Az Európai Parlament,

–  tekintettel a portói bűnügyi nyomozati és ügyészi hivatal által 2018. november 26-án az 1406/14.3TDPRT. sz. eljárással összefüggésben eljuttatott és a plenáris ülésen 2019. január 31-én bejelentett, a José Manuel Fernandes mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemre,

–  miután eljárási szabályzata 9. cikke (6) bekezdésének megfelelően meghallgatta José Manuel Fernandest,

–  tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. és 9. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unió Bírósága által 1964. május 12-én, 1986. július 10-én, 2008. október 15-én és 21-én, 2010. március 19-én, 2011. szeptember 6-án és 2013. január 17-én hozott ítéletekre(1),

–  tekintettel a Portugál Köztársaság alkotmányának 157. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésére, 6. cikkének (1) bekezdésére és 9. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A9-0023/2019),

A.  mivel a portói bűnügyi nyomozati és ügyészi hivatal a július 16-i 34/87. sz. portugál törvény 11. cikkében meghatározott, kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetni rendelt hivatali visszaélés bűncselekményének feltételezett elkövetése miatti, lehetséges bírósági eljárás kapcsán kérte José Manuel Fernandes európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését;

B.  mivel az eljárás az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. számú jegyzőkönyv 8. cikke alkalmazásában nem az európai parlamenti képviselő feladatának ellátása során kinyilvánított véleményével vagy leadott szavazataival kapcsolatos;

C.  mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke szerint az Európai Parlament képviselői saját államuk területén az adott állam parlamenti képviselőire vonatkozó mentességeket élvezik;

D.  mivel a Portugál Köztársaság alkotmánya 157. cikkének (2) és (3) bekezdése a következőképp rendelkezik:

„(2) A portugál Köztársasági Gyűlés tagja a Gyűlés engedélye nélkül nem tehet vallomást és nem lehet vádlott. Az utóbbi esetben a Gyűlés köteles megadni az engedélyt, ha határozott jelek utalnak legfeljebb három évig terjedő szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő bűncselekmény szándékos elkövetésére.

(3) A Köztársasági Gyűlés egyetlen tagját sem lehet őrizetbe venni, letartóztatni vagy bebörtönözni a Gyűlés engedélye nélkül, kivéve az előző bekezdésben említett mértékű szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény, valamint bűncselekmény elkövetésén való tettenérés esetén.”;

E.  mivel José Manuel Fernandesszel – mint Vila Verde polgármesterével, e feladata ellátásával kapcsolatban – szemben nyomozás folyik amiatt, hogy állítólagosan szándékosan – és másokkal összejátszva – megsértette a közbeszerzési szabályok általános elveit, különösen a pártatlanság, a semlegesség, a verseny és az átláthatóság elveit azáltal, hogy egy vállalatot versenytársainál kedvezőbb helyzetbe hozott, és hogy állítólagosan részt vett az ajánlattételi eljáráshoz szükséges dokumentumok elkészítésében és véglegesítésében; mivel az említett vállalat 2008. december 22-én megnyerte a pályázatot;

F.  mivel az eljárási szabályzat 9. cikkének (8) bekezdése szerint a Jogi Bizottság semmiképpen nem nyilatkozhat a képviselő bűnösségével, illetve ártatlanságával kapcsolatban, sem arról, hogy a képviselőnek tulajdonított vélemény vagy cselekmények indokolttá tesznek-e büntetőeljárást, még abban az esetben sem, ha a kérelem vizsgálata során a bizottság a tényállásról részletes tudomást szerez;

G.  mivel az eljárási szabályzat 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban a parlamenti mentelmi jog nem a képviselők személyes kiváltsága, hanem a teljes Parlament és az egyes képviselők függetlenségének biztosítéka;

H.  mivel José Manuel Fernandes kérte mentelmi jogának felfüggesztését; mivel egyedül a Parlament dönthet arról, hogy egy konkrét esetben felfüggeszti-e a mentelmi jogot vagy sem; mivel a Parlament a mentelmi jog felfüggesztésével kapcsolatos döntése meghozatalánál észszerű módon figyelembe veheti a képviselő álláspontját(2);

I.  mivel a parlamenti mentelmi jog célja a Parlament és képviselői megóvása a parlamenti megbízatás teljesítése során végzett, és e megbízatástól elválaszthatatlan tevékenységekkel összefüggésben velük szemben kezdeményezett jogi eljárásoktól;

J.  mivel a jelen esetben a Parlament nem talált fumus persecutionisra utaló bizonyítékot, azaz arra utaló tényeket, hogy az eljárás mögött a képviselő politikai tevékenysége és ezáltal az Európai Parlament hátráltatásának szándéka húzódna meg;

1.  úgy határoz, hogy felfüggeszti José Manuel Fernandes mentelmi jogát;

2.  utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és az illetékes bizottság jelentését a portugál hatóságoknak és José Manuel Fernandesnek.

(1) A Bíróság 1964. május 12-i ítélete, Wagner kontra Fohrmann és Krier, 101/63, ECLI:EU:C:1964:28; a Bíróság 1986. július 10-i ítélete, Wybot kontra Faure és társai, 149/85, ECLI:EU:C:1986:310; a Törvényszék 2008. október 15-i ítélete, Mote kontra Európai Parlament, T-345/05, ECLI:EU:T:2008:440; a Bíróság 2008. október 21-i ítélete, Marra kontra De Gregorio és Clemente, C-200/07. és C-201/07., ECLI:EU:C:2008:579; a Törvényszék 2010. március 19-i ítélete, Gollnisch kontra Európai Parlament, T-42/06, ECLI:EU:T:2010:102; a Bíróság 2011. szeptember 6-i ítélete, Patriciello, C-163/10, ECLI: EU:C:2011:543; a Törvényszék 2013. január 17-i ítélete, Gollnisch kontra Parlament, T-346/11 és T-347/11, ECLI:EU:T:2013:23. (2) A Törvényszék 2008. október 15-i ítélete, Mote kontra Európai Parlament, T-345/05, ECLI:EU:T:2008:440.