Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2019/2978(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

RC-B9-0251/2019

Viták :

PV 18/12/2019 - 21
CRE 18/12/2019 - 21

Szavazatok :

PV 19/12/2019 - 6.6
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2019)0111

Elfogadott szövegek
PDF 134kWORD 47k
2019. december 19., Csütörtök - Strasbourg
Az emberi jogok és a demokrácia helyzete Nicaraguában
P9_TA(2019)0111RC-B9-0251/2019

Az Európai Parlament 2019. december 19-i állásfoglalása az emberi jogok és a demokrácia nicaraguai helyzetéről (2019/2978(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Nicaraguáról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a 2008. december 18-i(1), a 2009. november 26-i(2), a 2017. február 16-i(3), a 2018. május 31-i(4) és a 2019. március 14-i(5) állásfoglalására,

–  tekintettel az EU és Közép-Amerika között létrejött, 2012. évi társulási megállapodásra,

–  tekintettel az EU Nicaraguáról szóló országstratégiai dokumentumára és a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves indikatív programjára,

–  tekintettel a Nicaraguáról szóló tanácsi következtetésekre, különösen a célzott szankciók keretének létrehozásáról szóló, 2019. október 14-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel az Európai Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (alelnök/főképviselő) a nicaraguai helyzetről szóló, az EU nevében tett nyilatkozataira, és különösen 2019. november 20-i nyilatkozatára,

–  tekintettel Rupert Colville, az ENSZ emberi jogi főbiztosának (OHCHR) szóvivője által tett 2019. november 19-i nyilatkozatra,

–  tekintettel az Amerikai Államok Szervezete (OAS) Nicaraguával foglalkozó magas szintű bizottságának 2019. november 19-i jelentésére,

–  tekintettel az Emberi Jogok Amerikaközi Bizottsága által létrehozott Nicaraguai Különleges Megfigyelő Mechanizmus (MESENI) által közzétett hírlevelekre,

–  tekintettel az 1966-ban elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára (ICCPR),

–  tekintettel az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára;

–  tekintettel az emberi jogok védelmezőiről szóló, 2004. júniusi uniós iránymutatásokra,

–  tekintettel Nicaragua alkotmányára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel az emberi jogok védelmezői és a nicaraguai kormány emberi jogi helyzetét bíráló egyéb személyek egyre inkább halálos fenyegetések, megfélemlítés, online rágalmazási kampányok, zaklatás, megfigyelés, támadások és bírósági üldöztetés célpontjává váltak; mivel a nemzetközi emberi jogi szervezetek arról számolnak be, hogy a jelenlegi válság miatt több mint 80 000 ember kényszerült elhagyni Nicaraguát, miközben az országban tapasztalható elnyomás súlyosbodott;

B.  mivel a MESENI legfrissebb adatai szerint 328 ember vesztette életét és több százan megsebesültek, több mint 150 politikai foglyot önkényesen tartanak fogva csupán jogaik gyakorlása miatt, és 144 diákot utasítottak ki az egyetemekről, mert részt vettek a demokrácia, a nagyobb szabadság és az emberi jogok tiszteletben tartása melletti tüntetéseken; mivel az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala (OHCHR) beszámolói szerint több mint 100 újságírónak és médiamunkásnak kellett elhagynia az országot; mivel a nicaraguai kormány megakadályozta az újságnyomópapírok behozatalát, és így több újság, többek között a régmúltú Nuevo Diario bezárásra kényszerült;

C.  mivel az igazságszolgáltatás függetlenségének tiszteletben tartása, a politikai pluralizmus, valamint a gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadságának tiszteletben tartása alapvető jogok, valamint a demokrácia és a jogállamiság alapvető pillérei;

D.  mivel 2019. november 14-én bebörtönzött politikai ellenzékiek nyolc hozzátartozója másokkal együtt éhségsztrájkot kezdett a masayai San Miguel-templomban, felszólítva 130 személy szabadon bocsátására, akiket állítólag a tiltakozások miatt tartanak fogva; mivel a rendőrség körülvette a templomot és elzárta a víz- és villamosenergia-ellátást; mivel a rendőrség senkit sem engedett be a templomba, és megakadályozta a humanitárius és orvosi segítségnyújtás célba juttatását;

E.  mivel ugyanezen az éjszakán letartóztattak egy legalább 13 ellenzékiből álló csoportot, miután némi vizet vittek a rendőrség által bekerített embereknek, így Amaya Eva Coppens nicaraguai és belga emberi jogi aktivistát, akit a tüntetésekkel összefüggésben nyolc hónapig tartottak fogva, és akit 2019. június 11-én az amnesztiatörvény alapján több mint száz másik politikai fogollyal együtt bocsátottak szabadon; mivel ez a törvény összeegyeztethetetlen a nemzetközi normákkal, és állandósítja a büntetlenséget azáltal, hogy nem teszi lehetővé a tiltakozók ellen elkövetett bűncselekmények gyanújának kivizsgálását;

F.  mivel a nicaraguai ügyészség igazságtalanul vádolta meg a csoportot több jogsértéssel, többek között emberrablással, lőfegyverek illegális birtoklásával és terrorizmussal, ami egyértelműen sérti a jogszerű eljárás garanciáját és a tisztességes eljáráshoz való jogukat; mivel Nicaraguában a börtönkörülmények szintén nem felelnek meg a nemzetközi normáknak; mivel a nicaraguai ellenzék tagjai egyértelműen arról számoltak be, hogy a börtönben kínzást és szexuális erőszakot alkalmaztak velük szemben;

G.  mivel a MESENI szerint a nicaraguai kormány megfélemlítés és megfigyelés révén egyre komolyabb üldöztetésnek teszi ki a demokratikus, intézményi és politikai válság áldozatainak családjait azért, hogy megakadályozza őket a szeretteik emlékére rendezett magán-, és nyilvános jellegű megemlékezések megtartásában, illetve az igazságszolgáltatás iránti törekvésükben;

H.  mivel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa szerint a nicaraguai kormány megtorló intézkedéseket foganatosít azokkal szemben, akik felszólalnak a nicaraguai emberi jogi helyzet miatt, és akik nemzetközi és ENSZ-tisztviselőkhöz, illetve -mechanizmusokhoz fordulnak;

I.  mivel a nicaraguai kormány olyan nemzetközi szervezeteket utasított ki az országból, mint például az Emberi Jogok Amerikaközi Bizottsága (IACHR) és az OHCHR közép-amerikai regionális irodája, amelyek az országon belül az emberi jogok tiszteletben tartására szólítottak fel, illetve a konfliktus békés megoldására és a nemzeti megbékélésre törekedtek; mivel e szervezetek visszatérése garanciát jelentene az ellenzékkel kötött, függőben lévő megállapodások teljesítéséhez; mivel a civil társadalmi szervezetek elnyomása felerősödött azáltal, hogy egy gyenge intézményi kerettel rendelkező országban megfosztották őket jogi státuszuktól, kétszeresen szankcionálva az elnyomás áldozatait;

J.  mivel egyes uniós tagállamok magas rangú tisztviselőit számos alkalommal megakadályozták abban, hogy belépjenek Nicaraguába; mivel a nicaraguai kormány megakadályozta az OAS Nicaraguával foglalkozó magas szintű bizottságának belépését az országba, amely a választási reformra törekedett; mivel a választási reform kulcsfontosságú lépés ahhoz, hogy Nicaraguában szabályos keretek között kialakuljanak a demokratikus intézmények;

K.  mivel a nicaraguai kormány nem mutatott érdeklődést a Polgári Szövetséggel folytatott hiteles és inkluzív párbeszéd újraindítása és a 2019. márciusi megállapodások teljes körű végrehajtása iránt; mivel 2019 februárjában újraindultak a tárgyalások a kormány és a Polgári Szövetség között; mivel 2019. március 27-én megállapodás született a 2018-as tiltakozások során szabadságuktól megfosztott személyek szabadon bocsátásáról; mivel 2019. március 29-én újabb megállapodás született a polgárok jogainak és azok garanciáinak megerősítéséről; mivel 2019. május 20-án a Polgári Szövetség felállt a tárgyalóasztaltól, mivel úgy vélte, hogy a két megállapodás végrehajtása korlátozott volt; mivel 2019. június 11-ig a kormány 492 olyan személyt bocsátott szabadon, akiket a 2018-as tüntetések során vettek őrizetbe; mivel a tárgyalások az azok újraindítását célzó kísérletek ellenére elakadtak;

L.  mivel az OAS Nicaraguával foglalkozó magas szintű bizottsága azon a véleményen van, hogy a nicaraguai kormány által 2018 áprilisa óta hozott vagy általa engedélyezett intézkedések nem egyeztethetők össze az 1987. évi nicaraguai alkotmányban védett jogokkal és garanciákkal, és hogy ezek az alkotmányos rendszer olyan módosítását eredményezik, amely súlyosan sérti a nicaraguai demokratikus rendet, amint azt az Amerikaközi Demokratikus Charta 20. cikke megfogalmazza;

M.  mivel a demokrácia és a jogállamiság fejlődése és megszilárdulása, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása az EU külső politikáinak szerves részét kell hogy képezze, beleértve az Európai Unió és Közép-Amerika országai között 2012-ben kötött társulási megállapodást is; mivel ez a megállapodás egy demokratikus záradékot is tartalmaz, amely a megállapodás lényeges eleme; mivel a jelenlegi körülményekre való tekintettel a demokratikus záradékot életbe kell léptetni Nicaragua megállapodásban való részvételének felfüggesztésével;

1.  szolidaritását fejezi ki a nicaraguai lakossággal, és elítéli a nicaraguai kormány minden elnyomó intézkedését, így különösen a gyilkosságokat, a véleménynyilvánítás, a gyülekezés és a tüntetés szabadságának általános elnyomását és korlátozását, a nem kormányzati szervezetek és a civil társadalom betiltását, a nemzetközi szervezetek országból való kiutasítását, a média felszámolását és az ellene intézett támadásokat, a tájékoztatáshoz való jog korlátozását, valamint az egyetemi hallgatók egyetemekről való kizárását;

2.  sürgeti a nicaraguai kormányt, hogy vessen véget az eltérő vélemények folyamatos elnyomásának, valamint az önkényes letartóztatások, a kínzások és a szexuális erőszak folyamatos gyakorlatának, és tartózkodjon az emberi jogok védelmezői, a politikai ellenzék, az áldozatok családja és bármely más eltérő vélemény kriminalizálásától, üldözésétől és megtámadásától, továbbá azonnal szerelje le az országban működő félkatonai erőket; felszólít az erőszakos cselekmények gyors, pártatlan, átlátható és alapos kivizsgálására;

3.  felszólít az önkényesen fogva tartott személyek – köztük Amaya Eva Coppens – azonnali szabadon bocsátására, valamennyi velük szembeni vád ejtésére és az alapvető jogi biztosítékok tiszteletben tartására; sürgeti az emberi jogok megsértéséért, valamint a demokrácia és a jogállamiság aláásásáért felelős személyek felelősségre vonását; hangsúlyozza, hogy a nicaraguai hatóságoknak garantálniuk kell valamennyi fogvatartott biztonságát, valamint fizikai és pszichológiai jólétét, továbbá megfelelő orvosi ellátást kell biztosítaniuk számukra;

4.  szorgalmazza az ítéletek és büntetések független felülvizsgálatát az igazságszolgáltatás reformja érdekében, ideértve a nemzetközi normákkal – például az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó alapelvekkel és az ügyészek szerepéről szóló iránymutatásokkal – összhangban történő kinevezéseket is;

5.  kéri az amnesztiáról szóló törvény és az áldozatokról való teljes körű gondoskodásról szóló törvény felülvizsgálatát az áldozatok igazsághoz, igazságszolgáltatáshoz és megfelelő jóvátételhez való jogának biztosítása érdekében;

6.  ragaszkodik ahhoz, hogy szolgáltassák vissza az elkobzott javakat és adják vissza a felfüggesztett engedélyeket a hírszolgáltatóknak, és ragaszkodik ahhoz, hogy ezek az orgánumok akadály és megtorlás nélkül végezhessék munkájukat;

7.  üdvözli a Tanács azon döntését, hogy elfogadja a nicaraguai emberi jogi jogsértésekért és visszaélésekért, illetve a civil társadalom és a demokratikus ellenzék elnyomásáért felelős személyekkel szembeni célzott korlátozó intézkedések keretét; felhívja a tagállamokat, hogy mielőbb állapodjanak meg egy, a szankcionálandó személyeket – köztük az elnököt és az alelnököt – és szervezeteket felsoroló konkrét listáról;

8.  elítéli, hogy a nicaraguai kormány nem hajlandó újraindítani az érdemi belső párbeszédet; felhívja a hatóságokat, hogy lépjenek újra párbeszédbe a Polgári Szövetséggel egy olyan demokratikus, fenntartható és békés megoldásra törekedve, amely lehetővé tenné a 2019. márciusi megállapodások teljes körű végrehajtását; hangsúlyozza, hogy garantálni kell a nicaraguaiak politikai és polgári szabadságjogait, a száműzetésben lévők visszatérését, a nemzetközi szervezetek visszatérését és a velük való együttműködést, az emberi jogi szervezetek jogi személyiségének visszaállítását, valamint egy olyan hiteles választási folyamat létrehozását egy megreformált nicaraguai legfelsőbb választási tanáccsal, amely nemzetközi megfigyelők jelenlétében azonnali, tisztességes és átlátható választásokat biztosítana;

9.  felkéri az alelnököt/főképviselőt és az EU nicaraguai küldöttségét, hogy szorosan kövessék nyomon az országban zajló fejleményeket, és továbbra is foglalkozzanak a többek között a fogvatartottakat, a diákokat, a tüntetőket, az áldozatok családját és az újságírókat érintő, az országban tapasztalható helyzetből eredő emberi jogi problémákkal; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy együttműködési segítségnyújtása a civil társadalomnak, különösen az emberi jogi jogvédőknek nyújtott támogatását erősítse, és semmilyen módon ne járuljon hozzá a nicaraguai hatóságok jelenlegi elnyomó politikáihoz;

10.  emlékeztet arra, hogy az EU és a közép-amerikai országok közötti társulási megállapodás fényében Nicaraguának tiszteletben kell tartania és meg kell szilárdítania a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok alapelveit, és követeli, hogy a jelenlegi körülmények fényében hozzák működésbe a társulási megállapodás demokratikus záradékát;

11.  felhívja az Uniós küldöttségét és az országban diplomáciai képviselettel rendelkező tagállamokat, hogy maradéktalanul hajtsák végre az emberi jogok védelmezőiről szóló uniós iránymutatásokat, és nyújtsanak megfelelő támogatást a fogvatartott emberijog-védőknek, ideértve a börtönlátogatásokat és a bírósági tárgyalások nyomon követését is;

12.  szorgalmazza, hogy a lehető leghamarabb indítsanak parlamenti küldöttséget Nicaraguába az országban tapasztalható helyzet nyomon követésének folytatása érdekében, és sürgeti a nicaraguai hatóságokat, hogy tegyék lehetővé az országba való akadálytalan belépést, és biztosítsák az összes tárgyalópartner elérését és a létesítményekhez való hozzáférést;

13.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az Amerikai Államok Szervezete főtitkárának, az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlésnek, a Közép-amerikai Parlamentnek, a Lima-csoportnak és a Nicaraguai Köztársaság kormányának és parlamentjének.

(1) HL C 45. E, 2010.2.23., 89. o.
(2) HL C 285. E, 2010.10.21., 74. o.
(3) HL C 252., 2018.7.18., 189. o.
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0238.
(5) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0219

Utolsó frissítés: 2020. május 4.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat