Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2018/0190(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0156/2019

Előterjesztett szövegek :

A8-0156/2019

Viták :

PV 28/03/2019 - 4
CRE 28/03/2019 - 4

Szavazatok :

PV 28/03/2019 - 8.5
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0323

Elfogadott szövegek
PDF 325kWORD 104k
2019. március 28., Csütörtök - Strasbourg Végleges kiadás
A Kreatív Európa program (2021–2027) létrehozása ***I
P8_TA(2019)0323A8-0156/2019
Állásfoglalás
 Egységes szerkezetbe foglalt szöveg

Az Európai Parlament 2019. március 28-i jogalkotási állásfoglalása a Kreatív Európa program (2021–2027) létrehozásáról és az 1295/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0366 – C8-0237/2018 – 2018/0190(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0366),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 167. cikkének (5) bekezdésére és 173. cikkének (3) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0237/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. december 12-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2019. február 6-i véleményére(2),

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére (A8-0156/2019),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 110., 2019.3.22., 87. o.
(2) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.


Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 28-én került elfogadásra a Kreatív Európa program (2021–2027) létrehozásáról és az 1295/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) .../... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
P8_TC1-COD(2018)0190

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 167. cikke (5) bekezdésére és 173. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(2),

rendes jogalkotási eljárás keretében(3),

mivel:

(1)  A kultúra, a művészetek, a kulturális örökség és a kulturális sokszínűség kulturális, oktatási, demokratikus, környezeti, társadalmi, emberi jogi és gazdasági szempontból egyaránt jelentős értéket képvisel, amelyet ösztönözni és támogatni kell. A 2017. március 25-i Római Nyilatkozat és a 2017. decemberi Európai Tanács kimondta, hogy az oktatás és a kultúra alapvető jelentőséggel bír a befogadó és összetartó társadalmak kialakítása, valamint Európa versenyképességének megőrzése szempontjából. [Mód. 1]

(2)  Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikke szerint „az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.” Ezeket az értékeket az Európai Unió Alapjogi Chartája (a Charta) – mely ugyanolyan jogi erővel bír, mint a szerződések (az EUSZ 6. cikke) – a benne foglalt jogok, szabadságok és alapelvek útján még inkább megerősítette és rögzítette. Nevezetesen, a Charta 11. cikke biztosítja a véleménynyilvánítás és tájékozódás szabadságát, 13. cikke pedig a művészet és a tudomány szabadságát. [Mód. 2]

(3)  Az EUSZ 3. cikke kimondja, hogy az Unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása, és hogy – egyebek mellett – az Unió tiszteletben tartja saját kulturális és nyelvi sokféleségét, továbbá biztosítja Európa kulturális örökségének megőrzését és további gyarapítását.

(4)  Az új kulturális menetrendről szóló bizottsági közlemény(4) pontosabban is meghatározza az Unió által a kulturális és kreatív ágazatokban követendő célkitűzéseket. Ezek közé tartozik a kultúrában és a kulturális sokszínűségben rejlő lehetőségek kiaknázása a társadalom kohéziójának és jóllétének biztosítása érdekében, a kulturális és kreatív ágazatok határokon átnyúló dimenziójának erősítése, növekedési lehetőségeik ösztönzése, a kultúraalapú kreativitás támogatása az oktatás és az innováció terén, illetve a munkahelyteremtés és a növekedés biztosítás érdekében, továbbá a nemzetközi kulturális kapcsolatok megerősítése. Ennek az új kulturális menetrendnek a végrehajtását kell elősegítenie a Kreatív Európa programnak, a többi uniós programmal együtt, figyelembe véve azt a tényt, hogy a kultúra és a művészi kifejezésmód önmagáért való értékét minden esetben meg kell óvni és elő kell mozdítani, valamint, hogy a művészi alkotás együttműködési projektek központi eleme. Az új európai kulturális menetrend végrehajtásának támogatása. Ez összhangban áll a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, 2005-ös UNESCO-egyezménnyel is, amely 2007. március 18-án lépett hatályba, és amelynek az Unió is részes fele. [Mód. 3]

(4a)  Az uniós politikák kiegészítik a kulturális és kreatív területre irányuló tagállami intézkedéseket, és növelik azok értékét. Az uniós politikák által kifejtett hatást rendszeresen kell értékelni, figyelembe véve az olyan minőségi és mennyiségi mutatókat, mint például a polgárok számára nyújtott előnyök, a polgárok aktív részvétele, az uniós gazdaság számára a növekedés és a munkahelyteremtés terén nyújtott előnyök, valamint a gazdaság egyéb ágazataira gyakorolt továbbgyűrűző hatás, illetve a kulturális és kreatív ágazatban dolgozók készségei és kompetenciái. [Mód. 4]

(4b)  A program célkitűzései közé tartozik Európa kulturális örökségének megőrzése és további gyarapítása. Ezeket a célkitűzéseket ezenkívül az Európa Tanács a kulturális örökség társadalmi vonatkozású értékéről szóló, 2011. június 1-jén hatályba lépett keretegyezménye (Faro-egyezmény) által biztosított, a kulturális örökség ismeretéhez és az abban való részvételhez való jogtól elválaszthatatlannak ismerték el. Az egyezmény hangsúlyozza a kulturális örökség szerepét a békés és demokratikus társadalom építésében, a fenntartható fejlődést célzó folyamatokban, valamint a kulturális sokféleség előmozdításában. [Mód. 5]

(5)  Az európai kulturális sokféleség előmozdításához elengedhetetlenek a jól fejlődő előmozdításának és a közös kulturális gyökerek ismeretének alapja a művészi kifejezés szabadsága, a művészek és a kulturális élet szereplőinek képességei és kompetenciái, valamint a virágzó és stabil, közpénzből és magánforrásokból finanszírozott kulturális és kreatív ágazatok, amelyek továbbá a széles és sokrétű európai közönségeknek szóló művek megalkotására, gyártásárakitalálására, elkészítésére és terjesztésére irányuló képességük.képesek. Ez javítja üzleti lehetőségeiket, és hozzájárul a kreatív tartalmakhoz, a művészi kutatáshoz és a kreativitáshoz való hozzáféréshez és azok népszerűsítéséhez, a fenntartható gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez. Mi több, a kreativitás és az új ismeretek ösztönzése az ipari értékláncokon belül is hozzájárul a versenyképesség fokozásához és az innovációs képesség ösztönzéséhez, továbbá a művészet- és kultúra-oktatással és a művészeti kutatással kapcsolatos tágabb megközelítést kell kialakítani, a TTMM-ről a STEAM (természettudományok, technológia, műszaki tudományok, művészetek, matematika) megközelítésére történő előrelépés révén. fokozásához. A közelmúltban a fordítás és a feliratozás támogatásával kapcsolatban elért eredmények ellenére az európai kulturális és kreatív piac továbbra is széttagolódik a nemzeti és nyelvi határvonalak mentén. Az egyes piacok sajátosságainak tiszteletben tartása mellett többet is lehet tenni azért, hogy ezért a kulturális és kreatív ágazatok nem képesek teljes körűen kiaknázni ki tudják aknázni az európai egységes piac – és főként a digitális egységes piac – előnyeit, beleértve a szellemi tulajdonjogok védelmét. [Mód. 6]

(5a)  A digitalizáció paradigmaváltást jelent, és az egyik legnagyobb kihívás a kulturális és kreatív ágazatok számára. A digitális innováció személyes és társadalmi szinten egyaránt megváltoztatta a szokásokat, a viszonyokat, az előállítási és a fogyasztási modelleket, és tiszteletben tartva a kulturális és kreatív ágazatok egyedi értékét a digitális környezetben ösztönöznie kell a kulturális és kreatív kifejezést és narratívát. [Mód. 7]

(6)  A programnak figyelembe kell vennie a kulturális és kreatív ágazatok kettős jellegét, elismerve egyrészt a kultúra önmagáért való és művészi értékét, másrészt pedig ezen ágazatok gazdasági értékét, beleértve a növekedéshez, a versenyképességhez, a kreativitáshoz és az innovációhoz, az interkulturális párbeszédhez, a társadalmi kohézióhoz valamint tudástermeléshez való, tágabb értelemben vett hozzájárulásukat. Mindez a kereskedelmi és a nonprofit területen egyaránterős európai kulturális és kreatív ágazatokat és mindenekelőtt élénk audiovizuális iparágat feltételez, mivel utóbbi képes helyi, nemzeti és uniós szinten a széles közönségek megszólítására, és nagy gazdasági jelentőséggel bír a többi kreatív ágazat és a kulturális turizmus, valamint a regionális, helyi fejlesztés és a városfejlesztés szempontjából is. A gyökeres digitális változások, például a médiatartalmak előállításában, terjesztésében és fogyasztásában végbement átalakulás, valamint a globális tartalomszolgáltató platformok egyre erősödő piaci pozíciója miatt ugyanakkor még élesebbé vált a verseny a globális audiovizuális piacokon. Ezért szükség van az európai iparágnak nyújtott támogatás fokozására. [Mód. 8]

(6a)  Az aktív európai polgárságnak, a közös értékeknek, kreativitásnak és innovációnak szilárd alapra van szüksége, amelyen kifejlődhet. A programnak támogatnia kell a filmekkel kapcsolatos és audiovizuális oktatást, különösen a kiskorúak és a fiatalok körében. [Mód. 9]

(7)  Ahhoz, hogy a program hatékony legyen, figyelembe kell vennie a különböző ágazatok sajátosságait és kihívásait,, a különböző célcsoportokat és azok egyedi szükségleteit; ennek érdekében az audiovizuális ágazatra összpontosító ágon, az egyéb kulturális és kreatív ágazatokkal foglalkozó ágon és a szektorközi ágon belül kidolgozandó egyedi megközelítésekre van szükség. A programnak egyenlő támogatást kell nyújtania valamennyi kulturális és kreatív ágazat számára, a közös igényeket célzó horizontális keretek révén. A kísérleti projektek, előkészítő intézkedések és tanulmányok alapján a programnak az e rendelet mellékletében felsorolt ágazati fellépéseket is végre kell hajtania. [Mód. 10]

(7a)  A zene – és különösen a kortárs és élő zene – annak valamennyi formájában és kifejezésmódjában az Unió kulturális, művészeti és gazdasági örökségének alapvető alkotóeleme. A zene a társadalmi kohéziónak, a multikulturális integrációnak és a fiatalok szocializációjának fontos eleme, továbbá a kulturális kínálat bővítésének kulcsfontosságú eszköze, beleértve a kulturális turizmust. Ezért az e rendelet értelmében a KULTÚRA ág keretében végrehajtani kívánt egyedi intézkedések részeként a zeneiparra a pénzügyi felosztás és a célzott fellépések tekintetében egyaránt különös figyelmet kell fordítani. Egyedi pályázati felhívásokkal és eszközökkel kell erősíteni a zeneipar versenyképességét és kezelni a zeneipart érintő sajátos kihívásokat. [Mód. 11]

(7b)  A nemzetközi kulturális kapcsolatok terén meg kell erősíteni az uniós támogatást. A programnak törekednie kell arra, hogy a fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődés mozgatórugójaként szolgáló kultúra és kultúrák közötti párbeszéd támogatása révén hozzájáruljon az új európai kulturális menetrend harmadik stratégiai célkitűzéséhez. Európában és az egész világon a városok az új kulturális politikák előmozdítói. Világszerte kreatív közösségek sokasága gyűlik össze a kreatív központokban, inkubátorházakban és egyéb kreatív terekben. Az Uniónak elő kell segítenie ezen európai és harmadik országokban található közösségek közötti hálózatépítést, és támogatnia kell a multidiszciplináris együttműködést a művészi, kreatív és digitális készségek területén. [Mód. 12]

(8)  A szektorközi ág lehetőséget nyújt a közös kihívások megoldására és az egyes kulturális és kreatív ágazatok közötti együttműködési potenciál kiaknázására. A közös keresztirányú megközelítés előnyöket hoz mind a tudástranszfer, mind az igazgatási hatékonyságnövekedés tekintetében. [Mód. 13]

(9)  Az audiovizuális ágazatban a digitális egységes piacra vonatkozó uniós szakpolitikákat kísérő uniós beavatkozásra van szükség. Ezen intézkedésekhez tartozik mindenekelőtt a szerzői jogi keret korszerűsítése az (EU) 2019/789 európai parlamenti és tanácsi irányelv(5) és az (EU) 2018/1808 európai parlamenti és tanácsi irányelv(6) révén. és a 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosítására irányuló javaslat(7). Az intézkedések bővíteni kívánják az európai audiovizuális ágazati szereplők lehetőségeit a különféle formátumú az olyan alkotások létrehozása, finanszírozása, gyártása és terjesztése terén, amelyek láthatósága a különböző kommunikációs csatornákon megfelelő mértékben biztosítható (pl. a televíziós csatornákon, filmszínházakban vagy online videotékákban), és amelyek a közönség érdeklődésére tarthatnak számot egy Európán belüli és azon túlnyúló, nyitottabbá váló versenypiacon. Annak érdekében, hogy reagálhassunk az elmúlt évek piaci fejleményeire és azon belül is arra a tényre, hogy a globális tartalomszolgáltató platformok pozíciója erősebb a hagyományosan európai alkotások gyártásába befektető nemzeti műsorszolgáltatókénál, fokozni kell a megfelelő támogatásokat. [Mód. 14]

(10)  A Kreatív Európa keretében végrehajtott különleges intézkedések – úgymint az Európai Örökség cím, az Európai Örökség Napok, a kortárs zene, a rock- és popzene, az irodalom, a kulturális örökség és az építészet terén kiosztott európai díjak és az Európa Kulturális Fővárosa program – európai polgárok millióit szólították meg közvetlenül, és az európai kulturális szakpolitikák társadalmi és gazdasági hasznáról tettek tanúságot, ezért továbbvitelükre, és lehetőség szerint kibővítésükre van szükség. A programnak támogatnia kell az Európai Örökség címet elnyert helyszínek hálózatépítési tevékenységeit. [Mód. 15]]

(10a)  Az 1295/2013/EU rendelet szerinti Kreatív Európa program olyan innovatív és sikeres projektek létrehozását segítette elő, amelyek a kreatív és a kulturális ágazatban a transznacionális európai együttműködés terén valósítottak meg bevált gyakorlatokat. A program ennek megfelelően erősítette az európai kultúra sokféleségét a közönség számára, és az európai kulturális szakpolitikák társadalmi és gazdasági hasznáról is tanúságot tett. A hatékonyság fokozása érdekében e sikertörténeteket ki kell emelni, és – ha csak lehetséges – ki kell terjeszteni. [Mód. 16]

(10b)  A kulturális és kreatív ágazatok szereplőinek minden szinten aktívan részt kell venniük a program célkitűzéseinek elérésében és a program továbbfejlesztésében. Mivel az érdekelt feleknek az (EU) 2017/864 európai parlamenti és tanácsi rendelet(8) által létrehozott „kulturális örökség európai éve” részét képező participatív kormányzási modellben történő formális szerepvállalása hatékonynak bizonyult a kultúra érvényesítése szempontjából, célszerű lenne, hogy ezt a modellt a szóban forgó programban is alkalmazzák. Ennek a participatív kormányzási modellnek egy keresztirányú megközelítést kell magában foglalnia a kultúra és kreativitás területére irányuló különböző uniós programok és kezdeményezések közötti szinergiák megteremtése érdekében. [Mód. 17]

(10c)  A program keretében végrehajtandó különleges fellépések részeként egy kiemelt, ágazatokon átívelő fellépést kell megvalósítani, amelynek célja az európai kreativitás és kulturális sokszínűség bemutatása az uniós tagállamokban és harmadik országokban. A fellépésnek hangsúlyoznia kell az európai kultúrán alapuló kreativitás kiválóságát az ágazatokon átívelő innováció ösztönzése terén a tágabb gazdaságban, és ezt egy külön díjjal kell jutalmazni. [Mód. 18]

(11)  A kultúra kulcsfontosságú tényező a befogadó és, összetartó és gondolkodó közösségek erősítéséhez, a térségek társadalmi életének felélesztéséhez és a hátrányos helyzetben lévő személyek társadalmi beilleszkedésének előmozdításához. A migrációs problémák és az integrációs kihívások kontextusában a kultúra alapvető szerepet tölt be a kultúrák közötti párbeszédet szolgáló befogadó terek létrehozásában és a migránsok és menekültek beilleszkedésében: segít abban, hogy ezek az emberek a befogadó társadalom részének érezzék magukat, és jó kapcsolatot alakíthassanak ki az őket körülvevő új közösséggel. [Mód. 19]

(11a)  A kultúra lehetővé teszi és elősegíti a gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóságot. Éppen ezért a politikai fejlesztési stratégiák középpontjába kell helyezni. Hangsúlyozni kell hozzájárulását a társadalom egésze jólétének megteremtéséhez. A 2018. január 22-én aláírt, „A kiemelkedő minőségű európai Baukultur irányába tett lépések” című davosi nyilatkozat egy új, integrált megközelítést kell jelentsen a kiemelkedő minőségű épített környezet kialakítása tekintetében, amely a kultúrában gyökerezik, a társadalmi összetartást erősíti, fenntartható környezetet biztosít és hozzájárul a egész népesség egészségéhez és jólétéhez. E megközelítés a hangsúlyt nem kizárólag a városi térségekre helyezi, hanem leginkább a peremterületek, távoli és vidéki területek összekapcsolhatóságára. A Baukultur koncepciója minden olyan tényezőt magában foglal, amely közvetlen hatással van a polgárok és a közösségek életminőségére, és így igen konkrét módon erősíti a befogadó jelleget, a kohéziót és a fenntarthatóságot. [Mód. 20]

(11b)  Elsődleges fontosságú annak biztosítása, hogy a fogyatékossággal élő emberek nagyobb mértékben hozzáférjenek a kultúrához, azaz a kulturális javakhoz és szolgáltatásokhoz, amelyek elősegítik személyiségük teljes kibontakoztatását és aktív részvételüket, hozzájárulva ezzel egy valóban inkluzív és szolidáris társadalom megvalósulásához. Ennek tükrében a programnak szerte Európában népszerűsítenie és fokoznia kell a kulturális életben való részvételt, különös tekintettel a fogyatékossággal élő személyekre és a hátrányos helyzetűekre, valamint a vidéki és távoli területeken élőkre. [Mód. 21]

(12)  A művészi szabadság és a kulturális kifejezés szabadsága, a véleménynyilvánítás szabadsága és a médiapluralizmus a pezsgő kulturális és kreatív ágazatok ágazatok lényegi eleme, így a hírmédiáé is. A pluralizmuson alapuló és független médiakörnyezet megteremtése érdekében a programnak támogatnia kell az audiovizuális és a kiadói ágazat közötti összekapcsolódásokat összekapcsolódásokat és együttműködést, összhangban a 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel(9). A programnak támogatást kell nyújtania a médiában dolgozó pályakezdő szakemberek számára és növelnie kell a kritikus gondolkodás képességét a polgárok, különösen a fiatalok körében a médiaműveltség előmozdítása révén. [Mód. 22]

(12a)  A művészek és a kultúrában dolgozók mobilitása, a készségfejlesztés, a tanulás, az interkulturális érzékenység, a műalkotások közös létrehozása, koprodukciója és terjesztése, a nemzetközi vásárokon, fesztiválokon stb. való részvétel révén kulcsfontosságú előfeltétele annak, hogy Európában jobban összekapcsolt, erősebb és fenntarthatóbb kulturális és kreatív ágazatok jöjjenek létre. A mobilitást gyakran gátolja a jogi státusz hiánya, a vízumok megszerzésének nehézségei és az engedélyek időtartama, a kettős adóztatás kockázata, valamint a bizonytalan és instabil társadalombiztosítási feltételek. [Mód. 23]

(13)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 8. és 10. cikkének megfelelően a programnak valamennyi tevékenységében támogatnia kell a nemek közötti egyenlőséggel és a megkülönböztetés tilalmával kapcsolatos célkitűzések általános érvényesítését, és adott esetben a nemek egyensúlyát és a sokféleséget biztosító megfelelő szempontokat kell meghatároznia. A programban való részvételnek és a program projektjeinek arra kell törekedniük, hogy elérjék és tükrözzék az európai társadalom sokszínűségét, A program tevékenységeit nyomon kell követni és arról jelentést kell készíteni a program e tekintetben való teljesítményének biztosítása érdekében, hogy lehetővé váljon a döntéshozók számára, hogy a későbbi programok tekintetében megalapozottabb döntéseket hozzanak. [Mód. 24]

(13a)  Európában a művészeti és kulturális területeken szerzőként, szakemberként, tanárként, valamint a közönség egyre növekvő részeként igen erős a nők jelenléte. Azonban amint azt különféle kutatások és tanulmányok is alátámasztották – mint például a filmrendezőket tömörítő Európai Nők Audiovizuális Hálózata és a zene területén a We Must projekt –, a nemek között különbségek mutatkoznak a jövedelmek tekintetében, a nők nehezebben kapnak lehetőséget műveik megvalósítására, valamint a kulturális, művészeti és kreatív intézményekben döntéshozói szerep betöltésére. Ezért támogatni kell a tehetséges nőket, forgalmazni kell műveiket, támogatni kell a nők művészeti karrierjét. [Mód. 25]

(14)  „A nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó európai uniós stratégia felé” című, az Európai Parlament 2017. július 5-i állásfoglalása(10) által támogatott közös közleménynek megfelelően e programnak el kell ismernie a kultúra jelentőségét a nemzetközi kapcsolatok ápolásában és az európai értékek népszerűsítésében, és e célból egyedi és célirányos, az Unió globális szinten gyakorolt hatását egyértelműen érvényesítő intézkedéseket kell bevezetnie.

(14a)  A kulturális örökség európai éve (2018) végén levont következtetésekkel összhangban a programnak fokoznia kell az ágazatban az együttműködést és tanácsadói kapacitást a kulturális örökség 2018-as európai évének eredményeképp folyó tevékenységek támogatása és a rájuk vonatkozó számvetés révén. Ezzel kapcsolatban fel kell hívni a figyelmet a miniszterek tanácsának 2018. novemberi nyilatkozatára és a 2018. december 7-i záró rendezvény nyilatkozataira. A programnak hozz kell járulnia az európai kulturális örökség hosszú távú és fenntartható megóvásához, a kulturális örökség védelméhez kapcsolódó hagyományos iparágakban dolgozó képzett iparművészeket és kézműveseket támogató intézkedések révén. [Mód. 26]

(15)  „A kulturális örökség integrált európai megközelítése felé” című, 2014. július 22-i bizottsági közleménnyel(11) összhangban a megfelelő szakpolitikák és eszközök feladata, hogy a múlt és a jelen megfogható, szellemi és digitális az európai kulturális örökségből hosszú távon és fenntartható módon hozzák felszínre az értékeket, és megvalósítsák ezen örökség megóvásának adaptív újrafelhasználásának, terjesztésének, valorizációjának és támogatásának integráltabb megközelítését, egyebek mellett a szaktudás magas színvonalú és összehangolt megosztásának, és az ágazatra, valamint a benne dolgozók mobilitására vonatkozó, magas minőséget biztosító közös előírások kidolgozásának támogatása révén. A kulturális örökség az európai kohézió szerves része, amely támogatja a hagyományok és az innováció közötti kapcsolatokat. A kulturális örökség védelmét és a művészek, alkotók mesterségének támogatását a programnak prioritásként kell kezelnie. [Mód. 27]

(15a)  A programnak hozzá kell járulnia a polgároknak és a civil társadalmi szervezeteknek a kultúrában és a társadalomban való szerepvállalásához és részvételéhez, a kulturális oktatás előmozdításához, valamint a kulturális ismeretek és a kulturális örökség nyilvánosan hozzáférhetővé tételéhez. A programnak ezenkívül ösztönöznie kell a minőséget és az innovációt az alkotás és a megőrzés területén, egyebek mellett a kultúra, a művészetek, a tudomány, a kutatás és a technológia közötti szinergiák megteremtése révén. [Mód. 28]

(16)  A „Beruházás az intelligens, innovatív és fenntartható iparba – Az Európai Unió megújított iparpolitikai stratégiája” című, 2017. szeptember 13-i bizottsági közlemény(12) alapján a jövőbeni fellépéseknek hozzá kell járulniuk a kreativitás, a formatervezés és a csúcstechnológiák integrálásához, hogy új ipari értékláncok jöjjenek létre, a hagyományos iparágak versenyképessége pedig újra megerősödjön.

(16a)  A kulturális és kreatív ágazatokra vonatkozó koherens uniós szakpolitikáról szóló jelentéssel 2016. december 13-i állásfoglalással összhangban a kulturális és kreatív ágazatok támogatása horizontális jelentőségűvé válik. A projekteket az egész programot átívelő módon kell integrálni, aminek célja az új üzleti modellek és kompetenciák, a hagyományos szakmai tudás támogatása, valamint a kreatív és interdiszciplináris megoldások gazdasági és társadalmi értékre váltása. Ezen kívül az uniós programok – mint például a Horizont Európa, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, az Erasmus+, az EaSI és az InvestEU – keretében rendelkezésre álló finanszírozás hatékony felhasználása érdekében teljes mértékben ki kell aknázni az uniós politikák között fennálló esetleges szinergiákat. [Mód. 29]

(17)  A programnak – bizonyos feltételek mellett – nyitva kell állnia az Európai Szabadkereskedelmi Társulásban részes országok, az előcsatlakozási stratégia keretében támogatásban részesülő csatlakozó országok, a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok, továbbá az európai szomszédságpolitika alá tartozó országok és az Unió stratégiai partnerei előtt.

(18)  Az Európai Gazdasági Térségben (EGT) tagsággal rendelkező harmadik országok az EGT-megállapodással – amely a programoknak a megállapodás szerint meghozott határozattal történő végrehajtásáról rendelkezik – létrehozott együttműködés keretében részt vehetnek uniós programokban. Más jogi eszközök alapján harmadik országok is részt vehetnek ezekben. E rendeletnek konkrét rendelkezést kell tartalmaznia az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogok és hozzáférés biztosításáról. A harmadik országok által a program számára biztosított hozzájárulásokat évente jelenteni kell a költségvetési hatóságnak. [Mód. 30]

(19)  A program keretében támogatni kell az Unió és a nemzetközi szervezetek, például az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO), az Európa Tanács (az Eurimages és az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet és a Szellemi Tulajdon Világszervezete közötti együttműködést. A programnak emellett támogatnia kell a fenntartható fejlesztési célok megvalósításával kapcsolatos, különösen a kulturális dimenziót érintő uniós kötelezettségvállalásokat(13). Az audiovizuális területen a programnak biztosítania kell, hogy az Unió hozzájáruljon az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet munkájához.

(20)  Tekintettel az éghajlatváltozás okozta problémák megoldásának szükségességére, és összhangban azzal, hogy az EU elkötelezte magát az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljai és a Párizsi Megállapodás végrehajtása mellett, ez a program hozzá fog járulni az éghajlati szempontok érvényesítéséhez és ahhoz az átfogó célkitűzéshez, hogy az uniós költségvetési kiadások 25 %-át éghajlat-politikai célkitűzések támogatására fordítsák. A Bizottság a program előkészítése és végrehajtása során meg fogja határozni a releváns intézkedéseket, majd újraértékeli azokat a vonatkozó értékelési és felülvizsgálati eljárások keretében.

(21)  Az Európai Parlament és a Tanács által az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok alkalmazandók erre a rendeletre. E szabályokat az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet(14) (a költségvetési rendelet) rögzíti, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az uniós költségvetés védelmére vonatkozó szabályokat is érintik, mivel a jogállamiság elvének tiszteletben tartása alapvető előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak.

(22)  Az Európai Filmakadémia szakértelmével létrehozása óta egyedülálló szakértelmet halmozott fel, és egyedülálló pozícióval rendelkezik a filmkészítők és filmes szakemberek páneurópai közösségének létrehozásához, hozzájárulva az európai filmek nemzeti határokon túli népszerűsítéséhez és és forgalmazásához, terjesztéséhez, valamint a határokon átnyúló, minden korosztályra kiterjedő közönségépítés támogatásához.egy valóban európai közönség kialakulásához. Ezért a Filmakadémiát az Európai Parlamenttel a LUX-díj szervezése kapcsán folytatott együttműködés keretében, kivételes jelleggel közvetlen uniós támogatásban kell részesíteni. Mindazonáltal a közvetlen támogatást a felek közötti együttműködésről szóló megállapodáshoz kell kötni, amely konkrét küldetést és célokat tartalmaz, és csak annak megkötése után lehet rendelkezésre bocsátani. Ez nem zárja ki, hogy az Európai Filmakadémia más kezdeményezések és projektek finanszírozására pályázzon a program különböző ágaiban. [Mód. 31]

(23)  Az Európai Unió Ifjúsági Zenekara megalakulása óta egyedülálló szakértelmet halmozott fel gazdag európai zenei örökség, a zenéhez való hozzáférés, a kultúrák közötti párbeszéd, a kölcsönös tisztelet és a kultúra általi megértés előmozdításában, valamint ifjú zenészei professzionalizmusának megerősítésében, mivel biztosítja számukra azokat a készségeket, amelyek a kulturális és kreatív ágazatban pályájukhoz szükségesek. A tagállamok és az uniós intézmények, köztük a Bizottság és az Európai Parlament egymást követő elnökei elismerték az Európai Unió Zenekara hozzájárulását. Az Európai Unió Ifjúsági Zenekarának sajátossága abban áll, hogy egy kulturális határokon átívelő európai zenekar, amelyet olyan fiatal zenészek alkotnak, akiket szigorú és átlátható, az egyes tagállamokban évente megrendezett meghallgatási eljárás keretében, komoly művészi kritériumok alapján választanak ki. Ezért kivételesen közvetlen uniós támogatásban kell részesíteni, a Bizottság által meghatározandó és rendszeresen értékelendő egyedi feladatok és célkitűzések alapján. E támogatás biztosítása érdekében az Európai Unió Ifjúsági Zenekarának növelnie kell láthatóságát, törekednie kell az összes tagállamból származó zenészeknek a zenekaron belüli kiegyensúlyozottabb képviseletére, és diverzifikálnia kell bevételeit oly módon, hogy az uniós finanszírozáson túl az egyéb forrásokból származó támogatási lehetőségeket is aktívan keresi. [Mód. 32]

(24)  Azokat a kulturális és kreatív ágazatokban működő, kiterjedt európai földrajzi területet lefedő szervezeteket, amelyek tevékenységük keretében közvetlenül az Unió polgárai számára nyújtanak kulturális szolgáltatásokat, és amelyek ezért közvetlen hatással lehetnek az európai identitástudatra, uniós támogatásban kell részesíteni.

(25)  Az Unió általános költségvetéséből származó pénzeszközök hatékony elosztása érdekében biztosítani kell, hogy a program keretében végrehajtott valamennyi fellépés és tevékenység európai hozzáadott értéket képviseljen, kiegészítse a tagállamok tevékenységét, ugyanakkor pedig törekedni kell az egymáshoz szorosan kapcsolódó szakpolitikai területeket támogató finanszírozási programokkal és az olyan horizontális szakpolitikákkal való következetességre, kiegészítő jellegre és szinergiákra, mint az uniós versenypolitika.

(26)  A pénzügyi támogatást a piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére kell – arányos mértékben – felhasználni, kerülve az intézkedések megkettőzését vagy a magánfinanszírozás kiszorítását, illetve a torzított versenyt a belső piacon. Az intézkedéseknek egyértelmű uniós hozzáadott értéket kell képviselniük, és illeszkedniük kell az általuk támogatott konkrét projektekhez. A programnak nemcsak a projektek gazdasági értékét kell figyelembe vennie, hanem azok kulturális és kreatív dimenzióját, valamint az érintett ágazatok sajátosságait is. [Mód. 33]

(26a)  A(z) …/…[Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz(15)] rendeletből és a(z) …/… [IPAIII] rendeletből(16) származó finanszírozást is fel kell használni a program nemzetközi dimenziója alá tartozó intézkedések finanszírozásához. Ezeket az intézkedéseket e rendelettel összhangban kell végrehajtani. [Mód. 34]

(27)  A kulturális és kreatív ágazatok Európa gazdaságának innovatív, ellenálló és növekvő ágazatai, amelyek a szellemi tulajdonból és az egyéni kreativitásból gazdasági és kulturális értéket teremtenek. Ezen ágazatok azonban széttöredezettek és eszközeik immateriálisak, ami korlátozza a magánfinanszírozáshoz való hozzáférésüket. A kulturális és kreatív ágazatok előtt álló egyik legnagyobb kihívás a tevékenységükversenyképességük nemzetközi szintű kiterjesztéséhez, fenntartásához vagy a versenyképességük növeléséhez, illetve tevékenységeik nemzetközivé tételéheznöveléséhez alapvetően szükséges finanszírozáshoz való hozzáférés fokozása. E program szakpolitikai célkitűzéseinek megvalósításához az InvestEU Alap szakpolitikai keretében (kereteiben), különösen a kkv-k számára nyújtott finanszírozási eszközöknek és költségvetési garanciáknak is hozzá kell járulniuk az 1295/2013/EU rendelet által létrehozott „kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszköze” keretében kidolgozott gyakorlatokkal összhangban. [Mód. 35]

(28)  A program megvalósítása során adott projekt kiválasztásának kulcsfontosságú értékelési kritériumaiként a hatást, a minőséget és a hatékonyságot kell használni. Tekintettel a program konkrét fellépéseinek keretében benyújtott javaslatok értékeléséhez szükséges technikai szakértelemre, rendelkezni kell arról, hogy adott esetben külső szakértőkből álló értékelő bizottságokat lehet felállítani akiknek az értékelés tárgyát képező alkalmazási területtel kapcsolatban szakmai és irányítói háttérrel kell rendelkezniük. Adott esetben figyelembe kell venni a társadalmi befogadásra és a közönség sokszínűségére vonatkozó célkitűzésekkel kialakítandó általános koherencia biztosításának szükségességét. [Mód. 36]

(29)  A programnak reálisan megvalósítható és könnyen kezelhető mennyiségi és minőségi teljesítménymutató-rendszerrel kell rendelkeznie, amely folyamatosan nyomon követi és ellenőrzi a program teljesítményét, tekintettel a művészet, a kultúra és a kreatív ágazatok önmagukért való értékére. Az ilyen teljesítménymutatókat az érintett szereplők bevonásával kell kidolgozni.. A program és a hozzá kapcsolódó intézkedések ellenőrzésének, valamint a tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeknek a program három ágára kell épülniük. A program ágainak figyelembe kell venniük egy vagy több mennyiségi és minőségi mutatót. Ezeket a mutatókat e rendelettel összhangban kell értékelni. [Mód. 37]

(29a)  Tekintettel arra, hogy az adatok megszerzése, elemzése és kiigazítása, a kultúrpolitikák hatásának mérése és a mutatók meghatározása összetett és nehéz feladat, a Bizottságnak a megfelelő statisztikai adatok összegyűjtése céljából meg kell erősítenie a szolgálatai, például a Közös Kutatóközpont és az Eurostat közötti együttműködést. A Bizottságnak az uniós kiválósági központokkal, az európai kulturális és kreatív ágazatokkal foglalkozó nemzeti statisztikai intézetekkel és szervezetekkel, valamint az Európa Tanáccsal, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) és az UNESCO-val együttműködve kell eljárnia. [Mód. 38]

(30)  Ez a rendelet meghatározza a Kreatív Európa program pénzügyi keretösszegét, amely a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás(17) 17. pontja értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.

(31)  Az említett programra az (EU, Euratom) […] rendelet (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására, többek között a vissza nem térítendő támogatásokra – ideértve a harmadik személyeknek nyújtott támogatásokat, a pénzdíjakat, a közbeszerzéseket, a finanszírozási eszközöket és a költségvetési garanciákat – vonatkozó szabályokat.

(32)  A rendeletben szereplő finanszírozási formákat és a végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy a projekt üzemeltetője mennyiben képes képesek elérni a tevékenységek konkrét célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen a projekt üzemeltetőjének és a projektnek a méretét, az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a szabályok be nem tartásának várható kockázatát. Mérlegelni kell többek között az egyösszegű átalányok, az átalányfinanszírozás vagy az egységköltségek alkalmazását, valamint a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említett költségekhez nem kapcsolódó finanszírozási formákat. [Mód. 39]

(33)  A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel(18), a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel(19), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel(20) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel(21) összhangban, az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv(22) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más bűncselekményt. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(33a)  Az uniós alapok és a közvetlenül irányított eszközök közötti szinergiák optimalizálása érdekében meg kell könnyíteni azoknak a műveleteknek a támogatását, amelyek már megkapták a „kiválósági pecsét” tanúsítványt. [Mód. 40]

(34)  A 2013/755/EU tanácsi határozat(23) 94. cikke alapján a tengerentúli országokban és területeken letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik. Az ezen országok és területek távoli fekvéséből következő korlátokat figyelembe kell venni a program végrehajtása során, a programban való tényleges részvételüket pedig nyomon kell követni és rendszeresen értékelni kell. [Mód. 34]

(34a)  Az EUMSZ 349. cikkével összhangban olyan intézkedéseket kell elfogadni, amelyek fokozzák a legkülső régiók valamennyi fellépésben való részvételét. Elő kell segíteni az e régiók, valamint a velük szomszédos és egyéb harmadik országok művészeire és műveikre vonatkozó mobilitási csereprogramokat, valamint a lakosok és szervezetek közötti együttműködést. Ily módon lehetségessé válik számukra, hogy az emberek egyenlő mértékben részesüljenek azokból a versenyelőnyökből, amelyeket a kulturális és kreatív iparágak kínálhatnak, különös tekintettel a gazdasági növekedésre és foglalkoztatásra. Ezen intézkedéseket rendszeresen nyomon kell követni és értékelni kell. [Mód. 42]

(35)  E rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a 15. cikkben és a II. mellékletben meghatározott mutatók tekintetében. A Bizottságnak az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat kell folytatnia, többek között szakértői szinten. Ezeket a konzultációkat a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban meghatározott elvekkel összhangban kell folytatni. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kell kézhez kapnia minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(36)  A program keretében nyújtott finanszírozás folytonosságának biztosítása és a kedvezményezettek által a finanszírozásban tapasztalt, egyre növekvő hiányok pótlása zökkenőmentes végrehajtásának biztosítása érdekében azok a költségek, amelyek a finanszírozási kérelem benyújtása előtt merülnek fel a kedvezményezettnél – különös tekintettel a szellemitulajdon-jogokhoz kapcsolódó költségekre – támogathatónak tekinthetők tekintendők, feltéve, hogy azok közvetlenül kapcsolódnak a támogatott tevékenységek végrehajtásához. [Mód. 43]

(37)  A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdése alapján a programot sajátos ellenőrzési követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket. Adott esetben e követelmények mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak, amelyek alapján értékelhetők a program tényleges hatásai.

(38)  E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni, hogy elfogadja a munkaprogramokat. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(24) megfelelően kell gyakorolni. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a munkaprogramok kiigazítása céljából. Gondoskodni kell az elődprogram megfelelő lezárásáról, különös tekintettel az irányítására vonatkozó többéves megállapodások – úgymint a technikai és adminisztratív segítségnyújtás finanszírozása – további fenntartására. A technikai és adminisztratív segítségnyújtásnak [2021. január 1]-jétől szükség esetén biztosítania kell az elődprogramok keretében [2020. december 31]-ig le nem zárult fellépések irányítását. [Mód. 44]

(38a)  A program eredményes és hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a kérelmezőket sem a kérelem benyújtásanak, sem a kérelmek feldolgozásának szakaszában ne sújtsák indokolatlan bürokratikus terhek. [Mód. 45]

(38b)  A kulturális és kreatív ágazatok sajátosságaira való tekintettel különös figyelmet kell fordítani a kisebb nagyságrendű projektekre és az általuk teremtett hozzáadott értékre. [Mód. 46]

(39)  Ez a rendelet tiszteletben tartja a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert alapvető jogokat és elveket. E rendelet különösen törekszik arra, hogy teljes mértékben tiszteletben tartsa a nők és a férfiak egyenlő bánásmódhoz való jogát, valamint a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetésmentességhez való jogot, és hogy előmozdítsa az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. és 23. cikkét. Összhangban van továbbá a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel.

(40)  Mivel e rendelet célkitűzéseit a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, ugyanakkor azok a támogatott mobilitási és együttműködési tevékenységek transznacionális jellege, jelentős mértéke és kiterjedt földrajzi hatálya, a tanulási célú mobilitás hozzáférhetőségére és általában véve az uniós integrációra gyakorolt hatásaik, valamint erős nemzetközi vetületeik okán uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a cél eléréséhez szükséges mértéket.

(41)  A 1295/2013/EU rendeletet ennek megfelelően [2021. január 1]-jei hatállyal hatályon kívül kell helyezni.

(42)  A program alapján nyújtott finanszírozás folytonosságának biztosítása érdekében e rendeletet [2021. január 1]-jétől kell alkalmazni.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet létrehozza a Kreatív Európa programot (a továbbiakban: a program).

A rendelet megállapítja a program célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.  „vegyesfinanszírozási műveletek”: az uniós költségvetésből – többek között a költségvetési rendelet 2. cikkének 6. pontja szerinti vegyesfinanszírozási eszköz keretében – támogatott olyan tevékenységek, amelyek az uniós költségvetésből nyújtott nem visszafizetendő támogatási formákat és finanszírozási eszközöket ötvöznek fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézményektől, valamint kereskedelmi pénzügyi intézményektől és befektetőktől származó visszafizetendő támogatási formákkal;

2.  „kulturális és kreatív ágazatok”: minden olyan ágazat, amelyek tevékenysége kulturális értékeken vagy művészi és más egyéni vagy kollektív kifejezésmódon és gyakorlatokon alapul, függetlenül attól, hogy ezek a tevékenységek piacorientáltak vagy sem. Ezek a tevékenységek magukban foglalhatják a kulturális, művészi vagy másfajta kreatív kifejezésmódot megtestesítő termékek és szolgáltatások megtervezését, létrehozását, gyártását, terjesztését és megőrzését, valamint a kapcsolódó tevékenységeket, például oktatást vagy irányítást. Közülük sok rendelkezik Rendelkeznek azzal a potenciállal, hogy ösztönözzékösztönözze az innovációt és különösen a szellemi tulajdonnal összefüggő munkahelyteremtést. Ezek az ágazatok magukban foglalják az építészetet, az archívumokat, a könyvtárakat és múzeumokat, az iparművészetet, az audiovizuális ágazatot (ideértve a filmeket, a televíziós alkotásokat, a videojátékokat és a multimédiát), a tárgyi és a szellemi kulturális örökséget, a designt (beleértve a divattervezést), a fesztiválokat, a zenét, az irodalmat, az előadóművészetet, a kiadói tevékenységet, a rádiót, a képzőművészetet, a fesztiválokat és a designt, beleértve a divattervezést;képzőművészetet; [Mód. 47]

3.  „kis- és középvállalkozások (kkv-k)”: bármely olyan mikro-, kis- és középvállalkozás, amely megfelel a 2003/361/EK bizottsági ajánlás meghatározásának(25);

4.  „jogalany”: minden olyan természetes személy, valamint a nemzeti jog, az uniós jog vagy a nemzetközi jog alapján létrehozott olyan jogi személy, amely jogi személyiséggel rendelkezik, és saját nevében jogokat gyakorolhat és kötelezettségeket vállalhat, illetve a költségvetési rendelet 197. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;

5.  „kiválósági pecsét”: a Kreatív Európa programhoz benyújtott azon projekteknek odaítélt minőségi védjegy, amelyek megérdemlik ugyan a támogatást, azonban a költségvetési korlátok miatt mégsem kapnak. A védjegy elismeri a javaslat értékét, és támogatást nyújt az alternatív finanszírozási lehetőségek felkutatásában.

3. cikk

A program célkitűzései

(1)  A program általános célkitűzései a következők:

-a)  hozzájárulás a kultúra önmagáért való értékének elismeréséhez és előmozdításához, illetve az európai kultúra és kreativitás minőségének megőrzéséhez és előmozdításához, e kultúra és kreativitás ugyanis erősíti és fokozza a demokráciát, a kritikus gondolkodást, a hovatartozás érzését és a polgári öntudatot, meghatározó a személyes fejlődés, az oktatás, a társadalmi kohézió, a kifejezés és a vélemény szabadsága és a művészetek szempontjából, valamint a sokszínű médiát és a kulturális turizmust tápláló forrás; [Mód. 48]

a)  a kulturális, művészeti és nyelvi sokféleség és örökség terén folytatott európai együttműködés előmozdítása, többek között a művészek és a kulturális szereplők szerepének, az európai kulturális és művészeti alkotások minőségének javítása, valamint a közös anyagi és szellemi európai kulturális örökség ápolása révén; [Mód. 49]

b)  valamennyi a kulturális és kreatív ágazat ágazatok versenyképességének megerősítése és gazdasági súlyának növelése, különösen az audiovizuális ágazatban, munkahelyeket teremtve és fokozva ezen ágazatokban az innovációt és a kreativitást. különös tekintettel az audiovizuális ágazatra. [Mód. 50]

(2)  A program egyedi célkitűzései a következők:

a)  az európai szintű együttműködés gazdasági, művészi, kulturális, társadalmi és külső dimenziójának erősítése az európai anyagi és szellemi kulturális sokszínűség és Európa kulturális örökségének fejlesztése és előmozdítása céljából, valamint az európai kulturális és kreatív ágazatok verseny- és innovációs képességének versenyképességének fokozása és a nemzetközi kulturális kapcsolatok megerősítése; [Mód. 51]

aa)  a kulturális és kreatív ágazatok előmozdítása, ideértve az audiovizuális ágazatot is, művészek, kulturális és kreatív szereplők, kézművesek támogatása, továbbá a közönség elkötelezettségének előmozdítása, különös figyelmet fordítva a nemek közötti egyenlőségre és az alulreprezentált csoportokra; [Mód. 52]

b)  az európai audiovizuális ágazat versenyképességének, innovációjának és méretezhetőségének előmozdítása, különösen a kkv-k és a kulturális és kreatív ágazatokban működő független termelővállalatok és szervezetek segítése, valamint az európai audiovizuális ágazatban végzett tevékenységek minőségének fenntartható módon történő, kiegyensúlyozott ágazati és földrajzi megközelítést követő javítása; [Mód. 53]

c)  a program valamennyi ágát, továbbá minden kulturális és kreatív ágazatot támogató szakpolitikai együttműködés és innovatív tevékenységek (új üzleti és irányítási modellek, kreatív megoldások) előmozdítása, többek között a művészi önkifejezés szabadságának megoltalmazása, valamint a sokszínű, független és plurális kulturális és médiakörnyezet, a médiaműveltség, a digitális készségek, a kulturális és művészeti oktatás, a nemek közötti egyenlőség, az aktív polgári szerepvállalás, az interkulturális párbeszéd, az ellenálló képesség és a társadalmi befogadás előmozdítása (különösen a fogyatékossággal élők személyeké), a javakhoz és szolgáltatásokhoz való szélesebb körű hozzáférés révén is;, ideértve a sokszínűségen és pluralizmuson alapuló médiakörnyezetet, a médiaműveltséget befogadást. [Mód. 54]

ca)  a művészek, valamint a kulturális és kreatív ágazatok szereplői mobilitásának és műveik terjesztésének előmozdítása; [Mód. 55]

cb)  adatok, elemzések, valamint megfelelő mennyiségi és minőségi mutatók szolgáltatása a kulturális és kreatív ágazatok számára, valamint átfogó értékelési és hatásvizsgálati rendszer kidolgozása, ágazatokon átívelő dimenziót is biztosítva. [Mód. 56]

(3)  A program a következő ágakból áll:

a)  „KULTÚRA”: az audiovizuális ágazaton kívül minden más kulturális és kreatív ágazatot lefed;

b)  „MEDIA”: az audiovizuális ágazatot fedi le;

c)  „SZEKTORKÖZI KULTURÁLIS-KREATÍV ÁG”: az összes kulturális és kreatív szektort érintő tevékenységeket lefedi, a hírmédia-ágazatot is beleértve. [Mód. 57]

3a. cikk

Európai hozzáadott érték

A kultúra és a kreativitás önmagáért való és gazdasági értékének elismerése, valamint az uniós értékek és politikák minőségének és pluralitásának tiszteletben tartása.

A program csak azokat az intézkedéseket és tevékenységeket támogatja, amelyek potenciális európai hozzáadott értéket teremtenek és hozzájárulnak a 3. cikkben említett célkitűzések megvalósításához.

A program intézkedéseinek és tevékenységeinek európai hozzáadott értékét például az alábbiak segítségével kell biztosítani:

a)  a regionális, nemzeti, nemzetközi és egyéb uniós programokat és szakpolitikákat kiegészítő fellépések és tevékenységek országokon átívelő jellege, valamint e fellépések és tevékenységek hatása a polgárok kultúrához való hozzáférésére és az abban való aktív részvételükre, az oktatásra, a társadalmi befogadásra és az interkulturális párbeszédre;

b)  a kulturális és kreatív ágazatok szereplői, többek között a művészek, audiovizuális szakemberek, kulturális és kreatív szervezetek és kkv-k, illetve audiovizuális szereplők közötti, országokon átívelő és nemzetközi együttműködés fejlesztése és elősegítése, a globális kihívásokra, és különösen a digitalizációra adott átfogóbb, gyorsabb, hatékonyabb és hosszabb távú válaszokra helyezve a hangsúlyt;

c)  az uniós támogatással elérhető jelentős megtakarítások, növekedés és munkahelyek teremtése, aminek köszönhetően további pénzeszközök válnak hozzáférhetővé;

d)  egyenlőbb versenyfeltételek biztosítása a kulturális és kreatív ágazatokban, figyelembe véve a különböző országok sajátosságait, ideértve a különleges földrajzi vagy nyelvi helyzetben lévő országokat vagy régiókat, például az EUMSZ 349. cikkében elismert legkülső régiókat, valamint az EUMSZ II. mellékletében felsorolt valamely tagállam fennhatósága alá tartozó tengerentúli országokat vagy területeket is;

e)  a közös európai gyökerek és sokféleség megismertetésének elősegítése. [Mód. 58]

4. cikk

KULTÚRA ág

A 3. cikkben említett célkitűzéssel összhangban a KULTÚRA ág a következő prioritások köré épül:

-a)  a művészi kifejezés és alkotás előmozdítása; [Mód. 59]

-aa)  a tehetségek, a hozzáértés és as készségek gondozása, továbbá az együttműködés és az innováció ösztönzése a kulturális és kreatív ágazatok teljes láncán keresztül, a kulturális örökségre kiterjedően; [Mód. 60]

a)  az európai kulturális és kreatív szereplők és alkotások határokon átnyúló dimenziójának és terjesztésének támogatása és láthatóságának megerősítése, többek között bentlakásos programok, turnék, rendezvények, műhelytalálkozók, kiállítások és fesztiválok, valamint a bevált gyakorlatok cseréjének megkönnyítése és a szakmai képességek javítása révén; [Mód. 61]

b)  a kulturális kultúrához való hozzáférés, a kultúrában való részvétel és a tudatosság növelése, valamint a közönség szerepvállalásának fokozása szerte Európában, különös tekintettel a fogyatékossággal élő és a hátrányos helyzetű személyekre; [Mód. 62]

c)  a társadalmi reziliencia ellenálló képesség előmozdítása és a társadalmi befogadás előmozdítása, az interkulturális és demokratikus párbeszéd, valamint a művészetek, a kultúra és a kulturális örökség révén megvalósuló kulturális csere előmozdítása; [Mód. 63]

d)  az európai kulturális és kreatív ágazatok fellendülésével és innovatív fejlődésével, új műalkotások létrehozásával, a kulcskompetenciák, a tudás, a készségek gyarapításával, új művészi programokkal, fenntartható munkahelyek teremtésével és növekedésével kapcsolatos kapacitásának fokozása, valamint a helyi és regionális fejlődéshez való hozzájárulásjólétet, munkahelyteremtést és gazdasági növekedést elősegítő kapacitásának az erősítése; [Mód. 64]

da)  a kulturális és kreatív ágazatokban tevékenykedő személyek szakmai kapacitásának növelése, megfelelő intézkedésekkel biztosítva szerepvállalásukat; [Mód. 65]

e)  az európai identitás, az aktív polgári szerepvállalás, a közösségi érzés és a demokratikus értékek erősítése a kulturális tudatosság, a kulturális örökség, a véleménynyilvánítás, a kritikus gondolkodás, a művészi kifejezés, az alkotók láthatósága és elismerése, a művészet, az oktatás és a formális, nem formális és informális egész életen át tartó tanulásban az európai művészeti oktatás oktatásban alkalmazott kultúraalapú kreativitás révén; [Mód. 66]

f)  az európai kulturális és kreatív ágazatok, ezen belül az önszerveződő és a mikroszervezetek nemzetközi kapacitásépítésének előmozdítása a nemzetközi szintű aktív részvétel érdekében; [Mód. 67]

g)  az Unió nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó globális stratégiájához való hozzájárulás, amelynek célja, hogy a kulturális hálózatok, a civil társadalom és az alulról szerveződő szervezetek bevonásával emberek közötti kapcsolatokon keresztül biztosítsa a stratégia hosszú távú hatásátdiplomácia révén. [Mód. 68]

E prioritások részletes leírását az I. melléklet tartalmazza.

A KULTÚRA ág keretében végrehajtani kívánt egyedi intézkedések részeként a zeneiparra a pénzügyi felosztás és a célzott fellépések tekintetében egyaránt különös figyelmet kell fordítani. Egyedi pályázati felhívásokkal és eszközökkel kell erősíteni a zeneipar versenyképességét és kezelni a zeneipart érintő sajátos kihívásokat. [Mód. 69]

5. cikk

MEDIA ág

A 3. cikkben említett célkitűzésekkel összhangban a MEDIA ág a következő prioritások köré épül:

a)  a tehetségek, kompetenciák és készségek gondozása és a digitális technológiák használatának támogatása, valamint az együttműködés, a mobilitás és az innováció ösztönzése az európai audiovizuális alkotások többek között határokon átnyúló létrehozása és gyártása terén; [Mód. 70]

b)  a filmszínházi és online terjesztés, valamintaz európai audiovizuális alkotások országokon átívelő és nemzetközi, online és offline, és elsősorban filmszínházi terjesztésének elősegítése az új digitális környezetbenalkotásokhoz való szélesebb körű, határokon átnyúló hozzáférés elősegítése, többek között innovatív üzleti modellek és új technológiák felhasználása révén; [Mód. 71]

ba)  szélesebb körű hozzáférés biztosítása az uniós audiovizuális művekhez a nemzetközi közösségek számára, különösen promóciók, rendezvények, a mozgóképműveltséggel kapcsolatos tevékenységek és fesztiválok révén; [Mód. 72]

bb)  az audiovizuális örökség további gyarapítása az audiovizuális archívumokhoz és könyvtárakhoz mint az emlékezés, az oktatás, a újrafelhasználás és az új vállalkozások forrásaihoz való hozzáférés elősegítése, illetve ezek digitalizálásának és népszerűsítésének többek között a legújabb digitális technológiák révén történő támogatása; [Mód. 73]

c)  az európai audiovizuális alkotások népszerűsítése és a közönségfejlesztés az összes korosztályhoz tartozó, elsősorban a fiatal közönség és a fogyatékkal élők szerepvállalásának támogatása az audiovizuális művek proaktív és törvényes felhasználása érdekében Európán belül és kívül, valamint a felhasználók által létrehozott tartalmak megosztása érdekében, ideértve a film- és audiovizuális oktatás előmozdítását is. [Mód. 74]

E prioritások érvényesítése céljából támogatni kell az Európán belül és kívül egyaránt széles az összes korosztályhoz tartozó közönségek megszólítására képes, az európai értékeket és a közös identitást közvetítő európai alkotások létrehozását, népszerűsítését, hozzáférhetővé tételét és terjesztését; ennek során figyelembe kell venni az új piaci fejleményeket, előmozdítva az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv végrehajtását is. [Mód. 75]

E prioritások részletes leírását az I. melléklet tartalmazza.

6. cikk

SZEKTORKÖZI KULTURÁLIS-KREATÍV ág

A program 3. cikkben említett célkitűzéseivel összhangban a „SZEKTORKÖZI ág” a következő prioritások köré épül:

a)  a határokon átnyúló, szektorközi szakpolitikai együttműködés támogatása, ideértve – különösen a fogyatékossággal élők és a demokrácia fokozása tekintetében – a kultúra társadalmi befogadást előmozdító szerepére vonatkozó együttműködést is, valamint a programmal kapcsolatos ismeretek előmozdítása és az eredmények átültethetőségének elősegítése a program láthatóságának fokozása érdekében; [Mód. 76]

b)  a szerzői jogok védelmét szem előtt tartva a művészeti tartalmak létrehozására és művészeti kutatására,hozzáférhetővé tételére, terjesztésére és népszerűsítésére vonatkozó innovatív megközelítések kulturális és kreatív ágazatok közötti ösztönzése, a piaci és nem piaci dimenziót is beleértve; [Mód. 77]

c)  a médiaágazatban tapasztalt strukturális és technológiai változásokhoz való alkalmazkodást célzó, több ágazatra kiterjedő horizontális tevékenységek – köztük a szabad, sokszínű és pluralizmuson alapuló médiakörnyezet média-, művészeti és kulturális környezet – támogatása, valamint az újságírással kapcsolatos szakmai etika, a kritikus gondolkodás és a médiaműveltség elsősorban a fiatalok körében történő erősítése, segítve az új médiaeszközökhöz és formátumokhoz való alkalmazkodást, valamint ellensúlyozva a félretájékoztatás terjedését; [Mód. 78]

d)  programirodák létrehozása programnak az egyes a részt vevő országokban aktív bevonásuk támogatása, a program ezen országokban többek között helyszíni hálózati tevékenységek révén, igazságos és kiegyensúlyozott módon történő népszerűsítése, a pályázók programmal kapcsolatos támogatása és az uniós finanszírozású programok keretében rendelkezésre álló releváns támogatási lehetőségekről nyújtott alapvető tájékoztatása, valamint a kulturális és kreatív ágazatokon belüli, határokon átnyúló együttműködés ösztönzése érdekében. [Mód. 79]

E prioritások részletes leírását az I. melléklet tartalmazza.

7. cikk

Költségvetés

(1)  A programnak a 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg folyó áron 1 850 000 000 EURváltozatlan árakon 2 860 000 EUR. [Mód. 80]

A programot a következő indikatív pénzügyi felosztásnak megfelelően kell végrehajtani:

–  legfeljebb 609 000 000 EUR legalább 33% a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett célkitűzésre (KULTÚRA ág); [Mód. 81]

–  legfeljebb 1 081 000 000 EUR legalább 58% a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett célkitűzésre (MEDIA ág); [Mód. 82]

–  legfeljebb 160 000 000 EUR legfeljebb 9% a 3. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett célkitűzésre (SZEKTORKÖZI ág), ami az Kreatív Európa egyes nemzeti tájékoztató irodái számára legalább az 1295/2013/EU rendeletben előírt pénzügyi kerettel azonos szintű pénzügyi keretet biztosít. [Mód. 83]

(2)  Az (1) bekezdésben említett összeg felhasználható a program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre, ideértve a vállalati információtechnológiai rendszereket.

(3)  Az (1) bekezdésben említett pénzügyi keretösszeg mellett, valamint a program nemzetközi dimenziójának előmozdítása érdekében további pénzügyi hozzájárulások bocsáthatók rendelkezésre a külső finanszírozási eszközökből [Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz, Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III)] az e rendelettel összhangban végrehajtott és irányított intézkedéseknek a támogatására. Az ilyen hozzájárulást az ezeket az eszközöket létrehozó rendeleteknek megfelelően kell finanszírozni, és erről, valamint a harmadik országok által a programhoz adott hozzájárulásokról minden évben a költségvetési hatóságnak kell jelentést tenni. [Mód. 84].

(4)  A tagállamok részére megosztott irányítás keretében allokált források a tagállamok kérésére átcsoportosíthatók a programra. A Bizottság ezeket a forrásokat a költségvetési rendelet [62. cikke (1) bekezdésének a) pontjával] összhangban közvetlenül vagy a [62. cikke (1) bekezdésének c) pontjával] összhangban közvetve hajtja végre. Ezeket a forrásokat lehetőség szerint az érintett tagállam javára kell felhasználni.

8. cikk

A programhoz társult harmadik országok

(1)  A program nyitva áll az alábbi harmadik országok számára:

a)  az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) olyan tagjai, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai is, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban;

b)  csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban;

c)  az európai szomszédságpolitika hatálya alá tartozó országok, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban;

d)  más országok, a harmadik ország valamely uniós programban való részvételére vonatkozó, egyetlen külön megállapodásban meghatározott feltételekkel, feltéve, hogy a megállapodás:

a)  az uniós programokban részt vevő harmadik ország tekintetében a hozzájárulások és az előnyök méltányos egyensúlyát biztosítja;

b)  meghatározza a programokban való részvétel feltételeit, beleértve az egyes programokhoz és azok adminisztratív költségeihez való pénzügyi hozzájárulás kiszámítását. Ezek a hozzájárulások [az új költségvetési rendelet] [21. cikkének (5) bekezdésével] összhangban címzett bevételt képeznek;

c)  nem ruház a harmadik országra semmilyen, a programmal kapcsolatos döntéshozatali hatáskört;

d)  garantálja az Uniónak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodáshoz, valamint pénzügyi érdekeinek védelméhez való jogát.

A harmadik országok az információcsere megkönnyítése céljából részt vehetnek a programok irányítási struktúráiban és az érdekelt felek fórumain. [Mód. 85]

(2)  Az (1) bekezdés a), b) és c)–d) pontjában említett országoknak a MEDIA és a SZEKTORKÖZI ágban való részvétele a 2010/13/EU irányelvben meghatározott feltételek teljesítéséhez kötött. [Mód. 151]

(3)  Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott országokkal kötött megállapodások kellően indokolt esetben eltérhetnek a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségektől.

(3a)  A programhoz az e rendelet értelmében társult harmadik országokkal kötött megállapodásokat az 1295/2013/EU rendeletben foglaltaknál gyorsabb eljárások alkalmazása révén kell elősegíteni. Az új országokkal kötött megállapodásokat proaktív módon kell előmozdítani. [Mód. 86]

8a. cikk

Más harmadik országok

Amennyiben az Unió érdekei úgy kívánják, a program a 8. cikkben említettektől eltérő országokkal való együttműködést is támogathatja a 7. cikk (3) bekezdésének megfelelő külső finanszírozási eszközökből rendelkezésre bocsátott további pénzügyi hozzájárulások által finanszírozott intézkedések tekintetében.

9. cikk

A nemzetközi szervezetekkel és az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézettel folytatott együttműködés

(1)  A program célkitűzéseinek elérését szolgáló közös hozzájárulások alapján és a költségvetési rendelettel összhangban a program nyitva áll a program által lefedett területeken működő nemzetközi szervezetek, mint például az Unesco, az Európa Tanács – a Kulturális Útvonalakkal és az Euroimages-szel folytatott strukturáltabb együttműködés révén –, az EUIPO megfigyelőközpontja, a Szellemi Tulajdon Világszervezete és az OECD számára. [Mód. 87]

(2)  Az Unió a program időtartama alatt az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet tagja. Az Uniónak a Megfigyelő Intézetben való részvétele hozzájárul a MEDIA ág prioritásainak megvalósításához. Az Uniót a Bizottság képviseli a Megfigyelő Intézetben folytatott munkában. A MEDIA ág támogatást nyújt az Unió tagsági hozzájárulási díjának a kifizetéséhez, valamint hogy előmozdítsa az audiovizuális ágazatra kiterjedő adatgyűjtést adatgyűjtéshez és -elemzéselemzéshez. [Mód. 152]

9a. cikk

A kulturális és kreatív ágazatokkal kapcsolatos adatgyűjtés

A Bizottságnak saját szolgálatain, például a Közös Kutatóközponton és az Eurostaton belül is meg kell erősítenie az együttműködést, amelynek célja a kultúrpolitikák hatásának mérésére és elemzésére alkalmas statisztikai adatok gyűjtése. E feladat elvégzéséhez a Bizottságnak együtt kell működnie az európai kiválósági központokkal és nemzeti statisztikai hivatalokkal, valamint az Európa Tanáccsal, valamint az OECD-vel és az UNESCO-val. Ily módon hozzá fog járulni a KULTÚRA ág célkitűzéseinek megvalósításához, és szorosan nyomon fogja követni a további kultúrpolitikai fejleményeket, azáltal is, hogy korábbi szakaszban bevonja az érdekelt feleket a gondolkodásba és a valamennyi ágazat esetében közös vagy az egyes tevékenységi területekre vonatkozó mutatók kiigazításába. A Bizottság rendszeresen jelentést tesz az Európai Parlamentnek ezekről a tevékenységekről. [Mód. 88]

10. cikk

Az uniós finanszírozás végrehajtása és formái

(1)  A programot a költségvetési rendelettel összhangban közvetlen irányítással kell végrehajtani, vagy közvetett irányítással a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett szervekkel.

(2)  A program a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában – különösen vissza nem térítendő támogatás, pénzdíj és közbeszerzés formájában – nyújthat finanszírozást. Vegyesfinanszírozási műveletek keretében finanszírozási eszköz formájában is nyújtható finanszírozás.

(3)  E program keretében a vegyesfinanszírozási műveleteket az [InvestEU rendelettel] és a költségvetési rendelet X. címével és az [InvestEU rendeletben]meghatározott eljárásokkalösszhangban kell végrehajtani. A Kreatív Európa keretében létrehozott célzott garanciaeszközt az [InvestEU rendelet] keretében kell folytatni, és amelynek figyelembe kell vennie az 1295/2013/EU rendelet által létrehozott, kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszköze keretében kidolgozott végrehajtási gyakorlatokat. [Mód. 89]

(4)  A kölcsönös biztosítási mechanizmushoz való hozzájárulás lefedheti a pénzeszközök címzett általi visszafizettetésével összefüggő kockázatokat, és elegendő garanciának tekintendő a költségvetési rendelet értelmében. A XXX rendelet [a garanciaalapról szóló rendeletet felváltó rendelet] [X cikkében] megállapított rendelkezések a már kidolgozott végrehajtási gyakorlatok alapján és azok figyelembe vételével alkalmazandók. [Mód. 90]

(4a)  A program nemzetközi dimenziójának előmozdítása érdekében a …/… [Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz] rendelet és a …/… [IPAIII] rendelet által létrehozott programoknak pénzügyileg hozzá kell járulniuk a jelen rendeletben megállapított intézkedésekhez. E programok felhasználására e rendelet alkalmazandó, ezzel egyidejűleg biztosítva a programokra irányadó rendeletek betartását. [Mód. 91]

11. cikk

Az Unió pénzügyi érdekének védelme

Amennyiben egy harmadik ország nemzetközi megállapodás vagy bármely más jogi eszköz alapján részt vesz a programban, az érintett harmadik országnak biztosítania kell az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az OLAF esetében e jogok közé tartozik a 883/2013/EU, Euratom rendeletben előírt vizsgálatok – köztük például helyszíni ellenőrzések és szemlék – lefolytatásához való jog is.

12. cikk

Munkaprogramok

(1)  A programot a költségvetési rendelet 110. cikkében említett éves munkaprogramokon keresztül kell végrehajtani. A munkaprogramok elfogadását a különféle érdekelt felekkel folytatott konzultációk előzik meg annak biztosítása érdekében, hogy a tervezett fellépések a lehető legjobban támogassák a különféle érintett ágazatokat. A munkaprogram adott esetben meghatározza a vegyesfinanszírozási műveletekre fenntartott teljes összeget, amely nem haladhatja meg a vissza nem térítendő támogatás címén nyújtott közvetlen finanszírozást.

A program általános és egyedi célkitűzéseit, illetve az ezeknek megfelelő szakpolitikai prioritásait és intézkedéseit, valamint az egyes intézkedésekre előirányzott költségvetés részleteit az éves munkaprogramok határozzák meg. Az éves munkaprogramnak tartalmaznia kell egy indikatív végrehajtási ütemtervet is. [Mód. 92]

(2)  A munkaprogramot a Bizottság fogadja el végrehajtási jogi aktussal Bizottság a 19. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e rendelet kiegészítésére az éves munkaprogramok meghatározásával. [Mód. 93]

II. fejezet

Vissza nem térítendő támogatások és részvételre jogosult alanyok

13. cikk

Vissza nem térítendő támogatások

(1)  A program keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatások odaítélésére és kezelésére a költségvetési rendelet VIII. címével összhangban kerül sor.

(1a)  A pályázati felhívások figyelembe vehetik annak szükségességét, hogy a KULTÚRA ág keretében megfelelő támogatást biztosítsanak kisméretű projektjei számára olyan intézkedések révén, amelyek magasabb társfinanszírozási arányt írhatnak elő. [Mód. 94]

(1b)  A támogatások odaítélésére az érintett projekt alábbi jellemzőinek figyelembevételével kerül sor:

a)  a projekt minősége;

b)  hatás;

c)  a végrehajtás minősége és hatékonysága. [Mód. 95]

(2)  Az értékelő bizottság állhat külső szakértőkből. A bizottság a tagok fizikai vagy távjelenlétében ülésezik .

A szakértőknek az értékelés tárgyát képező területekkel kapcsolatos szakmai háttérrel kell rendelkezniük. Az értékelő bizottság kikérheti a pályázó ország szakértőinek véleményét. [Mód. 96]

(3)  A költségvetési rendelet 193. cikkének (2) bekezdésétől eltérve és kellően indokolt esetekben azok a költségek, amelyek a finanszírozási kérelem benyújtása előtt merülnek fel a kedvezményezettnél, támogathatónak tekinthetők tekintendők, feltéve, hogy azok közvetlenül kapcsolódnak a támogatott fellépések és tevékenységek végrehajtásához. [Mód. 97]

(4)  A program fellépései adott esetben a megkülönböztetésmentességre vonatkozó megfelelő kritériumokat is meghatároznak, többek között a nemek közötti egyensúlyra vonatkozóan.

14. cikk

Részvételre jogosult jogalanyok

(1)  A költségvetési rendelet [197. cikkében] említett feltételeken túl a (2)–(4) bekezdésben foglalt részvételi feltételek alkalmazandók.

(2)  Az alábbi jogalanyok jogosultak részvételre:

a)  az alábbi országok bármelyikében letelepedett jogalanyok:

1.  tagállam vagy hozzá kapcsolódó tengerentúli ország vagy terület;

2.  a programhoz társult harmadik országok;

3.  a munkaprogramban szereplő harmadik ország, a (3) és (4) bekezdésben előírt feltételek szerint;

b)  bármely nemzetközi szervezet vagy az uniós jog alapján létrehozott bármely jogalany.

(3)  A programhoz nem társult harmadik országban letelepedett jogalanyok kivételesen jogosultak a részvételre, amennyiben ez egy adott intézkedés célkitűzéseinek eléréséhez szükséges.

(4)  A programhoz nem társult harmadik országban letelepedett jogalanyok a részvételi költségeiket alapvetően maguk viselik. Amennyiben az Unió érdekei úgy kívánják, részvételi költségeik a 7. cikk (3) bekezdésének megfelelő külső finanszírozási eszközökből rendelkezésre bocsátott további pénzügyi hozzájárulásokból is fedezhetők.

(5)  A következő jogalanyoknak kivételes jelleggel pályázati felhívás nélkül ítélhető oda vissza nem térítendő támogatás, a Bizottság által a program célkitűzéseivel összhangban meghatározandó és rendszeresen értékelendő egyedi feladatok és célkitűzések alapján: pályázati felhívás nélkül: [Mód. 98]

a)  az Európai Filmakadémia az Európai Parlamenttel a LUX filmdíj tekintetében folytatott együttműködés keretében, a felek által megtárgyalt és aláírt együttműködési megállapodás alapján és az Europa Cinemas hálózattal együttműködésben; a megfelelő előirányzatokat mindaddig tartalékolni kell, amíg megállapodás nem születik az együttműködésről; [Mód. 99]

b)  az Európai Unió Ifjúsági ZenekaraZenekarának tevékenysége, amely az összes tagállamból érkező fiatal zenészek körében rendszeresen végez válogatást és képzést biztosít számukra olyan rezidenciaprogramok révén, amelyek mobilitást és lehetőséget kínálnak számukra, hogy az Unión belül és nemzetközi szinten fesztiválokon és turnékon vegyenek részt, és amelyek hozzájárulnak az európai kultúra határokon átnyúló terjesztéséhez és a fiatal zenészek karrierjének nemzetközivé válásához, ügyelve a résztvevők földrajzi egyensúlyára; az Európai Unió Ifjúsági Zenekara folyamatosan diverzifikálja bevételeit azáltal, hogy új forrásokból aktívan keres pénzügyi támogatást, ezáltal csökkentve az uniós finanszírozástól való függőségét; az Európai Unió Ifjúsági Zenekarának tevékenységei összhangban állnak a programmal és a KULTÚRA ág célkitűzéseivel és prioritásaival, különösen a közönség bevonása tekintetében. [Mód. 100]

III. fejezet

Szinergiák és kiegészítő jelleg

15. cikk

Kiegészítő jelleg

A Bizottság a tagállamokkal együttműködve a közpénzek hatékony felhasználásának elősegítése érdekében is biztosítja a programnak a vonatkozó szakpolitikákkal és programokkal való általános összhangját és kiegészítő jellegét, különös tekintettel a következő területekre: a nemek egyensúlya, oktatás, – különös tekintettel a digitális oktatásra és a médiaműveltségre –, ifjúság és szolidaritás, foglalkoztatás és társadalmi befogadás – főként a marginalizálódott csoportok és a kisebbségek esetében – kutatás és innováció– többek között a szociális innováció –, ipar és vállalkozáspolitika, mezőgazdaság és vidékfejlesztés, környezet és éghajlat-politika, kohézió, regionális és várospolitika, fenntartható turizmus, állami támogatás, mobilitás,valamint nemzetközi együttműködés és fejlesztés.

A Bizottság gondoskodik arról, hogy az [InvestEU Programban] meghatározott eljárásoknak a program céljából történő alkalmazása során figyelembe veszik az 1295/2013/EU rendelet által létrehozott „kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszköze” keretében kidolgozott gyakorlatokat. [Mód. 101]

16. cikk

Kumulatív és kombinált finanszírozás

(1)  A program keretében hozzájárulásban részesült intézkedés hozzájárulást kaphat bármilyen más uniós programból is, ideértve az (EU) XX/XXXX [CPR] rendelet hatálya alá tartozó alapokat is, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. A kumulatív finanszírozás összege nem haladhatja meg a fellépés elszámolható költségeit, és a különböző uniós programokból nyújtott támogatások arányosan számíthatók ki.

(2)  Egy, a program keretében támogatásra jogosult javaslatnak odaítélhető a kiválósági pecsét, feltéve, ha megfelel a következő kumulatív feltételeknek:

a)  a program keretében meghirdetett pályázati felhívás alapján értékelték;

b)  megfelel az adott pályázati felhívás magas minőségi követelményeinekminimumkövetelményeinek; [Mód. 102]

c)  költségvetési korlátok miatt nem támogatható az adott pályázati felhívás keretében.

(2a)  A kiválósági pecsétet elnyert pályázatok közvetlenül más programokból és [a közös rendelkezésekről szóló] (COM(2018)0375) rendelet 67. cikkének (5) bekezdésével összhangban a rendelet szerinti forrásokból származó finanszírozásban részesülhetnek, feltéve, hogy az ilyen pályázatok összhangban állnak a program célkitűzéseivel. A Bizottság biztosítja, hogy a kiválósági pecsétet elnyerő projektekre vonatkozó kiválasztási és odaítélési szempontok a potenciális kedvezményezettek számára koherensek, egyértelműek és átláthatóak legyenek. [Mód. 103]

16a. cikk

A kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszköze az InvestEU keretében

(1)  Az új InvestEU programon keresztül nyújtott pénzügyi támogatásnak a kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszközének célkitűzéseire és kritériumaira kell építenie, és figyelembe kell vennie az ágazat sajátosságait.

(2)  Az InvestEU program az alábbiakat biztosítja:

a)  finanszírozáshoz való hozzáférés a kulturális és kreatív ágazatokban tevékenykedő kkv-k, valamint mikro-, kis- és közepes méretű szervezetek számára;

b)  garancia a garanciaeszközben részt vevő bármely országból származó részt vevő pénzügyi közvetítő számára;

c)  kiegészítő szakértelem a részt vevő pénzügyi közvetítők számára annak érdekében, hogy azok fel tudják mérni a kkv-kkel, valamint a mikro-, kis- és közepes méretű szervezetekkel, illetve a kulturális és kreatív projektekkel összefüggő kockázatokat;

d)  a kkv-k, valamint a mikro-, kis- és közepes méretű szervezetek rendelkezésére bocsátott, idegen tőkével történő finanszírozás volumene;

e)  diverzifikált hitelportfólió kidolgozásának, és egy marketing- és promóciós tervre irányuló javaslat benyújtásának lehetővé tétele a kkv-k, valamint a mikro-, kis- és közepes méretű szervezetek számára a régiókon és ágazatokon átnyúlóan;

f)  az alábbi típusú kölcsönök: tárgyi eszközökbe vagy immateriális javakba való beruházás, a személyi biztosíték kivételével; vállalkozások átruházása; működő tőke, így például átmeneti finanszírozás, hiánycsökkentő finanszírozás, cash flow és hitelkeretek. [Mód. 104]

IV. fejezet

Nyomon követés, értékelés és ellenőrzés

17. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1)  A 3. cikkben meghatározott programcélkitűzések megvalósítása terén tett előrelépésekről történő jelentéstételhez használandó mutatókat a II. melléklet tartalmazza.

(1a)  A program ágai közös minőségi mutatókkal rendelkeznek. Minden egyes ághoz célzott mutatókat kell meghatározni. [Mód. 105]

(2)  Annak érdekében, hogy hatékonyan lehessen értékelni a program által a célkitűzéseinek megvalósítása terén elért eredményeket, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 19. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a nyomonkövetési és értékelési keretre vonatkozó rendelkezések kidolgozása céljából, többek között a II. melléklet módosítása révén, a mutatók szükség szerinti felülvizsgálata vagy kiegészítése érdekében. A Bizottság 2022. december 31-ig felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a mutatókról. [Mód. 106]

(3)  A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire és – adott esetben – a tagállamokra vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

18. cikk

Értékelés

(1)  Az értékeléseket időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.

(1a)  Minden évben közlik a költségvetési hatóság két ágával, az éves költségvetési eljárás közösen elfogadott menetrendjének megfelelően, legalább 3 hónappal a következő évi uniós költségvetésre vonatkozó álláspontjuk kialakítása előtt, hogy kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok tekintetében a rendelkezésre álló adatok alapján mekkora összegekre lett volna szükség ahhoz, hogy a „kiválósági pecséttel” rendelkező projekteket finanszírozni lehessen. [Mód. 107]

(2)  A program időközi értékelését a program végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy évvel a program végrehajtásának kezdetét követően félidős felülvizsgálatát 2024. június 30-ig kell elvégezni.

A Bizottság 2024. december 31-ig benyújtja a félidős értékelésről szóló jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

A Bizottság szükség esetén és a félidős felülvizsgálat alapján benyújtja az e rendelet felülvizsgálatára irányuló jogalkotási javaslatot. [Mód. 108]

(3)  A program végrehajtásának végén, de legkésőbb két évvel az 1. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi benyújtja a program végső értékelését. [Mód. 109]

(4)  A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.

(5)  Az értékeléssel kapcsolatos jelentéstételi rendszer biztosítja, hogy a program értékelésére vonatkozó adatokat hatékonyan, eredményesen, időben és kellő részletességgel összegyűjtsék. Az ilyen adatokat a más jogi rendelkezéseknek is megfelelő módon kell továbbítani a Bizottságnak; például – amennyiben szükséges – a személyes adatokat anonimizálják. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

19. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)  A Bizottságnak a 12. cikk (2) bekezdésében és a 17. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2028. december 31-ig terjedő időszakra szól.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 12. cikk (2) bekezdésében és a 17. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)  A 12. cikk (2) bekezdésében és a 17. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

V. Fejezet

Átmeneti és záró rendelkezések

20. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és közzététel

(1)  Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedéseknek és azok eredményeinek a népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak a program nevének és a MEDIA ág keretében finanszírozott fellépések esetében a MEDIA logójának feltüntetésével. A Bizottság kidolgozza a KULTÚRA logót, amelyet a KULTÚRA ág keretében finanszírozott fellépések esetében kell használni. [Mód. 110]

(2)  A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a programhoz, valamint a program ágai által támogatott intézkedésekhez és eredményekhez kapcsolódóan. A programhoz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez.

21. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1295/2013/EU rendelet 2021. január 1-jétől kezdődően hatályát veszti.

22. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)  Ez a rendelet nem érinti az érintett intézkedések lezárásig történő folytatását vagy módosítását az 1295/2013/EU rendelet szerint, amely továbbra is alkalmazandó az érintett intézkedésekre azok lezárásáig.

(2)  A program pénzügyi keretösszegéből a program és az 1295/2013/EU rendelet alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások is fedezhetők.

(3)  A 2027. december 31-ig be nem fejezett intézkedésekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása céljából szükség esetén előirányzatok állíthatók be a 2027 utáni költségvetésbe a 7. cikk (4) bekezdésében meghatározott kiadások fedezésére.

23. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt ...,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

I. MELLÉKLET

A támogatandó intézkedésekre vonatkozó kiegészítő információk

1.  KULTÚRA ÁG

A program KULTÚRA ágának a 4. cikkben említett prioritásai következő fellépések révén valósulnak meg:

Horizontális intézkedések:

a)  együttműködési transznacionális együttműködési projektek, a kis, közepes és nagy volumenű projektek egyértelmű megkülönböztetésével, valamint a mikro- és kisméretű kulturális szervezetekre fordított különös figyelemmel; [Mód. 111]

b)  a különböző országokban működő kulturális és kreatív szervezetek hálózatai;

c)  kulturális és kreatív páneurópai platformok;

d)  a művészek, kézművesek, valamint a kulturális és kreatív szereplők mobilitása transznacionális tevékenységük során, ideértve a művészeti tevékenységhez és a művészeti és kulturális alkotások terjesztéséhez kapcsolódó költségek fedezését is; [Mód. 112]

e)  a kulturális és kreatív szervezetek számára tevékenységük nemzetközi kifejtéséhez és kapacitásépítésük fejlesztéséhez nyújtott támogatás; [Mód. 113]

f)  szakpolitikák kialakítása, együttműködés és végrehajtás a kultúra területén, többek között adatszolgáltatás, valamint a bevált módszerek vagy kísérleti projektek cseréje révén.

Ágazati fellépések:

a)  a zeneipar támogatása: a sokszínűség, a kreativitás és az innováció hálózatépítés révén is történő előmozdítása a zene területén, különös tekintettel az élőzenei ágazat – területén, a sokszínű európai a zenei művek és kínálat forgalmazására forgalmazása és népszerűsítése Európában és Európán kívül, képzés, részvétel a zenélésben és a zenéhez való hozzáférés, képzési tevékenységek közönségfejlesztés az alkotók, projektgazdák és művészek, különösen a fiatal és a feltörekvő művészek ismertsége és elismerése, Európai zenekínálat számára, valamint az adatgyűjtés és elemzés -elemzés támogatása; [Mód. 114]

b)  támogatás a könyvkiadási és -értékesítési ágazat számára: a sokszínűség, a kreativitás és az innováció előmozdítására szolgáló célzott fellépések, különös tekintettel az európai irodalmi művek európai országokra és harmadik országokra irányuló fordítására, a fogyatékossággal élő személyek számára is hozzáférhető formára történő adaptálására, és terjesztésére, képzés és csereprogramok az ágazatban dolgozó szakemberek, szerzők és műfordítók számára, valamint transznacionális együttműködési, innovációs és fejlesztési célú projektek az ágazatban; [Mód. 115]

c)  az építészet és a kulturális örökség ágazatainak ágazatának támogatása; az ágazati szereplők mobilitását elősegítő, célzott fellépések, kapacitásépítés, közönségfejlesztés, valamint a kulturális örökségi és építészeti ágazatok nemzetköziesítése, kutatás, magas szintű minőségi normák létrehozása, kapacitásépítés, a kézművesek szakmai ismereteinek és készségeinek megosztása, a közönség bevonása, az életterek védelmének, megőrzésének, megújításának támogatása, az építési kultúra („Baukultur”) adaptív újrahasználata és ösztönzése, a kulturális örökségnek, valamint értékeinek fenntarthatósága, terjesztése, fejlesztése és nemzetköziesítése védelme, megőrzése és fejlesztése tudatosítási, hálózatépítési intézkedések és a társaktól való tanulás révén; [Mód. 116]

d)  más ágazatoknak nyújtott támogatások: az egyéb ágazatok, köztük a formatervezési és divattervezési ágazatok, valamint a fenntartható kulturális turizmus kreatív vetületeinek fejlesztését és az Európai Unión kívüli bemutatását és népszerűsítését elősegítő, célzott promóciós fellépések. [Mód. 117]

Az összes kulturális és kreatív ágazatnak nyújtott támogatás a közös igényekkel rendelkező területeken, ahol adott esetben ágazati fellépés kialakítására kerülhet sor, amennyiben valamely alágazat sajátosságai célirányos megközelítést tesznek szükségessé. Horizontális megközelítést kell alkalmazni az együttműködésre, mobilitásra és a nemzetközi dimenzióra vonatkozó transznacionális projektek esetében, többek között művészeti rezidenciaprogramok, turnék, rendezvények, fellépések, kiállítások és fesztiválok révén, továbbá a sokféleség, a kreativitás és az innováció, a képzés és a csereprogramok, a kapacitásépítés, a hálózatépítés, a készségek, a közönségfejlesztés, valamint az adatgyűjtés és -elemzés előmozdítását illetően. Az ágazati fellépéseknek olyan költségvetéssel kell rendelkezniük, amely arányos a prioritásként meghatározott ágazatokkal. Az ágazati fellépéseknek a meglévő kísérleti projektek és előkészítő intézkedések alapján segíteniük kell az e mellékletben felsorolt, prioritást élvező különféle ágazatokat érintő egyedi kihívások kezelését. [Mód. 118]

Európa identitását és kulturális sokszínűségét és örökségét láthatóvá és kézzelfoghatóvá tevő konkrét fellépések, valamint a kultúrák közötti párbeszéd előmozdítása: [Mód. 119]

a)  Európa Kulturális Fővárosa – pénzügyi támogatás biztosítása a 445/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozatnak megfelelően(26);

b)  Európai Örökség cím – pénzügyi támogatás biztosítása az 1194/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozatnak megfelelően(27), valamint az Európai Örökség címet elnyert helyszínek hálózata; [Mód. 120]

c)  Európai Uniós kulturális díjak, többek között az Európai Színházi Díj; [Mód. 121]

d)  Európai Örökség Napok;

da)  Európával és értékeivel kapcsolatos interdiszciplináris jellegű alkotásokat célzó fellépések; [Mód. 122]

e)  az olyan, széles körű földrajzi lefedettséggel rendelkező kulturális intézmények támogatása, amelyek célja közvetlen kulturális szolgáltatások nyújtása az uniós polgárok számára.

2.  MEDIA ÁG

A program MEDIA ágának az 5. cikkben említett prioritásai – – a 2010/13/EU irányelvben foglalt követelmények, és az egyes országok között az audiovizuális tartalmak gyártása, terjesztése, az azokhoz való hozzáférés, valamint azok piacának mérete és sajátosságai terén fennálló különbségek figyelembevételével – többek között a következő fellépések révén valósulnak meg: [Mód. 123]

a)  audiovizuális alkotások létrehozása , és különösen az európai független uniós produkciós vállalatok általi, határokon átnyúló, fokozott terjesztési potenciállal rendelkező olyan filmek és televíziós alkotások, mint például játékfilmek, rövidfilmek, dokumentumfilmek, gyerekfilmek és animációs filmek, valamint olyan interaktív alkotások létrehozása, mint például a minőségi és ismertető videojátékok és multimédiás alkotások; [Mód. 124]

b)  innovatív független európai produkciós cégek támogatásával minden korosztályhoz szóló innovatív és minőségi televíziós tartalmak és sorozatjellegű történetek megalkotása és előállítása; [Mód. 125]

ba)  az európai integráció történetével és az európai történetekkel kapcsolatos alkotások létrehozására és népszerűsítésére irányuló kezdeményezések támogatása; [Mód. 126]

c)  promóciós, reklám- és marketingeszközök – többek között online platformokon és adatelemzés felhasználásával – történő alkalmazása az ismertségi fok, a láthatóság és a határokon átnyúló hozzáférhetőség növelése és az európai alkotások szélesebb közönséghez való eljuttatása érdekében; [Mód. 127]

d)  a más európai országban készült alkotások nemzetközi értékesítésének és forgalmazásának kis és nagy volumenű produkciókat egyaránt célzó összes platformon történő a támogatása többek között a több országra kiterjedő, összehangolt forgalmazási stratégiák, valamint feliratozás, szinkronizálás és hangos kísérőszöveg biztosítása révén; [Mód. 128]

da)  az alacsony produkciós kapacitású országoknak a megállapított hiányosságaik orvosolása terén nyújtott támogatást célzó intézkedések; [Mód. 129]

e)  a vállalkozások közötti cserék és hálózatépítő tevékenységek támogatása az európai és nemzetközi koprodukciók létrehozásának és az európai művek forgalmazásának megkönnyítése érdekében; [Mód. 130]

ea)  a különböző országokból származó audiovizuális alkotók európai hálózatainak támogatása, az audiovizuális ágazat kreatív tehetségeinek gondozása céljából; [Mód. 131]

eb)  az audiovizuális ágazatban a kreatív tehetségekkel szembeni tisztességes bánásmódhoz hozzájáruló egyedi intézkedések; [Mód. 132]

f)  az európai alkotások Európában, illetve Európán kívül történő népszerűsítése az ágazatot érintő szakmai események és vásárok keretében;

g)  a közönségfejlesztést – különösen a filmszínházakban – a közönség részvételét, és az elsősorban fiatal közönségnek szánt filmoktatást elősegítő kezdeményezések; [Mód. 133]

h)  képzési és mentorálási tevékenységek az audiovizuális szereplők, többek között az iparművészek és kézművesek kapacitásának erősítésére annak érdekében, hogy azok alkalmazkodni tudjanak az új piaci fejleményekhez és digitális technológiákhoz; [Mód. 134]

i)  olyan online videotéka-szolgáltatók (VOD) európai hálózata vagy hálózatai, amelyek jelentős arányban kínálnak nem nemzeti európai alkotásokat; [Mód. 135]

j)  olyan európai fesztiválok és fesztiválhálózatok, amelyek fesztiválhálózat(ok), amely(ek) jelentős arányban vetítenek és népszerűsítenek különféle európai audiovizuális műveket és vetít(enek) nem nemzeti európai filmeket; [Mód. 136]

k)  olyan európai filmszínház-üzemeltetők európai hálózata, amelyek jelentős arányban vetítenek nem nemzeti európai filmeket, és amelyek hozzájárulnak a filmszínházak szerepének az értékláncon belüli megerősítéséhez, és társas élményként hangsúlyozzák a nyilvános vetítéseket; [Mód. 137]

l)  konkrét intézkedések, a mentorálási és hálózatépítési tevékenységekre kiterjedően a nemek audiovizuális ágazatban való kiegyensúlyozottabb részvételének előmozdítása érdekében; [Mód. 138]

m)  a szakpolitikai párbeszéd támogatása, innovatív szakpolitikai fellépések és a bevált módszerek cseréje, többek között elemzői tevékenységek, valamint megbízható adatok szolgáltatása révén;

n)  a tapasztalatok és a szakismeret transznacionális cseréje, társaktól való tanulási tevékenységek és hálózatépítés az audiovizuális ágazat és a szakpolitikai döntéshozók között.

na)  a kulturális televíziótartalmak online és offline terjesztésének és az ilyen tartalmakhoz való többnyelvű hozzáférés támogatása többek között feliratozás segítségével, az európai kulturális örökség, a kortárs alkotások és a nyelvek gazdagságának és sokszínűségének előmozdítása érdekében. [Mód. 139]

3.  SZEKTORKÖZI ÁG

A program SZEKTORKÖZI ágának a 6. cikkben említett prioritásai a következő fellépések révén valósulnak meg:

Szakpolitikai együttműködés és PR-tevékenység:

a)  szakpolitikák kialakítása, a tapasztalatok és a szakismeret transznacionális cseréje, társaktól való tanulási tevékenységek– ideértve a programban újonnan résztvevők társak általi mentorálását –, tájékoztatási tevékenységek és hálózatépítés több ágazatra kiterjedően, a kulturális és kreatív szervezetek és a szakpolitikai döntéshozók között , egyebek mellett az érdekelt felekkel folytatott állandó strukturális párbeszéd, továbbá a párbeszéd megerősítésére és az ágazati politikák irányvonalainak kialakítására szolgáló kulturális és kreatív ágazati fórum révén; [Mód. 140]

b)  ágazatokon átívelő elemző tevékenységek;

c)  olyan fellépések támogatása, amelyek célja, hogy a társadalmi befogadásnak a kultúra segítségével történő előmozdítása terén erősítsék a határokon átnyúló szakpolitikai együttműködést és a szakpolitika kidolgozását;

d)  a programmal és a program által lefedett témákkal kapcsolatos ismeretek előmozdítása, a polgárok körében végzett PR-tevékenységek erősítése, valamint az eredmények más tagállamokban való átültethetőségének elősegítése.

A kreatív innovációs labor:

a)  a különböző kulturális és kreatív ágazatok találkozási pontjait érintő és más ágazatok szereplőivel közös új alkotási módok ösztönzése, például innovatív technológiák felhasználása és a kulturális szervezeteken belüli felhasználás során történő mentorálás, valamint a digitális központokon keresztüli együttműködés révén; [Mód. 141]

b)  innovatív ágazatközi megközelítések és eszközök előmozdítása a kultúra és a kreativitás, köztük a kulturális örökség hozzáférhetővé tétele, terjesztése, népszerűsítése és monetizálása érdekében.

ba)  az Európával és értékeivel kapcsolatos interdiszciplináris jellegű alkotásokat célzó fellépések; [Mód. 142]

Programirodák:

a)  a program nemzeti szinten történő népszerűsítése és az uniós szakpolitika keretében rendelkezésre álló támogatások különböző formáiról, továbbá az értékelés kritériumairól, eljárásáról és eredményeiről való érdemi való tájékoztatás; [Mód. 143]

b)  a potenciális kedvezményezettek támogatása a kérelmezési eljárás során, a program által lefedett szakpolitikai területeken és ágazatokban tevékenykedő szakemberek, intézmények, platformok és hálózatok közötti, határokon átnyúló együttműködés és a legjobb gyakorlatok cseréjének erősítése mind az egyes ágazatokon belül, mind az ágazatok között; [Mód. 144]

c)  segítségnyújtás a Bizottság részére abban, hogy biztosítani tudja a polgárok és a szereplők körében a program eredményeivel kapcsolatos, lentről felfelé és fentről lefelé irányuló megfelelő tájékoztatást és az eredmények terjesztését. [Mód. 145]

Ágazatokon átívelő tevékenységek a hírmédia támogatására:

a)  a médiaágazatban hírmédia ágazatában tapasztalt strukturális és technológiai változások okozta kihívások kezelése a független sokszínű és pluralista médiakörnyezet előmozdítása, valamint a média pluralizmusát és szabadságát fenyegető kockázatok és kihívások értékelésére irányuló független és nyomon követés támogatása követése révén;

b)  a médiatartalmak magas színvonalának ösztönzése az együttműködés, a digitális készségek, a határokon átnyúló, kollaboratív újságírás és a minőségi tartalom , valamint a fenntartható médiagazdasági modellek elősegítése révén az újságírói szakmai etika biztosítása érdekében; [Mód. 147]

c)  a médiaműveltség előmozdítása annak érdekében, hogy a polgárok, különösen a fiatalok, képesek legyenek a média kritikus értelmezésére, valamint egy uniós platform létrehozásának támogatása a médiaműveltséggel kapcsolatos gyakorlatok és politikák valamennyi tagállam közötti megosztása érdekében, többek között az Európával foglalkozó egyetemi rádiós és médiahálózatokon keresztül, valamint a hírekkel foglalkozó médiaszakemberek képzési programokkal való ellátása a félretájékoztatás felismerése és kezelése érdekében. [Mód. 148]

ca)  az európai médiaszabadságot és médiapluralizmust érintő fenyegetésekről folytatott politikai és civil társadalmi párbeszéd biztosítása. [Mód. 149]

II. MELLÉKLET

Mutatók

A PROGRAM KÖZÖS MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI HATÁSMUTATÓI

1.  A polgárokra és a közösségekre gyakorolt kedvező hatás;

2.  Az európai kulturális sokféleség és kulturális örökség megerősítésére gyakorolt kedvező hatás;

3.  Az uniós gazdaságra és munkahelyekre, különösen a kulturális és kreatív ágazatokra, valamint a kkv-kra gyakorolt kedvező hatás;

4.  Az uniós politikák – többek között a nemzetközi kulturális kapcsolatok – érvényesítése;

5.  A projektek által képviselt európai hozzáadott érték; [Mód. 150]

6.  A partnerségek és kulturális projektek minősége;

7.  A program keretében támogatott európai kulturális és kreatív alkotásokhoz hozzáférő személyek száma;

8.  A finanszírozott projektekkel összefüggő munkahelyek száma;

9.  A nemek egyensúlya a kulturális és kreatív ágazat szereplői között, adott esetben mobilitásuk és társadalmi szerepvállalásuk növelése. [Mód. ]

KULTÚRA ÁG:

A programból nyújtott támogatással létrehozott transznacionális partnerségek száma és nagysága

Azon művészek és kulturális és/vagy kreatív szereplők száma, akik a programból nyújtott támogatásnak köszönhetően (földrajzilag) mobilisak országuk határán kívül, származási országonként lebontva

A program keretében létrejött európai kulturális és kreatív alkotásokhoz hozzáférő személyek száma, ideértve a nem saját országukból származó alkotásokhoz hozzáférőket is

A program által támogatott azon projektek száma, amelyek hátrányos helyzetű csoportok, különösen fiatalok és migránsok segítését célozzák

A program által támogatott azon projektek száma, amelyekben harmadik országok szervezetei is részt vesznek

MEDIA ÁG:

A program által támogatott európai, de nem saját országból származó audiovizuális alkotásokhoz hozzáférő személyek száma

A program által támogatott tanulási tevékenységekben részt vevő azon személyek száma, akik – saját bevallásuk szerint – javítani tudták képességeiket és foglalkoztathatóságukat

A program támogatásával kidolgozott és létrehozott koprodukciók száma és költségvetése

A nagyobb piacokon folytatott, vállalkozások közötti reklámtevékenységek által elért személyek száma

SZEKTORKÖZI ÁG:

A megalakult transznacionális partnerségek száma és nagysága (a kreatív innovációs laborokra és a hírmédiával kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó összetett mutató)

A programirodák által szervezett, a programok népszerűsítését célzó események száma

(1)HL C 110., 2019.3.22., 87. o.
(2)HL C […]., […]., […]. o.
(3) Az Európai Parlament 2019. március 28-i álláspontja.
(4)COM(2018)0267.
(5)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/789 irányelve (2019. április 17.) a műsorszolgáltató szervezetek egyes online közvetítéseire, valamint televíziós és rádiós műsorok továbbközvetítésére alkalmazandó szerzői jogok és szerzői joggal szomszédos jogok gyakorlására vonatkozó szabályok megállapításáról valamint a 93/83/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 130., 2019.5.17., 82. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1808 irányelve (2018. november 14.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 2010/13/EU irányelvnek (az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) a változó piaci körülményekre tekintettel való módosításáról (HL L 303., 2018.11.28., 69. o.).
(7)COM(2016)0287 végleges
(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/864 határozata (2017. május 17.) a kulturális örökség európai évéről (2018) (HL L 131., 2017.5.20., 1. o.)
(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelve (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (HL L 95., 2010.4.15., 1. o.).
(10)
(11)COM(2014)0477.
(12)COM(2017)0479.
(13)Az Egyesült Nemzetek Szervezete által 2015 szeptemberében elfogadott, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend, A/RES/70/1.
(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).
(15) 2018/0243(COD).
(16) 2018/0247(COD).
(17)HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(18)Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
(19)A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).
(20)A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).
(21)A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).
(22)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).
(23)A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).
(24)Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(25)HL L 124., 2003.5.20.
(26)Az Európai Parlament és a Tanács 445/2014/EU határozata (2014. április 16.) az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020–2033. évekre szóló uniós fellépésének létrehozásáról és az 1622/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 132., 2014.5.3., 1. o.).
(27)Az Európai Parlament és a Tanács 1194/2011/EU határozata (2011. november 16.) az Európai Örökség címre vonatkozó európai uniós fellépés létrehozásáról (HL L 303., 2011.11.22., 1. o.).

Utolsó frissítés: 2020. április 20.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat