Index 
Elfogadott szövegek
2019. április 16., Kedd - StrasbourgVégleges kiadás
A migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikák ***I
 Az EU csatlakozása az eredetmegjelölésekről és a földrajzi jelzésekről szóló Lisszaboni Megállapodás genfi szövegéhez ***
 Az Uniónak az eredetmegjelölésekről és a földrajzi jelzésekről szóló Lisszaboni Megállapodás genfi szövegéhez történő csatlakozását követő fellépése ***I
 EU–Fülöp-szigetek-megállapodás a légi közlekedési szolgáltatások bizonyos kérdéseiről ***
 Nemzetközi megállapodás az olívaolajról és az étkezési olajbogyóról ***
 A Számvevőszék egy tagjának kinevezése – Viorel Ștefan
 A Számvevőszék egy tagjának kinevezése – Ivana Maletić
 Az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelme ***I
 Kollektív befektetési vállalkozások határokon átnyúló forgalmazása (irányelv) ***I
 Kollektív befektetési vállalkozások határokon átnyúló forgalmazása (rendelet) ***I
 Tőkekövetelmények (rendelet) ***I
 Tőkekövetelmények (irányelv) ***I
 A hitelintézetek és befektetési vállalkozások veszteségviselő és feltőkésítési képessége (rendelet) ***I
 A hitelintézetek és befektetési vállalkozások veszteségviselő és feltőkésítési képessége (irányelv) ***I
 Államkötvény-fedezetű értékpapírok ***I
 Az európai felügyeleti hatóságok és a pénzügyi piacok ***I
 A pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyelete és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozása ***I
 A pénzügyi eszközök piacai és a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdése és gyakorlása (Szolvencia II. irányelv) ***I
 A befektetési vállalkozások prudenciális felügyelete (irányelv) ***I
 A befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelmények (rendelet) ***I
 Az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételek ***I
 Európai Munkaügyi Hatóság ***I
 A halászati erőforrások és a tengeri ökoszisztémák technikai intézkedések révén történő védelme ***I
 Az európai vállalkozásstatisztikáról szóló rendelet ***I
 Az OLAF-vizsgálatok és az Európai Ügyészséggel való együttműködés ***I
 A vámellenőrzési berendezések pénzügyi támogató eszközének létrehozása ***I
 A vámügyi együttműködést szolgáló „Vám” program létrehozása ***I
 A robbanóanyag-prekurzorok forgalmazása és felhasználása ***I
 A személyekre és háztartásokra vonatkozó európai statisztikák közös kerete ***I
 Az uniós információs rendszerek interoperabilitása a határok és a vízumügy területén ***I
 Az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén ***I
 Bevándorlási összekötő tisztviselők európai hálózata ***I
 A gépjárműveknek az általános biztonság tekintetében történő típusjóváhagyása***I

A migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikák ***I
PDF 232kWORD 66k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról szóló 862/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0307 – C8-0182/2018 – 2018/0154(COD))
P8_TA(2019)0359A8-0395/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0307),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 338. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0182/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság módosítások formájában megfogalmazott álláspontjára (A8-0395/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 16-án került elfogadásra a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról szóló 862/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló (EU) .../... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P8_TC1-COD(2018)0154


(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 338.cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében(1),

mivel:

(1)  A 862/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(2) közös és összehasonlítható jogi keretet hoz létre a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó európai statisztika számára.

(2)  A menekültügyre migrációra és az irányított bevándorlásra a nemzetközi védelemre vonatkozó statisztikával kapcsolatban az Unión belül jelentkező új igények kielégítése érdekében, továbbá figyelemmel arra, hogy a migráció jellemzői gyorsan változnak, olyan keretet szükséges létrehozni, amely gyors reakciót tesz lehetővé a menekültügyre és az irányított bevándorlásra migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó statisztikával kapcsolatban jelentkező igények változásaira. [Mód. 1]

(2a)  A jelenlegi migrációs áramlások állandóan változó és eltérő jellege miatt átfogó és összehasonlítható, nemek szerint lebontott statisztikai adatokra van szükség a migráns népesség összetételéről a valós helyzet megértése, az érzékeny pontok és az egyenlőtlenségek azonosítása és annak érdekében, hogy a döntéshozók számára megbízható adatokat és információkat lehessen biztosítani a jövőbeli közpolitikák kidolgozásához. [Mód. 2]

(3)  Ahhoz, hogy az Unió eredményesen reagálhasson a migrációból fakadó kihívásokra, és a nemi szempontokat figyelembe vevő, az emberi jogokon alapuló politikákat alakíthasson ki, a migráció és a nemzetközi védelem területén az évesnél gyakoribb adatokra van szükség. [Mód. 3]

(4)  A migrációra és a nemzetközi védelemrevonatkozó statisztika alapvetően fontos számos különböző szakpolitika tanulmányozása, meghatározása és értékelése szempontjából, különös tekintettel az Európában védelmet kérő személyek érkezésével kapcsolatos intézkedésekre a megfelelő megoldás megtalálásához. [Mód. 4]

(4a)  A migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó statisztikák alapvető fontosságúak az Unión belüli migrációs mozgások áttekintése, illetve annak lehetővé tétele szempontjából, hogy a tagállamok helyesen, az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: a „Charta”) és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményben rögzített alapvető jogokkal összhangban alkalmazzák az uniós jogszabályokat. [Mód. 5]

(4b)  A személyek nemi hovatartozás alapján való üldöztetése indokot jelent a nemzetközi védelem iránti kérelemre és annak megadására. A nemzeti és az uniós statisztikai hatóságoknak statisztikákat kell gyűjteniük a nemi alapon, többek között nemi alapú erőszak alapján benyújtott, nemzetközi védelem iránti kérelmekre vonatkozóan. [Mód. 6]

(5)  Annak érdekében, hogy biztosítható legyen a tagállamok által szolgáltatott adatok minősége és különösen összehasonlíthatósága, és uniós szinten megbízható összegzések készüljenek, a felhasznált adatoknak egységes elveken kell alapulniuk, és ugyanarra a referencia-időpontra vagy referencia-időszakra kell vonatkozniuk.

(6)  A migráció és a nemzetközi védelem területén szolgáltatott adatoknak összhangban kell lenniük a 862/2007/EK rendelet alapján gyűjtött kapcsolódó információkkal.

(7)  A 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(3) megállapítja a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó európai statisztika referenciakeretét. A rendelet megköveteli különösen a szakmai függetlenség, a pártatlanság, a tárgyilagosság, a megbízhatóság, a statisztikai adatok bizalmas kezelése és a költséghatékonyság elvének való megfelelést.

(8)  Az európai statisztikák fejlesztése, előállítása és közzététele során a nemzeti és az európai statisztikai hatóságoknak, valamint a szükséges körben az egyéb érintett nemzeti és regionális hatóságoknak figyelemben kell venniük Az Európai Statisztikai Rendszer Bizottsága által 2011. szeptember 28-án felülvizsgált és naprakésszé tett, „Az európai statisztika gyakorlati kódexe” című dokumentumban foglalt elveket.

(9)  Mivel eE rendelet célkitűzésétcélját, nevezetesen a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó európai statisztika gyűjtésére és összeállítására vonatkozó meglévő közös szabályok átdolgozását és kiegészítését a tagállamok nem tudják önállóan megfelelőenkielégítően megvalósítani. Ez a célkitűzés – harmonizációs és összehasonlíthatósági megfontolások miatt –, az Unió szintjén azonban e cél jobban megvalósítható,. Ezért az Európai Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvének megfelelőenelvből kiindulva megfelelő intézkedéseket hozhat. Az ugyanezenemlített cikkben foglalt arányossági elvnekelvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett célkitűzés megvalósításához e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(9a)  A 862/2007/EK rendelet céljainak elérése érdekében elegendő pénzügyi erőforrást kell biztosítani a migrációval és a nemzetközi védelemmel kapcsolatos, jó minőségű nemzeti és uniós szintű statisztikák gyűjtésére, elemzésére és terjesztésére, különösen az 516/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel(4) összhangban lévő, erre irányuló tevékenységek támogatása révén. [Mód. 7]

(10)  Ez a rendelet az Európai Unió Alapjogi ChartájaCharta 7., 8., 21. és 23. 8. cikkének megfelelően és az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel(5) összhangban biztosítja a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához, valamint a személyes adatok védelméhez való jogot, valamint a megkülönböztetés tilalmát és a nemek közötti egyenlőséget. [Mód. 8]

(10a)  A nemek szerint bontott adatok gyűjtésének lehetővé kell tennie a nők és a férfiak sajátos sebezhetőségeinek és képességeinek felmérését és elemzését, feltárva az eltéréseket és az egyenlőtlenségeket. A migrációval kapcsolatos, a nemi szempontokat figyelembe vevő adatok lehetővé teszik az egyenlőség előmozdítását, és lehetőségeket kínálnak a hátrányos helyzetű csoportok számára. A migrációs statisztikáknak figyelembe kell venniük az olyan változókat is, mint a nemi identitás és a szexuális irányultság, hogy adatokat gyűjtsenek az LMBTQI+-személyek migrációs és menekültügyi eljárások során szerzett tapasztalatairól és az általuk tapasztalt egyenlőtlenségekről. [Mód. 9]

(11)  A 862/2007/EK rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az adattovábbítás megfelelő formátumaira vonatkozó szabályok megállapítása a bontások meghatározása céljából. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(6) megfelelően kell gyakorolni. [Mód. 10]

(11a)  A 862/2007/EK rendeletnek(7) a technológiai és gazdasági fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban módosítsa a 862/2007/EK rendeletet egyes meghatározások aktualizálása és a rendelet kiegészítése céljából, meghatározva az adatok csoportosítását és további bontását, és szabályokat megállapítva a pontosságra és a minőségi előírásokra vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. [Mód. 11]

(11b)  A 862/2007/EK rendelet alkalmazásának hatékony nyomon követése szükségessé teszi a rendelet rendszeres időközönkénti értékelését. A Bizottságnak részletesen meg kell vizsgálnia a 862/2007/EK rendelet értelmében összeállított statisztikákat, valamint azok minőségét és időben történő rendelkezésre bocsátását az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtandó jelentések céljából. Szoros egyeztetésre van szükség minden, menedékkérelemmel foglalkozó féllel, így az ENSZ ügynökségeivel és az egyéb releváns nemzetközi és nem kormányzati szervezetekkel egyaránt. [Mód. 12]

(12)  A 862/2007/EK rendeletet mindezeknek megfelelően módosítani kell.

(13)  Az Európai Statisztikai Rendszer Bizottságával konzultációra került sor,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 862/2007/EK rendelet a következőképpen módosul:

(-1)  Az 1. cikk c) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„c) a tagállamoknak a bevándorlásra, a tartózkodási engedély megadására, az állampolgárságra, a menedékjogra és a nemzetközi védelem egyéb formáira, valamint az irreguláris belépésre, tartózkodásra és visszatérésre vonatkozó közigazgatási és bírósági eljárásai és folyamatai. [Mód. 13]

"

(-1a)  A 2. cikk a következőképpen módosul:

a)  Az (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„j) »nemzetközi védelem iránti kérelem«: a 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(8) 2. cikkének h) pontjában meghatározott nemzetközi védelem iránti kérelem; [Mód. 14]

"

b)  Az (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„k) »menekültjogállás«: a 2011/95/EU irányelv 2. cikkének e) pontja értelmében vett menekültjogállás; [Mód. 15]

"

c)  Az (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„l) »kiegészítő védelmi jogállás«: a 2011/95/EU irányelv 2. cikkének g) pontja értelmében vett kiegészítő védelmi jogállás; [Mód. 16]

"

d)  Az (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„m) »családtagok«: a 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(9) 2. cikkének g) pontjában meghatározott családtagok; [Mód. 17]

"

e)  Az (1) bekezdés o) pontjának helyébe a következő szöveg lép:"

o) »kísérő nélküli kiskorú«: a 2011/95/EK irányelv 2. cikkének l) pontja értelmében vett, kísérő nélküli kiskorú; [Mód. 18]

"

f)  Az (1) bekezdés p) pontjának helyébe a következő szöveg lép:"

„p) »külső határok«: az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet(10) 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerinti külső határok;” [Mód. 19]

"

g)  Az (1) bekezdés q) pontjának helyébe a következő szöveg lép:"

„q) »harmadik országbeli állampolgárok, akiktől megtagadták a belépést«: olyan harmadik országbeli állampolgárok, akiktől a külső határon megtagadják a belépést, mivel nem tesznek eleget az (EU) 2016/399 rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében megállapított valamennyi belépési feltételnek, és nem tartoznak azon rendelet 6. cikke (5) bekezdésében említett személyek kategóriáiba;” [Mód. 20]

"

h)  Az (1) bekezdés a következő ponttal egészül ki:"

„sa) »kitoloncolás«: a 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(11) 3. cikkének 5. pontjában meghatározott kitoloncolás;” [Mód. 21]

"

i)  Az (1) bekezdés a következő ponttal egészül ki:"

„sb) »önkéntes távozás«: a 2008/115/EK irányelv 3. cikkének 8. pontjában meghatározott önkéntes távozás;” [Mód. 22]

"

j)  Az (1) bekezdés a következő ponttal egészül ki:"

„sc) »támogatott önkéntes visszatérés«: a 2008/115/EK irányelv 3. cikkének 8. pontjában meghatározott, logisztikai, pénzügyi vagy egyéb anyagi segítségnyújtás révén támogatott önkéntes visszatérés;” [Mód. 23]

"

k)  A (3) bekezdést el kell hagyni. [Mód. 24]

-1b.  A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„3. cikk

A nemzetközi migrációra, a szokásos tartózkodási hellyel rendelkező népességre és az állampolgárság megszerzésére vonatkozó statisztikák

(1)  A tagállamok eljuttatják a Bizottságnak (Eurostat) a következők számára vonatkozó statisztikákat:

   a) a tagállam területére költözött bevándorlók a következő bontásban:
   i. állampolgárság csoportjai kor és nem szerint;
   ii. születési hely csoportjai kor és nem szerint;
   iii. a korábbi szokásos tartózkodási hely szerinti ország csoportjai kor és nem szerint;
   b) a tagállam területéről elköltözött kivándorlók a következő bontásban:
   i. állampolgárságok csoportjai szerint;
   ii. kor;
   iii. nem;
   iv. a következő szokásos tartózkodási hely szerinti országok csoportjai szerint;
   c) a referencia-időszak végén a tagállamban szokásos tartózkodási hellyel rendelkező személyek a következő bontásban:
   i. állampolgárság csoportjai kor és nem szerint;
   ii. születési hely csoportjai kor és nem szerint;
   d) a tagállam területén szokásos tartózkodási hellyel rendelkező és a referenciaév során a tagállamban állampolgárságot szerzett személyek, akik korábban más tagállam vagy harmadik ország állampolgárságával rendelkeztek, vagy hontalanok voltak, kor és nem, az érintett személyek korábbi állampolgársága és a korábban hontalan személyek szerinti bontásban;
   da) a tagállam területén szokásos tartózkodási hellyel rendelkező személyek, akik a referenciaév során hosszú távú tartózkodási engedélyt szereztek, kor és nem szerinti bontásban.

(2)  Az (1) bekezdésben meghatározott statisztikáknak egy naptári év referencia-időszakra kell vonatkozniuk, és azokat a referenciaév végét követő hat hónapon belül kell eljuttatni a Bizottságnak (Eurostat). Az első referenciaév 2020.” [Mód. 25]

"

1.  A 4. cikk a következőképpen módosul:

-a)  A (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„c) a referencia-időszak alatt visszavont, nemzetközi védelem iránti kérelmek, a visszavonás típusa szerinti bontásban;” [Mód. 26]

"

a)  Az (1) bekezdés a következő ponttal egészül ki:"

„d) a referencia-időszak alatt nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtott személyek és az ilyen kérelembe családtagként belefoglalt személyek közül azok, akik először kérelmeztek nemzetközi védelmet.”

   da) azok a nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtó személyek és az ilyen kérelembe családtagként belefoglalt személyek, akik kérelmét a 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(12) 31. cikkének (8) bekezdésében említett gyorsított eljárás keretében dolgozták fel; [Mód. 27]
   db) azok a nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtó személyek és az ilyen kérelembe családtagként belefoglalt személyek, akik kérelmét a referencia-időszak alatt a 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 43. cikkében említett, a határon folytatott eljárás keretében dolgozták fel; [Mód. 28]
   dc) azok a referencia-időszak során nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtó személyek és az ilyen kérelembe családtagként belefoglalt személyek, akik a 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének (3) bekezdése és 25. cikkének (6) bekezdésével összhangban mentesülnek a gyorsított eljárás vagy a határon folytatott eljárás alól; [Mód. 29]
   dd) azok a nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtó személyek, akiket nem vettek nyilvántartásba a 603/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(13) 14. cikke szerinti Eurodacban; [Mód. 30]
   de) azok a referencia-időszak alatt nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtó személyek és az ilyen kérelembe családtagként belefoglalt személyek, akik a személyazonosságuk meghatározását elősegítő, bizonyító erejű okiratokat tudnak bemutatni; [Mód. 31]
   df) a referencia-időszak alatt a 2013/32/EU irányelv 40. cikkében említett, nemzetközi védelem iránti ismételt kérelmet benyújtó személyek, vagy ilyen kérelembe családtagként belefoglalt személyek; [Mód. 32]
   dg) azok a referencia-időszak alatt nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtó személyek és az ilyen kérelembe családtagként belefoglalt személyek, akik a 2013/33/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(14) értelmében a referencia-időszak végén őrizetben voltak, az e személyek őrizetbe helyezésének hónapja és indoka szerinti bontásban; [Mód. 33]
   dh) azok a nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtó személyek és az ilyen kérelembe családtagként belefoglalt személyek, akik a referencia-időszak alatt a 2013/33/EU irányelv értelmében az őrizetbe helyezést elrendelő közigazgatási vagy bírósági határozat vagy intézkedés hatálya alatt álltak; [Mód. 34]
   di) azok a nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtó személyek és az ilyen kérelembe családtagként belefoglalt személyek, akik a referencia-időszak alatt a 2013/33/EU irányelv értelmében az őrizetbe helyezés valamely alternatíváját előíró közigazgatási vagy bírósági határozat vagy intézkedés hatálya alatt álltak, az alábbi alternatívatípusok szerinti bontásban:
   i. bejelentkezés;
   ii. pénzügyi garancia letétbe helyezése;
   iii. kijelölt helyen való tartózkodási kötelezettség;
   iv. az őrizet egyéb típusú alternatívája; [Mód. 35]
   dj) azok a referencia-időszak alatt nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtó személyek és az ilyen kérelembe családtagként belefoglalt személyek, akik a 2013/33/EU irányelv értelmében a referencia-időszak végén az őrizetbe helyezés valamely alternatíváját előíró közigazgatási vagy bírósági határozat vagy intézkedés hatálya alatt álltak, az őrizetbe helyezést elrendelő közigazgatási vagy bírósági határozat hónapja szerinti bontásban és az alábbi alternatívatípusok szerinti további bontásban:
   i. bejelentkezés;
   ii. pénzügyi garancia letétbe helyezése;
   iii. kijelölt helyen való tartózkodási kötelezettség;
   iv. az őrizet egyéb típusú alternatívája; [Mód. 36]
   dk) azok a nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtó személyek, akik a referencia-időszak alatt életkor-meghatározáson estek át; [Mód. 37]
   dl) a kérelmezők életkor-meghatározására vonatkozó határozatok, az alábbiak szerinti bontásban:
   i. azon határozatok, amelyek értelmében a kérelmező kiskorú;
   ii. azon határozatok, amelyek értelmében a kérelmező nagykorú;
   iii. eredménytelen vagy félbehagyott értékelések; [Mód. 38]
   dm) azok a nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtó személyek és az ilyen kérelembe családtagként belefoglalt személyek, akiket a referencia-időszak alatt a 2013/32/EU irányelv 24. cikkével összhangban különleges eljárási garanciákat igénylőként vagy a 2013/33/EU irányelv 2. cikkének k) pontja értelmében különleges befogadási igényekkel rendelkező kérelmezőkként határoztak meg; [Mód. 39]
   dn) azok a nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtó személyek és az ilyen kérelembe családtagként belefoglalt személyek, akik a referencia-időszakban a 2013/32/EU irányelv 20. cikkével összhangban ingyenes jogi segítségnyújtást vettek igénybe, első- és másodfokú eljárások szerinti bontásban; [Mód. 40]
   do) azok a nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtó személyek és az ilyen kérelembe családtagként belefoglalt személyek, akik a referencia-időszak végén a 2013/33/EU irányelv 17. cikkével összhangban a befogadás kérelmezők számára megfelelő életszínvonalat biztosító anyagi feltételeiben részesültek; [Mód. 41]
   dp) azok a nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtó, kísérő nélküli kiskorúak, akik számára a referencia-időszak alatt képviselőt jelöltek ki a 2013/32/EU irányelv 25. cikkével összhangban; [Mód. 42]
   dq) azok a nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtó, kísérő nélküli kiskorúként elismert személyek, akik számára a referencia-időszak alatt a 2013/33/EU irányelv 14. cikkének megfelelően biztosították az iskolai oktatáshoz való hozzáférést; [Mód. 43]
   dr) azok a nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtó, kísérő nélküli kiskorúként elismert személyek, akik a referencia-időszak alatt a 2011/95/EU irányelv 31. cikkének megfelelően elhelyezésben részesültek, az elhelyezés oka szerinti bontásban; [Mód. 44]
   ds) az egy gyámra jutó, kísérő nélküli kiskorúak átlagos száma a referencia-időszak alatt.”; [Mód. 45]

"

b)  Az (1) bekezdés utolsó albekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"

„E statisztikákat életkor kor és nem, az érintett személyek állampolgársága, valamint kíséret nélküli kiskorú érintettsége szerinti bontásban kell megadni. A statisztikáknak egy naptári hónap referencia-időszakra kell vonatkozniuk, és azokat a referencia-hónap végét követő két hónapon belül kell eljuttatni a Bizottságnak (Eurostat). Az első referencia-hónap 2020 januárja.”; [Mód. 46]

"

ba)  A (2) bekezdés a) pontjának helyébe a következő szöveg lép:"

„a) a referencia-időszak alatt a közigazgatási vagy bírósági szervek által hozott, a nemzetközi védelem iránti kérelmet elutasító elsőfokú határozatok hatálya alá tartozó személyek, az alábbiak szerinti bontásban:

   i. a kérelmeket elfogadhatatlannak ítélő határozatok, az elfogadhatatlanság oka szerinti további bontásban;
   ii. a kérelmeket megalapozatlanság miatt elutasító határozatok;
   iii. a kérelmeket a rendes eljárás keretében nyilvánvaló megalapozatlanság miatt elutasító határozatok, az elutasítás okai szerinti további bontásban;
   iv. a kérelmeket a gyorsított eljárás keretében nyilvánvaló megalapozatlanság miatt elutasító határozatok, a gyorsítás okai és az elutasítás okai szerinti további bontásban;
   v. a kérelmek elutasításáról szóló határozatok, amelyek azzal az indokkal születtek, hogy a kérelmező a 2011/95/EU irányelv 8. cikkével összhangban a származási országában jogosult a védelemre;” [Mód. 47]

"

bb)  A (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„b) a referencia-időszak alatt a közigazgatási vagy bírósági szervek által hozott, a menekült jogállást megadó, visszavonó, megszüntető vagy annak megújítását megszüntetés, kizárás vagy egyéb indokok alapján elutasító elsőfokú határozatok hatálya alá tartozó személyek; a megszüntetésről vagy kizárásról hozott határozatokat a megszüntetés vagy kizárás konkrét indokai alapján tovább kell bontani; ” [Mód. 48]

"

bc)  A (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„c) a referencia-időszak alatt a közigazgatási vagy bírósági szervek által hozott, a kiegészítő védelmet megadó, visszavonó, megszüntető vagy annak megújítását megszüntetés, kizárás vagy egyéb indokok alapján elutasító elsőfokú határozatok hatálya alá tartozó személyek; a megszüntetésről vagy kizárásról hozott határozatokat a megszüntetés vagy kizárás konkrét indokai alapján tovább kell bontani; ” [Mód. 49]

"

bd)  A (2) bekezdés a következő ponttal egészül ki:"

„ea) a referencia-időszak alatt a közigazgatási vagy bírósági szervek által hozott, az anyagi befogadási feltételeket csökkentő vagy megvonó, elsőfokú határozatok hatálya alá tartozó személyek, a határozatok típusa, a csökkentés vagy megvonás időtartama, és ennek indoka szerinti bontásban.” [Mód. 50]

"

c)  A (2) bekezdés utolsó albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„E statisztikákat kor és nem, az érintett személyek állampolgársága, valamint kíséret nélküli kiskorú érintettsége szerinti bontásban kell megadni. A statisztikáknak három naptári hónap időtartamú referencia-időszakra kell vonatkozniuk, és azokat a referencia-időszak végét követő két hónapon belül kell eljuttatni a Bizottságnak (Eurostat). Az első referencia-időszak 2020 januárjától márciusáig tart.

E statisztikákat továbbá a személyes interjút követő és személyes interjú nélkül meghozott határozatok szerint is le kell bontani. A személyes interjút követő határozatokra vonatkozó statisztikákat tovább kell bontani aszerint, hogy a személyes interjúkon állt-e tolmács a kérelmező rendelkezésére vagy sem.” [Mód. 51]

"

d)  A (3) bekezdés a) pontját el kell hagyni.

da)  A (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„b) a referencia-időszak alatt a közigazgatási vagy bírósági szervek által fellebbezés vagy felülvizsgálat során hozott, a nemzetközi védelem iránti kérelmet elutasító jogerős határozatok hatálya alá tartozó személyek, az alábbiak szerinti bontásban:

   i. a kérelmeket elfogadhatatlannak ítélő határozatok, az elfogadhatatlanság oka szerinti további bontásban;
   ii. a kérelmeket megalapozatlanság miatt elutasító határozatok;
   iii. a kérelmeket a rendes eljárás keretében nyilvánvaló megalapozatlanság miatt elutasító határozatok, az elutasítás okai szerinti további bontásban;
   iv. a kérelmeket a gyorsított eljárás keretében nyilvánvaló megalapozatlanság miatt elutasító határozatok, a gyorsítás okai és az elutasítás okai szerinti további bontásban;
   v. a kérelmek elutasításáról szóló határozatok, amelyek azzal az indokkal születtek, hogy a kérelmező a származási országában jogosult a védelemre, a 2011/95/EU irányelv 8. cikkével összhangban; ” [Mód. 52]

"

db)  A (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„c) a referencia-időszak alatt a közigazgatási vagy bírósági szervek által hozott, a menekült jogállást megadó, visszavonó, megszüntető vagy annak megújítását megszüntetés, kizárás vagy egyéb indokok alapján elutasító jogerős határozatok hatálya alá tartozó személyek; a megszüntetésről vagy kizárásról hozott határozatokat a megszüntetés vagy kizárás konkrét indokai alapján tovább kell bontani;” [Mód. 53]

"

dc)  A (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„d) a referencia-időszak alatt a közigazgatási vagy bírósági szervek által hozott, a kiegészítő védelmet megadó, visszavonó, megszüntető vagy annak megújítását megszüntetés, kizárás vagy egyéb indokok alapján elutasító jogerős határozatok hatálya alá tartozó személyek; a megszüntetésről vagy kizárásról hozott határozatokat a megszüntetés vagy kizárás konkrét indokai alapján tovább kell bontani;” [Mód. 54]

"

dd)  A (3) bekezdés a következő ponttal egészül ki:"

„ga) a referencia-időszak alatt a közigazgatási vagy bírósági szervek által hozott, az anyagi befogadási feltételeket csökkentő vagy megvonó, végleges határozatok hatálya alá tartozó személyek, a határozat típusa, a csökkentés vagy megvonás időtartama, és ennek indoka szerinti bontásban.” [Mód. 55]

"

e)  A (3) bekezdés utolsó albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„A b), a c), a d), az e), az f) és a g) pont szerinti statisztikákat kor életkor és nem, az érintett személyek állampolgársága, valamint kíséret nélküli kiskorú érintettsége szerinti bontásban kell megadni. A g) pont szerinti statisztikákat emellett a tartózkodási hely szerinti ország és a menedékjogi határozat típusa szerinti bontásban is meg kell adni. A statisztikáknak egy naptári év referencia-időszakra kell vonatkozniuk, és azokat a referenciaév végét követő három hónapon belül kell eljuttatni a Bizottságnak (Eurostat). Az első referenciaév 2020.” [Mód. 56]

"

ea)  A cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(3a) A tagállamok statisztikákat bocsátanak a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére a jogorvoslati kérelmek időtartamára vonatkozóan, azt a jogorvoslati kérelem benyújtásának időpontjától a kérelemre vonatkozó elsőfokú határozat időpontjáig naptári napokban meghatározva.” [Mód. 57]

"

f)  A (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„d) az átadások száma, amelyekhez a c) és a h) pontban említett határozatok vezetnek;”.

"

g)  A (4) bekezdés a következő f), g) és h) ponttal egészül ki:"

„f) a menedékkérők visszavételére és a róluk való gondoskodásra irányuló felülvizsgálati kérelmek száma;

   g) a rendelkezések, amelyeken az f) pontban említett kérelmek alapulnak;
   h) az f) pontban említett kérelmekre adott válaszként hozott határozatok.”

"

h)  A (4) bekezdés utolsó albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

E statisztikákat kor és nem, az érintett személyek állampolgársága, valamint kíséret nélküli kiskorú érintettsége szerinti bontásban kell megadni. E statisztikáknak egy naptári év hónap időtartamú referencia-időszakra kell vonatkozniuk, és azokat a referenciaév végét követő három hónapon belül kell eljuttatni a Bizottságnak (Eurostat). Az első referenciaév referencia-időszak 2020 januárja.” [Mód. 58]

"

ha)  A cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(4a) Az (1)–(4) bekezdésekben említett statisztikákat a kérelem benyújtásának hónapja szerint kell bontani. [Mód. 59]

"

1a.  Az 5. cikk a következőképpen módosul:

a)  A cím helyébe a következő szöveg lép:"

„Az irreguláris belépés és tartózkodás megelőzésére vonatkozó statisztikák”; [Mód. 60]

"

b)  Az (1) bekezdés a) pontjának helyébe a következő szöveg lép:"

„a) harmadik ország állampolgárának a külső határon a tagállamok területére való belépésének elutasítása, életkor, nem és állampolgárság szerinti bontásban;” [Mód. 61]

"

c)  Az (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„b) harmadik ország állampolgárai, akikről megállapították, hogy a bevándorlásra vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján a tagállam területén szabálytalanul tartózkodnak.”; [Mód. 62]

"

d)  Az (1) bekezdés harmadik albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„A b) pont szerinti statisztikákat életkor, nem, az érintett személyek állampolgársága, valamint az elfogásuk oka és helye szerinti bontásban kell megadni.” [Mód. 63]

"

2.  A 6. cikk a következőképpen módosul:

a)  Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A tagállamok eljuttatják a Bizottságnak (Eurostat) a következőkre vonatkozó statisztikákat:

   -a) a harmadik országbeli állampolgárok által első tartózkodási engedély iránt benyújtott kérelmek száma, állampolgárság, az engedély kérelmezésének oka, életkor és nem szerinti bontásban; [Mód. 64]
   -aa) a harmadik országbeli állampolgárok által első tartózkodási engedély iránt benyújtott, elutasított kérelmek száma, állampolgárság, az engedély kérelmezésének oka, életkor és nem szerinti bontásban; [Mód. 65]
   -ab) a referencia-időszak alatt elutasított, a bevándorlói státusz vagy tartózkodási indok megváltoztatására irányuló kérelmek száma, állampolgárság, az engedély elutasításának oka, életkor és nem szerinti bontásban; [Mód. 66]
   a) harmadik országok állampolgárai számára kiállított tartózkodási engedélyek száma a következő bontásban:
   i. a referencia-időszakban kiállított engedélyek, amelyek révén a személy először kap engedélyt tartózkodásra, állampolgárság, az engedély kiállításának oka, az engedély érvényességének időtartama, kor életkor és nem szerinti bontásban; [Mód. 67]
   ii. a referencia-időszakban kiállított, és a személy bevándorlói jogállásában vagy a tartózkodási okban bekövetkezett változás alkalmával megadott engedélyek állampolgárság, az engedély kiállításának oka, az engedély érvényességének időtartama, kor életkor és nem szerinti bontásban; [Mód. 68]
   iii. a referencia-időszak végén érvényes engedélyek (a vissza nem vont és le nem járt kiállított engedélyek száma) állampolgárság, az engedély kiállításának oka, az engedély érvényességének időtartama, kor életkor és nem szerinti bontásban; [Mód. 69]
   b) a referencia-időszak végén hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal rendelkezők száma állampolgárság, a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum típusa, kor életkor és nem szerinti bontásban. [Mód. 70]

A -a), -aa) és a) pontban előírt statisztikák esetében a családi okokból kiadott engedélyeket az indokok, valamint a harmadik országbeli állampolgár családegyesítőjének jogállása szerint tovább kell bontani.”; [Mód. 71]

"

b)  A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„Az (1) bekezdésben meghatározott statisztikáknak egy naptári év referencia-időszakra kell vonatkozniuk, és azokat a referenciaév végét követő hat hónapon belül kell eljuttatni a Bizottságnak (Eurostat). Az első referenciaév 2020.”

"

3.  A 7. cikk a következőképpen módosul:

-a)  Az (1) bekezdés a) pontjának helyébe a következő szöveg lép:"

„a) harmadik országok azon állampolgárainak számáról, akikről megállapítják, hogy a tagállam területén rendezetlen jogállásúak, és akik a tartózkodásukat szabálytalannak minősítő vagy nyilvánító, a tagállam területének elhagyására vonatkozó kötelezettséget előíró közigazgatási vagy bírósági határozat vagy aktus tárgyát képezik, az érintett személyek állampolgársága, valamint a határozat indokai szerinti bontásban;” [Mód. 72]

"

-aa)  Az (1) bekezdés a következő szövegrésszel egészül ki:"

„aa) az e bekezdés a) pontjában említett harmadik országbeli állampolgárok száma, akikre a referencia-időszak végén a 2008/115/EK irányelv 11. cikkében említett közigazgatási vagy bírósági beléptetési tilalom vagy aktus volt hatályban, az érintett személyek állampolgársága szerinti bontásban;” [Mód. 73]

"

-ab)  Az (1) bekezdés a következő ponttal egészül ki:"

„ab) azon harmadik országbeli állampolgárok száma, akik a referencia-időszak alatt a 2008/115/EK irányelvvel* összhangban az őrizetbe helyezést elrendelő közigazgatási vagy bírósági határozat vagy intézkedés hatálya alatt álltak;” [Mód. 74]

"

-ac)  Az (1) bekezdés a következő ponttal egészül ki:"

„ab) azon harmadik országbeli állampolgárok száma, akik a referencia-időszak alatt a 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel* összhangban az őrizetbe helyezést elrendelő közigazgatási vagy bírósági határozat vagy intézkedés hatálya alatt álltak, az e harmadik országbeli állampolgárok őrizetbe helyezésének hónapja szerinti bontásban;” [Mód. 75]

"

-ad)  Az (1) bekezdés a következő ponttal egészül ki:"

„ad) azon harmadik országbeli állampolgárok száma, akik a referencia-időszak alatt a 2008/115/EK irányelv értelmében az őrizetbe helyezés valamely alternatíváját elrendelő közigazgatási vagy bírósági határozat vagy intézkedés hatálya alatt álltak, az alábbi alternatívatípusok szerinti bontásban:

   i. bejelentkezés;
   ii. pénzügyi garancia letétbe helyezése;
   iii. kijelölt helyen való tartózkodási kötelezettség;
   iv. az őrizet egyéb típusú alternatívája;” [Mód. 76]

"

-ae)  Az (1) bekezdés a következő ponttal egészül ki:"

„ae) azon harmadik országbeli állampolgárok száma, akik a referencia-időszak végén a 2008/115/EK irányelv értelmében az őrizetbe helyezésre alternatívát előíró közigazgatási vagy bírósági határozat vagy intézkedés hatálya alatt álltak, az őrizetbe helyezést elrendelő közigazgatási vagy bírósági határozat hónapja szerinti bontásban és az alábbi alternatívatípusok szerinti további bontásban:

   i. bejelentkezés;
   ii. pénzügyi garancia letétbe helyezése;
   iii. kijelölt helyen való tartózkodási kötelezettség;
   iv. az őrizet egyéb típusú alternatívája;” [Mód. 77]

"

-af)  Az (1) bekezdés a következő ponttal egészül ki:"

„af) azon harmadik országbeli állampolgárok száma, akik esetében a 2008/115/EK irányelv 9. cikkével összhangban a referencia-időszak alatt elhalasztották a kiutasítást, a halasztás oka és az érintett személyek állampolgársága szerinti bontásban;” [Mód. 78]

"

-ag)  Az (1) bekezdés a következő ponttal egészül ki:"

„ag) azon harmadik országbeli állampolgárok száma, akik az őrizetbe helyezést elrendelő közigazgatási vagy bírósági határozat vagy intézkedés hatálya alatt álltak, és akik a referencia-időszak alatt a 2008/115/EK irányelv 15. cikke (2) bekezdésében meghatározott bírósági felülvizsgálati eljárást kezdeményeztek;” [Mód. 79]

"

a)  Az (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„b) harmadik országok azon állampolgárainak számáról, akik az a) pontban említett közigazgatási vagy bírósági határozatot vagy aktust követően ténylegesen elhagyták a tagállam területét, a visszatért személyek állampolgársága, a visszatérés és a kapott segítség típusa, valamint célország szerinti bontásban, és a harmadik országbeli állampolgár származási országába való visszatérések szerinti további bontásban.” [Mód. 80]

"

aa)  Az (1) bekezdés a következő ponttal egészül ki:"

„ba) harmadik országok azon állampolgárainak számáról, akik közigazgatási vagy bírósági határozatot vagy intézkedést követően elhagyták a tagállam területét, a határozat vagy intézkedés alábbi típusai szerinti bontásban:

   i. hivatalos uniós visszafogadási megállapodással összhangban;
   ii. nem hivatalos uniós visszafogadási mechanizmussal összhangban;
   iii. nemzeti visszafogadási megállapodással összhangban;

E statisztikákat a célország és az érintett személyek állampolgársága szerint tovább kell bontani.” [Mód. 81]

"

b)  A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott statisztikákat az érintett személy életkora és neme, valamint a kísérő nélküli kiskorúak szerint kell lebontani. A statisztikáknak három naptári hónap referencia-időszakra kell vonatkozniuk, és azokat a referencia-időszak végét követő két hónapon héten belül kell eljuttatni a Bizottságnak (Eurostat). Az első referencia-időszak 2020 januárjától márciusáig tart.” [Mód. 82]

"

4.  A 8. cikket el kell hagyni.

(4a)  A 9. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) A tagállamoknak jelentést kell készíteniük a Bizottság (Eurostat) számára a felhasznált adatforrásokról, a források kiválasztásának indokairól és a kiválasztott adatforrásoknak a statisztikák minőségére gyakorolt hatásáról, a személyes adatok védelmére használt mechanizmusokról, valamint az alkalmazott becslési módszerekről, és folyamatosan tájékoztatniuk kell a Bizottságot (Eurostat) az ezekben bekövetkező változásokról.” [Mód. 83]

"

4b.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:"

„9a. cikk

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa a 2. cikk (1) bekezdésében foglalt fogalommeghatározásokat.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek az alábbiak révén való módosítása céljából:

   a) a születési hely csoportjai, a korábbi és a következő tartózkodási hely csoportjai, valamint az állampolgárság csoportjai kategóriáinak meghatározása a 3. cikk (1) bekezdésében előírtak szerint;
   b) az tartózkodási engedélyek kiállítási okai kategóriáinak meghatározása a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint;
   c) további bontások meghatározása;
   d) a pontossági és a minőségi előírásokra vonatkozó szabályok meghatározása.” [Mód. 84]

"

5.  A 10. cikk a következőképpen módosul:

a)  Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 4., az 5., a 6. és a 7. cikkel összefüggő bontások meghatározása, valamint a 9. cikkel összefüggésben az adattovábbítás megfelelő formáit meghatározó szabályok megállapítása céljából végrehajtási jogi aktusokat fogadjonfogad el.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 11. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. [Mód. 85]

"

b)  A (2) bekezdést bekezdés d) pontját el kell hagyni. [Mód. 86]

5a.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:"

„10a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)  A Bizottságnak a 9a. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/től kezdődő hatállyal.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 9a. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)  A 9a. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.” [Mód. 87]

"

5b.  A 11. cikk a következőképpen módosul:

a)  A cím helyébe a következő szöveg lép:"

„Bizottsági eljárás” [Mód. 88]

"

b)  Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A Bizottság munkáját a 223/2009/EK rendelettel létrehozott európai statisztikai rendszer bizottsága segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.” [Mód. 89]

"

c)  A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) Amikor e bekezdésre történik hivatkozás, a 182/2011/EU rendelet 5. és 7. 10. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8.11. cikke rendelkezéseire.” [Mód. 90]

"

d)  A (3) bekezdést el kell hagyni. [Mód. 91]

2. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A 862/2007/EK rendelet 4. cikkének (1) és (2) bekezdését, valamint 7. cikke (1) bekezdésének b) pontját és (2) bekezdését 2020. március 1-jétől kell alkalmazni.

A 862/2007/EK rendelet 4. cikkének (3) és (4) bekezdését, valamint 6. cikkének (1) és (3) bekezdését 2020. július 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) Az Európai Parlament 2019. április 16-i álláspontja.
(2)Az Európai Parlament és a Tanács 862/2007/EK rendelete (2007. július 11.) a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról, valamint a külföldi állampolgárságú munkavállalókra vonatkozó statisztikák összeállításáról szóló 311/76/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 199., 2007.7.31., 23. o.).
(3)Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 516/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap létrehozásáról, a 2008/381/EK tanácsi határozat módosításáról, valamint az 573/2007/EK és az 575/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozatok és a 2007/435/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 150., 2014.5.20., 168. o.).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
(6)Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(7) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.
(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/95/EU irányelve (2011. december 13.) a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról (HL L 337., 2011.12.20., 9. o.).
(9) Az Európai Parlament és a Tanács 604/2013/EU rendelete (2013. június 26.) egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (HL L 180., 2013.6.29., 31. o.).
(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/399 rendelete (2016. március 9.) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határellenőrzési kódex) (HL L 77., 2016.3.23., 1. o.).
(11) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/115/EK irányelve (2008. december 16.) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról (HL L 348., 2008.12.24., 98. o.).
(12) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/32/EU irányelve (2013. június 26.) a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról (HL L 180., 2013.6.29., 60. o.).
(13) Az Európai Parlament és a Tanács 603/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség létrehozásáról szóló 1077/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 180., 2013.6.29., 1. o.).
(14) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/33/EU irányelve (2013. június 26.) a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 180., 2013.6.29., 96. o.).


Az EU csatlakozása az eredetmegjelölésekről és a földrajzi jelzésekről szóló Lisszaboni Megállapodás genfi szövegéhez ***
PDF 119kWORD 42k
Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Uniónak az eredetmegjelölésekről és a földrajzi jelzésekről szóló Lisszaboni Megállapodás genfi szövegéhez történő csatlakozásáról szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről (06929/2019 – C8-0133/2019 – 2018/0214(NLE))
P8_TA(2019)0360A8-0187/2019

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (06929/2019),

–  tekintettel az eredetmegjelölésekről és a földrajzi jelzésekről szóló Lisszaboni Megállapodás genfi szövegére, amelyet 2015. május 20-án írtak alá (11510/2018),

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. cikkével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének a) pontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0133/2019),

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (1) és (4) bekezdésére és 108. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság ajánlására, valamint a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményeire (A8-0187/2019),

1.  egyetért az Uniónak a szöveghez történő csatlakozásával;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.


Az Uniónak az eredetmegjelölésekről és a földrajzi jelzésekről szóló Lisszaboni Megállapodás genfi szövegéhez történő csatlakozását követő fellépése ***I
PDF 140kWORD 47k
Állásfoglalás
Szöveg
Függelék
Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az Uniónak az eredetmegjelölésekről és a földrajzi jelzésekről szóló Lisszaboni Megállapodás genfi szövegéhez történő csatlakozását követő fellépéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0365 – C8-0383/2018 – 2018/0189(COD))
P8_TA(2019)0361A8-0036/2019

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0365),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 207. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0383/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. december 12-i véleményére(1),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. március 20-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére, valamint a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményeire (A8-0036/2019),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  tudomásul veszi a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt három nyilatkozatát, amelyek közül az elsőt és a másodikat a végleges jogi aktussal együtt teszik közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjának L sorozatában;

3.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 16-án került elfogadásra az Uniónak a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéhez történő csatlakozását követő fellépéséről szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/1753 rendelettel.)

MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

A Bizottság nyilatkozata a földrajzi jelzések uniós oltalmának nem mezőgazdasági termékekre való esetleges kiterjesztéséről

A Bizottság tudomásul veszi az Európai Parlament 2015. október 6-i állásfoglalását a földrajzi jelzések európai uniós oltalmának nem mezőgazdasági termékekre való esetleges kiterjesztéséről.

A Bizottság 2018 novemberében – egy 2013. évi tanulmány kiegészítéseként – megbízást adott egy tanulmány elkészítésére, hogy további gazdasági és jogi bizonyítékokat szerezzen a nem mezőgazdasági termékekre vonatkozó földrajzi jelzések egységes piacon belüli oltalmáról, valamint hogy további adatokat gyűjtsön a versenyképességről, a tisztességtelen versenyről, a hamisításról, a fogyasztói véleményekről, a költségekről és előnyökről, valamint arról, hogy a nem mezőgazdasági termékekre vonatkozó földrajzi jelzések oltalma területén létező modellek mennyire hatékonyak az arányosság elvének fényében.

A minőségi jogalkotás elveivel összhangban és a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban meghatározott kötelezettségvállalásoknak megfelelően a Bizottság elemezni fogja a tanulmányt, valamint az Uniónak a Genfi Szöveg szerződő feleként való részvételéről szóló jelentést – az Uniónak az eredetmegjelölésekről és a földrajzi jelzésekről szóló Lisszaboni Megállapodás genfi szövegéhez történő csatlakozását követő fellépéséről szóló rendelet nyomonkövetéséről és felülvizsgálatáról szóló cikkben foglaltak szerint –, valamint mérlegelni fogja a lehetséges további lépéseket.

A Bizottság nyilatkozata a rendelet 9a. cikkének (3) bekezdésében meghatározott eljárásról

A Bizottság megjegyzi, hogy jóllehet a rendelet 9a. cikkének (3) bekezdésében meghatározott eljárás az Unió kizárólagos hatáskörére tekintettel jogi szükségszerűség, a jelenlegi uniós vívmányokkal összefüggésben a Bizottság csak kivételes és kellően indokolt esetben lépne fel. A tagállamokkal folytatott konzultációk során a Bizottság mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a kedvezőtlen vélemény kibocsátásának elkerülése érdekében az aggályokat a tagállamokkal közösen oszlassa el. A Bizottság kijelenti, hogy az esetleges kedvezőtlen véleményről az érintett tagállam írásbeli értesítést kapna, amely értesítés az EUMSZ 296. cikke értelmében tartalmazná annak indokolását. A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a kedvezőtlen vélemény nem zárná ki az ugyanazon eredet megjelölésre vonatkozó újabb kérelem benyújtásának lehetőségét, amennyiben a kedvezőtlen vélemény indokait megfelelően kezelték vagy azok már nem állnak fenn.

A Bizottság nyilatkozata A Tanács határozata az Európai Uniónak az eredetmegjelölésekről és a földrajzi jelzésekről szóló Lisszaboni Megállapodás genfi szövegéhez történő csatlakozásáról

A Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy az Unió kizárólagos külső hatáskörrel rendelkezik a földrajzi árujelzők tekintetében, és saját jogon csatlakozik a Lisszaboni Megállapodás genfi szövegéhez. Ez az Európai Bíróság C-389/15. számú, Bizottság kontra Tanács ügyben 2017. október 25-én hozott ítéletéből következik. Tekintettel az EU kizárólagos külső hatáskörére, a tagállamok saját jogon nem válhatnak a Genfi Szöveg tagjává, valamint nem részesíthetik ők maguk oltalomban a lisszaboni rendszer harmadik országbeli tagjai által újonnan bejegyzett földrajzi árujelzőket. A Bizottság szem előtt tartja azokat a rendkívüli körülményeket, hogy hét tagállam régóta részes fele a lisszaboni megállapodásnak, hogy kiterjedt, annak keretében bejegyzett szellemi tulajdonnal rendelkeznek, valamint hogy zökkenőmentes átmenetre van szükség, ezért kivételesen kész lett volna elfogadni, hogy ebben a konkrét esetben BG, CZ, SK, FR, HU, IT és PT engedélyt kaphasson arra, hogy az EU érdekében csatlakozzon a Genfi Szöveghez.

A Bizottság határozottan elutasítja, hogy a Tanács továbbra is ragaszkodik ahhoz a lehetőséghez, hogy valamennyi uniós tagállam – amennyiben úgy kívánja – az Unióval párhuzamosan megerősíthesse a Genfi Szöveget vagy csatlakozhasson ahhoz, amelyet a Tanács szerint a Genfi Szöveg 22. cikke (4) bekezdése b) pontjának ii. alpontjával összefüggésben az Unió szavazati jogának rendezése indokol, nem pedig az említett rendkívüli körülmények.

Ezenkívül a Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy mivel az Unió a mezőgazdasági földrajzi árujelzők tekintetében gyakorolja belső hatáskörét, az uniós tagállamok nem rendelkezhetnek a mezőgazdasági árujelzők számára oltalmat biztosító saját nemzeti rendszerekkel.

Ezért a Bizottság fenntartja minden jogát, többek között a Tanács határozatával szembeni jogorvoslati lehetőségek igénybevételének jogát, és mindenképpen úgy tekinti, hogy ez az eset nem teremthet precedenst semmilyen meglévő vagy jövőbeli nemzetközi/WIPO-megállapodás tekintetében, különösen, de nem kizárólag abban az esetben, amikor az EU kizárólagos hatáskörében már maga megerősített egy adott nemzetközi megállapodást.

(1) HL C 110., 2019.3.22., 55. o.


EU–Fülöp-szigetek-megállapodás a légi közlekedési szolgáltatások bizonyos kérdéseiről ***
PDF 119kWORD 42k
Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió és a Fülöp-szigeteki Köztársaság kormánya közötti, a légi közlekedési szolgáltatások bizonyos kérdéseiről szóló megállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről (15056/2018 – C8-0051/2019 – 2016/0156(NLE))
P8_TA(2019)0362A8-0191/2019

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (15056/2018),

–  tekintettel az Európai Unió és a Fülöp-szigeteki Köztársaság kormánya közötti, a légi közlekedési szolgáltatások bizonyos kérdéseiről szóló megállapodás tervezetére(1);

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 100. cikkének (2) bekezdésével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének a) pontjával összhangban a Tanács által előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8‑0051/2019),

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (1) és (4) bekezdésére és 108. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság ajánlására (A8-0191/2019),

1.  egyetért a megállapodás megkötésével;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok és a Fülöp-szigeteki Köztársaság kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 322., 2018.12.18., 3. o.


Nemzetközi megállapodás az olívaolajról és az étkezési olajbogyóról ***
PDF 119kWORD 42k
Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az olívaolajról és az étkezési olajbogyóról szóló 2015. évi nemzetközi megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről (06781/2019 – C8-0134/2019 – 2017/0107(NLE))
P8_TA(2019)0363A8-0186/2019

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (06781/2019),

–  tekintettel az olívaolajról és az étkezési olajbogyóról szóló 2015. évi nemzetközi megállapodás tervezetére (11178/2016),

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. cikkének (4) bekezdésével, 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának v. alpontjával, továbbá 218. cikkének (7) bekezdésével összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0134/2019),

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (1) és (4) bekezdésére, valamint 108. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság ajánlására és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményére (A8-0186/2019),

1.  egyetért a megállapodás megkötésével;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.


A Számvevőszék egy tagjának kinevezése – Viorel Ștefan
PDF 118kWORD 42k
Az Európai Parlament 2019. április 16-i határozata Viorel Ştefan a Számvevőszék tagjává történő kinevezéséről (C8-0049/2019 – 2019/0802(NLE))
P8_TA(2019)0364A8-0194/2019

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (2) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0049/2019),

–  tekintettel eljárási szabályzata 121. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0194/2019),

A.  mivel a Tanács 2019. február 14-i levelével konzultált az Európai Parlamenttel Viorel Ştefan a Számvevőszék tagjává történő kinevezéséről;

B.  mivel a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága értékelte – különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételek szempontjából – a javasolt jelölt képességeit;

C.  mivel 2019. április 8-i ülésén a Költségvetési Ellenőrző Bizottság meghallgatta a Tanács számvevőszéki tagjelöltjét;

1.  kedvezőtlenül véleményezi a Tanács Viorel Stefan számvevőszéki taggá történő kinevezésére irányuló javaslatát;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és tájékoztatás céljából a Számvevőszéknek, valamint az Európai Unió többi intézményének és a tagállamok ellenőrző szerveinek.


A Számvevőszék egy tagjának kinevezése – Ivana Maletić
PDF 117kWORD 42k
Az Európai Parlament 2019. április 16-i határozata Ivana Maletić a Számvevőszék tagjává történő kinevezéséről (C8-0116/2019 – 2019/0803(NLE))
P8_TA(2019)0365A8-0195/2019

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (2) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0116/2019),

–  tekintettel eljárási szabályzata 121. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0195/2019),

A.  mivel a Tanács 2019. március 5-i levelével konzultált az Európai Parlamenttel Ivana Maletić a Számvevőszék tagjává történő kinevezéséről;

B.  mivel a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága értékelte – különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételek szempontjából – a javasolt jelölt képességeit;

C.  mivel 2019. április 8-i ülésén a Költségvetési Ellenőrző Bizottság meghallgatta a Tanács számvevőszéki tagjelöltjét;

1.  kedvezően véleményezi a Tanács Ivana Maletić számvevőszéki taggá történő kinevezésére irányuló javaslatát;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és tájékoztatás céljából a Számvevőszéknek, valamint az Európai Unió többi intézményének és a tagállamok ellenőrző intézményeinek.


Az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelme ***I
PDF 132kWORD 53k
Állásfoglalás
Szöveg
Függelék
Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2018)0218 – C8-0159/2018 – 2018/0106(COD))
P8_TA(2019)0366A8-0398/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0218),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 16., 33., 43. 50. cikkére, 53. cikkének (1) bekezdésére, 62., 91., 100., 103., 109., 114., 168., 169., 192., 207. cikkére és 325. cikkének (4) bekezdésére, valamint az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 31. cikkére, amelynek megfelelően a Bizottság benyújtotta a javaslatot a Parlamentnek (C8-0159/2018),

–  tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményeire,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére, valamint 16. cikkére, 43. cikkének (2) bekezdésére, 50. cikkére, 53. cikkének (1) bekezdésére, 91., 100. és 114. cikkére, 168. cikkének (4) bekezdésére, 169. cikkére, 192. cikkének (1) bekezdésére és 325. cikkének (4) bekezdésére, valamint az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 31. cikkére,

–  tekintettel a svéd parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján előterjesztett indokolt véleményre, amely szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az Európai Számvevőszék 2018. szeptember 26-i véleményére(1),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 18-i véleményére(2),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. március 15-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. és 39. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére és a Gazdasági és Monetáris Bizottság, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság és az Alkotmányügyi Bizottság véleményére (A8-0398/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  tudomásul veszi a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatát;

3.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 16-án került elfogadásra az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/1937 irányelvvel.)

MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

A Bizottság nyilatkozata az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló irányelvről

Az irányelv 27. cikke szerinti felülvizsgálat idején a Bizottság mérlegelni fogja, hogy javasolja-e az irányelv hatályának kiterjesztését az EUMSZ 153. és 157. cikkén alapuló bizonyos jogi aktusokra, miután adott esetben az EUMSZ 154. cikkével összhangban konzultált a szociális partnerekkel.

(1) HL C 405., 2018.11.9., 1. o.
(2) HL C 62., 2019.2.15., 155. o.


Kollektív befektetési vállalkozások határokon átnyúló forgalmazása (irányelv) ***I
PDF 129kWORD 45k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kollektív befektetési alapok határokon átnyúló forgalmazása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2018)0092 – C8-0111/2018 – 2018/0041(COD))
P8_TA(2019)0367A8-0430/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0092),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 53. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0111/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. július 11-i véleményére(1),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. február 27-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0430/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 16-án került elfogadásra a 2009/65/EK és a 2011/61/EU irányelvnek a kollektív befektetési vállalkozások határokon átnyúló forgalmazása tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/1160 irányelvvel.)

(1) HL C 367., 2018.10.10., 50. o.


Kollektív befektetési vállalkozások határokon átnyúló forgalmazása (rendelet) ***I
PDF 129kWORD 46k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása a kollektív befektetési alapok határokon átnyúló forgalmazásának megkönnyítéséről, valamint a 345/2013/EU és a 346/2013/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0110 – C8-0110/2018 – 2018/0045(COD))
P8_TA(2019)0368A8-0431/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0110),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0110/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. július 11-i véleményére(1),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. február 27-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0431/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 16-án került elfogadásra a kollektív befektetési vállalkozások határokon átnyúló forgalmazásának megkönnyítéséről, valamint a 345/2013/EU, a 346/2013/EU és az 1286/2014/EU rendelet módosításáról szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/1156 rendelettel.)

(1) HL C 367., 2018.10.10., 50. o.


Tőkekövetelmények (rendelet) ***I
PDF 137kWORD 60k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az 575/2013/EU rendeletnek a tőkeáttételi mutató, a nettó stabil forrásellátottsági ráta, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelmények, a partnerkockázat, a piaci kockázat, a központi szerződő felekkel szembeni kitettségek, a kollektív befektetési formákkal szembeni kitettségek, a nagykockázat-vállalások és az adatszolgáltatási és nyilvánosságra hozatali követelmények tekintetében történő módosításáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2016)0850 – C8-0480/2016 – 2016/0360A(COD))
P8_TA(2019)0369A8-0242/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0850),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0480/2016),

—  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a svéd parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokolt véleményre, amely szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az Európai Központi Bank 2017. november 8-i véleményére(1),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. március 30-i véleményére(2),

–  tekintettel az Elnökök Értekezlete 2017. május 18-i határozatára, amely engedélyezi a Gazdasági és Monetáris Bizottság számára, hogy felossza a fent említett bizottsági javaslatot és két különálló jogalkotási jelentést készítsen róla,

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. február 15-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0242/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 16-án került elfogadásra az 575/2013/EU rendeletnek a tőkeáttételi mutató, a nettó stabil forrásellátottsági ráta, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelmények, a partnerkockázat, a piaci kockázat, a központi szerződő felekkel szembeni kitettségek, a kollektív befektetési formákkal szembeni kitettségek, a nagykockázat-vállalások és az adatszolgáltatási és nyilvánosságra hozatali követelmények tekintetében történő módosításáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/876 rendelettel.)

(1) HL C 34., 2018.1.31., 5. o.
(2) HL C 209., 2017.6.30., 36. o.


Tőkekövetelmények (irányelv) ***I
PDF 130kWORD 56k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása a 2013/36/EU irányelvnek a mentesített szervezetek, a pénzügyi holding társaságok, a vegyes pénzügyi holding társaságok, a javadalmazás, a felügyeleti intézkedések és hatáskörök, valamint a tőkemegőrzési intézkedések tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2016)0854 – C8-0474/2016 – 2016/0364(COD))
P8_TA(2019)0370A8-0243/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0854),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 53. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0474/2016),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a svéd parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokolt véleményre, amely szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az Európai Központi Bank 2017. november 8-i véleményére(1),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. március 30-i véleményére(2),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. február 15-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0243/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 16-án került elfogadásra a 2013/36/EU irányelvnek a mentesített szervezetek, a pénzügyi holding társaságok, a vegyes pénzügyi holding társaságok, a javadalmazás, a felügyeleti intézkedések és hatáskörök, valamint a tőkefenntartási intézkedések tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/878 irányelvvel.)

(1) HL C 34., 2018.1.31., 5. o.
(2) HL C 209., 2017.6.30., 36. o.


A hitelintézetek és befektetési vállalkozások veszteségviselő és feltőkésítési képessége (rendelet) ***I
PDF 130kWORD 54k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása a 806/2014/EU rendeletnek a hitelintézetek és befektetési vállalkozások veszteségviselő és feltőkésítési képessége tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2016)0851 – C8-0478/2016 – 2016/0361(COD))
P8_TA(2019)0371A8-0216/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0851),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0478/2016),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Központi Bank 2017. november 8-i véleményére(1),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. március 30-i véleményére(2),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. február 15-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0216/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 16-án került elfogadásra a 806/2014/EU rendeletnek a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások veszteségviselő és feltőkésítési képessége tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/877 rendelettel.)

(1) HL C 34., 2018.1.31., 17. o.
(2) HL C 209., 2017.6.30., 36. o.


A hitelintézetek és befektetési vállalkozások veszteségviselő és feltőkésítési képessége (irányelv) ***I
PDF 130kWORD 53k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása a hitelintézetek és befektetési vállalkozások veszteségviselő és feltőkésítési képessége tekintetében a 2014/59/EU irányelv módosításáról, valamint a 98/26/EK irányelv, a 2002/47/EK irányelv, a 2012/30/EU irányelv, a 2011/35/EU irányelv, a 2005/56/EK irányelv, a 2004/25/EK irányelv és a 2007/36/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2016)0852 – C8-0481/2016 – 2016/0362(COD))
P8_TA(2019)0372A8-0218/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0852),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0481/2016),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Központi Bank 2017. november 8-i véleményére(1),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. március 30-i véleményére(2),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. február 15-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0218/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 16-án került elfogadásra a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások veszteségviselő és feltőkésítési képessége tekintetében a 2014/59/EU irányelv, valamint a 98/26/EK irányelv módosításáról szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/879 irányelvvel.)

(1) HL C 34., 2018.1.31., 17. o.
(2) HL C 209., 2017.6.30., 36. o.


Államkötvény-fedezetű értékpapírok ***I
PDF 238kWORD 74k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az államkötvény-fedezetű értékpapírokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0339 – C8-0206/2018 – 2018/0171(COD))
P8_TA(2019)0373A8-0180/2019

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0339),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0206/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  az Európai Központi Bankkal folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 17-i véleményére(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0180/2019),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 16-án került elfogadásra az államkötvény-fedezetű értékpapírokról szóló (EU) …/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P8_TC1-COD(2018)0171


(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére(2),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(3),

rendes jogalkotási eljárás keretében(4),

mivel:

(1)  Az államkötvény-fedezetű értékpapírok esetleg megoldással szolgálhatnak egyes olyan sebezhetőségekre, amelyeket a 2007 és 2008 közötti pénzügyi válság tett nyilvánvalóvá vagy eredményezett. Konkrétabban az államkötvény-fedezetű értékpapírok alkalmasak lehetnek arra, hogy segítsenek a bankoknak és az egyéb pénzügyi intézményeknek az állampapír-kitettségük fokozottabb diverzifikálásában, a bank és az állam közötti kötődés további gyengítésében és az alacsony kockázatú euróban denominált eszközök rendelkezésre állásának fokozásában, megkönnyítve a monetáris politika végrehajtását. Emellett az államkötvény-fedezetű értékpapírok vonzóbbá tehetnék a nemzetközi befektetők számára a kisméretű és kevésbé likvid nemzeti piacokon kibocsátott kötvényeket, ami jótékony hatást fejtene ki a magánszektorbeli kockázatok megosztására és csökkentésére, valamint elősegítené a kockázatok pénzügyi szolgáltatók közötti eredményesebb megosztását.

(2)  A meglévő jogi keretben az államkötvény-fedezetű értékpapírokat értékpapírosításként kezelnék, következésképpen a mögöttes portfóliót alkotó euróövezeti államkötvényekhez képest többletterhek és kiegészítő levonások vonatkoznának rájuk. Ezek a többletterhek és levonások akadályoznák az államkötvény-fedezetű értékpapírok magánszektor általi létrehozását és használatát, annak ellenére, hogy az államkötvény-fedezetű értékpapírok a más típusú értékpapírosításhoz kapcsolódó kockázatokhoz képest kevesebb kockázatot hordoznak magukban.▐ Mindazonáltal megmaradnak bizonyos kockázatok, mint a kötvénytartás kockázatai vagy a különleges célú gazdasági egység személyzete által tanúsított csalárd magatartás. Ezért a termék piaci kialakulásának lehetővé tétele érdekében az államkötvény-fedezetű értékpapírokra olyan keretszabályozásnak kell vonatkoznia, amely megfelelőbben figyelembe veszi az ilyen értékpapírok▐ sajátosságait és jellemzőit.▐

(2a)  Értékpapírosításként az államkötvény-fedezetű értékpapírok a különleges célú gazdasági egységhez kapcsolódó specifikus termékkockázatoknak vannak kitéve, amely az államkötvény-fedezetű értékpapírok kibocsátása céljából létrehozott, jogilag elkülönült, önálló szervezet. A bankok és az állam közötti kötődés csökkentésében kulcsfontosságú szerepet fog játszani a bankrendszeren kívüli első veszteségviselő ügyletrészsorozat. Ennélfogva az államkötvény-fedezetű értékpapírok alapjául szolgáló eszközökre vonatkozó kedvezményes szabályozási kezelést ki kell terjeszteni az államkötvény-fedezetű értékpapíroknak a bankok birtokában lévő előbbre sorolt ügyletrészsorozataira is.

(3)  Az államkötvény-fedezetű értékpapírok piacvezérelt fejlődésének lehetővé tétele a pénzügyi stabilitást veszélyeztető kockázatok csökkentésére és a bankunió megvalósítására irányuló bizottsági erőfeszítések részét képezi. Az államkötvény-fedezetű értékpapírok elősegíthetik a portfóliók további diverzifikációját a bankszektoron belül, miközben a határokon átnyúló ügyletekben való használatra, csakúgy mint az eurórendszer központi bankjainak és központi szerződő felei bankjainak tevékenységei számára különösen alkalmas magas minőségű biztosítékok új forrását hozzák létre. Emellett az államkötvény-fedezetű értékpapírok lehetővé tételével a határokon átnyúló befektetésekre és a magán kockázatmegosztásra alkalmas több instrumentum állhatna rendelkezésre, ami hozzájárulna a Bizottság azon erőfeszítéseihez, hogy kiteljesítse a bankuniót, és a tőkepiaci unió keretében még inkább elmélyítse és integrálja az európai tőkepiacokat.

(4)  Az államkötvény-fedezetű értékpapírok nem okozzák a kockázatok és a veszteségek tagállamok közötti semmilyen kölcsönösségét, mert a tagállamok nem fognak kölcsönös garanciát vállalni az államkötvény-fedezetű értékpapírok alapját képező államkötvény-portfólión belüli kötelezettségeiket illetően. Emellett az államkötvény-fedezetű értékpapírok kialakulásának lehetővé tétele nem okozza az állampapír-kitettségekre vonatkozó jelenlegi szabályozás megváltozását.

(5)  A bankunión és a belső piacon belüli földrajzi kockázatmegosztásra irányuló célkitűzés eléréséhez az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfóliójának azon tagállamok államkötvényeiből kell állnia, amelyek fizetőeszköze az euró. Az árfolyamkockázatok elkerülése érdekében az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfólióját csak olyan euróban denominált államkötvények alkothatják, amelyeket olyan tagállamok bocsátanak ki, amelyek fizetőeszköze az euró. Annak biztosítása érdekében, hogy az egyes euróövezeti tagállamok államkötvényei az egyes tagállamok euróövezeti stabilitásban betöltött jelentőségével arányosan járuljanak hozzá az államkötvény-fedezetű értékpapírok létrehozásához, az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfóliójában a nemzeti államkötvények olyan relatív súlyt kell képviseljenek, ami nagyon közel áll ahhoz a százalékos részesedéshez, amellyel az adott tagállam nemzeti központi bankja az Európai Központi Bank tőkejegyzési kulcsában rendelkezik.

(6)  Egy magas minőségű és alacsony kockázatú eszköz biztosítása, és ezzel egyidejűleg a befektetők különböző kockázatvállalási hajlandóságának figyelembevétele érdekében az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátásoknak egy előbbre sorolt ügyletrészsorozatból és egy vagy több alárendelt ügyletrészsorozatból kell állniuk. Az előbbre sorolt ügyletrészsorozatnak, ami az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás névértékének hetven százalékát teszi ki, az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás várható veszteségi rátáját a legbiztonságosabb euróövezeti államkötvények veszteségi rátájának szintjén kell tartania, az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfólióját alkotó államkötvényekkel kapcsolatos kockázatok és korrelációk figyelembevételével. Az alárendelt ügyletrészsorozatoknak védelmet kell nyújtaniuk az előbbre sorolt ügyletrészsorozat számára. ▌Ugyanakkor a leginkább alárendelt ügyletrészsorozathoz (amely minden egyéb ügyletrészsorozat előtt viseli a veszteségeket) kapcsolódó kockázat korlátozása érdekében a rosszabb minősítésű ügyletrészsorozat névértékének legalább a teljes államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás forgalomban lévő névértékének öt százalékát kell kitennie. A termék különleges összetettségére tekintettel a fogyasztók általi vásárlást csak az előbbre sorolt ügyletrészsorozatok esetében szabad figyelembe venni, a leginkább alárendelt ügyletrészsorozatok esetében azonban nem.

(7)  Az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátások integritásának biztosítása, valamint a mögöttes államkötvény-portfólió birtoklásával és kezelésével kapcsolatos kockázatok lehető legnagyobb mértékű korlátozása érdekében a mögöttes államkötvények futamidejének szorosan igazodnia kell az államkötvény-fedezetű értékpapírok futamidejéhez, továbbá a mögöttes államkötvény-portfólió összetételét az államkötvény-fedezetű értékpapírok teljes élettartamára meg kell határozni.

(8)  Az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfóliójának szabványosított összetétele megnehezítené vagy ellehetetlenítené az államkötvény-fedezetű értékpapírok kibocsátását azokban az esetekben, amikor egy vagy több tagállam államkötvényei nem érhetők el a piacon. Ebből az okból kifolyólag lehetővé kell tenni az egyes tagállamok államkötvényeinek kizárását az államkötvény-fedezetű értékpapírok jövőbeli kibocsátásaiból, amennyiben és ameddig az államkötvények adott tagállam általi kibocsátását jelentős mértékben korlátozza az államadósság iránti alacsony igény vagy a korlátozott piacra jutás.

(9)  Az államkötvény-fedezetű értékpapírok megfelelő egyneműségének biztosítása érdekében egy adott tagállam államkötvényeinek mögöttes államkötvény-portfólióból való kizárására és ismételt felvételére csak a Bizottság határozata után kerülhet sor, biztosítva ezzel, hogy az egyidejűleg kibocsátott államkötvény-fedezetű értékpapírok alapját ugyanaz a mögöttes államkötvény-portfólió képezze. Az államkötvény-fedezetű értékpapírok új termékek, és a piaci kibocsátásuk folytonosságát biztosítandó indokolt egy gyors döntéshozatali mechanizmus bevezetése az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfóliójának kiigazítására, amennyiben megszűnne valamely tagállam piacra jutása. Emellett az elemzők és az érdekelt felek aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy azok kedvezőtlen hatással lehetnek a mögöttes államkötvények piacainak likviditására, ezeket pedig komolyan kell venni. Ennek érdekében e rendelet az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(5) által létrehozott európai felügyeleti hatóságra (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) (ESMA) bízza azt a feladatot, hogy figyelemmel kísérje az államkötvény-fedezetű értékpapírok és a mögöttes államkötvények piacait a zavar jelei után kutatva.

(9a)  Az ESMA megfigyelései és jelentései alapján a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy egyértelműen meghatározza a „piaci likviditás” fogalmát és kiszámításának módszerét, illetve hogy megállapítsa azon kritériumokat, amelyek alapján az ESMA e rendelet alkalmazásában értékeli, hogy valamely tagállam elveszítette-e a piaci hozzáférését. Az EUMSZ 290. cikkének megfelelően a Bizottságot fel kell jogosítani felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(10)  Az egyes államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátások előbbre rendelt ügyletrészsorozatának rögzített mérete az államkötvény-fedezetű értékpapírok jövőbeli kibocsátására vonatkozóan csökkenthető, amikor a tagállami vagy uniós állampapírpiacok működését súlyosan zavaró kedvezőtlen piaci fejlemények az előbbre sorolt ügyletrészsorozat magas hitelminőségének és alacsony kockázatának fenntartása érdekében kisebb méretet tesznek szükségessé. Ezeknek a kedvezőtlen piaci fejleményeknek a megszűnését követően a jövőbeli államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátások vonatkozásában az előbbre sorolt ügyletrészsorozat méretét vissza kell állítani az eredeti hetven százalékos értékre. ▌

(11)  A befektetőket lehetőség szerint védelemben kell részesíteni az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfóliójának összeállítása céljából államkötvényeket vásároló intézmény (az „eredeti vásárló”) fizetésképtelenségével kapcsolatos kockázatokkal szemben. Ebből az okból az államkötvény-fedezetű értékpapírok kibocsátását csak olyan különleges célú gazdasági egységek számára kell engedélyezni, amelyek kizárólag az ilyen értékpapírok kibocsátásával és kezelésével foglalkoznak, és nem folytatnak a hitelnyújtáshoz hasonló semmilyen más tevékenységet. Ugyanezen okból a különleges célú gazdasági egységekre szigorú eszköz-elkülönítési követelményeknek kell vonatkozniuk.

(12)  A mögöttes portfólióhoz kapcsolódó adósságszolgálatból származó bevételek beérkezése és az államkötvény-fedezetű értékpapírokba fektető szereplők kifizetése közötti időszakban jelentkező korlátozott lejárati eltérések kezelése érdekében elő kell írni, hogy a különleges célú gazdasági egységek az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes államkötvény-portfóliójához kapcsolódó adósságszolgálatból származó bevételeket csak pénzeszközökbe, illetve alacsony piaci és hitelkockázatú, nagymértékben likvid pénzügyi instrumentumokba fektetheti.

(12a)  A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a különleges célú gazdasági egység birtokában lévő államkötvény-állományok ugyanolyan kezelésben részesüljenek, mint ugyanezen államkötvény egyéb állományai vagy az azonos feltételekkel kibocsátott más államkötvény-állományok.

(13)  ▌Csak azokra a termékekre vonatkozhat az e rendeletben meghatározott szabályozás, amelyek eleget tesznek a mögöttes portfólió összetételére és futamidejére, ▌az előbbre rendelt és az alárendelt ügyletrészsorozatok méretére vonatkozóan az e rendelet által előírt követelményeknek, valamint amelyek kibocsátása megfelel a felügyeleti szabályozásnak.

(14)  Az ESMA általi tanúsítás rendszerének biztosítania kell, hogy az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátások eleget tegyenek az e rendeletben meghatározott követelményeknek. Ezért az ESMA-nak listát kell vezetnie a tanúsított államkötvény-fedezetű értékpapírokról, lehetővé téve ezzel a befektetők számára annak ellenőrzését, hogy az államkötvény-fedezetű értékpapírként eladásra kínált termék valóban ilyen értékpapír-e. Ugyanezen okból az ESMA-nak jeleznie kell a listában, hogy az államkötvény-fedezetű értékpapírokkal kapcsolatban kiszabtak-e bármilyen szankciót, illetve el kell távolítania a listáról azokat a termékeket, amelyekkel kapcsolatban megállapítást nyert, hogy megsértették e rendeletet.

(15)  Lehetővé kell tenni, hogy a befektetők ▌az államkötvény-fedezetű értékpapírok ESMA általi tanúsítására, valamint a különleges célú gazdasági egység által biztosított információkra hagyatkozhassanak. Az államkötvény-fedezetű értékpapírokra és az ilyen értékpapírok mögöttes államkötvény-portfóliójára vonatkozó információknak lehetővé kell tenniük a befektetők számára, hogy megértsék, értékeljék és összehasonlítsák az államkötvény-fedezetű értékpapírokkal kapcsolatos ügyleteket, és hogy ne kizárólag harmadik felekre, például hitelminősítő intézetekre hagyatkozzanak. Ennek a lehetőségnek a nyomán a befektetőknek képesnek kell lenniük arra, hogy óvatosan és körültekintően járjanak el. Ezért az államkötvény-fedezetű értékpapírokra vonatkozó információkat szabványosított sablonok segítségével ingyenesen a befektetők rendelkezésére kell bocsátani egy folyamatosan elérhető weboldalon.

(16)  A jogellenes magatartás megelőzése és az államkötvény-fedezetű értékpapírokba vetett bizalom fenntartása érdekében az ESMA-nak megfelelő közigazgatási szankciókat és korrekciós intézkedéseket kell biztosítania azokra az esetekre, amikor az államkötvény-fedezetű értékpapírokra vonatkozó bejelentési vagy termékkövetelményeknek hanyagságból vagy szándékosan nem tesznek eleget.

(17)  A különböző pénzügyi szektorokban tevékenykedő befektetők számára lehetővé kell tenni, hogy ugyanolyan feltételek mellett fektessenek államkötvény-fedezetű értékpapírokba, mint mögöttes euróövezeti államkötvényekbe, kivéve a bankok birtokában lévő államkötvény-fedezetű értékpapírok alárendelt ügyletrészsorozatába való befektetést. Következésképpen annak biztosítása érdekében, hogy a különböző pénzügyi szektorokban az államkötvény-fedezetű értékpapírokra ugyanazok a szabályozások vonatkozzanak mint a mögöttes eszközeikre, szükség van az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelvének(6), az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendeletének(7), az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelvének(8), valamint az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2341 irányelvének(9) módosítására.

(18)  A pénzügyi stabilitás megőrzése, a befektetők bizalmának biztosítása és a likviditás előmozdítása érdekében elengedhetetlen az értékpapírosítási piacok megfelelő és hatékony felügyelete. Ennek érdekében az ESMA-t tájékoztatni kell az államkötvény-fedezetű értékpapírok kibocsátásáról, valamint meg kell kapnia a különleges célú gazdasági egységektől a felügyeleti feladatai ellátásához szükséges minden lényeges információt. Az e rendeletnek való megfelelés felügyelete elsősorban a befektetők védelmének biztosítása, és adott esetben az államkötvény-fedezetű értékpapírok szabályozott pénzügyi szervezetek általi kibocsátásához vagy birtoklásához kapcsolódó szempontok miatt lényeges.

(19)  Az államkötvény-fedezetű értékpapírok összeállításában vagy az államkötvény-fedezetű értékpapírok piacán részt vevő jogalanyok illetékes nemzeti hatóságainak és az ESMA-nak szorosan össze kell hangolniuk a felügyeleti tevékenységeiket, és biztosítaniuk kell az általuk meghozott határozatok következetességét. ▌

(20)  Tekintettel arra, hogy az államkötvény-fedezetű értékpapírok új terméknek számítanak, amelyeknek a fedezetül szolgáló állampapírok piacára gyakorolt hatásai ismeretlenek, célszerű, hogy az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) és a nemzeti illetékes és kijelölt hatóságok makroprudenciális hatóságokként felügyelet alatt tartsák az államkötvény-fedezetű értékpapírok piacát. Ennek érdekében az ERKT-nak élnie kell az 1092/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel(10) számára biztosított hatáskörökkel, és adott esetben figyelmeztetnie kell az illetékes hatóságokat, és korrekciós intézkedéseket kell javasolnia számukra.

(21)  Az értékpapírpiacokat illetően jelentős szakértelemmel rendelkező szervként célszerű megbízást adni az ESMA-nak, hogy dolgozza ki a szabályozástechnikai standardtervezeteket a következőkre vonatkozóan: a különleges célú gazdasági egység mibe fektetheti az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfóliójához kapcsolódó tőketörlesztésből vagy kamatfizetésből származó bevételeket, a különleges célú gazdasági egységnek milyen információkat kell továbbítania az ESMA számára az államkötvény-fedezetű értékpapírok kibocsátásáról való értesítés és tanúsítás keretében, milyen információkat kell biztosítani az államkötvény-fedezetű értékpapírok átruházását megelőzően, ▌milyen együttműködési és információcserére vonatkozó kötelezettségek hárulnak az illetékes hatóságokra. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés („EUMSZ”) 290. cikkével és az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkeivel összhangban elfogadja ezeket a standardokat.

(22)  A Bizottságot továbbá fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 291. cikke szerinti végrehajtási jogi aktusok révén, valamint az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban végrehajtás-technikai standardokat fogadjon el a különleges célú gazdasági egységek államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás előtti bejelentési követelményeire vonatkozóan.

(23)  A rendelet egységes feltételek melletti végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot olyan végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni, amelyek lehetővé teszik számára annak eldöntését, hogy egy tagállam államkötvényeit el kell-e távolítani az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfóliójából vagy bele kell-e venni azokat, illetve a jövőbeli kibocsátások vonatkozásában szükség van-e arra, hogy megváltoztassák az államkötvény-fedezetű értékpapírok előbbre sorolt ügyletrészsorozatának méretét. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(11) megfelelően kell gyakorolni.

(24)  Mivel e rendelet célkitűzései, konkrétan az államkötvény-fedezetű értékpapírok keretének létrehozása tagállami szinten nem érhető el, tekintettel arra, hogy az államkötvény-fedezetű értékpapírok piacának kialakulása az uniós jogszabályok alkalmazásából eredő akadályok megszüntetésétől függ, valamint az államkötvény-fedezetű értékpapírokkal kapcsolatos műveletekben részt vevő intézményi befektetők és gazdálkodó egységek számára a belső piacon belüli egyenlő versenyfeltételek csak uniós szinten valósulhatnak meg, az Unió az Európai Unió működéséről szóló szerződés 5. cikkében szereplő szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a cél eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. fejezet

Tárgy, hatály és fogalommeghatározások

1. cikk

Tárgy

E rendelet létrehozza az államkötvény-fedezetű értékpapírok általános keretét.

2. cikk

Hatály

E rendelet az eredeti vásárlókra, a különleges célú gazdasági egységekre, a befektetőkre és az államkötvény-fedezetű értékpapírok kibocsátásában vagy birtoklásában részt vevő minden egyéb gazdálkodó egységre alkalmazandó.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

1.  „illetékes hatóság”: a nemzeti jog által hivatalosan elismert állami hatóság vagy szerv, amelyet a nemzeti vagy az uniós jog felhatalmaz az e rendeletben meghatározott feladatok elvégzésére;

2.  „államkötvény”: egy tagállam központi kormányzata által kibocsátott, az adott tagállam hazai pénznemében denominált és finanszírozott, hitelviszonyt megtestesítő instrumentum, amelynek eredeti futamideje egy vagy több év; „államkötvény-fedezetű

3.  „értékpapír”: euróban denominált pénzügyi instrumentum, amelynek hitelkockázata egy államkötvényekből álló portfólióval szembeni kitettségekhez kapcsolódik, és amely megfelel e rendeletnek;

4.  „különleges célú gazdasági egység”: az eredeti vásárlótól eltérő jogi személy, amely e rendelet 7. és 8. cikkeivel összhangban államkötvény-fedezetű értékpapírokat bocsát ki, illetve az államkötvényekből álló mögöttes portfólióval kapcsolatos tevékenységeket végez;

5.  „eredeti vásárló”: olyan jogi személy, amely saját maga nevében államkötvényeket vásárol, majd államkötvény-fedezetű értékpapírok kibocsátása céljából átruházza ezeket egy különleges célú gazdasági egységre; „befektető”:

6.  „befektető”: államkötvény-fedezetű értékpapírokat birtokoló természetes vagy jogi személy;

7.  „ügyletrészsorozat”: az államkötvény-fedezetű értékpapír mögöttes államkötvény-portfóliójához kapcsolódó hitelkockázat szerződésben meghatározott szegmense, amely a hitelkockázat egy másik szegmensébe tartozó ugyanolyan összegű pozíciónál nagyobb vagy kisebb hitelveszteségi kockázatot visel;

8.  „előbbre sorolt ügyletrészsorozat”: az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás ügyletrészsorozata, amely az adott államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás összes alárendelt ügyletrészsorozata után viseli a veszteségeket;

9.  „alárendelt ügyletrészsorozat”: az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás bármilyen ügyletrészsorozata, amely az előbbre sorolt ügyletrészsorozat előtt viseli a veszteségeket;

10.  „leginkább alárendelt ügyletrészsorozat”: az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás ügyletrészsorozata, amely minden más ügyletrészsorozat előtt viseli a veszteségeket.

2. fejezet

Az államkötvény-fedezetű értékpapírok összetétele, futamideje és struktúrája

4. cikk

A mögöttes portfólió összetétele

(1)  Az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfóliója kizárólag az alábbiakból tevődik össze:

a)  olyan tagállamok államkötvényei, amelyeknek az euró a fizetőeszköze;

b)  az ilyen államkötvények visszaváltásából származó bevételek.

(2)  Az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfólióján belül az egyes tagállamok államkötvényeinek súlya („alapsúly”) megegyezik azzal a százalékos értékkel, amellyel az adott tagállam az Európai Központi Bankban (EKB) rendelkezik azoknak a hozzájárulásoknak az alapján, amelyeket a tagállam nemzeti központi bankja az EKB tőkéjének jegyzésére vonatkozó kulcs szerint végzett a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló, illetve az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez mellékelt jegyzőkönyv 29. cikkének megfelelően.

Ugyanakkor a különleges célú gazdasági egységek legtöbb öt százalékkal eltérhetnek az egyes tagállamok államkötvényeinek alapsúly alkalmazásával meghatározott névértékétől.

(3)  ▌Az első államkötvény-fedezetű értékpapírok tanúsítását követően az ESMA-nak haladéktalanul meg kell kezdenie a nyomon követést és folyamatosan értékelnie kell, hogy fennáll-e az alábbi helyzetek valamelyike:

a)  az elmúlt tizenkét hónapban („referenciaidőszak”) a tagállam kevesebb mint fele annyi államkötvényt bocsátott ki, mint amennyi a (2) bekezdés szerint meghatározott relatív súly és a referenciaidőszak előtti tizenkét hónapban kibocsátott államkötvény-fedezetű értékpapírok összesített mennyiségének megszorzásából kapott érték;

aa)   az államkötvény-fedezetű értékpapírok kibocsátása meglehetősen kedvezőtlen hatást gyakorolt a mögöttes portfólióban szereplő valamely tagállam államkötvényeinek piaci likviditására;

b)  az elmúlt tizenkét hónapban a tagállam a rá vonatkozó éves finanszírozási követelmény legkevesebb felét az Európai Parlament és a Tanács 472/2013/EU rendeletének(12) 7. cikke szerinti makrogazdasági kiigazítási program végrehajtásának támogatását célzó hivatalos pénzügyi támogatás útján teljesítette, vagy valamilyen oknál fogva megszűnik a tagállam piacra jutása.

Az első albekezdés aa) pontjának alkalmazásában a „piaci likviditás” meghatározásakor minimális kritériumként figyelembe kell venni a piac terjedelmének és mélységének előző három havi bizonyítékait, amelyek a vételi és ajánlati ár közötti alacsony különbözeten, a magas kereskedési mennyiségeken és a piaci szereplők nagy és eltérő számán alapulnak.

Az első albekezdés aa) pontjának alkalmazásában a Bizottság ... [e rendelet hatálybalépése után hat hónappal]-ig a 24a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el, hogy egyértelműen meghatározza a „piaci likviditás” fogalmát és kiszámításának módszerét e rendelet alkalmazásában.

Az első albekezdés b) pontjának alkalmazásában a Bizottság ... [e rendelet hatálybalépése után hat hónappal]-ig a 24a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el, hogy kiegészítse e rendeletet azon kritériumok megállapításával, amelyek alapján az ESMA értékeli, hogy valamely tagállam elveszítette-e a piaci hozzáférését.

(3a)  Az ESMA folyamatosan nyomon követi és értékeli, hogy a tagállamok, amelyeknek az államkötvényei szerepelnek valamely államkötvény-fedezetű értékpapír mögöttes portfóliójában, nem veszítették-e el piaci hozzáférésüket, vagy ha az államkötvény-fedezetű értékpapírok kibocsátása meglehetősen kedvezőtlen hatást gyakorolt a piaci likviditásra, nem léptek-e be makrogazdasági kiigazítási programba, és hogy azoknak a tagállamoknak az alapsúlyai, amelyek korlátozottan bocsátanak rendelkezésre államkötvényeket, gátolják-e az új államkötvény-fedezetű értékpapírok kibocsátását, vagy hogy e helyzetek bármelyike már nem áll-e fenn.

Amennyiben az EKRT-vel való konzultációt követően az ESMA úgy találja, hogy a (3) bekezdés első albekezdésének a) vagy aa) pontjában említett helyzet áll fenn, kérheti a Bizottságot a mögöttes portfólióban foglalt tagállamok államkötvényei alapsúlyának kiigazítására.

Amennyiben az EKRT-vel való konzultációt követően az ESMA úgy találja, hogy a (3) bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett helyzet áll fenn, kérheti a Bizottságot a tagállam kizárására az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfóliójából, vagy a mögöttes portfólióban foglalt tagállamok államkötvényei alapsúlyának kiigazítására.

Amennyiben az EKRT-vel való konzultációt követően az ESMA úgy találja, hogy a (3) bekezdés első albekezdésének a–b) pontjában említett helyzet már nem áll fenn, kérheti a Bizottságot a tagállam államkötvényeienk visszahelyezésére az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfóliójába, és a mögöttes portfólióban foglalt tagállamok államkötvényei alapsúlyának kiigazítására.

A Bizottság a második, harmadik és negyedik albekezdésben említett kérést követően 48 órán belül, az ESMA által szolgáltatott indokok és bizonyítékok alapján meghozza az alábbi intézkedések egyikét:

a)  végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben vagy kizárja a tagállam államkötvényeit az államkötvény-fedezetű értékpapír mögöttes portfóliójából, vagy kiigazítja az érintett tagállamok alapsúlyát;

b)  végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben elutasítja az érintett tagállamok kizárására vagy alapsúlyának kiigazítására irányuló kérelmet; vagy

c)  végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben visszahelyezi a tagállam államkötvényeit az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfóliójába, megfelelően kiigazítva a mögöttes portfólióban foglalt tagállamok államkötvényeinek alapsúlyát.

(3b)  Az e cikk (3a) bekezdése szerint elfogadott végrehajtási jogi aktust a 26. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

Ha valamely tagállamot a (3a) bekezdés szerint elfogadott végrehajtási jogi aktus alapján kizárnak az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfóliójából, a fennmaradó tagállamok államkötvényeinek alapsúlyát a (3a) bekezdésben említett tagállam államkötvényeinek kizárásával és a (2) bekezdésben meghatározott számítási módszer alkalmazásával határozzák meg. Amennyiben a (3a) bekezdés szerinti végrehajtási jogi aktus alkalmazandó, és kiigazítják az alapsúlyokat, az alapsúlyokat a végrehajtási jogi aktussal összhangban alkalmazzák.

A kizárás vagy a kiigazítás egy hónapos kezdeti időszakra érvényes. A Bizottság az ESMA-val folytatott konzultációt követően végrehajtási jogi aktus útján további egy hónapos időszakokkal meghosszabbíthatja az e cikkben említett kizárást vagy az alapsúlyok kiigazítását. Amennyiben a kizárást vagy a kiigazítást a kezdeti időszak vagy bármely megújítási időszak végéig nem újítják meg, automatikusan megszűnik.

(3c)   Az EKB-t időben tájékoztatni kell a (3a) vagy (3b) bekezdések alapján hozott bármely határozatról.

5. cikk

A mögöttes eszközök futamideje

(1)  Az államkötvény-fedezetű értékpapírok ugyanazon kibocsátáshoz tartozó ügyletrészsorozatai egyetlen eredeti lejárati dátummal rendelkeznek. A lejárati dátum megegyezik a mögöttes portfólió leghosszabb hátralévő futamidejével rendelkező államkötvényének lejárati dátumával vagy egy nappal meghaladja azt.

(2)  Az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfólióját alkotó államkötvények hátralévő futamideje nem rövidebb több mint hat hónappal az adott portfólió leghosszabb hátralévő futamidejével rendelkező államkötvényének hátralévő futamidejénél.

6. cikk

Az ügyletrészsorozatok struktúrája, kifizetés és veszteségek

(1)  Egy államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás egy előbbre sorolt ügyletrészsorozatból és egy vagy több alárendelt ügyletrészsorozatból áll. Az előbbre sorolt ügyletrészsorozat forgalomban lévő névértéke a teljes államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás forgalomban lévő névértékének hetven százalékát teszi ki. Az alárendelt ügyletrészsorozatok számát és forgalomban lévő névértékét a különleges célú gazdasági egység határozza meg, annak a korlátozásnak a figyelembevételével, hogy a leginkább alárendelt ügyletrészsorozat névértéke legkevesebb a teljes államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás forgalomban lévő névértékének öt százalékát teszi ki.

(2)  Amikor a tagállami vagy uniós értékpapírpiacok működését kedvezőtlen fejlemények súlyosan zavarják, és ezt a zavart a Bizottság a (4) bekezdéssel összhangban megerősítette, a különleges célú gazdasági egység a megerősítés utáni minden államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás esetében hatvan százalékra csökkenti az előbbre sorolt ügyletrészsorozat forgalomban lévő névértékét.

Amikor a Bizottság a (4) bekezdéssel összhangban megerősíti a zavar megszűnését, a megerősítés utáni államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátásokra az (1) bekezdés alkalmazandó.

(3)  Az ESMA nyomon követi és értékeli a (2) bekezdésben felvázolt helyzet fennállását vagy megszűnését, és erre vonatkozóan tájékoztatásban részesíti a Bizottságot.

(4)  A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogadhat el, amely kimondja a (2) bekezdésben említett zavar fennállását vagy megszűnését. Az említett végrehajtási jogi aktust a 26. cikk (2) bekezdésében meghatározott vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(5)  Az államkötvény-fedezetű értékpapírok utáni kifizetések az államkötvényekből álló mögöttes portfólió kifizetéseitől függnek.

(6)  A veszteségek elosztását és a kifizetési sorrendet az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás ügyletrészsorozata határozza meg, és az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás teljes élettartamára rögzítik.

A veszteségeket megvalósulásukkor elismerik és kiosztják.

7. cikk

Az államkötvény-fedezetű értékpapírok kibocsátása és a különleges célú gazdasági egységek kötelezettségei

(1)  A különleges célú gazdasági egységek eleget tesznek az alábbi követelményeknek:

a)  székhelyük az Unióban található;

b)  tevékenységük az államkötvény-fedezetű értékpapírok kibocsátására és kezelésére, valamint az ilyen értékpapírok mögöttes portfóliójának kezelésére korlátozódik a 4., 5., 6. és 8. cikkel összhangban;

c)  a b) pontban említett szolgáltatások és tevékenységek elvégzéséért kizárólag a különleges célú gazdasági egységek felelősek.

(2)  Az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás mögöttes portfólióját teljes mértékben a különleges célú gazdasági egységek birtokolják.

Az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfóliója a 2002/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(13) 2. cikkének c) pontja szerinti értékpapírokból álló pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodás, amely biztosítékként szolgál a különleges célú gazdasági egységnek az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátásba befektető szereplők felé fennálló pénzügyi kötelezettségét illetően.

Egy államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátásba tartozó államkötvény-fedezetű értékpapír birtoklása nem biztosít semmilyen jogot vagy követelést az államkötvény-fedezetű értékpapírokat kibocsátó különleges célú gazdasági egység olyan eszközeit illetően, amelyek túlmutatnak a kibocsátás mögöttes portfólióján és az államkötvény-fedezetű értékpapír birtoklásából származó bevételen.

Az államkötvényekből álló mögöttes portfólióból származó bevételek értékének csökkenése nem biztosít kártérítés igénylésére való jogot a befektetők számára.

(3)  A különleges célú gazdasági egység nyilvántartást és számlát vezet az alábbiak érdekében:

a)  saját eszközeinek és pénzügyi forrásainak elkülönítése az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás mögöttes portfóliójának eszközeitől és forrásaitól, illetve a kapcsolódó bevételektől;

b)  a különböző államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátások mögöttes portfólióinak és bevételeinek elkülönítése;

c)  a különböző befektetők vagy közvetítők által tartott pozíciók elkülönítése;

d)  annak ellenőrzése, hogy egy kibocsátás államkötvény-fedezetű értékpapírjainak száma mindenkor megegyezik-e az adott kibocsátásban érintett befektetők és közvetítők által birtokolt államkötvény-fedezetű értékpapírok mennyiségével;

e)  annak ellenőrzése, hogy egy kibocsátás államkötvény-fedezetű értékpapírjainak forgalomban lévő névértéke megegyezik-e az adott kibocsátáshoz tartozó, államkötvényekből álló mögöttes portfólió forgalomban lévő névértékével.

(4)  A különleges célú gazdasági egységek a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett államkötvényeket az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelvének(14) I. melléklete B. szakaszának 1. pontja, illetve az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendeletének(15) melléklete A. szakaszának 2. pontja szerint megengedett módon csak központi bankoknál, központi értéktárakban, engedélyezett hitelintézeteknél vagy engedélyezett befektetési vállalkozásoknál helyezik letétbe.

(4a)   A tagállamok biztosítják, hogy a különleges célú gazdasági egység birtokában lévő államkötvény-állományok ugyanolyan kezelésben részesüljenek, mint ugyanezen államkötvény egyéb állományai vagy az azonos feltételekkel kibocsátott más államkötvény-állományok.

8. cikk

Befektetési politika

(1)  A különleges célú gazdasági egység a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett államkötvényekből származó, tőketörlesztéshez vagy kamatfizetéshez kapcsolódó olyan kifizetéseket, amelyek esedékessége megelőzi az államkötvény-fedezetű értékpapírok után járó, tőketörlesztéshez vagy kamatfizetéshez kapcsolódó kifizetéseket, csak pénzeszközökbe vagy egy napon belül minimális negatív árhatással likviddé tehető, euróban denominált pénzeszköz-egyenértékesekbe fekteti.

A különleges célú gazdasági egységek a 2014/65/EU irányelv I. melléklete B. szakaszának 1. pontja, illetve a 909/2014/EU rendelet melléklete A. szakaszának 2. pontja szerint megengedett módon csak központi bankoknál, központi értéktárakban, engedélyezett hitelintézeteknél vagy engedélyezett befektetési vállalkozásoknál helyezik letétbe az első albekezdésben említett kifizetéseket.

(2)  A különleges célú gazdasági egység nem változtatja meg az államkötvény-fedezetű értékpapír mögöttes portfólióját az államkötvény-fedezetű értékpapír lejáratáig.

(3)  Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben részletesebben meghatározza az (1) bekezdésben említett nagymértékben likvidnek, minimális piaci és hitelkockázatúnak tekinthető pénzügyi instrumentumokat. Az ESMA [e rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül] benyújtja e szabályozástechnikai standardtervezeteket a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkében megállapított eljárással összhangban történő elfogadására.

3. fejezet

Az államkötvény-fedezetű értékpapír megnevezés használata, illetve bejelentési, átláthatósági és tájékoztatási követelmények

9. cikk

Az „államkötvény-fedezetű értékpapír” megnevezés használata

Az „államkötvény-fedezetű értékpapír” megnevezés csak olyan pénzügyi termékekre használható, amelyek eleget tesznek az alábbi feltételek mindegyikének:

a)  a pénzügyi termék folyamatosan összhangban van a 4., 5. és 6. cikkekkel;

aa)  a különleges célú gazdasági egység folyamatosan megfelel a 7. és 8. cikknek;

b)  az ESMA a 10. cikk (1) bekezdésének megfelelően tanúsította a pénzügyi terméket, és a pénzügyi terméket hozzáadták a 10. cikk (2) bekezdésében említett listához.

10. cikk

Az államkötvény-fedezetű értékpapírokra vonatkozó bejelentési követelmények

(1)  A különleges célú gazdasági egység kérelmet nyújt be az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás tanúsítása iránt oly módon, hogy az e cikk (5) bekezdésében említett sablon segítségével az államkötvény-fedezetű értékpapírok kibocsátása előtt legkevesebb egy héttel értesíti az ESMA-t arról, hogy az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás eleget tesz a 4., 5. és 6. cikkekben meghatározott követelményeknek. Az ESMA indokolatlan késedelem nélkül értesíti a különleges célú gazdasági egység szerint illetékes hatóságot.

(1a)  Az e cikk (1) bekezdésében meghatározott értesítés magában foglalja a különleges célú gazdasági egység arra vonatkozó magyarázatát, hogy hogyan felel meg a 4., 5., 6., 7. és 8. cikkekben meghatározott egyes követelményeknek.

(1b)  Az ESMA csak akkor tanúsítja az az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátást, ha teljes mértékben meggyőződött arról, hogy a kérelmező különleges célú gazdasági egység és az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás az e rendeletben megállapított összes követelménynek megfelel. Az ESMA indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a kérelmező különleges célú gazdasági egységet arról, hogy megadja vagy elutasítja a tanúsítványt.

(2)  Az ESMA a hivatalos weboldalán listát vezet minden olyan államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátásról, amelyet az ESMA tanúsított. Az ESMA azonnal frissíti a listát, és minden olyan államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátást töröl a listáról, amely az ESMA 15. cikk szerinti határozatának alapján a továbbiakban nem tekinthető államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátásnak.

(3)  ▌Az ESMA azonnal jelzi az e cikk (2) bekezdésében említett listán, ha az érintett államkötvény-fedezetű értékpapírhoz kapcsolódóan olyan, a 16. cikkben említett közigazgatási szankciót szabott ki, amely a továbbiakban már nem fellebbezhető meg.

(3a)  Az ESMA visszavonja az az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás tanúsítványát, amennyiben bármely alábbi feltétel teljesül:

a)  a különleges célú gazdasági egység kifejezetten lemondott a tanúsítványról vagy azt a tanúsítvány megadása után hat hónapon belül nem használta fel;

b)  a különleges célú gazdasági egység hamis nyilatkozatok tételével vagy bármely egyéb szabálytalan módon szerezte meg a tanúsítványt;

c)  az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás már nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyek mellett a tanúsítására sor került.

A tanúsítvány visszavonása az egész Unióban azonnal hatályos.

(4)  Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a (1) bekezdésben említett információk meghatározása érdekében.

Az ESMA [e rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül] benyújtja e szabályozástechnikai standardtervezeteket a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az ebben a bekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

(5)  Az ESMA végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki az (1) bekezdésben említett információk biztosításához használandó sablonok létrehozása érdekében.

Az ESMA … [e rendelet hatálybalépésétől számított hat hónap]-ig benyújtja e végrehajtás-technikai standardtervezeteket a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az ebben a bekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

11. cikk

Átláthatósági követelmények

(1)  A különleges célú gazdasági egységek indokolatlan késedelem nélkül biztosítják a befektetők és az ESMA számára az alábbi információkat:

a)  a mögöttes portfólióra vonatkozó információk, amelyek kulcsfontosságúak annak értékeléséhez, hogy a pénzügyi termék eleget tesz-e a 4., 5. és 6. cikkeknek;

b)  az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás ügyletrészsorozatait érintő kifizetési prioritás részletes leírása;

c)  amikor az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1129 rendeletének(16) 1. cikke (4) bekezdésében, 1. cikke (5) bekezdésében vagy 3. cikke (2) bekezdésében meghatározott esetekben nem készítettek tájékoztatót, az államkötvény-fedezetű értékpapírok legfontosabb jellemzőinek áttekintése, adott esetben beleértve a kitettségi tulajdonságokra, a pénzforgalomra és a veszteségátvállalásra vonatkozó részleteket;

d)  a 10. cikk (1) bekezdésében említett értesítés és a 10. cikk (1b) bekezdésében említett tanúsítvány;

Az e bekezdés a) pontjában említett információkat legkésőbb az államkötvény-fedezetű értékpapírok után járó kamatok kifizetésének esedékessége után egy hónappal elérhetővé teszik.

(2)  Az (1) bekezdésben említett információkat a különleges célú gazdasági egység egy weboldalon teszi közzé, amely az alábbi jellemzőkkel rendelkezik:

a)  jól működő adatminőség-ellenőrzési rendszerrel rendelkezik;

b)  olyan megfelelő irányítási standardok vonatkoznak rá, valamint fenntartása és működtetése olyan megfelelő szervezeti struktúra szerint történik, amely garantálja a weboldal folyamatos és megfelelő működését;

c)  olyan rendszerek, ellenőrzési mechanizmusok és eljárások kapcsolódnak hozzá, amelyekkel meghatározható, melyek a működési kockázat releváns forrásai;

d)  a kapott információk védelmét, sérthetetlenségét és azonnali rögzítését biztosító rendszereket foglal magában;

e)  lehetővé teszi az információk nyilvántartásban való megőrzését az egyes államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátások lejárati időpontját követően legalább öt évig.

A különleges célú gazdasági egység az (1) bekezdésben említett információkat és ezek közzétételének helyét megjelöli az államkötvény-fedezetű értékpapírokról szóló, befektetőknek átadott dokumentációban.

12. cikk

Tájékoztatási követelmények

(1)  Egy államkötvény-fedezetű értékpapír átruházása előtt az átruházó biztosítja az átvevő részére az alábbi információkat:

a)  az államkötvényekből álló mögöttes portfólió által termelt bevételeknek az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás különböző ügyletrészsorozataihoz rendelésének módja, beleértve a mögöttes eszközök nemfizetése után vagy előtt alkalmazott eljárást is;

b)  a mögöttes portfóliót alkotó államkötvények nemfizetése előtt vagy után a csereajánlatokhoz kapcsolódó szavazati jogokat hogyan osztják szét a befektetők között, és az adósság-nemfizetésekből származó veszteségeket hogyan osztják el az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás különböző ügyletrészsorozatai között.

(2)  Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a (1) bekezdésben említett információk meghatározása érdekében.

Az ESMA [e rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül] benyújtja e szabályozástechnikai standardtervezeteket a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkében megállapított eljárással összhangban történő elfogadására.

4. fejezet

Termékfelügyelet

13. cikk

Az ESMA általi felügyelet

(1)  A különleges célú gazdasági egységek e rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelésének felügyeletéért felelős illetékes hatóság az ESMA.

(2)  Az ESMA rendelkezik az e rendelet szerinti feladatai ellátásához szükséges felügyeleti, vizsgálati és szankcionálási hatáskörrel.

Az ESMA legalább az alábbi hatáskörrel rendelkezik:

a)  hozzáférést kérhessen bármilyen formátumú bármilyen dokumentumhoz, amennyiben az államkötvény-fedezetű értékpapírokhoz kapcsolódnak, és másolatot kérhessen vagy készíthessen ezekről;

b)  felszólíthassa a különleges célú gazdasági egységet késedelem nélküli információszolgáltatásra;

c)  információt kérhessen a különleges célú gazdasági egység tevékenységeihez kapcsolódó minden személytől;

d)  helyszíni ellenőrzést végezhessen előzetes bejelentéssel vagy előzetes bejelentés nélkül;

e)  megfelelő intézkedéseket hozhasson annak érdekében, hogy a különleges célú gazdasági egység továbbra is eleget tegyen a rendelet előírásainak;

f)  utasítást adhasson ki annak biztosítása érdekében, hogy egy különleges célú gazdasági egység eleget tegyen a rendelet előírásainak, és tartózkodik az e rendeletet sértő minden magatartás megismétlésétől.

14. cikk

Az illetékes hatóságok és az ESMA közötti együttműködés

(1)  Az államkötvény-fedezetű értékpapírokat összeállító jogalanyok felügyeletéért felelős vagy az államkötvény-fedezetű értékpapírok piacán egyéb módon részt vevő illetékes hatóságok és az ESMA feladataik elvégzésének érdekében szoros együttműködést folytatnak és információkat cserélnek. Különösen felügyeleti tevékenységüket szorosan összehangolva végzik e rendelet megsértése eseteinek feltárása és orvoslása, a legjobb gyakorlatok kidolgozása és terjesztése, az együttműködés megkönnyítése, az egységes értelmezés előmozdítása, valamint a vitás esetekre nézve joghatóságokon átívelő értékelések elkészítése érdekében.

Az illetékes hatóságokra ruházott hatáskör gyakorlásának megkönnyítése, valamint az e rendeletben meghatározott kötelezettségek következetes alkalmazásának és betartatásának biztosítása érdekében az ESMA az 1095/2010/EU rendeletben ráruházott hatáskör szerint jár el.

(2)  Egy illetékes hatóság, amelynek egyértelmű és bizonyítható alapja van arra, hogy egy különleges célú gazdasági egység megsérti e rendeletet, azonnal részletes tájékoztatásban részesíti az ESMA-t. Az ESMA meghozza a megfelelő intézkedéseket, beleértve a 15. cikkben említett határozatot.

(3)  Ha a különleges célú gazdasági egység az ESMA által meghozott intézkedések ellenére sem ▌hagy fel az e rendeletet egyértelműen sértő gyakorlatával, akkor ▌az ESMA ▌minden megfelelő intézkedést megtesz a befektetők védelme érdekében, beleértve az államkötvény-fedezetű értékpapírok területén történő további kereskedésének megtiltását a különleges célú gazdasági egység számára, valamint a 15. cikkben említett határozat meghozatalát.

15. cikk

Az államkötvény-fedezetű értékpapír megnevezés nem megfelelő használata

(1)  Amennyiben okkal feltételezhető, hogy a 9. cikk előírásait megsértő különleges célú gazdasági egység az „államkötvény-fedezetű értékpapír” megnevezést olyan termék forgalmazására használta, amely nem tesz eleget az említett cikkben meghatározott követelményeknek, akkor az ESMA a (2) bekezdésben meghatározott eljárást követi.

(2)  Az (1) bekezdésben említett lehetséges jogsértés tudomására jutásától számított 15 napon belül az ESMA eldönti, hogy sor került-e a 9. cikk megsértésére, és tájékoztatja erről ▌a többi érintett illetékes hatóságot, beleértve a befektetőkhöz tartozó illetékes hatóságokat is, amennyiben ismertek. ▌

Ha az ESMA megállapítja, hogy a különleges célú gazdasági egység által elkövetett jogsértés a 9. cikk jóhiszemű megsértése, akkor a különleges célú gazdasági egység számára a jogsértésre vonatkozó ESMA általi tájékoztatásától számítva legfeljebb egy hónapos időszakot engedélyezhet az azonosított jogsértés megszüntetésére. Ez idő alatt az ESMA által a 10. cikk (2) bekezdésének alapján vezetett listán szereplő államkötvény-fedezetű értékpapírok továbbra is ilyen értékpapíroknak tekintendők, és a listán maradnak.

(3)  Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az (1) és (2) bekezdések szerinti együttműködési kötelezettségek és információcserék meghatározása érdekében.

Az ESMA … [e rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónap]-ig benyújtja e szabályozástechnikai standardtervezeteket a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az ebben a bekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

16. cikk

Korrekciós intézkedések és közigazgatási szankciók

(1)  A tagállamok azon jogának megsértése nélkül, hogy a 17. cikk értelmében büntetőjogi szankciókat határozzanak meg, az ESMA a különleges célú gazdasági egység vagy az egységet irányító természetes személy számára megfelelő korrekciós intézkedéseket ír elő, többek között a 15. cikkben említett határozatot és a (3) bekezdésben meghatározott megfelelő közigazgatási szankciókat, amennyiben a különleges célú gazdasági egység:

a)  nem tesz eleget a 7. és 8. cikkekben meghatározott követelményeknek;

b)  nem tesz eleget a 9. cikkben meghatározott követelményeknek, többek között nem értesítette az ESMA-t a 10. cikk (1) bekezdése szerint, vagy félrevezető bejelentést tett;

c)  nem tesz eleget a 11. cikkben szereplő átláthatósági követelményeknek.

(2)  Az (1) bekezdésben említett közigazgatási szankciók legalább a következők:

a)  a jogsértést elkövető természetes vagy jogi személy azonosságát és a jogsértés jellegét ismertető nyilvános közlemény;

b)  a jogsértést elkövető természetes vagy jogi személynek szóló utasítás az általa folytatott gyakorlat beszüntetésére és a megismétlésétől való tartózkodásra vonatkozóan;

c)  ideiglenes tilalom, amely megtiltja a különleges célú gazdasági egység igazgatósági tagjai vagy a jogsértésért felelősnek tartott bármilyen más természetes személy számára vezetői funkciók betöltését a különleges célú gazdasági egységben;

d)  az (1) bekezdés b) pontjában említett jogsértés esetén annak ideiglenes megtiltása a különleges célú gazdasági egység számára, hogy a 10. cikk (1) bekezdésében említett bejelentéseket tegyen;

e)  legtöbb 5 000 000 EUR összegű, vagy ha a tagállam fizetőeszköze nem az euró, akkor a … [e rendelet hatálybalépésének napja]-án/-én érvényes árfolyam szerinti nemzeti pénznemben kifejezett egyenértékű összegű vagy a különleges célú gazdasági egység teljes éves nettó árbevételének – a különleges célú gazdasági egység vezetősége által legutóbb elfogadott beszámoló alapján meghatározva – maximum 10%-át kitevő összegű közigazgatási pénzbírságok;

f)  a jogsértésből származó haszon összegének – amennyiben ez a haszon meghatározható – maximum kétszeresét kitevő közigazgatási pénzbírság, akkor is, ha ez az összeg meghaladja az e) pont szerinti maximális összegeket.

(3)  A közigazgatási szankciók típusának és mértékének meghatározásakor az ESMA figyelembe veszi, hogy a jogsértés milyen mértékben volt szándékos vagy hanyagság eredménye, illetve az összes többi körülményt, adott esetben beleértve a következőket:

a)  a jogsértés lényegessége, súlyossága és időtartama;

b)  a jogsértésért felelős természetes vagy jogi személy felelősségének mértéke;

c)  a felelős természetes vagy jogi személy pénzügyi ereje;

d)  a felelős természetes vagy jogi személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség jelentősége, amennyiben ezek meghatározhatók;

e)  a jogsértés által harmadik feleknek okozott veszteségek;

f)  a felelős természetes vagy jogi személy illetékes hatósággal való együttműködésének szintje;

g)  a felelős természetes vagy jogi személy által elkövetett korábbi jogsértések.

(4)  Az ESMA biztosítja, hogy a korrekciós intézkedések foganatosítására vagy közigazgatási szankciók kiszabására vonatkozó határozatok megfelelően indokoltak és megfellebbezhetők legyenek.

17. cikk

Büntetőjogi szankciókkal fennálló kapcsolat

Azok a tagállamok, amelyek a 16. cikk (1) bekezdésében említett jogsértésre vonatkozóan büntetőjogi szankciókat határoztak meg, lehetővé teszik az ESMA számára ▌, hogy kapcsolatot tartson fenn a joghatóságukon belüli igazságügyi, bűnüldöző vagy büntető igazságszolgáltatási hatóságokkal, és hogy a 16. cikk (1) bekezdésében említett jogsértésekhez kapcsolódó bűnügyi nyomozással vagy eljárásokkal kapcsolatban információkat kapjon az érintett hatóságoktól ▌, illetve ilyen információkat adjon át a számukra.

18. cikk

A közigazgatási szankciók közzététele

(1)  Az ESMA indokolatlan késedelem nélkül és az érintett személy tájékoztatását követően minden olyan közigazgatási szankciókra vonatkozó határozatot közzétesz a weboldalán, amelyek ellen már nem lehet fellebbezést benyújtani, és amelyek a 16. cikk (1) bekezdésében említett jogsértésekhez kapcsolódnak.

Az első albekezdésben említett közzétételnek ki kell terjednie a jogsértés típusára és jellegére vonatkozó adatokra, illetve annak a természetes vagy jogi személynek az azonosságára, akire vagy amelyre a közigazgatási szankciót kiszabták.

(2)  Az ESMA név nélkül hozza nyilvánosságra a közigazgatási szankciókat a következő körülmények valamelyikének fennállása esetén:

a)  természetes személyekre kiszabott közigazgatási szankció esetében – előzetes értékelést követően – a személyes adatok nyilvánosságra hozatala aránytalannak bizonyul;

b)  ha a közzététel veszélyeztetné a pénzügyi piacok stabilitását vagy valamely folyamatban lévő nyomozást;

c)  ha a közzététel aránytalan károkat okozna a különleges célú gazdasági egység vagy az érintett természetes személy számára.

Alternatív megoldásként, amennyiben az első albekezdésben említett körülmények előreláthatólag meg fognak szűnni, az (1) bekezdés szerinti nyilvánosságra hozatal erre az időtartamra elhalasztható.

(3)  Az ESMA biztosítja, hogy az (1) és (2) bekezdés szerint nyilvánosságra hozott információk öt évig fenn maradjanak a hivatalos weboldalán. A személyes adatok csak a szükséges ideig maradnak fenn az ESMA hivatalos weboldalán.

18a. cikk

Felügyeleti díjak

(1)  Az ESMA-nak e rendelettel és az e cikk (2) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal összhangban díjakat kell felszámítania a különleges célú gazdasági egységnek. E díjaknak az érintett különleges célú gazdasági egység forgalmával arányosnak kell lenniük, és teljes egészében fedezniük kell az ESMA azon szükséges kiadásait, amelyek az államkötvény-fedezetű értékpapírok engedélyezéséhez és a különleges célú gazdasági egységek felügyeletéhez kapcsolódnak.

(2)  A Bizottság felhatalmazást kap, hogy a 24a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek a díjtípusok és a díjköteles ügyek, a díjak összege és megfizetésük módjának részletes meghatározásával történő kiegészítése céljából.

19. cikk

Az államkötvény-fedezetű értékpapírok makroprudenciális felügyelete

Az ▌1092/2010/EU rendeletben meghatározott megbízatásának keretein belül az ERKT felelős az államkötvény-fedezetű értékpapírok uniós piacának makroprudenciális felügyeletéért, és az említett rendelet által rá ruházott hatáskörnek megfelelően jár el. Amennyiben az ERKT megállapítja, hogy az államkötvény-fedezetű értékpapírok piacai súlyos veszélyt jelentenek azon tagállamok állampapírpiacainak rendes működésére nézve, amelyek fizetőeszköze az euró, az ERKT-nak adott esetben élnie kell az 1092/2010/EU rendelet 16., 17. és 18. cikkében ráruházott hatáskörökkel.

4. fejezet

Végrehajtási hatáskör és záró rendelkezések

21. cikk

A 2009/65/EK irányelv módosítása

A 2009/65/EK irányelv a következő 54a. cikkel egészül ki:"

„54a. cikk

(1)  Ha a tagállamok az 54. cikk szerinti eltérést alkalmaznak vagy az 56. cikk (3) bekezdése szerinti mentességet biztosítanak, akkor az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai:

   a) ugyanazt az eltérést alkalmazzák vagy ugyanolyan mentességet adnak az ÁÉKVB-k számára, hogy eszközeiket akár 100%-ban a [hivatkozás az államkötvény-fedezetű értékpapírokról szóló rendeletre] rendelet 3. cikkének (3) bekezdésében meghatározott államkötvény-fedezetű értékpapírokba fektessék a kockázatmegosztás elvével összhangban, amennyiben ezek az illetékes hatóságok úgy ítélik meg, hogy az ÁÉKVB-k befektetői ugyanolyan védelemben részesülnek, mint az 52. cikkben meghatározott korlátoknak eleget tevő ÁÉKVB befektetők;
   b) eltekintenek az 56. cikk (1) és (2) bekezdésének alkalmazásától.

(2)  … [az államkötvény-fedezetű értékpapírokról szóló rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónap]-ig a tagállamok elfogadják, közzéteszik és ismertetik a Bizottsággal és az ESMA-val az (1) bekezdésnek való megfeleléshez szükséges intézkedéseket.”

"

22. cikk

A 2009/138/EK irányelv módosítása

A 2009/138/EK irányelv 104. cikke az alábbi (8) bekezdéssel egészül ki:"

„(8) Az alapvető szavatolótőke-szükséglet kiszámításakor a [hivatkozás az államkötvény-fedezetű értékpapírokról szóló rendeletre] rendelet 3. cikkének (3) bekezdésében meghatározott államkötvény-fedezetű értékpapírokkal szembeni kitettségeket a tagállamok központi kormányzataival és központi bankjaival szembeni, hazai pénznemben denominált és finanszírozott kitettségekként kell kezelni.

… [az államkötvény-fedezetű értékpapírokról szóló rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónap]-ig a tagállamok elfogadják, közzéteszik és ismertetik a Bizottsággal és az ESMA-val az első albekezdésnek való megfeleléshez szükséges intézkedéseket.”

"

23. cikk

Az 575/2013/EU rendelet módosításai

Az 575/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

(1)  A 268. cikk a következő (5) bekezdéssel egészül ki:"

„(5) Az (1) bekezdéstől eltérve a [hivatkozás az államkötvény-fedezetű értékpapírokról szóló rendeletre] rendelet 3. cikkének (8) bekezdésében meghatározott államkötvény-fedezetű értékpapírok előbbre sorolt ügyletrészsorozatát minden esetben e cikk (1) bekezdésének megfelelően kell kezelni.”

"

(2)  A 325. cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki:"

„(4) Ennek a címnek az alkalmazásában az intézményeknek a [hivatkozás az államkötvény-fedezetű értékpapírokról szóló rendeletre] rendelet 3. cikkének (8) bekezdésében meghatározott államkötvény-fedezetű értékpapírok előbbre sorolt ügyletrészsorozatának formáját öltő kitettségeket egy tagállam központi kormányzatával szembeni kitettségekként kell kezelniük.”

"

(3)  A rendelet 390. cikkének (7) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:"

„Az első albekezdés a [hivatkozás az államkötvény-fedezetű értékpapírokról szóló rendeletre] rendelet 3. cikkének (3) bekezdésében meghatározott államkötvény-fedezetű értékpapírokkal szembeni kitettségekre is alkalmazandó.”

"

24. cikk

Az (EU) 2016/2341 irányelv módosítása

Az (EU) 2016/2341 irányelv a következő 18a. cikkel egészül ki:"

“18a. cikk

Államkötvény-fedezetű értékpapírok

(1)  A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények eszközeinek értékelésére, a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények előírt szavatoló tőkéjének kiszámítására és a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények rendelkezésre álló szavatoló tőkéjének kiszámítására vonatkozó nemzeti szabályaikban a tagállamok a [hivatkozás az államkötvény-fedezetű értékpapírokról szóló rendeletre] rendelet 3. cikkének (3) bekezdésében meghatározott államkötvény-fedezetű értékpapírokat az euróövezeti állampapírokkal megegyező módon kezelik.

(2)  … [az államkötvény-fedezetű értékpapírokról szóló rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónap]-ig a tagállamok elfogadják, közzéteszik és ismertetik a Bizottsággal és az ESMA-val az (1) bekezdésnek való megfeleléshez szükséges intézkedéseket.”

"

24a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)  A Bizottságnak a 4. cikk (3) bekezdésének harmadik és negyedik albekezdése és a 18a. cikk (2) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól … [e rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikk (3) bekezdésének harmadik és negyedik albekezdésében és a 18a. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)  A 4. cikk (3) bekezdésének harmadik és negyedik albekezdése vagy a 18a. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam [két hónap]-pal meghosszabbodik.

25. cikk

Értékelési rendelkezés

Legkorábban öt évvel e rendelet hatálybalépését követően, és elegendő adat rendelkezésre állása esetén a Bizottság sort kerít a rendelet értékelésére, annak felmérése érdekében, hogy elérte-e az államkötvény-fedezetű értékpapírok kialakulásának útjában álló hátrányos szabályozási akadályok megszüntetésére irányuló célkitűzését.

26. cikk

Bizottsági eljárás

(1)  A Bizottságot a 2001/528/EK bizottsági határozattal(17) létrehozott európai értékpapír-bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

27. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt …, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) HL C 62., 2019.2.15., 113. o.
(2) HL C… , , . .o.
(3) HL C 62., 2019.2.15., 113. o.
(4) Az Európai parlament 2019. április 16-i álláspontja.
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet (CRR) módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).
(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.).
(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2341 irányelve (2016. december 14.) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről (HL L 354., 2016.12.23., 37. o.).
(10) Az Európai Parlament és a Tanács 1092/2010/EU rendelete (2010. november 24.) a pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról (HL L 331., 2010.12.15., 1. o.).
(11) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(12) Az Európai Parlament és a Tanács 472/2013/EU rendelete (2013. május 21.) a pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által fenyegetett euroövezeti tagállamok gazdasági és költségvetési felügyeletének megerősítéséről (HL L 140., 2013.5.27., 1. o.).
(13) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/47/EK irányelve (2002. június 6.) a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról (HL L 168., 2002.6.27., 43. o.).
(14) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).
(15) Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint a 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 257., 2014.8.28., 1. o.).
(16) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1129 rendelete (2017. június 14.) az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 168., 2017.6.30., 12. o.).
(17) A Bizottság 2001/528/EK határozata (2001. június 6.) az európai értékpapír-bizottság létrehozásáról (HL L 191., 2001.7.13., 45. o.).


Az európai felügyeleti hatóságok és a pénzügyi piacok ***I
PDF 133kWORD 57k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról szóló 1093/2010/EU rendelet, az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról szóló 1094/2010/EU rendelet, az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról szóló 1095/2010/EU rendelet, az európai kockázatitőke-alapokról szóló 345/2013/EU rendelet, az európai szociális vállalkozási alapokról szóló 346/2013/EU rendelet, a pénzügyi eszközök piacairól szóló 600/2014/EU rendelet, az európai hosszú távú befektetési alapokról szóló (EU) 2015/760 rendelet, a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről szóló (EU) 2016/1011 rendelet, az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló (EU) 2017/1129 rendelet, valamint a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0646 – C8-0409/2018 – 2017/0230(COD))
P8_TA(2019)0374A8-0013/2019

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0646),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0409/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a svéd parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokolt véleményre, amely szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az Európai Központi Bank 2018. április 11-i(1) és 2018. december 7-i(2) véleményére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. február 15-i(3) és 2018. december 12-i(4) véleményére,

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. április 1-jei írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére (A8-0013/2019),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 16-án került elfogadásra az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról szóló 1093/2010/EU rendelet, az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról szóló 1094/2010/EU rendelet, az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról szóló 1095/2010/EU rendelet, a pénzügyi eszközök piacairól szóló 600/2014/EU rendelet, a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről szóló (EU) 2016/1011 rendelet, valamint a pénzátutalásokat kísérő adatokról szóló (EU) 2015/847 rendelet módosításáról szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/2175 rendelettel.)

(1) HL C 255., 2018.7.20., 2. o.
(2) HL C 37., 2019.1.30., 1. o.
(3) HL C 227., 2018.6.28., 63. o.
(4) HL C 110., 2019.3.22., 58. o.


A pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyelete és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozása ***I
PDF 130kWORD 45k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása a pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról szóló 1092/2010/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2017)0538 – C8-0317/2017 – 2017/0232(COD))
P8_TA(2019)0375A8-0011/2019

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0538),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0317/2017),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Központi Bank 2018. március 2-i(1) véleményére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. február 15-i véleményére(2),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. április 1-jei írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére, valamint a Jogi Bizottság és az Alkotmányügyi Bizottság véleményeire (A8-0011/2019),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 16-án került elfogadásra a pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról szóló 1092/2010/EU rendelet módosításáról szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/2176 rendelettel.)

(1) HL C 120., 2018.4.6., 2. o.
(2) HL C 227., 2018.6.28., 63. o.


A pénzügyi eszközök piacai és a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdése és gyakorlása (Szolvencia II. irányelv) ***I
PDF 130kWORD 46k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU irányelv és a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK irányelv (Szolvencia II.) módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2017)0537 – C8-0318/2017 – 2017/0231(COD))
P8_TA(2019)0376A8-0012/2019

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0537),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 53. cikkének (1) bekezdésére és 62. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0318/2017),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Központi Bank 2018. május 11-i véleményére(1),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. február 15-i véleményére(2),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. április 1-jei írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0012/2019),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 16-án került elfogadásra a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK irányelv (Szolvencia II.), a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU irányelv és a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv módosításáról szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/2177 irányelvvel.)

(1) HL C 251., 2018.7.18., 2. o.
(2) HL C 227., 2018.6.28., 63. o.


A befektetési vállalkozások prudenciális felügyelete (irányelv) ***I
PDF 130kWORD 59k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, valamint a 2013/36/EU irányelv és a 2014/65/EU irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2017)0791 – C8-0452/2017 – 2017/0358(COD))
P8_TA(2019)0377A8-0295/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0791),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 53. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0452/2017),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Központi Bank 2018. augusztus 22-i véleményére(1),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. április 19-i véleményére(2),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. március 20-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Jogi Bizottság véleményére (A8-0295/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 16-án került elfogadásra a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, valamint a 2002/87/EK, a 2009/65/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/59/EU és a 2014/65/EU irányelv módosításáról szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/2034 irányelvvel.)

(1) HL C 378., 2018.10.19., 5. o.
(2) HL C 262., 2018.7.25., 35. o.


A befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelmények (rendelet) ***I
PDF 129kWORD 58k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 575/2013/EU rendelet, a 600/2014/EU rendelet és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2017)0790 – C8-0453/2017 – 2017/0359(COD))
P8_TA(2019)0378A8-0296/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0790),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0453/2017),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Központi Bank 2018. augusztus 22-i véleményére(1),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. április 19-i véleményére(2),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. március 20-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0296/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 16-án került elfogadásra a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 1093/2010/EU, az 575/2013/EU, a 600/2014/EU és a 806/2014/EU rendelet módosításáról szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/2033 rendelettel.)

(1) HL C 378., 2018.10.19., 5. o.
(2) HL C 262., 2018.7.25., 35. o.


Az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételek ***I
PDF 133kWORD 47k
Állásfoglalás
Szöveg
Függelék
Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2017)0797 – C8-0006/2018 – 2017/0355(COD))
P8_TA(2019)0379A8-0355/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0797),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 153. cikke (1) bekezdésének b) pontjára és 2. cikkének b) pontjára, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C8-0006/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a svéd parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokolt véleményre, amely szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. május 23-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2018. július 5-i véleményére(2),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. február 18-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére, valamint a Jogi Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményeire (A8-0355/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  tudomásul veszi a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatát;

3.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 16-án került elfogadásra az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/1152 irányelvvel.)

MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

A Bizottság nyilatkozata

A Bizottság az irányelv 23. cikkével összhangban a hatálybalépését követő 8 év elteltével felülvizsgálja az irányelv alkalmazását, és szükség esetén módosító javaslatot terjeszt elő. A Bizottság vállalja, hogy jelentésében külön figyelmet fordít az 1. és a 14. cikk tagállamok általi alkalmazására. A Bizottság annak értékelésekor, hogy a tagállamok maradéktalanul és helyesen átültették-e az irányelvet nemzeti jogrendszerükbe, a 14. cikknek való megfelelést is ellenőrizni fogja.

(1) HL C 283., 2018.8.10., 39. o.
(2) HL C 387., 2018.10.25., 53. o.


Európai Munkaügyi Hatóság ***I
PDF 135kWORD 52k
Állásfoglalás
Szöveg
Függelék
Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0131 – C8-0118/2018 – 2018/0064(COD))
P8_TA(2019)0380A8-0391/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0131),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 46. cikkére, 48. cikkére, 53. cikkének (1) bekezdésére, 62. cikkére és 91. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0118/2018),

–  tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére, valamint 46. és 48. cikkére,

–  tekintettel a svéd parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokolt véleményre, amely szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. szeptember 20-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2018. október 9-i véleményére(2),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. február 21-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. és 39. cikkére,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Jogi Bizottság, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, valamint a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményeire (A8-0391/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  jóváhagyja a Parlament, a Tanács és a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt együttes nyilatkozatát, amelyet az Európai Unió Hivatalos Lapja a végleges jogalkotási aktus közzétételét követő számának L sorozatában tesznek közzé;

3.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 16-án került elfogadásra az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozásáról, a 883/2004/EK, a 492/2011/EU és az (EU) 2016/589 rendelet módosításáról, valamint az (EU) 2016/344 határozat hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/1149 rendelettel.)

MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közös nyilatkozata

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság megjegyzik, hogy az Európai Munkaügyi Hatóság székhelyének kiválasztására irányuló eljárás az alapító rendelet elfogadásakor nem zárult le.

A három intézmény – emlékeztetve az őszinte és átlátható együttműködés iránti elkötelezettségre és a Szerződésekre – elismeri az információcsere értékét az Európai Munkaügyi Hatóság székhelyének kiválasztására irányuló folyamat kezdeti szakaszától fogva.

Az ilyen korai információcsere megkönnyítené a három intézmény számára a Szerződésekben foglalt jogaik gyakorlását a vonatkozó eljárások során.

Az Európai Parlament és a Tanács tudomásul veszi a Bizottság azon szándékát, hogy megtesz minden megfelelő lépést annak érdekében, hogy az alapító rendelet tartalmazzon az Európai Munkaügyi Hatóság székhelyére irányuló rendelkezést, és gondoskodik arról, hogy az Európai Munkaügyi Hatóság az említett rendelettel összhangban autonóm módon működjön.

(1)HL C 440., 2018.12.6., 128. o.
(2)HL C 461., 2018.12.21., 16. o.


A halászati erőforrások és a tengeri ökoszisztémák technikai intézkedések révén történő védelme ***I
PDF 131kWORD 56k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása a halászati erőforrások és a tengeri ökoszisztémák technikai intézkedések révén történő védelméről, az 1967/2006/EK, az 1098/2007/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet, továbbá az 1343/2011/EU és az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 894/97/EK, a 850/98/EK, a 2549/2000/EK, a 254/2002/EK, a 812/2004/EK és a 2187/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2016)0134 – C8-0117/2016 – 2016/0074(COD))
P8_TA(2019)0381A8-0381/2017

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0134),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 43. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0117/2016),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2016. július 13-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottsága 2016. december 7-i véleményére(2),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. február 22-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0381/2017),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot(3);

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 16-án került elfogadásra a halászati erőforrások és a tengeri ökoszisztémák technikai intézkedések révén történő védelméről, az 1967/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet, továbbá az 1380/2013/EU, az (EU) 2016/1139, az (EU) 2018/973, az (EU) 2019/472 és az (EU) 2019/1022 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 894/97/EK, a 850/98/EK, a 2549/2000/EK, a 254/2002/EK, a 812/2004/EK és a 2187/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/1241 rendelettel.)

(1) HL C 389., 2016.10.21., 67. o.
(2) HL C 185., 2017.6.9., 82. o.
(3) Ez az álláspont lép a 2018. január 16-án elfogadott módosítások helyébe (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0003).


Az európai vállalkozásstatisztikáról szóló rendelet ***I
PDF 129kWORD 58k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az európai vállalkozásstatisztikáról, a 184/2005/EK rendelet módosításáról, valamint tíz, a vállalkozásstatisztika területét szabályozó jogi aktus hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2017)0114 – C8-0099/2017 – 2017/0048(COD))
P8_TA(2019)0382A8-0094/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0114),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 338. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0099/2017),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Központi Bank 2018. január 2-i véleményére(1),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. március 20-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére (A8-0094/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 16-án került elfogadásra az európai vállalkozásstatisztikáról, valamint tíz, a vállalkozásstatisztika területét szabályozó jogi aktus hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/2152 rendelettel.)

(1) HL C 77., 2018.3.1., 2. o.


Az OLAF-vizsgálatok és az Európai Ügyészséggel való együttműködés ***I
PDF 352kWORD 103k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 883/2013/EU, Euratom rendeletnek az Európai Ügyészséggel való együttműködés és az OLAF vizsgálatai hatékonysága tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0338 – C8-0214/2018 – 2018/0170(COD))
P8_TA(2019)0383A8-0179/2019

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0338),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 325. cikkére, összefüggésben az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéssel és különösen annak 106a. cikkével, amelynek megfelelően a Bizottság benyújtotta a javaslatot a Parlamentnek (C8-0214/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a Számvevőszék 8/2018. sz. véleményére(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére, valamint a Jogi Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0179/2019),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 16-án került elfogadásra az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 883/2013/EU, Euratom rendeletnek az Európai Ügyészséggel való együttműködés és az OLAF vizsgálatai hatékonysága tekintetében történő módosításáról szóló (EU) .../... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P8_TC1-COD(2018)0170


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 325. cikkére, összefüggésben az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéssel és különösen annak 106a. cikkével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel a Számvevőszék véleményére(2),

rendes jogalkotási eljárás keretében(3),

mivel:

(1)  Az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv(4), valamint az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelet(5) elfogadásával az Unió jelentős mértékben megerősítette az Unió pénzügyi érdekeinek büntetőjogi eszközökkel folytatott védelmére rendelkezésre álló eszközöket eszközökkel kapcsolatos harmonizált jogi keret rendelkezéseit. A legfőbb prioritás a büntető igazságszolgáltatás és a csalás elleni küzdelemmel kapcsolatos politika terén az Európai Ügyészség, amely hatáskörrel rendelkezik hatáskört kap bűnügyi nyomozások lefolytatására a résztvevő tagállamokban és vádemelésekre az Unió költségvetését sértő, az (EU) 2017/1371 irányelvben meghatározott bűncselekményekkel kapcsolatban. [Mód. 1]

(2)  Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében az Európai Csalás Elleni Hivatal (a továbbiakban: a Hivatal) igazgatási vizsgálatokat folytat le igazgatási szabálytalanságok és bűnöző magatartás feltárása céljából. Vizsgálatai végén a Hivatal igazságügyi ajánlásokat tehet a nemzeti ügyészségeknek, amivel lehetővé kívánja tenni vádemelések és vádhatósági eljárások lefolytatását a tagállamokban. Azokat az eseteket, amelyek az Európai Ügyészségben résztvevő tagállamokban merültek fel és bűncselekmények gyanújára adnak okot, a jövőben az OLAF jelenteni fogja az Európai Ügyészségnek és együttműködik vele a nyomozásai keretében. [Mód. 2]

(3)  Ezért a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletet(6) módosítani kell, illetve ennek megfelelően ki kell igazítani az (EU) 2017/1939 rendelet elfogadását követően. A 883/2013/EU, Euratom rendelet szabályainak tükrözniük kell és ki kell egészíteniük az (EU) 2017/1939 rendeletben az Európai Ügyészség és a Hivatal közötti kapcsolatra vonatkozóan meghatározott rendelkezéseket abból a célból, hogy biztosítani lehessen az Unió pénzügyi érdekeinek legmagasabb szintű, a két szerv közötti szinergiák révén történő védelmét, ami a szoros együttműködés, az információcsere, a kiegészítő jelleg és az átfedések elkerülése elvének végrehajtását foglalja magában. [Mód. 3]

(4)  Közös célkitűzésük, nevezetesen az uniós költségvetés integritásának megőrzése érdekében, a Hivatalnak és az Európai Ügyészségnek szoros kapcsolatot kell kialakítania és fenntartania a lojális együttműködés alapján, melynek célja a megbízatásuk egymást kiegészítő jellegének biztosítása, továbbá az intézkedéseik koordinálása, elsősorban az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés hatóköre tekintetében. E kapcsolat végső soron hozzájárul annak biztosításához, hogy az összes eszköz felhasználásra kerüljön az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére és elkerüljék az erőfeszítések közötti szükségtelen átfedéseket.

(5)  Az (EU) 2017/1939 rendelet előírja, hogy a Hivatal, valamint az Unió összes intézménye, szerve, hivatala és ügynöksége, továbbá az illetékes nemzeti hatóságok indokolatlan késedelem nélkül jelentést tesznek az Európai Ügyészségnek minden olyan büntetendő cselekmény gyanújáról, cselekményről, amellyel kapcsolatban az Európai Ügyészség gyakorolhatná hatáskörét. Mivel a Hivatal megbízatása a csalásra, korrupcióra és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenységre irányuló igazgatási vizsgálatok elvégzésére terjed ki, ideális helyzetben van és megfelelő eszközökkel rendelkezik ahhoz, hogy az Európai Ügyészség partnere és kiemelt információforrása legyen. [Mód. 4]

(6)  Az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozó lehetséges büntetendő cselekményre utaló tényállási elemek a gyakorlatban szerepelhetnek a Hivatalhoz beérkezett eredeti állításokban, illetve megállapítást nyerhetnek a Hivatal által igazgatási szabálytalanság gyanúja alapján indított igazgatási vizsgálat során is. A Hivatalnak annak érdekében, hogy eleget tegyen az Európai Ügynökség felé fennálló jelentéstételi kötelezettségének, adott esettől függően jelentenie kell a büntetendő cselekményt bármelyik szakaszban a vizsgálat előtt vagy a vizsgálat lefolytatása során.

(7)  Az (EU) 2017/1939 rendelet meghatározza azokat az elemeket, amelyeket, szabály szerint, a jelentéseknek legalább tartalmazniuk kell. Lehetséges, hogy a Hivatalnak ezen elemek azonosítása céljából előzetesen értékelnie kell az állításokat és ehhez össze kell gyűjtenie a szükséges információt. A Hivatal ezt az értékelést haladéktalanul és olyan eszközökkel végzi el, amelyek nem veszélyeztetik a jövőbeni lehetséges bűnügyi nyomozást. A Hivatal, miután elvégezte az értékelést, jelenti az Európai Ügyészségnek a hatáskörébe tartozó bűncselekmény gyanúját.

(8)  Tekintettel a Hivatal tapasztalatára, lehetővé kell tenni az Unió intézményei, szervei, hivatalai és ügynökségei számára a Hivatal igénybevételét a hozzájuk beérkezett állítások előzetes értékelésének elvégzéséhez.

(9)  Az (EU) 2017/1939 rendeletnek megfelelően a Hivatal alapvetően nem indíthat párhuzamosan folyó igazgatási vizsgálatot olyan ügyben, amelyben az Európai Ügyészség nyomozást folytat. Azonban bizonyos esetekben az Unió pénzügyi érdekeinek védelme szükségessé teheti, hogy a Hivatal kiegészítő igazgatási vizsgálatot folytasson le az Európai Ügyészség által indított büntetőeljárás lezárása előtt annak megállapítása céljából, hogy szükség van-e óvintézkedésekre, vagy kell-e hozni pénzügyi, fegyelmi vagy igazgatási intézkedéseket. Az ilyen kiegészítő vizsgálatok megfelelőek lehetnek többek között az olyan esetekben, amikor elévülési szabályok alá tartozó, az Unió költségvetését megillető összegek behajtásáról van szó, amikor kiemelkedően magasak az érintett összegek, vagy amikor kockázatos helyzetekben további források elvesztését kell elkerülni igazgatási intézkedésekkel.

(10)  Az (EU) 2017/1939 rendelet szerint az Európai Ügyészség kérheti a Hivataltól ilyen kiegészítő vizsgálatok lefolytatását. Azokban az esetekben, amikor az Európai Ügyészség nem kér kiegészítő vizsgálatot, lehetővé kell tenni, hogy a kiegészítő vizsgálatot bizonyos feltételek mellett a Hivatal kezdeményezésére is le lehessen folytatni bizonyos feltételek mellett, kizárólag az Európai Ügyészséggel folytatott konzultációt követően. Az Európai Ügyészség számára különösen biztosítani kell, hogy kifogást emelhessen az ellen, hogy a Hivatal vizsgálatot indítson vagy folytassa a vizsgálatot, illetve a Hivatal vizsgálatának bizonyos tevékenységeinek elvégzése ellen. A kifogásnak az Európai Ügyészség általi nyomozás hatékonyságának védelmén kell alapulnia és e céllal arányosnak kell lennie. A Hivatal tartózkodik az olyan intézkedéstől, amellyel szemben az Európai Ügynökség kifogást emelt. Amennyiben az Európai Ügyészség egyetért a kérelemmel nem emel kifogást, a Hivatal a vizsgálatát az Európai Ügyészséggel szorosan egyeztetve folytatja le lép fel az ügyben.[Mód. 6]

(11)  A Hivatalnak aktívan támogatnia kell az Európai Ügyészséget a nyomozásai során. E tekintetben az Európai Ügyészség kérheti a Hivataltól a bűnügyi nyomozásai támogatását vagy kiegészítését az e rendelet szerinti hatáskörök gyakorlásán keresztül. Ezekben az esetekben a Hivatal ezeket a műveleteket a hatáskörén belül és az e rendeletben meghatározott kereten belül végzi el.

(12)  A Hivatal és az Európai Ügyészség közötti hatékony koordináció, együttműködés és átláthatóság biztosítása érdekében folyamatos információcserére van szükség a két intézmény között. A két intézmény intézkedései közötti megfelelő koordináció biztosítása, a kiegészítő jelleg garantálása és az átfedések elkerülése érdekében különösen fontos az információcsere a Hivatal vizsgálatainak és az Európai Ügyészség nyomozásainak elindítását megelőző szakaszokban. E célból a Hivatalnak és az Európai Ügyészségnek alkalmazniuk kell az ügyviteli rendszereik „találat/nincs találat” funkcióit. A Hivatal és az Európai Ügyészség az információcserére vonatkozó részletes szabályokat és feltételeket a munkamegállapodásaikban határozzák meg. [Mód. 7]

(13)  A 883/2013/EU, Euratom rendelet alkalmazásának értékeléséről szóló, 2017. október 2-án elfogadott bizottsági jelentés(7) következtetése szerint a jogi keret 2013-as módosításai egyértelmű javulást hoztak a vizsgálatok lefolytatása, a partnerekkel való együttműködés és az érintett személyek jogai tekintetében. Az értékelés ugyanakkor rámutatott olyan hiányosságokra, amelyek befolyásolják a vizsgálatok eredményességét és hatékonyságát.

(14)  A bizottsági értékelésben megállapított, egyértelmű hiányosságok felszámolása céljából módosítani kell a 883/2013/EU, Euratom rendeletet. Ezek rövid távra szóló, döntő fontosságú módosítások, melyekkel megerősíthető a Hivatal vizsgálataira vonatkozó keret és biztosítható egy erős és teljes mértékben működőképes Hivatal, mely igazgatási vizsgálatokkal egészíti ki az Európai Ügyészség által alkalmazott büntetőjogi megközelítést, ugyanakkor a módosítások nem vonják maguk után a megbízatás vagy a hatáskörök megváltoztatását. A módosítások elsősorban azokat a területeket érintik, amelyeken jelenleg az akadályozza a Hivatal vizsgálatainak hatékony lefolytatását – pl. a helyszíni ellenőrzések lefolytatását, a bankszámla-információkhoz való hozzáférés lehetőségét, vagy a Hivatal által készített jelentések bizonyítékként való elfogadhatóságát –, hogy a rendelet nem elég egyértelmű. Legkésőbb az Európai Ügyészség, a Hivatal és e két szerv együttműködésének értékelésétől számított két év elteltével a Bizottságnak egy új, átfogó javaslatot kell benyújtania. [Mód. 8]

(15)  Ezek a módosítások nem érintik a vizsgálatok keretében alkalmazandó eljárási garanciákat. A Hivatal köteles alkalmazni a 883/2013/EU, Euratom rendeletben, a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben(8) és az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott eljárási garanciákat. Ez a keret előírja, hogy a Hivatalnak a vizsgálatait objektíven, pártatlanul és bizalmasan kell lefolytatnia, az érintett személy mellett és ellen szóló bizonyítékokat kell keresnie és a vizsgálati tevékenységeket írásos meghatalmazás alapján kell elvégeznie, a jogszerűség ellenőrzése mellett. A Hivatalnak biztosítania kell a vizsgálatai alá vont érintett személyeket megillető jogokat, többek között az ártatlanság vélelmét és az önvádra kötelezés tilalmát. A meghallgatás során az érintett személyeknek többek között joga van egy általuk választott személy jelenlétére, a meghallgatásról szóló jegyzőkönyv jóváhagyására, valamint az Unió bármelyik hivatalos nyelvének használatára. Továbbá, az érintett személyeknek joga van ahhoz, hogy a tényekkel kapcsolatban észrevételeket tegyenek azt megelőzően, hogy rögzítésre kerülnének a vizsgálat következtetései.

(16)  A Hivatal helyszíni ellenőrzéseket és szemléket végez, melyek lehetővé teszik számára a gazdasági szereplők helyiségeibe való belépést és a dokumentumaikhoz való hozzáférést a csalás, korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő egyéb jogellenes tevékenység gyanúja alapján indított vizsgálatai keretében. Ezen ellenőrzések és vizsgálatok lefolytatása e rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK rendelettel összhangban történik, melyek néhány esetben az említett hatáskörök gyakorlását nemzeti jogban meghatározott feltételekhez köti. A bizottsági értékelés megállapította, hogy nem minden esetben egyértelmű, hogy milyen mértékben alkalmazandó a nemzeti jog, ami következésképpen akadályozza a Hivatal vizsgálati tevékenységeinek hatékony lefolytatását.

(17)  Ezért helyénvaló egyértelműsíteni azokat az eseteket, amikor a nemzeti jogot kell alkalmazni a Hivatal vizsgálatai során, anélkül, hogy változtatni kellene a Hivatal hatáskörein vagy a rendelet tagállamokra való alkalmazásán. Ez az egyértelműsítés tükrözi a Törvényszék T-48/16 sz., Sigma Orionis SA kontra Európai Bizottság ügyben a közelmúltban hozott ítéletét.

(18)  Azokban az esetekben, amikor az érintett gazdasági szereplő aláveti magát az ellenőrzésnek, a helyszíni ellenőrzések és szemlék Hivatal általi lefolytatása kizárólag az uniós jog hatálya alá esik. Ez lehetővé teszi a Hivatal számára, hogy a vizsgálati hatásköreit hatékony és koherens módon gyakorolja valamennyi tagállamban, abból a célból, hogy hozzájáruljon az Unió költségvetésének magas szintű védelméhez az Unió egész területén, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 325. cikkében előírtaknak megfelelően.

(19)  Azokban a helyzetekben, amikor a Hivatalnak a nemzeti illetékes hatóságok segítségére van szüksége, különösen azokban az esetekben, amikor a gazdasági szereplő ellenáll a helyszíni ellenőrzésnek és a szemlének, a tagállamoknak biztosítaniuk kell a Hivatal intézkedésének hatékonyságát és a szükséges segítséget a nemzeti eljárásjog vonatkozó szabályaival összhangban.

(20)  A 883/2013/EU, Euratom rendeletben kötelezni kell a gazdasági szereplőket a Hivatallal való együttműködésre. Ez összhangban áll egyfelől a 2185/96/Euratom, EK rendelet szerinti azon kötelezettségükkel, hogy a helyszíni ellenőrzések és szemlék lefolytatása céljából kötelesek engedélyezni a helyiségekbe, telkekre, közlekedési eszközökre vagy egyéb üzleti céllal használt területekre való bejutást, másfelől a költségvetési rendelet 129. cikke(9) szerinti kötelezettséggel, mely szerint minden olyan személy vagy szervezet, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együttműködik az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, a Hivatal által lefolytatott vizsgálatok összefüggésében is.

(21)  Ezen együttműködési kötelezettség részeként biztosítani kell, hogy a Hivatal vizsgálat tárgyát képező üggyel kapcsolatos releváns információ benyújtására kötelezhesse azokat a gazdasági szereplőket, akik érintettek lehetnek a vizsgálatban, vagy akik releváns információ birtokában lehetnek. A gazdasági szereplők, amikor eleget tesznek az ilyen információkérésnek, nem kötelesek bevallani, hogy illegális tevékenységet folytattak, viszont kötelesek megválaszolni a tényszerű kérdéseket és dokumentumokat átadni még akkor is, ha ezek az információk felhasználhatók velük vagy egy másik gazdasági szereplővel szemben a jogellenes tevékenység fennállásának megállapításához.

(22)  A gazdasági szereplőknek a helyszíni ellenőrzések és a szemlék során lehetővé kell tenni az ellenőrzés szerinti tagállam bármely hivatalos nyelvének használatát, és biztosítani kell számukra az egy általuk választott személy jelenlétéhez – ideértve külső jogi tanácsadó jelenlétéhez – való jogot. A jogi tanácsadó jelenléte ugyanakkor nem jogi feltétele a helyszíni ellenőrzések és szemlék érvényességének. A helyszíni ellenőrzések és szemlék hatékonyságának – különösen a bizonyíték eltűnésének veszélye tekintetében való – biztosítása érdekében a Hivatal számára biztosítani kell a helyiségekbe, telkekre, közlekedési eszközökre vagy egyéb üzleti céllal használt területekre való bejutást anélkül, hogy a gazdasági szereplő jogi tanácsadóval való konzultációja késleltetné a bejutást. A Hivatal általi ellenőrzés lefolytatásának megkezdése csak rövid, észszerű ideig késhet a jogi tanácsadóval való konzultáció miatt. Az ilyen késedelmet a lehető legrövidebbre kell korlátozni.

(23)  Az átláthatóság biztosítása érdekében a helyszíni ellenőrzések és szemlék lefolytatása során a Hivatal ellátja a gazdasági szereplőket az együttműködési kötelezettségükkel és az együttműködés megtagadásával járó következményekkel, továbbá az ellenőrzésre alkalmazandó eljárással – többek között az alkalmazandó eljárási garanciákkal – kapcsolatos megfelelő információval.

(24)  Belső vizsgálatok, és adott esetben külső vizsgálatok során a Hivatal hozzáfér bármely olyan releváns információhoz, amely az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek birtokában van. A bizottsági értékelésben javasoltak alapján a folyamatos technológiai fejlődés figyelembe vétele céljából szükséges egyértelműsíteni, hogy ezt a hozzáférést attól függetlenül kell biztosítani, hogy ezeket az információkat és adatokat milyen típusú adathordozón tárolják. [Mód. 9]

(25)  A Hivatal vizsgálataira vonatkozó keret koherensebbé tétele céljából még szorosabban össze kell hangolni a belső és a külső vizsgálatokra alkalmazandó szabályokat a bizottsági értékelésben azonosított következetlenségek kiküszöbölése érdekében az olyan esetekben, ahol nem indokolt eltérő szabályok alkalmazása. Ilyen eset lehet például annak biztosítása, hogy – hasonlóan a belső vizsgálatokhoz – a külső vizsgálatot követően elkészített jelentések és ajánlások megküldhetők az érintett intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség számára, hogy meghozhassa a megfelelő intézkedést. A Hivatal, amennyiben azt a megbízatása lehetővé teszi, támogatja az érintett intézményt, szervet, hivatalt vagy ügynökséget az ajánlásai nyomon követésében. A Hivatal és az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek közötti együttműködés további biztosítása érdekében a Hivatal, szükség esetén, tájékoztatja az érintett uniós intézményt, szervet, hivatalt vagy ügynökséget arról a döntéséről, hogy nem indít külső vizsgálatot, például abban az esetben, amikor az eredeti információ forrása uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség volt.

(26)  A Hivatalnak rendelkeznie kell azokkal az eszközökkel, amelyek szükségesek a pénz útjának visszakövetéséhez, ezáltal kideríthető sok csalárd magatartás esetében a jellemző elkövetési módozat. A nemzeti hatóságokkal való együttműködésnek és az általuk nyújtott segítségnek köszönhetően a Hivatal jelenleg több tagállamban hozzáfér a vizsgálati tevékenysége szempontjából releváns, a hitelintézetek birtokában lévő bankinformációkhoz. Annak érdekében, hogy biztosítani lehessen egy Unió-szerte hatékony megközelítés követését, a rendeletnek meg kell határoznia az illetékes nemzeti hatóságok azon kötelezettségét, hogy a Hivatal segítésére vonatkozó általános kötelezettségük részeként ellássák a Hivatalt a bankszámlákkal és a fizetési számlákkal kapcsolatos információkkal. Főszabályként ez az együttműködés a tagállamok pénzügyi információs egységein keresztül történik. Amikor a nemzeti hatóságok ilyen segítséget nyújtanak a Hivatalnak, az érintett tagállam nemzeti joga szerinti eljárásjog vonatkozó rendelkezéseivel összhangban járnak el.

(26a)   Annak érdekében, hogy figyelmet fordítsanak az eljárási jogok és garanciák védelmére és tiszteletben tartására, a Hivatalnak létre kellene hoznia egy belső feladatkört az eljárási garanciák ellenőre személyében, és a kellő forrásokat biztosítani kellene számára. Az eljárási garanciák ellenőre számárad feladatai ellátásához biztosítani kellene a hozzáférést valamennyi szükséges információhoz. [Mód. 10]

(26b)   Ez a rendelet az eljárási garanciák ellenőrével együttműködve panaszkezelési mechanizmust hoz létre a Hivatal számára az eljárási jogok és garanciák a Hivatal valamennyi tevékenysége során történő tiszteletben tartásának biztosítása érdekében. Ennek egy olyan adminisztratív jellegű mechanizmusnak kell lennie, amelyben a Hivatalhoz beérkező panaszok kezeléséért a megfelelő ügyintézéshez való jog szellemében az ellenőr felel. A mechanizmusnak hatékonynak kell lennie, biztosítva, hogy a panaszokat megfelelően kivizsgálják. Az átláthatóság és az elszámoltathatóság növelése érdekében a Hivatal éves jelentése keretében tájékoztatást nyújt a panaszkezelési mechanizmusról. A Hivatalnak különösen ki kell térnie a beérkezett panaszok számára, az eljárási jogok és garanciák megsértésének típusaira, az érintett tevékenységekre és – ahol lehetséges – a Hivatal által a panaszok nyomán hozott intézkedésekre. [Mód. 11]

(27)  A Hivatal általi, óvintézkedések elfogadása céljából történő korai információ-továbbítás az Unió pénzügyi érdekei védelmének egyik alapvető eszköze. Annak érdekében, hogy biztosítható legyen e tekintetben a Hivatal és az Unió intézményei, hivatalai, szervei és ügynökségei közötti szoros együttműködés, helyénvaló az utóbbiak számára lehetővé tenni, hogy bármikor konzultálhassanak a Hivatallal bármilyen megfelelő óvintézkedésről való döntés céljából, ideértve a bizonyítékok megóvását szolgáló intézkedéseket.

(28)  A Hivatal által készített jelentések jelenleg már elfogadható bizonyítéknak minősülnek igazgatási vagy bírósági eljárásokban ugyanolyan módon és ugyanolyan feltételek mellett, mint az adott ország nemzeti közigazgatási vizsgálói által készített közigazgatási jelentések. A Bizottság értékelése megállapította, hogy néhány tagállamban e szabály nem biztosítja eléggé a Hivatal tevékenységeinek hatékonyságát. A Hivatal által készített jelentések hatékonyságának javítása és következetes felhasználásának előmozdítása érdekében a rendeletben biztosítani kell az ilyen jelentések elfogadhatóságát a nemzeti bíróságok előtti, nem büntetőjogi jellegű bírósági eljárásokban, továbbá a tagállami közigazgatási eljárásokban. A nemzeti közigazgatási vizsgálók által készített jelentésekkel való egyenértékűség szabályát a továbbiakban is alkalmazni kell a büntetőjogi jellegű, nemzeti bírósági eljárások esetében. A rendeletnek biztosítania kell továbbá a Hivatal által készített jelentések elfogadhatóságát az uniós szintű közigazgatási és bírósági eljárásokban.

(29)  A Hivatal megbízatása kiterjed az Unió héaalapú saját forrásokból származó bevételeinek védelmére. Ezen a területen a Hivatalnak képesnek kell lennie arra, hogy támogassa és kiegészítse a tagállamok tevékenységeit a megbízatásával összhangban lefolytatott vizsgálatok, a nemzeti illetékes hatóságokkal határon átnyúló, összetett ügyekben történő koordináció, továbbá a tagállamok és az Európai Ügyészség támogatása és segítése révén. E célból – az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet(10) rendelkezéseit szem előtt tartva – lehetővé kell tenni a Hivatalnak a 904/2010/EU tanácsi rendelettel(11) létrehozott Eurofisc hálózaton keresztüli információcserét a hozzáadottérték-adó területén történő csalás elleni küzdelem előmozdítása és megkönnyítése céljából. [Mód. 12]

(30)  A tagállami csalásellenes koordinációs szolgálatokat a 883/2013/EU, Euratom rendelet vezette be a Hivatal és a tagállamok közötti hatékony együttműködés és információcsere – többek között operatív jellegű információk cseréjének – elősegítése céljából. Az értékelés szerint a szolgálatoknak pozitív hatása volt a Hivatal munkájára. Az értékelés arra is rámutatott, hogy szükséges pontosítani a szolgálatok szerepét annak biztosítása érdekében, hogy a Hivatal megkapja a vizsgálatai hatékony lefolytatásához szükséges segítséget, ugyanakkor a csalásellenes koordinációs szolgálatok szervezete és hatáskörei tagállami hatáskörben maradnak. E tekintetben a csalásellenes koordinációs szolgálatoknak képesnek kell lenniük arra, hogy biztosítsák, megszerezzék vagy összehangolják a Hivatal számára a feladatai hatékony ellátásához szükséges segítséget a külső vagy belső vizsgálatok előtt, során vagy azok végén.

(31)  A Hivatal azon kötelezettsége, hogy segítséget nyújtson a tagállamoknak az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére hozott intézkedéseik összehangolásához, kulcseleme a tagállamok közötti, határon átnyúló együttműködés támogatására vonatkozó megbízatásának. Részletesebb szabályokat kell meghatározni a Hivatal koordinációs tevékenységeinek, továbbá a tagállami hatóságokkal, harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel ebben az összefüggésben folytatott együttműködésének elősegítése érdekében. E szabályok nem sérthetik a tagállami közigazgatási hatóságok közötti kölcsönös segítségnyújtásra, továbbá az említett hatóságok és a Bizottság közötti együttműködésre irányadó rendelkezésekben a Bizottságra ruházott hatáskörök Hivatal általi gyakorlását, elsősorban az 515/97/EK tanácsi rendeletet(12).

(32)  Emellett lehetővé kell tenni a Hivatal számára, hogy a koordinációs tevékenységeivel összefüggésben kérhesse a csalásellenes koordinációs szolgálatok segítségét, továbbá lehetővé kell tenni a csalásellenes koordinációs szolgálatoknak az egymás közötti együttműködést a csalás elleni küzdelem területén való együttműködést szolgáló, rendelkezésre álló mechanizmusok további megerősítése érdekében.

(32a)   A tagállamok illetékes hatóságai megadják a szükséges segítséget ahhoz, hogy a Hivatal hatékonyan teljesíthessék feladatát. Ha a Hivatal igazságügyi ajánlásokat tesz valamely tagállam nemzeti bűnüldöző hatósága számára, és nem történik nyomon követés, a tagállamnak indokolnia kell döntését a Hivatal előtt. A Hivatalnak évente egyszer jelentést kell készítenie, amelyben beszámol a tagállamok által nyújtott segítségről és az igazságügyi ajánlások nyomon követéséről. [Mód. 13]

(32b)   A nyomozás lefolytatására vonatkozó, e rendeletben meghatározott eljárási szabályok kiegészítése céljából a Hivatalnak létre kell hoznia egy vizsgálatokra vonatkozó eljárási kódexet, amelyet a Hivatal alkalmazottainak követniük kell. Ezért a Bizottságnak felhatalmazást kell adni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az eljárási kódex megalkotása vonatkozásában a Hivatal hatáskörei független gyakorlásának sérelme nélkül. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusok hatályának ki kell terjednie különösen a Hivatal megbízatásának és alapokmányának végrehajtása során követendő gyakorlatokra; a vizsgálati eljárásokra vonatkozó részletes szabályok, valamint az engedélyezett vizsgálati tevékenységek; az érintett személyek törvényes jogai; eljárási garanciák; az adatvédelemmel, valamint a tájékoztatással és a dokumentumokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos politikákhoz fűződő rendelkezések; a jogszerűség ellenőrzésével és az érintett személyek rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségekkel kapcsolatos rendelkezések; kapcsolat az Európai Ügyészséggel. Különösen fontos, hogy a Hivatal az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a megfelelő dokumentumok az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz egyidejűleg, megfelelő időben és módon eljussanak. [Mód. 14]

(32c)   Legkésőbb az (EU) 2017/1939 rendelet 120. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban meghatározott időponttól számított öt év elteltével a Bizottság értékeli e rendelet alkalmazását, különösen a Hivatal és az Európai Ügyészség közötti együttműködés hatékonyságát illetően. [Mód. 15]

(33)  Mivel e rendelet célja, nevezetesen az Unió pénzügyi érdekei védelmének megerősítése a Hivatal működésének az Európai Ügyészség létrehozásához történő hozzáigazításán, továbbá a Hivatal vizsgálatainak hatékonyságának növelésén keresztül, nem valósítható meg kellőképpen kizárólag tagállami szinten, de uniós szinten jobban megvalósítható a két uniós hivatal közötti kapcsolatra irányadó szabályok elfogadása és a Hivatal által az Unió területén lefolytatott vizsgálatok hatékonyabbá tétele révén, az Unió az Európai Unió működéséről szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a csalás, korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység elleni küzdelem hatékonyabbá tételéhez szükséges mértéket.

(34)  Ez a rendelet nem módosítja a tagállamok azon hatáskörét és felelősségét, hogy a csalás, korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység elleni küzdelem céljából intézkedéseket hozzanak.

(35)  A 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(13) 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság egyeztetett az európai adatvédelmi biztossal és ...-án/-én véleményt nyilvánított(14).

(36)  A 883/2013/EU, Euratom rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 883/2013/EU, Euratom rendelet a következőképpen módosul:

-1.  Az 1. cikk (1) bekezdésének bevezető része helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A csalás, a korrupció és az Európai Unió, valamint az Európai Atomenergia-közösség (amennyiben a szövegkörnyezet úgy kívánja, a továbbiakban együttesen: az Unió) pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység vagy szabálytalanság elleni küzdelem megerősítése érdekében az 1999/352/EK, ESZAK, Euratom határozattal létrehozott Európai Csalás Elleni Hivatal (a továbbiakban: a Hivatal) azokat a vizsgálati hatásköröket gyakorolja, amelyeket a Bizottságra a következők ruháznak:” [Mód. 16]

"

-1a.  Az 1. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) A Hivatal a Bizottság segítségével megszervezi a tagállamok számára a szoros és rendszeres együttműködést az illetékes hatóságaik között, annak érdekében, hogy összehangolják tevékenységeiket az Unió pénzügyi érdekeinek a csalással szembeni védelme céljából. A Hivatal hozzájárul az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalással, korrupcióval, szabálytalansággal és minden más jogellenes tevékenységekkel szembeni és az azok megelőzését szolgáló módszerek megtervezéséhez és kifejlesztéséhez. A Hivatal előmozdítja és koordinálja az Unió pénzügyi érdekeinek védelme terén szerzett gyakorlati tapasztalatok és legjobb eljárási gyakorlatok tagállamokkal való és tagállamok közötti megosztását, valamint támogatja a tagállamok által önkéntes alapon hozott, csalás elleni közös intézkedéseket.” [Mód. 17]

"

-1b.   Az 1. cikk (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„d) (EU) 2018/1725 rendelet;” [Mód. 18]

"

-1c.  Az 1. cikk (3) bekezdése a következő da) ponttal egészül ki: "

„da) (EU) 2016/679 rendelet.” [Mód. 19]

"

-1d.  Az 1. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(4) A Hivatal a 12d. cikk sérelme nélkül a Szerződések által vagy azok rendelkezései alapján létrehozott intézményeken, szerveken, hivatalokon és ügynökségeken (a továbbiakban: intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek) belül igazgatási vizsgálatokat folytat le a csalás, a korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység vagy szabálytalanság elleni küzdelem céljából. E célból feltárja a szakmai feladatok ellátásával kapcsolatos, az Unió tisztviselői és egyéb alkalmazottai általi olyan kötelezettségmulasztásnak minősülő súlyos eseteket, amelyek, fegyelmi vagy – az esettől függően – büntetőeljárást vonhatnak maguk után, illetve a kötelezettségeknek az intézmények és szervek azon tagjai, továbbá azok a hivatal- és ügynökségvezetők, illetve az intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek személyzetének azon tagjai általi, a fentiekkel egyenértékű mulasztásának súlyos eseteit, akik nem tartoznak a személyzeti szabályzat hatálya alá (a továbbiakban együttesen: tisztviselők, egyéb alkalmazottak, intézmények vagy szervek tagjai, hivatal- vagy ügynökségvezetők vagy a személyzeti tagjai).” [Mód. 20]

"

1.  Az 1. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(4a) A Hivatal szoros kapcsolatot alakít ki és tart fenn az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel(15) megerősített együttműködés keretében létrehozott Európai Ügyészséggel. E kapcsolat a kölcsönös együttműködésen, a kiegészítő jellegen, az átfedések elkerülésén és az információcserén alapul. E kapcsolat célja különösen annak biztosítása, hogy a két intézmény megbízatásának egymást kiegészítő jellege és a Hivatal által az Európai Ügyészségnek nyújtott támogatás révén minden rendelkezésre álló eszköz felhasználásra kerüljön az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére. [Mód. 21]

A Hivatal és az Európai Ügyészség közötti együttműködésre a 12c–12f. cikk az irányadó.”;

"

1a.  Az 1. cikk (5) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(5) E rendelet alkalmazásában a tagállamok illetékes hatóságai, továbbá az intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek igazgatási megállapodásokat köthetnek a Hivatallal. E megállapodások különösen az információ továbbítására és a vizsgálatok lefolytatására és nyomon követésére vonatkoznak.” [Mód. 22]

"

1b.   A 2. cikk 2. pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„2. „szabálytalanság” : a 2988/95/EK, Euratom rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott szabálytalanság, beleértve a hozzáadottérték-adóból származó bevételeket befolyásoló jogsértéseket; [Mód.23]

"

1c.  A 2. cikk 3. pontja helyébe a következő szöveg lép:"

3. „csalás, korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység vagy szabálytalanság”: e kifejezéseknek a vonatkozó uniós aktusokban meghatározott jelentése;” [Mód. 24]

"

2.  A 2. cikk 4. pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„4. igazgatási vizsgálatok (a továbbiakban: vizsgálatok): az 1. cikkben meghatározott célkitűzések elérése érdekében, valamint adott esetben a vizsgált tevékenységek szabálytalan jellegének megállapítása céljából a Hivatal által a 3. és a 4. cikk szerint végzett szemle, ellenőrzés és egyéb intézkedés; e vizsgálatok nem befolyásolhatják az Európai Ügyészség vagy a tagállamok illetékes hatóságainak a büntetőeljárás kezdeményezésére vonatkozó hatáskörét.”;

"

2a.  A 2. cikk 5. pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„5. „érintett személy” : bármely személy vagy gazdasági szereplő, aki csalással, korrupcióval vagy az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység vagy szabálytalanság elkövetésével gyanúsítható és ezért a Hivatal által folytatott vizsgálat tárgyát képezi;” [Mód. 25]

"

2b.  A 2. cikk a következő ponttal egészül ki:"

„7a. „intézmény tagja”: az adott esetnek megfelelően az Európai Parlament tagja, az Európai Tanács tagja, egy tagállam miniszteri szintű képviselője a Tanácsban, a Bizottság tagja, az Európai Unió Bíróságának tagja, az Európai Központi Bank Kormányzótanácsának tagja vagy az Európai Számvevőszék tagja.” [Mód. 26]

"

2c.  A 2. cikk a következő ponttal egészül ki:"

„7b. „ugyanazon tények”: a lényeges tények azonossága, ahol a lényeges tények fogalma akkor merül ki, ha olyan konkrét körülmények állnak fenn, amelyek elválaszthatatlanul össze vannak kötve egymással, és amelyek összességükben olyan, jogellenes cselekmény miatti nyomozást indokolhatnak, amely a Hivatal vagy az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozik.” [Mód. 27]

"

3.  A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„3. cikk

Külső vizsgálatok Helyszíni ellenőrzések és szemlék a tagállamokban és a harmadik országokban [Mód. 28]

(1)  A Hivatal az 1. cikkben, továbbá a 2. cikk 1. és 3. pontjában meghatározott hatáskörökön belül helyszíni ellenőrzéseket és szemléket folytat a tagállamokban, és a hatályos együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási megállapodásokkal és bármely más hatályos jogi eszközzel összhangban harmadik országokban és a nemzetközi szervezetek helyiségeiben. [Mód. 29]

(2)  A helyszíni ellenőrzések és szemlék lefolytatása e rendelettel összhangban történik, és amennyiben az adott kérdést e rendelet nem szabályozza, a 2185/96/Euratom, EK rendelettel összhangban.

(3)  A gazdasági szereplők együttműködnek a Hivatallal annak vizsgálatai során. A Hivatal írásbeli vagy – akár meghallgatás útján – a 4. cikk (2) bekezdésének b) pontjával összhangban írásbeli vagy szóbeli információkat kérhet a gazdasági szereplőktől. [Mód. 30]

(4)  A Hivatal a helyszíni ellenőrzéseket és szemléket írásos meghatalmazás felmutatásával végzi az e rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében és a 2185/1996/Euratom, EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében foglaltak szerint. A Hivatal tájékoztatja az érintett gazdasági szereplőt az ellenőrzésre alkalmazandó eljárásról, ideértve az alkalmazandó eljárási garanciákat és az érintett gazdasági szereplőre vonatkozó együttműködési kötelezettséget.

(5)  E hatáskörök gyakorlása során a Hivatalnak be kell tartania az e rendeletben és a 2185/96/Euratom, EK rendeletben meghatározott eljárási garanciákat. Helyszíni ellenőrzés és szemle lefolytatása során az érintett gazdasági szereplő nem kötelezhető saját magára nézve terhelő nyilatkozatok megtételére és joga van egy általa választott személy jelenlétére. A gazdasági szereplőnek, amikor helyszíni ellenőrzés során nyilatkozatokat tesz, lehetővé kell tenni a letelepedés szerinti tagállam bármely hivatalos nyelvének használatát. A választott személy jelenlétéhez való jog nem akadályozhatja a Hivatalt abban, hogy belépjen a gazdasági szereplő helyiségeibe és indokolatlanul nem késleltetheti az ellenőrzés megkezdését.

(6)  A Hivatal kérésére az érintett tagállam illetékes hatósága indokolatlan késedelem nélkül megadja a Hivatal alkalmazottainak a szükséges segítséget ahhoz, hogy a 7. cikk (2) bekezdésében említett írásbeli meghatalmazásnak megfelelően a feladataikat hatékonyan láthassák el. [Mód. 31]

Az érintett tagállamnak a 2185/96/Euratom, EK rendeletnek megfelelően gondoskodnia kell arról, hogy a Hivatal alkalmazottai hozzáférhessenek valamennyi olyan, a vizsgálat tárgyára vonatkozó információhoz, és dokumentumhoz és adatokhoz, amely szükségesnek bizonyul a helyszíni ellenőrzések és szemle hatékony és eredményes lefolytatásához, és arról, hogy megőrizhessék az ilyen dokumentumokat vagy adatokat annak biztosítása céljából, hogy azok ne tűnhessenek el. Amennyiben munkavégzés céljából magántulajdonban lévő eszközöket használnak, az ilyen eszközök a Hivatal vizsgálatának tárgyát képezik, ám kizárólag akkor, ha a Hivatalnak alapos gyanúja van arra, hogy tartalmuk lényeges lehet a vizsgálat szempontjából. [Mód. 32]

(7)  Amikor az érintett gazdasági szereplő aláveti magát az e rendelet szerint engedélyezett helyszíni ellenőrzésnek és szemlének, nem alkalmazandó a 2988/95/Euratom, EK rendelet 2. cikkének (4) bekezdése és a 2185/96/Euratom, EK rendelet 6. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdése és 7. cikkének (1) bekezdése, amennyiben ezek a rendelkezések előírják a nemzeti jog betartását és a Hivatal információhoz és dokumentumokhoz való hozzáférését a nemzeti közigazgatási vizsgálókra vonatkozó feltételekre korlátozhatják.

Ha a Hivatal alkalmazottai megállapítják, hogy a gazdasági szereplő ellenáll az e rendelet szerint engedélyezett helyszíni ellenőrzésnek vagy szemlének, az érintett tagállam a nemzeti jogának megfelelően megadja a Hivatal alkalmazottainak a szükséges segítséget a bűnüldöző hatóságok részéről ahhoz, hogy a Hivatal hatékonyan és indokolatlan késedelem nélkül lefolytathassa a helyszíni ellenőrzését vagy szemléjét.

Az e bekezdésnek vagy a (6) bekezdésnek megfelelő segítségnyújtás során az illetékes nemzeti hatóságok az érintett illetékes nemzeti hatóságra alkalmazandó nemzeti eljárási szabályokkal összhangban járnak el. Amennyiben a nemzeti szabályozás értelmében az említett segítségnyújtáshoz igazságügyi hatóság általi felhatalmazásra van szükség, az ilyen felhatalmazást kérelmezni kell.

(7a)   Ha bebizonyosodik, hogy egy tagállam nem tesz eleget a (6) és (7) bekezdések szerinti együttműködési kötelezettségének, az Uniónak joga van visszatéríttetni az adott helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat költségeit. [Mód. 33]

(8)  Vizsgálati tevékenységének részeként a Hivatal a 2988/95/EK, Euratom rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében, továbbá az említett rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében meghatározott ágazati szabályok szerinti ellenőrzéseket és szemléket a tagállamokban, és a hatályos együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási megállapodásokkal és bármely más hatályos jogi eszközzel összhangban harmadik országokban és nemzetközi szervezetek helyiségeiben folytatja le.

(9)  Külső vizsgálat során a Hivatal a csalás, korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység fennállásának megállapításához szükséges mértékben hozzáférhet a vizsgálat tárgyát képező üggyel kapcsolatos bármely, az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek birtokában lévő releváns információhoz és adathoz, függetlenül attól, hogy azokat milyen adathordozón tárolják. E célból a 4. cikk (2) és (4) bekezdése alkalmazandó. [Mód. 34]

(10)  A 12c. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül, amennyiben a Hivatal még azt megelőzően csalásra, korrupcióra és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenységre utaló információ birtokába jut, hogy határozatot hoztak volna arról, hogy indítsanak-e külső vizsgálatot, a Hivatal tájékoztathatja az érintett tagállam illetékes hatóságait, és szükség esetén az érintett intézményeket, szerveket, hivatalokat és ügynökségeket.

Az érintett tagállamok illetékes hatóságai a 2988/95/EK, Euratom rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében említett ágazati szabályok sérelme nélkül gondoskodnak arról, hogy megfelelő intézkedésre kerüljön sor, amelyben a nemzeti joggal összhangban a Hivatal is részt vehet. Az érintett tagállamok illetékes hatóságai kérésre tájékoztatják a Hivatalt a meghozott intézkedésekről, valamint az e bekezdés első albekezdésben említett tájékoztatás alapján tett megállapításaikról.”; [Mód. 35]

"

4.  A 4. cikk a következőképpen módosul:

-a)  a 4. cikk címének helyébe a következő szöveg lép:"

„A vizsgálatokra vonatkozó további rendelkezések”; [Mód. 36]

"

-aa)  a 4. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Az intézményeken, szerveken, hivatalokon és ügynökségeken belül igazgatási vizsgálatokat kell lefolytatni az 1. cikkben említett területeken az e rendeletben és az egyes intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek által elfogadott határozatokban előírt feltételeknek megfelelően.”; [Mód. 37]

"

a)  a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) A belső vizsgálatok során: [Mód. 38]

   a) a Hivatalnak joga van ahhoz – amennyiben szükséges annak megállapításához, hogy történt-e csalás, korrupció vagy az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység vagy szabálytalanság –, hogy közvetlenül és előzetes bejelentés nélkül hozzáférjen az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek birtokában levő minden releváns információhoz és adathoz, függetlenül attól, hogy azokat milyen fajta adathordozón tárolják, és belépjen az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek helyiségeibe. Amennyiben munkavégzés céljából magántulajdonban lévő eszközöket használnak, az ilyen eszközök a Hivatal vizsgálatának tárgyát képezik, ám kizárólag akkor, ha a Hivatalnak alapos gyanúja van arra, hogy tartalmuk lényeges lehet a vizsgálat szempontjából. A Hivatal felhatalmazást kap arra, hogy megvizsgálja az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek számláit. A Hivatal az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek birtokában lévő minden dokumentumról és minden adathordozó tartalmáról másolatot vagy kivonatot készíthet, és szükség esetén az ilyen dokumentumokat vagy adatokat megőrizheti annak biztosítása céljából, hogy azok ne tűnhessenek el; [Mód. 39]
   b) a Hivatal írásbeli vagy – akár meghallgatás útján – szóbeli információkat kérhet a gazdasági szereplőktől, az intézmények vagy szervek tisztviselőitől, egyéb alkalmazottjaitól, tagjaitól, a hivatal- vagy ügynökségvezetőktől vagy a személyzet tagjaitól, amelyeket a szokásos titoktartási és az uniós adatvédelmi előírásokkal összhangban részletesen dokumentálni kell. a gazdasági szereplőknek együtt kell működniük a Hivatallal.”; [Mód. 40]

"

b)  a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:bekezdést el kell hagyni;"

„(3) A 3. cikkel összhangban a Hivatal helyszíni ellenőrzéseket és szemléket végezhet a gazdasági szereplők helyiségeiben, hogy hozzáférjen a belső vizsgálat tárgyát képező üggyel összefüggő lényeges információkhoz.”; [Mód. 41]

"

ba)  a 4. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(4) Az intézményeket, szerveket, hivatalokat és ügynökségeket minden olyan esetben tájékoztatják, amikor a Hivatal alkalmazottai vizsgálatot folytatnak helyiségeikben, illetve amikor birtokukban lévő dokumentumokat vagy adatokat vizsgálnak vagy ilyen információt kérnek. A 10. és 11. cikk sérelme nélkül a Hivatal bármikor megküldheti a vizsgálatok lefolytatása alkalmával megszerzett információt az érintett intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség számára.”; [Mód. 42]

"

bb)  a 4. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(5) Az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek megfelelő eljárásokat vezetnek be és megteszik a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy minden szakaszban biztosítsák a vizsgálatok bizalmas jellegének megőrzését.”; [Mód. 43]

"

bc)  a 4. cikk (6) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„Olyan esetekben, amikor a vizsgálatok feltárják, hogy egy tisztviselő, egyéb alkalmazott, az intézmény vagy szerv tagja, hivatal- vagy ügynökségvezető vagy a személyzet egy tagja érintett személy lehet, értesíteni kell azt az intézményt, szervet, hivatalt vagy ügynökséget, amelyhez e személy tartozik.”; [Mód. 44]

"

bd)  a 4. cikk (6) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„Olyan esetekben, amikor a szokásos kommunikációs csatornák használatával nem biztosítható a vizsgálat bizalmas jellegének megőrzése, a Hivatal megfelelő alternatív csatornákat használ az információk továbbítására.”; [Mód. 45]

"

be)  a 4. cikk (7) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(7) Az egyes intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek által elfogadandó, az (1) bekezdés szerinti határozatnak különösen szabályt kell tartalmaznia a tisztviselők, egyéb alkalmazottak, intézmények vagy szervek tagjai, hivatal- vagy ügynökségvezetők, vagy a személyzet tagjai azon kötelezettségére vonatkozóan, hogy a Hivatallal együttműködjenek és számára információt szolgáltassanak, biztosítva mindemellett a vizsgálat bizalmas jellegének megőrzését.”; [Mód. 46]

"

c)  a (8) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„A 12c. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül, amennyiben a Hivatal még azt megelőzően csalásra, korrupcióra és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenységre vagy szabálytalanságra utaló információ birtokába jut, hogy határozatot hoztak volna arról, hogy indítsanak-e belső vizsgálatot, a Hivatal tájékoztathatja adott esetben az érintett tagállam illetékes hatóságait, vagy az érintett intézményt, szervet, hivatalt vagy intézményeket, szerveket, hivatalokat vagy ügynökséget ügynökségeket.

Az érintett intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség kérésre tájékoztatja a Hivatalt a meghozott intézkedésekről és a tájékoztatás alapján tett megállapításairól.”; [Mód. 47]

"

ca)  a (8) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„Az intézményeken, szerveken, hivatalokon és ügynökségeken belüli vizsgálatokat illetően, amennyiben a Hivatal tájékoztatja az érintett tagállamok illetékes hatóságait, a 9. cikk (4) bekezdésének második és harmadik albekezdésében foglalt eljárási követelmények alkalmazandók. Amennyiben az illetékes hatóságok úgy határoznak, hogy a számukra továbbított információ alapján nemzeti jogukkal összhangban intézkedést hoznak, erről kérésre tájékoztatják a Hivatalt.”; [Mód. 48]

"

cb)  a 8. cikk a következő albekezdéssel egészül ki:"

„A 3. cikk szerinti helyszíni ellenőrzéseket és szemléket illetően az érintett tagállamok illetékes hatóságai a 2988/95/EK, Euratom rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében említett ágazati szabályok sérelme nélkül gondoskodnak arról, hogy megfelelő intézkedésre kerüljön sor, amelyben a nemzeti joggal összhangban a Hivatal is részt vehet. Az érintett tagállamok illetékes hatóságai kérésre tájékoztatják a Hivatalt a meghozott intézkedésekről, valamint az e bekezdés első albekezdésben említett tájékoztatás alapján tett megállapításaikról.” [Mód. 49]

"

5.  Az 5. cikk a következőképpen módosul:

a)  Az (1) bekezdés első mondata helyébe a következő szöveg lép:"

„A 12d. cikk sérelme nélkül a főigazgató vizsgálatot indíthat, ha kellő gyanú – amely alapulhat bármely harmadik fél vagy névtelen forrás által nyújtott információn is – áll fenn arra vonatkozóan, hogy csalást, korrupciót és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenységet követtek el.”; [Mód. 50]

"

aa)   az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A 12d. cikk sérelme nélkül a főigazgató vizsgálatot indíthat, ha kellő gyanú – amely alapulhat bármely harmadik fél vagy névtelen forrás által nyújtott információn is – áll fenn arra vonatkozóan, hogy csalást, korrupciót és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenységet vagy szabálytalanságot követtek el. A döntést megelőző értékelési időszak nem haladhatja meg a két hónapot. Ha ismert az alapul szolgáló információt szolgáltató információnyújtó személye, adott esetben tájékoztatni kell.”; [Mód. 51]

"

ab)  a (2) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„A vizsgálat indítására vonatkozó határozatot a főigazgató saját hatáskörében egy uniós vagy tagállami intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség kérelme alapján hozza meg.”; [Mód. 52]

"

ac)  a (2) bekezdés második albekezdését el kell hagyni; [Mód. 53]

ad)  a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) Az alatt az idő alatt, amíg a főigazgató mérlegeli, hogy a (2) bekezdésben említett felkérés alapján elrendelje-e vizsgálat indítását, illetve az alatt az idő alatt, amíg a Hivatal ilyen vizsgálatot folytat, a Hivatallal való eltérő megállapodás hiányában az érintett intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek nem indíthatnak párhuzamosan vizsgálatot ugyanabban az ügyben. E bekezdés nem alkalmazandó az Európai Ügyészség (EU) 2017/1939 rendelet szerint végzett nyomozásaira.”; [Mód. 54]

"

b)  A (3) bekezdés a következő mondattal egészül ki:"

„Ez a bekezdés nem alkalmazandó az Európai Ügyészség (EU) 2017/1939 rendelet szerinti nyomozásaira.”; [Mód. 55]

"

ba)   az 5. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(5) Amennyiben a főigazgató úgy határoz, hogy nem indít vizsgálatot az intézményeken, szerveken, hivatalokon és ügynökségeken belül, annak ellenére, hogy kellő gyanú áll fenn arra vonatkozóan, hogy csalást, korrupciót és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenységet vagy szabálytalanságot követtek el, haladéktalanul továbbít minden releváns információt az érintett intézménynek, szervnek, hivatalnak vagy ügynökségnek, hogy az a rá alkalmazandó szabályok alapján meghozhassa a megfelelő intézkedéseket. A Hivatal adott esetben egyezteti az intézménnyel, szervvel, hivatallal vagy ügynökséggel az információt nyújtó forrás bizalmas jellegének védelmét célzó megfelelő intézkedéseket, és szükség esetén kérheti, hogy tájékoztassák a meghozott intézkedésekről.”; [Mód. 56]

"

c)  a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(6) Amennyiben a főigazgató úgy határoz, hogy nem indít külső vizsgálatot, végzi el a 3. cikk szerinti helyszíni ellenőrzést vagy szemlét, annak ellenére, hogy kellő gyanú áll fenn arra vonatkozóan, hogy csalást, korrupciót és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenységet vagy szabálytalanságot követtek el, haladéktalanul továbbíthat továbbít minden releváns információt az érintett tagállam illetékes hatóságainak, hogy azok szükség esetén az uniós és a nemzeti jogszabályokkal összhangban meghozhassák a megfelelő intézkedéseket. Amennyiben szükséges, a Hivatal tájékoztatja az érintett intézményt, szervet, hivatalt vagy ügynökséget is.”; [Mód. 57]

"

ca)  a szöveg a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:"

„(6a) A főigazgató a 17. cikk (5) bekezdésével összhangban rendszeresen tájékoztatja a Felügyelő Bizottságot azokról az esetekről, amelyekben úgy dönt, hogy nem indít vizsgálatot, és kifejti a döntés indokait.” [Mód. 58]

"

6.  A 7. cikk a következőképpen módosul:

-a)  A 7. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A főigazgató a vizsgálatok lefolytatását szükség esetén írásbeli utasításokkal irányítja. A vizsgálatokat a főigazgató irányítása alatt a Hivatal általa kijelölt alkalmazottai folytatják le. A főigazgató személyesen nem végezhet vizsgálatokat.”; [Mód. 59]

"

a)  a (3) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„A tagállamok illetékes hatóságai megadják a szükséges segítséget ahhoz, hogy a Hivatal alkalmazottai e rendelettel összhangban hatékonyan és indokolatlan késedelem nélkül teljesíthessék feladataikat.”;

"

b)  a (3) bekezdés a következő második albekezdéssel egészül ki:"

„A Hivatal kérésére a vizsgálat tárgyát képező üggyel kapcsolatban az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv(16) szerint létrehozott pénzügyi információs egységek és a tagállamok más illetékes hatóságai megadják a Hivatalnak a következőket:

   a) a 2015/849/EU irányelv [32a. cikkének (3) bekezdésében] említett információt(17);
   b) amennyiben a vizsgálathoz feltétlenül szükséges, az ügyletekkel kapcsolatos rögzített adatokat.”;

"

c)  a (3) bekezdés a következő harmadik albekezdéssel egészül ki:"

„Az előző albekezdéseknek megfelelő segítségnyújtás során a nemzeti illetékes hatóságok az érintett nemzeti illetékes hatóságra alkalmazandó bármely nemzeti eljárási szabállyal összhangban járnak el.”;

"

ca)   a (3) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„Az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek gondoskodnak arról, hogy a tisztviselőik, egyéb alkalmazottaik, tagjaik, vezetőik vagy személyzetük tagjai megadják a szükséges segítséget ahhoz, hogy a Hivatal alkalmazottai e rendelettel összhangban hatékonyan és indokolatlan késedelem nélkül teljesíthessék feladatukat.”; [Mód. 60]

"

cb)  a (4) bekezdést el kell hagyni; [Mód. 61]

cc)  a (6) bekezdés bevezető része helyébe a következő szöveg lép:"

„(6) Amennyiben a vizsgálatok azt mutatják, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából igazgatási óvintézkedések meghozatalára lehet szükség, a Hivatal haladéktalanul tájékoztatja az érintett intézményt, szervet, hivatalt vagy ügynökséget a folyamatban lévő vizsgálatról, valamint javaslatot tesz a meghozandó intézkedésekre. Az átadott információknak az alábbiakat kell tartalmazniuk:”; [Mód. 62]

"

cd)  a (6) bekezdés első albekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„b) minden olyan információ, amely segíthet az érintett intézménynek, szervnek, hivatalnak vagy ügynökségnek dönteni az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében meghozandó megfelelő igazgatási óvintézkedésekről;”; [Mód. 63]

"

ce)  a (6) bekezdés első albekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„c) a bizalmas jelleg megőrzése céljából javasolt bármely különleges intézkedés, különösen azokban az esetekben, amelyek olyan vizsgálati intézkedésekkel járnak, amelyek a vizsgálatokra alkalmazandó nemzeti szabályozásnak megfelelően egy nemzeti igazságügyi hatóság vagy más nemzeti hatóság hatáskörébe tartoznak.”; [Mód. 64]

"

d)  a (6) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„Az első albekezdésen túlmenően az érintett intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség bármikor konzultálhat a Hivatallal abból a célból, hogy a Hivatallal szorosan együttműködve megfelelő óvintézkedések meghozataláról határozzon, ideértve a bizonyítékok megóvását szolgáló intézkedéseket is, és haladéktalanul értesíti a Hivatalt az ilyen határozatról. haladéktalanul értesíti a Hivatalt a javasolt óvintézkedésektől való bármilyen eltérésről és annak okairól.”; [Mód. 65]

"

e)  a (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(8) Amennyiben egy vizsgálat nem zárható le a megindítását követő 12 hónapon belül, a főigazgató a 12 hónapos időtartam lejártakor és ezt követően hathavonta jelentést készít a Felügyelő Bizottság számára, amelyben részletesen ismerteti a vizsgálat elhúzódásának okait, és adott esetben a vizsgálat felgyorsítása érdekében a helyzet orvoslására tervezett tett intézkedéseket.”; [Mód. 66]

"

ea)   a szöveg a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:"

„(8a) A jelentésnek tartalmaznia kell legalább a tények rövid ismertetését, a jogi minősítésüket, az okozott vagy valószínűsíthetően okozott kár értékelését, a kötelező elévülési idő lejáratát, annak okait, hogy miért nem sikerült tartani a 12 hónapos határidőt, valamint megfelelő esetben a vizsgálat felgyorsítása érdekében a helyzet orvoslására tervezett intézkedéseket.” [Mód. 67]

"

7.  A 8. cikk a következőképpen módosul:

-a)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek haladéktalanul továbbítanak a Hivatal felé minden olyan információt, amely esetlegesen csalással, korrupcióval vagy az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenységgel vagy szabálytalansággal lehet kapcsolatos. Ez a kötelezettség akkor vonatkozik az Európai Ügyészségre, amikor egy konkrét ügy nem tartozik a hatáskörébe az (EU) 2017/1939 rendelet IV. fejezete alapján.”; [Mód. 68]

"

a)  az (1) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:"

„Az Unió intézményei, szervei, hivatalai és ügynökségei az Európai Ügyészségnek az (EU) 2017/1939 rendelet 24. cikkének megfelelő jelentéstétel során az első albekezdésben meghatározott kötelezettséget úgy is teljesíthetik, hogy ehelyett továbbíthatják a Hivatalnak az Európai Ügyészségnek megküldött jelentés másolatát.”; [Mód. 69]

"

b)  a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) Az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint – amennyiben az nem ellentétes a nemzeti joggal – a tagállamok illetékes hatóságai a Hivatal kérésére vagy saját kezdeményezésükre haladéktalanul továbbítanak a Hivatalnak minden olyan birtokukban lévő dokumentumot és információt, amely a Hivatal által végzett, folyamatban lévő vizsgálatra vonatkozik. [Mód. 70]

Vizsgálat indítását megelőzően a Hivatal kérésére benyújtják a birtokukban lévő minden olyan dokumentumot és információt, amely szükséges az állítások értékeléséhez vagy az 5. cikk (1) bekezdésében a vizsgálatok indítására vonatkozóan meghatározott kritériumok alkalmazásához.”;

"

c)  a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) Az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint – amennyiben az nem ellentétes a nemzeti joggal – a tagállamok illetékes hatóságai a Hivatal kérésére vagy saját kezdeményezésük nyomán, késedelem nélkül továbbítanak a Hivatalnak minden egyéb, csalás, korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység vagy szabálytalanság elleni küzdelemmel összefüggésben birtokukban lévő, lényegesnek ítélt dokumentumot vagy információt.”; [Mód. 71]

"

d)  a cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki:"

„(4) Ez a cikk nem alkalmazandó az Európai Ügyészségre az olyan bűncselekmények tekintetében, amelyekkel kapcsolatban gyakorolhatná hatáskörét az (EU) 2017/1939 rendelet 22. cikkével és 25. cikkével IV. fejezetével összhangban. [Mód. 72]

Ez nem sértheti az Európai Ügyészség arra vonatkozó lehetőségét, hogy megadja a Hivatalnak az ügyekkel kapcsolatos releváns információt az (EU) 2017/1939 rendelet 34. cikkének (8) bekezdésével, 36. cikkének (6) bekezdésével, 39. cikkének (4) bekezdésével, továbbá a 101. cikkének (3) és (4) bekezdésével összhangban.”;

"

8.  A 9. cikk a következőképpen módosul:

-a)   a (2) bekezdés negyedik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„A második és harmadik albekezdésben előírt követelmények nem alkalmazandók arra az esetre, ha helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok keretében kerül sor nyilatkozatok rögzítésére. Az érintett személyt azonban a nyilatkozatok megtétele előtt tájékoztatni kell a jogairól, különösen az egy általa választott személy jelenlétéhez való jogáról.”; [Mód. 73]

"

-aa)   a (4) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„E célból a Hivatal az érintett személyt felszólítja arra, hogy írásban, vagy a Hivatal által kijelölt alkalmazott általi meghallgatás keretében tegye meg észrevételeit. E felszólítás tartalmazza az érintett személyre vonatkozó tényállás összefoglalását és az (EU) 2018/1725 rendelet 15. és 16. cikke által előírt információkat, továbbá megjelöli az észrevételek benyújtásának határidejét, amely nem lehet kevesebb, mint a felszólítás kézhezvételétől számított tíz munkanap. Az érintett személy kifejezett egyetértésével vagy a vizsgálat sürgősségét alátámasztó megfelelő indokok alapján e határidő lerövidíthető. A végleges vizsgálati jelentés az összes ilyen észrevételt feltünteti.”; [Mód. 74]

"

a)  a (4) bekezdés harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„Azokban a kellően indokolt esetekben, amikor szükség van a vizsgálat bizalmas jellegének megőrzésére, és/vagy azokban esetekben, amikor az Európai Ügyészség vagy nemzeti igazságügyi hatóság hatáskörébe tartozó vizsgálati eljárások igénybevételével járnak, a főigazgató dönthet úgy, hogy az arra vonatkozó kötelezettség teljesítését, miszerint az érintett személyt fel kell szólítani észrevételei megtételére, későbbre halasztja.”;

"

aa)   a szöveg a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:"

„(5a) Amennyiben a Hivatal büntető eljárás indítását javasolja, a visszaélést bejelentő személyek és az információnyújtó személyek titoktartáshoz való jogainak sérelme nélkül, az érintett személy részére hozzáférést kell biztosítani a Hivatal által a vizsgálatát követően a 11. cikk alapján kidolgozott jelentéshez és minden más lényeges dokumentumhoz, amennyiben azok az érintett személyhez kapcsolódnak, és ha – adott esetben – sem az Európai Ügyészség, sem a nemzeti igazságügyi hatóságok nem emelnek kifogást hat hónapon belül. Az illetékes igazságügyi hatóság e határidő letelte előtt is adhat engedélyt.” [Mód. 75]

"

8a.   A szöveg a következő 9a. cikkel egészül ki:"

„9a. cikk

Az eljárási garanciák ellenőre

(1)   Az eljárási garanciák ellenőrét (a továbbiakban: az ellenőr) a (2) bekezdésben meghatározott eljárással összhangban a Bizottság nevezi ki ötéves, nem megújítható időtartamra. Hivatali ideje lejártával mindaddig hivatalukban marad, amíg helyébe más nem lép.

(2)   Az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett pályázati felhívást követően a Bizottság elkészíti az ellenőr tisztségére jelölt, megfelelő végzettséggel rendelkező jelöltek listáját. Az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal folytatott konzultációt követően a Bizottság kinevezi az ellenőrt.

(3)  Az ellenőrnek megfelelő képesítéssel és gyakorlattal rendelkezik az eljárási jogok és garanciák területén.

(4)   Az ellenőr teljesen függetlenül gyakorolja feladatát, amelynek ellátása során senkitől nem kérhet és nem fogadhat el utasítást.

(5)   Az ellenőr nyomon követi, hogy a Hivatal tiszteletben tartja-e az eljárási jogokat és garanciákat. A Hivatalhoz érkezett panaszok kezeléséért felel.

(6)   Az ellenőr tevékenységéről évente jelentést tesz az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Felügyelő Bizottságnak és a Hivatalnak. A jelentés nem említhet olyan egyedi eseteket, amelyekben vizsgálat folyik, és a vizsgálatok bizalmas jellegét azok lezárása után is biztosítani kell.” [Mód. 76]

"

8b.   A szöveg a következő 9b. cikkel egészül ki:"

„9b. cikk

Panaszkezelési mechanizmus

(1)   A Hivatal az ellenőrrel együttműködve megteszi a szükséges lépéseket egy panaszkezelési mechanizmus létrehozásához az eljárási garanciák tiszteletben tartásának nyomon követése és biztosítása érdekében a Hivatal összes tevékenysége tekintetében.

(2)   A Hivatal vizsgálatában érintett valamennyi személy jogosult az ellenőrhöz panaszt benyújtani arra vonatkozóan, hogy a Hivatal teljesítette-e a 9. cikkben meghatározott eljárási garanciákat. A panasz benyújtásának nincs felfüggesztő hatálya a folyamatban lévő vizsgálat elvégzésére nézve.

(3)   A panaszokat legkésőbb egy hónappal azt követően lehet benyújtani, hogy a panaszos tudomást szerez azon releváns tényekről, amelyek az eljárási garanciák állítólagos megsértését jelentik. A vizsgálat lezárását követő egy hónapon túl nem lehet panaszt benyújtani. A 9. cikk (2) és (4) bekezdésében említett határidőkkel kapcsolatos panaszokat az e rendelkezésekben meghatározott határidők lejárta előtt kell benyújtani.

(4)   Egy panasz kézhezvételekor az ellenőr azonnal tájékoztatja a Hivatal főigazgatóját, és lehetőséget ad a Hivatal számára, hogy a panaszban foglalt kérdést 15 munkanapon belül orvosolja.

(5)   E rendelet 10. cikkének sérelme nélkül a Hivatal átad az ellenőr számára minden olyan információt, amelyre az ellenőrnek az ajánlás kibocsátásához szüksége lehet.

(6)   Az ellenőr a Hivatal által a kérdés orvoslására tett intézkedésről az ellenőrnek küldött értesítést vagy a (3) bekezdésében említett határidő lejártát követően azonnal, de legkésőbb két hónapon belül ajánlást bocsát ki a panasszal kapcsolatban. Az ajánlást a Hivatalhoz kell benyújtani, és meg kell küldeni a panaszos számára. Kivételes esetekben az ellenőr dönthet úgy, hogy további 15 nappal meghosszabbítja az ajánlás kibocsátására rendelkezésre álló határidőt. Az ellenőr levélben értesíti a főigazgatót a meghosszabbítás okairól. Amennyiben az ellenőr az e bekezdésben meghatározott határidőn belül nem tesz ajánlást, akkor ezt a panasz ajánlás nélküli elutasításának kell tekinteni.

(7)   A folyamatban lévő vizsgálat lefolytatásának befolyásolása nélkül az ellenőr kontradiktórius eljárás keretében megvizsgálja a panaszt. Az ellenőr – beleegyezésükkel – felkérheti a tanúkat, hogy az általa relevánsnak ítélt tények megerősítése érdekében adjanak írásbeli vagy szóbeli magyarázatot.

(8)   A főigazgató a kérdésben követi az ellenőr ajánlását, kellően indokolt esetek kivételével, amikor eltérhet attól. Ha a főigazgató eltér az ellenőr ajánlásától, akkor e döntés fő okairól tájékoztatnia kell a panaszost és az ellenőrt, amennyiben ez nem befolyásolja a folyamatban lévő vizsgálatot. A főigazgatónak a végleges vizsgálati jelentéshez csatolt feljegyzésben meg kell indokolnia, miért nem követi az ellenőr ajánlását.

(9)   A főigazgató kikérheti az ellenőr véleményét bármely olyan kérdésben, amely az ellenőr feladatainak ellátása során az eljárási garanciák tiszteletben tartásával kapcsolatos, többek között a 9. cikk (3) bekezdésében említett, érintett személyek tájékoztatásának késleltetésére vonatkozó döntésről is. A főigazgató minden ilyen kérés esetében megjelöli azt a határidőt is, amelyen belül az ellenőrnek válaszolnia kell.

(10)   A személyzeti szabályzat 90a. cikkében meghatározott határidők sérelme nélkül, ha a főigazgatóhoz az együttélés tisztviselője vagy egyéb alkalmazottja a személyzeti szabályzat 90a. cikkével összhangban panaszt nyújt be és a tisztviselő vagy az egyéb alkalmazott ugyanezen kérdéssel kapcsolatban panaszt nyújtott be az ellenőrhöz, a főigazgatónak a panaszra való válaszadás előtt meg kell várnia az ellenőr ajánlását.” [Mód. 77]

"

9.  A 10. cikk a következőképpen módosul:

-a)   az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Az intézményeken, szerveken, hivatalokon és ügynökségeken kívüli vizsgálatok lefolytatása során bármilyen formában továbbított vagy megszerzett információt a vonatkozó nemzeti és uniós rendelkezések alapján védelemben kell részesíteni.”; [Mód. 78]

"

-aa)  a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

(2) Az intézményeken, szerveken, hivatalokon és ügynökségeken belüli vizsgálatok lefolytatása során bármilyen formában továbbított vagy megszerzett információ szakmai titoktartás tárgyát képezi, és azt az Unió intézményeire vonatkozó szabályok értelmében védelemben kell részesíteni.”; [Mód. 79]

"

-ab)   a szöveg a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:"

„(3a) A Hivatal jelentéseit és ajánlásait közzéteszi, miután az illetékes szervek minden vonatozó nemzeti és uniós eljárást lezártak, és a közzététel már nem befolyásolja a vizsgálatot. A közzétételnek összhangban kell lennie az adatvédelmi szabályokkal és az e cikkben és az 1. cikkben rögzített elvekkel.”; [Mód. 80]

"

a)  a (4) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„A Hivatal a 45/2001/EK (EU) 2018/1725 rendelet 43. 24. cikkével összhangban adatvédelmi tisztviselőt nevez ki.”; [Mód. 81]

"

aa)   a szöveg a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:"

„(5a) Az EU pénzügyi érdekeit érintő bűncselekményeket vagy jogsértéseket a Hivatalnak bejelentő személyeket teljes körű védelemben kell részesíteni, különösen az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelmére vonatkozó uniós jogszabályok révén.” [Mód. 82]

"

10.  A 11. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„A jelentéshez mellékelhetők mellékelni kell a főigazgató meghozandó intézkedésre vonatkozó ajánlásai ajánlásait. Ezen ajánlásokban adott esetben fel kell tüntetni az intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek, illetve az érintett tagállamok illetékes hatóságainak fegyelmi, közigazgatási, pénzügyi és/vagy bírósági intézkedéseit, valamint meg kell jelölni különösen a becsült behajtandó összeget, valamint a megállapított tények előzetes jogi minősítését.”; [Mód. 83]

"

b)  a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) Az ilyen jelentések és ajánlások elkészítése során figyelembe kell venni az uniós jog vonatkozó rendelkezéseit és, amennyiben alkalmazandó, az érintett tagállam nemzeti jogának vonatkozó rendelkezéseit.

A Hivatal megteszi a szükséges belső intézkedéseket a zárójelentések és ajánlások állandó minőségének biztosítása érdekében, valamint mérlegeli, hogy az esetleges következetlenségek megszüntetése érdekében szükség van-e a belső eljárásokról szóló iránymutatás felülvizsgálatára. [Mód. 84]

Az ilyen alapon elkészített jelentések – köztük az ezeket a jelentéseket alátámasztó, illetve a jelentésekhez csatolt összes bizonyíték – azok hitelességének egyszerű ellenőrzését követően, elfogadható bizonyítéknak minősülnek a nemzeti bíróságok előtti, nem büntetőjogi jellegű bírósági eljárásokban és a tagállami közigazgatási eljárásokban. E rendelet nem érintheti a nemzeti bíróságok arra vonatkozó hatáskörét, hogy szabadon megvizsgálják a bizonyítékokat. [Mód. 85]

A Hivatal által készített jelentések elfogadható bizonyítéknak minősülnek annak a tagállamnak a büntetőeljárásai során, amelyekben azok felhasználása szükségesnek bizonyul ugyanolyan módon és ugyanolyan feltételek mellett, mint az adott ország nemzeti közigazgatási vizsgálói által készített közigazgatási jelentések. A jelentésekre a nemzeti közigazgatási vizsgálók által készített közigazgatási jelentésekre alkalmazott értékelési szabályokkal azonos értékelési szabályok vonatkoznak, és az ilyen jelentésekkel egyenértékű bizonyítékként kell figyelembe venni őket. [Mód. 86]

A tagállamok tájékoztatják a Hivatalt a nemzeti jog minden olyan szabályáról, amelyek relevánsak lehetnek a harmadik az első albekezdés alkalmazásában. [Mód. 87]

A nemzeti bíróságok értesítik a Hivatalt a bizonyítékok e bekezdés szerinti elutasításáról. Az értesítésnek említeni kell az elutasítás jogalapját, és annak indokolására vonatkozóan részletes magyarázatot kell magában foglalnia. A főigazgató a 17. cikk (4) bekezdése szerinti éves jelentésében értékeli a bizonyíték elfogadhatóságát a tagállamokban. [Mód. 88]

A Hivatal által készített jelentések elfogadható bizonyítéknak minősülnek az uniós bíróságok előtti bírósági eljárásokban és az uniós közigazgatási eljárásokban.”;

"

c)  a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) A külső vizsgálatot követően készített jelentéseket és ajánlásokat, valamint az azokkal összefüggő összes vonatkozó dokumentumot a külső vizsgálatokra vonatkozó szabályoknak megfelelően meg kell küldeni adott esetben az érintett tagállamok illetékes hatóságainak, valamint szükség esetén az illetékes intézménynek, szervnek, hivatalnak vagy ügynökségnek. Ezen intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség a külső vizsgálat eredményének megfelelően különösen fegyelmi vagy jogi jellegű intézkedéseket hoz, és erről a jelentést kísérő ajánlásokban megjelölt időtartamon belül, – illetve a Hivatal külön kérésére – jelentést küld a Hivatalnak. A tagállamok illetékes hatóságai kilenc hónapon belül jelentést tesznek a Hivatalnak az esettel kapcsolatos jelentésre válaszul hozott intézkedésekről.”; [Mód. 89]

"

ca)  a (4) bekezdést el kell hagyni; [Mód. 90]

cb)  az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "

„(5) Amennyiben a vizsgálatot követően készített jelentésben feltárt tények büntetőeljárást vonhatnak maguk után, ezt az információt a 12c. és 12d. cikk sérelme nélkül haladéktalanul továbbítani kell az érintett tagállam igazságügyi hatóságainak.”; [Mód. 91]

"

cc)   a szöveg a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:"

„(6a) A tagállamok illetékes hatóságai, valamint az intézmények, a szervek, a hivatalok és az ügynökségek biztosítják, hogy kövessék a főigazgató által az (1) és (3) bekezdés szerint kiadott fegyelmi, közigazgatási, pénzügyi és igazságügyi ajánlásokat, valamint minden év március 31-én részletes jelentés küldenek a Hivatalnak a meghozott intézkedésekről, beleértve adott esetben, hogy miért nem hajtották végre a Hivatal ajánlásait.”; [Mód. 92]

"

cd)  a (8) bekezdés a következőképpen módosul:"

„(8) Amennyiben egy információnyújtó személy a Hivatalnak vizsgálat megindítását eredményező információt szolgáltatott, a Hivatal a vizsgálat lezárásáról értesítést küld ezen információnyújtó személy számára. A Hivatal azonban elutasíthatja az ilyen irányú kérést, ha úgy ítéli meg, hogy az értesítés sértené az érintett személy jogos érdekeit, hátrányosan befolyásolná a vizsgálat és az azt követő intézkedések hatékonyságát, vagy ellentétes lenne az információ bizalmas kezelésére vonatkozó követelményekkel.” [Mód. 93]

"

(10a)  A rendelet a 11. cikk után a következő új cikkel egészül ki:"

„11a. cikk

Törvényszékhez benyújtott kereset

Bármely érintett személy keresetet nyújthat be a Bizottság ellen a 11. cikk (3) bekezdése alapján a nemzeti hatóságokhoz vagy az intézményekhez eljuttatott vizsgálati jelentés megsemmisítéséért hatáskör hiányára, az alapvető eljárási követelmények megsértésére, a Szerződések, köztük a Charta megsértésére vagy hatáskörrel való visszaélésre hivatkozva.” [Mód. 94]

"

11.  A 12. cikk a következőképpen módosul:

-a)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "

„(1) E rendelet 10. és 11. cikkének, valamint a 2185/96/Euratom, EK rendelet rendelkezéseinek sérelme nélkül, a Hivatal a 3. cikk szerinti helyszíni ellenőrzések és szemlék lefolytatása során megszerzett információkat továbbíthatja az érintett tagállamok illetékes hatóságai számára az ahhoz kellő időben, hogy azok nemzeti joguknak megfelelően meghozhassák a megfelelő intézkedéseket. A Hivatal az érintett intézménynek, szervnek, hivatalnak vagy ügynökségnek is továbbíthat információt.”; [Mód. 95]

"

(a)  Az (1) bekezdés a következő mondattal egészül ki:"

„A Hivatal az érintett intézménynek, szervnek, hivatalnak vagy ügynökségnek is továbbíthat információt.”; [Mód. 96]

"

aa)  a (2) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

A 10. és a 11. cikk sérelme nélkül, a főigazgató továbbítja az érintett tagállam igazságügyi hatóságainak az intézményeken, szerveken, hivatalokon vagy ügynökségeken belülivizsgálatok során a Hivatal tudomására jutott azon információkat, amelyek valamely nemzeti igazságügyi hatóság joghatósága alá tartozó tényekre vonatoznak.”; [Mód. 97]

"

b)  a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) Az érintett tagállam illetékes hatóságai – amennyiben az nem ellentétes a nemzeti joggal – egy hónapon belül saját kezdeményezésükre vagy a Hivatal kérése alapján kellő időben tájékoztatják a Hivatalt az e cikk értelmében számukra továbbított információk alapján tett intézkedésekről.”; [Mód. 98]

"

c)  a cikk a következő (5) bekezdéssel egészül ki:"

„(5) A Hivatal saját kezdeményezésre vagy kérésre releváns információkat cserélhet a 904/2010/EU rendelettel(18) létrehozott Eurofisc hálózattal.”

"

12.  A rendelet a következő cikkekkel egészül ki:"

„12a. cikk

Csalásellenes koordinációs szolgálatok a tagállamokban

(1)  A tagállamok e rendelet alkalmazásában kijelölnek egy szolgálatot (a továbbiakban: csalásellenes koordinációs szolgálat), amely elősegíti a Hivatallal való hatékony együttműködést és információcserét, ideértve az operatív jellegű információk cseréjét is. Adott esetben, a nemzeti joggal összhangban, a csalásellenes koordinációs szolgálat e rendelet alkalmazásában illetékes hatóságnak tekinthető.

(2)  A Hivatal kérésére, még mielőtt határozat születne arról, hogy szükséges-e vizsgálatot indítani, továbbá a vizsgálat során vagy azt követően, a csalásellenes koordinációs szolgálatok biztosítják, megszerzik vagy összehangolják a Hivatal számára a feladatai hatékony ellátásához szükséges segítséget. Ez a segítség különösen a nemzeti illetékes hatóságok által a 3. cikk (6) és (7) bekezdése, a 7. cikk (3) bekezdése, továbbá a 8. cikk (2) és (3) bekezdése szerint nyújtott segítségből áll.

(3)  A Hivatal segítséget kérhet a csalásellenes koordinációs szolgálatoktól a 12b. cikk szerinti koordinációs tevékenységek lefolytatása során, ideértve adott esetben a horizontális együttműködést és az információcserét a csalásellenes koordinációs szolgálatok között.

12b. cikk

Koordinációs tevékenységek

(1)  Az 1. cikk (2) bekezdése szerint a Hivatal megszervezheti és elősegítheti az együttműködést a tagállamok illetékes hatóságai, az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, továbbá, az együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási megállapodásokkal és bármely más hatályos jogi eszközzel összhangban, harmadik országok hatóságai és nemzetközi szervezetek között. E célból a résztvevő hatóságok és a Hivatal információkat, többek között operatív információkat gyűjthetnek, elemezhetnek és cserélhetnek egymással. A Hivatal alkalmazottai a vizsgálati tevékenységeket végző illetékes hatóságok kérésére jelen lehetnek e tevékenységek során. A 6. cikk, a 7. cikk (6) és (7) bekezdése, a 8. cikk (3) bekezdése és a 10. cikk alkalmazandó.

(2)  A Hivatal jelentést készíthet az elvégzett koordinációs tevékenységekről és adott esetben továbbítja azt az érintett illetékes nemzeti hatóságoknak, valamint az érintett intézményeknek, szerveknek, hivataloknak és ügynökségeknek.

(3)  Ez a cikk nem sértheti a tagállami közigazgatási hatóságok közötti kölcsönös segítségnyújtásra, továbbá az említett hatóságok és a Bizottság közötti együttműködésre irányadó rendelkezésekben a Bizottságra ruházott hatáskörök Hivatal általi gyakorlását.

(3a)   A kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásra vonatkozó kötelezettségek az 515/97/EK tanácsi rendelet(19) és a 608/2013/EU rendelet(20) alapján kiterjednek az Európai Strukturális és Beruházási Alapokhoz kapcsolódó koordinációs tevékenységre is e cikknek megfelelően. [Mód. 99]

(4)  A Hivatal részt vehet az alkalmazandó uniós joggal összhangban létrehozott közös nyomozócsoportokban, és ebben a keretben az e rendelet szerint megszerzett operatív információt cserélhet.

12c. cikk

Jelentéstétel az Európai Ügyészségnek minden olyan büntetendő cselekményről, amellyel kapcsolatban gyakorolhatná hatáskörét

(1)  A Hivatal indokolatlan késedelem nélkül jelentést tesz az Európai Ügyészségnek minden olyan büntetendő cselekményről, amellyel kapcsolatban az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 rendelet IV. fejezetével 22. cikkével, továbbá 25. cikke (2) és (3) bekezdésével összhangban gyakorolhatná hatáskörét. A jelentést a Hivatal a vizsgálata előtt vagy annak során, bármelyik szakaszban minél hamarabb megküldi. [Mód. 100]

(2)  A jelentésnek tartalmaznia kell legalább a Hivatal tudomására jutott tények és információ leírását, beleértve az okozott vagy valószínűsíthetően okozott kár értékelését, amennyiben a Hivatal rendelkezik erre vonatkozó információval, a lehetséges jogi minősítést, valamint minden rendelkezésre álló információt a potenciális sértettekről, a gyanúsítottakról, valamint minden más érintett személyről. A Hivatal a jelentéssel együtt továbbít az Európai Ügyészség részére a birtokában lévő, az üggyel kapcsolatos bármely egyéb információt. [Mód. 101]

(3)  A Hivatal nem köteles jelenteni az Európai Ügyészségnek a nyilvánvalóan megalapozatlan állításokat.

Azokban az esetekben, amikor a Hivatalhoz beérkezett információ nem tartalmazza a (2) bekezdésben meghatározott elemeket és a Hivatalnak nincs folyamatban lévő vizsgálata, a Hivatal előzetes értékelést végezhet az állításokkal kapcsolatban. Az értékelés elvégzésére haladéktalanul, de mindenképpen az információ beérkezését követő két hónapon belül kerül sor. Ezen értékelésre a 6. cikk és a 8. cikk (2) bekezdése alkalmazandó. A Hivatal tartózkodik minden olyan tevékenység elvégzésétől, amelyek veszélyeztethetik az Európai Ügyészség lehetséges jövőbeni vizsgálatait. [Mód. 102]

Ezen előzetes értékelést követően a Hivatal jelentést tesz az Európai Ügyészségnek az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén.

(4)  Abban az esetben, amikor a Hivatal az (1) bekezdésben említett magatartást tár fel egy vizsgálat során és az Európai Ügyészség nyomozást indít a jelentést követően, a Hivatal nem folytatja a vizsgálatát ugyanabban az ügyben, hacsak a vizsgálatra a 12e. cikkel vagy a 12f. cikkel összhangban fel nem kérik.

Az első albekezdés alkalmazása céljából a Hivatal az Európai Ügyészség ügyviteli rendszerén keresztül ellenőrzi a 12g. cikk (2) bekezdésével összhangban, hogy az Európai Ügyészség nyomozást folytat-e. A Hivatal további információt kérhet az Európai Ügyészségtől. Az Európai Ügyészség az ilyen megkeresésre 10 munkanapon belül válaszol.

(5)  Az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek kérhetik a Hivataltól, hogy végezze el a hozzájuk beérkezett állítások előzetes értékelését. Ezekre a megkeresésekre a (3) értelemszerűen az (1)–(4) bekezdés alkalmazandó. A Hivatal tájékoztatja az érintett intézményt, szervet, hivatalt vagy ügynökséget az előzetes értékelés eredményeiről, kivéve, ha az ilyen tájékoztatásnyújtás veszélybe sodorhatja a Hivatal vagy az Európai Ügyészség által folytatott vizsgálatot. [Mód. 103]

(6)  Abban az esetben, amikor az e cikkel összhangban az Európai Ügyészségnek megküldött jelentést követően a Hivatal lezárja a vizsgálatát, nem alkalmazandó a 9. cikk (4) bekezdése és a 11. cikk.

12d. cikk

A vizsgálatok közötti átfedések elkerülése

(1)  Ha az Európai Ügyészség ugyanabban az ügyben nyomozást folytat, a főigazgató nem indít vizsgálatot az 5. cikknek megfelelően, illetve nem folytatja a folyamatban lévő vizsgálatot, kivéve, ha ez a 12e. cikkel vagy a 12f. cikkel összhangban történik. A főigazgató tájékoztatja az Európai Ügyészséget a vizsgálat ilyen okból történő el nem indításáról vagy megszakításáról hozott egyes döntésekről. [Mód. 104]

Az első albekezdés alkalmazása céljából a Hivatal az Európai Ügyészség ügyviteli rendszerén keresztül ellenőrzi a 12g. cikk (2) bekezdésével összhangban, hogy az Európai Ügyészség nyomozást folytat-e. A Hivatal további információt kérhet az Európai Ügyészségtől. Az Európai Ügyészség az ilyen megkeresésre 10 munkanapon belül válaszol. Ezt a határidőt kivételes esetekben, a 12g. cikk (1) bekezdésében említett munkamegállapodásokban rögzített szabályokkal összhangban meg lehet hosszabbítani. [Mód. 105]

Abban az esetben, amikor a Hivatal az első albekezdéssel összhangban lezárja vizsgálatát, nem alkalmazandó a 9. cikk (4) bekezdése és a 11. cikk. [Mód. 106]

(1a)   A Hivatal az Európai Ügyészség kérésére tartózkodik bizonyos olyan tevékenységek elvégzésétől vagy intézkedések végrehajtásától, amelyek veszélyeztethetik az Európai Ügyészség által folytatott vizsgálatot vagy vádhatósági eljárást. Az Európai Ügyészség indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a Hivatalt, amikor az ilyen kérés okai megszűnnek. [Mód. 107]

(1b)   Ha az Európai Főügyészség lezár vagy megszüntet egy vizsgálatot, amelynél az (1) bekezdés alapján a főigazgatótól információkat kapott, és amely a Hivatal hatásköreinek gyakorlása szempontjából releváns, indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a Hivatalt, és ajánlásokat készíthet a közigazgatási vizsgálatok nyomon követésére vonatkozóan [Mód. 108]

12e. cikk

Az Európai Ügyészség támogatása a Hivatal által

(1)  Az Európai Ügyészség általi nyomozás során és az Európai Ügyészség (EU) 2017/1939 rendelet 101. cikkének (3) bekezdése szerinti kérésére a Hivatal a megbízatásával összhangban támogatja vagy kiegészíti az Európai Ügyészség tevékenységét, különösen az alábbiak révén:

   a) információk, (többek közt igazságügyi szakértői) elemzések, szaktudás és operatív támogatás rendelkezésre bocsátása;
   b) az illetékes nemzeti közigazgatási hatóságok és az uniós szervek konkrét intézkedései összehangolásának elősegítése;
   c) igazgatási vizsgálatok lefolytatása.

(2)  Az (1) bekezdés szerint a szerinti kérés írásban továbbítandó és abban legalább a következőket kell meghatározni: a kérésben meg kell határozni:

   a) az Európai Ügyészség nyomozásával kapcsolatos információ, amennyiben az a kérés célja tekintetében releváns;
   b) az intézkedést vagy intézkedéseket, azon intézkedés vagy intézkedések, melyek elvégzését az Európai Ügyészség a Hivataltól kéri; és
   c) adott esetben tartalmaznia kell az intézkedések elvégzésének tervezett ütemezését ütemezése;
   d) A kérésnek információt kell tartalmaznia az Európai Ügyészség nyomozásával kapcsolatban, amennyiben ez a kérés célja tekintetében releváns. a (2a) bekezdés szerinti bármilyen utasítás.

Szükség esetén a Hivatal további információt kérhet. [Mód. 109]

(2a)  A bizonyítékok elfogadhatóságának, valamint az alapvető jogok és az eljárási garanciák megóvása érdekében, amennyiben a Hivatal az Európai Ügyészség kérésére e cikk értelmében támogató vagy kiegészítő intézkedéseket hajt végre, az Európai Ügyészség utasíthatja a Hivatalt, hogy az alapvető jogok, eljárási garanciák és adatvédelem tekintetében az e rendeletben előírtnál magasabb szintű normákat alkalmazzon. Ennek során részletesen meg kell határoznia a formai követelményeket és az alkalmazandó eljárásokat.

Az Európai Ügyészség konkrét utasításainak hiányában az (EU) 2017/1939 rendelet VI. fejezete (eljárási biztosítékok) és VIII. fejezete (adatvédelem) értelemszerűen alkalmazandó a Hivatal által az e cikk szerint végrehajtott intézkedésekre. [Mód. 110]

12f. cikk

Egymást kiegészítő vizsgálatok

(1)  Azokban a kellően indokolt esetekben, amikor a főigazgató az Európai Ügyészség már folyamatban lévő nyomozása ellenére úgy ítéli meg, hogy a Hivatal megbízatásával összhangban vizsgálatot kell indítani vagy valamely vizsgálatot folytatni kell óvintézkedések, illetve pénzügyi, fegyelmi vagy igazgatási intézkedések elfogadásának megkönnyítése céljából, a Hivatal írásban tájékoztatja az Európai Ügyészséget a vizsgálat jellegéről és céljáról, valamint az Európai Ügyészség írásbeli beleegyezését kéri kiegészítő vizsgálat indításához. [Mód. 111]

Az Európai Ügyészség az általa végzett nyomozás vagy vádhatósági eljárás veszélyeztetésének elkerülése érdekében kifogást emelhet egyetérthet a vizsgálat indításával indítása vagy a vizsgálattal kapcsolatos bizonyos tevékenységek elvégzésével, vagy kifogást emelhet ellene, elvégzése ellen a tájékoztatás beérkezését követően 30 20 napon belül, és addig, ameddig a kifogás okai fennállnak. Kellően indokolt esetekben az Európai Ügyészség a határidőt további 10 munkanappal meghosszabbíthatja. Erről tájékoztatja a Hivatalt.

Abban az esetben, ha az Európai Ügyészség kifogást emel, a Hivatal nem indíthat kiegészítő vizsgálatot. Az Ebben az esetben az Európai Ügyészség indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a Hivatalt, amikor a kifogás okai megszűnnek. [Mód. 112]

Ha az Európai Ügyészség nem emel kifogást az előző albekezdésben említett időtartamon belül, beleegyezését adja, a Hivatal vizsgálatot indíthat vagy folytathat, és azt az Európai Ügyészséggel szorosan egyeztetve folytatja le. [Mód. 113]

Amennyiben az Európai Ügyészség nem válaszol a második albekezdésben meghatározott határidőn belül, a Hivatal egyeztetéseket kezdeményezhet az Európai Ügyészséggel annak érdekében, hogy 10 napon belül döntést hozzanak. [Mód. 114]

A Hivatal felfüggeszti vagy megszünteti a vizsgálatát, vagy tartózkodik a vizsgálattal kapcsolatos bizonyos tevékenységektől, amennyiben az Európai Ügyészség a második albekezdésben említett okokból a későbbiekben kifogást emel a vizsgálattal szemben.

(2)  Amikor az Európai Ügyészség a 12d. cikkel összhangban benyújtott információkérésre adott válaszban arról tájékoztatja a Hivatalt, hogy nem végez nyomozást, de a későbbiekben ugyanabban az ügyben nyomozást indít, erről a Hivatalt késedelem nélkül tájékoztatja. Ha ezen tájékoztatás beérkezését követően a főigazgató úgy ítéli meg, hogy folytatni kell a Hivatal által indított vizsgálatot óvintézkedések, illetve pénzügyi, fegyelmi vagy igazgatási intézkedések elfogadásának megkönnyítése céljából, az (1) bekezdés alkalmazandó.

12g. cikk

A Hivatal és az Európai Ügyészség közötti munkamegállapodások és információcsere

(1)  Ahol szükséges megkönnyíteni az Európai Ügyészséggel való, az 1. cikk (4a) bekezdése szerinti együttműködést, a Hivatal és az Európai Ügyészség igazgatási megállapodásokról állapodik meg. Az ilyen munkamegállapodások meghatározhatják információk – így a személyes adatok, az operatív, stratégiai vagy technikai információk és a minősített adatok – cseréjére valamint az információtechnológiai platformok létrehozására vonatkozó gyakorlati részleteket, ideértve a szoftverek frissítésével és kompatibilitásával kapcsolatos közös megközelítést is. A munkamegállapodások részletes szabályokat tartalmaznak a két hivatal közötti, az állítások beérkezése és azok ellenőrzése során történő folyamatos információcserére vonatkozóan azzal a céllal, hogy meghatározzák a két hivatal által végzett vizsgálatokkal kapcsolatos hatásköröket. A munkamegállapodások a bizonyítékok Hivatal és Európai Ügyészség közötti átadására, valamint a költségek megosztásra vonatkozó szabályokat is tartalmazzák.

Az Európai Ügyészséggel kötendő munkamegállapodások elfogadása előtt a főigazgató tájékoztatás céljából megküldi a tervezetet az európai adatvédelmi biztosnak, a Felügyelő Bizottságnak és az Európai Parlamentnek. Az európai adatvédelmi biztos és a Felügyelő Bizottság haladéktalanul véleményt nyilvánít. [Mód. 115]

(2)  A Hivatal „van találat/nincs találat” alapon közvetett hozzáféréssel rendelkezik az Európai Ügyészség ügyviteli rendszerében szereplő adatokhoz. Ha egyezés van a Hivatal által az ügyviteli rendszerbe bevitt adatok és az Európai Ügyészség által tárolt adatok között, az egyezés tényéről az Európai Ügyészséget és a Hivatalt is értesíteni kell. A Hivatal megfelelő intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy az ügyviteli rendszerében szereplő adatokhoz az Európai Ügyészség „van találat/nincs találat” alapon hozzáféréssel rendelkezhessen.

A Hivatalnak az Európai Ügyészség ügyviteli rendszerében található információkhoz való közvetett hozzáférésére csak akkor van mód, ha arra a Hivatal e rendeletben meghatározott feladatainak ellátásához van szükség, valamint az ilyen hozzáférést kellően meg kell indokolni és a Hivatal által létrehozott belső eljárás keretében hitelesíteni kell. A Hivatal nyilvántartást vezet az Európai Ügyészség ügyviteli rendszeréhez való hozzáférés minden esetéről. [Mód. 116]

(2a)   A Hivatal főigazgatója és az Európai Főügyész évente legalább egyszer találkoznak a közös érdeklődésre számot tartó ügyek megvitatása céljából. [Mód. 117]

"

12a.  A 15. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép: "

„A Felügyelő Bizottság nyomon követi különösen az eljárási garanciák alkalmazásával és a vizsgálatok időtartamával kapcsolatos fejleményeket.”; [Mód. 118]

"

b)  az (1) bekezdés ötödik albekezdése helyébe a következő szöveg lép: "

„A Felügyelő Bizottság részére hozzáférést kell biztosítani a feladatai ellátáshoz szükségesnek ítélt valamennyi információhoz és dokumentumhoz, beleértve a lezárt vizsgálatokkal és elutasított esetekkel kapcsolatos jelentéseket és ajánlásokat, de ezzel nem érintheti a folyamatban lévő vizsgálati eljárásokat, továbbá kellően tekintettel kell lennie a titoktartási és adatvédelmi követelményekre.”; [Mód. 119]

"

c)  a (8) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„A Felügyelő Bizottság kijelöli elnökét. A Felügyelő Bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát, amelyet tájékoztatás céljából az elfogadás előtt megküld az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és az európai adatvédelmi biztosnak. A Felügyelő Bizottság az elnöke vagy a főigazgató kezdeményezésére ül össze. A Felügyelő Bizottság évente legalább tíz ülést tart. A Felügyelő Bizottság tagjai többségi szavazata alapján hozza meg határozatait. Titkársági feladatainak ellátásáról a Felügyelő Bizottsággal szoros együttműködésben a Bizottság gondoskodik. A titkárság bármely alkalmazottjának kinevezése előtt konzultálni kell a Felügyelő Bizottsággal és a véleményét figyelembe kell venni. A titkárság a Felügyelő Bizottság utasításai alapján, a Bizottságtól függetlenül jár el. A Bizottság – a Felügyelő Bizottságnak és titkárságának költségvetésére vonatkozó ellenőrzési jogosultságának sérelme nélkül – nem avatkozik be a Felügyelő Bizottság ellenőrzési feladatainak ellátásába.” [Mód. 120]

"

13.  A 16. cikk a következőképpen módosul:

-a)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság évente egy alkalommal politikai szintű véleménycserét folytat a főigazgatóval, amelynek során megvitatják, hogy a Hivatal milyen módszereket követ a csalás, a korrupció, valamint az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység vagy szabálytalanság megelőzése és az ellenük folytatott küzdelem terén. A Felügyelő Bizottság részt vesz a véleménycserében. Az Európai Főügyész meghívást kap az eszmecserén való részvételre. A Számvevőszék, az Eurojust és/vagy az Europol képviselői – az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, a főigazgató vagy a Felügyelő Bizottság kérésére – eseti meghívást kaphatnak a véleménycserére.”; [Mód. 121]

"

(a)  Az (1) bekezdésben a harmadik mondat helyébe a következő szöveg lép:"

„A Számvevőszék, az Európai Ügyészség, az Eurojust és/vagy az Europol képviselői – az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, a főigazgató vagy a Felügyelő Bizottság kérésére – eseti meghívást kaphatnak a véleménycserére.”; [Mód. 122]

"

aa)  a (2) bekezdés bevezető része helyébe a következő szöveg lép:"

(2) A véleménycsere az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által elfogadott bármilyen témához kapcsolódhat. A véleménycsere témái között egészen pontosan az alábbiak szerepelhetnek:”; [Mód. 123]

"

b)  a (2) bekezdés d) pontjának helyébe az alábbi szöveg lép:"

„d) a Hivatal és az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, különösen az Európai Ügyészség közötti kapcsolatok keretei, és a Hivatal vizsgálati zárójelentéseinek következtében, valamint a Hivatal által átadott információk alapján hozott intézkedések;” [Mód. 124]

"

ba)  a (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„e) a Hivatal és a tagállamok illetékes hatóságai közötti kapcsolatok keretei, és a Hivatal vizsgálati zárójelentéseinek következtében, valamint a Hivatal által átadott információk alapján hozott intézkedések;”; [Mód. 125]

"

bb)  a következő új bekezdés kerül beillesztésre:"

„(4a) Az eszmecserén az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság felváltva elnököl.” [Mód. 126]

"

14.  A 17. cikk a következőképpen módosul:

-a)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A Hivatalt a főigazgató irányítja. A főigazgatót a (2) bekezdésben meghatározott eljárás alapján a Bizottság nevezi ki. A főigazgató hivatali ideje hét év, amely nem meghosszabbítható. A főigazgató a személyzeti szabályzat alapján ideiglenes alkalmazottként alkalmazandó.”; [Mód. 127]

"

-aa)  a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

(2) Új főigazgató kinevezéséhez a Bizottság pályázati felhívást tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A pályázati felhívást a hivatalban lévő főigazgató megbízatásának lejárta előtt legalább hat hónappal közzé kell tenni. Azt követően, hogy a Felügyelő Bizottság kedvező véleményt nyilvánított a Bizottság által végrehajtott kiválasztási eljárásról, a Bizottság elkészíti a megfelelő végzettséggel rendelkező jelöltek listáját. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közös megegyezéssel kijelöli, majd ezt követően az utóbbi kinevezi a főigazgatót.”; [Mód. 128]

"

a)  a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) A főigazgató a külső és belső vizsgálatok vagy koordinációs tevékenységek megindításával és lefolytatásával vagy az ilyen vizsgálatok vagy koordinációs tevékenységek lefolytatását követő jelentések elkészítésével kapcsolatos feladatai ellátása során nem kérhet és nem fogadhat el utasítást kormányoktól, illetve intézményektől, szervektől, hivataloktól vagy ügynökségektől. Ha a főigazgató úgy ítéli meg, hogy a Bizottság által hozott valamely intézkedés aláássa a függetlenségét, akkor erről azonnal értesíti a Felügyelő Bizottságot, továbbá határoz arról, hogy a Bizottság intézkedése miatt kíván-e keresetet benyújtani a Bírósághoz.”; [Mód. 129]

"

aa)  a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(4) A főigazgató rendszeresen, de legalább évente jelentést tesz az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek a Hivatal által lefolytatott vizsgálatok eredményeiről, a végrehajtott intézkedésekről, a nehézséget jelentő tényezőkről és a Felügyelő Bizottság ajánlásainak Hivatal általi, 15. cikkel összhangban történő nyomon követéséről, tiszteletben tartva ugyanakkor a vizsgálatok bizalmas jellegét, az érintett személyek és az informátorok törvény által biztosított jogait, valamint adott esetben a nemzeti jog bírósági eljárásokra alkalmazandó rendelkezéseit.

Az éves jelentésnek tartalmaznia kell annak értékelését is, hogy milyen mértékben működött együtt a tagállami illetékes hatóságokkal, valamint az intézményekkel, a szervekkel, a hivatalokkal és az ügynökségekkel, különös tekintettel a 11. cikk (2) és (6a) bekezdésének végrehajtására.”; [Mód. 130]

"

ab)  a szöveg a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:"

„(4a) Költségvetési ellenőrzési jogkörével összefüggésben az Európai Parlament kérésére a főigazgató tájékoztatást nyújthat a Hivatal tevékenységeiről, tiszteletben tartva a nyomozások és a nyomon követési eljárások titkosságát. Az Európai Parlament biztosítja az e bekezdésnek megfelelően szolgáltatott információk bizalmas kezelését.”; [Mód. 131]

"

ac)  az (5) bekezdés első albekezdését el kell hagyni; [Mód. 132]

b)  az (5) bekezdés második albekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„b) azokról az esetekről, amikor a tagállamok igazságügyi hatóságainak és vagy az Európai Ügyészségnek továbbítottak információt;” [Mód. 133]

"

ba)  az (5) bekezdés harmadik albekezdése a következő új ponttal egészül ki:"

„ba) az elutasított esetekről;”; [Mód. 134]

"

bb)  a (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(7) A főigazgató olyan belső tanácsadói és ellenőrzési eljárást hoz létre, ideértve a jogszerűség ellenőrzését is, amely többek között az eljárási garanciáknak, az érintett személyek és a tanúk alapvető jogainak, valamint az érintett tagállamok nemzeti jogának a tiszteletben tartásával kapcsolatos, különös tekintettel a 11. cikk (2) bekezdésére. A jogszerűség ellenőrzését a Hivatalnak a jog és a vizsgálati eljárások terén jártas azon szakértői végzik, akik képzettségük alapján valamely tagállamban bírói tisztséget is betölthetnek. A szakértők véleményét csatolják a vizsgálat zárójelentéséhez.”; [Mód. 135]

"

bc)  a (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(8) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 19a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a Hivatal személyzete által követendő vizsgálati eljárási kódex megállapításáról. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusok különösen a következőkre terjednek ki:

   a) a Hivatal megbízatásának és alapokmányának végrehajtása során követendő gyakorlatok;
   b) a vizsgálati eljárásokra vonatkozó részletes szabályok, valamint az engedélyezett vizsgálati tevékenységek;
   c) az érintett személyek törvényes jogai;
   d) eljárási garanciák;
   da) az adatvédelemmel, valamint a tájékoztatással és a dokumentumokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos politikákhoz fűződő rendelkezések;
   db) a jogszerűség ellenőrzésével és az érintett személyek rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségekkel kapcsolatos rendelkezések;
   dc) kapcsolat az Európai Ügyészséggel.

A Bizottság az általa végzett előkészítő munka során konzultál a Felügyelő Bizottsággal és az európai adatvédelmi biztossal.

Az e bekezdéssel összhangban elfogadott minden felhatalmazáson alapuló jogi aktust tájékoztatás céljából az unió összes hivatalos nyelvén közzé kell tennie a Hivatal honlapján.”; [Mód. 136]

"

(c)  A (8) bekezdés első albekezdése a következő e) ponttal egészül ki:"

„e) kapcsolat az Európai Ügyészséggel.”; [Mód. 137]

"

ca)  a (9) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„Mielőtt a Bizottság a főigazgatóval szemben fegyelmi szankciót fogadna el vagy felfüggesztené mentelmi jogát, konzultál a Felügyelő Bizottsággal.” [Mód. 138]

"

14a.  A 19. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„19. cikk

Értékelő jelentés és felülvizsgálat

Legkésőbb az (EU) 2017/1939 rendelet 120. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban meghatározott időponttól számított öt év elteltével a Bizottság értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról és hatásáról, különösen a Hivatal és az Európai Ügyészség közötti együttműködés hatékonyságát és eredményességét illetően. Az értékelést a Felügyelő Bizottság véleménye kíséri.

Legkésőbb az első albekezdés szerinti értékelő jelentés benyújtásától számított két év elteltével a Bizottság jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz a Hivatal keretrendszerének modernizálása céljából, beleértve a kiegészítő vagy részletesebb szabályokat a Hivatal létrehozásával, feladatkörével vagy a tevékenységeire – többek között az Európai Ügyészséggel történő együttműködésére és a határokon átnyúló nyomozásaira, valamint a nem résztvevő tagállamokban folytatott nyomozásokra – alkalmazandó eljárásokkal kapcsolatban.” [Mód. 139]

"

14b.  A szöveg az alábbi új, 19a. cikkel egészül ki:"

„19a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)  A Bizottság ... [e rendelet hatálybalépésének dátuma])-tól/től számított négy évre szóló felhatalmazást kap a 17. cikk (8) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal a négyéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 17. cikk (8) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)  A 17. cikk (8) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ezen időtartam két hónappal meghosszabbodik.” [Mód. 140]

"

2. cikk

(1)  Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2)  Az 1. cikk 12. pontjában említett 12c.–12f. cikk az (EU) 2017/1939 rendelet 120. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban meghatározott időponttól alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) Az Európai Számvevőszék 8/2018. sz. véleménye.
(2)HL C 42., 2019.2.1., 1. o.
(3)Az Európai Parlament 2019. április 16-i álláspontja.
(4)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).
(5)A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).
(6)Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről, (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
(7)COM(2017)0589. A jelentést az SWD(2017)0332 sz., értékelést tartalmazó bizottsági szolgálati munkadokumentum, valamint a Hivatal Felügyelő Bizottságának 2/2017. sz. véleménye kísérte.
(8)A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).
(9)A 129. cikk beillesztésre kerül az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/XX rendeletébe (az új költségvetési rendelet), melyről politikai megállapodás született és amely várhatóan a következő hónapokban kerül elfogadásra.
(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).
(11)A Tanács 904/2010/EU rendelete (2010. október 7.) a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről (HL L 268., 2010.10.12., 1. o.).
(12)A Tanács 515/97/EK rendelete (1997. március 13.) a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről (HL L 82., 1997.3.22., 1. o.).
(13)Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).
(14)HL C …
(15)A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).
(16)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).
(17)A 32a. cikk (3) bekezdését az (EU) 2015/849 irányelv módosításáról szóló (EU) 2018/XX európai parlamenti és tanácsi irányelv illeszti be az (EU) 2015/849 irányelvbe, melyről 2017. december 19-én politikai megállapodás született és várhatóan a következő hónapokban kerül elfogadásra.
(18)A Tanács 904/2010/EU rendelete (2010. október 7.) a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről (HL L 268., 2010.10.12., 1. o.).
(19) A Tanács 1997. március 13-i 515/97/EK rendelete a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről (HL L 082., 1997.3.22., 1. o.).
(20) Az Európai Parlament és a Tanács 608/2013/EU rendelete (2013. június 12.) a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről és az 1383/2003/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 181., 2013.6.29., 15. o.).


A vámellenőrzési berendezések pénzügyi támogató eszközének létrehozása ***I
PDF 258kWORD 84k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása a vámellenőrzési berendezések pénzügyi támogató eszközének az Integrált Határigazgatási Alap részeként történő létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0474 – C8-0273/2018 – 2018/0258(COD))
P8_TA(2019)0384A8-0460/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0474),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, valamint 33., 114. és 207. cikkére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C8-0273/2018),

—  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 17-i véleményére(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Bizottság, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményeire (A8-0460/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot(2);

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 16-án került elfogadásra a vámellenőrzési berendezések pénzügyi támogató eszközének az Integrált Határigazgatási Alap részeként történő létrehozásáról szóló (EU) …/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P8_TC1-COD(2018)0258


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 33., 114. és 207. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(3),

rendes jogalkotási eljárás keretében(4),

mivel:

(1)  A vámunió hatékony és eredményes működésének biztosításához az Európai Unió külső határain működő 2140 vámhivatalvámhivatalt(5) megfelelő berendezésekkel kell ellátni. A megfelelő és egyenértékű vámellenőrzés iránti igény egyre sürgetőbbé válik, nemcsak amiatt, hogy a vámhatóságok képesek legyenek a bevételek beszedésében megtestesülő hagyományos funkciójuk ellátására, hanem egyre inkább azért is, mert a biztonság és a védelem garantálása érdekében jelentősen meg kell erősíteni az Unió külső határain belépő és kilépő áruk ellenőrzését. Ugyanakkor a külső határokon áthaladó árukon végzett ellenőrzéseknek nem szabad akadályozniuk, hanem elő kell segíteniük a harmadik országokkal folytatott jogszerű kereskedelmet, összhangban a biztonsági és védelmi feltételekkel. [Mód. 1]

(1a)  A világ egyik legnagyobb kereskedelmi tömörülését alkotó vámunió az Európai Unió egyik sarokköve, és nélkülözhetetlen az uniós vállalkozások és a polgárok javát egyaránt szolgáló egységes piac megfelelő működéséhez. Az Európai Parlament 2018. március 14-i állásfoglalásában(6) különös aggodalmának adott hangot a vámcsalásokkal kapcsolatban, melyek jelentős bevételkiesést okoztak az uniós költségvetésben. Az Európai Parlament ismételten hangsúlyozta, hogy csak úgy lehet megvalósítani egy erősebb és nagyratörőbb Európát, ha megerősített pénzügyi eszközök állnak a rendelkezésére, és ezért kérte a meglévő szakpolitikák folyamatos támogatását, az Unió kiemelt programjai számára rendelkezésre álló források növelését, valamint azt, hogy a további kötelezettségekhez rendeljenek további pénzügyi eszközöket. [Mód. 2]

(2)  Jelenleg a tagállamok nem egyenletesen végzik a vámellenőrzéseket. Ez egyrészről a tagállamok közötti földrajzi különbségeknek, másrészről a rendelkezésükre álló eltérő kapacitásoknak és forrásoknak, valamint a szabványosított vámellenőrzések hiányának tudható be. Nemcsak az emberi tényezőtől függ az, hogy a tagállamok képesek-e megbirkózni a folyamatosan változó globális üzleti modellek és ellátási láncok által támasztott kihívásokkal, hanem attól is, hogy rendelkezésükre állnak-e korszerű és megbízható vámellenőrzési berendezések, és azok megfelelően működnek-e. A vámeljárások működésének javítására irányuló igényt egyéb kihívások is fokozzák, például az e-kereskedelem fellendülése, az ellenőrzések és a vizsgálati jelentések digitalizációja, valamint a számítógépes támadásokkal, a szabotázzsal, az ipari kémkedéssel és az adatok manipulálásával szembeni ellenálló képesség. A kiegyensúlyozatlanság kezeléséhez ezért fontos az egyenértékű vámellenőrzési berendezések biztosítása. Ez egyenértékűbbé fogja tenni a különböző tagállamok által végzett vámellenőrzéseket, ezáltal pedig segít megelőzni az áruáramlások leggyengébb pontok felé való áttevődését. Az Unió vámterületére belépő valamennyi árut alapos ellenőrzéseknek kell alávetni, hogy elkerülhető legyen, hogy a vámcsalást elkövetők a legkedvezőbb feltételeket biztosító kikötőket válasszák ki. Annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok által végzett vámellenőrzések általános hatásfoka erősödjön és konvergenciája megvalósuljon, egyértelmű stratégiát kell kidolgozni leggyengébb pontokkal kapcsolatban. [Mód. 3]

(3)  A tagállamok Számos tagállam több ízben kifejezték kifejezte a pénzügyi támogatás szükségességét, és kérték kérte a berendezés iránti szükségletek mélyreható elemzését. A vámügyi finanszírozásról szóló 2017. március 23-i következtetéseiben(7) a Tanács felkérte a Bizottságot, hogy „értékelje annak lehetőségét, hogy a műszaki berendezésekkel kapcsolatos igények finanszírozását jövőbeli bizottsági finanszírozási programok biztosítsák, valamint (…) fokozza a finanszírozási célú együttműködést a vámhatóságok és az egyéb bűnüldöző hatóságok között”. [Mód. 4]

(4)  A 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(8) meghatározása szerint a vámellenőrzések nemcsak a vámjogszabályok, hanem az Unió vámterülete és az e területen kívüli országok vagy területek között szállított áruk beléptetésére, kiléptetésére, árutovábbítására, szállítására, tárolására és meghatározott célra történő felhasználására, valamint a nem uniós áruknak és a meghatározott célra történő felhasználás alatt lévő áruknak az Unió vámterületén belüli jelenlétére és szállítására vonatkozó egyéb jogszabályok felügyeletét is jelenti. Ezen egyéb, a vámhatóságokat bizonyos konkrét ellenőrzési feladatokkal felruházó jogszabályok rendelkezéseket tartalmaznak az adóztatásról, különösen a jövedéki adóról és a hozzáadottérték-adóról, a belső piac külső vonatkozásairól, a közös kereskedelempolitikáról, illetve a kereskedelemre, az ellátási lánc általános biztonságára, valamint az Unió és a tagállamok pénzügyi és gazdasági érdekeinek védelmére kiható egyéb uniós szakpolitikákról.

(5)  Az Unió külső határain végzett megfelelő szintű és egyenértékű vámellenőrzések biztosításával maximálisan kiaknázhatóvá válnak a vámunió előnyei. Emellett a jelenlegi kiegyensúlyozatlanságot korrigáló, a vámellenőrzési berendezésekre vonatkozó uniós beavatkozás összességében is elősegítené a tagállamok közötti kohéziót. Tekintettel a globális kihívásokra, különösen arra, hogy folyamatosan védelmezni kell az Unió és a tagállamok pénzügyi és gazdasági érdekeit, illetve elő kell segíteni a jogszerű kereskedelmet, elengedhetetlen, hogy a külső határokon korszerű és megbízható ellenőrzési berendezések álljanak rendelkezésre.

(6)  Következésképpen helyénvaló új eszközt létrehozni a vámellenőrzési berendezésekhez nyújtott pénzügyi támogatás céljából, amely biztosítja bizonyos gyakorlatok – például az áruhamisítás és egyéb jogellenes gyakorlatok – felderítését. Fontolóra kell venni a pénzügyi támogatás már meglévő formáinak alkalmazását. [Mód. 5]

(7)  Mivel a tagállami vámhatóságokra egyre több olyan feladat hárul, amelyek gyakran a biztonság területére is kiterjednek és elvégzésükre a külső határokon kerül sor, a külső határokon végzett határellenőrzések és vámellenőrzések egyenértékűségének biztosítása érdekében megfelelő uniós pénzügyi támogatást kell biztosítani a tagállamok számára. Ugyanilyen fontos az uniós határokon folytatott, az áruk és személyek ellenőrzését érintő ügynökségközi együttműködés népszerűsítése az egyes tagállamok határellenőrzésért vagy a határokon végzett más feladatokért felelős nemzeti hatóságai körében, a kiberbiztonság szem előtt tartásával. [Mód. 6]

(8)  Létre kell tehát hozni az Integrált Határigazgatási Alapot (a továbbiakban: az alap).

(9)  Az EUMSZ V. címét érintő jogi sajátosságok, valamint a külső határokra és a vámellenőrzésekre vonatkozó szakpolitikák esetében alkalmazandó különböző jogalapok miatt jogilag nem lehetséges az alap egyetlen eszközként való létrehozása.

(10)  Az alapot tehát a határigazgatás területén megvalósuló uniós támogatás átfogó pénzügyi kereteként kell létrehozni, amely magában foglalja az e rendelet alapján létrehozott, a vámellenőrzési berendezések pénzügyi támogatására szolgáló eszközt (a továbbiakban: az eszköz), valamint az (EU) .../... európai parlamenti és tanácsi rendelet(9) által létrehozott, a határigazgatás és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszközt.

(11)  Ez a rendelet meghatározza az eszköz pénzügyi keretösszegét, amely a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás(10) 17. pontja értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára. A költségvetési fegyelem biztosítása érdekében a támogatások prioritási sorrendjének meghatározására szolgáló feltételeknek egyértelműeknek és pontosan körülírtaknak kell lenniük, és a vámellenőrzési pontok által ellátott feladatok számára megállapított igényeken kell alapulniuk. [Mód. 7]

(12)  Erre az eszközre alkalmazni kell az (EU, Euratom) [2018/XXX] európai parlamenti és tanácsi rendeletet(11) (a továbbiakban: költségvetési rendelet). Az említett rendelet meghatározza az uniós költségvetés végrehajtásával, többek között a vissza nem térítendő támogatásokkal kapcsolatos szabályokat.

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) [2018/XXX] rendelete(12) a vámunió és a vámhatóságok támogatása érdekében létrehozza a vámügyi együttműködést szolgáló „Vám” programot. Az együttműködést célzó intézkedések koherenciájának és horizontális összehangolásának megőrzése érdekében célszerű valamennyi ilyen intézkedést egyetlen jogi aktus és szabályrendszer alapján végrehajtani. Következésképpen ennek az eszköznek csak a támogatható vámellenőrzési berendezések beszerzéséhez, karbantartásához és korszerűsítéséhez kell támogatást nyújtania, a vámügyi együttműködést szolgáló Vám programnak pedig a kapcsolódó intézkedéseket – például az igényfelmérések céljából folytatott együttműködést vagy az érintett berendezésekkel kapcsolatos képzéseket – kell támogatnia.

(13a)  Az ezen eszköz keretében finanszírozott vámellenőrzési berendezéseknek meg kell felelniük az optimális biztonsági, ezen belül kiberbiztonsági, védelmi, környezetvédelmi és egészségügyi normáknak. [Mód. 8]

(13b)  Az ezen eszköz keretében finanszírozott vámellenőrzési berendezések által előállított adatokhoz kizárólag a hatóságok megfelelő felhatalmazással rendelkező alkalmazottai férhetnek hozzá, azokat csak ők kezelhetik, és ezeket az adatokat megfelelő módon meg kell védeni az illetéktelen hozzáféréssel, illetve közléssel szemben. A tagállamok számára teljes ellenőrzést kell biztosítani ezen adatok felett. [Mód. 9]

(13c)  Az ezen eszköz keretében finanszírozott vámellenőrzési berendezéseknek hozzá kell járulniuk az optimális vámügyi kockázatkezelés biztosításához. [Mód. 10]

(13d)  A régi vámellenőrzési berendezések ezen eszköz segítségével történő lecserélésekor a tagállamoknak kell felelniük a régi vámellenőrzési berendezések környezetbarát ártalmatlanításáért. [Mód. 11]

(14)  Emellett az eszköznek adott esetben támogatnia kell a vámellenőrzési berendezések a célból történő beszerzését vagy korszerűsítését, hogy valós körülmények között teszteljenek új berendezéseket vagy új funkciókat, mielőtt a tagállamok megkezdenék az ilyen új berendezések széles körű beszerzését. A valós körülmények közötti tesztelésnek elsősorban a vámellenőrzési berendezésekkel kapcsolatos, az (EU) [2018/XXX] rendelet(13) keretében végzett kutatás eredményeihez kell kapcsolódnia.

(15)  A legtöbb vámellenőrzési berendezés egyenlő mértékben vagy járulékosan alkalmas lehet más jogszabályok, mint például a határigazgatási, a vízumpolitikai vagy a rendőrségi együttműködési rendelkezések betartásának ellenőrzésére is. Ezért az elgondolás szerint az Integrált Határigazgatási Alap két, egymást kiegészítő eszközből áll, amelyek különálló, de koherens hatókörrel rendelkeznek a berendezések beszerzése tekintetében. Egyrészt az (EU) [2018/XXX] rendelettel(14) létrehozott határigazgatási és vízumügyi eszköz ki fogja zárni az olyan berendezéseket, amelyek határigazgatásra és vámellenőrzésre is használhatók. Másrészt a vámellenőrzési berendezések e rendelettel létrehozott pénzügyi támogató eszköze nem csupán azokhoz a berendezésekhez nyújt pénzügyi támogatást, amelyek fő célja a vámellenőrzés, hanem lehetővé teszi a berendezések kiegészítő célokra, például a határellenőrzés és a biztonság céljára történő használatát is. Ez a szerepfelosztás elő fogja mozdítani az (EU) 2016/1624 rendelet(15) 4. cikkének e) pontjában említett ügynökségközi együttműködést, amely az európai integrált határigazgatási megközelítés része, ezáltal lehetővé teszi a vám- és a határőrizeti hatóságok együttműködését, valamint az uniós költségvetés hatásának maximalizálását az ellenőrzési berendezések megosztása és interoperabilitása révén. Annak biztosítása érdekében, hogy az alap által finanszírozott bármilyen eszköz vagy berendezés felett a berendezést birtokló kijelölt vámellenőrzési pont állandó felügyeleti joggal rendelkezzen, a vámügyi és határőrizeti hatóságok közötti megosztás és interoperabilitás meghatározásakor rögzíteni kell, hogy azok nem szisztematikusak és nem rendszeresek. [Mód. 12]

(16)  A különböző területeket érintő együttműködés és interoperabilitás lehetővé tétele és támogatása érdekében a költségvetési rendelettől eltérve adott esetben lehetővé kell tenni, hogy egy intézkedés több uniós programon vagy eszközön keresztül is finanszírozásban részesüljön. Ugyanakkor a kettős finanszírozás költségvetési rendeletben meghatározott tilalmával összhangban ilyen esetekben a hozzájárulások nem fedezhetik ugyanazokat a költségeket. Amennyiben egy tagállamnak már hozzájárulást ítéltek oda vagy hozzájárulásban részesült más uniós programból vagy támogatást kapott uniós alapból ugyanazon berendezés beszerzésére, a szóban forgó hozzájárulást vagy támogatást fel kell sorolni a kérelemben. [Mód. 13]

(16a)   A Bizottság ösztönzi a vámellenőrzési berendezések tagállamok közötti közös beszerzését és tesztelését. [Mód. 14]

(17)  Tekintettel a vámügyi prioritások, a veszélyek és a technológiák gyors változására, a munkaprogramoknak nem kell hosszú időszakra kiterjedniük. Ugyanakkor mind a Bizottság, mind a tagállamok számára adminisztratív többletterhet okoz az éves munkaprogramok kidolgozásának szükségessége, jóllehet arra a program végrehajtásához nincs szükség. Erre tekintettel a munkaprogramoknak elvben egynél több költségvetési évre kell kiterjedniük. Ezen túlmenően az uniós stratégiai érdekek sértetlenségének megőrzése érdekében a tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy amikor új vámellenőrzési berendezésekre pályáznak, gondosan mérlegeljék a kiberbiztonságot, valamint annak kockázatát, hogy bizonyos érzékeny adatok esetleg kikerülhetnek az Unióból. [Mód. 15]

(18)  Az e rendelet szerinti munkaprogramok egységes feltételek mellett történő végrehajtása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(16) megfelelően kell gyakorolni. [Mód. 16]

(19)  Bár az egyenértékű vámellenőrzések biztosítására irányuló egyedi célkitűzés eléréséhez elengedhetetlen a központi végrehajtás, az eszköz műszaki jellegéből adódóan műszaki szintű előkészítő munkára van szükség. Ezért a végrehajtást nemzeti szakértelemre és tapasztalatokra támaszkodó, a tagállami vámigazgatási szervek bevonásával végzett egyéni igényfelmérésekkel kell segíteni. Az igényfelméréseknek egyértelmű módszertanon kell alapulniuk, amely minimális számú lépéseket is tartalmaz a szükséges és releváns információk összegyűjtésének biztosítására. [Mód. 17]

(20)  A rendszeres nyomon követés és jelentéstétel biztosítása érdekében megfelelő keretet kell létrehozni az eszköz és az eszköz alá tartozó intézkedések által elért eredmények nyomon követésére. Ennek a nyomon követésnek és jelentéstételnek az eszköz körébe tartozó intézkedések hatásait mérő mennyiségi és minőségi mutatókon kell alapulnia. A tagállamoknak biztosítaniuk kell az átlátható és egyértelmű közbeszerzési eljárást. A jelentéstételi követelményeknek ki kell terjedniük a bizonyos költséghatárt meghaladó vámellenőrzési berendezésekre és közbeszerzési eljárásokra vonatkozó részletes információkra, valamint a költségek indokolására. [Mód. 18]

(21)  A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás(17) (22) és (23) bekezdése értelmében az eszközt sajátos nyomonkövetési követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket. Adott esetben e követelmények mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak, amelyek alapján értékelhetők az eszköz tényleges hatásai.

(22)  Annak érdekében, hogy megfelelő módon lehessen reagálni a politikai prioritások, a veszélyek és a technológiák változásaira, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek a munkaprogramok meghatározása, az eszköz által támogatható intézkedések vámellenőrzési céljainak módosítására módosítása, illetve az egyedi célkitűzések elérésének mérésére szolgáló mutatók listájának módosítására vonatkozóan módosítása érdekében történő módosítása tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő és teljesen átlátható konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. [Mód. 19]

(23)  A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel,(18) a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel(19), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel(20) és az (EU) 2017/1939 rendelettel(21) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más bűncselekmény, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv(22) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más jogellenes tevékenységeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(24)  A rendeletre alkalmazandók az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok. E szabályokat a költségvetési rendelet rögzíti, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás útján történő végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok érintik emellett az uniós költségvetésnek a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén történő védelmét, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak. Az ezen eszköz keretében nyújtott finanszírozásnak tiszteletben kell tartania az átláthatóság, az arányosság, az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség elvét. [Mód. 20]

(25)  Az e rendelet szerinti finanszírozási típusokat és végrehajtási módszereket az intézkedések egyedi célkitűzésének megvalósítására és az eredmények elérésére való alkalmasságuk alapján kell megválasztani, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terhet és a szabályok be nem tartásának várható kockázatát. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, az átalányfinanszírozás és az egységköltségek, valamint a költségfüggetlen finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint. A kiadások végrehajtásának és minőségének javítását az eszköz célkitűzéseinek elérése érdekében irányadó elvnek kell tekinteni, ugyanakkor biztosítani kell a pénzügyi erőforrások optimális felhasználását. [Mód. 21]

(26)  Mivel a tagállamok között fennálló objektív földrajzi egyenlőtlenségek következtében e rendelet célkitűzését, azaz a vámuniót és a vámhatóságokat támogató eszköz létrehozását a tagállamok önmagukban nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az – mivel az összehangolt megközelítés és központi finanszírozás hozzájárul az egyenértékű és színvonalas vámellenőrzések biztosításához – uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket fogadhat el. Az arányosság említett cikkben foglalt elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1)  Ez a rendelet az Integrált Határigazgatási Alap (a továbbiakban: az alap) részeként létrehozza a vámellenőrzési berendezések pénzügyi támogató eszközét (a továbbiakban: az eszköz), a vámellenőrzési berendezések beszerzéséhez, karbantartásához és korszerűsítéséhez nyújtott pénzügyi támogatás biztosítása érdekében.

(2)  A határigazgatás és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz Integrált Határigazgatási Alap részeként történő létrehozásáról szóló [2018/XXX] rendelettel(23) közösen ez a rendelet létrehozza az alapot.

(3)  A rendelet megállapítja az eszköz célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.  „vámhatóságok”: a 952/2013/EU rendelet 5. cikkének 1. pontjában meghatározott hatóságok;

2.  „vámellenőrzések”: a 952/2013/EU rendelet 5. cikkének 3. pontjában meghatározott konkrét intézkedések;

3.  „vámellenőrzési berendezés”: elsősorban vámellenőrzések végzésére szolgáló berendezés;

4.  „mozgó vámellenőrzési berendezés”: bármilyen szállítóeszköz, amely mozgathatósága mellett saját maga is vámellenőrzési berendezésként szolgál, vagy teljesen fel van szerelve vámellenőrzési berendezéssel;

5.  „karbantartás”: megelőző, javító jellegű és előrejelzésen alapuló beavatkozások – ideértve a működési és funkcionális ellenőrzéseket, szervizelést, javításokat és nagyjavításokat, de nem ideértve a korszerűsítést –, amelyekre egy vámellenőrzési berendezés előírt üzemképes állapotának fenntartása vagy helyreállítása érdekében van szükség a maximális hasznos élettartam elérése céljából;

6.  „korszerűsítés”: olyan módosító beavatkozások, amelyekre azért van szükség, hogy a meglévő vámellenőrzési berendezéseket elavult üzemképes állapotból a technológia aktuális állása szerinti üzemképes állapotba hozzák.

3. cikk

Az eszköz célkitűzései

(1)  Az Integrált Határigazgatási Alap részeként, valamint az Unión belüli összes vámellenőrzés szabványosítására irányuló hosszú távú cél érdekében, az eszköz általános célkitűzése, hogy támogassa a vámuniót és a vámhatóságokat az Unió és tagállamai pénzügyi és gazdasági érdekeinek védelme, az Unió határain az áruk és személyek ellenőrzése terén folytatott ügynökségközi együttműködés előmozdítása, az Unió biztonságának és védelmének biztosítása, valamint az Uniónak a tisztességtelen és jogellenes kereskedelem elleni védelme érdekében, miközben megkönnyíti a jogszerű üzleti tevékenység végzését. [Mód. 22]

(2)  Az eszköz egyedi célkitűzése, hogy releváns, a technológia aktuális állása szerinti, biztonságos, a kibertámadásokkal szemben ellenálló, környezetbarát és megbízható vámellenőrzési berendezések teljesen átlátható beszerzése, karbantartása és korszerűsítése révén megfelelő és egyenértékű vámellenőrzések biztosításához járuljon hozzá. Annak megelőzése érdekében, hogy az áruforgalom az Unió gyengébb pontjaira tevődjön át, további célkitűzés még az egyes tagállamok által végzett vámellenőrzési tevékenységek minőségének javítása. [Mód. 23]

(2a)  Az eszköz hozzájárul az európai integrált határigazgatás végrehajtásához azáltal, hogy támogatja az ügynökségek közötti együttműködést, valamint az eszköz révén megszerzett új berendezések megosztását és interoperabilitását. [Mód. 24]

4. cikk

Költségvetés

(1)  Az eszköz 2021–2027 közötti időszakban történő megvalósítására végrehajtására szánt pénzügyi keret 2018-as árakon 1 149 175 000 EUR (folyó áron 1 300 000 000 EUR). [Mód. 25]

(2)  Az (1) bekezdésben említett összeg fedezheti továbbá az eszköz irányításával és a program teljesítményének és célkitűzései megvalósításának értékelésével kapcsolatos előkészítési, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési, értékelési és egyéb tevékenységekre vonatkozó, jogszerű és ellenőrzött költségeket. Az összeg ezenfelül fedezheti a tanulmányokkal, szakértői ülésekkel, tájékoztatási és kommunikációs intézkedésekkel, valamint a részt vevő tagállamok közötti adatmegosztással kapcsolatos azon, szintén jogszerű és ellenőrzött kiadásokat, amelyek kapcsolódnak az eszköz általános célkitűzést támogató egyedi célkitűzéseihez, továbbá az információk feldolgozására és cseréjére összpontosító IT-hálózatokkal – többek között az intézményi IT-eszközökkel – kapcsolatos kiadásokat, valamint az eszköz irányítása tekintetében felmerült minden egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtási költséget. [Mód. 26]

5. cikk

Az uniós finanszírozás végrehajtása és formái

(1)  Az eszközt a költségvetési rendelettel összhangban közvetlen irányítással kell végrehajtani.

(1a)   Ha a támogatott intézkedés berendezések beszerzését vagy korszerűsítését foglalja magában, akkor a Bizottság megfelelő garanciákat és rendkívüli intézkedéseket vezet be annak biztosítása érdekében, hogy az uniós programokból és eszközökből nyújtott támogatások segítségével beszerzett valamennyi berendezést az adott vámhatóságok minden megfelelő esetben használatba vegyék. [Mód. 27]

(2)  Az eszköz a költségvetési rendeletben meghatározott valamennyi formában – különösen vissza nem térítendő támogatások formájában –nyújthat finanszírozást.

(3)  Ha a támogatott intézkedés berendezések beszerzését vagy korszerűsítését foglalja magában, akkor a Bizottság koordinációs mechanizmust hoz létre, amely biztosítja az uniós programokból és eszközökből nyújtott támogatások segítségével beszerzett valamennyi berendezés hatékonyságát és interoperabilitását, és amely lehetővé teszi az illetékes uniós ügynökségek, különösen Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség részvételét és a velük folytatott konzultációt. A koordinációs mechanizmus az uniós hozzáadott érték határigazgatás területén történő maximalizálása céljából magában foglalja az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség részvételét és az azzal folytatott konzultációt. [Mód. 28]

(3a)   Ha a támogatott intézkedés berendezések beszerzését vagy korszerűsítését foglalja magában, akkor a Bizottság megfelelő garanciákat és rendkívüli intézkedéseket vezet be annak biztosítása érdekében, hogy az uniós programokból és eszközökből nyújtott támogatások segítségével beszerzett valamennyi berendezés megfeleljen a rendszeres karbantartásra vonatkozó előírásoknak. [Mód. 29]

II. FEJEZET

JOGOSULTSÁG

6. cikk

Támogatható intézkedések

(1)  Ahhoz, hogy egy intézkedés ebből az eszközből finanszírozható legyen, eleget kell tennie az alábbi követelményeknek:

a)  a 3. cikkben említett célkitűzéseket hajtja végre;

b)  olyan vámellenőrzési berendezés beszerzését, karbantartását vagy korszerűsítését célozza, amely az alábbiak közül egy vagy több vámellenőrzési célt szolgál:

1.  behatolásmentes vizsgálat;

2.  embereken elrejtett tárgyak jelzése;

3.  sugárzásészlelés és nuklidok azonosítása;

4.  minták laboratóriumi elemzése;

5.  mintavétel és a minták helyszíni elemzése;

6.  kézi keresés.

Az 1. melléklet tartalmazza azoknak a vámellenőrzési berendezéseknek a tájékoztató jellegű listáját, amelyek az 1–6. pontban felsorolt vámellenőrzési célokból felhasználhatók.

(2)  Az (1) bekezdéstől eltérve, kellően indokolt esetekben az intézkedések vámellenőrzési berendezések olyan teljesen átlátható beszerzésére, karbantartására és korszerűsítésére is vonatkozhatnak, amely új berendezések vagy új funkciók valós körülmények közötti tesztelésére irányul. [Mód. 30]

(3)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 14. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vámellenőrzési célok és az 1. melléklet módosítása érdekében, amennyiben az ilyen felülvizsgálat szükségesnek tűnik és annak érdekében, hogy lépést tartson a technológiai fejlődéssel, az árucsempészet változó gyakorlatával, valamint az új, intelligens és innovatív vámellenőrzési megoldásokkal. [Mód. 31]

(4)  A szóban forgó eszköz útján finanszírozott vámellenőrzési berendezések berendezéseket elsősorban vámellenőrzésre kell használni, de az eszköz 3. cikkben rögzített általános és egyedi célkitűzéseinek való megfelelés érdekében azok vámellenőrzésen kívüli célokra is felhasználhatók, beleértve a nemzeti határigazgatási hatóságokat támogató személyellenőrzést és a nyomozásokat is. [Mód. 32]

(4a)   A Bizottság ösztönzi a vámellenőrzési berendezések tagállamok közötti közös közbeszerzését és tesztelését. [Mód. 33]

7. cikk

Részvételre jogosult jogalanyok

A költségvetési rendelet 197. cikkétől eltérve a részvételre jogosult jogalanyok a tagállami vámhatóságok, amennyiben biztosítják az igények 11. cikk (3) bekezdése szerinti értékeléséhez szükséges információkat.

8. cikk

Társfinanszírozási arány

(1)  Az eszköz az intézkedések összes elszámolható költségének legfeljebb 80 %-át finanszírozhatja.

(2)  Az említett felső határt meghaladó finanszírozás nyújtására kizárólag megfelelően indokolt rendkívüli esetben kerülhet sor.

(2a)   Az említett felső határt meghaladó finanszírozás nyújtható a vámellenőrzési berendezések tagállamok közötti közös közbeszerzése és tesztelése esetén. [Mód. 34]

(2b)   A (2) bekezdésben említett rendkívüli körülmények magukban foglalhatják új vámellenőrzési berendezések beszerzését és az Európai Határ- és Parti Őrség műszakieszköz-állományához való hozzáadását. A vámellenőrzési berendezés a műszakieszköz-állománynak való megfelelőségét az 5. cikk (3) bekezdésével összhangban kell megállapítani. [Mód. 35]

9. cikk

Elszámolható költségek

Az eszköz keretében nem számolhatók el a következő költségekelszámolható a 6. cikkben említett tevékenységekkel kapcsolatos valamennyi költség, az alábbiak kivételével: [Mód. 36]

a)  földterület megvásárlásához kapcsolódó költségek;

aa)  a berendezés használatához szükséges képzéssel vagy készségfejlesztéssel kapcsolatos költségek; [Mód. 37]

b)  infrastruktúrához, például épületekhez vagy szabadtéri létesítményekhez, illetve bútorokhoz kapcsolódó költségek;

c)  elektronikus rendszerekkel kapcsolatos költségek, a vámellenőrzési berendezések használatához közvetlenül szükséges szoftverek és szoftverfrissítések kivételével, valamint a meglévő szoftver és a vámellenőrzési berendezés összekapcsolásához szükséges elektronikus szoftver és program kivételével; [Mód. 38]

d)  hálózatokkal, például biztonságos vagy nem biztonságos kommunikációs csatornákkal vagy előfizetésekkel kapcsolatos költségek, a vámellenőrzési berendezés használatához közvetlenül szükséges hálózatok vagy előfizetések kivételével; [Mód. 39]

e)  szállítóeszközökkel, például járművekkel, légi járművekkel vagy hajókkal kapcsolatos költségek, a mozgó vámellenőrzési berendezésekkel kapcsolatos költségek kivételével;

f)  a vámellenőrzési berendezésekhez szükséges fogyóeszközökkel, többek között a referencia- vagy kalibrálóanyagokkal kapcsolatos költségek;

g)  az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos költségek.

III. FEJEZET

VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁSOK

10. cikk

Odaítélés, kiegészítő jelleg és kombinált finanszírozás

(1)  Az eszköz keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatások odaítélésére és kezelésére a költségvetési rendelet VIII. címével összhangban kerül sor.

(2)  A költségvetési rendelet 195. cikkének f) pontjával összhangban a vissza nem térítendő támogatások odaítélése pályázati felhívás nélkül történik a 7. cikkben említett, részvételre jogosult jogalanyok számára.

(3)  A költségvetési rendelet 191. cikkétől eltérve az (EU) [2018/XXX] rendelettel(24) létrehozott, vámügyi együttműködést szolgáló Vám programból vagy bármely más uniós programból hozzájárulásban részesült intézkedés hozzájárulást kaphat az eszközből is, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. Az egyes hozzájáruló uniós programok szabályai alkalmazandók a cselekvéshez nyújtott, az adott programból származó hozzájárulásra. A kumulatív finanszírozás összege nem haladhatja meg a cselekvés összes elszámolható költségét, és a különböző uniós programokból származó támogatás arányosan számítható ki, a támogatás feltételeit megállapító dokumentumnak megfelelően.

IV. FEJEZET

PROGRAMOZÁS, NYOMON KÖVETÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

11. cikk

Munkaprogram

(1)  Az eszköz végrehajtása a költségvetési rendelet 110. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogramokon keresztül történik.

(2)  A munkaprogramokat a Bizottság fogadja el végrehajtási jogi aktussal. Ezt a végrehajtási felhatalmazást kap arra, hogy a 14. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust a 15. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni aktusokat fogadjon el, amelyek munkaprogramok megállapítása érdekében módosítják a 2a. mellékletet. [Mód. 40]

(3)  Az (1) bekezdésben említett munkaprogramok kidolgozását egyedi igényfelmérés segíti, amely minimum az alábbiakból áll: [Mód. 41]

a)  a határátkelőhelyek közös besorolása;

b)  a rendelkezésre álló és működő vámellenőrzési berendezések kimerítő jellegű leltárja; [Mód. 42]

c)  a vámellenőrzési berendezésekre vonatkozó minimális és optimális műszaki normák közös meghatározása, a határátkelőhelyek kategóriái szerint, valamint; [Mód. 43]

ca)  a vámellenőrzési berendezések optimális szintjének felmérése a határátkelőhelyek kategóriái szerint; valamint [Mód. 44]

d)  a szükséges pénzeszközök részletes becslése a vámműveletek és a kapcsolódó munkateher függvényében. [Mód. 45]

Az igények értékelésére az 1294/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel(25) létrehozott Vám 2020 program vagy az (EU) [2018/XXX](26) rendelettel létrehozott, a vámügyi együttműködést szolgáló Vám program keretében végzett intézkedések eredményeképpen kerül sor, és azt rendszeresen, de legalább 3 évente naprakésszé kell tenni.

12. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1)  Az eszköz 3. cikkben meghatározott általános és egyedi célkitűzéseinek megvalósítása terén tett előrelépésekről történő jelentéstételhez használandó mutatókat a 2. melléklet tartalmazzaA költségvetési rendelet 38. cikke (3) bekezdése e) pontjának i) alpontja szerinti jelentéstételi követelményeknek eleget téve a Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a program eredményeiről. Az eredményekről szóló bizottsági jelentésben tájékoztatást kell nyújtani mind az előrelépésekről, mind a hiányosságokról. [Mód. 46]

(2)  Az eszköz 3. cikkben meghatározott általános és egyedi célkitűzéseinek megvalósítása terén tett előrelépésekről történő jelentéstételhez használandó mutatókat a 2. melléklet tartalmazza. Az eszköz célkitűzéseinek elérése felé történő előrehaladás hatékony értékelésének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 14. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 2. melléklet módosítására vonatkozóan a mutatók felülvizsgálata vagy kiegészítése céljából, amennyiben azt szükségesnek ítéli, valamint a rendeletnek egy nyomonkövetési és értékelési keret létrehozásáról szóló rendelkezésekkel történő kiegészítése céljából, hogy friss minőségi és mennyiségi információkkal lássa el az Európai Parlamentet és a Tanácsot a program teljesítményéről. [Mód. 47]

(3)  A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy az eszköz végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat adatok és az eredményeket eredmények összehasonlíthatóak és teljesek legyenek, valamint azokat hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani. A Bizottság megbízható információkat nyújt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a felhasznált teljesítményadatok minőségéről. [Mód. 48]

(4)  A (3) bekezdésben említett jelentéstételi követelmények tartalmazzák legalább a következő információk Bizottsággal való évenkénti közlését, amennyiben egy vámellenőrzési berendezés költsége adók nélkül meghaladja a 10 000 EUR-t:

a)  a vámellenőrzési berendezés üzembe helyezésének és üzemből való kivonásának dátuma;

b)  a vámellenőrzési berendezés használatára vonatkozó statisztikák;

c)  a vámellenőrzési berendezés használatának nyomán elért eredményekre vonatkozó információk;

ca)   az uniós költségvetésből finanszírozott berendezések rendelkezésre állása és állapota az üzembe helyezés után 5 évvel; [Mód. 49]

cb)   a vámellenőrzési berendezés karbantartására vonatkozó információk; [Mód. 50]

cc)   a közbeszerzési eljárásra vonatkozó információk; [Mód. 51]

cd)   a kiadások indokolása. [Mód. 52]

13. cikk

Értékelés

(1)  Az értékeléseket eszköz keretében finanszírozott és a 6. cikkben említett tevékenységek értékelései során fel kell mérni az eszköz eredményeit, hatását és hatékonyságát, és azokat időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek történő eredményes felhasználásuk biztosítható legyen. [Mód. 53]

(2)  Az eszköz időközi értékelését az eszköz végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy három évvel az eszköz végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni. [Mód. 54]

Az időközi értékelés bemutatja a program 2027 utáni nyomon követésére és annak célkitűzéseire vonatkozó döntések meghozatalához szükséges megállapításokat. [Mód. 55]

(3)  Az eszköz végrehajtásának végén, de legkésőbb négy három évvel az 1. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi az eszköz végső értékelését. [Mód. 56]

(4)  A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei és a levont tanulságok kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával. [Mód. 57]

(4a)  A Bizottság az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméről és a csalás elleni küzdelemről szóló jelentésébe részleges éves értékeléseket is beépít. [Mód. 58]

V. FEJEZET

A FELHATALMAZÁS GYAKORLÁSA ÉS BIZOTTSÁGI ELJÁRÁS

14. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)  A Bizottságnak a 6. cikk (3) bekezdésében, a 11. cikk (2) bekezdésében és a 12. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2028. december 31-ig terjedő időszakra szól. [Mód. 59]

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 6. cikk (3) bekezdésében, a 11. cikk (2) bekezdésében és az 12. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. [Mód. 60]

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)  A 6. cikk (3) bekezdése, a 11. cikk (2) bekezdése és a 12. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik. [Mód. 61]

15. cikk

Bizottsági eljárás

(1)  A Bizottságot a Vám program (EU) [2018/XXX] rendelet(27) 18. cikkében említett bizottsága segíti.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni. [Mód. 62]

VI. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

16. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és közzététel

(1)  Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak, ezzel is megmutatva az Unió hozzáadott értékét és támogatva a Bizottság által a költségvetés átláthatóságának fokozása érdekében tett adatgyűjtési erőfeszítéseket. [Mód. 63]

(2)  A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez az átláthatóság biztosítása érdekében rendszeresen tájékoztatást nyújt a nyilvánosságnak az eszközhöz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. Az eszközhöz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak többek között a 3 11. cikkben említett célkitűzésekhez munkaprogramokra hivatkozva. [Mód. 64]

17. cikk

Átmeneti rendelkezések

A 2027. december 31-ig be nem fejezett intézkedésekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása céljából szükség esetén előirányzatok állíthatók be a 2027 utáni költségvetésbe a(z) 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott kiadások fedezésére.

18. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt …, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

I. MELLÉKLET

A vámellenőrzési berendezések indikatív listája a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett vámellenőrzési célok alapján

VÁMELLENŐRZÉSI CÉL

VÁMELLENŐRZÉSI BERENDEZÉS

KATEGÓRIA

ALKALMAZÁS

Behatolásmentes vizsgálat

Röntgenszkenner – nagy energiájú

Konténerek, tehergépjárművek, vasúti kocsik és járművek

Röntgenszkenner – kis energiájú

Raklapok, dobozok és csomagot

Utaspoggyász

Járművek

Visszaszórásos röntgenberendezés

Konténerek

Tehergépjárművek

Járművek

Egyéb

Automata rendszám-/konténerfelismerő rendszerek

Járműmérlegek

Emelővillák és más hasonló mozgó vámellenőrzési berendezések

Embereken elrejtett tárgyak jelzése(28)

Röntgenalapú visszaszórásos röntgenkapu kapu

Elsősorban repülőtereken használatos az embereken elrejtett tárgyak (kábítószerek, robbanóanyagok, készpénz) észlelésére

Testszkenner

Milliméteres hullámokon alapuló biztonsági szkenner

Sugárzásészlelés és nuklidok azonosítása

Radiológiai és nukleáris észlelés

Személyi sugárzásmérő/sugárzásjelző műszer (PRM)

Kézi sugárzásmérő műszer

Izotópazonosító készülék (RIID)

Sugárkapu (RPM)

Spektrometriás izotópazonosító kapu (SPM)

Minták laboratóriumi elemzése

Valamennyi lehetséges áru azonosítása, mennyiségének meghatározása és ellenőrzése

Gáz- és folyadékkromatográfia (GC, LC, HPLC...)

Spektrometria és spektrometriával kombinált technikák (IR, Raman, UV-VIS, fluoreszcencia, GC-MS…)

Röntgensugaras berendezés (XRF...)

NMR spektroszkópia és stabil izotópok elemzése

Egyéb laboratóriumi berendezés (AAS, desztillációs elemzőberendezés, DSC, elektroforézis, mikroszkóp, LSC, cigarettaelszívató gép...)

[Mód. 65, 66, 67 és 68]

VÁMELLENŐRZÉSI CÉL

VÁMELLENŐRZÉSI BERENDEZÉS

KATEGÓRIA

ALKALMAZÁS

Mintavétel és a minták helyszíni elemzése

Ionmobilitás-spektrometrián (IMS) alapuló anyagnyom-felderítés

Fenyegetést jelentő konkrét anyagok nyomait felderítő hordozható berendezés

Kutyás anyagnyom-felderítés

Sokféle kockázatra alkalmazható kisebb és nagyobb tárgyak esetében

Mintavétel

Mintavételi eszközök, füstelszívó ernyő, kesztyűs manipulátor

Mobil laboratóriumok

A minták helyszíni elemzésére szolgáló berendezésekkel teljes mértékben felszerelt jármű

[Szerves anyagok,fémek és ötvözetek elemzése] Kézi detektorok

Kémiai kolorimetriás vizsgálatok

Raman-spektroszkópia

Infravörös-spektroszkópia

Röntgen fluoreszcencia

Gázdetektorok konténerekhez

Kézi keresés

Személyi kézi eszközök

Zsebeszközök

Szerszámkészlet

Teleszkópos tükör

Eszközök

Endoszkóp

Rögzített vagy kézi fémdetektor

A járművek aljának ellenőrzésére szolgáló kamerák

Ultrahangos eszköz

Sűrűségmérő

Egyéb

Víz alatti keresés

II. MELLÉKLET

Mutatók

Egyedi célkitűzés: releváns, a technológia aktuális állása szerinti és megbízható vámellenőrzési berendezések beszerzése, karbantartása és korszerűsítése révén a megfelelő és egyenértékű vámellenőrzésekhez való hozzájárulás.

1.  Rendelkezésre álló berendezés

a)  A megállapodás szerinti normáknak megfelelő vámellenőrzési berendezések rendelkezésre állása a szárazföldi határátkelőhelyeken (berendezéstípusonként)

b)  A megállapodás szerinti normáknak megfelelő vámellenőrzési berendezések rendelkezésre állása a tengeri határátkelőhelyeken (berendezéstípusonként)

c)  A megállapodás szerinti normáknak megfelelő vámellenőrzési berendezések rendelkezésre állása a légi határátkelőhelyeken (berendezéstípusonként)

d)  A megállapodás szerinti normáknak megfelelő vámellenőrzési berendezések rendelkezésre állása a postai határátkelőhelyeken (berendezéstípusonként)

e)  A megállapodás szerinti normáknak megfelelő vámellenőrzési berendezések rendelkezésre állása a vasúti határátkelőhelyeken (berendezéstípusonként)

1a.  Biztonság és védelem

a)  A vámellenőrzési berendezések biztonsági előírásoknak való megfelelésének mértéke valamennyi határátkelőhelyen, a kiberbiztonságot is beleértve

b)  A vámellenőrzési berendezések védelmi előírásoknak való megfelelésének mértéke valamennyi határátkelőhelyen [Mód. 69]

1b.  Egészség és környezetvédelem

a)  A vámellenőrzési berendezések egészségügyi előírásoknak való megfelelésének mértéke valamennyi határátkelőhelyen

b)  A vámellenőrzési berendezések környezetvédelmi előírásoknak való megfelelésének mértéke valamennyi határátkelőhelyen [Mód. 70]

IIa. MELLÉKLET

Munkaprogramok [Mód. 71]

IIb. MELLÉKLET

A felső határt meghaladó finanszírozás kivételes körülményei [Mód. 72]

(1) HL C 62., 2019.2.15., 67. o.
(2) Ez az álláspont megegyezik a 2019. január 15-én elfogadott módosításokkal (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0001).
(3)HL C 62., 2019.2.15., 67. o.
(4)Az Európai Parlament 2019. április 16-i álláspontja.
(5)A vámunió teljesítményére vonatkozó 2016-os éves jelentés melléklete, amely a következő címen érhető el: https://ec.europa.eu/info/publications/annual-activity-report-2016-taxation-and-customs-union_hu.
(6) P8_TA(2018)0075: A következő többéves pénzügyi keret: a 2020 utáni többéves pénzügyi keretről kialakítandó parlamenti álláspont előkészítése.
(7)https://www.consilium.europa.eu/media/22301/st09581en17-vf.pdfés http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-7586-2017-INIT/en/pdf.
(8)Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).
(9)COM(2018)0473.
(10)Intézményközi megállapodás (2013. december 2.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról (HL C 373., 2013.12.20., 1. o.).
(11)COM(2016)0605.
(12)COM(2018)0442.
(13)COM(2018)0435.
(14)COM(2018)0473.
(15)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1624 rendelete (2016. szeptember 14.) az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 251., 2016.9.16., 1. o.).
(16)Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(17)Intézményközi megállapodás (2016. április 13.) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).
(18)Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
(19)A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).
(20)A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).
(21)A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).
(22)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).
(23)COM(2018)0473.
(24)COM(2018)0442.
(25)Az Európai Parlament és a Tanács 1294/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló, európai uniós vámügyi cselekvési program (Vám 2020) létrehozásáról, valamint a 624/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 209. o.).
(26)COM(2018)0442.
(27)COM(2018)0442.
(28)Az egészség védelmére és a magánélet tiszteletben tartására vonatkozó, hatályos jogszabályi előírások és egyéb ajánlások betartása mellett.


A vámügyi együttműködést szolgáló „Vám” program létrehozása ***I
PDF 261kWORD 86k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása a vámügyi együttműködést szolgáló „Vám” program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0442 – C8-0261/2018 – 2018/0232(COD))
P8_TA(2019)0385A8-0464/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0442),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére valamint 33., 114. és 207. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0261/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 17-i véleményére(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság véleményeire (A8-0464/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot(2);

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 16-án került elfogadásra a vámügyi együttműködést szolgáló „Vám” program létrehozásáról szóló (EU) …/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P8_TC1-COD(2018)0232


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 33., 114. és 207. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(3),

rendes jogalkotási eljárás keretében(4),

mivel:

(1)  Az 1294/2013/EU rendelet(5) és az elődei által létrehozott Vám 2020 program jelentősen hozzájárult a vámügyi együttműködés megkönnyítéséhez és megerősítéséhez. A vámügyek területén számos tevékenység határokon átnyúló jellegű, valamennyi tagállamra kiterjed, illetve valamennyi tagállamot érinti, ezért e tevékenységeket az egyes tagállamok önállóan nem képesek eredményesen és hatékonyan végezni. Egy a A Bizottság által végrehajtott, uniós szintű az egész Unióra kiterjedő vámügyi program uniós szintű keretet kínál a tagállamoknak az említett ilyen együttműködési tevékenységek kidolgozására, ami költséghatékonyabb, mint ha az egyes tagállamok két- vagy többoldalú alapon külön-külön hoznák létre saját együttműködési keretüket. A Vám program lényeges szerepet játszik az Unió és a tagállamok pénzügyi érdekeinek védelmében is azáltal, hogy biztosítja a vámok tényleges beszedését és így jelentős bevételi forrást képez az uniós és a nemzeti költségvetések számára, valamint azáltal, hogy az informatikai kapacitásbővítésre és a vámok területén való fokozott együttműködésre összpontosít. Továbbá harmonizált és szabványosított ellenőrzésekre van szükség a határokon átnyúló illegális áruforgalom nyomon követése és a csalás elleni küzdelem érdekében. Ezért – és a hatékonyság növelése érdekében – indokolt biztosítani a vámügyi együttműködés terén folytatott tevékenységek uniós finanszírozásának folytonosságát egy ugyanazon területre vonatkozó új program, a Vám program (a továbbiakban: a Vám program) létrehozásával. [Mód. 1]

(1a)  A nemzeti vámhatóságok által megvalósított vámunió immár 50 éve sarokköve az Uniónak, a világ egyik legnagyobb kereskedelmi tömbjének. A vámunió a sikeres uniós integráció jelentős példája, és nélkülözhetetlen az uniós vállalkozások és a polgárok javát egyaránt szolgáló egységes piac megfelelő működéséhez. Az Európai Parlament 2018. március 14-én elfogadott, „A következő többéves pénzügyi keret: a 2020 utáni többéves pénzügyi keretről kialakítandó parlamenti álláspont előkészítése” című állásfoglalásában különös aggodalmának adott hangot a vámcsalásokkal kapcsolatban. Csak úgy lehet megvalósítani egy erősebb és nagyratörőbb Uniót, ha megerősített pénzügyi eszközök állnak a rendelkezésére, a meglévő szakpolitikák folyamatos támogatásban részesülnek, és növekednek a források. [Mód. 2]

(2)  A vámunió jelentősen fejlődött az elmúlt ötven 50 évben, és a vámigazgatási szervek már sikeresen hajtanak végre sokféle feladatot a határokon. Együttműködve munkálkodnak azon törekednek arra, hogy elősegítsék a az etikus és tisztességes kereskedelmet és csökkentsék a bürokráciát, hogy beszedjék a nemzeti és az uniós költségvetést megillető bevételeket, valamint hogy védjék segítsék a lakosságot lakosság megvédését a terrorista, egészségügyi, környezeti és egyéb fenyegetések ellen. Az EU egészére kiterjedő uniós szintű közös vámügyi kockázatkezelési keretrendszer(6) bevezetése, valamint a nagy készpénzösszegek mozgására vonatkozó vámellenőrzéseknek összegű készpénzáramlásoknak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet szolgáló bevezetése ellenőrzése révén a vámhatóságok vezető szerepet vállalnak a terrorizmus, és a szervezett bűnözés és a tisztességtelen verseny elleni küzdelem frontvonalán működnek küzdelemben. E felhatalmazás széles Széles körére körű felhatalmazásukra tekintettel a vámhatóságok jelenleg gyakorlatilag valóban az EU külső határain történő áruellenőrzésért felelős vezető hatóságot jelentik. Ezzel összefüggésben a Vám programnak nemcsak a vámügyi együttműködésre kell kiterjednie, hanem ki támogatást kell terjesztenie nyújtania a támogatását általában véve a vámhatóságok küldetésére szélesebb körű vámküldetéshez, melyet a 952/2013/EU rendelet 3. cikke határoz meg, azaz nevezetesen az Unió nemzetközi kereskedelmének felügyeletére, a belső piac külső vonatkozásainak, a közös kereskedelempolitikának és a kereskedelemmel összefüggő más közös uniós politikáknak a végrehajtására, valamint az ellátási lánc biztonságára is. A jogalap E rendelet jogalapjának ezért átfogja át kell fognia a vámügyi együttműködést (az EUMSZ 33. cikke), a belső piacot (az EUMSZ 114. cikke) és a kereskedelempolitikát (az EUMSZ 207. cikke). [Mód. 3]

(3)  Azzal A programnak általános célkitűzésként segítenie kell a tagállamokat és a Bizottságot azzal, hogy a vámunió és a vámhatóságok támogatását célul kitűző keretet biztosít az intézkedéseknek, azzal a hosszú távú céllal, hogy az Unión belül az összes vámigazgatási szerv a program várhatóan hozzájárul lehető legszorosabban együttműködjön; hozzá kell járulnia az Unió EU és annak tagállamai pénzügyi és gazdasági érdekeinek védelméhez; meg kell védenie az Unió Uniót a tisztességtelen és jogellenes kereskedelemmel szembeni védelméhez kereskedelmi gyakorlatokkal szemben, a jogszerű üzleti tevékenység támogatása mellett;, biztosítva az Unió és lakosai biztonságának biztonságát és védelmének biztosításához védelmét, ezáltal fokozva a fogyasztóvédelmet; valamint támogatnia kell a törvényes kereskedelem kereskedelmet annak érdekében történő támogatásához, hogy a vállalkozások és a polgárok teljes mértékben ki tudják használni a belső piac és a globális kereskedelem előnyeit. [Mód. 4]

(3a)  Mivel nyilvánvalóvá vált, hogy az Uniós Vámkódex 278. cikkében foglalt egyes rendszereket csak részlegesen lehet elindítani 2020. december 31-re, amiből az következik, hogy a nem elektronikus rendszereket e dátumot követően is használni fogják, és amennyiben a határidő jogalkotási módosítások útján nem kerül meghosszabbításra, a vállalkozások és a vámhatóságok nem fognak tudni eleget tenni feladataiknak és törvényi kötelezettségeiknek a vámügyek tekintetében, a program egyik elsődleges konkrét céljának annak kell lennie, hogy segítse a tagállamokat és a Bizottságot az ilyen elektronikus rendszerek létrehozásában. [Mód. 5]

(3b)  A vámigazgatás és -irányítás dinamikus szakpolitikai terület, amely a folyamatosan változó globális üzleti modellek és ellátási láncok által generált új kihívásokkal, valamint változó fogyasztási mintákkal és a digitális átalakulással néz szembe, mint például az e-kereskedelem, ideértve a dolgok internetét, az adatelemzést, a mesterséges intelligenciát és a blokklánc-technológiát. A programnak támogatnia kell a vámigazgatást ilyen helyzetekben, és lehetővé kell tennie innovatív megoldások alkalmazását. E kihívások továbbá hangsúlyozzák a vámhatóságok közötti együttműködés megvalósításának szükségességét, valamint a vámjogszabályok egységes értelmezése és végrehajtása iránti igényt. Amikor az államháztartások nyomás alatt állnak, a világkereskedelem volumene nő, és a csalás és a csempészet egyre nagyobb problémát jelent, a programnak hozzá kell járulnia e kihívások kezeléséhez. [Mód. 6]

(3c)  A lehető legnagyobb hatékonyság biztosítása és az átfedések elkerülése érdekében a Bizottságnak össze kell hangolnia a program végrehajtását a kapcsolódó uniós programokkal és alapokkal. Ez kiterjed különösen a Fiscalis programra, a csalás elleni uniós programra és az Egységes piac programra, továbbá a Belső Biztonsági Alapra és az Integrált Határigazgatási Alapra, a reformtámogató programra, a Digitális Európa programra, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközre és az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló tanácsi határozatra, valamint a végrehajtási rendeletekre és intézkedésekre. [Mód. 7]

(3d)  Az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való lehetséges kilépésével összefüggésben a program pénzügyi kerete nem veszi figyelembe a kilépésről rendelkező megállapodás aláírásából eredő költségeket és az Egyesült Királyság és az Unió közötti kapcsolatok lehetséges jövőbeli alakulását. Az említett megállapodás aláírása, az Egyesült Királyság valamennyi meglévő vámrendszerből és együttműködésből való kilépése és ezen a területen jogi kötelezettségeinek megszűnése további költségekhez fog vezetni, amelyeket nem lehet pontosan megbecsülni a program létrehozásának időpontjában. A Bizottságnak ezért fontolóra kell vennie, hogy az említett esetleges költségekre való felkészülésként elegendő forrást helyezzen tartalékba. Ezeket a költségeket azonban nem szabad a program keretéből fedezni, mivel a programban előirányzott költségvetés csak a program létrehozásának időpontjában reálisan előre látható költségek fedezésére lesz elegendő. [Mód. 8]

(4)  Ez a rendelet meghatározza a program pénzügyi keretösszegét, amely a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás(7) 17. pontja értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.

(5)  A harmadik országok csatlakozási és társulási folyamatának támogatása érdekében a programnak – bizonyos feltételek minden feltétel teljesítése esetén – nyitva kell állnia a csatlakozó és a tagjelölt országok, valamint a potenciális tagjelöltek és az európai szomszédságpolitika partnerországai előtt. Más harmadik országok számára is nyitva állhat, az Unió és ezen országok által megkötött, az Unió bármely programjában való részvételükre kiterjedő egyedi megállapodásokban megállapított feltételekkel összhangban, ha ez a részvétel az Unió érdekében áll, és pozitív hatást gyakorol a belső piacra a fogyasztóvédelem befolyásolása nélkül. [Mód. 9]

(6)  E programra alkalmazni kell A programnak az (EU, Euratom) [2018/XXX] 1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletetrendelet(8) (a továbbiakban: költségvetési rendelet) hatálya alá kell tartoznia. A költségvetési rendelet megállapítja rendelkezik az Unió költségvetésének végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre és a külső szakértők költségeinek megtérítésére – vonatkozó szabályokatszabályokról. [Mód. 10]

(7)  A Vám 2020 program keretében alkalmazott intézkedések és megfelelőnek bizonyultak, ezért azokat bizonyuló intézkedéseket ezért meg kell tartani, miközben az elégtelennek bizonyulókat meg kell szüntetni. Annak érdekében, hogy a program végrehajtása egyszerűbbé és rugalmasabbá váljon, és ezáltal jobban teljesíthesse a célkitűzéseit, csak általános intézkedéskategóriákat kell meghatározni, a konkrét tevékenységeket szemléltető példák felsorolásával együtt. Az együttműködésen és a kapacitásépítésen keresztül a Vám programnak elő kell mozdítania és támogatnia kell az innováció terjedését és multiplikátorhatását is, hogy ezáltal még tovább javuljon a vámügyek terén meghatározott alapvető prioritások teljesítésére való képesség. [Mód. 11]

(8)  A [2018/XXX] rendelet az Integrált Határigazgatási Alap részeként létrehozza a vámellenőrzési berendezési eszközt(9) (a továbbiakban: VEB eszköz). A vámügyekkel és vámellenőrzési berendezésekkel kapcsolatos valamennyi együttműködési tevékenység koherenciájának és horizontális összehangolásának megőrzése érdekében helyénvaló minden ilyen tevékenységet egyetlen egységes jogi aktus és szabályrendszer alapján végrehajtani, vagyis mely jogi aktust és szabályrendszert e rendelet alapján végrehajtani jelenti. Ezért a VEB eszköz csak a támogatható berendezések beszerzését, karbantartását és korszerűsítését támogathatja, miközben ennek a programnak kell támogatnia minden egyéb kapcsolódó tevékenységet, például a berendezési szükségletek felméréséhez szükséges együttműködési intézkedéseket vagy adott esetben a megvásárolt berendezésekkel kapcsolatos képzést. [Mód. 12]

(9)  A vámügyi és a kapcsolódó információk cseréje kulcsfontosságú a vámügyek megfelelő működéséhez, és jóval túlmutat a vámunióban zajló cseréken. Az Uniónak vagy a tagállamoknak érdekük fűződhet ahhoz, hogy az európai elektronikus rendszereket testre szabják vagy kiterjesszék a programhoz nem társult harmadik országokra és nemzetközi szervezetekre. Ezért ha az ilyen érdekek kellően indokolják, az európai elektronikus rendszereknek a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködés érdekében történő módosítása vagy kiterjesztése költségeinek a program keretében elszámolható költségeknek kell lenniük.

(10)  A globalizáció fontosságára figyelemmel a programnak továbbra is lehetőséget kell biztosítania külső szakértők költségvetési rendelet 238. cikke szerinti bevonására. Ezeknek a külső szakértőknek elsősorban kormányzati szerveket – köztük a programhoz nem társult harmadik országok kormányzati szerveit –, valamint a tudósokat, a nemzetközi szervezeteket, a gazdálkodókat vagy a civil társadalmat kell képviselniük. [Mód. 13]

(11)  A Bizottság által a finanszírozási programok koherenciájának és egyszerűsítésének biztosítása érdekében tett kötelezettségvállalással összhangban – amelyet a 2010. október 19-i, „Az uniós költségvetés felülvizsgálata”(10) című közlemény tartalmaz – a forrásokat meg kell osztani más uniós finanszírozási eszközökkel, amennyiben a tervezett program szerinti intézkedések céljai több finanszírozási eszköz tekintetében közösek, figyelembe véve, hogy a programra elkülönített összeg megállapításakor nem számolnak az előre nem látható kiadások eshetőségével; a kettős finanszírozást ugyanakkor el kell kerülni. Az e program keretében végrehajtott intézkedéseknek biztosítaniuk kell a vámuniót és a vámhatóságokat támogató uniós források felhasználásának koherenciáját. [Mód. 14]

(11a)   A szigorú határellenőrzéshez szükséges szoftverek beszerzésének a program keretében támogathatónak kell lennie. Továbbá az adatcsere megkönnyítése érdekében ösztönözni kell a minden tagállamban használható szoftverek beszerzését. [Mód. 15]

(12)  Az informatikai kapacitásbővítési intézkedések vonzzák a program költségvetésének legnagyobb nagyobb részét. Egyedi rendelkezéseknek kell leírniuk az európai elektronikus rendszerek közös, illetve nemzeti összetevőit. Ezenkívül egyértelműen meg kell határozni a Bizottság és a tagállamok intézkedési körét és feladatait. Az informatikai kapacitásfejlesztési fellépések következetességének és összehangolásának biztosítása érdekében a programnak elő kell irányoznia, hogy a Bizottság dolgozzon ki és tegyen naprakésszé többéves vámügyi stratégiai tervet („MASP-C”) azzal a céllal, hogy olyan elektronikus környezetet hozzon létre, amely biztosítja az Unió vámhatóságainak következetes működését és vámügyi rendszereik kölcsönös átjárhatóságát. [Mód. 16]

(13)  A 70/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat(11) felkéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy többéves vámügyi stratégiai tervet egy koherens és interoperábilis elektronikus vámkörnyezet Unió számára történő megteremtése érdekében. A többéves stratégiai tervben szereplő elektronikus rendszerek fejlesztését és működtetését elsősorban a programból finanszírozzák. Annak érdekében, hogy a program és a többéves stratégiai terv koherens és összehangolt legyen, a határozat vonatkozó rendelkezéseit bele kell foglalni ebbe a rendeletbe. Mivel a 70/2008/EK határozat valamennyi vonatkozó rendelkezését átvette vagy a 952/2013/EU rendelet, vagy e rendelet, a 70/2008/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni.

(14)  Ezt a rendeletet munkaprogramok útján kell végrehajtaniA Bizottságnak munkaprogramokat kell elfogadnia e rendelet céljaira. A kitűzött célok középtávú és hosszú távú jellegére, valamint a korábban szerzett tapasztalatokra tekintettel a munkaprogramokat több évre kiterjedően kell kialakítani. Az éves munkaprogramokról a többéves munkaprogramokra való átállás csökkenteni fogja mind a Bizottság, mind a tagállamok adminisztratív terheit. [Mód. 62]

(14a)  Az Európai Számvevőszék által a vámügyek területén nemrégiben elfogadott két különjelentés, nevezetesen a 2017. december 5-i, 19/2017. sz. „Importeljárások: a jogszabályi keretek hiányosságai és a nem kellően eredményes végrehajtás hátrányos hatással vannak az Unió pénzügyi érdekeire” és a 2018. október 10-i, 23/2018. sz. „A vámügyi informatikai rendszerek sorozatos késedelmei: mi okozott problémát?” című különjelentés megállapításaival összhangban a „Vám” programon belül a vámügyi együttműködés terén tett intézkedéseknek törekedniük kell a jelzett hiányosságok kezelésére. [Mód. 17]

(14b)  Az Európai Parlament 2018. október 4-én állásfoglalást fogadott el a vámcsalások elleni küzdelemről és az Unió saját forrásainak védelméről. Az említett állásfoglalásban foglalt következtetéseket figyelembe kell venni a program keretében végrehajtott fellépések során. [Mód. 18]

(15)  E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. E hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(12) megfelelően kell gyakorolni. [Mód. 63]

(16)  A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás(13) (22) és (23) bekezdése alapján a programot sajátos ellenőrzési követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket. Ezek a követelmények – adott esetben – tartalmazhatnak mérhető mutatókat, amelyek alapul szolgálhatnak az eszköz helyszínen kifejtett hatásainak értékeléséhez.

(17)  Annak érdekében, hogy megfelelő módon lehessen reagálni a szakpolitikai prioritások változásaira, a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a program különös célkitűzései megvalósulásának mérésére szolgáló mutatók jegyzékének módosítására vonatkozóan, tekintettel a többéves vámügyi stratégiai terv létrehozására és frissítésére, valamint a többéves munkaprogramok létrehozására. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak(14) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. [Mód. 64]

(18)  A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel(15), a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel(16), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel(17) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel(18) összhangban, az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv(19) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más bűncselekményeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(19)  E rendeletre alkalmazandók az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok. E szabályokat a költségvetési rendelet rögzíti, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok érintik emellett az uniós költségvetésnek a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén történő védelmét, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak.

(20)  Az e rendelet szerinti finanszírozási típusokat és végrehajtási módszereket az intézkedések egyedi célkitűzéseinek és az a legjobb eredmények elérésére való alkalmasságuk alapján kell megválasztani, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terhet és a szabályok be nem tartásának várható kockázatát. Ennek részét képezi az egyösszegű átalányok, átalánydíjak és egységköltségek, valamint a költségvetési rendelet 125. cikke (1) bekezdésében említett költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazásának a mérlegelése. [Mód. 19]

(21)  Mivel e rendelet célját az egyes tagállamok nem képesek kielégítően megvalósítani, és – a rendelet léptékére és hatásaira való tekintettel – ezek a célok az Unió szintjén jobban megvalósíthatók, az Unió a szubszidiaritás Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvének megfelelően intézkedéseket hozhat. Az arányosság említett cikkben foglalt elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(22)  Ez a rendelet az 1294/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet helyébe lép, amelyet ezért hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1)  Ez a rendelet létrehozza a vámügyi együttműködést szolgáló „Vám” programot (a továbbiakban: program).

(2)  A rendelet megállapítja a program célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

1.  „vámhatóságok”: a 952/2013/EU rendelet 5. cikkének 1. pontjában meghatározott hatóságok;

2.  „európai elektronikus rendszerek”: a vámunióhoz és a vámhatóságok küldetésének végrehajtásához szükséges elektronikus rendszerek;

3.  „harmadik ország”: olyan ország, amely nem tagja az Uniónak.

3. cikk

A program célkitűzései

(1)  A Azon hosszú távú cél elérése érdekében, hogy az Unió valamennyi vámigazgatása a lehető legszorosabban együttműködjön, valamint a tagállamok biztonságának és védelmének biztosítása, az Unió csalással, tisztességtelen és jogellenes kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni védelme, ugyanakkor a jogszerű üzleti tevékenységek és a magas szintű fogyasztóvédelem előmozdítása érdekében a program általános célkitűzése, hogy támogassa a vámuniót és a vámhatóságokat az Unió és tagállamai pénzügyi és gazdasági érdekeinek védelme védelmében, az Unió biztonságának és védelmének biztosítása, valamint az Uniónak a tisztességtelen és illegális kereskedelem elleni védelme érdekében, miközben megkönnyíti a törvényes üzleti tevékenység végzését. [Mód. 20]

(2)  A program egyedi célkitűzése, hogy támogassa célkitűzései a következők:

1.   vámjogszabályok és a vámügyi szakpolitika előkészítését előkészítése és egységes végrehajtását végrehajtása, valamint a vámügyi együttműködést és az adminisztratív kapacitásépítést, beleértve az emberi képességfejlesztést és az európai elektronikus rendszerek kifejlesztését és működtetését.együttműködés támogatása;

2.   az informatikai kapacitásbővítés elősegítése, mely magában foglalja az Uniós Vámkódex 278. cikkében említett elektronikus rendszerek kifejlesztését, karbantartását és üzemeltetését, valamint e rendelet 12. cikkével összhangban a papíralapú vámeljárásokról az elektronikus vámeljárásokra való zökkenőmentes áttérés lehetővé tételét;

3.  az olyan együttműködési mechanizmusokból álló együttes fellépések finanszírozása, amelyek lehetővé teszik a tisztviselők számára, hogy az alapvető felelősségi körükbe tartozó közös operatív tevékenységeket végezzenek, megosszák a vámügyi tapasztalatokat és csatlakozzanak a vámpolitika megvalósításához szükséges erőfeszítésekhez;

4.  az emberi készségek fejlesztése, támogatva a vámtisztviselők szakmai készségeit és lehetővé téve számukra, hogy egységesen végezzék munkájukat;

5.  az innováció támogatása a vámpolitika területén. [Mód. 21]

(2a)  A programnak összhangban kell állnia a többi, hasonló területen hasonló célkitűzésekkel rendelkező uniós cselekvési programmal és alappal, és ki kell használnia az azokkal fennálló szinergiákat. [Mód. 22]

(2b)  A program végrehajtása során tiszteletben kell tartani az átláthatóság, az arányosság, az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség elvét. [Mód. 23]

(2c)  A program a vámhatóságok közötti együttműködés folyamatos értékelését és megfigyelését is támogatja, a hiányosságok és a lehetséges javítások meghatározása céljából. [Mód. 24]

4. cikk

Költségvetés

(1)  A programnak a 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg 2018. évi árakon 842 844 000 EUR (folyó áron 950 000 000 EUR). [Mód. 25]

(2)  Az Szükséges és kellően indokolt esetekben az (1) bekezdésben említett összeg továbbá fedezheti a program irányításával és a program eredményeinek és célkitűzései megvalósításának értékelésével kapcsolatos előkészítési, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési, értékelési és egyéb tevékenységekre vonatkozó költségeket. Az összeg ezenfelül fedezheti a tanulmányokkal, szakértői ülésekkel, a Bizottság által a tagállamoknak és a gazdasági szereplőknek címzett tájékoztatási és kommunikációs intézkedésekkel kapcsolatos kiadásokat, amelyek kapcsolódnak a program célkitűzéseihez, továbbá az információk feldolgozására és cseréjére összpontosító IT-hálózatokkal informatikai hálózatokkal – többek között az intézményi IT-eszközökkel informatikai eszközökkel – kapcsolatos kiadásokat, valamint a program irányítása tekintetében felmerült felmerülő minden egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtási költséget, amennyiben ezekre a tevékenységekre a program céljainak eléréséhez van szükség. [Mód. 26]

(2a)  A program nem használható fel az Egyesült Királyságnak az Unióból való lehetséges kilépésével kapcsolatos költségek fedezésére. A Bizottság saját mérlegelése szerint forrásokat különít el az Egyesült Királyság valamennyi uniós vámrendszerből és együttműködésből való kilépéséhez és ezen a területen jogi kötelezettségeinek megszűnéséhez kapcsolódó költségek fedezésére.

E források tartalékba helyezése előtt a Bizottság becslést készít a lehetséges költségekről, és tájékoztatja az Európai Parlamentet, mihelyt a becslés szempontjából lényeges adatok rendelkezésre állnak. [Mód. 27]

5. cikk

A programhoz társult harmadik országok

A program nyitva áll az alábbi harmadik országok számára:

a)  csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban;

b)  az európai szomszédságpolitika hatálya alá tartozó országok, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban, feltéve, hogy ezek az országok megfelelő szintet értek el vonatkozó jogszabályaiknak és közigazgatási gyakorlatuknak az Unióéhoz való közelítésében;

c)  egyéb harmadik országok, az a harmadik ország uniós programokban való részvételük feltételeit meghatározó külön megállapodással összhangbanrészvételét szabályozó egyedi megállapodásban meghatározott feltételekkel, amennyiben a megállapodás: [Mód. 28]

–  méltányos egyensúlyt biztosít az uniós programokban részt vevő harmadik ország hozzájárulásai és a neki biztosított juttatások tekintetében;

–  meghatározza a programokban való részvétel feltételeit, beleértve az egyedi programokhoz való pénzügyi hozzájárulások és azok igazgatási költségeinek kiszámítását. Ezek a hozzájárulások a [2018/XXX] [az új költségvetési rendelet] [21. cikkének (5) bekezdésével] összhangban címzett bevételnek minősülnek; [Mód. 29]

–  nem ruház a harmadik országra döntéshozatali jogkört a programra vonatkozóan;

–  garantálja az Uniónak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához és a pénzügyi érdekeinek védelméhez való jogát.

6. cikk

Az uniós finanszírozás végrehajtása és formái

(1)  A programot a költségvetési rendelettel összhangban közvetlen irányítással kell végrehajtani.

(2)  A program a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában – különösen vissza nem térítendő támogatás, pénzdíj, közbeszerzés, valamint a külső szakértők utazási költségeinek és napidíjának megtérítése formájában – nyújthat finanszírozást.

II. FEJEZET

JOGOSULTSÁG

7. cikk

Támogatható intézkedések

(1)  Kizárólag a 3. cikkben említett célkitűzéseket végrehajtó intézkedések finanszírozhatók.

(2)  Az (EU) [2018/XXX] rendelet [VEB eszköz] 3. cikkében említett célkitűzéseket megvalósító intézkedéseket kiegészítő vagy támogató intézkedések és/vagy az (EU) [2018/XXX] rendelet [csalás elleni program] 2. cikkében említett célkitűzéseket megvalósító intézkedéseket kiegészítő vagy támogató intézkedések szintén jogosultak a program keretében történő finanszírozásra. [Mód. 30]

(3)  Az (1) és a (2) bekezdésekben említett intézkedések magukban foglalják a következőket:

a)  megbeszélések és hasonló ad-hoc események;

b)  projektalapú strukturált együttműködés, például tagállamok egy csoportjának együttműködésével végzett informatikai fejlesztések; [Mód. 31]

c)  informatikai kapacitásépítő intézkedések, különösen az európai elektronikus rendszerek kifejlesztése és működtetése;

d)  emberi képességfejlesztésre és kapacitásépítésre kapacitásbővítésre irányuló intézkedések, beleértve a képzést és a bevált gyakorlatok cseréjét; [Mód. 32]

e)  támogatási és egyéb intézkedések, többek között:

1.  tanulmányok készítése;

2.  innovációs tevékenységek, különös tekintettel az igazoló vizsgálatokra, a kísérleti projektekre és a prototípuskészítésre irányuló kezdeményezésekre;

3.  közösen kidolgozott kommunikációs célú tevékenységek;

3a.  nyomonkövetési tevékenységek; [Mód. 33]

4.  a 13. cikkben említett munkaprogramokban előírt bármely egyéb intézkedés, amely a 3. cikkben meghatározott célkitűzések eléréséhez vagy támogatásához szükséges.

Az a), a b) és a d) pontban említett lehetséges intézkedési formákat az 1. melléklet mutatja be egy nem kimerítő felsorolás formájában.

(4)  A programhoz nem társult harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel való együttműködést szolgáló európai elektronikus rendszerek közös alkotóelemei adaptálásának vagy kiterjesztésének kifejlesztését, telepítését, karbantartását és működtetését szolgáló intézkedések finanszírozhatók, amennyiben az Unió érdekében állnak. A Bizottság meghozza a szükséges igazgatási rendelkezéseket, amelyek előírhatják az érintett harmadik felek ezen intézkedésekhez nyújtott pénzügyi hozzájárulását. [Mód. 34]

(5)  Amennyiben valamely, a (3) bekezdés c) pontjában említett informatikai kapacitásépítési intézkedés egy európai elektronikus rendszer kifejlesztését és működtetését érinti, kizárólag a 11. cikk (2) bekezdése szerint a Bizottságra ruházott feladatokkal kapcsolatos költségek számolhatók el a program keretében. A tagállamok viselik a 11. cikk (3) bekezdése alapján rájuk ruházott feladatokkal kapcsolatos költségeket.

8. cikk

Külső szakértők

(1)  Ha a 3. cikkben említett célkitűzéseket végrehajtó intézkedések megvalósítása szempontjából előnyös, akkor kormányzati hatóságok képviselői – beleértve az 5. cikk szerint a programhoz nem társult harmadik országok képviselőit is –, tudósok, nemzetközi és más érintett szervezetek képviselői, a gazdálkodók vagy a gazdálkodókat képviselő szervezetek képviselői, valamint a civil társadalom képviselői külső szakértőként részt vehetnek a program keretében szervezett intézkedésekben. [Mód. 35]

(2)  Az (1) bekezdésben említett külső szakértőknél felmerült költségek a költségvetési rendelet 238. cikkében foglaltaknak megfelelően megtéríthetők a program keretében.

(3)  A külső szakértőket a Bizottság az adott intézkedés szempontjából releváns készségeik, az e rendelet alkalmazási területén szerzett tapasztalataik és az adott intézkedés szempontjából lényeges ismereteik alapján választja ki, elkerülve az esetleges összeférhetetlenséget. A kiválasztás során egyensúlyt kell teremteni az üzleti élet képviselői és más civil társadalmi szakértők között, valamint figyelembe kell venni a nemek közötti egyenlőség elvét. A külső szakértők jegyzékét rendszeresen frissíteni kell és elérhetővé kell tenni a nyilvánosság számára. [Mód. 36]

III. FEJEZET

VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁSOK

9. cikk

Odaítélés, kiegészítő jelleg és kombinált finanszírozás

(1)  A program keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatások odaítélésére és kezelésére a költségvetési rendelet VIII. címével, és különösen a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az átláthatóság, az arányosság, a megkülönböztetésmentesség és az egyenlő bánásmód elveivel összhangban kerül sor. [Mód. 37]

(2)  Egy másik uniós program keretében hozzájárulásban részesült intézkedés azzal a feltétellel kaphat hozzájárulást e programból is, hogy a hozzájárulás nem ugyanazokat a költségeket fedezi. Az egyes uniós programokból nyújtott hozzájárulásokra a megfelelő program szabályai alkalmazandók. A kumulatív finanszírozás összege nem haladhatja meg az intézkedés elszámolható költségeinek összegét, és a különböző uniós programokból nyújtott támogatás kiszámítható arányos módon, a támogatás feltételeit megállapító dokumentumnak megfelelően.

(3)  A költségvetési rendelet 198. cikkének f) pontjával összhangban a vissza nem térítendő támogatások pályázati felhívás nélkül kerülnek odaítélésre, amennyiben a támogatható szervezetek a tagállamok és a programhoz az e rendelet 5. cikkében említettek szerint társult harmadik országok vámhatóságai, feltéve, hogy teljesülnek az említett cikkben meghatározott feltételek.

10. cikk

Társfinanszírozási arány

(1)  A költségvetési rendelet 190. cikkétől eltérve a program az intézkedések elszámolható költségeinek legfeljebb akár 100%-át is finanszírozhatja, az intézkedések jelentősége és a becsült hatás szerint. [Mód. 38]

(2)  A vissza nem térítendő támogatás odaítélését igénylő intézkedések esetében az alkalmazandó társfinanszírozási arányt a 13. cikkben említett többéves munkaprogramok határozzák meg.

IV. FEJEZET

AZ INFORMATIKAI KAPACITÁSÉPÍTÉSI INTÉZKEDÉSEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

11. cikk

Feladatok

(1)  A Bizottság és a tagállamok közösen biztosítják a 12. cikkben említett többéves vámügyi stratégiai tervben felsorolt európai elektronikus rendszerek kifejlesztését és működtetését, beleértve a tervezéstazok tervezését, a műszaki leírástleírását, a megfelelőségi vizsgálatotvizsgálatát, a telepítésttelepítését, a karbantartástkarbantartását, a továbbfejlesztésttovábbfejlesztését, korszerűsítését, a biztonságotbiztonságosságát, a minőségbiztosítást minőségbiztosítását és a minőség-ellenőrzéstminőség-ellenőrzését. [Mód. 39]

(2)  A Bizottság különösen a következőket biztosítja:

a)  a 12. cikkben előírt többéves vámügyi stratégiai tervben meghatározott közös elemek kifejlesztése és működtetése;

b)  az európai elektronikus rendszerek kifejlesztésének és működtetésének átfogó koordinálása, szem előtt tartva azok működőképességét, számítógépes támadásokkal szembeni ellenálló képességét, összekapcsolhatóságát, folyamatos fejlesztését és összehangolt végrehajtását; [Mód. 40]

c)  az európai elektronikus rendszerek uniós szintű koordinálása azok népszerűsítése és nemzeti szintű végrehajtása céljából;

d)  az európai elektronikus rendszerek kifejlesztésének és működtetésének koordinálása azok harmadik felekkel való interakciója tekintetében, kivéve a nemzeti követelményeknek való megfelelést célzó intézkedéseket;

e)  az európai elektronikus rendszerek összehangolása az e-kormányzattal kapcsolatos egyéb, releváns uniós szintű intézkedésekkel;

ea)   a tagállamokkal folytatott, valamint a tagállamok közötti hatékony és gyors kommunikáció az uniós elektronikus rendszerek irányításának észszerűsítése érdekében; [Mód. 41]

eb)   időszerű és átlátható kommunikáció az érintett felekkel az informatikai rendszerek uniós és tagállami szinteken történő végrehajtásáról, különösen a végrehajtás késedelmeiről és az uniós és nemzeti összetevőkkel kapcsolatos kiadásokról. [Mód. 42]

(3)  A tagállamok különösen a következőket biztosítják:

a)  a 12. cikkben előírt többéves vámügyi stratégiai tervben meghatározott nemzeti elemek kifejlesztése és működtetése;

b)  az európai elektronikus rendszerek nemzeti összetevői kifejlesztésének és működtetésének koordinálása nemzeti szinten;

c)  az európai elektronikus rendszerek összehangolása az e-kormányzattal kapcsolatos egyéb, releváns nemzeti szintű intézkedésekkel;

d)  a Bizottság rendszeres tájékoztatása az a célból hozott intézkedésekről, hogy az érintett tagállami hatóságok vagy a gazdálkodók teljes körűen és ténylegesen ki tudják használni az európai elektronikus rendszereket; [Mód. 43]

e)  az európai elektronikus rendszerek nemzeti szintű végrehajtása.

12. cikk

Többéves vámügyi stratégiai terv

(1)  A Bizottság összeállít és naprakészen tart a 17. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e rendelet kiegészítésére egy többéves vámügyi stratégiai tervet terv létrehozása és frissítése révén, amely felsorolja az európai elektronikus rendszerek kifejlesztéséhez és működtetéséhez kapcsolódó valamennyi feladatot, és besorolja az egyes rendszereket vagy azok részeit a következő kategóriákba: [Mód. 65]

a)  közös összetevő: az uniós szinten kifejlesztett európai elektronikus rendszerek olyan összetevője, amely minden tagállam számára rendelkezésre áll, vagy amelyet a Bizottság a hatékonyság, a biztonság az észszerűsítés biztonsága és az észszerűsítés a megbízhatóság érdekében közösként jelöl meg; [Mód. 45]

b)  nemzeti összetevő: az európai elektronikus rendszerek nemzeti szinten kifejlesztett olyan összetevője, amely az ilyen összetevőt létrehozó vagy annak közös – például a tagállamok egy csoportjának együttműködésén alapuló informatikai fejlesztési projekt részeként történő – létrehozásához hozzájáruló tagállamban rendelkezésre áll; [Mód. 46]

c)  vagy a kettő kombinációja.

(2)  A többéves vámügyi stratégiai terv tartalmaz innovációs és kísérleti intézkedéseket is, valamint tartalmazza az európai elektronikus rendszerekkel kapcsolatos támogató módszertanokat és eszközöket is.

(3)  A tagállamok értesítik a Bizottságot az (1) bekezdésben említett többéves vámügyi stratégiai tervben számukra kiadott minden egyes feladat elvégzéséről. Rendszeresen jelentést tesznek a Bizottságnak a feladataik terén elért haladásról és adott esetben a végrehajtás előre látható késedelmeiről is. [Mód. 47]

(4)  A tagállamok legkésőbb minden év március 31-ig benyújtják a Bizottságnak az előző év január 1. és december 31. közötti időszakra vonatkozó, az (1) bekezdésben említett többéves vámügyi stratégiai terv végrehajtása terén elért haladásról szóló jelentést. Az éves jelentések előre meghatározott formátumúak.

(5)  A Bizottság a (4) bekezdésben említett éves jelentések alapján legkésőbb minden év október 31-ig összefoglaló jelentést készít, amelyben értékeli a tagállamok és a Bizottság által az (1) bekezdésben említett terv végrehajtása terén elért előrehaladást, beleértve a terv szükséges kiigazításaira vagy késedelmeire vonatkozó információkat, és nyilvánosságra hozza ezt a jelentést. [Mód. 48]

V. FEJEZET

PROGRAMOZÁS, NYOMON KÖVETÉS, ÉRTÉKELÉS ÉS KONTROLL

13. cikk

Munkaprogram

(1)  A programot a költségvetési rendelet 108110. cikkében említett többéves munkaprogramokon keresztül munkaprogramokat kell elfogadni e program céljaira. A többéves munkaprogramoknak különösen a követendő célkitűzéseket, a várt eredményeket, a végrehajtás módját és a terv finanszírozására fordított teljes összeget kell végrehajtanimeghatározniuk. Tartalmazniuk kell továbbá a finanszírozandó tevékenységek részletes leírását, az egyes tevékenységekre fordított összegek megjelölését, valamint végrehajtásuk tervezett menetrendjét. [Mód. 66]

(2)  A Bizottság a 17. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e rendelet kiegészítésére a többéves munkaprogramokat a Bizottság fogadja el végrehajtási jogi aktusok útján. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 18. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni munkaprogramok létrehozása révén. [Mód. 67]

(2a)   A többéves munkaprogramoknak a korábbi programok tanulságaira kell épülniük. [Mód. 51]

14. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1)  A 3. cikkben meghatározott egyedi programcélkitűzések megvalósítása terén tett előrelépésekről történő jelentéstételhez használandó mutatókat költségvetési rendelet 41. cikke (3) bekezdésének h) pontja szerinti jelentéstételi követelményeknek eleget téve a Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a 2. melléklet tartalmazza Tanácsot a program eredményeiről. Az eredményekről szóló jelentés információkat tartalmaz mind az előrelépésekről, mind a hiányosságokról. [Mód. 52]

(2)  A programnak a 3. cikkben meghatározott egyedi célkitűzések megvalósításával kapcsolatos eredményeiről történő jelentéstételhez használandó mutatókat a 2. melléklet tartalmazza. A program célkitűzéseinek megvalósítása terén tett előrelépések hatékony értékelése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 17. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 2. melléklet módosítására vonatkozóan, a mutatók szükség szerinti felülvizsgálata vagy kiegészítése, valamint a rendeletnek egy nyomonkövetési és értékelési keret létrehozásáról szóló rendelkezésekkel történő kiegészítése céljából, hogy naprakész minőségi és mennyiségi információkkal lássa el az Európai Parlamentet és a Tanácsot a program eredményeiről. [Mód. 53]

(3)  A teljesítményértékelési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére és az eredményekre vonatkozó adatokat adatok összehasonlíthatók és teljesek legyenek, és az eredményeket azokat hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire vonatkozóan arányos és megfelelő jelentéstételi követelményeket kell megállapítani. A Bizottság megbízható információkat nyújt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a felhasznált teljesítményadatok minőségéről. [Mód. 54]

15. cikk

Értékelés

(1)  Az értékeléseket időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.

(2)  A program időközi értékelését a program végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy három évvel a program végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni. [Mód. 55]

(2a)   Az időközi értékelés bemutatja azokat a megállapításokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy döntést lehessen hozni a program és annak célkitűzései 2027 utáni nyomon követéséről. [Mód. 56]

(3)  A program végrehajtásának végén, de legkésőbb négy három évvel a(z) az 1. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi a program végső értékelését. [Mód. 57]

(4)  A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei és a levont tanulságok kíséretében terjeszti elő és közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával. [Mód. 58]

16. cikk

Auditok és vizsgálatok

Amennyiben egy harmadik ország nemzetközi megállapodás vagy bármely más jogi eszköz értelmében részt vesz a programban, az érintett harmadik országnak biztosítania kell ország biztosítja az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), az Európai Számvevőszék és az Európai Ügyészség számára a hatáskörük teljes körű gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az OLAF és az Európai Ügyészség esetében e jogok közé tartozik a vizsgálatok lefolytatásához való jog, ideértve a helyszíni ellenőrzéseket és szemléket, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt vizsgálatok – köztük például helyszíni ellenőrzések rendeletnek és szemlék – lefolytatásához való jog is az (EU) 2017/1939 tanácsi rendeletnek(20) megfelelően. [Mód. 59]

VI. FEJEZET

A FELHATALMAZÁS GYAKORLÁSA ÉS A BIZOTTSÁGI ELJÁRÁS

17. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)  A Bizottságnak a 12. cikk (1) bekezdésében, a 13. cikk (2) bekezdésében és a 14. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2028. december 31-ig terjedő időszakra szól. [Mód. 68]

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 12. cikk (1) bekezdésében, a 13. cikk (2) bekezdésében és a 14. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. [Mód. 69]

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)  A 12. cikk (1) bekezdése, a 13. cikk (2) bekezdése és a 14. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik. [Mód. 70]

18. cikk

Bizottsági eljárás

(1)  A Bizottságot „a Vám program bizottsága” nevű bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni. [Mód. 71]

VII. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

19. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és közzététel

(1)  Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak lehető legnagyobb láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak. [Mód. 60]

(2)  A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a programhoz, valamint annak intézkedéseihez a programból finanszírozott intézkedésekhez és eredményeihez a finanszírozott intézkedések révén elért eredményekhez kapcsolódóan. A programhoz allokált rendelt pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 3. cikkben említett megfogalmazott célkitűzésekhez. [Mód. 61]

20. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)  Az 1294/2013/EU rendelet 2021. január 1-jével hatályát veszti.

(2)  A 70/2008/EK határozat 2021. január 1-jével hatályát veszti.

21. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)  Ez a rendelet nem érinti az érintett intézkedések lezárásig történő folytatását vagy módosítását az 1294/2013/EU rendelet szerint, amely továbbra is alkalmazandó az érintett intézkedésekre azok lezárásáig.

(2)  A program pénzügyi keretösszegéből a program és annak elődje, az 1294/2013/EU rendelet alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások is fedezhetők.

(3)  A 2027. december 31-ig be nem fejezett intézkedésekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása céljából szükség esetén előirányzatok állíthatók be a 2027 utáni költségvetésbe a(z) 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott kiadások fedezésére.

22. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt …, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

I. MELLÉKLET

A 7. cikk (3) bekezdése első albekezdésének a), b) és d) pontjában említett lehetséges intézkedési formák nem kimerítő listája

A 7. cikk (3) bekezdése első albekezdésének a), b) és d) pontjában említett intézkedések többek között az alábbi formákat ölthetik:

a)  a megbeszélések és hasonló ad-hoc események esetében:

–  szeminárium és műhelytalálkozó, amelyen általában minden ország részt vesz, és amely során prezentációkat adnak elő, valamint a résztvevők intenzív eszmecserét és tevékenységeket folytatnak egy adott téma kapcsán;

–  munkalátogatás, amelyet annak érdekében szerveznek, hogy a tisztviselők a vámügyekkel kapcsolatban szakértelemre és szaktudásra tegyenek szert, illetve szakértelmüket vagy szaktudásukat bővítsék;

b)  a projektalapú strukturált együttműködés esetében:

–  projektcsoport, amely általában korlátozott számú ország részvételével és korlátozott ideig működik, célja egy pontosan meghatározott eredmény elérésére irányuló, előre definiált célkitűzés megvalósítása, ideértve a koordinációt és az összehasonlító teljesítményértékelést is;

–  munkacsoport, nevezetesen strukturális együttműködési formák, nem állandó vagy állandó jelleggel, amelyek egyesítik a résztvevők szakértelmét annak érdekében, hogy – adott esetben online együttműködési szolgáltatások, adminisztratív segítség vagy infrastrukturális és a felszerelések terén nyújtott támogatás mellett – meghatározott területeken felmerülő feladatokat hajtsanak végre, vagy operatív tevékenységeket végezzenek;

–  monitoringtevékenység, amelyet a Bizottság és a támogatható hatóságok tisztviselőiből álló közös csoportok végeznek, és amelynek célja a vámügyi gyakorlatok elemzése, a szabályok végrehajtásával kapcsolatos nehézségek azonosítása, és adott esetben az uniós szabályok és munkamódszerek kiigazítására vonatkozó javaslattétel;

c)  az emberi képességfejlesztésre és kapacitásépítésre irányuló intézkedések esetében:

–  közös képzés vagy az e-oktatás fejlesztése a vámügyekkel kapcsolatban szükséges szakmai készségek és ismeretek támogatása érdekében;

–  a közigazgatási eljárások javítását célzó technikai támogatás, az adminisztratív kapacitás növelése és az vámhatóságok működésének javítása a bevált gyakorlatok kezdeményezésével és megosztásával.

II. MELLÉKLET

Mutatók

Konkrét célkitűzés: támogatni a vámjogszabályok és a vámügyi szakpolitika előkészítését és egységes végrehajtását, valamint a vámügyi együttműködést és az adminisztratív kapacitásépítést, beleértve az emberi képességfejlesztést és az európai elektronikus vámügyi rendszerek kifejlesztését és működtetését.

1.  Kapacitásépítés (közigazgatási, humán és informatikai kapacitás)

1.  Az uniós jog és szakpolitika alkalmazási és végrehajtási mutatója (a program keretébe tartozó, e területen szervezett intézkedések száma és az ezek nyomán tett ajánlások)

2.  Tanulási mutató (az igénybe vett tanulási modulok; a képzett tisztviselők száma; a résztvevők által adott minőségi pontszám)

3.  Az európai elektronikus rendszerek rendelkezésre állása (időre vonatkozó százalékarány)

4.  A közös kommunikációs hálózat rendelkezésre állása (időre vonatkozó százalékarány)

5.  A kulcsfontosságú európai elektronikus rendszerek használata, amelyek célja az összekapcsolhatóság növelése és a papírmentes vámunió felé való átmenet (a váltott üzenetek és a lebonyolított konzultációk száma)

6.  Az Uniós Vámkódex végrehajtásának aránya (az Uniós Vámkódex rendszereinek végrehajtásához elért mérföldkövek százalékos aránya)

2.  Tudásmegosztás és hálózatépítés

1.  Az együttműködés megbízhatóságára vonatkozó mutató (a generált hálózatépítés mértéke, a személyes megbeszélések száma, az online együttműködési csoportok száma)

2.  A bevált módszerekre és iránymutatásokra vonatkozó mutató (az e területre irányulóan a program keretében végrehajtott tevékenységek; a program támogatásával kifejlesztett munkamódszert/iránymutatást használó résztvevők százalékos aránya)

(1) HL C 62., 2019.2.15., 45. o.
(2) Ez az álláspont lép a 2019. január 15-én elfogadott módosítások helyébe (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0008).
(3)HL C 62., 2019.2.15., 45. o.
(4)Az Európai Parlament 2019. április 16-i álláspontja.
(5)Az Európai Parlament és a Tanács 1294/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló, európai uniós vámügyi cselekvési program (Vám 2020) létrehozásáról, valamint a 624/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 209. o.).
(6)https://ec.europa.eu/taxation_customs/general-information-customs/customs-risk-management/measures-customs-risk-management-framework-crmf_en
(7)HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(8)COM(2016)0605 final.Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).
(9)Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Integrált Határigazgatási Alap részét képező, a vámellenőrzési berendezésekhez nyújtott pénzügyi támogatást szolgáló eszköz létrehozásáról.
(10)COM(2010)0700.
(11)Az Európai Parlament és a Tanács 70/2008/EK határozata (2008. január 15.) a papírmentes vám- és kereskedelmi környezetről (HL L 23., 2008.1.26., 21. o.).
(12)Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(13)Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról, 2016. április 13. (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).
(14) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.
(15)Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
(16)A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).
(17)A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).
(18)A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).
(19)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).
(20) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).


A robbanóanyag-prekurzorok forgalmazása és felhasználása ***I
PDF 130kWORD 50k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról, az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletének módosításáról, valamint a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 98/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0209 – C8-0151/2018 – 2018/0103(COD))
P8_TA(2019)0386A8-0473/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0209),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0151/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. július 11-i véleményére(1),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. február 14-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A8-0473/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 16-án került elfogadásra a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról, az 1907/2006/EK rendelet módosításáról, valamint a 98/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/1148 rendelettel.)

(1) HL C 367., 2018.10.10., 35. o.


A személyekre és háztartásokra vonatkozó európai statisztikák közös kerete ***I
PDF 133kWORD 55k
Állásfoglalás
Szöveg
Függelék
Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az egyedi szinten, mintavétel útján gyűjtött adatokon alapuló, személyekre és háztartásokra vonatkozó európai statisztikák közös keretének létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2016)0551 – C8-0345/2016 – 2016/0264(COD))
P8_TA(2019)0387A8-0247/2017

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0551),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 338. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0345/2016),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a svéd parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokolt véleményre, amely szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. március 29-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére (A8-0247/2017),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  tudomásul veszi a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatát;

3.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 16-án került elfogadásra az egyedi szinten, mintavétel útján gyűjtött adatokon alapuló, személyekre és háztartásokra vonatkozó európai statisztikák közös keretének létrehozásáról, a 808/2004/EK, a 452/2008/EK és az 1338/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint az 1177/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 577/98/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/1700 rendelettel.)

MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

A Bizottság nyilatkozata a 14. cikk uniós ügynökségekkel való együttműködésről szóló (2) bekezdése tekintetében

Az európai társadalomstatisztikák koherenciájának és összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében a Bizottság meg fogja erősíteni az együttműködést az uniós ügynökségekkel, a 14. cikk (2) bekezdésének és a kapcsolódó (12) és (33) preambulumbekezdéseknek megfelelően. Ez magában foglalja a statisztikai módszerekkel, a módszertannal, a minőséggel, az új eszközökkel és adatforrásokkal kapcsolatos megerősített együttműködést.


Az uniós információs rendszerek interoperabilitása a határok és a vízumügy területén ***I
PDF 133kWORD 54k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról (határok és vízumügy), valamint a 2004/512/EK tanácsi határozat, a 767/2008/EK rendelet, a 2008/633/IB tanácsi határozat, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2017/2226 rendelet, az (EU) 2018/XX rendelet [ETIAS-rendelet], az (EU) 2018/XX rendelet[a határforgalom-ellenőrzés területén a SIS alkalmazásáról szóló rendelet] és az (EU) 2018/XX rendelet [az eu-LISA rendelet] módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló módosított javaslatról (COM(2018)0478 – C8-0294/2018 – 2017/0351(COD))
P8_TA(2019)0388A8-0347/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0793) és a módosított javaslatra (COM(2018)0478),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 16. cikkének (2) bekezdésére, 74. cikkére, valamint 77. cikke (2) bekezdésének a), b), d) és e) pontjára, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0294/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. május 23-i véleményére(1),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. február 13-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére (A8-0347/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 16-án került elfogadásra az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a határok és a vízumügy területén, továbbá a 767/2008/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat módosításáról szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/817 rendelettel.)

(1) HL C 283., 2018.8.10., 48. o.


Az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén ***I
PDF 132kWORD 48k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról (rendőrségi és igazságügyi együttműködés, menekültügy és migráció), valamint az (EU) 2018/XX rendelet [az Eurodac-rendelet], az (EU) 2018/XX rendelet [a bűnüldözés területén a SIS-ről szóló rendelet], az (EU) 2018/XX rendelet [az ECRIS-TCN rendelet] és az (EU) 2018/XX rendelet [az eu-LISA rendelet] módosításáról szóló európai parlamenti és tanács rendeletre irányuló módosított javaslatról (COM(2018)0480 – C8-0293/2018 – 2017/0352(COD))
P8_TA(2019)0389A8-0348/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottságnak a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0794) és a módosított javaslatra (COM(2018)0480),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 16. cikkének (2) bekezdésére, 74. cikkére, 78. cikke (2) bekezdésének e) pontjára, 79. cikke (2) bekezdésének c) pontjára, 82. cikke (1) bekezdésének d) pontjára, 85. cikkének (1) bekezdésére, 87. cikke (2) bekezdésének a) pontjára, valamint 88. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0293/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. május 23-i véleményére(1),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. február 13-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére (A8-0348/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget léptet, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 16-án került elfogadásra az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén, valamint az (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/816 rendelet módosításáról szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/818 rendelettel.)

(1) HL C 283., 2018.8.10., 48. o.


Bevándorlási összekötő tisztviselők európai hálózata ***I
PDF 129kWORD 48k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2018)0303 – C8-0184/2018 – 2018/0153(COD))
P8_TA(2019)0390A8-0040/2019

(Rendes jogalkotási eljárás – átdolgozás)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0303),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 74. cikkére és 79. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0184/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra(1),

–  tekintettel az eljárási szabályzata 104. cikkének (3) bekezdése értelmében a Jogi Bizottság által az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsághoz intézett, 2018. november 28-i levélre,

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. február 27-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 104. és 59. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A8-0040/2019),

A.  mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport szerint a Bizottság javaslata a benne akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz, és mivel a meglévő jogi aktusok változatlanul hagyott rendelkezései és e módosítások egységes szerkezetbe foglalása tekintetében a javaslat a meglévő jogi aktusok érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza,

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot, figyelembe véve az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásait;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 16-án került elfogadásra a bevándorlási összekötő tisztviselők európai hálózatának létrehozásáról szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel (átdolgozás)

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/1240 rendelettel.)

(1) HL C 77., 2002.03.28., 1. o.


A gépjárműveknek az általános biztonság tekintetében történő típusjóváhagyása***I
PDF 135kWORD 62k
Állásfoglalás
Szöveg
Függelék
Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása a gépjárműveknek és pótkocsijaiknak, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek az általános biztonság, továbbá az utasok és a veszélyeztetett úthasználók védelme tekintetében történő típusjóváhagyásáról, az (EU) 2018/... rendelet módosításáról, valamint a 78/2009/EK, a 79/2009/EK és a 661/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0286 – C8-0194/2018 – 2018/0145(COD))
P8_TA(2019)0391A8-0151/2019

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0286),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0194/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. szeptember 19-i véleményére(1),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. március 29-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, valamint a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményeire (A8-0151/2019),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  tudomásul veszi a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatát, amelyet az Európai Unió Hivatalos Lapjának L sorozatában tesznek közzé a végleges jogalkotási aktussal együtt;

3.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 16-án került elfogadásra a gépjárműveknek és pótkocsijaiknak, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek az általános biztonság, továbbá az utasok és a veszélyeztetett úthasználók védelme tekintetében történő típusjóváhagyásáról, az (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 78/2009/EK, a 79/2009/EK és a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 631/2009/EK, a 406/2010/EU, a 672/2010/EU, az 1003/2010/EU, az 1005/2010/EU, az 1008/2010/EU, az 1009/2010/EU, a 19/2011/EU, a 109/2011/EU, a 458/2011/EU, a 65/2012/EU, a 130/2012/EU, a 347/2012/EU, a 351/2012/EU, az 1230/2012/EU és az (EU) 2015/166 bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/2144 rendelettel.)

MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

A Bizottság nyilatkozata az elhasználódott gumiabroncsokról

A Bizottság úgy véli, hogy – tekintettel a közúti közlekedésbiztonságra, a fogyasztóvédelemre, a hulladékcsökkentésre és a körforgásos gazdaságra – fontos, hogy a gumiabroncsokat ne csak új, hanem használt állapotukban is vizsgálják. E célból a Bizottság támogatni fogja a megfelelő vizsgálati előírásoknak az ENSZ Járműelőírások Harmonizálása Világfóruma keretében történő kidolgozását. Amennyiben azonban ez a folyamat 2023 júliusáig nem zárul le, a Bizottság javaslatot szándékozik tenni egy kifejezetten az elhasználódott gumiabroncsok vizsgálatára vonatkozó uniós jogszabályra.

(1) HL C 440., 2018.12.6., 90. o.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat