Az Európai Parlament,

–  tekintettel a kínai helyzetről szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a Kínáról, különösen a vallási és etnikai kisebbségek helyzetéről szóló 2019. április 18-i(1), az ujgurok és kazahok Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen történő tömeges, önkényes fogva tartásáról szóló 2018. október 4-i(2), az EU és Kína közötti kapcsolatok helyzetéről szóló 2018. szeptember 12-i(3), a Larung Gar Tibeti Buddhista Akadémia és Ilham Tohti ügyéről szóló 2016. december 15-i(4), a kashgari helyzetről és az ottani kulturális örökségről (Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület, Kína) szóló 2011. március 10-i(5), valamint a Kínáról, a kisebbségek jogairól és a halálbüntetés alkalmazásáról szóló 2009. november 26-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel határozatára, hogy a 2019. évi Szaharov-díjat Ilham Tohtinak, a kínai ujgur kisebbség jogaiért békésen küzdő ujgur közgazdásznak ítéli oda,

–  tekintettel a 2019. április 9-én rendezett, 21. EU–Kína-csúcstalálkozón kiadott együttes nyilatkozatra,

–  tekintettel az EU–Kína emberi jogi párbeszéd 2019. április 1–2-án Brüsszelben megrendezett 37. fordulójára,

–  tekintettel a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének „Az EU és Kína – stratégiai kilátások” című, 2019. március 12-i közös közleményére (JOIN(2019)0005),

–  tekintettel a vallás és a meggyőződés szabadságának előmozdításáról és védelméről szóló, a Külügyek Tanácsa által 2013. június 24-én elfogadott európai uniós iránymutatásokra,

–  tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) szóvivőjének a hszincsiangi helyzetről szóló, 2018. október 26-i nyilatkozatára,

–  tekintettel a Külügyek Tanácsa 2019. december 9-i határozatára, amely szerint megindulnak a súlyos emberi jogi jogsértések kezelésére szolgáló lehetséges horizontális szankciórendszer előkészítő munkálatai,

–  tekintettel az emberi jogi jogsértésekre vonatkozó szankciók európai rendszeréről szóló, 2019. március 14-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 39. ülésén, 2018. szeptember 18-án a 4. napirendi pont alatt az EU, valamint az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Finnország és Kanada részéről elhangzott szóbeli nyilatkozatokra, amelyekben a felszólalók aggodalmukat fejezték ki az ujgurok táborokban való önkényes fogva tartása miatt Hszincsiang régióban,

–  tekintettel az Egyesült Királyság ENSZ melletti állandó képviselője által 23 ország, köztük 14 EU-tagállam nevében az ENSZ Faji Megkülönböztetés Megszüntetésének Bizottságához intézett, a Hszincsiangban elkövetett emberi jogi jogsértésekről szóló 2019. október 29-i együttes nyilatkozatára,

–  tekintettel a Kínai Népköztársaság alkotmányának 36. cikkére, amely garantálja valamennyi állampolgár számára a vallási meggyőződés szabadságához való jogot, valamint 4. cikkére, amely biztosítja a nemzeti kisebbségek jogait,

–  tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, amelyet Kína 1966. december 16-án aláírt, ám még nem ratifikált,

–  tekintettel az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára;

–  tekintettel az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó 2011-es ENSZ-irányelvekre,

–  tekintettel az ENSZ Faji Megkülönböztetés Megszüntetésének Bizottsága Kínáról szóló helyzetértékelésében szereplő záró észrevételekre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság előmozdítása és tiszteletben tartása az EU Kínával kapcsolatos politikája középpontjában kell hogy maradjon, összhangban az EU-nak pontosan ezen értékek külső fellépései során való fenntartására irányuló kötelezettségvállalásával, továbbá Kína azon szándékával, hogy saját fejlesztési és nemzetközi együttműködésében ugyanezeket az értékeket érvényesíti;

B.  mivel Hszi Csin-ping elnök 2013. márciusi hatalomátvétele óta Kínában tovább romlott az emberi jogi helyzet; mivel a kínai kormány még ellenségesebbé vált a békés másként gondolkodással, a véleménynyilvánítás szabadságával és a vallásszabadsággal, valamint a jogállamisággal szemben; mivel a kínai hatóságok több száz emberijog-védőt, jogászt és újságírót vettek őrizetbe és vontak eljárás alá;

C.  mivel a több mint 10 millió muszlim vallású ujgurnak és kazahnak otthont adó Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen az elmúlt néhány évben gyors ütemben romlott a helyzet, elsősorban mióta 2014-ben elindították a „Kemény kézzel az erőszakos terrorizmus ellen” kampányt, miután a Hszincsiang feletti abszolút ellenőrzés a kínai hatóságok első számú prioritásává vált annak nyomán, hogy Hszincsiangot állítólag az ujgurok miatt instabilitás fenyegeti és biztonsága veszélyben van, valamint mivel Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület elhelyezkedése az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés szempontjából stratégiai fontosságú, tekintettel a jövőbeli nagyra törő textilipari termelési célokra és más munkaerő-igényes gyáripari termékekre; mivel a kínai kormány által a terrorizmus ellen Hszincsiangban folytatott háború egyre inkább vallási és etnikai háborúvá válik; mivel ezek az információk arra engednek következtetni, hogy a hszincsiangi táborrendszer Kína más területeire is kiterjedt;

D.  mivel a kínai hatóságok egyre intenzívebb kampányt folytatnak a tömeges internálás, a beavatkozó jellegű digitális megfigyelés (ideértve az arcfelismerő technológiát és az adatgyűjtést), a politikai átnevelés és az erőszakos kulturális asszimiláció tekintetében; mivel megbízható információk utalnak arra, hogy a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen ujgurokat, és más, elsősorban muszlim vallású etnikai kisebbségekhez tartozókat önkényes fogva tartásnak, kínzásoknak, a vallásgyakorlás és a kultúraápolás példátlan korlátozásának és egy olyan, széles körű digitális megfigyelési rendszernek vetnek alá, amely a hétköznapi élet minden mozzanatát ellenőrzi arcfelismerő kamerák, a mobiltelefonok lehallgatása, DNS-mintavételek, valamint kiterjedt és tolakodó rendőrségi jelenlét révén;

E.  mivel számos hiteles becslés mintegy egymillióra teszi az úgynevezett „politikai átképzési” központokban a terrorizmus és a vallási szélsőségesség elleni küzdelem ürügyén önkényesen fogva tartott vagy korábban fogva tartott személyek számát; mivel ezeket az átnevelési létesítményeket „szakképzési központoknak” is nevezik; mivel ez az etnikai kisebbséghez tartozók világszerte legtöbb embert érintő, tömeges bebörtönzését jelenti; mivel néhány korábbi fogvatartott szerint e táborokat túlzsúfoltság, rossz higiéniai körülmények, túl kevés élelem, fizikai bántalmazás és szexuális zaklatás jellemzi; mivel beszámolók szerint előfordult, hogy a gyermekeket még akkor is állami árvaházakba küldték, ha csak egyik szülőjük internálótáborba került; mivel a jelentések szerint egyes átnevelő táborok gyáraiban exportra szánt termékeket állítanak elő;

F.  mivel a 2019 novemberében napvilágra került China Cables a Kína Hszincsiang tartományában élő ujgurok és más muzulmán kisebbségek vádemelés vagy bírósági eljárás nélküli megfigyelésével és tömeges internálásával kapcsolatos nyomozás, melynek alapját kiszivárogtatott minősített kínai kormányzati dokumentumok szolgáltatják, mivel a titkos dokumentumok száműzött ujgurokon keresztül jutottak el az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciumához, és hitelességüket számos elismert szakértő is megállapította; mivel e dokumentumok közzétételével olyan minősített kínai kormányzati információk is napfényre kerültek, amelyek felfedik a táborok belső működését, a kerítések mögötti mostoha körülményeket, valamint a fogvatartottak mindennapi szokásait szabályozó, őket emberi méltóságuktól megfosztó rendszert; mivel a dokumentumokból fény derült arra, hogy Kína szigorúan őrzött börtönök hálózatában szisztematikus agymosásnak vet alá több százezer muszlimot, és lelepleződtek Hszincsiang tömeges megfigyelési és prediktív rendfenntartási rendszerének mechanizmusai, megerősítve ezzel az elmúlt években nyilvánosságra hozott, műholdas képeken, adatokon és szemtanúi beszámolókon alapuló szakértői megállapításokat; mivel a kínai kormány következetesen azt állította, hogy a táborok önkéntes tanulást és képzést kínálnak; mivel a China Cables példátlan bizonyítékot mutat arra, hogy az ujgurok, kazahok és mások elleni elnyomó intézkedések előkészítésén már 2014 áprilisa óta a legmagasabb politikai szinten dolgoznak;

G.  mivel a hszincsiangi ujgurok és más muszlim kisebbségek fogva tartása és üldözése sokakat arra kényszerített, hogy a hatóságok megtorlásától tartva megszakítsák kapcsolatukat külföldön, többek között Európában élő rokonaikkal és barátaikkal;

H.  mivel az elnyomás fokozódott a vallási ügyekről szóló, 2018. februári rendeletek hatályba lépése óta, amelyek korlátozzák a vallási csoportok tevékenységeit, és pártpolitikai elvek szigorú tiszteletben tartására kényszerítik őket; mivel e rendeletek értelmében a vallási és kulturális hovatartozás nyilvános, sőt magándemonstrációi szélsőségesnek tekinthetők; mivel az új szabályok fenyegetést jelentenek az országban jogi státusszal nem rendelkező vallási közösségekkel kapcsolatban álló személyek számára; mivel a vallási közösségek egyre nagyobb elnyomással néznek szembe Kínában, aminek következtében Kína az egyik olyan ország, ahol a vallási okokból fogva tartottak száma a legnagyobb;

I.  mivel 2018 augusztuságban az ENSZ Faji Megkülönböztetés Megszüntetésének Bizottsága tiltakozott a Kínai Népköztársaság kormányánál a hszincsiangi visszaélések, ezen belül a tömeges önkényes fogva tartás céljából létrehozott táborok miatt; mivel Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa 2018 szeptemberében, első e minőségében elmondott beszédében kiemelte „az ujgurok és más muszlim közösségek Hszincsiang egész területén történő, úgynevezett átnevelőtáborokban való nagyszabású önkényes fogva tartásával kapcsolatos mélyen aggasztó állításokat”; mivel a kínai kormány számos alkalommal elutasította az erőszakos eltüntetésekkel és nem önkéntes eltűnésekkel foglalkozó munkacsoport (WGEID), az ENSZ emberi jogi főbiztosa és más ENSZ-különmegbízottak arra irányuló kéréseit, hogy független vizsgálókat küldhessenek Hszincsiangba, akik lehetőséget kapnának a táborok meglátogatására;

J.  mivel a hszincsiangi internálótáborok gyorsan bővültek, miután 2016 augusztusban Csen Csüan-kuót nevezték ki a párt régióbeli vezetőjévé; mivel Hszincsiang kormányzója, Shohrat Zakir 2019 decemberében bármilyen bizonyíték szolgáltatása nélkül azt állította, hogy az átnevelő és internáló táborokban tartott mind az 1,5 millió személy „visszatért a társadalomba”;

K.  mivel az EU területén tartózkodó kínai kisebbségi közösségek némelyikét zaklatják a kínai hatóságok; mivel a tengerentúlon élő ujgurokra nyomást gyakoroltak, hogy térjenek vissza Kínába; mivel a China Cables dokumentumai egyértelmű irányelveket tartalmaznak a külföldi állampolgárságú ujgurok letartóztatására és a külföldön élő hszincsiangi ujgurok felkutatására, akik közül néhányat autoriter kormányok visszatoloncoltak Kínába; mivel a dokumentumok azt mutatják, hogy a kínai nagykövetségek jelentős szerepet játszottak ebben a gyakorlatban;

L.  mivel 2019. december 4-én az Egyesült Államok Kongresszusa elfogadta az ujgur emberi jogi politikáról szóló törvényt, amely szorgalmazza, hogy a külügyminiszter hozzon azonnali intézkedéseket az emberi jogok védelme érdekében, valamint a globális Magnyickij-törvény értelmében fontolja meg vízumtilalmak és gazdasági szankciók kiszabását azon kínai tisztviselőkkel szemben, akik felelősek a Hszincsiang tartományban elkövetett emberi jogi jogsértésekért, egyúttal védje meg az USA-ban élő ujgurokat a kínai hatóságok zaklatásától és üldözésétől;

M.  mivel a gondolatszabadságért járó Szaharov-díjat 2019-ben Ilham Tohti ujgur közgazdász professzor kapta, akit 2014 januárjától fogva tartottak, majd ugyanazon év szeptember 23-án életfogytig tartó börtönbüntetésre ítéltek szeparatizmus vádjával; mivel Tohti professzor hét volt tanítványát ugyancsak őrizetbe vették, majd három és nyolc év közötti börtönbüntetéssel sújtották őket azzal a váddal, hogy állítólag együttműködtek a professzorral; mivel Ilham Tohti mindig elutasította a szeparatizmust és az erőszakot, és az ujgur kultúra tisztelete alapján a megbékélésre törekedett;

N.  mivel az EU az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó stratégiai keretében külső fellépései valamennyi területén kötelezettséget vállalt az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság előmozdítására irányuló erőfeszítéseinek fokozására és arra, hogy az emberi jogokat helyezi a harmadik országokkal, köztük a stratégiai partnereivel fennálló kapcsolatai középpontjába;

1.  mélységes aggodalmának ad hangot az ujgurokkal és más muszlim vallású etnikai kisebbségekkel szemben alkalmazott, egyre nagyobb elnyomással járó rendszer miatt, és követeli, hogy a hatóságok tartsák tiszteletben alapvető szabadságaikat, amint azt hiteles jelentések ajánlják; határozottan elítéli, hogy ujgurok és kazahok százezreit küldik politikai „átnevelőtáborokba” a „prediktív politika” rendszerén keresztül begyűjtött adatok elemzése alapján, többek között olyan okok alapján, hogy valamelyikük külföldre utazott vagy állítólag túlságosan vallásos; felszólítja a hszincsiangi kínai hatóságokat, hogy adjanak tájékoztatást arról, hogy hol és milyen egészségügyi állapotban vannak a fogva tartottak; sürgeti a kínai hatóságokat, hogy haladéktalanul vessenek véget annak a gyakorlatnak, hogy az ujgur és a kazah kisebbség tagjait bűncselekmény elkövetése miatti vádemelés, büntetőeljárás vagy elítélés nélkül önkényesen fogva tartják, zárja be az összes tábort és büntetés-végrehajtási intézetet, és azonnal és feltétel nélkül bocsássa szabadon az őrizetbe vett személyeket; hangsúlyozza, hogy az alapvető nemzetközi jogot megsértve alkalmazott fogva tartás bármely formája, az etnikai, kulturális vagy vallási alapon konkrét személyek vagy csoportok ellen irányuló üldözés, valamint a nagy fájdalmat vagy súlyos sérülést okozó egyéb embertelen cselekmények – amennyiben ezeket a polgári lakossággal szembeni széles körű vagy rendszerszintű támadás részeként követik el – a nemzetközi jogi keret fényében elfogadhatatlanok;

2.  felszólítja a kínai hatóságokat, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül helyezzék szabadlábra Ilham Tohti ujgur tudóst és minden más emberijog-védőt, emberi jogi aktivistát, jogászt, újságírót és petíciót benyújtó személyt, akiket a véleménynyilvánításhoz való joguk békés gyakorlása miatt tartanak őrizetben, és vessenek véget a jelenleg alkalmazott mindennemű elzárásnak, bírósági zaklatásnak, megfélemlítésnek és az elnyomás valamennyi formájának; arra kéri a kínai kormányt, hogy biztosítsa számukra a családjukkal és az általuk választott ügyvéddel való rendszeres és akadálytalan kapcsolattartást, és hogy őket és ne vessék alá kínzásnak vagy más rossz bánásmódnak; hangsúlyozza, hogy a fogva tartási feltételeknek minden esetben meg kell felelniük a bármely formában fogva tartott vagy börtönbüntetésüket töltő személyek védelméről szóló ENSZ-elveknek, melyeket az ENSZ Közgyűlése 1988. december 9-én fogadott el a 43/173. számú határozattal, és amely kiterjed az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésre is; sürgeti, hogy folytassanak azonnali, eredményes és pártatlan vizsgálatot Ilham Tohti állítólagos megkínzása ügyében, és állítsák bíróság elé a felelősöket;

3.  megismétli a kínai hatóságokhoz intézett felhívását, hogy biztosítsanak szabad, érdemi és akadálytalan belépést a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területre a független média képviselői és a nemzetközi megfigyelők, köztük az ENSZ emberi jogi főbiztosa, valamint az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa különleges eljárásának megbízottai számára; megjegyzi az EU és Kína közötti kiegyensúlyozatlanságot a sajtóhoz való hozzáférés és a sajtószabadság tekintetében; felszólítja Kínát, hogy biztosítsa az uniós médiaorgánumok számára ugyanazokat a jogokat és hozzáférést, amelyeket a kínai médiaorgánumok az uniós tagállamokban élveznek; úgy véli, hogy az Uniónak és a tagállamoknak az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának következő ülésszakán vezető szerepet kell vállalniuk egy hszincsiangi tényfeltáró misszió létrehozásáról szóló állásfoglalás vonatkozásában;

4.  mélységes aggodalmának ad hangot azon beszámolók miatt, amelyek szerint a kínai hatóságok külföldön élő ujgurokat zaklatnak azzal a céllal, hogy – néha családtagjaikat fogva tartva – rábírják őket, hogy más ujgurok ellen informátorként működjenek, térjenek vissza Hszincsiangba, vagy hallgassanak az ottani helyzetről; sürgeti a Bizottságot és minden tagállamot, hogy sürgősséggel vizsgálják ki ezeket a beszámolókat, hozzanak konkrét intézkedéseket annak biztosítására, hogy a hszincsiangi diaszpóra tagjai saját országukban védelemben részesüljenek, és gyorsítsák fel az ujgurok és a türk muzulmánok által benyújtott menedékkérelmek feldolgozását; üdvözli néhány tagország azon döntését, hogy felfüggesztik valamennyi ujgur, kazah vagy más türk muzulmán Kínába való visszaküldését, és felszólítja az összes többi tagállamot, hogy kövessék ezt a lépést;

5.  aggodalommal állapítja meg, hogy Hszi Csin-ping nyilatkozata, miszerint Hszincsiang hosszú távú stabilitása döntő fontosságú az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés sikere szempontjából, azt eredményezte, hogy a régóta fennálló ellenőrzési stratégiákat megerősítették, és különféle technológiai újításokkal egészítették ki, valamint hirtelen megugrottak a belföldi védelmi kiadások, valamint hogy a terrorizmusellenes intézkedéseket a terrorizmus tág fogalommeghatározását alkalmazva arra használják, hogy az eltérő nézetű és másként gondolkodó személyeket bűnözőnek nyilvánítsák; kifejezetten aggódik a kínai állam által Hszincsiang „átfogó felügyeletének” biztosítása érdekében végrehajtott intézkedések miatt, amit úgy valósítanak meg, hogy a nagyobb városi térségekben telepítik a „Skynet” elektronikus felügyeleti rendszert, az összes gépjárműbe GPS-nyomkövetőt szerelnek, az ellenőrzőpontokon, a vasút- és töltőállomásokon arcfelismerő szkennereket használnak, Hszincsiang rendőrsége pedig vérmintagyűjtő kampányt folytat Kína DNS-adatbázisának további bővítése érdekében; aggodalmát fejezi ki továbbá amiatt, hogy Kína már jelenleg is világszerte exportál ilyen technológiákat tekintélyelvű rezsimek részére;

6.  mély aggodalmát fejezi ki a Hszincsiangban üzleti tevékenységet folytató nemzetközi vállalatok ellátási láncában esetlegesen felhasznált, internálótáborokból származó kényszermunkáról, valamint az ujgur lakosság tagjait érintő tömeges megfigyelésben vagy fogva tartásban érintett kínai intézményekkel folytatott együttműködésről szóló beszámolók miatt; hangsúlyozza, hogy a magánszektor szereplőinek fel kell mérniük hszincsiangi szerepvállalásukat annak érdekében, hogy ellátási láncaikat ellenőrizzék, hogy azok ne vegyenek részt az emberi jogok megsértésében, többek között egy szilárd, kellő gondosság elvén alapuló emberi jogi rendszer bevezetésével az a felől való megbizonyosodás érdekében, hogy azok nem kapcsolódnak kényszermunkához, sem az ujgur nép elleni elnyomáshoz; hangsúlyozza, hogy amennyiben az átnevelő táborokban termékeket állítanak elő, azokat ki kell tiltani az uniós piacokról;

7.  sürgeti a kínai kormányt, hogy haladéktalanul tegye közzé az összes fogva tartott és szabadon bocsátott személy listáját, valamint adjon át a Hszincsiangban eltűnt személyekkel kapcsolatos minden információt a családtagoknak;

8.  sürgeti a Bizottságot, a Tanácsot és a tagállamokat, hogy hozzanak meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy rábírják a kínai kormányt a táborok bezárására és valamennyi emberi jogi jogsértés megszüntetésére Hszincsiangban, és tartsák fenn az ujgurok nyelvi, kulturális, vallási és egyéb alapvető szabadságait; sürgeti a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét (alelnök/főképviselő), az EKSZ-t és a tagállamokat, hogy intenzívebben kövessék nyomon a Hszincsiangban bekövetkező aggasztó emberi jogi fejleményeket, ideértve a fokozott állami elnyomást és megfigyelést, és hogy magánúton és nyilvánosan egyaránt a legmagasabb szinten szólaljanak fel az emberi jogok Kínában történő megsértése ellen; csalódottságának ad hangot amiatt, hogy az EU és Kína között az emberi jogokról folytatott párbeszéd 37. fordulója nem hozott érdemi eredményeket annak ellenére, hogy az EU aggasztó fejleményként említette a politikai átnevelő táborok rendszerét; sajnálja, hogy az EU által eddig alkalmazott megközelítés és eszközök nem vezettek kézzelfogható eredményekhez, és az emberi jogi helyzet csak romlott Kínában az elmúlt évtizedben; felhívja az alelnököt/főképviselőt, hogy ragaszkodjon az internáló táborok rendszerének méretére és jellegére, valamint az emberi jogok súlyos és rendszeres megsértésére vonatkozó számos állításra irányuló független vizsgálathoz; sürgeti az új Bizottságot egy olyan holisztikus uniós stratégia kidolgozására és végrehajtására, amelynek célja az emberi jogokkal kapcsolatos eredmények elérése Kínában;

9.  kiemeli, hogy a 21. EU–Kína-csúcstalálkozót követően kiadott együttes nyilatkozatukban az EU és Kína megerősítették, hogy valamennyi emberi jog egyetemes, oszthatatlan, egymástól kölcsönösen függő és egymással összefüggő; hangsúlyozza, hogy az emberi jogok és a jogállamiság előmozdításának az EU Kínával folytatott együttműködésében központi helyet kell elfoglalnia;

10.  felszólítja az Uniót, a tagállamokat és a nemzetközi közösséget, hogy fontolják meg a kiberfelügyelet kiterjesztéséhez és fejlesztéséhez Kína által használt árukra és szolgáltatásokra vonatkozó export és technológiaátadás leállításának módjait azáltal, hogy hatékonyan felhasználják a megfelelő exportellenőrzési mechanizmusokat; felhívja ezzel összefüggésben a társjogalkotót, hogy nemzetbiztonsági és emberi jogi megfontolások alapján alakítson ki közös álláspontot a kettős felhasználású termékekről szóló rendelet reformjáról; hangsúlyozza, hogy a jegyzékben szereplő és nem szereplő kibertér-felügyeleti technológiák kivitelére vonatkozó szigorú ellenőrzések beillesztésére vonatkozó bizottsági javaslatot a Parlament továbbfejlesztette és megerősítette;

11.  emlékeztet annak fontosságára, hogy az EU a kínai hatóságokkal folytatott minden politikai és emberi jogi megbeszélés során folyamatosan felvesse a Kínában elkövetett emberi jogi jogsértések kérdését, különösen a Hszincsiang tartományban élő kisebbség ügyét, összhangban az EU azon kötelezettségvállalásával, hogy Kínára vonatkozó megközelítésének erős, világos és egységes hangon kell megszólalnia; újólag hangsúlyozza, hogy folyamatban lévő reformfolyamata és növekvő globális szerepvállalása tekintetében Kína a nemzetközi emberi jogi keretben való részvételt választotta akkor, amikor nemzetközi emberi jogi szerződések sorát írta alá; ezért szorgalmazza párbeszéd kialakítását Kínával annak érdekében, hogy ösztönözzék az országot e kötelezettségvállalások teljesítésére; sürgeti a kínai hatóságokat, hogy folytassák a szükséges nemzeti reformok végrehajtását annak érdekében, hogy ratifikálják az 1966. évi Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, amelyet Kína 1998-ban írt alá, és hajtsák végre az ENSZ emberi jogi szerveinek ajánlásait;

12.  üdvözli, hogy az Egyesült Államok Kongresszusa elfogadta az ujgur emberi jogi politikáról szóló törvényt, és hogy a Külügyek Tanácsa nemrégiben úgy határozott, hogy megkezdi az emberi jogok megsértése esetén alkalmazandó globális uniós szankciórendszer kidolgozását; felhívja a Tanácsot, hogy fogadjon el célzott szankciókat és a vagyoni eszközök befagyasztását, amennyiben azokat megfelelőnek és célravezetőnek ítéli, a hszincsiangi ujgurok és más türk muzulmánok tömeges fogva tartása politikájának kidolgozásáért és végrehajtásáért, valamint a régióban a vallásszabadság, a mozgásszabadság és más alapvető jogok súlyos megsértésének megszervezéséért felelős kínai tisztségviselőkkel szemben;

13.  felhívja az EKSZ-t, hogy a vallások közötti párbeszéd bevált gyakorlatait eszközként foglalja bele a harmadik országok felé irányuló kommunikációs stratégiájába és mozdítsa elő a konfliktushelyzetekben történő közvetítést a vallási kisebbségek, valamint a vallás és a meggyőződés szabadságának védelme érdekében;

14.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a Kínai Népköztársaság kormányának és parlamentjének.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0422 (2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0377. (3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0343. (4) HL C 238., 2018.7.6., 108. o. (5) HL C 199. E, 2012.7.7., 185. o.; (6) HL C 285. E, 2010.10.21., 80. o. (7) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0215