Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Nigériáról szóló korábbi állásfoglalásaira, köztük a legutóbbi, 2018. január 18-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az ENSZ-főtitkár szóvivőjének Nigériáról szóló, 2019. december 24-i nyilatkozatára,

–  tekintettel vallás és a meggyőződés szabadságának az Európai Unión kívüli előmozdításáért felelős különmegbízott 2019. november 25-i jelentésére,

–  tekintettel a bírósági eljárás nélküli, azonnali vagy önkényes kivégzések vizsgálatával foglalkozó ENSZ-különmegbízott által a nigériai látogatása végén tett, 2019. szeptember 2-i nyilatkozatra,

–  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának az északkelet-nigériai terrorcselekményekről szóló, 2019. július 31-i sajtónyilatkozatára,

–  tekintettel az alelnök/főképviselő szóvivőjének a Boko Haram által az északkelet-nigériai Bornóban elkövetett terrortámadásról szóló, 2018. július 29-i nyilatkozatára,

–  tekintettel a Human Rights Watch 2019. évi jelentésének Nigériáról szóló szakaszára,

–  tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága által a második időszakos jelentés híján megfogalmazott, Nigériáról szóló, 2019. augusztus 29-i záró észrevételekre,

–  tekintettel a valláson vagy meggyőződésen alapuló intolerancia és megkülönböztetés minden formájának megszüntetéséről szóló ENSZ-nyilatkozatra,

–  tekintettel a vallás és a meggyőződés szabadságának előmozdításáról és védelméről szóló, 2013. évi uniós iránymutatásokra,

–  tekintettel arra, hogy az Európai Parlament gondolatszabadságért járó Szaharov-díját 2005-ben Hauwa Ibrahim emberi jogi jogvédőnek ítélték oda,

–  tekintettel a 2019. évi globális terrorizmusindexre,

–  tekintettel a Fejlesztési Bizottság elnöke által az alelnökhöz/főképviselőhöz és a humanitárius segítségnyújtásért és a válságkezelésért felelős biztoshoz intézett, az északkelet-nigériai humanitárius fellépések korlátozásáról szóló levélre,

–  tekintettel a Nigériai Szövetségi Köztársaság alkotmányára és különösen annak a vallásszabadság védelméről szóló, „A gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadság” című IV. fejezetben található rendelkezéseire,

–  tekintettel a gyermekek jogairól szóló 1989-es ENSZ-egyezményre, amelyet Nigéria 1991 áprilisában ratifikált,

–  tekintettel a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló 1979. évi ENSZ-egyezményre,

–  tekintettel a Cotonoui Megállapodásra,

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 144. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel Nigéria biztonsági helyzete az elmúlt években jelentősen romlott, ami komoly fenyegetést jelent a regionális és nemzetközi biztonságra nézve; mivel az emberi jogok megsértése és a tömeges gyilkosságok széles körben elterjedtek, különösen az ország északkeleti régiójában; mivel 2009 óta a Boko Haram felkelése több mint 36 000 embert ölt meg Nigériában;

B.  mivel az országban 10 éve tart a regionalizált fegyveres konfliktus; mivel különösen az erőszakos szélsőségesség és a terrorista tevékenységek fokozódnak a dzsihádista csoportok, például a Boko Haram és a Iszlám Állam Nyugat-afrikai Tartomány (ISWAP) miatt, amelyek egyre nagyobb hatalommal és befolyással rendelkeznek; mivel a Boko Haram 2009 óta egyre gyakrabban támadja meg Nigéria rendőrségét és hadseregét, politikusait, iskoláit, vallási épületeit, közintézményeit és polgári lakosságát; mivel az áldozatok túlnyomó része muzulmán;

C.  mivel a globális terrorizmusindexen Nigéria 163 ország közül Irak és Afganisztán mögött áll, vagyis a harmadik a terrorizmus által leginkább sújtott országok listáján;

D.  mivel a biztonsági helyzetet súlyosbítja a vallási és etnikai erőszak fokozódása az ország egyes részein, többek között az ország középső sávjában található mezőgazdasági övezetben, ahol a mezőgazdasági termelők és a nomád pásztorok a föld és a vízkészletek miatt konfliktusban állnak egymással;

E.  mivel úgy vélik, hogy az ISWAP jelenleg több tucat személyt tart fogva, köztük keresztény vezetőket, a biztonsági erők tagjait és segélyszervezetek munkatársait;

F.  mivel a nigériai népességet, amely a legnagyobb létszámú Afrikában, szinte egyenlő arányban teszik ki muzulmánok és keresztények; mivel az ország a régió legnagyobb keresztény közösségének ad otthont, hiszen közel 30 millió keresztény él Észak-Nigériában; mivel a túlnyomórészt muzulmán észak és a keresztény dél közötti történelmi versengés drámaian fokozódott a radikális iszlám terjedésével;

G.  mivel az ISWAP vállalta a felelősséget 11 személy kivégzéséért a 2019. december 26-án közzétett videóban; mivel a csoport azt állította, hogy a meggyilkolt személyek mind keresztények voltak, akiket a szíriai Iszlám Állam vezetője, Abu Bakr al-Bagdadi meggyilkolásának megtorlásaként végeztek ki;

H.  mivel ezek a gyilkosságok a terrorcselekmények szélesebb körének részét képezik, ideértve a Chibok közelében található keresztény falu 2019. december 24-i megtámadását, amelynek következtében életét vesztett a falu hét lakója, egy tizenéves lányt pedig elraboltak, továbbá három polgári személy 2019. december 23-i meggyilkolását Biu mellett, valamint hét polgári személy 2019. december 22-i meggyilkolását Nganzaiban;

I.  mivel a Humanitarian Aid Relief Trust szerint 2015 óta több mint 6 000 keresztény vesztette életét a dzsihádista csoportok által elkövetett gyilkosságok, illetve a fulani fegyveresek által folytatott „föld vagy vér” politika miatt; mivel a saría államokban a keresztények állandó megkülönböztetéssel szembesülnek, és gyakran másodrendű állampolgároknak tekintik őket;

J.  mivel annak ellenére, hogy Muhammadu Buhari elnök elítélte a gyilkosságokat, és felszólalt a lakosság vallási hovatartozás alapján történő megosztása ellen, ezeket a támadásokat teljes mértékben büntetlenül követték el, és az elkövetőket ritkán vonták felelősségre; mivel az Amnesty International jelentése szerint a nigériai biztonsági erők szándékos hanyagsággal jártak el a mezőgazdasági termelők közösségei elleni halálos támadásokkal kapcsolatban;

K.  mivel a Human Rights Watch arról számolt be, hogy a nigériai hadsereg az iszlamistákkal és nem állami fegyveres csoportokkal való kapcsolat bizonyítékokkal egyáltalán nem vagy csak nagyon kevés bizonyítékkal alátámasztott vádjával több mint 3 600 gyermeket tart fogva, akiknek a fele lány; mivel számos fogvatartott bántalmazást szenvedett el, ideértve a szexuális erőszakot is, és a fogva tartás során meghalt betegség, éhínség, kiszáradás vagy lőtt sebek miatt; mivel a katonaság módszeresen megtagadja a szóban forgó fogdákhoz való, a gyermekek fogvatartási körülményeinek ellenőrzése céljából történő hozzáférést ;

L.  mivel a nigériai lányok és nők helyzete különösen problematikus az általánossá vált diszkriminatív gyakorlatok, az egészségügyi szolgáltatásokhoz és az oktatáshoz való korlátozott hozzáférés, a női nemi szervek széles körben elterjedt megcsonkítása és a gyermekházasságok miatt;

M.  mivel a Nemzetközi Büntetőbíróság megállapította, hogy észszerű alapja van azt hinni, hogy a Boko Haram és a nigériai biztonsági erők a Római Statútum 7. cikke szerinti emberiesség elleni bűncselekményeket – köztük gyilkosságot és üldöztetést – követtek el Nigériában; mivel az előzetes vizsgálatokról szóló 2019. évi jelentésében a Nemzetközi Büntetőbíróság arra a következtetésre jutott, hogy a nigériai hatóságok által az állítólagos elkövetők büntetőjogi felelősségének megállapítása érdekében tett számos lépés ellenére úgy tűnik, hogy a Boko Haram és az NSF tagjaival kapcsolatban eddig végzett nyomozási/büntetőeljárási intézkedések mind hatókörüket, mind mélységüket tekintve korlátozottak voltak;

N.  mivel 2015 óta kritikák érik a kormányt az iszlamista felkelésekkel szemben országszerte tapasztalható nem megfelelő fellépés miatt; mivel Nigéria hadserege és rendőrsége számtalan biztonsági fenyegetéssel néz szembe, túlterheltnek tűnnek, és nem képesek egyszerre kezelni az egyidejű biztonsági válságokat;

O.  mivel 2015-ös létrehozása óta a multinacionális közös munkacsoport számos, az ellenőrzése alá tartozó területről kiszorította a terrorista csoportokat, de a régió továbbra is rendkívül instabil; mivel a lakosság körében aggodalomra adott okot 1 200 csádi katona közelmúltbeli kivonása, amely egybeesett az erőszak északkeleti régióban tapasztalható ugrásszerű növekedésével; mivel a csapatkivonást követően a közelben letelepedett nigériai civilek százai menekültek el a területről a dzsihádisták újabb támadásaitól tartva;

P.  mivel az EU, a Németországi Szövetségi Köztársaság és Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) 2019 októberében elindította a békére és a biztonságra irányuló tervezéssel és műveletekkel kapcsolatos EPSAO projektet; mivel a projekt célja az ECOWAS mechanizmusainak és azon képességének megerősítése, hogy kezelje a konfliktusokat és támogassa a konfliktus utáni környezetet Nyugat-Afrikában;

Q.  mivel a nigériai helyzet példátlan humanitárius válságot okozott, és az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatala (OCHA) szerint több mint 2 millió ember kényszerült elhagyni lakóhelyét az ország északkeleti részén; mivel a Human Rights Watch szerint a legtöbb belső menekült nem gyakorolhatja az élelemhez, a lakhatáshoz, az oktatáshoz, az egészséghez, a bántalmazással szembeni védelemhez, valamint a szabad mozgáshoz való alapvető jogokat; mivel az EU 28,3 millió EUR-t különített el az országban nyújtott humanitárius segítség támogatására; mivel a humanitárius segítségnyújtási szükségleteket messze nem elégítik ki a jelenlegi pénzeszközök;

R.  mivel a Human Rights Watch 2019. évi jelentésének Nigériáról szóló szakasza szerint 2018-ban több mint 35 000 belső menekült tért vissza az északkeleti közösségekbe a biztonsági aggályok és az alapvető szükségletek – többek között az élelmezés és a lakhatás – hiánya ellenére;

S.  mivel a nigériai lakosság közel fele mélyszegénységben él; mivel a becslések szerint több mint 7 millió nigériai szorul sürgős életmentő segítségre;

T.  mivel több száz nigériai az életét kockáztatja az Európai Unióba vezető migrációs útvonalakon annak reményében, hogy gazdasági, szociális és biztonsági szempontból jobb életkörülmények közé juthat;

U.  mivel a segélyszervezetek számos munkatársának elrablásával és meggyilkolásával Nigériában szűkebbé vált a humanitárius tér; mivel a konfliktusban 2011 óta a segélyszervezetek összesen 26 munkatársa vesztette életét, csupán 2019-ben nyolcukat gyilkolták meg; mivel a biztonsági kockázatok gyakran akadályozzák a segélyek célba juttatását, és számos humanitárius szervezet távozását okozták;

V.  mivel emellett a kormány számos nemzetközi segélyszervezetet és jótékonysági szervezetet felfüggesztett, azt állítva, hogy az iszlamista csoportok számára végeznek pénzmosást; mivel 2019 szeptemberében a nigériai fegyveres erők az Action Against Hunger és a Mercy Corps szervezetek irodáinak előzetes bejelentés nélküli bezárását kérték, segély nélkül hagyva 400 000 embert;

W.  mivel a Cotonou-i Megállapodás 8. cikke értelmében az EU rendszeres politikai párbeszédet folytat Nigériával az emberi jogok és a demokratikus elvek témájában, ideértve az etnikai, vallási és faji alapú diszkriminációval kapcsolatos kérdéseket is;

1.  sajnálatát fejezi ki az országban elkövetett terrortámadások miatt; ismételten aggodalmának ad hangot az elhúzódó nigériai válság és az északkeleti országrészben kialakult ingatag biztonsági helyzet miatt, és határozottan elítéli az emberi jogok, valamint a nemzetközi és humanitárius jog ismételt megsértését, függetlenül attól, hogy azok vallási vagy etnikai hovatartozáson alapulnak-e;

2.  elítéli különösen az etnikai és vallási közösségek elleni erőszak közelmúltbeli fokozódását, beleértve a vallási intézmények és hívők elleni támadásokat is;

3.  részvétét fejezi ki az áldozatok családjainak, és szolidaritását fejezi ki a régióban több mint egy évtizede a terrorizmustól szenvedő nigériai néppel;

4.  sürgeti a nigériai hatóságokat, hogy garantálják az emberi jogok tiszteletben tartását az országban, és védjék meg a polgári lakosságot a terrorizmussal és az erőszakkal szemben; kitart amellett, hogy ezeket az erőfeszítéseket az emberi jogok és a jogállamiság teljes mértékű tiszteletben tartásával és az ország nemzetközi kötelezettségeivel összhangban kell végrehajtani;

5.  úgy véli, hogy az emberek kiirtása vagy az etnikai tisztogatás bármely formája barbárnak és emberiesség elleni bűncselekménynek minősül; sürgeti a nigériai kormányt, hogy foglalkozzon az erőszak kiváltó okaival, azzal, hogy egyenlő jogokat és megkülönböztetéstől mentes jogszabályokat biztosít valamennyi polgár számára; e tekintetben ragaszkodik ahhoz, hogy továbbra is elő kell mozdítani a vallások közötti párbeszédet és – vallásuktól függetlenül – a polgárok békés együttélését, együttműködve valamennyi érdekelt féllel, köztük a nigériai vallásközi tanáccsal is;

6.  emlékeztet arra, hogy az országban a nők és a gyermekek vannak a leginkább kitéve a konfliktusok, a terrorizmus és az erőszak hatásainak; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy egyre több gyermeket toboroznak a terrorista csoportok, és gyermekkatonaként vagy öngyilkos merénylőként használják őket;

7.  mélységesen aggasztják a katonai létesítményekben fogva tartott gyermekekkel szembeni rossz bánásmódról szóló jelentések; felszólítja a nigériai hatóságokat, hogy biztosítsanak hozzáférést az ENSZ számára katonai fogdáihoz, írjanak alá egy hivatalos átadási jegyzőkönyvet annak biztosítása érdekében, hogy a hadsereg által fogva tartott gyermekeket haladéktalanul átadják a megfelelő gyermekvédelmi hatóságoknak, és vessenek véget a gyermekek katonai fogva tartásának; kitart amellett, hogy a terrorizmus elleni fellépést, valamint az igazságszolgáltatás és a bűnüldözés keretrendszerét úgy kell kialakítani, hogy az a lakosság legkiszolgáltatottabb csoportjainak – köztük a gyermekek – jogait védelmezze;

8.  emlékezteti a nigériai hatóságokat a gyermekek jogainak védelmére, valamint a terrorizmus vagy konfliktus által érintett személyek védelmének és gondozásának biztosítására vonatkozó kötelezettségükre, többek között az oktatáshoz való hozzáférésük biztosítása révén; emlékeztet továbbá arra, hogy az oktatási és gazdasági lehetőségek hatékony eszközül szolgálnak a radikalizálódás ellen, és sürgeti a nemzetközi partnereket, hogy a régióban a terrorizmus elleni stratégia részeként támogassák a hozzáférhető és minőségi oktatás biztosítását;

9.  mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy nigériai nők továbbra is megkülönböztetés, erőszak, szexuális bántalmazás és nemi erőszak áldozataivá válnak; sürgeti, hogy Nigéria teljes mértékben hajtsa végre a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezményt; sürgeti a széles körben elterjedt szexuális és nemi alapú erőszak áldozatainak fokozottabb támogatását, beleértve a pszichológiai támogatást is;

10.  hangsúlyozza, hogy a büntetlenség elleni küzdelem alapvető fontosságú az ország stabilitása és a tartós béke megteremtése szempontjából; ezért felszólítja a nigériai hatóságokat, hogy folytassanak azonnali, alapos és átlátható vizsgálatokat az elkövetők bíróság elé állítása és felelősségre vonása érdekében; felszólít továbbá a nigériai igazságszolgáltatási rendszer kapacitásának és függetlenségének javítására irányuló intézkedésekre, hogy a büntető igazságszolgáltatást hathatósan lehessen alkalmazni az erőszak, a terrorizmus és a korrupció elleni küzdelemben;

11.  sajnálatát fejezi ki a Boko Haram és az ISWAP elleni küzdelem megtorpanása, valamint az öngyilkos merényletek és a katonai állások elleni közvetlen támadások fokozott előfordulása és súlyossága miatt; emlékeztet arra, hogy Nigéria elnökét, Buharit 2019-ben újraválasztották a Boko Haram és más terrorcsoportok erőszakos szélsőségessége elleni küzdelemre vonatkozó ígérete alapján, és sürgeti az elnököt, hogy hajtsa végre kampánya során tett ígéreteit;

12.  támogatja az béke- és a biztonság rendszerére irányuló, az EU és az ECOWAS által vezetett műveleti projekt célkitűzéseit; ösztönzi a tagállamok erőteljes támogatását, hogy járuljanak hozzá a kapacitásépítéshez és konfliktusrendezéshez Nyugat-Afrikában;

13.  megerősíti, hogy támogatja a regionális multinacionális közös munkacsoportot, és elismerését fejezi ki a terrorizmus elleni hatékony küzdelemre és a Csád-tó régió stabilitásának helyreállítására irányuló erőfeszítései iránt; emlékeztet arra, hogy a terrorizmus nem ismer határokat, és felhívja a régió országait, hogy továbbra is hangolják össze erőfeszítéseiket az egész régió biztonságossá tétele érdekében;

14.  ösztönzi a biztonsági ágazat további reformját Nigériában a nemzeti és regionális szereplők terrorizmus elleni küzdelemre irányuló kapacitásának megerősítése érdekében; felhívja az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ) és a tagállamokat, hogy ezen a területen folytassák az uniós technikai segítségnyújtást;

15.  óva int attól, hogy a gazdálkodók és pásztorok közötti konfliktust a valláson alapuló gyűlölet terjesztésére használják fel; sürgeti a nigériai kormányt, hogy hajtsa végre az állatállomány átalakítására vonatkozó nemzeti tervet, amelynek célja a mezőgazdasági termelők és pásztorok érdekeinek védelme; úgy véli, hogy további lépésekre, például a konfliktusközvetítés, a konfliktusrendezés, a megbékélés és a békeépítési mechanizmusok megerősítésére van szükség;

16.  hangsúlyozza, hogy Nigériában a fejlődés, a demokrácia, az emberi jogok, a jó kormányzás és a biztonság között kölcsönös összefüggés áll fenn; úgy véli, hogy a katonai fellépés önmagában nem elegendő a terrorizmus elleni hatékony küzdelemhez; felszólítja a nigériai kormányt, hogy dolgozzon ki átfogó stratégiát a terrorizmus kiváltó okainak kezelésére olyan megelőzést célzó megközelítésre összpontosítva, amely a terrorista ideológia vonzerejének kiküszöbölésére, a toborzási és radikalizálódási lehetőségek felszámolására, a pénzügyi források kiapasztására, valamint a civil társadalmi szervezetek közösségi irányultságú programjainak támogatására és finanszírozására irányul;

17.  felhívja az EU-t, az Afrikai Uniót és a nemzetközi közösséget, hogy fokozzák a terrorizmus elleni küzdelem támogatására irányuló erőfeszítéseiket Nigériában, és folytassák a politikai és biztonsági segítségnyújtást az országban és az egész régióban;

18.  mélységesen aggasztja az a hatás, amelyet az ország biztonsági helyzete a humanitárius és fejlesztési segélyek hatékonyságára gyakorol; felhívja az EU-t, hogy humanitárius és fejlesztési erőfeszítéseit ne csak Nigériában, hanem az egész régióban is folytassa; üdvözli, hogy az EU 2019-ben további 50 millió eurót ajánlott fel, hogy támogassa Nigéria fellendülését és ellenálló képességét;

19.  elismeri, hogy Nigéria és a szomszédos országok a regionális kényszerű lakóhelyelhagyás miatt nyomás alatt állnak; felszólít a lakóhelyüket elhagyni kényszerült nigériai lakosság támogatásának és az adományozók koordinációjának fokozására, beleértve a nemzetközi közösségtől származó további pénzügyi forrásokat is; emlékeztet arra, hogy a fejlesztési alapokat nem szabad a szegénység valamennyi formájának felszámolására irányuló eredeti rendeltetésüktől eltérően felhasználni;

20.  elítél humanitárius segélyszervezetek munkatársai vagy létesítményei elleni minden támadást, és olyan intézkedéseket sürget, amelyek biztosítják a segélyszervezetek dolgozóinak biztonságát és a humanitárius szervezetek számára az alapvető munkájuk elvégzéséhez szükséges biztonságos környezetet;

21.  rendkívüli aggodalmának ad hangot az éghajlatváltozás gyors fokozódása és annak elsősorban az ország középső részén az életre és a megélhetésre gyakorolt hatása miatt; megismétli, hogy hosszú távú megoldásokat kell találni a természeti erőforrások védelmére és az azokhoz való hozzáférésre; emlékeztet arra, hogy az éghajlati vészhelyzet kezelése létfontosságú elem a régió gazdasági stabilitásának és békéjének biztosítása szempontjából;

22.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Külügyi Szolgálatnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, Nigéria elnökének és parlamentjének, az Afrikai Uniónak, az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlésnek, valamint a Pánafrikai Parlamentnek.

(1) HL C 458., 2018.12.19., 43. o.