Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működésének a Lisszaboni Szerződésben rejlő potenciál kihasználása révén történő javításáról szóló, 2017. február 16-i állásfoglalására(1), az Európai Unió intézményi felépítésével kapcsolatos lehetséges fejleményekről és módosításokról szóló, 2017. február 16-i állásfoglalására(2), az euróövezet költségvetési kapacitásáról szóló, 2017. február 16-i állásfoglalására(3), valamint az Európa jövőjéről szóló vita állásáról szóló, 2019. február 13-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a Bizottság kinevezett elnöke, Ursula von der Leyen által a 2019–2024 közötti új Európai Bizottság politikai iránymutatásai keretében és az Európa jövőjéről szóló konferencia (a továbbiakban: „konferencia”) megszervezéséhez kapcsolódóan tett, 2019. július 16-i javaslatára,

–  tekintettel az Európai Tanács 2019. december 12-i, az Európa jövőjéről szóló konferenciával kapcsolatos általános megközelítésről szóló következtetéseire,

–  tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság levél formájában megfogalmazott, az Európa jövőjéről szóló konferencia megszervezéséről szóló, 2019. december 9-i véleményére,

–  tekintettel az Elnökök Értekezlete Európa jövőjéről szóló konferenciával foglalkozó munkacsoportja 2019. december 19-i ülésének eredményeire,

–  tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a 2019. évi európai parlamenti választásokon nőtt a részvételi arány, ami azt mutatja, hogy a polgárok egyre nagyobb szerepet vállalnak az európai integrációs folyamatban, és egyre inkább érdeklődnek iránta, valamint azt az elvárást is mutatja, hogy Európa feleljen meg a vele szemben támasztott jelenlegi és jövőbeli kihívásoknak;

B.  mivel kezelni kell az Európa előtt álló belső és külső kihívásokat, valamint azokat az új társadalmi és transznacionális kihívásokat, amelyeket a Lisszaboni Szerződés elfogadásakor még nem lehetett teljes mértékben felmérni; mivel az Unió által elszenvedett jelentős válságok száma azt mutatja, hogy számos irányítási területen reformfolyamatokra van szükség;

C.  mivel az Európai Gazdasági Közösség 1957-es létrehozása óta az európai integráció elve, amelyet később valamennyi állam- és kormányfő, valamint a tagállamok valamennyi nemzeti parlamentjei is megerősítettek az integráció és a szerződésmódosítások minden egymást követő fordulója során, mindig is az „Európa népei közötti egyre szorosabb egység” megteremtését jelentette;

D.  mivel konszenzus alakult ki abban a tekintetben, hogy az Európa jövőjéről szóló konferencia mandátumának kétéves időszakra kell szólnia, az ezzel kapcsolatos munkának pedig lehetőleg 2020. május 9-én, a Schuman-napon (a Schuman-nyilatkozat 70. évfordulóján) kell kezdődnie, és 2022 nyarára le kell zárulnia;

E.  mivel a konferenciafolyamatnak alkalmat kell biztosítania arra, hogy az uniós polgárokat szorosan bevonják egy alulról építkező gyakorlatba, amelynek során meghallgatják őket, és véleményük hozzájárul az Európa jövőjéről szóló vitákhoz;

F.  mivel az Európai Parlament az egyetlen olyan uniós intézmény, amelyet az uniós polgárok közvetlenül választanak meg, ezért vezető szerepet kell játszania ebben a konferenciafolyamatban;

A konferencia célja és hatóköre

1.  üdvözli az Európa jövőjéről szóló konferenciára irányuló javaslatot, és úgy véli, hogy 10 évvel a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése után ideje, hogy az uniós polgárok újra lehetőséget kapjanak az Európa jövőjéről szóló erőteljes vitára annak érdekében, hogy formálhassuk azt az Uniót, amelyben együtt kívánunk élni;

2.  úgy véli, hogy a konferencia lehetőséget kínál annak azonosítására, hogy mi az, amit az EU jól csinál, és milyen új intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy javítsa a tevékenységét, növelje cselekvési képességét és demokratikusabbá tegye azt; úgy véli, hogy célként kell kitűzni egy alulról építkező megközelítés elfogadását a polgárok érdemi párbeszédbe való közvetlen bevonása érdekében, úgy véli továbbá, hogy hosszú távon állandó mechanizmust kell kialakítani a polgárok Európa jövőjének tervezésébe való bevonása céljából;

3.  azon a véleményen van, hogy a konferenciafolyamat megkezdése előtt egy meghallgatási szakaszt kell kezdeményezni, amely lehetővé teszi az Európai Unió polgárai számára, hogy kifejezzék elképzeléseiket, javaslatokat tegyenek és felvázolják saját elképzeléseiket arról, hogy mit jelent számukra Európa; javasolja, hogy a polgárok észrevételeinek összegyűjtésére és feldolgozására használt módszerek valamennyi tagállamban és uniós szinten egységesek és következetesek legyenek;

4.  úgy véli, hogy a polgárok konferenciafolyamatban való részvételét úgy kell megszervezni, hogy társadalmaink sokszínűsége teljes mértékben képviselve legyen; úgy véli, hogy a konzultációkat a leghatékonyabb, leginnovatívabb és legmegfelelőbb platformok – többek között online eszközök – felhasználásával kell megszervezni, és azoknak az EU minden részét el kell érniük annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi polgár beleszólhasson a konferencia munkájába; úgy véli, hogy a fiatalok részvételének biztosítása a konferencia hosszú távú hatásainak alapvető részét fogja képezni;

5.  hangsúlyozza, hogy a konferencia folyamatának nyílt és átlátható folyamatnak kell lennie, amely inkluzív, részvételen alapuló és kiegyensúlyozott megközelítést alkalmaz a polgárok és az érdekelt felek felé; hangsúlyozza, hogy a polgárok, a szervezett civil társadalom és számos európai, nemzeti, regionális és helyi szintű érdekelt fél bevonásának ezen innovatív és eredeti folyamat kulcsfontosságú elemét kell képeznie;

6.  javasolja, hogy a konferencia olyan folyamat legyen, amelyet egy sor, meghatározott/ad hoc hatáskörrel rendelkező szerv irányít, beleértve az intézményi szerveket és a polgárok közvetlen bevonását;

7.  javasolja, hogy a konferencia plenáris ülése biztosítson nyílt fórumot a különböző résztvevők közötti vitához, anélkül, hogy előre meghatározná annak kimenetelét, szem előtt tartva a polgári agorák eredményeit, ugyanakkor nem korlátozva a vita hatókörét előre meghatározott szakpolitikai területekre vagy integrációs módszerekre; javasolja, hogy legfeljebb előre meghatározott, de nem kizárólagos politikai prioritásokat azonosítsanak, például a következőket:

hangsúlyozza, hogy ez egy olyan, a teljesség igénye nélkül összeállított lista az érintett politikákról, amely iránymutatásként szolgálhat a konferencia számára; javasolja, hogy különleges Eurobarométer felmérések felhasználásával támasszák alá a napirendek összeállítását és a konferenciafolyamat keretében folytatott vitákat;

8.  úgy véli, hogy a konferenciának számba kell vennie a 2019-es választások előkészítése során született kezdeményezéseket; úgy véli, hogy a következő, 2024-es európai választásokra való kellő időben történő felkészülés érdekében a konferencia folyamata során figyelembe kell venni az olyan kérdésekkel kapcsolatos munkát, mint például a csúcsjelöltek rendszere és a transznacionális listák, figyelembe véve a meglévő határidőket, és felhasználva az összes rendelkezésre álló intézményközi, politikai és jogalkotási eszközt;

A konferencia folyamatának megszervezése, összetétele és irányítása

9.  javasolja, hogy a konferencia különböző felelősségi körökkel rendelkező szervekből álljon, például: a konferencia plenáris ülése, polgári agorák, ifjúsági agorák, irányítóbizottság és ügyvezető koordinációs bizottság; kéri, hogy a konferencia valamennyi szintjén minden testület legyen kiegyensúlyozott a nemek képviselete tekintetében;

10.  javasolja, hogy a konferencia teljes folyamata során tartsanak a politikai prioritásokat tükröző tematikus polgári agorákat, tagállamonként legalább hármat, legfeljebb 200–300 polgár részvételével, a csökkenő arányosság elvének megfelelően kiszámítva; hangsúlyozza, hogy ezeket az Unión belül különböző helyszíneken kell megtartani, és reprezentatívnak kell lenniük (földrajz, nem, életkor, társadalmi-gazdasági háttér és/vagy iskolai végzettség tekintetében egyaránt);

11.  javasolja továbbá, hogy a részt vevő polgárokat az összes uniós polgár közül független tagállami intézményeknek kell véletlenszerűen kiválasztaniuk a fent említett kritériumokkal összhangban, valamint kritériumokat kell meghatározni annak biztosítására, hogy választott politikusok, magas rangú kormányzati képviselők és hivatásos érdekképviselők ne vehessenek részt a polgári agorákban; kéri, hogy a különböző helyszíneken megtartott polgári agoráknak különféle résztvevőkből kell állniuk, de a koherencia és a következetesség biztosítása érdekében az egyes tematikus agorák minden egyes ülésén ugyanazoknak a résztvevőknek kell jelen lenniük; ragaszkodik ahhoz, hogy a polgárok tematikus agorái legalább két ülést tartsanak annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a konferencia plenáris ülésének munkájához, és párbeszéd keretében globális visszajelzés érkezzen az egyéb üléseken folytatott tanácskozásokról; hangsúlyozza, hogy a polgárok agoráinak konszenzussal kell megállapodásra jutniuk, és – amennyiben ez nem lehetséges – kisebbségi vélemény is kifejezhető;

12.  javasolja, hogy a polgári agorán kívül legalább két ifjúsági agorát is tartsanak: egyet a konferencia elején, egy másikat pedig a végéhez közeledve, mivel a fiatalok megérdemlik saját fórumukat, hiszen a fiatal generációk jelentik Európa jövőjét, és őket érintik majd a leginkább az EU jövőjével kapcsolatos mai döntések; kéri, hogy a résztvevők életkorát 16 és 25 év között állapítsák meg, és hogy a kiválasztás, a méret, a státusz és a munkamódszerek ugyanazokon a kritériumokon alapuljanak, mint a polgári agorák esetében;

13.  kéri, hogy hozzanak intézkedéseket annak biztosítására, hogy a konferencia folyamatában részt vevő valamennyi polgár (beleértve a fiatalokat is) segítséget kapjon utazási és szállásköltségeik megtérítésében, valamint adott esetben a munkahelyükről való engedélyezett távolmaradás megszervezésében, továbbá ellentételezzék szociális költségeiket (például jövedelemkiesésüket, a fogyatékossággal élő személyek számára biztosított nappali ellátást és különleges intézkedéseket);

14.  szorgalmazza, hogy a konferencia plenáris ülésén az alábbi személyek vegyenek részt:

15.  hangsúlyozza, hogy a visszajelzési rendszer biztosítása érdekében a tematikus polgári és ifjúsági agora képviselőit meg kell hívni a konferencia plenáris ülésére, hogy ott bemutathassák és megvitathassák következtetéseiket annak érdekében, hogy azokat a konferencia plenáris ülésének tanácskozásán figyelembe lehessen venni;

16.  fontosnak tartja, hogy a Tanács képviseletének miniszteri szintűnek kell lennie, és hogy az Európai Parlamentnek és a nemzeti parlamenteknek a saját sokszínűségüket tükröző, kiegyensúlyozott politikai képviseletet kell biztosítaniuk; hangsúlyozza, hogy a konferencia intézményi feleinek egyenrangú partnerként kell részt venniük, és biztosítani kell egyrészről az Európai Parlament, másrészről a Tanács és a nemzeti parlamentek közötti szigorú egyenlőséget; ragaszkodik ahhoz, hogy konszenzusra kell törekedni a konferencia plenáris ülésének ajánlásaival kapcsolatban, és hogy az ajánlásoknak legalább a három uniós intézmény és a nemzeti parlamentek képviselői többségének véleményét kell tükrözniük;

17.  javasolja, hogy a konferencia félévente legalább kétszer tartson plenáris ülést az Európai Parlamentben; javasolja, hogy a konferencia plenáris ülése az első ülésén fogadjon el munkatervet, és hogy a plenáris ülés valamennyi ülését követően bocsássanak a résztvevők és a nyilvánosság rendelkezésére egy, plenáris ülésről szóló jelentést, amely tartalmazza a következtetéseket és a munkacsoportok jelentéseit; úgy véli, hogy a végső következtetéseket a konferencia plenáris ülésének utolsó ülésén kellene elfogadni, összefoglalva a konferenciafolyamat egészének eredményeit;

18.  hangsúlyozza, hogy támogatást kell nyújtani előkészítő ülések, valamint jól működő és tapasztalt civil társadalmi szervezetek és más szakértők bevonása révén; elismeri a nem kormányzati szervezetek, egyetemek, kutatóközpontok és agytrösztök szakértelmének fontosságát Európa-szerte, és felkéri őket, hogy támogassák a konferenciafolyamatot a különböző szinteken, és támogassák a különböző testületeket;

19.  úgy véli, hogy a konferenciának arra kell törekednie, hogy bevonja az uniós tagjelölt országok képviselőit az Európa jövőjéről folytatott vitákba;

20.  úgy véli, hogy a magas szintű védnökséget a három fő uniós intézménynek kell biztosítania a legmagasabb szinten, vagy az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökének kell vállalnia a védnökséget; úgy véli, hogy ennek a magas szintű védnökségnek garantálnia kell a folyamatot, biztosítania kell annak felügyeletét, valamint meg kell adnia a kezdő lökést a konferenciafolyamat számára;

21.  úgy véli, hogy a folyamat egészére és valamennyi érintett szervre vonatkozó hatékony irányítás biztosítása érdekében a konferenciafolyamat irányítását egy irányítóbizottságnak és egy ügyvezető koordinációs testületnek kell ellátnia;

22.  javasolja, hogy az irányítóbizottság a következőkből álljon:

kéri, hogy az irányítóbizottság összetétele biztosítsa a politikai és intézményi egyensúlyt, és hogy az irányítóbizottság valamennyi eleme egyenlő súllyal bírjon;

23.  úgy véli, hogy az irányítóbizottságnak kell felelnie a konferencia plenáris üléseinek előkészítéséért (a napirendek, a plenáris ülésekről szóló jelentések és következtetések megszövegezése), valamint a polgári és ifjúsági agorákért, továbbá a konferenciafolyamat tevékenységeinek és szervezésének felügyeletéért;

24.  javasolja továbbá, hogy az ügyvezető koordinációs testület a három fő uniós intézményből álljon, a Parlament vezetésével; ragaszkodik ahhoz, hogy az ügyvezető koordinációs testület tagjai vegyenek részt az irányítóbizottságban; javasolja, hogy a testület legyen felelős a konferenciafolyamat napi irányításáért, különösen a konferencia, a munkacsoportok, a polgári fórumok és az irányítóbizottság által meghatározott bármely más kezdeményezés gyakorlati szervezéséért;

25.  javasolja, hogy a konferencia folyamatát egy titkárság segítse, amelynek tagjait a három fő uniós intézményből kell kiválasztani;

A konferencia folyamatával összefüggő kommunikáció és a politikai memorandum

26.  rendkívül fontosnak tartja a polgárokkal folytatott kommunikációt, a polgárok részvételét a konferencia folyamatában, valamint a konferencia munkáját és eredményét; hangsúlyozza, hogy a digitális és fizikai részvételt szolgáló valamennyi meglévő és új kommunikációs eszközt össze kell hangolni a három intézmény között, kezdve a Parlament meglévő erőforrásaival és az Európai Parlament kapcsolattartó irodáival, hogy a polgárok a plenáris ülések, valamint a polgári és ifjúsági agorák megkezdését követően folyamatosan tájékozódhassanak a konferencia menetéről, és nyomon követhessék az eljárásokat;

27.  úgy véli, hogy minden konferenciaülést (beleértve a plenáris üléseket, valamint a polgárok és fiatalok agoráját) az interneten közvetíteni kell, és azoknak nyitva kell állniuk a nyilvánosság előtt; ragaszkodik ahhoz, hogy a konferenciával kapcsolatos valamennyi dokumentumot – beleértve az érdekelt felek hozzájárulásait is – közzé kell tenni, és hogy minden eljárást az Unió hivatalos nyelvein kell lefolytatni;

28.  úgy véli, hogy a konferencia folyamatáról, annak koncepciójáról, felépítéséről, ütemezéséről és hatóköréről a Parlamentnek, a Bizottságnak és a Tanácsnak kell megállapodnia egy egyetértési megállapodásban;

Eredmények

29.  felhívja a konferenciát, hogy fogalmazzon meg konkrét ajánlásokat, amelyekkel az intézményeknek foglalkozniuk kell, és amelyeket intézkedésekké kell alakítaniuk annak érdekében, hogy egy kétéves folyamatot és vitát követően megfeleljenek a polgárok és az érdekelt felek elvárásainak;

30.  szorgalmazza, hogy a konferencia valamennyi résztvevője kötelezze el magát a konferencia eredményeinek megfelelő nyomon követése mellett, a saját szerepével és hatáskörével összhangban;

31.  elkötelezi magát a konferencia késedelmek nélküli és tényleges nyomon követése mellett, jogalkotási javaslatokkal, a szerződés módosításának kezdeményezésével vagy egyéb módokon; felhívja a másik két intézményt, hogy tegyék meg ugyanezt a kötelezettségvállalást;

o
o   o

32.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság elnökének, az Európai Tanács elnökének és a Tanács soros elnökségének.

(1) HL C 252., 2018.7.18., 215. o. (2) HL C 252., 2018.7.18., 201. o. (3) HL C 252., 2018.7.18., 235. o. (4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0098.