Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2018/0209(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0397/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0397/2018

Viták :

PV 10/12/2018 - 13
CRE 10/12/2018 - 13

Szavazatok :

PV 11/12/2018 - 5.5
CRE 11/12/2018 - 5.5
A szavazatok indokolása
PV 17/04/2019 - 8.13
CRE 17/04/2019 - 8.13

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0487
P8_TA(2019)0405

Elfogadott szövegek
PDF 346kWORD 118k
2019. április 17., Szerda - Strasbourg Végleges kiadás
Környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) ***I
P8_TA(2019)0405A8-0397/2018
Állásfoglalás
 Egységes szerkezetbe foglalt szöveg

Az Európai Parlament 2019. április 17-i jogalkotási állásfoglalása a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és az 1293/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0385 – C8-0249/2018 – 2018/0209(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0385),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 192. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0249/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 18-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2018. október 9-i véleményére(2),

–  tekintettel elnöke által a bizottsági elnökökhöz intézett, 2019. január 25-i levélre, amely felvázolja a Parlament megközelítését a többéves pénzügyi keretbe tartozó, 2020 utáni ágazati programokra vonatkozóan,

–  tekintettel a Tanács által az Európai Parlament elnökéhez intézett, 2019. április 1-i levélre, amelyben megerősíti a társjogalkotók által a tárgyalások során kialakított közös értelmezést,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményeire (A8-0397/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot(3);

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 62., 2019.2.15., 226. o.
(2) HL C 461., 2018.12.21., 156. o.
(3) Ez az álláspont lép a 2018. december 11-én elfogadott módosítások helyébe (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0487).


Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 17-én került elfogadásra a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és az 1293/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) .../... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
P8_TC1-COD(2018)0209

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen 192. cikkének (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(2),

rendes jogalkotási eljárás keretében(3),

mivel:

(1)  Az Unió környezetvédelmi, éghajlat-politikai és kapcsolódó ▌energetikai szakpolitikái és jogszabályai számottevően javították a környezet állapotát. Ugyanakkor továbbra is fennállnak jelentős környezeti és éghajlati kihívások, amelyek figyelmen kívül hagyása súlyos negatív következményekkel járna az Unió számára és polgárainak jóllétére nézve.

(2)  Az elmúlt 25 évben az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai jogszabályainak végrehajtását, illetve szakpolitikai prioritásainak érvényesülését segítő programok közül a legutóbbi az 1293/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel(4) létrehozott, 2014-től 2020-ig hatályos környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE). Nemrég végrehajtott félidős értékelése(5) kedvező eredménnyel zárult: megállapításra került, hogy a program hatékony, eredményes és releváns. A 2014–2020-as évekre vonatkozó LIFE programot ezért, bizonyos, a félidős értékelésben és későbbi elemzésekben azonosított módosításokkal folytatni kell. Ennek megfelelően létre kell hozni a 2021-től alkalmazandó környezetvédelmi és éghajlat-politikai programot (LIFE) (a továbbiakban: LIFE program).

(3)  Az uniós környezetvédelmi, éghajlat-politikai és kapcsolódó energetikai jogszabályok, szakpolitikák, tervek, illetve nemzetközi kötelezettségvállalások céljait szem előtt tartva a LIFE programnak az igazságos átmenettel összhangban hozzá kell járulnia a fenntartható, körforgásos, energiahatékony, megújuló energián alapuló, klímasemleges és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló gazdaságra való átálláshoz, a környezet, többek között a levegő, a vizek és a talaj, illetve az egészség védelméhez, helyreállításához és javításához, valamint a biológiai sokféleség csökkenésének többek között a Natura 2000 hálózat végrehajtásának és irányításának támogatása révén történő megállításához és visszafordításához, illetve az ökoszisztémák pusztulásának megfékezéséhez, akár közvetlen beavatkozások útján, akár az említett céloknak más szakpolitikákba való integrációja révén. A LIFE program keretében emellett támogatni kell az EUMSZ 192. cikke (3) bekezdésének megfelelően elfogadott, a környezetvédelemre és éghajlat-politikára vonatkozó általános cselekvési programok – például a 7. környezetvédelmi cselekvési program(6) – végrehajtását is.

(4)  Az Unió elkötelezett amellett, hogy átfogó intézkedéscsomagot dolgozzon ki az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési céljainak megfelelően, amelyek felhívják a figyelmet a természeti erőforrások hosszú távú rendelkezésre állását szolgáló gazdálkodás, az ökoszisztéma-szolgáltatások, az emberi egészség, illetve a fenntartható és inkluzív gazdasági növekedés között fennálló szoros összefüggésekre. A LIFE programnak tükröznie kell a szolidaritás alapelveit, miközben érdemben hozzá kell járulnia mind a gazdasági fejlődéshez, mind a társadalmi kohézióhoz.

(4a)  Tekintettel a fenntartható fejlődés előmozdítására, a környezet- és éghajlatvédelmi követelményeket minden uniós politika és tevékenység fogalommeghatározásába és végrehajtásába bele kellene foglalni. A más uniós finanszírozási programokkal való szinergiákat és kiegészítő jelleget ezért elő kell mozdítani, többek között olyan tevékenységek finanszírozásának megkönnyítése révén, amelyek kiegészítik a stratégiai integrált projekteket és a stratégiai természetvédelmi projekteket, valamint támogatják a LIFE program során fejlesztett megoldások bevezetését és terjesztését. A kettős finanszírozás elkerülése érdekében koordinációra van szükség. A Bizottságnak és a tagállamoknak lépéseket kell tenniük a közigazgatási átfedések és annak megelőzése érdekében, hogy a projekt kedvezményezettjeire a különböző pénzügyi eszközökön alapuló jelentéstételi kötelezettségek következtében további közigazgatási terhek háruljanak.

(5)  A LIFE program keretében elő kell mozdítani a fenntartható fejlődést, valamint az Unió környezetvédelmi, éghajlat-politikai és kapcsolódó ▌energetikai jogszabályai, stratégiái és tervei, illetve nemzetközi kötelezettségvállalásai célkitűzéseinek elérését, különösen az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendje(7), a biológiai sokféleségről szóló egyezmény(8) és az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye alapján elfogadott Párizsi Megállapodás(9)(az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás), és többek között a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló ENSZ–EGB egyezmény (az Aarhusi Egyezmény), a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló ENSZ–EGB egyezmény, valamint az ENSZ veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló bázeli, a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és peszticidek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról szóló rotterdami és a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló stockholmi egyezményeinek tekintetében.

(6a)  Az Unió nagy fontosságot tulajdonít a LIFE program révén elért eredmények hosszú távú fenntarthatóságának, és a projekt végrehajtása után az ezen eredmények biztosítására és fenntartására való képességnek, többek között a projekt folytatása, megismétlése és/vagy átadása révén.

(7)  Az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás értelmében az Unió által vállalt kötelezettségek teljesítéséhez elengedhetetlen az Unió fenntartható, körforgásos, energiahatékony, megújuló energián alapuló, klímasemleges és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló társadalommá való átalakítása. Ez pedig csak olyan intézkedésekkel lehetséges, amelyek külön hangsúlyt fektetnek az üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz és a szennyezéshez leginkább hozzájáruló ágazatokra, és elősegítik az energiahatékonyság fokozását és a megújuló energiák alkalmazását, továbbá a tagállamok integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveinek végrehajtását, valamint az Unió 2050-ig szóló és hosszú távú éghajlat- és energiapolitikai stratégiájának végrehajtását, összhangban a Párizsi Megállapodás hosszú távú céljaival. A LIFE programba bele kell foglalni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló uniós szakpolitika végrehajtásához hozzájáruló intézkedéseket is, melyek célja az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaival szembeni kiszolgáltatottság csökkentése.

(7a)  A LIFE program új „Tiszta energiákra való átállás” alprogramja keretében zajló projektek tekintetében a kapacitásbővítésre, valamint a tudás, a készségek, az innovatív technikák, módszerek és megoldások terjesztésére kell összpontosítani, amelyek segítségével megvalósíthatók a megújuló energiákra való átállásra és a fokozott energiahatékonyságra irányuló uniós jogszabályok és szakpolitikák céljai. Ezek jellemzően magas uniós hozzáadott értéket képviselő koordinációs és támogatási intézkedések, amelyek célja a fenntartható energiára való társadalmi-gazdasági átállást gátló piaci akadályok felszámolása, jellemzően kis- és közepes méretű érdekelt felek, több szereplő, köztük helyi és regionális hatóságok és nonprofit szervezetek bevonásával. Ezek az intézkedések számos járulékos előnnyel járnak, mint például az energiaszegénység kezelése, a beltéri levegő minőségének javítása, a helyi szennyező anyagok mennyiségének csökkentése az energiahatékonyság javításának és az elosztott megújulóenergia-mennyiség növelésének köszönhetően, és a kedvező helyi gazdasági hatásokhoz és a társadalmi szempontból befogadóbb növekedéshez való hozzájárulás.

(8)  Az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az Unió széntelenítésre vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalásaihoz való hozzájárulás érdekében fel kell gyorsítani az energiaágazat átalakítását. Az energiahatékonyság és a megújuló energia felhasználásának támogatásához szükséges kapacitásbővítő tevékenységeket, amelyek 2020-ig a Horizont 2020(10) keretében támogathatók, integrálni kell a LIFE program új „Tiszta energiákra való átállás” alprogramjába, mivel céljuk nem a kiválóság finanszírozása és az innováció ösztönzése, hanem a megújulóenergia-felhasználás és az energiahatékonyság előmozdítására szolgáló, már elérhető, az éghajlatváltozás mérsékléséhez hozzájáruló technológiák térnyerésének megkönnyítése. A LIFE programnak magában kell foglalnia a tiszta energiákra való átállásban érintett minden érdekelt felet és ágazatot. Az említett kapacitásbővítő tevékenységek LIFE programba való bevonása szinergiákat hozhat lére az alprogramok között, és javítani fogja az uniós finanszírozás általános koherenciáját. Ezért adatokat kell gyűjteni arról, hogy a LIFE-projektek mennyire vesznek át meglévő kutatási eredményeket és innovációs megoldásokat akár az Európai horizont programból, akár annak elődeitől.

(9)  Az energiahatékonyságról szóló irányelv(11) módosítására vonatkozó hatásvizsgálat szerint a 2030-ra kitűzött uniós energiapolitikai célok eléréséhez 2021 és 2030 között évente további 177 milliárd EUR beruházásra van szükség. A legnagyobb elmaradás az épületek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését célzó beruházások terén figyelhető meg (energiahatékonyság és megújuló energiaforrásokból folytatott kis volumenű energiatermelés), ahol tőkét kell befektetni a nagymértékben decentralizált projektekbe. A megújuló energia gyors elterjesztésére és az energiahatékonyságra irányuló „Tiszta energiákra való átállás” alprogram egyik célja a felsorolt projektek fejlesztésére és összevonására irányuló kapacitás bővítése, ezáltal segítve az európai strukturális és beruházási alapok felhasználását és a megújuló energiába és az energiahatékonyságba való beruházások ösztönzését, többek között az InvestEU keretében rendelkezésre álló pénzügyi eszközök használatával.

(9a)  A LIFE az egyetlen olyan program, amely kifejezetten a környezetvédelemre és az éghajlat-politikára irányul, és ezért ezeken a területeken kulcsfontosságú szerepet játszik az uniós jogszabályok és politikák végrehajtásának támogatásában.

(10)  Az Európai horizont programmal kialakított szinergiáknak elő kell segíteniük, hogy az Európai horizont stratégiai kutatás- és innovációtervezési folyamatában azonosításra és meghatározásra kerüljenek azok a kutatási és innovációs szükségletek, amelyek az Unióban a környezetvédelmi, éghajlat-politikai és energiaügyi kihívások megoldása terén mutatkoznak. A LIFE programnak továbbra is katalizátorként kell hatnia az Unió környezetvédelmi, éghajlati és kapcsolódó energetikai szakpolitikáira és jogszabályaira, többek között azáltal, hogy átveszi és alkalmazza az Európai horizont program kutatási és innovációs eredményeit, és hozzájárul azok nagyobb léptékű terjesztéséhez, amennyiben ezek az eredmények megoldást kínálhatnak a környezetvédelmi, éghajlat-politikai vagy ▌energetikai átállással kapcsolatos kérdésekre. Az Európai horizont program alapján létrejött Európai Innovációs Tanács támogatást biztosíthat a LIFE projektek megvalósításából születő úttörő megoldások terjesztéséhez és piacképessé tételéhez. Hasonlóképpen figyelembe kell venni a kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében működő Innovációs Alappal fennálló szinergiákat is.

(11)  A LIFE program keretében hozzájárulásban részesülő intézkedés azzal a feltétellel kaphat hozzájárulást egy másik uniós programból is, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. A különböző uniós programokból egyidejűleg támogatott intézkedéseket csak egyszer kell ellenőrizni, de akkor minden programra és azok szabályaira kiterjedően.

(12)  A ▌környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásának felülvizsgálatáról szóló legutóbbi bizottsági közlemény(12) szerint jelentősen fel kell gyorsítani az uniós környezetvédelmi vívmányok végrehajtását, valamint javítani kell a környezetvédelmi és éghajlat-politikai célok más szakpolitikákba való integrálását és érvényesítését. A LIFE programnak ezért katalizátorként kell működnie a horizontális, rendszerszintű kihívások, valamint a környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásának felülvizsgálata során azonosított végrehajtási hiányosságok kezelése és a szükséges eredmények új megközelítések kialakításával, tesztelésével és megsokszorozásával való elérése érdekében; szakpolitikák fejlesztésének, nyomon követésének és felülvizsgálatának támogatásával; a környezetvédelmi, éghajlat-politikai és kapcsolódó energetikai átállással kapcsolatos irányítás javításával, többek között az érdekelt felek minden szinten való bevonása, a kapacitásbővítés, a kommunikáció és a tudatosítás megerősítése révén; az uniós beruházási programok vagy egyéb pénzügyi eszközök és támogatások igénybevételével, valamint a környezetvédelmi jogszabályok által megkövetelt főbb tervek hatékony végrehajtásának útjában álló különböző akadályok felszámolását célzó intézkedések támogatásával.

(13)  A biológiai sokféleség csökkenésének és az ökoszisztémák pusztulásának megállítása és visszafordítása, többek között a tengeri ökoszisztémákban is, megköveteli a vonatkozó uniós jogszabályok és szakpolitikák kidolgozásának, végrehajtásának és érvényesülésének támogatását, különös tekintettel a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégiára(13), a 92/43/EGK tanácsi irányelvre(14) és a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(15), továbbá az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(16), mégpedig különösen a szakpolitika meghatározásához és végrehajtásához szükséges tudásalap bővítése, a bevált gyakorlatok és megoldások, mint például a hatékony gazdálkodás kis léptékű, az adott helyi, regionális vagy országos feltételekhez igazított alkalmazása, kidolgozása, vizsgálata és demonstrációja révén, ideértve a 92/43/EGK irányelv alapján kidolgozott, a szükséges intézkedéseket fontossági sorrendben tartalmazó tervek (cselekvési prioritási keret) végrehajtására vonatkozó integrált megközelítések kidolgozását. Az Uniónak és a tagállamoknak nyomon kell követniük a biológiai sokféleséggel kapcsolatos kiadásaikat a biológiai sokféleségről szóló egyezmény szerinti jelentéstételi kötelezettségüknek való megfelelés érdekében. Az egyéb uniós jogszabályokban előírt nyomonkövetési előírásoknak szintén eleget kell tenni. A biológiai sokféleséggel kapcsolatos uniós kiadásokat külön markerkészlettel kell nyomon követni(17).

(14)  A legfrissebb értékelések, köztük a 2020-ig tartó időszakra vonatkozó uniós biodiverzitási stratégia félidős értékelése és a természetvédelmi jogszabályok célravezetőségi vizsgálata rávilágítottak arra, hogy az uniós természetvédelmi jog és biodiverzitási stratégia ideálistól elmaradó végrehajtásának egyik fő oka a megfelelő finanszírozás hiánya. A fő uniós finanszírozási eszközök, köztük [az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap] kiegészítő alapon jelentős mértékben fedezhetik ezeket a szükségleteket. A LIFE program az Unió természetre és biológiai sokféleségre irányuló jogszabályainak és szakpolitikáinak végrehajtását előmozdító stratégiai természetvédelmi projektek révén fokozhatja e témák más szakpolitikákban való érvényesítését, többek között a cselekvési prioritásoknak a 92/43/EGK irányelv alapján létrehozott keretébe tartozó intézkedések révén. A stratégiai természetvédelmi projektek keretében támogatni kell az uniós természeti és biológiai sokféleségre vonatkozó célkitűzések más politikákban és finanszírozási eszközökben való érvényesítését célzó tagállami cselekvési programokat, ezáltal biztosítva, hogy elegendő forrást mozgósítsanak az említett szakpolitikák számára. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a közös agrárpolitika végrehajtását szolgáló stratégiai tervük alapján az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap szerinti előirányzataik egy részét az e rendeletben meghatározott stratégiai természetvédelmi projekteket kiegészítő támogató intézkedésekre fordítják.

(15)  „A biológiai sokféleség és ökoszisztéma-szolgáltatások Európa tengerentúli területein” önkéntes rendszer (BEST) a biológiai sokféleség védelmét, az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartható használatát, azon belül az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése ökoszisztéma-alapú megközelítéseit támogatja az Unió legkülső régióiban és a tengerentúli országokban és területeken. A 2011-ben elfogadott BEST előkészítő intézkedés, majd az azt követő BEST 2.0 és BEST RUP projekt révén a BEST segített felhívni a figyelmet az Unió legkülső régiói és a tengerentúli országok és területek ökológiai jelentőségére és azok kulcsszerepére a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából. A Bizottság becslése szerint az e területeken a helyszínen végrehajtandó projektekhez évi 8 millió EUR pénzügyi támogatásra van szükség. A tengerentúli országok és területek 2017-ben és 2018-ban miniszteri nyilatkozatok formájában ismerték el a biológiai sokféleségre fordítható kisösszegű támogatások hasznosságát. Ezért helyénvaló, hogy a LIFE program kisösszegű támogatásokat nyújtson a legkülső régiók és a tengerentúli országok és területek biológiai sokféleségét szolgáló projektekhez, beleértve a kapacitásbővítést és a katalizátortevékenységeket.

(16)  A körforgásos gazdaság és az erőforrás-hatékonyság előmozdításához a termékek teljes életciklusát a központba helyező ▌váltásra van szükség az anyagok és termékek, többek között a műanyagok tervezése, előállítása, fogyasztása, helyreállítása, újrafelhasználása, újrafeldolgozása és hulladékainak elhelyezése terén. A LIFE programnak különböző szereplők (vállalkozások, hatóságok és fogyasztók) támogatásával kell hozzájárulnia a körforgásos gazdasági modell átvételéhez, nevezetesen támogatnia kell az adott helyi, regionális vagy országos kontextusokra szabott legjobb technológiák, gyakorlatok és megoldások kifejlesztését, alkalmazását és elterjesztését, többek között a hulladékhierarchia-alkalmazás, valamint a hulladékkezelési, illetve -megelőzési tervek kialakításának integrált megközelítése révén. „A műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégia” című, 2018. január 16-i bizottsági közlemény végrehajtásának támogatása révén a tengeri hulladék jelentette probléma kezeléséhez is hozzá lehet járulni.

(16a)  A magas szintű környezetvédelem alapvető fontosságú az uniós polgárok egészsége és jóléte szempontjából. A programnak támogatnia kell az Uniónak a vegyszerek olyan módon való gyártására és felhasználására irányuló célját, hogy az minimalizálja azok emberi egészségre és környezetre gyakorolt jelentős negatív hatását, a nem mérgező uniós környezet céljának elérése érdekében. A programnak támogatnia kell a 2002/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(18) végrehajtásának megkönnyítésére irányuló tevékenységeket is olyan zajszintek elérése érdekében, amelyek nem járnak jelentős negatív hatással és kockázatokkal az emberi egészségre nézve.

(17)  Az Unió hosszú távú levegőpolitikai célja olyan levegőminőség megvalósítása, amely nem gyakorol jelentős negatív hatást vagy kockázatot az emberi egészségre és a környezetre nézve, erősítve a levegőminőség javulása és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkenése közötti szinergiákat. A légszennyezettséggel kapcsolatos tudatosság szintje magas a lakosság körében, és az emberek megfelelő intézkedéseket várnak a hatóságoktól, különösen azokon a területeken, amelyeken a lakosság és az ökoszisztémák magas szintű légszennyezésnek vannak kitéve. Az (EU) 2016/2284 európai parlamenti és tanácsi irányelv(19) hangsúlyozza, hogy az uniós finanszírozás fontos szerepet játszik a levegőminőségi célkitűzések megvalósítása szempontjából. Ezért a LIFE programnak támogatnia kell olyan projekteket, köztük stratégiai integrált projekteket is, amelyek köz- és magánforrásokat képesek mozgósítani, példát kínálnak a legjobb gyakorlatokra és előmozdítják a levegőminőségi tervek végrehajtását helyi, regionális, nemzeti vagy nemzetközi szinten.

(18)  A 2000/60/EK irányelv(20) létrehozta az Unió felszíni vizei, part menti vizei, átmeneti vizei és talajvize védelmére szolgáló keretet. A ▌vízpolitikai célok jobb végrehajtása és más szakpolitikai területekbe való integrációja elősegíti az említett irányelv céljainak elérését. A LIFE program keretében ezért támogatni kell az uniós víztestek jó állapotának elérését szolgáló, a 2000/60/EK irányelv és más kapcsolódó uniós vízügyi jogszabályok eredményes végrehajtásához hozzájáruló projekteket, irányuljanak azok a helyes gyakorlatok kifejlesztésére, alkalmazására és terjesztésére, vagy a más uniós programok és finanszírozási források keretében végrehajtott kiegészítő intézkedések előmozdítására.

(19)  A tengeri környezet védelme és helyreállítása az uniós környezetvédelmi szakpolitika egyik átfogó célkitűzése. A LIFE programnak ezért támogatnia kell az alábbiakat: a biológiai sokféleség és a tengeri ökoszisztémák, különösen a Natura 2000 tengeri területek kezelése, megőrzése, helyreállítása és monitoringja, valamint fajok védelem a 92/43/EGK irányelvnek megfelelően létrehozott cselekvési prioritási keret alapján; a jó környezeti állapot elérése a 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(21) értelmében; a tiszta és egészséges tengerek előmozdítása; a műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégiáról szóló bizottsági közlemény végrehajtása, főleg az elvesztett halászeszközök és a tengeri hulladék jelentette problémák kezelése érdekében; az Unió nemzetközi óceánpolitikai irányításban való részvételének fokozása, ami elengedhetetlen az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjében foglalt célok eléréséhez és ahhoz, hogy egészséges óceánokat hagyjunk hátra a következő nemzedékek számára. A LIFE program keretében megvalósuló stratégiai integrált projekteknek és stratégiai természetvédelmi projekteknek a tengeri környezet védelmére irányuló releváns intézkedéseket kell magukban foglalniuk.

(20)  A környezetvédelmi, éghajlat-politikai és kapcsolódó ▌energetikai átállással kapcsolatos irányítás javítása érdekében be kell vonni a civil társadalmat: az újfajta médiát és a közösségi hálózatokat is figyelembe vevő, valamint a fogyasztók elköteleződését és az érdekeltek, többek között a civil szervezetek szakpolitikák alakításába és végrehajtásába minden szinten történő bevonásának javítását és bővítését célzó kommunikációs stratégián keresztül javítani kell a tudatosságot. Ezért helyénvaló, hogy a program támogassa az általános uniós érdeket szolgáló célokat követő, az elsősorban a környezetvédelem vagy az éghajlat-politika területén aktív civil szervezetek széles körét és az ilyen nonprofit jogalanyok hálózatát, azáltal hogy versenyképes és átlátható módon ítél oda támogatásokat, annak érdekében, hogy az ilyen nem kormányzati szervezetek, hálózatok és jogalanyok hatékonyabban hozzájáruljanak az uniós politikához, valamint hogy kiépítsék és megerősítsék a hatékonyabb partnerré váláshoz szükséges képességüket.

(21)  Azzal együtt, hogy a LIFE program minden alprogramjának törekednie kell a különböző szinteken az irányítás javítására, a LIFE program keretében támogatni kell a környezetvédelmi irányítással kapcsolatos horizontális jogszabályok kidolgozását, végrehajtását, a környezetvédelmi és éghajlat-politikai vívmányok érvényre juttatását és tiszteletben tartását, különösen az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezményét végrehajtó szabályozás érvényesülését(22).

(22)  A LIFE programnak fel kell készítenie a piaci szereplőket a fenntartható, körforgásos, energiahatékony, megújuló energián alapuló, klímasemleges és az éghajlatváltozással szemben ellenálló gazdasági környezetre, és támogatnia kell átállásukat, mégpedig annak révén, hogy lehetőségeket kínál új üzleti lehetőségek kipróbálására, a szakmai készségek fejlesztésére, könnyebb hozzáférést biztosít a fogyasztók számára a fenntartható termékekhez és szolgáltatásokhoz, arra ösztönzi a véleményformálókat, hogy segítsék elő e cél elérését, és egyúttal alkalmat is kínál számukra erre, továbbá lehetővé teszi a jelenlegi eljárások és üzleti környezet átszabását célzó új módszerek tesztelését. A társadalmi elfogadottság és a fogyasztói elköteleződés elérése révén elő kell segíteni a fenntartható megoldások nagyobb piaci térnyerését.

(22a)  A program olyan technológiák, megközelítések és bevált gyakorlatok bemutatását hivatott támogatni, amelyek megismételhetők és fejleszthetők. Az innovatív megoldások hozzájárulnak a környezetvédelmi teljesítmény és a fenntarthatóság javulásához, különösen a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok fejlesztéséhez az éghajlat, a víz, a talaj, a biológiai sokféleség és a hulladék tekintetében aktív területeken. E tekintetben hangsúlyozni kell a más programokkal és szakpolitikákkal, mint például a mezőgazdasági termelékenységet és fenntarthatóságot célzó európai innovációs partnerséggel és az uniós környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerrel való szinergiákat.

(23)  A nagyobb környezetvédelmi és éghajlat-politikai beruházásokhoz uniós szinten elsősorban a nagyobb támogatási programok járulnak hozzá (horizontális érvényesítés). Ezért mindenképpen növelni kell a horizontális érvényesítési erőfeszítéseket más uniós finanszírozási programok fenntarthatóságának, biológiai sokféleségének és az éghajlati szempontok vizsgálatának biztosítása, valamint a fenntarthatósági biztosítékok valamennyi uniós eszközbe való beépítése érdekében. A LIFE program keretében megvalósítandó stratégiai integrált projekteknek és stratégiai természetvédelmi projekteknek az általuk betöltött katalizátorszerep révén mozgósítaniuk kell az említett finanszírozási programokon belüli finanszírozási lehetőségeket csakúgy, mint más finanszírozási forrásokat, például nemzeti alapokat, továbbá szinergiákat kell létrehozniuk.

(23a)  A stratégiai természetvédelmi projektek és a stratégiai integrált projektek sikere a nemzeti, regionális és helyi hatóságok, illetve a program célkitűzései által érintett, nem állami szereplők szoros együttműködésétől függ. Ezért alkalmazni kell a projektek kidolgozására, végrehajtására, értékelésére és ellenőrzésére vonatkozó döntések átláthatóságának és nyilvánosságra hozatalának elveit, különösen a horizontális érvényesítés esetében, vagy amikor több finanszírozási forrás is bevonásra kerül.

(24)  Szem előtt tartva az éghajlatváltozás összehangolt és nagyratörő kezelésének fontosságát, összhangban az Unió által a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak megvalósítása érdekében vállalt kötelezettségekkel, a LIFE program hozzá fog járulni az éghajlati intézkedések uniós szakpolitikákban történő érvényesítéséhez, valamint annak az átfogó célkitűzésnek a teljesítéséhez, hogy a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret időtartama alatt az uniós költségvetés kiadásainak legalább 25%-át és amint lehetséges, de legkésőbb 2027-re évente 30%-át éghajlat-politikai célkitűzések támogatására fordítsák. A LIFE program keretében végrehajtott intézkedésekhez várhatóan a LIFE program teljes pénzügyi keretösszegének 61%-át fordítják éghajlat-politikai célkitűzésekre. A vonatkozó intézkedések a LIFE program előkészítése és végrehajtása során kerülnek meghatározásra, és azokat a megfelelő értékelések és felülvizsgálatok keretében ismételten megvizsgálják.

(25)  A LIFE program végrehajtása során az EUMSZ 349. cikkének megfelelően kellő figyelmet kell fordítani a legkülső régiókra vonatkozó stratégiára(23), valamint e régiók sajátos igényeire és sebezhetőségére. Emellett más, nem környezetvédelemmel, éghajlat-politikával vagy energiával foglalkozó uniós szakpolitikákat is figyelembe kell venni.

(26)  A LIFE program végrehajtásának elősegítése érdekében a Bizottságnak együtt kell működnie a LIFE program nemzeti kapcsolattartó pontjainak hálózatával annak érdekében, hogy ösztönözze a nemzeti kapcsolattartó pontok Unió-szerte nyújtott szolgáltatásainak javítását és hatékonyabbá tételét célzó együttműködést, valamint javítsa a benyújtott javaslatok általános minőségét, szemináriumokat és műhelymunkákat kell szerveznie, közzé kell tennie a LIFE program keretében támogatott projektek jegyzékét, és egyéb, a projektek keretében elért eredmények jobb népszerűsítését, illetve a tapasztalatok, ismeretek és bevált gyakorlatok megosztásának és a projekteredmények Unió-szerte való megismétlésének elősegítését célzó tevékenységeket, mint például médiakampányokat kell folytatnia, ezáltal előmozdítva az együttműködést és a kommunikációt. E tevékenységeknek elsősorban a forrásokat kevésbé használó tagállamokra kell irányulniuk, és elő kell mozdítaniuk az ugyanazon témával foglalkozó lezárt és folyamatban lévő projektek kedvezményezettjei, pályázói vagy érdekeltjei közötti kommunikációt és együttműködést. Elengedhetetlen, hogy ezek a kommunikációs és együttműködési tevékenységek a regionális és helyi hatóságokra és az érdekelt felekre irányuljanak.

(26a)  A LIFE program projektértékelési és odaítélési folyamatát vezérlő kritérium a minőség. Megkönnyítendő a LIFE program céljainak Unió-szerte történő megvalósítását és a színvonalas projektjavaslatok előmozdítását, biztosítani kell a LIFE programban való tényleges részvételre irányuló technikai segítségnyújtási projektek finanszírozását. A Bizottságnak Unió-szerte hatékony, minőségen alapuló földrajzi lefedettséget kell biztosítania, többek között azáltal, hogy támogatja a tagállamokat a projektek minőségének kapacitásbővítéssel történő javításában. A LIFE programban való alacsony tényleges részvételt, valamint a program keretében támogatható tevékenységeket és az odaítélési kritériumokat a többéves munkaprogramban kell meghatározni, mégpedig az adott tagállam részvételi aránya, valamint az onnan beérkező sikeres pályázatok aránya alapján, figyelembe véve többek között a népességet és a népsűrűséget, a Natura 2000 helyszínek teljes területét az egyes tagállamokban a Natura 2000 helyszínek teljes területének arányában kifejezve, valamint az egyes tagállamok Natura 2000 helyszínek által borított területének arányát. A támogatható tevékenységeknek olyan jellegűeknek kell lenniük, hogy a projektpályázatok minőségének javítását célozzák.

(27)  A környezeti jog végrehajtásával és érvényesítésével foglalkozó európai uniós hálózat (IMPEL), az Európai Környezetvédelmi Ügyészhálózat (ENPE) és a Bírák Európai Uniós Fóruma a Környezetért (EUFJE(24)) mind a tagállamok közötti együttműködés elősegítését szolgálják, és egyedülálló szerepet játszanak az uniós környezetvédelmi jog érvényesítésében. A mind uniós, mind tagállami szintű hálózatépítés eszközével jelentős mértékben erősítik az uniós környezetvédelmi jog végrehajtásának egységességét az Unió minden részén, szerepet játszanak a versenytorzulások elkerülésében, továbbá javítják a környezetvédelmi felügyelet minőségét és a jogérvényesítést, emellett információ- és tapasztalatcserét folytatnak különböző adminisztratív szinteken, valamint a környezetvédelmi kérdésekkel és végrehajtással kapcsolatos képzések és szakmai eszmecserék alkalmával, kitérve a nyomon követés és az engedélyezés témaköreire is. A LIFE program céljaihoz való hozzájárulásuk ismeretében és e szakmai szövetségek tevékenységének felkarolása érdekében helyénvaló engedélyezni támogatások odaítélését az IMPEL, az ENPE és az EUFJE javára pályázati felhívás kiírása nélkül. További olyan esetek is elképzelhetők, amikor a költségvetési rendelet általános követelményei alapján nem szükséges pályázati felhívást kiírni, ilyen a tagállamok által kinevezett és a tagállamok felelősségi körében működő szervek esete, amikor egy uniós jogi aktus egy tagállamot nevez meg egy támogatás kedvezményezettjeként.

(28)  Helyénvaló meghatározni a LIFE program pénzügyi keretösszegét, amely a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás(25) 17. pontja értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.

(28a)  A legmagasabb társfinanszírozási arányt olyan szinten kell megállapítani, amely a program keretében nyújtott támogatás hatékony szintjének fenntartásához szükséges. A meglévő fellépésekre és egységekre való reagáláshoz szükséges alkalmazkodóképesség figyelembevétele érdekében külön társfinanszírozási arányok könnyítik meg a biztonságot, ugyanakkor bizonyos fokú rugalmasságot tartanak fenn, amelyet a sajátos szükségletek vagy követelmények alapján kell biztosítani. A külön társfinanszírozási arányok mindig a vonatkozó megállapított legmagasabb társfinanszírozási aránytól függenek.

(29)  Az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok e rendeletre is vonatkoznak. E szabályokat a költségvetési rendelet állapítja meg, és azok meghatározzák a költségvetés elkészítésére és támogatások, közbeszerzések, pénzdíjak és közvetett végrehajtás útján történő végrehajtására, valamint a pénzügyi szereplők felelősségének ellenőrzésére vonatkozó eljárásokat. Az uniós költségvetés védelmét szolgálják az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok is a jogállamiság tekintetében fennálló általánossá vált tagállami hiányosságok esetében, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak.

(30)  Az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelettel(26) (a költségvetési rendelet), a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel(27), a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel(28), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel(29) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel(30) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok, ezen belül a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetését, valamint adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban közigazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit.

Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség nyomozást és büntetőeljárást indíthat az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv(31) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények miatt. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, – az (EU) 2017/1939 rendelet szerinti megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében – az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(31)  A finanszírozási formákat és a végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyire képesek elérni a tevékenységek konkrét célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a meg nem felelés kockázatát. Vissza nem térítendő támogatások esetében ezért mérlegelni kell az egyösszegű támogatások, az átalányok és az egységköltség-alapú térítés alkalmazását is. A Bizottságnak biztosítania kell, hogy a végrehajtás folyamata könnyen érthető legyen, és elő kell mozdítania a projektfejlesztők munkájának tényleges egyszerűsítését.

(32)  Adott esetben a LIFE program szakpolitikai célkitűzéseit az InvestEU-hoz ▌ tartozó pénzügyi eszközökkel és költségvetési garanciákkal is támogatni kell, ideértve a LIFE program többéves munkaprogramjai keretében meghatározott, a LIFE programból előirányzott összeget is.

(33)  A 2013/755/EU tanácsi határozat(32) 94. cikke alapján a tengerentúli országokban és területeken letelepedett jogalanyok jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel a LIFE program szabályaira és célkitűzéseire, valamint az azon tagállam tekintetében esetlegesen alkalmazandó rendelkezésekre is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik. E jogalanyoknak a LIFE programban való részvételét indokolt elsősorban a „Természet és biológiai sokféleség” alprogram szerinti projektekre korlátozni.

(34)  A program nyitva áll harmadik országok előtt a köztük és az Unió között létrejött, a részvételüket szabályozó egyedi feltételekről szóló megállapodásokkal összhangban.

(35)  Azon harmadik országok, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai, részt vehetnek uniós programokban az EGT-megállapodás szerint létrejött együttműködési keretnek megfelelően, amely a megállapodás alapján elfogadott határozattal rendelkezik a program végrehajtásáról. Harmadik országok más jogi eszközök alapján is részt vehetnek. E rendeletbe külön rendelkezést kell bevezetni annak érdekében, hogy az engedélyező tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék megkapják a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést.

(36)  A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás 22. és 23. pontjának megfelelően a LIFE program értékelését konkrét nyomonkövetési követelmények útján gyűjtött információk alapján kell végezni, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőket. Az említett követelmények adott esetben a LIFE program gyakorlati hatásainak értékeléséhez alapul szolgáló mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak. A LIFE program halmozott hatása közvetett módon, hosszú távon jelenik meg, nehezen mérhető formákban járulva hozzá az uniós környezetvédelmi és éghajlat-politikai célok teljes körének teljesüléséhez. A LIFE program nyomon követésére szolgáló, ebben a rendeletben meghatározott közvetlen teljesítménymutatókat és nyomonkövetési követelményeket – többek között a Natura 2000 esetében és egyes légköri szennyező anyagok kibocsátását illetően – ki kell egészíteni több konkrét, projektszintű mutatóval, amelyeket a többéves munkaprogramok, illetve a pályázati felhívások adnak meg.

(36a)  A többéves munkaprogramok elfogadására vonatkozóan e rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(33) megfelelően kell gyakorolni. Amennyiben a LIFE programért felelős bizottság nem nyilvánít véleményt egy tervezett végrehajtási jogi aktusról, a Bizottság a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének második albekezdésével összhangban nem fogadhatja el az adott tervezett végrehajtási jogi aktust.

(37)  Annak biztosítása érdekében, hogy a program támogatása és végrehajtása összhangban legyen az Unió politikáival és elsődleges céljaival, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a mutatók módosítása és e rendelet kiegészítése érdekében, valamint a nyomonkövetési és értékelési keret kialakítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(38)  Mivel e rendelet céljait, nevezetesen a környezet magas fokú védelméhez és az éghajlatváltozás jó kormányzás és több érdekeltet bevonó megközelítés alkalmazása révén történő, nagyratörő kezeléséhez, valamint a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulást, az uniós környezetvédelmi, a biológiai sokféleségről, az éghajlat-politikáról, a körkörös gazdaságról és a kapcsolódó, megújuló energiáról és energiahatékonyságról szóló jogszabályok, stratégiák, tervek, illetve nemzetközi kötelezettségvállalások céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a rendelet terjedelme és hatása miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket.

(39)  Az 1293/2013/EU rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet létrehozza a környezetvédelmi és éghajlat-politikai programot (LIFE) (a továbbiakban: LIFE program).

Megállapítja a LIFE program célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.  „stratégiai természetvédelmi projektek”: az uniós természeti és biológiai sokféleségre vonatkozó célkitűzések megvalósítását szolgáló olyan projektek, amelyek koherens cselekvési programokat hajtanak végre a tagállamokban e célok más szakpolitikákban és finanszírozási eszközökben való érvényesítése érdekében, többek között a 92/43/EGK irányelv alapján kidolgozott, a szükséges intézkedéseket fontossági sorrendben tartalmazó tervek (cselekvési prioritási keret) összehangolt végrehajtása révén;

2.  „stratégiai integrált projektek”: az egyes környezetvédelmi, éghajlat-politikai vagy ▌energiáról szóló kapcsolódó uniós jogszabályok, illetve szakpolitikák által megkövetelt, a tagállami hatóságok által kidolgozott környezetvédelmi és éghajlat-politikai stratégiák vagy cselekvési tervek regionális, több régiót érintő, nemzeti vagy nemzetek feletti szinten történő végrehajtását szolgáló projektek, amelyek biztosítják az érdekeltek bevonását és előmozdítják legalább egy másik uniós, nemzeti vagy magánforrás bevonását és az azzal való összhangot;

3.  „technikai segítségnyújtási projektek”: a 3. cikkben meghatározott célok érdekében a hagyományos projektekben való részvételhez, a stratégiai természetvédelmi projektek és a stratégiai integrált projektek előkészítéséhez, más uniós finanszírozási eszközök használatára való felkészüléshez, vagy más, a LIFE program, annak elődei vagy más uniós programok által támogatott projektek eredményeinek terjesztéséhez vagy megismétléséhez szükséges kapacitás kiépítését támogató projektek. E projektek magukban foglalhatnak a tagállami hatóságok LIFE programban való tényleges részvételt szolgáló tevékenységeihez kapcsolódó kapacitásbővítést is;

4.  „hagyományos projektek”: a stratégiai integrált projektektől, a stratégiai természetvédelmi projektektől és a technikai segítségnyújtási projektektől eltérő, a programnak a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott egyedi célkitűzéseit szolgáló projektek;

5.  „vegyesfinanszírozási műveletek”: az uniós költségvetésből – többek között az (EU, Euratom) 2018/000 rendelet (a költségvetési rendelet) 2. cikkének (6) bekezdése szerinti vegyesfinanszírozási eszköz keretében – támogatott olyan tevékenységek, amelyek az uniós költségvetésből nyújtott nem visszafizetendő támogatási formákat és/vagy finanszírozási eszközöket ötvöznek fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézményektől, valamint kereskedelmi pénzügyi intézményektől és befektetőktől származó visszafizetendő támogatási formákkal;

6.  „jogalany”: minden olyan természetes személy, valamint a nemzeti jog, az uniós jog vagy a nemzetközi jog alapján létrehozott olyan jogi személy, amely jogi személyiséggel rendelkezik, és saját nevében jogokat gyakorolhat és kötelezettségeket vállalhat, illetve a költségvetési rendelet 190. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.

3. cikk

A program célkitűzései

(1)  A LIFE program általános célja hozzájárulni a fenntartható, körforgásos, energiahatékony, megújuló energián alapuló, klímasemleges és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló gazdaság kialakításához, a környezet minőségének védelméhez, helyreállításához és javításához, beleértve a levegőt, a vizeket és a talajt, valamint a biológiai sokféleség csökkenésének megállításához és visszafordításához, illetve az ökoszisztémák pusztulásának kezeléséhez, többek között a Natura 2000 hálózat végrehajtásának és irányításának támogatása révén, előmozdítva ezáltal a fenntartható fejlődést. A LIFE program emellett támogatja az EUMSZ 192. cikke (3) bekezdésének megfelelően elfogadott általános cselekvési programok végrehajtását is.

(2)  A LIFE program egyedi célkitűzései a következők:

a)  kifejleszteni, megismertetni és előmozdítani az uniós környezetvédelmi, ideértve a természetvédelmi és a biológiai sokféleségre vonatkozó és éghajlat-politikai jogszabályok, illetve szakpolitikák – köztük a megújuló energiákra való átállás és a fokozott energiahatékonyság – célkitűzéseit szolgáló innovatív technológiákat, módszereket és megközelítéseket, másrészt különösen a természet és a biológiai sokféleség terén, többek között a Natura 2000 hálózat támogatásán keresztül előmozdítani a tudásalapot és a bevált gyakorlatok alkalmazását;

b)  támogatni az Uniónak az egyrészt a környezetvédelmi – például természetvédelmi és a biológiai sokféleségre vonatkozó –, másrészt az éghajlat-politikai, illetve a megújuló energiákra való átállásról és a fokozott energiahatékonyságról szóló jogszabályai, illetve szakpolitikái kidolgozását, végrehajtását, nyomon követését és betartatását, egyebek mellett különösen a köz- és a magánszférabeli szereplők kapacitásának növelése és a civil társadalom bevonása révén megvalósuló, minden szinten jobb irányítással;

c)  ösztönözni az Uniónak az egyrészt a környezetvédelmi – például természetvédelmi és a biológiai sokféleségre vonatkozó –, másrészt az éghajlat-politikai, illetve a megújuló energiákra való átállásról és a fokozott energiahatékonyságról szóló idevágó jogszabályai, illetve szakpolitikái végrehajtásához hozzájáruló sikeres műszaki és szakpolitikai megoldások széles körű alkalmazását eredményeik megismétlése révén, integrálni a kapcsolódó célokat más szakpolitikákba, köz- és magánszférabeli gyakorlatokba, valamint beruházásokat mozgósítani és javítani a finanszírozáshoz való hozzáférést.

4. cikk

▌Felépítés

A LIFE program a következők szerint épül fel:

(1)  A „Környezetvédelem” területhez tartozik:

a)  a „Természet és biológiai sokféleség” alprogram, valamint

b)  a „Körforgásos gazdaság és életminőség” alprogram;

(2)  az „Éghajlat-politika” területhez tartozik:

a)  az „Az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás” alprogram, valamint

b)  a „Tiszta energiákra való átállás” alprogram.

5. cikk

Költségvetés

(1)  A program 2021 és 2027 közötti időszakban történő végrehajtásának pénzügyi keretösszege 2018. évi árakon 6 442 000 000 EUR (folyó árakon 7 272 000 000 EUR).

(2)  Az (1) bekezdésben említett összeg indikatív felosztása a következő:

a)  2018. évi árakon 4 715 000 000 EUR (folyó árakon 5 322 000 000 EUR, amely a program teljes pénzügyi kerete 73,2%-ának felel meg) a „Környezetvédelem” terület számára, amelyből

1.  2018. évi árakon 2 829 000 000 EUR (folyó árakon 3 261 420 000 EUR, amely a program teljes pénzügyi kerete 44,9%-ának felel meg) a „Természet és biológiai sokféleség” alprogram számára és

2.  2018. évi árakon 1 886 000 000 EUR (folyó árakon 2 060 580 000 EUR, amely a program teljes pénzügyi kerete 28,3%-ának felel meg) a „Körforgásos gazdaság és életminőség” alprogram számára;

b)  1 950 000 000 EUR az „Éghajlat-politika” terület számára, amelyből

1.  950 000 000 EUR az „Az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás” alprogram számára és

2.  1 000 000 000 EUR a „Tiszta energiákra való átállás” alprogram számára.

(3)  Az (1) és a (2) bekezdésben említett összegek nem érinthetik [a többéves pénzügyi keretről szóló] (EU) 2018/... európai parlamenti és tanácsi rendeletben(34) és a költségvetési rendeletben foglalt, rugalmasságra vonatkozó rendelkezések alkalmazását.

(3a)  A (2) bekezdés ellenére a (2) bekezdés a) pontjában említett „Környezetvédelem” terület keretébe tartozó intézkedési támogatásból finanszírozott projektek számára előirányzott költségvetési erőforrások legalább 60%-át a (2) bekezdés a) pontjának i. alpontjában említett „Természet és biológiai sokféleség” alprogramot előmozdító projekteknek nyújtott támogatásra kell fordítani.

(4)  A LIFE Program keretében támogathatók egyrészt a Bizottságnak a LIFE program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtási tevékenységei, így például előkészítő, nyomonkövetési, ellenőrzési, felügyeleti és értékelési intézkedések – ideértve a vállalati információtechnológiai rendszereket is –, másrészt a LIFE program nemzeti kapcsolattartó pontjait támogató kapcsolatteremtő tevékenységek, a képzést, az egymástól való tanulást célzó tevékenységeket, valamint a tapasztalatok megosztására szolgáló rendezvényeket is beleértve.

(5)  A 3. cikkben előírt általános célkitűzéseket szem előtt tartva a programból finanszírozhatók a Bizottság által az uniós környezetvédelmi és éghajlat-politikai, illetve a releváns, ▌ energiára ▌ vonatkozó jogszabályok és szakpolitikák előkészítésének, végrehajtásának és más területeken való érvényesítésének támogatása érdekében végzett tevékenységek. Ilyen tevékenységek többek között a következők:

a)  tájékoztatás és kommunikáció, ideértve a tudatosságnövelő kampányokat is. Az e rendelet értelmében kommunikációs tevékenységekre előirányzott pénzügyi források fedezik az uniós politikai prioritásokkal kapcsolatos, valamint a környezetvédelmi, éghajlat-politikai és kapcsolódó, ▌ energiára vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtásának és átültetésének helyzetével kapcsolatos szervezeti kommunikáció költségeit is;

b)  tanulmányok, felmérések, modellek és forgatókönyvek készítése;

c)  ▌ szakpolitikák, programok és jogszabályok előkészítése, végrehajtása, nyomon követése, ellenőrzése és értékelése, valamint a nem a LIFE program keretében finanszírozott projektek értékelése és elemzése, ha a 3. cikkben meghatározott célokat szolgálnak;

d)  szakmai műhelyek, konferenciák és találkozók szervezése;

e)  hálózatépítés és beváltgyakorlat-platformok létrehozása;

f)  egyéb tevékenységek, mint például pénzdíjak.

6. cikk

A programhoz társult harmadik országok

(1)  Feltéve, hogy teljes mértékben betartják valamennyi vonatkozó szabályt és rendelkezést, a program nyitva áll az alábbi harmadik országok számára:

a)  az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) azon tagjai, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai is, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban;

b)  csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban;

c)  az európai szomszédságpolitika hatálya alá tartozó országok, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban;

d)  egyéb harmadik országok az uniós programokban való részvételük feltételeit meghatározó külön megállapodással összhangban, amennyiben a megállapodás:

–  méltányos egyensúlyt biztosít az uniós programokban részt vevő harmadik ország hozzájárulásai és a részvételből fakadó előnyei között;

–  meghatározza a programokban való részvétel feltételeit, beleértve az egyes programokhoz nyújtott pénzügyi hozzájárulást és adminisztratív költségeket. E hozzájárulások a költségvetési rendelet [21. cikkének (5) bekezdésével] összhangban címzett bevételt képeznek;

–  nem ruház a programmal kapcsolatos döntéshozatali hatáskört a harmadik országra;

–  biztosítja az Unió jogát a hatékony és eredményes pénzgazdálkodáshoz és pénzügyi érdekeinek védelméhez.

(2)  Abban az esetben, amikor egy harmadik ország nemzetközi megállapodás alapján elfogadott határozat vagy más jogi eszköz szerint részt vesz a programban, biztosítania kell, hogy az engedélyező tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék megkapják a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) esetében e jogok kiterjednek arra, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban e Hivatal vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet.

6a. cikk

Nemzetközi együttműködés

A LIFE program végrehajtása során lehetőség van az érintett nemzetközi szervezetekkel, valamint azok intézményeivel és szerveivel folytatott együttműködésre, amennyiben ez a 3. cikkben meghatározott általános célkitűzések eléréséhez szükséges.

7. cikk

Más uniós programokkal fennálló szinergiák

A Bizottság elősegíti a LIFE program következetes végrehajtását, továbbá a Bizottság és a tagállamok biztosítják a koherenciát és koordinációt a program és az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap Plusz, a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap, az Európai horizont, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz és az InvestEU Alap között, szinergiák létrehozása, különösen a stratégiai természetvédelmi projektek és a stratégiai integrált projektek keretében, és a LIFE program keretében kialakított megoldások terjesztése és tág körű alkalmazása érdekében. A Bizottság és a tagállamok minden szinten törekednek a kiegészítő jellegre.

8. cikk

Az uniós finanszírozás végrehajtása és formái

(1)  A Bizottság a LIFE programot a költségvetési rendelettel összhangban lévő közvetlen irányítással, vagy a költségvetési rendelet [61. cikke (1) bekezdésének c) pontjában] említett szervek bevonása mellett közvetett irányítással hajtja végre.

(2)  A LIFE program a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában – különösen vissza nem térítendő támogatás, pénzdíj és közbeszerzés formájában – nyújthat finanszírozást. Vegyesfinanszírozási műveletek keretében finanszírozási eszköz formájában is nyújtható finanszírozás.

(2a)  A LIFE program költségvetésének legalább 85%-át a 10. cikk (2) bekezdésében és a 10. cikk (5) bekezdésében említett támogatásokra, a többéves munkaprogramban meghatározott mértékben más támogatási formákban finanszírozott projektekre, illetve adott esetben és a 17. cikkben említett többéves munkaprogram keretében meghatározott mértékben a 8. cikk (2) bekezdésében említett vegyesfinanszírozási műveletek formájában megvalósuló pénzügyi eszközökre kell előirányozni. A Bizottság biztosítja, hogy a más támogatási formákban finanszírozott projektek teljes mértékben összhangban legyenek az e rendelet 3. cikkében meghatározott célkitűzésekkel. A 10. cikk (3b) bekezdésében említett támogatások maximális összege 15 millió EUR.

(2b)  A 10. cikk (2) bekezdésének a), b), c) és d) pontjában említett támogatható intézkedések társfinanszírozási arányai legfeljebb az elszámolható költségek 60%-áig terjednek, a „Természet és biológiai sokféleség” alprogramból finanszírozott, különösen a 92/43/EGK irányelv végrehajtásában kiemelt jelentőségű élőhelyekkel vagy fajokkal kapcsolatos, illetve a 2009/147/EK irányelv 16. cikke értelmében létrehozott, a tudományos és műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítással foglalkozó bizottság által elsődlegesen támogatandónak tekintett madárfajokkal kapcsolatos projektek esetében pedig az elszámolható költségek legfeljebb 75%-áig, amennyiben ez az állománymegőrzési célkitűzés elérése érdekében szükséges. A 10. cikk (5) bekezdésében említett intézkedések társfinanszírozási arányai legfeljebb az elszámolható költségek 70%-áig terjednek. A vonatkozó és meghatározott maximális társfinanszírozási arányok sérelme nélkül a 17. cikkben említett többéves munkaprogramban részletesebben meg kell határozni az egyedi arányokat. Ezeket az arányokat az egyes alprogramok, projekttípusok vagy támogatási típusok követelményeivel összhangban ki lehet igazítani.

A 10. cikk (3b) bekezdésében említett projektek esetében a maximális társfinanszírozási arányok nem haladhatják meg az elszámolható költségek 95%-át az első többéves munkaprogram időszakában megvalósuló projektek esetében; a második többéves munkaprogram esetén és e munkaprogram megerősítésétől függően a társfinanszírozási arány az elszámolható költségek 75%-a.

(2c)  A LIFE program projektértékelési és odaítélési folyamatát vezérlő kritérium a minőség. A Bizottság Unió-szerte hatékony, minőségen alapuló földrajzi lefedettséget biztosít, többek között azáltal, hogy támogatja a tagállamokat a projektek minőségének kapacitásbővítéssel történő javításában.

II. FEJEZET

TÁMOGATHATÓSÁG

9. cikk

Vissza nem térítendő támogatások

A LIFE program keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatások odaítélésére és kezelésére a költségvetési rendelet VIII. címével összhangban kerül sor.

10. cikk

Támogatható intézkedések

(1)  Kizárólag a 3. cikkben említett célkitűzéseket végrehajtó intézkedések finanszírozhatók.

(2)  Vissza nem térítendő támogatás a következő típusú intézkedésekhez nyújtható:

a)  a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett alprogram keretébe tartozó stratégiai természetvédelmi projektek;

b)  a 4. cikk (1) bekezdése b) pontjában, valamint (2) bekezdése a) és b) pontjaiban említett alprogramok keretébe tartozó stratégiai integrált projektek;

c)  technikai segítségnyújtási projektek;

d)  hagyományos projektek;

e)  a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott általános célkitűzés megvalósításához szükséges bármely egyéb intézkedés, beleértve a kapacitásbővítés, az információ- és ismeretterjesztés, valamint a tudatosítás koordinálását és támogatását célzó intézkedéseket, a megújuló energiára való átállás és a fokozott energiahatékonyság támogatása érdekében.

(3)  A „Természet és biológiai sokféleség” alprogram keretébe tartozó, a 92/43/EGK és a 2009/147/EK irányelveknek megfelelően a Natura 2000 területek kezelésével, helyreállításával vagy nyomon követésével foglalkozó projektek tekintetében figyelembe kell venni a természetvédelemre és a biológiai sokféleség megőrzésére irányuló nemzeti és regionális tervekben, stratégiákban és szakpolitikákban, többek között a cselekvési prioritások 92/43/EGK irányelv alapján létrehozott keretében megállapított prioritásokat.

(3a)  A tagállami hatóságok tevékenységeivel kapcsolatos, a LIFE programban való tényleges részvétel javítására irányuló kapacitásbővítő technikai segítségnyújtási projektek feladata az alacsony tényleges részvételt mutató tagállamok tevékenységeinek támogatása abból a célból, hogy javuljanak a nemzeti kapcsolattartó pontok Unió-szerte nyújtott szolgáltatásai, illetve a benyújtott javaslatok általános minősége.

(4)  Vissza nem térítendő támogatás nyújtható valamely tagállamon vagy hozzá kapcsolódó tengerentúli országon vagy területen kívüli intézkedésekhez is, amennyiben azok az uniós környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések elérését szolgálják, és az Unión kívül végrehajtott tevékenységek a tagállami területeken vagy tengerentúli országban vagy területen megvalósított intézkedések eredményességének biztosításához szükségesek vagy olyan nemzetközi megállapodásokat támogatnak, amelyeknek az Unió részes fele.

(5)  A LIFE program 3. cikkben említett célkitűzéseivel összhangban működési támogatás nyújtható az uniós jogszabályok és szakpolitikák kidolgozásában, végrehajtásában és érvényesítésében közreműködő, elsősorban a környezetvédelem vagy az éghajlat-politika – ezen belül az energetikai átállás – terén tevékenykedő, nem profitorientált szervezetek működéséhez.

11. cikk

Részvételre jogosult jogalanyok

(1)  A költségvetési rendelet 197. cikkében említett feltételeken túl a (2)–(3) bekezdésben foglalt részvételi feltételek alkalmazandók.

(2)  Az alábbi jogalanyok jogosultak részvételre:

a)  az alábbi országok vagy területek bármelyikében letelepedett jogalanyok:

1.  tagállamok vagy azokhoz kapcsolódó tengerentúli ország vagy terület;

2.  a LIFE programhoz társult harmadik országok;

3.  a 17. cikkben említett többéves munkaprogramban szerepeltetett harmadik országok az e cikk (4)–(6) bekezdésében foglalt feltételekkel;

b)  bármely nemzetközi szervezet vagy az uniós jog alapján létrehozott bármely jogalany.

(3)  Természetes személyek nem jogosultak részvételre.

(4)  A programhoz nem társult harmadik országban letelepedett jogalanyok olyan kivételes esetben támogathatók, amikor ez szükséges egy olyan intézkedés céljainak eléréséhez, amely az Unióban végzett tevékenységek sikerességét garantálja.

(5)  Támogathatók a legalább három olyan független szervezetből álló konzorciumban részt vevő jogalanyok, amelyek különböző tagállamokban vagy azokhoz kapcsolódó tengerentúli országokban vagy területeken vagy a programhoz társult harmadik országokban vagy más harmadik országokban telepedtek le.

(6)  A programhoz nem társult harmadik országban letelepedett jogalanyok elviekben viselik részvételük költségeit.

(6a)  A program pénzeszközei tényleges felhasználásának és a (4) bekezdésben említett jogalanyok hatékony részvételének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 21. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e cikk kiegészítésére annak meghatározásával, hogy az említett jogalanyoknak milyen mértékben kell részt venniük az Unió által folytatott környezetvédelmi és éghajlatpolitikában ahhoz, hogy a programban támogathatónak minősüljenek.

12. cikk

Közvetlen odaítélés

A költségvetési rendelet 188. cikkének sérelme nélkül az I. mellékletben felsorolt szervek pályázati felhívás kiírása nélkül is részesíthetők támogatásban.

13. cikk

Az odaítélési feltételek meghatározása

A Bizottság a 17. cikkben említett többéves munkaprogramban és a pályázati felhívásokban meghatározza az odaítélési feltételeket, figyelembe véve az alábbi alapelveket:

a)  a LIFE program keretében finanszírozott projekteknek az Unió érdekeit kell szolgálniuk azáltal, hogy jelentős mértékben hozzájárulnak a LIFE program 3. cikkben említett általános és egyedi célkitűzéseinek eléréséhez, és nem veszélyeztetik azokat, és lehetőség szerint támogatniuk kell a zöld közbeszerzés alkalmazását;

aa)  a projekteknek biztosítaniuk kell a költséghatékony megközelítést, és technikai és pénzügyi szempontból koherensnek kell lenniük;

ab)  elsőbbséget kell élvezniük azoknak a projekteknek, amelyek potenciálisan a legnagyobb mértékben járulnak hozzá a 3. cikkben meghatározott célkitűzések eléréséhez;

b)  a járulékos előnyökkel járó, valamint a 4. cikkben említett alprogramok közötti szinergiákat előmozdító projekteknek pluszpontokat kell adni az értékelésük során;

c)  a legjobban megismételhető és az állami- vagy a magánszféra körében legjobban terjeszthető, illetve a legtöbb beruházást vagy finanszírozást mozgósító (katalizátor-) projekteknek pluszpontokat kell adni az értékelésük során;

d)  biztosítani kell a hagyományos projektek megismételhetőségét;

e)  a LIFE program, annak elődei vagy más uniós alapok által támogatott projektek eredményeire épülő, illetve azok terjesztésére vagy megismétlésére képes projekteknek pluszpontokat kell adni az értékelésük során.

f)  adott esetben különös tekintettel kell lenni a speciális szükségletekkel rendelkező vagy sérülékeny földrajzi területek, például a környezetvédelmi kihívásokkal vagy természeti hátrányokkal küzdő, a határ-, a magas természeti értéket képviselő vagy a legkülső területek projektjeire.

14. cikk

Földvásárláshoz kapcsolódó elszámolható költségek

A költségvetési rendelet 186. cikkében meghatározott feltételeken túl a földvásárláshoz kapcsolódó költségek az alábbi feltételek teljesülése esetén jogosultak támogatásra:

a)  a vásárlás hozzájárul a 92/43/EGK irányelv 3. cikkének megfelelően létrehozott Natura 2000 hálózat sértetlenségének javításához, megőrzéséhez és helyreállításához, többek között az összekapcsoltság javításához folyosók, lépőkövek vagy más zöldinfrastruktúra-elemek létrehozásán keresztül;

b)  a földvásárlás a kitűzött természetvédelmi cél elérésének egyetlen vagy leginkább költséghatékony módja;

c)  a megszerzett földterület hosszú távon a LIFE program konkrét célkitűzéseivel összhangban lévő használatra lesz fenntartva;

d)  az érintett tagállam átruházás révén vagy más módon hosszú távon biztosítja az ilyen földterület természet-megőrzési célú használatát.

15. cikk

Kumulatív, kiegészítő és kombinált finanszírozás

(1)  Egy másik uniós program keretében hozzájárulásban részesült intézkedés azzal a feltétellel kaphat hozzájárulást a LIFE programból is, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik, és hogy az intézkedés a 3. cikkben meghatározott környezetvédelmi vagy éghajlat-politikai célok elérésére törekszik, és azok egyikét sem veszélyezteti. Az egyes uniós programokból nyújtott hozzájárulásokra a megfelelő program szabályai alkalmazandók. A kumulatív finanszírozás összege nem haladhatja meg az intézkedés elszámolható költségeinek összegét, és a különböző uniós programokból nyújtott támogatás a támogatási feltételeket meghatározó dokumentumoknak megfelelően arányosan számítandó ki.

(2)  A kiválósági pecsétet elnyert intézkedések, valamint az alábbi, kumulatív feltételeknek megfelelő intézkedések:

a)  amelyek értékelésre kerültek a LIFE program szerinti pályázati kiírás keretében;

b)  megfelelnek a szóban forgó pályázati kiírás minimális minőségi elvárásainak;

c)  a szóban forgó pályázati kiírás alapján forráshiány miatt nem támogathatók,

támogatásban részesülhetnek az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Szociális Alap+ vagy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap forrásaiból az (EU)XX [a közös rendelkezésekről szóló] rendelet 67. cikkének (5) bekezdésével és az (EU)XX [a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról szóló] rendelet 8. cikkével összhangban, amennyiben az érintett program célkitűzéseivel és támogathatósági kritériumaival összeegyeztethetők. A támogatást nyújtó Alap szabályai az irányadók.

III. FEJEZET

VEGYESFINANSZÍROZÁSI MŰVELETEK

16. cikk

Vegyesfinanszírozási műveletek

A LIFE program keretében a vegyesfinanszírozási műveleteket az InvestEU rendelettel és a költségvetési rendelet X. címével összhangban kell végrehajtani, kellő figyelmet fordítva a fenntarthatóságra és átláthatóságra vonatkozó követelményekre.

IV. FEJEZET

TERVEZÉS, NYOMON KÖVETÉS, JELENTÉSTÉTEL ÉS ÉRTÉKELÉS

17. cikk

Többéves munkaprogram

(1)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén a LIFE programra vonatkozóan többéves munkaprogramokat fogad el. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 20a. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)  A többéves munkaprogram a 3. cikkben előírt célkitűzésekkel összhangban meghatározza a következőket:

a)  a források elosztása az egyes alprogramokon belül a különböző szükségletek és finanszírozási formák között, valamint a 10. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontja szerinti vissza nem térítendő támogatásokra előirányzott maximális teljes összeg;

aa)  adott esetben a LIFE program szerinti vegyesfinanszírozási műveletek keretén belüli pénzügyi eszközök tekintetében rendelkezésre álló maximális teljes összeg;

ab)  az I. mellékletben felsorolt szerveknek a 12. cikkel összhangban odaítélendő vissza nem térítendő támogatások maximális teljes összege;

b)  azon projekttémák, illetve konkrét szükségletek, amelyekre előzetes forráselosztás alkalmazandó a 10. cikk (2) bekezdésének c) és d) pontjaiban említett projektek esetében;

c)  azon stratégiák és stratégiai integrált projektek céltervei, amelyekhez támogatás kérelmezhető a 10. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett projektek esetében;

d)  a projekt végrehajtásának maximális elszámolhatósági időszaka;

da)  a többéves munkaprogram által érintett időszakban kihirdetendő pályázati felhívások indikatív ütemterve;

db)  a projektbenyújtási és -kiválasztási eljárás technikai módszertana és odaítélési feltételek a 13. cikkben említett szempontokkal összhangban;

dc)  a 8. cikk (2b) bekezdésében említett társfinanszírozási arányok meghatározása;

dd)  a 10. cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett támogatható intézkedések számára nyújtható maximális társfinanszírozás;

de)  adott esetben részletes szabályok a kumulatív, kiegészítő és kombinált finanszírozás alkalmazását illetően;

df)  az alacsony tényleges részvétel és a támogatható tevékenységek és odaítélési kritériumok meghatározása a LIFE programban való tényleges részvételre irányuló, a tagállami hatóságok tevékenységeivel kapcsolatos kapacitásbővítő technikai segítségnyújtási projektek vonatkozásában;

(2a)  Az első többéves munkaprogram időtartama négy év, a második többéves munkaprogram időtartama pedig három év.

(2b)  A többéves munkaprogram keretében a Bizottság pályázati felhívásokat tesz közzé az érintett időtartamra. A Bizottság gondoskodik az adott pályázati felhívás keretében fel nem használt pénzösszegeknek a 10. cikk (2) bekezdésében említett, ugyanazon a területen belül végrehajtandó különböző intézkedéstípusok között újraosztásáról.

(2c)  A Bizottság biztosítja az érdekelt felekkel folytatott konzultációt a többéves munkaprogramok fejlesztésével kapcsolatban.

18. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1)  A Bizottság a II. mellékletben foglalt mutatók alapján jelentést készít a LIFE program keretében a 3. cikkben meghatározott célok megvalósítása terén tett előrelépésekről.

(2)  A LIFE program céljainak megvalósítása felé tett haladás hatékony értékelése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 21. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. melléklet módosítására vonatkozóan a mutatók felülvizsgálata vagy kiegészítése céljából, amennyiben azt szükségesnek ítéli, többek között az egyéb uniós programok számára megállapított mutatókkal történő összehangolásukra való tekintettel, valamint kiegészítse e rendeletet a nyomonkövetési és értékelési keret létrehozására vonatkozó előírásokkal.

(2a)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 21. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. melléklet alapján külön mutatók meghatározására minden egyes alprogram és projekttípus vonatkozásában.

(3)  A Bizottság gondoskodik a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatok és az eredmények hatékony, eredményes és időben történő összegyűjtéséről. Ennek érdekében a rendelkezésre álló módszertanoknak megfelelően arányos jelentéstételi kötelezettségeket kell előírni az uniós források kedvezményezettjei számára, hogy minden konkrét környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzés kapcsán összesíthető projektszintű teljesítmény- és hatásmutatók álljanak rendelkezésre, többek között a Natura 2000 hálózat és egyes légköri szennyező anyagok, így a CO2 esetében is.

(4)  A Bizottság rendszeresen felülvizsgálja és jelenti az éghajlathoz és a biológiai sokféleséghez kapcsolódó célok horizontális érvényesítésével kapcsolatos helyzetet, kitérve e kiadások összegére. Uniós éghajlat-politikai markerek segítségével kell nyomon követni, hogy ez a rendelet miként járult hozzá az éghajlat-politikai célokra meghatározott 25%-os költségvetési ráfordításhoz. A biológiai sokféleségre fordított kiadásokat külön markerkészlettel kell nyomon követni. Az említett nyomonkövetési módszereket kell használni az éghajlat-politikai, illetve a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célokhoz várhatóan hozzájáruló kötelezettségvállalási előirányzatok számszerűsítésére a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves költségvetési keretben a megfelelő bontási szinten. A kiadásokat évente be kell mutatni a költségvetési programindoklásban. A programnak az uniós éghajlat-politikai és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célokhoz való hozzájárulásáról rendszeresen be kell számolni az értékelések és az éves jelentések alkalmával.

(5)  A Bizottság értékeli, hogy milyen szinergiák állnak fenn a LIFE program és más kiegészítő uniós programok, illetve a program alprogramjai között.

19. cikk

Értékelés

(1)  A Bizottság az értékeléseket időben elvégzi ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek, a koherencia, a szinergiák, az uniós többletérték és a hosszú távú fenntarthatóság kellő figyelembevétele mellett, az elsődleges uniós éghajlat-politikai és környezetvédelmi célok felhasználásával.

(2)  A Bizottság a program végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb 42 hónappal a LIFE program végrehajtásának kezdetét követően elvégzi a LIFE program félidős értékelését a II. mellékletben meghatározott kimeneti és eredménymutatók segítségével.

Az értékelésnek tartalmaznia kell legalább a következőket:

a)  a program végrehajtásának minőségi és mennyiségi szempontjai;

b)  a források felhasználásának hatékonysága;

c)  az összes intézkedés során kitűzött célok teljesülésének mértéke, meghatározva, ahol lehetséges, az eredményeket és hatásokat;

d)  a projektek tényleges vagy várt sikere más uniós pénzeszközök bevonása tekintetében, figyelembe véve különösen a többi uniós pénzügyi eszközzel fennálló fokozott koherenciájuk előnyeit,

e)  a célkitűzések között megvalósított szinergiák mértéke, valamint ennek más vonatkozó uniós programokkal való kiegészítő jellege;

f)  a LIFE program uniós hozzáadott értéke és hosszú távú hatásai, az intézkedések megújításáról, módosításáról vagy felfüggesztéséről való döntéshozatal céljából;

g)  az érdekelt felek bevonásának mértéke;

h)  mennyiségi és minőségi elemzés a LIFE programnak a 92/43/EGK, valamint a 2009/147/EK irányelvben felsorolt élőhelyek és fajok védettségi helyzetéhez való hozzájárulásáról;

i)  az Unión belüli földrajzi lefedettség elemzése a 8. cikk (2c) bekezdésében említettek szerint, és ilyen lefedettség hiányában az alapul szolgáló okok elemzése.

(3)  A LIFE program végrehajtásának végén, de legkésőbb az 1. cikk második franciabekezdésében meghatározott időszak végét követő négy év elteltével a Bizottság elvégzi a LIFE program végső értékelését.

(4)  A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával, és nyilvánosságra hozza az értékelések eredményét.

V. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és közzététel

(1)  Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak. A címzetteknek e célra a LIFE program IIa. mellékletben látható logóját kell használniuk, illetve – amennyiben az előbbi nem megvalósítható – minden kommunikációs tevékenységük során meg kell említeniük a LIFE programot és jól látható, stratégiai helyeken kihelyezett hirdetőtáblákon fel kell tüntetniük azt a nyilvánosság számára. A LIFE program keretében szerzett tartós javakon is meg kell jeleníteni a LIFE program logóját, kivéve a Bizottság által meghatározott esetekben.

(2)  A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a LIFE programhoz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. A LIFE programra előirányzott pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez.

20a. cikk

A bizottsági eljárás

(1)  A Bizottságot a LIFE programért felelős bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)  Az e bekezdésre való hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(3)  Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

(4)  A Bizottság évente jelentést készít a bizottságnak az alprogramok és intézkedések, így többek között a LIFE programból előirányzott költségvetési források útján megvalósított vegyesfinanszírozási műveletek végrehajtása terén elért általános előrehaladásról.

21. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)  A Bizottságnak a 18. cikk (2) és (2a) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2028. december 31-ig terjedő időszakra szól.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 18. cikk (2) és (2a) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)  A 18. cikk (2) és (2a) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

22. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1293/2013/EU rendelet 2021. január 1-jével hatályát veszti.

23. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)  Ez a rendelet nem érinti a 614/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(35) és az 1293/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti intézkedések lezárásig történő folytatását vagy módosítását, és az 1293/2013/EU rendelet továbbra is alkalmazandó a szóban forgó intézkedésekre azok lezárásáig.

(2)  A LIFE program költségvetése fedezheti a LIFE program és a 614/2007/EK rendelet, valamint az 1293/2013/EU rendelet alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és adminisztratív segítségnyújtással kapcsolatos kiadásokat is.

(3)  A 2027. december 31-ig be nem fejezett intézkedésekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása céljából szükség esetén előirányzatok állíthatók be a 2027 utáni költségvetésbe az 5. cikk (4) bekezdésében meghatározott kiadások fedezésére.

(4)  Az 1293/2013/EU rendelet által létrehozott finanszírozási eszközökből befolyó bevételek beruházhatók [az InvestEU Alap] alapján létrehozott finanszírozási eszközökbe.

(5)  A 614/2007/EK rendelet vagy az 1293/2013/EU rendelet értelmében jogosulatlanul kifizetett összegek visszafizetéséből származó, célhoz kötött bevételeknek megfelelő előirányzatokat a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet(36) 21. cikkével összhangban a LIFE program finanszírozására kell felhasználni.

24. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

I. MELLÉKLET

Azon szervek, amelyek számára támogatások pályázati felhívás nélkül odaítélhetők

1.  A környezeti jog alkalmazására és végrehajtására létrehozott európai uniós hálózat (IMPEL);

2.  Ügyészek Európai Környezetvédelmi Hálózata (ENPE);

3.  Bírák Európai Uniós Fóruma a Környezetért (EUFJE).

II. MELLÉKLET

Mutatók

1.  Kimeneti mutatók

1.1.  Az innovatív technológiákat és megközelítéseket kialakító, demonstráló és előmozdító projektek száma;

1.2.  A természet és a biológiai sokféleség terén bevált gyakorlatokat alkalmazó projektek száma;

1.3.  A megfelelő uniós jogszabályok és szakpolitikák fejlesztését, végrehajtását, nyomon követését és érvényesítését szolgáló projektek száma;

1.4.  Az irányítás javítását a köz- és magánszférabeli szereplők kapacitásának növelésével és a civil társadalom bevonásával szolgáló projektek száma;

1.5.  Az alábbiakat végrehajtó, többek között stratégiai integrált projektek és stratégiai természetvédelmi projektek száma:

–  kulcsfontosságú tervek vagy stratégiák;

–  a természet és biológiai sokféleség horizontális érvényesítését célzó cselekvési programok.

2.  Eredménymutatók

2.1.  Az alábbi alprogramok szerinti pályázati felhívásokban meghatározandó projektszintű mutatók aggregálása alapján elért nettó környezeti és éghajlati változás:

–  Természet és biológiai sokféleség;

–  Körforgásos gazdaság és életminőség, legalább az alábbiakra nézve:

—  Levegőminőség

—  Talaj

—  Víz

—  Hulladékok

—  Vegyszerek;

—  Zaj;

—  Erőforrás-felhasználás és -hatékonyság;

–  Az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és az azokhoz való alkalmazkodás;

–  A tiszta energiaforrásokra való átállás.

2.2.  A projektek vagy az elnyert finanszírozás által generált halmozott beruházások értéke (millió EUR);

2.3.  A projektekben részt vevő vagy működési támogatásban részesülő szervezetek száma;

2.4.  Azon projektek aránya, amelyek lezárultuk után katalizátor-szerepet játszottak.

IIa. MELLÉKLET

A program logója

20190417-P8_TA(2019)0405_HU-p0000002.png

(1)HL C […], […], […] o.
(2)HL C […], […], […] o.
(3) Az Európai Parlament 2019. április 17-i álláspontja. A szürkével kiemelt szövegre vonatkozóan nem született megállapodás az intézményközi tárgyalások keretében.
(4)Az Európai Parlament és a Tanács 1293/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és a 614/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 185. o.).
(5)A környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) félidős értékeléséről készült jelentés (SWD(2017)0355).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1386/2013/EU határozata (2013. november 20.) a „Jólét bolygónk felélése nélkül” című, a 2020-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról (HL L 354., 2013.12.28., 171. o.).
(7)Az ENSZ Közgyűlésének a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendről 2015. szeptember 25-én elfogadott határozata.
(8)A Tanács 93/626/EGK határozata (1993. október 25.) a biológiai sokféleségről szóló egyezmény megkötéséről (HL L 309., 1993.12.13., 1. o.).
(9)HL L 282., 2016.10.19., 4. o.
(10) Horizont 2020, III. rész „Biztonságos, tiszta és hatékony energia” (Társadalmi kihívások) (A Tanács 2013/743/EU határozata (2013. december 3.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról és a 2006/971/EK, a 2006/972/EK, a 2006/973/EK, a 2006/974/EK és a 2006/975/EK határozatok hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 965. o.).
(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2002 irányelve (2018. december 11.) az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosításáról (HL L 328., 2018.12.21., 210. o.).
(12) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A környezetvédelmi politikák végrehajtásának uniós felülvizsgálata: Közös kihívások és az erőfeszítések egyesítésének lehetőségei a jobb eredmények elérése érdekében (COM(2017)0063).
(13)COM(2011)0244.
(14)A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).
(15)Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.).
(16)Az Európai Parlament és a Tanács 2014. október 22-i 1143/2014/EU rendelete az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről (HL L 317., 2014.11.4., 35. o.).
(17) SEC(2017)0250.
(18) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/49/EK irányelve (2002. június 25.) a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről – A Bizottság által a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló irányelvre vonatkozóan az egyeztetőbizottságon belül tett nyilatkozat (HL L 189., 2002.7.18., 12. o.)
(19)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2284 irányelve (2016. december 14.) egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről, a 2003/35/EK irányelv módosításáról, valamint a 2001/81/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 344., 2016.12.17., 1. o.).
(20) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról.
(21)Az Európai Parlament és a Tanács 2008/56/EK irányelve (2008. június 17.) a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) (HL L 164., 2008.6.25., 19. o.).
(22)HL L 124., 2005.5.17., 4. o.
(23)13715/17COM(2017)0623.
(24)5485/18 – COM(2018)0010, 5. o.
(25)HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(26) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).
(27)Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
(28)A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).
(29)A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).
(30)[Teljes cím, HL-hivatkozás].
(31)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).
(32)A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).
(33) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(34)[Kérjük a teljes cím és Hl-hivatkozás beillesztését]
(35)Az Európai Parlament és a Tanács 614/2007/EK rendelete (2007. május 23.) a környezetvédelmi célú pénzügyi eszközről (LIFE+) (HL L 149., 2007.6.9., 1. o.).
(36)Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

Utolsó frissítés: 2020. március 16.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat