Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2019/2859(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B9-0171/2019

Előterjesztett szövegek :

B9-0171/2019

Viták :

Szavazatok :

PV 14/11/2019 - 5.6

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2019)0056

Elfogadott szövegek
PDF 190kWORD 56k
2019. november 14., Csütörtök - Brüsszel
Kifogás az eljárási szabályzat 112. cikke alapján: a géntechnológiával módosított MON 89034 × 1507 × NK603 × DAS-40278-9 kukorica és MON 89034 × NK603 × DAS-40278-9, 1507 × NK603 × DAS-40278-9 és NK603 × DAS-40278-9 alkombinációi
P9_TA(2019)0056B9-0171/2019

Az Európai Parlament 2019. november 14-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított MON 89034 × 1507 × NK603 × DAS-40278-9 kukoricát, valamint a MON 89034 × NK603 × DAS-40278-9, 1507 × NK603 × DAS-40278-9 és NK603 × DAS-40278-9 alkombinációt tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (D062828/04 – 2019/2859(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a géntechnológiával módosított MON 89034 × 1507 × NK603 × DAS-40278-9 kukoricát, valamint a MON 89034 × NK603 × DAS-40278-9, 1507 × NK603 × DAS-40278-9 és NK603 × DAS-40278-9 alkombinációt tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetére (D062828/04),

–  tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére és 19. cikke (3) bekezdésére,

–  tekintettel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottságban tartott 2019. július 12-i szavazásra, melynek eredményeként az nem nyilvánított véleményt, és a fellebbviteli bizottság 2019. szeptember 16-i szavazására, mely szintén nem nyilvánított véleményt,

–  tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. és 13. cikkére(2),

–  tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által 2018. november 28-án elfogadott és 2019. január 16-án közzétett véleményre(3),

–  tekintettel a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) engedélyezését kifogásoló korábbi állásfoglalásaira(4),

–  tekintettel eljárási szabályzata 112. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,

A.  mivel a Dow AgroSciences Europe (a továbbiakban: „a kérelmező”) 2013. január 11-én a Dow AgroSciences LLC nevében az 1829/2003/EK rendelet 5. és 17. cikkének megfelelően kérelmet nyújtott be a géntechnológiával módosított MON 89034 × 1507 × NK603 × DAS-40278-9 kukoricát (több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukorica), valamint annak alkombinációit tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevők és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozóan; mivel a kérelem a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó vagy abból álló olyan termékek forgalomba hozatalára is kiterjedt, amelyeket – a termesztés kivételével – nem élelmezési vagy takarmányozási felhasználásra szánnak;

B.  mivel a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukorica hét alkombinációját már engedélyezték, vagy azok engedélyezése külön kérelem alapján folyamatban van; mivel a fennmaradó három alkombináció (MON 89034 × NK603 × DAS-40278-9, 1507 × NK603 × DAS-40278-9 és NK603 × DAS 40278-9) a bizottsági végrehajtási határozattervezet hatálya alá tartozik;

C.  mivel a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukorica négy genetikailag módosított kukoricaesemény keresztezéséből származik, glufozinátot, glifozátot és 2,4-D-t tartalmazó gyomirtó szerrel szembeni ellenálló képességet biztosít, valamint három rovarölő fehérjét („Bt” vagy „Cry” fehérjét) tartalmaz: Cry1A.105, Cry2Ab2 és Cry1F, amelyek mérgezőek a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevők lárváira(5);

D.  mivel az EFSA 2018. november 28-án kedvező véleményt adott, amelyet 2019. január 16-án tettek közzé(6);

E.  mivel az 1829/2003/EK rendelet kimondja, hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek vagy takarmányok nem lehetnek káros hatással az emberi egészségre, az állati egészségre vagy a környezetre, és előírja a Bizottság számára, hogy határozatainak megszövegezése során vegye figyelembe az uniós jog minden vonatkozó rendelkezését és a vizsgált üggyel kapcsolatos egyéb legitim tényezőket is;

F.  mivel a kérelmező nem nyújtott be adatokat az EFSA-hoz a bizottsági végrehajtási határozat tervezetének hatálya alá tartozó három alkombinációra vonatkozóan(7);

Tagállami észrevételek és független tanulmány

G.  mivel a tagállamok a három hónapos konzultációs időszak alatt számos kritikus észrevételt nyújtottak be az EFSA-nak(8); mivel e kritikai észrevételek között szerepel az a megállapítás, hogy a kérelmező által szolgáltatott adatok nem elégségesek a helyes kockázatértékelés biztosításához, hogy az EFSA által végzett kockázatértékelés jelenlegi formájában nem elegendő, mivel nem tudta megfelelően értékelni a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukoricaesemény emberekre, állatokra és a környezetre gyakorolt általános biztonságosságát és potenciális toxicitását, hogy az EFSA nem vette figyelembe a Bt-toxinok potenciális toxicitására vonatkozó legújabb tanulmányokat, továbbá hogy lehetetlen következtetéseket levonni a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukoricával összefüggő egészségügyi kockázatokról olyan, krónikus takarmányozási vizsgálatok elvégzése nélkül, melyek célja a szerveket és reprodukciót érintő toxicitás és az immunrendszer reakcióinak megfelelő értékelése, és amelyek a kiegészítő gyomirtó szerek valós maradékanyag-határértékeit és potenciális kombinált és kumulatív hatásait veszik figyelembe;

H.  mivel egy független tanulmány(9) arra a következtetésre jut, hogy az EFSA által végzett kockázatértékelés jelenlegi formájában nem elfogadható, mivel nem tudta megfelelően értékelni a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukoricaesemény általános biztonságosságát és potenciális toxicitását;

I.  mivel a független tanulmány megállapítja, hogy az EFSA-nak az összehasonlító elemzés eredményeit kellett volna alapul vennie a részletesebb vizsgálatokhoz, mivel az elemzés számos jelentős különbséget tárt fel a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukorica és annak hagyományos megfelelője között, különösen amikor a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukoricát kiegészítő gyomirtó szerekkel kezelték;

J.  mivel a független tanulmány emellett arra a következtetésre jut, hogy e jelentős különbségek fényében az EFSA-nak krónikus takarmányozási és/vagy többgenerációs vizsgálatokat kellett volna kérnie, hogy megfelelően felmérhesse a szerveket és reprodukciót érintő toxicitást és az immunrendszer reakcióit, eközben figyelembe véve a Bt-toxinok magas szintjét és a kiegészítő gyomirtó szerek valós maradékanyag-határértékeit és potenciális kombinált és kumulatív hatásait;

A gyomirtó szerek maradékanyagai, a metabolitok és a koktélhatások értékelésének hiánya

K.  mivel számos tanulmány kimutatta, hogy a gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növények alkalmazása következtében nagyobb arányban használnak kiegészítő gyomirtó szereket, nagyrészt a gyomirtó szernek ellenálló gyomok megjelenése miatt(10); mivel következésképpen számítani kell arra, hogy a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukorica nagyobb mértékben és ismétlődően lesz kitéve glufozinátnak, glifozátnak, kizalofopnak és 2,4-D-nek, és hogy ezért a termésben nagyobb mennyiségű maradékanyag lehet jelen;

L.  mivel továbbra is vannak nyitott kérdések a glifozát rákkeltő hatásával kapcsolatban; mivel az EFSA 2015. novemberben arra a következtetésre jutott, hogy nem valószínű, hogy a glifozát rákkeltő hatású, és az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) 2017. márciusban arra a következtetésre jutott, hogy ilyen irányú besorolása nem indokolt; mivel ezzel szemben a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) – a WHO rákbetegségekkel foglalkozó ügynöksége – 2015-ben a glifozátot az emberre valószínűleg rákkeltő hatást gyakorló anyagként sorolta be;

M.  mivel az EFSA szerint hiányoznak azok a toxikológiai adatok, amelyek lehetővé tennék, hogy fogyasztói kockázatértékelést végezzenek a glifozát számos, a géntechnológiával módosított, glifozáttűrő növények esetében releváns bomlásterméke tekintetében(11);

N.  mivel a glufozinát 1B. kategóriájú, reprodukciót károsító anyagnak minősül, így megfelel az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet kizárási kritériumainak(12); mivel a glufozinát Unióban való használatára vonatkozó engedély 2018. július 31-én lejárt(13);

O.  mivel egy a géntechnológiával módosított növények kifejlesztésében részt vevő szakértő közelmúltban megjelent cikkében megkérdőjelezi a 2,4-D-vel szemben ellenálló, géntechnológiával módosított növények biztonságosságát annak citotoxikus bomlástermékekre történő lebomlása miatt(14);

P.  mivel a géntechnológiával módosított növényeken talált gyomirtószer-maradványok és bomlástermékeik értékelése kívül esik az EFSA géntechnológiával módosított szervezetek tudományos testülete hatáskörén, és ezért azt nem végzik el a GMO-kra vonatkozó engedélyezési eljárás részeként; mivel ez problémákat vet fel, tekintettel arra, hogy a kiegészítő gyomirtó szerek az érintett, géntechnológiával módosított növény általi lebontásának módját és a bomlástermékek (metabolitok) összetételét és ily módon toxicitását maga a genetikai módosítás szabályozhatja(15);

Q.  mivel a gyomirtó szereknek ellenálló, géntechnológiával módosított növények termesztése során alkalmazott különleges mezőgazdasági gyakorlatok következménye a gyomirtó szerek alkalmazásának egyedi mintái és ezáltal a növények kitettsége, valamint a különböző gyomirtószer-maradékok és metabolitjaik közötti kombinált hatások, amelyekre figyelmet kell fordítani ; mivel ezeket az EFSA nem vette figyelembe;

R.  mivel ezért nem vonható le az a következtetés, hogy a több transzgént tartalmazó kukorica vagy alkombinációinak fogyasztása biztonságos az emberi és állati egészségre nézve;

A maradékanyag-határértékek és a kapcsolódó ellenőrzések hiánya

S.  mivel a magas szintű fogyasztóvédelem biztosítására irányuló 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(16) értelmében a harmadik országokban előállított élelmiszerekre és takarmányokra egyedi maradékanyag-határértékeket (a továbbiakban: MRL-ek) kell megállapítani, amennyiben a peszticidek használata az Unión belüli mezőgazdasági gyakorlatból eredő szermaradék-szintektől eltérő szermaradék-szinteket eredményez; mivel valóban ez a helyzet a gyomirtó szereknek ellenálló, géntechnológiával módosított importált növények esetében, annak következtében, hogy nőtt a géntechnológiával nem módosított növényeknél használt gyomirtó szerek mennyisége;

T.  mivel azonban a glifozátra vonatkozó jelenlegi MRL-ek 2018-as EFSA általi felülvizsgálata szerint a rendelkezésre álló adatok nem voltak elégségesek ahhoz, hogy az EPSPS tekintetében géntechnológiával módosított kukoricával kapcsolatban meg lehessen állapítani a glifozát MRL-jeit és kockázatértékelési értékeit(17); mivel a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukoricában jelen van az EPSPS-módosítás(18);

U.  mivel a 396/2005/EK rendelet értelmében az Unióban használatra nem engedélyezett hatóanyagok élelmiszernek és takarmánynak szánt importált terményekben előforduló maradékanyagait – például a glufozinátot – gondosan ellenőrizni kell és figyelemmel kell követni(19);

V.  mivel a legújabb többéves (2020-ra, 2021-re és 2022-re szóló) összehangolt uniós ellenőrzési program nem teszi kötelezővé a tagállamok számára a (géntechnológiával módosított vagy ettől mentes) kukoricában található glufozinát (sem egyéb gyomirtók) mérését(20); mivel nem zárható ki, hogy a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukorica, annak alkombinációi és az abból származó élelmiszernek és takarmánynak szánt termékek meghaladják az MRL-eket, amelyeket a magas szintű fogyasztóvédelem biztosítása érdekében be kell vezetni és nyomon kell követni;

Bt-fehérjék

W.  mivel számos vizsgálat azt mutatja, hogy olyan mellékhatások figyelhetők meg, amelyek a Bt-fehérjéknek való expozíció következtében befolyásolhatják az immunrendszert, és hogy egyes Bt-fehérjék adjuváns tulajdonságokkal(21) rendelkezhetnek, ami azt jelenti, hogy növelhetik azon egyéb fehérjék allergén jellegét, amelyekkel kapcsolatba kerülnek;

X.  mivel az EFSA GMO-testületének egy tagja által elfogadott kisebbségi vélemény egy másik, több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukorica és alkombinációi értékelési eljárása során azt állapította meg, hogy bár egyetlen olyan kérelem esetében sem azonosítottak az immunrendszerre gyakorolt nem kívánt hatásokat, amelyben Bt-fehérjék expresszálására került sor, azokat „a géntechnológiával módosított növények biztonsági értékelésére jelenleg javasolt és az EFSA-ban végzett toxikológiai vizsgálatok [...] nem állapíthatták meg, mivel e vizsgálatok nem tartalmazzák az erre a célra szolgáló megfelelő teszteket”(22);

Y.  mivel egy közelmúltbeli tanulmány kimutatja, hogy a neonikotinoid alapú vetőmagcsávázás alkalmazásának gyors terjedése az Egyesült Államokban egybeesik a géntechnológiával módosított Bt kukorica megnövekedett termesztésével(23); mivel az Unió betiltotta három neonikotinoid kültéri, többek között vetőmagbevonatként való használatát a méhekre és más beporzókra gyakorolt hatásuk miatt(24);

Z.  mivel a gyomirtó szerek maradékanyagainak és metabolitjainak a Bt-fehérjékkel fellépő potenciális kölcsönhatásának vizsgálatát nem tartják az EFSA GMO-testületének hatáskörébe tartozó műveletnek, ezért nem is kerül rá sor a kockázatértékelés részeként;

Nem demokratikus döntéshozatal

AA.  mivel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2019. július 12-i szavazása során nem nyilvánítottak véleményt, ami azt jelenti, hogy az engedélyezést a tagállamok minősített többsége nem támogatta; mivel a fellebbviteli bizottság 2019. szeptember 16-i szavazása sem nyilvánított véleményt;

AB.  mivel a Bizottság elismeri, hogy gondot okoz az a tény, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezésére vonatkozó határozatokat a Bizottság továbbra is a tagállamok minősített többségének támogatása nélkül fogadja el, ami a termékengedélyezés terén meglehetősen kivételes esetnek számít, de a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok esetében normává vált(25); mivel a Bizottság elnöke több alkalommal is sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy ez a gyakorlat nem demokratikus(26);

AC.  mivel az Európai Parlament a 8. ciklusban összesen 36 állásfoglalást fogadott el, amelyben kifogásolta a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok forgalomba hozatalát (33 állásfoglalás) és a GMO-k Unión belüli termesztését (három állásfoglalás); mivel a tagállamok minősített többsége nem támogatta egyik említett GMO engedélyezését sem; mivel a Bizottság – annak ellenére, hogy elismeri a demokratikus hiányosságokat, a tagállamok támogatásának hiányát és a Parlament kifogásait – továbbra is engedélyezi a géntechnológiával módosított szervezeteket;

AD.  mivel nincs szükség jogszabálymódosításra ahhoz, hogy a Bizottságnak módjában álljon megtagadni GMO-kra vonatkozó engedély kibocsátását abban az esetben, ha a fellebbviteli bizottságban nincs meg a tagállamok minősített többségének támogatása(27);

1.  úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat tervezete túllépi az 1829/2003/EK rendeletben meghatározott végrehajtási hatásköröket;

2.  úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat tervezete nem felel meg az uniós jognak, mivel nem egyeztethető össze az 1829/2003/EK rendelet célkitűzésével, azaz a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben(28) meghatározott általános alapelvekkel összhangban azzal, hogy alapul szolgáljon az emberi élet és egészség, az állati egészség és jólét, a környezet és a géntechnológiával módosított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó fogyasztói érdekek magas szintű védelméhez, miközben biztosítja a belső piac hatékony működését;

3.  felkéri a Bizottságot, hogy vonja vissza végrehajtási határozata tervezetét;

4.  ismételten hangsúlyozza elkötelezettségét a 182/2011/EU rendelet módosítására irányuló bizottsági javaslattal összefüggő munka előmozdítása iránt; felszólítja a Tanácsot, hogy haladéktalanul tegyen előrelépéseket az e bizottsági javaslattal kapcsolatos munkájában;

5.  ugyanakkor felszólítja a Bizottságot, hogy a továbbiakban 182/2011/EU rendelet 6. cikkének (3) bekezdése szerint ne engedélyezzen GMO-kat – sem élelmiszerként, sem takarmányként történő felhasználásra –, amennyiben a fellebbviteli bizottságban a tagállamok nem nyilvánítanak véleményt;

6.  felhívja a Bizottságot, hogy ne adjon ki gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növényekre vonatkozó engedélyt mindaddig, amíg nem kerül sor a maradványokkal kapcsolatos egészségügyi kockázatok átfogó egyedi kivizsgálására, aminek maradéktalan értékelést kell magában kell foglalnia a géntechnológiával módosított növények kiegészítő gyomirtó szerekkel történő permetezéséből visszamaradó szermaradványok és bomlástermékeik (metabolitok) jelenlétére és bármely kombinált hatására vonatkozóan;

7.  felhívja a Bizottságot, hogy a kiegészítő gyomirtó szerek használatának és a gyomirtó szerek maradványainak kockázatértékelését teljes mértékben integrálja a gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növények kockázatértékelésébe, függetlenül attól, hogy a géntechnológiával módosított növényt az Unión belüli termesztésre vagy élelmiszer és takarmány célú behozatalra szánják;

8.  felszólítja a Bizottságot, hogy ne engedélyezze semmiféle olyan, géntechnológiával módosított növény élelmezési vagy takarmányozási célú felhasználását szolgáló behozatalát, amelyet az Unióban nem engedélyezett gyomirtó hatóanyaggal szemben ellenállóvá tettek;

9.  felhívja a Bizottságot, hogy a többszörös genetikai események alkombinációit csak abban az esetben engedélyezze, ha azokat a kérelmező által benyújtott összes adat alapján az EFSA alaposan megvizsgálta;

10.  különösen úgy véli, hogy az olyan változatok jóváhagyása, amelyek kapcsán nem szolgáltak biztonsági adatokkal, amelyeket nem teszteltek vagy esetleg még létre sem hoztak, ellentétes az általános élelmiszerjog elveivel, amint azt a 178/2002/EK rendelet megállapítja;

11.  felhívja az EFSA-t, hogy fejlesszen tovább és módszeresen alkalmazzon olyan módszereket, amelyek lehetővé teszik a többszörös genetikai események nem kívánt hatásainak azonosítását, mint például a Bt-toxinok adjuváns tulajdonságaival kapcsolatban;

12.  nyomatékosan felszólítja a Bizottságot, hogy nemzetközi megállapodások, így az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás, a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljai értelmében az Unióra háruló kötelezettségeket tekintse az 1829/2003/EK rendelet értelmében vett „releváns uniós jogi előírásnak” és/vagy „legitim tényezőnek”, és ennek megfelelő súllyal kezelje azokat, valamint adjon tájékoztatást arról, hogy miként vette figyelembe azokat a döntéshozatali folyamatban;

13.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 268., 2003.10.18., 1. o.
(2) HL L 55., 2011.2.28., 13. o.
(3) A géntechnológiával módosított MON 89034 × 1507 × NK603 × DAS‐40278‐9 kukorica és annak alkombinációi eredetüktől független, élelmiszerként és takarmányként való felhasználás céljából történő, 1829/2003/EK rendelet szerinti behozatalának és feldolgozásának értékelésről szóló tudományos vélemény (kérelem-EFSA‐GMO‐NL‐2013‐112), EFSA Journal 2019; 17(1):5522, https://efsa.onlinelibrary.wiley.com/doi/epdf/10.2903/j.efsa.2019.5522
(4)——— a 8. parlamenti ciklusban az Európai Parlament 36 olyan állásfoglalást fogadott el, amelyben kifogást emelt a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezésével szemben. Ezen túlmenően a Parlament kilencedik ciklusa során a következő állásfoglalásokat fogadta el:az Európai Parlament 2019. október 10-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított MZHG0JG kukoricát (SYN-ØØØJG-2) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0028);az Európai Parlament 2019. október 10-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított A2704-12 szójababot (ACS-GMØØ5-3) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalára vonatkozó, az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedély megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0029).Az Európai Parlament 2019. október 10-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított MON 89034 × 1507 × MON 88017 × 59122 × DAS-40278-9 kukoricát, valamint a MON 89034, 1507, MON 88017, 59122 és DAS-40278-9 egyszeres genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0030).
(5) Az EFSA véleménye, 10. o., 4. táblázat. A Lepidoptera a rovarok lepkéket és a molyokat is magába foglaló rendje.
(6) A géntechnológiával módosított MON 89034 × 1507 × MON 88017 × 59122 × DAS‐40278‐9 kukorica és annak alkombinációi eredetüktől független, élelmiszerként és takarmányként való felhasználás céljából történő, az 1829/2003/EK rendelet szerinti behozatalának és feldolgozásának értékelésről szóló tudományos vélemény (kérelem-EFSA‐GMO‐NL‐2013‐112), EFSA Journal 2019; https://efsa.onlinelibrary.wiley.com/doi/epdf/10.2903/j.efsa.2019.5522
(7) Az EFSA véleménye, 20. o.
(8) A több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukoricával kapcsolatos tagállami észrevételek az EFSA kérdésekről vezetett nyilvántartásán keresztül érhetők el: http://registerofquestions.efsa.europa.eu/roqFrontend/login?
(9) https://www.testbiotech.org/sites/default/files/Testbiotech_Comment_MON%2089034%20x%201507%20x%20NK603%20x%20DAS40278-9.pdf
(10) Lásd például: Bonny, S., Genetically Modified Herbicide-Tolerant Crops, Weeds, and Herbicides: Overview and Impact, Environmental Management, 2016. január, 57(1), 31-48. o., https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/26296738 valamint: Impacts of genetically engineered crops on pesticide use in the U.S. – the first sixteen years, Environmental Sciences Europe, 2012. szeptember 28., 24. kötet (1), https://enveurope.springeropen.com/articles/10.1186/2190-4715-24-24
(11) Az EFSA által a glifozát hatóanyagú növényvédő szereknél felmerülő kockázatok értékelésének szakértői vizsgálatából levont következtetés, EFSA Journal 2015;13(11):4302, 3. o. https://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/4302
(12) Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).
(13) https://ec.europa.eu/food/plant/pesticides/eu-pesticides-database/public/?event=activesubstance.detail&language=EN&selectedID=1436
(14) Lurquin, P.F., ‘Production of a toxic metabolite in 2, 4-D-resistant GM crop plants’, 3 Biotech (2016), 6(1): 1–4, https://link.springer.com/article/10.1007/s13205-016-0387-9#CR25
(15) Ez a helyzet áll fenn a glifozát esetében, ahogyan arra a glifozátra vonatkozó, a 396/2005/EK rendelet 12. cikke szerinti hatályos maradékanyag-határértékek EFSA általi felülvizsgálata rámutat, EFSA Journal 2018; 2018.;16(5):5263, 12. o., https://www.efsa.europa.eu/fr/efsajournal/pub/5263
(16) Az Európai Parlament és a Tanács 396/2005/EK rendelete (2005. február 23.) a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 70., 2005.3.16., 1. o.). Lásd a (26) preambulumbekezdést.
(17) Indoklással ellátott vélemény a glifozát szermaradék-határértékeinek a 396/2005/EK rendelet 12. cikke szerinti felülvizsgálatáról. EFSA Journal 2018; 16(5):5263, 4. o., https://doi.org/10.2903/j.efsa.2018.5263
(18) Az EFSA véleménye, 10. o., 4. táblázat.
(19) Lásd a 396/2005/EK rendelet (8) preambulumbekezdését.
(20) A Bizottság (EU) 2019/533 végrehajtási rendelete (2019. március 28.) a 2020., 2021. és 2022. évre vonatkozó, a növényi és állati eredetű élelmiszerekben, illetve azok felületén található növényvédőszer-maradékok határértékeinek való megfelelés biztosítására, valamint a fogyasztók ilyen növényvédőszer-maradékokból eredő expozíciójának értékelésére irányuló, többéves összehangolt uniós ellenőrzési programról (HL L 88., 2019.3.29., 28. o.).
(21) Áttekintésért lásd: Rubio Infante, N. & Moreno-Fierros, L., ‘An overview of the safety and biological effects of Bacillus thuringiensis Cry toxins in mammals’, Journal of Applied Toxicology, 2016, 36(5), 630–648. o. http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/jat.3252/full
(22) Kérelem: EFSA-GMO-DE-2010-86 (Bt11 × MIR162 × 1507 × GA21 kukorica és három alkombináció eredetüktől függetlenül). Kisebbségi vélemény, J.M. Wal, az EFSA GMO-testületének tagja, EFSA Journal 2018;16(7):5309, https://efsa.onlinelibrary.wiley.com/doi/epdf/10.2903/j.efsa.2018.5309, 34. o.
(23) M.R. Douglas és J.F. Tooker: „Large-Scale Deployment of Seed Treatments Has Driven Rapid Increase in Use of Neonicotinoid Insecticides and Preemptive Pest Management in U.S. Field Crops”; Environmental Science and Technology 2015., 49., 8., 5088–5097. o., interneten közzétéve: 2015. március 20., https://pubs.acs.org/doi/10.1021/es506141g
(24) https://ec.europa.eu/food/plant/pesticides/approval_active_substances/approval_renewal/neonicotinoids_en
(25) Lásd például az 1829/2003/EK rendeletnek a tagállamok számára a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok területükön való felhasználásának korlátozására, illetve megtiltására biztosított lehetőség tekintetében történő módosításáról szóló, 2015. április 22-i európai bizottsági jogalkotási javaslat indokolását, valamint a 182/2011/EU rendelet módosítására irányuló, 2017. február 14-i európai bizottsági jogalkotási javaslat indokolását.
(26) Lásd például az Európai Parlament plenáris ülésszakának megnyitásakor elmondott, az új Európai Bizottság politikai iránymutatásairól szóló beszédét (2014. július 15., Strasbourg) és az Unió helyzetéről szóló beszédét (2016. szeptember 14., Strasbourg).
(27) A 182/2011/EU rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében ugyanis az áll, hogy ha a Fellebbviteli Bizottságban nincs meg a tagállamok minősített többségének támogatása, akkor az Európai Bizottság az engedélyezést „folytathatja” – nem pedig „köteles folytatni”.
(28) Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).

Utolsó frissítés: 2020. június 2.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat