Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2018/0207(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0468/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0468/2018

Viták :

PV 16/01/2019 - 31
CRE 16/01/2019 - 31

Szavazatok :

PV 17/01/2019 - 10.10
CRE 17/01/2019 - 10.10
A szavazatok indokolása
PV 17/04/2019 - 8.15

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0040
P8_TA(2019)0407

Elfogadott szövegek
PDF 269kWORD 83k
2019. április 17., Szerda - Strasbourg Végleges kiadás
Jogok és értékek program ***I
P8_TA(2019)0407A8-0468/2018
Állásfoglalás
 Egységes szerkezetbe foglalt szöveg

Az Európai Parlament 2019. április 17-i jogalkotási állásfoglalása a jogok és értékek program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0383 – C8-0234/2018 – 2018/0207(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0383),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, valamint 16. cikkének (2) bekezdésére, 19. cikkének (2) bekezdésére, 21. cikkének (2) bekezdésére, 24., 167. és 168. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0234/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 18-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottsága 2018. október 10-i véleményére(2),

–  tekintettel elnöke által a bizottsági elnökökhöz intézett, 2019. január 25-i levélre, amely felvázolja a Parlament megközelítését a többéves pénzügyi keretbe tartozó, 2020 utáni ágazati programokra vonatkozóan,

–  tekintettel a Tanács által az Európai Parlament elnökéhez intézett, 2019. április 1-i levélre, amelyben megerősíti a társjogalkotók által a tárgyalások során kialakított közös értelmezést,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére, valamint a Kulturális és Oktatási Bizottság, a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság, a Költségvetési Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Jogi Bizottság és az Alkotmányügyi Bizottság véleményeire (A8-0468/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot(3);

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 62., 2019.2.15., 178. o.
(2) HL C 461., 2018.12.21., 196. o.
(3) Ez az álláspont lép a 2019. január 17-én elfogadott módosítások helyébe (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0040).


Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 17-én került elfogadásra a polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program létrehozásáról szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
P8_TC1-COD(2018)0207

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 16. cikke (2) bekezdésére, 19. cikke (2) bekezdésére, 21. cikke (2) bekezdésére, 24. cikkére, 167. cikkére és 168. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(2),

rendes jogalkotási eljárás keretében(3),

mivel:

(1)  Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke szerint „az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.” A 3. cikke továbbá kifejti, hogy az „Unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása”, és hogy – egyebek mellett – az Unió „tiszteletben tartja saját kulturális és nyelvi sokféleségét, továbbá biztosítja Európa kulturális örökségének megőrzését és további gyarapítását”. Ezeket az értékeket az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: a Charta) rögzített jogok, szabadságok és alapelvek még határozottabban megerősítették és rögzítették.

(2)  Ezeket a jogokat és értékeket továbbra is aktívan művelni, védeni kell, végre kell hajtani, elő kell mozdítani, osztozniuk kell rajtuk az uniós polgároknak és az Unióban tartózkodó embereknek, és az európai projektben központi szerepet kell számukra biztosítani, mivel bármely tagállamban e jogok és értékek védelmének sérülése káros hatással lehet az Unió egészére. Ezért az uniós költségvetésben létre kell hozni egy új Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alapot, amely a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek programból, valamint a Jogérvényesülés programból áll. Amikor az európai társadalmak a szélsőségesség, a radikalizálódás és a megosztottság terheivel, valamint a független civil társadalom mozgásterének csökkenésével szembesülnek, minden korábbinál lényegesebb, hogy előmozdítsuk, megerősítsük és megvédjük a jogérvényesülést, a jogokat és az európai értékeket: az emberi jogokat, az emberi méltóság tiszteletben tartását, a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget, a jogállamiság elvét. Ez mélyreható és közvetlen következményekkel jár az Unió politikai, társadalmi, kulturális, jogi és gazdasági életére nézve. A Jogérvényesülés program az új alap részeként továbbra is támogatni fogja a jogállamiságon, a bírói kar függetlenségén és pártatlanságán, a kölcsönös elismerésen és a kölcsönös bizalmon, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésen alapuló uniós igazságszolgáltatási térség és a határokon átnyúló együttműködés továbbfejlesztését. A Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program egyesíti majd az 1381/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel(4) a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozóan létrehozott Jogok, egyenlőség és polgárság programot, valamint a 390/2014/EU tanácsi rendelettel(5) létrehozott Európa a polgárokért programot (a továbbiakban: az elődprogramok).

(3)  A Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alap, valamint két mögöttes programja ▌a közös értékeinkhez, jogainkhoz, egyenlőségünkhöz és gazdag sokszínűségünkhöz azok életben tartásával és élénkítésével hozzájáruló személyekre és szervezetekre összpontosít. A végső cél egy jogokra épülő, egyenlő, nyitott, pluralista, inkluzív és demokratikus társadalom gazdagítása és fenntartása. Ez magában foglal egy élénk és erős civil társadalmat, az emberek demokratikus, civil és társadalmi részvételének bátorítását, valamint a közös értékeinken, történelmünkön és emlékezetünkön alapuló európai társadalom gazdag sokszínűségének ápolását. Az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikke megköveteli, hogy az uniós intézmények nyitott, átlátható és rendszeres párbeszédet tartsanak fenn a civil társadalommal, és a megfelelő eszközökkel biztosítsák, hogy a polgárok és az érdekképviseleti szervezetek az Unió bármely tevékenységéről véleményt nyilváníthassanak, és azokat nyilvánosan megvitathassák.

(3a)  Egy civil párbeszédért felelős csoport létrehozása révén rendszeres, nyílt és átlátható párbeszédet kell kialakítani a program kedvezményezettjeivel és más érintett érdekelt felekkel. A civil párbeszédért felelős csoportnak nyílt és informális vitafórumként kell működnie és hozzá kell járulnia a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréjéhez, valamint a program és a kapcsolódó területek által lefedett területekhez és célkitűzésekhez kapcsolódó szakpolitikai fejlemények megvitatásához. A programirányítás tekinetében a civil párbeszédért felelős csoportnak nincs felelőssége.

(4)  A ▌programnak ▌lehetővé kell tennie szinergiák kialakítását annak érdekében, hogy kezelhetőek legyenek az uniós értékek előmozdításával és védelmével kapcsolatos közös kihívások, valamint elérhető legyen a területtel kapcsolatos konkrét eredmények megvalósításához szükséges kritikus tömeg. Ezt az elődprogramok pozitív tapasztalataira építve, azokat továbbfejlesztve kívánatos megvalósítani. Mindez lehetővé teszi majd a lehetséges szinergiák teljes mértékű kiaknázását, az érintett szakpolitikai területek eredményesebb támogatását, valamint az emberek és a civil társadalom elérésére rendelkezésre álló lehetőségek bővítését, kiegyensúlyozott földrajzi eloszlásra törekedve. Ahhoz, hogy hatékony legyen, a programnak figyelembe kell vennie a különböző szakpolitikák sajátosságait, a különböző célcsoportokat és azok egyedi szükségleteit, különösen testre szabott és célzott megközelítések alkalmazása révén.

(4a)  A jogállamiság és a demokrácia teljes körű tiszteletben tartása és előmozdítása alapvető fontosságú a polgárok bizalmának növeléséhez az Unióban és a tagállamok közötti kölcsönös bizalom biztosításában. A jogok és értékek előmozdításával a program hozzájárul az Unió építéséhez és demokratikusabbá tételéhez, a jogállamiság, a demokratikus párbeszéd, az átláthatóság és a felelősségteljes kormányzás tiszteletben tartásához, többek között a civil társadalom mozgásterének szűkülése esetén.

(5)  Számos különböző intézkedésre és összehangolt erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy az Európai Uniót közelebb hozzuk a polgáraihoz és fokozzuk a a demokratikus részvételt. Fejleszteni és modernizálni kell az európai polgárságot és az európai identitást azáltal, hogy fokozzuk a polgárok tájékoztatását a politikai döntéshozatali folyamatról és előmozdítjuk az uniós fellépésekben való polgári szerepvállalást. A polgárok közötti kapcsolatok testvérvárosi projektek vagy városokat tömörítő hálózatok keretében való erősítése és a programhoz tartozó területeken helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi szinten működő civil társadalmi szervezet támogatása hozzájárul a polgárok aktív társadalmi szerepvállalásának, illetve végső soron az Unió demokratikus életében való részvételük fokozásához is. Emellett a kölcsönös megértést, a kultúrák közötti párbeszédet, a kulturális és nyelvi sokszínűséget, ▌ a társadalmi befogadást és a mások iránti tiszteletet előmozdító tevékenységek támogatása erősíti az Unióhoz tartozás érzését és az európai identitás keretében a közös polgárságot, amely a közös európai értékek, kultúra, történelem és örökség közös megértésén alapul. Az Unióhoz való tartozás és az uniós értékekkel való azonosulás érzésének erősítése különösen fontos az EU legkülső régióiban, tekintettel távoli fekvésükre és az európai kontinenstől való távolságukra.

(6)  Az emlékezéssel kapcsolatos tevékenységekre és az Európa történelmi emlékezetéről folytatott kritikus gondolkodásra szükség van ahhoz, hogy a polgárok – különösen a fiatalok – ráébredjenek közös történelmükre és értékeikre, amelyek a közös jövőnk alapját képezik ▌. Az emlékezéssel kapcsolatos tevékenységek között szerepelnie kell az európai modern történelemben a totalitárius rendszerek – különösen a holokauszthoz vezető nácizmus, a fasizmus, a sztálinizmus és a totalitárius kommunista rendszerek – okairól való elmélkedésnek, valamint az e rendszerek által elkövetett bűncselekmények áldozatairól való megemlékezésnek. Olyan tevékenységeket is magukban kell foglalniuk, amelyek a közelmúlt európai történelmének más meghatározó pillanatait és mérföldköveit érintik. A történelmi, társadalmi, kulturális és interkulturális szempontok releváns voltát szintén figyelembe kell venni a közös értékeken alapuló európai identitás és az összetartozás érzésének kialakítása érdekében.

(7)  Kívánatos, hogy a polgárok jobban tudatában legyenek az uniós polgárságból eredő jogaiknak, valamint aggodalom nélkül éljenek, utazzanak, tanuljanak, dolgozzanak vagy vállaljanak önkéntes munkát egy másik tagállamban, és bízhassanak abban, hogy megkülönböztetés nélkül ugyanúgy gyakorolhatják és érvényesíthetik a polgársághoz fűződő valamennyi jogukat, és a jogaik teljes körű védelmében részesülnek, bárhol tartózkodjanak is az Unió területén belül. Az EUSZ 2. cikkében rögzített ▌uniós értékek előmozdítása, védelme és a rájuk vonatkozó ismeretek bővítése, valamint az uniós jog által biztosított jogok tényleges érvényre juttatásához való hozzájárulás érdekében támogatni kell a civil társadalmat.

(8)  A nemek közötti egyenlőség az Európai Unió egyik alapelve és célkitűzése. Ugyanakkor a nemek közötti egyenlőség terén elért haladás összességében stagnál. A nőkkel és lányokkal szembeni megkülönböztetés és egyenlőtlen bánásmód, valamint a nők és lányok elleni erőszak különböző formái sértik alapvető jogaikat, és megakadályozzák a társadalomban való teljes körű politikai, társadalmi és gazdasági részvételüket. Emellett a politikai, strukturális és kulturális akadályok fennállása is hátráltatja a nemek közötti valódi egyenlőség elérését. Tehát a nemek közötti egyenlőség minden uniós tevékenységre kiterjedő előmozdítása és érvényesítése az Unió egyik alapvető feladata, illetve a gazdasági növekedés és a társadalmi fejlődés hajtóereje, és azt a program révén is támogatni kell. Különösen fontos a sztereotípiák, valamint a csendes és interszekcionális megkülönböztetés aktív kezelése. A munkához való egyenlő hozzáférés, a munkaerőpiacon való egyenlő részvétel és a szakmai előmenetelt gátló akadályok megszüntetése minden ágazatban – például az igazságszolgáltatásban és a TTMM-ágazatban (természettudományok, technológia, műszaki tudományok és matematika) – a nemek közötti egyenlőség pillérei. A munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtésére, valamint a nem fizetett háztartási munkának, illetve a gyermekek, az idősek és más eltartottak gondozásának férfiak és nők közötti egyenlő megosztására kell helyezni a hangsúlyt, mivel továbbra is ezek képezik az egyenlő mértékű gazdasági függetlenség és részvétel alapját, és szervesen kapcsolódnak a nők és férfiak közötti egyenlőség megvalósításához.

(9)  A nemi alapú erőszak és a veszélyeztetett csoportok (gyermekek, fiatalok és más veszélyeztetett csoportok, például az LMBTQI és a fogyatékossággal élő személyek) elleni erőszak az alapvető jogok súlyos megsértését jelenti, és az Unió egész területén, mindenféle társadalmi és gazdasági közegben előfordul, és súlyos következményekkel jár az áldozatok testi, mentális és lelki egészségére, valamint a társadalom egészére nézve. Mind a családon belül, mind a nyilvánosságban a nőket érinti leginkább a nemi alapú erőszak és a zaklatás; ezért az erőszak elleni küzdelem kulcsfontosságú lépés a nemek közötti egyenlőség előmozdítása terén. Az Európa Tanács nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezménye (az isztambuli egyezmény) szerint a „nők elleni erőszak” magában foglal „minden olyan nemi alapú erőszakot, amely a nőknek fizikai, szexuális, lelki vagy gazdasági sérülést vagy szenvedést okoz vagy okozhat, beleértve az ilyen cselekvésekkel való fenyegetést, a kényszert vagy a szabadságtól való önkényes megfosztást, történjen az a közéletben vagy a magánéletben”. A nemi alapú erőszak leküzdése többdimenziós megközelítést igényel, amely magában foglalja a jogi, oktatási, egészségügyi, gazdasági és egyéb társadalmi szempontjainak kezelését is. Korai életkortól kezdve aktívan küzdeni kell a nemi sztereotípiák, valamint a gyűlöletbeszéd és az online erőszak minden formája ellen. Ebben az összefüggésben továbbra is létfontosságú a nőjogi szervezetek és más, e területen tevékenykedő szereplők támogatása. A gyermekek, a fiatalok és más veszélyeztetett csoportok, például az LMBTQI és a fogyatékossággal élő személyek is fokozottan ki vannak téve az erőszaknak, különösen a családi és közeli kapcsolatokban. Intézkedéseket kell tenni a veszélyben lévő személyek jogainak – különösen a gyermekek (többek között az árva gyermekek, a családon belüli erőszak miatt árván maradt gyermekek és más, különösen kiszolgáltatott gyermekek csoportjai) jogainak előmozdítása, ▌a védelmükhöz való hozzájárulás, valamint a fejlődéshez és a méltósághoz való jogaik biztosítása érdekében. Az erőszak minden formája, különösen a nemi alapú erőszak elleni küzdelem, megelőzésének javítása, valamint az áldozatok védelme és támogatása az Unió azon prioritásai közé tartozik, amelyek elősegítik azt, hogy az egyének maradéktalanul élvezhessék alapvető jogaikat, továbbá hozzájárulnak a nemek közötti egyenlőséghez. A programnak támogatnia kell e prioritásokat.

(10)  Erős politikai akaratra és a korábbi Daphné programok, a Jogok, egyenlőség és polgárság program és a Jogérvényesülés program módszerein és eredményein alapuló koordinált fellépésre van szükség az erőszak valamennyi formájának megelőzése és az ellene való küzdelem, valamint az áldozatok védelme érdekében. A Daphné program által az erőszak áldozatainak támogatásához és a nők, gyermekek és fiatalok elleni erőszakkal szembeni küzdelemhez nyújtott finanszírozás az 1997-es elindítása óta – mind az érdekelt felek (hatóságok, felsőoktatási intézmények és nem kormányzati szervezetek) körében tapasztalt népszerűségét, mind a finanszírozott projektek eredményességét nézve – rendkívül sikeres. A Daphné által finanszírozott projektek a figyelemfelhívásra, az áldozatsegítő szolgáltatásokra és a gyakorlati munkát végző civil társadalmi szervezetek ▌tevékenységeinek támogatására irányultak. A Daphné az erőszak valamennyi formájával szemben felvette a küzdelmet, ideértve a kapcsolati erőszakot, a szexuális erőszakot, az emberkereskedelmet, a zaklatást és az olyan káros hagyományos gyakorlatokat, mint a női nemi szervek megcsonkítása, akárcsak az erőszak újonnan jelentkező formáit, például az internetes megfélemlítést és az internetes zaklatást.

Fontos tehát mindezen intézkedések fenntartása, a Daphné számára független költségvetési előirányzattal, valamint az, hogy az eredményeket és tanulságokat figyelembe vegyük a Jogok és értékek program végrehajtása során.

(11)  A megkülönböztetés tilalma az Unió egyik alapelve. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 19. cikke rendelkezik a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés leküzdéséről. A megkülönböztetés tilalmát a Charta 21. cikke is rögzíti. Figyelembe kell venni a megkülönböztetés különféle formáinak jellegzetességeit, beleértve a közvetlen, közvetett és strukturális megkülönböztetést is, valamint ezzel párhuzamosan megfelelő intézkedéseket kell kidolgozni az egy vagy több indokon alapuló megkülönböztetés megelőzésére és leküzdésére. A programnak támogatnia kell a megkülönböztetés, a rasszizmus, az idegengyűlölet, az afrofóbia, az antiszemitizmus, a cigányellenesség, a muszlimellenes gyűlölet valamennyi formájának és az intolerancia egyéb formáinak, többek között a homofóbia, a bifóbia, a transzfóbia, az interfóbia és a nemi identitáson alapuló intolerancia egyéb, a kisebbségekhez tartozó személyek ellen irányuló, mind online, mind offline formáinak megelőzését és leküzdését, figyelembe véve a többszintű megkülönböztetést. Ezzel összefüggésben különös figyelmet kell fordítani az erőszak, a gyűlölet, a szegregáció és a megbélyegzés minden formájának megelőzésére és leküzdésére, valamint a megfélemlítés, zaklatás és intoleráns bánásmód elleni küzdelemre. A programot úgy kell végrehajtani, hogy a program és más, ugyanezen célkitűzéseket szolgáló uniós tevékenységek kölcsönösen erősítsék egymást, különösen azok, amelyeket a Bizottság 2011. április 5-i, „A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig” című közleménye10, és a romák integrációját célzó hatékony tagállami intézkedésekről szóló, 2013. december 9-i tanácsi ajánlás(6) említ.

(12)  Társadalmi és környezeti akadályok, valamint az akadálymentesítés hiánya gátolják a fogyatékossággal élő személyek teljes körű és hatékony, másokkal egyenlő alapon történő társadalmi részvételét. A fogyatékossággal élő személyek számára akadályok nehezítik a munkaerőpiacra való belépést, az inkluzív és minőségi oktatásban való részvételt, a szegénység és a társadalmi kirekesztés elkerülését, a kulturális kezdeményezésekhez és a médiához való hozzáférést, vagy politikai jogaik érvényesítését. Az Egyesült Nemzetek fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményének részes feleként az Unió és minden tagállama elkötelezte magát amellett, hogy valamennyi fogyatékossággal élő személyre vonatkozóan előmozdítják, védik és biztosítják valamennyi emberi jog és alapvető szabadság teljes és egyenlő gyakorlását. A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény az uniós jogrend szerves részévé vált.

(13)  A magán- és családi élet, az otthon és a kapcsolattartás tiszteletben tartásához való jog (a magánélethez való jog) az Alapjogi Charta 7. cikkében rögzített alapvető jog. A személyes adatok védelmének alapvető jogát az Alapjogi Charta 8. cikke és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 16. cikke rögzíti. A személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok betartását független felügyeleti hatóságok ellenőrzik. Az uniós jogi keret, különösen az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet(7) és az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv(8) rendelkezik a személyes adatokhoz való jog hatékony védelmének biztosításáról. E jogi aktusok a nemzeti adatvédelmi felügyeleti hatóságokat bízzák meg azzal a feladattal, hogy segítsék elő a nyilvánosság figyelmének felkeltését és az ismeretek terjesztését a személyes adatok kezelésével kapcsolatos kockázatok, szabályok, garanciák és jogok vonatkozásában. Az Uniónak képesnek kell lennie tudatosság-növelő tevékenységeket folytatni, többek között az uniós normáknak megfelelő adatvédelem érdekében fellépő civil társadalmi szervezetek támogatása révén, valamint tanulmányokat és más tevékenységeket végezni, tekintettel arra, hogy milyen fontos a személyes adatok védelméhez való jog a gyors technológiai fejlődés időszakában.

(14)  Az EUMSZ 24. cikkében rögzített kötelezettségnek megfelelően az Európai Parlament és a Tanács elfogadja az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikke szerinti polgári kezdeményezésekre alkalmazandó eljárásokra és feltételekre vonatkozó rendelkezéseket. Erre a [211/2011/EU európai parlamenti és a tanácsi] rendelet(9) elfogadásával került sor. A programnak támogatnia kell a [211/2011/EU] rendelet végrehajtásához nyújtott technikai és szervezési támogatás finanszírozását, megkönnyítve ezáltal a polgárok számára az európai polgári kezdeményezés indítására és támogatására vonatkozó joguk gyakorlását.

(15)  Az EUMSZ 8. és 10. cikke alapján a programnak valamennyi tevékenységében támogatnia kell a nemek közötti egyenlőség érvényesítését és a megkülönböztetés tilalmával kapcsolatos célkitűzések általános érvényesítését. A program időközi és végső értékelése során értékelni kell a nemek közötti egyenlőség hatásait, és azt, hogy a program milyen mértékben járul hozzá a nemek közötti egyenlőséghez, valamint azt, hogy a programnak nincs-e nem szándékos negatív hatása a nemek közötti egyenlőségre. Ebben az összefüggésben és figyelembe véve a program különböző ágaihoz tartozó tevékenységek eltérő jellegét és méretét, fontos lesz, hogy a projektgazdák által gyűjtött egyedi adatokat, amennyiben lehetséges nemek szerint bontsák le. Fontos továbbá a pályázók tájékoztatása arról, hogyan vegyék figyelembe a nemek közötti egyenlőséget, ideértve a nemek közötti egyenlőség érvényesítésére szolgáló eszközök, például a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés és szükség esetén a nemi szempontú hatásvizsgálatok alkalmazását is. A szakértőkkel és az érdekelt felekkel folytatott konzultáció során figyelembe kell venni a nemek közötti egyensúlyt.

(16)  Az EUSZ 3. cikkének (3) bekezdése értelmében az Uniónak elő kell mozdítania a gyermekek jogainak védelmét, összhangban a Charta 24. cikkével és a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel.

(17)  Az egyenlő bánásmódról szóló uniós jogi aktusokkal összhangban a tagállamok független szerveket – közkeletű nevükön esélyegyenlőségi szerveket – hoznak létre az egyenlő bánásmód előmozdítására, hogy felvegyék a harcot a faji vagy etnikai származáson, illetve nemen alapuló megkülönböztetés ellen. Ugyanakkor számos tagállam e követelményeken túlmenően azt is biztosította, hogy az esélyegyenlőségi szervek olyan megkülönböztetés ellen is fellépjenek, amely más okokon, például nyelven, életkoron, nemi jellemzőkön, nemi identitáson és nemi sokszínűségen, szexuális irányultságon, valláson és meggyőződésen, valamint fogyatékosságon alapul. Az esélyegyenlőségi szervek kulcsfontosságú szerepet játszanak az egyenlőség előmozdításában és az egyenlő bánásmódról szóló jogszabályok hatékony alkalmazásának biztosításában, különösen azáltal, hogy független segítséget nyújtanak a hátrányos megkülönböztetés áldozatainak, független vizsgálatokat folytatnak a megkülönböztetés tárgyában, független jelentéseket adnak ki, valamint ajánlásokat tesznek bármely kérdésben, amely összefügg az ilyen megkülönböztetéssel a tagállamukban. Alapvetően fontos, hogy az esélyegyenlőségi szervek munkáját e tekintetben uniós szinten koordinálják. Az EQUINET 2007-ben jött létre, tagjai azok az egyenlőség előmozdításával foglalkozó nemzeti szervek, amelyeket a 2000/43/EK(10) és a 2004/113/EK(11) tanácsi irányelv, valamint a 2006/54/EK(12) és a 2010/41/EU(13) európai parlamenti és tanácsi irányelv hozott létre. A Bizottság 2018. június 22-én ajánlást fogadott el az egyenlőséggel foglalkozó testületekre vonatkozó normákról, amely kiterjed az egyenlőséggel foglalkozó szervek megbízatására, függetlenségére, hatékonyságára, valamint a közöttük való koordinációra és együttműködésre. Az EQUINET kivételes helyzetben van, mivel ez az egyetlen olyan szerv, amely az esélyegyenlőségi szervek tevékenységeinek koordinációját biztosítja. Az EQUINET koordinációs tevékenysége kulcsfontosságú szerepet tölt be a megkülönböztetés elleni uniós jogszabályok megfelelő tagállami végrehajtásának biztosításában, és a programnak támogatást kell nyújtania számára.

(17a)  A felhasználóbarát hozzáférhetőség növelése, valamint a program valamennyi aspektusához kapcsolódó pártatlan iránymutatás és gyakorlati tájékoztatás érdekében kapcsolattartó pontokat lehet létrehozni a tagállamokban, hogy segítséget nyújtsanak mind a kedvezményezettek, mind a pályázók számára. A program kapcsolattartó pontjai számára lehetővé kell tenni, hogy feladataikat függetlenül, döntéshozataluk során a hatóságok beavatkozása nélkül végezhessék. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy – többek között hatóságok, civil társadalmi szervezetek vagy azok konzorciumai révén – megválaszthassák a programok kapcsolattartóinak legmegfelelőbb irányítását. A programirányítás tekintetében a kapcsolattartó pontoknak nincs felelősségük.

(18)  A független emberi jogi szervezetek és a civil társadalmi szervezetek fontos szerepet játszanak az EUSZ 2. cikkében rögzített közös uniós értékek előmozdítása, védelme és a rájuk vonatkozó ismeretek bővítése, valamint az uniós jog által biztosított jogok tényleges érvényre juttatásához való hozzájárulás terén. Amint ezt az Európai Parlament 2018. április 19-i állásfoglalása megállapította, a finanszírozás növelése és a megfelelő pénzügyi támogatás kulcsfontosságú egy olyan támogató és fenntartható környezet kialakításához, amely lehetővé teszi a civil társadalmi szervezetek számára szerepük megerősítését és feladatkörük független és eredményes ellátását. A nemzeti szintű erőfeszítéseket kiegészítve az uniós finanszírozásnak tehát hozzá kell járulnia azon független társadalmi szervezetek támogatásához, szerepvállalásának megerősítéséhez és kapacitásépítéséhez, amelyek az értékek és ▌ jogok előmozdításának területén aktívak, és tevékenységük elősegíti az uniós jogban és az EU Alapjogi Chartájában rögzített jogok stratégiai érvényesítését, többek között érdekképviseleti – mint a stratégiai peres eljárások, kampányolás, kommunikáció – és egyéb, jogvédelemmel kapcsolatos tevékenységek révén, valamint az ▌uniós értékek helyi, regionális, nemzeti és transznacionális szintű előmozdítását, védelmét és tudatosítását. A programot felhasználóbarát módon kell végrehajtani, például felhasználóbarát pályázati és jelentéstételi eljárással. Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy transznacionális, nemzeti, regionális és helyi szinten hozzáférhető-e a civil társadalmi szervezetek számára, beleértve a helyi szintű civil társadalmi szervezeteket, valamint a kedvezményezettek kapacitására is. Ennek keretében adott esetben mérlegelni kell a harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatás igénybevételét is.

(19)  A Bizottságnak biztosítani kell az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek – különösen a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének és az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének – munkájával való átfogó következetességet, kiegészítő jelleget és szinergiákat, és számba kell vennie a program által lefedett területeken a más nemzeti és nemzetközi szereplők által végzett munkát.

(20)  A programnak bizonyos feltételek mellett nyitva kell állnia az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) olyan tagjai előtt, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai is, az EFTA olyan tagjai előtt, amelyek nem tagjai az EGT-nek, továbbá más európai országok előtt. Az előcsatlakozási stratégia keretében támogatásban részesülő csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek számára szintén lehetővé kell tenni a programban való részvételt.

(21)  Az Unió általános költségvetéséből származó pénzeszközök hatékony elosztása érdekében biztosítani kell, hogy a program keretében végrehajtott valamennyi intézkedés európai hozzáadott értéket képviseljen, kiegészítse a tagállamok tevékenységét, és emellett törekedni kell az összhangra, kiegészítő jellegre és szinergiákra az egymáshoz szorosan kapcsolódó szakpolitikai területeket támogató finanszírozási programokkal kapcsolatban, különösen a Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alapon belül – azaz a Jogérvényesülés programmal – és a Kreatív Európa programmal, valamint az ERASMUS+-szal, hogy ki lehessen aknázni a kultúrák közötti összekapcsolódásokat a kultúra, a média, a művészetek, az oktatás és a művészeti oktatás és a kreativitás terén. Szükség van a más európai finanszírozási programokkal – különösen az Európai Szociális Alap Plusszal – való szinergiák kialakítására is, különösen a foglalkoztatás és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem, a belső piac, a vállalkozáspolitika, az ifjúságpolitika, az egészségügy, a polgárság, a jogérvényesülés, a migráció, a biztonság, a kutatás, az innováció, a technológia, az iparpolitika, a kohézió, a turizmus, a külkapcsolatok, a kereskedelem és a fenntartható fejlesztés terén.

(22)  Ez a rendelet meghatározza a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program pénzügyi keretösszegét, amely [a hivatkozást adott esetben az új intézményközi megállapodásnak megfelelően naprakésszé kell tenni: a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás(14) 17. pontja értelmében] az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.

(23)  Az említett programra az (EU, Euratom) rendelet [az új költségvetési rendelet] (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett végrehajtásra, a finanszírozási eszközökre és a költségvetési garanciákra – vonatkozó szabályokat.

(24)  Az e rendelet szerinti finanszírozási formákat és végrehajtási módokat annak alapján kell megválasztani, hogy mennyire alkalmasak a tevékenységek egyedi célkitűzéseinek megvalósítására és eredmények elérésére, figyelemmel különösen az ellenőrzések költségeire, az adminisztratív terhekre, az érintett érdekelt felek és megcélzott kedvezményezettek kapacitására, és a szabályok be nem tartásának várható kockázataira. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékos átalány és az egységköltség alkalmazását, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint. ▌

(24a)  A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel(15), a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel(16), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel(17) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel(18) összhangban, az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv(19) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más bűncselekményeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(25)  A nemek közötti egyenlőséget és jogokat, a polgárok uniós demokratikus életben való helyi, regionális, nemzeti és határokon átnyúló szintű szerepvállalását és részvételét, valamint az erőszak elleni küzdelemre irányuló konkrét célkitűzéseket előmozdító végrehajtása tekintetében az Európai Gazdasági Térségben (EGT) tagsággal rendelkező harmadik országok az EGT-megállapodás keretében – amely a programoknak az e megállapodás szerint meghozott határozattal történő végrehajtásáról rendelkezik – létrehozott együttműködés során részt vehetnek uniós programokban. Harmadik országok részvételére más jogi eszközök alapján is lehetőség van. E rendeletnek külön rendelkezést kell tartalmaznia az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogok és hozzáférés biztosításáról.

(26)  A rendeletre alkalmazandók az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok. E szabályokat a költségvetési rendelet rögzíti, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok érintik emellett az uniós költségvetésnek a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén történő védelmét, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak.

(26a)  A tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat célja felkészíteni az Uniót arra, hogy jobban tudja védelmezni költségvetését, amikor a jogállamiságban mutatkozó gyengeségek hátrányosan befolyásolják vagy veszélyeztetik a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Unió pénzügyi érdekeit. E javaslatnak ki kell egészítenie a Jogok és értékek programot, amelynek eltérő a szerepe, mégpedig az, hogy az alapvető jogokkal és az európai értékekkel összhangban olyan szakpolitikákat finanszírozzon, amelyek középpontjában az emberek élete és részvétele áll.

(27)  A [2013/755/EU tanácsi határozat(20) 94. cikke] alapján a tengerentúli országokban és területeken letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik. A tengerentúli országok és területek távoli elhelyezkedéséből adódó korlátokat figyelembe kell venni, és azok tényleges részvételét figyelemmel kell kísérni és rendszeresen értékelni kell.

(28)  Szem előtt tartva az éghajlatváltozás kezelésének fontosságát, összhangban az Unió által a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak elérése iránt vállalt kötelezettségekkel, ez a program hozzá fog járulni az éghajlati szempontok érvényesítéséhez és ahhoz, hogy a többéves pénzügyi keret 2021 és 2027 közötti időszakában az uniós költségvetési kiadások 25%-át és amint lehetséges, de legkésőbb 2027-re évente 30%-át éghajlat-politikai célok támogatására fordítsák. A releváns tevékenységek meghatározására a program előkészítése és végrehajtása során, újbóli értékelésükre pedig a program félidős értékelés keretében kerül sor.

(29)   A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdése alapján a programot sajátos ellenőrzési követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket. Adott esetben e követelmények mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak, amelyek alapján értékelhetők a program tényleges hatásai.

(30)   E rendelet kiegészítése, a program végrehajtása és a céljainak megvalósítása felé történő előrehaladás hatékony értékelésének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a 13. cikk szerinti munkaprogramok, továbbá a 14. és 16. cikkben, valamint a II. mellékletben meghatározott mutatók tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet létrehozza a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek programot (a továbbiakban: a program).

A rendelet megállapítja a program célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk

A program célkitűzései

(1)  A program célja a Szerződésekben, a Chartában és az alkalmazandó nemzetközi emberi jogi egyezményekben rögzített jogok és értékek védelme és előmozdítása, különösen a helyi, regionális, nemzeti és transznacionális szinten aktív civil társadalmi szervezetek és más érdekelt felek támogatása, illetve a civil és demokratikus részvétel ösztönzése révén, a jogállamiságon alapuló, nyitott, jogokon alapuló, demokratikus, egyenlő és inkluzív társadalmak fenntartása és továbbfejlesztése érdekében.

(2)  Az (1) bekezdésben meghatározott általános célkitűzésen belül a program a következő, egyes programágaknak megfelelő egyedi célkitűzésekre irányul:

-a)  az uniós értékek védelme és előmozdítása (Uniós értékek ág),

a)   a jogok, a megkülönböztetésmentesség, az egyenlőség – többek között a nemek közötti egyenlőség – előmozdítása, valamint a nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség érvényesítésének elősegítése (Egyenlőség, jogok és nemek közötti egyenlőség ág),

b)   a polgárok szerepvállalásának és az Unió demokratikus életében való részvételének, illetve a különböző tagállamok polgárai közötti eszmecserének az ösztönzése és a közös európai történelem tudatosítása (Polgári részvétel és szerepvállalás ág),

c)   az erőszak, többek között a nemi alapú erőszak elleni küzdelem (Daphné ág).

2a. cikk

Uniós értékek ág

A 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott általános célon és a 2. cikk (2) bekezdésének -a) pontjában meghatározott egyedi célon belül a program a következőket célozza: a jogok védelme, előmozdítása és tudatosítása az e jogok előmozdításában és művelésében helyi, regionális és transznacionális szinten aktív civil szervezeteknek nyújtott pénzügyi támogatás révén, ezáltal megerősítve az uniós értékek és a jogállamiság tiszteletben tartásának védelmét és előmozdítását, valamint hozzájárulva egy demokratikusabb Unió, a demokratikus párbeszéd, az átláthatóság és a jó kormányzás kiépítéséhez.

3. cikk

Az Egyenlőség, jogok és nemek közötti egyenlőség ág

A 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott általános célkitűzésen és a 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésen belül a program a következőket célozza:

a)  az egyenlőség előmozdítása és a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló egyenlőtlenségek és megkülönböztetés megelőzése és leküzdése ▌, valamint a Charta 21. cikkében foglalt indokokon alapuló megkülönböztetés tilalmának tiszteletben tartása;

b)   ▌átfogó szakpolitikák támogatása, előmozdítása és végrehajtása:

i.  a nők teljes körű joggyakorlásának, a nemek közötti egyenlőségnek, többek között a munka és a magánélet közötti egyensúlynak, a nők társadalmi szerepvállalásának és a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének előmozdítása;

ii.  a megkülönböztetés tilalmának előmozdítása és annak érvényesítése;

iii.  a rasszizmus, az idegengyűlölet, valamint az intolerancia minden formája elleni küzdelem, beleértve a homofóbiát, a bifóbiát, a transzfóbiát és a interfóbiát, valamint a nemi identitáson alapuló intolerancia valamennyi formáját, online és offline egyaránt;

iv.  a gyermekek jogainak védelme és előmozdítása;

v.  a fogyatékossággal élő személyek jogainak védelme és előmozdítása;

ba)  az uniós polgársággal járó jogok és a személyes adatok védelméhez való jog védelme és előmozdítása.

4. cikk

Polgári részvétel és szerepvállalás ág

A 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott általános célkitűzésen és a 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésen belül a program a következőket célozza:

a)  ▌a modern kori európai történelem meghatározó eseményeire – többek között az önkényuralmi rendszerek és totalitárius rendszerek okaira és következményeire – való megemlékezést, valamint az európai polgárok körében a közös történelmük, kultúrájuk, kulturális örökségük és értékeik tudatosítását célzó projektek támogatása, ezáltal erősítve az Unió, annak eredete, célja, sokszínűsége és eredményei, valamint a kölcsönös megértés és tolerancia fontosságának megértését;

b)  ▌a polgároknak és a képviseleti szervezeteknek az Unió demokratikus és civil életében való részvételének és az ahhoz való hozzájárulásának ösztönzése annak lehetővé tételével, hogy ▌kifejthessék nézeteiket és nyilvános eszmecserét folytathassanak az uniós fellépések valamennyi területéről;

ba)  a különböző országok polgárai közötti eszmecserék előmozdítása, különösen a testvérvárosokon és a városok hálózatain keresztül annak érdekében, hogy gyakorlati tapasztalatokat szerezzenek az Unió közös örökségének gazdagságáról és sokszínűségéről, és hogy felhívják a figyelmüket arra, hogy ezek képezik a közös jövő alapját.

5. cikk

A Daphné ág

A 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott általános célkitűzésen és a 2. cikk (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésen belül a program a következőket célozza:

-a)  a nők és lányok elleni nemi alapú erőszak és a kapcsolati erőszak minden formájának megelőzése és az ellene való küzdelem minden szinten, az Európa Tanács nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezményében (Isztambuli Egyezmény) meghatározott normák előmozdítása révén is; valamint

a)  a gyermekekkel, a fiatalokkal ▌és egyéb veszélyeztetett csoportokkal, például az LMBTQI és a fogyatékossággal élő személyekkel szembeni erőszak minden formájának megelőzése és az ellene való küzdelem;

b)  az ilyen erőszak – például a családon belül elkövetett kapcsolati erőszak vagy az intim kapcsolatokon belüli erőszak – valamennyi közvetlen és közvetett áldozatának támogatása és védelme, ideértve a családon belül elkövetett bűncselekmények következtében árván maradt gyermekeket is, valamint a nemi alapú erőszak áldozatai számára Unió-szerte azonos szintű védelem nyújtásának biztosítása és támogatása.

6. cikk

Költségvetés

(1)  A programnak a 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg 2018-as árakon 1 627 000 000 EUR [folyó árakon 1 834 000 000 EUR].

(2)  Az (1) bekezdésben említett összegen belül a következő indikatív összegeket kell elkülöníteni az egyes célkitűzésekre:

-a)  2018-as árakon 754 062 000 EUR-t [folyó árakon 850 000 000 EUR-t] (vagyis a teljes pénzügyi keret 46,34%-a) a 2. cikk (2) bekezdésének -a) pontjában említett egyedi célkitűzésre;

a)  2018-as árakon 429 372 000 EUR-t [484 000 000 EUR] (vagyis a teljes pénzügyi keret 26,39%-a) a 2. cikk (2) bekezdésének a) és c) pontjában említett egyedi célkitűzésekre;

b)  2018-as árakon 443 566 000 EUR-t [500 000 000 EUR] (vagyis a teljes pénzügyi keret 27,26%-a) a 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett egyedi célkitűzésekre;

A Bizottság az e bekezdés első albekezdésének -a) és a) pontjában említett összegek legalább 50%-át a civil társadalmi szervezetek által végzett tevékenységek támogatására különíti el, amelyeknek legalább 65%-át a helyi és regionális civil társadalmi szervezetek számára kell elkülöníteni.

A Bizottság legfeljebb 5 százalékponttal térhet el a pénzügyi keretösszegből elkülönített, a -I. mellékletben meghatározott százalékoktól. Amennyiben szükségessé válik az említett határérték túllépése, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a -I. melléklet módosítására vonatkozóan, hogy 5–10 százalékponttal módosítsa a programalapokra meghatározott százalékokat.

(3)  Az (1) bekezdésben említett összeg felhasználható a program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre, ideértve a vállalati információtechnológiai rendszereket, tanulmányokat, szakértői üléseket, valamint a program általános célkitűzéseihez kapcsolódó prioritásokra és területekre vonatkozó tájékoztatási intézkedéseket.

(4)  A költségvetési rendelet sérelme nélkül az első munkaprogramban szereplő projektekből származó, intézkedési kiadások 2021. január 1-jétől számolhatók el.

(5)  A tagállamok részére megosztott irányítás keretében allokált források a tagállamok vagy a Bizottság kérésére átcsoportosíthatók a programra. A Bizottság ezeket a forrásokat a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban közvetlenül ▌hajtja végre. Ezeket a forrásokat lehetőség szerint a ▌tagállam javára kell felhasználni.

7. cikk

A programhoz társult harmadik országok

(1)  A program a feltételek teljesülése esetén nyitva áll a következő országok számára:

a)  az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) olyan tagjai, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai is, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban;

b)  csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban;

c)  az európai szomszédságpolitika hatálya alá tartozó országok, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban.

d)  Más harmadik országok, a harmadik ország uniós programokban való részvételét szabályozó egyedi megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban, feltéve, hogy a megállapodás:

–  méltányos egyensúlyt biztosít az uniós programokban részt vevő harmadik ország hozzájárulásai és a neki biztosított juttatások tekintetében,

–  meghatározza a programokban való részvétel feltételeit, beleértve az egyedi programokhoz való pénzügyi hozzájárulások és azok igazgatási költségeinek kiszámítását. Ezek a hozzájárulások [az új költségvetési rendelet] [21. cikkének (5) bekezdésével] összhangban címzett bevételnek minősülnek,

–  nem ruház a harmadik országra döntéshozatali jogkört a programra vonatkozóan,

–  garantálja az Uniónak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához és a pénzügyi érdekeinek védelméhez való jogát.

8. cikk

Az uniós finanszírozás végrehajtása és formái

(1)  A programot a költségvetési rendelettel összhangban közvetlen irányítással kell végrehajtani vagy közvetett irányítással a költségvetési rendelet ▌62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában ▌említett szervekkel.

(2)  A program a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában nyújthat finanszírozást.

(3)  [A kölcsönös biztosítási mechanizmushoz való hozzájárulások lefedhetik a címzettek által visszafizetendő pénzösszegek behajtásával kapcsolatos kockázatot, és elegendő garanciát jelentenek a költségvetési rendelet értelmében. A(z) XXX rendelet [a garanciaalapról szóló rendelet helyébe lépő rendelet] [X. cikkében] megállapított rendelkezések alkalmazandók.]

9. cikk

Intézkedéstípusok

E rendelet alapján a 2. cikkben meghatározott egyedi célkitűzések megvalósításához hozzájáruló intézkedések részesülhetnek finanszírozásban. Különösen az I. mellékletben felsorolt tevékenységek finanszírozhatók.

9a. cikk

A civil párbeszédért felelős csoport

A Bizottság „Civil párbeszédért felelős csoportot” hoz létre, amelynek célja, hogy rendszeres, nyílt és átlátható párbeszédet biztosítson a program kedvezményezettjeivel és más érintett érdekelt felekkel annak érdekében, hogy megosszák tapasztalataikat és bevált gyakorlataikat, valamint hogy megvitassák a program és a kapcsolódó területek által lefedett területeken és célkitűzésekben bekövetkező szakpolitikai fejleményeket.

II. fejezet

Vissza nem térítendő támogatások

10. cikk

Vissza nem térítendő támogatások

(1)  A program keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatások odaítélésére és kezelésére a költségvetési rendelet VIII. címével összhangban kerül sor.

(2)  Az értékelő bizottság állhat külső szakértőkből.

11. cikk

Kumulatív [, kiegészítő] és kombinált finanszírozás

(1)  A program keretében hozzájárulásban részesülő intézkedés hozzájárulást kaphat bármilyen más uniós programból is, ideértve a közös irányítás alá eső programokat, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. [A kumulatív finanszírozás összege nem haladhatja meg az intézkedés elszámolható költségeit, és a különböző uniós programokból nyújtott támogatások arányosan számíthatók ki.]

(2)  Amennyiben a program és a [közös rendelkezésekről szóló] (EU)[XX] rendelet 1. cikkében említett, megosztott irányítás alatt álló alapok közösen nyújtanak pénzügyi támogatást egy bizonyos intézkedéshez, az érintett intézkedést az említett rendeletben meghatározott szabályokkal összhangban kell végrehajtani, ideértve a jogosulatlanul kifizetett összegek visszafizettetésére vonatkozó szabályokat is.

(3)  A program keretében támogatásra jogosult azon intézkedések, amelyek megfelelnek a második albekezdésben említett feltételeknek, a megosztott irányítás alatt álló alapokból való támogatásra kijelölt intézkedésekként határozhatók meg. Ebben az esetben az e rendeletben meghatározott társfinanszírozási arányok és támogathatósági szabályok alkalmazandók.

Az első albekezdésben említett intézkedéseknek a következő feltételek mindegyikének meg kell felelniük:

a)  a program keretében meghirdetett pályázati felhívás alapján értékelték őket;

b)  megfelelnek az adott pályázati felhívás minőségre vonatkozó minimumkövetelményeinek;

c)  a költségvetési korlátok miatt nem támogathatók az adott pályázati felhívás keretében.

Az intézkedéseket a [közös rendelkezésekről szóló] (EU)[XX] rendelet [65.] cikkében említett irányító hatóság hajtja végre az említett rendeletben, valamint az egyes alapokra vonatkozó rendeletekben meghatározott szabályokkal összhangban, beleértve a pénzügyi korrekcióra vonatkozó szabályokat is.”

12. cikk

Részvételre jogosult jogalanyok

(1)  A költségvetési rendelet [197. cikkében] említett feltételeken túl a (2)–(3) bekezdésben foglalt részvételi feltételek alkalmazandók.

(2)  Az alábbi jogalanyok jogosultak részvételre:

a)  az alábbi országok bármelyikében letelepedett jogalanyok:

–  tagállam vagy hozzá kapcsolódó tengerentúli ország vagy terület;

–  a programhoz társult harmadik ország, kivéve a 2. cikk (2) bekezdésének -a) pontjában említett egyedi célkitűzés esetében;

b)  bármely nemzetközi szervezet vagy az uniós jog alapján létrehozott bármely jogalany;

(3)  Az egyenlőséggel foglalkozó testületek európai hálózatának (EQUINET) részére a 6. cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében pályázati felhívás nélkül odaítélhető működési támogatás az állandó munkaprogrammal kapcsolatos kiadásai fedezésére.

III. fejezet

Programozás, nyomon követés, értékelés és kontroll

13. cikk

Munkaprogram és többéves prioritások

(1)  A programot a költségvetési rendelet 110. cikkében említett munkaprogramokon keresztül kell megvalósítani.

(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy megfelelő munkaprogramok létrehozása révén kiegészítse ezt a rendeletet.

14. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1)  A 2. cikkben meghatározott egyedi programcélkitűzések megvalósítása terén tett előrelépésekről történő jelentéstételhez használandó mutatókat a II. melléklet tartalmazza.

(2)  A program céljai megvalósítása felé történő előrehaladása hatékony értékelésének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 16. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a nyomonkövetési és értékelési keretre vonatkozó rendelkezések kidolgozására, többek között – szükség esetén – a II. mellékletnek a mutatók felülvizsgálatát vagy kiegészítését célzó módosítása révén.

(3)  A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire és a tagállamokra vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

15. cikk

Értékelés

(1)  Az értékeléseket időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.

(2)  A program időközi értékelését a program végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy évvel a program végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni. A félidős értékelésnek figyelembe kell vennie az elődprogramok (a Jogok, egyenlőség és polgárság és az Európa a polgárokért) hosszú távú hatásaira vonatkozó értékelések eredményeit.

(3)  A program végrehajtásának végén, de legkésőbb négy évvel az 1. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi a program végső értékelését.

(4)  A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.

16. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)  A Bizottságnak a 13. és a 14. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2027. december 31-ig terjedő időszakra szól.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 13. és 14. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot. A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás alapján a polgárok és más érdekelt felek egy négyhetes periódusban kifejthetik véleményüket a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szövegtervezetéről. A szövegtervezetről konzultálni kell az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával a nem kormányzati szervezeteknek és a helyi és regionális hatóságoknak a program végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatai alapján.

(6)  A 13. vagy 14. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

17. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

Amennyiben egy harmadik ország nemzetközi megállapodás vagy bármely más jogi eszköz értelmében részt vesz a programban, az érintett harmadik országnak biztosítania kell az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az OLAF esetében e jogok közé tartozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt vizsgálatok – köztük például helyszíni ellenőrzések és szemlék – lefolytatásához való jog is.

IV. fejezet

Átmeneti és záró rendelkezések

18. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és közzététel

(1)  Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.

(2)  A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a programhoz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. A programhoz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 2. cikkben említett célkitűzésekhez.

18a. cikk

A program kapcsolattartó pontjai

Minden tagállam létrehozhat kapcsolattartó pontokat a programhoz. Feladatuk, hogy pártatlan útmutatást, gyakorlati információkat és segítséget nyújtsanak a pályázók, az érdekelt felek és a program kedvezményezettjei számára a program valamennyi aspektusa tekintetében, többek között a pályázati eljárással, a felhasználóbarát információk terjesztésével és a program eredményeivel, a partnerek keresésével, a képzéssel és az egyéb alakiságokkal kapcsolatban. A program kapcsolattartó pontjainak függetlenül kell ellátniuk feladataikat.

20. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1381/2013/EU rendelet és a 390/2014/EU rendelet 2021. január 1-jével hatályát veszti.

21. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)  Ez a rendelet nem érinti az érintett intézkedések lezárásig történő folytatását vagy módosítását az 1381/2013/EU rendelet és a 390/2014/EU rendelet szerint, amelyek továbbra is alkalmazandók az érintett intézkedésekre azok lezárásáig.

(2)  A program pénzügyi keretösszegéből a program és annak – az 1381/2013/EU rendelet, illetve a 390/2014/EU rendelet által létrehozott – elődprogramjai keretében elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások is fedezhetők.

(3)  A 2027. december 31-ig be nem fejezett intézkedésekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása céljából szükség esetén előirányzatok állíthatók be a 2027 utáni költségvetésbe a 6. cikk (3) bekezdésében meghatározott kiadások fedezésére.

22. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt …, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

-I. MELLÉKLET

A 6. cikk (1) bekezdésében említett, rendelkezésre álló programalapokat az alábbiak szerint kell felosztani:

a)  a 6. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett összegen belül:

–  legalább 15%-ot a 3. cikk b) pontjának i. alpontja szerinti egyedi célkitűzést végrehajtó tevékenységekre;

–  legalább 40%-ot az 5. cikk -a) pontja szerinti egyedi célkitűzéseket végrehajtó tevékenységekre; valamint

–  legalább 45%-ot a 3. cikk a) pontja, b) pontjának ii–v. alpontja és c) pontja, valamint az 5. cikk a) és b) pontja szerinti egyedi célkitűzéseket végrehajtó tevékenységekre;

b)  a 6. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett összegen belül:

–  15%-ot az emlékezéssel kapcsolatos tevékenységekre;

–  65%-ot a demokratikus részvételre;

–  10%-ot a promóciós tevékenységekre; valamint

–  10%-ot az igazgatásra.

I. MELLÉKLET

A program által támogatott tevékenységek

A program 2. cikkbenmegállapított általános és egyedi célkitűzései különösen a következő tevékenységek támogatásával kerülnek megvalósításra:

a)  tudatosítás, információk népszerűsítése és terjesztése a program hatálya alá tartozó területekkel és célkitűzésekkel kapcsolatos szakpolitikák ▌, jogok és értékek ismeretének javítása érdekében;

b)  egymástól való tanulás a bevált gyakorlatok érdekelt felek közötti megosztása révén, a megismerés és a kölcsönös megértés ▌érdekében;

c)  elemző nyomonkövetési ▌tevékenységek a program hatálya alá tartozó területekkel kapcsolatos tagállami és uniós szintű helyzet megértésének elősegítése, valamint az uniós jog, a szakpolitikák és a közös uniós értékek tagállamokon belüli végrehajtásának javítása érdekében; e tevékenységek magukba foglalják például az adatgyűjtést és a statisztikákat; közös módszerek és adott esetben mutatók vagy referenciaértékek kidolgozása; tanulmányok, kutatások, elemzések és felmérések; értékelések; hatásvizsgálatok; iránymutatások, jelentések és oktatási anyagok kidolgozása és közzététele;

d)  képzés az érintett érdekelt felek számára a program által lefedett területekkel kapcsolatos szakpolitikák és jogok ismeretének javítása érdekében;

e)  információs és kommunikációs technológiai (ikt) eszközök fejlesztése és működtetése;

ea)   a programhoz tartozó területeken tevékenykedő civil társadalmi szervezetek és nonprofit szereplők támogatása, hogy képesek legyenek reagálni és megfelelő hozzáférést biztosítani valamennyi polgár számára szolgáltatásaikhoz, illetve tanácsadási és támogatási tevékenységeikhez;

eb)  a programhoz tartozó területeken tevékenykedő civil társadalmi szervezetek és nonprofit szereplők támogatása a jogok előmozdítását célzó tanácsadási tevékenységek folytatásában, ezáltal megerősítve az uniós értékek védelmét és előmozdítását, valamint a jogállamiság tiszteletben tartását, valamint a demokratikus párbeszédhez, az átláthatósághoz és a jó kormányzáshoz való hozzájárulás, többek között a civil társadalom mozgásterének szűkülése esetén;

f)  a polgárok, különösen a fiatalok körében az európai kultúra, a kulturális örökség, az identitás és a történelem – többek között a totalitárius és önkényuralmi rendszerek és a közelmúlt európai történelmének meghatározó pillanatai – erőteljesebb tudatosítása az emlékezet és az európai polgárok Unióval szembeni elkötelezettségének megerősítése, valamint a tolerancia, a kölcsönös megértés, a kultúrák közötti párbeszéd és a sokszínűség tiszteletben tartásának ösztönzése érdekében;

g)  a különböző nemzetiségű és kulturális hátterű ▌polgárok közötti kapcsolatok építése testvérvárosi tevékenységekben és civil társadalmi projektekben való részvétel lehetővé tételével, ezáltal létrehozva az alulról felfelé építkező megközelítés megerősödésének feltételeit és fokozva a civil és demokratikus szerepvállalást;

h)  a demokratikusabb Unió kiépítésében való tevékeny és inkluzív részvétel ösztönzése és elősegítése, valamint a jogok és értékek tudatosításának fokozása a társadalmi szervezetek támogatása révén;

i)  az európai hálózatok kapacitásának fejlesztése az uniós jog, az értékek, a szakpolitikai célok és a stratégiák előmozdítása és továbbfejlesztése érdekében ▌;

j)  a [211/2011/EU] rendelet végrehajtásához nyújtott technikai és szervezési támogatás finanszírozása, megkönnyítve ezáltal a polgárok számára az európai polgári kezdeményezés indítására és támogatására vonatkozó joguk gyakorlását;

k)  a programmal kapcsolatos ismeretek fejlesztése, a program eredményei átültethetőségének és terjesztésének javítása, valamint elérésének fokozása, többek között a program kapcsolattartó pontjainak ▌ kialakítása és támogatása révén.

II. MELLÉKLET

Mutatók

Az igazgatási terhek és költségek csökkentése céljából a program monitoringjára a program általános és konkrét célkitűzései megvalósítási szintjének mérésére irányuló mutatók alapján kerül sor. Ezért az alábbi mutatók tekintetében adatot kell gyűjteni:

Az elért személyek száma következő tevékenységek tekintetében:

i.  képzési tevékenységek;

ii.  az egymástól való tanulásra és a bevált gyakorlatok megosztására irányuló tevékenységek;

iii.  tudatosítási, tájékoztatási és információterjesztési tevékenységek.

A támogatási és kapacitásépítési tevékenységek révén elért társadalmi szervezetek száma

Az európai emlékezetre és örökségre irányulóan a programtámogatás eredményeként létrejött transznacionális hálózatok és kezdeményezések száma

Minden egyes adatot lehetőség szerint nemek szerinti bontásban kell megadni; a program időközi és végső értékelésének minden ágra és tevékenységre ki kell terjednie, magában kell foglalnia a nemek közötti egyenlőség szempontjait és értékelnie kell a nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatásokat.

(1)HL C 62., 2019.2.15., 178. o.
(2)HL C 461., 2018.12.21., 196. o.
(3) Az Európai Parlament 2019. április 17-i álláspontja. A szürkével kiemelt szövegre vonatkozóan nem született megállapodás az intézményközi tárgyalások keretében.
(4)Az Európai Parlament és a Tanács 1381/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Jogok, egyenlőség és polgárság program létrehozásáról (HL L 354., 2013.12.28., 62. o.).
(5)A Tanács 390/2014/EU rendelete (2014. április 14.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó „Európa a polgárokért” program létrehozásáról (HL L 115., 2014.4.17., 3. o.).
(6)HL C 378., 2013.12.24., 1. o.
(7)HL L 119., 2016.5.4., 1–88. o.
(8)HL L 119., 2016.5.4., 89–131. o.
(9)Az Európai Parlament és a Tanács 211/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a polgári kezdeményezésről (HL L 65., 2011.3.11., 1. o.).
(10)A Tanács 2000/43/EK irányelve (2000. június 29.) a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról (HL L 180., 2000.7.19., 22. o.).
(11)A Tanács 2004/113/EK irányelve (2004. december 13.) a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 373., 2004.12.21., 37. o.).
(12)Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról (HL L 204., 2006.7.26., 23. o.).
(13)Az Európai Parlament és a Tanács 2010/41/EU irányelve (2010. július 7.) az önálló vállalkozói tevékenységet folytató férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról és a 86/613/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 180., 2010.7.15., 1. o.).
(14)[A hivatkozást naprakésszé kell tenni: HL C 373., 2013.12.20., 1. o. A megállapodás a következő címen érhető el: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32013Q1220(01)&from=HUhttps://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32013Q1220(01)&from=HU ].
(15) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
(16) A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).
(17) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).
(18) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).
(19) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).
(20)A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).

Utolsó frissítés: 2020. március 16.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat