Az Európai Parlament 2019. szeptember 19-i állásfoglalása a növények és a lényegében biológiai eljárások szabadalmazhatóságáról (2019/2800(RSP))
Az Európai Parlament,
– tekintettel a lényegében biológiai eljárások szabadalmaztatásáról szóló, 2012. május 10-i állásfoglalására(1),
– tekintettel a szabadalmakról és a növényfajta-oltalmakról szóló, 2015. december 17-i állásfoglalására(2),
– tekintettel a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról szóló, 1998. július 6-i 98/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(3) és különösen annak 4. cikkére, amely kimondja, hogy a lényegében biológiai eljárásokból származó termékek nem részesülhetnek szabadalmi oltalomban,
– tekintettel az 1973. október 5-i Európai Szabadalmi Egyezményre (ESZE), különösen 53. cikkének b) pontjára,
– tekintettel az Európai Szabadalmi Egyezmény Végrehajtási Szabályzatára, különösen annak 26. szabályára, amely kimondja, hogy a 98/44/EK irányelv a biotechnológiai újításokkal kapcsolatos európai szabadalmi bejelentések és szabadalmak értelmezésének kiegészítő eszközeként használandó,
– tekintettel a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról szóló 98/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv bizonyos cikkeiről szóló, 2016. november 8-i bizottsági közleményre(4),
– tekintettel a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról szóló 98/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv bizonyos cikkeiről szóló bizottsági közleményről szóló, 2017. március 1-jei tanácsi következtetésekre(5),
– tekintettel az Európai Szabadalmi Szervezet Igazgatótanácsának az ESZE-hez kapcsolódó Végrehajtási Szabályzat 27. és 28. szabályának módosításáról szóló, 2017. június 29-i határozatára (CA/D 6/17)(6),
– tekintettel az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) 3.3.04. Műszaki Fellebbezési Tanácsának 2018. december 5-i T 1063/18. sz. határozata kapcsán az ESZH elnöke által az ESZH Bővített Fellebbezési Tanácsa elé terjesztett számos kérdésre(7),
– tekintettel a közösségi növényfajta-oltalmi jogokról szóló, 1994. július 27-i 2100/94/EK tanácsi rendeletre(8) (a továbbiakban: a 2100/94/EK tanácsi rendelet), különösen annak 15. cikkének c) pontjára, amely a nemesítők számára biztosított mentességről rendelkezik,
– tekintettel a szellemitulajdon-jogok kereskedelmi vonatkozásairól, többek között a hamisított áruk kereskedelméről szóló megállapodásra (TRIPS), különösen a megállapodás 27. cikkének (3) bekezdésére,
A. mivel a globális élelmezésbiztonság szavatolása, az éghajlatváltozás kezelése és a nemesítési ágazatban a monopóliumok kialakulásának megelőzése, ugyanakkor a kkv-kat és a mezőgazdasági termelőket szolgáló lehetőségek bővítése érdekében a növényi biológiai anyagokhoz, köztük a növényi tulajdonságokhoz való akadálytalan hozzáférés elengedhetetlen az európai növénynemesítési és mezőgazdasági ágazat innovációs képessége, versenyképessége és új növényfajták kifejlesztése szempontjából;
B. mivel a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférés akadályozását célzó bármely korlátozás vagy kísérlet a növénynemesítési ágazat területén túlzott mértékű piaci koncentrációt eredményezhet a piaci verseny, a fogyasztók, valamint az európai belső piac és élelmezésbiztonság rovására;
C. mivel a lényegében biológiai eljárásokból származó termékekre vagy a hagyományos nemesítéshez szükséges genetikai anyagokra vonatkozó szabadalmak ellentétesek az ESZE 53. cikkének b) pontjában és a 98/44/EK irányelv 4. cikkében meghatározott kizárással;
D. mivel a lényegében biológiai eljárásokkal előállított termékeket, például növényeket, magokat, ősi tulajdonságokat és géneket ki kell zárni a szabadalmazhatóságból;
E. mivel a növény- és állatnemesítés olyan eljárás, amelyet a gazdálkodók és a gazdálkodó közösségek a mezőgazdaság kezdetei óta alkalmaznak, és mivel a genetikai sokféleség fenntartásához lényeges, hogy a fajták és nemesítési módszerek korlátozások nélkül felhasználhatók legyenek;
F. mivel a 98/44/EK irányelv a biotechnológiai újításokról, különösen a géntechnológiáról rendelkezik;
G. mivel a Bizottság 2016. november 8-i közleményében azt a következtetést vonja le, hogy a 98/44/EK irányelv elfogadásakor az uniós jogalkotó szándéka az volt, hogy kizárja a szabadalmazhatóság köréből a lényegében biológiai eljárások révén előállított termékeket;
H. mivel a Tanács 2017. február 3-i következtetéseiben üdvözli a bizottsági közleményt; mivel valamennyi érintett uniós jogalkotó egyértelműen kifejezésre juttatta, hogy a 98/44/EK irányelv elfogadásakor az uniós jogalkotó szándéka az volt, kizárja a szabadalmazhatóság köréből a lényegében biológiai eljárások révén előállított termékeket;
I. mivel az ESZH Igazgatótanácsa 2017. június 29-én módosította az Európai Szabadalmi Egyezményhez kapcsolódó Végrehajtási Szabályzat(9) 27. és 28. szabályát, és úgy határozott, hogy a lényegében biológiai eljárások révén létrejött növények és állatok szabadalmazása tilos;
J. mivel az ESZE 38 szerződő állama megerősítette, hogy nemzeti jogukat és gyakorlatukat kiigazították annak érdekében, hogy a lényegében biológiai eljárások révén előállított termékeket ténylegesen kizárják a szabadalmazhatóság köréből;
K. mivel az ESZE szerződő államai aggodalmukat fejezték ki a 3.3.04. Műszaki Fellebbezési Tanács 2018. december 5-i T 1063/18. sz. határozatával(10) előállt jogbizonytalanság kapcsán;
L. mivel 2019 márciusában az Igazgatótanács 159. ülésén az ESZH elnöke az ESZH Bővített Fellebbezési Tanácsa elé terjesztette e határozatot;
M. mivel a lényegében biológiai eljárásokkal előállított termékekre vonatkozóan számos bejelentés az ESZH határozatára vár, ebből adódóan pedig a bejelentők és mindazok számára, akiket érinteni fognak e szabadalmak, égetően szükséges a jogbiztonság a 28. szabály (2) bekezdésének érvényességéről;
N. mivel a növényfajta-oltalmi jogok 1991-es UPOV-egyezményen alapuló nemzetközi rendszerének és e jogok 2100/94/EK tanácsi rendeleten alapuló uniós rendszerének alapelve, hogy a növényfajta-oltalom jogosultja nem akadályozhat meg másokat abban, hogy a védett növényfajtát további nemesítési tevékenység céljából felhasználják;
1. mély aggodalmának ad hangot az Európai Szabadalmi Hivatal 3.3.04. Műszaki Fellebbezési Tanácsának 2018. december 5-i határozata (T 1063/18) miatt, amely jogbizonytalanságot eredményez;
2. ismételten hangsúlyozza, hogy a 98/44/EK irányelv és az uniós jogalkotó szándéka szerint a növény- és állatfajtákat – ideértve ezek részeit és tulajdonságait is –, a lényegében biológiai eljárásokat és az ilyen eljárások révén előállított termékeket semmilyen módon nem lehet szabadalmi oltalom alá helyezni;
3. úgy véli, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal belső döntéshozatali szabályai nem áshatják alá az európai szabadalmi jog és az annak értelmezése általi demokratikus politikai ellenőrzést, sem pedig a jogalkotó szándékát, amelyet a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról szóló 98/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv bizonyos cikkeiről szóló, 2016. november 8-i bizottsági közlemény pontosít;
4. úgy véli, hogy a hagyományos nemesítési módszerekből, többek között a keresztezésből és a szelekcióból származó termékek vagy a hagyományos nemesítéshez szükséges genetikai anyagok szabadalmaztatására irányuló bármely kísérlet ellentétes az Európai Szabadalmi Egyezmény 53. cikkének b) pontjában és a 98/44/EK irányelv 4. cikkében meghatározott kizárással;
5. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hatáskörükön belül tegyenek meg minden tőlük telhetőt a lényegében biológiai eljárásokkal előállított termékek ESZH általi szabadalmazhatóságának tilalmával kapcsolatos jogi egyértelműség biztosítása érdekében;
6. üdvözli a Bizottság 2016. november 8-i közleményét, amely egyértelművé teszi, hogy a 98/44/EK irányelv elfogadásakor az uniós jogalkotó szándéka az volt, hogy kizárja a szabadalmazhatóság köréből a lényegében biológiai eljárások révén előállított termékeket; üdvözli, hogy az ESZE szerződő államai kiigazították jogukat és gyakorlatukat, valamint hogy az ESZH Igazgatótanácsa határozatában egyértelművé tette az ESZE 53. cikke b) pontjának hatályát és értelmezését a szabadalmazhatósági kivételek vonatkozásában;
7. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy védjék meg az európai növénynemesítési és mezőgazdasági ágazat innovációs képességét és az általános közérdeket, valamint hogy biztosítsák, hogy az EU gondoskodjon a lényegében biológiai eljárásokkal előállított anyagokhoz való garantált hozzáférésről és azok növénynemesítés céljaira történő felhasználásáról, annak érdekében, hogy – adott esetben – ne avatkozzanak bele a mezőgazdasági termelői jogokat és a nemesítők számára biztosított mentességet garantáló tagállami gyakorlatokba;
8. ezért nyomatékosan felszólítja a Bizottságot, hogy 2019. október 1. előtt intézzen amicus curiae levelet az ESZH Bővített Fellebbezési Tanácsához, megerősítve a Bizottság 2016. évi közleményében foglalt következtetéseket, miszerint a 98/44/EK irányelv elfogadásakor az uniós jogalkotó szándéka az volt, hogy kizárja a szabadalmazhatóság köréből a lényegében biológiai eljárások révén előállított termékeket, és hogy nyilatkozatához csatolja ezt az állásfoglalást is;
9. felszólítja az Európai Szabadalmi Hivatal Bővített Fellebbezési Tanácsát, hogy a nemesítők, a mezőgazdasági termelők és a lakosság érdekében haladéktalanul állítsa helyre a jogbiztonságot azzal, hogy pozitív választ ad az ESZH elnöke által a Bővített Fellebbezési Tanács elé terjesztett kérdésekre;
10. felszólítja a Bizottságot, hogy a harmadik országokkal kötendő kereskedelmi és partnerségi megállapodásokra irányuló tárgyalások során aktívan törekedjen a lényegében biológiai eljárások és az azok révén előállított termékek szabadalmazhatóság alóli kizárására;
11. felszólítja a Bizottságot, hogy a szabadalmijog-harmonizációról zajló többoldalú tárgyalások keretében törekedjen a lényegében biológiai eljárások és az azokból származó termékek szabadalmazhatóságból történő kizárására;
12. felhívja a Bizottságot, hogy a 98/44/EK irányelv 16. cikkének c) pontjában előírtak szerint és a Parlament szabadalmakról és növényfajta-oltalmakról szóló, 2015. december 17-i állásfoglalásában foglalt kérésnek megfelelően számoljon be a szabadalmi jog fejleményeiről és a biotechnológia és a géntechnológia területére való kihatásairól, valamint vizsgálja meg részletesebben a szabadalmi oltalom hatályával kapcsolatos kérdéseket;
13. utasítja elnökét, hogy 2019. október 1-jéig továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság részére az ESZH Bővített Fellebbezési Tanácsának írásbeli nyilatkozatába való beillesztés céljából, valamint a Tanácsnak.