Az Európai Parlament 2019. november 28-i állásfoglalása az éghajlati és környezeti vészhelyzetről (2019/2930(RSP))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezményére (UNFCCC) és az ahhoz csatolt Kiotói Jegyzőkönyvre,
– tekintettel az UNFCCC feleinek 21. konferenciáján (COP 21) Párizsban, 2015. december 12-én elfogadott megállapodásra (Párizsi Megállapodás),
– tekintettel az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezményére,
– tekintettel az éghajlatváltozás káros hatásaival kapcsolatos legfrissebb és legátfogóbb tudományos bizonyítékokra, amelyeket az Éghajlatváltozási Kormányközi Testületnek (IPCC) „Az 1,5°C-os globális felmelegedés” című különjelentése, 5. értékelő jelentése és annak összefoglaló jelentése, az éghajlatváltozásról és a földhasználatról szóló különjelentése, valamint a változó éghajlattal összefüggésben az óceánról és a krioszféráról szóló különjelentése is ismertet,
– tekintettel a biológiai sokféleség erőteljes csökkenésére, amelyet a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi tudománypolitikai platform biológiai sokféleséggel és ökoszisztéma-szolgáltatásokkal kapcsolatos 2019. május 29-i átfogó értékelő jelentéséről a politikai döntéshozók számára készített összefoglaló is leír;
– tekintettel az UNFCCC feleinek a spanyolországi Madridban 2019. december 2. és 13. között megrendezendő 25. konferenciájára (COP 25),
– tekintettel az UNFCCC feleinek 2020 decemberében tartandó 26. konferenciájára, és arra, hogy a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel összhangban az UNFCCC valamennyi felének növelnie kell nemzeti szinten meghatározott hozzájárulását,
– tekintettel a Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 2020. októberben, a kínai Kunmingban rendezendő 15. konferenciájára (COP 15), amelyen a feleknek dönteniük kell a biológiai sokféleség csökkenésének megállítását célzó, 2020 utáni globális keretről,
– tekintettel „Az éghajlatváltozás: európai hosszú távú stratégiai jövőkép egy virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaságról a Párizsi Megállapodással összhangban” című, 2019. március 14-i állásfoglalására(1),
– tekintettel az ENSZ 2019. évi, Madridban (Spanyolország) tartandó éghajlatváltozási konferenciájáról (COP 25) szóló, 2019. november 28-i állásfoglalására(2),
– tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) és (4) bekezdésére,
A. mivel a globális felmelegedés mértékének 1,5°C alatt tartásához és a biológiai sokféleség jelentős csökkenésének elkerüléséhez elengedhetetlen az azonnali és ambiciózus fellépés;
B. mivel ennek a fellépésnek a tudományon kell alapulnia és abba társadalmilag kiegyensúlyozott és fenntartható módon be kell vonni a polgárokat, valamint a társadalom és a gazdaság valamennyi ágazatát, az ipart is beleértve; mivel a fellépésnek támogatnia kell gazdaságaink versenyképességét, és határozott szociális és inkluzív intézkedéseknek kell kísérniük olyan igazságos és méltányos átmenet biztosítása érdekében, amely támogatja a munkahelyteremtést, és tiszteletben tartja a magas szintű jólét, valamint a magas színvonalú munkahelyek és képzés szükségességét;
C. mivel soha semmilyen vészhelyzetet sem szabad a demokratikus intézmények aláásására, sem pedig az alapvető jogok veszélyeztetésére felhasználni; mivel minden intézkedést mindenkor demokratikus folyamat révén fognak elfogadni;
1. megállapítja, hogy éghajlati és környezeti vészhelyzet áll fenn; felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és az összes globális szereplőt – kinyilvánítva egyúttal saját kötelezettségvállalását is –, hogy sürgősen tegyék meg a szükséges konkrét lépéseket e fenyegetés leküzdése és megfékezése érdekében, még mielőtt túl késő lenne;
2. nyomatékosan kéri az új Bizottságot, hogy teljeskörűen értékelje valamennyi idevágó jogalkotási és költségvetési javaslat éghajlati és környezeti hatását, továbbá biztosítsa, hogy a javaslatok maradéktalanul összeegyeztethetők legyenek a globális felmelegedés mértékének 1,5°C-ra való korlátozására irányuló célkitűzéssel, és hogy ne járuljanak hozzá a biológiai sokféleség csökkenéséhez;
3. elismeri intézményi felelősségét szénlábnyomának csökkentésében; javasolja saját intézkedések elfogadását a kibocsátások csökkentésére, ideértve járműflottájának nulla kibocsátású járművekkel való felváltását is, és felhív minden tagállamot, hogy állapodjanak meg egyetlen székhelyben az Európai Parlament számára;
4. nyomatékosan kéri az új Bizottságot, hogy különösen mezőgazdasági, kereskedelmi, közlekedési, energiaügyi és infrastrukturális beruházási politikáinak mélyreható reformja révén foglalkozzon az éghajlati és környezeti vészhelyzettel kapcsolatos jelenlegi uniós politikák következetlenségeivel;
5. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.