Index 
Elfogadott szövegek
2019. március 28., Csütörtök - StrasbourgVégleges kiadás
A külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolása (Koszovó) ***I
 Az emberi fogyasztásra szánt víz minősége ***I
 A szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és mentesítési eljárások hatékonyságának növelése ***I
 Az egyes online közvetítésekre, valamint televíziós és rádiós műsorok továbbközvetítésére alkalmazandó szerzői jogok és szerzői joggal szomszédos jogok gyakorlása ***I
 A Kreatív Európa program (2021–2027) létrehozása ***I
 „Erasmus”: uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram ***I
 A fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozása ***I
 A 2020. évi pénzügyi évre tervezett bevételek és kiadások – I. szakasz – Európai Parlament
 A venezuelai szükséghelyzet
 A jogállamiság helyzete és a korrupció elleni küzdelem, különösen Máltán és Szlovákiában
 A dízelbotrány legújabb fejleményei
 Az Európai Békekeret létrehozásáról szóló határozat

A külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolása (Koszovó) ***I
PDF 123kWORD 44k
Az Európai Parlament 2019. március 28-i jogalkotási állásfoglalása a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (Koszovó(1)) (COM(2016)0277 – C8-0177/2016 – 2016/0139(COD))
P8_TA(2019)0319A8-0261/2016

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0277),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 77. cikke (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0177/2016),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére és a Külügyi Bizottság véleményére (A8-0261/2016),

1.  elfogadja első olvasatbeli álláspontját, megegyezően a Bizottság javaslatával;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1)* Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.


Az emberi fogyasztásra szánt víz minősége ***I
PDF 437kWORD 154k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2019. március 28-i jogalkotási állásfoglalása az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2017)0753 – C8-0019/2018 – 2017/0332(COD))
P8_TA(2019)0320A8-0288/2018

(Rendes jogalkotási eljárás – átdolgozás)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0753),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 192. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0019/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a cseh képviselőház, az ír parlament, az osztrák szövetségi tanács és az Egyesült Királyság Alsóháza által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokolt véleményekre, amelyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. július 12-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2018. május 16-i véleményére(2),

–  tekintettel a jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra(3),

–  tekintettel az eljárási szabályzata 104. cikkének (3) bekezdése értelmében a Jogi Bizottság által a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsághoz intézett, 2018. május 18-i levélre,

–  tekintettel az eljárási szabályzata 104. és 59. cikkére,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére (A8-0288/2018),

A.  mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport szerint a Bizottság javaslata a benne akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz, és mivel a meglévő jogszabályok változatlanul hagyott rendelkezései és e módosítások egységes szerkezetbe foglalása tekintetében a javaslat a meglévő jogszabályok érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza,

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot(4), figyelembe véve az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásait;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 28-án került elfogadásra az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel (átdolgozás)

P8_TC1-COD(2017)0332


(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(5),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(6),

rendes jogalkotási eljárás keretében(7),

mivel:

(1)  A 98/83/EK tanácsi irányelvet(8) több alkalommal jelentősen módosították(9). Mivel most további módosításokra kerül sor, az irányelvet az áttekinthetőség érdekében át kell dolgozni.

(2)  A 98/83/EK irányelv jogi keretet hozott létre annak érdekében, hogy a víz egészségességének és tisztaságának biztosítása által óvja az emberi egészséget az emberi fogyasztásra szánt víz szennyezettsége által okozott káros hatásoktól. Ennek az irányelvnek ugyanezt a célt kell szolgálnia, és mindenki számára biztosítania kell az ilyen vízhez való egyetemes hozzáférést az Unióban. E cél érdekében uniós szinten van szükség azoknak a minimumkövetelményeknek a meghatározására, amelyeknek az e célra szánt víznek meg kell felelnie. A tagállamoknak meg kell hozniuk minden az ahhoz szükséges intézkedéseketintézkedést, hogy az emberi fogyasztásra szánt ivóvíz mentes legyen bármiféle mikroorganizmustól és parazitától, valamint olyan anyagoktól, amelyek akár veszélyt is jelenhetnek az emberi egészségre nézve, és biztosítaniuk kell, hogy az ivóvíz megfeleljen az említett minimumkövetelményeknek. [Mód. 161, 187, 206 és 213]

(2a)   A Bizottságnak az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett „Az anyagkörforgás megvalósítása – a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv” című, 2015. december 2-i közleményével összhangban ezen irányelvnek arra kell törekednie, hogy ösztönözze a vízi erőforrások hatékony felhasználását és a fenntarthatóságot, ezáltal teljesítve a körforgásos gazdasággal kapcsolatos célkitűzéseket. [Mód. 2]

(2b)   Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése 2010. július 28-án elismerte a vízhez és a megfelelő higiénés körülményekhez való emberi jogot, így a tiszta ivóvízhez való hozzáférés nem korlátozható amiatt, hogy a végfelhasználó nem tudja azt megfizetni. [Mód. 3]

(2c)   Összhangot kell teremteni az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve(10) és ezen irányelv között. [Mód. 4]

(2d)   Az ezen irányelvben meghatározott követelményeknek tükrözniük kell a vízszolgáltatók nemzeti helyzetét és körülményeit a tagállamokban. [Mód. 5]

(3)  A természetes ásványvizeket és a gyógyszernek minősülő vizeket ki kell zárni ennek az irányelvnek a hatálya alól, mivel a 2009/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(11), illetve a 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(12) foglalkozik az ilyen vizekkel. Azonban a 2009/54/EK irányelv a természetes ásványvizekre és a forrásvizekre egyaránt vonatkozik, és csak az ásványvizeket kell kizárni ezen irányelv hatálya alól. A 2009/54/EK irányelv 9. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban a forrásvizeknek meg kell felelniük ezen irányelv előírásainak. Ez a kötelezettség azonban nem terjeszthető ki az ezen irányelv I. mellékletének A. részében szereplő mikrobiológiai paraméterekre. Az emberi fogyasztásra szánt, közüzemi vízellátásból vagy magánkutakból származó, palackozott vagy tartályokba töltött, értékesítésre, illetve valamely élelmiszer gyártásában, készítésében vagy kezelésére való felhasználásra szánt víznek a főszabály szerint továbbra is meg kell felelnie ezen irányelv előírásainak a megfelelési helyen (a csapban), és onnantól a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(13) 2. cikke második albekezdésének megfelelően élelmiszernek kell tekintetni tekinteni. Az alkalmazandó élelmiszer-biztonsági követelmények tiszteletben tartása esetén a nemzeti hatóságoknak hatáskört kell kapniuk arra, hogy engedélyezzék a víz élelmiszer-feldolgozó ágazatban való újrafelhasználását. [Mód. 6]

(4)  A vízhez való jogról szóló európai polgári kezdeményezés („Right2Water”)(14) – amely felszólította az Uniót, hogy fokozza a vízhez való egyetemes hozzáférés elérésére irányuló erőfeszítéseit – lezárását követően uniós szintű nyilvános konzultáció indult, és a célravezető és hatásos szabályozás program (REFIT) keretében sor került a 98/83/EK irányelv értékelésére.(15) Ennek alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a 98/83/EK irányelv bizonyos rendelkezéseit naprakésszé kell tenni. Négy fejlesztendő területet azonosítottak, nevezetesen a minőséget meghatározó számszerű értékek listáját, a kockázatalapú megközelítésre való korlátozott hagyatkozást, a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó rendelkezések pontatlanságát, valamint az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkezésbe kerülő anyagok jóváhagyási rendszerei közötti egyenlőtlenségeket, valamint ennek emberi egészséget érintő következményeit. Ezen túlmenően a vízhez való joggal kapcsolatos európai polgári kezdeményezés külön problémaként azonosította azt a tényt, hogy a lakosság egy része – a kiszolgáltatott éskülönösen a társadalom perifériájánperifériájára szorult csoportokkorlátozottan vagy nem fér férnek hozzá emberi fogyasztásra szánt, megfizethető árú vízhez, pedig ez szerepel az ENSZ 2030-as fenntartható fejlesztési céljai értelmében vállalt kötelezettségek között (6. célkitűzés). Ezzel összefüggésben az Európai Parlament elismerte, hogy mindenkinek joga van az emberi fogyasztásra szánt vízhez való hozzáférésre az Unióban. Az utolsó megoldandó kérdés pedig a vízügyi infrastruktúra karbantartására és felújítására irányuló beruházások alacsony szintjére, valamint a vízhálózatok olykor elégtelen ismeretére visszavezethető vízszivárgással kapcsolatos tudatosság hiánya; amire az Európai Számvevőszék vízügyi infrastruktúráról szóló különjelentése(16) is rámutatott. [Mód. 7]

(4a)   Az Egyesült Nemzetek 6. számú fenntartható fejlesztési célja alapján kitűzött ambiciózus célok elérése érdekében a tagállamokat kötelezni kell cselekvési tervek végrehajtására annak biztosítása érdekében, hogy 2030-ig mindenki egyetemes és igazságos hozzáférést kapjon a biztonságos és megfizethető ivóvízhez. [Mód. 8]

(4b)   Az Európai Parlament 2015. szeptember 8-i állásfoglalást fogatott el a „Right2Water” európai polgári kezdeményezés nyomon követéséről. [Mód. 9]

(5)  Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Regionális Irodája részletesen áttekintette a 98/83/EK irányelvben meghatározott paraméterek és számszerű értékek jegyzékét annak megállapítása érdekében, hogy a műszaki és tudományos fejlődés fényében szükség van-e a jegyzék kiigazítására. E vizsgálat eredményei(17) alapján az enterális kórokozókat és a Legionella-t ellenőrizni kell, hat kémiai paramétert vagy paramétercsoportot fel kell venni e jegyzékbe, és három, az endokrin rendszert károsító vegyülethez elővigyázatossági referenciaértéket kell rendelni. Az új paraméterek közül három esetében az elővigyázatosság jegyében a WHO által javasoltnál szigorúbb, de elérhető számszerű értékeket kell megállapítani. Az ólom tekintetében a WHO megállapította, hogy a koncentrációt az észszerűen megvalósítható legalacsonyabb szinten kell tartani, a krómra vonatkozó érték pedig továbbra is WHO-felülvizsgálat alatt marad, ezért mindkét paraméter tekintetében tízéves átmeneti időszakot kell engedélyezni a szigorúbb értékek alkalmazása előtt.

(5a)   Az emberi fogyasztásra szánt ivóvíz alapvető szerepet játszik az Unió arra irányuló folyamatos erőfeszítéseiben, hogy erősítse az emberi egészség és a környezet védelmét az endokrin károsító vegyi anyagokkal szemben. Az endokrin károsító vegyületek ezen irányelvben történő szabályozása ígéretes lépés az endokrin károsító anyagokra vonatkozó aktualizált uniós stratégiának megfelelően, amelyet a Bizottság köteles minden további késedelem nélkül végrehajtani. [Mód. 11]

(6)  A WHO ajánlásában az is szerepel, hogy három számszerű érték esetében lazítani lehet az előírásokon, öt paramétert pedig törölni kell a jegyzékből. Ezek a változtatások azonban nem feltétlenül szükségesek, mivel az (EU) 2015/1787 bizottsági irányelv(18) által bevezetett kockázatalapú megközelítés bizonyos feltételek mellett lehetővé teszi a vízszolgáltatók számára, hogy töröljenek egyes paramétereket az ellenőrizendő paraméterek jegyzékéből. A számszerű értékeknek való megfelelést lehetővé tévő kezelési módszerek pedig már használatban vannak.

(6a)  Amennyiben a tudományos ismeretek nem elegendők az emberi egészségre jelentett veszély vagy annak hiányának megállapításához, vagy az emberi fogyasztásra szánt vízben található anyag megengedett értékének meghatározásához, az említett anyagot az elővigyázatosság elve alapján megfigyelési listára kell helyezni, amíg egyértelműbb tudományos adatok nem állnak rendelkezésre. A tagállamoknak ezért külön kell ellenőrizniük ezeket az újonnan megjelenő paramétereket. [Mód. 13]

(6b)   Az indikátor paramétereknek nincs közvetlen közegészségügyi hatásuk. Ugyanakkor fontos eszközök, amelyek lehetővé teszik a víztermelő és -elosztó rendszerek működésének megállapítását és a víz minőségének értékelését. Elősegítik a vízkezelés működési zavarainak azonosítását, és fontos szerepet játszanak a vízminőségbe vetett fogyasztói bizalom növelésében és fenntartásában. Ezért a tagállamoknak nyomon kell követniük ezeket a mutatókat. [Mód. 14]

(7)  Amennyiben az elővigyázatosság elvének teljes körű érvényesítése és a területükön az emberi egészség védelme érdekében szükséges, a tagállamoknak kötelezően meg kell határozniuk az I. mellékletben nem szereplő további paraméterekre vonatkozó értékeket. [Mód. 15]

(8)  A 98/83/EK irányelv csak korlátozott mértékben foglalkozott a megelőző biztonsági tervezéssel és a kockázatalapú elemekkel. A kockázatalapú megközelítés első elemeit már 2015-ben bevezették a 2015/1787/EU irányelvvel, amely módosította a 98/83/EK irányelvet annak érdekében, hogy a tagállamok számára lehetővé tegye az általuk létrehozott ellenőrzési programoktól való eltérést, amennyiben hiteles kockázatértékeléseket végeznek, például a WHO ivóvíz-minőségre vonatkozó iránymutatásai(19) alapján. Az ivóvízbiztonsági tervet meghatározó iránymutatások és az ivóvízellátás biztonságára vonatkozó EN 15975-2 szabvány együtt alkotják azokat a nemzetközileg elismert elveket, amelyeken az ivóvíz előállítása, elosztása, paramétereinek ellenőrzése és elemzése alapul. Ezeket az irányelvben meg kell tartani. Annak érdekében, hogy ezek az elvek ne csupán az ellenőrzési szempontok esetében érvényesüljenek, valamint hogy az időt és az erőforrásokat a valódi kockázatokra és a hibaforrásoknál végrehajtott költséghatékony intézkedésekre lehessen összpontosítani, elkerülve a nem releváns kérdésekre irányuló elemzéseket és erőfeszítéseket, helyénvaló bevezetni egy átfogó kockázatalapú megközelítést az ellátási lánc egészében, a vízkivételi területtől az elosztáson át a csapig. E megközelítésnek a 2000/60/EK irányelv keretében felhalmozott ismereteken és végrehajtott intézkedéseken kell alapulnia, és hatékonyabban figyelembe kell vennie az éghajlatváltozás vízkészletre gyakorolt hatását. A kockázatalapú megközelítésnek három lábon kell állnia: az első a vízkivétel területére jellemző veszélyek tagállamok általi felmérése („veszélyértékelés”), összhangban a WHO iránymutatásaival és az ivóvízbiztonságiterv-készítési útmutatóval(20); a második a vízszolgáltató lehetősége arra, hogy az ellenőrzést a fő kockázatokhoz igazítsa („az ellátással kapcsolatos kockázatértékelés”); a harmadik pedig a házi elosztó rendszerből eredő kockázatok (pl. Legionella vagy ólomszennyezés) tagállamok általi értékelése, külön középpontba állítva az elsőbbségi helyszíneket („a házi elosztással kapcsolatos kockázatértékelés”). Ezek az értékeléseket rendszeresen felül kell vizsgálni, többek között az éghajlattal kapcsolatos szélsőséges időjárási események, a vízkivételi területen az emberi tevékenységben bekövetkező változások, vagy a forrásokat érintő események nyomán. A kockázatalapú megközelítés biztosítja az illetékes hatóságok, a vízszolgáltatók és más érdekelt felek – köztük a szennyezés forrásáért vagy a szennyezés kockázatáért felelős érdekeltek vízszolgáltatók közötti folyamatos információcserét. Kivételként a kockázati megközelítés végrehajtását hozzá kell igazítani a vizet sótalanító és az utasokat szállító tengeri hajók sajátos korlátaihoz. Az európai lobogó alatt közlekedő hajók a nemzetközi vizeken történő hajózás során megfelelnek a nemzetközi szabályozási keretnek. Ezen túlmenően külön korlátozások vonatkoznak az emberi fogyasztásra szánt víz fedélzeten való szállítására és előállítására, ezért ezen irányelv rendelkezéseit ennek megfelelően ki kell igazítani. [Mód. 16]

(8a)   A vízkészletek nem hatékony felhasználása, különösen a vízellátási infrastruktúrában bekövetkező szivárgás az emberi fogyasztásra szánt szűkös vízkészletek túlzott kiaknázásához vezet. Ez komolyan akadályozza a tagállamokat abban, hogy elérjék a 2000/60/EK irányelv alapján kitűzött célokat. [Mód. 17]

(9)  A veszélyértékelés során a kockázatértékeléssel kapcsolatban kifejezetten az emberi fogyasztásra szánt víz előállításához szükséges kezelés mértékének csökkentését kell szem előtt tartanicsökkentésén alapuló holisztikus megközelítést kell követni, például törekedni kell az emberi fogyasztásra szánt víz kinyerésére használt víztestek szennyezését vagy a szennyezés kockázatát okozó tényezők mérséklésére. E célból a tagállamoknak azonosítaniuk kell az e víztesteket érintő veszélyeket és lehetséges szennyezési forrásokat, és nyomon kell követniük az általuk a veszélyértékelés alapján relevánsnak ítélt szennyezőanyagokat (például mikroműanyagok, nitrátok, növényvédő szerek vagy a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(21) alapján meghatározott gyógyszerek), a területen természetesen előforduló szennyezőanyagokat (pl. arzén), vagy a vízszolgáltatók bejelentéseiben szereplő anyagokat (pl. egy adott paraméter értékeinek hirtelen növekedése a kezeletlen vízben). A 2000/60/EK irányelvvel összhangban ezeket a paramétereket az illetékes hatóságoknak jelzésként kell használniuk arra, hogy az összes érdekelt féllel – köztük a szennyezési forrásokért vagy a potenciális szennyezési forrásokért felelős érkekeltekkel – vízszolgáltatókkal és az érdekelt felekkel együttműködve csökkentsék a víztestek terhelését, például megelőző vagy kockázatcsökkentő intézkedéseket alkalmazzanak (ideértve szükség esetén az egészségre gyakorolt hatások megismerésére irányuló kutatást), valamint biztosítsák e víztestek védelemét és a szennyezés forrásainak vagy kockázatának kezelését.Amennyiben valamely tagállam a kockázatértékelés keretében megállapítja, hogy egy paraméter nincs jelen egy adott vízkivételi területen (például mert az anyag sohasem fordul elő a talajvízben vagy a felszíni vizekben), akkor a tagállamnak tájékoztatnia kell az érintett vízszolgáltatókat, és lehetővé teheti számukra, hogy a szolgáltatás kockázatértékelésének elvégzése nélkül csökkentsék e paraméter ellenőrzési gyakoriságát, vagy levegyék a paramétert az ellenőrizendő paraméterek listájáról. [Mód. 18]

(10)  Ami a veszélyértékelést illeti, a 2000/60/EK irányelv előírja a tagállamok számára, hogy határozzák meg és tartsák megfigyelés alatt az emberi fogyasztásra szánt víz kivételére használt víztesteket, és tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy elkerüljék ezek minőségének romlását, és ezzel csökkentsék az ivóvíz előállítása során szükséges vízkezelés mértékét. A kötelezettségek megkettőzésének elkerülése érdekében a tagállamoknak a veszélyértékelésre a 2000/60/EK irányelv 7. és 8. cikke, valamint V. melléklete alapján végzett megfigyelést, valamint a 2000/60/EK irányelv 11. cikke szerinti intézkedési programjaikban foglalt intézkedéseket kell használniuk.

(11)  Az emberi fogyasztásra szánt víz minőségének értékelésére használt számszerű értékeket azon a ponton kell betartani, ahol az emberi fogyasztásra szánt vizet a megfelelő felhasználó rendelkezésére bocsátják; azonban az emberi fogyasztásra szánt víz minőségét befolyásolhatják a házi elosztó rendszerek. A WHO szerint az Unióban a Legionella a legveszélyesebb vízi kórokozó, különösen a Legionella pneumophila, amely a legionárius betegség eseteinek többségét okozza az Unióban. A meleg vizes rendszerekben terjed, és belégzéssel fertőz, például zuhanyozás közben. Ezért egyértelműen a házi elosztó rendszerekhez kapcsolódik. Mivel észszerűtlenül magas költségekkel járna, és ellentétes lenne a szubszidiaritás elvével egy egyoldalú kötelezettség előírása minden magán- és nyilvános létesítmény ellenőrzésére e kórokozó tekintetében, a házi elosztási kockázatértékelés alkalmasabb e kihívás kezelésére, különös figyelmet fordítva az elsőbbségi helyszínekre. A házi elosztási kockázatértékelés során figyelembe kell venni az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező termékekből és anyagokból eredő lehetséges kockázatokat is. A házi elosztási kockázatértékelés során ezért többek között az elsőbbségi létesítményekre kell összpontosítani, értékelve a házi elosztó rendszerből és a kapcsolódó termékekből és anyagokból eredő kockázatokat, valamint az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező termékekből eredő kockázatokat. építési termékek teljesítményét a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(22) szerinti teljesítménynyilatkozat alapján. A teljesítménynyilatkozattal együtt az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(23) 31. és 33. cikkében említett információkat is rendelkezésre kell bocsátani. Az értékelés alapján a tagállamoknak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük többek között annak biztosítása érdekében, hogy a WHO erre vonatkozó iránymutatásaival(24) összhangban megfelelő ellenőrzési és kezelési intézkedések álljanak rendelkezésre (például megbetegedések esetén), valamint hogy az építési termékekből emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező anyagokból származó szennyeződés ne veszélyeztesse az emberi egészséget. Azonban a 305/2011/EU rendelet sérelme nélkül, amennyiben ezek az intézkedések a termékek és anyagok Unión belüli szabad mozgásának korlátozását jelentenék, a korlátozásnak kellően megalapozottnak és szigorúan arányosnak kell lennie, és nem vezethet a tagállamok közötti önkényes megkülönböztetéshez vagy a kereskedelem rejtett korlátozásához.  [Mód. 19]

(12)  A 98/83/EK irányelvnek a kezelés, a berendezések és az anyagok minőségbiztosításával kapcsolatos rendelkezései nem jártak sikerrel az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező építési termékek belső piacán jelentkező akadályok felszámolásában, illetve az emberi egészség megfelelő védelmének biztosításában. Továbbra is nemzeti termékjóváhagyások vannak érvényben, a különböző tagállamokban eltérő követelményekkel. Ez megnehezíti és költségessé teszi a gyártók számára termékeik Unió-szerte történő forgalmazását. A technikai akadályok csak akkor szüntethetők meg, ha a 305/2011/EU rendelet alapján harmonizált műszaki előírások lépnek életbe az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező építési termékekre vonatkozóan. Az említett rendelet lehetővé teszi az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező építési termékekre vonatkozó értékelési módszereket harmonizáló európai szabványok kidolgozását, továbbá küszöbértékek és osztályok meghatározását az alapvető jellemzők teljesítményszintjével kapcsolatban. E célból a 2017. évi szabványosítási munkaprogramban(25) szerepelt egy szabványosítási felkérés az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező termékek és anyagok higiéniájára és biztonságára vonatkozóan a 305/2011/EU rendeletnek megfelelően, és a szabvány kiadása 2018-ra várható. Ennek a harmonizált szabványnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése racionális döntéshozatalt fog lehetővé tenni az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező biztonságos építési termékek forgalomba hozatala és forgalmazása kapcsán. Ennek fényében az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező berendezésekre és anyagokra vonatkozó rendelkezéseket törölni kell, és részben ezek helyébe lépnek a házi elosztási kockázat értékelésére vonatkozó rendelkezések, melyek kiegészülnek a 305/2011/EU rendelet szerinti vonatkozó harmonizált szabványokkal. Ez a helyzet annak tudható be, hogy nincsenek az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező összes termékre és anyagra vonatkozó uniós higiéniai minimumszabványok, ami elengedhetetlen feltétele lenne a tagállamok közötti kölcsönös elismerés teljes körű biztosításának. A technikai akadályok megszüntetése és az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező összes termék és anyag uniós szintű megfelelősége tehát csak a minőségre vonatkozó minimumkövetelmények uniós szintű megállapítása esetén valósítható meg. Ennek fényében ezeket a rendelkezéseket az ilyen termékekre és anyagokra vonatkozó harmonizációs eljárással kell megerősíteni. E munka során figyelembe kell venni azon tagállamok tapasztalatait és eredményeit, amelyek összehangolt erőfeszítés keretében több éve dolgoznak együtt a jogszabályok közelítése érdekében. [Mód. 20]

(13)  Minden egyes tagállam köteles gondoskodni ellenőrző programok létrehozásáról annak ellenőrzésére, hogy az emberi fogyasztásra szánt víz megfelel-e ezen irányelv előírásainak.  Az ezen irányelv alapján végzett ellenőrzések legnagyobb része a vízszolgáltatókra hárul, szükség esetén azonban a tagállamoknak tisztázniuk kell, hogy az ezen irányelv átültetéséből eredő kötelezettségek mely illetékes hatóságot terhelik.E vízszolgáltatók számára bizonyos fokú rugalmasságot kell biztosítani azon paraméterek tekintetében, amelyeket az ellátással kapcsolatos kockázatértékelés keretében figyelemmel kísérnek. Ha egy paramétert nem tárnak fel, akkor a vízszolgáltatók számára lehetővé kell tenni az ellenőrzési gyakoriság csökkentését vagy az adott paraméter ellenőrzésének leállítását. A legtöbb paraméter esetében az ellátással kapcsolatos kockázatértékelést kell alkalmazni. A kulcsparamétereket azonban egy bizonyos minimális gyakorisággal mindenkor ellenőrizni kell. Ez az irányelv elsősorban a megfelelőségi ellenőrzések céljára állapítja meg az ellenőrzési gyakoriságot, és csak korlátozott rendelkezéseket tartalmaz az operatív ellenőrzésre vonatkozóan. Azonban a vízkezelés megfelelősége érdekében további operatív ellenőrzésekre lehet szükség, aminek megítélése a vízszolgáltató felelőssége. E tekintetben a vízszolgáltatók hagyatkozhatnak a WHO iránymutatásaira és a vízgazdálkodási terv kézikönyvére. [Mód. 21]

(14)  A vízszolgáltatóknak fokozatosan be kell vezetniük a kockázatalapú megközelítést, így a nagyon kis, kis és közepes méretű szolgáltatóknak is, mivel a 98/83/EK irányelv értékelése hiányosságokat tárt fel az ilyen szolgáltatók általi végrehajtás terén, olykor a szükségtelen ellenőrzési műveletek költségei miatt, ugyanakkor a nagyon kis szolgáltatók esetében lehetőséget kell biztosítani az eltérésre. A kockázatalapú megközelítés alkalmazása során figyelembe kell venni a biztonsági megfontolásokat, valamint a „szennyező fizet” elvhez fűződő megfontolásokat is. A kisebb szolgáltatók esetében az illetékes hatóságnak szakértői segítség biztosításával támogatnia kell az ellenőrzési műveleteket. [Mód. 188]

(14a)   A közegészség legmagasabb szintű védelme érdekében a tagállamoknak a kockázatalapú megközelítés alkalmazása céljából az intézményi és jogi keretükkel összhangban biztosítaniuk kell a felelősségi körök egyértelmű és kiegyensúlyozott megosztását. [Mód. 24]

(15)  Abban az esetben, ha az irányelv által meghatározott követelmények nem teljesülnek, az érintett tagállamnak haladéktalanul meg kell vizsgálnia az okokat, és minél előbb meg kell tennie a szükséges javító intézkedéseket a víz minőségének helyreállítása érdekében. Amennyiben a rendelkezésre álló víz potenciális veszélyt jelent az emberi egészségre, a vízellátást meg kell tiltani vagy a víz használatát korlátozni kell, továbbá megfelelő módon tájékoztatni kell a potenciálisan érintett polgárokat. Továbbá  Fontos továbbá tisztázni, hogy a mikrobiológiai és kémiai paraméterekre vonatkozó minimumkövetelmények betartásának elmulasztását elmulasztása esetén a tagállamoknak meg kell határozniuk, hogy az értékek túllépése automatikusan az emberi egészséget fenyegető potenciális veszélynek minősül-e. E célból a tagállamoknak figyelembe kell venniük a minimumkövetelmények túllépésének mértékét, valamint az érintett paraméter típusát. kell tekinteniük.  Abban az esetben, ha az emberi fogyasztásra szánt víz minőségének helyreállításához javító intézkedésre van szükség, a Szerződés 191. cikkének (2) bekezdésével összhangban előnyben kell részesíteni azokat az intézkedéseket, amelyek a problémát annak forrásánál orvosolják. [Mód. 25]

(15a)   Fontos megelőzni, hogy a szennyezett víz potenciális veszélyt jelentsen az ember egészségére. Ezért az ilyen víz szolgáltatását meg kell tiltani, vagy korlátozni kell annak használatát. [Mód. 26]

(16)  A tagállamok számára a továbbiakban nem indokolt lehetővé lehetővé kell tenni, hogy eltérést engedjenek ezen irányelv alól. Az eltéréseket eredetileg arra használták, hogy a tagállamoknak akár kilenc év haladékot biztosítsanak a számszerű értékeknek való megfelelés elérésére. Ez a tagállamok és a Bizottság számára egyaránt nehézkesnek az eljárás – tekintettel az irányelv nagyra törő céljára – hasznosnak bizonyult a tagállamok számára. Ezenkívül Megjegyzendő azonban, hogy néhány esetben a javító intézkedések késedelméhez vezetett, mivel az eltérés lehetőségét olykor átmeneti időszaknak tekintették. Az eltérésekre vonatkozó rendelkezést ezért el kell hagyni. Az emberi egészség védelme érdekében a számszerű értékek túllépése esetén azonnal javító intézkedésekhez kell folyamodni, a számszerű értéktől való eltérés engedélyezésének lehetősége nélkül. AzonbanMindazonáltal – tekintettel egyrészt az ebben az irányelvben foglalt minőségi paraméterek tervezett megerősítésére, másrészt arra, hogy egyre több újonnan megjelenő szennyező anyagot derítenek fel, ami fokozott értékelési, ellenőrzési és kezelési intézkedéseket tesz szükségessé – továbbra is fenn kell tartani az említett körülményekhez igazodó eltérési eljárást, feltéve, hogy az adott körülmények nem jelentenek potenciális kockázatot az emberi egészségre, és az érintett térségben az emberi fogyasztásra szánt vízzel való ellátás máskülönben semmilyen más észszerű módon nem tartható fenn. A 98/83/EK irányelv eltérésekre vonatkozó rendelkezését ezért módosítani kell annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok gyorsabban és hatékonyabban meg tudjanak felelni ezen irányelv követelményeinek. A tagállamok által a 98/83/EK irányelv 9. cikke alapján engedélyezett és ezen irányelv hatálybalépésekor még alkalmazandó eltéréseket az eltérés engedélyezésekor hatályban lévő rendelkezésekben meghatározott módon továbbra is alkalmazni kell.továbbra is alkalmazni kell érvényességük végéig, megújításukra azonban nem kerülhet sor. [Mód. 27]

(17)  A Bizottság a „Right2Water” európai polgári kezdeményezésre reagálva 2014-ben felkérte a tagállamokat(26), hogy a WHO ajánlásainak megfelelően valamennyi polgár számára biztosítsanak hozzáférést egy minimális igényeket kielégítő vízellátáshoz. Kötelezettséget vállalt arra, hogy „környezetvédelmi politikája […] révén javítsa a teljes népesség biztonságos ivóvízhez […] való hozzáférését”(27) Ez összhangban van az Európai Unió Alapjogi Chartájának 1. és 2. cikkével. Emellett Ez megfelel az ENSZ 6. fenntartható fejlesztési céljának és az ahhoz tartozó célkitűzésnek, amely „a biztonságos és megfizethető ivóvízhez való egyetemes és méltányos hozzáférés biztosítása mindenki számára”. A méltányos hozzáférés fogalma számos szempontot felölel, idetartozik a víz elérhetősége (amit nehezíthetnek földrajzi okok, az infrastruktúra hiánya vagy a lakosság egyes csoportjainak sajátos helyzete), a minőség, az elfogadhatóság és a megfizethetőség. A víz megfizethetőségével kapcsolatban fontos emlékeztetni arra, hogy a 2000/60/EK irányelv 9. cikke (4) bekezdésének sérelme nélkül az említett irányelvben előírt költségmegtérülés elve alapján a vízdíjak megállapítása során a tagállamok figyelembe vehetik a lakosság eltérő gazdasági és szociális körülményeit, és ezeknek megfelelően szociális díjakat alkalmazhatnak, vagy a hátrányos társadalmi és gazdasági helyzetű csoportokat védő intézkedéseket fogadhatnak el. Ez az irányelv kifejezetten a vízhez való hozzáférés minőségi és elérhetőségi vonatkozásaival foglalkozik. Ezért e kérdés megoldására az európai polgári kezdeményezésre való reagálás keretében és a szociális jogok európai pillére(28) 20. alapelvének („Mindenkinek joga van a jó minőségű alapvető szolgáltatásokhoz, többek között a vízellátáshoz, …”) végrehajtását támogatandó, a tagállamoktól elvárható, hogy nemzeti szinten foglalkozzanak a vízhez való megfizethető hozzáférés ügyével, ugyanakkor a tagállamok élveznek némi bizonyos mértékű mérlegelési jogkört az alkalmazandó intézkedések típusát illetően. Ez a cél többek között az emberi fogyasztásra szánt vízhez való hozzáférés javítására irányuló intézkedésekkel érhető el, például azzal, ha elkerülik a vízminőségi követelmények közegészségügyi szempontból nem indokolt, de a fogyasztó számára a víz árát növelő szigorítását, ha Alkalmazhatnak például a vízhez való hozzáférés javítására a közterületeken szabadon hozzáférhető ivókutakat alakítanak ki, és ösztönzik, vagy ösztönözhetik az emberi fogyasztásra szánt víz ingyenes rendelkezésre bocsátását a középületekben , éttermekben, bevásárló- és szabadidőközpontokban, valamint az átmenő forgalmat bonyolító zónákban és a nagy gyalogos forgalmú területeken, például a vasútállomásokon és a repülőtereken. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy sajátos nemzeti körülményeiknek megfelelően szabadon határozzák meg az ilyen eszközök megfelelő kombinációját.és éttermekben. [Mód. 28]

(18)  Az Európai Parlament a Right2Water európai polgári kezdeményezés nyomon követéséről szóló állásfoglalásában(29) megállapította, hogy „a tagállamoknak különleges figyelmet kell fordítaniuk a társadalom kiszolgáltatott csoportjainak szükségleteire.”(30) Egyes kisebbségi kultúrák sajátos helyzetét, és különösen az ivóvízhez való hozzáférésük hiányát – gondoljunk a roma, szintó, vándorló, kalé, stb. akár letelepedett, akár állandó lakhellyel nem rendelkező csoportokra – elismerte a nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretének végrehajtásáról című jelentésről szóló bizottsági közlemény(31) és a romák integrációját célzó hatékony tagállami intézkedésekről szóló tanácsi ajánlás(32) is. Ebben a kontextusban helyénvaló, hogy a tagállamok különös figyelmet fordítsanak a kiszolgáltatott és marginalizálódott csoportokra, és a megfelelő intézkedések megtételével biztosítsák számukra a vízhez való hozzáférést. A tagállamoknak a vízszolgáltatások költségeire vonatkozóan a 2000/60/EK irányelvben meghatározott megtérülés elvét figyelembe véve, a mindenki számára megfizethető minőségi vízellátás veszélyeztetése nélkül javítaniuk kell a kiszolgáltatott és marginalizálódott csoportok vízhez való hozzáférését. Az e csoportok meghatározására vonatkozó tagállami jogok sérelme nélkül e csoportokba belefoglalandók legalább a menekültek, a nomád közösségek, a hajléktalanok és a kisebbségi – például roma és vándorló – kultúrákkultúrák, mint a szintó, kalé, stb, akár letelepedtek, akár nem. A hozzáférés biztosítását szolgáló intézkedéseket a tagállamok választhatják meg, elképzelhető alternatív ellátórendszerek (pl. egyéni vízkezelő berendezések) biztosítása, tartályos víz (tartálykocsik, csiszternák) rendelkezésre bocsátása és a táborok számára szükséges infrastruktúra biztosítása. Amennyiben e kötelezettségek teljesítése a helyi hatóságok felelősségi körébe tartozik, a tagállamok biztosítják, hogy e hatóságok elegendő pénzügyi forrással, valamint megfelelő műszaki és anyagi kapacitással rendelkezzenek, és ennek megfelelően nyújtsanak számukra például szakértői támogatást. A kiszolgáltatott és marginalizált csoportoknak nyújtott vízellátás különösen nem járhat aránytalanul nagy költségekkel a helyi hatóságok számára. [Mód. 29]

(19)  A „Jólét bolygónk felélése nélkül” című, a 2020-ig tartó időszakra szóló hetedik környezetvédelmi cselekvési program(33) előírja, hogy a nyilvánosság számára nemzeti szinten hozzáférést kell biztosítani a környezetre vonatkozó egyértelmű információkhoz. A 98/83/EK irányelv csak az információkhoz való passzív hozzáférésről rendelkezett, vagyis a tagállamoknak csak azt kellett biztosítaniuk, hogy az információk rendelkezésre álljanak. Ezeket a rendelkezéseket most fel kell váltani annak biztosítása érdekében, hogy naprakész átfogó, a fogyasztók számára releváns információk legyenek könnyen hozzáférhetők, például olyan weboldalon, amelynek elérési útvonalára kifejezetten felhívják a figyelmet egy füzetben, weboldalon vagy intelligens alkalmazásban. A naprakész információknak nemcsak az ellenőrzési programok eredményeit kell tartalmazniuk, hanem a nyilvánosság számára hasznos további információkat is, például a vízszolgáltatók az egyes vízminőségi paraméterekre vonatkozó ellenőrzésének eredményét, valamint az I. melléklet Ba. részében felsorolt indikátormutatókra vonatkozó információkat (vas, keménység, ásványi anyagok stb.), amelyek gyakran befolyásolják a fogyasztókban a csapvízről kialakult képet. Ennek érdekében a 98/83/EK irányelv azon mutatóit, amelyek nem nyújtottak az egészség szempontjából releváns információkat, az e paraméterekre vonatkozó információkat online információval kell felváltani. A nagyon nagy vízszolgáltatók esetében további, többek között az energiahatékonyságra, a gazdálkodásra, a díjstruktúrára az irányításra, az árstruktúrára és az alkalmazott kezelésekre vonatkozó információkat is elérhetővé kell tenni online. A fogyasztók lényeges információkkal kapcsolatos jobb Feltehető, hogy a fogyasztók javuló tájékozottsága és a nagyobb átláthatóság hozzá fog járulni várhatóan erősíteni fogja a polgárok vezetékes vízbe és vízszolgáltatásba vetett bizalmát, ami feltételezhetően elősegíti bizalmának növeléséhez. Ez várhatóan a csapvíz ivóvízként történő nagyobb mértékű fogyasztását fogyasztásához vezet, ami hozzájárul ahhoz, hogy csökkenjen a műanyagfelhasználás és által csökken a hulladék műanyaghulladék mennyisége, valamint és mérséklődnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása, kibocsátások, ez pedig segíti az éghajlatváltozás elleni küzdelmet és a környezet valamennyi elemének javát szolgálja. [Mód. 30]

(20)  Ugyanezt a gondolatmenetet követve ahhoz, hogy a fogyasztók jobban megismerjék a vízfogyasztás hatásait, információt kell kapniuk (például számlájukon vagy intelligens alkalmazások révén, könnyen hozzáférhető formában) ) az általuk évente fogyasztott vízmennyiségről, fogyasztásuk alakulásáról, valamint az átlagos háztartási fogyasztással való összehasonlításról – amennyiben ez az információ a vízszolgáltató rendelkezésére áll –, a vízszolgáltató által felszámított díj szerkezetéről, elkülönítve a annak változó és az állandó részeit költségeket, valamint az emberi fogyasztásra szánt víz literenkénti áráról, lehetővé téve a palackozott víz árával való összehasonlítását. [Mód. 31]

(21)  A vízdíjak megállapításakor figyelembe veendő alapelveket – 2000/60/EK irányelv 9. cikke (4) bekezdésének sérelme nélkül –, elveket, nevezetesen „a a vízszolgáltatás költségeinek megtérülésemegtérülése” és „a szennyező fizetfizet” elvet a az említett 2000/60/EK irányelv határozta meg. Ennek ellenére a vízszolgáltatás nyújtásának pénzügyi fenntarthatósága nem mindig biztosított, ami esetenként a vízügyi infrastruktúra karbantartásába való beruházások elmaradásához vezet. Az ellenőrzési technikák javulásával az elsősorban a karbantartás hiányára visszavezethető szivárgások mértéke könnyebben kimutatható, és ezzel összefüggésben uniós szinten ösztönözni kell a szivárgások visszaszorítását a vízügyi infrastruktúra hatékonyságának növelése érdekében. A szubszidiaritás elvével összhangban ezt a kérdést a szivárgási arányokkal és az energiahatékonysággal kapcsolatos átláthatóság és fogyasztói tájékoztatás fokozásával kell orvosolni. és az ezzel a kérdéssel kapcsolatos tudatosság növelése érdekében az erre vonatkozó információkat átláthatóbb módon kell megosztani a fogyasztókkal. [Mód. 32]

(22)  A 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(34) célja, hogy az Aarhusi Egyezménnyel összhangban biztosítsa a tagállamokban a környezeti információkhoz való hozzáférést. Széles körű kötelezettségekről rendelkezik, amelyek egyaránt vonatkoznak a környezeti információk kérésre történő rendelkezésre bocsátására és aktív terjesztésére. A 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(35) szintén átfogó hatállyal rendelkezik, kiterjed a térinformatikai adatok megosztására, ideértve a különböző környezeti kérdésekre vonatkozó adatsorokat is. Fontos, hogy ezen irányelvnek az információhoz való hozzáférésre és az adatok megosztására vonatkozó rendelkezései kiegészítsék az említett irányelveket, és ne hozzanak létre különálló jogi szabályozást. Ezért ennek az irányelvnek a nyilvánosság tájékoztatásáról és a végrehajtás ellenőrzésével kapcsolatos tájékoztatásról szóló rendelkezései nem sérthetik a 2003/4/EK és a 2007/2/EK irányelv rendelkezéseit.

(23)  A 98/83/EK irányelv nem állapított meg jelentéstételi kötelezettségeket a kis vízszolgáltatók számára. Ennek orvoslása érdekében, és tekintettel a végrehajtással és a megfeleléssel kapcsolatos információk szükségességére, egy új rendszert kell bevezetni, amelynek keretében a tagállamok feladata, hogy kizárólag releváns adatokat tartalmazó adatsorokat hozzanak létre, tartsanak fenn és bocsássanak a Bizottság, valamint az Európai Környezetvédelmi Ügynökség rendelkezésére, például a számszerű értékek túllépésével és a jelentős eseményekkel kapcsolatban. Ennek biztosítania kell, hogy az egyes szereplőkre háruló adminisztratív teher a lehető legkisebb legyen. A nyilvános hozzáférést, a jelentéstételt és az adatok hatóságok közötti megosztását lehetővé tévő megfelelő infrastruktúra biztosítása kapcsán a tagállamoknak a 2007/2/EK irányelvben és annak végrehajtási jogi aktusaiban szereplő adatspecifikációkra kell támaszkodniuk.

(24)  A tagállamok által szolgáltatott adatok nemcsak a megfelelőség ellenőrzéséhez szükségesek, hanem ahhoz is elengedhetetlenek, hogy a Bizottság figyelemmel kísérhesse és értékelhesse a jogszabály céljainak megvalósulását, és egyúttal adatokat gyűjtsön a jogszabály jövőbeni értékeléséhez az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás(36) 22. pontjának megfelelően. Ebben az összefüggésben szükség van olyan releváns adatokra, amelyek lehetővé teszik az irányelv hatékonyságának, eredményességének, relevanciájának és uniós hozzáadott értékének jobb értékelését, és ugyanezt szolgálja a megfelelő jelentéstételi mechanizmus kialakítása is, amelynek eredményei felhasználhatók az irányelv későbbi értékeléseihez.

(25)  A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás 22. pontja értelmében a Bizottságnak az irányelv átültetésének időpontjától számított bizonyos időszakon belül el kell végeznie az irányelv értékelését. Az értékelésnek az irányelv végrehajtása során gyűjtött tapasztalatokon és adatokon, a vonatkozó tudományos, analitikai és epidemiológiai adatokon, valamint valamint a vonatkozó tudományos, analitikai és epidemiológiai adatokon a rendelkezésre álló WHO-ajánlásokon kell alapulnia. [Mód. 34]

(26)  Ez az irányelv tiszteletben tartja az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert alapvető jogokat és elveket. Különösen az egészségügyi ellátáshoz, az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokhoz, a környezetvédelemhez és a fogyasztóvédelemhez kapcsolódó elveket kívánja előmozdítani.

(27)  Amint arra az Európai Bíróság több alkalommal emlékeztetett, az irányelveknek az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 288. cikkének harmadik bekezdése által tulajdonított kötelező erővel összeegyeztethetetlen annak elvi szinten történő kizárása, hogy az érintett személyek egy irányelvben előírt kötelezettségre hivatkozhassanak. Ez a megfontolás különösen érvényes egy olyan irányelvre, amelynek célja az emberi egészség védelme az emberi fogyasztásra szánt víz bármilyen szennyeződésének káros hatásaival szemben. Ezért a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezménnyel(37) összhangban a nyilvánosság számára biztosítani kell az igazságszolgáltatáshoz való jogot, ezzel is védve az egészséget és a jóllétet lehetővé tévő környezethez való jogot. Ezenkívül arra az esetre, ha az ezen irányelv által biztosított jogok jogszerűtlen gyakorlatokkal való többszöri megsértése miatt sok embert érintő tömeges károkozás lépne fel, lehetőséget kell biztosítani a kollektív jogorvoslati mechanizmusok használatára, amennyiben a tagállamok létrehoztak ilyet a Bizottság 2013/396/EU ajánlásának(38) megfelelően.

(28)  Ezen irányelvnek a tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása, illetve a veszélyértékelések és a házi elosztási kockázatértékelések kapcsán alkalmazandó ellenőrzési követelményei meghatározása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell adni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv I–IV. mellékletének módosítása, valamint a 10a. cikkben meghatározott módosítások értelmében szükséges intézkedések meghozatala céljából. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. Ezen túlmenően a 98/83/EK irányelv I. melléklete C. részének 10. megjegyzésében foglalt, a radioaktív anyagok ellenőrzési gyakoriságának és ellenőrzési módszereinek meghatározására vonatkozó felhatalmazás a 2013/51/Euratom tanácsi irányelv(39) elfogadása miatt feleslegessé vált, ezért el kell hagyni. A 98/83/EK irányelv III. melléklete A. részének második albekezdésében foglalt, az irányelv módosításaira vonatkozó felhatalmazásra sincs már szükség, ezért azt törölni kell. [Mód. 35]

(29)  Az irányelv végrehajtására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében végrehajtási hatáskört kell ruházni a Bizottságra az emberi fogyasztásra szánt vízről a vízszolgáltatásban részesülő személyek részére szolgáltatandó információk formátumának és megjelenítési módjainak meghatározása tekintetében, valamint a tagállamok által nyújtandó és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség által összesítendő, az irányelv végrehajtásával kapcsolatos adatok formátumának és megjelenítési módjainak meghatározása tekintetében. E hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(40) megfelelően kell gyakorolni.

(30)  A 2008/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(41) követelményeinek sérelme nélkül a tagállamoknak meg kell állapítaniuk az ezen irányelv rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és gondoskodniuk kell azok végrehajtásáról. A szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

(31)  A 2013/51/Euratom irányelv konkrét rendelkezéseket határoz meg az emberi fogyasztásra szánt vízben található radioaktív anyagok ellenőrzése tekintetében. Ezért ebben az irányelvben nem szükséges előírni a radioaktivitásra vonatkozó számszerű értékeket.

(32)  Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen az emberi egészség védelemét a tagállamok a szükséges intézkedések léptéke és hatásai miatt nem tudják kielégítően megvalósítani, és e cél uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket fogadhat el az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvével összhangban ez az irányelv nem lépi túl az említett cél megvalósításához szükséges mértéket.

(33)  Az irányelv nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó kötelezettség azon rendelkezésekre korlátozódik, amelyek tartalma a korábbi irányelvekhez képest jelentősen módosult. A változatlan rendelkezések átültetésére vonatkozó kötelezettség a korábbi irányelvekből következik.

(34)  Ez az irányelv nem érinti az V. melléklet B. részében felsorolt irányelvek nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Célok

(1)  Ezen irányelv az Unióban mindenki számára elérhető, emberi fogyasztásra szánt víz minőségére vonatkozik. [Mód. 36]

(2)  Ezen irányelv célja az emberi egészség megóvása az emberi fogyasztásra szánt víz szennyezettsége által okozott káros hatásoktól a víz egészségességének és tisztaságának biztosítása által, valamint az emberi fogyasztásra szánt vízhez való egyetemes hozzáférés biztosítása. [Mód. 163, 189, 207 és 215 ]

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában:

1.  „emberi fogyasztásra szánt víz”:minden, eredeti állapotában vagy kezelés utáni állapotban levő, köz- vagy magántulajdonban lévő létesítményekben – az élelmiszeripari vállalkozásokat is beleértve – ivásra, főzésre, ételkészítésre vagy élelmiszertermelésre vagy egyéb élelmezési célokra és egyéb háztartási célokra szánt víz, függetlenül az eredetétől és attól, hogy szolgáltatása hálózatról, tartálykocsiból , illetve vagy forrásvíz esetében palackozott vagy tartályba töltött formában történik-e. [Mód. 38]

2.  „házi elosztó rendszer”: köz- vagy magántulajdonban lévő létesítményekben található minden olyan vízvezeték, szerelvény és berendezés, amely az emberi fogyasztáshoz általában használt csap és az ellátó hálózat között van, de csak abban az esetben, ha a vonatkozó nemzeti szabályozás értelmében nem tartoznak a vízszolgáltató ilyen minőségében meglévő felelősségi körébe. [Mód. 39]

3.  „vízszolgáltató”: napi átlagban legalább 10 m3 emberi fogyasztásra szánt vizet szolgáltató jogalany jogi személy. [Mód. 40]

3a.  „nagyon kis vízszolgáltató”: naponta 50 m3-nél kevesebb vizet szolgáltató vagy 250 főnél kevesebbet kiszolgáló vízszolgáltató. [Mód. 41]

4.  „kis vízszolgáltató”: naponta 500 m3-nél kevesebb vizet szolgáltató, vagy 5 000 2 500 főnél kevesebbet kiszolgáló vízszolgáltató. [Mód. 42]

4a.  „közepes vízszolgáltató”: naponta legalább 500 m3 vizet szolgáltató vagy legalább 2 500 főt kiszolgáló vízszolgáltató. [Mód. 43]

5.  „nagy vízszolgáltató”: naponta legalább 500 5 000 m3 vizet szolgáltató, vagy legalább 5 000 25 000 főt kiszolgáló vízszolgáltató. [Mód. 44]

6.  „nagyon nagy vízszolgáltató”: naponta legalább 5 000 20 000 m3 vizet szolgáltató, vagy legalább 50 000100 000 főt kiszolgáló vízszolgáltató. [Mód. 45]

7.  „elsőbbségi helyszín”: a tagállamok által meghatározott olyan nem lakáscélú nagy létesítmény, ahol a vízzel kapcsolatos kockázatoknak potenciálisan kitett emberek, különösen a kiszolgáltatott személyekfelhasználók száma magas, például a kórházak, egészségügyi intézmények, szálláshelyek, büntetőjogi intézmények, nyugdíjasotthonok, iskolák, egyetemek és más oktatási intézmények, bölcsődék, sport- és szabadidős létesítmények, kiállítóhelyek, és kempingek. [Mód. 46]

8.  „veszélyeztetett és marginalizált csoportok”: a társadalomból diszkrimináció vagy jogokhoz, erőforrásokhoz és lehetőségekhez való hozzáférés hiánya miatt kiszorult személyek, akik a társadalom többi részéhez képest kiszolgáltatottabbak az egészségük, biztonságuk, az oktatás hiánya, káros gyakorlatok vagy más veszélyek szempontjából.

8a.   „élelmiszeripari vállalkozás”: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 2. pontjában meghatározott élelmiszeripari vállalkozás. [Mód. 47]

3. cikk

Kivételek

(1)  Ez az irányelv nem vonatkozik a következőkre:

a)  a tagállamokban a 2009/54/EK irányelvvel összhangban az illetékes hatóságok által elismert természetes ásványvizekre;

b)  a 2001/83/EK irányelv értelmében gyógyászati terméknek minősülő vizekre.

(1a)  Az élelmiszeripari vállalkozások által az emberi fogyasztásra szánt termékek vagy anyagok előállítására, feldolgozására, tartósítására vagy forgalomba hozatalára használt víz tekintetében ezen irányelvnek csak a 4., 5., 6. és 11. cikkét kell alkalmazni. Ezen irányelv egyetlen cikkét sem kell alkalmazni azonban, ha az élelmiszeripari vállalkozás üzemeltetője az illetékes nemzeti hatóság számára kielégítő módon igazolja, hogy az általa felhasznált víz minősége nem befolyásolja a tevékenységeiből származó termékek vagy anyagok higiénikus voltát, és hogy az említett termékek vagy anyagok megfelelnek a 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(42).[Mód. 48]

(1b)  Az emberi fogyasztásra szánt palackozott vagy tartályba töltött víz gyártója nem tekintendő vízszolgáltatónak.

Ezen irányelv csak annyiban alkalmazandó az emberi fogyasztásra szánt palackozott vagy tartályba töltött vízre, amennyiben az más uniós jogszabályok hatálya alá nem tartozik. [Mód. 49]

(1c)  A vizet sótalanító, utasokat szállító és vízszolgáltatóként tevékenykedő tengeri hajókra csak ezen irányelv 1–7. cikke, 9–12. cikke, valamint mellékletei alkalmazandók. [Mód. 50]

(2)   A tagállamok eltérést engedhetnek ezen irányelv rendelkezései alól:

a)  a kizárólag olyan célokra szolgáló vizek esetén, amelyekkel kapcsolatban az eljárni jogosult hatóságok meggyőződtek arról, hogy a víz minősége sem közvetve, sem közvetlenül nem gyakorol hatást az érintett fogyasztók egészségére;

b)  a napi átlagban 10 m3-nél kevesebb vizet szolgáltató vagy 50 személynél kevesebbet kiszolgáló egyedi ellátásból származó, emberi fogyasztásra szánt víz esetén, hacsak azt nem kereskedelmi vagy közszolgáltatáshoz kapcsolódó tevékenység keretében szolgáltatják.

(3)  Azok a tagállamok, amelyek a (2) bekezdés b) pontjában foglalt kivételeket alkalmazzák, kötelesek biztosítani, hogy az érintett lakosság tájékoztatást kapjon e kivételekről, illetve minden olyan intézkedésről, amelyet az emberi egészség védelmére, az emberi fogyasztásra szánt víz bárminemű szennyezettségéből származó negatív hatások ellen tehetnek. Ezen túlmenően, ha nyilvánvalóvá válik, hogy az ilyen víz minősége potenciális veszélyt jelent az emberi egészségre, akkor az érintett lakosságot haladéktalanul megfelelő tanácsokkal kell ellátni.

4. cikk

Általános kötelezettségek

(1)  Más uniós rendelkezések értelmében meglévő kötelezettségeik sérelme nélkül a tagállamok kötelesek megtenni az emberi fogyasztásra szánt víz egészségességének és tisztaságának biztosításához szükséges intézkedéseket. Ezen irányelv minimális követelményei szempontjából az emberi fogyasztásra szánt víz akkor egészséges és tiszta, ha megfelel a következő feltételeknek :

a)  nem tartalmaz semmilyen mikroorganizmust és parazitát, valamint anyagot az emberi egészségre nézve potenciális veszélyt jelentő mennyiségben, illetve koncentrációban;

b)  megfelel az I. melléklet A. és B. részében foglalt minimális követelményeknek;

c)  a tagállamok minden további szükséges intézkedést megtettek annak érdekében, hogy az megfeleljen a következő követelményeknek:ezen irányelv 5–12. cikke követelményeinek.

i.   az ezen irányelv 4–12. cikkében a hálózatról vagy tartálykocsiból a végfelhasználóknak szolgáltatott, emberi fogyasztásra szánt vízre vonatkozóan meghatározott követelmények;

ii.  az ezen irányelv 4., 5. és 6. cikkében, valamint 11. cikke (4) bekezdésében az élelmiszeripari vállalkozások által palackozott vagy tartályba töltött, emberi fogyasztásra szánt vízre vonatkozóan meghatározott követelmények;

iii.  az ezen irányelv 4., 5., 6. és 11. cikkében az élelmiszeriparban élelmiszerek előállítására, feldolgozására és forgalmazására előállított és felhasznált, emberi fogyasztásra szánt vízre vonatkozóan meghatározott követelmények. [Mód. 51]

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv végrehajtásáramegvalósítására végrehajtására szolgáló intézkedések teljes mértékben megfeleljenek az elővigyázatosság elvének, és semmilyen körülmények között ne eredményezzék az emberi fogyasztásra szánt víz meglévő minőségének közvetett vagy közvetlen romlását, amennyiben az kihat az emberi egészség védelmére, illetve az  emberi fogyasztásra szánt víz előállításához használt vizek szennyezettségének bárminemű növekedését. [Mód. 52]

(2a)  A tagállamok intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy az illetékes hatóságok felmérést végezzenek területükön a vízszivárgás mértékéről, valamint az ivóvízágazatban a vízszivárgás csökkentése terén elérhető lehetséges javulásról. Az értékelés figyelembe veszi a vonatkozó közegészségügyi, környezeti, műszaki és gazdasági szempontokat. A tagállamok 2022. december 31-ig a területükön működő vízszolgáltatók vízszivárgási szintjének 2030. december 31-ig történő mérséklésére irányuló nemzeti célkitűzéseket fogadnak el. A tagállamok érdemi ösztönzőket is kínálhatnak annak biztosítására, hogy a területükön működő vízszolgáltatók teljesítsék a nemzeti célkitűzéseket. [Mód. 53]

(2b)  Amennyiben egy emberi fogyasztásra szánt víz előállításáért és elosztásáért felelős illetékes hatóság részben vagy egészen átadja a vízelőállítási vagy szolgáltatási tevékenységeket egy vízszolgáltatónak, az illetékes hatóság és a vízszolgáltató között létrejövő szerződés meghatározza az egyes felek ezen irányelv szerinti felelősségi köreit. [Mód. 54]

5. cikk

Minőségi előírások

(1)  A tagállamok meghatározzák az I. mellékletben foglalt, az emberi fogyasztásra szánt vízre alkalmazandó paraméterek értékeit , amelyek nem lehetnek kevésbé szigorúak, mint az ott meghatározott értékek . [Mód. 55]

(1a)  Az (1) bekezdés értelmében meghatározott értékek nem lehetnek az I. melléklet A., B. és C. részében foglalt értékeknél kevésbé szigorúak. Az I. melléklet Ba. részében szereplő paraméterek esetében az értékek rögzítése kizárólag ellenőrzési célból és a 12. cikkben előírt követelmények teljesítésének biztosítása érdekében történik. [Mód. 56]

(2)  Az érintett tagállam meghatározza az I. mellékletben nem szereplő további paraméterek értékeit, amennyiben nemzeti területén vagy annak egy részén az emberi egészség védelme azt megkívánja. Az így meghatározott értékeknek legalább a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjában foglalt követelményeket teljesíteniük kell.

A tagállamok meghoznak minden szükséges intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy a vízellátó rendszerekben használt kezelőszerek, anyagok és a fertőtlenítés céljából alkalmazott fertőtlenítési eljárások ne érintsék hátrányosan az emberi fogyasztásra szánt víz minőségét. Az emberi fogyasztásra szánt víz ilyen szerek, anyagok és eljárások alkalmazásából eredő bármilyen szennyezését ugyanakkor a fertőtlenítés hatékonyságának veszélyeztetése nélkül kell a minimálisra csökkenteni. [Mód. 57]

6. cikk

A megfelelés helye

(1)  Az 5. cikk alapján meghatározott , az I. melléklet A., és B. és C. részében felsorolt paraméterekhez tartozó számszerű értékeket teljesíteni kell: [Mód. 58]

a)  elosztó hálózatból szolgáltatott víz esetén a létesítményen belül azon a ponton, ahol az az általában az emberi fogyasztás céljára történő vízkivételre használt csapból kilép;

b)  tartályból szolgáltatott víz esetén azon a ponton, ahol a víz kilép a tartályból;

c)  forrásvízpalackokba vagy tartályokba töltött, emberi fogyasztásra szánt víz esetében azon a ponton, ahol a vizet a palackokba vagy tartályokba töltik. [Mód. 59]

ca)  az élelmiszeripari vállalkozások által használt, vízszolgáltató által szállított víz esetében az élelmiszeripari vállalkozás csatlakozási pontján. [Mód. 60]

(1a)  Az (1) bekezdés a) pontjának hatálya alá tartozó víz esetében a tagállamok e cikk szerinti kötelezettségei akkor tekinthetők teljesítettnek, ha – az elsőbbségi helyszínek kivételével – megállapítható, hogy az 5. cikkben meghatározott paraméterek teljesülésének elmaradását privát elosztó rendszer vagy annak karbantartása okozza. [Mód. 61]

7. cikk

A víz biztonságosságának kockázatalapú megközelítése

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy az emberi fogyasztásra szánt víz szolgáltatása, kezelése és elosztása tekintetében kockázatalapú megközelítés érvényesüljön, amely a következő elemekből áll:

a)  az emberi fogyasztásra szánt víz kivételére használt víztestekkel vagy víztestek részeivel kapcsolatos, tagállamok által végzett veszélyértékelés a 8. cikknek megfelelően, [Mód. 62]

b)  a vízszolgáltatók minden egyes vízellátó rendszerben által az általuk szolgáltatott víz minőségének védelmére és ellenőrzésére végzett, ellátással kapcsolatos kockázatértékelés a 9. cikknek és a II. melléklet C. részének megfelelően, [Mód. 63]

c)  házi elosztási kockázatértékelés a 10. cikknek megfelelően.

(1a)  A tagállamok ezen irányelvnek az emberi fogyasztásra szánt víz minőségével és a fogyasztók egészségével kapcsolatos célkitűzései veszélyeztetése nélkül kiigazíthatják a kockázatalapú megközelítés végrehajtását, amennyiben földrajzi körülmények, például a vízellátó terület távoli fekvése vagy megközelíthetősége miatt sajátos korlátok merülnek fel. [Mód. 64]

(1b)  A tagállamok gondoskodnak az emberi fogyasztásra szánt víz kinyerésére használt víztestekre és a házi elosztó rendszerekre vonatkozó kockázatalapú megközelítés alkalmazásával kapcsolatos, a tagállamok által meghatározott felelősségi körök érdekelt felek közötti világos és megfelelő elosztásáról. A felelősségi körök elosztása a tagállamok intézményi és jogi keretrendszeréhez igazodik. [Mód. 65]

(2)  A veszélyértékeléseket [az irányelv átültetésének határidejétől számított 3 év elteltével]-ig el kell végezni. Azokat háromévente felül kell vizsgálni – figyelembe véve a 2000/60/EK irányelv 7. cikkében a víztestek tagállamok általi azonosítására vonatkozó követelményt –, és szükség esetén naprakésszé kell tenni. [Mód. 66]

(3)  Az ellátással kapcsolatos kockázatértékelést a nagyon nagy és a nagy vízszolgáltatóknak [az irányelv átültetésének határidejétől számított 3 év elteltével]-ig kell elvégezni, a kis vízszolgáltatóknak pedig [az irányelv átültetésének határidejétől számított 6 év elteltével]-ig kell elvégezni. Azokat nem több mint hatévente felül kell vizsgálni és szükség esetén naprakésszé kell tenni. [Mód. 67]

(3a)  A tagállamok ezen irányelv 8. és 9. cikke értelmében meghozzák a 2000/60/EK irányelv 11. és 13. cikkében meghatározott intézkedési programok és vízgyűjtő-gazdálkodási tervek keretében szükséges korrekciós intézkedéseket. [Mód. 68]

(4)  A 10. cikk (1) bekezdésében említett helyiségekre vonatkozó házi elosztási kockázatértékeléseket [az irányelv átültetésének határidejétől számított 3 év elteltével]-ig kell elvégezni. Azokat háromévente felül kell vizsgálni és szükség esetén naprakésszé kell tenni. [Mód. 69]

8. cikk

Az emberi fogyasztásra szánt víz kivételére használt víztestekkel kapcsolatos veszélyek értékelése, ellenőrzése és kezelése veszélyértékelés [Mód. 70]

(1)  A 2000/60/EK irányelv 6. és 7. cikkének , különösen annak 4–8. cikke sérelme nélkül a tagállamok illetékes vízügyi hatóságaikkal együttműködve biztosítják, hogy az emberi fogyasztásra szánt víz kivételére használt, napi átlagban 10 m3-nél több emberi fogyasztásra szánt vizet biztosító víztestek kapcsán veszélyértékelésre kerüljön sor. A veszélyértékelés a következő elemeket foglalja magában: [Mód. 71]

a)  a veszélyértékelés tárgyát képező víztestek vízkivételi pontjainak azonosítása és georeferencia-adatai. Mivel az e pontban említett adatok potenciálisan érzékeny adatok lehetnek, különösen közegészségvédelmi szempontból, a tagállamok biztosítják ezen adatok védelmét és azt, hogy azokat kizárólag a megfelelő hatóságokkal közöljék; [Mód. 72]

b)  amennyiben a 2000/60/EK irányelv 7. cikkének (3) bekezdésével összhangban létrehoztak ilyeneket, a védelmi övezetek, valamint az említett irányelv 6. cikkében említett védett területek feltérképezése; [Mód. 73]

c)  a veszélyértékelés tárgyát képező víztesteket érintő veszélyek és lehetséges szennyezési források azonosítása. Az ilyen kutatást és a szennyezési források azonosítását rendszeresen aktualizálni kell a mikroműanyagokat érintő új anyagok, különösen a PFAS kimutatása érdekében. E célra a tagállamok felhasználhatják az emberi tevékenységek hatásainak a 2000/60/EK irányelv 5. cikkével összhangban elvégzett vizsgálatát, valamint az említett irányelv II. mellékletének 1.4. pontjával összhangban összegyűjtött, jelentős terhelésekre vonatkozó információkat; [Mód. 216]

d)  a veszélyértékelés tárgyát képező víztestek vagy víztestek részei rendszeres ellenőrzése az alábbi jegyzékekben szereplő és a vízellátás szempontjából releváns szennyező anyagok tekintetében: [Mód. 75]

i.  az ezen irányelv I. mellékletének A. és B. részében felsorolt paraméterek;

ii.  a 2006/118/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(43) I. mellékletében felsorolt, felszín alatti vizeket szennyező anyagok, valamint azon szennyező anyagok és szennyezési indikátorok, amelyekre a tagállamok az irányelv II. mellékletének megfelelően küszöbértékeket határoztak meg;

iii.  a 2008/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(44) I. mellékletében felsorolt elsőbbségi anyagok és bizonyos egyéb szennyező anyagok;

iv.  az I. melléklet Ca. részében szereplő, kizárólag nyomon követésre szolgáló paraméterek, illetve egyéb releváns szennyező anyagok, pl. mikroműanyagok (feltéve, hogy a mikroműanyagok mérésére vonatkozó, a 11. cikk (5b) bekezdésében foglaltaknak megfelelő módszertan rendelkezésre áll) és a tagállamok által az emberi tevékenységek hatásainak a 2000/60/EK irányelv 5. cikkével összhangban elvégzett vizsgálata, valamint az említett irányelv II. mellékletének 1.4. pontjával összhangban összegyűjtött, jelentős terhelésekre vonatkozó információk alapján azonosított vízgyűjtő-specifikus szennyezők. [Mód. 76]

A tagállamok az i–iv. pontokban meghatározottak közül kiválasztják azokat az ellenőrizendő paramétereket, anyagokat vagy szennyező anyagokat, amelyek a c) pont szerinti veszélyértékelés vagy a (2) bekezdéssel összhangban a vízszolgáltatók által benyújtott adatok alapján relevánsnak ítélnek.

A rendszeres ellenőrzés, valamint az új káros anyagok felderítésére irányuló új vizsgálatok céljára a tagállamok használhatják a más uniós jogszabályokkal összhangban végzett biztosított nyomon követési és vizsgálati kapacitást.követést. [Mód. 217]

A nagyon kis vízszolgáltatók mentességet kaphatnak az e bekezdés a), b) és c) pontjában említett követelmények alól, feltéve, hogy az illetékes hatóság előzetes és naprakész dokumentált ismeretekkel rendelkezik az említett pontokban foglalt vonatkozó paraméterekről. Az illetékes hatóság legalább háromévente felülvizsgálja, és szükség esetén aktualizálja ezt a mentességet. [Mód. 77]

(2)  Azon vízszolgáltatók, amelyek operatív nyomon követés céljából ellenőrzik a kezeletlen vizet, kötelesek tájékoztatni az illetékes hatóságokat a tendenciákról és a megfigyelt paraméterek, anyagok vagy szennyező anyagok bármely szokatlan koncentrációjáról.

(3)  A tagállamok tájékoztatják a veszélyértékelés tárgyát képező víztesteket használó vízszolgáltatókat az (1) bekezdés d) pontja alapján végzett ellenőrzés eredményeiről, és azok alapján:

a)  kötelezhetik a vízszolgáltatókat további ellenőrzések és kezelések elvégzésére egyes paraméterek kapcsán,

b)  engedélyezhetik a vízszolgáltatóknak egyes paraméterek ellenőrzési gyakoriságának csökkentését az ellátással kapcsolatos kockázatértékelés elvégzése nélkül, amennyiben nem a II. melléklet B. részének 1. pontja szerinti kulcsparaméterekről van szó, és nincs olyan észszerűen előrelátható tényező, ami a vízminőség romlását okozhatná. [Mód. 78]

(4)  Azon esetekben, amikor a vízszolgáltató csökkentheti egy paraméter ellenőrzési gyakoriságát a (2) bekezdés b) pontjával összhangban, a tagállam továbbra is rendszeresen elvégzi a paraméter ellenőrzését a veszélyértékelés tárgyát képező víztestekben. [Mód. 79]

(5)  Az (1) és a (2) bekezdés, valamint a 2000/60/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelően gyűjtött információk alapján a tagállamok a vízszolgáltatókkal és más érdekelt felekkel együttműködésben meghozzák az alábbi intézkedéseket vagy biztosítják, hogy a vízszolgáltatók meghozzák az alábbi intézkedéseket: [Mód. 80]

a)  a szükséges kezelés mértékének csökkentését és a vízminőség megóvását szolgáló megelőző intézkedések, ideértve a 2000/60/EK irányelv 11. cikke (3) bekezdésének d) pontjában említett intézkedéseket is; [Mód. 178]

aa)  biztosítják, hogy a szennyezők a vízszolgáltatókkal és más érintett érdekelt felekkel együttműködve megelőző intézkedéseket hozzanak a kezelés elkerülésére vagy a szükséges kezelés mértékének csökkentésére és a vízminőség megóvására, ideértve a 2000/60/EK irányelv 11. cikke (3) bekezdésének d) pontjában említett intézkedéseket, valamint az e cikk (1) bekezdésének d) pontja értelmében elvégzett ellenőrzés alapján szükségesnek ítélt intézkedéseket is; [Mód. 82]

b)  az (1) bekezdés d) pontja szerint elvégzett ellenőrzések alapján szükséges, a szennyezés forrását azonosító és kezelő és minden további kezelést megelőző kárenyhítő intézkedések, ha a megelőző intézkedések nem tekinthetők megvalósíthatónak vagy elég eredményesnek a szennyezés forrásának kellő időben történő kezeléséhez; [Mód. 83]

ba)  amennyiben az aa) és b) pontban foglalt intézkedéseket nem ítélték elégségesnek az emberi egészség megfelelő védelmének biztosításához, egyes paraméterek kivételi vagy kezelési pontnál történő további ellenőrzésének előírása a vízszolgáltatók számára, ha az szigorúan szükséges az egészségügyi kockázatok megelőzése érdekében. [Mód. 84]

A tagállamok rendszeresen felülvizsgálják az ilyen intézkedéseket.

(5a)  A tagállamok tájékoztatják a veszélyértékelés tárgyát képező víztesteket vagy azok egy részét használó vízszolgáltatókat az (1) bekezdés d) pontja alapján végzett ellenőrzés eredményeiről, és azok, valamint az (1) és a (2) bekezdés alapján és a 2000/60/EK irányelv keretében gyűjtött információk alapján:

a)  engedélyezik a vízszolgáltatóknak egyes paraméterek ellenőrzési gyakoriságának vagy az ellenőrzött paraméterek számának csökkentését anélkül, hogy köteleznék őket az ellátással kapcsolatos kockázatértékelés elvégzésére, feltéve, hogy nem a II. melléklet B. részének 1. pontja szerinti kulcsparaméterekről van szó, és nincs olyan észszerűen előrelátható tényező, amely a vízminőség romlását okozhatná;

b)  amennyiben a vízszolgáltató az a) ponttal összhangban csökkentheti egy paraméter ellenőrzési gyakoriságát, továbbra is rendszeresen elvégezheti a paraméter ellenőrzését a veszélyértékelés tárgyát képező víztestekben. [Mód. 85]

9. cikk

Az ellátással kapcsolatos kockázatok értékelése, ellenőrzése és kezelése [Mód. 86]

(1)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a vízszolgáltatók a II. melléklet C. részével összhangban kockázatértékelést végezzenek, amely alapján az I. melléklet A., és B. és Ba. részében említett, a II. melléklet B. része alapján nem kulcsfontosságú paraméterek ellenőrzési gyakorisága kiigazítható a kezeletlen vízben való előfordulásuktól függően. [Mód. 87]

E paraméterek tekintetében a tagállamok lehetőséget biztosítanak arra gondoskodnak arról, hogy a vízszolgáltatók eltérhessenek a II. melléklet B. részében meghatározott mintavételi gyakoriságoktól a II. melléklet C. részében foglalt előírásoknak megfelelően, valamint a kezeletlen vízben való előfordulásuktól és a kezelési tervtől függően. [Mód. 88]

Ennek keretében a vízszolgáltatók kötelesek figyelembe venni veszik az ezen irányelv 8. cikkének megfelelő veszélyértékelés és a 2000/60/EK irányelv 7. cikkének (1) bekezdése és 8. cikke alapján végzett nyomon követés eredményeit. [Mód. 89]

(1a)  A tagállamok mentesíthetik a nagyon kis vízellátókat az (1) bekezdés alól, feltéve, hogy az illetékes hatóság előzetes és naprakész, dokumentált ismeretekkel rendelkezik az érintett paramétereket illetően, és úgy ítéli meg, hogy az ilyen mentesítés nem kockáztatja az emberi egészséget, és nem érinti a hatóság 4. cikk szerinti kötelezettségeit.

A mentesítést az illetékes hatóságnak háromévente, vagy ha a vízgyűjtő területen új szennyezési veszélyt észlelnek, felül kell vizsgálnia, és adott esetben naprakésszé kell tennie.[Mód. 90]

(2)  Az ellátással kapcsolatos kockázatok értékelését az illetékes hatóságoknak jóvá kell hagyniuk. értékelése a vízszolgáltatók felelőssége, akik biztosítják, hogy betartják a jelen irányelv rendelkezéseit. Ennek érdekében a vízszolgáltatók kérhetik az illetékes hatóságok támogatását.

A tagállamok előírhatják az illetékes hatóságok számára, hogy hagyják jóvá vagy ellenőrizzék a vízszolgáltatók ellátással kapcsolatos kockázatértékelését. [Mód. 91]

(2a)  A tagállamok az (1) bekezdés értelmében elvégzett, ellátással kapcsolatos kockázatértékelés eredményei alapján biztosítják, hogy a vízszolgáltatók az azonosított kockázatoknak megfelelő és a vízszolgáltató méretével arányban álló vízbiztonsági tervet vezessenek be. Ez a vízbiztonsági terv vonatkozhat például a felhasznált, vízzel érintkező anyagokra, a víz kezelésére szolgáló termékekre, a szivárgó csövekből eredő esetleges kockázatokra, vagy az olyan jelenlegi és jövőbeli kihívásokhoz való alkalmazkodást szolgáló intézkedésekre, mint az éghajlatváltozás, és a tervet a tagállamoknak tovább kell pontosítaniuk. [Mód. 92]

10. cikk

A házi elosztási kockázatértékelés kockázatok értékelése, ellenőrzése és kezelése [Mód. 93]

(1)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az elsőbbségi létesítményekben házi elosztási kockázatértékelésekre kerüljön sor, melyek az alábbi elemeket tartalmazzák: [Mód. 94]

a)  a házi elosztó rendszerekkel, valamint a kapcsolódó termékekkel és anyagokkal kapcsolatos lehetséges kockázatok értékelése, és annak megítélése, hogy azok befolyásolják-e a víz minőségét azon a ponton, ahol az az általában emberi fogyasztás céljára használt csapokból használatra kerül, különösen, ha a vizet elsőbbségi helyszíneken a nyilvánosság használja; [Mód. 95]

b)  az I. melléklet C. részében felsorolt paraméterek rendszeres ellenőrzése azokon olyan létesítményekben, ahol a legnagyobb az emberi egészségre jelentett potenciális veszély. A releváns paramétereket és az ellenőrzési helyszíneket az elsőbbségi helyszíneken, ahol az a) pont szerint elvégzett értékelés során a vízminőségre vonatkozóan különleges kockázatokat azonosítottak.alapján kell kiválasztani. [Mód. 96]

Az első albekezdésben említett rendszeres A tagállamok a rendszeres ellenőrzéshez biztosítják az elsődleges helyszíneken található létesítményekhez mintavétel céljából való hozzáférést, és a tagállamok létrehozhatnak az elsőbbségi helyszínekre összpontosító ellenőrzési stratégiát határozhatnak meg, különösen a Legionella pneumophilára vonatkozóan; [Mód. 97]

c)  annak ellenőrzése, hogy az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező építési termékek termékek és anyagok teljesítménye megfelelő-e a 305/2011/EU rendelet I. melléklete 3. e) pontjában az építményekre vonatkozóan előírt alapvető jellemzők tekintetében. emberi egészség védelme szempontjából. [Mód. 98]

ca)  annak ellenőrzése, hogy a felhasznált anyagok alkalmasak-e arra, hogy emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkezzenek, valamint hogy teljesülnek-e a 11. cikkben meghatározott követelmények. [Mód. 99]

(2)  Amennyiben a tagállamok az (1) bekezdés a) pontja szerint elvégzett értékelés alapján úgy ítélik meg, hogy a az elsőbbségi helyszínek házi elosztó rendszer rendszerei vagy a kapcsolódó termékek és anyagok kockázatot jelentenek az emberi egészségre nézve, illetve ha az (1) bekezdés b) pontja szerint elvégzett ellenőrzés kimutatja, hogy az I. melléklet C. részében meghatározott számszerű értékek nem teljesülnek, a tagállamok biztosítják, hogy meghozzák az I. melléklet C. részében meghatározott számszerű értékeknek való meg nem felelés kockázatának csökkentését vagy kizárását szolgáló megfelelő intézkedéseket.

a)  meghozzák az I. melléklet C. részében meghatározott számszerű értékeknek való meg nem felelés kockázatának csökkentését vagy kizárását szolgáló megfelelő intézkedéseket;

b)  meghoznak minden ahhoz szükséges intézkedést, hogy az emberi fogyasztásra szánt víz előállításához vagy elosztásához használt építési termékekből származó anyagok és vegyületek ne okozhassanak sem közvetlenül, sem közvetve emberi egészségkárosodást;

c)  egyéb intézkedéseket hoznak, például a vízszolgáltatókkal együttműködésben olyan vízkezelési technikákat alkalmaznak a víz jellegének vagy tulajdonságainak megváltoztatására, amelyekkel csökken vagy megszűnik a szolgáltatott víz számszerű értékeknek való meg nem felelésének kockázata;

d)  kellő tájékoztatással és tanácsokkal látják el a fogyasztókat a víz fogyasztásának és használatának feltételeiről, valamint a kockázat ismételt előfordulásának megakadályozására alkalmas intézkedésekről;

e)  képzéseket szerveznek a vízvezeték-szerelőknek és a házi elosztó rendszerekkel dolgozó, valamint építési termékek beszerelésével foglalkozó egyéb szakembereknek;

f)  a Legionella kapcsán biztosítják hatékony ellenőrzési és kezelési intézkedések rendelkezésre állását a betegség megelőzése és esetleges kitörésének kezelése érdekében. [Mód. 100]

(2a)  Annak érdekében, hogy a házi elosztással kapcsolatos kockázatokat valamennyi házi elosztó rendszerben csökkentsék, a tagállamok:

a)  a házi elosztással kapcsolatos kockázatértékelés elvégzésére ösztönzik a köz- vagy magántulajdonban lévő létesítmények tulajdonosait;

b)  tájékoztatják a köz- vagy magántulajdonban lévő helyszínek fogyasztóit és tulajdonosait azokról az intézkedésekről, amelyek célja, hogy csökkentsék vagy kizárják annak kockázatát, hogy a házi elosztó rendszer miatt az emberi fogyasztásra szánt víz nem felel meg a minőségi előírásoknak;

c)  kellő tájékoztatással és tanácsokkal látják el a fogyasztókat a víz fogyasztásának és használatának feltételeiről, valamint a kockázat ismételt előfordulásának megakadályozására alkalmas intézkedésekről;

d)  előmozdítják a vízvezeték-szerelőknek és a házi elosztó rendszerekkel dolgozó, valamint a vízzel érintkezésbe kerülő termékek és anyagok beszerelésével foglalkozó egyéb szakembereknek szánt képzéseket; továbbá

e)  a Legionella, különösen a Legionella pneumophila kapcsán biztosítják a hatékony és a kockázattal arányban álló ellenőrzési és kezelési intézkedések rendelkezésre állását a betegség megelőzése és esetleges kitörésének kezelése érdekében. [Mód. 101]

10a. cikk

Az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező termékekre és anyagokra vonatkozó higiéniai minimumkövetelmények

(1)   A tagállamok minden szükséges intézkedést meghoznak annak biztosítása érdekében, hogy a forgalomba hozott, vízkivételre, -kezelésre vagy -elosztásra használt, az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező valamennyi új termék gyártására szolgáló anyagok vagy az ilyen anyagokat kísérő szennyeződések:

a)  ne csökkentsék sem közvetlenül, sem közvetve az emberi egészség ezen irányelv szerinti védelmét;

b)  ne befolyásolják az emberi fogyasztásra szánt víz szagát és ízét;

c)  ne legyenek jelen az emberi fogyasztásra szánt vízben annál nagyobb koncentrációban, mint amekkora a használatukat indokolttá tevő cél eléréséhez szükséges; továbbá

d)  ne segítsék elő a mikroorganizmusok szaporodását.

(2)   Az (1) bekezdés harmonizált alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság ... [ezen irányelv hatálybalépése után 3 évvel]-ig a 19. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad ezen irányelv kiegészítése érdekében, meghatározva a higiéniai minimumkövetelményeket és az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező, az Unióban engedélyezett anyagok gyártásához használt anyagok jegyzékét, adott esetben konkrét kioldódási határértékekkel és különleges felhasználási feltételekkel együtt. A Bizottság a legújabb tudományos és technológiai fejleményekkel összhangban rendszeresen felülvizsgálja és frissíti e jegyzéket.

(3)  A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok (2) bekezdés szerinti elfogadása és módosítása során való támogatása érdekében állandó bizottságot kell felállítani, amely a tagállamok által kijelölt képviselőkből áll, akik szakértők vagy tanácsadók támogatását is igénybe vehetik.

(4)  Azoknak az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező anyagoknak, amelyek más uniós jogszabályok, például a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(45) hatálya alá tartoznak, meg kell felelniük az (1) és (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek. [Mód. 102]

11. cikk

Ellenőrzés

(1)  A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést az emberi fogyasztásra szánt víz minőségének rendszeres ellenőrzésének biztosítására, hogy meggyőződjenek arról, hogy a fogyasztók rendelkezésére álló víz megfelel-e az irányelv követelményeinek és különösen az 5. cikkel összhangban megállapított paramétereknek. A mintákat olyan módon kell venni, hogy azok az egész év során fogyasztott víz minőségét reprezentatív módon jellemezzék. Ezen túlmenően a tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy ahol a fertőtlenítés az emberi fogyasztásra szánt víz előállításának vagy szolgáltatásának részét képezi, ott ellenőrizzék az alkalmazott fertőtlenítő kezelés hatékonyságát és a lehető legcsekélyebb mértékre szorítsák le a fertőtlenítés melléktermékei által okozott bárminemű szennyeződést a fertőtlenítés hatásának kockáztatása nélkül. [Mód. 103]

(2)  Az (1) bekezdésben előírt kötelezettségek teljesítése érdekében  a II. melléklet A. részével összhangban megfelelő ellenőrző programokat alakítanak ki valamennyi emberi fogyasztásra szánt vízre vonatkozóan. Az ellenőrző programoknak  a következő elemekből kell állniuk:

a)  az I. melléklet A. és B. részében felsorolt paraméterek ellenőrzése, valamint az 5. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott paraméterek ellenőrzése a II. melléklettel összhangban, és ha végeztek az ellátással kapcsolatos kockázatértékelést, a 9. cikkel összhangban;

b)  az I. melléklet C. részében felsorolt paraméterek ellenőrzése a házi elosztási kockázatértékelés céljából a 10. cikk (1) bekezdése b) pontjának megfelelően;

c)  a veszélyértékelés céljából végzett ellenőrzések a 8. cikk (1) bekezdése d) pontjának megfelelően.

(3)  A mintavételi helyeket az illetékes hatóságok határozzák meg, és azoknak meg kell felelniük a II. melléklet D. részében megfogalmazott vonatkozó követelményeknek.

(4)  A tagállamok betartják a III. mellékletben szereplő, a paraméterek elemzésével kapcsolatos előírásokat a következő elvek figyelembevételével :

a)  a III. melléklet A. részében meghatározott elemzési módszereken kívül egyéb módszerek is használhatók, amennyiben bizonyítható, hogy az ily módon kapott eredmények legalább olyan megbízhatóak, mint a meghatározott módszerek segítségével kapottak , és ezt a tagállamok azzal bizonyítják , hogy ellátják a Bizottságot a módszerekre és azok egyenértékűségére vonatkozó minden információval;

b)  a III. melléklet B. részében felsorolt paraméterek esetében bármilyen elemzési módszer használható, feltéve hogy megfelel az ott leírt követelményeknek.

(5)  A tagállamok biztosítják, hogy esetenkénti megítélés alapján kiegészítő ellenőrzést végeznek az olyan anyagok és mikroorganizmusok tekintetében, amelyekre az 5. cikknek megfelelően nem határoztak meg számszerű értéket, ha okkal gyanítható, hogy azok olyan mennyiségben vagy számban lehetnek jelen, amelyek potenciális veszélyt jelentenek az emberi egészség számára.

(5a)  A tagállamok első alkalommal ...-án/-én [az ezen irányelv hatálybalépésének napjától számított három év], majd azt követően évente közlik a Bizottsággal az I. melléklet Ca. részében felsorolt paraméterek ellenőrzésével összhangban elvégzett ellenőrzés eredményeit.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 19. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy az I. melléklet Ca. részében szereplő, megfigyelés alá helyezett anyagok jegyzékének frissítése révén módosítsa ezt az irányelvet. A Bizottság úgy határozhat, hogy a jegyzéket újabb anyagokkal egészíti ki, amennyiben fennáll a veszélye, hogy jelen vannak az emberi fogyasztásra szánt vízben és potenciális veszélyt jelentenek az emberi egészségre nézve, de a tudományos ismeretek nem bizonyították, hogy kockázatot jelentenek az emberi egészségre. Ehhez a Bizottságnak különösen a WHO tudományos kutatásait kell felhasználnia. Bármely új anyag felvételét ezen irányelv 1. cikke alapján megfelelően indokolni kell. [Mód. 104]

(5b)  A Bizottság ... [egy évvel ezen irányelv hatálybalépése után]-ig a 19. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el annak érdekében, hogy ezen irányelvet az I. melléklet Ca. részében szereplő, megfigyelés alá helyezett anyagok jegyzékében szereplő mikroműanyagok mérésére szolgáló módszertan elfogadása révén kiegészítse. [Mód. 105]

12. cikk

Javító intézkedések és a használat korlátozása

(1)  Az A tagállamok a 6. cikkben említett megfelelési helyen az 5. cikk szerinti paramétereknek való meg nem felelés esetén biztosítják a fogyasztás helyén elvégzendőtagállamok biztosítják az azonnali vizsgálatot az okok feltárása érdekében. [Mód. 106]

(2)  Ha a 4. cikk (1) bekezdésében előírt kötelezettségek teljesítése érdekében tett intézkedések betartása ellenére az emberi fogyasztásra szánt víz nem felel meg az 5. cikknek megfelelően meghatározott paramétereknek, akkor az érintett tagállam köteles gondoskodni arról, hogy a lehető legrövidebb időn belül megtegyék a szükséges javító intézkedéseket a víz minőségének helyreállítására, és elsőbbséget kell biztosítani ezen intézkedéseknek. Ezeknél tekintettel kell lenni többek között arra, hogy milyen mértékben haladták meg a vonatkozó paramétereket, illetve hogy mekkora az emberi egészség potenciális veszélyeztetettsége.

Az I. melléklet C. részében foglalt számszerű értékeknek való meg nem felelés esetén estén hozandó javító intézkedések között szerepelniük kell a 10. cikk (2) bekezdésének a)–f) pontjaiban (2a) bekezdésében említett intézkedéseknek. [Mód. 107]

(3)  Függetlenül attól, hogy betartották-e a paramétereket, a tagállamok gondoskodnak arról, hogy bármilyen víz emberi fogyasztásra történő szolgáltatását betiltsák, amely potenciális veszélyt jelent az emberi egészségre, vagy korlátozzák annak használatát, és az emberi egészség védelmében szükséges minden egyéb javító intézkedést megtegyenek.

A tagállamok az I. melléklet A. és B. részében a számszerű értékekre vonatkozóan előírt minimumkövetelmények betartásának elmulasztását a tagállamok automatikusan az emberi egészséget fenyegető potenciális veszélynek tekintik, kivéve, ha az illetékes hatóságok a számszerű értékeknek való meg nem felelést jelentéktelennek tekintik. [Mód. 108]

(4)  A (2) és a (3) bekezdésben említett esetekben, amennyiben a számszerű értékeknek való meg nem felelés az emberi egészséget fenyegető potenciális veszélynek minősül, a tagállamok a lehető legrövidebb időn belül meghozzák az összes alábbi intézkedést: [Mód. 109]

a)  értesítik az érintett fogyasztókat az emberi egészséget fenyegető potenciális veszélyről és annak okáról, a számszerű érték túllépéséről és a megtett javító intézkedésekről, ideértve a vízhasználat tiltását, korlátozását vagy más intézkedéseket;

b)  megfelelő és naprakész tanácsokkal látják el a fogyasztókat a vízfogyasztás és a vízhasználat feltételeiről, különös figyelmet fordítva az esetleg veszélyeztetett csoportokra;

c)  tájékoztatják a fogyasztókat arról, hogy megállapították: a víz már nem jelent potenciális veszélyt az emberi egészségre, és a rendes vízszolgáltatás helyreállt.

Az a), b) és c) pontban említett intézkedéseket az érintett vízszolgáltatóval együttműködésben kell meghozni. [Mód. 110]

(5)  Amikor a megfelelési helyen megállapítást nyer a meg nem felelés, az illetékes hatóságok vagy egyéb megfelelő szervek döntik el, hogy a  (3) bekezdés értelmében milyen intézkedést kell hozni, szem előtt tartva azt, hogy milyen kockázatot jelenthet az ember egészségére nézve az emberi fogyasztásra szánt vízellátás megszakítása vagy a használat korlátozása. [Mód. 111]

12a. cikk

Eltérések

(1)  A tagállamok engedélyezhetik az eltérést az I. melléklet B. részében foglalt vagy az 5. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott számszerű értékektől, az általuk meghatározandó maximális mértékig, feltéve, hogy az eltérés nem jelent potenciális veszélyt az emberi egészségre, és hogy az adott térségben az emberi fogyasztásra szánt víz szolgáltatását egyéb, észszerű módon nem lehet fenntartani. Az eltéréseknek az alábbi esetekre kell korlátozódniuk:

a)  új vízellátási körzet;

b)  valamely vízellátási körzetben észlelt új szennyezésforrás, vagy újonnan vizsgált vagy észlelt paraméterek.

Az eltérést a lehető legrövidebb időre kell korlátozni, amely nem haladhatja meg a három évet, és amely időszak végén a tagállamoknak értékelniük kell, hogy történt-e elegendő előrelépés.

A tagállamok rendkívüli körülmények között második eltérést engedélyezhetnek az első albekezdés a) és b) pontjától. Amennyiben valamely tagállam ilyen második eltérést szándékozik engedélyezni, az értékelésről és a második eltérésre vonatkozó döntést megalapozó indokokról értesítenie kell a Bizottságot. A második eltérés időtartama nem haladhatja meg a három évet.

(2)  Az (1) bekezdésben foglaltakkal összhangban engedélyezett bármely eltérésre vonatkozóan meg kell határozni a következőket:

a)  az eltérés indokai;

b)  az érintett számszerű érték, a vonatkozó korábbi ellenőrzési eredmények, valamint az eltérés ideje alatt megengedhető maximális érték;

c)  a földrajzi terület, a naponta szolgáltatott víz mennyisége, az érintett lakosság, illetve annak ténye, hogy az eltérés érint-e valamilyen releváns élelmiszer-ipari vállalkozást;

d)  megfelelő ellenőrzési rendszer, szükség szerint megnövelt ellenőrzési gyakorisággal;

e)  a szükséges javító intézkedések tervének rövid összefoglalása, beleértve a munkálatok ütemtervét, a becsült költségeket és a felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket; továbbá

f)  az eltérés igényelt időtartama.

(3)  Ha az illetékes hatóságok megítélése szerint a számszerű érték jelentéktelen mértékben nem teljesül, és ha a 12. cikk (2) bekezdésnek megfelelő javító intézkedés elegendő a probléma 30 napon belüli orvoslására, akkor az eltérésben nem kell megjelölni az e cikk (2) bekezdésében meghatározott információkat.

Ebben az esetben az illetékes hatóságoknak vagy egyéb szerveknek csak az érintett paraméter megengedett legnagyobb értékét és a probléma orvoslására engedélyezett időt kell meghatározniuk az eltérésben.

(4)  A (3) bekezdést már nem lehet alkalmazni, ha egy adott vízellátás a megelőző 12 hónapban összesen 30 napot meghaladó ideig nem felelt meg bármelyik számszerű értéknek.

(5)  Az e cikkben foglalt eltérésekhez folyamodó tagállamnak biztosítania kell, hogy az eltérés által érintett lakosságot haladéktalanul és megfelelő módon tájékoztassák az eltérésről és annak feltételeiről. Az adott tagállamnak továbbá szükség szerint biztosítania kell a tanácsadást a lakosság egyes konkrét csoportjainak, amelyeknél az eltérés különleges kockázatot jelenthet.

A (3) bekezdésben meghatározott körülmények között az első albekezdésben foglalt kötelezettségek nem alkalmazandók, kivéve, ha az illetékes hatóságok másként döntenek.

(6)  A (3) bekezdésben foglaltak szerinti eltérés kivételével a tagállamnak két hónapon belül tájékoztatnia kell a Bizottságot minden olyan eltérésről, amely átlagosan napi 1 000 m3-t meghaladó vagy több mint 5 000 főt ellátó vízszolgáltatást érint, és megadja részére a (2) bekezdésben említett információkat.

(7)  Ez a cikk nem vonatkozik a palackokban vagy tartályokban eladásra kínált emberi fogyasztásra szánt vízre. [Mód. 112]

13. cikk

Az emberi fogyasztásra szánt vízhez való hozzáférés

1.  A 2000/60/EK irányelv 9. cikkének, valamint a szubszidiaritás és az arányosság elvének sérelme nélkül, a vízelosztás helyi és regionális szempontjainak és körülményeinek figyelembevétele mellett a tagállamok megtesznek minden ahhoz szükséges intézkedést, hogy javítsák az emberi fogyasztásra szánt vízhez való egyetemes hozzáférést, és előmozdítsák annak használatát területükön: Ennek keretében többek között az alábbi intézkedéseket kell meghozni:

a)  azonosítani kell az emberi fogyasztásra szánt vízhez hozzá nem férő vagy a hozzáférésben korlátozott személyeket – többek között a személyeket és a hozzáférésük hiányának okát (pl. veszélyeztetett és marginalizált csoportokat – és a hozzáférés hiányára magyarázatot adó okokat, csoporthoz tartoznak), értékelni kell a lehetőségeket, továbbá intézkedéseket kell hozni az e személyek hozzáférésének javítása érdekében, javítására kínálkozó lehetőségeket, tájékoztatva őket az elosztó hálózathoz való csatlakozás lehetőségéről vagy az emberi fogyasztásra szánt vízhez való hozzáférés alternatív módjairól;

aa)   biztosítani kell a lakosság emberi fogyasztásra szánt vízzel való ellátását;

b)  a közterületeken és nyilvános helyeken – különösen a nagy látogatottságú területeken – telepíteni kell és karban kell tartani az emberi fogyasztásra szánt vízhez szabad hozzáférést biztosító kültéri és beltéri létesítményeket, az újratöltő pontokat is ideértve; ezt az erre műszakilag alkalmas helyszíneken, az intézkedés iránti igényhez képest arányos módon, valamint az egyedi helyi körülményeket, például az éghajlati és földrajzi adottságokat figyelembe véve kell megvalósítani;

c)  ösztönözni kell az emberi fogyasztásra szánt víz használatát az alábbiak révén:

i.  a csapvíz jó víz minőségével kapcsolatos lakossági tájékoztató, valamint a figyelmet a legközelebbi kijelölt újratöltő pontra felhívó kampányok folytatása;

ia.  a lakosságot újrafelhasználható vízpalackok használatára ösztönző kampányok indítása, valamint az újratöltő pontok helyének tudatosítását célzó kezdeményezések indítása;

ii.  a közigazgatásban és a középületekben az emberi fogyasztásra szánt víz biztosításának ösztönzése ingyenes biztosítása, valamint az egyszer használatos műanyag palackokba vagy tartályokba töltött víz használatának visszaszorítása e szerveknél és épületekben;

iii.  az emberi fogyasztásra szánt víz ingyenes vagy alacsony szolgáltatási díj ellenében történő biztosításának ösztönzése az éttermekben, étkezdékben és a rendezvény-vendéglátó szolgáltatások nyújtásakor. [Mód. 113, 165, 191, 208, 166, 192, 169, 195, 170, 196, 197 és 220]

(2)  Az (1) bekezdés a) pontja értelmében összegyűjtött információk alapján a tagállamok megtesznek minden általuk szükségesnek és megfelelőnek ítélt ahhoz szükséges intézkedést, hogy a veszélyeztetett és marginalizált csoportok számára biztosítsák az emberi fogyasztásra szánt vízhez való hozzáférést. [Mód. 114]

Amennyiben e csoportok nem férnek hozzá emberi fogyasztásra szánt vízhez, a tagállamok haladéktalanul tájékoztatják őket az általuk használt víz minőségéről, valamint minden olyan intézkedésről, amellyel elkerülhető, hogy a víz esetleges szennyezettsége káros hatást gyakoroljon az emberi egészségre.

(2a)   Amennyiben az e cikkben meghatározott kötelezettségek a nemzeti jog értelmében a helyi hatóságokra hárulnak, a tagállamok gondoskodnak arról, hogy az ilyen hatóságok rendelkezzenek az emberi fogyasztásra szánt vízhez való hozzáférés biztosításához szükséges eszközökkel és forrásokkal, valamint hogy az e tekintetben hozott bármely intézkedés arányos legyen az érintett elosztó hálózat kapacitásaival és méretével. [Mód. 173, 199 és 209]

(2b)   A Bizottság a 15. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott rendelkezések szerint gyűjtött adatok figyelembevételével együttműködik a tagállamokkal és az Európai Beruházási Bankkal, hogy támogassa az Unióban azokat az önkormányzatokat, amelyek nem rendelkeznek a szükséges tőkével, hogy lehetővé tegye számukra a technikai segítségnyújtáshoz, a rendelkezésre álló uniós finanszírozáshoz és a kedvezményes kamatozású hosszú távú kölcsönökhöz való hozzáférést, különösen a vízügyi infrastruktúra karbantartása és felújítása céljából, annak érdekében, hogy biztosítsák a veszélyeztetett és marginalizált csoportok számára a jó minőségű vízellátást, és bővítsék a számukra nyújtott vízellátási és szennyvízelvezetési szolgáltatásokat. [Mód. 174, 200 és 210]

14. cikk

A nyilvánosság tájékoztatása

1.  A tagállamok biztosítják, hogy online elérhetőek vagy egyéb felhasználóbarát módokon elérhetők legyenek a fogyasztók számára az emberi fogyasztásra szánt vízre vonatkozó megfelelő , naprakész és hozzáférhet naprakész információk a IV. melléklettel összhangban, az alkalmazandó adatvédelmi szabályok tiszteletben tartásával. [Mód. 116]

2.  Gondoskodnak arról, hogy minden fogyasztó kérés nélkül rendszeresen, évente legalább egyszer tájékoztatást kapjon az illetékes hatóságok által meghatározott a legmegfelelőbb és könnyen elérhető formában (pl. a számláján vagy intelligens alkalmazásokon keresztül) az alábbiakról: [Mód. 117]

a)  amennyiben a költségeket díjrendszeren keresztül szedik be, az emberi fogyasztásra szánt vízért általa fizetett köbméterenkénti vízdíj árstruktúrája, részletezve az állandó és a változó költségeket, kitérve legalább az alábbi elemek költségeire költségek megoszlását: [Mód. 118]

i.  vízszolgáltató által a 8. cikk (5) bekezdése szerinti veszélyértékelés céljából hozott intézkedések; [Mód. 119]

ii.  az emberi fogyasztásra szánt víz kezelése és elosztása; [Mód. 120]

iii.  a szennyvíz összegyűjtése és kezelése; [Mód. 121]

iv.  a 13. cikk alapján hozott intézkedések, ha a vízszolgáltató alkalmazott ilyeneket; [Mód. 122]

aa)  az emberi fogyasztásra szánt víz minőségére vonatkozó információk, beleértve az indikátorparamétereket is; [Mód. 123]

b)  amennyiben a költségeket díjrendszeren keresztül szedik be, az emberi fogyasztásra szánt víz vízellátás literenkénti és köbméterenkénti áraáram valamint a literenként kiszámlázott ár; amennyiben a költségeket díjrendszeren keresztül szedik be, a vízhálózat által az ezen irányelvnek való megfelelés biztosítása érdekében viselt teljes éves költség az arra vonatkozó releváns tájékoztatással együtt, hogy az emberi fogyasztásra szánt vizet hogyan szállítják a területre; [Mód. 124]

ba)   az emberi fogyasztásra szánt víz kezelése és elosztása; [Mód. 125]

c)  a háztartás által fogyasztott mennyiség, legalább évente vagy számlázási időszakonként, valamint és a háztartási fogyasztás alakulása az éven belül, ha az műszakilag megvalósítható, és csak akkor, ha ez az adat a vízszolgáltató rendelkezésére áll; [Mód. 126]

d)  a háztartás éves vízfogyasztásának összehasonlítása az ugyanazon kategóriába tartozó a háztartások átlagos fogyasztásával, amennyiben ez a c) ponttal összhangban alkalmazandó; [Mód. 127]

e)  a IV. mellékletben előírt információkat tartalmazó weboldal címe.

A tagállamok egyértelműen elkülönítik az az első albekezdés szerinti információszolgáltatással kapcsolatos felelősségi köröket a vízszolgáltatók, az érdekelt felek és az illetékes helyi hatóságok között. Az első albekezdés alapján nyújtandó tájékoztatás formátumát és módját a A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén határozhatja meg. E végrehajtási jogi aktusokat a 20. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági bizottsági eljárás keretében kell elfogadni. felhatalmazást kap arra, hogy a 19. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv kiegészítése céljából azáltal, hogy meghatározza az első albekezdés alapján nyújtandó tájékoztatás formátumát és módját. [Mód. 128]

(3)  Az (1) és (2) bekezdés nincs kihatással a 2003/4/EK és a 2007/2/EK irányelvre.

15. cikk

A végrehajtás ellenőrzésével kapcsolatos tájékoztatás

(1)  A 2003/4/EK irányelv és a 2007/2/EK irányelv sérelme nélkül a tagállamok az Európai Környezetvédelmi Ügynökség segítségével:

a)  [ezen irányelv átültetésének határidejétől számított 6 év elteltével]-ig összeállítják, majd hatévente naprakésszé teszik a 13. cikk alapján meghozott intézkedések adatait és megadják, hogy lakosságuk mekkora aránya fér hozzá emberi fogyasztásra szánt vízhez;

b)  [ezen irányelv átültetésének határidejétől számított 3 év elteltével]-ig összeállítják, majd háromévente naprakésszé teszik a 8., illetve a 10. cikk alapján elvégzett veszélyértékelések és házi elosztási kockázatértékelések adatait, amelyek tartalmazzák többek között a következőket:

i.  a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján azonosított vízkivételi pontok;

ii.  a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontja és a 10. cikk (1) bekezdésének b) pontja alapján elvégzett ellenőrzések eredményei; és

iii.  a 8. cikk (5) bekezdése és a 10. cikk (2) bekezdése alapján hozott intézkedésekre vonatkozó tömör tájékoztatás;

c)  összeállítják, majd évente naprakésszé teszik az I. melléklet A. és B. részében meghatározott számszerű értékek túllépéséről a 9. és a 11. cikk alapján gyűjtött ellenőrzési adatokat, valamint a 12. cikk alapján meghozott javító intézkedések adatait;

d)  összeállítják, majd évente naprakésszé teszik az ivóvízzel kapcsolatos, az emberi egészségre potenciális veszélyt kockázatot jelentő olyan eseményekre vonatkozó adatokat, amelyek 10 napos egybefüggő időszaknál tovább álltak fenn és legalább 1 000 személyt érintettek, akár sor került a számszerű értékek túllépésére, akár nem, és ismertetik az események okát és a 12. cikknek megfelelően hozott javító intézkedéseket. [Mód. 129]

Amennyiben lehetséges, a 2007/2/EK irányelv 3. cikkének (4) bekezdésében meghatározott téradat-szolgáltatásokat kell használni az említett adatsorok közzétételére.

(2)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a Bizottság, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ hozzáférjen az (1) bekezdésben említett adatsorokhoz.

(3)  Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség uniós szintű áttekintést tesz közzé és tart naprakészen a tagállamok által rendszeresen vagy a Bizottság kérése nyomán összegyűjtött adatok alapján.

Az uniós szintű áttekintés értelemszerűen tartalmazza az ezen irányelvből eredő outputokra, eredményekre és hatásokra vonatkozó mutatókat, az egész Unióra kiterjedő áttekintő térképeket és a tagállami áttekintő jelentéseket.

4.  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 19. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv kiegészítése céljából azáltal, hogy meghatározza fogadhat el az (1) és (3) bekezdéssel összhangban szolgáltatandó információk formátumának formátumát bemutatási módjainak meghatározására módjait és , beleértve a (3) bekezdésben említett mutatókra, az egész Unióra kiterjedő áttekintő térképekre és a tagállami áttekintő jelentésekre vonatkozó részletes követelményeket. [Mód. 130]

Az első albekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat a 20. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. [Mód. 131]

16. cikk

Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés

(1)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a természetes vagy jogi személyek, illetve azok szövetségei, szervezetei vagy csoportosulásai a nemzeti joggal vagy gyakorlattal összhangban hozzáférhessenek egy bíróság vagy jogszabály által létrehozott más független és pártatlan testület előtt zajló felülvizsgálati eljáráshoz a 4., 5., 12., 13. és 14. cikk végrehajtásával kapcsolatos határozatok, jogi aktusok és mulasztások anyagi vagy eljárási jogszerűségének kifogásolása céljából az alábbi feltételek teljesülése esetén:

a)  kellő mértékben érdekeltek;

b)  jogsérelemre hivatkoznak, amennyiben a megfelelő tagállam közigazgatási eljárásjoga ezt előfeltételként írja elő.

(2)  A tagállamok meghatározzák, hogy az eljárás melyik szakaszában kezdeményezhető a határozatok, jogi aktusok és mulasztások kifogásolása.

(3)  Hogy mi minősül kellő mértékű érdekeltségnek és jogsérelemnek, azt a tagállamok határozzák meg összhangban azzal a célkitűzéssel, hogy biztosítsák az érintett nyilvánosság számára az igazságszolgáltatáshoz való széles körű jogot.

Ebből a célból a környezetvédelmet ösztönző és a nemzeti jog szerinti követelményeknek megfelelő nem kormányzati szervezetek érdekeltségét kellő mértékűnek kell tekinteni az (1) bekezdés a) pontjának céljára.

E szervezetek jogait az (1) bekezdés b) pontjának céljára olyan jogoknak kell tekinteni, amelyek sérülhetnek.

(4)  Az (1), a (2) és a (3) bekezdés rendelkezései nem zárják ki a közigazgatási hatóság előtt folytatott előzetes felülvizsgálati eljárás lehetőségét, és nem érintik a bírósági felülvizsgálati eljárások kezdeményezését megelőzően a közigazgatási felülvizsgálati eljárások kimerítésének követelményét, amennyiben a nemzeti jog alapján ilyen követelmény fennáll.

(5)  Az (1) és (4) bekezdésben említett felülvizsgálati eljárásnak tisztességesnek, méltányosnak és gyorsnak kell lennie, és nem lehet mértéktelenül drága.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nyilvánosság rendelkezésére álljon a közigazgatási és bírósági felülvizsgálati eljárásokkal kapcsolatos tájékoztatás.

17. cikk

Értékelés

(1)  A Bizottság [ezen irányelv átültetésének határideje után 12 évvel]-ig elvégzi ezen irányelv értékelését. Az értékelés többek között a következő elemeken alapul:

a)  az irányelv végrehajtása során szerzett tapasztalatok;

b)  a 15. cikk (1) bekezdésével összhangban összeállított adatsorok, valamint a 15. cikk (3) bekezdésével összhangban az Európai Környezetvédelmi Ügynökség által összeállított uniós szintű áttekintések;

c)  releváns tudományos, analitikai és epidemiológiai adatok;

d)  az Egészségügyi Világszervezet ajánlásai, amennyiben rendelkezésre állnak.

(2)  Az értékelés keretében a Bizottság különös figyelmet fordít ezen irányelv teljesítményére a következők tekintetében:

a)  a 7. cikk szerinti kockázatalapú megközelítés;

b)  a 13. cikkben szereplő, a vízhez való hozzáférésre vonatkozó rendelkezések, valamint a vízhez hozzáféréssel nem rendelkező népesség aránya; [Mód. 132]

c)  a 14. cikk és a IV. melléklet alapján a nyilvánosság számára nyújtandó tájékoztatásra vonatkozó rendelkezések, többek között a IV. melléklet 7. pontjában felsorolt információk uniós szintű, felhasználóbarát áttekintése. [Mód. 133]

(2a)   A Bizottság legkésőbb ... [ezen irányelv átültetésének legvégső határideje után 5 évvel]-ig, azt követően pedig szükség szerint jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az emberi fogyasztásra szánt víz forrásaira jelentett, mikroműanyagokból, gyógyszerekből és adott esetben egyéb, újonnan megjelenő szennyező anyagokból származó veszélyekről és az ezekkel kapcsolatos esetleges egészségügyi kockázatokról. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 19. cikkel összhangban szükség esetén felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv kiegészítése céljából azáltal, hogy meghatározza az emberi fogyasztásra szánt vízben található mikroműanyagok, gyógyszerek és egyéb, újonnan megjelenő szennyező anyagok maximális szintjét. [Mód. 134]

18. cikk

Mellékletek felülvizsgálata és módosítása

(1)  A Bizottság legalább öt évente, a tudományos és műszaki fejlődés tükrében áttekinti az I. mellékletet.

A Bizottság a tagállamok által a 15. cikk alapján létrehozott adatsorokban található veszélyértékelések és házi elosztási kockázatértékelések alapján felülvizsgálja a II. mellékletet, és értékeli, hogy szükség van-e annak kiigazítására vagy az említett kockázatértékelésekhez kapcsolódó új ellenőrzési előírások bevezetésére.

(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 19. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I–IV. mellékletek szükséges módosításai érdekében, azoknak a tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében, valamint a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontja és a 10. cikk bekezdésének b) pontja szerinti veszélyértékelésekhez és házi elosztási kockázatértékelésekhez kapcsolódó ellenőrzési előírások meghatározása érdekében.

(2a)   A Bizottság ... [ezen irányelv hatálybalépését követően öt évvel]-ig felülvizsgálja, hogy a 10a. cikk az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező termékekre és anyagokra vonatkozó higiéniai előírások megfelelő szintű harmonizációjához vezetett-e, és szükség esetén további intézkedéseket hoz. [Mód. 135]

19. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)  A Bizottságnak a 18. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól, [ezen irányelv hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 18. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  Egy felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)  A Bizottság egy felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)  Egy a 18. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

20. cikk

 Bizottsági eljárás

(1)  A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

21. cikk

Szankciók

A tagállamok megállapítják az ezen irányelv rendelkezései alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést ezek végrehajtására. A megállapított szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A tagállamok [2 évvel ezen irányelv hatálybalépését követően]-ig értesítik a Bizottságot e szabályokról és intézkedésekről, valamint az azokat érintő későbbi módosításokról.

22. cikk

Átültetés

(1)  A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a 2., az 5–21. cikknek és az I–IV. mellékletnek [2 évvel ezen irányelv hatálybalépését követően]-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni.  A rendelkezéseknek tartalmazniuk kell egy arra vonatkozó nyilatkozatot is, hogy a hatályban lévő törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek az ezen irányelvvel hatályon kívül helyezett irányelv[ek]re történő hivatkozásait erre az irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni. A hivatkozás módját és a nyilatkozat formáját a tagállamok határozzák meg.

(2)  A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét , amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

23. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)  Az V. melléklet A. részében felsorolt eszközökkel módosított 98/83/EK irányelv [a 22. cikk (1) bekezdése első albekezdésében említett időpont utáni nap]-án/-én hatályát veszti, a melléklet B. részében meghatározott irányelveknek  a nemzeti jogba történő átültetésére meghatározott határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek  sérelme nélkül .

A hatályát vesztett irányelvre történő hivatkozásokat erre az irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni a VI. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban.

(2)  A tagállamok által a 98/83/EK irányelv 9. cikke alapján engedélyezett és [ezen irányelv átültetésének határideje]-án/-én még alkalmazandó eltéréseket érvényességük végéig alkalmazni kell. További megújításukra nem kerülhet sor. [Mód. 136]

24. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

25. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

I. MELLÉKLET

 AZ EMBERI FOGYASZTÁSRA SZÁNT VÍZ MINŐSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSÉRE SZOLGÁLÓ  HATÁRÉRTÉKEK  MINIMUMKÖVETELMÉNYEI

A. RÉSZ

Mikrobiológiai paraméterek

Paraméter

Határérték

Mértékegység

Clostridium perfringens spórák

0

Egyedszám/100 ml

Coliform baktériumok

0

Egyedszám/100 ml

Enterococcusok

0

Egyedszám/100 ml

Escherichia coli (E. coli)

0

Egyedszám/100 ml

Heterotróf csírák száma (HPC) 22o

Rendellenes eltérés nélkül

 

Szomatikus coliform baktériumok

0

Egyedszám/100 ml

Zavarosság

<1

NTU

Megjegyzés:

Az e részben meghatározott paraméterek nem alkalmazandók a 2009/54/EK irányelv szerinti forrás- és ásványvizekre.

[Mód. ]

B. RÉSZ

Kémiai paraméterek

Paraméter

Határérték

Mértékegység

Megjegyzések

Akrilamid

0,10

μg/l

A paraméterek határértéke a monomerek vízben maradó koncentrációjára vonatkozik, amit a szóban forgó polimer vízben való maximális kioldódási jellemzői alapján számítottak ki.

Antimon

5,0

μg/l

 

Arzén

10

μg/l

 

Benzol

1,0

μg/l

 

Benzo(a)pirén

0,010

μg/l

 

 Béta-ösztradiol (50-28-2)

 0,001

 μg/l

 

 Biszfenol-A

 0,01  0,1

 μg/l

 

Bór

1,0 1,5

mg/l

 

Bromát

10

μg/l

 

Kadmium

5,0

μg/l

 

 Klorát

 0,25

 mg/l

 

 Klorit

 0,25

 mg/l

 

Króm

 25

μg/l

 Az értéket legkésőbb [ezen irányelv hatálybalépésétől számított tíz naptári év elteltével]-ig kell elérni. A króm határértéke addig az időpontig 50 μg/l.

Réz

2,0

mg/l

 

Cianid

50

μg/l

 

1,2 – diklór-etán

3,0

μg/l

 

Epiklórhidrin

0,10

μg/l

A paraméterek határértéke a monomerek vízben maradó koncentrációjára vonatkozik, amit a szóban forgó polimer vízben való maximális kioldódási jellemzői alapján számítottak ki.

Fluorid

1,5

mg/l

 

 Haloecetsavak (HAA)

 80

 μg/l

 Az alábbi kilenc reprezentatív anyag összege: monoklór-, diklór- és triklór-ecetsav, mono- és dibróm-ecetsav, brómklór-ecetsav, brómdiklór-ecetsav, dibrómklór-ecetsav és tribrómklór-ecetsav.

Ólom

 5

μg/l

 Az értéket legkésőbb [ezen irányelv hatálybalépésétől számított tíz naptári év elteltével]-ig kell elérni. Az ólom határértéke addig az időpontig 10 μg/l.

Higany

1,0

μg/l

 

 Microcystin-LR

 1,0

 μg/l

 

Nikkel

20

μg/l

 

Nitrát

50

mg/l

A tagállamok biztosítják, hogy teljesüljön a [nitrát]/50 + [nitrit]/3 ≤ 1 feltétel, ahol a szögletes zárójelek a nitrát (NO3) és nitrit (NO2) mg/l-ben kifejezett koncentrációit jelzik, és hogy a 0,10 mg/l nitrit érték teljesüljön a vízkezelő művek kivezetésénél.

Nitrit

0,50

mg/l

A tagállamok biztosítják, hogy teljesüljön a [nitrát]/50 + [nitrit]/3 ≤ 1 feltétel, ahol a szögletes zárójelek a nitrát (NO3) és nitrit (NO2) mg/l-ben kifejezett koncentrációit jelzik, és hogy a 0,10 mg/l nitrit érték teljesüljön a vízkezelő művek kivezetésénél.

 Nonil-fenol

 0,3

 μg/l

 

Növényvédő szerek

0,10

μg/l

„Növényvédő szerek”:

–  szerves rovarölő szerek (inszekticidek),

–  szerves gyomirtó szerek (herbicidek),

–  szerves gombaölő szerek (fungicidek),

–  szerves féregirtó szerek (nematocidek),

–  szerves atkairtó szerek (akaricidek),

–  szerves algairtó szerek (algicidek),

–  szerves rágcsálóirtó szerek (rodenticidek),

–  szerves csigairtó szerek (szlimicidek),

–  egyéb hasonló termékek (többek között növekedésszabályozók)

és ezek metabolitjai, bomlási és reakciótermékei  az 1107/2009/EK rendelet 3. cikkének 32. pontjában szereplő meghatározás szerint(46)  .

A határérték minden egyes növényvédő szerre külön-külön vonatkozik.

Az aldrin, dieldrin, heptaklór és heptaklór-epoxid esetében a határérték 0,030 μg/l.

Növényvédő szerek – összesen

0,50

μg/l

„Növényvédő szerek – összesen”: az ellenőrzés során észlelt és számszerűsített egyes növényvédőszer-tartalmak összege.

 PFA-k

 0,10

 μg/l

 PFA-k alatt az egyes per- és polifluorozott alkilezett anyagok értendők (kémiai képlet: CnF2n+1−R).  A képletnek különbséget kell tennie a „hosszú láncú” és „rövid láncú” PFA-k között. Ez az irányelv csak a „hosszú láncú” PFA-kra alkalmazandó.

Az egyes PFA-anyagokra vonatkozó határérték csak azon PFA-anyagokra alkalmazandó, amelyek jelenléte valószínű, és amelyek az ezen irányelv 8. cikke szerinti veszélyértékelés értelmében veszélyesek az emberi egészségre.

 PFA-k – összesen

 0,50

 μg/l

 PFA-k – összesen alatt a per-és polifluorozott alkilezett anyagok összege értendő (kémiai képlet: CnF2n+1−R).  Az összes PFA-ra vonatkozó határérték csak azon PFA-anyagokra alkalmazandó, amelyek jelenléte valószínű, és amelyek az ezen irányelv 8. cikke szerinti veszélyértékelés értelmében veszélyesek az emberi egészségre.

Policiklikus aromás szénhidrogének

0,10

μg/l

A következő meghatározott vegyületek koncentrációjának összege: benzo(b)fluorantén, benzo(k)fluorantén, benzo(ghi)perilén és indeno(1,2,3-cd)pirén .

Szelén

10

μg/l

 

Tetraklór-etilén és triklór-etilén

10

μg/l

A kiválasztott összetevők koncentrációjának összege

Trihalometánok – összesen

100

μg/l

Amennyiben lehetséges a fertőtlenítés hatásának veszélyeztetése nélkül, a tagállamoknak törekedniük kell az alacsonyabb értékekre.

A következő meghatározott vegyületek koncentrációjának összege: kloroform, bromoform, dibrómklórmetán, brómdiklórmetán.

 Urán

 30

 μg/l

 

Vinilklorid

0,50

μg/l

A paraméterek határértéke a monomerek vízben maradó koncentrációjára vonatkozik, amit a szóban forgó polimer vízben való maximális kioldódási jellemzői alapján számítottak ki.

[Mód. 138 és 180

Ba RÉSZ

Indikátor paraméterek

Paraméter

Határérték

Mértékegység

Megjegyzések

Alumínium

200

μg/l

 

Ammónium

0,50

mg/l

 

Klorid

250

mg/l

1. megjegyzés

Szín

Elfogadható a fogyasztók számára, rendellenes eltérés nélkül

 

 

Vezetőképesség

2 500

μS cm-1 20°C-on

1. megjegyzés

Hidrogénion-koncentráció

≥ 6,5 és ≤ 9,5

pH egység

1. és 3. megjegyzés

Vas

200

μg/l

 

Mangán

50

μg/l

 

Szag

Elfogadható a fogyasztók számára, rendellenes eltérés nélkül

 

 

Szulfátok

250

mg/l

1. megjegyzés

Nátrium

200

mg/l

 

Íz

Elfogadható a fogyasztók számára, rendellenes eltérés nélkül

 

 

Telepszám 22°C-on

Rendellenes eltérés nélkül

 

 

Coliform baktériumok

0

Egyedszám/100 ml

 

Teljes szervesszén-tartalom (TOC)

Rendellenes eltérés nélkül

 

 

Zavarosság

Elfogadható a fogyasztók számára, rendellenes eltérés nélkül

 

 

1. megjegyzés:

A víz nem lehet korróziót előidéző.

2. megjegyzés:

Ezt a paramétert nem szükséges mérni, kivéve, ha a víz felszíni vízből származik, vagy ilyen víz befolyása alatt áll. Amennyiben ez a határérték nem teljesül, az érintett tagállamnak meg kell vizsgálnia az ellátórendszert, és meg kell győződnie arról, hogy az emberi egészséget potenciálisan nem veszélyezteti patogén mikroorganizmusok, például cryptosporidium jelenléte.

3. megjegyzés:

A palackokba vagy tartályokba töltött szénsavmentes víz esetében a minimum érték 4,5 pH egységre csökkenthető.

A palackokba vagy tartályokba töltött természetes szénsavtartalmú vagy mesterségesen szénsavval dúsított víz esetében a minimumérték alacsonyabb is lehet.

[Mód. 139]

C. RÉSZ

A házi elosztási kockázatértékelés szempontjából releváns paraméterek

Paraméter

Határérték

Mértékegység

Megjegyzések

Legionella pneumophila

<1000

Szám/l

Ha a Legionella vonatkozásában a <1000/l határérték nem teljesül, ismételt vitavételt kell végezni a Legionella pneumophila vonatkozásában. Ha a Legionella pneumophila nincs jelen, a Legionella határértéke <10 000/l.

Legionella

< 10 000

Szám/l

A < 1 000/l határértékű Legionella pneumophila jelenlétének hiányában a Legionella határértéke < 10 000/l.

Ólom

5

μg/l

Az értéket legkésőbb [ezen irányelv hatálybalépésétől számított tíz naptári év elteltével]-ig kell elérni. Az ólom határértéke addig az időpontig 10 μg/l.

[Mód. 140]

Ca RÉSZ

Újonnan megjelenő, ellenőrzött paraméterek

Mikroműanyagok

Az ellenőrzést a 11. cikk (5) bekezdésének b) pontjában említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott, a mikroműanyagok mérésére vonatkozó módszertannal összhangban kell végezni.

[Mód. 141]

II. MELLÉKLET

ELLENŐRZÉS

A. RÉSZ

Általános célkitűzések és az emberi fogyasztásra szánt víz ellenőrzésére irányuló programok

1.  A 11. cikk (2) bekezdésével összhangban kidolgozott,  az emberi fogyasztásra szánt víz ellenőrzésére irányuló programoknak biztosítaniuk kell, hogy:

a)  az emberi egészségére jelentett kockázatok ellenőrzésére irányuló intézkedések a vízellátási lánc teljes egészében – a  vízkivételi területtől a vízkezelésen, víztároláson keresztül a vízelosztásig – hatékonyak legyenek, és hogy a víz a megfelelési helyen egészséges és tiszta legyen;

b)  elérhetőek legyenek az emberi fogyasztás céljára szolgáltatott víz minőségével kapcsolatos azon információk, amelyek bizonyítják, hogy a 4. cikkben megállapított kötelezettségek és az  5. cikkel összhangban meghatározott határértékek teljesülnek;

c)  meghatározzák az emberi egészségre jelentett kockázatok csökkentésének legmegfelelőbb eszközeit.

2.  A 11. cikk (2) bekezdésének megfelelően  létrehozott ellenőrző programoknak   tartalmazniuk kell az alábbiak egyikét :

a)  diszkrét pontokon vízminták vétele és vizsgálata;

b)  a folyamatos ellenőrzés során rögzített mérések;

Az ellenőrzési programoknak tartalmazniuk kell továbbá egy, az ellenőrzést kiegészítő operatív megfigyelési programot, amely gyors betekintést nyújt az operatív teljesítmény alakulásába és a vízminőségi problémákba, valamint lehetővé teszi az előre megtervezett korrekciós intézkedések gyors végrehajtását. Az operatív megfigyelési programoknak ellátás-specifikusnak kell lenniük, figyelembe kell venniük a veszélyértékelés és az ellátási kockázatértékelés eredményeit, és azokat úgy kell kialakítani, hogy alkalmasak legyenek a vízkinyerést, a vízkezelést, a vízelosztást és a víztárolást érintő összes ellenőrzési intézkedés hatékonyságának megerősítésére. Az operatív megfigyelési programok részét kell képezze a zavarosságra vonatkozó paraméter ellenőrzése, hogy ily módon rendszeresen ellenőrizhető legyen a szűrési eljárások révén végzett fizikai eltávolítás hatékonysága, az alábbi táblázatban szereplő határértékek és gyakoriság szerint:

Paraméter

Határérték

Zavarosság

0,3 NTU (95 %) és nem >0,5 NTU 15 egymást követő percen keresztül

A vízellátási körzeten belül naponta szállított vagy előállított vízmennyiség (m3)

Minimális gyakoriság

≤ 10 000

Naponta

>10 000

Online

Az ellenőrző programok állhatnak továbbá a következőkből:

a)  a berendezések működési és karbantartási állapotával kapcsolatos nyilvántartások ellenőrzése;

b)  a  vízkivételi  terület,  és a vízkezelés, a víztárolás és a vízelosztás infrastruktúrájának ellenőrzése  a 8. cikk (1) bekezdésének c) pontjában és a 10. cikk (1) bekezdésének b) pontjában szereplő ellenőrzési követelmények sérelme nélkül .

3.  A tagállamok biztosítják, hogy az ellenőrző programokat folyamatosan és rendszeresen felülvizsgálják, és legalább  hatévente  frissítik vagy újra megerősítik.

B. RÉSZ

 Alapvető  paraméterek és  mintavételi  gyakoriság

1.  Határértékek 

Az Escherichia coli (E. coli), a Clostridium perfringens spórák és a szomatikus coliform baktériumok az enterococcusok „alapvető paramétereknek” tekintendők, és nem tartoznak az ezen melléklet C. részével összhangban végzett ellátási kockázatelemzés hatálya alá. Ezeket legalább a 2. pontban található 1. táblázatban meghatározott gyakorisággal kell ellenőrizni. [Mód. 142]

2.  A mintavételek gyakorisága

Az 5. cikk szerint meghatározott összes paramétert legalább a következő táblázatban meghatározott gyakorisággal kell ellenőrizni, kivéve, ha a 9. cikkel és ezen melléklet C. részével összhangban végzett ellátási kockázatelemzés alapján eltérő mintavételi gyakoriság kerül meghatározásra.

1. táblázat

Minimális mintavételi és elemzési gyakoriság a megfelelőség ellenőrzésére

A vízellátási körzeten belül naponta szállított vagy előállított vízmennyiség (m3)

A minták minimális száma évente

≤ 100

10a

> 100

≤ 1 000

10a

> 1 000

≤ 10 000

50b

>10 000

≤ 100 000

365

>100 000

365

A vízellátási körzeten belül naponta szállított vagy előállított vízmennyiség

(Lásd az 1. és a 2. megjegyzést) m3

A. csoportba tartozó paraméterek (mikrobiológiai paraméterek) –

a minták száma évente

(Lásd a 3. megjegyzést)

B. csoportba tartozó paraméterek (kémiai paraméterek) –

a minták száma évente

 

≤ 100

> 0

(Lásd a 4. megjegyzést)

> 0

(Lásd a 4. megjegyzést)

> 100

≤ 1000

4

1

> 1000

≤ 10000

4

+3

minta minden megkezdett 1 000 m3/nap mennyiségre

1

+1

minta minden megkezdett 1 000 m3/nap mennyiségre

> 10000

 

≤ 100000

3

+ 1

minta minden megkezdett

10 000 m3/nap mennyiségre

> 100000

 

12

+ 1

minta minden megkezdett 25 000 m3/nap mennyiségre

a: a mintavételt mindig olyankor kell végezni, amikor magas a kockázata annak, hogy a vízelosztási rendszerbe enterális kórokozók juthatnak be.

b: legalább 10 mintát olyankor kell venni, amikor magas a kockázata annak, hogy a víelosztási rendszerbe enterális kórokozók juthatnak be.

1. megjegyzés: A vízellátási körzet az a földrajzilag meghatározott térség, amelyen belül az emberi fogyasztásra szánt víz egy vagy több forrásból származik, és a víz minősége hozzávetőlegesen egységesnek tekinthető.

2. megjegyzés: A víz mennyiségét a naptári évben vett átlagok alapján számítják ki. A vízellátási körzetben lakók száma is használható a víz mennyisége helyett a minimális gyakoriság meghatározásához, 200 l/(nap*fő) vízfogyasztást feltételezve.

3. megjegyzés: A feltüntetett gyakoriság kiszámítása az alábbi módon történik: pl. 4 300 m3/nap = 16 minta (4 minta az első 1 000 m3/nap mennyiségre + 12 további minta 3 300 m3/nap mennyiségre).

4. megjegyzés: Azoknak a tagállamoknak, amelyek az irányelv 3. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerint eltérést engedtek meg az egyedi ellátásból származó víz esetén, ezeket a gyakoriságokat csak olyan vízellátási körzetekre kell alkalmazniuk, amelyek naponta 10 és100 m3 közötti mennyiségű vizet szolgáltatnak. [Mód. 186]

C. RÉSZ

 Az ellátási kockázatértékelés

1.  A 9. cikkben említett említett ellátási  kockázatértékelésnek a nemzetközi szabványokban, például az ivóvízellátás biztonságáról és a kockázat- és a válságkezelés irányelveiről szóló EN 15975-2 szabványban meghatározott általános kockázatértékelési elveken kell alapulnia.

2.  Amennyiben  az ellátási kockázatértékelés szerint az alábbi feltételek valamelyike teljesül, az  ellenőrzés során figyelembe vett paraméterek jegyzékét ki kell bővíteni és a B. részben meghatározott mintavételi gyakoriságokat növelni kell:

a)  az e mellékletben szereplő paraméterek jegyzéke vagy meghatározott gyakoriságok nem elegendőek a 11. cikk (1) bekezdésében foglalt kötelezettségek teljesítéséhez;

b)  a 11. cikk (6) bekezdése értelmében kiegészítő ellenőrzést kell végezni;

c)  az A. rész 1. pontjának a) alpontjában meghatározott biztosítékokra van szükség;

d)  a 8. cikk (3) bekezdésének a) pontjával összhangban a mintavételi gyakoriság növelésére van szükség.

3.  Amennyiben  az ellátási kockázatértékelés szerint az alábbi feltételek  mindegyike  teljesül, az  ellenőrzés során figyelembe vett paraméterek jegyzékét szűkíteni lehet és a B. részben meghatározott mintavételi gyakoriságokat csökkenteni lehet:

a)  a mintavétel helyszínét és gyakoriságát a paraméter eredete, valamint variabilitása és koncentrációjának hosszú távú alakulása szerint kell meghatározni a 6. cikkre figyelemmel;

b)  a minimális mintavételi gyakoriság akkor csökkenthető egy paraméter esetében, ha legalább egy hároméves időszak alatt rendszeres időközönként, a teljes vízellátási körzetre reprezentatív mintavételi helyeken vett minden minta eredménye alacsonyabb értéket mutat, mint a határérték 60 %-a;

c)  az ellenőrizendő paraméterek jegyzékéből egy paraméter akkor törölhető, ha legalább egy hároméves időszak alatt rendszeres időközönként, a teljes vízellátási körzetre reprezentatív mintavételi helyeken vett minden minta eredménye alacsonyabb értéket mutat, mint a határérték 30 %-a;

d)  az ellenőrizendő paraméterek jegyzékéből egy paraméter olyan kockázatértékelés eredménye alapján törölhető, amely az emberi fogyasztásra szánt víz forrásainak ellenőrzésén alapul, és amely eredményei igazolják az emberi egészség védelmét – az 1. cikkben foglaltak szerint – az emberi fogyasztásra szánt víz szennyezettsége által okozott minden káros hatástól;

e)  egy paraméter esetében a mintavételi gyakoriság csak akkor csökkenthető, illetve az ellenőrizendő paraméterek jegyzékéből egy paraméter csak akkor törölhető , ha a kockázatértékelés megerősíti, hogy nincs olyan észszerűen várható tényező, amely az emberi fogyasztásra szánt víz minőségének romlását okozná.

4.  Amennyiben [ezen irányelv hatálybalépésének dátuma]-án/-én már rendelkezésre állnak olyan ellenőrzési eredmények, amelyek tanúsítják a (3) bekezdés b)—e) pontjaiban meghatározott feltételek teljesülését, akkor ezen ellenőrzési eredmények felhasználásával az említett időponttól kezdve kiigazítható az ellátásra vonatkozó kockázatelemzést követő ellenőrzés.

 új szövegD. RÉSZ

Mintavételi módszerek és mintavételi helyek

1.  A mintavételek helyét úgy kell kijelölni, hogy teljesüljenek a 6. cikkben a megfelelési helyekre vonatkozó rendelkezések. Elosztó hálózat esetében a tagállam a vízellátási körzeten belül vagy a vízkezelő műnél is vehet mintát konkrét paraméterekre vonatkozóan, ha bizonyítható, hogy az nem okozza az adott paraméterek tekintetében kapott értékek romlását. Amennyire lehetséges, a mintavételek számát időben és térben egyenletesen kell elosztani.

2.  A megfelelési helyen történő mintavételt az alábbi követelmények szerint kell végezni:

a)  bizonyos kémiai paraméterek (különösen réz, ólom  , Legionella  és nikkel) megfelelésének vizsgálata céljából vett mintákat a fogyasztói csapból kell venni a víz előzetes kifolyatása nélkül; 1 liter véletlenszerű napközbeni mintát kell venni. Ehelyett a tagállamok – amennyiben saját helyzetüket jobban tükrözi – alkalmazhatják a csővezetékrendszerben meghatározott ideig stagnáló vízből történő mintavétel módszerét („pangóvíz-módszer”), feltéve, hogy a vízellátási körzet szintjén ez nem eredményez kevesebb nem megfelelő eredményt, mint a napközbeni véletlenszerű mintavétel;

b)  a mikrobiológiai paraméterek (megfelelőségének értékelésére a megfelelési helyen a mintavételt az EN ISO 19458 szabvány „b)” mintavételi célja (a fogyasztói csaphoz érkező víz) szerint kell végezni.

2a.  A házi elosztórendszerekből azokon a pontokon kell Legionella-mintákat venni, ahol fennáll a Legionella pneumophila terjedésének és/vagy az annak való kitettség kockázata. A tagállamok megállapítják a Legionella-mintavételi módszerekre vonatkozó iránymutatásokat; [Mód. 144]

3.  Az elosztó hálózatban történő mintavételt, a fogyasztói csapoknál történő mintavétel kivételével az ISO 5667-5 szabvány szerint kell végezni. A mikrobiológiai paraméterek vizsgálatára az elosztó hálózatban a mintavételt és minta kezelését az EN ISO 19458 szabvány „a)” mintavételi célja szerint kell végezni.

IIA MELLÉKLET

Az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkezésbe kerülő új termékek gyártásához használt vegyi anyagokra és anyagokra vonatkozó minimális higiéniai követelmények:

a)  azon vegyi anyagok listája, amelyek használata megengedett az anyagok előállítása során, az anyagok alatt értve többek között, de nem kizárólagosan a szerves anyagokat, elasztomereket, fémeket, a cementet, az ioncserélő gyantát és a kompozit anyagokat, továbbá az ezekből készült termékeket.

b)  konkrét követelmények az anyagokban és a belőlük készült termékekben használt vegyi anyagokra vonatkozóan.

c)  egyes anyagok emberi fogyasztásra szánt vízbe való bejutására vonatkozó korlátozások.

d)  higiéniai szabályok a megfeleléshez szükséges egyéb tulajdonságokra vonatkozóan.

e)  az a)–d) pontokban foglaltaknak való megfelelés ellenőrzésének alapvető szabályai.

f)  az a)–d) pontokban foglaltaknak való megfelelés ellenőrzését célzó mintavételre és elemzési módszerekre vonatkozó szabályok. [Mód. 145]

III. MELLÉKLET

A PARAMÉTEREK ELEMZÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

A tagállamok biztosítják, hogy az ellenőrzés és az ezen irányelvnek való megfelelés bizonyítása céljából alkalmazott analitikai módszereket az EN ISO/IEC 17025 szabvány vagy más, azzal egyenértékű, nemzetközileg elfogadott szabvány szerint validálják. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a laboratóriumok és az azokkal szerződésben álló felek az EN ISO/IEC 17025 szabványnak vagy más, nemzetközileg elfogadott hasonló szabványnak megfelelő minőségirányítási gyakorlatot kövessenek.

Olyan analitikai módszer hiányában, amely megfelel a B. részben meghatározott, a módszerrel szembeni minimális teljesítménykövetelményeknek, a tagállamok biztosítják, hogy az ellenőrzés a rendelkezésre álló legjobb, de túlzott költségekkel nem járó technikák alkalmazásával történjen.

A. RÉSZ

Mikrobiológiai paraméterek, amelyek analitikai módszerei meg vannak határozva

A mikrobiológiai paraméterekre vonatkozó módszerek a következők:

a)  Escherichia coli (E. coli) és coliform baktériumok (EN ISO 9308-1 vagy EN ISO 9308-2)

b)  Enterococcusok (EN ISO 7899-2)

c)  Pseudomonas aeruginosa (EN ISO 16266)

d)  telepszám  vagy heterotróf csírák száma  22 °C-on (EN ISO 6222)

e)  Clostridium perfringens (beleértve a spórákat is) (EN ISO 14189)

f)  Zavarosság (EN ISO 7027)

g)  Legionella (EN ISO 11731)

h)  Szomatikus coliform baktériumok (EN ISO 10705-2)

B. RÉSZ

Kémiai paraméterek, amelyekre a módszerrel szembeni teljesítménykövetelmények vonatkoznak

1.  Kémiai paraméterek

Az 1. táblázatban szereplő paraméterek esetében az analitikai módszerrel szemben követelmény, hogy képes legyen a határértéknek megfelelő koncentrációkat az adott határérték legfeljebb 30 %-ának megfelelő – a 2009/90/EK bizottsági irányelv(47) 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott – alsó méréshatárral és az 1. táblázatban megadott mérési bizonytalansággal mérni. Az eredményt legalább annyi tizedesjegy pontossággal kell megadni, mint amennyivel az I. melléklet B. részében a határértékeket meghatározták.

Az 1. táblázatban szereplő mérési bizonytalanság nem használható az I. mellékletben megadott határértékek további tűréshatáraként.

1. táblázat

A módszerrel szembeni minimális követelmény – „mérési bizonytalanság”

Paraméterek

Mérési bizonytalanság

(Lásd a 1. megjegyzést)

a határérték %-os arányában

Megjegyzések

 Akrilamid

 30

 

Antimon

40

 

Arzén

30

 

Benzo(a)pirén

50

Lásd a 2. megjegyzést.

Benzol

40

 

 Béta-ösztradiol (50-28-2)

 50

 

 Biszfenol-A

 50

 

Bór

25

 

Bromát

40

 

Kadmium

25

 

 Klorát

 30

 

 Klorit

 30

 

Króm

30

 

Réz

25

 

Cianid

30

Lásd a 3. megjegyzést.

1,2 – diklór-etán

40

 

 Epiklórhidrin

 30

 

Fluorid

20

 

 HAA-k

 50

 

Ólom

25

 

Higany

30

 

 Microcystin-LR

 30

 

Nikkel

25

 

Nitrát

15

 

Nitrit

20

 

 Nonil-fenol

 50

 

Növényvédő szerek

30

Lásd a 4. megjegyzést.

 PFA-k

 50  20

 

Policiklikus aromás szénhidrogének

 30

Lásd az 5. megjegyzést.

Szelén

40

 

Tetraklóretilén

30

Lásd a 6. megjegyzést.

Triklóretilén

40

Lásd a 6. megjegyzést.

Trihalometánok – összesen

40

Lásd az 5. megjegyzést.

 Urán

 30

 

 Vinilklorid

 50

 

[Mód. 177 és 224]

2.  Megjegyzések az 1. táblázathoz

1. megjegyzés

A mérési bizonytalanság a felhasznált adatok alapján a mérendő mennyiségre kapott értékek szórására jellemző nemnegatív szám. A mérési bizonytalanságra vonatkozó módszerrel szembeni követelmény (k = 2) a táblázatban megadott határérték százalékos aránya vagy  bármely annál  szigorúbb érték  . Más rendelkezés hiányában a mérési bizonytalanságot a határérték szintjén kell megbecsülni.

2. megjegyzés:

Ha a mérési bizonytalanság értéke nem érhető el, a rendelkezésre álló legjobb technikát kell kiválasztani (60 %-ig).

3. megjegyzés:

A módszer meghatározza az összes cianidtartalmat annak minden formájában.

4. megjegyzés:

A módszerrel szembeni követelmények egyedi peszticidekre vonatkoznak és jelzésértékűek. A mérési bizonytalanság értéke számos peszticid esetében 30 % is lehet, más peszticidek esetében azonban legfeljebb 80 %-os érték is megengedhető.

5. megjegyzés:

A módszerrel szembeni követelmények az egyes anyagokra vonatkoznak, és meg kell felelniük az I. melléklet B. részében az egyes anyagokra vonatkozó határértékek 25 %-ának

6. megjegyzés:

A módszerrel szembeni követelmények az egyes anyagokra vonatkoznak, és meg kell felelniük az I. melléklet B. részében az egyes anyagokra vonatkozó határértékek 50 %-ának

IV. MELLÉKLET

A NYILVÁNOSSÁG SZÁMÁRA ONLINE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTANDÓ INFORMÁCIÓK TÁJÉKOZTATÁSA [Mód. 146]

A következő információkat az interneten vagy ugyanolyan felhasználóbarát és igényre szabott módon elérhetővé kell tenni a fogyasztók számára: [Mód. 147]

1.  az illetékes vízszolgáltató, a szolgáltatási terület és az ellátott személyek számának, valamint a vízelőállítás módjának megjelölése; megnevezése; [Mód. 148]

2.  az I. mellékletben melléklet A., B. és Ba. részében felsorolt paraméterekre vonatkozó legfrissebb ellenőrzési adatok összefoglalása vízszolgáltatónként, ezen belül a mintavétel gyakorisága és helyszíne a szolgáltatást igénybe vevő fogyasztó számára releváns terület vonatkozásában, továbbá az 5. cikkel összhangban meghatározott határérték. Az ellenőrzési eredmények nem lehetnek régiebbek régebbiek: [Mód. 149]

a)  nagyon nagy vízszolgáltatók esetében egy hónapnál;

b)  közepes és nagy vízszolgáltatók esetében hat hónapnál; [Mód. 202]

c)  nagyon kis és kis vízszolgáltatók esetében egy évnél; [Mód. 203]

3.  az 5. cikk alapján meghatározott határértékek túllépését követően az illetékes hatóságok által megállapított, az emberi egészségre gyakorolt potenciális veszély túllépése esetén információk az emberi egészségre gyakorolt potenciális veszélyről, és ezzel kapcsolatban egészségvédelmi és fogyasztási tanácsok vagy egy ezen információkat tartalmazó weboldalra mutató link; [Mód. 150]

4.  a releváns ellátási kockázatelemzés összefoglalása; [Mód. 151]

5.  információk a következő túllépését követően az illetékes hatóságok által megállapított, az emberi egészségre gyakorolt potenciális veszély indikátor paraméterekről és a hozzájuk tartozó határértékekről:

a)  Szín;

b)  pH (Hidrogénion koncentráció);

c)  Vezetőképesség;

d)  Vas;

e)  Mangán;

f)  Szag;

g)  Íz;

h)  Keménység;

i)  Vízben oldott ásványi anyagok, anionok/kationok

–  Borát BO3-

–  Karbonát CO32-

–  Klorid Cl-

–  Fluorid F-

–  Hidrogén-karbonát HCO3-

–  Nitrát NO3-

–  Nitrit NO2-

–  Foszfát PO43-

–  Szilikát SiO2

–  Szulfát SO42-

–  Szulfid S2-

–  Alumínium Al

–  Ammónium NH4+

–  Kalcium Ca

–  Magnézium Mg

–  Kálium K

–  Nátrium Na

Ezek a határértékek és más nem ionizált vegyületek és mikroelemek feltüntethetők referenciaértékkel együtt és/vagy magyarázattal kiegészítve; [Mód. 152]

6.  a fogyasztóknak szóló tanácsok arról, hogy adott esetben hogyan csökkenthetik a vízfogyasztást, és a helyi feltételeknek megfelelően hogyan tehetik felelősségteljesebbé a vízhasználatot; [Mód. 153]

7.  a nagy és nagyon nagy vízszolgáltatók esetében éves szintű információk a következőkről: [Mód. 154]

a)  a vízellátó rendszer általános teljesítménye a hatékonyság szempontjából, ezen belül a szivárgási arányok és az energiafelhasználás a szállított víz egy köbméterére vetítveideértve a tagállamok által meghatározott szivárgási arányokat is; [Mód. 155]

b)  a vízszolgáltató vállalat vezetésével és irányításával kapcsolatos információk, ezen belül az igazgatótanács összetétele által nyújtott, a vízellátás vezetési modelljével és tulajdonosi szerkezetével kapcsolatos információk [Mód. 156]

c)  az éves szinten szolgáltatott víz mennyisége és a jellemző tendenciák;

d)  amennyiben a költségeket díjrendszeren belül szedik be, a víz köbméterenkénti díjának szerkezete, beleértve a fogyasztók számára a víz egy köbméteréért felszámított díj költségszerkezete, ezen belül az állandó és a változó költségeket, valamint költségek, bemutatva legalább az egy köbméternyi szolgáltatott vízre jutó energiafelhasználással kapcsolatos költségeket, a vízszolgáltatók által a 8. cikk (4) bekezdésében említett veszélyértékelés elvégzése céljából végrehajtott intézkedések költségeit, az emberi fogyasztásra szánt víz kezelésének és elosztásának költségeit, a szennyvíz összegyűjtésének és kezelésének költségeit, valamint a 13. cikk alkalmazásában végrehajtott intézkedésekkel kapcsolatos költségeket, amennyiben a vízszolgáltató megvalósított ilyeneket; [Mód. 157]

e)  a megvalósított, folyamatban lévő és tervezettvízszolgáltató által a vízszolgáltatás pénzügyi fenntarthatóságának biztosításához (ezen belül az infrastruktúra karbantartásához) szükségesnek ítélt beruházások összege , valamint a finanszírozási terv;és a ténylegesen kapott vagy megtérült beruházási összegek; [Mód. 158]

f)  az alkalmazott vízkezelő és fertőtlenítő módszerek típusai;

g)  a fogyasztói panaszok összefoglalása, az azokkal kapcsolatos statisztikák, és a problémákra adott válaszok gyorsasága és megfelelősége; megoldásuk módja; [Mód. 159]

8.  kérésre hozzáférés biztosítása a 2. és a 3. pont szerinti információkhoz legfeljebb 10 évre visszamenőleg, de az irányelv átültetésénél nem korábbi időpontig. [Mód. 160]

V. MELLÉKLET

A. rész

A hatályon kívül helyezett irányelv

és későbbi módosításainak jegyzéke

(a 23. cikkben említettek szerint)

A Tanács 98/83/EK irányelve

(HL L 330., 1998.12.5., 32. o.)

 

Az Európai Parlament és a Tanács 1882/2003/EK rendelete

(HL L 284., 2003.10.31., 1. o.)

Csak a II. melléklet 29. pontja

Az Európai Parlament és a Tanács 596/2009/EK rendelete

(HL L 188., 2009.7.18., 14. o.)

Csak a melléklet 2.2. pontja

A Bizottság (EU) 2015/1787 irányelve

(HL L 260., 2015.10.7., 6. o.)

 

B. rész

A nemzeti jogba való átültetésre vonatkozó határidők

(a 23. cikkben említettek szerint)

Irányelv

Átültetés határideje

 

98/83/EK

(2000. december 25.)

 

(EU) 2015/1787

(2017. október 27.)

 

VI. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

98/83/EK irányelv

Ezen irányelv

1. cikk

1. cikk

2. cikk, bevezető szövegrész

2. cikk, bevezető szövegrész

2. cikk, 1. és 2. pont

2. cikk, 1. és 2. pont

-

2. cikk, 3–8. pont

3. cikk, (1) bekezdés, bevezető szövegrész

3. cikk, (1) bekezdés, bevezető szövegrész

3. cikk, (1) bekezdés, a) és b) pont

3. cikk, (1) bekezdés, a) és b) pont

3. cikk, (2) és (3) bekezdés

3. cikk, (2) és (3) bekezdés

4. cikk, (1) bekezdés, bevezető szövegrész

4. cikk, (1) bekezdés, bevezető szövegrész

4. cikk, (1) bekezdés, a) és b) pont

4. cikk, (1) bekezdés, a) és b) pont

4. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés

4. cikk, (1) bekezdés, c) pont

4. cikk, (2) bekezdés

4. cikk, (2) bekezdés

5. cikk, (1) és (2) bekezdés

5. cikk, (1) bekezdés

5. cikk, (3) bekezdés

5. cikk, (2) bekezdés

6. cikk, (1) bekezdés, a)–c) pont

6. cikk, a)–c) pont

6. cikk, (1) bekezdés, d) pont

-

6. cikk, (2) bekezdés

-

6. cikk, (3) bekezdés

-

-

7. cikk

-

8. cikk

 

9. cikk

-

10. cikk

7. cikk, (1) bekezdés

11. cikk, (1) bekezdés

7. cikk, (2) bekezdés

11. cikk, (2) bekezdés, bevezető szövegrész

-

11. cikk, (2) bekezdés, a)–c) pont

7. cikk, (3) bekezdés

11. cikk, (3) bekezdés

7. cikk, (4) bekezdés

-

7. cikk, (5) bekezdés, a) pont

11. cikk, (4) bekezdés, bevezető szövegrész

7. cikk, (5) bekezdés, b) pont

11. cikk, (4) bekezdés, a) pont

7. cikk, (5) bekezdés, c) pont

11. cikk, (4) bekezdés, b) pont

7. cikk, (6) bekezdés

11. cikk, (5) bekezdés

8. cikk, (1) bekezdés

12. cikk, (1) bekezdés

8. cikk, (2) bekezdés

12. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés

-

12. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés

8. cikk, (3) bekezdés

12. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés

-

12. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés

-

12. cikk, (4) bekezdés, a)–c) pont

8. cikk, (4) bekezdés

12. cikk, (5) bekezdés

8. cikk, (5)–(7) bekezdés

-

9. cikk

-

10. cikk

-

-

13. cikk

-

14. cikk

-

15. cikk

-

16. cikk

-

17. cikk

11. cikk, (1) bekezdés

18. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés

-

18. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés

11. cikk, (2) bekezdés

-

-

18. cikk, (2) bekezdés

-

19. cikk

12. cikk, (1) bekezdés

20. cikk, (1) bekezdés

12. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés

20. cikk, (1) bekezdés

12. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés

-

12. cikk, (3) bekezdés

-

13. cikk

-

14. cikk

-

15. cikk

-

-

21. cikk

17. cikk, (1) és (2) bekezdés

22. cikk, (1) és (2) bekezdés

16. cikk, (1) bekezdés

23. cikk, (1) bekezdés

16. cikk, (2) bekezdés

-

 

23. cikk, (2) bekezdés

18. cikk

24. cikk

19. cikk

25. cikk

I. melléklet, A. rész

I. melléklet, A. rész

I. melléklet, B. rész

I. melléklet, B. rész

I. melléklet, C. rész

-

-

I. melléklet, C. rész

II. melléklet, A. rész, 1. a)–c) pont

II. melléklet, A. rész, 1. a)–c) pont

II. melléklet, A. rész, 2. pont, első bekezdés

II. melléklet, A. rész, 2. pont, első bekezdés

-

II. melléklet, A. rész, 2. pont, második bekezdés és táblázat

II. melléklet, A. rész, 2. pont, második bekezdés

II. melléklet, A. rész, 2. pont, harmadik bekezdés

II. melléklet, A. rész, 3. pont

-

II. melléklet, A. rész, 4. pont

II. melléklet, A. rész, 3. pont

II. melléklet, B. rész, 1. pont

-

II. melléklet, B. rész, 2. pont

II. melléklet, B. rész, 1. pont

II. melléklet, B. rész, 3. pont

II. melléklet, B. rész, 2. pont

II. melléklet, C. rész, 1. pont

-

II. melléklet, C. rész, 2. pont

II. melléklet, C. rész, 1. pont

II. melléklet, C. rész, 3. pont

-

II. melléklet, C. rész, 4. pont

II. melléklet, C. rész, 2. pont

II. melléklet, C. rész, 5. pont

II. melléklet, C. rész, 3. pont

-

II. melléklet, C. rész, 4. pont

II. melléklet, C. rész, 6. pont

-

II. melléklet, D. rész, 1–3. pont

II. melléklet, D. rész, 1–3. pont

III. melléklet, első és második bekezdés

III. melléklet, első és második bekezdés

III. melléklet, A. rész, első és második bekezdés

-

III. melléklet, A. rész, harmadik bekezdés, a)–f) pont

III. melléklet, A. rész, harmadik bekezdés, a)–h) pont

III. melléklet, B. rész, 1. pont, első bekezdés

III. melléklet, B. rész, 1. pont, első bekezdés

III. melléklet, B. rész, 1. pont, második bekezdés

-

III. melléklet, B. rész, 1. pont, harmadik bekezdés és 1. táblázat

III. melléklet, B. rész, 1. pont, második bekezdés és 1. táblázat

III. melléklet, B. rész, 1. pont, 2. táblázat

-

III. melléklet, B. rész, 2. pont

III. melléklet, B. rész, 2. pont

IV. melléklet

-

V. melléklet

-

-

IV. melléklet

-

V. melléklet

-

VI. melléklet

(1) HL C 367., 2018.10.10., 107. o.
(2) HL C 361., 2018.10.5., 46. o.
(3) HL C 77., 2002.3.28., 1. o.
(4) Ez az álláspont megfelel a 2018. október 23-án elfogadott módosításoknak (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0397).
(5)HL L 367., 2018.10.10., 107. o.
(6)HL L 361., 2018.10.5., 46. o.
(7) Az Európai Parlament 2019. március 28-i álláspontja.
(8)A Tanács 98/83/EK irányelve (1998. november 3.) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről (HL L 330., 1998.12.5., 32. o.).
(9)Lásd az V. mellékletet.
(10) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).
(11)Az Európai Parlament és a Tanács 2009/54/EK irányelve (2009. június 18.) a természetes ásványvizek kinyeréséről és forgalmazásáról (átdolgozás) (HL L 164., 2009.6.26., 45. o.).
(12)Az Európai Parlament és a Tanács 2001/83/EK irányelve (2001. november 6.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről (HL L 311., 2001.11.28., 67. o.).
(13)Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).
(14)COM(2014)0177
(15)SWD (2016)0428
(16)Az Európai Számvevőszék 12/2017. sz. különjelentése: „Az ivóvíz-irányelv végrehajtása: Bulgáriában, Magyarországon és Romániában javult a víz minősége és az ivóvízhez való hozzáférés, de továbbra is jelentősek a beruházási igények”.
(17)Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Regionális Irodája keretében végrehajtott az ivóvízre vonatkozó paraméterekkel kapcsolatos együttműködési projekt: „Support to the revision of Annex I Council Directive 98/83/EC on the quality of water intended for human consumption (Drinking Water Directive) Recommendation” (Segítség az emberi fogyasztásra szánt vízről szóló 1998/83/EK tanácsi irányelv I. mellékletének felülvizsgálatához – ajánlás), 2017. szeptember 11.
(18)A Bizottság (EU) 2015/1787 irányelve (2015. október 6.) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK tanácsi irányelv II. és III. mellékletének módosításáról (HL L 260., 2015.10.7., 6. o.).
(19)Egészségügyi Világszervezet: Iránymutatások az ivóvíz minőségéről, negyedik kiadás, 2011. http://www.who.int/water_sanitation_health/publications/2011/dwq_guidelines/en/index.html
(20)Ivóvízbiztonságiterv-készítési útmutató: Kockázatértékelés lépésről lépésre a vízszolgáltatók számára, Egészségügyi Világszervezet, 2009. http://apps.who.int/iris/bitstream/10665/75141/1/9789241562638_eng.pdf
(21)Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).
(22)Az Európai Parlament és a Tanács 305/2011/EU rendelete (2011. március 9.) az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 88., 2011.4.4., 5. o.).
(23)Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).
(24)Egészségügyi Világszervezet: A Legionella és a legionellosis megelőzése, 2007., http://www.who.int/water_sanitation_health/emerging/legionella.pdf
(25)SWD (2016)0185
(26)COM(2014)0177
(27)COM(2014)0177, 12. o.
(28)A szociális jogok európai pillérének kihirdetéséről szóló intézményközi nyilatkozat (2017/C 428/09), 2017. november 17., HL C 248428., 2017.12.13., 10. o.
(29)P8_TA(2015)0294
(30)P8_TA(2015)0294, 62. bekezdés.
(31)COM(2014)0209
(32)A Tanács 2013. december 9-i ajánlása (2013/C 378/01) a romák integrációját célzó hatékony tagállami intézkedésekről, HL C 378., 2013.12.14., 1. o.
(33)Az Európai Parlament és a Tanács 1386/2013/EU határozata (2013. november 20.) a „Jólét bolygónk felélése nélkül” című, a 2020-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról (HL L 354., 2013.12.28., 171. o.).
(34)Az Európai Parlament és a Tanács 2003/4/EK irányelve (2003. január 28.) a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 41., 2003.2.14., 26. o.).
(35)Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).
(36)HL L 123., 2016.5.12., 1. o.
(37)HL L 124., 2005.5.17., 4. o.
(38)A Bizottság 2013/396/EU ajánlása (2013. június 11.) az uniós jog alapján biztosított jogok megsértése tekintetében a tagállamokban a jogsértés megszüntetésére irányuló és kiegészítő kollektív jogorvoslati mechanizmusok közös elveiről (HL L 201., 2013.7.26., 60.o.).
(39)A Tanács 2013/51/Euratom irányelve (2013. október 22.) a lakosság egészségének az emberi fogyasztásra szánt vízben található radioaktív anyagokkal szembeni védelmére vonatkozó követelmények meghatározásáról (HL L 296., 2013.11.7., 12. o.).
(40)Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(41)Az Európai Parlament és a Tanács 2008/99/EK irányelve (2008. november 19.) a környezet büntetőjog általi védelméről (HL L 328., 2008.12.6., 28. o.).
(42) Az Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az élelmiszer-higiéniáról (HL L 139., 2004.4.30., 1. o.).
(43)Az Európai Parlament és a Tanács 2006/118/EK irányelve (2006. december 12.) a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről (HL L 372., 2006.12.27., 19. o.).
(44)Az Európai Parlament és a Tanács 2008/105/EK irányelve (2008. december 16.) a vízpolitika területén a környezetminőségi előírásokról, a 82/176/EGK, a 83/513/EGK, a 84/156/EGK, a 84/491/EGK és a 86/280/EGK tanácsi irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről, valamint a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról (HL L 348., 2008.12.24., 84. o.).
(45) Az Európai Parlament és a Tanács 305/2011/EU rendelete (2011. március 9.) az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 88., 2011.4.4., 5. o.).
(46)Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).
(47)A vizek állapotának kémiai elemzésére és figyelemmel kísérésére vonatkozó műszaki előírásoknak a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti megállapításáról szóló, 2009. július 31-i 2009/90/EK bizottsági irányelv (HL L 201., 2009.8.1., 36. o.).


A szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és mentesítési eljárások hatékonyságának növelése ***I
PDF 131kWORD 56k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2019. március 28-i jogalkotási állásfoglalása a megelőző szerkezetátalakítás kereteiről, a második esélyről, a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről és a 2012/30/EU irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2016)0723 – C8-0475/2016 – 2016/0359(COD))
P8_TA(2019)0321A8-0269/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0723),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, valamint 53. és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0475/2016),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a Dáil Éireann és a Seanad Éireann által a szubszidiaritás és az arányosság elveinek alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokolt véleményekre, amelyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. március 29-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2017. július 12-i véleményére(2),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2018. december 19-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére, valamint a Gazdasági és Monetáris Bizottság és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A8-0269/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 28-án került elfogadásra a megelőző szerkezetátalakítási keretekről, az adósság alóli mentesítésről és az eltiltásokról, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről, és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról (Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelv) szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

P8_TC1-COD(2016)0359


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/1023 irányelvvel.)

(1) HL C 209., 2017.6.30., 21. o.
(2) HL C 342., 2017.10.12., 43. o.


Az egyes online közvetítésekre, valamint televíziós és rádiós műsorok továbbközvetítésére alkalmazandó szerzői jogok és szerzői joggal szomszédos jogok gyakorlása ***I
PDF 131kWORD 43k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2019. március 28-i jogalkotási állásfoglalása a műsorszolgáltató szervezetek egyes online közvetítéseire, valamint televíziós és rádiós műsorok továbbközvetítésére alkalmazandó szerzői jogok és szerzői joggal szomszédos jogok gyakorlására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2016)0594 – C8-0384/2016 – 2016/0284(COD))
P8_TA(2019)0322A8-0378/2017

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0594),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8‑0384/2016),

–  tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére, valamint 53. cikkének (1) bekezdésére és 62. cikkére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. január 25-i véleményére(1),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. január 18-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. és 39. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére és a Kulturális és Oktatási Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, valamint a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményeire (A8-0378/2017),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 28-án került elfogadásra a műsorszolgáltató szervezetek egyes online közvetítéseire, valamint televíziós és rádiós műsorok továbbközvetítésére alkalmazandó szerzői jogok és szerzői joggal szomszédos jogok gyakorlására vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 93/83/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

P8_TC1-COD(2016)0284


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/7889 irányelvvel.)

(1) HL C 125., 2017.4.21., 27. o.


A Kreatív Európa program (2021–2027) létrehozása ***I
PDF 325kWORD 105k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2019. március 28-i jogalkotási állásfoglalása a Kreatív Európa program (2021–2027) létrehozásáról és az 1295/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0366 – C8-0237/2018 – 2018/0190(COD))
P8_TA(2019)0323A8-0156/2019

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0366),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 167. cikkének (5) bekezdésére és 173. cikkének (3) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0237/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. december 12-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2019. február 6-i véleményére(2),

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére (A8-0156/2019),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 28-én került elfogadásra a Kreatív Európa program (2021–2027) létrehozásáról és az 1295/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) .../... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P8_TC1-COD(2018)0190


(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 167. cikke (5) bekezdésére és 173. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(3),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(4),

rendes jogalkotási eljárás keretében(5),

mivel:

(1)  A kultúra, a művészetek, a kulturális örökség és a kulturális sokszínűség kulturális, oktatási, demokratikus, környezeti, társadalmi, emberi jogi és gazdasági szempontból egyaránt jelentős értéket képvisel, amelyet ösztönözni és támogatni kell. A 2017. március 25-i Római Nyilatkozat és a 2017. decemberi Európai Tanács kimondta, hogy az oktatás és a kultúra alapvető jelentőséggel bír a befogadó és összetartó társadalmak kialakítása, valamint Európa versenyképességének megőrzése szempontjából. [Mód. 1]

(2)  Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikke szerint „az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.” Ezeket az értékeket az Európai Unió Alapjogi Chartája (a Charta) – mely ugyanolyan jogi erővel bír, mint a szerződések (az EUSZ 6. cikke) – a benne foglalt jogok, szabadságok és alapelvek útján még inkább megerősítette és rögzítette. Nevezetesen, a Charta 11. cikke biztosítja a véleménynyilvánítás és tájékozódás szabadságát, 13. cikke pedig a művészet és a tudomány szabadságát. [Mód. 2]

(3)  Az EUSZ 3. cikke kimondja, hogy az Unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása, és hogy – egyebek mellett – az Unió tiszteletben tartja saját kulturális és nyelvi sokféleségét, továbbá biztosítja Európa kulturális örökségének megőrzését és további gyarapítását.

(4)  Az új kulturális menetrendről szóló bizottsági közlemény(6) pontosabban is meghatározza az Unió által a kulturális és kreatív ágazatokban követendő célkitűzéseket. Ezek közé tartozik a kultúrában és a kulturális sokszínűségben rejlő lehetőségek kiaknázása a társadalom kohéziójának és jóllétének biztosítása érdekében, a kulturális és kreatív ágazatok határokon átnyúló dimenziójának erősítése, növekedési lehetőségeik ösztönzése, a kultúraalapú kreativitás támogatása az oktatás és az innováció terén, illetve a munkahelyteremtés és a növekedés biztosítás érdekében, továbbá a nemzetközi kulturális kapcsolatok megerősítése. Ennek az új kulturális menetrendnek a végrehajtását kell elősegítenie a Kreatív Európa programnak, a többi uniós programmal együtt, figyelembe véve azt a tényt, hogy a kultúra és a művészi kifejezésmód önmagáért való értékét minden esetben meg kell óvni és elő kell mozdítani, valamint, hogy a művészi alkotás együttműködési projektek központi eleme. Az új európai kulturális menetrend végrehajtásának támogatása. Ez összhangban áll a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, 2005-ös UNESCO-egyezménnyel is, amely 2007. március 18-án lépett hatályba, és amelynek az Unió is részes fele. [Mód. 3]

(4a)  Az uniós politikák kiegészítik a kulturális és kreatív területre irányuló tagállami intézkedéseket, és növelik azok értékét. Az uniós politikák által kifejtett hatást rendszeresen kell értékelni, figyelembe véve az olyan minőségi és mennyiségi mutatókat, mint például a polgárok számára nyújtott előnyök, a polgárok aktív részvétele, az uniós gazdaság számára a növekedés és a munkahelyteremtés terén nyújtott előnyök, valamint a gazdaság egyéb ágazataira gyakorolt továbbgyűrűző hatás, illetve a kulturális és kreatív ágazatban dolgozók készségei és kompetenciái. [Mód. 4]

(4b)  A program célkitűzései közé tartozik Európa kulturális örökségének megőrzése és további gyarapítása. Ezeket a célkitűzéseket ezenkívül az Európa Tanács a kulturális örökség társadalmi vonatkozású értékéről szóló, 2011. június 1-jén hatályba lépett keretegyezménye (Faro-egyezmény) által biztosított, a kulturális örökség ismeretéhez és az abban való részvételhez való jogtól elválaszthatatlannak ismerték el. Az egyezmény hangsúlyozza a kulturális örökség szerepét a békés és demokratikus társadalom építésében, a fenntartható fejlődést célzó folyamatokban, valamint a kulturális sokféleség előmozdításában. [Mód. 5]

(5)  Az európai kulturális sokféleség előmozdításához elengedhetetlenek a jól fejlődő előmozdításának és a közös kulturális gyökerek ismeretének alapja a művészi kifejezés szabadsága, a művészek és a kulturális élet szereplőinek képességei és kompetenciái, valamint a virágzó és stabil, közpénzből és magánforrásokból finanszírozott kulturális és kreatív ágazatok, amelyek továbbá a széles és sokrétű európai közönségeknek szóló művek megalkotására, gyártásárakitalálására, elkészítésére és terjesztésére irányuló képességük.képesek. Ez javítja üzleti lehetőségeiket, és hozzájárul a kreatív tartalmakhoz, a művészi kutatáshoz és a kreativitáshoz való hozzáféréshez és azok népszerűsítéséhez, a fenntartható gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez. Mi több, a kreativitás és az új ismeretek ösztönzése az ipari értékláncokon belül is hozzájárul a versenyképesség fokozásához és az innovációs képesség ösztönzéséhez, továbbá a művészet- és kultúra-oktatással és a művészeti kutatással kapcsolatos tágabb megközelítést kell kialakítani, a TTMM-ről a STEAM (természettudományok, technológia, műszaki tudományok, művészetek, matematika) megközelítésére történő előrelépés révén. fokozásához. A közelmúltban a fordítás és a feliratozás támogatásával kapcsolatban elért eredmények ellenére az európai kulturális és kreatív piac továbbra is széttagolódik a nemzeti és nyelvi határvonalak mentén. Az egyes piacok sajátosságainak tiszteletben tartása mellett többet is lehet tenni azért, hogy ezért a kulturális és kreatív ágazatok nem képesek teljes körűen kiaknázni ki tudják aknázni az európai egységes piac – és főként a digitális egységes piac – előnyeit, beleértve a szellemi tulajdonjogok védelmét. [Mód. 6]

(5a)  A digitalizáció paradigmaváltást jelent, és az egyik legnagyobb kihívás a kulturális és kreatív ágazatok számára. A digitális innováció személyes és társadalmi szinten egyaránt megváltoztatta a szokásokat, a viszonyokat, az előállítási és a fogyasztási modelleket, és tiszteletben tartva a kulturális és kreatív ágazatok egyedi értékét a digitális környezetben ösztönöznie kell a kulturális és kreatív kifejezést és narratívát. [Mód. 7]

(6)  A programnak figyelembe kell vennie a kulturális és kreatív ágazatok kettős jellegét, elismerve egyrészt a kultúra önmagáért való és művészi értékét, másrészt pedig ezen ágazatok gazdasági értékét, beleértve a növekedéshez, a versenyképességhez, a kreativitáshoz és az innovációhoz, az interkulturális párbeszédhez, a társadalmi kohézióhoz valamint tudástermeléshez való, tágabb értelemben vett hozzájárulásukat. Mindez a kereskedelmi és a nonprofit területen egyaránterős európai kulturális és kreatív ágazatokat és mindenekelőtt élénk audiovizuális iparágat feltételez, mivel utóbbi képes helyi, nemzeti és uniós szinten a széles közönségek megszólítására, és nagy gazdasági jelentőséggel bír a többi kreatív ágazat és a kulturális turizmus, valamint a regionális, helyi fejlesztés és a városfejlesztés szempontjából is. A gyökeres digitális változások, például a médiatartalmak előállításában, terjesztésében és fogyasztásában végbement átalakulás, valamint a globális tartalomszolgáltató platformok egyre erősödő piaci pozíciója miatt ugyanakkor még élesebbé vált a verseny a globális audiovizuális piacokon. Ezért szükség van az európai iparágnak nyújtott támogatás fokozására. [Mód. 8]

(6a)  Az aktív európai polgárságnak, a közös értékeknek, kreativitásnak és innovációnak szilárd alapra van szüksége, amelyen kifejlődhet. A programnak támogatnia kell a filmekkel kapcsolatos és audiovizuális oktatást, különösen a kiskorúak és a fiatalok körében. [Mód. 9]

(7)  Ahhoz, hogy a program hatékony legyen, figyelembe kell vennie a különböző ágazatok sajátosságait és kihívásait,, a különböző célcsoportokat és azok egyedi szükségleteit; ennek érdekében az audiovizuális ágazatra összpontosító ágon, az egyéb kulturális és kreatív ágazatokkal foglalkozó ágon és a szektorközi ágon belül kidolgozandó egyedi megközelítésekre van szükség. A programnak egyenlő támogatást kell nyújtania valamennyi kulturális és kreatív ágazat számára, a közös igényeket célzó horizontális keretek révén. A kísérleti projektek, előkészítő intézkedések és tanulmányok alapján a programnak az e rendelet mellékletében felsorolt ágazati fellépéseket is végre kell hajtania. [Mód. 10]

(7a)  A zene – és különösen a kortárs és élő zene – annak valamennyi formájában és kifejezésmódjában az Unió kulturális, művészeti és gazdasági örökségének alapvető alkotóeleme. A zene a társadalmi kohéziónak, a multikulturális integrációnak és a fiatalok szocializációjának fontos eleme, továbbá a kulturális kínálat bővítésének kulcsfontosságú eszköze, beleértve a kulturális turizmust. Ezért az e rendelet értelmében a KULTÚRA ág keretében végrehajtani kívánt egyedi intézkedések részeként a zeneiparra a pénzügyi felosztás és a célzott fellépések tekintetében egyaránt különös figyelmet kell fordítani. Egyedi pályázati felhívásokkal és eszközökkel kell erősíteni a zeneipar versenyképességét és kezelni a zeneipart érintő sajátos kihívásokat. [Mód. 11]

(7b)  A nemzetközi kulturális kapcsolatok terén meg kell erősíteni az uniós támogatást. A programnak törekednie kell arra, hogy a fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődés mozgatórugójaként szolgáló kultúra és kultúrák közötti párbeszéd támogatása révén hozzájáruljon az új európai kulturális menetrend harmadik stratégiai célkitűzéséhez. Európában és az egész világon a városok az új kulturális politikák előmozdítói. Világszerte kreatív közösségek sokasága gyűlik össze a kreatív központokban, inkubátorházakban és egyéb kreatív terekben. Az Uniónak elő kell segítenie ezen európai és harmadik országokban található közösségek közötti hálózatépítést, és támogatnia kell a multidiszciplináris együttműködést a művészi, kreatív és digitális készségek területén. [Mód. 12]

(8)  A szektorközi ág lehetőséget nyújt a közös kihívások megoldására és az egyes kulturális és kreatív ágazatok közötti együttműködési potenciál kiaknázására. A közös keresztirányú megközelítés előnyöket hoz mind a tudástranszfer, mind az igazgatási hatékonyságnövekedés tekintetében. [Mód. 13]

(9)  Az audiovizuális ágazatban a digitális egységes piacra vonatkozó uniós szakpolitikákat kísérő uniós beavatkozásra van szükség. Ezen intézkedésekhez tartozik mindenekelőtt a szerzői jogi keret korszerűsítése az (EU) 2019/789 európai parlamenti és tanácsi irányelv(7) és az (EU) 2018/1808 európai parlamenti és tanácsi irányelv(8) révén. és a 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosítására irányuló javaslat(9). Az intézkedések bővíteni kívánják az európai audiovizuális ágazati szereplők lehetőségeit a különféle formátumú az olyan alkotások létrehozása, finanszírozása, gyártása és terjesztése terén, amelyek láthatósága a különböző kommunikációs csatornákon megfelelő mértékben biztosítható (pl. a televíziós csatornákon, filmszínházakban vagy online videotékákban), és amelyek a közönség érdeklődésére tarthatnak számot egy Európán belüli és azon túlnyúló, nyitottabbá váló versenypiacon. Annak érdekében, hogy reagálhassunk az elmúlt évek piaci fejleményeire és azon belül is arra a tényre, hogy a globális tartalomszolgáltató platformok pozíciója erősebb a hagyományosan európai alkotások gyártásába befektető nemzeti műsorszolgáltatókénál, fokozni kell a megfelelő támogatásokat. [Mód. 14]

(10)  A Kreatív Európa keretében végrehajtott különleges intézkedések – úgymint az Európai Örökség cím, az Európai Örökség Napok, a kortárs zene, a rock- és popzene, az irodalom, a kulturális örökség és az építészet terén kiosztott európai díjak és az Európa Kulturális Fővárosa program – európai polgárok millióit szólították meg közvetlenül, és az európai kulturális szakpolitikák társadalmi és gazdasági hasznáról tettek tanúságot, ezért továbbvitelükre, és lehetőség szerint kibővítésükre van szükség. A programnak támogatnia kell az Európai Örökség címet elnyert helyszínek hálózatépítési tevékenységeit. [Mód. 15]]

(10a)  Az 1295/2013/EU rendelet szerinti Kreatív Európa program olyan innovatív és sikeres projektek létrehozását segítette elő, amelyek a kreatív és a kulturális ágazatban a transznacionális európai együttműködés terén valósítottak meg bevált gyakorlatokat. A program ennek megfelelően erősítette az európai kultúra sokféleségét a közönség számára, és az európai kulturális szakpolitikák társadalmi és gazdasági hasznáról is tanúságot tett. A hatékonyság fokozása érdekében e sikertörténeteket ki kell emelni, és – ha csak lehetséges – ki kell terjeszteni. [Mód. 16]

(10b)  A kulturális és kreatív ágazatok szereplőinek minden szinten aktívan részt kell venniük a program célkitűzéseinek elérésében és a program továbbfejlesztésében. Mivel az érdekelt feleknek az (EU) 2017/864 európai parlamenti és tanácsi rendelet(10) által létrehozott „kulturális örökség európai éve” részét képező participatív kormányzási modellben történő formális szerepvállalása hatékonynak bizonyult a kultúra érvényesítése szempontjából, célszerű lenne, hogy ezt a modellt a szóban forgó programban is alkalmazzák. Ennek a participatív kormányzási modellnek egy keresztirányú megközelítést kell magában foglalnia a kultúra és kreativitás területére irányuló különböző uniós programok és kezdeményezések közötti szinergiák megteremtése érdekében. [Mód. 17]

(10c)  A program keretében végrehajtandó különleges fellépések részeként egy kiemelt, ágazatokon átívelő fellépést kell megvalósítani, amelynek célja az európai kreativitás és kulturális sokszínűség bemutatása az uniós tagállamokban és harmadik országokban. A fellépésnek hangsúlyoznia kell az európai kultúrán alapuló kreativitás kiválóságát az ágazatokon átívelő innováció ösztönzése terén a tágabb gazdaságban, és ezt egy külön díjjal kell jutalmazni. [Mód. 18]

(11)  A kultúra kulcsfontosságú tényező a befogadó és, összetartó és gondolkodó közösségek erősítéséhez, a térségek társadalmi életének felélesztéséhez és a hátrányos helyzetben lévő személyek társadalmi beilleszkedésének előmozdításához. A migrációs problémák és az integrációs kihívások kontextusában a kultúra alapvető szerepet tölt be a kultúrák közötti párbeszédet szolgáló befogadó terek létrehozásában és a migránsok és menekültek beilleszkedésében: segít abban, hogy ezek az emberek a befogadó társadalom részének érezzék magukat, és jó kapcsolatot alakíthassanak ki az őket körülvevő új közösséggel. [Mód. 19]

(11a)  A kultúra lehetővé teszi és elősegíti a gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóságot. Éppen ezért a politikai fejlesztési stratégiák középpontjába kell helyezni. Hangsúlyozni kell hozzájárulását a társadalom egésze jólétének megteremtéséhez. A 2018. január 22-én aláírt, „A kiemelkedő minőségű európai Baukultur irányába tett lépések” című davosi nyilatkozat egy új, integrált megközelítést kell jelentsen a kiemelkedő minőségű épített környezet kialakítása tekintetében, amely a kultúrában gyökerezik, a társadalmi összetartást erősíti, fenntartható környezetet biztosít és hozzájárul a egész népesség egészségéhez és jólétéhez. E megközelítés a hangsúlyt nem kizárólag a városi térségekre helyezi, hanem leginkább a peremterületek, távoli és vidéki területek összekapcsolhatóságára. A Baukultur koncepciója minden olyan tényezőt magában foglal, amely közvetlen hatással van a polgárok és a közösségek életminőségére, és így igen konkrét módon erősíti a befogadó jelleget, a kohéziót és a fenntarthatóságot. [Mód. 20]

(11b)  Elsődleges fontosságú annak biztosítása, hogy a fogyatékossággal élő emberek nagyobb mértékben hozzáférjenek a kultúrához, azaz a kulturális javakhoz és szolgáltatásokhoz, amelyek elősegítik személyiségük teljes kibontakoztatását és aktív részvételüket, hozzájárulva ezzel egy valóban inkluzív és szolidáris társadalom megvalósulásához. Ennek tükrében a programnak szerte Európában népszerűsítenie és fokoznia kell a kulturális életben való részvételt, különös tekintettel a fogyatékossággal élő személyekre és a hátrányos helyzetűekre, valamint a vidéki és távoli területeken élőkre. [Mód. 21]

(12)  A művészi szabadság és a kulturális kifejezés szabadsága, a véleménynyilvánítás szabadsága és a médiapluralizmus a pezsgő kulturális és kreatív ágazatok ágazatok lényegi eleme, így a hírmédiáé is. A pluralizmuson alapuló és független médiakörnyezet megteremtése érdekében a programnak támogatnia kell az audiovizuális és a kiadói ágazat közötti összekapcsolódásokat összekapcsolódásokat és együttműködést, összhangban a 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel(11). A programnak támogatást kell nyújtania a médiában dolgozó pályakezdő szakemberek számára és növelnie kell a kritikus gondolkodás képességét a polgárok, különösen a fiatalok körében a médiaműveltség előmozdítása révén. [Mód. 22]

(12a)  A művészek és a kultúrában dolgozók mobilitása, a készségfejlesztés, a tanulás, az interkulturális érzékenység, a műalkotások közös létrehozása, koprodukciója és terjesztése, a nemzetközi vásárokon, fesztiválokon stb. való részvétel révén kulcsfontosságú előfeltétele annak, hogy Európában jobban összekapcsolt, erősebb és fenntarthatóbb kulturális és kreatív ágazatok jöjjenek létre. A mobilitást gyakran gátolja a jogi státusz hiánya, a vízumok megszerzésének nehézségei és az engedélyek időtartama, a kettős adóztatás kockázata, valamint a bizonytalan és instabil társadalombiztosítási feltételek. [Mód. 23]

(13)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 8. és 10. cikkének megfelelően a programnak valamennyi tevékenységében támogatnia kell a nemek közötti egyenlőséggel és a megkülönböztetés tilalmával kapcsolatos célkitűzések általános érvényesítését, és adott esetben a nemek egyensúlyát és a sokféleséget biztosító megfelelő szempontokat kell meghatároznia. A programban való részvételnek és a program projektjeinek arra kell törekedniük, hogy elérjék és tükrözzék az európai társadalom sokszínűségét, A program tevékenységeit nyomon kell követni és arról jelentést kell készíteni a program e tekintetben való teljesítményének biztosítása érdekében, hogy lehetővé váljon a döntéshozók számára, hogy a későbbi programok tekintetében megalapozottabb döntéseket hozzanak. [Mód. 24]

(13a)  Európában a művészeti és kulturális területeken szerzőként, szakemberként, tanárként, valamint a közönség egyre növekvő részeként igen erős a nők jelenléte. Azonban amint azt különféle kutatások és tanulmányok is alátámasztották – mint például a filmrendezőket tömörítő Európai Nők Audiovizuális Hálózata és a zene területén a We Must projekt –, a nemek között különbségek mutatkoznak a jövedelmek tekintetében, a nők nehezebben kapnak lehetőséget műveik megvalósítására, valamint a kulturális, művészeti és kreatív intézményekben döntéshozói szerep betöltésére. Ezért támogatni kell a tehetséges nőket, forgalmazni kell műveiket, támogatni kell a nők művészeti karrierjét. [Mód. 25]

(14)  „A nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó európai uniós stratégia felé” című, az Európai Parlament 2017. július 5-i állásfoglalása(12) által támogatott közös közleménynek megfelelően e programnak el kell ismernie a kultúra jelentőségét a nemzetközi kapcsolatok ápolásában és az európai értékek népszerűsítésében, és e célból egyedi és célirányos, az Unió globális szinten gyakorolt hatását egyértelműen érvényesítő intézkedéseket kell bevezetnie.

(14a)  A kulturális örökség európai éve (2018) végén levont következtetésekkel összhangban a programnak fokoznia kell az ágazatban az együttműködést és tanácsadói kapacitást a kulturális örökség 2018-as európai évének eredményeképp folyó tevékenységek támogatása és a rájuk vonatkozó számvetés révén. Ezzel kapcsolatban fel kell hívni a figyelmet a miniszterek tanácsának 2018. novemberi nyilatkozatára és a 2018. december 7-i záró rendezvény nyilatkozataira. A programnak hozz kell járulnia az európai kulturális örökség hosszú távú és fenntartható megóvásához, a kulturális örökség védelméhez kapcsolódó hagyományos iparágakban dolgozó képzett iparművészeket és kézműveseket támogató intézkedések révén. [Mód. 26]

(15)  „A kulturális örökség integrált európai megközelítése felé” című, 2014. július 22-i bizottsági közleménnyel(13) összhangban a megfelelő szakpolitikák és eszközök feladata, hogy a múlt és a jelen megfogható, szellemi és digitális az európai kulturális örökségből hosszú távon és fenntartható módon hozzák felszínre az értékeket, és megvalósítsák ezen örökség megóvásának adaptív újrafelhasználásának, terjesztésének, valorizációjának és támogatásának integráltabb megközelítését, egyebek mellett a szaktudás magas színvonalú és összehangolt megosztásának, és az ágazatra, valamint a benne dolgozók mobilitására vonatkozó, magas minőséget biztosító közös előírások kidolgozásának támogatása révén. A kulturális örökség az európai kohézió szerves része, amely támogatja a hagyományok és az innováció közötti kapcsolatokat. A kulturális örökség védelmét és a művészek, alkotók mesterségének támogatását a programnak prioritásként kell kezelnie. [Mód. 27]

(15a)  A programnak hozzá kell járulnia a polgároknak és a civil társadalmi szervezeteknek a kultúrában és a társadalomban való szerepvállalásához és részvételéhez, a kulturális oktatás előmozdításához, valamint a kulturális ismeretek és a kulturális örökség nyilvánosan hozzáférhetővé tételéhez. A programnak ezenkívül ösztönöznie kell a minőséget és az innovációt az alkotás és a megőrzés területén, egyebek mellett a kultúra, a művészetek, a tudomány, a kutatás és a technológia közötti szinergiák megteremtése révén. [Mód. 28]

(16)  A „Beruházás az intelligens, innovatív és fenntartható iparba – Az Európai Unió megújított iparpolitikai stratégiája” című, 2017. szeptember 13-i bizottsági közlemény(14) alapján a jövőbeni fellépéseknek hozzá kell járulniuk a kreativitás, a formatervezés és a csúcstechnológiák integrálásához, hogy új ipari értékláncok jöjjenek létre, a hagyományos iparágak versenyképessége pedig újra megerősödjön.

(16a)  A kulturális és kreatív ágazatokra vonatkozó koherens uniós szakpolitikáról szóló jelentéssel 2016. december 13-i állásfoglalással összhangban a kulturális és kreatív ágazatok támogatása horizontális jelentőségűvé válik. A projekteket az egész programot átívelő módon kell integrálni, aminek célja az új üzleti modellek és kompetenciák, a hagyományos szakmai tudás támogatása, valamint a kreatív és interdiszciplináris megoldások gazdasági és társadalmi értékre váltása. Ezen kívül az uniós programok – mint például a Horizont Európa, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, az Erasmus+, az EaSI és az InvestEU – keretében rendelkezésre álló finanszírozás hatékony felhasználása érdekében teljes mértékben ki kell aknázni az uniós politikák között fennálló esetleges szinergiákat. [Mód. 29]

(17)  A programnak – bizonyos feltételek mellett – nyitva kell állnia az Európai Szabadkereskedelmi Társulásban részes országok, az előcsatlakozási stratégia keretében támogatásban részesülő csatlakozó országok, a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok, továbbá az európai szomszédságpolitika alá tartozó országok és az Unió stratégiai partnerei előtt.

(18)  Az Európai Gazdasági Térségben (EGT) tagsággal rendelkező harmadik országok az EGT-megállapodással – amely a programoknak a megállapodás szerint meghozott határozattal történő végrehajtásáról rendelkezik – létrehozott együttműködés keretében részt vehetnek uniós programokban. Más jogi eszközök alapján harmadik országok is részt vehetnek ezekben. E rendeletnek konkrét rendelkezést kell tartalmaznia az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogok és hozzáférés biztosításáról. A harmadik országok által a program számára biztosított hozzájárulásokat évente jelenteni kell a költségvetési hatóságnak. [Mód. 30]

(19)  A program keretében támogatni kell az Unió és a nemzetközi szervezetek, például az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO), az Európa Tanács (az Eurimages és az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet és a Szellemi Tulajdon Világszervezete közötti együttműködést. A programnak emellett támogatnia kell a fenntartható fejlesztési célok megvalósításával kapcsolatos, különösen a kulturális dimenziót érintő uniós kötelezettségvállalásokat(15). Az audiovizuális területen a programnak biztosítania kell, hogy az Unió hozzájáruljon az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet munkájához.

(20)  Tekintettel az éghajlatváltozás okozta problémák megoldásának szükségességére, és összhangban azzal, hogy az EU elkötelezte magát az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljai és a Párizsi Megállapodás végrehajtása mellett, ez a program hozzá fog járulni az éghajlati szempontok érvényesítéséhez és ahhoz az átfogó célkitűzéshez, hogy az uniós költségvetési kiadások 25 %-át éghajlat-politikai célkitűzések támogatására fordítsák. A Bizottság a program előkészítése és végrehajtása során meg fogja határozni a releváns intézkedéseket, majd újraértékeli azokat a vonatkozó értékelési és felülvizsgálati eljárások keretében.

(21)  Az Európai Parlament és a Tanács által az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok alkalmazandók erre a rendeletre. E szabályokat az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet(16) (a költségvetési rendelet) rögzíti, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az uniós költségvetés védelmére vonatkozó szabályokat is érintik, mivel a jogállamiság elvének tiszteletben tartása alapvető előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak.

(22)  Az Európai Filmakadémia szakértelmével létrehozása óta egyedülálló szakértelmet halmozott fel, és egyedülálló pozícióval rendelkezik a filmkészítők és filmes szakemberek páneurópai közösségének létrehozásához, hozzájárulva az európai filmek nemzeti határokon túli népszerűsítéséhez és és forgalmazásához, terjesztéséhez, valamint a határokon átnyúló, minden korosztályra kiterjedő közönségépítés támogatásához.egy valóban európai közönség kialakulásához. Ezért a Filmakadémiát az Európai Parlamenttel a LUX-díj szervezése kapcsán folytatott együttműködés keretében, kivételes jelleggel közvetlen uniós támogatásban kell részesíteni. Mindazonáltal a közvetlen támogatást a felek közötti együttműködésről szóló megállapodáshoz kell kötni, amely konkrét küldetést és célokat tartalmaz, és csak annak megkötése után lehet rendelkezésre bocsátani. Ez nem zárja ki, hogy az Európai Filmakadémia más kezdeményezések és projektek finanszírozására pályázzon a program különböző ágaiban. [Mód. 31]

(23)  Az Európai Unió Ifjúsági Zenekara megalakulása óta egyedülálló szakértelmet halmozott fel gazdag európai zenei örökség, a zenéhez való hozzáférés, a kultúrák közötti párbeszéd, a kölcsönös tisztelet és a kultúra általi megértés előmozdításában, valamint ifjú zenészei professzionalizmusának megerősítésében, mivel biztosítja számukra azokat a készségeket, amelyek a kulturális és kreatív ágazatban pályájukhoz szükségesek. A tagállamok és az uniós intézmények, köztük a Bizottság és az Európai Parlament egymást követő elnökei elismerték az Európai Unió Zenekara hozzájárulását. Az Európai Unió Ifjúsági Zenekarának sajátossága abban áll, hogy egy kulturális határokon átívelő európai zenekar, amelyet olyan fiatal zenészek alkotnak, akiket szigorú és átlátható, az egyes tagállamokban évente megrendezett meghallgatási eljárás keretében, komoly művészi kritériumok alapján választanak ki. Ezért kivételesen közvetlen uniós támogatásban kell részesíteni, a Bizottság által meghatározandó és rendszeresen értékelendő egyedi feladatok és célkitűzések alapján. E támogatás biztosítása érdekében az Európai Unió Ifjúsági Zenekarának növelnie kell láthatóságát, törekednie kell az összes tagállamból származó zenészeknek a zenekaron belüli kiegyensúlyozottabb képviseletére, és diverzifikálnia kell bevételeit oly módon, hogy az uniós finanszírozáson túl az egyéb forrásokból származó támogatási lehetőségeket is aktívan keresi. [Mód. 32]

(24)  Azokat a kulturális és kreatív ágazatokban működő, kiterjedt európai földrajzi területet lefedő szervezeteket, amelyek tevékenységük keretében közvetlenül az Unió polgárai számára nyújtanak kulturális szolgáltatásokat, és amelyek ezért közvetlen hatással lehetnek az európai identitástudatra, uniós támogatásban kell részesíteni.

(25)  Az Unió általános költségvetéséből származó pénzeszközök hatékony elosztása érdekében biztosítani kell, hogy a program keretében végrehajtott valamennyi fellépés és tevékenység európai hozzáadott értéket képviseljen, kiegészítse a tagállamok tevékenységét, ugyanakkor pedig törekedni kell az egymáshoz szorosan kapcsolódó szakpolitikai területeket támogató finanszírozási programokkal és az olyan horizontális szakpolitikákkal való következetességre, kiegészítő jellegre és szinergiákra, mint az uniós versenypolitika.

(26)  A pénzügyi támogatást a piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére kell – arányos mértékben – felhasználni, kerülve az intézkedések megkettőzését vagy a magánfinanszírozás kiszorítását, illetve a torzított versenyt a belső piacon. Az intézkedéseknek egyértelmű uniós hozzáadott értéket kell képviselniük, és illeszkedniük kell az általuk támogatott konkrét projektekhez. A programnak nemcsak a projektek gazdasági értékét kell figyelembe vennie, hanem azok kulturális és kreatív dimenzióját, valamint az érintett ágazatok sajátosságait is. [Mód. 33]

(26a)  A(z) …/…[Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz(17)] rendeletből és a(z) …/… [IPAIII] rendeletből(18) származó finanszírozást is fel kell használni a program nemzetközi dimenziója alá tartozó intézkedések finanszírozásához. Ezeket az intézkedéseket e rendelettel összhangban kell végrehajtani. [Mód. 34]

(27)  A kulturális és kreatív ágazatok Európa gazdaságának innovatív, ellenálló és növekvő ágazatai, amelyek a szellemi tulajdonból és az egyéni kreativitásból gazdasági és kulturális értéket teremtenek. Ezen ágazatok azonban széttöredezettek és eszközeik immateriálisak, ami korlátozza a magánfinanszírozáshoz való hozzáférésüket. A kulturális és kreatív ágazatok előtt álló egyik legnagyobb kihívás a tevékenységükversenyképességük nemzetközi szintű kiterjesztéséhez, fenntartásához vagy a versenyképességük növeléséhez, illetve tevékenységeik nemzetközivé tételéheznöveléséhez alapvetően szükséges finanszírozáshoz való hozzáférés fokozása. E program szakpolitikai célkitűzéseinek megvalósításához az InvestEU Alap szakpolitikai keretében (kereteiben), különösen a kkv-k számára nyújtott finanszírozási eszközöknek és költségvetési garanciáknak is hozzá kell járulniuk az 1295/2013/EU rendelet által létrehozott „kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszköze” keretében kidolgozott gyakorlatokkal összhangban. [Mód. 35]

(28)  A program megvalósítása során adott projekt kiválasztásának kulcsfontosságú értékelési kritériumaiként a hatást, a minőséget és a hatékonyságot kell használni. Tekintettel a program konkrét fellépéseinek keretében benyújtott javaslatok értékeléséhez szükséges technikai szakértelemre, rendelkezni kell arról, hogy adott esetben külső szakértőkből álló értékelő bizottságokat lehet felállítani akiknek az értékelés tárgyát képező alkalmazási területtel kapcsolatban szakmai és irányítói háttérrel kell rendelkezniük. Adott esetben figyelembe kell venni a társadalmi befogadásra és a közönség sokszínűségére vonatkozó célkitűzésekkel kialakítandó általános koherencia biztosításának szükségességét. [Mód. 36]

(29)  A programnak reálisan megvalósítható és könnyen kezelhető mennyiségi és minőségi teljesítménymutató-rendszerrel kell rendelkeznie, amely folyamatosan nyomon követi és ellenőrzi a program teljesítményét, tekintettel a művészet, a kultúra és a kreatív ágazatok önmagukért való értékére. Az ilyen teljesítménymutatókat az érintett szereplők bevonásával kell kidolgozni.. A program és a hozzá kapcsolódó intézkedések ellenőrzésének, valamint a tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeknek a program három ágára kell épülniük. A program ágainak figyelembe kell venniük egy vagy több mennyiségi és minőségi mutatót. Ezeket a mutatókat e rendelettel összhangban kell értékelni. [Mód. 37]

(29a)  Tekintettel arra, hogy az adatok megszerzése, elemzése és kiigazítása, a kultúrpolitikák hatásának mérése és a mutatók meghatározása összetett és nehéz feladat, a Bizottságnak a megfelelő statisztikai adatok összegyűjtése céljából meg kell erősítenie a szolgálatai, például a Közös Kutatóközpont és az Eurostat közötti együttműködést. A Bizottságnak az uniós kiválósági központokkal, az európai kulturális és kreatív ágazatokkal foglalkozó nemzeti statisztikai intézetekkel és szervezetekkel, valamint az Európa Tanáccsal, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) és az UNESCO-val együttműködve kell eljárnia. [Mód. 38]

(30)  Ez a rendelet meghatározza a Kreatív Európa program pénzügyi keretösszegét, amely a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás(19) 17. pontja értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.

(31)  Az említett programra az (EU, Euratom) […] rendelet (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására, többek között a vissza nem térítendő támogatásokra – ideértve a harmadik személyeknek nyújtott támogatásokat, a pénzdíjakat, a közbeszerzéseket, a finanszírozási eszközöket és a költségvetési garanciákat – vonatkozó szabályokat.

(32)  A rendeletben szereplő finanszírozási formákat és a végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy a projekt üzemeltetője mennyiben képes képesek elérni a tevékenységek konkrét célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen a projekt üzemeltetőjének és a projektnek a méretét, az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a szabályok be nem tartásának várható kockázatát. Mérlegelni kell többek között az egyösszegű átalányok, az átalányfinanszírozás vagy az egységköltségek alkalmazását, valamint a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említett költségekhez nem kapcsolódó finanszírozási formákat. [Mód. 39]

(33)  A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel(20), a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel(21), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel(22) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel(23) összhangban, az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv(24) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más bűncselekményt. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(33a)  Az uniós alapok és a közvetlenül irányított eszközök közötti szinergiák optimalizálása érdekében meg kell könnyíteni azoknak a műveleteknek a támogatását, amelyek már megkapták a „kiválósági pecsét” tanúsítványt. [Mód. 40]

(34)  A 2013/755/EU tanácsi határozat(25) 94. cikke alapján a tengerentúli országokban és területeken letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik. Az ezen országok és területek távoli fekvéséből következő korlátokat figyelembe kell venni a program végrehajtása során, a programban való tényleges részvételüket pedig nyomon kell követni és rendszeresen értékelni kell. [Mód. 34]

(34a)  Az EUMSZ 349. cikkével összhangban olyan intézkedéseket kell elfogadni, amelyek fokozzák a legkülső régiók valamennyi fellépésben való részvételét. Elő kell segíteni az e régiók, valamint a velük szomszédos és egyéb harmadik országok művészeire és műveikre vonatkozó mobilitási csereprogramokat, valamint a lakosok és szervezetek közötti együttműködést. Ily módon lehetségessé válik számukra, hogy az emberek egyenlő mértékben részesüljenek azokból a versenyelőnyökből, amelyeket a kulturális és kreatív iparágak kínálhatnak, különös tekintettel a gazdasági növekedésre és foglalkoztatásra. Ezen intézkedéseket rendszeresen nyomon kell követni és értékelni kell. [Mód. 42]

(35)  E rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a 15. cikkben és a II. mellékletben meghatározott mutatók tekintetében. A Bizottságnak az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat kell folytatnia, többek között szakértői szinten. Ezeket a konzultációkat a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban meghatározott elvekkel összhangban kell folytatni. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kell kézhez kapnia minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(36)  A program keretében nyújtott finanszírozás folytonosságának biztosítása és a kedvezményezettek által a finanszírozásban tapasztalt, egyre növekvő hiányok pótlása zökkenőmentes végrehajtásának biztosítása érdekében azok a költségek, amelyek a finanszírozási kérelem benyújtása előtt merülnek fel a kedvezményezettnél – különös tekintettel a szellemitulajdon-jogokhoz kapcsolódó költségekre – támogathatónak tekinthetők tekintendők, feltéve, hogy azok közvetlenül kapcsolódnak a támogatott tevékenységek végrehajtásához. [Mód. 43]

(37)  A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdése alapján a programot sajátos ellenőrzési követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket. Adott esetben e követelmények mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak, amelyek alapján értékelhetők a program tényleges hatásai.

(38)  E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni, hogy elfogadja a munkaprogramokat. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(26) megfelelően kell gyakorolni. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a munkaprogramok kiigazítása céljából. Gondoskodni kell az elődprogram megfelelő lezárásáról, különös tekintettel az irányítására vonatkozó többéves megállapodások – úgymint a technikai és adminisztratív segítségnyújtás finanszírozása – további fenntartására. A technikai és adminisztratív segítségnyújtásnak [2021. január 1]-jétől szükség esetén biztosítania kell az elődprogramok keretében [2020. december 31]-ig le nem zárult fellépések irányítását. [Mód. 44]

(38a)  A program eredményes és hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a kérelmezőket sem a kérelem benyújtásanak, sem a kérelmek feldolgozásának szakaszában ne sújtsák indokolatlan bürokratikus terhek. [Mód. 45]

(38b)  A kulturális és kreatív ágazatok sajátosságaira való tekintettel különös figyelmet kell fordítani a kisebb nagyságrendű projektekre és az általuk teremtett hozzáadott értékre. [Mód. 46]

(39)  Ez a rendelet tiszteletben tartja a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert alapvető jogokat és elveket. E rendelet különösen törekszik arra, hogy teljes mértékben tiszteletben tartsa a nők és a férfiak egyenlő bánásmódhoz való jogát, valamint a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetésmentességhez való jogot, és hogy előmozdítsa az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. és 23. cikkét. Összhangban van továbbá a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel.

(40)  Mivel e rendelet célkitűzéseit a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, ugyanakkor azok a támogatott mobilitási és együttműködési tevékenységek transznacionális jellege, jelentős mértéke és kiterjedt földrajzi hatálya, a tanulási célú mobilitás hozzáférhetőségére és általában véve az uniós integrációra gyakorolt hatásaik, valamint erős nemzetközi vetületeik okán uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a cél eléréséhez szükséges mértéket.

(41)  A 1295/2013/EU rendeletet ennek megfelelően [2021. január 1]-jei hatállyal hatályon kívül kell helyezni.

(42)  A program alapján nyújtott finanszírozás folytonosságának biztosítása érdekében e rendeletet [2021. január 1]-jétől kell alkalmazni.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet létrehozza a Kreatív Európa programot (a továbbiakban: a program).

A rendelet megállapítja a program célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.  „vegyesfinanszírozási műveletek”: az uniós költségvetésből – többek között a költségvetési rendelet 2. cikkének 6. pontja szerinti vegyesfinanszírozási eszköz keretében – támogatott olyan tevékenységek, amelyek az uniós költségvetésből nyújtott nem visszafizetendő támogatási formákat és finanszírozási eszközöket ötvöznek fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézményektől, valamint kereskedelmi pénzügyi intézményektől és befektetőktől származó visszafizetendő támogatási formákkal;

2.  „kulturális és kreatív ágazatok”: minden olyan ágazat, amelyek tevékenysége kulturális értékeken vagy művészi és más egyéni vagy kollektív kifejezésmódon és gyakorlatokon alapul, függetlenül attól, hogy ezek a tevékenységek piacorientáltak vagy sem. Ezek a tevékenységek magukban foglalhatják a kulturális, művészi vagy másfajta kreatív kifejezésmódot megtestesítő termékek és szolgáltatások megtervezését, létrehozását, gyártását, terjesztését és megőrzését, valamint a kapcsolódó tevékenységeket, például oktatást vagy irányítást. Közülük sok rendelkezik Rendelkeznek azzal a potenciállal, hogy ösztönözzékösztönözze az innovációt és különösen a szellemi tulajdonnal összefüggő munkahelyteremtést. Ezek az ágazatok magukban foglalják az építészetet, az archívumokat, a könyvtárakat és múzeumokat, az iparművészetet, az audiovizuális ágazatot (ideértve a filmeket, a televíziós alkotásokat, a videojátékokat és a multimédiát), a tárgyi és a szellemi kulturális örökséget, a designt (beleértve a divattervezést), a fesztiválokat, a zenét, az irodalmat, az előadóművészetet, a kiadói tevékenységet, a rádiót, a képzőművészetet, a fesztiválokat és a designt, beleértve a divattervezést;képzőművészetet; [Mód. 47]

3.  „kis- és középvállalkozások (kkv-k)”: bármely olyan mikro-, kis- és középvállalkozás, amely megfelel a 2003/361/EK bizottsági ajánlás meghatározásának(27);

4.  „jogalany”: minden olyan természetes személy, valamint a nemzeti jog, az uniós jog vagy a nemzetközi jog alapján létrehozott olyan jogi személy, amely jogi személyiséggel rendelkezik, és saját nevében jogokat gyakorolhat és kötelezettségeket vállalhat, illetve a költségvetési rendelet 197. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;

5.  „kiválósági pecsét”: a Kreatív Európa programhoz benyújtott azon projekteknek odaítélt minőségi védjegy, amelyek megérdemlik ugyan a támogatást, azonban a költségvetési korlátok miatt mégsem kapnak. A védjegy elismeri a javaslat értékét, és támogatást nyújt az alternatív finanszírozási lehetőségek felkutatásában.

3. cikk

A program célkitűzései

(1)  A program általános célkitűzései a következők:

-a)  hozzájárulás a kultúra önmagáért való értékének elismeréséhez és előmozdításához, illetve az európai kultúra és kreativitás minőségének megőrzéséhez és előmozdításához, e kultúra és kreativitás ugyanis erősíti és fokozza a demokráciát, a kritikus gondolkodást, a hovatartozás érzését és a polgári öntudatot, meghatározó a személyes fejlődés, az oktatás, a társadalmi kohézió, a kifejezés és a vélemény szabadsága és a művészetek szempontjából, valamint a sokszínű médiát és a kulturális turizmust tápláló forrás; [Mód. 48]

a)  a kulturális, művészeti és nyelvi sokféleség és örökség terén folytatott európai együttműködés előmozdítása, többek között a művészek és a kulturális szereplők szerepének, az európai kulturális és művészeti alkotások minőségének javítása, valamint a közös anyagi és szellemi európai kulturális örökség ápolása révén; [Mód. 49]

b)  valamennyi a kulturális és kreatív ágazat ágazatok versenyképességének megerősítése és gazdasági súlyának növelése, különösen az audiovizuális ágazatban, munkahelyeket teremtve és fokozva ezen ágazatokban az innovációt és a kreativitást. különös tekintettel az audiovizuális ágazatra. [Mód. 50]

(2)  A program egyedi célkitűzései a következők:

a)  az európai szintű együttműködés gazdasági, művészi, kulturális, társadalmi és külső dimenziójának erősítése az európai anyagi és szellemi kulturális sokszínűség és Európa kulturális örökségének fejlesztése és előmozdítása céljából, valamint az európai kulturális és kreatív ágazatok verseny- és innovációs képességének versenyképességének fokozása és a nemzetközi kulturális kapcsolatok megerősítése; [Mód. 51]

aa)  a kulturális és kreatív ágazatok előmozdítása, ideértve az audiovizuális ágazatot is, művészek, kulturális és kreatív szereplők, kézművesek támogatása, továbbá a közönség elkötelezettségének előmozdítása, különös figyelmet fordítva a nemek közötti egyenlőségre és az alulreprezentált csoportokra; [Mód. 52]

b)  az európai audiovizuális ágazat versenyképességének, innovációjának és méretezhetőségének előmozdítása, különösen a kkv-k és a kulturális és kreatív ágazatokban működő független termelővállalatok és szervezetek segítése, valamint az európai audiovizuális ágazatban végzett tevékenységek minőségének fenntartható módon történő, kiegyensúlyozott ágazati és földrajzi megközelítést követő javítása; [Mód. 53]

c)  a program valamennyi ágát, továbbá minden kulturális és kreatív ágazatot támogató szakpolitikai együttműködés és innovatív tevékenységek (új üzleti és irányítási modellek, kreatív megoldások) előmozdítása, többek között a művészi önkifejezés szabadságának megoltalmazása, valamint a sokszínű, független és plurális kulturális és médiakörnyezet, a médiaműveltség, a digitális készségek, a kulturális és művészeti oktatás, a nemek közötti egyenlőség, az aktív polgári szerepvállalás, az interkulturális párbeszéd, az ellenálló képesség és a társadalmi befogadás előmozdítása (különösen a fogyatékossággal élők személyeké), a javakhoz és szolgáltatásokhoz való szélesebb körű hozzáférés révén is;, ideértve a sokszínűségen és pluralizmuson alapuló médiakörnyezetet, a médiaműveltséget befogadást. [Mód. 54]

ca)  a művészek, valamint a kulturális és kreatív ágazatok szereplői mobilitásának és műveik terjesztésének előmozdítása; [Mód. 55]

cb)  adatok, elemzések, valamint megfelelő mennyiségi és minőségi mutatók szolgáltatása a kulturális és kreatív ágazatok számára, valamint átfogó értékelési és hatásvizsgálati rendszer kidolgozása, ágazatokon átívelő dimenziót is biztosítva. [Mód. 56]

(3)  A program a következő ágakból áll:

a)  „KULTÚRA”: az audiovizuális ágazaton kívül minden más kulturális és kreatív ágazatot lefed;

b)  „MEDIA”: az audiovizuális ágazatot fedi le;

c)  „SZEKTORKÖZI KULTURÁLIS-KREATÍV ÁG”: az összes kulturális és kreatív szektort érintő tevékenységeket lefedi, a hírmédia-ágazatot is beleértve. [Mód. 57]

3a. cikk

Európai hozzáadott érték

A kultúra és a kreativitás önmagáért való és gazdasági értékének elismerése, valamint az uniós értékek és politikák minőségének és pluralitásának tiszteletben tartása.

A program csak azokat az intézkedéseket és tevékenységeket támogatja, amelyek potenciális európai hozzáadott értéket teremtenek és hozzájárulnak a 3. cikkben említett célkitűzések megvalósításához.

A program intézkedéseinek és tevékenységeinek európai hozzáadott értékét például az alábbiak segítségével kell biztosítani:

a)  a regionális, nemzeti, nemzetközi és egyéb uniós programokat és szakpolitikákat kiegészítő fellépések és tevékenységek országokon átívelő jellege, valamint e fellépések és tevékenységek hatása a polgárok kultúrához való hozzáférésére és az abban való aktív részvételükre, az oktatásra, a társadalmi befogadásra és az interkulturális párbeszédre;

b)  a kulturális és kreatív ágazatok szereplői, többek között a művészek, audiovizuális szakemberek, kulturális és kreatív szervezetek és kkv-k, illetve audiovizuális szereplők közötti, országokon átívelő és nemzetközi együttműködés fejlesztése és elősegítése, a globális kihívásokra, és különösen a digitalizációra adott átfogóbb, gyorsabb, hatékonyabb és hosszabb távú válaszokra helyezve a hangsúlyt;

c)  az uniós támogatással elérhető jelentős megtakarítások, növekedés és munkahelyek teremtése, aminek köszönhetően további pénzeszközök válnak hozzáférhetővé;

d)  egyenlőbb versenyfeltételek biztosítása a kulturális és kreatív ágazatokban, figyelembe véve a különböző országok sajátosságait, ideértve a különleges földrajzi vagy nyelvi helyzetben lévő országokat vagy régiókat, például az EUMSZ 349. cikkében elismert legkülső régiókat, valamint az EUMSZ II. mellékletében felsorolt valamely tagállam fennhatósága alá tartozó tengerentúli országokat vagy területeket is;

e)  a közös európai gyökerek és sokféleség megismertetésének elősegítése. [Mód. 58]

4. cikk

KULTÚRA ág

A 3. cikkben említett célkitűzéssel összhangban a KULTÚRA ág a következő prioritások köré épül:

-a)  a művészi kifejezés és alkotás előmozdítása; [Mód. 59]

-aa)  a tehetségek, a hozzáértés és as készségek gondozása, továbbá az együttműködés és az innováció ösztönzése a kulturális és kreatív ágazatok teljes láncán keresztül, a kulturális örökségre kiterjedően; [Mód. 60]

a)  az európai kulturális és kreatív szereplők és alkotások határokon átnyúló dimenziójának és terjesztésének támogatása és láthatóságának megerősítése, többek között bentlakásos programok, turnék, rendezvények, műhelytalálkozók, kiállítások és fesztiválok, valamint a bevált gyakorlatok cseréjének megkönnyítése és a szakmai képességek javítása révén; [Mód. 61]

b)  a kulturális kultúrához való hozzáférés, a kultúrában való részvétel és a tudatosság növelése, valamint a közönség szerepvállalásának fokozása szerte Európában, különös tekintettel a fogyatékossággal élő és a hátrányos helyzetű személyekre; [Mód. 62]

c)  a társadalmi reziliencia ellenálló képesség előmozdítása és a társadalmi befogadás előmozdítása, az interkulturális és demokratikus párbeszéd, valamint a művészetek, a kultúra és a kulturális örökség révén megvalósuló kulturális csere előmozdítása; [Mód. 63]

d)  az európai kulturális és kreatív ágazatok fellendülésével és innovatív fejlődésével, új műalkotások létrehozásával, a kulcskompetenciák, a tudás, a készségek gyarapításával, új művészi programokkal, fenntartható munkahelyek teremtésével és növekedésével kapcsolatos kapacitásának fokozása, valamint a helyi és regionális fejlődéshez való hozzájárulásjólétet, munkahelyteremtést és gazdasági növekedést elősegítő kapacitásának az erősítése; [Mód. 64]

da)  a kulturális és kreatív ágazatokban tevékenykedő személyek szakmai kapacitásának növelése, megfelelő intézkedésekkel biztosítva szerepvállalásukat; [Mód. 65]

e)  az európai identitás, az aktív polgári szerepvállalás, a közösségi érzés és a demokratikus értékek erősítése a kulturális tudatosság, a kulturális örökség, a véleménynyilvánítás, a kritikus gondolkodás, a művészi kifejezés, az alkotók láthatósága és elismerése, a művészet, az oktatás és a formális, nem formális és informális egész életen át tartó tanulásban az európai művészeti oktatás oktatásban alkalmazott kultúraalapú kreativitás révén; [Mód. 66]

f)  az európai kulturális és kreatív ágazatok, ezen belül az önszerveződő és a mikroszervezetek nemzetközi kapacitásépítésének előmozdítása a nemzetközi szintű aktív részvétel érdekében; [Mód. 67]

g)  az Unió nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó globális stratégiájához való hozzájárulás, amelynek célja, hogy a kulturális hálózatok, a civil társadalom és az alulról szerveződő szervezetek bevonásával emberek közötti kapcsolatokon keresztül biztosítsa a stratégia hosszú távú hatásátdiplomácia révén. [Mód. 68]

E prioritások részletes leírását az I. melléklet tartalmazza.

A KULTÚRA ág keretében végrehajtani kívánt egyedi intézkedések részeként a zeneiparra a pénzügyi felosztás és a célzott fellépések tekintetében egyaránt különös figyelmet kell fordítani. Egyedi pályázati felhívásokkal és eszközökkel kell erősíteni a zeneipar versenyképességét és kezelni a zeneipart érintő sajátos kihívásokat. [Mód. 69]

5. cikk

MEDIA ág

A 3. cikkben említett célkitűzésekkel összhangban a MEDIA ág a következő prioritások köré épül:

a)  a tehetségek, kompetenciák és készségek gondozása és a digitális technológiák használatának támogatása, valamint az együttműködés, a mobilitás és az innováció ösztönzése az európai audiovizuális alkotások többek között határokon átnyúló létrehozása és gyártása terén; [Mód. 70]

b)  a filmszínházi és online terjesztés, valamintaz európai audiovizuális alkotások országokon átívelő és nemzetközi, online és offline, és elsősorban filmszínházi terjesztésének elősegítése az új digitális környezetbenalkotásokhoz való szélesebb körű, határokon átnyúló hozzáférés elősegítése, többek között innovatív üzleti modellek és új technológiák felhasználása révén; [Mód. 71]

ba)  szélesebb körű hozzáférés biztosítása az uniós audiovizuális művekhez a nemzetközi közösségek számára, különösen promóciók, rendezvények, a mozgóképműveltséggel kapcsolatos tevékenységek és fesztiválok révén; [Mód. 72]

bb)  az audiovizuális örökség további gyarapítása az audiovizuális archívumokhoz és könyvtárakhoz mint az emlékezés, az oktatás, a újrafelhasználás és az új vállalkozások forrásaihoz való hozzáférés elősegítése, illetve ezek digitalizálásának és népszerűsítésének többek között a legújabb digitális technológiák révén történő támogatása; [Mód. 73]

c)  az európai audiovizuális alkotások népszerűsítése és a közönségfejlesztés az összes korosztályhoz tartozó, elsősorban a fiatal közönség és a fogyatékkal élők szerepvállalásának támogatása az audiovizuális művek proaktív és törvényes felhasználása érdekében Európán belül és kívül, valamint a felhasználók által létrehozott tartalmak megosztása érdekében, ideértve a film- és audiovizuális oktatás előmozdítását is. [Mód. 74]

E prioritások érvényesítése céljából támogatni kell az Európán belül és kívül egyaránt széles az összes korosztályhoz tartozó közönségek megszólítására képes, az európai értékeket és a közös identitást közvetítő európai alkotások létrehozását, népszerűsítését, hozzáférhetővé tételét és terjesztését; ennek során figyelembe kell venni az új piaci fejleményeket, előmozdítva az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv végrehajtását is. [Mód. 75]

E prioritások részletes leírását az I. melléklet tartalmazza.

6. cikk

SZEKTORKÖZI KULTURÁLIS-KREATÍV ág

A program 3. cikkben említett célkitűzéseivel összhangban a „SZEKTORKÖZI ág” a következő prioritások köré épül:

a)  a határokon átnyúló, szektorközi szakpolitikai együttműködés támogatása, ideértve – különösen a fogyatékossággal élők és a demokrácia fokozása tekintetében – a kultúra társadalmi befogadást előmozdító szerepére vonatkozó együttműködést is, valamint a programmal kapcsolatos ismeretek előmozdítása és az eredmények átültethetőségének elősegítése a program láthatóságának fokozása érdekében; [Mód. 76]

b)  a szerzői jogok védelmét szem előtt tartva a művészeti tartalmak létrehozására és művészeti kutatására,hozzáférhetővé tételére, terjesztésére és népszerűsítésére vonatkozó innovatív megközelítések kulturális és kreatív ágazatok közötti ösztönzése, a piaci és nem piaci dimenziót is beleértve; [Mód. 77]

c)  a médiaágazatban tapasztalt strukturális és technológiai változásokhoz való alkalmazkodást célzó, több ágazatra kiterjedő horizontális tevékenységek – köztük a szabad, sokszínű és pluralizmuson alapuló médiakörnyezet média-, művészeti és kulturális környezet – támogatása, valamint az újságírással kapcsolatos szakmai etika, a kritikus gondolkodás és a médiaműveltség elsősorban a fiatalok körében történő erősítése, segítve az új médiaeszközökhöz és formátumokhoz való alkalmazkodást, valamint ellensúlyozva a félretájékoztatás terjedését; [Mód. 78]

d)  programirodák létrehozása programnak az egyes a részt vevő országokban aktív bevonásuk támogatása, a program ezen országokban többek között helyszíni hálózati tevékenységek révén, igazságos és kiegyensúlyozott módon történő népszerűsítése, a pályázók programmal kapcsolatos támogatása és az uniós finanszírozású programok keretében rendelkezésre álló releváns támogatási lehetőségekről nyújtott alapvető tájékoztatása, valamint a kulturális és kreatív ágazatokon belüli, határokon átnyúló együttműködés ösztönzése érdekében. [Mód. 79]

E prioritások részletes leírását az I. melléklet tartalmazza.

7. cikk

Költségvetés

(1)  A programnak a 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg folyó áron 1 850 000 000 EURváltozatlan árakon 2 860 000 EUR. [Mód. 80]

A programot a következő indikatív pénzügyi felosztásnak megfelelően kell végrehajtani:

–  legfeljebb 609 000 000 EUR legalább 33% a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett célkitűzésre (KULTÚRA ág); [Mód. 81]

–  legfeljebb 1 081 000 000 EUR legalább 58% a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett célkitűzésre (MEDIA ág); [Mód. 82]

–  legfeljebb 160 000 000 EUR legfeljebb 9% a 3. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett célkitűzésre (SZEKTORKÖZI ág), ami az Kreatív Európa egyes nemzeti tájékoztató irodái számára legalább az 1295/2013/EU rendeletben előírt pénzügyi kerettel azonos szintű pénzügyi keretet biztosít. [Mód. 83]

(2)  Az (1) bekezdésben említett összeg felhasználható a program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre, ideértve a vállalati információtechnológiai rendszereket.

(3)  Az (1) bekezdésben említett pénzügyi keretösszeg mellett, valamint a program nemzetközi dimenziójának előmozdítása érdekében további pénzügyi hozzájárulások bocsáthatók rendelkezésre a külső finanszírozási eszközökből [Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz, Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III)] az e rendelettel összhangban végrehajtott és irányított intézkedéseknek a támogatására. Az ilyen hozzájárulást az ezeket az eszközöket létrehozó rendeleteknek megfelelően kell finanszírozni, és erről, valamint a harmadik országok által a programhoz adott hozzájárulásokról minden évben a költségvetési hatóságnak kell jelentést tenni. [Mód. 84].

(4)  A tagállamok részére megosztott irányítás keretében allokált források a tagállamok kérésére átcsoportosíthatók a programra. A Bizottság ezeket a forrásokat a költségvetési rendelet [62. cikke (1) bekezdésének a) pontjával] összhangban közvetlenül vagy a [62. cikke (1) bekezdésének c) pontjával] összhangban közvetve hajtja végre. Ezeket a forrásokat lehetőség szerint az érintett tagállam javára kell felhasználni.

8. cikk

A programhoz társult harmadik országok

(1)  A program nyitva áll az alábbi harmadik országok számára:

a)  az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) olyan tagjai, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai is, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban;

b)  csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban;

c)  az európai szomszédságpolitika hatálya alá tartozó országok, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban;

d)  más országok, a harmadik ország valamely uniós programban való részvételére vonatkozó, egyetlen külön megállapodásban meghatározott feltételekkel, feltéve, hogy a megállapodás:

a)  az uniós programokban részt vevő harmadik ország tekintetében a hozzájárulások és az előnyök méltányos egyensúlyát biztosítja;

b)  meghatározza a programokban való részvétel feltételeit, beleértve az egyes programokhoz és azok adminisztratív költségeihez való pénzügyi hozzájárulás kiszámítását. Ezek a hozzájárulások [az új költségvetési rendelet] [21. cikkének (5) bekezdésével] összhangban címzett bevételt képeznek;

c)  nem ruház a harmadik országra semmilyen, a programmal kapcsolatos döntéshozatali hatáskört;

d)  garantálja az Uniónak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodáshoz, valamint pénzügyi érdekeinek védelméhez való jogát.

A harmadik országok az információcsere megkönnyítése céljából részt vehetnek a programok irányítási struktúráiban és az érdekelt felek fórumain. [Mód. 85]

(2)  Az (1) bekezdés a), b) és c)–d) pontjában említett országoknak a MEDIA és a SZEKTORKÖZI ágban való részvétele a 2010/13/EU irányelvben meghatározott feltételek teljesítéséhez kötött. [Mód. 151]

(3)  Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott országokkal kötött megállapodások kellően indokolt esetben eltérhetnek a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségektől.

(3a)  A programhoz az e rendelet értelmében társult harmadik országokkal kötött megállapodásokat az 1295/2013/EU rendeletben foglaltaknál gyorsabb eljárások alkalmazása révén kell elősegíteni. Az új országokkal kötött megállapodásokat proaktív módon kell előmozdítani. [Mód. 86]

8a. cikk

Más harmadik országok

Amennyiben az Unió érdekei úgy kívánják, a program a 8. cikkben említettektől eltérő országokkal való együttműködést is támogathatja a 7. cikk (3) bekezdésének megfelelő külső finanszírozási eszközökből rendelkezésre bocsátott további pénzügyi hozzájárulások által finanszírozott intézkedések tekintetében.

9. cikk

A nemzetközi szervezetekkel és az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézettel folytatott együttműködés

(1)  A program célkitűzéseinek elérését szolgáló közös hozzájárulások alapján és a költségvetési rendelettel összhangban a program nyitva áll a program által lefedett területeken működő nemzetközi szervezetek, mint például az Unesco, az Európa Tanács – a Kulturális Útvonalakkal és az Euroimages-szel folytatott strukturáltabb együttműködés révén –, az EUIPO megfigyelőközpontja, a Szellemi Tulajdon Világszervezete és az OECD számára. [Mód. 87]

(2)  Az Unió a program időtartama alatt az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet tagja. Az Uniónak a Megfigyelő Intézetben való részvétele hozzájárul a MEDIA ág prioritásainak megvalósításához. Az Uniót a Bizottság képviseli a Megfigyelő Intézetben folytatott munkában. A MEDIA ág támogatást nyújt az Unió tagsági hozzájárulási díjának a kifizetéséhez, valamint hogy előmozdítsa az audiovizuális ágazatra kiterjedő adatgyűjtést adatgyűjtéshez és -elemzéselemzéshez. [Mód. 152]

9a. cikk

A kulturális és kreatív ágazatokkal kapcsolatos adatgyűjtés

A Bizottságnak saját szolgálatain, például a Közös Kutatóközponton és az Eurostaton belül is meg kell erősítenie az együttműködést, amelynek célja a kultúrpolitikák hatásának mérésére és elemzésére alkalmas statisztikai adatok gyűjtése. E feladat elvégzéséhez a Bizottságnak együtt kell működnie az európai kiválósági központokkal és nemzeti statisztikai hivatalokkal, valamint az Európa Tanáccsal, valamint az OECD-vel és az UNESCO-val. Ily módon hozzá fog járulni a KULTÚRA ág célkitűzéseinek megvalósításához, és szorosan nyomon fogja követni a további kultúrpolitikai fejleményeket, azáltal is, hogy korábbi szakaszban bevonja az érdekelt feleket a gondolkodásba és a valamennyi ágazat esetében közös vagy az egyes tevékenységi területekre vonatkozó mutatók kiigazításába. A Bizottság rendszeresen jelentést tesz az Európai Parlamentnek ezekről a tevékenységekről. [Mód. 88]

10. cikk

Az uniós finanszírozás végrehajtása és formái

(1)  A programot a költségvetési rendelettel összhangban közvetlen irányítással kell végrehajtani, vagy közvetett irányítással a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett szervekkel.

(2)  A program a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában – különösen vissza nem térítendő támogatás, pénzdíj és közbeszerzés formájában – nyújthat finanszírozást. Vegyesfinanszírozási műveletek keretében finanszírozási eszköz formájában is nyújtható finanszírozás.

(3)  E program keretében a vegyesfinanszírozási műveleteket az [InvestEU rendelettel] és a költségvetési rendelet X. címével és az [InvestEU rendeletben]meghatározott eljárásokkalösszhangban kell végrehajtani. A Kreatív Európa keretében létrehozott célzott garanciaeszközt az [InvestEU rendelet] keretében kell folytatni, és amelynek figyelembe kell vennie az 1295/2013/EU rendelet által létrehozott, kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszköze keretében kidolgozott végrehajtási gyakorlatokat. [Mód. 89]

(4)  A kölcsönös biztosítási mechanizmushoz való hozzájárulás lefedheti a pénzeszközök címzett általi visszafizettetésével összefüggő kockázatokat, és elegendő garanciának tekintendő a költségvetési rendelet értelmében. A XXX rendelet [a garanciaalapról szóló rendeletet felváltó rendelet] [X cikkében] megállapított rendelkezések a már kidolgozott végrehajtási gyakorlatok alapján és azok figyelembe vételével alkalmazandók. [Mód. 90]

(4a)  A program nemzetközi dimenziójának előmozdítása érdekében a …/… [Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz] rendelet és a …/… [IPAIII] rendelet által létrehozott programoknak pénzügyileg hozzá kell járulniuk a jelen rendeletben megállapított intézkedésekhez. E programok felhasználására e rendelet alkalmazandó, ezzel egyidejűleg biztosítva a programokra irányadó rendeletek betartását. [Mód. 91]

11. cikk

Az Unió pénzügyi érdekének védelme

Amennyiben egy harmadik ország nemzetközi megállapodás vagy bármely más jogi eszköz alapján részt vesz a programban, az érintett harmadik országnak biztosítania kell az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az OLAF esetében e jogok közé tartozik a 883/2013/EU, Euratom rendeletben előírt vizsgálatok – köztük például helyszíni ellenőrzések és szemlék – lefolytatásához való jog is.

12. cikk

Munkaprogramok

(1)  A programot a költségvetési rendelet 110. cikkében említett éves munkaprogramokon keresztül kell végrehajtani. A munkaprogramok elfogadását a különféle érdekelt felekkel folytatott konzultációk előzik meg annak biztosítása érdekében, hogy a tervezett fellépések a lehető legjobban támogassák a különféle érintett ágazatokat. A munkaprogram adott esetben meghatározza a vegyesfinanszírozási műveletekre fenntartott teljes összeget, amely nem haladhatja meg a vissza nem térítendő támogatás címén nyújtott közvetlen finanszírozást.

A program általános és egyedi célkitűzéseit, illetve az ezeknek megfelelő szakpolitikai prioritásait és intézkedéseit, valamint az egyes intézkedésekre előirányzott költségvetés részleteit az éves munkaprogramok határozzák meg. Az éves munkaprogramnak tartalmaznia kell egy indikatív végrehajtási ütemtervet is. [Mód. 92]

(2)  A munkaprogramot a Bizottság fogadja el végrehajtási jogi aktussal Bizottság a 19. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e rendelet kiegészítésére az éves munkaprogramok meghatározásával. [Mód. 93]

II. fejezet

Vissza nem térítendő támogatások és részvételre jogosult alanyok

13. cikk

Vissza nem térítendő támogatások

(1)  A program keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatások odaítélésére és kezelésére a költségvetési rendelet VIII. címével összhangban kerül sor.

(1a)  A pályázati felhívások figyelembe vehetik annak szükségességét, hogy a KULTÚRA ág keretében megfelelő támogatást biztosítsanak kisméretű projektjei számára olyan intézkedések révén, amelyek magasabb társfinanszírozási arányt írhatnak elő. [Mód. 94]

(1b)  A támogatások odaítélésére az érintett projekt alábbi jellemzőinek figyelembevételével kerül sor:

a)  a projekt minősége;

b)  hatás;

c)  a végrehajtás minősége és hatékonysága. [Mód. 95]

(2)  Az értékelő bizottság állhat külső szakértőkből. A bizottság a tagok fizikai vagy távjelenlétében ülésezik .

A szakértőknek az értékelés tárgyát képező területekkel kapcsolatos szakmai háttérrel kell rendelkezniük. Az értékelő bizottság kikérheti a pályázó ország szakértőinek véleményét. [Mód. 96]

(3)  A költségvetési rendelet 193. cikkének (2) bekezdésétől eltérve és kellően indokolt esetekben azok a költségek, amelyek a finanszírozási kérelem benyújtása előtt merülnek fel a kedvezményezettnél, támogathatónak tekinthetők tekintendők, feltéve, hogy azok közvetlenül kapcsolódnak a támogatott fellépések és tevékenységek végrehajtásához. [Mód. 97]

(4)  A program fellépései adott esetben a megkülönböztetésmentességre vonatkozó megfelelő kritériumokat is meghatároznak, többek között a nemek közötti egyensúlyra vonatkozóan.

14. cikk

Részvételre jogosult jogalanyok

(1)  A költségvetési rendelet [197. cikkében] említett feltételeken túl a (2)–(4) bekezdésben foglalt részvételi feltételek alkalmazandók.

(2)  Az alábbi jogalanyok jogosultak részvételre:

a)  az alábbi országok bármelyikében letelepedett jogalanyok:

1.  tagállam vagy hozzá kapcsolódó tengerentúli ország vagy terület;

2.  a programhoz társult harmadik országok;

3.  a munkaprogramban szereplő harmadik ország, a (3) és (4) bekezdésben előírt feltételek szerint;

b)  bármely nemzetközi szervezet vagy az uniós jog alapján létrehozott bármely jogalany.

(3)  A programhoz nem társult harmadik országban letelepedett jogalanyok kivételesen jogosultak a részvételre, amennyiben ez egy adott intézkedés célkitűzéseinek eléréséhez szükséges.

(4)  A programhoz nem társult harmadik országban letelepedett jogalanyok a részvételi költségeiket alapvetően maguk viselik. Amennyiben az Unió érdekei úgy kívánják, részvételi költségeik a 7. cikk (3) bekezdésének megfelelő külső finanszírozási eszközökből rendelkezésre bocsátott további pénzügyi hozzájárulásokból is fedezhetők.

(5)  A következő jogalanyoknak kivételes jelleggel pályázati felhívás nélkül ítélhető oda vissza nem térítendő támogatás, a Bizottság által a program célkitűzéseivel összhangban meghatározandó és rendszeresen értékelendő egyedi feladatok és célkitűzések alapján: pályázati felhívás nélkül: [Mód. 98]

a)  az Európai Filmakadémia az Európai Parlamenttel a LUX filmdíj tekintetében folytatott együttműködés keretében, a felek által megtárgyalt és aláírt együttműködési megállapodás alapján és az Europa Cinemas hálózattal együttműködésben; a megfelelő előirányzatokat mindaddig tartalékolni kell, amíg megállapodás nem születik az együttműködésről; [Mód. 99]

b)  az Európai Unió Ifjúsági ZenekaraZenekarának tevékenysége, amely az összes tagállamból érkező fiatal zenészek körében rendszeresen végez válogatást és képzést biztosít számukra olyan rezidenciaprogramok révén, amelyek mobilitást és lehetőséget kínálnak számukra, hogy az Unión belül és nemzetközi szinten fesztiválokon és turnékon vegyenek részt, és amelyek hozzájárulnak az európai kultúra határokon átnyúló terjesztéséhez és a fiatal zenészek karrierjének nemzetközivé válásához, ügyelve a résztvevők földrajzi egyensúlyára; az Európai Unió Ifjúsági Zenekara folyamatosan diverzifikálja bevételeit azáltal, hogy új forrásokból aktívan keres pénzügyi támogatást, ezáltal csökkentve az uniós finanszírozástól való függőségét; az Európai Unió Ifjúsági Zenekarának tevékenységei összhangban állnak a programmal és a KULTÚRA ág célkitűzéseivel és prioritásaival, különösen a közönség bevonása tekintetében. [Mód. 100]

III. fejezet

Szinergiák és kiegészítő jelleg

15. cikk

Kiegészítő jelleg

A Bizottság a tagállamokkal együttműködve a közpénzek hatékony felhasználásának elősegítése érdekében is biztosítja a programnak a vonatkozó szakpolitikákkal és programokkal való általános összhangját és kiegészítő jellegét, különös tekintettel a következő területekre: a nemek egyensúlya, oktatás, – különös tekintettel a digitális oktatásra és a médiaműveltségre –, ifjúság és szolidaritás, foglalkoztatás és társadalmi befogadás – főként a marginalizálódott csoportok és a kisebbségek esetében – kutatás és innováció– többek között a szociális innováció –, ipar és vállalkozáspolitika, mezőgazdaság és vidékfejlesztés, környezet és éghajlat-politika, kohézió, regionális és várospolitika, fenntartható turizmus, állami támogatás, mobilitás,valamint nemzetközi együttműködés és fejlesztés.

A Bizottság gondoskodik arról, hogy az [InvestEU Programban] meghatározott eljárásoknak a program céljából történő alkalmazása során figyelembe veszik az 1295/2013/EU rendelet által létrehozott „kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszköze” keretében kidolgozott gyakorlatokat. [Mód. 101]

16. cikk

Kumulatív és kombinált finanszírozás

(1)  A program keretében hozzájárulásban részesült intézkedés hozzájárulást kaphat bármilyen más uniós programból is, ideértve az (EU) XX/XXXX [CPR] rendelet hatálya alá tartozó alapokat is, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. A kumulatív finanszírozás összege nem haladhatja meg a fellépés elszámolható költségeit, és a különböző uniós programokból nyújtott támogatások arányosan számíthatók ki.

(2)  Egy, a program keretében támogatásra jogosult javaslatnak odaítélhető a kiválósági pecsét, feltéve, ha megfelel a következő kumulatív feltételeknek:

a)  a program keretében meghirdetett pályázati felhívás alapján értékelték;

b)  megfelel az adott pályázati felhívás magas minőségi követelményeinekminimumkövetelményeinek; [Mód. 102]

c)  költségvetési korlátok miatt nem támogatható az adott pályázati felhívás keretében.

(2a)  A kiválósági pecsétet elnyert pályázatok közvetlenül más programokból és [a közös rendelkezésekről szóló] (COM(2018)0375) rendelet 67. cikkének (5) bekezdésével összhangban a rendelet szerinti forrásokból származó finanszírozásban részesülhetnek, feltéve, hogy az ilyen pályázatok összhangban állnak a program célkitűzéseivel. A Bizottság biztosítja, hogy a kiválósági pecsétet elnyerő projektekre vonatkozó kiválasztási és odaítélési szempontok a potenciális kedvezményezettek számára koherensek, egyértelműek és átláthatóak legyenek. [Mód. 103]

16a. cikk

A kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszköze az InvestEU keretében

(1)  Az új InvestEU programon keresztül nyújtott pénzügyi támogatásnak a kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszközének célkitűzéseire és kritériumaira kell építenie, és figyelembe kell vennie az ágazat sajátosságait.

(2)  Az InvestEU program az alábbiakat biztosítja:

a)  finanszírozáshoz való hozzáférés a kulturális és kreatív ágazatokban tevékenykedő kkv-k, valamint mikro-, kis- és közepes méretű szervezetek számára;

b)  garancia a garanciaeszközben részt vevő bármely országból származó részt vevő pénzügyi közvetítő számára;

c)  kiegészítő szakértelem a részt vevő pénzügyi közvetítők számára annak érdekében, hogy azok fel tudják mérni a kkv-kkel, valamint a mikro-, kis- és közepes méretű szervezetekkel, illetve a kulturális és kreatív projektekkel összefüggő kockázatokat;

d)  a kkv-k, valamint a mikro-, kis- és közepes méretű szervezetek rendelkezésére bocsátott, idegen tőkével történő finanszírozás volumene;

e)  diverzifikált hitelportfólió kidolgozásának, és egy marketing- és promóciós tervre irányuló javaslat benyújtásának lehetővé tétele a kkv-k, valamint a mikro-, kis- és közepes méretű szervezetek számára a régiókon és ágazatokon átnyúlóan;

f)  az alábbi típusú kölcsönök: tárgyi eszközökbe vagy immateriális javakba való beruházás, a személyi biztosíték kivételével; vállalkozások átruházása; működő tőke, így például átmeneti finanszírozás, hiánycsökkentő finanszírozás, cash flow és hitelkeretek. [Mód. 104]

IV. fejezet

Nyomon követés, értékelés és ellenőrzés

17. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1)  A 3. cikkben meghatározott programcélkitűzések megvalósítása terén tett előrelépésekről történő jelentéstételhez használandó mutatókat a II. melléklet tartalmazza.

(1a)  A program ágai közös minőségi mutatókkal rendelkeznek. Minden egyes ághoz célzott mutatókat kell meghatározni. [Mód. 105]

(2)  Annak érdekében, hogy hatékonyan lehessen értékelni a program által a célkitűzéseinek megvalósítása terén elért eredményeket, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 19. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a nyomonkövetési és értékelési keretre vonatkozó rendelkezések kidolgozása céljából, többek között a II. melléklet módosítása révén, a mutatók szükség szerinti felülvizsgálata vagy kiegészítése érdekében. A Bizottság 2022. december 31-ig felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a mutatókról. [Mód. 106]

(3)  A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire és – adott esetben – a tagállamokra vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

18. cikk

Értékelés

(1)  Az értékeléseket időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.

(1a)  Minden évben közlik a költségvetési hatóság két ágával, az éves költségvetési eljárás közösen elfogadott menetrendjének megfelelően, legalább 3 hónappal a következő évi uniós költségvetésre vonatkozó álláspontjuk kialakítása előtt, hogy kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok tekintetében a rendelkezésre álló adatok alapján mekkora összegekre lett volna szükség ahhoz, hogy a „kiválósági pecséttel” rendelkező projekteket finanszírozni lehessen. [Mód. 107]

(2)  A program időközi értékelését a program végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy évvel a program végrehajtásának kezdetét követően félidős felülvizsgálatát 2024. június 30-ig kell elvégezni.

A Bizottság 2024. december 31-ig benyújtja a félidős értékelésről szóló jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

A Bizottság szükség esetén és a félidős felülvizsgálat alapján benyújtja az e rendelet felülvizsgálatára irányuló jogalkotási javaslatot. [Mód. 108]

(3)  A program végrehajtásának végén, de legkésőbb két évvel az 1. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi benyújtja a program végső értékelését. [Mód. 109]

(4)  A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.

(5)  Az értékeléssel kapcsolatos jelentéstételi rendszer biztosítja, hogy a program értékelésére vonatkozó adatokat hatékonyan, eredményesen, időben és kellő részletességgel összegyűjtsék. Az ilyen adatokat a más jogi rendelkezéseknek is megfelelő módon kell továbbítani a Bizottságnak; például – amennyiben szükséges – a személyes adatokat anonimizálják. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

19. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)  A Bizottságnak a 12. cikk (2) bekezdésében és a 17. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2028. december 31-ig terjedő időszakra szól.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 12. cikk (2) bekezdésében és a 17. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)  A 12. cikk (2) bekezdésében és a 17. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

V. Fejezet

Átmeneti és záró rendelkezések

20. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és közzététel

(1)  Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedéseknek és azok eredményeinek a népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak a program nevének és a MEDIA ág keretében finanszírozott fellépések esetében a MEDIA logójának feltüntetésével. A Bizottság kidolgozza a KULTÚRA logót, amelyet a KULTÚRA ág keretében finanszírozott fellépések esetében kell használni. [Mód. 110]

(2)  A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a programhoz, valamint a program ágai által támogatott intézkedésekhez és eredményekhez kapcsolódóan. A programhoz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez.

21. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1295/2013/EU rendelet 2021. január 1-jétől kezdődően hatályát veszti.

22. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)  Ez a rendelet nem érinti az érintett intézkedések lezárásig történő folytatását vagy módosítását az 1295/2013/EU rendelet szerint, amely továbbra is alkalmazandó az érintett intézkedésekre azok lezárásáig.

(2)  A program pénzügyi keretösszegéből a program és az 1295/2013/EU rendelet alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások is fedezhetők.

(3)  A 2027. december 31-ig be nem fejezett intézkedésekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása céljából szükség esetén előirányzatok állíthatók be a 2027 utáni költségvetésbe a 7. cikk (4) bekezdésében meghatározott kiadások fedezésére.

23. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt ...,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

I. MELLÉKLET

A támogatandó intézkedésekre vonatkozó kiegészítő információk

1.  KULTÚRA ÁG

A program KULTÚRA ágának a 4. cikkben említett prioritásai következő fellépések révén valósulnak meg:

Horizontális intézkedések:

a)  együttműködési transznacionális együttműködési projektek, a kis, közepes és nagy volumenű projektek egyértelmű megkülönböztetésével, valamint a mikro- és kisméretű kulturális szervezetekre fordított különös figyelemmel; [Mód. 111]

b)  a különböző országokban működő kulturális és kreatív szervezetek hálózatai;

c)  kulturális és kreatív páneurópai platformok;

d)  a művészek, kézművesek, valamint a kulturális és kreatív szereplők mobilitása transznacionális tevékenységük során, ideértve a művészeti tevékenységhez és a művészeti és kulturális alkotások terjesztéséhez kapcsolódó költségek fedezését is; [Mód. 112]

e)  a kulturális és kreatív szervezetek számára tevékenységük nemzetközi kifejtéséhez és kapacitásépítésük fejlesztéséhez nyújtott támogatás; [Mód. 113]

f)  szakpolitikák kialakítása, együttműködés és végrehajtás a kultúra területén, többek között adatszolgáltatás, valamint a bevált módszerek vagy kísérleti projektek cseréje révén.

Ágazati fellépések:

a)  a zeneipar támogatása: a sokszínűség, a kreativitás és az innováció hálózatépítés révén is történő előmozdítása a zene területén, különös tekintettel az élőzenei ágazat – területén, a sokszínű európai a zenei művek és kínálat forgalmazására forgalmazása és népszerűsítése Európában és Európán kívül, képzés, részvétel a zenélésben és a zenéhez való hozzáférés, képzési tevékenységek közönségfejlesztés az alkotók, projektgazdák és művészek, különösen a fiatal és a feltörekvő művészek ismertsége és elismerése, Európai zenekínálat számára, valamint az adatgyűjtés és elemzés -elemzés támogatása; [Mód. 114]

b)  támogatás a könyvkiadási és -értékesítési ágazat számára: a sokszínűség, a kreativitás és az innováció előmozdítására szolgáló célzott fellépések, különös tekintettel az európai irodalmi művek európai országokra és harmadik országokra irányuló fordítására, a fogyatékossággal élő személyek számára is hozzáférhető formára történő adaptálására, és terjesztésére, képzés és csereprogramok az ágazatban dolgozó szakemberek, szerzők és műfordítók számára, valamint transznacionális együttműködési, innovációs és fejlesztési célú projektek az ágazatban; [Mód. 115]

c)  az építészet és a kulturális örökség ágazatainak ágazatának támogatása; az ágazati szereplők mobilitását elősegítő, célzott fellépések, kapacitásépítés, közönségfejlesztés, valamint a kulturális örökségi és építészeti ágazatok nemzetköziesítése, kutatás, magas szintű minőségi normák létrehozása, kapacitásépítés, a kézművesek szakmai ismereteinek és készségeinek megosztása, a közönség bevonása, az életterek védelmének, megőrzésének, megújításának támogatása, az építési kultúra („Baukultur”) adaptív újrahasználata és ösztönzése, a kulturális örökségnek, valamint értékeinek fenntarthatósága, terjesztése, fejlesztése és nemzetköziesítése védelme, megőrzése és fejlesztése tudatosítási, hálózatépítési intézkedések és a társaktól való tanulás révén; [Mód. 116]

d)  más ágazatoknak nyújtott támogatások: az egyéb ágazatok, köztük a formatervezési és divattervezési ágazatok, valamint a fenntartható kulturális turizmus kreatív vetületeinek fejlesztését és az Európai Unión kívüli bemutatását és népszerűsítését elősegítő, célzott promóciós fellépések. [Mód. 117]

Az összes kulturális és kreatív ágazatnak nyújtott támogatás a közös igényekkel rendelkező területeken, ahol adott esetben ágazati fellépés kialakítására kerülhet sor, amennyiben valamely alágazat sajátosságai célirányos megközelítést tesznek szükségessé. Horizontális megközelítést kell alkalmazni az együttműködésre, mobilitásra és a nemzetközi dimenzióra vonatkozó transznacionális projektek esetében, többek között művészeti rezidenciaprogramok, turnék, rendezvények, fellépések, kiállítások és fesztiválok révén, továbbá a sokféleség, a kreativitás és az innováció, a képzés és a csereprogramok, a kapacitásépítés, a hálózatépítés, a készségek, a közönségfejlesztés, valamint az adatgyűjtés és -elemzés előmozdítását illetően. Az ágazati fellépéseknek olyan költségvetéssel kell rendelkezniük, amely arányos a prioritásként meghatározott ágazatokkal. Az ágazati fellépéseknek a meglévő kísérleti projektek és előkészítő intézkedések alapján segíteniük kell az e mellékletben felsorolt, prioritást élvező különféle ágazatokat érintő egyedi kihívások kezelését. [Mód. 118]

Európa identitását és kulturális sokszínűségét és örökségét láthatóvá és kézzelfoghatóvá tevő konkrét fellépések, valamint a kultúrák közötti párbeszéd előmozdítása: [Mód. 119]

a)  Európa Kulturális Fővárosa – pénzügyi támogatás biztosítása a 445/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozatnak megfelelően(28);

b)  Európai Örökség cím – pénzügyi támogatás biztosítása az 1194/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozatnak megfelelően(29), valamint az Európai Örökség címet elnyert helyszínek hálózata; [Mód. 120]

c)  Európai Uniós kulturális díjak, többek között az Európai Színházi Díj; [Mód. 121]

d)  Európai Örökség Napok;

da)  Európával és értékeivel kapcsolatos interdiszciplináris jellegű alkotásokat célzó fellépések; [Mód. 122]

e)  az olyan, széles körű földrajzi lefedettséggel rendelkező kulturális intézmények támogatása, amelyek célja közvetlen kulturális szolgáltatások nyújtása az uniós polgárok számára.

2.  MEDIA ÁG

A program MEDIA ágának az 5. cikkben említett prioritásai – – a 2010/13/EU irányelvben foglalt követelmények, és az egyes országok között az audiovizuális tartalmak gyártása, terjesztése, az azokhoz való hozzáférés, valamint azok piacának mérete és sajátosságai terén fennálló különbségek figyelembevételével – többek között a következő fellépések révén valósulnak meg: [Mód. 123]

a)  audiovizuális alkotások létrehozása , és különösen az európai független uniós produkciós vállalatok általi, határokon átnyúló, fokozott terjesztési potenciállal rendelkező olyan filmek és televíziós alkotások, mint például játékfilmek, rövidfilmek, dokumentumfilmek, gyerekfilmek és animációs filmek, valamint olyan interaktív alkotások létrehozása, mint például a minőségi és ismertető videojátékok és multimédiás alkotások; [Mód. 124]

b)  innovatív független európai produkciós cégek támogatásával minden korosztályhoz szóló innovatív és minőségi televíziós tartalmak és sorozatjellegű történetek megalkotása és előállítása; [Mód. 125]

ba)  az európai integráció történetével és az európai történetekkel kapcsolatos alkotások létrehozására és népszerűsítésére irányuló kezdeményezések támogatása; [Mód. 126]

c)  promóciós, reklám- és marketingeszközök – többek között online platformokon és adatelemzés felhasználásával – történő alkalmazása az ismertségi fok, a láthatóság és a határokon átnyúló hozzáférhetőség növelése és az európai alkotások szélesebb közönséghez való eljuttatása érdekében; [Mód. 127]

d)  a más európai országban készült alkotások nemzetközi értékesítésének és forgalmazásának kis és nagy volumenű produkciókat egyaránt célzó összes platformon történő a támogatása többek között a több országra kiterjedő, összehangolt forgalmazási stratégiák, valamint feliratozás, szinkronizálás és hangos kísérőszöveg biztosítása révén; [Mód. 128]

da)  az alacsony produkciós kapacitású országoknak a megállapított hiányosságaik orvosolása terén nyújtott támogatást célzó intézkedések; [Mód. 129]

e)  a vállalkozások közötti cserék és hálózatépítő tevékenységek támogatása az európai és nemzetközi koprodukciók létrehozásának és az európai művek forgalmazásának megkönnyítése érdekében; [Mód. 130]

ea)  a különböző országokból származó audiovizuális alkotók európai hálózatainak támogatása, az audiovizuális ágazat kreatív tehetségeinek gondozása céljából; [Mód. 131]

eb)  az audiovizuális ágazatban a kreatív tehetségekkel szembeni tisztességes bánásmódhoz hozzájáruló egyedi intézkedések; [Mód. 132]

f)  az európai alkotások Európában, illetve Európán kívül történő népszerűsítése az ágazatot érintő szakmai események és vásárok keretében;

g)  a közönségfejlesztést – különösen a filmszínházakban – a közönség részvételét, és az elsősorban fiatal közönségnek szánt filmoktatást elősegítő kezdeményezések; [Mód. 133]

h)  képzési és mentorálási tevékenységek az audiovizuális szereplők, többek között az iparművészek és kézművesek kapacitásának erősítésére annak érdekében, hogy azok alkalmazkodni tudjanak az új piaci fejleményekhez és digitális technológiákhoz; [Mód. 134]

i)  olyan online videotéka-szolgáltatók (VOD) európai hálózata vagy hálózatai, amelyek jelentős arányban kínálnak nem nemzeti európai alkotásokat; [Mód. 135]

j)  olyan európai fesztiválok és fesztiválhálózatok, amelyek fesztiválhálózat(ok), amely(ek) jelentős arányban vetítenek és népszerűsítenek különféle európai audiovizuális műveket és vetít(enek) nem nemzeti európai filmeket; [Mód. 136]

k)  olyan európai filmszínház-üzemeltetők európai hálózata, amelyek jelentős arányban vetítenek nem nemzeti európai filmeket, és amelyek hozzájárulnak a filmszínházak szerepének az értékláncon belüli megerősítéséhez, és társas élményként hangsúlyozzák a nyilvános vetítéseket; [Mód. 137]

l)  konkrét intézkedések, a mentorálási és hálózatépítési tevékenységekre kiterjedően a nemek audiovizuális ágazatban való kiegyensúlyozottabb részvételének előmozdítása érdekében; [Mód. 138]

m)  a szakpolitikai párbeszéd támogatása, innovatív szakpolitikai fellépések és a bevált módszerek cseréje, többek között elemzői tevékenységek, valamint megbízható adatok szolgáltatása révén;

n)  a tapasztalatok és a szakismeret transznacionális cseréje, társaktól való tanulási tevékenységek és hálózatépítés az audiovizuális ágazat és a szakpolitikai döntéshozók között.

na)  a kulturális televíziótartalmak online és offline terjesztésének és az ilyen tartalmakhoz való többnyelvű hozzáférés támogatása többek között feliratozás segítségével, az európai kulturális örökség, a kortárs alkotások és a nyelvek gazdagságának és sokszínűségének előmozdítása érdekében. [Mód. 139]

3.  SZEKTORKÖZI ÁG

A program SZEKTORKÖZI ágának a 6. cikkben említett prioritásai a következő fellépések révén valósulnak meg:

Szakpolitikai együttműködés és PR-tevékenység:

a)  szakpolitikák kialakítása, a tapasztalatok és a szakismeret transznacionális cseréje, társaktól való tanulási tevékenységek– ideértve a programban újonnan résztvevők társak általi mentorálását –, tájékoztatási tevékenységek és hálózatépítés több ágazatra kiterjedően, a kulturális és kreatív szervezetek és a szakpolitikai döntéshozók között , egyebek mellett az érdekelt felekkel folytatott állandó strukturális párbeszéd, továbbá a párbeszéd megerősítésére és az ágazati politikák irányvonalainak kialakítására szolgáló kulturális és kreatív ágazati fórum révén; [Mód. 140]

b)  ágazatokon átívelő elemző tevékenységek;

c)  olyan fellépések támogatása, amelyek célja, hogy a társadalmi befogadásnak a kultúra segítségével történő előmozdítása terén erősítsék a határokon átnyúló szakpolitikai együttműködést és a szakpolitika kidolgozását;

d)  a programmal és a program által lefedett témákkal kapcsolatos ismeretek előmozdítása, a polgárok körében végzett PR-tevékenységek erősítése, valamint az eredmények más tagállamokban való átültethetőségének elősegítése.

A kreatív innovációs labor:

a)  a különböző kulturális és kreatív ágazatok találkozási pontjait érintő és más ágazatok szereplőivel közös új alkotási módok ösztönzése, például innovatív technológiák felhasználása és a kulturális szervezeteken belüli felhasználás során történő mentorálás, valamint a digitális központokon keresztüli együttműködés révén; [Mód. 141]

b)  innovatív ágazatközi megközelítések és eszközök előmozdítása a kultúra és a kreativitás, köztük a kulturális örökség hozzáférhetővé tétele, terjesztése, népszerűsítése és monetizálása érdekében.

ba)  az Európával és értékeivel kapcsolatos interdiszciplináris jellegű alkotásokat célzó fellépések; [Mód. 142]

Programirodák:

a)  a program nemzeti szinten történő népszerűsítése és az uniós szakpolitika keretében rendelkezésre álló támogatások különböző formáiról, továbbá az értékelés kritériumairól, eljárásáról és eredményeiről való érdemi való tájékoztatás; [Mód. 143]

b)  a potenciális kedvezményezettek támogatása a kérelmezési eljárás során, a program által lefedett szakpolitikai területeken és ágazatokban tevékenykedő szakemberek, intézmények, platformok és hálózatok közötti, határokon átnyúló együttműködés és a legjobb gyakorlatok cseréjének erősítése mind az egyes ágazatokon belül, mind az ágazatok között; [Mód. 144]

c)  segítségnyújtás a Bizottság részére abban, hogy biztosítani tudja a polgárok és a szereplők körében a program eredményeivel kapcsolatos, lentről felfelé és fentről lefelé irányuló megfelelő tájékoztatást és az eredmények terjesztését. [Mód. 145]

Ágazatokon átívelő tevékenységek a hírmédia támogatására:

a)  a médiaágazatban hírmédia ágazatában tapasztalt strukturális és technológiai változások okozta kihívások kezelése a független sokszínű és pluralista médiakörnyezet előmozdítása, valamint a média pluralizmusát és szabadságát fenyegető kockázatok és kihívások értékelésére irányuló független és nyomon követés támogatása követése révén;

b)  a médiatartalmak magas színvonalának ösztönzése az együttműködés, a digitális készségek, a határokon átnyúló, kollaboratív újságírás és a minőségi tartalom , valamint a fenntartható médiagazdasági modellek elősegítése révén az újságírói szakmai etika biztosítása érdekében; [Mód. 147]

c)  a médiaműveltség előmozdítása annak érdekében, hogy a polgárok, különösen a fiatalok, képesek legyenek a média kritikus értelmezésére, valamint egy uniós platform létrehozásának támogatása a médiaműveltséggel kapcsolatos gyakorlatok és politikák valamennyi tagállam közötti megosztása érdekében, többek között az Európával foglalkozó egyetemi rádiós és médiahálózatokon keresztül, valamint a hírekkel foglalkozó médiaszakemberek képzési programokkal való ellátása a félretájékoztatás felismerése és kezelése érdekében. [Mód. 148]

ca)  az európai médiaszabadságot és médiapluralizmust érintő fenyegetésekről folytatott politikai és civil társadalmi párbeszéd biztosítása. [Mód. 149]

II. MELLÉKLET

Mutatók

A PROGRAM KÖZÖS MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI HATÁSMUTATÓI

1.  A polgárokra és a közösségekre gyakorolt kedvező hatás;

2.  Az európai kulturális sokféleség és kulturális örökség megerősítésére gyakorolt kedvező hatás;

3.  Az uniós gazdaságra és munkahelyekre, különösen a kulturális és kreatív ágazatokra, valamint a kkv-kra gyakorolt kedvező hatás;

4.  Az uniós politikák – többek között a nemzetközi kulturális kapcsolatok – érvényesítése;

5.  A projektek által képviselt európai hozzáadott érték; [Mód. 150]

6.  A partnerségek és kulturális projektek minősége;

7.  A program keretében támogatott európai kulturális és kreatív alkotásokhoz hozzáférő személyek száma;

8.  A finanszírozott projektekkel összefüggő munkahelyek száma;

9.  A nemek egyensúlya a kulturális és kreatív ágazat szereplői között, adott esetben mobilitásuk és társadalmi szerepvállalásuk növelése. [Mód. ]

KULTÚRA ÁG:

A programból nyújtott támogatással létrehozott transznacionális partnerségek száma és nagysága

Azon művészek és kulturális és/vagy kreatív szereplők száma, akik a programból nyújtott támogatásnak köszönhetően (földrajzilag) mobilisak országuk határán kívül, származási országonként lebontva

A program keretében létrejött európai kulturális és kreatív alkotásokhoz hozzáférő személyek száma, ideértve a nem saját országukból származó alkotásokhoz hozzáférőket is

A program által támogatott azon projektek száma, amelyek hátrányos helyzetű csoportok, különösen fiatalok és migránsok segítését célozzák

A program által támogatott azon projektek száma, amelyekben harmadik országok szervezetei is részt vesznek

MEDIA ÁG:

A program által támogatott európai, de nem saját országból származó audiovizuális alkotásokhoz hozzáférő személyek száma

A program által támogatott tanulási tevékenységekben részt vevő azon személyek száma, akik – saját bevallásuk szerint – javítani tudták képességeiket és foglalkoztathatóságukat

A program támogatásával kidolgozott és létrehozott koprodukciók száma és költségvetése

A nagyobb piacokon folytatott, vállalkozások közötti reklámtevékenységek által elért személyek száma

SZEKTORKÖZI ÁG:

A megalakult transznacionális partnerségek száma és nagysága (a kreatív innovációs laborokra és a hírmédiával kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó összetett mutató)

A programirodák által szervezett, a programok népszerűsítését célzó események száma

(1) HL C 110., 2019.3.22., 87. o.
(2) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
(3)HL C 110., 2019.3.22., 87. o.
(4)HL C […]., […]., […]. o.
(5) Az Európai Parlament 2019. március 28-i álláspontja.
(6)COM(2018)0267.
(7)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/789 irányelve (2019. április 17.) a műsorszolgáltató szervezetek egyes online közvetítéseire, valamint televíziós és rádiós műsorok továbbközvetítésére alkalmazandó szerzői jogok és szerzői joggal szomszédos jogok gyakorlására vonatkozó szabályok megállapításáról valamint a 93/83/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 130., 2019.5.17., 82. o.).
(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1808 irányelve (2018. november 14.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 2010/13/EU irányelvnek (az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) a változó piaci körülményekre tekintettel való módosításáról (HL L 303., 2018.11.28., 69. o.).
(9)COM(2016)0287 végleges
(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/864 határozata (2017. május 17.) a kulturális örökség európai évéről (2018) (HL L 131., 2017.5.20., 1. o.)
(11) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelve (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (HL L 95., 2010.4.15., 1. o.).
(12)
(13)COM(2014)0477.
(14)COM(2017)0479.
(15)Az Egyesült Nemzetek Szervezete által 2015 szeptemberében elfogadott, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend, A/RES/70/1.
(16) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).
(17) 2018/0243(COD).
(18) 2018/0247(COD).
(19)HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(20)Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
(21)A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).
(22)A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).
(23)A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).
(24)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).
(25)A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).
(26)Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(27)HL L 124., 2003.5.20.
(28)Az Európai Parlament és a Tanács 445/2014/EU határozata (2014. április 16.) az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020–2033. évekre szóló uniós fellépésének létrehozásáról és az 1622/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 132., 2014.5.3., 1. o.).
(29)Az Európai Parlament és a Tanács 1194/2011/EU határozata (2011. november 16.) az Európai Örökség címre vonatkozó európai uniós fellépés létrehozásáról (HL L 303., 2011.11.22., 1. o.).


„Erasmus”: uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram ***I
PDF 417kWORD 117k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2019. március 28-i jogalkotási állásfoglalása az „Erasmus” elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról és az 1288/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0367 – C8-0233/2018 – 2018/0191(COD))
P8_TA(2019)0324A8-0111/2019

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0367),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 165. cikkének (4) bekezdésére és 166. cikkének (4) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0233/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 17-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottsága 2019. február 6-i véleményére(2),

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére, valamint a Fejlesztési Bizottság, a Költségvetési Bizottság és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A8-0111/2019),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  jóváhagyja az ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatát;

3.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 17-én került elfogadásra az „Erasmus” „Erasmus+” elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról és az 1288/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) .../... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel [Mód. 1. E módosítás a teljes szövegre vonatkozik.]

P8_TC1-COD(2018)0191


(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 165. cikke (4) bekezdésére és 166. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(3),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(4),

rendes jogalkotási eljárás keretében(5),

mivel:

(1)  A technológiai forradalom és a globalizáció által előidézett gyors és jelentős változások miatt az oktatás, a képzés, az ifjúságpolitika és a sport terén a tanulási célú Az oktatás, a képzés, az ifjúságpolitika és a sport terén a tanulási célú, a szociális vagy kulturális háttértől és az anyagi lehetőségektől függetlenül mindenkit megillető mobilitásba, valamint az, együttműködésbe és az innovatív politikák fejlesztésébe való befektetés kulcsfontosságú a befogadó, demokratikus, összetartó és reziliens társadalmak kialakítása és az Unió versenyképességének fenntartása szempontjából, ugyanakkor hozzájárul az európai identitás, elvek és értékek erősítéséhez és egy demokratikusabb Unió létrehozásához. [Mód. 2]

(2)  A Bizottság „Az európai identitás megerősítése az oktatás és a kultúra révén” című, 2017. november 14-i közleményében előterjesztette az európai oktatási térség 2025-ig történő létrehozására vonatkozó jövőképét, amelyben semmilyen határ nem szab gátat a tanulásnak; egy olyan Unió jövőképét, ahol általánosan elterjedt gyakorlat, hogy tanulás vagy munkavállalás céljából bárki másik tagállamba költözik, és az anyanyelven túl mindenki két másik nyelvet ismer; ahol az emberek erős európai identitástudattal rendelkeznek, és tisztában vannak Európa kulturális örökségével és sokféleségével. A Bizottság ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy a jól bevált Erasmus+ programot a benne már részt vevő tanulók valamennyi kategóriájában meg kell erősíteni, és meg kell szólítani a kevesebb lehetőséggel rendelkezőket is.

(3)  „Az Európai Unió új, korszerű többéves pénzügyi kerete a 2020 utáni prioritások megvalósításának hatékony szolgálatában” című, 2018. február 14-i bizottsági közleményben(6) a Bizottság kifejezésre juttatja az oktatás, képzés és az ifjúság jelentőségét az Unió jövője szempontjából, és hangsúlyozza, hogy teljesíteni kell a tagállamok által a göteborgi szociális csúcstalálkozón tett kötelezettségvállalásokat, többek között a szociális jogok európai pillérének(7), valamint az abban az oktatással, képzéssel és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatban megfogalmazott első alapelvnek a teljes körű végrehajtásával. A közlemény hangsúlyozza, hogy fokozni kell a mobilitást és ösztönözni kell a csereprogramokat, többek között a jelentős mértékben megerősített, inkluzív és kibővített program révén, amint azt az Európai Tanács a 2017. december 14-i következtetéseiben szorgalmazta.

(4)  A szociális jogok európai pillére ‒ amelyet az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 2017. november 17-én jelentett be ünnepélyesen és írt alá ‒ első alapelvként rögzíti, hogy mindenkinek joga van a minőségi és inkluzív oktatáshoz, képzéshez és az egész életen át tartó tanuláshoz annak érdekében, hogy olyan készségeket tartson, illetve szerezzen meg, amelyek lehetővé teszik számára, hogy teljes mértékben részt vehessen a társadalomban és sikeresen alkalmazkodjon a munkaerőpiaci változásokhoz. A szociális jogok európai pillére egyértelművé teszi továbbá a minőségi koragyermekkori nevelés, valamint a mindenki számára biztosított esélyegyenlőség fontosságát. [Mód. 3]

(5)  2016. szeptember 16-án Pozsonyban a huszonhét tagállam vezetői hangsúlyozták a fiatalok lehetőségeinek javítására irányuló szándékukat. A 2017. március 25-én aláírt Római Nyilatkozatban a huszonhét tagállam, valamint az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság vezetői elkötelezték magukat egy olyan Unió mellett, ahol a fiatalok a lehető legjobb oktatásban és képzésben részesülnek, és a kontinensen bárhol tanulhatnak és vállalhatnak munkát; továbbá a kulturális örökségünket megőrző és a kultúrák sokféleségét előmozdító Unió megteremtését szorgalmazták; egy olyan Unióét, amely felveszi a küzdelmet a munkanélküliséggel, a megkülönböztetéssel, a társadalmi kirekesztéssel és a szegénységgel. [Mód. 4]

(6)  A 2014 és 2020 közötti időszakra szóló Erasmus+ program félidős értékeléséről készült jelentés megerősítette, hogy az egyetlen oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozása lényegesen egyszerűsítette a programot, emellett jelentős mértékben racionalizálta azt, és szinergiákat hozott létre az irányításában, ugyanakkor további változtatásokra van szükség, hogy még inkább állandósuljon a 2014‒2020-as program hatékonyságnövekedése. A félidős értékeléssel és a jövőbeni programmal kapcsolatos konzultációk során a tagállamok és az érdekelt felek nyomatékosan követelték a folytonosságot a program hatálya, struktúrája és végrehajtási mechanizmusai tekintetében, ugyanakkor számos fejlesztést igényeltek, például azt, hogy a program legyen inkluzívabb, egyszerűbb és kezelhetőbb a kisebb kedvezményezettek és projektek számára. Ezenkívül teljes támogatásukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a program integrált maradjon, és alapjául továbbra is az egész életen át tartó tanulás paradigmája szolgáljon. Az Európai Parlament az Erasmus+ végrehajtásáról szóló, 2017. február 2-i állásfoglalásában üdvözölte a program integrált struktúráját és felhívta a Bizottságot, hogy teljes mértékben aknázza ki a program egész életen át tartó tanulási dimenziójában rejlő lehetőségeket az ágazatközi együttműködésnek a jövőbeni program keretében történő elősegítése és ösztönzése révén. A Bizottság hatásvizsgálata, a tagállamok és az érdekelt felek azt is hangsúlyozták, hogy tovább meg kell őrizni erősíteni a program erőteljesen nemzetközi dimenzióját, és azt ki kell terjeszteni az oktatás és képzés, az ifjúságpolitika és a sport más területeire is. [Mód. 5]

(7)  Az uniós finanszírozással kapcsolatban az értékek és mobilitás tekintetében folytatott nyilvános konzultáció megerősítette ezeket az alapvető megállapításokat és hangsúlyozta, hogy a jövőbeni programot inkluzívabbá kell tenni, és továbbra is meg kell határozni az oktatási és képzési rendszerekre vonatkozó prioritásokat, továbbá meg kell szilárdítani az európai identitás, az aktív polgári szerepvállalás és a demokratikus életben való részvétel erősítésére vonatkozó prioritásokat.

(7a)  Az Európai Számvevőszék az Erasmus+ programról szóló, 2018. július 3-i 22/2018. számú különjelentésében(8) hangsúlyozta, hogy a program kimutatható európai hozzáadott értékkel bír, azonban ennek nem minden dimenzióját – például az európai identitás erősítését vagy a fokozott többnyelvűséget – veszik megfelelően figyelembe vagy mérik megfelelően. A Számvevőszék szerint a következő programnak biztosítania kell, hogy a mutatók jobban összhangban legyenek a program célkitűzéseivel annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a megfelelő teljesítményértékelést. A Számvevőszék jelentése azt is megjegyezte, hogy a 2014–2020 közötti program egyszerűsítési erőfeszítései ellenére is még mindig túlságosan nagyok az adminisztratív terhek, ezért javasolta, hogy a Bizottság tovább egyszerűsítse a programeljárásokat, különösen a jelentkezési eljárást és a jelentéstételi követelményeket, valamint javítsa az informatikai eszközöket. [Mód. 6]

(8)  A „Modern költségvetés a polgárainak védelmet, biztonságot és lehetőségeket nyújtó Unió számára – A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret” című(9), 2018. május 2-án elfogadott közleményében a Bizottság azt szorgalmazta, hogy a következő pénzügyi keretben nagyobb mértékben kell befektetni az emberekbe és nagyobb hangsúlyt kell fektetni az ifjúsági ügyekre, valamint elismerte, hogy az Erasmus+ program az Unió egyik leglátványosabb sikertörténete. Alapvetően sikeres volta ellenére azonban különösen a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló Erasmus+ program ‒ az Unió egyik leglátványosabb sikertörténete ‒ méretének több mint kétszeresére növelése révén. Az új programnak az inkluzivitásra kell helyeznie a hangsúlyt, valamint arra, hogy minél több olyan fiatalt érjen el, akik kevesebb lehetőséggel rendelkeznek, mint társaik. Ezáltal több fiatal számára válhat lehetővé, hogy tanulás vagy munka céljából más országba költözzön.továbbra sem tudott megfelelni a magas finanszírozási igénynek, és a sikeres projektek aránya alacsony volt. E hiányosság orvoslása érdekében szükséges megnövelni a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló program utódprogramjának többéves költségvetését. Továbbá az utódprogram inkluzívabb kíván lenni azáltal, hogy az eddiginél több olyan személyt szólít meg, aki kevesebb lehetőséggel rendelkezik, és több új, ambiciózus kezdeményezést is tartalmaz. Ezért, ahogyan azt az Európai Parlament is hangsúlyozta a következő többéves pénzügyi keretről szóló, 2018. március 14-i állásfoglalásában, az utódprogram költségvetését változatlan árakon meg kell háromszorozni a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretben előirányzott költségvetéshez képest. [Mód. 7]

(9)  Ezzel összefüggésben létre kell hozni az 1288/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel(10) létrehozott, a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló Erasmus+ program oktatással, képzéssel, ifjúsággal és sporttal kapcsolatos utódprogramját (a továbbiakban: program). Az egész életen át tartó tanulás megközelítésének biztosítása érdekében Meg kell őrizni erősíteni a 2014‒2020-as program integrált jellegét, amely a tanulás valamennyi aspektusára kiterjed (formális, nem formális és informális, az összes életszakaszt átfogó tanulás), és ösztönözni kell hogy ezzel ösztönözhetők legyenek a rugalmas tanulási pályák, melyek pályákat, amelyek lehetővé teszik egyének az egyén számára a 21. századi kihívásoknakszemélyes fejlődéshez és a 21. század kihívásainak való megfeleléshez és lehetőségeinek maximális kiaknázásához szükséges tudás, készségek és képességek fejlesztését. E megközelítésnek el kell ismernie a nem formális és informális oktatási tevékenységek és a köztük lévő kapcsolatok értékét is. [Mód. 8]

(10)  A programot fel kell ruházni a megfelelő eszközökkel, hogy még nagyobb mértékben hozzá tudjon járulni az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek és prioritásainak megvalósításához az oktatás, képzés, ifjúságpolitika és sport terén. Az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos egységes megközelítés központi jelentőségű abból a szempontból, hogy az emberek alkalmazkodni tudjanak az életük során bekövetkező különböző változásokhoz, különösen az idősebbek esetében, akiknek új készségeket kell elsajátítaniuk az élethez és a változó munkaerőpiacon való részvételhez. Ezt a megközelítést ösztönözni kell a hatékony ágazatközi együttműködés és a különböző oktatási formák közötti jobb együttműködés révén. Az említett megközelítés előmozdítása érdekében a következő programnak is szoros kapcsolatot kell fenntartania az oktatással, képzéssel, ifjúsággal és sporttal kapcsolatos uniós szakpolitikai együttműködésre vonatkozó átfogó stratégiai kerettel, többek között az iskolákra, a felsőoktatásra, a szakképzésre és a felnőttkori tanulásra vonatkozó szakpolitikai menetrendekkel, ugyanakkor meg kell erősíteni a szinergiákat és újakat kell létrehozni más kapcsolódó uniós programokkal és szakpolitikai területekkel. [Mód. 9]

(10a)  A határokon átnyúló tevékenységet folytató szervezetek fontos hozzájárulást nyújtanak a program transznacionális és nemzetközi dimenziójához. A programnak ezért adott esetben támogatást kell nyújtania az olyan érintett uniós szintű hálózatok, valamint európai és nemzetközi nem kormányzati szervezetek számára, amelyek tevékenységei a program célkitűzéseihez kapcsolódnak és hozzájárulnak azokhoz. [Mód. 10]

(11)  A program az európai oktatási térség létrehozásának kulcsfontosságú és az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztésének alapvető fontosságú eleme 2025-ig, ahogyan azt az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló, 2018. május 22-i tanácsi ajánlás(11) is vázolja. A programot fel kell ruházni a megfelelő eszközökkel, hogy hozzá tudjon járulni az oktatási és képzési együttműködésre vonatkozó stratégiai keret utódjához és az európai készségfejlesztési programhoz(12), mivel ezek mindegyike stratégiai jelentőséget tulajdonít a készségeknek képességeknek és tudásnak képességeknek a munkahelyek, a növekedés, a versenyképesség, az innováció és a társadalmi kohézió megteremtése és a versenyképesség fenntartása szempontjából. Ezenkívül támogatnia kell a tagállamokat a polgári szerepvállalásnak, valamint közös értékeinknek: a szabadságnak, a toleranciának és a megkülönböztetésmentességnek az oktatás által történő előmozdításáról szóló párizsi nyilatkozat(13) céljainak elérésében. [Mód. 11]

(12)  A programnak összhangban kell lennie az EU új ifjúsági stratégiájával(14), az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés 2019 és 2027 közötti időszakra vonatkozó keretével, amely „A fiatalok bevonása, összekapcsolása és érvényesülésük elősegítése: az EU új ifjúsági stratégiája” című, 2018. május 22-i bizottsági közleményen(15) alapul31, beleértve a stratégiának a minőségi ifjúsági munka, illetve a nem formális tanulás támogatására irányuló törekvéseit. [Mód. 12]

(13)  A programnak figyelembe kell vennie a sportra vonatkozó uniós munkatervet, amely a sport terén folytatott uniós együttműködés kerete a […] évekre(16). Biztosítani kell az uniós munkaterv, valamint a program keretében a sport területén támogatott tevékenységek közötti összhangot és kiegészítő jelleget. Különös hangsúlyt kell helyezni a szabadidősportokra, figyelembe véve, hogy a sport fontos szerepet játszik a testmozgás és az egészséges életmód, az interperszonális kapcsolatok, a társadalmi befogadás és az egyenlőség előmozdításában. A programnak csak szabadidősport keretében kell támogatnia a mobilitási tevékenységeket a rendszeresen szervezett sporttevékenységet folytató fiatalok és a sportszemélyzet számára. Fontos elismerni azt is, hogy a sportszemélyzet tagjai lehetnek olyan szakemberek is, akik a sportból élnek, mégis részt vesznek a szabadidősportban. A mobilitási intézkedéseknek ezért e csoport előtt is nyitottnak kell lenniük. A programnak hozzá kell járulnia a közös európai értékek előmozdításához a sport, a jó kormányzás sportirányítás és a sport tisztasága, valamint a sport területén, a fenntarthatóság és a jó környezetvédelmi gyakorlatok, illetve a sport által biztosított oktatás, képzés és készségszerzés révén. Valamennyi érintett, köztük az oktatási és képzési intézmények számára is lehetővé kell tenni, hogy részt vegyenek a sport területén zajló partnerségekben, együttműködésben és szakpolitikai párbeszédben. [Mód. 13]

(14)  A programnak hozzá kell járulnia az Unió innovációs kapacitásának erősítéséhez, különösen a mobilitási és együttműködési tevékenységek támogatásával, amelyek elősegítik készségek és a képességek fejlesztését a progresszív tanulmányi vagy tudományterületeken, úgymint a természettudományok, a technológia, a művészetek, a műszaki tudományok és a matematika (STEAM), az éghajlatváltozás, a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés, a tiszta energia, a mesterséges intelligencia, a robotika, az adatelemzés, a formatervezés és az építészet, a digitális jártasság és médiaműveltség, művészetek/formatervezés, hogy az emberek fejleszthessék a jövőhöz szükséges ismereteiket, készségeiket és képességeiket. [Mód. 14]

(14a)  Összhangban azon feladatával, hogy ösztönözze az innovációt az oktatásban és a képzésben, a programnak támogatnia kell azokat az oktatási és tanulási stratégiákat, amelyek a kiemelkedő képességű és tehetséges gyermekekre irányulnak, állampolgárságuktól, társadalmi-gazdasági helyzetüktől vagy nemüktől függetlenül. [Mód. 15]

(14b)  A programnak hozzá kell járulnia a kulturális örökség európai évének nyomon követéséhez az európai kulturális örökség védelméhez és megőrzéséhez szükséges készségek fejlesztésére irányuló tevékenységek támogatása révén, továbbá teljes mértékben ki kell aknáznia a kulturális és kreatív ágazat által kínált oktatási lehetőségeket. [Mód. 16]

(15)  A Horizont Európa programmal való szinergiák célja annak biztosítása, hogy a program és a Horizont Európa program(17) egyesített forrásait az európai felsőoktatási intézmények megerősítésére és modernizációjára szolgáló tevékenységek támogatására használják fel. A Horizont Európa adott esetben a bizonyítottan kutatási dimenzióval bíró intézkedésekhez és kezdeményezésekhez, például kiegészíti majd a program által az európai egyetemek hálózatának létrehozására vonatkozó kezdeményezéshez, különösen annak kutatási dimenziójához nyújtott támogatást az új közös és integrált, hosszú távú és tartós oktatási, kutatási és innovációs stratégiák kidolgozása részeként. A Horizont Európa programmal való szinergiák hozzá fognak járulni különösen a felsőoktatási intézményekben folyó oktatás és kutatás integrációjának előmozdításához. [Mód. 17]

(16)  A programnak inkluzívabbá kell válnia azáltal, hogy többek között a tanulási célú mobilitás rugalmasabb formái révén több olyan embert ér el, akik kevesebb lehetőséggel rendelkeznek; inkluzívabbá kell válnia továbbá a kisebb szervezetek, különösen az újonnan pályázók és a közösségi alapú helyi szervezetek részvételének előmozdítása által, amelyek közvetlenül a hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkoznak, életkortól függetlenül. Támogatni kell a virtuális formátumokat, úgymint a virtuális együttműködést, a vegyes és a virtuális mobilitást, hogy több résztvevőt lehessen elérni, különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkezők közül és azok köréből, akik számára a lakóhelyüktől eltérő országba való költözés fizikai szempontból akadályt jelentene. javítja a kevesebb lehetőséggel rendelkező emberek részvételi arányát. Fontos elismerni, hogy a kevesebb lehetőséggel rendelkező emberek alacsony részvételi arányának többféle oka lehet, és függhet az adott nemzeti körülményektől is. Ezért az egész Unióra kiterjedő kereten belül a nemzeti ügynökségeknek olyan integrációs stratégiákat kell kidolgozniuk, amelyek intézkedéseket tartalmaznak az érintettek körének kiterjesztésére, az eljárások egyszerűsítésére, képzés és a támogatás nyújtására, valamint a hatékonyság nyomon követésére. Egyéb, a befogadást erősítő mechanizmusokat is alkalmazni kell, többek között a tanulási célú mobilitás rugalmasabb formáinak a kevesebb lehetőséggel rendelkezők igényeinek megfelelően történő biztosítása és a kisebb szervezetek, különösen az újonnan pályázók és a közösségi alapú helyi szervezetek részvételének előmozdítása által, amelyek közvetlenül a hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkoznak, életkortól függetlenül. [Mód. 18]

(16a)  Amennyiben a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek pénzügyi okokból nem tudnak részt venni a programban, akár az anyagi helyzetük miatt, akár azért, mert a programban való részvételük költségei a személyes helyzetük miatt magasabbak, ahogyan ez gyakran előfordul a fogyatékossággal élő személyek esetében, a Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell a megfelelő pénzügyi támogatási intézkedések rendelkezésre állását. Ezek az intézkedések más uniós eszközöket is magukban foglalhatnak, mint amilyenek például az Európai Szociális Alap Plusz, a nemzeti programok vagy a támogatások kiigazítása, illetve a program révén végrehajtott kiegészítések. Annak értékelésekor, hogy a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek pénzügyi okokból nem tudnak-e részt venni a programban, illetve hogy milyen mértékű támogatásra van szükségük, objektív kritériumokat kell alkalmazni. A befogadás elősegítésére irányuló intézkedések többletköltsége önmagában nem indokolhatja egy jelentkezés elutasítását. [Mód. 19]

(16b)  A programnak továbbra is a fizikai tanulási mobilitásra kell összpontosítania, és több lehetőséget kell biztosítania a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek számára, hogy élvezhessék a fizikai tanulási mobilitási tevékenységek előnyeit. Ugyanakkor el kell ismerni, hogy a virtuális formátumok, például a virtuális együttműködés, a vegyes tanulás és a virtuális tanulás hatékonyan kiegészíthetik a fizikai tanulási mobilitást és maximalizálhatják annak hatékonyságát. Kivételes esetekben, amikor az emberek nem tudnak részt venni a mobilitási intézkedésekben és tevékenységekben, a virtuális formátumok lehetővé tehetik számukra, hogy a program számos előnyét költséghatékony és innovatív módon élvezhessék. A programnak ezért támogatnia kell az ilyen virtuális formátumokat és eszközöket is. A lehető legszélesebb körben elérhetővé kell tenni a nyilvánosság számára ezeket a formátumokat és eszközöket, különösen azokat, amelyeket nyelvtanuláshoz használnak. [Mód. 20]

(16c)  Összhangban az Unió és a tagállamok azon kötelezettségeivel, amelyek a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményből, és különösen annak a hozzáférhetőségről szóló 9. és az oktatásról szóló 24. cikkéből erednek, kiemelt figyelmet kell szentelni annak biztosítására, hogy a fogyatékossággal élő személyek akadálymentes és megkülönböztetésmentes módon férhessenek hozzá a programhoz. E célból szükség esetén kiegészítő támogatást kell nyújtani, akár pénzügyi támogatás formájában. [Mód. 21]

(16d)  A programhoz való hozzáférést jogi és adminisztratív akadályok is hátráltathatják, például a vízumok és a tartózkodási engedélyek megszerzésével vagy a támogatási szolgáltatásokhoz, különösen az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos nehézségek. A tagállamoknak ezért minden szükséges intézkedést meg kell hozniuk az ilyen akadályoknak az uniós joggal teljes összhangban álló felszámolása és a határokon átnyúló cserekapcsolatok megkönnyítése érdekében, például az európai egészségbiztosítási kártya kibocsátásával. [Mód. 22]

(17)  A Bizottság „Az európai identitás megerősítése az oktatás és a kultúra révén” című közleményében kiemelte, hogy az oktatás, a kultúra és a sport meghatározó szerepet játszik az aktív polgári szerepvállalás és a közös értékek, valamint a szolidaritás érvényre juttatásában a legfiatalabb nemzedékek körében. Európa és demokratikus társadalmaink jövője szempontjából rendkívül fontos az európai identitástudat erősítése és az egyének és a civil társadalom demokratikus folyamatokban történő aktív szerepvállalásának ösztönzése. A külföldi tanulás, képzés és munkavállalás, illetve az ifjúsági és sporttevékenységekben külföldön való részvétel hozzájárul a maga sokféleségében megnyilvánuló európai identitás és a kulturális közösséghez való tartozás érzésének erősítéséhez, valamint az aktív polgári szerepvállalás, a társadalmi kohézió és a kritikus gondolkodás előmozdításához minden korosztályban. A mobilitási tevékenységekben résztvevőknek saját helyi közösségük aktív tagjává kell válniuk, valamint a fogadó ország helyi közösségeibe is be kell illeszkedniük, hogy megoszthassák tapasztalataikat. Támogatni kell az oktatásban, képzésben és az ifjúságban megnyilvánuló kreativitás valamennyi aspektusának megerősítésével és az egyéni kulcskompetenciák fejlesztésével kapcsolatos tevékenységeket. [Mód. 23]

(17a)  Fontos, hogy a program európai hozzáadott értéket teremtsen. Ezért biztosítani kell, hogy csak azok az intézkedések és tevékenységek legyenek jogosultak finanszírozásra a program keretében, amelyek bizonyíthatóan rendelkezhetnek európai hozzáadott értékkel. Biztosítani kell, hogy az európai hozzáadott értéket többféle módon is lehessen bizonyítani, például a tevékenységek transznacionális jellegével, más uniós programokat és szakpolitikákat kiegészítő jellegükkel és a velük való szinergiákkal, továbbá azzal, hogy hozzájárulnak-e az átláthatóságot és az elismerést támogató uniós eszközök eredményes használatához, az Unió-szerte alkalmazott minőségbiztosítási normák kialakításához, az oktatási és képzési programokra Unió-szerte alkalmazandó közös normák kialakításához, valamint a többnyelvűséghez, a kultúrák és a vallások közötti párbeszédhez és az európai összetartozás-tudat erősítéséhez, valamint az európai polgárság megszilárdításához. [Mód. 24]

(18)  Meg kell erősíteni a program nemzetközi dimenzióját, hogy több lehetőséget biztosítva az egyének és a szervezetek számára biztosítson a mobilitásra, együttműködésre és a programhoz nem társult harmadik országokkal, különösen a fejlődő országokkal való szakpolitikai párbeszédre. A nemzetközi dimenziónak támogatnia kell a készségfejlesztést és az emberek közötti kapcsolatokat, és különösen a fejlődő országok állampolgárai esetében támogatnia kell a származási országukba irányuló tudástranszfert a képzési időszakuk végén. Erősítenie kell továbbá a fejlődő országok oktatási rendszereinek kapacitásépítését. Az elődprogramok keretében az oktatás, képzés és ifjúságügy terén végrehajtott felsőoktatási és ifjúsági tevékenységek sikere alapján a nemzetközi mobilitási tevékenységeket más területekre is ki kell terjeszteni, például a szakképzésen és a sporton belül. [Mód. 25]

(18a)  A tevékenységek fejlődő országokban kifejtett hatásának növelése érdekében, fontos fokozni a szinergiákat az Erasmus+ és az Unió külső tevékenységeinek olyan eszközei között, mint például a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz, valamint az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz. [Mód. 26]

(19)  A 2014‒2020-as program három fejezetből ‒ oktatás és képzés, ifjúság és sport ‒ álló, három fő intézkedés köré szerveződő alapvető struktúrája sikeresnek bizonyult és meg kell tartani. A program által támogatott tevékenységek egyszerűsítése és racionalizálása érdekében hasznos változtatásokat kell bevezetni.

(20)  A programnak meg kell erősítenie a meglévő, tanulási célú mobilitási lehetőségeket, különösen azokon a területeken, ahol a legnagyobb hatékonyságnövelés érhető el, hogy a program még szélesebb célközönséghez juthasson el, és kielégíthesse a lehetőségeket jóval meghaladó igényeket. Ez elsősorban a felsőoktatásban tanuló felsőoktatási diákoknak és személyzetnek, az diákoknak, iskolai tanulóknak és személyzetnek, köztük az óvodapedagógusoknak a kisgyermekkori nevelőknek és gondozóknak, valamint szakképzési tanulóknak és személyzetnek szakképzésben résztvevőknek szóló mobilitási tevékenységek növelésével és előmozdításával érhető el, olyan célzott intézkedések révén, amelyek figyelembe veszik a megcélzott kedvezményezettek speciális oktatási igényeit. A határ menti régiókban szakképzésben részt vevő tanulók mobilitási lehetőségeit tovább kell támogatni annak érdekében, hogy fel lehessen készíteni őket a határokon átnyúló munkaerőpiac sajátos kontextusára. A programnak mobilitási lehetőségeket kell biztosítania továbbá a szakképzésben részt vevő felnőtt tanulók és személyzet számára is. A felnőttoktatás fő célkitűzései az ismeretek, kompetenciák és készségek átadása, valamint a társadalmi befogadás, az aktív polgári szerepvállalás, a személyes fejlődés és a jóllét előmozdítása. Az alacsony iskolai végzettségű felnőtt tanulók mobilitását be kell építeni az együttműködési partnerségekbe. A több fiatal különösen az újonnan pályázók, a kevesebb lehetőséggel rendelkezők és a nehezen elérhető társadalmi csoportokbevonása érdekében bővíteni kell a nem formális tanulási tevékenységekben részt vevő fiataloknak szóló mobilitási lehetőségeket , külön odafigyelve az átképzésre, a továbbképzésre és a munkaerőpiacon szükséges készségek előmozdítására is. A multiplikátorhatásra való tekintettel meg kell erősíteni az oktatás, képzés, ifjúságügy és sport terén dolgozók mobilitását is. A programnak – a valódi európai oktatási térség jövőképével összhangban – a folyamatok folyamatoknak (úgymint az európai diákigazolvány) digitalizálásának támogatásával a pályázati eljárások és a programban való részvétel megkönnyítése érdekében történő digitalizálásával, bevált gyakorlatokon alapuló, felhasználóbarát online rendszerek kialakításával és új eszközök létrehozásával is ösztönöznie kell a mobilitást és a csereprogramokat, valamint elő kell mozdítania a diákok oktatási, kulturális és sporttevékenységekben és kulturális tevékenységekben való részvételét. Ez a kezdeményezés fontos lépés lehet ahhoz, hogy a mobilitás mindenki számára valósággá váljon először is azáltal, hogy a felsőoktatási intézmények a hallgatói mobilitás színvonalának további növelése mellett több cserediákot küldhessenek és fogadhassanak, valamint annak lehetővé tétele által, hogy a diákok már a külföldi intézménybe való érkezés előtt hozzáférhessenek különböző szolgáltatásokhoz (könyvtár, közlekedés, szállás). [Mód. 27]

(20a)  A programnak az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 18-i, „A Közösségen belüli, oktatási és képzési célú transznacionális mobilitásról: az európai mobilitásminőségi charta” című ajánlásában(18) lefektetett elveken alapuló színvonalas mobilitási tapasztalatokat kell biztosítania, amely ajánlás egyértelművé teszi, hogy a minőségi tájékoztatás, a felkészülés, a támogatás és a tapasztalatok és képesítések elismerése, valamint az előre kidolgozott világos tanulási tervek és a tanulási eredmények minősége, bizonyíthatóan kihatnak a mobilitási tapasztalatok előnyeire. A mobilitási tevékenységeket előzetesen megfelelően elő kell készíteni. Az előkészítés gyakran hatékonyan elvégezhető az információs és kommunikációs technológiák használatával. Adott esetben azt is lehetővé kell tenni, hogy a program támogathassa a mobilitási tevékenységekhez kapcsolódó előkészítő látogatásokat. [Mód. 28]

(20b)  A programnak minden szinten támogatnia és ösztönöznie kell a tanárok és az oktatói személyzet mobilitását annak érdekében, hogy javítani lehessen munkagyakorlatokat és hozzá lehessen járulni a szakmai fejlődéshez.. Tekintettel az óvodai és kisgyermekkori nevelés által a társadalmi és a gazdasági egyenlőtlenségek megelőzésében játszott szerepre, fontos, hogy az ezen a szinten dolgozó tanárok és személyzet a program keretében részt vehessen a tanulási mobilitásban. A tanítást illetően a programnak ösztönöznie kell az EU oktatási rendszerei előtt álló olyan közös kihívások kezelésére szolgáló szakpolitikai innovációk tesztelését, mint például az új tehetségek megnyerése a leginkább marginalizált gyermekek oktatása számára, vagy a tanárképzés oly módon történő fejlesztése, hogy a tanárok segítséget kapjanak a hátrányos helyzetű tanulók oktatásához. Annak érdekében, hogy maximalizálni lehessen a programban való részvétel előnyeit a tanárok és az oktatási személyzet számára, minden erőfeszítést meg kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a tanárok és az oktatási személyzet a mobilitást támogató környezetben tevékenykedhessenek, amelyben a mobilitás a munkaprogramjuk és a rendes munkájuk részét képezi, hozzáférnek a megfelelő képzési lehetőségekhez, valamint megfelelő pénzügyi támogatásban részesülnek attól függően, hogy melyik országban vagy adott esetben melyik régióban kerül sor az oktatási mobilitásra. [Mód. 29]

(20c)  Elismerve azt, hogy a szakképzés létfontosságú szerepet játszik a foglalkoztatási kilátások javításában és a társadalmi befogadás előmozdításában, a programnak meg kell erősítenie a befogadó jellegű és színvonalas szakképzést, összhangban a 2016. június 10-i, „Az új európai készségfejlesztési program: közös erővel a humántőke, a foglalkoztathatóság és a versenyképesség megerősítéséért” című bizottsági közleménnyel(19). A programnak ösztönöznie kell a szakképzési szolgáltatók, valamint a magán- és a közszférabeli munkaadók közötti kapcsolatok erősítését. Segítenie kell továbbá a szakképzés ágazatspecifikus problémáinak megoldását, amilyen például a nyelvi képzés, a minőségi mobilitási partnerségek előmozdítása, valamint a képesítések elismerése és tanúsítása, továbbá ösztönöznie kell a szakképzési szolgáltatólat arra, hogy minőségi védjegyként alkalmazzák a szakképzési mobilitási tanúsítványt. [Mód. 30]

(21)  A programnak – többek között az ifjúsági részvételt előmozdító projektek támogatása révén – ösztönöznie kell a fiatalok európai demokratikus életben való részvételét, hogy megtanulják a civil társadalomban való részvételt, bővítve a közös európai értékekkel, köztük az alapvető jogokkal, az európai történelemmel, kultúrával és polgársággal kapcsolatos ismereteket, kapcsolatot teremtve a fiatalok és a helyi, nemzeti és uniós szintű döntéshozók között, valamint elősegítve az európai integrációs folyamatot. A programnak fel kell hívnia a figyelmet az e-demokrácia eszközeire, beleértve az európai polgári kezdeményezést is. Elő kell mozdítania továbbá a fiatalok és az idősek közötti intergenerációs csereprogramokat. Annak fényében, hogy az ifjúsági szervezetek és az ifjúsági munka kulcsfontosságú szerepet játszanak e célkitűzés megvalósításában, a programnak támogatnia kell az uniós ifjúsági ágazat fejlődését. [Mód. 31]

(22)  A programnak több lehetőséget kell kínálnia a fiatalok számára, hogy a DiscoverEU elnevezésű új kezdeményezés keretében külföldi tanulási tapasztalatok segítségével fedezzék fel Európát. A 18 és 20 év közötti fiatalok ‒ tizennyolc évesek ‒ különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkezők ‒ számára lehetőséget kell biztosítani, hogy nem formális vagy egy rövid informális oktatási tevékenység keretében egyénileg vagy csoportosan utazzák be első alkalommal Európát, aminek révén erősödhet bennük az Európai Unióhoz tartozás érzése, és felfedezhetik a kontinens kulturális és nyelvi sokféleségét. A kezdeményezésnek szilárd és ellenőrizhető tanulási összetevővel kell rendelkeznie, és biztosítania kell a tapasztalatok megfelelő terjesztését és a tanulságok megosztását a kezdeményezés folyamatos értékelése és javítása érdekében. A programnak meg kell határoznia a résztvevők eléréséért a földrajzi egyensúlyt megfelelően szem előtt tartó és kiválasztásáért felelős szerveket, továbbá támogatnia kell a tapasztalatszerzés tanulási dimenzióját gazdagító tevékenységeket. Ezeknek a szerveknek adott esetben részt kell venniük a mobilitást megelőző és azt követő képzésben és támogatásban, a nyelvi és interkulturális készségek tekintetében is. A DiscoverEU kezdeményezésnek kapcsolódnia kell az Európa Kulturális Fővárosai, az Európa Ifjúsági Fővárosai, az Európai Önkéntességi Fővárosai és az Európa Zöld Fővárosai programokhoz. [Mód. 32]

(23)  A nyelvtanulás hozzájárul az Unión belüli és kívüli kölcsönös megértéshez és mobilitáshoz. A nyelvi kompetenciák az élet és munkavégzés szempontjából is alapvető készségek. A programnak ezért a nyelvtanulást is elő kell mozdítania a helyszíni nyelvtanfolyamok és az elérhető , különösen online eszközök szélesebb körű használata révén, mivel az e-tanulás a hozzáférés és a rugalmasság tekintetében további előnyöket biztosíthat biztosít a nyelvtanuláshoz. A program által a nyelvtanuláshoz biztosított támogatásnak oda kell figyelnie a felhasználók igényeire, összpontosítva a fogadó országban használt nyelvekre, illetve a határ menti régiókban a szomszédos országok nyelveire. A nyelvtanulás támogatásának ki kell terjednie a nemzeti jelnyelvekre is. Az Erasmus+ online nyelvi támogatási eszközének illeszkednie kell a program résztvevőinek sajátos igényeihez, és mindenki előtt nyitva kell állnia. [Mód. 33]

(23a)  A programnak nyelvi technológiákat, például automatikus fordítási technológiákat kell használnia a hatóságok közötti információáramlás megkönnyítése és a kultúrák közötti párbeszéd javítása céljából. [Mód. 34]

(24)  A programnak támogatnia kell azokat az intézkedéseket, amelyek az oktatással, képzéssel, a fiatalokkal és a sporttal foglalkozó intézmények és szervezetek közötti együttműködést ösztönzik, elismerve, hogy ezen intézkedések alapvető szerepet töltenek be abban, hogy felvértezzék az embereket a változó világhoz való alkalmazkodáshoz szükséges ismeretekkel, készségekkel és kompetenciákkal, és kiteljesítsék innovációs, kreativitási és vállalkozói lehetőségeinket, különösen a digitális gazdaságon belül. E célból a program végrehajtásának minden szintjén biztosítani kell a hatékony együttműködést az összes érdekelt fél között. [Mód. 35]

(25)  Az Európai Tanács a 2017. december 14-i következtetéseiben felkérte a tagállamokat, a Tanácsot és a Bizottságot, hogy folytassák a több kezdeményezést érintő munkát, hogy új szintre emeljék az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködést, többek között a különféle uniós egyetemek alulról felfelé építkező hálózataiból álló „Európai egyetemek” 2024-ig történő létrehozásának előmozdításával. A programnak támogatnia kell a hálózat európai egyetemeit, amelyeknek kiválóságra kell épülniük, és amelyek célja, hogy az Európai Unióban növeljék a felsőoktatási intézmények vonzerejét, és javítsák a kutatás, az innováció és az oktatás közötti együttműködést. A „kiválóság” fogalmát tágan kell értelmezni, például a befogadás fokozásának képességével összefüggésben is. A programnak az európai egyetemek átfogó földrajzi lefedettségére kell törekednie. [Mód. 36]

(26)  A 2010. évi bruges-i közlemény szorgalmazta az intelligens és fenntartható fejlődést szolgáló szakképzési kiválóság támogatását. A 2017. évi, „Az innováció erősítése Európa régióiban” című közlemény felhívja a figyelmet a szakképzés és az innovációs rendszerek összekapcsolására a regionális szintű intelligens szakosodási stratégiák részeként. A programnak biztosítania kell az erőforrásokat az említett felhívásokra való reagáláshoz, és támogatnia kell a szakképzési kiválósági központok transznacionális platformjainak fejlesztését, amelyek a helyi és regionális szintű növekedési, innovációs, versenyképességi, fenntartható fejlődési és társadalmi befogadás és versenyképességi stratégiák szerves részei. Az említett kiválósági központoknak – az ágazati kihívásokra adott válaszként – elő kell mozdítaniuk a kiváló szakmai készségeket, ugyanakkor támogatniuk kell az Unión belüli átfogó strukturális változásokat, valamint a társadalmi és gazdasági szakpolitikákat. [Mód. 37]

(27)  A virtuális együttműködési tevékenységek nagyobb mértékű alkalmazása érdekében a programnak támogatnia kell a már meglévő az online platformok, például az eTwinning, a School Education Gateway portál, az európai felnőttképzés elektronikus platformja, az Európai Ifjúsági Portál és az online felsőoktatási platform rendszeresebb használatát. A programnak adott esetben ösztönöznie kell továbbá új online platformok kialakítását az európai szintű oktatási, képzési, sport- és ifjúságpolitika megvalósításának erősítése és korszerűsítése érdekében. E platformoknak felhasználóbarátnak és az (EU) 2016/2102 európai parlamenti és tanácsi irányelv(20) szerint akadálymenteseknek kell lenniük. [Mód. 38]

(28)  A programnak hozzá kell járulnia a készségek, a kompetenciák, és a képesítések és az oklevelek átláthatóságának és automatikus kölcsönös elismerésének, valamint a kreditek és a tanulási eredmények egységei egyéb igazolásai átvitelének elősegítéséhez, a minőségbiztosítás előmozdításához, továbbá a nem formális és informális tanulás eredményeinek érvényesítéséhez, valamint a készségmenedzsmenthez és az azzal kapcsolatos tanácsadáshoz. Ezzel összefüggésben a programnak azon a nemzeti és uniós szintű kapcsolattartó pontok és hálózatok számára is támogatást kell nyújtania, amelyek elősegítik tájékoztatást és segítséget nyújtanak a leendő résztvevőknek, ezáltal elősegítve az európai szintű csereprogramokat, továbbá ösztönöznie kell a rugalmas tanulási pályák kialakítását az oktatás, képzés és ifjúságügy különböző területei, valamint a formális és nem formális tanulás között. [Mód. 39]

(29)  A programnak hasznosítania kell a korábbi Erasmus+ program résztvevőinek a tapasztalatait, és támogatnia kell különösen az öregdiákok hálózatainak, a „nagyköveteknek” és az „européereknek” a tevékenységeit, arra ösztönözve őket, hogy népszerűsítsék a programot.

(29a)  A programnak különös hangsúlyt kell fektetnie a külföldön töltött oktatási és képzési időszakok érvényesítésére és elismerésére, beleértve a középfokú iskolai oktatást is. E tekintetben a támogatások odaítélését színvonalas értékelési eljárásokhoz, a tanulmányi eredmények leírásához, valamint a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszeréről szóló, 2018. március 15-i tanácsi ajánlás(21), a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló, 2012. december 20-i tanácsi ajánlás(22) és a külföldi tanulás elismeréséhez hozzájáruló és a színvonalas tanulást biztosító európai eszközök, mint például az európai képesítési keretrendszer (EKKR), az európai felsőoktatási minőségbiztosítási nyilvántartás (EQAR), az európai szakképzési kreditrendszer (ECVET) és a Szakképzés Európai Minőségbiztosítási Referenciakerete (EQAVET) teljes körű alkalmazásához kell kötni. [Mód. 40]

(30)  Az egyéb uniós eszközökkel való együttműködés és a más uniós szakpolitikák támogatása érdekében mobilitási lehetőségeket kell kínálni a különböző tevékenységi területeken ‒ például a közszférábanköz- és a magánszférában, a mezőgazdaságban és a vállalkozói szférában ‒ dolgozó emberek számára, hogy külföldi képzési, gyakornoki vagy tanulási tapasztalatokat szerezhessenek, ami lehetővé teszi számukra, hogy bármely életszakaszban képesek legyenek a személyes fejlődésre, különösen az európai identitástudat fejlesztése és az európai kulturális sokféleség megismerése révén lehetővé teszi számukra, hogy bármely életszakaszban képesek legyenek a szakmai és személyes fejlődésre is. továbbá a szakmai fejlődésre is, különösen a munkaerőpiac szempontjából fontos készségek megszerzése révén. A programnak egyablakos ügyintézési pontot kell biztosítania az erőteljes tanulási dimenzióval rendelkező uniós transznacionális mobilitási programok tekintetében, ezáltal egyszerűsítve a programkínálatot a kedvezményezettek és a tevékenységekben résztvevők számára. Elő kell segíteni az Erasmus-Erasmus+-projektek kiterjesztését; konkrét intézkedéseket kell bevezetni, amelyek elősegítik, hogy az Erasmus-Erasmus+-projektek gazdái támogatásokra pályázzanak vagy szinergiákat alakítsanak ki az európai strukturális és beruházási alapokból nyújtott támogatás, valamint a migrációval, biztonsággal, jogérvényesüléssel és uniós polgársággal, egészségüggyel, médiával és kultúrával kapcsolatos programok, valamint az Európai Szolidaritási Testület segítségével. [Mód. 41]

(31)  Fontos, hogy ösztönözzük az európai integrációval, valamint az Unió jövőbeni kihívásaival és lehetőségeivel kapcsolatos tárgyak oktatását, tanulását és kutatását, továbbá valamint előmozdítsuk az e témákról folytatott vitákatvitát a Jean Monnet akció keretében a felsőoktatás területén, valamint az oktatás és képzés más területein valamennyi területén. Az Európához tartozás érzésének és is nyújtott támogatáson keresztül. az európai elkötelezettségnek az identitástudat és elkötelezettség erősítése különösen fontos, tekintettel olyan időkben, amikor az Unió alapjául szolgáló és közös európai identitásunk részét képező értékekkel szembeni kihívásokra értékek próbának vannak kitéve, és alacsony a polgári szerepvállalás alacsony szintjéreszintje. A programnak továbbra is hozzá kell járulnia a kiválóság fejlesztéséhez az európai integrációs tanulmányok területén, és egyúttal növelnie kell a tágabb tanulási közösség és a nagyközönség európai integráció iránti érdeklődését. [Mód. 42]

(32)  Szem előtt tartva az éghajlatváltozás kezelésének fontosságát, A programnak összhangban kell lennie a Párizsi Megállapodás központi céljával, hogy az éghajlatváltozásra adott globális választ megerősítse. Összhangban az Unió által a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak elérése iránt vállalt kötelezettségekkel, ez a program hozzá fog járulni az éghajlati cselekvés és a fenntartható fejlődés általános érvényesítéséhez az uniós szakpolitikákban és ahhoz, hogy összességében az uniós költségvetési kiadások 25 %-a támogassa az éghajlat-politikai célok elérését 2021–2027 közötti többéves pénzügyi keretben, illetve hogy ezt az arányt mihamarabb, de legkésőbb 2027-ben 30 %-ra lehessen emelni. A releváns tevékenységek meghatározására a program előkészítése és végrehajtása során, újbóli értékelésükre pedig a vonatkozó értékelések és felülvizsgálati folyamat keretében kerül sor. [Mód. 43]

(32a)  Tekintettel arra, hogy az Unió globális szerepet játszik, továbbá összhangban az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjével és a tagállamok által a Rio+20 konferencián tett kötelezettségvállalásokkal, a programnak érvényesítenie kell az inkluzív, méltányos és minőségi oktatást és az egész életen át tartó tanulást, elismerve egyszersmind azt, hogy az oktatás alapvető szerepet játszik a szegénység elleni küzdelemben. A programnak hozzá kell járulnia a fenntartható fejlesztési menetrendhez azzal is, támogatja a fenntartható fejlődéshez szükséges készségek fejlesztésére, valamint az emberek fenntarthatósággal, környezetvédelemmel és éghajlatváltozással kapcsolatos formális, nem formális és informális oktatására irányuló erőfeszítéseket. [Mód. 44]

(33)  Ez a rendelet meghatározza a program teljes időtartamára vonatkozó pénzügyi keretösszeget,keretösszegét, amely [a hivatkozást frissíteni kell adott esetben a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti intézményközi megállapodás 17. pontja értelmében(23)] az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára. 2021-től a program éves költségvetésének jelentős növekedését kell biztosítani a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret utolsó évéhez képest, amelyet az éves előirányzatok lineáris és fokozatos növekedése követ. Ezzel a költségvetési profillal már a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret kezdetétől biztosítható lenne a szélesebb körű hozzáférés, és elkerülhető lenne az utolsó években az előirányzatok aránytalanul nagy növekedése, amelynek felhasználása nehézségekbe ütközhet. [Mód. 45]

(34)  A nemzeti irodák által az oktatás és képzés terén irányítandó tevékenységek keretösszegén belül a minimumösszegeket ágazatonkénti felosztásban (felsőoktatás, iskolai oktatás, szakképzés és felnőttoktatás) kell meghatározni annak érdekében, hogy az ágazatok mindegyikében garantálható legyen az előirányzatoknak a tervezett teljesítmény és eredmények eléréséhez szükséges kritikus tömege. Az egyes intézkedésekre és kezdeményezésekre vonatkozó költségvetési előirányzatok pontos összegét a munkaprogramban kell meghatározni. [Mód. 46]

(35)  Az említett programra az (EU, Euratom) [az új költségvetési rendelet] rendelet(24) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre és a közvetett végrehajtásra – vonatkozó szabályokat.

(36)  Az e rendelet szerinti finanszírozási formákat és végrehajtási módokat annak alapján kell megválasztani, hogy azok mennyiben képesek elérni a tevékenységek konkrét célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a szabályok be nem tartásának várható kockázatát. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékos átalányok és az egységköltségek alkalmazását, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet [125. cikkének (1) bekezdésében] említettek szerint. Az átláthatóságnak, az egyenlő bánásmódnak és a megkülönböztetésmentességnek a költségvetési rendeletben szereplő elvét a program végrehajtásakor tiszteletben kell tartani. [Mód. 47]

(37)  Az Európai Gazdasági Térségben (EGT) tagsággal rendelkező harmadik országok az EGT-megállapodással – amely az uniós programoknak a megállapodás szerint meghozott határozattal történő végrehajtásáról rendelkezik – létrehozott együttműködés keretében részt vehetnek a programban. Harmadik országok részvételére más jogi eszközök alapján is lehetőség van. E rendeletnek biztosítania kell az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal, valamint az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Harmadik országoknak a programban való teljes körű részvétele az érintett harmadik országnak a programban való részvételére vonatkozó külön megállapodásban meghatározott feltételekhez kötött. A teljes körű részvétel továbbá maga után vonja a nemzeti iroda létrehozására és a program bizonyos tevékenységeinek decentralizált irányítására vonatkozó kötelezettséget. A programhoz nem társult harmadik országok szervezetei szervezeteinek és természetes személyei személyeinek a munkaprogramban és a Bizottság által közzétett pályázati felhívásokban meghatározottak szerint kell vehetnek részt venniük a program bizonyos tevékenységeiben. A program végrehajtása során egyedi megállapodásokat lehet figyelembe venni az európai törpeállamok szervezetei és természetes személyei tekintetében. [Mód. 48]

(38)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 349. cikkével és a „Szorosabb és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival” című bizottsági közleménnyel(25) (a stratégiai partnerségről szóló közlemény) összhangban a programnak tekintetbe kell vennie e régiók sajátos helyzetét. Intézkedésekre fog sor kerülni, hogy a legkülső régiók nagyobb mértékben vehessenek részt valamennyi tevékenységben. Elő kell segíteni az e régiók és harmadik országok – különösen az egymással szomszédos országok – lakosai és szervezetei közötti mobilitási csereprogramokat és együttműködést. Ezen intézkedéseket rendszeresen nyomon kell követni és értékelni kell. [Mód. 49]

(38a)  A stratégiai partnerségről szóló közleményben a Bizottság elismeri, hogy a tanulók és az oktatási, illetve képzési személyzet megnövekedett mobilitása különösen az Erasmus+ programon belül rendkívül előnyös lenne a legkülső régiók számára, és vállalja a legkülső régiókból, illetve a legkülső régiókba utazó résztvevők pénzügyi támogatásának további kiigazítását konkrét finanszírozási szabályok fenntartásával e régiókban az Erasmus+ program keretén belül, valamint annak a lehetőségnek a megvizsgálását, hogy a regionális Erasmus+ programban foglalt együttműködést kiterjesszék, hogy tovább ösztönözze a mobilitást a legkülső régiók és a szomszédos harmadik országok között, továbbá, hogy az Erasmus+ kiegészítéseként használja az Európai Szociális Alap Pluszt. [Mód. 50]

(39)  A [a hivatkozást adott esetben a TOT-okról szóló új határozatnak megfelelően frissíteni kell 2013/755/EU tanácsi határozat(26) 94. cikke] alapján a tengerentúli országokban és területeken (TOT-ok) letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is figyelemmel, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik. Az ezen országok és területek távoli fekvéséből következő korlátokat figyelembe kell venni a program végrehajtása során, a programban való részvételüket pedig nyomon kell követni és rendszeresen értékelni kell.

(40)  A programnak fenn kell tartani a folyamatosságot a célkitűzései és prioritásai tekintetében. Tekintettel azonban arra, hogy a programot egy hétéves időszak alatt kell végrehajtani, megfelelő rugalmasságot kell biztosítani annak érdekében, hogy a program alkalmazkodni tudjon az oktatás, a képzés, az ifjúságpolitika és a sport terén a realitások és a politikai prioritások változásaihoz. Ezért e rendelet nem határozza meg részletesen a konkrét kezdeményezések kialakításának módját, és nem előlegezi meg a következő hét évre szóló politikai prioritásokat és az ezekhez kapcsolódó költségvetési prioritásokat. Ehelyett a másodlagos szakpolitikai döntéseket és prioritásokat, többek között a konkrét új kezdeményezések részleteit, a költségvetési rendelettel összhangban lévő munkaprogramok keretében a Bizottságnak munkaprogramokat kell meghatározni. Az új kezdeményezések kialakításakor le kell vonni az e területen tett korábbi és folyamatban lévő kísérleti kezdeményezések tanulságait, elfogadnia, és megfelelően figyelembe ezekről tájékoztatnia kell venni az európai Parlamentet és a Tanácsot hozzáadott értéket mind a kezdeményezés tartalma, mind pedig szerkezete tekintetében. A munkaprogramban meg kell határozni továbbá a végrehajtáshoz szükséges intézkedéseket a program általános és konkrét célkitűzéseinek megfelelően, a támogatásokra vonatkozó kiválasztási és odaítélési feltételeket, valamint az előírt összes többi elemet is. A munkaprogramokat és azok módosításait a vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően végrehajtási jogi aktusok útján kell elfogadni felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján kell elfogadni. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten és a nemzeti ügynökségekkel és érintett felekkel egyeztetve, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodásban meghatározott elveknek megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. [Mód. 51]

(40a)  A Bizottságnak a nemzeti irodákkal együttműködve nyomon kell követnie a program végrehajtását és jelentést kell arról tennie a program időtartama alatt és a program lezárultát követően is. A program végső értékelését kellő időben el kell végezni, hogy az felhasználható legyen az utódprogram félidős felülvizsgálatába. A Bizottságnak elsősorban el kell végeznie a program félidős értékelését, melyhez adott esetben e rendelet módosítására irányuló jogalkotási javaslatot kell csatolnia. [Mód. 52]

(41)  A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás(27) (22) és (23) bekezdése értelmében a program értékelését egyedi alapján a programot konkrét nyomonkövetési követelmények útján követelményeknek megfelelően gyűjtött információk információ alapján kell végezni, kerülve a értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket kedvezményezettekre nehezedőket. E követelményeknek konkrét, mérhető és valós mutatókat kell magukban foglalniuk, amelyek időszakonként mérhetők, és alapul szolgálnak a program valós hatásainak értékeléséhez. [Mód. 53]

(42)  Európai, nemzeti és helyi szinten is biztosítani kell a program által támogatott tevékenységek megfelelő célba juttatását, hirdetését és terjesztését. A célba juttatással, hirdetéssel és terjesztéssel kapcsolatos tevékenységekhez igénybe kell venni a program valamennyi végrehajtó szervét, adott esetben más fontos érdekelt felek támogatásával is. [Mód. 54]

(43)  A lakossági tájékoztatás magasabb szintű hatékonysága és a Bizottság kezdeményezésére végzett kommunikációs tevékenységek közötti erősebb szinergia biztosítása érdekében az e rendelet értelmében kommunikációs tevékenységekre elkülönített forrásoknak hozzá kell járulniuk az Unió politikai prioritásaira vonatkozó szervezeti kommunikáció biztosításához is, feltéve, hogy az említett prioritások kapcsolódnak e rendelet általános célkitűzéseihez. [Mód. 55]

(44)  E rendelet hatékony és eredményes végrehajtásának biztosítása érdekében a programnak maximálisan ki kell használnia a jelenlegi megvalósítási mechanizmusokat. A program végrehajtását ezért a Bizottságra és a nemzeti irodákra kell bízni, amelyeknek biztosítaniuk kell a programszabályok mindvégig következetes és egységes alkalmazását az egész EU-ban. Ennek érdekében, továbbá a program hatékony végrehajtásának céljából a Bizottságnak és a nemzeti ügynökségeknek az érdekelt felekkel konzultálva együttműködést kell folytatniuk, hogy következetes, egyszerű és magas színvonalú eljárásokat dolgozzanak ki, valamint elősegítsék a bevált gyakorlatok cseréjét, és javítsák a programba tartozó projektek minőségét. Ha megvalósítható, az eredményesség maximalizálása érdekében a nemzeti irodáknak azonosaknak kell lenniük az elődprogram irányítására kijelölt nemzeti irodákkal. Az előzetes megfelelőségi értékelést azokra a követelményekre kell korlátozni, amelyek újak és csak a programra jellemzőek, kivéve indokolt esetekben, például ha az érintett nemzeti iroda súlyos hibát követ el, vagy nem megfelelő teljesítményt nyújt. [Mód. 56]

(44a)  Annak érdekében, hogy finanszírozás igénylésére lehessen ösztönözni azokat a projektszervezőket, akiknek nem rendelkeznek tapasztalatokkal az uniós finanszírozási programokkal kapcsolatosan, a Bizottságnak és a nemzeti ügynökségeknek tanácsadást és támogatást kell nyújtaniuk, továbbá biztosítaniuk kell, hogy a pályázati eljárások a lehető legegyértelműbbek és legegyszerűbbek legyenek. A program útmutatóját tovább kell fejleszteni annak érdekében, hogy felhasználóbarát és egyértelmű legyen, valamint egyszerűsíteni kell és megfelelő időben elérhetővé kell tenni a pályázati űrlapokat. A pályázati folyamat további korszerűsítése és harmonizálása érdekében közös, többnyelvű egyablakos rendszert kell kidolgozni a program kedvezményezettjei és a program irányításában részt vevők számára. [Mód. 57]

(44b)  Általános szabályként a támogatási kérelmeket és a pályázatokat a kérelmező székhelye szerinti ország nemzeti irodájához kell benyújtani, és ennek az irodának kell kezelnie azokat. Ettől eltérve azonban az uniós szintű hálózatok és európai vagy nemzetközi szervezetek által szervezett tevékenységekkel kapcsolatos támogatási kérelmeket és projektpályázatokat a Bizottsághoz kell benyújtani, és közvetlenül a Bizottságnak kell kezelnie azokat. [Mód. 58]

(45)  Annak érdekében, hogy minden részt vevő országban biztosított legyen a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a jogbiztonság, minden egyes nemzeti hatóságnak ki kell jelölnie egy független auditszervezetet. Ha megvalósítható, az eredményesség maximalizálása érdekében a független auditszervezetnek azonosnak kell lennie az előző programban említett tevékenységekhez kijelölt szervvel.

(46)  A tagállamoknak törekedniükel kell arra, hogy elfogadják fogadniuk a programhoz való hozzáférést akadályozó vagy a program megfelelő működését gátló jogi és közigazgatási akadályok megszüntetéséhez szükséges valamennyi megfelelő intézkedést. Idetartozik adott esetben – a harmadik országbeli állampolgárok beutazása és tartózkodása tekintetében az uniós jog sérelme nélkül – a vízumok és tartózkodási engedélyek megszerzését nehezítő adminisztratív kérdések rendezése. Az (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel(28) összhangban a tagállamoknak célszerű gyorsított eljárásokat létrehozniuk a beutazás és a tartózkodás engedélyezésére. [Mód. 59]

(47)  A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére és értékelésére vonatkozó adatokat hatékonyan, eredményesen, időben és kellő részletességgel összegyűjtsék. Ezeket az adatokat a vonatkozó adatvédelmi szabályoknak megfelelő módon közölni kell a Bizottsággal.

(48)  E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(29) megfelelően kell gyakorolni. [Mód. 60]

(49)  A kedvezményezettekre vonatkozó követelmények egyszerűsítése érdekében a lehető legnagyobb mértékben egyszerűsített támogatásokat kell alkalmazni egyösszegű átalány, egységköltség és százalékos átalány formájában. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően, illetve a program adminisztrációjának egyszerűsítése érdekében az érintett projekten alapuló átalányjellegű kifizetéseket kell alkalmazni valamennyi ágazat mobilitási tevékenységei esetében. A program mobilitási tevékenységeihez nyújtott egyszerűsített támogatásokat támogatásoknak a Bizottság által meghatározottak szerint figyelembe rendszeresen felül kell vvizsgálni és hozzá kell igazítani enniük a fogadó országban és régióban szokványos megélhetési költségeket költségekhez. A Bizottságnak és a küldő országok nemzeti irodáinak lehetőséget kell biztosítani, hogy objektív kritériumok alapján kiigazíthassák ezeket az egyszerűsített támogatásokat, különösen annak biztosítása érdekében, hogy a kevesebb lehetőséggel rendelkezők is hozzáférjenek a programhoz. A nemzeti joggal összhangban a tagállamokat ösztönözni kell arra is, hogy mentesítsék ezeket a támogatásokat az adók és járulékok alól. Ugyanennek a mentességnek vonatkoznia kell a pénzügyi támogatásokat az érintett személyeknek odaítélő köz- vagy magántestületekre is. [Mód. 61]

(50)  A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel(30), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel(31) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel(32) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv(33) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más jogellenes tevékenységeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az Európai Csalás Elleni Hivatal, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(51)  Biztosítani kell a program keretében végzett tevékenységek és a tagállamok által végrehajtott tevékenységek, valamint más uniós tevékenységek közötti kiegészítő jelleget, különösen az oktatás, a kultúra és a média, az ifjúságpolitika és a szolidaritás, a foglalkoztatás és a társadalmi befogadás, a kutatás és az innováció, az ipar és a vállalkozások, a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés ‒ különös tekintettel a fiatal mezőgazdasági termelőkre ‒, a kohézió, a regionális politika, valamint a nemzetközi együttműködés és fejlesztés terén.

(52)  Jóllehet a keretszabályozás már lehetővé tette, hogy a tagállamok és a régiók az előző programozási időszakban szinergiákat alakítsanak ki az Erasmus+ és más uniós eszközök, például az európai strukturális és beruházási alapok között, amelyek szintén támogatják az uniós oktatási, képzési és ifjúsági rendszerek minőségi fejlesztését, ez a lehetőség mindeddig kihasználatlan maradt, ami korlátozza a projektek rendszerszintű hatásait és a szakpolitikára gyakorolt hatást. A hatás maximalizálása érdekében nemzeti szinten hatékony kommunikációra és együttműködésre van szükség a különböző eszközök irányításáért felelős nemzeti irodák között. A programnak lehetővé kell tennie az említett eszközökkel való aktív együttműködést, különösen annak biztosításával, hogy ha egy színvonalas pályázat forráshiány miatt nem finanszírozható a program keretében, akkor a pályázat finanszírozását egyszerűsített eljárás keretében mérlegelni lehessen az európai strukturális és beruházási alapok keretében. Annak érdekében, hogy egyszerűsíteni lehessen az eljárást az ilyen intézkedésekre vonatkozóan, lehetővé kell tenni, hogy kiváló minőségük elismeréseként kiválósági pecsétet kaphassanak. Az ilyen, programok közötti komplementaritás minden bizonnyal növeli a sikeres projektek arányát. [Mód. 62]

(52a)  Az uniós finanszírozás és szakpolitikai támogatás hatékonyságának maximalizálása érdekében fontos a szinergiák és a komplementaritás koherens módon történő előmozdítása az összes releváns programban. Ezek a szinergiák és komplementaritások nem vezethetnek ahhoz, hogy az Erasmus+ program számára előirányzott forrásokat a programstruktúrán kívül kezeljék, vagy hogy e források felhasználása az e rendeletben meghatározottaktól eltérő célokat szolgáljon. A szinergiáknak és a komplementaritásnak egyszerűsített kérelmezési eljárásokat kell eredményezniük a végrehajtás szintjén. [Mód. 63]

(53)  A program teljesítménymutatóinak felülvizsgálata vagy kiegészítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a mellékletre vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kézhez kell kapnia minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(54)  Helyénvaló az elődprogram megfelelő lezárásának biztosítása, különös tekintettel az irányítására vonatkozó többéves megállapodások – úgymint a technikai és adminisztratív segítségnyújtás finanszírozása – további fenntartására. A technikai és adminisztratív segítségnyújtásnak 2021. január 1-jétől szükség esetén biztosítania kell az elődprogram keretében 2020. december 31-ig le nem zárult tevékenységek irányítását.

(55)  Ez a rendelet tiszteletben tartja a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott alapvető jogokat, és figyelembe veszi az ott elismert elveket. E rendelet különösen törekszik arra, hogy teljes mértékben tiszteletben tartsa a nők és a férfiak egyenlő bánásmódhoz való jogát, valamint a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetésmentességhez való jogot, és hogy előmozdítsa az Európai Unió Alapjogi Chartája 21. és 23. cikkének alkalmazását. Ezért a programnak aktívan támogatnia kell azokat a kezdeményezéseket, amelyek célja a tudatosság növelése és a megkülönböztetés által érintett bármely csoport pozitív megítélésének előmozdítása, valamint a nemek közötti egyenlőség előmozdítása. Támogatnia kell továbbá a romák előtt álló oktatási szakadék és sajátos nehézségek kezelésére irányuló erőfeszítéseket azáltal, hogy elősegíti a programban való teljes körű és aktív részvételüket. A különösen az Alapjogi Chartában elismert jogok és elvek tiszteletben tartását mindvégig érvényesíteni kell a program tervezési, végrehajtási, ellenőrzési és értékelési folyamatában. [Mód. 64]

(56)  Az Európai Parlament és a Tanács által az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott horizontális költségvetési szabályok alkalmazandók erre a rendeletre. E szabályokat a költségvetési rendelet rögzíti, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelmére is vonatkoznak, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a hatékony uniós finanszírozás alapvető előfeltétele.

(57)  Mivel e rendelet célkitűzését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a finanszírozott mobilitási és együttműködési tevékenységek transznacionális jellege, nagy volumene és kiterjedt földrajzi hatálya, a tanulási célú mobilitáshoz való hozzáférésre és általában az uniós integrációra, valamint a megerősített nemzetközi dimenzióra gyakorolt hatások miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket fogadhat el az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(58)  Az 1288/2013/EU rendeletet 2021. január 1-jével hatályon kívül kell helyezni.

(59)  A program alapján nyújtott finanszírozás folytonosságának biztosítása érdekében e rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet létrehozza az Erasmus Erasmus+ elnevezésű, az oktatás, képzés, ifjúság és sport területére vonatkozó uniós cselekvési programot (a továbbiakban: program).

A rendelet megállapítja a program célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.  „egész életen át tartó tanulás”: a tanulás valamennyi életszakaszt átfogó minden formája (formális, nem formális és informális tanulás), beleértve a koragyermekkori nevelést és gondozást, az általános képzést, a szakképzést, a felsőoktatást és a felnőttoktatást, amely az egyén, a polgár, a kultúra, a társadalom és/vagy a foglalkoztatás szempontjából a tudás, a készségek a képességek és a kompetenciák gyarapodását vagy frissítését vagy a társadalmi részvétel megerősítését vagy a társadalmi részvétel megerősítését eredményezi, ideértve a tanácsadási és orientációs szolgáltatások nyújtását is; [Mód. 65]

2.  „tanulási célú mobilitás”: a lakóhely szerinti országtól eltérő országba való, tanulmányi, képzési – beleértve az átképzést vagy a továbbképzést is –, illetve nem formális vagy informális tanulási célú tényleges átköltözés; ez megvalósulhat szakmai gyakorlatok, tanulószerződéses gyakorlati képzések, ifjúsági csereprogramok, tanítás, illetve szakmai továbbképzési tevékenységekben való részvétel formájában;olyan intézkedések kísérhetik, mint például nyelvi támogatás és képzés, és/vagy kiegészítheti e-tanulás és virtuális együttműködés. Bizonyos sajátos esetekben információs és kommunikációs technológiai eszközök alkalmazásán keresztül történő tanulás formájában is megvalósulhat; [Mód. 66]

2a.  „virtuális tanulás”: készségek és ismeretek elérhető információs és kommunikációs eszközök használatával történő elsajátítása; [Mód. 67]

2b.  „vegyes tanulás”: készségek és ismeretek virtuális oktatási és képzési eszközök, valamint hagyományos oktatási és képzési módszerek kombinációja révén történő elsajátítása; [Mód. 68]

3.  „nem formális tanulás”: önkéntes tanulás, amely a formális oktatási és képzési rendszeren kívül – a célkitűzések, a módszerek és az idő tekintetében – céltudatos tevékenységeken keresztül és a tanuláshoz nyújtott támogatás valamilyen formája mellett valósul meg;

4.  „informális tanulás”: a napi tevékenységekből eredő tanulás, amely a célkitűzések, az idő vagy a tanulás támogatása tekintetében nem szervezett vagy strukturált; a tanuló szempontjából lehet, hogy nem szándékos;

5.  „fiatalok”: 13 és 30 év közötti személyek;

6.  „szabadidősport”: bármilyen korú helyi szinten, amatőr sportolók által szervezett formában, rendszeresen gyakorolt, egészségügyi, nevelési vagy társadalmi célú sporttevékenység sporttevékenység és tömegsport; [Mód. 69]

7.  „felsőoktatási hallgató”: felsőoktatási intézménybe beiratkozott személy, beleértve a rövid ciklusú képzést, az alapképzést, mesterképzést vagy doktori képzést, vagy az ezekkel egyenértékű képzést, vagy bármely olyan személy, aki az előző 24 hónap során ilyen intézményben végzett; A felsőoktatásban frissen végzettek is idetartoznak; [Mód. 70]

8.  „személyzet”: az oktatásban, a képzésben vagy a nem formális tanulásban valamennyi szinten szakmai vagy önkéntes alapon részt vevő személyek; idetartozhatnak az egyetemi tanárok, a tanárok, az oktatók, a kutatók, az iskolavezetők, az ifjúságsegítők, a sportedzők, a nem oktatással foglalkozó dolgozók és a tanulást támogató egyéb szakemberek; [Mód. 71]

8a.  „sportszemélyzet”: bármely olyan személyek, akik javadalmazás ellenében vagy önkéntes alapon sportcsapatok vagy több egyéni sportoló menedzselésével, tanításával vagy edzésével vagy foglalkoznak; [Mód. 72]

9.  „szakképzésben részt vevők”: minden olyan személy, aki beiratkozott szakmai alapképzési vagy szakmai továbbképzési programra, bármely szinten a középfokú oktatástól a posztszekunder képzésig, vagy bármely személy, aki az előző 24 hónapban ilyen program keretében végzettséget szerzett; említett programok frissen végzett résztvevőit is magában foglalja; [Mód. 73]

10.  „iskolai tanuló”: a koragyermekkori neveléstől és gondozástól kezdve a felső középfokú oktatási szintig általános oktatást nyújtó intézménybe tanulói minőségben beiratkozott személy vagy az intézményes oktatáson kívül iskolázott személy, akit a területén illetékes nemzeti hatóságok a programban való részvételre jogosultnak tekintenek; [Mód. 74]

11.  „felnőttoktatás”: felnőttek iskolarendszerű oktatás utáni nem szakmai tanulásának bármilyen formája, amely lehet formális, nem formális vagy informális jellegű is;

12.  „a programhoz nem társult harmadik ország”: olyan harmadik ország, amely nem vesz részt teljes körűen a programban, de amelynek jogalanyai az Unió érdekeit szolgáló, kellően indokolt esetekben kivételesen részesülhetnek a programmal járó előnyökből; [Mód. 75]

13.  „harmadik ország”: olyan ország, amely nem uniós tagállam;

14.  „partnerség”: intézmények és/vagy szervezetek csoportján belüli megállapodás közös tevékenységek és projektek végrehajtása céljából;

15.  „közös mesterképzés mesterképzés vagy doktori program”: legalább két felsőoktatási intézmény által nyújtott integrált tanulmányi program, amelynek eredményeképpen az összes részt vevő intézmény egyetlen oklevelet állít ki és ír alá közösen, amelyet a részt vevő intézmények székhelye szerint országokban hivatalosan elismernek; [Mód. 76]

16.  „nemzetközi”: legalább egy, a programhoz nem társult harmadik országot érintő bármely cselekvésre vonatkozik;

17.  „virtuális együttműködés”: bármely olyan együttműködési forma, amely során információs és kommunikációs technológiai eszközöket alkalmaznak;

18.  „felsőoktatási intézmény”: bármilyen szervezet típusú felsőoktatási intézmény, amely – a nemzeti joggal vagy gyakorlattal összhangban – elismert fokozat vagy más elismert felsőfokú képesítés megszerzéséhez vezető képzést nyújt, függetlenül az ilyen intézmények megnevezésétől vagy bármely más, hasonló szervezet, valamint bármilyen más típusú felsőoktatási intézmény, amelyet a székhelye szerinti területen a nemzeti hatóságok jogosultnak tekintenek a programban való részvételre; [Mód. 77]

19.  „transznacionális”: legalább két olyan országot érintő bármely cselekvésre vonatkozik, amelyek vagy tagállamok, vagy a programhoz társult harmadik országok;

20.  „ifjúsági részvételi tevékenység”: informális ifjúsági csoportok és/vagy ifjúsági szervezetek által végzett, iskolán kívüli tevékenység, amelyet nem formális vagy informális tanulási megközelítés és hozzáférhetőségi és befogadási támogatás jellemez; [Mód. 78]

21.  „ifjúságsegítő”: nem formális vagy informális tanulásban érintett szakember vagy önkéntes, aki támogatja a fiatalokat fiatalok személyes fejlődését, beleértve a szociálpedagógiai és szakmai fejlődésüket és a kompetenciáik fejlesztését fejlődésükben; [Mód. 79]

22.  „uniós ifjúsági párbeszéd”: a szakpolitikai döntéshozók, a döntéshozók, a szakértők, a kutatók vagy adott esetben a civil társadalmi szereplők által a fiatalokkal és az ifjúsági szervezetekkel folytatott párbeszéd, amely teret enged az ifjúsággal kapcsolatos minden területen ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés prioritásaira, megvalósítására és nyomon követésére irányuló folyamatos közös gondolkodásnak; [Mód. 80]

23.  „a programhoz társult harmadik ország”: olyan harmadik ország, amely az Unióval kötött valamely megállapodás részes fele, ami lehetővé teszi a programban való részvételét, és amely teljesíti az e rendeletben a tagállamok tekintetében megállapított valamennyi kötelezettséget; [Mód. 81]

24.  „jogalany”: minden olyan természetes személy, valamint a nemzeti jog, az uniós jog vagy a nemzetközi jog alapján létrehozott olyan jogi személy, amely jogi személyiséggel rendelkezik, és saját nevében jogokat gyakorolhat és kötelezettségeket vállalhat, illetve a költségvetési rendelet [197. cikke (2) bekezdésének c) pontja] szerinti, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;

25.  „kevesebb lehetőséggel rendelkező emberek”: olyan személyek, akik különböző akadályok, például fogyatékosság, egészségügyi problémák, tanulási nehézségek, migrációs háttér, akiket gazdasági, társadalmi, kulturális különbségek, gazdasági, szociális és földrajzi vagy egészségügyi okokból, migráns hátterük vagy például fogyatékosság vagy tanulási nehézségek miatt akadályok gátolnak abban, hogy ténylegesen hozzáférjenek a program által kínált lehetőségekhez; helyzetük miatt hátrányos helyzetben vannak a programhoz való hozzáférés tekintetében, ideértve a marginalizált közösségekből származó vagy az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikkében említett tényezők valamelyikén alapuló diszkrimináció kockázatával szembenéző személyeket is; [Mód. 82]

26.  „nemzeti hatóság”: valamely tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban a program irányításának nemzeti szintű nyomon követéséért és felügyeletéért felelős hatóság;

27.  „nemzeti iroda”: egy vagy több szerv egy adott tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban, amely a program végrehajtásának nemzeti szintű irányításáért felelős. Egy adott tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban egynél több nemzeti iroda is működhet;

27a.  „kiválósági pecsét”: a programhoz benyújtott azon projekteknek odaítélt minőségi védjegy, amelyek megérdemlik ugyan a támogatást, azonban a költségvetési korlátok miatt mégsem kapnak; a védjegy elismeri a javaslat értékét, és támogatást nyújt az alternatív finanszírozási lehetőségek felkutatásában. [Mód. 83]

3. cikk

A program célkitűzései

(1)  A program általános célkitűzése, az egész életen át tartó tanulás révén hogy támogassa az emberek tanulmányi előmenetelét és szakmai és személyes fejlődését az oktatás, a képzés, ifjúsági tevékenységek az ifjúságpolitika és a sport terén Európában és Európán kívül, ezáltal hozzájárul hozzájárulva a fenntartható növekedéshez, a minőségi munkahelyteremtéshez és a társadalmi kohézióhoz, és befogadáshoz, az aktív polgári szerepvállaláshoz, továbbá az európai identitás erősítéséhez. Ilyen módon a program kulcsfontosságú eszköz az európai oktatási térség létrehozása, az oktatási és képzési innováció elősegítése, az oktatás és képzés terén folytatott európai stratégiai együttműködés, valamint az alapul szolgáló ágazati menetrendek végrehajtásának támogatása, a 2019 és 2027 közötti időszakra vonatkozó uniós ifjúsági stratégia keretében az ifjúságpolitikai együttműködés előmozdítása, továbbá a sport európai dimenziójának fejlesztése szempontjából. [Mód. 84]

(2)  A program egyedi célkitűzései a következők:

a)  az egyéni tanulási célú mobilitás, valamint az együttműködés, a befogadás, a méltányosság, a kiválóság, a kreativitás és az innováció ösztönzése az oktatáshoz és képzéshez kapcsolódó szervezetek és szakpolitikák szintjén; [Mód. 85]

b)  a nem formális és informális tanulási célú mobilitásnak, az interkulturális tanulásnak, a kritikai gondolkodásnak és a fiatalok aktív részvételének, valamint az együttműködésnek, a befogadásnak, a minősgének, a kreativitásnak és az innovációnak az ösztönzése az ifjúsági szervezetek és szakpolitikák szintjén; [Mód. 86]

c)  a sportedzők és a személyzet szabadidősport keretében a sportszemélyzet és szervezett keretek között rendszeresen sportoló fiatalok tanulási célú mobilitásának, valamint az együttműködésnek, a befogadásnak, a kreativitásnak és az innovációnak az ösztönzése a sporttal kapcsolatos szervezetek és szakpolitikák szintjén; [Mód. 87]

ca)  az egész életen át tartó tanulás előmozdítása ágazatközi megközelítéssel formális, nem formális és informális keretek között és a rugalmas tanulási útvonalak támogatásával. [Mód. 88]

(2a)  A programnak megerősített nemzetközi vetülettel is rendelkeznie kell, amely az Unió és a harmadik országok közötti együttműködés révén az Unió külső fellépéseinek és fejlesztési célkitűzéseinek a támogatását célozza. [Mód. 89]

(3)  A program célkitűzései a következő három fő intézkedés révén valósulnak meg:

a)  tanulási célú mobilitás („1. fő intézkedés”);

b)  szervezetek és intézmények közötti együttműködés („2. fő intézkedés”); valamint

c)  a szakpolitikai fejlesztéshez és együttműködéshez nyújtott támogatás („3. fő intézkedés”);

A célkitűzések megvalósítására emellett a 7. cikkben ismertetett Jean Monnet akciók révén is törekedni kell.

A program minden intézkedésének kiemelt tanulási komponenst kell tartalmaznia, amely elősegíti a program e cikkben meghatározott célkitűzéseinek megvalósítását. Az egyes fő intézkedések keretében támogatott tevékenységek leírását a II. fejezet (oktatás és képzés), a III. fejezet (ifjúságpolitika) és a IV. fejezet (sport) tartalmazza. Az egyes fellépésekre vonatkozó operatív célkitűzéseket és az azokhoz tartozó szakpolitikai prioritásokat a 19. cikkben említett munkaprogram határozza meg részletesen. [Mód. 90]

3a. cikk

Európai hozzáadott érték

(1)  A program csak azokat az intézkedéseket és tevékenységeket támogatja, amelyek potenciális európai hozzáadott értéket teremtenek és hozzájárulnak a 3. cikkben említett célkitűzések megvalósításához.

(2)  A program intézkedéseinek és tevékenységeinek európai hozzáadott értékét például az alábbiak segítségével kell biztosítani:

a)  országokon átívelő jelleg, különösen a fenntartható rendszerszintű hatás elérését célzó mobilitás és együttműködés tekintetében;

b)  más nemzeti, uniós és nemzetközi szintű programokkal és szakpolitikákkal való kiegészítő jelleg és szinergiák;

c)  hozzájárulás az átláthatóságot és az elismerést támogató uniós eszközök hatékony használatához;

d)  hozzájárulás Unió-szerte alkalmazandó minőségbiztosítási normák, többek között charták kidolgozásához;

e)  hozzájárulás az oktatási és képzési programokra Unió-szerte alkalmazandó közös normák kialakításához;

f)  a kultúrák és vallások közötti párbeszéd Unió-szerte történő előmozdítása;

g)  a többnyelvűség Unió-szerte történő előmozdítása; vagy

h)  az Európához tartozás érzésének előmozdítása és egy közös európai állampolgárság erősítése. [Mód. 91]

II. FEJEZET

OKTATÁS ÉS KÉPZÉS

4. cikk

1. fő intézkedés

Tanulási célú mobilitás

A program az oktatás és képzés terén az 1. fő intézkedés keretében a következő tevékenységeket támogatja:

a)  a felsőoktatási hallgatók és személyzet mobilitása;

b)  a szakképzésben részt vevő tanulók és a szakképzésben dolgozó személyzet mobilitása;

c)  az iskolai tanulók és az iskolai személyzet, köztük az óvodapedagógusok és a kisgyermekkori nevelők és gondozók mobilitása; [Mód. 92]

d)  a felnőttoktatási személyzet és a felnőtt tanulók mobilitása; [Mód. 93]

e)  nyelvtanulási lehetőségek, beleértve a mobilitási tevékenységek támogatására szolgálókat.

A program támogatja a virtuális tanulással és a vegyes tanulással kapcsolatos intézkedéseket az (1) bekezdésben meghatározott mobilitási tevékenységek támogatására. Támogatja továbbá az ilyen tevékenységeket olyan személyek számára, akik nem tudnak részt venni az ilyen mobilitási tevékenységekben.

A Bizottság adott esetben szavatolja a program keretében kidolgozott virtuális és vegyes tanulási eszközök szélesebb nyilvánosság számára történő rendelkezésre bocsátását. [Mód. 94]

Támogatásban részesíthető az e cikkben meghatározott mobilitási tevékenységek előkészítése, beleértve szükség szerint az előkészítő látogatásokat. [Mód. 95]

5. cikk

2. fő intézkedés

Szervezetek és intézmények közötti együttműködés

A program az oktatás és képzés terén a 2. fő intézkedés keretében a következő tevékenységeket támogatja:

a)  együttműködésre és a bevált gyakorlatok cseréjére irányuló stratégiai partnerségek, beleértve a programhoz való szélesebb körű és inkluzívabb hozzáférés előmozdítására szolgáló kisléptékű partnerségeket is; [Mód. 96]

b)  kiválósági partnerségek, különösen az európai egyetemek hálózata, a szakképzési kiválósági központok az Erasmus Mundus és közös mesterképzések vagy doktori programok; Az európai egyetemeknek és szakképzési kiválósági központoknak legalább egy, valamely tagállamban letelepedett taggal kell rendelkezniük; [Mód. 97]

c)  Európa innovációs kapacitásának erősítésére szolgáló innovációs partnerségek, mint például felnőttoktatási szövetségek; [Mód. 98]

d)  hozzáférhető és felhasználóbarát online platformok és eszközök a virtuális együttműködéshez, beleértve az eTwinning és az európai felnőttképzés elektronikus platformja számára kifejlesztett támogatási szolgáltatásokat, az „egyetemes tervezés az oktatásban” eszközök használatát népszerűsítő eszközök, valamint a mobilitást elősegítő eszközök, mint például a 25. cikk (7c) bekezdésében említett európai diákigazolvány; [Mód. 99]

da)  célzott kapacitásépítés a felsőoktatás területén olyan harmadik országokkal, amelyek nem állnak kapcsolatban a programmal. [Mód. 100]

6. cikk

3. fő intézkedés

A szakpolitikai fejlesztéshez és együttműködéshez nyújtott támogatás

A program az oktatás és képzés terén a 3. fő intézkedés keretében a következő tevékenységeket támogatja:

a)  az oktatás és képzés terén az általános uniós és ágazati szakpolitikák előkészítése és végrehajtása, többek között az Eurydice hálózat vagy más releváns szervezetek tevékenységeinek támogatásával;

b)  a kompetenciák, készségek és képesítések színvonalát, átláthatóságát, és elismerését és frissítését elősegítő uniós eszközök és intézkedések(34); [Mód. 101]

c)  szakpolitikai párbeszéd és együttműködés az oktatás és képzés terén a legfontosabb az érintett érdekelt felek, felekkel, többek között uniós hálózatokkal, hálózatok, valamint európai és nemzetközi szervezetek számára, valamint ezek támogatásanem kormányzati szervezetekkel és nemzetközi szervezetekkel; [Mód. 102]

d)  a program minőségi és inkluzív végrehajtását elősegítő célzott intézkedések; [Mód. 103]

e)  más uniós eszközökkel való együttműködés és támogatás egyéb uniós szakpolitikák számára;

f)  az európai szakpolitikai eredményekre és prioritásokra, valamint a programra vonatkozó információk terjesztésével és ismertetésével kapcsolatos tevékenységek.

7. cikk

Jean Monnet akciók

A program a következő tevékenységeken keresztül támogatja az európai integrációval kapcsolatos tárgyak és az Unió jövőbeni kihívásainak és lehetőségeinek tanítását, tanulását, kutatását és megvitatását: [Mód. 104]

a)  Jean Monnet akció a felsőoktatás terén; [Mód. 105]

b)  Jean Monnet akció az oktatás és képzés más területein minden területén; [Mód. 106]

c)  a következő, európai érdekű célt képviselő intézmények támogatása: a firenzei Európai Egyetemi Intézet, beleértve annak transznacionális kormányzással foglalkozó tagozatát is, az Európa Tanulmányok Szakkollégiuma (Brugge és Natolin), a maastrichti Európai Közigazgatási Intézet, a trieri Európai Jogi Akadémia (Academy of European Law), az odensei Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényű Tanulókért és az Inkluzív Oktatásért, valamint a Nizzában található Európa-tanulmányok Nemzetközi Központja.

III. FEJEZET

IFJÚSÁGPOLITIKA

8. cikk

1. fő intézkedés

Tanulási célú mobilitás

A program az ifjúságpolitika terén az 1. fő intézkedés keretében a következő tevékenységeket támogatja:

a)  a fiatalok mobilitása;

b)  ifjúsági részvételi tevékenységek;

c)  a DiscoverEU keretében végzett tevékenységek;

d)  a fiatal munkavállalók mobilitása.

9. cikk

2. fő intézkedés

Szervezetek és intézmények közötti együttműködés

A program az ifjúságpolitika terén a 2. fő intézkedés keretében a következő tevékenységeket támogatja:

a)  együttműködésre és a bevált gyakorlatok cseréjére irányuló stratégiai partnerségek, beleértve a programhoz való szélesebb körű és inkluzívabb hozzáférés előmozdítására szolgáló kisléptékű partnerségeket is; [Mód. 107]

b)  Európa innovációs kapacitásának erősítésére szolgáló innovációs partnerségek;

c)  hozzáférhető és felhasználóbarát online platformok és eszközök a virtuális együttműködéshez. [Mód. 108]

10. cikk

3. fő intézkedés

A szakpolitikai fejlesztéshez és együttműködéshez nyújtott támogatás

A program az ifjúságpolitika terén a 3. fő intézkedés keretében a következő tevékenységeket támogatja:

a)  az uniós ifjúsági szakpolitikai menetrend előkészítése és végrehajtása, adott esetben a „Youth Wiki” hálózat támogatásával; [Mód. 109]

b)  a kompetenciák és készségek színvonalát, átláthatóságát és elismerését elősegítő uniós eszközök és intézkedések, különösen a Youthpass révén;

c)  szakpolitikai párbeszéd és együttműködés az ifjúságpolitika terén a releváns érdekelt felekkel, többek között uniós hálózatokkal, európai nem kormányzati szervezetekkel és nemzetközi szervezetekkel, az uniós ifjúsági párbeszéddel, és ezek támogatása valamint támogatás az Európai Ifjúsági Fórum számára; [Mód. 110]

d)  a program minőségi magas színvonalú és inkluzív végrehajtását elősegítő intézkedések; [Mód. 111]

e)  más uniós eszközökkel való együttműködés és támogatás egyéb uniós szakpolitikák számára;

f)  az európai szakpolitikai eredményekre és prioritásokra, valamint a programra vonatkozó információk terjesztésével és ismertetésével kapcsolatos tevékenységek.

IV. FEJEZET

SPORT

11. cikk

1. fő intézkedés

Tanulási célú mobilitás

A program a sport terén az 1. fő intézkedés keretében a sportedzők és a személyzet szabadidős sporttevékenységekben részt vevő fiatalok és sportszemélyzet mobilitását támogatja. [Mód. 112]

12. cikk

2. fő intézkedés

Szervezetek és intézmények közötti együttműködés

A program a sport terén a 2. fő intézkedés keretében a következő tevékenységeket támogatja:

a)  együttműködésre és a bevált gyakorlatok cseréjére irányuló partnerségek, beleértve a programhoz való szélesebb körű és inkluzívabb hozzáférés előmozdítására szolgáló kisléptékű partnerségeket is;

b)  a sport európai dimenzióját erősítő nonprofit szabadidős sportesemények beleértve a kisebb léptékű eseményeket is. [Mód. 113]

13. cikk

3. fő intézkedés

A szakpolitikai fejlesztéshez és együttműködéshez nyújtott támogatás

A program a sport terén a 3. fő intézkedés keretében a következő tevékenységeket támogatja:

a)  a sporttal és testmozgással kapcsolatos uniós szakpolitikai menetrend előkészítése és végrehajtása;

b)  szakpolitikai párbeszéd és együttműködés a sport terén a legfontosabb az érdekelt felekkel, többek között európai nem kormányzati szervezetekkel és nemzetközi szervezetekkel; [Mód. 114]

ba)  a program magas színvonalú és befogadó végrehajtását elősegítő intézkedések; [Mód. 115]

bb)  más uniós eszközökkel való együttműködés és egyéb uniós szakpolitikák támogatása; [Mód. 116]

c)  az európai szakpolitikai eredményekre és prioritásokra, valamint a programra vonatkozó információk terjesztésével és ismertetésével kapcsolatos tevékenységek, beleértve a sportdíjakat és -kitüntetéseket.

IVa. FEJEZET

BEFOGADÁS [Mód. 117]

13a. cikk

Befogadásra irányuló stratégia

(1)  A Bizottság 2021. március 31-ig kidolgozza a befogadást célzó intézkedések keretrendszerét és a végrehajtásukra vonatkozó iránymutatásokat. A keret alapján és különös figyelemmel a nemzeti szinten a program hozzáférhetőségével kapcsolatos kihívásokra, a nemzeti ügynökségek többéves nemzeti befogadási stratégiát dolgoznak ki. A stratégiát 2021. június 30-ig közzé kell tenni és végrehajtását rendszeresen nyomon kell követni.

(2)  Az (1) bekezdésben említett keretben és stratégiában kiemelt figyelmet kell fordítani az alábbi elemekre:

a)  Együttműködés a szociális partnerekkel, a nemzeti és helyi hatóságokkal, továbbá a civil társadalommal;

b)  a közvetlenül a célcsoportokkal foglalkozó alulról szerveződő, közösségi alapú szervezetek támogatása;

c)  a célcsoportok megszólítása és tájékoztatása, többek között felhasználóbarát információk terjesztésével;

d)  a pályázati eljárások egyszerűsítése;

e)  konkrét tanácsadás, képzés és támogatási szolgáltatások a célcsoportoknak egyrészt a pályázatot megelőzően, másrészt hogy felkészítsék őket a programban való tényleges részvételre;

f)  az akadálymentesítéssel kapcsolatos bevált gyakorlatok és támogatási szolgáltatások fogyatékossággal élők számára;

g)  megfelelő mennyiségi és minőségi adatok összegyűjtése a stratégia hatékonyságának értékelésére;

h)  pénzügyi támogatási intézkedések megvalósítása a 13b. cikknek megfelelően. [Mód. 118]

13b. cikk

A befogadásra irányuló pénzügyi támogatási intézkedések

(1)  A Bizottság és a tagállamok együttműködnek annak biztosítása érdekében, hogy megfelelő pénzügyi támogatási intézkedések, adott esetben többek között előfinanszírozás álljon rendelkezésre a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek számára, akik a programban pénzügyi okokból nem tudnak részt venni vagy azért, mert anyagilag hátrányos helyzetben vannak, vagy mert különleges helyzetük miatt a programban való részvétel pluszköltségei jelentős akadályt jelentenek. A pénzügyi okok és a támogatás szintjének értékelése objektív szempontokon alapul.

(2)  Az (1) bekezdésben említett támogatási intézkedések között a következők szerepelhetnek:

a)  más uniós eszközökből, például az Európai Szociális Alap Pluszból rendelkezésre álló támogatás;

b)  nemzeti programok keretében rendelkezésre álló támogatás;

c)  a program keretében rendelkezésre álló mobilitási intézkedések támogatásának kiigazítása és kiegészítése.

(3)  E cikk (2) bekezdése c) pontjának teljesítése érdekében a Bizottság szükség esetén kiegészíti vagy felhatalmazza a nemzeti irodákat, hogy kiegészítésék a program keretében megvalósítandó mobilitási intézkedések támogatását célzó forrásokat. A Bizottság a 14. cikkben meghatározott rendelkezéseknek megfelelően célzott költségvetést hoz létre a program keretében megvalósítandó intézkedések pénzügyi támogatásának további finanszírozására.

(4)  A befogadás elősegítésére vagy támogatására irányuló intézkedések költségei semmilyen körülmények között sem indokolhatják a program keretében benyújtott pályázatok elutasítását. [Mód. 119]

V. FEJEZET

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

14. cikk

Költségvetés

(1)  A programnak a 2021 és 2027 közötti időszakban történő megvalósítására szánt pénzügyi keretösszeg folyó áron 30 000 000 000 2018. évi változatlan árakon 41 097 000 000 EUR (folyó áron 46 758 000 000 EUR). [Mód. 120]

Az éves előirányzatokat a többéves pénzügyi keret erejéig az Európai Parlament és a Tanács hagyja jóvá. [Mód. 121]

(2)  A programot a következő indikatív felosztásnak megfelelően kell végrehajtani:

a)  24 940 000 000 EUR az (1) bekezdésben említett összeg 83%-aaz oktatás és képzés terén végrehajtandó tevékenységekre, amely összegből amelyből: [Mód. 122]

1.  legalább 8 640 000 000 EUR-t 34,66%-ot kell elkülöníteni a 4. cikk a) pontjában és az 5. cikk a) pontjában említett felsőoktatási tevékenységekre; [Mód. 123]

2.  legalább 5 230 000 000 EUR-t 23%-ot kell elkülöníteni a 4. cikk b) pontjában és az 5. cikk a) pontjában említett szakképzési tevékenységekre; [Mód. 124]

3.  legalább 3 790 000 000 EUR-t 15,63%-ot kell elkülöníteni a 4. cikk c) pontjában és az 5. cikk a) pontjában említett iskolai oktatási tevékenységekre, beleértve az óvodai és kisgyermekkori nevelést; [Mód. 125]

4.  legalább 1 190 000 000 EUR-t 6%-ot kell elkülöníteni a 4. cikk d) pontjában és az 5. cikk a) pontjában említett felnőttoktatási tevékenységekre; [Mód. 126]

5.  450 000 000 EUR-t 1,8%-ot kell elkülöníteni a 7. cikkben említett Jean Monnet akciókra; [Mód. 127]

5a.  Az e bekezdés a) pontjában hivatkozott összeg 13,91%-át elsődlegesen közvetlenül irányított intézkedésekre kell elkülöníteni, beleértve a 4. cikk e) pontjában, az 5. cikk b)-d) pontjában és a 6. cikk a)-f) pontjában meghatározott intézkedéseket; [Mód. 128]

5b.  a fennmaradó 5% a II. fejezeten belüli bármely intézkedés finanszírozására felhasználható; [Mód. 129]

b)  3 100 000 000 EUR-t az (1) bekezdésben említett összeg 10,3%-át kell elkülöníteni a 8‒10. cikkben említett, az ifjúságpolitika terén végrehajtandó tevékenységekre; [Mód. 130]

c)  550 000 000 EUR-t az (1) bekezdésben említett összeg 2%-át kell elkülöníteni a 11‒13. cikkben említett, a sport terén végrehajtandó tevékenységekre; és [Mód. 131]

d)  legalább 960 000 000 EUR-t az (1) bekezdésben említett összeg legalább 3,2%-át kell elkülöníteni a nemzeti irodák működési költségeihez való hozzájárulásként. [Mód. 132]

Az első albekezdésben meghatározott indikatív felosztás alapján nem elkülönített 1,5%-ot programtámogatásra lehet fordítani. [Mód. 133]

(3)  Az (1) bekezdésben említett pénzügyi keretösszegen kívül a program nemzetközi dimenziójának ösztönzése érdekében a(z) …/…rendelet [Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz](35) és a(z) …/… rendelet [IPA III](36) alapján további pénzügyi hozzájárulásokat kell rendelkezésre bocsátani az e rendelettel összhangban végrehajtott és irányított tevékenységek támogatására. Ezt a hozzájárulást az említett eszközök létrehozásáról szóló rendeleteknek megfelelően kell finanszírozni.hozzájárulást nyújt az e rendelet alapján létrehozott és végrehajtott tevékenységek támogatására. Ezen pénzeszközök felhasználására e rendelet alkalmazandó, ezzel egyidejűleg biztosítva az NDICI-re és az IPA III-ra irányadó rendeletek betartását. [Mód. 134]

(4)  Az (1) bekezdésben említett összeg felhasználható a program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési tevékenységekre, ideértve a vállalati információtechnológiai rendszereket, továbbá a hozzáférhetőséggel kapcsolatos tanácsadást és képzést. [Mód. 135]

(5)  A költségvetési rendelet sérelme nélkül az első munkaprogramban szereplő projektekből származó, intézkedési kiadások 2021. január 1-jétől számolhatók el.

(6)  A tagállamok részére megosztott irányítás keretében allokált források a tagállamok kérésére átcsoportosíthatók a programra. A Bizottság ezeket a forrásokat a költségvetési rendelet [62. cikke (1) bekezdésének a) pontjával] összhangban közvetlenül vagy 62. cikke (1) bekezdésének [c) pontjával] összhangban közvetve hajtja végre. Ezeket a forrásokat lehetőség szerint az érintett tagállam javára kell felhasználni.

(6a)  A (2) bekezdésben meghatározott tevékenységek szerinti költségvetési előirányzat prioritásait a 19. cikkben említett munkaprogramban kell meghatározni. [Mód. 136]

15. cikk

Az uniós finanszírozás formái és a végrehajtási módok

(1)  A programot a költségvetési rendelettel összhangban következetes módon, közvetlen irányítással kell végrehajtani, vagy közvetett irányítással a költségvetési rendelet [61. cikke (1) bekezdésének c) pontjában] említett szervekkel.

(2)  A program a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában – különösen vissza nem térítendő támogatás, pénzdíj és közbeszerzés formájában – nyújthat finanszírozást.

(3)  A kölcsönös biztosítási mechanizmushoz való hozzájárulások fedezhetik a címzettek által visszafizetendő pénzösszegek behajtásával kapcsolatos kockázatot, és elegendő garanciát jelentenek a költségvetési rendelet értelmében. A(z) X rendelet [a garanciaalapról szóló rendelet helyébe lépő rendelet] [X. cikkében] megállapított rendelkezések alkalmazandók.

VI. FEJEZET

A PROGRAMBAN VALÓ RÉSZVÉTEL

16. cikk

A programhoz társult harmadik országok

(1)  A program nyitva áll az alábbi harmadik országok számára:

a)  az Európai Szabadkereskedelmi Társulás azon tagjai, amelyek az Európai Gazdasági Térségnek (EGT) is tagjai az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban megállapított feltételekkel összhangban;

b)  csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban;

c)  az európai szomszédságpolitika hatálya alá tartozó országok, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban;

d)  más harmadik országok, a harmadik ország uniós programokban való részvételét szabályozó egyedi megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban, feltéve, hogy a megállapodás:

–  méltányos egyensúlyt biztosít az uniós programokban részt vevő harmadik ország hozzájárulásai és a neki biztosított juttatások tekintetében,

–  megállapítja a programban való részvétel feltételeit, többek között az egyes programokhoz való pénzügyi hozzájárulások kiszámítását és az igazgatási kiadásokat. Ezek a hozzájárulások a költségvetési rendelet [21. cikkének (5) bekezdésével] összhangban címzett bevételnek minősülnek;

–  nem ruház a harmadik országra döntéshozatali jogkört a programra vonatkozóan,

–  garantálja az Uniónak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához és a pénzügyi érdekeinek védelméhez való jogát.

(2)  Az (1) bekezdésben említett országok csak akkor vehetnek részt teljes körűen a programban, ha teljesítik az e rendelet által a tagállamok számára előírt kötelezettségeket.

17. cikk

A programhoz nem társult harmadik országok

A 4‒6. cikkben, a 7. cikk a) és b) pontjában és a 8‒10., 12. és 13. cikkben említett tevékenységekben a következő harmadik országok vehetnek az Unió érdekeit szolgáló, kellően indokolt esetekben részt vehetnek harmadik országokból származó jogi személyek.

a)  a 16. cikkben említett országok, amelyek nem teljesítik az említett cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételt;

b)  bármely más harmadik ország.[Mód. 137]

18. cikk

A közvetlen és a közvetett irányításra vonatkozó szabályok

(1)  A programban részt vehetnek oktatással, képzéssel, fiatalokkal és sporttal foglalkozó magán- és közjogi jogalanyok.

(2)  A program végrehajtása során, többek között a résztvevők kiválasztásakor és a támogatások odaítélésekor a Bizottság és a tagállamok gondoskodnak arról, hogy erőfeszítéseket tegyenek a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek társadalmi befogadásának elősegítése és elérésének javítása érdekében. [Mód. 138]

(3)  A költségvetési rendelet [145. cikke (3) bekezdésének harmadik franciabekezdésében] említett értékelő bizottság tagjai közvetlen és közvetett irányítás keretében történő kiválasztás esetén is lehetnek külső szakértők.

(4)  Azokra a közigazgatási intézményekre, valamint az oktatás, képzés, ifjúság és sport területén működő intézményekre és szervezetekre, amelyek az elmúlt két évben éves bevételük több mint 50 %-át közforrásból kapták, úgy kell tekinteni, hogy rendelkeznek a szükséges pénzügyi, szakmai és adminisztratív kapacitással ahhoz, hogy a program keretében tevékenységeket végezzenek. Ezen intézmények nem kötelesek ezt a kapacitást további okmányokkal igazolni.

(4a)  A pénzügyi támogatás, így a vissza nem térítendő támogatások, átalányösszegű ellátmányok és egységköltségek szintjét rendszeresen felül kell vizsgálni és hozzá kell igazítani a fogadó ország vagy térség Eurostat adatokon alapuló megélhetési költségeihez. A megélhetési költségek kiigazításakor kellően figyelembe kell venni a fogadó országba vagy térségbe és onnan történő utazás költségeit. [Mód. 139]

(5)  A kevesebb lehetőséggel rendelkezők hozzáférésének javítása és a program gördülékeny végrehajtása érdekében a Bizottság objektív kritériumok alapján kiigazíthatja a program mobilitási tevékenységeihez nyújtott támogatásokat, vagy erre felhatalmazhatja a 23. cikkben említett nemzeti irodákat. [Mód. 140]

(6)  A Bizottság a programhoz nem társult harmadik országokkal vagy azok szervezeteivel és hivatalaival közös pályázati felhívást is közzétehet a projektek társfinanszírozáson alapuló finanszírozása érdekében. A projekteket az érintett finanszírozó szervezetek vagy szervek által elfogadott közös értékelési és kiválasztási eljárások segítségével lehet értékelni és kiválasztani, a költségvetési rendeletben meghatározott alapelvekkel összhangban.

VII. FEJEZET

JELENTÉSTÉTEL, NYOMON KÖVETÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

19. cikk

Munkaprogram

A programot másodlagos szakpolitikákat és prioritásokat, többek között a 4–13. cikkben meghatározott konkrét kezdeményezések részleteit a költségvetési rendelet 108. 110. cikkében említett munkaprogram keretében kell meghatározni. A munkaprogramban a program végrehajtásának módját is meg kell határozni. munkaprogramokon keresztül kell végrehajtani. A munkaprogramok tartalmazzák továbbá az egyes cselekvésekhez elkülönített támogatási összegeket, valamint a nemzeti irodák által irányítandó tevékenységek számára a tagállamok és a programhoz társult harmadik országok között elosztott összegeket. A munkaprogramot a Bizottság fogadja el végrehajtási jogi aktus útján. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 31. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Bizottság a 30. cikkel összhangban felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítésére az említett munkaprogram elfogadásával. [Mód. 141]

20. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1)  A 3. cikkben meghatározott általános és egyedi programcélkitűzések megvalósítása terén tett előrelépésekről történő jelentéstételhez használandó mutatókat a melléklet tartalmazza.

(2)  Annak érdekében, hogy hatékonyan lehessen értékelni a program által a célkitűzéseinek megvalósítása terén elért eredményeket, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 30. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a mellékletnek a mutatók szükség szerinti felülvizsgálata vagy kiegészítése érdekében történő módosítása, valamint e rendeletnek a nyomonkövetési és értékelési keret létrehozására vonatkozó rendelkezésekkel történő kiegészítése céljából.

(3)  A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy az uniós pénzeszközöknek a költségvetési rendelet [2. cikkének 5. pontja] szerinti kedvezményezettjei hatékonyan, eredményesen, időben és kellő részletességgel összegyűjtsék a program végrehajtásának nyomon követésére és értékelésére vonatkozó adatokat. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök kedvezményezettjeire és a tagállamokra vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

21. cikk

Értékelés Értékelések, félidős értékelés és felülvizsgálat [Mód. 142]

(1)  Az értékeléseketValamennyi értékelést időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek. [Mód. 143]

(2)  A program időközi értékelésétfélidős felülvizsgálatát a program végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy évvel a program végrehajtásának kezdetét követően 2024. december 31-ig mindenképpen el kell végezni.elvégezni. Ehhez az elődprogram végleges értékelését is csatolni kelll, amely hozzájárul a félidős felülvizsgálathoz. A félidős felülvizsgálat során a program általános eredményességének és teljesítményének vizsgálata mellett értékelni kell különösen a IVa. fejezetben meghatározott befogadást erősítő intézkedések végrehajtását, a programnak a kedvezményezettek számára történő egyszerűbbé tételére irányuló erőfeszítéseket és az 5. cikk b) pontjában és a 8. cikk c) pontjában említett új kezdeményezések végrehajtását. Ennek során meg kell vizsgálni a programban való részvétel lebontását, különös tekintettel a kevesebb lehetőséggel rendelkező emberekre. [Mód. 144]

(3)  A IX. fejezetben meghatározott követelmények, valamint a nemzeti irodák 24. cikkben említett kötelezettségeinek sérelme nélkül a tagállamok 2024. április 30-ig jelentést nyújtanak be a Bizottságnak a program végrehajtásáról, illetve a területükön gyakorolt hatásáról. Az EKSZ hasonló jelentést nyújt be a program végrehajtásáról és a részt vevő fejlődő országokban kifejtett hatásáról. [Mód. 145]

(3a)  Amennyiben szükséges, a Bizottság a félidős felülvizsgálat alapján megfelelő jogalkotási javaslatokat nyújt be e rendelet módosítására. A Bizottság képviselője megjelenik az Európai Parlament illetékes bizottsága és a Tanács illetékes szerve előtt, hogy beszámoljon a félidős felülvizsgálatról, beleértve a Bizottság arra vonatkozó döntését is, hogy szükséges-e módosítani e rendeletet. [Mód. 146]

(4)  A végrehajtási időszak végén, de legkésőbb négy három évvel az 1. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi a program végső értékelését. [Mód. 147]

(5)  A Bizottság az értékeléseket és a félidős felülvizsgálatot értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében közlitovábbítja az Európai ParlamenttelParlamentnek, a Tanácsnak, Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.Bizottságának. [Mód. 148]

VIII. FEJEZET

TÁJÉKOZTATÁS, KOMMUNIKÁCIÓ ÉS TERJESZTÉS

22. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és terjesztés

(1)  A Bizottsággal együttműködve és egy egész Unióra kiterjedő keret alapján a 24. cikkben említett nemzeti irodák egységes stratégiát dolgoznak ki a program keretében irányított cselekvéseik által támogatott tevékenységek eredményeinek hatékony terjesztése és kiaknázása tekintetében, és támogatják a Bizottságot a programra és az eredményeire vonatkozó információk – beleértve a nemzeti és uniós szinten irányított cselekvésekre és tevékenységekre vonatkozó információkat – terjesztésében. A nemzeti irodák illetve tájékoztatják az érintett célcsoportokat az országukban megvalósuló cselekvésekről azzal a céllal, hogy erősítsék az érdekelt felek közötti együttműködést és támogassák a program végrehajtásával kapcsolatos ágazatközi megközelítést. A kommunikációs és a célcsoportok elérését célzó tevékenységek, valamint az információk terjesztése során a Bizottságnak és a nemzeti irodáknak a IVa. fejezettel összhangban kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a kevesebb lehetőséggel rendelkező emberekre a programban való részvételük növelése érdekében. [Mód. 149]

(1a)  A kedvezményezetteknek szóló valamennyi szükséges programdokumentumot, beleértve a jelentkezési lapokat, az útmutatókat és az alapvető információkat legalább az Unió összes hivatalos nyelvén rendelkezésre kell bocsátani. [Mód. 150]

(2)  Az uniós pénzeszközök címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.

(3)  A program hatálya alá tartozó ágazatokon belül működő jogalanyok kommunikációs célra és a programmal kapcsolatos információk terjesztése céljából az „Erasmus Erasmus+” elnevezést használják.

(4)  A Bizottság hozzáférhető módon tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a programhoz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. A programhoz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez. [Mód. 151]

(4a)  A nemzeti irodák a programmal kapcsolatos információkat az oktatási és képzési intézmények pályaorientációs szolgálataihoz és a foglalkoztatási szolgálatokhoz is eljuttatják. [Mód. 152]

IX. FEJEZET

IRÁNYÍTÁSI ÉS ELLENŐRZÉSI RENDSZER

23. cikk

Nemzeti hatóság

(1)  A tagállamok […]-ig az állandó képviseletük által átadott hivatalos értesítés útján tájékoztatják a Bizottságot arról a személyről vagy azokról a személyekről, akiket jogilag felhatalmaztak arra, hogy nevükben mint nemzeti hatóság eljárhassanak e rendelet alkalmazásában. Amennyiben a program időtartama alatt lecserélik a nemzeti hatóságot, az érintett tagállam erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot a fent említett eljárásnak megfelelően.

(2)  A tagállamok minden szükséges és megfelelő intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy felszámolják a program megfelelő működésének jogi és igazgatási akadályait, ideértve – amennyiben lehetséges – támogatások adóztatásának elkerülésére, az uniós szociális rendszerek közötti jogok hordozhatóságának biztosítására irányuló és a vízumok vagy tartózkodási engedélyek megszerzése során nehézségeket okozó problémák megoldását célzó intézkedéseket is. [Mód. 153]

(3)  A nemzeti hatóság […]-ig kijelöl egy vagy több nemzeti irodát. Amennyiben a nemzeti hatóság több nemzeti irodát is kijelöl, a tagállamok egy megfelelő mechanizmust hoznak létre, amely biztosítja a program nemzeti szintű végrehajtásának koordinált irányítását – különösen a program koherens és költséghatékony végrehajtásának biztosítása és a Bizottsággal e tekintetben való hatékony kapcsolattartás céljából –, továbbá elősegíti a pénzeszközöknek az irodák közötti esetleges átadását, lehetővé téve ezáltal, hogy a tagállamok részére elkülönített pénzeszközöket rugalmasabban és megfelelőbb módon használják fel. Mindegyik tagállam meghatározza, hogy miként alakítja ki a nemzeti hatósága és a nemzeti irodája közötti kapcsolatot, ideértve az olyan feladatokat is, mint például a nemzeti iroda éves munkaprogramjának kidolgozása.

A nemzeti hatóság megfelelő előzetes megfelelőségi értékelést nyújt be a Bizottságnak arról, hogy a nemzeti iroda megfelel a költségvetési rendelet [58. cikke (1) bekezdése] c) pontja v. és vi. alpontjának és [60. cikke (1), (2) és (3) bekezdésének], valamint a nemzeti irodák belsőkontroll-előírásaira vonatkozó uniós követelményeknek és a program támogatási célú pénzeszközeinek kezelésére vonatkozó szabályoknak.

(4)  A nemzeti hatóság kijelöli a 26. cikkben említett független auditszervezetet.

(5)  A nemzeti hatóság előzetes megfelelőségi értékelését saját kontrolljaira és auditjaira, és/vagy a 26. cikkben említett független auditszervezet által végzett kontrollokra és auditokra alapozza. Amennyiben a programhoz kijelölt nemzeti iroda ugyanaz, mint az elődprogram esetében kijelölt nemzeti iroda, az előzetes megfelelőségi értékelés hatályát azokra a követelményekre kell korlátozni, amelyek újak, és csak a programra jellemzőek.

(6)  Amennyiben a Bizottság az előzetes megfelelőségi értékelés elemzése alapján elutasítja a nemzeti iroda kijelölését, vagy ha a nemzeti iroda nem felel meg a Bizottság által meghatározott minimumkövetelményeknek, a nemzeti hatóság biztosítja a szükséges korrekciós lépések megtételét annak érdekében, hogy a nemzeti iroda megfeleljen a minimumkövetelményeknek, vagy pedig másik nemzeti irodát jelöl ki.

(7)  A nemzeti hatóság nemzeti szinten elvégzi a program irányításának nyomon követését és felügyeletét. A nemzeti hatóság kellő időben tájékoztatja Bizottságot és konzultál vele, mielőtt olyan döntést hoz, amely számottevően befolyásolhatja a program irányítását, különösen a nemzeti iroda tekintetében.

(8)  A nemzeti hatóság megfelelő társfinanszírozást nyújt a nemzeti irodája működéséhez annak biztosítása érdekében, hogy a program irányítása az alkalmazandó uniós szabályoknak megfelelően történjen.

(9)  A nemzeti iroda éves vezetői nyilatkozata, az erről adott független ellenőri vélemény és a nemzeti iroda megfelelésének és teljesítményének Bizottság általi elemzése alapján a nemzeti hatóság minden évben tájékoztatja a Bizottságot a programmal kapcsolatos nyomonkövetési és felügyeleti tevékenységeiről. Amennyiben lehetséges, ezt az információt szintén hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára. [Mód. 154]

(10)  A nemzeti hatóság felelősséget vállal a Bizottság által a program keretében nyújtott pénzügyi támogatások útján a nemzeti iroda rendelkezésére bocsátott uniós pénzeszközök megfelelő kezeléséért.

(11)  A nemzeti irodának tulajdonítható bármely szabálytalanság, gondatlanság vagy csalás esetén, valamint ha a nemzeti iroda súlyos hibát követ el, vagy nem megfelelő teljesítményt nyújt, és ez a Bizottság részéről felmerülő követelésekhez vezet a nemzeti irodával szemben, akkor a nemzeti hatóság felel a vissza nem térített összegek Bizottságnak történő megtérítéséért.

(12)  A (11) bekezdésben említett körülmények esetén a nemzeti hatóság a saját kezdeményezésére vagy a Bizottság kérésére visszavonhatja a nemzeti iroda megbízatását. Amennyiben a nemzeti hatóság más alapos indokok miatt kívánja visszavonni a megbízatást, arról a nemzeti iroda legalább hat hónappal a megbízatása megszüntetésének várható időpontja előtt értesíti a Bizottságot. Ebben az esetben a nemzeti hatóság és a Bizottság hivatalosan megállapodik a konkrét és ütemezett átmeneti intézkedésekről.

(13)  A megbízatás visszavonása esetén a nemzeti hatóság megfelelő ellenőrzéseket hajt végre a felmentett nemzeti irodára bízott uniós pénzeszközök tekintetében, és biztosítja e pénzeszközök, valamint a program irányításához szükséges minden dokumentum és irányítási eszköz akadálymentes átadását az új nemzeti irodának. A nemzeti hatóság biztosítja a felmentett nemzeti irodának a szükséges pénzügyi támogatást ahhoz, hogy folytathassa a program kedvezményezettjeivel és a Bizottsággal szemben fennálló szerződéses kötelezettségeinek végrehajtását addig, amíg e kötelezettségeket át nem adják az új nemzeti irodának.

(14)  A nemzeti hatóságnak – a Bizottság kérése alapján – ki kell jelölnie azokat az intézményeket vagy szervezeteket, vagy az ilyen intézmények és szervezetek azon típusait, amelyek saját területükön jogosultnak tekinthetők a program konkrét tevékenységeiben való részvételre.

24. cikk

Nemzeti iroda

(1)  A nemzeti iroda:

a)  jogi személyiséggel rendelkezik, vagy egy jogi személyiséggel rendelkező jogalany része, és tevékenységét az érintett tagállam joga szabályozza; minisztérium nem jelölhető ki nemzeti irodának;

b)  megfelelő irányítási kapacitással, személyzettel és infrastruktúrával rendelkezik ahhoz, hogy kielégítően lássa el feladatait, és biztosítsa a program hatékony és eredményes irányítását, valamint az uniós pénzeszközök hatékony és eredményes kezelését;

ba)  a program valamennyi ágazatára vonatkozóan rendelkezik a szükséges szakértelemmel; [Mód. 155]

c)  rendelkezik az uniós szinten megállapított igazgatási, szerződéses és pénzügyi irányítási szabályok alkalmazásához szükséges működési és jogi eszközökkel;

d)  megfelelő, lehetőleg közigazgatási szerv által nyújtott pénzügyi garanciákat nyújt, amelyek megfelelnek azon uniós pénzeszközök szintjének, amelyek kezelésére felkérik;

e)  a program időtartamára kap kijelölést.

(2)  A nemzeti iroda felel a [19.] cikkben említett munkaprogramban ismertetendő tevékenységek projektéletciklusa valamennyi szakaszának irányításáért, összhangban a költségvetési rendelet [58. cikke (1) bekezdése c) pontjának v. és vi. alpontjával].

(3)  A nemzeti iroda a Bizottság által az adott programtevékenység tekintetében meghatározott módon támogatási megállapodás útján nyújt támogatást a költségvetési rendelet [2. cikkének 5. pontja] szerinti kedvezményezetteknek.

(4)  A nemzeti iroda évente beszámol a Bizottságnak és a nemzeti hatóságnak a költségvetési rendelet [60. cikke (5) bekezdésének] megfelelően. A nemzeti iroda felel a Bizottság azon észrevételeinek végrehajtásáért, amelyeket a Bizottság az éves vezetői nyilatkozatról, valamint az erről adott független ellenőri véleményről készített elemzését követően ad ki.

(5)  A nemzeti iroda a nemzeti hatóság és a Bizottság előzetes írásos engedélye nélkül nem ruházhatja át harmadik félre a programmal kapcsolatos ráruházott feladatokat vagy a költségvetés végrehajtását. A harmadik felekre ruházott feladatokért kizárólag a nemzeti iroda felel.

(6)  Megbízatásának visszavonása esetén a nemzeti iroda jogilag felelős marad a program kedvezményezettjeivel és a Bizottsággal szemben fennálló szerződéses kötelezettségeinek végrehajtásáért, amíg e kötelezettségeket át nem adják az új nemzeti irodának.

(7)  A nemzeti iroda feladata az elődprogrammal kapcsolatos, a program kezdetekor még folyamatban lévő pénzügyi megállapodások kezelése és végrehajtása.

(7a)  A nemzeti irodák a Bizottsággal együttműködve gondoskodnak arról, hogy a rendelet végrehajtására létrehozott eljárások következetesek, egyszerűek és magas színvonalúak legyenek, többek között a projektpályázatokra és azok értékelésére vonatkozó közös normák kialakítása révén. Ezen követelmény betartása érdekében a nemzeti irodák rendszeres konzultációt folytatnak a program kedvezményezettjeivel. [Mód. 156]

25. cikk

Európai Bizottság

(1)  A 23. cikk (3) bekezdésében említett, a nemzeti irodákra vonatkozó megfelelőségi követelmények alapján a Bizottság felülvizsgálja a nemzeti irányítási és ellenőrző rendszereket, különösen a nemzeti hatóság által elkészített előzetes megfelelőségi értékelés, a nemzeti hatóság éves vezetői nyilatkozata és az erről adott, független auditszervezettől származó vélemény alapján, kellő figyelmet fordítva a nemzeti hatóság által a programmal kapcsolatosan végzett nyomonkövetési és felügyeleti tevékenységekről benyújtott éves tájékoztatásra.

(2)  A 23. cikk (3) bekezdésében említett előzetes megfelelőségi értékelés nemzeti hatóságtól való beérkezését követő két hónapon belül a Bizottság elfogadja, feltételesen elfogadja vagy elutasítja a nemzeti iroda kijelölését. A Bizottság nem létesít szerződéses kapcsolatot a nemzeti irodával addig, amíg nem fogadja el az előzetes megfelelőségi értékelést. Feltételes elfogadás esetén a Bizottság arányos óvintézkedéseket alkalmazhat a nemzeti irodával fennálló szerződéses viszonnyal kapcsolatban.

(3)  A Bizottság évente a nemzeti iroda rendelkezésére bocsátja a program alábbi pénzeszközeit:

a)  az érintett tagállamban a program azon tevékenységeinek pénzügyi támogatására szolgáló források, amelyek kezelésével a nemzeti irodát bízták meg;

b)  pénzügyi hozzájárulás a nemzeti iroda által ellátott programirányítási feladatok támogatására, amely hozzájárulást a nemzeti irodára bízott pénzügyi támogatáshoz nyújtott uniós források összege alapján határozzák meg;

c)  adott esetben kiegészítő források a 6. cikk d) pontja és a 10. cikk d) pontja, a 10. cikk d) pontja és a 13. cikk ba) pontja szerinti intézkedésekhez. [Mód. 157]

(3a)  A Bizottság felel az általa közvetlenül irányított tevékenységek végrehajtásáért. Következésképpen a Bizottság irányítja a program II., III. és IV. fejezetben felsorolt tevékenységeire irányuló támogatási és projektkérelmek valamennyi szakaszát, amennyiben a kérelmeket uniós szintű hálózatok, valamint európai és nemzetközi szervezetek nyújtják be. [Mód. 158]

(4)  A Bizottság meghatározza a nemzeti iroda munkaprogramjára vonatkozó követelményeket. A Bizottság addig nem bocsátja a nemzeti iroda rendelkezésére a program forrásait, amíg a Bizottság hivatalosan jóvá nem hagyta az adott nemzeti iroda munkaprogramját.

(5)  Az éves vezetői nyilatkozat és az erről adott, független auditszervezettől származó vélemény értékelése után a Bizottság elküldi az ezekre vonatkozó véleményét és észrevételeit a nemzeti irodának és a nemzeti hatóságnak.

(6)  Ha a Bizottság nem tudja elfogadni az éves vezetői nyilatkozatot vagy az erről adott független ellenőri véleményt, vagy ha a nemzeti iroda nem hajtja végre megfelelően a Bizottság észrevételeit, a Bizottság bármilyen megelőző és korrekciós intézkedést végrehajthat annak érdekében, hogy a költségvetési rendelet [60. cikkének (4) bekezdése] értelmében megóvja az Unió pénzügyi érdekeit.

(7)  A nemzeti irodák hálózatának részvételével rendszeres üléseket kell szervezni annak biztosítása érdekében, hogy a program végrehajtása valamennyi tagállamban és a 17. cikkben említett valamennyi harmadik országban egységes következetes legyen, és meg lehessen osztani a bevált gyakorlatokat. Külső szakértőket, többek között a civil társadalom, a szociális partnerek és a programhoz társult harmadik országok képviselőit is meg kell hívni az ilyen ülésekre. Az Európai Parlamentet meg kell hívni, hogy megfigyelőként vegyen részt ezeken az üléseken. [Mód. 159]

(7a)  A pályázati folyamat egyszerűsítése és összehangolása érdekében a Bizottság 2024. június 30-ig létrehoz a program céljára egy közös, többnyelvű, egyablakos eszközt. Az eszközt mind online, mind mobil eszközökön elérhetővé kell tenni a program kedvezményezettjének számító vagy a program irányításában részt vevő bármely szervezet számára. Az eszköz ezenkívül információkat biztosít lehetséges partnerekről a leendő kedvezményezettek számára. [Mód. 160]

(7b)  A Bizottság biztosítja, hogy a projekt eredményeit nyilvánosan elérhetővé tegyék és széles körben terjesszék a bevált gyakorlatok nemzeti irodák, az érdekelt felek és a program kedvezményezettjei közötti cseréjének előmozdítása érdekében. [Mód. 161]

(7c)  2021. december 31-ig a Bizottság a programban részt vevő valamennyi hallgató számára létrehozza az európai diákigazolványt. 2025. december 31-ig a Bizottság az Unióban élő valamennyi hallgató számára elérhetővé teszi az európai diákigazolványt. [Mód. 162]

26. cikk

Független auditszervezet

(1)  A független auditszervezet ellenőri véleményt bocsát ki a költségvetési rendelet [60. cikkének (5) bekezdésében] említett éves vezetői nyilatkozatról. Ez képezi a költségvetési rendelet [123.] cikke szerinti általános megbízhatóság alapját.

(2)  A független auditszervezet:

a)  rendelkezik a közigazgatási auditok elvégzéséhez szükséges szakmai kompetenciákkal;

b)  biztosítja, hogy az auditok során figyelembe veszik a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardokat;

c)  nincs összeférhetetlenségi helyzetben azzal a jogi személlyel, amelynek a nemzeti iroda része. Különösen, funkciói tekintetében független attól a jogi személytől, amelynek a nemzeti iroda a részét képezi.

(3)  A független auditszervezet teljes hozzáférést ad a Bizottságnak és képviselőinek, valamint az Európai Számvevőszéknek az összes olyan dokumentumhoz és jelentéshez, amely alátámasztja a nemzeti irodára vonatkozó éves vezetői nyilatkozatával kapcsolatban kibocsátott ellenőri véleményét.

X. FEJEZET

KONTROLLRENDSZER

27. cikk

A kontrollrendszerre vonatkozó alapelvek

(1)  A Bizottság megfelelő intézkedéseket hoz, amelyek biztosítják, hogy az e rendelet alapján finanszírozott tevékenységek végrehajtásakor az Unió pénzügyi érdekei védelemben részesüljenek a csalást, korrupciót és egyéb jogellenes tevékenységeket megelőzését célzó intézkedések alkalmazása, hatékony ellenőrzések, illetve szabálytalanságok észlelése esetén a tévesen kifizetett összegek behajtása, adott esetben pedig hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetések révén.

(2)  A Bizottság felel a nemzeti irodák által kezelt programcselekvésekkel és -tevékenységekkel kapcsolatos felügyeleti ellenőrzésekért. A Bizottság határozza meg a nemzeti iroda és a független auditszervezet által végzett ellenőrzésekre vonatkozó minimumkövetelményeket, figyelembe véve a nemzeti államháztartások belső ellenőrzési rendszereit. [Mód. 163]

(3)  A nemzeti iroda felelős a 24. cikk (2) bekezdésében említett programintézkedések keretében nyújtott támogatás kedvezményezettjeinek elsődleges ellenőrzéséért. Ezeknek az ellenőrzéseknek kellő biztosítékot kell szolgáltatniuk arra vonatkozóan, hogy az odaítélt támogatásokat rendeltetésszerűen és az alkalmazandó uniós szabályoknak megfelelően használják fel.

(4)  A program nemzeti irodáknak átadott pénzeszközeinek tekintetében a Bizottság gondoskodik arról, hogy az egységes audit alapelvének megfelelően és a kockázatalapú elemzések alapján a tagállamokkal és a nemzeti irodákkal közösen koordinálja az ellenőrzéseit. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által végzett vizsgálatokra.

28. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

Amennyiben egy harmadik ország nemzetközi megállapodás vagy bármely más jogi eszköz értelmében részt vesz a programban, az érintett harmadik országnak biztosítania kell az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az Európai Csalás Elleni Hivatal esetében e jogok közé tartozik a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt vizsgálatok – köztük például helyszíni ellenőrzések és szemlék – lefolytatásához való jog is.

XI. FEJEZET

KIEGÉSZÍTŐ JELLEG

29. cikk

Kiegészítő jelleg az Unió egyéb szakpolitikáival, programjaival és alapjaival

(1)  A programot úgy kell végrehajtani, hogy biztosított legyen a programnak az egyéb releváns uniós szakpolitikákkal, programokkal és alapokkal való általános összhangja és kiegészítő jellege, különös tekintettel az oktatással és képzéssel, a kultúrával és médiával, az ifjúságpolitikával és szolidaritással, a foglalkoztatással és társadalmi befogadással, a kutatással és innovációval, az iparral és vállalkozásokkal, a digitális politikával, a mezőgazdasággal és vidékfejlesztéssel, a környezetvédelemmel és éghajlat-politikával, a kohézióval, a regionális politikával, a migrációval, a biztonsággal, valamint a nemzetközi együttműködéssel és fejlesztéssel kapcsolatos szakpolitikákra, programokra és alapokra.

(2)  A program keretében hozzájárulásban részesült tevékenység hozzájárulást kaphat bármely más uniós programból, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. A kumulatív finanszírozás összege nem haladhatja meg az intézkedés elszámolható költségeit. [Mód. 164]

(3)  Amennyiben a program és a [közös rendelkezésekről szóló] (EU)XX rendelet 1. cikkében említett európai strukturális és beruházási alapok közösen nyújtanak pénzügyi támogatást egy bizonyos intézkedéshez, az érintett intézkedést az ebben a rendeletben meghatározott szabályoknak, többek között a jogosulatlanul kifizetett összegek behajtására vonatkozó szabályoknak megfelelően kell végrehajtani.

(4)  A program keretében támogatásra jogosult azon tevékenységek, amelyeket már értékeltek a programra vonatkozó pályázati eljárás során, és amelyek megfelelnek teljesítik az adott pályázati felhívás minimális minőségi követelményeit, de amelyek költségvetési megszorítások miatt nem részesülnek finanszírozásban, kiválaszthatók az európai strukturális és beruházási alapokból történő finanszírozásra. Ez esetben az e rendeleten alapuló társfinanszírozási arányok és támogathatósági szabályok alkalmazandók. Ezeket az intézkedéseket a [közös rendelkezésekről szóló] (EU)XX rendelet [65.] cikkében említett irányító hatóság hajtja végre az említett rendeletben, valamint az egyes alapokra vonatkozó rendeletekben meghatározott szabályokkal összhangban, beleértve a pénzügyi korrekcióra vonatkozó szabályokat is. alábbi kumulatív, összehasonlítható feltételeknek:

–  a program keretében meghirdetett pályázati felhívás alapján értékelték őket;

–  megfelelnek az adott pályázati felhívás minőségre vonatkozó minimumkövetelményeinek;

–  költségvetési korlátok miatt nem támogathatók az adott pályázati felhívás keretében;

magas színvonaluk elismeréséül kiválósági pecsétet kaphatnak, ami elősegítheti, hogy más forrásokból származó finanszírozásra pályázzanak, vagy lehetővé teheti az európai strukturális és beruházási alapokból történő finanszírozásra való kiválasztásukat anélkül, hogy új pályázati folyamat indulna. Ez esetben az e rendeleten alapuló társfinanszírozási arányok és támogathatósági szabályok alkalmazandók. Ezeket az intézkedéseket a [közös rendelkezésekről szóló] (EU) XX rendelet [65.] cikkében említett irányító hatóság hajtja végre az említett rendeletben, valamint az egyes alapokra vonatkozó rendeletekben meghatározott szabályokkal összhangban, beleértve a pénzügyi korrekcióra vonatkozó szabályokat is. [Mód. 165]

XII. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)  A Bizottságnak a 19. és a 20. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2028. december 31-ig terjedő időszakra szól. [Mód. 166]

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 19. és a 20. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. [Mód. 167]

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)  A 20. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

31. cikk

Bizottsági eljárás

(1)  A Bizottság munkáját a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság segíti.

(2)  A bizottság egyedi formációban is ülésezhet, hogy ágazati kérdésekkel foglalkozzon, illetve adott esetben a bizottság eljárási szabályaival összhangban, eseti alapon külső szakértőket – többek között a szociális partnerek képviselőit – lehet meghívni, hogy az üléseken megfigyelőként részt vegyenek.

(3)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni. [Mód. 168]

32. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1288/2013/EU rendelet 2021. január 1-jével hatályát veszti.

33. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)  Ez a rendelet nem érinti az 1288/2013/EU rendelet alapján megkezdett tevékenységek folytatását vagy módosítását, amelyek továbbra is alkalmazandók az érintett tevékenységekre azok lezárásáig.

(2)  A program pénzügyi keretösszegéből a program és az 1288/2013/EU rendelet alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások is fedezhetők.

(3)  A költségvetési rendelet [130. cikkének (2) bekezdésétől] eltérve és kellően indokolt esetekben a Bizottság a támogatott tevékenységek végrehajtásához közvetlenül kapcsolódó, 2021 első hat hónapjában felmerült költségeket 2021. január 1-jétől kezdődően támogathatónak tekintheti abban az esetben is, ha azok a finanszírozási kérelem benyújtása előtt merültek fel a kedvezményezettnél.

(4)  A [2027. december 31]-ig be nem fejezett intézkedésekkel és tevékenységekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása céljából szükség esetén előirányzatok állíthatók be a 2027 utáni költségvetésbe a 14. cikk (5) bekezdésében meghatározott kiadások fedezésére.

(5)  A tagállamok biztosítják, hogy az Erasmus+ program (2014‒2020) keretében végrehajtott és az e program keretében végrehajtandó tevékenységek közötti átmenet nemzeti szinten zökkenőmentes legyen.

34. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő […] [huszadik] napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt ….

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

I. MELLÉKLET

Mutatók

1.  Színvonalas tanulási célú mobilitás különböző hátterű személyek számára

2.  A szervezetek és intézmények európaizálódása és nemzetköziesedése

Mire terjed ki a mérés?

3.  A program keretében mobilitási tevékenységekben részt vevők száma

4.  A program keretében tanulási célú mobilitási tevékenységekben részt vevő, kevesebb lehetőséggel rendelkező emberek száma

5.  Azoknak a résztvevőknek az aránya, akik úgy gondolják, hasznukra vált a program keretében tanulási célú mobilitási tevékenységekben való részvétel

6.  A program által az 1. fő intézkedés (tanulási célú mobilitás) és a 2. fő intézkedés (együttműködés) keretében támogatott intézmények és szervezetek száma

7.  A program által az 1. fő intézkedés (tanulási célú mobilitás) és a 2. fő intézkedés (együttműködés) keretében támogatott új pályázó szervezetek száma

8.  A program által támogatott azon intézmények és szervezetek aránya, amelyek a programban való részvételük eredményeképpen magas színvonalú gyakorlatot fejlesztettek ki [Mód. 169]

Ia. MELLÉKLET

Valamennyi mennyiségi mutatót legalább tagállamok és nemek szerinti lebontásban kell megadni.

Mérendő célkitűzés: 1. fő intézkedés – Tanulási célú mobilitás

Mutatók:

A program keretében mobilitási intézkedésekben és tevékenységekben részt vevők száma;

A program keretében a mobilitás támogatására virtuális és vegyes tanulási eszközöket használó egyének száma;

Virtuális és vegyes tanulási eszközöket használó olyan egyének száma, akik nem tudnak részt venni mobilitási tevékenységekben;

A program keretében mobilitási intézkedésekben és tevékenységekben részt vevő szervezetek/intézmények száma;

A program keretében a mobilitás támogatására virtuális és vegyes tanulási eszközöket használó szervezetek/intézmények száma;

Virtuális és vegyes tanulási eszközöket használó olyan szervezetek/intézmények száma, amelyek nem tudnak részt venni mobilitási tevékenységekben;

Azon résztvevők aránya, akik úgy gondolják, hogy hasznos volt számukra az 1. fő intézkedés tevékenységeiben való részvétel;

Azon résztvevők aránya, akik úgy gondolják, hogy a programban való részvételt követően erősödött az Európához tartozásuk tudata;

Azon résztvevők aránya, akik úgy gondolják, hogy a programban való részvételt követően javult az idegennyelvtudásuk;

Mérendő célkitűzés: 2. fő intézkedés – Szervezetek és intézmények közötti együttműködés

Mutatók:

A program által az 2. fő intézkedés keretében támogatott szervezetek/intézmények száma;

Azon szervezetek/intézmények aránya, amelyek úgy gondolják, hogy hasznos volt számukra a 2. fő intézkedés tevékenységeiben való részvétel;

Azon intézmények/szervezetek aránya, amelyek együttműködés céljából igénybe veszik az uniós eszközöket és platformokat;

Mérendő célkitűzés: 3. fő intézkedés - A szakpolitikai fejlesztéshez és együttműködéshez nyújtott támogatás

Mutatók:

Azon személyek vagy szervezetek/intézmények száma, akik/amelyek a 3. fő intézkedés szerinti tevékenységek kedvezményezettjei;

Mérendő célkitűzés: Befogadás

Mutatók:

Mobilitási intézkedésekben és tevékenységekben részt vevő, kevesebb lehetőséggel rendelkező emberek száma;

A program keretében a mobilitás támogatására virtuális vagy vegyes tanulási eszközöket használó, kevesebb lehetőséggel rendelkező emberek száma;

Virtuális és vegyes tanulási eszközöket használó olyan kevesebb lehetőséggel rendelkező emberek száma, akik nem tudnak részt venni mobilitási tevékenységekben;

A program által az 1. fő intézkedés és a 2. fő intézkedés keretében támogatott új pályázó szervezetek száma;

Azon kevesebb lehetőséggel rendelkező emberek aránya, akik úgy gondolják, hogy hasznukra vált a programban való részvétel;

Mérendő célkitűzés: Egyszerűsítés

Mutatók:

A 2. fő intézkedés keretében támogatott kisléptékű partnerségek száma;

Azon résztvevők aránya, akik úgy gondolják, hogy a pályázati, részvételi és értékelési eljárások arányosak és egyszerűek;

Az egyes pályázatok teljesítéséhez igénybe vett átlagos időtartam tevékenységek szerint, az előző programmal összehasonlítva. [Mód. 170]

MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

AZ EURÓPAI PARLAMENT NYILATKOZATA

Az Európai Parlament első olvasatban elfogadott álláspontja egy csomagnak tekintendő. Amennyiben a 2021–2027-as időszakra vonatkozó program pénzügyi kerete nem éri el a Parlament álláspontjának 14. cikk (1) bekezdésében meghatározott összeget, az Európai Parlament fenntartja magának a jogot arra, hogy felülvizsgálja a program egyik intézkedéséhez nyújtott támogatását annak biztosítása érdekében, hogy a program fő tevékenységei és a befogadási intézkedések fokozott támogatása ténylegesen megvalósuljon.

Az Európai Parlament továbbá egyértelművé teszi, hogy az abban foglalt új kezdeményezések – nevezetesen az európai egyetemek, a szakmai kiválósági központok és a DiscoverEU – támogatása a) a folyamatban lévő kísérleti szakaszok értékelésétől és b) az egyes kezdeményezések további meghatározásától függ. A fentiek hiányában az Európai Parlament él majd az éves költségvetési eljárás szerinti előjogaival a megfelelő pénzeszközök tartalékba helyezésére mindaddig, amíg ezek a feltételek nem teljesülnek.

(1) HL C 62., 2019.2.15., 194. o.
(2) HL C 168., 2019.5.16., 49. o.
(3)HL C ., ., . o.
(4)HL C ., ., . o.
(5) Az Európai Parlament 2019. március 28-i álláspontja.
(6)COM(2018)0098.
(7)HL C 428., 2017.12.13., 10. o.
(8) A Számvevőszék 22/2018. számú, „Mobilitás az Erasmus+ program keretében: Több millióan vesznek részt a mobilitási programokban és számos területen jön létre európai hozzáadott érték, a teljesítmény mérése azonban fejlesztésre szorul” című, 2018. július 3-i különjelentése.
(9)COM(2018)0321.
(10)Az Európai Parlament és a Tanács 1288/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az „Erasmus+”: elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról, valamint az 1719/2006/EK, az 1720/2006/EK és az 1298/2008/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 50. o.).
(11) HL C 189., 2018.6.4., 1. o.
(12)COM(2016)0381.
(13)[Hivatkozás].
(14)[Hivatkozás ‒ a Tanácsnak 2018 végéig el kell fogadnia].
(15)COM(2018)0269.
(16)[Hivatkozás].
(17)COM(2018) [ ].
(18) HL L 394., 2006.12.30., 5. o.
(19) COM(2016)0381.
(20) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2102 irányelve (2016. október 26.) a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről (HL L 327., 2016.12.2., 1. o.).
(21) HL C 153., 2018.5.2., 1. o.
(22) HL C 398., 2012.12.22., 1. o.
(23)HL L […], […], […] o.
(24)HL L […], […], […] o.
(25)COM(2017)0623.
(26)A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).
(27)Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról, 2016. április 13. (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).
(28)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/801 irányelve (2016. május 11.) a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről (HL L 132., 2016.5.21., 21. o.).
(29)Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.). a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(30)Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
(31)A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).
(32)A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).
(33)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).
(34)Különösen a következők tartoznak ide: az Europass, azaz a képesítések és a szakmai alkalmasság átláthatóságának egységes uniós kerete, az európai képesítési keretrendszer, a Szakképzés Európai Minőségbiztosítási Referenciakerete, az európai szakképzési kreditrendszer, az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer, az európai felsőoktatási minőségbiztosítási nyilvántartás, az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetség, az Információs Központok Európai Hálózata, a Felsőfokú Tanulmányok és Oklevelek Elismerésével Foglalkozó Nemzeti Információs Központok, valamint a Euroguidance hálózatok.
(35)[Hivatkozás].
(36)[Hivatkozás].


A fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozása ***I
PDF 317kWORD 102k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2019. március 28-i jogalkotási állásfoglalása a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0353 – C8-0207/2018 – 2018/0178(COD))
P8_TA(2019)0325A8-0175/2019

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0353),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0207/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 17-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2018. december 5-i véleményére(2),

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság által az eljárási szabályzat 55. cikke alapján folytatott közös tanácskozásokra,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság, valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére (A8-0175/2019),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 28-án került elfogadásra a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról szóló (EU) …/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P8_TC1-COD(2018)0178


(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(3),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(4),

rendes jogalkotási eljárás keretében(5),

mivel:

(1)  Az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkének (3) bekezdése célul tűzi ki egy olyan belső piac létrehozását, amely egyebek mellett kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen, árstabilitáson és a környezet minőségének magas fokú védelmén és javításán alapuló Európa fenntartható fejlődésére törekszik.

(2)  2015. szeptember 25-én az ENSZ Közgyűlése elfogadta a fenntartható fejlesztés új globális kereteit, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendet(6), amelynek középpontjában a fenntartható fejlesztési célok három pillére áll: környezet, társadalom és gazdaság/irányítás. „A következő lépések Európa fenntartható jövőjéért” című 2016. évi bizottsági közlemény(7) összekapcsolja a fenntartható fejlesztési célokat az európai szakpolitikák keretelveivel annak biztosítása érdekében, hogy a fenntartható fejlesztési célok már a kezdetektől fogva beépüljenek valamennyi, Unión belüli vagy nemzetközi vonatkozású fellépésbe és szakpolitikai kezdeményezésbe. 2017. június 20-i következtetéseiben(8) az Európai Tanács ismételten hangsúlyozta, hogy az Unió és tagállamai elkötelezettek aziránt, hogy a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendet maradéktalanul, következetesen, mindenre kiterjedő, integrált és hatékony módon, a partnerekkel és más érdekelt felekkel szoros együttműködésben végrehajtsák.

(3)  2016-ban a Tanács az Unió nevében megkötötte a Párizsi Megállapodást(9). A Párizsi Megállapodás 2. cikke (1) bekezdésének c) pontja azt a célt tűzi ki, hogy az éghajlatváltozásra határozottabb választ kell adni egyebek mellett úgy, hogy a finanszírozási források áramlása igazodjon az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentésére és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens fejlesztésre irányuló célokhoz.

(4)  Az uniós gazdaság hosszú távú versenyképességének biztosításához kulcsfontosságú a fenntarthatóság és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, illetve az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens, nagyobb erőforrás-hatékonyságú és körforgásos gazdaságra való áttérés. A fenntarthatóság régóta központi helyen áll az európai uniós projektben, és az uniós szerződések elismerik annak szociális és környezeti vonatkozásait.

(5)  2016 decemberében a Bizottság egy magas szintű szakértői csoportot bízott meg azzal a feladattal, hogy dolgozza ki az Unió átfogó, minden területre kiterjedő fenntartható finanszírozási stratégiáját. 2018. január 31-én közzétett jelentésében(10) a magas szintű szakértői csoport megállapította, hogy egy szakmailag megbízható, uniós szintű osztályozási rendszert kell létrehozni annak tisztázásához, hogy melyek a „zöld” vagy a „fenntartható” tevékenységek, kezdve az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló tevékenységekkel.

(6)  2018 márciusában a Bizottság közzétette „A fenntartható növekedés finanszírozása” című cselekvési tervét(11), amelyben ambiciózus és átfogó fenntartható finanszírozási stratégiát határoz meg. Az említett cselekvési tervben meghatározott egyik célkitűzés a tőkeáramlások átirányítása a fenntartható befektetések felé a fenntartható és inkluzív növekedés elérése érdekében. Legfontosabb és legsürgősebb fellépésként a cselekvési terv a fenntartható egy egységes osztályozási rendszernek és a tevékenységek egységes osztályozási rendszerének fenntarthatóságának mértékére vonatkozó mutatóknak a létrehozását jelöli meg. A cselekvési terv elismeri, hogy a tőkeáramlások fenntarthatóbb tevékenységek felé irányítását a „fenntarthatóság” fogalmának gazdasági tevékenységek és beruházások környezeti szempontú fenntarthatóságra és erőforráshatékonyságra gyakorolt hatásának egységes, holisztikus értelmezésével kell megalapozni. Első lépésként egyértelmű iránymutatást kell adni ahhoz, hogy mi minősül a környezetvédelmi célkitűzésekhez hozzájáruló tevékenységnek, ezzel segítve a befektetőket abban, hogy tájékozódni tudjanak a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységeket finanszírozó befektetésekről azok fenntarthatóságnak mértéke szerint. Az ENSZ fenntarthatósági céljainak és az Európai Tanács 2017. június 20-i következtetéseinek elismerésével az egyéb fenntarthatósági célkitűzésekhez, többek között a szociális és irányítási célkitűzésekhez hozzájáruló tevékenységekre vonatkozó további iránymutatást egy későbbi szakaszban lehet kidolgozni is ki kell dolgozni, ezáltal teljes egészében, egységesen, átfogó, integrált és hatékony módon végrehajtva a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendet. [Mód. 80]

(6a)  Annak elismerése mellett, hogy sürgősen kezelni kell az éghajlatváltozást, a szén-dioxid-kitettségre való összpontosítás előtérbe helyezése negatív továbbgyűrűző hatásokkal járhat a beruházások olyan célok felé történő átirányítása révén, amelyek más környezeti kockázatokat hordoznak. Ennélfogva megfelelő biztosítékokra van szükség annak biztosítására, hogy a gazdasági tevékenységek ne okozzanak kárt más környezetvédelmi célkitűzések, például a biológiai sokféleség és az energiahatékonyság terén. A befektetőknek összehasonlítható és holisztikus információkra van szükségük a környezeti kockázatokra és azok hatására vonatkozóan ahhoz, hogy a szén-dioxid-kitettségen túlmenően értékeljék portfóliójukat. [Mód. 2]

(6b)  Figyelemmel a környezetkárosítás és az erőforrások túlzott fogyasztásának számos egymáshoz kapcsolódó területén felmerült sürgető problémákra, rendszerszintű megközelítést kell kialakítani az exponenciálisan növekedő negatív tendenciákkal szemben, mint például a biológiai sokféleség csökkenése, az erőforrások túlzott globális fogyasztása, új fenyegetések megjelenése, beleértve a veszélyes vegyi anyagokat és azok koktéljait, az élelmezés szűkösségét, az éghajlatváltozást, az óceánok elsavasodását, az édesvizek kimerülését és a földhasználat-változást. Így tehát a megtett intézkedéseknek előretekintőnek és az előttünk álló kihívásokhoz mérten megfelelő nagyságrendűnek kell lenniük. A kihívások nagyságrendje holisztikus és ambiciózus megközelítést, továbbá szigorú elővigyázatossági elv alkalmazását teszi szükségessé. [Mód. 3]

(7)  Az 1386/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat(12) szükségesnek tartotta a környezeti és éghajlat-változási kiadások magánszektor általi finanszírozásának növelését, mégpedig olyan ösztönzők és módszerek létrehozásával, amelyek arra késztetik a vállalatokat, hogy mérjék fel vállalkozásuk környezeti költségeit és a környezeti szolgáltatások felhasználásából származó hasznukat.

(7a)  A fenntartható finanszírozásról szóló 2018. május 29-i európai parlamenti saját kezdeményezésű jelentés meghatározza a fenntarthatósági mutatóknak és taxonómiának mint a fenntartható beruházások ösztönzőinek alapvető elemeit. Biztosítani kell a következetességet a vonatkozó jogszabályok között. [Mód. 4]

(8)  A fenntartható fejlesztési célok eléréséhez az Uniónak arra van szüksége, hogy a fenntartható befektetések felé irányítsa a tőkeáramlást. E célok eléréséhez fontos a belső piacban rejlő lehetőségek maradéktalan kiaknázása. Fontos továbbá biztosítani azt is, hogy a fenntartható befektetések felé irányított tőkeáramlás ne akadjon el a belső piacon.

(8a)  A kihívás mértéke maga után vonja a teljes pénzügyi rendszer abba az irányba történő fokozatos elmozdulását, hogy támogassa a gazdaságot a fenntartható módon való működésben. Ennek érdekében a fenntartható finanszírozási szükségleteknek központi szerepet kell kapniuk, és a pénzügyi termékek, illetve szolgáltatások tekintetében mérlegelni kell a fenntarthatóságra gyakorolt hatást. [Mód. 5]

(9)  A magánbefektetések fenntartható negatív környezeti hatásokkal járó tevékenységekről a fenntarthatóbb tevékenységek felé való irányításának fokozatos átterelésének hatékony módja az, ha környezeti szempontból fenntartható célkitűzéseket szolgáló pénzügyi termékek szerepelnek a kínálatban. A befektetői bizalom erősítését és a kockázatokra vonatkozó ismeretek növelését, az átláthatóság megteremtését és a „zöldrefestés” körüli problémák kezelését célozzák az ebben a rendeletben meghatározott pénzügyi termékek, szolgáltatások és vállalati kötvények fenntartható befektetésként történő piaci értékesítésére vonatkozó nemzeti követelmények, különösen azok, amelyek lehetővé teszik az érintett piaci szereplők számára nemzeti címke használatát. A zöldrefestés arra a gyakorlatra utal, amikor tisztességtelen versenyelőnyhöz lehet jutni a piacon egy olyan termék környezetbarátként való értékesítésével, amely valójában az alapvető környezetvédelmi előírásoknak sem tesz eleget. Jelenleg kevés tagállamban működik címkerendszer, ezek is a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek osztályozásának különböző taxonómiáira épülnek. A Párizsi Megállapodásban és uniós szinten is tett politikai kötelezettségvállalásra tekintettel valószínű, hogy a környezeti szempontból fenntarthatóként forgalmazott pénzügyi termékek vagy vállalati kötvények tekintetében egyre több tagállam fog meghatározni címkerendszert vagy a piaci szereplőkre vonatkozó egyéb követelményeket. Ennek során a tagállamok a saját nemzeti taxonómiájukat alkalmaznák annak meghatározásához, hogy milyen befektetéseket minősítenek fenntarthatónak. Ha a nemzeti követelmények különböző kritériumok és mutatók alapján határozzák meg azt, hogy környezeti szempontból mely gazdasági tevékenységek minősülnek fenntarthatónak, akkor a különböző befektetési lehetőségek összehasonlításában tapasztalható nehézségek visszatartják a befektetőket a határokon átnyúló befektetésektől. Ezenkívül azoknak a gazdasági szereplőknek, amelyek Unió-szerte szeretnének befektetésekhez jutni, az egyes tagállamokban előírt különböző kritériumoknak kellene megfelelniük ahhoz, hogy megszerezzék a befektetéseket környezeti szempontból fenntarthatónak minősítő különböző címkéket. Az egységes kritériumok és mutatók hiánya a befektetéseket egy környezeti szempontból nem hatékony, és néhány esetben kontraproduktív irányba tereli, és ez a környezeti és fenntarthatósági célkitűzések teljesítésének elmaradását eredményezi. Ez a hiány ezért növelni fogja a költségeket, és komoly féket jelent majd a gazdasági szereplők számára, ami összességében akadályozni fogja őket abban, hogy hozzáférjenek a fenntartható befektetéseket kínáló, határokon átnyúló tőkepiacokra. Várhatóan további akadályok nehezítik a fenntartható projektekre irányuló tőkebevonási célból a határokon átnyúló tőkepiacokhoz való hozzáférést. Ezért a belső piac működését akadályozó tényezők megszüntetése, továbbá újbóli megjelenésük megelőzése érdekében uniós szinten össze kell hangolni azokat a kritériumokat és mutatókat, amelyek alapján meghatározható, hogy egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntartható-e. Egy fenntarthatóságának mértéke. Az információk, mérőszámok és kritériumok ilyen összehangolást összehangolását követően a gazdasági szereplők könnyebben tudnak majd zöld a környezeti szempontból fenntartható tevékenységeikhez forrásokat szerezni a határokon túlról is, mivel egységes kritériumok és mutatók alapján össze lehet hasonlítani a gazdasági tevékenységeiket annak érdekében, hogy környezeti szempontból fenntartható befektetések alapjául szolgáló eszközként válasszák őket. Ezáltal könnyebbé válik az Unión belül a befektetések határokon átnyúló bevonása. [Mód. 6]

(9a)   Annak érdekében, hogy az Unió teljesítse környezetvédelmi és éghajlatpolitikai kötelezettségvállalásait, mozgósítani kell a magánbefektetéseket. E cél eléréséhez hosszú távú tervezésre, valamint a szabályozás stabilitására és kiszámíthatóságára van szükség a befektetők számára. A fenntartható befektetések egységes politikai keretének garantálása érdekében tehát fontos, hogy e rendelet rendelkezései a meglévő uniós jogszabályokra épüljenek. [Mód. 7]

(10)  Ezenkívül, ha a piaci szereplők semmilyen magyarázatot nem adnak a befektetőknek szolgáltatnak információt arról, hogy mivel miként járulnak hozzá negatív vagy pozitív módon a környezetvédelmi célkitűzésekhez azok a tevékenységek, amelyekbe befektetnek, vagy ha magyarázatukban eltérő módon értelmezik a „fenntartható” mérőszámokat és kritériumokat használnak egy gazdasági tevékenység fogalmát tevékenység környezeti szempontú fenntarthatóságának mértékét illetően, akkor a befektetők számára aránytalan terhet fog jelenteni ezeknek a különböző pénzügyi termékeknek az ellenőrzése és összehasonlítása. A tapasztalatok szerint ez visszatartja a befektetőket a zöld fenntartható pénzügyi termékekbe való befektetéstől. Emellett a befektetői bizalom hiánya jelentős mértékű káros hatást gyakorol a fenntartható befektetések piacára. Az is bebizonyosodott, hogy a nemzeti szabályok vagy a probléma megoldását célzó országhatárokon belüli piacalapú kezdeményezések a belső piac széttagoltságához vezetnek. Ha a pénzügyi piaci szereplők közzéteszik, hogy az általuk környezetbarátnak tartott pénzügyi termékek milyen módon felelnek meg a környezetvédelmi célkitűzéseknek, és ezeknél a közzétételeknél Unió-szerte egységes kritériumokat alkalmaznak arra vonatkozóan, hogy mi a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenység, ez lehetővé teszi a befektetők számára, hogy összehasonlítsák a különböző tagállamokban kínált környezetbarát befektetési lehetőségeket befektetési lehetőségek környezeti hatását, és arra ösztönzi a befektetést fogadó vállalatokat, hogy tegyék üzleti modelljeiket fenntarthatóbbá. A befektetők az Unió egészében nagyobb bizalommal fektetnek majd zöld pénzügyi termékekbe, ami javítja a belső piac működését. [Mód. 8]

(10a)  Érdemi környezeti és szélesebb körű fenntarthatósági hatás elérése, a pénzügyi piacok szereplői és más érintettek szükségtelen adminisztratív terheinek csökkentése, valamint a fenntartható tevékenységeket finanszírozó európai pénzügyi piacok növekedésének elősegítése érdekében a taxonómiának harmonizált, összehasonlítható és egységes kritériumokon és mutatókon kell alapulnia, beleértve legalább a körforgásos gazdaság mutatóit. Ezeket a mutatókat össze kell hangolni az egységes életciklus-értékelés módszertanával, és alkalmazni kell az uniós szabályozási kezdeményezésekben. E mutatóknak kell a gazdasági tevékenységek, a befektetési kockázatok és a környezetre gyakorolt hatás vizsgálatának alapját képezniük. Kerülni kell a szabályozások közötti átfedéseket, amelyek nem lennének összhangban a minőségi jogalkotás elvével, és amelyeket nem arányosan, az egységes terminológia és az egyértelmű szabályozási keret létrehozásának céljával alkalmaznának. El kell kerülni a hatóságokra és a pénzügyi intézményekre háruló felesleges terheket is. Ugyanebben az összefüggésben a szakmai átvilágítási kritériumok alkalmazási körét és használatát, valamint a más kezdeményezésekkel való kapcsolatot egyértelműen meg kell határozni a taxonómia és a vonatkozó kritériumok hatálybalépése előtt. A környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó harmonizált kritériumok meghatározásakor figyelembe kell venni a tagállamok és az Unió közötti hatáskörmegosztást a különböző szakpolitikai területeken. E rendelet követelményeit arányosan kell alkalmazni az e rendeletben meghatározott kis méretű és nem összetett intézményekre. [Mód. 9]

(10b)  A mutatókat harmonizálni kell a meglévő kötelezettségvállalások, többek között például a Bizottság, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az OECD munkája alapján, és a szén-dioxid-, illetve más kibocsátásoknak a biológiai sokféleségre, hulladéktermelésre, az energia és megújuló energia felhasználására, a nyersanyagokra, vízre, valamint a közvetlen és közvetett földhasználatra gyakorolt környezeti hatásait kell kifejezniük a körforgásos gazdaság nyomonkövetési keretrendszeréről szóló (COM(2018)0029) és a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési tervről szóló (COM(2015)0614) bizottsági közleményben, valamint „Erőforrás-hatékonyság: elmozdulás a körforgásos gazdaság felé” című, 2015. július 9-i európai parlamenti állásfoglalásban (2014/2208(INI)) meghatározottak szerint. Ezenkívül a mutatókat az Európai Bizottság „A körforgásos gazdaság finanszírozásának támogatása” nevű szakértői csoportjának ajánlásait is figyelembe véve kell kialakítani. A Bizottságnak értékelnie kell, hogyan integrálható e szakértői csoport munkája a technikai szakértői csoportba (TEG). A mutatóknak figyelembe kell venniük a nemzetközileg elismert fenntarthatósági normákat [Mód. 10]

(11)  A belső piac működését jelenleg akadályozó tényezők megszüntetése és újbóli megjelenésük megelőzése érdekében a tagállamoknak és az Uniónak a befektetések környezeti szempontból fenntartható befektetés fenntarthatóságának mértékét illetően egységes fogalmát fogalmat kell használniuk, amikor a környezeti szempontból fenntarthatóként forgalmazott pénzügyi termékek, szolgáltatások vagy vállalati kötvények megjelölése céljából nemzeti szinten meghatározzák a piaci szereplőkre vonatkozó követelményeket. Hasonló okokból, ha egy alapkezelő vagy egy intézményi befektető azt állítja magáról, hogy környezetvédelmi célkitűzéseket szolgál, az erre vonatkozó magyarázat közzétételekor neki is a környezeti szempontból fenntartható befektetésnek ugyanazt a fogalmát, valamint a környezeti hatások számításánál ugyanazokat a mutatókat, mérőszámokat és kritériumokat kell használnia. [Mód. 11]

(12)  A környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek kritériumainak megállapítása arra ösztönözheti a cégeket, hogy önkéntes alapon tájékoztatást tegyenek közzé a weboldalukon az általuk folytatott, környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekről. Ez a hatására vonatkozó tájékoztatás nemcsak abban segíti a pénzügyi piacokon érintett szereplőket, hogy könnyebben megállapíthassák, mely cégek folytatnak környezeti szempontból fenntartható és meghatározhassák a cégek által végzett gazdasági tevékenységeket, hanem azt is tevékenységek környezeti fenntarthatóságának mértékét, és megkönnyíti e a cégek számára, hogy forrásokat szerezzenek saját zöld tevékenységeikhez. [Mód. 12]

(13)  A gazdasági tevékenységek környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek hatását meghatározása szempontjából releváns uniós osztályozási rendszerének mutatóknak ezért támogatnia támogatniuk kell a jövőbeli uniós szakpolitikák kidolgozását, beleértve a környezeti szempontból fenntartható pénzügyi termékekre vonatkozó, uniós szintű előírásokat, és esetleg olyan címkék létrehozását, amelyek az Unió egész területén hivatalosan tanúsítják az említett előírásoknak való megfelelést., Az említett befektetések lehetővé tételét valamint más gazdasági, szabályozói és prudenciális intézkedések alapját kell képezniük. A negatív környezeti hatásokkal járó befektetésekről a pozitív környezeti hatásokkal járó befektetésekre való átállás előmozdítását célzó jövőbeli uniós jogszabályok kiindulópontjaként környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre olyan egységes jogi követelményekre van szükség, amelyek a gazdasági tevékenységek környezeti fenntarthatósága mértékének meghatározására vonatkozó egységes kritériumokon alapuló egységes jogi követelményekre van szükség annak meghatározásához, hogy mi minősül környezeti szempontból fenntartható befektetésnekés a befektetések környezeti hatását vizsgáló közös mutatókon alapulnak. [Mód. 13]

(14)  A fenntartható fejlesztési célok unióbeli elérésével összefüggésben, az olyan szakpolitikai döntések, mint az Európai Stratégiai Beruházási Alap létrehozása, hatékonynak bizonyultak hatékonyak lehetnek az állami kiadások mellett a magánbefektetések mozgósításához és fenntartható befektetések felé történő irányításához. Az (EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendelet(13) azt tűzte ki célul, hogy az éghajlattal kapcsolatos horizontális beruházások aránya az Európai Stratégiai Beruházási Alap keretében végrehajtott infrastrukturális és innovációs projektek esetében 40% legyen. A gazdasági tevékenységek fenntarthatóságának egységes kritériumai és a befektetések környezeti hatását vizsgáló közös mutatók erősíthetik az Unió hasonló, az éghajlatváltozással kapcsolatos vagy egyéb környezetvédelmi célkitűzéseket szolgáló beruházásokat támogató mozgósító jövőbeli kezdeményezéseit. [Mód. 14]

(15)  Annak elkerülése érdekében, hogy a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenység fogalmának környezeti fenntarthatóságát illető eltérő értelmezése értelmezések a piac széttagoltságát vagy a fogyasztói érdekek megsértését eredményezze, a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó egységes kritériumokra kell épülniük azoknak a nemzeti követelményeknek, amelyeket a piaci szereplőknek teljesíteniük kell, ha környezeti – az e rendeletben meghatározottak szerint –környezeti szempontból fenntarthatóként szeretnék forgalmazni pénzügyi termékeket vagy vállalati kötvényeket. E piaci szereplők közé tartoznak azok a pénzügyi piaci szereplők, amelyek „zöld” fenntartható pénzügyi termékeket vagy szolgáltatásokat kínálnak, illetve azok a nem pénzügyi társaságok, amelyek „zöld” fenntartható vállalati kötvényeket bocsátanak ki. [Mód. 15]

(16)  A fogyasztói érdekek megsértésének megelőzése érdekében a pénzügyi termékeiket környezeti szempontból fenntarthatóként kínáló alapkezelőknek és intézményi befektetőknek közzé kell tenniük, hogy a befektetések környezeti szempontú fenntarthatóságának megállapításánál milyen módon és mértékben alkalmazták a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó kritériumokat. A közzétett információknak lehetővé kell tenniük a befektetők számára annak megértését, hogy az összes gazdasági tevékenységen belül százalékosan mekkora a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységeket finanszírozó befektetés aránya, ezáltal pedig, hogy mekkora a befektetés környezeti szempontú fenntarthatóságának mértéke. A Bizottságnak meg kell határoznia az e célból közzéteendő információkat. Az említett tájékoztatásnak meg kell könnyítenie az illetékes nemzeti hatóságok számára a tájékoztatási kötelezettség betartásának ellenőrzését, továbbá azt, hogy a vonatkozó nemzeti jog szerint érvényt szerezzenek ennek a kötelezettségnek.

(17)  A tájékoztatási kötelezettség megkerülésének megelőzése érdekében az említett kötelezettségnek akkor is fenn kell állnia, ha a minden pénzügyi termékeket termékekre nézve, amelyet a környezeti szempontból fenntartható befektetésekhez hasonló jellemzőkkel rendelkezőként kínálják kínálnak, beleértve azokat is, amelyek tágabban értelmezett környezetvédelmi céllal rendelkeznek. Nem indokolt előírni a pénzügyi piaci szereplők számára azt, hogy csak olyan, környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe fektethetnek be, amelyek az e rendeletben meghatározott szakmai átvilágítási kritériumok alapján minősülnek annak. A Bizottság szakmai átvilágítási kritériumok kiegészítésére vagy aktualizálására irányuló munkáját segítendő, arra kell ösztönözni őket a pénzügyi piaci szereplőket és más szereplőket, hogy tájékoztassák a Bizottságot, ha úgy vélik, hogy környezeti szempontból fenntarthatónak kell tekinteni egy olyan gazdasági tevékenységet, amely nem tesz eleget a szakmai átvilágítási kritériumoknak, vagy amelynek a kritériumait még nem határozták meg pénzügyi termékeiket, mivel az általuk finanszírozott tevékenységekre vonatkozóan még nem határozták meg a szakmai átvilágítási kritériumokat. [Mód. 16]

(18)  Annak meghatározása érdekében, hogy egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntartható-e milyen mértékben fenntartható, meg kell állapítani a környezeti célkitűzések környezeti hatásokat mérő mutatókon alapuló, teljes körű listáját, figyelembe véve annak a teljes ipari értékláncra gyakorolt hatását, és biztosítva a koherenciát a meglévő uniós jogszabályokkal, például a tiszta energiáról szóló jogszabálycsomaggal. [Mód. 17]

(19)  Az egészséges ökoszisztémák védelmével kapcsolatos környezetvédelmi célkitűzést a vonatkozó uniós jogalkotási és nem jogalkotási aktusainak figyelembevételével kell értelmezni, ideértve a következőket: a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(14), a 92/43/EGK tanácsi irányelv(15), az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(16), a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégia(17), az Unió környezetbarát infrastruktúrára vonatkozó stratégiája, a 91/676 tanácsi irányelv(18), az 511/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(19), a 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(20), az erdészeti jogszabályok végrehajtására, az erdészeti irányításra és az erdészeti termékek kereskedelmére vonatkozó cselekvési terv(21), illetve a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni cselekvési terv(22).

(20)  Minden egyes környezetvédelmi célkitűzésnél harmonizált mutatók által szolgáltatott információkon alapuló egységes kritériumokat kell meghatározni arra vonatkozóan, mikor mondható el egy gazdasági tevékenységről, hogy jelentős mértékben hozzájárul az adott célkitűzéshez. Az egységes kritériumok egyik elemének kell lennie annak, hogy a tevékenység nem sértheti súlyosan az e rendeletben meghatározott egyik környezetvédelmi célkitűzést sem. Ezzel elkerülhető, hogy egy befektetés környezetvédelmi szempontból fenntarthatónak minősüljön, miközben a befektetések előnyeit élvező gazdasági tevékenységek a környezetvédelmi célkitűzéshez való hozzájárulásuk mértékénél jóval nagyobb kárt okoznak a környezetben. A „jelentős mértékű hozzájárulás” és a „nem okoz súlyos sérelmet” feltételeinek lehetővé kell tenniük, hogy a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre irányuló befektetések valóban hozzájáruljanak a környezetvédelmi célkitűzésekhez. [Mód. 18]

(21)  Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által a fenntartható és inkluzív növekedés támogatása érdekében a szociális jogok európai pillérében rögzített elvek megvalósítására vonatkozóan közösen tett kötelezettségvállalást szem előtt tartva, elismerve továbbá az alapvető nemzetközi emberi és munkaügyi jogok és előírások jelentőségét, az alapvető biztosítékok teljesülésének előfeltételnek kell lennie ahhoz, hogy egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntarthatónak minősüljön. Erre való tekintettel egy gazdasági tevékenység csak akkor minősülhet környezeti szempontból fenntarthatónak, ha a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (a továbbiakban: ILO) alapvető munkahelyi jogokról és elvekről szóló nyilatkozata, illetve az ILO nyolc alapegyezménye betartásával végzik azt. Az ILO alapegyezményei meghatározzák azokat az emberi és munkavállalói jogokat, amelyeket ezzel kapcsolatban a társaságoknak be kell tartaniuk. Ezekből a nemzetközi előírásokból az Európai Unió Alapjogi Chartája többet is rögzít, különösen a rabszolgamunka és a kényszermunka tilalmát, valamint a megkülönböztetésmentesség elvét. Az említett alapvető biztosítékok adott esetben nem érintik a környezetre, az egészségre és a biztonságra, valamint a társadalmi szempontú fenntarthatóságra vonatkozóan az uniós jogban előírt szigorúbb követelmények alkalmazását.

(22)  A gazdasági tevékenységek környezeti hatásának felméréséhez szükséges speciális technikai részletek, valamint a tudomány és a technológia gyorsan változó jellege miatt a gazdasági tevékenységek környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre szempontú fenntarthatósága mértékének meghatározására vonatkozó kritériumokat a változások tükrében rendszeresen módosítani kell. Annak céljából, hogy a kritérium kritériumok és mutatók naprakészek legyenek, a tudományos adatok, valamint a szakértők, illetve az érdekelt felek visszajelzései alapján a különböző gazdasági tevékenységekre vonatkozóan részletesebben kell meghatározni, és rendszeresen kell aktualizálni a jelentős mértékű hozzájárulásra és a súlyos sérelemre vonatkozó feltételeket. Ennek érdekében a Bizottságnak a különböző gazdasági tevékenységekre részletesen kidolgozott és méréssel hitelesített szakmai átvilágítási kritériumokat és egy sor harmonizált mutatót kell megállapítania egy különböző érdekelt felekből álló, a fenntartható finanszírozással foglalkozó platform szakmai hozzájárulása alapján. [Mód. 19]

(23)  Vannak olyan gazdasági tevékenységek, amelyek negatív hatást gyakorolnak a környezetre, és e negatív hatás csökkentésével jelentős mértékben hozzá lehet járulni egy vagy több környezetvédelmi célkitűzéshez. Ezeknél a gazdasági tevékenységeknél helyénvaló olyan szakmai átvilágítási kritériumokat megállapítani, amelyek egyebek mellett az ágazati átlaggal összehasonlítva követelik meg a környezeti teljesítmény jelentős javítását annak megállapítása érdekében, hogy a tevékenység jelentős mértékben hozzájárulhat-e egy vagy több környezetvédelmi célkitűzéshez. Ezeknek a kritériumoknak az adott gazdasági tevékenység hosszú távú (vagyis 3 éven túli) hatását is figyelembe kell venniük, különösen a termékek és szolgáltatások környezeti előnyeit, valamint a köztes termékek hozzájárulását, és így értékelniük kell a gyártás és a felhasználás valamennyi szakaszának hatását a teljes értéklánc és életciklus során. [Mód. 20]

(24)  Nem tekinthető környezeti szempontból fenntarthatónak az olyan gazdasági tevékenység, amely több kárt okoz a környezetben, mint amennyi előny származik belőleamelyből nem származik tiszta környezetvédelmi haszon. A szakmai átvilágítási kritériumoknak meg kell határozniuk, hogy milyen alapvető követelmények szükségesek egyéb célkitűzések súlyos megsértésének elkerüléséhez. A szakmai átvilágítási kritériumok megállapításánál és aktualizálásánál a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy az említett kritériumok észszerűek és arányosak legyenek, valamint a rendelkezésre álló tudományos adatokra épüljenek, és figyelembe vegyék a technológiák teljes értékláncát és életciklusát. Biztosítani kell továbbá, hogy rendszeresen frissüljenek. Ha a tudományos értékelés nem teszi lehetővé a kockázat megfelelő bizonyossággal történő meghatározását, akkor az EUMSZ 191. cikkével összhangban az elővigyázatosság elvét kell alkalmazni. [Mód. 21]

(25)  A szakmai átvilágítási kritériumok és a harmonizált mutatók megállapításánál a Bizottságnak figyelembe kell vennie a vonatkozó uniós jogot, illetve az Unió már létező nem jogalkotási aktusait, ideértve a következőket: a 66/2010/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(23), az Unió környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszere(24), az Unió zöld közbeszerzési kritériumai(25), a Bizottság körforgásos gazdasággal foglalkozó platformja, az európai életciklus-értékelési platform, illetve a termékek és szervezetek környezeti lábnyomára vonatkozó szabályok tekintetében folyó munka(26). A gazdasági tevékenységek más szempontú meglévő osztályozási rendszereivel való szükségtelen összegyeztethetetlenség elkerülése érdekében a Bizottságnak figyelembe kell vennie a környezetvédelmi iparra vonatkozó statisztikai osztályozási rendszereket is, ezen belül a környezetvédelmi tevékenységek és kiadások osztályozási rendszerét (DEA), illetve az erőforrás-gazdálkodási tevékenységek osztályozási rendszerét (CReMA)(27). [Mód. 22]

(26)  A szakmai átvilágítási kritériumok és a harmonizált mutatók megállapításánál a Bizottságnak figyelembe kell vennie az infrastrukturális ágazat a különféle ágazatok sajátosságait, illetve a költség-haszon elemzés során figyelembe kell vennie a környezeti, társadalmi és gazdasági externáliákat. Ezzel kapcsolatban a Bizottságnak figyelembe kell vennie a nemzetközi szervezetek, így például az OECD munkáját, a vonatkozó uniós jogszabályokat és előírásokat, ideértve a következőket: a 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(28), a 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(29) a 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(30), a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(31), a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(32), illetve a jelenlegi módszertant. Ilyen értelemben a szakmai átvilágítási kritériumoknak és mutatóknak abban kell támogatniuk a megfelelő irányítási keretrendszereket, hogy a beruházás életciklusának minden szakaszában magukba foglalják az Egyesült Nemzetek által támogatott felelős befektetési elvekben(33) meghatározott környezeti, társadalmi és irányítási tényezőket. [Mód. 23]

(26a)  A szakmai átvilágítási kritériumok meghatározásakor a Bizottságnak figyelembe kell vennie az olyan tevékenységeket előmozdító átmeneti intézkedéseket is, amelyek támogatják a fenntarthatóbb, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérést. A környezeti szempontból fenntartható vagy legalábbis környezetvédelmi szempontból nem problematikus státuszra való gyors áttérés érdekében ösztönzőket kell nyújtani azon vállalkozások számára, amelyek jelenleg a környezetre rendkívül káros gazdasági tevékenységet folytatnak. A szakmai átvilágítási kritériumoknak ösztönözniük kell az ilyen áttérési folyamatot, amennyiben erre sor kerül. Amennyiben az adott káros tevékenységet folytató vállalkozások jelentős része bizonyíthatóan elkötelezi magát erre az áttérésre, az átvilágítási kritériumok ezt figyelembe vehetik. Az áttérésre irányuló komoly erőfeszítések bizonyíthatók többek között tartós kutatási és fejlesztési erőfeszítésekkel, az új és környezeti szempontból fenntarthatóbb technológiákkal kapcsolatos nagyszabású beruházási projektekkel vagy legalább a végrehajtás korai szakaszában lévő konkrét áttérési tervekkel. [Mód. 24]

(27)  Környezeti A környezeti szempontból fenntartható innováció ösztönzése és a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek forrásszerzésénél a versenytorzulás elkerülése érdekében a szakmai átvilágítási kritériumoknak biztosítaniuk kell azt, hogy egy adott ágazatban a makroágazatokban (például a NACE-ágazatokban, mint amilyen a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a halászat, a feldolgozóipar, a villamosenergia-, a gáz-, a gőzellátás és a légkondicionálás, az építőipari, a közlekedési és a raktározási szolgáltatások) valamennyi érintett gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntarthatónak minősülhessen – és egyenlő elbánásban is részesülhessen –, ha azonos módon járul hozzá az e rendeletben meghatározott egy vagy több környezetvédelmi célkitűzéshez, miközben nem sérti súlyosan a 3. és 12. cikk szerinti egyik környezetvédelmi célkitűzést sem. Ágazatonként változó lehet azonban annak mértéke, hogy egy tevékenység mennyire képes hozzájárulni a környezetvédelmi célkitűzésekhez, amit az átvilágítási kritériumoknak is tükrözniük kell. Az említett kritériumok azonban egy-egy ágazatban gazdasági makroágazatban nem hozhatnak bizonyos gazdasági tevékenységeket másokkal szemben igazságtalanul hátrányos helyzetbe, ha az előbbiek ugyanolyan mértékben hozzájárulnak a környezetvédelmi célkitűzésekhez, mint az utóbbiak, miközben nem sértik súlyosan a 3. és 12. cikkben meghatározott egyik környezetvédelmi célkitűzést sem. [Mód. 25]

(27a)  A környezeti szempontból fenntartható tevékenységek a teljes értékláncon belül kifejlesztett technológiák és termékek eredményei. Ezért a szakmai átvilágítási kritériumoknak figyelembe kell venniük a teljes értéklánc szerepét a nyersanyagok feldolgozásától kezdve a végtermékig és annak hulladékfázisáig a környezeti szempontból fenntartható tevékenységek végső meghatározása során. [Mód. 26]

(27b)   A jól működő értékláncok megzavarásának elkerülése érdekében a szakmai átvilágítási kritériumoknak figyelembe kell venniük, hogy a környezeti szempontból fenntartható tevékenységeket több gazdasági szereplő által kifejlesztett technológiák és termékek teszik lehetővé. [Mód. 27]

(28)  A szakmai átvilágítási kritériumok megállapításánál a Bizottságnak fel kell mérnie az áttérés azon lehetséges kockázatát, hogy a környezeti szempontból fenntartható tevékenységekre vonatkozó, említett kritériumok elfogadása elfogadásának üteme vajon nem jár-e eszközök meg nem térülésével, vagy nem eredményez-e összeegyeztethetetlen ösztönzőket, illetve lehet-e valamilyen negatív hatása a pénzügyi piacok likviditására. [Mód. 28]

(29)  A gazdasági szereplőkre háruló túlzottan megterhelő megfelelési költségek elkerülése érdekében a Bizottságnak olyan szakmai átvilágítási kritériumokat kell megállapítania, amelyek kellően egyértelmű jogi helyzetet teremtenek, praktikusak, könnyen alkalmazhatók és amelyekkel észszerű megfelelési költségek mellett lehet ellenőrizni a megfelelést.

(30)  Annak biztosítása érdekében, hogy a befektetéseket a környezetvédelmi célkitűzéseket leginkább pozitív módon befolyásoló gazdasági tevékenységek felé irányítsa, a Bizottságnak elsődlegesen azon gazdasági tevékenységek szakmai átvilágítási kritériumait kell megállapítania, amelyek potenciálisan a legjobban hozzájárulnak a környezetvédelmi célkitűzésekhez. Az átvilágítási kritériumoknak figyelembe kell venniük a projektek eredményeit, hogy megkönnyítsék az új technológiák azonosítását és kifejlesztését, valamint megfelelően figyelembe vegyék e technológiák skálázhatóságát. [Mód. 29]

(31)  Megfelelő szakmai átvilágítási kritériumokat lehet megállapítani a közlekedési ágazat számára, beleértve a mobil eszközöket is, és ennek során figyelembe kell venni a technológiák teljes életciklusát és azt, hogy a közlekedési ágazat, beleértve a nemzetközi szállítmányozást, közel 26%-kal részesedik az Unió üvegházhatásúgáz-kibocsátásában. Ahogy a fenntartható növekedés finanszírozására vonatkozó cselekvési tervből(34) is kiderül, az uniós közlekedési ágazatban évente mintegy 30 %-os fenntartható fejlesztési beruházási többletigény mutatkozik, egyebek mellett a modális váltás és a közlekedésszervezés ösztönzésével a villamosítás növelése vagy a kevésbé szennyező közlekedési módokra történő áttérés révén. [Mód. 30]

(32)  Különösen fontos, hogy a Bizottság a szakmai átvilágítási kritériumok kidolgozásának előkészítésekor a minőségi jogalkotás követelményeivel összhangban folytassa le a megfelelő konzultációkat. A szakmai átvilágítási kritériumok és a harmonizált mutatók megállapítási és aktualizálási folyamatába be kell vonni az érdekelt feleket, és figyelembe kell venni a tudományos bizonyítékokat, a bevált gyakorlatokat, valamint a már elvégzett munkát és a meglévő szervezeteket, nevezetesen az Európai Bizottság körforgásos gazdasággal foglalkozó platformját, és az érintett területeken bizonyítható tudással és tapasztalatokkal rendelkező szakértők tanácsát. Ennek érdekében a Bizottságnak létre kell hoznia egy fenntartható finanszírozással foglalkozó platformot. A platformnak az állami és a magánszektort egyaránt képviselő szakemberekből szakemberek széles köréből kell állnia, hogy biztosított legyen valamennyi érintett szektor sajátosságainak megfelelő figyelembevétele. Az állami szektor képviselői közé be kell vonni az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és a nemzeti környezetvédelmi ügynökségek, az európai felügyeleti hatóságok, az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport és az Európai Beruházási Bank szakértőit. A magánszektor szakértői közé be kell vonni az érdekelt felek képviselőit, beleértve a pénzügyi és nem pénzügyi piaci szereplőket, a reálgazdaság képviselőit, akik az ágazatok széles körét képviselik, egyetemeket, kutatóintézeteket, egyesületeket és szervezeteket. Szükség esetén a platform számára lehetővé kell tenni azt, hogy nem tagoktól tanácsot kérjen. A platformnak a szakmai átvilágítási kritériumok és a harmonizált mutatók kidolgozására, elemzésére és felülvizsgálatára vonatkozó tanácsokat kell adnia a Bizottságnak, többek között arra vonatkozóan, hogy milyen potenciális hatást gyakorolnak azon eszközök értékelésére, amelyeket a szakmai átvilágítási kritériumok elfogadása előtt a jelenlegi piaci gyakorlat értelmében zöld eszköznek fenntarthatónak tekintettek. A platformnak tanácsot kell adnia továbbá a Bizottságnak arra vonatkozóan is, hogy vajon a szakmai átvilágítási kritériumok és mutatók megfelelőek-e ahhoz, hogy a fenntartható befektetések könnyítését célzó későbbi uniós szakpolitikai kezdeményezésekben is felhasználják őket. A platformnak tanácsot kell adnia a Bizottságnak a vállalatok és pénzügyi piaci szereplők fenntarthatósági beszámolási standardjainak és integrált jelentéstételi standardjainak kidolgozásával kapcsolatosan, többek között a 2013/34/EU irányelv felülvizsgálata révén. [Mód. 31]

(33)  Az e rendeletben meghatározott követelmények részletezése, különösen pedig a különböző gazdasági tevékenységekre vonatkozóan részletesen kidolgozott és méréssel hitelesített arra vonatkozó szakmai átvilágítási kritériumok és mutatók megállapítása érdekében, hogy a környezetvédelmi célkitűzések szempontjából mit jelent a jelentős mértékű hozzájárulás és a súlyos sérelem, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban a Bizottságot jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskörrel kell felruházni a 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott tájékoztatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges információk, valamint a 6. cikk (2) bekezdésében, a 7. cikk (2) bekezdésében, a 8. cikk (2) bekezdésében, a 9. cikk (2) bekezdésében, a 10. cikk (2) bekezdésében és a 11. cikk (2) bekezdésében említett szakmai átvilágítási kritériumok vonatkozásában. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő nyilvános konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban szereplő elvekkel összhangban kerüljön sor. Különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kell kézhez kapnia minden dokumentumot, és az Európai Parlament és a Tanács szakértői számára rendszeres részvételt kell lehetővé tenni a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjának ülésein. [Mód. 32]

(34)  Annak érdekében, hogy az érintett szereplőknek elegendő idejük legyen arra, hogy megismerjék az e rendeletben meghatározott, környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó kritériumokat, valamint hogy felkészüljenek ezek alkalmazására, az e rendeletben meghatározott kötelezettségeket az egyes környezetvédelmi célkitűzések vonatkozásában az adott szakmai átvilágítási kritérium elfogadása után hat hónappal kell alkalmazni.

(35)  E rendelet alkalmazását rendszeresen, legalább két év elteltével felül kell vizsgálni annak felmérése érdekében, hogy hogyan halad a környezeti szempontból fenntartható és a környezeti szempontból káros tevékenységekre vonatkozó szakmai átvilágítási kritériumok és harmonizált mutatók kidolgozása, a környezeti szempontból fenntartható befektetés vagy a negatív környezeti hatásokkal járó befektetés fogalmának alkalmazása, és szükség van-e a kötelezettségeknek való megfelelést ellenőrző további mechanizmus létrehozására. A felülvizsgálat részeként azt is értékelni kell, hogy ki kell-e terjeszteni e rendelet hatókörét oly módon e rendelet hatókörének oly módon történő kiterjesztéséhez szükséges rendelkezéseket is, hogy a társadalmi szempontú fenntarthatósági célkitűzéseket is érintse. 2020. március 31-ig a Bizottságnak adott esetben a megfelelést ellenőrző mechanizmus létrehozásáról szóló további jogalkotási javaslatokat kell közzétennie. [Mód. 33]

(36)  Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, arra való tekintettel, hogy a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre az Unió szintjén egységes kritériumokat és mutatókat szükséges bevezetni, az Unió ezért intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket, [Mód. 34]

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. fejezet

Tárgy, hatály és fogalommeghatározások

1. cikk

A rendelet tárgya és hatálya

(1)  Ez a rendelet befektetések környezeti szempontú fenntarthatósága mértékének megállapítása érdekében meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek alapján eldönthető, hogy meghatározható egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntartható-ehatásának és fenntarthatóságának mértéke.

(2)  Ez a rendelet a következőkre alkalmazandó:

a)  A tagállamok vagy az Unió által elfogadott intézkedések, amelyek az Unión belül környezeti szempontból fenntarthatóként forgalmazott pénzügyi termékek vagy vállalati kötvények vonatkozásában a pénzügyi piaci szereplőkre bármilyen követelményt megállapítanak;

b)  Pénzügyi piaci szereplők, akik az Unión belül környezeti szempontból fenntartható befektetésként vagy ehhez hasonló jellemzőkkel rendelkező befektetésként kínálnak pénzügyi termékeket.; és

ba)  egyéb pénzügyi termékeket kínáló pénzügyi piaci szereplők, kivéve, ha:

i.  hatóság számára kielégítő magyarázatot ad arra, hogy a pénzügyi termékei által finanszírozott gazdasági tevékenységeknek nincs jelentős fenntarthatósági hatásuk a 3. és 3a. cikkben említett szakmai átvilágítási kritériumok szerint, amely esetben a II. és III. fejezet rendelkezései nem alkalmazandók.  Az erre vonatkozó információt a tájékoztatónak kell tartalmaznia; vagy

ii.  a pénzügyi piaci szereplő tájékoztatójában kijelenti, hogy a szóban forgó pénzügyi termék nem felel meg a fenntarthatósági célkitűzéseknek, és hogy a termék az e rendelet értelmében fenntarthatónak nem minősülő gazdasági tevékenységek támogatásának fokozott kockázatával jár.

(2a)  Az 1. cikk (1) bekezdésében foglalt kritériumokat arányos módon kell alkalmazni, elkerülve a túlzott mértékű adminisztratív terheket, továbbá figyelembe véve a pénzügyi piaci szereplő és a hitelintézetek jellegét, nagyságát és összetettségét a kis és kevésbé összetett szervezetekre vonatkozó egyszerűsített rendelkezések révén a 4. cikk (2d) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően.

(2b)  Az e cikk (1) bekezdésében említett kritériumokat az említett bekezdésben meghatározott célra használhatják az e cikk (2) bekezdésében nem szereplő vállalkozások vagy a 2. cikkben meghatározottaktól eltérő pénzügyi termékek vonatkozásában önkéntes alapon.

(2c)  A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el azon információk meghatározása céljából, amelyeket a pénzügyi piaci szereplőknek kell benyújtaniuk az érintett illetékes hatóságoknak e cikk (2) bekezdés a) pontja céljából. [Mód. 35, 55, 59, 87 és 96]

2. cikk

Fogalommeghatározások

1.  E rendelet alkalmazásában:

a)  „környezeti szempontból fenntartható befektetés”: az e rendelet értelmében környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő egy vagy több gazdasági tevékenységet finanszírozó befektetés;

b)  „pénzügyi piaci szereplők”: a(z) [a fenntartható befektetésekkel és a fenntarthatósági kockázatokkal kapcsolatos közzétételről, valamint az (EU) 2016/2341 irányelv módosításáról szóló rendeletre vonatkozó bizottsági javaslat] rendelet 2. cikkének a) pontjában meghatározott pénzügyi piaci alábbi szereplők bármelyike:

i.  az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott hitelintézet a [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be az 575/2013/EU rendelet vonatkozó cikkére való hivatkozást] meghatározása szerint;

ba)   „kibocsátó”: a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(35) 2. cikke (1) bekezdésének h) pontjában és az (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet(36) 2. cikkének h) pontjában meghatározott jegyzet kibocsátó;

c)  „pénzügyi termékek”: a(z) [a fenntartható befektetésekkel és a fenntarthatósági kockázatokkal kapcsolatos közzétételről, valamint az (EU) 2016/2341 irányelv módosításáról szóló rendeletre vonatkozó bizottsági javaslat] rendelet 2. cikkének j) pontjában meghatározott pénzügyi portfóliókezelés, alternatív befektetési alap, biztosítási alapú befektetési termékek, nyugdíjtermékek, nyugdíjrendszerek vagy átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások, vállalati kötvények, valamint a 2003/71/EK irányelvben és az (EU) 2017/1129 rendeletben meghatározott kibocsátások;

ca)  „környezeti mutatók” legalább a következőket jelenti: az erőforrások, például nyersanyagok fogyasztásának, az energia-, megújuló energia-, vízfogyasztás ökoszisztémára gyakorolt hatásainak, a kibocsátások – beleértve a szén-dioxid-kibocsátást – biológiai sokféleségre és a földhasználatra, továbbá a hulladéktermelésre gyakorolt hatásainak mérőszámai, tudományos bizonyítékok és a Bizottság életciklus-értékelési módszertana alapján, valamint a Bizottságnak a körforgásos gazdaság figyelemmel kísérésének keretében meghatározottak szerint (COM(2018)0029);

cb)  „érintett illetékes nemzeti hatóság”: a tagállamok azon illetékes vagy felügyeleti hatósága vagy hatóságai az 1095/2010/EU rendelet, az 1093/2010/EU rendelet és az 1094/2010/EU rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett uniós jogi aktusokban meghatározottak szerint, amelyeknek hatásköre lefedi az e rendelet 4. cikkében említett közzétételi kötelezettség alá tartozó pénzügyi piaci szereplők kategóriáját;

cc)  „érintett EFH”: az európai felügyeleti hatóság vagy európai felügyeleti hatóságok az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet és az 1095/2010/EU rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett uniós jogi aktusokban meghatározottak szerint, amelyeknek hatásköre lefedi az e rendelet 4. cikkében említett közzétételi kötelezettség alá tartozó pénzügyi piaci szereplők kategóriáját;

d)  „az éghajlatváltozás mérséklése”: arra irányuló az ahhoz szükséges folyamat – többek között átmeneti intézkedések –, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedése jóval 2°C alatt maradjon az iparosodás előtti szinthez viszonyítva, és az arra irányuló törekvések, hogy a hőmérséklet-emelkedés pedig legfeljebb 1,5°C-kal haladja meg az iparosodás előtti szintet a Párizsi Megállapodásban foglaltaknak megfelelően;

e)  „az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás”: a tényleges és a várható éghajlathoz éghajlatváltozáshoz, illetve annak hatásaihoz való alkalmazkodás folyamata;

f)  „üvegházhatású gázok”: az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletében felsorolt, üvegházhatást okozó gázok(37);

g)  „körforgásos gazdaság”: a gazdaságban használt termékek, anyagok és erőforrások minden más erőforrás értékének és használatának a lehető leghosszabb ideig, a legmagasabb szintjükön történő megóvása és fenntartása, ezáltal a környezeti hatások csökkentése és a hulladékkeletkezés minimalizálása, beleértve a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(38) 4. cikkében meghatározott hulladékhierarchia alkalmazását, valamint az erőforrások felhasználásának minimalizálása a körforgásos gazdaság fő mutatói alapján a körforgásos gazdaság felé történő előrelépés nyomon követésének keretében meghatározottak szerint, a termelés, a fogyasztás, a hulladékgazdálkodás különböző szakaszaira kiterjedően;

h)  „környezetszennyezés”:

i.  az emberi tevékenység eredményeképpen anyag, rezgés, hő, zaj, fény vagy egyéb szennyező anyagok közvetlen vagy közvetett kibocsátása a levegőbe, vízbe vagy a talajba, ami veszélyt jelenthet az emberi egészségre vagy a környezet minőségére, kárt okozhat az anyagi javakban, illetve akadályozhatja vagy zavarhatja a környezet élvezetét vagy annak más jogszerű használatát;

ii.  a tengeri környezettel összefüggésben a környezetszennyezés fogalmát a 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(39) 3. cikkének (8) bekezdése határozza meg;

iia.   a vízi környezettel összefüggésben a környezetszennyezés fogalmát a 2000/60/EK irányelv 2. cikkének (33) bekezdése határozza meg;

i)  „egészséges ökoszisztéma”: jó fizikai, kémiai és biológiai állapotban lévő vagy jó fizikai, kémiai és biológiai minőségű, valamint olyan ökoszisztéma, amely képes önmaga reprodukálására vagy önmaga egyensúlyi állapotba való helyreállítására, és amely megőrzi a biodiverzitást;

j)  „energiahatékonyság”: az energia hatékonyabb felhasználása az energiaellátási lánc minden szakaszában az előállítástól a végső fogyasztásig;

k)  „jó környezeti állapot”: a 2008/56/EK irányelv 3. cikkének (5) bekezdésében meghatározott környezeti állapot;

l)  „tengervizek”: a 2008/56/EK irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott tengervizek;

m)  a „felszíni víz”, „szárazföldi víz”, „átmeneti vizek” és „parti tengervíz”: jelentése megegyezik a 2000/60/EK irányelv 2. cikkének 1., 3., 6. és 7. pontjában foglaltakkal(40);

n)  „fenntartható erdőgazdálkodás”: az erdők és erdőterületek oly módon erdőknek és oly mértékben történő hasznosítása, amely fenntartja azok biológiai sokféleségét, termelékenységét, megújulási képességét, vitalitását, valamint azon képességüket, hogy jelenleg és a jövőben fontos ökológiai, gazdasági és társadalmi funkciót töltsenek be helyi, erdőterületeknek a vonatkozó nemzeti és globális szinten, anélkül, hogy más ökoszisztémákat károsítanának jogszabályokkal összhangban történő hasznosítása. [Mód. 36, 88 és 89]

II. fejezet

Környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek

3. cikk

A környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó kritériumok

A befektetések környezeti szempontú fenntarthatósága mértékének megállapítása céljából környezeti szempontból akkor fenntartható egy gazdasági tevékenység, ha az adott tevékenység megfelel valamennyi következő kritériumnak:

a)  a gazdasági tevékenység a 6–11. cikknek megfelelően jelentős mértékben hozzájárul egy vagy több, az 5. cikkben meghatározott környezetvédelmi célkitűzéshez;

b)  a gazdasági tevékenység a 12. cikknek megfelelően nem sérti súlyosan az 5. cikkben meghatározott egyik környezetvédelmi célkitűzést sem;

c)  a gazdasági tevékenységet a 13. cikkben meghatározott alapvető biztosítékokkal összhangban végzik;

d)  a gazdasági tevékenység megfelel a szakmai átvilágítási kritériumoknak, amennyiben a Bizottság a fenntarthatósági hatásnak a gazdasági tevékenységhez kapcsolódóan vállalati vagy tervezési szinten végzett harmonizált mérése alapján és a 6. cikk (2) bekezdése, a 7. cikk (2) bekezdése, a 8. cikk (2) bekezdése, a 9. cikk (2) bekezdése, a 10. cikk (2) bekezdése és a 11. cikk (2) bekezdése szerint meghatározott ilyeneket. [Mód. 37]

3a. cikk

A jelentős negatív környezeti hatással járó gazdasági tevékenységekre vonatkozó kritériumok

A Bizottság 2021. december 31-ig hatásvizsgálatot végez az e rendeletnek a fenntartható befektetésekre vonatkozó keret olyan kerettel való kibővítését célzó felülvizsgálata következményeiről, amely meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek alapján megállapítják, hogy egy adott gazdasági tevékenység mikor és hogyan gyakorol jelentős negatív hatást a fenntarthatóságra. [Mód. 38]

4. cikk

A gazdasági tevékenységek környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó szempontú fenntarthatósága mértékének meghatározását szolgáló kritériumok alkalmazása és az azoknak való megfelelés

(1)  A tagállamok és az Unió a 3.cikkben meghatározott, környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre a gazdasági tevékenységek környezeti szempontú fenntarthatóságára vonatkozó kritériumokat alkalmazzák minden olyan intézkedés céljából, amely a „környezeti szempontból fenntarthatóként” forgalmazott pénzügyi termékek vagy vállalati kötvények vonatkozásában a piaci szereplőkre bármilyen követelményt fenntarthatósági követelményt megállapít.

(2)  A környezeti szempontból fenntartható befektetésként pénzügyi termékeket vagy ehhez hasonló jellemzőkkel rendelkező befektetésként pénzügyi termékeket vállalati kötvényeket kínáló pénzügyi piaci szereplőknek közé közzé kell tenniük az arra vonatkozó releváns információkat, hogy a befektetések környezeti szempontú fenntarthatóságának megállapításánál milyen módon és mértékben alkalmazták az általuk kínált termékek a 3. cikkben meghatározott kritériumoknak megfelelő, környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó kritériumokatbefektetésnek minősülnek-e. Amennyiben a pénzügyi piaci szereplők úgy vélik, hogy környezeti szempontból fenntarthatónak kell tekinteni egy olyan gazdasági tevékenységet, amely amelynek a kritériumait még nem tesz eleget az e rendeletben meghatározott szakmai átvilágítási kritériumoknak, vagy amelynek a kritériumait még nem határozták meg, erről tájékoztathatják a Bizottságot határozták meg, erről tájékoztatják a Bizottságot. A Bizottság adott esetben értesíti a 15. cikkben említett, fenntartható finanszírozással foglalkozó platformot a pénzügyi piaci szereplők ilyen kérelmeiről. A pénzügyi piaci szereplők nem kínálhatnak környezeti szempontból fenntartható befektetésként vagy ehhez hasonló jellemzőkkel rendelkező befektetésként pénzügyi termékeket, ha azok nem minősülnek környezeti szempontból fenntarthatónak.

(2a)   A tagállamok – szoros együttműködésben az érintett európai felügyeleti hatósággal – ellenőrzik a (2) bekezdésben említett információkat. A pénzügyi piaci résztvevők bejelentik azokat az érintett illetékes nemzeti hatóságnak, amely azt haladéktalanul közli az érintett európai felügyeleti hatósággal. Minden alkalommal, amikor az érintett illetékes nemzeti hatóság vagy az érintett európai felügyeleti hatóság nem ért egyet a (2) és (2a) bekezdésben említettek szerint bejelentett információkkal, a pénzügyi piaci résztvevők felülvizsgálják és kijavítják a közzétett információkat.

(2b)  A 4. cikkben említett információk közzététele összhangban van a 2014/65/EU irányelvben és az (EU) 2016/97 irányelvben foglalt, a tisztességes, egyértelmű és nem félrevezető információk elveivel, a 4. cikk (2c) bekezdésében említett beavatkozási hatáskörök pedig a 600/2014/EU rendeletben foglalt elvekkel.

(2c)  A(z) [beillesztendő a fenntartható befektetésekkel és a fenntarthatósági kockázatokkal kapcsolatos közzétételekről, valamint az (EU) 2016/2341 irányelv módosításáról szóló rendeletre való hivatkozás] által előírt közzétételi követelmények nem írhatók elő e rendeletben.

(2d)  A 2. cikk (2b) és (2c) bekezdése szerinti kis és nem összetett vállalkozásokra egyszerűsített rendelkezések vonatkoznak.

(3)  A Bizottság a (2), (2a) és (2b) bekezdés kiegészítése céljából a 16. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyben meghatározza, hogy milyen információk szükségesek az említett bekezdés bekezdések feltételeinek teljesítéséhez, beleértve a fenntartható befektetésekéhez hasonló jellemzőkkel rendelkező beruházások listáját és az (2) bekezdés alkalmazásában a vonatkozó képesítési küszöbértékeket, figyelembe véve a vonatkozó információk rendelkezésre állását és az e rendelet szerint meghatározott szakmai átvilágítási kritériumokat. Az említett információk lehetővé teszik, hogy a befektetők megállapítsák a következőket:

a)  a környezeti szempontból fenntartható tevékenységeket folytató társaságokhoz tartozó különböző társaságokban lévő százalékos részesedés;

b)  az összes gazdasági tevékenységen belül a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységeket finanszírozó befektetés százalékos aránya;

ba)  a 2b. cikkben említett kis és nem összetett vállalkozások vonatkozó meghatározásai, valamint az ezekre a szervezetekre vonatkozó egyszerűsített rendelkezések.

(3a)  A pénzügyi piaci résztvevőknek közzé kell tenniük a (3) bekezdés a) és b) pontjaiban említett információkat.

(4)  A (3) bekezdés szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktust a Bizottság 2019. december 31-ig fogadja el azzal a céllal, hogy 2020. július 1-jétől biztosítsa annak gyakorlati alkalmazását. Az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktust a Bizottság módosíthatja, különös tekintettel a 6. cikk (2) bekezdése, a 7. cikk (2) bekezdése, a 8. cikk (2) bekezdése, a 9. cikk (2) bekezdése, a 10. cikk (2) bekezdése és a 11. cikk (2) bekezdése szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok módosítására. [Mód. 39]

4a. cikk

A piacok nyomon követése

(1)  Az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet és az 1095/2010/EU rendelet 9. cikkének (2) bekezdésével összhangban az illetékes EFH nyomon követi az Unióban forgalomba hozott, forgalmazott vagy értékesített, az e rendelet 1. cikkében említett pénzügyi termékek piacát.

(2)  Az illetékes hatóságok nyomon követik a tagállamukban vagy tagállamukból forgalomba hozott, forgalmazott vagy értékesített pénzügyi termékek piacát.

(3)  Az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet és az 1095/2010/EU rendelet 9. cikkének (2) bekezdésével összhangban az illetékes EFH – e rendelet 1. cikkben említett szervezetek általi megsértése esetén – ideiglenesen megtilthatja vagy korlátozhatja az 1. cikkben említett pénzügyi termékek Unióban történő forgalomba hozatalát, forgalmazását vagy értékesítését.

Az illetékes EFH meghatározhatja, hogy a 3. cikkben említett tilalom vagy korlátozás milyen körülmények között alkalmazandó, vagy milyen kivételek érvényesek rájuk.

(4)  Amikor az illetékes EFH e cikk alapján intézkedéseket hoz, gondoskodnia kell arról, hogy az intézkedés:

a)  ne járjon olyan káros hatással a pénzügyi piacok hatékonyságára vagy a befektetőkre nézve, amely a lépés hasznaihoz képest aránytalan lenne; és

b)  ne járjon a szabályozási arbitrázs veszélyével;

Ha az illetékes hatóság vagy hatóságok e cikk szerint intézkedést hozott/hoztak, az illetékes EFH az e (1) bekezdésben említett bármelyik intézkedést meghozhatja.

(5)  Mielőtt az illetékes EFH úgy dönt, hogy e cikk alapján lépéseket tesz, értesítenie kell az illetékes hatóságokat az általa javasolt lépésről.

(6)  Az illetékes EFH kellő időközönként, de legalább háromhavonta felülvizsgálja a (1) bekezdés szerint kivetett tiltást vagy korlátozást. Amennyiben a tilalmat vagy korlátozást a három hónapos időtartam elteltét követően nem hosszabbítják meg, az hatályát veszti.

(7)  Az illetékes EFH által e cikknek megfelelően elfogadott lépés az illetékes hatóság által tett bármiféle előző lépést felülír. [Mód. 40]

5. cikk

Környezetvédelmi Fenntarthatósági célkitűzések

(1)  E rendelet alkalmazásában környezetvédelmi célkitűzések a következők:

1.  az éghajlatváltozás mérséklése;

2.  az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás;

3.  a víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme;

4.  áttérés a körforgásos gazdaságra, beleértve a hulladékkeletkezés megelőzése megelőzését és az újrahasznosítása másodlagos nyersanyagok felhasználásának növelését;

5.  a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése;

6.  az a biológiai sokféleség és az egészséges ökoszisztémák védelme, valamint a károsodott ökoszisztémák helyreállítása.

(1a)  Az első bekezdésben meghatározott célkitűzéseket harmonizált mutatókkal, életciklus-értékelésekkel és tudományos kritériumokkal mérik, és teljesítésükkor biztosítják, hogy azok megfeleljenek a környezettel kapcsolatos, küszöbön álló kihívásoknak. [Mód. 41]

6. cikk

Jelentős mértékű hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez

(1)  Egy gazdasági tevékenység akkor tekinthető úgy, hogy jelentős mértékben hozzájárul az éghajlatváltozás mérsékléséhez, ha az adott gazdasági tevékenység jelentős mértékben hozzájárul az üvegházhatást okozó gázok légköri koncentrációjának olyan szintű stabilizálásához, amellyel megakadályozható az éghajlati rendszer veszélyes, embertől eredő befolyásolása, mivel – a folyamat- vagy termékinnovációt is ideértve – az alábbiak közül bármilyen módon megelőzi vagy csökkenti az üvegházhatásúgáz-kibocsátást, vagy fokozza az üvegházhatású gáz elnyelését:

a)  megújuló energia vagy (beleértve a karbonsemleges energiát is) klímasemleges a megújulóenergia-irányelvvel összhangban megújuló energia előállítása, tárolása, elosztása vagy felhasználása, többek között jelentős jövőbeli megtakarítási potenciállal rendelkező innovatív technológiák alkalmazásával vagy az energiahálózat szükséges megerősítésével;

b)  az energiahatékonyság javítása valamennyi ágazatban, kivéve a szilárd fosszilis tüzelőanyagokat felhasználó energiatermelést, és az energiaellátási lánc minden szakaszában az elsődleges és a végsőenergia-fogyasztás csökkentése érdekében;

c)  a tiszta vagy klímasemleges mobilitás növelése;

d)  a környezeti szempontból fenntartható, megújuló anyagok használatára való áttérés vagy azok használatának növelése a teljes életciklus-értékelés alapján és a különösen fosszilis alapú anyagok kiváltásával, ami rövid időn belül az üvegházhatású gázok kibocsátásában jelentkező megtakarítást eredményez;

e)  a környezeti szempontból biztonságos szén-dioxid-leválasztás és -tárolás nagyobb arányú alkalmazása-hasznosítás (CCU), valamint a kibocsátások nettó csökkentését eredményező szén-dioxid-leválasztási és -tárolási (CCS) technológiák alkalmazásának növelése;

f)  az emberi eredetű üvegházhatásúgáz-kibocsátás megszüntetése, beleértve a fosszilis tüzelőanyagokat;

fa)  a szén-dioxid nagyobb arányú eltávolítása a légkörből, és a természetes ökoszisztémákban való tárolása, például erdősítés, az erdők helyreállítása és a regeneratív mezőgazdaság révén;

g)  az energiarendszerek dekarbonizációjának biztosításához szükséges energetikai infrastruktúra létrehozása;

h)  tiszta és hatékony üzemanyagok előállítása megújuló vagy karbonsemleges forrásokból.

(2)  A Bizottság a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a következő célokból:

a)  az (1) bekezdés kiegészítése azon mutatókon alapuló szakmai átvilágítási kritériumok megállapítása céljából, amelyek meghatározzák, hogy milyen feltételek alapján lehet egy gazdasági tevékenységet úgy tekinteni, hogy e rendelet értelmében jelentős mértékben hozzájárul az éghajlatváltozás mérsékléséhez; E szakmai átvilágítási kritériumok magukban foglalják az éghajlatváltozás mérséklését célzó tevékenységekkel kapcsolatos küszöbértékeket, amelyek összhangban vannak azzal a célkitűzéssel, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedése jóval 2°C alatt maradjon, és az arra irányuló törekvésekkel, hogy a hőmérséklet-emelkedés legfeljebb 1,5°C-kal haladja meg az iparosodás előtti szintet a Párizsi Megállapodásban foglaltaknak megfelelően;

b)  a 12. cikk kiegészítése az egyes releváns környezetvédelmi célkitűzésekre vonatkozóan azon mutatókon alapuló szakmai átvilágítási kritériumok megállapítása céljából, amelyek alapján meghatározható, hogy egy olyan gazdasági tevékenység, amely vonatkozásában megállapításra kerültek az e bekezdés a) pontja szerinti, mutatókon alapuló szakmai átvilágítási kritériumok, e rendelet alkalmazásában súlyosan sérti-e legalább az egyik említett célkitűzést.

(3)  A Bizottság a (2) bekezdésben említett, mutatókon alapuló szakmai átvilágítási kritériumokat egy felhatalmazáson alapuló jogi aktusban határozza meg a 14. cikkben előírt követelmények figyelembevételével.

(4)  A (2) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktust a Bizottság 2019. december 31-ig fogadja el azzal a céllal, hogy 2020. július 1-jétől biztosítsa annak gyakorlati alkalmazását. [Mód. 42, 66 és 99]

7. cikk

Jelentős mértékű hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz

(1)  Egy gazdasági tevékenység akkor tekinthető úgy, hogy jelentős mértékben hozzájárul az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, ha az adott gazdasági tevékenység jelentős mértékben hozzájárul a jelenlegi és a várható jövőbeli éghajlat negatív hatásainak csökkentéséhez vagy megakadályozza az éghajlatváltozás negatív hatásainak növekedését vagy eltolódását az alábbi módon:

a)  az éghajlatváltozás által a gazdasági tevékenységre gyakorolt helyszín- és helyzetfüggő negatív hatások megakadályozása vagy csökkentése, mely hatások a rendelkezésre álló éghajlati előrejelzések felhasználásával értékelhetők és rangsorolhatók;

b)  az éghajlatváltozás által a gazdasági tevékenység helyszínéül szolgáló természetes és épített környezetre gyakorolt esetleges negatív hatások megakadályozása vagy csökkentése, mely hatások a rendelkezésre álló éghajlati előrejelzések és az ember által az éghajlatváltozásra gyakorolt hatással kapcsolatban rendelkezésre álló tanulmányok felhasználásával értékelhetők és rangsorolhatók.

(2)  A Bizottság a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a következő célokból:

a)  az (1) bekezdés kiegészítése azon mutatókon alapuló szakmai átvilágítási kritériumok megállapítása céljából, amelyek meghatározzák, hogy milyen feltételek alapján lehet egy gazdasági tevékenységet úgy tekinteni, hogy e rendelet alkalmazásában értelmében jelentős mértékben hozzájárul az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz;

b)  a 12. cikk kiegészítése az egyes releváns környezetvédelmi célkitűzésekre vonatkozóan azon mutatókon alapuló szakmai átvilágítási kritériumok megállapítása céljából, amelyek alapján meghatározható, hogy egy olyan gazdasági tevékenység, amely vonatkozásában megállapításra kerültek az e bekezdés a) pontja szerinti, mutatókon alapuló szakmai átvilágítási kritériumok, e rendelet alkalmazásában súlyosan sérti-e legalább az egyik említett célkitűzést.

(3)  A Bizottság a (2) bekezdésben említett szakmai átvilágítási kritériumokat együtt, egy felhatalmazáson alapuló jogi aktusban állapítja meg mutatók alapján a 14. cikkben megállapított követelmények figyelembevételével.

(4)  A (2) bekezdésben hivatkozott, felhatalmazáson alapuló jogi aktust a Bizottság 2019. december 31-ig fogadja el azzal a céllal, hogy 2020. július 1-jétől biztosítsa annak gyakorlati alkalmazását. [Mód. 43]

8. cikk

Jelentős mértékű hozzájárulás a víz és a tengeri erőforrások fenntartható használatához és védelméhez

(1)  Egy gazdasági tevékenység akkor tekinthető úgy, hogy jelentős mértékben hozzájárul a víz víztestek és a tengeri erőforrások tengervíz fenntartható használatához és védelméhez, ha az adott gazdasági tevékenység az alábbiak közül bármilyen módon jelentős mértékben hozzájárul a vizek – beleértve az édesvizet, az átmeneti a felszíni szárazföldi vizeket, torkolatokat és a parti tengervizet – jó állapotához, vagy a tengervizek jó környezeti állapotához, amennyiben ez a tevékenység megfelelő intézkedéseket tesz a tengeri ökoszisztémák és biológiai sokféleségének, termelékenységének, ellenálló képességének, értékének és általánosan jó állapotának, valamint az azoktól függő helyi közösségek megélhetésének helyreállítása, védelme és fenntartása érdekében:

a)  a vízi környezet – többek között a fürdővíz (part menti és tengervíz) – megóvása a települési és ipari szennyvíz – többek között műanyagok – kibocsátásának káros hatásaitól a települési és az ipari szennyvíz megfelelő gyűjtésének és kezelésének biztosításával a 91/271/EGK tanácsi irányelv(41) 3., 4., 5. és 11. cikkének megfelelően, illetve a 2010/75/EU irányelvben meghatározott elérhető legjobb technikáknak megfelelően;

aa)  a vízi környezet védelme a tengeri kibocsátások káros hatásaival szemben a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet egyezményeinek megfelelően, mint amilyen a MARPOL-egyezmény, valamint azon egyezményeknek megfelelően, amelyek nem tartoznak a MARPOL-egyezmény alá, mint például a ballasztvíz kezeléséről szóló egyezmény és a regionális tengeri egyezmény;

b)  az emberi egészség megóvása az ivóvíz szennyezettsége által okozott káros hatásoktól annak biztosításával, hogy nem tartalmaz semmilyen mikroorganizmust, parazitát és olyan anyagot, amely potenciális veszélyt jelent az emberi egészség számára, és annak ellenőrzésével, hogy megfelel a 98/83/EK tanácsi rendelet(42) I. mellékletének A. és B. részében foglalt minimális követelményeknek, illetve javítja a lakosság tiszta ivóvízhez jutását;

c)  vízkitermelés a 2000/60/EK irányelv V. mellékletének 2.1.2. táblázatában meghatározott jó mennyiségi állapot célkitűzésének megvalósítása érdekében;

d)  a vízgazdálkodás és a vízfelhasználás hatékonyságának javítása, a víz újrafelhasználásának, az esővíz-gazdálkodási rendszereknek vagy bármely olyan egyéb tevékenységnek az előmozdítása, amely javítja az Unió víztesteinek minőségét a 2000/60/EK irányelvnek megfelelően;

e)  a tengeri ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartható használatának biztosítása vagy hozzájárulás a tengervizek jó környezeti állapotához a 2008/56/EK irányelv I. mellékletében meghatározott és az (EU) 2017/848 bizottsági határozatban(43) tovább részletezett minőségi mutatók alapján.

(2)  A Bizottság a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a következő célokból:

a)  az (1) bekezdés kiegészítése azon szakmai mutatókon alapuló szakmai átvilágítási kritériumok megállapítása céljából, amelyek meghatározzák, hogy milyen feltételek alapján lehet egy adott gazdasági tevékenységet úgy tekinteni, hogy e rendelet alkalmazásában jelentős mértékben hozzájárul a víz és a tengeri erőforrások fenntartható használatához és védelméhez;

b)  a 12. cikk kiegészítése az egyes releváns környezetvédelmi célkitűzésekre vonatkozóan azon mutatókon alapuló szakmai átvilágítási kritériumok megállapítása céljából, amelyek alapján meghatározható, hogy egy olyan gazdasági tevékenység, amely vonatkozásában megállapításra kerültek az e bekezdés a) pontja szerinti, mutatókon alapuló szakmai átvilágítási kritériumok, e rendelet alkalmazásában súlyosan sérti-e legalább az egyik említett célkitűzést.

(3)  A Bizottság a (2) bekezdésben hivatkozott szakmai átvilágítási kritériumokat együtt, egy felhatalmazáson alapuló jogi aktusban állapítja meg a 14. cikkben megállapított követelmények figyelembevételével.

(4)  A (2) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktust a Bizottság 2022. július 1-jéig fogadja el azzal a céllal, hogy 2022. december 31-től biztosítsa annak gyakorlati alkalmazását. [Mód. 44]

9. cikk

Jelentős mértékű hozzájárulás a körforgásos gazdasághoz, illetve beleértve a hulladékkeletkezés megelőzéséhez megelőzését és az újrahasznosításhoz a másodlagos nyersanyagok felhasználásának növelését

(1)  Egy gazdasági tevékenység akkor tekinthető úgy, hogy jelentős mértékben hozzájárul a körforgásos gazdasághoz, illetve – többek között a hulladékkeletkezés megelőzéséhez, az újrafelhasználáshoz és az újrahasznosításhoz –, magában foglalva a termék vagy a gazdasági tevékenység teljes életciklusát a gyártás, a fogyasztás és a használat vége különböző szakaszaiban, ha az adott gazdasági tevékenység az uniós hulladékgazdálkodási vívmányokkal összhangban az alábbiak közül bármilyen módon jelentős mértékben hozzájárul az adott környezetvédelmi célkitűzés megvalósításához:

a)  a gyártás során a nyersanyagok és erőforrások hatékony felhasználásának javítása többek között az elsődleges nyersanyagok használatának csökkentésével, valamint a melléktermékek és a hulladékok másodlagos nyersanyagok felhasználásának növelésével, támogatva ezzel a hulladékstátusz megszüntetésére irányuló műveleteket;

b)  a termékek tartósságának, javíthatóságának, korszerűsíthetőségének vagy újrafelhasználhatóságának erőforrás-hatékony, (az élettartam és a tervezett elavulás hiánya tekintetében is) tartós, javítható, újrafelhasználható és korszerűsíthető termékek tervezése és gyártása, valamint használatuk növelése;

c)  a hulladékból való terméktervezés és a termékek nagyobb arányú újrafelhasználhatósága és újrahasznosíthatósága, beleértve a termékekben található egyes anyagokat, többek között a nem újrahasznosítható termékek és anyagok helyettesítésével vagy használatának visszaszorításával;

d)  az anyagok és termékek veszélyesanyag-tartalmának csökkentése és a különös aggodalomra okot adó anyagok helyettesítése az uniós szinten meghatározott harmonizált jogi követelményeknek megfelelően, különösen az anyagok, nyersanyagok és termékek, valamint a hulladék biztonságos kezelését biztosító uniós jogszabályokban meghatározott rendelkezésekkel összhangban;

e)  a termékek felhasználási idejének meghosszabbítása, beleértve az újrafelhasználás, az újragyártás, a korszerűsítés, a javítás és a termékek fogyasztók közötti megosztásának növelését;

f)  a másodlagos nyersanyagok felhasználásának és minőségének növelése, beleértve a hulladékok kiváló minőségű újrahasznosítását;

g)  a hulladékkeletkezés hulladék keletkezésének csökkentése és az ipari termeléshez, az ásványok kitermeléséhez, a gyártáshoz, az építéshez és a bontáshoz kapcsolódó folyamatok során képződő hulladék mennyiségének csökkentése;

h)  a hulladékok nagyobb arányú előkészítése újrafelhasználásra és újrahasznosításra a hulladékhierarchiának megfelelően;

ha)   a megelőzéshez, az újrafelhasználáshoz és újrafeldolgozáshoz szükséges hulladékgazdálkodási infrastruktúra nagyobb mértékű fejlesztése;

i)  a hulladékégetés, -és -ártalmatlanítás és -lerakás mellőzése a hulladékhierarchiának megfelelően;

j)  a nem megfelelő hulladékgazdálkodásból keletkező szemét és egyéb szennyezés megelőzése, csökkentése és eltakarítása, többek között a tengeri szemét megelőzése és csökkentése;

ja)   az elsődleges termelés, a feldolgozás és a gyártás során, a kiskereskedelem és egyéb élelmiszer-forgalmazás keretében, valamint a vendéglátásban és a háztartásokban képződő élelmiszer-hulladék mennyiségének csökkentése;

k)  a természetes energiaforrások, nyersanyagok, víz és föld hatékony felhasználása;

ka)  a biogazdaság erősítése azáltal, hogy az anyagok és áruk előállításához fenntartható módon megújuló energiaforrásokat használnak fel.

(2)  A Bizottság a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a következő célokból:

a)  az (1) bekezdés kiegészítése azon szakmai átvilágítási kritériumok kritériumoknak a Bizottság körforgásos gazdaságra vonatkozó mutatói alapján történő megállapítása céljából, amelyek meghatározzák, hogy milyen feltételek alapján lehet egy gazdasági tevékenységet úgy tekinteni, hogy e rendelet értelmében jelentős mértékben hozzájárul a körforgásos gazdasághoz, illetve a hulladékkeletkezés megelőzéséhez és az újrahasznosításhoz;

b)  a 12. cikk kiegészítése az egyes releváns környezetvédelmi célkitűzésekre vonatkozóan azon szakmai átvilágítási kritériumok kritériumoknak a Bizottság körforgásos gazdaságra vonatkozó mutatói alapján történő megállapítása céljából, amelyek alapján meghatározható, hogy egy olyan gazdasági tevékenység, amely vonatkozásában megállapításra kerültek az e bekezdés a) pontja szerinti szakmai átvilágítási kritériumok, e rendelet alkalmazásában súlyosan sérti-e legalább az egyik említett célkitűzést.

(3)  A Bizottság a (2) bekezdésben említett szakmai átvilágítási kritériumokat együtt, egy felhatalmazáson alapuló jogi aktusban állapítja meg a Bizottság körforgásos gazdaságra vonatkozó mutatói alapján a 14. cikkben megállapított követelmények figyelembevételével.

(4)  A (2) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktust a Bizottság 2021. július 1-jéig fogadja el azzal a céllal, hogy 2021. december 31-től biztosítsa annak gyakorlati alkalmazását. [Mód. 45]

10. cikk

Jelentős mértékű hozzájárulás a környezetszennyezés megelőzéséhez és csökkentéséhez

(1)  Egy gazdasági tevékenység akkor tekinthető úgy, hogy jelentős mértékben hozzájárul a környezetszennyezés megelőzéséhez és csökkentéséhez, ha az adott tevékenység az alábbiak közül bármilyen módon hozzájárul a környezetszennyezéstől való nagyfokú jelentős védelemhez:

a)  a levegőt, a vizet és a talajt szennyező, az üvegházhatású gázoktól eltérő egyéb anyagok kibocsátásának csökkentése;

b)  a levegő, a víz vagy a talaj minőségi színvonalának javítása azokon a területeken, ahol a gazdasági tevékenység folyik, az emberi egészséget és a környezetet terhelő negatív hatások és kockázatok csökkentésével egyidejűleg;

c)  a vegyi anyagok gyártása és felhasználása által az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt súlyosan káros hatások csökkentése.

(2)  A Bizottság a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a következő célokból:

a)  az (1) bekezdés kiegészítése azon mutatókon alapuló szakmai átvilágítási kritériumok megállapítása céljából, amelyek meghatározzák, hogy milyen feltételek alapján lehet egy gazdasági tevékenységet úgy tekinteni, hogy e rendelet értelmében jelentős mértékben hozzájárul a környezetszennyezés integrált megelőzéséhez és csökkentéséhez;

b)  a 12. cikk kiegészítése az egyes releváns környezetvédelmi célkitűzésekre vonatkozóan azon mutatókon alapuló szakmai átvilágítási kritériumok megállapítása céljából, amelyek alapján meghatározható, hogy egy olyan gazdasági tevékenység, amely vonatkozásában megállapításra kerültek az e bekezdés a) pontja szerinti szakmai átvilágítási kritériumok, e rendelet alkalmazásában súlyosan sérti-e legalább az egyik említett célkitűzést.

(3)  A Bizottság a (2) bekezdésben említett szakmai átvilágítási kritériumokat együtt, egy felhatalmazáson alapuló jogi aktusban állapítja meg a 14. cikkben megállapított követelmények figyelembevételével.

(4)  A (2) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktust a Bizottság 2021. július 1-jéig fogadja el azzal a céllal, hogy 2021. december 31-től biztosítsa annak gyakorlati alkalmazását. [Mód. 46]

11. cikk

Jelentős mértékű hozzájárulás az egészséges ökoszisztémák és a biológiai sokféleség védelméhez vagy a károsodott ökoszisztémák helyreállításához

(1)  E rendelet alkalmazásában egy gazdasági tevékenység akkor tekinthető úgy, hogy jelentős mértékben hozzájárul a biológiai sokféleséghez és az egészséges ökoszisztémák védelméhez vagy a károsodott ökoszisztémák helyreállításához, ha a vonatkozó uniós jogalkotási és nem jogalkotási aktusokkal összhangban az adott tevékenység az alábbiak közül bármilyen módon jelentős mértékben hozzájárul a biodiverzitás biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások megóvásához, védelméhez és javításához:

a)  természetvédelem (élőhelyek,természetvédelmi intézkedések a vadon élő állat- és növényfajok és azok természetes élőhelyeinek kedvező védettségi helyzetben való fenntartására vagy helyreállítására a természetesen előforduló fajok); megfelelő populációinak elérése érdekében, és az ökoszisztémák állapotának és szolgáltatásnyújtó képességének védelme védelmére, helyreállítása helyreállítására és javítása javítására irányuló intézkedések;

b)  fenntartható földgazdálkodás, beleértve a talaj biodiverzitásának megfelelő védelmét; a talajromlás semlegesítését; illetve a szennyezett területek szennyeződésmentesítését;

c)  fenntartható mezőgazdasági módszerek, beleértve azokat, amik hozzájárulnak az erdőirtás és az élőhelyek eltűnésének megállításához vagy megakadályozásához;

d)  fenntartható erdőgazdálkodás, figyelembe véve uniós fakitermelési rendeletet, az uniós LULUCF-rendeletet, az uniós megújulóenergia-irányelvet és az alkalmazandó nemzeti jogszabályokat, ami összhangban van ezekkel és az európai erdők védelmével foglalkozó miniszteri konferencia (MCPFE) következtetéseivel.

(2)  A Bizottság a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a következő célokból:

a)  az (1) bekezdés kiegészítése azon mutatókon alapuló szakmai átvilágítási kritériumok megállapítása céljából, amelyek meghatározzák, hogy milyen feltételek alapján lehet egy gazdasági tevékenységet úgy tekinteni, hogy e rendelet értelmében jelentős mértékben hozzájárul a biológiai sokféleség és az egészséges ökoszisztémák védelméhez vagy a károsodott ökoszisztémák helyreállításához;

b)  a 12. cikk kiegészítése az egyes releváns környezetvédelmi célkitűzésekre vonatkozóan azon mutatókon alapuló szakmai átvilágítási kritériumok megállapítása céljából, amelyek alapján meghatározható, hogy egy olyan gazdasági tevékenység, amely vonatkozásában megállapításra kerültek az e bekezdés a) pontja szerinti, mutatókon alapuló szakmai átvilágítási kritériumok, e rendelet alkalmazásában súlyosan sérti-e legalább az egyik említett célkitűzést.

(3)  A Bizottság a (2) bekezdésben említett szakmai átvilágítási kritériumokat együtt, egy felhatalmazáson alapuló jogi aktusban állapítja meg a 14. cikkben megállapított követelmények figyelembevételével.

(4)  A (2) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktust a Bizottság 2022. július 1-jéig fogadja el azzal a céllal, hogy 2022. december 31-től biztosítsa annak gyakorlati alkalmazását. [Mód. 47]

12. cikk

A környezetvédelmi célkitűzések súlyos megsértése

(1)   A 3. cikk b) pontja értelmében egy gazdasági tevékenység – figyelembe véve annak teljes életciklusát – súlyosan sérti:

a)  az éghajlatváltozás mérséklését, ha az adott tevékenység jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményez;

b)  az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, ha az adott tevékenység eredményeként a jelenlegi és várható éghajlat nagyobb negatív hatást gyakorol azon a helyen a természetre és az épített környezetre – valamint annak szomszédságára –, ahol a tevékenységet folytatják;

c)  a víz és a tengeri erőforrások fenntartható használatát és védelmét, ha az adott gazdasági tevékenység súlyos mértékben ártalmas az Unió vizeinek – beleértve az édesvizet, átmeneti vizet és parti tengervizet – jó állapotára vagy az Unió tengervizeinek jó környezeti állapotára, vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60/EK és 2008/56/EK irányelvvel összhangban;

d)  a körforgásos gazdaságot, illetve a hulladékkeletkezés megelőzését és az újrahasznosítást, ha az adott tevékenység közvetlenül vagy közvetve komoly hatékonysági problémákat okoz a termékek életciklusának egy vagy több szakaszában az anyagfelhasználásbankülönböző szakaszaiban az anyagok és erőforrások, mint például a nem megújuló energia, nyersanyagok, víz és föld felhasználásában, beleértve a termékek élettartamát korlátozni hivatott jellemzőkkel kapcsolatos hatékonysági problémákat, valamint a termékek tartóssági, javíthatósági, korszerűsíthetőségi, újrafelhasználhatósági vagy újrahasznosíthatósági vonatkozását; vagy ha az adott tevékenység a hulladékok keletkezésének, égetésének vagy ártalmatlanításának komoly növekedését eredményezi;

e)  a környezetszennyezés integrált megelőzését és csökkentését, ha az adott tevékenység a levegőbe, vízbe, és talajba juttatott szennyezőanyagok komoly növekedését eredményezi a tevékenység megkezdése előtti állapottal összehasonlítva;

f)  az egészséges ökoszisztémákat, ha az adott tevékenység jelentős mértékű káros hatást gyakorol az ökoszisztémák jó állapotára és ellenálló képességére, beleértve a biológiai sokféleséget, valamint a földhasználatot.

(1a)   A gazdasági tevékenységnek az a) – f) kritériumok alapján végzett értékelésekor figyelembe kell venni magának a tevékenységnek, valamint az e tevékenység által nyújtott termékeknek és szolgáltatásoknak a környezetre gyakorolt hatását teljes életciklusuk, illetve szükség esetén az egész értéklánc során. [Mód. 48 és 101]

13. cikk

Alapvető biztosítékok

A 3. cikk c) pontjában említett alapvető biztosítékokat a gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás által annak biztosítása érdekében bevezetett eljárások jelentik, hogy betartsa az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveit és az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelveket, beleértve a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alapvető munkahelyi jogokról és elvekről szóló nyilatkozatában megjelölt nyolc alapegyezményben rögzített elveket és jogokat, valamint az Emberi Jogok Nemzetközi Törvényét.

A Bizottság 2021. december 31-ig hatásvizsgálatot végez e rendelet arra irányuló felülvizsgálatának következményeiről és megfelelőségéről, hogy az kiterjedjen a gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások által a gazdasági tevékenység környezeti szempontból való fenntarthatóságának bizonyítása érdekében betartandó egyéb minimális biztosítékoknak való megfelelésre is.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján kiegészítse ezt a cikket azon kritériumok meghatározásával, amelyek révén megállapítható, hogy teljesítik-e az e cikk követelményeit. Az e cikkben hivatkozott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus kidolgozásakor a Bizottság figyelembe veszi az (1) és (2) bekezdésben felsorolt elveket. A Bizottság 2020. december 31-ig elfogadja ezt a felhatalmazáson alapuló jogi aktust. [Mód. 49, 70, 72 és 93]

14. cikk

A szakmai átvilágítási kritériumokra vonatkozó követelmények

(1)  A 6. cikk (2) bekezdése, a 7. cikk (2) bekezdése, a 8. cikk (2) bekezdése, a 9. cikk (2) bekezdése, a 10. cikk (2) bekezdése és a 11. cikk (2) bekezdése szerint elfogadott szakmai átvilágítási kritériumok:

-a)  a környezeti hatásokat harmonizált életciklus-értékelés alapján mérő harmonizált mutatókon alapulnak;

a)  egy konkrét gazdasági tevékenység nemcsak rövid távú, hanem hosszabb távú hatásait is figyelembe véve meghatározzák a legfontosabb lehetséges hozzájárulásokat az adott környezetvédelmi célkitűzéshez;

b)  meghatározzák, hogy bármely érintett környezetvédelmi célkitűzés súlyos sérelmének elkerülése érdekében milyen alapvető követelményeknek kell megfelelni;

c)  lehetnek minőségiek és/ vagy mennyiségiek, és adott esetben határértékeket is tartalmazhatnak;

d)  adott esetben alapul veszik az Unió címke- és tanúsítási rendszereit, az Unió környezeti lábnyom értékelésére vonatkozó módszereit és az Unió statisztikai osztályozási rendszereit, illetve figyelembe veszik a releváns hatályos uniós jogszabályokat, elismerve a tagállamok hatáskörét;

e)  meggyőző tudományos eredményekre épülnek, és figyelembe veszik adott esetben betartják az EUMSZ 191. cikkében rögzített elővigyázatosság elvét;

f)  figyelembe veszik, hogy milyen környezeti hatása van magának a gazdasági tevékenységnek, illetve az adott gazdasági tevékenység által előállított termékeknek és szolgáltatásoknak, mindenekelőtt teljes életciklusuk, illetve szükség esetén az egész értéklánc során – a nyersanyagok feldolgozásától a végső termékig tartó – előállításuk, felhasználásuk, életciklusuk és életciklusuk újrafeldolgozásuk vizsgálata alapján;

fa)   figyelembe veszik a nemcselekvés költségeit az ENSZ 2015–2030-as időszakra szóló sendai katasztrófakockázat-csökkentési kerete alapján;

g)  figyelembe veszik gazdasági tevékenység jellegét és nagyságrendjét, valamint azt, ha egy tevékenység átmenetet képez egy fenntartható konfiguráció és/vagy tevékenység felé, kutatási és innovációs projekteken, konkrét határidőkön és ezen áttérés pályáján keresztül;

h)  figyelembe veszik a piaci likviditásra gyakorolt potenciális hatást, annak kockázatát, hogy a fenntarthatóbb gazdaságra való áttérés miatt bekövetkező értékvesztés eredményeként bizonyos eszközök meg nem térülővé válhatnak, illetve azt a kockázatot, hogy összeegyeztethetetlen ösztönzők jöhetnek létre;

ha)   egyszerűen alkalmazhatók, és a megfelelés szempontjából nem támasztanak szükségtelen adminisztratív terhet;

i)  a versenytorzulás elkerülése érdekében egy ágazaton gazdasági makroágazaton belül valamennyi érintett gazdasági tevékenységre kiterjednek, és biztosítják, hogy ezek a tevékenységek – fenntarthatósági kockázatuk tekintetében, és amennyiben egyformán járulnak hozzá egy vagy több környezetvédelmi célkitűzéshez, valamint nem sértik jelentősen a 3. és 12. cikkben említett többi környezetvédelmi célkitűzést – azonos elbánásban részesüljenek;

j)  úgy kerülnek megállapításra, hogy lehetőség szerint megkönnyítsék annak ellenőrzését, hogy megfelelnek-e az említett kritériumoknak.

(2)  Az (1) bekezdésben említett, szakmai átvilágítási kritériumoknak tartalmazniuk kell a tiszta energiára, különösen az energiahatékonyságra és a megújuló energiára való, nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátásra törekvő áttérést érintő tevékenységekre vonatkozó, mutatókon alapuló szempontokat is, amennyiben jelentős mértékben hozzájárulnak bármelyik környezetvédelmi célkitűzéshez.

(2a)   A szakmai átvilágítási kritériumok biztosítják, hogy a szilárd fosszilis tüzelőanyagokat felhasználó villamosenergia-termelési tevékenységek ne minősüljenek fenntartható gazdasági tevékenységnek.

(2b)   A szakmai átvilágítási kritériumok biztosítják, hogy azok a gazdasági tevékenységek, amelyek hozzájárulnak a magas szén-dioxid-kibocsátással járó bezáródási hatásokhoz, ne minősüljenek fenntartható gazdasági tevékenységeknek.

(2c)   A szakmai átvilágítási kritériumok biztosítják, hogy a nem megújuló hulladékot előállító villamosenergia-termelési tevékenységek ne minősüljenek fenntartható gazdasági tevékenységnek.

(3)  Az (1) bekezdésben említett szakmai átvilágítási kritériumoknak tartalmazniuk kell a tiszta vagy klímasemleges mobilitásra való áttérést érintő tevékenységekre vonatkozó kritériumokat is – beleértve a modális váltást, a hatékonysági intézkedéseket és az alternatív üzemanyagokat –, amennyiben jelentős mértékben hozzájárulnak bármelyik környezetvédelmi célkitűzéshez.

(3a)  Amennyiben az adott tevékenységet folytató vállalkozások jelentős része bizonyíthatóan elkötelezi magát e tevékenység fenntarthatóvá alakítása felé tartó pályára való áttérésre, az átvilágítási kritériumok ezt figyelembe vehetik. E pályára való áttérés tartós kutatási és fejlesztési erőfeszítésekkel, az új és környezeti szempontból fenntarthatóbb technológiákkal kapcsolatos nagyszabású beruházási projektekkel vagy legalább a végrehajtás korai szakaszában lévő konkrét áttérési tervekkel bizonyítható.

(4)  A Bizottság rendszeresen felülvizsgálja az (1) bekezdésben említett átvilágítási kritériumokat, és adott esetben a tudományos és technológiai fejleményeknek megfelelően módosítja az e rendelet szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat. [Mód. 50, 73, 74, 75 és 104]

15. cikk

A fenntartható finanszírozással foglalkozó platform

(1)  A Bizottság létrehoz egy fenntartható finanszírozással foglalkozó platformot, amelynek tagjaiösszetétele biztosítja az egyensúlyt, a vélemények széles körét és a nemek közötti egyenlőséget. A bizottság kiegyensúlyozott módon az alábbi csoportok képviselőiből áll:

a)  a következő az alábbi szervezetek képviselői:

i.  az Európai Környezetvédelmi Ügynökség;

ii.  az európai felügyeleti hatóságok;

iii.  az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap;

iiia.   az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége;

iiib.   az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG);

b)  a magánszektorbeli érdekelt feleket képviselő szakértők, beleértve a pénzügyi és nem pénzügyi piaci szereplőket és üzleti ágazatokat, a releváns ágazatok képviseletében;

ba)   a civil társadalmat képviselő szakértők, beleértve a környezetvédelmi, szociális, munkaügyi és irányítási kérdésekkel kapcsolatos szakértelemmel rendelkezőket is;

c)  személyes minőségükben kinevezett szakértők, akik az e rendelet által érintett területeken bizonyított tudással és tapasztalatokkal rendelkeznek a tudományos világot – többek között egyetemeket, kutatóintézeteket és agytrösztöket – képviselő, többek között globális szakértelemmel rendelkező szakértők.

(1a)   A b) és c) pontban említett szakértőket, akik az e rendelet által érintett területeken, különösen a pénzügyi ágazatban való fenntarthatóság terén bizonyított tudással és tapasztalatokkal rendelkeznek, a költségvetési rendelet 237. cikkének megfelelően nevezik ki.

(1b)   Az Európai Parlamentet és a Tanácsot a platform szakértőinek kiválasztására irányuló eljárás valamennyi szakaszában megfelelő módon és kellő időben tájékoztatni kell.

(2)  A fenntartható finanszírozással foglalkozó platform:

-a)   a 14. cikkben említett harmonizált mutatók meghatározásával, valamint esetleges aktualizálásuk szükségességével kapcsolatos tanácsokat ad a Bizottságnak; ennek során támaszkodik az illetékes uniós szervek és kezdeményezések, nevezetesen a körforgásos gazdaság nyomon követésével foglalkozó platform munkájára;

a)  a 14. cikkben említett szakmai átvilágítási kritériumokkal, valamint az említett szempontok esetleges aktualizálásának szükségességével kapcsolatos tanácsokat ad a Bizottságnak;

b)  az alkalmazásuk potenciális költségeinek és előnyeinek oldaláról elemzi az adott esetben rendelkezésre álló adatokon és tudományos kutatásokon alapuló szakmai átvilágítási kritériumok hatását;

c)  támogatja a Bizottságot az érdekelt felektől érkező, egy adott gazdasági tevékenységre vonatkozó, az adott esetben rendelkezésre álló adatokon és tudományos kutatásokon alapuló szakmai átvilágítási kritériumok kidolgozására vagy felülvizsgálatára vonatkozó kérések elemzésében; ezen elemzések következtetéseit időben közzé kell tenni a Bizottság honlapján;

d)  tanácsot a Bizottság vagy az Európai Parlament kérésére tanácsot ad a Bizottságnak vagy az Európai Parlamentnek azzal kapcsolatban, hogy a szakmai átvilágítási kritériumok alkalmasak lehetnek-e további felhasználásra;

da)   az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoporttal (EFRAG) együttműködve tanácsot ad a Bizottságnak a fenntarthatósági jelentéstételi standardok és a vállalatokra és pénzügyi piaci szereplőkre vonatkozó integrált jelentéstételi standardok kidolgozása terén, a 2013/34/EU irányelv felülvizsgálatán keresztül is;

e)  rendszeresen nyomon követi a környezeti fenntarthatóságra káros hatással járó gazdasági tevékenységek felől fenntartható beruházások felé irányuló tőkeáramlásttőkeáramlás uniós és tagállami szintű tendenciáit, és beszámol arról a Bizottságnak, az adott esetben szerint rendelkezésre álló adatok és tudományos kutatások alapján;

f)  tanácsot ad a Bizottságnak e rendelet esetleges módosításának szükségességével kapcsolatban, különös tekintettel az adatok relevanciájára és minőségére, valamint az adminisztratív teher csökkentésének módjaira;

fa)   hozzájárul a fenntartható pénzügyi szabályok és politikák értékeléséhez és fejlesztéséhez, beleértve a szakpolitikai koherenciával kapcsolatos kérdéseket is;

fb)  segíti a Bizottságot az esetleges szociális célkitűzések meghatározásában.

(2a)   A platform megfelelően figyelembe veszi az e feladatok végrehajtásával kapcsolatos megfelelő adatokat és releváns tudományos kutatásokat. Nyilvános konzultációkat folytathat annak érdekében, hogy a megbízatása körébe tartozó konkrét ügyekben összegyűjtse az érdekelt felek véleményét.

(3)  A fenntartható finanszírozással foglalkozó platform elnöki tisztét a Bizottság tölti be, és a Bizottság szakértői csoportokra vonatkozó horizontális szabályaival összhangban hozzák létre. A Bizottság a weboldalán közzéteszi a platform elemzéseit, tanácskozásait, jelentéseit és jegyzőkönyveit. [Mód. 51]

16. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek szerint felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.

(2)  A Bizottság felhatalmazása a 4. cikk (3) bekezdésében, a 6. cikk (2) bekezdésében, a 7. cikk (2) bekezdésében, a 8. cikk (2) bekezdésében, a 9. cikk (2) bekezdésében, a 10. cikk (2) bekezdésében, valamint a 11. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására határozatlan időre szól … [e rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/-től.

(3)  A (2) bekezdésben említett felhatalmazást az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésének részeként a Bizottság megfelelő konzultációkat és értékeléseket végez a javasolt szakpolitikai lehetőségekről.

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásáról haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)  A 4. cikk (3) bekezdése, a 6. cikk (2) bekezdése, a 7. cikk (2) bekezdése, a 8. cikk (2) bekezdése, a 9. cikk (2) bekezdése, a 10. cikk (2) bekezdése, valamint a 11. cikk (2) bekezdése, a 12. cikk (2) bekezdése és a 13. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő két hónapos időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, vagy ha mind az Európai Parlament, mind a Tanács az időtartam leteltét megelőzően tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbítható. [Mód. 52]

III. fejezet

Záró rendelkezések

17. cikk

Felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezés

(1)  A Bizottság 2021. december 31-ig, majd ezt követően háromévenként jelentést tesz közzé e rendelet végrehajtásáról és hatásairól. A jelentés értékeli a következőket:

a)  a rendelet végrehajtása terén elért eredmények, tekintettel a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek mutatókon alapuló szakmai átvilágítási kritériumainak kidolgozására;

b)  szükséges-e esetleg az e rendeletben meghatározott azon kritériumok és mutatók jegyzékének felülvizsgálata, amelyek alapján egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntarthatónak tekinthető az innováció és a fenntartható áttérés megkönnyítése céljából;

c)  célszerű-e kiterjeszteni e rendelet hatókörét oly módon, hogy az egyéb fenntarthatósági célkitűzéseket, különösen a szociális célkitűzéseket is érintse;

d)  a környezeti szempontból fenntartható befektetés és a negatív környezeti hatásokkal járó befektetés fogalmának alkalmazása az uniós jogban és a tagállamok szintjén, beleértve azt is, hogy célszerű-e felülvizsgálni vagy létrehozni egy további, a rendeletben meghatározott, mutatókon alapuló kritériumoknak való megfelelés ellenőrzésére szolgáló mechanizmust;

da)   a taxonómia hatékonysága a magánbefektetések fenntartható tevékenységek felé terelésében.

(1a)  A Bizottság 2021. december 31-ig, majd azt követően háromévente felülvizsgálja e rendelet hatályát, amennyiben az túlzott adminisztratív terhet eredményez, vagy ha a pénzügyi piaci szereplők számára szükséges adatok nem állnak rendelkezésre megfelelően.

(2)  A jelentést jelentéseket meg kell küldeni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatokat is csatol a jelentéshez. [Mód. 53 és 105]

18. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1)  Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2)  E rendelet 3–13. cikke:

a)  az 5. cikk (1) és (2) bekezdésében említett környezetvédelmi célkitűzések vonatkozásában 2020. július 1-jétől;

b)  az 5. cikk (4) és (5) bekezdésében említett környezetvédelmi célkitűzések vonatkozásában 2021. december 31-től;

c)  az 5. cikk (3) és (6) bekezdésében említett környezetvédelmi célkitűzések vonatkozásában 2022. december 31-től alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt …, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) HL C 62., 2019.2.15., 103. o.
(2) HL C 86., 2019.3.7., 24. o.
(3)HL C 62., 2019.2.15., 103. o.
(4)HL C 86., 2019.3.7., 24. o.
(5)Az Európai Parlament 2019. március 28-i álláspontja.
(6)Alakítsuk át világunkat: A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend (ENSZ 2015), megtekinthető a következő címen: https://sustainabledevelopment.un.org/post2015/transformingourworld.
(7)COM(2016)0739.
(8)CO EUR 17, CONCL 5.
(9)A Tanács (EU) 2016/1841 határozata (2016. október 5.) az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében létrejött párizsi megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 282., 2016.10.19., 4. o.).
(10)Az Unió fenntartható finanszírozással foglalkozó magas szintű szakértői csoportjának végleges jelentése: „A fenntartható európai gazdaság finanszírozása” megtekinthető a következő címen: https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/180131-sustainable-finance-final-report_en.pdf.
(11)COM(2018)0097.
(12)Az Európai Parlament és a Tanács 1386/2013/EU határozata (2013. november 20.) a „Jólét bolygónk felélése nélkül” című, a 2020-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról (HL L 354., 2013.12.28., 171. o.).
(13)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2396 rendelete (2017. december 13.) az 1316/2013/EU és az (EU) 2015/1017 rendeletnek az Európai Stratégiai Beruházási Alap időbeli hatályának meghosszabbítása, továbbá az említett alapot és az Európai Beruházási Tanácsadó Platformot érintő technikai javítások bevezetése tekintetében történő módosításáról (HL L 345., 2017.12.27., 34. o.).
(14)Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 020., 2010.1.26., 7. o.).
(15)A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).
(16)Az Európai Parlament és a Tanács 1143/2014/EU rendelete (2014. október 22.) az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről (HL L 317., 2014.11.4., 35. o.).
(17)A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: „Életbiztosításunk, természeti tőkénk: a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégia” című közleménye (COM(2011)0244).
(18)A Tanács 91/676 irányelve (1991. december 12.) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről (HL L 375., 1991.12.31., 1. o.).
(19)Az Európai Parlament és a Tanács 511/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a genetikai erőforrásokhoz való hozzáféréssel és a hasznosításukból származó hasznok igazságos és méltányos megosztásával kapcsolatban a felhasználókra vonatkozó, a Nagojai Jegyzőkönyv szerinti, az Unióban alkalmazandó megfelelési szabályokról (HL L 150., 2014.5.20., 59. o.).
(20)Az Európai Parlament és a Tanács 995/2010/EU rendelete (2010. október 20.) a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról (HL L 295., 2010.11.12., 23. o.).
(21)A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek – Az erdészeti jogszabályok végrehajtása, erdészeti irányítás és erdészeti termékek kereskedelme (FLEGT) – Javaslat az Unió cselekvési tervére (COM(2003)0251).
(22)A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni uniós cselekvési terv (COM(2016)0087).
(23)Az Európai Parlament és a Tanács 66/2010/EK rendelete (2009. november 25.) az uniós ökocímkéről (HL L 27., 2010.1.30., 1. o.).
(24)Az Európai Parlament és a Tanács 1221/2009/EK rendelete (2009. november 25.) a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről és a 761/2001/EK rendelet, a 2001/681/EK és a 2006/193/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 342., 2009.12.22., 1. o.).
(25)A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés {SEC(2008)2124} {SEC(2008)2125} {SEC(2008)2126} COM(2008)0400.
(26)A Bizottság 2013/179/EU ajánlása (2013. április 9.) a termékek és a szervezetek életciklus-alapú környezeti teljesítményének mérésére és ismertetésére szolgáló egységes módszerek alkalmazásáról (HL L 124., 2013.5.4., 1. o.).
(27)Az Európai Parlament és a Tanács 538/2014/EU rendelete (2014. április 16.) az európai környezeti-gazdasági számlákról szóló 691/2011/EU rendeletet módosításáról, 4. és 5. melléklet (HL L 158., 2014.5.27., 113. o.).
(28)Az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EK irányelve (2001. június 27.) bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 197., 2001.7.21., 30. o.).
(29)Az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve (2011. december 13.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról, (HL L 26., 2012.1.28. 1., o.).
(30)Az Európai Parlament és a Tanács 2014/23/EU irányelve (2014. február 26.) a koncessziós szerződésekről (HL L 94., 2014.3.28., 1. o.).
(31)Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).
(32)Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).
(33)https://www.unpri.org/download?ac=6303.
(34)COM(2018)0097.
(35) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/71/EK irányelve (2003. november 4.) az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 345., 2003.12.31., 64. o.).
(36) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1129 rendelete (2017. június 14.) az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 168., 2017.6.30., 12. o.).
(37)Az Európai Parlament és a Tanács 525/2013/EU rendelete (2013. május 21.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszerről, valamint a 280/2004/EK határozat hatályon kívül helyezésérő (HL L 165., 2013.6.18., 13. o.).
(38)Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).
(39)Az Európai Parlament és a Tanács 2008/56/EK irányelve (2008. június 17.) a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) (HL L 164., 2008.6.25., 19. o.).
(40)Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).
(41)A Tanács 91/271/EGK irányelve (1991. május 21.) a települési szennyvíz kezeléséről (HL L 135., 1991.5.30., 40. o.).
(42)A Tanács 98/83/EK irányelve (1998. november 3.) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről (HL L 330., 1998.12.5., 32. o.).
(43)A Bizottság (EU) 2017/848 határozata (2017. május 17.) a tengervizek jó környezeti állapotára vonatkozó kritériumok és módszertani előírások, a nyomon követésre és az értékelésre vonatkozó előírások és szabványosított módszerek megállapításáról, valamint a 2010/477/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 125, 2017.5.18., 43. o.).


A 2020. évi pénzügyi évre tervezett bevételek és kiadások – I. szakasz – Európai Parlament
PDF 171kWORD 58k
Az Európai Parlament 2019. március 28-i állásfoglalása az Európai Parlament 2020. évi pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól (2019/2003(BUD))
P8_TA(2019)0326A8-0182/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(3),

–  tekintettel az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzatának és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeknek a módosításáról szóló, 2013. október 22-i 1023/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4),

–  tekintettel a szexuális zaklatás és bántalmazás ellen az Unióban folytatott küzdelemről szóló, 2017. október 26-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az Európai Parlament 2019. évi pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló, 2018. április 19-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel az Unión belüli, munkahelyen, nyilvános térben és a politikai életben elkövetett megfélemlítés és szexuális zaklatás megelőzését és az ellenük való küzdelmet szolgáló intézkedésekről szóló, 2018. szeptember 11-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel az Európai Unió 2019. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetési tervezetéről szóló tanácsi álláspontról szóló, 2018. október 24-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel az Európai Unió 2019. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének második tervezetéről szóló tanácsi álláspontról szóló, 2018. december 12-i állásfoglalására(9),

–  tekintettel a nemek közötti egyenlőség Európai Parlamenten belüli érvényesítéséről szóló, 2019. január 15-i állásfoglalására(10),

–  tekintettel a Parlament 2020. évi pénzügyi évre vonatkozó előzetes költségvetési javaslattervezetének kidolgozása céljából a főtitkár által az Elnökséghez továbbított jelentésre,

–  tekintettel az Elnökség által 2019. március 25-én, az eljárási szabályzat 25. cikkének (7) bekezdése és 96. cikkének (1) bekezdése értelmében elkészített, előzetes költségvetési javaslattervezetre,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság által az eljárási szabályzat 96. cikkének (2) bekezdése értelmében elkészített költségvetési javaslattervezetre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 96. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0182/2019),

A.  mivel ez az eljárás az új jogalkotási ciklusban kezdeményezett ötödik teljes költségvetési eljárás és 2020 a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret hetedik éve;

B.  mivel a 2020. évi költségvetés – a főtitkár jelentésében javasoltak szerint – az V. fejezet felső határa előző évhez képest történő növelésének (infláció és reálnövekedés) figyelembevételével készül, ami nagyobb teret enged a növekedést és a beruházásokat illetően, valamint lehetővé teszi a megtakarítások elérését célzó és a hatékonyság javítására irányuló politikák végrehajtásának folytatását;

C.  mivel a főtitkár által a 2020. évi költségvetés tekintetében javasolt kiemelt célkitűzések közé tartoznak a következők: a szükséges források biztosítása az új Parlament és Bizottság megválasztását követő első teljes évre, valamint források biztosítása a polgárokkal való kapcsolattartásra, a többéves ingatlanprojektekre, a biztonságra és az informatikai fejlesztésre irányuló kiemelt projektek számára;

D.  mivel az előzetes költségvetési javaslattervezetben a főtitkár által 2020-ra javasolt költségvetés 2 068 530 000 EUR, ami összesen 3,58%-os növekedést jelent a 2019. évi költségvetéshez képest, valamint a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret V. fejezetének 18,38%-át teszi ki;

E.  mivel a költségvetés közel kétharmada indexált kiadás, amely a személyzeti szabályzat és a képviselők statútuma értelmében elsősorban az aktív vagy nyugdíjazott képviselők (21%) és személyzet (35%) kiigazított javadalmazására, nyugdíjaira, egészségügyi kiadásaira és juttatásaira, valamint épületekre (13%) van előirányozva ágazatspecifikus indexálás vagy az inflációs ráta alapján;

F.  mivel a Parlament 2016. évi pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló, 2015. április 29-i állásfoglalásában(11) már hangsúlyozta, hogy a költségvetését reális alapokra kell helyezni, és a költségvetési fegyelem, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően kell kialakítani; megállapítja, hogy az átalányösszegek hasznos és széles körben elismert eszközt jelentenek a rugalmasság és az átláthatóság növeléséhez;

G.  mivel a Parlament költségvetésének biztosítania kell a Parlament teljes körű jogalkotási hatáskörének érvényesülését, és lehetővé kell tennie megfelelő működését;

H.  mivel a Parlamentnek mint a költségvetési hatóság egyik ágának hitelessége azon képességétől függ, hogy saját kiadásait milyen mértékben tudja kézben tartani, valamint hogy uniós szinten fejleszteni tudja-e a demokráciát;

I.  mivel 2020 lesz az első teljes év a választások után, és így az alapvető politikai és támogatási tevékenységek szokásos üteméhez való visszatérés éve is;

J.  mivel az önkéntes nyugdíjalapot 1990-ben hozta létre az Elnökségnek a kiegészítő (önkéntes) nyugdíjrendszerre vonatkozó szabályzata(12);

K.  mivel az Európai Számvevőszék 1999. június 16-án „Az Európai Parlament képviselőinek nyugdíjprogramja és alapja” címmel kibocsátotta 5/99. sz. véleményét;

Általános keret

1.  hangsúlyozza, hogy a Parlament költségvetésének a 2020. évi költségvetésben való részarányát az V. fejezet felső határának 20%-a alatt kell tartani; megállapítja, hogy a 2020-ra vonatkozó költségvetési javaslat szintje 18,22%-os, ami alacsonyabb, mint a 2019-ben elért szint (18,51%), és az elmúlt több mint 15 évben a legalacsonyabb részesedés az V. fejezetből;

2.  kiemeli, hogy a Parlament költségvetésének túlnyomó részét jogszabályi vagy szerződéses kötelezettségek rögzítik, és éves indexálás alá esik;

3.  kéri a főtitkárt és az Elnökséget, hogy a következő alkalommal elvi megfontolásokból olyan európai parlamenti becsléseket nyújtson be a BUDG bizottságnak, amelyek jobban megközelítik az Európai Bizottság által előre jelzett inflációs rátát, illetve azzal megegyeznek;

4.  támogatja az egyeztetési eljárás során az Elnökség és a Költségvetési Bizottság között 2019. március 19-én létrejött megállapodást, melynek értelmében a 2019. évi költségvetéshez képest a növekedést 2,68%-ban állapították meg, amely megfelel a 2020. évi általános szintre vonatkozó, 2 050 430 000 EUR-t kitevő becsléseinek, annak érdekében, hogy az Elnökség által 2019. március 11-én jóváhagyott előzetes költségvetési javaslattervezetben megállapított kiadások szintjét csökkentsék 18,1 millió EUR-val, valamint hogy ennek megfelelően csökkentsék a következő költségvetési sorok tekintetében javasolt előirányzatokat: 1004 – Szokásos utazási költségek; 1200 – Javadalmazás és juttatások; 1402 – Egyéb alkalmazottak – Gépjárművezetők a Főtitkárságon; 2007 – Építkezések és épületek belső kialakítása; 2022 – Az épületek karbantartása, fenntartása, működtetése és tisztítása; 2024 – Energiafogyasztás; 2101 – Informatika és telekommunikáció – A működéssel kapcsolatos ismétlődő tevékenységek – Infrastruktúra; 212 – Bútorok; 214 – Műszaki berendezések és felszerelések; 300 – A személyzet kiküldetései és a három munkahely közötti hivatalos útjai során felmerülő költségek; 302 – Fogadási és reprezentációs költségek; 3040 – Belső ülésekhez kapcsolódó egyéb költségek; 3042 – Ülések, kongresszusok, konferenciák és küldöttségek; 422 – Parlamenti asszisztensek alkalmazásával kapcsolatos kiadások; úgy határoz, hogy az 1650. jogcímre (Orvosi szolgálat) 140 000 EUR, a 320. jogcímcsoportra (Szakértelem igénybevétele) 160 000 EUR és a 3211. jogcímre (tudományos médiaközpont) 400 000 EUR további előirányzatot biztosít; üdvözli, hogy az említett változásokat az Elnökség 2019. március 25-én elfogadta;

5.  javasolja, hogy a Parlament szervezeti egységei módosítsák a megjegyzéseket az 1650. jogcím (Orvosi szolgálat) alatt, mivel a kiegészítő 140 000 EUR-s előirányzat a pszichológiai és szexuális zaklatás megelőzésével és az ellene való küzdelemmel foglalkozó közvetítő és pszichológus költségeinek fedezésére szolgál, valamint a 320. jogcím (Szakértelem beszerzése) alatt, mivel a kiegészítő 160 000 EUR-s előirányzat a pszichológiai és szexuális zaklatás megelőzése, kivizsgálása és az ellene való küzdelem terén a szakértelem és szakértők igénybevételével kapcsolatos költségek fedezésére szolgál;

6.  megállapítja, hogy az Egyesült Királyság Unióból való kilépése a rendezett kilépés forgatókönyve alapján került számításba vételre, a brexitről szóló megállapodás és a politikai nyilatkozat 2018. november 25-i, Európai Tanács általi jóváhagyása alapján, amely szerint az Egyesült Királyság 2020-ig hozzájárul az uniós költségvetéshez; megjegyzi, hogy a kilépésből származó megtakarítások nagy része már beépítésre került a 2019. évi költségvetésbe, és hogy 2020-ra csak egyes kiadások kis mértékű csökkenése várható amiatt, hogy 46-tal kevesebb képviselő lesz;

7.  megjegyzi, hogy abban az esetben, ha az Egyesült Királyság nem lép ki az Unióból, vagy megállapodás nélkül lép ki, a javasolt előirányzatokat a költségvetési eljárás során kiigazíthatja az Elnökség, a Költségvetési Bizottság vagy a plenáris ülés;

8.  hangsúlyozza, hogy a Parlament fő feladatai a következők: a Tanáccsal közösen társjogalkotó és döntést hoz az uniós költségvetésről, képviseli a polgárokat és ellenőrzi a többi uniós intézmény munkáját;

9.  kiemeli a Parlament szerepét az európai politikai tudatosság építésében és az Unió értékeinek támogatásában;

10.  hangsúlyozza, hogy megtakarításokra van szükség a főtitkár javaslatához képest, hogy a javaslatban meghatározott növekedés jobban megközelítse a 2020-ban várható általános inflációs rátát, valamint hogy határozottan ösztönözni kell minden, a közpénzek hatékonyabb és átláthatóbb felhasználására irányuló törekvést;

Átláthatóság és pontosság

11.  megállapítja, hogy nőtt az átláthatóság a főtitkár jelentéseinek készítése során, például a közép- és hosszú távú tervezésre, a befektetésekre, a jogszabályi kötelezettségekre, a működési kiadásokra és a módszertanra vonatkozó, a Parlament és a Tanács által kért további információk megadásával;

12.  kéri, hogy a 2020. évi költségvetés túltervezésének elkerülése érdekében a parlamenti költségvetés reális és pontos legyen, ami a szükségletek és az azok fedezésére szolgáló költségek összeegyeztetését illeti;

13.  hangsúlyozza, hogy maximális gondossággal kell eljárni annak biztosítása érdekében, hogy a Parlament rendelkezésére álló összes költségvetési és személyzeti erőforrás a lehető legköltséghatékonyabb módon kerüljön felhasználásra azért, hogy az intézmény és a képviselők sikeresen láthassák el legfontosabb feladatukat: a jogalkotást; ismételten hangsúlyozza, hogy ehhez a munkamódszerek gondos tervezésére és szervezésére van szükség, illetve, ahol lehetséges, a tisztségek és struktúrák összevonására a felesleges bürokrácia, a funkcionális átfedések és az erőfeszítések és források megkettőzésének elkerülése céljából;

A polgárok bevonása

14.  üdvözli az Europa Experience központok, azaz olyan kiállítások megnyitását, amelyek a brüsszeli Parlamentárium sikeres koncepciójának kicsinyített változatait megtestesítő kiállítási terekként működnek; megállapítja, hogy a kapcsolattartó irodákban öt új Europa Experience központ felállítását tervezik 2020-ig;

15.  megjegyzi, hogy a kapcsolattartó irodákban az öt új Europa Experience központ felállítására előirányzott összeg magában foglalja magát a Kommunikációs Főigazgatóság által irányított kiállítási infrastruktúrát, a kiállítási területeket azonban nem; további részleteket kér a költségvetés 2019. őszi parlamenti olvasata előtt a várható összes költség nagyságrendjéről;

16.  tudomásul veszi a tagállamokban utazó kiállítások létrehozását, amelyek közelebb hozzák az Uniót a polgárokhoz;

17.  a főtitkártól részletes, tényszerű és mélyreható jelentést kér a DG COMM 51 pozíciójának hozzáadott értékéről; kéri, hogy július végéig nyilvánosan mutassák be ezt a jelentést a BUDG bizottságban;

Ingatlan- és közlekedéspolitika

18.  megismétli, hogy a költségvetési rendelet 266. cikkét kellőképpen figyelembe vevő, átlátható, korai információkon alapuló döntéshozatali folyamatra van szükség az ingatlanpolitika területén;

19.  nem ért egyet az aktuális ingatlanprojektekhez való hozzájárulás érdekében történő, év végi gyűjtőátcsoportosítás folyamatban lévő gyakorlatával; hangsúlyozza, hogy az ilyen gyűjtőátcsoportosítás rendszeresen azonos fejezetekben, címeken, és gyakran pontosan ugyanazokon a költségvetési sorokon történik, és felteszi magának a kérdést, hogy az összegek tudatosan vannak-e túlbecsülve annak érdekében, hogy a Parlament ingatlanpolitikájának finanszírozásához forrást teremtsenek; úgy véli, hogy az ingatlanpolitikát átlátható módon, a rá vonatkozó költségvetési sorokból kell finanszírozni;

20.  javasolja, hogy egy rendszeres és előretekintő ingatlanpolitika keretében, az összes épület éves költségvetési tervezése során különítsenek el a teljes új építési költségek 3%-át kitevő összeget a karbantartási és felújítási kiadásokra; hangsúlyozza, hogy egy olyan ingatlanstratégiára van szükség, amely költséghatékonyságot biztosít, és kiemeli az épületek közelségéből eredő potenciális előnyöket, például a háttérirodai funkciók és az irodaterület és irodák megosztásából eredő szinergiákat;

21.  megállapítja, hogy az új Konrad Adenauer épület teljes keleti szárnyának átvétele és a beköltözés 2020-ra várható, és megjegyzi, hogy az új nyugati szárnyon közvetlenül ezt követően megkezdődnek a munkálatok; megjegyzi, hogy az építkezés végső szakaszában költségek várhatók a projektmenedzsmenttel kapcsolatban, így például a jelentős költöztetési műveletekhez, az első felszereléshez és az építési terület biztonsági felügyeletéhez kapcsolódóan;

22.  tudomásul veszi, hogy a meglévő luxembourgi épületek bérleti díja és karbantartása még egész évre szerepel a költségvetésben, tekintettel arra, hogy a meglévő épületekből való kiköltözésre csak fokozatosan kerülhet sor; kéri a főtitkárt, hogy adjon részletes felvilágosítást a fokozatos kiköltözéssel kapcsolatban, és magyarázza meg, hogy miért nem lehetségesek megtakarítások már 2020-ban;

23.  további részleteket kér az előkészítő műszaki munkákkal, többek között a például a PHS épületben található funkciók más épületekbe történő áthelyezésével kapcsolatban; kéri, hogy a Költségvetési Bizottság a költségvetés 2019. őszi parlamenti olvasata előtt kapjon tájékoztatást a részletes becslésekről és a költségek felosztásáról;

24.  kétségbe vonja az alábbi javasolt fejlesztések rendkívül magas költségeit: az Atrium épület látogatói szemináriumi termeinek berendezése (8,720 millió EUR), az Esplanade terület többfunkciós terének létrehozása (2,610 millió EUR), önkiszolgáló étterem létrehozása a strasbourgi SDM épületben (1,9 millió EUR); felkéri a főtitkárt, hogy még a költségvetés 2019. őszi parlamenti olvasata előtt bocsásson a Költségvetési Bizottság rendelkezésére a fenti határozatokhoz kapcsolódó minden információt;

25.  úgy véli, hogy további megtakarításokat kellene elérni a képviselők és asszisztenseik irodabútorára fordított kiadások terén, tekintettel ezen irodáknak a 2019. évi mandátum kezdetén esedékes teljes felújítására;

26.  aggodalommal tölti el, hogy a Parlament Indonéziában (Jakarta), Etiópiában (Addisz-Abeba) és az Egyesült Államokban(New York) ki kívánja szélesíteni tevékenységét és diplomáciai jelenlétét; sajnálja, hogy annak ellenére, hogy nem készült átfogó költség-haszon elemzés, és a helyszínek kiválasztására szolgáló érvek nem kerültek részletesen kidolgozásra, az Elnökség mégis egyetértett a javaslattal, valamint azzal, hogy a Parlament washingtoni irodájának jelenlegi vezetőjét nevezzék ki a jakartai iroda új vezetőjévé; sürgeti ezért a főtitkárt, hogy nevezze meg az érintett költségvetési sorokat, és hogy tisztázza ezt az átláthatatlan helyzetet azzal, hogy bemutatja a különböző helyszínekre, és a jakartai új irodavezető kinevezésére vonatkozó döntéshozatal folyamatát; egyidejűleg úgy véli, hogy a határozatot fel kell függeszteni;

27.  úgy véli, hogy egyetlen székhely esetén a Parlament költségvetésében potenciális megtakarításokat lehetne elérni; emlékeztet a Számvevőszék 2014. évi elemzésére, amely a Parlament több földrajzi helyszínen való elhelyezkedésének költségét évi 114 millió EUR-ra becsülte; emlékeztet továbbá arra, hogy a Parlament több földrajzi helyszínen való elhelyezkedése miatt kerül sor a Parlament személyi állománya összes kiküldetésének 78%-ára, és hogy ennek a környezeti hatása 11 000 és 19 000 tonna közötti szén-dioxid-kibocsátás; ezért ütemtervet kér az egyetlen székhely megvalósítása érdekében;

Biztonság

28.  megjegyzi, hogy a 2020. évi költségvetés a Parlament biztonságának jelentős javítását célzó, 2016-ban megkezdett lényeges beruházások végső részleteit tartalmazza; rámutat, hogy ezek a projektek különböző területeket ölelnek fel, főként az épületekhez, a berendezésekhez és a személyzethez, illetve a kiberbiztonság és a kommunikáció biztonságának javításához kapcsolódnak;

29.  hangsúlyozza, hogy az iPACS projekt a Parlament számára korszerű és integrált biztonsági technológiákat biztosít az épületbiztonsággal kapcsolatos fennmaradó hiányosságok megszüntetése érdekében, és 2020 lesz a projekt végrehajtásának ötödik és utolsó éve; felkéri a főtitkárt, hogy részletesen foglalja össze az épületek biztonságához kapcsolódó, 2016 óta felmerülő összes kiadást;

30.  úgy véli, hogy az informatikai eszközök fontos eszközök a képviselők és a személyzet számára munkájuk végzéséhez, de ki lehetnek téve kibertámadásoknak; ezért üdvözli a kiberbiztonsági tevékenységekkel foglalkozó csoport elmúlt két évben végrehajtott megerősítését, és különösen azt, hogy a teljes működés megvalósítása és a kiberbiztonsági cselekvési terv végrehajtásának lezártával az erre a célra szolgáló költségvetés már csak az infláció fedezése céljából fog növekedni;

31.  üdvözli a képviselőknek nyújtott szolgáltatások javítására az informatikai alkalmazások fejlesztésébe való folyamatos beruházás, az e-Parlament program folytatása, a gépi tanulás terén a fordítási memóriák programja révén végzett kutatás és fejlesztés, valamint a konferenciatermek technikai kezelésére vonatkozó többéves projekt révén tett erőfeszítéseket; további tájékoztatást kér az elmúlt években ezekre a programokra fordított teljes összegről; tudomásul veszi e projektek hosszú távú fokozatos végrehajtását annak érdekében, hogy a költségeket fel lehessen osztani különböző pénzügyi évekre;

Képviselőkkel és akkreditált parlamenti asszisztensekkel kapcsolatos kérdések

32.  kéri az Elnökséget, hogy dolgozzon ki technikai megoldást arra, hogy a képviselők akkor is gyakorolhassák szavazati jogukat, amikor szülési szabadságon, apasági vagy betegszabadságon vannak;

33.  úgy véli, hogy az akkreditált parlamenti asszisztensek szociális és nyugdíjjogosultságait tiszteletben kell tartani; ezzel kapcsolatban megismétli azon kérését, hogy működőképes megoldást kell találni azon akkreditált parlamenti asszisztensek vonatkozásában, akik a jelenlegi hivatali idő lejártát követően, miután két parlamenti ciklust megszakítás nélkül végigdolgoztak, nem lesznek jogosultak az európai nyugdíjrendszer juttatásaira, amikor elérik a nyugdíjkorhatárt, ugyanis a személyzeti szabályzatban előírtak szerint szükséges tíz évből hiányzik majd valamennyi szolgálati idejük a 2014. évi korai választások és az akkreditált parlamenti asszisztensek új szerződéseinek a 2009. évi választások utáni időszak jelentős munkaterhelése miatti késedelmes jóváhagyása következtében; felszólítja ezért a főtitkárt, hogy terjesszen elő új, gyakorlatias és hiteles javaslatot, amelynek célja a probléma végleges megoldása;

34.  tudomásul veszi az akkreditált parlamenti asszisztensek juttatásainak felülvizsgálatát a Parlament három munkahelye közötti kiküldetésekhez kapcsolódó utazások tekintetében; emlékeztet azonban arra a többször megismételt kérésére, hogy az Elnökség tegyen lépéseket a juttatási arányok teljes összehangolása érdekében a Parlament három munkahelye közötti kiküldetésekhez kapcsolódó utazások tekintetében, a tisztviselők, az egyéb alkalmazottak és az akkreditált parlamenti asszisztensek vonatkozásában, a következő jogalkotási ciklustól kezdődően;

35.  üdvözli az Elnökségnek a képviselők gyakornokaira vonatkozóan 2018. december 10-én hozott határozatát, amely 2019. július 2-án lép hatályba; hangsúlyozza, hogy a gyakornokok kötelező minimális javadalmazásának tisztességes jövedelmet kell biztosítania számukra, ahogy az az uniós intézmények igazgatásában foglalkoztatott gyakornokok esetében is történik;

36.  elvárja, hogy a Parlament fordítószolgálata teljesítse alapvető feladatát, vagyis támogassa az uniós jogalkotást és a képviselőket feladataik ellátásában azzal, hogy kiváló minőségű fordításokat készít a jövőre vonatkozó fenntartható stratégia keretein belül;

37.  ismételten aggodalmának ad hangot a plenáris ülések során a szavazáshoz fűzött szóbeli indokolások tolmácsolásával kapcsolatos többletkiadások miatt; sürgeti a főtitkárt, hogy készítsen részletes költségkimutatást a szavazásokhoz fűzött szóbeli indokolásokról; emlékeztet a szavazási álláspontjukat kifejteni, vagy a választóik érdekeinek megfelelő kérdéseket felvetni kívánó képviselők rendelkezésére álló egyéb lehetőségekre, mint például a szavazáshoz fűzött írásbeli indokolásra, valamint a különböző nyilvános kommunikációs eszközökre; ezzel összefüggésben úgy véli, hogy jelentős megtakarítások elérése érdekében a szavazásokhoz fűzött szóbeli indokolásokat meg kell szüntetni;

38.  emlékeztet a képviselők statútuma 27. cikkének (1) és (2) bekezdésére, amely szerint „Az Európai Parlament által létrehozott önkéntes nyugdíjalap e statútum hatálybalépése után továbbra is működik azon képviselők vagy volt képviselők számára, akik ezen alapban jogokat vagy várományokat szereztek”, és hogy „ A szerzett jogok és várományok teljeskörűen fennmaradnak”; felszólítja a főtitkárt és az Elnökséget, hogy teljes mértékben tartsák tiszteletben a képviselők statútumát, és a nyugdíjalap vonatkozásában haladéktalanul dolgozzanak ki egyértelmű tervet a Parlament számára arra vonatkozóan, hogy vállalja és vegye át a képviselők önkéntes nyugdíjalapjára vonatkozó kötelezettségeket; megismétli e tekintetben azon kérését, hogy a Számvevőszék vizsgálja meg az önkéntes nyugdíjalapot, és kéri annak megvizsgálását, hogy a képviselők statútumának rendelkezései alapján hogyan lehet biztosítani az önkéntes nyugdíjalap fenntartható finanszírozását a teljes átláthatóság fenntartása mellett;

39.  megismétli, hogy a képviselők általános költségtérítésével kapcsolatban átláthatóságra van szükség; sajnálja, hogy az Elnökség nem tudott e tekintetben nagyobb átláthatóságot és elszámoltathatóságot bevezetni; kéri, hogy a képviselők legyenek teljes mértékben elszámoltathatók az e juttatás keretében nyújtott kiadásaikért;

A személyzettel kapcsolatos kérdések

40.  úgy véli, hogy egy olyan időszakban, amikor az uniós intézmények rendelkezésére álló pénzügyi és személyzeti erőforrások valószínűleg egyre korlátozottabbak lesznek, meg kell határozni azokat a területeket, többek között – de nem kizárólag – azokat az informatikai szolgáltatásokat és a biztonsági, tolmácsolási és fordítási szolgáltatásokat, illetve a gépjárművezetői szolgáltatásokat, ahol a Parlament és a többi uniós intézmény tapasztalatai alapján növelni lehetne a háttérirodai funkciók közötti szinergiákat, teljes mértékben figyelembe véve az irányítási nehézségeket és a méretbeli különbségeket, méltányos együttműködési megállapodások kialakítása érdekében;

41.  kéri, hogy a képviselők számára vezessék be azt a követelményt, hogy az általános költségtérítéshez kapcsolódó elszámolásokat külső könyvelő ellenőrizze legalább a képviselői mandátum végén; kéri továbbá a kiadások nyilvánosságra hozatalát oly módon, hogy az Európai Parlament honlapján a képviselők ezen adatokat tartalmazó személyes oldalaira mutató linket helyeznek;

42.  üdvözli a Parlament, a Régiók Bizottsága és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság közötti meglévő együttműködési megállapodásokat, amelyek célja, hogy azonosítsák azokat az egyéb területeket, ahol a háttérirodai funkciókat meg lehetne osztani; felkéri a főtitkárt, hogy értékelje az uniós intézmények közötti meglévő együttműködést a további lehetséges szinergiák és megtakarítások azonosítása érdekében;

43.  fenntartja a minden polgár számára való hozzáférhetőség elvét; a plenáris ülésen elfogadott azon kéréssel összhangban, hogy vezessék be a plenáris ülés valamennyi vitájának nemzetközi jelnyelvre történő tolmácsolását, felszólítja a főtitkárt, hogy elemezze a kérés megvalósíthatóságát;

44.  emlékeztet az Unióban a szexuális zaklatás és bántalmazás ellen folytatott küzdelemről, valamint a megfélemlítés és szexuális zaklatás megelőzését és az ellenük való küzdelmet szolgáló intézkedésekről szóló, 2017. október 26-i, 2018. szeptember 11-i és 2019. január 15-i parlamenti állásfoglalások ajánlásaira; támogatást kér a zaklatások megelőzésével foglalkozó és a Parlament személyzetének tanácsot nyújtó bizottság külső ellenőrzésének kiszélesítéséhez szükséges külső szakértelemmel kapcsolatos költségek fedezéséhez; előirányzatokat kér a Parlament számára a zaklatással szemben folytatott küzdelemről szóló állásfoglalásban rögzített reformintézkedések teljes körű végrehajtásának fedezésére, beleértve a valamennyi alkalmazott, akkreditált parlamenti asszisztens és képviselő számára nyújtott gyakori kötelező zaklatásellenes képzéseket; továbbá véleménye szerint előirányzatokra van szükség a zaklatási ügyek Parlamenten belüli megelőzésével és kezelésével foglalkozó közvetítők és egyéb szakértők költségeinek fedezésére, a bizalmi személyek és a jelenlegi struktúrák hálózatával együtt;

45.  javasolja a videokonferenciák és egyéb technológiák nagyobb mértékű használatát a környezet védelme és erőforrások megtakarítása érdekében, különösen az alkalmazottak három helyszín közötti szolgálati útjainak csökkentésével;

Egyéb kérdések

46.  úgy véli, hogy felül kell vizsgálni a Parlament költségvetési javaslatának elfogadására irányuló eljárást, figyelembe véve a Parlament belső költségvetési eljárásával foglalkozó munkacsoport által kidolgozott, folyamatosan fejlesztett dokumentumot, tiszteletben tartva a képviselőcsoportok azon kívánságát, hogy egyszerűsítsék a jelenlegi eljárást, tegyék azt hatékonyabbá, csökkentve a képviselők és a személyzet munkaterhelését, valamint növeljék az átláthatóságot, és tisztázzák az érintett szereplők közötti felelősségi köröket; emlékeztet arra, hogy a jelenlegi eljárás során a Költségvetési Bizottság kétszer végzi el ugyanazokat a feladatokat, a tavaszi szakaszban (egyeztetés az Elnökséggel a Parlament költségvetési javaslatának elfogadása érdekében) és az őszi szakaszban (költségvetési módosítások benyújtása), ami több üléshez, több dokumentum elkészítéséhez és több kapcsolódó költséghez (fordítások, tolmácsolás stb.) vezet;

47.  kéri a televízióállomásokkal, a közösségi médiával és további partnerekkel együttműködő európai tudományos médiaközpont megfelelő finanszírozásának fenntartását annak érdekében, hogy képzési célokat határozzanak meg fiatal újságírók számára, különösen az új tudományos és technológiai fejlődéssel, valamint a tényeken alapuló, szakértők által megvizsgált hírekkel kapcsolatban;

48.  felhívja a főtitkárt és az Elnökséget, hogy alakítsák ki a teljesítményalapú költségvetés-tervezés és a környezeti fenntarthatóság kultúráját a Parlament igazgatásában, valamint a karcsú menedzsmentre vonatkozó megközelítést annak érdekében, hogy fokozzák a hatékonyságot, valamint csökkentsék a papírmunkát és a bürokráciát az intézmény belső munkavégzésében; hangsúlyozza, hogy a karcsú menedzsment a munkavégzés folyamatos javítását jelenti az egyszerűsítésnek és az adminisztratív személyzet tapasztalatának köszönhetően;

49.  kéri, hogy az európai politikai pártok és európai alapítványok számára elérhető pénzeszközök kezelése és felhasználása teljes mértékben átlátható módon történjen; kéri az európai politikai pártok és alapítványok költségvetési kiadásainak alapos értékelését és ellenőrzését; felhívja a figyelmet az európai politikai pártok tevékenységének magánvállalatok által történő támogatásából származó összeférhetetlenségre; kéri ezért, hogy tiltsák meg, hogy bármely magánvállalat az európai politikai pártok vagy európai alapítványok részére adakozzon vagy támogatást nyújtson;

o
o   o

50.  elfogadja a 2020. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetési javaslatot;

51.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és a költségvetési javaslatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(2) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(3) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(4) HL L 287., 2013.10.29., 15. o.
(5) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0417.
(6) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0182.
(7) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0331.
(8) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0404.
(9) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0503.
(10) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0010.
(11) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0172.
(12) Az Elnökség által elfogadott szövegek, PE 113.116/BUR./rev. XXVI/01-04-2009.


A venezuelai szükséghelyzet
PDF 135kWORD 49k
Az Európai Parlament 2019. március 28-i állásfoglalása a venezuelai szükséghelyzetről (2019/2628(RSP))
P8_TA(2019)0327RC-B8-0225/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Venezueláról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a venezuelai elnökválasztásról szóló, 2018. május 3-i(1), a Venezuelában, illetve Venezuela Kolumbiával és Brazíliával közös szárazföldi határain kialakult migrációs válságról és humanitárius helyzetről szóló, 2018. július 5-i(2), valamint a venezuelai helyzetről szóló, 2018. október 25-i(3) és 2019. január 31-i(4) állásfoglalására, melyek közül ez utóbbi elismeri Juan Guaidót Venezuela legitim ideiglenes elnökének,

–  tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (alelnök/főképviselő) Venezueláról szóló, 2019. január 10-i, 2019. január 26-i és 2019. február 24-i nyilatkozataira, valamint a legutóbbi tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel az Amerikai Államok Szervezetének (OAS) a venezuelai humanitárius helyzet romlásáról szóló, 2018. április 20-i nyilatkozatára és az OAS-tagállamok Venezuelával kapcsolatos, 2019. január 24-i közös nyilatkozatára,

–  tekintettel a Lima-csoport 2019. február 25-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az ENSZ emberi jogi főbiztosa Venezueláról szóló, 2019. január 25-i és 2019. március 20-i nyilatkozatára;

–  tekintettel Venezuela alkotmányára és különösen annak 233. cikkére,

–  tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel Venezuela súlyos és mindeddig példátlan politikai, gazdasági, intézményes, társadalmi és sokrétű humanitárius válsággal, valamint gyógyszer- és élelmiszerhiánnyal küzd, amihez tömeges emberi jogi jogsértések, hiperinfláció, politikai elnyomás, korrupció és erőszak társul; mivel a lakosság életkörülményei drasztikusan romlottak, és jelenleg a lakosság 87%-a szegénységben él; mivel Venezuelában a gyermekek 78%-át fenyegeti a hiányos táplálkozás veszélye; mivel 1 000 gyermekből 31 meghal, mielőtt elérné az ötéves kort; mivel több mint 1 millió gyermek már nem jár iskolába;

B.  mivel az EU-nak továbbra is meggyőződése, hogy egy békés, demokratikus és politikai megoldás az egyetlen fenntartható kiút a válságból; mivel egy venezuelai katonai beavatkozás kezdeményezésével kapcsolatos bármely találgatás, vagy stratégia erőszakot eredményezne, illetve fokozná azt az országban, és katasztrofális következményekkel járna az egész régióra nézve;

C.  mivel fennáll a kockázata, hogy a már eleve szűkös venezuelai élelmiszerkészletek megromlanak; mivel az emberek nehezen jutnak a vízhez, élelmiszerhez és gyógyszerhez; mivel az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa (UNHCR) és a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szerint 2015 óta több mint 2,7 millió venezuelai hagyta el az országot, és számuk az év végéig 5 millióra emelkedhet, ha a válság tovább súlyosbodik;

D.  mivel 2019. február 23-án a Kolumbiában és Brazíliában tárolt humanitárius segélyszállítmányt élesen visszautasította és katonai, illetve paramilitáris erők segítségével néhány esetben meg is semmisítette Maduro törvénytelen rezsimje; mivel az elnyomás számos ember halálát eredményezte, tucatnyian sebesültek meg, és több száz embert tartóztattak le; mivel a venezuelai katonai műveletek, a szervezett bűnözés és terroristák veszélyeztetik a térség, különösen a szomszédos Kolumbia területének stabilitását;

E.  mivel Venezuelában március elején több mint 100 órán keresztül óriási mértékű áramszünet volt, tovább súlyosbítva az egészségügy amúgy is drámai válságát, melynek következtében a kórházakban nem volt ivóvíz, összeomlottak a szolgáltatások és fosztogatásokra került sor; mivel a „Doctors for Health” szervezet szerint az áramkimaradás miatt legalább 26 ember halt meg a kórházakban; mivel 2019. március 25-én egy újabb, hosszan elhúzódó áramszünet következett be, és Caracasra és az ország 20 másik régiójára teljes sötétség borult;

F.  mivel évek óta rendszeresek az áramkimaradások, ami a Maduro törvénytelen rezsimje által elkövetett visszaélések és korrupció, valamint annak a közvetlen következménye, hogy a rezsim nem biztosította a karbantartást;

G.  mivel 2019 februárjában az Európai Néppárt (EPP) képviselőcsoportjának négy képviselőjét, akiket hivatalos látogatásra hívott meg a nemzetgyűlés és az ideiglenes elnök, Juan Guaidó, kiutasították az országból;

H.  mivel 2019. március 6-án Maduro törvénytelen rezsimje „a belügyekbe való ismételt beavatkozás” vádjával felszólította a német nagykövetet az ország elhagyására; mivel néhány külföldi és helyi újságírót is letartóztattak, újságírói felszerelésüket elkobozták és szabadlábra bocsátásuk után kiutasították őket az országból;

I.  mivel Juan Guaidó az ország képviselőjeként Ricardo Hausmannt nevezte ki az Amerikaközi Fejlesztési Bankba (IDB) és az Amerikaközi Befektetési Társaságba (IIC);

J.  mivel 2019. március 21-én Venezuela hírszerzési rendőri hatósága letartóztatta Juan Guaidó kabinetfőnökét, Roberto Marrerót, és erőszakkal behatolt Sergio Vergara, Táchira szövetségi állam egyik nemzetgyűlési képviselőjének otthonába, megsértve annak parlamenti mentelmi jogát;

K.  mivel 2019. március 23-án az orosz légierőhöz tartozó két repülőgép érkezett a maiquetíai Simón Bolívar nemzetközi repülőtérre, fedélzetén katonai felszerelésekkel és legalább száz katonával, és mivel ilyen jellegű műveletekre az elmúlt hónapokban többször is sor került;

L.  mivel 2019. március 21-én Afiuni Mora bíró ellen „spirituális korrupció” vádjával ötéves börtönbüntetést szabtak ki; mivel az említett bírónak a múltban már le kellett töltenie egy hosszú börtönbüntetést, és jogszerűtlenül még mindig házi őrizetben tartották;

M.  mivel 2019. március 15-i hírek szerint Tomasz Surdel, a Gazeta Wyborcza lengyel újság tudósítója erőszakos támadás áldozata lett, állítólag a venezuelai országos rendőrség akciócsoportja támadta meg, miközben Caracasban autóját vezette;

N.  mivel a kubai rendőrség és katonai hírszerzés jelenti azt a stratégiai tényezőt, amely lehetővé teszi Maduro törvénytelen rezsimjének fennmaradását;

1.  megerősíti, hogy a venezuelai alkotmány 233. cikkével összhangban elismerte Juan Guaidót a Venezuelai Bolivári Köztársaság legitim ideiglenes elnökének, és ismételten teljes támogatásáról biztosítja a nemzetgyűlést, Venezuela egyetlen legitim demokratikus testületét; teljes mértékben támogatja Guaidónak a visszaélések megszüntetésére, egy nemzeti átmeneti kormány létrehozására és az előrehozott elnökválasztásra irányuló programját; üdvözli, hogy a nemzetközi közösség jelentős része és az uniós tagállamok elsöprő többsége már elismerte Guaidó legitimitását, és arra kéri a többi tagállamot, hogy ezt sürgősen tegyék meg ők is;

2.  elítéli a gyilkosságokat és sebesüléseket eredményező brutális elnyomást és erőszakot; együttérzéséről biztosítja az venezuelai embereket, és őszinte részvétét nyilvánítja az áldozatok családjainak és barátainak;

3.  ismételten komoly aggodalmát fejezi ki a súlyos humanitárius válsághelyzet miatt, amely romboló hatással van a venezuelai lakosság életére nézve;

4.  ismételten felszólít arra, hogy a Venezuelai Bolivári Köztársaság legitim ideiglenes elnöke, Juan Guaidó által az Európai Unióba és tagállamaiba kinevezett diplomáciai képviselőket teljes mértékben ismerjék el nagykövetekként; üdvözli, hogy az Amerikaközi Fejlesztési Bank (IDB) és az Amerikaközi Befektetési Társaság (IIC) kormányzótanácsa elismerte Ricardo Hausmannt mint Venezuelát képviselő kormányzót ezekben a szervezetekben; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy kínai házigazdája felfüggesztette az IDB kormányzótanácsának 2019. évi éves ülését;

5.  elítéli a bűnüldöző szervek által elkövetett visszaéléseket és a biztonsági szervek által folytatott brutális elnyomást, akik megakadályozzák a humanitárius segély bejutását az országba; elítéli, hogy irreguláris fegyveres csoportokat vetnek be a célból, hogy megtámadják és megfélemlítsék a segélyek elosztásában részt vevő polgárokat és törvényhozókat; támogatja a venezuelai hadsereg azon tagjait, akik a válság alatt megtagadták a polgári lakosság elleni fellépést és dezertáltak; elismeri a kolumbiai hatóságok munkáját ezeknek a venezuelai alkotmányhoz hű és az emberekkel lojális katonáknak a védelme és támogatása tekintetében;

6.  határozottan elítéli a venezuelai helyzetről tudósító számos újságíró zaklatását, fogva tartását és kiutasítását; megismétli a Maduro törvénytelen rezsimjéhez intézett korábbi felhívásait, hogy azonnal vessen véget a politikai vezetők, újságírók és az ellenzék tagjai – többek között a Szaharov-díjjal kitüntetett Leopoldo López – elnyomásának; felszólít arra, hogy azonnal és feltétel nélkül bocsássák szabadon azokat a személyeket, akiket azért tartanak fogva, mert ők Juan Guaidó ideiglenes elnök rokonságának vagy csapatának tagjai:

7.  elítéli a Maduro titkos szolgálatai által végrehajtott razziákat és Roberto Marrerónak, Juan Guaidó ideiglenes elnök kabinetfőnökének letartóztatását, továbbá a Sergio Vergara képviselő házába nemrégiben történt erőszakos behatolást; sürgeti Marrero azonnali szabadon bocsátását; elítéli Juan Requesens nemzetgyűlési képviselő elrablását és sürgeti azonnali szabadon bocsátását;

8.  ismételten hangsúlyozza, hogy az ország tekintetében egy meghatározott menetrenden, az összes szereplőre – köztük az Országos Választási Tanácsra – vonatkozó tisztességes feltételeken és átláthatóságon alapuló, valamint hiteles nemzetközi megfigyelők jelenlétében zajló szabad, átlátható és hiteles elnökválasztás révén történő békés megoldást támogat;

9.  elismeri a Lima-csoport tagországai által kifejtett erőfeszítéseket, amelyek vezető regionális mechanizmusként a válság demokratikus megoldását célozzák Juan Guaidó, Venezuela törvényes ideiglenes elnökének vezetésével;

10.  felhívja a figyelmet az egész térséget érintő fokozódó migrációs válságra és elismeri a szomszédos országok által tett erőfeszítéseket és az általuk tanúsított szolidaritást és felkéri a Bizottságot, hogy folytassa a velük folytatott együttműködést nem csak humanitárius segítségnyújtás révén, hanem további forrásokkal és fejlesztéspolitikai eszközökkel;

11.  rendkívül aggasztónak tartja a terrorista csoportok és a szervezett bűnözés venezuelai jelenlétét, terjedését és határon átnyúló tevékenységét, különösen Kolumbia irányában, ami az egész térség stabilitását veszélyezteti;

12.  további, az illegitim állami hatóságok külföldi vagyonát, valamint az emberi jogok megsértéséért és elnyomásáért felelős személyeket célzó szankciókat szorgalmaz; úgy véli, hogy ebből következően az uniós hatóságoknak korlátoznia kell ezen személyek, valamint közeli hozzátartozóik mozgását és be kell fagyasztani pénzeszközeiket és vízumaikat;

13.  tudomásul veszi a nemzetközi kapcsolattartó csoport létrehozását, amelyet meg kell védeni attól, hogy azt Maduro törvénytelen rezsimje stratégiailag arra használja fel, hogy a hatalomban maradás érdekében késleltesse a válság megoldását; megállapítja, hogy a kapcsolattartó csoport mindeddig nem hozott kézzelfogható eredményeket, amelynek fő célja olyan feltételek megteremtése kellene, hogy legyen, amelyek lehetővé teszik az előrehozott elnökválasztást, és megkönnyítik a humanitárius segítségnyújtás célba juttatását a venezuelai lakosság sürgető szükségleteinek kielégítése érdekében; felkéri a nemzetközi kapcsolattartó csoportot, hogy vezető regionális szereplőként működjön együtt a Lima-csoporttal; ebben az összefüggésben kéri, hogy az EKSZ működjön együtt az Európai Parlamenttel, és ajánlja fel szakértelmét a választási segítségnyújtás terén;

14.  felszólítja a tagállamokat, az alelnököt/főképviselőt, valamint a régió országait, hogy vizsgálják meg egy nemzetközi donorkonferencia megrendezésének lehetőségét, melynek célja a helyreállítást és a demokratikus átmenetet elősegítő széleskörű pénzügyi támogatás biztosítása lenne;

15.  határozottan támogatja az ENSZ főtitkárának arra irányuló felhívását, hogy végezzenek független és teljes körű vizsgálatot a bejelentett halálesetekre vonatkozóan; emlékeztet az Uniónak az ENSZ keretében vállalt, hatékony multilateralizmus iránti kötelezettségvállalására a súlyosabb következményekkel járó humanitárius katasztrófa elkerülése érdekében; ismételten kijelenti, hogy teljes mértékben támogatja egyrészt a Nemzetközi Büntetőbíróságnak a büntetlenség elleni küzdelemben és az erőszakos cselekmények és az emberi jogi jogsértések elkövetőinek bíróság elé állításában játszott szerepét, másrészt a törvénytelen Maduro-rezsim által elkövetett, bizonyos esetekben az emberiesség elleni súlyos bűncselekményeknek számító cselekményekkel kapcsolatos előzetes vizsgálatot követő vizsgálatok megindítását;

16.  elítéli a kubai rezsim venezuelai befolyását, amely ügynökei révén hozzájárult a demokrácia destabilizálásához és a venezuelai demokratikus erőkkel szembeni fokozódó politikai elnyomáshoz; rámutat, hogy az ilyen beavatkozás következményekkel járhat az EU és Kuba közötti kapcsolatokra vonatkozóan, többek között az EU és Kuba közötti politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás tekintetében;

17.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Venezuelai Bolivári Köztársaság és nemzetgyűlése legitim ideiglenes elnökének, a Lima-csoport kormányainak és parlamentjeinek, az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlésnek, valamint az Amerikai Államok Szervezete főtitkárának.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0199.
(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0313.
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0436.
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0061.


A jogállamiság helyzete és a korrupció elleni küzdelem, különösen Máltán és Szlovákiában
PDF 207kWORD 59k
Az Európai Parlament 2019. március 28-i állásfoglalása a jogállamiság helyzetéről és a korrupció elleni küzdelemről az Európai Unióban, különösen Máltán és Szlovákiában (2018/2965(RSP))
P8_TA(2019)0328B8-0230/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2., 4., 5., 6., 7., 9. és 10. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 20. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 6., 7., 8., 10. 11., 12. és 47. cikkére,

–  tekintettel a Velencei Bizottság 110. plenáris ülésén (Velence, 2017. március 11–10.) elfogadott, a Szlovák Köztársaság alkotmánybírósága bíráinak kinevezésére vonatkozó kérdésekről szóló véleményre,

–  tekintettel a Velencei Bizottság 117. plenáris ülésén (Velence, 2018. december 14–15.) elfogadott, Máltán az alkotmányos berendezkedésről és a hatalmi ágak szétválasztásáról, valamint a bíróságok és a bűnüldözés függetlenségéről szóló véleményre,

–  tekintettel a Bizottság „Befektetői állampolgársági és letelepedési programok az Európai Unióban” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett 2019. január 23-i jelentésére (COM(2019)0012),

–  tekintettel a megvásárolható uniós állampolgárságról szóló, 2014. január 16-i állásfoglalására(1) és a Bizottság és a máltai hatóságok 2014. január 29-i közös sajtónyilatkozatára Málta egyéni befektetői programjáról (IIP),

–  tekintettel a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmus létrehozásáról szóló, a Bizottságnak szóló ajánlásokat tartalmazó, 2016. október 25-i állásfoglalására(2), valamint a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok védelmét szolgáló átfogó uniós mechanizmus szükségességéről szóló, 2018. november 14-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a jogállamiság máltai helyzetéről szóló, 2017. november 15-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a Lengyelországban fennálló helyzetre vonatkozóan az EUSZ 7. cikke (1) bekezdésének alkalmazásáról szóló bizottsági határozatról szóló, 2018. március 1-jei állásfoglalására(5), valamint az azt megelőző, a lengyelországi helyzetről szóló véleményről szóló, 2016. április 13-i(6), a legutóbbi lengyelországi fejleményekről és azoknak az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített alapvető jogokra gyakorolt hatásáról szóló, 2016. szeptember 14-i(7), és a jogállamiság és a demokrácia Lengyelországban tapasztalható helyzetéről szóló, 2017. november 15-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel 2018. április 19-i állásfoglalására az oknyomozó újságírók védelméről Európában: Ján Kuciak szlovák újságíró és Martina Kušnírová ügyéről(9),

–  tekintettel az Európai Unióban a tömegtájékoztatás szabadságáról és sokszínűségéről szóló, 2018. május 3-i állásfoglalására(10),

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően az Unió alapértékeinek Magyarország általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyének megállapítására a Tanácsot felszólító javaslatról szóló, 2018. szeptember 12-i állásfoglalására(11), valamint az azt megelőző, a magyarországi helyzetről szóló 2015. június 10-i(12), 2015. december 16-i(13) és 2017. május 17-i(14) állásfoglalásaira,

–  tekintettel a jogállamiság romániai helyzetéről szóló, 2018. november 13-i állásfoglalására(15),

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság eseti küldöttségének Szlovákiába tett látogatásáról (2018. március 7–9.) szóló jelentésre,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság Szlovákiába tett tényfeltáró kiküldetéséről (2018. december 17–19.) szóló 2019. január 30-i jelentésére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság és a pénzmosás, adókikerülés és adókijátszás tekintetében az uniós jog állítólagos megsértésének és az annak alkalmazása során állítólagosan elkövetett hivatali visszásságoknak a kivizsgálásával foglalkozó vizsgálóbizottság (PANA) eseti küldöttségének Máltára tett látogatásáról (2017. november 30–december 1.) szóló 2018. január 11-i jelentésre,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság eseti küldöttségének Máltára és Szlovákiába tett látogatásáról (2018. szeptember 17–20.) szóló 2018. november 16-i jelentésre,

–  figyelembe véve az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság által 2018. június 4-én létrehozott, a jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem EU-n belüli helyzetének figyelemmel kísérésével, valamint az egyedi helyzetek – különösen Máltán és Szlovákiában – kezelésével általánosan megbízott munkacsoport (a jogállamiságot nyomon követő csoport) által, nevezetesen az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésével és a pénzmosás elleni intézkedések értékelését vizsgáló szakértői bizottságával (MONEYVAL), a Korrupció Elleni Államok Csoportjával (GRECO), a nemzeti intézményekkel és hatóságokkal, az Európai Bizottság képviselőivel, az uniós ügynökségekkel, például az Europollal, valamint számos érdekelt féllel, köztük civil társadalmi képviselőkkel és visszaélést bejelentő személyekkel Máltán és Szlovákiában tartott meghallgatásokat és eszmecseréket,

–  tekintettel a máltai miniszterelnök 2019. március 13-i levelére;

–  tekintettel a Bizottsághoz intézett kérdésre a jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem helyzetéről az Európai Unióban, különösen Máltán és Szlovákiában (O-000015/2019 – B8-0017/2019),

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság állásfoglalási indítványára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a jogállamiságot nyomon követő csoport (ROLMG) 2018. június 4-én jött létre azzal az általános feladattal, hogy a jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem EU-n belüli helyzetét figyelemmel kísérje, valamint az egyedi helyzeteket kezelje, különösen Máltán és Szlovákiában;

B.  mivel a jogállamiság, valamint a demokrácia, az emberi jogok és az alapvető szabadságok, illetve az uniós szerződésekben és a nemzetközi emberi jogi eszközökben rögzített értékek és elvek tiszteletben tartása az Unió és a tagállamok kötelessége, amelynek eleget kell tenni;

C.  mivel az EUSZ 6. cikkének (3) bekezdése megerősíti, hogy az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európia egyezményben (EJEE) garantált és a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból következő alapvető jogok az uniós jog általános alapelveit képezik;

D.  mivel az EU a kölcsönös bizalom azon feltételezése alapján működik, hogy a tagállamok a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal összhangban járnak el, ahogyan azt az EJEE, az Európai Unió Alapjogi Chartája és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (ICCPR) is rögzíti;

E.  mivel sem a nemzeti szuverenitás, sem a szubszidiaritás nem igazolhatja azt, hogy egy tagállam rendszeresen elutasítja az Európai Unió alapvető értékeinek és azon szerződéseknek való megfelelést, amelyekhez a tagállam szabadon csatlakozott;

F.  mivel a ROLMG számos találkozót tartott különböző érdekelt felekkel kifejezetten a máltai és a szlovákiai helyzet tekintetében; mivel a csoport egy eszmecserét is tartott Bulgáriában az újságírók biztonságáról Viktoria Marinova meggyilkolását követően; mivel ezen az ülésen Bíró Attila és Dimitar Stoyanov újságírók ideiglenes fogva tartásáról is szó esett, akik az uniós forrásokat érintő állítólagos csalásokat vizsgáltak ki Romániában és Bulgáriában;

G.  mivel Daphne Caruana Galizia meggyilkolása Máltán és Ján Kuciak és menyasszonya, Martina Kušnírová meggyilkolása Szlovákiában, valamint Viktoria Marinova meggyilkolása Bulgáriában megdöbbentette az európai közvéleményt, és elcsüggesztették az újságírókat az Unióban;

H.  mivel a gyilkosságokkal kapcsolatos nyomozások eddig számos gyanúsított azonosításához vezettek, anélkül azonban, hogy következtetéseket vonnának le a gyilkosságok kitervelőivel kapcsolatban, bár ezt az elemett lenne a legfontosabb tisztázni; mivel Máltán három személyt vontak eljárás alá, és továbbra is folytatódik a gyilkosság rendőrségi és igazságügyi nyomozása;

I.  mivel a ROLMG nem tudta minden tekintetben ellenőrizni a vizsgálatok állását, mivel a hatóságok azzal a jogos igénnyel éltek, hogy az ilyen gyilkosságok esetén biztosítani kell a titoktartást;

J.  mivel a ROLMG számos, a jogállamisággal kapcsolatos, aggodalomra okot adó területet vizsgált meg Máltán és Szlovákiában, különös tekintettel a Daphne Caruana Galizia és Ján Kuciak munkája által érintett területekre;

K.  mivel a ROLMG csoportot rendszeresen tájékoztatták többek között Daphne Caruana Galizia rokonai az újságíró meggyilkolásának teljes körű és független vizsgálata iránti követelésről, külön hangsúlyt helyezve az eset megtörténtét lehetővé tevő körülményekre, a nyilvánosság reakciójára, valamint azokra az intézkedésekre, amelyek garantálhatják, hogy ilyen gyilkosság többé ne fordulhasson elő;

L.  mivel vizsgálatok során az Europollal folytatott együttműködés vizsgálatonként eltérő mértékű;

M.  mivel, különösen Málta esetében, az Europol korábbi igazgatója a máltai hatóságok és az Europol közötti együttműködés optimálistól elmaradó szintjét jelezte, amely helyzetet azonban az utódja úgy értékelt, hogy kielégítőre javult; mivel az Europol képviselői arról tájékoztatták a ROLMG tagjait, hogy a vizsgálat nem zárult le a három feltételezett elkövető letartóztatásával; mivel az Europol szakértőit különleges feladatok ellátására jelölték ki a bírói vizsgálat során;

N.  mivel a szlovákiai Pavla Holcová újságíró telefonjának lefoglalásával kapcsolatban még mindig nem egyértelmű, hogy milyen módon jutottak hozzá, és az Europol hogyan fért hozzá az abból származó adatokhoz, noha az Europol jelezte, hogy támogatná a telefon elemzését;

O.  mivel komoly aggodalomra ad okot a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem az EU-ban, többek között Máltán és Szlovákiában, és mivel ez azzal a veszéllyel fenyeget, hogy aláássa a polgárok közintézményekbe vetett bizalmát, ami a bűnözői csoportok és a hatóságok közötti veszélyes összekapcsolódást eredményezhet;

P.  mivel egy nagy európai oknyomozó újságíró-konzorcium kutatásokat végzett, és széles körben nyilvánosságra hozta a Daphne Caruana Galizia által közzétett vizsgálatokat;

Q.  mivel különösen a pénzmosás elleni küzdelem az EU-ban nem megfelelő, többek között a pénzmosás elleni uniós jogszabályok végrehajtása terén fennálló hiányosságok miatt, amint azt a pénzmosás elleni, a különböző tagállamokban működő nagy banki intézményeket érintő közelmúltbeli eredménytelen végrehajtási esetek is kiemelték;

R.  mivel az Európai Bankhatóság (EBH) Málta pénzügyi hírszerző egységéhez (FIAU) intézett 2018. júliusi ajánlásában arra a következtetésre jutott, hogy „a pénzmosás elleni küzdelem általános és rendszeres hiányosságokkal” küzd Máltán, különös tekintettel a Pilatus Bank ügyére, miközben elismeri, hogy a FIAU cselekvési terve „a helyes irányba tett lépés”; mivel a Bizottság ezt követően megállapította, hogy a „máltai FIAU megsértette az uniós pénzmosás elleni jogszabályok szerinti kötelezettségeit”, és nem hajtotta végre teljes körűen az EBH ajánlását; mivel ennek megfelelően a Bizottság 2018 novemberében véleményt fogadott el erről az ügyről;

S.  mivel Málta bankszektora nagy, és egyes olyan banki intézményeket is magában foglal, amelyek nem felelnek meg az összes szabályozási előírásnak és követelménynek, amint azt a Pilatus Bank esete is mutatja, amelynek az engedélyét az Európai Központi Bank (EKB) visszavonta;

T.  mivel az Egrant-vizsgálatról szóló jelentés nem érhető el a nyilvánosság számára; mivel a rendelkezésre álló következtetések nem erősítik meg azokat az állításokat, amelyek az Egrant Inc. tulajdonjogát a máltai miniszterelnökhöz és feleségéhez kötik; mivel csak a miniszterelnök, az igazságügyi miniszter, a miniszterelnök kabinetfőnöke és a miniszterelnök kommunikációs vezetője fér hozzá a teljes nem szerkesztett vizsgálati jelentéshez;

U.  mivel ezt követően nem indítottak vizsgálatot az Egrant tényleges tulajdonlásának feltárása céljából, amely még tisztázandó;

V.  mivel a „17 Black” vállalat tényleges tulajdonosával kapcsolatban napvilágra került információk – amelyek szerint ez a személy a Tumas csoport ügyvezető igazgatója, aki szerződést kapott a máltai kormánytól az Electrogas erőmű építésére Máltán – még inkább hangsúlyozza, hogy nagyobb átláthatóságra van szükség a pénzügyi érdekek és a kormánytagokkal, például a miniszterelnök kabinetfőnökével, valamint a jelenlegi idegenforgalmi miniszterrel és volt energiaügyi miniszterrel való kapcsolatok terén;

W.  mivel a miniszterelnök kabinetfőnöke és a jelenlegi idegenforgalmi miniszter és volt energiaügyi miniszter az egyetlen olyan magas rangú kormánytisztviselő bármely uniós tagállamban, akikről bebizonyosodott, hogy a panamai dokumentumokban érintett jogi személy tényleges tulajdonosai; mivel ez utóbbi az Európai Parlament egy küldöttsége előtt tanúskodott a tulajdonában lévő jogi személyek használatáról, és a panamai dokumentumokban megjelent dokumentumoknak ellentmondó állításokat tett;

X.  mivel az újságírók biztonságának hiánya és a civil társadalom számára a zaklatás és megfélemlítés miatt szűkülő mozgástér aláássa a végrehajtó hatalom feletti felügyeletet, és gyengíti a polgárok polgári szerepvállalását;

Y.  mivel az újságíróknak és különösen, de nem kizárólag az oknyomozó újságíróknak egyre inkább szembe kell nézniük az úgynevezett „a közéleti részvétel elleni stratégiai perekkel” (SLAPP), amelyek célja pusztán a munkájuk akadályozása;

Z.  mivel Daphne Caruana Galizia családjának még az újságíró halála után is meg kell küzdenie a gyűlöletkampányokal és rágalmazási perekkel, többek között a máltai kormány tagjai részéről, a miniszterelnök-helyettes pedig jelezte, hogy nem tartja szükségesnek a rágalmazási perek visszavonását;

AA.  mivel Daphne Caruana Galizia családjának és barátainak, valamint a civil társadalmi aktivistáknak az újságíró ideiglenes emlékművével kapcsolatos helyzetet is kezelnie kell, köztük az emléktárgyak eltávolítását és megsemmisítését;

AB.  mivel a Velencei Bizottság a 2018. december 14–15-i 117. plenáris ülésén elfogadott, Máltáról szóló véleményében(16) a jogállamisággal közvetlenül összefüggő ügyként felhívta a figyelmet az államok azon pozitív kötelezettségére, hogy megvédjék az újságírókat, és ragaszkodott ahhoz, hogy „[Málta] kormányának nemzetközi kötelezettsége annak biztosítása, hogy a média és a civil társadalom aktív szerepet játszhasson a hatóságok elszámoltatásában”(17);

AC.  mivel a Velencei Bizottság hangsúlyozta, hogy a bírói kinevezésekkel foglalkozó bizottság (JAC) 2016. évi létrehozása a máltai hatóságok által tett pozitív lépés volt, és azt is kiemelte, hogy továbbra is több ponton aggodalomra ad okot a bírói függetlenség elve, nevezetesen az ügyészségi hatáskörök és az igazságügyi struktúra kialakítása, valamint az országban általában a hatalmi ágak szétválasztása és a köztük lévő egyensúly tekintetében, amely egyértelműen a végrehajtó hatalom, és különösen a miniszterelnök felé hajlik, aki széles körű jogkörökkel rendelkezik, többek között a bírói kar tagjainak számos kinevezési eljárásában, és hogy ehhez nem kapcsolódik a fékek és ellensúlyok szilárd rendszere(18);

AD.  mivel a Velencei Bizottság megállapította, hogy az ügyészi hatáskörök rendőrség és legfőbb ügyész közötti jelenlegi megosztása miatt a máltai rendszer „nem egyértelmű”, ami „problematikus a hatalmi ágak szétválasztása szempontjából”; mivel a Velencei Bizottság azt is megállapította, hogy a legfőbb ügyész – aki ügyészi hatáskörökkel rendelkezik, egyúttal a kormány jogi tanácsadója és a FIAU elnöke – nagyon befolyásos tisztséget tölt be, ami „problematikus a demokratikus fékek és ellensúlyok, valamint a hatalmi ágak szétválasztása szempontjából”(19);

AE.  mivel a Velencei Bizottság küldöttsége megállapította, hogy a legfőbb ügyész szerepköreinek jövőbeli különválasztása „az igazságszolgáltatási rendszer átfogó reformjával foglalkozó bizottság 2013-as jelentését követően immár széles körben elfogadott Máltán”(20); mivel a máltai kormány már bejelentette, hogy jogalkotási eljárást indít e különválasztás érdekében;

AF.  mivel a Velencei Bizottság megállapította, hogy a legfőbb ügyész és a rendőrség ügyészi hatáskörei mellett igazságügyi tisztviselők is kezdeményezhetnek bírói vizsgálatokat, és „úgy tűnik, nincs koordináció a bírói vizsgálatok és a rendőrségi nyomozások között”(21);

AG.  mivel a Velencei Bizottság emellett azt is hangsúlyozta, hogy a korrupcióellenes állandó bizottság (PCAC) hiányosságoktól szenved, egyrészt összetétele miatt, miután tagjainak kinevezése a miniszterelnöktől függ, még akkor is, ha konzultálnia kell az ellenzékkel, másrészt jelentéseinek címzettjei tekintetében is, miután az igazságügy-miniszter nem rendelkezik vizsgálati hatáskörökkel, így a jelentések csak az esetek igen korlátozott számában vezetnek tényleges vizsgálathoz és vádemeléshez(22);

AH.  mivel a Velencei Bizottság megállapította, hogy a rendőrfőkapitány kinevezésének nyilvános pályázaton kell alapulnia; a rendőrfőkapitánynak a közvélemény szemében politikailag semleges szereplőnek kell lennie(23);

AI.  mivel Málta az ország elnökének felügyeletével az alkotmányügyi reform lehetőségeinek feltárására irányuló folyamatot indított különböző politikai erők és a civil társadalom bevonásával, amelynek végrehajtásához többnyire kétharmados többségre van szükség a Parlamentben;

AJ.  mivel a jogállamisággal kapcsolatos helyzet tagállamokban való romlásának Európai Parlament általi nyomon követése az európai demokrácia létfontosságú eleme, és a jogállamiságot nyomon követő csoport formátuma lehetővé teszi a Parlament számára a szoros nyomon követést és a kapcsolatteremtést a tagállami hatóságokkal és civil társadalommal;

AK.  mivel a széles körű támogatással elfogadott európai parlamenti állásfoglalások(24) ellenére a Bizottság még mindig nem terjesztett elő javaslatot a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal kapcsolatos helyzet valamennyi tagállamban való évenkénti nyomon követésére szolgáló átfogó és független mechanizmusra;

AL.  mivel az uniós tagállamok „befektetői állampolgársági és letelepedési programjai” komoly kockázatot jelentenek a pénzmosás elleni küzdelemre nézve, aláássák a kölcsönös bizalmat és schengeni térség integritását, lehetővé teszik harmadik országbeli állampolgárok befogadását hasznos tudásuk, szakképzettségük vagy humanitárius megfontolások helyett kizárólag összegyűjtött vagyonuk alapján, és voltaképpen az uniós állampolgárság áruba bocsátását eredményezik; mivel a Bizottság kifejezetten kijelentette, hogy a továbbiakban nem támogatja Málta befektetői állampolgársági és letelepedési programjait;

AM.  mivel a Bizottság jelentést tett közzé a befektetői állampolgársági és letelepedési programokból, amely feltérképezi a meglévő gyakorlatokat, és azonosítja e programok EU-ra jelentett egyes kockázatait, különösen a biztonság a pénzmosás, az adóelkerüléssel és a korrupció tekintetében;

AN.  mivel a máltai kormány titkos megállapodást kötött a Henley & Partners magáncéggel a máltai „befektetői állampolgársági és letelepedési program” megvalósítására, ami lehetetlenné teszi annak megállapítását, hogy a megállapodásban szereplő eljárások, értékesítési mennyiségek és további feltételek összeegyeztethetők-e a máltai, uniós és nemzetközi joggal, valamint a biztonsági megfontolásokkal;

AO.  mivel a máltai befektetői állampolgársági és letelepedési program kérelmezőivel szembeni tartózkodási követelmények nincsenek összhangban a Bizottság által 2014-ben az ilyen programok tekintetében elfogadott feltételekkel; mivel a Bizottság semmilyen tényleges intézkedést nem hozott a tartózkodási követelmények tiszteletben tartásának ezen elmulasztásának megszüntetésére;

AP.  mivel az egészségügyi és schengeni vízumok Líbiában és Algériában történő, máltai tisztviselők általi értékesítésére vonatkozó állításokat nem vizsgálták ki teljes körűen(25);

AQ.  mivel a jogállamiságot nyomon követő csoport küldöttségének látogatásakor a szlovákiai újságírók jelezték, hogy olyan környezetben dolgoznak, ahol nem mindig garantálható a teljes függetlenség és biztonság; mivel az RTVS-nél (Szlovák Rádió és Televízió) voltak olyan esetek, amelyek az újságírói munkába való politikai beavatkozásnak tekinthetők, például a rövid hírekre vonatkozó útmutatások kibocsátása révén;

AR.  mivel Szlovákiában folyamatban van a nemzeti sajtótörvény felülvizsgálata, és ez lehetőséget nyújt a tömegtájékoztatás szabadságának és az újságírók biztonságának erősítésére; mivel a jelenlegi jogalkotási javaslat a médiaszabadság korlátozásával fenyeget;

AS.  mivel jelentések érkeznek szlovákiai korrupcióról és csalásokról, többek között az EU mezőgazdasági támogatásaival kapcsolatban, amelyek a mezőgazdasági kifizető ügynökséget érintik, és amelyek mélyreható és független kivizsgálásra érdemesek, amelyek közül néhányat jelenleg az OLAF is vizsgál, és amelyekkel kapcsolatban a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága 2018 decemberében tényfeltáró küldöttséget indított Szlovákiába; mivel a szabálytalanságok és csalások felderítésének aránya az EU valamennyi tagállama közül Szlovákiában a legmagasabb(26);

AT.  mivel a jogállamiságot nyomon követő csoport tagjai aggályosnak tartják a bűnüldöző hatóságok pártatlanságát és az igazságszolgáltatás függetlenségét Szlovákiában, különösen a kiválasztási és kinevezési eljárások átpolitizáltsága és átláthatóságának hiánya tekintetében, például a rendőrfőkapitányi tisztség esetében;

AU.  mivel Ján Kuciak meggyilkolása után Szlovákia miniszterelnöke és a kormány más magas rangú tagjai, valamint a legfőbb ügyész helyettese és a rendőrfőkapitány benyújtották lemondásukat;

AV.  mivel az alkotmánybíróság tagjainak kiválasztását érintő reformmal kapcsolatos jogalkotási folyamat nem fejeződött be Szlovákiában, és az alkotmánybíróság kilenc nyugdíjba vonuló tagjának pótlására irányuló eljárásra a jelenlegi eljárások keretében kerül sor; mivel a szlovák parlament jelenleg blokkolja ezt a kiválasztási folyamatot;

AW.  mivel kiküldetésük során a jogállamiságot nyomon követő csoport tagjai nyugtázták, hogy a szlovák hatóságok különböző alkalmazottai és a civil társadalom kifejezésre juttatták elkötelezettségét a jogállamiság fenntartása iránt;

AX.  mivel a Riporterek Határok Nélkül 2018. évi sajtószabadság-indexe Szlovákiát a 27. helyre – a 2017. évi 17. helyhez képest –, Máltát a korábbi 47-ről a 65. helyre, Bulgáriát pedig az uniós tagállamok közül az utolsó, 111. helyre rangsorolja, a 2017. évi 109. helyhez képest;

AY.  mivel a Transparency International Máltát az 51. (2017-ben a 46.), Szlovákiát az 57. (2017-ben az 54.), Bulgáriát pedig a 77. (a 2017-ben a 71.) helyre rangsorolta évenkénti korrupcióérzékelési indexében; mivel mindhárom ország eredménye jelentős mértékben alatta marad az uniós átlagnak(27);

ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK

1.  határozottan elítéli egyre több tagállami kormánynak a jogállamiság, a hatalmi ágak szétválasztása és az igazságszolgáltatás függetlensége gyengítésére tett folyamatos erőfeszítéseit; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy annak ellenére, hogy a tagállamok többsége az Európa Tanács normáinak megfelelően jogszabályokat fogadott el az igazságszolgáltatás függetlenségének és pártatlanságának garantálására, továbbra is problémák tapasztalhatók e normák alkalmazásának módja tekintetében;

2.  emlékeztet arra, hogy a jogállamiság része és előfeltétele az EUSZ 2. cikkében felsorolt valamennyi érték védelmének; felhívja az uniós és a nemzeti szintű érintett szereplőket, köztük a kormányokat, parlamenteket és a bírói kart, hogy fokozzák a jogállamiság fenntartására és megerősítésére irányuló erőfeszítéseket;

3.  mély aggodalommal veszi tudomásul az újságírókra és a tömegtájékoztatás szabadságára irányuló fokozódó fenyegetéseket, a szakma növekvő nyilvános becsmérlését és általános gyengülését, az ágazat erősödő koncentrációját és a súlyosbodó félretájékoztatást; emlékeztet arra, hogy a jogállamiságon alapuló erős demokrácia nem létezhet erős és független negyedik hatalmi ág nélkül;

4.  sürgeti a Tanácsot, hogy vizsgáljon meg és kövessen nyomon minden Bizottságtól és Parlamenttől érkező, kötelezettségszegési eljárásra vagy az EUSZ 7. cikke szerinti eljárásra vonatkozó javaslatot, elsősorban azáltal, hogy gyorsan fellép a Bizottság Lengyelországról szóló, indokolással ellátott 2017. december 20-i javaslata alapján, valamint elsőbbséggel a Tanács napirendjére veszi a magyarországi helyzetet, azonnal tájékoztatást nyújt a Parlamentnek az eljárás valamennyi szakaszában, és felkéri a Parlamentet, hogy ismertesse indokolással ellátott javaslatát a Tanács számára;

VIZSGÁLATOK ÉS BŰNÜLDÖZÉS

5.  felhívja Málta kormányát, hogy haladéktalanul kezdjen teljes körű és független vizsgálatot Daphne Caruana Galizia gyilkossága ügyében, külön hangsúlyt helyezve az eset megtörténtét lehetővé tevő körülményekre, valamint azokra az intézkedésekre, amelyek garantálhatják, hogy ilyen gyilkosság többé ne fordulhasson elő;

6.  határozottan sürgeti a máltai kormányt, hogy nyilvánosan és egyértelműen ítélje el az elhunyt Daphne Caruana Galizia elleni gyűlöletbeszéd és emléke befeketítése minden formáját; határozott fellépést sürget minden gyűlöletet szító hivatalos személlyel szemben;

7.  kiemelkedően fontosnak tartja, hogy a civil társadalommal és hozzátartozóival együttműködve megoldást találjanak Daphne Caruana Galizia emlékhelyére Vallettában, hogy az emlékezésre akadályok nélkül kerülhessen sor;

8.  felhívja az illetékes máltai hatóságokat, hogy hozzák nyilvánosságra az „Egrant-ügyben” lefolytatott bírói vizsgálat nyomán készült jelentés teljes, szerkesztetlen változatát;

9.  sürgeti Málta és Szlovákia kormányát, hogy garantálják a bűncselekményre utaló valamennyi jelzés bűnüldöző hatóságok általi haladéktalan és teljes körű kivizsgálását, ezen belül a visszaéléseket bejelentő személyek és újságírók által feltárt jelzéseket is, különösen a Daphne Caruana Galizia és Ján Kuciak riportjaiban megjelentekhez hasonló, korrupcióval, pénzügyi bűncselekményekkel, pénzmosással, csalással és adóelkerüléssel kapcsolatos ügyekre vonatkozó állításokat;

10.  felhívja az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy kezdeményezzenek független nemzetközi nyilvános vizsgálatot Daphne Coruana Galizia meggyilkolásának ügyében, valamint az általa leleplezett – magas rangú mostani és korábbi máltai köztisztviselőket érintő – állítólagos csalások, pénzügyi bűncselekmények, pénzmosás, adócsalások és adókikerülések esetében;

11.  sajnálja, hogy a máltai kormány nem minden tagja állt a jogállamiságot nyomon követő csoport rendelkezésére, így például az idegenforgalmi miniszter és az energiaügyi miniszter sem, és a csoport nem tudott találkozni a Nexia BT képviselőivel, például a vállalat ügyvezető partnerével;

12.  aggodalommal állapítja meg, hogy a máltai hatóságok nem intéztek hivatalos jogsegély iránti kérelmet a német Szövetségi Bűnügyi Hivatalhoz („Bundeskriminalamt”) annak érdekében, hogy hozzáférést kapjanak a Daphne Caruana Galizia laptopjain és merevlemezein tárolt adatokhoz, miután azokat családtagjai átadták a német hatóságoknak;

13.  üdvözli, hogy a szlovák hatóságok vádat emeltek a Ján Kuciak és Martina Kušnírová meggyilkolására állítólagosan felbujtó személy, valamint a gyilkosságok feltételezett elkövetői ellen; felhívja a bűnüldöző hatóságokat, hogy a nyomozást mind nemzeti, mind nemzetközi szinten minden rendelkezésre álló eszköz segítségével folytassák, beleértve a közös nyomozócsoport megbízatásának 2019. áprilison túli meghosszabbítását, továbbá gondoskodjanak róla, hogy az ügy minden vonatkozását teljes körűen kivizsgálják, beleértve a bűncselekményekhez fűződő valamennyi esetleges politikai szálat;

14.  rámutat arra, hogy a Ján Kuciak és Martina Kušnírová meggyilkolása ügyében zajló nyomozás más bűncselekményeket – többek között a Peter Šufliarsky és Maroš Žilinka ügyészek és Daniel Lipšic ügyvéd meggyilkolására irányuló állítólagos összeesküvést – is leleplezett; megállapítja, hogy a főügyész és a különleges ügyész döntése alapján a további nyomozást a Belügyminisztérium felügyelősége folytatja majd, annak lehetősége miatt, hogy a rendőrségi adatbázisokban a célszemélyekre vonatkozó adatok keresésében rendőrök is érintettek lehetnek; továbbra is nyomon követi ezt a fejleményt;

15.  üdvözli a Ján Kuciak Oknyomozó Központ és a több újságíró által 2018 végén alapított Daphne Projekt, valamint a 18 oknyomozó újságírói konzorcium által 2018 márciusában, Daphne félbeszakadt munkájának folytatása céljából alapított Forbidden Stories Daphne Project létrehozását; megállapítja, hogy a Daphne Projekt hat hónappal létrehozása után első kiadványában újonnan feltárt tényeket hozott nyilvánosságra;

16.  felhívja a Bizottságot és az Európai Csalás Elleni Hivatalt, hogy indítsanak mélyreható vizsgálatokat a 2018 folyamán a Parlament eseti küldöttségei tudomására hozott valamennyi ügyben, különösen a korrupciós és csalással kapcsolatos állítások esetén, valamint az EU mezőgazdasági támogatásai, valamint a lehetséges rosszhiszemű nagyarányú földszerzések ügyében;

17.  felhívja a máltai kormányt, hogy indítson vizsgálatot a panamai dokumentumok leleplezései, valamint a dubaji székhelyű „17 Black” vállalat és az idegenforgalmi miniszter és a volt energiaügyi miniszter, valamint a miniszterelnök kabinetfőnöke közötti kapcsolatok ügyében;

18.  felhívja a máltai és a szlovák kormányt, valamint az összes uniós tagállamot és azok bűnüldöző hatóságait, hogy a közvélemény intézményeik iránti bizalmának helyreállítása érdekében fokozzák a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelmet;

19.  tudomásul veszi a GRECO által a parlamenti képviselők, a bírák és az ügyészek tagjai tekintetében a korrupció megelőzésével kapcsolatban Szlovákiáról szóló második megfelelési jelentéshez fűzött kiegészítés 2019. március 22-i elfogadását; felszólítja Szlovákia kormányát, hogy maradéktalanul hajtsa végre az összes ajánlást;

20.  tudomásul veszi, hogy a GRECO 2019. március 23-án elfogadta az ötödik értékelési forduló Máltára vonatkozó jelentését, felhívja a máltai kormányt, hogy a lehető leghamarabb engedélyezze e jelentés közzétételét, és maradéktalanul hajtsa végre az összes ajánlást;

21.  mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a szlovák kormánynak szerepe lehetett egy vietnámi állampolgár németországi elrablásában, és szorgalmazza átfogó vizsgálati jelentés készítését a német hatóságokkal zajló együttműködés folytatásával, amely többek között a volt belügyminiszter állítólagos szerepére is kitér;

22.  aggodalmát fejezi ki a Szlovákia felső köreit érintő, korrupcióval, összeférhetetlenséggel, büntetlenséggel és forgóajtó-jelenséggel kapcsolatos vádak miatt; megdöbbentőnek tartja, hogy a nemzeti bűnüldözési ügynökség (NAKA) egy volt magas rangú tisztviselőjét, valamint a volt rendőrfőkapitányt lemondásukat követően a belügyminiszter tanácsadóivá nevezték ki, többek között a Cseh Köztársaságban; tudomásul veszi, hogy a volt rendőrfőkapitány lemondott a belügyminisztériumi tanácsadói tisztségéről, miután beszámolók kerültek napvilágra arról, hogy néhány nappal meggyilkolása előtt – állítólag a volt rendőrfőkapitány megrendelésére – rákerestek Ján Kuciak nevére egy rendőrségi adatbázisban;

23.  üdvözli a szlovák és a máltai polgárok és civil társadalmi szervezetek szerepvállalását a demokráciáért, a jogállamiságért és az alapvető jogokért folytatott küzdelemben; sürgeti Szlovákia és Málta kormányát, hogy nyújtsanak teljes támogatást a polgári szerepvállaláshoz, és tartózkodjanak annak akadályozásától;

24.  felhívja Málta, Szlovákia és Bulgária kormányát, hogy továbbra is mozdítsák elő az Europollal való együttműködést, többek között az ügynökség teljes körű bevonása és a nyomozásokhoz kapcsolódó iratokhoz való teljes hozzáférés biztosítása révén;

25.  felhívja a Bizottságot, hogy adjon egyértelmű iránymutatást az adatok és bizonyítékok tagállami bűnüldöző hatóságok közötti, illetve e hatóságok és az uniós ügynökségek közötti – többek között az európai nyomozási határozat révén történő – cseréjének módozataival és jogi kereteivel kapcsolatban;

26.  megállapítja, hogy az Europol és az Eurojust jelenlegi költségvetési és emberi erőforrásai nem elegendőek ahhoz, hogy ezek az ügynökségek teljes körű és proaktív uniós hozzáadott értéket képviseljenek az olyan ügyekkel kapcsolatos nyomozások során, mint amilyen Daphne Caruana Galizia, valamint Ján Kuciak és Martina Kušnírová meggyilkolása; kéri, hogy a közeljövőben biztosítsanak további forrásokat az Europol és az Eurojust számára az ilyen típusú vizsgálatokhoz;

27.  hangsúlyozza, hogy a tagállamok bűnüldöző és igazságügyi hatóságai egy uniós együttműködési rendszer részét képezik; úgy véli, hogy az uniós intézményeknek, szerveknek és ügynökségeknek ezért proaktívan kell fellépniük a nemzeti hatóságok hiányosságainak orvoslása érdekében, és aggasztónak tartja, hogy az uniós intézmények, szervek és ügynökségek rendszeresen csak azt követően kezdeményeznek ilyen fellépéseket, hogy újságírók és visszaéléseket bejelentő személyek információkat tesznek közzé;

28.  felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a 2021–2027 közötti többéves pénzügyi keretről folytatott tárgyalások során azonosított operatív és stratégiai szükségleteknek megfelelően növeljék az Europol költségvetését, valamint erősítsék meg az Europol megbízatását annak érdekében, hogy az proaktívabban részt vehessen a vezető szervezett bűnözői csoportok ügyében folytatott vizsgálatokban azokban a tagállamokban, amelyekben komoly kétségek merülnek fel az ilyen vizsgálatok függetlenségét és minőségét illetően, például oly módon, hogy proaktívan kezdeményezhetik közös nyomozócsoportok felállítását ilyen esetekben;

29.  felszólítja az Eurojustot és a jövőbeli Európai Ügyészséget, hogy optimálisan működjenek együtt az EU pénzügyi érdekeit érintő vizsgálatokban, különösen az Európai Ügyészséghez nem csatlakozott tagállamok tekintetében; e célból felszólítja a tagállamokat és az uniós intézményeket, hogy segítsék elő az Európai Ügyészség gyors létrehozását, és úgy véli, hogy minden olyan tagállamnak, amely még nem jelentette be az Európai Ügyészséghez való csatlakozásra irányuló szándékát, ezt meg kell tennie;

30.  felszólítja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon a Parlament azon állásfoglalásait, amelyek a nyomozati technikákkal kapcsolatos bevált gyakorlatok uniós szintű feltérképezésére szólítottak fel, a közös nyomozási gyakorlatok Unión belüli kidolgozásának elősegítése érdekében(28);

ALKOTMÁNYOS KIHÍVÁSOK MÁLTÁN ÉS SZLOVÁKIÁBAN

31.  üdvözli a máltai kormány nyilatkozatait a Velencei Bizottság közelmúltbeli jelentésébenmegfogalmazott ajánlások végrehajtásáról;

32.  üdvözli, hogy olyan csoportot hoztak létre, amelyben mind a kormány, mind az ellenzék tagjai részt vesznek az alkotmányos reform lehetőségeinek feltárásában;

33.  üdvözli a máltai kormány közelmúltban tett bejelentését, amely szerint megindították a jogalkotási folyamatokat a Velencei Bizottság különböző ajánlásainak végrehajtása érdekében; felszólítja a máltai kormányt és parlamentet, hogy – adott esetben visszamenőleges hatállyal – kivétel nélkül hajtsák végre a Velencei Bizottság valamennyi ajánlását annak biztosítása érdekében, hogy a korábbi és jelenlegi határozatokat, álláspontokat és struktúrákat összhangba hozzák ezekkel az ajánlásokkal, és különösen arra, hogy

   erősítsék meg a máltai képviselőház tagjainak függetlenségét, felügyeleti hatásköreit és képességeit, különösen az összeegyeztethetetlenségre vonatkozó szabályok szigorítása, valamint a megfelelő fizetés és a pártatlan támogatás biztosítása révén;
   tegyék közzé a megüresedett igazságügyi álláshelyeket (44. bekezdés);
   módosítsák a bírói kinevezésekkel foglalkozó bizottság (JAC) összetételét, lehetővé téve, hogy tagjainak legalább a fele a kollégáik által megválasztott bírák közük kerüljön ki, valamint biztosítsanak hatáskört e bizottság számára a jelöltek érdemek alapján történő rangsorolására, valamint arra, hogy e jelöltek kinevezését közvetlenül javasolhassák az elnök számára, a főbíró kinevezése esetén is (44. bekezdés);
   biztosítsanak hatáskört az igazságszolgáltatással foglalkozó bizottság számára a bírák és igazságügyi tisztviselők felmentésére, valamint biztosítsanak bírósági fellebbviteli eljárást az említett bizottság által elrendelt fegyelmi intézkedésekkel szemben (53. bekezdés);
   a Velencei Bizottság ajánlásának (61–73. bekezdés) megfelelően hozzanak létre egy hivatalt a független főügyész számára, amely felel valamennyi közvádi eljárásért, a legfőbb ügyész jelenlegi vádhatósági feladatainak átvételéért, valamint a rendőrség vádhatósági feladatainak és az igazságügyi tisztviselők által indított bírói vizsgálatok átvételéért; felszólítja a máltai kormányt, hogy ezt a potenciálisan újonnan létrehozott főügyészi hivatalt bírósági felülvizsgálatnak vesse alá, különösen az eljárásindítás mellőzésére irányuló határozatok tekintetében (68. és 73. bekezdés);
   reformálják meg a korrupcióellenes állandó bizottságot (PCAC) egyrészt a végrehajtó hatalmi ágtól és különösen a miniszterelnöktől kevésbé függő kinevezési eljárás biztosítása, másrészt annak biztosítása révén, hogy a PCAC jelentései ténylegesen büntetőeljárások indításához vezessenek; valamint fontolják meg annak lehetőségét, hogy a PCAC közvetlenül az újonnan létrehozott főügyészi hivatalnak tartozzon elszámolással (72. bekezdés);
   kezdeményezzenek alkotmányos reformot annak biztosítása érdekében, hogy az Alkotmánybíróság ítéletei nyomán ténylegesen semmisítsék meg az alkotmányellenesnek talált rendelkezéseket anélkül, hogy a parlamentnek be kellene avatkoznia (79. bekezdés);
   töröljék el annak lehetőségét, hogy részmunkaidőben lehessen parlamenti képviselői feladatokat ellátni, növeljék a képviselők fizetését, korlátozzák a képviselők hivatalos szervekbe történő kinevezését, bocsássanak a képviselők rendelkezésére elegendő számú támogató személyzetet, valamint hozzáférést a független ismeretekhez és tanácsadáshoz, emellett tartózkodjanak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok túlságosan széles körű alkalmazásától (94. bekezdés);
   gondoskodjanak arról, hogy a hatóságok teljes körűen tegyenek eleget az ombudsman tájékoztatásra irányuló kéréseinek, hogy az ombudsman jelentéseit a parlament megvitassa, hogy az ombudsman hivatalát alkotmányos szinten szabályozzák, valamint hogy frissítsék az információszabadságról szóló törvényt (100–101. bekezdés);
   alakítsák át az állandó titkárok kinevezési folyamatát, vagyis a miniszterelnök helyett inkább egy független közszolgálati bizottság nevezze ki őket, érdemeik alapján (119–120. bekezdés);
   szigorúan korlátozzák a „bizalmi pozíciók” és a „bizalmi személyek” gyakorlatát, valamint vezessenek be egyértelmű jogi szabályokat és egy alkotmánymódosítást, melyek e gyakorlat szabályozásának alapját és keretét képezik (129. bekezdés);
   módosítsák a rendőrfőkapitány kinevezésére szolgáló eljárást, mégpedig úgy, nyilvános verseny bevezetése révén érdemeken alapulóvá teszik (134. cikk);

34.  megjegyzi, hogy Szlovákiában folyamatban van az Alkotmánybíróság bíráinak kiválasztási és kinevezési eljárása, ugyanis a 13 bíróból kilencnek februárban véget ér a megbízatása; hangsúlyozza, hogy az e kiválasztási és kinevezési eljárásra, valamint a képesítésekre és követelményekre vonatkozó szabályozásnak az átláthatóság, az ellenőrzés és az elszámoltathatóság tekintetében a lehető legmagasabb szintű normáknak kell megfelelniük, összhangban a Velencei Bizottság ezzel kapcsolatos következtetéseivel(29); aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a szlovák parlamentben jelenleg nem történik előrelépés e kiválasztási eljárás tekintetében;

35.  szorgalmazza az új szlovákiai rendőrfőkapitány 2019-es kiválasztása tekintetében olyan átlátható, egyértelmű és objektív szabályok és eljárások alkalmazását, melyek biztosítják a hivatal függetlenségét és semlegességét; megjegyzi, hogy a kiválasztási folyamat már elkezdődött, és hogy a jelöltek hamarosan részt vesznek a szlovák parlament illetékes bizottsága előtti meghallgatásokon; felszólít e meghallgatások nyilvánossá tételére;

BEFEKTETŐI ÁLLAMPOLGÁRSÁGI ÉS LETELEPEDÉSI PROGRAMOK ÉS VÍZUMOK

36.  felszólítja a máltai kormányt, hogy szüntesse meg befektetői állampolgársági és letelepedési programjait, és rendeljen el egy független nemzetközi vizsgálatot azzal kapcsolatban, hogy ezek az értékesítések milyen hatással jártak Málta pénzmosás elleni jogérvényesítési képességére, a további, határokon átnyúló bűnözésre, valamint a schengeni térség integritására;

37.  felszólítja a máltai kormányt, hogy évente tegyen közzé egy különálló listát mindazokról, akik máltai és uniós állampolgárságot vásároltak, és gondoskodjon arról, hogy ezek a személyek ne kerüljenek közös listára azokkal, akik máltai állampolgárságukat más módon szerezték; felszólítja a máltai kormányt annak biztosítására, hogy ezek az új állampolgárok az állampolgárság megvásárlása előtt valamennyien ténylegesen egy teljes évet Máltán tartózkodtak, ahogyan abban a program elindítása előtt a Bizottsággal megállapodtak; felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt annak biztosítása érdekében, hogy az ezzel kapcsolatos eredeti megállapodást a jövőben tiszteletben tartsák;

38.  üdvözli azt a tényt, hogy amikor 2019 februárjában rákérdeztek, a Bizottság egyértelművé tette, hogy semmilyen módon nem hagyja jóvá a máltai befektetői állampolgársági és letelepedési programot;

39.  felszólítja a máltai kormányt, hogy teljes körűen tegye közzé, majd bontsa fel szerződését a Henley & Partners magáncéggel, amely jelenleg a máltai befektetői állampolgársági és letelepedési programot kezeli, felmondás vagy felfüggesztés esetén az államháztartásra gyakorolt következmények nélkül;

40.  felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogy a tagállami hatóságok, valamint a befektetői állampolgársági és letelepedési programokat kezelő és kiszervező magáncégek közötti szerződések összeegyeztethetők-e az uniós és a nemzetközi joggal, valamint a biztonsági megfontolásokkal;

41.  üdvözli a „Befektetői állampolgársági és letelepedési programok” című bizottsági jelentés közzétételét, de aggodalmát fejezi ki az adatok hiánya miatt; felszólítja a Bizottságot, hogy továbbra is kövesse nyomon a különböző uniós befektetői állampolgársági és letelepedési programok nagyságrendjét és hatását, különös tekintettel a kellő gondosság alkalmazásával kapcsolatos folyamatokra, a kedvezményezettek profiljaira és tevékenységeire, valamint a határokon átnyúló bűnözésre és a schengeni térség integritására gyakorolt esetleges hatásokra; felhívja a tagállamokat, hogy a lehető leghamarabb vezessék ki az összes befektetői állampolgársági és letelepedési programot; felszólítja a Bizottságot, hogy a schengeni értékelési mechanizmus keretében időközben kifejezetten foglalkozzon a befektetői állampolgársági és letelepedési programokkal, és terjesszen elő olyan jogalkotási javaslatot, amely egyértelmű korlátokat állapít meg a befektetői állampolgársági és letelepedési programok tekintetében;

42.  felszólítja a Bizottságot, hogy a különböző uniós tagállamokban működő befektetői állampolgársági és letelepedési programokról szóló jelentésére építve vizsgálja meg kifejezetten azt, hogy a máltai kormány befektetői állampolgársági és letelepedési programja milyen hatással van a schengeni térség integritására;

43.  felszólítja az Europolt és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget, hogy készítsenek közös fenyegetésértékelést arról, milyen következményekkel járnak az uniós tagállamok befektetői állampolgársági és letelepedési programjai a szervezett bűnözés elleni küzdelemre és a schengeni térség integritására;

44.  felszólítja a máltai kormányt, hogy teljes körűen vizsgálja ki a schengeni és orvosi vízumok tömeges értékesítésére vonatkozó állításokat, beleértve a korábbi vagy jelenlegi magas rangú máltai kormányzati tisztviselők, például a miniszterelnöki hivatal kabinetfőnöke és Neville Gafa állítólagos részvételét is;

AZ ÚJSÁGÍRÓK BIZTONSÁGA ÉS A MÉDIA FÜGGETLENSÉGE

45.  felszólítja Szlovákia kormányát, hogy gondoskodjon az újságírók biztonságáról; helyteleníti a médián belüli tulajdonviszonyok átláthatatlanságát; több RTVS-újságíró távozását követően megkérdőjelezi a közszolgálati média függetlenségét és minőségét; aggodalommal állapítja meg, hogy a sajtótörvényre irányuló jelenlegi jogalkotási javaslat korlátozza a médiaszabadságot;

46.  aggodalmát fejezi ki a szlovák politikusok azon kijelentései miatt, amelyek megkérdőjelezik a független újságírás és a közszolgálati média értékét, ideértve például a volt miniszterelnök nyilvánosság előtti, 2018. október 2-án tartott sajtótájékoztatón tett kijelentését;

47.  ismételten felszólítja a máltai kormány tagjait, hogy biztosítsák a Daphne Caruana Galizia gyászoló családja elleni rágalmazási perek azonnali hatályú visszavonását, tartózkodjanak a rágalmazásra vonatkozó jogszabályoknak a kritikus újságírók bankszámláinak befagyasztása érdekében történő felhasználásától, valamint reformálják meg az újságírói munka meghiúsítására használt, rágalmazásra vonatkozó jogszabályokat;

48.  felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat az úgynevezett „közéleti részvétel elleni stratégiai perek” megakadályozására;

AZ UNIÓ VÁLASZAI

49.  ismételten felszólítja a Bizottságot, hogy a jogállamisági keret összefüggésében kezdjen párbeszédet a máltai kormánnyal;

50.  tudomásul veszi a Bizottság és a Tanács annak biztosítására irányuló erőfeszítéseit, hogy minden tagállam teljes mértékben tiszteletben tartsa a jogállamiságot, a demokráciát és az alapvető jogokat; aggodalmát fejezi ki azonban a Bizottság jogállamisági kerete, valamint az (EUSZ) 7. cikke (1) bekezdése értelmében kezdeményezett eljárások korlátozott hatása miatt; hangsúlyozza, hogy az, hogy tartósan nem sikerül kezelni az EUSZ 2. cikkében említett értékek súlyos és tartós megsértésének eseteit, arra ösztönzi a többi tagállamot, hogy ugyanezt az utat kövessék; sajnálatát fejezi ki a Bizottság azon döntése miatt, hogy a jogállamisági keret megerősítésére irányuló javaslatának közzétételét 2019 júliusára halasztja;

51.  emlékeztet annak szükségességére, hogy a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok helyzetét minden tagállamban pártatlanul és rendszeresen értékeljék; hangsúlyozza, hogy ennek az értékelésnek objektív kritériumokon kell alapulnia; ismételten felhívja a figyelmet a 2016. október 10-i és a 2018. november 14-i állásfoglalásaira, melyek átfogó, állandó és objektív uniós mechanizmust szorgalmaznak a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok védelme érdekében; úgy véli, hogy ez egy igazságos, kiegyensúlyozott, szabályos és megelőző jellegű mechanizmus lenne az EUSZ 2. cikkében felsorolt értékek esetleges megsértésének kezelésére, és hangsúlyozza, hogy egy ilyen mechanizmusra égetőbb szükség van, mint valaha;

52.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság még mindig nem terjesztett elő ilyen, a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó átfogó uniós mechanizmusra vonatkozó javaslatot, és felszólítja a Bizottságot arra, hogy ezt kellő időben tegye meg, különösen a demokráciára, a jogállamiságra és az alapvető jogokra irányuló uniós paktumra vonatkozó intézményközi megállapodás elfogadására irányuló javaslat révén;

53.  üdvözli az Unió költségvetésének a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén történő védelméről szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslatot, ismételten felhívja a figyelmet a Parlament által 2019 januárjában ezzel kapcsolatban elfogadott jelentésre, és sürgeti a Tanácsot, hogy a lehető leghamarabb kezdjen konstruktív tárgyalásokat;

54.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a Parlament eseti küldöttségeket küldjön a tagállamokba, ezek ugyanis hatékony eszközök a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok súlyos megsértéseinek nyomon követésére; javasolja, hogy Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságán belül hozzanak létre egy állandó struktúrát a tagállamokon belüli ilyen jogsértések nyomon követésére;

55.  felszólítja az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy határozottan vegyék fel a harcot a rendszerszintű korrupció ellen, és a korrupció megelőzésére, leküzdésére és szankcionálására, valamint a csalás elleni küzdelemre, továbbá a közpénzek felhasználásának rendszeres ellenőrzésére dolgozzanak ki hatékony eszközöket; ismételten sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság az elmúlt években nem tett közzé uniós korrupcióellenes jelentéseket, és hangsúlyozza, hogy az európai szemeszter részét képező korrupcióellenes tájékoztatók nem elegendőek annak biztosításához, hogy a korrupció egyértelműen napirendre kerüljön; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy haladéktalanul kezdje újra éves korrupcióellenes nyomon követését és jelentéstételét, valamennyi tagállam és uniós intézmény tekintetében;

56.  üdvözli az EKB és a nemzeti felügyeleti hatóságok közötti, az információcserére vonatkozó új együttműködési mechanizmusról szóló megállapodást; arra ösztönzi a részt vevő hatóságokat, hogy a pénzmosás elleni küzdelem terén folytatott gyors és hatékony együttműködés biztosítása érdekében széles körben alkalmazzák ezt a mechanizmust;

57.  emlékezteti elnökét, hogy egykori felhívása ellenére még mindig nem hozták létre az „Oknyomozó Újságírók Európai Daphne Caruana Galizia Díját”, amelyet a kiemelkedő európai oknyomozó újságírói tevékenységért évente ítélnének oda;

58.  üdvözli a Parlament azon döntését, hogy az oknyomozó újságírók számára indított gyakornoki programját Ján Kuciakról nevezi el;

o
o   o

59.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak, valamint az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének.

(1) HL C 482., 2016.12.23., 117. o.
(2) HL C 215., 2018.6.19., 162. o.
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0456.
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0438.
(5) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0055.
(6) HL C 58., 2018.2.15., 148. o.
(7) HL C 204., 2018.6.13., 95. o.
(8) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0442.
(9) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0183.
(10) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0204.
(11) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0340.
(12) HL C 407., 2016.11.4., 46. o.
(13) HL C 399., 2017.11.24., 127. o.
(14) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0216.
(15) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0446.
(16) Málta – a Velencei Bizottság 117. plenáris ülésén (Velence, 2018. december 14–15.) elfogadott, az alkotmányos berendezkedésről és a hatalmi ágak szétválasztásáról szóló vélemény
(17) A Velencei Bizottság véleménye, 142. bekezdés.
(18) Ugyanott, 107–112. bekezdés.
(19) Ugyanott, 54. pont.
(20) Ugyanott, 59. pont.
(21) Ugyanott, 71. pont.
(22) Ugyanott, 72. pont.
(23) Ugyanott, 132. pont.
(24) Az Európai Parlament 2016. október 25‑i állásfoglalása a Bizottságnak szóló ajánlásokkal a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmus létrehozásáról – HL C 215., 2018.6.19., 162. o.; 2018. november 14-i állásfoglalás a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok védelmét szolgáló átfogó uniós mechanizmus szükségességéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0456).
(25) http://nao.gov.mt//loadfile/77c82f0e-89b3-44b4-85d4-e48ecfd251b0
(26) https://www.eca.europa.eu/Lists/ECADocuments/SR19_01/SR_FRAUD_RISKS_hu.pdf
(27) https://www.transparency.org/cpi2018 https://www.transparency.org/news/feature/corruption_perceptions_index_2017
(28) https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52011IP0459 https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52016IP0403
(29) https://www.venice.coe.int/webforms/documents/?pdf=CDL-AD(2017)001-e


A dízelbotrány legújabb fejleményei
PDF 161kWORD 53k
Az Európai Parlament 2019. március 28-i állásfoglalása a „dízelbotrány” legújabb fejleményeiről 2019/2670(RSP)
P8_TA(2019)0329B8-0222/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 226. cikkére,

–  tekintettel az Európai Parlament vizsgálati jogának gyakorlására vonatkozó részletes rendelkezésekről szóló 1995. április 19-i 95/167/EK, Euratom, ESZAK európai parlamenti, tanácsi és határozatra(1),

–  tekintettel a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásméréssel foglalkozó vizsgálóbizottság felállításáról, hatásköreiről, létszámáról és megbízatásának időtartamáról szóló, 2015. december 17-i (EU) 2016/34 határozatára(2),

–  tekintettel a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló, 2007. június 20-i 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(4),

–  tekintettel a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2018. május 30-i (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5),

–  tekintettel a 692/2008/EK rendeletnek a könnyű személy- és haszongépjárművek kibocsátásai (Euro 6) tekintetében történő módosításáról szóló, 2016. április 20-i (EU) 2016/646 bizottsági rendeletre(6),

–  tekintettel a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról szóló, 2008. május 21-i 2008/50/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(7),

–  tekintettel a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásmérésről szóló, 2015. október 27-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásmérés megvizsgálásáról szóló (a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásméréssel foglalkozó vizsgálóbizottság időközi jelentésén alapuló), 2016. szeptember 13-i állásfoglalására(9),

–  tekintettel a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásméréssel foglalkozó vizsgálóbizottság 2017. március 2-i végleges jelentésére,

–  tekintettel a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásmérés vizsgálatát követően a Tanácshoz és a Bizottsághoz intézett, 2017. április 4-i ajánlására(10),

–  tekintettel az Európai Számvevőszéknek az ún. dízelbotrányt követően tett uniós válaszlépésekről szóló, 2019. február 7-i tájékoztató dokumentumára,

–  tekintettel az Európai Unió Bíróságának a T-339/16., a T-352/16. és a T-391/16. sz. egyesített ügyekben hozott, 2018. december 13-i ítéletére(11),

–  tekintettel az európai ombudsman az 1275/2018/EWM. ügyben kiadott ajánlására,

–  tekintettel a „Védelmet nyújtó Európa: Tiszta levegőt mindenkinek!” című közleményről szóló, 2019. március 13-i állásfoglalására(12),

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a Parlament átfogó jelentést kért a Bizottságtól a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásméréssel foglalkozó vizsgálóbizottság (a továbbiakban: EMIS bizottság) következtetései és ajánlásai kapcsán a Bizottság és a tagállamok által tett lépésekről;

B.  mivel 2018. október 18-án a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős biztos, Elżbieta Bieńkowska az átfogó jelentés iránti kérelemre válaszul levelet küldött az EMIS bizottság korábbi elnökének, amely azokat a nyomonkövetési intézkedéseket vázoló táblázatot tartalmazta, amelyeket a Bizottság és a tagállamok az EMIS bizottság következtetései és ajánlásai kapcsán tettek;

C.  mivel az e levélhez csatolt táblázat csupán az ajánlásokban felvetett kérdések megválaszolására törekedett, és nem foglalkozott az EMIS bizottság –különösen a hivatali visszásságok eseteit és az uniós jog megsértését illető – következtetéseivel; mivel Bieńkowska biztos a táblázat kapcsán több alkalommal is hangsúlyozta, hogy az ajánlásokban említett egyes kérdések nem tartoznak a hatáskörébe;

D.  mivel 2018. október 12-én az európai ombudsman helyt adott az egyik európai parlamenti képviselő panaszának, és megállapította, hogy az a tény, hogy a Bizottság elutasított egy kérelmet, amelyben betekintést kértek a tagállamok képviselői által a környezeti információkra vonatkozóan képviselt álláspontokba, kimerítette a hivatali visszaélés fogalmát;

E.  mivel a Bizottságnak ez az elutasító magatartása jelentősen lelassította az EMIS bizottság munkáját, és egyéb más negatív hatások mellett az lett a következménye, hogy az európai parlamenti képviselők számára nem állt rendelkezésre elegendő információ, amikor a meghallgatásokon a Bizottság képviselőihez intéztek kérdéseket;

F.  mivel a Törvényszék 2018. december 13-án úgy határozott, hogy helyt ad a Párizs, Brüsszel és Madrid által benyújtott keresetnek (az Európai Unió Bíróságának a T-339/16., a T-352/16. és a T-391/16. sz. ügyben hozott ítélete), és részben hatályon kívül helyezte az (EU) 2016/646 bizottsági rendelet, amelyet a túlzottan magas nitrogénkibocsátási határértékeket állapított meg az új könnyű személy- és haszongépjárművek tesztelésére;

G.  mivel a Bizottság 2019. február 22-én úgy határozott, hogy fellebbez az ítélet ellen, ami miatt a Bíróság által megállapított határidő eltolódhat, és ezért a már meglévő úgynevezett „tanúsítási feltételek” maradnak érvényben;

H.  mivel a Bizottság 2016. december 6-án úgy döntött, hogy kötelezettségszegési eljárást indít hét tagállammal szemben, nevezetesen a Cseh Köztársaság, Németország, Görögország, Litvánia, Luxemburg, Spanyolország és az Egyesült Királyság vonatkozásában, mivel azok nem léptettek érvénybe olyan szankciórendszereket, amelyek eltántorítják a gépjárműgyártókat attól, hogy megsértsék a gépjármű-kibocsátásoka vonatkozó jogszabályokat, vagy hogy ilyen szankciókat szabjanak ki (például a Volkswagen csoport esetében);

I.  mivel 2017. május 17-én a Bizottság egy másik jogsértési eljárást is indított a Fiat Chrysler Automobiles (FCA) Group kibocsátáscsökkentő stratégiái és amiatt, hogy Olaszország elmulasztotta teljesíteni azt a kötelezettségét, hogy kiigazító intézkedéseket hozzon és szankcionálja a gyártót;

J.  mivel annak ellenére, hogy ezen eljárások – amelyeket több mint két éve indítottak – még mindig folyamatban vannak Németország, Olaszország, Luxemburg és az Egyesült Királyság ellen, az Európai Bizottság még mindig csak ott tart, hogy felszólító levelekben kiegészítő információkat kér e tagállamoktól;

K.  mivel a jelek szerint egyes tagállamok nem működnek együtt lojálisan a Bizottsággal e tekintetben;

L.  mivel az Európai Számvevőszék 2019. évi munkaprogramjáról szóló, 2018. október 16-i sajtónyilatkozatban a Számvevőszék elnöke, Klaus-Heiner Lehne bejelentette, hogy a Számvevőszék meg fogja vizsgálni a gépjárművek kibocsátásának mérésére vonatkozó uniós megközelítést annak megállapítása érdekében, hogy „az EU eleget tesz-e vállalt kötelezettségeinek”;

M.  mivel a „Dieselgate” botrányra adott uniós válaszról szóló, 2019. február 7-i számvevőszéki tájékoztató rámutatott, hogy még mindig sok rendkívül szennyező autó van az utakon, és megjegyezte, hogy a járművek visszahívása csak korlátozott hatást gyakorolt a NOx-kibocsátásra, csakúgy, mint az emiatt kezdeményezett szoftverfrissítések;

N.  mivel Németország arra kötelezi a személygépjármű-gyártókat, hogy az autótulajdonosoknak cserét vagy hardverátalakítást (szelektív katalitikus redukciós rendszer beszerelését) ajánljanak fel;

O.  mivel a rendkívül szennyező dízelüzemű járművek által hátrahagyott helyzetet továbbra sem kezelik, és mivel ezek az elkövetkező évek során továbbra is kedvezőtlen hatást gyakorolnak majd a levegő minőségére, ha a Bizottság és a tagállamok nem tesznek hatékony és összehangolt lépéseket az általuk okozott káros kibocsátások csökkentése érdekében, különösen azokon a területeken, ahova ezeket a járműveket nagy számban exportálják;

P.  mivel a tagállamok által a Bizottsághoz eljuttatott információk szerint a visszahívási kampányok a tagállamokban csak korlátozott számú gépkocsira vonatkoznak, és a következő márkákat érintik: Volkswagen, Renault, Daimler, Opel és Suzuki;

Q.  mivel számos nem kormányzati szervezet és a média arról számol be, hogy több más márkából származó modellnek is gyanúsak a kibocsátási értékei, vagy hogy azok meghaladták az uniós jogszabályokban meghatározott szennyezési határértékeket;

R.  mivel egyes tagállamok, nevezetesen Bulgária, Magyarország, Írország, Szlovénia és Svédország még mindig nem küldtek semmilyen információt a Bizottságnak a visszahívási kampányokról;

S.  mivel a dízelbotrány kapcsán a Bizottság által adott válasz nemcsak a 2007/46/EK irányelv felülvizsgálatát, hanem a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmét szolgáló képviseleti keresetekre vonatkozó irányelvre irányuló javaslatot is magában foglalta (COM(2018)0184); mivel egy ilyen kötelező erejű jogszabály a kulcsa annak, hogy a fogyasztók egyértelmű jogokkal rendelkezzenek és hogy kollektívan érdemben léphessenek fel, különösen mivel a kollektív jogorvoslatról szóló 2013. évi ajánlást a tagállamok többségében alig teljesítették; mivel az Egyesült Államokban, ahol fejlett rendszere van a csoportos kereseteknek, a „dízelbotrány” áldozatai 5 000 és 10 000 USD közötti kártérítést kaptak, míg az európai fogyasztók még mindig a megfelelő kártérítésre várnak; mivel ez az ügy egyike azon számos ügynek, amelyeket a Tanács blokkol;

T.  mivel Juncker elnök javasolta a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelet(13) felülvizsgálatát annak érdekében, hogy a tagállamokat kötelezzék a bizottsági szinten képviselt álláspontok átláthatóbbá tevésére; mivel a valós vezetési feltételek melletti kibocsátás tesztelése tekintetében az átláthatóbb eljárás megakadályozta volna a tagállamokat abban, hogy indokolatlanul késleltessék az eljárást, amint azt a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásméréssel foglalkozó vizsgálóbizottság következtetései is kifejtik; mivel ez az ügy is egyike azon számos ügynek, amelyeket a Tanács blokkol;

U.  mivel az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálatát követően az Európai Beruházási Bank és a Volkswagen AG megállapodást kötött egy 400 millió EUR összegű kölcsön azon része tekintetében, amelyet 2009-ben nyújtottak, és amelyet 2014 februárjáig teljes egészében törlesztettek;

V.  mivel e megállapodás szerint az Európai Beruházási Bank lezárja vizsgálatát, a Volkswagen AG pedig önként nem vesz részt az Európai Beruházási Bank projektjeiben egy 18 hónapos kizárási időszak alatt;

A Bizottság feladatai

1.  emlékeztet arra, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkének (8) bekezdése értelmében „a Bizottság testületileg az Európai Parlamentnek tartozik felelősséggel”; ezért sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság mint testület nem nyújtott be átfogó jelentést a Parlamentnek az EMIS bizottság következtetéseiről és ajánlásairól;

2.  sajnálja, hogy a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-kért felelős biztos, Elżbieta Bieńkowskának az EMIS bizottság volt elnökéhez intézett levele nem bizonyult elegendőnek, mivel nem minden kérdés tartozik a biztos hatáskörébe, amint az a levélben is szerepel, és a levél nem foglalkozik az EMIS bizottság következtetéseivel;

3.  felhívja a Bizottságot, hogy amint arra a Parlament állásfoglalásában felszólít, haladéktalanul küldjön átfogó, a biztosok testülete által elfogadott jelentést a Parlamentnek nem csak az ajánlásokról, hanem a parlamenti vizsgálat alaptémájáról, azaz az EMIS bizottság következtetéseiről is, különösen tekintettel a hivatali visszásságok és az uniós jog megsértésének eseteire; úgy véli, hogy a Bizottságnak egyértelmű politikai következtetéseket kell levonnia az EMIS bizottság következtetései alapján;

4.  megjegyzi, hogy az ombudsman ajánlása megerősíti, hogy a Bizottság jelentősen akadályozta a hivatalos parlamenti vizsgálóbizottság munkáját; úgy véli, hogy a Bizottságnak ebből egyértelmű politikai következtetéseket kellene levonnia;

5.  felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson hozzáférést a műszaki bizottságok, valamint különösen a gépjárművekkel foglalkozó technikai bizottság üléseinek jegyzőkönyveihez;

6.  felhívja a Bizottságot, hogy tegyen közzé iránymutatásokat a járművek visszahívásáról, részletesen kifejtve, hogy a járműveknek miként kell megfelelniük a vonatkozó uniós előírásoknak, többek között az olyan hardverek alkalmazása révén, amelyek esetében a szoftverfrissítések nem biztosítják a kibocsátási határértékeknek való megfelelést;

7.  felhívja a Bizottságot, hogy az iránymutatásokba foglalja bele azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a rendkívül szennyező járművek ne maradjanak forgalomban a használt járművek piacain sem más tagállamokban, sem harmadik országokban;

8.  felhívja a Bizottságot, hogy az (EU) 2018/858 rendelettel összhangban kövesse nyomon a piacfelügyeleti ellenőrzések tagállamok általi bevezetését és gyakorlatát;

9.  felhívja a Bizottságot, hogy folytassa a Németországgal, Luxemburggal, az Egyesült Királysággal és Olaszországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárás első szakaszát, mivel ezeket az eljárásokat több mint két évvel ezelőtt indították el, és hogy adjon ki indokolással ellátott véleményeket;

10.  üdvözli az Európai Unió Bíróságának 2018. december 13-i ítéletét, amely megállapította, hogy a Bizottság nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy a második RDE-csomag részeként módosítsa az Euro 6 szabvány által meghatározott NOx-kibocsátási határértékeket; megjegyzi, hogy a Bíróság azt is megállapította, hogy a Bizottság nem nyújtott kielégítő technikai magyarázatot arra vonatkozóan, hogy szükség van-e az NOx-kibocsátási határértékek megfelelési tényezők bevezetésével történő kiigazítására; úgy véli, hogy az Euro 6 szabványok által meghatározott NOx-kibocsátási határértékeket rendeltetésszerű használat mellett kell elérni, és hogy a Bizottság felelőssége az RDE-vizsgálatok oly módon való kialakítása, hogy azok tükrözzék a valós kibocsátásokat;

11.  sajnálatát fejezi ki a Bizottság azon döntése miatt, hogy az Európai Unió Bíróságának a T-339/16., a T-352/16 és a T-391/16 sz. ügyekben hozott ítéletét megfellebbezi, és kéri a Bizottságot, hogy a közelmúltbeli fejlemények fényében vonja vissza ezt a döntését;

12.  kéri a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, hogy a fellebbezés miatt tolódik-e a Bíróság által megállapított azon határidő, ameddig a megfelelési feltételek hatályban maradhatnak;

13.  arra kéri a Bizottságot, hogy a 715/2007/EK rendeletben megállapított jelenleg hatályos, a valós vezetési körülmények között betartandó kibocsátási határértékeket tartsa tiszteletben, és ne vezessen be semmiféle olyan új korrekciós együtthatót (azaz megfelelési feltételt), amely ezeket az előírásokat kevésbé szigorúvá tenné;

14.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Volkswagen AG-nek nyújtott „Antrieb RDI” EBB-hitelre vonatkozó vizsgálatot követő OLAF-jelentést nem hozták nyilvánosságra, és sajnálja, hogy az EBB csak meglehetősen gyenge intézkedéseket hozott;

A tagállamok feladatai

15.  felhívja a tagállamokat, hogy késedelem nélkül adjanak meg minden olyan információt, amelyekre a Bizottságnak szüksége lehet ahhoz, hogy jelentést készítsen azokról az intézkedésekről, melyeket a Bizottság és a tagállamok az EMIS Bizottság következtetései és ajánlásai nyomán hoztak;

16.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nincs koordináció és eltérnek a szemléletek az egyes tagállamok között a járművek visszahívására és a csereprogramokra vonatkozóan; úgy véli, hogy ezek az eltérő megközelítések aláássák a fogyasztók érdekeit, a környezet védelmét, valamint a polgárok egészségét és a belső piac működését;

17.  felszólítja a tagállamokat, hogy sürgősen vezessék be az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a piacról visszahívják vagy kivonják a rendkívül szennyező járműveket, és hogy teljes mértékben működjenek együtt a Bizottsággal a bizottsági útmutatón alapuló, a visszahívási intézkedésekre vonatkozó közös megközelítésben;

18.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Németországban a német autógyártók esetében bevezetett csereprogramot és az utólagos hardvercsere-követelményeket Németországon kívül vagy más uniós autógyártók esetében nem alkalmazzák;

19.  felhívja a tagállamokat és a gépjárműgyártókat, hogy hangolják össze a nem megfelelő dízelüzemű járműveken kötelezően elvégzendő utólagos átalakításokat, beleértve a szelektív katalitikus redukciós átalakításokat, amelyek célja a nitrogén-dioxid (NO2) kibocsátásának csökkentése és a meglévő járműállomány megtisztítása, a dízelüzemű gépjárművek betiltásának elkerülése érdekében; úgy véli, hogy ezeknek az utólagos átalakításoknak a költségét a felelős gépjárműgyártónak kell viselnie;

20.  felhívja azokat a tagállamokat, amelyek még nem szolgáltattak információkat a Bizottságnak a visszahívási programokról, hogy további késedelem nélkül bocsátják rendelkezésre ezeket az információkat;

21.  arra kéri a tagállamokat, hogy biztosítsák a piacfelügyeleti ellenőrzések hatékonyságát, és hogy a forgalomban lévő autók esetén ne csak az RDE-paramétereket vizsgálják, mivel csak így lehet biztosítani, hogy – ahogyan azt a Számvevőszék tájékoztató dokumentuma kifejtette – a járművek valós vezetési körülmények közötti kibocsátásának tesztelése céljából a gyártók belső módszerekkel ne optimalizálják ezeket az értékeket;

22.  felhívja a kötelezettségszegési eljárásokban érintett tagállamokat, hogy mindenben működjenek együtt a Bizottsággal, és hogy nyújtsák be az összes kért információt;

23.  felhívja a tagállamokat, hogy akadályozzák meg, hogy a gépjárműgyártók új rugalmassági mechanizmusokat alkalmazzanak a könnyűgépjárművekre vonatkozó, világszinten harmonizált laboratóriumi vizsgálati eljárás (WLTP) során, és ezzel csökkentsék a CO2-kibocsátás szintjét;

24.  emlékezteti a tagállamokat, hogy biztosítaniuk kell, hogy a személygépkocsikra az autókereskedők kizárólag a WLTP CO2 értékeit használják azért, hogy a fogyasztókat ne tévesszék meg, és hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak a személygépjárművekre vonatkozó adó- és fiskális ösztönzőiket a járművek WLTP-értékeihez kell igazítaniuk, tiszteletben tartva azt az elvet, hogy a WLTP-nek nem szabad negatív következményekkel járnia a fogyasztókra nézve;

25.  sürgeti az Európai Unió Tanácsát, hogy a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti eljárásokról és a 182/2011/EU rendelet felülvizsgálatáról szóló irányelvre irányuló javaslat kapcsán vállaljon felelősséget, és hogy a témában sürgősen fogadjon el általános megközelítést;

26.  hangsúlyozza, hogy az egységes piacon biztosítani kell a magas és egységes szintű fogyasztóvédelmet az autógyártóknak a vártnál magasabb kibocsátást eredményező bármely jövőbeli manipulációjával szemben, és felhívja a tagállamokat, hogy támogassák a tisztességes, megfizethető és időben történő kollektív jogorvoslati eljárások kidolgozását;

27.  felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy tegyenek határozott lépéseket annak érdekében, hogy valamennyi tagállamban elősegítsék a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművekhez való hozzáférést, elkerülve ugyanakkor a régi, rendkívül szennyező járművek fokozott bevitelét az alacsonyabb jövedelmű tagállamokba;

28.  hangsúlyozza e tekintetben, hogy az elektromos járművek töltésére szolgáló infrastruktúra rendelkezésre állása és hozzáférhetősége – többek között az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv(14) szerinti magán- és középületekben –, valamint az elektromos járművek versenyképessége elengedhetetlen ahhoz, hogy nőjön a fogyasztók körében e járművek elfogadottsága;

29.  sürgeti az Európai Tanács elnökét és a Bizottság elnökét, hogy vegyenek részt az Európai Parlament 2019. áprilisi első plenáris ülésén, és adjanak választ az EMIS bizottság következtetései és ajánlásai, az ombudsman ajánlása, illetve a jelen állásfoglalásban említett egyéb témák nyomán megfogalmazódott, még megválaszolatlanul maradt kérdésekre;

o
o   o

30.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 113.,1995.5.19., 1. o.
(2) HL L 10., 2016.1.15., 13. o.
(3) HL L 171., 2007.6.29., 1. o.
(4) HL L 263., 2007.10.9., 1. o.
(5) HL L 151., 2018.6.14., 1. o.
(6) HL L 109., 2016.4.26., 1. o.
(7) HL L 152., 2008.6.11., 1. o.
(8) HL C 355., 2017.10.20., 11. o.
(9) HL C 204., 2018.6.13., 21. o.
(10) HL C 298., 2018.8.23., 140. o.
(11) Az Európai Unió Bíróságának 2018. december 13-i ítélete a T-339/16., a T-352/16. és a T-391/16. számú, Ville de Paris, Ville de Bruxelles, Ayuntamiento de Madrid kontra Bizottság ügyben, ECLI:EU:T:2018:927.
(12) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0186.
(13) HL L 55., 2011.2.28., 13. o.
(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/844 irányelve (2018. május 30.) az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv és az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 75. o.).


Az Európai Békekeret létrehozásáról szóló határozat
PDF 168kWORD 57k
Az Európai Parlament 2019. március 28-i ajánlása a Tanácshoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a Bizottság támogatásával a Tanácshoz intézett, az Európai Békekeret létrehozásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatáról (2018/2237(INI))
P8_TA(2019)0330A8-0157/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ) és az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ),

–  tekintettel az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaira, különösen a békés és befogadó társadalmaknak a fenntartható fejlődés érdekében történő előmozdítására irányuló 1., 16. és 17. célra(1),

–  tekintettel az egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok (a továbbiakban: AKCS-államok), másrészről az Európai Közösség és tagállamai között létrejött, 2000. június 23-án Cotonouban aláírt partnerségi megállapodásra,

–  tekintettel a 11. Európai Fejlesztési Alap végrehajtásáról szóló, 2015. március 2-i (EU) 2015/322 tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel a Tanács (KKBP) 2015/528 határozatára (2015. március 27.) az Európai Unió katonai vagy védelmi vonatkozású műveletei közös költségei finanszírozása igazgatási mechanizmusának (Athena) létrehozásáról és a 2011/871/KKBP határozat hatályon kívül helyezéséről(3),

–  tekintettel a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 230/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4),

–  tekintettel a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz létrehozásáról szóló 230/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2306 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5),

–  tekintettel a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 230/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3a. cikke szerinti támogatási intézkedések finanszírozási forrásairól szóló, az (EU) 2017/2306 rendelethez csatolt intézményközi nyilatkozatra(6),

–  tekintettel a 11. Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról szóló, 2015. március 2-i (EU) 2015/323 tanácsi rendeletre(7),

–  tekintettel a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról szóló, 2008. december 8-i 2008/944/KKBP tanácsi közös álláspontra(8), valamint a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló, 2009. május 5-i 428/2009/EK tanácsi rendeletre(9),

–  tekintettel az Európai Unió tagállamai kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői közötti, az AKCS–EU partnerségi megállapodással összhangban a 2014–2020 közötti időtartamra szóló többéves pénzügyi keret értelmében nyújtandó európai uniós támogatás finanszírozásáról, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés negyedik részének hatálya alá tartozó tengerentúli országok és területek számára nyújtandó pénzügyi támogatás elosztásáról szóló belső megállapodásra(10),

–  tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a Bizottság támogatásával az Európai Békekeret létrehozásáról szóló, a Tanácshoz intézett, 2018. június 13-i tanácsi határozatra irányuló javaslatára (HR(2018)94),

–  tekintettel az Európai Tanács 2013. december 20-i, 2015. június 26-i, 2016. december 15-i, 2017. március 9-i, 2017. június 22-i, 2017. november 20-i, 2017. december 14-i és 2018. június 28-i következtetéseire,

–  tekintettel a Federica Mogherini, a Bizottság alelnöke / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (alelnök/főképviselő) által 2016. június 28-án bemutatott, „Közös jövőkép, közös fellépés: Erősebb Európa – Globális stratégia az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájára vonatkozóan” című dokumentumra,

–  tekintettel a Tanács „Biztonság és védelem az EU globális stratégiájának összefüggésében” című, 2017. november 13-i, 2018. június 25-i és 2018. november 19-i következtetéseire,

–  tekintettel a „Vitaanyag az európai védelem jövőjéről” című, 2017. június 7-i bizottsági közleményre (