Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2020/2557(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B9-0098/2020

Előterjesztett szövegek :

B9-0098/2020

Viták :

Szavazatok :

PV 12/02/2020 - 11.9
CRE 12/02/2020 - 11.9
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2020)0033

Elfogadott szövegek
PDF 217kWORD 66k
2020. február 12., Szerda - Strasbourg
Javasolt megbízatás a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával kialakítandó új partnerségről folytatandó tárgyalások tekintetében
P9_TA(2020)0033 B9-0098/2020

Az Európai Parlament 2020. február 12-i állásfoglalása a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával folytatandó új partnerségre irányuló tárgyalásokra javasolt megbízatásról (2020/2557(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ) és az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ),

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára (a továbbiakban: „a Charta”),

–  tekintettel az Egyesült Királysággal az Európai Unióból való kilépésére irányuló szándékáról szóló értesítést követően folytatott tárgyalásokról szóló, 2017. április 5-i állásfoglalására(1), az Egyesült Királysággal folytatott tárgyalások jelenlegi állásáról szóló, 2017. október 3-i állásfoglalására(2), az Egyesült Királysággal folytatott tárgyalások jelenlegi állásáról szóló, 2017. december 13-i állásfoglalására(3), az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatok keretéről szóló, 2018. március 14-i állásfoglalására(4), az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének helyzetéről szóló, 2019. szeptember 18-i állásfoglalására(5), valamint a kilépésről rendelkező megállapodásban foglalt, a polgárok jogaira vonatkozó rendelkezések végrehajtásáról és nyomon követéséről szóló, 2020. január 15-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetre vonatkozó, 2020. január 29-i jogalkotási állásfoglalására(7),

–  tekintettel a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodásra(8), (a továbbiakban: „a kilépésről rendelkező megállapodás”), valamint az egyfelől az Európai Unió, másfelől Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti jövőbeli kapcsolatok keretének meghatározásáról szóló politikai nyilatkozatotra(9) (a továbbiakban: „a politikai nyilatkozat”).

–  tekintettel a Külügyi Bizottság, a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, a Költségvetési Bizottság, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság, a Gazdasági és Monetáris Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság, a Halászati Bizottság, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, az Alkotmányügyi Bizottság, valamint a Biztonság- és Védelempolitikai Albizottság leveleire,

–  tekintettel a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával folytatandó új partnerségre irányuló tárgyalások megnyitására felhatalmazást adó, és uniós főtárgyalónak a Bizottságot kijelölő tanácsi határozatra, valamint annak az új partnerségre vonatkozó tárgyalási irányelveket tartalmazó mellékletére (COM(2020)0035) (a továbbiakban: „tárgyalási irányelvek”),

–  tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel az Egyesült Királyság 2020. január 31-én éjfélkor (közép-európai idő szerint) megszűnt az Európai Unió (EU) tagállama lenni;

B.  mivel a politikai nyilatkozat kereskedelmi és gazdasági együttműködésen alapuló nagyra törő, széles körű, mélyreható és rugalmas partnerség paramétereit hozza létre, átfogó és kiegyensúlyozott szabadkereskedelmi megállapodást (FTA) állítva a középpontba, ugyanakkor kiterjesztve az együttműködést a bűnüldözésre és a büntető igazságszolgáltatásra, a külpolitikára, a biztonságra és védelemre és még tágabb területekre, valamint előrebocsátva, hogy amennyiben az EU és az Egyesült Királyság a tárgyalások során azt kölcsönös érdeknek tartja, úgy a jövőbeli kapcsolatok kiterjedhetnek még a politikai nyilatkozatban foglaltakon is túlmenő együttműködési területekre is;

C.  mivel a jövőbeli kapcsolatnak a jogok és kötelezettségek egyensúlyán kell alapulnia, tiszteletben tartva az egységes piac és a vámunió integritását, valamint a „négy szabadság” oszthatatlanságát; mivel az EU tagállamai közé nem tartozó állam, amely nem tesz eleget ugyanazon kötelezettségeknek, mint egy tagállam, nem élvezheti ugyanazokat a jogokat és előnyöket sem, mint egy tagállam;

D.  mivel a politikai nyilatkozat kimondja, hogy a jövőbeli gazdasági partnerséget olyan rendelkezések fogják alátámasztani, amelyek egyenlő versenyfeltételeket biztosítanak a nyílt és tisztességes verseny számára;

E.  mivel az EU és az Egyesült Királyság közeli szomszédok maradnak, és továbbra is sok közös érdekük lesz;

F.  mivel az EU és az Egyesült Királyság közötti átfogó partnerség formáját öltő szoros viszony a jövőbeli kapcsolatok szempontjából megfelelő keretnek tekinthető e közös érdekek védelméhez és előmozdításához, többek között egy új kereskedelmi viszonyrendszerhez is;

G.  mivel az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatokról szóló megállapodásnak olyan rugalmas keretet kell biztosítania, amely közös irányítási struktúra és megfelelő vitarendezési rendelkezések alapján különböző szintű együttműködést tesz lehetővé számos szakpolitikai területen;

H.  mivel az együttműködés mindkét féltől megköveteli a magas szintű normák és nemzetközi kötelezettségvállalásaik fenntartását számos szakpolitikai területen;

I.  mivel a kilépésről rendelkező megállapodáshoz csatolt, Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv által biztosított jogi keret minden elemében fenntartja a nagypénteki megállapodást és megőrzi Észak-Írország népének jogait, valamint szavatolja az egységes piac integritását és az Ír-sziget gazdasági egységét, ezért mindaddig, amíg az egyetértési mechanizmus gondoskodik ennek folyamatosságáról, nem kerül sor szigorú határellenőrzésre; mivel az Egyesült Királyság minden körülmények között köteles biztosítani a nagypénteki megállapodás valamennyi elemének alkalmazását;

J.  mivel helyénvaló, hogy az uniós intézmények és a tagállamok, valamint a köz- és magánintézmények közösen felkészüljenek a tárgyalások eredményeként adott esetben bekövetkező bármely eshetőségre;

K.  mivel az EU és polgárai érdekeinek védelme, valamint a tárgyalások sikeres és időben történő lezárásának biztosítása érdekében alapvető fontosságú, hogy az uniós intézmények és a tagállamok mindvégig egységesen lépjenek fel;

1.  hangsúlyozza elkötelezett törekvését, hogy a lehető legszorosabb kapcsolatot alakítja ki az Egyesült Királysággal; ugyanakkor megjegyzi, hogy egy ilyen kapcsolatnak különböznie kell az Egyesült Királyság mint uniós tagállam által élvezett kapcsolattól, és hogy tiszteletben kell tartani az alábbiakban felsorolt elveket;

2.  emlékeztet arra, hogy az EUMSZ 217. cikke értelmében az EU és az Egyesült Királyság között megkötött bármely társulási megállapodásnak (a továbbiakban: „a megállapodás”) szigorúan összhangban kell állnia a következő elvekkel:

   i. harmadik ország nem rendelkezhet ugyanazon jogokkal és előnyökkel, mint egy uniós tagállam, illetve az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) vagy az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagországa;
   ii. az egységes piac teljes integritásának és megfelelő működésének, a vámuniónak és a négy szabadság oszthatatlanságának védelmének, és különösen a gazdasági pilléren belüli együttműködés mértékének arányban kell állnia a személyek szabad mozgásával;
   iii. az EU döntéshozatali autonómiájának megőrzése,
   iv. az uniós jogrend és ezzel összefüggésben az Európai Unió Bírósága (EUB) szerepének védelme,
   v. különösen az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményben és annak jegyzőkönyveiben, az Európai Szociális Chartában, a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumában és az Egyesült Nemzetek (ENSZ) és az Európa Tanács egyéb nemzetközi emberi jogi szerződéseiben foglalt demokratikus elvek, emberi jogok és alapvető szabadságok folyamatos tiszteletben tartása, valamint a jogállamiság elvének tiszteletben tartása,
   vi. egyenlő versenyfeltételek, amelyek egyenértékű normákat biztosítanak a szociális, munkaügyi, környezetvédelmi, verseny- és állami támogatási politikákban, többek között a versenyre és az állami támogatások ellenőrzésére vonatkozó szilárd és átfogó keret révén,
   vii. az elővigyázatosság elve, a környezeti károk elsődlegesen a forrásuknál történő elhárításának elve és a „szennyező fizet” elv,
   viii. a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel fennálló uniós megállapodások fenntartása, beleértve az EGT-megállapodást, valamint e kapcsolatok átfogó egyensúlyának megtartása,
   ix. az Unió pénzügyi stabilitásának garantálása és az uniós szabályozási és felügyeleti rendszernek és standardoknak való megfelelés, valamint azok alkalmazásának biztosítása;
   x. a jogok és kötelezettségek közötti megfelelő egyensúly, beleértve adott esetben az arányos pénzügyi hozzájárulást;

3.  ismételten kifejezésre juttatja, hogy a megállapodásnak megfelelő keretet kell biztosítania a jövőbeli kapcsolatok számára, három fő pillérre építve: gazdasági partnerség, külügyi partnerség, konkrét ágazati kérdések és tematikus együttműködés; hangsúlyozza, hogy a megállapodásnak szilárd vitarendezési mechanizmussal is rendelkező, következetes irányítási keretet is biztosítania kell, elkerülve a kétoldalú megállapodások elszaporodását és az EU Svájccal fenntartott kapcsolatait jellemző hiányosságokat; emlékeztet arra, hogy a megállapodásnak összhangban kell állnia az EUSZ 3. cikkének (5) bekezdésével;

