Index 
Elfogadott szövegek
2019. szeptember 18., Szerda - Strasbourg
1/2019. sz. költségvetés-módosítási tervezet: a 2018-as pénzügyi év többlete
 2/2019. sz. költségvetés-módosítási tervezet: az EU versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú programok megerősítése: a Horizont 2020 és az Erasmus+ program
 A Romániának, Olaszországnak és Ausztriának szóló segítségnyújtás céljából az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevétele
 3/2019. sz. költségvetés-módosítási tervezet: javaslat a Romániának, Olaszországnak és Ausztriának szóló segítségnyújtás céljából az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételére
 Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevétele – EGF/2019/000 TA 2019 – Technikai segítségnyújtás a Bizottság kezdeményezésére
 Az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból

1/2019. sz. költségvetés-módosítási tervezet: a 2018-as pénzügyi év többlete
PDF 126kWORD 44k
Az Európai Parlament 2019. szeptember 18-i állásfoglalása az Európai Unió 2019. évi pénzügyi évre vonatkozó, 1/2019. számú költségvetés-módosítási tervezetéről szóló tanácsi álláspontról: a 2018. évi pénzügyi év többletének bevezetése (11730/2019 – C9-0115/2019 – 2019/2021(BUD))
P9_TA(2019)0011A9-0005/2019

Az Európai Parlament

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 18. cikke (3) bekezdésére, valamint 44. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió 2019. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésére, amelyet 2018. december 12-én fogadtak el véglegesen(2),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(4),

–  tekintettel az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló, 2014. május 26-i 2014/335/EU, Euratom tanácsi határozatra(5),

–  tekintettel a Bizottság által 2019. április 15-én elfogadott, 1/2019. számú költségvetés-módosítási tervezetre (COM(2019)0300),

–  tekintettel a Tanács által 2019. szeptember 3-án elfogadott és az Európai Parlamentnek ugyanazon a napon továbbított, az 1/2019. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló álláspontra (11730/2019 – C9-0115/2019),

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. és 96. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A9-0005/2019),

A.  mivel az 1/2019. számú költségvetés-módosítási tervezet célja a 2018. évi pénzügyi évből származó 1 802 millió EUR összegű többletnek a 2019. évi költségvetésbe történő beállítása;

B.  mivel e többlet fő forrása egy 1 274,6 millió EUR-s, a bevételi oldalon jelentkező pozitív bevételi kimutatás, valamint a kiadási oldalon egy 527,8 millió EUR-s alulköltés;

C.  mivel a bevételi oldalon a legnagyobb különbség a késedelmi kamatokból és a pénzbírságokból (1 312,6 millió EUR) ered, és az eredmény a versenyjogi bírságokból és a késedelmi kamatokból, valamint a pénzbírságokhoz és kényszerítő bírságokhoz kapcsolódó egyéb kényszerítő bírságokból és kamatokból tevődik össze;

D.  mivel a kiadási oldalon a Bizottság által fel nem használt kifizetési előirányzatok összege 2018-ban 322,2 millió EUR (amelyből 120 millió EUR a fel nem használt sürgősségisegély-tartalék) és a 2017-es átvitelek összege 68 millió EUR volt, a többi intézménynél pedig a fel nem használt előirányzatok összege 2018-ban 75,9 millió EUR és a 2017-es átvitelek összege pedig 61,6 millió EUR volt;

1.  tudomásul veszi az 1/2019. számú költségvetés-módosítási tervezetet a Bizottság által benyújtott formájában, amely kizárólag a 2018. évi 1 803 millió EUR összegű többletnek a költségvetésbe való bevezetésére vonatkozik, a költségvetési rendelet 18. cikkével és a Tanács ezzel kapcsolatos álláspontjával összhangban;

2.  megjegyzi, hogy a Bizottság szerint a versenyjogi bírságok 2018-ban 1 149 millió EUR-t tettek ki; továbbra is úgy véli, hogy lehetővé kellene tenni, hogy az uniós költségvetés az alulteljesítés miatti többlet mellett minden bírságokból származó vagy késedelmes kifizetésekhez kapcsolódó többletet is újra felhasználhasson, a GNI-hozzájárulások ennek megfelelő csökkentése nélkül; emlékeztet azon álláspontjára, hogy a javasolt uniós tartalékot a következő többéves pénzügyi keretben a pénzbírságokból és bírságokból származó bevételekkel megegyező összeggel növelni kell;

3.  jóváhagyja az 1/2019. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló tanácsi álláspontot;

4.  utasítja elnökét annak megállapítására, hogy az 1/2019. számú költségvetés-módosítást véglegesen elfogadták, valamint arra, hogy gondoskodjon annak közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, továbbá a többi érintett intézménynek és szervnek, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(2) HL L 67., 2019.3.7.
(3) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(4) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(5) HL L 168., 2014.6.7., 105. o.


2/2019. sz. költségvetés-módosítási tervezet: az EU versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú programok megerősítése: a Horizont 2020 és az Erasmus+ program
PDF 140kWORD 45k
Az Európai Parlament 2019. szeptember 18-i állásfoglalása az Európai Unió 2019. évi pénzügyi évre vonatkozó, 2/2019. számú költségvetés-módosítási tervezetéről szóló tanácsi álláspontról – Az EU versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú programok megerősítése: Horizont 2020 és Erasmus+ (11731/2019 – C9-0112/2019 – 2019/2022(BUD))
P9_TA(2019)0012A9-0004/2019

Az Európai Parlament

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 18. cikke (3) bekezdésére, valamint 44. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió 2019. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésére, amelyet 2018. december 12-én fogadtak el véglegesen(2),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(4),

–  tekintettel az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló, 2014. május 26-i 2014/335/EU, Euratom tanácsi határozatra(5),

–  tekintettel a Bizottság által 2019. május 15-én elfogadott, 2/2019. számú költségvetés-módosítási tervezetre (COM(2019)0320),

–  tekintettel a Tanács által 2019. szeptember 3-án elfogadott és az Európai Parlamentnek ugyanazon a napon továbbított, a 2/2019. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló álláspontra (11731/2019 – C9-0112/2019),

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. és 96. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A9-0004/2019),

A.  mivel a Parlament nyomására az Európai Parlament és a Tanács a 2019. évi költségvetési eljárás keretében úgy határozott, hogy egy költségvetés-módosítás révén 100 millió EUR-t kell beállítani a 2019. évi költségvetésbe a Horizont 2020 és az Erasmus+ megerősítésére; a Parlament és a Tanács felszólította a Bizottságot, hogy azt követően nyújtsa be ezt a más tételt nem tartalmazó költségvetés-módosítást, hogy 2019 tavaszán lezárul a többéves pénzügyi keret 2020-ra vonatkozó technikai kiigazítása, a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalék kiszámításával együtt;

B.  mivel a Bizottság ennek megfelelően a megállapodás figyelembe vétele érdekében javasolta a 2019. évi költségvetés módosítását;

C.  mivel a Bizottság további 80 millió EUR allokálását javasolja a Horizont 2020 pénzügyi keretének megemelésére és további 20 millió EUR-t az Erasmus+ költségvetésére; mivel a pénzügyi keret általános megemelésekor a 2019. évi költségvetésről szóló megállapodásban nem történt utalás arra, hogy mekkora rész esik az egyes eszközökre;

D.  mivel a Horizont 2020 pénzügyi keretének megemelésén belül a Bizottság további 34,6 millió EUR allokálását javasolja a Horizont 2020 08 02 03 04 számú , Erőforrás-hatékony, környezetbarát, biztonságos és fennakadások nélküli európai közlekedési rendszer megvalósítása elnevezésű költségvetési jogcímére az éghajlatváltozás elleni 2019-es fellépés megerősítése érdekében, különös tekintettel az akkumulátorokra, a környezetbarát járművekre és a környezetbarát légi közlekedésre, és további 45,4 millió EUR allokálását javasolja a Horizont 2020 08 02 01 02 számú , A kutatás erősítése a jövőbeni és kialakulóban lévő technológiák területén elnevezésű költségvetési jogcímére, hogy növeljék az „Áttörést hozó kibocsátásmentes energiatermelés a teljes dekarbonizációért” és az „Energiával és az éghajlatváltozással kapcsolatos technológiák” területekre szánt összeget;

E.  mivel a Bizottság javaslata szerint megerősödnének az Erasmus+ program alapvető mobilitási tevékenységei, különösen a felsőoktatás, a szakoktatás és -képzés, valamint a szakképzési kiválósági központok területén; mivel azt is javasolta, hogy az európai felsőoktatásban a kiválóság, az innováció és a befogadás elősegítése érdekében a megerősítés részeként emeljék majd meg az európai egyetemek hálózatainak kialakítására irányuló, és alapvető fontosságú kezdeményezés pénzügyi keretét, amelyet nemrégiben dolgoztak ki a 2025-re létrehozandó európai oktatási térség keretében;

1.  tudomásul veszi a Bizottság által benyújtott 2/2019. számú költségvetés-módosítási tervezetet, melynek célja további 100 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzat biztosítása a Horizont 2020 és az Erasmus+ számára, hogy tükrözze az Európai Parlament és a Tanács 2019. évi költségvetésre vonatkozó megállapodásában meghatározottakat; megjegyzi, hogy ebben a szakaszban a kifizetési előirányzatok emelését nem javasolták;

2.  megjegyzi, hogy figyelembe véve a programok profiljait, miközben előfordulhat, hogy 2019 végéig nem lesz szükség a Horizont 2020 keretprogram kifizetési előirányzatainak emelésére, az Erasmus+ megerősített kötelezettségvállalási előirányzatait valószínűleg még idén növekvő mértékű kifizetési előirányzatokkal kell ellensúlyozni; kéri a Bizottságot, hogy tájékoztassa a költségvetési hatóságot arról, hogy ezeket a megnövekedett kifizetési igényeket miként szándékozik fedezni;

3.  jóváhagyja a 2/2019. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló tanácsi álláspontot;

4.  utasítja elnökét annak megállapítására, hogy a 2/2019. számú költségvetés-módosítást véglegesen elfogadták, valamint arra, hogy gondoskodjon annak közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, továbbá a többi érintett intézménynek és szervnek, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(2) HL L 67., 2019.3.7.
(3) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(4) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(5) HL L 168., 2014.6.7., 105. o.


A Romániának, Olaszországnak és Ausztriának szóló segítségnyújtás céljából az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevétele
PDF 134kWORD 45k
Állásfoglalás
Függelék
Az Európai Parlament 2019. szeptember 18-i állásfoglalása a Romániának, Olaszországnak és Ausztriának szóló segítségnyújtás céljából az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2019)0206 – C9-0005/2019 – 2019/2023(BUD))
P9_TA(2019)0013A9-0002/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2019)0206 – C9-0005/2019),

–  tekintettel az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló, 2002. november 11-i 2012/2002/EK tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(2) és különösen annak 10. cikkére,

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(3) és különösen annak 11. pontjára,

–  tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság levelére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A9-0002/2019),

1.  üdvözli a döntést, amely kifejezi az Unió szolidaritását a természeti katasztrófák által sújtott uniós polgárokkal és régiókkal;

2.  hangsúlyozza, hogy sürgősen szükség van az Európai Unió Szolidaritási Alapján (a továbbiakban: az alap) keresztüli pénzügyi támogatás elérhetővé tételére a 2018-ban természeti katasztrófa által sújtott régiók számára;

3.  üdvözli az uniós polgári védelmi mechanizmus módosítására irányuló 2019. március 7-i bizottsági javaslatot(4), amely az uniós katasztrófakockázat-kezelési kapacitások megerősítésének kulcsfontosságú eszköze, és amely a 2021–2027-es finanszírozási időszakra olyan pénzügyi kerettel rendelkezik, amely megfelel a (EU) 2019/420 európai parlamenti és tanácsi határozatban(5) foglalt célkitűzések szintjének, és összhangban van a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2018. november 14-i európai parlamenti állásfoglalással(6); meggyőződése, hogy az alapot és az uniós polgári védelmi mechanizmust együtt kell felhasználni a tagállamokban előforduló természeti katasztrófák megelőzése, elhárítása és az azokra való felkészülés során;

4.  jóváhagyja a jelen állásfoglaláshoz mellékelt határozatot;

5.  utasítja elnökét, hogy a Tanács elnökével együtt írja alá ezt a határozatot, valamint gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

6.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és annak mellékletét a Tanácsnak és a Bizottságnak.

MELLÉKLET

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

az Ausztriának, Olaszországnak és Romániának szóló segítségnyújtás céljából az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételéről

(E melléklet szövege itt nincs feltüntetve, mert az megegyezik a végleges jogi aktussal, az (EU) 2019/1817 határozattal.)

(1) HL L 311., 2002.11.14., 3. o.
(2) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(3) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(4) COM(2019)0125.
(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/420 határozata (2019. március 13.) az uniós polgári védelmi mechanizmusról szóló 1313/2013/EU határozat módosításáról (HL L 77. I, 2019.3.20., 1. o.).
(6) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0449.


3/2019. sz. költségvetés-módosítási tervezet: javaslat a Romániának, Olaszországnak és Ausztriának szóló segítségnyújtás céljából az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételére
PDF 126kWORD 45k
Az Európai Parlament 2019. szeptember 18-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió 2019. évi pénzügyi évre vonatkozó 3/2019. számú, az Európai Unió Szolidaritási Alapjának a Romániának, Olaszországnak és Ausztriának szóló támogatás céljából történő igénybevételére irányuló javaslatot kísérő költségvetés-módosítási tervezetéről szóló tanácsi álláspontról (11732/2019 – C9-0113/2019 – 2019/2024(BUD))
P9_TA(2019)0014A9-0006/2019

Az Európai Parlament

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 44. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió 2019. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésére, amelyet 2018. december 12-én fogadtak el véglegesen(2),

–  tekintettel a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(4),

–  tekintettel az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló, 2014. május 26-i 2014/335/EU, Euratom tanácsi határozatra(5),

–  tekintettel a Bizottság által 2019. május 22-én elfogadott, 3/2019. számú költségvetés-módosítási tervezetre (COM(2019)0205),

–  tekintettel a Tanács által 2019. szeptember 3-án elfogadott és a Parlamenthez ugyanazon a napon továbbított, a 3/2019. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló álláspontra (11732/2019 – C9-0113/2019),

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. és 96. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A9-0006/2019),

A.  mivel a 3/2019. számú költségvetés-módosítási tervezet az Európai Unió Szolidaritási Alapjának javasolt igénybevételére vonatkozik, amelynek célja, hogy támogatást nyújtson Romániának az észak-keleti régióban bekövetkezett áradások miatt, Olaszországnak az északi alpesi területektől Szicíliáig terjedő területeken bekövetkezett heves esőzéseket követő áradások és földcsuszamlások miatt, valamint Ausztriának az alpesi, illetve déli régiókban 2018 során bekövetkezett ugyanezen jelenségek miatt;

B.  mivel ennek következtében a Bizottság javasolja az Európai Unió 2019. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének módosítását és a 13 06 01. költségvetési sor (Segítségnyújtás a tagállamoknak jelentős természeti katasztrófák esetén, amelyek komoly következményekkel járnak az életkörülményekre, a természeti környezetre vagy a gazdaságra) kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatainak egyaránt 293 551 794 EUR-val történő megemelését;

C.  mivel az Európai Unió Szolidaritási Alapja a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott speciális eszköz, és a megfelelő kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokat a többéves pénzügyi keret felső határai felett kell szerepeltetni a költségvetésben;

1.  jóváhagyja a 3/2019. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló tanácsi álláspontot;

2.  utasítja elnökét annak megállapítására, hogy a 3/2019. számú költségvetés-módosítás véglegesen elfogadásra került, valamint arra, hogy gondoskodjon annak közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Számvevőszéknek és a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(2) HL L 67., 2019.3.7.
(3) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(4) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(5) HL L 168., 2014.6.7., 105. o.


Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevétele – EGF/2019/000 TA 2019 – Technikai segítségnyújtás a Bizottság kezdeményezésére
PDF 145kWORD 46k
Állásfoglalás
Függelék
Az Európai Parlament 2019. szeptember 18-i állásfoglalása az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (EGF/2019/000 TA 2019 – Technikai segítségnyújtás a Bizottság kezdeményezésére) (COM(2019)0290 – C9-0026/2019 – 2019/2036(BUD))
P9_TA(2019)0015A9-0001/2019

Az Európai Parlament,

—  tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2019)0290 – C9-0026/2019),

—  tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (2014–2020) és az 1927/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1309/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) (EGAA-rendelet),

—  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(2) és különösen annak 12. cikkére,

—  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(3) és különösen annak 13. pontjára,

—  tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra (EGF/2018/000 TA 2018 – Technikai segítségnyújtás a Bizottság kezdeményezésére) irányuló javaslatról szóló, 2018. május 30-i állásfoglalására(4),

—  tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (EGAA) szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló első olvasatára(5),

—  tekintettel a 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 13. pontjában foglalt háromoldalú egyeztető eljárásra,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A9-0001/2019),

A.  mivel az Unió létrehozta a jogalkotási és költségvetési eszközöket ahhoz, hogy további támogatást nyújtson a világkereskedelem fő strukturális változásainak következményei által sújtott vagy a globális pénzügyi és gazdasági válság következtében elbocsátott munkavállalóknak, és támogassa szükséges és azonnali újbóli munkaerőpiaci beilleszkedésüket;

B.  mivel az Unió által az elbocsátott munkavállalók részére nyújtott támogatásnak dinamikusnak kell lennie, és azt a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban kell rendelkezésre bocsátani, összhangban a 2008. július 17-i egyeztető ülésen elfogadott európai parlamenti, tanácsi és bizottsági közös nyilatkozattal, és kellően figyelembe véve a 2013. december 2-i intézményközi megállapodást az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) igénybevételéről szóló határozatok elfogadása tekintetében;

C.  mivel az EGAA-rendelet elfogadása tükrözi a Parlament és a Tanács között elért megállapodást, amely szerint újra bevezetik a válsághoz kapcsolódó igénybevétel kritériumát, 60%-ra növelik a javasolt intézkedések becsült összköltségéhez nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulást, az értékelésre és a jóváhagyásra rendelkezésre álló idő lerövidítése révén növelik az EGAA-kérelmek feldolgozásának hatékonyságát a Bizottságnál, a Parlamentnél és a Tanácsnál, az önálló vállalkozók és a fiatalok bevonásával szélesítik a támogatásra jogosult intézkedések és kedvezményezettek körét, valamint támogatják a saját vállalkozások létrehozását elősegítő kezdeményezéseket;

D.  mivel az EGAA keretében rendelkezésre álló maximális éves költségvetés 2011-es árakon 150 millió EUR – azaz 2019-es árakon 175 748 000 EUR –, és mivel az EGAA-rendelet 11. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy a Bizottság kezdeményezésére ezen összeg legfeljebb 0,5%-a bocsátható rendelkezésre technikai segítségnyújtás céljából az EGAA-rendelet végrehajtásához szükséges előkészületek, nyomon követés, adatgyűjtés és tudásalap létrehozása, az igazgatási és technikai támogatás, valamint tájékoztatási és kommunikációs tevékenységek, továbbá az audit-, az ellenőrzési és az értékelési tevékenységek finanszírozására;

E.  mivel a javasolt 610 000 EUR összeg az EGAA keretében 2019-re rendelkezésre álló maximális éves költségvetés mintegy 0,35%-a;

1.  egyetért azzal, hogy a Bizottság által javasolt intézkedéseket technikai segítségnyújtásként finanszírozzák az EGAA-rendelet 11. cikkének (1) és (4) bekezdésében, valamint 12. cikkének (2), (3) és (4) bekezdésében foglaltakkal összhangban;

2.  elismeri a nyomon követés és az adatgyűjtés jelentőségét; emlékeztet arra, hogy milyen fontos a megfelelő formában összegzett, megbízható statisztikai sorozatok könnyű hozzáférhetősége és érthetősége;

3.  emlékeztet egy minden uniós polgár számára elérhető, az EGAA-nak szentelt honlap jelentőségére;

4.  üdvözli az EGAA-kérelmek szabványosított eljárásán folyamatosan zajló munkát, és azt, hogy az irányító szervek használják az elektronikus adatcsererendszert (SFC2014), ami lehetővé teszi a kérelmek egyszerűsítését és gyorsabb feldolgozását, továbbá a jelentéstétel javítását;

5.  tudomásul veszi, hogy a Bizottság az adminisztratív és technikai segítségnyújtás keretében rendelkezésre álló költségvetésből 190 000 EUR-t kíván befektetni abba, hogy az EGAA-kapcsolattartók szakértői csoportja (amelybe minden tagállam egy-egy tagot küld) két találkozót tartson és az EGAA-t végrehajtó szervek és a szociális partnerek részvételével két szemináriumot szervezzen;

6.  sürgeti a Bizottságot, hogy továbbra is rendszeresen hívja meg a Parlamentet ezekre az ülésekre és szemináriumokra a Parlament és a Bizottság közötti keretmegállapodás vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően;

7.  hangsúlyozza az EGAA-kérelmekben érintett valamennyi féllel – köztük a regionális és helyi szinten érintett szociális partnerekkel – való kapcsolattartás további erősítésének szükségességét a lehető legtöbb szinergia megteremtése érdekében; hangsúlyozza, hogy erősíteni kell a nemzeti kapcsolattartó és az ügyekkel foglalkozó regionális vagy helyi partnerek közötti együttműködést, továbbá hogy a kommunikációs és támogatási intézkedéseket, valamint az információáramlásokat (belső munkamegosztás, feladatok és felelősségi körök) egyértelművé kell tenni, és azokat minden érintett félnek el kell fogadnia;

8.  üdvözli az utólagos értékelés kellő időben történő megkezdését, amelybe a Bizottság 300 000 EUR-t szándékozik befektetni a rendelkezésre álló költségvetésből;

9.  emlékezteti a kérelmező tagállamokat az EGAA által finanszírozott fellépéseknek a célzott kedvezményezettek, a helyi és regionális hatóságok, a szociális partnerek, a média és a közvélemény számára széles körben történő ismertetésére vonatkozó kulcsfontosságú feladatukra az EGAA-rendelet 12. cikkének megfelelően;

10.  jóváhagyja a jelen állásfoglaláshoz mellékelt határozatot;

11.  utasítja elnökét, hogy a Tanács elnökével együtt írja alá ezt a határozatot, valamint gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

12.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és annak mellékletét a Tanácsnak és a Bizottságnak.

MELLÉKLET

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről (EGF/2019/000 TA 2019 – Technikai segítségnyújtás a Bizottság kezdeményezésére)

(E melléklet szövege itt nincs feltüntetve, mert az megegyezik a végleges jogi aktussal, az (EU) 2019/1938 határozattal.)

(1) HL L 347., 2013.12.20., 855. o.
(2) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(3) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0220.
(5) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0019.


Az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból
PDF 156kWORD 52k
Az Európai Parlament 2019. szeptember 18-i állásfoglalása az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének aktuális állásáról (2019/2817(RSP))
P9_TA(2019)0016B9-0038/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ) és az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

–  tekintettel az Európai Unió 2007. december 12-én Strasbourgban kihirdetett és a Lisszaboni Szerződéssel 2009 decemberében hatályba lépett, 2000. december 7-i Alapjogi Chartájára (a továbbiakban: a Charta),

–  tekintettel az Egyesült Királyság miniszterelnöke által az Európai Tanácsnak 2017. március 29-én az EUSZ 50. cikkének (2) bekezdése alapján eljuttatott értesítésre,

–  tekintettel az Egyesült Királysággal az Európai Unióból való kilépésére vonatkozó bejelentése nyomán kezdődő tárgyalásokról szóló 2017. április 5-i(1), az Egyesült Királysággal folytatott tárgyalások aktuális állásáról szóló 2017. október 3-i(2), az Egyesült Királysággal folytatott tárgyalások aktuális állásáról szóló 2017. december 13-i(3), valamint az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatok keretéről szóló 2018. március 14-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel az Európai Tanácsnak az Egyesült Királyság EUSZ 50. cikke szerinti bejelentését követő, 2017. április 29-i iránymutatásaira (50. cikk) és a Tanács 2017. május 22-i határozatának mellékletére, amely rögzíti a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával az állam Európai Unióból való kilépésének szabályait meghatározó megállapodásról folytatandó tárgyalásokra vonatkozó irányelveket,

–  tekintettel az Európai Tanács 2017. december 15-i iránymutatásaira (50. cikk) és a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával a tagállam Európai Unióból való kilépésének szabályait meghatározó megállapodásról folytatandó tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról szóló, 2017. május 22-i tanácsi határozat kiegészítéséről szóló, 2018. január 29-i tanácsi határozat mellékletére,

–  tekintettel az Európai Unió és az Egyesült Királyság kormánya tárgyalóinak az Egyesült Királyság Európai Unióból való rendezett kilépésére irányuló, az EUSZ 50. cikke szerinti tárgyalások első szakaszának előrehaladásáról szóló, 2017. december 8-i közös jelentésére,

–  tekintettel a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből való kilépéséről szóló, az Európai Tanács által 2018. november 25-én jóváhagyott megállapodásra (a továbbiakban: a kilépésről rendelkező megállapodás) és az Európai Tanács ülésének jegyzőkönyvében rögzített nyilatkozatokra,

–  tekintettel az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatok keretét meghatározó, az Európai Tanács által 2018. november 25-én jóváhagyott politikai nyilatkozatra (a továbbiakban: a politikai nyilatkozat),

–  tekintettel az Európai Tanács 2018. december 13-i következtetéseire (50. cikk),

–  tekintettel a politikai nyilatkozatot és a kilépésről szóló, 2019. március 11-i megállapodással kapcsolatos eszközt kiegészítő közös nyilatkozatra,

–  tekintettel az Európai Tanácsnak az Egyesült Királysággal egyetértésben hozott, az EUSZ 50. cikkének (3) bekezdése szerinti határidő meghosszabbításáról szóló, 2019. március 22-i (EU) 2019/476 határozatára(5),

–  tekintettel az Európai Tanácsnak az Egyesült Királysággal egyetértésben hozott, az EUSZ 50. cikkének (3) bekezdése szerinti határidő meghosszabbításáról szóló, 2019. április 11-i (EU) 2019/584 határozatára(6),

–  tekintettel a 2019. január 11-i (EU) 2019/274 tanácsi határozat módosításáról szóló, 2019. április 13-i (EU) 2019/642 tanácsi határozatra(7), amelynek értelmében a kilépésről rendelkező megállapodás az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség részéről történő aláírására felhatalmazást adtak, figyelemmel a megállapodás megkötésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a „brexit” példa nélküli és sajnálatos esemény, amelynek negatív következményeit mérsékelhetné az Egyesült Királyság Európai Unióból (EU) való rendezett kilépése;

B.  mivel az Egyesült Királyság és az EU továbbra is közeli szomszédok lesznek, és számos közös érdek fűzi őket össze; mivel e szoros kapcsolat kereteit meghatározza a politikai nyilatkozat, amely alapján a közös érdekeket meg lehet védeni és elő lehet mozdítani, többek között egy új kereskedelmi kapcsolat révén;

C.  mivel az Európai Parlament az uniós polgárokat képviseli, és az az Egyesült Királyság Unióból való kilépésének egész folyamata során e polgárok érdekének védelmére törekszik;

D.  mivel jelenleg a megmaradó 27 tagállam (EU-27) mintegy 3,2 millió állampolgára él az Egyesült Királyságban és az Egyesült Királyság 1,2 millió állampolgára él az EU-27 országaiban; mivel azok a polgárok, akik egy másik tagállamban telepedtek le, ezt az EU jogszabályai értelmében élvezett jogaik és azon jogos feltételezés alapján tették, hogy ezekkel a jogokkal egész életükben rendelkeznek majd;

E.  mivel emellett 1,8 millió, Észak-Írországban született polgár van, akik a nagypénteki megállapodás értelmében jogosultak az ír állampolgárságra, és ezáltal jogosultak az uniós polgárságra és az uniós polgársághoz kapcsolódó jogokra azon a helyen, ahol letelepedtek;

F.  mivel az EU és az Egyesült Királyság mint távozó tagállam elsőrendű kötelezettsége, hogy az Egyesült Királyságban élő uniós polgárok és az EU-27-ben élő brit állampolgárok jogainak védelmére vonatkozó átfogó és kölcsönös megközelítést biztosítson;

G.  mivel az Egyesült Királyság kormányának az EU szabályozásától való eltérések politikáját támogató közelmúltbeli nyilatkozatai kérdésessé teszik az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli szoros gazdasági kapcsolatok kialakítását;

H.  mivel az Egyesült Királyság Unióból való kilépése semmilyen módon nem veszélyezteti az észak-írországi békefolyamatot, és nem érinti hátrányosan az Ír-sziget gazdaságát, ami az Észak-Írország és Írország közötti határellenőrzés szigorítása révén következne be, és aminek minden körülmények között történő megelőzését célozza az Egyesült Királyság és az EU közötti, a kilépésről rendelkező megállapodásban meghatározott védőháló;

I.  mivel a nagypénteki megállapodás elismeri „az észak-ír nép többsége által szabadon kifejezésre juttatott, a jogállásra vonatkozó bármely döntés legitimitását”;

J.  mivel az Egyesült Királyság kormánya ragaszkodik ahhoz, hogy a védőhálót töröljék a kilépésről rendelkező megállapodásból, de mindeddig nem terjesztett elő azt felváltó, jogilag működőképes javaslatokat;

K.  mivel úgy tűnik, hogy az Egyesült Királyság a megállapodás nélküli kilépés tervezését tette fő politikai prioritásává, továbbá az Egyesült Királyság kormányának egyes tagjai úgy vélik, hogy egy megállapodás nélküli kilépés lenne az Egyesült Királyság EU-ból való kilépési folyamatának optimális eredménye;

L.  mivel az Egyesült Királyság miniszterelnöke kijelentette, hogy egy „megállapodás nélküli brexit” az „államvezetés kudarca” lenne;

M.  mivel a kilépésről rendelkező megállapodással kapcsolatos, 2019. március 11-én az Egyesült Királyság kérésére elfogadott közös eszközzel összhangban az alternatív intézkedések közös kidolgozása a kilépésről rendelkező megállapodás ratifikálásának előfeltétele;

N.  mivel az Egyesült Királyságnak az Unióból való, megállapodás nélküli kilépése komoly gazdasági károkat okozna mindkét fél számára, noha a hivatalos adatok és az Egyesült Királyság kormányzati jelentései szerint e gazdasági károk aránytalanul nagy mértékben sújtanák az Egyesült Királyságot, beleértve tengerentúli területeit is;

O.  mivel az uniós intézmények és az EU-27 egysége továbbra is kulcsfontosságú, és továbbra is fennmarad;

A kilépésről rendelkező megállapodás és a politikai nyilatkozat

1.  úgy véli, hogy mind az Egyesült Királyság, mind pedig az EU alapvető érdeke, hogy az Egyesült Királyság Unióból való kilépése rendezett módon történjen;

2.  továbbra is úgy véli, hogy a kilépésről rendelkező megállapodásnak mint az Egyesült Királyság Európai Unióból való rendezett kilépésének lehetővé tételéhez szükséges eszköznek tisztességesnek és kiegyensúlyozottnak kell lennie, ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben kell tartania mind az Egyesült Királyság azon feltételeit, amelyekből nem hajlandó engedni, mind pedig az EU alapelveit;

3.  megjegyzi, hogy a kilépésről rendelkező megállapodás értéke az, hogy jogbiztonságot nyújt mindazok számára, akiket érint az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése, továbbá hogy a lehető legnagyobb mértékben

   védi az Egyesült Királyságban élő uniós polgárok, valamint az EU 27 tagállamában lakóhellyel rendelkező brit állampolgárok jogait és életlehetőségeit,
   magában foglalja az Írország és Észak-Írország közötti határ védőhálóját, amely – abban az esetben, ha bármely jövőbeli megállapodással összefüggésben nincs elfogadott megoldás, vagy olyan működőképes alternatív megoldás, amely ugyanazokat a garanciákat nyújtja – védi a nagypénteki megállapodást és az észak-írországi békefolyamatot, és elkerüli a határellenőrzés szigorítását, ezáltal támogatja az észak-déli együttműködést és az Ír-sziget gazdasági egységét, valamint garantálja az EU belső piacának integritását,
   az Egyesült Királysággal való egyszeri pénzügyi elszámolást ír elő, amely tartalmazza a fennálló kötelezettségvállalásokból eredő valamennyi jogi kötelezettséget, továbbá rendelkezik a mérlegen kívüli tételekről, a függő kötelezettségekről és az Egyesült Királyság kilépésének eredményeként közvetlenül felmerülő egyéb pénzügyi költségekről,
   magában foglalja – az Egyesült Királyság kérésének megfelelően és tekintettel a jogbiztonság és a folytonosság biztosítására, valamint az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatokat érintő tárgyalásokhoz szükséges időre – a 2020. december 31-ig tartó átmeneti időszakot, amely egy alkalommal, legfeljebb két évvel meghosszabbítható,
   foglalkozik egyéb olyan, a kiválással kapcsolatos kérdésekkel is, amelyek lehetővé teszik az Egyesült Királyság EU-ból való rendezett kilépését,
   tartalmaz olyan irányítási rendelkezéseket, amelyek biztosítják az Európai Unió Bíróságának (EUB) a kilépésről rendelkező megállapodás értelmezésében adott esetben betöltendő szerepét;

4.  megjegyzi, hogy az Egyesült Királyságnak az Írország és Észak-Írország közötti határral kapcsolatos alapvető lehetőségei – kormányától függetlenül – változatlanok; emlékeztet arra, hogy az Egyesült Királyság kormánya elutasította a csupán az Észak-Írországra vonatkozó védőhálóval kapcsolatos első uniós javaslatot, és ezt követően kérte, hogy azt a kilépésről rendelkező megállapodásban található jelenlegi formának megfelelően alakítsák át; készen áll arra, hogy visszatérjen a kizárólag az Észak-Írországra vonatkozó védőhálóra, azonban hangsúlyozza, hogy védőháló nélkül nem fog hozzájárulni a kilépésről rendelkező megállapodáshoz;

5.  megjegyzi, hogy a védőhálót az Észak-írországi Nemzetgyűlésben képviselt politikai pártok túlnyomó többsége, és – közelmúltbeli felmérések szerint – Észak-Írországban a polgárok többsége támogatja;

6.  emlékeztet arra, hogy a védőhálót csak átmeneti intézkedésként, végső esetben szabad alkalmazni, és üdvözöl minden olyan intézkedést, amely ezt egyértelművé teszi; különösen üdvözli, hogy a kilépésről rendelkező megállapodásban foglaltaknak megfelelően a munkálatok és a beruházások annak feltárására irányuljanak, hogy hogyan lehet olyan, új technológiákon alapuló alternatív megoldásokat kialakítani, amelyek biztosítják, hogy a jövőben ne létesüljön „kemény határ” az Ír-szigeten;

7.  megjegyzi, hogy ezek az alternatív megoldások csak akkor elfogadhatók, ha lehetővé teszik a fizikai infrastruktúra elkerülését a határon vagy a kapcsolódó ellenőrzések és ellenőrzések során, a szigetgazdaság védelme és a nagypénteki megállapodás megóvása érdekében, beleértve a folyamatos észak-dél együttműködés szükséges feltételeinek fenntartását, valamint az EU belső piaca integritásának biztosítását;

8.  úgy véli, hogy az Egyesült Királyság feladata, hogy írásbeli javaslatokat terjesszen elő olyan alternatív megállapodásokra vonatkozóan, amelyek teljes mértékben működőképesek, amelyek átfogóan foglalkoznak a 2017. december 8-i közös jelentés 43. és 49. pontjával, és amelyek figyelembe vehetik az Egyesült Királyság és az EU közötti esetleges jövőbeli szabályozási eltéréseket; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Egyesült Királyság kormánya annak ellenére, hogy néhány tagja kijelentette, hogy rendelkezésre állnak alternatív megoldások, mindeddig nem terjesztett elő olyan jogilag működőképes javaslatokat, amelyek helyettesíthetnék a védőhálót;

9.  megjegyzi, hogy az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatok keretét meghatározó politikai nyilatkozat összhangban van az Európai Parlament 2018. március 14-i, az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatok keretéről szóló állásfoglalásával, amely egy társulási megállapodás megkötését szorgalmazza, valamint bizottságai részletes tájékoztatásával, továbbá tükrözi az EU-val folytatandó jövőbeli kapcsolatok hatálya és mélysége tekintetében hozott döntéseket;

10.  kifejezi abbéli hajlandóságát, hogy a politikai nyilatkozatot olyan, hivatalosabb és jogi jellegű dokumentummá alakítsa át, amelyben szerepel az EU és az Egyesült Királyság közötti, olyan szoros társulási megállapodás létrehozásának célkitűzése, amely még életképes alternatív megoldások hiányában sem tenné szükségessé a védőháló alkalmazását;

Megállapodás nélküli kilépés

11.  emlékeztet arra, hogy – az EUSZ 50. cikkével összhangban – megállapodás hiányában, illetve az EUSZ 50. cikke (3) bekezdésében említett időszak meghosszabbítása hiányában a Szerződések 2019. november 1-től kezdve nem alkalmazandók az Egyesült Királyságra;

12.  hangsúlyozza, hogy amennyiben az Egyesült Királyság megállapodás nélkül lép ki az EU-ból, az teljes mértékben az Egyesült Királyság kormányának a felelőssége; felhívja továbbá a figyelmet egy ilyen „megállapodás nélküli kilépésnek” az észak-ír és az ír határra, valamint a nagypénteki megállapodás működésére és végrehajtására gyakorolt következményeire;

13.  tudomásul veszi, hogy az alsóházban és azon kívül is határozottan ellenezték az Egyesült Királyság parlamentjének 2019. október 14-ig történő felfüggesztését, ami az Egyesült Királyság Unióból való, megállapodás nélküli kilépésének lehetőségét valószínűsíti;

14.  üdvözli mindeközben az uniós intézmények és az EU-27 által elfogadott, a „megállapodás nélküli kilépés” forgatókönyvére vonatkozó készültségi és vészhelyzeti intézkedési terveket; megjegyzi, hogy ezek egyoldalúak, az EU érdekeit védik és átmeneti jellegűek; hangsúlyozza továbbá, hogy ezek nem ugyanolyan joghatással rendelkeznek, mint egy olyan megállapodás, amely lehetővé tenné az uniós tagságból származó előnyök rendezett visszavonását vagy reprodukálását, illetve a kilépésről rendelkező megállapodásban előírt bármely átmeneti időszak feltételeit; üdvözli a Bizottság által 2019. szeptember 4-én előterjesztett legutóbbi javaslatokat, és elkötelezi magát amellett, hogy a lehető legrövidebb időn belül és különösen a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott pénzügyi támogatás tekintetében a lehető legminimálisabbra csökkenti az adminisztratív eljárásokkal járó terheket;

15.  megjegyzi, hogy a kilépésről rendelkező megállapodás hiányában nem lehet átmeneti időszakot biztosítani, sem pedig olyan „mini-megállapodásokat” bevezetni, amelyek célja az Egyesült Királyság EU-ból való rendezetlen kilépésével járó fennakadások mérséklése;

16.  hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyság Unióból való kilépését követően az EU és az Egyesült Királyság között csak azzal a feltétellel kerülhet sor további tárgyalásokra, hogy az Egyesült Királyság tiszteletben tartja a polgárok jogaival, a pénzügyi elszámolással és a nagypénteki megállapodással kapcsolatos kötelezettségeit és kötelezettségvállalásait;

17.  megjegyzi, hogy egy „megállapodás nélküli kilépés” esetén az Egyesült Királyság pénzügyi és egyéb kötelezettségei továbbra is fennállnak; megerősíti, hogy ebben az esetben elutasítja az EU és az Egyesült Királyság közötti bármely megállapodás vagy megállapodások jóváhagyását, mindaddig, amíg az Egyesült Királyság tiszteletben nem tartja kötelezettségvállalásait;

18.  emlékeztet arra, hogy az ilyen kötelezettségvállalások teljesítését követően az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatok tekintetében erős biztosítékokra és egyenlő versenyfeltételekre van szükség az EU belső piacának védelme és az uniós cégek esetleges tisztességtelen versenyhátrányának elkerülése érdekében; e tekintetben megismétli a 2018. március 14-i állásfoglalásában meghatározott feltételeket, nem utolsósorban a magas szintű környezet-, foglalkoztatás- és fogyasztóvédelem biztosítása tekintetében; megjegyzi, hogy az Európai Parlament nem ratifikálna olyan szabadkereskedelmi megállapodást, amely nem tartja tiszteletben e területek magas szintű védelmét;

19.  emlékeztet arra, hogy az Egyesült Királyságban élő uniós polgárok és az EU 27 tagállamában lakóhellyel rendelkező brit polgárok jogainak és életlehetőségeinek – ideértve a foglalkoztatási viszonyt és a szociális jogosultságokat is – védelme továbbra is elsődleges fontosságú, és minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy az Egyesült Királyság Unióból való kilépése ne érintse ezeket a polgárokat;

20.  aggodalmát fejezi ki az Egyesült Királyság letelepedési rendszerének végrehajtásával és a csupán „előzetes letelepedési engedéllyel rendelkező” jogállású kérelmezők nagy arányával kapcsolatban – az Egyesült Királyság legutóbbi hivatalos számadatai szerint e kérelmezők aránya akár a 42%-ot is eléri; emlékeztet arra, hogy ez elkerülhető, ha az Egyesült Királyság a deklaratív jellegű közigazgatási eljárást választja, amelynek során a bizonyítási teher az Egyesült Királyság hatóságaira hárul, amennyiben a bejelentést kifogásolják; ezért sürgeti az Egyesült Királyságot, hogy vizsgálja felül megközelítését;

21.  arra biztatja az Egyesült Királyságot és az EU-27-et, hogy fogadják el azokat az intézkedéseket, amelyek jogbiztonságot teremtenek az Egyesült Királyságban lakóhellyel rendelkező uniós polgároknak, illetve az EU 27 tagállamában lakóhellyel rendelkező brit állampolgároknak; emlékeztet arra az álláspontjára, hogy az EU-27-nek következetes és nagylelkű megközelítést kell követnie az ezekben a tagállamokban élő brit állampolgárok jogainak védelme terén;

22.  komoly aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a Belügyminisztérium a 2019. október 31. utáni szabad mozgásra vonatkozóan tett, közelmúltbeli és egymásnak ellentmondó bejelentései a helyzetet igencsak nehezítő bizonytalanságot teremtettek az Egyesült Királyságban élő uniós polgárok számára, mely kijelentések következtében tovább erősödhet a velük szemben tapasztalható ellenséges hangulat, és nehezebbé válhat jogaik érvényesítése;

23.  emlékeztet arra, hogy számos brit állampolgár határozottan ellenzi az EUMSZ 20. cikke értelmében jelenleg élvezett jogainak elvesztését; javasolja, hogy az EU-27 vizsgálja meg, miként tudná ezt mérsékelni az EU elsődleges jogának keretein belül, teljes mértékben tiszteletben tartva a viszonosság, a méltányosság, a szimmetria és a megkülönböztetésmentesség elveit;

A 50. cikk szerinti határidő meghosszabbítása

24.  megjegyzi, hogy 2019. szeptember 9-én törvénybe iktatták az Egyesült Királyság parlamentjének azon törvényét, amely arra kötelezi az Egyesült Királyság kormányát, hogy kérjen hosszabbítást, amennyiben 2019. október 19-ig nem születik megállapodás az EU-val;

25.  jelzi, hogy támogatná az 50. cikk szerinti határidő meghosszabbítását, amennyiben az indokolt és célja van (például egy „megállapodás nélküli brexit” megakadályozása, általános választások vagy népszavazás kiírása, az 50. cikk visszavonása vagy egy, a kilépésről rendelkező megállapodás jóváhagyása), illetve amennyiben az nem érinti hátrányosan az uniós intézmények munkáját és működését;

26.  emlékeztet arra, hogy mindaddig nem folytatja le az egyetértés megadásáról szóló szavazást, amíg az Egyesült Királyság parlamentje nem hagyott jóvá megállapodást az EU-val;

27.  tudomásul veszi az Egyesült Királyság kormányának azon döntését, hogy a jelenlegi körülmények között nem nevezi ki a biztosjelöltet a következő Európai Bizottságba, és 2019. szeptember 1-jétől bizonyos uniós találkozókra nem küldi az Egyesült Királyság képviselőit; hangsúlyozza, hogy ez nem fogja érinteni az uniós intézmények zökkenőmentes működését, és megerősíti, hogy az Európai Parlamentet illetően az Egyesült Királyság európai parlamenti képviselői az Egyesült Királyság kilépéséig továbbra is az Európai Parlamenti képviselői maradnak, és valamennyi joguk és kötelezettségük megmarad; emlékeztet arra, hogy tagállamként az Egyesült Királyság továbbra is élvezi jogait, és az Egyesült Királyságot továbbra is kötik a Szerződésekből eredő kötelezettségei, többek között a lojális együttműködés elve;

o
o   o

28.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanácsnak, az Európai Unió Tanácsának, a Bizottságnak, a tagállamok parlamentjeinek, valamint az Egyesült Királyság kormányának.

(1) HL C 298., 2018.8.23., 24. o.
(2) HL C 346., 2018.9.27., 2. o.
(3) HL C 369., 2018.10.11., 32. o.
(4) HL C 162., 2019.5.10., 40. o.
(5) HL L 80. I, 2019.3.22., 1. o.
(6) HL L 101., 2019.4.11., 1. o.
(7) HL L 110. I, 2019.4.25.,1. o.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat