Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2018/0191(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0111/2019

Előterjesztett szövegek :

A8-0111/2019

Viták :

PV 28/03/2019 - 5
CRE 28/03/2019 - 5

Szavazatok :

PV 28/03/2019 - 8.6
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0324

Elfogadott szövegek
PDF 417kWORD 117k
2019. március 28., Csütörtök - Strasbourg Végleges kiadás
„Erasmus”: uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram ***I
P8_TA(2019)0324A8-0111/2019
Állásfoglalás
 Egységes szerkezetbe foglalt szöveg

Az Európai Parlament 2019. március 28-i jogalkotási állásfoglalása az „Erasmus” elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról és az 1288/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0367 – C8-0233/2018 – 2018/0191(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0367),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 165. cikkének (4) bekezdésére és 166. cikkének (4) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0233/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 17-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottsága 2019. február 6-i véleményére(2),

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére, valamint a Fejlesztési Bizottság, a Költségvetési Bizottság és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A8-0111/2019),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  jóváhagyja az ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatát;

3.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 62., 2019.2.15., 194. o.
(2) HL C 168., 2019.5.16., 49. o.


Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 17-én került elfogadásra az „Erasmus” „Erasmus+” elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról és az 1288/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) .../... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel [Mód. 1. E módosítás a teljes szövegre vonatkozik.]
P8_TC1-COD(2018)0191

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 165. cikke (4) bekezdésére és 166. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(2),

rendes jogalkotási eljárás keretében(3),

mivel:

(1)  A technológiai forradalom és a globalizáció által előidézett gyors és jelentős változások miatt az oktatás, a képzés, az ifjúságpolitika és a sport terén a tanulási célú Az oktatás, a képzés, az ifjúságpolitika és a sport terén a tanulási célú, a szociális vagy kulturális háttértől és az anyagi lehetőségektől függetlenül mindenkit megillető mobilitásba, valamint az, együttműködésbe és az innovatív politikák fejlesztésébe való befektetés kulcsfontosságú a befogadó, demokratikus, összetartó és reziliens társadalmak kialakítása és az Unió versenyképességének fenntartása szempontjából, ugyanakkor hozzájárul az európai identitás, elvek és értékek erősítéséhez és egy demokratikusabb Unió létrehozásához. [Mód. 2]

(2)  A Bizottság „Az európai identitás megerősítése az oktatás és a kultúra révén” című, 2017. november 14-i közleményében előterjesztette az európai oktatási térség 2025-ig történő létrehozására vonatkozó jövőképét, amelyben semmilyen határ nem szab gátat a tanulásnak; egy olyan Unió jövőképét, ahol általánosan elterjedt gyakorlat, hogy tanulás vagy munkavállalás céljából bárki másik tagállamba költözik, és az anyanyelven túl mindenki két másik nyelvet ismer; ahol az emberek erős európai identitástudattal rendelkeznek, és tisztában vannak Európa kulturális örökségével és sokféleségével. A Bizottság ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy a jól bevált Erasmus+ programot a benne már részt vevő tanulók valamennyi kategóriájában meg kell erősíteni, és meg kell szólítani a kevesebb lehetőséggel rendelkezőket is.

(3)  „Az Európai Unió új, korszerű többéves pénzügyi kerete a 2020 utáni prioritások megvalósításának hatékony szolgálatában” című, 2018. február 14-i bizottsági közleményben(4) a Bizottság kifejezésre juttatja az oktatás, képzés és az ifjúság jelentőségét az Unió jövője szempontjából, és hangsúlyozza, hogy teljesíteni kell a tagállamok által a göteborgi szociális csúcstalálkozón tett kötelezettségvállalásokat, többek között a szociális jogok európai pillérének(5), valamint az abban az oktatással, képzéssel és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatban megfogalmazott első alapelvnek a teljes körű végrehajtásával. A közlemény hangsúlyozza, hogy fokozni kell a mobilitást és ösztönözni kell a csereprogramokat, többek között a jelentős mértékben megerősített, inkluzív és kibővített program révén, amint azt az Európai Tanács a 2017. december 14-i következtetéseiben szorgalmazta.

(4)  A szociális jogok európai pillére ‒ amelyet az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 2017. november 17-én jelentett be ünnepélyesen és írt alá ‒ első alapelvként rögzíti, hogy mindenkinek joga van a minőségi és inkluzív oktatáshoz, képzéshez és az egész életen át tartó tanuláshoz annak érdekében, hogy olyan készségeket tartson, illetve szerezzen meg, amelyek lehetővé teszik számára, hogy teljes mértékben részt vehessen a társadalomban és sikeresen alkalmazkodjon a munkaerőpiaci változásokhoz. A szociális jogok európai pillére egyértelművé teszi továbbá a minőségi koragyermekkori nevelés, valamint a mindenki számára biztosított esélyegyenlőség fontosságát. [Mód. 3]

(5)  2016. szeptember 16-án Pozsonyban a huszonhét tagállam vezetői hangsúlyozták a fiatalok lehetőségeinek javítására irányuló szándékukat. A 2017. március 25-én aláírt Római Nyilatkozatban a huszonhét tagállam, valamint az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság vezetői elkötelezték magukat egy olyan Unió mellett, ahol a fiatalok a lehető legjobb oktatásban és képzésben részesülnek, és a kontinensen bárhol tanulhatnak és vállalhatnak munkát; továbbá a kulturális örökségünket megőrző és a kultúrák sokféleségét előmozdító Unió megteremtését szorgalmazták; egy olyan Unióét, amely felveszi a küzdelmet a munkanélküliséggel, a megkülönböztetéssel, a társadalmi kirekesztéssel és a szegénységgel. [Mód. 4]

(6)  A 2014 és 2020 közötti időszakra szóló Erasmus+ program félidős értékeléséről készült jelentés megerősítette, hogy az egyetlen oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozása lényegesen egyszerűsítette a programot, emellett jelentős mértékben racionalizálta azt, és szinergiákat hozott létre az irányításában, ugyanakkor további változtatásokra van szükség, hogy még inkább állandósuljon a 2014‒2020-as program hatékonyságnövekedése. A félidős értékeléssel és a jövőbeni programmal kapcsolatos konzultációk során a tagállamok és az érdekelt felek nyomatékosan követelték a folytonosságot a program hatálya, struktúrája és végrehajtási mechanizmusai tekintetében, ugyanakkor számos fejlesztést igényeltek, például azt, hogy a program legyen inkluzívabb, egyszerűbb és kezelhetőbb a kisebb kedvezményezettek és projektek számára. Ezenkívül teljes támogatásukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a program integrált maradjon, és alapjául továbbra is az egész életen át tartó tanulás paradigmája szolgáljon. Az Európai Parlament az Erasmus+ végrehajtásáról szóló, 2017. február 2-i állásfoglalásában üdvözölte a program integrált struktúráját és felhívta a Bizottságot, hogy teljes mértékben aknázza ki a program egész életen át tartó tanulási dimenziójában rejlő lehetőségeket az ágazatközi együttműködésnek a jövőbeni program keretében történő elősegítése és ösztönzése révén. A Bizottság hatásvizsgálata, a tagállamok és az érdekelt felek azt is hangsúlyozták, hogy tovább meg kell őrizni erősíteni a program erőteljesen nemzetközi dimenzióját, és azt ki kell terjeszteni az oktatás és képzés, az ifjúságpolitika és a sport más területeire is. [Mód. 5]

(7)  Az uniós finanszírozással kapcsolatban az értékek és mobilitás tekintetében folytatott nyilvános konzultáció megerősítette ezeket az alapvető megállapításokat és hangsúlyozta, hogy a jövőbeni programot inkluzívabbá kell tenni, és továbbra is meg kell határozni az oktatási és képzési rendszerekre vonatkozó prioritásokat, továbbá meg kell szilárdítani az európai identitás, az aktív polgári szerepvállalás és a demokratikus életben való részvétel erősítésére vonatkozó prioritásokat.

(7a)  Az Európai Számvevőszék az Erasmus+ programról szóló, 2018. július 3-i 22/2018. számú különjelentésében(6) hangsúlyozta, hogy a program kimutatható európai hozzáadott értékkel bír, azonban ennek nem minden dimenzióját – például az európai identitás erősítését vagy a fokozott többnyelvűséget – veszik megfelelően figyelembe vagy mérik megfelelően. A Számvevőszék szerint a következő programnak biztosítania kell, hogy a mutatók jobban összhangban legyenek a program célkitűzéseivel annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a megfelelő teljesítményértékelést. A Számvevőszék jelentése azt is megjegyezte, hogy a 2014–2020 közötti program egyszerűsítési erőfeszítései ellenére is még mindig túlságosan nagyok az adminisztratív terhek, ezért javasolta, hogy a Bizottság tovább egyszerűsítse a programeljárásokat, különösen a jelentkezési eljárást és a jelentéstételi követelményeket, valamint javítsa az informatikai eszközöket. [Mód. 6]

(8)  A „Modern költségvetés a polgárainak védelmet, biztonságot és lehetőségeket nyújtó Unió számára – A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret” című(7), 2018. május 2-án elfogadott közleményében a Bizottság azt szorgalmazta, hogy a következő pénzügyi keretben nagyobb mértékben kell befektetni az emberekbe és nagyobb hangsúlyt kell fektetni az ifjúsági ügyekre, valamint elismerte, hogy az Erasmus+ program az Unió egyik leglátványosabb sikertörténete. Alapvetően sikeres volta ellenére azonban különösen a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló Erasmus+ program ‒ az Unió egyik leglátványosabb sikertörténete ‒ méretének több mint kétszeresére növelése révén. Az új programnak az inkluzivitásra kell helyeznie a hangsúlyt, valamint arra, hogy minél több olyan fiatalt érjen el, akik kevesebb lehetőséggel rendelkeznek, mint társaik. Ezáltal több fiatal számára válhat lehetővé, hogy tanulás vagy munka céljából más országba költözzön.továbbra sem tudott megfelelni a magas finanszírozási igénynek, és a sikeres projektek aránya alacsony volt. E hiányosság orvoslása érdekében szükséges megnövelni a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló program utódprogramjának többéves költségvetését. Továbbá az utódprogram inkluzívabb kíván lenni azáltal, hogy az eddiginél több olyan személyt szólít meg, aki kevesebb lehetőséggel rendelkezik, és több új, ambiciózus kezdeményezést is tartalmaz. Ezért, ahogyan azt az Európai Parlament is hangsúlyozta a következő többéves pénzügyi keretről szóló, 2018. március 14-i állásfoglalásában, az utódprogram költségvetését változatlan árakon meg kell háromszorozni a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretben előirányzott költségvetéshez képest. [Mód. 7]

(9)  Ezzel összefüggésben létre kell hozni az 1288/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel(8) létrehozott, a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló Erasmus+ program oktatással, képzéssel, ifjúsággal és sporttal kapcsolatos utódprogramját (a továbbiakban: program). Az egész életen át tartó tanulás megközelítésének biztosítása érdekében Meg kell őrizni erősíteni a 2014‒2020-as program integrált jellegét, amely a tanulás valamennyi aspektusára kiterjed (formális, nem formális és informális, az összes életszakaszt átfogó tanulás), és ösztönözni kell hogy ezzel ösztönözhetők legyenek a rugalmas tanulási pályák, melyek pályákat, amelyek lehetővé teszik egyének az egyén számára a 21. századi kihívásoknakszemélyes fejlődéshez és a 21. század kihívásainak való megfeleléshez és lehetőségeinek maximális kiaknázásához szükséges tudás, készségek és képességek fejlesztését. E megközelítésnek el kell ismernie a nem formális és informális oktatási tevékenységek és a köztük lévő kapcsolatok értékét is. [Mód. 8]

(10)  A programot fel kell ruházni a megfelelő eszközökkel, hogy még nagyobb mértékben hozzá tudjon járulni az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek és prioritásainak megvalósításához az oktatás, képzés, ifjúságpolitika és sport terén. Az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos egységes megközelítés központi jelentőségű abból a szempontból, hogy az emberek alkalmazkodni tudjanak az életük során bekövetkező különböző változásokhoz, különösen az idősebbek esetében, akiknek új készségeket kell elsajátítaniuk az élethez és a változó munkaerőpiacon való részvételhez. Ezt a megközelítést ösztönözni kell a hatékony ágazatközi együttműködés és a különböző oktatási formák közötti jobb együttműködés révén. Az említett megközelítés előmozdítása érdekében a következő programnak is szoros kapcsolatot kell fenntartania az oktatással, képzéssel, ifjúsággal és sporttal kapcsolatos uniós szakpolitikai együttműködésre vonatkozó átfogó stratégiai kerettel, többek között az iskolákra, a felsőoktatásra, a szakképzésre és a felnőttkori tanulásra vonatkozó szakpolitikai menetrendekkel, ugyanakkor meg kell erősíteni a szinergiákat és újakat kell létrehozni más kapcsolódó uniós programokkal és szakpolitikai területekkel. [Mód. 9]

(10a)  A határokon átnyúló tevékenységet folytató szervezetek fontos hozzájárulást nyújtanak a program transznacionális és nemzetközi dimenziójához. A programnak ezért adott esetben támogatást kell nyújtania az olyan érintett uniós szintű hálózatok, valamint európai és nemzetközi nem kormányzati szervezetek számára, amelyek tevékenységei a program célkitűzéseihez kapcsolódnak és hozzájárulnak azokhoz. [Mód. 10]

(11)  A program az európai oktatási térség létrehozásának kulcsfontosságú és az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztésének alapvető fontosságú eleme 2025-ig, ahogyan azt az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló, 2018. május 22-i tanácsi ajánlás(9) is vázolja. A programot fel kell ruházni a megfelelő eszközökkel, hogy hozzá tudjon járulni az oktatási és képzési együttműködésre vonatkozó stratégiai keret utódjához és az európai készségfejlesztési programhoz(10), mivel ezek mindegyike stratégiai jelentőséget tulajdonít a készségeknek képességeknek és tudásnak képességeknek a munkahelyek, a növekedés, a versenyképesség, az innováció és a társadalmi kohézió megteremtése és a versenyképesség fenntartása szempontjából. Ezenkívül támogatnia kell a tagállamokat a polgári szerepvállalásnak, valamint közös értékeinknek: a szabadságnak, a toleranciának és a megkülönböztetésmentességnek az oktatás által történő előmozdításáról szóló párizsi nyilatkozat(11) céljainak elérésében. [Mód. 11]

(12)  A programnak összhangban kell lennie az EU új ifjúsági stratégiájával(12), az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés 2019 és 2027 közötti időszakra vonatkozó keretével, amely „A fiatalok bevonása, összekapcsolása és érvényesülésük elősegítése: az EU új ifjúsági stratégiája” című, 2018. május 22-i bizottsági közleményen(13) alapul31, beleértve a stratégiának a minőségi ifjúsági munka, illetve a nem formális tanulás támogatására irányuló törekvéseit. [Mód. 12]

(13)  A programnak figyelembe kell vennie a sportra vonatkozó uniós munkatervet, amely a sport terén folytatott uniós együttműködés kerete a […] évekre(14). Biztosítani kell az uniós munkaterv, valamint a program keretében a sport területén támogatott tevékenységek közötti összhangot és kiegészítő jelleget. Különös hangsúlyt kell helyezni a szabadidősportokra, figyelembe véve, hogy a sport fontos szerepet játszik a testmozgás és az egészséges életmód, az interperszonális kapcsolatok, a társadalmi befogadás és az egyenlőség előmozdításában. A programnak csak szabadidősport keretében kell támogatnia a mobilitási tevékenységeket a rendszeresen szervezett sporttevékenységet folytató fiatalok és a sportszemélyzet számára. Fontos elismerni azt is, hogy a sportszemélyzet tagjai lehetnek olyan szakemberek is, akik a sportból élnek, mégis részt vesznek a szabadidősportban. A mobilitási intézkedéseknek ezért e csoport előtt is nyitottnak kell lenniük. A programnak hozzá kell járulnia a közös európai értékek előmozdításához a sport, a jó kormányzás sportirányítás és a sport tisztasága, valamint a sport területén, a fenntarthatóság és a jó környezetvédelmi gyakorlatok, illetve a sport által biztosított oktatás, képzés és készségszerzés révén. Valamennyi érintett, köztük az oktatási és képzési intézmények számára is lehetővé kell tenni, hogy részt vegyenek a sport területén zajló partnerségekben, együttműködésben és szakpolitikai párbeszédben. [Mód. 13]

(14)  A programnak hozzá kell járulnia az Unió innovációs kapacitásának erősítéséhez, különösen a mobilitási és együttműködési tevékenységek támogatásával, amelyek elősegítik készségek és a képességek fejlesztését a progresszív tanulmányi vagy tudományterületeken, úgymint a természettudományok, a technológia, a művészetek, a műszaki tudományok és a matematika (STEAM), az éghajlatváltozás, a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés, a tiszta energia, a mesterséges intelligencia, a robotika, az adatelemzés, a formatervezés és az építészet, a digitális jártasság és médiaműveltség, művészetek/formatervezés, hogy az emberek fejleszthessék a jövőhöz szükséges ismereteiket, készségeiket és képességeiket. [Mód. 14]

(14a)  Összhangban azon feladatával, hogy ösztönözze az innovációt az oktatásban és a képzésben, a programnak támogatnia kell azokat az oktatási és tanulási stratégiákat, amelyek a kiemelkedő képességű és tehetséges gyermekekre irányulnak, állampolgárságuktól, társadalmi-gazdasági helyzetüktől vagy nemüktől függetlenül. [Mód. 15]

(14b)  A programnak hozzá kell járulnia a kulturális örökség európai évének nyomon követéséhez az európai kulturális örökség védelméhez és megőrzéséhez szükséges készségek fejlesztésére irányuló tevékenységek támogatása révén, továbbá teljes mértékben ki kell aknáznia a kulturális és kreatív ágazat által kínált oktatási lehetőségeket. [Mód. 16]

(15)  A Horizont Európa programmal való szinergiák célja annak biztosítása, hogy a program és a Horizont Európa program(15) egyesített forrásait az európai felsőoktatási intézmények megerősítésére és modernizációjára szolgáló tevékenységek támogatására használják fel. A Horizont Európa adott esetben a bizonyítottan kutatási dimenzióval bíró intézkedésekhez és kezdeményezésekhez, például kiegészíti majd a program által az európai egyetemek hálózatának létrehozására vonatkozó kezdeményezéshez, különösen annak kutatási dimenziójához nyújtott támogatást az új közös és integrált, hosszú távú és tartós oktatási, kutatási és innovációs stratégiák kidolgozása részeként. A Horizont Európa programmal való szinergiák hozzá fognak járulni különösen a felsőoktatási intézményekben folyó oktatás és kutatás integrációjának előmozdításához. [Mód. 17]

(16)  A programnak inkluzívabbá kell válnia azáltal, hogy többek között a tanulási célú mobilitás rugalmasabb formái révén több olyan embert ér el, akik kevesebb lehetőséggel rendelkeznek; inkluzívabbá kell válnia továbbá a kisebb szervezetek, különösen az újonnan pályázók és a közösségi alapú helyi szervezetek részvételének előmozdítása által, amelyek közvetlenül a hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkoznak, életkortól függetlenül. Támogatni kell a virtuális formátumokat, úgymint a virtuális együttműködést, a vegyes és a virtuális mobilitást, hogy több résztvevőt lehessen elérni, különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkezők közül és azok köréből, akik számára a lakóhelyüktől eltérő országba való költözés fizikai szempontból akadályt jelentene. javítja a kevesebb lehetőséggel rendelkező emberek részvételi arányát. Fontos elismerni, hogy a kevesebb lehetőséggel rendelkező emberek alacsony részvételi arányának többféle oka lehet, és függhet az adott nemzeti körülményektől is. Ezért az egész Unióra kiterjedő kereten belül a nemzeti ügynökségeknek olyan integrációs stratégiákat kell kidolgozniuk, amelyek intézkedéseket tartalmaznak az érintettek körének kiterjesztésére, az eljárások egyszerűsítésére, képzés és a támogatás nyújtására, valamint a hatékonyság nyomon követésére. Egyéb, a befogadást erősítő mechanizmusokat is alkalmazni kell, többek között a tanulási célú mobilitás rugalmasabb formáinak a kevesebb lehetőséggel rendelkezők igényeinek megfelelően történő biztosítása és a kisebb szervezetek, különösen az újonnan pályázók és a közösségi alapú helyi szervezetek részvételének előmozdítása által, amelyek közvetlenül a hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkoznak, életkortól függetlenül. [Mód. 18]

(16a)  Amennyiben a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek pénzügyi okokból nem tudnak részt venni a programban, akár az anyagi helyzetük miatt, akár azért, mert a programban való részvételük költségei a személyes helyzetük miatt magasabbak, ahogyan ez gyakran előfordul a fogyatékossággal élő személyek esetében, a Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell a megfelelő pénzügyi támogatási intézkedések rendelkezésre állását. Ezek az intézkedések más uniós eszközöket is magukban foglalhatnak, mint amilyenek például az Európai Szociális Alap Plusz, a nemzeti programok vagy a támogatások kiigazítása, illetve a program révén végrehajtott kiegészítések. Annak értékelésekor, hogy a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek pénzügyi okokból nem tudnak-e részt venni a programban, illetve hogy milyen mértékű támogatásra van szükségük, objektív kritériumokat kell alkalmazni. A befogadás elősegítésére irányuló intézkedések többletköltsége önmagában nem indokolhatja egy jelentkezés elutasítását. [Mód. 19]

(16b)  A programnak továbbra is a fizikai tanulási mobilitásra kell összpontosítania, és több lehetőséget kell biztosítania a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek számára, hogy élvezhessék a fizikai tanulási mobilitási tevékenységek előnyeit. Ugyanakkor el kell ismerni, hogy a virtuális formátumok, például a virtuális együttműködés, a vegyes tanulás és a virtuális tanulás hatékonyan kiegészíthetik a fizikai tanulási mobilitást és maximalizálhatják annak hatékonyságát. Kivételes esetekben, amikor az emberek nem tudnak részt venni a mobilitási intézkedésekben és tevékenységekben, a virtuális formátumok lehetővé tehetik számukra, hogy a program számos előnyét költséghatékony és innovatív módon élvezhessék. A programnak ezért támogatnia kell az ilyen virtuális formátumokat és eszközöket is. A lehető legszélesebb körben elérhetővé kell tenni a nyilvánosság számára ezeket a formátumokat és eszközöket, különösen azokat, amelyeket nyelvtanuláshoz használnak. [Mód. 20]

(16c)  Összhangban az Unió és a tagállamok azon kötelezettségeivel, amelyek a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményből, és különösen annak a hozzáférhetőségről szóló 9. és az oktatásról szóló 24. cikkéből erednek, kiemelt figyelmet kell szentelni annak biztosítására, hogy a fogyatékossággal élő személyek akadálymentes és megkülönböztetésmentes módon férhessenek hozzá a programhoz. E célból szükség esetén kiegészítő támogatást kell nyújtani, akár pénzügyi támogatás formájában. [Mód. 21]

(16d)  A programhoz való hozzáférést jogi és adminisztratív akadályok is hátráltathatják, például a vízumok és a tartózkodási engedélyek megszerzésével vagy a támogatási szolgáltatásokhoz, különösen az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos nehézségek. A tagállamoknak ezért minden szükséges intézkedést meg kell hozniuk az ilyen akadályoknak az uniós joggal teljes összhangban álló felszámolása és a határokon átnyúló cserekapcsolatok megkönnyítése érdekében, például az európai egészségbiztosítási kártya kibocsátásával. [Mód. 22]

(17)  A Bizottság „Az európai identitás megerősítése az oktatás és a kultúra révén” című közleményében kiemelte, hogy az oktatás, a kultúra és a sport meghatározó szerepet játszik az aktív polgári szerepvállalás és a közös értékek, valamint a szolidaritás érvényre juttatásában a legfiatalabb nemzedékek körében. Európa és demokratikus társadalmaink jövője szempontjából rendkívül fontos az európai identitástudat erősítése és az egyének és a civil társadalom demokratikus folyamatokban történő aktív szerepvállalásának ösztönzése. A külföldi tanulás, képzés és munkavállalás, illetve az ifjúsági és sporttevékenységekben külföldön való részvétel hozzájárul a maga sokféleségében megnyilvánuló európai identitás és a kulturális közösséghez való tartozás érzésének erősítéséhez, valamint az aktív polgári szerepvállalás, a társadalmi kohézió és a kritikus gondolkodás előmozdításához minden korosztályban. A mobilitási tevékenységekben résztvevőknek saját helyi közösségük aktív tagjává kell válniuk, valamint a fogadó ország helyi közösségeibe is be kell illeszkedniük, hogy megoszthassák tapasztalataikat. Támogatni kell az oktatásban, képzésben és az ifjúságban megnyilvánuló kreativitás valamennyi aspektusának megerősítésével és az egyéni kulcskompetenciák fejlesztésével kapcsolatos tevékenységeket. [Mód. 23]

(17a)  Fontos, hogy a program európai hozzáadott értéket teremtsen. Ezért biztosítani kell, hogy csak azok az intézkedések és tevékenységek legyenek jogosultak finanszírozásra a program keretében, amelyek bizonyíthatóan rendelkezhetnek európai hozzáadott értékkel. Biztosítani kell, hogy az európai hozzáadott értéket többféle módon is lehessen bizonyítani, például a tevékenységek transznacionális jellegével, más uniós programokat és szakpolitikákat kiegészítő jellegükkel és a velük való szinergiákkal, továbbá azzal, hogy hozzájárulnak-e az átláthatóságot és az elismerést támogató uniós eszközök eredményes használatához, az Unió-szerte alkalmazott minőségbiztosítási normák kialakításához, az oktatási és képzési programokra Unió-szerte alkalmazandó közös normák kialakításához, valamint a többnyelvűséghez, a kultúrák és a vallások közötti párbeszédhez és az európai összetartozás-tudat erősítéséhez, valamint az európai polgárság megszilárdításához. [Mód. 24]

(18)  Meg kell erősíteni a program nemzetközi dimenzióját, hogy több lehetőséget biztosítva az egyének és a szervezetek számára biztosítson a mobilitásra, együttműködésre és a programhoz nem társult harmadik országokkal, különösen a fejlődő országokkal való szakpolitikai párbeszédre. A nemzetközi dimenziónak támogatnia kell a készségfejlesztést és az emberek közötti kapcsolatokat, és különösen a fejlődő országok állampolgárai esetében támogatnia kell a származási országukba irányuló tudástranszfert a képzési időszakuk végén. Erősítenie kell továbbá a fejlődő országok oktatási rendszereinek kapacitásépítését. Az elődprogramok keretében az oktatás, képzés és ifjúságügy terén végrehajtott felsőoktatási és ifjúsági tevékenységek sikere alapján a nemzetközi mobilitási tevékenységeket más területekre is ki kell terjeszteni, például a szakképzésen és a sporton belül. [Mód. 25]

(18a)  A tevékenységek fejlődő országokban kifejtett hatásának növelése érdekében, fontos fokozni a szinergiákat az Erasmus+ és az Unió külső tevékenységeinek olyan eszközei között, mint például a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz, valamint az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz. [Mód. 26]

(19)  A 2014‒2020-as program három fejezetből ‒ oktatás és képzés, ifjúság és sport ‒ álló, három fő intézkedés köré szerveződő alapvető struktúrája sikeresnek bizonyult és meg kell tartani. A program által támogatott tevékenységek egyszerűsítése és racionalizálása érdekében hasznos változtatásokat kell bevezetni.

(20)  A programnak meg kell erősítenie a meglévő, tanulási célú mobilitási lehetőségeket, különösen azokon a területeken, ahol a legnagyobb hatékonyságnövelés érhető el, hogy a program még szélesebb célközönséghez juthasson el, és kielégíthesse a lehetőségeket jóval meghaladó igényeket. Ez elsősorban a felsőoktatásban tanuló felsőoktatási diákoknak és személyzetnek, az diákoknak, iskolai tanulóknak és személyzetnek, köztük az óvodapedagógusoknak a kisgyermekkori nevelőknek és gondozóknak, valamint szakképzési tanulóknak és személyzetnek szakképzésben résztvevőknek szóló mobilitási tevékenységek növelésével és előmozdításával érhető el, olyan célzott intézkedések révén, amelyek figyelembe veszik a megcélzott kedvezményezettek speciális oktatási igényeit. A határ menti régiókban szakképzésben részt vevő tanulók mobilitási lehetőségeit tovább kell támogatni annak érdekében, hogy fel lehessen készíteni őket a határokon átnyúló munkaerőpiac sajátos kontextusára. A programnak mobilitási lehetőségeket kell biztosítania továbbá a szakképzésben részt vevő felnőtt tanulók és személyzet számára is. A felnőttoktatás fő célkitűzései az ismeretek, kompetenciák és készségek átadása, valamint a társadalmi befogadás, az aktív polgári szerepvállalás, a személyes fejlődés és a jóllét előmozdítása. Az alacsony iskolai végzettségű felnőtt tanulók mobilitását be kell építeni az együttműködési partnerségekbe. A több fiatal különösen az újonnan pályázók, a kevesebb lehetőséggel rendelkezők és a nehezen elérhető társadalmi csoportokbevonása érdekében bővíteni kell a nem formális tanulási tevékenységekben részt vevő fiataloknak szóló mobilitási lehetőségeket , külön odafigyelve az átképzésre, a továbbképzésre és a munkaerőpiacon szükséges készségek előmozdítására is. A multiplikátorhatásra való tekintettel meg kell erősíteni az oktatás, képzés, ifjúságügy és sport terén dolgozók mobilitását is. A programnak – a valódi európai oktatási térség jövőképével összhangban – a folyamatok folyamatoknak (úgymint az európai diákigazolvány) digitalizálásának támogatásával a pályázati eljárások és a programban való részvétel megkönnyítése érdekében történő digitalizálásával, bevált gyakorlatokon alapuló, felhasználóbarát online rendszerek kialakításával és új eszközök létrehozásával is ösztönöznie kell a mobilitást és a csereprogramokat, valamint elő kell mozdítania a diákok oktatási, kulturális és sporttevékenységekben és kulturális tevékenységekben való részvételét. Ez a kezdeményezés fontos lépés lehet ahhoz, hogy a mobilitás mindenki számára valósággá váljon először is azáltal, hogy a felsőoktatási intézmények a hallgatói mobilitás színvonalának további növelése mellett több cserediákot küldhessenek és fogadhassanak, valamint annak lehetővé tétele által, hogy a diákok már a külföldi intézménybe való érkezés előtt hozzáférhessenek különböző szolgáltatásokhoz (könyvtár, közlekedés, szállás). [Mód. 27]

(20a)  A programnak az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 18-i, „A Közösségen belüli, oktatási és képzési célú transznacionális mobilitásról: az európai mobilitásminőségi charta” című ajánlásában(16) lefektetett elveken alapuló színvonalas mobilitási tapasztalatokat kell biztosítania, amely ajánlás egyértelművé teszi, hogy a minőségi tájékoztatás, a felkészülés, a támogatás és a tapasztalatok és képesítések elismerése, valamint az előre kidolgozott világos tanulási tervek és a tanulási eredmények minősége, bizonyíthatóan kihatnak a mobilitási tapasztalatok előnyeire. A mobilitási tevékenységeket előzetesen megfelelően elő kell készíteni. Az előkészítés gyakran hatékonyan elvégezhető az információs és kommunikációs technológiák használatával. Adott esetben azt is lehetővé kell tenni, hogy a program támogathassa a mobilitási tevékenységekhez kapcsolódó előkészítő látogatásokat. [Mód. 28]

(20b)  A programnak minden szinten támogatnia és ösztönöznie kell a tanárok és az oktatói személyzet mobilitását annak érdekében, hogy javítani lehessen munkagyakorlatokat és hozzá lehessen járulni a szakmai fejlődéshez.. Tekintettel az óvodai és kisgyermekkori nevelés által a társadalmi és a gazdasági egyenlőtlenségek megelőzésében játszott szerepre, fontos, hogy az ezen a szinten dolgozó tanárok és személyzet a program keretében részt vehessen a tanulási mobilitásban. A tanítást illetően a programnak ösztönöznie kell az EU oktatási rendszerei előtt álló olyan közös kihívások kezelésére szolgáló szakpolitikai innovációk tesztelését, mint például az új tehetségek megnyerése a leginkább marginalizált gyermekek oktatása számára, vagy a tanárképzés oly módon történő fejlesztése, hogy a tanárok segítséget kapjanak a hátrányos helyzetű tanulók oktatásához. Annak érdekében, hogy maximalizálni lehessen a programban való részvétel előnyeit a tanárok és az oktatási személyzet számára, minden erőfeszítést meg kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a tanárok és az oktatási személyzet a mobilitást támogató környezetben tevékenykedhessenek, amelyben a mobilitás a munkaprogramjuk és a rendes munkájuk részét képezi, hozzáférnek a megfelelő képzési lehetőségekhez, valamint megfelelő pénzügyi támogatásban részesülnek attól függően, hogy melyik országban vagy adott esetben melyik régióban kerül sor az oktatási mobilitásra. [Mód. 29]

(20c)  Elismerve azt, hogy a szakképzés létfontosságú szerepet játszik a foglalkoztatási kilátások javításában és a társadalmi befogadás előmozdításában, a programnak meg kell erősítenie a befogadó jellegű és színvonalas szakképzést, összhangban a 2016. június 10-i, „Az új európai készségfejlesztési program: közös erővel a humántőke, a foglalkoztathatóság és a versenyképesség megerősítéséért” című bizottsági közleménnyel(17). A programnak ösztönöznie kell a szakképzési szolgáltatók, valamint a magán- és a közszférabeli munkaadók közötti kapcsolatok erősítését. Segítenie kell továbbá a szakképzés ágazatspecifikus problémáinak megoldását, amilyen például a nyelvi képzés, a minőségi mobilitási partnerségek előmozdítása, valamint a képesítések elismerése és tanúsítása, továbbá ösztönöznie kell a szakképzési szolgáltatólat arra, hogy minőségi védjegyként alkalmazzák a szakképzési mobilitási tanúsítványt. [Mód. 30]

(21)  A programnak – többek között az ifjúsági részvételt előmozdító projektek támogatása révén – ösztönöznie kell a fiatalok európai demokratikus életben való részvételét, hogy megtanulják a civil társadalomban való részvételt, bővítve a közös európai értékekkel, köztük az alapvető jogokkal, az európai történelemmel, kultúrával és polgársággal kapcsolatos ismereteket, kapcsolatot teremtve a fiatalok és a helyi, nemzeti és uniós szintű döntéshozók között, valamint elősegítve az európai integrációs folyamatot. A programnak fel kell hívnia a figyelmet az e-demokrácia eszközeire, beleértve az európai polgári kezdeményezést is. Elő kell mozdítania továbbá a fiatalok és az idősek közötti intergenerációs csereprogramokat. Annak fényében, hogy az ifjúsági szervezetek és az ifjúsági munka kulcsfontosságú szerepet játszanak e célkitűzés megvalósításában, a programnak támogatnia kell az uniós ifjúsági ágazat fejlődését. [Mód. 31]

(22)  A programnak több lehetőséget kell kínálnia a fiatalok számára, hogy a DiscoverEU elnevezésű új kezdeményezés keretében külföldi tanulási tapasztalatok segítségével fedezzék fel Európát. A 18 és 20 év közötti fiatalok ‒ tizennyolc évesek ‒ különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkezők ‒ számára lehetőséget kell biztosítani, hogy nem formális vagy egy rövid informális oktatási tevékenység keretében egyénileg vagy csoportosan utazzák be első alkalommal Európát, aminek révén erősödhet bennük az Európai Unióhoz tartozás érzése, és felfedezhetik a kontinens kulturális és nyelvi sokféleségét. A kezdeményezésnek szilárd és ellenőrizhető tanulási összetevővel kell rendelkeznie, és biztosítania kell a tapasztalatok megfelelő terjesztését és a tanulságok megosztását a kezdeményezés folyamatos értékelése és javítása érdekében. A programnak meg kell határoznia a résztvevők eléréséért a földrajzi egyensúlyt megfelelően szem előtt tartó és kiválasztásáért felelős szerveket, továbbá támogatnia kell a tapasztalatszerzés tanulási dimenzióját gazdagító tevékenységeket. Ezeknek a szerveknek adott esetben részt kell venniük a mobilitást megelőző és azt követő képzésben és támogatásban, a nyelvi és interkulturális készségek tekintetében is. A DiscoverEU kezdeményezésnek kapcsolódnia kell az Európa Kulturális Fővárosai, az Európa Ifjúsági Fővárosai, az Európai Önkéntességi Fővárosai és az Európa Zöld Fővárosai programokhoz. [Mód. 32]

(23)  A nyelvtanulás hozzájárul az Unión belüli és kívüli kölcsönös megértéshez és mobilitáshoz. A nyelvi kompetenciák az élet és munkavégzés szempontjából is alapvető készségek. A programnak ezért a nyelvtanulást is elő kell mozdítania a helyszíni nyelvtanfolyamok és az elérhető , különösen online eszközök szélesebb körű használata révén, mivel az e-tanulás a hozzáférés és a rugalmasság tekintetében további előnyöket biztosíthat biztosít a nyelvtanuláshoz. A program által a nyelvtanuláshoz biztosított támogatásnak oda kell figyelnie a felhasználók igényeire, összpontosítva a fogadó országban használt nyelvekre, illetve a határ menti régiókban a szomszédos országok nyelveire. A nyelvtanulás támogatásának ki kell terjednie a nemzeti jelnyelvekre is. Az Erasmus+ online nyelvi támogatási eszközének illeszkednie kell a program résztvevőinek sajátos igényeihez, és mindenki előtt nyitva kell állnia. [Mód. 33]

(23a)  A programnak nyelvi technológiákat, például automatikus fordítási technológiákat kell használnia a hatóságok közötti információáramlás megkönnyítése és a kultúrák közötti párbeszéd javítása céljából. [Mód. 34]

(24)  A programnak támogatnia kell azokat az intézkedéseket, amelyek az oktatással, képzéssel, a fiatalokkal és a sporttal foglalkozó intézmények és szervezetek közötti együttműködést ösztönzik, elismerve, hogy ezen intézkedések alapvető szerepet töltenek be abban, hogy felvértezzék az embereket a változó világhoz való alkalmazkodáshoz szükséges ismeretekkel, készségekkel és kompetenciákkal, és kiteljesítsék innovációs, kreativitási és vállalkozói lehetőségeinket, különösen a digitális gazdaságon belül. E célból a program végrehajtásának minden szintjén biztosítani kell a hatékony együttműködést az összes érdekelt fél között. [Mód. 35]

(25)  Az Európai Tanács a 2017. december 14-i következtetéseiben felkérte a tagállamokat, a Tanácsot és a Bizottságot, hogy folytassák a több kezdeményezést érintő munkát, hogy új szintre emeljék az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködést, többek között a különféle uniós egyetemek alulról felfelé építkező hálózataiból álló „Európai egyetemek” 2024-ig történő létrehozásának előmozdításával. A programnak támogatnia kell a hálózat európai egyetemeit, amelyeknek kiválóságra kell épülniük, és amelyek célja, hogy az Európai Unióban növeljék a felsőoktatási intézmények vonzerejét, és javítsák a kutatás, az innováció és az oktatás közötti együttműködést. A „kiválóság” fogalmát tágan kell értelmezni, például a befogadás fokozásának képességével összefüggésben is. A programnak az európai egyetemek átfogó földrajzi lefedettségére kell törekednie. [Mód. 36]

(26)  A 2010. évi bruges-i közlemény szorgalmazta az intelligens és fenntartható fejlődést szolgáló szakképzési kiválóság támogatását. A 2017. évi, „Az innováció erősítése Európa régióiban” című közlemény felhívja a figyelmet a szakképzés és az innovációs rendszerek összekapcsolására a regionális szintű intelligens szakosodási stratégiák részeként. A programnak biztosítania kell az erőforrásokat az említett felhívásokra való reagáláshoz, és támogatnia kell a szakképzési kiválósági központok transznacionális platformjainak fejlesztését, amelyek a helyi és regionális szintű növekedési, innovációs, versenyképességi, fenntartható fejlődési és társadalmi befogadás és versenyképességi stratégiák szerves részei. Az említett kiválósági központoknak – az ágazati kihívásokra adott válaszként – elő kell mozdítaniuk a kiváló szakmai készségeket, ugyanakkor támogatniuk kell az Unión belüli átfogó strukturális változásokat, valamint a társadalmi és gazdasági szakpolitikákat. [Mód. 37]

(27)  A virtuális együttműködési tevékenységek nagyobb mértékű alkalmazása érdekében a programnak támogatnia kell a már meglévő az online platformok, például az eTwinning, a School Education Gateway portál, az európai felnőttképzés elektronikus platformja, az Európai Ifjúsági Portál és az online felsőoktatási platform rendszeresebb használatát. A programnak adott esetben ösztönöznie kell továbbá új online platformok kialakítását az európai szintű oktatási, képzési, sport- és ifjúságpolitika megvalósításának erősítése és korszerűsítése érdekében. E platformoknak felhasználóbarátnak és az (EU) 2016/2102 európai parlamenti és tanácsi irányelv(18) szerint akadálymenteseknek kell lenniük. [Mód. 38]

(28)  A programnak hozzá kell járulnia a készségek, a kompetenciák, és a képesítések és az oklevelek átláthatóságának és automatikus kölcsönös elismerésének, valamint a kreditek és a tanulási eredmények egységei egyéb igazolásai átvitelének elősegítéséhez, a minőségbiztosítás előmozdításához, továbbá a nem formális és informális tanulás eredményeinek érvényesítéséhez, valamint a készségmenedzsmenthez és az azzal kapcsolatos tanácsadáshoz. Ezzel összefüggésben a programnak azon a nemzeti és uniós szintű kapcsolattartó pontok és hálózatok számára is támogatást kell nyújtania, amelyek elősegítik tájékoztatást és segítséget nyújtanak a leendő résztvevőknek, ezáltal elősegítve az európai szintű csereprogramokat, továbbá ösztönöznie kell a rugalmas tanulási pályák kialakítását az oktatás, képzés és ifjúságügy különböző területei, valamint a formális és nem formális tanulás között. [Mód. 39]

(29)  A programnak hasznosítania kell a korábbi Erasmus+ program résztvevőinek a tapasztalatait, és támogatnia kell különösen az öregdiákok hálózatainak, a „nagyköveteknek” és az „européereknek” a tevékenységeit, arra ösztönözve őket, hogy népszerűsítsék a programot.

(29a)  A programnak különös hangsúlyt kell fektetnie a külföldön töltött oktatási és képzési időszakok érvényesítésére és elismerésére, beleértve a középfokú iskolai oktatást is. E tekintetben a támogatások odaítélését színvonalas értékelési eljárásokhoz, a tanulmányi eredmények leírásához, valamint a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszeréről szóló, 2018. március 15-i tanácsi ajánlás(19), a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló, 2012. december 20-i tanácsi ajánlás(20) és a külföldi tanulás elismeréséhez hozzájáruló és a színvonalas tanulást biztosító európai eszközök, mint például az európai képesítési keretrendszer (EKKR), az európai felsőoktatási minőségbiztosítási nyilvántartás (EQAR), az európai szakképzési kreditrendszer (ECVET) és a Szakképzés Európai Minőségbiztosítási Referenciakerete (EQAVET) teljes körű alkalmazásához kell kötni. [Mód. 40]

(30)  Az egyéb uniós eszközökkel való együttműködés és a más uniós szakpolitikák támogatása érdekében mobilitási lehetőségeket kell kínálni a különböző tevékenységi területeken ‒ például a közszférábanköz- és a magánszférában, a mezőgazdaságban és a vállalkozói szférában ‒ dolgozó emberek számára, hogy külföldi képzési, gyakornoki vagy tanulási tapasztalatokat szerezhessenek, ami lehetővé teszi számukra, hogy bármely életszakaszban képesek legyenek a személyes fejlődésre, különösen az európai identitástudat fejlesztése és az európai kulturális sokféleség megismerése révén lehetővé teszi számukra, hogy bármely életszakaszban képesek legyenek a szakmai és személyes fejlődésre is. továbbá a szakmai fejlődésre is, különösen a munkaerőpiac szempontjából fontos készségek megszerzése révén. A programnak egyablakos ügyintézési pontot kell biztosítania az erőteljes tanulási dimenzióval rendelkező uniós transznacionális mobilitási programok tekintetében, ezáltal egyszerűsítve a programkínálatot a kedvezményezettek és a tevékenységekben résztvevők számára. Elő kell segíteni az Erasmus-Erasmus+-projektek kiterjesztését; konkrét intézkedéseket kell bevezetni, amelyek elősegítik, hogy az Erasmus-Erasmus+-projektek gazdái támogatásokra pályázzanak vagy szinergiákat alakítsanak ki az európai strukturális és beruházási alapokból nyújtott támogatás, valamint a migrációval, biztonsággal, jogérvényesüléssel és uniós polgársággal, egészségüggyel, médiával és kultúrával kapcsolatos programok, valamint az Európai Szolidaritási Testület segítségével. [Mód. 41]

(31)  Fontos, hogy ösztönözzük az európai integrációval, valamint az Unió jövőbeni kihívásaival és lehetőségeivel kapcsolatos tárgyak oktatását, tanulását és kutatását, továbbá valamint előmozdítsuk az e témákról folytatott vitákatvitát a Jean Monnet akció keretében a felsőoktatás területén, valamint az oktatás és képzés más területein valamennyi területén. Az Európához tartozás érzésének és is nyújtott támogatáson keresztül. az európai elkötelezettségnek az identitástudat és elkötelezettség erősítése különösen fontos, tekintettel olyan időkben, amikor az Unió alapjául szolgáló és közös európai identitásunk részét képező értékekkel szembeni kihívásokra értékek próbának vannak kitéve, és alacsony a polgári szerepvállalás alacsony szintjéreszintje. A programnak továbbra is hozzá kell járulnia a kiválóság fejlesztéséhez az európai integrációs tanulmányok területén, és egyúttal növelnie kell a tágabb tanulási közösség és a nagyközönség európai integráció iránti érdeklődését. [Mód. 42]

(32)  Szem előtt tartva az éghajlatváltozás kezelésének fontosságát, A programnak összhangban kell lennie a Párizsi Megállapodás központi céljával, hogy az éghajlatváltozásra adott globális választ megerősítse. Összhangban az Unió által a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak elérése iránt vállalt kötelezettségekkel, ez a program hozzá fog járulni az éghajlati cselekvés és a fenntartható fejlődés általános érvényesítéséhez az uniós szakpolitikákban és ahhoz, hogy összességében az uniós költségvetési kiadások 25 %-a támogassa az éghajlat-politikai célok elérését 2021–2027 közötti többéves pénzügyi keretben, illetve hogy ezt az arányt mihamarabb, de legkésőbb 2027-ben 30 %-ra lehessen emelni. A releváns tevékenységek meghatározására a program előkészítése és végrehajtása során, újbóli értékelésükre pedig a vonatkozó értékelések és felülvizsgálati folyamat keretében kerül sor. [Mód. 43]

(32a)  Tekintettel arra, hogy az Unió globális szerepet játszik, továbbá összhangban az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjével és a tagállamok által a Rio+20 konferencián tett kötelezettségvállalásokkal, a programnak érvényesítenie kell az inkluzív, méltányos és minőségi oktatást és az egész életen át tartó tanulást, elismerve egyszersmind azt, hogy az oktatás alapvető szerepet játszik a szegénység elleni küzdelemben. A programnak hozzá kell járulnia a fenntartható fejlesztési menetrendhez azzal is, támogatja a fenntartható fejlődéshez szükséges készségek fejlesztésére, valamint az emberek fenntarthatósággal, környezetvédelemmel és éghajlatváltozással kapcsolatos formális, nem formális és informális oktatására irányuló erőfeszítéseket. [Mód. 44]

(33)  Ez a rendelet meghatározza a program teljes időtartamára vonatkozó pénzügyi keretösszeget,keretösszegét, amely [a hivatkozást frissíteni kell adott esetben a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti intézményközi megállapodás 17. pontja értelmében(21)] az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára. 2021-től a program éves költségvetésének jelentős növekedését kell biztosítani a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret utolsó évéhez képest, amelyet az éves előirányzatok lineáris és fokozatos növekedése követ. Ezzel a költségvetési profillal már a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret kezdetétől biztosítható lenne a szélesebb körű hozzáférés, és elkerülhető lenne az utolsó években az előirányzatok aránytalanul nagy növekedése, amelynek felhasználása nehézségekbe ütközhet. [Mód. 45]

(34)  A nemzeti irodák által az oktatás és képzés terén irányítandó tevékenységek keretösszegén belül a minimumösszegeket ágazatonkénti felosztásban (felsőoktatás, iskolai oktatás, szakképzés és felnőttoktatás) kell meghatározni annak érdekében, hogy az ágazatok mindegyikében garantálható legyen az előirányzatoknak a tervezett teljesítmény és eredmények eléréséhez szükséges kritikus tömege. Az egyes intézkedésekre és kezdeményezésekre vonatkozó költségvetési előirányzatok pontos összegét a munkaprogramban kell meghatározni. [Mód. 46]

(35)  Az említett programra az (EU, Euratom) [az új költségvetési rendelet] rendelet(22) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre és a közvetett végrehajtásra – vonatkozó szabályokat.

(36)  Az e rendelet szerinti finanszírozási formákat és végrehajtási módokat annak alapján kell megválasztani, hogy azok mennyiben képesek elérni a tevékenységek konkrét célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a szabályok be nem tartásának várható kockázatát. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékos átalányok és az egységköltségek alkalmazását, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet [125. cikkének (1) bekezdésében] említettek szerint. Az átláthatóságnak, az egyenlő bánásmódnak és a megkülönböztetésmentességnek a költségvetési rendeletben szereplő elvét a program végrehajtásakor tiszteletben kell tartani. [Mód. 47]

(37)  Az Európai Gazdasági Térségben (EGT) tagsággal rendelkező harmadik országok az EGT-megállapodással – amely az uniós programoknak a megállapodás szerint meghozott határozattal történő végrehajtásáról rendelkezik – létrehozott együttműködés keretében részt vehetnek a programban. Harmadik országok részvételére más jogi eszközök alapján is lehetőség van. E rendeletnek biztosítania kell az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal, valamint az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Harmadik országoknak a programban való teljes körű részvétele az érintett harmadik országnak a programban való részvételére vonatkozó külön megállapodásban meghatározott feltételekhez kötött. A teljes körű részvétel továbbá maga után vonja a nemzeti iroda létrehozására és a program bizonyos tevékenységeinek decentralizált irányítására vonatkozó kötelezettséget. A programhoz nem társult harmadik országok szervezetei szervezeteinek és természetes személyei személyeinek a munkaprogramban és a Bizottság által közzétett pályázati felhívásokban meghatározottak szerint kell vehetnek részt venniük a program bizonyos tevékenységeiben. A program végrehajtása során egyedi megállapodásokat lehet figyelembe venni az európai törpeállamok szervezetei és természetes személyei tekintetében. [Mód. 48]

(38)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 349. cikkével és a „Szorosabb és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival” című bizottsági közleménnyel(23) (a stratégiai partnerségről szóló közlemény) összhangban a programnak tekintetbe kell vennie e régiók sajátos helyzetét. Intézkedésekre fog sor kerülni, hogy a legkülső régiók nagyobb mértékben vehessenek részt valamennyi tevékenységben. Elő kell segíteni az e régiók és harmadik országok – különösen az egymással szomszédos országok – lakosai és szervezetei közötti mobilitási csereprogramokat és együttműködést. Ezen intézkedéseket rendszeresen nyomon kell követni és értékelni kell. [Mód. 49]

(38a)  A stratégiai partnerségről szóló közleményben a Bizottság elismeri, hogy a tanulók és az oktatási, illetve képzési személyzet megnövekedett mobilitása különösen az Erasmus+ programon belül rendkívül előnyös lenne a legkülső régiók számára, és vállalja a legkülső régiókból, illetve a legkülső régiókba utazó résztvevők pénzügyi támogatásának további kiigazítását konkrét finanszírozási szabályok fenntartásával e régiókban az Erasmus+ program keretén belül, valamint annak a lehetőségnek a megvizsgálását, hogy a regionális Erasmus+ programban foglalt együttműködést kiterjesszék, hogy tovább ösztönözze a mobilitást a legkülső régiók és a szomszédos harmadik országok között, továbbá, hogy az Erasmus+ kiegészítéseként használja az Európai Szociális Alap Pluszt. [Mód. 50]

(39)  A [a hivatkozást adott esetben a TOT-okról szóló új határozatnak megfelelően frissíteni kell 2013/755/EU tanácsi határozat(24) 94. cikke] alapján a tengerentúli országokban és területeken (TOT-ok) letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is figyelemmel, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik. Az ezen országok és területek távoli fekvéséből következő korlátokat figyelembe kell venni a program végrehajtása során, a programban való részvételüket pedig nyomon kell követni és rendszeresen értékelni kell.

(40)  A programnak fenn kell tartani a folyamatosságot a célkitűzései és prioritásai tekintetében. Tekintettel azonban arra, hogy a programot egy hétéves időszak alatt kell végrehajtani, megfelelő rugalmasságot kell biztosítani annak érdekében, hogy a program alkalmazkodni tudjon az oktatás, a képzés, az ifjúságpolitika és a sport terén a realitások és a politikai prioritások változásaihoz. Ezért e rendelet nem határozza meg részletesen a konkrét kezdeményezések kialakításának módját, és nem előlegezi meg a következő hét évre szóló politikai prioritásokat és az ezekhez kapcsolódó költségvetési prioritásokat. Ehelyett a másodlagos szakpolitikai döntéseket és prioritásokat, többek között a konkrét új kezdeményezések részleteit, a költségvetési rendelettel összhangban lévő munkaprogramok keretében a Bizottságnak munkaprogramokat kell meghatározni. Az új kezdeményezések kialakításakor le kell vonni az e területen tett korábbi és folyamatban lévő kísérleti kezdeményezések tanulságait, elfogadnia, és megfelelően figyelembe ezekről tájékoztatnia kell venni az európai Parlamentet és a Tanácsot hozzáadott értéket mind a kezdeményezés tartalma, mind pedig szerkezete tekintetében. A munkaprogramban meg kell határozni továbbá a végrehajtáshoz szükséges intézkedéseket a program általános és konkrét célkitűzéseinek megfelelően, a támogatásokra vonatkozó kiválasztási és odaítélési feltételeket, valamint az előírt összes többi elemet is. A munkaprogramokat és azok módosításait a vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően végrehajtási jogi aktusok útján kell elfogadni felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján kell elfogadni. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten és a nemzeti ügynökségekkel és érintett felekkel egyeztetve, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodásban meghatározott elveknek megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. [Mód. 51]

(40a)  A Bizottságnak a nemzeti irodákkal együttműködve nyomon kell követnie a program végrehajtását és jelentést kell arról tennie a program időtartama alatt és a program lezárultát követően is. A program végső értékelését kellő időben el kell végezni, hogy az felhasználható legyen az utódprogram félidős felülvizsgálatába. A Bizottságnak elsősorban el kell végeznie a program félidős értékelését, melyhez adott esetben e rendelet módosítására irányuló jogalkotási javaslatot kell csatolnia. [Mód. 52]

(41)  A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás(25) (22) és (23) bekezdése értelmében a program értékelését egyedi alapján a programot konkrét nyomonkövetési követelmények útján követelményeknek megfelelően gyűjtött információk információ alapján kell végezni, kerülve a értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket kedvezményezettekre nehezedőket. E követelményeknek konkrét, mérhető és valós mutatókat kell magukban foglalniuk, amelyek időszakonként mérhetők, és alapul szolgálnak a program valós hatásainak értékeléséhez. [Mód. 53]

(42)  Európai, nemzeti és helyi szinten is biztosítani kell a program által támogatott tevékenységek megfelelő célba juttatását, hirdetését és terjesztését. A célba juttatással, hirdetéssel és terjesztéssel kapcsolatos tevékenységekhez igénybe kell venni a program valamennyi végrehajtó szervét, adott esetben más fontos érdekelt felek támogatásával is. [Mód. 54]

(43)  A lakossági tájékoztatás magasabb szintű hatékonysága és a Bizottság kezdeményezésére végzett kommunikációs tevékenységek közötti erősebb szinergia biztosítása érdekében az e rendelet értelmében kommunikációs tevékenységekre elkülönített forrásoknak hozzá kell járulniuk az Unió politikai prioritásaira vonatkozó szervezeti kommunikáció biztosításához is, feltéve, hogy az említett prioritások kapcsolódnak e rendelet általános célkitűzéseihez. [Mód. 55]

(44)  E rendelet hatékony és eredményes végrehajtásának biztosítása érdekében a programnak maximálisan ki kell használnia a jelenlegi megvalósítási mechanizmusokat. A program végrehajtását ezért a Bizottságra és a nemzeti irodákra kell bízni, amelyeknek biztosítaniuk kell a programszabályok mindvégig következetes és egységes alkalmazását az egész EU-ban. Ennek érdekében, továbbá a program hatékony végrehajtásának céljából a Bizottságnak és a nemzeti ügynökségeknek az érdekelt felekkel konzultálva együttműködést kell folytatniuk, hogy következetes, egyszerű és magas színvonalú eljárásokat dolgozzanak ki, valamint elősegítsék a bevált gyakorlatok cseréjét, és javítsák a programba tartozó projektek minőségét. Ha megvalósítható, az eredményesség maximalizálása érdekében a nemzeti irodáknak azonosaknak kell lenniük az elődprogram irányítására kijelölt nemzeti irodákkal. Az előzetes megfelelőségi értékelést azokra a követelményekre kell korlátozni, amelyek újak és csak a programra jellemzőek, kivéve indokolt esetekben, például ha az érintett nemzeti iroda súlyos hibát követ el, vagy nem megfelelő teljesítményt nyújt. [Mód. 56]

(44a)  Annak érdekében, hogy finanszírozás igénylésére lehessen ösztönözni azokat a projektszervezőket, akiknek nem rendelkeznek tapasztalatokkal az uniós finanszírozási programokkal kapcsolatosan, a Bizottságnak és a nemzeti ügynökségeknek tanácsadást és támogatást kell nyújtaniuk, továbbá biztosítaniuk kell, hogy a pályázati eljárások a lehető legegyértelműbbek és legegyszerűbbek legyenek. A program útmutatóját tovább kell fejleszteni annak érdekében, hogy felhasználóbarát és egyértelmű legyen, valamint egyszerűsíteni kell és megfelelő időben elérhetővé kell tenni a pályázati űrlapokat. A pályázati folyamat további korszerűsítése és harmonizálása érdekében közös, többnyelvű egyablakos rendszert kell kidolgozni a program kedvezményezettjei és a program irányításában részt vevők számára. [Mód. 57]

(44b)  Általános szabályként a támogatási kérelmeket és a pályázatokat a kérelmező székhelye szerinti ország nemzeti irodájához kell benyújtani, és ennek az irodának kell kezelnie azokat. Ettől eltérve azonban az uniós szintű hálózatok és európai vagy nemzetközi szervezetek által szervezett tevékenységekkel kapcsolatos támogatási kérelmeket és projektpályázatokat a Bizottsághoz kell benyújtani, és közvetlenül a Bizottságnak kell kezelnie azokat. [Mód. 58]

(45)  Annak érdekében, hogy minden részt vevő országban biztosított legyen a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a jogbiztonság, minden egyes nemzeti hatóságnak ki kell jelölnie egy független auditszervezetet. Ha megvalósítható, az eredményesség maximalizálása érdekében a független auditszervezetnek azonosnak kell lennie az előző programban említett tevékenységekhez kijelölt szervvel.

(46)  A tagállamoknak törekedniükel kell arra, hogy elfogadják fogadniuk a programhoz való hozzáférést akadályozó vagy a program megfelelő működését gátló jogi és közigazgatási akadályok megszüntetéséhez szükséges valamennyi megfelelő intézkedést. Idetartozik adott esetben – a harmadik országbeli állampolgárok beutazása és tartózkodása tekintetében az uniós jog sérelme nélkül – a vízumok és tartózkodási engedélyek megszerzését nehezítő adminisztratív kérdések rendezése. Az (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel(26) összhangban a tagállamoknak célszerű gyorsított eljárásokat létrehozniuk a beutazás és a tartózkodás engedélyezésére. [Mód. 59]

(47)  A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére és értékelésére vonatkozó adatokat hatékonyan, eredményesen, időben és kellő részletességgel összegyűjtsék. Ezeket az adatokat a vonatkozó adatvédelmi szabályoknak megfelelő módon közölni kell a Bizottsággal.

(48)  E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(27) megfelelően kell gyakorolni. [Mód. 60]

(49)  A kedvezményezettekre vonatkozó követelmények egyszerűsítése érdekében a lehető legnagyobb mértékben egyszerűsített támogatásokat kell alkalmazni egyösszegű átalány, egységköltség és százalékos átalány formájában. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően, illetve a program adminisztrációjának egyszerűsítése érdekében az érintett projekten alapuló átalányjellegű kifizetéseket kell alkalmazni valamennyi ágazat mobilitási tevékenységei esetében. A program mobilitási tevékenységeihez nyújtott egyszerűsített támogatásokat támogatásoknak a Bizottság által meghatározottak szerint figyelembe rendszeresen felül kell vvizsgálni és hozzá kell igazítani enniük a fogadó országban és régióban szokványos megélhetési költségeket költségekhez. A Bizottságnak és a küldő országok nemzeti irodáinak lehetőséget kell biztosítani, hogy objektív kritériumok alapján kiigazíthassák ezeket az egyszerűsített támogatásokat, különösen annak biztosítása érdekében, hogy a kevesebb lehetőséggel rendelkezők is hozzáférjenek a programhoz. A nemzeti joggal összhangban a tagállamokat ösztönözni kell arra is, hogy mentesítsék ezeket a támogatásokat az adók és járulékok alól. Ugyanennek a mentességnek vonatkoznia kell a pénzügyi támogatásokat az érintett személyeknek odaítélő köz- vagy magántestületekre is. [Mód. 61]

(50)  A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel(28), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel(29) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel(30) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv(31) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más jogellenes tevékenységeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az Európai Csalás Elleni Hivatal, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(51)  Biztosítani kell a program keretében végzett tevékenységek és a tagállamok által végrehajtott tevékenységek, valamint más uniós tevékenységek közötti kiegészítő jelleget, különösen az oktatás, a kultúra és a média, az ifjúságpolitika és a szolidaritás, a foglalkoztatás és a társadalmi befogadás, a kutatás és az innováció, az ipar és a vállalkozások, a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés ‒ különös tekintettel a fiatal mezőgazdasági termelőkre ‒, a kohézió, a regionális politika, valamint a nemzetközi együttműködés és fejlesztés terén.

(52)  Jóllehet a keretszabályozás már lehetővé tette, hogy a tagállamok és a régiók az előző programozási időszakban szinergiákat alakítsanak ki az Erasmus+ és más uniós eszközök, például az európai strukturális és beruházási alapok között, amelyek szintén támogatják az uniós oktatási, képzési és ifjúsági rendszerek minőségi fejlesztését, ez a lehetőség mindeddig kihasználatlan maradt, ami korlátozza a projektek rendszerszintű hatásait és a szakpolitikára gyakorolt hatást. A hatás maximalizálása érdekében nemzeti szinten hatékony kommunikációra és együttműködésre van szükség a különböző eszközök irányításáért felelős nemzeti irodák között. A programnak lehetővé kell tennie az említett eszközökkel való aktív együttműködést, különösen annak biztosításával, hogy ha egy színvonalas pályázat forráshiány miatt nem finanszírozható a program keretében, akkor a pályázat finanszírozását egyszerűsített eljárás keretében mérlegelni lehessen az európai strukturális és beruházási alapok keretében. Annak érdekében, hogy egyszerűsíteni lehessen az eljárást az ilyen intézkedésekre vonatkozóan, lehetővé kell tenni, hogy kiváló minőségük elismeréseként kiválósági pecsétet kaphassanak. Az ilyen, programok közötti komplementaritás minden bizonnyal növeli a sikeres projektek arányát. [Mód. 62]

(52a)  Az uniós finanszírozás és szakpolitikai támogatás hatékonyságának maximalizálása érdekében fontos a szinergiák és a komplementaritás koherens módon történő előmozdítása az összes releváns programban. Ezek a szinergiák és komplementaritások nem vezethetnek ahhoz, hogy az Erasmus+ program számára előirányzott forrásokat a programstruktúrán kívül kezeljék, vagy hogy e források felhasználása az e rendeletben meghatározottaktól eltérő célokat szolgáljon. A szinergiáknak és a komplementaritásnak egyszerűsített kérelmezési eljárásokat kell eredményezniük a végrehajtás szintjén. [Mód. 63]

(53)  A program teljesítménymutatóinak felülvizsgálata vagy kiegészítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a mellékletre vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kézhez kell kapnia minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(54)  Helyénvaló az elődprogram megfelelő lezárásának biztosítása, különös tekintettel az irányítására vonatkozó többéves megállapodások – úgymint a technikai és adminisztratív segítségnyújtás finanszírozása – további fenntartására. A technikai és adminisztratív segítségnyújtásnak 2021. január 1-jétől szükség esetén biztosítania kell az elődprogram keretében 2020. december 31-ig le nem zárult tevékenységek irányítását.

(55)  Ez a rendelet tiszteletben tartja a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott alapvető jogokat, és figyelembe veszi az ott elismert elveket. E rendelet különösen törekszik arra, hogy teljes mértékben tiszteletben tartsa a nők és a férfiak egyenlő bánásmódhoz való jogát, valamint a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetésmentességhez való jogot, és hogy előmozdítsa az Európai Unió Alapjogi Chartája 21. és 23. cikkének alkalmazását. Ezért a programnak aktívan támogatnia kell azokat a kezdeményezéseket, amelyek célja a tudatosság növelése és a megkülönböztetés által érintett bármely csoport pozitív megítélésének előmozdítása, valamint a nemek közötti egyenlőség előmozdítása. Támogatnia kell továbbá a romák előtt álló oktatási szakadék és sajátos nehézségek kezelésére irányuló erőfeszítéseket azáltal, hogy elősegíti a programban való teljes körű és aktív részvételüket. A különösen az Alapjogi Chartában elismert jogok és elvek tiszteletben tartását mindvégig érvényesíteni kell a program tervezési, végrehajtási, ellenőrzési és értékelési folyamatában. [Mód. 64]

(56)  Az Európai Parlament és a Tanács által az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott horizontális költségvetési szabályok alkalmazandók erre a rendeletre. E szabályokat a költségvetési rendelet rögzíti, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelmére is vonatkoznak, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a hatékony uniós finanszírozás alapvető előfeltétele.

(57)  Mivel e rendelet célkitűzését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a finanszírozott mobilitási és együttműködési tevékenységek transznacionális jellege, nagy volumene és kiterjedt földrajzi hatálya, a tanulási célú mobilitáshoz való hozzáférésre és általában az uniós integrációra, valamint a megerősített nemzetközi dimenzióra gyakorolt hatások miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket fogadhat el az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(58)  Az 1288/2013/EU rendeletet 2021. január 1-jével hatályon kívül kell helyezni.

(59)  A program alapján nyújtott finanszírozás folytonosságának biztosítása érdekében e rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet létrehozza az Erasmus Erasmus+ elnevezésű, az oktatás, képzés, ifjúság és sport területére vonatkozó uniós cselekvési programot (a továbbiakban: program).

A rendelet megállapítja a program célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.  „egész életen át tartó tanulás”: a tanulás valamennyi életszakaszt átfogó minden formája (formális, nem formális és informális tanulás), beleértve a koragyermekkori nevelést és gondozást, az általános képzést, a szakképzést, a felsőoktatást és a felnőttoktatást, amely az egyén, a polgár, a kultúra, a társadalom és/vagy a foglalkoztatás szempontjából a tudás, a készségek a képességek és a kompetenciák gyarapodását vagy frissítését vagy a társadalmi részvétel megerősítését vagy a társadalmi részvétel megerősítését eredményezi, ideértve a tanácsadási és orientációs szolgáltatások nyújtását is; [Mód. 65]

2.  „tanulási célú mobilitás”: a lakóhely szerinti országtól eltérő országba való, tanulmányi, képzési – beleértve az átképzést vagy a továbbképzést is –, illetve nem formális vagy informális tanulási célú tényleges átköltözés; ez megvalósulhat szakmai gyakorlatok, tanulószerződéses gyakorlati képzések, ifjúsági csereprogramok, tanítás, illetve szakmai továbbképzési tevékenységekben való részvétel formájában;olyan intézkedések kísérhetik, mint például nyelvi támogatás és képzés, és/vagy kiegészítheti e-tanulás és virtuális együttműködés. Bizonyos sajátos esetekben információs és kommunikációs technológiai eszközök alkalmazásán keresztül történő tanulás formájában is megvalósulhat; [Mód. 66]

2a.  „virtuális tanulás”: készségek és ismeretek elérhető információs és kommunikációs eszközök használatával történő elsajátítása; [Mód. 67]

2b.  „vegyes tanulás”: készségek és ismeretek virtuális oktatási és képzési eszközök, valamint hagyományos oktatási és képzési módszerek kombinációja révén történő elsajátítása; [Mód. 68]

3.  „nem formális tanulás”: önkéntes tanulás, amely a formális oktatási és képzési rendszeren kívül – a célkitűzések, a módszerek és az idő tekintetében – céltudatos tevékenységeken keresztül és a tanuláshoz nyújtott támogatás valamilyen formája mellett valósul meg;

4.  „informális tanulás”: a napi tevékenységekből eredő tanulás, amely a célkitűzések, az idő vagy a tanulás támogatása tekintetében nem szervezett vagy strukturált; a tanuló szempontjából lehet, hogy nem szándékos;

5.  „fiatalok”: 13 és 30 év közötti személyek;

6.  „szabadidősport”: bármilyen korú helyi szinten, amatőr sportolók által szervezett formában, rendszeresen gyakorolt, egészségügyi, nevelési vagy társadalmi célú sporttevékenység sporttevékenység és tömegsport; [Mód. 69]

7.  „felsőoktatási hallgató”: felsőoktatási intézménybe beiratkozott személy, beleértve a rövid ciklusú képzést, az alapképzést, mesterképzést vagy doktori képzést, vagy az ezekkel egyenértékű képzést, vagy bármely olyan személy, aki az előző 24 hónap során ilyen intézményben végzett; A felsőoktatásban frissen végzettek is idetartoznak; [Mód. 70]

8.  „személyzet”: az oktatásban, a képzésben vagy a nem formális tanulásban valamennyi szinten szakmai vagy önkéntes alapon részt vevő személyek; idetartozhatnak az egyetemi tanárok, a tanárok, az oktatók, a kutatók, az iskolavezetők, az ifjúságsegítők, a sportedzők, a nem oktatással foglalkozó dolgozók és a tanulást támogató egyéb szakemberek; [Mód. 71]

8a.  „sportszemélyzet”: bármely olyan személyek, akik javadalmazás ellenében vagy önkéntes alapon sportcsapatok vagy több egyéni sportoló menedzselésével, tanításával vagy edzésével vagy foglalkoznak; [Mód. 72]

9.  „szakképzésben részt vevők”: minden olyan személy, aki beiratkozott szakmai alapképzési vagy szakmai továbbképzési programra, bármely szinten a középfokú oktatástól a posztszekunder képzésig, vagy bármely személy, aki az előző 24 hónapban ilyen program keretében végzettséget szerzett; említett programok frissen végzett résztvevőit is magában foglalja; [Mód. 73]

10.  „iskolai tanuló”: a koragyermekkori neveléstől és gondozástól kezdve a felső középfokú oktatási szintig általános oktatást nyújtó intézménybe tanulói minőségben beiratkozott személy vagy az intézményes oktatáson kívül iskolázott személy, akit a területén illetékes nemzeti hatóságok a programban való részvételre jogosultnak tekintenek; [Mód. 74]

11.  „felnőttoktatás”: felnőttek iskolarendszerű oktatás utáni nem szakmai tanulásának bármilyen formája, amely lehet formális, nem formális vagy informális jellegű is;

12.  „a programhoz nem társult harmadik ország”: olyan harmadik ország, amely nem vesz részt teljes körűen a programban, de amelynek jogalanyai az Unió érdekeit szolgáló, kellően indokolt esetekben kivételesen részesülhetnek a programmal járó előnyökből; [Mód. 75]

13.  „harmadik ország”: olyan ország, amely nem uniós tagállam;

14.  „partnerség”: intézmények és/vagy szervezetek csoportján belüli megállapodás közös tevékenységek és projektek végrehajtása céljából;

15.  „közös mesterképzés mesterképzés vagy doktori program”: legalább két felsőoktatási intézmény által nyújtott integrált tanulmányi program, amelynek eredményeképpen az összes részt vevő intézmény egyetlen oklevelet állít ki és ír alá közösen, amelyet a részt vevő intézmények székhelye szerint országokban hivatalosan elismernek; [Mód. 76]

16.  „nemzetközi”: legalább egy, a programhoz nem társult harmadik országot érintő bármely cselekvésre vonatkozik;

17.  „virtuális együttműködés”: bármely olyan együttműködési forma, amely során információs és kommunikációs technológiai eszközöket alkalmaznak;

18.  „felsőoktatási intézmény”: bármilyen szervezet típusú felsőoktatási intézmény, amely – a nemzeti joggal vagy gyakorlattal összhangban – elismert fokozat vagy más elismert felsőfokú képesítés megszerzéséhez vezető képzést nyújt, függetlenül az ilyen intézmények megnevezésétől vagy bármely más, hasonló szervezet, valamint bármilyen más típusú felsőoktatási intézmény, amelyet a székhelye szerinti területen a nemzeti hatóságok jogosultnak tekintenek a programban való részvételre; [Mód. 77]

19.  „transznacionális”: legalább két olyan országot érintő bármely cselekvésre vonatkozik, amelyek vagy tagállamok, vagy a programhoz társult harmadik országok;

20.  „ifjúsági részvételi tevékenység”: informális ifjúsági csoportok és/vagy ifjúsági szervezetek által végzett, iskolán kívüli tevékenység, amelyet nem formális vagy informális tanulási megközelítés és hozzáférhetőségi és befogadási támogatás jellemez; [Mód. 78]

21.  „ifjúságsegítő”: nem formális vagy informális tanulásban érintett szakember vagy önkéntes, aki támogatja a fiatalokat fiatalok személyes fejlődését, beleértve a szociálpedagógiai és szakmai fejlődésüket és a kompetenciáik fejlesztését fejlődésükben; [Mód. 79]

22.  „uniós ifjúsági párbeszéd”: a szakpolitikai döntéshozók, a döntéshozók, a szakértők, a kutatók vagy adott esetben a civil társadalmi szereplők által a fiatalokkal és az ifjúsági szervezetekkel folytatott párbeszéd, amely teret enged az ifjúsággal kapcsolatos minden területen ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés prioritásaira, megvalósítására és nyomon követésére irányuló folyamatos közös gondolkodásnak; [Mód. 80]

23.  „a programhoz társult harmadik ország”: olyan harmadik ország, amely az Unióval kötött valamely megállapodás részes fele, ami lehetővé teszi a programban való részvételét, és amely teljesíti az e rendeletben a tagállamok tekintetében megállapított valamennyi kötelezettséget; [Mód. 81]

24.  „jogalany”: minden olyan természetes személy, valamint a nemzeti jog, az uniós jog vagy a nemzetközi jog alapján létrehozott olyan jogi személy, amely jogi személyiséggel rendelkezik, és saját nevében jogokat gyakorolhat és kötelezettségeket vállalhat, illetve a költségvetési rendelet [197. cikke (2) bekezdésének c) pontja] szerinti, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;

25.  „kevesebb lehetőséggel rendelkező emberek”: olyan személyek, akik különböző akadályok, például fogyatékosság, egészségügyi problémák, tanulási nehézségek, migrációs háttér, akiket gazdasági, társadalmi, kulturális különbségek, gazdasági, szociális és földrajzi vagy egészségügyi okokból, migráns hátterük vagy például fogyatékosság vagy tanulási nehézségek miatt akadályok gátolnak abban, hogy ténylegesen hozzáférjenek a program által kínált lehetőségekhez; helyzetük miatt hátrányos helyzetben vannak a programhoz való hozzáférés tekintetében, ideértve a marginalizált közösségekből származó vagy az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikkében említett tényezők valamelyikén alapuló diszkrimináció kockázatával szembenéző személyeket is; [Mód. 82]

26.  „nemzeti hatóság”: valamely tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban a program irányításának nemzeti szintű nyomon követéséért és felügyeletéért felelős hatóság;

27.  „nemzeti iroda”: egy vagy több szerv egy adott tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban, amely a program végrehajtásának nemzeti szintű irányításáért felelős. Egy adott tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban egynél több nemzeti iroda is működhet;

27a.  „kiválósági pecsét”: a programhoz benyújtott azon projekteknek odaítélt minőségi védjegy, amelyek megérdemlik ugyan a támogatást, azonban a költségvetési korlátok miatt mégsem kapnak; a védjegy elismeri a javaslat értékét, és támogatást nyújt az alternatív finanszírozási lehetőségek felkutatásában. [Mód. 83]

3. cikk

A program célkitűzései

(1)  A program általános célkitűzése, az egész életen át tartó tanulás révén hogy támogassa az emberek tanulmányi előmenetelét és szakmai és személyes fejlődését az oktatás, a képzés, ifjúsági tevékenységek az ifjúságpolitika és a sport terén Európában és Európán kívül, ezáltal hozzájárul hozzájárulva a fenntartható növekedéshez, a minőségi munkahelyteremtéshez és a társadalmi kohézióhoz, és befogadáshoz, az aktív polgári szerepvállaláshoz, továbbá az európai identitás erősítéséhez. Ilyen módon a program kulcsfontosságú eszköz az európai oktatási térség létrehozása, az oktatási és képzési innováció elősegítése, az oktatás és képzés terén folytatott európai stratégiai együttműködés, valamint az alapul szolgáló ágazati menetrendek végrehajtásának támogatása, a 2019 és 2027 közötti időszakra vonatkozó uniós ifjúsági stratégia keretében az ifjúságpolitikai együttműködés előmozdítása, továbbá a sport európai dimenziójának fejlesztése szempontjából. [Mód. 84]

(2)  A program egyedi célkitűzései a következők:

a)  az egyéni tanulási célú mobilitás, valamint az együttműködés, a befogadás, a méltányosság, a kiválóság, a kreativitás és az innováció ösztönzése az oktatáshoz és képzéshez kapcsolódó szervezetek és szakpolitikák szintjén; [Mód. 85]

b)  a nem formális és informális tanulási célú mobilitásnak, az interkulturális tanulásnak, a kritikai gondolkodásnak és a fiatalok aktív részvételének, valamint az együttműködésnek, a befogadásnak, a minősgének, a kreativitásnak és az innovációnak az ösztönzése az ifjúsági szervezetek és szakpolitikák szintjén; [Mód. 86]

c)  a sportedzők és a személyzet szabadidősport keretében a sportszemélyzet és szervezett keretek között rendszeresen sportoló fiatalok tanulási célú mobilitásának, valamint az együttműködésnek, a befogadásnak, a kreativitásnak és az innovációnak az ösztönzése a sporttal kapcsolatos szervezetek és szakpolitikák szintjén; [Mód. 87]

ca)  az egész életen át tartó tanulás előmozdítása ágazatközi megközelítéssel formális, nem formális és informális keretek között és a rugalmas tanulási útvonalak támogatásával. [Mód. 88]

(2a)  A programnak megerősített nemzetközi vetülettel is rendelkeznie kell, amely az Unió és a harmadik országok közötti együttműködés révén az Unió külső fellépéseinek és fejlesztési célkitűzéseinek a támogatását célozza. [Mód. 89]

(3)  A program célkitűzései a következő három fő intézkedés révén valósulnak meg:

a)  tanulási célú mobilitás („1. fő intézkedés”);

b)  szervezetek és intézmények közötti együttműködés („2. fő intézkedés”); valamint

c)  a szakpolitikai fejlesztéshez és együttműködéshez nyújtott támogatás („3. fő intézkedés”);

A célkitűzések megvalósítására emellett a 7. cikkben ismertetett Jean Monnet akciók révén is törekedni kell.

A program minden intézkedésének kiemelt tanulási komponenst kell tartalmaznia, amely elősegíti a program e cikkben meghatározott célkitűzéseinek megvalósítását. Az egyes fő intézkedések keretében támogatott tevékenységek leírását a II. fejezet (oktatás és képzés), a III. fejezet (ifjúságpolitika) és a IV. fejezet (sport) tartalmazza. Az egyes fellépésekre vonatkozó operatív célkitűzéseket és az azokhoz tartozó szakpolitikai prioritásokat a 19. cikkben említett munkaprogram határozza meg részletesen. [Mód. 90]

3a. cikk

Európai hozzáadott érték

(1)  A program csak azokat az intézkedéseket és tevékenységeket támogatja, amelyek potenciális európai hozzáadott értéket teremtenek és hozzájárulnak a 3. cikkben említett célkitűzések megvalósításához.

(2)  A program intézkedéseinek és tevékenységeinek európai hozzáadott értékét például az alábbiak segítségével kell biztosítani:

a)  országokon átívelő jelleg, különösen a fenntartható rendszerszintű hatás elérését célzó mobilitás és együttműködés tekintetében;

b)  más nemzeti, uniós és nemzetközi szintű programokkal és szakpolitikákkal való kiegészítő jelleg és szinergiák;

c)  hozzájárulás az átláthatóságot és az elismerést támogató uniós eszközök hatékony használatához;

d)  hozzájárulás Unió-szerte alkalmazandó minőségbiztosítási normák, többek között charták kidolgozásához;

e)  hozzájárulás az oktatási és képzési programokra Unió-szerte alkalmazandó közös normák kialakításához;

f)  a kultúrák és vallások közötti párbeszéd Unió-szerte történő előmozdítása;

g)  a többnyelvűség Unió-szerte történő előmozdítása; vagy

h)  az Európához tartozás érzésének előmozdítása és egy közös európai állampolgárság erősítése. [Mód. 91]

II. FEJEZET

OKTATÁS ÉS KÉPZÉS

4. cikk

1. fő intézkedés

Tanulási célú mobilitás

A program az oktatás és képzés terén az 1. fő intézkedés keretében a következő tevékenységeket támogatja:

a)  a felsőoktatási hallgatók és személyzet mobilitása;

b)  a szakképzésben részt vevő tanulók és a szakképzésben dolgozó személyzet mobilitása;

c)  az iskolai tanulók és az iskolai személyzet, köztük az óvodapedagógusok és a kisgyermekkori nevelők és gondozók mobilitása; [Mód. 92]

d)  a felnőttoktatási személyzet és a felnőtt tanulók mobilitása; [Mód. 93]

e)  nyelvtanulási lehetőségek, beleértve a mobilitási tevékenységek támogatására szolgálókat.

A program támogatja a virtuális tanulással és a vegyes tanulással kapcsolatos intézkedéseket az (1) bekezdésben meghatározott mobilitási tevékenységek támogatására. Támogatja továbbá az ilyen tevékenységeket olyan személyek számára, akik nem tudnak részt venni az ilyen mobilitási tevékenységekben.

A Bizottság adott esetben szavatolja a program keretében kidolgozott virtuális és vegyes tanulási eszközök szélesebb nyilvánosság számára történő rendelkezésre bocsátását. [Mód. 94]

Támogatásban részesíthető az e cikkben meghatározott mobilitási tevékenységek előkészítése, beleértve szükség szerint az előkészítő látogatásokat. [Mód. 95]

5. cikk

2. fő intézkedés

Szervezetek és intézmények közötti együttműködés

A program az oktatás és képzés terén a 2. fő intézkedés keretében a következő tevékenységeket támogatja:

a)  együttműködésre és a bevált gyakorlatok cseréjére irányuló stratégiai partnerségek, beleértve a programhoz való szélesebb körű és inkluzívabb hozzáférés előmozdítására szolgáló kisléptékű partnerségeket is; [Mód. 96]

b)  kiválósági partnerségek, különösen az európai egyetemek hálózata, a szakképzési kiválósági központok az Erasmus Mundus és közös mesterképzések vagy doktori programok; Az európai egyetemeknek és szakképzési kiválósági központoknak legalább egy, valamely tagállamban letelepedett taggal kell rendelkezniük; [Mód. 97]

c)  Európa innovációs kapacitásának erősítésére szolgáló innovációs partnerségek, mint például felnőttoktatási szövetségek; [Mód. 98]

d)  hozzáférhető és felhasználóbarát online platformok és eszközök a virtuális együttműködéshez, beleértve az eTwinning és az európai felnőttképzés elektronikus platformja számára kifejlesztett támogatási szolgáltatásokat, az „egyetemes tervezés az oktatásban” eszközök használatát népszerűsítő eszközök, valamint a mobilitást elősegítő eszközök, mint például a 25. cikk (7c) bekezdésében említett európai diákigazolvány; [Mód. 99]

da)  célzott kapacitásépítés a felsőoktatás területén olyan harmadik országokkal, amelyek nem állnak kapcsolatban a programmal. [Mód. 100]

6. cikk

3. fő intézkedés

A szakpolitikai fejlesztéshez és együttműködéshez nyújtott támogatás

A program az oktatás és képzés terén a 3. fő intézkedés keretében a következő tevékenységeket támogatja:

a)  az oktatás és képzés terén az általános uniós és ágazati szakpolitikák előkészítése és végrehajtása, többek között az Eurydice hálózat vagy más releváns szervezetek tevékenységeinek támogatásával;

b)  a kompetenciák, készségek és képesítések színvonalát, átláthatóságát, és elismerését és frissítését elősegítő uniós eszközök és intézkedések(32); [Mód. 101]

c)  szakpolitikai párbeszéd és együttműködés az oktatás és képzés terén a legfontosabb az érintett érdekelt felek, felekkel, többek között uniós hálózatokkal, hálózatok, valamint európai és nemzetközi szervezetek számára, valamint ezek támogatásanem kormányzati szervezetekkel és nemzetközi szervezetekkel; [Mód. 102]

d)  a program minőségi és inkluzív végrehajtását elősegítő célzott intézkedések; [Mód. 103]

e)  más uniós eszközökkel való együttműködés és támogatás egyéb uniós szakpolitikák számára;

f)  az európai szakpolitikai eredményekre és prioritásokra, valamint a programra vonatkozó információk terjesztésével és ismertetésével kapcsolatos tevékenységek.

7. cikk

Jean Monnet akciók

A program a következő tevékenységeken keresztül támogatja az európai integrációval kapcsolatos tárgyak és az Unió jövőbeni kihívásainak és lehetőségeinek tanítását, tanulását, kutatását és megvitatását: [Mód. 104]

a)  Jean Monnet akció a felsőoktatás terén; [Mód. 105]

b)  Jean Monnet akció az oktatás és képzés más területein minden területén; [Mód. 106]

c)  a következő, európai érdekű célt képviselő intézmények támogatása: a firenzei Európai Egyetemi Intézet, beleértve annak transznacionális kormányzással foglalkozó tagozatát is, az Európa Tanulmányok Szakkollégiuma (Brugge és Natolin), a maastrichti Európai Közigazgatási Intézet, a trieri Európai Jogi Akadémia (Academy of European Law), az odensei Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényű Tanulókért és az Inkluzív Oktatásért, valamint a Nizzában található Európa-tanulmányok Nemzetközi Központja.

III. FEJEZET

IFJÚSÁGPOLITIKA

8. cikk

1. fő intézkedés

Tanulási célú mobilitás

A program az ifjúságpolitika terén az 1. fő intézkedés keretében a következő tevékenységeket támogatja:

a)  a fiatalok mobilitása;

b)  ifjúsági részvételi tevékenységek;

c)  a DiscoverEU keretében végzett tevékenységek;

d)  a fiatal munkavállalók mobilitása.

9. cikk

2. fő intézkedés

Szervezetek és intézmények közötti együttműködés

A program az ifjúságpolitika terén a 2. fő intézkedés keretében a következő tevékenységeket támogatja:

a)  együttműködésre és a bevált gyakorlatok cseréjére irányuló stratégiai partnerségek, beleértve a programhoz való szélesebb körű és inkluzívabb hozzáférés előmozdítására szolgáló kisléptékű partnerségeket is; [Mód. 107]

b)  Európa innovációs kapacitásának erősítésére szolgáló innovációs partnerségek;

c)  hozzáférhető és felhasználóbarát online platformok és eszközök a virtuális együttműködéshez. [Mód. 108]

10. cikk

3. fő intézkedés

A szakpolitikai fejlesztéshez és együttműködéshez nyújtott támogatás

A program az ifjúságpolitika terén a 3. fő intézkedés keretében a következő tevékenységeket támogatja:

a)  az uniós ifjúsági szakpolitikai menetrend előkészítése és végrehajtása, adott esetben a „Youth Wiki” hálózat támogatásával; [Mód. 109]

b)  a kompetenciák és készségek színvonalát, átláthatóságát és elismerését elősegítő uniós eszközök és intézkedések, különösen a Youthpass révén;

c)  szakpolitikai párbeszéd és együttműködés az ifjúságpolitika terén a releváns érdekelt felekkel, többek között uniós hálózatokkal, európai nem kormányzati szervezetekkel és nemzetközi szervezetekkel, az uniós ifjúsági párbeszéddel, és ezek támogatása valamint támogatás az Európai Ifjúsági Fórum számára; [Mód. 110]

d)  a program minőségi magas színvonalú és inkluzív végrehajtását elősegítő intézkedések; [Mód. 111]

e)  más uniós eszközökkel való együttműködés és támogatás egyéb uniós szakpolitikák számára;

f)  az európai szakpolitikai eredményekre és prioritásokra, valamint a programra vonatkozó információk terjesztésével és ismertetésével kapcsolatos tevékenységek.

IV. FEJEZET

SPORT

11. cikk

1. fő intézkedés

Tanulási célú mobilitás

A program a sport terén az 1. fő intézkedés keretében a sportedzők és a személyzet szabadidős sporttevékenységekben részt vevő fiatalok és sportszemélyzet mobilitását támogatja. [Mód. 112]

12. cikk

2. fő intézkedés

Szervezetek és intézmények közötti együttműködés

A program a sport terén a 2. fő intézkedés keretében a következő tevékenységeket támogatja:

a)  együttműködésre és a bevált gyakorlatok cseréjére irányuló partnerségek, beleértve a programhoz való szélesebb körű és inkluzívabb hozzáférés előmozdítására szolgáló kisléptékű partnerségeket is;

b)  a sport európai dimenzióját erősítő nonprofit szabadidős sportesemények beleértve a kisebb léptékű eseményeket is. [Mód. 113]

13. cikk

3. fő intézkedés

A szakpolitikai fejlesztéshez és együttműködéshez nyújtott támogatás

A program a sport terén a 3. fő intézkedés keretében a következő tevékenységeket támogatja:

a)  a sporttal és testmozgással kapcsolatos uniós szakpolitikai menetrend előkészítése és végrehajtása;

b)  szakpolitikai párbeszéd és együttműködés a sport terén a legfontosabb az érdekelt felekkel, többek között európai nem kormányzati szervezetekkel és nemzetközi szervezetekkel; [Mód. 114]

ba)  a program magas színvonalú és befogadó végrehajtását elősegítő intézkedések; [Mód. 115]

bb)  más uniós eszközökkel való együttműködés és egyéb uniós szakpolitikák támogatása; [Mód. 116]

c)  az európai szakpolitikai eredményekre és prioritásokra, valamint a programra vonatkozó információk terjesztésével és ismertetésével kapcsolatos tevékenységek, beleértve a sportdíjakat és -kitüntetéseket.

IVa. FEJEZET

BEFOGADÁS [Mód. 117]

13a. cikk

Befogadásra irányuló stratégia

(1)  A Bizottság 2021. március 31-ig kidolgozza a befogadást célzó intézkedések keretrendszerét és a végrehajtásukra vonatkozó iránymutatásokat. A keret alapján és különös figyelemmel a nemzeti szinten a program hozzáférhetőségével kapcsolatos kihívásokra, a nemzeti ügynökségek többéves nemzeti befogadási stratégiát dolgoznak ki. A stratégiát 2021. június 30-ig közzé kell tenni és végrehajtását rendszeresen nyomon kell követni.

(2)  Az (1) bekezdésben említett keretben és stratégiában kiemelt figyelmet kell fordítani az alábbi elemekre:

a)  Együttműködés a szociális partnerekkel, a nemzeti és helyi hatóságokkal, továbbá a civil társadalommal;

b)  a közvetlenül a célcsoportokkal foglalkozó alulról szerveződő, közösségi alapú szervezetek támogatása;

c)  a célcsoportok megszólítása és tájékoztatása, többek között felhasználóbarát információk terjesztésével;

d)  a pályázati eljárások egyszerűsítése;

e)  konkrét tanácsadás, képzés és támogatási szolgáltatások a célcsoportoknak egyrészt a pályázatot megelőzően, másrészt hogy felkészítsék őket a programban való tényleges részvételre;

f)  az akadálymentesítéssel kapcsolatos bevált gyakorlatok és támogatási szolgáltatások fogyatékossággal élők számára;

g)  megfelelő mennyiségi és minőségi adatok összegyűjtése a stratégia hatékonyságának értékelésére;

h)  pénzügyi támogatási intézkedések megvalósítása a 13b. cikknek megfelelően. [Mód. 118]

13b. cikk

A befogadásra irányuló pénzügyi támogatási intézkedések

(1)  A Bizottság és a tagállamok együttműködnek annak biztosítása érdekében, hogy megfelelő pénzügyi támogatási intézkedések, adott esetben többek között előfinanszírozás álljon rendelkezésre a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek számára, akik a programban pénzügyi okokból nem tudnak részt venni vagy azért, mert anyagilag hátrányos helyzetben vannak, vagy mert különleges helyzetük miatt a programban való részvétel pluszköltségei jelentős akadályt jelentenek. A pénzügyi okok és a támogatás szintjének értékelése objektív szempontokon alapul.

(2)  Az (1) bekezdésben említett támogatási intézkedések között a következők szerepelhetnek:

a)  más uniós eszközökből, például az Európai Szociális Alap Pluszból rendelkezésre álló támogatás;

b)  nemzeti programok keretében rendelkezésre álló támogatás;

c)  a program keretében rendelkezésre álló mobilitási intézkedések támogatásának kiigazítása és kiegészítése.

(3)  E cikk (2) bekezdése c) pontjának teljesítése érdekében a Bizottság szükség esetén kiegészíti vagy felhatalmazza a nemzeti irodákat, hogy kiegészítésék a program keretében megvalósítandó mobilitási intézkedések támogatását célzó forrásokat. A Bizottság a 14. cikkben meghatározott rendelkezéseknek megfelelően célzott költségvetést hoz létre a program keretében megvalósítandó intézkedések pénzügyi támogatásának további finanszírozására.

(4)  A befogadás elősegítésére vagy támogatására irányuló intézkedések költségei semmilyen körülmények között sem indokolhatják a program keretében benyújtott pályázatok elutasítását. [Mód. 119]

V. FEJEZET

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

14. cikk

Költségvetés

(1)  A programnak a 2021 és 2027 közötti időszakban történő megvalósítására szánt pénzügyi keretösszeg folyó áron 30 000 000 000 2018. évi változatlan árakon 41 097 000 000 EUR (folyó áron 46 758 000 000 EUR). [Mód. 120]

Az éves előirányzatokat a többéves pénzügyi keret erejéig az Európai Parlament és a Tanács hagyja jóvá. [Mód. 121]

(2)  A programot a következő indikatív felosztásnak megfelelően kell végrehajtani:

a)  24 940 000 000 EUR az (1) bekezdésben említett összeg 83%-aaz oktatás és képzés terén végrehajtandó tevékenységekre, amely összegből amelyből: [Mód. 122]

1.  legalább 8 640 000 000 EUR-t 34,66%-ot kell elkülöníteni a 4. cikk a) pontjában és az 5. cikk a) pontjában említett felsőoktatási tevékenységekre; [Mód. 123]

2.  legalább 5 230 000 000 EUR-t 23%-ot kell elkülöníteni a 4. cikk b) pontjában és az 5. cikk a) pontjában említett szakképzési tevékenységekre; [Mód. 124]

3.  legalább 3 790 000 000 EUR-t 15,63%-ot kell elkülöníteni a 4. cikk c) pontjában és az 5. cikk a) pontjában említett iskolai oktatási tevékenységekre, beleértve az óvodai és kisgyermekkori nevelést; [Mód. 125]

4.  legalább 1 190 000 000 EUR-t 6%-ot kell elkülöníteni a 4. cikk d) pontjában és az 5. cikk a) pontjában említett felnőttoktatási tevékenységekre; [Mód. 126]

5.  450 000 000 EUR-t 1,8%-ot kell elkülöníteni a 7. cikkben említett Jean Monnet akciókra; [Mód. 127]

5a.  Az e bekezdés a) pontjában hivatkozott összeg 13,91%-át elsődlegesen közvetlenül irányított intézkedésekre kell elkülöníteni, beleértve a 4. cikk e) pontjában, az 5. cikk b)-d) pontjában és a 6. cikk a)-f) pontjában meghatározott intézkedéseket; [Mód. 128]

5b.  a fennmaradó 5% a II. fejezeten belüli bármely intézkedés finanszírozására felhasználható; [Mód. 129]

b)  3 100 000 000 EUR-t az (1) bekezdésben említett összeg 10,3%-át kell elkülöníteni a 8‒10. cikkben említett, az ifjúságpolitika terén végrehajtandó tevékenységekre; [Mód. 130]

c)  550 000 000 EUR-t az (1) bekezdésben említett összeg 2%-át kell elkülöníteni a 11‒13. cikkben említett, a sport terén végrehajtandó tevékenységekre; és [Mód. 131]

d)  legalább 960 000 000 EUR-t az (1) bekezdésben említett összeg legalább 3,2%-át kell elkülöníteni a nemzeti irodák működési költségeihez való hozzájárulásként. [Mód. 132]

Az első albekezdésben meghatározott indikatív felosztás alapján nem elkülönített 1,5%-ot programtámogatásra lehet fordítani. [Mód. 133]

(3)  Az (1) bekezdésben említett pénzügyi keretösszegen kívül a program nemzetközi dimenziójának ösztönzése érdekében a(z) …/…rendelet [Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz](33) és a(z) …/… rendelet [IPA III](34) alapján további pénzügyi hozzájárulásokat kell rendelkezésre bocsátani az e rendelettel összhangban végrehajtott és irányított tevékenységek támogatására. Ezt a hozzájárulást az említett eszközök létrehozásáról szóló rendeleteknek megfelelően kell finanszírozni.hozzájárulást nyújt az e rendelet alapján létrehozott és végrehajtott tevékenységek támogatására. Ezen pénzeszközök felhasználására e rendelet alkalmazandó, ezzel egyidejűleg biztosítva az NDICI-re és az IPA III-ra irányadó rendeletek betartását. [Mód. 134]

(4)  Az (1) bekezdésben említett összeg felhasználható a program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési tevékenységekre, ideértve a vállalati információtechnológiai rendszereket, továbbá a hozzáférhetőséggel kapcsolatos tanácsadást és képzést. [Mód. 135]

(5)  A költségvetési rendelet sérelme nélkül az első munkaprogramban szereplő projektekből származó, intézkedési kiadások 2021. január 1-jétől számolhatók el.

(6)  A tagállamok részére megosztott irányítás keretében allokált források a tagállamok kérésére átcsoportosíthatók a programra. A Bizottság ezeket a forrásokat a költségvetési rendelet [62. cikke (1) bekezdésének a) pontjával] összhangban közvetlenül vagy 62. cikke (1) bekezdésének [c) pontjával] összhangban közvetve hajtja végre. Ezeket a forrásokat lehetőség szerint az érintett tagállam javára kell felhasználni.

(6a)  A (2) bekezdésben meghatározott tevékenységek szerinti költségvetési előirányzat prioritásait a 19. cikkben említett munkaprogramban kell meghatározni. [Mód. 136]

15. cikk

Az uniós finanszírozás formái és a végrehajtási módok

(1)  A programot a költségvetési rendelettel összhangban következetes módon, közvetlen irányítással kell végrehajtani, vagy közvetett irányítással a költségvetési rendelet [61. cikke (1) bekezdésének c) pontjában] említett szervekkel.

(2)  A program a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában – különösen vissza nem térítendő támogatás, pénzdíj és közbeszerzés formájában – nyújthat finanszírozást.

(3)  A kölcsönös biztosítási mechanizmushoz való hozzájárulások fedezhetik a címzettek által visszafizetendő pénzösszegek behajtásával kapcsolatos kockázatot, és elegendő garanciát jelentenek a költségvetési rendelet értelmében. A(z) X rendelet [a garanciaalapról szóló rendelet helyébe lépő rendelet] [X. cikkében] megállapított rendelkezések alkalmazandók.

VI. FEJEZET

A PROGRAMBAN VALÓ RÉSZVÉTEL

16. cikk

A programhoz társult harmadik országok

(1)  A program nyitva áll az alábbi harmadik országok számára:

a)  az Európai Szabadkereskedelmi Társulás azon tagjai, amelyek az Európai Gazdasági Térségnek (EGT) is tagjai az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban megállapított feltételekkel összhangban;

b)  csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban;

c)  az európai szomszédságpolitika hatálya alá tartozó országok, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban;

d)  más harmadik országok, a harmadik ország uniós programokban való részvételét szabályozó egyedi megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban, feltéve, hogy a megállapodás:

–  méltányos egyensúlyt biztosít az uniós programokban részt vevő harmadik ország hozzájárulásai és a neki biztosított juttatások tekintetében,

–  megállapítja a programban való részvétel feltételeit, többek között az egyes programokhoz való pénzügyi hozzájárulások kiszámítását és az igazgatási kiadásokat. Ezek a hozzájárulások a költségvetési rendelet [21. cikkének (5) bekezdésével] összhangban címzett bevételnek minősülnek;

–  nem ruház a harmadik országra döntéshozatali jogkört a programra vonatkozóan,

–  garantálja az Uniónak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához és a pénzügyi érdekeinek védelméhez való jogát.

(2)  Az (1) bekezdésben említett országok csak akkor vehetnek részt teljes körűen a programban, ha teljesítik az e rendelet által a tagállamok számára előírt kötelezettségeket.

17. cikk

A programhoz nem társult harmadik országok

A 4‒6. cikkben, a 7. cikk a) és b) pontjában és a 8‒10., 12. és 13. cikkben említett tevékenységekben a következő harmadik országok vehetnek az Unió érdekeit szolgáló, kellően indokolt esetekben részt vehetnek harmadik országokból származó jogi személyek.

a)  a 16. cikkben említett országok, amelyek nem teljesítik az említett cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételt;

b)  bármely más harmadik ország.[Mód. 137]

18. cikk

A közvetlen és a közvetett irányításra vonatkozó szabályok

(1)  A programban részt vehetnek oktatással, képzéssel, fiatalokkal és sporttal foglalkozó magán- és közjogi jogalanyok.

(2)  A program végrehajtása során, többek között a résztvevők kiválasztásakor és a támogatások odaítélésekor a Bizottság és a tagállamok gondoskodnak arról, hogy erőfeszítéseket tegyenek a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek társadalmi befogadásának elősegítése és elérésének javítása érdekében. [Mód. 138]

(3)  A költségvetési rendelet [145. cikke (3) bekezdésének harmadik franciabekezdésében] említett értékelő bizottság tagjai közvetlen és közvetett irányítás keretében történő kiválasztás esetén is lehetnek külső szakértők.

(4)  Azokra a közigazgatási intézményekre, valamint az oktatás, képzés, ifjúság és sport területén működő intézményekre és szervezetekre, amelyek az elmúlt két évben éves bevételük több mint 50 %-át közforrásból kapták, úgy kell tekinteni, hogy rendelkeznek a szükséges pénzügyi, szakmai és adminisztratív kapacitással ahhoz, hogy a program keretében tevékenységeket végezzenek. Ezen intézmények nem kötelesek ezt a kapacitást további okmányokkal igazolni.

(4a)  A pénzügyi támogatás, így a vissza nem térítendő támogatások, átalányösszegű ellátmányok és egységköltségek szintjét rendszeresen felül kell vizsgálni és hozzá kell igazítani a fogadó ország vagy térség Eurostat adatokon alapuló megélhetési költségeihez. A megélhetési költségek kiigazításakor kellően figyelembe kell venni a fogadó országba vagy térségbe és onnan történő utazás költségeit. [Mód. 139]

(5)  A kevesebb lehetőséggel rendelkezők hozzáférésének javítása és a program gördülékeny végrehajtása érdekében a Bizottság objektív kritériumok alapján kiigazíthatja a program mobilitási tevékenységeihez nyújtott támogatásokat, vagy erre felhatalmazhatja a 23. cikkben említett nemzeti irodákat. [Mód. 140]

(6)  A Bizottság a programhoz nem társult harmadik országokkal vagy azok szervezeteivel és hivatalaival közös pályázati felhívást is közzétehet a projektek társfinanszírozáson alapuló finanszírozása érdekében. A projekteket az érintett finanszírozó szervezetek vagy szervek által elfogadott közös értékelési és kiválasztási eljárások segítségével lehet értékelni és kiválasztani, a költségvetési rendeletben meghatározott alapelvekkel összhangban.

VII. FEJEZET

JELENTÉSTÉTEL, NYOMON KÖVETÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

19. cikk

Munkaprogram

A programot másodlagos szakpolitikákat és prioritásokat, többek között a 4–13. cikkben meghatározott konkrét kezdeményezések részleteit a költségvetési rendelet 108. 110. cikkében említett munkaprogram keretében kell meghatározni. A munkaprogramban a program végrehajtásának módját is meg kell határozni. munkaprogramokon keresztül kell végrehajtani. A munkaprogramok tartalmazzák továbbá az egyes cselekvésekhez elkülönített támogatási összegeket, valamint a nemzeti irodák által irányítandó tevékenységek számára a tagállamok és a programhoz társult harmadik országok között elosztott összegeket. A munkaprogramot a Bizottság fogadja el végrehajtási jogi aktus útján. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 31. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Bizottság a 30. cikkel összhangban felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítésére az említett munkaprogram elfogadásával. [Mód. 141]

20. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1)  A 3. cikkben meghatározott általános és egyedi programcélkitűzések megvalósítása terén tett előrelépésekről történő jelentéstételhez használandó mutatókat a melléklet tartalmazza.

(2)  Annak érdekében, hogy hatékonyan lehessen értékelni a program által a célkitűzéseinek megvalósítása terén elért eredményeket, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 30. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a mellékletnek a mutatók szükség szerinti felülvizsgálata vagy kiegészítése érdekében történő módosítása, valamint e rendeletnek a nyomonkövetési és értékelési keret létrehozására vonatkozó rendelkezésekkel történő kiegészítése céljából.

(3)  A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy az uniós pénzeszközöknek a költségvetési rendelet [2. cikkének 5. pontja] szerinti kedvezményezettjei hatékonyan, eredményesen, időben és kellő részletességgel összegyűjtsék a program végrehajtásának nyomon követésére és értékelésére vonatkozó adatokat. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök kedvezményezettjeire és a tagállamokra vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

21. cikk

Értékelés Értékelések, félidős értékelés és felülvizsgálat [Mód. 142]

(1)  Az értékeléseketValamennyi értékelést időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek. [Mód. 143]

(2)  A program időközi értékelésétfélidős felülvizsgálatát a program végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy évvel a program végrehajtásának kezdetét követően 2024. december 31-ig mindenképpen el kell végezni.elvégezni. Ehhez az elődprogram végleges értékelését is csatolni kelll, amely hozzájárul a félidős felülvizsgálathoz. A félidős felülvizsgálat során a program általános eredményességének és teljesítményének vizsgálata mellett értékelni kell különösen a IVa. fejezetben meghatározott befogadást erősítő intézkedések végrehajtását, a programnak a kedvezményezettek számára történő egyszerűbbé tételére irányuló erőfeszítéseket és az 5. cikk b) pontjában és a 8. cikk c) pontjában említett új kezdeményezések végrehajtását. Ennek során meg kell vizsgálni a programban való részvétel lebontását, különös tekintettel a kevesebb lehetőséggel rendelkező emberekre. [Mód. 144]

(3)  A IX. fejezetben meghatározott követelmények, valamint a nemzeti irodák 24. cikkben említett kötelezettségeinek sérelme nélkül a tagállamok 2024. április 30-ig jelentést nyújtanak be a Bizottságnak a program végrehajtásáról, illetve a területükön gyakorolt hatásáról. Az EKSZ hasonló jelentést nyújt be a program végrehajtásáról és a részt vevő fejlődő országokban kifejtett hatásáról. [Mód. 145]

(3a)  Amennyiben szükséges, a Bizottság a félidős felülvizsgálat alapján megfelelő jogalkotási javaslatokat nyújt be e rendelet módosítására. A Bizottság képviselője megjelenik az Európai Parlament illetékes bizottsága és a Tanács illetékes szerve előtt, hogy beszámoljon a félidős felülvizsgálatról, beleértve a Bizottság arra vonatkozó döntését is, hogy szükséges-e módosítani e rendeletet. [Mód. 146]

(4)  A végrehajtási időszak végén, de legkésőbb négy három évvel az 1. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi a program végső értékelését. [Mód. 147]

(5)  A Bizottság az értékeléseket és a félidős felülvizsgálatot értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében közlitovábbítja az Európai ParlamenttelParlamentnek, a Tanácsnak, Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.Bizottságának. [Mód. 148]

VIII. FEJEZET

TÁJÉKOZTATÁS, KOMMUNIKÁCIÓ ÉS TERJESZTÉS

22. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és terjesztés

(1)  A Bizottsággal együttműködve és egy egész Unióra kiterjedő keret alapján a 24. cikkben említett nemzeti irodák egységes stratégiát dolgoznak ki a program keretében irányított cselekvéseik által támogatott tevékenységek eredményeinek hatékony terjesztése és kiaknázása tekintetében, és támogatják a Bizottságot a programra és az eredményeire vonatkozó információk – beleértve a nemzeti és uniós szinten irányított cselekvésekre és tevékenységekre vonatkozó információkat – terjesztésében. A nemzeti irodák illetve tájékoztatják az érintett célcsoportokat az országukban megvalósuló cselekvésekről azzal a céllal, hogy erősítsék az érdekelt felek közötti együttműködést és támogassák a program végrehajtásával kapcsolatos ágazatközi megközelítést. A kommunikációs és a célcsoportok elérését célzó tevékenységek, valamint az információk terjesztése során a Bizottságnak és a nemzeti irodáknak a IVa. fejezettel összhangban kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a kevesebb lehetőséggel rendelkező emberekre a programban való részvételük növelése érdekében. [Mód. 149]

(1a)  A kedvezményezetteknek szóló valamennyi szükséges programdokumentumot, beleértve a jelentkezési lapokat, az útmutatókat és az alapvető információkat legalább az Unió összes hivatalos nyelvén rendelkezésre kell bocsátani. [Mód. 150]

(2)  Az uniós pénzeszközök címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.

(3)  A program hatálya alá tartozó ágazatokon belül működő jogalanyok kommunikációs célra és a programmal kapcsolatos információk terjesztése céljából az „Erasmus Erasmus+” elnevezést használják.

(4)  A Bizottság hozzáférhető módon tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a programhoz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. A programhoz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez. [Mód. 151]

(4a)  A nemzeti irodák a programmal kapcsolatos információkat az oktatási és képzési intézmények pályaorientációs szolgálataihoz és a foglalkoztatási szolgálatokhoz is eljuttatják. [Mód. 152]

IX. FEJEZET

IRÁNYÍTÁSI ÉS ELLENŐRZÉSI RENDSZER

23. cikk

Nemzeti hatóság

(1)  A tagállamok […]-ig az állandó képviseletük által átadott hivatalos értesítés útján tájékoztatják a Bizottságot arról a személyről vagy azokról a személyekről, akiket jogilag felhatalmaztak arra, hogy nevükben mint nemzeti hatóság eljárhassanak e rendelet alkalmazásában. Amennyiben a program időtartama alatt lecserélik a nemzeti hatóságot, az érintett tagállam erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot a fent említett eljárásnak megfelelően.

(2)  A tagállamok minden szükséges és megfelelő intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy felszámolják a program megfelelő működésének jogi és igazgatási akadályait, ideértve – amennyiben lehetséges – támogatások adóztatásának elkerülésére, az uniós szociális rendszerek közötti jogok hordozhatóságának biztosítására irányuló és a vízumok vagy tartózkodási engedélyek megszerzése során nehézségeket okozó problémák megoldását célzó intézkedéseket is. [Mód. 153]

(3)  A nemzeti hatóság […]-ig kijelöl egy vagy több nemzeti irodát. Amennyiben a nemzeti hatóság több nemzeti irodát is kijelöl, a tagállamok egy megfelelő mechanizmust hoznak létre, amely biztosítja a program nemzeti szintű végrehajtásának koordinált irányítását – különösen a program koherens és költséghatékony végrehajtásának biztosítása és a Bizottsággal e tekintetben való hatékony kapcsolattartás céljából –, továbbá elősegíti a pénzeszközöknek az irodák közötti esetleges átadását, lehetővé téve ezáltal, hogy a tagállamok részére elkülönített pénzeszközöket rugalmasabban és megfelelőbb módon használják fel. Mindegyik tagállam meghatározza, hogy miként alakítja ki a nemzeti hatósága és a nemzeti irodája közötti kapcsolatot, ideértve az olyan feladatokat is, mint például a nemzeti iroda éves munkaprogramjának kidolgozása.

A nemzeti hatóság megfelelő előzetes megfelelőségi értékelést nyújt be a Bizottságnak arról, hogy a nemzeti iroda megfelel a költségvetési rendelet [58. cikke (1) bekezdése] c) pontja v. és vi. alpontjának és [60. cikke (1), (2) és (3) bekezdésének], valamint a nemzeti irodák belsőkontroll-előírásaira vonatkozó uniós követelményeknek és a program támogatási célú pénzeszközeinek kezelésére vonatkozó szabályoknak.

(4)  A nemzeti hatóság kijelöli a 26. cikkben említett független auditszervezetet.

(5)  A nemzeti hatóság előzetes megfelelőségi értékelését saját kontrolljaira és auditjaira, és/vagy a 26. cikkben említett független auditszervezet által végzett kontrollokra és auditokra alapozza. Amennyiben a programhoz kijelölt nemzeti iroda ugyanaz, mint az elődprogram esetében kijelölt nemzeti iroda, az előzetes megfelelőségi értékelés hatályát azokra a követelményekre kell korlátozni, amelyek újak, és csak a programra jellemzőek.

(6)  Amennyiben a Bizottság az előzetes megfelelőségi értékelés elemzése alapján elutasítja a nemzeti iroda kijelölését, vagy ha a nemzeti iroda nem felel meg a Bizottság által meghatározott minimumkövetelményeknek, a nemzeti hatóság biztosítja a szükséges korrekciós lépések megtételét annak érdekében, hogy a nemzeti iroda megfeleljen a minimumkövetelményeknek, vagy pedig másik nemzeti irodát jelöl ki.

(7)  A nemzeti hatóság nemzeti szinten elvégzi a program irányításának nyomon követését és felügyeletét. A nemzeti hatóság kellő időben tájékoztatja Bizottságot és konzultál vele, mielőtt olyan döntést hoz, amely számottevően befolyásolhatja a program irányítását, különösen a nemzeti iroda tekintetében.

(8)  A nemzeti hatóság megfelelő társfinanszírozást nyújt a nemzeti irodája működéséhez annak biztosítása érdekében, hogy a program irányítása az alkalmazandó uniós szabályoknak megfelelően történjen.

(9)  A nemzeti iroda éves vezetői nyilatkozata, az erről adott független ellenőri vélemény és a nemzeti iroda megfelelésének és teljesítményének Bizottság általi elemzése alapján a nemzeti hatóság minden évben tájékoztatja a Bizottságot a programmal kapcsolatos nyomonkövetési és felügyeleti tevékenységeiről. Amennyiben lehetséges, ezt az információt szintén hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára. [Mód. 154]

(10)  A nemzeti hatóság felelősséget vállal a Bizottság által a program keretében nyújtott pénzügyi támogatások útján a nemzeti iroda rendelkezésére bocsátott uniós pénzeszközök megfelelő kezeléséért.

(11)  A nemzeti irodának tulajdonítható bármely szabálytalanság, gondatlanság vagy csalás esetén, valamint ha a nemzeti iroda súlyos hibát követ el, vagy nem megfelelő teljesítményt nyújt, és ez a Bizottság részéről felmerülő követelésekhez vezet a nemzeti irodával szemben, akkor a nemzeti hatóság felel a vissza nem térített összegek Bizottságnak történő megtérítéséért.

(12)  A (11) bekezdésben említett körülmények esetén a nemzeti hatóság a saját kezdeményezésére vagy a Bizottság kérésére visszavonhatja a nemzeti iroda megbízatását. Amennyiben a nemzeti hatóság más alapos indokok miatt kívánja visszavonni a megbízatást, arról a nemzeti iroda legalább hat hónappal a megbízatása megszüntetésének várható időpontja előtt értesíti a Bizottságot. Ebben az esetben a nemzeti hatóság és a Bizottság hivatalosan megállapodik a konkrét és ütemezett átmeneti intézkedésekről.

(13)  A megbízatás visszavonása esetén a nemzeti hatóság megfelelő ellenőrzéseket hajt végre a felmentett nemzeti irodára bízott uniós pénzeszközök tekintetében, és biztosítja e pénzeszközök, valamint a program irányításához szükséges minden dokumentum és irányítási eszköz akadálymentes átadását az új nemzeti irodának. A nemzeti hatóság biztosítja a felmentett nemzeti irodának a szükséges pénzügyi támogatást ahhoz, hogy folytathassa a program kedvezményezettjeivel és a Bizottsággal szemben fennálló szerződéses kötelezettségeinek végrehajtását addig, amíg e kötelezettségeket át nem adják az új nemzeti irodának.

(14)  A nemzeti hatóságnak – a Bizottság kérése alapján – ki kell jelölnie azokat az intézményeket vagy szervezeteket, vagy az ilyen intézmények és szervezetek azon típusait, amelyek saját területükön jogosultnak tekinthetők a program konkrét tevékenységeiben való részvételre.

24. cikk

Nemzeti iroda

(1)  A nemzeti iroda:

a)  jogi személyiséggel rendelkezik, vagy egy jogi személyiséggel rendelkező jogalany része, és tevékenységét az érintett tagállam joga szabályozza; minisztérium nem jelölhető ki nemzeti irodának;

b)  megfelelő irányítási kapacitással, személyzettel és infrastruktúrával rendelkezik ahhoz, hogy kielégítően lássa el feladatait, és biztosítsa a program hatékony és eredményes irányítását, valamint az uniós pénzeszközök hatékony és eredményes kezelését;

ba)  a program valamennyi ágazatára vonatkozóan rendelkezik a szükséges szakértelemmel; [Mód. 155]

c)  rendelkezik az uniós szinten megállapított igazgatási, szerződéses és pénzügyi irányítási szabályok alkalmazásához szükséges működési és jogi eszközökkel;

d)  megfelelő, lehetőleg közigazgatási szerv által nyújtott pénzügyi garanciákat nyújt, amelyek megfelelnek azon uniós pénzeszközök szintjének, amelyek kezelésére felkérik;

e)  a program időtartamára kap kijelölést.

(2)  A nemzeti iroda felel a [19.] cikkben említett munkaprogramban ismertetendő tevékenységek projektéletciklusa valamennyi szakaszának irányításáért, összhangban a költségvetési rendelet [58. cikke (1) bekezdése c) pontjának v. és vi. alpontjával].

(3)  A nemzeti iroda a Bizottság által az adott programtevékenység tekintetében meghatározott módon támogatási megállapodás útján nyújt támogatást a költségvetési rendelet [2. cikkének 5. pontja] szerinti kedvezményezetteknek.

(4)  A nemzeti iroda évente beszámol a Bizottságnak és a nemzeti hatóságnak a költségvetési rendelet [60. cikke (5) bekezdésének] megfelelően. A nemzeti iroda felel a Bizottság azon észrevételeinek végrehajtásáért, amelyeket a Bizottság az éves vezetői nyilatkozatról, valamint az erről adott független ellenőri véleményről készített elemzését követően ad ki.

(5)  A nemzeti iroda a nemzeti hatóság és a Bizottság előzetes írásos engedélye nélkül nem ruházhatja át harmadik félre a programmal kapcsolatos ráruházott feladatokat vagy a költségvetés végrehajtását. A harmadik felekre ruházott feladatokért kizárólag a nemzeti iroda felel.

(6)  Megbízatásának visszavonása esetén a nemzeti iroda jogilag felelős marad a program kedvezményezettjeivel és a Bizottsággal szemben fennálló szerződéses kötelezettségeinek végrehajtásáért, amíg e kötelezettségeket át nem adják az új nemzeti irodának.

(7)  A nemzeti iroda feladata az elődprogrammal kapcsolatos, a program kezdetekor még folyamatban lévő pénzügyi megállapodások kezelése és végrehajtása.

(7a)  A nemzeti irodák a Bizottsággal együttműködve gondoskodnak arról, hogy a rendelet végrehajtására létrehozott eljárások következetesek, egyszerűek és magas színvonalúak legyenek, többek között a projektpályázatokra és azok értékelésére vonatkozó közös normák kialakítása révén. Ezen követelmény betartása érdekében a nemzeti irodák rendszeres konzultációt folytatnak a program kedvezményezettjeivel. [Mód. 156]

25. cikk

Európai Bizottság

(1)  A 23. cikk (3) bekezdésében említett, a nemzeti irodákra vonatkozó megfelelőségi követelmények alapján a Bizottság felülvizsgálja a nemzeti irányítási és ellenőrző rendszereket, különösen a nemzeti hatóság által elkészített előzetes megfelelőségi értékelés, a nemzeti hatóság éves vezetői nyilatkozata és az erről adott, független auditszervezettől származó vélemény alapján, kellő figyelmet fordítva a nemzeti hatóság által a programmal kapcsolatosan végzett nyomonkövetési és felügyeleti tevékenységekről benyújtott éves tájékoztatásra.

(2)  A 23. cikk (3) bekezdésében említett előzetes megfelelőségi értékelés nemzeti hatóságtól való beérkezését követő két hónapon belül a Bizottság elfogadja, feltételesen elfogadja vagy elutasítja a nemzeti iroda kijelölését. A Bizottság nem létesít szerződéses kapcsolatot a nemzeti irodával addig, amíg nem fogadja el az előzetes megfelelőségi értékelést. Feltételes elfogadás esetén a Bizottság arányos óvintézkedéseket alkalmazhat a nemzeti irodával fennálló szerződéses viszonnyal kapcsolatban.

(3)  A Bizottság évente a nemzeti iroda rendelkezésére bocsátja a program alábbi pénzeszközeit:

a)  az érintett tagállamban a program azon tevékenységeinek pénzügyi támogatására szolgáló források, amelyek kezelésével a nemzeti irodát bízták meg;

b)  pénzügyi hozzájárulás a nemzeti iroda által ellátott programirányítási feladatok támogatására, amely hozzájárulást a nemzeti irodára bízott pénzügyi támogatáshoz nyújtott uniós források összege alapján határozzák meg;

c)  adott esetben kiegészítő források a 6. cikk d) pontja és a 10. cikk d) pontja, a 10. cikk d) pontja és a 13. cikk ba) pontja szerinti intézkedésekhez. [Mód. 157]

(3a)  A Bizottság felel az általa közvetlenül irányított tevékenységek végrehajtásáért. Következésképpen a Bizottság irányítja a program II., III. és IV. fejezetben felsorolt tevékenységeire irányuló támogatási és projektkérelmek valamennyi szakaszát, amennyiben a kérelmeket uniós szintű hálózatok, valamint európai és nemzetközi szervezetek nyújtják be. [Mód. 158]

(4)  A Bizottság meghatározza a nemzeti iroda munkaprogramjára vonatkozó követelményeket. A Bizottság addig nem bocsátja a nemzeti iroda rendelkezésére a program forrásait, amíg a Bizottság hivatalosan jóvá nem hagyta az adott nemzeti iroda munkaprogramját.

(5)  Az éves vezetői nyilatkozat és az erről adott, független auditszervezettől származó vélemény értékelése után a Bizottság elküldi az ezekre vonatkozó véleményét és észrevételeit a nemzeti irodának és a nemzeti hatóságnak.

(6)  Ha a Bizottság nem tudja elfogadni az éves vezetői nyilatkozatot vagy az erről adott független ellenőri véleményt, vagy ha a nemzeti iroda nem hajtja végre megfelelően a Bizottság észrevételeit, a Bizottság bármilyen megelőző és korrekciós intézkedést végrehajthat annak érdekében, hogy a költségvetési rendelet [60. cikkének (4) bekezdése] értelmében megóvja az Unió pénzügyi érdekeit.

(7)  A nemzeti irodák hálózatának részvételével rendszeres üléseket kell szervezni annak biztosítása érdekében, hogy a program végrehajtása valamennyi tagállamban és a 17. cikkben említett valamennyi harmadik országban egységes következetes legyen, és meg lehessen osztani a bevált gyakorlatokat. Külső szakértőket, többek között a civil társadalom, a szociális partnerek és a programhoz társult harmadik országok képviselőit is meg kell hívni az ilyen ülésekre. Az Európai Parlamentet meg kell hívni, hogy megfigyelőként vegyen részt ezeken az üléseken. [Mód. 159]

(7a)  A pályázati folyamat egyszerűsítése és összehangolása érdekében a Bizottság 2024. június 30-ig létrehoz a program céljára egy közös, többnyelvű, egyablakos eszközt. Az eszközt mind online, mind mobil eszközökön elérhetővé kell tenni a program kedvezményezettjének számító vagy a program irányításában részt vevő bármely szervezet számára. Az eszköz ezenkívül információkat biztosít lehetséges partnerekről a leendő kedvezményezettek számára. [Mód. 160]

(7b)  A Bizottság biztosítja, hogy a projekt eredményeit nyilvánosan elérhetővé tegyék és széles körben terjesszék a bevált gyakorlatok nemzeti irodák, az érdekelt felek és a program kedvezményezettjei közötti cseréjének előmozdítása érdekében. [Mód. 161]

(7c)  2021. december 31-ig a Bizottság a programban részt vevő valamennyi hallgató számára létrehozza az európai diákigazolványt. 2025. december 31-ig a Bizottság az Unióban élő valamennyi hallgató számára elérhetővé teszi az európai diákigazolványt. [Mód. 162]

26. cikk

Független auditszervezet

(1)  A független auditszervezet ellenőri véleményt bocsát ki a költségvetési rendelet [60. cikkének (5) bekezdésében] említett éves vezetői nyilatkozatról. Ez képezi a költségvetési rendelet [123.] cikke szerinti általános megbízhatóság alapját.

(2)  A független auditszervezet:

a)  rendelkezik a közigazgatási auditok elvégzéséhez szükséges szakmai kompetenciákkal;

b)  biztosítja, hogy az auditok során figyelembe veszik a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardokat;

c)  nincs összeférhetetlenségi helyzetben azzal a jogi személlyel, amelynek a nemzeti iroda része. Különösen, funkciói tekintetében független attól a jogi személytől, amelynek a nemzeti iroda a részét képezi.

(3)  A független auditszervezet teljes hozzáférést ad a Bizottságnak és képviselőinek, valamint az Európai Számvevőszéknek az összes olyan dokumentumhoz és jelentéshez, amely alátámasztja a nemzeti irodára vonatkozó éves vezetői nyilatkozatával kapcsolatban kibocsátott ellenőri véleményét.

X. FEJEZET

KONTROLLRENDSZER

27. cikk

A kontrollrendszerre vonatkozó alapelvek

(1)  A Bizottság megfelelő intézkedéseket hoz, amelyek biztosítják, hogy az e rendelet alapján finanszírozott tevékenységek végrehajtásakor az Unió pénzügyi érdekei védelemben részesüljenek a csalást, korrupciót és egyéb jogellenes tevékenységeket megelőzését célzó intézkedések alkalmazása, hatékony ellenőrzések, illetve szabálytalanságok észlelése esetén a tévesen kifizetett összegek behajtása, adott esetben pedig hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetések révén.

(2)  A Bizottság felel a nemzeti irodák által kezelt programcselekvésekkel és -tevékenységekkel kapcsolatos felügyeleti ellenőrzésekért. A Bizottság határozza meg a nemzeti iroda és a független auditszervezet által végzett ellenőrzésekre vonatkozó minimumkövetelményeket, figyelembe véve a nemzeti államháztartások belső ellenőrzési rendszereit. [Mód. 163]

(3)  A nemzeti iroda felelős a 24. cikk (2) bekezdésében említett programintézkedések keretében nyújtott támogatás kedvezményezettjeinek elsődleges ellenőrzéséért. Ezeknek az ellenőrzéseknek kellő biztosítékot kell szolgáltatniuk arra vonatkozóan, hogy az odaítélt támogatásokat rendeltetésszerűen és az alkalmazandó uniós szabályoknak megfelelően használják fel.

(4)  A program nemzeti irodáknak átadott pénzeszközeinek tekintetében a Bizottság gondoskodik arról, hogy az egységes audit alapelvének megfelelően és a kockázatalapú elemzések alapján a tagállamokkal és a nemzeti irodákkal közösen koordinálja az ellenőrzéseit. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által végzett vizsgálatokra.

28. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

Amennyiben egy harmadik ország nemzetközi megállapodás vagy bármely más jogi eszköz értelmében részt vesz a programban, az érintett harmadik országnak biztosítania kell az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az Európai Csalás Elleni Hivatal esetében e jogok közé tartozik a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt vizsgálatok – köztük például helyszíni ellenőrzések és szemlék – lefolytatásához való jog is.

XI. FEJEZET

KIEGÉSZÍTŐ JELLEG

29. cikk

Kiegészítő jelleg az Unió egyéb szakpolitikáival, programjaival és alapjaival

(1)  A programot úgy kell végrehajtani, hogy biztosított legyen a programnak az egyéb releváns uniós szakpolitikákkal, programokkal és alapokkal való általános összhangja és kiegészítő jellege, különös tekintettel az oktatással és képzéssel, a kultúrával és médiával, az ifjúságpolitikával és szolidaritással, a foglalkoztatással és társadalmi befogadással, a kutatással és innovációval, az iparral és vállalkozásokkal, a digitális politikával, a mezőgazdasággal és vidékfejlesztéssel, a környezetvédelemmel és éghajlat-politikával, a kohézióval, a regionális politikával, a migrációval, a biztonsággal, valamint a nemzetközi együttműködéssel és fejlesztéssel kapcsolatos szakpolitikákra, programokra és alapokra.

(2)  A program keretében hozzájárulásban részesült tevékenység hozzájárulást kaphat bármely más uniós programból, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. A kumulatív finanszírozás összege nem haladhatja meg az intézkedés elszámolható költségeit. [Mód. 164]

(3)  Amennyiben a program és a [közös rendelkezésekről szóló] (EU)XX rendelet 1. cikkében említett európai strukturális és beruházási alapok közösen nyújtanak pénzügyi támogatást egy bizonyos intézkedéshez, az érintett intézkedést az ebben a rendeletben meghatározott szabályoknak, többek között a jogosulatlanul kifizetett összegek behajtására vonatkozó szabályoknak megfelelően kell végrehajtani.

(4)  A program keretében támogatásra jogosult azon tevékenységek, amelyeket már értékeltek a programra vonatkozó pályázati eljárás során, és amelyek megfelelnek teljesítik az adott pályázati felhívás minimális minőségi követelményeit, de amelyek költségvetési megszorítások miatt nem részesülnek finanszírozásban, kiválaszthatók az európai strukturális és beruházási alapokból történő finanszírozásra. Ez esetben az e rendeleten alapuló társfinanszírozási arányok és támogathatósági szabályok alkalmazandók. Ezeket az intézkedéseket a [közös rendelkezésekről szóló] (EU)XX rendelet [65.] cikkében említett irányító hatóság hajtja végre az említett rendeletben, valamint az egyes alapokra vonatkozó rendeletekben meghatározott szabályokkal összhangban, beleértve a pénzügyi korrekcióra vonatkozó szabályokat is. alábbi kumulatív, összehasonlítható feltételeknek:

–  a program keretében meghirdetett pályázati felhívás alapján értékelték őket;

–  megfelelnek az adott pályázati felhívás minőségre vonatkozó minimumkövetelményeinek;

–  költségvetési korlátok miatt nem támogathatók az adott pályázati felhívás keretében;

magas színvonaluk elismeréséül kiválósági pecsétet kaphatnak, ami elősegítheti, hogy más forrásokból származó finanszírozásra pályázzanak, vagy lehetővé teheti az európai strukturális és beruházási alapokból történő finanszírozásra való kiválasztásukat anélkül, hogy új pályázati folyamat indulna. Ez esetben az e rendeleten alapuló társfinanszírozási arányok és támogathatósági szabályok alkalmazandók. Ezeket az intézkedéseket a [közös rendelkezésekről szóló] (EU) XX rendelet [65.] cikkében említett irányító hatóság hajtja végre az említett rendeletben, valamint az egyes alapokra vonatkozó rendeletekben meghatározott szabályokkal összhangban, beleértve a pénzügyi korrekcióra vonatkozó szabályokat is. [Mód. 165]

XII. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)  A Bizottságnak a 19. és a 20. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2028. december 31-ig terjedő időszakra szól. [Mód. 166]

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 19. és a 20. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. [Mód. 167]

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)  A 20. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

31. cikk

Bizottsági eljárás

(1)  A Bizottság munkáját a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság segíti.

(2)  A bizottság egyedi formációban is ülésezhet, hogy ágazati kérdésekkel foglalkozzon, illetve adott esetben a bizottság eljárási szabályaival összhangban, eseti alapon külső szakértőket – többek között a szociális partnerek képviselőit – lehet meghívni, hogy az üléseken megfigyelőként részt vegyenek.

(3)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni. [Mód. 168]

32. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1288/2013/EU rendelet 2021. január 1-jével hatályát veszti.

33. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)  Ez a rendelet nem érinti az 1288/2013/EU rendelet alapján megkezdett tevékenységek folytatását vagy módosítását, amelyek továbbra is alkalmazandók az érintett tevékenységekre azok lezárásáig.

(2)  A program pénzügyi keretösszegéből a program és az 1288/2013/EU rendelet alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások is fedezhetők.

(3)  A költségvetési rendelet [130. cikkének (2) bekezdésétől] eltérve és kellően indokolt esetekben a Bizottság a támogatott tevékenységek végrehajtásához közvetlenül kapcsolódó, 2021 első hat hónapjában felmerült költségeket 2021. január 1-jétől kezdődően támogathatónak tekintheti abban az esetben is, ha azok a finanszírozási kérelem benyújtása előtt merültek fel a kedvezményezettnél.

(4)  A [2027. december 31]-ig be nem fejezett intézkedésekkel és tevékenységekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása céljából szükség esetén előirányzatok állíthatók be a 2027 utáni költségvetésbe a 14. cikk (5) bekezdésében meghatározott kiadások fedezésére.

(5)  A tagállamok biztosítják, hogy az Erasmus+ program (2014‒2020) keretében végrehajtott és az e program keretében végrehajtandó tevékenységek közötti átmenet nemzeti szinten zökkenőmentes legyen.

34. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő […] [huszadik] napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt ….

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

I. MELLÉKLET

Mutatók

1.  Színvonalas tanulási célú mobilitás különböző hátterű személyek számára

2.  A szervezetek és intézmények európaizálódása és nemzetköziesedése

Mire terjed ki a mérés?

3.  A program keretében mobilitási tevékenységekben részt vevők száma

4.  A program keretében tanulási célú mobilitási tevékenységekben részt vevő, kevesebb lehetőséggel rendelkező emberek száma

5.  Azoknak a résztvevőknek az aránya, akik úgy gondolják, hasznukra vált a program keretében tanulási célú mobilitási tevékenységekben való részvétel

6.  A program által az 1. fő intézkedés (tanulási célú mobilitás) és a 2. fő intézkedés (együttműködés) keretében támogatott intézmények és szervezetek száma

7.  A program által az 1. fő intézkedés (tanulási célú mobilitás) és a 2. fő intézkedés (együttműködés) keretében támogatott új pályázó szervezetek száma

8.  A program által támogatott azon intézmények és szervezetek aránya, amelyek a programban való részvételük eredményeképpen magas színvonalú gyakorlatot fejlesztettek ki [Mód. 169]

Ia. MELLÉKLET

Valamennyi mennyiségi mutatót legalább tagállamok és nemek szerinti lebontásban kell megadni.

Mérendő célkitűzés: 1. fő intézkedés – Tanulási célú mobilitás

Mutatók:

A program keretében mobilitási intézkedésekben és tevékenységekben részt vevők száma;

A program keretében a mobilitás támogatására virtuális és vegyes tanulási eszközöket használó egyének száma;

Virtuális és vegyes tanulási eszközöket használó olyan egyének száma, akik nem tudnak részt venni mobilitási tevékenységekben;

A program keretében mobilitási intézkedésekben és tevékenységekben részt vevő szervezetek/intézmények száma;

A program keretében a mobilitás támogatására virtuális és vegyes tanulási eszközöket használó szervezetek/intézmények száma;

Virtuális és vegyes tanulási eszközöket használó olyan szervezetek/intézmények száma, amelyek nem tudnak részt venni mobilitási tevékenységekben;

Azon résztvevők aránya, akik úgy gondolják, hogy hasznos volt számukra az 1. fő intézkedés tevékenységeiben való részvétel;

Azon résztvevők aránya, akik úgy gondolják, hogy a programban való részvételt követően erősödött az Európához tartozásuk tudata;

Azon résztvevők aránya, akik úgy gondolják, hogy a programban való részvételt követően javult az idegennyelvtudásuk;

Mérendő célkitűzés: 2. fő intézkedés – Szervezetek és intézmények közötti együttműködés

Mutatók:

A program által az 2. fő intézkedés keretében támogatott szervezetek/intézmények száma;

Azon szervezetek/intézmények aránya, amelyek úgy gondolják, hogy hasznos volt számukra a 2. fő intézkedés tevékenységeiben való részvétel;

Azon intézmények/szervezetek aránya, amelyek együttműködés céljából igénybe veszik az uniós eszközöket és platformokat;

Mérendő célkitűzés: 3. fő intézkedés - A szakpolitikai fejlesztéshez és együttműködéshez nyújtott támogatás

Mutatók:

Azon személyek vagy szervezetek/intézmények száma, akik/amelyek a 3. fő intézkedés szerinti tevékenységek kedvezményezettjei;

Mérendő célkitűzés: Befogadás

Mutatók:

Mobilitási intézkedésekben és tevékenységekben részt vevő, kevesebb lehetőséggel rendelkező emberek száma;

A program keretében a mobilitás támogatására virtuális vagy vegyes tanulási eszközöket használó, kevesebb lehetőséggel rendelkező emberek száma;

Virtuális és vegyes tanulási eszközöket használó olyan kevesebb lehetőséggel rendelkező emberek száma, akik nem tudnak részt venni mobilitási tevékenységekben;

A program által az 1. fő intézkedés és a 2. fő intézkedés keretében támogatott új pályázó szervezetek száma;

Azon kevesebb lehetőséggel rendelkező emberek aránya, akik úgy gondolják, hogy hasznukra vált a programban való részvétel;

Mérendő célkitűzés: Egyszerűsítés

Mutatók:

A 2. fő intézkedés keretében támogatott kisléptékű partnerségek száma;

Azon résztvevők aránya, akik úgy gondolják, hogy a pályázati, részvételi és értékelési eljárások arányosak és egyszerűek;

Az egyes pályázatok teljesítéséhez igénybe vett átlagos időtartam tevékenységek szerint, az előző programmal összehasonlítva. [Mód. 170]

MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

AZ EURÓPAI PARLAMENT NYILATKOZATA

Az Európai Parlament első olvasatban elfogadott álláspontja egy csomagnak tekintendő. Amennyiben a 2021–2027-as időszakra vonatkozó program pénzügyi kerete nem éri el a Parlament álláspontjának 14. cikk (1) bekezdésében meghatározott összeget, az Európai Parlament fenntartja magának a jogot arra, hogy felülvizsgálja a program egyik intézkedéséhez nyújtott támogatását annak biztosítása érdekében, hogy a program fő tevékenységei és a befogadási intézkedések fokozott támogatása ténylegesen megvalósuljon.

Az Európai Parlament továbbá egyértelművé teszi, hogy az abban foglalt új kezdeményezések – nevezetesen az európai egyetemek, a szakmai kiválósági központok és a DiscoverEU – támogatása a) a folyamatban lévő kísérleti szakaszok értékelésétől és b) az egyes kezdeményezések további meghatározásától függ. A fentiek hiányában az Európai Parlament él majd az éves költségvetési eljárás szerinti előjogaival a megfelelő pénzeszközök tartalékba helyezésére mindaddig, amíg ezek a feltételek nem teljesülnek.

(1)HL C ., ., . o.
(2)HL C ., ., . o.
(3) Az Európai Parlament 2019. március 28-i álláspontja.
(4)COM(2018)0098.
(5)HL C 428., 2017.12.13., 10. o.
(6) A Számvevőszék 22/2018. számú, „Mobilitás az Erasmus+ program keretében: Több millióan vesznek részt a mobilitási programokban és számos területen jön létre európai hozzáadott érték, a teljesítmény mérése azonban fejlesztésre szorul” című, 2018. július 3-i különjelentése.
(7)COM(2018)0321.
(8)Az Európai Parlament és a Tanács 1288/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az „Erasmus+”: elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról, valamint az 1719/2006/EK, az 1720/2006/EK és az 1298/2008/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 50. o.).
(9) HL C 189., 2018.6.4., 1. o.
(10)COM(2016)0381.
(11)[Hivatkozás].
(12)[Hivatkozás ‒ a Tanácsnak 2018 végéig el kell fogadnia].
(13)COM(2018)0269.
(14)[Hivatkozás].
(15)COM(2018) [ ].
(16) HL L 394., 2006.12.30., 5. o.
(17) COM(2016)0381.
(18) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2102 irányelve (2016. október 26.) a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről (HL L 327., 2016.12.2., 1. o.).
(19) HL C 153., 2018.5.2., 1. o.
(20) HL C 398., 2012.12.22., 1. o.
(21)HL L […], […], […] o.
(22)HL L […], […], […] o.
(23)COM(2017)0623.
(24)A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).
(25)Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról, 2016. április 13. (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).
(26)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/801 irányelve (2016. május 11.) a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről (HL L 132., 2016.5.21., 21. o.).
(27)Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.). a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(28)Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
(29)A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).
(30)A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).
(31)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).
(32)Különösen a következők tartoznak ide: az Europass, azaz a képesítések és a szakmai alkalmasság átláthatóságának egységes uniós kerete, az európai képesítési keretrendszer, a Szakképzés Európai Minőségbiztosítási Referenciakerete, az európai szakképzési kreditrendszer, az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer, az európai felsőoktatási minőségbiztosítási nyilvántartás, az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetség, az Információs Központok Európai Hálózata, a Felsőfokú Tanulmányok és Oklevelek Elismerésével Foglalkozó Nemzeti Információs Központok, valamint a Euroguidance hálózatok.
(33)[Hivatkozás].
(34)[Hivatkozás].

Utolsó frissítés: 2020. április 20.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat