Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2018/0232(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0464/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0464/2018

Viták :

PV 03/04/2019 - 18
CRE 03/04/2019 - 18

Szavazatok :

PV 15/01/2019 - 8.8
CRE 15/01/2019 - 8.8
PV 16/04/2019 - 8.27

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0008
P8_TA(2019)0385

Elfogadott szövegek
PDF 261kWORD 86k
2019. április 16., Kedd - Strasbourg
A vámügyi együttműködést szolgáló „Vám” program létrehozása ***I
P8_TA(2019)0385A8-0464/2018
Állásfoglalás
 Egységes szerkezetbe foglalt szöveg

Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása a vámügyi együttműködést szolgáló „Vám” program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0442 – C8-0261/2018 – 2018/0232(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0442),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére valamint 33., 114. és 207. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0261/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 17-i véleményére(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság véleményeire (A8-0464/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot(2);

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 62., 2019.2.15., 45. o.
(2) Ez az álláspont lép a 2019. január 15-én elfogadott módosítások helyébe (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0008).


Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 16-án került elfogadásra a vámügyi együttműködést szolgáló „Vám” program létrehozásáról szóló (EU) …/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
P8_TC1-COD(2018)0232

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 33., 114. és 207. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(1),

rendes jogalkotási eljárás keretében(2),

mivel:

(1)  Az 1294/2013/EU rendelet(3) és az elődei által létrehozott Vám 2020 program jelentősen hozzájárult a vámügyi együttműködés megkönnyítéséhez és megerősítéséhez. A vámügyek területén számos tevékenység határokon átnyúló jellegű, valamennyi tagállamra kiterjed, illetve valamennyi tagállamot érinti, ezért e tevékenységeket az egyes tagállamok önállóan nem képesek eredményesen és hatékonyan végezni. Egy a A Bizottság által végrehajtott, uniós szintű az egész Unióra kiterjedő vámügyi program uniós szintű keretet kínál a tagállamoknak az említett ilyen együttműködési tevékenységek kidolgozására, ami költséghatékonyabb, mint ha az egyes tagállamok két- vagy többoldalú alapon külön-külön hoznák létre saját együttműködési keretüket. A Vám program lényeges szerepet játszik az Unió és a tagállamok pénzügyi érdekeinek védelmében is azáltal, hogy biztosítja a vámok tényleges beszedését és így jelentős bevételi forrást képez az uniós és a nemzeti költségvetések számára, valamint azáltal, hogy az informatikai kapacitásbővítésre és a vámok területén való fokozott együttműködésre összpontosít. Továbbá harmonizált és szabványosított ellenőrzésekre van szükség a határokon átnyúló illegális áruforgalom nyomon követése és a csalás elleni küzdelem érdekében. Ezért – és a hatékonyság növelése érdekében – indokolt biztosítani a vámügyi együttműködés terén folytatott tevékenységek uniós finanszírozásának folytonosságát egy ugyanazon területre vonatkozó új program, a Vám program (a továbbiakban: a Vám program) létrehozásával. [Mód. 1]

(1a)  A nemzeti vámhatóságok által megvalósított vámunió immár 50 éve sarokköve az Uniónak, a világ egyik legnagyobb kereskedelmi tömbjének. A vámunió a sikeres uniós integráció jelentős példája, és nélkülözhetetlen az uniós vállalkozások és a polgárok javát egyaránt szolgáló egységes piac megfelelő működéséhez. Az Európai Parlament 2018. március 14-én elfogadott, „A következő többéves pénzügyi keret: a 2020 utáni többéves pénzügyi keretről kialakítandó parlamenti álláspont előkészítése” című állásfoglalásában különös aggodalmának adott hangot a vámcsalásokkal kapcsolatban. Csak úgy lehet megvalósítani egy erősebb és nagyratörőbb Uniót, ha megerősített pénzügyi eszközök állnak a rendelkezésére, a meglévő szakpolitikák folyamatos támogatásban részesülnek, és növekednek a források. [Mód. 2]

(2)  A vámunió jelentősen fejlődött az elmúlt ötven 50 évben, és a vámigazgatási szervek már sikeresen hajtanak végre sokféle feladatot a határokon. Együttműködve munkálkodnak azon törekednek arra, hogy elősegítsék a az etikus és tisztességes kereskedelmet és csökkentsék a bürokráciát, hogy beszedjék a nemzeti és az uniós költségvetést megillető bevételeket, valamint hogy védjék segítsék a lakosságot lakosság megvédését a terrorista, egészségügyi, környezeti és egyéb fenyegetések ellen. Az EU egészére kiterjedő uniós szintű közös vámügyi kockázatkezelési keretrendszer(4) bevezetése, valamint a nagy készpénzösszegek mozgására vonatkozó vámellenőrzéseknek összegű készpénzáramlásoknak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet szolgáló bevezetése ellenőrzése révén a vámhatóságok vezető szerepet vállalnak a terrorizmus, és a szervezett bűnözés és a tisztességtelen verseny elleni küzdelem frontvonalán működnek küzdelemben. E felhatalmazás széles Széles körére körű felhatalmazásukra tekintettel a vámhatóságok jelenleg gyakorlatilag valóban az EU külső határain történő áruellenőrzésért felelős vezető hatóságot jelentik. Ezzel összefüggésben a Vám programnak nemcsak a vámügyi együttműködésre kell kiterjednie, hanem ki támogatást kell terjesztenie nyújtania a támogatását általában véve a vámhatóságok küldetésére szélesebb körű vámküldetéshez, melyet a 952/2013/EU rendelet 3. cikke határoz meg, azaz nevezetesen az Unió nemzetközi kereskedelmének felügyeletére, a belső piac külső vonatkozásainak, a közös kereskedelempolitikának és a kereskedelemmel összefüggő más közös uniós politikáknak a végrehajtására, valamint az ellátási lánc biztonságára is. A jogalap E rendelet jogalapjának ezért átfogja át kell fognia a vámügyi együttműködést (az EUMSZ 33. cikke), a belső piacot (az EUMSZ 114. cikke) és a kereskedelempolitikát (az EUMSZ 207. cikke). [Mód. 3]

(3)  Azzal A programnak általános célkitűzésként segítenie kell a tagállamokat és a Bizottságot azzal, hogy a vámunió és a vámhatóságok támogatását célul kitűző keretet biztosít az intézkedéseknek, azzal a hosszú távú céllal, hogy az Unión belül az összes vámigazgatási szerv a program várhatóan hozzájárul lehető legszorosabban együttműködjön; hozzá kell járulnia az Unió EU és annak tagállamai pénzügyi és gazdasági érdekeinek védelméhez; meg kell védenie az Unió Uniót a tisztességtelen és jogellenes kereskedelemmel szembeni védelméhez kereskedelmi gyakorlatokkal szemben, a jogszerű üzleti tevékenység támogatása mellett;, biztosítva az Unió és lakosai biztonságának biztonságát és védelmének biztosításához védelmét, ezáltal fokozva a fogyasztóvédelmet; valamint támogatnia kell a törvényes kereskedelem kereskedelmet annak érdekében történő támogatásához, hogy a vállalkozások és a polgárok teljes mértékben ki tudják használni a belső piac és a globális kereskedelem előnyeit. [Mód. 4]

(3a)  Mivel nyilvánvalóvá vált, hogy az Uniós Vámkódex 278. cikkében foglalt egyes rendszereket csak részlegesen lehet elindítani 2020. december 31-re, amiből az következik, hogy a nem elektronikus rendszereket e dátumot követően is használni fogják, és amennyiben a határidő jogalkotási módosítások útján nem kerül meghosszabbításra, a vállalkozások és a vámhatóságok nem fognak tudni eleget tenni feladataiknak és törvényi kötelezettségeiknek a vámügyek tekintetében, a program egyik elsődleges konkrét céljának annak kell lennie, hogy segítse a tagállamokat és a Bizottságot az ilyen elektronikus rendszerek létrehozásában. [Mód. 5]

(3b)  A vámigazgatás és -irányítás dinamikus szakpolitikai terület, amely a folyamatosan változó globális üzleti modellek és ellátási láncok által generált új kihívásokkal, valamint változó fogyasztási mintákkal és a digitális átalakulással néz szembe, mint például az e-kereskedelem, ideértve a dolgok internetét, az adatelemzést, a mesterséges intelligenciát és a blokklánc-technológiát. A programnak támogatnia kell a vámigazgatást ilyen helyzetekben, és lehetővé kell tennie innovatív megoldások alkalmazását. E kihívások továbbá hangsúlyozzák a vámhatóságok közötti együttműködés megvalósításának szükségességét, valamint a vámjogszabályok egységes értelmezése és végrehajtása iránti igényt. Amikor az államháztartások nyomás alatt állnak, a világkereskedelem volumene nő, és a csalás és a csempészet egyre nagyobb problémát jelent, a programnak hozzá kell járulnia e kihívások kezeléséhez. [Mód. 6]

(3c)  A lehető legnagyobb hatékonyság biztosítása és az átfedések elkerülése érdekében a Bizottságnak össze kell hangolnia a program végrehajtását a kapcsolódó uniós programokkal és alapokkal. Ez kiterjed különösen a Fiscalis programra, a csalás elleni uniós programra és az Egységes piac programra, továbbá a Belső Biztonsági Alapra és az Integrált Határigazgatási Alapra, a reformtámogató programra, a Digitális Európa programra, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközre és az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló tanácsi határozatra, valamint a végrehajtási rendeletekre és intézkedésekre. [Mód. 7]

(3d)  Az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való lehetséges kilépésével összefüggésben a program pénzügyi kerete nem veszi figyelembe a kilépésről rendelkező megállapodás aláírásából eredő költségeket és az Egyesült Királyság és az Unió közötti kapcsolatok lehetséges jövőbeli alakulását. Az említett megállapodás aláírása, az Egyesült Királyság valamennyi meglévő vámrendszerből és együttműködésből való kilépése és ezen a területen jogi kötelezettségeinek megszűnése további költségekhez fog vezetni, amelyeket nem lehet pontosan megbecsülni a program létrehozásának időpontjában. A Bizottságnak ezért fontolóra kell vennie, hogy az említett esetleges költségekre való felkészülésként elegendő forrást helyezzen tartalékba. Ezeket a költségeket azonban nem szabad a program keretéből fedezni, mivel a programban előirányzott költségvetés csak a program létrehozásának időpontjában reálisan előre látható költségek fedezésére lesz elegendő. [Mód. 8]

(4)  Ez a rendelet meghatározza a program pénzügyi keretösszegét, amely a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás(5) 17. pontja értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.

(5)  A harmadik országok csatlakozási és társulási folyamatának támogatása érdekében a programnak – bizonyos feltételek minden feltétel teljesítése esetén – nyitva kell állnia a csatlakozó és a tagjelölt országok, valamint a potenciális tagjelöltek és az európai szomszédságpolitika partnerországai előtt. Más harmadik országok számára is nyitva állhat, az Unió és ezen országok által megkötött, az Unió bármely programjában való részvételükre kiterjedő egyedi megállapodásokban megállapított feltételekkel összhangban, ha ez a részvétel az Unió érdekében áll, és pozitív hatást gyakorol a belső piacra a fogyasztóvédelem befolyásolása nélkül. [Mód. 9]

(6)  E programra alkalmazni kell A programnak az (EU, Euratom) [2018/XXX] 1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletetrendelet(6) (a továbbiakban: költségvetési rendelet) hatálya alá kell tartoznia. A költségvetési rendelet megállapítja rendelkezik az Unió költségvetésének végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre és a külső szakértők költségeinek megtérítésére – vonatkozó szabályokatszabályokról. [Mód. 10]

(7)  A Vám 2020 program keretében alkalmazott intézkedések és megfelelőnek bizonyultak, ezért azokat bizonyuló intézkedéseket ezért meg kell tartani, miközben az elégtelennek bizonyulókat meg kell szüntetni. Annak érdekében, hogy a program végrehajtása egyszerűbbé és rugalmasabbá váljon, és ezáltal jobban teljesíthesse a célkitűzéseit, csak általános intézkedéskategóriákat kell meghatározni, a konkrét tevékenységeket szemléltető példák felsorolásával együtt. Az együttműködésen és a kapacitásépítésen keresztül a Vám programnak elő kell mozdítania és támogatnia kell az innováció terjedését és multiplikátorhatását is, hogy ezáltal még tovább javuljon a vámügyek terén meghatározott alapvető prioritások teljesítésére való képesség. [Mód. 11]

(8)  A [2018/XXX] rendelet az Integrált Határigazgatási Alap részeként létrehozza a vámellenőrzési berendezési eszközt(7) (a továbbiakban: VEB eszköz). A vámügyekkel és vámellenőrzési berendezésekkel kapcsolatos valamennyi együttműködési tevékenység koherenciájának és horizontális összehangolásának megőrzése érdekében helyénvaló minden ilyen tevékenységet egyetlen egységes jogi aktus és szabályrendszer alapján végrehajtani, vagyis mely jogi aktust és szabályrendszert e rendelet alapján végrehajtani jelenti. Ezért a VEB eszköz csak a támogatható berendezések beszerzését, karbantartását és korszerűsítését támogathatja, miközben ennek a programnak kell támogatnia minden egyéb kapcsolódó tevékenységet, például a berendezési szükségletek felméréséhez szükséges együttműködési intézkedéseket vagy adott esetben a megvásárolt berendezésekkel kapcsolatos képzést. [Mód. 12]

(9)  A vámügyi és a kapcsolódó információk cseréje kulcsfontosságú a vámügyek megfelelő működéséhez, és jóval túlmutat a vámunióban zajló cseréken. Az Uniónak vagy a tagállamoknak érdekük fűződhet ahhoz, hogy az európai elektronikus rendszereket testre szabják vagy kiterjesszék a programhoz nem társult harmadik országokra és nemzetközi szervezetekre. Ezért ha az ilyen érdekek kellően indokolják, az európai elektronikus rendszereknek a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködés érdekében történő módosítása vagy kiterjesztése költségeinek a program keretében elszámolható költségeknek kell lenniük.

(10)  A globalizáció fontosságára figyelemmel a programnak továbbra is lehetőséget kell biztosítania külső szakértők költségvetési rendelet 238. cikke szerinti bevonására. Ezeknek a külső szakértőknek elsősorban kormányzati szerveket – köztük a programhoz nem társult harmadik országok kormányzati szerveit –, valamint a tudósokat, a nemzetközi szervezeteket, a gazdálkodókat vagy a civil társadalmat kell képviselniük. [Mód. 13]

(11)  A Bizottság által a finanszírozási programok koherenciájának és egyszerűsítésének biztosítása érdekében tett kötelezettségvállalással összhangban – amelyet a 2010. október 19-i, „Az uniós költségvetés felülvizsgálata”(8) című közlemény tartalmaz – a forrásokat meg kell osztani más uniós finanszírozási eszközökkel, amennyiben a tervezett program szerinti intézkedések céljai több finanszírozási eszköz tekintetében közösek, figyelembe véve, hogy a programra elkülönített összeg megállapításakor nem számolnak az előre nem látható kiadások eshetőségével; a kettős finanszírozást ugyanakkor el kell kerülni. Az e program keretében végrehajtott intézkedéseknek biztosítaniuk kell a vámuniót és a vámhatóságokat támogató uniós források felhasználásának koherenciáját. [Mód. 14]

(11a)   A szigorú határellenőrzéshez szükséges szoftverek beszerzésének a program keretében támogathatónak kell lennie. Továbbá az adatcsere megkönnyítése érdekében ösztönözni kell a minden tagállamban használható szoftverek beszerzését. [Mód. 15]

(12)  Az informatikai kapacitásbővítési intézkedések vonzzák a program költségvetésének legnagyobb nagyobb részét. Egyedi rendelkezéseknek kell leírniuk az európai elektronikus rendszerek közös, illetve nemzeti összetevőit. Ezenkívül egyértelműen meg kell határozni a Bizottság és a tagállamok intézkedési körét és feladatait. Az informatikai kapacitásfejlesztési fellépések következetességének és összehangolásának biztosítása érdekében a programnak elő kell irányoznia, hogy a Bizottság dolgozzon ki és tegyen naprakésszé többéves vámügyi stratégiai tervet („MASP-C”) azzal a céllal, hogy olyan elektronikus környezetet hozzon létre, amely biztosítja az Unió vámhatóságainak következetes működését és vámügyi rendszereik kölcsönös átjárhatóságát. [Mód. 16]

(13)  A 70/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat(9) felkéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy többéves vámügyi stratégiai tervet egy koherens és interoperábilis elektronikus vámkörnyezet Unió számára történő megteremtése érdekében. A többéves stratégiai tervben szereplő elektronikus rendszerek fejlesztését és működtetését elsősorban a programból finanszírozzák. Annak érdekében, hogy a program és a többéves stratégiai terv koherens és összehangolt legyen, a határozat vonatkozó rendelkezéseit bele kell foglalni ebbe a rendeletbe. Mivel a 70/2008/EK határozat valamennyi vonatkozó rendelkezését átvette vagy a 952/2013/EU rendelet, vagy e rendelet, a 70/2008/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni.

(14)  Ezt a rendeletet munkaprogramok útján kell végrehajtaniA Bizottságnak munkaprogramokat kell elfogadnia e rendelet céljaira. A kitűzött célok középtávú és hosszú távú jellegére, valamint a korábban szerzett tapasztalatokra tekintettel a munkaprogramokat több évre kiterjedően kell kialakítani. Az éves munkaprogramokról a többéves munkaprogramokra való átállás csökkenteni fogja mind a Bizottság, mind a tagállamok adminisztratív terheit. [Mód. 62]

(14a)  Az Európai Számvevőszék által a vámügyek területén nemrégiben elfogadott két különjelentés, nevezetesen a 2017. december 5-i, 19/2017. sz. „Importeljárások: a jogszabályi keretek hiányosságai és a nem kellően eredményes végrehajtás hátrányos hatással vannak az Unió pénzügyi érdekeire” és a 2018. október 10-i, 23/2018. sz. „A vámügyi informatikai rendszerek sorozatos késedelmei: mi okozott problémát?” című különjelentés megállapításaival összhangban a „Vám” programon belül a vámügyi együttműködés terén tett intézkedéseknek törekedniük kell a jelzett hiányosságok kezelésére. [Mód. 17]

(14b)  Az Európai Parlament 2018. október 4-én állásfoglalást fogadott el a vámcsalások elleni küzdelemről és az Unió saját forrásainak védelméről. Az említett állásfoglalásban foglalt következtetéseket figyelembe kell venni a program keretében végrehajtott fellépések során. [Mód. 18]

(15)  E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. E hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(10) megfelelően kell gyakorolni. [Mód. 63]

(16)  A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás(11) (22) és (23) bekezdése alapján a programot sajátos ellenőrzési követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket. Ezek a követelmények – adott esetben – tartalmazhatnak mérhető mutatókat, amelyek alapul szolgálhatnak az eszköz helyszínen kifejtett hatásainak értékeléséhez.

(17)  Annak érdekében, hogy megfelelő módon lehessen reagálni a szakpolitikai prioritások változásaira, a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a program különös célkitűzései megvalósulásának mérésére szolgáló mutatók jegyzékének módosítására vonatkozóan, tekintettel a többéves vámügyi stratégiai terv létrehozására és frissítésére, valamint a többéves munkaprogramok létrehozására. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak(12) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. [Mód. 64]

(18)  A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel(13), a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel(14), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel(15) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel(16) összhangban, az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv(17) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más bűncselekményeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(19)  E rendeletre alkalmazandók az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok. E szabályokat a költségvetési rendelet rögzíti, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok érintik emellett az uniós költségvetésnek a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén történő védelmét, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak.

(20)  Az e rendelet szerinti finanszírozási típusokat és végrehajtási módszereket az intézkedések egyedi célkitűzéseinek és az a legjobb eredmények elérésére való alkalmasságuk alapján kell megválasztani, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terhet és a szabályok be nem tartásának várható kockázatát. Ennek részét képezi az egyösszegű átalányok, átalánydíjak és egységköltségek, valamint a költségvetési rendelet 125. cikke (1) bekezdésében említett költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazásának a mérlegelése. [Mód. 19]

(21)  Mivel e rendelet célját az egyes tagállamok nem képesek kielégítően megvalósítani, és – a rendelet léptékére és hatásaira való tekintettel – ezek a célok az Unió szintjén jobban megvalósíthatók, az Unió a szubszidiaritás Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvének megfelelően intézkedéseket hozhat. Az arányosság említett cikkben foglalt elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(22)  Ez a rendelet az 1294/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet helyébe lép, amelyet ezért hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1)  Ez a rendelet létrehozza a vámügyi együttműködést szolgáló „Vám” programot (a továbbiakban: program).

(2)  A rendelet megállapítja a program célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

1.  „vámhatóságok”: a 952/2013/EU rendelet 5. cikkének 1. pontjában meghatározott hatóságok;

2.  „európai elektronikus rendszerek”: a vámunióhoz és a vámhatóságok küldetésének végrehajtásához szükséges elektronikus rendszerek;

3.  „harmadik ország”: olyan ország, amely nem tagja az Uniónak.

3. cikk

A program célkitűzései

(1)  A Azon hosszú távú cél elérése érdekében, hogy az Unió valamennyi vámigazgatása a lehető legszorosabban együttműködjön, valamint a tagállamok biztonságának és védelmének biztosítása, az Unió csalással, tisztességtelen és jogellenes kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni védelme, ugyanakkor a jogszerű üzleti tevékenységek és a magas szintű fogyasztóvédelem előmozdítása érdekében a program általános célkitűzése, hogy támogassa a vámuniót és a vámhatóságokat az Unió és tagállamai pénzügyi és gazdasági érdekeinek védelme védelmében, az Unió biztonságának és védelmének biztosítása, valamint az Uniónak a tisztességtelen és illegális kereskedelem elleni védelme érdekében, miközben megkönnyíti a törvényes üzleti tevékenység végzését. [Mód. 20]

(2)  A program egyedi célkitűzése, hogy támogassa célkitűzései a következők:

1.   vámjogszabályok és a vámügyi szakpolitika előkészítését előkészítése és egységes végrehajtását végrehajtása, valamint a vámügyi együttműködést és az adminisztratív kapacitásépítést, beleértve az emberi képességfejlesztést és az európai elektronikus rendszerek kifejlesztését és működtetését.együttműködés támogatása;

2.   az informatikai kapacitásbővítés elősegítése, mely magában foglalja az Uniós Vámkódex 278. cikkében említett elektronikus rendszerek kifejlesztését, karbantartását és üzemeltetését, valamint e rendelet 12. cikkével összhangban a papíralapú vámeljárásokról az elektronikus vámeljárásokra való zökkenőmentes áttérés lehetővé tételét;

3.  az olyan együttműködési mechanizmusokból álló együttes fellépések finanszírozása, amelyek lehetővé teszik a tisztviselők számára, hogy az alapvető felelősségi körükbe tartozó közös operatív tevékenységeket végezzenek, megosszák a vámügyi tapasztalatokat és csatlakozzanak a vámpolitika megvalósításához szükséges erőfeszítésekhez;

4.  az emberi készségek fejlesztése, támogatva a vámtisztviselők szakmai készségeit és lehetővé téve számukra, hogy egységesen végezzék munkájukat;

5.  az innováció támogatása a vámpolitika területén. [Mód. 21]

(2a)  A programnak összhangban kell állnia a többi, hasonló területen hasonló célkitűzésekkel rendelkező uniós cselekvési programmal és alappal, és ki kell használnia az azokkal fennálló szinergiákat. [Mód. 22]

(2b)  A program végrehajtása során tiszteletben kell tartani az átláthatóság, az arányosság, az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség elvét. [Mód. 23]

(2c)  A program a vámhatóságok közötti együttműködés folyamatos értékelését és megfigyelését is támogatja, a hiányosságok és a lehetséges javítások meghatározása céljából. [Mód. 24]

4. cikk

Költségvetés

(1)  A programnak a 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg 2018. évi árakon 842 844 000 EUR (folyó áron 950 000 000 EUR). [Mód. 25]

(2)  Az Szükséges és kellően indokolt esetekben az (1) bekezdésben említett összeg továbbá fedezheti a program irányításával és a program eredményeinek és célkitűzései megvalósításának értékelésével kapcsolatos előkészítési, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési, értékelési és egyéb tevékenységekre vonatkozó költségeket. Az összeg ezenfelül fedezheti a tanulmányokkal, szakértői ülésekkel, a Bizottság által a tagállamoknak és a gazdasági szereplőknek címzett tájékoztatási és kommunikációs intézkedésekkel kapcsolatos kiadásokat, amelyek kapcsolódnak a program célkitűzéseihez, továbbá az információk feldolgozására és cseréjére összpontosító IT-hálózatokkal informatikai hálózatokkal – többek között az intézményi IT-eszközökkel informatikai eszközökkel – kapcsolatos kiadásokat, valamint a program irányítása tekintetében felmerült felmerülő minden egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtási költséget, amennyiben ezekre a tevékenységekre a program céljainak eléréséhez van szükség. [Mód. 26]

(2a)  A program nem használható fel az Egyesült Királyságnak az Unióból való lehetséges kilépésével kapcsolatos költségek fedezésére. A Bizottság saját mérlegelése szerint forrásokat különít el az Egyesült Királyság valamennyi uniós vámrendszerből és együttműködésből való kilépéséhez és ezen a területen jogi kötelezettségeinek megszűnéséhez kapcsolódó költségek fedezésére.

E források tartalékba helyezése előtt a Bizottság becslést készít a lehetséges költségekről, és tájékoztatja az Európai Parlamentet, mihelyt a becslés szempontjából lényeges adatok rendelkezésre állnak. [Mód. 27]

5. cikk

A programhoz társult harmadik országok

A program nyitva áll az alábbi harmadik országok számára:

a)  csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban;

b)  az európai szomszédságpolitika hatálya alá tartozó országok, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban, feltéve, hogy ezek az országok megfelelő szintet értek el vonatkozó jogszabályaiknak és közigazgatási gyakorlatuknak az Unióéhoz való közelítésében;

c)  egyéb harmadik országok, az a harmadik ország uniós programokban való részvételük feltételeit meghatározó külön megállapodással összhangbanrészvételét szabályozó egyedi megállapodásban meghatározott feltételekkel, amennyiben a megállapodás: [Mód. 28]

–  méltányos egyensúlyt biztosít az uniós programokban részt vevő harmadik ország hozzájárulásai és a neki biztosított juttatások tekintetében;

–  meghatározza a programokban való részvétel feltételeit, beleértve az egyedi programokhoz való pénzügyi hozzájárulások és azok igazgatási költségeinek kiszámítását. Ezek a hozzájárulások a [2018/XXX] [az új költségvetési rendelet] [21. cikkének (5) bekezdésével] összhangban címzett bevételnek minősülnek; [Mód. 29]

–  nem ruház a harmadik országra döntéshozatali jogkört a programra vonatkozóan;

–  garantálja az Uniónak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához és a pénzügyi érdekeinek védelméhez való jogát.

6. cikk

Az uniós finanszírozás végrehajtása és formái

(1)  A programot a költségvetési rendelettel összhangban közvetlen irányítással kell végrehajtani.

(2)  A program a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában – különösen vissza nem térítendő támogatás, pénzdíj, közbeszerzés, valamint a külső szakértők utazási költségeinek és napidíjának megtérítése formájában – nyújthat finanszírozást.

II. FEJEZET

JOGOSULTSÁG

7. cikk

Támogatható intézkedések

(1)  Kizárólag a 3. cikkben említett célkitűzéseket végrehajtó intézkedések finanszírozhatók.

(2)  Az (EU) [2018/XXX] rendelet [VEB eszköz] 3. cikkében említett célkitűzéseket megvalósító intézkedéseket kiegészítő vagy támogató intézkedések és/vagy az (EU) [2018/XXX] rendelet [csalás elleni program] 2. cikkében említett célkitűzéseket megvalósító intézkedéseket kiegészítő vagy támogató intézkedések szintén jogosultak a program keretében történő finanszírozásra. [Mód. 30]

(3)  Az (1) és a (2) bekezdésekben említett intézkedések magukban foglalják a következőket:

a)  megbeszélések és hasonló ad-hoc események;

b)  projektalapú strukturált együttműködés, például tagállamok egy csoportjának együttműködésével végzett informatikai fejlesztések; [Mód. 31]

c)  informatikai kapacitásépítő intézkedések, különösen az európai elektronikus rendszerek kifejlesztése és működtetése;

d)  emberi képességfejlesztésre és kapacitásépítésre kapacitásbővítésre irányuló intézkedések, beleértve a képzést és a bevált gyakorlatok cseréjét; [Mód. 32]

e)  támogatási és egyéb intézkedések, többek között:

1.  tanulmányok készítése;

2.  innovációs tevékenységek, különös tekintettel az igazoló vizsgálatokra, a kísérleti projektekre és a prototípuskészítésre irányuló kezdeményezésekre;

3.  közösen kidolgozott kommunikációs célú tevékenységek;

3a.  nyomonkövetési tevékenységek; [Mód. 33]

4.  a 13. cikkben említett munkaprogramokban előírt bármely egyéb intézkedés, amely a 3. cikkben meghatározott célkitűzések eléréséhez vagy támogatásához szükséges.

Az a), a b) és a d) pontban említett lehetséges intézkedési formákat az 1. melléklet mutatja be egy nem kimerítő felsorolás formájában.

(4)  A programhoz nem társult harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel való együttműködést szolgáló európai elektronikus rendszerek közös alkotóelemei adaptálásának vagy kiterjesztésének kifejlesztését, telepítését, karbantartását és működtetését szolgáló intézkedések finanszírozhatók, amennyiben az Unió érdekében állnak. A Bizottság meghozza a szükséges igazgatási rendelkezéseket, amelyek előírhatják az érintett harmadik felek ezen intézkedésekhez nyújtott pénzügyi hozzájárulását. [Mód. 34]

(5)  Amennyiben valamely, a (3) bekezdés c) pontjában említett informatikai kapacitásépítési intézkedés egy európai elektronikus rendszer kifejlesztését és működtetését érinti, kizárólag a 11. cikk (2) bekezdése szerint a Bizottságra ruházott feladatokkal kapcsolatos költségek számolhatók el a program keretében. A tagállamok viselik a 11. cikk (3) bekezdése alapján rájuk ruházott feladatokkal kapcsolatos költségeket.

8. cikk

Külső szakértők

(1)  Ha a 3. cikkben említett célkitűzéseket végrehajtó intézkedések megvalósítása szempontjából előnyös, akkor kormányzati hatóságok képviselői – beleértve az 5. cikk szerint a programhoz nem társult harmadik országok képviselőit is –, tudósok, nemzetközi és más érintett szervezetek képviselői, a gazdálkodók vagy a gazdálkodókat képviselő szervezetek képviselői, valamint a civil társadalom képviselői külső szakértőként részt vehetnek a program keretében szervezett intézkedésekben. [Mód. 35]

(2)  Az (1) bekezdésben említett külső szakértőknél felmerült költségek a költségvetési rendelet 238. cikkében foglaltaknak megfelelően megtéríthetők a program keretében.

(3)  A külső szakértőket a Bizottság az adott intézkedés szempontjából releváns készségeik, az e rendelet alkalmazási területén szerzett tapasztalataik és az adott intézkedés szempontjából lényeges ismereteik alapján választja ki, elkerülve az esetleges összeférhetetlenséget. A kiválasztás során egyensúlyt kell teremteni az üzleti élet képviselői és más civil társadalmi szakértők között, valamint figyelembe kell venni a nemek közötti egyenlőség elvét. A külső szakértők jegyzékét rendszeresen frissíteni kell és elérhetővé kell tenni a nyilvánosság számára. [Mód. 36]

III. FEJEZET

VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁSOK

9. cikk

Odaítélés, kiegészítő jelleg és kombinált finanszírozás

(1)  A program keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatások odaítélésére és kezelésére a költségvetési rendelet VIII. címével, és különösen a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az átláthatóság, az arányosság, a megkülönböztetésmentesség és az egyenlő bánásmód elveivel összhangban kerül sor. [Mód. 37]

(2)  Egy másik uniós program keretében hozzájárulásban részesült intézkedés azzal a feltétellel kaphat hozzájárulást e programból is, hogy a hozzájárulás nem ugyanazokat a költségeket fedezi. Az egyes uniós programokból nyújtott hozzájárulásokra a megfelelő program szabályai alkalmazandók. A kumulatív finanszírozás összege nem haladhatja meg az intézkedés elszámolható költségeinek összegét, és a különböző uniós programokból nyújtott támogatás kiszámítható arányos módon, a támogatás feltételeit megállapító dokumentumnak megfelelően.

(3)  A költségvetési rendelet 198. cikkének f) pontjával összhangban a vissza nem térítendő támogatások pályázati felhívás nélkül kerülnek odaítélésre, amennyiben a támogatható szervezetek a tagállamok és a programhoz az e rendelet 5. cikkében említettek szerint társult harmadik országok vámhatóságai, feltéve, hogy teljesülnek az említett cikkben meghatározott feltételek.

10. cikk

Társfinanszírozási arány

(1)  A költségvetési rendelet 190. cikkétől eltérve a program az intézkedések elszámolható költségeinek legfeljebb akár 100%-át is finanszírozhatja, az intézkedések jelentősége és a becsült hatás szerint. [Mód. 38]

(2)  A vissza nem térítendő támogatás odaítélését igénylő intézkedések esetében az alkalmazandó társfinanszírozási arányt a 13. cikkben említett többéves munkaprogramok határozzák meg.

IV. FEJEZET

AZ INFORMATIKAI KAPACITÁSÉPÍTÉSI INTÉZKEDÉSEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

11. cikk

Feladatok

(1)  A Bizottság és a tagállamok közösen biztosítják a 12. cikkben említett többéves vámügyi stratégiai tervben felsorolt európai elektronikus rendszerek kifejlesztését és működtetését, beleértve a tervezéstazok tervezését, a műszaki leírástleírását, a megfelelőségi vizsgálatotvizsgálatát, a telepítésttelepítését, a karbantartástkarbantartását, a továbbfejlesztésttovábbfejlesztését, korszerűsítését, a biztonságotbiztonságosságát, a minőségbiztosítást minőségbiztosítását és a minőség-ellenőrzéstminőség-ellenőrzését. [Mód. 39]

(2)  A Bizottság különösen a következőket biztosítja:

a)  a 12. cikkben előírt többéves vámügyi stratégiai tervben meghatározott közös elemek kifejlesztése és működtetése;

b)  az európai elektronikus rendszerek kifejlesztésének és működtetésének átfogó koordinálása, szem előtt tartva azok működőképességét, számítógépes támadásokkal szembeni ellenálló képességét, összekapcsolhatóságát, folyamatos fejlesztését és összehangolt végrehajtását; [Mód. 40]

c)  az európai elektronikus rendszerek uniós szintű koordinálása azok népszerűsítése és nemzeti szintű végrehajtása céljából;

d)  az európai elektronikus rendszerek kifejlesztésének és működtetésének koordinálása azok harmadik felekkel való interakciója tekintetében, kivéve a nemzeti követelményeknek való megfelelést célzó intézkedéseket;

e)  az európai elektronikus rendszerek összehangolása az e-kormányzattal kapcsolatos egyéb, releváns uniós szintű intézkedésekkel;

ea)   a tagállamokkal folytatott, valamint a tagállamok közötti hatékony és gyors kommunikáció az uniós elektronikus rendszerek irányításának észszerűsítése érdekében; [Mód. 41]

eb)   időszerű és átlátható kommunikáció az érintett felekkel az informatikai rendszerek uniós és tagállami szinteken történő végrehajtásáról, különösen a végrehajtás késedelmeiről és az uniós és nemzeti összetevőkkel kapcsolatos kiadásokról. [Mód. 42]

(3)  A tagállamok különösen a következőket biztosítják:

a)  a 12. cikkben előírt többéves vámügyi stratégiai tervben meghatározott nemzeti elemek kifejlesztése és működtetése;

b)  az európai elektronikus rendszerek nemzeti összetevői kifejlesztésének és működtetésének koordinálása nemzeti szinten;

c)  az európai elektronikus rendszerek összehangolása az e-kormányzattal kapcsolatos egyéb, releváns nemzeti szintű intézkedésekkel;

d)  a Bizottság rendszeres tájékoztatása az a célból hozott intézkedésekről, hogy az érintett tagállami hatóságok vagy a gazdálkodók teljes körűen és ténylegesen ki tudják használni az európai elektronikus rendszereket; [Mód. 43]

e)  az európai elektronikus rendszerek nemzeti szintű végrehajtása.

12. cikk

Többéves vámügyi stratégiai terv

(1)  A Bizottság összeállít és naprakészen tart a 17. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e rendelet kiegészítésére egy többéves vámügyi stratégiai tervet terv létrehozása és frissítése révén, amely felsorolja az európai elektronikus rendszerek kifejlesztéséhez és működtetéséhez kapcsolódó valamennyi feladatot, és besorolja az egyes rendszereket vagy azok részeit a következő kategóriákba: [Mód. 65]

a)  közös összetevő: az uniós szinten kifejlesztett európai elektronikus rendszerek olyan összetevője, amely minden tagállam számára rendelkezésre áll, vagy amelyet a Bizottság a hatékonyság, a biztonság az észszerűsítés biztonsága és az észszerűsítés a megbízhatóság érdekében közösként jelöl meg; [Mód. 45]

b)  nemzeti összetevő: az európai elektronikus rendszerek nemzeti szinten kifejlesztett olyan összetevője, amely az ilyen összetevőt létrehozó vagy annak közös – például a tagállamok egy csoportjának együttműködésén alapuló informatikai fejlesztési projekt részeként történő – létrehozásához hozzájáruló tagállamban rendelkezésre áll; [Mód. 46]

c)  vagy a kettő kombinációja.

(2)  A többéves vámügyi stratégiai terv tartalmaz innovációs és kísérleti intézkedéseket is, valamint tartalmazza az európai elektronikus rendszerekkel kapcsolatos támogató módszertanokat és eszközöket is.

(3)  A tagállamok értesítik a Bizottságot az (1) bekezdésben említett többéves vámügyi stratégiai tervben számukra kiadott minden egyes feladat elvégzéséről. Rendszeresen jelentést tesznek a Bizottságnak a feladataik terén elért haladásról és adott esetben a végrehajtás előre látható késedelmeiről is. [Mód. 47]

(4)  A tagállamok legkésőbb minden év március 31-ig benyújtják a Bizottságnak az előző év január 1. és december 31. közötti időszakra vonatkozó, az (1) bekezdésben említett többéves vámügyi stratégiai terv végrehajtása terén elért haladásról szóló jelentést. Az éves jelentések előre meghatározott formátumúak.

(5)  A Bizottság a (4) bekezdésben említett éves jelentések alapján legkésőbb minden év október 31-ig összefoglaló jelentést készít, amelyben értékeli a tagállamok és a Bizottság által az (1) bekezdésben említett terv végrehajtása terén elért előrehaladást, beleértve a terv szükséges kiigazításaira vagy késedelmeire vonatkozó információkat, és nyilvánosságra hozza ezt a jelentést. [Mód. 48]

V. FEJEZET

PROGRAMOZÁS, NYOMON KÖVETÉS, ÉRTÉKELÉS ÉS KONTROLL

13. cikk

Munkaprogram

(1)  A programot a költségvetési rendelet 108110. cikkében említett többéves munkaprogramokon keresztül munkaprogramokat kell elfogadni e program céljaira. A többéves munkaprogramoknak különösen a követendő célkitűzéseket, a várt eredményeket, a végrehajtás módját és a terv finanszírozására fordított teljes összeget kell végrehajtanimeghatározniuk. Tartalmazniuk kell továbbá a finanszírozandó tevékenységek részletes leírását, az egyes tevékenységekre fordított összegek megjelölését, valamint végrehajtásuk tervezett menetrendjét. [Mód. 66]

(2)  A Bizottság a 17. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e rendelet kiegészítésére a többéves munkaprogramokat a Bizottság fogadja el végrehajtási jogi aktusok útján. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 18. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni munkaprogramok létrehozása révén. [Mód. 67]

(2a)   A többéves munkaprogramoknak a korábbi programok tanulságaira kell épülniük. [Mód. 51]

14. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1)  A 3. cikkben meghatározott egyedi programcélkitűzések megvalósítása terén tett előrelépésekről történő jelentéstételhez használandó mutatókat költségvetési rendelet 41. cikke (3) bekezdésének h) pontja szerinti jelentéstételi követelményeknek eleget téve a Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a 2. melléklet tartalmazza Tanácsot a program eredményeiről. Az eredményekről szóló jelentés információkat tartalmaz mind az előrelépésekről, mind a hiányosságokról. [Mód. 52]

(2)  A programnak a 3. cikkben meghatározott egyedi célkitűzések megvalósításával kapcsolatos eredményeiről történő jelentéstételhez használandó mutatókat a 2. melléklet tartalmazza. A program célkitűzéseinek megvalósítása terén tett előrelépések hatékony értékelése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 17. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 2. melléklet módosítására vonatkozóan, a mutatók szükség szerinti felülvizsgálata vagy kiegészítése, valamint a rendeletnek egy nyomonkövetési és értékelési keret létrehozásáról szóló rendelkezésekkel történő kiegészítése céljából, hogy naprakész minőségi és mennyiségi információkkal lássa el az Európai Parlamentet és a Tanácsot a program eredményeiről. [Mód. 53]

(3)  A teljesítményértékelési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére és az eredményekre vonatkozó adatokat adatok összehasonlíthatók és teljesek legyenek, és az eredményeket azokat hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire vonatkozóan arányos és megfelelő jelentéstételi követelményeket kell megállapítani. A Bizottság megbízható információkat nyújt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a felhasznált teljesítményadatok minőségéről. [Mód. 54]

15. cikk

Értékelés

(1)  Az értékeléseket időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.

(2)  A program időközi értékelését a program végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy három évvel a program végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni. [Mód. 55]

(2a)   Az időközi értékelés bemutatja azokat a megállapításokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy döntést lehessen hozni a program és annak célkitűzései 2027 utáni nyomon követéséről. [Mód. 56]

(3)  A program végrehajtásának végén, de legkésőbb négy három évvel a(z) az 1. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi a program végső értékelését. [Mód. 57]

(4)  A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei és a levont tanulságok kíséretében terjeszti elő és közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával. [Mód. 58]

16. cikk

Auditok és vizsgálatok

Amennyiben egy harmadik ország nemzetközi megállapodás vagy bármely más jogi eszköz értelmében részt vesz a programban, az érintett harmadik országnak biztosítania kell ország biztosítja az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), az Európai Számvevőszék és az Európai Ügyészség számára a hatáskörük teljes körű gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az OLAF és az Európai Ügyészség esetében e jogok közé tartozik a vizsgálatok lefolytatásához való jog, ideértve a helyszíni ellenőrzéseket és szemléket, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt vizsgálatok – köztük például helyszíni ellenőrzések rendeletnek és szemlék – lefolytatásához való jog is az (EU) 2017/1939 tanácsi rendeletnek(18) megfelelően. [Mód. 59]

VI. FEJEZET

A FELHATALMAZÁS GYAKORLÁSA ÉS A BIZOTTSÁGI ELJÁRÁS

17. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)  A Bizottságnak a 12. cikk (1) bekezdésében, a 13. cikk (2) bekezdésében és a 14. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2028. december 31-ig terjedő időszakra szól. [Mód. 68]

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 12. cikk (1) bekezdésében, a 13. cikk (2) bekezdésében és a 14. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. [Mód. 69]

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)  A 12. cikk (1) bekezdése, a 13. cikk (2) bekezdése és a 14. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik. [Mód. 70]

18. cikk

Bizottsági eljárás

(1)  A Bizottságot „a Vám program bizottsága” nevű bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni. [Mód. 71]

VII. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

19. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és közzététel

(1)  Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak lehető legnagyobb láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak. [Mód. 60]

(2)  A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a programhoz, valamint annak intézkedéseihez a programból finanszírozott intézkedésekhez és eredményeihez a finanszírozott intézkedések révén elért eredményekhez kapcsolódóan. A programhoz allokált rendelt pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 3. cikkben említett megfogalmazott célkitűzésekhez. [Mód. 61]

20. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)  Az 1294/2013/EU rendelet 2021. január 1-jével hatályát veszti.

(2)  A 70/2008/EK határozat 2021. január 1-jével hatályát veszti.

21. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)  Ez a rendelet nem érinti az érintett intézkedések lezárásig történő folytatását vagy módosítását az 1294/2013/EU rendelet szerint, amely továbbra is alkalmazandó az érintett intézkedésekre azok lezárásáig.

(2)  A program pénzügyi keretösszegéből a program és annak elődje, az 1294/2013/EU rendelet alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások is fedezhetők.

(3)  A 2027. december 31-ig be nem fejezett intézkedésekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása céljából szükség esetén előirányzatok állíthatók be a 2027 utáni költségvetésbe a(z) 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott kiadások fedezésére.

22. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt …, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

I. MELLÉKLET

A 7. cikk (3) bekezdése első albekezdésének a), b) és d) pontjában említett lehetséges intézkedési formák nem kimerítő listája

A 7. cikk (3) bekezdése első albekezdésének a), b) és d) pontjában említett intézkedések többek között az alábbi formákat ölthetik:

a)  a megbeszélések és hasonló ad-hoc események esetében:

–  szeminárium és műhelytalálkozó, amelyen általában minden ország részt vesz, és amely során prezentációkat adnak elő, valamint a résztvevők intenzív eszmecserét és tevékenységeket folytatnak egy adott téma kapcsán;

–  munkalátogatás, amelyet annak érdekében szerveznek, hogy a tisztviselők a vámügyekkel kapcsolatban szakértelemre és szaktudásra tegyenek szert, illetve szakértelmüket vagy szaktudásukat bővítsék;

b)  a projektalapú strukturált együttműködés esetében:

–  projektcsoport, amely általában korlátozott számú ország részvételével és korlátozott ideig működik, célja egy pontosan meghatározott eredmény elérésére irányuló, előre definiált célkitűzés megvalósítása, ideértve a koordinációt és az összehasonlító teljesítményértékelést is;

–  munkacsoport, nevezetesen strukturális együttműködési formák, nem állandó vagy állandó jelleggel, amelyek egyesítik a résztvevők szakértelmét annak érdekében, hogy – adott esetben online együttműködési szolgáltatások, adminisztratív segítség vagy infrastrukturális és a felszerelések terén nyújtott támogatás mellett – meghatározott területeken felmerülő feladatokat hajtsanak végre, vagy operatív tevékenységeket végezzenek;

–  monitoringtevékenység, amelyet a Bizottság és a támogatható hatóságok tisztviselőiből álló közös csoportok végeznek, és amelynek célja a vámügyi gyakorlatok elemzése, a szabályok végrehajtásával kapcsolatos nehézségek azonosítása, és adott esetben az uniós szabályok és munkamódszerek kiigazítására vonatkozó javaslattétel;

c)  az emberi képességfejlesztésre és kapacitásépítésre irányuló intézkedések esetében:

–  közös képzés vagy az e-oktatás fejlesztése a vámügyekkel kapcsolatban szükséges szakmai készségek és ismeretek támogatása érdekében;

–  a közigazgatási eljárások javítását célzó technikai támogatás, az adminisztratív kapacitás növelése és az vámhatóságok működésének javítása a bevált gyakorlatok kezdeményezésével és megosztásával.

II. MELLÉKLET

Mutatók

Konkrét célkitűzés: támogatni a vámjogszabályok és a vámügyi szakpolitika előkészítését és egységes végrehajtását, valamint a vámügyi együttműködést és az adminisztratív kapacitásépítést, beleértve az emberi képességfejlesztést és az európai elektronikus vámügyi rendszerek kifejlesztését és működtetését.

1.  Kapacitásépítés (közigazgatási, humán és informatikai kapacitás)

1.  Az uniós jog és szakpolitika alkalmazási és végrehajtási mutatója (a program keretébe tartozó, e területen szervezett intézkedések száma és az ezek nyomán tett ajánlások)

2.  Tanulási mutató (az igénybe vett tanulási modulok; a képzett tisztviselők száma; a résztvevők által adott minőségi pontszám)

3.  Az európai elektronikus rendszerek rendelkezésre állása (időre vonatkozó százalékarány)

4.  A közös kommunikációs hálózat rendelkezésre állása (időre vonatkozó százalékarány)

5.  A kulcsfontosságú európai elektronikus rendszerek használata, amelyek célja az összekapcsolhatóság növelése és a papírmentes vámunió felé való átmenet (a váltott üzenetek és a lebonyolított konzultációk száma)

6.  Az Uniós Vámkódex végrehajtásának aránya (az Uniós Vámkódex rendszereinek végrehajtásához elért mérföldkövek százalékos aránya)

2.  Tudásmegosztás és hálózatépítés

1.  Az együttműködés megbízhatóságára vonatkozó mutató (a generált hálózatépítés mértéke, a személyes megbeszélések száma, az online együttműködési csoportok száma)

2.  A bevált módszerekre és iránymutatásokra vonatkozó mutató (az e területre irányulóan a program keretében végrehajtott tevékenységek; a program támogatásával kifejlesztett munkamódszert/iránymutatást használó résztvevők százalékos aránya)

(1)HL C 62., 2019.2.15., 45. o.
(2)Az Európai Parlament 2019. április 16-i álláspontja.
(3)Az Európai Parlament és a Tanács 1294/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló, európai uniós vámügyi cselekvési program (Vám 2020) létrehozásáról, valamint a 624/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 209. o.).
(4)https://ec.europa.eu/taxation_customs/general-information-customs/customs-risk-management/measures-customs-risk-management-framework-crmf_en
(5)HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(6)COM(2016)0605 final.Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).
(7)Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Integrált Határigazgatási Alap részét képező, a vámellenőrzési berendezésekhez nyújtott pénzügyi támogatást szolgáló eszköz létrehozásáról.
(8)COM(2010)0700.
(9)Az Európai Parlament és a Tanács 70/2008/EK határozata (2008. január 15.) a papírmentes vám- és kereskedelmi környezetről (HL L 23., 2008.1.26., 21. o.).
(10)Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(11)Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról, 2016. április 13. (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).
(12) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.
(13)Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
(14)A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).
(15)A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).
(16)A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).
(17)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).
(18) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

Utolsó frissítés: 2020. július 29.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat