Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 6. cikkének d) pontjára,

–  tekintettel az EUMSZ 195. cikkére,

–  tekintettel a Bizottság 2019. október 21-i nyilatkozatára a Thomas Cook csoport csődjének hatásáról,

–  tekintettel a visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel „A fenntartható és versenyképes európai idegenforgalom menetrendje” című, 2007. október 19-i bizottsági közleményre (COM(2007)0621),

–  tekintettel az „Európa, a világ első számú turisztikai célpontja – az európai turizmus új politikai kerete” című, 2010. június 30-i bizottsági közleményre (COM(2010)0352),

–  tekintettel a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. október 25-i 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(2),

–  tekintettel a Közösségben a légijáratok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló, 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3), különösen annak a működési engedély érvényességére vonatkozó 8. cikkére, valamint a működési engedély felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó 9. cikkére,

–  tekintettel az európai turizmus előmozdításának új kihívásairól és elképzeléseiről szóló 2015. október 29-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a légi utasok szerzett jogairól és azok érvényesüléséről szóló 2012. március 29-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel a légitársaság csődje esetén az utasoknak járó kártérítésről szóló, 2009. november 25-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel „A légi utasok védelme a légitársaságok fizetésképtelensége esetén” című 2013. március 18-i bizottsági közleményre (COM(2013)0129), amelyben a Bizottság intézkedéseket határozott meg a légi utasok a légitársaságok fizetésképtelenségével szembeni védelmének javítása érdekében, ideértve a 261/2004/EK rendelet jobb végrehajtását is,

–  tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (2014–2020) és az 1927/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1309/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (EGAA-rendelet)(7),

–  tekintettel „A part menti és tengeri turisztikai ágazat európai növekedési és foglalkoztatási stratégiája” című, 2014. február 20-i bizottsági közleményre (COM(2014)0086),

–  tekintettel a visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról szóló 261/2004/EK rendeletnek, valamint a légifuvarozók felelősségéről szóló 2027/97/EK rendeletnek az utasok és poggyászaik légi szállítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. február 5-i európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra vonatkozó, első olvasatban elfogadott állásfoglalására(8),

–  tekintettel az utazási csomagokról és az utazási szolgáltatásegyüttesekről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, továbbá a 90/314/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2302 európai parlamenti és tanácsi irányelvre(9),

–  tekintettel az „Európai légi közlekedési stratégia: Szigorú szociális normák fenntartása és előmozdítása” című, 2019. március 1-i bizottsági közleményre (COM(2019)0120),

–  tekintettel „A 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret – A Parlament álláspontja a megállapodás érdekében” című 2018. november 14-i állásfoglalására(10),

–  tekintettel a turisztikai ágazat versenyképességéről, mint az Európai Unióban a következő évtized folyamán a fenntartható növekedést, a munkahelyteremtést és a társadalmi kohéziót erősítő tényezők egyikéről szóló, 2019. május 27-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel a világ második legnagyobb és legrégebb óta működő utazásszervezőjének, a Thomas Cook brit vállalatnak az összeomlása súlyosan negatív hatást gyakorol a gazdaságra, az EU belső piacára, a foglalkoztatásra és a személyek szabad mozgására szerte az EU-ban és azon túl;

B.  mivel a Thomas Cook csoport csődje világszerte 22 000 munkahelyet sodort veszélybe, amelyből 9000 az Egyesült Királyságban, 2500 Spanyolországban és több mint 1000 Görögországban van; mivel bár e munkahelyek sorsa továbbra is bizonytalan, valószínűleg nemcsak az idegenforgalmi és a közlekedési ágazatra, hanem az uniós gazdaság egészére is jelentős többszörös dominóhatást gyakorol majd;

C.  mivel a Thomas Cook csoport csődjét számos tényező okozta, amelyek egyike az volt, hogy a vállalat nem változtatta meg üzleti modelljét és nem vezetett be újításokat annak érdekében, hogy versenyképes legyen a digitális gazdaságban; mivel a brit hatóságok tudatában voltak a Thomas Cook pénzügyi helyzetének;

D.  mivel a szállodákkal, üdülőhelyekkel és járatokkal 16 országban évente 19 millió utast kiszolgáló Thomas Cook csődje miatt több mint 600 000 embert kellett nagyszabású műveletek közepette a világ különböző pontjairól hazaszállítani;

E.  mivel idén több légitársaság is csődöt jelentett, ami súlyos következményekkel járt a vállalkozásokra, az idegenforgalomra és a fogyasztókra nézve; mivel 2019 áprilisában a Thomas Cook csoport újabb 12 hónapra szóló működési engedélyt kapott az Egyesült Királyság Polgári Repülési Hatóságától;

F.  mivel számos tagállam célzott intézkedéseket jelentett be turisztikai ágazatuk támogatására, a Thomas Cook csoport összeomlása okozta negatív hatások enyhítése érdekében; mivel eddig nem aktiváltak uniós támogatási mechanizmusokat;

G.  mivel az idegenforgalom az EU GDP-jének mintegy 4%-át teszi ki, és a becslések szerint 12,3 millió munkavállalót alkalmaz, és az összes munkahely legalább 5%-át biztosítja (több mint 27 millió munkavállaló és az összes munkahely közel 12%-a, ha a többi ágazattal való kapcsolódást is figyelembe vesszük); mivel 2018-ban Európa 50,8 %-os piaci részesedéssel a világ első számú turisztikai úti célja volt; mivel az idegenforgalom közvetlenül és közvetve az EU-28 GDP-jének 10,3%-át adja, és mivel ez a szám 2027-re várhatóan 11,2%-ra emelkedik;

H.  mivel az idegenforgalmi ágazat a szolgáltatások és szakmák széles skáláját foglalja magában, amelyben a mobilitásnak nagy szerepe van, és mivel az ágazatban végzett tevékenységek személyes jellege miatt nagyszámú munkavállalót foglalkoztat; mivel az idegenforgalom jelentős ösztönző hatást gyakorol számos más gazdasági ágazatra; mivel az ágazatot főként a kis- és középvállalkozások dominálják, amelyek tevékenysége munkahelyeket és jólétet teremt olyan régiókban, amelyek nagymértékben függenek az idegenforgalomtól; mivel az idegenforgalmi ágazat különösen ki van téve az előre nem látható természeti és emberi eredetű veszélyeknek;

I.  mivel a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta az EU hatáskörrel rendelkezik a tagállamok által az idegenforgalom területén hozott intézkedések támogatására vagy kiegészítésére; mivel másrészt a turizmus nem rendelkezik külön költségvetési sorral az uniós költségvetésben, „A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről” című 2018. november 14-i európai parlamenti állásfoglalásban megfogalmazott kérés ellenére, amelyben a Parlament kéri a fenntartható idegenforgalomra vonatkozó külön előirányzat bevezetését;

J.  mivel az idegenforgalmi ágazat részéről erőteljes az igény a fokozott uniós szintű koordináció és a megfelelő költségvetési támogatással rendelkező, egyértelmű uniós idegenforgalmi politika iránt;

K.  mivel a turizmus az EU-ban a gazdaság és a foglalkoztatás kulcsfontosságú ágazata, és mivel az új Bizottság prioritásainak, és különösen „az emberek érdekeit szolgáló gazdaság” támogatásának tükröznie kell az ágazat fontosságát és szükségleteit;

L.  mivel a Thomas Cook csődje súlyos gazdasági károkat okozott az idegenforgalmi ágazatnak, a foglalkoztatásnak és a helyi közösségeknek, és az uniós tagállamok egyes területein a légi összeköttetések elvesztését eredményezte; mivel megfelelő intézkedéseket kell hozni az ágazat versenyképességének javítása és annak biztosítása érdekében, hogy Európa továbbra is megőrizze pozícióját, mint a világ első számú turisztikai célpontja, ami városai és régiói növekedésének és fenntartható fejlődésének motorja;

M.  mivel az utasoknak joguk van a menetrend szerinti szolgáltatások igénybevételére, főleg mivel már a szolgáltatás nyújtása előtt kifizették a jegy árát; mivel rendkívül fontos, hogy az utasokat érthető, pontos és időszerű, mindenki számára hozzáférhető információkkal lássák el; mivel sok fogyasztó számára nem volt egyértelmű kártérítésre való jogosultságuk mértéke, illetve hogy foglalásuk mely részét fedi biztosításuk;

N.  mivel a munkavállalók tájékoztatásáról és a velük folytatott konzultációról, a szerkezetátalakítás előrejelzéséről és kezeléséről szóló, a Bizottságnak szóló ajánlásokkal kiegészített, 2013. január 15-i állásfoglalásában(11) a Parlament felhívta a Bizottságot, hogy a szociális partnerekkel való konzultációt követően terjesszen elő a munkavállalók tájékoztatásáról és a velük folytatott konzultációról, a szerkezetátalakítás előrejelzéséről és kezeléséről szóló jogi aktusra irányuló javaslatot;

1.  mély aggodalmát fejezi ki az otthonuktól távol rekedt 600 000 ember miatt, akik közül sokan a célállomáson rekedtek anélkül, hogy bármilyen alternatív oda- és visszautat kínáltak volna nekik, ami hatalmas jogi bizonytalanságot okozott az ágazat számára, és jelentősen visszaveti a fogyasztóvédelmet; szintén mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Európa-szere munkavállalók ezrei veszítették el állásukat, valamint hogy helyi beszállítók és leányvállalatok ezrei – túlnyomórészt kkv-k – súlyos pénzügyi nehézségekkel küzdenek, és mindezt a Thomas Cook összeomlása és annak a helyi gazdaságokra és közösségekre gyakorolt káros hatás okozta, amellett, hogy rontotta Európának mint a világ első számú turisztikai célpontjának imázsát és hírnevét;

2.  rámutat, hogy a Thomas Cook csoport különböző tevékenységekkel, például szállásfoglalással, szállítással és szabadidős tevékenységek szervezésével is foglalkozott, amelyek különböző típusú fogyasztókat és vállalkozásokat érintettek, és ezért az összeomlás különböző uniós és nemzeti jogszabályok hatálya alá tartozik;

3.  felhívja az érintett tagállamok illetékes hatóságait annak biztosítására, hogy a már megkeresett béreket teljes egészében fizessék ki a Thomas Cook elbocsátott dolgozóinak;

4.  elismerését fejezi a tagállamoknak az érintett személyek hatékony hazatelepítésére irányuló készenléti tervek gyors végrehajtásáért, és tudomásul veszi az egyéb olyan intézkedéseket, amelyek korlátozzák a Thomas Cook csődje által az idegenforgalmi ágazatban foglalkoztatottak számára okozott károk hatásait; felhívja a Bizottságot annak értékelésére, hogy a meglévő uniós jogszabályok és a vonatkozó tagállami jogszabályok mennyiben segítettek e hatalmas mentési művelet során, és kéri annak felmérését, hogy a jövőben miként tudna gyorsan és hatékonyan reagálni hasonló helyzetben;

5.  felhívja az illetékes hatóságokat, hogy elemezzék a Thomas Cook csődjének okait, figyelembe véve azt a tényt, hogy a vállalat pénzügyi helyzetében bekövetkezett negatív változás már ismert volt a brit hatóságok körében, és állapítsák meg, hogy hoztak-e megelőző intézkedéseket a hirtelen összeomlás elkerülésére; úgy véli, hogy ennek elő kell segítenie a jövőbeli válságok előrejelzését és az olyan politikák azonosítását, amelyek minimálisra csökkentik a kockázatokat egy olyan ágazatban, amely az EU számára ennyire fontos;

6.  hangsúlyozza, hogy a légitársaságok pénzügyi helyzetének jobb nyomon követésére van szükség a nemzeti felügyeleti hatóságok részéről annak elkerülése érdekében, hogy az európai utasok hasonló csődök áldozataivá váljanak, tekintettel arra, hogy 2017 eleje óta 32 légitársaság ment csődbe; emlékeztet arra, hogy az 1008/2008/EK rendelet jelenleg hatásvizsgálat tárgyát képezi, amelynek egy szakasza a légitársaságok működési engedély megszerzésére irányuló kötelezettségéről szól; felhívja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra e rendelet felülvizsgálatát annak érdekében, hogy a hatóságokat hatáskörrel ruházza fel a légitársaságok pénzügyi helyzetének jobb nyomon követésére és ellenőrzésére, és a kritikus helyzetekre való reagálásra;

7.  felhívja a Bizottságot, hogy különítsen el uniós pénzügyi eszközöket és tegye lehetővé az azokhoz való gyors és hatékony hozzáférést, hogy ellensúlyozza az ágazatnak okozott károkat és hogy javítsa a versenyképességet, valamint hogy garantálja a fogyasztóvédelem magas szintjét; megjegyzi, hogy a Thomas Cook csoport csődje nyomán kialakult válság nem elszigetelt esemény, és ilyesmi a jövőben is előfordulhat; felhívja ezért a Bizottságot, hogy értékelje annak megvalósíthatóságát, hogy konkrét fellépéseket és/vagy intézkedéseket fogadjanak el az ilyen helyzetek megismétlődésének elkerülése érdekében, a fogyasztóvédelem és az utasok jogainak további előmozdítása érdekében;

8.  felhívja a Bizottságot, hogy foglalja bele a turizmust stratégiai prioritásaiba, és nevezze át a közlekedési portfóliót „Közlekedés és idegenforgalom” portfólióra;

9.  rámutat az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) által a jelentős strukturális változások következtében elbocsátott munkavállalók számára biztosított lehetőségekre; felhívja a Thomas Cook csődje által érintett tagállamokat, hogy teljes mértékben használják ki az EGAA által nyújtott lehetőségeket, különös tekintettel a kkv-k által benyújtott kollektív kérelmekre; felhívja a Bizottságot, hogy az EGAA-rendeletben meghatározott időkereten belül a lehető leggyorsabban dolgozza fel ezeket a kérelmeket, és kérésre biztosítsa a szükséges támogatást a tagállamok számára;

10.  hangsúlyozza, hogy a turisztikai régiókban az idegenforgalmi szolgáltatások és különösen a szállodák előzetes foglalások alapján működnek és még a Thomas Cook csődje előtt foglalásaik voltak a következő idegenforgalmi idényre, ezért elismeri, hogy a tagállamoknak támogatniuk kell azon negatív hatások ellensúlyozását, amelyeket a csőd sok vállalkozásra gyakorolt; ösztönzi továbbá a tagállamokat, valamint a helyi és regionális hatóságokat, hogy használják ki az Európai Szociális Alap és más uniós, nemzeti, regionális és helyi eszközök által biztosított eszközöket; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a megfelelő alapokban meghatározott prioritások alapján rendszeresen dolgozzanak ki egyedi ajánlattételi felhívásokat az idegenforgalmi ágazatra vonatkozóan;

11.  megismétli annak fontosságát, hogy összehangolt és konkrét intézkedésekkel – például válságkezelési mechanizmussal és az idegenforgalmi ágazatban folytatott hatékony együttműködés mechanizmusaival – hozzanak létre a fenntartható turizmusra vonatkozó uniós stratégiát; felhívja a Bizottságot, hogy a Parlament kérésének megfelelően a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret következő költségvetési tervezetében vezessen be külön költségvetési sort a turizmus számára;

12.  sürgeti a tagállamokat és a Bizottságot, hogy csak végső megoldásként vegyék fontolóra olyan támogató intézkedések bevezetését, amelyek mérsékelhetik a vállalkozásokra, a városokra, a régiókra és a célállomásokra gyakorolt kedvezőtlen gazdasági hatásokat, valamint a foglalkoztatásra gyakorolt súlyos következményeket;

13.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a fizetésképtelenség által érintett munkavállalókat megillető bérek és nyugdíjak kifizetése garantálva legyen;

14.  hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a közlekedési szolgáltatások jól működő belső piacát, fenntartva a fogyasztóvédelem és a munkavállalók védelmének magas szintjét és javítva az idegenforgalmi ágazatban működő vállalkozások versenyképességét;

15.  úgy véli, hogy az európai idegenforgalmi ágazatnak sokkal jobban ki kell aknáznia a digitális technológiák és az egységes digitális piac által kínált kiváló lehetőségeket; ennek kapcsán felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a szükséges támogatást ahhoz, hogy az uniós vállalkozások a digitális gazdaságra és az új üzleti modellekre való áttérést a megfelelő finanszírozás és képzés, valamint a digitális vállalkozói szellem ösztönzése révén kezelni tudják;

16.  hangsúlyozza a kölcsönös bizalmon és közös felelősségen alapuló, minden szinten megvalósuló erős társadalmi párbeszéd jelentőségét, ami az egyik legjobb eszköz a szerkezetátalakítási folyamatok előrejelzésével, megelőzésével és kezelésével kapcsolatos konszenzusos megoldások és közös megközelítések megtalálására; felhívja a tagállamokat, hogy valamennyi vonatkozó intézkedés kidolgozása során konzultáljanak a szociális partnerekkel; kéri a Bizottságot, hogy a nemzeti, regionális és helyi hatóságok, valamint az ágazatban tevékenykedő kkv-k által alkalmazott intézkedések alapján azonosítsa a bevált gyakorlatokat az idegenforgalmi ágazatra vonatkozó közös uniós stratégia kidolgozása érdekében; ismételten felkéri a Bizottságot, hogy a szociális partnerekkel való konzultációt követően minél hamarabb nyújtson be a munkavállalók tájékoztatásáról és a velük folytatott konzultációról, a szerkezetátalakítás előrejelzéséről és kezeléséről szóló jogi aktusra irányuló javaslatot a munkavállalók tájékoztatásáról és a velük folytatott konzultációról, a szerkezetátalakítás előrejelzéséről és kezeléséről szóló, 2013. január 15-i parlamenti állásfoglalásban található részletes ajánlásokat követve(12);

17.  felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy értékelje és fogadja el az EU érdekeinek védelme és a hasonló helyzetek jövőbeli elkerülése érdekében szükséges valamennyi intézkedést, és a tapasztalatokból vonja le azokat a tanulságokat, amelyeket a jövőbeni légiközlekedési megállapodásokról folytatott tárgyalások során lehet felhasználni;

18.  felhívja a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlamentet a Thomas Cook csődjére vonatkozó új információkról; e tekintetben hangsúlyozza annak fontosságát, hogy tisztában legyenek azzal, hogy az illetékes engedélyező hatóságok megvizsgálták-e a Thomas Cook pénzügyi helyzetét, azonosítottak-e pénzügyi problémákat, illetve hogy hoztak-e intézkedéseket annak elkerülése érdekében, hogy több ezer utas rekedjen otthonától távol;

19.  felhívja a Bizottságot, hogy vegyen fontolóra további intézkedéseket a magas szintű fogyasztóvédelemnek és a munkavállalók védelmének a csődeljárások során való fenntartása érdekében; felhívja a Tanácsot, hogy a lehető leghamarabb fogadja el a légi utasok jogairól és a légi fuvarozók felelősségéről szóló 261/2004/EK rendelet módosítására vonatkozó álláspontját, és hagyja jóvá a Parlament 2014 februárjában elfogadott álláspontját; sajnálja, hogy a Tanács az elmúlt öt évben nem tudott megállapodásra jutni;

20.  megismétli, hogy a légi utasok jogairól és a légi fuvarozók felelősségéről szóló 261/2004/EK rendelet módosítása tekintetében szükség van kötelező mechanizmusokra, amelyek fizetésképtelenség vagy csőd esetén fenntartják az utasok védelmének jelenlegi szintjét, többek között azáltal, hogy a légitársaságok garanciaalapokat hoznak létre vagy biztosítási szerződéseket kötnek, amelyek biztosítják a segítségnyújtást, a visszatérítést, a kártalanítást és az átfoglalást; hangsúlyozza, hogy az olyan utasokat, akik önálló szolgáltatást, például egyetlen járatot foglalnak le, ugyanolyan védelemben kell részesíteni, mint az utazási csomagot foglaló utasokat, különösen azért, mert a fogyasztók egyre inkább csak járatot foglalnak; ezért kéri, hogy a közlekedési, a szállásszervezési és az idegenforgalmi ágazatban harmonizálják a legmagasabb szintű normákat a fogyasztói jogok terénitt volt egy split, de magyarul nem kellett módosítani;

21.  felhívja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjének elősegítését a vállalatok bezárásának legmegfelelőbb módja tekintetében, arra ösztönözve őket, hogy vizsgálják meg a jogi rendelkezésekben szereplő példákat, hogy a lehetőségekhez mérten törekedjenek arra, hogy mihamarabb új tulajdonost találjanak annak érdekében, hogy a vállalkozások a tervezett bezárás ellenére is tovább működhessenek;

22.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 46., 2004.2.17., 1. o. (2) HL L 304., 2011.11.22., 64. o. (3) HL L 293., 2008.10.31., 3. o. (4) HL C 355., 2017.10.20., 71. o. (5) HL C 257. E, 2013.9.6., 1. o. (6) HL C 285. E, 2010.10.21., 42. o. (7) HL L 347., 2013.12.20., 855. o. (8) HL C 93., 2017.3.24., 336. o. (9) HL L 326., 2015.12.11., 1. o. (10) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0449. (11) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0005. (12) HL C 440., 2015.12.30., 23. o.