Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Tanács Törökországról szóló, 2019. október 17-i következtetéseire,

–  tekintettel a Külügyek Tanácsa 2019. október 14-i ülésének Szíriáról szóló következtetéseire,

–  tekintettel a Bizottság alelnöke / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője vonatkozó nyilatkozataira, különösen az északkelet-szíriai fejleményekről szóló, 2019. október 9-i nyilatkozatára, és a Külügyek Tanácsának 2019. október 14-i ülésére való megérkezésekor és az azt követő sajtótájékoztatón tett megjegyzéseire,

–  tekintettel a Szíriáról szóló korábbi állásfoglalásaira, valamint az emberi jogi jogsértésekre vonatkozó szankciók európai rendszeréről szóló, 2019. március 14-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság parlamentje, az Európai Parlament és az Egyesült Államok képviselőháza külügyi bizottsági elnökeinek 2019. október 18-i közös nyilatkozatára,

–  tekintettel az Északkelet-Szíriáról szóló, 2019. október 17-i török–amerikai közös nyilatkozatra,

–  tekintettel Rupert Colville, az ENSZ emberi jogi főbiztosának szóvivője által 2019. október 11-én és 15-én tett, Szíriáról szóló nyilatkozatokra,

–  tekintettel a NATO főtitkárának 2019. október 14-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az Arab Liga északkelet-szíriai török hadműveletről szóló, 2019. október 12-i nyilatkozatára,

–  tekintettel a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének „A Szíriára vonatkozó uniós stratégia elemei” című, 2017. március 14-i közös közleményére (JOIN(2017)0011), valamint a Tanács Szíriára vonatkozó uniós stratégiáról szóló, 2017. április 3-i következtetéseire,

–  tekintettel az Egyesült Nemzetek Alapokmányára és minden olyan ENSZ-egyezményre, amelynek Törökország és Szíria részes fele,

–  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanács vonatkozó határozataira, különösen a 2015. december 18-i 2254(2015) számú határozatra és a 2012. évi genfi nyilatkozatra,

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlésének a Szíriai Arab Köztársaságban 2011 márciusa óta elkövetett, a nemzetközi jog hatálya alá tartozó legsúlyosabb bűncselekmények elkövetéséért felelős személyek elleni nyomozást és büntetőeljárás alá vonásukat segítő nemzetközi, pártatlan és független mechanizmus létrehozásáról szóló, 2016. december 21-i 71/248 sz. határozatára,

–  tekintettel a Római Statútumra és a Nemzetközi Bíróság alapító okirataira, valamint a nemzetközi bíróságok, köztük a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék, a Ruandai Nemzetközi Törvényszék és a Libanoni Különleges Bíróság létrehozása által nyújtott példára,

–  tekintettel a Szíriai Arab Köztársaságban a dezeszkalációs zónák létrehozásáról szóló, Irán, Oroszország és Törökország által 2017. május 6-án aláírt megállapodásra,

–  tekintettel az 1949. évi genfi egyezményekre és kiegészítő jegyzőkönyveikre,

–  tekintettel a 1949. évi NATO-szerződésre,

–  tekintettel az 1993. évi vegyifegyver-tilalmi egyezményre,

–  tekintettel a Szíriára és Irakra, valamint az ISIL/Dáis jelentette veszélyre vonatkozó uniós regionális stratégiáról szóló, 2015. március 16-án elfogadott tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a Bizottság Törökországról szóló, 2018. évi jelentéséről szóló, 2019. március 13-i állásfoglalására(2), amelyben azt javasolta, hogy a Bizottság és a Tanácsa a tárgyalási kerettel összhangban hivatalosan függesszen fel minden Törökországgal zajló csatlakozási tárgyalást,

–  tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel azt követően, hogy Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke az Északkelet-Szíriában állomásozó amerikai csapatok visszavonásáról döntött, Törökország a nemzetközi jogot megsértve 2019. október 9-én hadműveletet (Operation Peace Spring, „Béke forrása” hadművelet) indított Szíria szíriai demokratikus erők (SDF) által ellenőrzött területein; mivel ez a határ mindkét oldalán súlyos polgári és katonai áldozatokkal járt, és az ENSZ forrásai szerint legalább 300 000 polgár, köztük 70 000 gyermek kényszerült lakóhelyének elhagyására; mivel az EU egysége ellenére az ENSZ BT még nem tett semmilyen lépést a válsággal kapcsolatban;

B.  mivel 2019. október 18-án az Egyesült Államok és Törökország azonnali ötnapos tűzszünetet jelentett be Szíria határrégiójában; mivel ez a megállapodás ideiglenes, mivel Törökország nem vállalta, hogy kivonja erőit Szíria északkeleti részéből; mivel a tűzszünet aktuális állásával kapcsolatban továbbra is bizonytalanság áll fenn; mivel Erdoğan és Putyin elnök között, 2019. október 22-én találkozóra került sor;

C.  mivel a Tanács elítélte a török fellépést, és ígéretet tett arra, hogy megteszi az első lépéseket a Törökországba irányuló fegyvereladások tekintetében; mivel számos uniós tagállam már hivatalosan felfüggesztette Törökországba irányuló fegyvereladásait, összhangban a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról szóló, 2008. december 8-i 2008/944/KKBP tanácsi közös álláspont rendelkezéseivel(3);

D.  mivel a Tanács egy sor korlátozó intézkedést vezetett be a szíriai helyzetre való tekintettel, amelyek többek között a szíriai civil lakosság elnyomásáért felelős személyeket, valamint az ilyen személyekkel kapcsolatban álló személyeket és szervezeteket célozzák; mivel az Egyesült Államok szankciókat vezetett be török miniszterekkel és vezető állami tisztviselőkkel szemben az ország északkelet-szíriai katonai támadására adott válaszként;

E.  mivel az egyoldalú török katonai fellépés nem rendelkezik semmiféle jogalappal, és csupán tovább súlyosbítja a nyolc éve tartó szíriai konfliktust; mivel a hadművelet következményei súlyos károkat okoznak a Dáis elleni nemzetközi koalíció erőfeszítéseinek, amelyekben a szíriai demokratikus erők jelenleg is kulcsfontosságú szerepet játszanak az ISIS továbbra is aktív harcosai elleni küzdelem révén;

F.  mivel az EU hivatalos álláspontja továbbra is az, hogy elkötelezett a szíriai állam egysége, szuverenitása és területi integritása mellett; mivel ezek a célokat csak a 2254. sz. ENSZ BT-határozattal és az ENSZ által elősegített genfi folyamat keretében a szíriai felek közötti tárgyalás eredményeként létrejött 2012. évi genfi nyilatkozattal összhangban álló valós politikai átmenet révén lehet biztosítani; mivel az Egyesült Nemzetek égisze alatt megállapodás született a Szíriai Arab Köztársaság kormánya és a szíriai tárgyalásokért felelős bizottság között egy olyan hiteles, kiegyensúlyozott és inkluzív alkotmánybizottság létrehozásáról, amely elősegíti a szíriai háború politikai megoldását, ám ennek munkáját akadályozhatja Törökország egyoldalú katonai fellépése;

G.  mivel konkrét beszámolók szólnak török támogatással bíró fegyveres csoportok által elkövetett gyilkosságokról, megfélemlítésről, bántalmazásáról, emberrablásáról, valamint polgári otthonok kifosztásáról és lefoglalásáról, továbbá arról, hogy e csoportok tagjai erőszakkal hurcolnak el egyes kurd csoportokhoz való kötődéssel megvádolt személyeket az otthonukból, vagy tartóztatnak le ilyen személyeket az ellenőrzőpontokon; mivel az ENSZ szerint a Törökországgal szövetséges Ahrar el Sarkia fegyveres csoporthoz tartozó harcosok által elkövetett azonnali kivégzésekről számoltak be; mivel Hevrin Khalef ismert kurd politikusnőt a beszámolók szerint az Ahrar el Sarkia harcosai megkínozták és kivégezték;

H.  mivel az amerikai csapatok kivonulását követően 2019. október 14-én Bassár el-Aszad csapatai hét év után először vonultak be Északkelet-Szíria több városába azt követően, hogy a török támadás megfékezésére irányuló kísérletként a kurd erők elfogadtak egy orosz közvetítéssel létrejött megállapodást; mivel a Damaszkusz és a kurdok közötti megállapodás pontos részletei továbbra sem világosak; mivel meg nem erősített jelentések szerint orosz csapatok járőröznek a török és a szíriai hadsereg közötti frontvonalak mentén, hogy távol tartsák egymástól a két felet;

I.  mivel a Törökország által támogatott erők állítólag fehérfoszforral töltött lőszereket használtak; mivel Tal Tamr és Al-Hasakah városának kórházaiban készült fényképek és videók súlyos égési sérüléseket szenvedett gyermekeket mutatnak; mivel Törökország tagadta e vádakat; mivel az SDF felkérte a nemzetközi szervezeteket, hogy küldjenek szakértőket a kérdés kivizsgálására; mivel az ENSZ vegyi fegyverekkel foglalkozó ellenőrei bejelentették, hogy e vádakat követően megkezdték az információgyűjtést;

J.  mivel a szíriai konfliktus során az Aszad-rezsim és szövetségesei, az ISIS/Dáis és más terrorista csoportok által elkövetett jogsértések között említhető vegyi fegyverek bevetése, a polgári lakosságot célzó támadások, törvénytelen kivégzések, kínzások és rossz bánásmód, erőszakos eltüntetések, tömeges és önkényes őrizetbe vételek, kollektív büntetések, egészségügyi dolgozók elleni támadások, valamint az élelmiszer, a víz és az orvosi segítség megvonása; mivel ezek a mindeddig büntetlen cselekedetek háborús bűnöknek, emberiesség elleni bűncselekményeknek és népirtásnak minősülnek;

K.  mivel a beszámolók szerint több száz állítólagos Dáis-tag – akik közül néhány uniós polgár – a török offenzíva közben a családjával együtt megszökött az SDF őrizetéből; mivel meg kell akadályozni, hogy ezek ismét harcba szállhassanak és terrorcselekményeket hajthassanak végre, hiszen ez a régió és az EU biztonságának egyik fő prioritása; mivel az SDF azt állítja, hogy az Iszlám Állam közel 10 000 harcosát tartja fogva; mivel az Iszlám Állam harcosaitól született több ezer európai gyermek túlnyomó többsége jelenleg három különböző, a török offenzíva által súlyosan érintett táborban – az Al Hol táborban, a Roj táborban és az Ain-Ísza táborban – tartózkodik Északkelet-Szíriában;

L.  mivel a szíriai biztonsági zónák létrehozása komoly aggályokat vet fel a konfliktus miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerült és a Törökországból áthelyezhető személyek biztonságával kapcsolatban; mivel a kényszerű, többek között demográfiai változás elérését célzó lakóhelyelhagyás a nemzetközi humanitárius jog egyértelmű megsértését jelenti, emberiesség elleni bűncselekménynek minősül, továbbá demográfiai és etnikai változásokhoz vezethet; mivel katonai konfliktusokban a biztonsági övezetek gyakran „háborús övezetekké” válnak a polgári lakosság számára;

M.  mivel számos tartományból hiteles beszámolók érkeztek arról, hogy a török hatóságok 2019 júliusa óta önkényesen fogva tartanak és erőszakkal visszatoloncolnak szíriaiakat Észak-Szíriába, megsértve ezzel Törökország azon nemzetközi kötelezettségét, hogy senkit nem küldhet vissza olyan helyre, ahol ténylegesen üldöztetésnek, kínzásnak vagy más embertelen bánásmódnak van kitéve, vagy élete veszélyben van;

N.  mivel a katonai beavatkozás kezdete óta a török hatóságok keményen léptek fel minden olyan személlyel szemben, aki kritizálta a katonai hadműveletet, és ennek során a török terrorizmusellenes törvényeket alkalmazták; mivel a török hatóságok több mint 500 közösségimédia-fiókkal kapcsolatban indítottak nyomozást, és „terrorista propaganda” terjesztésével vádolták azokat; mivel a török belügyminiszter szerint már 121 embert vettek őrizetbe a közösségi médiában közzétett, a hadműveletet vitató bejegyzéseik miatt; mivel a Demokrata Néppárt (HDP) több mint 150 tagját tartóztatták le a hadművelet kezdete óta;

O.  mivel a legtöbb nemzetközi segélyszervezet biztonsági aggályok miatt kénytelen volt a működését felfüggeszteni és a nemzetközi személyzetet evakuálni; mivel a biztonságos, akadálymentes és folyamatos humanitárius segítségnyújtás, az evakuáció és az egészségügyi ellátás akadályozása szintén a nemzetközi humanitárius jog és az ENSZ BT számos határozatának megsértését jelenti; mivel az ENSZ és partnerei továbbra is szállítanak humanitárius készleteket az erőszak következtében lakóhelyét elhagyni kényszerülő több tízezer ember számára;

P.  mivel a nemzetközi közösség és az egyes államok feladata felelősségre vonni a szíriai konfliktus során elkövetett nemzetközi emberi jogi és humanitárius jogi jogsértésekért felelős személyeket, többek között az egyetemes joghatóság elvének, valamint a nemzeti jogszabályok alkalmazása révén; mivel erre a meglévő nemzeti és nemzetközi bíróságok és törvényszékek, vagy a jövőben létrehozandó eseti nemzetközi büntetőbíróságok révén kerülhet sor;

Q.  mivel a Törökország és az EU közötti vámunió 1995-ben lépett hatályba, és azóta sem változott; mivel ennek eredményeképpen a kétoldalú kereskedelem értéke több mint négyszeresére nőtt; mivel 2018-ban Törökország továbbra is az EU ötödik legnagyobb kereskedelmi partnere volt, míg az EU Törökország messze legfontosabb kereskedelmi partnere és közvetlen külföldi befektetéseinek fő forrása; mivel az aggasztó törökországi politikai fejlemények miatt az EU 2018-ban felfüggesztette a vámunió korszerűsítésére irányuló kezdeményezést;

R.  mivel Törökország továbbra is az EU kulcsfontosságú partnere, a NATO tagja, valamint a szíriai válság és a régió fontos szereplője; mivel a NATO-szerződés 1. cikke úgy rendelkezik, hogy az egyezmény részes felei kötelezettséget vállalnak arra, hogy minden nemzetközi viszályt, amelybe belekerülhetnek, békés eszközökkel, olyan módon rendeznek, hogy a nemzetközi béke és biztonság, valamint az igazságosság ne kerüljön veszélybe, továbbá hogy nemzetközi kapcsolataikban tartózkodnak az Egyesült Nemzetek céljaival össze nem férő, bármilyen módon megnyilvánuló erőszakkal való fenyegetéstől és erőszak alkalmazásától;

1.  határozottan elítéli Törökország északkelet-szíriai egyoldalú katonai beavatkozását, amely a nemzetközi jog súlyos megsértését jelenti, veszélyezteti az egész régió stabilitását és biztonságát, további szenvedést okoz a háborúkban már eddig is sokat szenvedett lakosságnak, a polgári lakosság tömeges elvándorlását okozza, és hozzájárulhat a Dáis újjáéledéséhez, amely továbbra is biztonsági fenyegetést jelent Szíria, Törökország, a tágabb értelemben vett régió és az EU polgárai számára, de globális szinten is, valamint hátráltatja a humanitárius segítséghez való hozzáférést;

2.  sürgeti Törökországot, hogy azonnal és véglegesen vessen véget északkelet-szíriai hadműveletének, és vonja vissza fegyveres erőit Szíria területéről; hangsúlyozza, hogy a katonai beavatkozás fog választ adni az ország alapvető biztonsági aggályaira; követeli a humanitárius jog teljes körű tiszteletben tartását, beleértve a polgári személyek védelmét, továbbá akadálytalan hozzáférést kér a helyi és nemzetközi humanitárius szervezetek számára;

3.  szolidaritásáról biztosítja a kurd népet és a régió összes többi lakosát; hangsúlyozza, hogy az SDF és különösen a nők szövetségesekként jelentős mértékben hozzájárultak a Dáis elleni küzdelemhez, valamint megerősítették a szabadság és a polgári jogok fontosságát a kurd többségű szíriai régió társadalmi, politikai és kulturális életének fejlesztése során;

4.  felszólítja az alelnököt/főképviselőt, hogy az EU álláspontját közölje a török hatóságokkal, és alakítsa ki az e válságra adott határozott és átfogó uniós válasz alapjait; sürgeti, hogy kezdjen a helyzet gyors dezeszkalációjára és a válság fenntartható megoldásának megtalálására irányuló párbeszédet a török hatóságokkal; hangsúlyozza, hogy az EU-nak minden lehetőséget meg kell fontolnia a nemzetközi partnereivel való együttműködésre, az ENSZ keretein belül;

5.  tudomásul veszi az Egyesült Államok és Törökország között az ideiglenes tűzszünetről létrejött, 2019. október 17-i megállapodást; aggodalmának ad hangot azonban amiatt, hogy ennek rendelkezései legitimizálják az északkelet-szíriai „biztonsági övezet” török megszállását; mély aggodalmát fejezi ki továbbá amiatt, hogy a megállapodás nem csak a helybéli népcsoportok, például kurdok, jeziditák, asszírok, türkmének, örmények, arabok és más kisebbségek kitelepítését írja elő, hanem arab többségű területekre való beköltöztetésüket is megköveteli, ami új feszültségeket keltene és fenyegetést jelentene a polgári lakosság biztonságára nézve;

6.  ragaszkodik ahhoz, hogy a szíriai konfliktust a szíriai állam egységének, szuverenitásának és területi integritásának elismerése alapján, a szíriai társadalom valamennyi etnikai és vallási összetevője jogainak teljes tiszteletben tartása mellett, az ENSZ BT 2254. számú határozatának és az ENSZ által vezetett genfi folyamat keretében megtárgyalt 2012. évi genfi nyilatkozatnak megfelelően politikai úton rendezzék, lefektetve egy valódi politikai átmenet alapjait;

7.  e tekintetben üdvözli az alkotmánybizottság felállítását és Geir O. Pedersen, az ENSZ-főtitkár szíriai különmegbízottjának erőfeszítéseit, amelyeknek hiteles, kiegyensúlyozott és inkluzív alapot kell biztosítaniuk a szíriai politikai folyamatokhoz, külső beavatkozástól mentesen; felszólítja az összes érintett északkelet-szíriai szereplőt, hogy teljes mértékben vegyenek részt ebben a folyamatban; emlékeztet, hogy a konfliktusra nem lehet fenntartható katonai megoldást találni, és felszólítja valamennyi felet, hogy teljes mértékben tegyen eleget az ENSZ BT határozatainak, amelyek az ellenségeskedés azonnali beszüntetését írják elő, valamint minden ostrom azonnali feloldását és teljes körű, akadálytalan, az egész országra kiterjedő humanitárius hozzáférést és a humanitárius segítségnyújtásban dolgozók valamennyi fél általi védelmét; felszólítja a tagállamokat, hogy ismételten kérjék fel az ENSZ Biztonsági Tanácsát olyan határozat elfogadására, amely lehetővé teszi a Tanács számára a célzott, végső soron az ENSZ által vezetett biztonsági övezet Észak-Szíriában történő kialakítására törekvő fellépést az ott élő emberek javára;

8.  megismétli a régió helyzetének további eszkalációjából és destabilizációjából fakadó következmények – köztük fokozódó biztonsági kockázatok, humanitárius válságok és migrációs áramlások – súlyosságát mind maga a régió, mind pedig az EU vonatkozásában; felszólítja a Bizottságot, hogy minden szempontból készítse fel az EU-t, hogy a lehető legjobban tudjon reagálni az esetlegesen felmerülő helyzetekre, és tájékoztassa az Európai Parlamentet a térség helyzetének további eszkalációjából és destabilizációjából fakadó következményekről;

9.  sajnálatosnak tartja, hogy a Külügyek Tanácsa a 2019. október 14-i ülésén nem tudott megállapodni a Törökországgal szembeni átfogó uniós fegyverembargó bevezetéséről; üdvözli ugyanakkor egyes uniós tagállamok azon döntését, hogy leállítják a Törökországba irányuló fegyverkivitelre vonatkozó engedélyek kiadását, azonban sürgeti őket, hogy gondoskodjanak arról, hogy ez a felfüggesztés vonatkozzon a már engedélyezett, de még meg nem valósult szállításokra is; ismételten hangsúlyozza különösen a fegyverkivitelről szóló 2008/944/KKBP tanácsi közös álláspontban meghatározott szabályok valamennyi tagállam általi szigorú alkalmazásának szükségességét, ideértve a regionális stabilitásra vonatkozó 4. kritérium szigorú alkalmazását is; sürgeti az alelnököt/főképviselőt, hogy – amíg a szíriai török katonai művelet és jelenlét folytatódik – kezdeményezze a Törökországgal szembeni átfogó uniós fegyverembargó bevezetését, a kettős felhasználású termékekre vonatkozóan is, tekintettel a nemzetközi humanitárius jog állítólagos súlyos megsértéseire;

10.  felszólítja a Tanácsot, hogy – az alapvető jogok belső elnyomásáért felelős török tisztviselőkre vonatkozó hasonló javaslat mellett – vezessen be célzott szankciókat és vízumtilalmakat a jelenlegi katonai beavatkozás során elkövetett emberi jogi jogsértésekért felelős török tisztviselők tekintetében; sürgeti valamennyi tagállamot, hogy biztosítsák a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/255/KKBP tanácsi határozat(4) teljes körű betartását, különösen az abban felsorolt személyek vagyoni eszközeinek befagyasztását, valamint a szíriai rezsim révén előnyben részesülő vagy azt támogató személyek belépésének korlátozását;

11.  határozottan elutasítja Törökország azon tervét, hogy úgynevezett biztonsági övezetet hoz létre Északkelet-Szíriában a határ mentén; hangsúlyozza, hogy a szíriai menekültek vagy a belső menekültek erre a területre való erőszakos áttelepítése a hagyományos nemzetközi menekültügyi jogszabályok, a humanitárius jog és a visszatoloncolás tilalma elve súlyos megsértésének minősülne; emlékeztet, hogy a menekültek visszatérése csak biztonságos, önkéntes és méltó módon történhet, és hogy a jelenlegi körülmények azt egyszerűen lehetetlenné teszik; ragaszkodik ahhoz, hogy e területeknek semmiféle uniós stabilizációs vagy fejlesztési támogatást nem szabad nyújtani; hangsúlyozza, hogy a szíriai etnikai és vallási csoportoknak joguk van arra, hogy továbbra is méltóságban és biztonságban élhessenek saját történelmi és hagyományos hazájukban vagy visszatérjenek oda;

12.  felhívja a Tanácsot, hogy fontolja meg megfelelő és célzott gazdasági intézkedések elfogadását Törökországgal szemben, amelyek nem érinthetik a civil társadalmat, illetve azokat az embereket, akiket az ország gazdasági válsága már súlyosan érintett, továbbá nem érinthetik a szíriai menekülteket, illetve nem akadályozhatják meg a török diákokat abban, hogy részt vegyenek az olyan európai csereprogramokban, mint az Erasmus+; felszólítja a Tanácsot, hogy az északkelet-szíriai helyzet további eszkalálódásának megelőzése érdekében fontolja meg a mezőgazdasági termékekre vonatkozó megállapodás szerinti kereskedelmi kedvezmények, és végső esetben az EU és Törökország közötti vámunió felfüggesztését;

13.  rámutat arra, hogy a Parlament az elmúlt években proaktívan csökkentette az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA II) keretében elérhető finanszírozást az emberi jogok tiszteletben tartásának hiányával kapcsolatos aggodalmak miatt; arra a következtetésre jut, hogy a török hatóságok által a közelmúltban tett lépések sértik az európai értékeket; felkéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy semmilyen uniós forrást ne használjanak fel a folyamatban lévő hadművelet finanszírozására vagy a szíriai menekülteknek az úgynevezett „biztonságos övezetbe” történő kitoloncolása elősegítésére;

14.  rendkívül aggasztónak tartja azokat az állításokat, melyek szerint a török erők és/vagy szövetséges milíciáik a nemzetközi jog által tiltott fehérfoszfort használtak polgári személyekkel szemben; teljes mértékben támogatja a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) munkáját, amely megkezdte a fehérfoszfor lehetséges alkalmazásának vizsgálatát; felszólít a felelősök elszámoltatására;

15.  felszólítja Törökországot, hogy a nevében fellépő milíciák által elkövetett atrocitások kapcsán gondoskodjon az elkövetők felelősségre vonásáról, ideértve Hevrin Khalef meggyilkolását és más azonnali kivégzéseket; sürget az EU-t és tagállamait, hogy támogassák az északkelet-szíriai jogsértések dokumentálásának folyamatát, és ragaszkodjanak ahhoz, hogy azokat alaposan és pártatlanul vizsgálják ki, az elkövetőket pedig állítsák bíróság elé;

16.  rendkívül aggódik amiatt, hogy a török offenzíva közepette az észak-szíriai táborokban őrzött ISIS-foglyok százai – köztük külföldi harcosok – menekülnek el táborokból, ami növeli az ISIS újjáéledésének kockázatát; felhívja az EU tagállamait, hogy készítsenek vészhelyzeti terveket az ISIS külföldi harcosainak esetleges visszatérése jelentette biztonsági fenyegetésekre vonatkozóan, és az ilyen személyekkel szemben az elkövetett atrocitásokra vonatkozó nemzetközi normákkal összhangban folytassák le a büntetőeljárásokat; felszólítja a nemzeti hírszerző szolgálatokat és biztonsági szolgálatokat, hogy növeljék éberségüket a külföldi harcosok és családjaik esetleges visszatérésével kapcsolatban;

17.  aggodalmát fejezi ki az Iszlám Állam harcosainak Észak-Szíriában született európai gyermekeinek drámai helyzete és sorsa miatt; felszólítja a tagállamokat, hogy fordítsanak különös figyelmet e gyermekek helyzetére és szükségleteire annak biztosítása érdekében, hogy alapvető jogaikat tiszteletben tartsák; felszólítja a tagállamokat, hogy a gyermekeket érintő valamennyi döntés során elsődlegesen a gyermek mindenek felett álló érdekét vegyék figyelembe;

18.  megismétli, hogy továbbra is támogatja a Dáis elleni, Törökországot is magában foglaló nemzetközi koalíció erőfeszítéseit; hangsúlyozza, hogy a koalíció és a szíriai partnererők jelentős előrelépést tettek a Dáis Szíriában való legyőzésének irányába, azonban aggodalmának ad hangot amiatt, hogy Törökország egyoldalú katonai fellépése aláássa ezt az előrelépést;

19.  üdvözli, hogy az Unió elkötelezte magát a Szíria több millió menekültet befogadó szomszédainak, köztük Jordániának, Libanonnak, Törökországnak, Iraknak és Egyiptomnak nyújtandó humanitárius segítségnyújtás mellett; elfogadhatatlannak tartja, hogy Recep Tayyip Erdoğan török elnök fegyvernek használja a menekülteket, hogy az EU-t zsarolja velük; felhívja az uniós tagállamokat, hogy sokkal erőteljesebben kötelezzék el magukat a felelősségmegosztás mellett, lehetővé téve a szíriai háborús övezeteket elhagyó menekültek számára, hogy a közvetlenül szomszédos régiókon túl találjanak védelmet; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy maradéktalanul tiszteletben tartsák a visszaküldés tilalmának elvét; felszólítja az EU-t és a tagállamokat, hogy nyújtsanak további finanszírozást Irak kurdisztáni regionális kormányzatának, hogy az képes legyen megbirkózni a Szíriából érkező menekültek beáramlásával;

20.  elismeri, hogy Törökországnak jogos biztonsági aggályai vannak, azonban ragaszkodik ahhoz, hogy azokat politikai és diplomáciai eszközökkel, nem pedig katonai fellépéssel kezeljék, a nemzetközi joggal és a humanitárius joggal összhangban;

21.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az uniós tagállamok parlamentjeinek és kormányainak, az ENSZ-nek, Törökországnak, a Szíriát támogató nemzetközi csoport tagjainak, valamint a szíriai konfliktusban érintett összes félnek, továbbá gondoskodjon e szöveg arabra és törökre fordításáról.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0215. (2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0200. (3) HL L 335., 2008.12.13., 99. o. (4) A Tanács 2013/255/KKBP határozata (2013. május 31.) a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről (HL L 147., 2013.6.1., 14. o.).