4.  megjegyzi, hogy a közös alapokra tekintettel – az EU és az Egyesült Királyság közös értékeket vall, szoros kapcsolatokat ápol egymással, szabályozásuk jelenleg összehangolt, az Egyesült Királyság 47 éven át uniós tagállam volt, és jelenleg az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) tagja – az Egyesült Királyság továbbra is az EU fontos partnere lesz a fent említett pillérek mindegyikében, és a folyamatos együttműködést biztosító parnerség létrehozása mindkét fél kölcsönös érdeke;

5.  emlékeztet arra, hogy a megállapodás csak az Európai Parlament teljes körű bevonásával és végleges hozzájárulásával köthető meg; hangsúlyozza, hogy az Európai Parlamentet az EUMSZ 207., 217. és 218. cikkével, a vonatkozó ítélkezési gyakorlattal és a bevált gyakorlatokkal összhangban az eljárás minden szakaszában haladéktalanul és teljes körűen tájékoztatni kell, és hogy álláspontjait minden szakaszban megfelelően figyelembe kell venni, biztosítva, hogy az Európai Parlament és illetékes bizottságai képesek legyenek demokratikus ellenőrzést gyakorolni és a megállapodásról hiánytalan tájékozottság alapján döntést hozni; felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a tárgyalási irányelvek meghatározása során maradéktalanul vegyék figyelembe a Parlament álláspontját, és hozzák nyilvánosságra ezen irányelveket;

6.  felhívja a Bizottságot a tárgyalások átlátható módon történő lebonyolítására; nyomatékosan felhívja a Bizottságot, hogy e tekintetben biztosítson nyilvános konzultációt és folyamatos párbeszédet a szociális partnerekkel és a civil társadalommal, valamint a nemzeti parlamentekkel;

7.  véleménye szerint az Egyesült Királysággal folytatott tárgyalások során az EU-nak minden tőle telhetőt meg kell tennie saját érdekeinek érvényre juttatásáért, mindvégig biztosítva az EU befolyásának fenntartását és egységes fellépését, amint ez az Egyesült Királyság EU-ból való kilépésének feltételeiről folytatott tárgyalások során is történt; kitart amellett, hogy ezt az egységességet a jövőbeli partnerségről szóló tárgyalások során is meg kell őrizni, ezért emlékeztet annak fontosságára, hogy a Bizottság legyen az EU egyetlen tárgyalója a tárgyalások során, és hogy a tagállamok ne folytathassanak kétoldalú tárgyalásokat;

8.  kéri, hogy a lehető legrövidebb időn belül kezdődjenek meg a tárgyalások a tárgyalási irányelvek tervezetében szereplő valamennyi pontról; úgy véli azonban, hogy mind a mélység, mind pedig az ambíció szintjére óhatatlanul rányomja majd a bélyegét az Egyesült Királyság által választott szigorú időkeret, amely nem arányos a tárgyalások összetettségével, és bizonyos területeken a megállapodás nélküli brexit („cliff-edge”) kockázatát veti fel, ahol rendkívüli intézkedések vagy a nemzetközi keret által biztosított jogi keret is kevésnek bizonyulhat a súlyos zavarok megelőzéséhez;

9.  aggodalmát fejezi ki azzal kapcsolatban, ahogyan az Egyesült Királyság miniszterelnöke értelmezi a kilépésről rendelkező megállapodáshoz csatolt, Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyvnek az Ír-tengeren végzett határellenőrzésekre vonatkozó rendelkezéseit; véleménye szerint minden tárgyalás egyik alapvető eleme a bizalom, ezért az Egyesült Királyság miniszterelnökének haladéktalanul és kielégítő módon világossá kell tennie az Egyesült Királyságnak az Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv végrehajtásával kapcsolatos tervezett megközelítését;

10.  támogatja a tárgyalási irányelveket, amelyek előírják, hogy Gibraltár nem tartozik majd az EU és az Egyesült Királyság között megkötendő megállapodások területi hatálya alá, és hogy bármely különmegállapodáshoz a Spanyol Királyság előzetes hozzájárulása lesz szükséges;

I.GAZDASÁGI PARTNERSÉG

Kereskedelem és egyenlő versenyfeltételek

11.  tudomásul veszi az Egyesült Királyság azon döntését, hogy az EU-val kialakítandó jövőbeli gazdasági és kereskedelmi partnerségét szabadkereskedelmi megállapodás alapján hozza létre; hangsúlyozza, hogy bár az Európai Parlament elvben támogatja, hogy az EU konstruktívan tárgyaljon az Egyesült Királysággal egy kiegyensúlyozott, ambiciózus és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás megkötéséről, egy ilyen megállapodás jellegéből fakad, hogy sohasem lesz egyenértékű a „zökkenőmentes” kereskedelemmel;

12.  ismételten kifejezésre juttatja, hogy az EU, az egységes uniós piac és a vámunió integritásának, valamint a négy szabadság oszthatatlanságának megőrzése érdekében elengedhetetlen annak biztosítása, hogy a világ legnagyobb egységes piacához való kvóta- és vámmentes hozzáférés szintje teljes mértékben megfeleljen a szabályozási konvergencia mértékének, valamint arányban álljon a dinamikus összehangolás céljával a nyílt és tisztességes verseny egyenlő feltételeinek tiszteletben tartása tekintetében tett kötelezettségvállalásokkal; hangsúlyozza, hogy a hatékony alkalmazás, végrehajtás és vitarendezés biztosítása érdekében anyagi jogi szabályok és intézkedések, többek között csökkentést kizáró záradékok és mechanizmusok kombinációjára van szükség;

13.  hangsúlyozza, hogy a szabadkereskedelmi megállapodásnak arra kell törekednie, hogy a piacra jutás és a kereskedelem megkönnyítése tekintetében az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése előtti helyzetet a lehető legnagyobb mértékben fenntartsa, egyúttal tisztességes munkahelyeket is teremtve és növelve az EU exportlehetőségeit, ösztönözve a fenntartható fejlődést, érvényre juttatva az uniós normákat és tiszteletben tartva a demokratikus eljárásokat; hangsúlyozza, hogy a negatív verseny elkerülése érdekében az egyenlő versenyfeltételeket, a dinamikus összehangolás érdekében pedig az uniós normák fenntartását biztosítani kell, szavatolva egyúttal, hogy az Egyesült Királyság a védelmi szintek alákínálásával ne szerezhessen tisztességtelen versenyelőnyt, és megakadályozva a piaci szereplők szabályozási arbitrázsát;

14.  hangsúlyozza, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás csak akkor mozdíthatja elő igazán az EU érdekeinek érvényesítését, ha a tárgyalási irányelvekbe bekerülnek az alábbi célkitűzések:

   i. egyenlő versenyfeltételeket kell szavatolni a versenyre és az állami támogatásra, a releváns adóügyi vonatkozásokra (többek között az adókijátszásra, az adókikerülésre és a pénzmosás elleni küzdelemre), a szociális és munkaügyi normák teljes körű tiszteletben tartására (többek között a szociális dömping elleni azonos szintű védelemre és biztosítékokra), a környezetvédelemre és az éghajlatváltozással kapcsolatos normákra, az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak előmozdítására, a fogyasztók magas szintű védelmére és a fenntartható fejlődésre vonatkozó szilárd kötelezettségvállalások és végrehajtható rendelkezések révén; a rendelkezéseknek biztosítaniuk kell a normák szinten tartását, ugyanakkor mindkét félnek módot kell adni arra, hogy – még szigorúbb normák előírása vagy további területek bevonása céljából – idővel módosítsák kötelezettségvállalásaikat; a dinamikus összehangolás érdekében a kötelezettségvállalásoknak és a rendelkezéseknek önálló ideiglenes intézkedések, szilárd vitarendezési mechanizmus és jogorvoslat révén érvényesíthetőnek kell lenniük;
   ii. viszonossági megállapodásra van szükség az áruk és a szolgáltatások, valamint a közbeszerzések piacához történő, kölcsönösen előnyös hozzáférésről, a szakmai képesítések elismeréséről és adott esetben a közvetlen külföldi befektetésről, amelyet a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaival maradéktalanul összhangban kell megtárgyalni;
   iii. kötelezettségvállalás minkét fél részéről arra, hogy a hatékony multilateralizmus megvalósítása érdekében továbbra is együttműködnek a nemzetközi fórumokon a szigorú szabályokon alapuló szabad és tisztességes kereskedelem érdekében;
   iv. a lehető legszéleskörűbb árukereskedelemre irányuló törekvés mellett a Bizottságnak a legérzékenyebb ágazatok tekintetében értékelnie kell kvóták és vámtarifák bevezetésének lehetőségét, valamint az uniós egységes piac integritásának védelmét szolgáló védzáradékok szükségességét; megismétli továbbá, hogy például az élelmiszerek és a mezőgazdasági termékek tekintetében az egységes piachoz való hozzáférés feltétele az összes uniós jogszabály és előírás szigorú betartása, különösen az élelmiszer-biztonság, a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k), a növényvédő szerek, a földrajzi jelzések, az állatjólét, a címkézés és nyomonkövethetőség, az állat- és növény-egészségügyi (SPS) előírások, valamint az emberek, állatok és növények egészsége terén;
   v. a származási szabályoknak a legújabb uniós szabadkereskedelmi megállapodásokat kell tükrözniük, és az uniós termelők érdekein kell alapulniuk; a megállapodásnak meg kell óvnia az EU és a harmadik országok között meglévő kereskedelmi kapcsolatok keretét, és el kell kerülnie a potyázást azáltal, hogy biztosítja a harmonizált vám- és kvótarendszer, valamint a termékek harmadik országokkal szembeni származási szabályainak egységességét;
   vi. a dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedésekkel kapcsolatos kötelezettségvállalások adott esetben meghaladhatják a WTO e területre vonatkozó szabályait;
   vii. a szolgáltatásokra vonatkozó kötelezettségvállalásokra van szükség annak érdekében, hogy a szolgáltatások kereskedelmének liberalizációja – a közelmúltbeli uniós szabadkereskedelmi megállapodásokra építve – jóval meghaladja a felek WTO-kötelezettségvállalásait, ugyanakkor az EUMSZ-szel és különösen az általános érdekű szolgáltatásokról szóló 26. jegyzőkönyvvel összhangban megőrizve az uniós közszolgáltatások magas színvonalát; emellett az audiovizuális szolgáltatásokat ki kell zárni a liberalizációval kapcsolatos rendelkezések hatálya alól; ismételten hangsúlyozza, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás hatálya alá tartozó szolgáltatások piacra jutása korlátozott, és e szolgáltatásokra mindig vonatkoznak kizárások, fenntartások és kivételek; a megállapodásnak ki kell terjednie a szolgáltatások nyújtásának valamennyi módjára, többek között a természetes személyek határokon átnyúló mozgására vonatkozó kötelezettségekre (4. mód), valamint az uniós szabályokhoz, a munkavállalókkal szembeni egyenlő bánásmód tiszteletben tartásához és a szakmai képesítések elismeréséhez kapcsolódó rendelkezésekre; a megállapodásoknak tartalmazniuk kell a fogadó állam szabályai szerinti piacra jutásra és nemzeti elbánásra vonatkozó rendelkezéseket annak biztosítása érdekében, hogy az uniós szolgáltatók megkülönböztetésmentes bánásmódban részesüljenek, többek között a letelepedés tekintetében is; lehetővé kell tenni a természetes személyek szolgáltatásnyújtás céljából történő üzleti célú ideiglenes beutazását és tartózkodását;
   viii. a WTO kormányzati közbeszerzésről szóló megállapodásában (GPA) foglalt kötelezettségvállalásokon túl is lehetőséget kell biztosítani a közbeszerzési piacokhoz való hozzáférésre, garantálva az uniós vállalatok piacra jutását a stratégiai ágazatokban, valamint az uniós közbeszerzési piacokkal egyenlő mértékű nyitottságot;
   ix. a jelenlegi és jövőbeli uniós jogi kereten alapuló erős és érvényesíthető intézkedések a szellemitulajdon-jogok – többek között a földrajzi jelzések, például a szerzői és szomszédos jogok, védjegyek – elismerésére és védelmére;
   x. a megállapodásnak meg kell erősítenie a meglévő földrajzi jelzéseknek a kilépésről rendelkező megállapodásban előírt védelmét, és létre kell hoznia a kilépésről rendelkező megállapodásban előírtakkal azonos szintű védelmet biztosító mechanizmust a jövőbeli földrajzi jelzések védelmére;
   xi. a megállapodásba be kell építeni egy ambiciózus fejezetet a kereskedelemről és a nemek közötti egyenlőségről; figyelembe kell venni az Egyesült Királyság EU-ból való kilépésének a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos következményeit, többek között a nők gazdasági szerepét védő és előmozdító uniós fellépések számára biztosított egyenlő versenyfeltételek révén, például a nemek közötti bérszakadék elleni küzdelem terén;
   xii. olyan átfogó fejezet, amely a mikrovállalkozások, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) érdekeivel foglalkozik a piacra jutás megkönnyítésével kapcsolatos kérdésekkel, ezen belül többek között a műszaki szabványok összeegyeztethetőségével és az egyszerűsített vámeljárásokkal összefüggésben, konkrét üzleti lehetőségek megőrzése és megteremtése, valamint e vállalkozások nemzetközivé válásának elősegítése céljából;
   xiii. ahhoz, hogy a kereskedelmi megállapodás átfogó legyen, olyan rendelkezéseket kell tartalmaznia, amelyek biztosítják az Egyesült Királyság és az EU szabályozásának folyamatos összehangolását a jövőben; a kereskedelem megkönnyítése érdekében meg kell tárgyalni a szabályozási koherenciára és a nem vámjellegű akadályokra vonatkozó átfogó szabályokat, szem előtt tartva a szabályozási együttműködés önkéntes jellegét és a közérdekből történő szabályozáshoz való jogot, megőrizve ugyanakkor a szabályozási autonómiát és a parlamenti jogokat, emlékeztetve arra, hogy a kereskedelmi megállapodásokba foglalt, szabályozási együttműködésre vonatkozó rendelkezések nem képesek teljes mértékben ugyanazt a zavartalan kereskedelmet garantálni, mint amit az egységes piaci tagság biztosít;
   xiv. a pénzügyi stabilitás megőrzése és az uniós szabályozási rendszer és standardok teljes körű tiszteletben tartásának biztosítása, valamint azok alkalmazása érdekében a határokon átnyúló pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó prudenciális kivételek és korlátozások az EU kereskedelmi megállapodásainak szokásos velejárói, amelyeket bele kell foglalni ebbe a megállapodásba;
   xv. ambiciózus rendelkezések, amelyek lehetővé teszik a digitális kereskedelem fejlődését, kezelik az elektronikus úton folytatott kereskedelem indokolatlan akadályait, és nyitott, biztonságos és megbízható online környezetet biztosítanak a vállalkozások és a fogyasztók számára, valamint szabályozzák a határokon átnyúló adatáramlást, beleértve az olyan elveket, mint a tisztességes verseny és a határokon átnyúló adattovábbításra vonatkozó ambiciózus szabályok, teljes mértékben tiszteletben tartva és nem sértve az EU adatvédelemre és a magánélet védelmére vonatkozó jelenlegi és jövőbeli szabályait;
   xvi. a szabadkereskedelmi megállapodás az árukon végzett vámellenőrzésekhez és vámvizsgálatokhoz vezetne, amint azok belépnek az egységes piacra, ami hatással lenne a globális ellátási láncokra és gyártási folyamatokra; meg kell erősíteni a vámhatóságokat mind a személyzet, mind a műszaki eszközök tekintetében, hogy meg tudjanak birkózni többletfeladataikkal; a jövőbeli megállapodás alapján alkalmazandó működési eljárásoknak az egységes uniós árupiac és a vámunió szabályainak megőrzését kell célozniuk; ezért rendkívül fontos annak biztosítása, hogy az áruk megfeleljenek az egységes piaci szabályoknak;
   xvii. az uniós vállalkozások egyenlő versenyfeltételei és az uniós fogyasztók megfelelő védelme biztosítása érdekében a termékekre vonatkozó piacfelügyelet és a szigorú termékszabványok szabályozási harmonizációjának az Egyesült Királysággal kötött jövőbeli megállapodás alapvető és pótolhatatlan részét kell képeznie;
   xviii. meg kell őrizni a vámunió, annak szabályai és eljárásai integritását; időszerű és hatékony munkamegállapodást kell kialakítani az EU és az Egyesült Királyság között ezen a területen;

15.  hangsúlyozza, hogy a szabadkereskedelmi megállapodásnak teljes egészében a civil társadalommal folytatott párbeszédre, az érdekelt felek bevonására és a két fél közötti konzultációra vonatkozó rendelkezések hatálya alá kell tartoznia; ragaszkodik a megállapodás végrehajtását felügyelő belső tanácsadó csoportok létrehozásához;

16.  újólag megerősíti, hogy a megállapodásnak szilárd vitarendezési mechanizmust és irányítási struktúrákat is magában foglaló következetes irányítási keretet kell biztosítania; e tekintetben hangsúlyozza az EUB uniós joggal kapcsolatos kérdések értelmezésére vonatkozó hatáskörét e jogértelmezés homogenitásának biztosítása érdekében;

Egyenlő versenyfeltételek

17.   emlékeztet arra, hogy az Egyesült Királyságnak továbbra is tiszteletben kell tartania és végre kell hajtania a nemzetközi kötelezettségvállalásai keretében meglévő normákat a jogszabályok és politikák dinamikus összehangolása érdekében oly módon, hogy az tükrözze a jövőbeli kapcsolatok kiterjedését és mélységét;

18.  emlékeztet eltökélt szándékára, hogy az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatok keretében megakadályozza a „dömping” minden formáját, és e tekintetben emlékeztet arra, hogy a környezetvédelemi, munkaügyi, szociális, az adózással kapcsolatos vonatkozó ügyek, valamint az állami támogatásokra vonatkozó politikák harmonizációja kulcsfontosságú a dömping megelőzéséhez;

19.  megjegyzi, hogy az egyenlő versenyfeltételekről szóló megállapodás kiterjedése és mélysége alapvető szerepet fog játszani az EU és az Egyesült Királyság közötti átfogó jövőbeli kapcsolatok jellegének meghatározásában; emlékeztet arra, hogy az EU szociális modelljének Egyesült Királyság általi folyamatos követése kulcsfontosságú szerepet játszhat e folyamatban; ismételten hangsúlyozza, hogy biztosítékokat kell létrehozni a szociális és foglalkoztatási normák területén legalább a meglévő közös normák által jelenleg biztosított magas szinten a magas szintű normák fenntartása és az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében;

20.  kiemeli, hogy a kapcsolatok elmélyítéséhez a verseny és az állami támogatások ellenőrzésének szilárd és átfogó keretére lesz szükség, amely megakadályozza a kereskedelem és a verseny indokolatlan torzulását annak biztosítása érdekében, hogy az Egyesült Királyság ne tanúsítson tisztességtelen és versenyellenes magatartást, amely az uniós gazdasági szereplők gyengítéséhez vezet;

21.  határozottan úgy véli, hogy az Egyesült Királyságnak be kell tartania az adózásra és a pénzmosás elleni küzdelemre vonatkozó jogszabályok uniós vívmányokon belül folyamatosan fejlődő normáit, ezen belül az adózási átláthatóságot, az adóügyekkel kapcsolatos információcserét és az adókikerülés elleni intézkedéseket, és foglalkoznia kell tengerentúli területeinek, támaszponti felségterületeinek és koronafüggőségeinek helyzetével, valamint a jó kormányzásra vonatkozó uniós kritériumoknak és az átláthatósági követelményeknek való meg nem felelésükkel;

22.  ismételten hangsúlyozza a magas szintű normák és az egyenlő versenyfeltételek fenntartásának szükségességét a gyógyszerek, az orvostechnikai eszközök, az élelmiszer-biztonság és -címkézés, valamint az állat-, növény- és környezetvédelmi politika és szabványok területén;

23.  megjegyzi, hogy a megállapodás egészéhez hasonlóan az egyenlő versenyfeltételekre vonatkozó rendelkezésekhez is erőteljes kormányzási struktúrákra lesz szükség, hogy azok megfelelő irányítási, felügyeleti, vitarendezési és végrehajtási mechanizmusokkal, szükség esetén szankciókkal és ideiglenes intézkedésekkel rendelkezzenek, továbbá adott esetben mindkét fél számára olyan független intézményeket tartsanak fenn, amelyek képesek hatékonyan felügyelni és érvényre juttatni a végrehajtást; hangsúlyozza, hogy a munkaügyi és környezetvédelmi normák érvényesítése tekintetében biztosítani kell a polgárok és a nem kormányzati szervezetek számára az igazságszolgáltatáshoz és a megfelelő panasztételi mechanizmushoz való hozzáférést;

II.KONKRÉT ÁGAZATI KÉRDÉSEK ÉS TEMATIKUS EGYÜTTMŰKÖDÉS

Halászat

24.  hangsúlyozza továbbá, hogy a vizekhez és kikötőkhöz való szabad hozzáférés kérdése elválaszthatatlan a szabadkereskedelem kérdésétől és az Egyesült Királyság halászati termékeinek uniós piacra jutásától, és hogy az Egyesült Királysággal a halászatról folytatott tárgyalások nem különíthetők el, és közvetlenül kapcsolódniuk kell az átfogó gazdasági partnerségről, különösen a kereskedelemről folytatott tárgyalásokhoz;

25.  emlékeztet a 2020. július 1-ig elfogadandó halászati rendelkezésekre, és határozottan támogatja azokat, továbbá úgy véli, hogy az Egyesült Királyság jövőbeli halászati gazdálkodási rendszere nem válhat gyengébbé a közös halászati politika jelenlegi szabályainál és kötelezettségeinél;

26.  hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése nem mentesíti az Egyesült Királyságot azon feladatai alól, hogy nemzetközi kötelezettségeivel összhangban parti államként együttműködjön a közös halállományokkal való közös és fenntartható gazdálkodásban;

27.  emlékeztet arra, hogy az uniós halászok valamennyi tagállam vizeihez való – a közös halászati politika értelmében meglévő – szabad és egyenlő hozzáférésének alapelve, valamint az uniós egységes piac és az áruk (köztük a halászati termékek) szabad mozgásának alapelve évtizedek óta jogokat és előnyöket biztosít a part menti közösségek, a gazdasági szereplők és a fogyasztók számára;

28.  kiemeli annak fontosságát, hogy az EU és az Egyesült Királyság között olyan kölcsönösen előnyös és átfogó partnerség jöjjön létre, amely az átmeneti időszak vége előtt elválaszthatatlan módon és prioritásként magában foglalja a halászatról és a halászattal kapcsolatos kérdésekről szóló – a nemzetközi jog szerinti kölcsönös kötelezettségeknek megfelelő – megállapodást;

29.  kitart amellett, hogy a megállapodásnak a közös halászati politikában meghatározott elvekre kell épülnie a tengerek élő erőforrásainak fenntartható kiaknázása és védelme érdekében, valamint a halászok, a halászati ágazat szereplői és a fogyasztók társadalmi-gazdasági javára;

30.  szorgalmazza, hogy a megállapodás biztosítsa különösen a vizekhez való folyamatos kölcsönös hozzáférést, és tartsa fenn a közösen kiaknázott állományok tekintetében az EU és az Egyesült Királyság között meglévő stabil kvótamegosztást; ezzel összefüggésben kiemeli a közös halászati politikában meghatározott elvek és intézkedések mentén közösen elfogadott halászati gazdálkodási elvek és intézkedések fenntartásának fontosságát;

31.  kitart amellett, hogy megfelelő konzultációs mechanizmusokra és közös tudományos alapú megközelítésre van szükség, valamint garanciákat kell nyújtani azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Királyság továbbra is hozzájárul az adatgyűjtéshez és az állományok tudományos értékeléséhez; sürgeti mindkét felet, hogy folytassák az együttműködést a halászati ellenőrzés és a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem terén;

Adatvédelem

32.  emlékeztet arra, hogy az EUB ítélkezési gyakorlata szerint(10) ahhoz, hogy a Bizottság megfelelőnek nyilváníthassa az Egyesült Királyság adatvédelmi keretét, bizonyítani kell, hogy az Egyesült Királyság az uniós jogi kerettel „lényegében egyenértékű” védelmi szintet biztosít, beleértve a harmadik országokba irányuló adattovábbítást is; emlékeztet arra, hogy az Egyesült Királyság adatvédelmi törvénye általános és széles körű mentességet biztosít az adatvédelmi elvek és az érintettek jogai alól a személyes adatok bevándorlási célú feldolgozása tekintetében; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy amikor olyan személyek adatait dolgozzák fel e mentesség alapján, akik nem az Egyesült Királyság állampolgárai, e személyek nem részesülnek ugyanolyan védelemben, mint az Egyesült Királyság állampolgárai; véleménye szerint ez a mentesség ellentétes az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel(11); úgy véli továbbá, hogy az elektronikus hírközlési adatok megőrzésére vonatkozó egyesült királyságbeli jogi keret nem felel meg a vonatkozó uniós vívmányok EUB szerinti értelmezése szerinti feltételeinek, ennélfogva pedig jelenleg nem felel meg a megfelelőség feltételeinek;

33.  úgy véli, hogy különös figyelmet kell fordítani az Egyesült Királyságban a nemzetbiztonság és a személyes adatok bűnüldöző hatóságok általi feldolgozása terén érvényben lévő jogi keretre; emlékeztet arra, hogy az uniós jog értelmében a tömeges megfigyelési programok nem feltétlenül megfelelőek, és határozottan ösztönzi az EUB e területre vonatkozó ítélkezési gyakorlata, például a Schrems-ügy, valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélkezési gyakorlata figyelembevételét;

34.  utasítja a Bizottságot, hogy alaposan értékelje az Egyesült Királyság adatvédelmi jogi keretét, és gondoskodjon arról, hogy az Egyesült Királyság megoldja az ebben az állásfoglalásban azonosított problémákat, mielőtt úgy ítéli meg, hogy az Egyesült Királyság adatvédelmi joga megfelel az EUB által értelmezett uniós jognak(12), és kérje ki az Európai Adatvédelmi Testület és az európai adatvédelmi biztos tanácsát, megadva számukra a szerepük betöltéséhez szükséges valamennyi releváns információt és a megfelelő határidőket;

Az éghajlatváltozás és a környezet

35.  úgy véli, hogy az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatnak nemcsak gazdasági tényezőkön kell alapulnia, hanem magas szintű környezetvédelmi törekvéseken is, amelyeket a határokon átnyúló és globális kihívások kezelése érdekében a megfelelő nemzetközi fórumokon folytatott együttműködés támaszt alá;

36.  úgy véli, hogy az EU-nak és az Egyesült Királyságnak biztosítania kell, hogy a törvények, rendeletek és gyakorlatok által biztosított környezetvédelem szintje az átmeneti időszak végén ne csökkenjen az EU-ban és az Egyesült Királyságban alkalmazandó közös szabványok által előírt szint alá az alábbiak tekintetében: a környezeti információkhoz való hozzáférés, a nyilvánosság részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítása környezetvédelmi ügyekben; környezeti hatásvizsgálat és stratégiai környezeti vizsgálat; ipari kibocsátások; a légköri kibocsátásokra és a levegőminőségre vonatkozó célok és határértékek; a természet és a biológiai sokféleség megőrzése; hulladékgazdálkodás; a vízi környezet védelme és megóvása; a tengeri környezet védelme és megóvása; az emberi egészséget vagy a környezetet érintő, vegyi anyagok és növényvédő szerek előállításából, felhasználásából, felszabadításából és ártalmatlanításából származó kockázatok megelőzése, csökkentése és megszüntetése; valamint az éghajlatváltozás és az elővigyázatosság elve;

37.  felhívja a tárgyalókat annak biztosítására, hogy az Egyesült Királyság kötelezze el magát az átmeneti időszak alatt uniós szinten elfogadott normák, köztük a célok és egyéb rendelkezések végrehajtása mellett;

38.  sürgeti, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén folytatott együttműködés abszolút prioritást kapjon a tárgyalások során, tekintettel arra, hogy e területen rendkívül fontos a siker, kezdve az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye Feleinek 26. glasgow-i konferenciájának sikerességével; úgy véli, hogy a legjobb megoldás, ha az Egyesült Királyság teljesen igazodik az EU-hoz ezen a területen; e tekintetben határozottan támogatja az Egyesült Királyságot abban, hogy teljes mértékben igazodjon a jelenlegi és jövőbeli uniós éghajlat-politikai kerethez, valamint a Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségvállalásokhoz, és kéri, hogy teljes egészében alkalmazzák az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) által meghatározott uniós kibocsátási határértéket és a közös kötelezettségvállalási rendeletet, ideértve a földhasználatot, a földhasználat megváltoztatását és az erdőgazdálkodást is;

39.  felhívja az Egyesült Királyságot, hogy az átmeneti időszak végén tartson fenn a közös normákkal és célokkal összehangolt szén-dioxid-árazási rendszert, és felszólítja a tárgyalókat, hogy vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy az Egyesült Királyság jövőbeli nemzeti kibocsátáskereskedelmi rendszerét összekapcsolják az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerrel, feltéve, hogy az EU ETS integritását teljes mértékben tiszteletben tartják;

40.  hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyság és az Európai Beruházási Bank (EBB) közötti bármely kapcsolatnak többek között attól kell függnie, hogy az Egyesült Királyság igazodik-e a megújított uniós éghajlat-változási és környezetvédelmi célkitűzésekhez, hogy az Egyesült Királyság betartja-e a fenntartható beruházások előmozdítását célzó keretet létrehozó rendeletet, valamint az EBB új, ambiciózus éghajlat-változási stratégiáját és energetikai hitelezési politikáját;

41.  hangsúlyozza, hogy ha az Egyesült Királyságban bármilyen módon csökkenne a védelem szintje, az azzal a kockázattal járna, hogy az EU-ban is sérülhet a biológiai sokféleség, hiszen számos faj (madár, denevér, lepke és cetfélék) vándorol az EU és az Egyesült Királyság között, és számos nem vándorló faj esetében is rendszeres génáramlás tapasztalható az Egyesült Királyság és az EU között;

42.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az Egyesült Királyság továbbra is igazodjon a vegyi anyagok biztonságára vonatkozó jogszabályokhoz (REACH(13)), és biztosítsa az együttműködést az Európai Vegyianyag-ügynökséggel (ECHA);

Energia

43.  kéri, hogy a megállapodás biztosítsa a piaci szereplők számára a hálózatokhoz való megkülönböztetésmentes hozzáférést, valamint a hálózatüzemeltetők tényleges szétválasztását; biztosítani kell továbbá az egyenlő versenyfeltételeket, és tiltani kell a környezetvédelem szintjének csökkentését, többek között a hatékony szén-dioxid-árazás és az állami támogatások terén is;

44.  szorgalmazza olyan mechanizmusok kialakítását, amelyek a különböző időszakokban a lehető legnagyobb mértékben garantálják az ellátás biztonságát és a rendszerösszekötőkön keresztüli hatékony kereskedelmet;

45.  elvárja, hogy az Egyesült Királyság megfeleljen a magas szintű nukleáris biztonsági, védelmi és sugárvédelmi előírásoknak; elvárja, hogy a megállapodás foglalkozzon az Egyesült Királyság, illetve az Euratom és az ITER-projekt közötti kapcsolattal, valamint a kilépés által az eszközökre és kötelezettségekre gyakorolt hatásokkal, lehetővé téve az Euratom, illetve az Egyesült Királyság és annak nemzeti hatóságai közötti együttműködést és információcserét; kéri, hogy a megállapodás tartalmazzon olyan kötelezettségvállalást, amely lehetővé teszi, hogy az átmeneti időszak végén egyenlő versenyfeltételek érvényesüljenek a nukleáris biztonságra vonatkozó normák terén, biztosítva a nemzetközi egyezmények – többek között az Aarhusi és az Espooi Egyezmény – és szerződések teljes körű tiszteletben tartását;

Közegészségügy és élelmiszerbiztonság

46.  kiemeli, hogy az uniós és az egyesült királyságbeli fogyasztók szempontjából fontos, hogy az Egyesült Királyság magas szintű előírásokat tartson fenn az élelmiszer-biztonságra és az élelmiszerek címkézésére vonatkozóan; emlékeztet arra, hogy a harmadik országokból az EU-ba behozott valamennyi élelmiszernek meg kell felelnie az EU szigorú élelmiszer-biztonsági előírásainak, többek között a GMO-k felhasználására vonatkozóan; kölcsönösen előnyösnek tartaná, ha az Egyesült Királyság továbbra is részt venne az élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszerben; emlékeztet arra, hogy az Egyesült Királyság harmadik ország státuszára tekintettel alapos ellenőrzésekre és kontrollokra lesz szükség az EU és az Egyesült Királyság között;

47.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az Egyesült Királyság azonos állategészségügyi előírásokat tartson fenn a zoonózisok állatok és emberek közötti átvitelének megelőzése érdekében, különösen a vándorló fajok esetében, az állati és emberi egészség érdekében; úgy véli, hogy mind a háziállatok, mind a haszonállatok szállítása tekintetében fenn kell tartani az EU és az Egyesült Királyság közötti állatútlevél-rendszert a meglévő és jövőbeli uniós normák alapján;

48.  hangsúlyozza a magas szintű normák és az egyenlő versenyfeltételek fontosságát az egész élelmiszerláncban az állatok jólétének és egészségének védelme, valamint a Egyesült Királyságbeli és az uniós mezőgazdasági termelők közötti tisztességes verseny biztosítása tekintetében; kizárja annak lehetőségét, hogy az EU az uniós állatjóléti előírásoknak meg nem felelő élő állatokat, húst és tojást importáljon;

49.  hangsúlyozza a gyógyszerek, orvostechnikai eszközök és egyéb egészségügyi termékek megfelelő ellátásának fontosságát; ezért felszólítja az EU-t és az Egyesült Királyságot, hogy hozzanak intézkedéseket az ellátási hiányok és az emberi egészségre gyakorolt lehetséges súlyos hatások korlátozása érdekében; különösen sürgeti célzott intézkedések meghozatalát annak biztosítása érdekében, hogy a betegek folyamatosan és gyorsan hozzáférjenek a biztonságos gyógyszerekhez és orvostechnikai eszközökhöz, ideértve a radioizotópokkal való biztonságos és folyamatos ellátást is;

50.  hangsúlyozza, hogy folytatni kell az egészségügyi és közegészségügyi kérdésekben folytatott együttműködést; hangsúlyozza, hogy harmadik országként az Egyesült Királyság nem vehet részt a gyógyszerek engedélyezési eljárásaiban az EU-ban;

A polgárok jogai és a személyek mobilitása

51.  felhívja a tárgyalókat, hogy törekedjenek a kilépésről rendelkező megállapodás által mind az uniós, mind az egyesült királyságbeli polgárok és családtagjaik számára garantált polgári jogok teljes körű fenntartására; hangsúlyozza, hogy a jövőbeli mobilitási intézkedéseknek az uniós tagállamok közötti megkülönböztetésmentességen és a teljes viszonosságon kell alapulniuk; általánosabban úgy véli, hogy a polgárok jogainak további konkretizálásának – ideértve az Egyesült Királyság állampolgárainak az EU-n belüli, kölcsönös megközelítésen alapuló szabad mozgását is – az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli nemzetközi megállapodás sarokkövét és oszthatatlan részét kell képeznie; úgy véli továbbá, hogy a folyamat megkönnyítése érdekében elengedhetetlen, hogy az uniós tagállamok tisztázzák az egyes tagállamok által a tartózkodási jogállást megszerezni kívánó brit állampolgárokra alkalmazandó keretet, és hogy ezek az intézkedések felhasználóbarátak, átláthatók és díjmentesek legyenek, valamint hogy a Bizottság és az Európai Parlament nyomon kövesse a vonatkozó fejleményeket;

52.  kéri a megfelelő szociális biztonsági koordinációs rendszerek létrehozását, többek között a nyugdíjjogosultságokat illetően is, tekintettel a személyek jövőbeli mozgására; üdvözli ezzel összefüggésben a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló részletes, a kilépésről rendelkező megállapodásban meghatározott rendelkezéseket, amelyek védik a társadalombiztosítási járulékfizetési időszakokból eredő jogokat;

53.  sürgeti az Egyesült Királyság kormányát, hogy az átmeneti időszak vége előtt fogadjon el egy új foglalkoztatási törvényt az olyan hézagok elkerülése érdekében, ahol sem a meglévő uniós jogszabályok, sem az Egyesült Királyság foglalkoztatási törvénye nem védik a munkavállalók jogait;

54.  e tekintetben ragaszkodik az átmeneti időszak alatti végrehajtási határidőkkel rendelkező uniós jogszabályok – például a munkavállalók kiküldetéséről szóló felülvizsgált irányelv, a munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló irányelv vagy az átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló irányelv – teljes körű és megfelelő végrehajtásához;

55.  kéri, hogy teljes mértékben vegyék figyelembe az Ír-szigeten fennálló különleges helyzetet, és foglalkozzanak az észak-írországi állampolgárokkal kapcsolatos lezáratlan kérdésekkel; sürgeti az Egyesült Királyság hatóságait annak biztosítására, hogy Észak-Írországban ne csökkenjenek a polgárok jogai, és hogy teljes mértékben tartsák tiszteletben a nagypénteki megállapodás minden részét;

56.  támogatja, hogy az Egyesült Királyság továbbra is alkalmazza a barangolásról szóló rendeletet mind az uniós, mind az egyesült királyságbeli polgárok érdekében, és különösen az Ír-szigeten élő személyek határokon átnyúló mozgásának megkönnyítése érdekében;

57.  tudomásul veszi, hogy az Egyesült Királyság csatlakozni kíván a tartási kötelezettségekről szóló 2007. évi hágai egyezményhez, és megfelelő együttműködésre és ambícióra szólít fel a polgári és családjogi ügyekben, különösen a gyermekek jogai és hazatelepítése tekintetében; emlékeztet rá, hogy a jövőbeni megállapodásnak szem előtt kell tartania a jelenleg az Európai Bíróság értelmezése szerint az uniós jog hatálya alá tartozó polgárok bizonyos kategóriáit, például az Egyesült Királyság nem uniós családtagokkal visszatérő állampolgárait, a fogyatékossággal élő személyeket és a gondozókat, az Egyesült Királyságban élő, a tagállamokkal szoros jogi kapcsolatban álló harmadik országbeli állampolgárokat, például az EU-ban született harmadik országbeli állampolgárokat, az elismert menekülteket és a hontalan személyeket;

58.  úgy véli, hogy a mobilitási intézkedéseknek a megkülönböztetésmentességen és a teljes viszonosságon kell alapulniuk; emlékeztet arra, hogy a tárgyalási megbízás elfogadását követően a tagállamok nem tárgyalhatnak kétoldalú megállapodásokról;

59.  ezzel összefüggésben sajnálatát fejezi ki az Egyesült Királyság azon bejelentése miatt, miszerint a személyek Unió és Egyesült Királyság közötti szabad mozgásának elve a továbbiakban nem lesz alkalmazandó; úgy véli, hogy az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatokról szóló megállapodásnak ambiciózus rendelkezéseket kell tartalmaznia, amelyek biztosítják mind az uniós polgárok, mind az Egyesült Királyság állampolgárai és családtagjaik jogainak fenntartását, különös tekintettel a személyek és a munkavállalók mozgására; emlékeztet arra, hogy a szabad mozgáshoz való jogok közvetlenül kapcsolódnak az egységes piac részét képező három másik szabadsághoz is, és különösen fontosak a szolgáltatások és a szakmai képesítések szempontjából;

60.  úgy véli, hogy a megállapodásnak a teljes viszonosságon és megkülönböztetésmentességen alapuló vízummentes utazást kell biztosítania a rövid távú látogatásokra vonatkozóan, ideértve a munkavállalással kapcsolatos rövid távú utazásokat is, valamint meg kell határoznia a kutatási, tanulmányi és képzési, valamint ifjúsági csereprogramok céljából történő beutazás és tartózkodás feltételeit;

61.  az Egyesült Királyság és az EU27 között a menekültügyi és migrációs politikák terén a jövőben folytatandó együttműködés tekintetében hangsúlyozza, hogy ennek legalább olyan intézkedéseket kell tartalmaznia, amelyek javítják a nemzetközi védelemhez való biztonságos és jogszerű hozzáférést, többek között családegyesítés révén; tekintettel arra, hogy a családegyesítés továbbra is fontos az Egyesült Királyságban tartózkodó és az EU határain belül családdal rendelkező menedékkérők számára, ösztönzi egy családegyesítési terv elfogadását, amelynek az átmeneti időszak után kell hatályba lépnie a humanitárius következményekkel járó joghézagok elkerülése és a menedékkérők családi élethez való jogának tiszteletben tartása érdekében, az emberi jogok európai egyezményének 8. cikkével összhangban;

A pénzügyi szolgáltatások egyenértékűsége

62.  emlékeztet arra, hogy az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező vállalatok elveszítik a passzportálási jogaikat;

63.  úgy véli, hogy a piaci hozzáférésnek egyenértékűségi határozatokon kell alapulnia, feltéve, hogy az EU meggyőződött arról, hogy az Egyesült Királyság szabályozási és felügyeleti rendszere és normái teljes mértékben egyenértékűek és továbbra is teljes mértékben egyenértékűek lesznek az EU rendszerével és normáival, tükrözve az egyenlő versenyfeltételek érdekében elfogadott rendelkezéseket; úgy véli, hogy az egyenértékűség Egyesült Királyság esetében való megállapítását követően hatékony mechanizmust kell életbe léptetni annak biztosítására, hogy az egyenértékűséget az idő múlásával is fenntartsák, és emlékeztet arra, hogy az EU bármikor egyoldalúan visszavonhatja az egyenértékű státuszt;

64.  úgy véli, hogy bármely jövőbeli keretnek meg kell őriznie az EU pénzügyi stabilitását, tiszteletben kell tartania az EU szabályozási és felügyeleti rendszerét és normáit, valamint azok alkalmazását, ugyanakkor fenn kell tartania az EU szabályozási és döntéshozatali autonómiáját;

Közlekedés

65.  felhívja a tárgyalókat, hogy biztosítsák az Egyesült Királyság és az EU közötti folyamatos összeköttetést, a kölcsönösség követelménye alapján a közlekedési piacokhoz való kölcsönös hozzáférés tekintetében, figyelembe véve a két piac eltérő méretét;

66.  e tekintetben emlékeztet arra, hogy a Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciájának (ECMT) többoldalú kvótarendszere jelenleg nem alkalmas az EU és az Egyesült Királyság közötti közúti árufuvarozás iránti igények teljes körű kielégítésére, és hogy megfelelő intézkedéseket kell hozni a közrendet fenyegető veszélyek és a közúti árufuvarozók, valamint az autóbusszal személyszállítást végzők forgalmi zavarainak elkerülése érdekében;

67.  hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy a tárgyalások egy ambiciózus, kiegyensúlyozott és magas színvonalú átfogó légiközlekedési megállapodásra is kiterjedjenek, különösen ami a légi közlekedési jogokat, a légi közlekedés biztonságát és a repülőterek védelmét illeti, amelyeket ennek megfelelően kell kezelni; e tekintetben pedig emlékeztet arra, hogy az Egyesült Királyság és az EU közötti jövőbeli légi összeköttetés nem jelentheti az Egyesült Királyság de jure vagy de facto részvételét az egységes légiközlekedési piacon;

68.  hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyság és az EU közötti jövőbeli partnerség keretében foglalkozni kell a Csatorna-alagút sajátos helyzetével, különösen a vasútbiztonságra vonatkozó szabályozási kerettel;

69.  úgy véli, hogy biztosítani kell az Írország és a többi uniós tagállam közötti, EU-n belüli hozzáférést, beleértve az Írország és a többi uniós tagállam közötti, EU-n belüli közúti tranzitjogot;

70.  hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyság és az EU közötti jövőbeli kapcsolatoknak valamennyi közlekedési ágazatban erőteljesen egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítaniuk, különös tekintettel az állami támogatásokra, a környezetvédelemre, az utasok jogaira, a kereskedelmi rugalmasságra és a szociális szempontokra, többek között a vezetési és pihenőidőkre;

71.  hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a közösen elfogadott infrastrukturális projektek folyamatos finanszírozását, különösen a transzeurópai közlekedési hálózaton (TEN-T), az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközön (CEF) és az egységes európai égbolton (SES) belül, valamint az olyan közös technológiai kezdeményezéseket, mint a Tiszta Égbolt I. és II., valamint az „Egységes európai égbolt” légiforgalmi szolgáltatási kutatása (SESAR); alapvető fontosságúnak tartja továbbá, hogy az Egyesült Királyság teljes mértékben eleget tegyen pénzügyi vállalásainak és kötelezettségeinek, még akkor is, ha ezek túlmutatnak uniós tagságának időtartamán;

Programok és ügynökségek

72.  hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyság uniós ügynökségekben és programokban való részvételének szabályai az EGT-n kívüli harmadik országokra alkalmazandó szabályok lesznek; ösztönzi az Egyesült Királyság uniós programokban való részvételét, valamennyi vonatkozó szabály, mechanizmus és részvételi feltétel tiszteletben tartása mellett;

73.  hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyság uniós programokban való részvétele nem járhat az uniós költségvetésből az Egyesült Királyságba irányuló nettó transzferekkel; úgy véli továbbá, hogy az Egyesült Királyság uniós programokban való további részvételének méltányos egyensúlyt kell biztosítania az uniós programban részt vevő harmadik ország hozzájárulásai és előnyei tekintetében, és a részvételnek nem szabad döntéshozatali hatáskört ruháznia a harmadik országra; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy elegendő kötelező rendelkezés és garancia álljon rendelkezésre az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásra vonatkozóan azon programok esetében, amelyekben az Egyesült Királyság részt venne, ideértve a kontrollt és az ellenőrzést, a csalás esetén folytatott nyomozást, a bizottsági szolgálatok, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), az Európai Ügyészség, az Európai Számvevőszék hozzáférési jogának, valamint az Európai Parlament ellenőrzési jogának tiszteletben tartását;

74.  úgy véli, hogy különösen fontos az Egyesült Királyság részvétele az olyan határokon átnyúló, kulturális, fejlesztési, oktatási és kutatási programokban, mint az Erasmus+, a Kreatív Európa, a Horizont, az Európai Kutatási Tanács, a LIFE program, a TEN-T, a CEF, az SES és az Interreg, az olyan közös technológiai kezdeményezésekben, mint a Tiszta Égbolt I. és II., a SESAR, az ERIC, a Galileo, a Kopernikusz, az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás (EGNOS), az űrmegfigyelést és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követését támogató keret, valamint a köz-magán partnerségekben;

75.  üdvözli a PEACE program hozzájárulását Észak-Írország békéjének és stabilitásának megteremtéséhez, és felszólít az észak-írországi békefolyamat, valamint a jelenlegi PEACE IV program és az Írországért Nemzetközi Alap révén elért eredmények fenntartására;

76.  rendkívül fontosnak tartja, hogy az EU és az Egyesült Királyság megvizsgálja az Egyesült Királyság hatóságai és az uniós ügynökségek – különösen az Európai Vegyianyag-ügynökség, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ és az Európai Gyógyszerügynökség – közötti együttműködés lehetőségét; hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyságnak nem lesz döntéshozatali hatásköre az uniós ügynökségek tekintetében; ezzel összefüggésben sürgeti a Bizottságot, hogy határozza meg e lehetséges együttműködés jellegét, hatókörét és korlátait;

77.  úgy véli, hogy tisztázni kell az Egyesült Királyság hatóságai és az uniós ügynökségek közötti jövőbeli gyakorlati együttműködést a bel- és igazságügy területén;

III.BIZTONSÁGI ÉS KÜLÜGYI PARTNERSÉG

Külpolitika, biztonsági kihívások és védelem

78.  úgy véli, hogy bár az Egyesült Királyságot ki fogják zárni az uniós döntéshozatali struktúrákból, az Egyesült Királyság fontos partner, mivel a kül-, biztonság- és védelempolitikai kihívásokra az EU közvetlen szomszédságában és a nemzetközi színtéren feltétlenül közös válaszokat kell találni;

79.  hangsúlyozza, hogy az EU és az Egyesült Királyság közötti új kapcsolat intenzív együttműködést tesz szükségessé a kül- és biztonságpolitika terén, mivel az EU-t és az Egyesült Királyságot számos közös érdek és tapasztalat, és rengeteg közös érték köti össze; hangsúlyozza, hogy mindkét félnek érdekében áll egy olyan ambiciózus együttműködés fenntartása, amely Európa és polgárai biztonságát szolgálja, és hozzájárul a globális stabilitáshoz, az emberi jogok védelméhez és a békéhez, az EUSZ 21. cikkében meghatározott célkitűzésekkel és elvekkel összhangban;

80.  megjegyzi, hogy a közös kül- és biztonságpolitikát (KKBP) illetően az EU közös álláspontjait és fellépéseit csak az uniós tagállamok fogadhatják el; rámutat azonban, hogy ez nem zár ki olyan konzultációs mechanizmusokat, amelyek lehetővé tennék az Egyesült Királyság számára, hogy csatlakozzon az uniós külpolitikai álláspontokhoz és közös fellépésekhez, különösen a szabályokon alapuló globális rend, a többoldalú együttműködés és az emberi jogok védelme terén, különösen az ENSZ, a NATO, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet és az Európa Tanács keretében; támogatja a szankciós politikával kapcsolatos konzultációt és koordinációt azzal a lehetőséggel, hogy a felek külpolitikai célkitűzéseinek összehangolása esetén egymást kölcsönösen erősítő szankciókat fogadjanak el; kiemeli a KKBP terén folytatott szoros együttműködés hozzáadott értékét, tekintettel az Egyesült Királyság biztonsági szereplőként betöltött jelentős szerepére;

81.  hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyságnak végre kell hajtania az átmeneti időszak alatt hatályban lévő vagy elfogadott uniós korlátozó intézkedéseket, támogatnia kell a harmadik országokban és a nemzetközi szervezetekben tett uniós nyilatkozatokat és álláspontokat, és eseti alapon részt kell vennie a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) keretében létrehozott uniós katonai műveletekben és polgári missziókban, anélkül azonban, hogy egy új részvételi keretmegállapodásban vezető szerepet töltene be, tiszteletben tartva ugyanakkor az EU döntéshozatali autonómiáját, valamint a vonatkozó uniós határozatokat és jogszabályokat, többek között a védelem területén történő beszerzéseket és transzfereket; az ilyen együttműködés feltétele a nemzetközi emberi jogi normák és a nemzetközi humanitárius jog, valamint az uniós jog szerinti alapvető jogok maradéktalan tiszteletben tartása;

82.  emlékeztet arra, hogy a hatékony nemzetközi fegyverzet-ellenőrzési, leszerelési és nonproliferációs rendszerek a globális és európai biztonság sarokkövét jelentik; felhívja az EU-t és az Egyesült Királyságot, hogy indítsanak koherens és hiteles stratégiát a globális szintű többoldalú tárgyalásokra, valamint a regionális dezeszkalációs és bizalomépítő intézkedésekre vonatkozóan; felszólítja az Egyesült Királyságot, hogy kötelezze el magát a 2008/944/KKBP közös álláspont fenntartása mellett;

83.  hangsúlyozza, hogy ez az együttműködés kölcsönösen erősítené a feleket, mivel lehetővé tenné az Egyesült Királyság szakértelmének és képességeinek fenntartását a KBVP-missziók és -műveletek terén; határozottan ösztönzi az Egyesült Királyságot, hogy járuljon hozzá a polgári és katonai KBVP-missziókhoz és -műveletekhez; hangsúlyozza, hogy az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatok keretét meghatározó politikai nyilatkozat értelmében az Egyesült Királyság harmadik államként nem fog tudni részt venni az uniós missziók és műveletek tervezésében vagy vezetésében, és hogy az uniós missziók és műveletek tervezésében vagy vezetésében, valamint az EU-val folytatott információcserében és együttműködésben való részvételének arányosnak kell lennie az általa az egyes missziókhoz vagy műveletekhez nyújtott hozzájárulással;

84.  elvárja, hogy az Egyesült Királyság továbbra is teljes mértékben tartsa be az Iránnal közös átfogó cselekvési tervről (JCPOA) szóló, az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2231. sz. határozatában foglalt, az E3 + 3 formátumban tett kötelezettségvállalásait, mivel az említett határozat a nemzetközi nonproliferációs rendszer pillére, és a közel-keleti és Öböl-térségbeli feszültségek enyhítésének alapja;

85.  hangsúlyozza, hogy a biztonság- és védelempolitikai együttműködésnek a jövőbeli kapcsolatok szabályozását célzó, tervezett átfogó partnerségi megállapodás szerves részét kell képeznie; hangsúlyozza, hogy egy ilyen megállapodás nem sértené az EU döntéshozatali autonómiáját vagy az Egyesült Királyság szuverenitását;

86.  úgy véli, hogy az Egyesült Királyság és az EU közös érdeke, hogy – többek között az Európai Védelmi Ügynökségen belül – együttműködjenek a védelmi képességek fejlesztésében és a hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépés terén, ezáltal erősítve az európai védelmi technológiai és ipari bázist, valamint előmozdítva az európai és szövetséges fegyveres erők valódi interoperabilitását és közös hatékonyságát;

87.  megállapítja, hogy a fenti területeken folytatott, uniós minősített információk – többek között hírszerzési információk – megosztását magában foglaló együttműködés feltétele az uniós minősített adatok védelmét szolgáló adatbiztonsági megállapodás; hangsúlyozza, hogy ösztönözni kell az információk és hírszerzési információk cseréjét, tiszteletben tartva a viszonosság elvét; megjegyzi, hogy ehhez a minősített információkra vonatkozó külön megállapodásra és a hírszerzési adatok önálló értékelésének továbbfejlesztésére van szükség; ösztönzi az összekötők és attasék kirendelését a zökkenőmentes információcsere biztosítása érdekében;

88.  megjegyzi, hogy az állandó strukturált együttműködés (PESCO) elindítása óta az Egyesült Királyság egyik kiválasztott projektben sem vett részt; megjegyzi, hogy részvételét – a partnerek közötti interoperabilitás kulcsfontosságú céljával és kivételes jelleggel – fontolóra kell venni, amikor az Európai Unió Tanácsa PESCO-formátumban arra felkéri;

89.  emlékeztet arra, hogy az Egyesült Királyság továbbra is a NATO kulcsfontosságú tagja, és képes lesz folytatni az általa a NATO más európai tagjaival kétoldalúan, valamint az EU–NATO együttműködés keretében kialakított, rendkívül értékes partnerségeket;

90.  megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság részt vehetne a védelmet és a külső biztonságot támogató uniós programokban (mint például az Európai Védelmi Alap, a Galileo és a kiberbiztonsági programok), más hasonló, harmadik országokra vonatkozó megállapodások alapján, az egyes eszközökre vonatkozó tárgyalások függvényében, valamint a kötelezettségek és a jogok közötti megfelelő egyensúly biztosítása mellett; hangsúlyozza annak lehetőségét, hogy az Egyesült Királyság a közös célkitűzések elérése érdekében hozzájáruljon az EU külső finanszírozási eszközeihez;

91.  hangsúlyozza az űrágazat stratégiai fontosságát Európa számára, úgy véli, hogy egy nagyratörő űrpolitika hatékonyan hozzájárulhat az EU külső fellépésének javításához, továbbá hangsúlyozza, hogy az európai stratégiai autonómia biztosítására alkalmas polgári és katonai technológiák kifejlesztése terén előrelépést kell elérni;

Biztonsági, bűnüldözési és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés

92.  rendkívül fontosnak tartja, hogy – tekintettel a földrajzi közelségre, valamint az EU-t és az Egyesült Királyságot egyaránt érintő fenyegetésekre – az EU és az Egyesült Királyság a bűnüldözés területén törekedjen hatékony együttműködési megállapodások fenntartására, amelyek hatékonyak és kölcsönösen előnyösek polgáraik biztonsága szempontjából, figyelembe véve, hogy az Egyesült Királyság nem schengeni harmadik ország, és ezért nem élvezheti ugyanazokat a jogokat és lehetőségeket, mint a tagállamok;

93.  hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyság nem férhet hozzá közvetlenül az uniós információs rendszerek adataihoz, és nem vehet részt a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel foglalkozó uniós ügynökségek irányítási struktúráiban, miközben az információk – köztük a személyes adatok – Egyesült Királysággal való megosztására szigorú biztosítékokat, ellenőrzési és felügyeleti feltételeket kell rögzíteni, ideértve a személyes adatok uniós jog által biztosított védelemmel egyenértékű védelmét is;

94.  úgy véli, hogy harmadik országként az Egyesült Királyság nem férhet hozzá a Schengeni Információs Rendszerhez (SIS); felhívja az Egyesült Királyságot, hogy haladéktalanul orvosolja a SIS használatával kapcsolatban feltárt súlyos hiányosságokat, és felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon a folyamatot annak biztosítása érdekében, hogy minden hiányosságot további késedelem nélkül megfelelően kiküszöböljenek; úgy véli, hogy az EU és az Egyesült Királyság között a bűnüldözés terén folytatandó jövőbeli együttműködésre vonatkozó megállapodásokról csak a hiányosságok orvoslását követően kellene tárgyalásokat folytatni; kéri, hogy folyamatosan tájékoztassák az ezzel kapcsolatos valamennyi fejleményről;

95.  az utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) adatainak időben történő, hatékony és eredményes cseréjére, az adatfeldolgozás eredményének a megfelelő nemzeti PNR-feldolgozó rendszerekben való tárolására, a DNS-adatok, az ujjlenyomatok és a gépjármű-nyilvántartási adatok (Prüm) feldolgozására, valamint az Europolon és az Eurojuston keresztüli operatív együttműködésre vonatkozó bármely kölcsönös megállapodásnak szigorú biztosítékokon és feltételeken kell alapulnia, és teljes mértékben meg kell felelnie az Európai Unió Bírósága 1/15. sz. véleményének, amelyben a Bíróság az Alapjogi Chartába ütközőnek nyilvánította az EU és Kanada között létrejött PNR-megállapodást;

96.  arra számít, hogy az Egyesült Királyság folytatni tudja a nemzeti hatóságokkal a kiberbiztonság területén kialakított együttműködést és információcserét;

97.  úgy véli, hogy a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági ítéletek végrehajtását és elismerését indokolatlan formalitások nélkül biztosítani kell;

98.  kiemeli, hogy az Egyesült Királyság jelentős szereplője a fejlesztési együttműködéseknek és a humanitárius segítségnyújtásnak, és a szoros együttműködés e területeken kölcsönös és jelentős előnyökkel járna; javasolja továbbá, hogy az Egyesült Királyságot kérjék fel arra, hogy az EU autonómiájának tiszteletben tartása mellett járuljon hozzá az uniós eszközökhöz és mechanizmusokhoz; úgy véli, hogy a tervezett partnerségnek elő kell mozdítania a fenntartható fejlődést és a szegénység felszámolását, valamint továbbra is támogatnia kell az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak és a fejlesztési politikáról szóló európai konszenzusnak a végrehajtását;

IV.A JÖVŐBENI MEGÁLLAPODÁS ELJÁRÁSRENDJE

99.  rámutat arra, hogy az Egyesült Királysággal mint harmadik országgal kötött bármely jövőbeli EU–Egyesült Királyság megállapodásnak magában kell foglalnia egy koherens és szilárd irányítási rendszer létrehozását, amely átfogó keretet biztosít a megállapodás közös, folyamatos felügyeletére/irányítására, valamint vitarendezési és végrehajtási mechanizmusokat tartalmaz a megállapodás rendelkezéseinek értelmezése és alkalmazása tekintetében; úgy véli, hogy egy ilyen jellegű horizontális irányítási mechanizmust kellene alkalmazni az Egyesült Királysággal fenntartott jövőbeli kapcsolat egészére; e tekintetben emlékeztet 2020. január 15-i állásfoglalására, és úgy véli, hogy a kilépésről rendelkező megállapodás teljes körű végrehajtása elsődleges fontosságú; e tekintetben hangsúlyozza, hogy az Európai Parlament továbbra is éberen figyeli valamennyi rendelkezés végrehajtását; rámutat, hogy a konfliktusrendezési mechanizmusnak szilárdnak kell lennie, és hogy egy ilyen mechanizmusnak hatékony, gyorsan alkalmazható és visszatartó erejű jogorvoslati lehetőségeket kell biztosítania;

100.  kitart annak abszolút szükségessége mellett, hogy ez az irányítási rendszer teljes mértékben megőrizze az EU döntéshozatali és jogi autonómiáját, beleértve az EU Bíróságának az uniós jog kizárólagos értelmezőjeként betöltött szerepét;

101.  hangsúlyozza, hogy az irányítási rendszerre vonatkozó megállapodást a jövőbeli kapcsolat jellegével, hatókörével és mélységével arányosan kell kialakítani, figyelembe véve az összekapcsoltság, az együttműködés és a közelség szintjét, oly módon, hogy a rendszer biztosítsa a teljes jövőbeli megállapodás hatékony és eredményes alkalmazását;

102.  egyetért azzal az elgondolással, hogy létre kell hozni egy, a megállapodás végrehajtásának felügyeletéért felelős irányítótestületet, amely kezeli az eltérő értelmezésből eredő problémákat és végrehajtja az elfogadott korrekciós intézkedéseket – például visszatartó erejű ágazati korrekciós intézkedéseket és biztosítékokat –, valamint teljes mértékben biztosítja az EU szabályozási autonómiáját, beleértve az Európai Parlament és a Tanács jogalkotási előjogait; hangsúlyozza, hogy az e testületben részt vevő uniós képviselőket az Európai Parlament bevonásával megfelelő elszámoltathatósági mechanizmusoknak kell alávetni; emlékeztet arra, hogy a Bizottság elnöke az Európai Parlament 2019. április 16-i plenáris ülése előtt kötelezettséget vállalt annak biztosítására, hogy minden olyan esetben, amikor az említett irányítótestületben határozatot kell hozni, a Bizottság szorosan bevonja az Európai Parlamentet, és a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi a Parlament álláspontját, valamint hogy a brexit kapcsán nem lehet semmilyen döntést hozni az Európai Parlament álláspontjának teljes körű figyelembevétele nélkül;

103.  hangsúlyozza továbbá, hogy a megállapodásnak rendelkeznie kell az EU és az Egyesült Királyság közös parlamenti szervének létrehozásáról, amelynek feladata a jövőbeli megállapodás végrehajtásának nyomon követése;

104.  úgy véli, hogy az uniós jogszabályokban meghatározott fogalmakon alapuló rendelkezések esetében az eljárásrendnek elő kell írnia az Európai Bíróság bevonását; megismétli, hogy a megállapodás uniós joghoz nem kapcsolódó rendelkezéseinek alkalmazása és értelmezése vonatkozásában csak akkor irányozható elő alternatív vitarendezési mechanizmus, ha az a függetlenségre és pártatlanságra nyújtott biztosítékok tekintetében egyenértékű az Európai Unió Bíróságával;

o
o   o

105.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek és az Egyesült Királyság kormányának és parlamentjének.

(1) HL C 298., 2018.8.23., 24. o.
(2) HL C 346., 2018.9.27., 2. o.
(3) HL C 369., 2018.10.11., 32. o.
(4) HL C 162., 2019.5.10., 40. o.
(5) Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0016.
(6) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0006.
(7) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0018.
(8) HL L 29., 2020.1.31., 7. o.
(9) HL C 34., 2020.1.31., 1. o.
(10) A C-362/14. sz., Maximillian Schrems kontra adatvédelmi biztos ügyben („Schrems-ügy”) hozott ítélet (ECLI:EU:C:2015:650).
(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
(12) A C-362/14. sz., Maximillian Schrems kontra adatvédelmi biztos ügy (ECLI:EU:C:2015:650), 1/15. sz. vélemény az EU–Kanada PNR-megállapodásról (ECLI:EU:C:2017:592), C-293/12. és C-594/12. sz., Digital Rights Ireland és társai ügy (EU:C:2014:238), Tele2-ügy és Watson-ügy: C-203/15. sz. Tele2 Sverige ügy és C-698/15. sz. Watson-ügy (ECLI:EU:C:2016:970).
(13) Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).

Utolsó frissítés: 2020. szeptember 14.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat