Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2019/2061(DEC)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A9-0071/2020

Előterjesztett szövegek :

A9-0071/2020

Viták :

Szavazatok :

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2020)0116

Elfogadott szövegek
PDF 177kWORD 62k
2020. május 14., Csütörtök - Brüsszel Ideiglenes kiadás
2018. évi mentesítés: Az EU általános költségvetése – Régiók Bizottsága
P9_TA-PROV(2020)0116A9-0071/2020
Határozat
 Állásfoglalás

1. Az Európai Parlament 2020. május 13-i határozata az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, VII. szakasz – Régiók Bizottsága (2019/2061(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(1),

–  tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2019)0316 – C9‑0056/2019)(2),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának a 2018-ban elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére,

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt (3),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(4),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5) és különösen annak 55., 99., 164., 165. és 166. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6) és különösen annak 59., 118., 260., 261. és 262. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0071/2020),

1.  mentesítést ad a Régiók Bizottsága főtitkára számára a Régiók Bizottsága 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.  megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Régiók Bizottságának, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a Számvevőszéknek, továbbá hogy gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

(1) HL L 57., 2018.2.28.
(2) HL C 327., 2019.9.30., 1. o.
(3) HL C 340., 2019.10.8., 1. o.
(4) HL C 340., 2019.10.8., 9. o.
(5) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(6) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.


2. Az Európai Parlament 2020. május 14-i állásfoglalása az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, VII. szakasz – Régiók Bizottsága (2019/2061(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, VII. szakasz – Régiók Bizottsága,

–  tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0071/2020),

A.  mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozni kívánja, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén;

1.  megelégedéssel jegyzi meg, hogy a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésében a Számvevőszék nem azonosít jelentős hiányosságokat a Régiók Bizottsága (a továbbiakban: a bizottság) tekintetében az emberi erőforrásokhoz és a beszerzésekhez kapcsolódóan ellenőrzött területeken;

2.  üdvözli a Számvevőszék megállapítását, amely szerint a 2018. december 31-i fordulónappal záruló pénzügyi évet illetően a bizottság igazgatási kiadásokkal kapcsolatos kifizetései összességükben lényegi hibától mentesek voltak, és a megvizsgált felügyeleti és kontrollrendszerek eredményesen működtek;

3.   általános megjegyzésként sajnálja, hogy a Számvevőszék 2018. évi éves jelentése „Igazgatás” című 10. fejezetének hatóköre és következtetései meglehetősen korlátozottak, még akkor is, ha a többéves pénzügyi keret „Igazgatás” című 5. fejezete alacsony kockázatúnak minősül;

4.  megjegyzi, hogy a Számvevőszék 45 tranzakcióból álló mintát választott ki az összes uniós intézmény és szerv többéves pénzügyi keretének „Igazgatás” című 5. fejezetéből; megjegyzi, hogy a mintát úgy alakították ki, hogy az reprezentatív legyen az 5. fejezet alatti kiadások körére nézve, amely az uniós költségvetés 6,3 %-át teszi ki; megjegyzi, hogy a Számvevőszék elemzése szerint az igazgatási kiadások alacsony kockázatúak; úgy véli azonban, hogy az „egyéb intézményekkel” kapcsolatban kiválasztott tranzakciók száma nem elegendő, és kéri a Számvevőszéket, hogy legalább 10 %-kal növelje a megvizsgálandó tranzakciók számát;

5.  megjegyzi, hogy 2018-ban a bizottság 96 101 000 EUR-s költségvetéssel rendelkezett, míg 2017-ben ez az összeg 93 295 000 EUR volt, ami 3 %-os növekedésnek felel meg; megjegyzi, hogy az összes előirányzat 99,3 %-át lekötötték 2018 végéig (szemben a 2017. évi 98 %-kal és a 2016. évi 98,7 %-kal), és 91 %-át kifizették 2018-ban (szemben a 2017. évi 89,9 %-kal és a 2016. évi 89,6 %-kal);

6.  üdvözli a bizottság összességében körültekintő, hatékony és eredményes pénzgazdálkodását a 2018. évi költségvetési időszakban; üdvözli, hogy az 1. cím (a bizottságnál dolgozó személyekkel kapcsolatos kiadások) kötelezettségvállalási aránya 99,1 %, a 2. cím (Épületek, berendezések és egyéb működési kiadások) kötelezettségvállalási aránya pedig 99,6 % volt;

7.  megjegyzi, hogy a bizottság válaszát a kifizetések végrehajtási arányával kapcsolatban (2018: 76,9 %, 2017: 77,1 % és 2016: 74,5 %) a 2. költségvetési cím tekintetében; megjegyzi, hogy egyes, főként a karbantartásra és az energiafogyasztásra vonatkozó számlák csak a következő év elején érkeznek be; kéri a bizottságot, hogy javítsa a helyzetet, lehetőség szerint azáltal, hogy a releváns szolgáltatási szerződésekben az évre elosztva kiegyensúlyozott fizetési feltételeket határoz meg;

8.  megjegyzi, hogy számos költségvetési sorban fel nem használt előirányzatok maradtak, például a képviselők számára szervezett tanfolyamok (105. jogcím) esetében 59,0 %, a személyzet kiküldetései (162. jogcím) esetében 33,3 %, az egészségügyi szolgáltatások (1634. jogcím) esetében 77,9 %, valamint az épületek berendezése (2007. jogcím) esetében 92,7 %; emlékeztet arra, hogy intézkedésekre van szükség a költségvetés túlbecslésének minimalizálása érdekében;

9.  hangsúlyozza, hogy a bizottság költségvetése – a politikai tevékenységei ellenére – kizárólag igazgatási jellegű, és az uniós költségvetés 5. igazgatási fejezetének 1 %-át teszi ki; üdvözli a bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy napi működése során teljesítményalapú költségvetési elveket alkalmazzon, valamint elkötelezettségét arra, hogy tovább javítsa hatékonyságát, együttműködve más uniós intézményekkel és szervekkel; tudomásul veszi a bizottság költségvetés-végrehajtási arányának nyomon követése és javítása érdekében sikeresen alkalmazott eszközöket, például a költségvetés végrehajtásának felülvizsgálatait; összességében üdvözli a bizottság teljesítményorientált megközelítését;

10.  megjegyzi, hogy a bizottság központi nyilvántartást vezet a belső eljárások és korrekciós intézkedések be nem tartásával kapcsolatos kivételekről; üdvözli, hogy a pénzügyi kivételek teljes száma (2017-hez képest) 6,8 %-kal csökkent;

11.  üdvözli a bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az átlagos kifizetési időt (a költségvetési rendelet értelmében a kifizetéseket 30 napon belül kell teljesíteni) 2018-ban átlagosan 16 napra csökkentse, ami 10 év óta a legjobb arány (szemben a 2017. évi 23 nappal, a 2016. évi 26 nappal és a 2015. évi 20 nappal); megjegyzi, hogy 2018-ban nem jegyeztek fel a kötelező késedelmi kamat fizetésével kapcsolatos egyetlen esetet sem;

12.  megjegyzi, hogy a bizottság egy kérdőív segítségével a 16 belsőkontroll-standardra vonatkozó gyakorlatot indított, amelynek célja az egyes belsőkontroll-standardokra vonatkozóan meghatározott követelmények betartásának és hatékonyságának értékelése; tudomásul veszi az értékelés pozitív eredményeit és következtetéseit, amelyek szerint a következő belsőkontroll-standardokra kell fokozottan hangsúlyt helyezni: a 3. standardra, a személyzet elosztására, a 10. standardra, az üzletmenet-folytonosságra és a 12. standardra, az információra és kommunikációra, a jövőbeli kihívások, például az új megbízatás és a Régiók Bizottsága fennállásának 25 éves évfordulója okán;

13.  elismeri, hogy a belső ellenőrzési funkció nyomon követését egy ellenőrző bizottság végzi, amely a bizottság pénzügyi és adminisztrációs bizottságának képviselőcsoportonként egy tagjából és egy magas szintű külső tanácsadóból áll; megjegyzi, hogy 50 %-os aránnyal teljesült az a 2018. évi cél, hogy a nagyon fontos ajánlások 75 %-át 6 hónap után lezárják, és azt a célt, hogy a nagyon fontos ajánlások 100 %-át 12 hónap után lezárják, 100 %-os aránnyal teljesült;

14.  ismételten hangsúlyozza az olyan intézményközi együttműködés fontosságát, mint a HR-politikákkal kapcsolatos, szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodások és más igazgatási megállapodások; felszólítja a bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságát a fenti típusú megállapodások keretében kifizetett összegekről;

15.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy előmozdítsák a regionális és helyi hatóságok bevonását, tekintettel az uniós szakpolitikák végrehajtásában betöltött szerepükre; 

16.  megjegyzi, hogy a bizottság, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) és a Parlament között 2014-ben létrejött igazgatási együttműködési megállapodás 2019. december 31-én lejárt; megjegyzi, hogy ez idáig nem került sor a 2014. évi megállapodás újratárgyalására vagy meghosszabbítására; úgy véli, hogy a 2014. évi megállapodás kifejezetten nem volt kiegyensúlyozott a bizottság és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság („a bizottságok”) szempontjából, amelyek összesen 60 fordítót helyeztek át a Parlamenthez (24 fordítót a bizottságtól) és cserébe csak az Európai Parlament Kutatószolgálatának (EPRS) szolgáltatásait vehetik igénybe; aggodalommal állapítja meg, hogy ennek következtében a bizottságoknak szerződéses alkalmazottakat kellett felvenniük, és ki kellett szervezniük a fordítási szolgáltatásokat; aggodalommal állapítja meg, hogy a Parlament a fordítói személyzet csökkenésének kompenzálására további összeget (1 200 000 EUR-t 2015 és 2016 között) biztosít a bizottságok számára a fordítási szolgáltatások kiszervezésének fedezésére, amely összeg átcsoportosítható más szakpolitikai területekre, amennyiben azokat nem használják fel teljes mértékben kiszervezett fordításra; úgy véli, hogy ezek a körülmények nem felelnek meg az általános prudens, illetve hatékony és eredményes pénzgazdálkodás kritériumainak, és a jelenlegi szerződés meghosszabbítása vagy egy új megállapodásra irányuló tárgyalás esetén újra kell gondolni őket; elismeri, hogy politikai nézőpontból a megállapodást aktualizálni kell, hogy megfeleljen napjaink kihívásainak, például az új többéves pénzügyi keretnek vagy a kohéziós politikára vonatkozó új szabályoknak;

17.  üdvözli a „Gondolkodjunk Európáról/Európa jövője” kampányt, amelynek keretében összesen több mint 209 eseményre került sor (2019 februárjáig); megjegyzi, hogy a bizottság a kampány sikere nyomán lépéseket tesz, hogy más uniós intézményekkel és szervekkel együtt kidolgozza a folyamatos európai polgári konzultációk modelljét azzal a céllal, hogy összekapcsolja a helyi vitákat egy olyan visszajelzési mechanizmussal, amely tájékoztatja az uniós szintű döntéshozókat; felszólítja a bizottságot, hogy tegyen jelentést az elért eredményekről a következő éves tevékenységi jelentésében;

18.  átláthatósági okokból üdvözli a bizottság éves tevékenységi jelentésében a „Gondolkodjunk Európáról/Európa jövője” kampány keretében 2017-ben és 2018-ban rendezett események listáját; tudomásul veszi az érintett bizottsági tagok nevét, az események címét, időpontját, és helyszínét és a 2018. évi 41 747,87 EUR-s összköltséget (szemben a 2017-es 45 505,93 EUR-val);

19.  értékeli a bizottság sikerét a közösségi médiában: 2018-ban 12 658 kedvelést kapott a Facebookon (szemben a 2017. évi 9 013 kedveléssel), és 2018-ban 3 727 követője volt a Twitteren (szemben a 2017. évi 3 425 követővel); elismeri a „Have your say on Europe!” („Szóljon hozzá ön is Európa jövőjéhez!”) online felmérés/mobilalkalmazás Unió-szerte történő sikeres használatát; gratulál a bizottságnak a 2018-ban 101 983 oldalmegtekintést hozó új honlapjához (szemben a 2017-es 43 748 oldalmegtekintéssel); üdvözli a 2018 januárjában nyílt online tanfolyamot, amelynek címe „Hogyan hozza ki a legtöbbet a régiójának vagy városának járó uniós forrásokból”, és amelynek csaknem 15 000 résztvevője volt (szemben a 2015. évi 8 500 és a 2016. évi 5 500 résztvevővel);

20.  üdvözli a bizottság által a közzétett tanulmányok számának növelése terén elért eredményeket, amelyek száma 27, meghaladva az 15-ös célt; megjegyzi, hogy minden tanulmányt közzétettek a bizottság honlapján;

21.  megjegyzi, hogy a bizottságok és a Bizottság közötti, a Bizottság VMA épületének a bizottságok BEL68/TRE 74 épületeire történő cseréjéről szóló megállapodást 2019. augusztus 28-án írták alá; megjegyzi, hogy a csere 2022. szeptember 16-án lép hatályba; aggodalommal jegyzi meg, hogy a bizottságok ingatlanpolitikája által azonosított fő prioritás az épületek földrajzi koncentrációja; aggodalommal jegyzi meg, hogy ez a csere 10 440 m²-es irodaterület-vesztést eredményez a bizottságok számára, és ezért a csere után további irodákat kell találni mintegy 200 alkalmazott elhelyezésére, amely szükségletet rövid távon nem lehet teljes mértékben ellensúlyozni olyan alternatív intézkedésekkel, mint a többi épületben az intenzívebb helyhasználat vagy a távmunka növelése, hanem a veszteség ellensúlyozása szükségessé teszi egy másik szomszédos épület megvásárlását; megjegyzi továbbá, hogy rövid és középtávon fel kell újítani a VMA épületet; tart a megállapodás következményeitől nemcsak a bizottság pénzügyeire, hanem az érintett személyzet jóllétére nézve is; sajnálja, hogy nem konzultáltak a jogi szolgálattal egy, a bizottság számára ilyen hatókörű és fontos kérdésben;

22.   megjegyzi, hogy a bizottságok a közelmúltban közös munkacsoportot hoztak létre, amely további elemzést készít a megfelelő megoldások megtalálása érdekében; megjegyzi, hogy egy másik munkacsoport új munkamódszerek kidolgozásával foglalkozik; hangsúlyozza, hogy a személyzet jóllétét, munkavégzésének módját és munkaterét nem érinthetik a másik épületbe költözés negatív következményei; emlékeztet arra a követelményre, hogy az épületek cseréjéről konzultálni kell a személyzet tagjaival és a véleményüket figyelembe kell venni; felhívja a bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságát és Költségvetési Bizottságát az elért eredményekről;

23.   komoly aggodalmának ad hangot amiatt, hogy megerősítették az azbeszt jelenlétét a VMA épület kritikus pontjain, beleértve a parkolót is; rendkívül sajnálja, hogy egy szakosodott külső vállalkozó 2019 szeptemberében, csupán a Bizottsággal kötött megállapodás aláírása után egy hónappal készített leltárt; sajnálja, hogy a megállapodást anélkül írták alá, hogy kellő időben tájékoztatták volna valamennyi érdekelt felet az azbeszt VMA épületben való esetleges jelenlétéről; sajnálja továbbá, hogy a tagokat és a személyzetet nem tájékoztatták a helyzetről, és úgy véli, hogy nem elegendő, hogy az információt közzétették a bizottság intranetes oldalán, ahol nehéz megtalálni;

24.   megjegyzi, hogy a bizottságok 2019 szeptemberében „azbesztmentes” tanúsítványt kaptak a VMA épületre vonatkozóan, és hogy e tanúsítvány szerint az épületben lévő azbeszt nem jelent kockázatot a szokásos használat során; figyelembe véve különösen azt, hogy az épület következő használata nem szokásos használat, hanem építési helyszín lesz, mély aggodalmát fejezi ki a kérdéssel kapcsolatos jövőbeli fejlemények miatt;

25.   megjegyzi, hogy a hosszan tartó és nem biztonságos azbesztnek való kitettség emberi egészségre gyakorolt hatásai jól dokumentáltak, és mindig aggodalomra és riadalomra adnak okot a lakosság körében; kéri a bizottságokat, hogy hajtsanak végre teljes és proaktív átláthatósági és tájékoztatási politikát a VMA épület tényleges elfoglalása előtti és utáni helyzet kezelésére, ugyanakkor kerüljék el az aggodalomkeltést;

26.  elismeri a bizottság 2017. november 29-én jóváhagyott ingatlanstratégiáját, amely a „földrajzi koncentrációt” és a bizottság „Jacques Delors” főépületéhez való „fizikai kapcsolódást” helyezi előtérbe, ami jelentős pénzügyi és egyéb előnyökkel jár; megjegyzi, hogy szükség lesz a VMA épület kisebb felújítására a lehető legkorábbi időpontban (2020 és 2022 között), valamint alaposabb felújításra, amikor a VMA épület 2028-ban teljes egészében a bizottság tulajdonába kerül; megjegyzi, hogy a költségeket a bizottságok fogják fedezni az adminisztratív együttműködési megállapodás szerint alkalmazandó megosztási kulcs szerint;

27.  üdvözli a megfelelő (kiber)biztonsági normák biztosítása érdekében eddig végrehajtott valamennyi intézkedést; megjegyzi, hogy a belépés-ellenőrzésre szolgáló új berendezések üzembe helyezését és az IT-biztonsági intézkedéseket követően a kapcsolódó biztonsági szabványok ugyanolyan szintet értek el, mint a Parlament és a Bizottság szabványai;

28.  sajnálatosnak tartja, hogy a bizottság még nem rendelkezik jogi kerettel a tagjait érintő zaklatási ügyek kezelésére; megismétli az európai ombudsman uniós intézményekhez intézett felhívását, hogy fogadjanak el a tagjaikra vonatkozó zaklatással kapcsolatos szabályokat; kéri a bizottságot, hogy a zaklatással kapcsolatos panaszokról szóló, 2018. július 2-i parlamenti elnökségi határozat mintájára sürgősen fogadjon el ilyen szabályokat; felhívja a bizottságot, hogy tegyen jelentést a fenti kérés nyomán tett lépésekről a Parlament számára;

29.  sürgeti a bizottságot, hogy fokozza a tagjainak szóló, az összeférhetetlenség megelőzésére és leküzdésére vonatkozó magatartási kódexszel kapcsolatos erőfeszítéseit; kéri a bizottságot, hogy honlapján tegye közzé a vonatkozó szabályokat és eljárásokat;

30.  elismeri a személyzet tagjait érintő zaklatási ügyek kezelésére szolgáló szilárd bizottsági mechanizmust, amely csak a személyzeti szabályzat vonatkozó rendelkezéseit végrehajtó belső szabályokkal rendelkezik; üdvözli, hogy a személyzet minden tagja számára nyújtott képzéseket a zaklatás megelőzése terén, amelyek a zaklatással kapcsolatos panaszokra vonatkozó szabályokra, rendelkezésekre és eljárásokra összpontosítanak; megjegyzi, hogy a bizottságban működik egy bizalmi személyekből álló csoport (jelenleg hat kinevezett és két tartaléklistára tett taggal), akik mindannyian képzésben részesültek, mielőtt hivatalba léptek volna;

31.  megjegyzi, hogy a fordítás kiszervezésére szánt előirányzatok nőttek, összhangban a Parlamenttel kötött együttműködési megállapodással és a fordítói személyzet ebből eredő csökkenésével; megjegyzi, hogy 2018-ban a fordítások kiszervezése elérte a 20,2 %-ot, ami kissé meghaladta a 20 %-os célt, részben a magas munkateher miatt (amely 21 %-kal volt magasabb, mint 2017 azonos időszakában); megjegyzi továbbá, hogy a kiszervezett fordítás teljes költsége 2018-ban 3 251 855 EUR volt (a házon belüli fordítás teljes költsége 5 263 108 EUR lett volna);

32.  elismeri a bizottságok azon erőfeszítéseit, amelyek az erőforrás-hatékonyabb többnyelvűséget célzó új stratégia keretében jelentős átszervezést eredményeztek; sajnálja, hogy 2014 és 2017 között a nyelvi szolgálatoktól a Parlament szolgálataihoz áthelyezett álláshelyeket a szerződéses alkalmazottak számának növekedésével kellett kompenzálni; kéri a bizottságot, hogy nyújtson rendszeres tájékoztatást a Parlament számára a fentiekkel kapcsolatos fejleményekről;

33.  tudomásul veszi az egyes fordítási osztályok közös irányítására vonatkozó kísérleti projektről szóló értékelő jelentést, amely az általános igazgatási költségek csökkentésén kívül további szinergiákat azonosított a fordítástámogatás szintjén, miután az összes fordítási osztály összeolvadt és valamennyi szükséges technikai feltétel teljesült; megjegyzi, hogy a bizottság elnöksége megbízta főtitkárát, hogy az EGSZB főtitkárával együttműködve dolgozzon ki és javasoljon új létszámtervet; megjegyzi, hogy a kísérleti osztályok összevonása megerősítést nyert, és hogy 2019-ben további két egyesülésre kerül sor; felhívja a bizottságot, hogy számoljon be a Parlamentnek a fordítási teljesítmény fenntarthatóvá tétele érdekében tett valamennyi intézkedésről;

34.  tudomásul veszi az emberierőforrás-folyamatok további egyszerűsítésére irányuló erőfeszítéseket, különösen a papírmentes munkafolyamatok, például számlák, kiküldetések dossziéi stb. fokozatos bevezetése révén; felhívja a bizottságot, hogy fokozza az informatikai eszközökkel kapcsolatos közbeszerzési eljárásainak korszerűsítésére irányuló erőfeszítéseit, és hozzon létre egy elektronikus munkafolyamatot a papírmentes üzemmód lehetővé tétele érdekében; tudomásul veszi az e-számlázás terén elért jó eredményeket, amely informatikai szempontból már teljes mértékben működőképes;

35.  tudomásul veszi az 538 fős létszámtervet 2018-ban (2017-ben 533 fő); üdvözli, hogy a betöltetlen álláshelyek aránya 2018-ban alacsonyabb volt (kevesebb mint 2 %), mint 2017-ben (körülbelül 2,5 %); üdvözli, hogy 2018-ban megkezdődött a munkateher értékelése annak érdekében, hogy áttekinthető legyen az emberi erőforrások bizottságon belüli hatékony felhasználása, és azonosítani lehessen az esetleges hiányosságokat; megjegyzi, hogy a végleges jelentés 2019 tavaszán készült el; kéri a részletes nyomon követést a bizottság következő éves tevékenységi jelentésében;

36.  üdvözli az egyéni teljesítményre összpontosító új értékelési rendszer és az érdemeken alapuló új előléptetési rendszer bevezetését, amelyek 2018-ban intenzív szociális párbeszéd tárgyát képezték; elismeri, hogy a 2016 végén szervezett személyzeti elégedettségi felmérést követő cselekvési terv végrehajtása során irányítási program készült a közép-, és alsó szintű vezetők számára, amely a személyzeti elégedettséghez kapcsolódó témákra terjed ki;

37.   üdvözli, hogy az évek során csökkent a hiányzási arány (a 2015-ös 4,86 %-ról 2016-ban 4,6 %-ra, 2017-ben 4,5 %-ra, 2018-ban pedig 4,29 %-ra); megjegyzi azonban, hogy 2018-ban 23 alkalmazott volt 90 napnál többet betegszabadságon, ebből három esetben a betegszabadság 352 napig, 296,5 napig, illetve 280,5 napig tartott, amelyek súlyos betegségeknek voltak betudhatók; elismeri a Régiók Bizottságának a hiányzások kezelésével kapcsolatos átfogó politikáját, beleértve a hiányzások nyomon követését és a munkába való visszatérésre vonatkozó strukturált politika végrehajtását;

38.  üdvözli az esélyegyenlőség terén a fogyatékosság, a sokféleség és a nemek közötti egyensúly tekintetében hozott valamennyi intézkedést, mint például az esélyegyenlőséggel foglalkozó helyi kapcsolattartó pontok hálózatát az egyes igazgatóságokon belül, amelyek célja, hogy növeljék a tudatosságot és intézkedéseket hajtsanak végre a bizottság valamennyi szervezeti egységén belül; üdvözli a bizottság rugalmas munkakörülményekre irányuló erőfeszítéseit, amelyek célja, hogy családi és szakmai kötelezettségeik jobb összeegyeztetése révén mindkét nemhez tartozó kollégák vezetői feladatokat láthassanak el;

39.  érdeklődéssel jegyzi meg, hogy a bizottság integrált tehetséggondozási stratégiát fogadott el, amely területek és politikák széles körét öleli fel, hozzájárulva a személyzet hatékony munkájához és elkötelezettségéhez; megjegyzi, hogy az osztályvezető-helyettesek, a részlegvezetők és a csoportvezetők szintjét hivatalosan új vezetői szintként ismerték el, és hogy a bizottság erre vonatkozó belső képzéseket szervezett;

40.  tudomásul veszi a bizottság által a vezetői közötti földrajzi egyensúly érdekében tett erőfeszítéseket, különös tekintettel az Unióhoz 2014-ben vagy azt követően csatlakozott tagállamokra, aminek következtében a tagállamokból származó vezetők száma elérte a 22,2 %-os arányt (a cél 20 % volt), ami valamivel meghaladja ezen országok népességének arányát az Unióban;

41.  tudomásul veszi a bizottság nehézségeit, amelyek felmerülnek, mikor növelni kívánják a nők arányát a közép- és felsővezetői pozíciókban (a vezetői pozíciók 35,6 %-át töltik be nők); elismeri, hogy a bizottság korlátozott méretű intézmény, amely viszonylag fiatal középvezetőkből áll; tudomásul veszi az olyan erőfeszítéseket, mint az „Útmutató a munkaerő-felvétellel kapcsolatos helyes gyakorlatokhoz” című dokumentum, amelyet szolgálati utasítássá dolgoztak át, és amely kötelező erejű szabályként vezeti be, hogy valamennyi felvételi bizottságnak legyenek férfi és női tagjai is; felhívja a bizottságot, hogy fokozza erőfeszítéseit, és számoljon be az elért eredményekről a Parlamentnek;

42.  ismételten hangsúlyozza, hogy a mentesítési eljárást észszerűsíteni kell és fel kell gyorsítani; javasolja e tekintetben, hogy az éves tevékenységi jelentések benyújtási határidejét a számviteli évet követő év március 31-ére tűzzék ki; üdvözli, hogy a bizottság kész követni ezt a bevált gyakorlatot, amely segíthet a mentesítési eljárás ütemtervének lerövidítésére irányuló kérés támogatásában;

43.  üdvözli, hogy a 2018 elején lezárult félidős értékelés összességében arra a következtetésre jutott, hogy a bizottságok közötti intézményközi együttműködési megállapodás jól működik; megjegyzi, hogy a közös szolgálatok mindkét bizottságot kiszolgálják a fordítás, az infrastruktúra, a logisztika és az informatika területén; megjegyzi, hogy a vonatkozó bérekkel kapcsolatos kiadásokkal együtt a közös szolgáltatások pénzben kifejezett éves értéke meghaladja a 100 millió EUR-t;

44.   megjegyzi, hogy a bizottságok között 2016-ban aláírt együttműködési megállapodás szilárd jogi keretet nyújt a hosszú távú, hatékony és eredményes együttműködéshez, és azt is bizonyítja, hogy a bizottságok partnerségben járnak el, tiszteletben tartva egymás hatásköreit és előjogait; megjegyzi, hogy a megállapodás 2019. december 31-én lejárt, és döntés született annak egy évvel történő meghosszabbításáról, amíg az új megállapodásról tárgyalások folynak; kéri a bizottságokat, hogy a további szinergiák és megtakarítások lehetővé tétele érdekében tegyék meg az új megállapodás mielőbbi megkötéséhez szükséges erőfeszítéseket;

45.   emlékeztet arra, hogy a bizottságok teljes költségvetésük kevesebb mint 3 %-át fordították informatikára, és hogy az informatikai projektek és berendezések évek óta strukturálisan alulfinanszírozottak; aggodalommal jegyzi meg, hogy az informatikai projektekkel és rendszerekkel kapcsolatos hátralékaik kezelése érdekében a bizottságok az év végén továbbra is gyűjtőprogramokat alkalmaznak informatikai projektek finanszírozására; kéri a bizottságokat, hogy a lehető leghamarabb hajtsák végre az új digitális stratégiát és a többéves informatikai kiadási tervet;

46.  felhívja a bizottságot, hogy elemezze tovább a helyzetet annak érdekében, hogy további területeket határozzon meg, amelyeken az EGSZB-vel közös szolgálatok hozhatók létre; kiemeli, hogy az ilyen jellegű intézményközi együttműködés jelentősen csökkentheti a bizottság összkiadásait; felhívja a bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságát az összes elért eredményről;

47.  gratulál a bizottságnak az e-képzéshez, amelynek az etikával foglalkozó egyik területe főleg az újonnan érkezőknek szól, és amelyet a bizottság intranetjének első oldalán helyeznek el, hogy mindenki számára könnyen hozzáférhető legyen; nagyra értékeli, hogy az átláthatóság jegyében a bizottság honlapján beszámol a követett politikákról, például a visszaélések bejelentésére vonatkozó eljárásokról és a volt vezető tisztviselők szakmai tevékenységéről; ösztönzi a bizottságot, hogy folytasson szolgáltatásai digitalizációjára irányuló valódi politikát;

48.   emlékeztet arra, hogy 2018. augusztus 23-án egy korábbi belső ellenőr a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése alapján panaszt nyújtott be a kinevezésre jogosult hatósághoz a bizottság ellen, miután a bizottság 2018. május 24-i határozata megtagadta tőle a jóhiszemű visszaélést bejelentő személyként való elismerését; mély sajnálatát fejezi ki a bizottság fenti döntése miatt, amely ellentmond a Parlament azon álláspontjának, miszerint a belső ellenőr jóhiszeműen visszaélést bejelentő személy, amelyet a Parlament 2001-re vonatkozó mentesítési állásfoglalása(1) is megerősített; ösztönzi a bizottságot, hogy teljes mértékben ismerje el a belső ellenőr státuszát és nyilvánosan kérjen bocsánatot ügyének helytelen kezeléséért;

49.  megjegyzi, hogy 2019. december 20-án a bizottság javaslatot tett a korábbi belső ellenőrnek egy titoktartási megállapodás tárgyát képező peren kívüli egyezségre, amely javaslatot a korábbi belső ellenőr az átláthatóság hiánya miatt elutasított; ösztönzi a Bizottságot, hogy vizsgálja felül javaslatát annak érdekében, hogy hivatalosan elismerje a korábbi belső ellenőrt mint jóhiszemű visszaélést bejelentő személyt, és hogy az átláthatóság érdekében tegye lehetővé az egyeztetési megállapodások nyilvánosságát;

50.  sajnálja, hogy a Parlament 2017. évi mentesítési állásfoglalásában(2) kért, a bizottság korábbi belső ellenőre és a bizottság közötti közvetítői eljárás még nem indult el és azt csak 2020 elejére tervezik; sajnálja továbbá, hogy több mint húsz évbe telt, amíg a bizottság közvetítői eljárást kezdett a korábbi belső ellenőrrel; megismétli, hogy – amint azt a Parlament számos állásfoglalásában kifejezésre juttatta – határozottan támogatja a volt belső ellenőrrel való igazságos és tisztességes vitarendezést és a bizottság nyilvános bocsánatkérését az ügy kezelése során elkövetett jogsértések miatt;

51.  tudomásul veszi a harmadik rokkantsági bizottság határozatát, amely egyhangúlag megerősíti, hogy a belső ellenőrt szakmai okokból nyilvánították rokkantnak, és a bizottság részéről zaklatásnak volt kitéve;

52.  megjegyzi, hogy 2019. december 20-án a bizottság előterjesztette a peren kívüli vitarendezésre vonatkozó javaslatát és a nyilvános nyilatkozat tervezetét, amelyet a korábbi belső ellenőr elutasított, és hangot adott azon kívánságának, hogy a közvetítési eljárást aktiválják, mivel az a legmegfelelőbb eszköz az ügy tisztességes rendezéséhez;

53.  üdvözli, hogy Sophie in t’Veld parlamenti képviselőt nevezték ki közvetítőnek annak érdekében, hogy megegyezésre jussanak a bizottság korábbi belső ellenőre és a bizottság között; emlékeztet azon kérésére, hogy a közvetítésnek foglalkoznia kell a volt belső ellenőr mint jóhiszeműen eljáró, visszaélést bejelentő személy jogállásának kérdésével (amit a Parlament 2001-re vonatkozó mentesítési állásfoglalásában elismert), továbbá arra, hogy az Unió érdekében járt el azzal, hogy az uniós intézményekben zajló visszaéléseket jelentette;

54.   kéri, hogy a bizottságok haladéktalanul fogadják el a közvetítést a harmadik rokkantsági bizottság határozatának végrehajtása érdekében, minden szükséges intézkedést megtéve annak érdekében, hogy válaszoljanak a Parlament korábbi állásfoglalásaiban megfogalmazott kérésekre;

55.  megjegyzi, hogy a bizottság a „forgóajtó-jelenséggel” kapcsolatos politikája keretében biztosítja, hogy a szolgálatból kilépő alkalmazottakat, különösen a felső vezetőket proaktívan és módszeresen emlékeztessék azon kötelezettségükre, hogy nyilatkozzanak a szakmai tevékenység folytatására irányuló szándékukról; üdvözli, hogy a bizottság a szolgálatból fizetés nélküli szabadság vagy rokkantság miatt ideiglenesen kilépő alkalmazottakat is emlékezteti a személyzeti szabályzat 16. cikke és a bizottságnak a külső tevékenységekről és megbízatásokról szóló 66/2014. sz. belső határozata szerinti kötelezettségeikre;

56.  megjegyzi, hogy a Tanács kijelentette, hogy attól az időponttól kezdve, amikor az Egyesült Királyság Unióból való kilépése hatályossá válik, az Egyesült Királyság számára biztosított 24 helyből három Észtországnak, Ciprusnak és Luxemburgnak lesz kiosztva; megjegyzi, hogy a bizottsági helyek száma így csak 21 fővel csökken;

57.  kiemeli az elmúlt években az olyan területeken elért összes eredményt, mint a teljesítményalapú költségvetés-tervezés, az etikai keret és az ahhoz kapcsolódó valamennyi szabály és eljárás, a fokozott kommunikációs tevékenységek és az átláthatóság javítását célzó intézkedések növekvő száma; üdvözli az intézményközi szolgáltatási és együttműködési megállapodások jelentős számát; hangsúlyozza az uniós intézmények és szervek közötti együttműködés és tapasztalatcsere fontosságát; javasolja, hogy a bevált gyakorlatok megosztása és közös megoldások kidolgozása érdekében a bizottság elemezze a különböző területeken folytatott hivatalos kapcsolatépítési tevékenységek lehetőségét.

(1) Az Európai Parlament 2004.január 29-i, az Európai Unió 2001-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (VII. szakasz – Régiók Bizottsága) vonatkozó mentesítésről szóló határozatot kísérő megjegyzéseket tartalmazó állásfoglalása (HL L 57., 2004.2.25., 8. o.).
(2) Az Európai Parlament 2019. március 26-i (EU) 2019/1429 állásfoglalása az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, VII. szakasz – Régiók Bizottsága (HL L 249., 2019.9.27., 123. o.).

Utolsó frissítés: 2020. május 18.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat