Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Haitiról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen „A földrengés után egy évvel Haitin tapasztalható helyzetről: humanitárius segítségnyújtás és újjáépítés” című, 2011. január 19-i állásfoglalására(1) és „A gyermekrabszolgaságról Haitin” című, 2018. február 8-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az emberi jogok és a demokrácia 2018-as világbeli helyzetéről szóló éves uniós jelentésre, és különösen annak a Haitire vonatkozó, a Tanács által 2019. május 13-án elfogadott, aktualizált részére,

–  tekintettel az EU választási utánkövető, 2018. november 19. és 23. közötti haiti missziójának végleges jelentésére,

–  tekintettel az ENSZ haiti stabilizációs missziójára (MINUSTAH) és az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa Hivatalának (UN OHCHR) a 2015. július 1. és 2016. december 31. közötti időszakra vonatkozóan a haiti emberi jogi helyzetről szóló, 2017. júliusi éves jelentésére,

–  tekintettel a MINUSTAH és az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala által 2018. november 13-án és 14-én a port-au-prince-i La Saline körzetben állítólagosan elkövetett emberi jogi jogsértésekről és visszaélésekről készített jelentésre,

–  tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának a 2017. március 17-i 34. ülésén elfogadott, Haitiról szóló egyetemes időszakos felülvizsgálatra,

–  tekintettel a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, amelyet az ENSZ Közgyűlése 1966. december 16-án fogadott el, és amelynek Haiti részes állama,

–  tekintettel a Cotonoui Megállapodásra,

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

–  tekintettel a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezményre, amelynek Haiti is aláírója,

–  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2019. június 25-i 2476 (2019) számú határozatára,

–  tekintettel az EU 2015. évi választási megfigyelő missziójának végleges jelentésére,

–  tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a haiti helyzetről szóló, az Európai Unió nevében tett, 2019. november 7-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az Amnesty International által 2019. október 31-én közzétett cikkre, amely bizonyítékkal szolgál a tüntetőkkel szemben alkalmazott túlzott erőszakra,

–  tekintettel az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatalának a haiti helyzetről szóló, 2019. október 1-jei jelentésére,

–  tekintettel az Európai Unió haiti küldöttségének 2019. május 28-i nyilatkozatára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 144. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel a kormány 2018 júliusában bejelentette, hogy megszünteti a támogatásokat, lehetővé téve az üzemanyagárak akár 50%-os emelkedését, ami széles körű tiltakozásokhoz és az országban évek óta a legsúlyosabb polgári zavargásokhoz vezetett; mivel ez az intézkedés megfelelt a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) 2018 februárjában az országot külföldi adósságainak kifizetésében segítő, 96 millió USD összegű pénzügyi kölcsönért cserébe elfogadott csökkentéseknek;

B.  mivel az ellenzéki vezetők által szervezett tüntetések Jovenel Moïse elnök lemondását követelték az elszabaduló infláció, a Michel Martelly volt elnököt is érintő, az állítások szerint kiterjedt kormányzati korrupció, valamint a gazdaság és az élelmiszer-ellátás bizonytalansága miatt, anélkül, hogy a külvilág különösebb figyelmet fordított volna rá; mivel a haiti hatóságokat érintő korrupciós botrányok elleni tiltakozásként több mint egy évvel ezelőtt kezdődött tüntetések mintegy száz áldozatot követeltek és súlyos zavargássá alakultak; mivel úgy tűnik, hogy a korrupció a haiti társadalom és politika széles körben elterjedt problémája;

C.  mivel a biztonsági erők éles lőszerrel és könnygázzal nyomták el a tiltakozásokat; mivel az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala szerint februárban 41 ember halt meg és 100 sebesült meg a tiltakozások során; mivel az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa Hivatalának legutóbbi, 2019. szeptember 15. és november 1. közötti adatai szerint legalább 42 ember halt meg hasonló tiltakozások során, közülük 19-et a bűnüldöző szervek öltek meg, 86 ember pedig megsebesült;

D.  mivel Haiti 2019 márciusa óta nem rendelkezik kormánnyal, ami akadályozza az ország nemzetközi segélyfinanszírozáshoz és a Világbank által nyújtott kölcsönökhöz való hozzáférését; mivel Haitin 2020 januárjától nem lesz parlament, mivel 2019 októberében nem sikerült megtartania a parlamenti választásokat; mivel Moïse úr jelezte szándékát, hogy olyan alkotmányos reformokat vezet be, amelyek megerősítik az elnöki hivatal hatáskörét;

E.  mivel a demonstrációk ellenére nem került sor jogi lépésekre; mivel ez a büntetlenség és a nemzetközi közösség figyelmének hiánya tovább szította az erőszakot; mivel az elhúzódó és folytatódó válság azzal a következménnyel is járt, hogy tovább korlátozta az egészségügyi ellátáshoz, az élelmiszerhez, az oktatáshoz és egyéb szükségletekhez való hozzáférést, és további áram- és üzemanyaghiányt okozott;

F.  mivel a 2010-es földrengés óta számos közösség még mindig nem fér hozzá a villamosenergia-hálózathoz, és napi szükségleteik tekintetében generátoroktól függ; mivel az üzemanyagárak emelkedése tovább korlátozta a gazdasági lehetőségeket;

G.  mivel hiteles bizonyítékok támasztják alá, hogy a félautomata fegyverekkel felfegyverzett rendőrség a tiltakozások során éles lőszert használt, megsértve ezzel az emberi jogok nemzetközi jogát és az erőszak alkalmazására vonatkozó normákat; mivel az újságírók folyamatos zaklatásnak és fizikai támadásoknak vannak kitéve; mivel a Radio Méga tiltakozásokról tudósító újságíróját, Néhémie Joseph-et 2019. október 11-én saját autójában lőtték agyon, Chery Dieu-Naliot, az Associated Press fotóriporterét pedig 2019 szeptemberében lőtték arcon, a Radio Sans Fin tudósítóját, Pétion Rospide-et 2019 júniusában saját autójában lőtték le, Vladjimir Legagneur újságíró pedig 2018 márciusában tűnt el;

H.  mivel a büntetlenség olyan esetekben is érvényesült, mint a La Saline-ban – a főváros, Port-au-Prince külvárosában – történt mészárlás, amelynek során 2018 októberében 70 embert önkényesen meggyilkoltak, 13 nőt pedig megerőszakoltak; mivel a kormány a mészárlást a bandák közötti háborúnak tulajdonította; mivel a Nemzeti Emberi Jogi Hálózat (RNDDH) gyűjtötte információk alapján az Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ) és az ENSZ haiti igazságügyi támogató missziója (MINUJUSTH) egyfelől e mészárlást annak tulajdonítják, hogy az elnök felesége, Martine Moïse és több kormányképviselő kísérletet tett a La Saline-i lakosok megvesztegetésére a Moïse elnök elleni tüntetések beszüntetése érdekében, másfelől azt állítják, hogy a mészárlás a megvesztegetés visszautasításának következménye volt; mivel a haiti emberi jogi szervezetek felkérték az AÁSZ-t, hogy misszió keretében vizsgálja ki a mészárlást;

I.  mivel drasztikusan romlott az országon belüli biztonsági helyzet 2017 októbere óta, amikor az Egyesült Nemzetek haiti stabilizációs missziójának (UNSTAMIH) békefenntartói helyébe a korlátozott rendészeti képzettségű személyi állománnyal rendelkező MINUJUSTH lépett;

J.  mivel az országban továbbra is komoly aggodalomra ad okot a nemi alapú megkülönböztetés; mivel Haiti esetében a nemek közötti egyenlőtlenségek mutatószáma (GII) 0,593, és ezzel az ország a 2015. évi mutató alapján 159 ország közül a 142. helyezést érte el; mivel Haitin rendszerszintű és széleskörben elterjedt jelenség az LMBTI-személyekkel szembeni hátrányos megkülönböztetés, az őket érő megbélyegzés, kirekesztés és a velük szembeni erőszak; mivel a fiatal lányok alig vagy egyáltalán nem részesülnek oktatásban; mivel a nemi erőszakot és a kapcsolati erőszakot bűncselekménnyé nyilvánító törvények elfogadása 2005-ig váratott magára, a büntető törvénykönyvet 1835 óta nem vizsgálták felül, a lányok és nők pedig gyakran eltérő jogi védelemben részesülnek; mivel 2019. november 7-én 10 női fogvatartott – köztük egy 15 éves lány – nemi erőszak áldozatául esett a gonaïvesi állami börtönben; mivel a tüntetések kezdete óta a haiti büntetés-végrehajtási rendszerben más embertelen körülmények mellett általános a túlzsúfoltság, az élelmiszerhiány, a családtagok látogatásának hiánya;

K.  mivel a tanév szeptemberi kezdete óta a legtöbb gyermek Haitin nem tud iskolába járni; mivel az írástudatlanság és az oktatáshoz való hozzáférés komoly problémát jelent Haitin, tekintve, hogy a 15 éves és annál idősebb haiti lakosság körülbelül fele írástudatlan, és országszerte legalább 350 000 gyermek és fiatal nem részesül általános és középiskolai oktatásban;

L.  mivel a gyakorlatban továbbra is működik a rabszolgaság egyik modern formája, a „Restavèk-rendszer”, amelynek keretében az elszegényedett családokba született haiti gyermekeket szüleik más családokhoz küldik, hogy ott háztartási alkalmazottként éljenek és dolgozzanak, és akik gyakran szenvednek el bántalmazást, részesülnek rossz bánásmódban amellett, hogy iskolai oktatásban sincs lehetőségük részt venni;

M.  mivel Haiti az UNDP humán fejlettségi mutatója szerint a világ országai közül a 168. helyen áll, amely alacsonyabb a rangsorban korábban elért helyezéseinél, és folyamatosan humanitárius és fejlesztési segélyre szorul; mivel a Világbank szerint Haiti továbbra is az amerikai kontinens legszegényebb országa, valamint a világ egyik leginkább elszegényedett állama, ahol a lakosság 59%-a az országos szegénységi küszöb, 24%-a pedig az országos mélyszegénységi küszöb alatt él, és ahol a lakosság több mint 40%-a munkanélküli; mivel burjánzik a kormányzati korrupció, és a Transparency International 2018. évi korrupcióérzékelési indexe Haitit a 180 vizsgált állam rangsorában a 161. helyre sorolja;

1.  határozottan elítéli a békés tüntetések haiti hatóságok általi elfojtását, valamint a halált okozó erőszak, az önkényes fogva tartás, a megfélemlítés, a zaklatás és a szexuális erőszak alkalmazását; követeli, hogy a haiti hatóságok haladéktalanul hagyjanak fel a békés tüntetőkkel szembeni jogtalan erőhasználattal, kiváltképpen a tűzfegyverek és éles lőszerek alkalmazásával, valamint biztosítsák mindenki számára a szabad és békés tüntetéshez való jogot; támogatja a haiti népnek a korrupció és büntetlenség felszámolására irányuló követeléseit;

2.  hangsúlyozza, hogy az instabilitás további térnyerésének és a lakosság szenvedéseinek megelőzése érdekében valamennyi érintett félnek tartózkodnia kell az erőszaktól; felszólítja valamennyi felet, hogy kezdjenek a haitiak körében őszinte, nyílt és inkluzív párbeszédet annak érdekében, hogy megfelelőbben lehessen reagálni a lakosság alapvető szükségleteire és elvárásaira, valamint tartós megoldással lehessen szolgálni a jelenlegi politikai, gazdasági és humanitárius válságra;

3.  emlékeztet arra, hogy a legutóbbi egyetemes időszakos felülvizsgálatban megállapítottaknak megfelelően továbbra is prioritásként kell kezelni az igazságügyi reformot, valamint az elhúzódó előzetes letartóztatások gyakorlatának megszüntetését és a korrupció elleni küzdelmet; felkéri a nemzetközi közösséget, hogy támogassa a haiti népet egy olyan független és szilárd igazságszolgáltatási rendszer megerősítésében, amely alkalmas a bűncselekmények elkövetőit – társadalmi helyzetüktől függetlenül – bíróság elé állítani és elítélni;

4.  felszólít a La Saline-i mészárlás, az újságírókat ért zaklatások és támadások, valamint a 2019. szeptember közepén bekövetkezett halálesetek független nyomozás keretében történő kivizsgálására; követeli, hogy valamennyi tettest állítsák bíróság elé és ítéljék el; újfent megerősíti annak jelentőségét, hogy a média szabadon számolhasson be a helyzetről; szorgalmazza, hogy minden szereplő hagyjon fel az újságírók ellen irányuló támadásokkal, és tegye lehetővé, hogy az újságírók beszámolhassanak az országban kialakult helyzetről; újfent hangsúlyozza, hogy garantálni kell a vélemény és a bírálat békés kifejezéséhez való jogot;

5.  támogatja azt a felhívást, hogy küldjenek hosszabb időre Haitiba független szakértői AÁSZ-missziót az országban elkövetett számos emberi jogi jogsértés tisztázása érdekében, továbbá pártatlan, alapos, átlátható és független nyomozások lefolytatása, valamint az elszámoltathatóság javítása céljából, és hogy igazságot lehessen szolgáltatni a családoknak, a túlélő áldozatoknak, és ők is megismerhessék az igazságot, a nemzeti emberi jogi szervezetek kérésének megfelelően;

6.  elutasít minden olyan kísérletet, amellyel egyes erők a diktatúra visszaállítását igyekeznek elérni; kiemeli, hogy égető szükség van strukturális irányítási és gazdasági reformokra annak érdekében, hogy helyreálljon az ország politikai rendszerébe vetett bizalom; hangsúlyozza, hogy véget kell vetni a rendszerszintű kormányzati korrupciónak, a klientizmusnak, valamint a jogállamiság eróziójának;

7.  felhívja az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ) és az EU port-au-prince-i nagykövetségét, hogy támogassák az ország teljes körű demokratikus stabilizációját, továbbá segítsék elő a korrupció és a bűncselekmények egyéb formáinak felszámolását;

8.  üdvözli, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2019. október 16-án létrehozta az Egyesült Nemzetek Integrált Haiti Irodáját (BINUH), amelynek feladata, hogy tanácsot adjon Haiti kormányának a politikai stabilitás és a jó kormányzás javításával kapcsolatban; kéri az ENSZ-t, hogy továbbra is játsszon aktív szerepet a békefenntartási folyamatban és a béke előkészítésében, a múlt hibáinak megismétlése nélkül; felszólítja az ENSZ-t és tagállamait, hogy hatékonyan vizsgálják ki a MINUSTAH békefenntartó erői és nem kormányzati szervezetek által Haitin állítólagosan elkövetett szexuális kizsákmányolások és szexuális visszaélések eseteit, és e bűncselekmények elkövetőit állítsák bíróság elé, valamint nyújtsanak támogatást és kártérítést az áldozatoknak;

9.  felhívja az EU-t, hogy erősítse meg és támogassa a haiti szervezetek arra irányuló kapacitását, hogy vezető szerepet vállaljanak az országnak nyújtott segítség típusára és a kedvezményezettekre vonatkozó döntések meghozatalában;

10.  sürgősen felszólítja Haiti kormányát, hogy tegye lehetővé a humanitárius szervezetek akadálytalan bejutását műveleteik végrehajtása céljából, hogy segíthessék a rászorulókat, valamint élelmiszert és más létfontosságú segélyeket tudjanak szétosztani;

11.  felszólít a „Restavèk-gyakorlat” felszámolására; felszólítja a haiti kormányt a gyermekek anyakönyveztetését és – fizikai és pszichológiai – védelmét szavatoló intézkedések végrehajtására, továbbá a beiskolázás érvényre juttatására; felhívja az EU-t, hogy működjön együtt a haiti kormánnyal a gyermekek jogainak védelmét szolgáló jogi keret végrehajtása érdekében;

12.  hangsúlyozza, hogy fel kell lépni a nők és a lányok elleni erőszakkal szemben, jogszabályokat kell alkotni a nemi alapú erőszak valamennyi formájával szemben, továbbá el kell törölni a jelenleg minden körülmények között, még szexuális erőszak esetén is tiltott abortusz büntethetőségét; úgy véli, hogy sürgős – az orvosi és pszichológiai ellátásra, valamint egyedi társadalmi befogadási és rehabilitációs programokra irányuló – intézkedéseket kell végrehajtani a szexuális erőszak áldozatává vált nők és gyermekek védelme érdekében; elítéli a gonaïvesi börtönben fogva tartott nők csoportos megerőszakolását; követeli az állítások azonnali, pártatlan, független és hatékony kivizsgálását; emlékeztet arra, hogy amikor az embereket az államok megfosztják szabadságuktól, őket terheli a felelősség az emberek sértetlenségének szavatolása, valamint erőszakos cselekményekkel szembeni védelme tekintetében;

13.  elítéli a 2017-ben elfogadott LMBT-ellenes törvényeket, amelyek előírták a melegházasságok betiltását, és a homoszexualitást a gyermekpornográfiával, a vérfertőzéssel és a gyermekek szexuális kizsákmányolásával együtt említik azon okok között, amelyekre hivatkozva a polgároktól megtagadják a jogkövető magatartást tanúsító igazolás kiállítását; aggodalmát fejezi ki Charlot Jeudy – a Kouraj LGBTIQ érdekképviseleti csoport elnöke – halálának körülményei miatt;

14.  felhívja a haiti kormányt, hogy hozzon létre olyan igazgatási rendszert, amely szavatolja, hogy minden újszülöttet születésekor anyakönyveznek, valamint hozzon intézkedéseket annak érdekében, hogy a születésükkor nem anyakönyvezett személyeket anyakönyvezzék;

15.  felszólít az idősekkel szembeni erőszak elleni szisztematikus küzdelemre;

16.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamoknak, a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az AKCS–EU Miniszterek Tanácsának, a CARIFORUM intézményeinek, Haiti kormányának és parlamentjének, valamint az ENSZ főtitkárának.

(1) HL C 136. E, 2012.5.11., 46. o. (2) HL C 463., 2018.12.21., 40. o.