Az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazását előíró, a jogérvényesülés területére vonatkozó egyes jogi aktusok hozzáigazítása az EUMSZ 290. cikkéhez ***I
Az Európai Parlament 2019. április 17-i jogalkotási állásfoglalása az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazását előíró, a jogérvényesülés területére vonatkozó egyes jogi aktusoknak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkéhez történő hozzáigazításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2016)0798 – C8-0525/2016 – 2016/0399(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0798),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 81. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0525/2016),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,
– tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0012/2018),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 17 -én került elfogadásra az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazását előíró, a jogérvényesülés területére vonatkozó egyes jogi aktusoknak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkéhez történő hozzáigazításáról szóló (EU) .../... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
(1) A Lisszaboni Szerződés jelentősen módosította a jogalkotó általkülönbséget vezetett be a Bizottságra ruházott hatásköröket szabályozó jogi keretet, megkülönböztetve a Bizottságra ruházott hatáskörökethatáskörök között aszerint, hogy a jogalkotási aktusok egyes nem alapvető rendelkezéseit kiegészítő, illetve módosító általános hatályú nem jogalkotási aktusok (felhatalmazáson alapuló jogi aktusok), vagy a kötelező erejű uniós jogi aktusok végrehajtásának egységes feltételeit biztosító aktusok (végrehajtási jogi aktusok) elfogadására vonatkoznak-e. [Mód. 1]
(2) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének (1) bekezdése szerinti felhatalmazás alapján elfogadható intézkedések lényegében megfelelnek az 1999/468/EK tanácsi határozat(2) 5a. cikkével bevezetett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás hatálya alá tartozó intézkedéseknek.
(3) Az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra utaló jogi aktusoknak a Lisszaboni Szerződéssel bevezetett jogi kerethez történő hozzáigazítása érdekében korábban előterjesztett jogalkotási javaslatokat(3) a Bizottság az intézményközi egyeztetések stagnálása miatt visszavonta.(4)
(4) Ezt követően az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban(5) új keretet határozott meg a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok számára, és megállapította, hogy minden meglévő jogi aktust hozzá kell igazítani a Lisszaboni Szerződéssel bevezetett jogi kerethez. Ezen belül a három intézmény megállapodott különösen arról, hogy kiemelt prioritásként mielőbb ki kell igazítani mindazokat az alap-jogiaktusokat, amelyek még mindig az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra utalnak. A Bizottság vállalta, hogy e kiigazítás céljából 2016 végéig jogalkotási javaslatot terjeszt elő.
(5) Az alap-jogiaktusokban foglalt, az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásról rendelkező hatáskör-átruházások teljesítik az EUMSZ 290. cikkében foglalt kritériumokat, ezért hozzá kell őket igazítani ehhez a rendelkezéshez.
(5a) Több, szorosan egymáshoz nem kapcsolódó felhatalmazás egyetlen, felhatalmazáson alapuló bizottsági jogi aktussá való összevonása és ily módon történő benyújtása akadályozza a Parlament ellenőrzéshez való jogának gyakorlását, a Parlament ugyanis csupán a felhatalmazáson alapuló jogi aktus egészének elfogadását vagy elutasítását választhatja, ez pedig nem hagy teret arra, hogy a Parlament egyenként nyilvánítson véleményt az egyes felhatalmazásokról. [Mód. 2]
(6) Helyénvaló, hogy ez a rendelet ne érintse azokat a folyamatban lévő eljárásokat, amelyekben az illetékes bizottság e rendelet hatálybalépése előtt az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének megfelelően már véleményt nyilvánított.
(7) Ezért az érintett jogi aktusokat a fentieknek megfelelően módosítani kell,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A mellékletben felsorolt jogi aktusok az ott meghatározott módon módosulnak.
2. cikk
Ez a rendelet nem érinti azokat a folyamatban lévő eljárásokat, amelyekben az illetékes bizottság az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének megfelelően már véleményt nyilvánított.
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt ...
az Európai Parlament részéről a Tanács részéről
az elnök az elnök
MELLÉKLET
1. A Tanács 1206/2001/EK rendelete (2001. május 28.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködéséről(6)
Az 1206/2001/EK rendelet aktualizálása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően a rendelet mellékletét módosító jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy aktualizálja a formanyomtatványokat, és technikai módosításokat hajtson végre. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
A fentieknek megfelelően az 1206/2001/EK rendelet a következőképpen módosul:
1. A 19. cikk a következőképpen módosul:
a) A cím helyébe a következő szöveg lép:
„Kézikönyv”.
b) A (2) bekezdést el kell hagyni.
2. A rendelet a következő 19a. és 19b. cikkel egészül ki:
„19a. cikk
Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 19b. cikknek megfelelően a mellékletet módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy aktualizálja a formanyomtatványokat, és azokon technikai módosításokat hajtson végre.
19b. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2) A Bizottságnak a 19a. cikkben említett, cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokaktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/tőlnapjától kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 3]
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 19a. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban* foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6) A 19a. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő kéthárom hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik. [Mód. 4]
_________________________
* HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”
3. A 20. cikket el kell hagyni.
2. Az Európai Parlament és a Tanács 805/2004/EK rendelete (2004. április 21.) a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról(7)
A 805/2004/EK rendelet aktualizálása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően a rendelet mellékleteit módosító jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy aktualizálja a szabványos formanyomtatványokat. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
A fentieknek megfelelően a 805/2004/EK rendelet a következőképpen módosul:
1. A 31. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„31. cikk
A mellékletek módosítása
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 31a. cikknek megfelelően a mellékleteket módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy aktualizálja a szabványos formanyomtatványokat.”
2. A rendelet a következő 31a. cikkel egészül ki:
„31a. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2) A Bizottságnak a 31. cikkben említett, cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időreötéves időtartamra szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/tőlnapjától kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 5]
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 31. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban* foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6) A 31. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő kéthárom hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik. [Mód. 6]
________________________
* HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”
3. A 32. cikket el kell hagyni.
3. Az Európai Parlament és a Tanács 1393/2007/EK rendelete (2007. november 13.) a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről („iratkézbesítés”), és az 1348/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről(8)
Az 1393/2007/EK rendelet aktualizálása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően a rendelet I. és II. mellékletét módosító jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy aktualizálja a formanyomtatványokat, és technikai módosításokat hajtson végre. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
A fentieknek megfelelően az 1393/2007/EK rendelet a következőképpen módosul:
1. A 17. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„17. cikk
A mellékletek módosítása
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 17a. cikknek megfelelően az I. és a II. mellékletet módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy aktualizálja a formanyomtatványokat, és azokon technikai módosításokat hajtson végre.”
2. A rendelet a következő 17a. cikkel egészül ki:
„17a. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2) A Bizottságnak a 17. cikkben említett,cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokaktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időreötéves időtartamra szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/tőlnapjától kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 7]
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 17. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban* foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6) A 17. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő kéthárom hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik. [Mód. 8]
A Tanács 1999/468/EK határozata (1999. június 28.) a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 184., 1999.7.17., 23. o.).