Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2018/0233(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0421/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0421/2018

Viták :

PV 16/01/2019 - 30
CRE 16/01/2019 - 30

Szavazatok :

PV 17/01/2019 - 10.9
CRE 17/01/2019 - 10.9
A szavazatok indokolása
PV 17/04/2019 - 8.12

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0039
P8_TA(2019)0404

Elfogadott szövegek
PDF 238kWORD 75k
2019. április 17., Szerda - Strasbourg
Az adóügyi együttműködést szolgáló Fiscalis program***I
P8_TA(2019)0404A8-0421/2018
Állásfoglalás
 Egységes szerkezetbe foglalt szöveg

Az Európai Parlament 2019. április 17-i jogalkotási állásfoglalása az adóügyi együttműködést szolgáló „Fiscalis” program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0443 – C8-0260/2018 – 2018/0233(COD))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0443),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. és 197. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0260/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2018. október 17-i véleményére(1),

–  tekintettel elnöke által a bizottsági elnökökhöz intézett, 2019. január 25-i levélre, amely felvázolja a Parlament megközelítését a többéves pénzügyi keretbe tartozó, 2020 utáni ágazati programokra vonatkozóan,

–  tekintettel a Tanács által az Európai Parlament elnökéhez intézett, 2019. április 1-i levélre, amelyben megerősíti a társjogalkotók által a tárgyalások során kialakított közös értelmezést,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére (A8-0421/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot(2);

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 62., 2019.2.15., 118. o.
(2) Ez az álláspont lép a 2019. január 17-én elfogadott módosítások helyébe (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0039).


Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 17-én került elfogadásra az adóügyi együttműködést szolgáló „Fiscalis” program létrehozásáról szóló (EU) …/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
P8_TC1-COD(2018)0233

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. és 197. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(1),

rendes jogalkotási eljárás keretében(2),

mivel:

(1)  Az 1286/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel(3) létrehozott, a Bizottság által a tagállamokkal és a társult országokkal együttműködésben végrehajtott Fiscalis 2020 program és annak elődjei jelentős mértékben járultak hozzá az Unión belül az adóhatóságok közötti együttműködés megkönnyítéséhez és fokozásához. A részt vevő országok adóhatóságai is elismerték az említett programok hozzáadott értékét, többek között az uniós tagállamok és az adózók pénzügyi és gazdasági érdekeinek védelme tekintetében. A következő évtizedben várható problémák csak úgy kezelhetők, ha a tagállamok a közigazgatási területük határain túlra is kitekintenek, és szorosan együttműködnek partnereikkel.

(2)  A Fiscalis 2020 program uniós keretet kínál a tagállamoknak ezen együttműködési tevékenységek továbbfejlesztésére, és ez a keret költséghatékonyabb, mint ha minden tagállam két- vagy többoldalú alapon külön-külön hozna létre együttműködési kereteket. Ezért az említett program folytatását egy ugyanezen területre vonatkozó új program, a Fiscalis program (a továbbiakban: program) létrehozásával kell biztosítani.

(3)  Azzal, hogy a program az egységes piacot támogató, az Unió versenyképességét javító, valamint az Unió és tagállamai pénzügyi és gazdasági érdekeit védő keretet biztosít az intézkedésekhez, várhatóan hozzájárul az adópolitika és az adózással kapcsolatos uniós jogszabályok végrehajtásának támogatásához; az adócsalás, az adókijátszás, az agresszív adótervezés és az adóztatás kettős elmaradásának megelőzéséhez és leküzdéséhez; a határokon átnyúló ügyletek kapcsán a polgárokra és a vállalkozásokra háruló szükségtelen adminisztratív terhek megelőzéséhez és csökkentéséhez; a tisztességesebb és hatékonyabb adórendszerek támogatásához; az egységes piacban rejlő lehetőségek teljes kiaknázásához és az Unión belüli tisztességes verseny előmozdításához; ▌annak támogatásához, hogy a nemzetközi fórumokon közös uniós megközelítés érvényesüljön, továbbá az adóhatóságok adminisztratív kapacitásépítésének támogatásához, többek között a jelentéstételi és ellenőrzési technikák korszerűsítése révén; valamint az alkalmazottaik ezzel kapcsolatos képzésének támogatásához.

(4)  Ez a rendelet meghatározza a program pénzügyi keretösszegét, amely a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás(4) 17. pontja értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.

(5)  A harmadik országok csatlakozási és társulási folyamatának támogatása érdekében a programnak – bizonyos feltételek teljesítése esetén – nyitva kell állnia a csatlakozó és a tagjelölt országok, valamint a potenciális tagjelöltek és az európai szomszédságpolitika partnerországai előtt. Más harmadik országok számára is nyitva állhat, az Unió és ezen országok által megkötött, az Unió bármely programjában való részvételükre kiterjedő egyedi megállapodásokban megállapított feltételekkel összhangban.

(6)  E programra alkalmazni kell az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletet(5) (a továbbiakban: költségvetési rendelet). A költségvetési rendelet megállapítja az Unió költségvetésének végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre és a külső szakértők költségeinek megtérítésére – vonatkozó szabályokat.

(7)  A Fiscalis 2020 program keretében alkalmazott intézkedések megfelelőnek bizonyultak, ezért azokat meg kell tartani. Annak érdekében, hogy a program végrehajtása egyszerűbbé és rugalmasabbá váljon, és ezáltal jobban teljesíthesse a célkitűzéseit, csak általános intézkedéskategóriákat kell meghatározni, a konkrét tevékenységeket szemléltető példák felsorolásával együtt, beleértve például a megbeszéléseket és hasonló egyszeri eseményeket, ezen belül adott esetben a közigazgatási hivatalokban való jelenlétet és a közigazgatási vizsgálatokban való részvételt, a projektalapú strukturált együttműködést, ezen belül adott esetben a közös ellenőrzéseket, valamint az informatikai kapacitásépítést, ezen belül adott esetben az adóhatóságoknak az összekapcsolt nyilvántartásokhoz való hozzáférését. Az intézkedéseknek adott esetben arra is törekedniük kell, hogy kiemelt témákkal foglalkozzanak a program célkitűzéseinek megvalósítása érdekében. Az együttműködésen és a kapacitásépítésen keresztül a Fiscalis programnak elő kell mozdítania és támogatnia kell az innováció terjedését és multiplikátorhatását is, hogy ezáltal még tovább javuljon az adóügyek terén meghatározott alapvető prioritások teljesítésére való képesség.

(8)  Tekintettel az adózók fokozódó mobilitására, a határokon átnyúló ügyletek számára, a pénzügyi eszközök – uniós határokon messze túlnyúló – nemzetköziesedésére és ebből eredően az adócsalás, az adókijátszás és az agresszív adótervezés nagyobb kockázatára, az Uniónak vagy a tagállamoknak érdekük fűződhet ahhoz, hogy az európai elektronikus rendszereket testre szabják vagy kiterjesszék a programhoz nem társult harmadik országokra és nemzetközi szervezetekre. Ezáltal elkerülhetnék különösen a két hasonló elektronikus rendszer – az Unión belüli, illetve a nemzetközi információcserét szolgáló rendszer – kifejlesztésével és működtetésével járó adminisztratív terheket és költségeket. Ezért ha az ilyen érdekek kellően indokolják, az európai elektronikus rendszereknek a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködés érdekében történő módosítása vagy kiterjesztése költségeinek a program keretében elszámolható költségeknek kell lenniük.

(9)  Tekintettel a globalizáció jelentőségére, illetve az adócsalás, az adókijátszás és az agresszív adótervezés elleni fellépés fontosságára, a programnak továbbra is lehetőséget kell biztosítania külső szakértőknek a költségvetési rendelet 238. cikke szerinti bevonására. Ezeknek a külső szakértőknek elsősorban kormányzati szerveket – köztük a programhoz nem társult harmadik országok, ezen belül a legkevésbé fejlett országok kormányzati szerveit –, valamint nemzetközi szervezeteket, a gazdálkodókat, az adózókat vagy a civil társadalmat kell képviselniük. A legkevésbé fejlett ország alatt olyan nem uniós országot vagy területet kell érteni, amely jogosult arra, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Támogatási Bizottsága által közzétett és az Egyesült Nemzetek Szervezetének meghatározásán alapuló vonatkozó jegyzékkel összhangban hivatalos fejlesztési támogatásban részesüljön. A szakértői csoportok szakértőit a bizottsági szakértői csoportok létrehozására és működésére vonatkozó horizontális szabályok megállapításáról szóló, 2016. május 30-i bizottsági határozat alapján kell kiválasztani. A személyes minőségükben, a köz érdekében való független eljárásra kijelölt szakértők tekintetében biztosítani kell, hogy pártatlanok legyenek, ne állhasson fenn összeférhetetlenség a szakmai szerepkörükkel, a kiválasztásukra és a részvételükre vonatkozó információk pedig nyilvánosan hozzáférhetők legyenek.

(10)  A Bizottság által a finanszírozási programok koherenciájának és egyszerűsítésének biztosítása érdekében tett kötelezettségvállalással összhangban – amelyet a 2010. október 19-i, „Az uniós költségvetés felülvizsgálata” című közleménye(6) tartalmaz – a forrásokat meg kell osztani más uniós finanszírozási eszközökkel, amennyiben a tervezett program szerinti intézkedések céljai több finanszírozási eszköz tekintetében közösek; a kettős finanszírozást ugyanakkor el kell kerülni. Az e program keretében végrehajtott intézkedéseknek biztosítaniuk kell az adópolitikát és az adóhatóságokat támogató uniós források felhasználásának koherenciáját.

(10a)  A Fiscalis programnak a költséghatékonyság érdekében ki kell használnia a kapcsolódó területek egyéb uniós intézkedéseivel esetlegesen fennálló szinergiákat, ideértve például a „Vám” programot, a csalás elleni uniós programot, az egységes piacra vonatkozó programot, valamint a reformtámogató programot.

(11)  Az informatikai kapacitásépítési intézkedésekre kell fordítani a program költségvetésének legnagyobb részét. Ezért egyedi rendelkezéseknek kell leírniuk az európai elektronikus rendszerek közös, illetve nemzeti összetevőit. Ezenkívül egyértelműen meg kell határozni a Bizottság és a tagállamok intézkedési körét és feladatait. A lehető legteljesebb mértékben biztosítani kell az európai elektronikus rendszerek közös és nemzeti összetevői közötti interoperabilitást és az érintett uniós programok más elektronikus rendszereivel való szinergiákat.

(12)  Jelenleg nincs olyan előírás, amely szerint többéves adóügyi stratégiai tervet kellene készíteni, hogy koherens és interoperábilis elektronikus adózási környezet jöjjön létre az Unióban. Az informatikai kapacitásépítési intézkedések koherenciájának és összehangolásának biztosítása érdekében a programnak rendelkeznie kell egy ilyen többéves adóügyi stratégiai terv létrehozásáról; e tervezési eszköznek meg kell felelnie a vonatkozó kötelező erejű uniós jogi aktusokból eredő kötelezettségeknek, és nem haladhatja meg azok kereteit.

(13)  Ezt a rendeletet munkaprogramok útján kell végrehajtani. A célkitűzések középtávú és hosszú távú jellegére, valamint a korábban szerzett tapasztalatokra tekintettel a munkaprogramokat több évre kiterjedően kell kialakítani. Az éves munkaprogramokról a többéves – egyenként legfeljebb három évre szóló – munkaprogramokra való átállás csökkenteni fogja mind a Bizottság, mind a tagállamok adminisztratív terheit.

(14)  E rendelet kiegészítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a munkaprogramok elfogadására vonatkozóan.

(15)  A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás(7) (22) és (23) bekezdése alapján a programot sajátos ellenőrzési követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket. Ezek a követelmények – adott esetben – tartalmazhatnak mérhető mutatókat, amelyek alapul szolgálhatnak az eszköz helyszínen kifejtett hatásainak értékeléséhez. Az időközi és végső értékeléseknek – amelyeket legkésőbb a program végrehajtásának megkezdését, illetve befejezését követő négy éven belül el kell végezni – hozzá kell járulniuk a következő többéves pénzügyi keret döntéshozatali folyamatához. Emellett az időközi és végső értékeléseknek foglalkozniuk kell a program célkitűzéseinek megvalósítását gátló fennmaradó akadályokkal, és javaslatokat kell tenniük a legjobb gyakorlatra vonatkozóan. Az időközi és végső értékelés mellett a teljesítményjelentési rendszer részeként éves előrehaladási jelentéseket kell kiadni az elért haladás nyomon követése érdekében. E jelentéseknek a program adott évben lezajlott tevékenységei kapcsán tartalmazniuk kell egy összefoglalót a levont tanulságokról, valamint adott esetben a felmerült akadályokról.

(15a)  A Bizottságnak rendszeres szemináriumokat kell szerveznie az adóhatóságok számára a kedvezményezett tagállamok képviselőinek részvételével, hogy megvitassák a problémákat, és a program célkitűzéseinek jobb megvalósítását célzó javaslatokat tegyenek, többek között az adóhatóságok közötti információcserét illetően.

(16)  Annak érdekében, hogy megfelelő módon lehessen reagálni az adópolitikai prioritások változásaira, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a program különös célkitűzései megvalósulásának mérésére szolgáló mutatók jegyzékének módosítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(17)  Az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (a költségvetési rendelet), a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel(8), a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel(9), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel(10) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel(11) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok, ezen belül a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetését, valamint adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK rendelettel összhangban igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kivizsgálhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv(12) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más bűncselekményeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, – az (EU) 2017/1939 rendelet szerinti megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében – az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(17a)  Az EGT-ben tagsággal rendelkező harmadik országok az EGT-megállapodással – amely a programoknak a megállapodás szerint meghozott határozattal történő végrehajtásáról rendelkezik – létrehozott együttműködés keretében részt vehetnek uniós programokban. Más jogi eszközök alapján harmadik országok is részt vehetnek ezekben. E rendeletnek konkrét rendelkezést kell tartalmaznia az engedélyezésre jogosult felelős tisztviselő, az OLAF és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük teljes körű gyakorlásához szükséges jogok és hozzáférés biztosításáról.

(18)  E rendeletre alkalmazandók az Európai Parlament és a Tanács által az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott horizontális költségvetési szabályok. E szabályokat a költségvetési rendelet rögzíti, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok érintik emellett az uniós költségvetésnek a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén történő védelmét, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak.

(19)  Az e rendelet szerinti finanszírozási típusokat és végrehajtási módszereket az intézkedések egyedi célkitűzései és az eredmények elérésére való alkalmasságuk alapján kell megválasztani, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terhet és a szabályok be nem tartásának várható kockázatát. Ennek részét képezi az egyösszegű átalányok, átalánydíjak és egységköltségek, valamint a költségvetési rendelet 125. cikke (1) bekezdésében említett, a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazásának a mérlegelése. Az elszámolható költségeket a támogatható tevékenységek jellege határozza meg. Annak érdekében, hogy a nemzeti szakértők és a hatóságok közös fellépésekben való részvétele biztosított legyen, kiemelt figyelmet kell fordítani a megbeszélés-jellegű tevékenységek részvevőinél felmerült utazási és szállásköltségek, illetve napidíjak, valamint az események szervezésével kapcsolatos költségek fedezésére.

(20)  Mivel e rendelet célját az egyes tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a rendelet terjedelmére és hatására való tekintettel e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(21)  Ez a rendelet az 1286/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet helyébe lép, amelyet ezért hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1)  Ez a rendelet létrehozza az adóügyi együttműködést szolgáló „Fiscalis” programot (a továbbiakban: program).

(2)  A rendelet megállapítja a program célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.  „adózás”: a következő adókhoz, vámokhoz és illetékekhez kapcsolódó ügyek, ideértve a kialakítást, az adminisztrációt, a végrehajtást és a megfelelést is:

a)  a 2006/112/EK tanácsi irányelv(13) szerinti hozzáadottérték-adó;

b)  a 92/83/EGK tanácsi irányelv(14) szerinti, alkoholra kivetett jövedéki adó;

c)  a 2011/64/EU tanácsi irányelv(15) szerinti, dohánytermékekre kivetett jövedéki adó;

d)  a 2003/96/EK tanácsi irányelv(16) szerinti, az energiatermékekre és a villamos energiára kivetett adó;

e)  a 2010/24/EU tanácsi irányelv(17) 2. cikke (1) bekezdése a) pontjában említett más adók, vámok és illetékek, amennyiben azok relevánsak az egységes piac és a tagállamok közötti közigazgatási együttműködés szempontjából;

2.  „adóhatóságok”: az adózásért és az adózással kapcsolatos tevékenységekért felelős hatóságok és más szervek;

3.  „európai elektronikus rendszerek”: az adózáshoz és az adóhatóságok küldetésének végrehajtásához szükséges elektronikus rendszerek;

4.  „harmadik ország”: olyan ország, amely nem tagja az Uniónak;

3. cikk

A program célkitűzései

(1)  A program általános célkitűzése, hogy támogassa az adóhatóságokat és az adózást az egységes piac működésének javítása érdekében, fokozza az Unió versenyképességét, előmozdítsa az Unión belüli tisztességes versenyt, védelmezze az Unió és tagállamai pénzügyi és gazdasági érdekeit – többek között az adócsalással, adókijátszással és adókikerüléssel szemben –, továbbá javítsa az adóbehajtást.

(2)  A program egyedi célkitűzése, hogy támogassa az adópolitikát és az adózással kapcsolatos uniós jogszabályok végrehajtását, ösztönözze az adóügyi együttműködést, beleértve az információcserét, valamint támogassa az adminisztratív kapacitásépítést, beleértve az emberi képességfejlesztést és az európai elektronikus rendszerek kifejlesztését és működtetését is.

4. cikk

Költségvetés

(1)  A programnak a 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg 2018-as árakon 300 millió EUR, folyó árakon pedig 339 millió EUR).

(2)  Az (1) bekezdésben említett összeg fedezheti többek között a program irányításával és a program célkitűzései megvalósításának értékelésével kapcsolatos előkészítési, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési, értékelési és egyéb tevékenységekre vonatkozó költségeket. Az összeg ezenfelül fedezheti a tanulmányokkal és egyéb releváns írásos anyagokkal, szakértői ülésekkel, tájékoztatási és kommunikációs intézkedésekkel kapcsolatos kiadásokat, amelyek kapcsolódnak a program célkitűzéseihez, továbbá az információk feldolgozására és cseréjére összpontosító IT-hálózatokkal – többek között az intézményi IT-eszközökkel – kapcsolatos kiadásokat, valamint a program irányítása tekintetében felmerült minden egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtási költséget.

5. cikk

A programhoz társult harmadik országok

A program nyitva áll az alábbi harmadik országok számára:

a)  csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban;

b)  az európai szomszédságpolitika hatálya alá tartozó országok, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban, feltéve, hogy ezek az országok megfelelő szintet értek el vonatkozó jogszabályaiknak és közigazgatási gyakorlatuknak az Unióéhoz való közelítésében;

c)  egyéb harmadik országok az uniós programokban való részvételük feltételeit meghatározó külön megállapodással összhangban, amennyiben a megállapodás:

–  méltányos egyensúlyt biztosít az uniós programokban részt vevő harmadik ország hozzájárulásai és a neki biztosított juttatások tekintetében;

–  meghatározza a programokban való részvétel feltételeit, beleértve az egyedi programokhoz való pénzügyi hozzájárulások és azok igazgatási költségeinek kiszámítását. Ezek a hozzájárulások a ▌költségvetési rendelet 21. cikkének (5) bekezdésével összhangban címzett bevételnek minősülnek;

–  nem ruház a harmadik országra döntéshozatali jogkört a programra vonatkozóan;

–  garantálja az Uniónak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához és a pénzügyi érdekeinek védelméhez való jogát.

6. cikk

Az uniós finanszírozás végrehajtása és formái

(1)  A programot a költségvetési rendelettel összhangban közvetlen irányítással kell végrehajtani.

(2)  A program a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában – különösen vissza nem térítendő támogatás, pénzdíj, közbeszerzés, valamint a külső szakértők utazási költségeinek és napidíjának megtérítése formájában – nyújthat finanszírozást.

II. FEJEZET

JOGOSULTSÁG

7. cikk

Támogatható intézkedések

(1)  Kizárólag a 3. cikkben említett célkitűzéseket végrehajtó intézkedések finanszírozhatók.

(2)  Az (1) bekezdésben említett intézkedések közé tartoznak a következők:

a)  megbeszélések és hasonló ad-hoc események;

b)  projektalapú strukturált együttműködés;

c)  informatikai kapacitásépítő intézkedések, különösen az európai elektronikus rendszerek kifejlesztése és működtetése;

d)  emberi képességfejlesztésre és kapacitásépítésre irányuló intézkedések;

e)  támogatási és egyéb intézkedések, többek között:

1.  tanulmányok és egyéb releváns írásos anyagok készítése;

2.  innovációs tevékenységek, különös tekintettel az igazoló vizsgálatokra, a kísérleti projektekre és a prototípuskészítésre irányuló kezdeményezésekre;

3.  közösen kidolgozott kommunikációs célú tevékenységek;

4.  a 13. cikkben említett munkaprogramokban előírt bármely egyéb, releváns intézkedés, amely a 3. cikkben meghatározott célkitűzések eléréséhez vagy támogatásához szükséges.

Az a), a b) és a d) pontban említett lehetséges releváns intézkedési formákat az I. melléklet mutatja be egy nem kimerítő felsorolás formájában.

Az intézkedések kiemelt témáit – nem kimerítő felsorolás formájában – a III. melléklet mutatja be.

(3)  A programhoz nem társult harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel való együttműködést szolgáló európai elektronikus rendszerek közös összetevői adaptálásának vagy kiterjesztésének kifejlesztését és működtetését szolgáló intézkedések finanszírozhatók, amennyiben az Unió érdekében állnak. A Bizottság meghozza a szükséges igazgatási rendelkezéseket, amelyek előírhatják az érintett harmadik felek ezen intézkedésekhez nyújtott pénzügyi hozzájárulását.

(4)  Amennyiben valamely, a (2) bekezdés c) pontjában említett informatikai kapacitásépítési intézkedés egy európai elektronikus rendszer kifejlesztését és működtetését érinti, kizárólag a 11. cikk (2) bekezdése szerint a Bizottságra ruházott feladatokkal kapcsolatos költségek számolhatók el a program keretében. A tagállamok viselik a 11. cikk (3) bekezdése alapján rájuk ruházott feladatokkal kapcsolatos költségeket.

8. cikk

Külső szakértők részvétele

(1)  Ha a 3. cikkben említett célkitűzéseket végrehajtó intézkedések megvalósítása szempontjából előnyös, akkor kormányzati hatóságok képviselői – beleértve az 5. cikk szerint a programhoz nem társult harmadik országok, ezen belül a legkevésbé fejlett országok képviselőit is –, nemzetközi és más érintett szervezetek képviselői, a gazdálkodók vagy a gazdálkodókat képviselő szervezetek képviselői, valamint a civil társadalom képviselői külső szakértőként részt vehetnek a program keretében szervezett intézkedésekben.

(2)  Az (1) bekezdésben említett külső szakértőknél felmerült költségek a költségvetési rendelet 238. cikkében foglaltaknak megfelelően megtéríthetők a program keretében.

(3)  A külső szakértőket – többek között a tagállamok által javasolt szakértők közül – az adott intézkedés szempontjából releváns készségeik, tapasztalataik és ismereteik alapján a Bizottság választja ki eseti jelleggel, a szükségletek alapján.

A Bizottság többek között értékeli e külső szakértők pártatlanságát és azt, hogy szakmai felelősségükkel kapcsolatban nem áll-e fenn összeférhetetlenség.

III. FEJEZET

VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁSOK

9. cikk

Odaítélés, kiegészítő jelleg és kombinált finanszírozás

(1)  A program keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatások odaítélésére és kezelésére a költségvetési rendelet VIII. címével összhangban kerül sor.

(2)  Egy másik uniós program keretében hozzájárulásban részesült intézkedés azzal a feltétellel kaphat hozzájárulást e programból is, hogy a hozzájárulás nem ugyanazokat a költségeket fedezi. Az egyes uniós programokból az intézkedésekhez nyújtott hozzájárulásokra a megfelelő program szabályai alkalmazandók. A kumulatív finanszírozás összege nem haladhatja meg az intézkedés elszámolható költségeinek összegét, és a különböző uniós programokból nyújtott támogatás kiszámítható arányos módon, a támogatás feltételeit megállapító dokumentumoknak megfelelően.

(3)  A költségvetési rendelet 198. cikkének f) pontjával összhangban a vissza nem térítendő támogatások pályázati felhívás nélkül kerülnek odaítélésre, amennyiben a támogatható szervezetek a tagállamok és a programhoz az e rendelet 5. cikkében említettek szerint társult harmadik országok adóhatóságai, feltéve, hogy teljesülnek az említett cikkben meghatározott feltételek.

10. cikk

Társfinanszírozási arány

(1)  A költségvetési rendelet 190. cikkétől eltérve a program az intézkedések elszámolható költségeinek legfeljebb 100%-át finanszírozhatja.

(2)  A vissza nem térítendő támogatás odaítélését igénylő intézkedések esetében az alkalmazandó társfinanszírozási arányt a 13. cikkben említett többéves munkaprogramok határozzák meg.

IV. FEJEZET

AZ INFORMATIKAI KAPACITÁSÉPÍTÉSRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

11. cikk

Feladatok

(1)  A Bizottság és a tagállamok közösen biztosítják a 12. cikkben említett többéves adóügyi stratégiai tervben felsorolt európai elektronikus rendszerek kifejlesztését és működtetését, beleértve a tervezést, a műszaki leírást, a megfelelőségi vizsgálatot, a telepítést, a karbantartást, a továbbfejlesztést, a biztonságot, a minőségbiztosítást és a minőség-ellenőrzést.

(2)  A Bizottság különösen a következőket biztosítja:

a)  a 12. cikkben előírt többéves adóügyi stratégiai tervben meghatározott közös összetevők kifejlesztése és működtetése;

b)  az európai elektronikus rendszerek kifejlesztésének és működtetésének átfogó koordinálása, szem előtt tartva azok működőképességét, összekapcsolhatóságát, folyamatos fejlesztését és összehangolt végrehajtását;

c)  az európai elektronikus rendszerek uniós szintű koordinálása azok népszerűsítése és nemzeti szintű végrehajtása céljából;

d)  az európai elektronikus rendszerek kifejlesztésének és működtetésének koordinálása azok harmadik felekkel való interakciója tekintetében, kivéve a nemzeti követelményeknek való megfelelést célzó intézkedéseket;

e)  az európai elektronikus rendszerek összehangolása az e-kormányzattal kapcsolatos egyéb, releváns uniós szintű intézkedésekkel;

(3)  A tagállamok különösen a következőket biztosítják:

a)  a 12. cikkben előírt többéves adóügyi stratégiai tervben meghatározott nemzeti összetevők kifejlesztése és működtetése;

b)  az európai elektronikus rendszerek nemzeti összetevői kifejlesztésének és működtetésének koordinálása nemzeti szinten;

c)  az európai elektronikus rendszerek összehangolása az e-kormányzattal kapcsolatos egyéb, releváns nemzeti szintű intézkedésekkel;

d)  a Bizottság rendszeres tájékoztatása az a célból hozott intézkedésekről, hogy az érintett tagállami hatóságaik vagy gazdálkodóik teljeskörűen ki tudják használni az európai elektronikus rendszereket;

e)  az európai elektronikus rendszerek nemzeti szintű végrehajtása.

12. cikk

Többéves adóügyi stratégiai terv

(1)  A Bizottság és a tagállamok összeállítanak és naprakészen tartanak egy többéves adóügyi stratégiai tervet, amely igazodik a vonatkozó kötelező erejű uniós jogi aktusokhoz, felsorolja az európai elektronikus rendszerek kifejlesztéséhez és működtetéséhez kapcsolódó valamennyi feladatot, és besorolja az egyes rendszereket vagy azok részeit a következő kategóriákba:

a)  közös összetevő: az európai elektronikus rendszerek uniós szinten kifejlesztett olyan összetevője, amely minden tagállam számára rendelkezésre áll, vagy amelyet a Bizottság a hatékonyság, a biztonság és az észszerűsítés érdekében közösként jelöl meg;

b)  nemzeti összetevő: az európai elektronikus rendszerek nemzeti szinten kifejlesztett olyan összetevője, amely az ilyen összetevőt létrehozó vagy annak közös létrehozásához hozzájáruló tagállamban rendelkezésre áll;

c)  vagy a kettő kombinációja.

(2)  A többéves adóügyi stratégiai terv tartalmaz innovációs és kísérleti intézkedéseket is, valamint tartalmazza az európai elektronikus rendszerekkel kapcsolatos támogató módszertanokat és eszközöket is.

(3)  A tagállamok értesítik a Bizottságot az (1) bekezdésben említett többéves adóügyi stratégiai tervben számukra kiadott minden egyes feladat elvégzéséről. Rendszeresen jelentést tesznek a Bizottságnak a feladataik terén elért haladásról is.

(4)  A tagállamok legkésőbb minden év március 31-ig benyújtják a Bizottságnak az előző év január 1. és december 31. közötti időszakra vonatkozó, az (1) bekezdésben említett többéves adóügyi stratégiai terv végrehajtása terén elért haladásról szóló éves jelentést. Az éves jelentések előre meghatározott formátumúak.

(5)  A Bizottság a (4) bekezdésben említett éves jelentések alapján legkésőbb minden év október 31-ig összefoglaló jelentést készít, amelyben értékeli a tagállamok és a Bizottság által az (1) bekezdésben említett terv végrehajtása terén elért előrehaladást, és nyilvánosságra hozza ezt a jelentést.

V. FEJEZET

PROGRAMOZÁS, NYOMON KÖVETÉS, ÉRTÉKELÉS ÉS KONTROLL

13. cikk

Munkaprogram

(1)  A programot a költségvetési rendelet 110. cikkében említett többéves munkaprogramokon keresztül kell végrehajtani.

(2)  A többéves munkaprogramokat a Bizottság fogadja el felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat a 17. cikkben említett eljárással összhangban kell elfogadni.

14. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1)  A 3. cikkben meghatározott egyedi programcélkitűzések megvalósítása terén tett előrelépésekről történő jelentéstételhez használandó mutatókat a II. melléklet tartalmazza.

(2)  A program célkitűzéseinek megvalósítása terén tett előrelépések hatékony értékelése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 17. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. melléklet módosítására vonatkozóan, a mutatók szükség szerinti felülvizsgálata vagy kiegészítése, valamint a rendeletnek egy nyomonkövetési és értékelési keret létrehozásáról szóló rendelkezésekkel történő kiegészítése céljából.

(3)  A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

15. cikk

Értékelés

(1)  Az értékeléseket időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek. Az értékeléseket a Bizottság nyilvánosan elérhetővé teszi.

(2)  A program időközi értékelését a program végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy évvel a program végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni.

(3)  A program végrehajtásának végén, de legkésőbb négy évvel az 1. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi a program végső értékelését.

(4)  A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.

16. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

Amennyiben egy harmadik ország nemzetközi megállapodás vagy bármely más jogi eszköz értelmében részt vesz a programban, az érintett harmadik országnak biztosítania kell az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük teljes körű gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az OLAF esetében e jogok közé tartozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt vizsgálatok – köztük például helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok – lefolytatásához való jog is.

VI. FEJEZET

A FELHATALMAZÁS GYAKORLÁSA ÉS A BIZOTTSÁGI ELJÁRÁS

17. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)  A Bizottságnak a 13. cikk (2) bekezdésében és a 14. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2028. december 31-ig terjedő időszakra szól.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 13. cikk (2) bekezdésében és a 14. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)  A 13. cikk (2) bekezdése és a 14. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

18. cikk

Bizottsági eljárás

(1)  A Bizottságot „a Fiscalis program bizottsága” nevű bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

VII. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

19. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és közzététel

(1)  Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.

(2)  A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a programhoz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. A programhoz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez.

20. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1286/2013/EU rendelet 2021. január 1-jével hatályát veszti.

21. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)  Ez a rendelet nem érinti az érintett intézkedések lezárásig történő folytatását vagy módosítását az 1286/2013/EU rendelet szerint, amely továbbra is alkalmazandó az érintett intézkedésekre azok lezárásáig.

(2)  A program pénzügyi keretösszegéből a program és annak elődje, az 1286/2013/EU rendelet alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások is fedezhetők.

(3)  A 2027. december 31-ig be nem fejezett intézkedésekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása céljából szükség esetén előirányzatok állíthatók be a 2027 utáni költségvetésbe a 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott kiadások fedezésére.

22. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt …,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

_______________

I. MELLÉKLET

A 7. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a), b) és d) pontjában említett lehetséges intézkedési formák nem kimerítő felsorolása

A 7. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a), b) és d) pontjában említett intézkedések többek között az alábbi formákat ölthetik:

a)  a megbeszélések és hasonló ad-hoc események esetében:

–  szeminárium és műhelytalálkozó, amelyen általában minden ország részt vesz, és amely során prezentációkat adnak elő, valamint a résztvevők intenzív eszmecserét és tevékenységeket folytatnak egy adott téma kapcsán;

–  munkalátogatás, amelyet annak érdekében szerveznek, hogy a tisztviselők az adópolitikával kapcsolatban szakértelemre és szaktudásra tegyenek szert, illetve szakértelmüket vagy szaktudásukat bővítsék;

–  jelenlét a közigazgatási hivatalokban és részvétel a közigazgatási vizsgálatokban;

b)  a strukturált együttműködés esetében:

–  projektcsoport, amely általában korlátozott számú ország részvételével és korlátozott ideig működik, célja egy pontosan meghatározott eredmény elérésére irányuló, előre definiált célkitűzés megvalósítása, ideértve a koordinációt és az összehasonlító teljesítményértékelést is;

–  munkacsoport, nevezetesen strukturális együttműködési formák, nem állandó vagy állandó jelleggel, amelyek egyesítik a résztvevők szakértelmét annak érdekében, hogy – adott esetben online együttműködési szolgáltatások, adminisztratív segítség vagy infrastrukturális és a felszerelések terén nyújtott támogatás mellett – meghatározott területeken felmerülő feladatokat hajtsanak végre, vagy operatív tevékenységeket végezzenek;

–  többoldalú vagy egyidejű ellenőrzés, azaz egy vagy több, egymással kapcsolatban álló adóalany adóügyi helyzetének összehangolt ellenőrzése, amelyet két vagy több, közös vagy egymást kiegészítő érdekekkel rendelkező ország – köztük legalább két tagállam – szervez;

–  közös audit, azaz egy vagy több, egymással kapcsolatban álló adóalany adóügyi helyzetének egyetlen auditcsoport által végzett közös ellenőrzése, amelyet két vagy több, közös vagy egymást kiegészítő érdekekkel rendelkező ország – köztük legalább két tagállam – szervez;

–  az igazgatási együttműködésnek a 2011/16/EU irányelvben, a 904/2010/EU rendeletben, a 389/2012/EU rendeletben vagy a 2010/24/EU irányelvben megállapított bármely más formája;

d)  az emberi képességfejlesztésre és kapacitásépítésre irányuló intézkedések esetében:

–  közös képzés vagy az e-oktatás fejlesztése az adóügyekkel kapcsolatos szükséges szakmai készségek és ismeretek támogatása érdekében;

–  technikai támogatás, amely a közigazgatási eljárások javítását, a közigazgatási kapacitás növelését és az adóhatóságok működésének és műveleteinek javítását célozza bevált gyakorlatok kezdeményezésével és megosztásával.

II. MELLÉKLET

Mutatók

Egyedi célkitűzés: az adópolitika, az adóügyi együttműködés és az adminisztratív kapacitásépítés támogatása, beleértve az emberi képességfejlesztést és az európai elektronikus rendszerek kifejlesztését és működtetését is.

1.  Kapacitásépítés (közigazgatási, humán és informatikai kapacitás)

1.  Az uniós jog és szakpolitika alkalmazási és végrehajtási mutatója (a program keretébe tartozó, e területen szervezett intézkedések száma és az ezek nyomán tett ajánlások)

2.  Tanulási mutató (az igénybe vett tanulási modulok; a képzett tisztviselők száma; a résztvevők által adott minőségi pontszám)

3.  Az európai elektronikus rendszerek rendelkezésre állása (időre vonatkozó százalékarány)

4.  A közös kommunikációs hálózat rendelkezésre állása (időre vonatkozó százalékarány)

5.  A nemzeti közigazgatási szervek és a gazdálkodók használatára szánt, egyszerűsödött informatikai eljárások (regisztrált gazdálkodók száma, a program keretében finanszírozott különféle elektronikus rendszerek útján beadott kérelmek és lefolytatott konzultációk száma)

2.  Tudásmegosztás és hálózatépítés

6.  Az együttműködés megbízhatóságára vonatkozó mutató (a generált hálózatépítés mértéke, a személyes megbeszélések száma, az online együttműködési csoportok száma)

7.  A bevált módszerekre és iránymutatásokra vonatkozó mutató (az e területen a program keretében szervezett intézkedések száma; a program támogatásával kifejlesztett valamely munkamódszert/iránymutatást használó adóhatóságok százalékos aránya)

III. MELLÉKLET

A program egyedi és általános célkitűzésével összhangban a 7. cikkben említett intézkedések többek között a következő kiemelt témákra irányulhatnak:

a)  az uniós jog végrehajtásának támogatása az adózás területén, beleértve a személyzet ezzel kapcsolatos képzését, valamint segítségnyújtás az adóhatóságok közötti közigazgatási együttműködés javítási lehetőségeinek meghatározásában, ideértve a behajtásban való segítségnyújtást is;

b)  a hatékony információcsere támogatása, beleértve a csoportos kérelmeket, szabványos informatikai formátumok kidolgozását, az adóhatóságok tényleges tulajdonosokra vonatkozó információkhoz való hozzáférését, valamint a kapott információk felhasználásának javítását;

c)  az igazgatási együttműködési mechanizmusok hatékony működésének és az adóhatóságok közötti – többek között az adóbehajtással kapcsolatos – bevált gyakorlatok cseréjének támogatása;

d)  a digitalizáció, valamint az adóhatósági módszerek korszerűsítésének támogatása;

e)  a héacsalás elleni küzdelemre vonatkozó bevált gyakorlatok cseréjének támogatása.

_______________

(1) HL C […], […], […]. o.
(2) Az Európai Parlament 2019. április 17-i álláspontja. A szürkével kiemelt szövegre vonatkozóan nem született megállapodás az intézményközi tárgyalások keretében.
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1286/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló, az európai unióbeli adórendszerek működésének javítását célzó cselekvési program (Fiscalis 2020) létrehozásáról, valamint az 1482/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 25. o.).
(4) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).
(6) COM(2010)0700.
(7) Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és a Bizottság közötti, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás a jogalkotás minőségének javításáról (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).
(8) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
(9) A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).
(10) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).
(11) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).
(12) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).
(13) A Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről (HL L 347., 2006.12.11., 1. o.).
(14)A Tanács 92/83/EGK irányelve (1992. október 19.) az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról (HL L 316., 1992.10.31., 21. o.).
(15) A Tanács 2011/64/EU irányelve (2011. június 21.) a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról (HL L 176., 2011.7.5., 24. o.).
(16) A Tanács 2003/96/EK irányelve (2003. október 27.) az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről (HL L 283., 2003.10.31., 51. o.).
(17) A Tanács 2010/24/EU irányelve (2010. március 16.) az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról (HL L 84., 2010.3.31., 1. o.).

Utolsó frissítés: 2020. március 16.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat