Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2018/0196(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0043/2019

Előterjesztett szövegek :

A8-0043/2019

Viták :

PV 13/02/2019 - 6
CRE 13/02/2019 - 6

Szavazatok :

PV 13/02/2019 - 8.14
CRE 13/02/2019 - 8.14
A szavazatok indokolása
PV 27/03/2019 - 18.11

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0096
P8_TA(2019)0310

Elfogadott szövegek
PDF 1268kWORD 739k
2019. március 27., Szerda - Strasbourg
Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések és pénzügyi szabályok ***I
P8_TA(2019)0310A8-0043/2019
Állásfoglalás
 Egységes szerkezetbe foglalt szöveg

Az Európai Parlament 2019. március 27-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi és Migrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a Határigazgatási és Vízumeszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0375 – C8-0230/2018 – 2018/0196(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0375),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, valamint 177. cikkére, 322. cikke (1) bekezdésének a) pontjára és 349. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0230/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 17-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottsága 2018. december 5-i véleményére(2),

–  tekintettel a Számvevőszék 2018. október 25-i véleményére(3),

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Bizottság véleményére, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság módosítások formájában megfogalmazott álláspontjára, a Gazdasági és Monetáris Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére, valamint a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság módosítások formájában megfogalmazott véleményére (A8-0043/2019),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot(4);

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 62., 2019.2.15., 83. o.
(2) HL C 86., 2019.3.7., 41. o.
(3) HL C 17., 2019.1.14., 1. o.
(4) Ez az álláspont megegyezik a 2019. február 13-án elfogadott módosításokkal (Elfogadott szövegek, P8_TA-PROV(2019)0096).


Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 27-én került elfogadásra az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi és Migrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a Határigazgatási és Vízumeszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról szóló (EU) …/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel [Mód. 1]
P8_TC1-COD(2018)0196

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 177. cikkére, 322. cikke (1) bekezdésének a) pontjára és 349. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(2),

tekintettel a Számvevőszék véleményére(3),

rendes jogalkotási eljárás keretében(4),

mivel:

(1)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 174. cikke úgy rendelkezik, hogy az Unió törekedjen a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítése érdekében a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségek és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók vagy szigetek lemaradásának csökkentésére, és hogy kiemelt figyelemmel kell kezelni a vidéki térségeket, az ipari átalakulás által érintett térségeket és a súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányban lévő régiókat. Ezek a régiók különösen élvezik a kohéziós politika előnyeit. Az EUMSZ 175. cikke előírja, hogy az Unió e célkitűzések elérését az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Orientációs Részlege, az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Beruházási Bank és az egyéb eszközök révén megvalósított fellépésével támogatja. Az EUMSZ 322. cikke alapján kerülnek elfogadásra azok a pénzügyi szabályok, amelyek meghatározzák a költségvetés elkészítésére és végrehajtására, valamint az elszámolások végzésére és ellenőrzésére vonatkozó eljárást, valamint a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzések is. [Mód. 2]

(1a)  Az Európai Unió és polgárai jövője szempontjából fontos, hogy a kohéziós politika továbbra is az Európai Unió fő beruházási politikája maradjon, és a 2021–2027 közötti időszakban legalább a 2014–2020 közötti programozási időszak szintjén maradjon a finanszírozás. Az Unió egyéb tevékenységi területeinek vagy programjainak új finanszírozása nem történhet az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap kárára. [Mód. 3]

(2)  A megosztott irányítással végrehajtott uniós alapok, nevezetesen az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+), a Kohéziós Alap, valamint az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA), a Menekültügyi és Migrációs Alap (MMA), a Belső Biztonsági Alap (BBA) és az Integrált Határigazgatási Alap megosztott irányítása keretében finanszírozott intézkedések koordinált és összehangolt végrehajtásának továbbfejlesztése érdekében pénzügyi szabályokat kell megállapítani az EUMSZ 322. cikke alapján az említett alapokra (a továbbiakban: alapok), egyértelműen meghatározva a vonatkozó rendelkezések alkalmazási körét. Ezenfelül az EUMSZ 177. cikkén alapuló közös rendelkezéseket kell megállapítani konkrét szakpolitikai szabályok meghatározása érdekében az ERFA, az ESZA+, a Kohéziós Alap, és az ETHA és bizonyos mértékig az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) vonatkozásában. [Mód. 430]

(3)  Az egyes alapok sajátosságai miatt valamennyi alapra és az ERFA keretében megvalósítandó „európai területi együttműködés” célkitűzésre (Interreg) külön rendeletekben (alapspecifikus rendeletek) egyedi szabályokat kell meghatározni az e rendeletben foglalt előírások kiegészítéseként.

(4)  A legkülső régiókat és az északi, ritkán lakott régiókat a földrajzi elhelyezkedésükhöz kapcsolódó sajátos hátrányaik kezelése érdekében egyedi intézkedésekkel és kiegészítő finanszírozással kell támogatni az EUMSZ 349. cikkével és az 1994-es csatlakozási okmányhoz csatolt 6. jegyzőkönyv 2. cikkével összhangban. [Mód. 5]

(5)  Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikkében és az EUMSZ 10. cikkében megállapított horizontális elveket, köztük az EUMSZ 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás és arányosság elveit figyelembe kell venni az alapok végrehajtásakor, csakúgy, mint az Európai Unió Alapjogi Chartáját is. A tagállamoknak eleget kell tenniük a gyermek jogairól és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény követelményeinek is, és biztosítaniuk kell a hozzáférést annak 9. cikke értelmében, valamint a termékekhez és szolgáltatásokhoz való akadálymentes hozzáférést harmonizáló uniós jogszabályokkal összhangban. Ezzel összefüggésben az alapokat oly módon kell végrehajtani, hogy az előmozdítsa az intézménytelenítést és a közösségi alapú ellátást. A tagállamoknak és a Bizottságnak törekedniük kell az egyenlőtlenségek megszüntetésére, a férfiak és nők közötti egyenlőség támogatására, a nemek közötti esélyegyenlőség szempontjainak integrálására, valamint fel kell lépniük a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés ellen. Az alapok nem támogathatnak olyan tevékenységeket, amelyek hozzájárulnak a szegregáció vagy a kirekesztés bármely formájához, illetve olyan infrastruktúra létrehozását, amely nem hozzáférhető a fogyatékossággal élő személyek számára. Az alapok célkitűzéseit a fenntartható fejlődés keretében kell megvalósítani, valamint a környezet minőségének megőrzésére, védelmére és javítására vonatkozóan az EUMSZ 11. cikkében és 191. cikkének (1) bekezdésében megállapított célkitűzés Unió általi előmozdítása révén, valamint a „szennyező fizet” elv figyelembevételével, továbbá a Párizsi Megállapodás értelmében tett kötelezettségvállalások figyelembevételével. A belső piac integritásának védelme érdekében a vállalkozások számára hasznot jelentő műveleteknek összhangban kell állniuk az EUMSZ 107. és 108. cikkében az állami támogatásokra vonatkozóan lefektetett uniós szabályokkal. A szegénység egyike az EU előtt álló legfőbb kihívásoknak. Az alapoknak ezért a szegénység felszámolásához is hozzá kell járulniuk. Ezenkívül az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak elérése kapcsán az Unió és a tagállamok által tett kötelezettségvállalások teljesítéséhez is hozzá kell járulniuk. [Mód. 6]

(6)  Erre a rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott pénzügyi szabályok vonatkoznak. Ezek a szabályok a költségvetési rendeletben kerülnek meghatározásra, és különösen a költségvetés – támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő – elkészítésére és végrehajtására vonatkozó eljárást határozzák meg, valamint előírják a pénzügyi szereplők felelősségének ellenőrzését. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok érintik az Unió költségvetésének a jogállamisággal összefüggő általános tagállami hiányosságok esetén történő védelmét is, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak.

(7)  Amennyiben a Bizottságnak meghatározott határidőn belül kell egy tagállam vonatkozásában intézkedést hoznia, a Bizottságnak valamennyi szükséges információt és dokumentumot kellő időben és hatékony módon kell figyelembe vennie. Ha a tagállamok beadványai hiányosak vagy nem felelnek meg az ebben a rendeletben és az alapspecifikus rendeletekben foglalt követelményeknek, és ezáltal a Bizottság nem tud teljes körű információ birtokában intézkedést hozni, a kijelölt határidőt fel kell függeszteni mindaddig, amíg a tagállamok eleget tesznek a jogszabályban előírtaknak.

(8)  Annak érdekében, hogy hozzájárulhassanak az Unió prioritásaihoz, az alapoknak korlátozott számú szakpolitikai célkitűzésre kell összpontosítaniuk a támogatásukat a Szerződésen alapuló célkitűzéseknek megfelelő alapspecifikus küldetéseikkel összhangban. Az MMA, a BBA és a HAVE szakpolitikai célkitűzéseit az adott alapspecifikus rendeletekben kell megállapítani.

(9)  Tekintettel az éghajlatváltozással kapcsolatos problémák kezelésének fontosságára, amit az Uniónak a Párizsi Megállapodásnak és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak végrehajtását érintő kötelezettségvállalása is tükröz, az alapok hozzá fognak járulni az éghajlatvédelmi intézkedések valamennyi szakpolitikára kiterjedő érvényesítéséhez, valamint ahhoz, hogy az uniós költségvetés a kiadásainak összességben véve 25 30 %-ával támogassa az éghajlat-politikai célok elérését. Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia mechanizmusainak a programozás és a végrehajtás szerves részét kell képezniük. [Mód. 7]

(9a)   Tekintettel a harmadik országokból származó migrációs áramlások hatására, a kohéziós politikának hozzá kell járulnia az integrációs folyamatokhoz, különösen azáltal, hogy infrastrukturális támogatást nyújt a frontvonalban lévő városok és helyi és regionális hatóságok számára, amelyek jobban részt vesznek az integrációs politikák végrehajtásában. [Mód. 8]

(10)  Az uniós költségvetésnek az alapokra elkülönített részét a Bizottság és a tagállamok megosztott irányítással hajtják végre az (EU) [az új költségvetési rendelet száma] (Euratom) európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(5) (a továbbiakban: költségvetési rendelet) megfelelően. Ebből kifolyólag az alapok megosztott irányítás keretében történő végrehajtása során a Bizottságnak és a tagállamoknak be kell tartaniuk a költségvetési rendeletben hivatkozott olyan elveket, mint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az átláthatóság és a megkülönböztetésmentesség. Indokolt, hogy e programok előkészítéséért és végrehajtásáért a tagállamok legyenek felelősek. Ezt – a megfelelő területi szinten, az intézményi, jogi és pénzügyi kereteknek megfelelően – a tagállamok által erre a célra kijelölt szerveknek kell végezniük. A tagállamoknak tartózkodniuk kell olyan szabályok bevezetésétől, amelyek a kedvezményezettek számára bonyolulttá teszik az alapok felhasználását. [Mód. 9]

(11)  A partnerség elve az alapok végrehajtásának egy kulcsfontosságú szempontja, amely a többszintű irányítási megközelítésre épül, és biztosítja a regionális, helyi és egyéb hatóságok, a civil társadalom és a szociális partnerek részvételét. A partnerségek szervezésének folytonossága érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia a 240/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet(6) továbbra is érvényes módosítására és kiigazítására. [Mód. 10]

(12)  Uniós szinten a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere jelenti a nemzeti reformprioritások meghatározásának és végrehajtásuk felügyeletének keretét. A tagállamok ezen reformprioritások támogatására saját többéves nemzeti beruházási stratégiákat dolgoznak ki. Ezeket a stratégiákat, melyek a nemzeti és uniós támogatásra ajánlott, prioritást élvező beruházási projektek felvázolására és koordinálására irányulnak, az éves nemzeti reformprogramokkal együtt terjesztik elő. Céljuk továbbá elősegíteni az uniós támogatások koherens felhasználását és maximalizálni a főként az alapokból, az európai beruházásstabilizáló funkcióból és az InvestEU-ból biztosított pénzügyi támogatások hozzáadott értékét. [Mód. 11]

(13)  A tagállamoknak meg figyelembe kell határozniuk, hogy miként kell figyelembe venni venniük az EUMSZ 121. cikkének (2) bekezdése szerint elfogadott vonatkozó országspecifikus ajánlásokat és az EUMSZ 148. cikkének (4) bekezdése szerint elfogadott vonatkozó tanácsi ajánlásokat a programozási dokumentumok elkészítésekor, amennyiben összhangban vannak a program által azonosított célkitűzésekkel. A 2021–2027 közötti programozási időszak (a továbbiakban: programozási időszak) alatt a tagállamoknak rendszeresen be kell mutatniuk a monitoringbizottság és a Bizottság számára az országspecifikus ajánlások, valamint a szociális jogok európai pillére végrehajtásának támogatására indított programok végrehajtásának alakulását. A félidős felülvizsgálat során a tagállamoknak többek között mérlegelniük kell, hogy a programozási időszak kezdetét követően elfogadott vagy módosított vonatkozó országspecifikus ajánlások érvényesítése érdekében szükség van-e a programok módosítására. [Mód. 12]

(14)  A tagállamoknak a programjaiknál, valamint a karbonszegény beruházásokra allokált pénzügyi igényeknél figyelembe kell venniük az energiaunió irányításáról szóló rendelet(7) alapján – többek között a félidős felülvizsgálat során – elkészítendő nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervük tervezetében foglaltakat, valamint annak a folyamatnak az eredményét, amelynek végén megszületnek az e tervre vonatkozó uniós ajánlások. [Mód. 13]

(15)  Az egyes tagállamok által készített partnerségi megállapodásnak egy olyan stratégiai dokumentumnak kell lennie, amely irányt mutat a programok tervezése kapcsán a Bizottság és az adott tagállamok között folytatott tárgyalásokhoz. Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében célszerű lenne, ha a partnerségi megállapodásokat nem kellene módosítani a programozási időszak alatt. A programozás elősegítése céljából és a dokumentumok közti tartalmi átfedések elkerülése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a partnerségi megállapodások egy program részét képezhetik képezhessék. [Mód. 14]

(16)  Minden Az e rendelet 10. és 21. cikkében meghatározott bizonyos feltételek mellett, minden egyes tagállamnak rugalmas lehetőséget kell lehet biztosítani arra, hogy hozzájárulhasson az InvestEU-hoz az adott tagállamban megvalósítandó beruházásokhoz nyújtandó költségvetési garanciák biztosítása céljából. [Mód. 15]

(17)  Az alapok által biztosított uniós támogatások befogadó, megkülönböztetésmentes, hatékony és eredményes felhasználásához szükséges előfeltételek teljesülése céljából létre kell hozni az előfeltételek korlátozott listáját, valamint értékelésükre egy egyértelmű és kimerítő objektív kritériumrendszert kell megállapítani. Az egyes előfeltételeket hozzá kell egy egyedi célkitűzéshez, és automatikusan kell alkalmazni őket, amikor az adott célkitűzés támogatás céljából kiválasztásra kerül. Amennyiben ezek a feltételek nem teljesülnek, az egyedi célkitűzések keretében megvalósítandó műveletekhez kapcsolódó kiadásokat nem szabad feltünteni a kifizetési kérelmekben. A kedvező beruházási keret fenntartása érdekében az előfeltételek folyamatos teljesülését rendszeresen ellenőrizni kell. Fontos biztosítani továbbá, hogy a támogatásra kiválasztott műveleteket azokkal a stratégiákkal és tervezési dokumentumokkal összhangban hajtsák végre, amelyeken a teljesített előfeltételek alapulnak, ezáltal biztosítva, hogy valamennyi társfinanszírozott művelet megfeleljen az uniós szakpolitikai keretnek. [Mód. 16]

(18)  A tagállamoknak egy, az összes mutatót, részcélt és célértéket lefedő eredményességi keretet kell létrehozniuk a program teljesítésének figyelemmel kíséréséhez, értékeléséhez és az azzal kapcsolatos jelentéskészítéshez. Ez lehetővé teszi, hogy a projektek kiválasztása és értékelése eredményorientált legyen. [Mód. 17]

(19)  A tagállamnak félidős felülvizsgálatot kell végezniük az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap által támogatott összes program vonatkozásában. Ez a felülvizsgálat biztosítaná a programoknak a program teljesítésére épülő teljes értékű módosítását, miközben lehetőséget adna az új kihívások, illetve a 2024-ben kiadott vonatkozó országspecifikus ajánlások figyelembevételére, valamint a nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek és a szociális jogok európai pillére terén történő előrehaladásra is. Figyelembe kell venni a demográfiai kihívásokat is. Ezzel párhuzamosan a Bizottságnak 2024-ben – a 2025-ös évre vonatkozó technikai kiigazítással együtt – a vonatkozó alap-jogiaktusban rögzített allokációs módszert alkalmazva felül kell vizsgálnia az egyes tagállamok számára a kohéziós politika „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzésére a 2025-ös, 2026-os és 2027-es évekre elkülönített összes előirányzatot. Ez a felülvizsgálat a félidős felülvizsgálat eredményével együtt programmódosításokat fog szükségessé tenni a 2025-ös, 2026-os és 2027-es évekre megállapított pénzügyi előirányzatokra nézve. [Mód. 18]

(20)  Az uniós finanszírozási politikák és az Unió gazdasági kormányzása közötti kapcsolatot biztosító mechanizmusokat tovább kell finomítani, és lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy javaslatot tegyen a Tanácsnak egy adott tagállam egy vagy több programjára vonatkozó kötelezettségvállalások teljes vagy részbeni felfüggesztésére, ha a tagállam nem hoz hatékony intézkedést a gazdasági kormányzási folyamattal összefüggésben. Az egységes végrehajtás biztosítása érdekében, valamint a meghozandó intézkedések pénzügyi hatásának jelentőségére tekintettel a végrehajtási jogköröket a Tanács hatáskörébe kell utalni, amelynek bizottsági javaslat alapján kell eljárnia. A gazdasági kormányzás folyamatának keretében meghozandó hatékony intézkedések biztosításához szükséges határozatok elfogadásának megkönnyítése érdekében be kell vezetni a fordított minősített többségi szavazás eljárását. [Mód. 425/rev, 444/rev, 448 és 469]

(20a)  A tagállamok a jelenlegi Stabilitási és Növekedési Paktum keretén belül megfelelően indokolt esetben rugalmassági kérelmet nyújthatnak be a közkiadások vagy az azzal egyenértékű strukturális kiadások esetében, amelyeket az európai strukturális és befektetési alapok („esb-alapok”) részeként aktivált beruházások társfinanszírozásával a közigazgatás támogat. A Bizottságnak gondosan meg kell vizsgálnia a vonatkozó kérelmet, amikor a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós vagy korrekciós ága alapján meghatározza a költségvetési kiigazítást. [Mód. 20]

(21)  A programok tartalmával kapcsolatban közös követelményeket szükséges megállapítani, figyelembe véve az egyes alapok egyedi jellegét. Ezek a követelmények kiegészíthetők alapspecifikus szabályokkal. Az (EU) [XXX] európai parlamenti és tanácsi rendelet(8) (a továbbiakban: ETE rendelet) céljaként egyedi rendelkezéseket állapít meg az európai területi együttműködési célkitűzés (Interreg) keretébe tartozó programok tartalmára vonatkozóan.

(22)  A programvégrehajtás rugalmasságának biztosítása és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében korlátozott mértékben lehetővé kell tenni pénzügyi átcsoportosításokat ugyanazon program prioritásai között anélkül, hogy a programot módosító bizottsági határozatra lenne szükség. A felülvizsgált pénzügyi táblázatokat be kell nyújtani a Bizottsághoz, ezzel biztosítandó, hogy az egyes prioritásokhoz tartozó pénzügyi allokációkra vonatkozó információk naprakészek legyenek.

(22a)  A nagyprojektek jelentős részét képviselik az uniós kiadásoknak és gyakran stratégiai fontosságúak az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégia célkitűzéseinek eléréséhez. Indokolt tehát, hogy a bizonyos küszöbértéket meghaladó volumenű műveletekre e rendelet keretében továbbra is egyedi jóváhagyási eljárások vonatkozzanak. A küszöbértéket a teljes elszámolható költségekkel összefüggésben kell megállapítani, a várható nettó bevétel figyelembe vételét követően. Az egyértelműség érdekében helyénvaló e célból meghatározni, hogy mit kell tartalmaznia egy nagyprojektre vonatkozóan benyújtott kérelemnek. A kérelemnek tartalmaznia kell az annak megerősítéséhez szükséges információt, hogy az alapokból biztosított pénzügyi hozzájárulás nem jár az Unión belül már létező létesítményekben jelentős számú munkahely megszűnésével. A tagállamoknak az összes előírt információt be kell nyújtaniuk, a Bizottság pedig értékeli a nagyprojektet annak megállapítása érdekében, hogy indokolt-e a kért pénzügyi hozzájárulás. [Mód. 21]

(23)  Az integrált területi fejlesztési koncepció megerősítése céljából az olyan területi eszközök – mint például az integrált területi beruházások, az EMVA keretében LEADER-ként ismeretes közösségvezérelt helyi fejlesztés vagy „a polgárokhoz közelebb álló Európa” szakpolitikai célkitűzés szerinti bármely olyan egyéb területi eszköz, amely a tagállam által az ERFA céljára programozott beruházásokhoz tervezett kezdeményezéseket támogat – formájában végzett beruházásokat területi és helyi fejlesztési stratégiákra kell alapozni. Ugyanez vonatkozik az olyan kapcsolódó kezdeményezésekre, mint az „intelligens falvak”. Az integrált területi beruházások és a tagállamok által tervezett területi eszközök céljára minimumkövetelményeket kell meghatározni a területi stratégiák tartalmára vonatkozóan. Ezeket a területi stratégiákat az érintett hatóságok vagy szervek felelősségi körében kell kidolgozni és jóváhagyni. Annak biztosítására, hogy az érintett hatóságok vagy szervek részt vegyenek a területi stratégiák végrehajtásában, e hatóságok vagy szervek felelősségi körébe kell utalni a támogatni kívánt műveletek kiválasztását, vagy be kell vonni őket a kiválasztásba. [Mód. 22]

(24)  A helyi szintű lehetőségek jobb mozgósítása érdekében meg kell erősíteni és le kell egyszerűsíteni a közösségvezérelt helyi fejlesztést. Ennek figyelembe kell vennie a helyi igényeket és lehetőségeket, valamint az adott társadalmi-kulturális jellemzőket, és elő kell mozdítania a strukturális változásokat, a közösségi és igazgatási kapacitás építését és az innováció ösztönzését. Meg kell erősíteni az alapok közötti szoros együttműködést és azok integrált felhasználását a helyi fejlesztési stratégiák támogatásában. Lényeges alapelvként a közösség érdekeit képviselő helyi akciócsoportokra kell ruházni a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák kidolgozását és végrehajtását illető felelősséget. Meg kell könnyíteni a „vezető alap” koncepciójának alkalmazását, hogy a különböző alapokból könnyebben lehessen összehangolt módon támogatni a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiákat, és egyszerűsödjön azok végrehajtása. [Mód. 23]

(25)  Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a tagállam kezdeményezésére a technikai segítségnyújtást egy, a program végrehajtásának előrehaladásán alapuló átalányfinanszírozás alkalmazásával kell biztosítani. Ez a technikai segítségnyújtás kiegészíthető olyan célzott adminisztratív kapacitásépítő intézkedésekkel, például a humán erőforrások készségcsoportjának értékelésével, amelyek költségfüggetlen visszatérítési módszereket alkalmaznak. Az intézkedésekről és teljesítésekről, valamint a hozzájuk kapcsolódó uniós kifizetésekről történt megegyezéseket egy ütemtervben lehet rögzíteni, melyek lehetővé teszik az eredményalapú helyi kifizetéseket. [Mód. 24]

(26)  Egyértelműsíteni kell, hogy amennyiben egy tagállam azt javasolja a Bizottságnak, hogy egy programnak vagy annak egy részének prioritását egy költségfüggetlen finanszírozási rendszeren keresztül valósítsák meg, akkor a megegyezés tárgyát képező intézkedések, teljesítések és feltételek nem kapcsolódhatnak olyan konkrét beruházásokhoz, amelyeket az adott tagállamban vagy régióban megosztott irányítás alatt álló programok keretében végeznek.

(27)  A programok teljesítésének vizsgálata céljából a tagállamnak monitoringbizottságokat kell felállítania, amelyekben helyet kapnak a civil társadalom és az érintett szociális partnerek képviselői is. Az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap esetében az éves végrehajtási jelentéseket a programvégrehajtásra vonatkozóan a tagállam által elérhetővé tett legfrissebb információkon és adatokon alapuló éves strukturált szakpolitikai párbeszéddel kell felváltani. [Mód. 25]

(28)  A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás(9) (22) és (23) bekezdése értelmében az Alapok értékelését egyedi nyomonkövetési követelmények útján gyűjtött információ alapján kell végezni, kerülve a túlszabályozást és az adminisztratív terhet, főként a tagállamokra nehezedőt. Ezek a követelmények adott esetben az alapok hatásainak helyszíni értékeléséhez alapul szolgáló mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak. A mutatókat lehetőség szerint a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő módon kell kidolgozni. [Mód. 26]

(29)  A programvégrehajtásra vonatkozó átfogó, naprakész információk rendelkezésre állásának biztosítása érdekében egy gyakoribb hatékony és időben történő elektronikus jelentéskészítést kell előírni a mennyiségi adatok vonatkozásában. [Mód. 27]

(30)  A következő programozási időszak kapcsolódó programjai és tevékenységei előkészítésének támogatása céljából a Bizottságnak félidős értékelést kell végeznie az alapokról. A programozási időszak végén a Bizottságnak visszamenőleges értékeléseket kell végeznie az alapokról, amelyeknek az alapok által kifejtett hatásra kell koncentrálniuk. Az értékelések eredményeit nyilvánossá kell tenni. [Mód. 28]

(31)  A tagállamokban a programhatóságoknak, a kedvezményezetteknek és az érdekelt feleknek fel kell hívniuk a figyelmet az uniós finanszírozás eredményeire, és ennek megfelelően tájékoztatniuk kell a közvéleményt. Az átláthatósági, kommunikációs és láthatósági tevékenységek alapvetően fontosak az uniós tevékenységek helyi láthatóvá tételében, és e tevékenységeknek valós, pontos és naprakész információkon kell alapulniuk. Ahhoz, hogy ezek a követelmények végrehajthatók legyenek, a programhatóságoknak és a Bizottságnak rendelkezésére kell állniuk korrekciós intézkedések arra az esetre, ha ezeket nem tartják be.

(32)  Az irányító hatóságoknak strukturált információkat kell közzétenniük a kiválasztott műveletekről és kedvezményezettekről az adott műveletet támogató program weboldalán, aminek során figyelembe kell venni az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet(10) személyes adatokra vonatkozó adatvédelmi követelményeit.

(33)  Az alapok használatának egyszerűsítése és a hibák kockázatának csökkentése céljából célszerű meghatározni a tagállamoknak szánt uniós hozzájárulások formáit, úgymint a tagállamok által a kedvezményezetteknek nyújtott támogatási formákat.

(34)  Ami a kedvezményezetteknek nyújtott támogatásokat illeti, a tagállamoknak egyre nagyobb mértékben kell alkalmazniuk az egyszerűsített költségelszámolási módszereket. Az egyszerűsített költségelszámolási módszerek kötelező használatához kapcsolódó küszöbértéknek a művelet teljes költségétől kell függenie, hogy ezáltal a küszöbérték alatti valamennyi művelet azonos kezelés alá essen, függetlenül attól, hogy a támogatás állami vagy magánjellegű-e. Amennyiben egy tagállam javaslatot kíván tenni egy egyszerűsített költségelszámolási módszer alkalmazására, konzultálhat a monitoringbizottsággal. [Mód. 29]

(35)  Az átalányfinanszírozások azonnali végrehajtásának lehetővé tétele érdekében a tagállamok által a 2014–2020 közötti időszakban tisztességes, méltányos és igazolható számítási módszerrel megállapított valamennyi százalékos átalány továbbra is alkalmazható a jelen rendelet alapján támogatott hasonló műveletekhez, anélkül, hogy új számítási módszerre lenne szükség.

(36)  A társfinanszírozott környezetvédelmi beruházások hozamának felhasználásának optimalizálása érdekében szinergiákat kell biztosítani a LIFE környezetvédelmi és éghajlat-politikai programmal, különösen a LIFE stratégiai integrált projektek és stratégiai természetvédelmi projektek révén, emellett pedig az Európai horizont és más uniós programok keretében finanszírozott projektekkel. [Mód. 30]

(37)  A jogi egyértelműség érdekében célszerű meghatározni a támogathatósági időszakot a jelen rendelet alapján az alapokból támogatott műveletekhez kapcsolódó kiadások és költségek tekintetében, illetve korlátozni a befejezett műveletek támogatását. Emellett pontosítani kell, hogy mely dátumtól lesznek támogathatók a kiadások az alapokból új programok elfogadása vagy a programok módosítása esetében, belefoglalva azt a kivételes lehetőséget is, hogy a támogathatósági időszak kitolható valamely természeti katasztrófa kezdete napjára, amennyiben az adott katasztrófa kezelése érdekében sürgős erőforrás-mobilizálásra van szükség.

(38)  Az alapok befogadó jellegének, eredményességének, igazságosságának és fenntartható hatásának biztosítására olyan rendelkezéseket kell hozni, amelyek biztosítják az infrastruktúrába történő beruházások vagy a termelő beruházások megkülönböztetésmentes jellegét és hosszú élettartamát, és megakadályozzák, hogy az alapokat tisztességtelen előny megszerzésére használják fel. Az irányító hatóságoknak külön figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy ne támogassák az áthelyezést a műveletek kiválasztásakor, valamint hogy szabálytalanságként kezeljék a tartósság követelményének meg nem felelő műveletekre jogosulatlanul kifizetett összegeket. [Mód. 31]

(39)  Az egymást kiegészítő jelleg erősítése és a végrehajtás egyszerűsítése céljából lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a Kohéziós Alapból és az ERFA-ból nyújtott támogatások a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés keretében végrehajtott közös programok esetében az ESZA+-ból nyújtott támogatásokkal együttesen kerüljenek felhasználásra.

(40)  A teljes egészében vagy részben az Unió költségvetéséből finanszírozott beruházások hozzáadott értékének optimalizálása érdekében szinergiákat kell keresni, elsősorban az alapok és a közvetlenül irányított eszközök, mint például a reformok végrehajtását elősegítő eszköz között. Ennek a szakpolitikai koordinációnak elő kell mozdítania a könnyen használható mechanizmusokat és a többszintű irányítást. Ezeket a szinergiákat alapvetően azáltal kell megvalósítani, hogy egyrészt hasonló művelet esetében elismerhetővé kell tenni a Horizont Europe keretében elszámolható költségek átalányfinanszírozását, másrészt lehetővé kell tenni egy adott műveleten belül a különböző uniós eszközökből nyújtott finanszírozás ötvözését, amennyiben elkerülhető a kettős finanszírozás. Ezért ennek a rendeletnek szabályoznia kell az alapokból történő kiegészítő finanszírozást. [Mód. 32]

(41)  A finanszírozási eszközöket nem lehet tevékenységek újrafinanszírozására használni, például a beruházási döntés napján fizikailag már befejeződött vagy teljes körűen megvalósított beruházások hatályos kölcsönmegállapodásainak más formában történő finanszírozásának leváltására, hanem azokat olyan, tetszőleges típusú új beruházások támogatására kell fordítani, amelyek összhangban állnak a mögöttes szakpolitikai célokkal.

(42)  A támogatási intézkedések finanszírozási eszközök révén történő finanszírozására vonatkozó döntést előzetes értékelés alapján kell meghozni. Ebben a rendeletben meg kell határozni az előzetes értékelések minimálisan kötelező elemeit, és – az adminisztratív terhek és a finanszírozási eszközök késedelmes felállításának elkerülése érdekében –lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy a 2014–2020 közötti időszakra elvégzett előzetes értékelést használják, adott esetben annak aktualizált formájában.

(42a)   Az irányító hatóságok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy finanszírozási eszközök felhasználása érdekében közvetlenül ítéljenek oda szerződést az EBB csoport, nemzeti fejlesztési bankok vagy nemzetközi pénzügyi szervezetek részére. [Mód. 33]

(43)  A járulékos finanszírozási támogatást célzó finanszírozási eszközök bizonyos típusainak könnyebb alkalmazása érdekében lehetőség van arra, hogy a finanszírozási eszközökre vonatkozó szabályokat erre a kombinációra alkalmazzák, egyetlen finanszírozási eszköz műveletei keretében. Az ilyen esetekre egyedi feltételeket kell megállapítani a kettős finanszírozás elkerülése érdekében.

(44)  Lehetővé kell tenni, hogy az irányító hatóságok – az állami támogatásokra és a közbeszerzésekre vonatkozóan a 2014–2020-as programozási időszakban már egyértelműen lefektetett szabályok maradéktalan figyelembevételével – eldönthessék, hogy a célrégiók egyedi szükségleteinek kielégítése szempontjából mi a finanszírozási eszközök végrehajtásának legmegfelelőbb módja. Ennek keretében a Bizottságnak az Európai Számvevőszékkel együttműködve iránymutatást kell adnia az állami támogatásoknak való megfelelés értékelése és az állami támogatási programok kidolgozása terén a könyvvizsgálók, az irányító hatóságok és a kedvezményezettek számára. [Mód. 34]

(45)  A megosztott irányítás elvével és az arra vonatkozó szabályokkal összhangban a tagállamok és a Bizottság közösen felelnek a programok irányításáért és kontrolljáért, és nekik kell biztosítaniuk az alapok jogszerű és szabályos felhasználását. Mivel az említett irányítás és kontroll elsősorban a tagállamok felelősségébe tartozik, és nekik kell biztosítaniuk, hogy az alapok által támogatott műveletek megfeleljenek az alkalmazandó jognak, erre vonatkozó kötelezettségeiket egyértelműen meg kell határozni. A Bizottság ezzel kapcsolatos jogosultságait és felelősségi körét szintén meg kell állapítani.

(45a)   Az elszámoltathatóság és az átláthatóság növelése érdekében a Bizottságnak gondoskodnia kell egy olyan panaszkezelési rendszerről, amely a programok előkészítésének és végrehajtásának minden szakaszában – a nyomon követést és az értékelést is ideértve – hozzáférhető az állampolgárok és az érdekelt felek számára. [Mód. 35]

(46)  A programvégrehajtás gyors beindításának megkönnyítése céljából adott esetben meg kell könnyíteni a végrehajtási intézkedések – köztük az igazgatási és informatikai rendszerek – előző programozási időszakból történő átvételét. Amennyiben nincs szükség új technológiára, az előző programozási időszakra felállított számítógépesített rendszereket – az esetlegesen szükséges módosítások mellett – célszerű fenntartani. [Mód. 36]

(47)  A programirányítási feladatok észszerűsítése érdekében az MMA, a BBA és a HAVE által támogatott programok esetében biztosítani kell, hogy a számviteli feladatok össze legyenek vonva az irányító hatóságok számviteli feladataival, más alapok esetében pedig lehetőséget kell biztosítani erre.

(48)  Mivel elsődlegesen az irányító hatóság felel az alapok hatékony és eredményes végrehajtásáért, és ezért számos feladatot ellát, a programok kiválasztásával, programirányítással és a monitoringbizottság támogatásával kapcsolatos feladatait részletesen meg kell határozni. A kiválasztott műveleteknek összhangban kell lenniük a horizontális elvekkel.

(48a)  Az alapok eredményes felhasználásának támogatása érdekében kérésre valamennyi tagállam rendelkezésére kell állnia az EBB által nyújtott támogatásnak. Ez kapacitásépítést, valamint a projektek azonosításához, előkészítéséhez és végrehajtásához nyújtott támogatást, továbbá a pénzügyi eszközökkel és beruházási platformokkal kapcsolatos tanácsadást foglalhat magában. [Mód. 37]

(49)  Az alapok és a közvetlenül irányított eszközök közötti szinergiák optimalizálása érdekében meg kell könnyíteni azoknak a műveleteknek a támogatását, amelyek már megkapták a „kiválósági pecsét” tanúsítványt.

(50)  Az alapok hatékony és eredményes végrehajtása és az igazgatási költségek és terhek közötti kellő egyensúly megteremtése érdekében az irányítási ellenőrzések gyakoriságát, hatályát és alkalmazási körét kockázatértékelés alapján kell megállapítani, amelynél figyelembe kell venni olyan tényezőket, mint a végrehajtott műveletek típusa, a műveletek összetettsége és száma, a kedvezményezettek, valamint az előző irányítási ellenőrzések és auditok során azonosított kockázati szint. Az alapok irányítási és ellenőrzési intézkedéseinek az uniós költségvetést érintő kockázat mértékével kell arányosnak lenniük. [Mód. 38]

(51)  Az ellenőrző hatóságnak ellenőrzéseket kell végeznie, és gondoskodnia kell arról, hogy a Bizottság részére adott ellenőri vélemény megbízható legyen. Ennek az ellenőri véleménynek három területen kell biztosítékot szolgáltatnia a Bizottság számára, nevezetesen a bejelentett kiadások jogszerűsége és szabályossága, az irányítási és kontrollrendszerek működése, valamint az elszámolások teljessége, pontossága és valódisága tekintetében.

(52)  Az ellenőrzések csökkenthetők, amennyiben bizonyítható, hogy a program legutóbbi két egymást követő évben mindvégig hatékonyan működött, mivel azt mutatja, hogy az alapokat hosszabb időn keresztül hatékonyan és eredményes használta fel.

(53)  A kedvezményezettek adminisztratív terheinek és az adminisztratív költségek csökkentése érdekében meg kell határozni az alapokra vonatkozóan az egységes ellenőrzés elvének konkrét alkalmazását.

(54)  Egy egyszerűsített előfinanszírozási rendszert kell létrehozni a pénzügyi irányítás egyszerűsítése céljából. Az előfinanszírozási rendszer azt hivatott biztosítani, hogy a tagállam a program végrehajtásának kezdetétől rendelkezzen a kedvezményezettek támogatásához szükséges eszközökkel.

(55)  A tagállamok és a Bizottság adminisztratív terheinek csökkentése érdekében egy kötelező ütemtervet kell felállítani a negyedéves kifizetési kérelmekre. A bizottsági kifizetésekre továbbra is alkalmazni kell a 10 %-os visszatartást az éves számlaegyenleg kifizetéséig, amikor a Bizottság meg tudja állapítani, hogy az elszámolások teljesek, pontosak és valósak-e.

(56)  Az adminisztratív terhek csökkentése céljából az elszámolások éves elfogadásának rendszerét egyszerűsíteni kell oly módon, hogy az egyszerűbb módszereket biztosítson a kifizetésekre és visszatérítésekre, amennyiben nincs véleményeltérés a Bizottság és a tagállam között.

(57)  Az Unió pénzügyi érdekeinek és költségvetésének védelme érdekében arányos intézkedéseket kell megállapítani és végrehajtani a tagállamok és a Bizottság szintjén. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy megszakítsa a kifizetési határidőket, felfüggessze az időközi kifizetéseket, és pénzügyi korrekciókat alkalmazzon, amennyiben a vonatkozó feltételek teljesülnek. A Bizottságnak tiszteletben kell tartania az arányosság elvét oly módon, hogy figyelembe veszi a szabálytalanságok jellegét, súlyosságát és gyakoriságát, valamint azoknak az uniós költségvetést érintő pénzügyi következményeit.

(58)  A tagállamoknak továbbá meg kell előzniük, fel kell tárniuk és hatékonyan kezelniük kell minden szabálytalanságot, ideértve a kedvezményezettek által elkövetett szabálytalanságokat. Emellett az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom rendelettel(11), a 2988/95/Euratom,EK rendelettel(12) és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel(13) összhangban közigazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 rendeletnek(14) megfelelően kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló (EU) 2017/1371 irányelv(15) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más jogellenes tevékenységeket. A tagállamok megteszik a szükséges lépéseket annak biztosításához, hogy bármely, uniós alapokban részesülő személy vagy entitás teljes mértékben együttműködjön az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, és megadja a Bizottság, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára szükséges jogokat es hozzáférést, továbbá szavatolja, hogy az uniós alapok felhasználásában részt vevő bármely harmadik fél ezzel egyenértékű jogokat biztosít. A tagállamoknak részletes jelentést kell tenniük készíteniük a Bizottság számára a feltárt szabálytalanságokról, ideértve a csalást, az ezzel kapcsolatos nyomon követő intézkedésekről, valamint az OLAF vizsgálatainak nyomon követéséről. Azok a tagállamok, amelyek nem vesznek részt az Európai Ügyészséggel folytatott megerősített együttműködésben, jelentést tesznek a Bizottságnak a nemzeti bűnüldöző hatóságok által az uniós költségvetést érintő szabálytalanságok kapcsán hozott határozatokról. [Mód. 39]

(59)  A pénzügyi fegyelem ösztönzése érdekében célszerű a program szintjén meghatározni a költségvetési kötelezettségvállalások visszavonására vonatkozó intézkedéseket.

(60)  Az EUMSZ gazdasági, társadalmi és területi kohéziós célkitűzéseinek előmozdítása érdekében a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés keretében az összes régiót támogatni kell. A célra fordított forrásokat az ERFA és az ESZA+ alapokból kell biztosítani a gazdasági és társadalmi fejlődés kiegyensúlyozott és fokozatos támogatása, illetve szintjének tükrözése érdekében olyan hozzájárulási kulcs alapján, amely elsősorban az egy főre jutó GDP-n alapul. Azoknak a tagállamoknak, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme (GNI) alacsonyabb, mint az uniós átlag 90 %-a, a Kohéziós Alapból a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés keretében kell részesülniük támogatásban.

(61)  Az alapokból támogatásra jogosult régiók és területek kijelöléséhez objektív kritériumokat kell meghatározni. Ebből a célból indokolt, hogy a régiók és térségek uniós szinten történő meghatározása a régiók közös osztályozási rendszerén alapuljon, amelyet legutóbb a az 868/2014/EU (EU) 2016/2066 bizottsági rendelettel(16) módosított 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(17) állapított meg. [Mód. 40]

(62)  Annak érdekében, hogy megfelelő pénzügyi keret jöjjön létre az ERFA, az ESZA +, az ETHA és a Kohéziós Alap számára, a Bizottságnak éves lebontást kell készítenie a tagállamonként elérhető juttatásokról a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés alapján a támogatásra jogosult régiók felsorolásával, valamint az „európai területi együttműködés” célkitűzés (Interreg) előirányzataival együtt. Figyelembe véve azt, hogy a tagállamok számára biztosítandó nemzeti juttatásokat a 2018-ban rendelkezésre álló statisztikai adatok és előrejelzések alapján kell megállapítani, és tekintve az előrejelzési bizonytalanságokat, a Bizottságnak 2024-ben valamennyi tagállam összes juttatását felül kell vizsgálnia az akkor elérhető legfrissebb statisztikai adatok alapján, és ahol a halmozott eltérés +/- 5 %-nál nagyobb, ezeket a juttatásokat a 2025–2027-es évekhez kell igazítani annak érdekében, hogy a félidős értékelés és a technikai kiigazítás eredményei tükröződjenek a program módosításaiban. [Mód. 41]

(63)  A transzeurópai közlekedési hálózatok projektjeinek finanszírozása a(z) (EU) rendelet [új CEF-rendelet]-nek(18) megfelelően továbbra is a Kohéziós Alapból történik megosztott irányítás és közvetlen végrehajtás szerint, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében. A 2014–2020 közötti programidőszak sikeres megközelítésére építve a célból a Kohéziós Alapból 10 000 000 000 4 000 000 000 EUR-t az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz számára kell átcsoportosítani. [Mód. 42]

(64)  Az ERFA és az ESZA+ alapokból és a Kohéziós Alapból származó források bizonyos összegeit az Európai Városfejlesztési Kezdeményezésre kell fordítani, amit a Bizottság közvetlen vagy közvetett irányítása alatt kell majd végrehajtani. A jövőben a hátrányos helyzetű régiók és közösségek számára biztosított speciális támogatást is tovább kell vizsgálni. [Mód. 43]

(65)  Abból a célból, hogy a régiók különböző kategóriái megfelelő juttatásban részesüljenek, az elv az, hogy a kevesébe fejlett, az átmeneti és fejlettebb régiók tekintetében a tagállamoknak előirányzott összesített juttatást nem szabad átcsoportosítani a kategóriák között. Mindemellett a tagállamoknak az adott kihívások leküzdésére vonatkozó szükségletei figyelembevétele érdekében a tagállamok kérhetik a juttatások átcsoportosítását a fejlettebb vagy átmeneti régiókból a kevésbé fejlett régiókba, és indokolniuk kell döntésüket. Ahhoz, hogy a kevésbé fejlett régiók elegendő pénzügyi forrásokban részesüljenek, meg kell állapítani azt a felső határt, amit a juttatásaikból át lehet csoportosítani a fejlettebb vagy az átmeneti régiókba. A források célok közötti átcsoportosítása nem lehetséges.

(65a)   A 7. kohéziós jelentésben(19) ismertetett, közepes jövedelmű régiók előtt álló kihívásokkal (alacsony növekedés a fejlettebb régiókhoz képest, de a kevésbé fejlett régiókhoz képest is; e probléma különösen az EU27 átlagos GDP-jének 90 és 100% közötti egy főre jutó GDP-vel rendelkező régiókat érinti) való megbirkózás érdekében az „átmeneti régióknak” megfelelő támogatásban kell részesülniük, és ezeket úgy kell meghatározni, hogy az EU27 átlagos GDP-jének 75%-a és 100%-a közötti egy főre jutó GDP-vel rendelkező régiók tartozzanak ide. [Mód. 44]

(66)  Az Ír-sziget egyedi és specifikus helyzetének összefüggésében és az Észak-Írországi és Írország közötti, a nagypénteki megállapodás égisze alatt megvalósuló együttműködés támogatása érdekében új, „PEACE PLUS” elnevezésű határokon átnyúló program folytatódik Észak-Írország és Írország határ menti megyéiben, építve az előző programok, a Peace és az Interreg keretében végzett munkára. Figyelembe véve ennek gyakorlati jelentőségét, e programot egyedi allokációval kell támogatni a békét és megbékélést célzó programok támogatásának folytatása érdekében, továbbá az európai területi együttműködési célkitűzés (Interreg) keretében rendelkezésre álló ír allokáció megfelelő részét is a programhoz kell allokálni.

(66a)  Az Egyesült Királyság Unióból való kilépésével összefüggésben egyes régiók és tagállamok földrajzi adottságaikból, jellegükből és/vagy kereskedelmi kapcsolataik mértékéből adódóan a többieknél nagyobb mértékben lesznek a kilépés következményeinek kitéve. Ezért fontos, hogy az Egyesült Királyság kilépését követően a kohéziós politika keretében is gyakorlati megoldásokat találjunk az érintett régiók és tagállamok előtt álló kihívások kezelésére. Ezen túlmenően a leginkább érintett helyi és regionális hatóságok és a tagállamok szintjén folyamatos együttműködést kell kialakítani az információcsere és a bevált gyakorlatok cseréje révén. [Mód. 45]

(67)  A kohéziós politika területén a társfinanszírozási elvnek a megfelelő szintű, állami vagy magánjellegű nemzeti támogatás révén való tiszteletben tartásához szükség van a társfinanszírozás maximális arányának régiókategóriánkénti megállapítására. Ezeknek az arányoknak tükrözniük kell a tagállamok gazdasági fejlettségét az egy főre jutó GDP tekintetében az EU-27 átlaghoz viszonyítva, ügyelve arra, hogy a kategóriájuk eltolódásai miatt ne részesüljenek kevésbé előnyös bánásmódban. [Mód. 46]

(68)  E rendelet egyes nem alapvető elemeinek kiegészítése és módosítása érdekében az EUMSZ 290. cikke szerinti jogi aktusok elfogadására felhatalmazást kell adni a Bizottság részére az e rendelet egyes mellékleteiben található elemek módosítása, vagyis a következők tekintetében: a beavatkozás típusaira vonatkozó dimenziók és kódok, a partnerségi megállapodások és programok mintája, az adattovábbítás mintája, az Európai Unió emblémájának használata, a finanszírozási megállapodások és stratégiai dokumentumok elemei, az ellenőrzési nyomvonal, az elektronikus adatcsererendszerek, az irányítási és kontrollrendszerek leírásának mintája, a vezetői nyilatkozat mintája, az ellenőri vélemény mintája, az éves kontrolljelentés mintája, az auditstratégia mintája, a kifizetési kérelmek mintája, a számlák mintája és a pénzügyi korrekció szintjének meghatározása.

(69)  Emellett az EUMSZ 290. cikke szerinti jogi aktusok elfogadására felhatalmazást kell adni a Bizottság részére a következők tekintetében: a partnerségre vonatkozó európai magatartási kódex módosítása annak érdekében, hogy a kódex a rendelethez igazodjon, a jelentendő szabálytalanságok meghatározását szolgáló kritériumok megállapítása, az átalányalapú egységköltségek, egyösszegű kifizetések, százalékos átalányok és a valamennyi tagállamra vonatkozó költségfüggetlen finanszírozás meghatározása, valamint a szabványosított, azonnal használható mintavételi módszerek megállapítása. [Mód. 47]

(70)  Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő, átlátható konzultációkat folytasson valamennyi érdekelt féllel, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. [Mód. 48]

(71)  A partnerségi megállapodások elfogadására, a programok elfogadására vagy módosítására, valamint a pénzügyi korrekciók alkalmazására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. A szabálytalanságok jelentésére használt formátummal, a rögzítendő és tárolandó elektronikus adatokkal és a végső teljesítményjelentés mintájával összefüggő végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(20) megfelelően kell gyakorolni. Jóllehet e jogi aktusok általános jellegűek, a tanácsadó-bizottsági eljárás alkalmazása indokolt, mivel csak a technikai szempontokat, a formátumokat és mintákat határozzák meg. Az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap tekintetében a pénzügyi juttatások allokációjának meghatározásával kapcsolatos végrehajtási hatásköröket bizottsági eljárások nélkül szükséges elfogadni, mivel kizárólag előre meghatározott számítási módszertan alkalmazását tükrözik.

(72)  Mivel az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(21), illetve a 2014–2020 közötti programozási időszakra vonatkozó jogi aktusok továbbra is alkalmazandók az alapok által a 2014–2020 közötti programozási időszakban támogatott programokra és műveletekre. Mivel az 1303/2013/EU rendelet végrehajtási időszaka várhatóan kiterjed az e rendelet hatálya alá tartozó programozási időszakra, valamint az említett rendelet alapján jóváhagyott bizonyos műveletek végrehajtásának folyamatossága érdekében szakaszolt megvalósításra vonatkozó rendelkezéseket kell megállapítani. A szakaszokra osztott műveletek minden egyes szakaszát, amely ugyanazon átfogó célt szolgálja, az adott programozási időszak szabályaival összhangban kell végrehajtani, azaz azon programozási időszakra vonatkozóan, amelyben támogatást kap.

(73)  E rendelet célját, nevezetesen a gazdasági, a társadalmi és a területi kohézió megerősítését, valamint az uniós költségvetés megosztott irányítás keretében végrehajtott részére vonatkozó közös pénzügyi szabályok megállapítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani egyrészt a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségek és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradásának régiókat érintő egyedi kihívások mértéke, valamint a tagállamok és a régiók korlátozott pénzügyi forrásai miatt, másrészt annak következtében, hogy szükség van a számos, megosztott irányítás alá tartozó uniós alapra vonatkozó egységes végrehajtási keretre. Mivel e célkitűzések az Unió szintjén jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvnek megfelelően. A hivatkozott cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket. [Mód. 49]

(74)  Ez a rendelet tiszteletben tartja a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott alapvető jogokat, és figyelembe veszi az ott elismert elveket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

Célkitűzések és támogatás általános szabályai

I. FEJEZET

Tárgy és fogalommeghatározások

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)  Ez a rendelet az alábbiakat határozza meg:

a)  az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+), a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA), az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA), a Menekültügyi és Migrációs Alap (MMA), a Belső Biztonsági Alap (BBA) és a Határigazgatási és Vízumeszköz (HAVE) (a továbbiakban: az alapok) esetében alkalmazandó pénzügyi szabályok; [Mód. 50]

b)  az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap+-ra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra, valamint az e cikk (1a) bekezdésében említetteknek megfelelően az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra vonatkozó közös rendelkezések. [Mód. 431]

(1a)   Az I. cím I. fejezete 2. cikkének 4a. pontja, a II. fejezet 5. cikke, a III. cím II. fejezetének 22–28. cikke és a IV. cím III. fejezete I. szakaszának 41–43. cikke alkalmazandó az EMVA-ból finanszírozott támogatási intézkedésekre, továbbá az I. cím I. fejezete 2. cikkének 15–25. pontja, valamint az V. cím II. fejezete II. szakaszának 52–56. cikke alkalmazandó az (EU) …/... rendelet (a KAP stratégiai terveiről szóló rendelet) 74. cikkében előírt, az EMVA keretében támogatott pénzügyi eszközökre. [Mód. 432]

(2)  Ez a rendelet nem vonatkozik az ESZA+ foglalkoztatási és szociális innovációs, valamint egészségügyi területeire, illetve az ETHA, az MMA, a BBA és a HAVE közvetlen vagy közvetett irányítású komponenseire, a Bizottság kezdeményezésére adott technikai segítségnyújtás kivételével.

(3)  A 4. és a 10. cikk, a II. cím III. fejezete, a III. cím II. fejezete és a VIII. cím nem vonatkozik a Menekültügyi és Migrációs Alapra (MMA), a Belső Biztonsági Alapra (BBA) és a Határigazgatási és Vízumeszközre (HAVE).

(4)  A VIII. cím nem alkalmazandó a Európai Tengerügyi és Halászati Alapra.

(5)  A II. cím II. fejezetének 11. cikke és III. fejezetének 15. cikke, a III. cím I. fejezete, a IV. cím I. fejezetének 33–36. cikke és 38. cikkének (1)–(4) bekezdése, valamint a IV. cím II. fejezetének 39. cikke, III. fejezetének 45. cikke és a VI. cím II. fejezetének 67., 71., 73. és 74. cikke, valamint III. fejezete nem alkalmazandó az Interreg programokra.

(6)  Az alábbiakban felsorolt alapspecifikus rendeletek kiegészítő szabályokat állapíthatnak meg ehhez a rendelethez, amelyek nem lehetnek ellentétes értelműek e rendelettel. Amennyiben kétségek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy e rendelet vagy az alapspecifikus rendelet-e az alkalmazandó, e rendeletet kell előnyben részesíteni.

a)  a(z) (EU) […] rendelet (a továbbiakban: az ERFA- és KA-rendelet)(22) ;

b)  a(z) (EU) […] rendelet (a továbbiakban: az ESZA+-rendelet)(23) ;

c)  a(z) […]/EU rendelet (a továbbiakban: az ETE-rendelet)(24) ;

d)  a(z) […]/EU rendelet (a továbbiakban: az ETHA-rendelet)(25) ;

e)  a(z) […]/EU rendelet (a továbbiakban: az MMA-rendelet)(26) ;

f)  a(z) […]/EU rendelet (a továbbiakban: a BBA-rendelet)(27) ;

g)  a(z) […]/EU rendelet (a továbbiakban: a HAVE-rendelet)(28) ;

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.  „releváns országspecifikus ajánlások”: az EUMSZ 121. cikke (2) és (4) bekezdésének és az EUMSZ 148. cikke (4) bekezdésének megfelelően elfogadott tanácsi ajánlások, amelyek olyan strukturális kihívásokhoz kapcsolódnak, amelyeket helyénvaló a közvetlenül az alapok hatálya alá tartozó többéves beruházások révén kezelni, az alapspecifikus rendeletekban foglaltak szerint, valamint az (EU) [az energiaunió irányításáról szóló új rendelet száma] európai parlamenti és tanácsi rendelet [XX]. cikkének megfelelően elfogadott releváns ajánlások; [Mód. 54]

1a.   „előfeltétel”: konkrét és pontosan meghatározott feltétel, amely ténylegesen összefügg a program konkrét célkitűzésének hatékony és eredményes elérésére gyakorolt közvetlen hatással; [Mód. 55]

2.  „alkalmazandó jog”: az uniós jog és az alkalmazásáról szóló nemzeti törvény;

3.  „művelet”:

a)  az érintett programok alapján kiválasztott projekt, szerződés, intézkedés vagy projektcsoport;

b)  a finanszírozási eszközök összefüggésében a finanszírozási eszközhöz való program-hozzájárulás és az adott finanszírozási eszköz által a végső címzetteknek ezt követően nyújtott pénzügyi támogatás;

4.  „stratégiai fontosságú művelet”: olyan művelet, amely kulcsfontosságú mértékben járul hozzá a program célkitűzéseinek eléréséhez, és amely tekintetében külön nyomonkövetési és kommunikációs intézkedések szükségesek;

4a.  „program”: az EMVA összefüggésében az (EU) […] rendeletben (a KAP-stratégiai tervekről szóló rendelet) említett KAP-stratégiai tervek; [Mód. 56]

5.  „prioritás”: az MMA, a BBA és a HAVE tekintetében egy egyedi célkitűzés; az ETHA tekintetében azt a támogatási területtípust jelenti, amelyre az ETHA-rendelet III. mellékletében megállapított nomenklatúra hivatkozik;

6.  „egyedi célkitűzés”: az ETHA összefüggésében az ETHA-rendelet III. mellékletében említett „támogatási területek”;

7.  „közreműködő szervezet”: bármely közjogi vagy magánjogi szervezet, amely irányító hatóság felelőssége alatt működik, vagy ilyen hatóság nevében lát el funkciókat vagy hajt végre feladatokat;

8.  „kedvezményezett”:

a)  közjogi vagy magánjogi szervezet, jogi személyiséggel rendelkező vagy nem rendelkező egység vagy természetes személy, amely a műveletek kezdeményezéséért, vagy mind a kezdeményezéséért, mind a végrehajtásáért felelős;

b)  a köz- és magánszféra közötti partnerség (PPP) tekintetében a műveletet kezdeményező közjogi szervezet vagy a végrehajtáshoz kiválasztott magánjogi partner;

c)  az állami támogatási rendszerek tekintetében adott esetben a támogatásban részesülő szervezet vagy vállalkozás, kivéve, ha a támogatás összege vállalkozásonként nem éri el a 200 000 EUR-t, amely esetben az érintett tagállam dönthet úgy, hogy a támogatást nyújtó szervezet a kedvezményezett – az 1407/2013/EU(29), az 1408/2013/EU(30) és a 717/2014/EU(31) bizottsági rendelet sérelme nélkül; [Mód. 57]

d)  a finanszírozási eszközök tekintetében a holdingalapot végrehajtó szervezet, vagy ahol nincs holdingalap-szerkezet, ott az a szervezet, amely az adott alapot végrehajtja, vagy ahol az irányító hatóság irányítja a finanszírozási eszközt, ott az irányító hatóság;

9.  „kisprojekt-alap”: valamely Interreg-program körébe tartozó művelet, amely korlátozott pénzügyi volumenű, többek között emberek közötti projektek kiválasztására és végrehajtására irányul; [Mód. 58]

10.  „célérték”: előre elfogadott érték, amelyet a programozási időszak végére kell elérni egy egyedi célkitűzésben szereplő mutatóval kapcsolatban;

11.  „részcél”: közbenső cél, amelyet a programozási időszak alatt egy adott időpontban kell elérni az egyedi célkitűzésben szereplő mutatóval kapcsolatban;

12.  „teljesítménymutató”: olyan mutató, amellyel a beavatkozás adott eredményeit lehet mérni;

13.  „eredménymutató”: olyan mutató, amivel a támogatott beavatkozások rövidtávú hatásait lehet mérni, különös hivatkozással a közvetlen címzettekre, a célzott népességre és az infrastruktúrafelhasználókra;

14.  „PPP-művelet”: olyan műveletet jelent, amit közjogi szervezetek és a magánszektor közötti partnerség alapján hajtanak végre PPP-megállapodásnak megfelelően, és amelynek az a célja, hogy kockázatmegosztás, a magánszektor szakértelmének összevonása vagy további tőkeforrások útján nyújtson közszolgáltatásokat;

15.  „pénzügyi eszköz”: az a struktúra, amelyen keresztül a pénzügyi termékeket biztosítják;

16.  „pénzügyi termék”: sajáttőke- vagy kvázi-sajáttőke-beruházások, kölcsönök és garanciák az (EU, Euratom) [...] rendelet (költségvetési rendelet) 2. cikkében meghatározottak szerint;

17.  „végső címzett”: olyan jogi vagy természetes személy, aki kisprojekt-alap kedvezményezettje útján támogatást kap az alapokból vagy pénzügyi eszközből;

18.  „program-hozzájárulás”: pénzügyi eszköz támogatása az alapokból és adott esetben nemzeti köz- és magánszférabeli társfinanszírozásból;

19.  „pénzügyi eszközt végrehajtó szervezet”: közjog vagy magánjog alá tartozó szervezet, amely holdingalappal vagy speciális alappal kapcsolatos feladatokat végez;

20.  „holdingalap”: irányító hatóság által egy vagy több program keretében létrehozott alap azzal a céllal, hogy egy vagy több speciális alapon keresztül hajtson végre finanszírozási eszközöket;

21.  „egyedi alap”: olyan alap, amelyet irányító hatóság vagy holdingalap hozott létre, azzal a céllal, hogy amelynek segítségével pénzügyi termékeket biztosítson biztosít végső címzettek számára; [Mód. 59]

22.  „támogatási multiplikátorhatás”: a végső címzettek számára nyújtott visszatérítendő finanszírozás összegének az alap terhére fizetett hozzájárulással elosztott összege;

23.  „multiplikátorarány”: a garanciavállalási eszközök összefüggésében az alapul szolgáló kifizetett új kölcsönök, sajáttőke- vagy kvázi-sajáttőke-befektetések értéke és azon összeg közötti arány, amit a programhoz való hozzájárulásban a garanciaszerződésekben elfogadott feltételek szerint tesznek félre az új kölcsönökből, sajáttőke- vagy kvázi-sajáttőke-berfektetésekből származó várható és nem várt veszteségek fedezésére;

24.  „irányítási költségek”: a finanszírozási eszközök végrehajtása során felmerülő kiadásokat igazoló dokumentumok ellenében megtérített közvetlen vagy közvetett költségek;

25.  „irányítási díjak”: a nyújtott szolgáltatások ára az irányító hatóság és a holdingalapot vagy egy egyedi alapot végrehajtó szervezet közötti finanszírozási megállapodásban meghatározottak szerint; és adott esetben a holdingalapot végrehajtó szervezet és az egyedi alapot végrehajtó szervezet közötti finanszírozási megállapodásban meghatározottak szerint;

26.  „áthelyezés”: ugyanazon vagy hasonló tevékenység, illetve a tevékenység egy részének átcsoportosítása az EUMSZ 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU bizottsági rendelet(32) 2. cikkének 61a. pontja szerint;

27.  „közpénzből nyújtott hozzájárulás”: hozzájárulás műveletek finanszírozásához, amelyek forrása nemzeti, regionális vagy helyi hatóságok vagy az 1082/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(33) szerint létrehozott bármely európai területi együttműködési csoportosulás költségvetéséből, az Unió alapokhoz kapcsolódó költségvetéséből, közjogi intézmények költségvetéséből vagy hatóságok és közjogi intézmények társulásainak költségvetéséből származik, és amely az ESZA+ programok vagy prioritások társfinanszírozási arányának megállapítása alkalmazásában kiterjedhet azokra a pénzügyi forrásokra, amelyekhez a munkaadók és a munkavállalók közösen hozzájárulnak;

28.  „számviteli év” a július 1-je és a következő év június 30-a közötti időszak, kivéve a programozási időszak első számviteli évét, amelynek tekintetében ez a kiadások elszámolhatóságának első napjától 2022. június 30-ig tartó időszak; az utolsó számviteli év tekintetében ez az időszak 2029. július 1-től 2030. június 30-ig tart;

29.  „szabálytalanság”: az alkalmazandó jog egy, az alapok végrehajtásában részt vevő gazdasági szereplő cselekedetéből vagy mulasztásából adódó bármilyen megsértése, ami az Unió költségvetését a költségvetésre rótt indokolatlan költség formájában sérti vagy sértheti;

30.  „súlyos hiányosság”: olyan hiányosság valamely program irányítási és kontrollrendszerének megfelelő működésében, amelyhez az irányítási és kontrollrendszerben jelentős fejlesztések szükségesek, és ahol a X. mellékletben említett 2., 4., 5., 9., 12., 13. és 15. fő követelmény közül bármelyiket, vagy más fő követelmények közül kettőt vagy többet az érintett melléklet 3. és 4. kategóriába sorolják;

31.  „teljes hibaarány”: a kivetített véletlenszerű hibák, illetve adott esetben a szisztematikus hibák és javítatlan rendellenességi hibák összege elosztva a sokasággal;

32.  „fennmaradó hibaarány”: a teljes hibaarány, levonva belőle a tagállam által alkalmazott pénzügyi korrekciókat, amelyek célja, hogy csökkentsék az ellenőrző hatóság által a műveletek ellenőrzései alatt azonosított kockázatokat;

33.  „befejezett művelet”: fizikailag befejezett vagy maradéktalanul végrehajtott művelet, amely tekintetében a kedvezményezettek valamennyi kapcsolódó kifizetést teljesítették, és a közpénzekből nyújtott megfelelő hozzájárulás kifizetésre került a kedvezményezetteknek;

34.  „mintavételi egység”: olyan egység, amely lehet egy művelet, projekt egy műveleten belül vagy egy kedvezményezett kifizetésre vonatkozó igénye, ahol a sokaságot felosztják a mintavételezés céljából;

35.  „letéti számla”: PPP-művelet esetében olyan bankszámla, amelyre a kedvezményezett állami szervezet és az irányító hatóság vagy közreműködő szervezet által jóváhagyott magánszférabeli partner között létrejött írásos megállapodás vonatkozik az elszámolhatósági időszak alatt és/vagy az elszámolhatósági időszak után, és amelyet kifizetési célokra használnak;

36.  „résztvevő”: olyan természetes személy, akinek előnye származik egy műveletből, de nem kap támogatást az alapokból;

36a.  „az energiahatékonyság elsődlegességének elve”: prioritás biztosítása az energiapolitikai tervezésben, szakpolitikában és beruházási döntésben azoknak az intézkedéseknek, amelyek hatékonyabbá teszik az energiakeresletet és -kínálatot; [Mód. 60]

37.  „éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat”: eljárás, amely azt hivatott biztosítani, hogy az infrastruktúra – a nemzetközileg elismert szabványoknak vagy a nemzeti szabályoknak és iránymutatásoknak megfelelően – ellenállóképes legyen az éghajlat hatásaival szemben, valamint hogy adott esetben az energiahatékonyság elsődlegességének elvét tiszteletben tartsák és az ágazatspecifikus kibocsátáscsökkentést és dekarbonizáció felé történő elmozdulást válasszák; [Mód. 61]

37a.  „EBB”: az Európai Beruházási Bank, az Európai Beruházási Alap vagy az Európai Beruházási Bank bármely leányvállalata. [Mód. 62]

3. cikk

A Bizottság intézkedései határidejének kiszámítása

Amennyiben határidő került megállapításra a Bizottság valamely intézkedésére vonatkozóan, ez az időkeret akkor kezdődik, amikor a tagállam az ezen rendeletben vagy az egyes alapokról szóló rendeletekben meghatározott követelményeknek megfelelően valamennyi információt benyújtotta.

Ezt a határidőt fel kell függeszteni az azt követő naptól kezdődően, hogy a Bizottság elküldi a tagállamnak az észrevételeit vagy a módosított dokumentumokra vonatkozó kérését, mindaddig, amíg a tagállam nem válaszol a Bizottságnak.

II. FEJEZET

Szakpolitikai célkitűzések és irányelvek az alapokból nyújtott támogatásra vonatkozóan

4. cikk

Szakpolitikai célkitűzések

(1)  Az ERFA, az ESZA+, a Kohéziós Alap és az ETHA a következő szakpolitikai célkitűzéseket támogatják:

a)  versenyképesebb és intelligensebb Európa az innovatív és intelligens gazdasági átalakítás előmozdítása és a kis- és középvállalkozások erősítése révén; [Mód. 63]

b)  zöldebb, karbonszegény, a nulla nettó szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra átálló és ellenállóképes Európa a tiszta és méltányos energetikai átállás, a zöld és kék beruházás, a körforgásos gazdaság, az éghajlatváltozáshoz éghajlatváltozás enyhítése és az ahhoz való alkalmazkodás és a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdításával; [Mód. 64]

c)  jobban összekapcsolt Európa a mobilitás, többek között az intelligens és fenntartható mobilitás, és a regionális IKT-összekapcsoltság fokozásával; [Mód. 65]

d)  szociálisabb és befogadóbb Európa a szociális jogok európai pillérének végrehajtásával; [Mód. 66]

e)  a polgárokhoz közelebb álló Európa a városi, vidéki és part menti térségek minden régió fenntartható és integrált fejlesztésének elősegítése és helyi kezdeményezések révén. [Mód. 67]

(2)  Az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap hozzá fog járulni az Unió tevékenységeihez, amelyek az alábbi célok követésével az EUMSZ 174. cikke szerint gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának megerősítését eredményezik:

a)  Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe a tagállamokban és régiókban az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alapok által nyújtott támogatás révén; valamint

b)  az ERFA által támogatandó európai területi együttműködés (Interreg).

(3)  A tagállamok gondoskodnak a releváns műveletek éghajlatváltozási rezilienciavizsgálatáról valamennyi tervezési és végrehajtási folyamatban, és az egyes alapok beavatkozási típusain alapuló módszertan segítségével tájékoztatást nyújtanak a környezetvédelemmel és éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések támogatásáról. E módszertan keretében külön súlyozzák a nyújtott támogatásokat olyan mértékben, amely tükrözi az ilyen támogatásnak a környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos célkitűzésekre vonatkozó szabályokhoz történő hozzájárulását. Az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap esetében a súlyozás a beavatkozás-típusok vonatkozásában az I. mellékletben meghatározott dimenziókhoz és kódokhoz kapcsolódik. [Mód. 68]

(4)  A tagállamok és a Bizottság saját felelősségi körükkel összhangban, valamint a szubszidiaritás és a többszintű kormányzás elve alapján biztosítják az alapok és az egyéb uniós eszközök – úgymint a reformtámogató program, ideértve a reformok végrehajtását elősegítő eszközt és a technikai támogatási eszközt – közötti koordinációt, kiegészítő jelleget és koherenciát. Optimalizálják a koordinációs mechanizmusokat a felelősök között annak érdekében, hogy a munkában ne forduljanak elő átfedések sem a tervezés, sem pedig a végrehajtás szakaszában. [Mód. 69]

(4a)   A tagállamok és a Bizottság biztosítják a vonatkozó állami támogatási szabályoknak való megfelelést. [Mód. 70]

5. cikk

Megosztott irányítás

(1)  A tagállamok – intézményi és jogi keretükkel összhangban – és a Bizottság az Unió költségvetésének az alapokhoz rendelt részét megosztott irányítás alatt hajtja végre az (EU, Euratom) [az új költségvetési rendelet száma] rendelet (a továbbiakban: költségvetési rendelet) [63.] cikke szerint. [Mód. 71]

(2)  Ugyanakkor Az 1. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül a Bizottság azt a támogatási összeget, amely a Kohéziós Alapból átcsoportosításra kerül az európai hálózatfinanszírozási eszközbe, az Európai Városfejlesztési Kezdeményezést, az Interregionális Innovatív Beruházásokat, az ESZF+-ból a határokon átnyúló együttműködésre átcsoportosított támogatási összegeket, az InvestEU(34)-ra vonatkozó összegeket, valamint a Bizottság kezdeményezésére megvalósuló technikai segítségnyújtást közvetlen vagy közvetett irányítás alatt, a költségvetési rendelet [62. cikke (1) bekezdésének a) és c) pontjai] szerint hajtja végre. [Mód. 72]

(3)  A Bizottság a tagállamok és az érintett régiók beleegyezésével a legkülső régiók együttműködését az „európai területi együttműködés” célkitűzés (Interreg) alapján, közvetlen irányítás alatt hajthatja végre. [Mód. 73]

6. cikk

Partnerség és többszintű kormányzás

(1)  Az A partnerségi megállapodás, illetve az egyes tagállamok a kompetens regionális programok érdekében az egyes tagállamok – intézményi és helyi hatóságokkal szerveznek jogi keretüknek megfelelően – teljes értékű, hatékony partnerséget szerveznek. Ez a partnerség legalább a következő partnereket vonja be: [Mód. 74]

a)  regionális, helyi, városi és egyéb állami hatóságok; [Mód. 75]

b)  gazdasági és szociális partnerek;

c)  a civil társadalmat képviselő releváns szervezetek, például környezetvédelmi partnerek, nem kormányzati szervezetek, valamint a társadalmi befogadás, az alapvető jogok, a fogyatékossággal élő személyek jogai, a nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség elősegítéséért felelős szervezetek; [Mód. 76]

ca)   adott esetben kutatási intézmények és egyetemek. [Mód. 77]

(2)  A többszintű kormányzáson alapuló elvnek megfelelően és az alulról építkező megközelítést követve a tagállamok bevonják az említett partnereket a partnerségi megállapodások elkészítésébe, valamint a programok elkészítésének, végrehajtásának és végrehajtásának értékelésének teljes folyamatába, többek között a programok monitoringbizottságaiban való részvételen keresztül is a 34. cikknek megfelelően. Ezzel összefüggésben a tagállamok az alapok megfelelő százalékos arányát a szociális partnerek és civil társadalmi szervezetek igazgatási kapacitásépítésére különítik el. Határokon átnyúló programok esetén az érintett tagállamoknak valamennyi részt vevő tagállamból be kell vonniuk partnereket. [Mód. 78 és 459]

(3)  A partnerség szervezése és végrehajtása a 240/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet(35) szerint valósul meg. A Bizottság az (EU) 240/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet módosítása tekintetében a 107. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása révén igazíthatja a felhatalmazáson alapuló rendeletet e rendelethez. [Mód. 79]

(4)  A Bizottság legalább évente egy alkalommal konzultál a partnereket uniós szinten képviselő szervezetekkel a programok végrehajtásáról, és az eredményről jelentést tesz az Európai Parlament és a Tanács számára. [Mód. 80]

6a. cikk

Horizontális elvek

(1)  A tagállamok és a Bizottság az alapok végrehajtása során biztosítják az alapvető jogok tiszteletben tartását és az Európai Unió Alapjogi Chartájának betartását.

(2)  A tagállamok és a Bizottság biztosítják a érfiak és nők közötti egyenlőség, a nemek közötti egyenlőség érvényesítése és a nemek közötti esélyegyenlőség elve érvényesülésének figyelembevételét és elősegítését a programok elkészítése és végrehajtása során, többek között a monitoringjuk, a róluk szóló jelentéstétel és értékelésük tekintetében.

(3)  A tagállamok és a Bizottság megteszik a megfelelő lépéseket a programok előkészítése, végrehajtása, nyomon követése, a róluk szóló jelentéstétel és az értékelésük során a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló bármilyen hátrányos megkülönböztetés megelőzése érdekében. A programok elkészítése és végrehajtása során különösen figyelembe veszik a fogyatékossággal élő személyek általi hozzáférhetőség biztosítását.

(4)  Az alapok célkitűzéseit a fenntartható fejlődés elvének megfelelően, az ENSZ fenntartható fejlesztési céljait szem előtt tartva, valamint a környezet minőségének megóvása, védelme és javítása és az éghajlatváltozással szembeni küzdelem Unió általi előmozdítása révén kell megvalósítani, figyelembe véve „a szennyező fizet” elvet az EUMSZ 191. cikkének (1) és (2) bekezdésében megállapítottak szerint.

A tagállamok és a Bizottság biztosítják, hogy a programok előkészítése és végrehajtása során előmozdítják a környezet védelmére vonatkozó követelményeket, a források hatékony felhasználását, az energiahatékonyság elsődlegességének elvét, a társadalmilag igazságos energetikai átállást, az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz történő alkalmazkodást, a biológiai sokféleséget, valamint a katasztrófákkal szembeni ellenálló képességet és a kockázat megelőzését és kezelését. Elkerülendő, hogy a programok fosszilis tüzelőanyagok előállításához, feldolgozásához, forgalmazásához, tároláshoz vagy elégetéséhez kapcsolódó beruházásokat támogassanak. [Mód. 81]

II. cím

Stratégiai megközelítés

I. FEJEZET

Partnerségi megállapodás

7. cikk

A partnerségi megállapodás előkészítése és benyújtása

(1)  Az egyes tagállamoknak partnerségi megállapodást kell készíteniük, amely a 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakra vonatkozóan meghatározza az alapok hatékony és eredményes felhasználásához szükséges szabályozást (a továbbiakban: partnerségi megállapodás). Az ilyen partnerségi megállapodást a 240/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet által megállapított magatartási kódex szerint kell elkészíteni. [Mód. 82]

(2)  A tagállamoknak az első program benyújtása előtt vagy azzal egyidejűleg, de legkésőbb 2021. április 30-ig kell benyújtaniuk a partnerségi megállapodást a Bizottsághoz. [Mód. 83]

(3)  A partnerségi megállapodást a vonatkozó éves nemzeti reformprogrammal és a nemzeti energia- és éghajlatpolitikai tervvel együtt is be lehet nyújtani. [Mód. 84]

(4)  A tagállam a II. mellékletben meghatározott minta szerint készíti el a partnerségi megállapodást. Bevonhatja a partnerségi megállapodást valamelyik programjába is.

(5)  Interreg programok a partnerségi megállapodás benyújtása előtt is benyújthatók a Bizottságnak.

8. cikk

A partnerségi megállapodás tartalma

A partnerségi megállapodásnak az alábbi elemeket kell tartalmaznia:

a)  a kiválasztott szakpolitikai célkitűzések, feltüntetve, hogy az alapok és programok közül melyiket követik és ennek indoklása, valamint – amennyiben releváns – az InvestEU teljesítési mód alkalmazásának indokolásafigyelembe véve és felsorolva a releváns országspecifikus ajánlásokat, valamint a regionális kihívásokat; [Mód. 85]

b)  az a) pontban említett minden egyes kiválasztott szakpolitikai célkitűzés esetében:

i.  a szakpolitikai döntések összefoglalása és az egyes alapoktól várt fő eredmények, ideértve, amennyiben releváns, az InvestEU alkalmazásán keresztül; [Mód. 86]

ii.  koordinálás, elhatárolás és kiegészítő jelleg az alapok között, illetve adott esetben koordinálás a nemzeti és regionális programok között, különösen az (EU) [...] rendeletben (a KAP-stratégiai tervekről szóló rendelet) említett KAP-stratégiai tervek tekintetében; [Mód. 87]

iii.  az alapok és egyéb uniós eszközök közötti kiegészítő jelleget, ideértve a LIFE stratégiai integrált projekteket és a természettel kapcsolatos stratégiai projekteket, valamint, adott esetben az Európai horizont keretében finanszírozott projekteket; [Mód. 88]

iiia.   a nemzeti energia- és éghajlatpolitikai tervekben foglalt célok, szakpolitikák és intézkedések teljesítése; [Mód. 89]

c)  az egyes alapok szakpolitikai célkitűzés szerinti, nemzeti és adott esetben regionális szintű előzetes pénzügyi allokációja a tematikus koncentráción alapuló alapspecifikus szabályok betartásával; [Mód. 90]

d)  amennyiben releváns, a pénzügyi források régiókategóriánkénti bontása, a 102. cikk (2) bekezdésének megfelelően, valamint azok az allokált összegek, amelyeket a 105. cikknek megfelelően a régiókategóriák között átcsoportosításra javasolnak; [Mód. 91]

e)  az InvestEU számára hozzájárulásként nyújtott összegek alap és régiókategória szerint; [Mód. 92]

f)  az alapok keretében tervezett programok listája az egyes alapok megfelelő előzetes pénzügyi allokációjával és a kapcsolódó nemzeti hozzájárulással régiókategóriánként;

g)  azon intézkedések összefoglalása, amelyeket a tagállam tesz az alapok végrehajtásához, valamint irányítási és ellenőrzőrendszeréhez szükséges adminisztratív kapacitása megerősítése érdekében; [Mód. 93]

ga)   adott esetben a régiók és területek demográfiai kihívásainak és/vagy sajátos szükségleteinek kezelésére szolgáló integrált megközelítés; [Mód. 94]

gb)   kommunikációs és láthatósági stratégia. [Mód. 95]

Az EBB a tagállamok kérésére részt vehet a partnerségi megállapodás előkészítésében, valamint a műveletek, a pénzügyi eszközök és a PPP-k előkészítésével kapcsolatos tevékenységekben. [Mód. 96]

Az „európai területi együttműködés” célkitűzés (Interreg) tekintetében a partnerségi megállapodásnak csak a tervezett programok listáját és az érintett tagállam határokon átnyúló beruházási szükségleteit kell tartalmaznia. [Mód. 97]

9. cikk

A partnerségi megállapodás jóváhagyása

(1)  A Bizottság megvizsgálja a partnerségi megállapodást, illetve az e rendelet és az alapspecifikus szabályok szerinti megfelelőségét. Értékelése során a Bizottság mindenekelőtt figyelembe veszi a 4. és 6. cikk rendelkezéseit, a releváns országspecifikus ajánlásokat, valamint az integrált nemzeti energia- és éghajlatpolitikai tervekhez kapcsolódó intézkedéseket és azok kezelésének módját. [Mód. 98]

(2)  A Bizottság a partnerségi megállapodás tagállam általi benyújtását követő három két hónapon belül észrevételeket. [Mód. 99]

(3)  A tagállamnak benyújtásuk időpontjától számított egy hónapon belül felül kell vizsgálnia a partnerségi megállapodást a Bizottság által tett észrevételek figyelembevételével. [Mód. 100]

(4)  A Bizottság a partnerségi megállapodásnak az érintett tagállam általi első benyújtása időpontját követő legkésőbb négy hónappal végrehajtási jogi aktus révén határozatot hoz a partnerségi megállapodás jóváhagyásáról. A partnerségi megállapodás nem módosítható. [Mód. 101]

(5)  Amennyiben a 7. cikk (4) bekezdésének megfelelően a partnerségi megállapodás szerepel egy programban, a Bizottság a programnak az érintett tagállam általi benyújtása időpontját követő legkésőbb hat hónappal végrehajtási jogi aktus révén határozatot hoz a program jóváhagyásáról.

10. cikk

Az ERFA, az ESZA+, a Kohéziós Alap és az ETHA felhasználása az InvestEU-n keresztül

(1)  A tagállamok a partnerségi megállapodásban vagy 2023. január 1-jétől kezdődően az érintett irányító hatóságokkal megállapodva valamely program módosítása iránti kérelemben az ERFA, az ESZA+, a Kohéziós Alap és az ETHA keretében rendelkezésre álló összegeket összegek legfeljebb 2%-át úgy allokálhatják, hogy azok az InvestEU-ba kerüljenek hozzájárulásként, és költségvetési garanciákkal valósuljanak meg. A félidős felülvizsgálat keretében az InvestEU-ba kerülő összeg – kellően indokolt esetek kivételével – nem haladhatja meg az egyes alapok teljes allokációjának 5 %-át számára juttatott teljes összeg legfeljebb 3%-a átcsoportosítható az InvestEU-hoz. Az ilyen hozzájárulások nem jelentik a kohéziós politikai célkitűzésekkel összhangban lévő, valamint a kiinduló alapok által megcélzott régiók azonos kategóriáiba történő beruházások céljára vehetők igénybe. Minden olyan esetben, amikor az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap keretében rendelkezésre álló összeg hozzájárulásként az InvestEU-hoz kerül, az e rendelet 11. cikkében és III. és IV. mellékletében szereplő előfeltételek alkalmazandók. Csak jövőbeli naptári évekre vonatkozó források átcsoportosítását a 21. cikk értelmében allokálhatók. [Mód. 428]

(2)  A partnerségi megállapodás tekintetében a jelenlegi naptári évre és jövőbeli naptári évekre rendelkezésre álló források allokálhatók. Program módosítása iránti kérelem tekintetében kizárólag jövőbeli naptári évekre rendelkezésre álló források allokálhatók. [Mód. 103]

(3)  Az (1) bekezdésben említett összeget az uniós garancia a vonatkozó tagállami elem alá tartozó részének feltöltésére használják fel. [Mód. 104]

(4)  Amennyiben egy, a(z) [InvestEU-rendelet] [9]. cikkében foglaltak szerinti hozzájárulási megállapodás nem került megkötésre 2021 2023. december 31-ig az (1) bekezdésben említett, a partnerségi megállapodásban allokált összegre, a tagállam a program vagy programok módosítása iránti kérelmet nyújt be a megfelelő összeg felhasználása érdekében. [Mód. 105]

Az (1) bekezdésben említett, egy program módosítására irányuló kérelemben allokált összegre vonatkozó hozzájárulási megállapodást megállapodás megkötésére vagy adott esetben módosítására a programot módosító határozat elfogadásával egyidejűleg kerül sor. [Mód. 106]

(5)  Amennyiben egy, a(z) [InvestEU-rendelet] [9]. cikkében foglaltak szerinti garanciamegállapodás nem került megkötésre a hozzájárulási megállapodás jóváhagyásától számított kilenc hónapon belül, a közös tartalékalapba tartalékként fizetett megfelelő összegek visszakerülnek az eredeti programba vagy programokba, a tagállam pedig megfelelő kérelmet nyújt be a program módosítása iránt. E konkrét esetben a korábbi naptári évek forrásai módosíthatók, amennyiben a kötelezettségvállalások még nem kerültek végrehajtásra. [Mód. 107]

(6)  Amennyiben egy, a(z) [InvestEU Regulation] [9]. cikkében foglaltak szerinti garanciamegállapodás nem került teljes mértékben végrehajtásra a garanciamegállapodás aláírásától számított négy éven belül, a tagállam kérelmezheti, hogy a garanciamegállapodásban lekötött, de alapul szolgáló hiteleket vagy más kockázati eszközöket nem fedező összegeket az (5) bekezdésnek megfelelően kezeljék.

(7)  Az InvestEU-nak hozzájárulásként nyújtott és költségvetési garanciák által megvalósított összegek által létrejött vagy azoknak tulajdonítható forrásokat a tagállam és a hozzájárulás által érintett helyi vagy regionális hatóság rendelkezésére kell bocsánati, és finanszírozási eszközök formájában ugyanazon célkitűzés vagy célkitűzések támogatása keretében kell felhasználni. [Mód. 108]

(8)  A Bizottság határozatot hoz azon hozzájárulások újraelosztásáról, amelyek nem kerültek felhasználásra az InvestEU tekintetében arra az évre, amelyre vonatkozóan a megfelelő programmódosítást jóváhagyták. Az ilyen költségvetési újraelosztás nem terjedhet 2027-en túl.

A költségvetésben újraelosztott összeg visszavonására vonatkozó határidő a 99. cikknek megfelelően attól az évtől kezdődik, amikor a hozzájárulás újraelosztásra került.

II. FEJEZET

Előfeltételekek és teljesítmény-keretrendszer

11. cikk

Előfeltételek

(1)  E rendelet az egyes egyedi célkitűzések tekintetében előzetes feltételeket (a továbbiakban: előfeltételek) tartalmaz a hatékony és eredményes végrehajtás érdekében. Az előfeltételek olyan mértékben alkalmazandók, amennyiben hozzájárulnak a program egyedi célkitűzéseinek megvalósításához. [Mód. 109]

A III. melléklet megállapítja a valamennyi egyedi célkitűzésre alkalmazandó horizontális előfeltételeket, valamint a teljesülésük értékeléséhez szükséges kritériumokat.

A IV. melléklet megállapítja az ERFA, a Kohéziós Alap és az ESZF+ esetében alkalmazandó horizontális előfeltételeket, valamint a teljesülésük értékeléséhez szükséges kritériumokat.

(2)  Program készítésekor vagy programmódosítás részeként új egyedi célkitűzés bevezetésekor a tagállamnak fel kell mérnie, hogy a kiválasztott egyedi célkitűzéshez kapcsolódó előfeltételek teljesülnek-e. Egy előfeltétel akkor teljesül, ha minden vonatkozó kritérium teljesült.A tagállam minden egyes programban vagy programmódosításban azonosítja a teljesült és a nem teljesült előfeltételeket, és amennyiben egy előfeltételt teljesítettnek tekint, indokolást fűz hozzá. A tagállam kérésére az EBB hozzájárulhat ahhoz, hogy felmérjék a vonatkozó előfeltételek teljesítéséhez szükséges intézkedéseket. [Mód. 110]

(3)  Ha egy előfeltétel nem teljesül a program vagy a programmódosítás jóváhagyásának időpontjában, a tagállam haladéktalanul jelentést tesz a Bizottságnak, amint az előfeltételt teljesítettnek tekinti, és indokolást fűz hozzá.

(4)  A Bizottság a (3) bekezdésben említett információ kézhezvételétől számított három két hónapon belül értékelést végez, és tájékoztatja a tagállamot, ha egyetért azzal, hogy az előfeltétel teljesült. [Mód. 111]

Ha a Bizottság nem ért egyet a tagállam értékelésével, megfelelően tájékoztatja a tagállamot, és lehetőséget biztosít számára megfigyeléseinek egy legfeljebb két hónapon belüli bemutatására. [Mód. 112]

(5)  Az egyedi célkitűzéshez kapcsolódó műveletekkel kapcsolatos kiadások nem szerepelhetnek a kifizetési kérelemben, amíg mielőtt a Bizottság a (4) bekezdésnek megfelelően nem értesítette a tagállamot az előfeltétel teljesüléséről, a visszatérítés folyósításának a feltétel teljesüléséig történő felfüggesztésének sérelme nélkül. [Mód. 113]

Az első albekezdés nem vonatkozik olyan műveletekre, amelyek hozzájárulnak a megfelelő előfeltétel teljesüléséhez.

(6)  A tagállamnak biztosítania kell, hogy az előfeltételek a programozási időszak alatt mindvégig teljesüljenek és alkalmazásra kerüljenek. Tájékoztatja a Bizottságot minden olyan módosításról, amely hatással van az előfeltételek teljesülésére.

Ha a Bizottság úgy véli, hogy egy előfeltétel a továbbiakban nem teljesül, tájékoztatja a tagállamot, és lehetőséget nyújt számára megfigyeléseinek egy hónapon belüli bemutatására. Ha a Bizottság úgy véli, hogy az előfeltétel továbbra sem teljesül, az érintett egyedi célkitűzéshez kapcsolódó kiadás nem szerepelhet a kifizetési kérelemben attól a dátumtól kezdődően, amikor a Bizottság ennek megfelelően tájékoztatja a tagállamot.

(7)  A IV. melléklet nem alkalmazandó az ETHA keretében támogatott programokra.

12. cikk

Teljesítmény-keretrendszer

(1)  A tagállamnak ‒ adott esetben a helyi és regionális hatóságokkal együttműködve ‒ olyan teljesítmény-keretrendszert kell létrehoznia, amely lehetővé teszi a program teljesítésének figyelését, értékelését és az azzal kapcsolatos jelentéstételt a végrehajtása alatt, és elősegíti az alapok általános teljesítményének mérését. [Mód. 115]

A teljesítmény-keretrendszer részei:

a)  az alapspecifikus rendeletekben szereplő egyedi célkitűzésekhez kapcsolódó teljesítmény- és eredménymutatók;

b)  a 2024 végéig a teljesítménymutatók esetében elérendő részcélok; valamint

c)  a 2029 végéig a teljesítmény- és eredménymutatók esetében elérendő célértékek.

(2)  A részcélokat és célértékeket az adott programon belüli egyes egyedi célkitűzésekkel összefüggésben kell megállapítani, a technikai segítségnyújtás és az ESZA+-rendelet [4. cikke c) pontjának vii. alpontjában (1) bekezdésének xi. pontjában] foglaltak szerinti, anyagi deprivációt célzó egyedi célkitűzés kivételével. [Mód. 116]

(3)  A részcélok és célértékek lehetővé teszik a Bizottság és a tagállam számára, hogy mérjék az egyedi célkitűzések tekintetében elért előrehaladást. Ezeknek teljesíteniük kell a költségvetési rendelet [33.] cikke (3) bekezdésében meghatározott követelményeket.

13. cikk

A teljesítmény-keretrendszer létrehozásának módszerei

(1)  A teljesítmény-keretrendszer létrehozásának módszerei az alábbiakat tartalmazzák:

a)  a tagállam által a mutatók kiválasztására alkalmazott kritériumok;

b)  a felhasznált adatok vagy bizonyítékok, adatminőség-biztosítási és a számítási módszer;

c)  a részcélok és célértékek elérését esetlegesen befolyásoló tényezők, valamint figyelembevételük módja.

(2)  A tagállam a Bizottság kérésére elérhetővé teszi az említett módszertanokat.

14. cikk

Félidős felülvizsgálat

(1)  Az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap által támogatott programok tekintetében a tagállam és az érintett irányító hatóság felülvizsgálja az egyes programokat, figyelembe véve a következő elemeket: [Mód. 117]

a)  a 2024-ben elfogadott releváns országspecifikus ajánlásokban azonosított új kihívások és adott esetben az integrált nemzeti éghajlat- és energiapolitikai tervek végrehajtása során meghatározott célok; [Mód. 118]

b)  az érintett tagállam vagy régió társadalmi-gazdasági helyzete, beleértve a szociális jogok európai pillére végrehajtásának helyzetét és a területi igényeket, az egyenlőtlenségek, valamint a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése céljából; [Mód. 119]

c)  a részcélok tekintetében elért előrehaladás;

d)  adott esetben a 104. cikk (2) bekezdésében foglalt technikai kiigazítás eredménye;

da)  minden olyan jelentősebb negatív pénzügyi, gazdasági vagy társadalmi fejlemény, amely a programok kiigazítását teszi szükségessé, ideértve a tagállamokon és régióikon belüli szimmetrikus vagy aszimmetrikus sokkok következményeit is. [Mód. 120]

(2)  A felülvizsgálat eredményével összhangban a tagállam 2025. március 31-ig kérelmet nyújt be a Bizottságnak az egyes programok módosítására a 19. cikk (1) bekezdésének megfelelően, vagy kijelenti, hogy nem kér módosítást. A tagállam a módosítást az (1) bekezdésben foglalt elemek alapján indokolja, illetve adott esetben megindokolja, hogy miért nem kéri a program módosítását. [Mód. 121]

A felülvizsgált programnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

a)  a pénzügyi források felülvizsgált eredeti elosztása prioritás szerint, beleértve a 2026. és 2027. évekre vonatkozó összegeket; [Mód. 122]

b)  felülvizsgált vagy új célértékek;

ba)   az InvestEU számára hozzájárulásként nyújtott összegek adott esetben alap és régiókategória szerint; [Mód. 123]

c)  a 104. cikk (2) bekezdésében foglalt technikai kiigazításból származó pénzügyi források felülvizsgált allokációja, ideértve a 2025., 2026. és 2027. évekre vonatkozó összegeket, adott esetben.

(3)  Ha a felülvizsgálat eredményeképpen új program kerül benyújtásra, a 17. cikk (3) bekezdése f) pontjának ii. alpontja szerinti pénzügyi terv a program jóváhagyásának évétől kezdve minden egyes alap esetében a teljes pénzügyi előirányzatra vonatkozik.

(3a)   A Bizottság 2026. március 31-ig elfogadja az (1) és (2) bekezdésben említett felülvizsgálat eredményeit összefoglaló jelentést. A Bizottság továbbítja ezt a jelentést az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. [Mód. 124]

III. FEJEZET

A gondos gazdasági irányítással kapcsolatos intézkedések

15. cikk

Az alapok eredményességét és a gondos gazdasági irányítást összekapcsoló intézkedések

(1)  A Bizottság kérheti egy tagállamtól releváns programjai felülvizsgálatát és azokhoz módosítások javaslatát, amennyiben ez szükséges a vonatkozó tanácsi ajánlások végrehajtásának elősegítése érdekében.

A Bizottság ezt a felkérést a következő célokból teheti:

a)  az EUMSZ 121. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadott releváns országspecifikus ajánlás, illetve az EUMSZ 148. cikkének (4) bekezdésével összhangban elfogadott vonatkozó tanácsi ajánlás végrehajtásának támogatásához, amely címzettje az érintett tagállam;

b)  a vonatkozó tanácsi ajánlások végrehajtásának támogatásához, amelyek címzettje az érintett tagállam, és amelyeket az 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(36) 7. cikkének (2) bekezdése vagy 8. cikkének (2) bekezdése szerint fogadtak el, feltéve, hogy ezeket a módosításokat szükségesnek tartják a makrogazdasági egyensúlyhiányok kiigazításához;

(2)  A Bizottság valamely tagállamhoz intézett, az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő kérését indokolni kell, utalva az adott ajánlások végrehajtása támogatásának szükségességére, továbbá jelezni kell a Bizottság szerint érintett programokat vagy prioritásokat és a várható módosítások jellegét.

(3)  A tagállam az (1) bekezdésben említett kérésre annak beérkezésétől számított két hónapon belül válaszol, meghatározva, hogy a vonatkozó programokban mely módosításokat tart szükségesnek, megadva a módosítások indokolását, azonosítva az érintett programokat és ismertetve a javasolt módosítások jellegét és várt hatását az ajánlások, valamint az alapok végrehajtására. Amennyiben szükséges, a Bizottság e válasz beérkezésétől számított egy hónapon belül észrevételeket tesz.

(4)  A tagállam javaslatot nyújt be a vonatkozó programok módosítására a (3) bekezdésben említett válasz benyújtásától számított két hónapon belül.

(5)  Amennyiben a Bizottság nem nyújtott be észrevételeket, vagy amennyiben elégedett, mivel a benyújtott észrevételeket kellően figyelembe vették, a Bizottság határozatot fogad el, amelyben a [19. cikk (4) bekezdésében] megállapított határidővel összhangban jóváhagyja az érintett programokra vonatkozó módosításokat.

(6)  Amennyiben a tagállam nem hoz hatékony intézkedéseket az (1) bekezdésnek megfelelően benyújtott kérésnek a (3) és a (4) bekezdésben meghatározott határidőkre történő teljesítése érdekében, akkor a Bizottság a 91. cikknek megfelelően teljes egészében vagy részben felfüggesztheti az érintett programok vagy prioritások részére nyújtott kifizetéseket.

(7)  A Bizottság az alábbi esetekben javasolja a Tanácsnak, hogy teljes egészében vagy részben függessze fel a valamely tagállam egy vagy több programjára vonatkozó kötelezettségvállalásokat vagy kifizetéseket:

a)  ha az EUMSZ 126. cikkének (8) bekezdésével vagy 126. cikkének (11) bekezdésével összhangban a Tanács úgy dönt, hogy a tagállam nem tett hatékony lépéseket a túlzott hiány kiigazítására;

b)  ha a Tanács az 1176/2011/EU (37) európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikkének (3) bekezdésével összhangban ugyanazon, az egyensúlyhiány esetén követendő eljáráson belül egymást követően két ajánlást fogad el azzal az indokkal, hogy a tagállam nem nyújtott be megfelelő korrekciós intézkedési tervet.

c)  ha a Tanács az 1176/2011/EU rendelet 10. cikkének (4) bekezdésével összhangban az egyensúlyhiány esetén követendő ugyanazon eljárás során egymást követően két olyan határozatot fogad el, amely megállapítja, hogy a tagállam nem teljesíti kötelezettségét, mivel nem hozta meg a javasolt korrekciós intézkedést;

d)  ha a Bizottság megállapítja, hogy a tagállam nem hozta meg a 332/2002/EK tanácsi rendeletben(38) említett intézkedéseket, és ennek következtében úgy határoz, hogy nem engedélyezi az adott tagállam számára megítélt pénzügyi támogatás kifizetését;

e)  ha a Tanács úgy határoz, hogy a tagállam nem teljesíti a 472/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(39) 7. cikkében említett makrogazdasági kiigazítási programot, illetve az EUMSZ 136. cikkének (1) bekezdésével összhangban elfogadott tanácsi határozatban kért intézkedéseket.

Elsőbbséget kell biztosítani a kötelezettségvállalási előirányzatok felfüggesztése tekintetében; a kifizetési előirányzatokat csak akkor helyénvaló felfüggeszteni, ha azonnali intézkedésre van szükség, valamint a szabályok jelentős be nem tartása esetén. A kifizetések felfüggesztése azon kifizetési kérelmekre alkalmazandó, amelyeket az érintett programok esetében a felfüggesztésről szóló határozat időpontja után nyújtanak be.

A Bizottság kivételes gazdasági körülmények miatt vagy az érintett tagállam indokolással ellátott, az előző albekezdésben említett határozat vagy ajánlás elfogadásától számított 10 napon belül a Bizottságnak benyújtott kérelme nyomán az ugyanazon albekezdésben említett felfüggesztés törlését ajánlhatja a Tanácsnak.

(8)  A kötelezettségvállalások felfüggesztésére vonatkozó bizottsági javaslatot a Tanács által elfogadottnak kell tekinteni, kivéve, ha a Tanács a Bizottság javaslatának benyújtását követő egy hónapon belül egy végrehajtási jogi aktus révén úgy dönt, hogy minősített többséggel elutasítja a javaslatot.

A kötelezettségvállalások felfüggesztése az érintett tagállam esetében az alapokkal kapcsolatos kötelezettségvállalásokra a felfüggesztésről szóló határozatot követő év január 1-jétől kezdődően alkalmazandó.

A Tanács egy végrehajtási jogi aktus révén a Bizottság kifizetések felfüggesztésével kapcsolatos, a (7) bekezdésben említett javaslatára határozatot fogad el.

(9)  A kötelezettségvállalások vagy kifizetések felfüggesztése hatályának és szintjének arányosnak kell lennie, tiszteletben kell tartania a tagállamok egyenlő bánásmódhoz való jogát, és figyelembe kell vennie az érintett tagállam gazdasági és társadalmi helyzetét, különösen a munkanélküliség szintjét, az érintett tagállamban a szegénység vagy társadalmi kirekesztés uniós átlaghoz viszonyított arányát, valamint a felfüggesztés hatását az érintett tagállam gazdaságára. Külön tényezőként kell figyelembe venni a felfüggesztés hatását a kedvezőtlen gazdasági és társadalmi feltételeket kezelő kritikus fontosságú programokra.

(10)  A kötelezettségvállalások felfüggesztésének szintjére az alapok tekintetében a következő naptári évre vonatkozó kötelezettségvállalások legfeljebb 25 %-a vagy a nominális GDP 0,25 %-a vonatkozik, attól függően, hogy melyik az alacsonyabb, a következő esetek bármelyikében:

a)  amennyiben a (7) bekezdés a) pontjában említettek szerinti túlzotthiány-eljárás során első alkalommal fordul elő a szabályok be nem tartása;

b)  amennyiben a (7) bekezdés a) pontjában említettek szerinti túlzottegyensúlyhiány-eljárás során korrekciós cselekvési tervhez kapcsolódóan első alkalommal fordul elő a szabályok be nem tartása;

c)  amennyiben a (7) bekezdés c) pontjában említettek szerinti túlzottegyensúlyhiány-eljárás során az ajánlott korrekciós cselekvési intézkedéshez kapcsolódóan a szabályok be nem tartása fordul elő;

d)  amennyiben a (7) bekezdés d) és e) pontjában említettek szerint első alkalommal fordul elő a szabályok be nem tartása.

Tartós meg nem felelés esetén a kötelezettségvállalások felfüggesztése meghaladhatja az első albekezdésben meghatározott maximális százalékokat.

(11)  A Tanács az alábbi esetekben szünteti meg a kötelezettségvállalások felfüggesztését a Bizottság ajánlása alapján a (8) bekezdésben meghatározott eljárás szerint:

a)  ha a túlzott hiány esetén követendő eljárást az 1467/97/EK tanácsi rendelet(40) 9. cikkével összhangban felfüggesztik, vagy a Tanács az EUMSZ 126. cikk (12) bekezdésével összhangban úgy határozott, hogy hatályon kívül helyezi a túlzott hiány fennállásáról szóló határozatot;

b)  ha a Tanács támogatta az 1176/2011/EU rendelet 8. cikkének (2) bekezdésével összhangban az érintett tagállam által benyújtott korrekciós intézkedési tervet, vagy az említett rendelet 10. cikkének (5) bekezdésével összhangban felfüggesztik a túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárást, vagy a Tanács az említett rendelet 11. cikkével összhangban lezárta a túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárást;

c)  ha a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a tagállam meghozta a megfelelő intézkedéseket a 332/2002/EK rendeletben foglaltak szerint;

d)  ha a Bizottság megállapítja, hogy az érintett tagállam meghozta a megfelelő intézkedéseket a 472/2013/EU rendelet 7. cikkében említett kiigazítási program végrehajtása érdekében, illetve az EUMSZ 136. cikkének (1) bekezdésével összhangban elfogadott tanácsi határozatban kért intézkedéseket.

A kötelezettségvállalások felfüggesztésének Tanács általi megszüntetését követően a Bizottság határozatot hoz a felfüggesztett kötelezettségvállalások újraelosztásáról az (EU, Euratom)[ […] (többéves pénzügyi keretről szóló rendelet)] tanácsi rendelet [8]. cikkével összhangban.

A felfüggesztett kötelezettségvállalások nem oszthatók fel újra 2027 után.

A költségvetésben újraelosztott összeg visszavonására vonatkozó határidő a 99. cikknek megfelelően attól az évtől kezdődik, amikor a felfüggesztett kötelezettségvállalás újraelosztásra került.

A Tanács – a Bizottság javaslatára – határozatot hoz a kifizetések felfüggesztésének megszüntetéséről, amennyiben teljesülnek az első albekezdésben foglalt alkalmazandó feltételek.

(12)  A Bizottság folyamatosan tájékoztatja az Európai Parlamentet e cikk végrehajtásáról. Különösen akkor, amikor az (7) bekezdésben meghatározott feltételek egyike teljesül egy tagállam esetében, a Bizottság haladéktalanul értesíti az Európai Parlamentet, és részletesen tájékoztatja azokról az alapokról és programokról, amelyek kötelezettségvállalásai felfüggesztésre kerülhetnek.

Az Európai Parlament felkérheti a Bizottságot strukturális párbeszéd folytatására e cikk alkalmazásáról, tekintettel az első albekezdésben említett információk megküldésére.

A Bizottság a kötelezettségvállalások felfüggesztésére vagy a felfüggesztés megszüntetésére vonatkozó javaslatot elküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(13)  Az (1)–(12) bekezdés nem alkalmazandó az ESZA+-rendelet [4(c)(v)(ii)] cikke szerinti prioritásokra és programokra. [Mód. 425/rev, 444/rev, 448 és 469]

III. cím

Programozás

I. FEJEZET

Az alapspecifikus általános rendelkezések

16. cikk

Programok előkészítése és benyújtása

(1)  Valamennyi tagállam a 6. cikkben említett partnerekkel együttműködve elkészíti a 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakra szóló, az alapok végrehajtását célzó programokat. [Mód. 140]

(2)  A tagállamok a partnerségi megállapodás benyújtását követően legfeljebb 3 hónappal benyújtják a programokat a Bizottság számára.

(3)  A tagállamok az V. mellékletben foglalt, a programokra vonatkozó minta alapján előkészítik a programokat.

Az MMA, a BBA és a HAVE esetében a tagállamok a VI. V. mellékletben foglalt, a programokra vonatkozó minta alapján készítik elő a programokat.

17. cikk

A programok tartalma

(1)  Az egyes programoknak meg kell határozniuk azt a stratégiát, amely alapján a program hozzájárul a szakpolitikai célkitűzésekhez és az eredmények kommunikációjához.

(2)  A program prioritásokból áll. Minden egyes prioritás egy vagy több szakpolitikai célkitűzésnek vagy technikai segítségnyújtásnak felel meg. Egy szakpolitikai célkitűzéshez kapcsolódó prioritás egy vagy több egyedi célkitűzésből áll. Ugyanannak a szakpolitikai célkitűzésnek egynél több prioritás felelhet meg. [Mód. 141]

Az ETHA által támogatott programok esetében az egyes prioritások egynél több szakpolitikai célkitűzésnek felelhetnek meg. Az egyedi célkitűzések az ETHA-rendelet [III]. mellékletében foglaltak szerint támogatási területeknek felelnek meg.

Az MMA, a BBA és a HAVE által támogatott programok esetében egy program egyedi célkitűzésekből áll.

(3)  Az egyes programok a következőket határozzák meg:

a)  a fő kihívások összefoglalása, figyelembe véve a következőket:

i.  gazdasági, társadalmi és területi egyenlőtlenségek, az ETHA által támogatott programok kivételével;

ii.  a piac nem megfelelő működése, beruházási igények és kiegészítő jelleg és szinergia a támogatás más formáival; [Mód. 143]

iii.  a releváns országspecifikus ajánlásokban és más releváns, a tagállamnak címzett uniós ajánlásokban azonosított kihívások; [Mód. 144]

iv.  az adminisztratív kapacitásban és kormányzásban mutatkozó kihívások, valamint egyszerűsítési intézkedések; [Mód. 145]

iva.   integrált megközelítés adott esetben a demográfiai kihívások kezelésére; [Mód. 146]

v.  a múltbeli tapasztalatokból levont tanulságok;

vi.  makroregionális stratégiák és tengeri medencéket érintő stratégiák, amennyiben a tagállamok ilyenekben részt vesznek;

via.   a nemzeti energia- és éghajlatpolitikai tervekben és a szociális jogok európai pillérében azonosított kihívások és kapcsolódó célkitűzések; [Mód. 147]

vii.  az MMA, a BBA és a HAVE által támogatott programok esetében a releváns uniós vívmányok és cselekvési tervek végrehajtásában, valamint az azonosított hiányosságokkal kapcsolatban elért előrehaladás; [Mód. 148]

b)  a kiválasztott szakpolitikai célkitűzések, megfelelő prioritások, egyedi célkitűzések és támogatási formák indoklása;

c)  egyedi célkitűzések az egyes prioritások esetében, a technikai segítségnyújtás kivételével;

d)  az egyes egyedi célkitűzések esetében:

i.  a kapcsolódó fellépéstípusok, ideértve a stratégiai jelentőségű, tervezett műveletek indikatív jegyzékét és ütemtervét, továbbá azok várt hozzájárulása az említett egyedi célkitűzésekhez, makroregionális stratégiákhoz és adott esetben tengeri medencéket érintő stratégiákhoz; [Mód. 149]

ii.  teljesítménymutatók és eredménymutatók a megfelelő részcélokkal és célértékekkel;

iii.  a fő célcsoportok;

iiia.   az egyenlőséget, befogadást és megkülönböztetésmentességet biztosító fellépések; [Mód. 150]

iv.  a célzott egyedi területek, ideértve az integrált területi beruházások tervezett alkalmazását, a közösségvezérelt helyi fejlesztést vagy más területi eszközöket;

v.  a legalább egy másik tagállamban működő kedvezményezettekkel megvalósuló interregionális, határokon átnyúló és transznacionális fellépések; [Mód. 151]

va.   a beruházások fenntarthatósága; [Mód. 152]

vi.  a finanszírozási eszközök tervezett alkalmazása;

vii.  a beavatkozástípusok és a programozott források beavatkozástípuskénti vagy támogatási területenkénti indikatív bontása;

viia.   annak ismertetése, hogyan törekednek az egyéb alapokkal és eszközökkel való kiegészítő jelleg és szinergiák megvalósítására; [Mód. 153]

e)  a technikai segítségnyújtás tervezett használata a 30–32. cikknek megfelelően és a releváns beavatkozástípusok;

f)  a következőket tartalmazó pénzügyi terv:

i.  az egyes alapok és az egyes régiókategóriák esetében a teljes programozási időszakra vonatkozó, valamint az éves lebontás szerinti teljes pénzügyi elosztást tartalmazó táblázat, ideértve bármely, a 21. cikk szerint átcsoportosított összeget;

ii.  az egyes prioritások esetében az alapok és a régiókategóriák szerinti teljes pénzügyi elosztást, továbbá a nemzeti hozzájárulást tartalmazó táblázat, annak feltüntetésével, hogy e hozzájárulás állami vagy magánforrásból származik-e;

iii.  az ETHA által támogatott programok esetében táblázat, amely a támogatási területek egyes típusai tekintetében meghatározza az alap nyújtotta támogatásból származó teljes pénzügyi elosztás összegét, valamint a nemzeti hozzájárulást,

iv.  az MMA, a BBA és a HAVE által támogatott programok esetében táblázat, amely egyedi célkitűzésenként megadja fellépéstípus szerinti bontásban a teljes pénzügyi elosztás összegét, továbbá a nemzeti hozzájárulást, annak feltüntetésével, hogy e hozzájárulás állami vagy magánforrásból származik-e;

g)  a 6. cikkben említett érintett partnereknek a program elkészítésébe történő bevonására tett intézkedések és e partnerek szerepe a program végrehajtásában, nyomon követésében és értékelésében;

h)  a 11. cikkel, valamint a III. és a IV. melléklettel összhangban megállapított minden egyes előfeltétel esetében annak értékelése, hogy az előfeltétel a program benyújtásának időpontjában teljesül-e;

i)  a programmal kapcsolatos kommunikációra és láthatóságra vonatkozó tervezett megközelítés célkitűzései, célközönsége, a kommunikációs csatornák, adott esetben a közösségi médiában megjelenő tájékoztatás, továbbá a tervezett költségvetés, valamint a nyomon követés és értékelés releváns mutatói; [Mód. 154]

j)  az irányító hatóság, az ellenőrző hatóság, a 70. cikk szerinti számviteli feladatkört ellátó szervezet és a szervezet, amely a Bizottság általi kifizetésben részesül. [Mód. 155]

E bekezdés c) és d) pontja nem alkalmazandó az ESZA+-rendelet [4(c)(vii)]. cikkében. cikke (1) bekezdésének xi. pontjában] foglalt egyedi célkitűzésre. [Mód. 156]

A programhoz a 2001/42/EK irányelvnek megfelelően mellékelni kell egy környezetvédelmi jelentést, amely tartalmazza a környezetre gyakorolt hatásokra vonatkozó releváns információkat, figyelembe véve az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó szükségleteket. [Mód. 157]

(4)  A (3) bekezdés d) pontjától eltérve az MMA, a BBA és a HAVE által támogatott programok egyes egyedi célkitűzései tekintetében a következőket kell megadni:

a)  a kezdeti helyzet, kihívások és az alapból támogatott válaszlépések leírása;

b)  az operatív célkitűzések feltüntetése;

c)  a fellépések indikatív listája és azok várható hozzájárulása az egyedi és operatív célkitűzésekhez;

d)  adott esetben az operatív támogatás, az egyedi fellépések, a szükséghelyzeti támogatás, valamint az MMA-rendelet [16 és 17]. cikke szerinti fellépések indokolása;

e)  teljesítmény- és eredménymutatók a megfelelő részcélokkal és célértékekkel;

f)  a programozott források indikatív lebontása beavatkozástípusonként.

(5)  A beavatkozástípusok az I. mellékletben szereplő nómenkaltúrán alapulnak. Az MMA, a BAA és a HAVE által támogatott programok esetében a beavatkozástípusokat az alapspecifikus rendeletek határozzák meg.

(6)  Az ERFA, az ESZF+ és a Kohéziós Alap 16. cikk szerint benyújtott programjai tekintetében a (3) bekezdés f) pontjának ii. alpontjában említett táblázat kizárólag a 2021–20252027 közötti évekre vonatkozó összegeket tartalmazza. [Mód. 158]

(7)  A Tagállam köteles a Bizottsággal közölni a (3) bekezdés (j) pontjában hivatkozott információk bármilyen változtatását programmódosítás megkövetelése nélkül.

18. cikk

Programok jóváhagyása

(1)  A Bizottság megvizsgálja a programot és azt, hogy az megfelel-e e rendeletnek és az alapspecifikus rendeleteknek, valamint azt, hogy összhangban áll-e a partnerségi megállapodással. Értékelése során a Bizottság mindenekelőtt figyelembe veszi a releváns országspecifikus ajánlásokat, valamint az integrált nemzeti energia- és éghajlatpolitikai tervek végrehajtása során és a szociális jogok európai pillérében azonosított releváns kihívásokat és azok kezelésének módját. [Mód. 160]

(2)  A Bizottság a program tagállam általi benyújtását követő három két hónapon belül észrevételeket tehet. [Mód. 161]

(3)  A tagállam a Bizottság által tett észrevételek figyelembevételével az észrevételek benyújtásának időpontjától számított két hónapon belül felülvizsgálja a programot a Bizottság által tett észrevételek figyelembevételével. [Mód. 162]

(4)  A Bizottság a programnak a tagállam általi első benyújtása időpontját követő legkésőbb hat öt hónappal végrehajtási jogi aktus révén határozatot hoz a partnerségi megállapodás program jóváhagyásáról. [Mód. 163]

19. cikk

Programok módosítása

(1)  A tagállam program módosítására irányuló, kellően indokolt kérelmet nyújthat be, csatolva a módosított programot, amely meghatározza a módosításnak a célkitűzések megvalósítására gyakorolt, várható hatását.

(2)  A Bizottság megvizsgálja a módosítást és azt, hogy az megfelel-e e rendeletnek és az alapspecifikus rendeleteknek, ideértve a nemzeti szintű követelményeket, és a módosított program benyújtását követő három két hónapon belül észrevételeket tehet. [Mód. 164]

(3)  A tagállam az észrevételek benyújtásának időpontjától számított két hónapon belül felülvizsgálja a módosított programot a Bizottság által tett észrevételek figyelembevételével felülvizsgálja. [Mód. 165]

(4)  A Bizottság a program módosítását a tagállam általi benyújtását követő legfeljebb hat három hónapon belül jóváhagyja. [Mód. 166]

(5)  A tagállam a programozási időszak alatt egy prioritás eredeti allokációjának legfeljebb 5 7%-ának megfelelő összeget – a programköltségvetés legfeljebb 3 5%-át – ugyanazon alap ugyanazon programjának egy másik prioritásába csoportosíthat át. Ily módon a tagállamnak a 240/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet által megállapított magatartási kódexet kell tiszteletben tartania. Az ERFA és az ESZA+ által támogatott programok esetében az átcsoportosítás csak az ugyanazon régiókategóriákra vonatkozó allokációkat érinti. [Mód. 167]

Az ilyen átcsoportosítások nem érintik az előző éveket. Az átcsoportosítások nem tekintendők jelentősnek, és nem tesznek szükségessé a program módosítására vonatkozó bizottsági határozatot. Az átcsoportosításoknak ugyanakkor minden szabályozási követelménynek meg kell felelniük. A tagállam benyújtja a Bizottságnak a 17. cikk (3) bekezdése f) pontjának ii., iii. vagy iv. alpontja szerinti felülvizsgált táblázatot.

(6)  A Bizottság jóváhagyása nem szükséges az olyan pusztán szövegezési, technikai vagy szerkesztési jellegű kiigazítások esetében, amelyek nem befolyásolják a program végrehajtását. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az ilyen kiigazításokról. [Mód. 168]

(7)  Az ETHA által támogatott programok esetében a programoknak mutatók bevezetéséhez kapcsolódó módosításai nem teszik szükségessé a Bizottság jóváhagyását.

20. cikk

Közös támogatás az ERFA, az ESZA+ alapokból és a Kohéziós Alapból

(1)  Az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap közösen támogatást nyújthat „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés égisze alatt megvalósuló programok számára.

(2)  Az ERFA és az ESZA+ egy másik alapból az érintett alap támogathatósági szabályai alapján elszámolható költségű művelet egy részét vagy egészét finanszírozhatja kiegészítő módon, az érintett alapok egyes prioritásara vonatkozó támogatás legfeljebb 10 15%-a erejéig, feltéve, hogy az ilyen költségek szükségesek a művelet végrehajtásához. [Mód. 169]

21. cikk

A források átcsoportosítása

(1)  A rugalmasság biztosítása céljából a tagállamok –ha a monitoringbizottság jóváhagyja – egy programra bármely alapból nyújtott pénzügyi támogatás legfeljebb 5%-a erejéig kérhetik az összegnek – megosztott irányítás alatt álló programok esetében – egy másik alaphoz, vagy – közvetlen az Európai Regionális Fejlesztési Alaphoz, az Európai Szociális Alap Pluszhoz, a Kohéziós Alaphoz vagy közvetett irányítása alatt álló programok esetében – bármely másik eszközhöz az Európai Tengerügyi és Halászati Alaphoz történő átcsoportosítását. [Mód. 170]

(2)  Az átcsoportosított források végrehajtása azon alapra vagy azon eszközre vonatkozó szabályoknak megfelelően történik, amelybe a források átcsoportosításra kerültek, továbbá közvetlen vagy közvetett irányítású eszközhöz történő átcsoportosítás esetén az érintett tagállam javára valósul meg. [Mód. 171 és 434]

(3)  Az (1) bekezdés szerinti kérelmek megállapítják az egyes években alap és régiókategória szerint átcsoportosításra kerülő teljes összeget, amennyiben releváns; e kérelmeket megfelelően alá kell támasztani a kiegészítő jelleg megvalósítása és az elérendő hatás tekintetében, és a felülvizsgált programnak vagy programoknak kell kísérni azokat, amelyekből a források a 19. cikknek megfelelően kerülnek átcsoportosításra, feltüntetve, hogy mely más alapba vagy eszközbe csoportosítandók át az összegek. [Mód. 172, 433 és 434]

(4)  A Bizottság kifogást emelhet egy, a kapcsolódó programmódosításban foglalt, átcsoportosítás iránti kérelemmel szemben, ha ez aláásná az abban a programban foglalt célkitűzések teljesítését, amelyből a források átcsoportosítását kérelmezték.

(5)  Csak jövőbeli naptári évekre vonatkozó források csoportosíthatók át.

Ia. FEJEZET

Nagyprojektek [Mód. 173]

21a. cikk

Tartalom

Egy vagy több program részeként az ERFA és a Kohéziós Alap támogathat olyan munkálatok, tevékenységek és szolgáltatások sorából álló műveletet, amelyek célja valamely pontosan meghatározott gazdasági vagy műszaki természetű oszthatatlan feladat elvégzése, amely egyértelműen meghatározott célokkal rendelkezik és amelynek teljes elszámolható költsége meghaladja a 100 000 000 EUR-t (a továbbiakban: nagyprojekt). A pénzügyi eszközök nem tekintendők nagyprojekteknek. [Mód. 174]

21b. cikk

A nagyprojektek jóváhagyásához szükséges információk

A nagyprojektek jóváhagyását megelőzően az irányító hatóság benyújtja a következő információkat a Bizottság számára:

a)  a nagyprojekt végrehajtásáért felelős szervezetre és e szervezet kapacitására vonatkozó részletes információk;

b)  a beruházás és helyszínének leírása;

c)  a teljes költség és a teljes elszámolható költség;

d)  az elvégzett megvalósíthatósági tanulmányok – beleértve a változatelemzést – és az eredmények;

e)  költség-haszon elemzés – beleértve egy gazdasági és pénzügyi elemzést – és kockázatelemzés;

f)  környezeti hatásvizsgálat, figyelembe véve az éghajlatváltozás enyhítésének és a hozzá történő alkalmazkodásnak a szükségleteit, valamint a katasztrófákkal szembeni reagáló képességet;

g)  magyarázat arról, hogy a nagyprojekt mennyiben felel meg az érintett operatív program vagy programok megfelelő prioritásainak, és a nagyprojekt e prioritások egyedi célkitűzéseinek eléréséhez való várható hozzájárulásáról, valamint a társadalmi-gazdasági fejlődéshez való várható hozzájárulásáról;

h)  az összes tervezett pénzügyi erőforrást és az alapokból, EBB-től és más finanszírozási forrásokból származó, tervezett támogatást tartalmazó pénzügyi terv, az elért eredmények monitoringjára alkalmazott fizikai és pénzügyi mutatókkal, figyelembe véve az azonosított kockázatokat;

i)  a nagyprojekt végrehajtásának ütemterve és, amennyiben a végrehajtási időszak várhatóan hosszabb, mint a programozási időszak, a programozási időszak során az alapoktól kért támogatás fázisai. [Mód. 175]

21c. cikk

A nagyprojektekről szóló határozat

(1)  A Bizottság a 21b. cikkben említett információk alapján értékeli a nagyprojektet annak eldöntése érdekében, hogy indokolt-e az irányító hatóság által kiválasztott nagyprojektre kért pénzügyi hozzájárulás. A Bizottság a 21b. cikkben említett információk benyújtása után legkésőbb három hónappal végrehajtási jogi aktus formájában határozatot fogad el a kiválasztott nagyprojekt pénzügyi hozzájárulásának jóváhagyásáról.

(2)  A Bizottság általi, az (1) bekezdés szerinti jóváhagyás feltétele, hogy az első kivitelezői szerződés megkötésére, illetve a PPP-struktúrában végrehajtott műveletek esetében a közjogi szerv és a magánszektorbeli szerv közötti PPP-megállapodást a jóváhagyás időpontjától számított három éven belül megkössék.

(3)  Amennyiben a Bizottság nem hagyja jóvá a kiválasztott nagyprojekthez a pénzügyi hozzájárulást, határozatában meg kell indokolnia az elutasítást.

(4)  Az (1) bekezdés értelmében jóváhagyásra benyújtott nagyprojekteket fel kell tüntetni a program nagyprojektjeinek listáján.

(5)  Az (1) bekezdésben említett jóváhagyásra való benyújtást követően a nagyprojektekkel kapcsolatos kiadásokat fel lehet venni a kifizetési kérelembe. Ha a Bizottság nem hagyja jóvá az irányító hatóság által kiválasztott nagyprojektet, a kérelem tagállam általi visszavonását vagy a Bizottság határozatának elfogadását követően a költségnyilatkozatot ennek megfelelően helyesbíteni kell. [Mód. 176]

II. FEJEZET

Területfejlesztés

22. cikk

Integrált területfejlesztés

A tagállam területi és helyi fejlesztési stratégiákon keresztül támogatja az integrált területfejlesztést az alábbi formák bármelyike révén:

a)  integrált területi beruházások;

b)  közösségvezérelt helyi fejlesztés;

c)  egyéb, területi eszközt támogató, a tagállam által az ERFA céljára a programozott beruházásokhoz tervezett kezdeményezések a 4. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett szakpolitikai célkitűzés keretében. [Mód. 177]

Ha egynél több alap finanszírozza a helyi fejlesztési stratégiákat , akkor a koherenciát és összhangot a tagállamok biztosítják. [Mód. 178]

23. cikk

Területi stratégiák

(1)  A 22. cikk a) vagy c) pontjának megfelelően végrehajtott területi stratégiák a következő elemeket tartalmazzák:

a)  a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi összefüggéseken alapuló stratégia hatálya alá tartozó földrajzi terület; [Mód. 179]

b)  a fejlesztési igények és a terület lehetőségeinek elemzése;

c)  integrált koncepció meghatározása a felismert fejlesztési igények és a lehetőségek megoldására;

d)  a partnerek részvételének meghatározása a 6. cikk szerint alapján a stratégia előkészítésében és végrehajtásában. [Mód. 180]

Ezek tartalmazhatják a támogatandó műveletek listáját is.

(2)  A területi stratégiákat az érintett városiregionális, helyi vagy és egyéb területi hatóságok és szervezetek felelőssége alatt kell kidolgozni előkészíteni és elfogadni. A lefedett területekkel kapcsolatos, már meglévő stratégiai dokumentumok naprakésszé tehetők és területi stratégiaként is használhatók. [Mód. 181]

(3)  Amennyiben a támogatandó műveletek listája nem szerepel a területi stratégiában, az érintett városi regionális, helyi vagy egyéb területi hatóságok vagy szervezetek kötelesek kiválasztani a műveleteket, vagy részt venni a kiválasztásukban. [Mód. 182]

A kiválasztott műveleteknek összhangban kell lenniük a területi stratégiával.

(3a)   A területi stratégiák előkészítésekor a (2) bekezdésben említett hatóságok együttműködnek az érintett irányító hatóságokkal az adott program keretében támogatni kívánt műveletek hatókörének meghatározását illetően. [Mód. 183]

(4)  Amennyiben a városi regionális, helyi vagy egyéb területi hatóság vagy más szervezet a műveletek kiválasztásán kívül olyan feladatokat végez el, amelyek az irányító hatóság feladatkörébe tartoznak, az irányító hatóság az érintett hatóságot közreműködő szervezetként azonosítja. [Mód. 184]

A kiválasztott műveletek ugyanazon program egynél több prioritása keretében támogathatók. [Mód. 185]

(5)  Támogatás nyújtható a területi stratégiák előkészítésére és tervezésére.

24. cikk

Integrált területi beruházás

(1)  Amennyiben egy, a 23. cikk szerint végrehajtott stratégia olyan beruházást érint, amely egy, vagy egynél több alapból, egynél több programból vagy ugyanazon program egynél több prioritása keretében részesül támogatásban, a fellépések integrált területi beruházásként hajthatók végre. Adott esetben minden integrált területi beruházás kiegészíthető az EMVA-ból származó pénzügyi támogatással. [Mód. 186]

(2)  Az irányító hatóságok biztosítja, hogy a program vagy programok elektronikus rendszere lehetővé tegye az ITB-hez hozzájáruló műveletek, kimenetek és eredmények azonosítását.

(2a)   Amennyiben a támogatandó műveletek listája nem szerepel a területi stratégiában, az érintett regionális, helyi vagy egyéb hatóságokat vagy szervezeteket be kell vonni a műveletek kiválasztásába. [Mód. 187]

25. cikk

Közösségvezérelt helyi fejlesztés

(1)  Az ERFA, az ESZA+, az ETHA és az ETHA EMVA támogatást nyújthat nyújt közösségvezérelt helyi fejlesztésnek. Az EMVA keretében az ilyen fejlesztést LEADER helyi fejlesztésként kell kijelölni. [Mód. 188].

(2)  A tagállam biztosítja, hogy a közösségvezérelt helyi fejlesztés:

a)  szubregionális területekre összpontosítson;

b)  azt olyan társadalmi-gazdasági köz- és magánérdekek képviselőiből álló helyi akciócsoportok irányítsák, amelyekben nem egyetlen érdekcsoport, beleértve az állami szektort is, ellenőrzi a döntéshozatalt; [Mód. 189]

c)  végrehajtására a 26. cikk szerinti integrált stratégiákon keresztül kerüljön sor.

d)  támogassa a hálózatépítési hálózatépítést, az alulról építkező megközelítéseket, a hozzáférhetőséget és az innovatív funkciókat a helyi környezetben, illetve adott esetben a más területi szereplőkkel kialakított együttműködést. [Mód. 190]

(3)  Amennyiben a (2) bekezdés c) pontjában említett stratégiák vonatkozásában több alapból is rendelkezésre áll támogatás, az érintett irányító hatóságok e stratégiák vonatkozásában közös pályázati felhívást szerveznek, és az érintett összes alap vonatkozásában közös bizottságot hoznak létre az említett stratégiák végrehajtásának nyomon követésére. Az érintett irányító hatóságok kiválaszthatják az egyik érintett alapot a 28. cikk (1) bekezdésének a) és c) pontjában említett minden, az említett stratégiákhoz kapcsolódó előkészítési, irányítási és szervezéssel kapcsolatos költség támogatására.

(4)  Amennyiben az adott stratégia végrehajtása egynél több alapból kap támogatást, az érintett irányító hatóságok az alapok közül az egyiket vezető alapként választhatják. Meg lehet határozni továbbá az egyes érintett alapok által finanszírozandó intézkedések és műveletek típusát. [Mód. 191]

(5)  A vezető alap szabályai erre a stratégiára vonatkoznak. A többi alap hatóságai az illetékes, vezető alapra vonatkozó hatóság döntéseire és irányítási ellenőrzéseire támaszkodnak.

(6)  A vezető alap hatóságai kötelesek a többi alap hatóságai számára az alapspecifikus rendeletben megállapított szabályoknak megfelelően a kifizetések nyomon követéséhez és teljesítéséhez szükséges információkat megadni.

26. cikk

Közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák

(1)  Az illetékes irányító hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a 25. cikk (2) bekezdésének c) pontjában hivatkozott egyes stratégiák megállapítsák a következő elemeket:

a)  a stratégia által lefedett földrajzi terület és népesség;

b)  a stratégia kidolgozásába történő közösségi bevonás folyamata;

c)  a fejlesztési igények és a terület lehetőségeinek elemzése;

d)  az adott stratégia célkitűzései, beleértve az eredmények mérhető célértékeit és a helyi közösség által azonosított helyi igényeknek megfelelő, tervezett kapcsolódó intézkedéseket; [Mód. 192]

e)  az irányítási, nyomonkövetési és értékelési intézkedések, amelyek bizonyítják a helyi akciócsoport képességét az adott stratégia végrehajtására;

f)  pénzügyi terv, amely tartalmazza az egyes alapokból – beleértve adott esetben az EMVA-t – és a minden egyes érintett programból származó tervezett forráselosztást. [Mód. 193]

(2)  Az érintett irányító hatóságoknak meg kell állapítaniuk a stratégiák kiválasztásához használt kritériumokat, bizottságot kell felállítaniuk a kiválasztás elvégzésére, és jóvá kell hagyniuk az adott bizottság által kiválasztott stratégiákat.

(3)  Az érintett irányító hatóságoknak le kell bonyolítaniuk a stratégiák kiválasztásának első fordulóját, és biztosítaniuk kell, hogy a kiválasztott helyi akciócsoportok az adott program jóváhagyásának napjától számított 12 hónapon belül, illetve az egynél több alapból támogatott stratégiák esetében az utolsó érintett program jóváhagyásának napjától számított 12 hónapon belül teljesíteni tudják a 27. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladataikat.

(4)  A stratégiát jóváhagyó határozatnak meg kell állapítania az egyes érintett alapokra és programokra jutó összegeket, és meg kell határoznia a program vagy programok keretében elvégzendő irányítási és kontrollfeladatokért viselt felelősséget. A közpénzből való megfelelő nemzeti hozzájárulásokat a teljes időszakra előre kell biztosítani. [Mód. 194]

27. cikk

Helyi akciócsoportok

(1)  A helyi akciócsoportok megtervezik és végrehajtják a 25. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett stratégiákat.

(2)  Az irányító hatóságok biztosítják, hogy a helyi akciócsoportok befogadóak legyenek, és a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiát érintő feladatok végrehajtása érdekében vagy kiválasszanak a csoporton belül egy partnert, aki az igazgatási és pénzügyi kérdésekben a vezető partner lesz, vagy pedig egy közös jogi szervezetet létrehozva összeálljanak. [Mód. 195]

(3)  A helyi akciócsoportok kizárólagos jelleggel elvégzik az összes alábbi feladatot:

a)  a helyi szereplők műveletek fejlesztésére és végrehajtására vonatkozó igazgatási kapacitásának kiépítése; [Mód. 196]

b)  megkülönböztetésmentes és átlátható kiválasztási eljárás és kritériumok megállapítása, amely kizárja az összeférhetetlenségeket, és biztosítja, hogy egyetlen érdekcsoport se irányíthassa a kiválasztási döntéseket;

c)  pályázati felhívások előkészítése és közzététele;

d)  műveletek kiválasztása és a támogatás összegének rögzítése, továbbá a jóváhagyás előtt a javaslatok benyújtása a felelős szervezethez a támogathatóság végső ellenőrzése céljából;

e)  a stratégia célkitűzéseinek elérése terén tett előrelépés nyomon követése;

f)  a stratégia végrehajtásának értékelése.

(4)  Amennyiben helyi akciócsoportok a (3) bekezdésen kívüli olyan feladatokat látnak el, amelyek az irányító hatóság vagy a kifizető ügynökség felelősségi körébe tartoznak, úgy ezeket a helyi akciócsoportokat az alapspecifikus szabályoknak megfelelően az irányító hatóságnak közreműködő szervezetként kell kijelölnie.

(5)  A helyi akciócsoport lehet kedvezményezett, és a stratégiának megfelelően végrehajthat műveleteket, ösztönözve a feladatkörök helyi akciócsoporton belüli elkülönítését. [Mód. 197]

28. cikk

A közösségvezérelt helyi fejlesztés alapokból történő támogatása

(1)  A komplementaritás és a szinergiák biztosítása érdekében a tagállamnak biztosítania kell, hogy az alapokból a közösségvezérelt helyi fejlesztésre nyújtott támogatás lefedje a következőket: [Mód. 198]

a)  a stratégiák tervezését és jövőbeni végrehajtását támogató igazgatási kapacitásépítés és előkészítő intézkedések; [Mód. 199]

b)  a műveletek végrehajtása, beleértve a helyi fejlesztési stratégia alapján kiválasztott együttműködési tevékenységeket és azok előkészítését;

ba)   a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégia szervezése az érdekelt felek közötti információcsere megkönnyítése, információk rendelkezésükre bocsátása és a potenciális kedvezményezettek számára a kérelmek elkészítésében nyújtandó támogatás érdekében; [Mód. 200]

c)  a stratégia irányítása, nyomon követése és értékelése, illetve szervezése.

(2)  Az (1) bekezdés a) pontjában említett támogatásnak elszámolhatónak kell lennie attól függetlenül, hogy a stratégia ezt követően kiválasztásra kerül-e finanszírozásra.

Az (1) bekezdés c) pontjában említett támogatás nem haladhatja meg a stratégiára fordított, közpénzből nyújtott hozzájárulás teljes összegének 25 %-át.

III. FEJEZET

Technikai segítségnyújtás

29. cikk

Technikai segítségnyújtás a Bizottság kezdeményezésére

(1)  A Bizottság kezdeményezésére az alapok támogathatnak a jelen rendelet végrehajtásához szükséges mindenféle előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési, értékelési, kommunikációs – ideértve az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikációt –, láthatósági, továbbá adminisztratív és technikai segítségnyújtási intézkedést, adott esetben harmadik országokkal együtt.

(1a)   Az első albekezdésben említett fellépések magukban foglalhatják különösen a következőket:

a)  segítségnyújtás a projektek előkészítéséhez és értékeléséhez;

b)  támogatás az alapok eredményes irányításához szükséges intézmények megerősítéséhez és az adminisztratív kapacitás kiépítéséhez;

c)  a Bizottság alapokról szóló jelentéseihez és a kohéziós jelentéshez kapcsolódó tanulmányok;

d)  az alapok elemzésével, irányításával, monitoringjával, információcseréjével és végrehajtásával kapcsolatos intézkedések, valamint a kontrollrendszerek és a technikai és adminisztratív segítségnyújtás végrehajtásával összefüggő intézkedések;

e)  az alapok jelenlegi és jövőbeni működésével kapcsolatos értékelések, szakértői jelentések, statisztikák és tanulmányok, az általános jellegűeket is beleértve;

f)  az információk terjesztésére, adott esetben a hálózatépítés támogatására, a kommunikációs tevékenységek elvégzésére – különös figyelmet fordítva az alapokból nyújtott támogatással elért eredményekre és a támogatás hozzáadott értékére –, a figyelemfelhívásra és az együttműködés és a tapasztalatcsere előmozdítására irányuló intézkedések előmozdítására, ideértve a harmadik országokat is;

g)  az irányítást, a monitoringot, az auditot, a kontrollt és az értékelést szolgáló számítógépes rendszerek üzembe helyezése, működtetése és egymással való összekapcsolása;

h)  az értékelési módszerek javítására és az értékelési gyakorlatokra vonatkozó információcserére irányuló intézkedések;

i)  kontrollal kapcsolatos intézkedések;

j)  a beruházások tervezéséhez, a finanszírozási igényekhez, a pénzügyi eszközök, közös cselekvési tervek és nagyprojektek előkészítéséhez, kidolgozásához és végrehajtásához szükséges nemzeti és regionális kapacitás erősítése;

k)  a bevált gyakorlatok terjesztése annak elősegítése érdekében, hogy a tagállamok megerősítsék a 6. cikk (1) bekezdésében említett, érintett partnerek és ernyőszervezeteik kapacitását. [Mód. 201]

(1b)   A Bizottság a források legalább 15%-át saját kezdeményezésére technikai segítségnyújtásra fordítja, hogy hatékonyabbá tegye a lakosság felé irányuló kommunikációt, és az eredményekre vonatkozó tudásbázis kibővítésével biztosítsa a Bizottság kezdeményezésére végzett kommunikációs tevékenységek közötti erősebb szinergiákat, különösen az adatgyűjtés és -terjesztés, illetve az értékelés és a jelentéstétel eredményességének javításával, és különösen azáltal, hogy kiemeli az alapok hozzájárulását az emberek életének javításához, fokozza az alapokból nyújtott támogatás láthatóságát, valamint felhívja a figyelmet az ilyen támogatás eredményeire és a hozzáadott értékére. Az alapokból nyújtott támogatással kapcsolatos tájékoztatást, kommunikációt, valamint az eredmények és a hozzáadott érték láthatóságát növelő intézkedéseket adott esetben a programok lezárása után is folytatni kell. Ezeknek az intézkedéseknek továbbá hozzá kell járulniuk az uniós szakpolitikai prioritások intézményes kommunikációjához, amennyiben azok e rendelet általános célkitűzéseihez kapcsolódnak. [Mód. 202]

(2)  Ezek az intézkedések jövőbeni előző és előző jövőbeni programozási időszakokra is kiterjedhetnek. [Mód. 203]

(2a)  Annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek az olyan helyzetek, amikor fel kell függeszteni a kifizetéseket, a Bizottság gondoskodik arról, hogy az adminisztratív felkészültség hiánya miatt megfelelőségi problémákkal küzdő tagállamok és régiók az igazgatási kapacitásaik javítását célzó megfelelő technikai segítségnyújtásban részesüljenek. [Mód. 204]

(3)  Amikor az alapokból teljesítendő hozzájárulást terveznek, a Bizottság a költségvetési rendelet [110.] cikkével összhangban készíti el a terveit.

(4)  Az e cikkben említett intézkedések céljuktól függően működési vagy igazgatási kiadásként finanszírozhatók.

30. cikk

Technikai segítségnyújtás a tagállamok részéről

(1)  Valamely tagállam kezdeményezésére az alapok támogathatnak olyan, akár előző vagy jövőbeni programozási időszakra kiterjedő intézkedéseket, amelyek az adott alapok hatékony adminisztrációjához és felhasználásához, valamint a 6. cikkben említett partnerek kapacitásépítéséhez szükségesek olyan funkciók biztosítása érdekében, mint az előkészítés, képzés, irányítás, nyomon követés, értékelés, láthatóság és kommunikáció. [Mód. 205]

(2)  Minden alapból támogatható olyan technikai segítségnyújtási intézkedés, amely bármely másik alapból támogatható.

(3)  Az egyes programokon belül a technikai segítségnyújtás egyetlen vagy több alaphoz kapcsolódó prioritás formáját ölti. [Mód. 206]

31. cikk

A tagállamok által nyújtott technikai segítség átalányfinanszírozása

(1)  Az egyes programokhoz biztosított technikai segítségnyújtás visszatérítése átalányalapon történik, a (2) bekezdésben meghatározott százalékos arányoknak az egyes kifizetési kérelmekben – az adott esetnek megfelelően – a 85. cikk (3) bekezdésének a) vagy c) pontja alapján feltüntetett elszámolható kiadásokra történő alkalmazásával.

(2)  Az A Bizottság és a tagállamok közötti megállapodás alapján és figyelembe véve a program pénzügyi tervét az alapokból technikai segítségnyújtás céljából visszatérített százalékok maximális értéke az alábbiak alábbiakban állapítható meg: [Mód. 207]

a)  a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés alapján nyújtott ERFA-támogatás és a Kohéziós Alapból nyújtott támogatás esetében: 2,53 %; [Mód. 208]

b)  az ESZA+-ból nyújtott támogatás esetében: 5%, az ESZA+-rendelet 4. cikke (1) bekezdése c) pontjának vii. alpontja bekezdésének xi) pontja szerinti program esetében: 5 6%; [Mód. 209]

c)  az ETHA-ból nyújtott támogatás esetében: 6 %;

d)  az MMA-ból, a BBA-ból vagy a HAVE-ből nyújtott támogatás esetében: 6 7%. [Mód. 210]

A legkülső régiók esetében az a), b) és c) pont esetében a százalékos arány legfeljebb 1%-kal magasabb. [Mód. 211]

(3)  Az Interreg programokhoz kapcsolódó technikai segítségnyújtásra vonatkozó egyedi szabályokat az ETE-rendelet állapítja meg.

32. cikk

A tagállamok által nyújtott technikai segítség költségeitől független finanszírozás

A 31. cikkben foglaltakon kívül a tagállam javasolhatja, hogy további technikai segítségnyújtási intézkedéseket vállal, hogy megerősítse a tagállam hatóságainak az állami hatóságoknak és szolgáltatásoknak, kedvezményezettjeinek kedvezményezetteknek és érintett partnereinek partnereknek az alapok hatékony adminisztrációjához és felhasználásához szükséges intézményi kapacitását és hatékonyságát. [Mód. 212]

Az ilyen intézkedések támogatását a költségfüggetlen finanszírozás révén kell végrehajtani, a 89. cikk szerint. Opcionális egyedi program formájában megvalósuló technikai segítségnyújtást a technikai segítségnyújtás költségeihez nem kapcsolódó finanszírozás vagy a közvetlen költségek megtérítése révén lehet végrehajtani. [Mód. 213]

IV. cím

Nyomon követés, értékelés, kommunikáció és láthatóság

I. FEJEZET

Nyomon követés

33. cikk

Monitoringbizottság

(1)  A tagállam az irányító hatósággal folytatott konzultáció után, három hónapon belül azt követően, hogy értesítést kap a programot jóváhagyó határozatról, bizottságot hoz létre a program végrehajtásának nyomon követésére (a továbbiakban: monitoringbizottság). [Mód. 214]

A tagállamnak lehetősége van arra, hogy egyetlen monitoringbizottságot hozzon létre több programra vonatkozóan.

(2)  Minden monitoringbizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát, figyelembe véve a teljes átláthatóság szükségességét. [Mód. 215]

(3)  A monitoringbizottság évente legalább egyszer ülésezik, és áttekinti mindazokat a problémákat, amelyek befolyásolják a program célkitűzések megvalósítása felé történő előrehaladását.

(4)  A tagállam a 44. cikk (1) bekezdésében említett weboldalon közzéteszi a monitoringbizottság eljárási szabályzatát és a monitoringbizottsággal megosztott összes adatot és információt.

(5)  Az (1)–(4) bekezdés nem alkalmazandó az ESZA+-rendelet [4. cikke c) pontjának vi. alpontja (1) bekezdésének xi) pontja] szerinti programokra és a kapcsolódó technikai segítségnyújtásra. [Mód. 216]

34. cikk

A monitoringbizottság összetétele

(1)  A tagállam átlátható folyamat révén határoz a monitoringbizottság összetételéről, és biztosítja az érintett tagállami hatóságok, a közreműködő szervezetek és a 6. cikkben említett partnerek képviselőinek kiegyensúlyozott képviseletét. [Mód. 217]

A monitoringbizottság minden tagja egy szavazattal rendelkezik.

A tagállam a 44. cikk (1) bekezdésében említett weboldalon közzéteszi a monitoringbizottság tagjainak jegyzékét.

(2)  A Bizottság képviselői ellenőrzési és tanácsadói minőségben vesznek részt vesznek a monitoringbizottság munkájában. Adott esetben az Európai Beruházási Bank (EBB) képviselőit fel lehet kérni, hogy tanácsadói minőségben részt vegyenek a monitoringbizottság munkájában. [Mód. 218]

(2a)  Az MMIA, a BBA és a HAVE esetében az érintett decentralizált ügynökségek tanácsadói minőségben részt vesznek a monitoringbizottság munkájában. [Mód. 219]

35. cikk

A monitoringbizottság szerepe

(1)  A monitoringbizottság megvizsgálja a következőket:

a)  előrehaladás a program végrehajtásában, illetve a részcélok és célértékek elérése terén;

aa)   a kedvezményezettekre vonatkozó egyszerűsítési intézkedésekre irányuló javaslatok; [Mód. 220]

b)  a program teljesítményét befolyásoló esetleges problémák és az azok megoldása érdekében megtett intézkedések, adott esetben ideértve bárminemű szabálytalanságot; [Mód. 221]

c)  a program hozzájárulása a megfelelő országspecifikus ajánlásokban meghatározott kihívások megoldásához;

d)  az 52. cikk (3) bekezdésében felsorolt előzetes értékelés és az 53. cikk (2) bekezdésében említett stratégiai dokumentum elemei;

e)  az értékelések elvégzésében elért előrehaladás, az értékelések szintézise és a megállapítások esetleges nyomon követése;

f)  a kommunikációs és láthatósági intézkedések végrehajtása;

g)  adott esetben a stratégiai fontosságú műveletek végrehajtása terén elért előrehaladás;

h)  az előfeltételek teljesítése és ezek követése mindvégig a programozási időszak alatt;

i)  adott esetben a közintézmények, partnerek és kedvezményezettek adminisztratív kapacitásépítése terén elért előrehaladás. [Mód. 222]

(2)  A monitoringbizottság jóváhagyja a következőket:

a)  a műveletek kiválasztására használt módszertan és kritériumok, ideértve ezek változtatásait, a Bizottsággal a 67. cikk (2) bekezdése szerint folytatott konzultáció után, a 27. cikk (3) bekezdése b), c) és d) pontjának sérelme nélkül;

b)  az ETHA, az AMF MMA, a BBA és a HAVE alapokból támogatott programokra vonatkozó éves teljesítményjelentés, valamint az ERFA, az ESZA+ alapokból és a Kohéziós Alapból támogatott programokra vonatkozó végső teljesítményjelentés; [Mód. 224]

c)  az értékelési terv és annak esetleges módosítása;

d)  az irányító hatóság ajánlása program módosítására vonatkozóan, ideértve a 19. cikk (5) bekezdése és a 21. cikk szerinti átcsoportosításokat is;

da)   a 17. cikk (3) bekezdésének d) pontjában említett stratégiai jelentőségű tervezett műveletek jegyzékének változásai; [Mód. 225]

(2a)   A monitoringbizottság további beavatkozási funkciókat javasolhat az irányító hatóság számára. [Mód. 226]

36. cikk

Éves teljesítmény-felülvizsgálat

(1)  Éves felülvizsgálati ülést kell szervezni a Bizottság és az egyes tagállamok között az egyes programok teljesítményének vizsgálatára. Az irányító hatóságokat megfelelő mértékben be kell vonni e folyamatba. [Mód. 227]

Az éves felülvizsgálati ülés elnöki tisztségét a Bizottság tölti be, vagy amennyiben a tagállam ezt kéri, az elnöki tisztséget a tagállam és a Bizottság közösen is betöltheti.

(2)  Az MMA, a BBA és a HAVE alapokból támogatott programok esetében a felülvizsgálati ülést legalább kétszer kell megszervezni a programozási időszak alatt.

(3)  Az ERFA, az ESZA+ alapokból és a Kohéziós Alapból támogatott programok esetében a tagállamnak az éves felülvizsgálati ülés előtt legalább egy hónappal a Bizottság rendelkezésére kell bocsátania a 35. cikk (1) bekezdésében felsorolt elemekre vonatkozó információkat.

az ESZA+ rendelet [4. cikke (1) bekezdése c) pontjának vii. alpontja] szerinti programok esetében a rendelkezésre bocsátandó információk a 35. cikk (1) bekezdésének a), b), e), f) és h) pontjára korlátozódnak.

(4)  Az éves felülvizsgálati ülés kimenetelét kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(5)  A tagállamnak nyomon kell követnie a Bizottság által felvetett problémákat, és három hónapon belül tájékoztatnia kell a Bizottságot a megtett intézkedésekről.

(6)  Az ETHA, az MMA, a BBA és a HAVE alapokból támogatott programok esetében a tagállamnak éves teljesítményjelentést kell benyújtania az alapspecifikus rendeleteknek megfelelően.

37. cikk

Adatok továbbítása

(1)  Az irányító hatóság minden évben január 31-ig, március 31-ig, május 31-ig, július 31-ig, szeptember 30-ig és november 30-ig elektronikus úton továbbítja az egyes programokra vonatkozó összesített adatokat a Bizottságnak a VII. mellékletben meghatározott minta szerint.

Az első adattovábbítás 2022. január 31 február 28-ig esedékes, az utolsó 2030. január 31 február 28-ig. [Mód. 229]

Az ESZA+-rendelet 4. cikke (1) bekezdése c) pontjának vii. alpontja bekezdésének xi) pontja szerinti programok esetében az adatokat évente november 30-ig kell továbbítani. [Mód. 230]

(2)  Az adatokat az egyes prioritások esetében egyedi célkitűzésenként és régiókategóriánként kell lebontani, és a következőkre kell vonatkozniuk:

a)  a minden évben január 31-ig, március 31-ig, május 31-ig, július 31-ig, szeptember 30-ig és november 30-ig esedékes adattovábbítások esetén a kiválasztott műveletek száma, azok teljes elszámolható költsége, az alapokból nyújtott hozzájárulás és a kedvezményezettek által az irányító hatóság felé bejelentett összes elszámolható kiadás, mindezek beavatkozástípusonkénti bontásban; [Mód. 231]

b)  kizárólag a minden évben május 31-ig és november 30-ig esedékes adattovábbítások esetén a teljesítmény- és eredménymutatók értékei a kiválasztott műveletek esetében, valamint a műveletek által elért értékek. [Mód. 232]

(3)  Finanszírozási eszközök esetében a következőkről is kell adatokat szolgáltatni:

a)  elszámolható kiadás pénzügyi terméktípusonként;

b)  elszámolható kiadásként bejelentett irányítási költségek és díjak összege;

c)  az alapokon kívül mobilizált magán- és közforrásból származó erőforrások összege pénzügyi terméktípusonként;

d)  az alapokból finanszírozási eszközökhöz nyújtott támogatás 54. cikkben említett kamata és más nyeresége, illetve az alapokból nyújtott támogatásnak tulajdonítható, az 56. cikkben említett visszafizetett források.

(4)  Az e cikknek megfelelően benyújtott adatoknak megbízhatóaknak kell lenniük, és a benyújtás hónapját megelőző hónap végi állapotot kell tükrözniük.

(5)  Az irányító hatóság a 44. cikk (1) bekezdésében említett weboldalon közzéteszi a Bizottságnak továbbított valamennyi adatot.

(6)  Az ETHA-ból támogatott programok esetében a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el a 109. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás szerint az e cikk végrehajtásához használandó formanyomtatvány meghatározása érdekében.

38. cikk

Végső teljesítményjelentés

(1)  Az ERFA-ból, az ESZA+-ból és a Kohéziós Alapból támogatott programok esetében az egyes irányító hatóságok 2031. február 15-ig benyújtják a program végső teljesítményjelentését a Bizottság részére.

(2)  A végső teljesítményjelentés a 35. cikk (1) bekezdése d) pontjában megadott információk kivételével a 35. cikk (1) bekezdésében felsorolt elemek alapján értékeli a program-célkitűzések teljesítését.

(3)  A Bizottság megvizsgálja a végső teljesítményjelentést, és annak beérkezése napjától számított öt hónapon belül közli az irányító hatósággal az esetleges észrevételeit. Amennyiben sor került ilyen észrevételek tételére, az irányító hatóság az említett észrevételekkel kapcsolatos valamennyi szükséges információt rendelkezésre bocsátja, és adott esetben három hónapon belül tájékoztatja a Bizottságot a végrehajtott intézkedésekről. A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat a jelentés elfogadásáról.

(4)  Az irányító hatóság a 44. cikk (1) bekezdésében említett weboldalon közzéteszi a végső teljesítményjelentést.

(5)  A Bizottság e cikk egységes feltételek mellett történő végrehajtása érdekében végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben meghatározza a végső teljesítményjelentés formanyomtatványát. Az említett végrehajtási jogi aktust a 108. cikkben említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

II. FEJEZET

Értékelés

39. cikk

A tagállam által végzett értékelések

(1)  Az irányító hatóság értékeléseket végez a program kapcsán. Az egyes értékelések felmérik a program inkluzivitását, megkülönböztetésmentes jellegét, hatékonyságát, eredményességét, relevanciáját, koherenciáját, láthatóságát és uniós hozzáadott értékét azzal a céllal, hogy javítsák a programok tervezésének és végrehajtásának minőségét. [Mód. 233]

(2)  Az irányító hatóság emellett 2029. június 30-ig értékelést végez minden egyes programra vonatkozóan, hogy felmérje azok hatását.

(3)  Az irányító hatóság feladatkörükben független szakértőkre bízza az értékeléseket.

(4)  Az irányító hatóság vagy a tagállam biztosítja az értékelésekhez szükséges adatok előállításához és gyűjtéséhez szükséges eljárások meglétét.

(5)  Az irányító hatóság vagy a tagállam értékelési tervet készít. Ez az értékelési terv egynél több programot is lefedhet. Az MMA, a BBA és a HAVE esetében ennek a tervnek tartalmaznia kell egy félidős értékelést, amelyet 2024. március 31-ig kell végrehajtani.

(6)  Az irányító hatóság a program jóváhagyása után egy éven belül benyújtja az értékelési tervet a monitoringbizottság részére.

(7)  Az irányító hatóság a 44. cikk (1) bekezdésében említett weboldalon közzéteszi az összes értékelést.

40. cikk

A Bizottság által végzett értékelés

(1)  A Bizottság 2024 végéig félidős értékelést végez, hogy megvizsgálja az egyes alapok hatékonyságát, eredményességét, relevanciáját, koherenciáját és uniós hozzáadott értékét. A Bizottság a költségvetési rendelet [128.] cikke szerint felhasználhatja a már elérhető összes releváns információt.

(2)  A Bizottság 2031. december 31-ig visszamenőleges értékelést végez, hogy megvizsgálja az egyes alapok hatékonyságát, eredményességét, relevanciáját, koherenciáját és uniós hozzáadott értékét.

(2a)   A (2) bekezdésben említett értékelés magában foglalja a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott politikai célkitűzések társadalmi-gazdasági hatásait és finanszírozási igényeit a programokon belül és a programok között, tekintettel a versenyképesebb és intelligensebb Európára az innovatív és intelligens gazdasági átalakítás előmozdításával, valamint a jobban összekapcsolt Európára a mobilitás, többek között az intelligens és fenntartható mobilitás, és a regionális IKT-összekapcsoltság fokozásával. A Bizottság az értékelést honlapján közzéteszi, az eredményeket pedig közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával. [Mód. 234]

III. FEJEZET

Láthatóság, átláthatóság és kommunikáció

I. szakasz

Az alapokból nyújtott támogatás láthatósága

41. cikk

Láthatóság

Valamennyi tagállam biztosítja:

a)  a támogatás láthatóságát az alapokból támogatott műveletekkel kapcsolatos valamennyi tevékenység kapcsán, különös figyelemmel a stratégiai fontosságú műveletekre;

b)  az alapok szerepének és eredményeinek az uniós polgárokkal való megismertetését egy egységes webportálon keresztül, amely hozzáférést biztosít az adott tagállamot érintő valamennyi programhoz.

42. cikk

Az Unió emblémája

A láthatósági, átláthatósági és kommunikációs tevékenységek során a tagállamoknak és irányító hatóságoknak a VIII. mellékletnek megfelelően használniuk kell az Európai Unió emblémáját.

43. cikk

Kommunikációs tisztviselők és hálózatok

(1)  Minden tagállamnak kommunikációs koordinátort kell kineveznie a láthatósági, átláthatósági és kommunikációs tevékenységekre az alapokból nyújtott támogatásokkal kapcsolatban, beleértve az „európai területi együttműködés” célkitűzés (Interreg) keretébe tartozó azon programokat, amelyeknél az adott tagállam irányító hatóságot működtet. A kommunikációs koordinátor végzi a kommunikációs és láthatósági intézkedések programokon átívelő koordinálását.

A kommunikációs koordinátor az alábbi szervezeteket vonja be a láthatósági, átláthatósági és kommunikációs tevékenységekbe:

a)  az Európai Bizottság tagállami képviseletei és az Európai Parlament tagállamokban működő kapcsolattartó irodái; Europe Direct Tájékoztató Központok és más hálózatok; oktatási és kutatási intézmények;

b)  más érintett partnerek és szervezetek, többek között regionális, helyi és egyéb hatóságok, valamint gazdasági és szociális partnerek. [Mód. 235]

(2)  Minden irányító hatóság kommunikációs tisztviselőt jelöl ki az egyes programokhoz (programkommunikációs tisztviselő).

(3)  A Bizottság kommunikációs koordinátorokból, programkommunikációs tisztviselőkből és bizottsági képviselőkből álló hálózatot működtet a láthatósági, átláthatósági és kommunikációs tevékenységekkel kapcsolatos információcsere céljából.

II. szakasz

Az alapok végrehajtásának átláthatósága és a programokra vonatkozó kommunikáció

44. cikk

Az irányító hatóság feladatai

(1)  Az irányító hatóság biztosítja, hogy a program jóváhagyásától számított hat hónapon belül rendelkezésre álljon egy weboldal, ahol elérhetők a felelősségi körébe tartozó programokra vonatkozó, a program célkitűzéseit, tevékenységeit, pályázati felhívásainak előirányzott menetrendjét, elérhető finanszírozási lehetőségeit és eredményeit lefedő ismertető információk. [Mód. 236]

(2)  Az irányító hatóság legkésőbb egy hónappal egy pályázati felhívás megnyitása előtt közzéteszi az (1) bekezdésben említett weboldalon a tervezett és a közzétett pályázati felhívások rövid összefoglalóját, mely tartalmazza a következő adatokat:

a)  a pályázati felhívás által lefedett földrajzi terület;

b)  az érintett szakpolitikai célkitűzés vagy egyedi célkitűzés;

c)  a támogatható pályázók típusa;

d)  a felhívás teljes támogatási összege;

e)  a felhívás kezdési és befejezési időpontja.

(3)  Az irányító hatóság az alapokból nyújtandó támogatásra kiválasztott műveletekről készült listát közzéteszi a weboldalon az Unió legalább egy hivatalos nyelvén, és legalább háromhavonta frissíti azt. Minden művelet egyedi kódot kap. A lista a következő adatokat tartalmazza:

a)  jogi személyek esetében a kedvezményezett és a vállalkozó neve; [Mód. 237]

b)  keresztnév és vezetéknév, ha a kedvezményezett természetes személy;

c)  halászhajóhoz kapcsolódó ETHA-műveletek esetében az (EU) 2017/218 bizottsági végrehajtási rendeletben(41) említett uniós halászflotta-nyilvántartásbeli azonosító szám;

d)  a művelet elnevezése;

e)  a művelet célja és eredményei;

f)  a művelet kezdőnapja;

g)  a művelet befejezésének várható vagy tényleges dátuma;

h)  a művelet teljes költsége;

i)  az érintett alap;

j)  az érintett egyedi célkitűzés;

k)  uniós társfinanszírozási arány,

l)  helymegjelölés vagy geolokációs adatok az érintett műveletre és országra vonatkozóan;

m)  mobil műveletek vagy több helyszínt érintő műveletek esetében a kedvezményezett helye, amennyiben a kedvezményezett jogi személy; vagy NUTS 2 szintű régió, amennyiben a kedvezményezett természetes személy;

n)  a műveletre vonatkozó beavatkozástípus a 67. cikk (3) bekezdésének g) pontja szerint.

Az első albekezdés b), c) és k) pontjában említett adatok esetében az adatokat el kell távolítani két évvel azután, hogy azokat először nyilvánosságra hozták a weboldalon.

Az ETHA-ból támogatott programok esetében az első albekezdés b) és c) pontjában említett adatok csak akkor tehetők közzé, ha a közzététel összhangban áll a személyes adatok védelmére vonatkozó nemzeti jogszabályokkal.

(4)  A (2) és a (3) bekezdésben említett adatokat a 2003/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(42) 5. cikkének (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően nyílt, géppel olvasható formátumokban kell közzétenni a weboldalon, hogy lehetséges legyen az adatok sorba rendezése, keresése, kivonatolása, összehasonlítása és újrafelhasználása.

(5)  Az irányító hatóság az e cikk szerinti közzététel előtt tájékoztatja a kedvezményezetteket arról, hogy az adatok közzé lesznek téve.

(6)  Az irányító hatóság biztosítja, hogy kérésre – a kedvezményezettek szintjén is – minden kommunikációs és láthatósági anyagot rendelkezésre bocsássanak az uniós intézmények, szervek vagy ügynökségek számára, és hogy a VIII. mellékletnek megfelelően az Unió jogdíjmentes, nem kizárólagos és visszavonhatatlan engedélyt kapjon az ilyen anyagok használatára és az azokhoz kapcsolódó, korábban meglévő jogok gyakorlására.

45. cikk

A kedvezményezettek feladatai

(1)  A kedvezményezettek és a finanszírozási eszközöket végrehajtó szervezetek kötelesek elismerni az alapokból kapott támogatást, beleértve az 56. cikkek szerint újrahasznált erőforrásokat is, a következők útján:

a)  a kedvezményezett szakmai honlapján vagy és közösségi médiabeli oldalán, amennyiben vannak ilyenek, a támogatás mértékével arányos rövid leírás közlése a műveletről, megemlítve annak céljait és az elért eredményeket, és kiemelve az Uniótól kapott pénzügyi támogatást; [Mód. 240]

b)  az alapokból fizetett támogatást kiemelő, jól látható nyilatkozat szerepeltetése a művelet végrehajtására vonatkozó, a nyilvánosság vagy a résztvevők tájékoztatására használt dokumentumokon és kommunikációs anyagokon;

c)  táblák a nyilvánosság számára jól látható, állandó táblák vagy hirdetőtáblák nyilvános kihelyezése, amint megkezdődik a fizikai beruházást vagy berendezések beszerzését érintő műveletek végrehajtása, a következők esetében: [Mód. 241]

i.  az ERFA-ból vagy a Kohéziós Alapból támogatott műveletek, amelyek összköltsége meghaladja az 500 000 EUR összeget;

ii.  az ESZA+-ból, az ETHA-ból, a BBA-ból, az MMA-ból vagy a HAVE-ből támogatott műveletek, amelyek összköltsége meghaladja a 100 000 EUR összeget;

d)  a c) pont hatálya alá nem tartozó műveletek esetében a nyilvánosság számára jól látható helyre legalább egy darab, legalább A3 méretű olyan nyomtatott plakát vagy elektronikus kijelző nyilvános kihelyezése, amely a műveletre vonatkozó információkat tartalmaz, és kiemeli az alapokból kapott támogatást; [Mód. 243]

e)  stratégiai fontosságú műveletek és 10 000 000 EUR-t meghaladó összköltségű műveletek esetében kommunikációs esemény szervezése, és a Bizottság és a felelős irányító hatóság kellő időben való bevonása.

ea)   az Unió jelképének nyilvános és állandó kihelyezése a nyilvánosság számára jól látható módon és a VIII. mellékletben meghatározott technikai jellemzőkkel összhangban, amint megkezdődik a fizikai végrehajtás; [Mód. 244]

Ez a követelmény nem alkalmazandó az ESZA+-rendelet 4. cikke (1) bekezdése c) pontjának vii. alpontjában xi) pontjában meghatározott egyedi célkitűzés keretében támogatott műveletekre. [Mód. 245]

(2)  Kisprojekt-alapok esetében a kedvezményezettnek biztosítania kell, hogy a végső címzettek megfeleljenek az (1) bekezdésben megállapított követelményeknek.

Finanszírozási eszközök esetében a kedvezményezettnek biztosítania kell, hogy a végső címzettek megfeleljenek az (1) bekezdés c) pontjában megállapított követelményeknek.

(3)  Ha a kedvezményezett nem tesz eleget a 42. cikk szerinti vagy e cikk (1) és (2) bekezdése szerinti kötelezettségeinek, akkor a tagállam az alapokból az érintett művelethez nyújtott támogatás legfeljebb 5 %-ának visszavonása útján pénzügyi korrekciót alkalmaz.

V. cím

Az alapokból nyújtott pénzügyi támogatás

I. FEJEZET

Az uniós hozzájárulás formái

46. cikk

Az Unió programokhoz nyújtott hozzájárulásának formái

Az uniós hozzájárulások valamely következő formát ölthetik:

a)  az érintett műveletek a 89. cikk szerinti, költségfüggetlen finanszírozása, amely a következők valamelyikén alapul:

i.  feltételek teljesítése;

ii.  eredmények elérése;

b)  a kedvezményezetteknél vagy a PPP-műveletek magánszférabeli partnerénél ténylegesen felmerülő és a műveletek végrehajtása során kifizetett elszámolható költségek;

c)  a 88. cikk szerinti egységköltségek, amelyek az elszámolható költségek valamennyi kategóriájára kiterjednek vagy olyan konkrét kategóriáira terjednek ki, amelyeket előzetesen meghatároztak, megadva az egységenként számítandó összeget;

d)  a 88. cikk szerinti egyösszegű átalányok, amelyek átfogó jelleggel fedezik az elszámolható költségek valamennyi kategóriáját vagy bizonyos konkrét, előzetesen egyértelműen meghatározott kategóriáit;

e)  a 88. cikk szerinti átalányfinanszírozás, amely az elszámolható költségek bizonyos előzetesen egyértelműen meghatározott konkrét kategóriáit fedezi, azok értékére százalékos arányt alkalmazva;

f)  az a)–e) pontokban említett finanszírozási formák ötvözése.

II. FEJEZET

A tagállamok által nyújtott támogatás formái

47. cikk

Támogatási formák

A tagállamok az alapokból fizetett hozzájárulást arra használják fel, hogy a kedvezményezetteknek vissza nem térítendő támogatások, finanszírozási eszközök korlátozott felhasználása vagy díjak vagy ezek kombinációjának formájában támogatást nyújtsanak. [Mód. 246]

I. szakasz

A vissza nem térítendő támogatások formái

48. cikk

A vissza nem térítendő támogatások formái

(1)  A tagállam által a kedvezményezettnek nyújtott vissza nem térítendő támogatás a következő formákban történhet:

a)  a kedvezményezettnél vagy a PPP-műveletek magánszférabeli partnerénél ténylegesen felmerülő és a műveletek végrehajtása során kifizetett elszámolható költségek, beleértve a természetbeni hozzájárulást és az értékcsökkenést is;

b)  egységköltségek;

c)  egyösszegű átalányok;

d)  átalányfinanszírozás;

e)  az a)–d) pontokban említett formák kombinációja, ha az egyes formák különböző költségkategóriákat fednek le, vagy ha egy műveleten belül különféle projekteket vagy a művelet megvalósításának egymást követő fázisait fedik le.

Amennyiben egy művelet összköltsége nem haladja meg a 200 000 EUR összeget, az ERFA-ból, az ESZA+-ból, az MMA-ból, a BBA-ból és a HAVE-ből a kedvezményezett részére nyújtott hozzájárulás egységköltségek, egyösszegű átalányok vagy átalányfinanszírozás formáját öltheti, kivéve azokat a műveleteket, amelyek esetében a támogatás állami támogatásnak minősül. Amennyiben átalányfinanszírozásra kerül sor, csak az azokba a kategóriákba tartozó költségek téríthetők meg az első albekezdés a) pontjával összhangban, amelyekre az átalányfinanszírozást alkalmazzák.

Emellett a résztvevőknek fizetett juttatások és illetmények az első albekezdés a) pontja szerint téríthetők meg.

(2)  Az (1) bekezdés b), c) és d) pontjaiban említett vissza nem térítendő támogatási formák esetében az összegek meghatározása a következő módok egyikén történik:

a)  igazságos, méltányos és ellenőrizhető számítási módszerrel, amely a következőkön alapul:

i.  statisztikai adatok, más objektív információk vagy szakértői megítélés;

ii.  az egyes kedvezményezettek ellenőrzött múltbeli adatai;

iii.  az egyes kedvezményezettek szokásos számviteli gyakorlatának alkalmazása;

b)  eseti alapon megállapított és a műveletet kiválasztó szervezet által előre elfogadott költségvetési tervezetek, amennyiben a művelet összköltsége nem haladja meg a 200 000 EUR összeget;

c)  az uniós szakpolitikákban hasonló típusú művelet esetében alkalmazott egységköltségek, egyösszegű átalányok és százalékban meghatározott átalányok alkalmazására vonatkozó szabályoknak megfelelően;

d)  a teljes egészében a tagállam által finanszírozott vissza nem térítendő támogatási rendszerekben hasonló típusú művelet esetében alkalmazott egységköltségek, egyösszegű átalányok és százalékban meghatározott átalányok alkalmazására vonatkozó szabályoknak megfelelően;

e)  e rendeletben vagy az alapspecifikus rendeletekben megállapított, százalékban meghatározott átalányok és egyedi módszerek.

49. cikk

Átalányfinanszírozás a vissza nem térítendő támogatások közvetett költségei esetében

Amennyiben százalékban meghatározott átalány használatos valamely művelet közvetett költségeinek fedezésére, az az alábbi módszerek valamelyikén alapul:

a)  az elszámolható közvetlen költségek 7 %-áig terjedő átalány – ebben az esetben a tagállamnak nem kell számításokat végeznie az alkalmazandó átalány megállapítására;

b)  az elszámolható közvetlen személyzeti költségek 15 %-áig terjedő átalány – ebben az esetben a tagállamnak nem kell számításokat végeznie az alkalmazandó átalány megállapítására;

c)  az elszámolható közvetlen költségek 25%-áig terjedő átalány, amennyiben a százalékos érték kiszámítása a 48. cikk (2) bekezdésének a) pontja vagy a 48. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerint történik. [Mód. 247]

Emellett ha egy tagállam az 1303/2013/EU rendelet 67. cikke(5) bekezdése a) pontjának megfelelően kiszámított egy átalányt, az felhasználható hasonló művelethez a c) pont alkalmazásában.

50. cikk

Vissza nem térítendő támogatásokkal kapcsolatos közvetlen személyzeti költségek

(1)  Egy adott művelet közvetlen személyzeti költségei a művelet közvetlen személyzeti költségeitől eltérő közvetlen költségek 20 %-áig terjedő százalékos átalányként számíthatók ki, anélkül, hogy a tagállamnak számításokat kellene végeznie az alkalmazandó átalány megállapítására, feltéve hogy a művelet közvetlen költségei nem foglalnak magukban olyan építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződéseket vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződéseket, amelyek értéke meghaladja a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (43)4. cikkében vagy a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(44) 15. cikkében előírt értékhatárokat.

Az MMA, a BBA és a HAVE esetében a közbeszerzés tárgyát képező költségek és a művelet közvetlen személyzeti költségei nem képezik az átalány kiszámításának alapját.

(2)  A közvetlen személyzeti költségek meghatározása céljából az alábbi módszerek valamelyikével órabért lehet számítani:

a)  a legfrissebben dokumentált éves bruttó foglalkoztatási költségek és a várható többletköltségek, például olyan tényezők figyelembevétele érdekében, mint az órabérek vagy a munkavállalói előléptetések növekedése, osztva 1 720 órával a teljes munkaidőben dolgozók esetében, illetve az 1 720 óra megfelelő hányadával részmunkaidőben dolgozók esetében; [Mód. 248]

b)  a legfrissebben dokumentált, havi bruttó foglalkoztatási költségek és a várható többletköltségek, például olyan tényezők figyelembevétele érdekében, mint az órabérek vagy a munkavállalói előléptetések növekedése, osztva az érintett személynek a foglalkoztatási szerződésben hivatkozott vonatkozó nemzeti jogszabály szerinti havi munkaidejével. [Mód. 249]

(3)  A (2) bekezdéssel összhangban kiszámított órabér alkalmazásakor a személyenként egy adott évre vagy hónapra bejelentett teljes óraszám nem haladhatja meg az említett órabér számításához felhasznált óraszámot.

(4)  Ha az éves bruttó foglalkoztatási költségek nem állnak rendelkezésre, azokat a rendelkezésre álló dokumentált bruttó foglalkoztatási költségekből vagy a foglalkoztatási szerződésből lehet kiszámítani, 12 hónapos időszakra való extrapolálással.

(5)  A műveletre vonatkozó részmunkaidős megbízás keretében dolgozó személyekkel kapcsolatos személyzeti költségeket ki lehet számítani a bruttó foglalkoztatási költségeknek a műveletre fordított havi munkaidő arányában rögzített százalékos arányaként is, egy külön munkaidő-nyilvántartási rendszer létrehozásának kötelezettsége nélkül. A munkaadónak az alkalmazottak rendelkezésére kell bocsátania az említett rögzített százalékos arányt tartalmazó dokumentumot.

51. cikk

A közvetlen személyzeti költségektől eltérő elszámolható költségek százalékos átalányfinanszírozása vissza nem térítendő támogatások esetében

(1)  A művelet fennmaradó elszámolható költségeinek finanszírozására az elszámolható közvetlen személyzeti költségek 40 %-áig terjedő százalékos átalány használható. A tagállamnak nem kell számításokat végeznie az alkalmazandó átalány megállapítására.

(2)  Az MMA, a BBA, a HAVE, az ESZA+ és az ERFA által támogatott műveletek tekintetében a résztvevőknek fizetett juttatásokat és illetményeket a százalékos átalányban nem szereplő további elszámolható költségnek kell tekinteni.

(3)  Az e cikk (1) bekezdésében hivatkozott százalékos átalány nem alkalmazható az 50. cikk (1) bekezdésében említett százalékos átalány alapján számított személyzeti költségek esetében.

II. szakasz

Finanszírozási eszközök

52. cikk

Finanszírozási eszközök

(1)  Az irányító hatóságok egy vagy több program keretében program-hozzájárulást nyújthatnak nemzeti, regionális, transznacionális vagy határon átnyúló szinten létrehozott és az irányító hatóság által vagy felelősségi körében irányított olyan finanszírozási eszközökhöz, amelyek hozzájárulnak egyedi célkitűzések megvalósításához.

(2)  A finanszírozási eszközök csak olyan új beruházások esetében támogathatnak végső címzetteket, amelyek várhatóan pénzügyileg életképesek lesznek, például bevételeket vagy megtakarításokat hoznak, és amelyek nem találnak elegendő finanszírozást piaci forrásokból. Az ilyen támogatás irányulhat mind a tárgyi eszközökbe, mind az immateriális javakba való beruházásokra, valamint – az állami támogatásokkal kapcsolatos alkalmazandó uniós szabályokkal összhangban – a működőtőke-beruházásokra is. [Mód. 250]

(3)  Az alapokból finanszírozási eszközök útján nyújtott támogatásnak az irányító hatóság felelőssége alatt készített előzetes értékelésen kell alapulnia. Az előzetes értékelést be kell fejezni, mielőtt az irányító hatóság meghozza határozatát az adott finanszírozási eszközökhöz nyújtott program-hozzájárulásokról.

Az előzetes értékelésnek tartalmaznia kell legalább a következő elemeket:

a)  a finanszírozási eszközhöz nyújtott program-hozzájárulás javasolt összege és a várható multiplikátorhatás, a vonatkozó értékelésekkel együtt; [Mód. 251]

b)  a javasolt kínálandó pénzügyi termékek, beleértve a befektetőkre vonatkozó megkülönböztetett bánásmód esetleges szükségességét;

c)  a végső címzettek javasolt célcsoportja;

d)  a finanszírozási eszközöknek az egyedi célkitűzések eléréséhez történő várható hozzájárulása.

Az előzetes értékelés felülvizsgálható és naprakésszé tehető, kiterjedhet a tagállam területének egy részére vagy egészére is, és alapulhat meglévő vagy naprakésszé tett előzetes felméréseken.

(4)  A végső címzetteknek nyújtott támogatás összevonható az uniós hozzájárulás bármelyik formájával, beleértve az ugyanazon alapból nyújtott hozzájárulást, és vonatkozhat ugyanarra a kiadási tételre. Ebben az esetben az alapokból finanszírozási eszköz útján nyújtott támogatást, amely egy finanszírozási eszközzel kapcsolatos művelet részét képezi, nem lehet más formában, más alapból vagy más uniós eszköz keretében nyújtott támogatásra bejelenteni a Bizottság felé.

(5)  A finanszírozási eszközök egyetlen finanszírozási megállapodásba foglalt egységes, finanszírozási eszközzel kapcsolatos műveletként kombinálhatók vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtott kiegészítő programtámogatással, ahol a támogatás mindkét különálló formáját a finanszírozási eszközt megvalósító szervezet nyújtja. Ilyen esetben Ha a vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtott programtámogatás kevesebb, mint a finanszírozási eszközökre vonatkozó szabályok alkalmazandók erre az egységes, eszköz formájában nyújtott programtámogatás, akkor a finanszírozási eszközzel kapcsolatos műveletre eszközökre vonatkozó szabályok alkalmazandók. [Mód. 252]

(6)  A (4) és (5) bekezdés szerinti kombinált támogatás esetében külön nyilvántartást kell vezetni az egyes támogatási forrásokról.

(7)  A kombinált támogatás valamennyi formájának összege nem haladhatja meg az érintett kiadási tétel teljes összegét. A vissza nem térítendő támogatások nem használhatók fel a finanszírozási eszközökből kapott támogatás visszatérítésére. A finanszírozási eszközök nem használhatók fel a vissza nem térítendő támogatások előfinanszírozására.

53. cikk

A finanszírozási eszközök végrehajtása

(1)  Az irányító hatóság által irányított finanszírozási eszközök csak hiteleket vagy garanciákat biztosíthatnak. Az irányító hatóságnak a IX. mellékletben meghatározott valamennyi elemet tartalmazó stratégiai dokumentumban kell megállapítania a finanszírozási eszközhöz nyújtott program-hozzájárulás feltételeit.

(2)  Az irányító hatóság felelősségi körében irányított finanszírozási eszközök a következő formákban hozhatók létre:

a)  program erőforrásainak beruházása egy jogi személy tőkéjébe;

b)  külön finanszírozási egységek vagy vagyonkezelői számlák egy intézményen belül.

Az irányító hatóságnak ki kell jelölnie a finanszírozási eszközt végrehajtó szervezetet, a szerződés közvetlen vagy közvetett odaítélésével. [Mód. 253]

Az irányító hatóságok szerződés közvetlen odaítélésével végrehajtási feladatokkal bízhatják meg:

a)  az EBB-t;

b)  egy olyan nemzetközi pénzügyi szervezetet, amelyben valamely tagállam részvényes;

c)  a hivatásos alapon pénzügyi tevékenységet folytató jogi személyként alapított köztulajdonú bankot vagy intézményt. [Mód. 254]

Amikor az irányító hatóság által kiválasztott szervezet holdingalapot hajt végre, az adott szervezet további más szervezeteket választhat ki egy egyedi alap végrehajtásához.

(3)  A finanszírozási eszközökhöz nyújtott, a (2) bekezdéssel összhangban végrehajtott program-hozzájárulások feltételeit az alábbiak között létrejött finanszírozási megállapodásban kell meghatározni:

a)  adott esetben az irányító hatóság és a holdingalapot végrehajtó szervezet megfelelő felhatalmazással rendelkező képviselői;

b)  az irányító hatóság vagy adott esetben a holdingalapot végrehajtó szervezet, valamint adott esetben az egyedi alapot végrehajtó szervezet megfelelő felhatalmazással rendelkező képviselői.

A finanszírozási megállapodás tartalmazza a IX. mellékletben meghatározott valamennyi elemet.

(4)  Az irányító hatóság pénzügyi felelőssége nem haladhatja meg az irányító hatóság által a vonatkozó finanszírozási megállapodások keretében a finanszírozási eszközre vonatkozóan vállalt összeget.

(5)  Az érintett finanszírozási eszközöket végrehajtó szervezetek, illetve garanciák összefüggésében az alapul szolgáló hiteleket nyújtó szervezet választják ki a végső címzetteket, kellő mértékben figyelembe véve a program célkitűzéseit és a beruházás pénzügyi életképességének lehetőségét, amelyet az üzleti terv vagy azzal egyenértékű dokumentum igazol. A végső címzettek kiválasztására irányuló folyamatnak átláthatónak és az intézkedés jellege alapján indokoltnak kell lennie, és nem eredményezhet összeférhetetlenséget.

(6)  Az alapspecifikus szabályoknak megfelelően a program nemzeti társfinanszírozása biztosítható az irányító hatóság által, a holdingalapok szintjén, az egyedi alapok szintjén vagy a végső címzetteket érintő beruházások szintjén. Amennyiben a nemzeti társfinanszírozást a végső címzetteket érintő beruházások szintjén biztosítják, a finanszírozási eszközöket végrehajtó szervezetnek meg kell őriznie az alapul szolgáló kiadások elszámolhatóságát igazoló okirati bizonyítékokat.

(7)  A finanszírozási eszköznek a (2) bekezdés szerinti kezelése során az irányító hatóság, illetve a finanszírozási eszköznek a (3) bekezdés szerinti kezelése során a finanszírozási eszközt végrehajtó szervezet külön számvitelt vezet vagy külön számviteli kódot tart fenn prioritásonként és régiókategóriánként vagy az EMVA esetében intervenciótípusonként az egyes program-hozzájárulásokra vonatkozóan, és külön az 54., illetve 56. cikkekben említett erőforrások esetében. [Mód. 255]

(7a)   Az arról szóló jelentéstételi követelmények, hogy a finanszírozási eszközt a tervezett célokra használják fel, az irányító hatóságokra és a pénzügyi közvetítőkre korlátozódnak. [Mód. 256]

54. cikk

Az alapokból finanszírozási eszközökhöz nyújtott támogatás kamata és más nyeresége

(1)  Az alapokból a finanszírozási eszközökre kifizetett támogatást kamatozó számlákon kell elhelyezni a tagállamokban székhellyel rendelkező pénzügyi intézményekben, és az aktív likviditáskezelésnek és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak megfelelően kell kezelni.

(2)  Az alapokból finanszírozási eszközökre kifizetett támogatásnak tulajdonítható kamatot és más nyereséget ugyanazon célkitűzés vagy célkitűzések keretében kell felhasználni, mint az alapokból származó kezdeti támogatást, vagy ugyanazon a finanszírozási eszközön belül, vagy pedig – a finanszírozási eszköz felszámolását követően – más finanszírozási eszközökön vagy más támogatási formákon belül, a végső címzettekbe való további befektetések céljából; vagy adott esetben, hogy fedezze az alapokból a finanszírozási eszköznek juttatott hozzájárulás névértékének negatív kamatokból származó veszteségét, ha ilyen veszteségek a finanszírozási eszközzel gazdálkodó szervezetek aktív likviditáskezelése ellenére felmerülnek; a támogathatósági időszak végéig. [Mód. 257]

(3)  A (2) bekezdésben említett és az azon rendelkezés szerint nem felhasznált kamatot és más nyereséget le kell vonni az elszámolható kiadásokból.

55. cikk

A befektetőkre vonatkozó megkülönböztetett bánásmód

(1)  Az alapokból finanszírozási eszközök számára nyújtott, végső címzettekbe befektetett támogatást, valamint az ilyen befektetések során keletkező bármilyen típusú bevételt, amely az alapokból nyújtott támogatásnak tulajdonítható, a kockázat és nyereség megfelelő megosztása útján a piacgazdaság elve alapján működő befektetőkre vonatkozó megkülönböztetett bánásmód céljára vagy az uniós támogatás más formáin belül lehet felhasználni, figyelembe véve a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét. [Mód. 258]

(2)  Az ilyen megkülönböztetett bánásmód szintje nem haladhatja meg azt a – versenyeljárás vagy független az e rendelet 52. cikkével összhangban végzett előzetes értékelés útján megállapított – mértéket, amely a magánforrásokat vonzó ösztönzők létrehozásához szükséges. [Mód. 259]

56. cikk

Az alapokból nyújtott támogatásnak tulajdonítható források újbóli felhasználása

(1)  A finanszírozási eszközök számára a végső címzettekbe való befektetésből vagy garanciaszerződésekben foglaltak szerint elkülönített források felszabadítása révén a támogathatósági időszak lejárta előtt visszafizetett forrásokat – ideértve a tőkeösszeg-visszafizetéseket és az alapokból kifizetett támogatásnak tulajdonítható bármilyen típusú bevételt, ugyanazon vagy más finanszírozási eszközökben kell felhasználni a végső címzettekbe való további befektetések céljából, ugyanazon egyedi célkitűzés vagy célkitűzések keretében, illetve az ilyen további befektetésekkel kapcsolatos irányítási költségekre vagy díjakra kell fordítani, figyelembe véve a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét. [Mód. 260]

A hatékonyabb műveletek révén elért megtakarítások nem tekinthetők az első albekezdésben említett keletkezett bevételnek. Az energiahatékonysági intézkedésekből származó költségmegtakarítások különösen nem eredményezhetik a működési támogatások csökkenését. [Mód. 261]

(2)  A tagállamok elfogadják a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az (1) bekezdésben említett és a finanszírozási eszközök számára a támogathatósági időszakot követő legalább nyolcéves időszak során visszafizetett erőforrásokat újrahasználják azon program vagy programok szakpolitikai célkitűzései szerint, amely keretében megállapításra kerültek, akár ugyanazon finanszírozási eszköz keretében, akár – e forrásoknak a finanszírozási eszközből való kiáramlását követően – más finanszírozási eszközökben vagy más támogatási formákban.

III. FEJEZET

Elszámolhatósági szabályok

57. cikk

Elszámolhatóság

(1)  A kiadások elszámolhatóságának meghatározása a nemzeti szabályozás alapján történik, kivéve abban az esetben, ha e rendeletben vagy az alapspecifikus rendeletekben, illetve azok alapján egyedi szabályok megállapítására kerül sor.

(2)  A kiadás abban az esetben jogosult az alapokból származó hozzájárulásra, ha az egy kedvezményezettnél vagy PPP-művelet magánszférabeli partnerénél merült fel, és végrehajtási műveletek keretében a program Bizottságnak történő benyújtásának napja vagy 2021. január 1. – amelyik a korábbi időpont – és 2029 2030. december 31. között került kifizetésre. [Mód. 262]

A 48. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontja szerint megtérített költségek esetében a megtérítés alapját képező intézkedéseket a program Bizottsághoz történő benyújtásának napja vagy 2021. január 1. – amelyik a korábbi időpont – és 2029. december 31. között kell elvégezni.

(3)  Az ERFA esetében a tagállamon belül a 102. cikk (2) bekezdésében megállapított több régiókategóriát is lefedő műveletekkel kapcsolatos kiadásokat arányosan, objektív kritériumok alapján kell elosztani az érintett régiókategóriák között.

Az ESZA+ esetében a műveletekhez kapcsolódó kiadásoknak hozzá kell járulniuk a program egyedi célkitűzéseinek megvalósításához.

(4)  AAz ERFA, az ESZA+ vagy a Kohéziós Alap keretében támogatott művelet egésze vagy egy része végrehajtható a tagállamon kívül, vagy az Unión kívül, amennyiben a művelet a(z) (EU) […] rendelet (az ETE-rendelet) 3. cikkében meghatározott európai területi együttműködési célkitűzés (Interreg) öt összetevőjének egyikébe esik, és hozzájárul a program célkitűzéseinek megvalósításához. [Mód. 263]

(5)  A 48. cikk (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontjában meghatározott formát öltő vissza nem térítendő támogatások esetében az alapokból történő hozzájárulásra terhére elszámolható kiadásoknak meg kell egyezniük a 48. cikk (2) bekezdése szerint számított összegekkel.

(6)  Az alapokból nem ítélhető meg támogatás olyan műveletekre, amelyeket fizikailag befejeztek vagy teljes egészében végrehajtottak, még mielőtt a programból történő finanszírozásra irányuló kérelmet az irányító hatósághoz benyújtották, tekintet nélkül arra, hogy az összes kapcsolódó kifizetés teljesítésre került-e. Ez a bekezdés nem alkalmazandó a többletköltségeknek a legkülső régiókbeli ETHA-ellentételezése tekintetében, illetve a legkülső régiók számára nyújtott egyedi kiegészítő ERFA- és ESZA+-forrásokból finanszírozott kiadásokra. [Mód. 264]

(7)  A programmódosítás eredményeként elszámolhatóvá váló kiadások attól az időponttól számolhatók el, amikor a megfelelő kérelmet benyújtották a Bizottsághoz.

Az ERFA és a Kohéziós Alap esetében ez az eset áll fenn akkor, ha az I. melléklet 1. táblázatában említett, az MMA, a BBA és a HAVE esetében pedig ez az eset áll fenn akkor, ha az alapspecifikus rendeletekben említett új beavatkozástípussal egészül ki a program.

Amikor egy programot természeti katasztrófákra való reagálás érdekében módosítanak, a program rendelkezhet úgy, hogy az ilyen módosításhoz kapcsolódó kiadások elszámolhatósága a természeti katasztrófa bekövetkezésének napjától kezdődik.

(8)  Amikor egy új programot a 14. cikk szerinti félidős felülvizsgálat összefüggésében jóváhagynak, a kiadások attól a naptól válnak elszámolhatóvá, amikor a megfelelő kérelmet benyújtják a Bizottság részére.

(9)  Valamely művelet egy vagy több alapból vagy egy vagy több programból vagy más uniós eszközökből is kaphat támogatást. Ilyen esetekben a valamely alapra vonatkozó fizetési kérelemben bejelentett kiadásokat nem lehet bejelenteni a következők céljából:

a)  más alapból vagy uniós eszközből nyújtott támogatás;

b)  egy másik program alapján ugyanabból az alapból fizetendő támogatás.

Az adott alapból történő kifizetés iránti kérelemben feltüntetendő kiadási összeget minden egyes alapra és az érintett programra vagy programokra vonatkozóan arányosan lehet kiszámítani a támogatási feltételeket meghatározó dokumentummal összhangban.

58. cikk

Nem elszámolható költségek

(1)  A következő költségekhez nem nyújtható hozzájárulás az alapokból:

a)  hitelkamat, kivéve a kamattámogatás vagy garanciadíj-támogatás formájában nyújtott vissza nem térítendő támogatás vonatkozásában, vagy a negatív kamatlábból származó finanszírozási eszközökhöz való hozzájárulással kapcsolatban; [Mód. 265]

b)  az érintett művelet teljes elszámolható kiadásának 10 %-át meghaladó összegű földvásárlás; parlagon heverő területek és olyan, korábban ipari hasznosítású területek esetében, amelyeken épületek találhatók, ezt a korlátozást 15 %-ra kell emelni; garanciák esetében ezek a százalékarányok az alapul szolgáló kölcsön összegére vonatkoznak.

c)  hozzáadottérték-adó (héa), kivéve az 5 000 000 EUR alatti összköltségű műveletek esetében. [Mód. 266]

A b) pont esetében a korlátozások nem vonatkoznak a környezet megóvásával kapcsolatos műveletekre.

A hozzáadottérték-adóhoz (héa) kapcsolódó műveletek támogathatóságát eseti alapon kell meghatározni, kivéve az 5 000 000 EUR alatti összköltségű műveletek, valamint a végső címzettek beruházásai és kiadásai esetében. [Mód. 267]

(2)  Az alapspecifikus rendeletek megállapíthatnak további, az egyes alapokból nyújtott hozzájárulás tekintetében nem elszámolható költségeket.

59. cikk

A műveletek tartóssága

(1)  A tagállamnak vissza kell fizetnie az alapokból az infrastruktúrában végzett beruházásból vagy termelőberuházásból álló művelethez való hozzájárulást, ha a kedvezményezettnek történő utolsó kifizetéstől számított öt éven belül, illetve adott esetben az állami támogatási szabályok szerinti időtartamon belül, a következők valamelyike történik az adott művelet kapcsán:

a)  termelő tevékenység megszüntetése vagy átadása;

b)  az infrastruktúra valamely elemében olyan tulajdonosváltás következik be, amelynek eredményeként egy cég vagy közszférabeli szervezet jogosulatlan előnyhöz jut;

c)  a természetében, célkitűzéseiben vagy végrehajtási feltételeiben olyan lényeges változás következik be, amely veszélyezteti az eredeti célkitűzéseket.

Az első albekezdésben meghatározott határidőt a tagállam három évre csökkentheti a kkv-k általi beruházások vagy által teremtett munkahelyek fenntartását érintő, az általuk teremtett munkahelyek fenntartását érintő a), b) és c) pontban említett, megfelelően indokolt esetekben. [Mód. 268]

(2)  Az ESZA+ által támogatott műveletek esetében csak akkor kell visszafizetni az ESZA+-ból származó támogatást, ha a műveletre az állami támogatásra vonatkozó szabályok szerint a beruházás fenntartására vonatkozó kötelezettség vonatkozik.

(3)  Az (1) és a (2) bekezdés nem vonatkozik az olyan finanszírozási eszközökhöz vagy azokból nyújtott program-hozzájárulásokra és semmilyen olyan műveletre, amely esetében a termelő tevékenység olyan csőd következtében szűnik meg, amely nem csalásból ered. [Mód. 269]

60. cikk

Áthelyezés

(1)  A 2. cikk 26. pontjában meghatározott áthelyezést támogató kiadások nem támogathatók az alapokból nyújtott hozzájárulással.

(2)  Amennyiben az alapokból nyújtott hozzájárulás állami támogatást jelent, az irányító hatóság meggyőződik róla, hogy a hozzájárulás nem támogat áthelyezést a 651/2014/EU bizottsági rendelet 14. cikkének (16) bekezdése szerint.

61. cikk

A vissza nem fizetendő támogatások elszámolhatóságának egyedi szabályai

(1)  A munkálatok, javak, szolgáltatások, föld és ingatlan formájában történő természetbeni hozzájárulás, amely esetében a kifizetés nem igazolható számlákkal vagy más azonos bizonyító erejű okiratokkal, elszámolható lehet, ha teljesülnek az alábbi feltételek:

a)  a természetbeni hozzájárulásokat is magában foglaló művelethez nyújtott, közpénzből származó támogatás a művelet lezárultakor nem haladja meg a teljes elszámolható kiadásnak a természetbeni hozzájárulás értékével csökkentett összegét;

b)  természetbeni hozzájárulásoknak tulajdonított érték nem haladja meg a kérdéses piacon általánosan elfogadott költségeket;

c)  a természetbeni hozzájárulás értéke és nyújtása függetlenül értékelhető és ellenőrizhető;

d)  föld vagy ingatlan biztosítása esetében lehetőség van kifizetésre bérleti szerződés teljesítése céljából, ha annak éves nominális értéke nem haladja meg az adott tagállam fizetőeszközének egy egységét;

e)  ingyenes munkavégzés formájában történő természetbeni hozzájárulás esetében a munka értéke az annak elvégzésével igazoltan eltöltött idő és az egyenértékű munka díjazása alapján kerül meghatározásra.

Az e cikk első albekezdésének d) pontjában említett föld vagy ingatlan értékét egy szakképzett független szakértő vagy egy megfelelően felhatalmazott hivatalos szervezet igazolja, és ez az érték nem haladhatja meg az 58. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott határt.

(2)  Azok az értékcsökkentési költségek, amelyek esetében nem történt számlák által alátámasztott kifizetés, akkor tekinthetők elszámolhatónak, ha teljesülnek az alábbi feltételek:

a)  a programra vonatkozó elszámolhatósági szabályok azt lehetővé teszik;

b)  a kiadás összegét megfelelően alátámasztják az elszámolható költségekre vonatkozó számlákkal megegyező bizonyító erejű igazoló dokumentumok, amennyiben a költségek megtérítése a 48. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett formában történt;

c)  a költségek kizárólag a művelet támogatásának időszakához kapcsolódnak;

d)  az értékcsökkenéssel érintett eszközök beszerzéséhez nem használtak fel közpénzekből nyújtott vissza nem térítendő támogatást.

62. cikk

A finanszírozási eszközökre vonatkozó egyedi elszámolhatósági szabályok

(1)  A finanszírozási eszköz elszámolható kiadásai a program-hozzájárulásként a finanszírozási eszköz számára kifizetett, illetve garanciák esetében a garanciaszerződésekben foglalt módon a finanszírozási eszköz által a támogathatósági időszakban elkülönített teljes összeg, ahol az adott összeg a következőknek felel meg:

a)  kifizetések végső címzettek számára hitelek és sajáttőke-, illetve kvázisajáttőke-befektetések esetében;

b)  akár még fennálló, akár már lejárt garanciaszerződésekben a veszteségek miatti esetleges garancialehívások teljesítése céljából elkülönített, az alapul szolgáló folyósított új hitelek vagy a végső címzettekben végrehajtott sajáttőke-, illetve kvázisajáttőke-befektetések többszörös összegét lefedő multiplikátorarány alapján kiszámított erőforrások;

c)  kifizetések a végső címzettek részére vagy javára, amennyiben a finanszírozási eszközöket más uniós hozzájárulással kombinálják egyetlen finanszírozási eszközre vonatkozó műveletben az 52. cikk (5) bekezdése szerint;

d)  a finanszírozási eszközt végrehajtó szervezeteknél felmerülő irányítási díjak kifizetése vagy irányítási költségek megtérítése.

(2)  Az (1) bekezdés b) pontja esetében a multiplikátorarányt prudens, előzetes kockázatértékelés alapján kell megállapítani, és bele kell foglalni a vonatkozó finanszírozási szerződésbe. A multiplikátorarány felülvizsgálható, ha a piaci feltételekben bekövetkező későbbi változások ezt indokolják. Az ilyen felülvizsgálatnak nem lehet visszamenőleges hatálya.

(3)  Az (1) bekezdés d) pontja esetében az irányítási díjak teljesítményalapúak. A finanszírozási eszköz végrehajtásának első tizenkét hónapjában az irányítási költségekre és díjakra vonatkozó alapdíjazás támogatható. Amennyiben holdingalapot és/vagy egyedi alapokat az 53. cikk (32) bekezdése szerint végrehajtó szervezeteket választanak ki szerződés közvetlen odaítélésével, az ilyen szervezetek részére kifizetett, elszámolható kiadásként bejelenthető irányítási költségek és díjak összegére a végső címzett részére hitelek, sajáttőke-, illetve kvázisajáttőke-befektetések formájában folyósított vagy garanciaszerződésben foglaltaknak megfelelően elkülönített program-hozzájárulások teljes összegének 5%-áig terjedő értékhatár vonatkozik. [Mód. 270]

Nem alkalmazandó ez az értékhatár, haHa a finanszírozási eszközöket végrehajtó szervezetek kiválasztása az alkalmazandó jognak megfelelően versenyalapú pályázati eljárás útján történik, és a versenyalapú pályázati eljárás magasabb szintű irányítási költségek és díjak szükségességét állapítja meg, amelyek teljesítményalapúak. [Mód. 271]

(4)  Amennyiben az ügyviteli díjakat vagy azok egy részét felszámítják a végső címzetteknek, azok összege nem jelenthető be elszámolható kiadásként.

(5)  Az (1) bekezdés szerint bejelentett elszámolható kiadás nem haladhatja meg az alapokból nyújtott, az említett bekezdés szerinti célokra kifizetett támogatás teljes összegének és a megfelelő nemzeti társfinanszírozásnak az együttes összegét.

VI. cím

Irányítás és kontroll

I. FEJEZET

Az irányítás és kontroll általános szabályai

63. cikk

A tagállamok feladatai

(1)  A tagállamok irányítási és kontrollrendszerekkel rendelkeznek a programjaikra vonatkozóan e címnek megfelelően, és biztosítják ezek hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a X. mellékletben felsorolt fő követelményeknek megfelelő működését.

(2)  A tagállamok biztosítják a Bizottsághoz benyújtott elszámolásokban szereplő kiadások jogszerűségét és szabályosságát, és minden szükséges intézkedést megtesznek a szabálytalanságok – köztük a családok – megelőzése, észlelése és korrigálása, valamint bejelentése érdekében. A tagállamok teljes mértékben együttműködnek az OLAF-fal. [Mód. 272]

(3)  A tagállamok a Bizottság kérésére megteszik a szükséges intézkedéseket az irányítási és kontrollrendszereik hatékony működésének, valamint a Bizottsághoz benyújtott kiadások jogszerűségének és szabályosságának biztosítása érdekében. Ha ez az intézkedés egy ellenőrzés, akkor abban részt vehetnek a Bizottság tisztségviselői vagy azok meghatalmazott képviselői.

(4)  A tagállamok biztosítják a monitoringrendszer és a mutatókra vonatkozó adatok minőségét, függetlenségét és megbízhatóságát. [Mód. 273]

(5)  A tagállamok rendszereket és eljárásokat vezetnek be annak érdekében, hogy a XI. mellékletben meghatározott ellenőrzési nyomvonalhoz szükséges valamennyi dokumentum őrzése megfeleljen a 76. cikkben megállapított követelményeknek.

(6)  A tagállamok intézkedéseket hoznak az alapokra vonatkozó panaszok hatékony kivizsgálásának biztosítása érdekében. E szabályozás hatálya, szabályai és eljárásai a tagállamok felelősségi körébe tartoznak intézményi és jogi keretükkel összhangban. A Bizottság kérésére, összhangban a 64. cikk (4a) bekezdésével megvizsgálják a Bizottsághoz benyújtott azon panaszokat, amelyek a programjaik hatálya alá tartoznak, és tájékoztatják a Bizottságot az ilyen vizsgálatok eredményeiről. [Mód. 274]

E cikk alkalmazásában a panaszok körébe tartozik a potenciális és a kiválasztott kedvezményezettek közötti, a javasolt vagy kiválasztott műveletet érintő bármilyen vita, illetve a harmadik felekkel folytatott, a program vagy az annak keretébe tartozó műveletek végrehajtásával kapcsolatos bármilyen vita, függetlenül a nemzeti jog alapján létrehozott jogorvoslati eszközök minősítésétől.

(7)  A tagállamok biztosítják, hogy a kedvezményezettek és a programhatóságok közötti valamennyi információcsere felhasználóbarát elektronikus adatcsererendszereken keresztül történjen a XII. melléklet szerint. [Mód. 275]

Az ETHA, az MMA, a BBA és a HAVE által támogatott programok esetében az első albekezdés 2023 2022. január 1-től lesz alkalmazandó. [Mód. 276]

Az első albekezdés nem alkalmazandó az ESZA+-rendelet [4. cikke (1) bekezdésebekezdésének c) pontjának vii. alpontja xi. pontja] szerinti programokra. [Mód. 277]

(8)  A tagállamok biztosítják, hogy Bizottsággal folytatott valamennyi hivatalos információcsere elektronikus adatcsererendszeren keresztül történjen a XIII. melléklet szerint.

(9)  A tagállamok a program jóváhagyása után és legkésőbb az első számviteli évre vonatkozó végső kifizetési kérelem benyújtásának idejéig, illetve 2023. június 30-ig a XIV. mellékletben meghatározott mintának megfelelően leírást készítenek az irányítási és kontrollrendszerről. A tagállamok naprakészen tartják a leírást a későbbi módosítások megjelenítése érdekében.

(10)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 107. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e cikk (2) bekezdésének a jelentendő szabálytalanságok meghatározásának kritériumaival és a benyújtandó adatokkal való kiegészítése céljából.

(11)  A Bizottság e cikk egységes feltételek és szabályok mellett történő végrehajtása érdekében a 109. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően végrehajtási jogi aktust fogad el, melyben meghatározza a szabálytalanságok jelentéséhez használandó formátumot. [Mód. 278]

64. cikk

A Bizottság hatáskörei és feladatai

(1)  A Bizottság meggyőződik róla, hogy a tagállamok rendelkeznek olyan irányítási és kontrollrendszerrel, amely megfelel ennek a rendeletnek, és ezek a rendszerek hatékonyan és eredményesen működnek a programok végrehajtása során. A Bizottság a tagállamokra vonatkozóan ellenőrzési stratégiát és ellenőrzési tervet készít, amelyek kockázatértékelésen alapulnak. [Mód. 279]

A Bizottság és az ellenőrző hatóságok összehangolják ellenőrzési terveiket.

(2)  A bizottsági ellenőrzéseket azoknak az elszámolásoknak az elfogadását követő három két naptári éven belül kell elvégezni, amelyekben az érintett kiadások szerepelnek. Ez az időszak nem vonatkozik a csalás gyanújával érintett műveletekre. [Mód. 280]

(3)  Az általuk végzett ellenőrzések céljára a bizottsági tisztségviselők és azok meghatalmazott képviselői hozzáféréssel rendelkeznek az alapokból támogatott műveletekkel vagy az irányítási és kontrollrendszerekkel kapcsolatos összes szükséges nyilvántartáshoz, dokumentumhoz és metaadathoz, függetlenül az adathordozótól, amelyen ezeket tárolják, és másolatot kapnak a kért formátumban.

(4)  A helyszíni ellenőrzésekre a következők is vonatkoznak:

a)  a Bizottság – sürgős esetek kivételével – legalább 12 15 munkanappal korábban értesítést küld az ellenőrzésről az illetékes programhatóság részére; a tagállamok tisztségviselői vagy meghatalmazott képviselői is részt vehetnek ezekben az ellenőrzésekben; [Mód. 281]

b)  amennyiben a nemzeti rendelkezések alkalmazása bizonyos aktusokat a nemzeti jogszabályokban külön kijelölt szereplők számára tart fenn, a bizottsági tisztségviselők és meghatalmazott képviselők – a nemzeti bíróságok hatáskörének sérelme nélkül és az érintett jogalanyok alapvető jogainak maradéktalan tiszteletben tartása mellett – hozzáféréssel rendelkeznek az így szerzett információkhoz;

c)  a Bizottság az előzetes ellenőrzési megállapításokat az Unió legalább egy hivatalos nyelvén, az ellenőrzés utolsó napjától számított 3 2 hónapon belül megküldi az illetékes tagállami hatóságnak; [Mód. 282]

d)  a Bizottság az ellenőrzési jelentést az Unió legalább egy hivatalos nyelvén, 3 2 hónapon belül küldi meg azt követően, hogy megkapta az illetékes tagállami hatóság előzetes ellenőrzési megállapításokra adott hiánytalan válaszát. A tagállam válaszát hiánytalannak kell tekinteni, ha a Bizottság 2 hónapon belül nem jelentett hiányzó dokumentumokat. [Mód. 283]

A Bizottság megfelelően indokolt esetben további három két hónappal meghosszabbíthatja a c) és a d) pontban említett határidőt. [Mód. 284]

(4a)   A 63. cikk (6) bekezdésének sérelme nélkül a Bizottság panaszkezelési rendszert biztosít, amely hozzáférhető a polgárok és az érdekelt felek számára. [Mód. 285]

65. cikk

Programhatóságok

(1)  A költségvetési rendelet [63. cikke (3) bekezdésének] alkalmazásában a tagállam minden egyes programra vonatkozóan kijelöl egy irányító hatóságot és egy ellenőrző hatóságot. Amennyiben egy tagállam alkalmazza a 66. cikk (2) bekezdésében említett lehetőséget, az érintett szervezetet programhatóságként kell kijelölni. Ugyanazok a hatóságok egynél több programért lehetnek felelősek.

(2)  Az ellenőrző hatóságnak az ellenőrzött alanyoktól irányító hatóságtól, valamint a feladatokra kijelölt vagy feladatokkal megbízott szervektől vagy szervezetektől funkcionálisan független közigazgatási vagy magánszervnek kell lennie. [Mód. 286]

(3)  Az irányító hatóság egynél több közreműködő szervezetet jelölhet ki bizonyos feladatoknak a felelőssége mellett történő elvégzésére. Az irányító hatóság és a közreműködő szervezetek közötti megállapodásokat írásban kell rögzíteni.

(4)  A tagállamok biztosítják, hogy érvényesüljön a funkciók különválasztásának elve mind a programhatóságok között, mind a programhatóságokon belül.

(5)  Az (EU) (...) [a Horizont Európa részvételi szabályai] rendelet [11.] cikkében említett program-társfinanszírozást végrehajtó szervezetet az irányító hatóság a (3) bekezdésnek megfelelően kijelöli közreműködő szervezetként.

II. FEJEZET

Standard irányítási és kontrollrendszerek

66. cikk

Az irányító hatóság szerepe

(1)  Az irányító hatóság feladata, hogy a program célkitűzéseinek teljesítését szem előtt tartva irányítsa a programot. Feladatait képezik különösen a következők:

a)  műveletek kiválasztása a 67. cikknek megfelelően;

b)  programirányítási feladatok végzése a 68. cikknek megfelelően;

c)  a monitoringbizottság munkájának támogatása a 69. cikknek megfelelően;

d)  a közreműködő szervezetek felügyelése;

e)  az egyes műveletek nyomon követéshez, értékeléshez, pénzügyi irányításhoz, vizsgálatokhoz és ellenőrzésekhez szükséges adatainak egy elektronikus rendszerben rendszerekben történő rögzítése és tárolása, valamint az adatok biztonságának, sértetlenségének és bizalmas jellegének, továbbá a felhasználók hitelesítésének a biztosítása. [Mód. 287]

(2)  A tagállam a 70. cikkben említett számviteli funkció ellátásával megbízhatja az irányító hatóságot vagy egy másik szervezetet.

(3)  Az MMA-ból, a BBA-ból és a HAVE-ből támogatott programok esetében a számviteli funkciót az irányító hatóságnak kell elvégeznie, vagy az irányító hatóság felelőssége mellett kell elvégezni.

(4)  A Bizottság a 109. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően végrehajtási jogi aktust fogad el az (1) bekezdés e) pontjában említett elektronikus adatok rögzítésére és tárolására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében. Ezt a végrehajtási jogi aktust a(z) 109. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

67. cikk

A műveletek irányító hatóság általi kiválasztása

(1)  A műveletek kiválasztásakor az irányító hatóságnak olyan kritériumokat és eljárásokat kell megállapítania és alkalmaznia, amelyek megkülönböztetésmentesek, átláthatóak, biztosítják a fogyatékossággal élő személyek akadálymentes hozzáférését, a nemek közötti egyenlőséget, és figyelembe veszik az Európai Unió Alapjogi Chartáját, valamint a fenntartható fejlődés és az Unió környezetvédelmi politikájának irányelveit az EUMSZ 11. cikkének és 191. cikkének (1) bekezdése szerint. [Mód. 288]

A kritériumoknak és eljárásoknak biztosítaniuk kell a kiválasztandó műveletek olyan célból történő rangsorolását, hogy az uniós hozzájárulás maximális mértékben hozzájárulhasson a program célkitűzéseinek eléréséhez.

(2)  A Bizottság kérésére az irányító hatóságnak konzultálnia kell a Bizottsággal, és figyelembe kell vennie annak észrevételeit, mielőtt először benyújtja a kiválasztási kritériumokat a monitoringbizottságnak, és mielőtt változásokat eszközölne a kritériumok tekintetében.

(3)  A műveletek kiválasztásakor az irányító hatóság:

a)  gondoskodik róla, hogy a kiválasztott műveletek fenntarthatóak legyenek, megfeleljenek a programnak és területi stratégiáknak, és hatékonyan hozzájáruljanak a program egyedi célkitűzéseinek megvalósításához; [Mód. 289]

b)  gondoskodik róla, hogy a kiválasztott műveletek összhangban legyenek az előfeltételek teljesítéséhez megállapított megfelelő stratégiákkal és tervezési dokumentumokkal;

c)  gondoskodik róla, hogy a kiválasztott műveletek a lehető legjobb megfelelő kapcsolatot hozzák hozzanak létre a támogatás összege, a vállalt tevékenységek és a célkitűzések megvalósítása között; [Mód. 290]

d)  ellenőrzi, hogy a kedvezményezett rendelkezik-e a szükséges pénzügyi erőforrásokkal és mechanizmusokkal a működési és fenntartási költségek fedezéséhez;

e)  gondoskodik róla, hogy a 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(45) hatálya alá tartozó kiválasztott műveletek tekintetében környezeti hatásvizsgálatot vagy szűrési eljárást végezzenek el, valamint hogy az alternatív megoldások és egy átfogó nyilvános konzultáció értékelését megfelelőképpen figyelembe vegyék az említett, a 2014/52/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel(46) módosított irányelv követelményei alapján; [Mód. 291]

f)  ellenőrzi biztosítja, hogy amennyiben a műveletek megkezdődtek az előtt, hogy a támogatási kérelem benyújtásra került az irányító hatóságnak, betartották-e a vonatkozó jogszabályokat; [Mód. 292]

g)  gondoskodik róla, hogy a kiválasztott műveletek az érintett alap hatókörébe tartozzanak és besorolhatók legyenek valamely beavatkozástípusba vagy az ETHA esetében támogatási területbe;

h)  gondoskodik róla, hogy a műveletek ne tartalmazzanak olyan tevékenységeket, amelyek a 60. cikk szerint áthelyezés tárgyát képező művelet részei voltak, vagy amelyek az 59. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint termelő tevékenység átadását valósítanák meg;

i)  gondoskodik róla, hogy a kiválasztott műveleteket ne érintse a Bizottság által kiadott olyan indokolással ellátott vélemény, amely az EUMSZ 258. cikke szerinti, a kiadások vagy a műveletek teljesítésének jogszerűségét és szabályosságát kockára tevő kötelezettségszegéshez kapcsolódik;

j)  a legalább ötéves várható élettartamú infrastruktúrákba történő beruházások esetében a beruházási döntések meghozatala előtt gondoskodik róla, hogy sor kerüljön az éghajlatváltozási rezilienciavizsgálatra és az „első az energiahatékonyság” elvének alkalmazására. [Mód. 293]

(4)  Az irányító hatóság biztosítja, hogy a kedvezményezett megkapja azt a dokumentumot, amely az egyes műveletekre vonatkozóan részletezi a támogatás összes feltételét, beleértve a nyújtandó termékekre vagy szolgáltatásokra vonatkozó egyedi követelményeket, a pénzügyi tervet, a végrehajtás időkeretét és adott esetben a művelet költségeinek megállapításához alkalmazandó módszert, valamint a vissza nem térítendő támogatás kifizetésének feltételeit.

(5)  A „kiválósági pecsét” tanúsítvánnyal díjazott műveletek vagy a Horizont Európa nyújtott program-társfinanszírozásra kiválasztott műveletek esetében az irányító hatóság dönthet úgy, hogy közvetlenül nyújt támogatást az ERFA-ból vagy az ESZA+-ból, feltéve, hogy az adott műveletek megfelelnek a program célkitűzéseinek.

A „kiválósági pecsét” tanúsítványt vagy a program-társfinanszírozást nyújtó eszközre vonatkozó társfinanszírozási arányt kell alkalmazni, és azt tartalmaznia kell a (4) bekezdésben említett dokumentumnak.

(5a)   Az irányító hatóság kellően indokolt esetben dönthet úgy, hogy a programhoz az ERFA és az ESZA+ keretében allokált pénzügyi források legfeljebb 5%-ával hozzájárul a Horizont Európa keretében támogatásra jogosult tagállam meghatározott projektjeihez, ideértve a második szakaszban kiválasztottakat is, feltéve, hogy ezek a projektek hozzájárulnak az adott tagállam programjának célkitűzéseihez. [Mód. 294]

(6)  Ha az irányító hatóság kiválaszt egy stratégiai fontosságú műveletet, erről haladéktalanul egy hónapon belül tájékoztatja a Bizottságot, és minden, a programra vonatkozó releváns információt, többek között költség-haszon elemzést közöl a Bizottsággal. [Mód. 295]

68. cikk

Programirányítás az irányító hatóság által

(1)  Az irányító hatóság:

a)  irányítási ellenőrzéseket végez annak megállapítása céljából, hogy megtörtént-e a társfinanszírozott termékek és szolgáltatások biztosítása, hogy a művelet megfelel-e az alkalmazandó jognak, a programnak és a műveletre vonatkozó támogatási feltételeknek, és:

i.  amennyiben a költségeket a 48. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerint kell megtéríteni, megtörtént-e a kedvezményezettek által az ilyen költségekkel kapcsolatban igényelt kiadási összeg kifizetése, és hogy a kedvezményezettek vezetnek-e külön számviteli nyilvántartást a művelethez kapcsolódó összes tranzakció esetében;

ii.  amennyiben a költségeket a 48. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjai szerint kell megtéríteni, teljesültek-e a kiadás kedvezményezett részére történő megtérítésének feltételei;

b)  a finanszírozás rendelkezésre állásától függően gondoskodik arról, hogy az előfinanszírozás és az időközi kifizetések vonatkozásában a kedvezményezett az ellenőrzött kiadás tekintetében hiánytalanul és a kedvezményezett által benyújtott kifizetési kérelem napjától számított 90 60 napon belül megkapja az esedékes összeget; [Mód. 296]

c)  eredményes és arányos csalásellenes intézkedéseket és eljárásokat alkalmaz, figyelembe véve az azonosított kockázatokat;

d)  megakadályozza, feltárja és elhárítja a szabálytalanságokat;

e)  meggyőződik arról, hogy az elszámolásokban szereplő kiadások jogszerűek és szabályosak;

f)  a XV. mellékletben megadott minta szerint elkészíti a vezetői nyilatkozatot;

g)  a VII. mellékletnek megfelelőn január 31-ig és július 31-ig előrejelzéseket ad a folyó évre és a későbbi évekre benyújtandó időközi kifizetési kérelmek összegére vonatkozóan.

Az első albekezdés b) pontja esetében nem alkalmazható olyan levonás, visszatartás vagy bármilyen további külön díj vagy azzal megegyező hatású egyéb díj, amely csökkentené a kedvezményezettek számára kifizetendő összegeket.

PPP-műveletek esetében az irányító hatóság az e célra a kedvezményezett nevében, a PPP-megállapodás szerinti használatra nyitott, feltételhez kötött számlára teljesíti a kifizetéseket.

(2)  Az (1) bekezdés a) pontjában említett irányítási ellenőrzések kockázatalapúak, és arányosak a kockázatkezelési stratégia szerint azonosított kockázatokkal.

Az irányítási ellenőrzések a kedvezményezettek kifizetési kérelmeire vonatkozó adminisztratív ellenőrzések és a műveletek helyszíni ellenőrzéseit is magukban foglalják. Az irányítási ellenőrzéseket legkésőbb az elszámolások 92. cikk szerinti elkészítése előtt kell elvégezni.

(3)  Amennyiben az irányító hatóság szintén kedvezményezett a program alapján, az irányítási ellenőrzések intézkedéseinek biztosítaniuk kell a funkciók különválasztását.

(4)  A (2) bekezdéstől eltérve az ETE-rendelet egyedi szabályokat állapíthat meg az Interreg programokra alkalmazandó irányítási ellenőrzésekre vonatkozóan.

69. cikk

A monitoringbizottság munkájának irányító hatóság általi támogatása

Az irányító hatóság:

a)  időben biztosítja a monitoringbizottság számára a feladatainak elvégzéséhez szükséges összes információt;

b)  biztosítja a monitoringbizottság határozatainak és ajánlásainak nyomon követését.

70. cikk

A számviteli feladatkör

(1)  A számviteli feladatkör a következő feladatokból áll:

a)  kifizetési kérelmek készítése és benyújtása a Bizottsághoz a 85. és 86. cikknek megfelelően, valamint az ellenőrző hatóság által vagy annak felelősségére elvégzett ellenőrzések figyelembevétele; [Mód. 297]

b)  elszámolások készítése és benyújtása, a teljesség, pontosság és helyesség megerősítése a 92. cikknek megfelelően és nyilvántartás vezetése a beszámolók valamennyi eleméről elektronikus rendszerben; [Mód. 298]

c)  a más fizetőeszközben felmerülő kiadások összegének átváltása euróra a Bizottság azon hónapban érvényes havi számviteli elszámolási árfolyamának használatával, amely során a kiadás az e cikkben megállapított feladatok elvégzéséért felelős szervezet számviteli rendszereiben rögzítették.

(2)  A számviteli feladatkör nem tartalmaz ellenőrzéseket a kedvezményezettek szintjén.

(3)  Az (1) bekezdés c) pontjától eltérve, az ETE-rendelet eltérő módszert állapíthat meg a más fizetőeszközben felmerülő kiadások összegének euróra történő átváltásához.

71. cikk

Az ellenőrző hatóság szerepe

(1)  Az ellenőrző hatóság feladata, hogy rendszerellenőrzéseket, műveletekkel kapcsolatos ellenőrzéseket végezzen, valamint elvégezze az elszámolások ellenőrzését annak érdekében, hogy független bizonyítékot adjon a Bizottságnak az irányítási és kontrollrendszerek hatékonyan működése, valamint a Bizottsághoz benyújtott elszámolásokban szereplő kiadások jogszerűsége és szabályossága tekintetében.

(2)  Az ellenőrzési munkát a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardokkal összhangban kell elvégezni.

(3)  Az ellenőrző hatóságnak az alábbiakat kell elkészítenie és benyújtania a Bizottságnak:

a)  éves ellenőri vélemény a költségvetési rendelet [63. cikkének (7) bekezdésének] megfelelően és a XVI. mellékletben meghatározott minta szerint az elvégzett összes ellenőrzési munka alapján, három különálló komponens lefedésével:

i.  az elszámolások teljessége, valódisága és pontossága;

ii.  a Bizottságnak benyújtott elszámolásokban szereplő kiadások jogszerűsége és szabályossága;

iii.  az irányítási és kontrollrendszer megfelelő működése.

b)  a költségvetési rendelet [63 cikke (5) bekezdésének b) pontjában] meghatározott követelményeket teljesítő éves kontrolljelentés a XVII. mellékletben meghatározott minta szerint, amely alátámasztja az a) pontban említett fenti ellenőri véleményt, és összefoglalja a megállapításokat, beleértve a rendszer hibáinak és hiányosságainak jellegére és mértékére vonatkozó elemzést, valamint az ajánlott és végrehajtott korrekciós intézkedéseket, a kapott teljes hibaarányt és a fennmaradó hibaarányt a Bizottsághoz benyújtott elszámolásokban megadott kiadásokra vonatkozóan.

(4)  Amennyiben a programokat a műveleteknek a 73. cikk (2) bekezdésével összhangban történő ellenőrzése céljából csoportosítják, a (3) bekezdés b) pontja alatt megkövetelt információk egyetlen jelentésben csoportosíthatók.

Amennyiben az ellenőrző hatóság az MMA, a BBA és a HAVE által támogatott programok esetében él ezzel a lehetőséggel, a (3) bekezdés b) pontja alatt megkövetelt információkról alaponként kell jelentést tenni.

(5)  Az ellenőrző hatóság rendszerellenőrzési jelentéseket küld a Bizottságnak, amint az érintett ellenőrzött alanyokkal folytatott kontradiktórius eljárás lezárulta után.

(6)  A Bizottság és az ellenőrző hatóságok rendszeresen, eltérő megállapodás hiányában évente legalább egy alkalommal összeülnek, hogy megvizsgálják az ellenőrzési stratégiát, az éves kontrolljelentést, az ellenőri véleményt, koordinálják az ellenőri terveiket és módszereiket, valamint véleményt cseréljenek az irányítási és kontrollrendszerek fejlesztésével kapcsolatos kérdésekről.

(6a)   Az ellenőrzéseket az ellenőrzött műveletről történő megállapodáskor érvényes normák alapján kell végrehajtani, kivéve amennyiben az új normák a kedvezményezettek számára kedvezőbbek. [Mód. 299]

(6b)   Amennyiben egy művelet ellenőrzése részeként szabálytalanságot állapítanak meg, amely pénzügyi büntetéshez vezet, a szabálytalanság megállapítása nem vezethet a kontroll kiterjesztéséhez vagy olyan pénzügyi korrekcióhoz, amely meghaladja az ellenőrzött költségek számviteli évében felmerült költségeket. [Mód. 300]

72. cikk

Ellenőrzési stratégia

(1)  Az ellenőrző hatóság az irányító hatósággal való egyeztetését követően ellenőrzési stratégiát készít kockázatértékelés alapján, figyelembe véve a 63. cikk (9) bekezdésében megadott irányítási és kontrollrendszer leírást, kitérve a rendszerellenőrzésekre és a műveletek ellenőrzéseire. Az ellenőrzési stratégia magában foglalja az újonnan kijelölt irányító hatóságokra és számviteli funkciót végző hatóságokra vonatkozó, a rendszerellenőrzést. Az ellenőrzést működésük első évét követő kilenc hónapon belül elvégzett rendszerellenőrzést végzik. Az ellenőrzési stratégiát a XVIII. mellékletben meghatározott minta szerint kell elkészíteni, és az az első éves kontrolljelentést és a Bizottságnak megküldött ellenőri véleményt követően évente naprakésszé kell tenni. Egy vagy több programra térhet ki. Az ellenőrzési stratégiában az ellenőrző hatóság az egyéni elszámolások ellenőrzését korlátozhatja. [Mód. 301]

(2)  Kérésre az ellenőrzési stratégiát be kell nyújtani a Bizottságnak.

73. cikk

A műveletek ellenőrzése

(1)  A műveletek ellenőrzései a számviteli évben, minta alapján a Bizottsághoz bejelentett kiadásokra terjednek ki. Ez a minta reprezentatív, és statisztikai mintavételezési módszereken alapul.

(2)  Amennyiben a sokaság 300-nál kevesebb mintavételi egységből áll, nem statisztikai mintavételezési módszer használható az ellenőrző hatóság szakmai megítélése alapján. Ezekben az esetekben a minta nagyságának elégségesnek kell lennie ahhoz, hogy az ellenőrző hatóság érvényes ellenőri véleményt dolgozhasson ki. A nem statisztikai mintavételezési módszernek a számviteli év sokaságára vonatkozóan véletlenszerűen kiválasztott mintavételi egységek legalább 10 %-át kell lefednie.

A statisztikai minta az ERFA, a Kohéziós Alap és az ESZA+ által támogatott egy vagy több programra, illetve – adott esetben rétegezés alkalmazásakor – egy vagy több programozási időszakra terjedhet ki az ellenőrző hatóság szakmai megítélése szerint.

Az MMA, a BBA, a HAVE és az ETHA által támogatott műveletek mintája az egyes alapokból támogatott műveleteket külön fedi le.

(3)  A műveletek ellenőrzései csak akkor tartalmazzák a művelet fizikai végrehajtásának helyszíni ellenőrzését, ha azt az érintett művelet típusa megköveteli.

Amennyiben a Bizottság és a tagállamok nem értenek egyet az ellenőrzés eredményeiben, vitarendezési eljárást kell indítani. [Mód. 302]

Az ESZA+ rendelet külön rendelkezéseket határozathat meg az ESZA+ rendelet [4. cikke (1) bekezdése c) pontjának vii. alpontja] alá tartozó programokra vonatkozóan.

(4)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 107. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el e cikk kiegészítésére szabványosított, azonnal használható mintavételezési módszerek és módozatok megállapításával egy vagy több programozási időszak lefedése céljából.

74. cikk

Egységes ellenőrzési intézkedések

(1)  Az ellenőrzések elvégzésekor a Bizottság és az ellenőrző hatóságok kellően figyelembe veszik az egységes ellenőrzés és arányosság elveit az uniós költségvetésre jelentett kockázat mértékével kapcsolatban. Kötelesek elkerülni a Bizottsághoz bejelentett ugyanazon kiadások kettős ellenőrzését azzal a céllal, hogy minimálisra csökkentsék az irányítási vizsgálatok és ellenőrzések költségét és a kedvezményezettek adminisztratív terhét.

A Bizottság és az ellenőrző hatóságok először felhasználják a 66. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett elektronikus rendszerben rendszerekben elérhető összes információt és nyilvántartást, ideértve az irányítási ellenőrzések eredményeit is, és csak akkor kérnek és szereznek be további dokumentumokat és ellenőrzési bizonyítékot az érintett kedvezményezettektől, ha szakmai megítélésük alapján erre szükség van a megalapozott ellenőrzési következtetések alátámasztásához. [Mód. 303]

(2)  Az olyan programok esetében, ahol a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy az ellenőrző hatóság véleménye megbízható, és az érintett tagállam részt vesz az Európai Ügyészségre vonatkozó fokozott együttműködésben, a Bizottság saját ellenőrzései az ellenőrző hatóság munkájának ellenőrzésére korlátozódnak.

(3)  Azon műveletek esetében, amelyeknél a támogatható kiadások teljes összege nem haladja meg a 400 000 EUR összeget az ERFA és a Kohéziós Alap esetében, a 300 000 EUR összeget az ESZA+ esetében, illetve a 200 000 EUR összeget az ETHA, az MMA, a BBA és a HAVE esetében, az ellenőrző hatóság vagy a Bizottság csak egy ellenőrzést végez a művelet lezárásának számviteli évével azonos számviteli évre vonatkozó elszámolások benyújtása előtt.

A többi művelet esetében az ellenőrző hatóság vagy a Bizottság számviteli évenként legfeljebb egy ellenőrzést végez a művelet lezárásának számviteli évével azonos számviteli évre vonatkozó elszámolások benyújtása előtt. A Bizottság vagy az ellenőrző hatóság egy adott évben nem végezheti el a műveletek ellenőrzését, ha a Számvevőszék abban az évben már végzett ellenőrzést, feltéve, hogy az ellenőrző hatóság vagy a Bizottság fel tudja használni a Számvevőszék ellenőrzésének eredményeit feladatai teljesítéséhez.

(4)  A (3) bekezdés rendelkezései ellenére bármely művelet egynél több ellenőrzés alá eshet, ha az ellenőrző hatóság saját megítélése alapján arra a következtetésre jut, hogy nem lehet érvényes ellenőri véleményt készíteni.

(5)  Az (2) és (3) bekezdés nem alkalmazandó, ha:

a)  fennáll a szabálytalanság vagy csalásra utaló jel speciális kockázata;

b)  az ellenőrző hatóság munkájának újbóli elvégzésére van szükség a hatékony működésére vonatkozó bizonyíték megszerzéséhez;

c)  bizonyíték van az ellenőrző hatóság munkájában fennálló súlyos hiányosságra.

75. cikk

A finanszírozási eszközök irányítási vizsgálatai és ellenőrzései

(1)  Az irányító hatóság csak a pénzügyi eszközt végrehajtó szervek szintjén, valamint garancialapokkal összefüggésben a mögöttes új kölcsönöket biztosító testületek szintjén végez helyszíni irányítási vizsgálatokat a 68. cikk (1) bekezdése szerint. A költségvetési rendelet 124. cikkében szereplő rendelkezések sérelme nélkül, ha a pénzügyi eszköz ellenőrzési jelentéseket ír elő, támogatva a kifizetési kérelmet, az irányító hatóság dönthet úgy, hogy nem végez helyszíni, irányítási ellenőrzéseket. [Mód. 304]

(2)  Az irányító hatóság nem végezhet helyszíni vizsgálatokat az Európai Beruházási Bank (EBB) vagy más olyan nemzetközi pénzügyi intézmény szintjén, amelyben egy tagállam részvényes.

Ugyanakkor az EBB vagy más olyan nemzetközi pénzügyi intézmény, ahol egy tagállam részvényes, köteles a kifizetési kérelmeket igazoló kontrolljelentéseket benyújtani az irányító hatóság részére.

(3)  Az ellenőrző hatóság a pénzügyi eszközt végrehajtó szervek szintjén, valamint garancialapokkal összefüggésben a mögöttes új kölcsönöket biztosító testületek szintjén végez rendszerellenőrzéseket és műveletellenőrzéseket a 71., a 73. vagy a 77. cikk szerint. A költségvetési rendelet 127. cikkében szereplő rendelkezések sérelme nélkül, ha a pénzügyi eszköz az ellenőrző hatóságnak éves ellenőrzési jelentést kell készítenie, amelyet külső ellenőreik készítenek minden naptári év végéig, és tartalmazza a XVII. mellékletben foglalt összes elemet, az ellenőrző hatóság dönthet úgy, hogy nem végez további ellenőrzéseket. [Mód. 306]

(3a)   A garanciaalapok tekintetében a programok ellenőrzéséért felelős szervek kizárólag abban az esetben vizsgálják és ellenőrzik a szerveket, amelyek új, alapul szolgáló hiteleket nyújtanak, amennyiben egy vagy több helyzet fennáll a következők közül:

a)  az irányító hatóság, illetve a pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezetek szintjén nem állnak rendelkezésre olyan igazoló dokumentumok, amelyek bizonyítékokat szolgáltatnának arra, hogy a pénzügyi eszközből ténylegesen támogatták a végső kedvezményezetteket;

b)  bizonyítékokkal igazolható, hogy az irányító hatóság vagy a pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezetek szintjén rendelkezésre álló dokumentumok nem adnak valós és pontos képet a nyújtott támogatásról. [Mód. 307]

(4)  Az ellenőrző hatóság nem végezhet ellenőrzéseket az általuk végrehajtott finanszírozási eszközök tekintetében az EBB vagy más olyan nemzetközi pénzügyi intézmény szintjén, amelyben egy tagállam részvényes.

Ugyanakkor az EBB vagy más olyan nemzetközi pénzügyi intézmény, amelyben egy tagállam részvényes, köteles a naptári év végéig külső ellenőrök által készített éves ellenőrzési jelentést benyújtani a Bizottság és az ellenőrző hatóság felé. Ez a jelentés a XVII. mellékletben foglalt elemekre tér ki.

(5)  Az EBB vagy más nemzetközi pénzügyi intézmény minden szükséges dokumentumot biztosít a programhatóságok számára, hogy teljesíteni tudják a kötelezettségeiket.

76. cikk

A dokumentumok elérhetősége

(1)  Az állami támogatásra vonatkozó szabályok sérelme nélkül az irányító hatóság köteles biztosítani, hogy az alapokból támogatott művelettel kapcsolatos valamennyi alátámasztó dokumentumot a megfelelő szinten öt három évig megőrizzenek annak az évnek az utolsó napjától, azaz december 31-től számítva, amelyben az irányító hatóság az utolsó kifizetést teljesítette a kedvezményezett felé. [Mód. 308]

(2)  Ez az időszak bírósági eljárás esetén vagy a Bizottság kérelmére megszakítható.

(2a)   A dokumentumok megőrzésének időszakát csökkenteni lehet, a kedvezményezettek kockázati profiljával és méretével arányosan az irányító hatóságok döntése alapján. [Mód. 309]

III. FEJEZET

Nemzeti irányítási rendszerek érvényesülése

77. cikk

Fokozottan arányos intézkedések

A tagállam az alábbi fokozottan arányos intézkedéseket alkalmazhatja a program irányítási és kontrollrendszerére vonatkozóan, amennyiben a 78. cikkben megállapított feltételek teljesülnek:

a)  a 68. cikk (1) bekezdésének a) pontjától és a 68. cikk (2) bekezdésétől eltérően az irányító hatóság csak nemzeti eljárásokat alkalmazhat az irányítási ellenőrzések elvégzéséhez;

b)  a 73. cikk (1) és (3) bekezdésétől eltérően az ellenőrző hatóság saját ellenőrzési tevékenységét az érintett program vagy programcsoport esetében 30 mintavételi egység statisztikai mintájára korlátozhatja;

c)  a Bizottság az ellenőrző hatóság munkájának felülvizsgálatára korlátozza a saját ellenőrzéseit, amelyeket saját szintjén végez el újra, kivéve, ha a rendelkezésre álló információk az ellenőrző hatóság munkájában súlyos hiányosságra utalnak.

A b) pont esetében, amennyiben a sokaság 300-nál kevesebb mintavételi egységből áll, az ellenőrző hatóság nem statisztikai mintavételi módszert használhat a 73. cikk (2) bekezdése szerint.

78. cikk

A fokozottan arányos intézkedések alkalmazásának feltételei

(1)  A tagállam a programozási időszak alatt bármikor alkalmazhatja a 77. cikkben meghatározott fokozottan arányos intézkedéseket, ha a Bizottság a tagállam e cikk rendelkezéseinek alkalmazására vonatkozó határozatát megelőző utolsó két évről szóló, közzétett éves tevékenységi jelentéseiben megerősítette, hogy a program irányítási és kontrollrendszere hatékonyan működik, és hogy az egyes évek teljes hibaaránya 2 % alatt van. A program irányítási és kontrollrendszere hatékony működésének felmérésekor a Bizottság figyelembe veszi az érintett tagállam részvételét az Európai Ügyészség tekintetében folytatott megerősített együttműködésben.

Amennyiben a tagállam úgy határoz, hogy él ezzel a lehetőséggel, értesítenie kell a Bizottságot a 77. cikkben meghatározott arányos rendelkezések alkalmazásáról, amelyek a következő számviteli év elejétől lesznek érvényesek.

(2)  A programozási időszak kezdetén a tagállam a 77. cikkben említett rendelkezéseket alkalmazhatja, amennyiben az e cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek a 2014–2020 közötti időszakban végrehajtott hasonló program tekintetében, és amennyiben a 2021–2027 közötti időszakra megállapított irányítási és kontrollrendelkezések jelentős mértékben az előző program ilyen rendelkezéseire épülnek. Ilyen esetekben a fokozottan arányos intézkedések a program kezdetétől érvényesek.

(3)  A tagállam ennek megfelelően állapítja meg vagy frissíti az irányítási és kontrollrendszert, valamint a 63. cikk (9) bekezdésében és a 72. cikkben meghatározott ellenőrzési stratégiát.

79. cikk

Kiigazítás a programozási időszak során

(1)  Amennyiben a Bizottság vagy az ellenőrző hatóság az elvégzett ellenőrzések és az éves kontrolljelentés alapján arra a következtetésre jut, hogy a 78. cikkben meghatározott feltételek már nem teljesülnek, a Bizottság kéri az ellenőrző hatóságot, hogy végezzen kiegészítő ellenőrző munkát a 63. cikk (3) bekezdése szerint, és hozzon korrekciós intézkedéseket.

(2)  Amennyiben a következő éves kontrolljelentés azt erősíti meg, hogy a feltételek továbbra sem teljesülnek, és így korlátozott bizonyítékot kap a Bizottság az irányítási és kontrollrendszerek hatékony működéséről, illetve a kiadások jogszerűségéről és szabályosságáról, a Bizottság kéri az ellenőrző hatóságot, hogy rendszerellenőrzéseket végezzen el.

(3)  Miután lehetőséget adott a tagállamnak észrevételeinek benyújtására, a Bizottság tájékoztathatja a tagállamot, hogy a 77. cikkben meghatározott fokozottan arányos intézkedések már nem alkalmazhatók.

VII. cím

Pénzügyi irányítás, az elszámolások benyújtása és megvizsgálása, valamint pénzügyi korrekciók

I. FEJEZET

Pénzügyi irányítás

I. szakasz

Általános számviteli szabályok

80. cikk

Költségvetési kötelezettségvállalások

(1)  A 18. cikknek megfelelően a programot jóváhagyó határozat finanszírozási határozatnak minősül a költségvetési rendelet [110. cikkének (3) bekezdése] értelmében, az érintett tagállamnak küldött értesítés pedig jogi kötelezettséget jelent.

A fenti határozat alaponként és évenként határozza meg az uniós hozzájárulást.

(2)  Az Unió költségvetési kötelezettségvállalásait a Bizottság az egyes programok vonatkozásában a 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakban minden alap tekintetében éves részletekben teljesíti.

(3)  A költségvetési rendelet 111. cikkének (2) bekezdésétől eltérve, az első részletre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalások a program Bizottság általi elfogadását követik.

81. cikk

Az euró használata

A programokban meghatározott, a tagállamok által a Bizottság felé bejelentett vagy deklarált valamennyi összeget euróban kell kifejezni.

82. cikk

Visszafizetés

(1)  Az Unió költségvetésébe teljesítendő visszafizetést a [költségvetési rendelet 98. cikkének] megfelelően kiállított visszafizetési felszólításon feltüntetett esedékességi időpont előtt kell teljesíteni. Az esedékesség a felszólítás kiadását követő második hónap utolsó napja.

(2)  Késedelmes visszafizetés esetén az esedékesség időpontjától a tényleges visszafizetés napjáig terjedő időszakra vonatkozóan késedelmi kamatot kell fizetni. Ez a kamatláb másfél százalékponttal meghaladja azt a kamatlábat, amelyet az Európai Központi Bank annak a hónapnak az első munkanapján legfontosabb refinanszírozási ügyleteiben alkalmaz, amely hónapra az esedékesség dátuma esik.

II. szakasz

A tagállamok számára teljesített kifizetésekre vonatkozó szabályok

83. cikk

A kifizetések típusai

A kifizetések történhetnek előfinanszírozás, időközi kifizetések, valamint a számvitel évre vonatkozóan egyenlegkifizetés formájában.

84. cikk

Előfinanszírozás

(1)  A Bizottság előfinanszírozást fizet a 17. cikk (3) bekezdése f) pontjának i. alpontja szerint a programot jóváhagyó határozatban meghatározott, az alapokból nyújtott teljes támogatás alapján.

(2)  Minden alap előfinanszírozását a rendelkezésre álló forrásoknak megfelelően az alábbiak szerinti éves részletekben kell kifizetni minden év július 1. előtt: [Mód. 310]

a)  2021: 0,5 %;

b)  2022: 0,5 0,7 %; [Mód. 311]

c)  2023: 0,5 1 %; [Mód. 312]

d)  2024: 0,5 1,5 %; [Mód. 313]

e)  2025: 0,5 2 %; [Mód. 314]

f)  2026: 0,5 2 %; [Mód. 315]

Ha a programot 2021. július 1. után fogadják el, a korábbi részleteket az elfogadás évében fizetik ki.

(3)  A (2) bekezdéstől eltérve az Interreg programokra vonatkozóan az előfinanszírozás külön szabályait az ETE-rendelet állapítja meg.

(4)  Az előfinanszírozásként kifizetett összeg legkésőbb az utolsó számviteli évben kivezetésre kerül a Bizottság számláiból.

(5)  Az előfinanszírozásból származó kamatot az alapokhoz hasonlóan kell felhasználni az érintett programra, és szerepelnie kell az utolsó számviteli év elszámolásában.

85. cikk

Kifizetési kérelmek

(1)  A tagállam programonként, alaponként és számviteli évenként legfeljebb négy kifizetési kérelmet nyújthat be. A kifizetési kérelem benyújtásának határideje minden évben április 30., július 31., október 31. és december 26.

A július 31-ig benyújtott utolsó fizetési kérelem a június 30-ával végződő számviteli évre vonatkozó végső fizetési kérelemnek tekintendő.

(2)  A kifizetési kérelmek csak akkor fogadhatók el, ha az utolsó esedékes megbízhatósági dokumentumokat benyújtották.

(3)  A kifizetési kérelmeket a XIX. mellékletben meghatározott minta szerint kell benyújtani a Bizottság részére, és azoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk az egyes prioritásokra vonatkozóan és régiókategóriánként:

a)  a kedvezményezetteknél felmerült és a műveletek végrehajtása során általuk kifizetett elszámolható kiadások teljes összege, a számviteli funkciót ellátó szervezet rendszerében szereplő adatok szerint;

b)  a technikai segítségnyújtásra vonatkozó, a 31. cikk (2) bekezdése szerint kiszámított összeg; [Mód. 316]

c)  a kifizetett vagy fizetendő, közpénzből nyújtott hozzájárulás teljes összege a számviteli funkciót ellátó szervezet rendszerében szereplő adatok szerint;

(4)  A (3) bekezdés a) pontjától eltérve a következők érvényesek:

a)  amennyiben az uniós hozzájárulás a 46. cikk a) pontja alapján történik, a kifizetési kérelemben a feltételek teljesítésének vagy az eredmények elérésének előrehaladása által indokolt összegeket kell feltüntetni, a 89. cikk (2) bekezdésében említett határozattal összhangban;

b)  amennyiben az uniós hozzájárulás a 46. cikk c, d és e) pontja alapján történik, a kifizetési kérelemben a 88. cikk (3) bekezdésében említett határozattal összhangban megállapított összegeket kell feltüntetni;

c)  a 48. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjaiban felsorolt vissza nem térítendő támogatási formák esetében a kifizetési kérelemben az alkalmazandó alap szerint kiszámított költségek összegét kell feltüntetni.

ca)   az állami támogatások esetében a kifizetési kérelmek magukban foglalhatják a kedvezményezetteknek a támogatást nyújtó szervezetek által fizetett előlegeket, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén: ezen előlegek bankgaranciával vagy azzal egyenértékű garanciával rendelkeznek, nem haladják meg a kedvezményezettnek egy adott műveletre odaítélt támogatás teljes összegének 40%-át, a kedvezményezettek által fizetett kiadások által fedezve vannak és 3 éven belül kifizetett nyugtázott számlákkal vannak igazolva. [Mód. 317]

(5)  A (3) bekezdés c) pontjától eltérve az EUMSZ 107. cikke szerinti támogatási rendszerek esetében a kifizetési kérelemben szereplő kiadásnak megfelelő, közpénzből való hozzájárulást a támogatást nyújtó szervezet fizeti ki a kedvezményezettek számára.

86. cikk

A kifizetési kérelmekben szereplő, finanszírozási eszközökre vonatkozó külön elemek

(1)  Amennyiben a finanszírozási eszközöket az 53. cikk (21) bekezdése szerint hajtják végre, a XIX. melléklettel összhangban benyújtott kifizetési kérelmeknek az irányító hatóság által a végső kedvezményezettek részére folyósított teljes összegeket, illetve garanciák esetében a garanciaszerződésekben elfogadott módon lekötött összegeket kell tartalmazniuk a 62. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjaiban leírtak szerint. [Mód. 318]

(2)  Amennyiben a finanszírozási eszközöket az 53. cikk (3 2) bekezdése szerint hajtják végre, a finanszírozási eszközök kiadásait tartalmazó kifizetési kérelmeket az alábbi feltételek szerint kell benyújtani: [Mód. 319]

a)  az első kifizetési kérelemben szereplő összeget már kifizették a finanszírozási eszközökre, és ez az összeg a finanszírozási eszközökre a megfelelő finanszírozási megállapodásban vállalt program-hozzájárulások teljes összegének 25 %-áig terjedhet az adott prioritás és régiókategória szerint, adott esetben;

b)  az elszámolási időszak alatt benyújtott következő kifizetési kérelmekben foglalt összeg tartalmazza a 62. cikk (1) bekezdésében említett elszámolható kiadásokat.

(3)  Az első kifizetési kérelemben szereplő, a (2) bekezdés a) pontjában említett összeget legkésőbb az utolsó számviteli évben ki kell vezetni a Bizottság számláiból.

A fenti összeget külön kell feltünteti a kifizetési kérelmekben.

87. cikk

A kifizetésekre vonatkozó általános szabályok

(1)  A finanszírozási eszközök rendelkezésére állásának függvényében a Bizottság az időközi kifizetéseket legkésőbb a kifizetési kérelemnek a Bizottsághoz való beérkezését követő 60 napon belül teljesíti. [Mód. 320]

(2)  Minden kifizetést az érintett alap és régiókategória legkorábbi, nyitott költségvetési kötelezettségvállalásainak terhére kell teljesíteni. A Bizottság a kifizetési kérelemben foglalt összeg 90 %-át téríti meg időközi kifizetésként, ami abból adódik, hogy az egyes prioritások társfinanszírozási arányát esettől függően az összes elszámolható kiadásra vagy a közpénzből nyújtott hozzájárulásra alkalmazza. A Bizottság dönt azokról a fennmaradó összegekről, amelyeket a számlák egyenlegének 94. cikkel összhangban végzett számítása során kell megtéríteni vagy visszatéríteni.

(3)  Az időközi kifizetésben az alapokból egy adott prioritásra kifizetett támogatás nem haladhatja meg az alapokból a Bizottság programot jóváhagyó határozatában meghatározott prioritásra kifizetett támogatás összegét.

(4)  Amennyiben az uniós hozzájárulás a 46. cikk a) pontjának formájában történik, vagy amennyiben a vissza nem térítendő támogatások a 48. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjaiban felsorolt formákban történnek, a Bizottság nem fizethet a tagállam által kért összegnél többet.

(5)  Emellett az utolsó számviteli év egyenlegének kifizetésekor az alapokból valamely prioritásra fordított támogatás nem haladhatja meg egyik összeget sem az alábbiak közül:

a)  a kifizetési kérelmekben bejelentett, közpénzből nyújtott hozzájárulás;

b)  az alapokból a kedvezményezettek részére fizetett támogatás;

c)  a tagállam által kért összeg.

(6)  Valamely tagállam kérésére az időközi kifizetéseket 10 %-kal az alkalmazandó társfinanszírozási arány felé lehet emelni az alapok valamennyi prioritására vonatkozóan, amennyiben valamely tagállam [e rendelet elfogadásának időpontja] után teljesíti az alábbi feltételek egyikét:

a)  a tagállam kölcsönt kap az Uniótól a 407/2010/EU tanácsi rendelet értelmében;

b)  a tagállam középtávú pénzügyi támogatást kap az Európai Stabilitási Mechanizmusról szóló 2012. február 2-i szerződés által létrehozott Európai Stabilitási Mechanizmus keretében vagy a 332/2002/EK tanácsi rendeletben(47) említettek szerint makrogazdasági kiigazítási program végrehajtásának függvényében;

c)  pénzügyi támogatás áll az adott tagállam rendelkezésére a 472/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben(48) meghatározott makrogazdasági kiigazítási program végrehajtásának függvényében.

A legfeljebb 100 %-os megemelt társfinanszírozási arányt az azon naptári év végéig benyújtott kifizetési kérelmekre kell alkalmazni, amelyben a kapcsolódó pénzügyi támogatás véget ér.

(7)  A (6) bekezdés nem alkalmazandó az Interreg programokra.

88. cikk

Elszámolható kiadások visszatérítése egységköltségek, egyösszegű átalányok és százalékos átalányok alapján

(1)  A Bizottság visszatérítheti az Unió program-hozzájárulását az Unió program-hozzájárulásának visszatérítésére vonatkozó egységköltségek, egyösszegű átalányok és százalékos átalányok alapján.

(2)  Annak érdekében, hogy hasznosítani lehessen az Uniónak az egységköltségeken, egyösszegű átalányokon és százalékos átalányokon alapuló program-hozzájárulását a 46. cikkben leírtak szerint, a tagállam ajánlatot küld a Bizottságnak az V. és VI. mellékletben meghatározott minták szerint, a program vagy a módosítására vonatkozó kérelem részeként.

A tagállam által ajánlott összegeket és arányokat a (4) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus vagy a következők alapján állapítják meg:

a)  igazságos, méltányos és ellenőrizhető számítási módszerrel az alábbiak valamelyike alapján:

i.  statisztikai adatok, más objektív információk vagy szakértői megítélés;

ii.  ellenőrzött előzményadatok;

iii.  általános költségelszámolási gyakorlatok alkalmazása;

b)  költségvetési tervezetek;

c)  az uniós szakpolitikákban hasonló típusú műveletekre alkalmazandó megfelelő egységköltségek és egyösszegű átalányok szabályai;

d)  a teljes egészében a tagállam által hasonló típusú művelet esetében finanszírozott vissza nem térítendő támogatások rendszerében alkalmazott megfelelő egységköltségek és egyösszegű átalányok szabályai.

(3)  A Bizottságnak a programot vagy annak módosítását jóváhagyó határozata megállapítja azokat a művelettípusokat, amelyekre az egységköltségen, egyösszegű átalányokon és százalékos átalányokon alapuló megtérítések vonatkoznak, valamint az egységköltségek, egyösszegű átalányok és százalékos átalányok definícióját és az általuk lefedett összegeket és az összegek módosításának módszereit.

A tagállamoknak a 48. cikk (1) bekezdésében említettek közül valamelyik vissza nem térítendő támogatási formát kell használniuk olyan műveletek támogatásához, amelyek esetében a Bizottság e cikk alapján téríti meg a kiadásokat.

A Bizottság vagy a tagállamok ellenőrzései kizárólag azt a célt szolgálják, hogy ellenőrizzék a Bizottság által fizetett megtérítések feltételeinek teljesülését.

(4)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 107. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a célból, hogy e cikket kiegészítse az egységköltségek, egyösszegű átalányok és százalékos átalányok, összegeik és – a (2) bekezdés második albekezdésében említett módok szerinti – kiigazítási módszereik meghatározásával.

89. cikk

Költségfüggetlen finanszírozás

(1)  Annak érdekében, hogy hasznosítani lehessen az Unió költségfüggetlen finanszírozás alapján programok valamely prioritásának egészéhez vagy részeihez történő hozzájárulását, a tagállam ajánlatot küld a Bizottságnak az V. és VI. mellékletben meghatározott minták szerint, a program vagy a módosítására vonatkozó kérelem részeként. Az ajánlat az alábbi információkat tartalmazza:

a)  az érintett prioritás és a költségfüggetlen finanszírozással fedezett teljes összeg megjelölése; a költségfüggetlen finanszírozással fedezett programrész és művelettípus leírása;

b)  a teljesítendő feltételek vagy elérendő eredmények és az időkeret meghatározása;

c)  köztes teljesítések, amelyek után a Bizottság megtérítést fizet;

d)  mértékegységek;

e)  a Bizottság által teljesítendő megtérítés ütemterve és a feltételek teljesítésében vagy az eredmények elérésében az előrehaladáshoz kapcsolódó összegek;

f)  a köztes teljesítések ellenőrzésére, valamint a feltételek teljesülésére és az eredmények elérésre vonatkozó rendelkezések;

g)  az összegek kiigazítási módszerei adott esetben;

h)  rendelkezések a XI. melléklet szerint az ellenőrzési nyomvonal biztosításához, amely kimutatja a feltételek teljesítését vagy az eredmények elérését.

(2)  A programot vagy a módosításra vonatkozó kérelmet jóváhagyó bizottsági határozat az (1) bekezdésben felsorolt valamennyi elemet megállapítja.

(3)  A tagállamoknak a 48. cikk (1) bekezdésében említettek közül valamelyik vissza nem térítendő támogatási formát kell használniuk olyan műveletek támogatásához, amelyek esetében a Bizottság e cikk alapján téríti meg a kiadásokat.

A Bizottság vagy a tagállamok ellenőrzései kizárólag azt a célt szolgálják, hogy ellenőrizzék a Bizottság által fizetett megtérítések feltételeinek teljesülését vagy az eredmények elérését.

(4)  A bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 107. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a célból, hogy e cikket kiegészítse a költségfüggetlen finanszírozásra vonatkozó műveletenkénti összegek, az összegek kiigazítási módszerei, valamint a teljesítendő feltételek és elérendő eredmények megállapításával.

III. szakasz

Megszakítások és felfüggesztések

90. cikk

A fizetési határidő megszakítása

(1)  A Bizottság az előfinanszírozás kivételével legfeljebb hat hónapra megszakíthatja a kifizetésekre vonatkozó fizetési határidőt az alábbi feltételek valamelyikének teljesülése esetén:

a)  bizonyíték utal komoly bizonyíték van súlyos hiányosságra, amelyre vonatkozóan nem tettek korrekciós intézkedéseket; [Mód. 321]

b)  a Bizottságnak kiegészítő ellenőrzéseket kell végeznie olyan információk beérkezését követően, amelyek szerint a kifizetési kérelemben szereplő kiadás szabálytalansághoz kapcsolódhat;

(2)  A tagállam hozzájárulhat a megszakítási időszak három hónappal történő meghosszabbításához.

(3)  A Bizottság a megszakítást a kiadások (1) bekezdésben említett elemek által érintett részére korlátozza, kivéve, ha nem lehet azonosítani a kiadások érintett részét. A Bizottság haladéktalanul, írásban tájékoztatja a tagállamot a kifizetés megszakításának okáról, és felkéri őket a helyzet orvoslására. A Bizottság megszünteti a megszakítást, amint meghozták az (1) bekezdésben említett elemeket orvosló intézkedéseket.

(4)  Az ETHA-ra vonatkozó alapspecifikus szabályok különleges alapokat állapíthatnak meg a kifizetések megszakítására a közös halászati politika vonatkozó szabályainak be nem tartása esetén.

91. cikk

Kifizetések felfüggesztése

(1)  A Bizottság – miután a tagállamnak lehetőséget adott észrevételei benyújtására – részben vagy egészében felfüggesztheti az összes kifizetést az alábbi feltételek valamelyikének teljesülése esetén:

a)  a tagállam nem tette meg a szükséges tevékenységeket azon helyzet orvoslására, amely indokolta a 90. cikk szerinti megszakítást;

b)  súlyos hiányosság áll fenn;

c)  a kifizetési kérelmekben a kiadások olyan szabálytalansághoz kapcsolódnak, amelyet nem hárítottak el;

d)  a Bizottság indoklással ellátott véleményt bocsátott ki az EUMSZ 258. cikke szerinti jogsértés tekintetében, ami a kiadás jogszerűségét és szabályosságát kockáztatja.

e)  a tagállam elmulasztotta meghozni a 15. cikk (6) bekezdése szerinti szükséges intézkedést. [Mód. 322]

(2)  A Bizottság akkor szünteti meg részben vagy egészben a kifizetések felfüggesztését, amikor a tagállam meghozza az (1) bekezdésben hivatkozott elemek orvoslására vonatkozó intézkedéseket.

(3)  Az ETHA-ra vonatkozó alapspecifikus szabályok különleges alapokat állapíthatnak meg a kifizetések felfüggesztésére a közös halászati politika vonatkozó szabályainak be nem tartása esetén.

II. FEJEZET

Az elszámolások benyújtása és vizsgálata

92. cikk

Az elszámolások tartalma és benyújtása

(1)  Az egyes olyan számviteli évekre vonatkozóan, amelyekre kifizetési kérelmeket nyújtottak be, a tagállamnak február 15-ig a következő dokumentumokat (megbízhatósági dokumentumokat) kell benyújtania a Bizottság részére, amelyek a 2. cikk (28.) bekezdésében meghatározott előző számviteli évet fedik le:

a)  az elszámolások a XX. mellékletben meghatározott minta szerint;

b)  a 68. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említett vezetői nyilatkozat a XV. mellékletben meghatározott minta szerint;

c)  a 71. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett ellenőri vélemény a XVI. mellékletben meghatározott minta szerint;

d)  a 71. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett éves kontrolljelentés a XVII. mellékletben meghatározott minta szerint.

(2)  A Bizottság az érintett tagállam tájékoztatása nyomán az (1) bekezdésben említett határidőt kivételes esetben március 1-jéig meghosszabbíthatja.

(3)  Az elszámolások a következőket tartalmazzák az egyes prioritások és adott esetben az egyes régiókategóriák szintjén:

a)  a számviteli funkciót végző szervezet számviteli rendszerében szereplő elszámolható kiadások teljes összege, ami szerepelt a számviteli évre vonatkozó végső kifizetési kérelemben, illetve a kifizetett vagy kifizetendő, közpénzből nyújtott hozzájárulás teljes összege;

b)  a számviteli év során lehívott összegek;

c)  az egyes finanszírozási eszközökre fizetett, közpénzből nyújtott hozzájárulás összege;

d)  az egyes prioritások esetében az a) pont szerint bejelentett összegek és az ugyanazon számviteli évre vonatkozó kifizetési kérelmekben megadott összegek közötti esetleges különbségek magyarázata.

(4)  Az elszámolások nem fogadhatók el, ha a tagállamok nem végezték el a szükséges korrekciókat a célból, hogy az elszámolásokban szereplő kiadások jogszerűségével és szabályosságával kapcsolatban fennmaradó kockázatokat 2 % alá csökkentsék.

(5)  A tagállamoknak különösen a következőket kell levonniuk az elszámolásokból:

a)  a szabálytalan kiadások, amelyeken a 97. cikk szerint pénzügyi korrekciókat végeztek el;

b)  azok a kiadások, amelyek jogszerűségének és szabályosságának az értékelése folyamatban van;

c)  egyéb olyan összegek, amelyek az elszámolásokban szereplő kiadások fennmaradó hibaarányának 2 %-ra történő csökkentéséhez szükségesek.

A tagállam az első albekezdés b) pontja szerinti kiadást szerepeltetheti a kifizetési kérelemben a következő számviteli években, ha annak jogszerűségét és szabályosságát megerősítették.

(6)  A tagállam az elszámolások benyújtását követően felfedezett szabálytalan összegeket – a 98. cikk sérelme nélkül – helyesbítheti azzal, hogy az adott számviteli év szabálytalan összegeket tartalmazó elszámolásaiban elvégzik a megfelelő kiigazításokat.

(7)  A megbízhatósági dokumentumok között a tagállamnak az utolsó számviteli évre vonatkozóan be kell nyújtania a 38. cikkben említett végső teljesítményjelentést vagy az ETHA, az MMA, a BBA és a HAVE esetében az utolsó éves végrehajtási jelentést.

93. cikk

Az elszámolások vizsgálata

A számviteli év végét követő év május 31-ig a Bizottság megbizonyosodik afelől, hogy az elszámolások teljesek, pontosak és megfelelnek a valóságnak, kivéve, ha a 96. cikk alkalmazandó.

94. cikk

Az egyenleg kiszámítása

(1)  Amikor az alapok terhére elszámolható összegeket megállapítja a számviteli évre, illetve a szükséges módosításokat a tagállam részére teljesítendő kifizetések tekintetében, a Bizottság figyelembe veszi:

a)  a 95. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett elszámolásokban szereplő összegeket, és amelyekre az egyes prioritásokra érvényes társfinanszírozási ráta alkalmazandó;

b)  a Bizottság által az adott számviteli évben teljesített időközi kifizetések teljes összegét.

(2)  Amennyiben a tagállam tartozik visszafizetéssel, erre vonatkozóan a Bizottság visszafizetési felszólítást ad ki, amelyet lehetőség szerint a tagállam részére az ugyanazon programhoz nyújtandó következő kifizetésekből történő levonással kell teljesíteni. Az ilyen visszatéríttetés nem minősül pénzügyi korrekciónak, és nem csökkenti az alapokból a programhoz nyújtott támogatás összegét. A visszatéríttetett összeg a költségvetési rendelet [177. cikkének (3) bekezdésével] összhangban címzett bevételt képez.

95. cikk

Az elszámolások vizsgálatára vonatkozó eljárás

(1)  A 96. cikkben meghatározott eljárást kell követni az alábbi esetekben:

a)  az ellenőrző hatóság minősített vagy kedvezőtlen ellenőri véleményt adott az elszámolások teljességével, pontosságával és valódiságával kapcsolatos okok miatt;

b)  a Bizottság bizonyíték alapján kérdőjelezi meg egy minősítés nélküli ellenőri vélemény megbízhatóságát.

(2)  Minden más esetben a Bizottság a 94. cikknek megfelelően kiszámítja az Alapok terhére elszámolható összegeket, és július 1. előtt teljesíti a megfelelő kifizetéseket vagy visszafizettetéseket. Ez a kifizetés vagy visszafizettetés az elszámolások elfogadásának tekintendő.

96. cikk

Az elszámolások vizsgálatára vonatkozó kontradiktórius eljárás

(1)  Amennyiben az ellenőrző hatóság olyan ellenőri véleményt ad, amely az elszámolások teljességével, pontosságával és valódiságával kapcsolatos okok miatt minősített, a bizottság kéri a tagállamot, hogy vizsgálja felül az elszámolásokat és nyújtsa be újra egy hónapon belül a 92. cikk (1) bekezdésében hivatkozott dokumentumokat.

Amennyiben az első albekezdésben meghatározott határidőig:

a)  az ellenőri vélemény minősítés nélküli, a 94. cikket kell alkalmazni, és a Bizottság minden esedékes további összeget kifizet vagy két hónapon belül elvégzi a visszatéríttetést;

b)  az ellenőri vélemény még mindig korlátozott, vagy a tagállam nem nyújtott be újra dokumentumokat, a (2), (3) és (4) bekezdést kell alkalmazni.

(2)  Ha az ellenőri vélemény az elszámolások teljességével, pontosságával és valódiságával kapcsolatos okok miatt korlátozott marad, vagy ha az ellenőri vélemény nem megbízható marad, a Bizottság tájékoztatja a tagállamot a számviteli évre vonatkozóan az alapok terhére elszámolható összegről.

(3)  Amennyiben a tagállam egy hónapon belül egyetért ezzel az összeggel, a Bizottság minden további esedékes összeget kifizet, vagy megkezdi a visszatérítést a 94. cikk szerint két hónapon belül.

(4)  Amennyiben a tagállam nem ért egyet a (2) bekezdésben említett összeggel, a Bizottság megállapítja a számviteli évre vonatkozóan az alapok terhére elszámolható összeget. Az ilyen fellépés nem minősül pénzügyi korrekciónak, és nem csökkenti az alapokból az operatív programhoz nyújtott támogatás összegét. A Bizottság két hónapon belül minden további esedékes összeget kifizet, vagy megkezdi a 94. cikk szerinti visszafizettetést.

(5)  Az utolsó számviteli év tekintetében a Bizottság a 38. cikkben említett végső teljesítményjelentés elfogadásának napját követő két hónapon belül az ERFA, az ESZA+ alapokból és a Kohéziós Alapból támogatott programokra vonatkozóan kifizeti vagy visszatérítteti az elszámolások éves egyenlegét.

III. FEJEZET

Pénzügyi korrekciók

97. cikk

A tagállamok által végrehajtott pénzügyi korrekciók

(1)  A tagállamok védik az EU költségvetését, és pénzügyi korrekciókat alkalmaznak azáltal, hogy részben vagy teljes egészében visszavonják az alapokból valamely művelethez vagy programhoz nyújtott támogatást, ha a Bizottság felé bejelentett kiadások szabálytalannak minősülnek.

(2)  A pénzügyi korrekciók rögzítésre kerülnek annak a számviteli évnek az elszámolásaiban, amelyben a megszüntetésről szóló határozat született.

(3)  Az alapokból visszavont támogatást a tagállam újrahasználhatja az érintett programon belül, kivéve a korrekció alapját képező műveletet, vagy amennyiben a pénzügyi korrekció az egész rendszert érintő szabálytalanság miatt szükséges, akkor az egész rendszert érintő szabálytalanság által érintett más műveletet.

(4)  Az ETHA-ra vonatkozó alapspecifikus szabályok a tagállamok által végrehajtott pénzügyi korrekciók tekintetében további követelményeket állapíthatnak meg a közös halászati politika vonatkozó szabályainak be nem tartása esetére.

(5)  Az (1)–(3) bekezdésektől eltérve a finanszírozási eszközöket magukban foglaló műveletek esetében az e cikkel összhangban egyedi szabálytalanság miatt megszüntetett hozzájárulás a következő feltételek mellett újból felhasználható ugyanazon művelethez:

a)  ha a hozzájárulás megszüntetését eredményező szabálytalanság a végső kedvezményezett szintjén jelentkezik: csak az ugyanazon finanszírozási eszköz más végső címzettjeinek javára használható fel;

b)  ha a hozzájárulás megszüntetését eredményező szabálytalanság a konkrét alapot végrehajtó szerv szintjén jelentkezik, amennyiben a pénzügyi eszközt holdingalapot alkalmazó struktúrán keresztül hajtják végre, akkor a megszüntetett hozzájárulás csak konkrét alapokat végrehajtó más szervezetek javára használható fel.

Ha a hozzájárulás megszüntetését eredményező szabálytalanság a holdingalapot végrehajtó szervezet szintjén, vagy – amennyiben a pénzügyi eszköz végrehajtása holdingalap nélküli struktúrában történik – a speciális alapot végrehajtó szervezet szintjén jelentkezik, akkor a megszüntetett hozzájárulás nem használható fel ugyanazon művelethez.

Rendszerszintű szabálytalanság miatt előírt pénzügyi korrekció esetében a megszüntetett hozzájárulás nem használható fel a rendszerszintű szabálytalansággal érintett műveletekhez.

(6)  A finanszírozási eszközt végrehajtó szervezetek visszatérítik a szabálytalanságok által érintett program-hozzájárulások kamatokkal és az e hozzájárulásokból származó esetleges egyéb nyereségekkel növelt összegét a tagállamok részére.

A finanszírozási eszközöket végrehajtó szervezetek nem térítik vissza az első albekezdésben említett összegeket a tagállamok részére, amennyiben az adott szabálytalanság tekintetében a fenti szervek bizonyítják, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)  a szabálytalanság a végső kedvezményezettek szintjén, vagy – holdingalap esetében – a speciális alapokat végrehajtó szervezetek vagy a végső kedvezményezettek szintjén történt;

b)  a finanszírozási eszközöket végrehajtó szervezetek teljesítették a kötelezettségeiket a szabálytalansággal érintett program-hozzájárulások tekintetében az alkalmazandó jog szerint, és a finanszírozási eszközök végrehajtásában tapasztalt szakmai szervezettől elvárt szakszerűséggel, átláthatósággal és szorgalommal jártak el;

c)  annak ellenére, hogy a finanszírozási eszközöket végrehajtó szervezetek kellő gondossággal eljárva a rendelkezésre álló összes szerződéses és jogi eszközt igénybe vették, nem sikerült a szabálytalanság által érintett összegeket visszafizettetni.

98. cikk

A bizottság által végrehajtott pénzügyi korrekciók

(1)  A Bizottság pénzügyi korrekciókat hajt végre az alapokból egy program részére fizetett támogatás csökkentésével, amennyiben megállapítja, hogy:

a)  olyan súlyos hiányosság áll fenn, amely veszélyeztetni az alapokból a programra már kifizetett támogatást;

b)  az elfogadott elszámolásokban szereplő kiadások szabálytalanok, és a tagállam nem észlelte és nem jelentette be őket;

c)  a tagállam a pénzügyi korrekciós eljárás Bizottság általi megindítását megelőzően nem teljesítette a 91. cikkben foglalt kötelezettségeit;

Amennyiben a Bizottság átalányalapú vagy extrapolált pénzügyi korrekciókat alkalmaz, ezt a XXI. melléklettel összhangban kell elvégezni.

(2)  A Bizottság – mielőtt határozatot hoz egy pénzügyi korrekcióról – tájékoztatja a tagállamot következtetéseiről, és lehetőséget ad a tagállamnak, hogy két hónapon belül megtegye észrevételeit.

(3)  Amennyiben a tagállam nem fogadja el a Bizottság következtetéseit, a Bizottság meghallgatásra hívja a tagállamot, hogy meggyőződjön afelől, hogy a Bizottságnak a pénzügyi korrekció alkalmazásával kapcsolatos következtetései alapját képező minden releváns információ és észrevétel hozzáférhető.

(4)  A Bizottság a meghallgatástól vagy a Bizottság által kért további információk benyújtásától számított 12 hónapon belül végrehajtási jogi aktus útján határoz a pénzügyi korrekcióról.

Ha pénzügyi korrekcióról hoz döntést, a Bizottság figyelembe veszi az összes benyújtott információt és észrevételt.

Amennyiben a tagállam elfogadja a pénzügyi korrekciót az (1) bekezdés a) és c) pontjaiban hivatkozott esetekben az (1) bekezdésben hivatkozott döntés elfogadása előtt, a tagállam újrahasználhatja az érintett összegeket. Ez a lehetőség nem vonatkozik az (1) bekezdés b) pontjában hivatkozott esetekben elvégzendő pénzügyi korrekcióra.

(5)  Az ETHA-ra vonatkozó egyedi szabályok a Bizottság által végrehajtott pénzügyi korrekciók tekintetében további követelményeket állapíthatnak meg a közös halászati politika vonatkozó szabályainak be nem tartása esetére.

IV. FEJEZET

Kötelezettségvállalás visszavonása

99. cikk

A kötelezettségvállalás visszavonására vonatkozó elvek és szabályok

(1)  A Bizottság visszavonja a programban szereplő összeg azon részét, amelyet nem a 84. cikkel összhangban használtak fel előfinanszírozásra, vagy amelyre vonatkozóan a kifizetési kérelmet nem a 85. és 86. cikkek szerint és nem a 2021–2026-os időszakra vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalások évét követő második harmadik pénzügyi év december 26 31-ig nyújtják be. [Mód. 323]

(2)  A 2021-re vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás tekintetében az (1) bekezdésben megállapított határidőig előfinanszírozással fedezendő, illetve kifizetési kérelmek alá tartozó összeg az említett kötelezettségvállalás 60 %-át teszi ki. A fedezendő összegek kiszámítása céljából a 2021-re vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás 10 %-át hozzá kell adni a 2022–2025. közötti évekre vonatkozó egyes költségvetési kötelezettségvállalásokhoz. [Mód. 324]

(3)  A kötelezettségvállalások 2029 2030. december 31-én még fennálló részét akkor kell visszavonni, ha az ESZA+, az ERFA alapokból és a Kohéziós Alapból támogatott programokra vonatkozóan a megbízhatósági dokumentumokat és a végső teljesítményjelentést nem nyújtották be a Bizottság részére a 38. cikk (1) bekezdésében megadott határidőre. [Mód. 325]

100. cikk

Kivételek a kötelezettségvállalás visszavonására vonatkozó szabályok alól

(1)  A kötelezettségvállalás visszavonása által érintett összegből a költségvetési kötelezettségvállalás a következőkre vonatkozó részével egyenértékű összegek kerülnek levonásra:

a)  a műveleteket valamely közigazgatási jogorvoslati eljárás vagy felfüggesztő hatályú közigazgatási fellebbezés miatt függesztették fel; vagy

b)  a program egészének vagy egy részének a végrehajtását súlyosan érintő vis maior miatt nem lehetett kifizetési kérelmet benyújtani;

ba)  nem volt lehetséges időben benyújtani a kifizetési kérelmet a 2021–2027 közötti időszakra rendelkezésre álló alapok jogi és adminisztratív keretének kialakítása során uniós szinten elszenvedett késedelmek miatt. [Mód. 326]

A vis maiorra hivatkozó nemzeti hatóságoknak igazolniuk kell a vis maior esemény a program részének vagy egészének végrehajtására gyakorolt közvetlen következményeit.

(2)  A tagállam a december 26-ig bejelentendő összeg vonatkozásában január 31-ig tájékoztatja a Bizottságot az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett kivételekről.

101. cikk

A kötelezettségvállalás visszavonására vonatkozó eljárás

(1)  A január 31-ét követően kapott információk alapján a Bizottság tájékoztatja a tagállamot a birtokában lévő információk alapján visszavonásra kerülő összegről.

(2)  A tagállamnak egy két hónap áll rendelkezésére, hogy elfogadja a visszavonásra ítélt összeget, vagy benyújtsa az észrevételeit. [Mód. 327]

(3)  A tagállam június 30-ig benyújtja a Bizottságnak a felülvizsgált finanszírozási tervét, amely az adott naptári évre tartalmazza a támogatás csökkentett összegét a program egy vagy több prioritására vonatkozóan. Az egynél több alapból támogatott programok esetében a támogatás összegét a kötelezettségvállalás visszavonással érintett azon összegeivel arányosan kell alaponként csökkenteni, amelyeket nem használtak fel az érintett naptári évben.

Amennyiben nem nyújtanak be ilyen tervet, a Bizottság felülvizsgálja a finanszírozási tervet azáltal, hogy csökkenti az érintett naptári évre vonatkozóan az alapból nyújtott hozzájárulást. A fenti csökkentés összegét az egyes prioritások között kell elosztani a kötelezettségvállalás visszavonása által érintett azon összegekkel arányosan, amelyeket nem használtak fel az érintett naptári évben.

(4)  A Bizottság legkésőbb október 31-ig módosítja a programot jóváhagyó határozatot.

VIII. cím

Pénzügyi keret

102. cikk

A „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzésre irányuló támogatás földrajzi hatálya

(1)  Az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap támogatják a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzést az 1059/2003/EK rendelettel létrehozott, a 868/2014/EK az (EU) 2016/2066 bizottsági rendelettel módosított statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája 2. szintjének (a továbbiakban: a NUTS 2. szintű régiók) megfelelő valamennyi régióban. [Mód. 328]

(2)  A „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzés ERFA és ESZA+ alapokból származó forrásait a következő három, NUTS 2. szintű régiókategória között osztják el:

a)  kevésbé fejlett régiók, ahol az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) nem éri el az EU-27 átlagos GDP-jének 75 %-át (a továbbiakban: kevésbé fejlett régiók);

b)  átmeneti régiók, ahol az egy főre jutó GDP az EU-27 átlagos GDP-jének 75 %-a és 100 %-a között van (a továbbiakban: átmeneti régiók);

c)  fejlettebb régiók, ahol az egy főre jutó GDP meghaladja az EU-27 átlagos GDP-jének 100 %-át (a továbbiakban: fejlettebb régiók).

A régióknak a három régiókategória valamelyikébe történő besorolását az alapján kell meghatározni, hogy az egyes régiók vásárlóerő-egység (a továbbiakban: PPS) alapján mért és a 2014–2016 közötti időszakra vonatkozó uniós adatok alapján számolt egy főre jutó GDP-je hogyan viszonyul az EU-27-ben ugyanabban a referencia-időszakban mért átlagos GDP-hez.

(3)  A Kohéziós Alap azokat a tagállamokat támogatja, amelyek vásárlóerő alapján mért és a 2014–2016 közötti időszakra vonatkozó uniós adatok alapján számolt egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme (GNI) nem éri el az EU-27-ben ugyanabban a referencia-időszakban mért átlagos GNI 90 %-át.

(4)  A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján határozatot fogad el, amely megállapítja a három régiókategória valamelyikének kritériumait teljesítő régiók, valamint a (3) bekezdés szerinti kritériumokat teljesítő tagállamok jegyzékét. E jegyzék 2021. január 1-től 2027. december 31-ig érvényes.

103. cikk

A gazdasági, társadalmi és a területi kohéziót szolgáló források

(1)  A 2021–2027-es időszakra vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalásra rendelkezésre álló, gazdasági, szociális és a területi kohéziót szolgáló források összege 330 624 388 630 378 097 000 000EUR 2018-as árakon. [Mód. 329]

A programozás és az Unió költségvetésébe történő későbbi belefoglalás céljából a források összegének évi 2 %-os indexálására kerül sor.

(2)  A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján határozatot fogad el, amely régiókategóriánként megállapítja a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzés globális erőforrásainak éves lebontását tagállamonként, a jogosult régiók XXII. mellékletben meghatározott módszertan szerint meghatározott jegyzékével együtt. Az alapokból elosztott források összege legalább a 2014–2020 közötti időszakban az egyes tagállamok vagy régiók rendelkezésére bocsájtott költségvetés 76%-a nemzeti szinten. [Mód. 330]

A határozat egyúttal az európai területi együttműködés (Interreg) globális erőforrásainak éves lebontását is megállapítja tagállamonként.

A tagállamok számára biztosított nemzeti juttatások sérelme nélkül a régiók finanszírozását, amely nagyságrendekkel csökken a 2021–2027-es időszakra, a 2014–2020-as időszakra nyújtott juttatások szintjén kell tartani. [Mód. 429]

Tekintettel a kohéziós finanszírozás különösen fontos szerepére a határokon átnyúló és transznacionális együttműködés terén, valamint a legkülső régiók számára, az ilyen finanszírozás támogathatósági kritériumai nem lehetnek kedvezőtlenebbek, mint a 2014–2020-as időszakban, és biztosítaniuk kell a meglévő programok maximális folytonosságát. [Mód. 331]

(3)  A globális erőforrások 0,35 %-át – a 104. cikk (4) bekezdésében említett Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz részére nyújtott támogatás levonását követően – a Bizottság kezdeményezésére technikai segítségnyújtásra kell fordítani.

104. cikk

A „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzés és az „Európai területi együttműködés” célkitűzés (Interreg) számára biztosított források

(1)  A „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzés számára biztosított források a globális források összegének 97,5 %-át teszik ki (azaz összesen 322 194 388 630 366 754 000 000 EUR-t 2018-as árakon), és. Ebből az összegből 5 900 000 000 EUR-t az ESZA + keretében rendelkezésre álló forrásokból kell a gyermekgaranciához hozzárendelni. A fennmaradó 360 854 000 000 EUR-s keret (2018-as árakon) az alábbiak szerint kerül elosztásra: [Mód. 332]

a)  61,6 % (azaz összesen 198 621 593 157 222 453 894 000 EUR) a kevésbé fejlett régiók számára; [Mód. 333]

b)  14,3 % (azaz összesen 45 934 516 595 51 446 129 000 EUR) az átmeneti régiók számára; [Mód. 334]

c)  10,8 % (azaz összesen 34 842 689 000 39 023 410 000 EUR) a fejlettebb régiók számára; [Mód. 335]

d)  12,8 % (azaz összesen 41 348 556 877 46 309 907 000 EUR) a Kohéziós Alapból támogatott tagállamok számára; [Mód. 336]

e)  0,4 % (azaz összesen 1 447 034 001 1 620 660 000 EUR-t) kiegészítő támogatás az EUMSZ 349. cikkében meghatározott legkülső régiók, valamint az 1994-es csatlakozási okmányhoz csatolt 6. jegyzőkönyv 2. cikkében megállapított kritériumoknak megfelelő, NUTS 2. szintű régiók számára. [Mód. 337]

(2)  A 2025. évre vonatkozó technikai kiigazításában a Bizottság az (EU, Euratom) [...] rendelet (a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet) [6.] cikke szerint 2024-ben felülvizsgálja az egyes tagállamok számára a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzés alapján a 2025–2027 közötti időszakra biztosított teljes juttatásokat.

Felülvizsgálata során a Bizottság a XXII. mellékletben meghatározott elosztási módszert alkalmazza az akkor elérhető legfrissebb statisztikai adatok alapján.

A technikai kiigazítást követően a Bizottság módosítja a 103. cikk (2) bekezdésében említett felülvizsgált éves lebontást megállapító végrehajtási jogi aktust.

(3)  Az ESZA+ számára rendelkezésre álló források a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzés keretében rendelkezésre álló források összege 88 646 194 590 összegének 28,8%-a (azaz 105 686 000 000 EUR 2018-as árakon). Ez nem tartalmazza a foglalkoztatás és a szociális innovációs, illetve az egészségügyi területre rendelkezésre álló pénzügyi keretösszeget. [Mód. 338]

Az (1) bekezdés e) pontjában említett, legkülső régiókra vonatkozó kiegészítő támogatás ESZA+ számára allokált összege 376 928 934 az első albekezdésben említett források 0,4%-a (azaz 424 296 054 EUR 2018-as árakon). [Mód. 339]

(4)  A Kohéziós Alapból az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközbe átcsoportosítandó támogatás összege 10 000 000 000 4 000 000 000 EUR 2018-as árakon. Ezt az összeget az (EU) [az új CEF-rendelet száma] rendelettel összhangban egyedi pályázati felhívások indítása révén, figyelembe véve a tagállamok és régiók infrastrukturális beruházási szükségleteit, közlekedési infrastrukturális projektekre kell fordítani, kizárólag azokban a tagállamokban, amelyek a Kohéziós Alapból támogatásra jogosultak. [Mód. 340]

A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el az egyes tagállamok Kohéziós Alapból származó támogatásából átcsoportosítandó összeg megállapításáról, amely összeget a teljes időszakra arányosan kell meghatározni.

Az egyes tagállamok Kohéziós Alapból nyújtott támogatását ennek megfelelően csökkenteni kell.

Az első albekezdésben említett, a Kohéziós Alapból származó támogatásnak megfelelő éves előirányzatokat az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz megfelelő költségvetési soraiba kell átvezetni a 2021. költségvetési évtől kezdődően.

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközhöz átcsoportosított források 30 %-a az átcsoportosítás után közvetlenül jogosulttá válik a Kohéziós Alapból történő támogatásra közlekedési infrastrukturális projekteknek az (EU) [az új CEF-rendelet] rendelet szerinti finanszírozására. [Mód. 341]

Az (EU) [az új CEF-rendelet] rendelet értelmében a közlekedési ágazatra alkalmazandó szabályok vonatkoznak az első albekezdésben említett egyedi pályázati felhívásokra. 2023. december 31-ig a finanszírozásra jogosult projektek kiválasztása során figyelembe tiszteletben kell venni tartani a Kohéziós Alap szerinti nemzeti allokációkat a CEF számára átcsoportosítandó források 70 %-a tekintetében. [Mód. 342]

2024. január 1-jétől kezdődően azon Európai Hálózatfinanszírozási Eszközhöz átcsoportosított forrásokat, amelyeket nem kötöttek le egy adott közlekedési infrastrukturális projekthez, a Kohéziós Alapból történő támogatásra jogosult valamennyi tagállam számára hozzáférhetővé kell tenni közlekedési infrastrukturális projektek (EU) [az új CEF-rendelet] szerinti finanszírozására.

(5)  A „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzésre biztosított, 500 000 000 2018-as árakon 560 000 000 EUR összeget a Bizottság közvetlen vagy közvetett irányítása alatt álló európai városfejlesztési kezdeményezésre kell fordítani. [Mód. 343]

(6)  Az ESZA+-források keretében a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzésre biztosított, 175 000 000 2018-as árakon 196 000 000 EUR összeget a közvetlen vagy közvetett irányítás alatt álló, innovatív megoldásokat támogató transznacionális együttműködésre kell fordítani. [Mód. 344]

(7)  Az európai területi együttműködési célkitűzés (Interreg) számára biztosított források a 2021–2027 közötti időszak során az alapokból költségvetési kötelezettségvállalásra rendelkezésre álló globális források 2,5 3%-át teszik ki (azaz összesen 8 430 000 000 11 343 000 000 EUR-t 2018-as árakon). [Mód. 345]

105. cikk

Az erőforrások átcsoportosíthatósága

(1)  A Bizottság elfogadhatja a tagállam által a partnerségi megállapodás benyújtásakor vagy a félidős felülvizsgálattal összefüggésben az alábbi átcsoportosításra tett javaslatot:

a)  a kevésbé fejlett régiókra vonatkozó teljes költségvetési juttatás legfeljebb 15 5%-ának átcsoportosítása az átmeneti régiók vagy a fejlettebb régiók számára, illetve az átmeneti régiókból a fejlettebb régiók számára; [Mód. 346]

b)  a fejlettebb régiókra vagy átmeneti régiókra vonatkozó költségvetési juttatásokból átcsoportosítás a kevésbé fejlett régiók számára.

(2)  Az egyes tagállamoknak a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzés és az európai területi együttműködés célkitűzés (Interreg) vonatkozó teljes költségvetési juttatása nem csoportosítható át a célkitűzések között.

106. cikk

Társfinanszírozási arányok meghatározása

(1)  A Bizottság programot jóváhagyó határozata rögzíti az alapokból származó támogatás társfinanszírozási arányát és maximális összegét az egyes prioritások tekintetében.

(2)  Valamennyi prioritás esetében a Bizottság határozata megállapítja, hogy a prioritásra vonatkozó társfinanszírozási arány alkalmazandó-e az alábbiak egyikére:

a)  teljes hozzájárulás, beleértve a közpénzből vagy magánforrásokból teljesített hozzájárulást;

b)  közpénzből történő hozzájárulás.

(3)  A „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzésre vonatkozó társfinanszírozási arány az egyes prioritások szintjén nem lehet magasabb az alábbiaknál:

a)  70 85% a kevésbé fejlett régiók számára; [Mód. 347]

b)  55 65% az átmeneti régiók számára; [Mód. 348]

c)  40 50% a fejlettebb régiók számára. [Mód. 349 és 447]

Az a) pontban említett társfinanszírozási arányok a legkülső régiókra és a legkülső régiók számára nyújtott kiegészítő forrásra is alkalmazandók. [Mód. 350]

A Kohéziós Alapra vonatkozó társfinanszírozási arány az egyes prioritások szintjén nem lehet magasabb 70 85%-nál. [Mód. 351]

Az ESZA+-rendelet kellően indokolt esetben magasabb, legfeljebb 90%-os társfinanszírozási arányokat állapíthat meg az ESZA+- rendelet [14 13.] cikkének és [4. cikke (1) bekezdésének x)] és [xi)] pontjának megfelelően innovatív fellépéseket támogató prioritásokra, valamint olyan programokra, amelyek az ESZA+- rendelet [9]. cikkével összhangban az anyagi nélkülözés kezelésére, [10]. cikkével összhangban a fiatal munkanélküliek támogatására, [10a]. cikkével összhangban a gyermekekkel kapcsolatos európai garanciára, illetve [11b]. cikkével összhangban a határokon átnyúló együttműködésre irányulnak. [Mód. 352]

(4)  Az Interreg programokra vonatkozó társfinanszírozási arány nem lehet magasabb 70 85%-nál. [Mód. 353]

Az ETE-rendelet magasabb társfinanszírozási arányokat állapíthat meg az Európai területi együttműködés célkitűzés (Interreg) alá tartozó külső, határon átnyúló együttműködési programokra.

(4a)  A tagállamok a Stabilitási és Növekedési Paktum jelenlegi keretén belül megfelelően indokolt esetben további rugalmasság iránti kérelmet nyújthatnak be a közkiadások vagy az azzal egyenértékű strukturális kiadások esetében, amelyeket a közigazgatás az európai strukturális és befektetési alapok részeként megvalósított beruházások társfinanszírozásával támogat. A Bizottság gondosan megvizsgálja a vonatkozó kérelmet, amikor a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós vagy korrekciós ága alapján – a beruházások stratégiai jelentőségét tükröző módon – meghatározza a költségvetési kiigazítást. [Mód. 453]

(5)  A Bizottság kezdeményezésére vagy nevében végrehajtott technikai segítségnyújtási intézkedések 100 %-os finanszírozási aránya engedélyezett.

IX. cím

Felhatalmazás, végrehajtási, átmeneti és záró rendelkezések

I. FEJEZET

Felhatalmazás és végrehajtási rendelkezések

107. cikk

Felhatalmazás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a rendelet 108. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a célból, hogy e rendelet mellékleteit e rendelet nem alapvető elemeinek – a programozási időszak során bekövetkező változásai szerinti kiigazítsa, a III., IV., X. és XXII. melléklet kivételével. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 6. cikk (3) bekezdésében említett (EU) 204/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet módosítása és az ehhez a rendelethez történő igazítása tekintetében a 108. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el. [Mód. 354]

108. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)  A 6. cikk (3) bekezdésében, a 63. cikk (10) bekezdésében, a 73. cikk (4) bekezdésében, a 88. cikk (4) bekezdésében, a 89. cikk (4) bekezdésében és a 107. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásának hatáskörét rendelet hatálybalépésének napjától kezdődően, határozatlan időre 2027. december 31-ig a Bizottságra kell ruházni. [Mód. 355]

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 6. cikk (3) bekezdésében, a 63. cikk (10) bekezdésében, a 73. cikk (4) bekezdésében, a 88. cikk (4) bekezdésében, és a 89. cikk (4) bekezdésében és a 107. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. [Mód. 356]

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)  A 6. cikk (3) bekezdése, a 63. cikk (10) bekezdése, a 73. cikk (4) bekezdése, a 88. cikk (4) bekezdése, a 89. cikk (4) bekezdése és a 107. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik. [Mód. 357]

109. cikk

Bizottsági eljárás

(1)  A Bizottságot munkájában egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

(2)  Az e bekezdésre való hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 4. cikke alkalmazandó.

II. FEJEZET

Átmeneti és záró rendelkezések

110. cikk

Átmeneti rendelkezések

Az 1303/2013/EU rendelet vagy a 2014–2020-as programozási időszakra vonatkozó bármely más jogi aktus továbbra is érvényes az adott időszak alatt az ERFA-ból, az ESZA+-ból, a Kohéziós Alapból és az ETHA-ból támogatott programokra és műveletekre.

111. cikk

A szakaszokban végrehajtott műveletekre vonatkozó feltételek

(1)  Az irányító hatóság megkezdheti az 1303/2013/EU rendelet alapján támogatásra kiválasztott és elindított művelet második szakaszából álló művelet kiválasztását, amennyiben az alábbiak közül az összes feltétel teljesül:

a)  az 1303/2013/EU rendelet alapján támogatásra kiválasztott művelet pénzügyi szempontból két szakaszból áll, melyek külön ellenőrzési nyomvonallal rendelkeznek;

b)  a műveletek teljes költsége meghaladja a 10 millió EUR-t;

c)  az első szakaszra vonatkozó kifizetési kérelemben szereplő kiadások nem szerepelnek a második szakaszra vonatkozó egyetlen kifizetési kérelemben sem;

d)  a művelet második szakasza megfelel a vonatkozó jognak, és az e rendelet vagy az alapspecifikus rendeletek rendelkezései alapján támogatható az ERFA, az ESZA+ alapokból és a Kohéziós Alapból.

e)  a tagállam kötelezettséget vállal arra vonatkozóan, hogy a programozási időszak alatt befejezi és működőképessé teszi a második és az utolsó szakaszt a 1303/2013/EU rendelet 141. cikke szerint benyújtott záró végrehajtási jelentésben.

(2)  E rendelet rendelkezései a művelet második szakaszára érvényesek.

112. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt …, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

I. MELLÉKLET

Dimenziók és kódok az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap beavatkozási típusaira – 17. cikk (5) bekezdés

1. TÁBLÁZAT: A „BEAVATKOZÁSI TERÜLET” DIMENZIÓRA VONATKOZÓ KÓDOK

 

BEAVATKOZÁSI TERÜLET

Az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések támogatási összegeinek kiszámítására vonatkozó együttható

A környezetvédelemmel kapcsolatos célkitűzések támogatási összegeinek kiszámítására vonatkozó együttható

1.szakpolitikai célkitűzés: Intelligensebb Európa az innovatív és intelligens gazdasági átalakítás előmozdítása révén

001

Állóeszköz-beruházások a mikrovállalkozásokban, a kutatási és innovációs tevékenységekkel közvetlen kapcsolatban vagy a versenyképességgel kapcsolatban [Mód. 359]

0 %

0 %

002

Állóeszköz-beruházások a kis- és középvállalkozásokban (köztük a magán kutatóközpontokban), a kutatási és innovációs tevékenységekkel közvetlen kapcsolatban vagy a versenyképességgel kapcsolatban [Mód. 360]

0 %

0 %

003

Állóeszköz-beruházások az állami kutatóközpontokban és a felsőoktatásban, a kutatási és innovációs tevékenységekkel közvetlen kapcsolatban

0 %

0 %

004

Immateriális javakba való beruházások a mikrovállalkozásokban, a kutatási és innovációs tevékenységekkel közvetlen kapcsolatban vagy a versenyképességgel kapcsolatban [Mód. 361]

0 %

0 %

005

Immateriális javakba való beruházások kis- és középvállalkozásokban (köztük magán kutatóközpontokban), közvetlenül a kutatási és innovációs tevékenységekkel kapcsolatban vagy a versenyképességgel kapcsolatban [Mód. 362]

0 %

0 %

006

Immateriális javakba való beruházások állami kutatóközpontokban és a felsőoktatásban, közvetlenül a kutatási és innovációs tevékenységekkel kapcsolatban

0 %

0 %

007

Kutatási és innovációs tevékenységek mikrovállalkozásokban, ezen belül hálózatépítés (ipari kutatás, kísérleti fejlesztés, megvalósíthatósági tanulmányok)

0 %

0 %

008

Kutatási és innovációs tevékenységek kis- és középvállalkozásokban, ezen belül hálózatépítés

0 %

0 %

009

Kutatási és innovációs tevékenységek állami kutatóközpontokban, a felsőoktatásban és kompetenciaközpontokban, ezen belül hálózatépítés (ipari kutatás, kísérleti fejlesztés, megvalósíthatósági tanulmányok)

0 %

0 %

010

A kkv-k digitalizálása (ideértve az e-kereskedelmet, az e-üzletvitelt és a hálózatos üzleti folyamatokat, az élő laboratóriumokat, az internetes vállalkozókat, induló IKT-vállalkozásokat, B2B-t)

0 %

0 %

011

Kormányzati IKT-megoldások, e-szolgáltatások, alkalmazások

0 %

0 %

012

IT-szolgáltatások és alkalmazások a digitális készségek és digitális társadalmi befogadás céljából

0 %

0 %

013

E-egészségügyi szolgáltatások és alkalmazások (ideértve az elektronikus egészségügyi ellátást, a tárgyak internetét fizikai tevékenységek céljából és saját lakókörnyezetben való életvitel segítését)

0 %

0 %

014

Üzleti infrastruktúra kkv-k számára (ideértve ipari parkokat és telephelyeket is)

0 %

0 %

015

A kkv-k üzletfejlesztése és nemzetköziesítése

0 %

0 %

016

Készségfejlesztés intelligens szakosodás, ipari átalakulás és a vállalkozói készség céljából

0 %

0 %

017

Fejlett támogatási szolgáltatások a kkv-k és kkv-csoportok számára (ideértve a menedzsment-, marketing- és tervezési szolgáltatásokat is)

0 %

0 %

018

Inkubáció, támogatás spin-off és spin-out vállalkozások, valamint induló vállalkozások számára

0 %

0 %

019

Innovációs klaszterek támogatása és üzleti hálózatok, elsősorban a kkv-k támogatására

0 %

0 %

020

Kkv-k innovációs folyamatai (folyamat-, szervezeti, marketing-, közös alkotáson alapuló, felhasználói és keresletvezérelt innováció)

0 %

0 %

021

Technológiatranszfer és együttműködés vállalkozások, kutatóközpontok és a felsőoktatási szektor között

0 %

0 %

022

Kutatási és innovációs folyamatok, technológiatranszfer és együttműködés a karbonszegény gazdaságra, az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességre és az ahhoz való alkalmazkodásra összpontosító vállalkozások között

100 %

40 %

023

Kutatási és innovációs folyamatok, technológiatranszfer és együttműködés a körforgásos gazdaságra összpontosító vállalkozások között

40 %

100 %

2. szakpolitikai célkitűzés: Zöldebb, karbonszegény Európa a tiszta és méltányos energetikai átállás, a zöld és kék beruházás, a körforgásos gazdaság, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdításával

024

Energiahatékonysági és demonstrációs projektek a kkv-kben és támogatási intézkedések

100 %

40 %

025

A meglévő lakásállomány energiahatékony felújítása, demonstrációs projektek és kísérő intézkedések

100 %

40 %

026

A közcélú infrastruktúra energiahatékony felújítása, demonstrációs projektek és kísérő intézkedések

100 %

40 %

027

Támogatás olyan vállalkozások számára, amelyek a karbonszegény gazdasághoz és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességhez hozzájáruló szolgáltatásokat nyújtanak

100 %

40 %

028

Megújuló energia: szél

100 %

40 %

029

Megújuló energia: napenergia

100 %

40 %

030

Megújuló energia: biomassza

100 %

40 %

031

Megújuló energia: tengeri energia

100 %

40 %

032

Egyéb megújuló energia (ideértve a geotermikus tengeri energiát is)

100 %

40 %

033

Közepes és alacsony feszültségű intelligens energiaelosztási rendszerek (ideértve az intelligens energiahálózatokat és az IKT-rendszereket is), valamint kapcsolódó tárolás

100 %

40 %

034

Nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelés, távfűtés és -hűtés

100 %

40 %

035

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz kapcsolódó intézkedések, valamint az éghajlattal összefüggő kockázatok megelőzése és kezelése: árvizek és földcsuszamlások (ideértve a tudatosságnövelést, a polgári védelmet, valamint a katasztrófavédelmi rendszereket és infrastruktúrákat is) [Mód. 363]

100 %

100 %

036

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz kapcsolódó intézkedések, valamint az éghajlattal összefüggő kockázatok megelőzése és kezelése: tűzvészek (ideértve a tudatosságnövelést, a polgári védelmet, valamint a katasztrófavédelmi rendszereket és infrastruktúrákat is)

100 %

100 %

037

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz kapcsolódó intézkedések, valamint az éghajlattal összefüggő kockázatok megelőzése és kezelése: egyéb, például viharok és aszályok (ideértve a tudatosságnövelést, a polgári védelmet, valamint a katasztrófavédelmi rendszereket és infrastruktúrákat is)

100 %

100 %

038

Kockázatmegelőzés és a nem az éghajlattal kapcsolatos természeti kockázatok (pl. földrengések), valamint az emberi tevékenységekhez kapcsolódó kockázatok (pl. technológiai balesetek) kezelése, ideértve a társadalmi tudatosság fokozását, a polgári védelmet és a katasztrófavédelmi rendszereket és infrastruktúrákat is

0 %

100 %

039

Emberi fogyasztásra szolgáló víz biztosítása (kitermelési, kezelési, tárolási és elosztási infrastruktúra, hatékonysági intézkedések, ivóvízellátás)

0 %

100 %

040

Vízgazdálkodás és a vízkészletek megőrzése (ideértve a vízgyűjtő-gazdálkodást, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz kapcsolódó meghatározott intézkedéseket, az újrafelhasználást, a szivárgás csökkentését)

40 %

100 %

041

Szennyvízgyűjtés és -tisztítás

0 %

100 %

042

A háztartási hulladék kezelése: megelőzés, minimálisra csökkentés, válogatás, újrahasznosítási intézkedések

0 %

100 %

043

A háztartási hulladék kezelése: mechanikai-biológiai kezelés, hőkezelés

0 %

100 % [Mód. 364]

044

Kereskedelmi, ipari vagy veszélyes hulladékok kezelése

0 %

100 %

045

Az újrahasznosított anyagok nyersanyagként való felhasználásának előmozdítása

0 %

100 %

046

Ipari területek és szennyezett talaj rehabilitációja

0 %

100 %

047

A környezetbarát gyártási eljárások és az erőforrás-hatékonyság támogatása a kkv-kben

40 %

40 %

048

Levegőminőségi és zajcsillapítási intézkedések

40 %

100 %

049

A Natura 2000 területek védelme, helyreállítása és fenntartható felhasználása

40 %

100 %

050

A természet és a biodiverzitás védelme, környezetbarát infrastruktúra

40 %

100 %

3. szakpolitikai célkitűzés: Jobban összekapcsolt Európa a mobilitás és a regionális IKT-konnektivitás fokozása révén

051

IKT: Nagyon nagy kapacitású, széles sávú hálózat (gerinc-/felhordóhálózat)

0 %

0 %

052

IKT: Nagyon nagy kapacitású, széles sávú hálózat (hozzáférés/helyi hurok egy, a többlakásos ingatlan kiszolgálópontjánál található elosztópontig tartó optikai száléval megegyező teljesítménnyel)

0 %

0 %

053

IKT: Nagyon nagy kapacitású, széles sávú hálózat (hozzáférés/helyi hurok egy, a háztartások vagy üzleti ingatlanok kiszolgálópontjánál található elosztópontig tartó optikai száléval megegyező teljesítménnyel)

0 %

0 %

054

IKT: Nagyon nagy kapacitású, széles sávú hálózat (hozzáférés/helyi hurok egy, fejlett technológiájú vezeték nélküli kommunikációt megvalósító bázisállomásig tartó optikai száléval megegyező teljesítménnyel)

0 %

0 %

055

IKT: Az IKT-infrastruktúra egyéb típusai (köztük nagy méretű számítógépes erőforrások/berendezések, adatközpontok, szenzorok és más vezeték nélküli berendezések)

0 %

0 %

056

Újonnan épített autópályák, hidak és közutak – TEN-T törzshálózat [Mód. 365]

0 %

0 %

057

Újonnan épített autópályák, hidak és közutak – TEN-T átfogó hálózat [Mód. 366]

0 %

0 %

058

A TEN-T úthálózathoz és csomópontokhoz csatlakozó, újonnan épített másodlagos közúti kapcsolatok

0 %

0 %

059

Egyéb újonnan épített nemzeti, regionális és helyi bekötőutak

0 %

0 %

060

Átépített vagy javított autópályák, hidak és közutak – TEN-T törzshálózat [Mód. 367]

0 %

0 %

061

Átépített vagy javított autópályák, hidak és közutak – TEN-T átfogó hálózat [Mód. 368]

0 %

0 %

062

Egyéb felújított vagy javított utak (autópálya, nemzeti, regionális vagy helyi)

0 %

0 %

063

A közlekedés digitalizálása: közút

40 %

0 %

064

Újonnan épített vasutak – TEN-T törzshálózat

100 %

40 %

065

Újonnan épített vasutak – TEN-T átfogó hálózat

100 %

40 %

066

Egyéb újonnan épített vasutak

100 %

40 %

067

Átépített vagy javított vasutak – TEN-T törzshálózat

0 %

40 %

068

Átépített vagy javított vasutak – TEN-T átfogó hálózat

0 %

40 %

069

Egyéb átépített vagy javított vasutak

0 %

40 %

070

A közlekedés digitalizálása: vasút

40 %

0 %

071

Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS)

0 %

40 %

072

Mozgó vasúti tárgyi eszközök

40 %

40 %

073

Tiszta városi közlekedési infrastruktúra

100 %

40 %

074

Tiszta városi közlekedési járművek

100 %

40 %

075

Kerékpározási infrastruktúra

100 %

100 %

076

A városi közlekedés digitalizálása

40 %

0 %

077

Alternatív üzemanyagok infrastruktúrája

100 %

40 %

078

Multimodális szállítás (TEN-T)

40 %

40 %

079

Multimodális közlekedés (nem városi)

40 %

40 %

080

Tengeri kikötők (TEN-T)

40 %

0 %

081

Egyéb tengeri kikötők

40 %

0 %

082

Belvízi utak és kikötők (TEN-T)

40 %

0 %

083

Belvízi utak és kikötők (regionális és helyi)

40 %

0 %

084

A közlekedés digitalizálása: egyéb közlekedési módok

40 %

0 %

4. szakpolitikai célkitűzés: Szociálisabb Európa a szociális jogok európai pillérének végrehajtásával

085

A koragyermekkori neveléshez és gondozáshoz kapcsolódó infrastruktúra

0 %

0 %

086

Általános és középfokú oktatási infrastruktúra

0 %

0 %

087

A felsőoktatáshoz kapcsolódó infrastruktúra

0 %

0 %

088

A szakképzéshez, képzéshez és felnőttképzéshez kapcsolódó infrastruktúra

0 %

0 %

089

Lakhatási infrastruktúra migránsok, menekültek és nemzetközi védelemben részesülő/nemzetközi védelmet kérelmező személyek számára

0 %

0 %

090

Lakhatási infrastruktúra (nem migránsok, menekültek és nemzetközi védelemben részesülő/nemzetközi védelmet kérelmező személyek számára)

0 %

0 %

091

A regionális és helyi fejlesztésekhez hozzájáruló egyéb szociális infrastruktúra

0 %

0 %

092

Egészségügyi infrastruktúra

0 %

0 %

093

Egészségügyi berendezések

0 %

0 %

094

Egészségügyi mobil eszközök

0 %

0 %

095

Az egészségügy digitalizálása

0 %

0 %

096

Ideiglenes befogadási infrastruktúra migránsok, menekültek és nemzetközi védelemben részesülő/nemzetközi védelmet kérelmező személyek számára

0 %

0 %

097

A munkavállalás javítását célzó intézkedések

0 %

0 %

098

A tartósan munkanélküliek munkavállalását előmozdító intézkedések

0 %

0 %

099

Egyedi támogatás az ifjúsági foglalkoztatáshoz és a fiatalok társadalmi-gazdasági integrációjához

0 %

0 %

100

Támogatás az önfoglalkoztatáshoz és induló vállalkozásokhoz

0 %

0 %

101

Támogatás a szociális gazdaság és a szociális vállalkozások számára

0 %

0 %

102

Intézkedések a munkaerőpiaci intézmények és szolgáltatások korszerűsítésére a készségszükségletek felmérése és azokra való felkészülés, valamint kellő idejű és testre szabott támogatás biztosítása céljából

0 %

0 %

103

Támogatás a munkaerőpiaci kereslet és kínálat egyeztetéshez és az átmenetekhez

0 %

0 %

104

Támogatás a munkavállalói mobilitáshoz

0 %

0 %

105

Intézkedések a nők munkaerőpiaci részvételének előmozdítására és a munkaerőpiac nemen alapuló szegregációjának csökkentésére

0 %

0 %

106

Intézkedések a munka és a magánélet közötti egyensúly előmozdítására, ideértve gyermekgondozás és az eltartott személyek gondozásának igénybevételét is)

0 %

0 %

107

Intézkedések egészséges és az egészségügyi kockázatokat kezelő, jól kiigazított munkakörnyezet kialakítása céljából, ideértve a testmozgás népszerűsítését is

0 %

0 %

108

Támogatás a digitális készségek fejlesztéséhez

0 %

0 %

109

Támogatás a munkavállalók, vállalkozások és vállalkozók változáshoz való alkalmazkodásához

0 %

0 %

110

Intézkedések az aktív és egészséges időskör ösztönzéséhez

0 %

0 %

111

Támogatás a koragyermekkori neveléshez és gondozáshoz kapcsolódó infrastruktúrához

0 %

0 %

112

Az alap- és középfokú oktatás támogatása (az infrastruktúra kivételével)

0 %

0 %

113

A felsőoktatás támogatása (az infrastruktúra kivételével)

0 %

0 %

114

A felnőttoktatás támogatása (az infrastruktúra kivételével)

0 %

0 %

115

Intézkedések az esélyegyenlőség és a társadalomban való aktív részvétel előmozdítására

0 %

0 %

116

A hátrányos helyzetű személyek munkaerőpiacra való belépésének és visszatérésének támogatása

0 %

0 %

117

A marginalizált csoportok – például a romák – oktatáshoz való hozzáférésének, munkavállalásának és társadalmi befogadásának javítását célzó intézkedések

0 %

0 %

118

A marginalizált csoportokkal – például a romákkal – foglalkozó civil társadalomnak nyújtott támogatás

0 %

0 %

119

A harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásban való részvételének növelését célzó egyedi fellépések

0 %

0 %

120

A harmadik országbeli állampolgárok társadalmi beilleszkedését célzó intézkedések

0 %

0 %

121

A minőségi, fenntartható és megfizethető szolgáltatásokhoz való egyenlő és időben történő hozzáférés megerősítését célzó intézkedések

0 %

0 %

122

A családi és közösségi alapú ápolási-gondozási szolgáltatások biztosításának megerősítését célzó intézkedések

0 %

0 %

123

Az egészségügyi rendszerek elérhetőségének, hatékonyságának és rezilienciájának megerősítését célzó intézkedések (az infrastruktúra kivételével)

0 %

0 %

124

A tartós ápolás-gondozáshoz való hozzáférés javítását célzó intézkedések (az infrastruktúra kivételével)

0 %

0 %

125

A szociális védelmi rendszerek korszerűsítését célzó intézkedések, ideértve a szociális védelemhez való hozzáférés előmozdítását is

0 %

0 %

126

A szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett személyek – ideértve a leginkább rászorulókat és a gyerekeket is – társadalmi integrációjának előmozdítása

0 %

0 %

127

Az anyagi nélkülözés kezelése a leginkább rászorulóknak nyújtott élelmezési segély és/vagy anyagi támogatás révén, kísérő intézkedések is

0 %

0 %

5. szakpolitikai célkitűzés: A polgárokhoz közelebb álló Európa a városi, vidéki és part menti térségek fenntartható és integrált fejlesztésének elősegítése és helyi kezdeményezések révén(49)

128

Az állami turisztikai eszközök védelme, fejlesztése és népszerűsítése és kapcsolódó idegenforgalmi szolgáltatások [Mód. 369]

0 %

0 %

129

A kulturális örökség védelme, fejlesztése és népszerűsítése és kulturális szolgáltatások

0 %

0 %

130

A természeti örökség védelme, fejlesztése és népszerűsítése és a Natura 2000 területektől eltérő ökoturizmus [Mód. 370]

0 %

100 %

131

A közterületek fizikai megújítása és biztonsága

0 %

0 %

Az 1–5. szakpolitikai célkitűzéshez kapcsolódó egyéb kódok

132

A programhatóságok és az alapok végrehajtásához kapcsolódó szervezetek kapacitásának javítása

0 %

0 %

133

A partnerekkel folytatott együttműködés megerősítése, a tagállamokon belül és azokon kívül

0 %

0 %

134

Keresztfinanszírozás az ERFA keretében (a művelet ERFA-részének és a közvetlenül ahhoz kapcsolódó részének végrehajtásához szükséges ESZA-típusú tevékenységek támogatása)

0 %

0 %

135

A hatóságok és érdekelt felek intézményi kapacitásának megerősítése a területi együttműködési projektek és kezdeményezések végrehajtása céljából, határon átnyúló, transznacionális, tengeri és régióközi összefüggésben

0 %

0 %

136

Legkülső régiók: a megközelítési nehézségeknek és a területi széttagoltságnak tulajdonítható többletköltségek ellentételezése

0 %

0 %

137

Legkülső régiók: egyedi intézkedések a piac méretéből adódó tényezők miatti többletköltségek ellentételezésére

0 %

0 %

138

Legkülső régiók: támogatás az éghajlati viszonyokból és a domborzati nehézségekből adódó többletköltségek ellentételezésére

40 %

40 %

139

Legkülső régiók: repülőterek

0 %

0 %

Technikai segítségnyújtás

140

Tájékoztatás és kommunikáció

0 %

0 %

141

Előkészítés, végrehajtás, nyomon követés és ellenőrzés

0 %

0 %

142

Értékelés és tanulmányok, adatgyűjtés

0 %

0 %

143

A tagállami hatóságok, kedvezményezettek és releváns partnerek kapacitásának megerősítése

0 %

0 %

2. TÁBLÁZAT: A „FINANSZÍROZÁSI FORMA” DIMENZIÓRA VONATKOZÓ KÓDOK

FINANSZÍROZÁSI FORMA

01

Vissza nem térítendő támogatás

02

Támogatás finanszírozási eszközökkel: saját tőke vagy kvázi-sajáttőke

03

Támogatás finanszírozási eszközökkel: kölcsön

04

Támogatás finanszírozási eszközökkel: garancia

05

Támogatás finanszírozási eszközökkel: kiegészítő támogatás

06

Jutalom

3. TÁBLÁZAT: A „TERÜLETI VÉGREHAJTÁSI MECHANIZMUS ÉS A TERÜLETI HANGSÚLY” DIMENZIÓRA VONATKOZÓ KÓDOK

TERÜLETI VÉGREHAJTÁSI MECHANIZMUS ÉS A TERÜLETI HANGSÚLY DIMENZIÓJA

Integrált területi beruházás (ITI)

A fenntartható városfejlesztésre összpontosító ITI

11

Városnegyedek

x

12

Nagy-, kis- és külvárosok és kapcsolódó vidéki térségek [Mód. 371]

x

13

Városok funkcionális egységei

x

14

Hegyvidéki térségek

 

15

Szigetek és part menti térségek

 

16

Vidéki és ritkán lakott térségek [Mód. 372]

 

17

A célzott területek egyéb típusai

 

Közösségvezérelt helyi fejlesztés (CLLD)

A fenntartható városfejlesztésre összpontosító CLLD

21

Városnegyedek

x

22

Nagy-, kis- és külvárosok és kapcsolódó vidéki térségek [Mód. 373]

x

23

Városok funkcionális egységei

x

24

Hegyvidéki térségek

 

25

Szigetek és part menti térségek

 

26

Vidéki és ritkán lakott térségek [Mód. 374]

 

27

A célzott területek egyéb típusai

 

Az 5. szakpolitikai célkitűzés alá tartozó egyéb típusú területi eszköz

A fenntartható városfejlesztésre irányuló egyéb típusú területi eszköz

31

Városnegyedek

x

32

Nagy-, kis- és külvárosok és kapcsolódó vidéki térségek [Mód. 375]

x

33

Városok funkcionális egységei

x

34

Hegyvidéki térségek

 

35

Szigetek és part menti térségek

 

36

Vidéki és ritkán lakott térségek [Mód. 376]

 

37

A célzott területek egyéb típusai

 

Más megközelítések(50)

41

Városnegyedek

42

Nagy-, kis- és külvárosok

43

Városok funkcionális egységei

44

Hegyvidéki térségek

45

Szigetek és part menti térségek

46

Ritkán lakott térségek

47

A célzott területek egyéb típusai

48

Nincs területi célzottság

4. TÁBLÁZAT: A „GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG” DIMENZIÓRA VONATKOZÓ KÓDOK

GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG

01

Mezőgazdaság és erdészet

02

Halászat

03

Akvakultúra

04

A kék gazdaság más ágazatai

05

Élelmiszerek és italok előállítása

06

Textíliák és textilipari termékek előállítása

07

Szállítóeszközök előállítása

08

Számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártása

09

Egyéb, nem meghatározott gyártási ágazatok

10

Építési szolgáltatás

11

Ásványinyersanyag-kitermelő ipar

12

Villamosenergia-, gáz-, gőz-, forróvízellátás és légkondicionálás

13

Vízellátás, szennyvízgyűjtés és -kezelés, hulladékgazdálkodás és kármentesítés

14

Szállítás és raktározás

15

Tájékoztatási és kommunikációs tevékenységek, ezen belül távközlés

16

Nagy- és kiskereskedelem

17

Turizmus, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás [Mód. 377]

18

Pénzügyi és biztosítási tevékenységek

19

Ingatlannal, bérlettel kapcsolatos és üzleti szolgáltatások

20

Közigazgatás

21

Oktatás

22

Humán-egészségügyi tevékenységek

23

Szociális munka, közösségi, szociális és személyi szolgáltatások

24

A környezetvédelemhez kapcsolódó tevékenységek

25

Művészet, szórakozás, kreatív iparágak és szabadidős tevékenységek

26

Egyéb, meg nem határozott szolgáltatások

5. TÁBLÁZAT: AZ „ELHELYEZKEDÉS” DIMENZIÓRA VONATKOZÓ KÓDOK

HELY

Kód

Hely

 

A művelet helye szerinti régió vagy terület kódja a legutóbb a 868/2014/EU bizottsági rendelettel módosított 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(51) mellékletében foglalt, a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája (NUTS) szerint

6. TÁBLÁZAT: AZ ESZA MÁSODLAGOS TÉMÁIRA VONATKOZÓ KÓDOK

ESZA MÁSODLAGOS TÉMA

Az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések támogatási összegeinek kiszámítására vonatkozó együttható

01

Hozzájárulás a környezetbarát készségekhez és álláshelyekhez, valamint a környezetbarát gazdasághoz

100 %

02

Digitális készségek és álláshelyek fejlesztése

0 %

03

Beruházás a kutatásba és innovációba, valamint intelligens szakosodás

0 %

04

Beruházás kis- és középvállalkozásokba (kkv-k)

0 %

05

Megkülönböztetésmentesség

0 %

06

Nemek közötti egyenlőség

0 %

07

A szociális partnerek kapacitásépítése

0 %

08

A társadalmi szervezetek kapacitásépítése

0 %

09

Nem alkalmazandó

0 %

7. TÁBLÁZAT: A MAKROREGIONÁLIS STRATÉGIÁKRA ÉS A TENGERMEDENCÉT ÉRINTŐ STRATÉGIÁKRA VONATKOZÓ KÓDOK

MAKROREGIONÁLIS STRATÉGIÁK ÉS A TENGERMEDENCÉT ÉRINTŐ STRATÉGIÁK

11

Az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó stratégia

12

Az Alpok-régióra vonatkozó stratégia

13

A balti-tengeri régióra vonatkozó stratégia

14

A Duna-régióra vonatkozó stratégia

21

Északi-Jeges-tenger

22

Az Atlanti-óceánra vonatkozón stratégia

23

Fekete-tenger

24

Földközi-tenger

25

Északi-tenger

26

A Nyugat-Mediterránra vonatkozó stratégia

30

Nincs hozzájárulás a makroregionális stratégiákhoz és a tengeri medencéket érintő stratégiákhoz

II. MELLÉKLET

Minta a partnerségi megállapodáshoz – 7. cikk (4) bekezdés

CCI

[15 karakter]

Cím

[255]

Verzió

 

Első év

[4]

Utolsó év

[4]

Bizottsági határozat száma

 

Bizottsági határozat kelte

 

1.  A szakpolitikai célkitűzések kiválasztása

Hivatkozás: A CPR 8 cikkének a) pontja, az MMA-ról, a BBA-ról és a HAVE-ról szóló rendeletek 3. cikke

1. TÁBLÁZAT: A szakpolitikai célkitűzés kiválasztása, indokolással

Kiválasztott szakpolitikai célkitűzés

Program

Alap

A szakpolitikai célkitűzés kiválasztásának indokolása

 

 

 

[szakpolitikai célkitűzésenként 3 500]

2.  Szakpolitikai választások, koordináció és kiegészítő jelleg

Hivatkozás: A CPR 8. cikke b) pontjának i–iii. alpontja

Szövegmező [60 000]

3.  Hozzájárulás az InvestEU szerinti költségvetési garanciához, indokolással

Hivatkozás: A CPR 8. cikkének e) pontja; A CPR 10. cikknek a) pontja;

2. TÁBLÁZAT: Átcsoportosítás az InvestEU számára

 

Régiókategória*

1. ablak

2. ablak

3. ablak

4. ablak

5. ablak

Összeg

 

 

(a)

(b)

(c)

(d)

(e)

(f)=(a)+(b)+(c)+(d)+(e))

ERFA

Fejlettebb

 

 

 

 

 

 

Kevésbé fejlett

 

 

 

 

 

 

Átmeneti

 

 

 

 

 

 

Legkülső és ritkán lakott északi régiók

 

 

 

 

 

 

ESZA+

Fejlettebb

 

 

 

 

 

 

Kevésbé fejlett

 

 

 

 

 

 

Átmeneti

 

 

 

 

 

 

Legkülső

 

 

 

 

 

 

KA

 

 

 

 

 

 

 

ETHA

 

 

 

 

 

 

 

MMA

 

 

 

 

 

 

 

BBA

 

 

 

 

 

 

 

HAVE

 

 

 

 

 

 

 

Összesen

 

 

 

 

 

 

 

Szövegmező [3 500] (indokolás)

4.  Régiókategóriák közötti átcsoportosítás indokolással

Hivatkozás: A CPR 8. cikkének d) pontja és 105. cikke

3. TÁBLÁZAT Régiókategóriák közötti átcsoportosítás

Régiókategória

Régiókategóriák szerinti költségvetési juttatás*

Átcsoportosítás az alábbiak számára:

Átcsoportosítás összege

Az eredeti költségvetési juttatás átcsoportosított részaránya

Régiókategóriák szerinti költségvetési juttatás az átcsoportosítás után

(a)

(b)

(c)

(d)

(g)= (d)/(b)

(h)= (b)-(d)

Kevésbé fejlett

 

Fejlettebb

 

 

 

Átmeneti

 

 

 

Fejlettebb

 

Kevésbé fejlett

 

 

 

Átmeneti

 

Kevésbé fejlett

 

 

 

* Kezdeti költségvetési juttatás régiókategória szerint, a Bizottság által a 2–4. TÁBLÁZATban említett átcsoportosítások közlése szerint, csak az ERFA-ra és az ESZA+-ra alkalmazandó.

Szövegmező [3 500] (indokolás)

5.  Előzetes pénzügyi juttatás szakpolitikai célkitűzésenként

Hivatkozás: A CPR 8. cikkének c) pontja

4. TÁBLÁZAT: Előzetes pénzügyi támogatás az ERFA-ból, a KA-ból, az ESZA+-ból és az ETHA-ból szakpolitikai célkitűzésenként*

Szakpolitikai célkitűzések

ERFA

Kohéziós Alap

ESZA+

ETHA

Összesen

1. politikai célkitűzés

 

 

 

 

 

2. politikai célkitűzés

 

 

 

 

 

3. politikai célkitűzés

 

 

 

 

 

4. politikai célkitűzés

 

 

 

 

 

5. politikai célkitűzés

 

 

 

 

 

Technikai segítségnyújtás

 

 

 

 

 

A 2026–2027 közötti időszakra vonatkozó juttatás

 

 

 

 

 

Összesen

 

 

 

 

 

*Szakpolitikai célkitűzések a CPR 4. cikkének (1) bekezdése szerint. Az ERFA, a KA és az ESZA+ esetében a 2021–2025 közötti évek: az ETHA esetében a 2021–2027 közötti évek.

Szövegmező [3 500] (indokolás)

5. TÁBLÁZAT: Előzetes pénzügyi támogatás az MMA-ból, a BBA-ból és a HAVE-ből szakpolitikai célkitűzésenként*

Szakpolitikai célkitűzés

Költségvetési juttatás

Szakpolitikai célkitűzés az [MMA-rendelet] 3. cikkében foglaltak szerint

 

Szakpolitikai célkitűzés a [BBA-rendelet] 3. cikkében foglaltak szerint

 

Szakpolitikai célkitűzés a [HAVE-rendelet] 3. cikkében foglaltak szerint

 

Technikai segítségnyújtás

 

Összesen

 

* Szakpolitikai célkitűzések az ETHA, a MMA, a BBA és a HAVE esetében az alapspecifikus rendeletek szerint; költségvetési juttatás a 2021–2027 közötti évekre

6.  Programok felsorolása

Hivatkozás: A CPR 8. cikkének f) pontja 104. cikk

6. TÁBLÁZAT Az előzetes pénzügyi támogatással rendelkező programok listája

Cím [255]

Alap

Régiókategória

EU-hozzájárulás

Nemzeti hozzájárulás**

Összesen

1. program

ERFA

Fejlettebb

 

 

 

Átmeneti

 

 

 

Kevésbé fejlett

 

 

 

Legkülső és ritkán lakott északi régiók

 

 

 

1. program

KA

 

 

 

 

1. program

ESZA+

Fejlettebb

 

 

 

Átmeneti

 

 

 

Kevésbé fejlett

 

 

 

Legkülső

 

 

 

Összesen

ERFA, KA, ESZA+

 

 

 

 

2. program

ETHA

 

 

 

 

3. program

MMA

 

 

 

 

4. program

BBA

 

 

 

 

5. program

HAVE

 

 

 

 

Összesen

Összes alap

 

 

 

 

*Szakpolitikai célkitűzések a CPR 4. cikkének (1) bekezdése szerint. Az ERFA, a KA és az ESZA+ esetében a 2021–2025 közötti évek: az ETHA esetében a 2021–2027 közötti évek.

**A 106. cikk társfinanszírozási arányok meghatározásáról szóló (2) bekezdésével összhangban.

Hivatkozás: A CRR 8. cikke

7. TÁBLÁZAT: Az Interreg programok listája

1. program

1. cím [255]

2. program

1. cím [255]

7.  Az igazgatási kapacitás megerősítése érdekében meghozandó intézkedések összefoglalása

Hivatkozás: A CPR 8. cikkének g) pontja

Szövegmező [4 500]

III. MELLÉKLET

Horizontális előfeltételek – 11. cikk (1) bekezdés

Valamennyi egyedi célkitűzésre alkalmazandó

Az előfeltételek megnevezése

Teljesítési kritériumok

A közbeszerzési piac hatékony monitoringmechanizmusai

Vannak olyan monitoringmechanizmusok, amelyek a nemzeti közbeszerzési jog szerinti összes eljárást felölelik, és magukban foglalják az alábbiakat:

1.  Rendelkezések annak biztosításáról, hogy eredményes, megbízható és kimerítő adatokat és mutatókat állítsanak össze egyetlen IT-rendszeren vagy interoperábilis rendszerek hálózatán belül az egyszeri adatszolgáltatás elvének megvalósítása és a 2014/24/EU irányelv 83. cikkének (3) bekezdése szerinti jelentéstételi kötelezettségek megkönnyítése céljából, összhangban az e-közbeszerzési követelményekkel, valamint a 2014/24/EU irányelv 84. cikke szerinti jelentéstételi kötelezettségek megkönnyítése céljából; Az adatok és a mutatók legalább az alábbi elemeket felölelik:

a.  A verseny minősége és intenzitása: a nyertes és az eredeti ajánlattevők neve, az eredeti ajánlattevők száma, a kiválasztott ajánlattevők száma, szerződéses ár az eredeti költségvetési előirányzattal szemben, valamint – amennyiben lehetséges – a teljesítést követő végső ár a szerződések nyilvántartásain keresztül;

b.  A kkv-k közvetlen ajánlattevőként való részvétele;

c.  Az ajánlatkérő szervek határozatai ellen indított fellebbezések, ideértve legalább ezek számát, az első fokú határozat kiadásáig eltelt időt, valamint a másodfokra továbbutalt határozatok számát;

d.  A közbeszerzési szabályok alóli kivételekre vonatkozó szabályok alapján odaítélt összes szerződés felsorolása, a kihasznált konkrét rendelkezés feltüntetésével.

2.  Rendelkezések annak biztosítására, hogy kellő kapacitás álljon rendelkezésre az adatok nyomon követésére és elemzésére az e feladatokkal megbízott illetékes nemzeti hatóságoknál.

3.  Rendelkezések a célból, hogy az adatokat és mutatókat, valamint az elemzés eredményeit felhasználóbarát, nyílt adatok révén nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyék.

4.  Rendelkezések annak biztosítására, hogy módszeresen közöljék az illetékes nemzeti versenyhatóságokkal az összes olyan információt, amely az ajánlattételben való összejátszás gyanúját veti fel.

Eszközök és kapacitás az állami támogatásra vonatkozó szabályok hatékony alkalmazása céljából

Az irányító hatóságok rendelkeznek az állami támogatásra vonatkozó szabályoknak való megfelelés ellenőrzését szolgáló eszközökkel és kapacitással, az alábbiak révén:

1.  Könnyű és átfogó hozzáférés a nehéz helyzetben lévő vállalkozásokkal vagy a visszafizettetési követelmény alá vont vállalkozásokkal kapcsolatos állandó jelleggel naprakésszé tett információkhoz.

2.  Hozzáférés az állami támogatásokkal kapcsolatos szakértői tanácsadáshoz és útmutatáshoz, amelyet a helyi vagy nemzeti szakértői központ nyújt az állami támogatásokkal foglalkozó nemzeti hatóságok koordinálásával, és munkavégzési megállapodások annak biztosítására, hogy az érdekelt felek ténylegesen egyeztessenek a szakértőkkel.

Az EU Alapjogi Chartájának hatékony alkalmazása és végrehajtása

Az EU Alapjogi Chartájának való megfelelés biztosítására hatékony mechanizmusokat alkalmaznak, többek között az alábbiakat:

1.  Rendelkezések annak ellenőrzésének biztosítására, hogy az alapok által támogatott műveletek megfeleljenek az EU Alapjogi Chartájának.

2.  Rendelkezések az alapokból támogatott fellépések Chartának való megfelelőségével kapcsolatban a monitoringbizottság felé történő jelentéstételről

A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtása és alkalmazása a 2010/48/EK tanácsi határozattal összhangban.

A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtására vonatkozó nemzeti keret van érvényben, amely a következőket tartalmazza:

1.  Célkitűzések mérhető célokkal, amelyekhez adatgyűjtés és nyomon követés társul és az összes szakpolitikai célkitűzésre alkalmazandó.

2.  Rendelkezések annak biztosításáról, hogy az akadálymentességi politika, jogszabályok és standardok a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény rendelkezéseivel összhangban megfelelően tükröződjenek a programok kidolgozásában és végrehajtásában, és szerepeljenek a projektek kiválasztási kritériumaiban és kötelezettségeiben.

2a.  Rendelkezések a támogatott fellépések megfelelőségével kapcsolatban a monitoringbizottság felé történő jelentéstételről. [Mód. 378]

A szociális jogok európai pillérében foglalt azon elvek és jogok végrehajtása, amelyek elősegítik az Európai Unióban a valódi konvergenciát és kohéziót.

A szociális jogok európai pillérében foglalt azon elvek és jogok megfelelő végrehajtását biztosító nemzeti szintű rendelkezések, amelyek az Európai Unióban elősegítik a felfelé irányuló társadalmi konvergenciát és kohéziót, ideértve különösen a tisztességtelen verseny belső piacon való megelőzését szolgáló elveket. [Mód. 379]

A partnerség elvének hatékony alkalmazása

Az összes partnerre vonatkozó olyan meglévő keretrendszer, amely biztosítja, hogy teljes körű szerepet játsszanak a programok előkészítésében, végrehajtásában, nyomon követésében és értékelésében, és amely magában foglalja a következőket:

1.  a partnerek bevonását célzó átlátható eljárások biztosítására irányuló rendelkezések

2.  a partnerek számára az ülések előkészítéséhez és nyomon követéséhez szükséges információk terjesztésére és közzétételére vonatkozó rendelkezések

3.  a partnerek szerepének megerősítéséhez és a kapacitásépítéshez nyújtott támogatás [Mód. 380]

IV. MELLÉKLET

Az ERFA-ra, az ESZA+-ra és a Kohéziós Alapra vonatkozó tematikus előfeltételek – 11. cikk (1) bekezdés

Szakpolitikai célkitűzés

Egyedi célkitűzés

Az előfeltétel megnevezése

Az előfeltételre vonatkozó kritérium teljesítése

1.  Intelligensebb Európa az innovatív és intelligens gazdasági átalakítás előmozdítása révén

ERFA:

Az e szakpolitikai célkitűzések alá tartozó összes egyedi célkitűzés

A nemzeti vagy regionális intelligens szakosodási stratégia megfelelő irányítása

Az intelligens szakosodási stratégiákat a következőkkel támogatják:

1.  Az innováció elterjedését, ideértve a digitalizációt is, gátló szűk keresztmetszetek naprakész elemzése;

2.  Az intelligens szakosodási stratégiák irányításáért felelős illetékes regionális / nemzeti intézmény vagy szerv megléte

3.  Nyomon követési és értékelési eszközök a stratégia célkitűzéseinek megvalósítása terén elért teljesítmény felmérésére

4.  A vállalkozói felfedezési folyamat hatékony működése

5.  A nemzeti és regionális kutatás és innovációs rendszerek fejlesztéséhez szükséges fellépések

6.  Az ipari átalakulás kezelését célzó fellépések

7.  Nemzetközi együttműködést célzó intézkedések

2.  Zöldebb, karbonszegény Európa a tiszta és méltányos energetikai átállás, a zöld és kék beruházás, a körforgásos gazdaság, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdításával

ERFA és Kohéziós Alap:

2.1.  Energiahatékonysági intézkedések előmozdítása

Stratégiai politikai keret a lakóépületek és a nem lakáscélú épületek energiahatékonyság céljából történő felújításának támogatására

1.  Nemzeti hosszú távú felújítási stratégiát fogadtak el, amely támogatja a lakóépületek és a nem lakáscélú épületek nemzeti állományának felújítását az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv követelményeinek megfelelően, amely stratégia:

a.  indikatív részcélokat tartalmaz 2030-ra, 2040-re és 2050-re

b.  indikatívan felvázolja a stratégia végrehajtásának támogatását szolgáló költségvetési erőforrásokat

c.  eredményes mechanizmusokat határoz meg az épületfelújítást célzó beruházások előmozdításához,

2.  Energiahatékonyságot javító intézkedések az előírt energiamegtakarítások elérése érdekében

ERFA és Kohéziós Alap:

2.1.  Energiahatékonysági intézkedések előmozdítása

2.2.  A megújuló energia előmozdítása a termelőkapacitásba való beruházás révén

Irányítás az energiaágazatban

A Párizsi Megállapodásban foglalt, a globális felmelegedés 1,5 °C-ra való korlátozására vonatkozó célkitűzésnek megfelelő nemzeti energia- és éghajlatpolitikai terveket fogadtak el, amelyek magukban foglalják az alábbiakat:

1.  Az energiaunió irányításáról szóló rendelet(52) I. mellékletében szereplő minta szerint megkövetelt összes elem

2.  A karbonszegény energiát előmozdító intézkedésekre vonatkozó tervezett finanszírozási források és mechanizmusok indikatív felvázolása [Mód. 381]

ERFA és Kohéziós Alap:

2.2.  A megújuló energia előmozdítása a termelőkapacitásba való beruházás révén

A megújuló energia használatának eredményes előmozdítása valamennyi ágazatra és az EU egészére kiterjedően

Intézkedéseket vezettek be az alábbiak biztosítására:

1.  Megfelelés a megújuló energiára vonatkozó 2020-as kötelező célnak, majd 2030-ig e bázisértéknek, a 2009/28/EK irányelv(53) átdolgozásával összhangban;

2.  2030-ig a megújuló energia arányának egy százalékponttal való növelése a fűtési és hűtési ágazatban

ERFA és Kohéziós Alap:

2.4.  Az éghajlatváltozáshoz és a szerkezeti változáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség előmozdítása [Mód. 382]

Hatékony katasztrófakockázat-kezelési keret.

Rendelkezésre áll egy olyan nemzeti vagy regionális katasztrófakockázat-kezelési terv, amely összhangban van az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó meglévő stratégiákkal, és magában foglalja az alábbiakat:

1.  A fő kockázatok leírása, amelyeket az 1313/2013/EU határozat 6. cikkének a) pontjában foglalt rendelkezésekkel összhangban értékeltek, és amelyek tükrözik az aktuális és a hosszú távú (25–35 év) veszélyeket. Az éghajlattal kapcsolatos kockázatokat illetően az értékelésnek az éghajlatváltozásra vonatkozó előrejelzésekre és forgatókönyvekre kell épülnie

2.  Az azonosított fő kockázatok kezelésére szolgáló katasztrófamegelőzési, -készültségi és -reagálási intézkedések leírása. Az intézkedéseket a kockázatokkal és gazdasági hatásukkal, a kapacitáshiányokkal(54), az eredményességgel és a hatékonysággal arányosan rendezik prioritási sorrendbe, a lehetséges alternatívák figyelembevételével;

3.  a megelőzéssel, a készültséggel és a reagálással összefüggő működési és karbantartási költségek fedezésére rendelkezésre álló költségvetési és finanszírozási forrásokra és mechanizmusokra vonatkozó információk.

ERFA és Kohéziós Alap:

2.5.  A vízfelhasználás hatékonyságának előmozdítása

Naprakész tervezés az ivóvíz- és szennyvízágazatokban szükséges beruházásokról

Van nemzeti beruházási terv, és magában foglalja az alábbiakat:

1.  A települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK irányelv és az ivóvízről szóló 98/83/EK irányelv végrehajtása jelenlegi állásának értékelése

2.  Az esetleges közberuházások azonosítása és tervezése, azon belül indikatív pénzügyi becslés, amelyre az alábbiak céljából van szükség:

a.  a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelvnek való megfelelés, ideértve a prioritási sorrend felállítását az agglomerációk méretére és a környezeti hatásra tekintettel, a beruházásokat szennyvíz-agglomerációként lebontva

b.  az ivóvízről szóló 98/83/EK irányelv végrehajtása

c.  a javasolt átdolgozásból (COM(2017)753 végleges) fakadó szükségleteknek való megfelelés, különös tekintettel az I. mellékletben részletesen felsorolt átdolgozott minőségi paraméterekre;

3.  A meglévő szennyvíz-elvezetési és vízellátási infrastruktúra, ezen belül a hálózatok felújítási szükségleteinek becslése, életkoruk és értékcsökkenési tervek alapján;

4.  a közfinanszírozás potenciális forrásainak feltüntetése, ha ezekre a felhasználók díjak kiegészítéséhez szükség van;

 

ERFA és Kohéziós Alap:

2.6.  A körforgásos gazdaság(ra való áttérés) fejlesztése, a hulladékgazdálkodási ágazatba és az energiahatékonyságba való beruházás révén

naprakész hulladékgazdálkodás-tervezés

A 2018/xx/EU irányelvvel módosított 2008/98/EK irányelv 28. cikkével összhangban megállapított és az érintett tagállam teljes földrajzi területét lefedő hulladékgazdálkodási terv(ek)et elfogadták, és tartalmazza (tartalmazzák) az alábbiakat:

1.  az érintett földrajzi egység aktuális hulladékgazdálkodási helyzetének elemzése, ezen belül a területen keletkezett hulladék típusa, mennyisége és forrása, valamint a hulladékáramok jövőbeli alakulásának értékelése, figyelembe véve az (EU) 2018/xx irányelvvel módosított 2008/98/EK irányelv 29. cikkével összhangban kidolgozott hulladékmegelőzési program(ok)ban meghatározott intézkedések várható hatásait;

2.  A már létező hulladékgyűjtési rendszerek értékelése, beleértve azt is, hogy az elkülönített hulladékgyűjtés milyen anyagokra és mely területekre terjed ki, valamint a rendszerek működésének javításához szükséges intézkedések és az új gyűjtési rendszerek szükségességének értékelése

3.  A beruházási hiányok értékelése, a további vagy korszerűbb hulladékgazdálkodási infrastruktúra szükségességének indokolásával, a működési és karbantartási költségek fedezéséhez rendelkezésre álló bevételi forrásokkal kapcsolatos információkkal

4.  a telepek helykijelöléséhez szükséges elhelyezkedési kritériumokra és a jövőbeli hulladékkezelési létesítmények kapacitására vonatkozó információk

ERFA és Kohéziós Alap:

2.6.  A zöld infrastruktúra előmozdítása a városi környezetben és a szennyezés csökkentése

Priorizált intézkedési keret az uniós társfinanszírozást tartalmazó szükséges állományvédelmi intézkedésekről

Rendelkezésre áll a 92/43/EGK irányelv 8. cikke szerinti priorizált intézkedési keret, amely tartalmazza az alábbiakat:

1.  A minta által a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó, a Bizottság és a tagállamok által elfogadott priorizált intézkedési keretre vonatkozóan előírt összes elem, beleértve a prioritást képező intézkedéseket és a finanszírozási szükségletek becslését

2.  A prioritást képező intézkedések azonosítása és a finanszírozási szükségletek becslése [Mód. 383]

3.  Jobban összekapcsolt Európa a mobilitás és a regionális IKT-konnektivitás fokozása révén

ERFA:

3.1.  A digitális összekapcsoltság növelése

Nemzeti vagy regionális széles sávú terv:

Rendelkezésre áll egy nemzeti vagy regionális széles sávú terv, amely tartalmazza az alábbiakat:

1.  Az uniós gigabites internetkapcsolatra vonatkozó célkitűzések(55) eléréséhez szükséges beruházások terén fennálló hiány értékelése az alábbiak alapján:

o a meglévő magán és közösségi infrastruktúrák és a szolgáltatásminőség nemrégiben végzett feltérképezése(56) a széles sávra vonatkozó standard mutatók segítségével

o a tervezett beruházásokra vonatkozó konzultáció

2.  A tervezett állami beavatkozás indokolása olyan fenntartható beruházási modellek alapján, amelyek:

o fokozzák a megfizethetőséget és a nyílt, minőségi és időtálló infrastruktúrához és szolgáltatásokhoz való hozzáférést

o a pénzügyi támogatás formáját az azonosított piaci hiányosságokhoz igazítják

o lehetővé teszik az uniós, nemzeti és regionális forrásokból származó finanszírozás különböző formáinak egymást kiegészítő felhasználását

3.  Intézkedések nagyon nagy kapacitású hálózatok keresletének és alkalmazásának támogatására, többek között az azok bevezetésének megkönnyítését célzó fellépésekkel, különösen a széles sávú hálózatok költségeinek csökkentéséről szóló uniós irányelv(57) hatékony végrehajtása révén

4.  Technikai segítségnyújtási mechanizmusok, ideértve a szélessávszakértői szolgálatokat, a helyi érdekelt felek kapacitásainak megerősítése és a projektgazdáknak való tanácsadás céljából

5.  A széles sávú infrastruktúra feltérképezésére vonatkozó standard mutatókon alapuló monitoringmechanizmus

ERFA és Kohéziós Alap:

3.2.  Fenntartható, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliens, intelligens, biztonságos és intermodális TEN-T fejlesztése

Átfogó közlekedés tervezés megfelelő szinten

2030-ig rendelkezésre áll a meglévő és tervezett infrastruktúrák multimodális feltérképezése, amely

-1a.  előírja a társadalmi, gazdasági és területi kohézió biztosítását, valamint tágabban értelmezve a TEN-T hálózatokon belüli hiányzó kapcsolódási pontok pótlását és szűk keresztmetszetek felszámolását, többek között a tárgyi infrastruktúrába történő beruházások révén [Mód. 385]

1.  tartalmazza a tervezett beruházások – a kereslet megbízható elemzésével és a forgalom modellezésével alátámasztott – gazdasági indokolását, amelynek figyelembe kell vennie a vasúti liberalizáció szolgáltatási piac megnyitásának várható hatását [Mód. 386]

2.  tükrözi a levegőminőségi terveket, figyelembe véve különösen a közlekedési ágazat kibocsátásainak csökkentésére irányuló nemzeti dekarbonizációs terveket stratégiákat [Mód. 387]

3.  beruházásokat tartalmaz tartalmaz az 1316/2013/EU rendelet szerint meghatározott TEN-T törzshálózati folyosókba irányuló beruházásokat, a vonatkozó TEN-T munkatervekkel összhangban, valamint az átfogó hálózat meghatározott szakaszait [Mód. 388]

4.  a TEN-T törzshálózaton kívüli beruházások tekintetében kiegészítő jelleget biztosít a városi hálózatok, a a régiók és helyi közösségek kellő TEN-T törzshálózattal és annak csomópontjaival való megfelelő összeköttetésének biztosításával [Mód. 389]

5.  a 3. ERTMS-alapkonfiguráció kiépítésével biztosítja a vasúthálózat interoperabilitását, legalább az európai megvalósítási terv lefedésével,

6.  multimodalitást mozdít elő, a multimodális vagy átrakodó áru- és személyszállítási terminálok és aktív módok iránti igények azonosításával

7.  az alternatív üzemanyagok előmozdítását célzó intézkedéseket tartalmaz, összhangban a releváns nemzeti szakpolitikai keretekkel

8.  magában foglalja a közúti közlekedésbiztonsági kockázatok nemzeti közúti közlekedésbiztonsági stratégiákkal összhangban végzett értékelését, valamint az érintett utak és útszakaszok feltérképezésé és a kapcsolódó beruházások prioritási sorrendjének felállítását

9.  információkat tartalmaz a tervezett beruházásokhoz kapcsolódó és a meglévő vagy tervezett infrastruktúrák műveleti és fenntartási költségeinek fedezéséhez szükséges költségvetési és pénzügyi erőforrásokról

9a.  előmozdítja a fenntartható, regionális és határokon átnyúló idegenforgalmi kezdeményezéseket, amelyek mind a turisták, mind a lakosok számára előnyösek, mint például az EuroVelo hálózat összekapcsolása a transzeurópai vasúti hálózattal [Mód. 390]

3.3.  fenntartható, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliens, intelligens és intermodális nemzeti, regionális és helyi mobilitás kialakítása, ideértve a TEN-T-hez való hozzáférés javítását és a határon átnyúló mobilitást is

4.  Szociálisabb Európa a szociális jogok európai pillérének végrehajtásával

ERFA:

4.1.  a munkaerőpiacok hatékonyságának növelése és a minőségi foglalkoztatás elérhetőbbé tétele a szociális innováció és infrastruktúra fejlesztése révén

ESZA:

4.1.1.  A munkaerőpiacra való belépés javítása valamennyi álláskereső, köztük különösen a fiatalok, a tartósan munkanélküliek és az inaktívak számára, valamint az önfoglalkoztatás és a szociális gazdaság előmozdítása;

4.1.2.  A munkaerőpiaci intézmények és szolgáltatások korszerűsítése a készségigények értékelése és előrejelzése, valamint a munkaerőpiaci kereslet és kínálat összehangolásához, az átmenetekhez és a mobilitáshoz nyújtott, kellő idejű és testre szabott támogatás biztosítása érdekében [Mód. 391]

Stratégiai szakpolitikai keret aktív munkaerőpiaci szakpolitikákhoz

A foglalkoztatási iránymutatások alapján kialakított, aktív munkaerőpiaci szakpolitikákat célzó stratégiai szakpolitikai keret áll rendelkezésre, amely magában foglalja az alábbiakat:

1.  rendelkezések az álláskeresőkről való profilalkotás és szükségleteik felmérésének elvégzéséről, többek között a vállalkozói életutakra vonatkozóan

2.  információk a frissen megüresedett munkahelyekről és foglalkoztatási lehetőségekről, a munkaerőpiaci igények figyelembevételével

3.  rendelkezések annak biztosítására, hogy a stratégia kialakítását, végrehajtását, nyomonkövetését és felülvizsgálatát az érdekelt felekkel szoros együttműködésben végezzék

4.  rendelkezések az aktív munkaerőpiaci szakpolitikák nyomon követéséről, értékeléséről és felülvizsgálatáról

5.  a fiatalok foglalkoztatásával kapcsolatos beavatkozásokat illetően tényeken alapuló és célzott tervek a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok megszólítására, ezen belül tájékoztató intézkedések, amelyek a jó minőségű tanulószerződéses gyakorlati képzésekre és gyakornoki helyekre vonatkozó kritériumokat figyelembe vevő minőségi követelményeken alapulnak, többek között az ifjúsági garanciarendszerek végrehajtásával összefüggésben

ERFA:

4.1.  a munkaerőpiacok hatékonyságának növelése és a minőségi foglalkoztatás elérhetőbbé tétele a szociális innováció és infrastruktúra fejlesztése révén

ESZA:

4.1.3.  A nők munkaerőpiaci részvételének és a munka és a magánélet közötti egyensúlynak a hatékonyabb előmozdítása, ezen belül gyermekgondozáshoz való hozzáférés, egészséges és az egészségügyi kockázatokat – többek között a munka változó formáihoz kapcsolódó kockázatokat – kezelő, jól kiigazított munkakörnyezet, a munkavállalók, a vállalkozások és a vállalkozók változáshoz való alkalmazkodása, valamint az egészséges és aktív időskor; [Mód. 392]

A nemek közötti egyenlőséget célzó nemzeti stratégiai keret

A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó nemzeti stratégiai szakpolitikai keret van érvényben, amely a következőket tartalmazza:

1.  a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kihívások bizonyítékokon alapuló azonosítása

2.  intézkedések a foglalkoztatás, a fizetések, a szociális biztonság és a nyugdíjak terén a nemek között fennálló különbségek kezelésére, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúlyt (többek között a koragyermekkori neveléshez és gondozáshoz való hozzáférés javítása révén) előmozdítására, célértékekkel [Mód. 393]

3.  rendelkezések a stratégiai szakpolitikai keret nyomon követéséről, értékeléséről és felülvizsgálatáról, valamint az adatgyűjtési módszereiről

4.  rendelkezések annak biztosítására, hogy a stratégia kialakítását, végrehajtását, nyomonkövetését és felülvizsgálatát a nemek közötti egyenlőség előmozdításával foglalkozó szervekkel, szociális partnerekkel és érintett civil társadalmi szervezetekkel szoros együttműködésben végezzék

ERFA:

4.2.  infrastruktúrafejlesztés révén hatékonyabb hozzáférés inkluzív és minőségi szolgáltatásokhoz az oktatás, a képzés és az egész életen át tartó tanulás területén

ESZA:

4.2.1.  Az oktatási és képzési rendszerek minőségének, inkluzivitásának, eredményességének és munkaerőpiaci relevanciájának javítása, a kulcskompetenciák – többek között a digitális készségek – elsajátításának támogatása, és az oktatásból a munkába való átmenet megkönnyítése céljából;

4.2.2.  Rugalmas Az egész életen át tartó tanulás, különösen a rugalmas továbbképzési és átképzési lehetőségek, valamint a nem formális és az informális tanulás előmozdítása mindenki számára, többek között a munkahelyváltás elősegítése és a szakmai mobilitás előmozdítása révén

4.2.3.  A jó minőségű és inkluzív oktatáshoz és képzéshez való egyenlő hozzáférés és ezek elvégzésének előmozdítása, különösen a hátrányos helyzetű csoportok számára, a koragyermekkori neveléstől és gondozástól kezdve az általános oktatáson és a szakoktatáson és szakképzésen át a felsőoktatás szintjéig, valamint felnőttoktatás és -tanulás előmozdítása, ideértve a tanulási mobilitás megkönnyítését mindenki számára; [Mód. 394]

Az oktatási és képzési rendszer minden szintjét felölelő stratégiai szakpolitikai keret.

Az oktatási és képzési rendszerre vonatkozó nemzeti és/vagy regionális stratégiai szakpolitikai keret van érvényben, amely tartalmazza a következőket:

1.  tényeken alapuló rendszerek a készségek előrejelzésére, továbbá pályakövetési mechanizmusok, valamint minőségi és hatékony iránymutatás a különböző életkorú tanulók számára, beleértve a tanulóközpontú megközelítéseket [Mód. 395]

2.  intézkedések minőségi, megfizethető, releváns, szegregációtól mentes és inkluzív oktatáshoz és képzéshez való egyenlő hozzáférésthozzáférés, ilyen oktatásban és képzésben való részvétel és annak befejezése, valamint a kulcskompetenciák megszerzése érdekében minden szinten, ideértve a felsőoktatást is [Mód. 396]

3.  koordinációs mechanizmusok az oktatás és képzés valamennyi szintjén, ideértve a felsőoktatást és a nem formális és informális képzésszolgáltatókat is, valamint a feladatok egyértelmű kijelölése a releváns nemzeti és/vagy regionális szervek között [Mód. 397]

4.  rendelkezések a stratégiai szakpolitikai keret nyomon követéséről, értékeléséről és felülvizsgálatáról

5.  az alacsony képzettségűek/végzettségű felnőttekre és a hátrányos társadalmi-gazdasági hátterű személyekre irányuló intézkedések és kompetenciafejlesztési pályák

6.  a tanárok, oktatók és tudományos dolgozók megfelelő támogatását célzó intézkedések a tanulási módszerek, valamint a kulcskompetenciák értékelése és tanúsítása tekintetében

7.  a tanulók és a személyzet mobilitását és az oktatási és képzésszolgáltatók transznacionális együttműködését előmozdító intézkedések, többek között a tanulási eredmények és képesítések elismerése révén

ERFA:

4.3.  a marginalizált közösségek, a nemzetközi védelmet élvező menekültek és migránsok és a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi-gazdasági integrációjának fokozása integrált intézkedések – többek között lakhatás és szociális szolgáltatások – révén [Mód. 398]

ESZA:

4.3.1.  Az aktív befogadás ösztönzése, többek között az esélyegyenlőség és az aktív részvétel előmozdítása, valamint a foglalkoztathatóság javítása érdekében

4.3.1a.   A szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett személyek – ideértve a leginkább rászorulókat és a gyerekeket is – társadalmi integrációjának előmozdítása [Mód. 400]

A társadalmi befogadásra és a szegénység csökkentésére irányuló nemzeti stratégiai szakpolitikai keret

A társadalmi befogadásra és a szegénység csökkentésére irányuló nemzeti stratégiai szakpolitikai keret és cselekvési terv van érvényben, amely tartalmazza az alábbiakat:

1.  a szegénység és a társadalmi kirekesztés – ideértve a gyermekszegénységet, a hajléktalanságot, a térbeli és iskolai szegregációt, az alapvető szolgáltatásokhoz és infrastruktúrához való korlátozott hozzáférést, valamint a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek sajátos igényeit is – tényeken alapuló megállapítása

2.  intézkedések minden szinten a szegregáció megelőzése és kezelése céljából, többek között jövedelemtámogatás, szociális védelem, inkluzív munkaerőpiacok, valamint a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek – ideértve a migránsokat és a menekülteket is – megfelelő és a minőségi szolgáltatások való hozzáférésének biztosítása révén

3.  intézkedések az intézményiről a családi és közösségi alapú ellátásra való áttérés átállás céljából egy nemzeti intézménytelenítési stratégia és cselekvési terv alapján

4.  rendelkezések annak biztosítására, hogy a stratégia kialakítását, végrehajtását, nyomonkövetését és felülvizsgálatát a szociális partnerekkel és érintett civil társadalmi szervezetekkel szoros együttműködésben végezzék [Mód. 401]

ESZA:

4.3.2.  A harmadik országok állampolgárai és a marginalizált közösségek – például a romák – társadalmi-gazdasági integrációjának előmozdítása [Mód. 402]

Nemzeti romaintegrációs stratégia

Nemzeti romaintegrációs stratégiát hajtanak végre, amely magában foglal:

1.  intézkedések a romák integrációjának felgyorsítására, a szegregáció megelőzésére és kiküszöbölésére, figyelembe véve a nemi dimenziót és a fiatal romák helyzetét, valamint kiindulási értékek, mérhető részcélok és célok meghatározása

2.  rendelkezések a romaintegrációs intézkedések nyomon követéséről, értékeléséről és felülvizsgálatáról

3.  rendelkezések a romák befogadásának regionális és helyi szintű általános érvényesítéséről

4.  rendelkezések annak biztosítására, hogy a stratégia kialakítását, végrehajtását, nyomonkövetését és felülvizsgálatát a roma civil társadalommal és az összes egyéb – többek között regionális és helyi szintű – érintett érdekelt féllel szoros együttműködésben végezzék

ERFA:

4.4.  az egészségügyi ellátás egyenlő igénybevétele lehetőségének biztosítása infrastruktúra-fejlesztés révén, ideértve az alapgondozást is

ESZA:

4.3.4.  Minőségi, fenntartható és megfizethető szolgáltatásokhoz való egyenlő és időben történő hozzáférés megerősítése; a szociális védelmi rendszerek korszerűsítése, ideértve a szociális védelemhez való hozzáférés előmozdítását is; az egészségügyi rendszerek elérhetőségének, hatékonyságának és rezilienciájának megerősítése; a tartós ápolás-gondozási szolgáltatásokhoz való hozzáférés megerősítése[Mód. 403]

Az egészségügyre vonatkozó stratégiai szakpolitikai keret

Az egészségügyre vonatkozó nemzeti vagy regionális stratégiai szakpolitikai keret van érvényben, amely a következőket tartalmazza:

1.  az egészségügyi és tartós ápolás-gondozási szükségletek feltérképezése, többek között az egészségügyi alkalmazottak tekintetében, fenntartható és koordinált intézkedések biztosítása céljából

2.  intézkedések az egészségügyi és tartós ápolás-gondozási szolgáltatások hatékonyságának, fenntarthatóságának, elérhetőségének és megfizethetőségének biztosítására, többek között külön hangsúlyt fektetve egészségügyi és tartós ápolási-gondozási rendszerekből kizárt személyekre és a legnehezebben elérhető személyekre

3.  intézkedések közösségi alapú ápolási-gondozási szolgáltatások előmozdítására, ideértve a megelőzést és alapellátást, az otthoni ápolás-gondozást és a közösségi alapú szolgáltatásokat, valamint az intézményiről a családi és közösségi alapú gondozásra való átállást is

3a.   A szociális védelmi rendszerek hatékonyságának, fenntarthatóságának, hozzáférhetőségének és megfizethetőségének biztosítására irányuló intézkedések [Mód. 404]

V. MELLÉKLET

Minta az ERFA-ból („Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés), az ESZA+-ból, a Kohéziós Alapból és az ETHA-ból támogatott programokhoz – 16. cikk (3) bekezdés

CCI

 

Cím angolul

[255 karakter(58)]

Cím az ország nyelvén (nyelvein)

[255]

Verzió

 

Első év

[4]

Utolsó év

[4]

Támogathatóság kezdete

 

Támogathatóság vége

 

Bizottsági határozat száma

 

Bizottsági határozat kelte

 

Tagállami módosító határozat száma

 

Tagállami módosító határozat hatálybalépésének dátuma

 

Nem jelentős átcsoportosítás (19. cikk (5) bekezdés)

igen/nem

A program által lefedett NUTS-régiók (nem alkalmazandó az ETHA-ra)

 

Érintett alap

[ ] ERFA

[ ] Kohéziós Alap

[ ] ESZA+

[ ] ETHA

1.  Programstratégia: fő kihívások és szakpolitikai válaszok

Hivatkozás: 17. cikk (3) bekezdés a) pont i–vii. alpont és 17. cikk (3) bekezdés b) pont

Szövegmező [30 000]

A „Munkahelyteremtés és növekedés” célkitűzésre vonatkozóan:

1. TÁBLÁZAT

Szakpolitikai célkitűzés

Egyedi célkitűzés vagy egyedi prioritás*

Indokolás (összefoglalás)

 

 

[2000 egyedi célkitűzésenként vagy egyedi prioritásonként]

*Az ESZA+ rendelet szerinti célzott prioritások

Az ETHA esetében:

1A. TÁBLÁZAT

Szakpolitikai célkitűzés

Prioritás

GYELV elemzés (minden egyes prioritásra)

Indokolás (összefoglalás)

 

 

Erősségek

[prioritásonként 10 000]

[prioritásonként 20 000]

Hiányosságok

[prioritásonként 10 000]

Lehetőségek

[prioritásonként 10 000]

Veszélyek

[prioritásonként 10 000]

A szükségletek azonosítása a GYELV elemzés alapján és figyelembe véve az ETHA rendelet 6. cikkének (6) bekezdésében meghatározott elemeket

[prioritásonként 10 000]

2.  A technikai segítségnyújtástól eltérő prioritások

Hivatkozás: 17. cikk (2) bekezdés és 17. cikk (3) bekezdés c) pont

1 T. TÁBLÁZAT: Programstruktúra*

Azonosító

Cím [300]

Technikai segítségnyújtás

A kiszámítás alapja

Alap

A támogatott régió kategóriája

Kiválasztott egyedi célkitűzés

1

1. prioritás

Nem

 

ERFA

Több

1. egyedi célkitűzés

Átmeneti

Kevésbé fejlett

2. egyedi célkitűzés

Legkülső és ritkán lakott

Több

3. egyedi célkitűzés

2

2. prioritás

Nem

 

ESZA+

Több

4. egyedi célkitűzés

Átmeneti

Kevésbé fejlett

5. egyedi célkitűzés

Legkülső

3

3. prioritás

Nem

 

KA

n.a.

 

3

Elsőbbségi technikai segítségnyújtás

igen

 

 

 

n.a.

..

Az ifjúsági foglalkoztatásra vonatkozó egyedi prioritás

Nem

 

ESZA+

 

 

..

A gyermekekkel kapcsolatos garanciára vonatkozó egyedi prioritás

Nem

 

ESZA+

 

 

..

Az országspecifikus ajánlásokra vonatkozó egyedi prioritás

Nem

 

ESZA+

 

 

..

Innovatív fellépésekre vonatkozó egyedi prioritás

Nem

 

ESZA+

 

8. egyedi célkitűzés

 

Az anyagi nélkülözésre vonatkozó egyedi prioritás

Nem

 

ESZA+

 

9. egyedi célkitűzés

* Az e táblázatban szereplő információk technikai inputként szolgálnak a mintában szereplő többi mező és táblázat előre kitöltéséhez az elektronikus változatban. Nem alkalmazandó az ETHA-ra. [Mód. 405]

2.1.  A prioritás címe [300] (minden prioritás esetében ismétlendő)

[ ] Ez olyan prioritás, amely releváns országspecifikus ajánlást céloz

[ ] Ez olyan prioritás, amely az ifjúsági foglalkoztatást célozza

[ ] Ez olyan prioritás, amely a gyermekekkel kapcsolatos garanciát célozza

[ ] Ez olyan prioritás, amely innovatív fellépéseket céloz

[ ] Ez olyan prioritás, amely az anyagi nélkülözést célozza**

*Az ESZA+ prioritásokra alkalmazandó táblázat.

** jelölés esetén lépjen a 2.1.2. szakaszhoz [Mód. 406]

2.1.1.  Egyedi célkitűzés(59) („Munkahelyteremtés és növekedés” célkitűzés) vagy támogatási terület (ETHA) – (minden kiválasztott egyedi célkitűzés esetében ismétlendő a technikai segítségnyújtásra vonatkozó prioritások kivételével) [Mód. 407]

2.1.1.1.  Az alapok beavatkozásai

Hivatkozás: 17. cikk (3) bekezdés d) pont i., iii., iv., v. és vi. alpont

A kapcsolódó fellépéstípusok – 17. cikk (3) bekezdés d) pont i. alpont

Szövegmező [8 000]

A tervezett stratégiai jelentőségű műveletek listája – 17. cikk (3) bekezdés d) pont i. alpont:

Szövegmező [2 000]

A fő célcsoportok – 17. cikk (3) bekezdés d) pont iii. alpont:

Szövegmező [1 000]

Egyedi célzott területek, ideértve a területi eszközök tervezett felhasználását is – 17. cikk (3) bekezdés d) pont iv. alpont:

Szövegmező [2 000]

Régióközi és transznacionális fellépések – 17. cikk (3) bekezdés d) pont v. alpont

Szövegmező [2 000]

A finanszírozási eszközök tervezett felhasználása – 17. cikk (3) bekezdés d) pont vi. alpont

Szövegmező [1 000]

2.1.1.2.  Mutatók(60) [Mód. 408]

Hivatkozás: 17. cikk (3) bekezdés d) pont ii. alpont

2. TÁBLÁZAT: Teljesítménymutatók

Prioritás

Egyedi célkitűzés („Munkahelyteremtés és növekedés” célkitűzés) vagy támogatási terület (ETHA)

Alap

Régiókategória

Azonosító [5]

Mutató [255]

Mérési egység

Részcél (2024)

Cél (2029)

3. TÁBLÁZAT: Eredménymutatók

Prioritás

Egyedi célkitűzés („Munkahelyteremtés és növekedés” célkitűzés) vagy támogatási terület (ETHA)

Alap

Régiókategória

Azonosító [5]

Mutató [255]

Mérési egység

Alapvonal vagy referenciaérték

Tárgyév

Cél (2029)

Adatforrás [200]

Megjegyzések [200]

2.1.1.3.  A program (uniós) forrásainak indikatív bontása beavatkozástípus(61) szerint (nem alkalmazandó az ETHA-ra) [Mód. 409]

Hivatkozás: 17. cikk (3) bekezdés d) pont vii. alpont

4. TÁBLÁZAT: 1. dimenzió – beavatkozási terület

Prioritásszám

Alap

Régiókategória

Egyedi célkitűzés

Kód

Összeg (euró)

5. TÁBLÁZAT: 2. dimenzió – finanszírozási forma

Prioritásszám

Alap

Régiókategória

Egyedi célkitűzés

Kód

Összeg (euró)

6. TÁBLÁZAT: 3. dimenzió – területi végrehajtási mechanizmus és területi hangsúly

Prioritásszám

Alap

Régiókategória

Egyedi célkitűzés

Kód

Összeg (euró)

7. TÁBLÁZAT: 6. dimenzió – ESZA+ másodlagos témák

Prioritásszám

Alap

Régiókategória

Egyedi célkitűzés

Kód

Összeg (euró)

2.1.2.  Egyedi célkitűzés az anyagi nélkülözés kezelése céljából

Hivatkozás: A CPR 17. cikkének (3) bekezdése

Támogatástípusok

Szövegmező (2 000 karakter)

Fő célcsoportok

Szövegmező (2 000 karakter)

A nemzeti vagy regionális támogatási program leírása

Szövegmező (2 000 karakter)

A műveletek kiválasztására vonatkozó kritériumok(62) [Mód. 410]

Szövegmező (4 000 karakter)

2.T. Technikai segítségnyújtási prioritás

Hivatkozás: A CPR 17. cikke (3) bekezdésnek e) pontja; A CPR 29. cikke, 30. cikke, 31. cikke és 89. cikke

Az átalányalapú kifizetések szerinti technikai segítségnyújtás leírása – 30. cikk

Szövegmező [5 000]

A költségfüggetlen kifizetések szerinti technikai segítségnyújtás leírása – 31. cikk

Szövegmező [3 000]

8. TÁBLÁZAT: 1. dimenzió – beavatkozási terület

Prioritásszám

Alap

Régiókategória

Kód

Összeg (euró)

9. TÁBLÁZAT: 5. dimenzió – ESZA+ másodlagos témák

Prioritásszám

Alap

Régiókategória

Kód

Összeg (euró)

3.  Pénzügyi terv

Hivatkozás: A CPR 17. cikke (3) bekezdése f) pontjának i–iii. alpontja, 106. cikkének (1)–(3) bekezdése, 10. cikke; 21. cikke

3.A. Átcsoportosítások és hozzájárulások(63)

Hivatkozás: A CPR 10. és 21. cikke

[ ] A CPR 10. cikkével (hozzájárulás az InvestEU-hoz) kapcsolatos programmódosítás

[ ] A CPR 21. cikkével (átcsoportosítások a közös irányítás alá vont alapok közötti, közvetett vagy közvetlen irányítás alapján kezelt eszközökbe) kapcsolatos programmódosítás)

15. TÁBLÁZAT: Hozzájárulások az InvestEU-hoz*

 

Régiókategória

1. ablak

2. ablak

3. ablak

4. ablak

5. ablak

Összeg

 

 

(a)

(b)

(c)

(d)

(e)

(f)=(a)+(b)+(c)+(d)+(e))

ERFA

Fejlettebb

 

 

 

 

 

 

Kevésbé fejlett

 

 

 

 

 

 

Átmeneti

 

 

 

 

 

 

Legkülső és ritkán lakott északi régiók

 

 

 

 

 

 

ESZA+

Fejlettebb

 

 

 

 

 

 

Kevésbé fejlett

 

 

 

 

 

 

Átmeneti

 

 

 

 

 

 

Legkülső

 

 

 

 

 

 

KA

 

 

 

 

 

 

 

ETHA

 

 

 

 

 

 

 

Összesen

 

 

 

 

 

 

 

*A programozási időszak alatti összes hozzájárulásra vonatkozó kumulatív összegek.

16. TÁBLÁZAT: Átcsoportosítások a közvetett vagy közvetlen irányítás alapján kezelt eszközökbe*

Alap

Régiókategória

1. eszköz

2. eszköz

3. eszköz

4. eszköz

5. eszköz

Átcsoportosítás összege

 

 

(a)

(b)

(c)

(d)

(e)

(f)=(a)+(b)+(c)+(d)+(e)

ERFA

Fejlettebb

 

 

 

 

 

 

Átmeneti

 

 

 

 

 

 

Kevésbé fejlett

 

 

 

 

 

 

Legkülső és ritkán lakott északi régiók

 

 

 

 

 

 

ESZA+

Fejlettebb

 

 

 

 

 

 

Átmeneti

 

 

 

 

 

 

Kevésbé fejlett

 

 

 

 

 

 

Legkülső

 

 

 

 

 

 

KA

 

 

 

 

 

 

 

ETHA

 

 

 

 

 

 

 

Összesen

 

 

 

 

 

 

 

*A programozási időszak alatti összes átcsoportosításra vonatkozó kumulatív összegek. [Mód. 411]

17. TÁBLÁZAT: Átcsoportosítások a megosztott irányítás alapján kezelt alapok között*

 

ERFA

ESZA+

KA

ETHA

MMA

BBA

HAVE

Összesen

Fejlettebb

Átmeneti

Kevésbé fejlett

Legkülső és ritkán lakott északi régiók

Fejlettebb

Átmeneti

Kevésbé fejlett

Legkülső

ERFA

Fejlettebb

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Átmeneti

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kevésbé fejlett

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Legkülső és ritkán lakott északi régiók

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ESZA+

Fejlettebb

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Átmeneti

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kevésbé fejlett

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Legkülső

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

KA

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ETHA

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Összesen

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

*A programozási időszak alatti összes átcsoportosításra vonatkozó kumulatív összegek.

3.1.  Pénzügyi előirányzatok éves bontásban

Hivatkozás: 17. cikk (3) bekezdés f) pont v. alpont

10. TÁBLÁZAT: Pénzügyi előirányzatok éves bontásban

Alap

Régiókategória

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

Összesen

ERFA

Kevésbé fejlett

 

 

 

 

 

 

 

 

Fejlettebb

 

 

 

 

 

 

 

 

Átmeneti

 

 

 

 

 

 

 

 

Legkülső és ritkán lakott északi régiók

 

 

 

 

 

 

 

 

Összesen

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ESZA+

Kevésbé fejlett

 

 

 

 

 

 

 

 

Fejlettebb

 

 

 

 

 

 

 

 

Átmeneti

 

 

 

 

 

 

 

 

Legkülső

 

 

 

 

 

 

 

 

Összesen

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kohéziós Alap

n.a.

 

 

 

 

 

 

 

 

ETHA

n.a.

 

 

 

 

 

 

 

 

Összesen

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3.2.  Összes pénzügyi előirányzat alaponként és nemzeti társfinanszírozás(64) [Mód. 412]

Hivatkozás: 17. cikk (3) bekezdés f) pont ii. alpont, 17. cikk (6) bekezdés

A „Munkahelyteremtés és növekedés” célkitűzésre vonatkozóan:

11. TÁBLÁZAT: Összes pénzügyi előirányzat alaponként és nemzeti társfinanszírozás

Szakpolitikai célkitűzés

száma vagy technikai segítségnyújtás

Prioritás

Az uniós támogatás (teljes vagy közpénzből nyújtott) kiszámításának alapja

Alap

Régiókategória*

EU-hozzájárulás

Nemzeti hozzájárulás

A nemzeti hozzájárulás indikatív bontása

Összesen

Társfinanszírozási arány

közkiadás

magán

 

 

 

 

(a)

(b)=(c)+(d)

(c)

(d)

(e)=(a)+(b)**

(f)=(a)/(e)**

 

1. prioritás

P/T

ERFA

Kevésbé fejlett

 

 

 

 

 

 

Fejlettebb

 

 

 

 

 

 

Átmeneti

 

 

 

 

 

 

A legkülső régiók és az északi ritkán lakott régiók számára nyújtott külön juttatás

 

 

 

 

 

 

 

2. prioritás

 

ESZA+

Kevésbé fejlett

 

 

 

 

 

 

Fejlettebb

 

 

 

 

 

 

Átmeneti

 

 

 

 

 

 

Legkülső

 

 

 

 

 

 

 

3. prioritás

 

KA

 

 

 

 

 

 

 

Technikai segítségnyújtás

Technikai segítségnyújtás a CRR 29. cikke

 

ERFA vagy ESZA+ vagy KA

 

 

 

 

 

 

 

 

Technikai segítségnyújtás a CRR 30. cikke

 

ERFA vagy ESZA+ vagy KA

 

 

 

 

 

 

 

Összes ERFA

 

 

Fejlettebb

 

 

 

 

 

 

 

 

Átmeneti

 

 

 

 

 

 

 

 

Kevésbé fejlett

 

 

 

 

 

 

 

 

A legkülső régiók és az északi ritkán lakott régiók számára nyújtott külön juttatás

 

 

 

 

 

 

Összes ESZA+

 

 

Fejlettebb

 

 

 

 

 

 

 

 

Átmeneti

 

 

 

 

 

 

 

 

Kevésbé fejlett

 

 

 

 

 

 

 

 

Legkülső

 

 

 

 

 

 

Összes KA

 

n.a.

 

 

 

 

 

 

 

Mindösszesen

 

 

 

 

 

 

 

 

 

* Az ERFA esetében: kevésbé fejlett, átmeneti, fejlettebb, valamint adott esetben a legkülső régiók és az északi ritkán lakott régiók számára nyújtott külön juttatás. Az ESZA+ esetében: kevésbé fejlett, átmeneti, fejlettebb, valamint adott esetben a legkülső régiók számára nyújtott külön juttatás. A KA esetében: nem alkalmazandó A technikai segítségnyújtást illetően, a regiókategóriák alkalmazása az alap kiválasztásától függ.

** Adott esetben valamennyi régiókategória esetében

Az ETHA esetében:

Hivatkozás: 17. cikk (3) bekezdése f) pontjának iii. alpontja

11 A. TÁBLÁZAT

Prioritás

A támogatási terület típusa (az ETHA rendeletben meghatározott nómenklatúra)

Az uniós támogatás

kiszámításának alapja

EU-hozzájárulás

Nemzeti közpénzből nyújtott

Összesen

Társfinanszírozási arány

1. prioritás

1.1.

közkiadás

 

 

 

 

1.2.

közkiadás

 

 

 

 

1.3.

közkiadás

 

 

 

 

1.4.

közkiadás

 

 

 

 

1.5.

közkiadás

 

 

 

 

2. prioritás

2.1.

közkiadás

 

 

 

 

3. prioritás

3.1.

közkiadás

 

 

 

 

4. prioritás

4.1.

közkiadás

 

 

 

 

Technikai segítségnyújtás

5.1.

közkiadás

 

 

 

 

4.  Előfeltételek

Hivatkozás: 19. cikk (3) bekezdésének h) pontja

12. TÁBLÁZAT: Előfeltételek

Előfeltételek

Alap

Egyedi célkitűzés

(nem alkalmazandó az ETHA-ra)

Az előfeltételek teljesítése

Kritériumok

A kritériumok teljesítése

Hivatkozás a releváns dokumentumokra

Indokolás

 

 

 

Igen/Nem

1. kritérium

Igen/Nem

[500]

[1 000]

 

 

 

 

2. kritérium

Igen/Nem

 

 

5.  Programhatóságok

Hivatkozás: A CPR 17. cikke (3) bekezdésének j) pontja, 65. és 78. cikke

13. TÁBLÁZAT: Programhatóságok

Programhatóságok

Az intézmény neve [500]

Elérhetőségek [200]

E-mail [200]

Irányító hatóság

 

 

 

Ellenőrző hatóság

 

 

 

Az a szerv, amely számára a Bizottság kifizetéseket teljesít

 

 

 

6.  Partnerség

Hivatkozás: 17. cikk (3) bekezdésének g) pontja

Szövegmező [10 000]

7.  Kommunikáció és a támogatások láthatósága

Hivatkozás: A CPR 17. cikke (3) bekezdésének i) pontja és 42. cikkének (2) bekezdése

Szövegmező [4 500]

8.  Egységköltségek, egyösszegű átalányok, átalányfinanszírozás és költségfüggetlen finanszírozás alkalmazása

Hivatkozás: A CPR 88. és 89. cikke

14. TÁBLÁZAT: Egységköltségek, egyösszegű átalányok, átalányfinanszírozás és költségfüggetlen finanszírozás alkalmazása

A [88]. és a [89]. cikk alkalmazásának feltüntetése:*

Prioritásszám

Alap

Egyedi célkitűzés („Munkahelyteremtés és növekedés” célkitűzés) vagy támogatási terület (ETHA)

Az elszámolható kiadások egységköltségeken, egyösszegű átalányokon és átalányfinanszírozáson alapuló megtérítésének alkalmazása a CPR 88. cikke szerinti prioritás alapján

1. prioritás

ERFA

1. egyedi célkitűzés

2. egyedi célkitűzés

2. prioritás

ESZA+

3. egyedi célkitűzés

4. egyedi célkitűzés

3. prioritás

KA

5. egyedi célkitűzés

6. egyedi célkitűzés

Költségfüggetlen finanszírozás alkalmazása a CPR 89. cikke alapján

1. prioritás

ERFA

7. egyedi célkitűzés

8. egyedi célkitűzés

2. prioritás

ESZA+

9. egyedi célkitűzés

10. egyedi célkitűzés

3. prioritás

KA

11. egyedi célkitűzés

12. egyedi célkitűzés

* Teljes körű tájékoztatás a CPR-hoz mellékelt minták szerint.

FÜGGELÉKEK

—  Az elszámolható kiadások egységköltségeken, egyösszegű átalányokon és átalányfinanszírozáson alapuló megtérítése (a CPR 88. cikke)

—  Költségfüggetlen finanszírozás (a CPR 89. cikke)

—  A kisüzemi és part menti halászatra vonatkozó ETHA cselekvési terv

—  Az egyes legkülső régiókat célzó ETHA cselekvési terv

1. függelék: Az elszámolható kiadások Bizottság által a tagállamnak történő megtérítése egységköltségek, egyösszegű átalányok és átalányfinanszírozás alapján

Minta az adatok Bizottság általi megvizsgálás céljára történő benyújtásához

(88. cikk)

A javaslat benyújtásának időpontja

 

Jelenlegi változat

 

A.   A fő elemek összefoglalása

Prioritás

Alap

Egyedi célkitűzés („Munkahelyteremtés és növekedés” célkitűzés) vagy támogatási terület (ETHA)

Régiókategória

A prioritáson belüli teljes pénzügyi előirányzat azon becsült százalékaránya, amelyre az egyszerűsített költségelszámolási módszert alkalmazni fogják (becslés)

Művelettípus(ok)

A kapcsolódó mutató neve(i)

Mérési egység

Az egyszerűsített költségelszámolási módszer típusa (átalányalapú egységköltségek, egyösszegű átalányok vagy átalányfinanszírozás)

Kapcsolódó átalányalapú egységköltségek, egyösszegű átalányok vagy átalányfinanszírozás

(nemzeti valutában)

 

 

 

 

 

Kód

Leírás

Kód

Leírás

 

 

 

B.  Részletek művelettípusok szerint (minden művelettípus tekintetében kitöltendő)

Kapott-e az irányító hatóság külső vállalattól támogatást az alábbi egyszerűsített költségek összeállításához?

Ha igen, kérjük, adja meg, mely külső vállalattól: Igen/Nem – A külső vállalat neve

Művelettípusok:

1.1.  A művelettípus leírása

 

1.2.  Egyedi célkitűzés („Munkahelyteremtés és növekedés” célkitűzés) vagy támogatási terület (ETHA)

 

1.3.  Mutató neve(65)

 

1.4.  A mutató mérési egysége

 

1.5.  Az átalányalapú egységköltség vagy az egyösszegű átalány leírása

 

1.6.  Összeg

 

1.7.  Az átalányalapú egységköltség, egyösszegű átalány vagy átalányfinanszírozás leírása

 

1.8.  Lefedik-e e költségkategóriák a műveletre vonatkozó összes elszámolható kiadást? (I/N)

 

1.9.  Kiigazítási módszer

 

1.10.  A mérési egység elérésének ellenőrzése

–  írja le, hogy milyen dokumentum(ok) alapján fogják ellenőrizni a mérési egység elérését

–  írja le, hogy ki és mit fog ellenőrizni az irányítási ellenőrzés alkalmával (ideértve a helyszíni ellenőrzéseket is).

–  milyen rendelkezéseket alkalmaznak a leírt adatok/dokumentumok összegyűjtésére és tárolására?

 

1.11.  A mutatóval kapcsolatban esetlegesen a kívánttal ellentétes hatást kiváltó ösztönzők vagy problémák, ezek mérséklésének lehetséges módjai, a kockázat becsült mértéke

 

1.12.  A várt visszatérítendő teljes összeg (nemzeti és uniós)

 

C.  Az elszámolható kiadások átalányalapú egységköltségeken, egyösszegű átalányokon vagy átalányfinanszírozáson alapuló megtérítése

1.   Az átalányalapú egységköltségek, egyösszegű átalányok és átalányfinanszírozás kiszámításához használt adatforrások (ki állította elő, gyűjtötte össze és rögzítette az adatokat; hol tárolják az adatokat; határidők; hitelesítés stb.).

2.   Ismertesse, hogy a javasolt módszer és számítási mód miért releváns a művelettípus tekintetében:

3.   Ismertesse, hogyan végezték el a számításokat, ideértve különösen a minőség vagy a mennyiségek tekintetében alapul vett feltételezéseket. E melléklethez adott esetben statisztikai bizonyítékokat és teljesítménymutatókat kell felhasználni és csatolni, a Bizottság által használható formátumban.

4.   Kérjük, ismertesse, hogyan biztosította, hogy az átalányalapú egységköltség, egyösszegű átalány vagy átalányfinanszírozás kiszámításához csak elszámolható kiadást vegyenek figyelembe.

5.  A számítási módszer, az összegek, valamint az adatok ellenőrzésének, minőségének, gyűjtésének és tárolásának biztosítását célzó rendelkezések értékelése az ellenőrző hatóság(ok) által:

2. függelék: Költségfüggetlen finanszírozás

Minta az adatok Bizottság általi megvizsgálás céljára történő benyújtásához

(89. cikk)

A javaslat benyújtásának időpontja

 

Jelenlegi változat

 

A.   A fő elemek összefoglalása

Prioritás

Alap

Egyedi célkitűzés („Munkahelyteremtés és növekedés” célkitűzés) vagy támogatási terület (ETHA)

Régiókategória

A költségfüggetlen finanszírozás által lefedett összeg

Művelettípus(ok)

Teljesítendő feltételek / elérendő eredmények

A vonatkozó mutató neve(i)

A mutató mérési egysége

 

 

 

 

 

 

 

Kód

Leírás

 

A lefedett teljes összeg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

B.  Részletek művelettípusok szerint (minden művelettípus tekintetében kitöltendő)

Művelettípusok:

1.1.  A művelettípus leírása

 

1.2.  Prioritás / egyedi célkitűzés („Munkahelyteremtés és növekedés” célkitűzés) vagy támogatási terület (ETHA)

 

1.3.  Teljesítendő feltételek / elérendő eredmények

 

1.4.  A feltételek teljesítésének vagy eredmények elérésének határideje

 

1.5.  Az eredményekre vonatkozó mutatók meghatározása

 

1.6.  Az eredményekre vonatkozó mutatók mértési egysége

 

1.7.  A Bizottság általi visszafizetést kiváltó köztes teljesítések (ha vannak), a visszafizetések ütemezésével

Köztes teljesítések

Dátum

Összegek

1.8.  Teljes összeg (uniós és nemzeti finanszírozással)

 

1.9.  Kiigazítási módszer

 

1.10.  Az eredmény elérésének vagy a feltétel teljesítésének (és adott esetben a köztes teljesítések) ellenőrzése

–  írja le, hogy milyen dokumentum(ok) alapján ellenőrzik az eredmény elérését vagy feltétel betartását

–  írja le, hogy ki és mit fog ellenőrizni az irányítási ellenőrzés alkalmával (ideértve a helyszíni ellenőrzéseket is).

–  írja le, milyen rendelkezéseket alkalmaznak az adatok/dokumentumok összegyűjtésére és tárolására?

 

1.11.  Az ellenőrzési nyomvonal biztosítására szolgáló intézkedések

Kérjük, sorolja fel a fenti intézkedésekért felelős testülete(ke)t.

 

3. függelék: A kisüzemi és part menti halászatra vonatkozó ETHA cselekvési terv

Minta az adatok Bizottság általi megvizsgálás céljára történő benyújtásához

A javaslat benyújtásának időpontja

 

Jelenlegi változat

 

1.  A kisüzemi part menti flották leírása

Szövegmező [5 000]

2.  A nyereséges és fenntartható kisüzemi és part menti halászat fejlesztésére vonatkozó stratégia általános leírása

Szövegmező [5 000]és az átfogó ETHA költségvetési juttatás indikatív összege

3.  A nyereséges és fenntartható kisüzemi és part menti halászat fejlesztésére vonatkozó stratégia egyedi fellépéseinek leírása

A fő fellépések leírása

Az ETHA költségvetési juttatás indikatív összege (EUR)

A halászati kapacitás kiigazítása és kezelése

Szövegmező [10 000]

 

Fenntartható, az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens és karbonszegény, a környezetet minimálisan károsító halászati gyakorlatok előmozdítása Szövegmező [10 000]

 

Az ágazat értékláncának megerősítése és marketingstratégiák előmozdítása

Szövegmező [10 000]

 

Készségek, ismeretek, innováció és kapacitásépítés előmozdítása

Szövegmező [10 000]

 

Egészségügyi, biztonsági és munkakörülmények előmozdítása a halászhajók fedélzetén

Szövegmező [10 000]

 

Fokozott megfelelés az adatgyűjtési, nyomonkövethetőségi, monitoring, ellenőrzési és felügyeleti követelményeknek

Szövegmező [10 000]

 

Kisüzemi vállalkozók bevonása a tengeri terület – ideértve a védett tengeri területeket és a Natura 2000 hálózatot is – részvételen alapuló irányításába

Szövegmező [10 000]

 

A tevékenységek diverzifikálása a tágabb értelemben vett fenntartható kék gazdaságban

Szövegmező [10 000]

 

A kisüzemi vállalkozók kollektív szerveződése és részvétele a döntéshozatali és tanácsadási folyamatokban

Szövegmező [10 000]

 

4.  Adott esetben a FAO fenntartható kisüzemi halászat biztosítására vonatkozó önkéntes irányelveinek végrehajtása

Szövegmező [10 000]

5.  Adott esetben a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság kisüzemi halászatra vonatkozó regionális cselekvési tervének végrehajtása

Szövegmező [10 000]

6.  Mutatók

1. TÁBLÁZAT: Teljesítménymutatók

A teljesítménymutató megnevezése

Mérési egység

Részcél (2024)

Cél (2029)

2. TÁBLÁZAT: Eredménymutatók

Az eredménymutató megnevezése

Mérési egység

Alapérték

Tárgyév

Cél (2029)

4. függelék: Az egyes legkülső régiókat célzó ETHA cselekvési terv

Minta az adatok Bizottság általi megvizsgálás céljára történő benyújtásához

A javaslat benyújtásának időpontja

 

Jelenlegi változat

 

1.  A halászati erőforrások fenntartható kiaknázására és a fenntartható kék gazdaság fejlesztésére vonatkozó stratégia leírása

Szövegmező [30 000]

2.  A legfontosabb tervezett fellépések és kapcsolódó finanszírozási eszközök leírása

A fő fellépések leírása

Az ETHA-támogatás összege (EUR)

Strukturális támogatás az ETHA keretében a halászati és akvakultúra-ágazat számára

Szövegmező [10 000]

 

Ellentételezés az ETHA 21. cikke alapján felmerülő többletköltségekre

Szövegmező [10 000]

 

A fenntartható kék gazdaságba irányuló, a fenntartható part menti fejlődés eléréséhez szükséges beruházások

Szövegmező [10 000]

 

3.  Az uniós finanszírozás más forrásaival való szinergiák leírása

Szövegmező [10 000]

4.  A kisüzemi part menti halászatra vonatkozó cselekvési tervvel való szinergiák leírása

Szövegmező [10 000]

VI. MELLÉKLET

Programminta az MMA-hoz, a BBA-hoz és a HAVE-hez – 16. cikk (3) bekezdés

CCI-szám

 

Cím angolul

[255 karakter(66)]

Cím az ország nyelvén

[255]

Verzió

 

Első év

[4]

Utolsó év

[4]

Támogathatóság kezdete

 

Támogathatóság vége

 

Bizottsági határozat száma

 

Bizottsági határozat kelte

 

Tagállami módosító határozat száma

 

Tagállami módosító határozat hatálybalépésének dátuma

 

1.  Programstratégia: fő kihívások és szakpolitikai válaszok

Hivatkozás: 17. cikk (3) bekezdés a) pont i–v. és vii. alpont és 17. cikk (3) bekezdés b) pont

E szakasz kifejti, hogy a program hogyan fogja kezelni a partnerségi megállapodásban azonosított fő kihívásokat, és összefoglalja a helyi, regionális és nemzeti igények és/vagy stratégiák alapján azonosított helyi, regionális és nemzeti szintű kihívásokat. Áttekintést nyújt a vonatkozó uniós vívmányok végrehajtásának helyzetéről és az uniós cselekvési tervek tekintetében elért eredményekről, valamint leírja, hogy az alap hogyan fogja támogatni azok fejlesztését a programozási időszak során.

Szövegmező [15 000]

2.  Egyedi célkitűzések (minden kiválasztott egyedi célkitűzés esetében megismétlendő a technikai segítségnyújtásra vonatkozó prioritások kivételével)

Hivatkozás: 17. cikk (2) bekezdés és 17. cikk (4) bekezdés

2.1.  Az egyedi célkitűzés címe [300]

2.1.1.  Az egyedi célkitűzés leírása

E szakasz minden egyes egyedi célkitűzés tekintetében ismerteti a kezdeti helyzetet, a fő kihívásokat, és javaslatot tesz az alap által támogatandó válaszintézkedésekre. Leírja, hogy mely operatív célkitűzéseket kezelik az alap segítségével; megadja az MMA-rendelet, a BBA-rendelet vagy a HAVE-rendelet 3. és 4. cikkének hatálya alá tartozó fellépések indikatív listáját.

Különösen: A működési támogatás tekintetében indokolást nyújt a BBA-rendelet 17. cikkének, a HAVE-rendelet 17. és 18. cikkének vagy a MMA-rendelet 20. cikkének megfelelően. Tartalmazza a kedvezményezettek indikatív felsorolását jogszabályi kötelezettségeikkel együtt, támogatandó fő feladataikat, továbbá az egyes kedvezményezettek és feladatok kapcsán támogatandó alkalmazottak indikatív számát. A BBA esetében a működési támogatást a minta 4. pontja ismerteti.

Az egyedi fellépések esetében leírja, hogy hogyan fogják végrehajtani a fellépést, és tartalmazza az elkülönített összeg indokolását. Továbbá, a közös egyedi fellépések esetében a vezető tagállam felsorolja a részt vevő tagállamokat sorolja fel, ideértve szerepüket is, és adott esetben pénzügyi hozzájárulásukat.

A sürgősségi segélyek esetében leírja, hogy a fellépést miként fogják végrehajtani, és indokolja az allokáció összegét.

A finanszírozási eszközök tervezett felhasználása, adott esetben.

Csak MMA: az áttelepítést és szolidaritást külön kell feltüntetni.

Szövegmező (16 000 karakter)

2.1.2.  Mutatók

1. TÁBLÁZAT: Teljesítménymutatók

Egyedi célkitűzés

Azonosító [5]

Mutató [255]

Mérési egység

Részcél (2024)

Cél (2029)

2. TÁBLÁZAT: Eredménymutatók

Egyedi célkitűzés

Azonosító [5]

Mutató [255]

Mérési egység

Alapvonal vagy referenciaérték

Tárgyév

Cél (2029)

Adatforrás [200]

Megjegyzések [200]

2.1.3.  A program (uniós) forrásainak indikatív bontása a beavatkozás típusa szerint

Hivatkozás: A HAVE-rendelet 17. cikkének (5) bekezdése és 10. cikkének (16) bekezdése vagy a BBA-rendelet 10. cikkének (9) bekezdése vagy az MMA-rendelet 10. cikkének (8) bekezdése

3. TÁBLÁZAT

Egyedi célkitűzés

A beavatkozás típusa

Kód

Indikatív összeg (EUR)

1.1.  Működési támogatás (csak BBA)

Ez a szakasz csak a Belső Biztonsági Alapból (BBA) támogatásban részesülő programokra alkalmazandó, és a BBA-rendelet 17. cikkével összhangban indokolást tartalmaz az alap felhasználására vonatkozóan. Tartalmazza a kedvezményezettek indikatív felsorolását jogszabályi kötelezettségeikkel együtt, támogatandó fő feladataikat, továbbá az egyes kedvezményezettek és feladatok kapcsán támogatandó alkalmazottak indikatív számát. Lásd még a fenti 2.1.1. pontot.

Szövegmező [5 000]

4. TÁBLÁZAT

A beavatkozás típusa

Kód

Indikatív összeg (EUR)

1.2.  Technikai segítségnyújtás

Hivatkozás: 17. cikk (3) bekezdés e) pont; a CRR 30. cikke; a CRR 31. cikke; a CRR 89. cikke;

Szövegmező [5 000] (Technikai segítségnyújtás átalánykifizetések szerint)

Szövegmező [3 000] (Technikai segítségnyújtás költségfüggetlen kifizetések szerint)

5. TÁBLÁZAT

A beavatkozás típusa

Kód

Indikatív összeg (EUR)

3.  Pénzügyi terv

Hivatkozás: 17. cikk (3) bekezdés f) pont

3.1.  Pénzügyi előirányzatok éves bontásban

6. TÁBLÁZAT

Alap

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

Összesen

3.2.  Az alapból juttatott teljes pénzügyi előirányzatok és nemzeti társfinanszírozás

Hivatkozás: 17. cikk (3) bekezdés f) pont iv. alpont

7. TÁBLÁZAT

Egyedi célkitűzés

A fellépés típusa

Az uniós támogatás (teljes vagy közpénzből nyújtott) kiszámításának alapja

Uniós hozzájárulás (a)

Nemzeti hozzájárulás (b)=(c)+(d)

A nemzeti hozzájárulás indikatív bontása

Összesen

(e)=(a)+(b)

Társfinanszírozási arány (f)=(a)/(e)

közkiadás (c)

magán (d)

1. egyedi célkitűzés

1. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (1) bekezdésére]

 

 

 

 

 

 

 

 

2. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (2) bekezdésére]

 

 

 

 

 

 

 

 

3. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (3) és (4) bekezdésére]

 

 

 

 

 

 

 

 

4. sz. fellépéstípus [hivatkozás a MMA-rendelet 14. és 15. cikkére]

 

 

 

 

 

 

 

Az 1. egyedi célkitűzés összesen

 

 

 

 

 

 

 

 

2. egyedi célkitűzés

1. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (1) bekezdésére]

 

 

 

 

 

 

 

 

2. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (2) bekezdésére]

 

 

 

 

 

 

 

 

3. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (3) és (4) bekezdésére]

 

 

 

 

 

 

 

Az 2. egyedi célkitűzés összesen

 

 

 

 

 

 

 

 

3. egyedi célkitűzés

1. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (1) bekezdésére]

 

 

 

 

 

 

 

 

2. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (2) bekezdésére]

 

 

 

 

 

 

 

 

3. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (3) és (4) bekezdésére]

 

 

 

 

 

 

 

Az 3. egyedi célkitűzés összesen

 

 

 

 

 

 

 

 

technikai segítségnyújtás (a CPR rendelet 30. cikke)

 

 

 

 

 

 

 

 

technikai segítségnyújtás (a CPR rendelet 31. cikke)

 

 

 

 

 

 

 

 

Mindösszesen

 

 

 

 

 

 

 

 

8. TÁBLÁZAT [csak MMA]

Személyek száma évente

Kategória

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

Áttelepítés

 

 

 

 

 

 

 

Humanitárius befogadás

 

 

 

 

 

 

 

[más kategóriák]

 

 

 

 

 

 

 

4.  Előfeltételek

Hivatkozás: 17. cikk (3) bekezdés h) pont

9. TÁBLÁZAT

Előfeltételek

Az előfeltételek teljesítése

Kritériumok

A kritériumok teljesítése

Hivatkozás a releváns dokumentumokra

Indokolás

 

 

1. kritérium

Igen/Nem

[500]

[1 000]

 

 

2. kritérium

 

 

 

5.  Programhatóságok

Hivatkozás: 17. cikk (3) bekezdés j) pont; A CPR 65. és 78. cikke

10. TÁBLÁZAT

Az intézmény neve [500]

Kapcsolattartó neve és beosztása [200]

e-mail [200]

Irányító hatóság

 

 

 

Ellenőrző hatóság

 

 

 

Az a szerv, amely számára a Bizottság kifizetéseket teljesít

 

 

 

6.  Partnerség

Hivatkozás: 17. cikk (3) bekezdés g) pont

Szövegmező [10 000]

7.  Kommunikáció és a támogatások láthatósága

Hivatkozás: 17. cikk (3) bekezdés i. pont, CPR 42. cikk (2) bekezdés

Szövegmező [4 500]

8.  Egységköltségek, egyösszegű átalányok, átalányfinanszírozás és költségfüggetlen finanszírozás alkalmazása

Hivatkozás: A CPR 88. és 89. cikke

A[88. és a 89. cikk alkalmazásának feltüntetése*:

Egyedi célkitűzés

Az elszámolható kiadások egységköltségeken, egyösszegű átalányokon és átalányfinanszírozáson alapuló megtérítésének alkalmazása a CPR 88. cikke szerinti prioritás alapján

 

Költségfüggetlen finanszírozás alkalmazása a CPR 89. cikke alapján

 

* Teljes körű tájékoztatás a függelékekben szereplő minták szerint.

FÜGGELÉKEK

—  Az elszámolható kiadások egységköltségeken, egyösszegű átalányokon és átalányfinanszírozáson alapuló megtérítése (a CPR 88. cikke)

—  Költségfüggetlen finanszírozás (a CPR 89. cikke)

1. függelék: Az elszámolható kiadások Bizottság által a tagállamnak történő megtérítése egységköltségek, egyösszegű átalányok és átalányfinanszírozás alapján

Minta az adatok Bizottság általi megvizsgálás céljára történő benyújtásához

(88. cikk)

A javaslat benyújtásának időpontja

 

Jelenlegi változat

 

A.   A fő elemek összefoglalása

Prioritás

Alap

A prioritáson belüli teljes pénzügyi előirányzat azon becsült százalékaránya, amelyre az egyszerűsített költségelszámolási módszert alkalmazni fogják (becslés)

Művelettípus(ok)

A vonatkozó mutató neve(i)

A mutató mérési egysége

Az egyszerűsített költségelszámolási módszer típusa (átalányalapú egységköltségek, egyösszegű átalányok vagy átalányfinanszírozás)

Kapcsolódó átalányalapú egységköltségek, egyösszegű átalányok vagy átalányfinanszírozás

 

 

 

Kód

Leírás

Kód

Leírás

 

 

 

B.  Részletek művelettípusok szerint (minden művelettípus tekintetében kitöltendő)

Kapott-e az irányító hatóság külső vállalattól támogatást az alábbi egyszerűsített költségek összeállításához?

Ha igen, kérjük, adja meg, mely külső vállalattól. Igen/Nem – A külső vállalat neve

Művelettípusok:

1.1.  A művelettípus leírása

 

1.2.  Prioritás / egyedi célkitűzés („Munkahelyteremtés és növekedés” célkitűzés) vagy támogatási terület (ETHA)

 

1.3.  Mutató neve(67)

 

1.4.  A mutató mérési egysége

 

1.5.  Az átalányalapú egységköltség vagy az egyösszegű átalány leírása

 

1.6.  Összeg

 

1.7.  Az átalányalapú egységköltség, az egyösszegű átalány vagy az átalányfinanszírozás leírása

 

1.8.  Lefedik-e e költségkategóriák a műveletre vonatkozó összes elszámolható kiadást? (I/N)

 

1.9.  Kiigazítási módszer

 

1.10.  A mérési egység elérésének ellenőrzése

–  irja le, hogy milyen dokumentum(ok) alapján ellenőrzik a mérési egység elérését

–  írja le, hogy ki és mit fog ellenőrizni az irányítási ellenőrzés alkalmával (ideértve a helyszíni ellenőrzéseket is)

–  írja le, hogy milyen rendelkezéseket alkalmaznak a leírt adatok/dokumentumok összegyűjtésére és tárolására

 

1.11.  A mutatóval kapcsolatban esetlegesen a kívánttal ellentétes hatást kiváltó ösztönzők vagy problémák, ezek mérséklésének lehetséges módjai, a kockázat becsült mértéke

 

1.12.  A várt visszatérítendő teljes összeg (nemzeti és uniós)

 

C.  Az átalányalapú egységköltség vagy az egyösszegű átalány kiszámítása

1.   Az átalányalapú egységköltségek, egyösszegű átalányok és átalányfinanszírozás kiszámításához használt adatforrások (ki állította elő, gyűjtötte össze és rögzítette az adatokat; hol tárolják az adatokat; határidők; hitelesítés stb.).

2.   Ismertesse, hogy a javasolt módszer és számítási mód miért megfelelő a művelettípus esetén:

3.   Ismertesse, hogyan végezték el a számításokat, ideértve különösen a minőség vagy a mennyiségek tekintetében alapul vett feltételezéseket. E melléklethez adott esetben statisztikai bizonyítékokat és teljesítménymutatókat kell felhasználni és csatolni, a Bizottság által használható formátumban.

4.  Kérjük, ismertesse, hogyan biztosította, hogy az átalányalapú egységköltség, egyösszegű átalány vagy átalányfinanszírozás kiszámításához csak elszámolható kiadást vegyenek figyelembe.

5.  A számítási módszer, az összegek, valamint az adatok ellenőrzésének, minőségének, gyűjtésének és tárolásának biztosítását célzó rendelkezések értékelése az ellenőrző hatóság(ok) által:

2. függelék: Költségfüggetlen finanszírozás

Minta az adatok Bizottság általi megvizsgálás céljára történő benyújtásához

89. cikk

A javaslat benyújtásának időpontja

 

Jelenlegi változat

 

A.   A fő elemek összefoglalása

Prioritás

Alap

A költségfüggetlen finanszírozás által lefedett összeg

Művelettípus(ok)

Teljesítendő feltételek / elérendő eredmények

A kapcsolódó mutató neve(i)

A mutató mérési egysége

 

 

 

 

 

Kód

Leírás

 

A lefedett teljes összeg

 

 

 

 

 

 

 

B.  Részletek művelettípusok szerint (minden művelettípus tekintetében kitöltendő)

Művelettípusok:

1.1.  A művelettípus leírása

 

1.2.  Érintett prioritás /egyedi célkitűzés(ek)

 

1.3.  Teljesítendő feltételek / elérendő eredmények

 

1.4.  A feltételek teljesítésének vagy eredmények elérésének határideje

 

1.5.  Az eredményekre vonatkozó mutatók meghatározása

 

1.6.  Az eredményekre vonatkozó mutatók mértési egysége

 

1.7.  A Bizottság általi visszafizetést kiváltó köztes teljesítések (ha vannak), a visszafizetések ütemezésével

Köztes teljesítések

Dátum

Összegek

1.8.  Teljes összeg (uniós és nemzeti finanszírozással)

 

1.9.  Kiigazítási módszer

 

1.10.  Az eredmény elérésének vagy a feltétel teljesítésének (és adott esetben a köztes teljesítések) ellenőrzése

–  milyen dokumentum(ok) alapján ellenőrzik az eredmény elérését vagy feltétel betartását?

–  írja le, hogy ki és mit fog ellenőrizni az irányítási ellenőrzés alkalmával (ideértve a helyszíni ellenőrzéseket is).

–  milyen rendelkezéseket alkalmaznak a leírt adatok/dokumentumok összegyűjtésére és tárolására?

 

1.11.  Az ellenőrzési nyomvonal biztosítására szolgáló intézkedések

Kérjük, sorolja fel a fenti intézkedésekért felelős testülete(ke)t.

 

VII. MELLÉKLET

Minta az adattovábbításhoz – 37. cikk és 68. cikk (1) bekezdés g) pont(68)

1. TÁBLÁZAT: Pénzügyi információ prioritás- és programszinten (37. cikk (2) bekezdés a) pont)

1.  

2.  

3.  

4.  

5.  

6.  

7.  

8.  

9.  

10.  

11.  

12.  

13.  

A program pénzügyi előirányzata a program alapján

Összesített adatok a program pénzügyi előrehaladásáról

Prioritás

Egyedi célkitűzés

Alap

Régiókategória

Az uniós hozzájárulás kiszámításának alapja*

(Teljes hozzájárulás vagy közpénzből nyújtott hozzájárulás)

Teljes pénzügyi előirányzat

(EUR)

Társfinanszírozási arány

(%)

A támogatásra kiválasztott műveletek teljes elszámolható költsége (EUR)

Az alapokból a támogatásra kiválasztott műveletekhez való hozzájárulás (EUR)

A teljes juttatás kiválasztott műveletekkel fedezett hányada (%)

[7. oszlop / 5. oszlop x 100]

A kedvezményezetteknél felmerült és a műveletek végrehajtása során általuk kifizetett elszámolható kiadások teljes összege

A teljes juttatás kedvezményezetteknél felmerült és végrehajtási műveletekben kifizetett, elszámolható kiadással fedezett hányada (%)

[10. oszlop / 5. oszlop x 100]

A kiválasztott műveletek száma

 

 

 

Számítás

 

Számítás

 

<type='S’ input='G'>

<type='S’ input='G'>

<type='S’ input='G'>

<type='S’ input='G'>

<type='S’ input='G'>

<type='N’ input='G'>

<type='P’ input='G'>

<type='Cu' input='M'>

 

<type='P' input=' G '>

<type='Cu' input='M'>

<type='P’ input='G'>

<type='N' input='M'>

1. prioritás

1. egyedi célkitűzés

ERFA

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2. prioritás

2. egyedi célkitűzés

ESZA+

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3. prioritás

3. egyedi célkitűzés

Kohéziós Alap

n.a.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Összesen

 

ERFA

Kevésbé fejlett

 

<type='N' input=' G '>

 

<type='Cu' input=' G '>

 

<type='P' input=' G '>

<type='Cu' input=' G '>

<type='P’ input='G'>

<type='N' input=' G '>

Összesen

 

ERFA

Átmeneti

 

<type='N' input=' G '>

 

<type='Cu' input=' G '>

 

<type='P' input=' G '>

<type='Cu' input=' G '>

<type='P’ input='G'>

<type='N' input=' G '>

Összesen

 

ERFA

Fejlettebb

 

<type='N' input=' G '>

 

<type='Cu' input=' G '>

 

<type='P' input=' G '>

<type='Cu' input=' G '>

<type='P’ input='G'>

<type='N' input=' G '>

Összesen

 

ERFA

Külön juttatás a legkülső és a ritkán lakott északi régióknak

 

<type='N' input=' G '>

 

<type='Cu' input=' G '>

 

<type='P' input=' G '>

<type='Cu' input=' G '>

<type='P’ input='G'>

<type='N' input=' G '>

Összesen

 

ESZA

Kevésbé fejlett

 

<type='N' input=' G '>

 

<type='Cu' input=' G '>

 

<type='P' input=' G '>

<type='Cu' input=' G '>

<type='P’ input='G'>

<type='N' input=' G '>

Összesen

 

ESZA

Átmeneti

 

<type='N' input=' G '>

 

<type='Cu' input=' G '>

 

<type='P' input=' G '>

<type='Cu' input=' G '>

<type='P’ input='G'>

<type='N' input=' G '>

Összesen

 

ESZA

Fejlettebb

 

<type='N' input=' G '>

 

<type='Cu' input=' G '>

 

<type='P' input=' G '>

<type='Cu' input=' G '>

<type='P’ input='G'>

<type='N' input=' G '>

Összesen

 

ESZA

Külön juttatás a legkülső régióknak

 

<type='N' input=' G '>

 

<type='Cu' input=' G '>

 

<type='P' input=' G '>

<type='Cu' input=' G '>

<type='P’ input='G'>

<type='N' input=' G '>

Összesen

 

Kohéziós Alap

n.a.

 

<type='N' input=' G '>

 

<type='Cu' input=' G '>

 

<type='P' input=' G '>

<type='Cu' input=' G '>

<type='P’ input='G'>

<type='N' input=' G '>

Mindösszesen

 

Összes alap

 

 

<type='N' input=' G '>

 

<type='N' input=' G '>

 

<type='P' input=' G '>

<type='N' input=' G '>

<type='P’ input='G'>

<type='N' input=' G '>

2. TÁBLÁZAT: Az összesített pénzügyi adatok beavatkozási kategóriák szerinti bontásban (37. cikk (2) bekezdés a) pont)

Prioritás

Egyedi célkitűzés

A kiadás jellemzői

Besorolási dimenzió

Pénzügyi adatok

 

 

Alap

Régiókategória

1

Beavatkozási terület

2

Finanszírozási forma

3

Területi végrehajtási dimenzió

4

A gazdasági tevékenység dimenziója

5

Elhelyezkedési dimenzió

6

ESZA+ másodlagos téma

7

Makroregionális stratégiák és a tengermedencét érintő stratégiák

A támogatásra kiválasztott műveletek teljes elszámolható költsége (EUR)

A kedvezményezetteknél felmerült és a műveletek végrehajtása során általuk kifizetett elszámolható kiadások teljes összege

A kiválasztott műveletek száma

<type='S’ input='S'>

<type='S’ input='S'>

<type='S’ input='S'>

<type='S’ input='S'>

<type='S’ input='S'>

<type='S’ input='S'>

<type='S’ input='S'>

<type='S’ input='S'>

<type='S’ input='S'>

<type='S’ input='S'>

<type='S’ input='S'>

<type='Cu' input='M'>

<type='Cu' input=M'>

<type='N' input=M'>

3. TÁBLÁZAT: Az ERFA-ra és a Kohéziós Alapra vonatkozó közös és programspecifikus teljesítménymutatók (37. cikk (2) bekezdés b) pont)

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

Teljesítménymutatókkal kapcsolatos adatok az operatív programból

[kivonat az operatív program 2. táblázatából]

A teljesítménymutatókkal kapcsolatban máig elért előrehaladás

Prioritás

Egyedi célkitűzés

Alap

Régiókategória

Azonosító

A mutató neve

A mutató lebontása(69)

(amelyből:)

Mérési egység

Részcél (2024)

2029-es cél

Előrejelzés eddig

[éééé/hh/nn]

Eredmények eddig

[éééé/hh/nn]

A Bizottság iránymutatás alapján (Igen/Nem)

Megjegyzések

<type='S’ input='G'>(70)

<type='S’ input='G'>

<type='S’ input='G'>

<type='S’ input='G'>

<type='S’ input='G'>

<type='S’ input='G'>

<type='S’ input='G'>

<type='S’ input='G'>

<type='S’ input='G'>

<type='N’ input='G'>

<type='N' input='M'>

<type='N' input='M'>

<type='C' input='S'>

<type='S' input='M'>

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4. TÁBLÁZAT: Az ERFA-ból és a Kohéziós Alapból programszinten finanszírozott alkalmazotti bérek (37. cikk (2) bekezdés b) pont)

Alap

Azonosító

A mutató neve

Mérési egység

Az eddig elért éves érték: [éééé/hh/nn]

A Bizottság iránymutatás alapján (Igen/Nem)

Megjegyzések

2021

2029

<type='S' input='M'>

<type='S' input='G'>

<type='S' input='G'>

<type='S' input='G'>

<type='N' input='M'>

<type='N' input='M'>

<type='N' input='M'>

<type='C' input='S'>

<type='S' input='M'>

 

RCO xx

Az alapból finanszírozott személyzet

teljes munkaidős egyenérték

 

 

 

 

 

5. TÁBLÁZAT: Többszörös támogatás vállalkozások számára az ERFA-ból és a Kohéziós Alapból programszinten (37. cikk (2) bekezdés b) pont)

Azonosító

A mutató neve

A mutató lebontása

(amelyből:)

Azon vállalkozások nettó száma, amelyek többszörös támogatásban részesülnek az alábbiak által:

[éééé/hh/nn]

A Bizottság iránymutatás alapján (Igen/Nem)

Megjegyzések

<type='S' input='G'>

<type='S' input='G'>

<type='S' input='G'>

<type='N' input='M'>

<type='C' input='S'>

<type='S' input='M'>

RCO 01

Támogatott vállalkozások

Mikrovállalkozás

 

 

 

RCO 01

Támogatott vállalkozások

Kisvállalkozás

 

 

 

RCO 01

Támogatott vállalkozások

Középvállalkozás

 

 

 

RCO 01

Támogatott vállalkozások

Nagyvállalkozás

 

 

 

RCO 01

Támogatott vállalkozások

Összesen

<type='N' input='G'>

 

 

6. TÁBLÁZAT: Közös és programspecifikus eredménymutatók az ERFA-ra és a Kohéziós Alapra vonatkozóan (37. cikk (2) bekezdés b) pont)

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

Eredménymutatókkal kapcsolatos adatok az operatív programokból [az operatív programok 3. táblázatából]

Az eredménymutatókkal kapcsolatban máig elért előrehaladás

Prioritás

Egyedi célkitűzés

Alap

Régiókategória

Azonosító

A mutató neve

A mutató lebontása(71)

(amelyből:)

Mérési egység

A programban szereplő kiindulási érték

2029-es cél

Frissített kiindulási érték [éééé/hh/nn]

Az eddig elért érték [éééé/hh/nn]

A Bizottság iránymutatás alapján (Igen/Nem)

Megjegyzések

Előrejelzés

Teljesítve

Előrejelzés

Elért

<type='S’ input='G'>(72)

<type='S’ input='G'>

<type='S’ input='G'>

<type='S’ input='G'>

<type='S’ input='G'>

<type='S’ input='G'>

<type='S’ input='G'>

<type='S’ input='G'>

<type='N’ input='G'>

<type='N’ input='G'>

<type='N' input='M'>

<type='N' input='M'>

<type='N' input='M'>

<type='N' input='M'>

<type='C' input='S'>

<type='S' input='M'>

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

7. TÁBLÁZAT: A tagállam által várhatóan a folyó és a következő naptári évben benyújtásra kerülő kifizetési kérelmek összegére vonatkozó előrejelzés (68. cikk (1) bekezdés g) pont)

Minden programra vonatkozóan, alap és régiókategória szerint a megfelelő helyen kell kitölteni

Alap

Régiókategória

Uniós hozzájárulás

[folyó naptári év]

[következő naptári év]

Január–október

November–december

Január–december

ERFA

Kevésbé fejlett régiók

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

 

Átmeneti régiók

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

 

Fejlettebb régiók

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

 

Legkülső régiók és ritkán lakott északi régiók(73)

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

ETE

 

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

ESZA

Kevésbé fejlett régiók

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

 

Átmeneti régiók

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

 

Fejlettebb régiók

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

 

Legkülső régiók(74)

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

Kohéziós Alap

 

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

ETHA

 

 

 

 

MMA

 

 

 

 

BBA

 

 

 

 

HAVE

 

 

 

 

8. TÁBLÁZAT: A finanszírozási eszközökkel kapcsolatos adatok (37. cikk (3) bekezdés)

Prioritás

A kiadás jellemzői

Termékenkénti elszámolható kiadás

Az alapok mellett mozgósított magán és állami erőforrások összege

Az elszámolható kiadásként bejelentett irányítási költségek és díjak összege

Az alapok által az 54. cikkben említett finanszírozási eszközökhöz nyújtott támogatásból generált kamat vagy egyéb nyereség

Az alapokból nyújtott támogatásnak tulajdonítható visszafizetett források az 56. cikkben említettek szerint

 

Alap

Egyedi célkitűzés

Régiókategória

Kölcsönök

(a finanszírozási eszközre vonatkozó finanszírozásikód-forma)

Garancia

(a finanszírozási eszközre vonatkozó finanszírozásikód-forma)

Saját tőke vagy kvázi-sajáttőke (a finanszírozási eszközre vonatkozó finanszírozásikód-forma)

A finanszírozási eszközön belül kombinált kiegészítő támogatás

(a finanszírozási eszközre vonatkozó finanszírozásikód-forma)

Kölcsönök

(a finanszírozási eszközre vonatkozó finanszírozásikód-forma)

Garancia

(a finanszírozási eszközre vonatkozó finanszírozásikód-forma)

Saját tőke vagy kvázi-sajáttőke

(a finanszírozási eszközre vonatkozó finanszírozásikód-forma)

A finanszírozási eszközön belül kombinált kiegészítő támogatás

(a finanszírozási eszközre vonatkozó finanszírozásikód-forma)

Input = kiválasztás

Input = kiválasztás

Input = kiválasztás

Input = kiválasztás

Input = kézi

Input = kézi

Input = kézi

Input = kézi

Input = kézi

Input = kézi

Input = kézi

Input = kézi

Input = kézi

Input = kézi

Input = kézi

VIII. MELLÉKLET

Kommunikáció és a támogatások láthatósága – 42. és 44. cikk

1.  Az Unió emblémájának felhasználása és technikai jellemzői

1.1.  Az Európai Unió emblémáját kiemelt helyen kell feltüntetni a művelet végrehajtásával kapcsolatos, a nyilvánosságnak vagy a résztvevőknek szánt valamennyi kommunikációs anyagon, például nyomtatott vagy digitális termékeken, weboldalakon, mobil verzióikon.

1.2.  „Az EURÓPAI UNIÓ támogatásával” vagy „Az EURÓPAI UNIÓ társfinanszírozásával” szöveget mindig teljes egészében ki kell írni, és az embléma mellett kell elhelyezni.

1.3.  Az uniós emblémával együtt használt betűtípus az alábbiak bármelyike lehet: Arial, Auto, Calibri, Garamond, Trebuchet, Tahoma, Verdana, Ubuntu. Dőlt vagy aláhúzott változat, illetve effekt hozzáadása nem megengedett.

1.4.  A szöveget nem lehet úgy elhelyezni, hogy az bármilyen formában zavarja az uniós emblémát.

1.5.  A használt betűméretnek arányosnak kell lennie az embléma méretével.

1.6.  A betűszín a háttértől függően Reflex Blue, fekete vagy fehér.

1.7.  Az Európai Unió emblémát nem szabad módosítani, és az nem egyesíthető semmilyen másik grafikus elemmel vagy szöveggel. Ha az uniós emblémán túlmenően logókat is megjelenítenek, az uniós jelképnek legalább ugyanolyan méretűnek kell lennie, mint a többi logó közül a legnagyobbnak. Az Unió emblémáján kívül semmilyen más vizuális identitás vagy logó nem használható az Unió támogatásának kiemelésére.

1.8.  Ha ugyanazon a helyszínen, ugyanazon vagy különböző finanszírozási eszközök által támogatott több műveletre kerül sor, vagy ha ugyanazon műveletre vonatkozóan később további finanszírozást biztosítanak, csak egy plakettet vagy hirdetőtáblát kell feltüntetni.

1.9.  Az uniós emblémára vonatkozó grafikai szabványok és a szabványos színek meghatározása:

A)  A JELKÉP LEÍRÁSA

Az égszínkék háttér előtt tizenkét aranyszínű csillag kört alkot, amely Európa népeinek egységét jelzi. A csillagok száma rögzítve van, a tizenkettő a tökéletesség és az egység jelképe.

B)  HERALDIKAI LEÍRÁS

Azúrkék mezőben 12 aranysárga csillag, amelyek csúcsai nem érnek össze.

C)  MÉRTANI LEÍRÁS

20190327-P8_TA(2019)0310_HU-p0000002.png

Az embléma jelkép kék színű téglalap alakú zászló, amelynek hossza magasságának másfélszerese. A 12 aranysárga csillag egymástól egyenlő távolságra, egy láthatatlan kör kerületén helyezkedik el, amelynek középpontja egybeesik a téglalap átlóinak metszéspontjával. A kör sugara a zászló magasságának egyharmada. Mindegyik csillag ötágú, és az egyes csillagok csúcsai egy-egy láthatatlan kör kerületén helyezkednek el, amelynek sugara a zászló magasságának 1/18-a. A csillagok egyenként élükre állított pozícióban állnak, azaz egyik csúcsuk függőleges irányú, két águk pedig egy láthatatlan vonal mentén a zászló magasságvonalára merőleges helyzetben áll. A körben a csillagok az óra számlapján található órajelölések helyét foglalják el. Számuk nem változik.

D)  SZABVÁNYSZÍNEK

Az embléma a következő színeket tartalmazza: a téglalap felülete PANTONE REFLEX BLUE; a csillagok PANTONE YELLOW

E)  NÉGYSZÍNNYOMÁS

Négyszínnyomás használata esetén a két szabványszínt a négyszínnyomás négy színének használatával lehet előállítani.

A PANTONE YELLOW szín a „Process Yellow” elnevezésű szín 100 %-os használatával nyerhető.

A PANTONE REFLEX BLUE pedig 100 % „Process Cyan” és 80 % „Process Magenta” keverésével állítható elő.

INTERNET

A webskálán a PANTONE REFLEX BLUE az RGB:0/51/153 elnevezésű színárnyalatnak (hexadecimálisan: 003399), a PANTONE YELLOW megfelelője pedig az RGB: 255/204/0 (hexadecimálisan: FFCC00) színárnyalat.

ELŐÁLLÍTÁSA MONOKRÓM ELJÁRÁSSAL

Ha csak fekete színnel dolgozunk, a téglalapot feketével keretezzük be, és fehér alapon fekete csillagokat helyezzünk el benne.

20190327-P8_TA(2019)0310_HU-p0000003.png

Ha csak kék színnel dolgozunk (Reflex Blue-val), akkor a háttér 100 %-ában a kék színt használjuk, míg a csillagok fehér negatívok legyenek.

20190327-P8_TA(2019)0310_HU-p0000004.png

ELŐÁLLÍTÁS SZÍNES HÁTTÉRREL

Ha elkerülhetetlen, hogy színes háttérrel dolgozzunk, akkor helyezzünk fehér keretet a téglalap köré, ahol a keret szélessége a téglalap magasságának 1/25-e.

20190327-P8_TA(2019)0310_HU-p0000005.png

Az európai embléma harmadik felek által történő felhasználásának elveit az Európa Tanáccsal kötött igazgatási megállapodás(75) határozza meg.

2.  A 44. cikk (6) bekezdésében említett, szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos engedély az alábbi jogokkal ruházza fel az EU-t:

2.1.  belső felhasználás, azaz a kommunikációs és láthatósági anyagok sokszorosítása, másolása és rendelkezésre bocsátása az uniós és a tagállami intézmények és ügynökségek, valamint alkalmazottaik számára;

2.2.  a kommunikációs és láthatósági anyagok sokszorosítása mindendféle eszközzel és formában, részben vagy teljes egészében;

2.3.  a kommunikációs és láthatósági anyagok közlése a nyilvánosság számára, bármilyen kommunikációs eszköz útján;

2.4.  a kommunikációs és láthatósági anyagok bármilyen formában történő nyilvános terjesztése;

2.5.  a kommunikációs és láthatósági anyagok tárolása és archiválása

2.6.  a kommunikációs és láthatósági anyagokkal kapcsolatos jogok harmadik feleknek történő továbbadása

2.7.  Az EU további jogokkal ruházható fel.

IX. MELLÉKLET

A finanszírozási megállapodásokra és stratégiai dokumentumokra vonatkozó elemek – 53. cikk

1.  Az 53. cikk (3) bekezdése alapján végrehajtott finanszírozási eszközökre vonatkozó finanszírozási megállapodás elemei

a)  a beruházási stratégia vagy szakpolitika leírása, amely tartalmazza a végrehajtási intézkedéseknek, a felkínálandó pénzügyi termékeknek és a megcélzott végső kedvezményezetteknek az ismertetését, valamint a vissza nem térítendő támogatással való (esetleges) együttes alkalmazásra vonatkozó terveket;

b)  a végrehajtandó finanszírozási eszközre vonatkozó üzleti terv vagy más, azzal egyenértékű dokumentumok, amelyek ismertetik az 52. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett várható multiplikátorhatást is;

c)  a vonatkozó prioritás egyedi célkitűzéseinek és eredményeinek az eléréséhez való hozzájárulás céljából az érintett finanszírozási eszköz révén elérni kívánt eredmények;

d)  rendelkezések a beruházások végrehajtásának, valamint a beruházási ajánlatok ütemének nyomon követésére, ideértve a finanszírozási eszköz által – a 37. cikknek való megfelelés érdekében – a holdingalap és az irányító hatóság felé tett jelentéstételt is;

e)  ellenőrzési követelmények, azaz például a finanszírozási eszköz szintjén (illetve adott esetben holdingalap szintjén) vezetendő dokumentációra vonatkozó minimumkövetelmények, valamint (adott esetben) a különböző támogatási formák dokumentációjának az 52. cikknek megfelelő külön nyilvántartásával kapcsolatos követelmények, ideértve a tagállamok ellenőrző hatóságainak, a Bizottság ellenőreinek, valamint a Számvevőszéknek a dokumentumokhoz való hozzáférésére vonatkozó rendelkezéseket és követelményeket is, az egyértelmű ellenőrzési nyomvonalnak a 76. cikkel összhangban való biztosítása érdekében;

f)  a program által a 86. cikkel összhangban nyújtott hozzájárulás kezelésére, valamint a beruházási ajánlatok ütemének előrejelzésére vonatkozó követelmények és eljárások, ideértve az 53. cikkben említett vagyonkezelői számla kezelésére, illetve az elkülönített számvitelre vonatkozó követelményeket is;

g)  az 54. cikkben említettek szerint keletkezett kamatok és egyéb nyereségek kezelésére vonatkozó követelmények és eljárások, beleértve az elfogadható pénztári műveleteket/beruházásokat, valamint az érintett felek felelősségi köreit és feladatait is;

h)  a finanszírozási eszköz felmerült irányítási költségeinek vagy irányítási díjainak a kiszámítására és kifizetésére vonatkozó rendelkezések a 62. cikknek megfelelően;

i)  az alapokból nyújtott támogatásból eredő forrásoknak az 56. cikkel összhangban történő felhasználására, valamint az alapokból nyújtott hozzájárulásoknak a finanszírozási eszközből való kikerülésével kapcsolatos szakpolitikára vonatkozó rendelkezések;

j)  a programokból a finanszírozási eszköz – illetve adott esetben az alapok alapja – számára nyújtott hozzájárulások esetleges teljes vagy részleges visszavonásának a feltételei;

k)  rendelkezések annak biztosítására, hogy a finanszírozási eszközöket felhasználó szervezetek a finanszírozási eszközöket független módon és – a vonatkozó szakmai előírásoknak megfelelően – a finanszírozási eszközhöz hozzájárulást nyújtó felek kizárólagos érdekében eljárva kezeljék;

l)  a finanszírozási eszköz megszüntetésére vonatkozó rendelkezések.

m)  egyéb feltétele a programból a finanszírozási eszközhöz való hozzájárulásokra vonatkozóan

n)  a finanszírozási eszközöket felhasználó szervezetek értékelése és kiválasztása – többek között szándéknyilvánítási felhívások vagy közbeszerzési eljárások (csak abban az esetben, ha a finanszírozási eszközök megszervezés holdingalapon keresztül történik)

2.  A stratégia dokumentumnak az 53. cikk (1) bekezdésében említett elemei

a)  a finanszírozási eszköz beruházási stratégiája vagy szakpolitikája, valamint a tervezett adósságinstrumentumokra vonatkozó általános feltételek, a megcélzott kedvezményezettek és a támogatandó intézkedések;

b)  a felhasználandó finanszírozási eszközre vonatkozó üzleti terv vagy más, azzal egyenértékű dokumentumok, amelyek ismertetik az 52. cikkben említett várható multiplikátorhatást is;

c)  az alapokból nyújtott támogatásból eredő forrásoknak 54. és 56. cikkel összhangban történő felhasználása és újbóli felhasználása;

d)  a finanszírozási eszköz felhasználásának nyomon követése és az erre vonatkozó jelentéstétel a 37. cikknek való megfelelés biztosítása érdekében;

X. MELLÉKLET

Az irányítási és kontrollrendszerekre vonatkozó fő követelmények és osztályozásuk – 63. cikk (1) bekezdés

1. táblázat – Az irányítási és kontrollrendszerre vonatkozó fő követelmények

Érintett szervek/hatóságok

1

A feladatkörök megfelelő elkülönítése és a közreműködő szervezetre ruházott feladatokat érintő jelentéstételre, felügyeletre és nyomon követésre vonatkozó, megfelelő, írásba foglalt rendelkezések

Irányító hatóság

2

Megfelelő kritériumok és eljárások a műveletek kiválasztásához

Irányító hatóság

3

A kedvezményezettek megfelelő tájékoztatása a kiválasztott műveletekhez nyújtott támogatásra alkalmazandó feltételekről

Irányító hatóság

4

Megfelelő irányítási ellenőrzések, ideértve a költségfüggetlen finanszírozásra vonatkozó feltételek teljesítésének ellenőrzésére és az egyszerűsített költségelszámolási módszerekre vonatkozó megfelelő eljárásokat is.

Irányító hatóság

5

Hatékony rendszer annak biztosítására, hogy az ellenőrzési nyomvonalhoz szükséges összes dokumentum megvan.

Irányító hatóság

6

Megbízható elektronikus rendszer (amely össze van kapcsolva a kedvezményezettekkel való elektronikus adatcserére szolgáló rendszerekkel) az adatok nyomon követés, értékelés, pénzgazdálkodás, ellenőrzések és auditok céljából történő rögzítésére és tárolására, ideértve az adatok biztonságának, integritásának és bizalmas jellegének, valamint a felhasználók hitelesítésének biztosítását szolgáló megfelelő folyamatokat.

Irányító hatóság

7

Arányos csalás elleni intézkedések hatékony végrehajtása

Irányító hatóság

8

Megfelelő eljárások a vezetői nyilatkozat elkészítéséhez

Irányító hatóság

9

Megfelelő eljárások annak megerősítéséhez, hogy az elszámolásokban szereplő kiadás jogszerű és szabályos

Irányító hatóság

10

Megfelelő eljárások az időközi kifizetési kérelmek és elszámolások elkészítéséhez és benyújtásához

Irányító hatóság/A számviteli feladatkört ellátó szerv

11

A feladatkörök megfelelő elkülönítése és funkcionális függetlenség az ellenőrző hatóság (és adott esetben azon egyéb ellenőrző vagy kontrollszervek, amelyekre az ellenőrző hatóság támaszkodik és amelyeket felügyel) és egyéb programhatóságok közötti, valamint a nemzetközileg elfogadott számviteli standardoknak megfelelően végzett ellenőrzési tevékenység

Ellenőrző hatóság

12

Megfelelő rendszerellenőrzések.

Ellenőrző hatóság

13

Megfelelő műveletellenőrzések

Ellenőrző hatóság

14

Megfelelő számlaellenőrzések

Ellenőrző hatóság

15

Megfelelő eljárások megbízható ellenőrzési vélemény adásához és az éves kontrolljelentés elkészítéséhez

Ellenőrző hatóság

2.táblázat – Az irányítási és kontrollrendszerekre vonatkozó fő követelmények osztályozása a működésük szempontjából

1. kategória

Jól működik. Semmilyen vagy csak kisebb javításra van szükség.

2. kategória

Működik. Egyes területeken javításra van szükség.

3. kategória

Részben működik. Jelentős javításra van szükség.

4. kategória

Lényegében nem működik.

XI. MELLÉKLET

Az ellenőrzési nyomvonal elemei – 63. cikk (5) bekezdés

I.   A vissza nem térítendő támogatások ellenőrzési nyomvonalának kötelező elemei:

1.  azok a dokumentumok, amelyek lehetővé teszik a monitoringbizottság által jóváhagyott kiválasztási kritériumok irányító hatóság általi alkalmazásának ellenőrzését, valamint a művelet jóváhagyásával kapcsolatos dokumentumok;

2.  dokumentum (támogatási megállapodás vagy azzal egyenértékű dokumentum), amely meghatározza a kedvezményezett és az irányító hatóság/közreműködő szervezet között aláírt támogatásra vonatkozó feltételeket;

3.  a kedvezményezett által benyújtott kifizetési kérelmek számviteli nyilvántartásai, az irányító hatóság / közreműködő szervezet információs és számviteli rendszerében rögzítettek szerint;

4.  dokumentumok az 59. cikkben, a 60. cikk (2) bekezdésében és a 67. cikk (3) bekezdésének h) pontjában meghatározott, az áthelyezések elutasítására és a tartósságra vonatkozó követelmények ellenőrzéséről;

5.  a közpénzből nyújtott hozzájárulás kedvezményezettnek való kifizetését és a kifizetés teljesítésének dátumát igazoló elismervény;

6.  az irányító hatóság / közreműködő szervezet által elvégzett adminisztratív ellenőrzéseket és adott esetben helyszíni ellenőrzéseket igazoló dokumentumok;

7.  információk az elvégzett ellenőrzésekről;

8.  az irányítási ellenőrzéseknek és az ellenőrzések megállapításainak az irányító hatóság / közreműködő szervezet által végzett nyomon követésével kapcsolatos dokumentumok;

9.  dokumentumok, amelyek lehetővé teszik az alkalmazandó jog betartásának ellenőrzését;

10.  adatok a műveletre vonatkozó eredmény- és kimeneti mutatókról, amelyek lehetővé teszik a kapcsolódó célértékekkel és jelentett részcélokkal való egyeztetést;

11.  a Bizottságnak bejelentett kiadások tekintetében a 92. cikk (5) bekezdése alapján az irányító hatóság / közreműködő szervezet által végzett pénzügyi korrekciókkal (azaz a visszavonásokkal) és levonásokkal kapcsolatos dokumentumok;

12.  a 48. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott formákban nyújtott vissza nem térítendő támogatások esetében számlák (vagy azokkal egyenértékű bizonyító erejű dokumentumok) és a kedvezményezettnek való kifizetésük igazolása, valamint a kedvezményezett számviteli nyilvántartásai által a Bizottságnak bejelentett kiadásokkal kapcsolatban;

13.  a 48. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában meghatározott formákban nyújtott vissza nem térítendő támogatások esetében és adott esetben az egységköltségek, egyösszegű átalányok vagy átalányfinanszírozás megállapítási módszerét igazoló dokumentumok; a számítás alapját képező költségkategóriák; az átalányfinanszírozás alá tartozó egyéb költségkategóriák alatt bejelentett költségeket igazoló dokumentumok az irányító hatóság kifejezett egyetértése a költségvetési tervezettel, valamint a támogatás feltételeit meghatározó dokumentumokkal kapcsolatban; dokumentumok a bruttó foglalkoztatási költségekről és az órabér kiszámításáról; ha a meglévő módszerek alapján egyszerűsített költségelszámolási módszereket alkalmaznak, dokumentumok a hasonló művelettípusoknak és a létező módszer által előírt dokumentumoknak (ha vannak ilyenek) való megfelelés megerősítésére.

II.   A finanszírozási eszközökre vonatkozó ellenőrzési nyomvonal kötelező elemei:

1.  dokumentumok a finanszírozási eszközök létrehozásáról, például finanszírozási megállapodások, stb.;

2.  az 54. és 56. cikkel összhangban az egyes programokból és prioritásokból a finanszírozási eszköz javára teljesített hozzájárulás azonosítását, az egyes programok keretében elszámolható kiadást és az alapokból nyújtott támogatás révén keletkező kamatot és egyéb nyereségeket, továbbá az alapokból származó források újrafelhasználását tartalmazó dokumentumok;

3.  a finanszírozási eszköz működésére vonatkozó dokumentumok, ideértve a nyomon követéssel, jelentéstétellel és ellenőrzésekkel kapcsolatos dokumentumokat is;

4.  a program-hozzájárulások kivonására és a finanszírozási eszköz megszüntetésére vonatkozó dokumentumok;

5.  az irányítási költségekre és díjakra vonatkozó dokumentumok;

6.  pályázati űrlapok vagy azzal egyenértékű, a végső kedvezményezett által az igazoló dokumentumokkal benyújtott dokumentumok, ideértve az üzleti terveket és – adott esetben – a korábbi éves beszámolókat;

7.  ellenőrző listák és a finanszírozási eszközt végrehajtó szervezet jelentései;

8.  a csekély összegű (de minimis) támogatásokkal kapcsolatos nyilatkozatok;

9.  a finanszírozási eszköz által nyújtott támogatással – többek között tőkerészesedés-alapú eszközökhöz, kölcsönökhöz, garanciákhoz nyújtott támogatással vagy a végső kedvezményezett javára egyéb formában végrehajtott beruházással – kapcsolatban aláírt megállapodások;

10.  bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a finanszírozási eszközön keresztül nyújtott támogatást a kitűzött céljának megfelelően használják/használták fel;

11.  az irányító hatóság és a finanszírozási eszköz közötti, valamint – a végső kedvezményezettel bezárólag minden szintre kiterjedően – a finanszírozási eszközön belüli pénzáramok nyilvántartásai, garanciák esetében pedig az alapul szolgáló kölcsönök folyósításának igazolása;

12.  a finanszírozási eszköz által a végső kedvezményezett javára kifizetett program-hozzájárulás vagy lekötött garancia elkülönített nyilvántartásai vagy számviteli kódjai.

Rendelkezések az alapokból nyújtott hozzájárulásnak a Bizottság által, egyszerűsített költségelszámolási módszerek vagy költségfüggetlen finanszírozás alapján, a programba történő visszafizetésére vonatkozó ellenőrzési nyomvonalról

III.  Az egyszerűsített költségelszámolási módszerekre vonatkozó ellenőrzési nyomvonalnak az irányító hatóság / közreműködő szervezet szintjén vezetendő kötelező elemei:

1.  az átalányfinanszírozás alá tartozó egyéb költségkategóriák alatt bejelentett költségeket igazoló dokumentumok

2.  a számítás alapját képező költségkategóriák és költségek;

3.  adott esetben az összegek kiigazítását igazoló dokumentumok;

4.  a 48. cikk (2) bekezdése a) pontjának alkalmazása esetén a számítási módszert igazoló dokumentumok.

IV.  A költségfüggetlen finanszírozásra vonatkozó ellenőrzési nyomvonalnak az irányító hatóság / közreműködő szervezet szintjén vezetendő kötelező elemei:

1.  a kedvezményezett és az irányító hatóság/közreműködő szervezet által aláírt, a támogatás feltételeit és a kedvezményezetteknek nyújtott támogatás formáját meghatározó dokumentum;

2.  a teljesítendő feltételek és az elérendő eredmények Bizottság általi előzetes elfogadását bizonyító dokumentumok (programjóváhagyás vagy módosítás);

3.  az egyes szakaszokra vonatkozóan (amennyiben a végrehajtás lépésekben történik), valamint a végső kiadás Bizottsághoz történő bejelentése előtt a feltételek teljesítését vagy az eredmények elérését bizonyító dokumentumok;

4.  a költségfüggetlen finanszírozás által lefedett műveletek kiválasztásával és jóváhagyásával kapcsolatos dokumentumok.

XII. MELLÉKLET

E-kohézió: elektronikus adatcsererendszer a programhatóságok és a kedvezményezettek között – 63. cikk (7) bekezdés

1.  A programhatóságok feladatai az elektronikus adatcsererendszer működése tekintetében

1.1.  Az adatok biztonságának, sértetlenségének és bizalmas kezelésének, valamint a küldő azonosításának biztosítása, a rendelet 63. cikkének (5) bekezdése, 63. cikkének (7) bekezdése, 66. cikkének (4) bekezdése és 76. cikke alapján.

1.2.  A hozzáférhetőség és működés biztosítása munkaidőn belül és kívül egyaránt (a műszaki karbantartás idejét kivéve)

1.3.  A rendszer alábbi funkcióinak felhasználása:

a)  interaktív formanyomtatványok és/vagy az eljárások egymást követő lépései során elmentett adatok alapján a rendszer által automatikusan előre kitöltött formanyomtatványok;

b)  adott esetben automatikus számítások;

c)  automatikus beágyazott ellenőrzések, amelyek csökkentik a dokumentum- vagy információcsere ismétlődését;

d)  rendszer által generált jelzések a kedvezményezett tájékoztatására, hogy bizonyos műveletek elvégezhetőek;

e)  online nyomon követés, amely lehetővé teszi, hogy a kedvezményezett ellenőrizze a projekt aktuális állapotát;

f)  az elektronikus adatcsere-rendszerben feldolgozott, korábban rendelkezésre álló valamennyi adat és dokumentum.

1.4.  Nyilvántartás-vezetés és adattárolás biztosítása a rendszerben oly módon, hogy az lehetővé tegye mind a kedvezményezettek által benyújtott kifizetési kérelmek – 68. cikk (2) bekezdése szerinti adminisztratív ellenőrzését, mind a könyvvizsgálatot

2.  A programhatóságok felelősségi köre a dokumentumok és adatok mindenféle csere céljából történő továbbításának részletes szabályai tekintetében

2.1.  Az 1999/93/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben(76) meghatározott háromféle elektronikus aláírás valamelyikének megfelelő elektronikus aláírás alkalmazásának biztosítása

2.2.  Rendelkezés a dokumentumok és adatok kedvezményezett által a programhatóságok felé, és fordítva történő továbbítása időpontjának rögzítéséről

2.3.  Hozzáférés biztosítása közvetlenül olyan interaktív felhasználói felületen (webalkalmazáson) vagy technikai interfészen keresztül, amely lehetővé teszi a kedvezményezettek és a tagállamok információs rendszerei közötti automatikus adatszinkronizálást és -továbbítást.

2.4.  Az egyének személyes adatai és a jogi személyek üzleti titkai védelmének biztosítása a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(77), a 2009/136/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(78) és a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet(79) (az általános adatvédelmi rendelet) (EGT-vonatkozású szöveg) alapján

XIII. MELLÉKLET

SFC2021: elektronikus adatcsererendszer a tagállamok és a Bizottság között – 63. cikk (8) bekezdés

1.  A Bizottság feladatai

1.1.  Elektronikus adatcsere-rendszer (a továbbiakban: SFC2021) működésének biztosítása a tagállam és a Bizottság közötti valamennyi hivatalos információcsere céljából. Az SFC2021 tartalmazza legalább az e rendeletnek megfelelően megállapított mintákban meghatározott információkat.

1.2.  Az SFC2021 alábbi jellemzőinek biztosítása:

a)  interaktív formanyomtatványok vagy a rendszer által a korábban rögzített adatok alapján automatikusan előre kitöltött formanyomtatványok;

b)  automatikus számítások, amennyiben azok csökkentik a felhasználók kódolási erőfeszítéseit;

c)  automatikus beágyazott ellenőrzések a továbbított adatok belső konzisztenciájára, valamint ezen adatoknak az alkalmazandó szabályokkal való összhangjára vonatkozóan;

d)  az SFC2021 felhasználóit figyelmeztető, a rendszer által generált jelzések arra vonatkozóan, hogy bizonyos műveletek elvégezhetőek-e vagy sem;

e)  a rendszerbe bevitt információ kezelésének online nyomon követése;

f)  a múltbeli adatok rendelkezésre állása egy operatív programra vonatkozóan bevitt valamennyi információ tekintetében.

g)  az 1999/93/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti kötelező elektronikus aláírás rendelkezésre állása, amelyet jogi eljárásokban bizonyítékként fogadnak el.

1.3.  Az SFC2021-re vonatkozó, a rendszer felhasználóira alkalmazandó információtechnológiai biztonságpolitika biztosítása, összhangban a vonatkozó uniós szabályokkal, különösen a C(2006)3602 bizottsági határozattal(80) és annak végrehajtási szabályaival.

1.4.  Az SFC2021-re alkalmazandó biztonságpolitika meghatározásáért, fenntartásáért és megfelelő alkalmazásának biztosításáért felelős személy vagy személyek kijelölése.

2.  A tagállamok feladatai

2.1.  Annak biztosítása, hogy a tagállamok e rendelet 65. cikkének (1) bekezdésével összhangban azonosított programhatóságai, valamint 65. cikkének (3) bekezdésével összhangban az irányító hatóság felelőssége alá tartozó bizonyos feladatok ellátására azonosított szervek bevigyék az SFC2021-ba a felelősségük alá tartozó adattovábbításokkal kapcsolatos információkat, és azok frissítéseit.

2.2.  Annak biztosítása, hogy az információkat ne ugyanaz a személy ellenőrizze és nyújtsa be, mint aki az adattovábbításkor az adatot bevitte.

2.3.  Rendelkezések a feladatok fenti szétválasztásáról a tagállam SFC2021-hez automatikusan kapcsolódó irányítási és kontrollrendszerein keresztül.

2.4.  A hozzáférési jogok kezeléséért felelős személy kinevezése az alábbi feladatok ellátása céljából:

a)  azonosítják a hozzáférést kérő felhasználókat, biztosítva, hogy ezek a felhasználók a szervezet alkalmazásában állnak;

b)  tájékoztatják a felhasználókat a rendszer biztonságának megőrzésére vonatkozó kötelezettségeikről;

c)  ellenőrzik, hogy a felhasználók feladatkörük és szervezeti beosztásuk alapján jogosultak-e az általuk igényelt kiváltság mértékére;

d)  kérelmezik a hozzáférési jogok megszüntetését, ha azok már nem szükségesek vagy nem indokoltak;

e)  haladéktalanul jelentik azon gyanús eseteket, amelyek hátrányosan befolyásolhatják a rendszer biztonságát;

f)  biztosítják a felhasználói azonosító adatok mindenkori pontosságát azáltal, hogy bármilyen változásról beszámolnak;

g)  megteszik az adatvédelemmel és az üzleti titokkal kapcsolatosan szükséges óvintézkedéseket az uniós és nemzeti szabályoknak megfelelően;

h)  tájékoztatják a Bizottságot minden olyan változásról, amely hatással van a tagállami hatóságok vagy az SFC2021 felhasználóinak azon képességére, hogy az (1) bekezdésben foglalt feladataikat ellássák, illetve az a)–g) pontokban említett feladatok ellátásával kapcsolatos személyes kapacitásukra.

2.5.  Rendelkezések az egyének személyes adatai és a jogi személyek üzleti titkai védelmének tiszteletben tartásáról a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel(81), a 2009/136/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel(82), az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel, az 1995/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel(83) és a 45/2001/EK rendelettel összhangban.

2.6.  Nemzeti, regionális vagy helyi információbiztonsági politikák elfogadása az SFC2021-hez való hozzáférésre vonatkozóan, kockázatértékelés alapján, amely politikákat az SFC2021-et használó összes hatóságra alkalmazni kell, és amelyek foglalkoznak az alábbi szempontokkal:

a)  közvetlen felhasználás esetén a II. szakasz 3. pontjában említett hozzáférési jogok kezeléséért felelős személy vagy személyek által végzett munka IT-biztonsági vonatkozásai;

b)  az SFC2021-hez az 1. pontban említett technikai interfészen keresztül kapcsolódó nemzeti, regionális vagy helyi számítógépes rendszerek esetében az említett rendszerekre vonatkozó azon biztonsági intézkedések, amelyek lehetővé teszik az SFC2021 biztonsági követelményeivel való összehangolást, és kiterjednek az alábbiakra:

i.  fizikai biztonság;

ii.  az adathordozók és a hozzáférés ellenőrzése;

iii.  az adattárolás ellenőrzése;

iv.  a hozzáférés ellenőrzése és jelszóellenőrzés;

v.  nyomon követés;

vi.  összekapcsolás az SFC2021-gyel;

vii.  hírközlési infrastruktúra;

viii.  emberierőforrás-menedzsment a munkaerő alkalmazása előtt, alatt és után;

ix.  a biztonsági események kezelése.

2.7.  Kérésre a 2.6. pontban említett dokumentumnak a Bizottság rendelkezésére bocsátása

2.8.  A nemzeti, regionális vagy helyi IT-biztonsági politikák alkalmazásának fenntartásáért és biztosításáért felelős, az 1.4. pontban említett, a Bizottság által kijelölt személlyel vagy személyekkel kapcsolattartóként eljáró személy vagy személyek

3.  A Bizottság és a tagállamok közös feladatai

3.1.  Hozzáférés biztosítása közvetlenül egy interaktív felhasználói felületen (azaz webalkalmazáson) vagy egy előzetesen meghatározott protokollt alkalmazó technikai interfészen (azaz webszolgáltatásokon) keresztül, amely hozzáférés automatikus adatszinkronizálást és -továbbítást teszt lehetővé a tagállami információs rendszerek és az SFC2021 között.

3.2.  Az elektronikus adatcsere során a tagállam felől a Bizottság részére, valamint fordítva történő elektronikus adattovábbítás időpontjának meghatározása, amely az érintett dokumentum benyújtási időpontjának tekintendő.

3.3.  A hivatalos adatok kizárólag az SFC2021-en keresztül történő megosztásának biztosítása (a vis maior esetének kivételével), továbbá annak biztosítása, hogy az SFC2021-be beágyazott elektronikus formában megadott információkat (a továbbiakban: strukturált adatok) ne helyettesítsék nem strukturált adatokkal, és hogy következetlenség esetén a strukturált adatok elsőbbséget élvezzenek a nem strukturált adatokkal szemben.

Vis maior, az SFC2021 üzemzavara vagy az SFC2021-gyel való összeköttetés olyan hiánya esetén, amelynek időtartama az információk benyújtásának előírt határidejét megelőző egy hétben vagy a december 18. és 26. közötti időszakban meghaladja az egy munkanapot, illetve bármely más időszakban az öt munkanapot, a tagállam és a Bizottság közötti információcsere papír formában is történhet az e rendeletben meghatározott minták felhasználásával, amely esetben a benyújtás időpontjának az érintett dokumentum benyújtásának időpontját kell tekinteni. Amennyiben a vis maior oka megszűnik, az érintett fél késedelem nélkül beviszi az SFC2021-be a papíron már megadott információkat.

3.4.  Az SFC2021 portálon közzétett IT-biztonságpolitikai feltételeknek és az SFC2021 keretében a Bizottság által az adattovábbítás biztonsága érdekében végrehajtott intézkedéseknek – különösen az 1. pontban említett technikai interfész alkalmazására vonatkozóknak – való megfelelés biztosítása.

3.5.  Az SFC2021-n keresztül továbbított adatok védelme érdekében elfogadott biztonsági intézkedések végrehajtása és hatékonyságuk biztosítása.

3.6.  Az SFC információtechnológiai biztonságpolitikájának és a vonatkozó nemzeti, regionális vagy helyi információtechnológiai biztonságpolitikáknak a frissítése és éves felülvizsgálata technológiai változások, új veszélyek azonosítása vagy más releváns fejlemények esetén.

XIV. MELLÉKLET

Minta az irányítási és kontrollrendszer leírásához – 63. cikk (9) bekezdés

1.  ÁLTALÁNOS ADATOK

1.1.  Az információk benyújtója:

–  Tagállam:

–  A program(ok) megnevezése és CCI-száma(i): (közös irányítási és kontrollrendszer esetén az irányító hatóság hatáskörébe tartozó összes program):

–  A fő kapcsolattartó szervezet neve és e-mail-címe: (a leírásért felelős szervezet).

1.2.  A benyújtott információk a következő időpontban fennálló helyzetre vonatkoznak: (éé.hh.nn.)

1.3.  A rendszer struktúrája (az irányítási és ellenőrzési rendszerbe bevont hatóságok/szervezetek közötti szervezeti kapcsolatot bemutató általános információ és folyamatábra)

1.3.1.  Irányító hatóság (név, cím és kapcsolattartó az irányító hatóságnál):

1.3.2.  Közreműködő szervezetek (név, cím és kapcsolattartó a közreműködő szervezetnél).

1.3.3.  A számviteli feladatkört ellátó szervezet (név, cím és kapcsolattartó a számviteli feladatkört ellátó irányító hatóságnál vagy programhatóságnál)

1.3.4.  Adja meg, hogyan tartják tiszteletben a feladatkörök elkülönítésének elvét a programhatóságok között és azokon belül.

2.  IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG

2.1.  Az irányító hatóság és fontosabb feladatai

2.1.1.  Az irányító hatóság jogállása (nemzeti, regionális vagy helyi közjogi szervezet vagy magánjogi szervezet) és a szervezet, amelynek a részét képezi.

2.1.2.  Az irányító hatóság által közvetlenül végzett feladatok részletes leírása.

2.1.3.  Adott esetben az irányító szervezet által átruházott egyes funkciók(84) és feladatok meghatározása közreműködő szervezetenként, a közreműködő szervezetek azonosítása és a feladatátruházás formája. Hivatkozni kell a kapcsolódó dokumentumokra (írásbeli megállapodások).

2.1.4.  Az irányító hatóság által átruházott feladatkörök és feladatok végrehajtásának felügyeletére vonatkozó eljárások.

2.1.5.  Egy olyan keret, amellyel biztosítható, hogy szükség esetén és különösen az irányítási és ellenőrzési rendszer jelentős módosítása esetén megfelelő kockázatkezelési eljárást alkalmazzanak.

2.2.  Az irányító hatóság szervezetének, valamint a feladatköreihez és feladataihoz kapcsolódó eljárásoknak a leírása(85)

2.2.1.  Az irányító hatóság által végzett feladatkörök – ideértve a számviteli feladatkört is – és feladatok leírása:

2.2.2.  Annak leírása, hogy miként szervezik a munkát a különböző feladatkörök keretében, milyen eljárások alkalmazandók, adott esetben milyen funkciókat ruháztak át, ezeket hogyan felügyelik stb.

2.2.3.  Az irányító hatóság szervezeti ábrája és információk arról, hogy milyen kapcsolatban áll a 66-69. cikkben előírt feladatköröket és feladatokat végrehajtó egyéb (belső vagy külső) szervekkel vagy részlegekkel.

2.2.4.  Az irányító hatóság különböző feladatköreivel kapcsolatban elosztandó tervezett erőforrások feltüntetése (ezen belül adott esetben az esetleges tervezett kiszervezésekre és azok körére vonatkozó információk).

3.  A SZÁMVITELI FELADATKÖRT ELLÁTÓ SZERV

3.1.  Jogállás és a szervezeti felépítés leírása, valamint a számviteli feladatkört ellátó szervvel kapcsolatos eljárások leírása

3.1.1.  A számviteli feladatkört ellátó szerv jogállása (nemzeti, regionális vagy helyi közjogi vagy magánjogi szervezet) és adott esetben a szervezet, amelynek a részét képezi.

3.1.2.  A 70. cikkben említett számviteli feladatkört ellátó szerv feladatköreinek és feladatainak leírása.

3.1.3.  A munkaszervezés (workflow, folyamatok, belső felosztások) és alkalmazandó eljárások, valamint annak leírása, hogy azokat mikor és hogyan felügyelik, stb.

3.1.4.  A különböző számviteli feladatokkal kapcsolatban kiosztandó tervezett erőforrások feltüntetése.

4.  elektronikus RENDSZER

4.1.  Az elektronikus rendszer vagy rendszerek leírása folyamatábrával (központi vagy közös hálózati rendszer, illetve decentralizált rendszer a rendszerek közötti kapcsolatokkal), az alábbiak céljából:

4.1.1.  Minden egyes műveletre vonatkozóan számítógépes formában történő adatrögzítés és -tárolás, ideértve adott esetben az egyes résztvevőkre vonatkozó adatokat és az adatok mutatók szerinti bontását, ha azt a rendelet előírja.

4.1.2.  Annak biztosítása, hogy minden egyes műveletről számviteli adatokat rögzítsenek és tároljanak, és hogy ezek az adatok támogassák a kifizetési kérelmek és elszámolások összeállításához előírt adatokat;

4.1.3.  A Bizottsághoz bejelentett kiadások és a kedvezményezetteknek közpénzekből nyújtott kapcsolódó hozzájárulás számviteli nyilvántartásának vezetése;

4.1.4.  A kifizetési kérelmekből és az elszámolásokból a 92. cikk (5) bekezdésében foglaltak szerint levont valamennyi összeg, és az ilyen levonások okainak rögzítése;

4.1.5.  Annak feltüntetése, hogy hatékonyan működik-e a rendszer, és képes-e megbízhatóan rögzíteni az említett adatokat azon a napon, amikor ezt a leírást a fenti 1.2. pontban meghatározottak szerint összeállítják.

4.1.6.  Az elektronikus rendszer biztonságának, integritásának és bizalmas jellegének biztosítását célzó eljárások leírása

XV. MELLÉKLET

Minta a vezetői nyilatkozathoz – 68. cikk (1) bekezdés f) pont

Alulírott(ak), (vezetéknév/vezetéknevek, utónév/utónevek, beosztás(ok) vagy funkció(k)), a(z) (program neve, CCI-száma) program irányító hatóságának vezetője

a(z) ( program megnevezése) (év) június 30-án véget ért számviteli évben történt végrehajtása alapján, saját megítélésem és a Bizottsághoz benyújtott elszámolások időpontjában rendelkezésemre álló összes információ – beleértve az (EU) xx/xx rendelet 68. cikkében foglaltaknak megfelelően elvégzett irányító hatósági ellenőrzések, valamint a … (év) június 30-án véget ért számviteli év tekintetében a Bizottsághoz benyújtott kifizetési kérelmekben szereplő kiadásokkal kapcsolatos ellenőrzések eredményeit – alapján

és figyelembe véve az (EU) xx/xx rendelet szerinti kötelezettségeimet

kijelentem, hogy:

a)  az elszámolásokban szereplő információk az (EU) XX rendelet 92. cikkének megfelelően formailag megfelelők, pontosak és hiánytalanok,

b)  az elszámolásokban szereplő kiadások megfelelnek az alkalmazandó jogszabályoknak és azokat rendeltetésszerűen használták fel,

Megerősítem, hogy a számviteli évvel kapcsolatban a záró ellenőrzési vagy kontrolljelentésekben azonosított szabálytalanságokat megfelelően orvosolták az elszámolásokban, különösen annak érdekében, hogy megfeleljenek a 92. cikknek, amely szerint olyan elszámolásokat kell benyújtani, amelyek bizonyosságot nyújtanak arra vonatkozóan, hogy a szabálytalanságok nem érik el a 2 %-os lényegességi küszöböt.

Megerősítem/megerősítjük továbbá, hogy a jogszerűséget és szabályosságot illetően folyamatban lévő vizsgálat tárgyát képező kiadások a vizsgálat lezárulásáig az elszámolásokból kizárásra kerültek; azok egy későbbi számviteli évben benyújtandó időközi kifizetési kérelemben szerepelhetnek.

Megerősítem továbbá, hogy az operatív program mutatóira, részcéljaira és a program előrehaladására vonatkozó adatok megbízhatóak.

Megerősítem egyszersmind, hogy eredményes és arányos csalásellenes intézkedések kerültek bevezetésre, amelyek figyelembe veszik az e tekintetben azonosított kockázatokat.

Végezetül megerősítem, hogy nincs tudomásom olyan nyilvánosságra nem hozott ügyről az operatív program végrehajtásával kapcsolatban, amely veszélyeztethetné a kohéziós politika megítélését.

XVI. MELLÉKLET

Az ellenőri vélemény elemei – 71. cikk (3) bekezdés a) pont

Az Európai Bizottság Főigazgatósága részére

1.   BEVEZETÉS

Alulírott, az (EU) No […] rendelet 65. cikkének (2) bekezdése értelmében független [az ellenőrző hatóság neve] képviseletében

i.  ellenőriztem a … [év] július 1-jétől … [év] június 30-ig tartó számviteli évhez (1) tartozó és … keltű [a Bizottsághoz benyújtott elszámolások kelte] elszámolásokat (a továbbiakban: az elszámolások),

ii.  a számviteli évet illetően a Bizottságtól igényelt (és az elszámolásokban szereplő) kiadások jogszerűségét és szabályszerűségét, és

iii.  az irányítási és kontrollrendszer működését, továbbá ellenőriztem a vezetői nyilatkozatot [az operatív program neve és CCI-száma] elnevezésű programmal (a továbbiakban: a program) kapcsolatban,

hogy a 71. cikk (3) bekezdése szerinti ellenőri véleményt kiadjam.

2.   AZ IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG FELELŐSSÉGE

A(z)… [az irányító hatóság megnevezése] mint a program irányító hatósága a felelős a 66–70. cikkbe meghatározott feladatkörökkel és feladatokkal kapcsolatos irányítási és kontrollrendszer megfelelő működésének biztosításáért.

Ezen túlmenően a(z)… [az irányító hatóság vagy adott esetben a számviteli feladatkört ellátó szervezet megnevezése] a felelős az (EU) […] rendelet 70. cikkében előírt elszámolások teljességének, pontosságának és hitelességének biztosításáért és bejelentéséért.

Továbbá, az (EU) […] rendelet 68. cikkének megfelelően az irányító hatóság feladatai közé tartozik annak igazolása, hogy az elszámolásokban szereplő kiadások megfelelnek az alkalmazandó jognak.

3.   AZ ELLENŐRZŐ HATÓSÁG FELADATAI

Az (EU) […] rendelet 71. cikkében foglaltaknak megfelelően feladatom, hogy független véleményt adjak az elszámolások teljességére, pontosságára és hitelességére vonatkozóan, arról, hogy azon kiadások, amelyek megtérítését a Bizottságtól kérték, és amelyeket az elszámolásokban feltüntettek jogszerűek és szabályosak-e, valamint hogy az alkalmazott irányítási és kontrollrendszerek megfelelően működnek-e..

Feladataim közé tartozik továbbá, hogy a véleménybe nyilatkozatot foglaljak arról, hogy az elvégzett ellenőrzési tevékenység megkérdőjelezi-e a vezetői nyilatkozatban szereplő állításokat.

A programmal kapcsolatos ellenőrzések végrehajtására az ellenőrzési stratégiának és a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardoknak eleget téve került sor. Az említett standardok megkövetelik, hogy az ellenőrző hatóság betartsa az etikai előírásokat, továbbá az ellenőrzést oly módon tervezze meg és folytassa le, hogy annak alapján az ellenőri véleményt megfelelő bizonyossággal kiadhassa.

Az ellenőrzéshez hozzátartozik olyan eljárások lefolytatása is, amelyek megfelelően és kielégítő bizonyossággal alátámasztják az alábbiakban kifejtett véleményt. Az eljárásokat az ellenőr szakmai szempontok alapján választja ki, beleértve – az akár csalás, akár hiba okozta – lényeges szabálytalanságok kockázatának értékelését. Az ellenőrzésre az általam az adott körülmények között és az (EU) […] rendelet követelményei tekintetében megfelelőnek tartott eljárásokat alkalmaztam.

Meggyőződésem szerint az ellenőrzés során összegyűjtött bizonyítékok véleményem alátámasztásához elegendőek és megfelelőek, [hatókör korlátozása esetén:] a „hatóköri korlát” bekezdésben említettek kivételével.

Az ellenőrzések által a programra vonatkozóan nyert legfontosabb megállapítások összefoglalását az (EU) […] rendelet 71. cikke (3) bekezdése b) pontjának megfelelően a mellékelt éves kontrolljelentés tartalmazza.

4.   HATÓKÖRI KORLÁT

Vagy

Az ellenőrzés hatókörét semmilyen tényező nem korlátozta.

Vagy

Az ellenőrzés hatókörét az alábbi tényezők korlátozták:

a)

b)

c)

….

[Ismertesse az ellenőrzés hatókörének bármely korlátozását(86), például az alátámasztó bizonylatok hiányát, a jogi eljárás alá vont ügyeket, és az alábbi „Korlátozott vélemény” szakaszban becsülje meg az Alapokból nyújtott támogatás által érintett kiadások és uniós hozzájárulás összegét, valamint a hatókör korlátozásának hatását az ellenőri véleményre. További magyarázatot ebben a tekintetben adott esetben az éves kontrolljelentésben kell adni.]

5.   VÉLEMÉNY

Vagy

(Minősítés nélküli vélemény)

Véleményem szerint és az elvégzett ellenőrzési tevékenység alapján:

i.

az elszámolások megbízható és valós képet nyújtanak;

ii.

az elszámolásokban szereplő kiadás jogszerű és szabályos(87),

iii.

az irányítási és kontrollrendszer megfelelően működik.

Az elvégzett ellenőrzés nem kérdőjelezi meg a vezetői nyilatkozatban szereplő kijelentéseket.

Vagy

(Korlátozott vélemény)

Véleményem szerint és az elvégzett ellenőrzési tevékenység alapján:

1)   Elszámolások

—  az elszámolások megbízható és valós képet nyújtanak [amennyiben a korlátozás az elszámolásokra vonatkozik, az alábbi szöveget kell beilleszteni:] az alábbi lényeges szempontok kivételével:

2)   Az elszámolásokban igazolt kiadás jogszerűsége és szabályszerűsége

—  az elszámolásokban igazolt kiadások megbízható és valós képet nyújtanak [amennyiben a korlátozás az elszámolásokra vonatkozik, az alábbi szöveget kell beilleszteni:] az alábbiak szempontok kivételével: ...

A korlátozás hatása korlátozott [vagy jelentős], ...-nak felel meg. (az igazolt kiadás teljes összegének EUR-ban kifejezett összege)

3)   Az ezen ellenőri vélemény időpontjáig alkalmazott irányítási és kontrollrendszer

—  az alkalmazott irányítási és kontrollrendszer megfelelően működik [amennyiben a korlátozás az irányítási és kontrollrendszerre vonatkozik, az alábbi szöveggel kell kiegészíteni:] az alábbiak szempontok kivételével: ...

A korlátozás hatása korlátozott [vagy jelentős], ...-nak felel meg. (az igazolt kiadás teljes összegének EUR-ban kifejezett összege)

Az elvégzett ellenőrzés nem kérdőjelezi meg/megkérdőjelezi [a nem kívánt rész törlendő] a vezetői nyilatkozatban szereplő kijelentéseket.

[Ha az elvégzett ellenőrzés megkérdőjelezi a vezetői nyilatkozatban szereplő kijelentéseket, az ellenőrző hatóság ebben a bekezdésben fejti ki, milyen megfontolások alapján jutott erre a következtetésre.]

Vagy

(Elutasító vélemény)

Véleményem szerint és az elvégzett ellenőrzési tevékenység alapján:

i.

az elszámolások megbízható és valós képet nyújtanak/nem nyújtanak megbízható és valós képet [a nem kívánt rész törlendő]; és/vagy

ii.

az elszámolásokban szereplő azon költségek, amelyekre a Bizottságtól visszatérítést igényeltek jogszerűek és szabályszerűek/nem jogszerűek és szabályszerűek [a nem kívánt rész törlendő]; és/vagy

iii.

az alkalmazott irányítási és kontrollrendszerek működése megfelelő/nem megfelelő [a nem kívánt rész törlendő].

Ez az elutasító vélemény az alábbiakon alapul:

az elszámolásokkal kapcsolatos lényeges kérdések vonatkozásában:

és/vagy [a nem kívánt rész törlendő]

a Bizottságtól igényelt és az elszámolásokban kimutatott kiadások jog- és szabályszerűségével kapcsolatos lényeges kérdések vonatkozásában:

és/vagy [a nem kívánt rész törlendő]

az irányítási és kontrollrendszer működésével kapcsolatos lényeges kérdések vonatkozásában: (6)

Az elvégzett ellenőrzési tevékenység megkérdőjelezi a vezetői nyilatkozatban szereplő kijelentéseket az alábbiak tekintetében:

[Az ellenőrző hatóság a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardoknak megfelelően figyelemfelhívó megjegyzést is közölhet, amely nem befolyásolja a véleményét. Kivételes esetekben (7) a véleménynyilvánítás visszautasítható.]

Dátum:

Aláírás:

20190327-P8_TA(2019)0310_HU-p0000006.png

(4)   Interreg programok esetében fel kell tüntetni.

(5)   Az irányítási és kontrollrendszer érintettsége esetén a vélemény azonosítja azon szerv/szervek és rendszereik azon vonását/vonásait, amelyek nem feleltek meg az előírásoknak és/vagy nem működtek megfelelően, kivéve, amennyiben ezt az információt már egyértelműen nyilvánosságra hozták az éves kontrolljelentésben ,és e Vélemény szakasz hivatkozik a kontrolljelentés azon konkrét szakaszaira, amelyek tartalmazzák ezt az információt.

(6)  Lásd az előző lábjegyzetet.

(7)  Ezeknek a kivételes eseteknek az ellenőrző hatóság hatókörén kívül eső, előre nem látható külső tényezőkkel kell összefüggniük.

XVII. MELLÉKLET

Minta az éves kontrolljelentéshez – 71. cikk (3) bekezdés b) pont

1.  Bevezetés

1.1.  Az ellenőrző hatóság és a jelentés elkészítésében részt vevő más szervezetek megnevezése.

1.2.  A referencia-időszak (azaz a számviteli év)

1.3.  Az ellenőrzési időszak (amely alatt az ellenőrzést elvégezték).

1.4.  A jelentés tárgyát képező program(ok) és a program(ok) irányító hatóságainak megnevezése Ha jelentés több programot vagy alapot érint, az információkat programok és alapok szerinti bontásban kell közölni, minden egyes szakaszban megjelölve a program- és/vagy alapspecifikus információkat.

1.5.  A jelentés és a kapcsolódó ellenőri vélemény elkészítése lépéseinek ismertetése. Ennek a szakasznak ki kell terjednie az ellenőrző hatóság által a vezetői nyilatkozaton végzett következetesség-ellenőrzésre vonatkozó információkra is.

Az 1.5. szakaszt ki kell igazítani az Interreg programokra vonatkozóan annak leírása céljából, hogy milyen lépéseket tettek az Interreg programok esetében alkalmazandó, a műveletekre irányuló ellenőrzésekre vonatkozó, az (EU) ... rendelet [ETE-rendelet] 48. cikkében meghatározott konkrét szabályok alapján a jelentés elkészítése érdekében.

2.  Az irányítási és kontrollrendszer(ek) jelentős változásai

2.1.  Az irányítási és kontrollrendszerekben bekövetkezett minden fő, az irányító hatóság feladataival kapcsolatos változás részletes ismertetése, különös tekintettel egyes feladatkörök közreműködő szervezetekre történő átruházására, és annak megerősítése, hogy az ellenőrző hatóság által végzett ellenőrzési tevékenység alapján azok megfelelnek a 66–70. és 75. cikknek.

2.2.  Információk a 77–79. cikk szerinti fokozottan arányos intézkedések alkalmazására vonatkozóan.

3.  Az ellenőrzési stratégia változásai

3.1.  Az ellenőrzési stratégia bármely változásának részletes ismertetése, valamint kapcsolódó indokolások. Jelezni kell különösen a műveletek ellenőrzése során alkalmazott mintavételi módszer változásait (lásd az alábbi 5. szakaszt), valamint hogy a stratégián eszközöltek-e változásokat a rendelet 77–79. cikke szerinti fokozottan arányos intézkedések alkalmazása miatt.

3.2.  Az Interreg programok esetében a fenti 1. szakaszt ki kell igazítani az (EU) ... rendelet [ETE-rendelet] 48. cikkében meghatározott, az Interreg programokra alkalmazandó műveletellenőrzésekre vonatkozó külön szabályokból fakadóan az ellenőrzési stratégián eszközölt változtatások ismertetése érdekében.

4.  Rendszerellenőrzések (adott esetben)

Ez a szakasz azon ellenőrző hatóságokra vonatkozik, amelyek a szóban forgó számviteli évre vonatkozóan nem alkalmazzák a fokozottan arányos rendelkezéseket:

4.1.  A program irányítási és kontrollrendszerének megfelelő működésére vonatkozó ellenőrzéseket – a továbbiakban: rendszerellenőrzéseket – végző szervezetek azonosítása (beleértve az ellenőrző hatóságot is).

4.2  Az elvégzett ellenőrzések alapjának bemutatása, beleértve az alkalmazandó ellenőrzési stratégiára történő hivatkozást, különös tekintettel a kockázatelemzés módszertanára, valamint a rendszerellenőrzési terv kidolgozásához vezető eredményekre. Ha a kockázatelemzés módszerét módosították, a változást az ellenőrzési stratégia változásaira vonatkozó 3. szakaszban kell ismertetni.

4.3.  Az alábbi 9.1. szakaszban szereplő táblázattal kapcsolatosan, a rendszerellenőrzések – ideértve az egyes tematikus területek célzott ellenőrzéseit is – fő megállapításainak és következtetéseinek ismertetése.

4.4.  Annak jelzése, hogy a feltárt szabálytalanságok rendszerszintűnek minősültek-e, a meghozott intézkedések részletei, ideértve a szabálytalan kiadások és kapcsolódó pénzügyi korrekciók számszerűsítését is, a rendelet 71. cikke (3) bekezdésének b) pontja és 97. cikke alapján.

4.5.  A korábbi számviteli években végzett rendszerellenőrzések során tett ajánlások nyomon követésére vonatkozó információk.

4.6.  A finanszírozási eszközökkel, más típusú kiadásokkal vagy különleges szabályzás (pl. állami támogatás, közbeszerzés, egyszerűsített költségelszámolási módszerek, költségfüggetlen finanszírozás) alá tartozó más típusú kiadásokkal kapcsolatos, a rendszerellenőrzések során feltárt konkrét szabálytalanságok vagy hiányosságok, és az ezek kiküszöbölése érdekében az irányító hatóság által tett intézkedések ismertetése.

4.7  A rendszerellenőrzések nyomán szerzett megbízhatóság mértéke (alacsony/átlagos/magas) és ennek indoklása.

5.  A műveletek ellenőrzése

Az alábbi 5.1–5.10. szakaszt ki kell igazítani az Interreg programokra vonatkozóan annak leírása céljából, hogy milyen lépéseket tettek az Interreg programok esetében alkalmazandó, a műveletekre irányuló ellenőrzésekre vonatkozó, az (EU) ... rendelet [ETE-rendelet] 48. cikkében meghatározott konkrét szabályok alapján a jelentés elkészítése érdekében.

5.1.  A műveletekre irányuló (a 73. cikkben szereplő) ellenőrzéseket végző szervezetek azonosítása (beleértve az ellenőrző hatóságot is).

5.2.  Az alkalmazott mintavételi módszertan ismertetése és információk arra vonatkozóan, hogy a módszertan összhangban van-e az ellenőrzési stratégiával.

5.3.  Adott esetben a statisztikai mintavételi paraméterek feltüntetése, valamint a mögöttes számítások és az alkalmazott szakmai mérlegelés ismertetése. A mintavételi paraméterek magukban foglalják a következőket: lényegességi küszöb, konfidenciaszint, mintavételi egység, várható hibaarány, mintavételi intervallum, szórás, az alapsokaság értéke, az alapsokaság mérete, a minta mérete, a rétegzettségre vonatkozó információk. A minta kiválasztásával kapcsolatos, valamint a teljes hibaarányra és a fennmaradó hibaarányra vonatkozó mögöttes számításokat az alábbi 9.3. szakaszban kell bemutatni az alkalmazott mintavételi eljárásnak megfelelően olyan formában, amelynek alapján az alapvető lépések követhetők.

5.4.  Az elszámolásokban szereplő összegek és a számviteli év során az időközi kifizetési kérelmekben bejelentett összegek összeegyeztetése a véletlenszerű minta alapjául szolgáló sokasággal (az alábbi 9.2 szakaszban szereplő táblázat „A” oszlopa). Az egyeztető tételeknek a negatív mintavételi egységekre is ki kell terjedniük abban az esetben, ha pénzügyi korrekciót alkalmaztak.

5.5.  Amennyiben negatív tételek vannak, annak megerősítése, hogy azokat külön sokaságként kezelték. Az ezen egységekből fakadó főbb eredményeinek elemzése, különös hangsúllyal annak ellenőrzésére, hogy a (tagállamok vagy a Bizottság által hozott) pénzügyi korrekciók alkalmazására vonatkozó határozatokat visszavonásokként rögzítették-e az elszámolásokban.

5.6.  Nem statisztikai mintavételi módszer alkalmazása esetén adja meg a módszer alkalmazásának indokait, az ellenőrzések alá vont mintavételi egységek százalékos arányát, a véletlenszerű mintavétel biztosítása érdekében tett intézkedéseket, annak szem előtt tartásával, hogy a mintának reprezentatívnak kell lennie.

Ezen túlmenően az érvényes ellenőri vélemény megfogalmazását lehetővé tevő megfelelő mintaméret biztosítása érdekében tett intézkedések meghatározása. Amennyiben nem statisztikai mintavételi módszert alkalmaznak, teljes (kivetített) hibaarányt is számítani kell.

5.7.  A műveletek ellenőrzéseiből származó fő megállapítások elemzése, a következők leírásával:

(1)  az ellenőrzött mintavételi tételek száma, a kapcsolódó mennyiség;

(2)  a hibatípus mintavételi egységenként(88),

(3)  a talált hibák jellege(89)

(4)  a réteghibaarány(90) és a kapcsolódó főbb hiányosságok vagy szabálytalanságok, a hibaarány felső határértéke, az alapvető okok, a javasolt korrekciós intézkedések (beleértve azokat, melyek célja az irányítási és kontrollrendszerek javítása), valamint az ellenőri véleményre gyakorolt hatás.

További magyarázatot kell fűzni az alábbi 9.2. és a 9.3. szakaszokban bemutatott adatokhoz, különösen a teljes hibaarányt illetően.

5.8.  Azon pénzügyi korrekciók részletei, amelyeket a számviteli évvel kapcsolatban, a műveletek ellenőrzéseinek következtében az irányító hatóság végzett az elszámolásokon, még azok Bizottságnak történő benyújtása előtt, ideértve azon átalányalapú vagy extrapolált korrekciókat is, amelyek eredményeként az elszámolásokban szereplő fennmaradó hibaarány 2 %-kal csökkent, a 92. cikk alapján.

5.9.  A teljes hibaarány és a teljes fennmaradó hibaarány összehasonlítása (az alábbi 9.2. szakasznak megfelelően) a 2 %-os lényegességi szinttel annak megállapítása érdekében, hogy van-e lényeges hiba az alapsokaságban és ez hogyan érinti az ellenőri véleményt.

5.10.  Annak jelzése, hogy a feltárt szabálytalanságok rendszerszintűnek minősültek-e, a meghozott intézkedések részletei, ideértve a szabálytalan kiadások és kapcsolódó pénzügyi korrekciók számszerűsítését is.

5.11.  Információk az (EU) ... rendelet [ETE-rendelet] 48. cikkében meghatározott, az Interreg programokra alkalmazandó műveletellenőrzésekre vonatkozó külön szabályok alapján az Interreg programok közös mintája tekintetében végzett műveletellenőrzések nyomon követéséről.

5.12.  A korábbi számviteli évekre vonatkozóan végzett ellenőrzések eredményeinek nyomon követésére vonatkozó információk, különös tekintettel a súlyos rendszerszintű hiányosságokra.

5.13.  Táblázat azon hibatipológia alapján, amelyről a Bizottsággal esetlegesen megállapodtak.

5.14.  A műveletek ellenőrzésének fő megállapításai alapján az irányítási és kontrollrendszer megfelelő működésére vonatkozóan levont következtetések.

Az Interreg programok esetében ki kell igazítani a fenti 5.14. szakaszt annak leírása céljából, hogy milyen lépéseket tettek arra hogy levonják az (EU) ... rendelet [ETE-rendelet] 48. cikkében meghatározott, az Interreg programokra alkalmazandó műveletellenőrzésekre vonatkozó külön szabályokon alapuló következtetéseket.

6.  Az elszámolások ellenőrzése

6.1.  Az elszámolások ellenőrzését végző hatóságokra/szervekre vonatkozó információk.

6.2  Az elszámolások hiánytalansága, pontosságának és valóságnak való megfelelésének ellenőrzésére alkalmazott ellenőrzési megközelítés leírása. Ez hivatkozást tartalmaz a rendszerellenőrzések, az elszámolások megbízhatóságának tekintetében releváns műveletellenőrzések, valamint az elszámolástervezeteken – azok Bizottságnak történő megküldése előtt – végzett további ellenőrzések összefüggésében végzett ellenőrzési tevékenységre.

6.3.  Az ellenőrzés alapján az elszámolások hiánytalansága, pontossága és valóságnak való megfelelésének tekintetében levont következtetések, ideértve az ilyen következtetések nyomán végzett pénzügyi korrekciók és azok elszámolásokban való megjelenésének feltüntetését is.

6.4.  Annak ismertetése, ha bármely feltárt probléma rendszerszintűnek minősült, továbbá a probléma kezelése érdekében tett intézkedések.

7.  Egyéb információk

7.1.  Az ellenőrző hatóság által végzett ellenőrzésekkel összefüggésben feltárt csalás gyanúját felvető esetek ellenőrző hatóság általi értékelése (beleértve a más nemzeti vagy uniós szervek által jelentett és az ellenőrző hatóság által ellenőrzött műveletekhez kapcsolódó eseteket), valamint a megtett intézkedések. Az esetek számára, súlyosságára, és ha ismert, az érintett összegekre vonatkozó információk.

7.2.  A számviteli év végét követően és az éves kontrolljelentés Bizottság részére történő beküldését megelőzően bekövetkezett események, amelyeket a bizonyosság szintjének és az ellenőrző hatóság véleményének megállapításakor figyelembe vettek.

8.  Általános megbízhatósági szint

8.1  Az irányítási és kontrollrendszer megfelelő működésére vonatkozó általános megbízhatósági szint feltüntetése, valamint annak ismertetése, hogy az említett szintet hogyan állapították meg a rendszerellenőrzések és a műveletellenőrzések eredményeinek összesítéséből. Megfelelő esetben az ellenőrző hatóságnak figyelembe kell vennie más nemzeti vagy uniós ellenőrzési tevékenységek eredményeit is.

8.2.  A nem pénzügyi korrekcióval kapcsolatban végrehajtott enyhítő intézkedések, a végrehajtott pénzügyi korrekciók, valamint további korrekciós intézkedések szükségességének értékelése egyrészt az irányítási és kontrollrendszerek fejlesztése, másrészt az uniós költségvetésre gyakorolt hatás szempontjából.

9.  AZ ÉVES KONTROLLJELENTÉS MELLÉKLETEI

9.1.  A rendszerellenőrzések eredményei.

Ellenőrzött szervezet

Alap (Több alapot érintő operatív program)

Az ellenőrzés megnevezése

A végleges ellenőrzési jelentés kelte

Program: [CCI és a program neve]

Átfogó értékelés (1., 2., 3., 4. kategória)

[a rendelet X. mellékletének 2. táblázatában foglaltaknak megfelelően]

Megjegyzések

Fő követelmények (megfelelő esetben)

[a rendelet X. mellékletének 1. táblázatában foglaltaknak megfelelően]

1. FK

2. FK

3. FK

4. FK

5. FK

6. FK

7. FK

8. FK

9. FK

10. FK

 

 

IH

 

KSz(ek)

Számviteli funkció (ha nem az irányító hatóság látja el)

Megjegyzés: A fenti táblázatban szereplő üres mezők olyan főkövetelményeket jelölnek, amelyek az ellenőrzött szervezetre nem vonatkoznak.

9.2.  A műveletek ellenőrzéseinek eredményei

Alap

A program CCI-száma

A program neve

A

B

C

D

E

F

G

H

A mintavétel alapjául szolgáló alapsokaságra vonatkozó összeg EUR-ban (7)

A számviteli évre vonatkozó, a véletlenszerű mintában ellenőrzött kiadás

A szabálytalan kiadások összege a véletlenszerű mintában

Teljes hibaarány

 (8)

A teljes hibaarány eredményeképpen végrehajtott kiigazítások

Fennmaradó teljes hibaarány

(F = (D * A) – E)

Egyéb ellenőrzött kiadás (9)

Szabálytalan kiadások összege az egyéb ellenőrzött kiadásokban

Összeg (10)

%

 (11)

20190327-P8_TA(2019)0310_HU-p0000007.png

(1)   A rendelet 2. cikkének (29) bekezdésében meghatározottak szerint.

(2)   Véletlenszerű, rendszerszintű, anomália

(3)   Például: elszámolhatóság, közbeszerzés, állami támogatás.

(4)  A réteghibaarányt nyilvánosságra kell hozni, amennyiben a rétegezést hasonló jellemzőkkel rendelkező részsokaságokra, például operatív programból finanszírozási eszköznek vagy más nagy értékű tételeknek, illetve (több alapból finanszírozott programok esetében) alapoknak juttatott pénzügyi hozzájárulásokból álló műveletekre vonatkozóan alkalmazták.

(5)   A teljes hiba és a fenti 5.8. pontban említett korrekciók különbsége osztva a teljes sokasággal.

(6)   Az általános megbízhatósági szintnek meg kell felelnie a rendelet X. mellékletének 2. táblázatában meghatározott négy kategória egyikének.

(7)   Az „A” oszlop a véletlenszerű mintavétel alapjául szolgáló alapsokaságra vonatkozik, azaz a Bizottság számára benyújtott kifizetési kérelmekben feltüntetett és az irányító hatóság/számviteli feladatkör rendszerében rögzített megfelelő elszámolható kiadások teljes összegére, levonva ebből a negatív mintavételi egységeket (amennyiben voltak ilyenek). Adott esetben a fenti 5.4. szakaszban kell magyarázó megjegyzéseket fűzni az adathoz.

(8)   A teljes hibaarányt az ellenőrzött mintára vagy a véletlenszerű minta kiválasztásának alapjául szolgáló sokaságra alkalmazott pénzügyi korrekciók előtt kell számítani. Ha a véletlenszerű minta egynél több alapot vagy programot fed le, a „D” oszlopban feltüntetett teljes (számított) hibaarány a teljes sokaságra vonatkozik. Rétegezés esetén a fenti 5.7. szakaszban további információkat kell közölni rétegek szerinti bontásban.

(9)   A „G” oszlop a kiegészítő mintából származó ellenőrzött kiadásra vonatkozik.

(10)   Az ellenőrzött kiadások összege (amennyiben részmintavételre kerül sor, csak a ténylegesen ellenőrzött kiadási tételek összege szerepelhet ebben az oszlopban).

(11)   Az ellenőrzött kiadásoknak a sokasághoz viszonyított százalékos aránya.

9.3.  A véletlenszerű minta kiválasztására és a teljes hibaarányra vonatkozó háttérszámítások

XVIII. MELLÉKLET

Minta az ellenőrzési stratégiához – 72. cikk

1.   BEVEZETŐ

a)  A program(ok) azonosítása (név és CCI-szám)(1)), alapok és az ellenőrzési stratégia által lefedett időszak megjelölése.

b)  Az ellenőrzési stratégia összeállításáért, nyomon követéséért és naprakésszé tételért felelős ellenőrző hatóság és a dokumentum kidolgozásában részt vevő egyéb szervezetek meghatározása.

c)  Hivatkozás az ellenőrző hatóság jogállására (nemzeti, regionális vagy helyi közjogi szervezet) és a szervezetre, amelynek a részét képezi.

d)  Hivatkozás az ellenőrző hatóság, illetve az ellenőrző hatóság megbízásából ellenőrzéseket végző más szervezetek feladat- és felelősségi körét meghatározó küldetésnyilatkozatra, ellenőrzési chartára vagy (adott esetben) nemzeti jogszabályokra.

e)  Annak ellenőrző hatóság általi megerősítése, hogy az ellenőrzéseket végző szervezetek rendelkeznek a szükséges funkcionális és szervezeti függetlenséggel.

2.   KOCKÁZATELEMZÉS

 

a)  a kockázatelemzéshez használt módszer kifejtése; és

b)  a kockázatelemzés naprakésszé tételére vonatkozó belső eljárások.

3.   MÓDSZERTAN

3.1.   Áttekintés

a)  Hivatkozás az ellenőrző hatóság által munkája során alkalmazandó nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardokra.

b)  Tájékoztatás arról, hogy az ellenőrző hatóság hogyan szerez bizonyosságot a standard irányítási és kontrollrendszer hatálya alá tartozó programokat illetően és a fokozottan arányos rendelkezdések hatálya alá tartozó programok tekintetében (a fő építőelemek leírása; az ellenőrzések/dokumentumalapú vizsgálatok típusai és azok hatóköre).

c)  Hivatkozás a rendelet 71. cikkének (3) bekezdésével összhangban a Bizottságnak benyújtandó éves kontrolljelentés és ellenőri vélemény elkészítése céljából érvényben lévő eljárásokra, az Interreg programok szükséges kivételével, amelyekre az (EU) ... rendelet [ETE-rendelet] 48. cikkében meghatározott, az Interreg programokra alkalmazandó műveletellenőrzésekre vonatkozó külön szabályok vonatkoznak.

d)  Hivatkozás az ellenőrzési tevékenység fő lépéseinek a leírását tartalmazó ellenőrzési kézikönyvekre vagy eljárásokra, ideértve a rendelet 71. cikkének (3) bekezdésével összhangban a Bizottságnak benyújtandó éves kontrolljelentés elkészítése során feltárt hibák osztályozását és kezelését.

e)  Az Interreg programok esetében hivatkozás a külön ellenőrzési rendelkezésekre, valamint annak kifejtése, hogy az ellenőrző hatóság hogyan kívánja biztosítani a Bizottsággal folytatott együttműködést – az (EU) [ETE-rendelet] 48. cikke szerint – a Bizottság által vételezendő közös minta keretében végzett műveletellenőrzések tekintetében.

f)  Az Interreg programok esetében, ha az (EU) [ETE-rendelet] 48. cikkében foglaltak szerint további ellenőrzésre lehet szükség, hivatkozás az ezzel kapcsolatos külön ellenőrzési rendelkezésekre és e további ellenőrzés nyomon követésére.

3.2.   Az irányítási és kontrollrendszerek megfelelő működésének vizsgálatát célzó ellenőrzések (rendszerellenőrzések)

Az ellenőrizendő szervezetek/struktúrák és a vonatkozó fő követelmények azonosítása a rendszerellenőrzésekkel összefüggésben. A felsorolásnak magában kell foglalnia az utolsó tizenkét hónapban kijelölt szerveket.

Megfelelő esetben hivatkozás az ellenőrző hatóság megbízásából az ellenőrzést végző szervezetre.

Az alábbi egyes tematikus területekre vagy szervezetekre irányuló rendszerellenőrzések ismertetése:

a)  a közbeszerzési szabályok, állami támogatási szabályok, környezetvédelmi követelmények és egyéb alkalmazandó jog tekintetében végzett adminisztratív és helyszíni, irányítási ellenőrzések minősége és mennyisége;

b)  a projektkiválasztás és irányító hatóság vagy közreműködő szervezetek szintjén végzett irányítási ellenőrzések minősége;

c)  a finanszírozási eszközök kialakítása és végrehajtása a finanszírozási eszközöket végrehajtó érintett szervek szintjén;

d)  az elektronikus rendszerek működése és biztonsága, valamint interoperabilitásuk a Bizottság elektronikus adatcsererendszerével.

e)  a célokkal és részcélokkal, illetve a program célkitűzéseinek megvalósításában elért eredményekkel kapcsolatban az irányító hatóság által jelentett adatok megbízhatósága;

f)  pénzügyi korrekciók (az elszámolásokból levont összegek);

g)  a csalással kapcsolatos kockázatok értékelése által alátámasztott, eredményes és arányos csalásellenes intézkedések végrehajtása.

3.3.   Az Interreg programoktól eltérő műveletek ellenőrzése

a)  A rendelet 73. cikkével összhangban alkalmazandó mintavételi módszertan bemutatása (vagy hivatkozás az ezt meghatározó belső dokumentumra), valamint az ellenőrzésekre vonatkozó egyéb specifikus eljárások, nevezetesen a feltárt hibák osztályozására és kezelésére szolgáló eljárások ismertetése, a csalás gyanújának kezelésére szolgáló eljárás bemutatásával együtt.

b)  Külön ismertetést kell javasolni azokra az évekre vonatkozóan, amelyek esetében a tagállamok egy vagy több program esetében a rendelet 77. cikkében meghatározott kiemelt arányos rendszer alkalmazását választják.

3.4.  Az Interreg programokhoz tartozó műveletek ellenőrzése

a)  A megállapítások és hibák kezelésének leírása (vagy hivatkozás az ezt meghatározó belső dokumentumra), amelyet az (EU) [ETE-rendelet] 48. cikkében foglaltaknak és a műveletellenőrzésekre vonatkozó egyéb külön eljárásoknak – nevezetesen a Bizottság által évente vételezendő közös Interreg mintával kapcsolatosaknak – megfelelően kell alkalmazni.

b)  Külön leírásra kell javaslatot tenni azon évekre vonatkozóan, amelyek esetében az Interreg programokra vonatkozó műveletek ellenőrzésére szolgáló közös minta nem tartalmaz műveleteket vagy mintavételi egységeket a kérdéses programból.

Ebben az esetben ismertetni kell a program ellenőrző hatóság által alkalmazandó mintavételi módszert vagy a műveletek ellenőrzéseire vonatkozóan alkalmazott egyéb külön eljárásokat, nevezetesen a feltárt hibák osztályozására és kezelésére szolgáló eljárásokat, stb.

3.5.   Az elszámolások ellenőrzése

Az elszámolások ellenőrzéseire alkalmazott ellenőrzési szemlélet bemutatása.

3.6.   A vezetői nyilatkozat ellenőrzése

Hivatkozás a vezetői nyilatkozat ellenőrzésével járó feladatokat meghatározó, az irányító hatóság által az ellenőri vélemény céljából összeállított, belső eljárásokra.

4.   TERVEZETT ELLENŐRZÉSI FELADATOK

a)

Az ellenőrzési prioritások és célkitűzések ismertetése és indoklása a folyó számviteli évet és a két azt követő számviteli évet illetően, valamint a kockázatelemzés eredményei és a tervezett ellenőrzési feladatok közötti összefüggések ismertetése.

b)

A folyó számviteli évvel és a rákövetkező két számviteli évvel kapcsolatos, a rendszerellenőrzésekre vonatkozó (a rendszerellenőrzések közé értve az egyes tematikus területekre irányuló célzott ellenőrzéseket is) ellenőrzési feladatok tájékoztató jellegű ütemterve az alábbiaknak megfelelően:

Ellenőrizendő hatóságok/szervezetek vagy egyedi tematikus területek

CCI

A program neve

Az ellenőrzésért felelős szervezet

A kockázatelemzés eredménye

20xx.

Az ellenőrzés célja és köre

20xx.

Az ellenőrzés célja és köre

20xx.

Az ellenőrzés célja és köre

5.   FORRÁS

a)

Az ellenőrző hatóság szervezeti ábrája

b)

A folyó számviteli évvel és a két rákövetkező számviteli évvel kapcsolatban kiosztandó tervezett erőforrások feltüntetése (ezen belül adott esetben az esetleges tervezett kiszervezésekre és azok körére vonatkozó információk).

20190327-P8_TA(2019)0310_HU-p0000008.png

(1)  Amennyiben több operatív programra közös ellenőrzési stratégiát dolgoznak ki, tüntesse fel a közös irányítási és kontrollrendszer alá tartozó programokat

XIX. MELLÉKLET

Minta a kifizetési kérelmekhez – 85. cikk (3) bekezdés

KIFIZETÉSI KÉRELEM

EURÓPAI BIZOTTSÁG

___________________________________________________________________________________________________

Érintett alap(91):

<type="S" input="S" > (92)

Bizottsági hivatkozási szám (CCI-szám):

<type="S" input="S">

A program neve:

<type="S" input="G">

A Bizottság határozata:

<type="S" input="G">

A Bizottság határozatának kelte:

<type="D" input="G">

A kifizetési kérelem száma:

<type="N" input="G">

A kifizetési kérelem benyújtásának dátuma:

<type="D" input="G">

Nemzeti hivatkozási szám (nem kötelező):

<type="S" maxlength="250" input="M">

___________________________________________________________________________________________________

Az (EU) 2018/yyyy rendelet [CPR] 85. cikke értelmében e kifizetési kérelem a következő számviteli időszakra vonatkozik:

Ettől(93)

<type="D" input="G">

eddig:

<type="D" input="G">

Kiadások prioritások és régiókategóriák szerinti bontásban, a számviteli feladatkört ellátó szerv elszámolásaiban rögzítettek szerint

(ideértve a finanszírozási eszközök számára fizetett program-hozzájárulásokat is – a rendelet 86. cikke)

Prioritás

A számítás alapja (elszámolható közkiadások vagy teljes elszámolható költség)(94)

A kedvezményezetteknél felmerült és a műveletek végrehajtása során általuk kifizetett elszámolható kiadások teljes összege, a 85. cikk (3) bekezdésének a) pontja és 85. cikkének (4) bekezdése értelmében

A 85. cikk (3) bekezdése b) pontjának értelmében vett technikai segítségnyújtás összege

A 85. cikke (3) bekezdése c) pontjának értelmében fizetett vagy fizetendő közpénzből nyújtott hozzájárulás teljes összege

(A)

(B)

(C)

(D)

1. prioritás

 

 

 

 

Kevésbé fejlett régiók

<type="S" input="G">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

Átmeneti régiók

<type="S" input="G">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

Fejlettebb régiók

<type="S" input="G">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

Legkülső régiók

<type="S" input="G">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

Ritkán lakott

északi régiók

<type="S" input="G">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

2. prioritás

 

 

 

 

Kevésbé fejlett régiók

<type="S" input="G">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

Átmeneti régiók

<type="S" input="G">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

Fejlettebb régiók

<type="S" input="G">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

Legkülső régiók

<type="S" input="G">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

Ritkán lakott

északi régiók

<type="S" input="G">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

3. prioritás

 

 

 

 

Kevésbé fejlett régiók

<type="S" input="G">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

Átmeneti régiók

<type="S" input="G">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

Fejlettebb régiók

<type="S" input="G">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

Legkülső régiók

<type="S" input="G">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

Ritkán lakott

északi régiók

<type="S" input="G">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

Mindösszesen

 

<type="Cu" input="G">

<type="Cu" input="G">

<type="Cu" input="G">

VAGY

Az irányító hatóság elszámolásaiban feltüntetett kiadások egyedi célkitűzés szerinti bontásban

Csak az MMA/BBA és HAVE alapokra alkalmazandó

Egyedi célkitűzés

A számítás alapja (közkiadások vagy teljes)

A kedvezményezetteknél felmerült és a műveletek végrehajtása során általuk kifizetett elszámolható kiadások teljes összege

A műveletek végrehajtása során felmerült közkiadások teljes összege

(A)

(B)

(C)

1. egyedi célkitűzés

 

 

 

1. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (1) bekezdésére]

<type="S" input="G">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

2. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (2) bekezdésére]

<type="S" input="G">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

3. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (3) és (4) bekezdésére]

<type="S" input="G">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

4. sz. fellépéstípus [hivatkozás a MMA-rendelet 14. és 15. cikkére]

<type="S" input="G">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

2. egyedi célkitűzés

 

 

 

1. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (1) bekezdésére]

<type="S" input="G">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

2. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (2) bekezdésére]

<type="S" input="G">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

3. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (3) és (4) bekezdésére]

<type="S" input="G">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

3. egyedi célkitűzés

 

 

 

1. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (1) bekezdésére]

<type="S" input="G">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

2. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (2) bekezdésére]

<type="S" input="G">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

3. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (3) és (4) bekezdésére]

<type="S" input="G">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

Mindösszesen

 

<type="Cu" input="G">

<type="Cu" input="G">

_________________________________________________________________________________________________

______

A mintát automatikusan kiigazítják a CCI-szám alapján. Például, a régiókategóriákat nem érintő programok (Kohéziós Alap, európai területi együttműködés, ETHA, adott esetben) vagy az egy prioritáson (egyedi célkitűzésen) belül a társfinanszírozási arányokat nem moduláló programok esetében a táblázat az alábbiak szerint néz ki:

Prioritás

A számítás alapja (közkiadások

vagy teljes elszámolható) (')

(A)

A kedvezményezetteknél felmerült és a műveletek végrehajtása során általuk kifizetett elszámolható kiadások teljes összege, a 85. cikk (3) bekezdésének a) pontja és 85. cikkének (4) bekezdése értelmében

(B)

A 85. cikk (3) bekezdése b) pontjának értelmében vett technikai segítségnyújtás összege

(C)

A 85. cikke (3) bekezdése c) pontjának értelmében fizetett vagy fizetendő közpénzből nyújtott hozzájárulás teljes összege

(D°(C)

1. prioritás

<type='S' input='C'>

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

2. prioritás

<type='S' input='C'>

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

3.MACRO_MISSING prioritás

<type='S' input='C'>

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

Mindösszesen

 

<type="Cu" input="G">

<type="Cu" input="G">

<type="Cu" input="G">

NYILATKOZAT

E kifizetési kérelem jóváhagyásával a számviteli funkció / irányító hatóság kérelmezi a fenti összegek kifizetését.

A számviteli funkcióért felelős hatóság képviseletében:

vagy

A számviteli funkcióért felelős irányító hatóság képviseletében:

<type="S" input="G">

KIFIZETÉSI KÉRELEM

ALAP

 

Kevésbé fejlett régiók

Átmeneti régiók

Fejlettebb régiók

Legkülső és ritkán lakott északi régiók

(A)

(B)

(C)

(D)

<type="S" input="G">

<type="Cu" input="G">

 

<type="Cu" input="G">

<type="Cu" input="G">

___________________________________________________________________________________________________

A mintát automatikusan kiigazítják a CCI-szám alapján. Például, a régiókategóriákat nem érintő programok (Kohéziós Alap, európai területi együttműködés, ETHA, adott esetben) vagy az egy prioritáson (egyedi célkitűzésen) belül a társfinanszírozási arányokat nem moduláló programok esetében a táblázat az alábbiak szerint néz ki:

Vagy

Csak az MMA/BBA és HAVE alapokra alkalmazandó

Alap

 

Összegek

<type="S" input="G">

1. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (1) bekezdésére]

<type="Cu" input="G">

 

2. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (2) bekezdésére]

<type="Cu" input="G">

 

3. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (3) és (4) bekezdésére]

<type="Cu" input="G">

 

4. sz. fellépéstípus [hivatkozás a MMA-rendelet 14. és 15. cikkére]

<type="Cu" input="G">

ALAP

ÖSSZEG

<type="S" input="G">

<type="Cu" input="G">

A kifizetést a következő bankszámlára kell teljesíteni:

Kijelölt szervezet

<type="S" maxlength="150" input="G">

Bank

<type="S" maxlength="150" input="G">

BIC

<type="S" maxlength="11" input="G">

Nemzetközi bankszámlaszám (IBAN)

<type="S" maxlength="34" input="G">

Számlatulajdonos (ha nem egyezik meg a kijelölt szervezettel)

<type="S" maxlength="150" input="G">

Függelék: Tájékoztatás a rendelet 86. cikke szerint a finanszírozási eszközökhöz nyújtott és a kifizetési kérelmekben feltüntetett program-hozzájárulásokról (a program indulásától összesítve)

 

Az első kifizetési kérelemben szereplő és a 86. cikkel összhangban a finanszírozási eszköz számára kifizetett összeg (a vonatkozó finanszírozási megállapodás alapján a finanszírozási eszköz(ök) számára lekötött program-hozzájárulások teljes összegének legfeljebb [25 %]-a)

A 86. cikk (3) bekezdésében említett megfelelő elszámolt összeg(95)

(A)

(B)

(C)

(D)

Prioritás

A finanszírozási eszközökhöz nyújtott program-hozzájárulások teljes összege

A kapcsolódó közpénzből nyújtott hozzájárulás összege

A 86. cikk szerinti elszámolható kiadásként ténylegesen kifizetett, illetve garanciák esetében lekötött program-hozzájárulások teljes összege

A közpénzből nyújtott hozzájárulás kapcsolódó összege

1. prioritás

 

 

 

 

Kevésbé fejlett régiók

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

Átmeneti régiók

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

Fejlettebb régiók

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

Legkülső régiók

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

Ritkán lakott

északi régiók

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

2. prioritás

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

Kevésbé fejlett régiók

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

Átmeneti régiók

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

Fejlettebb régiók

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

Legkülső régiók

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

Ritkán lakott

északi régiók

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

3. prioritás

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

Kevésbé fejlett régiók

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

Átmeneti régiók

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

Fejlettebb régiók

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

Legkülső régiók

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

Ritkán lakott

északi régiók

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

<type="Cu" input="M">

Mindösszesen

<type="Cu" input="G">

<type="Cu" input="G">

<type="Cu" input="G">

<type="Cu" input="G">

A mintát automatikusan kiigazítják a CCI-szám alapján. Például, a régiókategóriákat nem érintő programok (Kohéziós Alap, európai területi együttműködés, ETHA, adott esetben) vagy az egy prioritáson (egyedi célkitűzésen) belül a társfinanszírozási arányokat nem moduláló programok esetében a táblázat az alábbiak szerint néz ki: