Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2018/0227(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0408/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0408/2018

Viták :

PV 12/12/2018 - 29
CRE 12/12/2018 - 29

Szavazatok :

PV 13/12/2018 - 9.4
CRE 13/12/2018 - 9.4
PV 17/04/2019 - 8.11
CRE 17/04/2019 - 8.11

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0521
P8_TA(2019)0403

Elfogadott szövegek
PDF 352kWORD 123k
2019. április 17., Szerda - Strasbourg Végleges kiadás
Digitális Európa program a 2021–2027 közötti időszakra ***I
P8_TA(2019)0403A8-0408/2018
Állásfoglalás
 Egységes szerkezetbe foglalt szöveg

Az Európai Parlament 2019. április 17-i jogalkotási állásfoglalása a Digitális Európa programnak a 2021–2027 közötti időszakra történő létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0434 – C8-0256/2018 – 2018/0227(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0434),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 172. cikkére és 173. cikkének (3) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0256/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 18-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2018. december 5-i véleményére(2),

–  tekintettel elnöke által a bizottsági elnökökhöz intézett, 2019. január 25-i levelére, amely felvázolja a Parlament megközelítését a többéves pénzügyi keretbe tartozó, 2020 utáni ágazati programokra vonatkozóan,

–  tekintettel a Tanács által az Európai Parlament elnökéhez intézett, 2019. április 1-i levélre, amelyben megerősíti a társjogalkotók által a tárgyalások során kialakított közös értelmezést,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és a Kulturális és Oktatási Bizottság, a Költségvetési Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Jogi Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményeire (A8-0408/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot(3);

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1)HL C 62., 2019.2.15., 292. o.
(2)HL C 86., 2019.3.7., 272. o.
(3) Ez az álláspont lép a 2018. december 13-án elfogadott módosítások helyébe (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0521).


Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 17-én került elfogadásra a Digitális Európa programnak a 2021–2027 közötti időszakra történő létrehozásáról szóló (EU) …/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
P8_TC1-COD(2018)0227

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 172. cikkére és 173. cikkének (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(2),

rendes jogalkotási eljárás keretében(3),

mivel:

(1)  Ez a rendelet meghatározza Digitális Európa program pénzügyi keretösszegét a 2021–2027 közötti időszakra, mely az éves költségvetési eljárás során az Európai Parlament és a Tanács számára az elsődleges referenciaösszeget jelenti, [a hivatkozást az új intézményközi megállapodás szerint naprakésszé kell tenni: az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 17. pontja(4)] értelmében.

(2)  E programra alkalmazni kell az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi ▌rendeletet(5) (a továbbiakban: költségvetési rendelet). A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett végrehajtásra, a pénzügyi támogatásra, a finanszírozási eszközökre és a költségvetési garanciákra – vonatkozó szabályokat.

(3)  A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel(6), a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel(7), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel(8) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel(9) összhangban, az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Különösen, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK rendelettel összhangban közigazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv(10) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más jogellenes tevékenységeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(4)  A {a hivatkozást naprakésszé kell tenni adott esetben a TOT-okra vonatkozó új döntés szerint: A / /EU tanácsi határozat(11) 88. cikke} alapján a tengerentúli országokban és területeken (TOT-ok) letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik. Tényleges részvételüket a programban az Európai Bizottságnak nyomon kell követnie és rendszeresen értékelnie kell.

(5)  A jobb jogalkotásról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodás(12) (22) és (23) bekezdése értelmében e programot a nyomon követésre vonatkozó egyedi követelmények alapján begyűjtött, a meglévő szükségletekkel összefüggő és az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(13) megfelelő információk alapján kell értékelni, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőket, valamint figyelembe kell venni a digitális szakterületen meglévő mérési és a határértékekre vonatkozó kereteket. Adott esetben e követelmények mérhető mennyiségi és minőségi mutatókat is magukban foglalhatnak, amelyek alapján adatok gyűjthetők a program tényleges hatásáról.

(5a)  A programnak a lehető legnagyobb mértékű átláthatóságot és elszámoltathatóságot kell biztosítania az uniós költségvetés támogatásával létrehozott innovatív pénzügyi eszközöket és mechanizmusokat illetően, különös tekintettel ezeknek az uniós célkitűzések eléréséhez való hozzájárulására, mind az eredeti várakozások, mind az elért végeredmények vonatkozásában.

(6)  A 2017 szeptemberében rendezett tallinni digitális csúcstalálkozó(14) és az Európai Tanács 2017. október 19-i következtetései(15) jelezték, hogy Európának be kell fektetnie gazdaságainkba és a szakemberhiány leküzdésébe ahhoz, hogy megőrizze és javítsa versenyképességét és az innovációt, életminőségünket és a társadalmi szerkezetet. Az Európai Tanács arra a következtetésre jutott, hogy a digitális átalakulás hatalmas lehetőségeket tartogat az innováció, a növekedés és a foglalkoztatás tekintetében, hozzájárul globális versenyképességünkhöz és növeli kreatív és kulturális sokszínűségünket. Ahhoz, hogy ezeket a lehetőségeket meg tudjuk ragadni, ▌a digitális átalakulásból fakadó kihívásokra közösen kell megoldást találnunk, illetve meg kell vizsgálnunk mindazokat a szakpolitikákat, amelyekre a digitális átalakulás hatással van.

(6a)  Az erős európai digitális gazdaság és társadalom kiépítése során támaszkodni kell az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, a Wifi4EU és az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex megfelelő végrehajtására.

(7)  Az Európai Tanács különösen azt a következtetést vonta le, hogy az Uniónak sürgősen foglalkoznia kell az új tendenciákkal: ebbe beletartoznak az olyan kérdések, mint a mesterséges intelligencia ▌, ugyanakkor biztosítani kell az (EU) 2016/679 rendeletnek teljes mértékben megfelelő adatvédelem, a digitális jogok, az alapvető jogok és az etikai követelmények magas szintjét is. Az Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy 2018 elejéig terjesszen elő javaslatot a mesterséges intelligencia európai megközelítésére vonatkozóan, és felszólította a Bizottságot, hogy nyújtsa be a keretfeltételek megerősítéséhez szükséges kezdeményezéseket annak céljából, hogy az EU kockázatalapú radikális innovációk révén új piacokat tárhasson fel és megerősíthesse iparának vezető szerepét.

(7c)   Európának döntő beruházásokat kell megvalósítania a jövője érdekében, és stratégiai digitális kapacitásokat kell kiépítenie, hogy élvezhesse a digitális forradalom előnyeit. Jelentős költségvetést (legalább 9,2 milliárd eurót) kell biztosítani uniós szinten erre a célra, amelyet nagy arányú nemzeti és regionális szintű beruházásoknak kell kiegészíteniük, azaz következetes és kiegészítő jellegű kapcsolatot kell biztosítani a strukturális és kohéziós alapokkal.

(8)  A Bizottság közleménye „Az Európai Unió új, korszerű többéves pénzügyi kerete a 2020 utáni prioritások megvalósításának hatékony szolgálatában”(16) a jövőbeli pénzügyi keretek lehetőségei között többek között felvázol egy programot Európa digitális átalakulására, melynek eredményeként „az intelligens növekedés hatékony folyamatai jönnek létre olyan területeken, mint a csúcsminőségű adatinfrastruktúra, az összekapcsolhatóság és a kiberbiztonság”. Célja Európa vezető szerepének biztosítása a szuper-számítástechnika, a következő generációs internet, a mesterséges intelligencia, a robotika és a nagy adathalmazok terén. Megerősítené az európai ipar és a vállalkozások versenyhelyzetét a digitalizált gazdaság egészében és jelentős hatással lenne az Unióban tapasztalható szakemberhiány áthidalására és leküzdésére, hogy az európai polgárok rendelkezzenek a digitális átalakulással való szembenézéshez szükséges készségekkel és tudással.

(9)  Az „Egy közös európai adattér felé” című közlemény(17) azzal a kulcsfontosságú lépésként elfogadandó új intézkedéssel foglalkozik, amely az uniós közös adattér – azaz egy egységes digitális terület létrehozására irányul, amelynek nagysága lehetővé teszi új, adatokon alapuló termékek és szolgáltatások kifejlesztését és innovációját.

(10)  A program általános célkitűzése, hogy az Unió egészében, így a legkülső és a gazdaságilag hátrányos helyzetű régiókban is támogassa az ipar digitális átalakulását, valamint hogy a vállalkozások és polgárok érdekében elősegítse az innovációs, kutatási és technológiafejlesztési szakpolitikák ipari felhasználhatóságának jobb kiaknázását. A program öt, kulcsfontosságú szakpolitikai területnek megfelelő egyedi célkitűzés köré szerveződik, nevezetesen: nagy teljesítményű számítástechnika, ▌mesterséges intelligencia, kiberbiztonság, korszerű digitális készségek és a digitális kapacitások telepítése, legjobb felhasználása és interoperabilitása. Mindezen területeken a program célja az uniós, tagállami és regionális szakpolitikák jobb összehangolása, valamint a magánszférabeli és ágazati erőforrások egyesítése a beruházások növelése és szorosabb szinergiák kialakítása céljából. Ezen túlmenően a programnak erősítenie kell az Unió versenyképességét és gazdaságának ellenálló képességét.

(10a)  Az öt egyedi célkitűzés különböző, de egymással kölcsönösen összefügg. Például a mesterséges intelligenciának szüksége van a kiberbiztonságra ahhoz, hogy megbízható legyen, a nagy teljesítményű számítástechnika kulcsfontosságú szerepet tölt majd be a mesterséges intelligenciával összefüggő tanulás támogatásban, és mindhárom kapacitás magas szintű digitális készségeket igényel. Jóllehet a program keretében megvalósuló egyedi fellépések adott esetben egy-egy önálló célt kívánnak elérni, e célokat nem egymástól elszigetelt elemeknek, hanem egy koherens csomag magjának kell tekinteni.

(10b)   Támogatni kell azokat a kkv-kat, amelyek fel akarják használni termelési folyamataikban a digitális átalakulást. Ez lehetővé teszi majd a kkv-k számára, hogy az erőforrások hatékony felhasználásával hozzájáruljanak az európai gazdaság növekedéséhez.

(11)  A program végrehajtása során központi szerepet játszanak az európai digitális innovációs központok, melyek feladata a fejlett digitális technológiák széles körű elterjesztése az ipari szereplők, és különösen a kkv-k, valamint a kkv-nak nem minősülő, legfeljebb 3 000 alkalmazottat foglalkoztató vállalatok (közepes piaci tőkeértékű vállalatok), az állami szervek és a tudományos élet körében. Annak érdekében, hogy egyértelműen különbséget lehessen tenni az e program szerinti részvételi feltételeknek megfelelő digitális innovációs központok és az európai ipar digitalizálásáról szóló közlemény(COM(2016)0180) értelmében létrehozott és más forrásokból finanszírozott digitális innovációs központok között, az e program keretében finanszírozott digitális innovációs központokat európai digitális innovációs központoknak kell nevezni. Az európai digitális innovációs központoknak decentralizált hálózatként kell egymással együttműködniük. E központoknak a legújabb digitális kapacitásokhoz, így a nagy teljesítményű számítógépekhez (HPC), mesterséges intelligenciához, kiberbiztonsághoz, valamint más innovatív technológiákhoz, például a kulcsfontosságú alaptechnológiákhoz való hozzáférési pontokként kell működniük, melyek a fablabekben és városi laboratóriumokban (city lab) is elérhetők. Emellett egyablakos hozzáférési pontként is működnek a tesztelt és validált technológiákhoz és támogatják a nyitott innovációt. Emellett a korszerű digitális készségek területén is támogatást nyújtanak (például egyeztetnek az oktatási szolgáltatások nyújtóival a munkavállalók rövid távú képzésének és egyetemi hallgatók szakmai gyakorlatának megszervezése érdekében). Az európai digitális innovációs központok hálózatának széles földrajzi lefedettséget kell biztosítania egész Európában(18), és emellett támogatnia kell a legkülső régiók részvételét a digitális egységes piacban.

(11a)   A program végrehajtásának első éve során kell az európai digitális innovációs központok induló hálózatát kell létrehozni a tagállamok által kijelölt szervezeti egységek közreműködésével lefolytatandó nyitott és egyenlő versenyfeltételeket biztosító folyamatban. E célból lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy nemzeti eljárásaikkal, valamint közigazgatási és intézményi szerkezetükkel összhangban, szabadon javasolják a jelölteket, és a Bizottságnak a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell vennie minden egyes tagállam véleményét, mielőtt kiválasztja, hogy a jelöltek közül az adott tagállam területén melyik legyen az európai digitális innovációs központ. Az európai digitális innovációs központként az Európai Ipar Digitalizálása kezdeményezés keretében már feladatokat ellátó szervezeti egységek egyenlő versenyfeltételeket biztosító és nyílt eljárás keretében a tagállamok által jelöltként választhatók. A Bizottság a kiválasztási eljárásba független szakértőket is bevonhat. A Bizottságnak és a tagállamoknak el kell kerülniük a nemzeti és az uniós szintű hatáskörök és feladatok közötti szükségtelen átfedéseket. A központok kijelölésekor, valamint feladataiknak és összetételüknek a meghatározásakor kellő rugalmasságot kell alkalmazni. A széleskörű, egész Európára kiterjedő földrajzi lefedettség, a technológiai egyensúly, illetve az ágazatok széles skálájára kiterjedő lefedettség biztosítása érdekében a hálózat egyenlő versenyfeltételeket biztosító, nyílt eljárás keretében tovább bővíthető.

(11b)  Az európai digitális innovációs központoknak megfelelő szinergiákat kell kidolgozniuk az Európai horizont programból és más kutatási-fejlesztési programokból finanszírozott digitális innovációs központokkal, valamint az Európai Innovációs és Technológiai Intézettel, különösen az EIT Digital innovációs központtal, és már létrejött hálózatokkal, például az Európai Vállalkozói Hálózattal és az uniós beruházási központokkal.

(11c)  Az európai digitális innovációs központoknak segíteniük kell közös nevezőre hozni az új technológiai megoldásokat igénylő iparágakat, vállalkozásokat és közigazgatási szerveket a piacérett megoldásokat kínáló vállalatokkal, többek között induló innovatív vállalkozásokkal és kkv-kkal.

(11d)  A költségvetési rendelet 197. cikke (2) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezések értelmében jogalanyok konzorciuma is kiválasztható európai digitális innovációs központként, ami lehetővé teszi, hogy az alkalmazandó nemzeti jog szerint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek is jelentkezhessenek a pályázati felhívásokra, feltéve, ha ugyanolyan garanciákat kínálnak az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére, mint a jogi személyek, és képviselőik a nevükben jogi kötelezettségeket vállalhatnak.

(11e)  Az európai digitális innovációs központok számára lehetővé kell tenni, hogy hozzájárulásokban részesüljenek a tagállamok, a részt vevő harmadik országok vagy az azokon belüli hatóságok, nemzetközi szervezetek vagy intézmények, a magánszektor, és különösen az európai digitális innovációs központok tagjai, részvényesei vagy partnerei részéről, és részesüljenek az európai digitális innovációs központok saját eszközeiből és tevékenységeiből származó bevételekből, magánszemélyek hagyatékaiból, adományaiból és hozzájárulásaiból, vagy a többek között a program és más uniós programok keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtott finanszírozásból.

(12)  A programot az alapvető digitális kapacitások és azok széles körű felhasználásának megerősítését szolgáló projektek révén kell megvalósítani. Ebben szerepelnie kell a tagállamokkal és szükség esetén a magánszektorral közösen megvalósított társfinanszírozásnak is. A társfinanszírozás arányát a munkaprogramban kell meghatározni. Az uniós finanszírozás a támogatható költségek 100% -át csak kivételes esetekben fedezheti. Ehhez szükség van különösen arra, hogy a közbeszerzésben kritikus tömeget biztosítsunk, így jobb ár/érték arányt érjünk el és garantálhassuk, hogy az európai beszállítók a technológiai fejlődés élvonalában maradjanak.

(13)  E program szakpolitikai célkitűzéseit az InvestEU Alap ▌keretében nyújtott finanszírozási eszközök és költségvetési garanciák is támogatják.

(14)  A program intézkedéseit az Unió digitális kapacitásainak továbbfejlesztésére, valamint a piaci hiányosságok és az optimálistól elmaradó befektetési helyzetek arányos mértékű kezelésére kell felhasználni, és a fellépések nem kétszerezhetik meg és nem szoríthatják ki a magánfinanszírozást, valamint nem torzíthatják a versenyt a belső piacon.

(15)  Annak érdekében, hogy a program élettartama alatt maximális rugalmasságot biztosítsunk és szinergiákat fejlesszünk ki a komponensek között, minden egyedi célkitűzés megvalósításához felhasználható a költségvetési rendelet szerint rendelkezésre álló valamennyi eszköz. Az alkalmazandó végrehajtási mechanizmusok a közvetlen irányítás és közvetett irányítás, amikor az uniós finanszírozást más finanszírozási forrásokkal kell párosítani, vagy amikor a végrehajtáshoz közösen irányított struktúrák létrehozására van szükség. Ezen túlmenően a Bizottság, különösen új fejlesztésekre és szükségletekre, például új technológiák megjelenésére való reagálás érdekében az éves költségvetési eljárás keretében és a költségvetési rendelettel összhangban javasolhatja az e rendeletben meghatározott indikatív összegektől való eltérést.

(15a)  Az Unió általános költségvetéséből származó pénzeszközök hatékony elosztása érdekében biztosítani kell, hogy a program keretében végrehajtott valamennyi fellépés és tevékenység európai hozzáadott értéket képviseljen, kiegészítse a tagállamok tevékenységét, ugyanakkor pedig törekedni kell az egymáshoz szorosan kapcsolódó szakpolitikai területeket támogató finanszírozási programokkal való következetességre, kiegészítő jellegre és szinergiákra. Míg a közvetlenül és közvetetten irányított intézkedések vonatkozásában a releváns munkaprogramok jó eszközt jelentenek a következetesség biztosítására, a közvetlen vagy közvetett igazgatás alatt álló és a megosztott irányítás alá tartozó pénzeszközök vonatkozásában a következetesség és a kiegészítő jelleg biztosítása érdekében együttműködést kell kialakítani a Bizottság és az érintett tagállami hatóságok között.

(16)  A nagy teljesítményű számítástechnikának és a kapcsolódó uniós adatfeldolgozási kapacitásoknak biztosítaniuk kell, hogy a nagy teljesítményű számítástechnikát szélesebb körben használja az ipar és általában a közérdekű területek, annak érdekében, hogy kihasználhatók legyenek a szuperszámítógépek által a társadalom számára kínált egyedi lehetőségek az egészségügy, a környezetvédelem és a biztonság, valamint az ipari vállalatok, nevezetesen a kis- és középvállalkozások versenyképessége terén. Az Unió a világszínvonalú szuperszámítógép beszerzésével biztosítani fogja ellátórendszerét, valamint szimulációs, vizualizációs és prototipizálási szolgáltatásokat kell bevezetnie, továbbá biztosítania kell a HPC-rendszert, az uniós értékekkel és elvekkel összhangban.

(17)  Az Unió beavatkozását ezen a területen támogatásáról biztosította a Tanács(19) és az Európai Parlament(20) is. Emellett 2017-ben és 2018-ban tizenkilenc tagállam írta alá az EuroHPC Nyilatkozat(21) néven ismert kormányközi megállapodást, melynek keretében a kormányok vállalják, hogy a Bizottsággal együttműködve hoznak létre és telepítenek legmodernebb HPC és adatinfrastruktúrákat Európában, és ezek az egész Unióban elérhetők a tudományos világ, állami és magán partnerek számára.

(18)  A nagy teljesítményű számítástechnikára vonatkozó egyedi célkitűzés megvalósítására egy közös vállalkozás tekinthető a legalkalmasabb végrehajtási mechanizmusnak, amelynek feladata különösen a nemzeti és európai uniós stratégiák, valamint a nagy teljesítményű számítástechnikai infrastruktúra és a kutatás-fejlesztés terén végzett beruházások koordinálása, az állami és magánforrások egyesítése, valamint az Unió gazdasági és stratégiai érdekeinek védelme(22). Továbbá az (EU) 2018/1488 tanácsi rendelet 2. cikkének 4. pontja szerinti nagy teljesítményű tagállami számítástechnikai kompetenciaközpontok nagy teljesítményű számítástechnikai szolgáltatásokat kínálnak a vállalkozások, többek között kkv-k és induló vállalkozások, egyetemek és közigazgatási szervek számára.

(19)  A mesterséges intelligenciához kapcsolódó kapacitások fejlesztése alapvető hajtóereje az ipar, a szolgáltatások és a közszféra digitális átalakulásának. Egyre önállóbb robotokat használnak a gyárakban, mélytengeri alkalmazásokban, otthonokban, városokban és kórházakban. A kereskedelmi mesterségesintelligencia-platformok a tesztfázisból továbbléptek és valódi alkalmazásokká váltak az egészségügyben és környezetvédelemben; minden jelentős autógyártó önvezető autókat fejleszt, és a gépi tanulási technikák valamennyi fontos webes platform és nagy adathalmazokon alapuló alkalmazás központi elemévé váltak. Elengedhetetlenül fontos, hogy nemzetközi versenyképességének megőrzése érdekében Európa minden szinten összefogja erőit. A tagállamok ezt felismerve egy koordinált cselekvési tervet dolgoztak ki, amelyben konkrét kötelezettségvállalásokat tettek.

(19a)  Az algoritmuskönyvtárak kiterjedhetnek az algoritmusok széles körére, ideértve az olyan egyszerű megoldásokat is, mint az osztályozási algoritmusok, neurális hálózati algoritmusok, tervezési vagy érvelési algoritmusok, vagy az olyan, fejlettebb megoldásokat is, mint a beszédfelismerő algoritmusok, az autonóm eszközökbe, így például a drónokba vagy önvezető autókba beágyazott navigációs algoritmusok, a robotokba beépített, mesterséges intelligenciához kapcsolódó algoritmusok, amelyek lehetővé teszik, hogy a robotok kommunikáljanak környezetükkel, és alkalmazkodjanak ahhoz. Az algoritmuskönyvtárakat méltányos, észszerű és megkülönböztetéstől mentes feltételek alapján mindenki számára könnyen hozzáférhetővé kell tenni.

(19b)   Az európai ipar digitalizációjára vonatkozó, 2017. június 1-jei állásfoglalásában az Európai Parlament rámutatott a nyelvi korlátok iparra és annak digitalizálójára gyakorolt hatására. Ezzel összefüggésben a mesterséges intelligencián alapuló nagyszabású nyelvi technológiák – például a gépi fordítás, a beszédfelismerés, a nagy adathalmazokon alapuló szövegelemzés, a párbeszédrendszerek és a kérdésmegválaszoló rendszerek – kifejlesztése elengedhetetlen a nyelvi sokszínűség megőrzéséhez, az inkluzivitás biztosításához, valamint az emberek közötti és az emberek és gépek közötti kommunikáció elősegítéséhez.

(19c)  A mesterséges intelligencián alapuló termékeknek és szolgáltatásoknak felhasználóbarátnak, alapértelmezés szerint jogszerűeknek kell lenniük, valamint több választási lehetőséget és több információt kell nyújtaniuk a fogyasztók számára, különösen a termékek vagy szolgáltatások minőségéről.

(20)  A széles körű adathalmazok, tesztelési és kísérleti létesítmények rendelkezésre állása nagy jelentőséggel bír a mesterséges intelligencia fejlesztésében, ideértve a nyelvi technológiákat is.

(21)  Az európai ipar digitalizációjáról szóló 2017. június 1-jei állásfoglalásában(23) az Európai Parlament kiemelte a közös európai kiberbiztonsági megközelítés jelentőségét, elismerte a tudatosság növelésének szükségességét és a kibertámadásokkal szembeni ellenálló képességet, valamint a beépített és alapértelmezett biztonság és adatvédelem megvalósítását az üzleti vezetők és a nemzeti és európai ipari biztonság szakpolitikai döntéshozóinak alapvető feladatának nyilvánította.

(22)  A kiberbiztonság az Unió egésze számára kihívás, amelyet nem lehet ▌kizárólag ▌ nemzeti kezdeményezések révén kezelni. Európa kiberbiztonsági kapacitásait meg kell erősíteni annak érdekében, hogy Európát felruházzuk a polgárok, a közigazgatások és a vállalkozások kibertámadások elleni védelméhez szükséges kapacitásokkal. Emellett a fogyasztókat is védeni kell, amikor olyan hálózatba kapcsolt termékeket használnak, melyek feltörhetők és biztonságukat veszélyeztethetik. Ezt a tagállamokkal és a magánszektorral közösen kell elérni Európa kiberbiztonsági kapacitásait megerősítő projektek kidolgozása és összehangolása révén, valamint azáltal, hogy biztosítjuk a legújabb kiberbiztonsági megoldások széles körű elterjedését a gazdaságban és a kritikus tömeg és a kiválóság biztosítására egyesítjük a területen meglévő kompetenciákat.

(23)  2017 szeptemberében a Bizottság egy kezdeményezéscsomagot(24) terjesztett elő, amelyben egy egységes uniós kiberbiztonsági megközelítést vázolt fel azzal a céllal, hogy megerősítse Európa kibertámadások és fenyegetések kezelésére alkalmas kapacitásait és a terület technológiai és ipari kapacitásait. Ez magában foglalja az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökségről (ENISA), valamint az információs és kommunikációs technológiák kiberbiztonsági tanúsításáról szóló rendeletet (kiberbiztonsági jogszabály).

(24)  Ez elengedhetetlen a digitális egységes piac működéséhez. A kiberbiztonsági technológiák, mint a digitális azonosító, a kriptográfia vagy a behatolásérzékelés, valamint ezek alkalmazása olyan területeken, min a pénzügyek, az ipar 4.0, az energetika, a közlekedés, az egészségügy vagy az e-kormányzat, alapvető szerepet játszanak a polgárok, a közigazgatási szervek és a vállalkozások online tevékenységének és tranzakcióinak biztonságában és a bizalom fenntartásában.

(25)  2017. október 19-i következtetéseiben az Európai Tanács hangsúlyozta, hogy a digitális Európa sikeres létrehozásához az Unióban szükség van különösen olyan munkaerőpiacokra, képzési és oktatási rendszerekre, amelyek felkészültek a digitális korszakra, és be kell fektetni a digitális készségekbe azért, hogy minden európai polgár tudatosságát és felkészültségét növeljük.

(26)  2017. december 14-i következtetéseiben az Európai Tanács felszólította a tagállamokat, a Tanácsot és a Bizottságot, hogy folytassák a 2017 novemberében tartott göteborgi szociális csúcstalálkozó cselekvési programját, amely magában foglalta a szociális jogok európai pillérét, az oktatás és képzés területét, valamint az új európai készségfejlesztési programot. Az Európai Tanács felkérte továbbá a Bizottságot, a Tanácsot és a tagállamokat azon lehetséges intézkedések feltérképezésére, amelyek megoldást nyújthatnak a digitalizációval, a kiberbiztonsággal, a médiaműveltséggel és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos készségek terén fennálló kihívások kezelésére, valamint az oktatás és képzés inkluzív, egész életen át tartó tanuláson alapuló és innovációvezérelt megközelítésére irányuló igény kielégítésére. Válaszul a Bizottság 2018. január 17-én előterjesztette az első intézkedéscsomagot(25), amely a kulcskompetenciák, a digitális készségek, valamint a közös értékek és az inkluzív oktatás kérdésével foglalkozik. 2018 májusában egy második intézkedéscsomag jött létre az európai oktatási térség 2025-ig történő kiépítése érdekében, amely szintén a digitális készségek központi szerepét hangsúlyozza.

(26a)  A médiaműveltség olyan alapvető kompetenciák (tudás, készségek és magatartásformák) együttesét jelenti, amelyek lehetővé teszik a polgárok számára a médiával és más információszolgáltatókkal való hatékony együttműködést, a kritikus gondolkodás és az egész életen át tartó tanulási készségek fejlesztését, elősegítve a közösségi tudat kialakulását és az aktív polgárrá válás folyamatát;

(26b)   Figyelembe véve a holisztikus megközelítés szükségességét, a programnak tekintetbe kell vennie a befogadás, a képesítés, a képzés és a specializáció azon területeit is, amelyek a haladó digitális kompetenciák mellett a hozzáadott érték létrehozásának meghatározó forrásai a tudásalapú társadalomban.

(27)  Az európai ipar digitalizációjára vonatkozó, 2017. június 1-jei állásfoglalásában(26) az Európai Parlament leszögezte, hogy az oktatás, képzés és egész életen át tartó tanulás a társadalmi kohézió alapkövét képezi a digitális társadalomban. Ezenkívül kérte, hogy a nemi dimenzió kerüljön bele valamennyi digitális kezdeményezésbe, és hangsúlyozta az IKT-ágazaton belül a nemek érvényesülése között tapasztalható különbségek kezelésének szükségességét, mivel ez alapvetően fontos Európa hosszú távú növekedése és jóléte szempontjából;

(28)  Az e program által finanszírozott korszerű digitális technológiák, például a nagy teljesítményű számítástechnika, kiberbiztonság és mesterséges intelligencia már elég kiforrottak ahhoz, hogy a kutatási szakaszból továbblépjenek az uniós szintű telepítés, bevezetés és bővítés szakaszába. Ahogy e technológiák bevezetése, ugyanúgy a készségek fejlesztése is uniós választ igényel. Szükséges a korszerű digitális készségek, többek között az adatvédelmi kompetenciák terén elérhető képzési lehetőségek bővítése, növelése és elérhetővé tétele az egész Unióban. Ha ez nem történik meg, az hátráltathatja a fejlett digitális technológiák zökkenőmentes bevezetését és alááshatja az uniós gazdaság általános versenyképességét. Az e program keretében támogatott intézkedések kiegészítik az ESZA, az ERFA, az ERASMUS + és a Horizont Európa programok keretében támogatott intézkedéseket. Az intézkedések a magán- és az állami szektorban tevékeny munkaerőt, és azon belül is elsősorban az információtechnológiai szakembereket és a diákokat célozzák. Ezekbe a kategóriákba beletartoznak a gyakornokok és az oktatók is. A munkaerő a gazdaságilag aktív lakosságot jelenti, és abba egyaránt beletartoznak a foglalkoztatottak (munkavállalók és önfoglalkoztatók) és a nem foglalkoztatottak.

(29)  A közigazgatás és közszolgáltatások digitális eszközökkel történő modernizálása kulcsfontosságú a ▌polgárok adminisztratív terheinek csökkentéséhez, azáltal, hogy az állami hatóságokkal történő érintkezésüket gyorsabbá, kényelmesebbé és olcsóbbá teszi, valamint javítja a polgároknak és üzleti vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások hatékonyságát, átláthatóságát és minőségét, egyszersmind fokozva a közkiadások hatékonyságát is. Mivel több közérdekű szolgáltatás már most is európai dimenzióval rendelkezik, az ezek uniós szintű végrehajtásához és telepítéséhez adott támogatás biztosítja, hogy a polgárok és üzleti vállalkozások Európa-szerte kihasználhassák a minőségi, többnyelvű digitális szolgáltatásokhoz való hozzáférés előnyeit. Az e területen nyújtott uniós támogatás ezenfelül várhatóan ösztönzőleg hat majd a közszféra információinak további felhasználására is.

(29a)   A digitalizáció megkönnyítheti és javíthatja az akadálymentes hozzáférést mindenki számára, ideértve az időseket, a csökkent mozgásképességű vagy fogyatékossággal élő személyeket, valamint a távoli vagy vidéki területeken élőket.

30)  Az olyan közérdekű területeken végrehajtott digitális átalakulás, mint az egészségügy(27), a mobilitás, az igazságügy, a Föld/környezetvédelmi megfigyelések, a biztonság, a szén-dioxid-kibocsátások csökkentése, az energiainfrastruktúra, az oktatás és a képzés, a kultúra, szükségessé teszi a digitális szolgáltatási infrastruktúrák továbbépítését és bővítését, ami lehetővé teszi a határokon átnyúló biztonságos adatcserét és ösztönzi a nemzeti fejlesztéseket. Az e rendelet szerinti koordináció a legalkalmasabb eszköz a szinergiákban rejlő lehetőségek kihasználására.

(30a)  A szükséges digitális technológiák telepítése – különös tekintettel a nagy teljesítményű számítástechnika, a mesterséges intelligencia, valamint a kiberbiztonság és bizalom tekintetében megállapított egyedi célkitűzések szerinti digitális technológiákra – alapvetően fontos ahhoz, hogy ki tudjuk használni a digitális átállás előnyeit, és e technológiák bevezetését kiegészíthetik egyéb olyan csúcs- és jövőbeli technológiák is, mint a megosztott könyvelés (pl. blokklánc).

(30b)   digitális átalakulásnak lehetővé kell tennie az európai polgárok számára, hogy határokon átnyúló módon és biztonságosan hozzáférhessenek személyes adataikhoz, használhassák és kezelhessék azokat, függetlenül attól, hogy fizikailag hol vannak a polgárok, illetve az adatok.

(31)  A 2017. október 6-i tallinni nyilatkozatában az Unió Tanácsa arra a következtetésre jutott, hogy a digitális folyamat alapjaiban alakítja át társadalmunkat és gazdaságunkat, számos területen megkérdőjelezi a korábbi fejlesztési politikákat és általánosságban a közigazgatás szerepét és feladatát. Kötelességünk, hogy előre lássuk és kezeljük ezeket a kihívásokat, azért, hogy meg tudjunk felelni a polgárok és üzleti vállalkozások igényeinek és elvárásainak.

(32)  Az európai közigazgatások modernizálása a digitális egységes piac sikeres megvalósításához szükséges egyik fő prioritás. A stratégia félidős értékelése kiemelte, hogy szükség van a közigazgatások átalakulásának erősítésére és biztosítani kell a polgárok egyszerű, bizalmat ébresztő és zökkenőmentes hozzáférését a közszolgáltatásokhoz.

(33)  A Bizottság 2017. évi éves növekedési jelentése(28) rámutat, hogy az európai közigazgatások működésének színvonala közvetlen hatást gyakorol a gazdasági környezetre, és ezáltal fontos szerepe van a termelékenység, a versenyképesség, a gazdasági együttműködés, a fenntartható növekedés, a foglalkoztatás és a magas színvonalú munkahelyek létrehozása előmozdításában. A hatékony és átlátható közigazgatás, valamint a hatékony igazságügyi rendszer megléte nélkülözhetetlen a gazdasági növekedés fellendítéséhez és a minőségi szolgáltatásnyújtáshoz a vállalkozások és a polgárok számára.

(34)  Az európai közszolgáltatások interoperabilitása az igazgatás minden szintjét érinti: az uniós, nemzeti, regionális és helyi szinteket egyaránt. A működőképes egységes piac előtt álló akadályok lebontásán túl az interoperabilitás elősegíti a határokon átnyúló együttműködést, az európai normák elmozdítását, a szakpolitikák sikeres megvalósítását és komoly lehetőségeket kínál a határokon átnyúló elektronikus akadályok felszámolására, tovább erősítve egyrészt új, uniós szintű közös közszolgáltatások létrejöttét, másrészt a meglévők megszilárdítását. Az európai szolgáltatások széttöredezettségének megszüntetése, az alapvető szabadságjogok és az operatív kölcsönös elismerés unión belüli biztosítása érdekében az interoperabilitás holisztikus, ágazatközi és határokon átnyúló megközelítését a leghatékonyabb és a végfelhasználók igényeire legjobban válaszoló módon kell támogatni. Ez azt feltételezi, hogy az interoperabilitást átfogóan kell értelmezni, a műszaki szinttől a jogi szintig és a terület valamennyi szakpolitikai elemére kiterjedően. Ennek megfelelően a tevékenységek köre túlmutat a megoldások szokásos életciklusán és beletartozik minden beavatkozási elem, amely általánosságban támogatja a folyamatos interoperabilitás szükséges keretfeltételeit. A programnak emellett elő kell segítenie a digitális társadalom kialakulásához vezető különböző nemzeti kezdeményezések közötti termékeny kölcsönhatásokat.

(34a)  A programnak ezért ösztönöznie kell a nyílt forráskódú megoldásokat az újrafelhasználás lehetővé tétele, a bizalom növelése és az átláthatóság biztosítása érdekében. Ez pozitív hatással lesz a finanszírozott projektek fenntarthatóságára.

(35)  Az interoperabilitási keretrendszer megvalósítását és a kifejlesztett megoldások interoperabilitását biztosító konkrét tevékenységekhez rendelt költségvetés 194 millió euró.

(36)  A 2017. június 1-jei, az európai ipar digitalizációjáról(29) szóló állásfoglalásában az Európai Parlament hangsúlyozza annak fontosságát, hogy elegendő állami és magánforrás nyíljon meg az európai ipar digitalizációjának céljaira.

(37)  2016 áprilisában a Bizottság elfogadta az Európai Ipar Digitalizálása kezdeményezést annak érdekében, hogy „Európában minden vállalkozás, legyen nagy vagy kicsi, helyezkedjen el bárhol és működjön bármely ágazatban, teljes mértékben ki tudja használni a digitális innovációk előnyeit”. Ez különös jelentőséggel bír a kulturális és kreatív ágazatokban működő kkv-k számára.

(38)  Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság üdvözölte az európai ipar digitalizálásáról szóló közleményt és úgy vélte, hogy a hozzá kapcsolódó dokumentumokkal együtt „az első lépést jelenti a valamennyi érdekelt állami és magánpartner szoros kölcsönös együttműködéssel végrehajtandó hatalmas európai munkaprogramban”(30).

(39)  A kitűzött célok eléréséhez szükség lehet az egymást kiegészítő technológiák lehetőségeinek kiaknázására a hálózati és számítástechnikai területeken, amint azt az európai ipar digitalizálásáról szóló közlemény(31) leszögezi, amely elismeri, hogy „a világszínvonalú hálózati és felhőalapú infrastruktúra elérhetősége” az ipar digitalizálásának elengedhetetlen alkotóeleme.

(40)  Az ▌ (EU) 2016/679 rendelet a tagállamok jogrendjében közvetlenül alkalmazandó egységes szabályrendszer meghatározása révén garantálja a személyes adatok szabad áramlását a tagállamok között és megerősíti a magánszemélyek bizalmát és biztonságát, amelyek a tényleges digitális egységes piac elengedhetetlen elemei. Az ▌e program keretében végrehajtott minden fellépésnek, ha személyes adatok feldolgozásával jár, meg kell felelnie az (EU) 2016/679 rendeletben foglaltaknak, például a mesterséges intelligencia és a blokklánc-technológia területén. Támogatniuk kell „a beépített és alapértelmezett adatvédelem” kötelezettségeivel összhangban álló digitális technológiák fejlesztését.

(41)  A programot a szellemi tulajdonjogok végelmének és érvényesítésének nemzetközi és uniós kereteinek teljes körű tiszteletben tartásával kell végrehajtani. A szellemi tulajdon hatékony védelme kulcsszerepet játszik az innovációban, tehát szükséges a program hatékony végrehajtásához.

(42)  Az e programot végrehajtó szerveknek be kell tartaniuk az uniós intézményekre vonatkozó rendelkezéseket, valamint az információk – különösen a nem minősített bizalmas adatok és az EU-minősített adatok – kezelésére vonatkozó nemzeti jogszabályokat is. A 3. egyedi célkitűzés esetében biztonsági okokból szükséges lehet a harmadik országokból irányított jogalanyoknak az e program keretében kiírt pályázati vagy az ajánlati felhívásokból való kizárása. Kivételes esetekben az 1. és a 2. egyedi célkitűzés esetében is szükséges lehet ilyen kizárás. A kizárás indokául szolgáló biztonsági okoknak arányosaknak és kellően alátámasztottaknak kell lenniük, és ismertetniük kell, hogy az érintett jogalanyok esetében milyen kockázatok állnak fenn.

(43)  A klímaváltozás elleni küzdelem fontosságának jelzésére, az Uniónak a Párizsi Megállapodás és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljai iránti elkötelezettségével összhangban ez a program hozzájárul a főbb éghajlat-politikai intézkedésekhez és ahhoz, hogy összességében az uniós költségvetési kiadások legalább 25 %-a járuljon hozzá az éghajlat-politikai célkitűzések teljesítéséhez(32). A releváns tevékenységeket a program előkészítése és végrehajtása során, újbóli értékelésükre pedig a vonatkozó értékelések és felülvizsgálati folyamat keretében kell meghatározni.

(45)  A munkaprogramokat úgy kell elfogadni, hogy az Unió és a tagállamok prioritásaival összhangban teljesüljenek a program célkitűzései, ugyanakkor az Unió és a tagállamok közös fellépésének következetessége, átláthatósága és folyamatossága ne csorbuljon. A munkaprogramokat elvben kétévente vagy, amennyiben a program végrehajtásához kapcsolódó igények ezt indokolják, évente kell elfogadni. Az e rendelet szerinti finanszírozási formákat és a végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek elérni a tevékenységek egyedi célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen a kontrollok költségeit, az adminisztratív terheket és meg nem felelés várható kockázatát. Ennek részét képezi az egyösszegű átalányok, átalánydíjak és egységköltségek, valamint a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében hivatkozott költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazásának a mérlegelése.

(46)  A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az I. és a II. melléklet módosítására vonatkozóan a mutatók felülvizsgálata és/vagy kiegészítése céljából. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(47)  Ez a rendelet tiszteletben tartja az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert alapvető jogokat és szem előtt tartja az abban rögzített elveket, nevezetesen a 8., a 11., a 16., a 21., a 35., a 38. és a 47. cikkekben foglalt személyes adatok védelméhez való jogot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságának jogát, a vállalkozás szabadságát, a megkülönböztetés tilalmát, az egészségügyet, fogyasztóvédelmet és a hatékony jogorvoslathoz való jogot, valamint a tisztességes tárgyaláshoz való jogot. A tagállamoknak e jogok és elvek tiszteletben tartásával kell alkalmazniuk ezt a rendeletet.

(49)  Az Európai Parlament és a Tanácsa által Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok vonatkoznak erre a rendeletre. Ezeket a szabályokat a költségvetési rendelet tartalmazza, és ezek meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak – vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett úton történő – végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségének ellenőrzéséről is. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogatott szabályok a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelmére is vonatkoznak, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a hatékony uniós finanszírozás alapvető előfeltétele,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet létrehozza a Digitális Európa programot (a továbbiakban: a program).

A rendelet megállapítja a program célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)  „Vegyesfinanszírozási műveletek”: az uniós költségvetésből – többek között a költségvetési rendelet 2. cikkének (6) bekezdése szerinti vegyesfinanszírozási eszköz keretében – támogatott olyan tevékenységek, amelyek az uniós költségvetésből nyújtott nem visszafizetendő támogatási formákat és/vagy finanszírozási eszközöket ötvöznek fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézményektől, valamint kereskedelmi pénzügyi intézményektől és befektetőktől származó visszafizetendő támogatási formákkal;

b)  „Jogalany”: minden olyan természetes személy, valamint a nemzeti jog, az uniós jog vagy a nemzetközi jog alapján létrehozott olyan jogi személy, amely jogi személyiséggel rendelkezik, és saját nevében jogokat gyakorolhat és kötelezettségeket vállalhat, illetve a költségvetési rendelet 197. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;

c)  „Harmadik ország”: olyan ország, amely nem tagja az Uniónak;

d)  „Társult ország”: olyan harmadik ország, amely részes fele egy, az Unióval megkötött nemzetközi megállapodásnak, ami a [10.] cikk szerint lehetővé teszi a programban való részvételét;

da)   „Európai érdekű nemzetközi szervezet”: olyan nemzetközi szervezet, amelynek tagjai többségét a tagállamok alkotják, vagy amelynek központja valamely tagállamban található;

e)  „Európai digitális innovációs központ”: a 16. cikkel összhangban kijelölt ▌jogi személy, amelynek feladata a program a program keretében kijelölt feladatok elvégzése, különösen közvetlen hozzáférés rendelkezésre bocsátása és biztosítása a technológiai szakértelemhez és a kísérleti létesítményekhez, például olyan berendezésekhez és szoftvereszközökhöz, amelyek lehetővé teszik az ipar digitális átalakulását, valamint megkönnyítik a pénzügyi forrásokhoz jutást. Az európai digitális innovációs központoknak nyitottaknak kell lenniük minden vállalkozás előtt, azok formájától és méretétől függetlenül, különösen a kkv-k, a közepes piaci tőkeértékű vállalatok, a felfutóban lévő innovatív vállalkozások és a közigazgatási szervek előtt az Unió egészében.

f)  „Korszerű digitális készségek”: az e rendelet által támogatott, a 3. cikk (2) bekezdésének a), b), c) és e) pontjában említett technológiák, termékek és szolgáltatások megértéséhez, megtervezéséhez, fejlesztéséhez, irányításához, teszteléséhez, bevezetéséhez, használatához és karbantartásához szükséges ismereteket és tapasztalatokat igénylő készségek és szakmai kompetenciák;;

fa)  „európai partnerség”: [a Horizont Európa keretprogramról szóló rendelet] meghatározása szerinti kezdeményezés;

fb)  „kis- és középvállalkozás” vagy „kkv”: a 2003/361/EK bizottsági ajánlás mellékletének 2. cikkében meghatározottak szerinti mikro-, kis- és középvállalkozás;

g)  „kiberbiztonság”: mindazon tevékenységek, amelyek a hálózati és információs rendszereknek, azok felhasználóinak és az érintett személyeknek a kiberfenyegetésekkel szembeni védelméhez szükségesek;

h)  „digitális szolgáltatási infrastruktúrák”: olyan infrastruktúrák, amelyek lehetővé teszik a hálózati szolgáltatások elektronikus – tipikusan interneten keresztül történő – nyújtását;

i)  „kiválósági pecsét”: a [beillesztendő: a Horizont Európa keretprogramról szóló rendelet] rendeletben meghatározott tanúsított minőségi védjegy.

3. cikk

A program célkitűzései

(1)  A program általános célkitűzése a következő: az európai gazdaság, az ipar és a társadalom digitális átalakulásának támogatása és felgyorsítása, az ebből fakadó előnyök eljuttatása az európai polgárokhoz, a közigazgatási szervekhez és a vállalkozásokhoz az Unióban mindenütt, valamint Európa versenyképességének javítása a globális digitális gazdaságban, egyúttal hozzájárulva a digitális szakadék áthidalásához az Unióban mindenütt, és megerősítve az Unió stratégiai önállóságát. Mindez holisztikus, ágazatközi és határokon átnyúló támogatást, és erősebb uniós hozzájárulást tesz szükségessé. A program, amelyet adott esetben a többi uniós finanszírozási programmal szorosan koordinálva kell végrehajtani, a következő célokat követi:

a)  nagybani telepítés révén megerősíti és előmozdítja Európa digitális kulcstechnológiák terén meglévő kapacitásait,

b)  növeli hozzáférhetőségüket és elterjedtségüket a magánszektorban és a közérdekű területeken, előmozdítva digitális átalakulásukat és a digitális technológiákhoz való hozzáférésüket;

(2)  A program a következő öt, egymáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzésre irányul:

a)  1. sz. egyedi célkitűzés: nagy teljesítményű számítástechnika

b)  2. sz. egyedi célkitűzés: Mesterséges intelligencia

c)  3. sz. egyedi célkitűzés: Kiberbiztonság és bizalom

d)  4. sz. egyedi célkitűzés: Korszerű digitális készségek

e)  5. sz. egyedi célkitűzés: Telepítés, a digitális kapacitások legjobb felhasználása és interoperabilitás

4. cikk

nagy teljesítményű számítástechnika

(1)   Az Unió pénzügyi beavatkozása az 1. sz. egyedi célkitűzés alapján. A nagy teljesítményű számítástechnika célja a következő működési célkitűzések megvalósítása:

a)  integrált, keresletorientált és felhasználásközpontú, világszínvonalú, exaszintű szuperszámítógépes és adat-infrastruktúra telepítése ▌az Unióban, amely a letelepedés helye szerinti tagállamtól függetlenül, kutatási célokra könnyen hozzáférhető lesz állami és magánfelhasználók, többek között kkv-k számára, a {beillesztendő: Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás létrehozásáról szóló rendelet} rendelettel összhangban;

b)  kutatás és innováció révén előálló, felhasználásra kész/működőképes technológiák telepítése annak érdekében, hogy Uniós szinten integrált nagy teljesítményű számítógépes ökoszisztéma jöjjön létre, amely a tudományos és ipari értéklánc ▌szegmenseiben különböző vonatkozásokat fed le, többek között ▌hardvert, ▌szoftvert, ▌alkalmazásokat, ▌szolgáltatásokat, ▌összekapcsolásokat és ▌digitális készségeket, szavatolva ugyanakkor az adatok nagy fokú biztonságát és védelmét is;

c)  az exa utáni ▌infrastruktúra telepítése és működtetése, ideértve a kvantuminformatikai technológiákkal való integrációt, valamint a számítástechnika ▌kutatási infrastruktúráit. az ilyen telepítéshez szükséges hardverek és szoftverek unióbeli fejlesztések ösztönzése.

(2)  Az 1. egyedi célkitűzés alá tartozó tevékenységeket elsősorban az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás létrehozásáról szóló, 2018. szeptember 28-i (EU) 2018/1488 tanácsi rendeletnek(33) megfelelően létrehozott közös vállalkozáson keresztül kell végrehajtani.

5. cikk

Mesterséges intelligencia

(1)  Az Unió pénzügyi beavatkozása a 2. sz. egyedi célkitűzés alapján. A Mesterséges intelligencia célja a következő működési célkitűzések megvalósítása:

a)  a mesterséges intelligencia alapvető kapacitásainak és ismeretének, többek között ▌jó minőségű adatforrásoknak és a vonatkozó megosztási mechanizmusoknak, valamint algoritmuskönyvtáraknak a kiépítése és megerősítése az Unióban, garantálva egyúttal az európai értékeket tiszteletben tartó, emberközpontú és inkluzív szemléletet.

Az adatvédelmi jogszabályokkal maradéktalan összhangban a mesterséges intelligencián alapuló megoldásoknak és rendelkezésre bocsátott forrásoknak tiszteletben kell tartaniuk a beépített adatvédelem és -biztonság elvét;

b)  az ilyen kapacitásokhoz hozzáférés biztosítása valamennyi üzleti vállalkozás, különösen kkv-k, induló vállalkozások, a civil társadalom, nonprofit szervezetek, kutatóintézetek, egyetemek és közigazgatási szervek számára annak érdekében, hogy azok a lehető legnagyobb mértékben élvezhessék az európai társadalom és gazdaság előnyeit;

c)  a tagállamokban meglévő mesterséges intelligenciához kapcsolódó tesztelő és kísérleti létesítmények megerősítése és hálózatba kapcsolása.

ca)  a technológiák értékláncokba való integrálásának elősegítése az üzleti alkalmazások és a termelési rendszerek fejlesztése és megerősítése érdekében, innovatív üzleti modellek kifejlesztése, valamint az innováció és az ipari felhasználás között eltelt idő lerövidítése; továbbá a mesterséges intelligencián alapuló megoldások bevezetésének előmozdítása a közérdekű területeken és a társadalomban;

(1b)  A Bizottság a vonatkozó nemzeti, uniós és nemzetközi joggal, egyebek mellett az Európai Unió Alapjogi Chartájával összhangban, valamint többek között a mesterséges intelligenciával foglalkozó magas szintű szakértői csoport ajánlásainak figyelembevételével részletezni fogja a 2. egyedi célkitűzéshez kapcsolódóan megfogalmazott munkaprogramok etikai kérdéseire vonatkozó feltételeket. A felhívások vagy támogatási megállapodások tartalmazni fogják a munkaprogramokban megfogalmazottiak szerinti vonatkozó feltételeket.

Adott esetben a Bizottság etikai ellenőrzéseket végez. Az etikai kérdések feltételeit nem teljesítő intézkedések finanszírozása a költségvetési rendelettel összhangban bármikor felfüggeszthető, megszüntethető vagy csökkenthető.

(1c)  Az ezen egyedi célkitűzéshez kapcsolódó intézkedéseket elsődlegesen közvetlen irányítással kell végrehajtani.

Az e cikkben előírt etikai és jogi követelmények a végrehajtási módtól függetlenül alkalmazandók a 2. sz. egyedi célkitűzés valamennyi cselekvésére.

6. cikk

Kiberbiztonság és bizalom

(1)   Az Unió pénzügyi beavatkozása a 3. sz. egyedi célkitűzés alapján. A kiberbiztonság és bizalom célja a következő működési célkitűzések megvalósítása:

a)  a tagállamokkal együtt a fejlett kiberbiztonsági berendezések, eszközök és adatinfrastruktúrák kiépítésének és beszerzésének támogatása az európai szinten megvalósítandó egységesen magas szintű kiberbiztonság elérése érdekében, az adatvédelmi jogszabályok és az alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartásával, az Európai Unió stratégiai autonómiájának biztosítása mellett.

b)  a kiberbiztonsághoz kapcsolódó európai ismeretek, kapacitások és készségek kiépítésének és legjobb felhasználásának támogatása; valamint a legjobb gyakorlatok megosztása és elterjesztése;

c)  a legújabb kiberbiztonsági megoldások széles körű bevezetésének támogatása a gazdaságban; különös figyelmet fordítva a közszolgáltatásokra és az alapvető gazdasági szereplőkre, például a kkv-kra;

d)  a tagállamok és a magánszektor képességeinek megerősítése annak elősegítése érdekében, hogy megfeleljenek a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló, 2016. július 6-i (EU) 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek79, többek között a szervezeteken belüli kiberbiztonsági kultúra fejlesztését célzó intézkedések révén.

da)  a kibertámadásokkal szembeni reziliencia erősítése, a kockázattudatosság és az alapvető biztonsági folyamatok ismeretének növelése a felhasználók, különösen a közigazgatási szervek, a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások körében, annak biztosítása, hogy a vállalkozások megfeleljenek az alapvető biztonsági követelményeknek például az adatok és a kommunikáció végponttól végpontig terjedő titkosítása és a szoftverfrissítések tekintetében, valamint az alapvető biztonsági folyamatokkal és a kiberhigiéniával kapcsolatos, a beépített és alapértelmezett biztonságra vonatkozó ismeretek használatának ösztönzése;

(1a)  A kiberbiztonságra és bizalomra vonatkozó 3. egyedi célkitűzés szerinti intézkedéseket elsősorban az Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközponton és a Kiberbiztonsági Kompetenciahálózaton keresztül kell végrehajtani az [(EU) .../... európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(34)] megfelelően.

7. cikk

Korszerű digitális készségek

(1)   Az Unió pénzügyi beavatkozása a 4. sz. egyedi célkitűzés alapján. A „korszerű digitális készségek” támogatást biztosít a korszerű digitális készségek fejlesztéséhez a program keretében támogatott területeken, ezzel hozzájárul az Európában rendelkezésre álló tehetség bővítéséhez és a digitális szakadék áthidalásához, és előmozdítja a szakmai hozzáértés bővülését, figyelembe véve a nemek közötti egyensúly szükségességét, különösen a nagy teljesítményű és felhőalapú számítástechnika, nagy adathalmazok elemzése, a kiberbiztonság, a megosztott könyvelési technológiák (pl. blokklánc), a kvantumtechnológiák, a robotika és a mesterséges intelligencia területén. A digitális technológiák és alkalmazások terén a készségek kereslete és kínálata közötti eltérés kezelése, valamint a munkaerőpiac és a szakosodás ösztönzése érdekében a pénzügyi beavatkozás célja a következő működési célkitűzések megvalósítása:

a)  magas színvonalú hosszú távú képzések és tanfolyamok – többek között vegyes tanulás – tervezésének és megtartásának támogatása diákok ▌és munkavállalók számára;

b)  magas színvonalú, rövid távú képzések és tanfolyamok tervezésének és megtartásának támogatása ▌munkavállalók számára, mindenekelőtt a kkv-kban és a közszektorban;

c)  magas színvonalú munkahelyi gyakorlati képzés és munkahelyi kihelyezések, többek között szakmai gyakorlatok támogatása diákok ▌és munkavállalók, különösen kkv-k számára és a közszférában.

(2)  A „Korszerű digitális készségek” elnevezésű egyedi célkitűzéshez kapcsolódó intézkedéseket elsődlegesen közvetlen irányítással kell végrehajtani.

8. cikk

Telepítés, a digitális kapacitások legjobb felhasználása és interoperabilitás

(1)  Az Unió pénzügyi beavatkozása az 5. sz. egyedi célkitűzés alapján. A telepítés, a digitális kapacitások legjobb felhasználása és interoperabilitás a digitális szakadék áthidalása mellett az alábbi operatív célkitűzések elérését szolgálja:

a)  ▌a közszféra és a közérdekű területek, mint például az egészségügy és a gondozás, az oktatás, az igazságszolgáltatás, a vámügy, a közlekedés, a mobilitás, az energia, a környezetvédelem, a kulturális és kreatív ágazatok, többek között az e területeken működő üzleti vállalkozások támogatása az Unióban annak érdekében, hogy ténylegesen a legmodernebb digitális technológiákat tudják telepíteni és elérni, különösen a nagy teljesítményű számítástechnika, a mesterséges intelligencia és a kiberbiztonság terén;

b)  nemzeti és regionális fellépésekkel egymást kiegészítve a legmodernebb transzeurópai interoperábilis digitális szolgáltatási infrastruktúrák (ideértve a kapcsolódó szolgáltatásokat is) telepítése, működtetése és fenntartása az Unióban mindenütt;

ba)  a költséghatékony megvalósítás és interoperabilitás elősegítése érdekében transzeurópai digitális szolgáltatási infrastruktúrák és jóváhagyott európai digitális szabványok integrálásának és felhasználásának támogatása a közszférában és a közérdekű területeken;

c)  megoldások és keretek európai közigazgatások, üzleti vállalkozások és polgárok általi kifejlesztésének, aktualizálásának és felhasználásának támogatása, ideértve a nyílt forráskódú megoldások felhasználását és az interoperabilitási megoldások és keretek újbóli felhasználását;

d)  könnyű hozzáférés nyújtása a közszektor és az uniós ipar, különösen kkv-k számára a digitális technológiák teszteléséhez és kísérleti üzemeltetéséhez, valamint fokozva ezek – többek között határokon átnyúló – felhasználásának elterjedését;

e)  a fejlett digitális és kapcsolódó technológiák, így például különösen a nagy teljesítményű számítástechnika, a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság, egyéb csúcs- és jövőbeli ▌technológiák, többek között a megosztott könyvelés (pl. blokklánc) elterjedésének támogatása a közszektorban és az uniós iparban, nevezetesen a kkv-k és az induló vállalkozások körében;

f)  interoperábilis digitális megoldások, így például digitális kormányzási megoldások kialakításának, tesztelésének, megvalósításának, telepítésének és karbantartásának támogatása adatközpontú újrahasznosítható megoldási platformok révén nyújtott uniós szintű közszolgáltatások számára, előmozdítva az innovációt és közös kereteket létrehozva annak érdekében, hogy az európai polgárok és vállalkozások kiaknázhassák a közigazgatási szolgáltatásokban rejlő összes lehetőséget;

g)  az Unió szintjén folyamatos kapacitás biztosítása annak érdekében, hogy a gyorsan változó digitális trendek megfigyelésén, elemzésén és a hozzájuk történő alkalmazkodáson túlmenően a digitális fejlődés élére álljunk, valamint a legjobb gyakorlatok megosztása és elterjesztése;

h)  az együttműködés támogatása többek között a megbízható adatmegosztó és digitális infrastruktúrák európai ökoszisztémájának létrehozásában megosztott főkönyvi (pl. blokklánc) szolgáltatások és alkalmazások felhasználásával, ideértve az interoperabilitás és szabványosítás támogatását, valamint az adatokvédelmet és a fogyasztók biztonságát garantáló beépített biztonságon és adatvédelmen alapuló, határokon átnyúló uniós alkalmazások telepítésének szorgalmazását;

i)  európai digitális innovációs központok és ezek hálózatának létrehozása és megerősítése.

(2)  Az ezen egyedi célkitűzéshez kapcsolódó intézkedéseket elsődlegesen közvetlen irányítással kell végrehajtani.

9. cikk

Költségvetés

(1)  A programnak a 2021 és 2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg 2018. évi árakon 8 192 391 000 EUR (folyó áron 9 194 000 000 EUR).

(2)  Az említett összeg indikatív felosztása a következő:

a)  2018. évi árakon legfeljebb 2 404 289 438 EUR (folyó áron 2 698 240 000 EUR) az 1. sz. egyedi célkitűzésre: nagy teljesítményű számítástechnika

b)  2018. évi árakon legfeljebb 2 226 192 703 EUR (folyó áron 2 498 369 000 EUR) a 2. sz. egyedi célkitűzésre: mesterséges intelligencia

c)  2018. évi árakon legfeljebb 1 780 954 875 EUR (folyó áron 1 998 696 000 EUR) a 3. sz. egyedi célkitűzésre: kiberbiztonság és bizalom

d)  2018. évi árakon legfeljebb 623 333 672 EUR (folyó áron 699 543 000EUR) a 4.sz.egyedi célkitűzésre: korszerű digitális készségek

e)  2018. évi árakon legfeljebb 1 157 620 312 EUR (folyó áron 1 299 152 000 EUR) az 5. sz. egyedi célkitűzésre: a digitális kapacitások legjobb felhasználása és interoperabilitás

(3)  Az (1) bekezdésben említett összeg felhasználható továbbá a program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra is, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési tevékenységekre, ideértve a vállalati információtechnológiai rendszereket is.

(4)  Az egy pénzügyi évnél hosszabb időn átívelő intézkedések költségvetési kötelezettségvállalásai felbonthatók több évre esedékes éves részletekre.

(5)  A tagállamok részére megosztott irányítás keretében allokált források a tagállamok kérésére átcsoportosíthatók a programra, akár (ha van rá mód) az intézkedésnek a teljes támogatható költség 100%-át elérő kiegészítő támogatás erejéig, a költségvetési rendelet 190. cikkében meghatározott társfinanszírozási elv és az állami támogatásokra vonatkozó jogszabályok sérelme nélkül. A Bizottság ezeket a forrásokat a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban közvetlenül vagy 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban közvetve hajtja végre E forrásokat csak az érintett tagállam javára lehet felhasználni.

(6)  A költségvetési rendelet sérelme nélkül az első munkaprogramban szereplő projektekből származó, intézkedési kiadások 2021. január 1-jétől számolhatók el.

10. cikk

A programhoz társult harmadik országok

(1)  A programnak nyitva kell állnia azon Európai Szabadkereskedelmi Társuláshoz tartozó országok előtt, amelyek az Európai Gazdasági Térség tagjai, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban megállapított feltételeknek megfelelően;

(2)  A programhoz az (1) bekezdésben nem említett harmadik országok teljes vagy részleges társulásának az egyedi célkitűzések eseti értékelésén kell alapulnia, a harmadik ország bármely uniós programban való részvételét szabályozó egyedi ▌megállapodásban meghatározott ▌feltételeivel, feltéve, hogy ez az egyedi megállapodás teljes mértékben tiszteletben tartja a következő kritériumokat:

–  a harmadik ország részvétele az Unió érdekében áll;

–  a részvétel hozzájárul a 3. cikkben megállapított célkitűzések teljesítéséhez;

–  a részvétel nem vet fel biztonsági aggályokat, és teljes mértékben tiszteletben tartja a 12. cikkben megállapított vonatkozó biztonsági követelményeket;

–  a megállapodás méltányos egyensúlyt biztosít az uniós programokban részt vevő harmadik ország hozzájárulásai és a neki biztosított juttatások tekintetében;

–  a megállapodás meghatározza a programokban való részvétel feltételeit, beleértve az egyes programokhoz és azok adminisztratív költségeihez való pénzügyi hozzájárulás kiszámítását. Ezek a hozzájárulások [az új költségvetési rendelet] [21. cikkének (5) bekezdésével] összhangban címzett bevételt képeznek;

–  a megállapodás nem ruház a harmadik országra semmilyen, a programmal kapcsolatos döntéshozatali hatáskört;

–  a megállapodás garantálja az Uniónak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához és pénzügyi érdekeinek védelméhez való jogát.

(2a)  A munkaprogramok kidolgozása során az Európai Bizottság vagy más érintett végrehajtó szervek eseti alapon értékelik, hogy a munkaprogramokban szereplő intézkedések tekintetében teljesülnek-e a megállapodásban meghatározott és a (2) bekezdésben említett feltételek.

11. cikk

Nemzetközi együttműködés

(1)  Az Unió együttműködhet a 10. cikkben említett harmadik országokkal, más harmadik országokkal és az ilyen országok által létrehozott nemzetközi szervezetekkel és szervekkel, különösen az euromediterrán partnerség és a keleti partnerség keretében, valamint a szomszédos országokkal, különös tekintettel a Nyugat-Balkán és a fekete-tengeri régió országaira. A 18. cikk sérelme nélkül, az ehhez kapcsolódó költségeket a program nem fedezi.

(2)  Az 1. sz. egyedi célkitűzés (Nagy teljesítményű számítástechnika), a 2. sz. egyedi célkitűzés (Mesterséges intelligencia) és a 3. sz. egyedi célkitűzés (A kiberbiztonság és bizalom) a 12. cikk hatálya alá tartozik.

12. cikk

Biztonság

(1)   A program keretében végrehajtott intézkedések során be kell tartani a vonatkozó biztonsági szabályokat, különösen a minősített adatok jogosulatlan nyilvánosságra hozatal elleni védelmét, ideérve valamennyi nemzeti vagy uniós jogszabály betartását is. Az Unión kívül végrehajtott, minősített adatokat felhasználó és/vagy létrehozó intézkedések esetében a fenti követelményeknek való megfelelésen túl biztonsági megállapodást is kell kötni az Unió és a tevékenység helyszínéül szolgáló harmadik ország között.

(2)   Adott esetben a javaslatokban és pályázatokban szerepeltetni kell egy biztonsági önértékelést, mely meghatározza az esetleges biztonsági problémákat és részletezi, hogy azokat hogyan fogják kezelni a vonatkozó nemzeti és uniós jogszabályok betartása érdekében.

(3)   Adott esetben a Bizottság vagy finanszírozó szerv elvégzi a biztonsági problémákat felvető ajánlatok biztonsági ellenőrzését.

(4)   Adott esetben a fellépéseknek összhangban kell állniuk a Bizottság (EU, Euratom) 2015/444 határozatával(35) és annak végrehajtási szabályaival.

(5)   A munkaprogram rendelkezhet úgy, hogy a társult országokban letelepedett jogi személyek és az EU-ban letelepedett, de harmadik országból irányított jogi személyek megfelelően indokolt biztonsági okokból nem jogosultak részvételre a 3. sz. egyedi célkitűzés intézkedéseinek egy részében vagy mindegyikében. Ilyen esetben az ajánlati vagy pályázati felhívások olyan jogalanyokra korlátozódnak, melyek valamely tagállamban telepedtek le vagy ilyennek minősülnek és tagállamok és/vagy tagállamok polgárai irányítása alatt állnak.

Megfelelően indokolt biztonsági okokból a munkaprogram úgy is rendelkezhet, hogy társult országokban székhellyel rendelkező jogalanyok és az Unióban székhellyel rendelkező, de harmadik országok ellenőrzése alatt álló jogalanyok csak akkor jogosultak részt venni az 1. sz. és a 2. sz. egyedi célkitűzés szerinti valamennyi intézkedésben vagy egyes intézkedésekben, ha megfelelnek az Unió és tagállamai alapvető biztonsági érdekeinek védelmét garantáló, e jogi személyek által teljesítendő követelményekre vonatkozó feltételeknek, valamint biztosítják a minősített dokumentumokra vonatkozó információk védelmét. E feltételeket a munkaprogramban határozzák meg.

(5a)  Adott esetben a Bizottság etikai ellenőrzéseket végez. Az etikai kérdések feltételeit nem teljesítő intézkedések finanszírozása a költségvetési rendelettel összhangban bármikor felfüggeszthető, megszüntethető vagy csökkenthető.

13. cikk

Más uniós programokkal való szinergiák

(1)  A program felépítésénél fogva a más uniós finanszírozási programokkal fennálló szinergiák kihasználásával hajtandó végre, amint az a III. melléklet részletesen ismerteti, különösen az EU programokból származó kiegészítő finanszírozási megoldások révén ott, ahol ezt az irányítási módszerek megengedik; vagy egymás után, vagy egymást váltva, vagy a források egyesítésével, ideértve a fellépések közös finanszírozását is. A Bizottság biztosítja, hogy ha a program kiegészítő jellegével élve más európai finanszírozási programokhoz kapcsolódik, ne akadályozza az 1. – 8. sz. egyedi célkitűzések elérését.

(2)  A Bizottság a tagállamokkal együttműködésben biztosítja az átfogó összhangot és egymást kiegészítő jelleget a program, valamint a vonatkozó szakpolitikák és uniós programok között. E cél elérése érdekében a Bizottság megkönnyíti az illetékes hatóságok közötti, valamint a hatóságok és az Európai Bizottság közötti koordináció megfelelő mechanizmusai és megfelelő nyomonkövetési eszközök létrehozását, és megfelelő átvilágítási eszközöket hoz létre annak érdekében, hogy szisztematikusan biztosítani lehessen a program és más vonatkozó uniós finanszírozási eszközök közötti szinergiákat ▌. A megoldásoknak támogatniuk kell a párhuzamosságok elkerülését és a kiadások hatásának maximalizálását.

14. cikk

A finanszírozás végrehajtása és formái

(1)  A program végrehajtása a költségvetési rendelettel összhangban közvetlen irányítással, vagy a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában ▌említett szervekkel együttműködve közvetett irányítással történik , a 4–8. cikkeknek megfelelően. A finanszírozó szervek kizárólag akkor térhetnek el az e rendeletben meghatározott részvételi és terjesztési szabályoktól, ha erről a finanszírozó szervet létrehozó és/vagy rá költségvetés-végrehajtási feladatokat ráruházó alap-jogiaktus rendelkezik vagy, a költségvetési rendelet 62. cikk (1) bekezdése (c) pontjának (ii), (iii) vagy (v) alpontja alapján erről a hozzájárulási megállapodás rendelkezik és ezt a konkrét működési igények vagy a fellépés jellege megköveteli.

(2)  A program keretében a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában biztosítható finanszírozás, ideértve a közbeszerzést mint elsődleges formát, valamint a vissza nem térítendő támogatásokat és a pénzdíjakat.

Amennyiben valamely fellépés céljának eléréséhez innovatív termékek és szolgáltatások beszerzésére van szükség, úgy csak olyan kedvezményezettek részesülhetnek támogatásban, amelyek a 2014/24/EU(36), a 2014/25/EU(37) és a 2009/81/EK(38) irányelvben meghatározott szerződő hatóságok vagy ajánlatkérő szervek.

Amennyiben az intézkedés céljának eléréséhez olyan innovatív digitális áruk vagy szolgáltatások beszerzésére van szükség, amelyek a piacon még nem állnak széles körben rendelkezésre, úgy a közbeszerzési eljárás ugyanazon eljárás keretében engedélyezheti több szerződés odaítélését is.

Kellően indokolt közbiztonsági okokból az ajánlatkérő szerv feltételül szabhatja, hogy a szerződés teljesítésének az Unió területén kell történnie.

A program vegyesfinanszírozási műveletek keretében finanszírozási eszköz formájában is nyújthat finanszírozást.

(3)  Egy kölcsönös biztosítási mechanizmushoz történő hozzájárulások fedezhetik a címzettek által befizetendő összegek beszedéséhez kapcsolódó kockázatokat, és a költségvetési rendelet szerint megfelelő garanciának minősülnek. Az XXX rendelet [a garanciaalapról szóló rendelet helyébe lépő rendelet] X. cikkében] meghatározott rendelkezések alkalmazandók.

15. cikk

Európai partnerségek

A program az Európai horizontról szóló rendelettel összhangban, az Európai Bizottság és a tagállamok közötti stratégiai tervezési eljárás keretében létrehozott európai partnerségek keretében is végrehajtható. Ide tartoznak különösen az EUMSZ 187. cikke alapján, közös vállalkozás formájában létrejött köz- és magánszféra közötti meglévő vagy új partnerségek. Ezekre a hozzájárulásokra a [Horizont Európa rendelet, hivatkozással kiegészítendő] szerint az európai partnerségekre vonatkozó rendelkezések alkalmazandók.

16. cikk

Digitális innovációs központok

(1)  A program végrehajtásának első éve során létrehozandó az európai digitális innovációs központok induló hálózata, amelynek tagállamonként legalább egy központot kell magában foglalnia, a (2) és (3) bekezdés sérelme nélkül.

(2)  Az 1. bekezdésben említett hálózat létrehozásának céljaira minden tagállam – nemzeti eljárásaival, valamint közigazgatási és intézményi szerkezetével összhangban – nyílt versenyeljárásban jelöl részvételre jelentkező jogalanyokat, a következő kritériumok alapján:

a)  megfelelő kompetenciák az európai digitális innovációs központoknak a 16. cikk (5) bekezdésében meghatározott feladataihoz kapcsolódóan és a 3. cikk (2) bekezdésében megjelölt egy vagy több területtel kapcsolatos kompetenciák;

b)  a 16. cikk (5) bekezdésében megjelölt feladatok ellátásához szükséges megfelelő irányítási kapacitások, személyi állomány és infrastruktúra;

c)  uniós szinten megállapított igazgatási, szerződéses és pénzügyi irányítási szabályok alkalmazásához szükséges működési és jogi eszközök;

d)  a kezelendő uniós alapok szintjének megfelelő pénzügyi életképesség, adott esetben – lehetőleg közigazgatási szerv által nyújtott – garanciákkal alátámasztva.

(3)  A Bizottság a 27a. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően határozatot fogad el az induló hálózatot alkotó szervezetek kiválasztásáról, a lehető legnagyobb mértékben figyelembe véve az adott tagállam véleményét, mielőtt kiválasztja, hogy a jelöltek közül az adott tagállam területén melyik legyen az európai digitális innovációs központ. Ezeket a jogalanyokat a Bizottság a tagállamok által kijelölt részvételre jelentkezők közül választja ki a 2. bekezdésben meghatározott kritériumok és az alábbi további kritériumok alapján:

a)  az induló hálózat finanszírozására rendelkezésre álló költségvetés;

b)  az az igény, hogy az induló hálózat révén biztosítva legyen az ipar szükségleteinek és a közérdekű területeknek a lefedettsége, valamint a teljes körű és kiegyensúlyozott földrajzi lefedettség, egyebek mellett a földrajzi értelemben vett digitális szakadék áthidalása révén javítva a konvergenciát a kohéziós országok és a többi tagállam között.

(4)  A Bizottság egyenlő versenyfeltételeket biztosító, nyílt eljárást követően, az érintett tagállamok véleményét a lehető legnagyobb mértékben figyelembe véve kiválasztja az európai digitális innovációs központokat az egyes tagállamok területén, és szükség esetén a 27a. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően további európai digitális innovációs központokat választ ki oly módon, hogy Európa-szerte biztosított legyen a széles földrajzi lefedettség. A hálózatban részt vevő jogalanyoknak ki kell elégíteniük a központ szolgáltatásai iránt az adott tagállamban meglévő keresletet. Az EU legkülső régióinak konkrét korlátainak kezelésére külön jogalanyok kijelölésére kerülhet sor e régiók igényeinek lefedésére.

(4a)  Az európai digitális innovációs központoknak alapvető, általános önállósággal kell rendelkezniük szervezeti felépítésük, összetételük és munkamódszereik meghatározásában.

(5)  Az ▌európai digitális innovációs központokat bevonják a program végrehajtásába ▌, mégpedig úgy, hogy azok az uniós ipar, és ezen belül is mindenekelőtt a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok, valamint a közszektor javára ellássák a következő feladatokat:

a)  figyelemfelkeltő tájékoztatás és a digitális átalakulási szakértelem, know-how és szolgáltatások nyújtása vagy az azokhoz való hozzáférés biztosítása, ideértve a tesztelési és kísérleti létesítményeket is ▌;

aa)  vállalkozások, különösen kkv-k és induló vállalkozások és szervezetek támogatása annak érdekében, hogy a program által lefedett új technológiák használata révén versenyképesebbé váljanak, és javítsák az üzleti modelljüket;

b)  szakértelem és know-how régiók közötti átadásának elősegítése, különösen egy adott régióban letelepedett kkv-k, induló vállalkozások és közepes piaci tőkeértékű vállalatok olyan más régiókban létrejött európai digitális innovációs központokkal történő összekapcsolása, amelyek a legalkalmasabbak a vonatkozó szolgáltatások nyújtására; a készségek, a közös kezdeményezések és a bevált gyakorlatok cseréjének ösztönzése;

c)  tematikus, ideértve különösen a mesterséges intelligenciához, a nagy teljesítményű számítástechnikához, valamint a kiberbiztonsághoz és bizalomhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtása vagy az azokhoz való hozzáférés biztosítása a közigazgatások, a közszervezetek, a kkv-k vagy közepes piaci tőkeértékű vállalatok számára. Az európai digitális innovációs központok szakosodhatnak konkrét tematikus szolgáltatásokra, és nem kötelesek sem az összes tematikus szolgáltatás nyújtására, sem e szolgáltatásoknak az e bekezdésben említett összes jogalany-kategória számára történő nyújtására;

d)  pénzügyi támogatás nyújtása harmadik felek számára a 4. sz., fejlett digitális készségekre vonatkozó egyedi célkitűzés alapján.

(6)  Amennyiben valamely európai digitális innovációs központ e program keretében finanszírozásban részesül, úgy a finanszírozás vissza nem térítendő támogatás formájában történik.

II. FEJEZET

JOGOSULTSÁG

17. cikk

Támogatható intézkedések

(1)  Kizárólag a 3. cikkben és a 4.–8. cikkben említett célkitűzések megvalósításához hozzájáruló intézkedések finanszírozhatók.

(2)  A részvételi feltételeket a munkaprogramban kell meghatározni.

18. cikk

Részvételre jogosult jogalanyok

(1)   Az alábbi jogalanyok jogosultak a részvételre:

a)  olyan jogi személyek, melyek székhellyel rendelkeznek:

i.  valamely tagállamban vagy hozzá kapcsolódó tengerentúli országban vagy területen;

ii.  ▌a programhoz társult harmadik országban, a 10. és 12. cikkel összhangban;

b)  az uniós jog alapján létrehozott bármely jogalany vagy bármely nemzetközi szervezet.

(2)   A programhoz nem társult harmadik országban letelepedett jogalanyok kivételesen jogosultak egyes intézkedésekben való részvételre, amennyiben ez a program célkitűzéseinek eléréséhez szükséges. Ha a munkaprogramokban nem határozták meg másként, ezeknek a szervezeteknek viselniük kell részvételük költségeit.

(3)  Természetes személyek nem támogathatók, kivéve a 4. sz. egyedi célkitűzés alapján megítélt támogatásokat. Korszerű digitális készségek.

(4)  A 23. cikkben említett munkaprogram rendelkezhet úgy, hogy a részvétel csak valamely tagállamokban letelepedett kedvezményezettekre, vagy a tagállamokban letelepedett kedvezményezettekre és meghatározott társult vagy egyéb harmadik országokban letelepedett kedvezményezettekre korlátozódik, biztonsági okokból vagy az EU stratégiai autonómiájához közvetlenül kapcsolódó intézkedések alapján. A társult országokban letelepedett jogalanyok részvételére vonatkozó korlátozásoknak összhangban kell lenniük e rendelettel és a vonatkozó megállapodásban szereplő feltételekkel.

III. FEJEZET

VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁSOK

19. cikk

Vissza nem térítendő támogatások

A program keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatások odaítélésére és kezelésére a költségvetési rendelet VIII. címével összhangban kerül sor, és a költségvetési rendelet 190. cikkében meghatározott társfinanszírozási elv sérelme nélkül a támogatható költségek 100%-át fedezhetik; valamint összhangban kell lenniük az egyes célkitűzések keretében meghatározott feltételekkel.

20. cikk

Odaítélési feltételek

(1)  Az odaítélési feltételek a munkaprogramokban és az ajánlati felhívásokban kerülnek meghatározásra, legalább az alábbi elemek figyelembevételével:

a)  az intézkedés előrehaladottsági foka a projektfejlesztés tekintetében;

b)  a javasolt végrehajtási terv megalapozottsága;

c)   pénzügyi akadályok – mint például a piaci alapú finanszírozás hiánya – leküzdésének szükségessége.

(2)  Adott esetben figyelembe kell venni az alábbi elemeket:

a)  az uniós támogatás ösztönző hatása az állami és magánberuházásokra;

b)   várható gazdasági, társadalmi, éghajlati és környezeti hatás ▌;

c)  a szolgáltatások hozzáférhetősége és a hozzáférhetőség egyszerűsége;

d)   transzeurópai dimenzió ▌;

e)   kiegyensúlyozott földrajzi eloszlás az Unióban, többek között a földrajzi megosztottság áthidalása, ideértve a legkülső régiókat is ▌;

f)   ▌hosszú távú fenntarthatósági terv megléte;

g)  a projekteredmények újrafelhasználásának és adaptálásának szabadsága;

h)  szinergia más uniós programokkal és kiegészítő jelleg.

20a. cikk

Értékelés

A költségvetési rendelet 150. cikkének megfelelően a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázatokat egy értékelő bizottságnak kell értékelnie, amely teljes egészében vagy részben külső független szakértőkből állhat.

IV. FEJEZET

VEGYESFINANSZÍROZÁSI MŰVELET ÉS EGYÉB KOMBINÁLT FINANSZÍROZÁS

21. cikk

Vegyesfinanszírozási műveletek

Az e program keretében meghatározott vegyesfinanszírozási műveleteket az [InvestEU rendelettel] és a költségvetési rendelet X. címével összhangban kell végrehajtani.

22. cikk

Kumulált, kiegészítő és kombinált finanszírozás

(1)  Egy más uniós program keretében hozzájárulásban, többek között megosztott irányítás alapján megvalósuló finanszírozásban részesült intézkedés hozzájárulást kaphat a program keretében is, feltéve, ha a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. Az egyes hozzájáruló uniós programok szabályai alkalmazandók a cselekvéshez nyújtott, az adott programból származó hozzájárulásra. Az együttesen igénybe vett finanszírozás nem haladhatja meg a cselekvés összes elszámolható költségét, és a különböző uniós programokból származó támogatás kiszámítható arányos módon, a támogatás feltételeit megállapító dokumentumnak megfelelően.

(2)  A kiválósági pecsét tanúsítvánnyal díjazott cselekvések vagy azok a cselekvések, amelyek megfelelnek a következő kumulatív és összehasonlítható feltételeknek:

a)  a program alapján kibocsátott pályázati felhívás keretében értékelték őket;

b)   megfelelnek az adott pályázati felhívás minőségi minimumkövetelményeinek;

c)   költségvetési korlátok miatt nem finanszírozhatók az adott pályázati felhívás keretében.

részesülhetnek támogatásban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Szociális Alap+ vagy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap forrásaiból az (EU)XX [a közös rendelkezésekről szóló] rendelet [67]. cikkének (5) bekezdésével és az (EU)XX [a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról szóló] rendelet [8]. cikkével összhangban, amennyiben az érintett program célkitűzéseivel konzisztensek. A támogatást nyújtó alap szabályai alkalmazandók.

(2a)  Amennyiben egy intézkedésnek már hozzájárulást ítéltek oda vagy hozzájárulásban részesült más uniós programból, vagy támogatást kapott uniós alapból, ezt a hozzájárulást vagy támogatást fel kell sorolni a program keretében történő hozzájárulás iránti kérelemben.

V. FEJEZET

PROGRAMOZÁS, NYOMON KÖVETÉS, ÉRTÉKELÉS ÉS KONTROLL

23. cikk

Munkaprogramok

(1)  A programot a költségvetési rendelet 110. cikkében említett munkaprogramokon keresztül kell végrehajtani.

(2)  Ezeket a munkaprogramokat a program egészét lefedő többéves programként kell elfogadni. Ha konkrét végrehajtási igények indokolják, egy vagy több egyedi célkitűzést lefedő éves programként is elfogadhatók.

(3)  A ▌munkaprogramoknak az I. mellékletben meghatározott tevékenységekre kell összpontosítaniuk és biztosítaniuk kell, hogy az általuk támogatott fellépések ne szorítsák ki a magánfinanszírozást.

(3a)  A Bizottság felhatalmazással rendelkezik arra, hogy a 27. cikknek megfelelően több felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el, felülvizsgálja vagy kiegészítse az abban meghatározott tevékenységeket e rendelet célkitűzéseivel összhangban, a 4–8. cikkben foglaltaknak megfelelően.

(4)  A munkaprogram adott esetben meghatározza a vegyesfinanszírozási műveletekre fenntartott teljes összeget.

24. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1)  A Program 3. cikkben meghatározott általános és egyedi programcélkitűzések megvalósítása terén tett előrelépéseinek nyomon követéséhez használandó, mérhető mutatókat a II. melléklet tartalmazza.

(1a)  A Bizottság meghatározza azon mérhető mutatók kialakításának módszertanát, amelyek pontosan értékelik a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott általános célkitűzések elérése tekintetében elért haladást.

(2)  Annak érdekében, hogy a program végrehajtásának alakulását hatékonyan lehessen értékelni, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 27. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. melléklet módosítására vonatkozóan a mérhető mutatók felülvizsgálata és/vagy kiegészítése céljából, amikor azt szükségesnek ítéli, valamint hogy kiegészítse ezt a rendeletet a monitoring és értékelési keretelvek kidolgozására vonatkozó rendelkezésekkel.

(3)  A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának ▌ellenőrzésére szolgáló adatokat hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék, biztosítva, hogy az eredmények alkalmasak legyenek az elért eredmények és a felmerült nehézségek részletes elemzésére. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire és a tagállamokra vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

(4)  A lehető legnagyobb mértékben fel kell használni kontextusmutatóként a hivatalos uniós statisztikákat, mint például a rendszeres IKT statisztikai felméréseket. A nemzeti statisztikai intézetekkel konzultációt kell folytatni és az Eurostattal együtt be kell őket a vonni program végrehajtásának és a digitális átalakulás előrehaladásának nyomon követéséhez használt statisztikai mutatók előzetes megtervezésébe és későbbi továbbfejlesztésébe.

25. cikk

Programértékelés

(1)  Az értékeléseket időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek. Az értékeléseknek a program általános célkitűzéseinek megvalósítása terén elért eredmények minőségi értékelését is magukba kell foglalniuk.

(2)  A Bizottság a program rendszeres nyomon követésén túlmenően gondoskodik a program időközi értékeléséről is, amelyet a program végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy évvel a program végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni. Adott esetben az időközi értékelés szolgál majd alapul a program végrehajtásának kiigazításához, adott esetben figyelembe véve az új releváns technológiai fejleményeket.

Az időközi értékelést az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága elé kell terjeszteni.

(3)  A program végrehajtásának végén, de legkésőbb négy évvel az 1. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi a program végső értékelését.

A végleges értékelésben ki kell térni a program hosszú távú hatásaira és fenntarthatóságára is.

(4)  Az értékelési jelentési rendszernek biztosítania kell, hogy a program értékeléséhez szükséges adatokat az uniós források címzettjei hatékonyan, eredményesen, időben és megfelelő részletességi szinten gyűjtsék össze;

(4a)  A Bizottság a (3) bekezdésben említett végleges értékelő jelentést benyújtja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának.

26. cikk

Ellenőrzések

(1)  A költségvetési rendelet 127. cikke szerinti általános megbízhatóság alapját az uniós hozzájárulás felhasználására vonatkozóan személyek vagy jogalanyok – köztük az uniós intézmények vagy szervek által felhatalmazottaktól eltérőek – által végzett ellenőrzések képezik.

(2)  A kontrollrendszernek megfelelő egyensúlyt kell biztosítania a biztonság és ellenőrzés között, figyelemmel a valamennyi szinten jelentkező igazgatási költségekre és egyéb kontrollköltségekre.

(3)  A kiadások pénzügyi ellenőrzését egységes módon kell végrehajtani, a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség elveinek megfelelően.

(4)  A kontrollrendszer részeként az ellenőrzési stratégia alapulhat a kiadások reprezentatív mintájának pénzügyi ellenőrzésén. A reprezentatív mintát ki kell egészíteni a kiadásokhoz kapcsolódó kockázat értékelése alapján történő mintavétellel.

(5)  A különböző uniós programokból kumulált finanszírozásban részesülő intézkedéseket csak egy alkalommal szükséges ellenőrizni, minden részt vevő programra és azok vonatkozó szabályaira kiterjedően.

27. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)  Az Európai Bizottságnak a 23. és 24. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2028. december 31-ig terjedő időszakra szól.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 23. és 24. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)  A 23. és 24. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

27a. cikk

Bizottsági eljárás

(1)  A Bizottságot a Digitális Európa programot koordináló bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

28. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

Ahol egy nemzetközi megállapodás alapján hozott döntés vagy más jogi eszköz alapján harmadik ország vesz részt a programban, a harmadik ország biztosítja az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), valamint az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az OLAF esetében e jogok közé tartozik a vizsgálatok – köztük például helyszíni ellenőrzések és szemlék – lefolytatásához való jog is, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint.

VI. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

29. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció, nyilvánosság, szakpolitikai támogatás és terjesztés

(1)  Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.

(2)  A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a programhoz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. A Bizottság emellett biztosítja, hogy a potenciális pályázók értesüljenek és alapos tájékoztatást kapjanak a digitális ágazatban rendelkezésre álló uniós forrásokról. A programhoz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez.

(3)  A program támogatást nyújt a szakpolitikák fejlesztéséhez, tájékoztatáshoz, tudatosságnövelő intézkedésekhez és a tevékenységek terjesztéséhez, és ösztönzi az együttműködést és tapasztalatcserét a 4-8. cikkekben említett területeken.

30. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2240 határozata (2015. november 25.) az európai közigazgatások, üzleti vállalkozások és polgárok rendelkezésére álló interoperabilitási megoldásokra és közös keretekre vonatkozó programnak (ISA2 program) mint a közszféra korszerűsítése eszközének létrehozásáról 2021. január 1-jével hatályát veszti.

31. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)  Ez a rendelet nem érinti az érintett intézkedések lezárásig történő folytatását vagy módosítását a 283/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(39) és az (EU) 2015/2240 határozat(40) szerint, amely továbbra is alkalmazandó az érintett intézkedésekre azok lezárásáig.

(2)  A program pénzügyi keretösszegéből a program, valamint a 283/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és az (EU) 2015/2240 határozat alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások is fedezhetők.

(3)  A 2027. december 31-ig be nem fejezett intézkedésekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása céljából szükség esetén előirányzatok állíthatók be a 2027 utáni költségvetésbe a(z) [9. cikk (4) bekezdésében] említett kiadások fedezésére.

32. cikk

Hatálybalépés

▌Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt …, …-án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

I. MELLÉKLET

TEVÉKENYSÉGEK

A program technikai leírása: kezdeti tevékenységi körök

A program kezdeti tevékenységeit az alábbi technikai leírással összhangban kell végrehajtani:

1. sz. egyedi célkitűzés: Nagy teljesítményű számítástechnika

A program az európai HPC-stratégiát hajtja végre azzal, hogy támogatja az Európa globális versenyképességéhez szükséges HPC- és adatkapacitást biztosító átfogó uniós ökoszisztémát. A stratégia a 2022–2023-as pénzügyi évig exaszintű képességekkel rendelkező, világszínvonalú szuper-számítástechnikai és adatinfrastruktúrát, a 2026–2027-es időszakig pedig az exa utáni szintű létesítményeket tervez üzembe állítani; ezáltal az EU saját független és versenyképes HPC erőforrás birtokába jut, amelynek révén lehetőség nyílik kiváló alkalmazások fejlesztésére és a HPC elérhetőségének és használatának bővítésére.

A kezdeti intézkedések az alábbiakat foglalják magukban:

1.  Közös közbeszerzési keretrendszer, amely lehetővé teszi a világszínvonalú integrált HPC-hálózatnak – ideértve az exaszintű képességekkel rendelkező (másodpercenként 1018 műveletet végrehajtó) szuper-számítástechnikai és adatinfrastruktúrát is – a beszerzésére vonatkozó közös tervezésen alapuló megközelítést. Ez az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás létrehozásáról szóló rendelettel összhangban a letelepedés helye szerinti tagállamtól függetlenül, ▌állami és magánfelhasználók, különösen a kkv-k számára kutatási céllal ▌könnyen hozzáférhető lesz.

2.  Az exa utáni szintű (másodpercenként 1021 műveletet végrehajtó) szuper-számítástechnikai infrastruktúra közös közbeszerzési keretrendszere, ideértve a kvantum-számítástechnikai technológiákkal való integrációt.

3.  Uniós szintű koordináció és megfelelő pénzügyi források biztosítása a szóban forgó infrastruktúra fejlesztésének, beszerzésének és működtetésének támogatására.

4.  A tagállamok HPC- és adatkapacitásainak hálózatba szervezése és támogatás a HPC-kapacitásaik fejlesztésére vagy új HPC-kapacitások beszerzésére törekvő tagállamok részére.

5.  A HPC kompetenciaközpontok hálózatba szervezése tagállamonként legalább egy központtal és a nemzeti szuper-számítástechnikai központokhoz kapcsolódva, abból a célból, hogy HPC szolgáltatásokat nyújtsanak a vállalkozásoknak (különösen a kkv-knak), valamint a tudományos és közigazgatási szervezeteknek.

6.  Felhasználásra kész/működő technológia telepítése: a szuper-számítástechnika mint a kutatás-fejlesztésből előálló szolgáltatás egy Uniós szinten integrált nagy teljesítményű számítógépes ökoszisztéma létrehozására, amely lefedi a tudományos és ipari értéklánc valamennyi szegmensét (hardver, szoftver, alkalmazások, szolgáltatások, összeköttetések és korszerű digitális készségek).

2. sz. egyedi célkitűzés: Mesterséges intelligencia

A program alapvető mesterséges intelligenciához kapcsolódó kapacitásokat hoz létre és erősít meg Európában, beleértve az adatforrásokat és az algoritmus-tárházakat is, amelyeket minden vállalkozás és közigazgatási szerv számára hozzáférhetővé tesz, valamint megerősíti és hálózatba szervezi a tagállamokban meglévő és az újonnan létrehozott mesterségesintelligencia-tesztelési és kísérleti létesítményeket.

A kezdeti intézkedések az alábbiakat foglalják magukban:

1.  Közös európai adatterek létrehozása, amelyek egész Európából összesítik a nyilvános információkat – többek között a közadatok újrafelhasználása révén – és adatbemeneti forrásként szolgálnak a mesterséges intelligenciához kapcsolódó megoldások számára. Ezek a terek az állami és a magánszektor számára ▌nyitva állnak. A felhasználás növelésének érdekében szükséges, hogy az adott térben található adatok nyílt, géppel olvasható, szabványosított és jól dokumentált adatformátumok révén interoperábilisak legyenek mind az állami és a magánszektor közötti, mind pedig az ágazatokon belül és az ágazatok közötti érintkezés során (szemantikai interoperabilitás).

2.  Mindenki számára könnyen hozzáférhető közös európai algoritmuskönyvtárak vagy algoritmuskönyvtár-interfészek kifejlesztése méltányos, észszerű és megkülönböztetéstől mentes feltételek alapján. A vállalkozások és az állami szervek meg tudnák állapítani, hogy melyik megoldás szolgálja leginkább szükségleteiket és be tudnák azt szerezni.

3.  A tagállamokkal közösen végrehajtott beruházások világszínvonalú referenciahelyek létrehozásába, amelyek célja a valóságos körülmények között végrehajtott kísérletezés és tesztelés, a mesterséges intelligencia olyan alapvető ágazatokban történő alkalmazására koncentrálva, mint az egészségügy, a Föld-megfigyelés és a környezetvédelmi megfigyelés, a közlekedés és a mobilitás, a biztonság, a termelés és a pénzügyek, valamint egyéb közérdekű területek. Ezek a helyszínek Európa-szerte mindenki számára nyitottak és a Digitális innovációs központok hálózatához kapcsolódnak. Jelentős számítástechnikai és adatkezelési eszközökkel kell felszerelni vagy összekapcsolni őket, és rendelkezniük kell a mesterséges intelligenciával összefüggő legfrissebb technológiákkal, beleértve az [...] új területeket is, így többek között a neuromorfikus számítástechnikát, a mély tanulást (deep learning) és a robotikát.

3. sz. egyedi célkitűzés: Kiberbiztonság és bizalom

A program ösztönzi az EU digitális gazdaságának, társadalmának és demokráciájának megteremtéséhez szükséges alapvető kapacitások megerősítését, kiépítését és beszerzését azáltal, hogy megerősíti az Unió kiberbiztonsági ipari potenciálját és versenyképességét, valamint javítja a magán- és az állami szektor arra irányuló képességét, hogy megvédje az európai polgárokat és a vállalkozásokat a kiberfenyegetésektől, beleértve a hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló irányelv végrehajtásának támogatását.

A kezdeti intézkedések e célkitűzés keretében az alábbiakat foglalják magukban:

1.  A tagállamokkal közös beruházások a fejlett kiberbiztonsági berendezésekbe, infrastruktúrákba és know-howba, amelyek elengedhetetlenek a kritikus infrastruktúrák és általában a digitális egységes piac védelméhez. Ebbe beletartozhatnak a kvantum-létesítményekbe történő befektetések, a kiberbiztonságot szolgáló adatforrások, a helyzetismeret a kibertérben, valamint egyéb, az európai állami és magánszektor rendelkezésére bocsátott eszközök.

2.  A meglévő technológiai kapacitások fejlesztése és a tagállami kompetenciaközpontok hálózatba szervezése, valamint annak biztosítása, hogy ezek a kapacitások reagáljanak az állami szektor és a vállalkozások igényeire, beleértve a DSM-en belül a kiberbiztonság és bizalom erősítését szolgáló termékek és szolgáltatások terén felmerülő igényeket.

3.  a legkorszerűbb hatékony kiberbiztonsági és bizalmi szolgáltatások széles körű bevezetésének támogatása a tagállamokban. Ez magában foglalja a termékek biztonságának megerősítését is, tervezésüktől kereskedelmi forgalmazásukig.

4.  Támogatás a kiberbiztonsági készségek terén mutatkozó szakadék áthidalásához, például a kiberbiztonsági készségeket célzó programok összhangba hozása, azok konkrét ágazati szükségletekhez igazítása, valamint a célzott speciális tanfolyamokhoz való hozzáférés biztosítása révén.

4. sz. egyedi célkitűzés: Korszerű digitális készségek

A program támogatja a jelenlegi és jövőbeni munkaerő korszerű digitális készségeinek fejlesztésére irányuló képzési lehetőségeket például olyan területeken, mint a HPC, a mesterséges intelligencia, a megosztott könyvelés (pl. blokklánc) és a kiberbiztonság, oly módon, hogy többek között a diákok, a friss diplomások, illetve a továbbképzést igénylő, bármely életkorú polgárok és a jelenlegi munkavállalók, bárhol legyenek is, meg tudják szerezni és tovább tudják fejleszteni ezeket a készségeket.

A kezdeti intézkedések az alábbiakat foglalják magukban:

1.  hozzáférés munkahelyi képzésekhez a kompetenciaközpontokban és a fejlett digitális technológiákat telepítő vállalkozásoknál és más szervezeteknél kínált szakmai gyakorlatok révén;

2.  hozzáférés magas szintű digitális technológiákat oktató tanfolyamokhoz, amelyeket a programban részt vevő szervekkel együttműködésben felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek és az ágazati szakmai tanúsító szervek nyújtanak (a témák között várhatóan szerepel majd a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság, a megosztott könyvelés [pl. blokklánc], a HPC és a kvantumtechnológiák);

3.  Részvétel előzetes tanúsításon átment rövid távú, specializált szakképzési tanfolyamokon, például a kiberbiztonság területén.

A beavatkozások az egyes technológiákhoz kapcsolódó korszerű digitális készségekre összpontosulnak.

A 16. cikkben meghatározott európai digitális innovációs központok feladata lesz majd, hogy az oktatási és képzésszolgáltatókkal együttműködve közvetítse a képzési lehetőségeket.

5. sz. egyedi célkitűzés: Telepítés, a digitális kapacitások legjobb felhasználása és interoperabilitás

I.  A közérdekű területek digitális átalakításához kapcsolódó induló tevékenységek a következőket foglalják magukba:

A kiépítést szolgáló projektek, a digitális kapacitások legjobb kihasználása, illetve az interoperabilitás közös érdekű projekteket képeznek.

1.  A közigazgatás korszerűsítése

1.1.  A tagállamok támogatása a tallinni e-kormányzati nyilatkozat elveinek végrehajtásában valamennyi szakpolitikai területen, szükség esetén a szükséges nyilvántartások létrehozása és összekapcsolása az általános adatvédelmi rendelet tiszteletben tartásával.

1.2.  Határokon átnyúló digitális szolgáltatási infrastruktúrák összefüggő ökoszisztémájának tervezéséhez, kísérleti üzemeltetéséhez, telepítéséhez, karbantartásához, fejlesztéséhez és népszerűsítéséhez adott támogatás, valamint a közigazgatásban egységes, végpontok közötti, biztonságos, interoperábilis, többnyelvű, határokon és ágazatokon átívelő megoldások és közös keretrendszerek létrehozásának elősegítése. A hatások és az előnyök értékelésére szolgáló módszertanok szintén itt szerepelnek.

1.3.  A meglévő közös előírások és szabványok értékelésének, aktualizálásának és előmozdításának, valamint új közös előírások, továbbá nyílt előírások és szabványok kidolgozásának, létrehozásának és előmozdításának támogatása az Unió szabványügyi fórumai keretében vagy – adott esetben – európai vagy nemzetközi szabványügyi testületekkel együttműködésben.

1.4.  együttműködés a megbízható infrastruktúrák európai ökoszisztémájának létrehozásában lehetőleg megosztott könyvelési (pl. blokklánc) szolgáltatások és alkalmazások felhasználásával, beleértve az interoperabilitás és a szabványosítás támogatását, valamint az uniós határokon átnyúló alkalmazások telepítésének szorgalmazását.

2.  Egészségügy(41)

2.1.  Az EU polgárai számára biztosítani, hogy ellenőrzést gyakorolhassanak személyes adataik felett, és személyes egészségügyi adataikhoz határokon átnyúló, a magánélet tiszteletben tartását szavatoló, biztonságos módon hozzáférjenek, valamint azokat megosszák, használják és kezeljék, függetlenül saját tartózkodási helyüktől vagy adataik elhelyezkedésétől, az alkalmazandó adatvédelmi jogszabályokkal összhangban. Az e-egészségügyi digitális szolgáltatási infrastruktúra megvalósítása és kiterjesztése új, a betegségmegelőzéshez, az egészségügyhöz és a gondozáshoz kapcsolódó digitális szolgáltatások révén, e szolgáltatások bevezetésének támogatása az uniós tevékenységek és a tagállamok széles körű támogatására építve, különösen a 2011/24/EU irányelv 14. cikke szerinti e-egészségügyi hálózat keretében.

2.2.  Jobb adatok a kutatás, a betegségmegelőzés, valamint a személyre szabott egészségügyi ellátás és ápolás előmozdítása érdekében. Annak biztosítása, hogy az európai egészségügyi kutatók és a gyakorló orvosok hozzáférjenek a megfelelő erőforrásokhoz (megosztott adatterek, beleértve az adattárolást és a számítástechnikát, szakértelem és elemzési kapacitások) annak érdekében, hogy a főbb és ritka betegségek területén is áttöréseket érhessenek el. A cél az, hogy legalább 10 millió polgárból álló lakosság-alapú kohorsz álljon rendelkezésre. ▌

2.3.  Digitális eszközök elérhetővé tétele a polgárok bevonására és az egyénközpontú ellátásra a digitális egészségügy innovatív és bevált gyakorlatainak megosztása a kapacitásfejlesztés és a technikai segítségnyújtás támogatása révén, különösen a kiberbiztonság, a mesterséges intelligencia és HPC területein.

3.  Igazságszolgáltatás: Egységes és biztonságos határokon átnyúló elektronikus kommunikáció lehetővé tétele az igazságszolgáltatáson belül, illetve az igazságszolgáltatás és más illetékes szervek között a polgári és a büntető igazságszolgáltatás területén. Az igazságszolgáltatáshoz, igazságügyi információkhoz és eljárásokhoz való hozzáférés javítása minden polgár, vállalkozás, gyakorló jogász és az igazságszolgáltatás számára az ▌adatbázisokhoz és nyilvántartásokhoz kialakított szemantikailag interoperábilis összeköttetések révén, valamint az online peren kívüli vitarendezés lehetőségének megteremtése. Innovatív technológiák fejlesztésének és bevezetésének támogatása a jogi szakma számára többek között mesterséges intelligenciát használó megoldások alapján, amelyek valószínűsíthetően egyszerűsítik és felgyorsítják az eljárásokat (például „legal tech” alkalmazások).

4.  Közlekedés, mobilitás, energia és környezetvédelem: A nagyléptékű digitális alkalmazásokhoz, például az összekapcsolt automatizált vezetéshez, a pilóta nélküli légi járművekhez, az intelligens mobilitási elképzelésekhez, az intelligens városokhoz, ▌vidéki területekhez vagy legkülső régiókhoz szükséges decentralizált megoldások és infrastruktúrák telepítése a közlekedési, energia- és környezetvédelmi politikák támogatására, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköznek a közlekedési és az energiaágazat digitalizálására vonatkozó intézkedéseivel koordinálva.

5.  Oktatás, kultúra és média: Az európai alkotók, a kreatív szakma és a kulturális ágazatok számára hozzáférés biztosítása a legújabb digitális technológiákhoz, a mesterséges intelligenciától a fejlett számítástechnikáig. Az európai kulturális örökség, többek között az Europeana kihasználása az oktatás és a kutatás támogatására és a kulturális sokszínűség, a társadalmi kohézió és az európai társadalom előmozdítására. A digitális technológiák elterjedésének támogatása az oktatásban, valamint a köz- és magánfinanszírozású kulturális intézményekben.

6.   A digitális egységes piac egyéb tevékenységeit támogató egyéb tevékenységek, például a digitális ▌és médiaműveltség előmozdítása, a kiskorúak, szülők és tanárok figyelmének felkeltése az őket az interneten fenyegető veszélyek és a megvédésükre kínálkozó lehetőségek iránt, az internetes megfélemlítés megfékezése és a gyermekekkel való szexuális visszaéléshez kapcsolódó online tartalmak terjesztésének megakadályozása a biztonságosabb internetközpontok páneurópai hálózatának nyújtott támogatás révén; a szándékos félretájékoztatás észlelésére és terjedésének megállítására irányuló intézkedések előmozdítása, ezáltal növelve az Unió általános rezilienciáját; uniós megfigyelőközpont támogatása a digitális platformgazdaság területére vonatkozóan, valamint tanulmányok és tájékoztató tevékenységek támogatása.

Az 1–6. pontban említett tevékenységeket részlegesen támogathatják az európai digitális innovációs központok ugyanazokkal a kapacitásokkal, amelyeket a vállalkozások digitális átállásának támogatására fejlesztettek ki (ld. a II. pontot).

II.  Az ipar digitalizálásához kapcsolódó induló tevékenységek:

1.  Támogatás az európai digitális innovációs központok ▌hálózatának továbbfejlesztéséhez annak érdekében, hogy bármely vállalkozás, és különösen a kkv-k, az Unió bármely régiójában hozzáférhessenek a digitális kapacitásokhoz. Ebbe beletartozik nevezetesen:

1.1.  Hozzáférés a közös európai adattérhez és a mesterséges intelligencia platformokhoz, valamint az európai HPC eszközökhöz adatelemzés és számítógép-igényes alkalmazások céljából

1.2.  Hozzáférés nagy mesterségesintelligencia-tesztelő létesítményekhez és fejlett kiberbiztonsági eszközökhöz

1.3.  fejlett digitális készségekhez való hozzáférés.

2.  A tevékenységek összehangolásra kerülnek a különösen az Európai horizont program keretében támogatott digitális technológiák terén végzett innovációs intézkedésekkel, valamint az Európai Regionális és Fejlesztési Alapok keretében az európai digitális innovációs központokba történő beruházásokkal, és kiegészítik azokat. A Digitális Európa programból, az állami támogatásra vonatkozó szabályokkal összhangban, piaci elterjesztésre irányuló támogatások is nyújthatók. A digitális átalakulás további lépésinek finanszírozásához való hozzáférést az InvestEU program alapján biztosított finanszírozási eszközök támogatják.

II. MELLÉKLET

Teljesítménymutatók

1. Egyedi célkitűzés – nagy teljesítményű számítástechnika

1.1.  Közös beszerzésű nagy teljesítményű HPC infrastruktúrák

1.2.  Exaszintű és exa utáni szintű számítógépek használata összesen és az érdekeltek csoportjai szerinti bontásban (egyetemek, kkv-k, stb.)

2. Egyedi célkitűzés – Mesterséges intelligencia

2.1.  A kísérletezésre és tesztelésre szolgáló helyszíneken végzett társbefektetések teljes összege

2.2.   Közös európai algoritmuskönyvtárak vagy algoritmuskönyvtár-interfészek, közös európai adatterek és az e rendeletben foglalt tevékenységekhez kapcsolódó kísérletezésre és tesztelésre szolgáló helyszínek használata

2.2a.  Azon esetek száma, amelyekben a program eredményeként a szervezetek úgy döntenek, hogy a mesterséges intelligenciát beépítik termékeikbe, eljárásaikba vagy szolgáltatásaikba

3. Egyedi célkitűzés – Kiberbiztonság és bizalom

3.1.  A közös beszerzésű kiberbiztonsági infrastruktúra és/vagy eszközök száma

3.2.  Az európai kiberbiztonsági létesítményekhez hozzáféréssel rendelkező felhasználók és a felhasználói közösségek száma

4. Egyedi célkitűzés – Korszerű digitális készségek

4.1.  Azon személyek száma, akik a programból támogatott, a fejlett digitális készségek elsajátítására irányuló képzésben részesültek

4.2.  Az IKT szakemberek felvétele terén nehézségeket tapasztaló vállalkozások, különösen kkv-k száma

4.2b.  Azon személyek száma, akik a program által támogatott képzés befejezését követően foglalkoztatási helyzetük javulásáról számoltak be

5. Egyedi célkitűzés – Telepítés, a digitális kapacitások legjobb felhasználása és az interoperabilitás

5.1.  A digitális közszolgáltatások elterjedtsége

5.2.  Magas digitálisintenzitás-pontszámmal rendelkező vállalkozások

5.3.  A nemzeti interoperabilitási keret összehangolásának mértéke az európai interoperabilitási kerettel

5.4.  Azon vállalkozások, közigazgatási szervek és közszervezetek száma, amelyek igénybe vették az európai digitális innovációs központok szolgáltatásait.

III. MELLÉKLET

Más uniós programokkal való szinergiák

1.  A „Horizont Európa” keretprogrammal fennálló szinergiák biztosítják, hogy:

a)  Mivel a Digitális Európa és a Horizont Európa által kezelt számos tematikus terület egymáshoz közelít, a támogatandó intézkedések típusa, várható kimenete és beavatkozási logikája eltérő és egymást kiegészítő;

b)  A Horizont Európa széles körű támogatást nyújt a kutatás, a technológiafejlesztés, a demonstráció, a kísérleti projektek, a koncepcióhitelesítés, a tesztelés és az innováció számára, beleértve az innovatív digitális technológiák kereskedelmi hasznosítást megelőző alkalmazását is, különösen i. a „Globális kihívások” pillérén belül a „Digitális iparra” szánt célzott költségvetésen keresztül, amelynek célja az alaptechnológiák (a mesterséges intelligencia és a robotika, a következő generációs internet, a nagy teljesítményű számítástechnika és a nagy adathalmazok, a digitális technológiák más technológiákkal való kombinálása) kifejlesztése; ii. az elektronikus infrastruktúra támogatása a nyílt tudomány pillére keretében; iii. a digitális technológiák integrálása valamennyi globális kihívás területén (egészségügy, biztonság, energia és mobilitás, éghajlat, stb.); és iv. támogatás a nyílt innovációs pillér keretében megvalósítandó, áttörést jelentő innovációk térnyeréséhez (amelyek sokan esetben ötvözik a digitális és a fizikai technológiákat);

c)  A Digitális Európa program beruházási területei a következők: i. nagy teljesítményű számítástechnika, mesterséges intelligencia, megosztott könyvelési technológia, kiberbiztonság és korszerű digitális készségek; valamint ii. nemzeti, regionális és helyi szintű telepítés a digitális kapacitások és a legújabb digitális technológiák területén a közérdekű területeken (mint például az egészségügy és a gondozás, a közigazgatás, az igazságügy és az oktatás), illetve a piaci hiányosságok (például a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások digitalizálásának) területe;

d)  a Digitális Európa keretében kifejlesztett kapacitásokat és infrastruktúrákat a kutatási és innovációs közösség rendelkezésére bocsátják, többek között a Horizont Európa által támogatott tevékenységek céljaira is, beleértve a tesztelést, a kísérletezést és a demonstrációt valamennyi ágazat és tudományág területén;

e)  A Horizont Európa keretében kifejlesztett új digitális technológiákat fokozatosan átveszi és telepíti a Digitális Európa program;

f)  A Horizont Európa keretében a készségek és kompetenciák fejlesztése területén indított kezdeményezéseket – ideértve az Európai Innovációs és Technológiai Intézet tudományos és innovációs társulása (TIT) digitális programjának helymegosztási központjai által nyújtott fejlesztést is – kiegészíti a Digitális Európa keretében támogatott, korszerű digitális készségekre irányuló kapacitásfejlesztés;

g)  A programozás és a végrehajtás terén erős koordinációs mechanizmusokat vezettek be, amelyek a lehető legnagyobb mértékben összehangolják mindkét program eljárásait. Irányítási struktúráik valamennyi érintett bizottsági szolgáltatást magukban foglalják.

2.  A megosztott irányítás alá tartozó uniós programokkal – köztük az Európai Regionális Fejlesztési Alappal (ERFA), az Európai Szociális Alap plusz (ESZA +), az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alappal (EMVA) és az Európai Tengerügyi és Halászati Alappal (ETHA) – fennálló szinergiák biztosítják, hogy:

a)  a megosztott irányítás és a Digitális Európa program keretében megvalósuló uniós programok kiegészítő finanszírozására vonatkozó intézkedéseket olyan tevékenységek támogatására használják, amelyek hidat létesítenek az intelligens szakosodás és az európai gazdaság és társadalom digitális átalakulásának támogatása között;

b)  az ERFA hozzájárul a regionális és helyi innovációs ökoszisztémák fejlesztéséhez és megerősítéséhez, az ipari átalakuláshoz, valamint a társadalom és a közigazgatás digitális átalakulásához, ezáltal ösztönözve az e-kormányzatról szóló tallinni nyilatkozat végrehajtását is. Ez magában foglalja az ipar digitalizálásának és az eredmények elterjedésének támogatását, valamint az új technológiák és az innovatív megoldások bevezetését. A Digitális Európa program kiegészíti és támogatja a transznacionális hálózatépítést és a digitális kapacitások feltérképezését annak érdekében, hogy azok elérhetők legyenek a kkv-k számára, és hogy az interoperábilis informatikai megoldások az összes uniós régió számára hozzáférhetővé váljanak.

3.  Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközzel (CEF) fennálló szinergiák biztosítják, hogy:

a)  A jövőben a DEP a nagy teljesítményű számítástechnika, a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság és a korszerű digitális készségek területén a széles körű digitális kapacitásra és infrastruktúra-építésre összpontosít azzal a céllal, hogy a közérdekű területeken, illetve a piaci hiányosságok területén a kritikus meglévő vagy tesztelt innovatív digitális megoldások Európa-szerte széles körben elterjedjenek és használatba lépjenek. A DEP végrehajtása elsősorban a tagállamokkal folytatott összehangolt és stratégiai beruházások révén történik, különösen közös közbeszerzés révén, a digitális kapacitások európai szinten való megosztása, valamint az egész Unióra kiterjedő fellépések területén, amelyek a digitális egységes piac fejlesztésének részeként az interoperabilitást és a szabványosítást támogatják.

b)  A digitális európai kapacitások és infrastruktúrák innovatív új technológiák és megoldások bevezetését teszik lehetővé a mobilitás és a közlekedés területén. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz támogatja az új innovatív technológiák és megoldások telepítését és kiépítését a mobilitás és a közlekedés területén.

c)  Koordinációs mechanizmusokat alakítanak ki különösen a megfelelő irányítási struktúrák révén.

4.  Az InvestEU-val fennálló szinergiák biztosítják, hogy:

a)  Az InvestEU Alapról szóló rendelet alapján piaci alapú finanszírozás révén nyújtanak támogatást, többek között az e program keretében kitűzött szakpolitikai célkitűzések megvalósítására is. Az ilyen piaci alapú finanszírozás támogatással kombinálható.

b)  A vállalkozások pénzügyi eszközökhöz való hozzáférését elősegíti a digitális innovációs központok által nyújtott támogatás.

5.  Az Erasmus+ programmal fennálló szinergiák biztosítják, hogy:

a)  A program támogassa a korszerű technológiák – például a mesterséges intelligencia vagy a nagy teljesítményű számítástechnika – kifejlesztéséhez szükséges fejlett digitális készségek fejlesztését és megszerzését az érintett iparágakkal együttműködésben.

b)  Az Erasmus+ program korszerű készségekre vonatkozó része a Digitális Európa program azon beavatkozásait egészíti ki, amelyek a mobilitási tapasztalatok révén valamennyi területen és minden szinten a készségek elsajátítását célozzák.

5a.  A Kreatív Európa keretprogrammal fennálló szinergiák biztosítják, hogy:

a)  a Kreatív Európa program MEDIA alprogramja olyan kezdeményezéseket támogasson, amelyek valódi hatást gyakorolnak a kulturális és kreatív ágazatokra Európa-szerte, segítve annak a digitális átalakuláshoz történő alkalmazkodását.

b)  A Digitális Európa program többek között hozzáférést biztosít az európai alkotók, [...] a kreatív szakma és a kulturális ágazat számára a legújabb digitális technológiákhoz, a mesterséges intelligenciától a fejlett számítástechnikáig.

6.  Biztosítani kell a szinergiákat a kompetenciákra/készségekre vonatkozó más uniós programokkal és kezdeményezésekkel.

(1)HL C 62., 2019.2.15., 292. o.
(2)HL C 86., 2019.3.7., 272. o.
(3) Az Európai Parlament 2019. április 17-i álláspontja. A szürkével kiemelt szövegre vonatkozóan nem született megállapodás az intézményközi tárgyalások keretében.
(4)A hivatkozást naprakésszé kell tenni. HL C 373., 2013.12.20., 1. o. A megállapodás a következő internetcímen érhető el: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32013Q1220(01)
(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).
(6)HL L 248., 2013.9.18., 1. o. A rendelet a következő internetcímen érhető el: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32013R0883&rid=1
(7)HL L 312., 1995.12.23., 1. o. A rendelet a következő internetcímen érhető el: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:31995R2988&rid=1
(8)HL L 292., 1996.11.15., 2. o. A rendelet a következő internetcímen érhető el: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:31996R2185&rid=1
(9)HL L 283., 2017.10.31., 1. o. A rendelet a következő internetcímen érhető el: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32017R1939&rid=1
(10)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).
(11)/ /EU tanácsi határozat.
(12)Intézményközi megállapodás (2016. április 13.) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).
(13) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
(14)https://www.eu2017.ee/news/insights/conclusions-after-tallinn-digital-summit
(15)https://www.consilium.europa.eu/media/21620/19-euco-final-conclusions-en.pdf
(16)COM(2018)0098.
(17) COM(2018)0125.
(18)„Az európai ipar digitalizálása, a digitális egységes piac előnyeinek teljes körű kiaknázása” című közlemény (COM(2016)0180) szerint.
(19)
(20)
(21)
(22)„Az EuroHPC Közös Vállalkozás létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre vonatkozó javaslat” című dokumentumhoz csatolt hatásvizsgálat (https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/news/proposal-council-regulation-establishing-eurohpc-joint-undertaking-impact-assessment)
(23)Az A8-0183/2017 hivatkozási számú dokumentum elérhető a következő címen: http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P8-TA-2017-0240+0+DOC+XML+V0//HU
(24) https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/policies/cybersecurity
(25)Ezen az intézkedéscsomagon belül a digitális oktatási cselekvési tervről szóló közlemény (COM(2018)0022) egy sor intézkedést határoz meg a tagállamok támogatása érdekében a digitális készségek és kompetenciák formális oktatás területén történő fejlesztése terén való támogatása érdekében.
(26)Az A8-0183/2017 hivatkozási számú dokumentum elérhető a következő címen: http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P8-TA-2017-0240+0+DOC+XML+V0//HU
(27)http://ec.europa.eu/newsroom/dae/document.cfm?doc_id=51628
(28) COM(2016)0725.
(29)
(30)
(31) COM(2016)0180: Az európai ipar digitalizálása, a digitális egységes piac előnyeinek teljes körű kiaknázása.
(32) COM(2018)0321, 1. o.
(33) Rendelet az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás (HPC) létrehozásáról, 10594/18. Brüsszel, 2018. szeptember 18. (OR. en). http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-10594-2018-INIT/en/pdf
(34) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) .../... rendelete az Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpont és a nemzeti koordinációs központok hálózatának létrehozásáról.
(35)A Bizottság (EU, Euratom) 2015/444 határozata (2015. március 13.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 72., 2015.3.17., 53. o.).
(36) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg).
(37) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg).
(38) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/81/EK irányelve (2009. július 13.) a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg).
(39)Az Európai Parlament és a Tanács 283/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a távközlési infrastruktúrák területén működő transzeurópai hálózatokra vonatkozó iránymutatásokról és az 1336/97/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 86., 2014.3.21., 14. o.).
(40)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2240 határozata (2015. november 25.) az európai közigazgatások, üzleti vállalkozások és polgárok rendelkezésére álló interoperabilitási megoldásokra és közös keretekre vonatkozó programnak (ISA2 program) mint a közszféra korszerűsítése eszközének létrehozásáról.
(41)COM(2018)0233, az egészségügy és az ellátás digitális átalakításának a digitális egységes piacon való lehetővé tételéről, a polgárok szerepének erősítéséről és egy egészségesebb társadalom megteremtéséről.

Utolsó frissítés: 2020. július 29.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat