központi szerződő fél kritikus funkcióinak folyamatos és időszerű működését.

(7b)  A helyreállítási terveknek szélsőséges helyzetek sorára – többek között a két legnagyobb klíringtagnál több klíringtagot érintő nemteljesítésre és más központi szerződő felek nemteljesítésére – vonatkozó forgatókönyveket kell felvázolniuk a központi szerződő felek konkrét viszonyai vonatkozásában – ideértve a termékskáláját, üzleti modelljét, valamint likviditási és kockázatkezelési rendszerét. Ezeknek a forgatókönyveknek a rendszerszintű stresszeseményekre és a központi szerződő felet érintő specifikus stresszeseményekre is ki kell terjedniük, valamint figyelembe kell venniük a válságok belföldi és határokon átnyúló továbbterjedésének potenciális hatását, valamint több jelentős piacon jelentkező egyidejű válságokat is.

(7c)  Az ESMA az ERKT-vel együttműködve … [a rendelet hatálybalépésétől számított 12 hónap]-ig az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkének megfelelően iránymutatásokat ad ki, melyek tovább pontosítják az (1) bekezdés alkalmazásában figyelembe veendő forgatókönyveket. Az iránymutatások kiadása során az ESMA adott esetben figyelembe veszi a központi szerződő felek felügyeleti célú stressztesztjei és a központi szerződő felek helyreállítása terén végzett vonatkozó nemzetközi munkát is. Az ESMA-nak lehetőség szerint törekednie kell a felügyeleti célú stressztesztek és helyreállítási forgatókönyvek modellezése között fennálló szinergiák kihasználására.

(7d)  Ha a központi szerződő fél valamely csoport tagja, és az anyavállalat általi támogatásról szóló szerződéses megállapodások a helyreállítási terv részét képezik – ideértve a központi szerződő fél 648/2012/EU rendelet 16. cikkének megfelelően megállapított tőkekövetelményeinek finanszírozását az anyavállalat által kibocsátott tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok révén –, a helyreállítási tervnek számolnia kell olyan helyzetekkel is, amikor az említett megállapodások tiszteletben tartása nem lehetséges.

(7e)  A helyreállítási terv a következőket tartalmazza:

a)  a terv kulcsfontosságú elemeinek összefoglalása és összefoglaló az általános helyreállási képességről;

b)  a központi szerződő fél előző helyreállítási tervhez képest bekövetkezett lényegi változásainak összefoglalása;

c)  kommunikációs és tájékoztatási terv, amely ismerteti, hogyan kívánja a központi szerződő fél kezelni az esetleges negatív piaci reakciókat, miközben a lehető legátláthatóbb módon lép fel;

d)  a központi szerződő fél életképességének és pénzügyi helyzetének fenntartásához vagy rendezéséhez szükséges, a tőkével, a veszteségfelosztással és a likviditással kapcsolatos intézkedések átfogó köre, ideértve a követelések és a tartozások egyensúlyának és a központi szerződő fél tőkéjének helyreállítását, és a központi szerződő fél folyamatos életképességének fenntartásához, valamint az ahhoz szükséges előfinanszírozott erőforrások feltöltését, hogy továbbra is nyújtani tudja kritikus szolgáltatásait a 152/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 1. cikke (2) bekezdésének, valamint a 153/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 32. cikke (2) és (3) bekezdésének megfelelően;

e)  megfelelő feltételek és eljárások a helyreállítási intézkedések gyors végrehajtásának biztosítására, valamint a helyreállítási intézkedési lehetőségek széles körét, ideértve a terv egyes lényegi vonatkozásainak végrehajtására vonatkozó becsült határidőket;

f)  a terv hatékony és kellő időben történő végrehajtását gátló lényegi akadályok részletes leírása, ideértve a klíringtagokra és az ügyfelekre gyakorolt hatás figyelembevételét azokban az esetekben, ahol a klíringtagok várhatóan intézkedéseket tesznek a helyreállítási tervüknek megfelelően a 2014/59/EU irányelv 5. és 7. cikkében hivatkozottak szerint, és ahol a csoport többi tagjára nézve ez megfelelő;

g)  a kritikus funkciók azonosítása,

h)  a központi szerződő fél fő üzletágai, működési folyamatai és eszközei értékének és értékesíthetőségének meghatározására irányuló eljárások részletes leírása;

i)  annak részletes ismertetése, hogy a helyreállítási terv hogyan illeszkedik a központi szerződő fél vállalatirányítási struktúrájába, hogyan képezi részét a központi szerződő fél klíringtagok által elfogadott működési szabályzatának, valamint a helyreállítási terv jóváhagyására vonatkozó politikák és eljárások részletes leírása, és a szervezetben a terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős személyek azonosítása;

j)  a teljesítő klíringtagokat arra ösztönző szabályok és intézkedések, hogy a nemteljesítő tagok pozícióira az árveréseken versenyképes ajánlatokat tegyenek;

k)  szabályok és intézkedések annak biztosítására, hogy a központi szerződő fél megfelelően hozzáférjen válsághelyzeti finanszírozási forrásokhoz, a potenciális likviditási forrásokat is beleértve, a rendelkezésre álló biztosíték értékelése, valamint az üzletágak közötti likviditás- vagy forrásátvezetés lehetőségének felmérése annak érdekében, hogy az intézmény folytatni tudja működését és teljesíteni tudja kötelezettségeit azok esedékességekor;

l)  szabályok és intézkedések:

i.  a kockázat csökkentésére;

ii.  a szerződések, jogok, eszközök és kötelezettségek restrukturálására, beleértve:

a)  a szerződések részleges vagy teljes felmondására;

b)  a központi szerződő fél által a teljesítő klíringtagoknak és azok ügyfeleinek fizetendő mindenfajta nyereség értékének csökkentésére;

iii.  az üzletágak szerkezetének átalakítására;

iv.  amelyek a pénzügyi piaci infrastruktúrákhoz való folyamatos hozzáférés fenntartásához szükségesek;

v.  amelyek a központi szerződő fél működési folyamatai – az infrastruktúrát és az informatikai szolgáltatásokat is beleértve – folyamatosságának fenntartásához szükségesek;

vi.  vezetőségi intézkedések vagy stratégiák leírása, amelyek célja a pénzügyi stabilitás helyreállítása, és ezen intézkedések vagy stratégiák várható pénzügyi hatása;

vii.  a központi szerződő fél által tett vagy tervezett előkészítő intézkedések a helyreállítási terv végrehajtásának előmozdítására, a központi szerződő fél kellő időben történő feltőkésítéséhez, ideértve a követelések és tartozások egyensúlyának helyreállításához és az előfinanszírozott erőforrásainak feltöltéséhez szükséges intézkedéseket is, valamint azok határokon átnyúló végrehajthatóságának biztosítását is; ezen intézkedéseknek szabályokat kell tartalmazniuk arra vonatkozóan, hogy a teljesítő klíringtagok minimális pénzbeli hozzájárulást teljesítsenek a központi szerződő fél számára, legfeljebb a központi szerződő fél garanciaalapjába befizetett hozzájárulásukkal megegyező összegben;

viii.  indikátorokból álló keret, amely meghatározza, hogy mely ponton hoznák meg adott esetben a tervben említett megfelelő intézkedéseket;

ix.  adott esetben elemzés arra vonatkozóan, hogy a terv által vázolt körülmények között egy központi szerződő fél hogyan és mikor igényelhet központi banki eszközrendszert, és azon eszközök azonosítása, amelyek várhatóan fedezetként lennének befogadhatók a központi banki eszközök feltételei értelmében;

x.  figyelemmel a 648/2012/EU rendelet 49. cikkének (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekre, a központi szerződő felek speciális működési feltételeire vonatkozó rendkívüli stresszhelyzetek köre, ideértve a rendszerszintű eseményeket és a sajátosan a jogalanyt vagy annak bármely csoportját érintő stresszt, valamint a sajátosan a központi szerződő fél, vagy adott esetben egy kapcsolt FMI egyedi klíringtagjait érintő stresszt;

xi.  figyelemmel a 648/2012/EU rendelet 34. cikkében és 49. cikkének (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekre, a központi szerződő fél egy vagy több tagjának stresszhelyzete vagy nemteljesítése, továbbá egyéb okok által kiváltott helyzetek, ideértve a központi szerződő fél befektetési tevékenységeiből vagy működési problémákból eredő veszteségeket (ideértve a központi szerződő fél működését veszélyeztető súlyos külső fenyegetéseket, sokkokat és az informatikai rendszer zavarait).

(7f)  Nemteljesítési eseményt követően a központi szerződő fél a 648/2012/EU rendelet 45. cikkének (4) bekezdése értelmében felhasználandó összegnek megfelelő összegű további elkülönített saját forrást köteles felhasználni, mielőtt igénybe venné az e cikk (7e) bekezdésének l) pontjában említett eszközöket. Amennyiben az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy a veszteséghez vezető kockázatok a központi szerződő fél ellenőrzése alatt álltak, előírhatja a központi szerződő fél számára magasabb összegű elkülönített saját forrás felhasználását, amelyet az illetékes hatóság határoz meg.

(7g)  Nemteljesítésen kívüli eseményt követően a központi szerződő fél a 678/2012/EU rendelet 45. cikkének (4) bekezdése szerint felhasználandó összeg háromszorosának megfelelő összegű elkülönített saját forrást köteles felhasználni, mielőtt igénybe venné az e cikk (7e) bekezdésének l) pontjában említett eszközöket, továbbá az ösztönzőrendszer szigorú fenntartása érdekében a központi szerződő fél nem veheti igénybe sem a garanciaalapot, sem a többlépcsős veszteségfedezést. Amennyiben az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy a veszteséghez vezető kockázatok nem a központi szerződő fél ellenőrzése alatt álltak, lehetővé teheti a központi szerződő fél számára alacsonyabb összegű elkülönített saját forrás felhasználását, amelyet az illetékes hatóság határoz meg.

(7h)  A központi szerződő fél – az illetékes hatóság egyetértése mellett – kizárólag akkor használhatja fel a (7e) bekezdés l) pontjának ii. alpontjában említett eszközöket, miután sor került a legalább a központi szerződő fél garanciaalapjának megfelelő összegű készpénzbefizetési felhívásra a (7e) bekezdés l) pontjának vii. alpontjában említett feltételek szerint.

(7i)  Az illetékes hatóságok előírhatják, hogy a központi szerződő felek további információkkal egészítsék ki helyreállítási tervüket.

(8)  A központi szerződő fél igazgatósága a kockázatkezelési bizottság tanácsának a 648/2012/EU rendelet 28. cikkének (3) bekezdése szerinti figyelembevétele mellett értékeli és jóváhagyja a helyreállítási tervet az illetékes hatóságnak és az ESMA-nak történő benyújtás előtt.

(9)  A helyreállítási tervek a központi szerződő felek működési szabályzatának részeként tekintendők, és a központi szerződő felek– továbbá a klíringtagjaik az ügyfeleikre vonatkozó rendelkezések esetén – biztosítják, hogy a helyreállítási tervekben meghatározott intézkedések mindenkor végrehajthatók legyenek.

(9a)  A központi szerződő felek a (7e) bekezdés a)–g) pontjában felsoroltakat a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik. Az említett bekezdés h)–l) pontjában felsoroltaknak annyiban kell nyilvánosság számára hozzáférhetőnek lenniük, amennyiben átláthatóságukhoz közérdek fűződik. A klíringtagok biztosítják, hogy az ügyfeleikkel az őket érintő bármely rendelkezést megfelelően közöljék.

(9b)  A nemzeti fizetésképtelenségi jognak a hitelező számára hátrányt okozó jogcselekmények megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályai nem alkalmazandók a központi szerződő fél által a központi szerződő félnek a jelen rendelet alapján kidolgozott helyreállítási tervével összhangban tett intézkedéseire.

10. cikk

A helyreállítási tervek értékelése

(1)  A központi szerződő felek ▌benyújtják helyreállítási terveiket az illetékes hatóságoknak ▌.

(2)  Az illetékes hatóság haladéktalanul továbbít minden egyes tervet a felügyeleti kollégiumnak és a szanálási hatóságnak.

Az egyes tervek benyújtását követő hat hónapon belül és a 12. cikkben meghatározott eljárással összhangban a felügyeleti kollégiummal történő egyeztetés útján az illetékes hatóság felülvizsgálja a helyreállítási tervet, és értékeli, hogy az milyen mértékben felel meg a 9. cikkben megállapított követelményeknek.

(3)  Az illetékes hatóság a helyreállítási terv értékelésekor konzultál az Európai Rendszerkockázati Testülettel, és figyelembe veszi a központi szerződő fél tőkeszerkezetét, többlépcsős veszteségfedezését, szervezeti felépítésének összetettségét és kockázati profilját – ideértve a pénzügyi, működési és kiberkockázatokat, tevékenységeinek fenntarthatóságát –, valamint azt, hogy a helyreállítási terv végrehajtása milyen hatást gyakorolna a klíringtagokra, azok ügyfeleire, a központi szerződő fél által kiszolgált pénzügyi piacokra és a pénzügyi rendszer egészére. Az illetékes hatóság kellően figyelembe veszi, hogy a helyreállítási terv megfelelő ösztönzőket fog-e biztosítani a központi szerződő felek tulajdonosai, klíringtagjai és ezek ügyfelei számára az általuk a rendszerbe hozott vagy a rendszerben viselt kockázatok mértékének ellenőrzés alatt tartására. Az illetékes hatóság bátorítja a központi szerződő felek kockázatvállalási és kockázatkezelési tevékenységének figyelemmel kisérését, és bátorítja a lehető legteljesebb részvételt a központi szerződő felek nemteljesítés-kezelési folyamatában.

(3a)  A helyreállítási terv értékelése során az illetékes hatóság az anyavállalat általi támogatásra vonatkozó megállapodásokat csak akkor veszi figyelembe a helyreállítási terv érvényes részeként, ha a megállapodás szerződés alapján kötelező.

(4)  A szanálási hatóság megvizsgálhatja a helyreállítási tervet annak megállapítása érdekében, hogy az tartalmaz-e olyan intézkedéseket, amelyek kedvezőtlenül befolyásolhatják a központi szerződő fél szanálhatóságát. Amennyiben ilyen intézkedést azonosít, a szanálási hatóság felhívja erre az illetékes hatóság figyelmét, és ajánlásokat tesz az illetékes hatóságnak az intézkedések által a központi szerződő fél szanálhatóságára gyakorolt kedvezőtlen hatás kezelésének módjára.

(5)  Amennyiben az illetékes hatóság úgy dönt, hogy nem él a szanálási hatóság (4) bekezdés szerinti ajánlásaival, ezt a döntését teljes körűen meg kell indokolnia a szanálási hatóság felé.

(6)  Amennyiben az illetékes hatóság egyetért a szanálási hatóság ajánlásaival, vagy egyébként úgy véli, hogy a helyreállítási tervben lényeges hiányosságok vannak, vagy a terv végrehajtásának lényegi akadályai lehetnek, értesíti erről a központi szerződő felet vagy anyavállalatát, és lehetőséget biztosít a központi szerződő fél számára, hogy benyújtsa véleményét.

(7)  Az illetékes hatóság – a központi szerződő fél véleményének figyelembevétele mellett – előírhatja a központi szerződő fél vagy anyavállalata számára, hogy két hónapon belül – amely határidő az illetékes hatóság jóváhagyásával további egy hónappal meghosszabbítható – nyújtson be átdolgozott tervet, amelyben bemutatja az említett hiányosságok vagy akadályok kezelését. Az átdolgozott tervet a (2) bekezdés második albekezdésének megfelelően kell értékelni.

(8)  Amennyiben az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy az átdolgozott terv a hiányosságokat és akadályokat nem orvosolja megfelelően, vagy amennyiben a központi szerződő fél vagy anyavállalata nem nyújtott be átdolgozott tervet, az illetékes hatóság előírja a központi szerződő fél vagy anyavállalata számára, hogy konkrét módosításokat tegyen a tervben.

(9)  Amennyiben a terv konkrét módosításaival a hiányosságok, illetve akadályok nem orvosolhatók megfelelően, az illetékes hatóság kötelezi a központi szerződő felet vagy anyavállalatát arra, hogy észszerű határidőn belül azonosítsa, hogy milyen módosításokat tud végrehajtani az üzletvitelét illetően annak érdekében, hogy megszüntesse a helyreállítási terv hiányosságait, illetve az annak végrehajtása előtt álló akadályokat.

Amennyiben a központi szerződő fél vagy anyavállalata az illetékes hatóság által megszabott határidőn belül nem azonosítja az ilyen módosításokat, vagy ha az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy a központi szerződő fél által javasolt intézkedésekkel a helyreállítási terv hiányosságai, illetve a végrehajtása előtt álló akadályok nem lennének megfelelően kezelhetők, vagy a központi szerződő fél szanálhatósága nem lenne javítható, akkor az illetékes hatóság kötelezheti a központi szerződő felet vagy anyavállalatát, hogy az illetékes hatóság által meghatározott ésszerű időn belül tegye meg a következő intézkedések bármelyikét, figyelembe véve a hiányosságok és akadályok súlyosságát és az intézkedések hatását a központi szerződő fél üzletvitelére, valamint a központi szerződő fél képességét arra, hogy továbbra is megfeleljen a 648/2012/EU rendelet előírásainak:

a)  a központi szerződő fél kockázati profiljának mérséklése;

b)  a központi szerződő fél kellő időben történő feltőkésíthetőségének javítása prudenciális kötelezettségeinek teljesítése érdekében;

c)  a központi szerződő fél stratégiájának és felépítésének felülvizsgálata;

d)  a többlépcsős veszteségfedezés, a helyreállítási intézkedések és egyéb veszteségelosztó megállapodások módosítása a szanálhatóság és a kritikus funkciók ellenálló képességének javítása érdekében;

e)  a központi szerződő fél irányítási struktúrájának átalakítása.

(10)  A (9) bekezdés második albekezdésében említett kérést indokolni kell, és arról a központi szerződő felet írásban kell értesíteni.

(10a)  Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza azokat a minimumkövetelményeket, amelyeket az illetékes hatóságnak értékelnie kell az e cikk (2) bekezdésében és a 11. cikk (1) bekezdésében említett értékelés céljából.

Az ESMA ... [a rendelet hatálybalépésétől számított 12 hónap]-ig benyújtja a Bizottság részére az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

11. cikk

Csoporthoz tartozó központi szerződő felek helyreállítási tervei

(1)  Amennyiben annak a csoportnak az anyavállalata, amelynek a központi szerződő fél tagja, a 2014/59/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 23. pontja szerinti intézmény, vagy ugyanennek az irányelvnek az 1. cikke (1) bekezdésének c) vagy d) pontjában említett szervezet, az illetékes hatóság, a szóban forgó irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 21. pontjában említettek szerint kötelezi az anyavállalatot arra, hogy a szóban forgó irányelvvel összhangban nyújtsa be a csoport helyreállítási tervét. A szóban forgó illetékes hatóság a csoport helyreállítási tervét benyújtja a központi szerződő fél illetékes hatóságának.

Amennyiben annak a csoportnak az anyavállalata, amelynek a központi szerződő fél tagja, nem az első albekezdésben említett intézmény vagy szervezet, és ha ez a melléklet A. szakaszában meghatározott valamennyi elem értékelése érdekében szükséges, az illetékes hatóság ▌az e rendelet 10. cikkébe rögzített eljárásnak megfelelően kötelezheti a központi szerződő felet, hogy – a csoport struktúrájához kapcsolódó valamennyi releváns elem figyelembe vételével – nyújtson be tervet a központi szerződő fél helyreállítására. Az ilyen a kérést indokolni kell, és arról a központi szerződő felet és anyavállalatát írásban értesíteni kell.

(2)  Amennyiben az anyavállalat benyújtja a helyreállítási tervet az (1) bekezdés első albekezdésének megfelelően, a központi szerződő fél helyreállítására vonatkozó rendelkezéseknek a szóban forgó helyreállítási terv külön részét kell képezniük és meg kell felelniük e rendelet követelményeinek, és a központi szerződő féltől nem követelhető megsaját helyreállítási tervet készítenie.

(3)  A központi szerződő fél illetékes hatósága értékeli a központi szerződő fél helyreállítására vonatkozó rendelkezést a 10. cikkel összhangban, és – szükség esetén – konzultációt folytat a csoport illetékes hatóságával.

12. cikk

A helyreállítási tervekkel kapcsolatos koordinációra vonatkozó eljárások

(1)  A felügyeleti kollégium a következő kérdések mindegyikét illetően együttes határozatot hoz:

a)  a helyreállítási terv felülvizsgálata és értékelése;

b)  a 9. cikk (6), (7), (8) és (9) bekezdésében említett intézkedések alkalmazása;

c)  arra vonatkozóan, hogy a helyreállítási tervet az anyavállalatnak kell-e elkésztenie a 11. cikk (1) bekezdésének megfelelően.

(2)  A kollégiumnak törekednie kell arra, hogy az a) és b) pontokban említett kérdéseket illetően az együttes határozatot négy hónapon belül meghozzák attól a naptól számítva, amikor az illetékes hatóság továbbította helyreállítási tervet.

A kollégiumnak törekednie kell arra, hogy a c) pontban említett kérdést illetően az együttes határozatot négy hónapon belül meghozzák attól a naptól számítva, amikor az illetékes hatóság dönt arról, hogy felkéri az anyavállalatot a csoportszintű helyreállítási terv elkészítésére.

Az ESMA a felügyeleti kollégiumban lévő valamely illetékes hatóság kérésére az 1095/2010/EU rendelet 31. cikkének c) pontjával összhangban segítheti a felügyeleti kollégiumot az együttes határozat meghozatalában.

(3)  Amennyiben a helyreállítási terv továbbításától számított négy hónapon belül a felügyeleti kollégiumnak nem sikerül meghoznia az együttes határozatot az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban említett kérdéseket illetően, a központi szerződő fél illetékes hatósága saját határozatot hoz

A központi szerződő fél illetékes hatósága úgy hozza meg az első albekezdésben említett határozatot, hogy figyelembe veszi a kollégium többi tagjának a négy hónapos időszak alatt kinyilvánított véleményét. A központi szerződő fél illetékes hatósága írásban értesíti a központi szerződő felet, adott esetben az anyavállalatát és a felügyeleti kollégium többi tagját a határozatáról.

(4)  Amennyiben a négy hónapos időszak végéig a felügyeleti kollégium tagjainak a kollégiumi tagok egyszerű többségét képviselő bármely csoportja az 1095/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban egy, a helyreállítási tervek értékelésével és e rendelet 10. cikke (9) bekezdésének a), b) és d) pontjai szerinti intézkedések végrehajtásával kapcsolatos ügyet az ESMA elé terjesztett, a központi szerződő fél illetékes hatósága megvárja az ESMA-nak a 1095/2010/EU rendelet 19. cikkének (3) bekezdésével összhangban meghozott határozatát, és az ESMA határozatával összhangban határoz.

(5)  A négy hónapos időszakot az 1095/2010/EU rendelet értelmében vett egyeztető szakasznak kell tekinteni. Az ESMA az ügy elé történő terjesztésétől számított egy hónapon belül hozza meg határozatát. A négy hónapos időtartam végét vagy az együttes határozat meghozatalát követően az ügy már nem terjeszthető az ESMA elé. Abban az esetben, ha az ESMA egy hónapon belül nem hoz határozatot, a központi szerződő fél illetékes hatóságának határozatát kell alkalmazni.

2. szakasz

Szanálási tervezés

13. cikk

Szanálási tervek

(1)  A központi szerződő félszanálási hatósága az illetékes hatósággal és az ESMA-valfolytatott konzultációt követően és a szanálási kollégiummal egyeztetve a 15. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően minden egyes központi szerződő félre szanálási tervet készít.

(2)  A szanálási terv rendelkezik azokról a szanálási intézkedésekről, amelyeket a szanálási hatóság megtehet, amennyiben a központi szerződő fél megfelel a 22. cikkben említett szanálási feltételeknek.

(3)  A szanálási tervnek figyelembe kell vennie legalább az alábbiakat:

a)  a központi szerződő fél következők miatt bekövetkező csődje:

i.   nemteljesítési események;

ii.   nemteljesítésen kívüli események;

iii.  szélesebb körű pénzügyi instabilitás vagy rendszerszintű események;

b)  a szanálási terv végrehajtásának klíringtagokra és azok ügyfeleire gyakorolt esetleges hatása, ideértve azt az esetet is, amikor a klíringtagokat a 2014/59/EU irányelvnek megfelelően valószínűsíthetően helyreállítási intézkedések vagy szanálási intézkedések alá vonják, bármely kapcsolt FMI-re, a központi szerződő fél által kiszolgált pénzügyi piacokra és a pénzügyi rendszer egészére gyakorolt hatás;

c)  azon körülmények, amelyek között egy központi szerződő fél igényelhet központi banki eszközrendszert és az igénylés módja, valamint azon eszközök meghatározása, amelyek várhatóan fedezetként befogadhatók.

(4)  A szanálási terv nem feltételezheti az alábbiakat:

a)  ▌állami pénzügyi támogatás;

b)  központi banki sürgősségi likviditási támogatás;

c)  nem szokásos feltételű biztosítékkal, időtartamra és kamatozási feltételekkel nyújtott központi banki likviditási támogatás.

(4a)  A szanálási hatóságnak prudens feltételezésekkel kell élnie a szanálási célok eléréséhez esetlegesen szükséges, szanálási eszközként rendelkezésre álló pénzügyi források, valamint a szanálás elindításakor a központi szerződő fél szabályzata és szabályai alapján várakozása szerint rendelkezésre álló források tekintetében. E prudens feltételezéseknek az 5. cikk (2a) bekezdésének megfelelően elvégzett stressztesztek legújabb megállapításain kell alapulniuk, és egy vagy több központi szerződő fél helyreállítása vagy szanálása által súlyosbított, szélsőséges piaci helyzetek esetén is érvényesnek kell lenniük– beleértve egy vagy több további klíringtag nemteljesítését azon a két klíringtagon felül, amelyekkel szemben a központi szerződő fél a legnagyobb kitettséggel rendelkezik.

(5)  A szanálási hatóságok felülvizsgálják a szanálási terveket és adott esetben aktualizálják azokat, legalább éves gyakorisággal, és a központi szerződő fél jogi vagy szervezeti felépítésével, tevékenységével vagy pénzügyi helyzetével kapcsolatos minden olyan érdemi változás után, amely jelentős hatással lehet a terv eredményességére.

A központi szerződő felek és az illetékes hatóságok haladéktalanul tájékoztatják a szanálási hatóságokat minden ilyen változásról.

(5a)  A helyreállítási terv világosan megkülönbözteti – amennyiben lehetséges, külön szakaszok révén – a (3) bekezdés a) pontjának i., ii. és iii. alpontjaiban említett körülményeken alapuló forgatókönyveket.

(6)  A szanálási tervnek meg kell határoznia azokat a körülményeket és különböző helyzeteket, amikor sor kerül a szanálási eszközök alkalmazására és a szanálási hatáskör gyakorlására. A szanálási terv tartalmazza a következőket, adott esetben és lehetőség szerint számszerűsítve:

a)  a terv kulcsfontosságú elemeinek összefoglalása, megkülönböztetve a nemteljesítési eseményeket, a nemteljesítésen kívüli eseményeket és e kettő kombinációját;

b)  a központi szerződő félnél a szanálási terv utolsó aktualizálása óta bekövetkezett lényegi változások összefoglalása;

c)  annak bemutatása, hogy a központi szerződő fél kritikus funkciói jogilag és gazdaságilag hogyan különíthetők el más funkcióktól a szükséges mértékben annak érdekében, hogy ▌a folytonosság biztosítható legyen a szanálás bármely formája esetében, beleértve a központi szerződő fél csődjét is;

d)  becsült időkeret a terv minden egyes lényegi vonatkozásának véghezvitele tekintetében, beleértve a központi szerződő fél pénzügyi forrásainak pótlásához szükséges időt;

e)  a szanálhatóság 16. cikk szerinti értékelésének részletes leírása;

f)  a 16. cikk szerint elvégzett értékelés során feltárt szanálhatósági akadályok kezelésére, illetve kiküszöbölésére a 17. cikk szerint előírt intézkedések leírása;

g)  a központi szerződő fél kritikus funkciói és eszközei értékének és értékesíthetőségének meghatározására irányuló eljárások leírása;

h)  azon intézkedések részletes leírása, amelyek biztosítják, hogy a 14. cikk szerint előírt információk naprakészek legyenek, és mindenkor a szanálási hatóságok rendelkezésére álljanak;

i)  annak ismertetése, hogy miként finanszírozhatók a szanálási intézkedések a (4) bekezdésben említett elemek feltételezése nélkül;

j)  a különböző lehetséges forgatókönyveknek megfelelően alkalmazható különféle szanálási stratégiák részletes leírása és azok kapcsolódó időkerete;

k)  a központi szerződő fél és egyéb piaci szereplők között fennálló kritikus jellegű kölcsönös függőségi kapcsolatok – többek között a csoporton belüli kölcsönös függőségi viszonyok, az interoperabilitási megállapodások és más FMI-khez fűződő kapcsolatok – bemutatása, valamint a függőségi kapcsolatok kezelési módjainak bemutatása;

l)  a különböző lehetőségek leírása a következők biztosításához:

i.  a kifizetésekhez, elszámolási szolgáltatásokhoz és egyéb infrastruktúrákhoz történő hozzáférés;

ii.  a klíringtagok, azok ügyfelei és bármely kapcsolt FMI felé fennálló kötelezettségek megfelelő időben történő rendezése;

iii.  a klíringtagok és ügyfeleik hozzáférése a központi szerződő fél által biztosított értékpapírokhoz és készpénzszámlákhoz, és e felek tulajdonában álló, de a központi szerződő félre könyvelt és általa tartott értékpapírokhoz vagy számlapénzhez, átlátható és megkülönböztetéstől mentes módon;

iv.  a központi szerződő fél és egyéb FMI-k közötti kapcsolatok működésének folytonossága;

v.  a klíringtagok ügyfelei és közvetett ügyfelei eszközeinek és pozícióinak hordozhatósága, a 648/2012/EU rendelet 39. cikkében foglaltaknak megfelelően;

vi.  a központi szerződő fél engedélyeinek, felhatalmazásainak, elismeréseinek és törvényes kijelöléseinek megőrzése, ahol ez a központi szerződő fél kritikus funkcióinak folyamatos ellátásához szükséges, beleértve a központi szerződő fél elismerését az elszámolások véglegességére vonatkozó megfelelő szabályok alkalmazása és az egyéb FMI-kben való részvétel, vagy azokkal fenntartott kapcsolatok céljából;

la)  annak a megközelítésnek a leírása, amelyet a szanálási hatóság követni tervez a 29. cikk szerint megszüntetendő szerződések körének és értékének meghatározása tekintetében;

m)  a terv által a központi szerződő fél munkavállalóira gyakorolt hatások elemzése, beleértve a járulékos költségek elemzését is, valamint a munkavállalókkal a szanálási folyamat során való konzultációra szolgáló, tervezett eljárások leírása, figyelembe véve a szociális partnerekkel folytatott párbeszédet célzó nemzeti szabályokat és rendszereket;

n)  a médiával és az állampolgárokkal folytatandó kommunikációt bemutató terv, a lehető legnagyobb átláthatóság érdekében;

o)  a központi szerződő fél működési eljárásainak folyamatos fenntartását szolgáló lényeges műveletek és rendszerek bemutatása;

oa)  a szanálási kollégiumon belüli, szanálás előtti és közbeni információcserére vonatkozó szabályok leírása a 4. cikk (1) bekezdésében említett, a szanálási kollégiumok működésére vonatkozó, írásba foglalt szabályokkal és eljárásokkal összhangban.

A (6) bekezdés a) pontjában említett információkat az érintett központi szerződő fél tudomására kell hozni. A központi szerződő fél írásban kinyilváníthatja véleményét a szanálási tervre vonatkozóan a szanálási hatóság felé. Ezt a véleményt a tervben rögzíteni kell.

(7)  A szanálási hatóságok előírhatják a központi szerződő felek számára, hogy bocsássák rendelkezésükre a 648/2012/EU rendelet 29. cikkében említett azon ügyletek részletes adatait, amelyekben félként részt vettek. A szanálási hatóságok határidőt szabhatnak ezen adatok rendelkezésre bocsátására, és a különböző típusú ügyletekre különböző határidőket határozhatnak meg.

(7a)  A központi szerződő fél szanálási hatósága szorosan együttműködik a központi szerződő fél klíringtagjainak szanálási hatóságaival annak biztosítása céljából, hogy ne legyenek a szanálást akadályozó tényezők.

(8)  Az ESMA, az ERKT-val folytatott konzultációt követően és miután figyelembe vette a 2014/59/EU irányelvnek a 2014/59/EU irányelv 10. cikkének (9) bekezdése alapján elfogadott szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló (EU) 2016/XXX felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet vonatkozó rendelkezéseit, az arányosság elvének tiszteletben tartásával szabályozástechnikai standardtervezetet dolgoz ki, amelyek tovább részletezik a szanálási terv tartalmát a (6) bekezdéssel összhangban.

A szabályozástechnikai standardtervezetek kialakítása során az ESMA megfelelően figyelembe veszi az egész Unió tekintetében a nemzeti jogi keretek közötti különbségeket, különösen a fizetésképtelenségi jog területén, valamint az Unióban létrehozott központi szerződő felek különböző méretét és jellegét.

Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket … [e rendelet hatálybalépésének időpontját követően 12 hónappal]-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkében megállapított eljárással összhangban történő elfogadására.

14. cikk

A központi szerződő felek együttműködési és információszolgáltatási kötelezettsége

A központi szerződő felek szükség esetén együttműködnek a szanálási tervek elkészítésében és biztosítják a szanálási hatóságok számára akár közvetlenül, akár az illetékes hatóságon keresztül a szóban forgó tervek elkészítéséhez és végrehajtásához szükséges összes információt, beleértve a melléklet B. szakaszában meghatározott információt és elemzést.

Az illetékes hatóságok biztosítják a szanálási hatóságok számára az első albekezdésben említett összes olyan információt, amely már a rendelkezésükre áll.

A központi szerződő félnek időben meg kell osztania információit az illetékes hatóságokkal és az ESMA-val a központi szerződő fél kockázati profiljának és más pénzügyi piaci infrastruktúrákkal, más pénzügyi intézményekkel és általában véve a pénzügyi rendszerrel való összekapcsoltságának a jelen rendelet 9. és 10. cikkében meghatározottak szerinti értékelésének elősegítése érdekében.

15. cikk

A szanálási tervekkel kapcsolatos koordinációra vonatkozó eljárások

(1)  A szanálási kollégium együttes határozatot hoz a szanálási tervre és annak minden módosítására vonatkozóan attól a naptól számított négy hónapon belül, amikor a szanálási hatóság a (2) bekezdésben említettek szerint továbbította a szóban forgó tervet.

(2)  A szanálási hatóság továbbítja a szanálási kollégiumnak a szanálási terv tervezetét, a 14. cikkel összhangban nyújtott információkat, valamint a szanálási kollégium számára releváns minden kiegészítő információt.

A szanálási hatóság biztosítja, hogy az ESMA rendelkezésére bocsássanak minden olyan információt, amely e cikknek megfelelően lényeges a szerepköre szempontjából.

(3)  A szanálási hatóság dönthet arról, hogy bevonja a harmadik országbeli hatóságokat a szanálási terv elkészítésébe és felülvizsgálatába, feltéve, hogy azok teljesítik a 71. cikkben rögzített titoktartási kötelezettségeket, és olyan joghatóságból származnak, amelyekben a következő szervezetek közül bármelyik letelepedett:

i.  a központi szerződő fél anyavállalata, ha van ilyen;

ii.  klíringtagok, amelyekkel szemben a központi szerződő félnek jelentős kitettsége van;

iii.  a központi szerződő fél leányvállalatai, ha vannak ilyenek;

iv.  a központi szerződő fél számára kritikus szolgáltatásokat nyújtó egyéb szolgáltatók;

iva.  a központi szerződő féllel interoperabilitási megállapodást kötött központi szerződő fél.

(4)  Az ESMA egy szanálási hatóság kérésére az 1095/2010/EU rendelet 31. cikkének c) pontjával összhangban segítheti a szanálási kollégiumot az együttes határozat elérésében.

(5)  Amennyiben a szanálási terv továbbításától számított négy hónapon belül a szanálási kollégiumnak nem sikerül meghoznia az együttes határozatot, a szanálási hatóság saját határozatot hoz a szanálási tervre vonatkozóan. A szanálási hatóság úgy hozza meg határozatát, hogy figyelembe veszi a szanálási kollégium többi tagjának a négy hónapos időszak alatt kinyilvánított véleményét. A szanálási hatóság a határozatáról írásban értesíti a központi szerződő felet, adott esetben az anyavállalatát és a szanálási kollégium többi tagját.

(6)  Amennyiben a négy hónapos időszak végéig a szanálási kollégium tagjainak a kollégiumi tagok egyszerű többségét képviselő bármely csoportja az 1095/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban egy a szanálási tervek értékelésével kapcsolatos ügyet az ESMA elé terjesztett, a központi szerződő fél szanálási hatósága megvárja az ESMA-nak az említett rendelet 19. cikkének (3) bekezdésével összhangban meghozott határozatát, és az ESMA határozatával összhangban hozza meg határozatát.

A négy hónapos időszakot az 1095/2010/EU rendelet értelmében vett egyeztető szakasznak kell tekinteni. Az ESMA az ügy elé történő terjesztésétől számított egy hónapon belül hozza meg határozatát. A négy hónapos időtartam végét vagy az együttes határozat meghozatalát követően az ügy már nem terjeszthető az ESMA elé. Abban az esetben, ha az ESMA egy hónapon belül nem hoz határozatot, a szanálási hatóság határozatát kell alkalmazni.

(7)  Az (1) bekezdés alapján hozott együttes határozatok esetén, és ha a szanálási hatóság a (6) bekezdés értelmében úgy értékeli, hogy a nézetkülönbség tárgya hatást gyakorol a hatóság tagállamának költségvetési hatáskörére, a központi szerződő fél szanálási hatósága kezdeményezheti a szanálási terv újraértékelését.

II. FEJEZET

Szanálhatóság

16. cikk

A szanálhatóság értékelése

(1)  A szanálási hatóság a szanálási kollégiummal együttműködve, a 17. cikkel összhangban értékeli a központi szerződő fél szanálhatóságának mértékét anélkül, hogy feltételezné a következők bármelyikét:

a)  ▌állami pénzügyi támogatás;

b)  központi banki sürgősségi likviditási támogatás;

c)  nem szokásos feltételű biztosítékkal, időtartamra és kamatozási feltételekkel nyújtott központi banki likviditási támogatás.

(2)  Valamely központi szerződő fél akkor minősül szanálhatónak, ha a szanálási hatóság számára megvalósítható és hiteles a rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében történő felszámolása vagy a szanálási eszközöknek és hatásköröknek alkalmazása révén történő szanálása, a központi szerződő fél kritikus funkciói folytonosságának biztosítása mellett, elkerülve állami pénzeszközök igénybevételét, és a lehető legnagyobb mértékben elkerülve azt, hogy ez bármely jelentős káros hatással járjon a pénzügyi rendszerre nézve.

Az első albekezdésben említett káros hatásokba beletartoznak a bármely tagállamban bekövetkező szélesebb körű pénzügyi instabilitás vagy rendszerszintű események.

A szanálási hatóság időben értesíti az ESMA-t, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a központi szerződő fél nem minősül szanálhatónak.

(3)  A szanálási hatóság kérésére a központi szerződő félnek igazolnia kell a következőket:

a)  nincs akadálya a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok értéke csökkentésének a szanálási hatáskör gyakorlása után, függetlenül attól, hogy a fennálló szerződéses megállapodásokat vagy a központi szerződő fél szanálási tervében szereplő egyéb intézkedéseket teljes körűen kimerítették-e;

b)  a központi szerződő fél klíringtagokkal vagy harmadik felekkel fennálló szerződései nem teszik lehetővé, hogy az érintett klíringtagok vagy harmadik felek eredményesen megtámadják a szanálási hatóság szanálási hatáskörének gyakorlását vagy egyéb módon elkerüljék, hogy e hatáskör alá essenek.

(4)  A szanálhatóságnak az (1) bekezdésben említett értékelése során a szanálási hatóságnak adott esetben értékelnie kell a melléklet C. szakaszában meghatározott szempontokat.

(4a)  Az ESMA ... [e rendelet hatálybalépésétől számított 18 hónapon belül]-ig iránymutatást fogad el a felügyeleti és szanálási gyakorlatok konvergenciájának előmozdítása érdekében a melléklet C. szakaszának alkalmazása tekintetében.

(5)  A szanálási hatóságnak a szanálhatósági vizsgálatot a szanálási kollégiummal együttműködve, a szanálási tervnek a 13. cikkel összhangban történő elkészítésével és naprakésszé tételével egyidejűleg kell elvégeznie.

17. cikk

A szanálhatóság akadályainak kezelése vagy kiküszöbölése

(1)  Amennyiben a 16. cikkben foglalt vizsgálatot követően és a szanálási kollégiummal való konzultáció után a szanálási hatóság ▌azt állapítja meg, hogy jelentős akadályok állnak a központi szerződő fél szanálhatósága előtt, a szanálási hatóság az illetékes hatósággal együttműködve jelentést készít, és benyújtja azt a központi szerződő félnek és a szanálási kollégiumnak.

Az első albekezdésben említett jelentés elemzi a szanálási eszközök hatékony alkalmazását hátráltató, valamint a szanálási hatáskörök központi szerződő féllel kapcsolatos gyakorlását gátló ▌akadályokat, mérlegeli azok hatását a központi szerződő fél üzleti modelljére, és célzott intézkedéseket javasol azok megszüntetésére, ahol ez lehetséges.

(2)  A szanálási kollégium szanálási tervekre vonatkozó határozata meghozatalának kötelezettségét (15. cikk) az (1) bekezdésben említett jelentés benyújtását követően felfüggesztik, amíg a szanálhatóság előtt álló jelentős akadályok megszüntetésére irányuló intézkedéseket a szanálási hatóság az e cikk (3) bekezdésének megfelelően el nem fogadja, vagy e cikk (4) bekezdésének megfelelően alternatív intézkedésekről döntést nem hoz.

(3)  A központi szerződő fél az (1) bekezdésnek megfelelően benyújtott jelentés kézhezvételétől számított négy hónapon belül köteles lehetséges intézkedéseket javasolni a szanálási hatóságnak a jelentésben megjelölt jelentős akadályok kezelésére vagy megszüntetésére. A szanálási hatóság a központi szerződő fél által javasolt valamennyi intézkedést közli a szanálási kollégiummal. A szanálási hatóság és a szanálási kollégium a 18. cikk (1) bekezdésének b) pontjával összhangban értékeli, hogy az intézkedések hatékonyan kezelik vagy megszüntetik-e a szóban forgó akadályokat.

(4)  Amennyiben a szanálási hatóság,figyelembe véve a szanálási kollégium véleményét, azt állapítja meg, hogy a központi szerződő fél által a (3) bekezdéssel összhangban javasolt intézkedések nem csökkentik hatékonyan vagy szüntetik meg a jelentésben azonosított akadályokat, a szanálási hatóság alternatív intézkedéseket határoz meg, amelyekről a 18. cikknek megfelelően együttes határozat meghozatala céljából tájékoztatja a szanálási kollégiumot.

Az első albekezdésben említett alternatív intézkedéseknek figyelembe kell venniük a következőket:

a)  a központi szerződő fél szanálhatóságát gátló szóban forgó akadályok által jelentett fenyegetés a pénzügyi stabilitásra nézve;

b)  az alternatív intézkedések hatása az adott központi szerződő félre, klíringtagjaira és azok ügyfeleire, bármely kapcsolt FMI-re és a belső piacra;

ba)  az integrált klíringszolgáltatások különböző termékekhez történő nyújtására és különböző eszközosztályokra vonatkozó portfólióalapú biztosítékigény-számításra gyakorolt hatás.

A második albekezdés b) pontjának alkalmazásában a szanálási hatóság konzultál az illetékes hatósággal, a felügyeleti kollégiummal, a szanálási kollégiummal és adott esetben az ERKT-vel.

(5)  A szanálási hatóság a 18. cikkel összhangban írásban értesíti a központi szerződő felet közvetlenül, vagy az illetékes hatóság révén közvetetten azokról az alternatív intézkedésekről, amelyeket meg kell tenni a szanálhatóságot gátló akadályok megszüntetésére vonatkozó cél elérése érdekében. A szanálási hatóságnak igazolnia kell, hogy a központi szerződő fél által javasolt intézkedések miért nem alkalmasak a szanálhatóság akadályainak megszüntetésére, valamint hogy az alternatív intézkedések hogyan képesek hatékonyan megszüntetni az akadályokat.

(6)  A központi szerződő fél egy hónapon belül javaslatot tesz egy arra vonatkozó tervre, hogyan szándékozik végrehajtani az alternatív intézkedéseket a szanálási hatóság által megállapított időszakon belül.

(7)  Kizárólag a (4) bekezdés alkalmazásában a szanálási hatóság, az illetékes hatósággal együttműködve:

a)  előírhatja a központi szerződő fél számára, hogy vizsgálja felül vagy dolgozza ki a csoporton belüli vagy harmadik felekkel kötött, kritikus funkciók nyújtására vonatkozó szolgáltatási szerződéseket;

b)  az egyedi és összesített fedezetlen kitettségeire felső határt írhat elő a központi szerződő fél számára;

c)  előírhatja a központi szerződő fél számára, hogy módosítsa a letétek a 648/2012/EU rendelet 41. cikke szerinti gyűjtésének és tartásának módját;

d)  előírhatja a központi szerződő fél számára, hogy módosítsa a 648/2012/EU rendelet 42. cikke szerinti garanciaalapjainak összetételét és számát;

e)  a központi szerződő fél számára konkrét vagy rendszeres kiegészítő tájékoztatási követelményeket írhat elő;

f)  meghatározott eszközök elidegenítését írhatja elő a központi szerződő fél számára;

g)  bizonyos jelenlegi vagy javasolt tevékenységek korlátozását vagy beszüntetését írhatja elő a központi szerződő fél számára;

h)  előírhatja a központi szerződő fél számára, hogy módosítsa helyreállítási tervét, működési szabályzatát és más szerződéses megállapodásait;

i)  korlátozhatja vagy megakadályozhatja új vagy meglévő üzletágak fejlesztését, illetve új vagy meglévő szolgáltatások nyújtását;

j)  változtatásokat írhat elő a központi szerződő fél, illetve a közvetlenül vagy közvetve az ellenőrző befolyása alatt álló, csoporton belüli bármely vállalkozás jogi vagy működési struktúráit illetően annak érdekében, hogy a kritikus funkciók jogi és működési szempontból elkülöníthetők legyenek más funkcióktól a szanálási eszközök alkalmazása révén;

k)  előírhatja a központi szerződő fél számára, hogy hozzon létre tagállami pénzügyi holdingtársaság anyavállalatot vagy uniós szintű pénzügyi holdingtársaság anyavállalatot;

l)  előírhatja a központi szerződő fél ▌számára ▌, hogy bocsásson ki olyan kötelezettségeket, amelyek leírhatók és átalakíthatók, vagy hogy tartalékoljon egyéb forrásokat a veszteségfedezésre, feltőkésítésre és az előfinanszírozott források feltöltésére való képesség növelése érdekében;

m)  előírhatja a központi szerződő ▌félnek, hogy egyéb olyan lépéseket tegyen, amelyek lehetővé teszik a veszteségnek a tőke, egyéb kötelezettségek és szerződések általi fedezését. Az érintett intézkedések közé tartozik különösen annak megkísérelése, hogy újratárgyalja a központi szerződő fél által kibocsátott kötelezettségeket, vagy átdolgozza a szerződési feltételeket annak biztosítása érdekében, hogy amennyiben a szanálási hatóság az érintett kötelezettség, instrumentum vagy szerződés leírása, átalakítása vagy átütemezése mellett dönt, ezt a döntést a kötelezettségre vagy eszközre vonatkozó joghatóság joga alapján lehessen érvényesíteni;

n)  ▌

na)  korlátozza vagy felfüggeszti a központi szerződő fél interoperabilitási kapcsolatait, amennyiben ilyen korlátozás vagy felfüggesztés szükségessé válik azon káros hatás elkerülése érdekében, amelyet a helyreállítási eszközök és a szanálási hatáskörök alkalmazása gyakorolhat az interoperábilis központi szerződő felekre.

18. cikk

A szanálhatóság akadályainak kezelésével vagy kiküszöbölésével kapcsolatos koordinációra vonatkozó eljárások

(1)  A szanálási kollégium együttes határozatot hoz a következők tekintetében:

a)  a szanálhatóság 16. cikk (1) bekezdése szerinti lényeges akadályainak azonosítása;

b)  a központi szerződő fél által a 17. cikk (3) bekezdése szerint javasolt intézkedések (szükség szerint);

c)  a 17. cikk (4) bekezdésének megfelelően előírt alternatív intézkedések.

(2)  A szanálhatóság lényeges akadályainak azonosítására vonatkozó, az (1) bekezdés a) pontjában említett együttes határozatot a 17. cikk (1) bekezdésében említett jelentés szanálási kollégiumhoz történő benyújtását követő négy hónapon belül kell meghozni.

Az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett együttes határozatot a központi szerződő fél által a szanálhatóság akadályainak megszüntetésére javasolt intézkedések benyújtását követő négy hónapon belül kell meghozni.

Az (1) bekezdésben említett együttes határozatokat a szanálási hatóság megindokolja, és arról a központi szerződő felet és adott esetben annak anyavállalatát írásban értesíti.

Az ESMA a szanálási hatóság kérésére az 1095/2010/EU rendelet 31. cikkének c) pontjával összhangban segítheti a szanálási kollégiumot az együttes határozat elérésében.

(3)  Amennyiben a 17. cikk (1) bekezdésében említett jelentés benyújtásától számított négy hónapon belül a szanálási kollégiumnak nem sikerül meghoznia az együttes határozatot, a szanálási hatóság saját határozatot hoz a 17. cikk (5) bekezdésével összhangban végrehajtandó megfelelő intézkedésekre vonatkozóan. A szanálási hatóság úgy hozza meg határozatát, hogy figyelembe veszi a szanálási kollégium többi tagjának a négy hónapos időszak alatt kinyilvánított véleményét.

A szanálási hatóság írásban értesíti a központi szerződő felet, adott esetben annak anyavállalatát és a szanálási kollégium többi tagját a határozatáról.

(4)  Amennyiben a négy hónapos időszak végéig a felügyeleti kollégium tagjainak a tagok egyszerű többséget képviselő csoportja az 1095/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban egy, a 17. cikk (7) bekezdésének j), k) vagy n) pontjaiban említett ügyet az ESMA elé terjesztett, a központi szerződő fél szanálási hatósága határozathozatalát elhalasztja, és megvárja az ESMA-nak az említett rendelet 19. cikkének (3) bekezdésével összhangban történő esetleges határozathozatalát. Ebben az esetben a szanálási hatóság határozatát az ESMA határozatával összhangban hozza meg.

A négy hónapos időszakot az 1095/2010/EU rendelet értelmében vett egyeztető szakasznak kell tekinteni. Az ESMA egy hónapon belül hozza meg határozatát attól számítva, hogy az ügyet elé terjesztették. A négy hónapos időtartam végét vagy az együttes határozat meghozatalát követően az ügy már nem terjeszthető az ESMA elé. Abban az esetben, ha az ESMA egy hónapon belül nem hoz határozatot, a szanálási hatóság határozatát kell alkalmazni.

IV. CÍM

KORAI BEAVATKOZÁS

19. cikk

Korai beavatkozási intézkedések

(1)  Amennyiben egy központi szerződő fél megszegi vagy ▌várhatóan meg fogja szegni a 648/2012/EU rendelet szerinti prudenciális követelményeket, vagy a globális pénzügyi rendszer vagy az Unió pénzügyi rendszere vagy ezek bármely részének pénzügyi stabilitására nézve kockázatot jelent, vagy ha az illetékes hatóság azt állapította meg, hogy a központi szerződő fél működését esetlegesen befolyásoló fejleményekre utaló egyéb jelzések állnak fenn, különösen a klíringszolgáltatások nyújtásával kapcsolatos képessége tekintetében, az illetékes hatóság:

a)  kötelezheti a központi szerződő felet a helyreállítási terv aktualizálására a 9. cikknek megfelelően, amennyiben a korai beavatkozást igénylő körülmények eltérnek az eredeti helyreállítási tervben meghatározott feltételezésektől;

b)  kötelezheti a központi szerződő felet a helyreállítási tervben rögzített egy vagy több szabály vagy intézkedés végrehajtására egy meghatározott határidőn belül. Amennyiben a tervet aktualizálják az a) pontnak megfelelően, a szóban forgó szabályok vagy intézkedések tartalmazzák az aktualizált szabályokat vagy intézkedéseket;

c)  kötelezheti a központi szerződő felet, hogy azonosítsa az (1) bekezdésben említett jogsértés vagy valószínűsíthető jogsértés okait, és dolgozzon ki megfelelő intézkedéseket és határidőket tartalmazó intézkedési programot;

d)  kötelezheti a központi szerződő felet, hogy hívja össze részvényeseinek közgyűlését, vagy ha a központi szerződő fél elmulaszt eleget tenni ennek a kötelezettségnek, saját maga hívja össze a közgyűlést. Mindkét esetben az illetékes hatóság határozza meg a napirendet, azokkal a határozatokkal együtt, amelyeket a részvényesek általi elfogadás céljából meg kell vitatni;

e)  előírhatja az igazgatóság vagy felső vezetés egy vagy több tagjának eltávolítását vagy leváltását, amennyiben a szóban forgó személyek a 648/2012/EU rendelet 27. cikke értelmében alkalmatlannak bizonyultak feladataik ellátására;

f)  előírhatja a központi szerződő fél üzleti stratégiájának módosítását;

g)  előírhatja a központi szerződő fél jogi vagy működési struktúráinak módosítását;

h)  a szanálási hatóság rendelkezésére bocsáthatja a központi szerződő fél szanálási tervének aktualizálásához szükséges valamennyi információt a központi szerződő fél esetleges szanálásának előkészítése érdekében, és az eszközeinek és kötelezettségeinek értékelését a 24. cikkel összhangban, beleértve a helyszíni vizsgálatok révén megszerzett bármely információt;

i)  szükség esetén és a (4) bekezdéssel összhangban előírhatja a központi szerződő fél helyreállítási intézkedéseinek végrehajtását;

j)  kötelezheti a központi szerződő felet arra, hogy tartózkodjon bizonyos helyreállítási intézkedések megtételétől, amennyiben az illetékes hatóság azt állapítja meg, hogy a szóban forgó intézkedések végrehajtása káros hatást gyakorolhat a pénzügyi stabilitásra, vagy indokolatlanul sértheti az ügyfelek érdekeit;

k)  kötelezheti a központi szerződő felet, hogy kellő időben töltse fel pénzügyi forrásait;

ka)  kivételes esetben és egyszeri alkalommal lehetővé teheti a klíringtagok ügyfelei számára, hogy közvetlenül részt vegyenek árveréseken, eltekintve ugyanakkor ezen ügyfelek tekintetében a 648/2012/EU rendelet IV. címének 3. fejezete szerinti prudenciális követelmények alkalmazásától az e rendelet 41. cikkében meghatározott biztosítéki követelmények kivételével. Az ügyfelek klíringtagjai átfogó tájékoztatást adnak az ügyfeleknek az árverésről, és megkönnyítik számukra az ajánlattételi folyamatot. Az ügyfelek számára előírt letéti kifizetéseket egy teljesítő klíringtagon keresztül kell lebonyolítani;

kb)  a lehető legnagyobb mértékben korlátozhatja vagy megtilthatja a saját tőke és a tőkeként kezelt instrumentumok utáni bármely javadalmazást a nemteljesítés közvetlen előidézése nélkül – beleértve a központi szerződő fél által történő osztalékfizetéseket és visszavásárlásokat is –, és korlátozhatja, megtilthatja vagy befagyaszthatja a 2013/36/EU irányelv és az EBA/GL/2015/22 EBH-iránymutatás alapján változó javadalmazások, nem kötelező nyugdíjjuttatások és a vezetőségnek juttatott végkielégítési csomagok kifizetését.

(2)  Az intézkedések mindegyike vonatkozásában az illetékes hatóság megfelelő határidőt szab, és értékeli az intézkedések hatékonyságát azok végrehajtását követően.

(2a)  A fizetésképtelenségre vonatkozó nemzeti jognak a hitelezők számára hátrányt okozó jogcselekmények megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályai nem alkalmazandók az illetékes hatóság által e rendeletnek megfelelően tett korai beavatkozási intézkedésekre.

(3)  Az illetékes hatóság csak az után alkalmazhatja az (1) bekezdés a)–k) pontjaiban foglalt intézkedéseket, hogy figyelembe vette a szóban forgó intézkedések hatását azon másik tagállamokban, ahol a központi szerződő fél működik vagy szolgáltatást nyújt, különösen ahol a központi szerződő fél működése kritikus vagy jelentős a helyi pénzügyi piacok szempontjából, azokat a helyeket, ahol a klíringtagok, kapcsolt kereskedési helyek és FMI-k letelepedettek.

(4)  Az illetékes hatóság csak akkor alkalmazhatja az (1) bekezdés i) pontjában foglalt intézkedést, ha az adott intézkedés a közérdeket szolgálja, és szükséges a következő célok bármelyikének eléréséhez:

a)  az Unió pénzügyi stabilitásának fenntartása;

b)  a központi szerződő fél kritikus funkciói folytonosságának fenntartása, átlátható és megkülönböztetéstől mentes módon;

c)  a központi szerződő fél pénzügyi alkalmazkodóképességének fenntartása és fokozása.

Az illetékes hatóság nem alkalmazhatja az (1) bekezdés i) pontjában foglalt intézkedést más központi szerződő fél vagyonának, jogainak vagy kötelezettségeinek átruházását érintő intézkedések vonatkozásában.

(5)  Amennyiben a központi szerződő fél kezdeményezte többlépcsős veszteségfedezését a 648/2012/EU rendelet 45. cikkének megfelelően, haladéktalanul értesíti az illetékes hatóságot és a szanálási hatóságot, és tisztázza, hogy a szóban forgó esemény az érintett központi szerződő fél gyengeségeit vagy problémáit tükrözi-e.

(6)  Amennyiben teljesülnek az (1) bekezdésben említett feltételek, az illetékes hatóság haladéktalanul tájékoztatja az ESMA-t és a szanálási hatóságot, továbbá konzultál a felügyeleti kollégiummal.

Az értesítést és a felügyeleti kollégiummal folytatott konzultációt követően az illetékes hatóság dönt arról, hogy indokolt-e az (1) bekezdésben foglalt valamely intézkedés alkalmazása. Az illetékes hatóság a végrehajtandó intézkedésekre vonatkozó határozatról tájékoztatja a felügyeleti kollégiumot, a szanálási hatóságot, valamint az ESMA-t.

(7)  A szanálási hatóság a (6) bekezdés első albekezdésében foglalt értesítést követően kötelezheti a központi szerződő felet, hogy a 41. cikkben rögzített feltételek és a 71. cikkben rögzített titoktartási előírások, valamint az 596/2014/EU rendelet 11. cikkében lefektetett, a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatások keretrendszerének és más, vonatkozó felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogszabályok betartása mellett vegye fel a kapcsolatot a potenciális vásárlókkal a szanálásának előkészítése érdekében.

20. cikk

A felső vezetés és az igazgatóság leváltása

Amennyiben egy központi szerződő fél pénzügyi helyzete jelentősen romlik, vagy ha a központi szerződő fél megszegi törvényi kötelezettségeit, ideértve a működési szabályzatát is, és a 19. cikkel összhangban hozott egyéb intézkedések nem elegendőek a helyzet visszafordításához, az illetékes hatóságok előírhatják a központi szerződő fél felső vezetése vagy igazgatósága egészének vagy egyes tagjainak leváltását.

Az új felső vezetés vagy igazgatóság kinevezése a 648/2012/EU rendelet 27. cikkével összhangban és az illetékes hatóság jóváhagyásával vagy beleegyezésével történik.

IVA. CÍM

Veszteségek megtérülése

20a. cikk

A jövőbeni nyereségből való részesedést biztosító, tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok kibocsátása a veszteségeket elszenvedett klíringtagok és ügyfelek számára

(1)  Amennyiben egy nemteljesítésen kívüli esemény folytán helyreállítás alatt álló központi szerződő fél alkalmazta a helyreállítási tervében a 9. cikk (7b) bekezdése l) pontja ii. alpontjának b) pontja szerint előírt, a teljesítő klíringtagok és ügyfeleik részére a központi szerződő fél által fizetendő esetleges nyereség értékének csökkentésére szolgáló megállapodásokat és intézkedéseket, amelyek túlmennek a 648/2012/EU rendelet 45. cikkében meghatározott többlépcsős veszteségfedezés keretein, és ennek eredményeként nem került szanálás alá, a központi szerződő fél illetékes hatósága a tartozások és a követelések egyensúlyának helyreállítását követően kötelezheti a központi szerződő felet a résztvevők veszteségeinek készpénzfizetés útján történő megtérítésére, vagy adott esetben a központi szerződő fél jövőbeni nyereségében részesedést biztosító, tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok kibocsátására.

Az egyes érintett, teljesítő klíringtagok részére kibocsátott, az ügyfeleknek megfelelő formában továbbadandó, a központi szerződő fél jövőbeni nyereségében részesedést biztosító, tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok értékének a veszteséggel arányosnak kell lennie, és a 24. cikk (3) bekezdésének megfelelően elvégzett értékelésen kell alapulnia. Ezek a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok feljogosítják a birtokost arra, hogy évente kifizetésekben részesüljön a központi szerződő fél részéről a veszteség teljes megtérüléséig, a kibocsátás időpontjától számított, megfelelő, maximális számú éven keresztül. A központi szerződő fél éves nyereségének legfeljebb egy megfelelő maximális részaránya használható fel e tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokkal kapcsolatos kifizetésekre.

(2)  Ez a cikk nem csökkenti a klíringtagoknak a többlépcsős veszteségfedezés kereteit meghaladó veszteségek viselésével kapcsolatos felelősségét.

(3)  Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza a kártérítések kifizetésének sorrendjét, a megfelelő maximális számú évet és a központi szerződő fél éves nyereségének megfelelő maximális részarányát, az (1) bekezdés második albekezdésében rögzítettek szerint.

Az ESMA-nak … [az e rendelet hatályba lépésétől számított XXX]-ig benyújtja a Bizottság részére az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e bekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadásával kiegészítse ezt a rendeletet.

V. CÍM

SZANÁLÁS

I. FEJEZET

Célok, feltételek és általános alapelvek

21. cikk

Szanálási célok

(1)  A szanálási eszközök alkalmazása és a szanálási hatáskör gyakorlása során a szanálási hatóság figyelembe veszi a következő szanálási célok mindegyikét, és azokat az adott ügy természetének és körülményeinek megfelelően mérlegeli:

a)  a központi szerződő fél kritikus funkciói folytonosságának biztosítása ▌, különösen:

i.  a központi szerződő fél klíringtagjaival és azok ügyfeleivel szemben fennálló kötelezettségeinek megfelelő időben történő rendezése;

ii.  a klíringtagok folyamatos hozzáférése a központi szerződő fél által biztosított értékpapírokhoz vagy készpénzszámlákhoz, és e klíringtagok nevében a központi szerződő fél által tartott értékpapírokhoz vagy számlapénzhez;

b)  az egyéb FMI-kkel való azon kapcsolatok folytonosságának biztosítása, amelyek zavara lényeges negatív hatást gyakorolna a pénzügyi stabilitásra vagy a kifizetési, klíring, elszámolási és nyilvántartási funkciók megfelelő időben történő ellátására;

c)  a pénzügyi rendszerre gyakorolt jelentős káros hatások elkerülése, különösen a pénzügyi stresszhelyzetnek a központi szerződő fél klíringtagjaira, azok ügyfeleire vagy a szélesebb értelemben vett pénzügyi rendszerre – többek között az egyéb FMI-kre – történő továbbterjedésének megakadályozása és a piaci és közbizalom fenntartása révén;

d)  az állami források védelme az állami pénzügyi támogatásra támaszkodás és az adófizetőket érő lehetséges veszteség minimalizálása révén;

e)  a szanálás költségeinek minimalizálása az összes érintett érdekelt félre nézve, és a központi szerződő fél értéke romlásának elkerülése, kivéve, ha ez a romlás szükséges a szanálási célok elérése érdekében.

(2)  A szanálás alatt álló központi szerződő fél igazgatósága és felső vezetése minden szükséges támogatást megad a szanálási hatóságnak a szanálási célok eléréséhez.

22. cikk

Szanálási feltételek

(1)  A szanálási hatóságok akkor hajthatnak végre egy központi szerződő féllel kapcsolatban szanálási intézkedést, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

a)  a központi szerződő fél fizetésképtelen, vagy valószínűleg fizetésképtelenné válik a következők bármelyike által megállapítottak szerint:

i.  az illetékes hatóság, a szanálási hatósággal folytatott konzultációt követően;

ii.  a szanálási hatóság, az illetékes hatósággal folytatott konzultációt követően, amennyiben a szanálási hatóság rendelkezik e következtetés levonásához szükséges eszközökkel;

b)  észszerűen nem várható, hogy bármilyen alternatív magánszektorbeli intézkedéssel, beleértve a korai beavatkozási intézkedéseket, észszerű időn belül megelőzhető lenne a központi szerződő fél csődje, minden releváns körülményt is figyelembe véve; és

c)  közérdekből szanálási intézkedés szükséges a szanálási célok eléréséhez, amennyiben a központi szerződő fél szerződéses veszteségelosztási megállapodásainak végrehajtásával vagy amennyiben e megállapodások nem teljes körűek és a központi szerződő fél rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében történő felszámolásával e célok nem érhetők el azonos mértékben.

Az a) ii. pont alkalmazásában az illetékes hatóság késedelem nélkül és saját kezdeményezésére a szanálási hatóság rendelkezésére bocsát minden releváns információt, amely esetlegesen arra utalhat, hogy a központi szerződő fél fizetésképtelen, vagy valószínűleg fizetésképtelenné válik. Az illetékes hatóság emellett kérésre a szanálási hatóság rendelkezésére bocsát minden egyéb olyan információt, amely az értékelése elvégzése érdekében szükséges.

(2)  Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában akkor tekintendő úgy, hogy egy központi szerződő fél fizetésképtelen, vagy valószínűleg fizetésképtelenné válik, ha a következő körülmények közül egy vagy több fennáll:

a)  a központi szerződő fél oly módon szegi meg vagy fogja valószínűleg megszegni az engedélyezési előírásokat, ami indokolja engedélyének a 648/2012/EU rendelet 20. cikke szerinti visszavonását;

b)  a központi szerződő fél nem képes, vagy valószínűleg nem lesz képes ellátni kritikus funkcióit;

c)  a központi szerződő fél nem képes, vagy valószínűleg nem lesz képes helyreállítani életképességét a helyreállítási intézkedések végrehajtása révén;

d)  a központi szerződő fél nem képes, vagy valószínűleg nem lesz képes megfizetni az esedékessé váló tartozásait vagy egyéb kötelezettségeit;

e)  a központi szerződő félnek ▌állami pénzügyi támogatásra van szüksége.

Az e) pont alkalmazásában nem tekintendő állami pénzügyi támogatásnak a következő feltételek mindegyikének megfelelő intézkedés:

i.  valamely központi bank által a központi bank feltételei mellett nyújtott likviditási eszközt fedező állami garancia, vagy újonnan kibocsátott kötelezettségekre nyújtott állami garancia formájában biztosított állami támogatás;

ia.  az állami pénzügyi támogatás nyújtásának időpontjában az e bekezdés a), b), c) vagy d) pontjában említett körülmények egyike sem áll fenn;

ib.  az i. pontban említett állami garanciákra valamely tagállam gazdaságában bekövetkezett súlyos zavarok orvoslása és a pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében van szükség;

ii.  az i. pontban említett állami garanciák fizetőképes központi szerződő felekre korlátozódnak, és feltételük az állami támogatások uniós keretrendszere szerinti végső jóváhagyás, megelőző és ideiglenes jellegűek, az ib. pontban említett súlyos zavarok következményeinek orvoslásához mérten arányosak, és nem használhatók fel a központi szerződő felet ért vagy várhatóan a közeljövőben érő veszteségek fedezésére;

(3)  A szanálási hatóság szanálási intézkedést is végrehajthat, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a központi szerződő fél olyan helyreállítási intézkedéseket alkalmaz vagy tervez alkalmazni, amelyek megakadályozhatják a központi szerződő fél csődjét, de jelentős káros hatást gyakorolnak a pénzügyi rendszerre.

(3a)  A szanálási hatóság azon döntése, amely szerint a központi szerződő fél fizetésképtelen vagy valószínűleg fizetésképtelenné válik, kizárólag azzal az indokkal támadható meg, hogy a döntés meghozatalának időpontjában rendelkezésre álló információk alapján önkényes és észszerűtlen volt.

(4)  Az ESMA … [e rendelet hatálybalépésének időpontját követően 12 hónappal]-ig iránymutatást ad ki a felügyeleti és szanálási gyakorlatok konvergenciájának előmozdítása érdekében azon körülmények közötti alkalmazást illetően, amelyek között a központi szerződő fél úgy tekinthető, hogy fizetésképtelen, vagy valószínűleg fizetésképtelenné válik, adott esetben figyelembe véve az Unióban letelepedett központi szerződő felek eltérő méreteit és jellegét.

Ezen iránymutatások elfogadása során az ESMA figyelembe veszi a 2014/59/EU irányelv 32. cikkének (6) bekezdésével összhangban kiadott iránymutatásokat.

23. cikk

A szanálásra vonatkozó általános elvek

A szanálási hatóság meghozza az összes megfelelő intézkedést a 27. cikkben említett szanálási eszközök használatához, és gyakorolja a 48. cikk szerinti szanálási hatáskört a következő elveknek megfelelően:

a)  a központi szerződő fél helyreállítási tervében szereplő összes szerződéses kötelezettséget és egyéb intézkedéseket ▌érvényesíti, amennyiben azokat a szanálás alá vonást megelőzően nem merítették ki, kivéve, ha rendkívüli körülmények között a szanálási hatóság azt állapítja meg, hogy a szanálási eszközök használata vagy a szanálási hatáskör gyakorlása megfelelőbb a szanálási célok kellő időben történő eléréséhez;

b)  a szanálás alatt álló központi szerződő fél részvényesei viselik az első veszteségeket az a) pontban említett összes kötelezettség és intézkedés érvényesítését követően az adott pontnak megfelelően;

c)  a szanálás alatt álló központi szerződő fél részvényesei után a hitelezők viselik a veszteségeket, a követeléseiknek a rendes fizetésképtelenségi eljárás szerinti rangsorának sorrendjében, kivéve, ha ez a rendelet kifejezetten eltérően rendelkezik;

d)  a központi szerződő fél egyazon csoportba tartozó hitelezői azonos elbánásban részesülnek;

e)  a központi szerződő fél egyetlen részvényesének, hitelezőjének és klíringtagjának vagy annak ügyfelének vesztesége sem lehet nagyobb annál, mint amekkora vesztesége lenne a 60. cikknek megfelelően;

f)  a szanálás alatt álló központi szerződő fél igazgatóságát és felső vezetését leváltják, kivéve azokat az eseteket, amikor a szanálási hatóság úgy ítéli meg, hogy a testületnek és felső vezetésnek a részben vagy egészben történő megtartása szükséges a szanálási célok eléréséhez;

g)  a szanálási hatóságok tájékoztatják a dolgozói képviselőket és konzultációt folytatnak velük a nemzeti törvényeiknek vagy gyakorlatuknak megfelelően;

h)  amennyiben a központi szerződő fél egy csoport tagja, a szanálási hatóságok figyelembe veszik a csoport többi szervezetére, illetve a csoport egészére gyakorolt hatást.

II. FEJEZET

Értékelés

24. cikk

Az értékelés céljai

(1)  A szanálási hatóságok biztosítják, hogy minden szanálási intézkedést a központi szerződő fél eszközeinek, kötelezettségeinek, jogainak és kötelmeinek méltányos, prudens és reális értékelését biztosító értékelés alapján hajtsanak végre.

(2)  Mielőtt a szanálási hatóság szanálás alá von egy központi szerződő felet, biztosítja egy első értékelés elvégzését annak megállapítására, hogy teljesülnek-e a 22. cikk (1) bekezdése szerinti szanálási feltételek.

(3)  Miután a szanálási hatóság határozott a központi szerződő fél szanálás alá vonásáról, biztosítja, hogy egy második értékelés készüljön a következők érdekében:

a)  tájékoztatás a megfelelő szanálási intézkedésről való döntésre vonatkozóan;

b)  annak biztosítása, hogy a központi szerződő fél eszközeiben bekövetkezett esetleges veszteségeket a szanálási eszközök alkalmazásakor teljes körűen elismerjék;

c)  tájékoztatás a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok bevonásának vagy hígításának mértékére, valamint a szanálási hatáskör gyakorlása eredményeképp kibocsátott vagy átruházott tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok értékére és számára vonatkozó döntést illetően;

d)  tájékoztatás a fedezetlen kötelezettségek, köztük a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok leírására vagy átalakítására vonatkozó döntést illetően;

e)  veszteség és pozíció elosztó eszközök alkalmazása esetén tájékoztatás az érintett hitelezői követelésekkel szemben elszámolt veszteségek, még nem teljesített kötelezettségek vagy még nyitott pozíciók mértékére vonatkozó döntést illetően a központi szerződő féllel kapcsolatban, valamint a szanálási készpénzbefizetési felhívás mértékéről és szükségességéről;

f)  az áthidaló központi szerződő fél eszközének alkalmazása esetén tájékoztatás az áthidaló központi szerződő félnek átadandó eszközökre, kötelezettségekre, jogokra és kötelmekre vagy tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokra vonatkozó döntést illetően, valamint a szanálás alatt álló központi szerződő félnek, illetve – az adott helyzettől függően – a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok tulajdonosainak fizetendő esetleges ellentételezés értékére vonatkozó döntést illetően;

g)  a vagyonértékesítési eszköz alkalmazása esetén tájékoztatás a harmadik fél vásárlónak átadandó eszközökre, kötelezettségekre, jogokra és kötelmekre vagy tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokra vonatkozó döntést illetően, valamint a szanálási hatóság tájékoztatása annak megállapításához, hogy a 40. cikk alkalmazásában mi minősül kereskedelmi feltételnek;

ga)  a szanálási hatóság által történő bármely szerződésfelmondás árának a lehetőség szerint tisztességes piaci áron kell alapulnia, amely a központi szerződő fél szabályai és megállapodásai alapján kerül meghatározásra, és más árképzési módszerrel csak akkor helyettesíthető, ha azt a szanálási hatóság feltétlenül szükségesnek tartja.

A d) pont alkalmazásában az értékelésnek figyelembe kell vennie minden olyan veszteséget, amelyet a klíringtagoknak vagy egyéb harmadik feleknek a központi szerződő féllel szemben fennálló, még nem teljesített kötelezettségeinek végrehajtásával fedezni lehet, valamint a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokra alkalmazandó átváltás szintjét.

(4)  A (2) és (3) bekezdésekben említett értékelések ellen kizárólag a szanálási eszköz alkalmazására vagy a szanálási hatáskör gyakorlására vonatkozó határozattal együtt lehet jogorvoslattal élni a 72. cikknek megfelelően.

25. cikk

Az értékeléssel szembeni követelmények

(1)  A szanálási hatóság biztosítja, hogy a 24. cikkben említett értékelést:

a)  minden állami hatóságtól és a központi szerződő féltől független személy;

b)  a szanálási hatóság végezze, amennyiben az értékeléseket az a) pontban említett személy nem tudja elvégezni.

(2)  A 24. cikkben említett értékelések véglegesnek tekintendők, amennyiben azokat az (1) bekezdés a) pontjában említett személy végzi el, és a jelen cikkben rögzített összes követelmény teljesül.

(3)  Az állami támogatások adott esetben alkalmazandó uniós keretrendszerének sérelme nélkül egy végleges értékelésnek, amennyiben lehetséges, prudens feltételezéseken kell alapulnia, és nem tételezheti fel, hogy a központi szerződő fél a jövőben esetlegesen ▌ állami pénzügyi támogatásban, központi banki sürgősségi likviditási támogatásban vagy nem szokásos feltételű biztosítékkal, időtartamra és kamatozási feltételekkel nyújtott központi banki likviditási támogatásban részesül attól az időponttól kezdve, amikor a szanálási intézkedés történik. Az értékelésnek figyelembe kell vennie a szanálás alatt álló központi szerződő fél észszerűen felmerült költségeinek lehetséges megtérítését a 27. cikk (9) bekezdésnek megfelelően.

(4)  A végleges értékelést a következő, a központi szerződő fél birtokában lévő információkkal kell kiegészíteni:

a)  naprakész mérleg és a központi szerződő fél pénzügyi helyzetéről szóló jelentés, ideértve a fennmaradó rendelkezésre álló előfinanszírozott forrásokat és rendezetlen pénzügyi kötelezettségvállalásokat;

b)  a 648/2012/EU rendelet 29. cikkében említett elszámolt ügyletek nyilvántartásai;

c)  eszközeinek, kötelezettségeinek és pozícióinak piaci és könyvszerinti értékére vonatkozó információk, ideértve a központi szerződő féllel szembeni lényeges követeléseket és még nem teljesített kötelezettségeket.

(5)  A végleges értékelés tartalmazza a hitelezőknek az alkalmazandó fizetésképtelenségi jog szerinti kielégítési sorrend alapján történő osztályokba sorolását. Tartalmaznia kell továbbá egy becslést arra vonatkozóan, hogy a részvényesek és hitelezők egyes osztályai milyen elbánásban részesültek volna a 23. cikk e) pontjában meghatározott elvek alkalmazása esetén.

Az első albekezdésben szereplő becslés nem érinti a 61. cikkben említett értékelést.

(6)  Az ESMA – figyelembe véve a 2014/59/EU irányelv 36. cikke (14) és (15) bekezdéseinek megfelelően kidolgozott szabályozástechnikai standardokat – szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a következők meghatározására:

a)  azon körülmények, amelyek fennállása esetén valamely személy a szanálási hatóságtól és a központi szerződő féltől egyaránt függetlennek minősül e cikk (1) bekezdésének alkalmazásában;

b)  a központi szerződő fél eszközei és forrásai értékének meghatározásához használt módszertan;

c)  a 24. és a 61. cikk szerinti értékelések elkülönítése;

Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket … [e rendelet hatálybalépésének időpontját követően 12 hónappal]-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkében megállapított eljárással összhangban történő elfogadására.

26. cikk

Ideiglenes értékelés

(1)  A 24. cikkben említett azon értékelések, amelyek nem felelnek meg a 25. cikk (2) bekezdésében rögzített követelményeknek, ideiglenes értékelésnek tekintendők.

Az ideiglenes értékeléseknek – megfelelő indokolással – ki kell terjedniük a további veszteségekre képzett pufferre.

(2)  Amennyiben a szanálási hatóságok ideiglenes értékelés alapján hajtanak végre szanálási intézkedést, biztosítaniuk kell, hogy a végleges értékelést mihamarabb elvégezzék.

A szanálási hatóság biztosítja, hogy az első albekezdésben említett végleges értékelés:

a)  lehetővé tegye a központi szerződő fél minden veszteségének elismerését a könyveiben;

b)  információt nyújtson az arra vonatkozó döntéshez, hogy a (3) bekezdéssel összhangban sor kerüljön-e a hitelezők követeléseinek visszaírására vagy a kifizetett ellentételezés értékének növelésére.

(3)  Amennyiben a központi szerződő fél nettó eszközértékének végleges értékelés szerinti becslése magasabb értéket eredményez, mint a központi szerződő fél nettó eszközértékének az ideiglenes értékelés szerinti becslése, a szanálási hatóság:

a)  növelheti az érintett hitelezők részéről fennálló, leírt vagy átütemezett követelések értékét;

b)  kötelezheti az áthidaló központi szerződő felet, hogy fizessen az érintett instrumentumok tulajdonosainak további ellentételezést a szanálás alatt álló központi szerződő félnek az eszközökre, kötelezettségekre, jogokra és kötelmekre vonatkozóan, illetve adott esetben a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokra vonatkozóan.

(4)  Az ESMA – figyelembe véve a 2014/59/EU irányelv 36. cikkének (15) bekezdésének megfelelően kidolgozott szabályozástechnikai standardokat – szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki – e cikk (1) bekezdésének alkalmazásában – az ideiglenes értékelésben feltüntetendő további veszteségekre képzett puffer kiszámításának módszertanára.

Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket … [e rendelet hatálybalépésének időpontját követően 12 hónappal]-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkében megállapított eljárással összhangban történő elfogadására.

III. FEJEZET

Szanálási eszközök

1. szakasz

Általános elvek

27. cikk

A szanálási eszközökre vonatkozó általános rendelkezések

(1)  A szanálási hatóságok a 21. cikkben említett szanálási intézkedéseket a következő szanálási eszközök bármelyikének alkalmazásával, külön-külön vagy egymással kombinálva, hajtják végre:

a)  a pozíció- és veszteségelosztó eszközök;

b)  a leírási és átalakítási eszköz;

c)  a vagyonértékesítési eszköz;

d)  az áthidaló központi szerződő fél eszköz;

e)  a 21. és 23. cikkel összeegyeztethető bármely egyéb szanálási eszköz.

(2)  Rendszerszintű válság esetén a szanálási hatóság ▌állami pénzügyi támogatást is nyújthat kormányzati stabilitási eszköz alkalmazásával a 45., 46., és 47. cikkeknek megfelelően az állami támogatások uniós keretrendszere értelmében történő előzetes és végleges jóváhagyás, valamint a rendelkezésre bocsátott pénzeszközök megfelelő időn belüli visszafizetésére vonatkozó átfogó és hiteles rendszer kialakítása mellett.

(3)  Az (1) bekezdésben említett eszközök használata előtt a szanálási hatóság végrehajtja a következőket:

a)  a központi szerződő fél bármely fennálló és rendezetlen jogait, beleértve a klíringtagok által teljesítendő minden szerződéses kötelezettséget a készpénzbefizetési felhívások teljesítésére, a központi szerződő fél számára pótlólagos források nyújtására, vagy a nemteljesítő klíringtagok veszteségeinek átvételére akár árverésen akár a központi szerződő fél működésében szereplő egyéb elfogadott módon;

b)  bármely fennálló és még nem teljesített szerződéses kötelezettséget, amely a klíringtagokon kívüli feleket a pénzügyi támogatás bármely formájának nyújtására kötelezi.

A szanálási hatóság részlegesen végrehajthatja az a) és b) pontokban említett szerződéses kötelezettségeket, amennyiben észszerű határidőn belül nem lehet a szóban forgó szerződéses kötelezettségeket teljes egészében végrehajtani.

(4)  A (3) bekezdéstől eltérve, a szanálási hatóság részben vagy egészben tartózkodhat a vonatkozó meglévő és még nem teljesített kötelezettségek végrehajtásától annak érdekében, hogy elkerülje a pénzügyi rendszerre gyakorolt jelentős káros hatásokat vagy egy széles körű továbbterjedést, vagy amennyiben az (1) bekezdésben említett eszközök használata megfelelőbb a szanálási célok kellő időben történő eléréséhez.

(6)  Amennyiben egy szanálási eszköz használata, kivéve a leírási és átalakítási eszközt, a klíringtagok által viselendő veszteséget eredményez, a szanálási hatóságnak a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok és a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vagy egyéb fedezetlen kötelezettségek leírására és átalakítására vonatkozó hatáskörét a szanálási eszköz alkalmazását közvetlenül megelőzően vagy azzal együtt kell gyakorolnia.

(7)  Amennyiben csak az (1) bekezdés c) vagy d) pontjában említett szanálási eszközöket alkalmazzák, méghozzá a szanálás alatt álló központi szerződő fél eszközei, jogai, kötelezettségei vagy forrásai egy részének 40. és 42. cikk szerinti átadására, úgy az érintett központi szerződő fél fennmaradó részét rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében kell felszámolni.

(8)  A nemzeti fizetésképtelenségi jognak a hitelező számára hátrányt okozó jogcselekmények megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályai nem alkalmazandók valamely szanálás alatt álló központi szerződő fél azon eszközeinek, jogainak, kötelmeinek vagy kötelezettségeinek átadására, amely vonatkozásában szanálási eszközök vagy kormányzati pénzügyi stabilizációs eszközök alkalmazására kerül sor.

(9)  A szanálási hatóság megfelelő időszak elteltével visszaigényli minden olyan méltányolható kiadását – megfelelő kockázati felárat is beleértve –, amely a szanálási eszközök alkalmazásával vagy a szanálási hatáskörök gyakorlásával kapcsolatban vagy a kormányzati pénzügyi stabilizációs eszközök alkalmazásával összefüggésben merült fel, a következő módszerek közül bármelyiket igénybe véve:

a)  a szanálás alatt álló központi szerződő féltől, elsőbbségi hitelezőként;

b)  a vásárló által fizetett bármely ellenértékből, a vagyonértékesítési eszköz alkalmazása esetén;

c)  az áthidaló központi szerződő fél megszüntetéséből eredően keletkezett bevételből, elsőbbségi hitelezőként;

ca)  bármely klíringtagtól olyan mértékben, hogy a klíringtagnak ne keletkezzen nagyobb vesztesége, mint amekkora akkor keletkezett volna, ha a szanálási hatóság nem hajtott volna végre szanálási intézkedéseket a központi szerződő féllel kapcsolatban, és ehelyett a központi szerződő fél helyreállítási tervében vagy a működési szabályzatában szereplő egyéb megállapodások szerint esetlegesen fennálló, még nem teljesített kötelezettségek terhelték volna, vagy ha a központi szerződő felet rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében számolták volna fel;

cb)  a kormányzati stabilizációs eszközök alkalmazásából származó bevételekből, beleértve a 46. cikkben említett, tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok értékesítéséből és a 47. cikkben említett ideiglenes államosítási eszköz alá vont központi szerződő fél értékesítéséből származó bevételeket is.

(9a)  Az előző bekezdés értelmében visszafizetendő összeg meghatározása során a szanálási hatóság figyelembe veszi azt az összeget, amelyet a központi szerződő fél ügyfelei és tagjai a központi szerződő fél szabályai és megállapodásai, valamint a szanálás értelmében is kötelesek lettek volna hozzájárulásként megfizetni, ha a hatóságok nem nyújtottak volna állami támogatást.

(10)  A szanálási eszközök alkalmazásakor a szanálási hatóságok biztosítják – a 25. cikknek megfelelő értékelés alapján – a központi szerződő fél vagy az áthidaló központi szerződő fél veszteségeinek teljes körű elosztását, követelései és tartozásai egyensúlyának helyreállítását, előfinanszírozott forrásainak teljes körű feltöltését, valamint a központi szerződő fél vagy az áthidaló központi szerződő fél feltőkésítését.

27a. cikk

A központi szerződő fél résztvevőinek nyújtott kártalanítás lehetősége a nemteljesítés-kezelési vagy helyreállítási szakasz során szerződésben vállalt veszteségeikre nem alkalmazandó.

2. szakasz

Pozícióelosztó és veszteségelosztó eszközök

28. cikk

A pozíció- és veszteségelosztó eszközök célja és hatóköre

(1)  A szanálási hatóságok a pozícióelosztó eszközt a 29. cikknek megfelelően, a veszteségelosztó eszközt pedig a 30. és 31. cikknek megfelelően alkalmazzák.

(2)  Az (1) bekezdésben említett eszközöket az elszámolási szolgáltatásokkal kapcsolatos összes ügylet és az ezen szolgáltatásokkal kapcsolatosan a központi szerződő fél számára nyújtott biztosítékok tekintetében lehet alkalmazni.

(3)  A szanálási hatóságok a 29. cikkben említett pozícióelosztó eszközt a központi szerződő fél vagy adott esetben az áthidaló központi szerződő fél számviteli nyilvántartásainak kiigazítása érdekében alkalmazzák.

A szanálási hatóságok a 30. és 31. cikkben említett veszteségelosztó eszközt a következők közül bármelyik célból alkalmazhatják:

a)  a központi szerződő fél a 27. cikk (10) bekezdésének megfelelően értékelt veszteségeinek fedezése;

b)  a központi szerződő fél azon képességének helyreállítása, hogy teljesíteni tudja az esedékessé váló fizetési kötelezettségeit;

ba)  a követelések és tartozások közötti egyensúly helyreállításának elősegítése;

c)  a követelések és tartozások közötti egyensúly helyreállításának elősegítése azáltal, hogy forrásokat bocsátanak a központi szerződő fél rendelkezésére egy árverési ajánlat teljesítése érdekében, amely lehetővé teszi a központi szerződő fél számára a nemteljesítő fél pozícióinak elosztását vagy a 29. cikk szerint felmondott szerződésekkel kapcsolatos kifizetések teljesítését;

d)  az a), b) és c) pontokban említett eredmények elérése egy áthidaló központi szerződő féllel kapcsolatban;

e)  a központi szerződő fél üzleti tevékenysége fizetőképes harmadik félnek történő átadásának támogatása a vagyonértékesítési eszköz alkalmazásával.

29. cikk

Szerződések részleges vagy teljes felmondása

(1)  A szanálási hatóság felmondhatja a következő szerződések mindegyikét, vagy közülük bizonyos szerződéseket:

a)  a nemteljesítő klíringtagok szerződéseit;

b)  az érintett elszámolási szolgáltatások vagy eszközosztályok szerződéseit;

c)  a szanálás alatt álló központi szerződő fél szerződéseit.

(1a)  Az (1) bekezdés szerinti hatáskör gyakorlása során a szanálási hatóság a bekezdés a), b) és c) pontjában említett szerződéseket hasonló módon, az adott szerződések szerződő felei közötti megkülönböztetés nélkül mondja fel, azon szerződéses kötelezettségek kivételével, amelyek ésszerű időkereten belül nem érvényesíthetők.

(2)  A szanálási hatóság kizárólag akkor mondhatja fel az (1) bekezdés a) pontjában említett szerződéseket, amennyiben az eszközök és e szerződésekből eredő pozíciók átadására nem került sor a 648/2012/EU rendelet 48. cikke (5) és (6) bekezdésének értelmében.

(3)  A szanálási hatóság minden érintett klíringtagot értesít az (1) bekezdésben említett szerződések felmondásának dátumáról.

(4)  Az (1) bekezdésben említett bármely szerződés felmondása előtt a szanálási hatóság a következő lépéseket teszi meg:

a)  kötelezi a szanálás alatt álló központi szerződő felet, hogy határozza meg az egyes szerződések értékét, és aktualizálja az egyes klíringtagok számlaegyenlegét;

b)  határozza meg az egyes klíringtagoknak vagy az egyes klíringtagok által fizetendő nettó összegeket, figyelembe véve minden esedékes de még meg nem fizetett változó letétet, beleértve az a) pontban említett értékelések eredményeképp esedékes változó letétet;

c)  értesíti az egyes klíringtagokat a megállapított nettó összegekről, és azokat e tájékoztatásnak megfelelően beszedi.

A szerződés felmondását követően a szanálási hatóság megfelelő időben értesíti minden olyan egyéb rendszerszinten jelentős intézményként megjelölt ügyfél illetékes hatóságát, amelynek szerződését felmondták.

(4a)  A szanálási hatóság által e cikk alapján történő szerződésfelmondás árának a tisztességes piaci áron kell alapulnia, amelyet a központi szerződő fél szabályai és megállapodásai alapján határoznak meg, vagy bármely más megfelelő árképzési módszer segítségével, amennyiben a szanálási hatóság szükségesnek tartja ilyen alternatív módszer alkalmazását.

(5)  Amennyiben egy teljesítő klíringtag nem tudja megfizetni a (4) bekezdésnek megfelelően megállapított nettó összeget, a szanálási hatóság kötelezheti a központi szerződő felet, hogy a teljesítő klíringtagot minősítse nemteljesítőnek, és annak alapletétjét, valamint a garanciaalaphoz való hozzájárulását a 648/2012/EU rendelet 45. cikkének megfelelően használja fel.

(6)  Amennyiben a szanálási hatóság felmondott egyet vagy többet az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett típusú szerződések közül, ideiglenesen meg kell akadályoznia, hogy a központi szerződő fél a felmondott szerződésekkel azonos típusú új ügyleteket számoljon el.

A szanálási hatóság engedélyezheti a központi szerződő fél számára, hogy folytassa az érintett ügylettípusok elszámolását, amennyiben a következő feltételek teljesülnek:

a)  a központi szerződő fél teljesíti a 648/2012/EU rendelet követelményeit;

b)  a szanálási hatóság értesítés ad ki és tesz közzé ebből a célból a 70. cikk (3) bekezdésében említett módokat alkalmazva.

30. cikk

A központi szerződő fél által a teljesítő klíringtagoknak és azok ügyfeleinek fizetendő nyereségek értékének csökkentése

(1)  A szanálási hatóság csökkentheti a központi szerződő fél teljesítő klíringtagokkal és azok ügyfeleivel szemben fennálló fizetési kötelezettségei összegének értékét, amennyiben e kötelezettségek a központi szerződő fél változó letét fizetésére vagy gazdaságilag ezzel egyenértékű kifizetésre vonatkozó folyamatainak megfelelően fizetendő nyereségből keletkeznek. A klíringtagok haladéktalanul tájékoztatják ügyfeleiket a szanálási eszköz alkalmazásáról és arról, hogy ez milyen módon érinti őket.

(2)  A szanálási hatóság az (1) bekezdésben említett fizetési kötelezettségek csökkentését egy méltányos elosztó mechanizmus alkalmazásával számolja ki, amelynek meghatározása a 24. cikk (3) bekezdésének megfelelően elvégzett értékelés folyamán történik, és amelyről a klíringtagokat haladéktalanul tájékoztatja, amint sor kerül a szanálási eszköz használatára. Az egyes klíringtagok esetében csökkentendő teljes nettó nyereség arányos a központi szerződő fél által fizetendő összegekkel.

(3)  A fizetendő nyereségek értékének csökkentése attól a pillanattól hatályos és kötelező érvényű a központi szerződő félre és az érintett klíringtagokra nézve, amikor a szanálási hatóság végrehajtja a szanálási intézkedést.

(3a)  Az e cikkben említett hatásköröknek az egyéb rendszerszinten jelentős intézményként megjelölt ügyfél pozícióit érintő bármilyen gyakorlásáról megfelelő időben értesíteni kell az említett ügyfél illetékes hatóságát.

(4)  Későbbi eljárásban egyetlen teljesítő klíringtag sem támaszthat követelést a központi szerződő féllel vagy jogutódjával szemben az (1) bekezdésben említett fizetési kötelezettségek csökkentéséből eredően.

(5)  Amennyiben a szanálási hatóság csak részben csökkenti a fizetendő nyereségek értékét, a fennmaradó fizetendő összeg továbbra is jár a teljesítő klíringtagnak.

(5a)  A központi szerződő fél működési szabályzatában utalni kell a fizetési kötelezettségek csökkentésére vonatkozó, az (1) bekezdésben említett hatáskörre, továbbá valamennyi esetleges hasonló megállapodásra, amelyről az említett működési szabályzat a helyreállítási szakaszra vonatkozóan rendelkezik . A központi szerződő fél gondoskodik szerződéses megállapodások megkötéséről annak érdekében, hogy a szanálási hatóság gyakorolhassa e cikk szerinti hatásköreit.

31. cikk

Szanálási készpénzbefizetési felhívás

(1)  A szanálási hatóság előírhatja a teljesítő klíringtagok számára, hogy nyújtsanak pénzbeli hozzájárulásokat a központi szerződő félnek. E pénzbeli hozzájárulások összegét a szanálási hatóság határozza meg azzal a céllal, hogy a lehető legmegfelelőbb módon biztosítsa a 21. cikk (1) bekezdésében említett szanálási célok elérését.

Amennyiben a központi szerződő fél több garanciaalapot működtet, az első albekezdésben említett pénzbeli hozzájárulás összege a klíringtagnak az érintett klíringszolgáltatás vagy eszközosztály garanciaalapjába vagy garanciaalapjaiba befizetendő hozzájárulásaira vonatkozik.

A szanálási hatóság élhet a szanálási készpénzbefizetési felhívással függetlenül attól, hogy kimerült-e már a teljesítő klíringtagok számára pénzbeli hozzájárulást előíró összes szerződéses kötelezettség.

A szanálási hatóság a pénzbeli hozzájárulás összegét minden egyes teljesítő klíringtag számára a klíringtag garancialapba való befizetéseivel arányosan állapítja meg.

(2)  Ha egy teljesítő klíringtag nem fizeti meg az előírt összeget, a szanálási hatóság kötelezheti a központi szerződő felet, hogy az érintett klíringtagot minősítse nemteljesítőnek, és a klíringtag alapletétjét, valamint a garanciaalaphoz való hozzájárulását a 648/2012/EU rendelet 45. cikkének megfelelően használja fel.

(2a)  A központi szerződő fél működési szabályzatában a helyreállítási készpénzbefizetési felhívások mellett utal a szanálási készpénzbefizetési felhívásra, és gondoskodik szerződéses megállapodások megkötéséről annak érdekében, hogy a szanálási hatóság gyakorolhassa e cikk szerinti hatásköreit.

(2b)  A szanálási hatóság meghatározza a szanálási készpénzbefizetési felhívás működési szabályzatba felveendő összegét, amelynek legalább a klíringtag garanciaalapba befizetett hozzájárulásával egyenértékűnek kell lennie.

(2c)  A szanálási hatóság meghatározza a szanálási készpénzbefizetési felhívás működési szabályzatba belefoglalandó összegét.

3. szakasz

A tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vagy egyéb fedezetlen kötelezettségek leírása és átalakítása

32. cikk

A tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok és hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vagy egyéb fedezetlen kötelezettségek leírására és átalakítására vonatkozó kötelezettség

(1)  A szanálási hatóság a leírási és átalakítási eszközt a 33. cikknek megfelelően a szanálás alatt álló központi szerződő fél által kibocsátott tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok és hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vagy egyéb fedezetlen kötelezettségek vonatkozásában alkalmazza a veszteségek fedezésére, az érintett központi szerződő fél vagy áthidaló központi szerződő fél feltőkésítésére, vagy a vagyonértékesítési eszköz alkalmazásának támogatására.

▌(2) A 24. cikk (3) bekezdésével összhangban elvégzett értékelés alapján a szanálási hatóság megállapítja a következőket:

a)  azt az összeget, amellyel a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokat és hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokat vagy egyéb fedezetlen kötelezettségeket le kell írni minden olyan veszteség figyelembevétele mellett, amelyet a klíringtagoknak vagy egyéb harmadik feleknek a központi szerződő féllel szemben fennálló még nem teljesített kötelezettségeinek végrehajtásával fedezni lehet;

b)  azt az összeget, amellyel a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokat vagy egyéb fedezetlen kötelezettségeket tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokra kell átváltani a központi szerződő fél vagy az áthidaló központi szerződő fél prudenciális kötelezettségeinek helyreállítása érdekében.

33. cikk

A tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vagy egyéb fedezetlen kötelezettségek leírását vagy átalakítását szabályozó rendelkezések

(1)  A szanálási hatóság a leírási és átalakítási eszközt a követelések rendes fizetésképtelenségi eljárásban alkalmazandó elsőbbségének megfelelően használja.

(2)  A hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vagy egyéb fedezetlen kötelezettségek tőkeértékének csökkentése vagy átalakítása előtt a szanálási hatóság a veszteség arányában és szükség esetén legfeljebb a veszteség teljes összege erejéig csökkenti a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok névleges értékét.

Amennyiben a 24. cikk (3) bekezdésével összhangban elvégzett értékelésnek megfelelően a központi szerződő fél nettó értéke a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok értékének csökkentése után is pozitív, a szanálási hatóság körülményektől függően bevonja vagy hígítja az érintett tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokat.

(3)  A szanálási hatóság a szanálási célok eléréséhez szükséges mértékben, és szükség esetén legfeljebb az érintett instrumentumok vagy kötelezettségek teljes összege erejéig csökkenti vagy átalakítja, vagy cs