Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2019/2059(DEC)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A9-0031/2020

Előterjesztett szövegek :

A9-0031/2020

Viták :

Szavazatok :

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2020)0088

Elfogadott szövegek
PDF 166kWORD 59k
2020. május 14., Csütörtök - Brüsszel Ideiglenes kiadás
2018. évi mentesítés: Az EU általános költségvetése – Számvevőszék
P9_TA-PROV(2020)0088A9-0031/2020
Határozat
 Állásfoglalás

1. Az Európai Parlament 2020. május 13-i határozata az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, V. szakasz – Számvevőszék (2019/2059(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(1),

–  tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló összevont éves beszámolójára (COM(2019)0316 – C9-0054/2019)(2),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2018-ban elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére,

–  tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt(3),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(4),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5) és különösen annak 55., 99., 164., 165. és 166. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6) és különösen annak 59., 118., 260., 261. és 262. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0031/2020),

1.  mentesítést ad a Számvevőszék főtitkára számára a Számvevőszék 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.  megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

(1) HL L 57., 2018.2.28.
(2) HL C 327., 2018.9.30., 1. o.
(3) HL L 340., 2019.10.8., 1. o.
(4) HL C 340., 2019.10.8., 9. o.
(5) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(6) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.


2. Az Európai Parlament 2020. május 14-i állásfoglalása az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, V. szakasz – Számvevőszék (2019/2059(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, V. szakasz – Számvevőszék,

–  tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0031/2020),

A.  mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozni kívánja, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén;

1.  rámutat, hogy a Számvevőszék éves beszámolóját egy külső cég – a PricewaterhouseCoopers Sàrl – auditálja, hogy ugyanazon átláthatósági és elszámoltathatósági elvek vonatkozzanak a Számvevőszékre is, mint az általa ellenőrzött szervekre; elégedetten veszi tudomásul, hogy a külső ellenőr jelentésében adott vélemény szerint a pénzügyi kimutatások valós és hű képet adnak az Európai Számvevőszék 2018. december 31-én fennálló pénzügyi helyzetéről, a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményeiről, a pénzforgalomról, valamint a nettó eszközállomány változásairól;

2.  hangsúlyozza, hogy 2018-ban a Számvevőszék összesen 146 469 000 EUR összegű végleges előirányzattal rendelkezett (2017-ben 141 240 000 EUR-val), ami 2017-hez képest összesen 3,70 %-os növekedést jelent (Luxemburgban az árszintek emelkedése a becslések szerint 1,9 %-os volt); megjegyzi, hogy az összes előirányzat 96,21 %-át lekötötték 2018 végéig (szemben a 2017. évi 97,73 %-kal és a 2016. évi 99 %-kal), és az összes előirányzat 94,73 %-át kifizették 2018-ban (szemben a 2017. évi 94,27 %-kal és a 2016. évi 93,29 %-kal);

3.  hangsúlyozza, hogy a Számvevőszék költségvetése teljes egészében igazgatási jellegű, amelyet az intézménynél dolgozókhoz kapcsolódó kiadások (1. cím), valamint az épületek, a bútorok, a berendezések és egyéb működési költségek (2. cím) tesznek ki; aggodalmát fejezi ki a 2. cím költségvetésének folyamatos túlbecslése miatt, mivel a kötelezettségvállalási arány 59,13 % (2017-ben 57,13 %), a kifizetési arány pedig 55,11 % (2017-ben 55,75 %) volt;

4.  megjegyzi, hogy a 2019-re átvitt kötelezettségvállalások összege 6 068 597 euró volt, a 2018. évi költségvetés 4,1 %-a (szemben a 2018-ra átvitt 7 908 250 euró összeggel, amely a 2017. évi költségvetés 5,5 %-át tette ki), megjegyzi, hogy az átvitt összeget növelő fő tétel a 2018 végén még folyamatban lévő informatikai projektekre vonatkozó, 21. alcímbe (Adatfeldolgozás, berendezések és bútorok: vásárlás, bérlet és karbantartás) tartozó 4 310 280 euró összeg átvitele volt;

5.  általános észrevételként sajnálja, hogy a Számvevőszék 2018. évi éves jelentése „Igazgatás” című 10. fejezetének hatóköre és következtetései meglehetősen korlátozottak, még akkor is, ha a többéves pénzügyi keret „Igazgatás” című 5. fejezete alacsony kockázatúnak minősül; kéri, hogy a 10. fejezet ellenőrzési munkái legyenek szélesebb körűek az egyes intézmények igazgatási kiadásaiban mutatkozó hiányosságok felülvizsgálata érdekében;

6.  üdvözli, hogy a Számvevőszék általánosságban fenntartja az elmúlt években az igazgatási költségek stabilan tartása érdekében alkalmazott költségvetési fegyelmet anélkül, hogy ez hátrányosan érintené fő tevékenységeit; megjegyzi, hogy 2018-ra nem igényeltek további álláshelyeket, és hogy ezért a Számvevőszék létszámterve – csakúgy, mint 2017-ben – összesen 853 engedélyezett álláshelyet ír elő;

7.  üdvözli a Számvevőszék arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a következő év május 5-ig közzétegye éves tevékenységi jelentését, és május 31-ig elfogadja végleges beszámolóját; egyetért azzal, hogy a Számvevőszék számára biztosítani kell az ellenőrzési munkája elvégzéséhez szükséges időt (ahogyan azt a Számvevőszék az uniós költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésében megfogalmazta); javasolja azonban, hogy a Számvevőszék a mentesítési eljárás időtartamának jobb felmérése érdekében részletesen vitassa meg az ügyet a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságával és más érintett szereplőkkel;

8.  üdvözli az éves tevékenységi jelentésben feltüntetett táblázatot, amely tartalmazza a Bizottsággal és más intézményekkel az emberi erőforrásokkal, fordítással, infrastruktúrával stb. kapcsolatos kérdésekről aláírt, különböző szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokat, feltüntetve azok költségvetési hatását; aggodalommal jegyzi meg, hogy a Személyi Juttatásokat Kezelő és Kifizető Hivatalnak a Számvevőszék személyzeti aktáinak és a kiküldetések integrált feldolgozási rendszerének kezelésére vonatkozó szolgáltatási megállapodásával kapcsolatos kiadások egy új szerződés miatt 2018-ban 325 000 EUR-ra emelkedtek (szemben a 2017. évi 180 000 EUR-val); ismételten hangsúlyozza az intézményközi együttműködés fontosságát;

9.  nagyra értékeli a Számvevőszék arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a szolgálati gépkocsik használata a leginkább költséghatékony legyen; megjegyzi, hogy a Bírósággal való együttműködés részeként a Számvevőszék négy évre szóló intézményközi lízingszerződést írt alá e gépjárművekre vonatkozóan, ami jobb lízingárakat és környezetvédelmi kritériumok bevezetését eredményezte;

10.  megjegyzi, hogy a Számvevőszék úgy határozott, hogy felülvizsgálja a szolgálati gépkocsik használatára vonatkozó szabályokat, és hogy az új szabályok szerint a tagok és a főtitkár a szolgálati gépkocsikat 100 EUR/hó fix összegű, bizonyos költségekkel és díjakkal növelt hozzájárulásért a hivatali feladatok teljesítése céljából megtett utaktól eltérő utakra is használhatják; megjegyzi, hogy a Számvevőszék jelentős megtakarításokra számít a jelenlegi szabályok szerinti helyzethez képest; megjegyzi, hogy az új szabályok 2020. január 1-jétől érvényesek; úgy véli, hogy a hivatali gépjárművek magáncélú használatára semmilyen körülmények között nem kerülhet sor; úgy véli, hogy ez a gyakorlat sértheti a Számvevőszék és általában az uniós intézmények jó hírnevét; ezért kéri a Számvevőszéket, hogy vizsgálja felül ezt a kérdést, és a felülvizsgálat eredményéről tájékoztassa a Parlamentet;

11.  megjegyzi, hogy a Számvevőszék a 2018 és 2020 közötti időszakra új KPI-ket (fő teljesítménymutatókat) fogadott el, amelyek olyan KPI-kből állnak, amelyek széles körű áttekintést nyújtanak a Számvevőszék munkájának közzétételéről, hatásáról és megítéléséről; megállapítja, hogy az egyik fő teljesítménymutató méri a Számvevőszék részvételét a Parlament, a Tanács és a nemzeti parlamentek ülésein, egy másik pedig a nem csupán elfogadott, hanem közzé is tett különjelentések számát; üdvözli a Számvevőszék munkájának egyértelmű hatékonyságjavulását, amit jól jelez, hogy a különjelentések száma 2008 óta 25 %-kal nőtt, továbbá 2017 óta a Parlament ülésein való részvételek száma 47 %-kal, a Tanács ülésein való részvételek száma 39 %-kal, a nemzeti parlamentek ülésein való részvételek száma pedig 164 %-kal nőtt; felkéri a Számvevőszéket, hogy vegye fontolóra, hogy az ellenőrzés hozzáadott értékét is felvegye fő teljesítménymutatói közé, és hogy folyamatosan tegyen jelentést ajánlásainak végrehajtásáról;

12.  üdvözli, hogy a Számvevőszék felé a média érdeklődése erőteljesen nő, különösen különjelentései iránt; üdvözli, hogy a Számvevőszék továbbra is népszerűsíti kiadványait a közösségi média csatornáin keresztül; érdeklődéssel veszi tudomásul, hogy a Számvevőszék kiadványainak többsége elérhető a honlapján a kiadványkereső linken keresztül; megállapítja, hogy 2018-ban a legnagyobb számú médiamegjelenés az európai nagy sebességű vasúthálózatról, az EKB banki válságkezelésének működési hatékonyságáról, illetve a Törökországi Menekülteket Támogató Eszközről szóló különjelentéseket kísérte; üdvözli a Számvevőszék digitális kommunikációs stratégiáját, amely alapján együttműködik a nem intézményi érdekelt felekkel, például agytrösztökkel, nem kormányzati szervezetekkel, ipari szövetségekkel és a tudományos élet képviselőivel, amelyek a Számvevőszék üzeneteinek multiplikátoraiként működhetnek; tovább ösztönzi a szabad, nyílt forráskódú, saját tárhelyen működtetett közösségi hálózati platformok használatát, amelyek különös tekintettel vannak a felhasználók adatainak védelmére;

13.  elégedetten állapítja meg, hogy a médiamegjelenések – a közösségi médiát is beleértve – 2018-ban 2017-hez képest közel megháromszorozódtak (az online cikkek és a közösségi médiában megjelent hivatkozások száma a mintegy 15 500-ról, több mint 44 000-re nőtt); megjegyzi, hogy a közösségi médiában 2018-ban összesen mintegy 11 millió alkalommal jelentek meg a Számvevőszék hivatalos felhasználói fiókjairól származó, a Számvevőszék kiadványaival kapcsolatos bejegyzések, ami közel 18-szor több, mint 2017-ben; megjegyzi, hogy 2018-ban több mint 11 000 online cikk volt elérhető a Számvevőszék különjelentéseiről, szemben a 2013. évi 1 500 online cikkel;

14.  elismeri 35 különjelentés (a 2017. évi 28-hoz képest), 9 áttekintő jellegű kiadvány (a 2017. évi 2-höz képest) és 10 vélemény (a 2017. évi 5-höz képest) közzétételét; üdvözli a Számvevőszék arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a költségvetési rendelettel összhangban különjelentéseit általában 13 hónapon belül készítse el, ugyanakkor megjegyzi, hogy a 2018-ban közzétett különjelentések elkészítésének átlagos ideje 15,2 hónap volt; kiemeli ugyanakkor, hogy a 35 különjelentésből 15 (43 %) kevesebb mint 13 hónapot vett igénybe (a 2017. évi 29 %-kal szemben);

15.  aggodalommal jegyzi meg, hogy a Számvevőszék az összes uniós intézmény és szerv 45 tranzakciójából álló mintát választott ki a többéves pénzügyi keret 5. fejezetéből („Igazgatás”) (2017-ben 55, 2016-ban pedig 100 tranzakcióból állt a minta); megjegyzi, hogy a mintát úgy alakították ki, hogy az reprezentatív legyen az 5. fejezet alatti kiadások körére nézve, amely az uniós költségvetés 6,3%-át teszi ki; megjegyzi, hogy a Számvevőszék munkája szerint az igazgatási kiadások alacsony kockázatúak; úgy véli azonban, hogy az „egyéb intézményekkel” kapcsolatban kiválasztott tranzakciók száma nem elegendő, és kéri a Számvevőszéket, hogy legalább 10%-kal növelje a megvizsgálandó tranzakciók számát; kéri a Számvevőszéket, hogy fontolja meg független éves jelentés készítését az uniós intézményekről (ahogyan azt az uniós ügynökségek esetében már most is teszi), és kéri, hogy az ezzel kapcsolatos fejleményekről folyamatosan tájékoztassa a Parlamentet;

16.  elégedetten nyugtázza, hogy a Számvevőszék honlapján az átláthatóságról szóló fejezet tartalmazza a Számvevőszék üléseinek naptárát és a Számvevőszék tagjainak kiküldetéseit tartalmazó táblázatot, dátum, hely, cél és költségek, valamint a kapcsolódó dokumentumokra és más átláthatósági portálokra mutató linkek feltüntetésével;

17.  kiemeli, hogy a Számvevőszék bevezette a jelenléti ív alkalmazását a tagjelenlét számvevőszéki, kamarai és bizottsági üléseken történő rögzítése érdekében (ezt 2019. január 1-je óta használják); kéri a Számvevőszéket, hogy erről tegyen jelentést a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága számára következő éves tevékenységi jelentésében;

18.  felhívja a Számvevőszéket, hogy alakítsa ki a tagok éves szabadságának, betegszabadságának, illetve egyéb okokra visszavezethető munkahelyi hiányzásának nyilvántartását szolgáló eljárásokat annak biztosítása érdekében, hogy a tagok által kivett valamennyi szabadság ténylegesen rögzítésre kerüljön; hangsúlyozza, hogy a jelenlegi gyakorlat gyengítheti az uniós polgároknak és az uniós intézményeknek a Számvevőszékbe vetett bizalmát;

19.  érdeklődéssel kíséri, hogy a Számvevőszék információkat gyűjt a tagok munkával kapcsolatos kiküldetéseiről annak felmérése céljából, hogy a tervezett tevékenység a Számvevőszék érdeklődési területébe tartozik-e; üdvözli, hogy az esetleges visszaélések kockázatának csökkentése érdekében a tagok megadják azon személyek nevét és beosztását, akikkel találkoznak, a megvitatandó témák általános leírását, valamint – amennyiben rendelkezésre áll – a meghívót, amely a szükséges részleteket tartalmazza;

20.  megjegyzi, hogy a tagok kiküldetésére vonatkozó szabályokat pontosító határozat 2018. február 1-jén lépett hatályba; megjegyzi, hogy a határozat elsősorban a kiküldetési megbízás kérelmezésekor közlendő információkat határozza meg;

21.  megállapítja, hogy a Számvevőszék belső kontrollrendszerének keretében úgy határozott, hogy 2018 februárjától a főtitkárra ruházza az engedélyezésre jogosult tisztviselő hatáskörét a tagok kiküldetési és reprezentációs költségeivel kapcsolatos elszámolások tekintetében; megjegyzi, hogy ezek a kiadások jelenleg a főtitkárság szolgálatai által működtetett, kockázatkezelést, valamint előzetes és utólagos kontrollokat magában foglaló, általános kontrollrendszer hatálya alá tartoznak, és szerepelnek a megbízott vagy közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők éves nyilatkozatában; mélységes sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy egy kritikus helyzetnek kellett előfordulnia ahhoz, hogy a Számvevőszék eljárjon az ügyben;

22.  megjegyzi, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat a rendelkezésre bocsátott információk megbízhatóságának megállapítása céljából felülvizsgálta a közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők 2018. évi éves kontrolljelentéseit és -nyilatkozatait; megjegyzi, hogy a főtitkár kontrolljelentéseket kért valamennyi igazgatóságtól; nyugtázza, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat megerősíti a szolgálatok által végzett előzetes és utólagos kontrollok megbízható minőségét, és hogy a kontrolljelentésekben szereplő információk összességükben megbízhatóak;

23.  tudomásul veszi a Számvevőszék 2012–2018 közötti időszakra vonatkozó határozatát a kiküldetési költségek és a szolgálati gépkocsik használata belső ellenőrzésének elvégzéséről, amely ellenőrzés 2019 júliusában zárult le; megjegyzi, hogy az ellenőrzésijelentés arra a következtetésre jutott, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat által megvizsgált, véletlenszerűen kiválasztott műveletek túlnyomó többsége megfelel az alkalmazandó szabályoknak és eljárásoknak; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a jelentés azt is megállapította, hogy a 2017–2018-as reformok előtt a Számvevőszék irányítási és kontrollrendszereit bizonyos hiányosságok jellemezték; megjegyzi továbbá, hogy a jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a 2017–2018-as reformok hatékonyan korrigálták a kontrollrendszerek hiányosságait, és hogy a jelenleg érvényben lévő irányítási és kontrolleljárások összességükben megbízhatóak;

24.  megjegyzi, hogy az ellenőrzési jelentés alapján nem találtak arra utaló jelet, hogy a tagok vagy a korábbi tagok visszaéltek volna pozíciójukkal; megjegyzi, hogy az ellenőrzési jelentés nyomán nem került sor más belső vizsgálatra;

25.  megállapítja, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) továbbította egy korábbi tagra vonatkozó jelentését a luxemburgi igazságügyi hatóságoknak; megjegyzi, hogy a volt tag mentelmi jogát felfüggesztették; megjegyzi, hogy a Számvevőszék 153 407,58 EUR-t hajtott be a volt tagtól;

26.  megjegyzi, hogy az OLAF 2016-ban vizsgálatot indított azzal kapcsolatban, hogy a Számvevőszék egy jelenlegi tagja visszaélhetett-e az utazási és tartózkodási költségeivel (amikor parlamenti képviselő volt); megállapítja, hogy az OLAF 2019 szeptemberében zárta le az ügyet, és 11 243 EUR visszafizettetésére vonatkozó ajánlást intézett a Parlamenthez; megjegyzi, hogy e tekintetben nem tettek fegyelmi vagy igazságügyi ajánlásokat, és nem intéztek ajánlást a Számvevőszékhez;

27.  üdvözli, hogy a Számvevőszék tagjaira megbízatásukat követően a függetlenségüket, pártatlanságukat, feddhetetlenségüket, elkötelezettségüket, kollegialitásukat, titoktartásukat, felelősségüket és kötelezettségeiket szabályozó magatartási kódex vonatkozik; üdvözli, hogy a Számvevőszék a honlapján közzéteszi tagjainak érdekeltségi nyilatkozatait (pénzügyi érdekeltségekről és külső tevékenységekről szóló nyilatkozatait) és önéletrajzát, így azokat ugyanolyan nyilvános ellenőrzésnek veti alá, mint a többi uniós intézmény;

28.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az érdekeltségekre vonatkozó nyilatkozatok önbevallási jellegűek, és a jelenlegi jogi keretek között sem a Számvevőszék, sem annak etikai bizottsága nem rendelkezik vizsgálati hatáskörrel a bejelentett adatok valódiságának és teljességének ellenőrzésére; felhívja a Számvevőszéket, hogy biztosítsa, hogy a számvevőszéki tagok az összeférhetetlenség hiányára vonatkozó nyilatkozatok helyett érdekeltségi nyilatkozatokat nyújtsanak be; hangsúlyozza, hogy a jelenlegi eljárásokat – többek között az etikai bizottságot is – meg kell erősíteni, hogy ne álljon fenn összeférhetetlenség; kéri a Számvevőszéket, hogy adjon tájékoztatást az elért eredményekről;

29.  üdvözli a Számvevőszék etikai iránymutatásainak közzétételét, amelyek a valamennyi tagjára és személyzetére vonatkoznak; üdvözli, hogy az etikai bizottság megvitat minden általa relevánsnak ítélt etikai kérdést, ideértve a Számvevőszék tagjai külső tevékenységeinek értékelését is; tudomásul veszi, hogy etikai tanácsadókat neveztek ki a Számvevőszék alkalmazottai közül azzal a céllal, hogy a személyzet összes tagjának joga és lehetősége legyen bizalmas és pártatlan tanácsot kérni érzékeny kérdésekben, mint például az összeférhetetlenségek, ajándékok elfogadása és valamint információszolgáltatás súlyos szabálytalanságok esetén (visszaélések bejelentése) stb.;

30.  hangsúlyozza, hogy a Számvevőszék a személyzet minden tagja számára külön képzést kínál a közetikáról (ez a személyzet minden újonnan érkező tagja számára kötelező), amely tartalmaz egy részt a visszaélések bejelentéséről (többek között a követendő eljárásról és a személyzet tagjainak jogairól); üdvözli, hogy a „gyakran feltett etikai kérdések” című belső iránymutatás számos példát tartalmaz az esetleges összeférhetetlenségek felismerésének megkönnyítése érdekében; felhívja a Számvevőszéket, hogy fokozza erőfeszítéseit a tájékoztatás és a kommunikáció javítása, valamint a tevékenységek figyelemmel kísérése révén;

31.  hangsúlyozza, hogy az etikai keretnek a potenciális összeférhetetlenségek megelőzésére, azonosítására és elkerülésére vonatkozó szabályokból kell állnia; megjegyzi, hogy a Számvevőszék etikai keretét felülvizsgálták Lengyelország és Horvátország legfőbb ellenőrző intézményeinek szakértői; tudomásul veszi a szakértői értékelésről szóló végleges jelentést; felhívja a Számvevőszéket, hogy tájékoztassa a Parlamentet a szakértői értékelés eredményei alapján hozott nyomonkövetési intézkedésekről;

32.  üdvözli, hogy a Számvevőszék létrehozta a visszaélések bejelentésére szolgáló csatornákat, amelyek biztosítják a visszaélést bejelentő személyek megfelelő védelmét, valamint hogy közzétette a kapcsolódó eljárási szabályzatot; megjegyzi, hogy online kapcsolatfelvételi űrlap áll rendelkezésre a súlyos szabálytalanságok bejelentésére; üdvözli a Számvevőszék honlapján található linket, amely arról szól, hogy hogyan kell jelenteni a csalási ügyeket az OLAF-nak;

33.  megjegyzi, hogy a Számvevőszék továbbra is képzéseket és előadásokat tart a vezetők, az érkező személyzet és az emberi erőforrással foglalkozó személyzet számára, hogy felhívja a figyelmet a munkahelyi zaklatásra; megjegyzi továbbá, hogy a zaklatás elleni küzdelemmel foglalkozó kapcsolattartók évente megfelelő továbbképzésben részesülnek; megjegyzi, hogy a Számvevőszék 2017-ben szigorította zaklatás elleni szabályait, amelyek célja a zaklatási helyzetek elkerülése, a kielégítő munkakörnyezet fenntartása és a személyek közötti konfliktusok békés rendezési lehetőségek formájában történőmegkönnyítése;

34.  üdvözli a Számvevőszék által a személyzet jóllétének biztosítása érdekében tett erőfeszítéseket, például a rugalmas munkaidőt és a távmunkát, megjegyzi e tekintetben, hogy a Számvevőszék az esélyegyenlőségről szóló előadásokat és az ingyenes pszichológusi segítségnyújtáshoz való hozzáférést biztosít; ugyanakkor megjegyzi, hogy 2018-ban három esetben is előfordult munkavállalói kiégés; kéri ezért a Számvevőszéket annak értékelésére, hogy a munkateher arányosan oszlik-e meg a különböző csoportok és alkalmazottak között;

35.  megjegyzi, hogy 2018-ban egy zaklatással kapcsolatos hivatalos panaszt nyújtottak be, és hogy megállapítást nyert, hogy szexuális zaklatást követtek el; megállapítja, hogy a végül megelőző és fegyelmi intézkedéseket eredményező eljárás egésze a panasz benyújtásától számítva öt hónapot vett igénybe;

36.  hangsúlyozza, hogy – amint azt a személyzeti szabályzat 16. cikkének harmadik bekezdése említi a vezető tisztviselők szolgálati jogviszonyának megszűnését követő szakmai tevékenységével kapcsolatban – a Számvevőszék közzéteszi a vezető tisztviselők szakmai tevékenységére vonatkozó információkat; tudomásul veszi továbbá a vonatkozó szabályok közzétételét a Számvevőszék honlapján;

37.  megjegyzi, hogy a Számvevőszék és az OLAF szorosan együttműködik az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében; megjegyzi továbbá, hogy 2018-ban a Számvevőszék kilenc, az ellenőrzései során feltárt csalásgyanús esetet jelentett be (a 2017. évi 13-hoz képest); gratulál a Számvevőszéknek, hogy a folyamatban lévő tárgyalások eredményeként 2019 májusában igazgatási együttműködési megállapodás jött létre a Számvevőszék és az OLAF között, amelynek célja a gyakorlati munkakapcsolat megkönnyítése, különösen a csalásgyanús esetek továbbítása és a közös érdekű fellépések – például képzések, munkaértekezletek vagy személyzeti csereprogramok – szervezése tekintetében;

38.  sajnálja, hogy a 2017. évi mentesítésről szóló állásfoglalás nyomon követése során a Számvevőszék csak korlátozott válaszokat adott a Parlament észrevételeire; hangsúlyozza, hogy a nyomon követés alapvető fontosságú eszköz a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága számára annak megállapításához, hogy a Számvevőszék végrehajtotta-e a Parlament ajánlásait; felhívja a Számvevőszéket, hogy a következő nyomonkövetési jelentésbe foglalja bele a Parlament ajánlásainak végrehajtásával kapcsolatos összes szükséges választ és adjon részletesebb magyarázatokat;

39.  megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésre vonatkozó döntése nem fog jelentős hatást gyakorolni a Számvevőszék szervezeti felépítésére és emberi erőforrásaira; megjegyzi, hogy a Számvevőszék kötelezettséget vállalt arra, hogy a személyzeti szabályzat 49. cikkével összhangban, mérlegelési jogkörével élve nem bocsát el tisztviselőket pusztán azon az alapon, hogy már nem valamelyik tagállam állampolgárai; megjegyzi, hogy az ideiglenes és szerződéses alkalmazottakat illetően a jogszabályok értelmében a Számvevőszéknek minden egyes esetet egyedileg kell megvizsgálnia, és azokban az esetekben kell kivételeket engedélyeznie, ahol a szolgálati érdek ezt indokolja; üdvözli, hogy a Számvevőszék kötelezettséget vállalt arra, hogy nyílt és átlátható módon él a kivételek engedélyezésének e lehetőségével; megjegyzi, hogy a Számvevőszék értékelése kizárólag a szolgálati érdeken fog alapulni;

40.  hangsúlyozza a Számvevőszék azon kötelezettségvállalását, hogy valamennyi vezetői szinten javítja a nemek közötti egyensúlyt; megjegyzi, hogy ellenőreinek és tanácsosainak 45 %-a nő, így a nők és férfiak aránya majdnem egyenlő; megjegyzi, hogy a vezetők 38 %-a, (24 fő) nő, és hogy a 10 igazgató közül három nő; felhívja a Számvevőszéket, hogy továbbra is tegyen erőfeszítéseket a nemek közötti egyensúly előmozdítására, elsősorban a vezetői és a felsővezetői posztokon; üdvözli, hogy az ellenőrzési kamarákban vezetői tisztséget betöltő nők aránya a 2015. évi 7 %-ról 2018 végére közel 24 %-ra nőtt (a 2017. évi 20 %-hoz képest); megjegyzi, hogy a Számvevőszék 2018–2020 közötti időszakra vonatkozó, 2018 februárjában jóváhagyott esélyegyenlőségi politikája az életkor és a fogyatékosság kérdésével is foglalkozik;

41.  megismétli, hogy a Számvevőszék 28 tagjából csak hat nő (szemben a 2016. évi négy taggal); hangsúlyozza a tagok körében a nemek közötti egyensúly hiányát; emlékeztet arra, hogy a tagállamoknak aktívabban kellene ösztönözniük a nőket arra, hogy ilyen állásokra pályázzanak; megismétli, hogy a kinevezési eljárás során a Tanácsnak mindig legalább két jelölt – egy nő és egy férfi – nevét kellene előterjesztenie;

42.  megjegyzi, hogy a fordítási munkateher növekedését a Számvevőszék belső eljárásainak racionalizálása – többek között a fordítások előzetes és utólagos feldolgozásának központosítása – révén elért hatékonyságnövekedés ellensúlyozta; megjegyzi, hogy ez lehetővé tette az oldalankénti költségek jelentős (2017-hez viszonyítva több mint 10 %-os) csökkentését;

43.  ismételten üdvözli a Számvevőszék más közintézményekkel és érdekeltekkel folytatott együttműködését; elismeréssel veszi tudomásul a legfőbb ellenőrzési intézmények vezetői közötti együttműködést, valamint hogy 2018-tól kezdődően közös munkaterv elfogadására kerül sor; támogatja továbbá, hogy a képzési kínálatának bővítését célzó politikájával összefüggésben a Számvevőszék partnerségi együttműködést alakított ki különböző egyetemekkel; kéri a Számvevőszéket, hogy bővítse ki kapcsolatait további egyetemekkel annak érdekében, hogy a jövőben diverzifikált és a földrajzi kiegyensúlyozottságot biztosító együttműködések jöjjenek létre;

44.  üdvözli, hogy a növekvő digitalizációnak köszönhetően a K2 épület levéltári helyiségei szükségtelenné váltak; megjegyzi, hogy ezeket a tereket új együttműködési vagy jólléti terekké alakítják át, és hogy a költségeket a néhány évvel ezelőtt befejezett K3 építési projekt fennmaradó költségvetése fedezi; megjegyzi, hogy a K1 épület kényelmi szintje messze elmarad az épületegyüttes többi épületének szintjétől; tudomásul veszi egy tanulmány következtetéseit, amelyben olyan munkálatokat kérnek, amelyek hatalmas beruházásokat eredményeznének; megjegyzi, hogy az épület jövőjére vonatkozó leghatékonyabb megoldás megtalálása érdekében – a luxemburgi hatóságokkal is együttműködve – még mindig mérlegelik az alternatívákat; felhívja a Számvevőszéket, hogy tájékoztassa a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságát a megoldásokról, többek között a költségvetési becslésekről;

45.  üdvözli, hogy a Számvevőszék átfogó környezetvédelmi programot alakított ki a környezetvédelmi elemzésében meghatározott különböző témák kezelésére és környezeti hatásának csökkentésére; elismeréssel veszi tudomásul, hogy 2014 és 2018 között 11,5 %-kal sikerült csökkentenie energiafogyasztását, 2016 és 2018 között 21,1 %-kal vízfogyasztását, 2014 és 2018 között pedig 50,8 %-kal a papírfogyasztását;

46.  támogatja a Számvevőszék arra irányuló erőfeszítéseit, hogy fokozza az adatvédelmet és a kiberbiztonságot azáltal, hogy 2018 közepén hároméves kiberbiztonsági cselekvési tervet fogadott el, amely számos intézkedést tartalmaz az azonosított kockázatok csökkentésére; elégedetten veszi tudomásul, hogy a Számvevőszék együttműködik az európai intézmények, szervek és hivatalok számítógépes vészhelyzeteket elhárító csoportjával (CERT-EU) a tervben előirányzott egyes kontrollok végrehajtása érdekében;

47.  elismeri, hogy a szabad és nyílt forráskódú szoftverek hozzáadott értéket jelenthetnek a Számvevőszék számára; különösen hangsúlyozza szerepüket az átláthatóság növelésében és az eladótól való függés elkerülésében; elismeri, hogy ezenkívül hozzájárulhatnak a biztonság javításához is, mivel lehetővé teszik a hiányosságok azonosítását és orvoslását; határozottan javasolja, hogy az intézmény számára fejlesztett szoftvereket szabad és nyílt forráskódú szoftverlicenszek alapján tegyék nyilvánosan hozzáférhetővé;

48.  kiemeli a Számvevőszék által az elmúlt években az olyan területeken végzett összes munkát, mint a teljesítményalapú költségvetés-tervezés, az etikai keret és az ahhoz kapcsolódó valamennyi szabály és eljárás, a fokozott kommunikációs tevékenységek és az átláthatóság javítását célzó intézkedések növekvő száma; üdvözli az intézményközi szolgáltatási és együttműködési megállapodások jelentős számát; hangsúlyozza az uniós intézmények és szervek közötti együttműködés és tapasztalatcsere fontosságát; javasolja, hogy a bevált gyakorlatok megosztása és közös megoldások kidolgozása érdekében elemezzék a különböző területeken folytatott hivatalos hálózatépítési tevékenységek lehetőségét.

Utolsó frissítés: 2020. május 18.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat